A méhegészségügy helyzete

Sziasztok ! Szerintem a három hét az sok .  A pergetések után biztos valamilyen szinten hozzájuk , nyúlsz . De a gyengébekre is figyelsz,  nézed a kijároban  a nyűzsit , ezért gondolom bíztossan szemet szúrna ha nem úgy viselkednek ahogy elvárható lenne , nem ?

A fertőzés kezdete a szem elől rejtett, ha csak éppen nem a szemed láttára megy be a kijárón a bogár. A keretek sarkába, a mézes lép üres sejtjeibe petézik. A petecsomót nehezen, a rágást veszed észre legkönnyebben. De mi van, ha fias lépbe petézik és ott kezd nyüzsögni 50-60 lárva? Belegondolni is rossz, hogy el kell pusztítanom a fiasításos lépeket. Hányat pusztítsak el? Hány termékeny, petéző kaptárbogár van a kaptáromban?

Igy már értem,  de ha feromont használok akkor mire gondolsz ? Amit a méhek csalogatására van vagy , valami más lehet ?

Elkezdtem ebbe az irányba keresgélni a szakirodalomba. A méhekre ható feromonok nem gyűjtik össze a kiskaptárbogarat. A kutatások egészen más irányba haladnak. Azt is látják már a kutatók, hogy a kiskaptárbogarak olyan erős párzási feromont nem bocsátanak ki, mint a lepkék vagy a méhek, hiszen nem levegőben párzanak, hanem csomóba gyülve egymásra másznak.
Mintha láttam volna már hatékony feromoncsapdát az interneten, de a hatásmechanizmusnak jobban utána kell még olvasnom.

Lehet hogy a szokásaival lehetne kezdeni valamit . Értem , szeret elbujni,sőtét nyirkos helyeket kedveli, meg más efélékre gondolok. Talán ez is  egy őtlet lehet . De még az a jó hogy még nincs itt és lehet tőrni a buksikat .

Ilyen hanyagságot valóban nem lehet majd megengedni, mert egy hónapos elhanyagolás esetén óriási lárvatömeget lehet produkálni.

Ha megjelenik a kiskaptárbogár Magyarországon, akkor tetszik vagy nem tetszik, három hetente át kell nézni a méhállományt, sőt a tartalék lépkészletet is.

A másik fórumon már többször leírtam amit sok méhész figyelmen kívül hagy , de jogszabályi kötelezettség írja elő, hogy a méhész köteles a méhcsaládjait (fias kereteit) a tavaszi tisztuló kirepüléstől a betelelésig 3 hetente átvizsgálni. Szóval sok új nincs a nap alatt. A kis kaptár bogár jelenlétének megállapításához nem kell labor (nem kellene) kicsit egyértelműbb , mint egy nyúlós fertőzés.

Nincs új a nap alatt. Mondod, de eddig nem tartották be. Ezentúl kényszerülnek betartani.

Sziasztok!

Mióta először meghallottam a kis kaptárbogár olaszországi megjelenéséről azóta érdeklődöm az után, hogy ahol már jelen van ez a kártevő, hogyan védekeznek ellene! Ennél a videónál a petézés megjelenése előtt teszik be ezeket a csapdákat. A csali anyagról sajna nincs infóm!

 http://youtu.be/Q0mO-cYTZ58

Kaptáron belül Check Mite csíkot helyeznek az ilyen típusú csapdába, a kijáróhoz pedig csótány csalogató zselét.

A hatóság tagjai kormánytisztviselők, esküt és vizsgát tesznek, rendszeres munkájuk, munkaidejük van, javadalmazást kapnak munkakörük szerint. A méheüs hivatalos, de nem hatósági személy. Döntése nem végrehajtó jellegű, hanem véleményező. Korlátozó magatartási szabályt nem állíthat, viszont az állatorvos, aki pecséttel technikai és személyi segítséggel ellátott, ő mint hatósági személy, állíthat magatartási, cselekvési korlátozást.

Geddekas, látom már nem fogunk tudni meggyőzni. Azt írod, hogy a méheüs "korlátozó magatartási szabályt nem állíthat". A te körzetedben ki dönti el, hogy kiadható-e a vándorlási hatósági igazolás a méhészeknek, vagy sem? Mert nálunk én. Az én igazolásom alapján adja ki az állatorvos, de ez csak egy technikai része a dolognak, az igazolás az én döntésem és az én írásos igazolásom alapján adható ki. Ha én nem írok alá, akkor az állatorvos nem adhatja ki.

Ha már a méheü. felelős jogkéről van szó, kérhet-e pénzt a vándorlás előtti vizsgálatért, és ha igen ad-e számlát?
Köszönöm. G.

