Méhek vs. növényvédelem

Atya!
Nem lesz kevés az egy kicsit?

Hókuszpók Arisztaiosz elfelejtette, hogy a tejsavképződés olyan általános anyagcserefolyamat, amire nemcsak a bacik és gombák, de a valódi sejtés élőlények is képesek.

Az, hogy a harántcsíkolt izomzatban is lezajlik a tejsavas erjedés, teljesen közismert. De nem bizonyíték arra, hogy a gombák is képesek rá. Szívesen látnék Tőled is egy ilyen részletes leírást erről, mint Arisztaiosztól a tejsavas erjedésről. Addig sajnos nincs miről beszélni. Az állításod nagyon ingatag lábakon áll. Nálam elsősorban az verte ki a biztosítékot, hogy minden valós alap nélkül jelentesz ki valamit, szemére hányod az OMME szakmai vezetésének, hogy nem ismerik fel a problémát. Pedig a Te ismereteiddel van a baj. Természetesen elnézést kérek, ha valóban igazolni tudod azt, hogy a méhkenyér előállításához feltétlenül szükséges valamilyen gomba, melynek elpusztítása egészségügyi problémát okoz. Félek, hogy ilyen adatokat nem fogsz a szakirodalomban találni. Nem feltétlenül azért, mert hibás a feltevésed, hanem azért, mert eddig senki sem kutatta. Én is azt gondolom, hogy ez azért leginkább a méhészeknek lenne érdekük. S egy méhészeti érdekvédelmi szervezet feladatai közé nyugodtan felvehetné mondjuk különféle méhkenyér minták bakteriológiai-mikológiai összetételének vizsgálatát  (természetesen arra specializált labor megbízásával). A NÉBIH hatóság, ilyen feladatot saját maga költségvetésén belül nem fog végezni, de bérmunkában szerintem minden további nélkül.

Arisztaiosz!
Külön köszönet a kimerítő válaszért!

Iridó!

Számomra egyértelműnek tűnik az álláspontod. Szerinted az OMME vezérkara jelen álláspontja a Földön a leghelyesebb, miszerint a méhmérgezés kis jelentőségű kérdés, ezért aki bármilyen mértékkel ezzel foglakozik az a méhészek legfőbb ellensége. Lásd az OMME vezető szaktanácsadónk erkölcstelen és gátlástalan kijelentését a Greenpeace legutóbbi kampánya kapcsán.

Ebből az álláspontból kiindulva csak és kizárólag az érdekel téged, hogyan lehet az OMME álláspontját indirekt vagy direkt módon megerősíteni és belekötni bárkibe, aki más álláspontot képvisel. Erre természetesen kiváló partner számodra Tomipapa, akinek az erre illetékesek feltöltik az akkumulátorát és akkor megy előre, mint a tank a kijelölt úton.


Arról győztél meg rövidke életed során, hogy Abszolút nem érdekel téged, hogy miért pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Számodra az a fontos, hogy bebizonyítsd, nem is pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Sőt aki ellenkezőjét állítja az minimum hülye, de legfőképpen a méhészek ellensége.

Geddekas!
Hamarosan elkészül az anyag, ami "mindent visz".
Természetesen aki nem hisz amerikai, ausztrál, kanadai tudományos kísérletekben, annak már most mondom el se olvassa.
Ez nem  hiszem,vagy nem hiszem kérdése.
Ahogy Arisztaiosz mondja, én nem értek a növényvédelemhez, mit pofázok a nagyok dolgába bele.
Annyit talán megenged Ő is, hogy ha elolvasom az ebben a témában született szakcikkeket, az arra érdemeseket közre adom. A tények ismerete nélkül csak üres locsogás minden.
Annyit talán "elhisztek" nekem, hogy ebben a témában nem Magyarország az úttörő.
Abban viszont igen,hogy a méhészek és vezetőink egy része, a vegyszerlobbi szövegét nyomják.
Szekszárdon az egyik hatalmas multi méregkeverő képviselője annyit mondott...
"További kockázatcsökkentő technológia fejlesztéseket kell végrehajtanunk."
Ennyi. Tehát van kockázat a csávázásban, és az utána következő "gombaölős" mutatványukban.


