MÉHÉSZKLUB

TÉMÁK => Szakmai kérdések => A témát indította: Geddekas - 2014. Április 01. 23:37

Cím: ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Április 01. 23:37
Ma hívott egy barátom, hogy Ő szeretne most atkát irtani. Azt mondtam neki, hogy ne kapkodja el, most nagyon nem célszerű, mert minden méhecskére szükség van a fejlődés, szaporodás időszakában.

A fenti mondataimban benne van, hogy azt atkairtó szerek az atkán kívül ölik a méheket is. Még a legkíméletesebbek is!

Most olvastam szlovén kutatóknak az Apidologia újságban 2007-ben megjelent cikkét, amiben szépen bizonyítják, hogy az amitráz és az oxálsav is okoz méhelhullást, sőt fiasítás veszteséget is. Szóval annak a koratavaszi tízen-huszonegy-néhány atkának az elpusztításáért ne áldozzunk fel többszáz méhet és lárvát. Ugyanis nemcsak a kifejlett méhek, hanem a lárvák is pusztulnak az atkairtó szerek hatására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Május 11. 22:26
QUQURIQ!

Figyelem!
 Sok volt a fiasítás, sok lesz az atka is! :o
Igaz, ahol bőven volt raj, ott az atkák is feleződtek a rajjal!
Lehetőleg túlzsúfolt vándortanyát kerüljétek.
Akinek akác után akinek nincsen méhlegelője amiről pörgetni lehetne, egy gyors atka irtással jutalmazza a méheit!
Csak az áru méz elvétele után!!!
Figyeljétek a természetes atka lehullást is!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Május 23. 07:56
Sziasztok.
Átnézegettem a családjaimat és nekem tényleg sok az atkám.
Kérdésem ehez kapcsolódna. Védekeznem kell, ez biztos. Alkalmazható ilyenkor az oxálsav szublimálva?
Találok az atka elleni védekezés hazánkban is elterjedt módjairól szakirodalmat valahol? Főleg az oxálsav, hangyasav, tejsav érdekelne hogy mikor lehet, mennyire terheli meg a méhek szervezetét, hagy-e szermaradványt. Létezik olyan hatékony mód (szer) ami a két hordás között időszakában alkalmazható lenne az atka gyérítésére?
Eddig mindig kibírtuk védekezés nélkül napra végéig de ez most nem fog menni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Május 23. 11:05
Az atkairtó szerek mindegyike több méhet öl meg, mint atkát. Hogy két példát mondjak, semmivel sem kíméletesebb a méhlárvákkal szemben az amitráz, mint az oxálsav. De ugyanígy a taofluvalinát és a kumafosz sem kíméli a fiasítást. A kifejlett méheket is ölik ezek a szerek, de sokkal erőteljesebben a lárvákat, tehát a nyitott fiasítást. Ezért kell az kezeléseket olyan időpontban csinálni, amikor kevés fiasítás van, vagy a méhveszteség nem okoz jelentős veszteséget a termelésben.

Az oxálsav izzítás azonos hatású az amitráz furettózásával vagy a tejsav furettózással, tehát ezek csak sorozatkezelésben hatékonyak, hiszen a hatástartamuk rendkívül rövid. Előny a gyors munkavégzés. Bár az oxálsav izzításról még ezt se mondhatjuk el, hiszen kaptáronként 2-3 perc a kezelés. Hátránya ennek a módszernek, hogy mind a három szer alkalmazása esetén nélkülözhetetlen a gázálarc használata. Ami persze kívülálló számára végletesen kiábrándító, a dolgozónak meg kellemetlen.

A fenti hátrányok miatt a tartós hatású kezeléseket javasolom, oxálsavas oldat csurgatását, hangyasavas oldat párologtatását, amitrázos lapka, bayvarol lap stb. Ezek hátránya azonban a nagyobb fiasítás veszteség. Éppen ezért célszerű olyankor alkalmazni, amikor a fiasítás kiterjedése kicsi.

Természetesen a bioméhészek keze meg van kötve, ők a szerves savakat, tehát az oxálsavat, hangyasavat és a tejsavat használhatják. Ezek atkaölő hatása semmivel se marad el a közismert amitrázétól, de nyilván több odafigyelést kíván az alkalmazásuk, mert könnyebben túladagolhatók és ha meg a szükségesnél kevesebbet adnak, akkor az atkaölő hatás elmarad.

A szerves savas atkairtás után semmiféle szermaradványt nem lehet kimutatni, a viaszban nem oldódnak, későbbi káros hatásuk nincs.

Viszont az amitráz, kumafosz és taofluvalinát kimutatható, sőt a viaszban fel is tud halmozódni és ezzel sokkal később is károsítják a fiasítást. A túl magas vegyszertartalmú viaszból épített lépeken a fiasítás sörétes lesz, a méhcsalád nehezen fejlődik és nozéma megmagyarázhatatlannak tűnő okok miatt akármikor megjelenhet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Május 24. 08:49
Köszönöm válaszodat.
Fentik tükrében gyakrabban fogom bevetni a szerves savakat az amitráz helyett. Azt jól gondolom hogy több szerves savat nincs értelme váltogatni( Pl.: oxálsavat hangyasavval )? Gondolom egyikre sem tud rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Május 24. 23:23
Valóban nincs értelme váltogatni, mert erre nem tud rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Május 25. 19:26
Köszönöm, nagyon sokat segítettél.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 14. 21:12
Tisztelt Méhészek!
Az atkairtásról szeretnék néhány gondolatot ejteni.
Akác után, a következő pergetés előtt, érdemes valamilyen atkagyérítést végezni.
Én most a legnépszerűbbről, az amitrázos füstölésről írok.
Sokan sokszor kitárgyalták, de az ismétlés nem árt.
Tehát kezelésnél a gázálarc kötelező.
Ezt vegyétek komolyan,mert az egészség nem játék! A sima porszűrő, vagy papír maszk nem jó.
Úgynevezett félálarc kell, aktív szűrőbetéttel. Minden munkavédelmi boltban alap cucc.
Az atkairtó szer keverési aránya a másik fontos tényező. A Furetto elven működő készülékekbe, 1 liter finomított petróleumhoz kell 50 ml taktikot keverni. Semmi baj nem származik belőle,ha a taktik arányát megnövelitek,de nincs értelme,mert a hatékonyság már nem javul. Az egyik ismert kísérletező méhész vezetőnk, tízszeres túladagolásnál sem vett észre problémát. Ennek ellenére a fent megadott keverési arány a mérvadó.
A szerb ködölő tájékoztatójában 100 ml petróhoz javasolnak 8 ml taktikot.Én is így használom.
Van egy fontos tényező még,ez pedig a hőmérséklet. A meleg, kánikulai estéken kerülni kell a beavatkozást!
A hajnali füstölés szerencsésebb, mert utána tudnak repülni a méhcsaládok. "Kiszellőztetik a fejüket."
Éjszaka kimásznak a kaptár elejére, és a fűbe.
Tehát a hajnali, kora reggeli kezelést személy szerint jobbnak tartom.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Június 14. 21:51
Sziasztok!

Attila!
Nagyjából én is így csinálom a ködölést, ahogy leírtad! Tavaly kipróbáltam egy "vékonyabb keverési arányt. 100ml petróleumhoz csak 5 ml taktik-ot kevertem. Ugyanolyan jól takarította az atkát, mint a 10 ml-es.
Valahol olvastam, hogy a petróleumot parafinolajjal helyettesítik. Mi erről a véleményed?

Üdv.: Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 15. 11:33
Tisztelt Méhészek!
Az atkairtásról szeretnék néhány gondolatot ejteni.
Akác után, a következő pergetés előtt, érdemes valamilyen atkagyérítést végezni.
Én most a legnépszerűbbről, az amitrázos füstölésről írok.
Sokan sokszor kitárgyalták, de az ismétlés nem árt.
Tehát kezelésnél a gázálarc kötelező.
Ezt vegyétek komolyan,mert az egészség nem játék! A sima porszűrő, vagy papír maszk nem jó.
Úgynevezett félálarc kell, aktív szűrőbetéttel. Minden munkavédelmi boltban alap cucc.
Az atkairtó szer keverési aránya a másik fontos tényező. A Furetto elven működő készülékekbe, 1 liter finomított petróleumhoz kell 50 ml taktikot keverni.

Megszívlelendő,fontos gondolatok!A méhész, na meg a fogyasztó egészsége nagyon fontos az utóbbi éppen ezért vesz tőlünk mézet.
Egy dolgot azonban megjegyeznék,remélem nem kizárólag provokációnak tartod. :-X
Ez az atkaírtó módszer-hogy finoman fogalmazzak nem hivatalosan engedélyezett módszer-de kétségtelenül hatásos és olcsó módszer.

Szerintem érdemes lenne a GREENPEACE vegyianyag szakértőjét megkérdezned erről a módszerről meg hatóanyagról,mi erről a véleménye.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 15. 12:19
Bükk!
Természetesen szaktanácsadóként nem "reklámozhattam" ezt a tiltott technológiát.
De a minitoring füzetecskében is van egy mankó, hogy kell papírcsíkba felitatni a takitkot.
A tecnológa tiltott, de a hatóanyag nem.
Az ár a meghatározó, amúgy egyet értek írásoddal.
Utálom ezt a szert, és a periznt is, de ha nincs jobb?

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 15. 13:10
Attila!

Van jobb. Az oxálsav. Csak azt még nem próbáltad.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Június 15. 13:36
Mi használjuk az oxálsavat,zárókezelésre.Viszont nálam okosabbak azt mondták,hogy egy generáció lehetőleg csak 1x találkozzon a szerrel,na ez számomra jelentősen beszűkíti a a lehetőségeket...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 15. 17:38
Attila!

Van jobb. Az oxálsav. Csak azt még nem próbáltad.

Kedves Attila!

Hallgasson Geddekasra, ő már próbálta... Illusztrációul egy beszélgetés néhány részlete, mely Tsanyi és Pter között folyt pár éve a "Ződön". Tényleg,  ő már próbálta...


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.05. 12:00
Az oxálsav bejuttatási módok közül melyik a legkíméletesebb a méhek számára?
Az oxálsav elgázosítása, a lépek permetezése vagy a csurgatás? A múlt évben kaptam segítséget és gázosítással lett megoldva. Azonnali anyaveszteségem nem volt, de tavaszra több család indokolatlanul elpusztult. Most vettem api-ox-ot és azt tervezem, hogy permetezni fogom."


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.05. 20:00

Tavaly tavasszal lecseréltem a méhállományomat egy idős méhésztől vásárolt bio minősítésű állományra. Örültem a váltásnak, de aztán kijöttek a hibái az állománynak. Öreg volt a lépkészlet és semmire való ócskák, korhadtak a kaptárok. Múlt évben nagyon sokat bajlódtam költésmeszesedéssel és költéskövesedéssel. Csináltam sok anyacserét, kezeltem különböző szerekkel, és a legfontosabb a lépeket is cseréltem. Őszre valamennyire rendbe is jött az állomány.

Ősszel jött aztán az atka elleni oxálsavas kezelés. Bár nem tapasztaltam elhullást utána, de lehet, hogy a meszesedésből gyógyulófélen levő családok kapták a nyakukba az oxálsav gőzt és ez így már sok lett nekik, aztán a téli hideget némelyik nem bírta ki."


"tsanyi    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.06. 11:25

[idézet, pter írta:]
Saját készítésű gázfejlesztő készüléke van. Egy kemping gázpalackkal hevített kuktát alakított át gáztartállyá és ebből adagolta a gázt. Előre belemérte a kristályos oxálsavat. Idős gépészmérnök és a fiával aki meg vegyész, tervezte meg a szerkezetet. Én nagyon veszélyes eszköznek tartottam, mert nem volt rajta nyomásmérő és biztonsági szelep. Közel se mentem, amikor dolgozott vele. Abban viszont teljesen igaza volt neki, hogy rendkívül gyorsan lehet vele dolgozni. Kb. úgy lehet vele haladni, mint a furettóval. [pter id. vége]

Ebből még nem derült ki mennyi oxálsavat adagoltatok kaptáranként.
Elnézést, de ez a te kezelésed vicc kategóriába tartozik.
Hogy lehet egy gőzt adagolni, aminek se a nyomását,se a hőmérsékletét, se a tömegét nem tudjátok?????
Zárt térben hevítünk egy anyagot, aminek a bomláspontja közel van a szublimációs hőmérséklethez, sem fázisdiagramot sem a bomlási hőmérséklet nyomásfüggését, semmit nem ismerünk. De hiába is ismernénk hisz semmi nem szabályozható ..... Ezt nevezem készüléknek.

Tehát egész szezonban, egyetlen ilyen ráolvasás szintű atka elleni kezeléssel, engedted telelőbe a méheid.
Szerinted mitől pusztultak el????

Ja a különböző méhészeti oldalak tele vannak vaporízerekkel, itt a topicban is van néhányról kép videó. Mindegyik mért tömegű oxálsavat szublimál légköri nyomáson. Működnek."


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 07:15
[idézet, tsanyi írta:]
Ebből még nem derült ki mennyi oxálsavat adagoltatok kaptáranként. [tsanyi id. vége]

Amint írtam, (sajnos az indulatod vezérelt és nem figyelmesen olvastad írásom) ELŐRE BELEMÉRTE A KUKTAEDÉNYBE AZ OXÁLSAVAT. Ha atka okozta volna nálam a téli pusztulást, akkor mostanra már egy méhcsaládom se lenne, és ebben az évben nem tudtam volna több mint háromszoros családszám növekedést elérni.

MÁS:
Tegnap a jászberényi mézvásáron láttam egy oxálsavas készítményt, amit fiasításos időszakban is lehet használni. Ki mit tud róla. 1 l-es oldat volt és oxálsav mellett citromsavat is tartalmazott. Permetezni és csurgatni is lehet. A sportcsarnokban sarokban volt a pultja. Egy idős állatorvos ajánlgatta. Sajnos nem kértem tőle szórólapot és a termék nevét sem jegyeztem meg. Emlékezetem szerint német készítmény volt.


"tsanyi    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 11:59

[idézet, tsanyi írta:]
Ebből még nem derült ki mennyi oxálsavat adagoltatok kaptáranként.[tsanyi id. vége]

[idézet, pter írta:]
Amint írtam, (sajnos az indulatod vezérelt és nem figyelmesen olvastad írásom) ELŐRE BELEMÉRTE A KUKTAEDÉNYBE AZ OXÁLSAVAT.......[pter id.vége]

Bocs nincs bennem indulat. Te írtál úgy, hogy azt lehet sejteni, hogy az oxálsav párologtatást tartod felelősnek a családjaid pusztulásáért.
Leírtál egy módszert ami nem stimmel. Vagy a módszer vagy a leírás. Nem tudom melyik.
Azt szerettem volna megtudni mennyi oxálsav volt a családonkénti adag, de ezt vagy nem tudod, vagy másért nem voltál hajlandó leírni több kérdésre sem.
Egyébként ~2g/család az adag amit én használtam, ennél nincs se anyával, se családdal probléma.
Az nem lenne egy gyors és hatékony módszer, hogy minden alkalommal egy teljes kuktát felmelegíteni 2g oxálsavval, majd lehűteni.
Ha pedig több család adagját szublimáltátok el egyszerre, és ebből adagoltátok, akkor pontosan azok a dolgok állnak amit mondtam.
Komoly vezérléstechnikai bravúr lenne, változó nyomásértékek közt, gázégővel, a kondenzációs és bomlási hőmérséklet közt tartani ezt a rendszert amiben még az anyagmennyiség is időről időre változik. Ráadásul ebből a gázból pontosan 2 grammokat kiengedni ..........
Élnék a gyanúval, hogy ilyen módon a családok igen különböző adagokat kapnának. Ebből pedig már következhet anyapusztulás stb,stb

Tehát indulat legfeljebb annyi van bennem, hogy egyszeri kísérlet után amiről még csak azt sem tudod mekkora oxálsav mennyiséggel végeztétek osztod az észt megint. De ez már megszokott. "


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 14:20

[idézet, tsanyi írta:]
Leírtál egy módszert ami nem stimmel. Vagy a módszer vagy a leírás. Nem tudom melyik.
Azt szerettem volna megtudni mennyi oxálsav volt a családonkénti adag, de ezt vagy nem tudod, vagy másért nem voltál hajlandó leírni több kérdésre sem.[tsanyi id. vége]

Szerintem abszolút nem ész osztás, ha az ember kérdez.
Már leírtam, hogy miért nem tetszett a módszer, de nem volt más választásom, mint az, hogy elfogadom. Egyszerre max 30-50 családra való kristályos oxálsavat tett a tartályba és azt hevítette fel az általa jónak látott hőfokra. Arra a hőfokra, aminél már gázállapotba megy át az oxálsav. Ekkor kezdődött a kezelés, ami annyiból áll, mint a furettónál, hogy benyomta a csövet a kijárón és kiengedte a gázt a kuktából a csőbe, amikor elégnek tartja a kifújt gőzt(gázt), elzárta a csapot és utána tovább állt. Az adagolás szemre-fülre történik, tehát éppen annyira pontos vagy pontatlan, mint a furettó esetében. Kezelés közben 20 család után egyszer újra hevítette a tartályt. A kezelés gyorsasága imponáló volt, de a kétségeim nekem is ugyanúgy megvannak, mint teneked. Nem véletlen, hogy ezt a módszert elvetettem és a változtatás mellett döntöttem."


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 16:55

[idézet, pter írta:]
....... Az adagolás szemre-fülre történik, tehát éppen annyira pontos vagy pontatlan, mint a furettó esetében. ..... [pter id. vége]

[idézet, tsanyi írta:]Kérlek ne sértegesd a furettót használó méhésztársakat!!!!! [tsanyi id. vége]

Te se sértegess. Néhányszor már leírtam, de te továbbra is rám testálod ezt a "kuktás" módszert és elengeded a füled mellett a tiltakozásomat. EZ NEM AZ ÉN MÓDSZEREM!!! Valószínűnek tartom, hogy kis mértékű túladagolás történt. Egyszer átéltem. Kibírtam. Talán a méheim is kibírták, talán nem annyira. Ez benne volt a pakliban. Most itt leírtam. Szerintem ez így volt korrekt. Ha valaki próbálkozik hasonlóval, tanuljon belőle.

Egyébként ne dicsérgesd annyira a furettózást se. Átéltem azt is néhányszor, amíg nem a bio méhészetet választottam. Nem volt ott semmiféle különleges pontosság meg fecskendő vagy mi a fityfene. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy az amitráz a buta méhész okos gyógyszere. Szemre-fülre ment az is. És jó volt. Ha túladagoltuk volna, akkor legfeljebb néhány órára kiköltöztek volna a méhek a kaptár homlokfalára. De szerencsére nem sikerült túladagolni és az atkák is potyogtak.

Az oxálsavnál a túladagolás nemcsak atka, hanem a méhek pusztulásával is jár. Nálam nem azonnal történt a pusztulás, mert két hét múlva még a családok nyugodtak voltak (anyátlanságot jelző zúgás nem volt), de a sejtésem szerint a méhcsaládjaimnál az oxálsav is közrejátszott a téli pusztulásban. Kockázatosabb az oxálsav, mint az amitráz, bár egy nagy előnye van: Nem rákkeltő. És ma már ez fontos szempont."


"tsanyi    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 18:39
 
[idézet, pter írta:]
Te se sértegess. Néhányszor már leírtam, de te továbbra is rám testálod ezt a "kuktás" módszert és elengeded a füled mellett a tiltakozásomat. EZ NEM AZ ÉN MÓDSZEREM!!! Valószínűnek tartom, hogy kis mértékű túladagolás történt. Egyszer átéltem. Kibírtam. Talán a méheim is kibírták, talán nem annyira. Ez benne volt a pakliban. Most itt leírtam. Szerintem ez így volt korrekt. Ha valaki próbálkozik hasonlóval, tanuljon belőle.

Egyébként ne dicsérgesd annyira a furettózást se. Átéltem azt is néhányszor, amíg nem a bio méhészetet választottam. Nem volt ott semmiféle különleges pontosság meg fecskendő vagy mi a fityfene. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy az amitráz a buta méhész okos gyógyszere. Szemre-fülre ment az is. És jó volt. Ha túladagoltuk volna, akkor legfeljebb néhány órára kiköltöztek volna a méhek a kaptár homlokfalára. De szerencsére nem sikerült túladagolni és az atkák is potyogtak.

Az oxálsavnál a túladagolás nemcsak atka, hanem a méhek pusztulásával is jár. Nálam nem azonnal történt a pusztulás, mert két hét múlva még a családok nyugodtak voltak (anyátlanságot jelző zúgás nem volt), de a sejtésem szerint a méhcsaládjaimnál az oxálsav is közrejátszott a téli pusztulásban. Kockázatosabb az oxálsav, mint az amitráz, bár egy nagy előnye van: Nem rákkeltő. És ma már ez fontos szempont. [pter id. vége]

No részemről zárnám az értelmetlen vitát. Veled mindig az.
Az én kaptáraim közelébe sem engednék olyan embert aki szemre meg fülre kezeli a méheket. Az enyémet különben is magam csinálom.
A furettósokat pedig tényleg ne sértegesd!!! Ha olvasnál is, nem csak írnál elolvashatnád a parasztfurettó topicban, hogy a fiuk épp arról értekeznek, hogy tudják pontosra beállítani a házi készítésű ködölőket.
Felénk mérőhengerrel vagy más pl. mosószerhez adott mérőpohárral mérik ki a petrót és orvosi fecskendővel a taktic-ot.
Nálad azt is el tudom képzelni, hogy ez is szemre meg fülre ment ........
Az elmúlt 5 évben, hányadik új állománynál tartasz????

Hogy tudjad. Az oxálsav 2 szeres túladagolása nem okozott gondot 2 családomnál ahol próbáltam. (Igaz véletlenül)
Részemről ezzel zártam a témát."

Segítségképpen: Pter név az Geddekas egyik levitézlett nickje a "Ződön"...

Szemmel láthatóan ő próbálta. Láthatja, írása is van róla...
A múltkor meg már kutatta, vizsgálta is, ha jól emlékszem, akkor éppen "organoleptikusan", ha nem tévedek...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 15. 21:50
Itt leírtam, hogyan nem jó használni az oxálsavat. Azt bezzeg aljas módon nem idézed, amikor leírom, hogyan érdemes használni az oxálsavat. A rosszindulat köde miatt nem látod. Te bajod egykomám!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 21. 22:02
QUQURIQ!

Üdvözlet!

Akinek nincsen pergetni valója, csinálhat egy atkagyérítést!
Napraforgóig, belefér egy sorozat aki még nem kezdte el.
Három naponta ködölés. Figyeljétek nagyon az időjárást, mert a túl melegre is érzékeny az Amitráz.
Inkább hajnalban csináljátok, és csak a pontos adagot használjátok!!!!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 22. 12:10
Kiskakas!

Néhány napja aggodalmad fejezted ki az élelmiszerek vegyszertartalma(GREENPEACE vizsg. )miatt ami nagyon helyes. A méznél és más méhészeti terméknél ez nem fontos,nem érdekes?
Most amitrázos füstölgetést javasolsz?
Ami vegyszer egyszer bekerül a kaptárba az a szer és a bomlástermékei a méhészeti termékekbe belekerül örökre és abból ki is mutatható.

Magyar közmondások tudod nagyon találóak....vizet prédikál és bort iszik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 22. 22:34
Mit javasolsz helyette?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 23. 08:52
QUQURIQ!

Szép napot Mindenkinek!

Bükk!
Oly kedves a rossz indulatú sugárzás amit árasztasz felém!
Csak azért nem javasoltam a "bio" szublimálós gyógynövény kivonatokat, mert ha nem vetted volna észre, az éjszakai hőmérséklet 10 C alá esik. ezeknek a szereknek van egy optimális hőmérséklete, ahol intenzíven tudnak párologni. Te használjad csak nagy előszeretettel.
Olyan szépen leírtad az amitráz folyamatait!
Igen mindez igaz ahogy írtad!
De jelenleg ez az a szer ami a leghatékonyabb az atka ellen, akár tetszik, akár nem!
A dózis sem mindegy!
Vannak akik megemelt dózissal, mártott lapokkal védekeznek. Vannak akik bent hagyják hónapokig!
Igen, azt el kell ismernem, hogy az amitráznál jelenleg nincsen jobb, ami sajnos vegyszer!
Bios ismerősök is használják.
Nos, ezt jobb nem ecsetelgetni a neten.
Ja, egyébként szeretem a jó bort, és szeretem a jó vizet is!
Azért kérlek, hogy írjad meg az éves atkairtási stratégiádat, mert ha jó, és vegyszermentes, követlek mint Krisztust a hívei!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 23. 11:16
Amióta bioméhész vagyok csak oxálsavat használok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 23. 12:40
Meg azóta kezd évente-kétévente újra, ha sikerült az oxálsavval lenulláznia az állományát...Olvastuk...

Jó dolog ez a bioméhészet, benne rejlik a gyakori újrakezdés lehetősége... Egyszer próbálja meg a normális betelelést is, akkor nem kell minden tavaszon picsognia, hogy sikerült megfeleznie a télen a családszámát... Tudom, a darazsak... meg a lábtörés... meg a ...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 23. 18:39
Arisztaiosz azt az utasítást kapta a MEGBÍZÓITÓL, hogy az oxálsavas atkairtást fikázza. Máskor képes felforgatni az internet végtelen könyvtárát, hogy igazolja álláspontját, de sem a neonikotinoidok, se az oxálsav használatáról nem hajlandó korrekt információt gyűjteni.

Azért fizetik Arisztaiosz komát, hogy a legelavultabb technológiákat támogassa, akadályozza a fejlődést, had pusztuljon a magyar méhészet, merthogy így is túlságosan virágzik? Had fogyjon a fumagilin az amitrázzal agyonkezelt méhészetekben. Aztán meg panaszkodunk, hogy a méreggel szennyezett műlépeken nem fejlődnek a méhcsaládok rendesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 23. 21:50
QUQURIQ!

Szép napot Mindenkinek!

Bükk!
Oly kedves a rossz indulatú sugárzás amit árasztasz felém!
Csak azért nem javasoltam a "bio" szublimálós gyógynövény kivonatokat, mert ha nem vetted volna észre, az éjszakai hőmérséklet 10 C alá esik. ezeknek a szereknek van egy optimális hőmérséklete, ahol intenzíven tudnak párologni. Te használjad csak nagy előszeretettel.
Olyan szépen leírtad az amitráz folyamatait!
Igen mindez igaz ahogy írtad!
De jelenleg ez az a szer ami a leghatékonyabb az atka ellen, akár tetszik, akár nem!
A dózis sem mindegy!
Vannak akik megemelt dózissal, mártott lapokkal védekeznek. Vannak akik bent hagyják hónapokig!
Igen, azt el kell ismernem, hogy az amitráznál jelenleg nincsen jobb, ami sajnos vegyszer!
Bios ismerősök is használják.
Nos, ezt jobb nem ecsetelgetni a neten.
Ja, egyébként szeretem a jó bort, és szeretem a jó vizet is!
Azért kérlek, hogy írjad meg az éves atkairtási stratégiádat, mert ha jó, és vegyszermentes, követlek mint Krisztust a hívei!

Üdv. Kiskakas!

Kiskakas!

Korábbi hozzászólásaiddal szembesítelek csak,ha ez neked rosszindulatú hozzáállás ám legyen.
Mindenesetre ezután semmi erkölcsi alapod nincs hogy más mez.gaz ágazatban vagy az élelmiszeriparban
vállalkozok termékeit vegyszermaradék témában fikázd.
Biosokkal takaródzol ez mentség,?Persze bizonyára ő közöttük is vannak megbízhatóak és szabályszegők is mint minden társadalmi csoportban.
(Itt is írogat egy aki rendre megszegi a bios feltételrendszert.)

Stratégiám egyszerű,nem találtam fel semmit.
Első legfontosabb lépés késő ősszel az atkák lenullázása oxálsavval,ellenőrzés a higiénikus aljdeszkán.
Legközelebb vegyszeres atkairtás csak napraforgó után.Tavasszal-nyáron biológiai atkairtási fogások, oxálsavas kezelés BHC,és folyamatos atkakontroll.Nyárvégén Apivar.
Ja hogy ez munkás és drága.
Kezelési technológiámban törekszem arra hogy a méhcsaládok ősszel minél hamarabb fejezzék be a fiasítást,tavasszal ne induljanak korán.
Műlépeim saját viaszból lehetőség szerint fedelezésből készülnek.
Ezeket persze te is ismered csak hát......

Időjárásról meg annyit hogy a GOLF áramlat köszöni szépen jól van, ezért lett enyhe a telünk itt Európában.
El Nino,(a kisded)jelenség a bajok forrása.

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 23. 22:32
Bükk!

Az vesse rám az első követ, aki nálam szigorúbban tartja be a bio szabályokat. Nem hiszem, hogy van bioméhész Magyarországon rajtam kívül, aki műlépmentesen dolgozik. Tehát mások vegyszergyűjteményét nem kell a rakodókasokban elviselnem és a méhcsaládok szaporodási képességét nem veszélyeztetik. Amennyire tehetem a vegyszernövényeket is kerülöm. Atkairtással se viszek mérget a méhcsaládba.

A magyar méz még az általános amitráz, kumafosz és taofluvalinát használat ellenére is a legtisztább magyar élelmiszer és kiváló minőségű exportáru. Ami rosszalló hírek megjelennek, azok inkább a habverés és irigység körébe tartoznak, semmint komoly szennyezettséget jelentenének. Te is tudod, hogy csak azért van hírértéke ezeknek a laborméréseknek, mert a tejre, húsra van határérték, de a mézre nincs.

A biológiai atkairtásnak nevezik a herefias tördelését, de ennek valódi hatékonyságát soha nem tapasztaltam. Le is szoktam már régen róla. Az akác alatti vagy utáni fiasításszünetnek sokkal komolyabb atkairtó hatása van. Az illóolajok hatékonyságára se olvastam igazán meggyőző vizsgálatot. A szerves savak viszont valóban hatékonyak. Ha minden tervek szerint alakul, akkor a tejsav atkairtó hatására is lesz tapasztalatom.

Sokáig hittem abban, hogy az őszi fiasítást vekkeróra szerűe le tudom állítani. A múlt évben és az előző évben sem sikerült elég korán leállítani a fiasítást. A tél végi fiasítás indulást csak vermeléssel lehet késleltetni. A téli napforduló utáni első kirepüléskor a méhcsalád látja, hogy indítania kell a fiasítást és te akármit csinálsz a fészket felfűtik és a fiasítás könyörtelenül elindul. A fiasítás kiterjedése ilyenkor a méhcsalád méretétől és a tápanyagellátottságától függ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. Június 23. 22:50
Bükk!

Tudod mi a hatóanyaga az apivárnak?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. Június 23. 23:32
Természetesen tudja, és le is írta, hogy mikor használja. Korrekt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Június 24. 21:43
A YouTube-on van egy méhészeti kisfilm "Éves forgatásos technológia (Managment of bee colonies by annual rotation)" címmel, amely újszerűen közelíti meg az atkával szembeni védekezést, és az egészséges méhcsaládok kérdését. A módszer lényege, hogy főhordás után a mézelvétellel egy időben minden családból 1 kg népet elvesznek, és ezekből söpört rajokat készítenek, párzott petéző anyával. A söpört rajokat perizinnel (vagy oxál savval) atkamentesítik és fiatal kiépített lépekre telepítik. A megcsapolt családokkal tovább termelnek (1 kg [3.5 NB léputca] méh eltávolítása nem nagy érvágás). A termelési év végén (például napraforgó után) a törzscsaládokat feloszlatják.  Nyolc családonként hét családtól elveszik az összes fias keretet és a nyolcadiknak beadják (ez egy amolyan atka csapda lesz). A többi hét családból söpört rajokat képeznek. Csurgatásos atka irtás és pincézés után a rajokat újságpapíros módszerrel egyesítik azokkal a kis családokkal, amelyeket a főhordás után képeztek. Az egyesített családoknál már csak zárókezelést kell végezni (például oxálsav). A módszer legnagyobb előnye szerintem az, hogy nincs füstölés a kaptárban, a zárókezelést kivéve a kaptáron kívül történik az atka irtása. Vagyis gyakorlatilag nincs szermaradvány a lépekben! A módszer hátránya, hogy munkaigényes. Kisebb állománynál azonban lehet, hogy van létjogosultsága.

Ha valakit részletesebben érdekel, írtam egy vázlatos fordítást (mellékelve PDF-ben), a videóval együtt követve szerintem jól használható.

A videó címe: http://www.youtube.com/watch?v=px3agh67_xI

Mi a véleményetek, lehetne-e ezt a módszert az itthoni méhészeti technológiában is hasznosítani?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 25. 09:40
Bükk!

Tudod mi a hatóanyaga az apivárnak?

Csányi Antal!

Ismered az itthoni legnagyobb mézkereskedőt? :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Június 25. 10:21
Üdv.!

Valószínű, hogy ismeri, de hogy jön ez ide? :o :o Vagy lemaradtam valamiről???

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 25. 21:02
 QUQURIQ!

Ne, nem maradtál le semmiről!
Bükk csak így menekült ki a válasz alól!
Lehet, hogy így használja az Apivárt is!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. Június 25. 21:33
Kedves Bükk!

Azért bátorkodtam megkérdezni, tudod-e mi az apivar hatóanyaga,
mert a kiskakas füstölését ostoroztad,
miközben ugyanazzal a hatóanyaggal védekezel.
Nekem ez nem tetszett.
Igen ismerem az ország legnagyobb mézkereskedőjét,beszéltem is már vele.
Veled ellentétben a nevét is tudom,Wild János.
Az országban ma is Istenként tisztelik -több ezren-,tedd te is ezt.

Tisztelettel:Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 26. 06:48
Kedves Csányi Antal!

Azért zongorázni lehet a különbséget az Apivarral és a füstöléssel bevitt
hatóanyag mennyiség között,de ezt te is jól tudod.Alap ismeret,nekem meg ez nem tetszett.

Az éves felvásárolt mézmennyiség tekintetében Takács Ferenc az első.
Őt még abból a időből ismerem mikor még sk. gurította fel a mézes hordókat a platós UAZ-ra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. Június 26. 06:51
A probléma ezzel van, pontosabban annak idejével:

Napraforgóig, belefér egy sorozat aki még nem kezdte el.
Három naponta ködölés.

Fura, hogy mégis ezt a kijelentést támadjátok:
 
Nyárvégén Apivar.

Ráadásul a hatóanyag bejuttatás két módszerében is vannak szermaradvány különbségek..
Aki most sorozatfüstöl, annak napra után hogyan alakul a védekezése??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Június 26. 08:22
Sziasztok. Ki szeretném próbálni a tejsav bejuttatását ködökővel. A patikákban nem adnak ki tejsavat. Hogy lehet hozzájutni megfelelő minőségű tejsavhoz? A borászatban használatos megfelelő lehet?
Erre gondolok: http://www.bi-bor.hu/termekek/tejsav-80-os-1kg-19729
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Június 26. 12:57
Atka ürülékről nincs valakinek szép színes fotója, hogy hogy is néz ki pontosan ha belekukkantunk a sejtekbe ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Június 27. 08:57

Azért zongorázni lehet a különbséget az Apivarral és a füstöléssel bevitt
hatóanyag mennyiség között
Igen. Apivarral 1000 mg. Tóth Péter-féle papírlaposnál heti 30 mg, mondjuk egy ciklusban 100 mg körül. Az Antivaros füstöléssel 20 mg/füstölés, Furettósnál van aki 6 mg-mal csinálja. Utóbbiakat  kiszorozva a füstölések számával, ami mondjuk legyen 15, akkor 300 és 120 mg egy ciklusban. Ezek most nem halálpontos számok, emlékezetből van, ha nem lenne valamelyik helyes, akkor javítsátok ki (Az Apivar biztos, az Antivar biztos, a Tóth Péter -féle, és a Furettós nem biztos). Igazából azt nem tudom, hogy szerinted melyik a jobb ? A magasabb vagy az alacsonyabb dózisú szerhasználat ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 27. 13:26
Igaz,de az Apivarnál a hatóanyag nagy része a műanyag lapban marad a technológia miatt.
Fontos még hogy a hatóanyag érintkezéssel terjed.

Úgy gondolom a tartósan,vagy folyamatosan ható szer a jobb,mivel  az atka biológiájáról
tudjuk hogy nőstény atka egy kezelés után akár 12 óra múlva újra szaporodásra alkalmas
sejtet keres.

Apivar az egyetlen olyan amitráz tartalmú szer amelynek használatát (ideiglenesen)  Észak-Amerikában is
engedélyezték.
Németországban az Apivar nem engedélyezett,franciáknál meg a Perizin tilos.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 27. 22:36
QUQURIQ!

Nem kötekedésként írom, de már több méhész barátomnak is lenullázódott az állománya a gyári lapoktól.
pl. Apistan, Bayvarol.
Minden gyári szerben ott a nagy kérdés, hogy benne van-e a hatóanyag? Lásd Antivár csíkok!
Az élet azt bizonyította harminc évi méhészkedésem alatt, hogy a saját, de a pontos receptúra szerint összeállított, és technológiai fegyelem betartása mellett hatékony az atka irtás, és a méheim sem károsodtak.
Maradok a saját, és a többség "házi receptúrája mellet"!
Ez a biztos!
Megjegyzem, ha tehetném egyenként szedném le a méheimről az atkát!!!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 27. 23:52
1981-ben megcsináltuk a kálium nitrátos szűrőpapir csíkokat. Felhasználás előtt 3 csepp Mitec 20EC-t cseppentettünk a kálium nitrátos csíkokra. Meggyújtottuk a csíkokat és a szublimáló amitráz letakarította a méhekről az atkát. Ezt ismételtük 2 naponként hatszor és évente két ilyen sorozatot csináltunk. Aki nem vette meg a gyári csíkokat, azoknak soha nem lett atka miatt méhpusztulása. Aki nem csinált csíkokat, hanem vásárolta a gyárit, azoknak bizonytalan lábon állt mindig a méhállománya, ugyanis az amitráz, ha kikerül az oldatból és felkerül valami felületre, akkor elég gyorsan elbomlik, elveszíti hatását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 06. 13:16
Aktirtás,de ész nélkül!
Tisztelt Méhésztársak!
A Méhészfórumon olvasom a következő hozzászólásokat.

"Szervusztok !
Ismeri valaki az intimbetétes atkairtás technológiáját ?
Az egyik méhésztársnál láttam, abba volt felitatva a TacTic . Akkor nem kérdeztem meg a részleteket ,már sajnálom . Két hét alatt hordják ki a méhek ."
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
"Lámpabelet használ valaki étolaj tac-tic keverékkel tartós hordozónak? Mennyire használható vagy van jobb megoldás?"



Először is szeretném leszögezni, hogy mindkét módon bejuttatott hatóanyag tiltott technológiának számít.
Tudom sokan használják, de nem mindegy hogy.
Valószínűsíthető, hogy kezdő méhészek teszik fel a kérdést, és ha nem figyelnek eléggé, bizony kárt okozhatnak a méhcsaládnak is.
Még néhány évvel ezelőtt láttam az intim betétes módszert,őszi méhegészségügyi ellenőrzés alkalmával. Most erről írnék.
A nedves hordozó anyagot a rakodókaptárak fiókjai közé szorítják, így gyakorlatilag kipréselik belőle a hatóanyagot. Aztán beszélünk szermaradványról?
A kolléga a nedves  betétet tett (szolidágó alatt) a fiókok közé, és a szer lecsorgott a léputcákba.
Sok megfeketedett méh,és néhány anyátlan család lett az eredménye. A Hunor lépeken amennyit a betét átért,látható volt a lecsorgás. A fedett fias azon része elhalt.
A lámpabelet "csak" lógatni szokták, de ott is látható, hogy a viaszt mögüle kihordják a méhek (behorpad).
A méhek utálják ezt a drasztikus módszert.
Legszebb az,ha valaki a nem sokkal ezután propolisz kapirgál a keretekről.
Megdöbbentő technológiák vannak elterjedőben, és az OMME szakmai irányítása széttárja a kezét, sőt a lámpabeles módszert előadásokon hirdetik. Nesze neked Nemzeti Program támogatott,engedélyezett szerei.
Ennyi kitérő után ismét és nyomatékosan szeretném megjegyezni, hogy a méhviaszunk, majd a műlép szermaradvány szennyezéséért a méhészeknek nagy a felelőssége! Nem szeretnék műlépcserekor ebből a viaszból préselt műlépet kapni.
A papírlapra itatott hordozó léputcába való lógatása véleményem szerint kíméletesebb, és a hatékonysága hasonló,bár az is tiltott. Az ára viszont töredéke a gyáriénak, emiatt nem várható,hogy használata visszaszorul.
Mit írjak akkor a méhegészségügyi kiskönyvembe, ha nem vettem "bótit"?
Azt szoktam anno ajánlani, hogy írjatok biológiai védekezést.
Here lépet törtem folyamatosan.
Ebbe nem lehet belekötni a jogszabálynak megfelel. (A hatékonysága nem tökéletes, erre a módszerre az állomány atkamentesítését ne bízzátok,de gyérítésnek használható.)
Nagyernyei  Attila



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Július 06. 17:44
Idézet
A papírlapra itatott hordozó léputcába való lógatása véleményem szerint kíméletesebb, és a hatékonysága hasonló,bár az is tiltott. Az ára viszont töredéke a gyáriénak, emiatt nem várható,hogy használata visszaszorul.
Mit írjak akkor a méhegészségügyi kiskönyvembe, ha nem vettem "bótit"?
Azt szoktam anno ajánlani, hogy írjatok biológiai védekezést.
Here lépet törtem folyamatosan.
Ebbe nem lehet belekötni a jogszabálynak megfelel. (A hatékonysága nem tökéletes, erre a módszerre az állomány atkamentesítését ne bízzátok,de gyérítésnek használható.)
Nagyernyei  Attila


Attila!
Én sem örülnék ha esetleg szennyezett műlépet vásárolnék építtetésre!
Nem beszélve arról, hogy botrány is volt 2éve a szermaradvány és parafint tartalmazó műlépben! Éppen akkor volt "hiány cikk" a viasz! Érdekes egybeesés, na de mindegy lehet csak nekem tűnt fel..........

Aki részletesebben szeretné megtudni a papírlapos megoldás,t a MÉHÉSZETBEN  olvashat róla az Emlékeztetőben!

Jól elcsesztem az időt  írogatással, gyorsan levezetésnek kimagozom a sárgabarackot, mert nagyon szeretem a mézes brackpáleszt:):):)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 23. 21:40
Tisztelt Geddekas!
Ezzel az írásoddal kapcsolatban lenne észrevételem, kérdésem.
http://meheszklub.hu.wh02.rhweb.hu/index.php/topic,619.msg5800.html#msg5800
Feltételezem, hogy az Oxálsav 2-hidrát 99%-os hatóanyagról beszélsz, szerintem csak az tud ilyen olcsó lenni (én 7 Ft-ra számoltam ki az oxálsavra vetített árát családonként)...
Zárókezelésnek én is ezt alkalmazom csurgatással.
Kérdésem: milyen egyéb módon védekezel az atka ellen?
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 23. 23:25
Csak oxálsavas csurgatással védekezek. Megveszem a technikai tisztaságú oxálsav dihidrátot 3000 Ft/kg áron Budapesten az Azur vegyszerboltban és az Apiox recept szerinti oldatot készítek. Így ugyan nincs állami támogatás, de olcsóbb minden állami támogatásnál ez a megoldás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 24. 05:09
Sziasztok!
Ezt el tudom fogadni, hogy egymásnak átadjátok a házipatikai recepteket, mert egy "mezei" méhész ezt simán megteheti.
Azt viszont mindig is sérelmeztem, hogy a Nemzeti Programból fizetett szaktanácsadók, és OMME szakmai vezetők ugyan ezt megtegyék nagy nyilvánosság előtt!
A csúcs, hogy a Monitoring könyvecskében, és szaklapban ezt le is írják.
Utána elmondják, hogy mind-mind tiltott technológia, (csak a hatóanyag nem)a Méhegészségügyi Kis-könyvecskébe nem  szabad beírni, csak a Nemzeti Program által támogatott készítményeket. Csalásra buzdítják a tagságot!
Hihetetlen mit meg nem csinálhatnak, és senki nem koppint az orrukra.
Természetesen tudom, nyílt  titok az otthon készített atkagyérítő "Tuti módszer."
Sokkal diszkrétebben, óvatosabban kell vezetőinknek ezt kommunikálni, mert pont ők veszélyeztetik a Nemzeti Programunk, gyógyszer-cukor támogatást felelőtlenségük miatt.
Le sem írom mi történik a támogatásból megvásárolt gyógyszerrel.
Ezt még az egyik Tolna megyei méhész újságolta nem rég egy méhésztalálkozón. Pont az akkori MVH vezér jelenlétében.
Ő csak annyit mondott:
"Jó én ezt meg sem hallottam."
Végül is a cukor a lényeg, a méhészek nagy részét ez érdekli.
Nekem erről ez a magán véleményem!
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 07:27
Köszönöm Geddekas!
Tudtommal az oxálsav a fiasítást károsítja. (Bár ez más hatóanyagokra is igaz...) Ezek szerint kizárólag fiasítás nélküli időben védekezel az atka ellen? (Habár, a BHC is tartalmaz oxálsavat...)
E szerrel kapcsolatban nem alakul ki rezisztencia az atkákban?
A rezisztencia kialakulásának elkerülése végett javasolják egy méhészeti éven belül többféle szer alkalmazását. Nem túl kockázatos pusztán egy szerrel védekezni? Mi a tapasztalatod?
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 24. 09:29
Minden atkairtás több méhet pusztít (a BHC is), mint atkát és ezért kell gondosan tervezni és végrehajtani.

Csak augusztus végén és októberben szoktam atkát irtani. A csurgatás után 15 napon keresztül hullik az atka. Eleinte több hullik, de folyamatosan csökken a lehullott atkák száma. Az összes lehullott atkaszám családonként változó, 80-800 közöttit mértem.

Az oxálsav égési sérülést okoz az atka tapadókorongos lábán és ezért nem tud ellene rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 16:56
Köszönöm Geddekas!
Én túl vagyok az utolsó pergetésen, ma tettem be a méheknek az amitrázos csíkot.
Utánaolvasva úgy látom, hogy a ködölés után a 2. legjobb hatásfokú védekezés (90 % fölötti).
A viaszban visszamaradt szermaradvány a papírcsíkos módszernél a legkisebb. Ez sem egy elhanyagolható szempont!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Július 24. 17:49
Szia Ata! Milyen papír kell hozzá, és mennyi idő alatt hordják ki? Hol olvastad, hogy így a legkisebb a szermaradvány?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Július 24. 19:16
Sziasztok!
OMME honlapon>nemzeti program>”monitoringvizsgálatok” címszó alatt megtalálható több év vizsgálati eredménye.
Érdemes olvasni, elemezni az ott leírtakat.
Levan írva az atkairtás módszerei, azok eredményessége.
Igen elgondolkodtató, hogy alapból a műlépekben milyen mennyiségű vegyszermaradék van.
Ha belegondoltok; ezen szennyezett környezetben fejlődnek, születnek méheink.
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=144&Itemid=340
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 22:13
Szia Mortimer!
Végre megtaláltam!
http://www.omme.hu/portal/download/atkaolo.pdf
A 13.-14. oldalon található a szermaradékok részletezése.
A táblázatot csatolom.
Irodai dossziét vágtam szét. Egy dossziéból 20 db csík jön ki. Tavaly rajzlappal próbáltam, de azt túl hamar szétrágták a méhek. A dossziéból készült csík kitart egy hétig, azután kiveszem a maradékot (ez a technológia szerint fontos a rezisztencia kialakulásának elkerülése végett). 3 hétig védekezem, majd két hét szünet. Utána valószínűleg, hogy csak két hétig teszek már be amitrázos csíkot. Szeptember közepénél járunk akkor.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 22:21
Bemásolok egy másik táblázatot, a 2009-es OMME Monitoring kiadvány 17. oldalán található.
Úgy látom ott az Antivar a győztes a "legkevesebb szermaradék" versenyben.
http://www.omme.hu/portal/download/monitoring.pdf
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 24. 23:11
Az oxálsavas atkairtásnak nincs szermaradványa. Néhány hét alatt maradandó nyom nélkül eltűnik és hatékonysága legalább olyan jó, mint az amitrázos kezelésnek. A munkaigény se több.
Az OMME vezérkara nem támogatja az új módszereket, ezért nem favorizálja. Hazai kutatói vizsgálatok is csak szórványosak az oxálsavas irtásról.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Július 24. 23:34
Köszi Ata!
Érdekes, hogy egyszer az Antivar hagyja a legtöbb szermaradékot, a másik vizsgálatnál meg a legkevesebbet. A lámpabeles védekezés elég sok szermaradékot hagy a vizsgálat szerint, én idén ezért akartam inkább füstölni. Viszont ez a papírcsík jóval kevesebb amitrázt vesz fel, úgyhogy asszem mégis ''lógatok'' majd egyet. Gondolm az étolaj-amitráz arány ugyanaz, mint a lámpabeles verziónál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 25. 08:02
Szívesen.
A kanócos módszer nagyon sok amitrázt vesz fel az áztatás során, de egy helyen olvastam, hogy jó része benne marad.
A két táblázatot pont ezért másoltam be, mert ellentmondó értékek is vannak bennük.
Ahogy végigolvasod a Monitoring jelentéseket évekre visszamenőleg, azt is megfigyelheted, hogy ugyanaz a szer némileg változó hatásfokkal működik az évek átlagában. Múlhat ez azon, hogy mennyi a fedett fias, hiszen a ködölés, és sok más módszer abban nem hat. A papírcsíkos megoldás viszont hetente megújuló, elnyújtott hatással bír. Ennek szerintem nagy haszna van a mostani rablásveszélyes időszakban.
Geddekas!
Kérdezném, hogy milyen mértékű fiasítás pusztulást tapasztalsz az oxálsavas kezelés után?
Gondolom a fedett fiasításban nem hat az oxálsav, viszont max. kétszer ajánlatos vele kezelni. A 15 napon át tartó hatást nem értem. Kontakt hatású szerről van szó. Ilyen hosszú ideig nem tudják magukról letisztítani? Talán erről lehet szó...
A zárókezelést én is oxállal végzem.
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Július 25. 11:45
Sziasztok!

ata67!

A kérdést ugyan nem nekem szántad, de azért én is belekotyogok ha nincs ellenedre! Véleményem szerint az oxálsavas kezelés (csurgatásos módszer) fiasításmentes időszakban fejti ki kellőképpen a hatását. Tehát a fiasítást nem károsítja és elegendő egyszer kezelni vele. Az én receptem szerint szirupban kell feloldani, így jobban tapad a szer. A 15 napos hatást nem tudom alátámasztani, mert sosem figyeltem naponta a lehulló atkák számát,de az biztos, hogy egy jól eltalált kezeléssel következő évben nem nagyon kell foglalkozni az atkával az augusztus végi szeptember elejei gyérítésig.
 A kanócos, vagy kartoncsíkos módszert régebben próbáltam, de nekem nem nagyon tetszett. A hatása egész tűrhető volt, de a nyomai a kaptárban még következő évben is látszottak. Mármint azokon a kereteken, ahová tettem a csíkot. Néhány éve a ködölést használom gyérítésre, először kölcsönkészüléket használtam, de tavaly óta már saját ködölőm van. Ami tetszik benne, hogy a 70 családot kb 20-25 perc alatt le tudom kezelni.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 12:34
Mivel termelő méhállományom van, ezért olyan kísérleteket nem végzek, amivel veszélyeztethetném a méhcsaládok termelő képességét. Ezért kezeletlen kontroll csoportos vizsgálatom nincs. Viszont külföldi kutatók végeztek összehasonlító vizsgálatot és az ő eredményüket olvastam. Amitrázos és oxálsavas kezelés hasonló mértékű fiasítás csökkenést okozott tavaszi felfejlődő időszakban. Ezért írom állandóan, hogy akkor kell végezni atkairtást, amikor a legkisebb a fiasítás vesztés veszélye, pl. söpört raj, szűz vagy új anyás család, nyár vége, ősz stb. És ez érvényes BÁRMELY atkairtó szerre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 12:41
Akinek van kihúzható higiénikus fenékdeszkája leellenőrizheti, hogy mennyire tartós a hatása az egyes kezelési módoknak. Mi ezzel ellenőriztük, hogy az oxálsavas csurgatásnak 15 napig biztosan van atkaölő hatása. Éppen ezért elégséges oxálsavas csurgatás esetén egy nyárvégi és egy őszi kezelés évente.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Július 25. 14:53
Ezek szerint bátran lehet használni Api Oxot pl most, aztán késő ősszel zárókezelésnek Laci?
Vagy jobb kombinálni ősszel meg Perizinnel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 25. 17:36
Mortimer!
Bemásolom az amitrázos papírcsík elkészítését ( az "Atkaölõ szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata" című dokumentumban található.
Idézet:
"Amitráz (rajzlapos hordozón étolajos higításban alkalmazva). Az említett hordozó darabonként 30 mg amitráz hatóanyagot tartalmazott. A készítményt a két fészekfiók közé, a keretlécekre fektetve helyeztük el és hetente cseréltük ki őket. A csík mérete 3 x 21 cm-es, 100 db rajzlapcsíkot 24 ml
Tak-Tik + 75 ml étolaj elegyével itattuk fel. A nedves papírlapkákat 12 órán keresztül újságpapírba csavarva szikkasztottuk. Családonként egy-egy ilyen csíkot helyeztünk be az alacsonykeretes kaptár fészekfiókjai közé, az alsó keretsor felső léceire, a fias zóna közepére. Ezeket a csíkokat hetente, 10 naponta cseréltük. Figyelem! A csíkoknak ezzel a módszerrel történő elhelyezése csak az osztott fészkű családok esetében ajánlott. Az „egybefészkes" családoknál javasoljuk a csíkoknak a
fias lépek közé való függesztését."

NB18!
Saját tapasztalatom még igen csekély, ezért csak az olvasmányaimra, (fórumbéli is), és megfigyeléseimre támaszkodhatok.
A kevés szermaradvány miatt választottam a papírcsíkos módszert. Nekem fél NB rendszerem van, így a két fiók közé fektetem a csíkot.
Idézet a fent megjelölt dokumentumból:
"A kísérleti családokban mért többi atkaölő szer szermaradékait a 3. táblázat mutatja. Ennek alapján az amitráz kimutatása csak a bomlástermékei formájában volt lehetséges, amiről elmondható, hogy a legmagasabb szermaradékszinteket a 12 füstöléssel történő bejuttatásával „sikerült" elérnünk. Ugyanakkor a papírcsíkos hordozóval való alkalmazás csak szerény szermaradék-értékeket mutat. Ezek képezik az amitráztartalmú alapkezelések szélső értékeit. Az áztatott papírcsík vonatkozásában az alacsony szermaradékok szintje valószínűleg annak köszönhető, hogy a hordozó nem érintkezett közvetlenül a lépekkel, mert azt a keretlécekre fektettük. Az Apivar csík környezetében ez már nem volt elmondható, itt még tavasszal is 2 mg/kg szerdózist mértünk a lépekben."

Idézet:
"Amitráz (Furetto típusú ködölőberendezéssel kijuttatva). Ezzel a technikával 11 kezelést végeztünk.
Az alkalmazott védekezések magas számát az amitráztartalmú füstölőcsíknál leírtak itt is indokolták.
A különbség csak annyi volt, hogy a Furettóval kezelt családokat nyitott kijáróval füstöltük
le. A kijuttatott szer dózisa 9 mg amitráz/család/füstölés."

A papírcsíkos módszernél a bevitt amitráz mennyisége lehet, hogy akár duplája a ködöléshez képest, de a szermaradék lényegesen kevesebb a vizsgálatok szerint.

Üdvözlettel: Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 23:18
Szívem szerint most még nem oxálsavaznék. De ezt sokan sokféleképpen látják.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Július 27. 11:29
Tisztelt Méhészek!
Kezdő méhészként óvatosan szólok eme témához.
Méhész barátom, illetve 4 éves méhtartói tapasztalatom azért leírom.
Elfogadom az OMME monitoring vizsgálatait, miszerint igen sok a viaszba, többek közt a műlépekben is a szermaradvány.
Ezért próbálok alternatív atkaölő technikákat keresni a lehető legkevesebb méreg felhasználásával.
Leírom az elmúlt évben alkalmazott technológiám.
Amitrázos papírcsík (1dl. étolaj 10 ml. T. 100 db. papírcsík) 2 db./család.
Hunor/12-es kaptárban tartom méheim, ezért nálam bevált a 2db. papírcsík alkalmazása.
-   szept. 16. kontrol család -  1/. 34 db. atka, - 2/. 5 db. atka,
-   szept. 21. kontrol család -  1/. 15 db. atka, - 2/. 10 db. atka,
-   szept. 26. kontrol család -  1/. 40 db. atka, - 2/. 7 db. atka,
Oxálsavas szublimáció 2 -3 g/cs:
-   okt. 8. kontrol család -  1/. 6 db. atka, - 2/. 2 db. atka,
-   nov. 12. kontrol család -  1/. 118 db. atka, - 2/. 50 db. atka,
-   dec. 28. kontrol család -  1/. 17 db. atka, - 2/. 11 db. atka,
A két higiénikus aljjal rendelkező családnál márc. 27-én papírcsíkos kontrol  4 – 1 db. lehullott atka.
Idei évben napraforgó után – aranyvesző előtt július -18. – 22. – 26. Amitrázos sorozatkezelés 3X.
Csak az első kezelés eredményét tudom, mert méheim messze vannak és az első sorozat végéig voltam ott – 1/. 89 db. atka, 2/. 64 db. atka.
Következőkben csak Oxálsavas szublimációt tervezek végezni szept.- okt. és december hónapokban.
Mindenki saját felelősségére végezzen kísérletet! Oxálsav alkalmazásánál egyéni védőeszköz használata fokozottan ajánlott!
Üdv.: Misi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 13:05
15 C fok alatt már jobb nem piszkálni a méhcsaládokat semmilyen atkairtó szerrel. Ha kora ősszel rendes hatékonysággal irtottad az atkát, akkor csak bajt csinálsz egy decemberi kezeléssel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 27. 13:53
A cseh ködölő (ha jól emlékezem acetonnal) a leírás szerint -5 fokig használható. Olyankor mi történik??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 20:33
Nemcsak az én véleményem, hogy akkor ne kezeljük a méheket atka ellen, ha utána nem tudnak kitisztulni rendesen, hanem Fendrik doktornak is. És gondolom nemcsak a kettőnk véleménye ez.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 27. 21:02
Geddekas!
Folyamatosan figyelem a meccset.
Nagyon okos gondolatod az utolsó.
A Méhészklub hozzászólásait is vissza lehet olvasni.
Néhány éve nappali 16 fokban kezelt amitrázzal (Furttoval) egy megyebeli méhésztárs.
45 méhcsaládot csukott be. Mi volt a gond?
Borult idő volt, az enyheség ellenére a méhek nem mozogtak. Másnap reggel komoly fagy.
A méhek nyugtalanok voltak a hidegben nem tudtak fürtbe húzódni, mert nem tudták "a fejüket kiszellőztetni".
Nosemában egy hét alatt elpusztultak.
Nagyon fontos a külső hőmérséklet, és ha egy mód van rá a kezelés után repülhessen a méhcsalád.
Ellenkező esetben komoly veszteséggel kell számolni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 28. 08:37
Én csak azért kérdeztem rá, mert a VAT-1 ködölővel a Varidol bejuttatása acetonos oldatban csak 10 fok alatti időjárásban engedett. Ez nyilván abban az időszakban történik amikor már az éjszakák lehűlnek, de napközben még felmegy a hőmérő 15-18 fokig.
Bár magam még nem használtam a cseh ködölőt, de beszélgetve olyanokkal akik használják, nagy dicséret és megelégedés övezi, így komoly szándékkal érdeklődöm ez iránt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 28. 20:41
A ködölő masináról nem tudok véleményt nyilvánítani, de mint biológus nem támogathatom a 15 C fok alatti atkairtásokat, mivel az atkairtók mindegyike egyben a méhekre is többé kevésbé károsan hat, és a kártétel ellen 15 C fok felett a méhek jobban tudnak védekezni, mint kirepülésre, tisztulásra alkalmatlan időjárási körülmények között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 31. 08:33
Sziasztok!
A 44-es hozzászólásomban kifejtettem a házi patikákban készített atkairtókról a véleményem.
Ezt most is fenntartom. A Zöld fórumon "néhány zöld fülű" pancsikál, és érdeklődik a papírcsíkra itatott amitráz hatásáról.
Legjobban az tetszik amikor "nedvesen" ajánlják rakodó kaptárak fiókjai közé.
Hol az OMME szakmai pallosa?
Ki huny szemet a viaszunk ilyen mérvű szennyezése felett?
Igen, mert lehet, hogy ebből a szermaradványoktól csepegő viaszból készült műlépet pont én fogom megkapni.
Micsoda fini lépes méz alap!
A házi pancsolmányokat is lehet úgy alkalmazni, hogy minimális mézkoszorú, és viasz szennyezést okozzon, csak ehhez az OMME "szakgárdájának" sürgősen tájékoztatni kéne a méhészeket a helyes használatról.
Mondjuk az is egy kicsit ciki volna, mert pont azzal rúgnának alá egy jó korát a Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak.
Tehát patt helyzet van, addig amíg a mézexport nem bukik meg a sok okos méhésztől, akik esküsznek a saját módszerükre.
Erre nagyon igaz, hogy mindenki másként csinálja.
Szerintem nagyon veszélyes irányt vett a nyilvános pancsolások hirdetése.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 31. 08:42
http://www.omme.hu/portal/download/atkaolo.pdf
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 31. 09:25
Veszti 1982!
Természetesen ezt a kimutatást ismerem.
Nem erre gondoltam amikor aggályaimat fogalmaztam meg.
Szerinted hányan olvassák el ezeket a kis könyveket?
Amikor a méhészklubok rendszeres látogatója voltam, kérdéseket tettem fel az általad közölt atkairtási vizsgálati eredményekről.
Megdöbbentő volt a méhészek tájékozatlansága.
(Majd Karácsony meg újév között elolvasom..... nekem van jó módszerem, amíg az működik kit érdekel..)
Ez pont az a kategória mint a kaptár vagy keretjelölő chip őrület.
Néhány százaléka használja a méhészeknek.
Van megoldás mindkét téma hatékonyabbá tételére.
Semmi mást nem kell tenni, csak egy országos kampánykörutat szervezni (na nem önfényezőt) és a helyi méhészklubokon elmondani  a technológiát. Abból ért a méhész. Ott a szaktanácsadói hálózat, a méheü. felelősök hada.
A szakiknak most úgyis pauza van, mert a méhanya támogatások lezártával az új NP-ig nem igen van mit tenniük.
A többi keret ugyanis kimerült. Ez egy óriási hibája a felső szakmai vezetésnek, hogy egy ilyen gárdát nem használ ki megfelelően. Ez tőlem egy kicsit faramucinak tűnhet, de véleményem azért lehet.
Nagyernyei Attila 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 31. 09:44
Az aki kérdez a fórumon, már annyival előrébb van, hogy legalább érdeklődik a helyes megoldás iránt.
Neki érdemes belinkelni ezt a kimutatást, mert nagy valószínűséggel el fogja olvasni. Pontosítok: Bele fog olvasni.
Valahol a méhészklub sem képes eljuttatni a teljes méhész társadalomnak a hasznos információt, mert a legforgalmasabb klubestéken sem jelenik meg a tagság fele. Sajnos épp az a fele hiányzik a szakmai fórumokról aki "tudja a tutit" pl az atkairtásból.
A méheü-s had már szélesebb körrel találkozik, sőt mondhatni majdnem minden méhésszel, de talán Vivaldi fogalmazta meg, hogy ott is vannak olyanok akik a kocsmában egy sör mellett töltik ki a vizsgálati lapokat. Lehet, hogy épp ezeknek az embereknek kellene egy kis ismeret frissítés, de épp ők azok akik: nekem van jó módszerem, amíg az működik kit érdekel...
Tökéletes megoldás soha nem lesz, mert emberek vagyunk ahányan, annyi féle gondolkodással.
Az atkairtásra nagyon tetszett az a felvetés, hogy azonos röpkörzetben egyszerre kezelni, de ez is csak utópia.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 31. 10:13
A méhegészségügyi hálózatot lehet a legjobban szervezni ilyen információk terjesztésére. Volt is képzés a megyénkben, de azon nem az ilyen technikai, megvalósítható dolgokról volt szó, hanem hatóságosdiról, jogi jellegű és szervezési kérdésekről. Szóval praktikus hasznosítható információátadás sajnos nem történt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Július 31. 12:07
Sziasztok!
A 44-es hozzászólásomban kifejtettem a házi patikákban készített atkairtókról a véleményem.
Ezt most is fenntartom. A Zöld fórumon "néhány zöld fülű" pancsikál, és érdeklődik a papírcsíkra itatott amitráz hatásáról.
Legjobban az tetszik amikor "nedvesen" ajánlják rakodó kaptárak fiókjai közé.

Nem kellene közölni vele, hogy az így nem jó, gondolkodjunk egy kicsit?!  Így Attila Ön is szemet huny a szennyezés felett. :-X
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 31. 12:12
Nem jön át az irónia? Vagy csak nekem tűnik annak?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 31. 19:01
Kakadu!
Légy üdvözölve közöttünk!
Aztán vége is van a jó híremnek.
Veszti 1982 megértette az idéző jelbe tett gondolatomat.
Majd lassan bemelegszel, és fordulatra jössz.
Most cseppentél bele a Méhészklubba így nem gond, ha nem érted a hozzászólásom lényegét.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Augusztus 01. 08:38
Ok, köszi, akkor majd jobban figyelek...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 01. 11:36
Végre egy normális szakmai hír az OMME honlapjáról!
      
Felhívás!    | Nyomtatás |
2014. 08. 01.

Felhívjuk Tisztelt méhésztársaink figyelmét, hogy az OMME központjába érkező információk szerint idén igen jelentős atkafertőzéssel kell számolni. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az elkövetkezendő napokban az élelmiszer higiéniai szabályok betartásának figyelembe vételével mindenki kezdje meg a védekezést ez ellen az igen veszélyes parazita ellen. A felhasználandó készítmények alkalmazástechnikai ajánlásait az elmúlt években megjelent monitoring tájékoztatók tartalmazzák.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 10. 21:57
Sziasztok!

Ködölőt használókhoz lenne kérdésem! Ti milyen légzésvédőt használtok kezelés közben? Ha esetleg valaki tudna nekem egy címet is adni, hogy honnan tudnám beszerezni az eszközt, annak is nagyon örülnék!

Köszönettel: Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Augusztus 10. 23:31
Én ezt használom:
http://textilcoop.hu/product/legzesvedok/fel-_es_teljes_alarcok/3m_6000-felalarc/

Ezzel a betéttel:
http://textilcoop.hu/product/legzesvedok/3m_szurobetetek/3m_6055-a2/

Papírcsík készítésnél is használom, mert hihetetlen büdös az amitráz.
Szekszárdon van egy szerszámbolt ahol láttam előkotorjam a címet?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 11. 05:51
Szia!

Megköszönném a címet,mert a héten többször is megyek Szekszárdra!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 11. 06:31
Papírcsík készítésnél is használom (az álarcot), mert hihetetlen büdös az amitráz.

Csak büdös, vagy egészségkárosító is? Esetleg az amitrázos csíkot is inkább a szabad levegőn javallott elkészíteni?
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 11. 08:00
Káros az egészségre az amitráz és az oldószer is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Augusztus 11. 08:40
Megtaláltam!
http://www.valentinszerszamshop.hu/index.php/fej-szem-ful-legzesvedelem/maszkok-es-alarcok/alarcok-es-szurobetetek

Valentin-Ker Bt.
7100 Szekszárd, Rákóczi u. 27.
 
