Kaptártípusok összehasonlítása

Köszönöm Robi. Én most már mindet rátelepítettem Hunor+félNB rendszerre, egyforma kaptárakba. Bár az egységes méret + félNB jobb lett volna, de mostmár mindegy.
Egyszer írtad, hogy az NB+félNB rendszerű kaptárakba fel kell erősítened a családokat más családoktól, ez nagy meló. Attila ezt annak idején nem tudhatta (én se), ezért jöhettek elő neki ezek a problémák, amiket írt. Meg nekem is.
Csak azt nem tudom, hogy amiket meggyengítünk, és ugyanilyen kaptárakban vannak, azokkal mi lesz? Nem is kerül rá méztér, vagy csak szotyin, mert addigra már hajlandóak elfoglalni?

Igen ezek a gondok amiket Attila írt, tipikusan azokra a családokra érvényes amik nem elég erősek, ez lehet állomány szintű is, méghozzá úgy hogy a muksó nem is tud róla . Amit a rajzásról írt az egyértelmű figyelmetlenség, Attila benézte azt amikor az egész állománya megrajzott(régebben írta), erről nem a kaptár hanem ő tehet. A nagy keretről ha beindul a kelés pár nap és kifolyik a bogár. A 10 keretes nb fészek egy bomba, méghozzá "piszkos" bomba. Amikor odaérek tavasszal hogy 10 keretre bővíthető, akkor az már műlép, és megy fel a méztér is (repcére már így megyek ki), nem számolgatom a bogarat mert 8 táblás fias is lehet odalent, ha egy hetet kések akkor  már megszívtam.
A felerősítés az nálam inkább csak kiegyenlítés, a bombáktól veszek el, és kap a kevesebb fiassal rendelkező.
De az én méheim nem úgy néz ki április elejére, hogy van egy közepes erősségűnek mondható állomány, és annak a negyedét ki kell vonni "forgalomból" hogy a többit termelőre hozzam repcére.
Van aki így dolgozik (eredményesen), mert olyanok a körülményei hogy másképp nem menne, pl 100-zal megy intenzíven 20-30 meg otthon van tuningnak.
A hunorjaim 10-esek, én is húzok fel fiast többször is egy szezonban, de nem azért mert ezt tartom a legnagyobb előnyének , hanem mert muszáj, önmagába kicsi fészeknek. A 10 nb keret meg nem óriási fészeknek, hanem pont jó.
Egész évben megbízhatóan bőséges méhtömeget tart fenn, szóval erős családokra törekedni, dolgoztatni őket, sokat építtetni és nincs rajzás.
Két éve van pár darab felesem is kisérlet képen, előtte bújtam ami fellelhető Bertalan módszer meg ilyenek, azt a ku@a mondom mi lesz itt?
Nem lett semmi, elég bele a jó család, és semmi baromság nélkül elfoglalja a fiókokat, repce második felében simán fent van a negyedik, és meg is hordták , második fiók felett anyarács.

Már Gödöllőn laktam és együtt vándoroltam több alkalommal egy jászsági hunor rakodós méhésszel. Nemcsak együtt vándoroltunk, hanem együtt is pergettünk. Én itt segítettem neki akáclegelőben, ő meg olajretkes, napraforgós legelőt találni segített. Általában egy sorban raktuk le a kaptárainkat, én az Nb-ket, ő a hunorokat. A családonkénti pergetési átlagom mindíg lényegesen magasabb volt mint az övé. Ő mindig bajlódott az anyakereséssel, a rajbölcsők szedésével akác előtt és alatt. Akác után meg kínlódott az új anyák nevelésével, pároztatásával. Nálam alig volt rajzási káz, mert a fészek szétrobbantásával mindig megelőztem. Mindig volt annyi ötkeretes rajládám, amibe kiraktam a fölös fiast néppel és természetes anyabölcsővel, legtöbbször váltóbölcsővel. Ugyanis a fészek szétrobbantásának ez volt a következménye, tehát kaptár egyik végében kóricált az anya és alakította ki az új fészkét, a másik végében levő nyitott fiasra meg néhány váltóbölcsőt húztak a méhek. Merthogy a 18-20 kereten egyenletesen szétszórtam a fészek kereteket mézelés előtt, megtűzdelve erősen üres lépekkel és műlépessel. Pergetéskor se nagyon keresgéltem az anyát. Lehetett azt látni a hordás végére, hogy hol alakítja ki az új fészket a méhcsalád és odarendeztem a fiasokat a pergetés során. Nejlontakaróval a fiasokat, de max 8 keretet leválasztottam a többitől és ennyi volt az összes gondoskodásom. A nejlon takarón kívülre már csak üres kipergetett esővízbe bemártott vagy vízzel erősen megcsapkodott kipergetett keretek kerültek. Ezzel a vizezéssel segítettem a méheket a pergetés utáni takarításba és ez valamennyire fékezte a kutatást is.

