Kaptártípusok összehasonlítása

  • 997 válasz
  • 580132 megtekintés
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #315 Dátum: 2014. December 02. 18:50 »
Árpád!
Az IFÁT felejtsd el.
Ehhez a 72 családos konténerhez az rágógumi.
Az első komolyabb billenős földúton, lepakolod.
A 18 keretes NB meleg építményű való bele.
Jól bevált, a konténeresek találkozóján ez a sztár.
Ma Magyarországon állítom, hogy a legkedveltebb típus.
Van aki 7 db 72-esel méhészkedik.
Én is segédkeztem egyszer ebben a típusban, mert a gazdi kiesett a folyosóról, mellé lépett a lépcsőnek.
Ha meghordják a méhek, komoly önsúlya van, akármilyen teherautó nem felel meg a szállítására.
Magas felépítmény, a sofőrnek is észnél kell lennie.
Nagyernyei Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #316 Dátum: 2014. December 03. 20:08 »
Ha jól értelemezem akkor az ifa kevés ehhez. Nincs C-s jogsim meg nem is úgy képzelem el hogy én szállítanám szerintem gazdaságosan csak bérszállítással lehet megoldani. Egyébként a kisebb 50-60 családos konténereket mivel hordják? Egyik ismerősöm traktorral szokta hordani méhészeknek de az nyilván messzire nem gazdaságos.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #317 Dátum: 2014. December 04. 17:26 »
Árpád!
Minél kevesebb méhcsaládot szállítasz, annál nagyobb a rezsi.
Gondolom ezt nem kell magyarázni.
Írásodból kiérződik, hogy a legkisebb költséggel szeretnél minél több családot fuvaroztatni.
Ezt a megoldást egyelőre csak tervezik.
A valóság az, hogy a méhészkedés, ha sikeres szeretnél lenni, nagy szakértelmet igényel, és nagy beruházást.
Itt olcsó, meg akciós dolgok nincsenek!
Sokan belebuknak abba, hogy a méhcsaládokra koncentrálnak, mondván én méhész vagyok.
A sikeres méhészkedés csupán egyik feltétele a termelő méhcsalád.
A növények ismerete, az adott mikroklíma, a vándorlások napra pontos eltalálása ugyanolyan fontos mint a bomba méhcsalád.
Lehetnek neked akármilyen szuper erős méhcsaládjaid, ha nem ismered fel a fázott akácvirágot, vagy még mindig az első akácon pörgetgetsz, de már a másodikon dandár van.
Fordítva kezded el tervezni a méhészetedet.
Döntsd el milyen rendszer szimpatikus, hozd a méhcsaládjaidat olyan erősre, hogy meg ne rajozzanak, de a lehető legtöbb kijáró méhed legyen, és akkor elgondolkodhatsz azon kívánsz e vándorolni.
A kapkodásnak törvényszerűen kudarc a vége!
Szépen folyamatosan építsd fel méhészetedet, és mindig újabb problémákkal fogsz találkozni.
A "százas" lépcsők nagyon kemények.
Egy százcsaládos méhész nem biztos, hogy kétszázzal is ugyanolyan szinten megbirkózik, mert mindig új technológia kell a továbblépéshez.
Van akinek az 500 méhcsalád sem gond.

Nagyernyei Attila



*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #318 Dátum: 2014. December 10. 12:17 »
Üdv!
Téli takarással kapcsolatban írók néhány sort!
Én felső takarásnak egy réteg fóliát használok úgy,hogy közben  oldalt az utolsó keretre is rá lóg a kaptár fenékig.
A fólia sarka a kijáró felől vissza van hajtva páralecsapódás miatt.
A következő réteg kb 2-3 cm újság papír vagy szövet zsák esetleg nem használt ruha darabok(pulcsi, kapát, nadrág, póló, filc)
Oldalról szűkítés 5-6-7-8 keretre család népesség függvénye esetleg 2 cm vastag hungarocel.
Február végén hőtükör a fólia alá!!!
Nálam így néz ki a téli takarás fekvőben......

Valakinek tuti módszer?
Más anyagok?
Nád,gyékény?
Rakodó kaptárban takarás?
Konténerben ?
Van olyan aki nem használ takarót?





Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #319 Dátum: 2014. December 10. 19:25 »
QUQURIQ!!!

