Szia Gergő!
Nekem van 18 és 20 keretes FMK kaptáram is. A 18 keretes 19 mm-es anyagból van, a 20 keretes pedig 23 mm-es anyagból készült. Az utóbbi sokkal nehezebb, viszont jóval kevésbé propoliszozzák be a méhek. A túlzott propoliszozás nehezíti a kezelést, mert a keretek szinte odaragadnak a falazathoz, ez főként a nyár vége felé tapasztalható.
A 20 keretes kaptárakban gyárilag nem volt csúszósín. Tavasszal betelepítettem a méheket, augusztusban már nem lehetett tolni a kereteket a kaptárban, mert minden oldalról odaragasztották a méhek. Ki kellett egyesével költöztetnem a családokat, és felszerelni a csúszósínt, majd vissza a méheket. Szóval a csúszósínt nem érdemes kispórolni, mert óriási szívás van nélküle.
A fixen beépített anyarács előny és hátrány is egyben. Akác előtt előny, mert az anyát csak hátrarakod a Géza bácsi által leírt módon, pár nap múlva lebölcsőzöl és kész. Nem kell attól félni, hogy az anyarács mellett esetleg visszaszökik az anya, mert nem lehet hézag a fix beépítés miatt (érdemes horonyba ültetni az anyarácsos választót). Akác után már inkább hátrány a fix anyarács, mint előny, mert mindig útban van, és az anyarácsra folyamatosan zúg építményeket húznak, amit elég nehézkes és hosszadalmas lekapargatni az anyarácsról. A zúgolás akác alatt is gond lehet, mert anyabölcső is épülhet rá, amit nehéz észrevenni. Ha kölyökcsaládot telepítesz a kis részbe, akkor a 12-es rész szerintem kevés lesz a nyár további részében. Ez a kaptár abban az időben készült, amikor az akác volt szinte az egyedüli mézelő, a hárs nem igazán mézelt jól, napraforgó még nem-, tisztesfű már nem volt akkoriban. Egy családnak szerintem nem elég a 12 keret napraforgóra, de lehet hogy ebben tévedek, mert nálunk nincs napraforgó.
Az anyarácsos választó alján érdemes átjárót hagyni, ami akác alatt lezárható, egyébként nyitva van. Enélkül nem tudnak a herék kirepülni és ott pusztulnak a hátsó részben. A méhek nem tudják tisztán tartani a kis részt, mert az anyarácson csak nehezen tudják kihordani a szemetet, a herehullákról nem is beszélve. Az igazán erős család megoldja, mert feldarabolja a herehullákat, és valahogyan áttuszkolja az anyarácson, de felesleges ilyen többletmunkára kényszeríteni a méheket.
A kaptárakat nádpallóval takarom, mert a fák még nem nőttek meg eléggé a telephelyen ahhoz, hogy megfelelő árnyékolást biztosítsanak. Amióta nádpallót használok, azóta nincs tőgyelés a kijárón. A nádpallók túlnyúlnak a kaptáron, így a falakat is árnyékolják.
Az FMK kaptárak mellett melegépítményű fekvő kaptárakat is használok, anyarács nélkül. Összességében nem látok túl nagy különbséget a két kaptár termelékenysége között, de vannak olyan részletek, amelyek perdöntőek lehetnek kaptárválasztás esetén. Íme néhány:
- Az akácra berendezett FMK-ban kevesebb a munka, mert csak a kis szakasz kereteit kell átnézned bölcsőügyben.
- Az akácra berendezett FMK-ban több méhecske tud gyűjtéssel és érleléssel foglalkozni, mert a fészek korlátozva van. Ezért elméletileg nagyobb méztermés várható akácon.
- Az akácra berendezett FMK-ban a méhek a nagy szakaszt teletömik virágporral, ami csökkenti a méztermést.
- Az FMK-ban a mézet a korábbi fészek keretekből kell pörgetni, így nagyobb a kockázata annak, hogy cukor kerül a mézbe, illetve magasabb lesz a virágpor koncentráció is a lépekben, és a szermaradvány is gondot jelenthet. Melegépítménynél ez nem így van, mert a mézet a fészek mögötti, lehetőleg szűz- vagy fiatal lépekbe gyűjtik a méhek.
- Az FMK-ban a méhek bezúgolják az anyarácsos választót, aminek a lekaparása nehézkes és hosszadalmas. Anyabölcsőt is húzhatnak rá. Melegépítményben nincs ilyen jelenség.
- Nyáron a fix anyarács az FMK-ban felesleges, amennyiben csak egy család van a kaptárban.
- Az FMK kaptár elkészítése aprólékosabb munkát igényel, mert több darabból áll. Így ennek az előállítása drágább is.
A termelési különbségekről nem tudok relevánsan nyilatkozni, mert még én is csak néhány éve méhészkedem.
A Géza bácsi könyve szerintem is nagyon jó, de nem elég részletes, és egy kicsit részrehajló. Érdemes megszerezni a korabeli Méhészet újságokat is, mert sokan megírták gyakorlati tapasztalatukat az FMK kaptárral kapcsolatban. Például Faluba Zoltán, aki az egyik legnagyobb méhészeti szakíró volt, több ponton is bírálja az FMK kaptárt, szerintem megalapozottan. Egy biztos, ez sem csodakaptár, és legalább annyi a hátránya, mint az előnye.
Sok sikert a választáshoz.