Lehetne a fekvőkaptárban való mézetetést sokféleképpen cifrázni, pl. fészek áthelyezéssel, anyakorlátozással, kétanyázással stb., de sok munkával jár és lényegesen nem különbözik a pergetési eredmény a fészek szétrobbantásos eljárástól. A fészek szétrobbantásával ugyanazt el lehet érni, mint amikor az anyát kikeresik és valamilyen módon korlátozzák a petézésben. Ugyanis ha a fias léppel szomszédos lép már nem fias, hanem üres vagy épp műlépes, akkor az idősebb dajkaméhek és a frissen kelő méhek is találnak munkát bőven és megváltozik az ösztönrendszerük is, hiszen a legtöbb dajka közeléből az anya eltűnt a "látókörön", szaglókörön kívülre és ezért hamar átállnak gyűjtésre. Az anya körül is megcsappan a dajkanépesség, ezért az anya is csökkenti a petézést. A fedett fiasok meg kelnek kifelé, biztosítva az utánpótlást.

Hunornál is szét kell robbantani a fészket, mielőtt kimegyek repcére(hál istennek nálunk jól mézel), általában 3-4 keretet veszek ki a fészekből, helyette megy kettő műlép és két szűz keret, majd anyarács és teszem vissza a mézteret, az is kap két műlépet. Ez elég jó megfogja a családot, na meg a jó hordás, repce végén átnézem az összest, akkor már a kivett kereteket szaporításra használom, a fészek megint kap műlépet, rács vissza és megyek akácra, nálam meg az a gond , hogy bölcsőt is vadásznom kell, mert általában alig találok.
Nekem is van egy kedves idősebb kollégám, 80 családdal nyomja 2x12-es hunorban, sosem használ anyarácsot, ezért kellőképpen (elnézést kérek) leszivattyúzza magát . Én felkötném magam.