Én semmivel sem takarok évek óta!
Lepény beadás után viszont igen.
50 millió évvel ezelőtt sem takargatta senki a családokat.
Tavasszal nem takarítom a családokat.
Aki takarítja mesterségesen kiöli a méheiből a takarítási ösztönt!
Ki takarította  a méheket 50 millió évvel ezelőt???
Ezt a módszert követem kb. 30 éve!

A lusta Kiskakas!

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #320 Dátum: 2014. December 11. 11:37 »
Kedves kiskakas, minden provokálási szándék nélkül kérdezem, hogy vajon 50 millió éve ki adott cukorlepényt a méheknek? :-) Csak arra szeretnék utalni, hogy egy termelő méhészet szempontjából teljesen mindegy, hogyan élték túl a méhek a természet kihívásait évmilliókkal ezelőtt. Akkoriban senki nem várta el a méhektől, hogy a saját szükségletükön felül gyűjtsenek mézet, virágport vagy termeljenek viaszt. Szintén senki nem várta el tőlük, hogy számukra idegen módon rendezzék be a fészküket (keret és műlép). Szintén senki nem kívánta tőlük, hogy vegyszerekkel terhelt monodiétán is hozzák a termelési eredményeket úgy, hogy közben azért lehetőleg maradjanak egészségesek. Sőt, behurcolt parazitákkal sem kellett szembenézniük. Az emberi civilizáció fejlődésével valamint a termelő méhészek hatékony közreműködésével a méhek végleg kiszakadtak természetes életkörülményeik közül, és mára teljesen az emberre, a méhészre vannak utalva. Így szerintem felesleges arra hivatkozni, hogy mi volt 50 millió évvel ezelőtt. Mellesleg egy több méter átmérőjű, több száz éves fa belsejében élő méhcsalád sokkal inkább védve volt a téli időjárás viszontagságaitól, mint egy 2 cm vastag deszkából készült ládában.

Ettől függetlenül a módszered még lehet jó, és szakmailag megalapozott. Sok elismert, nagy tudású méhész megírta már, hogy télen nincs különösebb jelentősége a felső takarásnak. Viszont azt is megírták, hogy a takarás pont akkor válik égetően szükségessé, amikor a méhcsaládot nem biztos hogy ki lehet bontani. Ez az időpont január vége felé jön el, amikor is a fürt belsejében megindul a fiasítás, és szükségessé válik a 35 °C hőmérséklet folyamatos fenntartása. Ezért mégis inkább azt tanácsolják, hogy a takarást érdemes már ősszel felhelyezni a családokra. Így biztosan ott lesz, amikor szükség lesz rá.

Én személy szerint egész évben takarom a családok fészkét, mert a takarás nemcsak a hideg, hanem a túlzott forróság ellen is véd. Sőt nyáron a kaptárakat nádpallóval is takarom, így lehet bármilyen forróság, a méhek soha nem kényszerülnek kiülni a kaptár homlokfalára. Nyáron a keretek felett végig fólia van, felhajtás és rés nélkül. A fészekre még 2-3 réteg padlószőnyeget terítek. Ősszel a családokat folyamatosan, gyékénypárnával szűkítem annyi keretre, amennyit sűrűn takarnak. Későősszel, a záró kezelés elvégzésével egy időben a fóliát kiveszem a kaptárból, így a padlószőnyeg közvetlenül a keretek fölé kerül. Erre 3-4 cm vastag, újságpapírból készített párnákat helyezek és így zárt fészekben teleltetek. A fóliákat a tavaszi futóvizsgálat alkalmával helyezem vissza a családokra. Az újságpapír párnák akácig a családoknál maradnak.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #321 Dátum: 2014. December 11. 18:07 »
Adamez 2!

