Méhek vs. növényvédelem

Van ahol már most akkora, hogy ropognak az ember lába alatt ahogy végigsétál a kaptársor mögött, a délutáni melegben meg a hullák rothadó bűze terjeng a méhesben.

Az ilyen durva dolog a mérgezést valószínűsíti. Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka! Eztán jön az, hogy lefagyasztani, amennyit csak lehet. Utána pedig, hogy komplex vizsgálat alá vonni: virológiai, parazitológiai, és toxikológiai. Erről én már tíz éve beszélek, de eddig csak toxikológiai vizsgálatok voltak, eredmény nélkül.

Üdv!    Holtalálható a foghagymásrecept?

Keress rá a szóra, beírtam valahova ide a fórumba még tavaly, fejből meg nem mondom.

Idézetet írta: wr - 2019. Április 25.  15:37

És most jön a lényeg. Azt is megfigyeltem, hogy ha rendesen megkapják a méheim tavasszal azt a fokhagymás koktélt amit készíteni szoktam nekik, akkor abban az évben nincs akkora mászkálás. Akkor is van, de mondjuk csak 40%-a. Most már ugyan megkéstünk ezzel, de aki akarja próbálja ki, hogy ne csak nekem legyen ezzel tapasztalatom, hanem legyünk többen, több szem többet lát alapon, hogy esetleg változik-e ez a dolog másnál is a fokhagymától.

Hogyan zárod ki a fokhagyma "zamatot" később az árumézből?
Elég penetráns tud lenni, de nyilván ha felélik akkor akácra elmegy az "illat".
Mennyi fokhagymás "méz/cukor" marad nálad fészekben amit esetleg felhordhatnak az akác előtti tisztító pergetés után a méztérbe?

Tudom, nem illik kérdéssel felelni a kérdésre, de akkor én is visszakérdezek. Hogyan zárod ki az oxálsavas csurgatást az árumézből?  Na pont ugyanúgy.  Azt a 40-50ml-t amit becsurgatsz, azon melegében lenyalogatják egymásról. Akkor jó ha az aznap esti szellőztetéskor dől ki a kijárón a fokhagymaszag, de annak másnapra már nyoma sincs, az illatnak sem.

Idézetet írta: wr - 2019. Április 25.  15:37

Van ahol már most akkora, hogy ropognak az ember lába alatt ahogy végigsétál a kaptársor mögött, a délutáni melegben meg a hullák rothadó bűze terjeng a méhesben.

Az ilyen durva dolog a mérgezést valószínűsíti. Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka! Eztán jön az, hogy lefagyasztani, amennyit csak lehet. Utána pedig, hogy komplex vizsgálat alá vonni: virológiai, parazitológiai, és toxikológiai. Erről én már tíz éve beszélek, de eddig csak toxikológiai vizsgálatok voltak, eredmény nélkül.

Azt tudni kell, hogy egyetlen dolog ritkán végez a méhekkel, ezt szinte mindig több dolog együttállása okozza, nyilván ebben a vegyszer a legnagyobb hunyó. Erre is mondok jó példát, sokan félnek az atkától, meg az őszi átfertőződésektől, és irtják az atkát foggal körömmel. Hiába, mert azt atka egyrészt akkor sem fog kipusztulni, másrészt durva vegyszer terhelésnek teszik ki a családot, harmadrészt pedig, az atka önmagában akkor sem végez a családdal, ha ősszel ötezret számolsz össze a tálcában.
Nekem ennyi szerencsére sosem volt, de úgy már jártam, hogy 2500 atka jött le egyetlen családtól. Ennek ellenére szépen áttelelt, és ugyanúgy termelő lett mint a többi. A gond ott van, hogy a vándorlók hozzák viszik az atkákkal együtt a különféle baktériumokat vírusokat is. Na szerintem azok nyírják ki olyankor azt a családot és nem az atka, amelyik család ilyenkor találkozik vele talán először, hiszen védtelen ellene, esetleg fogékonyabb rá. Szintén állatorvos mondta egyszer, ez a méheknél is ugyanúgy van mint az embernél. Adott egy vírus törzs, az egyik megbetegszik tőle a másik nem. Az egyik méhcsalád simán tolerálja, a másikat meg lenullázza.

Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka!

