Mi újság Székesfehérváron?

Kedves Karcsi!

Egy évvel ezelőtt az volt az általános vélekedés, hogy Magyarországon a méhcsaládoknak az elnéptelenedésének oka nem a növényvédőszerek használata, hanem az időjárás, a méhbetegségek és legfőképpen maga a méhész. Ezt sugallta az OMME által megrendelt méhészeti monitoring jelentés hét kerek esztendőn keresztül.

Nagyjából elvégeztem a szakirodalom feldolgozását. Helyszíni szemléket végeztem elnéptelenedett méhállományoknál és a környezetükben. Volt egy - több mint - félsikert felmutató helyszín is (Somogytúr). Összegyűjtöttem jellegzetes esetek videóit, fényképeit. Készítettem ezekből összefoglalást. Írtam esetleírásról cikket és ezeken kívül más cikkekben is kitértem a XXI. századi méhmérgezések sajátosságaira. Készítettem előadási anyagot és tartottam ebből eddig 6 előadást.

A 2013-as munkám eredménye, hogy az OMME monitoring következtetéseivel szemben kétségek merültek fel és ma már változik a közfelfogás is. A méhészek jelentős része kezdi sejteni, hogy feltételezhetően mérgezés a legfőbb okozója a méhcsaládok tavaszi, nyári elnéptelenedésének nem pedig a méhbetegségek. Természetesen nem zárom ki egyéb tényező, tehát kórokozók (atka, nozéma stb.) jelenlétét sem, de az elsődleges ok egyelőre úgy tűnik a legtöbb esetben nem kórokozó, hanem méreg.

Nekem egy évre ennyi eredmény elég bizonyíték arra, hogy jó úton haladok. Ez évben továbblépek a vizsgálatokkal. A laboratóriumi költséget nehéz előteremteni, mert egy molekula fajta vizsgálata tizenezer forint és sajnos több mint 100 molekulát kell vizsgálni egy-egy mintából. Ezen kívül a méhegészségügyi laborvizsgálat is pénzbe kerül. Szóval pillanatok alatt százezrek, akár milliók is pörögnek egy-egy méhmérgezés kivizsgálásánál.

utóirat:
Karcsi! Ott ültél középen Tolnán. Melletted az OMME vezérkarának egyik tagja. Te mondtad Tolnán (és ezen többen megdöbbentek), hogy "az ilyen Geddekas félék más hátán (és még nevet is mondtál, hogy kinek a hátán) akarnak felkapaszkodni." Persze, hogy ettől indulatos lettem. Legszívesebben azt mondtam volna, hogy valaki a jelenlevők közül meg téged tol előre a sakktáblán (ott ült közvetlen közeledben és tőle is hallottam már ugyanezt a mondatot), de visszafogtam magam és maradtam a méhmérgezések ügyénél.
Ne csodálkozz, hogy ilyen kijelentések után nem vagyok hajlandó részleteket közölni arról, hogy miből áll egy olyan mintavétel, ami még lebomlás előtt tényleg nyakon csípi a méregmolekulát. Amíg a mostani vezérkara megmarad az OMME-nak, addig sajnos semmilyen változásra nem számítok, még akkor se, ha ez évben 100 %-ig igazolódik az álláspontom.

lindzzy!

Utoljára 1971-ben termett kevesebb élelmiszer, mint amennyire a Föld népességének szüksége van évente. Egyes régiók éhezése az elosztás hibája. Azóta gyakorlatilag folyamatos túltermelési válság van. Tehát azzal indokolni a GMO növények használatát, hogy máskülönben az afrikaiak éhen halnak, nem több, mint szélhámoskodás. Amióta élek, azóta hallom a rádióban, olvasom az újságokban és látom a tv-ben, hogy éheznek az afrikaiak. Ha meg akarták volna ezt a problémát oldani, akkor 1971 óta eltelt 40 év alatt réges-régen megtehették volna.

Nincs szükség GMO-ra, hogy a Föld népességét eltartsa a Föld mezőgazdasága. A GMO-ra csak egy kicsi tőkéscsoportnak van szüksége.

Annyira megdicsérte valaki dr. Cserényi Péter cikkét, hogy újra elolvastam, mi az a csudajó. Hát igen, ami a méhész rutin benne, az jó benne. Látszik a több évtizedes tapasztalat. De sajnos az is látszik, hogy az elmúlt évtizedekben lekopott róla az amit szaktudománynak lehetne nevezni. Olyannyira lekopott, hogy a téli méhfürt hőmérsékletét is nagyon rosszul határozza meg.

Írja: "a telelőfürt belsejében a méhek 12-14 C fokot biztosítanak"

Ez bizony tévedés. Gyenge kicsi család fürtjének belseje lehűlhet ennyire, de ha a hőmérséklet 13 C fok alá megy, automatikusan beindul a fűtés. Vannak szakcikkek, ahol 13,9 C fokot említenek kritikus értékként. A fiasításmentes időszakban a méhfürt hőmérséklete belül 18-25 C fok körül van, sőt említenek 27-30 C fokos értéket is. Csak a fürt kérgében eshet le 12 C fokra a hőmérséklet. Ennél jobban lehűlő méhecske elgémberedik, alig tud mozogni, éppen ezért ezek helyére a melegebb testvéreik jönnek, míg az elgémberedettek bemennek a fürt belsejébe pihenni, melegedni.

Cserényi doktor! Szakmai Elnökhelyettes Úr!
A doktori címe és a választott pozíciója nemcsak agresszív indulatoktól mentes udvarias viselkedést kívánna Öntől, hanem nagyon széles látókörű gondolkodást és cikkírás esetén a korszerű szaktudományos ismeretek birtoklását is.

