Kaptártípusok összehasonlítása

Az akác lepergetése szokott mostanság, ( már vagy 15 éve is) problémás lenni, Szerencsésebb esetben is ha  a hidegfront hagy valamicske jó időt, annyi hordásos napot semmiképpen hogy még a zavartalan pergetést is megtudjuk ejteni, úgy hogy nem löttyöt perget az ember. Ha leáll az akác, ott aztán a tényleg nincs semmi. Ilyenkor a hordozóládákat vizesruhákkal takarjuk, a kezelőládákat is. A kaptárakat sem lehet nyitva hagyni. A lakókocsink elősátra viszonylag jól méhmentesíthető azzal nics gond, esetünkben az elvett mézeskeretek hazaszállítása irreális a nagy távolság miatt közelel 300 fuvar kilométer lenne, és  akárhányszor. De egyébként is teljesen felesleges volna. Lehetséges alternatíva a komplett állomány hordásba szállítása, ennek is van hátulütője, ha sok a méz a kaptárakban azért, ha kevés a méz, akkor meg mi marad abból, ha még meg is szállítod. Fuvarosra akár napokat is kell várni, mert akki méheket is vállal, az nem egy méhészt fuvaroz. Hazaérkezés után is eltelik néhány nap, mire az állomány és a méhész is alkalmas lesz a pergetésre. Egyszer szállítottam így haza, jócskán megapasztják a méhek a mézet, igaz akkor már a helyszínen lepergettem egyszer, ez már a második bónusz pergetés volt. Na ettől manapság már nem kell tartani hogy egy akácon kétszer hordják meg. Sem igazi erdő, sem jó időjárás sincs már hozzá.
Napraforgónál már nincs ilyen gondom, mert saját telephelyen belül történik minden, hordás és pergetés is. A napraforgó ritkán egyidejű vetés, így nem is egyszerre virágzik. Jobbára lehet hordásban kényelmesen pergetni, itt az esetleges délutáni nagy ráhordások miatt, szoktuk csak a déli órákig végezni a pergetést.
 

Üdv! Van e olyan tag itt aki régóta dolgozik nb fekvővel és egész évben le van zárva az anya mondjuk egy nb18-ban 8 keretre és igazából úgy méhészkedik vele mint egy rakodóval csak értelem szerűen oldalra dolgozik nem felfelé? Vacilálok a rakodó meg e gondolat között csak nem szeretnék váltani mivel ezzel tanultam anno de mégis valahogy megkönnyíteném a munkát és nem költenék megint átállásra. Kérek mindenkit hogy normális segítséget adjon mert ez elég fontos lenne nekem! Köszönöm előre is!

Miért pont nyolc keretben gondolkodsz? Az NB+félkeret rakodó is 10 keret egész évben.

Sziasztok!

Meg szeretném kérdezni van-e olyan közöttetek aki a nem egyenlő lépes Hunor kaptárjait úgy használja , hogy a hunor fészek alatt van egy plusz fél fiók egész évben? Ha igen mik vele a tapasztalatai? Főleg az akác utáni időszak érdekelne, hogy egy erős családnál olyankor egy ilyen rendszernél milyen képet mutat a fészek? anya petézése, virágpor elhelyezése, stb ...

Kedves méhésztársak!

Hát, örülök, hogy ide találtam. Végignézetm az előzményeket és sok hasznosat olvastam eddig itt. 2012 óta ismerkedem közelebbről a méhészettel. Hol nagyobb, hol kisebb intenzitással. Most ott tartok, hogy sok okból kifolyólag 3 féle kaptártípusban 43 családunk van. Az egységesítés irányába szeretnék elmozdulni és kinéztem magamnak az Nb 18-ast. Ebben a fórumban sokmindent írtatok róla, ami nekem nagyon jól jött. De maradtak még kérdéseim. Nagyon megköszönöm, ha a szakavatottabbak tudnak válaszolni rájuk, vagy akár csak véleményt mondani.