Azt elfelejtettem, hogy ez semmire nem bizonyíték. Lehet hogy a hordó simán hazaviszi a dózist mert erősebb, az otthon lévő fiatal pedig elpusztul tőle. Ez az embernél is ugyanígy van, ami neked meg se kottyan, abba a pár éves gyereked belehal.

Hát nem találtam. Csk egy

hozzászolást adott a Tiédet. Tavaly végig néztem amit tudtam de csak az INDEXEN volt róla némi utalás

...ez a méheknél is ugyanúgy van mint az embernél. Adott egy vírus törzs, az egyik megbetegszik tőle a másik nem. Az egyik méhcsalád simán tolerálja, a másikat meg lenullázza.

Ez egy óriási tévedés. Az tény, hogy létezik az, hogy egyik embert megbetegíti a másikat nem. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy öröklötten nem hordozza azt a receptort, amelyen keresztül bejut a sejtbe a vírus. Ilyen a méheknél is lehet elvileg. Bizonyítékról nem tudok. A másik dolog az adaptív immunitás. Ez az ami nincs a méheknél (legalábbis nincs bizonyítva), de az embernél a legtöbbször felelős az említett dologért. Azért nem betegszik meg, mert korábban védettséget szerzett.

....irtják az atkát foggal körömmel...Hiába, mert azt atka egyrészt akkor sem fog kipusztulni

Valóban nem. De csak azért nem, mert van, aki nem így védekezik.

Lehet hogy a hordó simán hazaviszi a dózist mert erősebb, az otthon lévő fiatal pedig elpusztul tőle. z az embernél is ugyanígy van, ami neked meg se kottyan, abba a pár éves gyereked belehal.

A méreghatás mértékegysége mg/testtömeg kilogramm. A fiatal és az öreg méh testtömege azonos, de a fiatalabb még nehezebb is  a zsírtest miatt. Ember esetén a gyerek és a felnőtt testtömege között szignifikáns különbség van. A jelenségre ez a magyarázat. Tehát a mérget behozó méhnek előbb el kell pusztulnia, mint a bentinek. Ezáltal nem tudja megmérgezni. Kivéve a virágport, mert azt nem eszi az azt behozó méh. Akkor viszont a mászkálás előtt az aljdeszkán a mászkálókkal arányos méhhullák tömegét kellene  találni. Hiszen ebben az esetben nem azért bénul meg a szárnyizomzat, mert kimegy a dajkaméh, hanem azért, mert még nem teljes a mérgezés. A kaptáron belül viszont le kell zajlania a teljes bénulási folyamatnak, tehát a lábizmokének, légzőizmokénak is, mert van rá idő. Megjegyzem, ennek ABPV esetén is így kellene történnie erős fertőződés esetén. A mászkálás csak enyhe fokú ABPV esetén, vagy kezdeti stádiumra lehet jellemző. A döntő azonban repcén a sárga homlokú mászkálók aránya azokhoz képest, hogy hány olyan van, amelyiknek nem sárga a homloka. Előbbiek a mérgezettek. Ilyent én még csak egyszer láttam. Nurelle D (klórpirifosz) okozta.

Ez egy óriási tévedés.

Hát, akkor itt szakemberek tévednek komolyat, mert ezt a doki is megerősítette, pedig nem ma kezdte a szakmát.

A méreghatás mértékegysége mg/testtömeg kilogramm.

Na ez az óriási tévedés, mert ez abban az esetben lenne csak igaz, ha mindegyik egyed egyformán tolerálná a mérget. Csakhogy nagyon nem így van, ezt szintén a doki erősítette meg, mondott is valami kutatási eredményt erre de már nem emlékszem rá. És ha ez így van, akkor pontosan az ellenkezője fog igazolódni mint amit állítasz, azaz a fűben a fiatalok, a nem sárga fejűek fognak mászkálni, éppen ezen okból.

Egyébiránt meg, asszem befejezem végleg az ide irkafirkálást, mert hát óriási tévedésben vagyok itt ezzel, az atkával, a kaptár típusával, a mézeléssel, az el(nem)végzendő munkával, meg úgy általában mindennel kapcsolatban (  ), így hát valóban felesleges ezekről itt írnom.
Küszködjön tovább mindenki ahogy tud, én meg majd nézem innét a fotelből. 