Ettől a módszeredtől ne tágíts.
Ha Kiskakasnak úgy megfelel Ő sem.
Erre mondják azt, hogy mindenki másként csinálja.
Nem szeretnék újabb vitát nyitni, de én is erősen takarok télen-nyáron.
Még hátrányát nem tapasztaltam.
Ha a nagy forróság miatt "kitőgyelnek", akkor nyitok szellőzőt.
Láttam már teljesen takaratlan méhcsaládokat is télen, amitől ledöbbentem.
Soha nem merném megcsinálni, de ott működött.
Bizony akkor van gond, a "nincs takarással" ha beindul a fias, és nem tudunk hozzányúlni, mert olyan az idő.
Ez örök dilemma a magyar méhészetekben, és rengeteg szakcikk is megjelent róla.
Én a takarás, szűkítés híve vagyok mint adamez 2, de elismerem a mások módszerét is.
Mondok erre egy példát, de lehet, hogy már leírtam.
Bross Péterrel és Koós Péterrel voltam Székelyudvarhelyen előadást tartani.
Koós Péter is Hunoros, én csak voltam.
Az Ő előadása részeként említette, hogy semmivel nem takar télen.
Leveszi a tetőt és hopp, ott vannak a méhek. Csodálkoztam nagyon, csakúgy mint a hallgatóság.
Én elmondtam, hogy erősen szűkítek, gondosan takarok.
Gondolhatjátok, hogy néztek ránk erdélyi barátaink.
Ide jött két hülye a Hunorról előadni, meg sem beszélték egymással, mi van itt.
Bross oldotta fel a hangulatot.
"Kedves méhésztársak! Ebből a két előadásból láthatják, bármit csinálnak, ha jók a méhek akácra feljönnek."
Nincs igaza?
Nem tudom én így a téli estéken azért szeretek betakaródzni, de ezt mindenki maga döntse el.
Legjobb mikor nyáron alsógatyában, egy lepedővel beérjük, de azzal még várjunk kicsit.
Megyek rakok a tűzre.
Nagyernyei Attila

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #322 Dátum: 2014. December 12. 20:28 »
QUQURIQ!!!

Csak egy gyors reakció…
Legjobb takaró maga a méh! Úgy működik mint a zsalu!
Télen, ha túl nagy a meleg, meglazul a fürt, kiengedi a fölös meleget, mert érzi, hogy nincsen friss virágpor és nem fiasíthat az anya.
Tehát csak későn indul be a fiasítás…(amikor a takarást koratavasszal megkapják)!
A Táli páralecsapódással sem kell vesződniük, és a méz sem hígul fel a nagy párában (Nosema)
…Ha jön a hideg összehúzódnak, zárják a léputcákat, hogy a meleg bent maradjon.
Emlékeztek, hogy nyáron méregettem digitális hőmérővel a fészek hőmérsékletét?
Napszakonként csak tizedekkel változott a fészek hőmérséklete.
Még egy megjegyzés…
Nem csak a több száz éves fa odúkban teleltek ki a méhek, hanem a szabad építésű lépeken a sziklarepedésekben…is…
Próbáljátok ki, beton kaptárban is kitelelnek a méhek, takargatás nélkül…
Minél többet tudunk a méhekről, annál jobban rájövünk, hogy nem is értünk hozzájuk…(de szeretnénk)!

A Kiskakas!
 

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #323 Dátum: 2014. December 12. 20:58 »
A zöldön Zsolti azt mondta a takarásról, hogy az odúban van fölöttük 5 méter fa. Igaz, hogy a fürt és a fa között pedig a méz van, tehát a szigetelés csak részleges. Egy biztos: a fürtöt belülről fűti a család. Ezért nem fagy meg a külső héj. Ha elegendő nagyságú a fürt, akkor nem okozhat gondot az áttelelés. A takarásnak gazdaságossági okai vannak. Hulladékhő ugyanis mindig van (hiszen ekkor tud elegendő hő jutni a fürt szélére is), amit a takarás megfog. Gyorsabb lesz a fejlődés, mert kevesebbet kell fűteni, kevesebb méh is biztosítani tudja a szükséges hőmérsékletet.Szerintem azért jó ősszel takarni, hogy ne tavasszal kelljen. Hiszen az őszi takarással nem veszítünk. A fiasítást nem a takarás indítja be, hanem a virágpor. Ha a méhek korán kezdenek virágport hordani, akkor ott nagyon jól jön a takarás. A virágpornak nem feltétlenül hordásból kell származnia, lehet az a méz alatt is. Tehát a nem takart család a több fűtés miatt hamarabb eléri a virágport, ami serkenti a fiasítást. Egyébként én azt vettem észre, hogy azok a családok fejlődnek tavasszal rohamosan, ahol tavaszra a felső fiók még tele van mézzel, az alatta lévő fias melege a takart felső fiókon olyan hőmérsékletet biztosít, hogy   az anya minden egyes kiürült sejtet azonnal bepetéz.

