Mézmarketing / Mézhamisítás / Mézárak

  • 2907 válasz
  • 1112789 megtekintés
*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #75 Dátum: 2014. Június 22. 22:23 »
Az a sejtésem, hogy nem az volt a legnagyobb baja a sziszegős akácméznek, hogy híg volt. A szépen kezelt híg akácméznek nem szabadna erjednie. Attól tartok, hogy más a baj.
1.
Fedelezéses mézet soha nem kap nálam a vevő, azt mi esszük meg, mert abba belekerülhetnek mézbe nem való dolgok is.
2.
Tisztátalanságok a pergetőben, mézes kannában, szűrőben, csapos kannában üvegben.
3.
De erre gondolni se merek. Éretlen cukoretetéses valamit pergetett ki a méhész és a természet adta savtartalom hiánya miatt erjed a végtermék.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #76 Dátum: 2014. Június 23. 06:18 »
Mézbornak kiváló!
Nagyernyei Attila

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #77 Dátum: 2014. Június 23. 09:53 »
Az a sejtésem, hogy nem az volt a legnagyobb baja a sziszegős akácméznek, hogy híg volt. A szépen kezelt híg akácméznek nem szabadna erjednie.
Geddekas!
Én pedig attól tartok, hogy Attilának van igaza. Már előre félek, hogy mit kapsz Arisztaiosztól! A cukortartalom konzerváló képességét az adja, hogy ozmotikus hatást fejt ki a különböző mikróbákra. Az egyes mikroorganizmusok ozmotikus rezisztenciája különböző. A legmagasabb a gombáké. Ezek erjesztenek alkoholosan.  Az alkoholt pedig ecetsavasan. Egyszerűen arról volt szó, hogy ahhoz híg volt a méz, hogy ne tudjon az alkoholos erjedés megindulni. A tejsavas erjesztéshez szükséges baktérium kultúrához már tömény volt a méz cukortartalma. Az alkoholos erjedés velejárója a szén dioxid képződés, ami ledobta a tetőt. Meg persze a heterofermentatív tejsavasé, ahogy nemrég Arisztaiosz leírta (hidd el érdemes elolvasni amit ír, mert sokat lehet tanulni belőle). Akkor viszont nem lenne ecetes, hanem kovászos uborka jellegű.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #78 Dátum: 2014. Június 23. 11:30 »
Szerintem Arisztaiosz most ollózza össze az internetről rosszmájúsága alapjait. Ez tartja életben meg a ciánkáli. De ez esetben sikertelen lesz, ugyannis csak a repce erjed ha híg, az igazi nektárból származó akácot, ha a méhész higiénikusan dolgozik, akkor se tudja olyan hígan pergetni, hogy megerjedjen. Nem írom le, hogy miért, had izmozzon egy kicsit Arisztaiosz koma. Fent van az interneten a megoldás, de nincs explicit kimondva. Még talán én is írtam róla.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #79 Dátum: 2014. Június 23. 12:36 »
Repce méz jelenlegi felvásárlási árát tudja valaki?
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #80 Dátum: 2014. Június 23. 21:29 »
820-860
Üdv:Attila

*

zümi

  • *****
  • 1382
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #81 Dátum: 2014. Június 23. 21:34 »
Köszönöm!
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #82 Dátum: 2014. Június 23. 21:43 »
az igazi nektárból származó akácot, ha a méhész higiénikusan dolgozik, akkor se tudja olyan hígan pergetni, hogy megerjedjen.
Én azért várom a magyarázatot. Itt ugyanis egymással szemben áll két állítás: nem tudja olyan hígan pergetni, hogy megerjedjen: a méhek pont azért sűrítik a nektárt, és fedik le, mert képes magát úgy megszívni a levegő magas páratartalmából is, hogy olyan híg legyen, ami megerjed. A másik: csak ha belekerül valami. Az alkoholos erjedésért felelős gombák mindig megjelennek egy cukoroldatban, ahhoz nem kell higiéniát mellőző pergetés. Próbálj meg híg cukoroldatot csinálni, sterilizálhatod is felfőzéssel, rakd ki az edényt a levegőre, és nézd meg, hogy megerjed-e? Szerinted nem fog ?

