Kaptártípusok összehasonlítása

Boldog új évet mindenkinek!

Bár csak ez a "kaptárkérdés" lenne a legnagyobb problémánk. :-) Én ismerek több olyan embert is, akik az évek során több típussal is próbálkoztak és egyikben sem tudtak eredményesen termelni. Persze mindíg a kaptár volt a hibás...
Apám és a többi környékbeli méhész annak idején ('79-'80-ban) NB24 -ben méhészkedtek. Olyan családok voltak benne, hogy amikor etettünk nem tudtuk, hogy hol van az etető a rostaszövet alatt. Vastagon voltak a méhek a menekülőtérben. Kezeléskor nem győzte őket az ember füstölni meg söprögetni, hogy vissza tudja tenni a keretfedőt. Állandóan tőgyeltek a kijáróban. Azt most nem írom le, hogy hogyan méhészkedtek benne, mert nem lenne túlságosan követendő példa.    Tulajdon képpen sehogy... És az ma már egyáltalán nem is működne.
Általában Somogyba jártunk első akácra és mivel a környékben 2 méhész is sofőr volt (meg egyébként is jól helyezkedtek) a helyi TSz-ben ahol apám is dolgozott nem volt gond sem a szabadidővel sem a fuvarral sem a segítséggel. Jött is Feri bácsi a hosszú platós ZIL-el, mi meg összeszedtük az embereket. A segítség akkoriban teljesen önzetlenül, kizárólag a jó társaság és "kaland" miatt segített. Természetesen sem ételből sem italból hiány nem volt. Sem akkor sem egyéb más alkalmakkor.
Egyik alkalommal amikor repcéről mentünk első akácra lepakolás után 1 nappal kipergettük a repcét (az nem volt éppen egy rekord termés) aztán másnapra megjött a lehűlés, meg az eső. Az akácerdő hófehér, eső esik a méz elvéve... Mit lehetett tenni, vinni kellett nekik kaját. De semmi sem tart örökké, a rossz idő is elmúlt és azonnal jött is rá a felmelegedés. A családoknak nem kellett 3 nap és fullra de totál megtömték a fekvőket. Az akác meg dandárban... Apámék töprengtek, mi legyen. Úgy döntöttek, hogy pörgetnek. Mondani sem kell, hogy hugyozott a pörgető csapján a nektár...
Nem messze tőlünk egy somogyi méhész volt, régi jó ismerős, hunorral méhészkedett. Jött a feleségével meg egy barátjával a méheihez. Egy nagy utánfutónyi fiókot hozott. Kérdezi apámékat, hát ti meg mi a fenét csináltok?! Hát pörgetünk-volt a válasz. És ti? Mi is, mondta mosolyogva az ismerős és szépen "aláfejeltek" a harmadik fiókkal a hunoroknak. Aztán udvariasan elköszöntek és hazamentek. Hát az Ő kaptárjainak a kijárójában nem tőgyeltek a méhek. Tele hordták neki mind a két hunor fiókot. Aztán amikor meg láttuk, hogy valójában hogyan pörgetik a léctől-lécig lefedett kereteket, méhmentesen 3-man, hááát...
Olyan idők meg olyan családok voltak akkoriban és minden más volt. Minden kaptártípusban jó családok voltak.
Később aztán mi is hunorra váltottunk. Az öreg ismerőstől is sokat tanultunk bár nem mindíg árult el mindent és gyakran csak rébuszokban beszélt. 
A kaptártípus dolgában sok függ a méhlegelőtől, a méhsűrűségtől, méhésztől a klímától stb. Általában mindíg az optimális állapotokról meg kiváló családokról beszélünk. És gyakran arról, amit látni szeretnénk a kaptárban. De a gyakorlat meg a valóság elég sűrűn ránk cáfol...

Boldog és eredményes új évet mindenkinek!
Igazából én szerencsésnek tartom, ha valaki több kaptár tipussal is méhészkedett. Így látja meg a különbözőségeket is. Ha valaki más mondja, legtöbbször úgysem hiszi el.  Elfogulatlanul gondolkodni a saját tipus iránt szinte nem is lehet várni! De ez a kis megszállottság még sokszor segíthet is.

BÚÉK!

Na azért most is lehet jó családokat tartani minden kaptár tipusban, de az igaz sokkal több odafigyelés kell, a környezet is sokat változott, meg közben majd kétszer annyi méhcsalád lett az országban.
Közbe a kaptár vitára visszatérve, ne feledkezzünk meg arról a tényről sem hogy azért rakodó kaptárban egy kicsit kevesebb méh is termel annyit, mint  fekvőben a több. Talán a fej feletti mézkamra az oka, de állítom a négy fiókos  felesembe lévő bogármennyiség simán elfért volna egy 15-ös nb-be.