Nagyernyei Attila

Arról győztél meg rövidke életed során, hogy Abszolút nem érdekel téged, hogy miért pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Számodra az a fontos, hogy bebizonyítsd, nem is pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Sőt aki ellenkezőjét állítja az minimum hülye, de legfőképpen a méhészek ellensége.

Geddekas!
Valamelyikünknek szövegértelmezési problémája van. Pontosan azt írtam le, hogy meg kellene vizsgálni a gombák szerepét a méhek életében. Akkor lehet választ találni arra, hogy mivel jár az, ha ezeket elpusztítjuk. Amíg ez nincs tisztázva, addig kár olyan dolgokon filozofálgatni, hogy a gombaölő elpusztítja -e a tejsavbaktériumokat, vagy egy kumulálódó rovarölőszer és a gombaölő szinergizmusáról van-e szó. Mert ez csak elterelés. Elterelés arról, amit kinyilatkoztattál, s kiderült róla, hogy nincs egy százaléknyi esélye sem annak, hogy az lenne a magyarázat, amit állítottál: nem történik meg a virágpor erjesztése. Attól azonban még a probléma nagy valószínűséggel létezik, hiszen elég sok beszámolót hallani róla. A valós ok-okozatot kellene feltárni, nem az elképzeltet. Én azért azt sem hagynám figyelmen kívül, hogy a gombaölőnek tulajdonított mérgezés valójában egy piretroid mérgezés (csak esetleg egy teljesen más táblában, mint ahol a gombaölővel permeztek). Ennek azóta van jelentősége, mióta megváltoztak a permetezés szabályai, s igazából senki nem vizsgálja, hogy belekevertek-e piretroidot is az egyéb permetszerekbe. Éjszakai permetezések során ezek a vegyületek reggelre lebomlottak, nem okoztak kárt. Szerintem nagyon sok esetben egy ilyen illegális szerhasználat a hunyó. Elnéptelenedés esetén igenis végig kell járni minden napraforgó táblát, és ott kell keresni a méhhullákat. Ha ilyen biztosan nincs, na akkor érdemes gondolni az eltájolási problémára, vagy a kirepülés során más ok miatt elpusztuló méhek esetét vizsgálni (tehát, amikor nincs egyik méhlegelőn sem méhhulla). Utóbbit szerintem leginkább a mászkáló méhek részletes kórtani vizsgálatával lehet megtenni. Pontosan azt mondtam, hogy ilyen vizsgálatok elvégzése igenis érdeke egy méhész érdekvédelmi szervezetnek. Egyszerűen azért, mert senki másnak nem érdeke.

Az egyik szakcikk amiről beszéltem.
A fordítás folyamatban, folytatás következik.
Ami jól látható, 9-10 évvel le van maradva az OMME!!!!!!!!!!!!!!
Nagyernyei Attila

Assessing delayed and acute toxicity of five formulated fungicides to Osmia lignaria Say and Apis mellifera
Edith Ladurnera, Jordi Boschb, William P. Kempc and Stefano Mainia

a  Dipartimento di Scienze e Tecnologie Agroambientali, Area Entomologia, Università di Bologna, Viale Fanin 42, 40127 Bologna, Italy
b  Biology Department, Utah State University, Logan, UT 84322-5310, USA; and Unitat d'Ecologia/CREAF, Universitat Autònoma de Barcelona, 08193 Bellaterra, Spain
c  USDA - ARS, Bee Biology and Systematics Laboratory, Logan, UT 84322-5310, USA

(Received 15 September 2004 - Revised 10 December 2004 - Accepted 6 January 2005; Published online: 9 August 2005)

Abstract - The delayed and acute toxicity of benomyl (Benlate®), captan (Captan 50WP), iprodione (Rovral®), propiconazole (OrbitTM), and neem oil (Trilogy®) to two crop pollinators, A. mellifera and O. lignaria, was evaluated. Survival after contact and oral single exposure to high doses of the pesticides was compared to survival of controls with the dosing vehicle. LD50 values at 24, 48 and 72 h from exposure were determined. Contact and oral exposure to benomyl and iprodione did not affect survival of any of the two species. Contact exposure to neem oil affected survival of A. mellifera. Orally administered propiconazole showed delayed and acute toxicity to both species. Captan severely limited survival of O. lignaria. The tested fungicides seemed to be safe to both bee species at the recommended rates, with the exception of captan to O. lignaria. To our knowledge, this is the first complete contact and oral toxicity test on an Osmia species.