Úgy látom Robi75-ben páromra találtam!
Akkor gyerünk, ecseteljük tovább a kérdést.
Ezt írja:
"A 10 keretes nb fészek egy bomba, méghozzá "piszkos" bomba. Amikor odaérek tavasszal hogy 10 keretre bővíthető, akkor az már műlép, és megy fel a méztér is (repcére már így megyek ki), nem számolgatom a bogarat mert 8 táblás fias is lehet odalent, ha egy hetet kések akkor  már megszívtam."
Na ettől kezdve egy kicsit komolytalanná válik a dolog.
Április közepén 8NB fias, akkor mi van a május 10-kor induló akác dandárig?
Egy kicsit hitetlen lettem.
Itt valami nem kerek (meg ezt egyszerűen nem hiszem el), mert a begyűlő nektárt a fias köré hordják, szorongatják az anyát, és a fészket pedig nem lehet bővíteni.
Ez a rendszer teljesen kapufa.
Annyira ellene van minden mai elméletnek, és gyakorlatnak, hogy hallatán nem tudok szebben fogalmazni.
Nem azt állítom, hogy használhatatlan!
Ez egy "méh gyár" ami nem egyenlő a "méz gyárral"!
Ha ez a méhtömeg egyenlő lépeken dolgozna, 30-50%-al nagyobb lenne a pergetési átlagod.
Ha nem próbálod ki, sajnos örökké abban a tudatban fogsz élni, hogy ez a legjobb.
Mivel neked akácon is óriási a fészked, semmi esélyed a szép eredményre.
Azért mindent én sem cuclizok be!
Nézd meg egyszer Kilmajer János mohácsi elnök NB18-as méhészetét repcén, aztán döntsd el kinél van a pont.
Ha max(!)5 NB keretnyi lépfelületre korlátoznád az anyákat akácon, esetleg megtudhatod mi számít jó eredménynek.
Ezt csak a párzatlan anyával való mézeltetés múlja felül, mert az valójában raj állapotot takar.
Mivel neked, Robi75 akác alatt indokolatlanul sok a nyílt fiasod, a dajkaméhek valójában tétlenül nézik végig azt, amit munkával is tölthetnének.
A méhészek célja nem lehet más az eredmények növelése érdekében, mint a méhcsaládon belüli munkamegosztás felborítása, a gyűjtőhajlam csúcsra járatása.
Ezt pedig csak úgy lehet, ha a család minél több tagját munkára bírjuk!
Mit ír erről Örösi Pál Zoltán?
A 19. oldal lap alja!
"A méhek jól alkalmazkodnak. A határnapok eltolódhatnak, ha a helyzet úgy kívánja. A munkafelosztás nem merev."
Aztán a 266. oldalon így folyatja:
"A nektár gyűjtése, szállítása rendszerint a 3 hetesnél idősebb méhek faladata (19.1.)Ha a legelő nagyon bő, vagy nincs elég gyűjtő méh, az 1-2 hetes méhek egy része is gyűjteni indulhat."
Na kérem szépen!
Te ezt hagyod figyelmen kívül amikor a dajka méheket nem fogod munkára!
Mentségemre váljon, hogy én akác centrikus méhésznek vallom magam, és mindet egy lapra teszek fel.
Nem érdekelnek a következő legelők, bár azokkal sem volt soha gondom, és akár szaporíthatok is.
Gyakorlatilag szinte Robi75 összes sorát meg tudnám cáfolni, így csupán szemezgetek, mert hosszú lesz írásom.
Ezt írja:
"A 30-50 százalékkal kevesebb méz meg marhaság, az a méhész hibája, tartson jó méheket és vándoroljon."
Próbáld ki azt amit javasoltam, és akkor megtudod mi a jó eredmény.
Nem szeretek a számokkal dobálódzni, emiatt nem saját eredményemet írnám le.
Egy méhészkolléga döngette a mellét, hogy bomba akáca volt (2011-ben) mert 28 kilós átlaga lett.
Elmondtam, hogy az egyik ismerősöm mennyit pergetett.
Nem hitte el, autóba pattant, hogy megnézze.
Onnan hívott fel, hogy rendeben igazam volt, vagyis mégse.
Most pergeti a kolléga az utolsó kontit, abban még szebb eredménye lett.
Folytatjuk?
Szeretném ha konkrét kérdéseket tennétek fel, mert ez az egyik kedvenc témám.
Nagyernyei Attila

Nálad aztán meg van kötve az eb a karóhoz, méghozzá görcsre. Ez már nem kaptárkérdés, a kilókkal nem dobálózok de akácon erről is le lehet venni három feles mézteret(ha egyébként minden feltétel jó) , nem kell ehez bedobozolni a muttert.
Nem akarok belebonyolódni, de a méhészetek vegyes képet mutatnak erősségre, repce elejére nem ritka az egy hónapos lemaradás, ez megint nem kaptárkérdés. Ha minden össze jön már most tudom kik fognak jó repcét pörgetni(akik eddig is), a többi már a télbe is olyan állománnyal ment hogy jó ha akác utánra kibontakoznak, és pergetnek majd egy jónak mondható naprát. Tudom mert minden évben így van, és nem kaptár gondok vannak.
Én sokat teszek értük hogy bombák legyenek(kell a mani), jó helyen is vagyok, sok fűz van körülöttem és gyümölcs is van bőven, röpkörzetben is mindig van repce, onnan tudom hogy menni kell, amikor a méhek egyik óráról a másikra ott hagyják a gyümölcs fákat mind egy szálig, akkor már a mézterek fent vannak, másnap már csillog a sejtek alján az anyag. Úgyhogy megyek termelni kifelé, tavaly ez április 11. volt, nos a bent maradt méhészetek java az enyémhez képest siralmas, olyannyira hogy tényleg felkötném magam.
A kaptáraimmal maximálisan elégedett vagyok, pedig a fele nb fészkes, a másik fele tiszta hunor, még a pár darab felesem is kitűnően és egyszerűen működik, pedig az nekem új, és lehet vele annyit variálni hogy megőrül a paraszt.
Így én nem csináltam semmit, még arra is rest voltam mikor tenni kellett fel a negyedik fiókot repce második felébe, hogy a harmadik telit felemeljem és a helyére tegyem, csak úgy folytatásnak feldobtam negyediknek, simán megdobták úgy is. Azt aláírom ha nem elég erős egy állomány akkor a "fogások" segítenek rajta.
A Bertalan módszert bújtam sokáig, de kútba esett, már ott megbukott hogy hat pár kereten kéne betelelni, hogy az istenbe?

