A méhegészségügy helyzete

Az egyik méhészkolléga küldte ezt a szakcikket.
Arra jó volt, hogy egy picit felizgasson, de az iménti hideg sör megoldotta ezt a problémámat.
Amikor én előadtam a "kutyadoki" témámat, sokan támogattak, de az akkori döntéshozók (különösen az egyik doktor) folyamatosan gáncsoskodott.
Ennek ellenére elkezdtük a munkát, és komoly, a témában jártas szakemberekkel (BRFK. kutyakiképző, szagminta készítő, a Pécsi Tudományegyetem kutyakiképzője, méhegészségügyi felelősök) és sorolhatnám.
Nekünk is volt kész kutyánk, de soha nem állt munkába!
Pedig mint látjátok, a kutya szinte 100%-os biztonsággal pillanatok alatt átvizsgál egy állományt.
És  soha nem hibáz.
De mivel ismét én hozakodtam elő ezzel az ötlettel, belefáradtam a küzdelembe.
Jó ez így ahogy van!
Én inkább az unokáimmal töltöm a szabadidőmet, mint ilyen f@szságokkal, hogy aztán mocskoljanak miatta, meg cikizzenek.
Néhai professzorommal összehoztunk egy olyan szerkezetet, ami ahhoz szükséges, hogy a nyúlós szagminta nehogy kikerüljön a környezetbe.
Szabadalom lehetett volna belőle, de most már majd a sírba viszem, mert annyit dolgoztam rajta.
Senkinek nem kell, így marad a kínlódás.
Csak az állam se keseregjen, hogy milyen drága a méheü hálózat!
A kutya gyorsaságával semmi nem veszi fel a versenyt.
Nem ragozom, csak fáj a szívem, hogy máshol működik, mi meg magyarok egy kishitű, irigységtől sem mentes emberek miatt egy ilyen csodálatos dolog örökre meghiúsult.
https://welovedogz.hu/elet/meh-kutya-mack/
Nagyernyei Attila

https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/bross-peter-kimondta-ezert-pusztulnak-a-mehek-84238-001

Picit kapcsolódik az Atkairtás, de ésszerűen topicban taglalt témához. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az én véleményem szerint a Geddekas által adott címet át kellene fogalmazni. Ugyanis annak azért lett akkoriban ez a címe, mert szerinte elég évente egy augusztusi csorgatás atka elleni kezelésre, hiszen két hétig hatásos. Mindenki döntse el, hogy szerinte ez tényleg elég-e? Sajnos a hülyeség ragadós, mert az Apivar előállítói, akik most Apivar 2.0 néven új szert hoztak forgalomba (egyelőre az USA-ban) pedig azzal reklámozzák az új készítményt is, hogy 70 napig hatásos. Csak megkérdem, hogy az a szer addig mit csinált, ha még 70 nap múlva is potyog az atka?
De nem erről akartam írni. Az megdöbbentett, hogy komolyan felvetődött, hogy a téli elhullásért a nyúlós lenne a felelős. Amikor nincs fiasítás.
Attilával való vitánkat picit összefoglalva, kiegészítve Berci tapasztalatával, én csak a következőre szeretném felhívni a figyelmet. Ha Attila arról ír, hogy a megszokottnál kevesebb az atka most nyáron, akkor az annak a bizonyítéka, hogy télen is kevés volt, tehát nem az atka a felelős az egész világon tapasztalható méhpusztulásért. Ez így logikailag rendben is lehetne, de ebben az esetben Attila tartozik azzal a magyarázattal, hogy  télen miért volt kevesebb atka a megszokottnál. Ezzel szemben én azt mondom, hogy ha télen megszokott mennyiségű atka volt a családoknál, most pedig a megszokottnál kevesebb van, az annak a bizonyítéka, hogy télen a megszokottnál több atkával telelő méhészetekben volt a pusztulás. Így egyenlítődik ki logikailag a mérleg. Ahol  mindkét évszakban megszokott mennyiségű atka volt(van), és jelentős pusztulás volt, az azt jelenti, hogy az atkától független tényező hatott.
Tudom, Jenő feje megint vörösödik, de abban igazat adok a Bross Péternek, hogy számolni kell a vírusokkal. Úgy, ahogyan a cikkben van. Kevesebb atka is elég a pusztuláshoz vírusfertőzött állományban. Egy dologról viszont senki nem beszél. Az első az atka, de ha az nincs, attól azért még lehet vírus kártétel. De akkor kell hozzá a Nozéma. Ami beoltja a bélben lévő vírust a vérbe. Ebből pedig sokkal több van, mint az atkából. Vagyis kezdi az atka terjeszteni a vírust, amitől még nincs családpusztulás, de a Nosema erre ráfejel. A végső konklúzió lehetne az, hogy ezt leginkább az atka végletekig történő irtásával lehet elkerülni. Azért, mert az egész évben termeli a vírust. Sajnos azonban a ceranae miatt ez már a Nosemára is igaz. Tehát a nyári időszakban a család nem tud megszabadulni a vírusoktól, amikor a Nosemás méhek kinn elpusztulnak. Nem szakad meg a lánc.  A cikk-kel ellentétben ezért én azt állítom, hogy nincs szó megtelt pohárról, ami ellen ne tehetnénk semmit. A fumagillin kivonása, és a csökkenő atkaölőszer hatékonyság a probléma forrása.  A megoldás ebben a két dologban van. A többit elrendezi a természet.