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #324 Dátum: 2014. December 12. 21:16 »
QUQURIQ!!!

Igen, nagyon sok mindenben igazad van!
Minél nagyobb az áttelelt család, megfelelő élelem készlettel, annál gyorsabban tud fejődni.
 A fürt nagyságától függ a fiasítás nagysága is.
Az a jó telelés, ahol „viszonylag „ kicsi a hőingadozás.
Ezért nagyon jó a pincés teleltetés.
Tíz éve lehordom a tartalék családokat a pincémbe, ahol állandó az 5 C fok.
Az idén a jövő héten hordjuk le, mert beindul a hideg időszak.
Ott lent viszont tilos a takarás, már sokan megjárták…

Kiskakas!



*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #325 Dátum: 2014. December 12. 21:35 »
Idézet
Ott lent viszont tilos a takarás, már sokan megjárták

Fólia sincs a méheken?
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

kiskakas

  • *****
  • 3249
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #326 Dátum: 2014. December 13. 14:05 »
QUQURIQ!!!

Nincsen.

Üdv. Kiskakas!

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #327 Dátum: 2014. December 25. 18:29 »
Érdeklődnék, hogy Apitec kaptárról van e valakinek tapasztalata?  Használtatok-e már ilyet?

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #328 Dátum: 2015. Január 04. 19:13 »
Attila, a kaptárgyártás topic-ban írtad az NB-rakodóhoz, hogy nem ajánlott technológia, mert "nem tudod a fiast a fészekből felhúzni". Ez a "felhúzás" pontosan hogyan történik? Az a lényeg, hogy ne csak a fészekben legyen fiasítás? Szükséges egyáltalán mondjuk egy 11 keretes hunor fészeknél? Mert én úgy tudom (persze ez semmit nem jelent, mert kezdő vagyok), hogy mikor felteszem a mézteret, felrakom az anyarácsot is, és lent elvan az anya, van neki elég hely fiasítani. Vagy egy idő után megszorul, és inkább csak mondjuk akác előtt kellene feltenni az anyarácsot? Hol tudom az ezzel kapcsolatos bővebb írásodat elolvasni?
Köszönöm

Zoli

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #329 Dátum: 2015. Január 04. 20:04 »
W.Zoli!

Ez a rakodó kaptár egyik, ha nem a legjelentősebb előnye, hogy akác előtt, többször fias kereteket húzunk fel a méztérbe! Természetesen anyarács szükséges.
Ezek főként kelés előtti táblás fiasok. Én a Hunorban minimum négyet felhúztam.
Először egymás mellé kell tenni, nehogy megfázzanak.
Amikor megmérjük az első kilót (de a fekvőben is így csinálom) akkor szétpakolom a méztéri fiasokat.
Eddigre már jó része kikel, de dandárra biztosan.
Ez ennek a lényege, hogy becsapjuk a méheket!
Megbolondulnak, mert nem tudják hol a fészek, és teljes erőbedobással gyűjtenek.
Én 10 keretes Hunorokkal dolgoztam.
Második akácon majdnem mindegyiken rajta volt a plusz méztéri fiók, az az összesen 3.
Ezért gondolkodtam sokáig a váltáson, mert ez óriási előnye a fekvővel szemben.
Tehát az egyenlő lépes rakodó kaptár, több fiókkal üzemeltetve az igaz.
A Hunor fészek 1/2NB méztér, vagy az NB fészek 1/2 NB méztér, vagy NB fészek Hunor méztér, vagy KB fészek hizlalt méztér olyan mint zokniban lábat mosni.
Ezt elmondom mindenhol ahova meghívtak, nem vagyok vele túl népszerű, de nem ez a lényeg ki a népszerű.
Ki szakszerű?
Ez már különbség.
Tehát ezt fias átakasztásnak, lépátfüggesztésnek hívják a méhészek.
Az összes többi smafu, két pörgető, és rengeteg gond a többfajta kerettel.
Szaporításnál, mindenhol. Ennek ellenére sokan használják, van is raj bőven belőle.
Mit mond a székely ember?
Ő bajuk.
Nagyernyei Attila