Kaptártípusok összehasonlítása

  • 997 válasz
  • 580428 megtekintés
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #915 Dátum: 2020. December 28. 18:28 »
Ezt írja Mortiner az "öszvér" kaptáras megjegyzésemre:
"A 10 keretes hunor + félkeretes, ami nekem is van,  tényleg nem jó. Repce, és akác mézelvetel után a fészekben alig van méz, és ha bejön egy hordástalan idő, már etethetek is, amikor nekem pergetnem kéne."
Most én kérdeznék Tőled.
Mit csinálsz, ha a 10 keretes fészket végigfiasították az anyák?
Rajod még sosem volt?....azt csak másoknál láttál eddig?
Sajnos úgy érzem wr méhésztárs nem olvassa el gondosan írásaimat akkor nem írna ilyent:
"Az a méz ami hunornál ilyenkor a méztérben van, az NB-nél a mézkoszorúban lesz."
Ez baromi nagy tévedés!
Azt is mondhatnám, hogy Mortimernek is és wr-nek is válaszolok egyszerre.
Mivel az anyák korlátozva vannak, éppen annyi méz van a szűk fészekbe, hogy ne kelljen ilyent tegyek!
"Ott voltak 0,5-1 kiló mézzel.  2-3 deci szirupot permeteztem a fészekre tűzoltásként."
A fészken kívüli lépek pedig mind a pergetőbe kerülnek akácon, van úgy hogy többször is.
Ami a szűk  fészekben van(ez 5 db NB lép)az arra elegendő, hogy az anyák szabadon engedése után azonnal lendületesen el kezdjenek petézni.
A másik, hogy a szűk fészek szélső lépje általában talpig mézes, amiben az őszi feletetés, tavaszi hordás maradéka, esetleg a repcéből van benne.
Ezt egyiket sem sajnálom, mert így az akác 99%-a hordóba kerül, nem azt használják fel.
A szűk fészekben van még az ÉK (Éítő Keret) amit az akác hordás megindulásnál kitörök, így néhány száz üveg lépes mézet tudok kicsomagolni, ugyanis a szűz here-szabad építmény lefedve nagyon mutatós az üvegben.
De minden titkom nem árulom el.
Felőlem folytathatjuk csak maradjunk ebben a stílusban, hogy a másik véleményét is meghallgatjuk.
Üdv:
Nagyernyei Attila
« Utoljára szerkesztve: 2020. December 28. 18:33 írta Nagyernyei Attila »

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #916 Dátum: 2020. December 28. 19:09 »
Jó kis beszélgetés kezd itt alakulni.:)

Attila!

Lehet rosszul, de én nem dátum szerint építtetek. Szerintem ha a fészekben 4-5(max)évesnél idősebb lép nincs az megfelelő.

Idén először neveltem saját anyákat, sok tapasztalatom nincs még a témában(de nagyon érdekel), jenterrel starter majd anyátlan dajka ami a legjobb eredményt hozta, de majd jövőre.

Nagyernyei Attila!

Valóban a párzatlan és az anya nem léte nem ugyanaz. Abszolút igaza van.
Viszont szeretném meg érteni mire is gondolt!
“Elvonatkoztatva a lépmérettől” kérdésre csak a keretméret választ adta..meg értettem elsőre is.
Sajnos, nem sajnos jövőre a Konténer itthon marad, akár át alakítható is,(ha logikus és következetes érvek meggyőznek) “kirándulni” a lányokat a fekvőben viszem.

wr!

Köszönöm!
Ilyesmire gondoltam.

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #917 Dátum: 2020. December 28. 20:07 »
nagylaszlobp!

Tényleg jó a beszélgetés:)

Néhány kérdésem lenne még, ha nem tartalak nagyon fel:
1. átlagosan mennyi műlépet építtetsz egy szezonban fészekben és méztérben?
2. mióta van meg a Kollár-féle konténered? Annak idején milyen szempontok motiváltak ennek a típusnak a kiválasztásában?
3. hány éves anyákkal dolgozol?

Köszi a választ!
Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #918 Dátum: 2020. December 28. 20:16 »
Ezt írja Mortiner az "öszvér" kaptáras megjegyzésemre:
"A 10 keretes hunor + félkeretes, ami nekem is van,  tényleg nem jó. Repce, és akác mézelvetel után a fészekben alig van méz, és ha bejön egy hordástalan idő, már etethetek is, amikor nekem pergetnem kéne."
Most én kérdeznék Tőled.
Mit csinálsz, ha a 10 keretes fészket végigfiasították az anyák?
Rajod még sosem volt?....azt csak másoknál láttál eddig?