Nekem azért több dolog is sántít ezzel az egésszel kapcsolatban.
- A vírusok miatt elég a tizede atka is. Oké. Van ahol sokkal több atka van, mégsem pusztult el a család, van ahol meg töredéke, és mégis. Sehogy nem jön ki a matek.
- Nincs fumagillin. Oké. Én addig sem használtam amíg lehetett, tulajdonképpen a tanuló korszakomat leszámítva (mert a mentorom szerint használni kellett) soha nem használtam. Nem vettem észre semmiféle törést ott és akkor sem a méhek életében, egészségi állapotában.
- Csökken az atkaölőszer hatékonysága. Oké. Melyik szeré? Hogyan? Ki szerint? Hogy vizsgálta, mi rá a bizonyíték? Akkoriban ha jól emlékszem (30 éve) volt az Antivar (Mitac), amiből kellett a papírcsíkra 2 vagy 3 csepp egy családra. Most (30 év elteltével) ugyanennyit juttatunk be csak nem impregnált csíkon hanem furettóval. És ugyanúgy hullik az atka, életben vannak a családok. Akkor csökkent a szer hatékonysága? A frászt csökkent, a méhészek hozzáállása a dologhoz, na az csökkent.
Oxálsav. Csak pár éve használjuk. Azóta csökkent volna a hatékonysága? Egy természetes, szerves savnak? Kizártnak tartom.
Megint csak más csökkent, a méhészek hozzáállása. Nem szublimálok mert be kell hozzá öltözni (igazából nem kell, kell a teljes álarc meg egy festő ruha és ennyi), öltözzön a f@szom, inkább teszek be herba stripet mert az heteken át hat. Hát persze, inkább hónapokon át. Én elvből sem használok már nagyon régóta semmiféle tartós hordozót.

Van a jutubon egy srác, erről is beszél, meg kell nézni mit mond a tartós hordozókról (nem az íróasztal mögül, hanem ténylegesen kipróbált mindent, azaz a saját tapasztalatait osztja meg. Valami ilyenre emlékszem, hogy 3-4 nap. Igen, addig hat valójában, azaz addig hullik az atka a tartós hordozótól.... Egy szublimálástól is hullik 5 napon át. Ja, meg elmegyünk most 3 hétre a Balatonra, nem érek rá furettózni inkább beteszem a tartós hordozót. Őszre meg jónéhány család lerabolva, beteleléskor 3 léputcán a zöme, stb.
Sokan addig foglalkoznak csak a méhekkel (vagy addig se) amíg azok adnak valamit, utána lesz@rják őket. A pörgetés óta kaptárba sem néztek, nyaralnak, buliznak. Én átnéztem az összeset, heti 1 alkalommal kezelek, felírtam melyik család élelmét mennyivel kell kiegészíteni, reggelente míg van harmat dől be a virágpor, az anyátlanokat meganyásítottam, pedig én se szeretek már dolgozni.
Hogyan fog betelelni az olyan család (és mi lesz abból jövőre?) amelyiknek a fészkében még mézkoszorú sincs a keretekben? Nálam olyanok is vannak amiknek már egy deka élelem sem kell, annyi van náluk a méztérben.

