Méhek vs. növényvédelem

...
Megenné Ön az üszkös magból készült kenyeret? Adna a jószágainak penészes kukoricát? Biztos vagyok benne, hogy nem. Akkor viszont marad a csávázás.
...
Tisztelettel, cscs

Sajnos ez úgy ahogy van, nem igaz. Demagógia erőteljesen. Ez a mondat nagyjából azt mondja, hogy a rómaiak mind penészes kukoricával etették volna a jószágaikat. Meg azt, hogy a római császár üszkös kenyeret evett volna.
Ez egy nagyon nagy csúsztatás. Magas lóról mindenkit hülyének néz. Visszautasítom a kioktatást.

Emlékezhetünk a már magyar szinkronnal is megjelent filmre: "More than honey". A magyar címe: A méhek világa: http://www.imdb.com/title/tt2263058/ 
Ebben van egy jelenet, ahol a veszélytelen permetezőszer, sima gombaölő hatására pusztultak a méhek. A cégek megmagyarázzák, miért kell így csinálni, de nem végeznek korrekt kísérleteket. Amit elvégeznek, azt meg nem adják a hatóság kezébe.

De nézzük a szakirodalmat:

Ha beírjuk - az egyszerűség kedvéért angolul - a gogliba: '"neonicotionids sub lethal bee", akkor 31700 találatot kapunk. Olvasgassunk bele, mit is mondanak? Nézzük az első találati oldal néhány cikkét.

46 oldalas tanulmány: összegzés: rossz a méheknek. http://www.ct.gov/deep/lib/deep/pesticides/Dr_Lu_Final_Pollinator_Pesticide_Literature_Review_Report_01222015.pdf

Cikk a PLOS-on: összegzés: negatív a méhekre.
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0118748

6 oldalas USA cikk: Összegzés: negatív a méhekre
http://www.bulletinofinsectology.org/pdfarticles/vol67-2014-125-130lu.pdf

Szóval én Gilles Ratia mellett török pálcát. Gilles kiváló méhész, nagy szaktudással, az Apimondia elnökeként igazán sok információhoz hozzájutott. Nem lehet összeesküvéssel vádolni. Ő összegezte Szekszárdon: a sokféle hatás együttesen öli a méheket. Ebben kétségtelenül szerepet kapnak a neonikotionidok, de a többi kémiai csodaszer is, - ami mellesleg mindenféle emberi betegséggel is összefüggésbe hozható.

Szégyen az OMMÉ-ra, hogy nem volt képes összeszedni, és a terepjáró vásárlása helyett igazi tudományos munkára költeni azt a hatmilliót. Pl. kezdhették volna a szakirodalom tanulmányozásával.

Az OMME vezetők felelőssége nyilvánvaló:
1. Vagy nem képesek kommunikálni senkivel a világ méhészeti kutatói közül,
2. Vagy nem képesek egy cikket lefordíttatni és megérteni, és a tudást átadni a a méhészeknek: pl. mit hogyan tegyenek,
3. vagy, ez a legrosszabb: tudják, hogy mi az ábra, csak "lefeküdtek" valaki más érdekei előtt.

Szóval az OMME vezetése a méheket nem védi.

Persze lehet, hogy ez az OMME stratégiája arra, hogy csökkentse a méhsűrűséget az Országban.

Csak ezt nem fogadtatták el senkivel, titkos stratégia.

AZ OMME nemzetközi és tudományos munkája a nulla alatti, a félretájékoztatásért legalább négy ember felelős: Lászlóffy Zsolt. Ő ugye elvileg beszéli az angol nyelvet nyelvet, biológus lenne, tehát értené a cikkeket. Akkor miért hallgat, Az USA egyetemi kutatóinál is jobban tudja, hogy itt mindenki összeesküszik, de a méhek jól vannak, a magyar méhek védettek, itthon nincs semmilyen kutatás, ezért nincs is méhészeti probléma?