Telefon: 74/511-744
Fax: 74/410-910
 
Adószám: 26460813-2-17
Cégjegyzékszám: 17-06-002090
 
e-mail: valentin.ker@t-online.hu
web: valentinszerszam.hu, valentinszerszamshop.hu
 
Nyitva tartás:
H - P: 8:00 - 16:00
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 11. 15:23
Köszönöm szépen! Ismerem az üzletet, nem gondoltam volna, hogy ezt is árulnak.... :-[ Mégegyszer köszi!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 12. 21:49
Ma az egyik kaptár aljából spaklival lapátoltam ki a lehullott atkákat!
A folyamatos kezelés ellenére sok az atka.
Mindenkinek azt ajánlom védekezzen, mert a betelelő állományt most kell megvédeni a parazitától.
Tömeges kelés várható. A  lassan szűkülő fiasítás az atkák táplálékforrása, így a most lefedésre kerülő álcákat kell megvédenünk tőlük.  Az atka szívott méhek a tél folyamán elpusztulnak, vírushordozóvá válnak, és a nosema kialakulásában is szerepük van. Az atkától sanyargatott, nyugtalanul telelő méhcsalád tuti nosemás lesz, és akkor bezár a bazár.
Nem elég a fiasítás mentes záró kezelés, (ami nagyon fontos)  most kell "lenyomni" a méhekre nagy veszélyt jelentő atkát. Van aki a tartós hordozókra esküszik, van aki a füstölésre.
Teljesen mindegy, a gyérítésen van a lényeg.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 12. 22:52
Ebben a boltban lehet vásárolni méhészethez fontos vegyszereket, pl. oxálsavat

Idézet
http://www.azurvegyszer.hu/kapcsolat.html (http://www.azurvegyszer.hu/kapcsolat.html)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Augusztus 14. 16:31
Sziasztok!
A második tac-tic csíkot adom a családoknak, én a tartós hordozót választottam atka gyérítés szempontjából!
Előnye, hogy nem kell 3 naponta füstölni! Csak hetente cserélni!! A fiasítást meg folyamatosan vizsgálom a belógatás előtt!

Méhésztársak! Mennyire van feldúsulva a családjaitoknál az atka? Láttatok már idén mászkálást atka miatt? Legyen az termelő vagy kölyökcsalád!?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 14. 18:34
Sziasztok!
A harmadik hétnél tartok az amitrázos papírcsíkkal való védekezésben. 10 családnál számolom a lehullott atkát, melyből 8 termelő család, 2 kölyök.
A 2. héten 6 napig számoltam az atkát. 2 és 33 között volt az elhullás. Találtam a tálcán még élő egyedeket is.
A két kölyökcsaládnál 6-6 atkát találtam. A termelőknél az egyik szélső családban 33 hullott, a többi termelőnél 10 alatt volt a potyogás.
Az első és a harmadik héten 3-3 napon vizsgáltam az elhullást. 10 alatt volt a talált atkák száma.
Úgy tapasztaltam, hogy a csík beadásától számítva az első két napon van jelentősebb atkahullás, a harmadik naptól szinte semmi.
Áprilistól májusig 3 ízben kitördeltem az építtető kereteket.
Felmerült bennem az is, hogy a hangyák elhordhatják a leesett atkákat. Ki fogom próbálni, hogy az atkákat körberajzom jelölőfilccel, visszateszem a tálcát, és másnap megnézem, hogy ott vannak-e ahol jelöltem őket. Ha nem, akkor valószínűleg tényleg elhordják a tetemeket a hangyák.
További három hétig folytatom az amitrázos csíkkal való védekezést.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 14. 21:36
Ata!
Csalóka lehet ilyenkor az atkapotyogás. Az az érzésem, hogy atka elmenekül a szer elől. Elsősorban a fiasításba, másodsorban a kaptár azon helyére, ahol kisebb a szerkoncentráció. Vagy a szerkoncentráció csökkent le a kritikus szint alá.Ilyenkor csak tűzoltás van. Az igazi atkaölés ideje akkor jön el, amikor fiasításmentes idő van. Akkor is hatékonyabb a kezelés, ha már csak egy-két tenyérnyi a fiasítás mennyisége, és az is inkább fedett (szeptember vége, október eleje, egy jelentősebb lehűlés után, amikor az anya leáll egy hétre a petézéssel, és nincs nyitott fias). Inkább akkor kell erőltetni a kezelést. Egy biztos, amit most megöltél az nem szaporodik tovább, de nem elegendő, ahhoz, hogy áttelelj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 14. 22:07
Köszönöm Irido!
Természetesen lesz majd zárókezelés. Azért tervezem a 6 héten át való amitrázos kezelést, mert az OMME monitoring jelentésben ezt tanácsolják (mármint a hat hetet). A visszafertőződés ellen is nyújt valami védelmet a hat hetes elnyújtott kezelés, azonkívül remélhetőleg kevesebb lesz az atka szívott téli méh...
Számomra is gyanúsan kevés atka hullik. Három fiókon vannak a méhek. Gondolkodtam azon, hogy az az atka, ami lehullik a 2. vagy 3. fiók méheiről, és nem kapott halálos dózist, az megkapaszkodhat az alsó fiók méhein. A tálcán is találtam élő atkát... Segítene ezen, ha hosszában kettévágnám a papírcsíkot, és tennék az első, és a második fiók fölé is? Az adag maradna, csak az elhelyezés változna...
Ha akác után be tudnék iktatni egy 8-10 napos fiasítás mentes időszakot, és kapnának egy oxálsavas locsolást, vagy szublimálást, az nagy csapás lenne az atkákra. Oxálsav esetében tudtommal nincs szermaradék. Nem tudom, hogy szabad-e használni mézeléses időszakban. Egyesek szerint károsan hat a méz ízére, mások szerint nem. Azt is olvastam, hogy az oxálsav szublimálás nem károsítja a fiasítást, és többször is végezhető.  Mit gondolsz ezekről?
Te hogyan kezeled a méheket?
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 15. 02:39
Az atkairtó szerek több méhet ölnek meg mint atkát. Sőt kevesebb kifejlett méhet ölnek meg, mint fiasítást. Éppen ezért az elnyújtott kezelések veszélyesebbek lehetnek a méhcsaládra, mint az atkára. Ezek az belógatós amitrázos lapok, kanócok zsebkendők, intimbetétek és egyéb lóf@szságok 3 nap után inkább az atka rezisztenciát fokozzák és a fiasítást károsítják. De csináljátok bátran, ha olcsónak tartjátok a méheket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 15. 06:47
Irido!
Ezt írod.
"Az igazi atkaölés ideje akkor jön el, amikor fiasításmentes idő van."
Ezzel a hozzászólásoddal ne is haragudj, de nem értek egyet!
Nincs igazi, meg csak "játszásiból" atka irtás.
Aki most nem védekezik, lehet, hogy már nem is lesz rá módja, mert a méhei addigra tönkremennek.
Azt atkákat folyamatosan "karban kell tartanunk", mert ha feldúsul a létszámuk, családroncsokkal kísérletezhettek a teleléssel. A betelelő állományt kell megvédeni az atkáktól. Ennek most van itt az ideje. Ne állítsatok fel új szemlélteket, hogy fiasítás mentesen van az igazi atkairtás. Azt már rég tudjuk, hogy az a leghatékonyabb, mert akkor az atkák a méhek testén vannak, nem tudnak elbújni.
Viszont aki nem védekezik időben hatékonyan, az atka-harapott legyengült állományt már szinte hiába kezeli.
Arról nem beszélve, hogy az atka által okozott "szívás" helyén, egy nyílt seb keletkezik a méhecske potrohgyűrűje alatt, és ez szabad utat enged a kórokozóknak, vírusoknak.
Azt ajánlom, védekezzetek most is, amíg nem késő.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 07:09
Attila!
Az igazán jó atka elleni kezelés nagy talány. Ha lenne ilyen, akkor nem lenne már atka. Ezért inkább csak azokat a szempontokat mondom el, amelyek szerint én kezelek. Ez sokak felfogásával nem egyezik. Abból indulok ki, hogy az atka elpusztítható. Ez nem újdonság, legfeljebb az, hogy akkor miért hagyunk életben minden évben néhányat ? Azért mert kimászik a kaptárból és védve van a kezeléstől ? Ez nyilvánvalóan nem igaz. Tehát azért marad életben, mert nem érjük el. A kaptáron belül sem. A legnyilvánvalóbb hely a fiasítás. Itt nincs vita. Amikor azonban nincs fias, akkor is el tud menekülni. A fürt azon részére, ahol nem éri el az alkalmazott szer. Ha ilyenkor tartós hordozóval kezelsz, vagy csorgatsz, akkor a fürt külső részén levőt nem éri el a szer, ha füstölsz akkor a belsőket. Szerintem a helyes módszer a maradék fiasítástól, október első felében megszabadított méhcsalád egyszerre történő külső-belső kezelése. Pl. amitrázos tartós hordozó ilyenkor kb. 10 napig, és 3 naponta elvégzett füstölés vagy oxálsavas párologtatás háromszor (ez utóbbiról nincs tapasztalatom, másoktól hallottam, hogy csak a többszöri oxálsavas csorgatás okoz problémát, a párologtatás nem). Ha mindenki így védekezne, akkor több kezelésre egy éven keresztül nem is lenne szükség. Azonban mindig meg lehet kapni máshonnan az atkát, és ezt a technológiát is nehéz betartani elsősorban a fiasítás elszedése miatt, mert az újrainduló petézés bezavar a 10 napos fiasítás mentesség elérésébe. Ezért minden más módszer csak kényszermegoldás. Én a magam  részéről a téli kezeléseket nem tudom ideális módon elvégezni, mert egyre nehezebb állományszintű fiasmentes állapotot találni napforduló előtt, amikor a hőmérsékleti viszonyok is alkalmasak a kezelésre. A hideg időben történő kezelést nem tartom szerencsésnek. Én akképpen szoktam védekezni, ha nem tudom az előbb vázolt ideális megoldást véghezvinni, hogy tavasszal kezelek tartós hordozóval (mivel Fumidilt kapnak, ezért Nosematosis nem fordul elő ekkor sem). Igaz ennek a sok nyílt fias miatt nagyon rossz a hatékonysága, de nem rosszabb az augusztusi kezelésnél, ahol szintén sok a nyílt fias. Akkor inkább elpusztítok tavasszal 4-5 db atkát, mint augusztusban 4-500-at, hiszen ez utóbbi rosszabb eredmény. Hiszen tavasszal a négy-öt atka elpusztítása azt jelenti, hogy nincs ezeknek augusztusra 4-500 db-nyi szaporulata, ami az eltelt néhány hónap során a vírusokat terjesztette. Azonban látni kell, hogy a tavaszi kezelés, az a téli kezelés (napforduló előtti) rosszabb alternatívája, mert a fiasmentes időben történő kezelés übereli a fiasításos időben történő kezelést. A nyári kezelések szerintem csak tűzoltásra valók. Ha nagyon sok az atka. Ez pedig a fiasítás felbontásával ellenőrizhető, nem a kezelés utáni potyogás számolásával. A herefiast kell elsősorban nézni, mert én ugyan végeztem néhány számítást arra vonatkozóan, hogy az atka tényleg felkeresi-e a herefiasítást vagy sem. Azt az eredményt kaptam, hogy 3-4 atkautód esetén a herefiasban már néhány hónap alatt a család összeomlásához vezetne, ezért nem valószínű, hogy felkeresi az atka a herefiast. Azonban ezt most revidiálom, mert szerintem arról van szó, hogy felkeresi, de csak az atkák egy részére igaz a 3-4 utód. Nagyon sok esetben csak 1-2 atka van a herefias kibontásakor.
A különböző fiókokban történő tartós hordozó elhelyezés problémája is azt mutatja, hogy nem tudunk egységes szerkoncentrációt elérni az egész kaptárban, kiváltképpen hűvös időben, amikor a méhcsalád egyedei is keveset mozognak. Az általad felvetett probléma a még élő atkákra nézve egy Tóth Péter féle kísérletben kiderült, hogy a mérgezés tüneteit mutató atkák később elpusztultak, nem okoztak problémát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 07:13
Attila! (Nagyernyei)
Az előbbi válaszom Ata 67 nevű Attilának szólt, de kapcsolódik a Tiedhez is. Talán kitűnik belőle, hogy az más szemlélettel íródott, mint az általános gyakorlat. Leírtam, hogy a tűzoltásra vonatkozóan mások a szabályok. De nincsenek jók, azt is látni kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 07:18
Geddekas!
A topic címe atkairtás, de ésszerűen. Az ésszerűség mellé azért tedd hozzá, hogy az az ésszerű, amikor évente nem feleződik meg a családlétszámunk. Amíg ez megtörténik (lábtörés miatt nem szokott), addig az ésszerűséggel lehet a gond. Nekem erről ez a véleményem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 08:00
Nagyernyei Attila !
Ezt írod !
Idézet
Ne állítsatok fel új szemlélteket, hogy fiasítás mentesen van az igazi atkairtás.
Engedd meg, hogy leírjam az érveimet. Azt írtam, hogy fiasmentes időben végzett háromszori kezelés lenne az ideális. Miért ? Ha azt vesszük, hogy egy röpkörzetben van 1000 család, egyenként ezer atkával, akkor az egy millió atka indulásképpen. Ha 99 százalékát egy kezeléssel elpusztítjuk, akkor lesz utána 10 ezer atka, a következő kezeléssel megint 1 % marad, tehát 100 atka, a harmadik kezelésnél marad 1 százalék tehát egy röpkörzetben egy atka. Ha a kezelés csak 90 %-os hatékonyságú, akkor 100 000, majd 10 000, majd 1000 atka marad. Ez utóbbi azt jelenti, hogy minden családban marad egy. Statisztikailag. Ezzel szemben fiasításos időben, ha 90 százalékos eredménnyel kezelünk, akkor hozzá kell számítani a maradék szaporulatát. Ezt most vegyük kettőnek (valójában csak 1,6 körül van ez a szám). Akkor 200 ezerből pusztítunk el 180 ezret, tehát második kezelés után lesz még 20 000, a negyven ezerből 90 százalék, marad 4000 atka. Családonként négy. Ez még el is fogadható lenne, de szoktad azt mérni, hogy az első tizenkét nap atkahullása hogyan viszonyul a második tizenkét nap atkahullásához ? 90 százalékos hatékonyság esetén az arány 900 aránylik a 180-hoz. Vagyis akkor 90 százalék a hatékonyság, ha a második 12 napban az ötöde atka hullik le az első 12 naphoz viszonyítva. Akkor mennyi a hatékonyság, és mennyi marad, ha ugyanannyi hullik le a két tizenkét napos ciklus során ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 15. 08:21
Irido, Nagyernyei Attila!
Köszönöm a válaszaitokat. Sokat tanulok belőle.
Bükktől olvastam odaát, hogy augusztus végére bent van a teljes telelő élelem, és a anyák elég korán, ha jól emlékszem szeptember végére befejezik a fiasítást. Ez is elősegítheti a sikeres védekezést.
Én a fiasítás korai abbahagyására ráerősítek a nyitott higienikus aljdeszkával. (Tudom, hogy erről is megoszlanak a vélemények.) Jól teleltek a méheim.
Azt még nem is írtam, hogy amikor júliusban hangyasavval védekeztem, akkor mindössze egy-két atkát találtam. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ilyen kevés volt, mert ez nekem is gyanús volt. Esténként 10 ml hangyasavat injekcióztam konyhai törlőkendőre 4 napon át. Kis szünet után ezt megismételtem.
Geddekas!
Neked is köszönöm a választ, bár elég keményen minősítetted az amitrázos védekezési próbálkozásokat.
Egy kezdő (én is az vagyok) nem engedheti meg magának, hogy jelentősen eltérjen a kialakult, és kísérletekkel igazolt módszerektől.
Úgy tudom, hogy Neked jelentős tapasztalatod van az oxálsavas védekezéssel kapcsolatban.
- Kérdezném Tőled: szoktál-e oxálsav szublimálást végezni?
- Igaz, hogy a szublimálás nem ártalmas a fiasításra, sem a kifejlett méhekre?
- Igaz, hogy többször is szabad végezni?
- Valóban nem hagy szermaradékot?
- Nem ártalmas a méz ízére?
Üdvözlettel: Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 15. 18:37
Geddekas!
A topic címe atkairtás, de ésszerűen. Az ésszerűség mellé azért tedd hozzá, hogy az az ésszerű, amikor évente nem feleződik meg a családlétszámunk. Amíg ez megtörténik (lábtörés miatt nem szokott), addig az ésszerűséggel lehet a gond. Nekem erről ez a véleményem.
A helyedben nagyon szégyellném magam.  Nem akarom kívánni neked azt a szenvedést, amit a lábtörés nekem okozott, mert lehet, hogy ki se bírnád, pedig megérdemelnéd. Csak egy bárki látott tünettel jelzem az egészségügyi problémát, hogy átlagember egy lábtörés után három hónappal simán használja a törött lábát, míg én hat hónap múlva is csak két mankóval és nagyon fájdalmasan tudtam közlekedni. Ha ott voltál a küldöttgyűlésen, akkor láthattad.

Vádaskodásod - mely szerint minden évben megfeleződik a méhállományom - előítéletből, kicsinyes rosszindulatból fakad, hiszen ha igazad lenne, akkor már régóta nem lenne egyetlen méhcsaládom se, másrészt minden évben közel annyi szaporulatot szoktam értékesíteni, amennyi a törzsállományom, kivéve ez az év, amikor a múlt évi veszteséget pótlandó megdupláztam a méhállományomat, de nem értékesítettem.

Nem kívánom neked azt a darázsinváziót se, amit átélt a méhállományom, mert sajnálom a méhcsaládjaidat, pedig ezt is megérdemelnéd.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 15. 19:20
Álláspontom az amitrázról. A bioméhészetben tiltott, de a konvencionális méhészetben jó és hatékony atkairtó molekula.  Nem mindegy hogyan használjuk. Az amitráz használatában a nem tudom ki által kitalált belógatós módszer óta olyan mértékű káosz alakult ki, ami rendkívül erőteljesen rontja a szer hatékonyságát.
1.
Tudomásul kell venni, hogy nem véletlenül döntöttek a kutatók a 80-as években az amitráz füsttel való bejuttatása mellett. Így a kaptár minden zugába eljut a méreg és taglózó szerként azonnal öli a méheken tartózkodó atkákat. Mivel a füsttel együtt a hatás is eltűnik a kaptárból, ezért a kezelést ismételni kell, sorozatkezelést kell alkalmazni, hogy a méhekkel kikelő atkanemzedéket elpusztítsuk.
Hányszor és milyen gyakran?
A kikelt atka nem azonnal bújik vissza egy újabb bábozódó méh mellé, ezért nem szükséges minden nap. Viszont érdemes minden második napon füstölni. Hányszor? Mikor van hesefias, akkor többször, amikor nincs herefias kevesebbszer. Miért? Mert a herefias 23 nap alatt kél ki, míg a dolgozó csak 21 nap. A pete és lárva időszak közel azonos (8-9 nap), tehát azt le kell vonni a teljes kifejlődési időből és a maradék napokban másnaponként füstölni kell. Mivel füstöljünk? Lehet kálium nitrátos papírcsíkkal vagy furettóval. Mind a kettő jó. Az előbbi olcsóbb, de munkaigényesebb. Én a káliumnitrátos papírcsíkra a felhasználás napján csepegtettem rá az Mitacot mindig. Soha se korábban! Miért? Mert az amitráz, ha kikerül az oldószeres közegből akkor elég gyorsan bomlik. Ugyanezt javasolom a furettózás esetén is. Csak frissen elkészített oldatot használjunk. Ami megmarad, ki kell önteni, mert gyorsan elveszíti a hatékonyságát!
2.
Amitrázos védekezés beáztatásos módszerekkel. Az előző pont utolsó részében megindokoltam, hogy miért nem jók ezek a beáztatásos módszerek, ezért nem ismétlem.
De nézzük a munkaigényt.
A legjobb beáztatott lap hatékonysága is feleződik három nap alatt, tehát nem minden második nap, hanem minden harmadik nap kell minden kaptárt felnyitnom és cserélnem az amitrázos akármit benne. Biztos, hogy olyan sokat nyerek ezzel a módszerrel, ha a munkaigényt a furettózáshoz viszonyítom?
Fenntartom és megalapozottnak tartom az álláspontomat, hogy ezek a belógatós amitározos kezelések a méhész lelkivilágát kábítják inkább, nem pedig az atkát pusztítják, sőt az amitrázzal szembeni rezisztenciára szelektálják az atkákat.

Áttérek az oxálsavas kezelésre. Csak a csurgatásos kezelést csináltam, az izzításos kezelést költségessége, munkaidő igénye és munkavédelmi dolgai miatt nem tartottam értelmesnek kipróbálni. Az oxálsav nyomtalanul eltűnik a kaptárból, sem szagot, sem ízt, sem káros bomlásterméket nem hagy maga után. Az oxálsav, hangyasav az állati sejtek normális anyagcseréjében jelen levő molekulák, tehát pontosan tudja az élő szervezet, hogyan szabaduljon meg a fölöslegtől, szemben a durva mérgekkel, amikkel nem tud semmit se kezdeni vagy csak nagyon sokára tudja lebontani.

Minden kémiai atkakezelés - legyen az szerves sav (pl. oxálsav), vagy durva kémiai méreg (pl. amitráz) - több a fiasításos sejtet és kifejlett méhet pusztít el, mint atkát. Ez független a bevitel módjától, hiszen maga a molekula hat minden esetben.  Ezért is előnyösebb a kezelések akkor, amikor kisebb a fiasítás kiterjedése vagy nincs fiasítás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 15. 20:08
Köszönöm a választ Geddekas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 15. 22:58
90 százalékos hatékonyság esetén az arány 900 aránylik a 180-hoz.

Ezt milyen szerre mérték? És milyen módszerrel? Füstölés, csurgatás, lapka?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 15. 23:33
Geddekas!

Sajnálatos ami veled történt, de az is szomorú, hogy nincs olyan ember a környezetedben, akire ilyen esetben nyugodt szívvel rábíznád a méheket.
Mert ugye egyedül nem megy (https://hu-hu.facebook.com/video/video.php?v=2175729561773)

Más: az OMME monitoring a 7-naponta cserélt rajzlapos amitrázos csíkokat hozta ki a leghatékonyabbnak...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 00:20
Ha az én vizsgálataim megkérdőjelezhetők, akkor az OMME monitoring százszorosan nem felel meg a követelményeknek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 05:57
Geddekas!
Emberileg mélyen sajnálom azt, ami veled történt. Ha ebben megbántottalak volna akkor, akkor elnézésedet kérem. Én is jártam már úgy a derekammal, hogy szinte felkelni nem tudtam hónapokig, nem volt más aki a méheket rendezze ősszel, meg is műtöttek, mégsem volt téli veszteségem egy család sem. Amire én céloztam az az, hogy az állomány megfeleződését alapvetően atka képes előidézni. Amit leírtál, azokat  már évekkel ezelőtt  én is megfogalmaztam. A tartós hordozó valóban kevésbé biztonságos rezisztencia szempontjából, mint a füstölés. Nem tudom ki találta ki, de Apivar néven már régóta forgalmazzák. Sajnos az sem kontrollált hatóanyag leadású, éppúgy a deszorpciós görbe szerint adja le a hatóanyagot, mint egy falap. A papír, de inkább a kissé vastagabb karton a felszívott hatóanyagot a rágás során is képes leadni. Tény, hogy a rágás sem kiszámítható . Ezért írtam ideális kezelésről. Minden ami attól eltér, csak kényszermegoldás. Attila azonban például ettől is egészen más nézőponton áll. A három napos hatékonyság feleződést nem tudom milyen kísérletből vetted. Nekem olyan személyes tapasztalatom van, hogy októberben, fiasításmentes családba  behelyezett kartonlap az első 12 napban, 12 fokos külső hőmérséklet mellett napi átlagban 1-2 atkát hozott le. Aztán jött egy 20 fokos nap és 263 db atka hullott le másnapra. A lap nem volt cserélve. Utána Perizinnel sem jött le már semmi. Tehát a hatóanyag ott volt rajta, csak az atkák nem ott voltak, ahol a lap, de a méhek akkor is dörzsölték le róla a szert. Másik példa : fiasításmentes család sorozatfüstölése négyszer, atka hullás 3 db. Utána kartonlap behelyezése, és az leszed még ötöt. Tehát az alapvető probléma az atka elleni kezelésben a menekülési lehetőség. A hatékonyság 3. nap utáni csökkenése látszólagos. Ha a szerrel szembeni rezisztencia miatt lenne  így, akkor már nem is tudnánk amitrázzal kezelni. Persze az nincs kizárva, hogy ez a folyamat is elindult már. Te milyen módszerrel mérted a méh és fiasításpusztító hatást ?  A kaptár alján nálam ilyen jelenségek nem tapasztalhatóak , ezért kíváncsi lennék az alkalmazott metodikára.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 06:08
Pink Panter!
Azt kérded, hogy a 900/180-as számot milyen szerrel, milyen módszerrel mérték? Én csak egy számolási módszert vezettem le, hogy egy 90 százalékos hatékonyságú kezelés esetén két ciklus atkahullásának ilyen degressziót kell mutatnia. Ha ez a degresszió akonkrét kezelés során laposabb, akkor a hatékonyság is kisebb. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy sehol nem olvastam  még egyik fórumon sem, hogy a méhészek ezt az aránypárt használták volna. Arra nagyon jó, hogy pl. össze lehessen hasonlítani egymással a papírcsíkos és füstöléses kezelések hatékonyságát. Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy nyílt fias nagymértékű jelenléte esetén ez az arányszám nem egyszer 1/1 arányú az említett 5/1- hez képest. Ez valóban megkérdőjelezi azt, hogy szabad-e az ilyen paraméterrel rendelkező kezelést alkalmazni, hiszen ez ötven százalékos hatékonyságot jelent ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Augusztus 16. 06:51
Az amitrázos belógatós házi eljárásoknál a párolgásnak (ködképzésnek) is lehet jelentősége?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 07:24
Szerintem nem. Akkor lehetne, ha a forráspont lényegesen alacsonyabb lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 08:53
Az atkairtószerek fiasításcsökkentő hatásáról a szakirodalom számos cikkben számol be, de én erre ellenőrző kísérletet nem végeztem, mert nem kutatóintézeti, hanem termelő méhállománnyal rendelkezem, tehát nem tehetem meg, hogy kezeletlen kontrollt állítsak be.

A méhészek elbeszéléséből a mai gyakorlatot úgy látom, hogy néha túladagolják az atkairtó szereket, máskor pedig alul adagolják. A magyar viaszok szermaradványtartalma, toxicitása összességében azt mutatja, hogy túladagolják. De sajnos még túladagolás mellett is lehetnek atka miatti családpusztulások, ha a kezelések ismétlése szabálytalan. Ilyen szabálytalanságnak tekintem a belógatásos módszernél a kanócok, papírok intimbetétek egyéb lóf@szocskák cseréjének gyakoriságát. A tartós hatásnak se kell hosszabbnak lenni, mint a leghosszabb kelési ciklus és egy kis ráadás, tehát 15 nap. Utána minden mérget hordozó anyagot el kell távolítani a kaptárból, mert káros, mérgező hatású a kikelt és ki nem kelt méhekre. Ha az időjárás kirepülésre alkalmatlan, akkor bele se kezdjünk ilyen kezelésekbe, ha bent vannak a kaptárban ilyen hordozók, akkor távolítsátok el, mert mérgez és majd szenvedhetnek a méhek a nozematózistól.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 10:37
Geddekas!
Rendben van, hogy Te nem mérted a fiasításkárosító hatást. Jó lenne, ha belinkelnéd az erről szóló kísérletet. Szerinted elég a tizenöt nap ? Csinálj egy olyan kísérletet, vagy kérdezz utána, hogy ha ezt a második 15 napon át is kezeled, akkor mi lesz az említett arányszámod ? Ha  az első 15 és a második 15 nap potyogása 5 aránylik az egyhez, akkor talán tényleg nem kell több kezelés. Ha már négy az egyhez arány, vagy három esetleg kettő az egyhez, akkor azok a méhek egy tizenöt napos kezeléssel nem fognak tovább élni néhány évnél.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 18:32
Újabban nem szeretek részletes szakmai cikkeket belinkelni, mert érdemi tartalmi beszélgetés helyett éppen csak az anyámat nem szidják ilyenek kapcsán. Szóval az észrevételek értelmes gondolkodás helyett jobbára kimerülnek a formai kifogások keresésében és nagyon unom az arisztaioszkodásokat. Az internet nyitott és mindenki tud kulcsszavakkal keresgélni. Ha meg nem teszi, akkor ne fikázza a másikat. Nanetti-nek van szép összefoglalása az oxálsavas atkairtási módszerekről. Oxalic acid Nanetti kulcsszavakkal keresgélj és olvass.

Szerintem elég a 15 nap. Erre végeztünk ellenőrző méréseket 2012-ben. 15 méhcsaládot kezeltünk házilag összeállított Apiox recept szerinti atkairtóval. Három hétig ellenőriztük az atkahullást. A 15. napon még az atkahullás értékelhetően több volt, mint a kezelés előtt, de egy héttel később már csak 0 atkát számoltunk az ellenőrző lapon. Az atkairtószer hatására a lehullott atkaszám 80-900 között volt családonként.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 20:21
Bocsánat én az amitráz fiasításkárosító hatását szerettem volna megtudni. Ha nem, hát nem. Azt írod, hogy recept szerint kezeltél Apiox-szal. Az azt írja, hogy egyszeri kezelés elegendő. Az adag nem emelhető. HA recept szerint adtad, akkor nem csodálkozom, hogy nulla volt az atkahullás. Mert akkor már hatása sem volt. Én folyamatos szerjelenlétről beszélek. A degresszió csak ebben az esetben értelmezhető.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 23:24
Nemcsak az amitráz, hanem minden atkairtószer, tehát az oxálsav is hasonlóan hat a méhekre. Keress rá kulcsszavakkal.

Ha lenne labor lehetőségem, akkor természetesen megvizsgálnám, hogy van-e a méhek testén 15 nap után mennyire csökken az oxálsav kristályok száma. Azt feltételezem hogy marad még oxálsav kristály a testfelületen, hiszen nem véletlen, hogy nyáron teljes nemzedékcsere után lehet csak a következő kezelést megcsinálni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 23. 21:24
Sziasztok!
Nézegettem ma a méheket, egyik fias kereten láttam a fészek szélén kb. 15-20 fedett herefiasítást. Kifogattam őket, és 30 db atkát számoltam meg rajtuk... Volt amelyikben 3 atka is volt. Ha lecsökken a fiasítás, nagy pusztítás lesz...
Az is lehet, ha egy- két tenyérnyire csökken a fiasítás, akkor egyszerűen kivillázom, az már valószínűleg úgyis erősen atkaszívott népesség lesz. Ezt követően védekezem oxálos csurgatással. 
Leszűkítettem a kijárókat 5*2 cm-re. Mit gondoltok, nem szűkítettem túl korán? A kaptárak többségénél higienikus aljdeszka van, arra gondoltam, ott úgyis jön be levegő.
Üdv: Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 23. 21:26
Jó estét Méhésztársak!
Több méhész keresett, hogy ismét lát a kaptárak előtt sétáló méheket.
Hamarosan körbetelefonáltam a hiteles méhészbarátokat, és valóban mindenki kisebb-nagyobb "sétafikálásról" számolt be.
Egy méhész jelezte, hogy ő nem tapasztalt ilyent. Kimentem hát hozzá. Este 6 órakor még nagy nyüzsit találtam a fűben. Most jöttem meg tőle, segítettem neki füstölni. Holnap megtudom az eredményt.
Vigyázat a Tac-Tic atkaölővel gond lehet. Ne legyetek nyugodtak, hogy nincs atka ha nem potyog tőle.
Én eredeti Mitac-al füstöltem annál a méhésznél, aki állította, hogy kevés az atkája.
100 lehullott atkánál egyik családjában sem volt kevesebb, szűk 2 óra elteltével a füstölés után.
Az atkairtó szerek hatékonyságát nem árt ellenőrizni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 23. 21:53
Ha lecsökken a fiasítás, nagy pusztítás lesz...
Mivel védekezel? Mert én azonnal kezelnék egy másik szerrel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 23. 21:58
Három héten át tettem be amitrázos papírcsíkot. A legnagyobb atkahullás 30 db volt. Elbújnak az atkák a fiasításba.
Ott nem éri el őket az amitráz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 24. 06:57
Attila!
Mitacot honnan szereztél ? A Taktic füstölés volt, vagy papírcsík ? Mekkora volt az adag a Mitacos füstölésnél, és a Takticos kezelésnél ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Augusztus 24. 11:32
Valaki próbálta már a(Tac-Tic+étolajat) redőny gurtnis belógatós kivitelben?
Gondolom sokkal strapabíróbb lenne mint a 3*21 cm papírcsík! Van olyan család ahol hamar szétrágják sajnos! Meg újra fel is lehetne használni ha épségben maradna a gurtni!

Tapasztalat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Augusztus 24. 22:25
QUQURIQ!

Lehet, hogy egy kicsit emelni kellene a hatóanyag mennyiségén?
Próbát, csak 2-3 családnál érdemes csinálni!!!
Persze alá papírlap és ellenőrzés!!!
Más szert is próbáljunk ki mint az Amitráz!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 25. 00:07
Elbújnak az atkák a fiasításba.
Kb 60-40% a benti - kinti atkák aránya. Ha nem lennének 5-10 napig dolgozókon, akkor felesleges lenne most védekezni ellenük, csak télen lehetne. Próbálj mást, én fluvalináttal locsoltam, hát az vallatta az atkát rendesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 25. 06:16
Szép napot mindenkinek!

Egyre gyakrabban kerülünk szembe azzal a ténnyel ,hogy a méhészkedésben is váltani kell más irányú védekezési szerek felé,és az ásványi anyag kiegészítő készítmények használata sem elvetendő a méhészkedésben..
Erre napjainkban az atka ismételt tömeges kártétele is indokolttá teszi ,hogy nagyon komolyan foglalkozunk a gyógyszer használat rendszerével. Mivel a legutóbbi eredmények azt mutatják,hogy rezisztencia lépet,léphet ,fel egyes piretroidokkal szemben,mára már újabb szerekre és kísérletekre van szükség ahhoz,hogy biztosan állítsuk ezen szintetikus anyagok hatását. Több Európai országban / Ausztria,Németország,Olaszország,Görögország,Spanyolország/ , a fluvalinát és flumetrin tartalmú készítmények már nem biztonságosak az atka elleni védekezésben. Így Görögországban legelterjedtebb szerek a Mavrik,Malathion/24% fluvalinát tartalma/,Ausztria Spanyol,Német,Olasz területeken pedig az Apisztán,Bayvarol az engedélyezett szerek ,sajnos itt is felfedezhető a rezisztencia, és már Franciaországot is elérte a fluvalinát hatékonytalansága, más kérdés így Görögországban is a piretroid származékok kimutatása a mézben /13-28 hetes a lebomlási ideje/.
Jelentős kérdés, hogy a jó minőségű mézünk meddig marad szermaradványoktól mentes, ha maradunk a meglévő hatású szerek mellett, és gyógyszerezési technológiánkat nem frissítjük fel végre újabb, más korszerűbb biológiai és természetbarát védekező szerekkel
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 25. 07:00
Köszönöm Pink Panther! Beszerzek valami más szert, és megpróbálom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 25. 07:07
Kombinált védekezési lehetőségek.

A több lépcsős védekezés felé irányulnak a kísérletek. Így a szerves savak (hangyasav 60-80%-os, oldata, vagy oxálsav, tejsav oldata, fontos a nagyon pontos koncentráció megtalálása), lehet mind három szerves sav kombinációja is.
Kraemer módszer (hosszútávú hangyasavas kezelési módszer).
Kombinált szerves savas módszer (hangyasav,oxálsav, tejsav együttes használata).
KombiAM módszer (hangyasav és majoránnaolaj használata) 1,5ml majoránnaolaj és 1l 15%-os hangyasav együttes használata.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 25. 09:28
Intenzívebben bevonhatnánk a méhészkedésünkbe a gyógyító növényeket, így egy kitűnő gombaölő hatású növényt, az angyalfüvet (Archangelica officinalis), mely ernyősvirágzatú, nálunk is termesztett növény illatos kétéves, termésének kivonata erősen gombaölő hatású. Termésdrog 0,5-1,5% illóolajat, 15%zsíros-olajat, gyantát, aromás anyagot tartalmaz. Ajánlatos lenne a költésmeszesedés ellen is kipróbálni.
A gyógynövény kivonatú készítményeket is az atka kártétele ellen lehetne használni. Ilyen lehet még a illóolajos kísérlet eredményeként, az ánizs (Pimpinella anisum), ami ernyősvirágzatú nálunk is termesztett,illatos növény. Tartalmaz 2-5% (80-90% anetoltartalmú) illóolajat, 10-30%zsíros-olajat, 20% fehérjét, kolint. Így az ánizs olaj , vagy levendulaolaj a levendula (Lavandula angustifolia), jó lenne ezeket a növényeket is (nagyobb mértékben) bevonni az atka elleni küzdelembe és több teret engedni ezek kipróbálásához és ismertetéséhez.
Sokkal nagyobb jelentőséget kellene adni a méhészkedés során a természetes alapanyagú szereknek,illóolaj tartalmú készítményeknek,hiszen hazánkban is beszerezhetők csak szélesebb körű tájékoztatást kellene adni róluk,és ismertetni a méhészek körében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 25. 10:44
Elbújnak az atkák a fiasításba.
Kb 60-40% a benti - kinti atkák aránya. Ha nem lennének 5-10 napig dolgozókon, akkor felesleges lenne most védekezni ellenük, csak télen lehetne. Próbálj mást, én fluvalináttal locsoltam, hát az vallatta az atkát rendesen.
Most locsoltál ? Kontrollként használtad az amitrázzal szemben ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 25. 19:26
Nekem ezt a kört megspórolták az ismerősök, akik napra előtt sorozatfüstöltek és alig hullott valami. Csurgatásra meg 200 fölött jött le. Én csak pörgetés után kezdtem, rögtön csurgatással, most vannak bent amitrázos lapok de még most is potyog 20-30. Felbontottam 10 családnál heresejteket, de 1 db atkával találkoztam kb 100 sejtből. Azért nem vagyok nyugodt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 26. 08:35
Köszönöm, hasznos volt az info. A 60-40 százalékkal azért én vitatkozom. Ha így lenne, akkor szerintem már atka sem lenne. Ez az 5-10 nappal sincs egészen korrelációban. Ha 10 napig kinn van, akkor herefias esetén igaz a 60-40, ha öt napig, akkor ez kb. 75/25 (bent/kint). Dolgozó fias esetén: 10 nap kinn, akkor: 55/45, öt nap esetén: 70/30 az arány.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Augusztus 26. 10:09

Sokkal nagyobb jelentőséget kellene adni a méhészkedés során a természetes alapanyagú szereknek,illóolaj tartalmú készítményeknek,hiszen hazánkban is beszerezhetők csak szélesebb körű tájékoztatást kellene adni róluk,és ismertetni a méhészek körében.

Kedves atya,moderátor!

Alapgondolat helyes,csupán az e típusú szerek az atka szinten tartására vagy netán megelőzésre alkalmasak.
Na nem most hanem nyáron.
Most a kemény vagy ha úgy tetszik taglózó szerek ideje van az atka elleni védekezésben.

Az meg általános különböző fórumokon hogy ha valaki valahonnan idéz  szó szerint akkor a forrást illik megjelölni,vagy legalább idéző jelbe tenni a leírtakat. ::)
Anélkül olyan plágiumos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 26. 13:16
Kedves bükk!
Látom fent akadtál a tituluson. ;)
Talán számodra is elég lenne, ha csak a nick nevén szólítanád meg a polgárt. Tudod így ennek olyan pejoratív hangzása lehet. /tudhatod, stílus maga az ember/
De eltekintek a dologtól, mert ahonnan jöttél
Idézet
különböző fórumokon
, ott a moderátorok nem vállalják fel magukat ilyen szinten.  ::)
Az írásommal kapcsolatban, bátran elmondhatom neked, hogy csak te látsz a dolgokba többet, mint amennyit kellene.
Egyébként nagyon aranyos vagy, köszönöm a figyelmeztetésedet, jó lehetnél lelki ismeretnek is, de az nekem még van, és tiszta.
Legyen szép a napod.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 26. 15:16
Szia Bükk!

 Ha kérhetem felsorolnád, hogy a mostani időszakban Te melyik szereket tartod kemény, vagy taglózó szereknek? Köszönöm!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 26. 17:17
Atya!

Bükk nem a tituluson akadt fenn, hanem azon, hogy félrevezető tartalmak jelennek meg a Klubon, ráadásul a forrás megjelölése nélkül, és a moderátor által jegyezve. Messzemenően nem az ön lelkiismeretét igyekezett  ébresztgetni, mindössze azt mondta, hogy ha valaki idéz valahonnan, azt nem árt forrásmegjelöléssel tenni, mert ha beüti a keresőszót: pl. "Malathion a méhészetben", a Google rögtön az ön Klubon elhelyezett írását idézi... Feri érthetően leírta azt is, hogy a nagy "alternatív védekezési" nekibuzdulás sok tájékozatlan méhészt képes megtéveszteni. Ráadásul az ön egyik idézete is bakis, a Malathion-nak soha nem volt fluvalinát-tartalma. A Malathion egy organofoszfát inszekticid és akaricid, az adatlapja szerint méhekre kontakt módon 0,27 mikrogramm/méh-egyed, orálisan 0,38 mikrogramm/méh az LD 50-es értéke. A  nagyobb koncentrációban adott Malathion a méhekre ezek alapján erősen toxikus hatású, s nem csak az atkát, de a méheket is öli... Fluvalinátot a Mavrik tartalmaz, nevezetesen éppen 240 g/l tau-fluvalinátot (nem tao-t, miként Geddekas "sajtóhibájában" szerepel)...

Ennyit a "jereváni rádió" közölte híranyagokhoz hasonló "tájékoztató" gondolatokhoz abban az időszakban, mikor valóban nem a gyógynövény-kivonatok és alternatív illóolajos készítmények használatának van az ideje, hanem a hatékony atkagyérítésnek... A lelkiismeretével meg kezdjen, amit akar, Bükknek pedig inkább köszönje meg, ha bölcsen és egyáltalán nem konfrontatívan rávilágít a hiátusaira. A Méhész Fórumon pedig -lásson csodát- a moderátorok, adminisztrátorok igenis felvállalják magukat. Ha netán átlátogatna Atyám, a Fórum kezdőlapon kattintson rá "A csapat" feliratra a Fórumok felsorolása alatt (tudja, ahol a "Fórumsütiket" is törölheti...) Tudja, ők nemigen szeretnek "villogni" alázattal vállalt és teljesített funkciójukkal, de kilétük egyáltalán nem képez "atomtitkot", s miként megtapasztalhatta, névvel is készségesen felvállalják magukat. Ja, és ha nem tévedek, mintha egykor ön is "onnan jött" volna át ide...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 26. 20:31
Arisztaiosz!

Mivel az írásaim ebben a topic-ban jelentek meg, (és nem valami cím eléréséhez, vagy megvédésére tettem vele kísérletet) csupán figyelemfelkeltés célzatú volt. És pont
Egy szóval nem mondtam és írtam, hogy most ezzel a technológiával - technológiákkal kell az atkát irtani, vagy gyéríteni.
Valóban, lányos igyekezetemben, (mely a témához kapcsolódik) nem jelöltem meg a forrást. Mos tmár látom hiba volt, és látom azt is, hogy kinek. /ez legyen a legnagyobb hibám/
Itt most bepótolom, és remélem ezzel hozzásegítettem a nyugodt estéhez.

http://www.pointernet.pds.hu/organic/organic_honey/organic_honey_vedekezes.html

Egyéb iránt valóban a "zöld" volt az első, és akkor az egyetlen olyan fórum, ahol lehetett volna érdeklődni, tanulni, és netalántán tapasztalatot megosztani másokkal. Igaz a kezdeti megpróbáltatások miatt én döntöttem akkor úgy, hogy egy jó ideig nem látogatom. Tehát én is, és sokan mások is, ott kezdtük el.
Számomra nincs ezzel semmi baj. Sőt a mai napig átrándulgatok hozzájuk.
A moderálásról meg csak röviden annyit szeretnék megemlíteni, hogy jelen platformon, talán egyedül az én " nevem "
jelenik meg egy egy moderálás alkalmával. Ellentétben a másik platformon, ott csak annyi jelenik meg, hogy moderátor, vagy a mindent látó szem. Aztán mindenki csodálkozik, hogy ki lehetett aki moderált. Látja Arisztaiosz itt ez nem így működik.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Augusztus 27. 06:46
Végeztünk egy gyors közvélemény-kutatást.
Akinek nem volt zavaros a tactic,az meg van elégedve a "belógatás" eredményével, akinek zavaros volt,az már kevésbé.Füstölésnél nem volt ilyen gond.Elvileg...
Hallottam egy "okosságot",hogy hogyan lehet megszüntetni a zavarosságot.Nem próbáltam ki,mivel nem igazán tiszta a számomra,hogy a dizájnjavítás változtatná-e a hatóanyag tartalmat és,ha igen,akkor milyen irányba.Viszont elgondolkodtam azon,hogy ha én "ismerek" egy verziót,akkor a gyártó,forgalmazó,vagy aki éppen pénzt akar csinálni a szerből valószínűleg tud még ennél több trükköt is.Kérdés,hogy emiatt kellene-e módosítani a "tuti" recepteket,vagy jó minden így,ahogy van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Augusztus 27. 09:11
Nb 18!

Amitráz,fluvalinat.

atya!

Egy moderátortól az átlag méhész azért vár valamit szakmailag. :)
Nézz utána hány éves információkat idéztél fel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 27. 10:16
Köszi Bükk, én is az amitrázt szorgalmazom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 27. 11:36
bükk !

Idézet
atya!

Egy moderátortól az átlag méhész azért vár valamit szakmailag. :)
Nézz utána hány éves információkat idéztél fel.

Látod, látod nem tudsz elrugaszkodni a dolgoktól.
Soha senkit nem moderáltam, mert valamit nem jól tudott. Ha tehettem megpróbáltam telefonon, vagy privátba jelezni felé az aggályomat. Most sem a nyilvánossággal van a bajom. (Nekem nem attól  áll a cerkám, hogy osztom az észt, ha kell ha nem.)
Mi a gondod azzal, hogy hány éves az információ? Manapság már nem igazak a leírtak?
Talán nem nyílnak minden évben azok a virágok, vagy nem nő meg az a növény?
Ha a belinkelt szöveggel van gondod, kérlek tedd meg nyilvánosan a szerzőnek, pl vegye le mert már nem aktuális szerinted.  Nem ismersz esetleg bioméhészt, aki használja ezeket a szereket? Az írásban a megelőzésről van szó.
A totálisan taglózó szerekről írhatnál egy pár sort. Lehet nem okoznak másban mérhető kárt, csak az atkában?
Miért próbálsz meg így párhuzamot vonni, a tények között?
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: magnólia - 2014. Augusztus 30. 08:19
Azt szeretném tudni, mint kezdő méhész, hogy az atkaírtást, nem gázos módszerrel végezzük. Olvastam egy cikket és abban az van, hogy 9 dl olajhoz 35 ml Tictacot tegyünk, és abba papir csíkokat áztassunk, majd helyezzük ki a kaptárakba, a keretekre, de arra nem tér ki, hogy egy kaptárba hány csíkot tegyünk.
Tudna nekem valaki ebben segíteni?
A cikket egy Sápi László méhész írta, aki debreceni. Ő ezt a módszert használja, de pontosan nem írja, hogy hány csík kell, mert ha sokat rakunk, akkor nem csak az atkákat, hanem a méheket is megöli.
A segítséget köszönöm előre is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Augusztus 30. 09:15

"Az amitráznak a rajzlap hordozóra történõ felhordása az elõzõ évek gyakorlatá-
nak megfelelõen történt, ami azt jelenti, hogy az elõre elkészített 100 db 21 × 3 cm mé-
retûre vágott rajzlapcsíkot egy 24 ml Tak-Tic-ot és 75 ml étolajat tartalmazó elegybe
mártva impregnáltuk. A lapkákat a folyadékba nem lapjával, hanem élével helyeztük
be. Ez azért fontos, mert így biztosan minden papírcsík ugyanolyan koncentrációjú ol-
datba kerül. Ennek az eljárásnak következtében minden lapra egyaránt 30 mg amitráz
hatóanyag kerül. Ezt követõen a 100 db-ot számláló áztatott papírcsíkköteget újságpa-
pírba csavarva száraz, hûvös helyen szikkasztottuk. A lapkákat a két alacsonykeretes
fészekfiók közé, az alsó fiók felsõ léceinek tetejére, a két fiókban található fiasításos zó-
na mértani középpontjában helyeztük el, és hetente cseréltük azokat. Fontos megemlí-
teni, hogy a lapkák kicserélésekor a régi csík maradványait a kaptárvas segítségével el-
távolítottuk. A kísérlet alapkezelési szakaszában (tehát augusztus 17–szeptember 29.
között) összesen 5 db kezelést végeztünk idõközben egy hét szünetet tartva)."

A bemásolt idézet az OMME honlapján olvasható a monitoring vizsgálatoknál.
Csak azért másoltam be, mer ebből egy kicsit világosabban kiolvasható a technológia.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 30. 12:17
Szerintem nem korrekt a recept. Az amitráz a fészek közvetlen közelében ilyen papiros hordozón kap annyi vízpárát, hogy három nap alatt elveszíti a hatásosságát. Tehát három naponként kellene cserélni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Augusztus 30. 13:03
Laci!
Akkor most az amitráz tartalmat kellene növelni, vagy a hordozó anyag minőségét/papír/ kellene változtatni, vagy a keveréken /étolaj/, ahhoz hogy legalább az egy hetes hatékonyságot el lehessen érni.
Vagy csak egyszerűen érjük be a három nappal és ehhez igazítsuk a védekezés gyakoriságát.
Mekkora jelentőséget lehet nyilvánítani a szikkasztásnak? Én azonnal nyirkosan raktam eddig a lapokat.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 30. 13:15
Szerintem nem korrekt a recept. Az amitráz a fészek közvetlen közelében ilyen papiros hordozón kap annyi vízpárát, hogy három nap alatt elveszíti a hatásosságát. Tehát három naponként kellene cserélni.

Ezt melyik "kutatása" alapján állítja, öcskös? Ha meg nem "kutatási eredmény" alapján állítja, akkor legalább annyit írjon oda, hogy állításának semmilyen valóság-alapja nincs, mindössze "körbebicegni" igyekszik a témát, de halvány fogalma sincs arról...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 30. 13:19
Akármit csinálsz a kaptárban van vízpára. Az amitráz molekula ki kell áramoljon a papír felületére és ott bizony a vízpára bontja. Kiszámíthatóan komoly hatékonyságot tudományos kutatással kellene megvizsgálna. Ma ilyen kutatások nincsenek.

Az én személyes tapasztalatom és néhány nagy méhészetből gyűjtött tapasztalat is, hogy három napig biztonságos a nem füstöléses amitrázos módszerek hatástartama, utána a kaptár vízpárája és az időjárás meg egyéb szempontok miatt bizonytalan. Sőt a 80-as években csináltunk valami hasonló védekezést, meg készítettünk füstölő csíkokat és onnan tudjuk, hogy vizes közegben nagyon gyorsan bomlik az amitráz.

Szégyen vagy nem szégyen, de a kutatásra fordítható pénzeket se igazán kutatásra akarja szánni az OMME vezérkara, hanem a régi méhészeti kutatás ingatlanait akarja ebből a pénzből birtokba venni.

Arisztaiosz, te meg ne kontárkodj olyasmibe, ami nem kertészkedés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 30. 14:05
Néhány évvel ezelőtt a 160 mg-os,(kaptáranként 2 db kartonlap, nem rajzlap) 24 nap után is éppoly hatásos volt, mint berakás után. Pedig vízpára akkor is volt. Más kérdés, hogy azt is célszerű volt 2 hetente cserélni. Ma nem a vízpára miatt nem hat, hanem azért, mert az atka megtanult ellene védekezni. Vizes közegben egyébként valóban bomlik, így a mézben is. A papírlapokra olajos oldatban kerül (a natúr Taktic is olajszerű), ezért a vízpára nem fér a közelébe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 30. 15:00
Idézet
A papírlapokra olajos oldatban kerül (a natúr Taktic is olajszerű), ezért a vízpára nem fér a közelébe.
Ez nem igaz.

A 3 napos hatástartamról megkérdezheted azokat akik nem hobbiméhészek és nem kockáztathatnak. Ha annyira tutti lenne a módszer, akkor mindenki ezt alkalmazná és semmi mást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Augusztus 30. 17:23
Tavaly védekeztünk papírcsíkkal is és  néhány családnál gurtnival is.Hetente cseréltük,napi számolás volt.Nem tapasztaltunk hatáscsökkenést.Idén viszont nagyon nem jött be a tartós hordozó.Lement a 4 csík és ott vigyorgott még utána is az atka.Most így a 3. füst után talán sikerült megfogni...Viszont még átlag 7-8 keret fias van,akad még az atkának rendesen búvóhely.Olyan volt ma kint a hangulat mint tavasszal,főleg hogy elindult nem messze tőlünk egy repcetábla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 30. 23:27
Lindzzy!

Nem szeretném megingatni a hitében, de az a "repcetábla" lehet, hogy nem is repce...

Ilyenkortájt nem a repce, hanem a mustár szokott volt virágozni. ha át tetszik fáradni a "ződre", ott beszélgettünk már néhányszor e kérdésről...

Arisztaiosz
A mostanság virágzó mustárról, lehet itt is beszélgetni, a méhlegelő című oldalon, nem feltétlen kell átvándorolni a "ződre", ez ügyben.
Ha önnek nem megy itt a hívők gyűjtése, menjen át ön a "ződre", ott már biztos kialakult egyfajta "imádat" ön iránt.

Moderátor
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Augusztus 31. 07:50
Meglehet,hogy mustár,sosem voltam túl jó növényrendszertanból.Kelés után valamivel (a levele alapján) még repcének tűnt,de délután megint megnézem közelebbről.Nem túl alaposan előkészített volt a vetés,nem is lett igazán szép a tábla.Feltételezem beszántásra szánják.Tavaly is megvárták,hogy levirágozzon,talán idén is megteszik.Mindenesetre a virágporát köszönik szépen a méheink. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 31. 10:26
Olvasgatom a ződ méhészfórumot és úgy látom, más is tudja, hogy az amitráz alkalmazására a füstölés (füstölő csík vagy furettó) jó módszer,  viszont a "tartós"-nak nevezett hordozók kanóc, karton lap, falap vagy egyéb lóf@szocska inkább a rezisztencia fokozására jó, ráadásul ezek nagyon szennyezik a viaszt is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 31. 10:52
Meséld már el nekem, hogy az Apivart akkor hogy a fenébe tudták törzskönyvezni ? Aztán légy szíves demonstráld már nekem egyszer a víz  olajban történő oldódását. Sajnos erre a vegyipar sem képes, ezt az eredményt  pl. szappanokkal lehet elérni. Lehetséges, hogy egy ilyesmi mechanizmus van a Takticnál és Mitacnál is, hiszen vizes oldatot kell az eredeti receptúra szerint létrehozni. Azonban akkor arról van szó, hogy a hatóanyagot viszed a vízbe, és ekkor sem a hatóanyag oldódik a vízben, mivel az zsíroldékony. Ebben az esetben pedig még erről sem lehet beszélni, a vízpára ahhoz a vivőanyaghoz fog kötődni, ami az oldódásért felel, nem a hatóanyaghoz.  A tények azonban eleve cáfolják az állításodat. Apivarral évtizedekig lehetett eredményesen védekezni. Abban  feltétlenül igazad van, hogy  a tartós hordozó mellett rezisztencia sokkal nagyobb eséllyel alakul ki. Ez ellen viszont a füstölés sem véd, csak ott később következik be! A rezisztencia alapvető oka az ölő hatás alatti hatóanyag szint jelenléte. Ez füstöléskor is kialakul: a szer nem egyszerre semmisül meg a kaptárban, nem egyszerre tűnik el a méhek szőrzetéről.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 31. 11:02
Nem engem zavar ez a kérdés, hanem téged. Nézz utána. Én nem fogom ezzel strapálni magam.

Biztos vagyok benne, hogy rezisztencia vizsgálatot nem végeztek. A hatékonyság vizsgálatát is el lehet végezni sokféleképpen. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ők egyféleképpen végezték csak el, pedig az élet sokféle körülménnyel jár.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 31. 12:33
. Felbontottam 10 családnál heresejteket, de 1 db atkával találkoztam kb 100 sejtből. Azért nem vagyok nyugodt.

Update

A héten aztán találkoztam egy csúnyán atkás családdal, láttam atkát méhen és kereten is. 2 taktikos-ommés csíkot kapott. Tegnap újból megnézve már nem volt látható atka. Villáztam munkásfiast is, mert csak az volt, de semmi. Még biztonság kedvéért végigcsurgattam BVHC-vel is őket. Sajnos idén alig lesz szer, amit nem kapnak meg. Viszont még nincs mászkálás, amit több helyről is hallok....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 31. 21:15
Pink panther!
A mászkálás amit több helyről hallasz, nem bizonyított, hogy az atkától van.
Az atka is lehet, de nem száz százalék.
Az atka ilyen mérvű kártételekor csonka méheknek is kell lenniük. Erről egyik hozzászóló sem számolt be.
A méhek sétája lehet nyári nozema, az atkák által okozott vírustól, de akár Maya Péter MÉHÉSZET-ből beharangozott írása miatt is. Itt a virágporban talált neonikotinoidokra gondolok.
Ez már rég "gyanús", és az alkalmazott kutatások között szívesen láttam volna ezt a témát.
Ezzel a szakmai stábbal, amivel most az OMME rendelkezik, semmi remény.
Tudjuk, hogy ez rázós téma, de sok méhészt érint, emiatt az érdekvédelmi szervezetnek nem lehet közömbös a méhcsaládok egészsége.
Az akác előtti mászkálás, és az augusztusi mászkálás között véleményem szerint van összefüggés.
Akkor is tömeges kelés után sétáltak a méhek, és most is.
Nem sok here volt augusztus közepétől a méhcsaládokban, de az a pár is mászkált.
Teljesen egészségesnek tűnő, fiatal méhekről van szó.
A munkások zöme dajka korú. Idős, kijáró méh nincs is köztük.
Az atka kártétele szemmel látható, deformált szárny, és csökött potroh.
Ilyent nem tapasztaltam sem a saját, sem a panaszos méhészetekben.
Akkor mi ez?
Talán a mérgezett virágporból készült pempő okozza?
Bizony, egyre több kutató ezt az irányt célozza, de mindent elsöprő bizonyíték még nincs rá.
Szerintem a here a fogó!
A vizsgált mászkáló egyedek között nem volt "atkaszívott", mert az atka által okozott seb nagyon jól látható, akár egy mezei mikroszkóppal is.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 31. 23:44
Kapitány!

Gondold végig logikusan! Te magad írtad, hogy egy füstölés után spaklival szedted az atkát, ez nyilván több száz db-ot jelent. Tegyük fel, hogy ezek az atkák nemcsak statiszták voltak, hanem ténylegesen károsítottak legalább ugyanennyi db méhet. Mi van most ezekkel a méhekkel? Hol vannak, hogy néznek ki?

Mert ugye
Az atka kártétele szemmel látható, deformált szárny, és csökött potroh.
Ilyent nem tapasztaltam sem a saját, sem a panaszos méhészetekben.
Az azért tök jó, hogy atka rengeteg, kár meg semmi..


A másik:
Nem sok here volt augusztus közepétől a méhcsaládokban, de az a pár is mászkált.
Teljesen egészségesnek tűnő, fiatal méhekről van szó.

Ekkora atkainvázió esetén vajon mennyi esély van arra, hogy a kevés herefiasítás ne legyen atkaszívott?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Augusztus 31. 23:57
Azért érdekes lenne valami hipotézist felállítani az atkafertőzöttség és közvetlen a vaddohány előtt tapasztalható hereűzéssel kapcsolatban is .

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 01. 08:18
Pink panther!
Látom tetszik a spaklis beírásom.
Kár, hogy ezt jegyezte meg és lassan belesüllyed az Arisztaioszi rosszindulatba.
Ez egy kiugróan atkás méhcsalád volt, és köszöni szépen jól van.
Máshol ennek a töredékét tapasztaltam, de az is aggaszt.
A méhészetemmel meg vagyok elégedve, nyugodjon meg sokan örülnének ilyen méhcsaládoknak, ennyi fiatal anyával.
Végül is nem értem kérdését, fogalmazzon világosabban, mert így egy gyenge lejáratási kísérlet a hozzászólása.
A "Kapitány" megszólítást is inkább szemtelennek, mint hízelgőnek érzem.
Konkrét kérdéseire, megpróbálok válaszolni, ha lesznek ilyenek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Szeptember 01. 09:39
Most akkor őszintén mondja meg valaki amíg nem késő, hogy ez a rajzlapos módszer nem jó, ne csináljuk? Inkább füstöljünk???

Egy előadáson arról volt szó, hogy ezeket a tartós hordozókat azért jó használni, mert megvéd a visszafertőzéstől .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 01. 09:51
Pink Panter alapvetően nem rosszindulatú, inkább egy felületes cinikus ember, aki megérti a jót is és nincs ellenére a jónak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 01. 09:56
A tartós hordozó nem véd meg a visszafertőződéstől. Azaz csak addig véd, amíg van atkaölő hatása. Szerintem sokkal kevesebb idő ez, mint amit gondoltok, mint ami a vágyakban él.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 01. 11:26
Kitin!
Neked kell eldönteni! Meg kell próbálni egy alternatív módszert, és megnézni, hogy miképpen aránylik egymáshoz a két módszer közötti atkahullás. Célszerű keresztellenőrzést végezni. Ahol A-t használtál, ott utána B-t. A B-nél az A-t. Amelyiknél az utolsó kezeléssel több atka hullott le, azzal folytasd a kezelést. Melyek lehetnek ezek? Oxálsav szublimálva, esetleg csorgatva. Fluvalinát csorgatva (Pink Pantert kérdezd az adagról). Fluvalinát tartós hordozón (Fluwarol) . Bayvarolt ne adj, nagyon kicsi a hatóanyag tartalma. Perizin csorgatva, vagy permetezve.. Esetleg amitráz ködölés, füstölés. Az oxálsav gyakori ismétlése rizikós lehet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Szeptember 01. 12:01
köszönöm a választ, majd próbálkozok!
Ez a rajzlapos megoldás meg nem is annyira tartós, mert 3 nap alatt szétrágják és hetente kell cserélni az ajánlás szerint.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 01. 18:57
QUQURIQ!

Sziasztok!

Papírlap helyett használjál nyomdalemezt.
3x3 cm négyzet rácsot készítettem alkoholos tű filccel.
Így könnyebb számolni soronként az atkákat.
A sorokat meg is számozhatod, így könnyebb lejegyezned.
Ha nagyon precíz akarsz lenni, a nyomdalemezt vékonyan be is zsírozhatod, így az atkák bele ragadnak.

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 01. 19:11
Kiskakas!
Ezt most félreértetted. Arról a papírlapról beszélt Kitin, amit belógat a keretek közé, és azt rágják szét, amin az amitráz van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 01. 19:18
Kitin!
  Szerintem nem baj, ha szétrágják. Akkor legalább nincs csökkenő hatóanyag szint a kaptárban. A vastagabb kartonpapírt nehezebben rágják szét, de akkor több hatóanyag is kell. Az én irányszámom:  ahány nap, annyiszor 7 mg amitráz (3 naponta 20 mg Antivaros füstöléssel egyenértékű elvileg, a Furettoban csak 6 mg/ füstölés van, ha jól emlékszem). A Mitacos papírlapot egyébként biztosabban rágják, ezért is jobb szerintem: garantáltan kiürül a kaptárból. Annak a vivőanyaga jobban ingerli őket, mint a Takticé. Ezért nem szeretem az olajos keverést sem. A vastagabbat nem rágják mindig rendesen, főként szeptemberben. Ezért inkább rá szoktam mérni fecskendővel a tömény szert. De valószínű, hogy ez már a múlté.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 01. 22:43
Az OMME szakmai irányításának azzal kéne törődnie, hogy mi lesz az amitráz után.
Tudjuk, hogy amikor tartós hordozó hatóanyagaként kezdtük használni, elindult a visszaszámlálás órája.
Azok a méhészek akik sokáig hagyták bent a csökkent hatóanyagú, otthon kreált förmedvényeiket, nagyban elősegítették az amitrázra való rezisztenciát.
Erre van egy lineáris görbe, sokszor lerajzoltam a méhészklubjaimon.
A függőleges tengelyen a hatóanyag tartalom van, nullától száz százalékig.
A vízszintes tengelyen az idő, a nulladik naptól mondjuk a 21-ig.
Ha a függőleges tengelyre helyezzük a tollat a 100%-os hatóanyag tartalomra, és egy 45 fokos szöget rajzolunk az idő vonalra, akkor látható, milyen gyorsan csökken a hatóanyag tartalom az idő múlásával.
Ez minden készítménynél más. Mert az amitrázt lehet fára, papírcsíkra, papír zsebkendőre,intim betétre, lámpabélre és még tudja a frász mire felhordani.
Azt senki soha nem mérte meddig viszik ezek a kreálmányok az atkát, de az bizton állítható, hogy az idő előre haladtával egyre kevésbé.
Ez pedig a rezisztencia alapja! A csökkent hatóanyaggal találkozó atkák egyre többen kibírják az amitrázzal való találkozást, és már meg is jöttünk.
Véleményem szerint a füstöléssel évekkel kitolhattuk volna a hatékony kezelést.
Miért? Mert az atka egy lórúgáshoz hasonló pofont kap a füsttől. Ezt szokja meg!
Nincs rá ideje, mert elpusztul.
Én gyűlölöm a füstölést, sajnálom a méheket, de eddig mindig ezzel tudtam megvédeni az állományomat ettől a veszélyes méhkártevőtől.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 08:10
Attila!
Teljesen igazat adok  Neked ebben. Talán még túl jó fényben is tüntetted fel a deszorpciós görbét a lineárissal. Szerintem kezdetben nagyobb a leadás, és a végén elnyúlik időben az az időszak, amikor szubletális dózist ad le. Gyakorlatilag, amíg benn van, ilyen szubletális leadással kell számolni. Ezért jó, ha szétrágják. Nos a törzskönyvezett készítményeket nem rágják szét (Apivar, Biowar), ott ez sokkal nagyobb probléma. Valószínűleg arra gondoltak, hogy a 6 hét alatt minden atkát elpusztít. Ez nem igaz. Fiasítás jelenlétében biztosan nem. Ha egyáltalán nincs fiasítás, akkor már jó lehet a dolog. Hiszen ha csak tíz napig ad tartós atkaölő hatást, akkor nincs az a füstölés, amivel ezt a hatást el lehetne érni. Ott inkább az a baj, hogy nincs mozgás a kaptárban a hűvös időben, hiszen akkor nincs fiasítás.
A baj az, hogy mint minden a méhészetben ez is egy közügy. Elég, ha egyetlen méhészetben alakul ki a rezisztencia, öt éven belül annak a szaporulata mindenütt ott lesz. Tíz éven belül egész Európában. Ezt tetézi, hogy nincs megfelelő referenciával bíró alternatíva. A Perizin sem megoldás,csak tűzoltás. A Chek Mite Pluszra Amerikában nagyon hamar kialakult a rezisztencia. Sorozatkezelés esetén sokkal nagyobb esély van kumafosz esetében a rezisztencia kialakulására, mint amitráz esetén. A Supona is szerves foszfátészter, tehát szerintem ugyanez érvényes rá. Az oxálsavas csorgatás az ismételhetőség  miatt kétséges. A sorozat szublimálásra nincsen megfelelő referencia. Ahhoz, hogy egy évet átfedjünk kezelés nélkül, gyakorlatilag le kellene nullázni az atkák számát, mert anélkül kritikus lehet az atkaszám. Ez nem fog menni, hacsak nem működik a sorozatszublimáció. Gyógyszerkombinációval azt lehetne elérni, hogy néhány éven belül mindenre rezisztens lesz. Az lenne a helyes magatartás, ha most tíz évig a méhészek elfelejtenék az amitrázt. Lásd fluvanilát: nem lenne semmi baj, ha az elmúlt tizenöt évben senki nem használta volna, főként a Bayvarolt a keresztrezisztencia miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 02. 08:40
QUQURIQ!

