Méhek vs. növényvédelem

  • 1407 válasz
  • 580205 megtekintés
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #555 Dátum: 2016. Április 17. 00:50 »
Üdv. Eddig hallgattam. Most  :'2. sz. ( 60 cs. telephelyen ) Közepesnek mondható állomány március 20 körül legyengült, "erőszakra" kezdtek helyrejönni, április 07-én elkezdődött a mászkálás,  mára a legerősebb család elnéptelenedett, a méztéri fiókban 10 kg körüli friss méz, a többieknél rohamosan csökkenő, vagy éppen stagnáló  fiasítás, (2-3-4 NB keret) és "lézengő "takaró méh. Kb . 9 család ami normális.  "Szomszéd " 10-20 km-es körben méhészetek hasonló cipőben. Ilyet én még nem láttam :(  Mi ez?

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #556 Dátum: 2016. Április 17. 08:02 »
 Fehér akác !
Tudjátok nekem mindig meredek gondolatim vannak.
Néhány éve amikor azt mondtam Tóth Péternek, hogy Szekszárdon szemtanúja voltam amikor az egyik nagygazda, betonkeverőben "rácsávázott", azt mondta ez nem igaz!
Néhány hét múlva a NÉBIH Állateü. Igazgatóságán volt egy gazda-méhész találkozó.
Ott Csuja László felvetette ezt a problémát, hogy tudomása van arról, otthon kicsit megturbózzák a vetőmagot, hogy biztosan vigye a károkozó növénykárosítót.
Elég érdekes hangulat alakult ki a teremben, de nem cáfolták!
Most ugyan ezt érzem.
Véleményem szerint a tiltott technológiát továbbra is alkalmazzák, mert nincs szankció, a laborok meg olyanok amilyenek.
Ez egy ilyen ország.
Az a javaslatom, ahol ekkora probléma van, azonnal hatósági mintavételt kell kezdeményezni.
Talán ha közösen lépünk fel, eredményesebbek lehetünk.
Nem elég a mászkáló méhekből mintát venni!
Az csak 50%-a a "sikernek" ha egyáltalán ki tudják mutatni a gyilkos készítményt a méhecskékből.
Körbe kell járni a határt, és keresni a vélt növényt ami a bajt okozza.
A mérgezésnek van egy olyan szinte megfoghatatlan része, amikor a növényvédelmi munkát végző megmutatja a permetezési naplót, sőt akár a tartályba is belenézhetünk, hogy ez egy ártalmatlan szer, nem tartozik bejelentési kötelezettség alá.
Általában a gombaölő szerekre szokták ezt mondani, ami valójában önmagában igaz is.
Az a nagy kérdés, hogy a szer önmagában van e?
És itt kezdődnek a bonyodalmak.
A szerek kölcsönhatása (szinergens hatás) akkora csavart tesz a történetbe, hogy szinte kideríthetetlen az igazi ok.
A vegyszergyártók ezt nagyon jól tudják!
Olyan koktélokat gyártanak, hogy mi méhészek csak futunk az események után.
Ezt egy példával tudom jellemezni.
Ma Magyarországon több ezer ember hal meg évente gyógyszermérgezésben.
Hogy lehet ez 2016-ban?
Általában a betegek nem egy, hanem egy maroknyi gyógyszert szednek be, és ezek kölcsönhatása okozza a tragédiát.
A méheknél ugyan ez van.
Rettenetesen nehéz helyzetben vagyunk.
Április 22-én lesz Pesten a növényvédelmi konferencia.
Bross Péter is jelen lesz, tudja a problémát, mert mindenhonnan jönnek a hírek.
Véleményem szerint sutyiban továbbra is megy a csávázás, de ezt rendkívül nehéz bizonyítani.
Minden érintettet sajnálok, de ez kevés.
23.-án a Lurdy Házban az egyebek napirendi témáknál erről is kell szót ejteni.
Véleményem szerint ezt egy ember már nem tudja megfelelő szinten az OMME-ban sem koordinálni.
Szakember gárdát kell felállítani, és ezt a javaslatunkat a gatyaletolás óta fenntartjuk, mert akkor is ez volt a téma, de Mészáros sajátos módon fejtette ki véleményét.

Nagyernyei Attila


*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #557 Dátum: 2016. Április 17. 13:09 »
Ajánlom figyelmetekbe:

http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=77

Mérgezés topicban egy hasznos beszélgetés bontakozott ki a ződ méhészfórumon Arisztaiosz, Tsanyi, Ceranae és pestlőrinc részvételével.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #558 Dátum: 2016. Április 17. 13:21 »
SORRA JÖNNEK A TELEFONOS INFÓK ELTŰNTEK A KIJÁRÓ MÉHEK CSAK HAMVAS BOGÁR VAN A KERETEKEN !!!!!!!! MEDDIG TŰRJÜK EZT A GYALÁZATOS MÉHPUSZTÍTÁST !!!!!!! MÉRT NEM NEVEZZÜK MEG AZ EZÉRT FELELŐS ELKÖVETŐKET !!!!!   ÁLLATKÍNZÁSÉRT AZONNAL AZ ÖSSZES FELELŐST FELJELENTENI !!!!!!!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #559 Dátum: 2016. Április 17. 13:25 »
A rajzásgátlás az erős családoknál megtörtén a repce " jótékony" hatása révén !!!!!!!!