Tóth Péter. Nos Ő is értené a tudományos angolt. Elvileg értenie kellene, hogy mi van a cikkekben leírva. Még a terminusz technikust is értené. Mégis, mit tesz? No ki tudja?

dr. Cserényi Péter. Ő tudomásom szerint nem tudja eredeti angolban elolvasni a szakcikkeket. A felelőssége abban áll, hogy ennek ellenére tájékozottnak kellene lennie. Az is lehet, hogy amikor a saját állományában volt nagy pusztulás, akkor ennek köze volt. Az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a másé is? KUSS!

dr. Mészáros László. Ő sem tudja eredetiben elolvasni a szakangolt, ha jól tudom. Az Ő felelőssége abban áll, hogy nem kérdezte ki a szakembereket, mit tegyünk, mi legyen a kiértékelés módszertana. Nem készült terv. Azaz terv készült sok-sok, ígéret is volt, mint égen a felhő. Aztán jött a szél, és elfújta. Amennyi ígéret volt már az elmúlt ígéretes korszakban, 

Persze Lászlóffy Zsolt még magyarul sem hallgatta meg az APIMONDIA elnökének előadását. Ennek is lehet néhány oka.
1. Nem érti meg.
2. Ö sokkal okosabb, neki ne beszéljen egy sok nyelven beszélő, száz országban járt világvezető.
3. Szégyelte magát, amiért kioktatta a világ első méhészeti vezetőjét.

Na olvassunk csak tovább, ha nem megy eredetiben, a gogli fordítóval is megértjük a cikk lényegét!!!

Demagógia erőteljesen. 

Szégyen az OMMÉ-ra, hogy nem volt képes összeszedni, és a terepjáró vásárlása helyett igazi tudományos munkára költeni azt a hatmilliót. Pl. kezdhették volna a szakirodalom tanulmányozásával.

Az OMME vezetők felelőssége nyilvánvaló:
1. Vagy nem képesek kommunikálni senkivel a világ méhészeti kutatói közül,
2. Vagy nem képesek egy cikket lefordíttatni és megérteni, és a tudást átadni a a méhészeknek: pl. mit hogyan tegyenek,
3. vagy, ez a legrosszabb: tudják, hogy mi az ábra, csak "lefeküdtek" valaki más érdekei előtt.
[/quote]

Demagógia "terepjárózni", demagógia neonikotinod... le se tudom írni...

Neo-kat betiltották... A megélhetési kutatókon és szakértőkön kívül ki pörög még ezen. Elmúlt, kipipálva. Örüljünk.

Nyelvtudás:
Nem értem... Minden évben kapunk egy méhegészségügyi fordítások kiadványt... Ezeket a könyv szerint Dr. Csaba György közreműködésével véglegesítik. Miért kellene mindenkinek egy témán dolgozni?? Inkább legyen egy méhész, mint három nyelvÉSZ - nem személyeskedés!

Terepjáró:
A kutatásokról az Méhészújságban beszámoltak, ott azt írták, hogy a terepjáró a méhész munkájához, a méhész munkája a kutatóintézet munkájához, a kutatóintézet munkája pedig értünk méhészekért van. Mondjuk pont letojom a napraforgó kísérletet, mert engem nem érint. De szeretnék magyar méhészeti kutatást. Inkább erre 6 milliót, mint gyógyszer cukorra évi 900 millió forintot... vagy chip olvasóra pletykák szerint több, mint 80 milliót, vagy a sok felesleges elméletire tízmilliókat. Elméleti ismeretterjesztésre és oktatásra szükség van, de az előadók harmada gyenge.
- Úgy tudom oktatás fronton elindult valami Gödöllőn

Demagógia erőteljesen. 

Szégyen az OMMÉ-ra, hogy nem volt képes összeszedni, és a terepjáró vásárlása helyett igazi tudományos munkára költeni azt a hatmilliót. Pl. kezdhették volna a szakirodalom tanulmányozásával.

Az OMME vezetők felelőssége nyilvánvaló:
1. Vagy nem képesek kommunikálni senkivel a világ méhészeti kutatói közül,
2. Vagy nem képesek egy cikket lefordíttatni és megérteni, és a tudást átadni a a méhészeknek: pl. mit hogyan tegyenek,
3. vagy, ez a legrosszabb: tudják, hogy mi az ábra, csak "lefeküdtek" valaki más érdekei előtt.

