Kaptártípusok összehasonlítása

  • 997 válasz
  • 579970 megtekintés
*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #240 Dátum: 2014. Február 28. 22:05 »
Igen, hát a nagybocit ilyenkor szűkíteni is kell, még a 24keretes, kétanyásakat is. De a többi kezelésekkel meg úgy vagyok, mint a gyerekekkel, hogy minél jobban elzárjuk őket a természettől és az állatoktól, felnőtt korukba annál jobban allergiások lesznek. Mostanság sokat vitatkozok, egy régi kollégával aki már eggyel közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz, és egész életét kisgyermekkora óta améhek között töltötte. Ez kb. négy fajta szerrel védekezik atka ellen minden évben. És még legalább négy fajta csoda szer, naf, vagy mi, meg méhpatika stb. Meleg víz meg virágpor pótlás. De, isten bizony nem akarok nagy képű lenni, ha sikerül tavasszal némi serkentést adnom a méheimnek, híg cukor szirupot a hideg víz mellé, nem pergetek kevesebb akácmézet mint ő. Az igaz, hogy én az erdőben vagyok, ő meg a saját udvarán. Az más, hogy ő utánna több napra forgót meg miegyebet pergetget, De én az akácmézből élek illetve pótolom a napi betevőt. Néhányan túlspilázzák az atka elleni, meg mindenféle betegségek elleni védekezést, ha van , ha nincs, be a vegyszert. Nekem csupán a patak vize van, mint gyógyszer, azt hordogatják a méhek.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #241 Dátum: 2014. Március 01. 07:14 »
Kedves Vivaldi!

Én is ezt vallom, nem biztos hogy mindig az a jó a méhcsaládnak ha "segítség"címszóval mindenféle jó pénzér kapható táplálék kiegészítővel tömjük.Az atka elleni védekezés is okozott már néhány méhészetben komoly pusztulást nem azért mert a szer nem volt hatékony hanem mert az alkalmazás nem volt megfelelő.Véleményem  szerint megvannak a hatásos szerek csak a méhsűrűség okán nem az a jó megoldás hogy többféle szert használjunk akár 4-5 félét is. Mivel tudomásul kell venni hogy ezek a szerek nem csak az atkát hanem a méheket is károsítja.A bejuttatott vegyszerek sokasága még azt is okozhatja hogy különböző mezőgazdaságban használt vegyszerekkel kombinálódva a kaptáron belül akár  komoly mérgezést is okozhatnak,mivel két egyenként nem ártalmas anyag találkozásakor kialakulhat egy harmadik ami akár homlokegyenest más hatásmechanizmussal rendelkezik.A szerrotáció szükséges meg vagyok győződve arról ha ésszerűen alkalmazunk megfelelő hatékonyságú szereket (2) és megfelelő időben elvégezzük a védekezést nem kihagyva a téli záró kezelést akkor meg tudjuk védeni magunkat és méheinket is a kellemetlen meglepetésektől.Mivel a viasz nagyon jó tárhelye a vegyszereknek és azok bomlástermékeinek ezért a nem átgondolt védekezés akár évekig is kifejtheti áldásos hatását.A táplálék kiegészítőket csak akkor tatom helyén valónak ha nem tudunk olyan méhlegelőt ami biztosítja a szükségleteket(pl. virágpor). De hozzátenném azt mondják hogy a guminő meg sem közelíti az igazit!