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #83 Dátum: 2014. Június 23. 21:51 »
Várjuk meg, elsőnek mit mond az ördög ügyvédje. Ő mindent jobban tud. Most bizonyíthat.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #84 Dátum: 2014. Június 24. 23:15 »
Az a sejtésem, hogy nem az volt a legnagyobb baja a sziszegős akácméznek, hogy híg volt. A szépen kezelt híg akácméznek nem szabadna erjednie. Attól tartok, hogy más a baj.
1.
Fedelezéses mézet soha nem kap nálam a vevő, azt mi esszük meg, mert abba belekerülhetnek mézbe nem való dolgok is.
2.
Tisztátalanságok a pergetőben, mézes kannában, szűrőben, csapos kannában üvegben.
3.
De erre gondolni se merek. Éretlen cukoretetéses valamit pergetett ki a méhész és a természet adta savtartalom hiánya miatt erjed a végtermék.

Geddekas!

 Nagyernyei Attila egy szóval sem mondta, hogy akácméz "szuszogott" előtte... Ő egy "fiatalos design"-os mézesüvegről beszélt. Azt persze nem tudom, miből látszott a design fiatalos volta, de ha ő mondja...

Az ön savtartalommal kapcsolatos teóriája pedig egy marhaság. A méz savtartalma nem csak a nektárból származik, sokkal lényegesebb a méhek garatmirigy-tevékenységéből származó savtartalom, illetve az enzimek bontó tevékenységének következtében képződő savtartalom. Kiss vizsgálatai szerint (1983) a méz savtartalmát legnagyobb részben a glükozoxidáz enzim által termelt glükonsav adja, a garatmirigy emellett termel hangyasavat, némi ecetsavat és igen kevés sósavat is. A HMF bomlástermékei a hangyasav és a levulinsav. A HMF alacsony pH érték mellett instabil. A  legfontosabb növényi eredetű savak a mézben a foszforsav, citromsav, almasav, borostyánkősav, piroglutaminsav, pirolidon-karbonsav, malonsav. Mikroorganizmusok erjesztő tevékenysége következtében található a mézben még tejsav, vajsav, ecetsav is.
A méz "romlása" igenis a víztartalommal van összefüggésben, ezért nem engedhető meg 20 %-nál magasabb víztartalom, az Élelmiszerkönyv szerint az ennél magasabb víztartalmú termék nem is nevezhető méznek. Egyébként tökéletesen tudnia kellene, hogy a mézek átlagos pH értéke 3,6-4,5 között mozog, csak az édesharmat-eredetű mézekre jellemző a 4-4,5 pH, a többi hazai mézet inkább a 3,6-4 pH közötti tartomány jellemzi. Ellentmond a savtartalom hiány következtében bekövetkező erjedés elméletének az is, hogy éppen az erjedt mézekre jellemző a magasabb savfok, nem véletlenül adja meg az Élelmiszerkönyv, hogy a méznek nevezhető termék savfoka maximálisan 50 milliekvivalens/kg lehet. E fölötti savfok esetén a méz részlegesen erjedt lehet, s csak "sütőmézként" kerülhet értékesítésre.
A széndioxid-termelődés egyébként az alkoholos erjedésre utal, ha ecetsavas erjedést is tapasztalnak, az elsősorban az ecetbaktériumok tevékenységét bizonyítja, azok oxidálják az etanolt ecetsavra. Egyébiránt az ecetbaktériumok közül sem mindegyik nemzetség tagjai erjesztik az etanolt kizárólag ecetsavvá, az Acetobacter nemzetség a képződött ecetsavat tovább oxidálja szén-dioxiddá (és vízzé). Ezeket az ecetsav baktériumokat nevezik "túloxidálóknak" (pl. az Acetobacter