Kakaskukorékolás

Mivel nem vagyok jogász (hála az égnek) csak egyszerű állampolgárként fogalmazom meg gondolatimat.
Neo ezzel a mondatával egyáltalán nem értek egyet:
"Hiszen a küldött saját véleménye dönti el a kérdést, nem a tagé."
Ez tökéletesen olyan, mint amikor egy településen a képviselők döntenek.
Nem az egész falu népe fog egy kérdésben dönteni, mert abból csak káosz lenne.
Ezért vannak a képviselők fogadóórái (de a Parlament is így működik), és ott lehet elmondani az ügyes-bajos dolgainkat.
Az egyesületek megbeszélik (legalábbis nálunk így működik), hogy mit képviseljenek a küldötteik az OMME-ban a szavazáskor.
Érdekes lenne 14.000 méhészt felcsődíteni.
Ez egyáltalán nem életszerű, de nem azt jelenti, hogy a jelenlegi tökéletes.
Ezért kellenek a javaslatok, hogy az OMME minél rugalmasabban működjön, és minél közelebb kerüljön a tagság akaratához.
Egy 35 éve működő egyesület folyamos reformra szorul.
Most jött el az idő, hogy kicsit megnyugodott a helyzet, és érdemben hozzá lehet nyúlni az alapszabályhoz.
Véleményem szerint az SZMSZ is legalább olyan fontos!
Jelenleg sok az értelmezhetetlen, vagy az alapszabállyal ellentétes része.
Rettenetesen meg van kötve az elnök mozgástere, ami szerintem nem jó.
Minden piszlicsári ügyért az elnökség véleményét kell kikérnie, köztük a kötözködő, gáncsoskodó, jogászkodó észosztókkal.
Nagyernyei Attila

Ez tökéletesen olyan, mint amikor egy településen a képviselők döntenek.
Nem az egész falu népe fog egy kérdésben dönteni, mert abból csak káosz lenne.
Ezért vannak a képviselők fogadóórái (de a Parlament is így működik), és ott lehet elmondani az ügyes-bajos dolgainkat.

Nem Attila, nem így van. Amiről Te írsz, az az az önkormányzat, ez pedig az egyesület.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

majd:

A tag  jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni.

eztán:

Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben   a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tehát az egyesületnek egyetlen dolgot  kell maradéktalanul tiszteletben tartani: a tag jogait. A legfőbb joga a szavazati joga. Én eredetileg azt gondoltam volna, hogy az alapszabályban el lehet venni ezt a jogot a tagtól, tehát a küldöttnek nem kell kötött mandátumának lenni. Azonban azt az alapszabályt, amely erről rendelkezik, a tagoknak legalább egyszer jóvá kell hagynia. Úgy tűnik, hogy nem így van. Lehet kötetlen a mandátum, és bármely tag részt vehet a küldöttgyűlésen. Az alapszabály (tervezetünk) is így szól. Ez egy elnökválasztásnál üthet vissza: ötszáz tag leszavazhat ötszáz küldöttet. Ami ebben az alapszabály tervezetben az óriási hiba, hogy a tagok három negyedes többségét írja elő, ha módosítani akarjuk. Egy küldöttgyűlésen tízezer tag? Kimaradt a jelenlévő szócska. Az ugyanis megfelelne a jogszabálynak.
Tehát lehet azt mondani, hogy érvényes a döntés, mert ott lehetett volna a tag. Igen ám, de minden tag megkapta az adott közgyűlés napirendi pontjait, és azt a tájékoztatást, hogy szavazhat a küldöttgyűlésen (pl. Csuja kizárása ügyében)? Ha igen, akkor érvényes a döntés, egyébként nem.
Szerintem a helyes az lett volna, hogy semmiféle küldöttgyűlés nincs, a tagok a saját egyesületükben szavaznak a kérdésről, az eredményt pedig központilag összesítik. A küldöttgyűlés az egyesületek szövetsége esetén működőképes, mert ott az egyesületet, mint tagot illetik meg a tagi jogok, tehát a küldöttek nyugodtan képviselhetik az egyesület álláspontját (de ott sem szabad a mandátum). Az alapszabályunk ebbe az irányba mutat, de ez az EU-S támogatások miatt nem járható út. Az az érzésem, hogy nem lehet tízezer fős egyesületet a jogszabályoknak megfelelően működtetni. Az egyesülési jog viszont alkotmányos jog, és a szavazati jog is. Utóbbinak pedig egyesületi szinten érvényesülnie kell. Felette már nem, de arra nem jár már az MMNP szerinti támogatás, mert az egyesületi szintre lett szabva.

