Kakaskukorékolás

Az a cikk egy olyan nesze semmi fogd meg jól. Leírja, hogy varroát a 30-ból egyik vadméhfajon sem találtak, és csak 2 fajon találtak valami mást. Majd ebből le von egyebek mellett egy olyan következtetést is (nagyjából tévesen), hogy akkor a méhek ragadozóin is képes az atka tovább vándorolni. Tipikusan olyan cikk, amiben nincs semmi, kimondottan figyelemfelkeltési céllal, no meg a feltűnési viszketegség miatt íródott.
Írtam már én is cikket, nem is egyet, sok évvel ezelőtt, a mai napig olvasható (nem ebben a témában, és nem mondom meg hogy hol). Szóval ez úgy működik, hogy megírom, többször átnézem, majd pihentetem napokig vagy akár hetekig. Aztán újra átnézem, mert lesz benne olyan ami már nekem sem tetszik. Eztán megmutatom két olyan embernek is (nevezzük őket lektornak), akikről tudom hogy jóval okosabbak nálam. Végigolvasom amit reakcióként írnak, kiválasztom belőle amivel egyetértek és amivel nem. Ha szükséges átszabom a cikket már ezeknek megfelelően, majd megjelentetem.
Így elő sem fordulhat, hogy ilyen téves következtetést írjak bele, hogy ugyan nem találtunk atkát sem a vadméheken sem a darazsakon, de azért az atka képes ezeken továbbutazni. 

Ezt abban az időben én is így szoktam. Szakmai cikket írni nagyon nehéz. Na nem a mai világban, mert én már úgy 2 éve egyik újságot sem bontom fel, a mellébeszélés és pénzért írás miatt. A cikkek, -szinte valamennyi-, a pénzért, vagy valamilyen érdekből születnek. Ahogy hallom egyre rosszabbak...
A "fogyasztó" elé tárt információ, a méhészkedés közben ráeszmélt szakmai gondolatokat összegzése. Nehéz elmagyarázni. Ezért szoktam én is megmutatni másoknak. Legfőképpen azért, mert ugyanazokat a gondolatokat gyakran a másik embernek más szavakkal kell megértetni. A kezdő méhésznek is meg kell értenie, és a profiknak nem szabad kioktató stílusban közölni. Hol a határ? Egyiknek nem kell magyarázni a mondatokban benne lévő szakmaiságot, míg a másiknak az ismeretek hiánya miatt ezt meg kell tenni. Tehát mint mondod wr, a cikkeket meg kell emészteni és sokszor át kell írni a szöveget.
De most itt a fórumokon erre nincs idő. Peregnek az események. Akik meg naponta kiröhögtetik magukat...

Ebbe az őrületbe nem kívánok belefolyni, de az idén sikerült megtalálnom egy szép nagy darázsfészket, és egy csomó fedett fiast ki is villáztam, egyikben sem találtam atkát. Azt nem tudom, hogy a kifejlett darazsak szállítanak e, de azt tudom, hogy figyelgettem őket, amikor leszálltak a kaptárra, a darázscsapdára, de atkát nem láttam rajtuk.

Sajnos az újságot én sem veszem már hónapok óta  , pedig régen szerettem olvasni!

Bár a tudományosság látszatát kelti, de szakmai szempontból nagyon komolytalan cikk.

A paraziták - márpedig a Varroa  parazita állat - nagyon hűségesek az adott gazda fajhoz. Nagyon nehezen váltanak gazdát. Az is csoda, hogy az Apis ceranae-ról a Varroa jacobsoni átváltott az Apis melliferára. Nem véletlen, hogy az Apis melliferán élőt már új névvel illetik, Varrosa destructor. Azt genetikusok tudják megmondani, hogy a jacobsoni és a destructor között mekkora genetikai eltérés, de tény, hogy ma már van különbség.

A paraziták kemoreceptorai nagyon fejlettek. Mi a jó fenének mászna rá a darázsra a Varroa? Még a mi szaglószervünk is érzékeli a két állatfaj közötti szagkülönbséget. A varroa atka kemoreceptorai tuti sokkal fejlettebb mint a miénk. Az egész gondolat légből kapott. Ennyi erővel kereshetnék a varroa atkát a fülbemászókon is, meg minden olyan jószágon, ami megfordul a kaptárban, csak éppen nincs sok értelme.

Mondjátok már meg nagytudásúak, hogy napraforgón kívül ilyenkor ősszel, hogyan hordják szét az atkát amikor nincs rablás? Ha meg rablás van két nap alatt lerabolják és nincs tovább.
 Én nem tudom ki találta ki, hogy ősszel a méhek vendégségbe járnak egymáshoz, és úgy hurcolják szét az atkát.
 Ha ilyet hallok, én már csak nevetek rajta és ha olyan javaslom az illetőnek, hogy inkább nézzen szét a saját portáján.