         Üdv. Karcsi

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #242 Dátum: 2014. Március 01. 08:24 »
Szia Karcsi!
Székesfehérváron a hátsó parkolóban beszélgettem Varga műlépessel, és Furak szlovák méhészboltossal.
(Akkor mentem el pont Tőled, előtte az udvaron dumcsiztunk.) A viaszok szermaradványáról beszélt. Érdekes dolgokat mondott. Ő hozott viaszból dolgozik, nem érdeke, hogy kumafoszt, vagy amitrázt öntsön a viaszba.
Tavaly amikor még szaki voltam, bevizsgáltunk több műlépet is. Paraffinszennyezés nem volt jelentős, de a méhészek által belocsolt, tiltott technológia végeredményét részben tetten értük.
A méhészklubon csávázó szerezünk, szer-maradványozunk, vitatkozunk, néha veszekedünk, most GMO téma.
Szerintetek mit csinál az OMME? Nem ő az érdekképviseletünk? Dr. Mészáros László éppen 3 hete ígérte meg a szakmai kerekasztal összehívását. Amiről itt értekezünk, pont a szakmai érdekvédelmi szervezet feladata lenne.
Akáckoalícióról beszél már a 84 éves apám is, hogy mi lesz velünk,ha kivágatják az akácerdőket.  Ez az igazi rémhírterjesztés! Védjük meg az akácot! De ki az ellenség?
Már 2 hete feltettem ezt a kérdést. Ki hol mikor nyilatkozta, milyen rendeletben utasításban olvasható, hogy Magyarországról el kell távolítani az akácerdőket. Én egyetlen dologra emlékszem ahol az őshonos fafajokról beszéltek, utána mi ezt magunkra vettük és fegyverbe méhészek erdészek, nem engedjük! Aláírásgyűjtés?
Ez tiszta politika. Olyan mint az a bizonyos csökkentés, amiről ugyan ez a véleményem.
Kérem szépen minden aljas hátsó szándéktól mentesen, valaki idézzen akár egy sort is a rendeletből, utasításból mert ezt az egész bolondériát én egyszerűen nem hiszem el.
Nagyernyei Attila

*

nyuszt

  • ***
  • 131
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #243 Dátum: 2014. Március 01. 15:49 »

    Tisztelt  N. Attila !

    Az akác erdőket nem akarják kiirtani.A szabályozás,tiltás a védett területeket érintené elsősorban ( pld: a Natura
    2000-es területek  ) Erről adott ki állásfoglalást az MTA  /Magyar Tudományos Akadémia / Ökológiai Kutatóköz-
    pontja.Megtekinthető a Huntingpress információs magazin Hírek-Aktuális oldalán 2014.02.28.-án.
   Ennek ellenére lehet létjogosultsága az Akác koalíciónak.Születtek már hazánkban olyan jogszabályok ,melyek
   ellentmondtak nemcsak a józan ész,de akár az Uniós szabályozásnak is ,vagy rosszul értelmezve sokkal
   szigorúbbakra sikerültek mint  az Unió más országaiban megalkotott törvények.Ebből kiindulva nem árt az
   óvatosság!Egyébként egyetértek veled.            Üdv:nyuszt

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #244 Dátum: 2014. Március 01. 16:40 »
Eddig mindig büszkén állítottam, hogy csak a ződfórumon vannak olyan hóba bukottak, akik saját érdekük ellen is képesek, öngyilkos módon tevékenykedni. Lám már megjelentek itt is. Mindenkit akinek jutott valamennyi a józan paraszt észből arra figyelmeztetnék, hogy a folyamatot gondolja végig, a tendenciát , mert ebből derül ki az igazság. Az akác irtásnak három szakasza van. Az első. 2008-ban kitiltották a közeterületekről. Senki nem szólt semmit. A natúra 2000-ben a védett területekről. Senki nem szólt semmit. Most egyszerűen kibukott, hirtelen , hogy magyarországról akarják kiirtani. És pedig oly módon, ezt Glatfelder Béla az első nyilatkozatában mondta, a kivágott akác erdőket vegyszerrel akadályozzák meg , hogy kihajtsanak. Most botrány lett belőle, mert átlépte az inger küszöböt. De erre nem számítottak. Sem arra, hogy ezzel előtérbe kerül az akác kérdése. Most meg hallgatnak.
Ha akarod kifejtem, azt is, hogy az akác kiirtása mögött mi lehet az ok. De eggyet mondok, ha te méhész vagy, és nem vagy tomipapa, akkor neked kisfiam, kutya kötelességed lenne, még a halvány gondolatát is elutasítanod az akác irtásnak, és nem az akác irtás melett kampányolni, mint teszik azt sokan a ződön, például bükk , tsanyi tomipapa, és társaik, akik vagy részegek, vagy helyből hülyék. Mert arra aki nem tudja felmérni a saját érdekeit mást nem lehet mondani. Mert ez úgy van, ha a saját érdekeidet nem véded meg, nem véd meg más. Egyszerűen fogalmazva, aki hagyja magát megérdemli.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #245 Dátum: 2014. Március 01. 18:43 »
Én úgy tudom, a vegyszer nem csak az akácot pusztitja el. Szégyen gyalázat ,amit művelnek ! Az akác  méz az nem Hungarikum ?