Demagógia "terepjárózni", demagógia neonikotinod... le se tudom írni...

Neo-kat betiltották... A megélhetési kutatókon és szakértőkön kívül ki pörög még ezen. Elmúlt, kipipálva. Örüljünk.

Nyelvtudás:
Nem értem... Minden évben kapunk egy méhegészségügyi fordítások kiadványt... Ezeket a könyv szerint Dr. Csaba György közreműködésével véglegesítik. Miért kellene mindenkinek egy témán dolgozni?? Inkább legyen egy méhész, mint három nyelvÉSZ - nem személyeskedés!

Terepjáró:
A kutatásokról az Méhészújságban beszámoltak, ott azt írták, hogy a terepjáró a méhész munkájához, a méhész munkája a kutatóintézet munkájához, a kutatóintézet munkája pedig értünk méhészekért van. Mondjuk pont letojom a napraforgó kísérletet, mert engem nem érint. De szeretnék magyar méhészeti kutatást. Inkább erre 6 milliót, mint gyógyszer cukorra évi 900 millió forintot... vagy chip olvasóra pletykák szerint több, mint 80 milliót, vagy a sok felesleges elméletire tízmilliókat. Elméleti ismeretterjesztésre és oktatásra szükség van, de az előadók harmada gyenge.
- Úgy tudom oktatás fronton elindult valami Gödöllőn
[/quote]

Jajaj,

A méhek a betonúttól 20 méterre vannak. Igaz, 20 méter az USA-ban már autóért kiált. De nálunk? A gyógyszer cukorra a kilencszázmilliót megvonnád? Ez direkt megy a méhészhez. Leadtad a javaslatodat anno?

A neonikotionid kérdés nincs lerendezve, nincs kipipálva. NINCS kipipálva!!! És nem is demagógia! Vagy neked nincsenek méheid? Hallottad Gilles Ratia Előadását Szekszárdon? Le demagógiázod az APIMONDIA első vezetőjét?

Neked ki van pipálva az OMME munkája azzal, hogy fizetett tolmácsok a nemzeti programból lefordítanak pár cikket, de az OMME az ellenkezőjét teszi? Nekem nincs kipipálva az OMME munkája. Sőt BÖSZME NAGY PIROS EGYES!

A terepjáró sem demagógia. Le kell vonni a tanulságot, és tovább lépni. Ha nem vonod le a tanulságot, akkor ugyanabba a DEMAGÓGIÁBA fogsz ismét belelépni. De lehet, hogy ott már a szagot is érezni fogod!