1. Érdemes-e a Madarász-Cicatricis féle kaptár rövid oldalán levő kijáróját áttenni a hosszabb oldalra? Így meleg építményes lenne a 12-es rész.
Az előnye szerintem az lehetne így, hogy repcén a mézet a 9 fészekkeret mögé hordaná a család 3 keretbe (a Péntek féle kaptár működési elve szerint), így tudnék tiszta repce mézet is pergetni. (Van-e más mód esetleg arra, hogy repce mézet tudjon az ember pergetni az Nb 18-asból?)

2. Láttam olyan megoldást az interneten, hogy az Nb 18-as alá higiénikus aljat és belső virágporszedőt is tesznek. Nem hátráltatják-e ezek az elemek a méhcsalád fejlődését ebben a kaptártípusban?

Tisztelt Méhészklub olvasók!
Többen kérdezték tőlem, hogy ebben az időszakban mit csinálok a méhekkel.
A jó időt kihasználva, szűkítem a családokat, és a fészekből kikerülő kevésbé mézes lépeket felkarcolom.
Ezzel minimális teendője van a méhcsaládnak, mivel nem kell invertálni, egy sima fuvarral megoldják a méz átpakolását.
És most oda teszik ahova kell!
Néhány nap alatt ebben a jó időben a kikelt fias helyére szépen bepakolják ezt a plusz kaját.
Kutatás?
Minimális, egyáltalán nem zavaró, késő délután lendületesen tudok dolgozni.
Sokan nem szűkítenek, és rakodósok teljes fiókon teleltetnek.
Mindenki másként csinálja.
Senkit nem fikázok le azért, mert nem a szűk fészken való teleltetés híve.
Lényeg az, hogy jó helyen legyen az élelem.
Természetesen bomba családoknak, tökig mézes fiókon mindig jó helyen van az élelmük.
De hol vannak az idén ilyen méhcsaládok, "Kívancsi" lennék rá?
A saját méhészetemet jelen állásban közepesnek ítélem meg.
Összesen pár család nem üti meg a termelő család fogalmát, de azok mennek tartalékba.
Voltak már jobb méheim is, de sokkal gyengébbek is.
Jelenleg az állományom nagy része 6 NB kereten van, amelyeket szépen takarnak a méhek.
Ezek között vannak olyanok melyeket nehéz volt ebbe a szűk fészekbe betuszkolnom, de sok méhcsaládnak éppen jó a méret.
Ha valaki ere azt mondja gyengék, ám legyen.
Ez éppen 8,5 Hunor keret csurig méhekkel.
Ugye ez már nem is olyan kicsi.
Na de nézzünk körül a szomszédban.
Közel 500 NB családos méhészet nagy része is 6 NB keretre szűkített.
Amikor kivette a kolléga a középső keretet, az alján csüngtek a méhek. (Az enyémek ennyire nem jók.)
És a szűk fészken kívül is 2-3 léputcában sűrűn voltak méhek.
Erre a kolléga azt mondta, majd a mínuszokkal behúzódnak.
Irány a Hunoros kolléga, aki azt állította, hogy a méztérben is van még jócskán "bogár".
Nézzük meg.
Reggel 9-kor a méztéri kereteken nem volt méh.
Nézzük a fészket!
Felülről jót mutatott.
Szélső keret ki, 10 méh volt rajta!
Másik oldal ugyan az!
Az én méhcsaládjaim is eddig 8-10 NB kereten voltak, de sűrűn 6 keret takar a nagy része.
Van néhány 5-ös is, és három 4-es, de ugyanannyi 7-es.
Legtöbbnél 2 keretben max. nyitott tenyérnyi fedett fias, de volt olyan család ahol semmi fias, és olyan is ahol, intenzíven petézett az anya.
Hát így állunk.
Ha a jelenlegi méhtömeg megmarad nem látok különösebb gondot.