Szép, napsütéses reggelt Mindenkinek!

Iridó!

Igen logikusan leírtad a folyamatot. Igaz, hogy sok kezdő nem vesz belőle ki semmit, kivéve az utolsó mondatodat!
Tényleg nem akarlak cikizni!
De!
Gondoljál csak bele, hogy jelenleg egy "igazi" fegyver van a kezünkben az atkák ellen!
Ez az Amitráz!
Nem adok igazat az Amitráz rezisztenciájáról!
32 éve méhészkedek!
Annak idején, még a méhegészségügyi felelősök adták az ingyen csíkokat!!!
Azóta használom az Amitrázt megszakítás nélkül!
28 évig gyújtogattam a csíkokat. Most Furettózom.
Soha nem pusztultak el családjaim atka miatt!!!
Kipróbáltam közben Amitrázzal a tartós védekezést is.
Igaz, az utóbbi négy évben, kiegészítésként más szerekkel záró kezelést is csináltam.
Az év első kezelését napraforgó végén, mézelvétel után kezdtem.
Miért?
Mert folyamatos vándorlásban vagyok, és az unokáim is azt a mézet eszik amit a vevőim!!!
A másodikat augusztus vége, szeptember eleje.
Közben folyamatosan figyelem a lehulló atkákat.
Szeptember végén telephelyenként a legerősebb családoknál és a szélsőknél végzek egy kezelést.
Ha!
Nincsen atka, nincsen sorozat kezelés!
Ha van, úgy elvégzem az egész állománynál a sorozat kezelést.
Fiasítás mentes időszakot elérvén, megcsinálom a záró kezelést! (persze más szerrel)!
Nem használok atkacsapdát, (here fiasítást).
Telephelyemtől távol esnek mások méhészetei. (röptávon kívülre)
Kerülöm a zsúfolt vándor tanyákat!!!
Ez a védekezés már nagyon régen így megy!
Szerencsére baj nélkül!!!

KIskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 10:56
Kiskakas!
Ez az igazi fegyver ma úgy néz ki, ha lekezeled egy kontroll szerrel az állományod, akkor az háromszor -tízszer több atkát hoz le, mint egy amitrázos tartós hordozó ez előtt közvetlenül. Ha nálad ez még nem tapasztalható, az azt jelenti, hogy tényleg sikerült kikerülni egy ilyen gócpontot, ahol már csak ilyen atkák vannak. Még kb. egy évig. Utána már Te sem tudod kikerülni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Szeptember 02. 15:29
Tartós hordozós szarakodás után ha furettóval csapsz oda garantálom, hogy akkor is lefog folyni az atka, ha egyébként van. Nem gondolom, hogy ott tartunk hogy bármelyik másik szer hatásosabb lenne mint az amitráz. Azt is el tudom képzelni, hogy ha ez másképp van akkor már nem jó az amitráz tartalmú szer amivel az illető kezel.

Az amitrázzal egyébként már 20 éve megy az össze vissza ész nélküli pepecselés. Nekem anno az egyik szomszédos terület méhegészségügyise javasolta, hogy az antivár-os füstölőcsík helyet öntsek egy kis mitac-ot étolajba aztán ecsettel kenjem be a keretfüleket tartó idézem: "sinyet".
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 16:11
Az nyilvánvalóan bennem is felvetődött, hogy egy hibás széria Taktic lehet a ludas. Azért a gyártó ilyent nem ad ki. Mondjuk rosszul volt tárolva. Az mit jelent? Melegen? Hát hiszen a a papírcsíkos füstölésnél elégetjük, mégis hatásos marad. Megfagyott? Az látszana rajta. De ekkor jónak kellene lennie az Apivarnak. Aki azt használt, ő is ellenőrizte, hogy nem jó. Az Apivart is rosszul tárolták ? Akkor jónak kellene lennie az Apiwarolnak. Aki azt használta, ellenőrizte. Az sem jó. A füstölést azért én is ellenőrizni fogom. Abban azért még én is reménykedem, de illúzióim nincsenek. Maximum idén még jó lesz. Azt sosem látod, amelyik nem hullik le. Az összes jövő évi atka ennek lesz az utóda.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Anubisz - 2014. Szeptember 03. 21:54
Sziasztok!

Szeretném a segítségeteket kérni.
Ma este keresett telefonon a barátom.
Etetni akart, de az egyik családja nem hordta el a szirupot.
Azonnal megnézte a családot.
Kb 50 méh + az anya volt a kaptárban.
Több keretben különböző korú fiasítás!

Etetés közben még egy ugyanilyen családot talált.

Atka ellen Tactic-ot használt, papírlapon.
2-3 alkalommal cserélte idáig. Az utolsó cserétől számítva 5-6 nap telt el.
Volt olyan papírlap, ami még nedves volt, mikor betette a családokhoz. (szóltam is neki, hogy ez nem lesz jó)

Szerintem atka problémája van. Az is elképzelhető, hogy a nedves amitrázos papír okozta a problémát?

Egy kicsit ideges lettem, mert 2 km-re van tőlem a telephelye. Nem tudni mennyi ideje van ilyen állapotban a két család. Én BIOWAR-t tettem be atka ellen. Tegnap előtt voltam kint a méheknél. Semmi problémát nem tapasztaltam. Remélem nem is lesz. Oda kell figyelnem, az újra fertőződés esélye megnőtt!

Kinek mi a véleménye?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 03. 23:34
Fel kell villázni a fiast, annak már úgyis annyi. Rögtön kiderül, hogy atka-e.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 04. 05:32

Egy kicsit ideges lettem, mert 2 km-re van tőlem a telephelye. Nem tudni mennyi ideje van ilyen állapotban a két család. Én BIOWAR-t tettem be atka ellen.
Idegességed jogos. De nem feltétlenül a 2 km miatt, hanem a Biowar miatt. Ugyanis arról is van rossz tapasztalat. Alapvetően valamennyi tartós hordozóról van rossz tapasztalat (ez nem azt jelenti, hogy sehol sem működik,van ahol még a papírlap is jó). De ezt csak akkor tudod eldönteni, ha egy másik szerrel leellenőrzöd a hatásosságot. Azért mondom, hogy másik szer, mert ha lefüstölöd, és azt tapasztalod, hogy arra több atka potyog, mint előtte, az nem azt jelenti, hogy a füst nem hagyja meg esetleg az atkák felét. Tehát most nagyon fontos, hogy legyen képed arról melyik szer viszi le a legtöbb atkát. Akkor, amikor még van fias, a kelés ezt nagyon eltorzíthatja. Ezért szükséges a keresztellenőrzés. Egyidőben megnézed az atkahullást A-val és B-vel különböző családoknál, néhány nap múlva pedig fordítva. Azért kell néhány nap, mert pl. az oxálsav elhúzódóbb módon hat, mint a Perizin, ezért célszerű kivárni azt az időt, amikor oxálsav (BVHC-re éppúgy érvényes) után már nincs lényeges eltérés két nap atkahullása között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 04. 22:18
PERIZIN:

Be kellene tiltani, mivel a hatóanyaga (kumafosz) felhalmozódik a viaszban. Pl. magyar viaszból készült műlépre nem lehet lépesmézet építtetni, mert a kumafosz tartalom miatt visszadobják a laborok, tehát értékesíthetetlen.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 05. 08:18
Ez alapján nem lehet betiltani, mert a viasz önmagában nem élelmiszer. A lépesmézet kell olyan viaszból készíteni, amelyik nem tartalmaz kumafoszt. Ha a mézben is megtalálható lenne, akkor már valószínűleg jogos lenne a betiltása. Egyébként nem tartom a dolgot kizártnak, de úgy tudom MRL értéke van. Tehát ha csak afölöttit tartalmaz, akkor nem lehet a mézet forgalomba hozni. Az MRL azt jelenti, hogy szabályos használat mellet nincs olyan mértékű reziduum, amely az emberi egészségre káros lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 05. 13:22
Irido!

Jó felé kapisgálsz, a kumafosz hatóanyag MRL értéke mézben 100 mikrogramm/ kg. A lépesméz miatt meg fájjon a Fulmer méhészet feje, ők azok, akik a leírások szerint a lépesmézben piacvezetők (legalább is Takács Ferenc elmondása alapján). Gondolom, ők a rakodókaptáras rendszer révén nem csereberélik a fészek és méztéri lépeket, de erről talán Csányi Antal nálamnál tájékozottabb, noha fogadalma szerint az én írásaimra nem reagál...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 05. 20:01
Arisztaiosz!
Önnek meg ne fájjon a feje a Csányiék lépes méze miatt.
Sok méhész örülne annak a katonai rendnek, és fegyelmezett technológiának ami abban a mega méhészetben van.
Olyan kemény piacokon értékesül a termékük, hogy az ottani laborok portása is kilőné ha gondot találnának.
Írásából megint árad a rosszindulat.
Szomorú gyerekkora lehetett Arisztaiosz.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 05. 20:19
Tengermélyen Tisztelt Klubvezetőnk!

Ugyan miből szűrte le, hogy árad belőlem a rosszindulat? Mindössze annyit mondtam, hogy a nevezett méhészet a hírek szerint Európa legnagyobb lépesméz-exportőre, s ha az tud lenni, akkor feltehetően az MRL-értéken belül tudja tartani a kumafosz -és a többi viaszban és mézben akkumulálódni képes peszticid, akaricid- szermaradványt. Feltehetően az ő fejük fájt eddig is azon ügyben, hogy e kritériumoknak képesek legyenek megfelelni, s nem arra vártak, hogy ön megvédje őket, s feltehetően nem is az én "támadásomtól" tartottak...

Amit leírtam, az pedig nem indulati kérdés, gondolom nem azt akarta mondani, hogy a megadott MRL érték közlésével félre kívántam tájékoztatni a nagyérdeműt...

Persze akármit is mondhat, itt ön van otthon, s még az a néhány elvbarátja, akik abban a pillanatban hagyják majd magára, mikor lehetőségük lesz meríteni az áhított húsosfazékból. Ez miatt meg fájjon az ön feje, ha annak is elérkezett az ideje...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 05. 21:08
Sziasztok!
Atkairtás de ész nélkül?
Tegnap reggel már 8 órakor méhészkedtem.
Az egyik kolléga kicsit kemény atkairtó koktélt kever a méhcsaládoknak, és kutatás tört ki.
Miért? Mert a kaptárakból egyforma illat áradt, és nincs semmi hordás.
A készítményre sem lehet azt mondani, hogy gyenge. 60 milliliter étolajba 40 milliliter mitac!!!!!!!!
Ezt lámpabélbe itatta. Azonnal kivetettem, nem lett gond.
Jött az este. Első etetés. Mondtam a méhésznek, hogy keveset adjon nekik először, hogy szokjanak rá, és semmi egyéb tuning.
Tökig rakta az etetőket, jó kis méhpatikával megnyomva.
Másnap (ma) óriási kutatás, majd rablás, két méhcsaládot másik telephelyre kellett szállítani, mert különben szétcincálták volna.
Egy nap két hülyeség.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 06. 12:37
Sziasztok !  Rosszúl tudtam eddig ,az a lépes méz amit maga a méh épit ki , vagy műlép az alap ? Szerintem ha a műlép az alap akkor biztossan van szer maradvány. A másikban amit a méh épitki teljes egészében nemhiszem . Most akkor mit is nevezűnk lépes méznek ? Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2014. Szeptember 06. 17:11
Én csak a Pohl-féle lépesméz rendszert használtam, abba jár vékony műlép. A két oldal közzé lehet beszoritani. Erre húzzák rá a lépet. Meg így nem össze-vissza építenek, hanem bele a karikába.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 06. 17:34
Mind a kettő lépesméz.

Egyébként meg abban is lehet szermaradvány, amit a méhek maguk építenek. Ugyanis a méhek a kaptárban levő viaszt ide-oda viszik és ott használják fel, ahol éppen szükség van rá. Tehát ha kaptárban van olyan lép, amiben van szermaradvány, akkor az onnan elvitt viasszal elszennyezhetik a frissen épített lépeket is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 07. 20:35
Korábban feltettem már a kérdést. Mekkora jelentősége van az amitrázos papírcsíkok szikkasztásának?

A saját csak fedelezésből készített műléppel, szerintem minimáli szermaradvánnyal vagy totál szermaradványmentesen lehet előállítani a lépes mézet.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 07. 20:48
Az amitráz vizes közegben nagyon gyorsan bomlik, a levegő nedvességének hatására is. A 80-as évek legnagyobb méhészbotrányát pontosan ennek az ismeretnek a hiánya okozta. Eladták az elkészített amitrázos papírcsíkokat, és azok elveszítették az amitráz tartalmukat, mikorra fel kellett volna használni.

Ezért a káliumnitrátos papírcsíkot megszárítjuk és csak a felhasználás, tehát elégetés előtt cseppentjük rá az amitrázos oldatot.

Sőt az amitráz bomlékonysága miatt nem javaslom a úgynevezett tartós hordozók alkalmazását sem, mert bármibe itatod fel az amitrázt (kanóc, falap, karton papír stb) a levegő nedvességével érintkező amitráz gyorsan elveszíti hatását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 07. 20:54
Én ezért gondolom azt, hogy a beáztatás után a lehető legrövidebb időn belül be kell kerülnie a kaptárba még ha nedves is. Ha jól méretezem a vivőanyagot akkor szinte tökéletesen felszívja a papír, ha kötegelve szikkasztom akkor is a középen lévő lapok nyirkosan maradnak a felhasználáskor. A szikkasztással csak időt veszítek. Aztán lehet rosszul gondolom.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 07. 21:03
Geddekas!
Akkoriban bele sem tették a hatóanyagot!
Az ott dolgozók egyszerűen ellopták a mitacot, és szőlősgazdáknak értékesítették.
Sima cigaretta papírral füstölt több ezer méhész.
Ebből lett az atkaháború.
Jani bátya jól gondolod!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 07. 21:37
A nedves papírcsíkkal az a baj, hogy a méhek felszívhatják. Ez a Perizinnél nem gond, de az amitráznál igen. Tudok olyan méhészt, aki pórul járt emiatt. Csak úgy forogtak a méhek: mondta. A Hegedűs Dénes szerint a fluvanilát esetében is baj. Ezért nem szabad pl. az utóbbit cukros oldattal csorgatni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 07. 22:10
Sziasztok!

 Attila!

Erre még én is emlékszem, igaz csak olyan formában, hogy egész nyári szünetben a nagymamáméknál aludtunk, mert apámék folyamatosan minden éjjel-hajnalban mentek füstölni. Hetekig eredménytelen volt a kezelés és sok család legyengült neki. Aztán szerencsére az egyik régi öreg méhész adott neki szert, amivel meg tudta menteni az állományt! Ha jól emlékszem fekete tasakokban voltak ezek a hatástalan csíkok!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 07. 22:21
ÉN anno a falapokat is nedvesen tettem a kaptárba, de a papír csíkos nedves változatnál sem vettem észre elhullást.
Ezeknél a házilag előállított szereknél én inkább a hatóanyag többszörös túladagolásában látom a probléma forrását, ellenkező esetben meg a visszaellenőrzés hiányában. Meg kell csak nézni , mekkora adagokkal használják egyre többen a furettót és társait. Én a mai napig a 3,6 ml mitac,vagy 5 ml tac-tic előírással védekezek úgy néz ki hatásosan.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 08. 07:04
Figyeljetek kicsit!
Mindenkinek van némi igaza a témában.
Mi a félreértés oka?
Nem mindegy, hogy földnedves a papírhordozó, vagy "csöpögősen nedves."
Az utóbbit valóban szívogathatják.
Én lámpabelet használó méhésznél tapasztaltam azt őszi vizsgálatnál, hogy nem csavarta ki a lámpabelet, csöpögött amikor berakta. Eredmény. A fedett fiasítás a két léputcában, amilyen hosszú volt a lámpabél elhalt, olyan 5 cm szélesen, és a lefolyt étolajos trutyitól még a világosabb lépek is csúnyán megfeketedtek.
Jani bátya gondolom földnedves papírcsíkot említ, ami véleményem szerint nem okoz problémát.
Azért minden próbálkozásnál legyünk óvatosak.
A füstölés veszélyeiről később írok, mert a Furettóval is ki lehet nyírni a méhcsaládokat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 10. 22:11
Tehát a füstölés veszélyeit, ebben szerzett szomorú tapasztalataimat osztom meg veletek.
Első, talán legfontosabb a hőmérsékleti tényező.
A Furetto elven működő füstölések ideális hőmérséklete 16-26 Celsius.
Még ekkor is történhet baj!
Két éve hívott a méhész, hogy én mindenhol azt hirdetem, 15 fok alatt ne füstöljünk.
Ő 16 fokban füstölt, mégis óriási a vesztesége.
Mégis ez, hogy fordulhatott elő? Délután 3 órakor kezdte a méhész a kezelést. Fél órára bezárta a méheket az amitrázos füstbe.
A hőmérséklet rohamosan el kezdett csökkenni, este 6-kor már csak 9 fok volt. Ez közel van a telelő fürt külső hőmérsékletéhez.
Másnap hajnalban mínusz 3 fok! Hoppá. A méhek nem tudtak fürtbe húzódni, mert a délutáni kezelést még nem tudták kiszellőztetni, nyugtalanok voltak, és jött a baj. Tömegével ledermedve az aljdeszkán hevertek.
Sajnos teljes pusztulás lett a vége. 45 méhcsalád ment el így.
A befúvás tényleg csak fúvás legyen, ne NATO bomba!
A szerb ködölő eredeti állapotában nagyon brutál. Én is ezt használom. Olyan kicsi a fúvóka átmérője amin a füst kiáramlik, hogy ez óriási nyomást és meleg füstöt eredményez. Már szóltam érte a gyártónak.
Egyszerű mozdulattal le kell a fúvókát csavarni a csőspirál végéről és egy fogóval a csövet össze lehet úgy lapítani, hogy a nyomást a felére csökkentsük.
A füstöt lefelé kell irányítani, a léputcába benyomni tilos. Minimum anyaveszteséggel, vagy komoly népességcsőkenéssel számoljon aki benyomja a léputcába Furetto végét.
Legjobb az alsó kijárós kaptár, itt a keretek alatti méhjáratra célozzunk.
Folytatom.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 05:23
Én pedig azon gondolkodom, hogy miért van az, hogy a cseh ködölővel még fagypont körül is lehet kezelni acetonos vivőanyaggal. Ha az a gond, hogy a szoros fürt nem engedi be a füstöt, és a külső szélen levők pusztulnak el, mert túl nagy adagot kaptak, akkor ugye nem pusztulhat el az egész család. Ha a szoros fürt a  füstöt nem engedi át, de a ködöt igen ? Apropó füst és köd.  A Furetto  ködölő vagy füstölő? Köd az, amikor folyadékrészecskék lebegnek a levegőben. Füst: szilárd részecskék lebegése. A Furettóban valójában mi történik? Köd vagy füst képződik ? Ha a kezedet odarakod nedves lesz (olajos?) vagy száraz marad ? Én még sohasem használtam. Az eredeti  Mohai-féle egy  párologtató, mert ott légnemű lesz az amitráz, hiszen felforr. Azzal én 10 fokban nem tapasztaltam problémát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 11. 10:02
A méhek sokat kibírnak. De nem kéne inkább azon gondolkodni, hogy melyik okoz nagyobb egészségromlást, az a néhány áttelelő atka vagy a súlyos vegyszer terhelés, ami szintén meggyötri az immunrendszert és melegágyat ad a vírusoknak éppen úgy, ahogy a nagyarányú atkafertőzés következménye is vírusfertőzés?

Nem véletlenül adtam a topic címeként, hogy "atkairtás, de ésszerűen".
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 12:07
Geddekas!
Az emelt amitráz dózis biztos, hogy nem tesz jót a méheknek. Az amitráz toxikózisban az anyaveszteség lesz az első feltűnő jel, ha az ebből eredő méhelhullás elkerüli a figyelmünket. Itt a hatásmechanizmus ismeretlensége a nagy gond. 1000 mg amitrázt viszünk be az Apivarral, Biowarral a két csíkkal. Ennyi amitrázzal a Furettósok lekezelnek talán 100 családot is. Előbbi nem hat az atkára (csak részlegesen), utóbbi leviszi az atkát. Itt legyen az ember okos, hogy akkor mit tegyen. Emelt Furettós kezelés, ami esetleg vakrepülés egy tömeges anyátlansághoz ősszel?  A baj nem néhány atkával van, hanem a néhány tízzel. Ezt honnan lehet tudni, hogy ennyi fog maradni ?
Attila!
Te 3,6 ml Mitaccal kezelsz ? Egy decivel hány családot ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 11. 12:26
Nem zárom ki a túladagolás esetén az anyaveszteséget, DE
 - Bármilyen mérgezésnek nem az első jele az anyaveszteség, mert az anya méhpempőt kap és az sok károsító hatástól megvédi őt.
 - Előbb is vannak jelek, pl. a méhek kiköltöznek a kaptár előtti fűbe, remegő méhek, kóválygó repülés a kaptár körül stb.
 - nozémás tünetek.
Tehát ne altasd el se a saját se más méhész éberségét azzal, hogy ha nem pusztulnak az anyák, akkor nincs szó túladagolásról.

Életem utolsó furettózásánál évekkel ezelőtt nálam túladagolás történt. A méhek kiültek a kaptár előtti fűre, kb 20-30 %-os népesség vesztésem is történt, de egyetlen anya se pusztult el. A méhcsaládok egyesítése nélkülözhetetlen lett, tehát kénytelen voltam az anyák egyharmadát megölni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 11. 12:31
Attila!
Te 3,6 ml Mitaccal kezelsz ? Egy decivel hány családot ?

Ez így nem lesz pontos. Elmondta, hogy nem Furettója van. Inkább azt érdemes tudni, hogy az Attila ködölője egy befújásra mekkora mennyiséget használ. (1; 1,5;  0,8 …? cm3) De az elmondások alapján a Furettók sem egyformán hordanak. Nekem csak egy van, így ezt nem tudom ellenőrizni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 11. 12:39
Ki kell egészítenem, mert nem biztos, hogy kézenfekvő annak az előbbi észrevételem, aki nem használ Furettót. Tehát ha lekeverek 1dl3 anyagot, az nem juttatható ki teljes egészében. Marad a tartály alján vegyszer, a készülék felépítéséből adódóan.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 12:45
Idézet
Tehát ne altasd el se a saját se más méhész éberségét azzal, hogy ha nem pusztulnak az anyák, akkor nincs szó túladagolásról.
Odaírtam, ha a dolgozók elhullása elkerüli a figyelmét a méhésznek. Pont arról írok, a méhegészségügy helyzetében is, hogy alapvetően más az amitráz túladagolás következménye az egyes alkalmazási módok között. Papírlapos túladagolásnál jellemző az anyaveszteség, talán azért, mert később jelentkeznek a tünetek, mint Furettózásnál. Tulajdonképpen csak az tűnik fel. Amit Te írsz, annak nagyon jól látható tünetei vannak. Viszont nincs kizárva az, hogy sokszor ismételt, látható mérgezési tüneteket nem okozó túladagolás esetén néhány hét múlva anyaveszteség lép fel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 13:00
Litterae!
Nem mondtam, hogy Furettoval kezel.Azért is kérdeztem azt, hogy 1 deciliter bekeverésével hány családot kezel le? Abban a maradék is benne van.  Egyszerűen arra voltam kíváncsi , hogy egy család az ő készülékével hány mg amitrázt kap ? Nekem nem derült ki, hogy 3,6 ml, vagy 5 ml az adagja, de éppoly fontos azt is tudni, hogy 1 dl hány családra elég? Egyébként a képe alapján nekem Furetto elvén műkődőnek tűnik a szerb ködölő. Abból a szempontból lényegtelen, mert pont ilyent fogok venni, mihelyt megint lesz Mitac, mert igaza van abban, hogy gond van. Arról mindenképpen meggyőzőtt, hogy a tűzoltásra érdemes kipróbálni. A nullázó megoldásra nálam az amitráz nem jöhet szóba. Erre egyenlőre nekem a Perizin tűnik alkalmasnak, mert többszöri kezelésre lesz szükség, és az oxálsavat ahhoz kockázatosnak tartom. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 11. 13:17
Valójában felesleges ezt ragozni, pontosan úgy mérhető meg a befújások alkalmával felhasznált mennyiség, ha a tartályban lévő vegyszer mennyiségének csak nagyjából a 2/3-át használjuk el. -Így biztosan mindig a folyadékba merül a pumpa-. Az elhasznált vegyszer mennyiségét pedig elosztjuk a befújások számával.   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 11. 13:39
QUQURIQ!

Szebb napot Mindenkinek!

Csak egy kis adalék a már leírtakhoz.
Többen összeállnak méhészek, és szétmérnek 1-1 flakon Tac-Tic-ot.
Idáig nincs is semmi baj.
A baj ott kezdődik, hogy!

1. Vizesen maradt üvegbe mérik szét! Esetleg a fecskendő is vizes az első méréskor. (víztől, azonnal bomlik az 
    amitráz)
2. Nem nézik meg az eredeti csomagolást. (flakon átcimkézése)
3. Nem nézik meg az átragasztott dátumot
4. Nem olvassák el a rajta levő szöveget (felbontás után 2 hónap a felhasználása)
5. Nincsen az eredeti bontatlan csomagolásban benne a jelölt hatóanyag, vagy károsodva van benne.
6. Előző évről megmaradt, felbontott szert használnak.
7. A Furettóban maradt előző ködöléses anyagra rátöltik az új keverést.
8. A furettóban maradt szert minden ködölés után összeöntik, amikor kitelik egy komplett ködölésre való azt   
    felhasználják. (ingyen odaadják másik méhésznek)
9. A Furettó vegyszeres tartályának az elmosása.
10. Túl alacsony hőmérsékleten való ködölés. (a méhek mérgeződnek)
11. Túl magas hőmérsékleten való befúvás. (a méhek kiszaladnak.
12. Etetés előtt vagy utáni ködölés. (Aznap NEM ETETÜNK!!!)
13. Nem megfelelő űrtartalmú kaptárba való befúvás. (1/2 NB 1fiókkal, 4 fiókkal, Hunor fészek fiók? méztérrel?
      NB fekvő 15 keretes? 24 keretes? (csak kevesen veszik figyelembe)!!!
14. Elégett-e a bedobott izzó csík?
15. Milyen sűrűn cseréljük a lámpabelet, a kartont, a betétet?
16. Milyen töménységű szerbe áztatjuk be a hordozókat?
17. Mi a felszívó képessége a hordozónak?
18. Magunk csináljuk e a hordozós atkaölőt, vagy vesszük? (ha vesszük benne van-e a megfelelő hatóanyag)?
19. Az atka ölő szer raktározása (meleg fészer autó stb...)
20. Milyen régen impregnáltuk a hordozó anyagot, (és tárolási körülménye)
21. másra bíztuk-e a családok lekezelését, vagy magunk végeztük el.

Nos!
Ennyi jutott most eszembe, ami mind befolyásolhatja az atkák elleni küzdelmünket!!!

Kiskakas

Bocsi még a témához: Az én készülékem 1,7 cm3  fúj átlagosan
Szerintem minden egyes készülék között van eltérés...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 11. 19:14
Irido, Kiskakas és a Mindenki!
A szerb füstölő elég pontosan egy köbcentit juttat a kaptárba.
Na nézzük:
1 liter =1 köbdeci=1.000 köbcenti
1 deci tehát=100 köbcentivel
Mivel a szerb ködölő egy nyomásra (rézdugattyúja van) 1 köbcentit továbbít ezért 100 méhcsaládra elég.
Ehhez tegyetek 3.6-5 ml Mitac-ot. Az 5 millilitert ne lépjétek túl.
Mint írtam már, tekerjétek le az elejéről a fúvókát, így nem is dugul el, és jelentősen csökken a nyomás.
Fogóval picit addig lapítsátok a cső végét, amíg szépen nem áramlik a füst.
Most mi a frász ez egyáltalán füstölő vagy ködölő?
Nyomjatok egyet üresben a levegőbe. Ha felfelé száll füstölő, ha lefelé szál ködölő.
Kit érdekel? Nyírja az atkát és ez a lényeg. ;D
Először sima petróval próbáljátok, ne tegyetek bele Mitac-ot mert veszélyes a belégzése.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 12. 20:35
.....
Most mi a frász ez egyáltalán füstölő vagy ködölő?
Nyomjatok egyet üresben a levegőbe. Ha felfelé száll füstölő, ha lefelé szál ködölő.
Kit érdekel? Nyírja az atkát és ez a lényeg. ;D
Először sima petróval próbáljátok, ne tegyetek bele Mitac-ot mert veszélyes a belégzése.
Nagyernyei Attila

Helyes a "dörgés" Vezérünk: nagyon okos a tanácsa, hogy ne tegyenek bele Mitacot, mert veszélyes... Népszerűsíteni és forgalmazni is...

Gépész létére nem értem hezitálását a termikus ködgenerátorok mibenlétét illetően. Sajnos előbb nem tudtam a  segítségére sietni, kis pihenőre volt szükségem...

Nos, a Furetto-elven működő szerkezetek melegköd-képző generátorok, eképpen leginkább ködölnek, s nem füstölnek. Gyakorlatilag a vivőanyagban emulgeált hatóanyag a vivőanyaggal együtt elpárolog, majd a fúvókán kilépve a részecskék folyadékcseppekké kondenzálódnak, így alkotván ködöt. Legjobb vízszintes helyzetben üzemeltetni. ( Ha felfelé tartja, sem lesz belőle füstölő!) Az OMME elleni felszabadító harc eszközéül is  alkalmassá tehető, de hatékonysága ez esetben aránylag kicsiny, ködvető-képessége gyengécske, a jelenlegi ügyvezetés "kifüstölésére" pedig ködfejlesztő lévén -a leírtak értelmében- abszolút alkalmatlan. A pumpa adagolási pontossága sem megnyugtató, ahány készülék, annyiféle eltérés az ideális mennyiségtől. Csak kizárólag meleg-ködölésre alkalmas állatgyógyászati készítménnyel üzemeltethető, ha olyan vegyszerrel találkozik a ködölő-spirál, mely lerakódásra hajlamos, akkor a vegyszer odaég a spirál falára, s az eredmény: dugulás. A hőérzékeny vegyszerek pedig hőbomlanak. Jobb hatékonyságúnak vélem azokat a berendezéseket, melyek nem "küldik" végig egy felizzított spirálon a hatóanyagot, hanem a kilépő-torokba porlasztják azt, ekkor a hűtés nélküli típusoknál sem kaphat végzetes hőterhelést a vegyszerünk, hiszen ott általában már alacsonyabb a hőmérséklet, ha nem "lángszóró üzemmódban" dolgoznak.

Nos, miként írtam, hőérzékeny vegyszerek kijuttatására a melegköd-generátor nem alkalmas, azokhoz jobb a hidegköd-képző berendezés. Azoknál az erős légáramlatba fúvóka porlasztja, bontja cseppekre a vízben, vagy egyéb (akár tűzveszélyes) hordozóanyagban emulgeált vegyszert. A hidegködölők cseppmérete általában 10-30 mikrométer, a jó minőségű melegköd-képző generátorok hasonló cseppnagysággal is képesek dolgozni, a cseppméret természetesen függ a fúvóka méretétől és a vivőanyagtól. Vízre, olajra és víz/olaj-emulzióra vannak adataim, acetonra nincsenek.

Természetesen a Furetto-típusú berendezések üzemi adatait nem ismerem pontosan, de melegköd-képző berendezésem van, egy ezer esztendős, nagy teljesítményű Swingfog-generátor. Mostanában már csak szúnyogot irtok vele néha-néha. Arról, s a modernebb, termikus aerosolokkal és az ULV-technikával dolgozó hideg-ködölő  növényvédő berendezésekkel kapcsolatban nagyon szívesen szolgálok további adatokkal is.   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 12. 20:57
Köszönjük Tomipapa a részletes választ. Azt meg tudnád nekem mondani, hogy a hidegköd képző berendezés , és a melegködképző berendezés miért  mutat különbözőséget a méhekre vonatkozó toxicitást tekintve ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 12. 22:06
Valójában felesleges ezt ragozni, pontosan úgy mérhető meg a befújások alkalmával felhasznált mennyiség, ha a tartályban lévő vegyszer mennyiségének csak nagyjából a 2/3-át használjuk el. -Így biztosan mindig a folyadékba merül a pumpa-. Az elhasznált vegyszer mennyiségét pedig elosztjuk a befújások számával.   

Egy csöppet mégis szükséges ragoznom a saját írásom. Amit leírtam a kijuttatható szermennyiség arányával kapcsolatban, az a Furettóra, valamint a Furettó szerkezeti felépítését követő más ködölőkre érvényes. Ma sort kerítettem rá és megnéztem egy „szerb ködölőt”. A szerb ködölő felépítése annyiban különbözik, hogy a vegyszeres tartály a készülék felett helyezkedik el, így csak minimális, szinte semmi, az a bekevert vegyszer mennyiség, ami a tartályban marad. A lényegen ez nem változtat, de így a pontos.

http://www.meheszbolt-tamasi.hu/meheszeti-gyogyszer/atka-ellenes-szerek/atkairtas-eszkozei/kodolo
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 16. 18:31
Nos nem tudtam szerb ködölőt venni, mert elfogyott. Ezért vettem egy Furettót.  Attila, igazad volt. Mitaccal működik. Itt a józan ész már nem működik, mert 300 mg szétrágott papír (Takticos, nem átcímkézett, frissen bontva, nem csapadékos) nem működik, 10 mg Mitac Furettóban, melynek lehet, hogy csak a fele marad a kaptárban: működik. Igaz, hogy vonaglik mind, tehát nem biztos, hogy jövőre is jó lesz, de most tűzoltásra jó. Igazad van abban is, hogy az OMME-nak erről a tényről már be kellett volna számolnia a honlapon.
Litterae: szerintem az én Furettóm kb. 2 ml-t adagol. Valóban, amikor ürül, akkor ha ferdén van tartva, nem adagol annyit, az elején, mikor tele van, akkor többet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 16. 19:55
Sziasztok!

Én tegnap próbáltam először a Mitacot. Néhány családon végeztem el a próbát. Ezeknél a családoknál múlt héten kedden is csináltam egy kontrolt Taktic-al. A különbség nem túl szembetűnő, de azért a Mitac több atkát vitt le. Annak fényében, hogy a múlt héten már kaptak a kontrolcsaládok egy Taktic ködöt és a tegnapi Mitacos kezelés több atkát vitt le, bebizonyosodott számomra a Mitac hatásossága. Holnap a taljes állományal elkezdek egy sorozatot! Szerintetek hány alkalommal ködöljek?

A Domán féle ködölőmnek a szívócsöve egy átlátszó tartály aljába lóg bele, úgyhogy ha odafigyelünk arra, hogy a cső belelógjon a lébe akkor akár az utolsó cseppig ki lehet nyomatni. Ha jól emlékszem, azt mondta a gyártó, hogy ez a készülék 1,2 ml-t adagol. Valahol olvastam, hogy a hazai furetto utánzatok közül, -beleértve az eredeti készüléket is- ennek a masinának a legpontosabb az adagolása.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 16. 22:30
NB 18!
Kevés fiasod van mint írtad, ezért csak egyszer holnap, és várj egy hetet, akkor még egyszer.
Nem kell halálra füstölni (ködölni) őket. A külső hőmérsékletre nagyon ügyelj!
Egyébként írtam az OMME elnökének erről a dologról, amit irido is észrevett.
Ha nem válaszol, nyílt levélben ide felteszem a Méhészklubra.
Ezzel a témával sürgősen foglalkozniuk kell, a méhek és a méz védelmében.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 16. 22:41
Sziasztok ! Nem figyeltem de hol lehet meg venni a Mitacot, és az ára ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 16. 23:43
Szerbiából zugimporttal.
Az alábbi képen balról a harmadik, kb 3500 ft.
http://karoljinektar.com/?p=117

Ha tovább fokozódik a hazai helyzet, lehet szükség lesz a belógatós perizinre, amit CheckMite+ néven szintén lehet kapni a szerbeknél:
http://www.evrotom.org/lekovi_protiv_varoe.html
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 17. 05:43
Pink panther!
Mint már említettem, jeleztem a problémát az OMME elnökének.
Ha nem válaszol OV-n teszem fel neki a kérdést, de akkor már azt is, hogy ilyen fontos kérdésre miért nem válaszol?
A Mitac témát kérem privátban folytassátok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 17. 05:48
Pink Panther!
Ettől óvjon meg minket a sors, a belógatós Perizintől. Néhány év alatt kialakul a rezisztencia, és nem marad semmi. Az amitráz óriási tanulsága is az, hogy az ilyen belógatós szereknél olyan kicsi a hatóanyagszint a méheken, hogy az idézi elő a hozzászokást. Bár ha a szerbek ezt is behozták, akkor már teljesen mindegy. Ők megkapják a mi amitráz rezisztens atkáinkat (most még nincs erről szó, csak mérsékelt  érzékenységről), mi visszakapjuk a kumafosz rezisztenseket, a fluvanilát rezisztensek eleve adottak. Persze néhány évig lehet majd még réseket találni, de a végeredmény a három szerre történő teljes rezisztencia lesz. Ezért nem lett volna szabad az elmúlt 15 évben fluvanilátot használni, hanem most elővenni. Most azt amitrázt kellene elfelejteni. Régen volt fluvanilát (tartós hordozó) plusz amitráz (zárókezelés) páros. Átjött az amitráz a tartós oldalra a záróra a Perizin. Az első páros működött 5 évig, a második 15-20 évig. A harmadik kumafosz tartós plusz oxálsav záró szintén max. öt évig fog működni (lásd Amerika). Illetve volt két másik alternatíva is: amitráz tartós, amitráz záró, és  az amitráz szakaszoltan tartós (füstölés), és más valamilyen, vagy ugyanúgy amitráz  záró. Marad a hangyasav tartós, oxálsav záró kezelés. Csak azt nem tudom, hogy ez fog-e biztosítani olyan alacsony atkaszámot, amely mellett ilyen méhsűrűség tartható. Az utolsó szalmaszálunk a Perizin, amelyik egy záróként ezt biztosítani tudná. Oxálsav szakaszoltan tartós (szublimáció) plusz oxálsav  zárót lehet, hogy a méhek nem bírják ki. El fogunk veszni. (bár most látom, hogy van Apitol a szerbeknél. Azt hittem ennek beszüntették a gyártását. A képlet valószínű úgy alakul, hogy kumafosz tartós, Apitol záró. Teljesen mindegy, csak az időt húzzuk vele.)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 17. 06:00
Kőszőnőm a választ!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 17. 06:08
Anti!
Nézd meg a privát üzenetedet!
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 17. 06:51
Attila!

Én is valami ilyesmire gondoltam a kezelés ismétlésével kapcsolatban! Úgy tűnik, hogy nálam nincs nagy baj, kár lenne őket agyon ködölni!


Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 17. 09:35
...........vettem egy Furettót.  ..............szerintem az én Furettóm kb. 2 ml-t adagol.

Csak az itt, rövid idő alatt leírtak alapján. Az én Furettóm esetében évekkel ezelőtt 1.5 cm3-t mértem. Nálad ez 2 cm3, a Kiskakasnál pedig 1,7 cm3. A szerb ködölő esetében a Nagyernyei Attila 1 cm3-t mért, a szerb gyártó közlése szerint pedig 1,25 cm3-t adagol a készülékük.

Ha azonos arányú bekevert szermennyiséget használunk, akkor mindenki egy kicsit más hatóanyag mennyiséget közöl a családjaival. Érdemes egyénileg belőni a hatóanyag mennyiséget, mert felesleges és káros a szükségesnél nagyobb vegyszerterhelésnek kitenni a családokat. Ha jól látom, akkor Te a Nagyernyei Attila által használt hatóanyag mennyiség dupláját alkalmaztad. Ha a fele akkora dózis is hatásos, akkor érdemes csökkenteni a vegyszerterhelést.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 17. 11:09
Litterae!
Ez igaz. Nyitott kijáró esetén viszont nem tudjuk, hogy mennyi füst jön ki. Attila leszedte az elejét, hogy csökkentse a nyomást. Kisebb nyomás esetén vélhetően kevesebb is jön ki a kaptárból. Tehát lehet, hogy a méhekre ugyanannyi jut. Ez is azt mutatja, hogy az ördög a részletekben van. Arról nem is beszélve, hogy melyik dózis a hatásos ? Nem szabad elfelejteni, hogy jelen pillanatban egy dolgot tudunk. Ezzel a módszerrel lényegesen több atkát hozunk le, mint papírcsíkkal. De nem tudjuk azt, hogy minden ésszerűen lehozható atkát el tudunk-e vele pusztítani. Ami mondjuk egy másfajta kezeléssel lehozható lenne. Főként pedig az, hogy az utóbbiak száma mennyi. 10000 családból egy atka, vagy családonként egy atka, esetleg családonként 10 vagy száz atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 17. 15:51
Szia Attila ! Kőszőnőm , de jó, pont onnan szoktam rendelni . Űdv. Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Szeptember 17. 20:41
Sajnos a Mitac 20  nincsen már forgalomban. Ez a készítmény az Európai Unió tiltólistájára került, a nagykereskedelemben már 2004. május 1-je óta nem forgalmazható, kiskereskedők a készleteiket október 31-ig árusíthatták, végfelhasználók pedig legkésőbb 2005. december 31-ig használhatták.

A Tac-ticról meg annyit , hogy valóban állatgyógyászati készítmény , de méhekre nem engedélyeztetett.
Szóval ésszerűen lehet atka írtásról beszélni, de nem úgy hogy ez a két szer az atka írtó :(

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2014. Szeptember 17. 21:14
Bogaras!

 Milyen szerrel védekezel?
Ésszerűen lehet atka irtásról beszélni,de a gyakorlat válaszol!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Szeptember 17. 21:51
Üdv Mindenkinek!
Nyíregyházán lakom.
Honnan tudnék Mitac-ot beszerezni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 17. 22:01
Tisztelt Tirpákbokri!
A Mitac tiltott szer.
A Fekete-Fehér Méhészklub ne arról legyen híres, hogy itt csak fekete dolgokat reklámozunk.
Privátban válaszolok mindenkinek, de a Mitac kérdést addig zárjuk le, amíg az OMME elnöke nem nyilatkozik a témáról.
Még van három napja, aztán felteszem ide a neki címzett levelet.
Nyílt kártyákkal kell játszanunk, mert sokan írják a másik Fórumon is, hogy baj van a Tac-tic hatékonyságával.
Erre hívtam fel a figyelmet, és azóta rengetegen keresnek, hogy ők is ezt tapasztalják.
Hogy ebből mi lesz?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Szeptember 17. 22:23
Üdv Attila!
Azért kérdeztem mert az idén kezdtem újra.
"Régen" a most tiltottat használtuk eredményesen.
 Most meg a Tac-tic os ködölés másnapján minimális atkahullás mellett találtam méhen atkát.
Igaz az kelő fiasításból is kijöhetett...
Biztosra szeretnék menni,nem elcseszni az éves munkám.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Szeptember 18. 07:48
Nem feltétlenül kell csak a Mitac-ra vagy a tacticra gondolni, ha amitrázról van szó. Antivar jobb, tisztább anyag mindegyiknél és aki már a papírcsíkos füstölős időkben méhészkedett az tudja hova forduljon, ha kell neki! Nem olyan olcsó, mint a tactic, de el kell dönteni, hogy méheket tartunk vagy atkát!?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 18. 09:11
Ez egyértelmű. Ez mellet persze helyes, hogy ezt kihangsúlyozod. Ha megnézed például a hozzászólásaimat, akkor láthatod, hogy én is csak a hatóanyagról beszéltem és nem a különböző amitráz tartalmú készítményekről.

A Taktic és a Mitac használata szabálytalan, a relatív olcsóságuk miatt azonban használatban vannak. Azonban nehéz lenne a szabálytalan használat felelősségét csak az egyszerű méhészre hárítani, amikor az OMME szakmai kiadványa részletes útmutatót közöl a Taktic használatáról.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 18. 20:27
Sziasztok!
Ma beszéltem az OMME elnökével erről.
Állítólag holnap kész lesz a szakmai válaszuk a feltett kérdéseimre.
Akkor tájékoztatni fogom a Méhészklub olvasóit.
Azt el kell mondanom, hogy az elnök nem tudta felvenni a telefonomat elfoglaltsága miatt, de üzent, hogy visszahív.
Így is tette. Megköszöntem neki.
Akkor várjuk az OMME szakmai állásfoglalását atka ügyben.
Megjegyezni kívánom, hogy ma is sokan kerestek az ország minden pontjáról, és dőlt a méhészekből a panasz.
Rengeteg az atka, óriási veszteségek vannak kilátásban.
Már most csukogatják a kaptárakat. Mi lesz tavasszal?
Nagyernyei  Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Szeptember 19. 19:13
Bogaras!

 Milyen szerrel védekezel?
Ésszerűen lehet atka irtásról beszélni,de a gyakorlat válaszol!

Varatraz, zárónak oxálsav szublimálva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 20. 07:05
Bogaras!
Záró kezelést az idén sok méhész már nem fog végezni, mert addigra nem lesznek méhei.
Higgyétek már el, hogy nagyon nagy gáz van atka ügyben.
Tegnap késő estig a Szekszárdi Szüreti Fesztiválon voltam méhészek között.
Az atka állandó téma volt, mert sokan elkényelmesedtek, valamit belógattak és várták az eredményt.
Teljesen megváltozott minden. Soha ennyit nem kellett etetnünk, soha ennyit nem kellett atka ellen védekeznünk.
Aki nem alkalmazkodik az új körülményekhez, neki befellegzett.
Az OMME szakmai vezetésének utat kéne mutatnia. Nem tudom mi ez a síri csend.
A méhegészségügy romokban, és fentről nem kapunk semmiféle információt.
Az nem elég, hogy vigyázzatok, védekezzetek mert sok az atka.
Levelemre még mindig nincs válasz. Remélem, nem az lesz a szakmai meglátásuk, hogy 12.000 balfácán méhész nem tanult meg atka ellen védekezni.
Réges régen új atkaölő szereket kellett volna bedobni, mert ha az idén ekkora atkafertőzés van, jövőre jön a felező díjcsomag.
Én most úgy látom, hogy futunk az események után, nincs átfogó, szakszerű útmutatás a hatékony védekezésre.
Ja és ilyenkor jönnek a tiltott szerek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Szeptember 20. 07:27
Vajon miért?
Idézet
Levelemre még mindig nincs válasz.
Ezt én borítékoltam!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 20. 08:14
Sziasztok!

Tényleg nagyon furcsa és szokatlan a mostani helyzet atka ügyben! Annak ellenére, hogy napraforgó óta folyamatosan próbáltam minimalizálni az atkák jelenlétét a családjaimnál mégis találok atkát náluk. Máskor is megfigyelhető ilyenkor szeptemberben egy kis mértékű feldúsulás, de az idei év kivételes! Az idén itt helyben négyen döntöttek úgy, hogy méhészkedni kezdenek, összesen ez kb 100-120 családot jelent. Nem tudom, hogy ők mennyire vannak képben, vagy a mentoraik (ha vannak) mennyire tájékoztatják őket a helyzet súlyosságáról. Ha a 120 családból 50 család súlyosan fertőzött az atka által, az szerintem már komoly gondot tud okozni a röpkörzet többi, rendszeresen atkagyérítő méhészének! Az biztos, hogy folyamatosan résen kell legyünk és nem dőlhetünk hátra nyugodtan abban a tudatban, hogy nem okozhat gondot ez a parazita!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 20. 18:41
Valamikor nem volt más csak antivar. Most vagy 27 szer van. És negyed ennyi atka sem volt. Akkor , hogy is van ez?   Az ok egyszerű, mindig másnak van atkája az enyém csak össze szedte. Uraim nem kéne elgondolkozni azon, hogy a méhek csupán maximum százas nagyságrendben képesek atkát össze szedni, a többi saját termés? És a hibát első sorban magunkban kéne keresni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 20. 18:46
Uraim nem kéne elgondolkozni azon, hogy a méhek csupán maximum százas nagyságrendben képesek atkát össze szedni, a többi saját termés?
Teljesen igazad van!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 20. 19:45
Vivaldi!

Egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy a méheim atkamentesek voltak és valahonnan úgy szedték össze! Biztos vagyok benne, hogy nálam is maradt télről és év közben folyamatosan nőtt a számuk! Én csak arra gondoltam a kezdőkkel kapcsolatban, hogy nem biztos, hogy képben vannak a mostani gyérítés jelentőségével és a későbbiekben meglepődnek, hogy elpusztulnak a méhei! Ezért szoktam nekik segíteni, ahol tudok!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 20. 20:29
Félre értés. Egyáltalán nem rád gondoltam. Csak a nagy  általános Magyar helyzetre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 20. 23:01
Sejtettem, hogy nem rám gondoltál és valóban sokan így állnak hozzá az atkásodáshoz.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 21. 07:47
Hidegben füstölni TILOS!
Tisztelt Méhészek!
Zajlanak a Szekszárdi Szüreti Fesztivál eseményei.
Biztosan tudjátok, hogy már jó tíz éve a méhészek is részt vesznek portékáikkal a rendezvényen.
Minden évben meglátogatom őket, mert ez jó alkalom egy kiadós, laza beszélgetésre. Vannak megyénken kívüli méhészek is, így még teljesebb képet kaphatok mondjuk méhegészségügyben.
Természetesen 2014. év slágere az atka. Most nem korszakalkotó elmélkedésbe fogok kezdeni, hanem a tegnap este hallottakról írok.
A napokban egy sok száz családos profi méhész, nem vette figyelembe az intő szavakat, és hajnalban, tíz fok alatt bepuffantott egy jó kis adag amitrázt Furettoval. A keverési arány rendben volt, viszont a beavatkozást tíz fok körül, vagy kicsit alatta végezte. Miért fontos ez? Mert ezen a hőmérsékleten, már majdnem fürtben van a méhcsalád, valójában ez a héj külső hőmérsékletéhez közel lévő körülmény.
Eredmény? Siralmas. "Rajok" a fákon, méhanyák a homlokdeszkákon, később óriási rablás tört ki!
Azt gondolják sokan, hogy amit itt leírunk az a néhány bohóc elmélkedése. Hát nem!
Tapasztalatinkat osztjuk meg veletek, azért, hogy a leghatékonyabban tudjatok védekezni.
Hányszor és hányszor figyelmeztettem a tisztelt méhészeket, hogy az alacsony hőmérsékleten történő füstölés (Ködölés) akár végzetes is lehet.
Annyit szeretnék még üzenni a pórul járt méhésznek, hogy még nincs vége!
Most jön a nosema! Ennek a rosszul időzített atka elleni védekezésnek a kísérő betegsége a hasmenés.
Sajnálom. Óriási veszteséggel számolhat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 21. 08:34
Sziasztok ! Szegény, biztos nem olvasta el a használati útasítást . Mert bizony ott is felvan tűntetve . Én azért Sajnálom hogy ezt el puskázta!  Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 21. 10:29
" Uraim nem kéne elgondolkozni azon, hogy a méhek csupán maximum százas nagyságrendben képesek atkát össze szedni, a többi saját termés? "

A legnagyobb baj az , hogy már ez a százas nagyságrend is képes elpusztítani egy családot.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 21. 10:48
Ja, csak ezt nem egyszerre szedik össze, hanem főleg naprán. És azután , már nincs annyi idejük az atkáknak, hogy felszaporodjanak tízezres állományra, feltéve , ha rendesen vannak kezelve előzző év Szeptemberben.
Más. Az Attila által említett nagyméhész, nekem nagyon hasonlít a kétévvel ezelőtti esetre az egyik kollégámmal. Aki csak úgy hígítás nélkül fújta be a tak-tic-ot. Ott is kiültek a fákra, és hatalmas rablás volt. Ebben az esetben is rá teszem a házam, hogy nem a hőmérséklettel volt a baj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 21. 18:24
Jani bátyám! Azt a méhcsaládot, amit 100 vendég atka képes elpusztítani, jobban teszed, ha te pusztítod el, hogy ne terjesszen semmi nyavalyát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 21. 21:42
Vivaldi!
Ne tedd rá a házad, mert az utcára kerülhetsz.
Precízen, pontosan keverte össze a készítményt.
Azért fogalmazok így, mert minden olvasónk tudja már, hogy a keményebb, tiltott szerről van szó.
Aki betartotta a keverési arányt, semmi gondja.
Teljesen legyél nyugodt, hogy a hideg miatt volt!
Ettől durvább esetet is leírtam már itt. Pont ma találkoztam este a Szüreti Fesztiválon az érintett méhésszel.
Neki 45 méhcsaládja veszett oda, mert este füstölt, másnap reggel fagy lett.
Egyébként ha ebben kételkedsz, próbáld ki egy családon, és még a házad is megmarad.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 22. 01:16
Mikor jut el a magyar méhészetet kiszolgáló hatóság, minisztérium és OMME erre a szintre?

http://www.biosecurity.govt.nz/files/pests/varroa/papers/varroa-treatment-options.pdf (http://www.biosecurity.govt.nz/files/pests/varroa/papers/varroa-treatment-options.pdf)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 22. 10:24
Vivaldi!
Ne tedd rá a házad, mert az utcára kerülhetsz.
Precízen, pontosan keverte össze a készítményt.
Azért fogalmazok így, mert minden olvasónk tudja már, hogy a keményebb, tiltott szerről van szó.
Aki betartotta a keverési arányt, semmi gondja.
Teljesen legyél nyugodt, hogy a hideg miatt volt!
Ettől durvább esetet is leírtam már itt. Pont ma találkoztam este a Szüreti Fesztiválon az érintett méhésszel.
Neki 45 méhcsaládja veszett oda, mert este füstölt, másnap reggel fagy lett.
Egyébként ha ebben kételkedsz, próbáld ki egy családon, és még a házad is megmarad.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila

Csak a logikával van baj. A hideg miatt nem szoktak kijönni a méhcsaládok, inkább benn hullanak el. Valamikor egyébbként az antivarhoz is kötötték a 15 fokot, mégpedig azért, hogy a méhcsalád vissza tudja rendezni magát. Hunornál 2fiókon valószínű mert kicsit nagyobb mint a nagyboci már ilyenkor, 5 cseppet még károsodás nélkül kibírtak, 6 nál már volt elhullás, de kiülés még akkor sem. Viszont a kollégámnak 20 fokba ültek ki a fákra mert túl erős volt a szer, mint említettem 1 az 1-ben fújta be a tak-tic-ot. És aztán a méhészkedést majdnem újra kellett kezdenie. Én kissé fa fejű vagyok már, vagy az voltam mindig, én még mindig azt mondom kedves Attila, ha nem láttad személyesen a bekeverést, ne tedd tűzbe a kezed a kollégádért. Mert lehetett bármi, nem kell, hogy szándékos legyen, lehetett az egy elnézés is, vagy a hordozószer nem volt jó, szerintem az mindenképpen mérgezés lehetett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 22. 15:35
Vivaldi!
Akkor folytatom. Meleg építményű NB 18-as, 8 keretre szűkítve.
A "balesetet szenvedő"kollégánál megmaradt közel 80 méhcsaládra a bekevert anyagból.
Ezt elvitte a másik méhészhez, és ott felhasználták. Neki semmi gondja nem lett.
Annyi a különbség, hogy ekkor már délelőtt fél tíz körül volt, a méhek gyengén repkedtek, olyan 16 fok lehetett.
Javasoltam, hogy tíz fok alatt próbáld ki egy családon.
Ezek a fiúk nem amatőrök, hogy töményen nyomnák a furettoval. Évek óta így védekeztek, de most elhibázták.
Én nem kívánok senkivel, főként veled vitatkozni, és győzködni.
A logika és a gyakorlat sokszor elmegy egymás mellett. Íróasztalnál kár tervezni a füstölést. A fegyvereket a fronton szokták kipróbálni. Viszi vagy nem viszi az atkát, úgy, hogy méhcsaládjaink a legkisebb kárt szenvedjék, mézünk meg ne legyen egészségre ártalmas. Nagy kihívás ez a kutatóknak.
Magyarországon ezzel nem foglakozik senki. Nincs szakmai iránymutatás, azért mondjuk el itt tapasztalatinkat.
Ha neked megfelel a technológiád, és az atkák is hanyatt vágják magukat akkor azzal ne hagyj fel, de nekünk elmesélhetnéd részletesen, azt megköszönném.
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 22. 21:14
Sziasztok!
Ma délután betoppantam egy közeli méhész barátomhoz.
Alacsony keretes rakodói, és Hunorjai is vannak, úgy 140 család.
10 méhcsalád aljdeszkájáról annyi atkát sepert egy írólapra, hogy amikor áttöltötte egy gyufásdoboza, annak teteje túrta le az atkákat, amikor be akarta csukni.
Több ezer atka maradt csak a gyufásdobozon kívül!
Tac-tic-al kezelt, azt nem érezte elég hatékonynak, majd hozzányúlt a keményebb tiltott cucchoz, amit nem reklámozunk. Méhei megmaradnak, de egy léputcával kevesebb méhtömeg indul a télnek.
Választ az OMME-ból még mindig nem kaptam kérdéseimre. Hogyan tovább?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 23. 19:43
Van egy gyanúm ami tapasztalaton alapszik. Megjelentek az amitráz toleráns atkák. Ennek fő oka, a rajzlapos kezelés, illetve néhány méhtartó által, a benn hagyott csíkok. Láttam olyat aki ősszel benn hagyta, és nyár végén már nem tudta kiirtani az atkákat furettóval. Most aztán az Isten segítsen meg minket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 23. 20:45
Választ az OMME-ból még mindig nem kaptam kérdéseimre. Hogyan tovább?

Egyébként írtam az OMME elnökének erről a dologról, amit irido is észrevett.
Ha nem válaszol, nyílt levélben ide felteszem a Méhészklubra.

Felteszed?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 23. 21:28
Vivaldi!

Az én méhesemtől kb 100 méteres távolságra van egy öreg méhész kb 50 családdal. Ő is azt csinálja, hogy az utolsó kaptárnyitásnál belógat közéjük egy amitrázos papírcsíkot és bennt hagyja egész télen. Többször kérdeztem tőle, hogy biztos jó az úgy! Mindig az a válasz, hogy eddig még nem volt gond..... Lehet, hogy mostmár lesz?

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Szeptember 24. 07:34
Sziasztok méhészek.
 Van néhány családunk ahol a nyolcadik amitrázfüst után is 200 körül van a hulló atka. Egy ilyennél próbából oxálsavgőzt fújattunk a kaptárba egy hőlégfúvós házi csodával. Kb 300 atka hullott róla le. Kérdésem a következő lenne. Milyen sűrűn lehet ezt ismételni? Kicsit félek tőle mert elég brutálnak tartom. Nincs erre valami hiteles leírás vagy szakirodalom?

Még régebben olvastam egy cikket arról hogy egy bioméhész tejsavat furettóz a méheknek hatnaponta háromszor. Elvileg akkor ezt hatnaponta ismételhetném? Végülis szerves sav mind a kettő és az ölőhatását is ugyanúgy fejti ki.
Próbáltam amúgy a leírása alapján a tejsavat is két családon de a megadott dózisban bekeverve semmit sem csinált. Lehet a dózist kellene emelni, de sajnálom őket kisérletipatkánynak használni.

Csak érdekességként írom néhány dög atkát otthon mikroszkóppal megnéztem, mert már szabad szemmel is érdekesebb volt az amitráz ölte atkától. Sok színe elváltozott a sárgától egészen a fehérig. Volt egy döglődő is köztük. Ez ahogy mozgott a lábai végén kocsonya szerű anyagot nyomott ki magából, gondolom ez sem természetes. Volt amelyiknek csak a hátán található keményebb "páncél" maradt meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 24. 07:42
Szia Kamikaze!
Vigyázz az oxálsav szublimálással. Zombee-val értekeztem erről, ő próbálta a többszöri szublimálást.
Azonnali negatív hatása nem mutatkozott, de azok a családok amiket 4-nél többször kezelt, vontatottan fejlődtek tavasszal. Kettő oxálsavas kezelésnél több ne érje a telelő állományt. Ezt javasolta Zombee.
Amit a mikroszkóp alatt láttál, gondolom azért volt, mert megmarja a sav az atka testét.
Én tejsavval locsoltam az elmúlt héten. Kevesebb atka hullott, mint az előtte való hangyasavas kezelésnél. Ennek az is lehet az oka, hogy egyszerűen az előző kezelés hatására kevesebb volt a foretikus atka. A következő hangyasavas kezelésnél újra jóval több atka hullott néhány családnál. A furettós befújásról nincs tapasztalatom.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Szeptember 24. 07:56
Szia Ata67!
Köszönöm a gyors választ. Ezek szerint a locsolás nem terheli annyira a méheket mint a szublimálásos bejuttatás?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 24. 09:19
Vivaldi!

Az én méhesemtől kb 100 méteres távolságra van egy öreg méhész kb 50 családdal. Ő is azt csinálja, hogy az utolsó kaptárnyitásnál belógat közéjük egy amitrázos papírcsíkot és bennt hagyja egész télen. Többször kérdeztem tőle, hogy biztos jó az úgy! Mindig az a válasz, hogy eddig még nem volt gond..... Lehet, hogy mostmár lesz?

Nb18

Az a helyzet, hogy igaza lehet az öregnek eddig jó volt. Bár ha ilyeneknek egy kis esze lett volna mint az öreg, ezután is jó lenne. Már mint, az amitráz. De a mostani atka invázió, azt vetíti előre, hogy rengeteg üres kaptár lesz jövőre. Gyakorlatilag eljutunk arra szintre, hogy csak a méhekkel eggyütt bírjuk irtani az atkákat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 17:01
Figyelembe ajánlom orosz méhészek által használt atkaölő technologiát.
http://www.beejournal.ru/index.php/inventar/665-vozvrashchayas-k-termoobrabotke

A lényeg, hogy a méheket az őszi zárókezelések idején (5 és 12 fok között) mikor már nincs fiasítás, egy meleg levegős dobozba 10-14 percre bezárják, levegőztetéssel, és ez idő alatt 48 fokra felmelegítik a dobozt. A leírásban szerepel, hogy a potroh alatt levő atkák is előmásznak, és leesnek a doboz aljára.
A módszer nem okoz kárt a méhekben (igaz az atka sem pusztul el, de leesik)
A módszer leírása: http://o-paceke.ru/snova-o-termokamere/

Ha valakit érdekel begépelem a fordítást.
youtube video a kezelésről: http://www.youtube.com/watch?v=1j2TKEgGQUU
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2014. Szeptember 24. 21:33
Tisztelt Méhésztársak!

A mai napon végeztem a második sorozat furettós füstöléssel. Az első turnust napra után kezdtem el,
a másodikat szeptember elején, miután kettő kontroll családot megnéztem: 4 ill. 5 atka hullott.
A mai napon kb. 13:40 körül 18 fokban füstöltem 1,2dl hordozóba raktam 7ml tak-tic-ot.
Az eredmény: 2 ill. 1db atka.
Úgy gondolom, hogy nem dőlhetek hátra, mivel a legtöbb méhesben valós veszélyt prognosztizálnak
atka fronton. A mai napon volt egy előadás dr. Hegedűs Dénes által, ahonnan olyan infók jutottak el
hozzám, hogy mindenképp kell egy másik szerrel kontroll kezelni, hogy biztosak legyünk az amitráz
hatásában. Nem mellesleg hatalmas problémák vannak a nyúlóssal Bács-ban: Solt, Kecskemét, Baja,
Érsekcsanád, Sükösd...

Üdvözlettel: kerekes.batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 21:45
13:40 ? nem lett volna jobb este?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 24. 21:47
Szerinted miért lett volna jobb?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 21:49
Mert akkor otthon van az egész család. Nem csak az otthoni bogarak atkásak, hanem a kijáró is (elvégre valahogy be kell, hogy hozza)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 24. 21:52
A mellékhatás legalább olyan fontos egy gyógykezelés esetén, mint a hatás. Tehát fontosabb, hogy a furettózás után méregtelenítő repülésre minél előbb legyen lehetőség, ezért helyesen tette a méhésztárs, azt amit tett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 21:55
Nem kell, hogy mindenben egyet értsünk...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 24. 22:15
Ja. De a tények makacs dolgok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2014. Szeptember 24. 22:18
Tisztelt Uraim,

furettózásnál igyekszem betartani pár szabályt:
-15 fok fölött füstölök csak
-a megadott dózisoktól nem nagyon térek el(csak ha muszáj)
-július-augusztusban lehet "este" is füstölni, elülés után még bőven 20 fok van, a méhek tudnak tisztulni
 de szeptemberben már nem. Fontosabb számomra, hogy füst után még egy 30 percet tudjanak repülni
 a méhek. Az elmúlt hét x három napban amikor füstöltem különböző időpontokban tettem, úgy ahogy a
 természet megengedte: volt szél, eső, vihar - több nap rossz idő, de mindig 15 fok fölött.
-keresztapám 32 éve méhészkedik, csak amitrázt használt eddig. (Vesztesége nem volt...) Ő csak nappal
 fülstölt...
-Egyébként egyet értek, hogy a kijáró méh hozza a bajt...

Méhésztársi üdvözlettel: kerekes.batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 24. 23:00
Szia Ata67!
Köszönöm a gyors választ. Ezek szerint a locsolás nem terheli annyira a méheket mint a szublimálásos bejuttatás?