Szerintem elvi szintű a vita.

1. Az első alapszabályt az alapítók alkották.
2. A másodikat azok alkothatták, akik az első alapszabály szerint erre jogosultak voltak.
és így tovább.

A Ptk és az Egyesület Alapszabályát nem szabad összekeverni.

Ahol a Ptk azt írja, hogy "ezzel ellentétes szabályozás érvénytelen", ott nem szabad másképp szabályozni.


Amit az Alapszabály nem szabályoz, ott a Ptk lép a helyébe.


Amit az Alapszabály másképp szabályoz, ott aszerint működik az egyesület.


Az OMME esetében volt egy időpont, amikor létrehozta a küldött és a küldöttgyűlés fogalmát. Onnan az a hatályos. Most minden tagszervezet megkezdett 50 főként küld egy küldöttet plusz az elnök. Ha a küldöttgyűlés ezt megváltoztatja, akkor az lesz a hatályos. Nem kell azokat a szabályokat idekeverni, amelyek akkor lennének érvényesek, ha nem lenne küldöttgyűlés.


pl. X. Y. Méhész egyesületben nincsenek küldöttek, ott minden tag szavaz. Ott nem küldöttgyűlés a legmagasabb szerv, hanem a taggyűlés.


A bíróság átvizsgálta az Alapszabályt. Ha megfelel a hatályos törvényeknek, bejegyzi. Ezért van az OMMÉ-nak törvényes alapszabálya.


Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne bármin változtatni. Most arra kaptuk a felkérést, hogy mondjuk el az ötleteket. Abből össze lehet állítani minden pontra egy alternatívát, és utána lehet róla vitázni.


Szóval semmi értelme a Ptk-ból kiemelt szakasz és az azt törvényesen másképp szabályozó Alapszabályi pont  közötti ellentmondások feszegetésére. Hiszen pont azért nem a Ptk lett bemásolva, mert az OMME nem úgy akar(t) működni.

Szóval semmi értelme a Ptk-ból kiemelt szakasz és az azt törvényesen másképp szabályozó Alapszabályi pont  közötti ellentmondások feszegetésére. Hiszen pont azért nem a Ptk lett bemásolva, mert az OMME nem úgy akar(t) működni.

János!
Nem vagyok jogász, de azt már rengeteg alkalommal olvastam, hogy alsóbb szintű jogszabály nem írhat felül egy magasabb szintű jogszabályt. Tehát ha a Ptk valamit kimond, azt egy alapszabály nem írhatja felül. Erre utal az is, hogy az említett tervezetben az szerepel, hogy a tag részt vehet a küldöttgyűlésen. Aki írta, az nem merte kihagyni ezt a passzust.  Bár van ellentmondás:
 

2.   A tag jogosult a Küldöttgyűlésen részt venni, a küldött jogosult szavazati jogát gyakorolni.

Itt ugye arról ír, hogy a küldött szavazhat csak.
Itt azonban:

