Kaptártípusok összehasonlítása

  • 997 válasz
  • 580016 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #705 Dátum: 2017. Január 04. 22:57 »
Érdekes az a lépméret és jó. Működik, mégpedig jól működik. Én ezzel a lépmérettel tanultam meg méhészkedni édesapámtól, aki a 30-as évek közepén kezdte ezzel a lépmérettel. Édesapán 1988-ban meghalt és halála után édesanyám 74 éves korában hagyta abba ezzel a lépméretet a méhészkedést. Sajnos nagyon kevés fotó készült erről a lépméretről, most nem találok egyet sem. A fotó azért lenne érdekes, mert jóval nagyobb kiterjedésű rajta, mint ami NB lépen kialakulhat, de mindíg volt a fejük fölött mézkoszorú.

A kaptárok 12-16 lépesek voltak. A méhészkedés roppant egyszerű volt vele, ahogy általában abban az időben. Felesleges is lenne leírni hogyan. Pergettünk, mert mindig volt mit. Elégedettek voltunk azzal, amit kaptunk. Soha nem volt kevés. Ma már nem tudom megmondani, hogy ennek oka a keretméret volt vagy a Debrecen környéki méhlegelők jósága.

Környékünkön akkoriban nagyon ritka volt a rakodókaptár. Én nem is ismertem rakodóst. NB volt a leggyakoribb kaptártípus a környéken. Nekik soha nem volt olyan pergetési eredményük, mint apámnak. Az édesapám által használt keretméret a Hajdúság néhány településén elszórtan volt található. Édesapámon kívül csak egy méhészt ismertem aki használta ezt a keretméretet. Hajdúnánáson élt és volt egy gurulós konténere megtöltve ezekkel a kaptárokkal. Akkoriban nagyon ritka ember élt csupán csak méhészkedésből. Ő megélt az egyetlen konténer adta mézből.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #706 Dátum: 2017. Január 05. 15:08 »
Másik méhész fórumon is megy az adok kapok :D  Név nélkül másolok be reagálásokat.....



Idézet
Tisztelt csoporttagok! Megkérnék mindenkit ,hogy aki olyan kaptártipussal méhészkedik vagy tudja hogy hogy érdemes csinálni ( nekem úgy van ,hogy rakodó kaptár nb fészek és fél keretes méztér) arra lennék kiváncsi , hogy a tél végétöl a akác termeléséig hogyan késziti fel a családokat és a rajzás megfékezéséhez milyen módszert alkalmaz? Mert nekem tavaj nagyon komoly gondot okozott a tavaszi munkák mindent sikerült csak termelni nem és nemszeretném hogy ez megismétlődjön!


alap gond ennél a típusnál, hogy nem akarnak felmenni. Jobb az egységes fészek fél méztér.


 ha van elegendo meh minden trukk nelkul felmegy


Átfüggesztés hiánya a legnagyobb probléma, elég korán megszorul a fészek ami rajzáshoz vezet.Ezért korán el kell vegyél fias kereteket.Ezzel a rendszerel kezdtem én is,váltottam egyenlő lépes hunorra.De azért van aki sikeresen használja!



Olyat keresek én is aki sikerrel használja!



Most lehet hogy nem jól hangzik,de talán ez a rendszer az ami szerintem nem kezdőknek való.Én legalább is így éreztem mikor le jöttem a fáról.Pergetés közbeni fészek túrkáláskor.
Majdnem olyan volt nekem mindha nem is rakodó lett volna.



 ez csak hozza allas kerdese



 Hozáállásom meg volt nekem is,
a dolgok felismerésével voltak problémáim.




Én annak idején amikor átálltam a NB-24-esről a tamási rakodóra ,már a kaptár gyártója felhívta a figyelmem hogy ha a rakodóban NB-fészekben gondolkodom jobb ha át sem állok mert a rakodó összes előnyét elvesztem . Így aztán szótfogadtam és csak addig volt NB .fészek amíg ki nem építtettem a félkeretes fiókokat . Számos gyakorlati tapasztalatra tettem szert amit most közre is adok - más ne kinlódjon annyit mint Én annó . A NB- fészket nem akarja elhagyni a család bár milyen erős is ,inkább megrajzik , így aztán építtetni is úgy tudtam hogy a NB -fedett fias kereteket felhúzgáltam a fél fiókba .Hordáskor amíg a NB -fészek meg nem telik nem hajlandó a család a fél fiókba hordani .Alig vártam hogy legyen elegendő fél keretem mert ezen említett dolgok bizony a termelés rovására mentek . A titok a jó anyában rejlik mert egy jó erős család amelyik borítja a 4-5 félfiókot bizony többet adott mint a NB-családok . Tisztelettel Öreg méhész .








Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #707 Dátum: 2017. Január 05. 16:43 »
Abban az időben más volt sok minden. Igaz, hogy keményebb permetszereket használtak, de nem virágzáskor. Ez fontos. 40 családból meg lehetett élni úgy, hogy a környéken az első Trabantot ő vette. Szinte csoda volt!