Természetesen a Méhészklub nem arról szól, hogy egymás írásaiban kételkedjünk.
Ezt én sem szeretem, de valahogy azért szeretném látni azt a méhészetet ahol április 11-én 8 NB táblás van.
Március 4-5 körül volt a tisztuló kirepülés.
Rá 5 hétre 8 keret fias?
Mennyi petét is raknak le az anyák naponta?
Valami nem jön össze.
Ugye abban a bizonyos "Nagy könyvben" az vagyon írva, hogy átlagos évben György napra(április 24.) illik lennie 6 keret NB vagy Hunor fiasnak.
Tehát neked már két héttel előtte 8 van?
Szeretnék leckét venni nálad.
Ezt nem cikizésből írtam, de én az utóbbi 34 évben ilyen méhészetben nem jártam, pedig elhiheted nekem, hogy van némi rálátásom a méhcsaládok erősségére.
Április 11. körül olyan 5 keret NB és Hunor fiasítással rendelkeznek a szép méhcsaládok.
Ez a magyar átlag, neked ettől 60%-al több van eddigre?
Ezt, hogy csinálod?
Nagyernyei Attila

Szevasztok!Néhány hónapja összevitatkoztam itt pár méhésszel!Az NB fészek+félkeret méztér volt a téma.Aki emlékszik rá,az tudja hogy miről van szó.Belátom hogy tévedtem!Viszont továbbra is szeretnék megmaradni a nem egyenlő lépes rakodónál úgy,hogy a mézterek szűz félkeretek maradjanak!Kinek mi a tapasztalata pl a Hunor fészek+fél méztér,vagy ehhez hasonló fészekméretről?A fészek 10 keretes.

Látom kapaszkodsz a 8 keret fiasba, jól van .
Hunornál ez egyáltalán nem megy csodaszámba, de nem azt írtam hogy az egész állományomnál full 8 táblás fias van lent, csak annyit hogy lehet. Ezzel azt akartam hangsúlyozni hogy nem kell tökölni a mézterek felrakásával, nem kell centizni megvárni amíg kifolyik a bogár a fészekből. Fel lehet tenni előbb is, a fészekre anyarács arra nejlon takarást teszek 4-5 centit hátrahúzva. Egy közepes család is belakja repcére, van rá ideje, a lényeg hogy a méhek időben érezzék és folyamatosan hogy van helyük, az anya is nyugodtan teletojik mindent akkor sincs bölcső, azoknál is vadásznom kell , nem kell görcsölni csak nyugodtan időbe mindent, de inkább egy héttel előtte . A későn felrakott méztérbe se menni se hordani nem akar, inkább rajzik.
Az Őrösi nincs kőbe vésve, azóta nagyot fordult a világ a méhészetben, na meg az időjárás is.
De amit te példának beidéztél Őrösitől, én azt úgy értelmezem hogy a legsza@abb családoknál is illik akkorra ennyi meg annyi fiasnak lenni, a többi ettől csak jobb lehet.
Továbbra is fenntartom hogy itt helyben is egy hónap különbség van némely állományok közt, tulaj függő.

Ezzel az NB fészek fél méztér dologgal, úgy ahogy van nem tudok egyet érteni. Az egésszel!!! de, hogy erről előadást tartani .... . Bizony robival kell egyetértsek, abban és mindenben, hogy megváltoztak a körülmények, előbb van minden így egyértelmű, hogy jobb eredményekhez is előbb kell a jó család, az megint más kérdés ezt ki hogy éri el.