Szóval szerintem igazából ezek a probléma forrása. Ahol semekkora méhpusztulás sem volt idén tavasszal (nálam sem volt az anyátlanokat leszámítva), ott vajon miért nem volt?

- Csökken az atkaölőszer hatékonysága. Oké. Melyik szeré? Hogyan? Ki szerint? Hogy vizsgálta, mi rá a bizonyíték? Akkoriban ha jól emlékszem (30 éve) volt az Antivar (Mitac), amiből kellett a papírcsíkra 2 vagy 3 csepp egy családra. Most (30 év elteltével) ugyanennyit juttatunk be csak nem impregnált csíkon hanem furettóval. És ugyanúgy hullik az atka, életben vannak a családok. Akkor csökkent a szer hatékonysága? A frászt csökkent, a méhészek hozzáállása a dologhoz, na az csökkent.

Jaj wr! Most már Te is kiborítasz. Ha a kérdésedre választ akarsz kapni, akkoir olvasd el a saját hozzászólásodat végig.

nem érek rá furettózni inkább beteszem a tartós hordozót. Őszre meg jónéhány család lerabolva, beteleléskor 3 léputcán a zöme, stb.

Az a tartós hordozó viselkedik most így, amelyiket 30 éve csak meg kellett mutatni az atkának,és dőltek is tőle hanyatt.
De van más is.

Akkoriban ha jól emlékszem (30 éve) volt az Antivar (Mitac), amiből kellett a papírcsíkra 2 vagy 3 csepp egy családra. Most (30 év elteltével) ugyanennyit juttatunk be csak nem impregnált csíkon hanem furettóval. És ugyanúgy hullik az atka, életben vannak a családok. Akkor csökkent a szer hatékonysága?

Ennek az ellenkezőjét nem is olyan régen írtad:

Állomány egyik részét furettóztam, másik részét szublimáltam, mindenhol írtam a hullást, utána cseréltem, ahol előtte szublimáltam ott furettóztam és fordítva, és ugyanúgy írtam a hullást.
Ha a sok ökörség amiket írnak mindenfele igaz lenne, akkor töredéke atkának kellett volna hullania a szublimálástól. Nem hogy nem ez történt, hanem amikor összesítettem akkor az jött ki, hogy a szublimálás legalább 10-15%-kal több atkát szedett le mint a furettó. Tudom, most majd biztos az jön, hogy rossz a furettóm, vegyek újat. Nem rossz, hanem ez van, kipróbálhatja bárki, nem kell nekem hinni, tegyen az összes családja alá higiénikus aljat ahogy én tettem és számoljon. Ezen meglepő eredmény okán használom most már évek óta a szublimálót, és a legkevésbé sem érdekel, hogy a sok okos aki még életében nem látott olyat, nem hogy használt volna, milyen véleménnyel van erről. Jót röhögök rajta, ennyi...

Ezek után én is. Mert ugye az egy dolog, hogy aki nem használt valamit, és arról mond valamit, ami mások tudományos kutatásából származik, azt a mondanivalót esetleg nem sikerül megérteni, hát rendben van. De, aki a saját mondanivalóját sem érti. Hát?
Ami ezt a kérdést illeti: - Csökken az atkaölőszer hatékonysága. Oké. Melyik szeré? Hogyan? Ki szerint? Hogy vizsgálta, mi rá a bizonyíték? Hát pl. leírtam a Polyvar Yellow esetét. De írhattam volna a Check Mite plusz-ét is. Arről tömeges szakirodalmi adat van. Tudod ezek engedélyezett szerek. A szublimálás nem az. Az egyszeri csorgatás az engedélyezett.
De, hogy ne legyen félreértés. A csökkent hatékonyság alatt értsd azt, hogy olyan szert mutass nekem, amelyik fiasításos időszakban 12 nap alatt elpusztítja az összes atkát. Amelyik használatával ezután lesz atka szaporulat, ott nem pusztult el. Tehát a hatékonysága csökkent mértékű ahhoz képest, amelyik 12 nap alatt nullázza az atkát. Az azonban lehet, hogy csak az én emlékeim szépültek meg, hogy régen a taglózó szerek erre képesek voltak.