Vivaldi!
Tegyél ide valami linket a fórumodról, megnézem magamnak, ettől rosszabb már nem lehet.

Na ez az óriási tévedés, mert ez abban az esetben lenne csak igaz, ha mindegyik egyed egyformán tolerálná a mérget. Csakhogy nagyon nem így van, ezt szintén a doki erősítette meg, mondott is valami kutatási eredményt erre de már nem emlékszem rá.

Én is vizsgáztam toxikológiából.

WR ezt nem teheted.Kell az ellenpólus. Vivaldi légyszíves Te is.

Sziasztok!

Érdekes dolog ez a mászkálás!
Tegnap előtt -amikor sokan jelezték, hogy mászkálnak a méhek- nálam is megjelentek a sétálók. Ahogy ballagtam a kaptársorok mögött, méterenként egy-kettőt láttam. A kaptárak előtt gyakorlatilag semmi, vagy nem voltam elég alapos és nem vettem észre.....
Tegnapra teljesen megszűnt a jelenség. Keresve sem találtam egyet sem.
Ma reggel újra kezdték, de délutánra újra megszűnt a sétálás.
Mi okozhatja ezt?
Több repce táblát elérnek a méheim.
Különböző idejű permetezésre tippelek. A népességben nem észlelek  veszteséget, szépek a családok.

Nb18

Egyébiránt meg, asszem befejezem végleg az ide irkafirkálást, mert hát óriási tévedésben vagyok itt ezzel, az atkával, a kaptár típusával, a mézeléssel, az el(nem)végzendő munkával, meg úgy általában mindennel kapcsolatban (  ), így hát valóban felesleges ezekről itt írnom.

wr én szeretem az írásaidat, remélem még sokat tanulhatok belőlük. A méhészkedéstől függetlenül viszont néha irigylem, néha pedig tartok azoktól az emberektől, akiknek nincsenek kételyei afelől, hogy mindig mindent tökéletesen csinálnak.

wr én szeretem az írásaidat, remélem még sokat tanulhatok belőlük. A méhészkedéstől függetlenül viszont néha irigylem, néha pedig tartok azoktól az emberektől, akiknek nincsenek kételyei afelől, hogy mindig mindent tökéletesen csinálnak.

Wr és Jenő szerintem az ábra jobb szélén tart.

A népességben nem észlelek  veszteséget, szépek a családok.

Ez a fontos,ne legyen kijáróméh vesztés.
Ha elnémül a méhes akkor van a baj.
A előző években és a tavalyi évben is rendkívüli legyengűléseket tapasztaltunk,minden telephelyünkön.Pedig a két szélső telephely között majdnem volt vagy egy százas.Csak a fiatal méhek lézengtek a kaptárakban,olyanokban ahol fűz alatt kíváló hordás volt,sűrű volt a levegő repüléskor.Öröm volt nézni őket!
Ahogy áttájoltak repcére megindult a mászás és a virágzás közbeni permetezések után még fokozódó mértékű pusztulást tapasztaltunk,mozdulni sem lehetett úgy,hogy ne lépj egyszerre 5-10 méhre.
Ekkor jöttek a Nébih-esek,akik a méhes közepén lehúzták a fejvédőket mert nem repült szinte méh !
Repce közepén,meleg,párás időben?
Amikor 5 kg-os hordásnak kellett volna lennie?
Erről már írtam.

A repce alatt készítettünk az öreg anyákkal 4-5 keretes kiscsaládokat.
4-5 keret nép,előző évi anya.A maradék nyolc fiasos család maradékokat összeraktuk kettesével.16 fias keret,16-20 keret fiatal,nem kijáró ezáltal a NEM elpusztult méh.