Az OMME illetékes monitoring "Guruja" azzal riogatja a méhészeket, ha végleg betiltják a csávázási technológiát, sokkal nagyobb lesz a permetezési kárunk.
Ő egy íróasztal forradalmár!
A néma, láthatatlan gyilkos vegyszerek ellen nem tudunk védekezni.
De nem tudnak védekezni a talajlakó férgek, giliszták, hasznos rovarok és a rengeteg vadon élő mezei nyúl, fácán őz, szarvas stb. sem.
Gondolom mindenkinek van vadász ismerőse.
Kérdezzétek meg őket mennyi "selejt" agancsú, vagy torz, fejlődési rendellenességgel küzdő állat kerül puskavégre.
A Greenpeace vizsgálatai (nem OMME Gurué) régen bebizonyították, hogy a felszíni talajvizeink, az eső utáni tócsák a szántóföldeken, súlyosan vegyszer szennyezettek!
A neok sokáig nem jelentettek problémát?
Igen mert nem tudtuk miért tűnnek el a méhek, miért van eltájolás.
Azért a vegyszergyártó, méregkeverő cégek sem hülyék.
Olyan technológiát fejlesztettek ki, hogy az egyik része a bizonyítéknak hiányozzon!
Ez volt a csávázással okozott méhpusztulásuk álszent viselkedésének alapja.
Mit mondtak?
Hozzatok mintát!!!!!
Ja, járjuk a határt, és szedegessük a több hektáros területekről az eltévedt méhecskéinket.
Amikor már világszerte akkora ellenállás volt, ( a francia méhészeknek köszönhetően) felfüggesztette az EU is a legveszélyesebb csávázó szerek használatát.
Ne nyugodjanak meg a méhészek!
A vegyszerbiznisz nem fog megállni!
Olyan újabb technológián fáradoznak, ami bizonyítása megint évtizedekéig fog tartani.
Mindenki tudja, hogy növényvédelemre szükség van.
De!
Hagyják meg a méhészeknek a védekezési lehetőséget!
Egy hagyományos permetezésnél, ha működik a rendszer (kiértesítés, napnyugta után stb.) a méhpusztulásból eredő károk  minimálisak.
A rengeteg hasznos rovar így is elpusztul, ő miattuk is szólni kell a harangoknak.
Fel kell mindenikek fognia, hogy a méhészek egyben környezetvédők is.
Véleményem szerint másként nem tudunk hatékonyan dolgozni, csak úgy ha ismét kiértesítenek bennünket, hogy vigyázzunk, permetezés lesz.
Ezért találkozok hétfőn, kétszer is a gazdákkal, hatósággal.
A csávázás ellen is lehet védekezni.
Azonnali végleges betiltásukkal.

Gratulálok a svédeknek, ők már meglépték.
Nagyernyei Attila

QUQURIQ !!!

A gyógyszer, vegyszer,
a vegyszer, méreg...
a méreg kegyszer...

Kiskakas!

Svédországban VÉGLEGES TILTÁST kapott a neonikotinoidok használata!
Éljenek a svédek!!!!!!
Végre egy "tökös" nemzet,"tökös"politikusok!!!!

Már egy párszor leírtam,amit most próbálok más szavakkal megfogalmazni.
10-15 éve kezdődtek a problémák a méhekkel.
Érdekes pont akkor amikor általánossá vált itthon is a hosszú hatású nővényvédőszerek használata.
Amikor szántóföldi növényeket "járnak"méheink mindig több-kevesebb,de egyre inkább több veszteséget könyvelhetünk el.
Nem volt ez így!

NEM VOLT EZ ÍGY!!!!

A repcén a méhcsaládok "eszméletlen" fejlődése mindig lenyűgözött.
Mivel akkoriban a repce virágzása alatt nem tűntek el a kijáró méhek ,a kelő fias ontotta a fiatal méheket
hihetetlen népesség növekedést tapasztalhattunk.Szuper eredményeket értünk el,le se merem írni,milyen
pörgetési eredményeink voltak,mert ma rám fogják,hogy hazudok,kezdek szenilissé válni.
A méhek akác után a kaptárak előtt voltak elpusztulva.Nagy tömegben egyszerre pusztultak el,mert sokat dolgoztak és megöregedtek.Ma alig látni elpusztult méhet a kaptárak előtt,nem a kaptárban pusztulnak el,hanem valahol a "táblákon".
Régen a napraforgón megerősödtek a családok,még jó hordás estén sem volt jelentős népesség visszaesés ,a kis családok felfejlődtek.

EZEK A DOLGOK MA NEM ÍGY VANNAK!!!