4.   A küldöttgyűlés határozatait a jelenlévők/küldöttek szavazatainak arányában egyszerű szótöbbséggel hozza.

Ha  a tag jelen lehet és a küldötteken kívül mások is szavazhatnak, akkor azok a jelenlévők csak a tagok lehetnek szerintem. Ha a per jel a vagylagosságot jelenti, tehát tagok is szavaztak a küldötteken kívül. Persze értelmezhető úgy is a dolog, hogy a jelenlévő küldöttek aránya az összes lehetséges küldötthöz viszonyítva. A bíróság vajon melyik értelmezést  fogadta el ?
Minden egyéb kérdésben van az egyesületnek joga saját szabályozásra. Tehát amit a Ptk. nem szabályoz. A saját alapszabálynak azonban meggyőződésem szerint meg kell felelnie annak, amit a Ptk. kimond. Egyebekben az én első megközelítésem is az volt, hogy egyszer valamikor , amikor a küldötti rendszer kialakult, megtörtént a szavazati jogról a lemondás. A később csatlakozottak pedig a belépési nyilatkozatukkal írták alá azt, hogy elfogadják ezt a tényt. Az OMME biztosan be tudja mutatni ezeket az aláírt nyilatkozatokat, ha valaki az érvényesség kérdését feszegeti. Én még arra sem emlékszem, hogy mikor és hol írtam alá a belépési nyilatkozatot. Ugyanis én egy helyi szervezetbe léptem be, több, mint húsz éve.
Igen elvi szintű a vita. Ott van jelentősége, hogy minden döntést bíróságon fognak megtámadni, vagy lehet normálisan vezetni az egyesületet. Én azt gondolom, hogy a küldötti rendszer csak akkor tud megfelelni a Ptk-nak a szavazati jog tekintetében, ha kötött mandátumot jelent. Ebben az esetben a tag részt vehet, de nem szavazhat a küldöttgyűlésen. Szerintem a Csuja perben választ kapunk ezekre a kérdésekre, a jogerős ítéletig nem szabad döntést hozni a módosításról.

Nem írja felül az Alapszabály a Ptk-t. Pont azt vizsgálja a Bíróság, hogy az Alapszabály megfelel-e a törvényeknek. Megfelelt, bejegyezték.


Ahol a Ptk megengedi, hogy eltérjenek az alapértelmezett szabálytól, ott el lehet térni. Ez nem felülírja a magasabb jogszabályt, hanem az általa adott teret engedi szabadon kitölteni: mert felnőtt emberek így akarják.

Attól, hogy törvényes, még az alapszabály lehet rossz, nem tükrözheti a megváltozott igényeket. (elmélet)

Gyakorlat:
A mostani alapszabály egyébként rossz. pl. hiába gyűjtöttek össze több, mint 10 százaléknyi elnök aláírását Mészáros László bizalmatlansági szavazásához, az akkori elnök kijogászkodta, hogy miért nem érvényes a sok-sok elnök aláírása. Na ezért is rossz az alapszabály, mert az értelmezésnek olyan tág teret ad, hogy az már a józan ész fölé emelkedik, és mondatelemzés általános iskolai szintjére csökkenti az egyesületi munkát.

Összefoglalva:
A Ptk-n túl az alapszabályban a felnőtt emberek azt határoznak, amit akarnak. Ha arról döntenénk, hogy csak akkor érvényes a szavazat, ha közben halelluját énekel, akkor azt is lehet.


Az OMME valamelyik fóruma úgy döntött, hogy nem hív össze 10.000 méhészt, hanem küldötteken keresztül gyakorolja a szavazást. Ez törvényes, ezt fogadta el valamelyik küldöttgyűlés (2005 előtt…)

Ebben én nem látok semmi kivetnivalót.


A szavazási arányt meg kétféle módon kell számolni. Mikor melyiket kell alkalmazni, az Alapszabály és Ptk kérdése.
1. Az összes lehetséges szavazat és a kérdést megszavazók aránya, (ezek elemi kérdések, pl. beolvadás más szervezetbe)
2. A jelenlevő szavazatok és a kérdést megszavazók aránya. És még itt is vannak aljátékok. A szavazati joggal nem rendelkezőket sose kell beleszámolni.

Aki az alapján índít pert, hogy Gipsz Jakab ott volt, és nem kapott szavazócédulát mert se nem elnök se nem küldött, szerintem bukó.
Ha Rottenspiller Béla meg azért idít pert, mert ott volt, nem volt szavazócédulája, és nem számolták bele, szerintem az is bukó.

Azt javasolom, hogy ne azon elmélkedjünk, hogy melyik mondatot most hogyan lehetne kiforgatni, hanem azon, hogy mit írjunk bele.

1. Egyetértesz-e azzal, hogy 13.000 ember nem tud tagggyűlést tartani? Ha igen, akkor elfogadod, hogy kell valamilyen képviseleti rend, ezt nevezzük küldötteknek. Ez nem jelenti azt, hogy lemond a jogáról. Ez azt jelenti, hogy szavazati jogát küldöttön keresztül gyakorolja.