Azt leírom azért, hogy idén szinte semmilyen eredményem nem volt, betegek voltak a méhek. Előtte azért volt 1-2 (közel) normális eredményem.
Tehát a 10 hunor keretet szinte teljesen telefiasítja az átlagos anya is. Ezért sem jó, mert ebből a szempontból is kicsi. Ha lenne még 2 keret, akkor már lenne több  olyan hely a fészekben, ahol már kikelt a fias, lett hely, az anya tud petézni megállás nélkül, van dolguk a fiatal méheknek. Ez nagyban csökkenti a rajzás veszélyét. Aztán persze így is rajozhat, azért is, mert így nagyra fejlődik a család. De ha addigra megjön a jó akáchordás, akkor arra koncentrálnak.
Rajzásgátlásra először is kiegyenlítek. Ez kevés, mert mire minden családnál bennt a 10 keret, az 1 hét múlva be is van lakva, nincs a fészekben üres sejt. Ekkortól csinálok olyat, hogy kinevezek néhány családot hunor-hunornak, és ide gyűjtöm a többi család sötét kereteit, főleg, ha kevesebb fias van benne ( a többi virágpor), fel a méztérbe. Helyére műlép megy, esetleg kiépített keret. Ezeket a sötéteket aztán pergetés után kivágom. Aztán ha van rajbölcső már, akkor azzal szaporítok. Idéntől épittető keretet is használtam, mondjuk az is veszi el a dolgozó fiastól a helyet, de ez van.
Asszem 5 éve méhészkedek ezzel a rendszerrel. Volt néhány év, amikor elfogadható akác alatti időjárás volt. Ekkor az átlagos család nálam meghord 2 félkeretes fiókot, a jók 3-at, mondjuk nem teljesen kihízlalva. Ez már szerintem elfogadható. Úgy gondolom, a lényeg a méhek egészsége, minimális atka, nosema, akár amőba betegség. A másik, hogy ne kezdjen rajzásba a család. Ha ezek megvannak, akkor ha ősztől tavaszig 9 kereten van a család, nem fontos szűkíteni, kapnak esetleg egy kis serkentést, aztán ha jó idő van, hordanak, ha nincs, akkor a babusgatott se hord annyival többet, amennyi munkát rááldozunk. Ha meg nosemásak, akkor tök feleslegesen dolgoztunk velük. És nagy eséllyel azok, valamilyen szinten az egész országban sajnos. A vegyszerekről meg még nem is írtam.
Ott van még az anyák teljesítménye és tulajdonságai. Bross Péter az amerikai videójában elmondja, hogy a méhész tenyészanyáinak egy része krajnai. Mondjuk az apacsaládokról nem emlékszem, hogy mondana valamit, gondolom a méhész saját keverék családjai adják a  heréket. Látható hogy az azévben kelt anyákkal képzett rajok hova felfejlődnek a szezonra, úgy, hogy a fészek 9 hunor keretnél kisebb. Mégis alig van rajzás, csak teli kaptárak, méhekkel, mézzel. A mi anyanevelőink milyen messze vannak attól, hogy mondjuk repce közepén petéző anyát tudnának adni, ami abban az évben ugyebár nem gondol a rajzásra?
« Utoljára szerkesztve: 2020. December 28. 20:45 írta Mortimer »

*

oszkár

  • *****
  • 1226
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #919 Dátum: 2020. December 28. 20:28 »
wr.  "A hunor fészken 4 fél fiók van neki akácon, de már repcén is 3."

A Hunor 10-esbe repcére hogy lehet annyi fias ,hogy 3, 1/2 NB fiókot takarjon a bogár?
Kifejtenéd? :)

*

Attila

  • ****
  • 285
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #920 Dátum: 2020. December 28. 23:27 »
Szia Mortimer!

Köszönjük a részletes hozzászólásodat.

"Látható hogy az azévben kelt anyákkal képzett rajok hova felfejlődnek a szezonra, úgy, hogy a fészek 9 hunor keretnél kisebb."
na jó, de nem lehet az, hogy mikor befiasította az anya, akkor üres fiókot kap új fészeknek? így nem szakad meg a petézés, egy picit lassul esetleg. Langstroth kereten? Lehet, hogy náluk folyamatos mérsékelt hordás van. Mások a körülmények.