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #246 Dátum: 2014. Március 01. 18:50 »
Szia Attila!

Szerintem a műlépes kollégák között is van egy-két időzített bomba. Igazán a nem okszerűen felhasznált atkaölő szerek is ilyenek. Azt még nem nagyon hallottam vizsgálni senki részéről hogy a viaszban felhalmozódó atkaölőszerek és a mezőgazdasági kultúrákra kijuttatott különböző vegyszerek ( rovarölő, gombaölő, növekedésszabályzó) találkozásakor milyen új kombinációk jönnek létre. És milyen hatásokat okoznak rövid és hosszú távon a méhek életében. Mint kertész az iskolában azt tanították velünk hogy vegyszerezéskor mikor végeztünk nagyon jól mossuk ki a permetező tartályát mivel akár ezerszeres lehet egy-egy vegyszer hatása ha a következő permetezésnél más olyan vegyszerrel találkozik ami ezt elősegíti. Vagy akár egy harmadik ki tudja milyen hatású vegyszer alakul ki. Ez szerintem még szűz terület. Az akáccal kapcsolatban a Natúra 2000-res területek a fontosak mivel a Nógrád északi akác jó része beletartozik és jól helyettesíthető termőhelyi adottságai miatt keményfa társulásokkal. De mivel saját környékemről is beszélnék amit úgy hívnak, hogy Duna-Tisza közti homokhátság ezeknek a területeknek is jó része beleesik. A futóhomok megkötésében a területek értéktermelő képességének növelésében nagy szerepet játszik az akác mivel 2008 óta  nem támogatott a Natúra 2000-res területeken az akác telepítése ezért nem olyan intenzitással nő a terület mint az előtt. Itt nem sok esélyét látom  az akác kiirtásának mivel tudjuk, hogy mennyire életképes. Azt is tudjuk, hogy most választási év van és ilyenkor nyitottabb a politika az ilyen kérdésekben is mint máskor. Nem baj ha nem lihegjük túl a témát de az ágazat szempontjából létkérdés lévén nem is mehetünk el mellette. Ez is az érdekérvényesítés része. Talán a közvélemény is mellé áll a dolognak akkor sokáig nyugodtak lehetünk, hogy lesz hova vándorolnunk. Jelzem, ez ingyen van csak akarat kérdése az egész mivel felkapta a média. A kerekasztallal kapcsolatban nem tudok nyilatkozni mivel nem vagyok kompatens  személy az ügyben. Ha volt is véletlenül arról én nem tudok legalább is  meghívót még nem kaptam. Ha kapok azonnal jelzem.

Üdv: Karcsi

Ui: A megalakult akáckoalíció amiben az OMME is aláíró volt tudomásom szerint kezdeményezi az akác honossá nyilvánítását ( azért nem őshonossá mivel az lehetetlen ), akácmézzel kapcsolatban pedig a hungarikummá nyilvánítást. Ez is az érdekérvényesítés része.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #247 Dátum: 2014. Március 01. 19:03 »
......Szerintetek mit csinál az OMME? Nem ő az érdekképviseletünk? Dr. Mészáros László éppen 3 hete ígérte meg a szakmai kerekasztal összehívását. Amiről itt értekezünk, pont a szakmai érdekvédelmi szervezet feladata lenne.
Akáckoalícióról beszél már a 84 éves apám is, hogy mi lesz velünk,ha kivágatják az akácerdőket.  Ez az igazi rémhírterjesztés! Védjük meg az akácot! De ki az ellenség?
Már 2 hete feltettem ezt a kérdést. Ki hol mikor nyilatkozta, milyen rendeletben utasításban olvasható, hogy Magyarországról el kell távolítani az akácerdőket. Én egyetlen dologra emlékszem ahol az őshonos fafajokról beszéltek, utána mi ezt magunkra vettük és fegyverbe méhészek erdészek, nem engedjük! Aláírásgyűjtés?
Ez tiszta politika. Olyan mint az a bizonyos csökkentés, amiről ugyan ez a véleményem.
Kérem szépen minden aljas hátsó szándéktól mentesen, valaki idézzen akár egy sort is a rendeletből, utasításból mert ezt az egész bolondériát én egyszerűen nem hiszem el.
Nagyernyei Attila