A méhek eltűnnek, a családok nem fejlődnek, az akác mézet az akácon gyűjtővé váló
méhek gyűjtik,a repcén dolgozó,gyűjtő korú méhek áldozatul esnek.Repce és akác méz kevés kerül a hordóba.
Nincsenek nagy eredmények.
Jobb ha a napraforgós veszteségekről ,kukorica pollen és guttáció okozta károkról nem írok,mert
nem igazán tudom türtőztetni magam.Olyan nagy károkat szenvedünk el,hogy csak trágár szavakat lennék képes használni.Az erős családok meggyengülnek,alig térnek magukhoz a napra után,a kis,fejlődő családocskák gyakorlatilag tönkre mennek,nem lehet felfejleszteni őket.
Lehet,hogy ezek a veszteségek a mi vidékünkön erősebbek az agyagos talajok miatt.
Idézném Geddekast:"az agyagtartalom növekedésének arányában csökken a lebomlási sebesség és erősen agyagos talajban akár három év múlva is mérgező mennyiség lehet".
Tehát bizonyos talajokban az előző három évi pld gabona csávázásból olyan mennyiségek maradnak meg ami nem igényli az újabb csávázást,illetve a felfüggesztett kultúrákban(repce,napraforgó,kukorica)is ott vannak ezek az "édes nedűk".Szoktam mondani:"nem brummognak,zümmögnek a permetező repülőgépek,traktorok.Nincs szükség rá,mert a vetéssel egy munkafolyamatban meg van a rovarirtás is,sajnos a méh irtás is.

Nem gondolom azt,hogy én vagy méhek csinálnánk rosszul valamit az utóbbi 10-15 évben.
A méhek sem és én sem felejtettem el mit kell tenni annak érdekében,hogy sok méz kerüljön
a hordóba.
Csak a "növényvédelem" változott meg drasztikusan.
Vissza sírjuk a "jó",gyorsan lebomló szereket(ganyékat),"gyenge" gombaölőket,mivel ezek a
szerek a méheket nem ölték meg.

Tisztelt Csorba Úr!
Ajánlanám ismét figyelmébe előző soraimat,valamint olvasgatásra a témában a google által kiadott írásokat.
Idézném Olvastam nevű fórum társunkat:"Ha beírjuk - az egyszerűség kedvéért angolul - a gogliba: '"neonicotionids sub lethal bee", akkor 31700 találatot kapunk. Olvasgassunk bele, mit is mondanak? "
Kedves Csorba Úr jó olvasgatást.Amennyiben ragaszkodik hozzá szerzek még egy-két magyar fordítást is Önnek,
ebből a gyönyörűséges témából.

Azzal a gondolat körrel fejezném be amivel kezdtem.
A politikus  Urak csak azt felejtik el,hogy az Ő nőjük,az Ő gyerekük
az Ő unokájuk is ezt a szemetet eszi,és a sok mocsok elől nem tudnak elbújni.
Benne van a sörben,gabonában,mindenben.
A saját vizeletében.
Csorba Úr ezt Ön se felejtse el,és a kedves főnökei sem.
Cserényi és Tóth Úr ajánlom figyelmetekbe az előző sorokat.

A SVÉDEKHEZ HASONLÓ "TÖKÖS" POLITIKUSOKAT KÍVÁNOK A "VILÁGNAK" A FÖLDNEK!!!!
Milyen érdekes a svédeknél sok női politikus van,én meg "tökösözök",ebből is látszik milyen
nagy szükség lenne sok nőre politikában.
Erről meg az jut az eszembe:NŐKET AZ OMME-BA!
Biztos jobb döntések születnének.

Csányi Antal

      Tiszteljük a nőket ,pláne a méhész feleségeket .

   Albert

Tegnap 15:30-kor kossuth rádióban méhekről volt szó!
Békési doktor azt mondta, hogy nem igaz az , hogy ha a méhek kipusztulnak akkor az ember is, mert a méhek sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a környezethez és valószínű túlélik az emberiséget.
Hangtárban visszahallgatható.

Háát nem tudom...

MÉREGKEVERŐK
NÉGYMILLIÁRD EURÓT HOZ A BORDEAUX-I GAZDÁKNAK A BORKULTÚRA
Pósa Tibor
A francia mezőgazdaságban vajon hol használják fel a legtöbb növényvédő szert? Bordeaux környékén, Gironde megyében, a méltán híres borvidéken. Erről adott hírt egy hónapja egy tévéműsor, amelynek hatására Bordeaux-ban kisebb tüntetésen követelték a hatóságoktól, hogy tegyenek meg mindent a helyi lakosság, különösen a gyermekek védelméért.