peroxidans), szemben az "aluloxidáló", az etanolt csak ecetsavig oxidáló Gluconobacter nemzetséggel (pl. Gluc. suboxydans). Van a kettő között is átmenet, az ún. középoxidáló fajok, melyek a képződött ecetsavat csak nagyon lassan képesek továbboxidálni (pl. az Acetobacter aceti). A Gluconobacterek tovább-oxidáló képességének hiánya abból ered, hogy nincs működőképes citromsav-ciklusuk, tehát a ciklus köztes-termékeit nem képesek oxidálni. Az oxálecetsavat -és több szubsztrátot-, mint pl. a tejsavat ezen oknál fogva a piroszőlősavon keresztül oxidálják ecetsavvá. A glükózt és más cukrokat is képesek hasznosítani , elsősorban a pentóz-foszfát cikluson keresztül, tehát a glükóz-lebontást részben alternatív úton végzik. Ezek a glükonsavon át 2-ketoglükonsavat, majd 2,5-diketoglükonsavat képeznek, mely utóbbi nagyon labilis vegyület. A spontán bomlástermékek barna színűek, jellemző ezen lebontásmód pl. a Gluc. melanogenum fajra.
Az Acetobacter fajok -miként említém- teljes citromsav-ciklussal rendelkeznek, ezért képesek az ecetsavat is szénforrásként felhasználni. Ezt a glioxálsav-híd segítségével képesek megvalósítani, amely nem csak két molekula ecetsavnak oxálecetsavvá történő alakítását eredményezi, hanem lehetővé teszi a ciklus intermedierjeinek felhasználását a szintézishez, valamint a ciklus normális működése révén redukált koenzimek képződését is. E koenzimek az elektrontranszport lánchoz kapcsolt oxidatív foszforiláció révén ATP szintézisére szolgálnak.
Tehát leszögezhetjük, hogy az Acetobacter-fajoknak jelentős szintetizáló képességük van, szemben a Gluconobacter fajokkal, melyek tápanyag-igénye hiányos anyagcsere-rendszerük folytán sokkal összetettebb.
Az ecetsavas erjedés valójában az aluloxidáló fajoknál részleges, a túloxidálóknál teljes oxidációt jelent. Mint már említettem, az ecetsav nem kizárólag az ecetsav-baktériumok erjesztő tevékenységének végterméke, jelentős mennyiségű ecetsav képződik a heterofermentatív és kevertsavas erjedés során, valamint egyes Clostridium baktérium-fajok esetében a szénhidrátok anaerob erjesztésének egyedüli végterméke az ecetsav. Már azt is említettem, hogy az élesztőgombák közül a Brettanomyces fajok azok, melyek jelentősebb mennyiségű ecetsavat termelhetnek az etilalkohol és szén-dioxid mellett a szénhidrátoknak a némi oxigén jelenlétében lefolyó erjesztése folyamán (Custers-effektus).
Irido jó meglátása, hogy az élesztők és egyéb erjesztő szervezetek tevékenységét a magas cukortartalom képes ellehetetleníteni, hiszen a magas cukortartalmú oldatok -miként a méz is- a magas cukortartalom igen erős ozmotikus szívóerővel rendelkeznek. Egyszer írtam már erről a "Ződön", de hogy ne kelljen keresgélni, megismétlem: a 25 súlyszázalékos invertcukor oldat ozmotikus szívóereje 23 atm, 50 súlyszázalék esetén ez 120, 80 súlyszázalékos oldat esetében pedig 250 atm... Ezt az ozmotikus szívóerőt kell az erjesztő szervezeteknek, élesztősejteknek megfelelő ellennyomással kompenzálni, s erre csak nagyon kevés élesztő-faj képes (ilyen magas cukortartalom mellett erjeszteni képes élesztőfaj pl. az