Attila!

Senki nem ellenség. Nem ellenség az erdész, mindössze az erdőtörvény alapján dolgozik. Nem ellenség a természetvédő, neki a természetvédelmi törvényt kell betartania. Nem ellenség az sem, aki megfogalmazza az Unióban, hogy az inváziós fajok milyen irgalmatlan nyomást képesek gyakorolni a biológiai sokféleségre, s milyen irdatlan összegbe kerül, ha kordában akarják tartani őket. Itt az akác belekerült egy rendelettervezetbe, mint Pilátus a Credo-ba. Senki nem az akácra haragszik, s ráadásul senkinek sem az jut az akácról az eszébe, hogy ki kéne cseszni a magyar méhészekkel, nosza-rajta, irtassuk ki a magyarokkal az akácot. A hazai megítélése régtől ismert az akácnak, a törvények konkrétan rendelkeznek arról, hol van helye, s hol nincs, a hazai agrárkormányzat tökéletesen tisztában van a jelentőségével és a problémáival, a természetvédelmi és Natura 2000 területeken pedig már régóta úgy vélik a szakemberek, hogy nincs helye. Minden "üldözés" ellenére az akác hazánkban a legnagyobb területet foglalja el az erdők területéből, hiszen az őshonos erdőalkotó fajok mindegyikénél nagyobb részaránnyal bír. Ha ez üldözés és kiirtás, akkor hogyan lehetséges, hogy az akác kultúrerdők és ültetvények a hazai erdőterületek több, mint negyedét adják...