Irido!

Amíg az OMME vezérkara és a FVM minisztere tiltakozik a méhmérgezések kutatása ellen és ellehetetlenít minden ilyen irányú kezdeményezést, addig nekünk magyar méhészeknek, ha te is méhész vagy akkor neked is, el kellene fogadnunk a külföldi tudományos kutatási eredményeket, továbbá a hazai méhészek tapasztalatait. Nincs más választásunk!

Az OMME monitoring vizsgálata adna némi kutatási lehetőséget ebbe az irányba, de ha 7 évig 120 millió Ft elköltése után eredménytelen volt a vizsgálódás, akkor mitől táltosodna meg a 8. évben ugyanaz a csapat, amikor ugyan létszámában megnőtt, de szemléletében ugyanaz? Amint hallom, kritikáim nyomán némileg módosult a vizsgálat módszertana, de még mindig nem reménykedem az áttörésben.

A rövid hatástartamú mérgek illegális használata nehezen vizsgálható. Ahhoz olyan mintavételi eszköz kellene, ami ott van a méhésznél és ő ha úgy dönt, akkor azonnal gyűjti a mintát és szállítja a laborba. Kifejlesztettem egy ilyet és hamarosan hozzáférhető lesz mindenki számára, aki kéri. Persze ennek a vizsgálatnak az eredményét jogi úton semmisítené meg a gazda, de a méhésznek mégis támpont lenne és egyfajta elrettentő erőt is képviselne.

Abban nem hiszek egyébként, hogy a rövid hatástartamú mérgek illegális használata napokon keresztül hatna. Az ilyenre alkalmas piretroidok napfényre bomlanak. Ezek itt és most pusztítanak. Tehát a mérgezés napján vannak hullák, de nem tartom valószínűnek a több napon keresztüli méhmászkálást. Sőt ezek taglózó szerek, tehát a mászkálás nem valószínű, hanem a gyors elhullás. Bár erre is érdemes lenne kifejezett kutatásokat végezni, hogy az egyes méregtípusokkal okozott mérgezések milyen tünetekkel járnak.

Egyes rovar és gombaölőszerek szinergens hatására vannak nemzetközi kutatási eredmények, de a közlemények általában leírják, hogy ennek a kérdéskörnek a kutatása nagyon nehéz. Szerintem sokkal összetettebb a hatás mint gondoljuk. Veled ellentétben, továbbra is fenntartom azt, hogy a sokféle hatás között vizsgálni kell, hogy a virágpor silózás sikerességére milyen hatással vannak a gombaölőszereknek. Nem állítom, hogy ez az egyetlen vizsgálandó kérdéskör, de azért tartom kihagyhatatlannak, mert az elhúzódó mérgező hatás nemcsak a le nem bomlott mérgek miatt következhet be, hanem akkor is, ha nem úgy zajlik le a virágpor silózása, ahogy annak le kellene zajlania. Sőt számos olyan eredmény(telenség)ről tudok, ahol méreg már nem volt kimutatható, de a méhek mégis hullottak és nozémával se lehetett az esetet magyarázni.

Nagyon gyakori az az elfogult szemlélet, hogy ha nem talál a labor mérget, akkor rögtön méhegészségügyi okot feltételez. Az OMME monitoringnak például pontosan ez a hibája. Szerintem ezzel is óvatosan kellene bánni. A mérgezések esetén természetes módon felüti a fejét valamilyen méhbetegség. De ez nem ok, hanem következmény.