 Természetesen termelő családokról beszélünk minden kaptártípus esetében. Ha nem akkor igaz lehet, hogy fészekre gyűjt, de akkor melyik nem, csak akkor már késő. Viszont félkeretnél pakolászhatod a kereteket a méztérbe, óriási munkával, ami nem méhészkedés ....(gyenge család esetében) . A rajzás megint más kérdés, hogy melyik típusban lehet eredményesebben megfogni a családot, tolni ebben is lehet.  A korlátozást meg a begyűlő nektár elvégzi, viszont itt ekkorra már elég bogár van, és lesz is folyamatosan. Kevesebb méz?.....

Nekem is vannak nb fészk fél méztér, meg csak feles rakodóim is. Előnyes és hátránya is van mind a kettőnek. A feles legnagyobb hátrányát a hajolgatásban látom én és a fészek tagoltságát. Az Nb nek meg a rajzás.

De amiket te állítasz Attila azoknak a valósághoz semmi köze, mézkoszorú meg stb...

Akác centrikusnak meg lehet lenni, de van más méhlegelő is hál istennek. Hidd el, robi NB s családjai amik már repcén erősek és szépen hordanak, meghordják azt a mennyiséget akácon mint a tieid korlátozva .... ha nem kap mérgezést!

Nem kell ezt túlmisztifikálni, csak elhinni másoknak is , hogy ez is működik, de ha te csak negatív dolgokat tapasztaltál ezzel a típussal, látogasd meg robit!!! és adhatsz az előadásaidnak más címet. 

Április közepén 8NB fias, akkor mi van a május 10-kor induló akác dandárig?
Egy kicsit hitetlen lettem.
Itt valami nem kerek (meg ezt egyszerűen nem hiszem el), mert a begyűlő nektárt a fias köré hordják, szorongatják az anyát, és a fészket pedig nem lehet bővíteni.

Ezt láttam édesapámnál és bajlódott is a megszorult méhcsaládokkal rendesen, pedig ő a fészekáthelyezést alkalmazta. Mivel a fészket csak áthelyezte és a fiasokat nem szedte szét, legfeljebb néhány műléppel tűzdelte meg, a dajkák és a friss kelő népesség együtt maradt. A fészek áthelyezése után 2-4 nap nyugi volt, de azután a frissen kelő méhek újra gerjesztették a rajzási lázat. 

Én már az első önálló évemben (1980-ban) szétrobbantottam akác elején a fészket. Ha egy fias, egy üres, egy fias, egy üres stb-re állítod a fekvőkaptárt, akkor a fias melletti üres lépet töltik meg pillanatok alatt mézzel. Ezt a szétrobbantást nem tudod megtenni 15 NB keretes kaptárban csak 18-20 keretes egyanyás NB-ben. Ezért döntöttem a nagyobb lépkészletű egyanyás kaptár mellett.