Meg kellene tanulni szöveget értelmezni. Amit kiemeltél, abból hol olvastad ki azt, hogy én azt írtam, hogy csökkent valaminek a hatékonysága? Ilyet sehol nem írtam. Azt írtam, hogy összességében a szublimálástól valamivel több atka hullik le. Ez ugye, nem azt jelenti, hogy azért, mert csökkent volna az amitráz hatékonysága. Lehet, hogy 30 évvel ezelőtt is pont ugyanez jött volna ki, csak 30 éve nem szublimáltam.

A csökkent hatékonyság alatt értsd azt, hogy olyan szert mutass nekem, amelyik fiasításos időszakban 12 nap alatt elpusztítja az összes atkát. Amelyik használatával ezután lesz atka szaporulat, ott nem pusztult el.

Én eddig is ezt értettem alatta, ezért sem értettem. Ugyanis, 30 évvel ezelőtt sem nullázta le az amitráz az atkát. Ha lenullázta volna, akkor ma nem lenne. A 30 év alatt szerintem nem az történt, hogy csökkent a szer hatékonysága, hanem az történt, hogy a hanyag méhészek valamint a sokkal több hozzá nem értő újan létesült méhészetek miatt, ma jóval több atka van, mint 30 évvel ezelőtt volt. Még egyszer leírom, nem azért van több atka, mert nem hatékony az amitráz, hanem mert sokkal több atkát kellene neki kiirtani (egy egy kezelés alkalmával) mint 30 évvel ezelőtt, ami ugye képtelenség. Én sem tudok 3 kézzel dolgozni mivel csak két kezem van, nem nőtt harmadik.

Tehát a hatékonysága csökkent mértékű ahhoz képest, amelyik 12 nap alatt nullázza az atkát.

12 nap alatt fiasításos időszakban az amitráz 30 éve sem nullázta le az atkát.

Az azonban lehet, hogy csak az én emlékeim szépültek meg, hogy régen a taglózó szerek erre képesek voltak.

Nem lehet, hanem biztos.

Jut eszembe, idén tavaszra (részben tavaly őszre) a közvetlen közelemben lényegesen megcsappant a méhállomány, az egyik méhészet a harmadára, a másik meg kb. nullára. Kérdezd meg tőlem, hogy a mostani, napraforgó utáni atkaszámolásnál feltűnt-e nekem ennek a hozadéka.
Igen, feltűnt, az ötöde mennyiségű atka hullik az ilyenkor szokásosnak, pedig sem az ősszel, sem idén nem csináltam semmit sem másképp a kezeléseket illetően. Pusztán a rajzásnak ez nem tudható be, mert a rajok is nálam maradtak ugye, és bár biztosan kevesebb lenne a rajzás okán az atka, na de közel sem ennyivel.

Azt írtam, hogy összességében a szublimálástól valamivel több atka hullik le. Ez ugye, nem azt jelenti, hogy azért, mert csökkent volna az amitráz hatékonysága. Lehet, hogy 30 évvel ezelőtt is pont ugyanez jött volna ki, csak 30 éve nem szublimáltam.

Jó, ezt az érvet én elfogadom. Hát akkor mondom a konkrét tényeket. 10 éven keresztül ugyanaz az amitrázos készítmény borotválja az atkát, minden rendben van. A 11. évben pedig amikor gyanúsan kevés a hullás, akkor a beadott Perizin 50-szeres mennyiségű atkát hoz le egy nap alatt, mint előtte két hét alatt ugyanaz az amitráz, ami 10 évig működött. Más. Dupla mennyiségű CHM ötször annyi atkát hoz le, mint a szimpla( ami az előírt mennyiség), és két-három éven át működött. 12 nap alatt a kívánt hatás, vagyis nincs szükség több ideig kezelni. A kontroll amitráz a szimplánál lehoz 300 atkát. Ez nem ugyanaz az amitráz, mint amit 10 éven át használtam. Nem is árulom el, hogy mi a különbség a kettő között. A Polyvar Yellow-t írtam. Egy másik formáció, szintén nem árulom el, hogy mi, csak annyit, hogy fluvanilát 4 naponként 4 alkalommal adva lerendezi az atkát. Tíz éve. Most nem merném rábízni erre a méhészetemet. Ehhez képest melyik oxálsav formáció hozza le 12 nap alatt az összes atkát? Amelyik nem hozza le, az mit csinál? Megijed az atkától, amikor az kibújt a sejtből? Mi akadályozza meg abban, hogy elpusztítsa?