Egy példát még elmondok, ha igaz lenne, amit írsz, hogy a méheüs csak egy civil külső szakértő, akkor ezt mivel magyarázod. Nekem már kétszer is volt olyan esetem, hogy a méhész megtagadta az őszi kötelező vizsgálatot, nem engedett be a telephelyére. Jeleztem a járási főállatorvosnak, aki AZONNAL büntetést szabott ki rájuk. Ha nem lennénk hatósági személy, akkor a főállatorvosnak a büntetés kiszabása előtt ki kellett volna küldenie egy hatósági állatorvost vagy valaki más hatósági személyt a hivatalától, ugyanis ha azokat sem engedi be a méhész, akkor valósította volna meg a jogszabály megsértését. De ezt nem tette, mert mivel a méheüs is a hatóság része, az ő kitiltásával a jogsértés már megtörtént.

Ha már a méheü. felelős jogkéről van szó, kérhet-e pénzt a vándorlás előtti vizsgálatért, és ha igen ad-e számlát?
Köszönöm. G.

Önhatalmúan nem. A méheüs javadalmazását a kormányhivatallal kötött megbízási szerződés tartalmazza. Ha a kormányhivatal azt írná elő, hogy a méhésznek kell fizetnie a vizsgálatért, akkor is a hivatalban kellene befizetni a díjat, mert ott tudnak számlát adni. (Erre szokott is példa lenni a tavaszi vizsgálatnál.) Ha nincs kötelező tavaszi vizsgálat (van ilyen megye az országban), de a méhész mégis szeretné megvizsgáltatni a méheit vándorlás előtt, akkor annak a költségeit nyilván neki kell állnia. Bár ilyen esetben a számlaadás problémás lehet, mert a méheüsök valószínűleg nem tudnak ilyen számlát adni.

Kedves Bogár Tamás!

Nagyra becsülöm az öntudatodat, és erre az öntudatra szükség is van, csak mellette tudnod kell, hogy hol a helyed, mint méheüs-nek. Nem a farka csóválja a kutyát. Az állategészségügyben csak a hatósági állatorvos a hatóság.

Egy polgárőr nem intézkedhet hatósági személy látszatát keltve. Olyan büntetést kap, hogy arról kódul. Hál'Istennek a méheüs-nek nincs kezébe pecsét, tehát korlátozó intézkedést nem tehet, és a hatósági állatorvos is csak a pecsét birtokában tehet valamit, nem úgy, ahogy a rendőr, aki kézrátételt szóbeli utasítás alapján is alkalmazhat.

Hiába állítod egy méhészetről, hogy az beteg, ha a méhész bizonyítja, hogy nem, akkor te búcsút mondhatsz a méheüs pályádnak, sőt kártérítést is követelhet tőled a méhész. Ha egy hatósági ember követ el munkája során hibát, akkor csak a Holdban követelhetsz kártérítést, itt Magyarországon nem. Illetve kaphatsz kártérítést, ha bizonyítod a hatósági személy rosszhiszeműségét, továbbá ha laboratórium bizonyítottan hibázott. Eddig ezekre az esetekre nem volt példa. A hatóságnak bizonyos tekintetben tágabb a mozgástere és nagyobb a védelme is, mint a szakértőnek.

A hatóság például egy zárlati területet értelmezhet tágabb és szűkebb körben is. A jogi keretek között gyakorolhat méltányosságot, kivételeket stb a korlátozó intézkedések körében. Te mint méhegészségügyi felelős szük mozgástérrel és jogosultságokkal rendelkezel. Annyit mondhatsz ki, hogy a méhállományban van-e gyanú megbetegedésre ill. mérgezésre vagy nincs. A gyanú alapján a ténymegállapítás már nem a te feladatod. A szankcionálás pedig végképp nem.

Ha a hatósági állatorvos szükségesnek látja, akkor bevon téged a méhegészségügyi felelőst a további intézkedésbe, de dönthet úgy is, hogy nem. Viszont Ő saját magát nem vonhatja ki a folyamatból (csak összeférhetetlenség esetén), mert Ő a hatóság, Ő az állam nevében a döntéshozó, korlátozó személy. Ő állíthat magatartási szabályokat a méhészekre nézve, de te, mint méhegészségügyi felelős soha nem tehetsz ilyet.

Gödöllő erdőterületi részén vagyok méhegészségügyi felelős, de ennek ellenére többször volt, hogy felkért a hatósági állatorvos olyan méhállomány megvizsgálására, ami nem a területemen volt, de a bevándorlásáról kellett dönteni és nem tartották elégségesnek, ha csak az ottani helyi méhegészségügyi felelős nézi meg a méheket. Megnéztem, jelentést adtam, de a döntést a két terület hatósági állatorvosa hozta meg.