Figyelemfelkeltő volt a francia állami csatorna, a France 2 február eleji műsora, a Cash Investigation (Pénzügyi nyomozás), amely bemutatta, Bordeaux környékén milyen hatalmas mennyiségben használnak a bortermelők vegyszereket a jó termés biztosítására. Két hét múlva az adás hatására Bordeaux-ban környezetvédő szervezetek felhívására vagy hatszázan mentek ki az utcára azt követelve a hatóságoktól, hogy tegyenek meg mindent a környéken élő lakosság, a kisgyermekek, de a vegyszerekkel dolgozók egészségének védelmében is.
Tavaly több tudományos kutatócsoport egybehangzóan azt jelentette, hogy a szőlő olyan „ősi” betegségei ellen, mint a peronoszpóra, a lisztharmat vagy a szürkerothadás, egyre hatástalanabbak a rendelkezésre álló növényvédő szerek. Alaposabban permetezünk, még sincs semmilyen hatása – ez a gazdák véleménye. Hát persze hogy a bortermelők minden eszközzel meg akarják védeni a csodálatos nedűt adó fürtöket! Bordeaux francia nemzeti kincs. A borgazdálkodástól nem lehet elválasztani a környéket: a bortermelés a megye 542 településéből 441-ben meghonosodott. A mezőgazdasági művelésbe bevont területek majd nyolcvan százalékán szőlőtermesztés folyik. Mintegy háromszáz bortársaság pincéiben évente együttesen ötmillió hektoliter vörösbort állítanak elő, amely világszerte négymilliárd euróért talál vevőre. A térségben a borkultúra a legnagyobb munkaadó is: mintegy 6600 szőlőtermesztő talál állást az ágazatban.
Érezhetjük, hogy milyen nagy fába vágta a fejszéjét az, aki ebbe a mezőgazdasági iparágba akar belekötni. „Semmi újat nem mondott a televíziós műsor – jelezte a Sud Ouest című helyi lapnak Bernard Farges, a bordeaux-i bortanács elnöke. – A probléma már régóta ismert, és azon vagyunk, hogy ezt orvosoljuk.” Farges szerint az adás – amely igen jó nézettséggel ment: hárommillió nézőt vonzott a készülékek elé – főleg az agrokémiai ipar óriásait vette célba. „Természetesen nem lehet megfeledkezni azokról, akik bizonyos vegyszerek miatt vagy téves használatuk következtében megbetegedtek, de ilyen esetek jóval kisebb számban fordulnak elő, mint korábban” – állította a borászati szakember.
A tüntetők mintha más véleményen volnának. Nem egy közelmúltbeli esetet felsoroltak, amikor olyan szőlőmunkások fordultak bírósághoz kártérítési perrel, akik évekig vegyszerekkel dolgozva rákos megbetegedést kaptak. A perek nagy része még folyamatban van. 2014-ben előfordult olyan eset is, hogy a szőlőtáblákhoz közel fekvő iskolából 23 gyermeket és tanárukat kellett mérgezési tünetekkel kórházba szállítani. Az egyik falusi tüntető elmondta azt is: vannak időszakok, amikor a vegyszer szaga annyira érződik a levegőben, hogy inkább behívja az udvaron játszó unokáit. Tavalyelőtt indult egy per, amellyel szakmai betegségek listájára való felvételt kértek a vegyszerkezelések következtében megbetegedettek.
Mely adatok különösen nyugtalanítók? Franciaországban a piacra kerülő élelmiszerek 97 százalékában találtak vegyszert, legalábbis nyomokban. Ez nem azt jelenti, hogy csupán a megvizsgált termékek három százaléka lenne emberi fogyasztásra alkalmas. A nyolcvanezer megvizsgált termék több mint ötven százalékának csak a felületén találtak parányi permetrészeket, amelyek megfelelő kezeléssel, például mosással eltávolíthatók. Ám a termékek másik fele aggodalomra adhat okot. Franciaországban évente 65 ezer tonna növényvédő szert használnak fel, ezzel az európai országok között az élen állnak. Gironde megyére, a bordeaux-i hazájára 3320 tonna jut. A szőlőbirtokok, amelyek Franciaország első számú bortermelő vidékének számítanak és természetesen „eredet-ellenőrzöttek”, különösen ki vannak téve a túlvegyszerezésnek. A Jövő Nemzedékei nevű környezetvédelmi csoport 2013-as vizsgálata szerint az itt használt növényvédő szerek molekulái – az európai és amerikai szabványok szerint is – 45 százalékban rákkeltők. A Bordeaux környéki szőlőmunkások és a táblákhoz közel lakók hajszálaiban 11-szer több vegyszermaradványt találtak, mint a máshol élőknél.
