Sokszor írtam, a 42. méhészeti szezonomat zártam.
Mindig ezzel jössz, de elárulok egy titkot, ez önmagában kb. semmit nem jelent. Láttam már kezdőt (4 év méhészkedéssel a háta mögött) is mindent profin csinálni, és láttam évtizedek óta méhészkedőt is szó szerint balf@szkodni.
Ha annyira balfácán lennék, ahogy gondoljátok, akkor mégis hogy lehetnek még mindig méhészetem?
Csak ismételni tudom magam. Ez sem jelent semmit. Olyannak is van méhészete, és méhészkedik, akinek minden évben vesztesége van, néha egész komoly, de aztán tavasszal vesz még hozzá, és folytatja tovább.
Tegnap járt nálam egy falubeli méhész barátom, és kérte nézzünk pár méhcsaládot.
Érdekes méhészemberek vannak arra felétek, én ilyen kéréssel bármelyiket elküldtem volna melegebb éghajlatra. Nehogy már más mondja meg nekem, hogy mikor nyissak kaptárat, pláne így az etetés vége felé, amikor már egész jó súlyuk van a méztereknek. Tudom, a ládát csak fel kell nyitni és elénk tárul minden. Ami azért jó, mert azt tényleg gyakran kell nyitogatni.
Miért viszi a záró (na utolsó) kezelésnél a méheket is az oxálsav-citromsav-hangyasav csorgatásos kezelés?
Elárulom. Azért viszi, mert viszi az előtte is, csak akkor nem veszed észre mert a kelő fias azt pótolja.
Egyébként az amitrázas Furettózás sem szerencsés késő ősszel, és akkor amikor télen megenyhül az idő.
Erről nekem is van sajnos rossz tapasztalatom, de egy konténeres kolléga sokkal rosszabbul járt, pedig +11 fokban füstölt.
Az alsó kijárós kontiból még az anyák is kijöttek!
Na ez már langyosodik. Először is, nem füstölünk 11 fokban, késő ősszel meg pláne nem, aki meg télen füstöl az meg meg is érdemli azt ami annak az eredménye lesz. Szokták mondani ősszel, hogy jönnek az atkarajok. Ja... Nem atkarajok azok hanem amitrázrajok. Akinek van hozzá türelme az meg is győződhet róla. A füstölés után az anya elhagyja a kaptárat, úgy, hogy maga a család szinte észre sem veszi, csak az a három marék méh amelyik kijön még vele együtt, és felcsücsülnek valamelyik kaptárhoz közeli fa egyik ágára. Persze a delikvens ezt nem látja, csak 2-3 hét múlva nem fogja érteni, hogy hova tűnt a petéző anya a kaptárból, és levonja a tanulságot, hogy a furettózás hatására elpusztult néhány anya.
Látom a kollégák méhészetét, akik ugyan így védekeznek mint én, és a családok jók, nincs sodrott szárnyú, és mászkáló méh.
Nálam sincs, sőt ez egy olyan év volt, amikor egyetlen atkát sem láttam sem a méheken, sem a szétszakított herefiasban. Máskor azért néhányat szoktam látni. De volt aki már májusban arról számolt be, hogy atkát látott a méhek hátán. Azóta néhány kaptárat már be is zárt.
Bizony vannak olyan kollégák akiknek rekord éve van.
Nekem úgy összességében nincs, de az tény, hogy napraforgóból nekem is rekordom lett, ennyit soha életemben nem pörgettem róla, még el sem végeztem vele amikor a felvásárlóm már nyomta a kapucsengőt, hogy vinné.
Az atkavédekezést egyelőre befejeztem, mert átfogtam a 21 napos kelési ciklust, ................
............
Ezt a ziccert átadom valakinek.
Nem mondok rá semmit, de van aki 21 nap után fejezi be, van aki meg akkor, amikor "elfogy" az atka.
Az oxálsav-hangyasav-citromsav csorgatás után még egy hét múlva is potyog az atka.
Inkább olyan 5-6 nap az.
Sosem védekeztem még akác előtt, az idén azt is megtettem.
Többször, több szerrel.
Részvétem az állományod tavaszi fejlődéséhez.
A jóindulatú hozzászólásokkal, véleményekkel semmi gondom, de a kioktatást nem szeretem.
Ha nincs, akkor azokra miért nem válaszolsz? Kérdezték ott az atkairtós topikban is, ráadásul nagy tisztelettel és kellő alázattal, mégsem válaszoltál rá semmit. Ahogy arra sem, amikor a fedelezőgépedről kérdeztelek. Pedig, egyik kérdés sem volt se rosszindulatú, se kioktató. Milyen tanulságot lehet ebből levonni? Hogy mégiscsak a rosszindulatú és a kioktató kérdésekre reagálsz, azaz inkább csak azokat kedveled.
Vadász vadász...