Ha elfogad tőlem egy javaslatot, félreteszi az előítéleteit, és átnéz a "ződre". Ott hosszú ideje igyekeznek néhányan úgy megközelíteni a kérdést, hogy objektívek maradjanak, s ne csak indulatból, emocionálisan közelítsék meg az akác-kérdést. Természetesen van olyan fórumozó is, aki emocionálisan, a tényeket figyelmen kívül hagyva közelít e problémához, de ez is belefér és hozzátartozik a kívánatos sokszínűséghez. Ne kizárólag Vivaldi hozzászólásaira fókuszáljon, akinek még egy indulatmentes és ismeretanyagról tanúskodó hozzászólása sem volt, hanem elsőként olyan szakemberekére, mint pl. Horváth János, aki "belülről", méhészként és erdészként egyaránt rendelkezik rálátással a kérdésre, s válaszai is hitelesek.
Ott gyakorlatilag az összes, itt feltett kérdésére megtalálható a válasz, s ne fogja fel úgy, hogy a szakmáról itt nem szívesen beszélgetek, mindössze a természetes "lustaság" okozza, ha nem írom le itt is, amit odaát már "elkövettem", s Horváth Jánossal sem találkoztam még itt regisztráltként (sajnos, odaát is nagyon ritkán ír...).
Az ön által hiányolt rendelet még csak tervezet az Unióban, abból még idézni nem lehet. Az akác megvédésére indított "szabadságharc" valójában igazi politikai kampányfogás, hiszen olyan ellen veszik fel a harcot, ami még nem létező probléma-felvetés. Az nem baj, ha a méhészet komoly érdeklődésre tarthat számot a politika részéről is, hiszen nálunk a méhész-társadalom ha nem is homogén, de mindenképp hajlandó összezárni abban a pillanatban, ha valós, vagy vélt érdekét fenyegetve látja. Felhergelhető méhészből meg van kis hazánkban mintegy 16-18 000, s akkor még a családról, környezetről nem is tettünk említést. Mindenesetre az OMME jelenlegi ügyvivői testületét nem érheti az a vád, hogy akác-ügyben cserben hagyták volna a magyar méhészeket, a "koalícióhoz" elsőként csatlakozott az OMME, átérezvén a pillanat nagyságát és a csatlakozás fontosságát. Ezen oldalról nem látom támadhatónak.
A kifogásolt "kerekasztal-megbeszélés" kérdésében is vannak bennem kérdőjelek, ha jól olvastam, annak kezdeményezője Geddekas volt, csak a kerekasztalhoz meghívni szándékozott szakemberek közül éppen azok hiányoztak, akik a témával effektíve foglalkoznak, nem láttam a "meghívottak" között sem a NÉBIH illetékes szakembereit, s nem találkoztam olyan öko-toxikológus nevével sem, aki alapkutatói szinten képes megközelíteni a "neonikotinoid- kérdést", de még egy növényorvosi kamarai és analitikai laboratóriumi szakember nevével sem találkoztam, akiknek szintén van rálátásuk a témára. Nem tudom, hogy jó kerekasztalról beszélek-e, de én csak az innen származó információkból tudok kiindulni. Az elképzelt összetételű kerekasztal nem tudom, milyen áttörést hozhatna a témában, hiszen az azon résztvevők eddig képviselt álláspontja régtől ismert, új gondolatokat hozni képes konzultánsok nevével meg nem találkoztam. Ha én az OMME elnöke lennék, én sem tölteném fölöslegesen az időmet ilyen kerekasztal összehívásával, az semmilyen érdemi eredményt nem hozhatna, különösen annak tükrében, hogy a kérdéssel érdemben foglalkozó szakembereket, a hatóság képviselőit nem hívják meg rá...

A politikai fogásokkal szembeni averzióját messzemenően osztom, a szakmai kérdésekről szakmai szinten, s nem a politika szintjén kellene beszélni, pontosabban szakmai kérdéseket nem kellene egybemosni a politikával. No, de ez valószínűleg vágyálom marad. De legalább találtunk egy közös pontot, amiben egyet tudunk érteni.


*

atya

  • *****
  • 1043
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #248 Dátum: 2014. Március 01. 19:14 »
Mindenkit kérek arra, hogy keresse meg az írásának megfelelő rovatot, és az ott fejtse ki.
 
A sikerhez csak annyi kell, hogy képes legyél az életed a magad módján élni.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #249 Dátum: 2014. Március 01. 21:11 »
Arisztaiosz!
Képzeld, írásod egy rézével egyet értek, és elfogadom!
Itt olvashatod, ezt írtad.

 "Az akác megvédésére indított "szabadságharc" valójában igazi politikai kampányfogás, hiszen olyan ellen veszik fel a harcot, ami még nem létező probléma-felvetés."