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #708 Dátum: 2017. Január 05. 17:11 »
Amit Zümi idézett nincs mit hozzáfűznöm!
Előbb-utóbb mindenki rájön.
NB keret fekvőbe való.
De így jó ez ahogy van.
Az NB fészek 1/2 NB méztérrel is lehet méhészkedni, csak termelni nem igen.
Amikor valaki rádöbben, hogy méhészeti pályafutása alatt mi mindent vétett, és milyen lehetőségeket hagyott ki, elszomorodik.
Az egyik barátomat 10 évig győzködtem, hogy zárjuk 1 fiókra az egyenlő lépes 1/2NB-s családjait, és nyissunk nekik új kijárót az anyarács fölött.
Mindig azt válaszolta, majd jövőre.
Már nem is nógatom, ha neki így megfelel, kevesebbel is beéri,akkor én mit erőlködjek.
Ilyen ez a "turmix" rendszer is.
Egy szakmai görcs az egész, csak fájó ezt belátni.
Azért van egy óriási előnye, de ez nem a termeléssel függ össze!
A nagy (NB) lép miatt biztonságosabb benne a telelés.
Ezzel minden előnyét el is mondtam.
Nagyernyei Attila



Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #709 Dátum: 2017. Január 05. 18:46 »
Attila!  Ha az anyarács fölött nyitunk kijárót, akkor az eddigi alsó kijárót csukjuk be?  Vagy csak szűkítsük le?

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #710 Dátum: 2017. Január 05. 19:36 »
Vidróczki Méhésztárs!
Végre egy jó kérdés, emiatt nem is egy szóban fogok válaszolni.
Rögtön megindokolom miért.
A kijárókat csak úgy simán nem lehet csukogatni, meg zárogatni, mivel a méhek nagyon pontosan tájolnak.
Nem lehet egy laza mozdulattal az addig használatosat bezárni, mert ha közben ráered az eső, vihar kerekedik, amit nem ragozok tovább sok méh elvész.
Be kell a méheket csapni!
Erre több lehetőség kínálkozik.
Alulról felfelé kényszeríteni a kijáró méheket sokkal macerásabb mint fordítva.
Ezért ha lehetőségünk van fordítsuk el 180 fokkal azt a fiókot amelyen eddig volt a kijáró, és nyissuk a másikat.
Ha ez nem lehetséges, akkor támasszunk oda valamit, deszkát, cserepet, palát stb.
Így néhány tíz centit felfelé tudjuk "tolni" a méheket.
Tehát kérdésed első felére megadtam a választ, az anyarács fölé kell röptetni, különben sok kellemetlenségben lesz részünk, de most nem ez a kérdés.
Legegyszerűbb vándorlás alkalmával a megfelelő helyen nyitni a kijárót, de akkor is számíthatunk arra, hogy egy darabig a régit matatják.
A "régi" kijárót állandó telephelyen (ha nem történt vándorlás) BE KELL CSUKNI!
Igen ám de meddig?
Amíg a fölötte lévőre nem tájoltak be teljesen a méhek, ez akár egy hét is lehet.
Utána bátran ki lehet nyitni, sőt ki is kell, mert a herék komoly bonyodalmat okozhatnak.
Vándorolni meg egyenesen TILOS, ha közben a heréket a szűk fészekből nem szöktettük ki.
Simán lefolythatják a családot vándorlás alkalmával, mert a duci fejük beleszorul az anyarácsba, és eltömik a levegő útját.
Nem kell kipróbálni, ha bomba a család, simán lefulladnak!
Érdemes a régi kijárót leszűkíteni, de sok jelentősége nincs.
Az NB18-nál sokkal egyszerűbb ez a történet is!
Ennél a rendszernél minden marad a régiben, csak a fészek kerül a túloldalra, majd természetesen ott is ki kell nyitni a kicsi kijárót.
Rajzástól nem kell félni!
Dolgoznak ezerrel.
A válaszom egy mondatban.
Igen, ha az anyarács fölött nyitunk kijárót az alsót csukjuk be egy darabig.
Üdv:
Nagyernyei Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #711 Dátum: 2017. Január 05. 20:04 »
Köszönöm szépen a kielégítő válaszod!