ozmofil tulajdonságú Saccharomyces rouxii élesztő-faj). Egyes élesztő-törzsek a 400-600 g/l cukortartalmú oldatokat is képesek részlegesen erjeszteni, de pl. egy 60 súlyszázalékos cukoroldatból a magas cukortartalom mellett is erjesztőképes élesztő-törzsek is csak 10-11 %-nyi cukrot voltak képesek alkohollá kierjeszteni. Tehát az alacsony víztartalom erjedésgátló hatása egyértelműen bizonyítható, s emellett még nem szabad megfeledkezni a hőmérséklet és az induló csíraszám, valamint az oxigén (levegőztetés) szerepéről sem. Magasabb hőmérsékleti optimuma van néhány ún. "vadélesztő" fajnak (Brettanomyces, Kloeckera, Torulopsis  fajok), mint a Saccharomyces fajoknak, az élesztők szaporodását és erjesztő tevékenységét az oxigén jelenléte elősegíti.
A szervessav-tartalom sokkal kísebb hatást gyakorol az élesztőkre, mint azt sejtetni igyekszik, az élesztőgombák anaerob tevékenységének optimuma 4-6 pH között van, de vidáman erjesztenek a mézek átlagos pH értékén is, csak 3 pH alatt válik lassúbb lefolyásúvá az erjedés. Jelentős viszont az ecetsav gátló hatása az élesztőkre, 2 g/l ecetsav-tartalom az élesztők csíraszámát akár felére is csökkentheti, 10 g/l ecetsav-tartalom a Saccharomyces cerevisiae élesztőt teljes mértékben gátolja, de ismertek extrém ecetsavtartalmat is elviselő élesztők is, a Schizosaccharomyces pombe 10 g/l ecetsav-tartalom mellett csak 20-30 %-os gátlást szenvedett, a Saccharomycodes ludvigii-ból izolált törzs pedig még 22 g/l ecetsav-tartalomnál is képes volt erjeszteni...
A méz mikroflórája rendkívül gazdag, hiszen a nektárral, virágporral behordott mikrobák mellett a természetes emésztő-flórából származó szervezetek is akadálytalanul belekerülhetnek. A tejsavbaktériumok az emésztőrendszer mikroflórájához tartoznak, a növényekről nagyon sok élesztőfaj jut be a kaptárba (Saccharomyces, Schizosaccharomyces, Torula élesztők a leggyakoribbak, de leírtak a mézből Brettanomyces, Candida, Hanseniospora, Hansenula, Torulaspora, Torulopsis, Pichia élesztőfajokat is). Le kell szögezni tehát, hogy nem a "higienia", a fedelezési méz visszatartása az elsődleges a méz erjedésének megakadályozása szempontjából, hanem a méz víztartalma. Természetesen a higienia is fontos, hiszen élelmiszerről van szó, de ha 20 % vagy az alatti víztartalom mellett palackozza a méhész a mézét, s légmentesen zárja az üveget (a méz erősen higroszkópos!), akkor az a méz soha nem lesz képes erjedésnek indulni. Az is egy geddekasi blődség, hogy a cukoretetésből származó "méz" és annak alacsony savtartalma okozná az erjedést, hiszen ezen logika mentén megengedhetetlen lenne a méhek szirupos etetése, azon történő teleltetése... Azt sem értem, hogy a rakodókasos technológia elengedhetetlen technológiai elemeként alkalmazott -szinte folyamatos- "cumiztatás jelentette ellentmondást miképp képes feloldani, lévén tudomásom szerint ön is cukorsziruppal cumiztat. Azt már meg sem merem kérdezni, amit egykor megkockáztattam: árulná már el nekünk, miképp, s honnan szerzi be a bio-répacukrot, amivel a hordástalan időszakban gyakorta eteti a bio-méhecskéket...