A Zöldön is figyeltem az írásokat, és Farkas Jani volt kollégám szakmai hozzáértését semmiképpen nem szeretném kritizálni, sőt pl. hárs kérdésben már kértem véleményét. Én nem szégyellek kérdezni, de olyan furcsa kampányízű ez az egész.
A szakmai kerekasztalt az OMME elnökének kéne összehívni, és oda azok mennek akiket ő hív. Mi csak javasoltunk személyeket. Legyenek minél többen annál jobb.
Ne Csujára hegyezd ki minden írásod! Az nyílt titok, hogy utálod, de ennek mindennapos közlése már uncsi. Szerintem, ha ilyen stílusú lesz a továbbiakban a hozzászólásod, mindenki jobban fogja érezni magát.
Remélem ez a stílusváltást hosszabb távra gondoltad.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Atyának igaza van, tegyük a következő hozzászólást a szakmapolitikába.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #250 Dátum: 2014. Március 17. 06:00 »
Tisztelt Méhészek!
A héten ismét jó idő lesz. Aki eddig nem szűkítette le a méhcsaládok fészkét már komoly hátrányba került.
Tudom sokan ezt marhaságnak tartják, mert azt mondják úgy is jók lesznek. Szeretném az ilyen elméletet alkotóktól megkérdezni, hogy mihez képest lesznek jók (termelők) és mikorra? Az egyik méhészbarátommal még a műhelyben méhészkedtünk, egy üres kaptárt rendeztem be, és mutattam meg a kijáró helyét, és a gondos takarást valamint, hogy az oldatakarókon hova kell méhjáratokat készíteni. Minden részletnek nagy jelentősége van. Előző írásaimban említettem,hogy külföldre jár a méhészkolléga dolgozni, 20 méhcsaládot nem tudott a fenti módon elkészíteni. Ezek voltak a jobbak! És most? Jelenetem, a közepesek kitették az indexet. A fiasítás kiterjedése, kb. 20%-al nagyobb a szűkített méhcsaládoknál, és a mozgásuk élénkebb. Ennek egyetlen oka van. A méhek sokkal bátrabban nekiállnak a külső munkának, mivel kevesebb méh kell a fészek hőmérsékletének fenntartásához! És ez a lényeg. Kisebb a meszesedésre való hajlam, kevesebb a mézfogyasztás. Egyáltalán mit jelent az erős szűkítés, és el lehet e rontani az "agyonszűkítéssel"?
Akkor jó a fészek szűkítése, ha minden lépet az alsó keretlécig sűrűn takarnak a méhek. A "spájzba" nyitott átjárót kell biztosítani, a mézes lépekhez. Ez nagyon fontos, valamint a hőmérséklet emelkedésével a a fészken belüli "tétlen méhek" ide ki tudnak menni. Ezért kell a fólia tetején egy méhjárat!
Meddig kell a szűkített fészek, és honnan tudjuk hogy bővíteni kell? Ha a fészken kívül is már léputcák vannak,eljött az idő a fészek bővítésére.
El lehet e késni a bővítést? Nem! Buchinger György mondta egyszer nekem, hogy a bővítést elsietni el lehet, elkésni soha. Mit tapasztalunk, ha mégis bejön a rossz idő, és már bővíteni kellett volna? Még a szélső lépek is fiasok lesznek. Nagy baj ugye? 5-6 keretre szűkített Hunor és NB méhcsaládoknál 5-6 keret táblás fias április első negyedében. Én most úgy számolom, hogy április elején a szebb méhcsaládokat meg kell bővíteni.
Hova kell tenni a keretet? Tűzünk?
Erre is fogok válaszolni, mert egy rossz helyre tett kerettel mindent el lehet rontani.
És mi van azokkal amit nem szűkítettünk? Ugyan ennyi keretben nyitott tenyérnyi fiasítás lesz csupán erre az időre. Na megéri a szűkítés?
Nagyernyei Attila

*

ata67

  • *****
  • 525
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #251 Dátum: 2014. Március 17. 20:25 »
Attila!
Említetted az átjárót a "spájzba". Hol célszerű megnyitni? Én, középtájban nyitnék (NB keretméretet figyelembe véve).
Hegedűs doktor előadásában hallottam, hogy a következő okból érdemes tavasszal serkenteni: a méhek addig fogyasztanak, amíg nyitott mézet találnak. Mielőtt felbontanák a fedett mézet, elkezdik saját testük tartalékait fölhasználni. Ez idő előtti elhasználódáshoz, rövidebb élettartamhoz vezet. Továbbá, hordástalanság esetén kevesebbet petézik az anya. 
Meg is kezdtem a serkentést fólia fölött, tálcában hungarocell szigeteléssel letakarva. Napi két dl. Annak ellenére teszem ezt, hogy van mézük bőven. Takaró fólia egy centire hátrahúzva. Megmértem a tálca körüli hőfokot, 30 celsius.
1 kg cukorhoz hozzáadva 1,6 liter víz. Az első naptól kezdve elhordják. A külső itatót fűtöm, Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre!
Üdv: Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #252 Dátum: 2014. Március 17. 21:07 »
Szia Attila!
Az oldalsó takaró fólián, alul és felül is 4-5 cm hosszan, 8 mm mélyen ívet vágok a méhjáratnak.
Ettől nagyobb nem kell,mert elillan a meleg. Az etetéssel még a vizet is pótolod, és a bő virágporhordás mellett
tovább serkented az anyát.
A fűtött itatónak nincs párja.
Nagyernyei Attila