Általános és nagyon durva szemléleti hiba uralja most a méhmérgezéssel kapcsolatos vizsgálatok szakterületét. És sajnos ez egyelőre nem változik. Pillanatok alatt rásózza az állatorvos, a növényvédelmi felügyelő, sőt az OMME monitorozója is a méhbetegségekre és ezzel együtt a méhészre a felelősséget, ha bármilyen méhbetegségre utaló jelet talál a megvizsgált mintában.

Szóval nagyon sok dolgot kellene kutatni, De hát az OMME küldöttgyűlését az FVM jóváhagyásával úgy félrevezette az OMME vezetése, hogy a méhmérgezések kutatására tett javaslatomat a legutóbbi küldöttgyűlésen óriási többséggel leszavazták.

Nem lennék meglepve, ha az Irido név mögött OMME apparátus embere lenne. Az OMME vezetése és apparátusa nem valós érdekképviseleti munkát végez, hanem koldusként, vazallusként kilincsel és az állam pénzosztó szervezetévé vált. Szolgaian végrehajtja azt amit az FVM kér tőle. Annyira gátlástalan, hogy azt hirdetik jeles képviselőik, hogy a Greenpeace a méhészek legfőbb ellensége. Vajon mit képviselne a mi OMME-nk Hollandiában? Ott is lefikázná a Greenpeace-t, ott is védené a növényvédőszer lobbit?
Én úgy látom, hogy a méhmérgezések ügyében ma egyetlen szervezet képviseli korrekten a méhészek érdekeit és az nem az OMME, hanem a Greenpeace.

Nem lennék meglepve, ha az Irido név mögött OMME apparátus embere lenne.

Na ebben megnyugodhatsz. Soha nem voltam, és nem is leszek az OMME apparátus embere. Nekem mindig is az ügy a fontos. Leírtam azt is, hogy fontosnak tartanám a gombaölők hatásvizsgálatát. A méhek világa című filmben az egyik 15000 méhcsaládddal rendelkező méhész azt állítja, hogy közismert a gombaölők kártétele (mandula permetezése után). De ő azt állítja, hogy a fiasításra van hatással. Azt viszont nem mutatja be a film, hogy milyen hatással, hanem érdekes módon ez a méhész a 20%-os veszteségét Fumagillinnel kezeli (igaz azt a kaptárelhagyás miatt). Olvass figyelmesebben: azt írtam, hogy a mászkálás vizsgálata azt segítené tisztázni, amikor biztosan nem piretroid mérgezésről van szó, mert egyik méhlegelőn sem található méhhulla.

A tartós mérgezés gyanújával nagyon sok méhcsaládot vizsgáltak már a világon. Rendkívül gyakori, hogy mérget már nem is találnak, sőt méhbetegségekkel se lehetett magyarázni a tüneteket. Ebből a szempontból az OMME monitoring csak az utolsó két évben érte el azt a szintet, hogy eredményei szakmai szempontból értékelhetőek, ugyanis előtte olyan laborban végezték a toxicitási vizsgálatokat, ahol a minimális feltételei se voltak meg ennek a fajta vizsgálatnak a kellő műszerezettség és az akkreditáció hiánya miatt. Nem kívánom reklámozni azt a labort, amire 5 éven keresztül teljesen fölöslegesen költötte pénzét az OMME, mert egyéb ügyekben rájuk vagyunk szorulva kötelező jelleggel.

A gombaölőszerek méhekre való hatását a hatóanyag engedélyezése során vizsgálják és ezekről is készül olyan dokumentáció mint a rovarölőszerek esetében. Két neonikotinoid dokumentációt már átolvastam, sőt a hivatkozott tudományos kutatásokat is. Hamar megtaláltam azokat a kényes pontokat, ahol az engedélyező hatóság meg lett vezetve, be lett csapva. Ahhoz, hogy a gombaölőszerek esetében is megtaláljam a hasonló részeket, az engedélydokumentációkat hasonló módon át kellene olvasnom. Hát ilyesmire csak télen lesz időm. Addig csak tapasztalatokat tudok gyűjteni.

