" A vándorlási etikai szabályok megalkotása lehet, hogy Vivaldit is megnyugtatná. Minden szinten azt látom a legnagyobb problémának, hogy nincs szankció."
Elődeink úgy csinálták a szabályokat, h az hosszú távon is működött. Voltak akkor is renitensek, de azt valahogy tudta kezelni a méhész társadalom. A mai helyzetet nem látom ilyen rózsásan, ha már most az erdő tulajok maguk szervezkednek , h kit mikor hova engednek be, velünk nem is beszélve, így nehéz bármilyen érdek védelemről beszélni. Megint kullogunk az események után. Kíváncsi lennék a munkacsoport összetételére, milyen arányban vannak a nagy és kis méhészek.
"Sőt mi van, ha nincs is szabálytalanság? "
Azért kellene olyan szabályozás ami következetes, nem uram bátyám megoldások. Itt látom veszélyét annak, amit vivaldi is felvetett, majd a helyi méhész meg szablya ki mehet be az ő falujába. Mire föl? Én ha betartom az erdőben RÁM KÖTELEZŐ érvényű szabályt, úgy viselkedem mint vendég , elvárom a vendég látótól is hasonló képen.
HANNES TUCH (német erdész, író és költő, 1906-1986)
Fordította: Fekete István
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyek melege
hideg téli éjszakákon.
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem,
hallgasd a kérésem:- Ne bánts!
" Erre az adatbázisra rá kell vetíteni a méhészek állandó telephelyeit és az ott tartott méhállomány nagyságát és ezzel megállapítható az állandó telephelyek környezetének leterheltsége. A szabad kapacitásokra pedig lehet vándorolni. Ennyi az egész. "
Mivel a vándor méhészek nagy része egyedül vándorol, nagy segítség lehetne a helyi méhészektől, h ne küldjék be a málnásba "jó " szándékkal. Ne legyenek ellenségesek, volt részem olyan fogadtatásban, h az erdő tulaj ki volt oktatva a helyi méhészek által, h a vándor méhészeket merre navigálja. Természetesen nem jó szándék vezérelte ötletei voltak. Azt kellene el érni terület tulaj , és méhész között, h nem rossz szándékkal vagyunk egymás iránt. Ha viszont szabályokat akarnak bevezetni, vegyék figyelembe azt, h ez nekünk a megélhetésünk nem csak úgy passzióból szaladgálunk éjszakákon át az erdőben, mezőn, szántásban. A nyilván tartás nagyon jól hangzik, csak megint egy oldalú. Kérhetnénk,h az erdő tulaj is írja már ki a nevét elérhetőségét az erdő szélre? vagy a különböző táblák mellé(repce-napraf-).
"Mivel ez a méhtolvajok számára is nagyon hasznos információ volna."
A tolvajok előbbre vannak, hallottam olyat, h már motoros paplan ernyővel derítik fel a terepet, nagy területet betud járni , és nincs nyom utána. sajnos mi kivagyunk szolgáltatva mindennek, és mindenkinek .
Hozzunk szabályokat, de mi vegyük figyelembe mindenkinek a különböző hasfájását, de minket sokszor nem vesznek figyelembe- különböző mérgezések, megporzás finanszírozás , erdő irtás -, ezért mondtam és mondom most is az összetartást, összefogást.Olyan szabályok kellenek ami hosszútávú, megfelel a kicsinek nagyoknak nem egyoldalú , és következetes. Lehet , h illúzió? Én így gondolom.
Albert