"A mi anyanevelőink milyen messze vannak attól, hogy mondjuk repce közepén petéző anyát tudnának adni, ami abban az évben ugyebár nem gondol a rajzásra?"

szerintem ez nem az anyanevelőkön múlik, hanem az érett herék meglétén és az időjáráson inkább ebben a "korai időszakban". Nálunk ilyenek az adottságok, ezzel kell "gazdálkodni", és lehet is. Mi a meglátásod?

Mit jelent az, hogy betegek voltak a méheid?

Miért nem használod tisztán a Hunor rakodó rendszert?

Köszi a válaszokat.

Üdv.: Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #921 Dátum: 2020. December 29. 07:38 »
Csak eljutunk odáig, hogy belássátok zsákutca a két keretméret használata, ugyanis ezt írja Mortimer:
"Ekkortól csinálok olyat, hogy kinevezek néhány családot hunor-hunornak, és ide gyűjtöm a többi család sötét kereteit, főleg, ha kevesebb fias van benne ( a többi virágpor), fel a méztérbe..."
Amikor repcén dől befelé a virágpor, és a nektár, már akkor felléphet a rajzási láz amikor a méhcsalád még teljesen ki sem fejlődött!
Ekkor nem láttam más megoldást mint a fészekből "kimerni" a tökig mézes-virágporos lépeket, és azonnal tűzni, építtetni.
Ha idő előtt kiszorulnak az anyák, már úgy megjöttünk akácról, hogy még el sem kezdődött.
Majd így folytatta:
"Asszem 5 éve méhészkedek ezzel a rendszerrel."
Én pedig 27 évig nyomtam a 10 keretes egyenlő lépes Hunorral!
Sokszor voltak szép eredményeim, és a jó években 3 Hunor méztér is tele volt az akácon.
Ehhez az kellett, hogy a fészkekbe többször bele kellett nyúlnom, ellenkező esetben a fákon csücsültek volna a legszebb családjaim.
A Hunorban is korlátoztam az anyákat, függőleges, és egy méretre szabott vízszintes anyaráccsal.
Még mindig sajog a szívem a Hunor egyenlő lépes rendszer láttán, de ettől csak a derekam jobban.
Véleményem szerint a több lépméretet használók folyamatosan a rajzással küzdenek, vagy fejnek, vagy fára másznak.
A megoldás az egyenlő léphasználata, és ekkor el lehet tenni a mézes-virágporos, vagy fias lépeket a mézterekbe úgy ahogy Mortimer is írja.
Az egyenlő lépes rakodó rendszer  legnagyobb előnye a lépátfüggesztés lehetősége.
Amennyiben a hordás meginduláskor még van a méztérben kelő fias, a méhek ÍGY "kiszippantják" a fészekből a friss nektárt, mert az anyának akarnak helyet csinálni.
Ezzel a módszerrel valóban az akácok végére a fészekben csak fias lesz, a többi mehet a hordóba.
Hasonló eredményt lehet elérni az 1/2 NB-ben is ha 1 fiókra korlátozzátok az anyát!
Egyébként ez közelít a tökéleteshez, a fekvőben ugyanis a 4-5 keretre való korlátozással értem el eddig a legjobb eredményeket.
Nagyernyei Attila
« Utoljára szerkesztve: 2020. December 29. 07:44 írta Nagyernyei Attila »

*

wr

  • *****
  • 1014
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #922 Dátum: 2020. December 29. 09:05 »
wr.  "A hunor fészken 4 fél fiók van neki akácon, de már repcén is 3."