De mi a helyzet a fiatalabb korosztálynál? A Cash Investigation felmérése húsz olyan diákot érintett, akinek iskolájához veszélyes közelségben vannak szőlőbirtokok. A tanulók hajmintáit elküldték egy luxemburgi intézetbe kivizsgálásra, ahol 44-féle vegyi anyagot mutattak ki bennük. Az eredményeket a kevésbé szennyezett helyeken élő gyermekekkel összevetve 18-szoros eltérést tapasztaltak a gironde-i diákok kárára. Franciaországban a fiatalkorúak közt a második számú halálesetnek számítanak a gyermekkori rákmegbetegedések. A születési rendellenességek, gyermekkori hormonális zavarok száma évről évre nő: 1980 óta évente egy százalékkal több gyermeknél alakul ki rák, azaz minden évben 2500 esettel többet regisztrálnak. E betegségek és a növényvédő szereknek való kitettség közt létezik kapcsolat – állapították meg a televíziós adásban is nyilatkozó orvosszakértők. 2013-ban egy, a térségben végzett tanulmány rámutatott arra, hogy „lehetséges a kapcsolat” a megye déli részén tapasztalt gyermekrákesetek és a növényvédő szerek alkalmazása között.
Mely cégek ellenőrzik a világ növényvédőszer-piacát? Gyakorlatilag hat hatalmas vállalat osztozik az agrokémiai ipar évi ötvenmilliárd dolláros bevételén: az amerikai óriáscégek közül a Monsanto, a Dow és a DuPont, német részről a Bayer és a BASF, valamint a svájci Syngenta. Ha valahol felüti a fejét a növényeket pusztító betegség, ők szinte minden ilyen esetre tudnak megoldást: vegyék meg ezt a terméket, szórják ki azt, permetezzék gyakran ezzel a tőkéket! Ám gyakran vádolják őket azzal, hogy az áttételes hatással, a környezetkárosítással nem számolnak, mint arról számos eset tanúskodik. A francia nemzetgyűlés tíz gironde-i képviselője – kilenc szocialista és egy környezetvédő – azonnal érzékelte, hogy az esőben megtartott február közepi tüntetés, amelyet civil szervezetek verbuváltak össze, könnyen átfordulhat politikai elégedetlenségbe. Ha nem tudsz ellene tenni, ha nem ellenőrzöd a folyamatokat, akkor állj az élére! – e gondolattól vezérelve gyorsan bejelentették, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására tesznek javaslatot, hogy az áttekintse az egészségügyi és környezeti károkat, amelyeket a növényvédő szerek Bordeaux környékén okoznak. Nemcsak a szavazó polgároknak, hanem ezek szerint a képviselőknek is rövid az emlékezetük – figyelmeztetett egy helyi újság. 2012-ben ugyanis a szenátus vizsgálódott ez ügyben, és egy szocialista és egy konzervatív szenátor jelentését el is fogadták. Az egy évig készült jelentés rendkívül alapos munka volt: számtalan tudós, mezőgazdasági szakember, nem kormányzati szerv véleményét ötvözte, és részben törvényi formát is öltött. A vizsgálat megerősítette: a növényvédő szerek túlzott használata összefügg a velük dolgozók és a környéken lakók betegségeivel. A prosztatarák, a leukémia, az agydaganat, a Parkinson-kór, az idegi és viselkedési zavarok mögött a vegyszereket gyanítják. A diagnózis négy éve kész, végre talán cselekedni is kellene.