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #560 Dátum: 2016. Április 17. 13:42 »
Tények : virágzó repce permetezése Gazelle:acetamiprid hatóanyag, rendkívül hosszú hatástartammal / két hét/ !!!!!  Nem elég hogy csávázott még meg is permetezik !!!!!


Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #562 Dátum: 2016. Április 17. 22:44 »
Üdv! igen a "saját maguk szabadságharcosai" (fidesz)vezérek  tulajdonában álló gazdasági társaságok Mezort, stb. és még  néhány havernak a birtokán  a  kb 100.000 ha.-on  (3X32000 ha ) külön törvényi kereteken belül használhatják a  méhekre különös veszélyt jelentő mérgeket. Ezekről az  ügyekről  nagymisét lehetne tartani.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #563 Dátum: 2016. Április 17. 22:55 »
Fehér Akác!

Ez az elképzelésed? Ez a vágyad? Vagy így van és ezt bizonyítani is tudod? Ha igen, akkor lécci ted ki lapjaidat.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #564 Dátum: 2016. Április 18. 07:00 »
Ne a politikai vonalat keressétek a hírben!
A tartalma a lényeg!
Nagyernyei Attila

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #565 Dátum: 2016. Április 18. 22:38 »
Ma megnéztem a repcét , maszkalomeheket , mehullakat találtam !!

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #566 Dátum: 2016. Április 19. 00:16 »
Nem lehetetlen, hogy tiakloprid mérgezés.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #567 Dátum: 2016. Április 19. 08:06 »
Tisztelt Méhésztársak!
Szeretném kötelező olvasmányként a figyelmetekbe ajánlani Bíró Sándor, Svédországban méhészkedő honfitársunk szakcikkét, melyet a MÉHÉSZET szaklap 36-37. oldalán olvashattok.
Sanyiról röviden annyit, hogy tavaly a Tavaszváró Méhésznap egyik előadója is volt, valamint a cikk végén említett Dr. Kerstin Ebbersten is!
Előadásukat megtaláljátok itt a Méhészklubon.
Akinek még a szíves figyelmébe ajánlom a tényfeltáró, felkavaró cikket, az Tóth Péter elnökségi-tag-szaktanácsadó- a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara tagja. (Bár ezt a titulusát kiegészítette, ha nem pontosan idéztem, bocsánat.)
A cikk annyira érdekes, hogy nehéz belőle kiemelni olyan gondolatokat amire érdemes ráfókuszálnotok.
Az általam legérdekesebbnek tartott a következő.
A növényekbe a csávázó szer hatóanyagának csupán 5%-a jut, mégis ilyen borzasztó pusztítást okoz.
A 94%-a jut a talajba, melyben a hatóanyag-tartalom felezési ideje 18 év!
Tehát ha a megelőző években csávázott területre repcét, napraforgót, kukoricát vetnek, még évtizedekig komoly kárunk lehet!
Az ország minden szegletéből jönnek a hírek, hogy nagy gond van repcén, mászkálnak a méhek!
Európa legnagyobb méhészetében "csak" 3 telephelyen sétálnak a méhek.
Ez akár egy kísérletnek, és bizonyítéknak is felérne.
Szedres határában szombat este, már sötétedéskor traktorral permetezték a repcét!
Minden növényvédelmi előírásnak megfelelt a technológia, akkor mi a gond?
Amit most leírok ne vegyétek kész pénznek, de nekem ebben a pillanatban az a határozott véleményem, hogy a jelenlegi méhpusztulásokat (mászkálásokat) a neonikotinoidok okozzák!
Etienne Bruneau belga méhész, aki az EU-ban a legnagyobb "guru" még 2013-ban hajnali két órakor bemutatott kisfilmjén erről beszélt!
Utána, másnap volt a csávázószer konferencia.
Azóta szent meggyőződésem, hogy a szinergens hatás áldozatai vagyunk!!!!!!!!!!!!!
Annyi felmentése van az OMME leváltott szakmai gárdájának, hogy ezt rettenetesen nehéz bizonyítani, főként akkor, ha még a mintavételi technológiájuk is katasztrofális.
Tóth Péter maradt, de.......
Kezdeményeznünk kell az új vezetésnél, a küldöttgyűlésen, hogy ne egyedül próbálkozzon ezen probléma megoldásával, főként akkor ha nem is hisz ebben, és még mindig ökörségnek tartja a csávázó szerk káros hatását!
Erre kéne a kutatásra elkülönített milliókat költenünk, hogy a fejlettebb országok nyomdokain haladva bizonyítékot találjuk.
Félreértés ne essék!
Tóth Péter a hagyományos, permetezéskor elszenvedett méhmérgezések felderítésében kiváló szakember, én sem tudok jobbat!
Amit a neonikotinoidokról nyilatkozik, és ahogy a mintákat veszi, az pedig katasztrofális.
Ezért kell olyan embereket mellé állítani aki legalább végrehajtja rajta is a paradigmaváltást!
Ha ragaszkodunk a régimódi szemlélethez, akkor ne csodálkozzatok ha sétálnak a méhek.
A vegyszerek kölcsönhatására kell a vizsgálatokat koncentrálni, én most így látom.
A kutatást ebben az irányba kell folytatni.
Olvassátok el Bíró Sándor cikkét!
Nagyernyei Attila




