......Szerintetek mit csinál az OMME? Nem ő az érdekképviseletünk? Dr. Mészáros László éppen 3 hete ígérte meg a szakmai kerekasztal összehívását. Amiről itt értekezünk, pont a szakmai érdekvédelmi szervezet feladata lenne.
Akáckoalícióról beszél már a 84 éves apám is, hogy mi lesz velünk,ha kivágatják az akácerdőket. Ez az igazi rémhírterjesztés! Védjük meg az akácot! De ki az ellenség?
Már 2 hete feltettem ezt a kérdést. Ki hol mikor nyilatkozta, milyen rendeletben utasításban olvasható, hogy Magyarországról el kell távolítani az akácerdőket. Én egyetlen dologra emlékszem ahol az őshonos fafajokról beszéltek, utána mi ezt magunkra vettük és fegyverbe méhészek erdészek, nem engedjük! Aláírásgyűjtés?
Ez tiszta politika. Olyan mint az a bizonyos csökkentés, amiről ugyan ez a véleményem.
Kérem szépen minden aljas hátsó szándéktól mentesen, valaki idézzen akár egy sort is a rendeletből, utasításból mert ezt az egész bolondériát én egyszerűen nem hiszem el.
Nagyernyei Attila
Attila!
Senki nem ellenség. Nem ellenség az erdész, mindössze az erdőtörvény alapján dolgozik. Nem ellenség a természetvédő, neki a természetvédelmi törvényt kell betartania. Nem ellenség az sem, aki megfogalmazza az Unióban, hogy az inváziós fajok milyen irgalmatlan nyomást képesek gyakorolni a biológiai sokféleségre, s milyen irdatlan összegbe kerül, ha kordában akarják tartani őket. Itt az akác belekerült egy rendelettervezetbe, mint Pilátus a Credo-ba. Senki nem az akácra haragszik, s ráadásul senkinek sem az jut az akácról az eszébe, hogy ki kéne cseszni a magyar méhészekkel, nosza-rajta, irtassuk ki a magyarokkal az akácot. A hazai megítélése régtől ismert az akácnak, a törvények konkrétan rendelkeznek arról, hol van helye, s hol nincs, a hazai agrárkormányzat tökéletesen tisztában van a jelentőségével és a problémáival, a természetvédelmi és Natura 2000 területeken pedig már régóta úgy vélik a szakemberek, hogy nincs helye. Minden "üldözés" ellenére az akác hazánkban a legnagyobb területet foglalja el az erdők területéből, hiszen az őshonos erdőalkotó fajok mindegyikénél nagyobb részaránnyal bír. Ha ez üldözés és kiirtás, akkor hogyan lehetséges, hogy az akác kultúrerdők és ültetvények a hazai erdőterületek több, mint negyedét adják...
Ha elfogad tőlem egy javaslatot, félreteszi az előítéleteit, és átnéz a "ződre". Ott hosszú ideje igyekeznek néhányan úgy megközelíteni a kérdést, hogy objektívek maradjanak, s ne csak indulatból, emocionálisan közelítsék meg az akác-kérdést. Természetesen van olyan fórumozó is, aki emocionálisan, a tényeket figyelmen kívül hagyva közelít e problémához, de ez is belefér és hozzátartozik a kívánatos sokszínűséghez. Ne kizárólag Vivaldi hozzászólásaira fókuszáljon, akinek még egy indulatmentes és ismeretanyagról tanúskodó hozzászólása sem volt, hanem elsőként olyan szakemberekére, mint pl. Horváth János, aki "belülről", méhészként és erdészként egyaránt rendelkezik rálátással a kérdésre, s válaszai is hitelesek.
Ott gyakorlatilag az összes, itt feltett kérdésére megtalálható a válasz, s ne fogja fel úgy, hogy a szakmáról itt nem szívesen beszélgetek, mindössze a természetes "lustaság" okozza, ha nem írom le itt is, amit odaát már "elkövettem", s Horváth Jánossal sem találkoztam még itt regisztráltként (sajnos, odaát is nagyon ritkán ír...).
Az ön által hiányolt rendelet még csak tervezet az Unióban, abból még idézni nem lehet. Az akác megvédésére indított "szabadságharc" valójában igazi politikai kampányfogás, hiszen olyan ellen veszik fel a harcot, ami még nem létező probléma-felvetés. Az nem baj, ha a méhészet komoly érdeklődésre tarthat számot a politika részéről is, hiszen nálunk a méhész-társadalom ha nem is homogén, de mindenképp hajlandó összezárni abban a pillanatban, ha valós, vagy vélt érdekét fenyegetve látja. Felhergelhető méhészből meg van kis hazánkban mintegy 16-18 000, s akkor még a családról, környezetről nem is tettünk említést. Mindenesetre az OMME jelenlegi ügyvivői testületét nem érheti az a vád, hogy akác-ügyben cserben hagyták volna a magyar méhészeket, a "koalícióhoz" elsőként csatlakozott az OMME, átérezvén a pillanat nagyságát és a csatlakozás fontosságát. Ezen oldalról nem látom támadhatónak.
A kifogásolt "kerekasztal-megbeszélés" kérdésében is vannak bennem kérdőjelek, ha jól olvastam, annak kezdeményezője Geddekas volt, csak a kerekasztalhoz meghívni szándékozott szakemberek közül éppen azok hiányoztak, akik a témával effektíve foglalkoznak, nem láttam a "meghívottak" között sem a NÉBIH illetékes szakembereit, s nem találkoztam olyan öko-toxikológus nevével sem, aki alapkutatói szinten képes megközelíteni a "neonikotinoid- kérdést", de még egy növényorvosi kamarai és analitikai laboratóriumi szakember nevével sem találkoztam, akiknek szintén van rálátásuk a témára. Nem tudom, hogy jó kerekasztalról beszélek-e, de én csak az innen származó információkból tudok kiindulni. Az elképzelt összetételű kerekasztal nem tudom, milyen áttörést hozhatna a témában, hiszen az azon résztvevők eddig képviselt álláspontja régtől ismert, új gondolatokat hozni képes konzultánsok nevével meg nem találkoztam. Ha én az OMME elnöke lennék, én sem tölteném fölöslegesen az időmet ilyen kerekasztal összehívásával, az semmilyen érdemi eredményt nem hozhatna, különösen annak tükrében, hogy a kérdéssel érdemben foglalkozó szakembereket, a hatóság képviselőit nem hívják meg rá...
A politikai fogásokkal szembeni averzióját messzemenően osztom, a szakmai kérdésekről szakmai szinten, s nem a politika szintjén kellene beszélni, pontosabban szakmai kérdéseket nem kellene egybemosni a politikával. No, de ez valószínűleg vágyálom marad. De legalább találtunk egy közös pontot, amiben egyet tudunk érteni.