*

bekesm

  • ***
  • 168
  • HUNOR/12
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #712 Dátum: 2017. Január 09. 14:19 »
Pár gondolat a Korlátozáshoz.
Ahhoz, hogy a gyűjtési időszakot ütőképes állománnyal tudja az ember végigcsinálni, nem lehet túlzásba vinni az anyakorlátozást, ámorakácra, dohányra visszaüt.
« Utoljára szerkesztve: 2017. Április 19. 17:39 írta bekesm »

*

bekesm

  • ***
  • 168
  • HUNOR/12
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #713 Dátum: 2017. Január 09. 14:21 »
Anyát magamnak nevelem, 12-es hunor fiókot három részre osztva. Úgy időzítem, hogy babos akácra legyenek érettek a bölcsők.
« Utoljára szerkesztve: 2017. Április 19. 17:39 írta bekesm »

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #714 Dátum: 2017. Január 09. 15:01 »
Bekesm!
Jó ilyent látni, erről írtam néhány napja.
Ebbe bele kötni sem tudok, meg nem is akarok.
Ezt hol, mikor, és kitől hallottad, vagy láttad?
Amit írsz az is rendben!
Más.
A MÉHÉSZET szaklap 9 oldalán van egy érdekes mondat.
Tőlem ezt nem fogadták el, Klubtagok, de üsse kő.
Ezt írja Buczkó Endre, Tószegről:
"Belül a keretekre, kereszteb tettünk egy kis lécet a fólia alá, a léputcaváltás segítésére."
Na tehát ez engem igazol, így a témát folytatom.
Valamikor 15 éve is voltak hasonló hidegek, és az egyik Hunoros kollégának óriási vesztesége lett.
Egy madarasi méhészről beszélünk.
Elmentem hozzá, egy hosszú nyárfasorban voltak lerakva a Hunorok, olyan 400 családra emlékszem.
Volt amelyeknél léputcák mentek "csak" gallyra, de volt bizony ahol az egész család elpusztult.
Ezeket kibontottam, mert fölülről komoly családoknak tűntek.
Nem húzom hosszúra, leírom a baj okát.
A méhészkolléga (pedig apja is nagy méhész volt!) augusztus végétől, a nagy melegben fatálcákban nyomta be a kaját a méheknek.
A szirup súlyától a fólia, gyakorlatilag rálapult a felső keretlécekre.
Amikor később ellenőrizte a méheket, az üres tetetőt mindig visszatette a fóliára!
És itt óriásit hibázott!
Nuku viaszhíd, és átjáró a léputcák között.
Gyakorlatilag amelyik léputcából kifogyott a kaja, ott kapufa.
Ezeket a konkrét dolgokat főként nem magam szórakoztatására szoktam leírni, hanem, hogy okuljatok belőle.
Teljesen mindegy, hogy biztosítjátok a telelő méhcsalád számára spájzhoz vezető utat.
Lehet az egy vékony lécdarab metszőollóval lecsípett bodzaág, szívószál, csak tudjanak léputcát váltani.
Ha valaki úgy takar, hogy nem lapítja össze a keret lécek tetején a zúgokat, az is jó.
A méhek mindig felül váltanak léputcát.
Segítsünk nekik, addig amíg lehet.
(Nagybocinak ez óriási előnye, ha jól bekajáztatjuk, ritkán váltanak léputcát. A Hunor rázósabb.)
Nagyernyei Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #715 Dátum: 2017. Január 09. 15:31 »
Ha hunor fészeknél lécet rakok a nejlon alá keresztbe a keretlécekre, akkor hová érdemes? A kaptár közepe felé, vagy inkább hátrébb?
Köszi
Zoli

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #716 Dátum: 2017. Január 09. 15:33 »
A keret közepétől kicsit hátrébb.
A családok hátrafelé mozdulnak, ezt kell segíteni.
Olyan 8 mm-es léc, elég, de én azért javasoltam a szívószálat mert a vastagabbik pont annyi, és fillérekbe kerül.
Nagyernyei Attila

Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #717 Dátum: 2017. Január 09. 15:44 »
Szia Attila!

A szívószálat tavasz folyamán eltávolítod vagy maradhat az mindig ott?

*

bekesm

  • ***
  • 168
  • HUNOR/12
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #718 Dátum: 2017. Január 09. 15:59 »
Még pár szó.
Nagy előny, a fajta méz termelés, ezzel a technológiával nem keveredik a méz, nem kell fias kereteket pergetni. Csak párszor láttam nógrádi akácon NB-t pergetni, az tiszta horror volt, hideg ráz ha rágondolok, lehet az egyedi eset volt, mások másként csinálják. Nem csodálkozok az anyavesztésen. A sok belepörgetett álca, számomra, azon túl, hogy gusztustalan, még rendkívül pocsékolós is.

*

bekesm

  • ***
  • 168
  • HUNOR/12
Re:Kaptártípusok összehasonlítása
« Válasz #719 Dátum: 2017. Január 09. 16:11 »
Dobozos módszert, zöld fórumon több alkalommal is tárgyalták, megragadta a fantáziámat. Első évben 1, majd 3 éve minden családdal csinálom. Nincs gond a szaporítással, általában 2 keret nyílt fiasításos keretet veszek el a néppel, így is marad 8 keretnyi, melyből 2 keretet felhúzok a méztérbe, de nem ritka ilyen tájt a 10 táblás fias.
Kép 03.29-én készült.