Belfegor írja a 2:4 arányt. Repcén hárson és napraforgón jó ez az arány. Nekem az a tapasztalatom, hogy akácvirágzás alatt jobb ha 1 rész fiasra jut 3 néppel fedett üres keret. Szóval 1:3 híve vagyok. Ha ennél több a fias, el kell venni és szaporulatba kell használni. A nagy nyitott fiasos lépek a dajkáikkal együt lesznek a szaporulat alapja. Ezeket már akác előtt indítani kell.

Ha az arány jó akác alatt, akkor nem szorul meg a család és érett lesz a méz is.

Azt nem én írtam... 

robi 75. Mit szólnál 20 NB keretes, esetleg 24 NB keretes kaptárhoz, egy családdal, 17-20 keret bogárral, talán az is jó termelésre.

Én azt nem is mondtam hogy rossz! De a teljesség kedvéért erről is kell ejteni néhány szót.
 
Ez a "kevesebb méh is termel annyit mint a fekvőben" téma viszont kimaradt az előző revolverezésekben.
Pedig ezt is be kellett volna böffentenem, mert én a kisérleti feleseimet külön figyelemmel kisérem, új nekem ez a kaptár, két éve van de csak idén termeltek végig, meglepően jó eredménnyel, pedig itt nincs a fekvőkre jellemző kifolyó bogármennyiség, és tőgyelés sem.
Nekem a fészek két fiókra volt korlátozva, az alsó inkább csak átjáró ház volt, de ott is volt fis, a második fiókon viszont full fias volt. Úgyhogy mikor raktam fel a harmadik fiókot, hat félkeret kelő fiast akasztottam fel. Kapott helyette műlépet meg szűz keretet, az anya nem volt megszorítva, ha minden kötél szakadt ment le az alsóba petézni, így még csak bölcső kezdeményem sem volt egész évben nem hogy még rajzás.
Ezt a fias akasztást még két alkalommal csináltam, de már csak 3-4 kerettel.
Nincs a kaptárral nagy tapasztalatom, csak két év, az is csak pár család, de meglepően jól hoztak nagy ész nem kellett hozzá, mondjuk nem is variáltam , csak méhészkedtem benne.
Egyenlőre ott tartok hogy egy tényleg jó termelő kaptár, annyi hely van benne amennyit akarok, és a pergetéssel sem kell kapkodni, de sz@r benne méhészkedni, a fekvőhöz képest háromszor annyi idő egy teljes családvizsgálat, szerte szét kell szedni nincs mese.
De az is igaz, és ez mellette szól, hogy ebbe a fészekbe kellett a legkevesebbszer belenyúlni, nem volt miért.
 

Szerintem jól összefoglaltad a lényeget, ehhez nincs mit hozzáfűzni. A rakodóban valóban a legjobb a pergetés, a fekvőben meg a mézleadás. Ilyen nagy szentenciákkal kezdjük az évet!

Annyit még hozzáfűznék, hogy a tőgyelésen a menekülőtér is segít. Ezt én is tapasztalom. A fészek viszont nem két fiók, hanem három, mivel az átakasztással eggyel megbővítettük.

De csak rövid ideig, hiszen gyorsan kelnek kifele, és a helyére méz kerül.
Én a menekülő teret csak vándorláskor nyitom meg nekik, másképp mindig ott "héderel" , egy kisebb rajnyi méhecske.

 "A rakodóban valóban a legjobb a pergetés, a fekvőben meg a mézleadás."

Azt inkább hagyjuk hogy melyikkel mennyit lehet termelni, mert az még édes kevés hozzá hogy van egy 18-asod, tele méhével és lezárt mamival akácon.
Már csak azért is, mert lesz olyan tudatlan aki ezt megszorozza öt mézelő növénnyel, aztán azt hiszi hogy a fekvőkben 3-4 mázsás az éves átlag.