Kamikaze!
Fordítva: a locsolás jobban terheli a méheket, mint a szublimálás.  Azt mondják, csorgatásból egy teljes szezonban nem lehet több kettőnél. (A téli népességet pedig csak egy csorgatás érje.) Szublimálásból több kezelést elviselnek, de más kérdés, hogy milyen lesz a tavaszi fejlődés. Nem írhatok erről többet, mert nincs saját tapasztalatom. Ha lesz, szívesen megosztom.
Egyszer szublimáltam oxálsavat pipaszenes módszerrel 3 családnál az ősszel, nem sok atka hullott. Utána hangyasavas kezelésnél voltak családok, ahol két hét alatt több száz... Én mindenesetre fogok ezzel a módszerrel foglalkozni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Szeptember 25. 21:37
Köszönöm a válaszod. Én idén egyszer még biztos odaütök vele. Van a környéken olyan méhtartó aki idén még nem kezelt atka ellen, családjai az összeomlás előtt. Úgyhogy van honnan szedjek ha nekem kevés lenne. Más. Egy másik méhes talált az állományában nyúlóst. Lekénez majd elmegy nyaralni, állítólag a kijárók ezidő alatt nyitva. A hullák közt nagy jövésmenés más méhek mentették a család mézét. A méheüs mondta ezeket és azt is hogy amit csak megtehet megteszi, és maximálisan rajtuk lesz.
Félek a tavasztól, de majd lesz valami.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 26. 07:02
Amikor számolom az atkahullást, látok egészen világos színű, szinte áttetsző atkákat. Ezek fiatal egyedek, amik frissen keltek ki? Köszönöm a választ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 26. 07:06
Hím atkák.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Szeptember 26. 07:09
friss hír:  :o
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1859&Itemid=45

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 26. 09:20
Tisztelt Méhésztársak!
Írásaimban többször utaltam arra, hogy az OMME elnökének írt levelemben két szakmai kérdésre szerettem volna megnyugtató választ kapni. Majd eldöntitek, hogy ez a válasz, amit az OMME honlapján közöltek velünk mennyire nyugtató.
Ez volt a levelem:

"Tisztelt Elnök Úr!
Szakmai kérdésben szeretném zavarni.
Az OMME nagyon helyesen tette, hogy felhívta a figyelmet a fokozott atkaveszélyre.
Gondolom Önökhöz is eljutottak olyan információk, hogy a méhészek egy része nincs megelégedve a monitoring kiskönyvben leírt útmutatásuk szerint elkészített atka ellni készítményekkel.
Előzetesen szeretném kijelenteni, az nem az OMME sara, ha nem megfelelő egy atkairtó hatékonysága.
Emiatt sok méhész keményebb szerekhez nyúlt, ami valóban aggályos lehet.
Kérem elnök Urat, a szakatanácsadói hálózat végezzen azonnali felmérést, hogy kiderüljön Tolna megyei jelenségről, vagy netán országos problémáról van szó.
A papírcsíkra csepegtetett Tac-Tic az első számú kérdőjel.
Többen füstölésre is használják a Tac-Tic-ot Furetto elven működő készülékekbe.
Innen is jött jelzés, hogy nem viszi le megfelelően az atkát, viszont a keményebb tiltott listán lévő Mitac 20 EC igen.
Pánik hangulat van a méhészetekben!
Tisztelettel kérdezem, hogy a monitoring keret terhére nincs e mód a forgalomban lévő legális, és illegális készítmények hatóanyag tartamának azonnali vizsgálatára?
Felmerült a rezisztencia kérdése, amitráz hatóanyagra. Amerikában egyértelmű, az ottani információk szerint, hogy kialakult a rezisztencia.
Folynak e új, alternatív atkairtó készítményekkel kutatások, esetleg hatékony új szerek beszerzésére van e mód?
Várom megtisztelő válaszát.
Kihasználva az alkalmat szeretném Önnel közölni, hogy sok méhész nádcukron fog teleltetni.
Többször javasoltam (még szaktanácsadóként) hogy jól megkülönböztetett jelzés szükséges, a nád illetve répacukor elkülönítésére.
Ez elmaradt. A Kft. egyik célja volt, a gyógyszer-cukorforgalmazás. Ez hol tart most?
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Szekszárd, 2014. szeptember 13."


És itt a szakmai válaszuk:


"Aktuális
Felhívás
2014. 09. 25.

Egyesületünk korábban már többször felhívta a méhészek figyelmét az atka elleni kezelés fontosságára. Most ismételten felhívjuk a Tisztelt Méhésztársak figyelmét, hogy az idén tapasztalt rendkívüli atkafertőzöttségre tekintettel, egyesületünk szükségszerűnek tartja a korábban elvégzett, atka elleni kezelésekhez használt hatóanyagtól eltérő Varroa elleni szer kontrollkezelés céljából történő alkalmazását.

Kiemelten felhívjuk a figyelmet, hogy azoknál a méhészeteknél is érdemes elvégezni az ismételt kezelést, ahol ez már megtörtént, továbbá ezen kontrollkezelésen felül végre kell hajtani a fiasításmentes időszakban aktuális zárókezeléseket is."

Nem tudom kiben milyen további kérdések fogalmazódnak meg?
Két hetet kellett várniuk erre a válaszra?
Egyáltalán milyen válasz ez?
Egy közismert állatorvos szaktekintély azt nyilatkozta, hogy tavaszra 50%-os méhpusztulást prognosztizál.
Erre kiadnak egy semmitérő firkálmányt, a megoldás meg lóg a levegőben.
A zárókezelésre sok méhésznek nem lesz már szüksége.
Szomorú vagyok, hogy ilyen emberek a vezetőink.
Viszont van egy érdekes meglátásom. Az OV tagoknak, és a küldötteknek megfelel ez a társaság.
Akkor én mit ugrálok?
Állítólag ünneprontó vagyok. Óriási bűnöm, hogy a méhek egészségéért aggódom, és ezt még szóvá is teszem.
Szeptember 25-én ismét felhívják a figyelmünket az atka elleni védekezésre. Megható.
Én viszont felhívom a figyelmeteket, ha méhészkedni akartok előbb a szakmai vezetőinket kell megválogatnotok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 26. 15:30
QUQURIQ!!!

Kellemes napot Mindenkinek!

Nos!
OMME szakmai tájékoztatás= 0
Az OMME honlapján kiadott tájékoztatás még a régóta méhészkedőknek is "hottentotta" ajánlás!  :o
...atka elleni kezelés fontosságára.
...egyesületünk szükségszerűnek tartja a korábban elvégzett, atka elleni kezelésekhez használt hatóanyagtól eltérő Varroa elleni szer kontrollkezelés céljából történő alkalmazását.
...az ismételt kezelést, ahol ez már megtörtént,

DE!!!
Melyik szert javasolja az OMME???
Persze!
A Támogatottat! (de még azt se)!!!
DE!!!
Ha az nem hatékony???

Mit használjon a szerencsétlen méhész?

Mit?
Milyen keverési arányban???
Mikor???
Hány alkalommal???
Hogyan kell kontrolálni??? A kezdők is értsék! Vagy nem ez volna a cél???
Nehogy azt higgyék a vezetőink, ha Ők át is vészelik az idei atka inváziót, (mert jó időben, jó szert használtak), hogy jövő évben nem adunk nekik át egy adag atkát!!!
Nos!!!
Mi is az az érdek képviselet???
Nem  azért fizetünk súlyos tagdíjakat???
Akkor mi a fenét kapunk a pénzükért??? :(

A kíváncsi Kiskakas???
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 26. 18:56
Az amitráz rezisztencia nem tudott volna kialakulni, ha csak füstöléses módszereket alkalmaztak volna a méhészek.

Ezek a többé-kevésbé tartós hordozó lóf@szocskák csak arra voltak jók, hogy a rezisztencia kialakuljon. Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettatizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése. Állítólag Gubicza tanár úr volt az első nagy igehirdetője ennek a módszernek. Kár volt.

Ezeknek a lóf@szocskákmnak az alkalmazása kényelmesnek tűnik, és azt a hitet ébreszti a méhészben, hogy jót tett a méheinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 26. 20:53
Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettantizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése.
A helyesírási hibádat ebben az idézetben engedelmeddel én javítottam ki, ha zavar akkor szólj. Nagyon érdekelne az érvrendszered ezen kijelentés kapcsán. Hatóanyag leadás üteme , mértéke, összehasonlítva más tartós hordozókhoz, mint Apistan, Apivar, Check Mite+, illetőleg más kezelési módokhoz viszonyítva, úgymint pl. Klartán locsolás, Furetto stb. Látszik, hogy a témában rendkívül elmélyült ismeretekkel rendelkezel, ezért nem fogunk megharagudni, ha netán sok oldalt kitevő értekezést írsz. Javaslom, hogy azt csatolmányként illeszd be, nehogy másokat zavarjon.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 26. 21:40
Iridó!

Neked és csakis neked ajánlom, de senki másnak, hogy csak és kizárólag tartós hordozóval irtsd az atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 26. 22:29
No ez tényleg  szakszerű magyarázat volt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 12:17
Ha részletesebbet írnék, azt se akarnád elfogadni. Hát most enélkül a lehetőség nélkül kell beérned. Aki józan paraszti ésszel gondolkodik és ismeri a méhészek szokásait, pontosan tudja, hogy miért van igazam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 12:45
Iridó!

Csak egy kérdésre válaszolj: Hány napig szokták, mondom szokták a méhészek a tartós hordozókat benne tartani a kaptárban? Merthogy én mint méhegészségügyi felelős erről nagyon rossz tapasztalatokkal rendelkezek.
Ha van némi ismereted arról, hogyan is alakul ki a rezisztencia, akkor tudod, hogy miért nevezem lóf@szocskáknak a belógatott "gyógyszeres" dolgokat.
Beszélhet nekem bárki bármit, zsírozhatja, szépítheti magát, szinte kivétel nélkül minden méhész megszegi a rezisztencia ellenes használati utasításokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 27. 16:52
Laci !
Tudod mi a baj ? az, hogy fél nappal később, vagy három hsz-szel arrébb, már azt sem tudod, hogy mit írtál!
Ezt!
Idézet
Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettantizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése.
Mi köze van ennek a méhészek magatartásához? Abban, ha tényleg úgy lenne, akkor tökéletesen igazad lehetne. Csakhogy Te  a Gubicza profot pocskondiáztak, pedig tudtommal a papírlapot  ő kezdte alkalmazni. Pont azért, hogy ne maradhasson benn semmi, rágják szét a méhek. Ezerszer jobb megoldás, mint a műanyag hordozó. Az más kérdés, hogy az étolajos, Takticos   lapot nem rágják úgy szét, mint a Mitacost. Az is igaz, hogy még így sem képes akkora hatóanyag szintet biztosítani, mint ami kívánatos lenne. Azért gondoltam, hogy Te birtokában vagy azoknak a deszorpciós adatoknak, mely a dolog megítélését lehetővé teszi. Ha már annyira magabiztosan, a bölcsek kövét magadénak tudva nyilatkozgatsz. Aztán amikor elő kellene állni a farbával, akkor még egy értelmes logikai láncolatot sem vagy képes előadni !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 20:18
Iridó!

Lőfegyvert azért nem adnak gyerek kezébe, mert nem éri fel ésszel, hogy mit nem szabad vele csinálni. Ezért nem való méhész kezébe a tartós hordozós atkairtás. Eddig még kivétel nélkül minden méhésznél azt tapasztaltam, hogy bent marad a tartós hordozó, aztán majd valamikor kidobja. Sajnos a méhészek ezekkel az eszközökkel nem tudnak megfelelően bánni. Nem való a kezükbe. Ezért mondom, hogy szakmai dilettantizmus ezt a vonalat erőltetni. Egyébként meg a szétrágható hordozók se jobbak. Beépítik a méhek a morzsákat, szöszöket a lépbe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 27. 21:19
Rendben van, az előbbi gondolataiddal egyetértek. Csakhogy ezt senki nem láthatta előre. Végig kellett menni egy úton, hogy ez nyilvánvalóvá váljon. Amúgy is az Apistan volt a világon az első ilyen. Ott azért több pénz volt arra, hogy a megfelelő vizsgálatokat elvégezzék. Annyit azért még hozzátennék az egész képhez, hogy még idén is igaz az a tény, hogy egy ilyen tartós hordozó (nálam összesen kb. 300 mg-nyi amitráz vastag kartonon, melyből nem maradnak benn szöszök) ilyenkor szeptember végén lényegesen magasabb hatásfokkal működik, mint tavasszal vagy nyáron. Már legalább 6-7 éve megfigyeltem azt a jelenséget, hogy tavasszal a hatékonysága 50 % körüli, szeptember végén 90 % feletti. Utóbbit még külön ellenőrizni is szoktam Perizinnel. Azt gondoltam, hogy ez azért van, mert az atka érezvén a hatóanyagot hamarabb bebújik a fiasba. Idén azonban nyáron próbaként lekezeltem őket Perizinnel. A tízszerese atka hullott le az amitrázos papírcsíkénak. Tehát az atka kinn volt. Akkor, hogyan lehet, hogy most jobb a hatásfok ugyanazzal (!!!) a csíkkal, mellyel nyáron kezeltem. Mert nagyobb adag jut egy atkára a felszabaduló hatóanyagból. Miért ? Mert nyáron a kelő fias "felhígítja" a hatóanyag koncentrációt. Ilyenkor ősszel lényegesen kevesebb fias kel ki, a népesség is kisebb. Több hatóanyag jut egy atkára. A tendencia viszont azt igazolja, hogy most a hatékonyság messze nem éri el az évekkel ezelőtti 90 % feletti szintet. Ebből gondolom azt, hogy előbb-utóbb a Furetto sem lesz jó, vagy a dózis emelésének kényszere a méheket fogja oly mértékben károsítani, hogy értelmetlen lesz vele kezelni. Én nagyon sokszor szóvá tettem évekkel ezelőtt a zöldön, hogy túlságosan alacsony a Tóth Péter-féle csíkok hatóanyagtartalma. Azonban egyáltalán nem biztos az, hogy a heti 30 mg bevitele kisebb dózist jelentene egy 6 hétig benn hagyott 1000 mg-os műanyag hordozó napi leadásánál. Ha pl. naponta leadja a felét a hatóanyagnak, akkor ugye 1000, 500, 250, 125, 62,5;31,5;15,75;7,4;3,7;1,85 a leadott szint. 30 mg-nál: 15,7,5 stb.  Ilyen vonatkozásban látszik, hogy az Apivar csak 6 napig ad le több hatóanyagot, mint a papírcsík. Utána a 30 mg-os papírcsíkkal a cserék miatt lényegesen magasabb hatóanyagszintet lehet biztosítani. Természetesen a feleződés önkényes szám, de a hiperbolikus görbe nem feltétlenül. A deszorpciós  görbék véleményem szerint úgy működnek, hogy mindig az előtte levő hatóanyagtartalomnak egy bizonyos részét adják le. Tehát igenis szakszerűbb dolog a gyakoribb csere a sokáig benn hagyotthoz képest. Ilyesmi levezetést vártam volna el Tőled is , vagy akár ennek a cáfolatát, ha már megengedted magadnak azoknak a dehonesztáló kifejezéseknek a használatát. Ez a levezetés igenis azt mutatja, hogy a szétrágható papírcsík jobb megoldás a műanyag hordozónál. Az más kérdés, hogy mégsem elég. Ezután nem szabad használni, pláne nem másik szerrel !!! Ebben tehát Neked igazad van, csak abban nem, hogy ez egy buta megoldás lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 21:52
A hatóanyagtartalom felezési idejének kimérése, számítása bevett módszer. Könnyen vizsgálható és a tudományosság látszatát adja. De nem ez az elsődleges probléma a tartós hordozókkal, hanem az eszközhasználó ember. Az eszközhasználó ember magatartását a pszichológia, kultúrantropológia, szociológia vizsgálja. Lehet a tudományosság látszatát még fokozni és milliókat költeni evidenciák kutatására, de fölösleges.
Pszichológusok képzésének kezdetén szokták elmondani az egyetemi hallgatóknak a következő példát:
A szociális otthonban egymás után nagyon sok akasztásos öngyilkosság történt. Tudományos kutatók sereglete vizsgálta és tett különböző javaslatot a probléma megoldására, de sikertelenül. Végül egy vén róka lement a pincébe, ahol az öngyilkosságok történtek és körülnézett. Meglátta a kampót, amire az öregek magukat felakasztották. Szólt a gondnoknak, hogy azonnal húzzák ki a falból. És láss csodát, nem lett több akasztás.
Hát ez a helyzet a tartós hordozókkal. Be kell őket tiltani, mert maga az eszközt használó ember nem alkalmas az adott eszköz célszerű használatára. Ennyi! A többi fölösleges tudományoskodás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 28. 07:13
Tisztelt Irido, és Geddekas!
Napok óta olvasom szakmai elmélkedéseiteket, néha kicsi indulat is került bele.
Lassan azért eljutottatok a dolog lényegéhez, és ebből az olvasók jöttek ki győztesen.
Nem akarom szakmai csörtéteket összefoglalni, de engedjétek meg, hogy kiegészítsem.
Még szaktanácsadóként sok méhegészségügyi előadást hallhattam atka ügyben.
A tartós hordozóban kijuttatott bármilyen hatóanyag előbb-utóbb rezisztenciát okoz.
Ezt kitárgyaltátok. Tehát nem a hatóanyagokkal van a gond, hanem a rossz technológiával, a gondatlan méhésszel.
Ezért jobb, a munkásabb füstölés, mert abban nem tud olyan súlyosat véteni a méhész, és az atka sem képes hosszú évekig hozzászokni.
A prizinnel is az lesz a gond, hogy tartós hordozóként is használják pl. Check Mite néven.
Már jönnek a hírek a komoly méhpusztulásokról. A néhány éve méhészkedőket látom a legnagyobb bajban.
Azt gondolták egy papírlapra csepegtetett Tac-Tick-al minden varroát a padlóra tudnak küldeni.
Sokan használjuk a here lépet. Tudom, hogy a rendszeres fedett heresejtes lépek tördelése nem elegendő a méhcsalád varroa mentesítésére, de abba szívfájdalom nélkül beletúrhatunk, hogy legalább tudjuk mennyi is az annyi. Egy előadáson hallottam (Kalocsán), hogy a profi méhészek 40%-a használja a herelépeket.
Macera, nagy munka de ha 100 atkát tudok ezzel padlóra küldeni akkor is megéri, valamint az előbb írt "atkalétszám ellenőrzésre" kiváló.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 28. 07:55
A hangyasav 4-5 napon át párologtatva tartós szeradagolásnak minősül?
Az oxálsavas csurgatás, a szublimálás tartós szerjelenlétnek minősül? Úgy tudom, hogy kb. egy hétig a méhek szőrzetén maradnak a kristályok.
E két hatóanyagra nem lesznek rezisztensek az atkák egy idő után?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Szeptember 28. 08:04
Szerintem ezek a szerves savak "marják" az atkát,ahhoz elég nehéz hozzászokni,hacsak ki nem fejleszt magának valami tuti védőöltözetet...ez is benne lehet a pakliban,de talán ez sokkal lassabban történhet meg.Ez csak egy ötlet,aki jobban ért hozzá az majd elmondja tudományosan.  :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 08:22
Attila , Laci!
Az legutóbb írt dolgaitokkal egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 28. 08:23
Lindzzy!
A tudomány viszi előre a fejlődést.
A gyakorlat meg bebizonyítja, hogy működik e az elmélet.
Állíthatunk fel komoly ész érveket, ha a gyakorlatban nem működik.
Véleményem szerint a másik óriási probléma a méhészek sablonos gondolkodása.
Nehezen tudják megemészteni, hogy ami idáig működött az most miért nem.
Szemlélet váltás szükséges minden szinten. Ezt úgy hívják tudományosan, hogy méhtartás-technológia.
Ebbe tartozna bele a méhek helyes takarmányozása, a cukros zsákokon érthetően jelzett feliratokat is beleértve. Most kapkodnak, meg "Kaposvárral tárgyalunk.." amikor beteleltünk nádcukron?
Ez a probléma tegnap jelentkezett? Mivel foglalkoznak egyáltalán? Az ünneplésüknek vége. Kicsit kéne foglalkozni a méhészek problémáival. Nyilatkozni, meg sírni tudnak. Ez jó magyar szokás. Kicsit mocorogni kéne a témában, de amíg a tagságnak jó ez a langyos állapot, ez a hír nélküli zárkózott (IB) világ, addig sok jóra ne számítsatok.
Itt kéne irányt mutatnia az OMME-nak, de hallgatnak. Annyira tellett, hogy védekezzetek!
Szerintem a Méhészklubon többet foglalkozunk a kérdéssel mint akinek ez lenne a feladata.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 08:25
Attila (Ata 67)!
Nem tudom a választ! A magánvéleményem az, hogy ezeknél tényleg kisebb az esély a rezisztencia kialakulására, mint az amitráz, kumafosz, fluvanilát esetén, olyasmi megfontolásból, amit Lindzzy írt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 08:29

Szerintem a Méhészklubon többet foglalkozunk a kérdéssel mint akinek ez lenne a feladata.

Az ügyet szolgáló, jogos kritikákkal én mindig is egyet fogok érteni. Az áskálódással nem. Szerintem egyetlen józan gondolkodású ember sem. Az idézett mondatoddal egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Szeptember 28. 08:40
Én igazán attól tudok kiakadni,hogy sokan már elfelejtettek gondolkodni...
Pl.:Az illető látja,hogy valami nem kerek a tartós hordozókkal,látja még mindig az atkát,de csak azért is berakja a nyolcadikat is.Mondjuk neki,hogy váltson.Erre előkotorja a "kiadványt",hogy nézzem meg,ide le van írva,hogyan kell csinálni. Ha valaki,akinek "neve van" azt mondaná,hogy akkor lesz hatékony az atkairtás,ha háromszor körbetáncolod a kaptárat és közben vadul szórod a konyhasót biztos érdekes dolgokat láthatnánk nyár vége felé repülőből. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 28. 08:52
QUQURIQ!!!

Romantikus hétvégét Mindenkinek!

Az előző írással egyet értek, és még az előzővel is!

Oly annyira ki lett tárgyalva a téma, hogy valakinek mindet össze kellene gyűjteni egy mappába.
A személyeskedés és sértegetés elhagyásával!!!
Sőt, kérném azokat a szakembereket, akik biológusok, genetikusok, vegyszer mérnökök, persze profi méhészeket is, hogy "segítsünk magunkon" ha más nem is segít rajtunk!!!
Hozzunk létre egy válság stábot!!!
Ha akar, az OMME szakmai vezetése is delegálhatja magát!
Most tegyük félre az ellenszenvet, az utálatot.
Most ennek nagyobb tétje van!
Megkérlek Attila, hogy koordináljad ezt a témát.


A méheket féltő KIskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 28. 08:52
Az én védekezési stratégiám a következő volt.
10 családnál számoltam naponta a potyogást. A három "atkabajnok" családnál  a következő atkahullást számoltam:
Július 25.-től védekeztem Tac-tic_os papírcsíkkal (OMME Monitoring arány). Atkahullás:
10, 21, 9
Augusztus végén BVHC. Atkahullás egy hetes összesítés:
32, 35, 67
Hangyasavval védekeztem szeptember folyamán. Szeptember 10.-től 7 napon át adtam 10-15 millilitert a család erősségétől függően. Naponta fecskendeztem ezt a mennyiséget konyhai törlőkendőre. A családokat telibe takartam, a fóliát egy fadarabbal kb. 1 cm-re megemeltem, hogy tudjon párologni.
Szeptember 19.-től is csináltam ismét egy hangyasavas sorozatot, de ott már csak két-három naponta adtam a szert.
A hangyasav a következő atkahullást produkálta:
477, 417, 452
A kettő hangyasav között egyszer locsoltam tejsavval, de az nagyon kevés atkát hozott le:
16, 42, 24
Ugyanennél a három családnál az összesített atkahullás (július 25.-től):
535, 515, 552
A többi hét családnál 135-től 387-ig számoltam atkahullást. Ez összesített érték. A két legalacsonyabb érték (135, 203) két szaporítmány családtól van.
Hát ezek az én őszi adataim. A tapasztalat hosszabb távon érik be, tavasszal meglátjuk…

Köszönöm a válaszokat!
Azt elfelejtettem írni, hogy háromszor vágtam ki áprilistól kezdve kelés előtt a lefedett herefias építtető
kereteket.
Ki kell egészítenem a föntieket.
Tegnap Tac-Tic-os füstölést alkalmaztam a 3 legfertőzöttebb családnál.
Most néztem az eredményt. Atkahullás:
150, 250, 100 (a 250 becsült érték..., nem tudtam pontosan megszámolni...)
Ugyanennek a három családnak a tegnapi hangyasavas potyogása:
12, 42, 12
Ebből arra következtetek, hogy az amitrázos füst (nálam..., az én vidékemen) leviszi az atkát.
Arra is következtetek, hogy a hangyasavas kezelés kevésbé hatékony. Ugyanakkor nem hagy szermaradékot. Úgy gondolom, meg kell találni az arany középutat a védekezésben, erre utal a topic címének utótagja.
   

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 10:09
Attila!
Jó, hogy leírtad ezeket a számokat. Ha visszalapoznánk, akkor ugye nyáron azt mondtam, hogy az atkairtás ideje ez a néhány hét, ami most van. Nagyernyei Attila  leszidott, hogy vészhelyzet van, nem lehet eddig várni. Igaza volt. De az is igaz, hogy  a méheinknek nagyon kemény terhelést kell elviselniük. Haszon és kár mérlege erős billegést mutat. Nagyon sok ilyen adatnak kell még összegyűlnie, egy átlagméhésznek is használható technológia kidolgozásához. Hiszen ha a tartós hordozó alkalmazására is alkalmatlan az átlagméhész, akkor a helyes hangyasavas kezelésre, oxálsavas sorozatszublimációra miként lesz képes? Arról nem is beszélve, hogy egy ereje teljében lévő tartós hordozó hatékonyságát az utóbbi módszerekkel miként fogja tudni elérni az átlagméhész ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 28. 11:26
Kísérletképpen egy erősen fertőzött családnak adtam egy hete egy kartonlapot, amin 1ml mitac volt fecskendővel felvíve. 150 db hullott. Most kivettem.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az amitráz legalább 200mg tartós hordozón /persze max egy hétig/ jobban takarít mint a BVHC , de valószínű a hangyasavnál is. Elhatároztam, hogy nem fogok többet tartóssal védekezni, bár egy nem reprezentatív közvéleménykutatás /4 méhész/ alapján a két Biowar500-at használó kolléga bomba családokról számolt be, és azok sem panaszkodtak akik taktikot füstöltek hajszárítóval. Pedig ugye mindkét szer megkérdőjeleződött az utóbbi időben. Tömeges pusztulásról én csak hallomásból, ellenőrizhetetlen forrásból értesültem, az 50%-ot túlzónak érzem, de majd meglátjuk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 28. 13:39
Irido!
Hát igen..., először tartózkodtam attól, hogy leírjam a tapasztalataimat, de úgy gondolom, hogy mindenből lehet okulni, ezért hasznos lehet. Mindenképpen meg akartam várni a hangyasavas kezelés végét, hogy lássam mi a helyzet, most jött el ez az idő. Füstölő készülékem mostanában lett, így most tudtam egy kontrollt csinálni. Ma délután füstölök a többi családnál is, holnap reggel újra számolok.
Nagyon fontosnak látom a folyamat rendszeres kontrollálását, az atkahullás számolását, mert így van egy pontos összehasonlítási alapunk.
Az áttelelés sikerét, és a családok tavaszi fejlődését mérlegre vissza lehet majd következtetni a védekezés minőségére.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 28. 22:32
Én elhiszem, hogy reprezentatív felmérésnek 35 méhészet nem sok, de én csak ebből tudok kiindulni. Tény az, hogy ahol a rajzlapcsíkot benn hagyták tavaszig, ott a furettozás amitrázzal nem vezet eredményre. Az is tévhit, hogy az atkák szétrágják a rajzlapcsíkokat, mert ezek felét bizony tavasszal kellett kiszedni. Egy ilyen méhésznél láttam életemben először amint a kifejlett méh kirágja a fedelezést és nem ő jön ki, hanem előbb az atkák, miután már 6. alkalommal kezelték őket furettóval. Ez pedig azt jelenti, hogy az első kezelések nem voltak a csúcson, mert maradtak atkák akik be tudtak petézni a fiasba. Általában atka problémát, még nem látni ott, ahol legalább két fajta szerrel kezeltek az ősszel, valamint ahol a méhek az amitráz mellett megkapták a rendes kétszeri perizines kezelést.
Viszont az is igaz, hogy ez csak az idei őszi állapot. Hogy mi lesz jövőre azt már nem tudom, mert szerintem az idei atka inváziónak jövőre isszuk meg a levét. Az is érdekes azonban, hogy volt egy időszak úgy a 90-es évek közepe- vége felé amikor azt mondtuk, hogy az atka gond az már nem gond. Pedig akkor a méhészek túlnyomó része nemigen használt mást mint antivaros füstölő csíkot. Most már nem is tudni mennyi atka ellenes szert lehet kapni, és hússzor annyi atka van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Szeptember 29. 18:00
. Az is tévhit, hogy az atkák szétrágják a rajzlapcsíkokat, mert ezek felét bizony tavasszal kellett kiszedni......... valamint ahol a méhek az amitráz mellett megkapták a rendes kétszeri perizines kezelést.
.......................
Szerintem is tévhit.
Nem hallottam még olyat, hogy az atkák szétrágták volna a rajzlapcsíkokat....

Azt sem mesélték , hogy a Perizint kétszer használták volna.

Segíts, kérlek, hogy sikerüljön tisztábban látni ezen kérdésekben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 29. 20:40
QUQURIQ!!!

"TARALMAS ESTÉT MINDENKINEK"!!!

BIZONY-BIZONY!!!
Valamikor a Bulgár Perizint január elején kellett használni 1-1 hét idő közzel, + 5C fokon.
863 ft -ba került, 60 családra volt elegendő.
Erről kérdezzétek Dr. Cserényit én is Tőle vettem....

Még mindig van belőle!
Lehet, hogy most az atkás évben kipróbálom, hogy vajon hat-e még???
Ha igen, irány Bulgária!!!....ha másért nem is, de olcsó a tengerpartja, jók a kaják, sós a tenger... és szépek a lányok... Sozopol 1650 km, amit lehúztam egy szuszra. Igaz, nem Trabantal. De voltam Wartburgal, Dáciával, W Passáttal meg, még egy márkával. Ne hagyjátok ki a tengeri kajákat!!! A Kagylókat magam szedtem, magam főztem! Állítólag a rák salátám isteni... (ezt mások mondták)...
Ha csak tehetem, irány Bulgária! Nesszebár, Burgasz, Szancsevbrjág stb...........
A rendőrökre vigyázzatok, szeretik a gyorshajtókat!
Én is mindig megegyeztem Velük!...

A túrtista Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 29. 21:08
QUQURIQ!!!

Csak kíváncsi vagyok, hogy senki nem reagált a kezdeményezésemre, hogy elvetni való ötlet???
Ha igen, Törölje a moderátor, hogy ne foglalja a helyet!

Romantikus hétvégét Mindenkinek!

Az előző írással egyet értek, és még az előzővel is!

Oly annyira ki lett tárgyalva a téma, hogy valakinek mindet össze kellene gyűjteni egy mappába.
A személyeskedés és sértegetés elhagyásával!!!
Sőt, kérném azokat a szakembereket, akik biológusok, genetikusok, vegyszer mérnökök, persze profi méhészeket is, hogy "segítsünk magunkon" ha más nem is segít rajtunk!!!
Hozzunk létre egy válság stábot!!!
Ha akar, az OMME szakmai vezetése is delegálhatja magát!
Most tegyük félre az ellenszenvet, az utálatot.
Most ennek nagyobb tétje van!
Megkérlek Attila, hogy koordináljad ezt a témát.


A méheket féltő KIskakas!

A témában amit indítottál, semmi olyan nincs, ami miatt törölni kellene.  Egyébként hely van bőven, és itt mindenkit meghallgatunk, aztán majd eldől, hogy életképes-e az amit felvetettél.
/ türelem, a hosszú élet ritka /

moderátor


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Szeptember 29. 22:19
.
.......................
Nem hallottam még olyat, hogy az atkák szétrágták volna a rajzlapcsíkokat....

Azt sem mesélték , hogy a Perizint kétszer használták volna.


Pedig, aki elolvasta a használati utasítást, az elmesélhette volna...

Idézem:
"Diagnózis: A varroózis kimutatására egyszeri kezelés elegendő.
Terápia: A varroózis felszámolása céljából 7 napos időközzel kétszer kell kezelni."
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Szeptember 29. 22:30
Tamás!

Köszönöm a kiegészítésed, de arra figyeltem, hogy Vivaldi az amitráz melletti használatról írt, kontrollként viszont csak egyszeri kezelést javasol a használati utasítás.

Ha az idén ősszel használom sem tervezem a kétszeri kezelést, patkányméregből talán egyszeri használat is elég lesz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Szeptember 29. 22:39
Én speciel sosem használom, zárókezelésnek oxálsavazok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 30. 07:55
QUQURIQ!!!

Derűs reggelt Mindenkinek!

Íme, az OMME honlapon figyelmeztetés az atka irtásra!!!

Felhívás    | Nyomtatás |
2014. 09. 29.

Az elmúlt napok hűvösebb időjárásának következtében a méhanyák petézése teljesen leállt, a méhcsaládoknál a fiasítás mennyisége folyamatosan csökken. Az elkövetkezendő napokban jó lehetőség nyílik egy eredményesebb Varroa atka elleni kezeléshez – füstöléshez.
Felhívjuk a Tisztelt Méhésztársak figyelmét, hogy a fenti kezelésen felül végre kell hajtani a fiasításmentes időszakban aktuális zárókezeléseket is.

Köszönjük!!! Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 30. 14:06


 patkányméregből talán egyszeri használat is elég lesz.
Hogy  a tévhitek mennyire penetráns módon tudnak az emberek agyába férkőzni, az elképesztő. Áruljátok már el, ki volt aki ezt marhaságot kitalálta, és mire alapozta? Mert sem a kémiához, sem a biológiához nem ért.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Szeptember 30. 17:38
Kedves Irido!

Nagyon komolyan elnézést kell kérnem, hiszen a "patkánymérget" valóban idézőjelbe kellett volna tennem, ha kicsit ironikusan akartam utalni a kumafoszra, ami valójában szerves organofoszfát a benne rejlő kumarin-gyök ellenére, ezért valóban nem véralvadási problémákat okoz az atkánál, hanem az organofoszfátok mintájára az acetil-kolin-észteráz enzim működését blokkolja. Elnézést, elnézést, elnézést!
Természetesen azért szabadkozom, mert olyan szakmailag rendkívül tájékozott adtközlőktől kaphattam ismereteket, mint a Méhészfórumon Cerana, akinek szaktudását rendkívül nagyra becsülöm  -szerintem méhegészségügyi kérdésekben nincs alternatívája az ő véleményének-, ő már 2009-ben is eligazította Misit a "patkányméreg-kérdésben" (a Méhészfórumon 2009. 08. 26-27-én folytatott beszélgetés során, valamint a decemberben is ugyanott helyretette a pontatlanságot). Ezek mellett természetesen olvastam a Méhészetben közölt, hasonló tartalmú cikkeket is, ezért megbocsájthatatlan, hogy ilyen pongyola módon fogalmaztam, lefelejtve az idézőjelet. Ha mégis megbocsájtható lenne eme bűnöm, kérnék irgalmat szegény fejemnek, ha nem, szomorúan kell tudomásul vennem, hogy megbocsájthatatlan bűnt követtem el a szakmai tájékoztatás olyan fontos fórumán, mint a Klub. Kérlek, -ha lehetséges- ítélj elnézően, cserében felajánlom, hogy a jövőben tartózkodok az iróniától!
Ha valakit érdekelne, miért kérek elnézést, felteszem a hatóanyagok szerkezeti képletét, hogy könnyebb legyen átlátni, miért is kérek ilyen sűrűn bocsánatot:
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 30. 19:17
No ez nem semmi volt. Gyanús nekem nagyon ez Petronius arbiter. Mintha ismerném már régről. Nagyon régről, szinte az ókorból.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 30. 21:00
Idézet
Ha mégis megbocsájtható lenne eme bűnöm, kérnék irgalmat szegény fejemnek, ha nem, szomorúan kell tudomásul vennem, hogy megbocsájthatatlan bűnt követtem el a szakmai tájékoztatás olyan fontos fórumán, mint a Klub. Kérlek, -ha lehetséges- ítélj elnézően, cserében felajánlom, hogy a jövőben tartózkodok az iróniától!
Ha valakit érdekelne, miért kérek elnézést, felteszem a hatóanyagok szerkezeti képletét, hogy könnyebb legyen átlátni, miért is kérek ilyen sűrűn bocsánatot:


Arisztaiosz=Tomipapa=Petronius ???
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mask - 2014. Október 01. 08:57
Először volt Tomipapa, utána lett Arisztosz  :-X
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 01. 16:37
Most meg Belzebub Abrikter. Továbbra is az ördög ügyvéde.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 02. 06:52
Sziasztok!
Kérlek benneteket a szakmai hozzászólásra koncentráljatok.
Ne azzal törődjünk, hogy ki kicsoda.
Ha segítőkész szándékkal írnak a Méhészklubra, abból mindenki nyerhet.
Lépjünk át önmagunkon, de ehhez az is kell, hogy Arisztaiosz szellemisége örökre eltűnjön.
Majd meglátjuk.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 02. 20:38
A tegnap reggeli füstölés/ Furettó, tac-tic/ után két órával 30 -60 közötti atkaszám, ami leginkább aggaszt az, hogy sok belőlük még életben volt,bár nem igazán voltak fürgék.

Üdv: jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 06:55
Sziasztok!

Tegnapelőtt ködöltem, 5 családnál számoltam az atkákat, én is két órával a kezelés után. 4 családnál 10 alatt volt a lehullott atkák száma, az ötödiknél viszont 100 fölött. Miért lehet ez? Az előző kezelésnél (09.24) valamit hiba csúszott be annál az egynél, vagy valahonnan összeszedtek ennyi atkát? Mi van, ha van még több ilyen fertőzött család? A következő napok előrejelzése szerint már nem annyira lesz alkalmas a ködölésre....

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 03. 07:45
NB18!
Nálam a 10 vizsgált családból van még 3 család, ahol 90-130 atkahullást számoltam a füstölés másnapján. (Ez a 2. füst, az előző 5 napja volt.) A többi családnál 0-30 között van a potyogás.
Azért mondod, hogy nem alkalmas a következő napok időjárása a ködölésre, mert hajnalban 5-8 fokot írnak?
Ha napközben 15-20 fok van, akkor sem szabad füstölni a hajnali hideg miatt? (Kora este szoktam füstölni.)
Üdv: Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 03. 07:46
NB18!
Nálam a 10 vizsgált családból van még 3 család, ahol 90-130 atkahullást számoltam a füstölés másnapján. (Ez a 2. füst, az előző 5 napja volt.) A többi családnál 0-30 között van a potyogás. Úgy vélem, ahol ilyen alacsony az atkahullás, ott már elég a zárókezelés... Jól gondolom?
Azért mondod, hogy nem alkalmas a következő napok időjárása a ködölésre, mert hajnalban 5-8 fokot írnak?
Ha napközben 15-20 fok van, akkor sem szabad füstölni a hajnali hideg miatt? (Kora este szoktam füstölni.)
Üdv: Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 07:55
Szia ata67!

A 10 alattit nem, de a 100 fölötti atkahullást én sokallom! Én a zárókezelést csak November közepe, vége felé szoktam csinálni, addig szerintem az a százas nagyságrendű atkalétszám is tud károkat okozni! Közben megnéztem az előrejelzést, pár napja még egész más időt jeleztek előre az időképen......Ebben az időben biztos, hogy lehet még kezelni, de a kora este helyett én inkább a reggelt ajánlanám.Így van idejük napközben kiszellőztetni a fejüket!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 03. 07:59
Köszi NB18!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 08:04
Örülök, ha segíthettem, de azért azt hozzáteszem ,hogy ez csak az én véleményem, vannak itt nálam hozzáértőbb emberek is, akik véleményét feltétlen kérd ki!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 03. 15:00
QUQURIQ!!!

Én kedden ködöltem Furettóval  20% Mitac-al. 185 atka potyogott 45 perc alatt!!!

Előzmények!
2013. napraforgó után Taktikos kezelés 3 naponként  7 alkalommal (volt még fedett here
           fias).
          október eleje : Taktik 3 naponként  6 alkalom.
          október 20 körül Mavrikos csurgatás mert újból beindult a fiasítás
          december eleje: záró kezelés Apiox-al.
Tavasztól napraforgóig soha nem védekeztem, az intenzív vándorlásaim miatt.

2014. napraforgó után, igaz egy kicsit elhúzódott : Taktik, friss akkor bontott, jó dátummal.
          3 naponként 7 alaklommal. a lehullott atka szám: 0-35 között volt.
          Család vizsgáláskor a méheken atkát láttam.
          Szeptember közepe Taktikos ködölés 3 naponként 6 alkalommal. Még mindig látni a
          méheken atkát.
Ezért gyanús lett!!!
Szeptember közepe: Gyorsan vettem Mitacot 20% Amitráz tartalommal, és 2 alakalommal 3
                                 naponként ködöltem.
Szeptember 30 most kedd, ködölés Mitac-al. 185 atka!!!
Október 4. ha az idő engedi, ködölök Mitac-al.
Az utóbbi Mitacos kezeléseket egy kicsit azért húztam el egymástól, mert félek a tavaszi Nosemától, amit az Amitráz elő idézhet!
Október vége: Mavrikos csurgatás.
November vége : Még nem döntöttem, hogy mi is legyen a záró kezelés!!!
Mit is szűrtem le az egészből!
2013. év  A Taktikok át voltak csomagolva, lejárt dátummal árulták. + a méhészek is bevásároltak belőle tartaléknak. Pedig felbontás után 2 hónapig jó!
A záró kezelés csak smafu, bőven maradnak atkák!!! (ellenőrizni kellene a záró szerek
          hatékonyságát)!!! (kutatás)!!!
2013. meleg tél, az atkák kényelmesen szaporodtak. Kinél több, kinél kevesebb!!!
2014 év vándorlások beindították az atkák vándorlását is.
         Akinek volt atkája adta, akinek kevés volt, kapta!!!  Így egyenlítődött ki országosan!
Csak azt képzeljük el, ha nem lett volna túl rajzásos év!
A rajjal megoszlik az atkaszám is! Ugyan úgy mint szaporításkor!
Tehát még szerencsések is vagyunk!!!....
Azok voltak okosak, akik az idén vaddohány ideje alatt lekezelték valami hatásos szerrel az állományukat!!!
De!
Ők is visszakaptak mások állományaitól atkákat!
Na!
Most azoknak van kevesebb, ha jó szerrel védekeztek!
Akik rosszal, azoknak is ugyan annyi van, mint akik nem védekeztek vaddohány után.
Mi most a Teendő???
Irtsuk az atkát, de egyre kevesebb Amitrázt használjunk!!!
Akinek kicsi az állománya, az villázza fel a fedett fiasítást, és kezeljen 20% Mitac-al. egy alkalom elég, ha nincsenek méhek a közelben!
Megjegyzés: Túl könnyen vettük az atkával való együtt élést…
                      Ne megszokásból méhészkedjünk!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 03. 17:15

Az utóbbi Mitacos kezeléseket egy kicsit azért húztam el egymástól, mert félek a tavaszi Nosemától, amit az Amitráz elő idézhet!

Attila!
Ugye milyen érdekes? Kiskakast is megbuktatnád méhegészségügyből ?
No de hagyjuk, részemről el van felejtve.
Kiskakas azt nem írtad, hogy mekkora volt az adag Takticból és Mitacból. Az átcsomagolt Taktic pofátlanság. Láttál benne fehér pelyhesedést ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 03. 18:43
Irido!
Ha kívánod privátban vitázhatunk.
Ismered Dr. Hegedűs Dénest?
Kérdezd meg mit okoz a sok amitrázzal való füstölés, de legyen ködölés, ezen talán nem akadsz fent.
Egyébként az OMME szakemberei is füstölést említenek. Ja és a papírcsík égetése nem füstölés, hanem szublimálás.
Nosemát bizony okoz a sok füstölés, vagy azonnalit vagy későbbit. Tavasszal viszont tilos mert a füstöléssel, az anyák petézési teljesítménye bizonyítottan 30%-al lecsökken.
Okos a mi Kiskakasunk. Teljesen helytálló az írása.
Minden sorával egyet értek, ha tetszik ha nem.
Egyébként Ő is szokott vizsgáztatni.
Üdv:Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Október 03. 18:45
Irtsuk az atkát, de egyre kevesebb Amitrázt használjunk!!!
Akinek kicsi az állománya, az villázza fel a fedett fiasítást, és kezeljen 20% Mitac-al.


A Mitac nem amitráz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 03. 18:51
Bogaras!
De!
Kiskakas gondolom úgy érti, hogy ne sorozatot nyomjatok!
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Október 03. 19:03
Szia Attila ! Úgy érted , hogy nem 3x2 vagy 2x2 -őt? Hanem hetenként egyet -egyet ?  Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 03. 19:11
Szia Anti!
Egyetlen egyszer, ha a hőmérséklet is passzol!
Sorozatot most már tilos!
Légy nagyon óvatos, mert van aki most nyírta ki egy rosszul időzített füstöléssel az állományát.
Nem kell hozzá semmi más csak egy esti füstölés, és másnap hajnali pár fok.
Ha nappal füstölsz biztonságosabb, és utána ha tudnak repülni, nem lehet baj.
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 20:08
Sziasztok!

Mióta ködölőt használok, azóta csak hajnalban, vagy reggel kezelek. Ugyanígy használtam  Janovics féle hajszárítós füstölő gépet. Apámék régen a papírcsíkot is mindig hajnalban égették. Mindig azt mondta az öregem, hogy a kezelés után szinte rögtön repülnie kell a méhnek, hogy ki tudja magát okádni...

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Október 03. 20:36
Kőszőnőm  a választ , Attila !   Úgy is most  űgyeletes vagyok , és most egy hetet pihennek , de majd a jővő héten , ahogy mondod csak finoman .  Megvettem az oxalt , és előszőr fogom használni  záró kezelésnek .  Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Október 04. 06:32
Sorozatot most már tilos!

Nem tilos, inkább az ésszerűségen van a hangsúly.  2 telephelyen telelnek a méhek. Az egyiken csak új anyások, bő virágporhordás mellett érdekes módon nincs fiasítás. Másik telephely vegyes anyák , mozgás csendes, némi virágpor és szinte minden családnál 2-3 fél keretben nyitott tenyérnyi fias,  nem csak fedettek. Mindkét állomány rögtön napra után kezelve, szeptember végén ellenőrzés , majd újabb füst. Azon a telepen ahol még van fias muszáj a 4-5 füstöt megcsinálni. A másik vasárnap kap egy oxálsavas szublimálást kontrollnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 04. 07:12
Én igazán nem látom értelmét annak, hogy ragaszkodjon valaki a reggeli vagy esti amitrázos füstöléshez. Nap közben eldönthető az, hogy már alkalmas a hőmérséklet és még az is lesz néhány órán át. Én pl. éppen ezért mindig a legmelegebb napokon délután két óra körül füstölök. Ha meleg van,de nagyon borult az ég, akkor inkább  halasztom másnapra, ha az előrejelzés alapján valószínűsíthető az, hogy akkor alkalmasabb az idő repülésre. Persze ilyenkor lesznek méhek, melyeket nem ér közvetlenül a füst. Azonban ezek aránya ilyenkor már kicsi, és annak is kicsi esélye, hogy a következő füst alkalmával megint éppen ők lesznek kinn. Arról nem is beszélve, hogy eleve csak a méhek néhány százalékán van atka. Tehát elvétve lesz olyan atka, amelyik úgy ússza meg a kezelést, hogy kinn volt utazgatni egy méhhel. Amelyik mégis, azt majd a zárókezelés lehozza. Én hosszú évekig mindig csakis és kizárólag októberben adtam sorozatfüstöt, igaz csak kb. 5 naponta. Aztán áttértem arra, hogy ilyenkor kezeltem papírcsíkkal, mert jobb eredményt hozott. Ez most már szóba sem jöhet!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 04. 16:07
QUQURIQ!!!

Szép estét Mindenkinek!

Értékeld Iridó!!!

Nos!
Egy társaság szét mérette az egy litert öt egyforma adagra. Hárman még aznap ködöltek. Az elmondásuk szerint, a Taktikra jellemző színű, állagú és szagú volt a vegyszer.
Hárman még aznap ködöltek, amitől nagy méhelhullásuk volt másnapra. Az idő megfelelő volt a kezelésre, mert hajnalra is 17 fok volt a hőmérséklet.
Másnap telefonáltak a többieknek az elhullásról, és arról is , hogy világos zöldes zavaros lett a Taktik.
Ekkor kerestek meg, hogy mitévők legyenek, mert tudták, hogy Én is ott vettem meg a szert. Az enyém még bontatlan volt. Az Övéket visszavette az állatorvosi gyógyszertár. Tüzetesen megnéztem a csomagolást. Egy fénymásolt lap volt a flakonra ragasztva. A lejátati dátum többször ár volt címkézve.
Reklamáltam én is a vásárolt helyen. Számla ellenében visszavették.
A Taktikból 16 ml 2 dl petrol.
A Mitac:     10 ml 2 dl petrol.
A három napokat szigorúan betartottam, és a hőmérsékleteket is!
Lehet, hogy megbuktathatsz méh egészségügyből, de hosszú évek óta így védekeztem, és semmi baj nem volt atka miatt.
Harminc két éve használom az Amitrázt!
Ne felejtsük el a problémát, ... én csak tanulhatnék belőle, mások meg okulhatnak!!!
Én soha nem szégyelltem tanulni!!!
Ezért kérlek, hogy írjad meg, hogy hol vétettem ekkorát!!!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 05. 10:28
Kiskakas!
Nincs nálam a bölcsek köve! A félreértést privátban rendeztük Attilával. Amit írok, az csak magánvélemény. Szerintem egy lejárt gyógyszer nem okozhatott méhelhullást. Legfeljebb annyit, hogy nem volt hatásos. Nincs tudomásom arról, hogy toxikus bomlástermék képződne a lejárat után. A zöldes színt én még nem tapasztaltam, nem lehet, hogy más anyag keveredett bele?  Pl. előtte ugyanazzal a fecskendővel, amellyel ki lett mérve, valamilyen rovarirtót mértek ki növényvédelmi permetezéshez. De ez csak találgatás, mert sem a zöld szín, sem a méhelhullás nem illik a képbe.A fehér pelyhesedés is inkább csak néhány nappal a felbontás után következik be. Néhány évvel ezelőtt azonban  még úgy is  működött papírlapon októberben, magas páratartalom mellett. Ha 1 ml-t adagol a ködölőd, akkor ez ugye kb 20 mg/ család amitráz. Tekintettel arra, hogy a Mitac adagod is 20 mg/ család,ezért az nem lehet vita tárgya, hogy a lejárt Takticban már nem volt aktív a hatóanyag. Szégyen-gyalázat ilyent árulni! De ismétlem méhelhullást véleményem szerint nem okozhat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 05. 11:42
Iridoval egyetértve: lejárt szavatosságú amitráz hatóanyag nem okozhat önmagában méhpusztulást, ha a hatóanyag egy része le is bomlott, a metabolitok nem mérgezőbbek, mint az alapvegyület. A Méhész fórumon az atka témában megtalálhatók az amitráz metabolizációjának útjai, azokból látható, hogy méhekre nézve veszélyes metabolit nem keletkezik a hidrolízis során, tehát némi hatáscsökkenés lehetséges, de az nem jár méhpusztulással.

Egyébként a mérgezések esetében érdemes lett volna egy laboratóriumi tandem-vizsgálatot elvégeztetni a szermaradványokra, abból egyértelműen kiderülhetett volna, mi okozta a mérgezést. Sajnos hivatalosan elég nehéz egy ilyen mérgezési eset kivizsgáltatása, sem a Taktic, sem a Mitac nem engedélyezett készítmény méhek varroozisának gyógyítására, így azzal érvelni, hogy a használt gyógyhatású készítmény okozhatta a mérgezést, eleve nem lehet. Szerintem érdemes lenne Irido érvrendszere mentén keresgélni az okot, a házi méricskélés sajnos rejt veszélyeket. Azt nem valószínűsítem, hogy "gyárilag" keveredhetett a Taktic-ba egyéb rovarölő hatóanyag, de mióta egy méhveszélyességi kockázat szempontjából ártalmatlanként ismert gombaölő-szerben fipronil hatóanyag-szennyeződést is találtak, már semmin nem csodálkozom, de hangsúlyozom, hogy az utóbbi esetben is egy engedélyezett gombaölő-hatóanyagba keveredett a hazánkban felhasználási engedéllyel nem rendelkező rovarölőszer. Mint láthatjuk az kimutatható volt a laboratóriumban, de miután az ominózus Taktic-ot visszavitték a forgalmazóhoz, a gyanú már nem igazolható. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Október 07. 13:48
Üdv!
Érdekes...
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Kertész koromban több olyan esettel is találkoztam,amikor ugyanaz a hatóanyag egyik gyártó készítményébe nem hatott (mert nem volt benne) a másikéba viszont igen.
Az OMME-nak már a panaszok miatt régen be kellett vna vizsgáltatni,mert mi egyénileg hiába vizsgáltatjuk senki nem veszi figyelembe az eredményt.
A Tak-tik-ból kimaradt a hatóanyag (vagy egy része). A Póker-be (vényköteles szer) meg szerintem nem véletlenül került bele a fipronil...
Lehet idén valakik drasztikusan csökkenteni akarják a magyar méhállományt...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 07. 14:35
Tirpákbokri!
Jónak tartom az eszmefuttatásodat.
Különösen azt a részét, hogy a sorozatos panaszok miatt, már rég lépnie kellett volna az OMME-nak.
Van egy "tudományos-szakmai" bizottság, de valójában csak szaladnak az események után.
Ma is szaktanácsadói értekezlet van. Majd mindenki elmondja szépen, hogy bizony sok az atka.
Ezzel be is fejeződött a feladatuk. A megoldást senki nem tárja elénk.
Csonka Imre tegnapi szekszárdi előadásában arra utalt, hogy mi mindent nem használnak a méhészek az atkák irtására, de irányt mutató precíz recept nincs. A méhészek érdekvédelmi szervezete belső morális válságában erre nincs idő. Így magunknak kell megoldanunk a problémát, akár tiltott készítmények használatával is, ha az védi meg a méhcsaládokat a pusztulástól.
Ez sokáig nem mehet így, kell egy olyan igazi érdekvédő csapat, aki ugrik ha a tagság kiált.
Most nem ugranak, lapítanak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2014. Október 07. 16:00
Szerintem is a tak-tikkal van a baj. Abból indulok ki, hogy nem lehet akkora árkülönbség ami nálunk van. Vannak akik 9-10 eFt-ért jutnak hozzá, nálunk meg 18 eFt. Ilyen árrésbeli különbség nincs. Mint ahogy minden mást, úgy a taktikot is hamisítják és ez kerülhetett be a rendszerbe. Érdekes módon aki a drága taktikot vette annál működik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 07. 18:25
Hát nem tudom, hogy ilyen drasztikus áremelkedés következett-e be, vagy csak arról van-e szó, hogy nem volt újabb behozatal, és a nem lejártnak kérik meg az árát. Egyébként az egy létező dolog, hogy a gyógyszer forgalmazó a lejárt készítményt bevizsgáltatja, és akkor megfelelő hatóanyag tartalom esetén meghosszabbítják  a minőségmegőrzési időt. Többszörös hosszabbítás tudomásom szerint nem lehetséges. Tehát amelyiken több ragasztás is van, az vélhetően régen lejárt, tehát a hatóanyaggal is gond lehet. Ez sem feltétlenül van így, vannak szerek, melyek évekkel a lejárat után is hatásosak. Nyilvánvalóan a méhész kifizette a szer árát, joggal tart igényt arra, hogy megfelelő minőséget kapjon. Hivatalos meghosszabbítás estén azonban utalni kell a határozatra , sőt azt mellékelni is kell.
Az OMME szerepe. Azért én valahol megértem őket is. Más egy Fórumon elmondani a tapasztalatokat, és más egy félig hivatalos állásfoglalást kiadni. Azért azt sok oldalról meg kell támasztani, melyhez korrekt vizsgálatok és idő szükséges. Arról nem is beszélve, hogy a fiasítás jelenlétének függvényében hullámszerű hatékonyságot mutat az amitráz. Nehéz ebből egzakt következtetést levonni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 07. 19:05
Üdv!
Érdekes...
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Kertész koromban több olyan esettel is találkoztam,amikor ugyanaz a hatóanyag egyik gyártó készítményébe nem hatott (mert nem volt benne) a másikéba viszont igen.
Az OMME-nak már a panaszok miatt régen be kellett vna vizsgáltatni,mert mi egyénileg hiába vizsgáltatjuk senki nem veszi figyelembe az eredményt.
A Tak-tik-ból kimaradt a hatóanyag (vagy egy része). A Póker-be (vényköteles szer) meg szerintem nem véletlenül került bele a fipronil...
Lehet idén valakik drasztikusan csökkenteni akarják a magyar méhállományt...

Kedves Bokri!

Nagyernyei Attila alig várta már, hogy ön feladja a labdát. Nos, sem a feladás, sem a lecsapás nem igazán sikeredett: legyen már kedves valaki megmondani, hogy szerinte az OMME milyen alapon kérhetné a Taktic ektoparazitikum bevizsgálását a benne lévő hatóanyagra vonatkozóan Varroa destructorra nézve...
Ha elhiszi, ha nem, én is kertész vagyok. Soha nem találkoztam szabályosan beszerzett, a növénykultúrára engedélyezett szer kapcsán a hatástalansággal. Igaz, mindannyiszor hivatalosan, az előírásokat betartva folytattam a növényvédelmi tevékenységet. Nem igyekeztem a fekete technológiák mentén a kiadásokat csökkenteni. Tény, hogy ha lócitrom van, azon verebet is ralálunk: ha valaki vevő a gagyi szerre, az ne reklamáljon, ha az valóban gagyi. Esetleg kérdezze meg a szakembereket, hogy a Takticot mikor engedélyezték a Varroa okozta probléma kezelésére. Nagyernyei Attila bizonyára képes adekvát választ adni a kérdésre.
Kedves Bokri! A Taktic soha nem volt engedélyezett készítmény a méhek varroozisának kezelésére, ezért aki azzal kezelt, ne az OMME vezetésében keresse a hibát. Az OMME szakember-gárdája a szakmai szabályokat félretéve, illetve azokat méhész szempontból magyarázva ajánlotta egykor a Taktic használatát, amikor semmilyen törzskönyvezett amitráz hatóanyagú készítmény nem állt a méhészek rendelkezésére. Azóta van több eseti felhasználási engedéllyel rendelkező készítmény is, de a méhészek azóta is az "ócsó" Takticot használják. Nem hiszem, hogy azt hamisítanák, de semmi sem lehetetlen, de ez nem változtat azon a tényen, hogy méhek gyógykezelésére kizárólag állatorvosi vényre lehetett beszerezni, és csak állatorvosi felügyelet mellett lehetett azt használni is, amíg nem volt engedélyezett és hatásos hatóanyag az atka ellen. Ma nincs miért reklamálni, van megfelelő és engedélyezett készítmény, legfeljebb az ára miatt a Tolnagro nyakán marad, mert helyette az "ócsóbb" -bár lehet, hogy immár hamisított "made in China" Takticot stb. amitráz-tartalmú készítményt preferálnak a méhészek, s utána országszerte nyikogják, hogy atka-invázió van. Ha ön állatorvosi vényre vásárolta a Taktic-ját, valamint állatorvosi felügyelet mellett alkalmazta azt a méhesében, akkor jogosan reklamálhat, ha a szabályos használat mellett a készítmény hatástalan vagy csökkent a hatása. Még az állatorvosán is számon kérheti. Ha viszont ellenőrizhetetlen forrásból származó, felhasználási engedéllyel sem rendelkező szert használt, s az nem hozta az elvárt hatást, akkor csak ott reklamálhat, ahol a szert beszerezte. Véleményem szerint nem az OMME-nél...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Október 07. 20:10
Kedves Arbiter!
Ha gondolja szívesen megmutatom a bírói végzést a forgalmazó elmarasztalásáról,ill a kártérítés megállapításáról...
A másik esetben peren kívüli megegyezés született,de nyoma annak is van.Szó sem volt feketén beszerzett növényvédő szerekről,ezt kikérem magamnak.Sosem tenném így kockára 97 ha alma évi termését,ami ráadásul nem is az enyém...Eszmefuttatása vonalán haladva értelme sem lett vna az olcsó növényvédő szert megvennünk,mert a "megtakarításból" hasznunk sem lett vna...Jaa és a Póker-esek is gagyi szert vettek receptre...és mérgeztek le több ezer méhcsaládot.
A Tak-tik-ra visszatérve...Úgy gondolom egy országos egyesület legalább annyit tehetett vna a tagjaiért,ha már a monitoring vizsgálatban ők ajánlották a szert,legalább figyelmeztetnie kellett vna az esetleges hatástalanságára.Ehhez kellett vna egy hatóanyagvizsgálat...
Én egy állatklinika patikájában szereztem be a tanácsukat kikérve.Azóta megbeszéltük a problémát is.Azt is megbeszéltük,hogy a régi kapcsolataim segítségével,már csak kíváncsiságból is megnézetjük a Tak-tik-ot,mert nem csak én panaszkodtam.
Egyébként a labdafeladás,kavarás nem az én stílusom.Gondolataim írtam le,mert kíváncsi lettem ezek csak az én fejemben fordultak-e meg...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 07. 20:21
Érdekes...
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Én ugyanazt a TacTicot használtam augusztusban papírcsíkon, mint szeptember végén füstölőben.
Papírcsíkon használva alig hullott atka, azt gondolhattam, hogy rendben van az állomány.
Füstölve a legfertőzöttebb családokról több százat hozott le ugyanaz a Tac-Tic úgy, hogy a hangyasav előzőleg levitt majdnem 500-at. Ennek a fordítottja is előfordult más családokkal. Alig hullott atka a hangyasavnál, de a füstölés több százat levitt egy hét alatt. Ebből azt a tanulságot vonom le, hogy át kell fedni a védekezéssel egy néhány hetes időszakot, és az már sikeres.
Augusztus végén használtam BVHC-t is. Alig hozott le atkát.
Szeptember 27.-én hagytam abba a hangyasavas kezelést. (Volt olyan család, ahol közel 500 atka hullott a hangyasavas kezelés teljes ideje alatt). A hangyasavas kezelés végén alig potyogott már atka. A kettő amitrázos füst után egy hét alatt 4-600 hullott az erősen fertőzött családoknál. Lehet, hogy a méhek tömeges kelése is ezen a héten volt, így sok atka került a sejteken kívülre. Nem a Tac-Ticcal volt baj, hanem inkább a tartós hordozós módszer elégtelenségére gyanakszom.
A 17 családomban négynél van egy kevés fias. (Bocs..., kettőt még nem néztem át.) Ebből három új anya.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 07. 20:43
1.
Tartós hordozós kezelés nem kiforrott módszer, ráadásul a rezisztencia kialakítására kiváló módszer, tehát nem javasolom senkinek se a tartós hordozók alkalmazását atkairtásra.
2.
Belzebúb Abrikter méregkereskedő kertés elvtárs megint belekontárkodott a méhészek dolgába. Kérem senki se foglalkozzon érdemben írásával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 07. 20:59

Az OMME szakember-gárdája a szakmai szabályokat félretéve, illetve azokat méhész szempontból magyarázva ajánlotta egykor a Taktic használatát, amikor semmilyen törzskönyvezett amitráz hatóanyagú készítmény nem állt a méhészek rendelkezésére............... méhek gyógykezelésére kizárólag állatorvosi vényre lehetett beszerezni, és csak állatorvosi felügyelet mellett lehetett azt használni is, amíg nem volt engedélyezett és hatásos hatóanyag az atka ellen......


Az látszik, hogy nem régóta méhészkedsz. Nem tudom, hogy ki mesélt neked ezekről a dolgokról, de a valósághoz semmi köze nincs. Az elmúlt 15 évben mindig volt engedélyezett és hatásos atkairtó készítmény az országban. Magyarországon a Takticot soha nem lehetett méhek gyógykezelésére alkalmazni. Állatorvos azt a méhek bántalmainak kezelésére soha nem írhatta fel, és nyilván nem is felügyelhette annak a méhészeti alkalmazását. Esetleg egy-két ember hagymázos elképzeléseiben lehetett erről szó, jobb lett volna, ha ők is megtartják maguknak ezt a tévedésüket. Éppen ezért helyes az a megállapítás, hogy a Taktic elvárható összetevőinek esetleges elégtelensége miatt a méhészek eredménnyel nem tudnak fellépni sem a gyártóval, sem a forgalmazóval szemben.

Az elégedetlen hangok nem is ez irányba mennek, hanem az OMME szakmai szerepvállalását, vizsgálatait sürgetik a méhészek.  Ha méhészkedtél volna korábban, akkor nyilvánvaló lenne számodra, hogy a Taktic méhészeti alkalmazását, annak részletes leírását, először egy OMME kiadvány adta közre. Abban az időben már számtalan, sokszor hasra ütés után népszerűsített „recept” forgott közkézen, hogy miként lehet az atkát olcsón és hatékonyan irtani. Ebben a helyzetben, kívánt az OMME kiadvány egy szakmai fogódzót adni, egy vizsgált felhasználási mód közreadásával. Természetesen állategészségügyi szempontból is teljesen szabálytalan volt ennek a módszernek a propagálása, és nyilván az EU-s pénzeket (Nemzeti Program) sem lehetett volna egy nem engedélyezett technológia bemutatására felhasználni. Ez azonban már egy másik témához tartozik.

A Tóth Péter által leírt Takticos-étolajos lapok rohamosan elterjedtek –elsősorban az olcsóságuk miatt-, és ténylegesen csökkentették azt a káoszt, amit a nem vizsgált házi receptek sokasága okozott. Több szakmai előadó, nem meglepő módon Tóth Péter és Cserényi Péter is ajánlotta ezt a módszert, több előadásukat is végighallgattam az évek során. Most, hogy egyelőre nem tisztázott okból csökkenni látszik a lapok hatékonysága, szinte magától értetődő az igény a „felhasználók” körében az OMME szakmai állásfoglalására. Továbbra is fenntartja–e az OMME az ajánlását a Taktic esetében, vagy nem javasolja annak az alkalmazását? Ilyen egyszerű ez a történet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 07. 21:12
Hogy érthetőbb legyen, Cserényi Péter szakmai alelnök és Tóth Péter OMME IB tag, régebben vezető szaktanácsadó, most szaktanácsadó és a monitorig rendszer fő hajakendje javasolt és javasol rendszeresen a méhészeknek egy olyan módszert, ami nem engedélyezett, sőt nyilvánvalóan rezisztencia fokozó. Ne ennyit a két úr szakmai igényességéről és az OMME vezérkarnak a szakszerűségben betöltött szerepéről.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 07. 23:27
QUQURIQ!!!

Jó éjszakát!

Gyerekek!
Ne húzzuk rá Cserényi Péterre és Tóth Péterre a vizes lepedőt!
Éveken keresztül fillérekért védekeztünk az atkák ellen Taktikkal!
Akkor miért nem írt senki, hogy ez így nem jó?
Nem csak Ők találták ezt ki, ennek a Taktikos módszernek volt több variációja is!
Amióta beszüntették a 20% Amitráz hatóanyag tartalmú atka irtót, azóta pancsoltunk a Taktikkal!
Ez az igazság!
Most, hogy a rövid meleg télben, szinte le sem álltak az anyák, hatványozottan elszaporodtak az atkák.
Az áttelelt atkákra sem figyeltünk, mivel egész szezonban senki nem látott atkát!
Több generáció atka kelt ki akkorra, amikorra a napraforgó utáni kezelésre sor kerülhetett!
Igaz, az idei Taktikkal valami gond is volt!
Ezt csak egy komoly labor vizsgálat bizonyíthatná!!!
Aki figyelte a szigorúan 3 naponkénti, 7 alkalommal végzett furettózást, (Kései herék miatt) az láthatta, hogy továbbra is maradtak a m,éheken atkák.
Nesze neked atka kapsz egy kis 20% Amitrázt!
És lám! hullottak tömegével az atkák!
Most már, TILOS!!! Amitrázzal védekezni!
Most csal Oxálsav jöhet számításba:
46 g oxálsav 1 liter langyos vízben oldva. ez 20 családra elegendő. + 15-20 dkg cukor
50 ml/ átlagos méhcsalád
FIGYELEM: gumikesztyű, gázálarc!
Ha!
Nem olyan sok az atka, elég egyszer a csurgatás.
Ha!
Sok, EGY hét után meg lehet ismételni!
Ez a csurgatás kb 5-6 napig hozza az atkákat.
A záró kezelés Perizin
Vagy Mavrik, vagy klartán
Keverés: 10 l víz, 1 ml Mavrik hideg csapvízhez CUKOR NÉLKÜL! 50 ml /átlagos méhcsalád.