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #85 Dátum: 2014. Június 25. 01:52 »
Arisztaiosz! Ez csak elégséges érdemjegyet érdemel. És ennek örülj, mert csak azért nem kapsz egyest dolgozatodra, mert látszik, hogy több napot dolgoztál rajta és ollóztál innen-onnan. Az általam állítottakat egyetlen mondatoddal se tudtad megcáfolni. Akkor se tudtad volna, ha több hónapig nyomozol az interneten, mert a méhészet egy kézműves szakma és gyakorlatának hiányában kényes kérdésekben képtelenség helyes megállapításokat és összefüggéseket felállítani.

Az akácvirágban a nektár védett helyen van, természetes módon nagyon kevés szennyeződésre van lehetőség. Bár a fürt több napon keresztül virágzik, de egy-egy virág alig több mint 24 órát van nyitott állapotban. A pergetett akácméz nem ritkán magas víztartalmú, de 24 %-osnál hígabbal még nem találkoztam. A 76 %-os cukoroldat ozmotikus szívóereje elég nagy az erjedés meggátlásához. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a méhek mézgyomrában van egy kis szervecske, ami az oda nem illő alakos elemeket (pl. élesztő sejtek) szűri és továbbítja a középbélbe. Vagyis mindannyiszor, ahányszor a méhecske kiköpi és felszívja érlelés során a készülő mézet, tisztul is. Ugyanakkor a savtartalommal se volt gond soha ezekkel "híg" mézekkel. Hogy miért? Ezt részletesen leírta Arisztaiosz. Mindannyiszor, ahányszor áthalad a méhecske szájszervein, garatján és mézgyomrán a készülő méz, nő a savtartalma.

Mindezek alapján tehát ha a "méz" sziszeg, vagyis erjed, akkor annak simán lehetnek az okai azok, amiket felsoroltam.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

irido

  • ****
  • 488
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #86 Dátum: 2014. Június 25. 07:07 »
Geddekas!
Te figyelmen kívül hagytad a cukoroldatok higroszkópos tulajdonságát. 95 %-os relatív páratartalom mellett a méz felveszi a vizet, és ha a méhész ekkor pergeti ki, akkor a méhek már nem tudják szárazabb időben csökkenteni a víztartalmat. Arról nem is beszélve, hogy magadnak mondasz ellent azzal, hogy csak akkor erjed meg, ha belekerül valami. Akkor most képes megerjedni az akácméz vagy sem ? Hiszen ha megfelelő az ozmotikus szívóereje, akkor teljesen mindegy, hogy pergetéskor szennyeződik, annak nem lenne szabad megerjednie, hiszen az ozmózis elpusztítja, tehát erjeszteni nem tud.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Június 25. 07:18 írta irido »

Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #87 Dátum: 2014. Június 25. 07:43 »
Arisztaiosz!
Három évig dolgoztam egy reklám-marketing cégnél.
Engedje meg, hogy eldöntsem a címkén látott információ (maci) alapján, hogy idős, vagy fiatal méhész műve van az üvegben.
Akácmézről van szó.
Önnek mindig hiányos az információja, és úgy vádaskodik.
Ezért nem haragszom, és egyébként is visszavette magát.
Csak így tovább. Az üvegben lévő folyadék,tea "sűrűségű" volt, a szívószálat a méhész elfelejtette mellékelni.
Nagyernyei Attila

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #88 Dátum: 2014. Június 25. 09:43 »
Irido!

A mézet nem tepsiben sem nem tálban, hanem kannában vagy hordóban, de mindenképpen zárt edényben tároljuk. Az edényen belül a tömeg felület arány általában kicsi, ezért a higroszkóposság jelentősége helyes tárolás esetén csekély. Vizsgáltam már spektroszkóppal a víztartalom különbségét hordóban a méz felszíne és belseje között, nem haladja meg az 1 %-ot.

A helyesen kezelt, de 24 % vizet tartalmazó akácméz nem sziszeg, nem erjed, de üvegbe öntve lötyögős, teaszerű.