A méhek mászkálása tünet összetett. Lehet, hogy sokaknak, így neked se tetszik az álláspontom, de a nyers virágpor is okozhatja. Okozhatja maga a rovar vagy gombaölőszer vagy ezek szinergens hatása. Okozhatja a silózásnak a gombaölőszerek miatti elromlása (tudom ez a lehetőség se tetszik neked). Okozhatja olyan méreg, ami a rossz silózás következményeként születik (ha nem hiszel abban, hogy a gombaölő szerek a silózásra is károsan hatnak, akkor ez az ötletem se tetszik neked, sőt a következő se). Okozhatja klasszikus méhbetegség. Sőt ezek szinte végtelen kombinációja is. Ezeket tesztelni kellene. Ez kiad akár egy évtizednyi kutatást is és még akkor is csak a legfontosabb összefüggésekre derül majd fény. Szerintem ilyen mélységű kutatásra a jelenlegi magyar viszonyok között nem vállalkozik senki. Ha vállalkozna is, izomból lenyomják. Hollandiában biztos, hogy kapna erre bármelyik kutató pénzt, de Magyarország pénzosztó grémiuma ebben a témakörben olyan sötét, mint a néger segge éjfélkor.

Magyarország hivatalos álláspontja, hogy a méhmérgezések csak és kizárólag szabálysértő viselkedés következményeként alakulhatnak ki. Ezt hangoztatja a minisztérium és az összes szerve, beleértve az OMME-t is. A mindennapi tények azt mutatják, hogy a hatóságoknak és az OMME-nak általában az esik jól, ha a felelősséget a méhészre tolhatja. Érthető! A méhész nem hatalom, de a Syngenta, Bayer igen. Pedig a méhész is lehetne hatalom a saját portáján, ha az OMME nem az FVM fiókszervezeteként működne.

Jó estét kívánok minden Méhészklub olvasónak!
Az alábbi linkre kattintva javaslom,hogy a növényvédelmi munkákat ebbe az irányba kéne tovább végezni.
A cikkben olvasható, hogy három hatóanyag használatát felfüggesztették.
Azét a háromét, amelyet az OMME illetékesei a tagdíjunkból létrehozott újság címlapján siratnak.
Még jó, hogy a döntéshozók nem veszik figyelembe a magyar javaslatot, mert akkor jaj nekünk.
http://www.elelmiszer.hu/greennovacio/cikk/pokmereg_mentheti_meg_a_meheket

Nagyernyei Attila

Attila!
A gombaölő toxicitást bemutató szakcikkekről bővebb információ mikor lesz elérhető?

Irido!
Most fordítják!
Remélem,nagyon gyorsan.
Üdv:Attila

A tartós mérgezés gyanújával nagyon sok méhcsaládot vizsgáltak már a világon. Rendkívül gyakori, hogy mérget már nem is találnak, sőt méhbetegségekkel se lehetett magyarázni a tüneteket. Ebből a szempontból az OMME monitoring csak az utolsó két évben érte el azt a szintet, hogy eredményei szakmai szempontból értékelhetőek, ugyanis előtte olyan laborban végezték a toxicitási vizsgálatokat, ahol a minimális feltételei se voltak meg ennek a fajta vizsgálatnak a kellő műszerezettség és az akkreditáció hiánya miatt. Nem kívánom reklámozni azt a labort, amire 5 éven keresztül teljesen fölöslegesen költötte pénzét az OMME, mert egyéb ügyekben rájuk vagyunk szorulva kötelező jelleggel.

A gombaölőszerek méhekre való hatását a hatóanyag engedélyezése során vizsgálják és ezekről is készül olyan dokumentáció mint a rovarölőszerek esetében. Két neonikotinoid dokumentációt már átolvastam, sőt a hivatkozott tudományos kutatásokat is. Hamar megtaláltam azokat a kényes pontokat, ahol az engedélyező hatóság meg lett vezetve, be lett csapva. Ahhoz, hogy a gombaölőszerek esetében is megtaláljam a hasonló részeket, az engedélydokumentációkat hasonló módon át kellene olvasnom. Hát ilyesmire csak télen lesz időm. Addig csak tapasztalatokat tudok gyűjteni.