Nagyernyei Attila

Hogyan tovább?
Látom több klubtagnak is tetszik  írásom, így folytatom.
Ott tartottunk, hogy a kevésbé, vagy félig mézes lépeket felkarcolom, és a szűk fészken kívülre helyezem úgy, hogy a méhek könnyen hozzá tudjanak férni, de a kijárótól minél távolabb.
A keretek tetejére (keresztben) ráhelyezek egy vastag szívószálat!
(Buchinger György az egyik Mesterkurzoson erre mondta, hogy varázspálcák.)
Ez a felső méhjárat, amely utat biztosít a spájzba.
Itt, a felső takaró alatt van a meleg, így tudnak a léputcák egymással "kommunikálni".
Örösi tanár Úr a keretek felső harmadában egy 5 forintos lyukat fúrt, pont ezért.
Figyelem!
A méhek ezt a plusz élelmet néhány nap alatt átfuvarozzák a nekik megfelelő helyre.
Igen ám, de történhet olyan, hogy az anyát kicsalják fészken kívülre, a frissen felkarcolt keretekhez.
Ez a méhcsalád vesztét jelentheti a telelés alatt.
Emiatt, akár a fagyok beállta után pillantsunk rá felülről a méhcsaládokra.
Néhány alkalommal (még Hunoros időszakomban is) megtörtént, hogy a fészek mellé, az üres fiókra tanyázott a fürt. (legtöbbször két fiókon teleltettem, hogy ne kelljen hajolgatnom)
Ekkor nincs mese, vissza kell őket seperni a mézes lépekre.
Tavaly egy sem volt ilyen, két éve viszont három is.
Ezt fészken kívüli állapotnak hívom, ami ha úgy marad, végzetes.
A méhanyák egyébként ott kezdenek tavasszal, ahol most az utolsó fiasok vannak!
Én a Hunort mindig ellenőriztem, és ezeket a kereteket kivettem!
Felülről jót mutat, viszont a fias felett csak pár centi mézkoszorú van.
Ha ez egy keretben van így semmi gáz, de ha kettőben,  és azok egymás mellett vannak, az már baj lehet.
Egyszerű a történet, a széléről tökig mézest kell beemelni a kevésbé mézesek helyére.
Én a Hunort is szűkítettem, és ott is karcoltam ebben az időszakban a lépeket.
Élelem miatti pusztulásom még soha nem volt.
Súlyos amit írok, de véleményem szerint ha a méhcsalád élelemhiányban pusztul el, az a méhész bizonyítványa.
Nálam megbukott.
Nagyernyei Attila

QUQURIQ !!!

Azt a "varázspálcát" a valamire való méhcsaládok maguk zugolják fel a felső takarást felnyomva. Persze nem a tél kellős közepén, hanem már most!
...de azért jobb a megelőzés, mert nem minden család dübörgő. Ezt mindenki a saját állományán tapasztalhatta.

Kiskakas

Laci.
Nálam a családok már rég kialakították a viaszhidakat.
Jártam olyan méhészetben, ahol a méhész nem tudja elviselni ha a keretek tetején zugolnak a méhek. Rutinból "letolja."
Én meghagyom nekik, csak tudják mit akarnak kezdeni vele

kivancsi111
Klubtag
****
Hozzászólások: 469
Összes lájk: 874
Nem: Férfi
Profil megtekintése  Privát üzenet (Nem elérhető)

Re:Méhlegelő
« Válasz #1205 Dátum: 2016. Október 03. 21:40 »
Idézet
Szerintem nem dolgozik kevesebbet, mert megtöbbszörözhette azóta az állományát. Felénk így váltottak. Termésátlaguk biztosan kisebb lett, mert a családszám növekedése fordítottan arányos az átlagterméssel. Zárt anyás NB-vel nem lehet versenyezni, csak nagyon jó vándorlással. Viszont nem mindegy, hogy a 25kg-ot 100-al, vagy 500-at a 20kg szorozzák. Az sem rossz, amikor -mivel nem zár anyát- nem az öreg néppel dajkáltat akác után, és nem ismeri ez okból sem a nozémát. Az is jó érzés amikor van néhány (száz) tartalék, ami általában nem kell, és el lehet adni


Értelek nagyjából, de a számok durvák, ha a manust 100 fekvő család keresztre feszítette, nem hiszem hogy 500 családdal rakodóba, csupa öröm a méhészkedés (meg a lomolás) neki.