Tavasszal TILOS: Amitrázt használni! Februárban illó olajos Thimol stb... az alkalmas!!!

A méhek sok atkaszúrása miatt, aki csak tudja, zárt helyi teleltetést végezzen.
Nagy 50% téli elhullás prognoztizálható, ha hosszú tartós nagy hideg lesz télen!!!

Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 07. 23:50
Hogy érthetőbb legyen, Cserényi Péter szakmai alelnök és Tóth Péter OMME IB tag, régebben vezető szaktanácsadó, most szaktanácsadó és a monitorig rendszer fő hajakendje javasolt és javasol rendszeresen a méhészeknek egy olyan módszert, ami nem engedélyezett, sőt nyilvánvalóan rezisztencia fokozó. Ne ennyit a két úr szakmai igényességéről és az OMME vezérkarnak a szakszerűségben betöltött szerepéről.
Így van. Mindenért ők a felelősek. Agyon verni őket./Nem a sok buta méhtartó aki benntartja a csíkot tavaszig./
Én ugyan nem szeretem különösebben egyiket sem, mivel nem is igen ismerem őket, talán Cserényit látásból. De azért, azt talán még sem várhatjuk el tőlük, hogy menjenek el méhésztől méhészig, és dobálják ki a több hónapos csíkokat. Azért arra figyelmeztetnélek, hogy ne hogy így járj te is az oxál sav származékok túlzott favorizálásával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 00:19
Vivaldi!

Olyasmit állítasz, amit én nem állítottam és olyan következtetést vonsz, le, ami az én állításomból nem következik. Lécci gondolkodj egy cseppet!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 08:17
Kiskakas!

Szerintem soha nem készítettél oxálsav oldatot és soha nem is csurgattad még a méhcsaládnak az oxálsavat!
1.
Desztilált vagy ioncserélt víz kell a készítéshez.
2.
Csurgatáshoz nem kell gázálarcot viselni, sőt Gumikesztyű se kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 08. 08:24
Sziasztok!
Balatonvilágoson, négy évvel ez előtt az APIOX bemutatója azzal fejeződöttbe, hogy az előadó ivott belőle!
Ezzel bizonyítva ártalmatlanságát.
Viszont!
Az oxálsav tömény formában veszedelmes méreg!
Gyermekek elől elzárni, spájzba nem való!
Tömény állapotban, bőrrel érintkezve égési sérülést okoz.
Ilyen hígításban ahogy a méhekre kell csorgatnunk, veszélytelen.
Kérem a kémikusok és a témához értő kollégákat erősítsék meg, vagy cáfolják gondolataimat.
A gyógyszertári kiszerelésen még halálfej is van!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. Október 08. 09:01
Szia Kiskakas és mindenki!

A Mavrikos (Klartános ua.) vizes oldatos csorgatásnál nem szoktunk ilyen gyenge oldattal kezelni, mint ahogyan Te azt írod. Attól persze lehet hatásos, de azért elmondanám a saját módszeremet. Én 2 liter vízhez adok 1ml Klartánt. Nem csorgatom, hanem kézi virágpermetezővel az átlapozott keretek közé spriccelve fújok 4-6-ot, csak a fészekben. Természetesen nem egyformák a vásárolható permetezők egy nyomásra kijuttatott /oldat/ szermennyiségei, ezért nagyon fontos, hogy amint írtad kb 5oml-t kapjon egy átlagos család, De nem ilyenkor, hanem a népes termelői szezonban, ha nincs hordás. Most a fele is elég, mert elázik a család, a nép is csak harmada a nyárinak. Jobb -meleg időben- a ködszerűen porlasztó szerkezet,( kiürült ablaktisztítós is jó kis méhészetben) ugyanis ezeket az apró vízcseppeket kevésbé tudják felszívni a méhek, az idő is kevesebb, amíg elpárolog a víz. Azért is jobb a kisebb porlasztós permetező, mert ezek cseppek (kisebb tömegű cseppek, nagyobb felület) a párolgást meggyorsítják. Kaptár záráskor egy kis pöffentéssel a füstölőnkkel gyorsabb szellőztetésre kényszerítve a családot, még gyorsabb párolgást érhetünk el. Tehát nem az a cél, hogy a méhek egyék, hanem szétkenjék, és minél többen érintkezzenek vele.
Fiasításos időben kicsit hosszabb ideig tart a hatása, mint az amitrázos füstölésnek, de ugyan úgy 3 naponta kezelni kell, ha sok az atka. Kontrollnak is kiváló.
Az oldat készítésekor:2000ml víz, 1ml Mavrik a 240g/L Fluvalinát hatóanyagú permetező szerre vonatkozik, mert lehetnek más erősségű szerek is.
Jó tanácsok:
Az oldatot gyakran fel kell rázni, szinte családonként.
Nehéz 1ml-t kimérni, ezért törzsoldatot kell készíteni, kisebb az eltérés lehetősége...! Sokáig eláll, nem bomlik, csak hidegbe ne kerüljön. A törzsoldatot permetezős oldat készítésekor is fel kell rázni. A törzsoldatra rá kell írni, hogy milyen töménységű, nehogy azzal fújjunk, mint furettózó méhésztársunk a tiszta Tactikkal tette.  :'(Fagyveszélyes.
A porlasztó eszközök pumpájának dugattyúja egy idő múlva megszorul a szerek ragasztója miatt. Nem lehet kimosni, csak a szétszerelés utáni tisztítás a megoldás. A rugó nyújtása valamivel megnöveli a működési időt. Hiába az apró alkatrészek, gumis kesztyűben kell csinálni. Ezért kell tartalék permetező is, mert gyakran a feszültség levezetése okán a régi szerkezet egy puffanásszerű hang kíséretében a talajon darabokra esik szét ;D
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 08. 09:28
Gyerekek!
Ne húzzuk rá Cserényi Péterre és Tóth Péterre a vizes lepedőt!
Éveken keresztül fillérekért védekeztünk az atkák ellen Taktikkal!
Akkor miért nem írt senki, hogy ez így nem jó?

Biztos vagy benne, hogy nem írt erről senki, vagy csak feltételezed? Én konkrétan írtam erről már évekkel ezelőtt a zöld fórumon, nyilvánosan. Mind a használat szabálytalanságáról, mind az ezzel kapcsolatos vizsgálatok felületes, elégtelen voltáról. Még csak azt sem lehet mondani, hogy érdektelen témának számított akkor, széles érdeklődés kísérte a fórumon. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 08. 09:50
A hígabb, 1,2 mg/család adag tudomásom szerint a Hegedűs dr-tól származik, a Ruff Jánostól én 4-5 mg-os adagot hallottam, a Jenő által alkalmazott adagolás 50 ml esetén 6 mg, fele adag esetén 3 mg. Rezisztencia veszély miatt a nagyobb adagok ajánlhatóak, ha azok biztosan nem károsak a méhekre. Azt gondolom, hogy Jenő tapasztalataiban nyugodtan megbízhatunk.
Litterae valóban kritizálta az amitráz használatot. Már nem emlékszem pontosan a végső konklúzióra, de  a Cserényi dr arra a jogszabályra hivatkozott, amikor az állatorvos saját felelősségére receptre felírhatta az adott állatfajra nem engedélyezett szer használatát. Litterae akkoriban ezt vitatta, de nem emlékszem mivel érvelt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 08. 10:35
Köszönöm a megerősítést, konkrétan nem az amitráz, hanem a Taktic használata ellen érveltem. A szabálytalanság és az elvárható vizsgálatok hiánya mellett a vivőanyag nem tisztázott összetétele is kiemelt kérdés volt.  Érdekesség, hogy akkor is érdemben hozzászóltál a témához, és emlékeim szerint Kiváncsi111 is.

Nem keresem meg most a jogszabályt, a lényege az volt a Cserényi érvelésének a Taktic mellett, hogy ha nincs forgalomban egy adott állatfaj bántalmának kezelésére hatékony állatgyógyászati készítmény, akkor az állatorvos azonos hatóanyagú, de az adott állatfajra egyébként nem engedélyezett állatgyógyászati készítményt is felírhat a jogszabály alapján, és az szigorú állatorvosi felügyelet mellett alkalmazható.

Valójában a Cserényi rosszul értelmezte a jogszabályt. Amitráz tartalmú készítmény akkor valóban nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel egy rövid ideig, de ettől függetlenül voltak a forgalomban hatékony atkairtó készítmények, Perizin stb., hadd ne soroljam. Éppen ezért még eseti jelleggel sem lehetett legalizálni a Taktic használatát. Állatorvosi felügyeletről pedig ne is nagyon beszéljünk a Taktic használatának esetében, mert az már a vicc kategóriája lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 10:36
Cserényi és Tóth felelőssége:
1.
Hosszú évekig tartó Neonikotinoid kampányukat csak a múlt évben lehetett letörni. Tóth Péter még idén tavasszal a Növényvédelmi Bizottságon a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek legnagyobb megrökönyödésére
 is érvelt a neonikek mellett.
2.
Állandóan reklámozzák a tartós hordozók alkalmazását az atkairtásban, pedig tartós hordozók a méhész kezébe nem valók, ahogy a gyereknek se adunk ön vagy közveszélyes eszközt a kezébe. Sajnos a méhészek gyereknek minősülnek ebben a vonatkozásban. Soha senki nem tartja be a rezisztencia elleni védelem szabályait. SŐT! Én még nem hallottam, hogy a szakoktatók - közöttük Tóth és Cserényi urak - felhívták volna a figyelmet arra, milyen módon gerjeszti a méhész a rezisztenciát és arról se beszélnek, hogy kellene védekezni a rezisztencia kialakulása ellen. Sőt az OMME monitoringban mindig ott szerepel az ajánlott módszerek között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 08. 10:44

Most már, TILOS!!! Amitrázzal védekezni!
Most csak Oxálsav jöhet számításba:

Kiskakas!

Miért is? Még egy hétig +20-25 fok körüli meleg. Ha nem haragszol, ezt a tanácsot nem fogadom meg, nálam még lesz egy ködölés pár napon belül, az oxálsav meg majd ráér később.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 08. 10:57
A Taktic-kal kapcsolatos polémiához. Nekem az idén volt bent gyári amitrázos tartós hordozó is az állomány egyik részénél, aminek a hatékonyságát Takticos ködöléssel is összevetettem (ugyanazok a családok kaptak egy ködölést, amelyikből több hét folyamatos használat után kivettem a csíkot). Háááát... Most csak annyit jegyzek meg, hogy nagyon-nagyon messze elmarad a gyári készítmények (korábban többet is kipróbáltam így) hatékonysága a 100 százaléktól, tömegével jöttek le atkák utánuk. A jó technológiával végrehajtott Takticos kezelés ezektől messze jobb. Ez utóbbi becslésem szerint 90 százalék felett van, a gyári lapok meg úgy talán 60-70 százalék körül. Szóval, inkább a technológiáról kellene beszélni. Azzal egyetértek, hogy a Takticnál nagyobb a hibázási lehetőség és nem megfelelő használat esetén a rezisztencia kialakulásának esélye, bár kérdés, mennyire megy ennek ellent mondjuk egy gyári amitrázos lap, amelyik után százas nagyságrendben jön le az atka? Annál nem lesz rezisztencia?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 08. 11:39
Geddekas!
Az rendben van, hogy a tartós hordozókat a saját érdekünkben el kell felejtenünk. Ezt azonban akkor sem lehet az említett urak rovására írni, mert a gyári lapoknál a gyakoribb csere miatt kisebb a rezisztencia kialakulásának kockázata. Tehát alapvetően a gyári készítmények betiltatásával kellene kampányolni, s csak azután a papírlapos megoldás ellen. Ha a gyári készítmények forgalomban maradnak, attól még nekünk nem lesz jobb, ha senki nem használ papírlapot, csak a támogatott gyári tartós hordozókat tartja benn a kaptárban hónapokig.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 08. 11:40
Sziasztok!

Vannak "szaktársak" akiket nem érdekel az atka most sem, ha elpusztul a család vagy legyengül hát lopnak helyette kettőt a ti megmaradt legjobb családjaitokból termelési szezon előtt persze.

Itt tartunk 2014-ben Magyarországon, az OMME érdekképviseleti munkájának hála!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 08. 11:48
Cserényi és Tóth felelőssége:
1.
Hosszú évekig tartó Neonikotinoid kampányukat csak a múlt évben lehetett letörni. Tóth Péter még idén tavasszal a Növényvédelmi Bizottságon a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek legnagyobb megrökönyödésére
 is érvelt a neonikek mellett.
2.
Állandóan reklámozzák a tartós hordozók alkalmazását az atkairtásban, pedig tartós hordozók a méhész kezébe nem valók, ahogy a gyereknek se adunk ön vagy közveszélyes eszközt a kezébe. Sajnos a méhészek gyereknek minősülnek ebben a vonatkozásban. Soha senki nem tartja be a rezisztencia elleni védelem szabályait. SŐT! Én még nem hallottam, hogy a szakoktatók - közöttük Tóth és Cserényi urak - felhívták volna a figyelmet arra, milyen módon gerjeszti a méhész a rezisztenciát és arról se beszélnek, hogy kellene védekezni a rezisztencia kialakulása ellen. Sőt az OMME monitoringban mindig ott szerepel az ajánlott módszerek között.

Valahol már ez az a van kalapja nincs kalapja eseted. Én meg aszondom, sem Cserényi, sem pedig ez a Tóth vagy ki, nem befolyásolja úgy az eseményeket, mint a lusta buta méhtartó, meg mostanság már a nagy méhészetek. A méhészek túlnyomó része Cserényit, meg Tótot nem is ismeri. Meg a neonikotint sem. Ismerjük már be, van egy pár ember aki egymást gyalulja, ezek személyesen ismerik egymást. A mezei tagot ez nem érdekli /talán sajnos, hogy nem/. Kell még pár év , és kiforrja ez magát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 12:32
Vivaldi!


Ezt azért te se gondolod komolyan. Remélem ezt csupán költői munkásságod részének tekinted?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Október 08. 13:53
Vajon a kezeléskori ajánlott hőmérsékletek közötti különbség miatt lehet az egyik oldat hígabb,mint a másik?Valami olyasmi rémlik az előadásról,hogy minél hidegebb van,annál jobban ütnek ezek a fluvalinát tartalmú szerek.Tehát,ha kivárom,hogy 5 fok körül legyen,akkor ok a 10l/1ml,ha viszont melegebb van ennél akkor több "anyag" kell a kívánt hatás eléréséhez.Gondolnám én.(Bár a matek mindig is jobban ment,mint a biológia vagy a kémia) :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 08. 14:28
Vivaldi!


Ezt azért te se gondolod komolyan. Remélem ezt csupán költői munkásságod részének tekinted?

Én meg aszondom, hogy jobb ha szembe nézünk a helyzettel, bármilyen kényelmetlen is. Minden téren, atka, nyúlós, méz stb. Én inkább szeretem analizálni a helyzetet tárgyilagosan, mint hogy illúziókba ringatnám magam. Ugyanis, ha lenne olyan a lelkét is kitehetné, akkor is lenne sok okoskodó, hanyag lusta, és buta méhtartó. És ez nem Cserényi, vagy bárki függő, ez egy ilyen dolog. Keressük inkább saját magunkban a hibát, mert így igazságosabb. Mert, sajnos a méhészet azon ágazatok közé tartozik, ahol egymástól függünk, mert bárki hanyagsága előbb vagy utóbb de eljut mindenkihez, a legbecsületesebbekhez is, és ott anyagi kárt okoz. Magyarán, itt is igaz, elég egy nagy fazék bab levesbe egy kis darab szar is. És hogy itt mennyi szar van,/nagy darab szarok is/ szándékosan, vagy csak mert képzetlen valaki, azt csak azok tudják akik őszről őszre végig látogatják a méhtartókat./vigyázat nem méhészeket, mert az rang volt mindig, és akárhogy is nézzük a mai méhtartók közül nagyon sokan nem érik el ezt a szintet./
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 15:07
Honnan tudod, hogy Cserényi és Tóth nem ugyanolyan a saját feladatkörében mint akiket ostorozol. Csak épp az kettejük felelőssége 16000- szer nagyobb, mint aki csak saját magáért felel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 08. 15:37
Litterae valóban kritizálta az amitráz használatot. Már nem emlékszem pontosan a végső konklúzióra, de  a Cserényi dr arra a jogszabályra hivatkozott, amikor az állatorvos saját felelősségére receptre felírhatta az adott állatfajra nem engedélyezett szer használatát. Litterae akkoriban ezt vitatta, de nem emlékszem mivel érvelt.

Irido!

Én emlékszem, s nem voltam rest visszakeresni, Litterae a Taktic és nem az amitráz ellen érvelt:

Atka téma, 2010.08.29.
Litterae válasza Tükörnek:

"Tükör írta:
...Az amitrázt hivatalossá lehet tenni (állatorvos kiírhatja), a fluvalinátot nem!!..."
Litterae válasza Tükörnek:

"Tükör!

Ezt a mondatot -neked fel nem róhatóan- nyugodt lelkiismerettel írod le. Teheted ezt, mert a Méhészet 2010. márciusi számában a 3. oldalon egy ismert méhész-állatorvos közöl cikket ilyen tartalommal.

Szerintem téved az egyébként elismert méhész.

128/2009.(X.6.) FVM rendelet:
11. § (1) Amennyiben - a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglalt kivétellel - az élelmiszer-termelő állatfaj valamely bántalmának kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az ellátó állatorvos - személyes felelősségi körében - az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen alkalmazhat:
a) e rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt, vagy.......

A rendelet szövege szerint csak akkor írhatja fel esetünkben az állatorvos pl. a "Taktikot", ha a varroa atka irtására nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény. Azonban tudjuk, hogy rendelkezésre állnak ilyen készítmények.

A segítő szándék becsülendő Cserényi Péter részéről, de ezen logika mentén nem tud amitráz tartalmú készítményt legálisan bevonni az atka elleni védekezésbe.
Törzskönyveztetni kellene ilyen készítményt. Így a támogatási rendszer része is lehetne. Nem tudom miért nem éri meg a gyógyszergyártóknak. Vagy az amitráz hatóanyaggal van gondjuk?"

A következő témával kapcsolatos idézet:

Aktuális témában: 2010.12.24.
Litterae írta:

"Gyerökök-gyerökök! Rosszalkodtok még így Karácsony közeledtével is. Ejnye-bejnye........ :twisted:

Egyébként itt a rendelet márciusban is hatályos szövege-szakasza:

11. § (1) Amennyiben - a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglalt kivétellel - az élelmiszer-termelő állatfaj valamely bántalmának kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az ellátó állatorvos - személyes felelősségi körében - az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen alkalmazhat:
a) e rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt, ...........

Ugyan felesleges, de mégegyszer leírom, hogy rendelkezésre áll több törzskönyvezett atkairtó készítmény. Azt sem lehet felelősséggel állítani, hogy mindegyik hatástalan. Ha az állatorvos szerint mindegyik készítmény hatástalan lenne, akkor sem írhatná fel a Taktikot ezen rendelet alapján sem."

Cerana válasza az Aktuális témában 2010.12.24.:

Litterae írta:

"Ezt magad is beláthatod, ha csak az említett cikket figyelmesen elolvasod. Idézi a rendeletet a cikk írója, amely kimondja, hogy csak akkor lehet más állatgyógyászati készítményt alkalmazni, ha az adott bántalom kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény. Mindannyian tudjuk, hogy rendelkezésre állnak ilyen törzskönyvezett készítmények. Ezen tények ismeretében fogalmam sincs, hogy mire alapozta a cikkét."
Erre válaszolta Cerana:
"Félreértés ne essék, nem kötözködni akarok. Most nincs időm (de az elkövetkezendő napokban lesz), hogy rákeressek az eredeti szövegre, de nekem a fenti idézetből egy szó úgy rémlik, hogy hiányzik. Ez a szó a hatékony (állatgyógyászati készítmény). Úgy már teljesen más lenne a szöveg értelme. Ha ez nincs az eredetiben, akkor természetesen neked van igazad."

Az érthetőség és a szétválaszthatóság érdekében innen nem idézek, hanem hozzászólok:
 
Található az eddig idézetteken kívül és mellett azóta is vita a Taktic-ról a Méhész fórumon (2012-ben is késhegyig folytatott polémia folyt a Fórumon Litterae és Laurus között -kivel egy újabb "geddekasi beleérzéssel" igyekeztek itt újfent beazonosítani a személyemet), de azt most szükségtelennek látom beidézni, hiszen új érveket nem tartalmaz, legfeljebb újabb minősítéseket a téveszteni vélt állatorvossal kapcsolatban, az pedig már nem a szakmaiságot helyezi fókuszba, inkább a személyes ellenszenvet illusztrálja...

Az viszont figyelemre méltó, hogy az érvelésben folyamatosan hangoztatott: "rendelkezésre állnak törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények" kitétellel szemben Litterae most azt írta, hogy -ha csak rövid időre is", de nem állt rendelkezésre megfelelő ( innen értelmező kiegészítés tőlem) [amitráz hatóanyagú] készítmény az atka elleni védekezésre. Az sem lehet közömbös, hogy a hivatalosan forgalmazható és felhasználható készítmények a méhészeti szezon mely szakaszában használhatók hatékonyan az állatgyógyászati szempontoknak és az élelmezés-egészségügyi elvárásoknak is megfelelően...

Talán így értelmesebb, ezután jobban igyekszem...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 08. 17:23
Az viszont figyelemre méltó, hogy az érvelésben folyamatosan hangoztatott: "rendelkezésre állnak törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények" kitétellel szemben Litterae most azt írta, hogy -ha csak rövid időre is", de nem állt rendelkezésre megfelelő készítmény az atka elleni védekezésre.


Egyáltalán nem írtam ilyet. Sem a mostani három hozzászólásomban, sem a korábbi évekből idézett szövegrészletekben nem szerepel ilyen állítás. Fogalmam sincs, hogy ezt honnan veszed, ez biztosan nem idézet.

Egyébként sem sok értelme van –a négy éve született- szövegrészleteket idézgetni, akit érdekel a téma az elolvashatja egyben, vágás nélkül is a zöld fórumon. A dátumokat megadtad, nincs eltérés az évek múltával sem, most is ugyanarról beszélek. Itt az eredeti felvetés az volt, hogy nem születtetek korábban kifogások a Taktic ajánlása, ill. használata ellen, azt megköszönöm, hogy segítettél bemutatni a több évre visszamutató kifogásokat.

Az viszont nem elegáns, hogy nem idézel egy szövegrészletet, de mégis minősítéssel látod el. A „nem elegáns” kitétel itt erősen eufemisztikus.


Mindegy, hozzáírom ehhez a szöveghez. Ez a fajta idézgetés teljesen élvezhetetlen az olvasó számára. Egybefolyik, még nekem is bogozgatnom kell –pedig nagy részét én írtam-, hogy mikor ér véget az egyik hozzászóló, s mikor kezdődik egy másik személy írása. Nem szerencsés ezt erőltetni. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 08. 18:14
.......
Valójában a Cserényi rosszul értelmezte a jogszabályt. Amitráz tartalmú készítmény akkor valóban nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel egy rövid ideig, de ettől függetlenül voltak a forgalomban hatékony atkairtó készítmények, Perizin stb., hadd ne soroljam. ......

Elnézést, de nem idéztem az általad írt azon kitételt, mely szerint az amitráz hatóanyag hiányzott némi ideig fájón a palettáról. Az természetesen továbbra is igaz, hogy a méhészeti szezon jó részében használható, engedélyezett, és az atkairtás szempontjából is kompetens hatóanyag akkortájt éppen nemigen állt rendelkezésére a méhészeknek, mikor Cserényi dr. az ominózus cikket írta.
A nehezen kihüvelyezhető idézgetésért elnézést kérek, igyekszem áttekinthetőbbé tenni, bár úgy vélem, Irido emlékezetének felfrissítéséhez így sem volt teljesen alkalmatlan, az én memóriám és internetes idéző-készségem pedig olyan, amilyen. Igyekeztem, s a továbbiakban még jobban igyekszem, hogy a kényesebb ízlésű klubtagok elvárásainak is képes legyek megfelelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Október 08. 21:09
Geddekas!
Az rendben van, hogy a tartós hordozókat a saját érdekünkben el kell felejtenünk. Ezt azonban akkor sem lehet az említett urak rovására írni, mert a gyári lapoknál a gyakoribb csere miatt kisebb a rezisztencia kialakulásának kockázata. Tehát alapvetően a gyári készítmények betiltatásával kellene kampányolni, s csak azután a papírlapos megoldás ellen. Ha a gyári készítmények forgalomban maradnak, attól még nekünk nem lesz jobb, ha senki nem használ papírlapot, csak a támogatott gyári tartós hordozókat tartja benn a kaptárban hónapokig.

Bár nem szokásom ide rendszeresen írni....
De ide kívánkozik hogy a gyári tartós hordozó Apivar immár 15 azaz tizenöt(!) éve van forgalomban a világ számos országában.
Ezalatt (egyenlőre) bizonyított rezisztencia nem merült fel.
Néhány éve van forgalomban Kanadában és 2013 -tól kapható az USA 50 tagállamában a méhészek megelégedésére.Nem mondható hogy kapkodtak a bevezetésével.
http://apivar.net/mode-of-action/

Idén is ezt használtuk,nálunk működött.
Megjegyzem még hogy a szer angol nyelvű leírásában szerepel hogy az amitráz ebben az alkalmazási formájában nem öli meg az atkákat azonnal.
Azok egy része csak lebénul - táplálkozni képtelen-így később éhenpusztul,ezért látható a méheken.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 21:25
Bükk!

Ugyanakkor tehetsz be idézeteket arról, hogy Amerikában már az amitráz rezisztencia jelei mutatkoznak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 08. 21:28
Bükk!
Az Apistan és Check Mite plusz is jó volt. Egy darabig. Az a nagy baj, hogy a méhek kezelésére használt szerek esetén nincsenek hatóanyag vizsgálatok. Állatoknál, embereknél egy törzskönyvezett készítmény esetén mindent tudnak: hány perc múlva éri el a maximális koncentrációt a vérben a vesében, vizeletben, agyi liqorban. Mennyi a felezési ideje, szóval mindent lehet tudni. Arról a méheknél semmit, hogy mennyi lesz a szőrzeten a hatóanyag szint, milyen a deszorpciós görbe stb. Igazából ez is egy gyári pancsolás. Ez a szint viszi az atkát, akkor ezt használjuk. A Bayvarollal kb. 15 mg-ot viszünk be, a szintúgy piretroid Apistannal 1000 mg-ot. Csoda, hogy a Bayvarol nem hat ?  Pedig komoly gyógyszergyár áll mögötte. Nem néhány évig van szükségünk egy hatóanyagra, hanem évtizedekig kellene. Akik ezt a formulát megalkották, azoknak tudniuk kellett volna, hogy ha nem szabályozott a hatóanyag leadása, az a rezisztencia kialakulásának melegágya. A papírlap legalább elvben önmegsemmisítő. Egy műanyag hordozóról ezt nem lehet elmondani. Most ősszel a papírlap is működik nálam. Kb. 30 %-os hatékonysággal. A Furetto kb. 80 %. Néhány éve a papírlap 90 felett volt. Mennyi ideje van még a Furettónak ? Tartós hordozó nélkül sokkal több lenne (lett volna). El fogjuk játszani az összes hatóanyagunkat !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 08. 23:01
QUQURIQ!!!

Szép estét Mindenkinek!

Kb. 6 éve a barátom Apisztán csíkkal védekezett. Tavaszra teljesen legyengültek a családjai.
Hemzsegtek az atkák a maradék méheken.
Csak őszre tudta betelelésig rendbe hozni a méheket, Amitrázos füstöléssel.
Nem kezdő méhész volt.
Volt egy idő, amikor az ország déli részén esküdtek a Bróm- Propilátra. (jó volt légcső atkára) de nem varroára.
Magam is kipróbáltam egy Cseh szer (Dolny intézet )után, amit egy évig használtam, Gödöllő is forgalmazta. (most későn nem jut a szernek a neve az eszembe).
Azt tudom, hogy egy gyök származék azonos volt benne mint a klartánban, ezért lépett fel a rezisztencia.
Megint a kotyvasztott Mitac -  AC mentette meg a családjaimat. Másoknak is!
Én harminc két éve használom megszakítás nélkül az Amitrázt!
Szerencsére még nem volt problémám az atkával. Az idén lehet! Nem tuti a Taktik. Gyorsan vettem Mitakot, még is félek a kiteleléstől... Annak ellanére, hogy még mindig küzdök az atkák ellen, igyaz, hogy már Oxálsavval!!! Egy állatorvos javasolta!!! Nem pedig a haverom...

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2014. Október 09. 08:30
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 09. 10:34
Ezekről pontosan be tudok számolni saját tapasztalataim alapján. Először a Gabon söpörte az atkákat. Aztán 5-6 év múltán ősszel volt család ami kiköltözött az atkától. Pontosítva. Ezekben az években semmi mással nem védekeztem, csak ősszel kaptak két, két lapkát, amit 20-24 nap múlva eltávolítottam. Ez pár évig jó is volt. Aztán amikor kiderült a probléma ismét csak az antivar bevetése segített. Azóta nem teleltem antivar nélkül, bár az utolsó két kezelés mindig perizin. Eddig nem volt probléma. Ám az idén már nem voltam megelégedve az antivarral, mivel túlságosan nagy cseppekben jött ki az üvegből, ha a régi módszerrel csepegtettem folyt. Ezért először nem is mertem csak nyitott kijáróval füstölni. Utána pedig két cseppet mertem csak cseppenteni. Így is a 200 papírcsíkra szánt antivar 120-ra elfogyott. És az egyik üvegben kristályosodás kezdett kialakulni. Most azt tervezem, hogy előre hozom a perizinezést, mivel számottevő röpülés már itt nincs, és fiasítás sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Október 10. 12:30
Augusztus 20 és szeptember 6 között végeztem sorozat kezelést; három naponként összesen hat alkalommal füstöltem Varidollal (amitráz). Ezt követően már csak az ApiOx-os zárókezelés volt tervben, de mivel szinte mindenhonnan az atka feldúsulásáról lehet hallani, ezért tegnap teszt füstölést végeztem két családon, szintén Varidollal. A kezelés után fél órával néztem az eredményt: az egyik családnál 16 db atka pottyant le, a másiknál viszont 130 db atka hullott le a papírlapra. Az atkák fele még élt, de láthatóan le voltak lassulva. Ebből az eredményből arra következtetek, hogy a sorozatkezelés hatásos volt (16 db atkás család), viszont erős visszafertőződés tapasztalható (130 db atkás család). Volt tanárommal konzultálva, állomány szinten két Varidolos füstölést tervezek elvégezni jövő hét folyamán, hétfőn és pénteken. Természetesen ez még nem a zárókezelés, az majd a szokásos ApiOX-os csurgatás lesz, fiasításmentes időben. Komolyan kell venni az intelmeket, mert valóban sok az atka. Mindenki védekezzen lehetőségei szerint, de már csak kipróbált szerrel, a bizonytalan félmegoldásokra már nincs idő!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 10. 13:11
adamez: A fél óra kevés. Másnap szokás számolni, hogy mennyi jött le.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Október 15. 08:53
adamez: A fél óra kevés. Másnap szokás számolni, hogy mennyi jött le.

Szerintem arra jó, hogy az ember lássa a tendenciát. Hétfőn megint füstöltem, és megnéztem az eredményt 1 órával a kezelés után, valamint másnap délután 14 óra körül is számoltam az atkákat. A következő eredményeket kaptam:

1. család:
Hétfő: 74 atka
Kedd: 10 atka

2. család:
Hétfő: 130 atka
Kedd: 105 atka

3. család
Hétfő: 194 atka
Kedd: 67 atka

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az atkák nagyobbik része már a kezelés után egy órával lehullott, a következő 28 órában összesen már kevesebb potyogott.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 15. 20:04
Sziasztok!

 Már csak egy kérdés maradt hogy az egy órás számolás után lehullott atkák közül mennyi tér észhez és mászik vissza a következő számolás idejéig, mert ha sok akkor egy kicsit megtévesztő tud lenni a 24 óra leteltével számolt adat. Én az ellenőrzést úgy szoktam végezni, hogy 1 órával a kezelés után megnézem, hogy mennyi hullott le. Nem számolom, ha csak itt-ott látok néhány darabot nem idegesítem vele és nem ködölölm a méheket tovább feleslegesen. Ha sokat látok, belekezdek egy sorozatba, ami csak addig tart, amíg 10 fölötti atka hullik. Nincs előre megszabott sorozat szám amit mindenképp végig csinálok!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Október 15. 22:06
Ha megnézem egy óra múltán az eredményt, akkor természetesen nem rakom vissza a még élő atkákat a családhoz, hanem egy műanyag ládába söpröm őket és onnan mennek a tűzbe. Nehogy már visszamásszanak! :-)

Szerintem a sorozat hossza az időszaktól is függ. A nyár végi sorozatkezelésnél érdemes végigcsinálni a teljes sorozatot (5 alkalom = 15 nap ha nincs here fiasítás, vagy 6 alkalom = 18 nap ha van here fiasítás), mert lehet hogy mondjuk a harmadik kezelésnél kevés atka potyog, de nem tudhatod, hogy mennyi van még a fiasításban, ami majd a következő napokban fog kelni. Fiasításmentes időben, vagy kevés fiasítás esetén szerintem sem biztos, hogy végig kell csinálni a sorozatot, csak amíg 10 alá nem megy a lehullott atkaszám.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 15. 22:17
Én is úgy gondoltam, hogy nem rakod vissza. ;D Viszont ami utána potyog, szerintem azok már nem biztos hogy elpusztulnak, csak kicsit beszívottak lepottyannak és van még erejük visszamászni! Magyarul, a kezeléstől elszédül, de észhez tér.

Egyértelműen igazad van abban, hogy időszaktól függ a kezelések száma. Egy akác után biztos, hogy meg kell legyen egy kelési ciklus ideje. Viszont később (szeptember végi gyérítéskor) már nem kell betartani a három napos ciklust, elég akár hetente kezelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 18. 18:16
Használt már valaki a furettóban a petróleum helyett tisztaszeszt?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Október 18. 20:58
Acetonról már hallottam, hogy azzal füstölnek de szerintem elég hajmeresztő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 19. 06:47
Tisztelt Méhészek!
Hozzászólásomat tegnap szerettem volna megtenni, de a szakmapolitikai rovatban írt cikkeim miatt olyan sokan telefonáltak, hogy már nem volt huzatom hozzá.
A perzinnel való kezelés utóhatásáról írnék.
Gondolom tudjátok, de nem árt ismételni. Hogy fejti ki hatását a perizin?
A méhekre az előírásnak megfelelően rácsorgatjuk a munkaemulziót. Itt kicsit eltérnék a használati utasítástól.
Ne sima vízzel hígítsátok a perizint. 2/1-es "vékony" cukoroldathoz keverjétek, mert ezt a szert a méheknek el kell fogyasztaniuk. Tehát, akár milyen furcsa meg kell mérgeznünk a méheket. Ez ugyan úgy hat mint a kutyáknál a bolha-kullancs irtó. A kutya vérét megmérgezve, a vérszíváskor mérget is vesz magához a parazita.
A méheknél is ez van. A méreg bejut a hemolimfába (méhek vérébe) és az atka mikor megszívja a méhecskét, kampó.
Igen ám, de a gyenge, egyébként is élete utolsó fázisába ért, esetleg atka szívott méh is áldozatul esik.
Sajnos ezt nehezen éljük meg, de be kell látnunk, hogy akár melyik ujjunkat harapjuk fáj.
A perizinnel való kezelés után, néhány tíz esetleg száz méh elvesztése, természetesnek mondható.
Egyébként is nagy a valószínűsége, hogy ezek a méhek vírushordozók, csak a bajt hoznák a méhcsaládra.
Gondolataim egy részét megosztottam volt kollégámmal Dr. Fendrik Péterrel, aki megerősítette mostani írásomat, de ő olyan magas szinten adja elő gondolatit, hogy azt méhész nyelvre fordítani nehézkes.
Végeredményben, ha a kezelés után láttok némi veszteséget ne ijedjetek meg, sajna ez vele jár.
Nagyernyei Attla

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 21. 20:38
QUQURIQ!!!

Hasznos  estét  Mindenkinek…!

Ma megcsináltam a második Mavrikos kezelést!
Most már alig van fiasítás, ahol nem kezdte a petézést újra az anya.
Ma a legtöbb atka 155 db volt 4 óra eltelte utáni eredmény! (SOKALLOM)!!!
Nagyon szépek a családok, népesek.
Kaja lehetne több, de beütemeztem egy kemény cukorlepény főzést.
Solidágótól többet vártam, ebbe a csapadékos időben. Szeptember 15-ig minden évben végzek az etetése, az idén szept.20 –ig húzódott!!!
Nem mertem tovább etetni, mert így is elég vontatottan fedték.

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 21. 21:37

A perizinnel való kezelés után, néhány tíz esetleg száz méh elvesztése, természetesnek mondható.

Attila!
Ez a rosszul végrehajtott Perizinezés eredménye. Nálam még soha nem volt tapasztalható Perizin után 1-2 db méhnél több elhullás. Ezek is csak télen a leázottak voltak. Szóval a gond a csorgatással van, azt nem szabad csinálni, csak cseppenként csepegtetni. Igaz, hogy így tízszer annyi időbe telik. Azt is végig kell gondolni, hogy a leáztatott méhek elpusztulnak, és nem lesz anyag, ami az atkát elpusztítja. Szerintem az igazi applikáció a hideg ködölés lenne, a kompresszoros módszerrel. Azonban a csuda tudja, hogy nem okoz-e gondot. Ha tényleg megeszik, és úgy hat, akkor elvileg nem lehet probléma. Van aki azt mondja, hogy a tapadás miatt kell bele cukor, nem azért, hogy megegyék. Akkor viszont nem biztos, hogy jó megoldás a ködölés, mert a belélegzés káros lehet. Ha 8 fok felett is van elhullás belőle, akkor az vélhetően azért van, mert toxikus mennyiséget vett fel. Ezért a cukros módszer meggondolandó lehet. Éveken keresztül én is cukorral csináltam, nem volt gond belőle, akkor egyszer megnéztem a használati utasítását, és vízzel volt előírva. Régebbi tájékoztatókat is megnéztem, azok  is vízzel írták. Nem tudom honnan jött a cukros megoldás? A gyártó változtathatta meg, vagy ez csak egy méhész praktika volt ? HA előbbi, akkor azért mert gond volt belőle ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 22. 08:19
Üdvözlök minden fórumozót.
A néhány legatkásabb családomnál október 14.-én oxálsavat szublimáltam. Atkahullás kb. 24 óra után a legfertőzöttebbnél kb. 100, és azóta folyamatosan potyog. 21.-én este néztem ennél még mindig volt frissen hullott atka, volt amelyik még vergődött is. Ennél összesen minimum 230-250 lejött. Létezik hogy az oxálsavgőz ilyen elhúzódva dolgozik? Tapasztalt már valaki ilyet? Ez termézsetes atkahullásnak kicsit erős lenne.
Javítsatok ki ha tévednék de a hullott atkák között volt egy csomó ami sokkal fakóbb volt mint a többi, továbbá volt amelyik foltos. Én ezt az oxálsav marásának tudtam be.
Válaszaitokat köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 22. 12:07
Igen az oxálsav hatása tartós, csurgatva még tartósabb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mask - 2014. Október 22. 12:38
A forgófészkesek is küzdöttek/küzdenek ennyit az atkákkal idén?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 22. 14:09
Köszönöm Geddekas. Szerinted az oxálsav okoz elváltozást az atka színében? Azért kérdezem hogy biztos lehessek benne hogy az oxálsav nyírta ki a kis genyókat.
Mask! Szerintem az idő vasfoga kikezdte a forgófészkes kaptárat. Itt a környékükön még nem is hallottam ilyen rendszerben méhészkedőről pedig igen sok méhészt ismerek. Szerintem országos szinten sem sok lehet.
Ismer valaki olyat aki sikerre vitte ezt a rendszert?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 22. 16:06
Az oxálsav nem okoz színelváltozást az atkában, hanem egyszerűen savas égés miatt a szőrzetének nagy részét elveszíti és a lábán levő tapadókorongok elroncsolódnak. A fiatal, még éretlen atkák világosabb színűek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 22. 16:58
Köszönöm. Ezzel sikerült helyreraknom magam. Azt hittem hogy a sav marta foltosra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 22. 17:47
Létezik hogy az oxálsavgőz ilyen elhúzódva dolgozik? Tapasztalt már valaki ilyet? Ez termézsetes atkahullásnak kicsit erős lenne.


Igen létezik , saját tapasztalatom hogy 7-10 napig biztos van hatása , bár nyilván egyre kevésbé hat. Én okt. 1 elején szublimáltam oxálsavval és 10-én még 3-4 atka hullott utánna okt.14 -én bvhc -val csorgattam (tudom itt most sokan azt mondják az nem sok mit-ér az atkának) és a 10-én számolt atkákhoz képest néhaány családnál 2x annyi atka hullott (4-12 db )
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 22. 18:33
Sziasztok!

Ma ismét kaptam egy megrázó telefont. 3 db 48 családos konténeres méhésznek, már csak 1 konténerében vannak méhei.
Mi történhetett? Ezt elemeztem a méhésztárssal órákon keresztül. Sok dolog felmerül ilyenkor, különösen azért mert az a két konténer, ahol csak maroknyi méhek vannak, nem egy telephelyen áll a harmadikkal.
Elmondása szerint mindegyiket egyszerre, egy időben kezelte. Na ebben volt minden. Az oxálsavas csorgatástól, a tak-tikos, majd Mitacos füstölésen keresztül minden. Itt látszik igazolódni az az állításom, hogy mindenki másként csinálja, mert nem kapnak a méhészek szakmai iránymutatást.
" Azt mondta a Robi, hogy ez Tu-Ti módszer,olyan mint a piros Ász. Mindent visz."
Most meg 40 méhcsaládot vásárolt Robi is az egyik konténerébe, hogy a moly ne egye meg a kereteket.
Akikről írok, mind nagy méhész múlttal rendelkező, sokuk méhész dinasztiából valók.
Akkor mi van a kezdőkkel, néhány éve méhészkedőkkel? Nekem ez a nagy csend soha nem tetszett.
Többször írtam már, ha arra a kérdésre, hogy milyenek a méheid méhésztárs a válasz így kezdődik...
"Hááát.." Akkor ott bizony baj van.
Az atka elleni küzdelem az idén sok méhésznek nem sikerült. Ismét lemegy a viasz ára, a méhcsaládoké pedig az egekbe szökik. Teljesen át kell alakítani a méhtartásunk technológiáját, különösen az atkairtást.
Új, hatékony szerek kellenek, de most az OMME az alapszabályt nyüstöli, a közhasznúságunkat elvesztettük, üveg nincs, a honlap ciki.
Van gondjuk nem mondom. Kelle olyan markáns vezetői gárda, amely olyan mint a gyorsnaszád.
Azonnal reagál, megoldást ad a kihívásokra. (Mondjuk terepjárót már vettek.) :P
Most kezdenek foglalkozni az atka kérdéssel amikor már ekkora baj van.
Végül is megtettek mindent, mondják ők.
Vigyázzatok sok az atka!
Késő bánat.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 22. 18:48
A Mavrik és az oxálsav bizonyult ez évben a két leghatékonyabb atkairtó szernek.
Aki csak "Taktik"ázott, pórul járt. Valami komoly baj volt ez évben ezzel a szerrel. Mintha csak töredéke lett volna benne a hatóanyag. A Mitac-ra nem volt panasz.
Panasz volt még a timolos szerekre. Dr. Hegedüs Dénes azt javasolta, hogy az illóolajos védekezést leginkább koratavasszal alkalmazzuk. Jövő évben feltétlenül ki fogom próbálni, de természetesen jövő évben is oxálsavra fogom alapozni a varroa atka elleni védelmet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 22. 19:24
Jani bátya!

Denaturált szesz vivőanyaggal lehet dolgozni furettónál.

Tejsavat szeretnél ködölni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 22. 19:48
Nem, tac-ticról van szó. Hangsúlyozom, nem próbáltam. Egy ismerős méhész mesélte a tisztaszeszes ködölést, állítólag kevésbé hajlamosít a nozémára és az atkákat is ugyanúgy viszi mint a petrós változat,azért kérdezem van e valakinek ezzel kapcsolatban valami tapasztalata.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 22. 19:57
Sziasztok!

Ha már vivőanyag, akkor megkérdezném, hogy mi a véleményetek a parafinolaj használatáról? Szintén ködölőben való használatra.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2014. Október 23. 14:13
Több hozzászólásban láttam már, hogy páran nincsenek megelégedve a Bee Vital teljesítményével. Főleg Attila írásaiban láttam ezt. Kifejtenétek, hogy mi a gond vele? Tudom, nem elég hatásos, de ennél egy kicsit bővebben szeretném.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 23. 18:58
Szerintem nyári kezelésre van kitalálva, nyár végén és ősszel Apiox koncentráció kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagy Attila - 2014. Október 24. 11:46
Hat encsak annyit szolnak ehhez hogy mink itt [szerbia] ezt hasznaljuk inkabb,es eddig be is valt.
Van aki meg hasznal hangyasavt-oxalsavat de lenyegebn a MITAK-ot hasznaljak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 24. 16:50
Kiváló szer az atka ellen! Volt ez is sokáig Magyarországon is, de megszűnt a forgalmazása. Bioméhészek nem használhatják. És sok magyar méhész, ha teheti, csökkenti az ilyen típusú vegyszerek használatát, mert a mezőgazdaságból kéretlenül így is iszonyatosan sok környezetkárosító és méhekre meg az emberre veszélyes anyag jut be a kaptárba. Ezért terjed a szerves savak használata, mert a szerves savak természetazonosak és a mézben viaszban nem okoznak változást, környezetszennyező hatásuk szinte nulla. Az más kérdés, hogy munkaegészségügyi szabályok ezek esetében is vannak, amit célszerű be is tartani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagy Attila - 2014. Október 24. 18:38
Igy van a szer az kivalo!
Ezert is sok magyar mehesz innet rendeli [ha van utunk akkor viszun at] tollunk  ;) ;D
Akar csak az alkoholt  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2014. Október 24. 19:43
Magam és más méhészek tapasztalata alapján az oxál-hangyasavas készítmények is károsítják a méheket/népesség csökkenés,nyugtalan telelés,többlet élelem fogyasztás/még az előírt felhasználás mellet is !!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 24. 20:11
Mézengúz!

Egyet értek veled!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 24. 22:22
Lehet, hogy nem illeszkedik a mostani divatos használati utasításokba, de felhívom a figyelmeteket, hogy 10-15 C fok alatt nem jó semmilyen gyógyszerrel kezelni a méheket. Az amitráz, a kumafosz, a taufluvalinát, szerves savak, stb mind-mind nagyon megterhelik a méhek anyagcseréjét. Éppen ezért nem javaslom senkinek se, hogy olyan időpontban kezelje a méheket atkaölőszerekkel, amikor azok nem tudnak utána kirepülni kitisztulni.

A méheknek nincs májuk, ők csak akkor tudnak a mérgektől megszabadulni, ha repülhetnek, ha az izommozgással és az intenzív légvétellel fel tudják gyorsítani az anyagcseréjüket. Direkt nem írok hőfokot, mert tavaszi napsütésben már 10-12 C fokban is kirepülnek, de most a borongós csepergős őszi időben talán még 15 C foknál se.

Ne csodálkozzatok, ha bármelyik szertől, akár oxálsavtól, akár más szertől elhullást tapasztaltok, ha nem jól választjátok meg a kezelés időpontját vagyis nem alkalmazkodtok az időjárási viszonyokhoz és nem keresitek azt az időszakot, amikor a méhek méregteleníteni tudnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 25. 12:26
Létezik egy teljesen biológiai atkairtás a méhészetben.
Már írtam róla annyit, hogy ellenőrzött körülmények között 48,2 fokra fel vannak melegítve a méhek egy hengerben ami lassan forog. Ezt a készüléket elkésztettem én is, és megtörtént a próbaüzem.
Sajnos fényképeket nem készítettünk, mert nagyon lekötött a kísérlet, de a legközelebbi alkalommal pótolom.
A készüléknek jelenleg még van egy-két gyermekbetegsége, de dolgozunk rajta.

A tapasztalatok:
2014 október 11 szombat. Kellemes napsütés 22 fok ( Az oroszok csak fiasmentes időszakban dolgoznak ezzel 2-10 fok külső hőmérséklet esetén, de én nem akartam azt kivárni)
Egy olyan családot szemeltem ki ahol kb. 9 kereten lazán helyezkedtek el a méhek a magas hőmérséklet miatt. Két kereten volt még fedett fias kb egy dió nagyságban. A kaptár összes bent levő bogarát leráztam egy rácsos hengerbe amit behelyeztem a Varroa-killer fantázianevű készülékbe. Az aggregátorról üzemeltetett gépben a fűtés rákapcsolásával egy időben elindítottam az alsó ventilátort, ami eloszlatta a meleget a készülékben.
Úgy szabályoztam a fűtést, hogy 8 perc után érte el a hőmérséklet a 42 fokot. Ekkor kezdett el potyogni az atka 4-5 db ot láttam a kémlelő nyíláson. Ezzel egy időben a fűtés erőssége 1-es fokozatra vissza lett tekerve, és ezért kb 15 perc környékén érte el a 48,2 fok kikapcsolási hőmérsékletet. A visszahűlés 5 perc alatt történt meg.
A műsor közben 42 fokig nagy a nyüzsgés-mozgás, de az fölött hirtelen megszűnik és csak a potroh mozgás gyorsul fel ahol is van a légcsere. A hirtelen beállt viselkedés változás megijesztett, de megkérdezve orosz kollégámat elmondta, hogy náluk is ez a tapasztalat, bár nem Krajnaival dolgoznak ők. (Az első ilyen készüléket egy Moszkvai csapat készítette el, és ők segítettek az elméleti anyagokban. Nekik 7 éves nagyüzemi tapasztalataik vannak erről a készülékről)
Eredmény: 278 db atka.
Konklúzió: Ilyenkor ennyi atka már nagyon sok.
Utóirat: két nappal később Mita-gun2 készülékkel Taktik be fúvással 2 db atkát számoltam ennél a családnál 24 órával későbbi ellenőrzéskor az étolajjal lekent lenti papíron.

Több száz családos unokatestvérem mindezeket látva annyit mondott, hogy megvan az atka ellenszere akkor ha az amitráz már nem lesz hatásos, de addig ő egy családnál egy kezelése 30 másodperc, itt kb 20 perc.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 13:51
Veszti: Köszi a beszámolót, nagyon érdekes volt. Jónak tűnik, csak annyi baj van vele, amit a végén is írtál, hogy macerás, időigényes. Keretekkel együtt nem lehet berakni a méheket, az gyorsabb lenne? 42 fok körül még a viasznak nem lesz baja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 25. 18:10
Elvileg még 48 fokon sem lesz a viasznak baja, de szerintem nem hatásos mert a léputcákban nem lenne meg a kívánt hőmérséklet, ill. ha ott meglenne akkor máshol már túl magas lenne. A viasz nagyon lassan melegszik fel és lassan hűl vissza.
Ja, hogy te kivennéd a lépeket és 2-3 cm távolságban raknád be? Nem tudom mi lenne.
A meleg árt az atkának, mert a nagy hőségben nyáron nem fejlődik úgy az atkaszaporulat mint pl a hűvös idei nyárban.
Azt az unokatesóm is felvette, hogy a konténerben x ideig 45 fokos levegőt fújatni a kezelőutcában akkor az hozná e a kívánt eredményt, de ezek csak elméletek.
Az már a gyakorlat, hogy évente kettő ilyen hevítéses kezelés nem tesz kárt a méhekben, még az anyában sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Október 25. 19:06
Végül majd egyenként szedjük le a méhekről az atkákat  :-X.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 25. 19:21
Tisztelt Méhésztársak!

Ne fikázzuk le ezt a kísérletet!
Én személyesen hallottam Veszti 1982-től, hogy miben mesterkedik.
Szerintem még az OMME alkalmazott kutatási programjába is belefért volna, egy kiindulási alapnak.
Mindig is az ilyen extrém dolgok vitték előre a világot. Ez egy mérföldkő, vegyszermentes, macerás, lassú, de működik.
És ezt kell meglovagolni. Nekem nagyon tetszik az ötlet, még akkor is ha mástól ered, mert sokunk fejében komoly gondolatokat ébreszt.
Már volt aki keretestől tenné bele a méheket.
És mondjuk mikor pergetéskor egyébként is lerázzuk a méheket?
Lassú? Istenem, ez a következő feladat.
Nem arra kell gondolni, hogy a Csányi méhészetben 500 készülék kell, akkor egy szezonban a fele állomány kezelhető.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 19:32
Veszti: Igen, arra gondoltam, hogy a kereteket távolabb rakni egymástól a melegítőben, pár centi távolság lenne közötte, a meleg levegő könnyen közé menjen. De a kaptár falán, alján maradó méheket még természetesen így is át kellene seperni. Nekem is eszembe jutott, hogy a helyükön nem lehetne-e melegíteni őket valahogy, tehát a kaptárban, az még gyorsabb lenne. Fekvőben megoldható, hogy néhány keret kiugrik a mézkamrából, a fészket meg széthúzni egy kicsit, a kijárón meg mehet be a meleg levegő. Csak talán a hőmérséklet nehezebben állítható be ott, ha ilyen tizedes pontossággal kell.
Amúgy nekem is tetszik az ötlet, jár az agyam azóta is rajta, talán ilyen megoldásoké a jövő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 20:28
Most látom, hogy elnéztem a hőmérsékletet, 48 fok kell, a 42-t másra írtad. De ettől még áll a dolog, a viasz még bírná.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 20:35
Még azt szeretném kérdezni, hogy van-e szellőzés a hengeren, vagy a - ha jól számolom - kb. 20 percig zárt térben vannak, levegő nélkül (mármint úgy értve, hogy annyival, amennyi a hengerben van)?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 25. 21:00
A készülékben kettő ventilátor van, az egyik a belső egyenletes hőeloszlásért, míg a másik az oxigén ellátottságért felelős, ez csak egy 12V-os számítógép ventilátor. Nem elég az oxigén ennyi időre. Az Őrösi könyvben le van írva milyen hőmérsékleten mennyi idő múlva pusztul el a levegőtlen kaptár népessége, és 40 fok fölött elég hamar.
Az oroszok által kreált gépen még páratartalom szabályzás is van, ezt én nem láttam fontosnak.

Kakadu: ha olyan idő jönne el, hogy egyesével kellene leszedni az atkát ahhoz, hogy fennmaradjon az állomány, akkor én megtenném amennyire szeretem a méheimet.

Ha továbbvisszük az Attila által indított gondolatot, azaz a napraforgó pörgetéskor a lesöprőből mindjárt ebbe a gépbe megy a bogár és 10 perces expozícióval, esetleg két ilyen géppel vagy több hengerrel, akkor már nem is annyira utópia. Nem utolsó sorban épp a napraforgó után nullázni le az atkaszámot felér egy főnyereménnyel.
Ami miatt kipróbáltam:
1/Vegyszermentes
2/Már működő (7 éves) technológia
3/Épp a telelő méhek lesznek a legkevésbé atkaszívottak.
4/Ez egy mesterséges láz, ami akár az embernél fontos élettani szerepekkel bír, itt konkrétan a nozémafertőzöttség nagyon alacsony. (én ezt az amitráz nélküliségnek tudom be)
5/Mert fogékony vagyok az új módszerek kipróbálására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 25. 21:19
QUQURIQ!!

Szép a törekvés, én kb.25 évvel ezelőtt ugyanígy gondolkodtam. Már akkor rájöttem, hogy ez sem nagyüzemi!
Ezért bukott meg a forgófészkes is!
Szerintem abban lehet a megoldás, ha az atkáknak valami fajspecifikus fogamzásgátlót adnánk be.
Ez azért fajspecifikus, mert a méheink is ízeltlábúak…
Ez a hím atka hormjáiból állna. Ez egy fehérje. Ezt kellene megkeresni. Az olyan, mint egy szénakazalban tűt keresni!
(Sajnos én alkoholban tartósítottam több ezer atkát, ami hiba volt! Fagyasztani kellett volna, mert az alkoholban a fehérjék kicsapódnak)!!! ( kísérletem itt félbeszakadt, pedig az elemző biológus kutató is vállalta a vizsgálatot)!
A Tű ott van, a szénakazal meg túl nagy!!!
„Ha „ megtalálnánk, már csak szintetikusan kellene előállítani, és innen gyerekjáték az egész!
Beleöntenénk, szórnánk a szirupba a fogamzásgátlót. Méheink meginnák, és belekerülne a hemolimfájába, amit az atkák nagy szeretettel szívogatnak.
Ez által a nőstény atkák meddők lesznek, és vége az egész atka rémálomnak!
Csak a tű a szénakazalban!!!
Ez itt a lényeg!
Lehet, hogy egy nyugdíjas kutató tudós sem találná meg!
Lehet, hogy egy pályakezdőnek meg sikerülne!
Na!
Ennyi az esély!
De!
Az esély ott van…
Hajrá!

Az atka ellen küzdő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 21:26
Veszti: Igen, épp ezért kérdeztem a levegőt, mert emlékszem, mit írt róla Örösi. A napra utáni "atka-lenullázással" csak annyi gond van, hogy ugye a fiasban olyankor még nagyon sok atka van. Abban az időben ezt a módszert is sorozatban kellene csinálni és épp itt jön be az a tényező, hogy mennyi idő egy család kezelése.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 21:28
Jut eszembe: fiasításos időszakban keretes kezelésnél a fias is károsodhatna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Október 25. 21:31
Az milyen lenne, ha rakodókaptárnál felraknánk a fészekre egy fűtőszálas-ventilátoros "fiókot", a kijáróba meg egy hőmérőt, aztán bekapcsolnánk? Ha alul megvan a 48 fok, akkor felül is.
A fias hány foknál károsodik?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. Október 25. 21:36
Elforrtak a borok? ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2014. Október 25. 21:37
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 25. 22:03
QUQURIQ!!!

A fedetlen fiasítás nagy része fehérje!
És hol van a hőfok stressz???
Mit gondoltok miért akadt el ez az eljárás a kutatóintézetekben???
Még a méhfajták sem egyformán tűrik a hőfokot!
Gondoljatok csak a meleg égövi méhekre, dél Szlovén Krajnaikra, vagy a Svéd Krajnaikra...
Minden területre más-és más a hőfok!
Ne higgyétek, hogy ez olyan egyszerű!
Nem fokokról, hanem tizedekről kellene beszélnetek.
Egyébként, ha kiteszitek a tűző napra a kaptáraitokat, 50 fok sem ritka benne!
Nem, véletlenül csúsznak le a lépek és folynak szét...
És az atka???
Egy -két nap és a visszafertőződés már meg is történt.
Ha nem magadtól, a szomszédodtól!
Sajna, kezdődik minden elölről!!!

Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 26. 08:02
Üdvözlök mindenkit.
Mi a véleményetek estleg tapasztalatotok a tejsavas védekezésről? Ez kevésbé lenne káros a méhekre? Kérdezem ezt azért mert több helyen is azt olvastam hogy a tejsavas védekezést gyakrabban lehet ismételni és a tejsav dobozára is az  van írva.
De nem értem. Mind a kettő hatásmehanizmusa ugyanaz, mar. Jó lenne ezzel is képbe tudna tenni valaki. Amúgy használtuk a tejsavat locsolva és hatásosnak bizonyult. Az oxálsavszublimálás sokkal nagyüzemibb de ha tényleg ártalmatlan a tejsav akkor gyakrabban locsolnék.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 26. 08:40
Veszti kísérlete igazolja, hogy hőre érzékeny az atka. De azt is, hogy nagyon lassú, különleges eszköz kell hozzá, nagy az energiaigénye, sok a kockázati tényező, sokkal drágább, mint a már alkalmazott módszerek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 26. 08:55
Tejsavas kezelés:

A szerves savak hatásmechanizmusa ugyanaz. Maga a savas hatás pusztít. A savak közül csak a hangyasav párolog, a tejsav és oxálsav a méhek, lépek felületére kerül először, akár csurgatással, akár aeroszollal, akár szublimálással kerülnek a kaptárba. úgy tapasztalom, hogy a csurgatás a legolcsóbb, legkisebb munkaigényű, tehát a nagyüzemi körülményekhez legjobban igazodik.

Az oxálsav hatástartama csurgatás esetében 15 nap, a tejsavas kezelés hatástartamára nincs ismereteim, tehát nem tudom kell-e ismételni.

Az gyógyszer aminek nincs mellékhatása, annak nincs hatása sem. A túladagolás esetén a mellékhatás nagyobb, mint a kívánt atkaölő hatás. A mellékhatás erőssége függ a méhcsalád állapotától is. Ezt ki kell tapasztalni, mert erre nincs tudományos kutatási eredmény.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 26. 09:39
Tejsavval csurgattam az ősszel, és permeteztem is néhányszor. A módszerek hatékonyságában nem láttam különbséget. Természetesen a csorgatás egyszerűbb. Az  atkahullás 3 nap alatt a nulla felé közelít. Az én tapasztalatom szerint 3 napig van hatása, a napok előrehaladtával csökkenő mértékben. Értékes szernek gondolom, mert nem bántja a méheket, és természetes anyag. Kombinálni kell mással..., kísérletezem vele.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 26. 11:24
Állitólag a nem simafalú kaptárban ( pl.nádkaptár ) megél a könyvskorpió, ami a varroa atkát megeszi.
https://www.ndr.de/fernsehen/sendungen/hamburg_journal/Buecherskorpione-gegen-Bienensterben,hamj36930.html
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 26. 11:44
Zárókezeléssel, hogy álltok?
Elvégezte már valaki?
Ki melyik szerre esküszik:(perizin vagy oxálsav?)

Üdv: Zümi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. Október 26. 12:14
A atka elleni hőkezelésről már írtak a Méhészetben. Ott hivatkoztak német kisérletekre is, tud valaki erről valami érdemit?
Én, műszaki emberként nem látom olyan reménytelennek a megoldást, a vegyszermentes védekezést mindenképpen előnybe részesíteném, még ha időigényesebb is. Még egy kissebb állományt sem lehetne egyszerre lekezelni, hát még egy ipari nagyságrendűt. Véleményem szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 26. 12:21
Zümi!
Egyszer az egyik , egyszer a másik. ;)

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Október 26. 14:47
Mi idén klartannal csináljuk a zárókezelést,de még nem most.Nemrég oxáloztunk.
A könyvskorpió szerintem eléldegélne a sima fakaptárban is,csak az atkairtó vegyszerek miatt nem nagyon találkozhatunk vele.
Itt van róla még egy videó:
https://www.youtube.com/watch?v=qkdrRuWmbm4
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 27. 20:36
Sziasztok Lenne egy kérdésem.Három napja máról holnapra hirtelen hasmenést észleletem sok családnál.Mi lehet az oka,mit csináljak?Annyit füznék hozzá,hogy Mitak cseppeket használtam a varroa elleni füstöléshez,7 kezelést kaptak összesen 4 cseppel családonként.Varroa most már kiirtva mert az aljdeszkán kb egy-öt varroa volt a 7. kezelés után.Tegnapra pedig egy közepes vagy inkább gyenge családom ok nélkül kiveszett oly értelemben hogy az anya meg kb 2o méhe maradt a fiókban a többi mind lehullva meghalva az aljdeszkán.Semmi elözetes rendelleneséget elötte nem észleltem náluk ( biztos nem rablás történt mert a méz és nagyon pici fias volt a kereteken,csak hasmenéses foltokat találtam nálluk is ahogy kinyitottam).
Furcsálom még hogy sok család bejáró nyilásán - deszkán,fiók külsején sok méhe van, még a füben is, a kaptár elött is élve de megdermedve a hidegtöl vagy nem tudom mitöl?Olyan mintha nem lett volna idejük visszatérni a fiókba és a hidegtöl lebénultak...Mondjatok valami okosat sürgösen mert kezdö vagyok.


Bemásoltam nektek egy tanulságos atkaírtási módszert!
Hol van ilyenkor a tapasztalt mentor a kezdő méhész mellől?
A családoknak annyi..............

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 27. 20:47
Zümi!

Telefonon kerestelek közben.
Sima amitráz mérgezés.
Nem jó hírem van számodra. Ma már Te vagy a második aki erről számol be.
                       TILOS ilyenkor füstölni!!!!!!!
A hajnalok hidegek a méhek nem tudnak fürtbe húzódni.
Sajnállak, de vagy három hete leírtam már.
Dr. Hegedűs Dénes minden előadásában elmondja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 20:50
Zümi!

Egyértelmű mérgezés(amitráz). Ilyenkor már Tilos füstölni !!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 20:51
ja látom közben már kaptál választ
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 27. 21:00
Sziasztok!

Zümi csak bemásolta a szöveget, nem nála történt a sajnálatos eset! Ő sokkal nagyobb szaki, minthogy ilyen hibát vétsen!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 27. 21:02
Egyébként nem ez az első eset, hogy a szívbajt hozza a méhekért aggódó ismerőseire! ;D ;D ;D ;D ;D ;D ;D ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 27. 21:03
Lygo67!
Teljesen együtt gondolkodtunk!
Nagyon tetszik  a Méhészklub szakmai része, mert egymástól függetlenül szinte ugyan azt írtuk.
Visszanéztem írásaimat, és október 2-án már megkongattam a vészharangot, hogy a füstöléssel ácsi.

Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 27. 21:07
 Zümi!
Ezt nem vártam tőled!
Egy sör az ára!
Ezért nem vetted fel a telefont? ;)
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 27. 21:08
Szia Attila!
Nálam semmi gáz(vagy is a méheknél :D)
Most látom csak a nem fogadott hívásod....

Van ilyen eset is, ezért másoltam be hozzánK!!!!!!!!!!!!
Nálam a méhek már az oxálsav záróra várakoznak ;)

NB18!
közben megelőztél az írással!
Köszi, hogy reagáltál.......

Üdv: Zümi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 21:11
huppsz megelőztél, én nem ismerlek Téged de felénk is tudok ilyen esetről
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 27. 21:18
Attila kell egy kis izgalom így estére....................... :) :D ;D
Viszont majd a sör mehet :P


lygo67!
Sajnos nem eléggé figyelmessek a méhészek egy része ::)
Nekik tavasszal igen csak zsebbe kell nyúlni méhcsalád vásárlás szempontjából!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 21:33
szerintem ez nem figyelmetlenség hanem soknál a "tudatlanság" nem törödömség és ez sajnos párosul azzal, hogy sok ilyen "méhész" észre sem veszi a legyengült elpusztult családokat és ezáltál ezen családokat rabolják a normál módon kezelt, beteleltetett állományok.
Tehát valahol mi is fogunk küzdeni az Ő általunk generált problémákkal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Október 28. 18:12
Lehet, hogy nem illeszkedik a mostani divatos használati utasításokba, de felhívom a figyelmeteket, hogy 10-15 C fok alatt nem jó semmilyen gyógyszerrel kezelni a méheket. Az amitráz, a kumafosz, a taufluvalinát, szerves savak, stb mind-mind nagyon megterhelik a méhek anyagcseréjét. Éppen ezért nem javaslom senkinek se, hogy olyan időpontban kezelje a méheket atkaölőszerekkel, amikor azok nem tudnak utána kirepülni kitisztulni.