*

Vivaldi

  • *****
  • 2049
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #253 Dátum: 2014. Március 20. 18:33 »
Attila!
Említetted az átjárót a "spájzba". Hol célszerű megnyitni? Én, középtájban nyitnék (NB keretméretet figyelembe véve).
Hegedűs doktor előadásában hallottam, hogy a következő okból érdemes tavasszal serkenteni: a méhek addig fogyasztanak, amíg nyitott mézet találnak. Mielőtt felbontanák a fedett mézet, elkezdik saját testük tartalékait fölhasználni. Ez idő előtti elhasználódáshoz, rövidebb élettartamhoz vezet. Továbbá, hordástalanság esetén kevesebbet petézik az anya. 
Meg is kezdtem a serkentést fólia fölött, tálcában hungarocell szigeteléssel letakarva. Napi két dl. Annak ellenére teszem ezt, hogy van mézük bőven. Takaró fólia egy centire hátrahúzva. Megmértem a tálca körüli hőfokot, 30 celsius.
1 kg cukorhoz hozzáadva 1,6 liter víz. Az első naptól kezdve elhordják. A külső itatót fűtöm, Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre!
Üdv: Attila

Hát,  magam részéről nem hinném, hogy a fedett mézre való áttérés, bármi féle problémát okozna a méheknek, még akkor sem ha Hegedűs doktor állítja. nem nézem a méheket olyan hülyéknek , hogy éhen vesznének mielőtt felbontják a fedett mézet.
Etetni meg azért kell, mert a méhek arra vannak "kódolva"/tudom rosz a szó/, hogy mindig hordjanak. Nekik az a természetes, ha mindig van  nektár. És ez még abból az időből van így, amikor még nem volt több méh egy területen, csak amennyit az adott terület elbírt tartani. Tehát, nekünk valamiféle módon elő kellene állítani ezt az állapotot. Mert az anya, csak így petézik a lehetőségének felső határán. Ha nincs hordás, akkor készülnek a szűkebb időkre , és el kezdi csökkenteni a petézést. A méhek megbetegedése, ha az atkát nem tekintjük , szoros össze függésben van az immun rendszerükkel. Tehát. Ha bármiből hiányt szenvednek, akkor betegszenek meg. Tehát az éhezés, betegségre hajlamosító tényező.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #254 Dátum: 2014. Március 20. 20:52 »
Tisztelt Méhészek!
Ma egy nagyon szép méhészetben jártam. A kellemes jó időben néhány méhecske is felköszöntött.
Méhészbarátom 230 NB 18-as családja bámulatos volt! Minden nap serkenti őket, egy trükkös etetési módszerrel.
Kaptárbontás nélkül egy csövön juttatja be a szirupot az etetőjükbe. 1 óra 20 perc alatt megeteti a 230 családot.
Milyenek? Csak áradozni tudok a méheiről. Szúrópróba szerűen néztünk meg 7 méhcsaládot. Egynél volt 3 keret fiasítás, a többinél négy,de mindegyik nagyon szép népesnek tűnt. Ezek nagy kiterjedésű fiasok voltak, a mézkoszorútól a keret aljáig. Fele fedett, a többi nyitott. Virágpor doszta. A sajátjaimmal is meg vagyok elégedve,
de ez az állomány egységesen jobb, és sok fiatal méh is volt már a fészekben. Biztos vagyok abban,hogy a generáció váltás ebben a méhészetben zökkenő mentes lesz. Számtalan méhészetben jártam a megyében eddig, (itt sem először) de ehhez hasonlót nem igen láttam még. A kaptárak állapota kiváló. Ez egy igazi kisgazdaság, amelytől szerencsés időjárásesetén, szép eredmény várható.
Nagyernyei Attila