CÍMKÉK: BETEGSÉGEKBORBORDEAUXFRANCIAORSZÁGNÖVÉNYVÉDŐ SZER

"Békési doktor azt mondta, hogy nem igaz az , hogy ha a méhek kipusztulnak akkor az ember is, mert a méhek sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a környezethez és valószínű túlélik az emberiséget."

Tudnak alkalmazkodni, de nem olyan gyorsan, amilyen mértékben változik a környezet az emberi tevékenység hatására. De a természetesnek mondható változások idején, az ember előtti időszakban is rengeteg kevésbé alkalmazkodni tudó faj kipusztult, tehát nincs ilyenre garancia.

Jelenleg sem azt tapasztaljuk, hogy hű de keményen alkalmazkodnának a méhek.

Maszatolni akart?

Az globalizációval az ember jól összekutyulta a természetet, már rengeteg nem őshonos kórokozó, élősködő támadja a méheink. Aligha maradnának életben sokáig, például atkairtás nélkül.

Legalábbis a méhészetekben, de odakint?

Mármint, az Apis mellifera? Ez jó kérdés. Feltételezem hogy egy azon hellyen és időben tehát hasonló körülmények között, nagy különbség nem muatakozna a túlélésben. Ha kivonjuk az embert a képletből, bár a vadonélők akár még hátrányosabb helyzetben is lehetnek, attól függően hogy hová építették a fészküket. A kaptárban élök egy ideig még élveznék annak védelmét, a gyorsabban végbemenő rajzások miatt egyre több lenne a "vadonélő". De idővel a kaptárak is magukba roskadnának. Ehez persze feltételezni kellene, hogy felülkerekednek a betegségeken, és az idegen élősködő atkákkal is képesek egy normális egyensúlyi állapotot létrehozni. Illetve ilyen irányba szelektálódni.

De valószínűbb forgatókönyv, hogy a méhek életfeltételei szünnek meg hamarabb mint az emberé. Pontosan az emberiség "áldásos" tevékenysége miatt.
Az ember, mint egyén rendelkezzen bármilyen nagy inteligenciával, de mint tömeg, az az emberiség értelme,  még egy hangyabolyét sem éri el...., De nevezhetnénk akár kollektív felelőtlenségnek is. A profit, a különböző lobbyérdekek érvényesülnek. De nyilván tudtok erre példát mondani, a saját "HÁZUNK" tájékáról is, amikor idegen érdekek fogadatlan, (vagy fogadott) prédikátoraivá válnak egyesek.

Szerintem meg az egymillió nem tudom hányszázezer méhcsalád,  na az a természetellenes.
Ha magukra lennénnek hagyva, és most csak hasra ütök, maradna 50 000 raj a természetbe, esetleg 100 000. A fene tudja.
Bőségesen lenne nekik ennivaló, helyre állna a rend gondolom .

Na de ilyen méhsűrűség mellett , hajlamos az ember azt hinni hogy az ő feltételeik szűnnek meg hamarabb!! Nem szűnik meg! De ennyinek már most sem elég, ezt be kell látni, ebből jön egy kis világvége hangulat. Ami a méhészetekre igaz is lehet.

 Képességünk meg az Apis mellifera kipusztításra. Számos állatfajt kipusztított már az ember, tehát nem a méhecske lenne az első. De lehet, hogy igaz a mondás, hogy ez lenne az utolsó, mert utána nekünk embereknek is annyi, meg egy bambi.

Ezt azoknak írom, akik bármilyen módon támogatják, bizonyos méhekre ártalmas vegyszerek széleskörű használatát.

Mikor megjelennek a mászkáló méhek, a hullák és egyéb mérgezésre utaló jelek. Akkor, az a méhész aki igazán szereti a méheket tehetelen dühöt érez. Ahhoz tudnám hasonlítani érzékeltetés képpen, mikor az ember gyermeke úgy kerül haza, hogy idegenek drogot kevertek az italába.

Üzenném a vegyszerek támogatóinak, nem kívánom, hogy így járjanak ők is, de ha így járnak jusson eszükbe eme írásom!