2. Ha van küldött, akkor azok meggyőzhetik egymást, van vitajoguk? Ha igen, akkor el kell fogadni, hogy ezek olyan küldöttek, amelyek nem tudnak minden verzióra otthon felkészülni.  Persze lehet olyan fontos kérdés, amiről előtte otthon kialakítják a véleményt, és utána arról aképpen kötelesek szavazni, amit a helyi szervezet döntött. De ez mind belefér a demokráciába.

3. Követkeő kérdés, hányan legyenek. Amíg kicsi volt az OMME, addig jó volt a mostani szabály. A jelenlegi, több mint 400 fő már nehezen tanácskozik. Itt mit javasoltok?

Alapelv, hogy a kétféle tagszervezet minden OMME-n belüli joga megegyezőnek kell lennie.

János!
Én elismerem, hogy a szavazati jog teljes érvényesülése megakadályozza az érdemi munkát. Ha az országgyűlési szavazásokból indulunk ki, az is egy küldötti forma, és jogszerű. Én pontosan ezért nem szoktam eljárni szavazni (országgyűlési választásokról beszélek), mert azt nekem senki ne vághassa a pofámba, hogy megszavaztál engem, ezért én bármit tehetek, mert Te engem erre hatalmaztál fel. Nem. Én a választási ígéretek alapján tudok bárkit bármire felhatalmazni. A vicc az egészben, hogy azt sem kell betartani. Tehát én nem fogok senkire szavazni, hogy utána erre hivatkozva ellophassa a fél országot. Én a számomra fontos ügyekben szeretném megtartani magamnak a szavazati jogomat, amely kérdésben nem vagyok járatos, vagy nem érzem fontosnak a dolgot, ott bízom rá a képviselőre a döntést. Tehát minden egyes kérdésben megvizsgálom azt, hogy én akarok dönteni, vagy más. Ha én döntök, akkor a képviselőmtől levonják az én mandátumomat. Így én képzelem el a demokráciát. A képviseleti rendszer ennek a karikatúrája.
Ha az egyesületre vetítem le, akkor a belépéskor vállalom, hogy lemondok arról, hogy beleszóljak, ki lesz az OMME elnöke, vagy mit gondolok arról, hogy pl. a szükséghelyzeti engedélyek ügyében mit kellene tennie az OMMÉ-nak. Tehát, hogy én szavazzak arról, hogy az elnök sumákolását megbocsátom-e neki, vagy jobbnak látom, hogy emiatt más legyen az elnök. Természetesen ez egy szavazat a tizenhárom ezerből. A dolog akkor demokratikus, ha esetleg tízezren azt gondolják, hogy szeretnék erről a véleményüket szavazat formájában  kifejezni, és meg is tehetik. Ezzel szemben csak a 450 ember fejezheti ki a véleményét, mert erről a jogunkról előre lemondtunk. Azért én szeretném látni azt a nyilatkozatomat ahol erről lemondtam. Alkalmasint fel is megyek Pestre megnézni, mert nem emlékszem ilyen aláírásomra. Szóval nekem itt dől el a kérdés, gyakorolhatom-e a szavazati jogomat egy egyesületen belül egy adott konkrét kérdésben, vagy sem, tízezer másik tagtársammal egyetemben. Nekem ez dönti el, hogy gittegyletről van szó, vagy egy olyan egyesületről, ahol a tagok egyenlő jogokkal rendelkezvén, demokratikus döntéseket tudnak hozni. Az Országgyűlés ezért tartozik a gittegyletek közé, mert ott sem érvényesül a konkrét szavazati jogom. Pedig az informatika korában ezt biztosítani sokkal egyszerűbb dolog lenne, mint parlamenti üléseket  tartani. Tehát a képviseleti demokrácia inkább vicc, mint demokrácia. De hát én senkit nem akarok akadályozni abban, hogy viccelődjön. Inkább megyek Vivaldi mellé a tó fenekére. Igaz, hogy onnan meg majd ő zavar el a neoliberális nézeteim miatt. Így hát maradok otthon, és néha kipufogom magamból a gőzt az FF-en. Amíg lehet.

Te, ebben egyetértünk. Szerintem is jobb a kiráyság. Nekik már van, nem akarnak hat generációnyit össze"keresni". Az első, vagy a második generáció úgyis mindent elver, nem marad semmi a mégoly nagy vagyonból sem.