Ezt írja Vivaldi:
" Én nem tudom ki találta ki, hogy ősszel a méhek vendégségbe járnak egymáshoz, és úgy hurcolják szét az atkát.
 Ha ilyet hallok, én már csak nevetek rajta és ha olyan javaslom az illetőnek, hogy inkább nézzen szét a saját portáján."
Tudom, hogy néhányan annyira képzettek vagytok, hogy sem a szaklapot nem olvassátok, sem a tudományos folyóiratokat, mert az okosság már szétveti a koponyátokat.
Én mégis a kutatók által leközölt megállapításokat részesítem előnyben.
Nézzük, hogy mit is olvashatunk erről a MÉHEGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK 13. kiadásának, 52. oldalán?
"Geratti mind a 10 megfigyelt kaptár esetében 2000-3500 közötti betolakodó atkát számolt meg egy idény alatt-ebből nagyjából 500 csupán négy nap leforgása alatt jutott be,..."
Ezt a "baromságot" Randy Oliver: ScientificBeekeeping.com:American Bee Journal, 2018(5):527-553: oldalán megjelent szakcikkéből idézték.
A részleteket elolvashatjátok és akkor talán nem fikázzátok le egymást.
Most nevess Vivaldi!
Nagyernyei Attila

,,Csendes rablás"

Idézetet írta: Nagyernyei Attila - 2018. Október 10.  08:50

Annak örvendek, hogy itt nálunk azért konszolidáltabban, kulturáltabban megy az egymás kioktatása.

Nem értem. Ki oktatott ki kit? Ha az Öregre gondolsz, csak szólj, majd adok neki meglásd.

Itt megy kulturáltan? Akkor jobb, ha a "másikra" mindenki csak szülői felügyelettel megy.

Idézet

Mindenkinek lehetnek hiányosságai, elszólásai, szakmai mellényúlásai.

Ki volt az, és mit szólt el? Csak nem akarod azt mondani, hogy az a küzdelem amit folytattál a neok ellen-joggal-éveken át, és rugdostad az előző vezetést a tehetetlensége miatt az felesleges volt, mert a glifozát miatt történt a méhveszteség napraforgón? Én nem tudom, csak kérdezem. Mert akkor tessék tőlük elnézést kérni. Már ha így volt. Teljesen megvagyok,( meg összevissza) zavarva.

Meg kell mondanom, hogy meglehetőst aggódok a jó Elnökünkért. Szeptemberben a bajai méhész napokon egyértelművé tette, hogy szerinte az OMME feladata nem a méhészeket ért kár enyhítése, az OMME feladata ehelyett az, hogy megakadályozza, hogy jövőre megismétlődjön az idei elhullás. Persze akkor még nem tudhatta, hogy a glifozát miatt történt minden, gondolom most minden erejével azon dolgozik, hogy betiltsák itthon ezt az ördögi szert. Vagy legalábbis gyűjti hozzá az erőt, mert a 8-ai Phil Hogannal, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának biztosával folytatott megbeszélésen a kérdés szóba se kerül. Lehet, hogy alábecsülte a glifozát-lobbi erejét?

http://www.omme.hu/?p=11411

Nézzük, hogy mit is olvashatunk erről a MÉHEGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK 13. kiadásának, 52. oldalán?
"Geratti mind a 10 megfigyelt kaptár esetében 2000-3500 közötti betolakodó atkát számolt meg egy idény alatt-ebből nagyjából 500 csupán négy nap leforgása alatt jutott be,..."
Ezt a "baromságot" Randy Oliver: ScientificBeekeeping.com:American Bee Journal, 2018(5):527-553: oldalán

Igazad van. De miért raktad idézőjelbe a baromságot?

Betolakodó atkák?
 Hogy?
 Várnak a kijáró előtt és gyorsan betolakodnak vagy mi?
 Attila. leírni mindent le lehet, meg az ellenkezőjét is.
 A következő a probléma. Idézek.
"Napraforgó után védekeztem, /nem tudom mivel?/nem volt atka. Szeptemberben védekeztem le jött 500".Oké, csak akkor meg kell keresni a slendrián méhtartót, és hogy hány családot raboltak le neki.
 De, ugye ez se olyan egyszerű. Ha csak, nincs olyan a röpkörzetbe aki most kezdte. Mert aki tavaly, vagy előtt kezdte, és slendrián, annak már nincsenek méhei.
A másikra fogni kurva egyszerű, ahelyett, hogy szétnéznénk otthon.
 Mert ugy e mi a helyzet a napraforgón szerzett atkákkal? Szépen bemennek petézni a fiasításba. Mind. És ha kezelik az akkor sem jön le. De előbb utóbb kikel. És az illető méhtartó meg nyugodtan van, hogy nincs neki atka. Ezek újra beptézik a fiasokat, és Mivel úgy gondolja nála nincs atka, csak szeptemberben kezdi őket kezelni. És ha ne adj isten még valami hatásos szerrel, akkor csodálkozik, hogy az addig kikelt atkák, hogy megdöglöttek.
 Én nem most kezdtem. megmondom őszintén, ilyennel, hogy csendes rablás soha nem találkoztam. Ez is valami városi legenda. Ha rablás akkor rablás, rátörnek és kész.
 Hogy ki mit néz csendes rablásnak azt nem tudom, de ez a méhek ösztöneivel is ellenkezik, hiszen ők ha mézet találnak elhordják, és kész. Nem osztják be. Rátörnek és kirabolják a családot.