Üdvözlettel Geddekas

10 órakor voltam kint a méheknél. Országos szinten is, de nálunk is 4-6 fok volt. Bőszen hordták a mogyoró virágport.
Ha az általad olvasott szakcikkek másban is ekkorát tévednek, akkor nézz más források után. Csak remélni merem, hogy csávázó szer ügyben hitelesebb forrásaid vannak.

Varjú!

Lécci vásárolj egy megfelelő hőmérőt és mérd meg a méhcsalád fürtjének hőmérsékletét a fészek közepén és szélén. Ja. Olvasgass egy kicsit szakmai cikkeket és könyveket is. Rá fogsz jönni, hogy tévedésbe estél és saját tudatlanságodban engem akarsz büntetni, cikizni. Józanodj egy kicsit és beszéld meg másokkal, mielőtt nyilvánosságnak leírsz valamit.

Összekevered a külső levegő hőmérsékletét a méhfürt hőmérsékletével. Ráadásul a külső levegő hőmérséklete sem egyforma. Ahova süt a nap, ott sokkal melegebb van. Ahol beindult már a fiasítás, ott a fiasításos résznek a hőmérséklete 32 C fok alá nem hülhet. De fészek szélén most se lehet a hőmérséklet 12 C foknál kevesebb. Ha kevesebb, akkor zárják a széli részeket és fűtenek.

Azok a méhek, akik kirepülnek virágporért, előbb a fészek közepében jól felmelegednek, feltöltik magukat üzemanyaggal is, és úgy indulnak útra. A gyűjtési távolság ilyenkor nem több kilométeres, hanem csak pár száz méter.

Az enyémektől az a mogyoró, amire járnak legalább 700 méter. A levegő, mint mondtam 4-6 fokos volt. Arról már ne is beszéljünk, hogy repül minimum 15km/ órával(inkább többel), ami még hőérzetben rátesz egy lapáttal.

Már megint megmagyarázod a megmagyarázhatatlant.

Meg még repülés közben jól le is izzad, csak nehogy tüdőgyuszit kapjon.

Üdv. jani bátya

Varjú!

Most látom, hogy mit is írtál az előbb. Igen. Cserényi doktor tévedett. Erre hívtam fel a figyelmet. Az OMME monitoring is téved a méhmérgezések ügyében és mégis elolvastam. Természetesen mások hibájából is tanul az ember. Ezért érdemes elolvasni olyan cikkeket is, amiben tévedések vannak.

Jani bátyának igaza van. A méh izommunkával melegiti magát és az egész méhfürtöt. Ezért képes 20 C fok alatt is létezni kint a szabad levegőn.

OMG! Ugyanabban a mondathalmazban szerepelt a GMO és az élelmiszerhiány,egy szelep kioldott és megszűnt a külvilág.Bár lehet,hogy az én megfogalmazásom nem volt kellőképpen szabatos.Én ugyanis az élelmiszerellátás fenntarthatóságát NEM a GMO,hanem az integrált növénytermesztés alkalmazásával látnám biztosítottnak. Továbbá nem ártana szakítani a főtermék centrikus szemlélettel sem.
Tehát ez ügyben nyitott kapukat dönget Csuja úr!

Lehetne értelmesen használni a génmanipulációt, de nem azt teszik. Pl. a tápanyagtartalom mennyiségért felelős gének duplázásával, vagy a terméshozam duplázásával kéne foglalkozni. Ezzel nem vinnének be idegen géneket a növénybe. Ezzel csak annyi változás történne a növényfajtában, mint amit a természet is megtesz és az ember ezt észrevéve, tovább szaporított. A mostani búza és a vad őse közötti genetikai különbséget kellene modellnek tekinteni és annak mentén kellene beavatkozni a növény génállományába. Ezt azért nem csinálják, mert ebben kicsi lenne a profit.
Lehetne betegségekre rezisztens géneket felszaporítani a növényfajtába. Növelni lehetne a szárazság tűrést stb. Sok olyan fejlesztési irány lenne, ami nem valószínű, hogy egészségügyi kockázatot jelentene.
A biológiai növényvédelembe csak nagyon kevés ország fektet pénzt. Pedig ebben óriási tartalékok vannak.

Szóval ezer útja-módja lenne amivel ki lehetne kerülni a ma használt emberre is mérgező és nagyon sok esetben rákkeltő mérgeket. Szinte az összes ma használt molekulát ki lehetne dobni az ablakon és helyette sok esetben nem is kellene új molekulát behozni, hanem kicsit más módon kéne gazdálkodni.

Lehet,hogy hülyeséget mondok,de nekem valami olyasmi rémlik,hogy az egyes tulajdonságok nem szépen elkülönülten csoportosítva vannak az örökítő anyagban és még korántsem teljes a géntérkép.Mi van akkor,ha véletlenül nem csak azt a tulajdonságot módosítom,hanem valami olyat is,amit nagyon nem kellene.Szerintem nagyon kockázatos Istent játszani.

Jani bátyának igaza van. A méh izommunkával melegiti magát és az egész méhfürtöt. Ezért képes 20 C fok alatt is létezni kint a szabad levegőn.

Akkor mégse dermed le 13 fokon? 

Próbáld ki kötekedő, meg gondolkodjon. Ne tetesd magad agyalágyultnak.

A természetben is sok sikertelen próbálkozás van Lindzzy.

Varju!
Szerintem kár hergelned magad és másokat. Az idézett cikknél,még mielőtt döntő bírának kiáltanám ki magam, de Geddének van igaza a szakirodalom szerint.
Ajánlom figyelmedbe a "méhészbiblia" 547. oldaltól az 551. oldalig tartó rész beható tanulmányozását itt rálelhetsz az általad beidézett rész magyarázatára.

Üdv. jani bátya