Iridó!
Mennyi méhecske kel ki naponta, akkor is amikor nincs repce és napraforgó? Minimum 500 méhecske, de valójában sokkal több. Minden méhecskének reflexében van a tájoló repülés, tehát mind kimegy a kaptárból, ha tud repülni, ha nem tud repülni. Ha nem tud repülni leesik a kaptár elé és ott mászkál. Már az 500 is elég lenne ahhoz, hogy látványosan legyen mászkáló méhecske a kijárók előtt, ha nem vegyszerhatás okozná a mászkálást, hanem elhúzódó nozéma fertőzés.
Egyébként meg akkor is áll az alapeset, hogy a nozémát KIVÁLTÓ OKOT KERESNI KELL.
1.
Nem szabad megelégedni azzal, hogy majd a fumagillin vagy más kegyszer megoldja a nozémát.
2.
Lehet, hogy ideig-óráig megoldja, de kiújul, ha az alapprobléma, tehát a nozémát kiváltó ok nincs megtalálva és nincs megszüntetve.
3.
Ha krónikusan jelentkezik az nozéma, akkor krónikusan jelen van az ok is.
Öreg-fiatal probléma
Az öreg még ha mérgeződik a gyűjtés közben és eléri a méregmennyiség a letális dózist, akkor kint hal meg valahol a mezőn.
Ha szubletálisan mérgeződik, akkor hazaér. Hazaérhet kóvályogva, tehát sérült idegrendszerrel, de lehet, hogy még ép idegrendszerrel ér haza és csak a mézgyomrában van a méreg, ahonnan nem olyan jó a felszívódás, mint a középbélből.
A szociális gyomor fogalom azt jelenti, hogy a méhek ételt kérnek egymástól és ha a kérő reflexet felismeri a másik méh és van is mit adnia, akkor ad is. A mérgezett nektárral a mézgyomrában beérkező kijáró méh köteles adni azoknak akik kérnek tőle és Ő ad is. A bent levő fiatal méheknek nyilván nem a mézgyomrukba kerül a kéregetéssel szerzett mérgezett nektár, hanem középbelükbe, és ott pillanatok alatt kifejtik a hatásukat.
De van egy másik szála is a történetnek. A virágpor. A szakirodalom szerint a beérkező virágpor 70 %-ból lesz méhkenyér, míg 30 %-át nyersen elfogyasztják. Éppen ezért a méreg hosszan képes hatni, a méhkenyéren keresztül. Meg is erősíti a szakirodalom, hogy a méhkenyérben nagy mennyiségben és nagyon sokféle növényvédőszer van.
De térjünk vissza a fiatal mászkáló méhekhez. Igen, a behordott élelem pusztítja őket is, csak ép ők jobban észrevehetők, mert a kijáró előtt lesznek, míg az idősebb kijáró méhek kinn a réten legelőn sőt leginkább a mérgezett nektárt és virágport adó növényzet közvetlen környezetében pusztulnak el vagy épp mászkálnak, nem pedig a kaptár előtt. De ha valaki veszi a fáradtságot és bemegy a mérgezett növényzet közé és hosszas vizslatja a talajt, akkor rátalál a saját vergődő-mászkáló vagy halott méhecskéire.
HANGSÚLYOZOM: Amit fentebb írok, nemcsak a neonikotinoidok alkalmazása esetén igaz, hanem más mérgek is hathatnak az általam leírt módon, bár a klasszikus néma gyilkosok a neonikotinoid csoport tagjai.
A tiakloprid is neonikotinoid és szisztémás szer, tehát felszívódik és áramlik a nedvekkel a nektáriumba és a virágporba. Sőt guttálhatják is a növények. Tiakloprid hatóanyagú szerek engedélyezettek és széles körben alkalmazottak. Sőt méhkímélőnek számítanak, pl Biscaya-val most a repcén bőségesen permeteznek. El is tűnik tőle a népesség, van mászkálás, van belőle baj rendesen, de eddig még tudomásom szerint senki sem fordult panasszal a NÉBIH-hez. A laboratóriumi kimutatás ugyanolyan nehéz, mint a többi neonikotinoid esetében.