Az aláírásról meg annyit, hogy a belépéskor valami ilyesmi van: Az Egyesület alapszabályát megismertem, és az alapján tag kívánok lenni. Ebben benne van a képviseleti rendszer. De helyben olyat választatok, akiben megbízol. És elmehetsz a küldöttgyűlésre, és hozzászólhatsz.

De a közösség nem biztos, hogy ennek ellenére azt szavazza, amit épp te képviselsz. Az alapszabályhoz levő 70 módosító javaslatomból egyet fogadott el a küldöttgyűlés. Pedig több jó volt. És az Alapszabály bizottságban voltak olyanok, aki értettek a demokráciához. Az Ő javaslatából is kevés került bele. Ez egy lassú folyamat,

Alul a víznek árja, de azért a víz az Úr...

Ahhoz a kérdéshez, hogy az alapszabály felülírhatja-e a Ptk-t. Ha például az OMME úgy határozna, hogy nem tart közgyűléseket, hanem létrehoz egy internetes fórumot (pl. olyant, mint a zöld), ahol az egyes topicokban nyitja meg a napirendi pontokat, és ugyanilyen címszó alatt létrehozza az erről a témáról szóló szavazást. Mindenki regisztrál, aztán ha tanácskozni akar, akkor hozzászól a témához, annak nyoma marad, egy határidő leteltéig pedig megejti a szavazást is. A közgyűlés funkciója a legdemokratikusabban teljesítve van. Igen ám, de a Ptk. kimondja, hogy az alapszabály négy évnél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. Tehát az internetes fórum tekinthető-e ülésezésnek ? Ha nem, akkor az alapszabály nem írhatta felül a Ptk-t, hiszen kimondja, hogy semmis. Igazából persze arról van szó, hogy betölti a fórum a közgyűlés funkcióját, de mégsem az.

Ahhoz a kérdéshez, hogy az alapszabály felülírhatja-e a Ptk-t. Ha például az OMME úgy határozna, hogy nem tart közgyűléseket, hanem létrehoz egy internetes fórumot (pl. olyant, mint a zöld), ahol az egyes topicokban nyitja meg a napirendi pontokat, és ugyanilyen címszó alatt létrehozza az erről a témáról szóló szavazást. Mindenki regisztrál, aztán ha tanácskozni akar, akkor hozzászól a témához, annak nyoma marad, egy határidő leteltéig pedig megejti a szavazást is. A közgyűlés funkciója a legdemokratikusabban teljesítve van. Igen ám, de a Ptk. kimondja, hogy az alapszabály négy évnél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. Tehát az internetes fórum tekinthető-e ülésezésnek ? Ha nem, akkor az alapszabály nem írhatta felül a Ptk-t, hiszen kimondja, hogy semmis. Igazából persze arról van szó, hogy betölti a fórum a közgyűlés funkcióját, de mégsem az.

Kimondtad a lényeget. Ha a Ptk azt mondja, hogy a … rendelkezés semis, akkor az olyan szabály, amit be kell tartania az Alapszabálynak. Azt nem fogadja el a Bíró, és az nem egyesület.

De az már az egyesület dolga, hogy pl. évi kettőt is előír kötelezően. Vagy havonta egyet.

Holnap ismét áremelés.
Nagyernyei Attila

Ha a Ptk azt mondja, hogy a … rendelkezés semmis, akkor az olyan szabály, amit be kell tartania az Alapszabálynak.

Tehát, ha nem mondja ki, hogy semmis, akkor azt meglehet változtatni ? Vegyünk egy példát: a Ptk. kimondja, hogy az alapszabályt módosítani 3/4- es szótöbbséggel lehet. Beterjesztem, hogy az alapszabályt szótöbbség nélkül, 2 tag egyetértése esetén lehet módosítani. Ha ezt még 3/4-del elfogadja a közgyűlés, akkor utána törvényes, és a bíróság nem semmisítheti meg. Nekem ezzel kapcsolatban erős kétségeim vannak.

Nincs igazad. Elvi vita, hogy átmenne-e a Bíróságon, ha a 75 % megszavazza. Szerintem 3:4§ 3(b) alapján nem menne át akkor se, ha megszavazná a 75 %.