A méheknek nincs májuk, ők csak akkor tudnak a mérgektől megszabadulni, ha repülhetnek, ha az izommozgással és az intenzív légvétellel fel tudják gyorsítani az anyagcseréjüket. Direkt nem írok hőfokot, mert tavaszi napsütésben már 10-12 C fokban is kirepülnek, de most a borongós csepergős őszi időben talán még 15 C foknál se.

Ne csodálkozzatok, ha bármelyik szertől, akár oxálsavtól, akár más szertől elhullást tapasztaltok, ha nem jól választjátok meg a kezelés időpontját vagyis nem alkalmazkodtok az időjárási viszonyokhoz és nem keresitek azt az időszakot, amikor a méhek méregteleníteni tudnak.

Geddekas!

Ezt találtam a 2010-es Méheü ismeretek 154. oldalán /Dr Gerhard Liebig írása/:

Idézet
Az oxálsavat közvetlen testkontaktuson keresztül adják tovább. Minél szorosabb a fürt, annál jobban és gyorsabban terjed el az oxálsav a családban. Ezért jobb -5C-nál kezelni, mint +5c-nál.. Szorosan ülő méhek esetében egy kezelés eredményessége 95% feletti. A "nyári fürt" esetében az eredmény jóval 50% alatti is lehet, még akkor is, ha nincs fiasítás, és az atkák csak a felnőtt méheken találhatók. A méhek ez esetben nincsenek elég közel egymáshoz. Ezért a csepegtető módszer csak telelőfürtnél javasolt. Fagy esetén a fürt egyszeri megnyitása nem okoz károkat.

Ez mondjuk válasz lehet arra is, hogy miért hatástalan nyáron atka ellen a BeeVital, amit most sokan említenek.
Számomra az is kérdéses, hogy a +10C-ban megejtett locsolás, amit javasolsz, eléri-e a kívánt hatást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 28. 20:37
Pink Panther!
Érdekes amit írsz.
Feltételezem, hogy a szublimálás hatására viszont a kaptár minden szegletébe eljut az oxálsav, és ezzel a módszerrel magas a hatékonysága meleg időben is.
Ebből a szempontból nézve meleg időben szublimálni, hidegben csurgatni lenne célszerű.
Német területen elterjedt a hidegben való szublimálás... (A zöldön olvastam.) Ez viszont ellentmond a fenti logikának.
Most csak hangosan gondolkodtam, saját tapasztalatom nincs erről.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 28. 21:32
Pink panther!

Még anno az emlékeztetőben írtam, hogy aki mínusz 5 fokon nézegeti vagy piszkálja a méheket, annak a kezére rá kell ütni. Most is ezt tartom!
Dr Gerhard Liebig tanácsát próbáld ki csak egy családon.
Magyarországon az a tuti tipp, amit messziről jött ember mond.
Én ismerek itthon is olyan "szakelőadót" akinek Dr. van a neve előtt, mégis marhaságokat terjeszt.
Nem mondom, hogy Gerhardt Úré az, de senkinek nem ajánlanám jó szívvel.
Szerintem sima pusztulás a kezelés vége. Mínusz 5 fokban langyos oldat a méhekre? Ezt nem gondolhatjátok komolyan?
Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 29. 00:03
Pink ..!
Miért változtassam meg az álláspontomat, ha nem érvelsz?

Volt idő, amikor a hullaházban boncoló orvosok kézmosás nélkül mentek át a szülőosztályra és csodálkoztak, hogy mennyi nő halt meg a kezük nyomán. Ma már tudjuk, hogy sima klóros vizes kézmosással a halálozás az eredeti szint töredékére esett vissza.

Én adtam egy javaslatot. Indokoltam. Te kételkedsz! Szóval azt csinálsz amit akarsz! TE DÖNTESZ! A te felelősséged!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 29. 17:26
Tisztelt Geddekas!
Lehet rossz nyomon járok.
Ha Ön Csuja László akkor kérném gyakorlati tapasztalatainak megosztását, a következő tárgyban:
-   a méhész újság novemberi számában nyilatkozza, hogy
„nyár folyamán elvégzett két darab oxálsavas csurgatás, valamint a későbbiekben végrehajtott oxálsavas párologtatások sorozata elegendő az állomány megvédéséhez”,
Ön biztos feljegyzéseket készített a kezelések idejéről, azok hatékonyságáról, (naponta mennyi az atkahullás csorgatáskor, illetve szublimálások alkalmával) különös tekintettel kíváncsi volnék az oxálsavas párologtatás hatékonyságára, esetleg naponkénti bontásban.
Az őszi kezeléseim hasonló módszerrel végzem, szeretném összevetni az eredményeket.
Tisztelettel: Bekesm
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 02:08
Ez évben véletlenszerűen kiválasztott 12 méhcsaládban végeztem méréseket. Augusztusban mértük a természetes atkahullást vazelines lappal, 3 atkánál egy méhcsaládról se jött le több három nap alatt. Erre számítottam, hiszen vírusfertőzöttségnek se láttam nyomát a méhcsaládoknál. (A szakirodalom több helyen írja, hogy a vírusfertőzöttsége a méhállományoknak arányos az atkafertőzöttséggel) Ennek ellenére nem zárom ki, hogy volt, de nem láttam mászkáló, csavarodott szárnyú vagy csökött potrohú méhet és a fiasításban meg anyabölcsőkben se láttam vírusfertőzésre utaló jeleket.

Az atkairtások után a számlálást nem naponta végeztem, mert annak nem lett volna sokkal több értelme, mint a három naponkéntinek. Az adatok szórása eleinte nagy volt, de többé kevésbé illeszkedett a méhcsalád erősségéhez és az anya életkorához. Ami ezévi szaporulat volt, ott természetesen kevés atka volt. A kezelésenként összesített atkaszám sehol nem haladta meg a százas nagyságrendet.

A szublimox készüléket életemben először használtam, ezért kicsit ügyetlen is voltam és nem tudtam rendesen zárni a kaptárokat se, hiszen nálam alul a kaptár teljesen nyitott, csak taposórács választja el a méhcsaládot a külvilágtól. Tehát olyan zártság, amilyen egy NB 24 keretes fekvőben van, nálam soha sincs. Éppen ezért a "füst" nem sokáig maradt meg a kaptárban. Továbbá az is "rontja" a szublimox adatok értékelhetőségét, hogy csurgatásos kezelésen voltak már túl a méhcsaládok, aminek a szakirodalom szerinti és az általam is kimért hatástartama 15 nap, tehát a szublimoxos kezelés csupán ráadásnak tekinthető. Atkahullás így is volt a szublimoxos kezelések után, de nagyon csekély, ezért a szublimált oxálsav hatástartósságára nem hiszem, hogy az én mostani mérésem értékelhető adatot tudna szolgáltatni. Hogy a te kérdésedre jó választ lehessen adni, ahhoz augusztusban azzal kellett volna kezdeni az atkairtást.

Mindenesetre azt a következtetést levonhattam, hogy a szublimoxos kezeléshez jól zárható kaptárfenék kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 30. 06:54
Tisztelt bekesm!

Kérem ne vegye kötekedésnek, de ossza meg velünk az oxálsav szublimálása tárgyában intézett-e kérdést bármely OMME szaktanácsadóhoz vagy tisztségviselőhöz, és kapott-e értékelhető választ vagy választ egyáltalán.

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 30. 12:11
Tisztelt Zoltán!
Valószínű gyenge a felfogó képességem, mert nem értem az összefüggést Csuja urnak feltett kérésem és az Omme tisztségviselőnek fel nem tett kérdés vonatkozásában.
Mint írtam: az előzőekben említett havilapban megjelent, hogy Csuja úr két oxálsavas csorgatással és oxálsavas párologtatás sorozatával eredményesen végzi (gondolom több éve) méhcsaládjainak atka elleni kezelését.
Nos! Arra lettem volna kíváncsi, hogy ez kezelésenként milyen hatékony. Most második éve, hogy oxálsav szublimálással végzem az őszi – téli sorozat záró kezeléseket. Ezért gondoltam arra, hogy két eredmény összevetése már egyfajta visszaigazolás a szublimálás eredményességére (vagy eredménytelenségére).
Ahogy gyenge agyam felfogó képessége engedi, én úgy gondolom ezen rovatot Attila nem csak az OMME szidalmazása végett hozta létre.
Természetesen én is szidom amikor kell, pl. nem értem miért nincs kidolgozva mint-egy 40 éve (tegnap tudtam meg a idejét) fennálló egész méhésztársadalmat érintőm problémára egy atkairtási technológia folyamat, aminek útmutatása szerint mindenki (még a kezdők is) eredményesen fel tudnák venni a harcot az atkákkal szemben. Jelenleg mindenki mondja (írja), hogy írtan kell az atkát, egyes szerekre kialakult, vagy kialakulóba van a rezisztencia, de hogy mi a helyes út azt senki nem mondja. (magánvéleményem) Nem is akarják megmondani, nem érdeke az a nagy méhészeteknek, hogy a kicsik is fejlődjenek.
Többet ezzel a témával nem kívánok foglalkozni, nem értek hozzá, más méhtartókat bugyutaságaimmal nem kívánok félrevezetni.
Üdv.: Bekes Mihály
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. Október 30. 12:28
Mihály!

Nem bántásból írom, és azt is tudom, hogy nem leszek itt népszerű a véleményemmel.. Az a gondos méhész, aki folyamatosan figyelemmel kíséri az atkafertőzöttséget, ismeri az atka biológiáját, figyelembe veszi a Monitoring vizsgálat eredményeit, technológiai ajánlásait, az eredményes lesz az atka ellen.
Kőbe vésett, minden évben ugyanúgy végrehajtható eredményes védekezési sorozat nincs, és szerintem nem is lesz soha..
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 30. 12:55
Zombee!

Az utolsó mondatodban van a lényeg! Aki nem alkalmazkodik a változó körülményekhez és ragaszkodik az évek óta bevált szerekhez és atkairtási technológiájához, az nagyon hamar bajba kerülhet!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 30. 13:14
Az idei év bebizonyította, hogy azok a méhészek akik "így szoktuk" alapon hullajtják az atkákat, azoknak nagy pofára esés volt az év második fele. Csak az én ismerősi körömben 1000 család kijárója lett már becsukva, és még messze a tavasz.
Én nagyon remélem, hogy a higiénikus alj felértékelődik, és egyre inkább a folyamatos ellenőrzés lesz az atka irtást követően.
Bekesm:
A nagy méhészek nem tudják meggátolni a kis méhészetek fejlődését, ha az a kicsi nagyon akar. Információ titkolás ebben a netes korszakban nagyon nehéz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 30. 13:18
Zombee!
Teljesen igazad van, ismét abba a hibába estem, hogy nem fejtettem ki részletesen a gondolataimat.
A kezeléseket, azok módját valóban nem lehet köbevésetként kezelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. Október 30. 14:35
Veszti Te vezetsz az 1000-el :(.
Az én röpkörzetemben talán még 600-at sem csuktak be eddig, de mindent megtettek a "sikerért". Itt is lesz annyi hamarosan. Mielőtt gyűjtést kezdene valaki számomra: 12 éve nem volt kiürült kaptáram. Tavaszra sem. Most sem lesz ;)
Misinek sem. Remélem az is hozzájárult ehhez, hogy kicsit keményen beszéltem vele, amikor az oxálsavazással (csak) gondolta megoldani az idei védekezést. Nem? Misi!

A méhészek többsége vakon megbízik az előadásokon hallott sületlenségekben. Hiába mondja el nekik az, akinek nincs vesztesége még akkor sem, amikor a környezetében méhészetek tucatjai mennek tönkre az atkától. Természetesen nem minden családot az atka fog elnépteleníteni, hanem a nyári hosszú hordástalan időben az élelempótlás elmaradása miatti népességöregedés, és a későn ébredő élelempótlás, amelyet egy drasztikus rohamos, gyors feletetés tetézett. Ez az igazi melegágya a nozémának.

Nemrég leírtam, hogy mennyi szert kell használni a permetezéses, vagy csorgatásos módszernél fluvalináttal. Erre mindenhol vadabbnál vadabb ötletekkel bombázzák a méhészeket. Mert ez meg az mondta az előadásában. Azoknak az előadóknak gőzük sincs arról, amiről beszélnek. Akkora baromságokat írnak és mondanak, hogy még a méhészkedéstől is el kellene őket tiltani, már amelyiknek egyáltalán van méhe.
Aztán amikor nem hatásos a kezelés és összeroppan az állomány, akkor jön a rezisztencia duma. Hülye ember meg azt is beveszi, mert némelyik akkora barom, hogy a saját szemének sem hisz, csak a hasra esve hajbókolva az "előadó" szava a szent, hiszen azért kapja a lét. Közben az előadásai -némelyiknek- nagyobb nyereséggel bír, mint a méhei által kapott bevétele. Van amelyik képes átvonatozni az országot néhány forintért...

Na akkor még egyszer:Tájékoztató a KLARTAN használatáról a mézelő méhek atkáinak pusztítása céljából

 

      Egy deciliter Klartánt keverünk 9 deciliter vízhez. Ebből az oldatból 1 családra 10 millilitert használunk fel a későbbiekben leírt módokon, tehát ez az elkészített szermennyiség 100 család egyszeri kezelésére elegendő.

      Falapos módszer: Falapkákat szeletelünk száraz puhafából, melyeknek mérete 240x24x2 mm. A lapkák fa anyaga hárs, nyár vagy fűz legyen. Nem szárított fa esetén csak 6 dl vizet adjunk az 1 deciliter Klartánhoz. Ebbe a mennyiségbe 200 lapot kell beáztatni. Beleállítva, időnkét átfordítva. Tehát egy család 2 lapot kap a fiaskeretek közé belógatva, miután a szert teljesen beszívták a lapkák. Az atkaölő hatás kb. 10 napig tart. Megkönnyíti a dolgunkat, ha beáztatáshoz (előtt) olyan átmérőjű edényt választunk, amelyet a lapok még száraz állapotban lazán kitöltenek. A magasabb folyadékszint miatt gyorsabb a felszívódás, kb. 2-4 nap. Amikor bizonytalan a behelyezési időpont, (tavaszi hűvös, szeszélyes időjárás), akkor tehetünk az oldathoz egy kávéskanálnyi Nistatint. Ez gombaölő szer, nem engedi a lapokat megpenészedni. Egyébként a Nistatint szirupba keverve költésmeszesedés ellen is használhatjuk.

      Papír zsebkendős módszer: az elkészített egy 1 liter oldatból családonként 1 papír zsebkendőre 10 millilitert öntünk. Tehát ez 100 családra elegendő (100 papír zsebkendőre), amelyet a keretek tetejére helyezünk, és egyszer széthajtunk. Vékonyabb típusú papír zsebkendőknél kevés szermennyiség kiszivároghat, amit a fiatalabb méhek (20-200 db) felszívhatnak. Ezek azonnal elpusztulnak, de ez problémát nem jelent. Ez a módszer nagyon gyors, bármikor alkalmazható, tovább tart a hatása, mint a falapoknál, a családok egy idő után részben szétrágják, kihordják, ill. lepropoliszozzák a zsebkendők maradékát.

      Mindkét módszert (vagy egyiket, vagy másikat) a tavaszi első átvizsgáláskor és az augusztus elejei méztérlevételkor alkalmazzuk. A Klartan sem csodaszer, csak akkor hat, ha használják. A fiasításban az atkák nem pusztulnak el. Az erősen fertőzött családot többször kell kezelni. Egy tavaszi, egy nyári, egy augusztusi, és egy szeptemberi kezelés 100 %-os védettséget nyújt, ha közben nincs visszafertőződés.

       Permetezéses módszer: 20 liter vízhez, 10 milliliter Klartánt öntünk. Virágpermetezővel a keretek tetejére 8-10-et permetezünk.(gyenge szórású permetezővel akár 40-50-et is) (vagy a léputcákba 2-3-at) A permetlevet gyakran fel kell rázni, mert a hatóanyag gyorsan leülepszik. Ez a mennyiség kb. 600 családra elegendő, így egy család 0,004 g Fluvalinate-ot kap. A hatás gyors, de csak egy-két napos. Fiasítás nélküli családoknál 100%-os az atkalehullás. 2 liter permetezős oldatot gyorsan készíthetünk, ha 2 liter vízbe egy papír zsebkendőre jutú mennyiséget keverünk. Töményebb oldat használata felesleges, 4-5-szörös töménységű oldat már okozhat méhelhullást. Erős fertőzés esetén 200 családra 20 liter oldat is permetezhető, akár háti permetezővel is. Súlyos pusztulásra ítélt méhészet (atkától) megmenthető 5 permetezéssel 3 naponként. Mézeink tisztaságának érdekében ne használjunk semmilyen atkaölő szert sem termelési időszakban! A családok atkafertőzöttségét néhány család kiválasztásával időnként ellenőrizni kell, erre kitűnő a permetezéses módszer. A Perizin használati módja lényegében ugyanez, de a Klartan fiasításos időszakban is használható.

 

Vigyázat fagyveszélyes!


Ez vagy 15 éves leírás. Ma már nem kaphatóak olyan vastag papír zsebkendők mint régen. Elég a fele oldat mennyiség is egy zsebkendőre, de ugyanannyi hatóanyaggal. Tehát 4 dl vízhez 1 dl Klartán, és 10 helyett 5ccm-et kap egy zsebkendő.

Aztán ne jöjjön nekem senki sem olyan dumával, hogy az előadó ezt meg azt mondta, mert baromságokat beszélnek, nem érdekel. Nem rezisztencia van ott, ahol 10L vízbe raknak 1 ccm Mavrikot és nem hat, mert a hatóanyag kevés. Tehát permetezve 2L vízhez kell 1ccm Klartán, vagy Mavrik. 

Én ugyan nem használom már sok éve a fluvalinátot, de az idén méztér elvételkor raktam be zsepiket. Kontrollként permeteztem is kb 40 családot. Ekkora állományt nem lehet így kezelni. Csak furettóztam. De azt sokat, mert állandóan találtam rabló családokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 15:32
Mézes Jenő leírása tapasztalaton alapul, tehát bizonyítottan működik. Nem is kétlem a hatékonyságát. Azt viszont Ő se hajlandó figyelembe venni, hogy az amitráz, taufluvalinát, kumafosz nem ürül ki a méhekből se és a viaszból se. Jenő még soha nem dolgozott oxálsavval, tehát amit erről ír, nem irányadó. Én használom. Már legelőször is csurgatással védtem meg a méhcsaládokat, és erre végeztem el a hatékonysági vizsgálatot is. Ahogy olvasom a nemzetközi szakirodalmat, kb 15 éve van már széleskörű tapasztalat az oxálsav használatára. A szublimálás és a csurgatás között a következő különbségeket találtam:
 - Az oxálsav szublimálást úgy kell ismételgetni, mint az amitráz furettózást.
 - A szublimálással az oxálsav gyorsabban szétterjed a kaptárban, mint csurgatással.
 - A szublimálással felvitt oxálsav hamar kiürül a méhekből, ezért kell ismételni.
 - A szublimálás költséges eszközt igényel vagy ha nem azzal csinálja a méhész, akkor bizonytalan a hatékonysága.
 - A szublimálás zárt térben hatékony.
 - A szublimálás össz időigénye több, mint a csurgatásé.
 - A szublimálást nem lehet csinálni gázálarc nélkül.
 - A csurgatás nem eszközigényes.
 - A csurgatáshoz nem kell gázálarc.
 - A csurgatás nem sorozatkezelés, tehát a munkaidőigénye kicsi.
 - A csurgatás hatástartama 15 nap, tehát egy teljes generációváltásnyi atkát képes pusztítani.

Ha az a kérdés, hogy mikor hogyan használjuk az oxálsavat, azt mondom, hogy nem győzött meg engem a szublimoxos kezelés, tehát az én javaslatom:
 - Akác után cukorszirupba 30 g kristályos oxálsavdihidrát és ebből léputcánként 5 ml-t csurgatni. A cukorsziruphoz ne csapvizet, hanem ioncserélt vizet használjunk.
 - Napraforgó előtt az előbbit meg lehet ismételni.
 - Aug 20 környékén cukorszirupba 50 g oxálsavdihidrát és ebből léputcánként 5 ml-t csurgatni. A cukorsziruphoz ne csapvizet, hanem ioncserélt vizet használjunk.
 - Októberben amikor már éjjel 10 C fok vagy az alatti a hőmérséklet az előbbi recept szerinti oldattal 5 ml/léputca csurgatni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 30. 16:36
Nehogy már 5 éves méhtartói múlttal én akarjam megmondani a frankót!
Aki folyamatosan, figyelmesen olvasta a fórum ezen rovatát az tudja írásom lényegét. 
A szublimálás idő igénye; egyszerű 23E Ft-os eszközzel 1-1,5 perc/család kaptárbontás nélkül. Van drágább eszköz azzal lényegesen gyorsabb a kezelés. Ami igaz az igaz, rendkívül mérgezőnek tartják.
Kezelést követően 7 napig van atkaölő hatása.
pl.  okt. 20. szublimálás: 21. től naponta – 1 –es család 5,5,1,5,0,0,1. 2-es család 6,17,6,11,7,2,4.
Azt vallom, Zombee jól látja, ha nincs kontrolálva, ellenőrizve az atkahullás, jelenlét, akkor kezelés találomra történik.
November végén, december elején végzek még egy kezelést.  Feltétele +10 felett kezeléskor, éjszaka se lehet +5 alatt. Összesen 3 kezelést végzek 3 hónapban. Nem én találtam ki, Német Zoli kísérletei alapján.
Jenő, mentor barátommal meg ki mer ellenkezni! 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 17:06
Én azt olvastam, hogy a szublimálást háromnaponként kell ismételni és át kell fedni a 12 napos bábciklust, tehát legalább négyszeri ismétlést jelent. Ha a négyszeri munkaidőt összeadod, akkor látod meg, hogy a csurgatáshoz képest több vagy kevesebb a munkaidő és a költség.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 30. 20:51
Tisztelt Mihály!


Köszönöm válaszát, kérem ne keressen összefüggést kérdésem hátterében.
Arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet kihez fordul és kiben bízik a méhész alapesetben.
Az utóbbi 10 évben szaktanácsadásra és monitoringra majd 1 milliárd forint folyt el, gyakorlatilag nagyrészt értelmetlenül.
Arra kerestem választ kérdésemmel hogy miként fordulhat az elő hogy még eszébe sem jut egy viszonylag nemrég dolgozó méhésznek sem tanácsot kérni pl. a szaktanácsadói gárdától.

Ez is fontos előzménye a kialakult helyzetnek!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 30. 21:26
Én azt olvastam, hogy a szublimálást háromnaponként kell ismételni és át kell fedni a 12 napos bábciklust, tehát legalább négyszeri ismétlést jelent. Ha a négyszeri munkaidőt összeadod, akkor látod meg, hogy a csurgatáshoz képest több vagy kevesebb a munkaidő és a költség.
Én azt gondolom (lehet, hogy nincs igazam), hogy fias jelenlétében az a tény, hogy 15 napon keresztül hullik az atka, az nem azt jelenti, hogy ott utána olyan kevés atka marad, ami elegendő lenne egy átteleléshez. Láttam Nanetti táblázatát arról, hogy a hatékonyság kb. ennyi idő után eléri a 95 százalékot. Azonban én azt gondolom, hogy ez az adat nem vonatkoztatható arra, amikor fias van, ez csak a fiasmentes állapotra lehet igaz. Pontosan azért, amiért amitráz esetében a  tartós hordozókkal is gond van: nem alakul ki hatékony koncentráció a kelés miatt. Nyilván, olyan szer esetében amelyikre valamelyest kialakult tolerancia, ott ez fokozottabb mértékben igaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 23:16
Emlegeted itt a toleranciát.
Állításod szerint állatorvos vagy, tehát van anatómiai, élettani és genetikai ismereted is.
Szerinted milyen változásoknak kell bekövetkezni a Varroa destructorban, hogy az oxálsav hatását el tudja viselni?
Ugyanis az elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint az oxálsav a szőröket és a tapadókorongot elégeti.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 07:28
Hát Laci!
Olvasd el még egyszer mit írtam.Mi köze van annak az általad leírtakhoz? Éppen arról beszélek, hogy az a gond, hogy az oxálsav nem jut el abban a koncentrációban az atkához, hogy azt a hatást kifejtse, amiről Te beszélsz. A tolerancia az amitrázról szólt. Ott is az a gond, ha egy meghatározott szint alatt kerül a Varroával kapcsolatba, akkor nem tudja kifejteni a hatását. Ez a meghatározott szint a tolerancia előrehaladtával nő. De az alapesetre is igaz. Ha nem így lenne, akkor  elegendő lenne homeopatikus szemlélettel kezelni. Éppen csak néhány ezred miligrammot adni. A szer ott van, tehát muszáj lenne hatnia. Minden tanulmányom és tapasztalatom azt mutatja, hogy elegendő mennyiségnek kell jelen lennie a hatás kifejtéséhez. Ha egyszer egy fix adagot bevittél, akkor a kelő méhek miatt az egy méhre jutó koncentráció csökken. Persze lehet azt mondani, hogy ez már a méhen rajta van, tehát mindig csak az új kikelő atka potyog le. De akkor miért 15 napos a hatás akkor, ha nincs új kikelő méh?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 08:33
Az amitráz ellen kialakulhat rezisztencia, ha hosszú ideig alacsony dózist kap az atka. Pl bent marad az amitrázos csík. Amit persze mindenki bent hagy sajnos.

Oxálsav esetében hozzászokás lehetetlen az emberi módon belátható időtávon belül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 09:22


Oxálsav esetében hozzászokás lehetetlen az emberi módon belátható időtávon belül.
Nem is írtam ilyent! Azt írtam, hogy az elégséges koncentráció hiányzik, tehát az atka életben marad. Egyébként a fenti állítást az amitrázra is írták már. Nem bizonyult igaznak. Akármikor bekövetkezhet olyan mutáció, aztán szelekció, hogy a savnak ellenálló tapadókorong jön létre. Ha az evolúció során képes volt a DNS kifejlődni, akkor ehhez képest az előbbinek milliárdszor nagyobb esélye van. A kérdés az, hogy mikor következik be? Lehet, hogy egy milliárd év múlva. De az is lehet, hogy van olyan mechanizmus az élő világban, amelyik ezt az alkalmazkodási időt a töredékére szorítja vissza. Különben egy élőlény sem bírna ki, egy akár csak több  éves kihalási időt. Hiszen a kihalást követő másodpercben már nem létezik. Az elmúlt évmiliárdok során azok az élőlények maradtak fenn, melyek nagyon gyorsan tudtak alkalmazkodni a körülményekhez. Melyek nem tudtak alkalmazkodni, azok kihaltak. Az atka nem halt ki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 11:51
A taufluvalinátra, amitrázra, kumafoszra azért tud kialakulni rezisztencia mert csekély alkalmazkodást kíván. Bizonyos molekulák termelésének fokozásával eléri a rovar, hogy ezeknek a mérgeknek a hatását kivédje.

Az oxálsav égető hatásának kivédésére olyan mennyiségű mutáció sorozatnak kell bekövetkeznie, amihez sok-sok ezer évre lenne szükség. Nemcsak a tapadókorongoknak kellene átalakulnia és karmokat kellene növelnie az atkának, hanem az érzékszerveinek is teljesen át kellene alakulnia. Az érzékelő sejtek elhelyezkedésének, az érzékelő szőrök kitinfelszínének stb.

Vannak már adatok arra, hogy egy fajból új faj hány év alatt tud létrejönni, de a legszerényebb becslések is százezer évekről beszél. Márpedig, hogy az atka képes legyen elviselni az oxálsavat, olyan mennyiségű mutáción kellene átessen, amennyi egy új fajhoz szükséges.

Jöhetsz azzal, hogy a Varroa jacobsoni és a Varroa destructor két külön fajként van definiálva, de én még nem olvastam olyan genetikai elemzést, ami ezt a faj szétválást igazán megalapozná. Ráadásul az Apis mellifera és az Apis ceranae között olyan kicsi az eltérés az atka igényei tekintetében, hogy nem tartom valószínűnek a fajszintű eltávolodást. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy alfaji szintű eltérés van a két változat között.

Az Apis ceranae és az Apis mellifera annyira közel ál egymáshoz, hogy lépcsere esetén az egyik fel tudja hibátlanul nevelni a másik fiasítását és fordítva. Tehát a lárvák tápláléka se tér el annyira, hogy a fiasításban elhullás lenne. Ebből következik, hogy a lárva testnedve, mint fő táplálékforrás a varroa atka számára azonos értékű. Ehhez képest viszont az oxálsav egy rendkívül durva égető hatás. Azt se érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a savtűréshez szükséges genetikai változás sokkal, de sokkal nagyobb ökológiai kihívás, mint ez a fajta gazdaváltás.

Szóval folytathatod a szócsatát, de a józan tények mást mondanak, mint a mi esetlen és pontatlan emberi szavaink. Nem is kívánlak meggyőzni, csupán felhívni a figyelmedet arra, hogy egy lehetőség még nem tény és egy lehetőség csak egy adott lehetőség, aminek a bekövetkezési valószínűsége csak akkor nagy, ha a feltételrendszer együtt áll. Szerintem ahhoz, hogy az oxálsavra tűrőképesség vagy rezisztencia alakuljon ki, az esély kisebb, mint arra, hogy én a lottón ötöst nyerjek a hétvégén.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 13:03
A kiindulás nem erről szólt. Te terelted ide a gondolatokat. Nem szócsatázni akarok. Csupán az általad felvetett több ezer év igényű mutáció sorozat valószínűségét nem tudom párhuzamba állítani azzal, hogy egy természetben elő nem forduló szerre (de inkább több szerre) ki tud alakulni védekezőképesség, olyan szerre pedig nem, amellyel nap, mint nap találkozik a kaptárban. Ugyanis tudomásom szerint az oxálsavból keletkező hangyasav felelős a hatásért, az pedig minden olyan erjedési folyamatban, ahol piroszőlősav keletkezik, megjelenik. A hangyasavat pedig baktériumok elbonthatják, tehát hatástalaníthatják. Vagyis nem feltétlenül annak az útnak kell bekövetkeznie, amit írsz, hanem egyszerűen egy ilyen baktériummal történő együttélést kell kialakítania az atkának. Arról nem is beszélve, hogy az atkának márpedig jó savtűrő képessége kell, hogy legyen alapesetben is, mert a pempő is igencsak savi kémhatású, az atka pedig ebben fürdik. Még az atka lárvája is, amely aztán tényleg szegényes kültakaróval rendelkezik. Ezzel természetesen nem azt akarom állítani, hogy a közeljövőben oxálsav toleranciával kellene számolnunk, de ezen lehetőség kizárása, azt hiszem nagyfokú bátorságra vall, vagy szegényes ismeretekre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 14:15
Az oxálsav és más szerves sav hatásmechanizmusát vizsgálták. Egyértelműen a savas kémhatás felel az atkairtó hatásért. Tehát ez esetben egy nagyon durva nyers hatásról van szó. Az oxálsav megtapad a méhek szőrzetén és amíg a kristályok ott vannak, addig égető hatásuk is van. A szublimáláshoz képest a csurgatás azért is tartósabb hatású, mert a cukorral feltapadó oxálsav kristály lassabban kopik le, tehát hosszabb időn keresztül égeti az atka lábacskáit.

Az oxálsav átalakul hangyasavvá a méhek testének felszínén? Kétlem, és azt is, hogy ilyesmin alapulna az atkairtó hatás. 

A szerves savak sok-sok száz millió éve jelen vannak a sejtek anyagcseréjében, sőt talán milliárd éve, de az atkairtásban alkalmazotthoz képest rendkívül kicsi koncentrációban.

A méz természetes szerves sav koncentrációja is (bármelyik atkairtó savra nézve is) több nagyságrenddel kisebb, mint amit alkalmazunk atkairtásban.

Szerinted hány évmilliós szelekciónak kell még eltelnie, hogy egy anyós koponyája kibírja a vőm uram nagybaltás támadását? Értsd meg, hogy olyan dolgot feszegetsz, ami a valóságban belátható időn belül be nem következő esemény.

Az atka fürdését a pempőben ne úgy képzeld el, ahogy te a kádban fürdesz. Az atka háton fekve, tehát a páncélján "úszik" a felszínen. Súlya is kicsi, ezért inkább lebeg a felületi feszültségen, tehát gyakorlatilag egy molekularéteggel kapcsolódik. Az atka nimfa meg tudomásom szerint nem úszik a pempőben. A pempő pH-ja egyébként meg 2,3 fölött van és a pH nem egyetlen anyagból felszabaduló H ionok miatt alakul ki, hanem sok-sok molekula felel a pempő pH-jának értékéért és stabilitásáért. Az oxálsav oldat esetében egyfajta molekuláról lehasadó H ionról van szó. Az oxálsav pH-ja 1 és a legerősebb szerves sav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 31. 14:41


Mielőtt vehemensen követelitek a választ Csuja doktortól, vegyétek a fáradtságot és kérdezzétek meg a szaktanácsadótokat, hogy legyen összehasonlítási alapotok.

Tőlük lehet követelőzni is bátran, na de adott bárki egy fillért is Csuja Lászlónak kutatásokra.

El lehet gondolkodni ezen.

Én szeretném megköszönni neki eddigi válaszait is, és én kérek tőle elnézést néhányunk helyett a hozzá intézett követelőző bejegyzésekért.
 

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. Október 31. 15:59
Egy egyszerű gyakorlati kérdés: a ma bekevert perizinnel holnap még  kezelhetnék?
Kösz. G.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 17:55

Szerinted hány évmilliós szelekciónak kell még eltelnie, hogy egy anyós koponyája kibírja a vőm uram nagybaltás támadását? Értsd meg, hogy olyan dolgot feszegetsz, ami a valóságban belátható időn belül be nem következő esemény.


Te pedig azt értsd meg, hogy kőbaltával régebb óta lehet az anyós koponyáját bezúzni, mint a vőm uram nagybaltájával. Ez utóbbihoz ugyanis szükség volt az ipar létrejöttére, míg a kőbaltához a kő adott volt. A hangyasav régebb óta létezik, mint az amitráz. Baktériumok tudomásom szerint bontani is tudják. Tehát a tolerancia kialakulásához azért nem kell annyi idő, mert bejáratott utak vannak a lebontásához, míg az amitráz egy teljesen új vegyület. Azt azonban megvallom, nem tudom pontosan megmondani, hogy az oxálsav direkt fejti ki a hatását, vagy hangyasavvá alakulva. Valahol ezt olvastam, de nem tudom hol. Amennyiben direkt, akkor nyilvánvalóan a toleranciának tényleg nincs belátható időn belül esélye. Az oxálsavas csorgatás elnyújtott hatását viszont én el tudom képzelni úgy is, hogy a hangyasavvá alakulás történik elhúzódó módon. Ha a dolog úgy van, ahogy Te gondolod (nincs vele szemben ellenvetésem, csak hiányos tudásom), akkor egy kicsit sántít más csorgatásos kezelések lehullási görbéjével összehasonlítva. Illetve ellentmond annak az eredeti problémának, hogy fias jelenlétében a szublimáció vagy a csorgatás a hatékonyabb megoldás. Hiszen a tapadás miatt az oxálsav szétkenődése a kelő méheken akadályozott. Tehát ekkor csak azokon a méheken fejti ki a hatását, amelyekre eredetileg is került (sarkítva a dolgot). Tényleg nem a kekeckedés vezet, egyszerűen szeretnék alapos ismeretekre szert tenni, mert minden fegyverre szükségünk van. Azon érdemes pl. elgondolkodni, ha  hangyasavként fejti ki a hatását, akkor minél többször alkalmazzuk, annál inkább szelektálunk ki olyan baktériumtörzseket (ha ilyenek valóban élnek a kaptárban), melyek ezt elbontani képesek. De lehet, hogy az oxálsav tényleg direkt módon hat. Ekkor emiatt nem kell aggódnunk. Azt ugyanis én sem gondolom, hogy oxálsav bontó baktériumok léteznének. Ha valaki olvas róla, ossza meg velünk!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 19:05
Iridó!

Te olyan vagy mint Vivaldi. Vita a vita kedvéért. Nekem erre nincs időm.

A hangyasavat, tejsavat, oxálsavat az élőlények az anyagcseréjük során előállítanak és lebontanak.
DE
Soha nem olyan óriási mennyiségben és nem olyan körülmények között, mint ahogy azt az atkairtás során alkalmazzuk.
Miért fontos a mennyiség? Mert amiről te beszélsz, hogy jaj de jó, majd "az atkák alkalmazkodnak az oxálsavhoz és akkor nekem Iridónak úgyis igazam lesz" Azért nem fog bekövetkezni, mert azokhoz a mennyiségekhez már képtelen az élő szervezet alkalmazkodni, hiszen akkor minden egyéb anyagcsere folyamatot le kellene állítania az élőlénynek, sőt még talán az se lenne elég.  Hagyd abba kérlek az irrealitások feszegetését.
Ma sokkal inkább probléma, hogy a szerves savaknak hol van az a dózisa, ami már pusztítja az atkát, de csak csekély mértékben károsítja a méheket.

Az egyéb atkairtók használatánál azok a szerek vizsgáznak jól, amelyek taglóznak, gyorsan lebomlanak, gyorsan eltűnnek a kaptárból és a méhek jól tűrik. Ilyen az amitráz és a taufluvalinát. A kumafosz nagyon rossz szer, mert sokára tűnik el a kaptárból.
Ha viszont a belógatós lófaszocskákra (tartós hordozók) bízza a méhész az atkairtást, akkor előbb-utóbb lesz rezisztencia akár az amitrázra is.

Persze ha a gyártó-forgalmazó becsapja a vevőt és az eladott készítményben nincs meg az előírt méregmennyiség, akkor a méhész lehet, akármilyen gondos, a méhei pusztulni fognak rezisztencia nélkül is.

Szerencsétlen OMME rendszeres szúrópróba szerű mérésekkel kellene ellenőrizze a leggyakrabban használt szereink minőségét. Mire van az MMNP?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 04:20
Geddekas!
Tényleg értelmetlen a vita. Nincsenek meg a képességeid hozzá, hogy értelmezni tudj egy hozzászólást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 01. 08:20
QUQURIQ!!!

Tegnap délután megint Mavrikos csurgatást csináltam. Erre a hűvös időre vártam mert így 1 ml hatóanyag került 10 l tiszta vízben.
Nagyon szépek a családok, jó népesek. így zömében az 50 ml csurgatás kellett.
Jó két óra múlva megnéztem a betett alu lapokat, hogy mennyi atka hullott le.
Érdekes eredmény, amit az idén több méhésztől is hallottam.
Voltak olyan családok, ahol nem hullott le atka. Voltak viszont olyanok, akiknél a legtöbb atka 55 db. volt. Ez volt a harmadik Mavrikos csurgatásom. (Hetente végeztem)
Még egy csurgatást egy hét múlva megismétlek. + záró!
Sokan megállnak, a kezeléssel amikor már csak kevés atka hullik.
Sajnos ez rossz politika. Ezekből lesznek az „atka donor” családok. Tavasszal innen osztódik szét az állományunkban az atka.
Tehát ne nyugodjunk amíg hullik az atka!
Tudom, más állományától is megkaphatjuk! Csak az nem mindegy, hogy mikor, tél végén jó időben, vagy csak tavasszal. Ha jó helyen van az állományunk, akár egy generáció atkától is megmenekülhetünk.
Kezeljetek, ésszel, amitráz már régen TILOS!!!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 08:32
QUQURIQ!!!


Sokan megállnak, a kezeléssel amikor már csak kevés atka hullik.
Sajnos ez rossz politika. Ezekből lesznek az „atka donor” családok. Tavasszal innen osztódik szét az állományunkban az atka.

Teljesen egyetértek Veled! Annyit tennék hozzá, hogy először mindig magunkban kell keresni a hibát. Legtöbbször itt meg is lehet állni. Ami a konkrét példát illeti : Nem jó politika a visszafertőződésre fogni a dolgot, mert magunkat csapjuk be vele. Nekem volt egy családom, amelyiknél az elmúlt két éven át egyetlen atkát sem sikerült lehozni, semmilyen kezeléssel. Idén leesett 25 db (összesen). Volt olyan családom is, amelyiknél ennek a százszorosa. Saját magamtól kapta el az atkát ez a mentes családom, nem mástól. Tavaly nem folytattam azt a gyakorlatot, hogy addig kezelek, amíg minden ellenőrzött családnál teljesen leáll az atkahullás. Ezért is lett annyi atkám idén. Mondjuk más dolgok is járultak hozzá, de mindig a végeredmény a lényeg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 11:33
Varroa atka és a tudományos kutatás.

A világ számos országában nagyon sok kutató foglalkozik ezzel, de Magyarországon élő tudományos kutatók kutatási feltételei olyan szerények, hogy ebben a tárgykörben jó ha képesek összegyűjteni az aktuális információkat. A feltétlenül szükséges szakfolyóiratok vásárlása sincs megoldva. Kutatási projekt véletlenszerűen van egy-egy.

Ha mégis helyreállna Magyarországon a tudományos kutatás feltétele, akkor se az a téma kerülne az első helyre, hogy hány kg baktériumtömeg lenne képes lebontani a varroa atka védelmében 1 ml 3,6 %-os oxálsavoldat, hogy Iridó két unatkozó nassolása között kiötlött elméleti felvetésére (általa is elfogadható) elfogadható pontosságú választ kapjon.

Sokkal valószínűbb, hogy azon nagyon gyakori felvetést vizsgálná inkább meg egy tudományos kutatói csoport, hogy az amitráz, taufluvalinát, kumafosz rezisztencia hogyan is zajlik és itt Magyarországon mennyire jellemző. Sokak szerint nincs jelen még Magyarországon, de sokak szerint ez is hozzájárult az idei nagy atkajárványhoz.

Az OMME monitoring füzetei is javasolnak többféle atkairtást és ezek tudományos igényű vizsgálata se történt meg. Ugyanis egy tudományos értékű vizsgálatnál a mellékhatás felmérés is meg szokott történni. Szerintem a mellékhatásokról sokan elfelejtkeznek, pedig legalább olyan fontos lehet, mint maga a hatás. Ha elindul komoly atkakutatás, akkor a mellékhatás vizsgálatok nem mellőzhetők.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 01. 12:25
QUQURIQ!!!

Hát most meg kinek adjak igazat!!!
Iridó!
Sok ilyen iriodó kellene, mert félti a méheit, és tenni akar valamit az atkák ellen!
Mindenki vegyszerrel kezdi a kezdők között is!
Miért?
Mert ez a többségi bevált módszer.
Itt hull a legtöbb atka!
A menők, már mernek biológiailag is védekezni!
Tapasztalat, menő barátok telefonos megbeszélései, ami nem jelenik meg egyik szaklapban sem, talán a méhészklub tárgyalja ki!
Én magam is már sok vegyszert kipróbáltam, olyat is amit Ti nem ismertek, mert csak kipróbálásra kaptam, szakleírással, kutatóktól. Azért nem is írtam erről, mert csak gyenge eredmények voltak.
De!
Igaz, nem vagyok bio méhész, de amit tudok vegyszert mellőzök.
Minden bio dolgot kipróbálok, elemzem a hatékonyságát, és nem utolsó sorban, hogy a technológiában hogyan is lehet beilleszteni!
Szinte minden bio töredéke a vegyszeres kezelésnek.
Csuja Lacinak is nagyon sokban igaza van!
Hallgassatok rá!
Igaz Ő már előre szaladt az időben egy kicsit!
Elsődleges az atkáktól megszabadulni!
Második tényező a bio lehetőségek kihasználása
Harmadik a technológiai beillesztés.
Negyedik a szermaradvány.
Ötödik a költség hatékonyság!
Szerintem ez lenne a kiinduló pont a kutatáshoz!
A Magyar embernek szuper a szürke állománya, használjuk ki, és hallgassunk meg mindenkit!

Üdvözlettel a méheit féltő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 17:49

Ha mégis helyreállna Magyarországon a tudományos kutatás feltétele, akkor se az a téma kerülne az első helyre, hogy hány kg baktériumtömeg lenne képes lebontani a varroa atka védelmében 1 ml 3,6 %-os oxálsavoldat, hogy Iridó két unatkozó nassolása között kiötlött elméleti felvetésére (általa is elfogadható) elfogadható pontosságú választ kapjon.


Tudod Laci az a baj, hogy nem érted a problémám lényegét, ez teljesen világosan kitűnik a hozzászólásaidból. Azt ajánlottad, hogy fias jelenlétében is a csorgatás a javasolható, annak gazdaságosabb munkaidő ráfordítása miatt. Ezen gondolkodtam el, és jutottam arra a következtetésre, hogy itt valami nem stimmel. Te magad linkelted be az előadásod anyagát, melyben volt egy táblázat, ahol a csorgatás  hatékonyságát leolvasva a kezelés utáni 2.-3.napon, kb  40 % a csorgatás hatékonysága. Abban az esetben, ha az oxálsav hatásmechanizmusa egy direkt hatás, mely az alacsony  pH következménye, akkor az könnyen belátható, hogy a fias sejtben már nem érvényesül, mert ott nincs a bejuttatott oldatból szinte semmi, hiszen az a méhek szőrtakaróján van. Ennélfogva nem várható az, hogy  az atka a sejtben elpusztul. Kivéve akkor, ha  nem direkt a hatás, hanem a hangyasav anyagcserére hat. Nem akarok nagyon belemenni ebbe, de az érdekes, hogy csak azok a savak használatosak atka ellen, melyek pl . a piroszőlősavon keresztül hangyasavvá át tudnak alakulni, mint pl.  a tejsav, Az oxálsav hangyasav átalakulásban nem vagyok biztos. Az csak hab a tortán, hogy az amitráz bomlástermékében is ott van egy hangyasav származék (dimetil formamid). De lehet, hogy ennek semmi köze a hatásmechanizmushoz. Tehát ha a hatás nem direkt, hanem a hangyasav anyagcserén keresztül zajlik, akkor a fedett fiasban elpusztulhat az atka. Milyen érdekes, hogy ez ugye egy közismert tény, de annak tulajdonítják, hogy a hangyasav áthatol a sejtfedélen, pedig az sincs kizárva, hogy a korábban felvett hangyasav az anyagcsere folyamatokon keresztül ennyi késleltetéssel fejti ki a hatását. Ha ez így van, akkor van annak veszélye, hogy a hangyasav bakteriális bontás áldozata lesz, tehát akár hatástalanná is válhat. Én csak azt nem értem, hogy Te miért védesz egymással szöges ellentétben álló dolgot ? Ha a hatás direkt, akkor miért azt javaslod, hogy csorgatásos módon kezeljen a méhész fiasításos időben ? Hiszen így az atkapopulációt még csökkenteni sem tudod, mert kevesebbet tudsz csak elpusztítani, mint amennyi a szaporodással pótlódik .Na ezért ragadtam tollat. Te terelted másfelé a dolgokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 18:12
Az oxálsavat nemcsak én használom fiasításos időben, hanem más is. Engem nem zavar, hogy 15 napon keresztül bizonyítottan hatékony, sőt kifejezetten örülök neki.

A hatekonyságát sokan kimérték, én is. A hatásmechanizmus kevésbé ismert. Az elektonmikroszkópos fotó arra utal, hogy külső sérülést okoz. Arra nem találtam adatot, hogy anyagcserén keresztül lenne hatása. Annak ellenére nem találtam, hogy Nanetti bizonyította az oxálsavnak az emésztőrendszerbe jutását.

Engem az se zavar hogy a sejtfedél alatti atkára nincs hatása, hiszen 15 nap alatt nemcsak a dolgozó de a herefiasok bábjai is mind kikelnek. Ha meg kikelnek, akkor az oxálsavval is találkoznak, hiszen a csurgatott oxálsav szétterjed a családban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 18:23
És az egyenletes hatóanyag leadást is képes vagy biztosítani, hogy a kikelő méheken is ugyanakkora koncentráció legyen, mint azokon amelyekre a szert kijuttattad. Erre a receptre lennék igazán kíváncsi én is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2014. November 01. 18:45
Geddekas!

Az oxálsavas csurgatás veszélyeiről lehetne valamit Tőled hallani?("Szerintem a mellékhatásokról sokan elfelejtkeznek, pedig legalább olyan fontos lehet, mint maga a hatás.")

Köszönettel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. November 01. 18:50
Iridó!
Szerintem ezt az ügyet a méhekkel kellene megbeszélned, már ha szót tudsz velük érteni.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 18:51
A 15 napon keresztüli hatékonysága bizonyított. Ez azt jelenti, hogy halálos dózis ennyi ideig tart. Azt nem tudjuk, hogy 15. nap után azért nem hullik atka mert már nincs, vagy azért mert az oxálsav mennyisége lecsökkent a kritikus szint alá. Azt viszont tudjuk, hogy az atkamennyiség valóbanlecsökkent a kritikus szint alá. Erre végzett méréseket Nanetti. Tehát az a ködös  feltételezésed nem igazolt, hogy az oxálsav hatása nem tart lépést az atka szaporodásával. Totális atkairtásra képes az oxálsav fiasításos időszakban is csurgatásos technológiával is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 18:58
Az amitráz, taufluvalinát, kumafosz nozémára hajlamosít. Főleg túladagolás esetén.

A szerves savaknak fiasításcsökkentő a hatása. Ezért se szokás a tavaszi használata.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 19:34
Totális atkairtásra képes az oxálsav fiasításos időszakban is csurgatásos technológiával is.
Igen pontosan ez olvasható le a Te saját magad által használt grafikonról is. Az első két napban a Perizin dupla annyi atkát hoz le, mint az oxálsav. Ebből következik, hogy amikor megszűnik a hatása,mert az atka bemegy a fiasba , akkor feljavul a hatásfoka. Akkor egyáltalán minek adni? Biztosan a delejezés miatt. Ez a Csujadoktor egy csudadoktor.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 20:03
Következtetésed téves. Ez a görbe a lehullott atkaszámot mutatja. Ebből te nem tudod megmondani, hogy mennyi a nem elpusztult atka se a perizinre, se az oxálsavra. Azt egy másik méréssel lehet megállapítani. Ahhoz le kell ölni a családot és fel kell bontani az összes fiast. Ezt csak kísérlet keretei közt hajlandó bárki megtenni. Nekem erre se időm se pénzem. én a közvetett bizonyítékokra hagyatkozhatok csupán. Tehát kisebb mintavételre, méhcsalád életútjának életerejének követésére, népesség alakulása és a következő kezeléskori eredményekre. De a többi atkairtószert se könnyebb vizsgálni. Ami kételyt támasztasz az oxálsavval szemben, mind felsorolhatnám az amitrázzal szemben is és ott se lehet pontosabb választ adni. Tehát a rosszindulatú megjegyzésed dr Szemenyei Zoltán, visszaszáll rád.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 20:49
Hát persze! A Perizin 3 nap alatt leviszi az összes lehullott (tehát vizsgálható) atka 85 százalékát, amelyik pedig csak a 42 százalékát, az a 15. napon kikelő here atkáinak a 100 száz százalékát viszi le az utolsó napon úgy, hogy a saját állításod szerint csak a fiasításon kívül hat. Ja a spray-vel jelzett ugyanazon hatóanyag  pedig szintén közel a dupláját viszi le a 3. nap után, de a helyes gyakorlat szerinted a drip, azaz csorgatás fias esetén is. Azt hiszem ezt itt kell befejezni. Atyára való tekintettel, mert megkért rá, inkább nem minősítem a szaktudásodat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. November 03. 06:43
Az atka irtás csak hőmérséklet függvénye, vagy a méhek életciklusuk befolyásolja az ilyen tél előtti kezeléseket?
Mielőtt még valaki totálisan másképp értelmezi a kérdést: atkát irtani ebben a telelésre felkészülés időszakában lehet e amitrázzal akkor, ha a hőmérő napközben felmegy 15-16 fokra és éjjel 7-8 ig esik vissza, vagy ilyenkor már csak a szerves savak a megfelelő szerek annak akinél még mindig atkásak a családok?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. November 03. 07:08
Veszti 1982!
A gyakorlati tapasztalatom, és Dr. Hegedűs Dénes előadásának többszöri meghallgatása miatt is, melegen ajánlom, hogy az amitrázzal való védekezést most már felejtsd el.
Lehet, hogy semmi gondot nem fog okozni, ez a valószínűbb.
De! Érdemes kockáztatnod amikor vannak záró kezelésre más lehetőségek is?
Az amitráz nagyon durva nem csak az atkáknak, hanem a méhek számára is.
Termelési időszakban, ahol folyamatosan kel az új generáció, valamint a kezelés után nagy méhmozgás, sokkal nagyobb a méhtömeg,  így a kaptár gyors kiszellőztetése várható, kisebb a kockázat.
Nekünk arra kell törekednünk, hogy jelenleg a  telelésre készülő családok, jövő évi generáció váltásig minél nagyobb létszámban megérjék. Ezt az óhajunkat amitrázzal ne veszélyeztessük.
Mit okozhat a füstölés?
Nozemát mindenképpen, aztán rohanhatsz Fumidil-B-ért.
A nyolc és fél év szaktanácsadóként eltöltött tapasztalatomat, saját véleményemet, és Dénes intelmeit fogalmaztam meg.
Ki ki a saját méhészetéért felel.
A méhészek minden év áprilisában kapják a bizonyítványt. Akkor dől el, hogy mennyi méhcsalád érte meg a generáció váltást!
Az utóbbi években ötösre kevesen vizsgáznak, és ennek egyik oka a rosszkor, rossz szerrel, valamint a "megszokásból" való atka elleni védekezés. Tehát tavaly is így csináltam akkor működött. Az idén pedig sok méhésznek már nem kell védekeznie, mert nincsenek méhei.
Remélem nem vetted kioktató stílusnak, és ötöst kapsz a vizsgán!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 13:06
Iridó!

Te azt állítod, hogy jaj de jó a perizin, mert a méhcsaládban levő összes atka 85 %-át levitte 3 nap alatt, tehát hatékonyabb, mint az oxálsav.

Én azt állítom a bemutatott görbe alapján, hogy  perizines kezelés esetén az összes lehullott atka 85 %-a az első 3 napra esik.

Továbbá azt is állítom, hogy az általad bemutatott görbe nem mond semmit arról, hogy a méhcsaládban egyáltalán mennyi volt a kiinduló atkaszám, tehát a két szer tényleges hatékonyságáról a görbe alapján csak annyit mondhatsz, hogy mind a két szer irtja az atkát, de hogy melyiknek mennyi a tényleges hatékonysága, semmit nem mond.

Viszont azt nyugodtan állíthatom a görbe alapján, hogy a Perizin hatástartama sokkal rosszabb, mint az oxálsavnak, hiszen a Perizin csupán 3 napig fejt ki lényeges atkairtó hatást, utána már az eredeti hatékonyságának 85 %-át elveszíti, következésképpen fiasításos időszakban lósz@rt se ér.

Egy dolog a te matekolásod, aminek logikai a hibájára rá is világítottam, és más dolog a gyakorlati tapasztalat. A tapasztalat az, hogy nemcsak tisztán amitrázos, hanem tisztán oxálsavas is hatékonyan lehet védekezni az atka ellen, viszont tisztán perizines atkairtást nem szokás javasolni. Vajon miért?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. November 03. 13:12
Attila a időjárás topicban Geddbekas rámutatott arra, hogy az idő kedvező lesz a héten azoknak akiknek még az atkával vívott harcuk folyamatban van. Nem írt arról, hogy milyen szerekkel. Ezt elolvasva elmorfondíroztam azon, hogy ha valaki ilyenkor amitrázt füstöl akkor az nem okoz e nagyobb problémát mint amekkora hasznot, de magam kútfőjéből nem jutottam előrébb. Köszönöm a választ.
Szerencsére nekem már csak a zárókezelések vannak. 5 családot a hőstresszes kísérlet folytatásával kezelek míg az állományt apibiox-al tervezem de majd csak november közepén.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 13:15
Eddigi méhészkedésem utolsó amitrázos furettós kezelése 2010-ben volt és pont ilyen időben csak épp októberben. Reggel éppencsak meghaladta a hőmérséklet a 12 C fokot és délután 15-17 C fok lett. Gyönyörű napos idő volt reggeltől estig és még köd se lassította a felmelegedést. Délelőtti furettózás után a méhek kiköltöztek a kaptárokból és nagy része csak másnap ment vissza. Minden méhcsaládom legyengült, kb a népesség 30 %-át elveszítettem és tavasszal küszködtem a nozémával. Emiatt mondtam le az amitráz használatáról és azóta csak oxálsavval védekezek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 03. 13:44
Akkor mi lehetett a baj? A hőmérséklet és a kezelés időpontja biztosan nem. Két hete még én is ködöltem, semmi gond nem volt. Még lehet, hogy most is kapnak egyet a 17-18 fokban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 14:00
Te tudod, hogy mit csinálsz. A te méheidről te döntesz. Én leírtam a tapasztalatomat. Szerintem hideg volt már a furettózáshoz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 03. 16:51
A tapasztalat az, hogy nemcsak tisztán amitrázos, hanem tisztán oxálsavas is hatékonyan lehet védekezni az atka ellen, viszont tisztán perizines atkairtást nem szokás javasolni. Vajon miért?
Azért mert más a neve: Check Mite plus. Ugyanazon gyár ugyanazon hatóanyagával.
Tényleg nem akarok gumicsontot rágni. Ha neked ez a meggyőződésed, hát legyen. Részvétem azoknak, akik követnek. Természetesen lehet a garfikont úgy is értelmezni, hogy a Perizin és a spray formátumú oxálsav esetén az első néhány napban tart csak a hatás, a továbbiakban kikelőkre nem. A csorgatás hatására pedig száz százalékos hatás alakul ki, első néhány napban egy magasabb szintű lehullás, mert elpusztul az eredetileg kinn levő és az utánkelő atka, utána durván a fele, mert az utánkelő hullik le. Így aki ezt a grafikont készíttette az vagy nagyon buta volt, vagy az volt nagyon buta, aki az ő anyagából ezt emelte ki. Hiszen ekkor a csorgatás oly mértékben képes megnövelni az oxálsav hatékonyságát a spray-vel szemben, ami egy világszenzáció. Azt atkakérdés totális megoldása. Semmi mást nem kell tenni, mint nyáron egyszer csorgatni, és oda csak visszafertőződés után jöhet az atka. Azt nem értem, hogy miként lehet olyant hallani, hogy nem működött nyáron a BVHC. Az értelmezésed alapján ennek nem lenne szabad előfordulnia. Én viszont úgy gondolom, hogy az említett grafikon egy fiasmentes kezelés eredményét mutatja, talán még utána le is ölték a méheket és kimosták az atkákat. Legalábbis ha én csinálnék ilyen kísérletet, és közölnék egy ilyen grafikont, akkor ezt így csinálnám, és semmiképpen sem így tüntetném fel az adatokat, ha fiasításos időben készült kísérletről van szó. Ehhez még egyetem sem kell. Hiszen ezzel a grafikonnal akkor csak elfedi azt az egyedülálló felfedezést, amelyet éppen kiemelni kellene. Mondom lelked rajta, értelmezd így a dolgot. Sebaj. Azt hiszem Don Quiote is győzött a szélmalmok ellen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 03. 17:09
Közszemlére, hátha okosodunk belőle.
A legatkásabb családomat október 14.-én kezeltem párologtatott oxálsavval. Akkor összesen lejött 250, ez kicsit becslés -inkább több mint kevesebb.
Október 27.-én kapott ismét párologtatott oxálsavat ( ekkor már az összes családot fújtam, a kísérletezést befejeztem). Úgy néz ki hogy nem jött le ezidáig összesen 30 db. Ez érzésem szerint nem is igen fog változni, 30 körül számítok a végeredményre.
Ott lett elrontva a teszt hogy nem ellenőríztem hogy van-e még fias az első kezelés előtt. Az első kezelés előtt megnézett kb. 10 család közül csak egyben volt kb 1 dm2 fedettfias, a többiben semmi.
 Levont következtetésem a következő. Szerintem a módszer alapvetően használható, kellően üzemi nincs szermaradvány és olcsó (ha már megvan hozzá az eszközkészlet).
A hatásfokát 85% fölé tenném minimum. Akkor ennyi ha nem volt már semmi fiasa a családnak és így az összes atka érintkezhetett a savval és mégis "csak" ennyit pusztított el.
Ha volt még minimális fiasa akkor a hatásfok jobb, mert ami a fiasban volt atka zömmel az hullott le most.
Talán lesz még egy kezelés, tapasztalatom ha érdekel valakit ezután is megosztom veletek.
Ezeket azért írtam le mert hátha előrébb jutunk az oxálsav hatásának tisztázásában. Ha az elméletem kikezdhető kezdjétek ki, kíváncsi vagyok a véleményeitekre -a negatívakra is.
DE! A teszt java még hátra van. Teljes hatásáról majd tavasszal kerülök képbe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. November 03. 17:52
Eddigi méhészkedésem utolsó amitrázos furettós kezelése 2010-ben volt és pont ilyen időben csak épp októberben. Reggel éppencsak meghaladta a hőmérséklet a 12 C fokot és délután 15-17 C fok lett. Gyönyörű napos idő volt reggeltől estig és még köd se lassította a felmelegedést. Délelőtti furettózás után a méhek kiköltöztek a kaptárokból és nagy része csak másnap ment vissza. Minden méhcsaládom legyengült, kb a népesség 30 %-át elveszítettem és tavasszal küszködtem a nozémával. Emiatt mondtam le az amitráz használatáról és azóta csak oxálsavval védekezek.

Ott valami csúnyán el lett b*szva, vélhetően a dózis! Nem értem, hogy egyeseknek miért okoz kárt az amitráz, nekem meg miért nem, ilyen kiköltözést sem tapasztaltam még soha ha 30 °C volt, ha 15? 10 éve minden évben fiasításmentes időszakban november végén, december elején természetesen megfelelően jó időben szoktam egyet furettózni antivárral, nem hogy elhullás, nem szokott lenni, meg hasmenés, de kiválóan fejlődnek tavasszal is.... Nem értem.....
Lehet, hogy a Tac -Tic amitrázon kívüli egyéb össszetvői okoznak problémát? Sosem használtam Tac-Ticot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 21:55
Kakadu!

Mi is gondolkodtunk rajta sokat, hogy mi okozhatta. Ugyanazzal a dózissal dolgoztunk korábban abban az évben, sőt a korábbi években is. Ez a kezelés lett volna a ráadás, az utolsó kezelés.

Korábban is és ekkor is Tactic volt az alapanyag. Tehát a módszer azonos volt, de arra a következtetésre jutottunk, hogy az időjárás lehetett az oka a nagymértékű pusztulásnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 21:57
Kamikaze!

Amit csináltál valszeg jól csináltad, hiszen eredményes volt. Kíváncsi vagyok a folytatásra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. November 03. 22:01
Ez a rosszul végrehajtott Perizinezés eredménye. Nálam még soha nem volt tapasztalható Perizin után 1-2 db méhnél több elhullás. Ezek is csak télen a leázottak voltak. Szóval a gond a csorgatással van, azt nem szabad csinálni, csak cseppenként csepegtetni. Igaz, hogy így tízszer annyi időbe telik.

Leírnád, hogy csinálod? Milyen csepegtetővel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 03. 22:46
Úgy csináltam, hogy egy alsó keretlécet a léputca távolságoknak megfelelően kifúrtam olyan átmérőjű fúróval, amelyikbe egy 10 ml-es műanyag fecskendő szorosan illeszkedett. A fecskendőkre tűt raktam, most nem emlékszem milyen vastagságút, a lényeg az, hogy ne lehessen könnyen átnyomni rajta az oldatot. Így a méhekre csak egy-egy csepp pottyan. Roppant macerás még az öt fecskendővel is. A fecskendőkből egyszerre nyomom ki az anyagot egy másik alsó keretléc használatával. Gyakorlatilag összefogom a két lécet, és óvatosan szorítom össze. A fecskendő jobb ha olyan, amelyikben nincs belső gumitömítés, mert az hamar beduzzad és használhatatlanná válik. Lehet kapni tömítés nélküli egyszerűbb fecskendőt.  Egyébként szerintem a BVHC -s flakon kupakján levő lyuk is jól eltalált méret, azzal is lehet többé-kevésbé csepegtetni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. November 03. 22:53
Irido!
Jól emlékszem, hogy azt írtad egyszer a Perizinről, hogy átmenetileg elfedi az anya feromonját, és rövid ideig anyátlannak érezhetik magukat a családok? Meg, hogy az anya annyira utálja a Perizin szagát, hogy takarni kell a kereteket a Perizines oldat permetezésénél, mert képes felröpülni az anya...
Két családomnál tapasztalok erős zúgást egy nappal a Perizines kezelés után. Elhullott méheket alig látok, csak néhány darabot. Lehet, hogy ez az a jelenség? Remélem nem pusztult el a két anya! A többi család nyugodt.
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 04. 07:34
Geddekas! Azt elfelejtettem az előbb írni hogy a többi családnál a nullához közelít a hullás a második fújás után, van ahol nulla. Ez volt a legatkásabb és azért ezt emeltem ki. A többinél elsőre 8-60 között hullott másodjára max 5. Valamint azt is kihagytam hogy egyelőre csak befejezőkezelésnek szánom, napra után marad egyelőre az amitráz.
Amin gondolkodok hogy napraforgó elé milyen védekezést tudnék beilleszteni.
Jó lenne többet tudni az oxálsavról. Például milyen sűrűn kellene alkalmazni fiasításos időben és ehhez mit szólnának a méhek.
Érdekelne továbbá hogy az ölőhatása azért húzódik-e el mert a fiasban lévő atka ahogy kikel a méhecskével együtt a méhek testére került kristályokkal érinkezve elpusztul, vagy csak amit telibefújok az döglik -csak amelyik kevesebbet kap lassabban. Ha a méhekre tapadt kristály a kikelő atkát is irtja akkor nem kellene 3 naponta fújni.
Szerintem esélyes hogy pusztul a fiasból kikelőből is mert voltak családok ahol ami hullott kb. 4-5 napig hullott le és volt olyan ahol kb. 10 napig potyogott. Második fújás után (feltételezem már nincs fias sehol) 3 napig potyogott, ahogy néztem utána semmi vagy szinte semmi.
Szép napot mindenkinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2014. November 04. 08:46
Kamikaze!

Milyen típusú készülékkel kezelsz és milyen kaptárban?
Ezt a szer mennyisége és a kaptár térfogata miatt kérdezem.
Az én tapasztalatom,hogy a hőlégfúvós készüléknél a kaptártérfogat fűggvényében  a befújási időt is
 változtatni kell.

 Köszönettel:Kas62
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 04. 09:57
Attila!
Igen ezt írtam. De csak permetezésnél, csepegtetéskor ezt nem vettem még észre. Ugyanis ekkor lényegesen kisebb felületen terül szét a szer. Ennélfogva kevésbé bízom abban is, hogy tényleg minden méhhez eljut-e ? Ha nem repült ki az anya, akkor nem lehet gond, csak nem érzik az illatát valószínűleg. Emiatt én még nem tapasztaltam azt, hogy leölték volna. Permetezéskor (virágspricnis) viszont sokszor láttam, hogy az anya igyekszik ki a kaptárból.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 04. 10:10
volt olyan ahol kb. 10 napig potyogott. Második fújás után (feltételezem már nincs fias sehol) 3 napig potyogott, ahogy néztem utána semmi vagy szinte semmi.