A méhek mászkálása tünet összetett. Lehet, hogy sokaknak, így neked se tetszik az álláspontom, de a nyers virágpor is okozhatja. Okozhatja maga a rovar vagy gombaölőszer vagy ezek szinergens hatása. Okozhatja a silózásnak a gombaölőszerek miatti elromlása (tudom ez a lehetőség se tetszik neked). Okozhatja olyan méreg, ami a rossz silózás következményeként születik (ha nem hiszel abban, hogy a gombaölő szerek a silózásra is károsan hatnak, akkor ez az ötletem se tetszik neked, sőt a következő se). Okozhatja klasszikus méhbetegség. Sőt ezek szinte végtelen kombinációja is. Ezeket tesztelni kellene. Ez kiad akár egy évtizednyi kutatást is és még akkor is csak a legfontosabb összefüggésekre derül majd fény. Szerintem ilyen mélységű kutatásra a jelenlegi magyar viszonyok között nem vállalkozik senki. Ha vállalkozna is, izomból lenyomják. Hollandiában biztos, hogy kapna erre bármelyik kutató pénzt, de Magyarország pénzosztó grémiuma ebben a témakörben olyan sötét, mint a néger segge éjfélkor.

Magyarország hivatalos álláspontja, hogy a méhmérgezések csak és kizárólag szabálysértő viselkedés következményeként alakulhatnak ki. Ezt hangoztatja a minisztérium és az összes szerve, beleértve az OMME-t is. A mindennapi tények azt mutatják, hogy a hatóságoknak és az OMME-nak általában az esik jól, ha a felelősséget a méhészre tolhatja. Érthető! A méhész nem hatalom, de a Syngenta, Bayer igen. Pedig a méhész is lehetne hatalom a saját portáján, ha az OMME nem az FVM fiókszervezeteként működne.

Geddekas!

Mit hord már megint össze? Már megint rátört önre a "kutató-görcs"? Senki nem beszélt itt az "általános anyagcsere-folyamatokról", amit ön itt "el kívánt adni", az a gombák tejsavas és ecetes erjesztő tevékenységének gombaölöszerek okozta gátlása. Összehordott itt tücsköt-bogarat, de az nem változtat a tényen, hogy megint sikerült kinyilatkoztatnia, miszerint a gombaölő szerek élettani hatásáról rendkívül "kevés tudományos ismerettel rendelkezünk"...

Nos, a fenséges többes helyett nyilatkozzon egyes szám, első személyben. Az ui. valóban igaz, hogy ön rendkívül kevés tudományos ismerettel rendelkezik, de szerencsére vannak olyan növényvédős szakemberek, akik nem kutatják a témakört, viszont önnel ellentétben ismerik. Talán meg kellene kérdeznie Tóth Pétert, ő otthon van a kérdésben, de dr. Repkényi Zoltánnal is jó kapcsolatokat ápol, ökotoxikológiában ő is autentikus.

Azért  -nehogy azt mondhassa, hogy az ön számos hiátusára vagyok csak képes rávilágítani-, az okulni vágyó klubtagoknak vázlatosan összefoglalnám a gombaölő szercsoportok élettani hatásmechanizmusát:

A két nagy gombaölő szercsoportból lássuk az elsőt.

I. Kontakt hatású fungicidek

--Rézvegyületek (Milardet óta 1882) ismert fungicid, hatása azon alapul, hogy a gombák spórái felhalmozzák a környezetükben található Cu-ionokat (a permetezve kijuttatott 0,015 mmol/l CU2+ionkoncentráció a gombaspórákban 1,5 mmol/l-re nőtt). A réz-ion hatása összetett ugyan, de legfőbb hatása a piroszőlősav-dehidrogenáz enzimrendszer gátlásában rejlik. Lisztharmatfélék ellen nem, de baktériumok egy része ellen szintén hatásos. Ez a fungicid az, mely a tejsavbaktériumok működését a gombaölők közül képes lehet markánsan gátolni…

-- Kéntartalmú vegyületek: Elsősorban lisztharmatfélék ellen hatásosak, hatásuk a sejtlégzés specifikus gátlásán alapul. A különböző fémtartalmú enzimekkel, a citokrómok vasionjaival alkot komplexet. A gomba micélium-fonalaiban és spóráiban oxidálódik, a toxikus hatást a kén-dioxid, kén-trioxid és ezek származékai fejtik ki.