A jogi személy szabad!!!  ::::

3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]

(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha

a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
Ilyenre mutatok majd példát

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. És ezen paragrafus alapján nem menne át a két fő dönt sztori.

De hogy értsd mire gondolok, idemásoltam kettőt:

3:73. § [A közgyűlés ülésezése]
(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

Pl. ezért sem lehet internetes fórummal pótolni a küldöttgyűlést a példádból.

3:78. § [Elnökség]
 (3) Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
b)  a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti

János!
Nem vetted észre, hogy én csak átfogalmaztam a hatályos OMME alapszabálynak azt az értelmezését, ha a küldött saját lelkiismerete szerint szavazhat, azaz nincs kötött mandátuma, és a küldöttgyűlésen a nem küldött tag nem szavazhat. Ebben az esetben 2%-nyi kisebbség határoz minden kérdésben, miközben a többség nem rendelkezik szavazati joggal.
Ami az internetes fórum közgyűlést kiváltó szerepét illeti. Én a közgyűlésnek két fő funkcióját tudtam beazonosítani: 1: tanácskozási jog (a fórum topicjai, melyek a jegyzőkönyv szerepét is betöltik) 2. szavazati jog: ezt a konkrét szavazási lehetőség biztosítása szavatolja. Van még olyan funkciója a közgyűlésnek, amit nem vettem számításba? Ez valójában egy folyamatos közgyűlés. Ennek ellenére nekem is kétségeim vannak, hogy ezt a bíróság elfogadná. Ami megint csak azt bizonyítja, hogy a Ptk-ban megfogalmazott követelményektől eltérni, csak nagyon szűk mezsgyében lehet. A szavazati jog korlátozása nemigen tartozik ebbe a kategóriába.

Rettenetesen meg van kötve az elnök mozgástere, ami szerintem nem jó.
Minden piszlicsári ügyért az elnökség véleményét kell kikérnie, köztük a kötözködő, gáncsoskodó, jogászkodó észosztókkal.

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, vagy a küldöttgyűlés. Szép is lenne, ha az elnök az egyesület nevében egyedül hozna döntéseket. Az elnök a közgyűlés/küldöttgyűlés döntéseit végrehajtja, és képviseli az egyesületet.

Ejnye bejnye!
Azért mert utálod  jelenlegi elnököt azért még vannak rendeletek, törvények, szabályok.
Az alapszabályban most is benne van, hogy az elnök egyedül képviseli az egyesületet, bíróságokon és a hatóságok előtt!
Szerinted minden döntés előtt küldöttgyűlést kéne összehívni?
Szeretnének venni a központba 100 írólapot meg 2 tollat és arról döntsenek a  küldöttek, vagy az elnökség?
Én erre utaltam.
Ha nem tetszik indítványozni kell a leváltását.
Lesz néhány támogatód, de jelenleg az állás  az "OMME VB-n" 7:4
Tehát Bross mellet van a többség, de még így is megy a gáncsoskodás, vegzálás.
Erre is utalt a miniszter, melyet a MÉHÉSZET szaklapban olvashatsz.
Olyan pici parányi pontocskák lesznek a nagyszájú urak ha egyszer megkérdezik tőlük mit tettetek az elnökségetek alatt eddig?
Néhányuknál üres marad a fehér lap.
Néhány el kezdi sorolni hány taggal áll perben.
Sajnos kevesen vannak akik érdemben segítik az OMME és az elnök munkáját, sőt örvendenek ha jó nagyot alá tudnak tenni.
Mikor lesz ennek vége?
Mindenképpen egy új, méhészeknek szóló alapszabály kell, és amelyben a MINDENKORI  elnöknek nagyobb a mozgástere.
Én nem "Lacipacáznék" a renitensekkel.
Bejelenteném a küldöttgyűlésen, hogy ezekkel nem tudok együtt dolgozni mert állandóan csak gáncsoskodnak, a kiadott anyagot olvasatlanul utasítják el, és még mindig a múltat emlegetik, amelyet főként ők okoztak nekünk.
Amennyiben a TÖBBSÉG akaratát nem tudják elfogadni, távozzanak.
Nagyernyei Attila