Én az áttelelő atkák számát úgy szoktam megállapítani, hogy januárban gyakran nézem a lehullott atkát (természetes hullás). Ugyanis úgy tapasztaltam, hogy az öreg atkák akkor pusztulnak el, amikor legalább egy generáció utódjuk lesz. Ezek lehet, hogy már a sejtben elpusztultak, csak a méh kikelésekor esnek le. Vagyis az atka élethosszát az határozza meg, hogy mikor tud petét rakni. Hosszú tél esetén később, rövid tél esetén hamarabb. Származhat ez a potyogásod az ilyen öreg atkák természetes halálából is akár. Az vele a gond, hogy legalább annyi fiatal atka is van ebben az esetben a családban, mint amennyi abban az időszakban esett le, amikor már nincs hatása a kezelésnek. Ettől függetlenül az oxálsav  valóban tovább hathat, mint más szerek. Erre elég sok megfigyelést lehetett olvasni, igaz inkább a csorgatásnál. Ez vitathatatlan előnye az oxálsavnak, más kérdés a méhekre gyakorolt negatív hatása. Talán a szublimáció egy elfogadható kompromisszum.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 04. 22:09
Kas62!
10 keretes tamási rakodóban méhészkedem. Kb. fele Nb fészken a többi feles. Mind 3 fiókon van. A készülék egy általunk készített saválló mitegun koppintás. Az adagolás oly módon mint a gyárinál. Esetleg picit több, de nekem a higiénikus aljdeszkáim zárólapjai nem zárnak olyan passzentosan így elég gyorsan átszellőzött a kaptár.
Ma változott kicsit a helyzet, plusz tíz atka hullot hozzá.
Iridó! Írod hogy az oxálsav valóban tovább hat mint más szerek. Nekem ez még mindig nem tiszta.
Példaként: Van egy családban 100 atka a méheken és további 100 a fiasban. Lefújom amitrázzal és ideális esetben akár lejöhetne 100 atka is ami a méheken lovagol.
Ha ugyanezt oxálsavgőzzel fújom meg mennyi jön le? 100 ami a méheken van és még azok közül is ami a fiasban volt csak azok később a kelés ütemében? Vagy csak az a 100 ami a fiason kívül volt? A pusztulásuk ideje a kapott dózis függvényében tolódik ki?
Bocs ha kicsit értetlen vagyok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 05. 09:25
Egyáltalán nem vagy értetlen. Én is szeretném tudni, hogy mi a valóság. Abból a néhány infóból amit itt-ott kibogarásztam, nekem az jött le, hogy az oxálsav lassabban fejti ki a hatását, mint mondjuk a Perizin. A csorgatás, pedig kiváltképp lassan. Ezért nem tartom jobbnak más szereknél a fias jelenlétében a csorgatást, ha az nem egy anyagcserefolyamat eredménye, és a hatása nem terjed ki arra az időre, amikor nem érintkezik közvetlenül a szerrel. A spray formációt nem tudom pontosan mit jelent, de mindenképpen gyorsabb hatású, mint a csorgatás (drip). A kérdés az, hogy akár a szublimációnál, akár a spray-nél, akár a csorgatásnál átadják-e egymásnak a méhek a szert olyan mértékben, hogy a hatás ideje elég legyen arra, hogy elpusztítsa az atkát. Fiasmentes állapotban nincs vita, mert nincs új kikelő méh, amelyen nulla a szerszint, és ha felveszi a másiktól, akkor az azon lévőt szerszintet nem csökkenti. Egy lassabb hatás jó lehet akkor, amikor már csak a fias vége kel ki, ekkor vélhetően el tudja azt az atkát is pusztítani, ami éppen kikel, hiszen a kelő és a régi méhek arányában nem következik be számottevő változás. Azt gondolom, hogy ez messze nem így van nyáron. Ott, ha csak direkt hatás van, akkor a fiasban már nem hat. Azoknak az atkáknak az elhullását lehet szerintem tiz-tizenöt nap után is detektálni, amelyik a fiasban pusztul el, csak ugye keléskor fog lepottyanni. De nem pusztulnak el azok az atkák, amelyek a frissen kelő méhekkel a kezelés után 8-10 nappal később jönnek ki, mert akkor már nincs elegendő szerkoncentráció egyszeri kezelés után. Ha a hangyasav anyagcsere folyamatán keresztül hatna netán az oxálsav is, akkor lehet más a forgatókönyv is. Geddekasnak erről más a véleménye . Hallgasd meg őt is,aztán dönts magadban. Igazából az a gond, hogy nincs elég információ, amiből helyesebb következtetést lehetne levonni. Én azt gondolom, hogy abban az esetben, amikor már éppen a fias vége bújik ki, akkor az oxálsavas csorgatás jobb hatásfokú is lehet egy gyorsan ható szerhez viszonyítva, fiasmentesnél már nem vagyok ebben biztos. A szublimációnak viszont szerintem lényegesen rövidebb a hatása, ezért a hatás tartóssága valahol az oxálsav csorgatás és a Perizin között van.
Kérdésedre válaszolva: 100 atka kinn, 100 atka a fiasban, amitrázzal lehullik max. 100 atka 1 nap alatt, oxálsav csorgatással 100 atka 15 nap alatt, oxálsav szublimálással 100 atka 2 nap alatt. Az oxálsav csorgatással az atka fele az első 3 napban lehullik. A 3-12 (15) nap között hulló atkák szerintem azok, amelyek már nem tudnak a fiasba bújni, az időszak végén pedig azok hullanak, melyek ugyan bebújtak a kezelés után, érintkeztek az oxálsavval, de csak néhány nappal később pusztulnak el, viszont csak keléskor kerülnek elő. Abban az esetben, ha olyan mennyiségben van jelen az oxálsav a kaptárban csorgatás után, hogy a frissen kikelők is hatékony dózist tudnak felvenni, akkor az oxálsav jobb hatásfokú is lehet más szereknél, hiszen ekkor ténylegesen is kitolódik a hatása, nem pedig a lassabb hatás jelei tűnnek egy tartós hatásnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. November 05. 12:09
A spray formációt nem tudom pontosan mit jelent, de mindenképpen gyorsabb hatású, mint a csorgatás (drip).

Az oldat permetszerű kijuttatását jelenti kézi permetezővel, vagy sima spriccelővel. Minden olyan lépfelületre jut, amit méhek takarnak, ezért is hat gyorsan.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 05. 12:54
Iridó írja:
Idézet
De nem pusztulnak el azok az atkák, amelyek a frissen kelő méhekkel a kezelés után 8-10 nappal később jönnek ki, mert akkor már nincs elegendő szerkoncentráció egyszeri kezelés után. Ha a hangyasav anyagcsere folyamatán keresztül hatna netán az oxálsav is, akkor lehet más a forgatókönyv is.
Nem hullana le az atka 14-15. napon, ha az oxálsav már a 8-9. napon is hatástalan mennyiségben lenne jelen. Márpedig az atkaszámlálás úgy történt, hogy három naponként kihúztuk a vazelines megfigyelő lapot, összeszámoltuk az atkát, letisztítottuk a lapot és újravazelinezve visszatettük a méhcsalád alá. Tehát a lapon mindíg csak a három nap alatt lehullott atkák voltak.
Miért lassúbb a hatása az oxálsavnak, mint a többinek?
Amikor becsurgatom a szert a léputcákba, először csak néhány méhecskére jut a szer. Róluk kenődik át a többire. Illetve egymás tisztogatásával is terjed. A frissen kikelt méheken is csak egy idő múlva lesz oxálsav kristály. Továbbá a frissen kelt méheket otthagyja az atka, de nem azonnal. 
Az atkának találkoznia kell az oxálsavval és a találkozás után is kell egy kis idő, hogy az égési sérülés kialakuljon.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 05. 16:47
Idézet
Nem hullana le az atka 14-15. napon, ha az oxálsav már a 8-9. napon is hatástalan mennyiségben lenne jelen..
Lehet, hogy prejudikálok, de az én véleményem az, hogy ha ez valóban így lenne, akkor már rengeteg olyan méhészet lenne, amelyik mentes az atkától. Bele kell gondolni , ha fiasmentes időben valaki egy 95 % hatékonyságú szerrel kezel egyszer( pl amitrázzal füstöl), akkor egy 100 családos méhészetben családonként ezer atkával, az eredeti 100 ezer atkából marad 5 ezer. Még egyszer lekezeli, marad 250, még egyszer, akkor 12, még egyszer, akkor már 0,6 az egész méhészetben. Tehát négy kezeléssel olyan szintre lehet levinni az atkát, ahol az előfordulási valószínűség nem éri el az egyet egyetlen családnál se. 12-nél még lehet 12 családnál egy-egy atka. Akkor egy olyan szer, mely 15 napon át teljes hatékonysággal működik, annál nem lenne szabad élő atkának maradnia. Ez a dolog egyik része. A másik, hogy az említett grafikon szerint ugyanezen hatóanyag másik formája a spray (nem tudom, hogy ugyanazzal a vivőanyaggal-e, mint a csorgatás) lényegesen gyorsabban hat. Akkor mi a garancia arra, hogy egy csorgatás során minden méhre elegendő szermennyiség jut még két hét múlva is ? Hiszen ebben az esetben a használati mód késlelteti vagy gyorsítja ugyanannak a szernek a hatását, tehát ez nem a hatóanyag tulajdonsága. Tehát én azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a hatás ideje hosszabbodik meg. Akkor pedig ha a szernek folyamatosan érintkeznie kell az atkával, akkor ha az megszakad, akkor a hatás is megszakad a fiasba bújással.
Mint írtam, a tartós atkapotyogás nem feltétlenül a tartós hatás bizonyítéka, hanem származhat abból, hogy a lassabb hatás miatt az atka még nem pusztul el, de a fiasba már nem tud visszamenni, illetve később a keléskor pottyan le az az atka, amelyik még be tudott bújni, de aztán hamarosan elpusztult. A harmadik eset a természetes atkahullás : az öreg atkák potyogása folyamatos. Amire az egészet alapozom az az, hogy miként lehetségesek azok a beszámolók, melyek a karácsonyi oxálsavazás után két héttel még atkahullást detektálnak. Réges-régen el kellett volna pusztulniuk, ha ennyire jó a hatás: két hét után is, frissen kelő méhek jelenlétében, egy két nap alatt elpusztítja az atkát. Akkor fiasmentes időben ennyi ideig nem lenne szabad húznia, ha nem arról van szó, hogy a hatás lassú. Ez a két dolog nekem nem fér össze.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 05. 20:19
Iridó!

Hitler, Sztálin, Rákosi olyan ember volt, akinek a tisztánlátását soha nem zavarták meg a valóság tényei. Volt egy eszméjük és mindent azon a szemüvegen át néztek. Csak egy adott összefüggést ismertek el igaznak. A valóság szerencsére sokkal összetettebb. És lám politika se tud tartósan egy adott összefüggés szerint működni, a biológiai rendszerek pedig végképp összetett módon reagálnak.

Az egyetemi életem első évében azt verték a fejünkbe, hogy két dolog működik 100%-os módon a biológiai rendszerekben, az élet és a halál, de ami közötte van, mind-mind valószínűségek tárháza. A hatások is összetettek, a befogadó lény is összetett, hiszen nem egy méh, hanem egy méhcsalád a befogadója a hatásoknak. A hatásokra adott válaszok se egyfélék, hanem összetettek. Itt bizonyos valószínűségek vannak. Az atkairtás ebben a közegben zajlik. Soha - még labor körülmények között a a söpört rajnál se - éred el, hogy a méhcsalád minden egyes egyedéhez azonos időben és mennyiségben jusson el bármilyen bevitt anyag.

Amikor olvasod a használati utasításokban és a szakcikkekben, hogy ennyi vagy annyi % hatékonyság, akkor soha nincs odaírva, hogy mekkora a szórás és még sok egyéb tényező, ami legalább ilyen fontos. Józan paraszti ész alapján nyugodtan mondhatom, hogy ami hatékony volt a 15. napon, annak hatékonynak kellett lennie az előző napokban is, ha az események, esetünkben maga az atkahullák ezt igazolják.

Az általad rendkívüli bizonyítékként hogy "hű de szar szer az oxálsav" kiemelt grafikon egy eseménysor utólagos rekonstrukciója, ami az időben visszafelé számol.
Mikről nem mond semmit a grafikon?
1.
Mennyi volt a kiinduló atkaszám?
2.
Mennyi atka maradt a méheken?

Csupán arról állít valamit, hogyan fut le a hatás és meddig marad fenn. Te tulajdonképpen csak kötözködsz! Árulod a Perizint? Ha igen, valld be. Nem szégyen.

Józan paraszti ésszel és tapasztalati alapon kell megközelíteni ezeket a dolgokat, tehát nem szabad szűk látókörűnek lenni. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az oxálsav hatása tartós és hosszabb, mint a Periziné. Ezt támasztja alá a görbe is. Ennyi nekem a gyakorló méhésznek tökéletesen elég. Ráadásul szermaradvány problémám se lesz az oxálsav használata esetén. Akkor meg miért ne használjam és miért ne ajánljam?

A spray alkalmazás mindenfajta gyógyszer bevitele esetén sokkal gyorsabban hat, mint a csurgatás.  De ezt most én magyarázzam meg neked, az állatorvosnak? Mi a fenének vered a habot és tupírozod a semmit.

Az oxálsav égető hatása nagy valószínűséggel gyors, pár óra alatt lefut, ahogy a megfelelő testfelületéhez hozzáér az oxálsav. 

Nem olvastam az általad emlegetett karácsonyi oxálsavazásos atkahullásos történetet. Ha igaz a történet, akkor a két hetes atkahullás egyik oka, hogy az oxálsav lassan terjed szét a méhcsaládban, másrészt az atkahulla lassan kerül ki a jól záró méhfürtből.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 05. 20:50
Köszönöm a válaszaitokat, mindketten érdekes dolgokat írtatok. Azt hiszem hogy független attól hogy fújok e még idén oxálsavat megpróbálom a túlélő atkák számát felbecsülni (legalább ennél az egy családnál talán pocukorral).
Ha még látok a módszerben fantáziát -ami valószínű- jövő nyáron 3 naponta sok alkalommal (6-8) egy családot megfújok vele. Igaz egy családból hibás következtetést is le lehet vonni de talán több mint a semmi.
Amit várok tőle hogy meglátom mennyire borítja fel a család életét a sav és hogy hogyan alakul az atkaszám.
Fő célom hogy megtaláljak egy természethez viszonylag közeli módszert amivel fiasításos időben is hatékonyan ritkithatom a kis genyókat. Ha egyáltalán létezik ilyen.
További szép estét mindenkinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 09:35
Geddekas!
Én leírtam a véleményemet. Ez a te szemedben a semmi tupírozása. Szíved joga megítélni. Nem a hű de sz.r ez az oxálsavból indultam ki, hanem a Te leírásaid önellentmondásaiból. Nincs jogom kétségbe vonni az általad tényként leírtakat, pusztán az emlékeimben kotorászok akkor, amikor olyan sejtésem van, hogy Te egy októberi atkaszámlálás eredményeit extrapolálod nyári időszakra. Efféle szarvashiba elkövetését még rólad sem feltételezem, ezért lehet pusztán vita közöttünk. Perizint nem árulok, viszont van rengeteg öt éve lejárt fiola abból a készletből, amit éveken át  a gyógyszer-cukor támogatás miatt vásároltam. Azért nem dobtam ki őket, mert még így is meghaladja más szerek hatékonyságát.  Hozzáteszem az oxálsavval kapcsolatosan semminemű értékelhető tapasztalatom sincs. Te vagy az aki erről előadást is tartasz. Azt azért javaslom, hogy akkor legalább a grafikonjaidat válogasd meg körültekintőbben, mert ha egy újság azt akarja közölni, hogy Fradi:Dózsa =6:4(2:3), akkor nem egy grafikont közöl arról, hogy a gólok születése miképpen történt meg a játékidő folyamán. Leírtam már: én azt olvasom ki a grafikonból, hogy az fiasmentes időben történő vizsgálatot mutat, Te pedig azt, hogy ez fiasításos időben lévőt. Te ollóztad ki, Te tudod milyenek voltak a körülmények. Ha valóban fiasításos időszak volt, arra is van magyarázat,de akkor valóban szükségeltetnének az általad is leírt adatok hozzá (1,2,3 pont).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 09:38

Ha még látok a módszerben fantáziát -ami valószínű- jövő nyáron 3 naponta sok alkalommal (6-8) egy családot megfújok vele.
Kamikaze!
Én is ebben látom a fantáziát. Azt írd már le légy szíves, hogy mekkora adagot tudsz egyszerre egy családnak  befújni, és hogy szerinted óránként hányat tudsz lekezelni vele ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 09:40


Az oldat permetszerű kijuttatását jelenti kézi permetezővel, vagy sima spriccelővel.
Talán ismered az eredeti cikket is, melyben ezt leírták ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. November 06. 13:27
Sok kutatást átolvastam, nem tudom, hogy melyikre gondolsz konkrétan. Az oxálsav, tejsav permetezéses kijuttatása Svájcban, illetve németajkú területeken elterjedt, kidolgozott módszere van.
http://www.dave-cushman.net/bee/oxalicspray.html
http://www.agroscope.admin.ch/imkerei/00316/00329/02081/index.html?lang=en
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 06. 13:35
Iridó!

Mire alapozod, hogy az általad idézett grafikon fiasításmentes időszakot mutat?
Miből gondolod, hogy a grafikon a szerek hatékonyságát mutatja?
Miből tudod, hogy én milyen időszakban végeztem a vizsgálatot?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 17:06

Geddekas:
1: Tudományos kutatásokban standard körülményeket szoktak biztosítani. Sokszor labor körülmények között, mesterségesen visznek fel a kísérleti méhekre atkákat. Azt is meg szokták állapítani, hogy mennyi maradt. Én ebből a prekoncepcióból indultam ki, amikor először néztem ezt a grafikont.
2:Nem gondolom azt, hogy a szerek hatékonyságát mutatja. Azt gondolom, hogy azt mutatja, egyik-másik szer az általa lehozott atkákat milyen ütemben pusztítja el. Ha az előbb említett standard körülmények között végezték, akkor a 100 százalékos érték a méheken levő összes atkát mutatja, ha nem, akkor a saját maga által lehozott összes atka százalékát. Tehát lehet, hogy csorgatásos oxálsav lehozott 200-at, a Perizin csak 50-et, és annak a százalékait tüntették fel napokra lebontva. Így azonban az egy grafikonon történő ábrázolás kissé tudománytalan, vagy létezik olyan táblázat, ahol ezek az adatok fel vannak tüntetve.
3: A hozzászólásaidból rémlik, hogy egyszer ezt említetted, és mintha azt is írtad volna, hogy ezt egyszer végezted el. Ebben lehet, hogy tévedek. Azonban én  abból indultam ki, hogy Te ilyen adatokat nyári időszakról is tudsz prezentálni, mert kijelentetted, hogy neked az tökéletesen megfelel, hogy 15 nap múlva is irtja azt az atkát, amelyik belement a sejtbe  a kezelés kezdetén.

Nekem is lenne egy kérdésem. Kamikaze kérdésére én leírtam, hogy mit gondolok, mennyi atka fog lehullani az egyes szerek hatására akkor, ha 100 atka van a méheken, és száz a fiasban. Kíváncsi vagyok a Te válaszodra!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 17:53
Zombee!
Arra gondoltam, ahol ez a grafikon található:



http://meheszklub.hu.wh02.rhweb.hu/index.php/topic=612.465,29.msg8092/topicseen.html#msg8092
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. November 06. 20:32
Szerintem  Zombee linkje jó. A tanulmány 6. oldalán kísértetiesen hasonló grafikon látható

http://www.agroscope.admin.ch/imkerei/00316/00329/02081/index.html?lang=en&download=NHzLpZeg7t,lnp6I0NTU042l2Z6ln1ad1IZn4Z2qZpnO2Yuq2Z6gpJCDeHt,fmym162epYbg2c_JjKbNoKSn6A--
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 07. 06:30
Így van! Mentségemre legyen mondva, hogy nem néztem meg. Át fogom tanulmányozni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 07. 07:16
A cikkbe belenézve nekem úgy tűnik, hogy augusztus-szeptemberi hangyasavas előkezelés után  novemberi alkalmazásról szól a cikk. Így pedig a levont következtetéseim érvényesek.
Azonban mást is találtam: az evaporáció a leglassabb hatású. Olyannyira, hogy félő, még a csorgatásnál is alkalmatlanabb nyári kezeléshez, szemben azzal, amit néhány hsz-szel feljebb Kamikazenak írtam. A télen erre a témára én még vissza akarok  térni. (Vagyis nem teljesen azonos a grafikon Geddekaséval, mert azon az evaporáció nem szerepel. A többi adat lényegében azonos vele).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 07. 16:02
Épülésére szolgál mindenkinek a szakirodalom olvasása, a változások követése.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 08. 17:08
Irido!
A használata akár a Youtube videókon, adagolás a mite gun leírása alapján. Én szerintem kicsit többet adok nekik  szeles aljaim miatt. A használat idejét nem mértem, de a felkészülés a munkához több.
Kisteherautó elő. Agregátor platóra fel. Technika összeszed. Kiérünk 10 perc.  Agregátor indít, kicsit melegít, addig a szublimáló betölt, gázállarc fel majd rajt. Ha van áram a telepen a procedúra feleződik. De szerintem így is gyorsabb mint csurgatni. Ha legközelebb csinálom majd megnézem nektek a használat idejét.
Ja és szerintem eredményesebb is mint a csurgatás, de ezt csak az én néhány családon végzett teszt alapján mondom, még én sem vagyok róla teljesen meggyőződve.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 08. 18:47
Kamikaze!
Köszönöm a leírást. Egy fontos dolgot azonban szeretnék mondani. A svájci kutatások szerint a szublimálás (evaporáció=párologtatás) lassan fejti ki a hatását. Ezért a nyári alkalmazása csak kellő kritikával ajánlható. Fiasításmentes időszakban ennek kevésbé van jelentősége.  Ha 3 nap alatt nyáron csak az atkák 30 százalékát képes  elpusztítani, és a sejtben már nincs hatása, akkor az nem elég ahhoz, hogy megvédd a méhállományodat magas atkaszám esetén. A képet az árnyalhatja, hogy meleg időben ez a lassú hatás gyorsulhat azáltal, hogy a méhek serényebben adják át egymásnak. Ebben azért mindjárt van egy önellentmondás is, hiszen a párologtatás célja pont az, hogy kiküszöböljük azt a lépcsőt, amikor csak a méhek egy részére jut gyógyszer, és rájuk bízzuk, hogy terítsék szét. Szublimálásnál ugyebár eleve minden méhnek egyszerre kellene megkapnia a hatóanyagot. Egy szó, mint száz: nyáron csak kontroll mellett használd!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 09. 08:24
Arról nincs valakinek tapasztalata hogy hányszor lehet ismételni a szublimálást? Nem tudom merjem-e újra megfújni őket vele. 
Irido!
Írtad hogy: " Ha 3 nap alatt nyáron csak az atkák 30 százalékát képes  elpusztítani, és a sejtben már nincs hatása, akkor az nem elég ahhoz, hogy megvédd a méhállományodat magas atkaszám esetén. "
Ezt kifejtenéd bővebben?
Én úgy gondolom hogy ha 3 nap alatt pusztítja el az atkák 30 százalékát további ötvenet pedig később nekem nem probléma. A fiasításból aktuálisan kint tartózkodó atkák három napos fújással nézve elvileg mindannyian részesülhetnének a sav áldásából. Az hogy mikor tér nyugovóra talán már részletkérdés.
 Az esetben lehet ez csak probléma ha az az atka amelyik kisebb mennyiséget kapott a haláláig még képes szaporoni -na ez öngól.
Itt továbbá töredelmesen bevallom hogy az akta életútjáról elég keveset tudok. Csak annyit hogy segíteni kell neki mihamarabb a végéreérni.
A közeljövőben megpróbálok utánaolvasni. Erre valami jó irodalmat nem tudtok ajánlani?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 09. 10:00
Kamikaze!
Az atka kevés ideig van kinn, amikor van fiasítás, és azonnal megy vissza a fiasításba. Eltérőek az adatok: 2-5 napra teszik ezt az időt. Ha egy gyógyszer 3 napi folyamatos hatás esetén csak a 30 százalékát pusztítja el az atkáknak, és a 70 % be tud menni a fiasba,  ott életben is marad, valamint szaporodik, akkor kb. 100 induló atkából 30-at elpusztítasz, a 70-ből lesz kb. 110 db. Tehát több, mint amennyi eredetileg volt. Ha 3 nap múlva megismétled a kezelést, akkor másik 30 százalékot pusztítasz el: azokat, amelyek azóta keltek ki. A maradék 70 itt is szaporodni fog. Ez a lassú hatás problémája. Amikor nincs, vagy alig van fias, akkor ez nem gond, mert a grafikon alapján 15 nap folyamatos hatással el tudja pusztítani az atkák közel 100 százalékát. Gyors hatású készítmények el tudják pusztítani az atkák 80 százalékát ebben a 3 napban. Így csak 20 százalék megy be szaporodni, melyből lesz kb. 32. Tehát az eredeti száznak csak a harmada. HA ezt ismétled, vagy tartósan  biztosítani tudod a kaptárban egy ilyen gyógyszer szintjét, akkor az újrakelőt is így irtja, tehát csökkenthető az atkaszám. Téli kezelésnél tehát nem gond a lassú hatás a gyorssal szemben, csak nyáron. Egy a lényeg: a lassú hatás nem egyenlő a tartós hatással. Véletlenül sem szabad összekeverni a kettőt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 09. 13:26
Köszönöm. Akkor a nyárra kell valami gyorsan ható akármi ami lehetőleg nem a vegyszergyárak terméke legyen. Házifeladat feladva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 09. 13:35
Keresgéltem az atka biológiája után, és ezt találtam:
http://bayerfarm.hu/static/uploads/2012/04/Varroa_kontroll_Bogdan.pdf
Ez azt írja hogy az atka a fiasításon kívül tartózkodik kb. 7 napig mielőtt visszamenne a fiasba, ergo lenne rá egy hetem hogy kinyírjam. Akkor ez így nem fedi a valóságot?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 09. 16:58
Az jó lenne, ha 7 napig lenne kint, mert akkor nem kellene 3 naponta füstölni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Peregrinus - 2014. November 09. 19:58
Üdvözlök mindenkit!

Érdeklődéssel olvastam a fórumot, csak most találtam rá a méhészklubra! 15 éve méhészkedem, tehát nyugodtan állítom, hogy még kezdő vagyok! Ahogy olvasgattam atkairtással kapcsolatos vitátokat, kicsit megijedtem! Ennek oka pedig az, hogy az idén ősszel használtam először oxálsavat! A recept az 1 liter meleg víz, 5dkg, oxálsav, 20dkg cukor! Kétszer locsoltam vele, egyszer szeptember végén, 25-e körül, egyszer pedig október közepén! Azt kérdezném az ezzel a szerrel nagyobb tapasztalattal rendelkezőket, mennyi esélyem van egy nagyobb méhpusztulásra? Csak, hogy lelkileg felkészüljek tavaszig. Ha tudtok írni valamit a belocsolás módjáról, tempójáról, folyassam a szert , vagy csak csepegtessem stb!
Üdv: Peregrinus
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. November 09. 20:47
Szia Peregrinus!

Jóslatokba nem szeretnék bocsájtkozni, talán nem lesz gond, ha ezidáig nem vettél észre pusztulást. Párszor már felkerült ide a felhasználás módja, de szívesen leírom mégegyszer. Az én receptem:1 liter 1:1-es szirupba teszek 40 g oxálsav kristályt. Jól összerázom, hogy teljesen feloldódjon. Ezt a legjobb kicsivel a kezelés előtt bekeverni. Perizin adagolóval csorgatom az oldatot , a legerősebb családok kapnak 50 ml-t. Hűtőtáskában forró vizes palack mellett tartom, hogy ne hűljön ki. Ez nagyon fontos! 8-10 fok körüli időben csinálom, akkor már fellazul a fürt, de még nem mászkálnak szét a méhek. Mindenesetre az idén már ne kezelj többett!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 09. 22:05
Ma Keszthelyen tartottam előadást és volt egy méhész, aki régóta használ oxálsavat atkairtásra, de rajta kívül többen is alkalmazzák. Egyetértés volt abban, hogy hatékony atkairtó módszer.  A 600 méhcsaládos méhész azt mondta, hogy az izzításos szublimálásos módszer túlságosan lassú, munkaigényes, nála a csurgatásos módszer vált be. Ha jól emlékszem nyáron amitrázzal védekezik, de a ősszel csurgatja a méheket oxálsavval. Rendkívül kényelmes, gyors szerinte. Ő reggel kezeli őket, amikor még 5-10 C fok van. Akkor, amikor a méhek még fürtben vannak. 40 g oxálsavat tesz 1 liter cukorszirupba és 5 ml-t csurgat a fürtre léputcánként.

Iridó szerintem helytelen következtetést von le és ezzel megijeszti, félrevezeti az embereket.
Az a görbe amire ő hivatkozik nem mond semmit az oxálsav és perizin hatékonyságának mértékéről.
Miért nem?
A hatékonyság méréséhez tudni kellene a kiinduló atkaszámot és kísérlet végén megmaradó atkaszámot.
Ehelyett miről beszél az a grafikon?
Csak és kizárólag a hatástartamról, tehát arról, hogy hány napon keresztül van atkaölő hatása az oxálsavnak és a perizinnek.
Milyen következtetés vonható le a grafikonból?
Hány napon keresztül öli az atkát a perizin és hány napon keresztül öli az atkát az oxálsav.
Szégyen nem szégyen, de a perizin hatástartama jóval rövidebb, gyakorlatilag 3 napig van komolyabb hatása, utána alig. Az oxálsavnak pedig jóval hosszabb ideig van atkaölő hatása.
Ezt igazolja a gyakorlat is.
Ennyi!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 10. 08:41
Geddekas!
Te azt nem veszed figyelembe, hogy fiasításos időben történt a vizsgálat vagy anélküli időszakban. A leírásból nekem az derül ki, hogy nem volt fiasítás. Abban persze igazad van, ha fias időben van ilyen görbe, akkor abból más következtetés vonható le. De akkor az csak úgy lehetséges, hogy a szer nem a közvetlen érintkezés útján hat, ekkor viszont a rezisztencia kialakulásának mások az esélyei, mint az előbbi esetben. Igen egy közel 100 %-os hatásfok, és egyben gyors hatás esetén fiasítás jelenlétében lehet ilyen a görbe: mindig elpusztítja az éppen kinn levő atkát, és az újrakelőt is. Ekkor az első három napi lehullott atka valóban csak 30-40 százaléka az összesen lehullott atkának. Ebben az esetben azonban sok mentes méhészetnek kellene lennie az országban, legalábbis időlegesen az újrafertőzésig. Ami nem magyarázható azzal, hogy a biológiában nincs 100 százalék.  Kicsit ironikusan azért, mert nem biológiai dolog, hanem kémiai. Ahogyan valószínűleg hallottál már arról, hogy meggyógyultak már rákbetegek egy kémiai terápiától (közismert neve a kemoterápia) . Az csak akkor lehetséges, ha  100 százalékban elpusztítjuk a rákos sejteket. De mondhattam volna példának a csontvelő "átültetést" is. Ott is 100 százalékban kell elpusztítani a gazdaszervezet adott sejttípusait. Ehhez képest az atka elpusztítása egy gyerekjáték. Ismétlem azonban: az adott görbe fias nélküli időben történt, tehát az összes lehullott atkának a 30 százaléka esik csak az első három napra. Vagyis a  teljes hatáshoz 15 napra van szükség, ami nem tud megvalósulni akkor ha az atka bemegy a sejtbe. Ami a hatásfokot illeti:  a feltüntetet érték vagy egyenlő a teljes atkaszámmal, vagy annál kevesebb, tehát a hatásfok csak kisebb lehet az adott értéknél, hiszen többet az sem tud lehozni, mint amennyi atka  a családban van. Tehát a harminc százalék egy lehetséges maximum értéket jelent.
A lényeg a lényeg: kizárt dolognak tartom azt, ha egy fiasmentes időben egy szer ilyen eredményt produkál, akkor fiasításos időben ennél egy lényegesen jobb eredményt mutasson. Még egyszer leírom: Te végzetesen összekevered a tartós hatást a lassú hatással.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 10. 12:20
Iridó!

Két dolgot nem veszel figyelembe.
1.
Az atka amikor a fiasításból kijön, egymás után több méhre is rámegy, mert szüksége van a hemolimphából szívott anyagokra, hogy újra visszamehessen. Márpedig ha ez így van, akkor a fiasból kijött atka kénytelen találkozni az oxálsav kristállyal.
2.
Az oxálsav kristályok - ugyanúgy, ahogy minden egyéb kaptárba kerülő anyag -, ezek is szétterjednek a teljes méhcsaládban, tehát a frissen kelt méhecske testén néhány nap után lehet oxálsav. 

TOVÁBBÁ!

A perizinről egyértelműen tudjuk, hogy belsőleg hat, tehát a méhek lenyalják egymásról, megmérgeződnek. Ők kibírják a mérgezést, de az atka, ha szív a hemoflimphából, elpusztul.
Az oxálsav hatásmechanizmusáról eddig csak olyan bizonyítékokat találtam, ami szerint az oxálsav külsőleg hat, tehát égési sérülést okoz az atka testfelületén.

Ha összehasonlítanánk fias időszakban a neked kedves preizin hatását az oxálsavval, akkor valószínűleg az oxálsav mutatna nagyobb hatékonyságot. De jobb lenne, ha kötözködés helyett csinálnál erre egy kísérletet. Te megteheted, mert neked nem kell a bio szabályokat betartanod, tehát dolgozhatsz perizinnel.

Mivel a biológiában csak a születés és a halál 100%-os, ami közötte van minden csak valószínűségekkel jellemezhető, Hiába van a szociális gyomor (tehát egymás etetése), hiába tisztogatják magukat és egymást, hiába élnek zsúfoltan, sem a perizin, sem az oxálsav nem jut el 100% minden méhecskéhez.

A perizin gyorsabb hatása és a gyorsabb hatásvesztése is azzal magyarázható, hogy belsőleg hat és a méhecske anyagcserével részben semlegesítődik, részben kiürül.

Az oxálsav hosszú hatástartamának az oka a következő: Az oxálsav a méhnek a testfelületén van, ráadásul oda is ragasztjuk a cukorral, de ph 1-es erős savassága miatt nem szereti a méh az oxálsav kristályt nyalogatni. Ezért soká kopik le az oxálsav a méh testéről.

Tévedsz a rákgyógyításos hasonlatoddal. A rákgyógyításnál nem tudják 100%-ban kiirtani a rákos sejteket. Olyan szint alá csökkentik, amivel a szervezetünk immunrendszere meg tud birkózni. Mindenkinek a szervezetében, minden percben vannak rákos sejtek és mégse vagyunk rákos betegek.

Az atka pusztítása valóban gyerekjáték a rák gyógyításához képest, ha nem tűzöl ki irreális célt. Nem az a cél, hogy 100% kiirtsd az atkát, mert az viszont nem lenne gyerekjáték, hanem olyan alacsony szinten tartsd az atkanépességet a méhcsaládban, ami még költségben elviselhető és gazdasági kárt nem okoz.

Ha szerinted az általad idézett grafikon szerint kísérlet fiasításmentes időben történt, akkor nyilván a nem létező fiasításba nem is mászhattak vissza az atkák, tehát a két görbe lefutása tényleg az atkák közel 100%-nak pusztulási sebességét mutatja.
Viszont fenntartom azt a korábbi állításomat, hogy a perizin hatástartama feltételezhetően lényegesen rövidebb, mint az oxálsavé.

Nem állítottam soha, hogy fiasításos időszakban bármely hatékony szernek a hatásfoka feltétlenül jobb lenne, mint fiasítástól mentes időszakban. Egy esetben viszont lehetséges, de ezt kísérlettel kellene alátámasztani.
Azzal az atkairtószerrel, amelynek hosszabb a hatástartama, mint maga a bábidőszak (munkás esetén 12 nap, here esetén 15 nap), jobb atkairtási eredményt lehet elérni a fiasításos időszakban is, mint amelyiknek rövidebb. Márpedig az a gyanúm, hogy a legnagyobb baja a te kedvenc perizinednek, hogy nem éri el a hatástartama a 12 napot sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 10. 13:34
Geddekas!
Az a baj, hogy állandóan a Perizinnel jössz, pedig sohasem azzal hasonlítottam össze. Nekem az a problémám, hogy az oxálsav alkalmas-e nyári időszakban atka elleni kezelésre. Igaz, hogy óva intettem ettől Kamikazet, de csak azért mert előtte én mondtam neki, hogy ezt jó ötletnek tartom. Ezt a véleményemet vontam vissza részben, a Zombee által linkelt grafikon miatt. Azért részben, mert kontroll mellett használva kiderülhet más is. Pontosan az, hogy pl. azért lassú a hatás, mert az oxálsav hangyasavvá alakul az atka szervezetében, így a fiasban is lehet elpusztult atka. Ez azonban csak egy elméleti lehetőség.
Perizin: menj át a zöldre, a Mi újság a méhesben topicot olvasd vissza, és értékeld át a róla írt dolgaidat. Kontakt módon hat, nem úgy, ahogy írod.
Oxálsav: vegyük két részre a hatást: az egyik, hogy mennyi ideig van a méheken. Elfogadom azt az érvedet (legalábbis elméletileg nem zárom ki, nincs kifogásom ellene), hogy tovább marad rajta, mint a Perizin. Ezzel ki lehet azt mondani, hogy a Perizin nem tartós hatású, de gyors. Az oxálsav így tartós hatásúnak lenne mondható . Azonban ha csak direkt módon hat, akkor a hatás megszűntével a hatást sem tudja kifejteni, tehát nem öli meg az atkát, ha az bebújik a sejtbe. Kérdés: szublimáció esetén az atkák egy része miért pusztul el 3 napon belül, és miért pusztul el a többi (a nagyobbik hányada) csak 10-12 nappal később fiasmentes állapotban? Tulajdonképpen rosszabb az arány, mint amikor csorgatjuk. Egyik lehetséges magyarázat, hogy kevés az adag, az atkának több apró részletben kell felvennie a hatóanyagot, és annak kumulációja idézi elő a halálát. Tehát lassan alakul ki a hatás. Ha ez utóbbi pl. 15 napig tart fiasmentes időben, az oxálsav is kb. ennyi ideig marad a méhen, akkor azok az atkák nem fognak elpusztulni, amelyek a beadást követő 3-4. naptól kelnek, mert nekik nem jön össze a tizenöt napos kumulációs idő, hiszen ekkorra az oxálsav is eltűnik a méhekről. Tehát a dolog két részből áll: a szer tartóssága: mennyi ideig van hatékony szint a méheken, és a hatás kialakulásának ideje: ez a gyors vagy lassú hatás. Az ideális szer nyáron a tartós, gyors hatású szer lenne. Ezzel szemben a Perizin gyors, de nem tartós, az oxálsav  tartós, de lassú hatású. Ha a lassú hatás amiatt van, mert egy anyagcsere folyamaton kell keresztülmennie, akkor alkalmas lehet a nyári kezelésre. Hiszen ebben az esetben nincs szükség arra, hogy a tartósság átfedje a lassú hatás időtartamát. Akkor is inkább a szublimáció, mert az ismételt bevitellel a lassú hatáshoz szükséges extrém tartóssági igényt tudjuk vele pótolni.
Azt gondolom, hogy az oxálsav hatásmechanizmusának tisztázása az egyik legfontosabb feladat. Ugyanis rémesen kevés fegyverünk maradt. A magam részéről már majdnem megrendeltem a kb. 150 ezer forintos Logar készüléket, mellyel egy óra alatt 60-80 család kezelhető le, de csak 0,25 grammos adaggal. A fenti adatok 2 grammra vonatkoznak. Tehát ehhez 8 fújás kellene ezzel a készülékkel egy családnak. Akkor ugye már csak 10 család /óra. Lehet, hogy ebben az esetben az oxálsav csorgatása is ésszerűbb lenne. A Perizinnel nyáron ilyen sorozatkezelést végezni egyrészt rendkívül drága lenne, másrészt pedig pont Tomipapa fogalmazott meg komoly aggályokat vele kapcsolatban ugyanott a zöldön. Mindenképpen megfontolandó. Marad sorozatkezelésre a fluvanilát valamiféle applikációja. Kérdés, ha tartós hordozón egyforma adaggal szerepel az amitráz és a fluvanilát, akkor olyan esetben, amikor a fluvanilát bevitel maximum egyszeri adagját  kb. 5 mg-ban lehet az irodalomban megtalálni, az amitrázét pedig 20-ban, akkor egy hellyel-közzel rezisztenciát mutató fluvanilát meddig lesz hatékony ilyen adaggal ? Na ezért lenne fontos az oxálsav, hangyasav vonal. Azonban én azt gondolom, hogy sokkal inkább kutatói szinten, mint napi méhészeti gyakorlatként. Egyszerűen nincs elég tapasztalat az adagot és a kezelés gyakoriságát illetően.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 10. 22:41
Arisztaiosz érvelése a kumafoszról alaposnak tűnik (végre egy csekély mértékű gazemberkedés tőle. Ilyen konszolidált hangnemben rég beszélt.), vagyis egy olyan kontakt szer, ami a kutikulán keresztül gyorsan felszívódik. Hát nem babazsúrra való kaja a perizin, az biztos. Aki perizinezett és neonikotinoidos táblára mentek a méhei, biztos kóvályogtak, mint az őszi legyek. bezzeg korábban Arisztaiosz se írt egyetlen elmarasztaló sort se a neonikotinoidokról! A gazember!

A hatástartamot illetően valószínű, hogy a kumafosz jóval rövidebb ideig hatékony, mint az oxálsav. Az idegrendszer károsító hatása miatt nem javasolom a használatát, ráadásul a lépekbe kiválóan akkumulálódik.

Látom a perizin nem tartós, ráadásul mérgező is, ezért kezdesz elpártolni tőle. Sebaj, ott a taufluvalinát, de Isten őrizzen az oxálsavtól, mert még a végén rád fogják, hogy nagyon bio vagy. Az meg a te köreidben szitokszó. :)

Azért igazán végezd már el azt a kísérletet, amiben az oxálsav hatékonyságát is kiméred, nemcsak a hatástartamot! Ha már kételkedsz. Hidd el, hogy jól fog esni az eredmény, hiszen azt te produkáltad. De hidd el, hogy a szakirodalom  olvasása sok kétséget fog eloszlatni az oxálsavas kezelést illetően.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. November 11. 06:47
Jó reggelt!

Vagy két hete írtam a perizin hatásmechanizmusáról. Még a zöldön is ezzel foglalkoztak.
Ott idéztem, hogy Dr. Fendrik Péterrel is konzultáltam ez ügyben.
A német méhészújságból is fordítottunk cikkeket, ahol az ottani méhészek gyakorlati tapasztalataikat írják le a perizin használatáról, és utóhatásairól, német precizitással.
Tudjuk, hogy a gyógyszergyártó "sima" vízzel ajánlja a csorgatást. A gyakorlatban viszont mindenki 2/1 vagy 3!1-es "vékony" cukorsziruppal készíti el a munkaemulziót. Ez tény, nincs mit hozzátennem.
Természetesen elfogadom, hogy nem csak a méhek vérének megmérgezése útján pusztul el az atka.
Ezt még soha nem hallottam szakmai előadásokon, de nem kételkedem benne.
Egy tiszteletteljes kérdésem azért volna az elmélkedőkhöz.
Köztudott, hogy a méhészmadarunk ritkítására sem rossz. Amennyiben termelési időben csorgatjuk a szert, állítólag potyog tőle a madár is. Akkor kontakt, vagy felszívódó?
A madárpróbát senkinek nem ajánlom, de ez a hír járja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 11. 08:05
Attila!
Ezt én is hallottam. Azt gondolom azonban, hogy nem feltétlenül csak akkor madárkárosító, ha felszívódik, hanem akkor is ha a méhek szőrzetén van. De felszívódik, ahogy ott irta Tomipapa, csakhogy a kültakarón, azaz a kutikulán keresztül, nem pedig a bélrendszerből. A cukornak ezért inkább csak a tapadásban van jelentősége.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 11. 08:16
Geddekas!
 Én a mai napon fogok csurgatni oxálsavat, meg is fogom nézni a hatékonyságát. Nem erről volt szó, hanem a nyári kezelésről. Ott is arról, hogy első pillantásra nem az oxálsav lenne a választandó szer. Nyilvánvalóan botorság lenne nem leellenőrizni azt, hogy talán a hatásmechanizmusa nem az, amit feltételezünk róla. Meg is fogom tenni. De rendszerszintű kezelést csak annak kedvező eredménye után fogok alkalmazni. Ezért írtam Kamikazenak, hogy csak kontroll mellett alkalmazza. Nem gondolnám, hogy most bármi mást állítanék, mint tíz nappal ezelőtt. Nem én pártolok el a Perizintől, a Te  grafikonodon szerepelt a Perizin. Nem én tettem oda sem, és az előadásodba sem. A grafikon helyes értelmezésére hívtam fel a figyelmet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. November 11. 16:34
Uraim!
Geddekas és irido.
Nagyon jó nézni, és olvasni azt, miként viszonyultok egymáshoz. (remélem nincs öri, hari?)
Meg kellene már próbálni, úgy fogalmazni, hogy nem egymás hibáit kiemelve, hanem a méhészek érdekeit szemelőt tartva, konszenzusra jutva, szakszerű és eredményes atka elleni védekezésben járjatok elől.
Számomra az sem lenne baj, ha megbeszélnétek egymás között, azt, hogy az egyik évben az egyik javaslata szerint történjen a védekezés, a másik évben a másik javaslata szerint történjen. Egyébként úgy is mindenki maga dönti el, hogy miként védekezik. Ha sikerülne legyőzni a pénztárca függőséget a védekezés sokkal hatékonyabb lenne.
Én mind a kettőtök véleményét figyelve ezt a következtetést vontam le.
Talán ez útján sokkal színpatikusbab lenne, a méhészek véleménye.
Össze kell fognunk, (fognotok)!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 11. 17:05
Atya!
Egy dolgot biztosan állíthatok. Az amitrázt én ki fogom hagyni az elkövetkező években a palettáról. Még Furettóban, Mitaccal sem. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy csak az atka szinten tartására alkalmas fiasításos időben , átlagosan 4 naponkénti kezeléssel szeptember-október hónap folyamán. 20 mg-os adag kb. 60 százalékos hatékonyságot mutat. 30 mg-os adag, ennél jobbat, olyan 80 százalék körülit, azonban a gyenge családok ennél az adagnál kedvező hőmérsékleti viszonyok között is megkezdik a kitelepülést. A leghatásosabb megoldás szerintem a fiasítás elvétele, és ezzel egy időben valamilyen más szerrel történő kezelés. Ma délután öt családtól vettem el a fiast (mindegyiknél volt minden korú fiasítás), és BVHC-val csorgattam le őket. A BVHC fő alkotórésze az oxálsav. De lesznek Perizines és fluvanilátos családok is. Az eredményekről majd beszámolok.
Azt gondolom az a jó megoldás, amelyik a legkevesebb munkával a legolcsóbban a legjobb hatékonyságot mutatja. Valószínű nincs olyan szer, amelyik mindhárom feltételt teljesíti. Ekkor mindenkinek ki kell választania, hogy neki mi a legfontosabb, és aszerint rangsorolni. Nekem pl. más a rangsorom télen , és más nyáron. A hatékonyságban azonban azt alapvetőnek tartom, hogy nyáron ez az érték haladja meg a szaporodási rátát. Ha azt nem képes elérni, akkor az ezzel a szerrel történő kezelés csak egy helyben járás, elpazarolt idő és pénz. Fiasításmentes állapotban( mesterséges vagy természetes formájában), a  szaporodási rátával megegyező kb. 60 százalékos hatékonyság akár jó is lehet (ismétlem az oxálsav esetében nem erről van szó, ennél az irodalmi adatok lényegesen jobb értéket mutatnak), hiszen három kezelés egy ilyen szerrel is elfogadható szintre viszi le az atkaszámot. Azonban ez plusz munkaigényt jelent, és híján vagyunk a kezelésre alkalmas időnek is. Ezért ha egy szer jobb hatékonyságot mutat, akkor én azt választom, még ha drágább is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 11. 18:15
QUQURIQ!!!

Iridó!

32 éves méhészkedésem alatt, ez első 28 évben csak Mitacot használtam. Ennek nagy részében itatósra csapegtetva 3 csepp/csík. Szigorúan 3 naponként 5 alkalommal. Ha volt még here fiasítás úgy 6 alkalommal. Pár éve betétben is használtam, hetenkéni cserével 3x.
Mindig szépek voltak a családjaim. Nem voltak csak minimális veszteségeim.
Pár éve támogatottal is kiegészítettem a kezeléseket, de még oxálsavat csak Apioxal csináltam két évben záró kezelésse. Perizint is zárónak használtam kb két alkalommal. Ezek mellet az amitrázos furettózás egyértelmű volt.
Én meg így védekeztem!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 11. 18:45
Mivel fedett fiast már nem látok (mást sem nagyon, egy családnál találtam petést), tegnap megcsináltam az oxálsavas csorgatást ("bruttó" 1 liter desztvízben 200 g cukor, 50 g oxálsav-dihidrát, tehát a kész anyag az 1 liter, 5 ml/léputca, általában 40-45 ml/cs, 8-9 léputca családonként). Csak egy gondom van: 24 óra elteltével egyetlen rohadt atkát sem látok lehullva. Ennyire ne lenne? Az utolsó ködölést október közepén kapták, már akkor se nagyon volt fias, de valahogy mindig gyanús, ha nem hullik egyetlen atka sem. Szerintetek?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 11. 18:47
Ja, még valami. Ma feltűnően jó erős röpködés volt a déli órákban, az előző napokban nem mozogtak ennyire. Lehet, hogy a kezelés miatt? Ilyenkor nem hullik le róluk az oxálsav kristály?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 11. 19:46
A cukor ragasztás miatt lassan kopik le az oxálsav a méhekről. Nálam augusztusban is két hétig potyogtak az atkák.

Aki nem bioméhész, ne dobja ki se a taufluvalinátot, se az amitrázt a fegyvertárrából. Ezek jó szerek, de vigyázni kell, nem szabad túladagolni, mert erősek a mellékhatások. Nehogy több méh pusztuljon, mint atka. Inkább többször használjátok, de óvatosan az adagolással.

A kumafosz tartalmú szereket pedig nagyon kerüljétek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. November 11. 21:28
Irido!

Hozzászólásod utolsó mondatával teljesen egyet értek. (Persze a többi ellen sincs semmi ellenvetésem!) Ha a méhek egészségéről van szó, soha nem szabad az anyagiakat nézni, tehát akkor is meg kell venni a hatásos szert még ha az tízszer annyiba kerül mint egy másik amelyik nem annyira hatékony! Továbbá ilyen célokra mindig kell lenni a méhésznek anyagi tartaléka,mert ha nincs akkor később sem lesz bevétele!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Peregrinus - 2014. November 11. 21:55
Üdv NB18

Köszönöm a választ! Nem tapasztaltam elhullást, de majd tavasszal meglátjuk! Minden esetre megnyugtató volt, hogy más is így gondolja! Legközelebb az új recept szerin csinálom!

Peregrinus!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 12. 08:40
Bogár Tamás!
Nekem szublimálásnál úgy alakult hogy sok családnál az első 5-6 napban semmi, majd meglódult és kb. 10 nap alatt felszaladt akár 30-ra is. Légyszives oszd meg velünk majd a tapasztalataidat.
Tegnap végeztem kontrollt furetto-taktic kombóval az oxálsav után. Kíváncsi vagyok mennyit hagyott fent a sav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 12. 09:06
Én is úgy tudtam, hogy több nap kell a savnak, de valahol - talán éppen ezen a fórumon - írta valaki, hogy már 24 óra után is milyen sok atka volt csurgatás után lehullva neki. Majd beszámolok. Az is lehet, hogy az utolsó ködölés már jól letakarította őket, mivel nem nagyon volt fias, már az beillet egy zárókezelésnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 13. 17:52
Megvolt a savazások utáni kontroll. A legatkásabb családom amiről korábban írtam (két savszublimálás 300 körüli atkahullással) meglepetést okozott. Lejött róla kb. 50 atka. Ez nagyon sok. Volt család ahol az oxálsav lehozott 10-15 atkát az amitráz pedig 0-1-et és volt olyan ahonnan a sav lehozott 15.-et, az amitráz pedig 100!!!! atkát.
Itt a játék vége idén részemről a szublimálóval. Lehet hogy majd jövőre újrakezdem a pöfékelést, de most pihi.
Még jó hogy nem vettük a szublimálót hanem elkészítettük.
 Tudom hogy helytelen de kihasználom a jóidőt és kap a nyakába egy kis amitrázt újra.  Utána perizin vagy oxálsav csurgatva. A perizintől kissé félek,de azért utánaolvasok hiszen semmit nem tudok róla.
Mondjuk a kísérletem nem volt teljesen laboratóriumi. Nem tudom hogy a családoknál volt-e fias, ha volt mennyi? Én úgy gondolom hogy nem, de mivel nem ellenőríztem így kizárni nem lehet.
 Oxálsavas csurgatás után valaki csinált már kontrollt valami taglózó szerrel hogy a hatásfoka tényleg olyan magas?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 13. 19:56
QUQURIQ!!!

Ma volt a 4. Mavrikos kezelésem!
Egy kontrol családtól hullott le 2 atka
Egyrő, három, a többirőn nem volt atkahullás!
Most már jöhet a záró kezelés!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. November 13. 21:02
Kamikaze!

Éveken keresztül  telente "túrtam" a méheket,
kísérleteztem a külömböző atkairtókkal.
Mindig,hangsúlyozom mindig találtam fiasitó családokat.
Októbertől-decemberig a családok kisebb, nagyobb hányada fiasit.
Véleményem,tapasztalatom szerint mindig a legtöbb atkája azoknak
a családoknak van,amelyek legtovább fiasitanak.
December végén gyakorlatilag szinte minden évben elindul a fiasitás.
Szerintem a szublimálásod rendben volt-ahogy írod is-csak a fiasitásos
családoknál nem hathatott.

Tisztelettel:Csányi Antal




Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. November 13. 22:13
Már régóta kerülgetem az ötletet, hát most megkérdezem: mi lenne, ha novembertől januárig, min. 3 hónapra valahogy lekorlátoznánk az anyát??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 14. 07:27
Nyáron a korlátozott anyákat leváltják. Ahogy Anti is írja az atkaprobléma oka az, hogy egy méhészetben mindig van fiasító család. Ha van fiasítás, akkor bölcsőhúzás is lehetséges, melyből ki is kelhet az anya. Viszont ha a fiasítás el van távolítva az anya korlátozásával egy időben, akkor a leváltás elvileg  nem lehetséges. Én azonban mondok mást a korlátozással szemben. Ahogy Anti, úgy én is a családtúrós fajtához tartozom. Én abból indultam ki, hogy a szakaszos kezelés helyett folyamatosan ható szert télen beadva elvileg ki lehetne irtani az atkát abban a 9 napban, amikor a fiast elvettük. Ez azonban egy papírlapos módszer esetében csak akkor működik, ha van néhány 20 fok feletti nap ebben az időben. Valószínűleg ekkor van olyan mozgás, hogy szétteríti a hatóanyagot a családban. Nem tudom, hogy a csorgatás által bevitt hatóanyag terítése mennyire hőmérsékletfüggő. Feltételezem, hogy egy 2-3 naponta elvégzett csorgatás jobb hatásfokú lehet a tartós hordozónál. Ha az oxálsav nem lassú, hanem tartós hatású,  akkor az szintén megoldás lehet. Azonban nem biztos, hogy az a megoldás kulcsa, hogy egy 90 százalék hatékonyságú szert ebben a fiasmentes időben minél többször adjunk, bár egészen biztosan nagyon sok méhcsaládnál lehetne atkamentes helyzetet előállítani. Az a teória, hogy egy kellően hosszú fiasmentes időben az atka az élete végéhez ér, szerintem hibás elképzelés. Én szintén azt tapasztaltam, hogy a napforduló után beindulnak az anyák. Az  öreg atkák ennek a fiasításnak a kikelése után pusztulnak el, mely a higiénikus aljon szépen nyomon követhető. Tehát az atka legalább annyi ideig él, amíg nem hoz létre szaporulatot. A pete lerakása rövidíti meg végzetesen az élethosszát. Ebből az következik, hogy a köztes időben kezelni kell, de nem biztos, hogy állományszinten ez elegendő is ahhoz, hogy minden család atkamentes legyen. Akkor viszont, ha másodszor is elvesszük a fiasítást, a kört mintegy be tudjuk zárni. Hiszen azok az atkák melyek a gyógyszer elől hosszú ideig el tudtak bújni, azok  előjönnek a fiasítás hívó szavára (illat, feromon), és vagy az ilyenkor is adott szer pusztítja el, vagy majd a zárt fias eltávolításával emeljük ki a családból. A dolognak csak elvi jelentősége van, hiszen csak nagyon kevés méhcsaládot lehet ilyen módon mentessé tenni, és az újrafertőződés valószínűsége nagyon nagy. Nekem azért volt olyan méhcsaládom, amelyik éveken át meg tudta tartani a mentességét efféle hókusz-pókusz nélkül is, de érdekes módon ezeket csak azért tartottam meg, mert nem tapasztaltam náluk atkahullást, de gyengeségük folytán termelésre alkalmatlanok voltak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. November 14. 11:28
Irido!

Nem olyan nagy hókuszpókusz a fiasitás mentesség elérése.
Öt éve "villázzuk" a fiasitást október 23.-a környékén.
Jelenleg 26 telephelyünk van,nem kevés méhcsalád és működik.
Munkatársaink egy nap -ilyenkor már rövidek a napok-
60-90 családot tudnak leszűkiteni és"kivillázni",az egyén ügyessége és a
változó mennyiségű fiasitás szabja meg a pontos mennyiséget
Idén 23.-a után "villáztunk",volt olyan telephely ahol
egy- két család és volt olyan is ahol 40-50% fiasitott.
Persze idén is bejött a késői sok fias egyenlő sok atka képlet.
Doktor úr idén a profiknál elmondta:az első javasolt atkairtási technológia
része volt a szeptemberi villázás,utána füst.
Kérdeztem miért nem népszerűsíti,miért nem írták le monitoring
által javasolt technológiák között,a válasz az volt,most mondtam el b... meg.


Meggyőződésem,hogy sokkal nagyobb a visszafertőződés mint eddig
gondoltuk.
Ugyanazt a kezelés sorozatot csináltuk végig minden telephelyen.
23 helyen sok atka volt idén(kétszer annyit kellett védekezni mint
előző években)egy-egy gyengébb, nagyon atkás család maradt év végére,
3 telephelyen viszont nagy százlékban legyöngültek a családok
ugyanolyan védekezés mellett, ezeken a helyeken 3x annyit védekeztünk
mint az előző években.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 14. 16:56
Anti!
A hókusz-pókusz nem a fiasítás mentességre vonatkozott, hanem az atka mentességre. A visszafertőződés alatt én azt értettem, hogy egy évvel később is mentes az adott család az atkától mindenféle kezelés nélkül. Az amitráz füst utáni hullást idéntől csak nagyon komoly kritikával szabad kezelni. Kontrollálni kell más szerrel. Én ki merem jelenteni, hogy  az országban már nagyon sok olyan méhészet van, ahol az amitráz Furettóban sem alkalmas az atka elleni védekezésre. Három éven belül pedig sehol sem lesz alkalmas. A villázós technológiátokkal teljesen egyetértek. Nektek jövőre is lesz méhetek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. November 15. 07:38
Doktor úr idén a profiknál elmondta:az első javasolt atkairtási technológia
része volt a szeptemberi villázás,utána füst.
Kérdeztem miért nem népszerűsíti,miért nem írták le monitoring
által javasolt technológiák között,a válasz az volt,most mondtam el b... meg.
Szia Anti!
A Dr. úr szeptember melyik részében javasolta a villázást?
Szeptember 27.-én átvizsgáltam a családjaimat (17), és 5-nél találtam fiast, nagyjából egy-két tenyérnyit 1, vagy 2 kereten. Ebből 4 család maradt, ahol október 25.-én is találtam egy kevés nyílt fiast. Valóban ezek voltak a legatkásabb családok. Ekkor telibe permeteztem őket tejsavas oldattal, és megszűnt a fiasítás.
Üdv: ata67
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. November 15. 09:11
Ata67!

Azt hiszem szeptember végi "villázást" javasoltak.
80-as évek végéről beszélünk.
Nem fontos az időpont, lényeg kevés fias legyen.
Ha így védekezett volna azóta mindenki,hány t-val
lett volna több méz az országban kb 30 év alatt?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 15. 09:36
Köszönöm a válaszaitokat. Azt hiszem nem kis kihívás lesz a következő néhány év.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. November 15. 10:36
Köszönöm Anti!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. November 18. 13:13
Szevasztok!
Gödöllőn végre sikerült beszereznem egy MiteGun2-t. Oxálsavat szublimálnék záró kezelésként (Mavrik-os csorgatás történt 1,5 hete, átlagosan 15db atka hullott), csak az időjárással kapcsolatban vannak aggályaim. Mindenképpen délelőtti órákban végezném a kezelést, jelenleg is napsütés van és 10-12 fok, viszont éjjelre lemegy 2-4 fok közé. Vagy ezen ne aggódjak, mert addigra rendeződik a "családi élet" odabent?? Szublimáltatok mostanában?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. November 20. 16:26
Szerdán a déli órákban elvégeztem az API-OX-os zárókezelést. Fiasítás már egyik családban sem volt, ezt még múlt héten, kirepülésre alkalmas napon ellenőriztem. Vizsgálat céljából két család alá tettem papírt (ezeket vizsgáltam október közepén is, amikor Varidollal végeztem füstölést). Ma néztem meg az eredményt (48 órával később), és mindkét családnál összesen két-két db atka hullott le. Méh hulla nem volt a papíron.  Úgy látszik, hogy az október közepén elvégezett két amitrázos füstölés jól lehozta az atkákat és azóta nem történt visszafertőződés. Akkor az első kezelésnél 100 felett hullott, a másodiknál 50 körül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 27. 08:15
QUQURIQ!!!

Kedves Méhész barátaim!

Az időjárás a sarkunkban lohol a mínuszokkal!
Szerény előre jelzéseim szerint, jövő hét kedd – szerda - csütörtökkel bezárólag meg kell csinálni a záró kezelést!!!
Akinek kevés a kaja, még gyorsan lehet kemény cukorlepényt főzni!
Nem elég főzni rá is kell tenni, ahol a fürt tartózkodik!!!
Már ugyan meg kellett volna a fészekszűkítést csinálni, de ha muszáj most sem késő.
Aki pincézni akar a záró kezelés után le lehet hordani a családokat.
Az idei atkás év miatt nagyon nagy a jelentősége!!!
A pincében az egér mentesítésről se feledkezzetek meg!

A méheit féltő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 03. 23:29
QUQURIQ!!!

Kedves Méhész társak!
Holnap az utolsó jó idő a záró kezelés elvégzéséhez.
Védő kesztyű, szemüveg, nélkülözhetetlen!
Aki nem biztos magában, hívja a szaktanácsadóját!
A gyógyszerek felhasználási dátumát is nézzétek meg.
A közeletekben lévő méhészeket is értesítsétek még reggel, hogy Ő is szánjon rá a kezelésre egy kis időt!!!

Szép napot, jó munkát!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 04. 12:07
Csak a kezdőknek szóló tanács:

Akármilyen jónak, enyhének tűnik az időjárás, füstöléses atkairtást senki ne alkalmazzon, mert a méhcsaládot nagyon felizgatja és akár végzetes is lehet számukra.

Tehát csak olyan szerekkel védekezzetek most, amit csurgatással is be lehet juttatni a családba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 04. 18:53
QUQURIQ!!!

Ma elvégeztem a záró kezelést!
Napon 14.8 C árnyékban 9.1 C
Dél tájban repültek a méhek, a kocsimon űritkezési nyomokat is láttam párat.
A fürt, egy kicsit laza volt.
A kontrol családoknál egyetlen egy atkát nem találtam.
Aki Mavrikkal védekezik, jól rázza fel a gyógyszert mert a sűrűsége miatt le is ülepedhet.
Még most is lehet szűkíteni, akinek muszáj!
Aki kevés élelemmel telelt be, egyúttal pótolni is lehet kemény főzött lepénnyel.
Már érdemes feltenni a kijáró védőket és a harkály elleni hálókat.
Innentől lehet számolni a téli nyugalom biztosítását!!!

A láb új hegyen settenkedő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. December 04. 19:43
Idézet
Aki Mavrikkal védekezik, jól rázza fel a gyógyszert mert a sűrűsége miatt le is ülepedhet.

A mavrik nem gyógyszer  ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 04. 20:19
QUQURIQ!!!

Hű de kötekedő ma ez a Bogaras!
Igaz, a Mavrik nem gyógyszer, egy atka ölő sem gyógyszer, mert az atka nem betegség, hanem egy élősködő!
Élősködő irtó vegyi készítmény!
Inkább a szövetségi javaslatra válaszoltál volna…, mint itt észt osztassz!

A Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 10. 12:47
Egy levelező listás beszélgetésen felmerült, hogy az oxálsavas atkairtásnak szublimálással vagy cukoroldattal csurgatva van kevesebb mellékhatása. Az alábbi választ írtam a felvetésre:
Idézet
Saját kísérletem és a nemzetközi tapasztalatok alapján állítom, hogy túlzó azoknak aggodalma, ellenérzése, akik oxálsav és cukor együttes használatát ellenzik.

A méznek, virágpornak, propolisznak, a méhek testanyagának és méhek lépjeinek szerves kémiai elemzése azt mutatja, hogy a méhek emésztőrendszerén minden keresztülmegy, amivel találkoznak életük során.
A kaptár anyagától a méhlegelő növényeinek váladékán(nektár, mézharmat, propolisz, pollen) keresztül, az itatóhelyek anyagáig minden átmegy a méhecskén, az is amit szeretnénk és az is amit nem szeretnénk.
Tehát a méhek sokezer olyan vegyülettel találkoznak, amit nem szeretünk vagy amit nem szeretnénk, de nagyon összetett mechanizmussal védekeznek a környezetből érkező káros hatások ellen. A lép anyaga nyeli el a legtöbb káros anyagot. A mézgyomor nemcsak a víz és a nektár szállításában valamint a méz érlelésében, hanem a készülő méz tisztításában is szerepet játszik. Az emésztőrendszer többi része is be van rendezkedve a káros hatások kivédésére.
A méhek környezetének természetes része a répacukor és az oxálsav is. Minden méz tartalmazza a répacukor két alkotó elemét a szőlőcukrot és a gyümölcscukrot, de tartalmaz egy csekély mennyiségű oxálsavat is.

Az oxálsav vizes oldata pH-1, tehát olyan erősen savas, mint az emberi gyomorsav.
A répacukor pH-ja 7 lenne, ha analitikai tisztaságú lenne, de ez sima gyári termék. A gyártás folyamatába vannak erősen lúgos szakaszok, de maga a kristályosítás is lúgos közegben történik.
A bolti kristálycukorból készült vizes oldat a felhasznált víz jellemzőitől függően általában pH 8-8.5 körül van.
Ha cukoroldathoz az előírt mennyiségű oxálsav dihidrátot hozzátesszük, akkor oldatunk pH 1 körüli savas értéket mutatja

Vajon mi áll közelebb a méhecske adottságaihoz, a pH 8.5-ös cukorszirup vagy a pH 1 körüli oxálsavas cukorszirup?