Ebbe a konkrét szakmai vitába nem szeretnék beleszólni, viszont annyi hozzáfűzni valóm valóm van témához, hogy az egyik méhésztárs 3 különféle tartós hordozót tett a kaptáraiba.
Az egyik amitráz hatóanyagú, a másik, kumafosz, a harmadik fluvalinát.
Bent lógtak a csíkok, atkát néhányat hoztak le.
Javasoltam neki az oxálsav-hangyasav-citromsav eleggyel való csorgatást.
Ami ezután következett, döbbenet.
A reggeli csorgatás után, másnap délelőttig 25-140 atka potyogott!
Ehhez nem tud hozzászokni az atka, itt nincs rezisztencia, csak a méhek bírják!
Ezzel sem szabad túlzásba esni de, hogy jól működik, ez számomra bizonyíték.
És bio, nem árt a méhésznek, és a méznek sem.
Nem kívánok vitát generálni, csak tényt közöltem.
Nagyernyei Attila

Attila!
Te sem állítasz mást, mint én. Az atkaölőszerek hatékonysága csökken. Azoké, amelyeket felsoroltál. De az fontos, hogy nem a hatóanyagról beszéltem, hanem a gyógyszerformáról. Egyébként a hatóanyagok hatékonyságának csökkenése egy nagyon lasssú, de törvényszerű folyamat. Az ellen nincs mit csinálni, de vannak kerülőutak. Az oxálsavról nekem az a véleményem, hogy onnan indult, ahová a többi szer eljutott. Tehát sohasem volt képes fias állapotban 12 nap alatt levinni az atkák 99 százalékát.WR véleménye logikailag helyes, de én nem hiszem el, hogy valójában úgy van, hogy az oxálsav mindig is jobb volt, mint a Furetto. Nekem inkább az amitráz füstöléssel kapcsolatban vannak tapasztalataim. Már az is  mást mutatott. Véleményem szerint a Furettonak jobbnak kell lennie, mert nem füst, hanem köd. Amibe azért beleszól a nyitott és zárt kaptár is.
Erről a keverékről amiről beszélsz, nekem egy tapasztalatom van 2014-ből. Fiasmentes állapotban egyszer csorgatva 85 százalékos hatékonyságú volt. A másik 14-et akkor a Perizin vitte le utána. Hozzá kell tenni, hogy nem egyszeri kezelés volt. Szerintem ezt most nem tudnám megismételni.

A keveréket fiasítás menetes állapotban (záróként) TILOS használni, mert viszi a méheket is.
Akkor csupán "natur", 3,5 %-os oxálsavas csorgatást szabad használni.
Nagyernyei Attila

10 éven keresztül ugyanaz az amitrázos készítmény borotválja az atkát, minden rendben van. A 11. évben pedig amikor gyanúsan kevés a hullás, akkor a beadott Perizin 50-szeres mennyiségű atkát hoz le egy nap alatt, mint előtte két hét alatt ugyanaz az amitráz, ami 10 évig működött.