A Hunor 10-esbe repcére hogy lehet annyi fias ,hogy 3, 1/2 NB fiókot takarjon a bogár?
Kifejtenéd? :)
Sehol nem írtam olyat, hogy a teljes lépfelületet takarják. Ugye nem is kell nekik, mert minden szakmai könyvben az van leírva pl. az akác tökéletes kihasználása témakörnél, hogy ehhez a lépfelület 2/3-ad részét kell hogy takarják a méhek. Több tényezős a dolog, ezeket mindjárt le is írom, de előtte hozzáteszem, hogy nálam is az van, ha minden klappol, azaz jó az időjárás, a legelő, és a méhek is, hogy bizony 3 fiókon vannak már repcén is, ellenkező esetben az van, hogy ha 2 fiókon vannak hagyva, hogy mire beindul az akác, a családok jó része nem azzal foglalkozik hanem a rajzással! Ha repce végére 2 H fiókon van egy család akkor az gyenge, vagy nagyon hideg és hosszú volt a tél, vagy nincs rendes legelő amiről fejlődhetnének.
És, a H fészek + 3 fél NB az = 3H fiókkal. Az illetőnél pedig ez még inkább így van. Azért van még inkább így, mert nála a tavasz az úgymond minden szempontból tökéletes. 1. Hab kaptárai vannak, a méhek által megtermelt meleg a kaptárban marad, nem távozik el a nedves fa oldalfalon meg a réseken keresztül. 2. A méhészete egy tökéletes völgyben van, széltől teljesen védve, a nap melege is ott marad, és ilyen részen van a tavaszi virágpora jó része is, völgyes, fás terület, patakkal, tóval. Amikor nálam még ki sem dugják a méhek az orrukat a kaptárból mert olyan hideg van, nála már hömpölyögnek be a kijárón virágporral a lábukon. 3. Sokkal jobban szeret dolgozni mint én, és velem ellentétben képes akár 0,5kg plusz elvehető mézért is kaptárat bontani. A 100 családból ki szokott csapatni 11-13 hordó repcét és 17-18 hordó akácot.
Végezetül idéznék Falubától is néhány mondatot szó szerint, a "Mit, Hogyan, Miért A Méhészetben" című könyvének 35. oldaláról: „ Boconádi Szabó Imre helyesen ismerte fel a nagy kaptár jelentőségét a rendkívül jól mézelő akác tökéletes kihasználásához. Igaz, a gyűjtési viszonyok azóta sokat romlottak, ám azokon a vidékeken, amelyeken a tavasz a méhcsaládok fejlődésére kedvező (illetve vándorlással tesszük azzá), és a főhordást jól mézelő akácosok adják, a 24 keretes NB kaptárra ma is szükség van. Ott, ahol a mézelési viszonyok gyengébbek, vagy a méhcsaládok kezelése nem a legjobb, a 18-20 NB keretes kaptárak is megfelelnek. A12-15 NB lépes kaptár (vagy kaptárrész) sem a méhcsalád teljes kifejlődésére, sem az akác jó kihasználására nem elegendő."

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #923 Dátum: 2020. December 29. 11:15 »
Attila, ezt írod:
"na jó, de nem lehet az, hogy mikor befiasította az anya, akkor üres fiókot kap új fészeknek? így nem szakad meg a petézés, egy picit lassul esetleg. Langstroth kereten? Lehet, hogy náluk folyamatos mérsékelt hordás van. Mások a körülmények."
Itt a videó. A 39. perc környékén mutatja, hogy teszik fel a méztereket. 1 Langstroth fészekfiókban 9 keret széthúzva, erre anyarács, és így maradnak végig. A körülmények mások. Először alig van hordás, meg nagy szél van, aztán lassú, egyenletes hordás, ami kedvez a rajzásnak, viszont ekkor már ott május vége van. Lehet, hogy a családok már túlléptek a naptári rajzási időszakon úgy, hogy akkor még kicsik voltak, amikor a nap állása szerint menni kellett volna? https://youtu.be/lisGfScyvos

"szerintem ez nem az anyanevelőkön múlik, hanem az érett herék meglétén és az időjáráson inkább ebben a "korai időszakban". Nálunk ilyenek az adottságok, ezzel kell "gazdálkodni", és lehet is. Mi a meglátásod?"
Igaz, ezt Magyarországon nem lehet megcsinálni, legközelebb csak az Adriai-tenger partján.

"Mit jelent az, hogy betegek voltak a méheid?"
Nosema biztos,  hogy volt. Ez mellett, ami felléphet, és amiről tudunk, az a Malpighi-amőba betegség, és a spiroplazma. Egyik ellen sincs engedélyezett szer, vagy hatásos legális gyógymód. Legalábbis én nem tudok, illetve amiket kipróbáltam, azok a nosemára nem voltak jók, a másik betegségekről meg nem sokat tudunk, illetve el vannak bagatelizálva. Pedig ha ezek fenn állnak bizonyos szint felett, akkor a méhcsalád takarja a 9 keret táblás fiast, a méztérben meg nincs méh.

"Miért nem használod tisztán a Hunor rakodó rendszert?"
Legfőképpen azért, mert nehéz a méztér. Másodsorban azért, mert nem szeretem, ha a méztérben a szűz kereteken és mézen kívül van más is, engem bezavar. Bár ezt azért be tudnám vállalni, ezért kacsingatok a félkeretes rendszer felé, de legjobb lenne egy jó tulajdonságú anyák által fenntartott állomány ezzel a rendszeremmel (10 hunor+ félkeretes).