*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #568 Dátum: 2016. Április 19. 14:36 »
Tisztelt Greenpeace!
Tisztelt NÉBIH!
Tisztelt OMME!

Csatlakozunk a Greenpeace 2016.04.14-i állásfoglalásához, egyetértünk és megalapozottnak tartjuk a tiltakozást.

Továbbá kérjük, hogy a Növényvédelmi Bizottság tegyen ajánlást a miniszter számára, amiben kéri, hogy a miniszter rendelje el az internetes növényvédelmi napló bevezetését minden növényvédelmi munkát végző mezőgazdasági termelő számára.

A növényvédelmi tevékenységek döntő többsége, különösen a növényvédőszerek kijuttatása csávázással, permetezéssel granulátumok szórásával történik és a kijuttatott anyagok környezeti kockázatot jelentenek az emberre és a természetes élővilágra. Márpedig a környezeti kockázatot jelentő emberi tevékenységre vonatkozó adatok nyilvános hozzáférhetőségét biztosítani kell. Az alkotmányos kötelezettség.

A mérgezéses esetek és környezetszennyezési bejelentések felderítésében a hatóságok és károsultak eredményes munkájának akadálya, hogy a környezeti veszélyekkel járó, környezeti károsítást kockáztató tevékenységek adatait nehéz összegyűjteni. Például sok esetben a hatóság kérésére a permetezési naplók rendkívül nehezen - több nap késedelemmel - kerülnek elő és amikor a hatósághoz kerülnek, már kideríthetetlen, hogy az abban levő információk megfelő időpontban kerültek-e bejegyzésre. A méhmérgezések esetében az esetek többségében számos gazdálkodótól kellene adatot gyűjteni, ami a gyakorlatban csak részlegesen szokott sikerülni. 

Az internetes növényvédelmi napló bevezetéséhez szükséges technikai és informatikai infrastruktura alapjait az állam kiépítette, amelyre felépíthető az internetes növényvédelmi napló, mint a kötelezően nyílt adatszolgáltatási rendszer. Létezik internetes kormányablak, amelyen keresztül a környezeti kockázatot hordozó tevékenységért felelős személy vagy képviselője, alkalmazottja, felhatalmazotja a megfelelő bejegyzést időben megteheti.

A méhész és a mezőgazdálkodó közötti jókapcsolat a sikeres gazdálkodás feltétele. Ennek alapja az őszinte nyílt információcsere. A bizalmatlanság oka elsősorban az információk hiánya, eltitkolása vagy késletetett nyilvosságra hozása. Közmondás szerint a “jó barátság titka a pontos elszámolás". Az internetes növényvédelmi napló bevezetése jó eszköz a méhész-mezőgazda tartósan jó kapcsolatának kiépítéséhez.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Méhek vs. növényvédelem
« Válasz #569 Dátum: 2016. Április 19. 17:53 »
A neók betiltása, és más permetezőkkel történő helyettesítése hatástanulmányt igényel. Helyszíni mérést, hogy ne szak számolgassunk papíron, hanem tudjuk, mi az ábra.

AZAZ mindennél fontosabb lenne egy komoly monitoring: Felmérést készíteni a talajok szennyezettségéről. amikor ez megvan, akkor lehet a mentesítésen gondolkozni. Párhuzamosan lehet monitorozni, hogy mit hagyunk majd utódainkra. Ha a neók lebomlása olyan sok tényezőtől függ, mint azt olvasom, akkor nem ártana tudni, hogy az évek alatt mit teszünk hozzá a gyermekeinket váró talajhoz. Ha mindent elszennyezünk, akkor felelőtlenül, a jelenleg élő emberek zsebének megtömése céljából áldozzuk fel gyermekeink és azok gyermekeinek tiszta környezetét.

ENNEK AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM MÉRÉSNEK, és legalább szintentartásnak KELLENE A LEGFŐBB SZEMPONTNAK LENNIE MINDEN döntés meghozatalakor! Minden más csak önzés. Rövidtávú kapzsi érdek.