-- Ditiokarbamátok.
Régi szercsoport, sok hatóanyagot ki is vontak az utóbbi időben. A gombák enzimjeinek tiol-csoportjához kötődnek, azokat gátolják, komplexet képeznek a fémionokkal, diszulfidhidakat képeznek a különböző fehérjék között, vagy izotiocianáttá alakulva viselkednek sejtméregként, végül a sejtlégzést leállítják. Javaslom, szaktudósunk kerülje e szercsoportot, mert használatuk során -a szervezetbe jutva- az alkoholbetegeknél az alkoholt bontó enzimek gátlás alá kerülnek...

--Perklórmetil-merkapto vegyületek (= ftálimidek)
A sejtlégzést gátolják, a mitokondriumokban található enzimek tiol-csoportját kötik le.

II. Szisztemikus fungicidek ( felszívódók)

Többféle felszívódási típusuk van, vannak köztük mélyhatású szerek is, egyesek a szállítószöveteken keresztül a növények más, távolabbi részébe is eljutnak. Nem általános védelmet nyújtó szerek, hatásuk általában specifikus, csak egy, legfeljebb néhány génhez kötött, ezért tartós használatuk esetén nagy a rezisztencia kialakulásának veszélye. Sok hatóanyag "zöldít", növeli a hozamot, a növény ellenállóképességét is javítja.

--Guanidin- és karbamid-származékok
(Baktericid hatásuk régóta ismert, fertőtlenítőszerként használták őket). A vegyületek a sejtmembránok foszfolipidjeinek helyére beépülve megváltoztatják annak permeabilitását, ezáltal sejtlízist idéznek elő.

--Dikarboximidek
A micéliumnövekedést és a spóraérést gátolják. Hatásukat a nukleinsav- szteroid- és lipid-szintézis gátlásán keresztül fejtik ki. A csoport legújabb tagja a famoxadol a mitokondriális elekrontranszportot gátolja a citokróm-C-oxidoreduktáz enzim III. komplexének szintjén, ezáltal a gomba nem jut elegendő mennyiségű energiához, a spórák csírázásképtelenekké válnak.

--Strobilurinok
A mitokondriális enzimrendszerekhez kapcsolódva a sejtlégzést gátolják. Az ATP-szintézist, a spóracsírázást, a csíratömlő fejlődését gátolják, akadályozzák az apresszóriumok és a micélium növekedését.

--Benzimidazolok
A sejtosztódás gátlásával hatnak, az orsófonalak kialakulását akadályozzák, a kromoszómák ennek következtében nem képesek szétválni. Jelentősen csökkentik a DNS-szintézist.

--Szterol bioszintézist gátló vegyületek

---DMI-fungicidek (de-methilation-inhibitors). Nevezik őket azoloknak is.
A sztero-C14_demetiláz inhibitorai. Sok új hatóanyag tartozik a csoportba.

---Morfolinszármazékok
A szterolszintézist a szterol-delta14-reduktáz és a delta8-delta7-izomeráz enzimek szintjén gátolják. Egyik tagja, a spiroxamin az azol-vegyületek felszívódását is segíti. Felszívódásuk rendkívül gyors.

---Hidroxi-anilidek
A fenhexamin a C-4-demetiláz enzimet gátolja, a spóra ugyan képes kicsírázni, de a csíratömlő és a micélium növekedése akadályozott.
Az ide sorolható acil-anilinek az Oomycota gombatörzs tagjainál a riboszomális RNS-szintézist gátolják, azaz gátolttá válik a fehérjeszintézis.
Az utóbbi vizsgálatsorozatok alkalmával sok helyen megtalált boscalid hatóanyag viszont a mitokondriális elektrontranszport akadályozásával a gombák légzését gátolja.