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #924 Dátum: 2020. December 29. 11:40 »
Nagyernyei Attila
Azért mondom, hogy aki most csinálna magának kaptárakat, akkor 10 hunor + félkeretest ne csináljon. Nekem ez van, egyenlőre marad is, mert nincs lendületem átalakitani 12 keretessé. Mert az már jó. Ott tavasszal a sötét keretet kiteszem szélre, ott már nem fiasítja be az anya, csak méz es virágpor lesz benne. Az egyik oldalról, vagy adott esetben mindkét oldalról el tudom venni, hazavinni, aztán vagy akkor, vagy a pergetésnél kipergetni. A fészekben felszabadul hely 2 műlépnek. Már csökkentettem is a rajzás veszélyét.

*

oszkár

  • *****
  • 1226
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #925 Dátum: 2020. December 29. 11:57 »
wr.  Akkor megállapítható ,hogy egy 10 keretes hunoron telelő család nem tud 3 félfiókra felfejlődni repcére ,átlag körülmények között.

"hogy nálam is az van, ha minden klappol, azaz jó az időjárás, a legelő, és a méhek is, hogy bizony 3 fiókon vannak már repcén is, ellenkező esetben az van, hogy ha 2 fiókon vannak hagyva, hogy mire beindul az akác, a családok jó része nem azzal foglalkozik hanem a rajzással! Ha repce végére 2 H fiókon van egy család akkor az gyenge,"

Te eleve 2 H 9 teleltetsz,ha jól emlékszem. Több takaró bogár ,több fias,meg több mindennek "klappolni"kell. Az nem érvényes csak egy H10 kereten telet családra,hogy "kívánja"a 3 1/2 NB mézteret.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #926 Dátum: 2020. December 30. 09:12 »
Dadant a jövő, csak idő kérdése. Az eredeti méret, eredeti kaptárban! 12 Hunornyi lépfelület. Nagyra fejlődik a család, könnyűek a mézterek, derékkímélő. Legjobb minőségű méz a szűz keretekből.

Jó az egyenlő lépes is, csak az nem lesz olyan fajtiszta méz. Csodálattal megnéztem canadian beekeepers blog videóit. Sok érdekes dolgot tanultam, sok mindent másképp csinál mint mi.


*

oszkár

  • *****
  • 1226
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #927 Dátum: 2020. December 30. 11:15 »
Meg ott, sok mindenben másak a körülmények is! Szerintem nem egy "kaptafára" kell méhészkedni! Ott úgy,itt meg így!!

*

wr

  • *****
  • 1014
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #928 Dátum: 2020. December 30. 14:40 »
Dadant a jövő, csak idő kérdése. Az eredeti méret, eredeti kaptárban! 12 Hunornyi lépfelület. Nagyra fejlődik a család, könnyűek a mézterek, derékkímélő. Legjobb minőségű méz a szűz keretekből.

Jó az egyenlő lépes is, csak az nem lesz olyan fajtiszta méz. Csodálattal megnéztem canadian beekeepers blog videóit. Sok érdekes dolgot tanultam, sok mindent másképp csinál mint mi.
Nekem meg 18 hunornyi lépfelületem van a fészekben, akkor az enyémek meg még nagyobbra fejlődnek? Én is csodálattal szoktam nézni sok ilyen videót, csak a szónak a másik értelmében... Próbáltál már frissen elvett szűzlépet pörgetni úgy 28-30 fokos melegben? Még lefedelezni sem lehet, mert a villa tolja maga előtt a sejtek viaszát is, jócskán szétroncsolja őket. Ha nem finoman forgatod a közepe ki is szakad, hiába van benne a 6-8 szál drót. Nekem az a véleményem erről is hogy csinálni kell, nem bedőlni a sok hülyeségnek amiket a neten irkálnak.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #929 Dátum: 2020. December 30. 15:03 »
Európa legnagyobb részén szűz mézterekkel dolgoznak. Alacsony 13cm-es lépet használnak, az merevebb, mint a nagy 25cm-es Hunor. Tudom milyen szűz NB lépet fedelezni, pörgetni. Nem gondolom, hogy hülyeségeket nézek, vagy beszélek!
Egyiknek ez az előnye, másiknak az, összességében még is több a Dadantnak.

Boldog és Sikeres Új Évet Kívánok minden fórumosnak!