A 80 %-nál kisebb cukortartalmú méz már üvegbe téve lötyögősnek hat. Méz viszkozitása hirtelen változik. Az igazi recsegősen, szalagosan ömlő sűrű méz kb 82 % cukortartalomnál kezdődik.

Volt méhész, aki olyan helyen tartotta a mézét, ahol beázott a tető és a hordó éppen nyitott volt. A bajt úgy próbálta orvosolni a méhész, hogy a hordó tetejéről a behígult mézet elvette, de sajnos olyan mértékben szennyeződött a méz, hogy az egész hordónyit cefrébe kellett öntenie.

A kezdő méhész gyakran elköveti azt a hibát, hogy a fedelezésről lecsurgó mézet a hordó tetejére önti. ÉLETVESZÉLYES! No nem a szó legszorosabb, hanem átvitt értelmében. A fedelezésbe (különösen a vándortanyán) a munkánk során olyan sok oda nem való dolog kerül, hogy erről dolgozatokat lehetne írni. Pár kg fedelezéses méz képes az egész hordót tönkretenni. Különösen akkor hatékony ez a hiba, ha a méz egyébként is túl korán lett elvéve a méhektől.

Rendkívül ritkán, mohó kapzsi méhésznél előfordulhat olyan is, hogy este még nagy adaggal etetett és nem restelte magát, másnap pergetett. Szóval a hülyeségnek számos változata létezik, amivel tönkre lehet tenni a mézet és a jó hírnevet.


U.i.:
Iridó!
Nem tudom, hogy kötekedsz vagy tényleg keresed az okát, milyen hibákat lehet elkövetni a méz kezelése során?
2010-ben annyi eső esett az akác alatt, hogy nem lehetett 80 %-nál sűrűbb mézre várni. Az én mézem hordónként változóan 75-80 %-os volt, de nem erjedt meg, mert tisztán kezelt méz volt.

Ha a méhész hibákat végiggondolod, akkor minden esetben ott van a háttérben a szennyezés mellett a jelentős hígulás. A fedelezéses méz szennyezett és híg. Ha az esti etetés került bele, akkor is híg, sőt akkor az etetőnek a mikroflórája is bekerül a pergetett valamibe, merthogy méznek nem nevezném ezt. Ha a hordó nyitva van és beleesik az eső, akkor is hígulás plusz ami a beázott tetőről mindenféle mikróba bekerül a mézbe.

A leggyakoribb hiba kezdő méhészeknél a hígan való pergetés mellett, hogy a fedelezésről lecsurgó híg mézet hozzáöntik, sőt keverik a többi mézhez.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Június 25. 10:28 írta Geddekas »
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

Re:Mézmarketing / Mézárak
« Válasz #89 Dátum: 2014. Június 25. 10:32 »
A túl hamar kipergetett akácméz akkor is meg tud "buggyanni",ha maximálisan figyel az ember a higiéniára.Tuti recept: pl.:két 5kg-os nap után harmadnap pörgesd meg őket,garantált a siker.  ;) Sokan beleestek abba a hibába,hogy sajnálták a méhektől a mézet és gyorsan kiszedték még a rossz idő előtt.Olyan apróságokkal,hogy még nincs beérlelve nem igazán foglalkoztak.Az eredményt ugye ismerjük,ezek után gondolom az illető is megtanulja,hogy mikor kell pörgetni...

"Sose az elképzeléseidből indulj ki! - ez az, amit állandóan ismételgetek: sose a tudás állapotából indulj ki. A tudás azt jelenti, hogy már előre a fejedben cipelsz egy végeredményt, amit valahonnan kölcsönkaptál. Az élet olyan hatalmas, hogy nem szoríthatod elképzelések közé. Minden elképzelés csak részleges lehet. És mihelyt a részleges teljesnek nyilvánítja magát, fanatizmus, ortodoxizmus lesz belőle, mely tompa, ostoba elméket szül."
Osho
„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”