Szerintem elég egyértelmű volt a cikk. Aki akarja megérti, nem kell megmagyarázni semmit, aki írni olvasni tud magának majd memorizálja.

Szerintem meg kivancsi111 volt egyértelmű.
A technikai részletekre lenne,  mint a nikjében is van, kíváncsi.
Hogy lehet a méhek illetve az atkák elpusztítása nélkül megszámolni az atkákat?
Akit már megszámoltak az feltartott csáppal jelzi?
Láttál már méhen atkát a potrohgyűrűk között?

Szerintem elég egyértelmű volt a cikk. Aki akarja megérti, nem kell megmagyarázni semmit, aki írni olvasni tud magának majd memorizálja.

Jó, jó. Neked egyértelmű, mert tudod hogyan csinálták a számolást. Na és aki nem érti, de szeretné megtudni, az kihez forduljon?
Talán már végeztél is ilyen számolgatást, csak még titkos. Gondolom ezeknek a "betolakodó" atkáknak a megszámlálása sem tartana tovább, mint a darázscsapdádban történt számolás, ami teljesen felesleges volt, de legalább most már arról a ritka nagy ostobaságról nem kell bizonygatnunk, hogy baromság. Köszönjük neked! Nos akkor várunk valami magyarázatot a mikéntről! Megszínesítheti az esténket egy újabb ökörség helyreigazítása.
Lenne ugyan sok-sok ennél fontosabb eszmecserére is szükség, de arról valahogy mindig elterelődik a figyelem
Tehát mit takar a BETOLAKODÓ ATKA fogalma?
Ki volt képes egy szezon alatt végigszámolni azt, ami nem létezik?

Már írtam hozzászólásomban az atkakezelésekről, ezért nem akartam ismételni. Írtátok, hogy miért kell hétszer kezelni? /Furettó sorozat/. Azért, hogy átfedje a fedett fiast. Nyolcszor, hogy biztosan átfedje. Valaki kérdezte, hogy csak pont ennyiszer kell? Erre én azt írtam, hogy ha egy kilencediket is füstölünk, valószínű arra is esik atka. Burkoltan céloztam rá, /azért végeztem az oxálos fényképezést/ hogy az amitráz már nem 100%-os atkahullást ad, viszont az oxálra még jól hullik. Utána is. Az, hogy ez "betolakodó" vagy saját, az mindegy. Egyébként kivancsi111 jó a meglátásod, nem is ezzel problémáztam, hanem ,hogy ezek az idegen atkák pár nap alatt több százan is lehetnek. És ez a lényeg.

Nekem van is erről a betolakodó atkáról egy anekdotám.
Történt egyszer délidőben, hogy az egyik rokonom, -kíváncsi atka- gondolt egyet, és felugrott a higiénikus popóról (fenék az olyan alpári, kirúgatni meg nem szeretném magamat) a kijáróba. (Mint régóta tudjuk, az atka képes 1 centit ugrani, a betolakodó nagyobbat is, erre van a kerítés.) Ezeket a betolakodó atkákat migráns atkáknak is szokták hívni.  A mi atkánk már régóta várta a családegyesítést, de mindhiába. Aztán ahogy nézelődik, meglát egyszer egy gyanús szállítóeszközt. Mi ez he? Valami tréfa mint a minap? Ez egy hatalmas lódarázs, valamivel a hátán. Egyik lábát a szeme fölé emeli, mert így nem vakítja annyira a Nap fénye. Fókuszál, nehogy nagyobb égés legyen, mint a Naptól. A minap is szívás volt, amikor azt hitte egy fajbéli jön darázsháton, oszt csak egy bolsevik hangya volt. (vörös)Ez nem olyan. Ez fekete hangya. Ahogy közelebb ér látja ám, ez tényleg ismerős, és a csadortól fekete. Hej nagy örömébe bekiabál a többi atkának:
-Ha jól látom, anyánk jön itt lóháton!
Nagy a boldogság. Kérdezi is az egyik az anyától:
-Ezzel a lódarázzsal jöttél?
-Igen. Ez egy telivér.
-Megszámolt az Olivér?
Á! Randin van. Na menjünk biztos helyre, és szaporodjunk, mert 100 ból leölnek 99-et közülünk, akkor egy marad, vagy nem tudom már a matekot, de sosem fogyunk el szerencsénkre...
Aztán meg ha olyan gazda lakik itt, aki nem szívesen lát bennünket, és felpaprikázódik a hangulata tőlünk, esetleg nem csak csípős levet zúdít a nyakunkba, hanem valami köddel vakít el bennünket, az olyan mint az áramütés. AMIT-RÁZ, az le is esik.