Most komolyan. Kicsit sem érzel logikai bukfencet ebben a mondatodban? Valami 10 évig tökéletesen működik, majd a következő évben már nagyon rosszul? Na ne már... Ott biztos hogy más ok volt a háttérben, egyik pl. az lehet, hogy maga a készítmény volt rossz, nem volt benne a hatóanyag, vagy szennyezett volt valamivel és amiatt nem működött stb. ugye hallottunk már ilyet nem egy esetben.
Egyébként sem tudok olyat elképzelni, hogy egy olyan egyszerű élőlénynek mint az atka, elég legyen néhány év ahhoz, hogy egy szerhez alkalmazkodjon. Ahhoz inkább évszázadokra van szükség szerintem, bár ehhez nem értek.
A tartós hordozók pont jó példa, sokan megszívták már velük az elmúlt 20 évben, méhészetek mentek teljesen tönkre amiatt, hogy arra bízták a kezelést és valamiért nem hatott. Valószínűleg nem azért nem hatott mert az atka néhány év alatt megszokta, hanem azért nem, mert van már benne sem volt a hatóanyag, vagy helytelen tárolás stb. miatt csökkent le, nem tudjuk, mert ugye bevizsgálva utólag soha egyik sem lett.
Most sokan jót fognak röhögni, de nem baj mert tanulságos. Én miután új amitrázt veszek és kibontom mindig megszagolom. Azért szagolom meg, mert a szagáról azonnal megmondom ha valami baj van vele, vettem már én is olyat amibe beleszagoltam és azonnal el is dobtam, mert nem mertem használni, teljesen más volt a szaga mint szokott.

Ehhez képest melyik oxálsav formáció hozza le 12 nap alatt az összes atkát? Amelyik nem hozza le, az mit csinál?

Egyik sem hozza le, ahogy egyetlen másik szer sem hozza le ha van fiasítás. Ha meg nincs, akkor bármi lehozza, az oxálsav is. Hogy mit csinál azt már egyszer leírtam, hogy nem érthető arról nem én tehetek. Akkor leírom még egyszer, hátha most érthető lesz. Vegyünk egy sorozat kezelési időszakot, hogy az most hány nap lényegtelen, legyen mondjuk 25 nap. Erre a 25 napra jut x darab kezelés, ugyanannyi amitrázzal és oxálsavval is. Az oxálsav a végelszámolásnál sacc/kb 15%-kal több atkát szedett le, nem egy családnál hanem mindegyiknél. Költői a kérdés, hogy akkor melyik volt a hatékonyabb?

Én nem szólok abba bele, hogy ki mit és hogyan csinál mert kicsit sem érdekel, meg tavasszal majd újra szeretnék méheket is eladni, de ha egy tartós hordozó ha nem úgy hozza az atkát ahogy kéne, abból azt a következtetést levonni, hogy a szer már nem elég hatékony, hát az gigantikus tévedés. A helyesen levont következtetés az az lenne, hogy xy gyártó készítménye nem elég hatékony. Ha meg úgy van, akkor annak kell utánajárni, hogy miért nem az. Ha befújsz amitrázzal (vagy szublimálsz oxálsavval) egy kellően atkás családba, és ott néhány óra múlva (oxálnál másnapra) ott fekszik 1200db atka az aljdeszkán, akkor az a szer az működik.

A keveréket fiasítás menetes állapotban (záróként) TILOS használni, mert viszi a méheket is.

Te Attila, azt a bizonyos logikai bukfencet itt is erősen vélem felfedezni. Ha van fiasítás akkor a házi bivital nem bántja sem a fiasítást sem a méheket, de ha már nincs fias akkor meg már viszi a méheket? Na vicceljünk már. Ilyen "okosságokkal" vannak tele a fórumok meg a frászbuk, és csodálkozunk hogy évről évre rosszabb a méhegészségügyi helyzet. Hát nem csoda, ha vak vezet világtalant.

Ezt írja wr:
"Te Attila, azt a bizonyos logikai bukfencet itt is erősen vélem felfedezni. Ha van fiasítás akkor a házi bivital nem bántja sem a fiasítást sem a méheket, de ha már nincs fias akkor meg már viszi a méheket? Na vicceljünk már. Ilyen "okosságokkal" vannak tele a fórumok meg a frászbuk, és csodálkozunk hogy évről évre rosszabb a méhegészségügyi helyzet. Hát nem csoda, ha vak vezet világtalant."
Te próbáltad már wr?
Nem?
Akkor csüccs, egyes.
De úgy látom neonak is ez a baja veled amikor ezt írja:
" Mert ugye az egy dolog, hogy aki nem használt valamit, és arról mond valamit,..."
Nekem is mindig ez a bajom wr méhésztárssal!
Sosem próbálta, fogadok a leírt keveréket sem, de amit ő mond az kőbe vésett igazság?
Mások már csak legyintenek, és én sem tudom minek válaszolok olyannak, akinek nulla tapasztalata van egy védekezési módszerről.
Én amit leírok azért mindig vállalom a felelősséget, mert vagy próbáltam, vagy másnál láttam.
Nagyernyei Attila