Az erjedéssel foglalkozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint a fungicid hatóanyagok legnagyobb része sem a tejsav-, sem az ecetsav-baktériumokra nincs hatással, legfeljebb igen nagy koncentrációban fejthetnek ki rájuk gátló hatást, a gombákra igyekeztek kifejleszteni azokat. Eszerint a méhkenyér „silózásáért” felelős tejsav-baktériumok működésére vajmi kevés hatást gyakorolnak, az új elmélet-gyártásban javaslom új utak keresését…

Hozzátenném még, hogy egykor a "ződön" már beszélgettünk a méhekre kockázatosnak minősített gombaölő hatóanyagokról is, bár akkor nem veséztük ki a témát a végletekig, de akkortájt megemlítettem két olyan hatóanyagot, mely a "méhekre kockázatos" besorolást érdemelte ki. Nos, kutatóm, e heti találós kérdésem: mely az a két említett hatóanyag, mely permetezve kockázatos lehet a beporzó szervezetekre. Tudom, nem tudományos igényű a kérdés, de a gyakorlat prioritását erősítheti az elméleti ismeretekkel szemben. Várom válaszát...
 
Dióhéjban ennyit a "rendkívül kevés tudásanyagról", természetesen igény esetén akár jobban is elmélyedhetünk a témában. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem a geddekasi "meggyőződés" lehet a kutatómunka alapja, hanem az ismeretszerzés, a tapasztalatok és a tudományos eredmények összevetése. Ezért ez nem egyes önjelölt -kutatási lázban égő- "kutatók" feladata kell legyen, hanem team-munka. Az sem igaz, hogy nem juthat egy fillér sem a MMNP biztosította kutatási keretösszegből a vizsgálatokra, hiszen tudomásom szerint a monitoring-munkát nem állították le, csak belátták, hogy párhuzamos monitorozásnak semmi értelme, ezért a vizsgálatokat azóta a NÉBIH szakgárdájával együtt végzik. Sajnálom, ha ön nem fért bele e "kutatói" keretbe, de bízom benne, hogy valahogy majd csak sikerül kárpótolnia magát e mellőzöttségért... Esetleg jelentkezhetne a NÉBIH-nél, ha már az  OMME vezetés ez idő szerint telített biológusokkal... 

Egyébként ha még nem találta volna meg azt a gomba-nemzetséget, mely a lebontó folyamatok eredményeképp ecetsavat (is) termel, segítenék egy kulcsszóval: Custers-effektus, vagy más néven negatív Pasteur-effektus…Ezen nemzetség esetében, mely a Custers-effektussal jellemezhető, az erjedéshez levegő szükséges, mert az hiányában nem folyik le. Ez a nemzetség az, mely jelentős mennyiségű ecetsavat is termel az erjesztés folyamán, másrészt acetoin is képződik. Feltehetően nincs, vagy gyenge az etanol-dehidrogenáz aktivitásuk és így az acetaldehidből nem a NADH2 redukciójával képződik etanol, hanem dizmutációval (2acetaldehid=etanol+ecetsav) Ez magyarázza az ecetsav-képzést és annak lassú volta miatt a felesleg acetaldehidből az aciloinkondenzációt [2 acetaldehid=CH3-CH(OH)-CO-CH3] A NADH2 így nem regenerálódhat NAD-dá anaerob úton, csak légzéssel, ezért kell –ha kevés is- a folyamathoz a levegő. Feltehetően sikerül e körbeírás segítségével felderítenie a nemzetség nevét, ha már annyira ragaszkodott ahhoz, hogy a fránya gombák ecetsavasan is erjesztenek. A tejsavasan erjesztő gombákat keresse tovább, azokat még én sem találom…A nyüves gombáinak van citromsav-ciklusuk… 

Íme a megoldás Arisztaiosz módra. Az őt nem zavarja, hogy nem megoldás, hiszen ez célja. ő az ördög ügyvéde és ez az ördög célja.