Ne haragudjatok, január1-e ide, január 1-e oda, nem bírom ki szó nélkül Robi75 újabb megállapítását.
Előadásomban  külön fejezet amiről ír, az egész témát erre fűzöm fel, ezt most részben kifejtem.
Robi75 ezt írja teljesen tévesen, úgy is fogalmazhatnék, hogy totálisan mellette van a dolognak amikor ezt írja:
"Közbe a kaptár vitára visszatérve, ne feledkezzünk meg arról a tényről sem hogy azért rakodó kaptárban egy kicsit kevesebb méh is termel annyit, mint  fekvőben a több."
Több súlyos hiba van megállapításodban Robi75.
EZ NEM KAPTÁRVITA, hanem termelési technológiák közötti különbségek összehasonlítása.
Nézzük azt amivel nem értek egyet, de ezt meg is fogom azonnal indokolni.
Egyszer ebben a topikban már írtam az ideális állapotról, de úgy be van indulva a társaság, hogy sokuknak nem áll össze a kép.
Azt teljesen felejtsétek el, hogy egyik vagy a másik kaptárba szívesebben hordanak a méhek, meg a Hunor vagy a feles többet hord, na adj Isten az NB18-as!
Kevesebb méh kevesebbet gyűjt, a több meg többet kaptártípustól függetlenül.
Az a nem mindegy, hogy hova!
A keret mérete dönti el, hogy rakodó, vagy fekvő kaptárról beszélünk.
Az NB keret rakodóba nem való, az 1/2NB meg fekvőbe.
Sokan ezt nem látják be és szakmai támadásnak vélik, de ez az ő bajuk.
Akkor kezdjük.
Ha ideális állapotot feltételezünk, tehát minden körülmény az összes kaptártípusban azonos, akkor nem igaz, hogy az egyikben kevesebb méh többet hord.
Minden rendszerben milligrammra egyforma lesz a begyűlt méz mennyisége, de annak helye a keret méretétől függően változó.
A Hunor keret a méhcsaládok akác alatti fészkének a legmegfelelőbb, mert azt totálisan (léctől-lécig) telefiasítja az anya, így ebben a méretben semmi mézkoszorú nincs.
Ha elkezditek növelni a keret méretét (KB ami 29 cm mély) azonnal megjelenik a fiasok efölött egy pár centi mézkoszorú.
Természetesen vannak kiváló teljesítményű méhanyák, amelyek az NB kereteket is totálisan telefiasítják, de nem ez a jellemző,különösen akkor nem ha szabadon van a kaptárban az anya.
Általában a fészekben lévő NB kereteknél komoly mézkoszorúk is lehetnek, de minimális mindig.
Éppen ez a gond, hogy az a méz nagy állománynál mázsákat tesz ki.
A témát lezártam, mert közbeszólt az asszony.
Azt mondja bolond vagyok, hogy így kitárulkoztam, és minden konkurenciát helyzetbe hozok.
Sajnálom, de én már csak ilyen vagyok.
Szerintem aki nem érti, vagy nem akarja érteni annak bármit állítok, úgysem fogja úgy csinálni, hogy nagyobb eredménye legyen.
Nagyernyei Attila

Nem nekem céloztad a kérdést, de csak egy gondolatra had reagáljak. Az NB lépben mézkoszorú  van, minimális mindig. Ezt egy hibának ítéled, pedig szerintem nem az. Abban már a múltkor egyetértettünk, hogy minél gyengébb az anya, annál több méz van a fészeklépekben.  Az a minimális azonban kell. Aki próbált kopaszra pergetni, az látta, /NB kétcsaládos/ hogy az szinte leforrázza a családot. Az anya leáll, a család nem győz észhez térni. Ez szerintem nem jó, ha szaporítunk, ha nem. A Hunornál pedig ez lehet egy erősebb pergetésnél, hiába csak a méztérből vesszük el a mézet.
A jó anya az egy másik téma, arról már régebben értekeztünk. Szerintem amiben mindannyian egyetértünk: jó anya; nagy kaptár; erős család és ennyi a titok.

És jó földeken jó méhlegelő.


Attila!

Mond a nejednek , nem vagyok konkurencia, van köztünk vagy 200 km-er.
Felénk kevés méhész van akinek repce közepén már fel kell tenni a negyedik fiókot, sokaknak már az hajmeresztő hogy a 18-ast megtöltse méhével akácra, nemhogymég konkurencia legyen, úgyhogy hiába mondod el a tutit, nem tud bele méhét varázsolni.
Ja aki meg az lehetne az mind el van a helyén.

robi,
hány fiasod van átlag, mikor fölteszed a harmadik fiókot?
őszintén?!!!

Konkurencia? A jó méz mindig eladható. Most is. Olvastok olyat, hogy Molnár Jenő panaszkodna? Ugye nem. Jó méhész. Mire panaszkodjon? Nagyernyei Attila se panaszkodik.

Bármiről vitatkozunk az alábbit soha ne felejtsük el:
A méz korlátos termék, a méz kincs. A méznek világpiaci ára van és a kereskedők meg a mézhamisítók tudják csak tönkretenni a piacunkat. Egymásnak mi méhészek nem vagyunk konkurenciái. Nekünk a kereskedő és a mézhamisító a konkurenciánk. Sőt több ennél. A kereskedő csak ellenfél, rá szükségünk van, de a mézhamisító ellenségünk és őket el kell pusztítanunk, kérlelhetetlenül.