Attila, megint óriási tévedésben vagy, de ez nem újdonság, megszoktuk már. Sosem közlök olyat tényként amiről ne lenne tapasztalatom, azaz ne próbáltam volna. A csodaszeredet én valamikor 10 vagy tizenévvel ezelőtt próbáltam ki, azt is elmondom miért. Azt sem véletlenül, hanem egy szintén rosszul levont következtetés okán, mint ahogy azt fentebb is olvashatod.
Történt ugyanis, hogy akkor is volt vagy 30-50%-os téli veszteség, hogy országosan-e vagy helyenként arra már nem emlékszem, de az sem volt előzmény nélküli. Az egyik méhésztől aztán megtudtam, hogy mi volt az előzmény. Hát pont ugyanaz, amiről neo is írt. Sokan támaszkodtak akkor is kizárólag a tartós hordozókra, mert hogy addig jól működött. Aztán, szó szerint ezt mondta nekem az emberke: a házi bivital mentette meg a méheimet a pusztulástól!

És nem annak okán, mert az csodaszer, hanem annak okán, hogy ő időben ráérzett arra, hogy a tartós hordozója amit nyáron meg a napraforgó után közvetlenül használt (kényelemből), az bizony nem ért semmit! A csorgatás után százával, ezrével hullott az atka! Én most felváltva csináltam két kezelést, az egyiket furettóval, a másikat oxállal szublimálva, felváltva, azaz az állomány egyik fele az egyiket kapta, a másik fele a másikat, majd cseréltem. A legnagyobb hullásom 120 atka volt, de zömében 30 alatt, meg volt valamennyi 30 és 50 között, és az állomány 30%-ánál 10 alatti hullás van.
Azért majd ha locsolgatsz szorgalmasan a csodaszereddel, és netán felfedezni vélsz tavasszal olyanokat, hogy hát bizony nem olyan az állomány mint lennie kéne, mert ennyivel meg annyival vékonyabbak, meg ennyit meg annyit kellett 3 keretre szűkítenem, akkor majd olvasd el újra amit most itt írtam. Mert rajtad kívül használják még azt páran, locsolgatnak vele, és bizony ők be szoktak számolni, na nem arról, hogy viszi a méhet, hanem arról, hogy gyengébben jönnek ki miatta a méhek a télből.

Nem az a kőbe vésett igazság amit én mondok, hanem az lesz, amit majd tavasszal láttok (vagy nem láttok) a kaptáraitokban. De én vagyok a hülye egyébként, mi a frászkarikáért kell nekem folyton a hülyeségeket kijavítani, maradjon az csak itt, hadd "tanuljon" belőle a méhésztársadalom.

............ De én vagyok a hülye egyébként, mi a frászkarikáért kell nekem folyton a hülyeségeket kijavítani, ............

Én is hülye voltam számtalanszor.
Miért kell nekem veszekednem (mások érdekébe), miközben még ellenségeket is szerzek magamnak, mert b@sz..g..t.m Attilát? Aztán amikor üresek a kaptárok, akkor jönnek a magyarázkodások.
Tényleg. Van még atka?
Nekem más problémáim vannak. Betelelem a -szerintem gyenge- családokat, aztán nem bírok a rajzással tavasszal. Ugye milyen hülye vagyok még mindig.
Hagyd WR!

Grűn 40 éve mindennap kimegy a Siratófalhoz. Megkérdezi az újságíró.
-Mondja Grűn Bácsi! Igaz az, hogy maga 40 éve mindennap kimegy a Siratófalhoz, és ott imádkozik?
-Igaz Fiam.
-Aztán miért szokott imádkozni a Siratófalnál?
-Azért, hogy az emberek szeressék egymást. Ne legyen háború. Mindenkinek jusson kenyér és ivóvíz. Ne legyen árvíz, aszály...meg ilyesmik.
-Aztán van-e már valami hatása az imának?
-Hallja-e! Mintha a falnak beszélnék.