A népességben nem észlelek veszteséget, szépek a családok.
Ez a fontos,ne legyen kijáróméh vesztés.
Ha elnémül a méhes akkor van a baj.
A előző években és a tavalyi évben is rendkívüli legyengűléseket tapasztaltunk,minden telephelyünkön.Pedig a két szélső telephely között majdnem volt vagy egy százas.Csak a fiatal méhek lézengtek a kaptárakban,olyanokban ahol fűz alatt kíváló hordás volt,sűrű volt a levegő repüléskor.Öröm volt nézni őket!
Ahogy áttájoltak repcére megindult a mászás és a virágzás közbeni permetezések után még fokozódó mértékű pusztulást tapasztaltunk,mozdulni sem lehetett úgy,hogy ne lépj egyszerre 5-10 méhre.
Ekkor jöttek a Nébih-esek,akik a méhes közepén lehúzták a fejvédőket mert nem repült szinte méh !
Repce közepén,meleg,párás időben?
Amikor 5 kg-os hordásnak kellett volna lennie?
Erről már írtam.
A repce alatt készítettünk az öreg anyákkal 4-5 keretes kiscsaládokat.
4-5 keret nép,előző évi anya.A maradék nyolc fiasos család maradékokat összeraktuk kettesével.16 fias keret,16-20 keret fiatal,nem kijáró ezáltal a NEM elpusztult méh.
Mi lett ezekkel a műrajokkal?
Semmire sem mentek.Szép 4-5 fiast csináltak(segített benne a jó akác is).Ezekből a fiasokból apró,kicsi méhek keltek ki,amelyek gyenge,hézagos,pici fiasítást neveltek.
Semmire nem mentek ezek a családocskák !
(Az ilyen szaporulat meg egy-két éve is egész jól feljött napraforgóra,nem egyszer fiast kellett felhúzni a méztérbe,mert még a nyári napforduló előtt meg akartak rajozni.Húsz éve még jobb volt a szaporítás esélye.Repcén egy fiassal félre rakott családocskák naprán egy fiók mézet is tudtak hozni.)
Na vajon miért nem mentek semmire ?
Nem nehéz kitalálni.A Nébih-es vizsgálat három féle rovarölőt és két féle gombaölőt detektált,mért meg,mutatott ki,a méhekből és a fias felül szedett méhkenyérből.Erről is írtam már.
Acetamiprid,klórpirifosz,tau-fluvalinate !
ÉS MÉG MENNYI LEHETET AMINTÁKBAN,AMIT NEM TUDOTT DETEKTÁLNI A LABOR !
Ma már egy svájci kutatás eredményeként tudjuk a magyar laborok 1 ppb-re történő mérése,neonikotinoidok esetében közel sem elegendő,hiszen Ők kimutatták ,hogy ennek a mennyiségnek a SZÁZAD része is eltévedést okoz,megzavarja a méhek agyát.
A MAI MÉRÉSHATÁR SZÁZAD RÉSZE !
Évekig ezt mondtam,mi van ha a mérési határérték alatti mennyiség is méhveszteséget okoz?
Egyik szakmai vitám Tóth Péterrel pont ez volt.
Na akkor miről beszélünk ?
Micsoda vegyszer koktélt kaptak a mérgekkel szennyezett repce virágporon nevelt méhek,így aztán semmit érők lettek
hamar pusztultak,rövid életet éltek
Nem is mentek semmire,3 ilyen szerencsétlen kis családot,kb 15-20 gyenge,gyengébb fiasával összeraktuk,egy családdá,napraforgó előtt egy-két héttel.
Na és jött a napraforgó!Az akác előtt összerakott nagy családokkal is és ezekkel a napra előtt összetákolt társasággal is,egy-másfél fiók kijáró bogarat vesztettünk el.
Szintén minden telephelyen.
Na vajon miért ?
Mert megint repülési üzemmódról,sétáló üzemmódra váltottak a méhek?A fő kérdés még mindig csak az:NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?
Írjam a választ ?
Ki mit tett volna ezek után,hogy évek óta ezt tapasztalja.
Mi menekülőre fogtuk!
Irány Darány ahogy az Ormánságban mondják,vagy irány Horány ahogy Vácon mondják.
Most sorban telefonálnak a gazdák.
Hol vannak a méhek?
A legszomorúbb az egész történetben az,hogy semmiről nem tehetünk
mi méhészek.
A gazdák se sokat,mert meggyőződésem,hogy az engedélyezett technológiák is ölik a megporzókat.Ha betart mindent az is odavág méheknek.
Összeugranak a méhészek és a gazdák pedig mint azt dr Szabó Katalin
méh és beporzó barát biológus mondja,mi egy csónakban evezünk.
Kellünk egymásnak,mert nekünk kell a mézet adó mezőgazdasági növény,hisz jelentős bevételünk származhat belőle,Nekik kell a megporzó rovar,mert akkor nagyobb a terméshozam,nagyobb a mag,az olaj tartama magasabb,a megtermékenyülő magok száma több.
Szabadföldi vizsgálatokra van szükségünk,ahol a méh a döntő.Ahol nem pusztul el,ahol jól fejlődő egységek lesznek ott jó a növényvédelmi technológia.
Kezdeményezésemre összállt egy nagyszerű csapat.
Kíváló szakemberek,tudósok és sokan mások segítinek létrehozni egy szabadföldi kutatást,melynek a célja,hogy megtaláljuk azokat a növényvédelmi technológiákat amelyek mellett lehet a méheinkkel termelni,mert nem pusztulnak el.
MENTA program lett a a rövidített név.
Méh/megporzóbarát növényvédelmi technológiák azonosítására (a jelenleg használatos technológiák közül)
Én ezen dolgozom most a maradék időmben,amit nem a méhészetünkben töltök.
Csányi Antal