111

Azért írtam hogy nagyjából értelek csak, meg nem is egy vidéken vagyunk az biztos, méhészeti szempontból sem.
Felénk azért nem esnek hasra a rakodótól, pedig már az van több, de nem sokkal.
Itt mindenki vándorol, mert muszáj, a mézterek korán fent vannak, és soká jönnek le.
Mondjuk 150-ig el tolicskázzák molnárkocsival, nagy futóval, fölötte már inkább konténerben vannak általában a rakodók.
Itt az alföldön nem érik egymást az 500-1000 családos méhészetek, 2-300 családos az van azért, de abban ugyanúgy megtalálható a fekvő is meg a rakodó is. Mindkettőben vannak kitűnő méhészek, igen jó eredménnyel, és vannak akik nem megy a dolog. Itt az intenzív vándorlásból kifolyólag, épp a rakodóknál van a több gond, ha nincs jól felépítve a technológia, akkor ritkán jut a fészekbe, meg "sose ér a végére", folyamatos a csúszás, mikor már kicsit tüzetesebben át tudja nézni a fészket sokszor már késő.

Felétek drágább a kégli az biztos, de ebből kifolyólag sokkal több méhet is kell tartani elismerem, ha venni akarsz egyet .

Ha már méhészkedésre adta az ember a fejét, ezen a vidéken, és még valamicskét profitálni is akar, akkor nincs más választása vándorolni kell. Vándorolni rakodóval sokkal macerásabb, mint fekvőkaptárakkal ebben osztom Robi véleményét.

De azért nem értem kiváncsi111-et, tudhatná hogy milyen a nép, nem kellene direktbe irritálni az állandó dicsekvéssel. Mert sajnos az átlagnak, nem az fog lejönni hogy pozitív példaként tekintsenek rá. Ami persze errefelé nem is tudna 100%-ban működni.
Amint kénytelen az ember vándorolni rögtön átértelmeződnek a dolgok. Teljesen más a telephely megszokott komfortjában ténykedni, mint az ideiglenes vándortanyákon. Többnyire csak akácra vándorlok, de lassan az már ez sem lesz tartható. Egyre romlik a terület méheltartó képessége is. A vándorlás egyre kikerülhetetlenebb lesz. Persze lehet vándorolni rakodó kaptárakkal is, kicsit több munkával. De maga a vándorlás elég erőteljesen behatárolja a méhészetek nagyságát, többnyire az egy fuvarnyi és alatti állományok a jellemzőek. Többnyire jövedelempótlás a cél. A méhészek általában tőkével nem rendelkeznek, tehát egy kisebb állomány átállítása fekvőből rakodóba, már csak az anyagiak miatt is akádályba ütközne. Nincs adatom arról, hogy jelenleg milyen a kaptártípusok aránya, húsz éve még ritkaság volt erre a rakodó kaptár. De talán ez általánosan is elmondható a keleti országrészről. Annak meg szerintem semmi köze a kaptártípushoz, hogy valaki a gépalól adja el a mézét. Mert ez vagy a csóróság, vagy ami még érthetetlenebb egyszerűen bevett rutin, ami meg ostobaság. Az ezredforduló környékén egy méhész, arra hivatkozva készítette a kaptárjait, 2 családos NB 24-es re mert így csak fele helypénzt kellett fizetnie az erdőn, akkoriban az 50 ft/ kaptár volt  . 

111

Kiváncsi111!

Az érdem nem az enyém  , találkoztam az illetővel, csak  tovább adtam a történetet. Nem érvként hoztam fel, hanem csak szélsőséges esetként, kontrasztként hogy mennyire is más világban élünk.
Gondolom nem sűrűn jársz a keleti végeken. Még csak hagyján ha nem tér le az ember az egy számjegyű főutakról, de onnantól kész időutazás. Szerintem erefelé, még az álmok is szerényebbek.