Sziasztok!
Amikor én kritikusan fogalmazok, azt jobbító szándékkal teszem, de van amikor átlépek egy határt, ami sértő lehet.(Nem szeretek maszatolni.)
Ha ezen túl tudjátok tenni magatokat, és elmélyedtek a leírtakban, akkor előrébb jutunk.
Semmi kétségem abban, hogy Robi75 nagyon ügyes, felkészült méhész, de óriási lehetőségeket hagy ki.
Gömbi a virágbogár ellentmondásba került amikor ezt írja:
"De amiket te állítasz Attila azoknak a valósághoz semmi köze, mézkoszorú meg stb... "
Viszont ezt írja előtte:
"Előnyes és hátránya is van mind a kettőnek. ........Az Nb nek meg a rajzás."
Gyakorlatilag magadnak adtad meg a választ!
Szerinted az NB fészekben nincs mézkoszorúúúúúúú?
Előadásaimat soha nem hallottad, akkor, hogy mondasz róla véleményt?
Gyere el, hallgass meg, és kérdezz!
Azon kár rugózni, hogy mikor dolgozik teljes lendülettel egy méhcsalád.
A kőbevésett törvényeket nem illik megkérdőjelezni.
A főhordáskor az a cél, hogy minél nagyobb legyen a kijáró méhek tömege, ettől függ a pergetéskori átlagunk.
Aki ebben kételkedik, hát mit is mondjak.
Örösi igen is nagyon helyesen írta, és ez soha nem fog megváltozni!
Örök igazság marad amíg a méhek létezni fognak!
Ezért vannak a különböző szakmai trükkök (amit jónak tartok) ráreptetés, nyílt fias elvétel, anyazárkázás stb.
Nehogy már hasba akasszatok, hogy egy szabadon tevékenykedő méhanya családja megközelíti a korlátozottak teljesítményét, mert akkor itt befejezhetjük.
Akkor ne az én előadásomat hallgassátok meg, hanem Ficzere Péterét a jelenlegi OMME EB elnökéét.
Az annyira drasztikus, és kemény, hogy soha nem mertem még alkalmazni!
De!
És most figyeljetek.
Lehet, hogy nem is lesz más lehetőségünk, mert ezt nem az "akác-centrikus" méhészkedés fogja kikényszeríteni belőlünk, hanem az atkairtási technológia átgondolása.
Ja, és Dr.Hegedűs Dénes is hasonló módszerrel vándorol második akácra.
Ne sértegessük egymást, hanem okos, előremutató ész érvekkel meccseljünk.
Én az előző hozzászólásokat így fogom fel,és egyáltalán nem sértődtem meg!
Annyit szeretnék közölni Gömbivel, hogy nekem is volt 100 NB fészkű 1/2NB mézterű családom.
Tudom mit beszélek, van összehasonlítási alapom.
A Hunor fészek 1/2NB méztér egy picivel jobb csupán, arról is fogok írni.
Abban "csak" 7NB lépnek megfelelő lépfelületen kavarhatnak az anyák.
Az is sok!
Üdv:
Nagyernyei Attila

Mivel felénk nem csak nekem van nb fészkem, hanem nagyon sokaknak, van közte egészen kiváló méhészet is, de annak a gazdája is kiváló szakember. Maradjunk annyiban hogy errefelé nagyon jól működik, pont annyit kell benne méhészkedni mint a többiben, egy percel sem többet. Számottevő mézmennyiség már repcén sincs a fészekben, egyszerűen mindent feltakarítanak, maguktól. Napraforgó elején szokták megtömni a fészket, aminek én nagyon örülök, na ott már van komoly mézkoszorú.
A felesben kezdő vagyok, külön figyeltem őket naprán is. Azzal kezdték hogy az anyarács alatti második fiókot talpig rakták, mutter leszorult az alsó fiókra, na mondom betelelés elintézve , nem nyúltam hozzájuk (az nb is igy nézett ki), ezen felül két feles méztéri fiókot koppig rakott, meg a végén még egyet félig.
Lehet nagyon jókat pörgetni, de jó családok kellenek hozzá, és nagyon jó méhlegelő.

Az anya soha nem tevékenykedik szabadon. Ki van szolgáltatva a dajkaméheknek. Tehát ha lecsökkented mesterségesen a dajkaméhek számát akár fias elvétellel, akár a fészek szétrobbantásával, akár anyarácsos lekorlátozással, akkor az anya petézési teljesítménye lezuhan akár az eredeti negyedére ötödére is. Ha pedig az anya teljesítménye lecsökken, akkor a méhek keresnek más munkát, hiszen kínálja nekik a sok üres tér, üres lép és a felderítő méhek tánca. Persze néhány nap kell, hogy a munkamegosztás megváltozzon. Ezért kell a fészekbe belenyúlni a méhlegelő megindulása előtt legalább 7-10 nappal.

A leröptetés, összeröptetés soha nem hozhat olyan jó eredményt, mint a munkamegosztás felborítása. Miért? Mert ezeknél a módszereknél a fészek sértetlen marad és a dajkák száma az anyák körül nem változik, sőt az anya petézési intenzitása se változik lényegesen. Ezzel a két módszerrel csak a gyenge családoknak tudsz adni népességet és néhány napot késlelteted a rajzást, pergetést, ha egyenetlen az állományod.

Értem én ezt, nem gond, de igaz én 1980-ban még a piros lábast húztam kint az utcán a traktornyomba .
Abba a piszkos kádár rendszerben a traktorosok a téeszből, traktorral jártak haza ebédelni , össze is volt vágva az utca.