Mi lett ezekkel a műrajokkal?
Semmire sem mentek.Szép 4-5 fiast csináltak(segített benne a jó akác is).Ezekből a fiasokból apró,kicsi méhek keltek ki,amelyek gyenge,hézagos,pici fiasítást neveltek.
Semmire nem mentek ezek a családocskák !
(Az ilyen szaporulat meg egy-két éve is egész jól feljött napraforgóra,nem egyszer fiast kellett felhúzni a méztérbe,mert még a nyári napforduló előtt meg akartak rajozni.Húsz éve még jobb volt a szaporítás esélye.Repcén egy fiassal félre rakott családocskák naprán egy fiók mézet is tudtak hozni.)
Na vajon miért nem mentek semmire ?
Nem nehéz kitalálni.A Nébih-es vizsgálat három féle rovarölőt és két féle gombaölőt detektált,mért meg,mutatott ki,a méhekből és a fias felül szedett méhkenyérből.Erről is írtam már.
Acetamiprid,klórpirifosz,tau-fluvalinate !
ÉS MÉG MENNYI LEHETET AMINTÁKBAN,AMIT NEM TUDOTT DETEKTÁLNI A LABOR !
Ma már egy svájci kutatás eredményeként tudjuk a magyar laborok 1 ppb-re történő mérése,neonikotinoidok esetében közel sem elegendő,hiszen Ők kimutatták ,hogy ennek a mennyiségnek a SZÁZAD része is eltévedést okoz,megzavarja a méhek agyát.
A MAI MÉRÉSHATÁR SZÁZAD RÉSZE !
Évekig ezt mondtam,mi van ha a mérési határérték alatti mennyiség is méhveszteséget okoz?
Egyik szakmai vitám Tóth Péterrel pont ez volt.
Na akkor miről beszélünk ?
Micsoda vegyszer koktélt kaptak a mérgekkel szennyezett repce virágporon nevelt méhek,így aztán semmit érők lettek
hamar pusztultak,rövid életet éltek
Nem is mentek semmire,3 ilyen szerencsétlen kis családot,kb 15-20 gyenge,gyengébb fiasával összeraktuk,egy családdá,napraforgó előtt egy-két héttel.

Na és jött a napraforgó!Az akác előtt összerakott nagy családokkal is és ezekkel a napra előtt összetákolt társasággal is,egy-másfél fiók kijáró bogarat vesztettünk el.
Szintén minden telephelyen.
Na vajon miért ?
Mert megint repülési üzemmódról,sétáló üzemmódra váltottak a méhek?A fő kérdés még mindig csak az:NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?
Írjam a választ ?

Ki mit tett volna ezek után,hogy évek óta ezt tapasztalja.
Mi menekülőre fogtuk!
Irány Darány ahogy az Ormánságban mondják,vagy irány Horány ahogy Vácon mondják.
Most sorban telefonálnak a gazdák.
Hol vannak a méhek?

A legszomorúbb az egész történetben az,hogy semmiről nem tehetünk
mi méhészek.
A gazdák se sokat,mert meggyőződésem,hogy az engedélyezett technológiák is ölik a megporzókat.Ha betart mindent az is odavág méheknek.
Összeugranak a méhészek és a gazdák pedig mint azt dr Szabó Katalin
méh és beporzó barát biológus mondja,mi egy csónakban evezünk.
Kellünk egymásnak,mert nekünk kell a mézet adó mezőgazdasági növény,hisz jelentős bevételünk származhat belőle,Nekik kell a megporzó rovar,mert akkor nagyobb a terméshozam,nagyobb a mag,az olaj tartama magasabb,a megtermékenyülő magok száma több.

Szabadföldi vizsgálatokra van szükségünk,ahol a méh a döntő.Ahol nem pusztul el,ahol jól fejlődő egységek lesznek ott jó a növényvédelmi technológia.
Kezdeményezésemre összállt egy nagyszerű csapat.
Kíváló szakemberek,tudósok és sokan mások segítinek létrehozni egy szabadföldi kutatást,melynek a célja,hogy megtaláljuk azokat a növényvédelmi technológiákat amelyek mellett lehet a méheinkkel termelni,mert nem pusztulnak el.
MENTA program lett a a rövidített név.
Méh/megporzóbarát növényvédelmi technológiák azonosítására (a jelenleg használatos technológiák közül)
Én ezen dolgozom most a maradék időmben,amit nem a méhészetünkben töltök.

Csányi Antal

NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?

A múltkor beszélgettünk egy agronómus kollégával erről.
Határozottan állította, hogy a kukorica vetőmagot nem csávázzák neo-val.
A kukoricabogár ellen vagy vetésváltással, vagy talajfertőtlenítéssel lehet védekezni, előbbi a hatékonyabb, ezért jellemzően ezt alkalmazzák.