A méhek által gyűjtött nektárok pH értéke változó, de a legtöbb nektár édes savanykás, tehát savas. Mégpedig a hazai nektárok pH-ja 3-4 közötti.
Hasonlóan a hazai mézeink is magas savtartalommal bírnak. Még a lúgosnak tekintett repceméz is pH 4.2 - 4,5 körüli értéket mutat.
A méhek az álcák etetésére méhpempőt választanak ki. A méhpempő még a méznél is savasabb, pH 2.3 - 2.5 körül van.
(A varroa atka vidáman elviseli a méhpempő savasságát, hiszen amikor a sejtbe bebújik, pár napig hanyatt fekve a pempő felszínén úszik ő is, ahogy a méhecske álcája is.)

Mi az én tapasztalatom?
Végeztem kísérletet, ahol cukor nélkül és kétféle cukor koncentrációval készült oxálsavas oldattal kezeltem 15-15 méhcsaládot.
Méréseink szerint az oxálsav atkairtó hatása rövidebb ideig tart, ha nem használok cukrot.
A cukros oxálsavas oldat hatástartama egyértelműen jó, hiszen a kaptárfenéken még a 15. napon is több atkahulla volt a kezelt családoknál, mint a kontroll családoknál.
A kifejlett méhek elhullását nem tapasztaltam. 

Mi a szakirodalom tapasztalata?
Az én méréseimmel megegyező eredményeket olvastam. Az oxálsav hatástartamát növeli, ha nem tisztán oxálsavas vizet csurgatunk a méhekre, hanem oxálsavas cukorszirupot.

Mi az oka annak, hogy az oxálsavas cukoroldat hatékonyabb?
Egyszerű. Az oxálsavas oldatból az oxálsav kristályosodik. Az oxálsavkristályok gyorsabban lepörögnek a méhek testéről, ha nincs jelen a cukor, mint ragasztó anyag. 

Bekerül-e a méhek szervezetébe az oxálsav?
Ha egymás mellett van egy sima cukorszirup és az oxálsavas cukorszirup, akkor a méhek otthagyják az oxálsavas cukorszirupot, a magas savtartalom miatt.
A sima cukorszirupot, annak ellenére, hogy az enyhén lúgos kémhatású, tehát nem hasonlít a nektárra, felszippantják.

Bekerül-e a méhek emésztőrendszerébe az oxálsav, és ha bekerül, akkor ott hogyan viselkedik az oxálsav?
A méhek a kaptárban állandóan etetgetik és tisztogatják egymást. Ezek kiirthatatlan elemi ösztönök.
Nanetti nevű olasz kutató végzett izotópos vizsgálatot, hogy mennyi ideig található a méhek emésztőrendszerében oxálsav. Azt találta, hogy mind addig van az emésztőrendszerben oxálsav, amíg észlelhető annak az atkairtó hatása is.

Bármi a méhek gyomrába vagy a testük felületére kerül, az előbb utóbb végighalad az emésztőrendszerükön is. Így van ez az oxálsavval is.
Tehát nem azért kerül a méhek belébe az oxálsav, mert cukros vagy nem cukros oldattal visszük fel a méhek testére, hanem azért mert a méhek érintkeznek vele.
Bár nem olvastam rá szakirodalmi vizsgálati anyagot, de személy szerint én nem hiszem el, hogy a szublimálással bejuttatott oxálsav ne kerülne be a méhek emésztőrendszerébe.
Sőt feltételezésem szerint az oxálsav károsabb a méhekre szublimálással, hiszen azt a méheknek be kell lélegezniük. Továbbá a fiasításba is jobban bejut a szublimált oxálsav és az álca bőre vékony.
Nem hiszem, hogy a méhek trachearendszerének nagyon vékony sejtrétege az oxásav gőzétől nem károsodik.

Ha a kifejlett méhekre számottevő károsító hatása lenne az oxálsavas cukoroldatnak, akkor nemcsak nekem, hanem más használónak is tapasztalnia kellett volna elhullást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 10. 13:04
Geddekas!

Tetszik a cikked a MÉHÉSZET szaklapban.
"Atkával a varroa ellen...."
Jó.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 10. 13:44
Bár ígéretes, de még csak egy kísérleti szakaszban levő módszer. Azt hiszem a rakodókasokban ki is fogom próbálni Philip Chandler módszerét. Most be kell szereznem több zsák faforgácsot és tavaszig komposztálnom kell kint az erdőben. Aztán tavasszal beállítok legalább 20 rakodókast erre a módszerre és figyelem egész évben az atkanépesség létszámváltozását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 11. 07:11
Sziasztok!

Az időkép szerint szombaton akár 13 fok is lehet és napsütés! Szerintem ez egy utolsó esély annak (nekem is) aki még nem végezte el a zárókezelést. Mi a véleményetek?

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. December 12. 10:34
Merjünk még oxálsavval csurgatni?????????????????????
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 12. 13:56
Holnap alkalmas lehet rá az idő!
Én már elvégeztem a záró kezelést apioxal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. December 12. 17:14
Hát nem tudom. Holnap 11 fokot mondanak hozzánk, de ma is szinte csak egy másfél órára volt jó idő.
Felzaklatom őket kirepülnek aztán nem érnek vissza meg aztán nem kis idő végigcsurgatni az állományt. Nem tudom mit csináljak. félek belekezdeni
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 12. 18:07
Lesz még jó idő!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 12. 18:08
Kitin!
Félj is!
Amelyik méhcsalád nyugodt, szépen van méze kár piszkálni.
Inkább legyen 5-10 atkád, annak is a fele a természetes úton elpusztul, mint egy komoly veszteséged, mert a hajnali fagy a legveszélyesebb.
A kezelés után nem tudnak ismét fürtbe húzódni, és emiatt a laza léputcák védtelenek a hideg ellen.
Az Oxál sav szerintem veszélyesebb mint a Perizin ebben az időszakban, viszont ezt mindenki maga döntse el mit csinál.
Ha jók a méheid, ne piszkáld őket.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. December 12. 20:43
Köszönöm Attila!
Inkább nem zargatom őket!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. December 19. 07:40
Egyetlen olyan szer van, ami számításba jöhet, az a hangyasav (talán még a tejsav). Nagyon nagy kérdés, hogy a mi klímánkon ez elégséges védelmet képes-e biztosítani ? Nagyon reménykedtem a MAQS-ben, itthon Apistonik néven lehet kapni. Ez egy gél formulációs hangyasav. Zombee próbálta, és azt írta, hogy nem volt jó. Igazából egy elképesztő dolog miatt.Ha jól emlékszem azt írta , hogy a   gyártó azt mondja, ha sérül a gél külső burkolata , akkor nem működik.

Irido, áthozom ide a hozzászólásod egy részletét, jobb helyen van itt.
Bemásolom ide a tapasztalatom inkább, mert ugyan "nem volt jó" használni, de az atkát írtotta, azzal nem volt baj.
Anno ezt írtam a méhészfórumra:
A MAQS harmadik generációját (itthoni Apistonik) tavaly használtam a gyártó által javasolt módon, hőmérsékleti tartományban. A növényi géltől szabályozottabb kipárolgást vártam, de az első három napban a hatóanyag nagy részét leadta, amely dózis a méhcsaládot sokkolja, a betételtől kezdve sírnak. A korábban használt párologtatóimnál nem volt anyaveszteség, ennél a kezelésnél azonban sajnos több is volt, egy családom kiköltözött a kaptár oldalára... A gyártó általában azzal hárít, hogy megsérülhetett a vékony papírbevonat, amibe a gél van csomagolva, vagy biztosan nem volt megfelelően nyitott a kijáró, ekkor előfordulhatnak az általam is tapasztaltak. Aki már használta, az tudja, hogy két csíkot csomagolnak egybe, amelyek összetapadnak, állás során nedvesednek is valamennyit, macerás épségben szétválasztani őket, hogy ne sérüljön a csomagolóanyag.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 19. 08:13
Köszönöm zombee. Szándékomban volt a pontos tájékoztatás adása, de nem volt időm visszakeresni a konkrét hozzászólásodat. Azt hiszem a lényegben nem tévedtem. Nem az lenne a megoldás, ha egyesével csomagolnák ? Remélem nem fogalmaztam félre, hiszen ezen van a lényeg: elvileg a mi klímánkon is van működőképes hangyasavas alternatíva (lehet, hogy a Nassenheider párologtató is jó, csak még nem olvastunk róla beszámolót). Egész egyszerűen egy banális hiba miatt nem tudjuk használni. Apropó : hőmérsékleti tartomány :ezt találtam:
http://vernalis.hu/publikaciok/36_apistonik_termekismertetu.pdf
Tehát a gond az, hogy nyáron, akác után nem ajánlatos használni, vagy tavasszal, vagy ősszel van rá megfelelő hőmérséklet. Félő, hogy az általam felvetett probléma megoldására nem alkalmas: két téli kezelés között félúton alkalmazni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 19. 13:24
1980-as évek elején már elvégezték a magyar méhészek és állatorvosok azokat a szakszerű vizsgálatokat, aminek alapján kimondhatták és ki is mondták, hogy hangyasavas atkairtás a hazai időjárási viszonyok miatt csak nagyon korlátozott mértékben használható.

Hangyasavas párologtatást csak tavasszal és ősszel használjunk, de akkor se pontosan kiszámítható a hatása, mert ha a párologtató nem a méhek által klimatizált térbe, tehát nem a fészekbe kerül hanem azon kívülre, akkor bizony a párolgás nem egyenletes és ezért az atkairtó hatás és a méhekre való károsító hatás is kiszámíthatatlanná válik.
Miért?
Magyarországon általánosan 20-25 mm vastag faanyagból készülnek a kaptárok és duplafalú kaptárok szinte  nincsenek, sőt műanyag kaptár sincs sok. A nap állásszöge olyan kedvező, hogy egyenletes napos időben akár októberben is kialakulhat a kaptárfal belső felületén 50 C fok feletti hőmérséklet. Természetesen a fészekben a hőmérsékletet és a páratartalmat, meg a levegő cseréjét szabályozzák, de a fészken kívüli tér hőmérséklete az a külső hőmérséklettől és a napsütés miatti falfelmelegedéstől függően, akár 50 C fok fölé is mehet.

Márpedig ha a hangyasavas párologtató véletlenül a fészken kívülre kerül, akkor az erőteljes párolgás miatt túladagolás történhet és a Zombee által leírt mérgezéses tünetek következnek be. Zombee nem írta, mert valószínűleg nem tudta mérni vagy nem gondolt rá, hogy mérni kellene, de ilyen esetekben a nyitott fias és a pete is károsodik. A károsodás mértéke a hangyasav túladagolásának mértékétől és időtartamától függ. 

Nem véletlen, hogy az oxálsavas atkairtás sokkal elterjedtebb, mint a hangyasavas, hiszen az oxálsav a kaptárban uralkodó legszélsőségesebb körülmények között sem tud párologni, ugyanakkor az atkairtó hatása kifejezetten jó akár szublimálással (hevítéssel) akár permetezéssel, akár cukros-vizes oldattal juttatjuk be a méhcsaládba.

A varroa atka pusztítására használt peszticidek (amitráz, taufluvalinát, kumafosz) méheket károsító hatása nagy és már sokan és sokat írtak erről, de még a legműveltebb méhészek se nagyon veszik ezt figyelembe, ugyanakkor a szerves savak alkalmazásától oktalanul félnek, holott a szerves savaknak a méheket károsító hatása rendes alkalmazás mellett nagyon csekély. Egyetlen károsító hatással kell számolni, a savós fiasításban mértek nem több, mint 5 %-os pusztulást.

A méhészek nem veszik figyelembe, hogy a szerves savak nyom nélkül eltűnnek a kaptárból és a kaptártermékekből, ugyanakkor peszticidek nem bomlanak le maradék nélkül és hosszan tartóan károsítják a méhcsaládot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 19. 17:28
Geddekas!
Napraforgó pörgetés után ha közvetlen szeretnék csurgatni oxálsavval, kell valamilyen kockázattal számolni?
Nem ritka ez idő tájt a 35-40 fok meleg. Nem kell tartani nagyobb elhullástól?
Ha nincs bőséges hordás szotyiból az anyákat nem szorítja ki a méz, így nagy lehet a fias terjedelme! Nem károsodik a hő hatásra?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 19. 18:08
Az oxálsav nem hangyasav. Az oxálsav nem lehet párologtatni. Nem tud párologni csak szublimálni, de a szublimálás hőfoka 159 C fok. Ilyen hőfok a képtárban csak tűzzel vagy izzítással keletkezik.

Biológiai hatástartományban (nulla és 60 C fok között) az oxálsav hatása nem hőfok hanem koncentráció függő. A hatásnak viszont van egy másik tényezője. Annál hatékonyabb, minél szorosabb, tömöttebb a fészek. Ezért hatékonyabb ősszel, mikor már fürtbe húzódnak éjszakára sőt nappal is valamennyire.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 19. 18:26
Arra gondoltam, hogy jövőre atka gyérítés céljából napraforgó pörgetés után közvetlen oxálozok egyszer, majd Novemberben még egyszer!
Persze csak ha indokolt mint idén(atkainvázió)!
Nagyon olcsó és hatásos megoldásnak tartom!
Én akác után nem használok atkairtó szert, amit persze nem tartok jónak!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 19. 18:55
Repce előtt az illóolajos párologtatás atka ellen állítólag hasznos Hegedűs doktor úr szerint.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 20. 11:46
 Környezetterhelési monitoring vizsgálat 2013-2014.


Az elmúlt költségvetési időszakban elvégzett munkánk segítségével újabb adatokat találtunk arra, hogy, hogy a hazai méhészetekben tapasztalt pusztulások kivédéséhez alapvetően a megnövekedett méhsűrűség és az ezzel összefüggésben lévő méhegészségügyi kérdések állnak. A 2013-2014. telén tapasztalt méhveszteségeket viszont az említetteken túl a betárolt élelem rossz minősége és bizonyos esetekben a kaptárakban alkalmazott gyógyszerek nem várt mellékhatásai is okozhatták.
A magas méhsűrűségi adatok mellett idén, az atkák létszámának exponenciális növekedésével megnőtt a jelentősége az egységes védekezési gyakorlatnak. Ezeknek a védelmi megoldásoknak segítségével őszre egyes területeken sikerült elérni, hogy a hazai méhállományok egy részében csökkenjen az atkák létszáma, más területeken viszont az atkák korai elszaporodásának következtében meglepetésszerű legyengülések, sok esetben családpusztulások következtek be már 2014 augusztusában és szeptemberében. A kudarcok okainak tisztázása érdekében vizsgáltuk és továbbra is vizsgálni fogjuk az alkalmazott védelmi technológiát, valamint a felhasznált készítmények minőségét is.
Az elvégzett kémiai analitikai vizsgálatok ismételten rámutattak arra, hogy egyes esetekben mekkora jelentősége lehet a viasz importtal hazánkba bekerülő műlépek szennyezettségének, amit csak fokoznak az évek során felhasznált atkaölő szerek és a növényvédelmi tevékenység által használt vegyületek kaptárakba történő bejutása.
Az idén is folytattuk a hatósággal és a növényvédelmi szakemberekkel közösen elvégzett mintavételezési kampányunkat. A hosszú évek alatt elvégzett munkánk eredményeként elmondható, hogy bizonyos kultúrákban (ld. repce), előrelépés tapasztalható a növényvédelmi fegyelem kérdésében. Sajnos a gyümölcs kultúrákban ugyanezt a kedvező tendenciát nem látjuk, de az már körvonalazódik, hogy a kitűzött cél érdekében mely földrajzi területekre koncentráljuk a további mintavételeket.
Befejeztük egyes 2013. évben megkezdett mérgezési esetek végső értékékelését, minek következtében elmondható, hogy pl. az Egyházaskozár térségében tapasztalt súlyos legyengülés mögött több hatóanyagnak (köztük a csávázószerként alkalmazott neonikotinoidoknak, valamint az április második felében kijuttatott egyéb permetszereknek) együttes hatását lehetett tapasztalni. A neonikotinoidoknak a növények virágzataiban történő megjelenése viszont függ a növények fejlődési gyorsaságától, a csapadékviszonyok alakulásától.
Az idei esztendő negatív szenzációjának számít az a mérgezés sorozat, amelynek kapcsán egy, a méhekre nem jelölésköteles hatóanyagnak a méhekre kifejezetten kockázatos másik hatóanyaggal való szennyeződése történt meg. Az eset kapcsán károsodott több, mint ötven méhészet ügyének felkarolásával Egyesületünk igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottak számára.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által a méhegészségügyi, környezetterhelési monitoring vizsgálatok terén 2013-14 költségvetési évben elvégzett munkájának eredményei alapján el kell mondani, hogy a hazai méhsűrűségi adatok ismeretében mindent el kell követni annak érdekében, hogy a méhészetekben tapasztalt kórtani helyzet javuljon, ugyanis ez a záloga annak, hogy az ágazat meg tudjon felelni az elkövetkezendő években jelentkező újabb kihívásoknak.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 20. 18:54
Nocsak nocsak!

Ez is van benne!
"Befejeztük egyes 2013. évben megkezdett mérgezési esetek végső értékékelését, minek következtében elmondható, hogy pl. az Egyházaskozár térségében tapasztalt súlyos legyengülés mögött több hatóanyagnak (köztük a csávázószerként alkalmazott neonikotinoidoknak, valamint az április második felében kijuttatott egyéb permetszereknek) együttes hatását lehetett tapasztalni. A neonikotinoidoknak a növények virágzataiban történő megjelenése viszont függ a növények fejlődési gyorsaságától, a csapadékviszonyok alakulásától."
Még nemrégen az IB most már ELNÖKSÉG (Huhúú) újság címoldalán reklámozták a csávázó szereket.
Vagy rosszul emlékszem? Pedig, hogy tagadták, hogy "Magyarországon nem mutatható ki összefüggés a csávázó szerek, és a méhpusztulások között."
Így kerülnek azok csávába akik ezt állították?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 12:11
Nem olvastam még át alaposan a monitoring jelentést, de amit olvastam abból is látható, hogy tele van ellentmondással. Ennek oka szerintem, hogy most már nem egyedül Tóth Péter gondolatai tükröződnek benne.

Az egyházaskozári eset összetettségére én hívtam fel a figyelmet. Tóth Péter első felindulásban egyértelműen azt állította, hogy a neonikotinoidoknak semmi szerepe nem lehet az eseményekben, hanem a méhész hibája és a borsó permetezése okozta a méhállomány részleges pusztulását. Az persze nem zavarta Tóth Pétert, hogy a borsópermetezés a nagy pusztulás előtt egy hónappal történt. Aztán amikor felhívtam a figyelmet az ellentmondásokra, akkor részletesebben kezdték vizsgálni a történteket és lám az újabb monitoring jelentésben kénytelenek voltak beismerni a neonikotinoidok károsító hatását is.

Bizonyos helyeken a monitoring jelentés nem jelentés, hanem idézőjelbe tett "vitaanyag", vagyis a mondatok stílusa alapján nagy valószínűséggel Tóth Péter mószerolja benne azokat, akiknek nem tetszik az Ő álláspontja. Azt viszont nem értem, hogy akkor meg miért nem egy név szerepel szerkesztőként és miért egyenrangú felelősként szerepel az jelentés elején Dr. Csaba György Tóth Péterrel.

A monitoring jelentés továbbra se tartalmazza azokat a kritériumokat, amiknek megléte fontos lenne, pl. a mintavételnek és a minták elemzésének dokumentációját, hogy meg lehessen állapítani milyen pontosságú milyen hitelességű az értékelés. Ugyanakkor a mostani jelentés vagdalkozó véleményt fogalmaz meg azokra a szakemberekre, akik kritizálták a korábbi monitoring jelentéseket és megemlítették, hogy szintén nem volt a monitoring módszertana pontosan dokumentálva.

Miért fontos a módszertan? A helyes módszertan rávilágít az előzményekre is. Egyszerű hasonlattal megvilágítom miért fontosak az előzmények. Agyvérzéssel bekerül egy ember kórházba. Bárki beláthatja, hogy egy agyvérzésnek bűncselekménytől kezdve számos betegségen keresztül rendkívül sok oka lehet. A gyógyítás sikere nagyban függ attól, hogy mi volt az ok. Ha egy tartós magas-vérnyomás, akkor természetesen másképp lehet sikeresen gyógyítani a beteget, mintha egy fertőzés okozta lázas állapot vagy egy tompa sérülés.

Majd még visszatérek a mostani monitoring jelentés érdekességeire, ugyanis érdekel az, hogy a múlt évihez képesti létszámnövekedés milyen változást hozott a monitoring munkában.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 14:58
Az egyházaskozári esetnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az a méhészet 20 év alatt talán egyszer kapott Fumagillint. Én váltig állítom, hogy a neonikotinoid mérgezésre a Nosema hajlamosít, nem fordítva. A sérült bélfalon keresztül akadálytalanul tud felszívódni a szer. Régebben is írtam, hogy egy gombaölős permetezésről viszont el tudom képzelni, hogy hajlamosit Nosemára. Szóval gombaölő, Nosema, neonikotinoid  sorrendet minden további nélkül el tudok képzelni. Egy neonikotinoid miatt kialakult Nosemat már sokkal kevésbé, pláne úgy, hogy a népeltűnéssel egy időben ki lehet mutatni a súlyos Nosémát. Ahhoz egy-két hétre szükség van, hogy erre a szintre felszaporodjon. Az a helyes eljárás szerintem, ha a neonikotinoid mérgezés gyanús eseteknél tisztázásra kerül az, hogy a méhek mikor kaptak utoljára Fumagillint. Mondjuk öt hónap az már olyan mintha nem is kaptak volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 17:24
Soha nem szabad az okot összekeverni az okozattal.

A Nosema nem tud betegséget okozni, ha a peritrófikus hártya egészséges. A Nosema spóra nem tudja lebontani a peritrófikus hártyát. Ha viszont bármilyen ok miatt sérült a peritrófikus hártya képződése, mérgezés, éhezés miatt, akkor támad a Nosema.

A Nosema mindig következmény, soha nem kiváltó ok. Ez az egyházaskozári esetre is igaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 18:05
gededkas4
Egyezzünk meg abban, hogy Te nem ismered a Nosema ceranaet, csak az apist.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 21. 19:02
Sziasztok!
Nem akarok ebbe a meccsbe tudományos módon beszállni.
Megjegyzésem viszont van.
A méhész személyes jó barátom, ismerem az esetet az elejétől fogva.
A tavalyi monitoring kis könyv címlapján az ő méhecskéje van.
Még a napraforgó el sem kezdett virágozni és már komoly kára volt.
Természetesen az "ellenzéknek" is vannak szakemberei, nem csak az OMME mondja meg a frankót!
Nem virágzik a szotyi, mégis járják a levél fonákját?
Gyertek el Szekszárdra a Tavaszváró Méhésznapra és megtapasztalhatjátok, hogy az OMME szakmai stábján túl is van élet, na meg guttációs cseppecskék tele neonikotinodokkal, ami a nap hatására felszárad mire kiérkezik a monitoring csapat.
Röhej a köbön.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 20:01
Iridó!

Egyezzünk meg abban, hogy a Nosema ceranae és a Nosema apis fajtestvérek. Mind a kettőre igaz, hogy hibátlan peritrófikus hártya esetén nem tudja megtámadni a bélfalat, mert nincs mibe beakasztani a horgocskáját. Márpedig ha nem jut el a bélfalig a kórokozó, akkor betegséget sem tud okozni.

Életemben még nem kezeltem a méheimet fumagilinnel és eddig még sem én, sem a vásárlóim nem panaszkodtak, hogy a méheim nozémásak lettek volna. Persze ha a méheimet intenzíven vegyszerezett környezetben tartanám, akkor nem úsznám meg a méhészkedést fumagilin nélkül és biztosan az én méheim is nozémásak lennének.

Sajnos az egyházaskozári méhész intenzíven kemizált területen méhészkedik és nincs is hova menekülnie, ezért nála bármikor előfordulhat kisebb nagyobb, rövidebb-hosszabb ideig tartó mérgezés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 20:32
Laci!
Ez egy spanyol szerzőtől származó spóravizsgálati eredmény. A nyolcmillió spóra valamilyen módon előállítódik. Egyébként utaltam arra, hogy elképzelhetőnek tartom a gombaölőszer miatti Nosema felszaporodást.
Más: most olvasgatom a Tóth Péter féle monitoring vizsgálatokat. A vándoratkák kapcsán véleményem szerint teljes tévedésben van. A Biowarral előkezelt és 5600 db leesett atka utáni füstölés hatására lepotyogó 9000  atka egészen egyszerűen annak a magyarázata, hogy a tartós hordozó hatóanyag leadása nem elegendő az amitráztoleráns atkák elpusztításához. A füstöléskor bejuttatott nagyobb mennyiségű hatóanyag elegendő volt az atkák elpusztításához. Néhány év, és az sem lesz elég.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 21. 20:40
Teljesen egyetértek! A napraforgó utáni furettós sorozatfüstölés végére az ellenőrző lapokon 10 körülire csökkent a hullott atkaszám a kaptáraimban. Igazából a meglepést az oxálsavas szublimálás hozta, mivel nem nagyon hiszek abban, hogy egy hónap alatt annyi "vándoratkám" került volna szinte egyöntetűen a méhesbe, hogy a szublimálástól számított 5. napon már 250 lehullott atkát számolhattam.... Nagyon fogy az időnk az amitrázzal kapcsolatban!! Jövő szezonban már teljesen az eddigiektől eltérő technológiát kell alkalmaznom!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 20:50
Előállítódik, előállítódik, de ez a méhállomány - ahonnan a grafikon származik - vajon milyen kémiai szereknek van kitéve?

A tartós hordozós peszticides atkairtásról a mindennapi tapasztalatom az, hogy mint minden csoda, úgy ennek a hatása is 3 napig tart. Ezt nem szokta nekem senki elhinni, pedig így van. Az amitráz tartalmú is elveszíti a hatását és a többi is. Mind más ok miatt, de elveszíti. Miért is ne veszítené el? Hosszú lenne az okokat leírni, de a tapasztalat azonos, vagy a tartós hordozóval van a baj, vagy a kémiai anyag viselkedésével. Ezek a dolgok még nagyon gyerekcipőben járnak, mert nincs elég idő és pénz a kikutatásukra. Nehogy azt hidd, hogy olyan komoly kutatást végez a Bayer cég a méhészeti piacra kidobott termékeibe. Ez pici piac, érjük be pici kutatással pici fejlesztéssel. Nagyobb profitot ígérő piacra gondosabban rákészülnek. De a többi cég se különb. Épp csak a sarlatánság látszatát igyekeznek elkerülni.

Pedig a méhecske a megporzó munkája miatt fontos jószág a mezőgazdaság számára, sőt valójában fontosabb, mint számunkra. Ezt Kaliforniában érzik, de nálunk még nem.

De visszatérve a lényegre. A méhészek napi tapasztalatait és módszereit ha szakszerűen kiértékeli egy szakember csoport, akkor sok esetben lényegesebb információkhoz juthat, mint amivel az atkairtó szerek gyártói érvelnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 21:52
Ezek a dolgok még nagyon gyerekcipőben járnak, mert nincs elég idő és pénz a kikutatásukra. Nehogy azt hidd, hogy olyan komoly kutatást végez a Bayer cég a méhészeti piacra kidobott termékeibe. Ez pici piac, érjük be pici kutatással pici fejlesztéssel. Nagyobb profitot ígérő piacra gondosabban rákészülnek. De a többi cég se különb. Épp csak a sarlatánság látszatát igyekeznek elkerülni.


Na látod ! A fenti gondolataiddal teljes mértékben egyetértek!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 22:07
Ami viszont nagyon rossz hír, hogy a Tóth Péter anyagában hangyasav hazai klímán történő alkalmazásával kapcsolatosan, velem ellentétben vannak tapasztalatai. Sajnos rosszak. Abban teljesen egyetértek vele, hogy a jövőben nagy szükségünk lenne rá.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. December 22. 18:57
Én még nem próbáltam ki a hangyasavat, a gyakorlottabbaktól kérdezném: ha a h.sav párologtató edényt az optimális hőmérsékleten tartom a kaptár belső hőmérsékletétől függetlenül, így a hatóanyag időben egyenletesen oszlatható el a kaptárban, akkor a nem kívánt mellékhatások jelentkeznének-e?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. December 23. 00:37
SzabyPDA!

Ezt írod.
"Nagyon fogy az időnk az amitrázzal kapcsolatban!!
Jövő szezonban már teljesen az eddigiektől eltérő technológiát kell alkalmaznom!"
Elviekben egyetértek veled.
Most már csak az a kérdés mi legyen az eddigiektől eltérő technológia?

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 17:40
Én a következőn gondolkodom:
- Akác előtt 10 nappal egy keretre zárnám az anyát úgy, hogy a keretet betenném egy anyarácsos kalitkába.
- A nyitott fiasokat mind elvenném, a termelő családoknál 6-7 keretpár fedett fias maradna.
- Akác előtt kapna egy oxálsavas szublimálást a család, ezzel egyidejűleg az anyát kiengedném.
- A telepetézett keretet lehet, hogy kiolvasztanám, mert ez valószínűleg tele van atkával.
- Az anya zárkázásakor elvett nyitott fias keretekkel, és a rajtuk ülő néppel szaporítmányt készítek, anyabölcsőt kapnak. Mire az új anya bepárzik, és elkezd petézni, lassan kikel a régi fiasítás. Ekkor kapnak egy oxálsav szublimálást.
- Így, egy viszonylag lecsökkent fiasítás mellett nagy hatékonyságot várok a szublimálástól.

Mi a véleményetek egy ilyen védekezési stratégiáról?

Szeptemberben védekeztem hangyasavval. Naponta vittem be 10-15 ml hangyasavat konyhai törlőkendőre. Anyavesztésem nem volt. Bemásolom a hangyasav és a Tac-Tic váltásakor számolt atkahullást. 10 családnál számoltam rendszeresen. A szeptember 27.-i számolás volt az utolsó hangyasavas kezelés. Szeptember 10.-től naponta fecskendeztem be a 10-15 ml hangyasavat. Ezt hét alkalommal ismételtem. Szeptember 19.-től három naponta kapták a hangyasavat még 4 alkalommal. Látszik, hogy amikor amitrázzal föstöltem, akkor több családnál majdnem 10-szeres atka potyogott. Igaz, hogy a két kezelés között eltelt 10 nap. Kár, hogy nem füstöltem egyet közvetlenül a hangyasavas sorozat után, mert akkor össze lehetne hasonlítani a két szer hatékonyságát. Nyáron 17 családom volt. Kevés családszám mellett én látok fantáziát abban, hogy kísérletezzünk a hangyasavval.
Nyáron is használtam három alkalommal a hangyasavat 30 fok alatti hőmérsékleten. A méhek utálják, de elviselik. A fém alkatrészeket erősen korrodálja.


HS.   TacTic
szept.. 27   okt.. 8
10   24
12   16
8   100
43   61
2   16
8   5
0   23
4   34
12   12
0   0
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 23. 20:07
A szerves savak, hangyasav, oxálsav, tejsav mellékhatása, hogy a nyitott fiasításban minimális veszteséget okoz. Ezért, ha a méhcsaládnál kevés a fias vagy nincs, akkor természetesen ez a mellékhatás nem jelentkezik.

Az oxálsavas szublimálás ugyanolyan rövid hatástartamú, mint az amitrázos furettózás. Nem értem, hogy miért nem az egyszerűbb csurgatásos módszert választod?

A hangyasav atkairtó hatása erősen hőmérséklet függő.
A hangyasav valóban erősen korrodálja a fém alkatrészeket a kaptárban, míg az oxálsav és a tejsav nem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 20:36
Nyáron, amikor a kaptár minden lépén szétterülnek a méhek, szerintem nem jut el a csurgatott oxálsav mindenhova. Nem tudom elképzelni sem, hogyan tudnám a léputcánként 5 ml oxálsavas oldatot egyenletesen elosztani 3 fiók 30 lépén. (Májusról beszélünk, akác előtti állapotról.) A telelőfürtben könnyen továbbadják egymásnak érintkezés által a hatóanyagot. A szublimált oxálsav szerintem jobban szétterül. Hozzáteszem, hogy eddigi kísérleteim a pipaszenes szublimálásban merültek ki, és nem is sikerült valami jól..., de meg fogom oldani. Ettől függetlenül kipróbálom majd a csorgatást is, aztán összehasonlítom az eredményt.
Használtam tejsavas oldatot is csurgatva, és spriccelve. Megfigyeltem fiasítás károsító hatást is. Az atka ellen kevésbé volt hatékony, mint a hangyasav.
Szerintem az évközbeni rövid fiasításmentes állapot beiktatásában vannak lehetőségek. Ekkor célzott támadást intézni az atkák ellen, ezzel azt is elérjük, hogy kevés kémiai szert viszünk a kaptárakba. Lehet, hogy emiatt valamennyi mézről is le kell mondani, de ez a családok egészségi állapotában talán megtérül.
Az egyik cikkben a Méhészetben azt írta a méhész, hogy 10 műlépre zárja az anyát akár előtt. Egy ilyen állapotot is remekül ki lehet használni az atkairtásra.
Én a mostani akácnál kipróbáltam, hogy 7 műlépet, és 3 fiasításra alkalmas lépre zártam az anyát úgy, hogy alátettem egy teljes fiók fedett fiast. Két  anyarácsot használtam a "Bertalan" módszer szerint. Az Yvett ciklon miatt ez most nem jött be, de ez nem a módszer hibája volt, hanem a rendkívüli időjárásé.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 21:11
Bocs, valótlant írtam az előbb a 2014. December 23. 17:40 órakor írt hsz.-ben.
Azt írtam, hogy a két kezelés között volt 10 nap szünet. (Nem vettem észre, hogy a csúszka az Excel táblázatban nem az elején van, ezért nem láttam az adatokat.)
Megtaláltam a feljegyzéseimben, hogy közvetlenül a hangyasavas sorozat után füstöltem Tac-Ticcal, és van összehasonlítási alapom.

szept.. 27   szept.. 28   szept.. 29   szept.. 30
   7   200   200
12   150   140   11
8   62   43   18
43   250   234   33
   3   41   4
   4   150   190
   2   150   33
   5   100   60
12   100   91   26
   33   100   13

Tac-Tic füst volt 4 családnál 27.-én.   Tac-Tic füst a többi családnál 28.-án, ahol tegnap nem volt.   
Láthatóak a számokból, hogy a hangyasav rengeteg atkát életbe hagyott. Az amitrázos füst igazi csapásmérés volt.
Hogy miért tudott így felszaporodni az atka, arról van egy véleményem. Amitrázos papírcsíkot használtam júlisu utolsó hetétől három héten át. Alig hullott atka (pedig volt, mint később kiderült). Ez az AMPCS összesítésem három hét után:
Összesítés
36
10
12
21
9
9
11
19
9
7

Az AMPCS-os atkairtás egyszerűen hatástalan volt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 23. 21:18
SzabyPDA!

Ezt írod.
"Nagyon fogy az időnk az amitrázzal kapcsolatban!!
Jövő szezonban már teljesen az eddigiektől eltérő technológiát kell alkalmaznom!"
Elviekben egyetértek veled.
Most már csak az a kérdés mi legyen az eddigiektől eltérő technológia?

Csányi Antal

Egyenlőre addig jutottam, hogy az általad használt októberi fiasítás-villázást mindenképpen bevezetem a saját technológiámba, a fiasítás-mentes családokat pedig perizinnel, vagy oxálsavval kezelem közvetlenül utána. Igazából az év közbeni védekezési módszert kell nagyon alaposan megfontolni ezentúl. Fiasítással rendelkező családokat nincs értelme oxálsavval csorgatni, a szublimálásnak sincs sok értelme, hiszen a fiasításban megbúvó atkák miatt itt is "sorozatkezelést" kellene végezni, az pedig garantáltan káros lenne a méhekre is. Saját tapasztalatom szerint a timol se játék, egy váratlanabb felmelegedés esetén csodálatos csendes rablás alakul ki pillanatok alatt az azonos illatban áradozó kaptársorokon... A Mavrik-os fluvalinátos csorgatás hatásos lehetne, viszont itt a nemkívánt szermaradvány-értékek miatt dől a terv.
ata67 anya korlátozó módszere akác előtt elgondolkodtató, viszont itt a legszűkebb az idő, mint keresztmetszet a méhesben, akác előtt épp elég a jelenlegi majd 160 családot rendezni, nincs idő játszani az anya ilyen mértékű keresésére, korlátozására. Viszont az ötlet, az elgondolás jó.
Az akác utáni furettos sorozatfüstölés szerintem mindenképpen maradni fog a technológiában, viszont jóval nagyobb fentartással, 50-60% aljdeszka vizsgálattal alátámasztva állomány szinten!
Egyenlőre itt tartok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. December 23. 21:19
Ata67!

Ne haragudj,de nem értem a atkaírtásod táblázatát.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 21:28
Anti!
El vannak csúszva kissé az oszlopok. Sajnos így menti el az írást a rendszer.
4 nap adatai láthatóak. A számok közti szünetek tagolják az egyes napok méréseit. Van ahol 4 szám látszik egy sorban, van ahol 3. A vízszintes sorok az egy családhoz tartozó mérést mutatják 3, vagy 4 napon keresztül.

- A szeptemberi fiasítás kivillázásánál szerintem az atkák kimásznak a sejtből, és új helyet igyekeznek keresni maguknak. Hegedűs Doki a fias lépek lefagyasztását javasolta. Persze ez kis családszámnál működik.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 21:54
Anti!
Rájöttem, hogy képként is tudom csatolni. Így már minden látszik.
Tehát ez a kép azt mutatja, hogy a hangyasav igen sok atkát életben hagyott.
A hangyasavnál egy-egy napra azért van két oszlop, mert az elején olyan "rendes gyerek" voltam, hogy reggel is számoltam, meg este is... :) Féltem, hogy az atkáimat ellopják a hangyák, vagy elfújja a szél, és nem tudom megszámolni őket.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. December 23. 22:30
Ata67!

Értékes lehet még ez a pontos munkád.
Az  5-ös családot ellenőrizd le holnap,mert annál nagyon kevés atka
esett le a többihez képest,valószínű végig volt fiasa.
A többit is kezelheted,ha gondolod,mert jó idő lesz.
Több reagálásra nincs erőm,mert tegnap sokáig fent voltam Veszti miatt.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. December 23. 22:53
Akinek jó napraforgó hordása van, nála a végén úgy kiszorítják az anyát, hogy csak néhány keretben van tenyérnyi fiasítás. Akkor érdemes odavágni az atkának, persze pergetés után.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 23. 23:33
QUQURIQ!!!

Minél tovább nyílnak a napraforgó táblák, (folyamatos táblánkénti nyílás) annál több atkára lehet számítani.
Ráadásul, még ha zsúfolt is a méhlegelő!
A szakaszos virágzás eltarthat akár egy hónapig is! Volt olyan év, amikor a kezdő virágzású táblára mentem, és az utoljára virágzó tábla 15 cm –es volt.
A késői virágzás ellenére be is tudtam telelni rajta.
Én is változtatok az atkairtási stratégiámon, akác és vaddohány közé is teszek be valami méhkímélő kezelést.
Minél közelebb kezdjük el a napraforgó végén az atkairtást, annál kevesebbszer és kevesebb vegyszerrel is meg lehet úszni az atkák támadását!
A pontos, és tervezett munkának meg lesz az eredménye!
Csak a visszafertőződést kell nagyon figyelni!

Az atkákat nagyon, de nagyon utáló Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2014. December 24. 07:44
Csányi Anti!


Szerintem vissza kell térni az akác utáni kezelésekhez. Magam részéről ezeket kb. 10 éve elhagytam mivel a zárókezelések lehozták úgy az atkát hogy nem volt rá szükség. Leginkább fontos lesz a közeljövőben a folyamatos kontroll mivel a vissza fertőződések szerintem sok kellemetlen meglepetést okoznak. Ezt okozhatja a méhsűrűség ,de szerintem ha mindenki odafigyelne az atkára akkor is a kivadult un. "kezeletlen" rajokból kaphatunk folyamatos utánpótlást. Leginkább egy tartós legalább 40-60 napos hideg fagyos téli idő okozhatna némi nemű javulást mivel a tavalyi puha tél szerintem a legfőbb oka annak amit most mint atkavészt élünk meg. Ha jól gondolom sok kisebb családnál tavaly télen le se igen állt a fiasítás, és a szokatlanul meleg idő az összeomló állományok atkaterhelését sikeresen átszállíthatóvá teszik egyik méhészetből a másikba. Ezért ha úgy ítéli is meg az ember hogy eredményes volt a zárókezelés ha az idő ilyen puha tavaszias marad nincs rá semmilyen garancia hogy ez még tavaszig úgy is marad.Ennek okán át kell alakítani a védekezési stratégiát mégpedig úgy hogy a folyamatos ellenőrzések szerepe egyre inkább felértékelődik.Magam  részéről még azt tudnám elmondani hogy ez volt az első évem amikor rákényszerültem hogy 3-szor végeztem el a "zárókezelést" mire tetszett a leeső atkaszám. Mivel felmerült az hogy sok szer nem úgy hat az atkára mint ahogy néhány évvel ezelőtt ezért a szerrotáció mint fogalom be kell hogy épüljön a védekezési technikánk-ba. Lehet hogy a szerves savak nem olyan jó hatásfokkal irtja az atkát de igazából szerintem leveszi mind az amitráz mind a fluvalinát rezisztens ill toleráns atkákat is bizonyos mértékben.Azon még el lehet vitatkozni hogy elégséges e  ez a dolog ahhoz hogy túltegyük magunkat az atkaproblémán vagy legalábbis addig míg nem jön valamilyen új szer vagy módszer ami megnyugtatóan eredményes.Magam részéről addig míg biotechnológiai oldalról (Feromoncsapda, Ragadozóatka,Baktérium v Gomba) nem találjuk meg azt a természetes vagy mesterséges ellenségét az atkának ami kordában bírja tartani, addig egy vesztes mérkőzés folyamatos küzdelem és esetleges 0:0-ás eredmény a legjobb amit hosszú távon elérhetünk. Sajnos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 24. 08:00
Sziasztok ! Akác után 2*2  amitráz fűstőlést kapnak, hogy jó -e  . De hiába kezeled a családokat ha egyszer máshonnan meg kapod az áldást  . Végűl is azt vettem észre ha akác után kezeled a méheket mindha jóbb lenne ,de lehet hogy csak be dumálom magamnak. Az idén is gyenge a tél igy még tőbb atkára számithatúnk ?  Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 24. 08:20
Anti!
Az 5. családnak júniusi anyja van, valószínűleg ezért volt olyan kevés atka.
A 4. család az viszont gáz. Az a legjobb családom a méztermelést tekintve. 3 fiókon telelnek a méhek (most ezt kipróbálom). A 2. fiókot megnéztem 2 napja, ott nem volt pete. Nem gyújtottam be a füstölőt-úgy néztem meg őket-, eléggé támadtak, de ma 13 fok lesz, begyújtom a füstölőt és megnézem rendesen a 4. családot. Ott számítok fiasításra, csak azon csodálkozom, hogy valószínűleg a legalsó fiókon lesz megtalálható... Miért maradtak ott? Nyitott aljdeszkán telelnek, csak atkaszámoláskor teszem alájuk a hungarocellt.
Csatolom a Perizines, majd az oxálsavas zárókezelés eredményeit.
A 4. család újra sok atkát termelt. A legnépesebb család volt, ezért nem kéne kényszert éreznie az anyának a petézésre... Talán leváltották és új anyja van? Október elején váltóbölcsőt találtam náluk, de az ellenőrzéskor a régi anyával találkoztam. A bölcső hegye volt kirágva, ahogy kell... Megsegítettem egy élénk színű jelöléssel az új anya tájolását, bár nem bíztam a bepárzásban. Az oxálsavas kezelés atkahullása viszont azt a gyanút erősíti, hogy van új anya. Az öreg anya miért iparkodna ennyire?
Az anyaváltási szándékot a hangyasav erős szagának tudtam be, hiszen szeptember végéig intenzíven használtam.
A hangyasavról még annyit, hogy nekem úgy tűnik, erős fékező erőt jelenthet az atkán elleni harcban, de 30 fokos hőmérséklet alatt nyáron is lehet használni. Az OMME Monitoring jelentésekben olvastam, hogy Nosemára hajlamosít. Hát ezt most meglátom, mert elég sokat használtam... Viszont nem hagy szermaradványokat (ha jól emlékszem), és lehet, hogy ezzel a tulajdonságával jót tesz a méhek egészségének.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 24. 08:22
 antalholecska!

Véleményem szerint az 5x3 az ami hatásos. A visszafertőződés ellenőrzésére végezz rendszeres kontroll vizsgálatot.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. December 24. 10:30
Sziasztok. A német méhészfórumot böngészve elgondolkodtató dologra bukkantam. A Veszti által leírt hőstresszes kezelés kaptárban megoldva. Ime két videó.

http://www.youtube.com/watch?v=ULRR8cfh3k8

https://www.youtube.com/watch?v=KCJDICYoxIM

Ha jól hámoztam ki a lényeget az egész kaptárat mindenestől 42 C fokosra melegíti fel talán két órára. Közben figyeli a páratartalmat is, de azt nem tudom hogy ezt szabályozza-e és ha igen miképp. Elvileg évi 2 kezelés elég családonként és ha jól értem a fiasban is hat. Nekem ez kicsit magas valamint társul még ehhez az is hogy alig csacsogok németül így bizonyos lényeges részeket nem értek még a fordító segítségével sem.
Olvastam még valahol róla azt is hogy fiasmentes időben kevesebb idő is elég, talán  40 perc.
 És itt egyben segítséget is kérnék mivel ha valaki érti a németet leírhatná ide a sarkalatos pontjait. Itt a fórum közvetlen linkje:

http://www.imkerforum.de/showthread.php?t=42596

Mondhatni hogy lassú. De magyarosítva ha 1000 w körüli hajszárítókból csinálok hármat (ennyit  elbírna az agregátor) valami olyan módon hogy a higis aljaimhoz pont passzoljon akkor 8 óra alatt le lehetne kezelni 12 családot különösebb erőlködés nélkül. Ha nem lesz más járható út egy próbát talán megér-ha egyáltalán hatékony.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 24. 13:30
QUQURIQ!!!

Még kezdő koromban olvastam erről az atkairtási módszerről!
Nem vált be sehol, körülményes, nehéz pontosan a hőmérsékletet, pára tartalmat és a fiasítás összhangba hozni!
Várjuk a végét a kísérletnek, de idáig nem jutottak előbbre…
Azért van olyan időszak, amikor tűző napon tartom a méheimet, napraforgó után!
Szerintem csak gyérít, de az idén nekem, kiskakasnak is meggyűlt a bajom az atkákkal!
Az utolsó percekig küzdöttem ellenük, remélem, hogy a méheim lesznek a győztesek!!!
Idáig mind nagyon szép!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 24. 15:04
Biztosan hatásos ez a hevítéses módszer, csak nagyon idő és energia igényes.
A tűző napon való tudatos tartásnak ha jól emlékszem Buchinger Úr is híve, nem csak az atka miatt, hanem ha jól emlékszem a meszesedés kezelésére is nagyon hatásos!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. December 24. 16:16
Köszönöm a válaszaitokat. Ha Kiskakasunk pipikorában is kísérleteztek vele akkor az mindent elárul hogy nem terjedt el. Részemről a kísérletezés így biztos elmarad.
Amúgy józan parasztésszel végiggondolva is nagyon körülményes, eszköz és időigényes lenne. Maximum akkor lehet némi létjogosultsága ha már nem marad ütőkártyánk. Megjegyzem szerintem most sem sok van.
Kellemes Karácsonyt kívánok mindannyiótoknak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 24. 17:45
Sziasztok ! Hú de jó néz ki ! Nem sok az az 5*3 -as kezelés ? Ennyire erőssen a szotyi útán szoktam kezelni, egy heti szűnet be iktatásával . Útána újra kezdem . Záro kezelés pedig most probáltam ki az oxálsavat . Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 24. 19:29
??????? ez alatt azt kell érteni, hogy 5 alkalommal füstölsz, 3 naponta!!!!!! És igen, nem sok ez a kezelés! a te 2x2-d igazából semmit nem ért a fiasban megbújt atka ellen!!! megnyugodtál, mert nem hullott sok! aztán kikelt a 4-5-7 keretnyi fedett fiasod... te pedig nyugodtan ülsz közben a Balatonnál... az 5x 3 nap, az már 15 napot fed át elvileg, persze inkább 16-17 lesz belőle egy-egy esetleges eső miatt. így szinte a teljes fejlődési időszakot egy alkalommal lefedted! És ez itt a lényeg!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 24. 20:54
Kedves Szaby ! Értettem amit mondtatok !! De nem lobálom a lábamat kőzben hanem rohamossan készűlők a kővetkező hordásra . Ja és kőzben pedig megy a szaporítás . De Neked mondjam ? Azért meg csinálom az 5*3-as kezelést !!! Ha már ilyen lényegre tőrően el magyaráztad . Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 24. 21:08
Kérlek ezt ne vedd személyes sértésnek, nem annak szántam a kioktatást. Hidd el, én se lóbálom a lában akkoriban, szaporítok, anyát cserélek, kiegyenlítem az állományt, rengeteg a dolog. Viszont ha vegyszerhez nyúlok, ha egy kezelést eldöntök, akkor azt átgondolva, közben ellenőrizve végig is csinálom! Nincs értelme kivinni és megmutatni az atkának a furettót, ha elkezdtem akkor megcsinálom a sorozatot. Minél kevesebbszer terhelem a méheket, de ha kell, akkor rendesen védekezem. a 3. és 5. füstölés alkalmával, füstölés után 2 óával számolom tüzetesen az állományban az atkát. ha nem drasztikus a két érték közötti csökkenés, akkor a teljes, összesen 7 füstöt megkapják. (ez ugye a 21 nap, ami a fias kelése). ha az 5. alkalom után megfelelőnek ítélem az atkaszámot, akkor a maradék két füsttel már nem terhelem az állományt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 24. 21:17
SzabyPDA!

Igen, 3 naponta 5-ször.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 24. 21:22
Ezt mondom én is!  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 25. 08:01
a 3. és 5. füstölés alkalmával, füstölés után 2 órával számolom tüzetesen az állományban az atkát
Szabolcs!
A  2 óra kevés. Másnap kell ellenőrizni a hullást. Sokszor a többszörösét lehet találni annak, amit két órával utána számolsz.   A hatékonyságot akkor tudod igazán mérni, ha két ciklus összes potyogását veted össze. A 3. és 5. közötti potyogás összehasonlítása csalóka lehet, mert pl. a hordások kiválthatnak olyan ciklusosságot, hogy a kelő fias helyére behordott fiasból kiszorul az atka, és a pergetés után beinduló fiasításba tud csak bemenni. Még egy javaslat: a kezelés hatékonyságát évente egy-két alkalommal most már elengedhetetlen ellenőrizni más szerrel. Nagyon csalóka lehet az, hogy jónak tűnik a potyogás, és mégiscsak a fele annak, ami a méheken van. Még Furettoval is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 25. 09:52
Rendben van hogy 5*3 -as kezelést végzek , vagy még tőbbet . Ha a szer nem igazán alkalmas, akkor van értelme ? Pl a tac-tic ami nem hozta a megfelelő hatását . De mint hallom a tőbbi is alulmaradt . Evvel nem azt mondom hogy a méhészek hibálya ,de talán  jóbb atka írtok kellenének . A kezelések kőzben -utána a méhek jőnnek -mennek ,érintkeznek más méhekel . Szerintem igazán az atkát nem tudjuk teljessen ki irtani, inkább csak szinten tartjúk őket . Nem kőtőszkődni akartam most .  Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 26. 20:17
Értem a problémádat! De minden szernek csak akkor van értelme, ha az előírtaknak megfelelően van alkalmazva, és a megfelelő ideig használva! Én csupán az általad említett 2x2 alkalomra reagáltam! Természetes, hogy nem hozta rendesen az atkát nálad, hiszen csupán 4-5 napot volt a szer használatban! a méhek hátán lovagló, vagy éppen fias sejtet kereső atkát profin leszedted vele! DE!! Minden fiasban megbúvó atka csak nevetett tovább... Te megnyugodtál, hogy védekeztél, aztán napraforgó körül, mikorra a kezelésedet megúszó atkák felszaporodtak, és brutális számú hullást tapasztaltál rögtön az első fújásnál, nem a technológiában kerestél hibát, azonnal jött az, hogy a szer a hibás!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 27. 14:33
Végűl is elértem a célt ,nem? Gyéritettem az akát !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 27. 15:37
Idézet
Végűl is elértem a célt ,nem? Gyéritettem az akát !

Igen csak gyérítetted ::) Ezért van szükség a záró kezelésre, amit idén elvégeztél....
O közeli állapot lenne a legjobb :-\
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 27. 17:37
Megemlítem két súlyos szakmai tévédést.
1.
Kedves méhésztárs a szeptemberi első összejövetelen mondta, hogy nála nem lesz atka, hiszen rendszeresen furettózott amitrázzal, nyolcszor is kezelt.
Gyanút fogtam. Mi ez a 8 kezelés? Nem szoktunk ennyit javasolni.
Kérdem - Hány naponként történt.
Válasz - Hetente.
No ebből baj lesz. -  Mondom.
úgy is lett. Több méhcsalád októberre eltünt.
Végülis mavrikos és oxálsavas csurgatás mentette meg a méheket.
2.
Másik történet egyszerűbb.
Elkéri tőlem a méhész az oxálsavas oldat receptjét, elolvassa, majd szól. Hogy cukrot elvből nem tesz az oldatba.
Te döntesz! - mondom. - De, ha nem adsz hozzá cukrot és úgy csurgatsz, nem lesz tartós a hatás. Viszont nem tudom, hogy mennyire csökken a hatás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 27. 21:07
Sziasztok !  Félre értés  elkerűlése végett , az akác utáni kezelésről volt szó . Nem pedig a szeptemberi atka írtásról . 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 13:53
Szevasz!
Senki nem értette félre szerintem! Az akác utáni kezelésed mikéntje, és sikeressége az alapja a szeptemberinek is, sőt, a záró kezelésnek is. Az áttelelő állományod atka-szívottsági szintjének is. A virusok, egyéb fertőzések, nosema terheltséged szintjének is! Nincs már lehetőség csupán csak "gyérítésre"! Minden kezelés időpontját, használt szerét, technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a szinte lehetetlen tökéletes atka mentesítésre kell törekedni! Teljesen felesleges a szereket hibáztatni, persze ilyen is volt, és van is! Teljesen felesleges kergetni a vándoratkákat, de természetesen ilyen is van!!!
Igazából az a problémánk, hogy a méhekről már elég sokat tudunk, egész jól tudunk a segítségükre lenni a termelésben a saját érdekünket figyelembe véve. Azzal viszont nagyon nem vagyunk tisztában, hogy a megváltozott időjárási tényezők mellett, az enyhe telek alkalmával szinte le sem állt anyák mellett mit várhatunk az atkáktól. Az eltolódott évszakok mellett mire hogy reagál az atka, ha lehetősége adatott! És a legnagyobb problémánk az, hogy az atkáról még mindig nem vagyunk hajlandóak tudatosan gondolkodni! Még mindig az "eddig is ezt csináltam 20 éve, eddig is jó volt" módszerrel kezelnek sokan!!! A kaptárfenékre hullott atka-számolása, a higiénikus alj használata még mindig idegen rengeteg méhésznek! Nálam 5 éve lassan külön sor van a kaptárlapon, amin a családnál számolt atka van felírva, dátummal.... Ugyan olyan fontos adat, mint az anya kora, fias száma, vagy az általános erőssége a családnak. Sőt!
El kell végre jutni odáig, hogy igenis át kell tervezni a technológiánkat! Igenis tanulni kell az atkáról, meg kell ismerni, és nem csak ide-oda puffogtatni a furettóval. Figyelni kell a hullást, időzíteni a kezeléseket lehetőleg a környező méhészekkel együtt! Igenis kell találni szert tavaszra is, igenis kell kezelni akác után is közvetlenül. Hárs, vagy napraforgó utáni kezelés elhagyása maga az öngyilkosság, erre az utóbbi pár évben rájöttek sokan. És már olyan sincs, hogy "nem jutottam ki a méhesbe megcsinálni a zárókezelés, most meg már havazik..." (ezt ma mondta egy kolléga...)
Meg kell tanulni raj állapotba hozni a családokat, szaporítani, here fiast tördelni, de ezek nagyon nem elegek, kellenek a vegyszerek is, bármennyire is idegenkedünk tőlük.
Viszont ha már használnunk kell, akkor csak úgy, ahogy kell. Csak addig, amig kell. Figyelve, számolva a hullást, ellenőrizve a hatásosságát, és rotálni a szereket.
Tehát igen, tömören összefoglalva: mindenki, ahogy Te is, az akác utáni kezelésekről beszéltünk. csak annyi volt amit többen is szóvá tettünk, hogy ha nem ellenőrzött a hullás, nem nyugodhatsz meg 2x2 füsttel, mert magadat megnyugtatva inkább ártasz, mint használsz vele. A gyérítés az nem elég! Jóval nagyobb hullámban üti fel a fejét az atka így sacc napraforgó idején, vagy kicsit utána. Akkor jön a "vándoratka-teória". Pedig csupán azon múlott a dolog, hogy az akác utáni védekezési technológiába be kellett volna még iktatni egy-két számolást, és még minimum 3 füstölési alkalmat. Nem egy nagy dolog még 3x elsétálni azzal a furettóval a kaptársor előtt! És ez nem azt jelenti, hogy   "ennyire erősen védekezni csak szotyi után szoktam" ahogy mondod. Hanem a megfelelő időben, hiszen a legkevesebb a fedett fias a méhesben, a megfelelő szerrel, hiszen az amitrázzal ilyenkor tarolni lehet, a megfelelő ideig alkalmazva a szert, hiszen azon kevés fedett fias is kikel az 5 alkalom végéig, amibe még megbújhatott az atka, nem csak gyérítettél, hanem minimálisra csökkentetted a családok atka számát. Így lehet elérni azt, hogy ne lepődj meg szeptemberben, ne sokkolódj le esetleg októberben egy ellenőrzés alkalmával. És hogy egyáltalán átteleljen az állomány. Szerintem, persze ez csak az én véleményem, a 2x2 mellé már csak egyszer kell hibázni az év hátralévő részén, és kész a baj! Lehet keresni a hibát a szerekben! No meg a vándorló atkákban is! Mindkettőre van példa, értem! De csak akkor kezdjünk másokban okokat keresni, ha mi magunk tényleg megtettünk mindent amit lehetett!!

Kellemes napot!
Szabolcs
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 28. 14:58
SzabyPDA!
Ezt írod, véleményem szerint nagyon helyesen:
"Pedig csupán azon múlott a dolog, hogy az akác utáni védekezési technológiába be kellett volna még iktatni egy-két számolást, és még minimum 3 füstölési alkalmat."
Én is ezt tapasztaltam, hogy nagyon sok méhész egyáltalán nem védekezett akác után az atkák ellen.
Valóban, mert sokan 20 sőt 30 évig úgy méhészkedtek, hogy elég volt napraforgó után tisztességesen kezelni, és egy évig nem volt atka gond.
Akkor mi történt az idén? Sokan megfogalmazták a teóriájukat, viszont én az egész "atkamizériát" nagyrészt az elmaradt bőséges akáctermésnek tulajdonítom. Az enyhe 2013-as tél akácon fejtette ki áldásos hatását.
Emlékezzetek csak!!!!!! Kórusban mondták akác előtt a méhészek, hogy sétafikál az egész méhészetük.
Miért pont akkor? Mert abban az időben van tömeges kelés, különösen azoknál akik korlátozzák a méhanyát, hogy akácra minél több kijáró méh legyen.
Menjünk csak tovább. Jött Ivett, és vele az elmaradt reményünk. Akik nem korlátozták az anyákat, ott a kevéske mézkoszorú mellett, kiterjedt nagyfelületű fiasok voltak. Mi kell a "drága jó" atkának?
Folyamatos, minden korú fiasítás, és gondatlan méhész aki nem kezel.
Sokan örömködtek, hogy milyen szépek a méhek, mennyi rengeteg fiasuk van, és szaporítottak.
Így nekifutottak a napraforgónak. Azután ismét sétáltak a méhek, na itt sokan beparáztak, valamint illett már a védekezés.
Távirati stílusban ez játszódott le az idén.
Nagyon jól látod, hogy át kell az egész védekezési technológiánkat alakítanunk.
Az OMME is megmondta! Sok az atka, védekezzetek!
Hogy én mindig őket ostorozom? Ki a jó fészkes fenének kéne a méhészeknek gyakorlati tanácsokat, szakmai irányt mutatni? Majd a terepjáróval nyomoznak atka ügyben.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 15:12
Hát igen! Nem csak az adott kaptár mögött állva kell döntéseket hozni már. jóval előre, és bőven vissza is kell gondolkodnunk már! (bár ez eddig is igaz volt, de mostanra alap tétellé vált) Nem csak a medve nem játék innentől, de az atka sem vicc... Én pár hete tanultam meg Csányi Antitól, hogy októberben igenis ki kell villázni a fiast. Innentől a technológiám része lesz, ez már biztos, bármilyen macera is 150-200 családnál ezt beiktatnom. (ha az Antinak sikerül megoldani az igencsak nem pici állományában, akkor nekem erre pár nap elég kell legyen... :)  )
Az akác utáni kezelés létjogosultsága pedig már nem lehet kérdéses! Kötelező, mint a zárókezelés is!
Tavaszra kellene egy szer, amivel legalább repce előtt, amikor toljuk felfelé a családokat, lehetne egy szermaradvány mentes, anyára és petézésére ártalmatlan, biztonságosan használható okosság. Legalább ellenőrzésre! Felkészülésre!  Oxálsav? Timol?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 28. 15:53
Nekem soha nem volt még ennyi atkám, mint idén.  Minden novemberben le szoktam ellenőrizni az amitrázt Perizinnel, nehogy elnézzek valamit.Tavaly kimaradt. Januárban mindig megnézem mennyi atka hullik le természetes módon a kontroll családoknál. Soha ilyen kevés nem volt: csak egynél hullott 3-4 db. A többinél nulla. Ezek azok az öreg atkák, melyek az első fiasból kikelve elhullanak. Az atka addig él, amíg nem, hagy utódot. (Ez az én elméletem, de szerintem tényleg így van). Szerintem évekkel ezelőtt bekerült néhány családhoz amitráz toleráns atka. A déli határszél közeléből jöttek akkor vándorok a közelembe. Idén miért nem jöttek, noha éveken át itt voltak.Szerintem tavaly a családok kb. 20 százalékánál lehetett már jelen ez az atkatörzs.  Ezektől indulhatott ki a robbanás. Miből gondolom ezt ? Nem működött napraforgó után a papírlap. A Perizin feketén-fehéren kimutatta. Ezzel azonban nem volt vége. Vettem egy Furettót , vitte szépen az atkát. Az csak novemberben derült ki, hogy helyben járás volt az egész: az atkaszám jottányit sem csökkent 14 Furetto után (szigorúan Mitaccal). Mi történhetett? Nem létezik az, hogy állandóan újrafertőződtem. Az atka már egy nagyon nagy adag amitrázt képes elviselni. Megvan az esélye, hogy minden egyes kezeléssel egyre többet. Gyakorlatilag szelektáljuk vele azokat az atkákat, amelyek a legellenállóbbak vele szemben. Ez ahhoz vezet, hogy hagyományosan kezelve nem tudjuk csökkenteni az atkaszámot. Naponta füstölve talán. Szerencsés esetben kétszer-háromszor annyi füstöléssel elviselhető mértékűre csökken a szint. De ez is lehet optikai csalódás. A csökkenő fiasítás miatt sikerül lecsökkenteni az atkát. Nincs a szaporulatból pótlás, így a kezelések számának növelésével még eredményt tudunk elérni. Ősszel. De akác után herefias jelenlétében már nem. Meg augusztusban sem. A 2015-ös induló atkaszám is magasabb lesz, mert a zárókezelés is nagyobb számról indult. Sok helyen van fias is. Erősebben indul az évnek az atka, és a fegyvereink ereje hanyatlóban.
Szabolcs!
Írsz a tavaszi kezelésről. Éveken át csináltam. Abból indultam ki, ha beteszek egy amitrázos lapot  a legelsőnek bepetézett keret mellé, akkor el tudom csípni az atkát. Sokszor kezeltem vele egy hónapon  keresztül is, amikor enyhe volt a tél (pl. 2008-ban azt hiszem). Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a hatékonyság csak kb. 50 %-os. Ugyanez a következő őszön 90 százalék volt. Írtam a zöldre a fiasítás atkafelvevő képességéről. Ha az atkalétszám és a nyitott fias (5 napos álca) aránya kicsi, akkor nagyon kevés az esélyünk arra, hogy elcsípjük az atkát. Ez van tavasszal. Amikor az arány fordított (téli fiasítás) akkor nagy az esélyünk. Teljesen igazad van, amikor azt írod, hogy a téli  szinte atkamentes állapot adhat csak védelmet. Hiszen az elkövetkező években lesz vándoratka bőven. Elég lesz azt irtani, a sajátunkkal már ne kelljen bajlódni. Ha pedig azt is sikerül túlélni, akkor is át kell tudni vészelni majd egy évet, hogy ismét legyen esélyünk a gyengülő szereinkkel szembe szállni az atka ellen ősszel. Egyszerűen az őszi-téli időszakban tűzzel-vassal kell irtani az atkát, és vissza kell térni az akác utáni védekezésre is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 16:21
Nekem sem volt soha ennyi atkám, mint idén, bármekkora erőfeszítéssel harcoltam is ellenük. Már magamat is kinevettem néha, amikor bármelyik kollégával találkozáskor a köszönés utáni első kérdésem az volt, hogy "nálad mennyi atka hullot?". Sacc szeptember végéig én voltam a károgó vészmadár.... Aztán csend lett... Aztán kezdtek vissza kérdezni. Majd csörgött a telefonom, hogy kölcsönbe kaphatják e az oxálsav-szublimálómat, és persze van e még hozzá oxálsavam is... Volt aki elkérte, volt olyan is, aki megkért hogy menjek ki vele, és csináljuk meg. Igen, én év közben is túrtam a kaptár fenekén a törmeléket.... Viszont az még mindig érdekes, hogy én vagyok az, aki továbbra sem vagyok nyugodt az atkáimmal kapcsolatban. Lehet a tudatlanság megnyugtat mindenkit, de a következő körtelefonálások majd tavasszal lesznek. Csak itt arról szól majd, hogy kinél hány százalék a téli veszteség.
irido!
Olvastam a zöldön is az írásod. Tanulságos volt, és elgondolkodtató. A tavaszi irtással kapcsolatban nem az a probléma, hogy nem tudjuk annyira korán elkezdeni az időjárás enyhesége miatt ahogy kellene?? Amikorra mi merünk már kaptárat bontani, addigra már van akár fedett fias is bőven! Mit javasolsz akkor?? Akácig nincs értelme kezelni? Idén rengeteg lesz az áttelelő atka. Ha nem is a saját állományunkban, de a röpkörzetben biztos! Már a repce alatt kezdődik majd a vándoratka-fertőzés! Én erre számítok! Ezért agyalok egy tavaszi kezelésen! (én akác pörgetés utáni napig eddigi 22 tavaszom óta soha nem védekeztem atka ellen...)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 28. 16:48
Én azt gondolom, hogy tavasszal nem nagyon lesz vándoratka. Ahol nagyon durva a helyzet ott kipusztul a télen. Ahol  jobb, ott a saját állomány fiasában lesz. Az igazi felfutás a heresejtek kelésekor várható. Ezek akác alatt jelennek meg szerintem más méhészetekben. De ez csak elmélet. Néhány kontroll családnál figyelni kell az atkaszám alakulást, egy-egy kezeléssel. Az alapján kell dönteni. Reményeim szerint nálam most 0 és 5 között lehet az atkaszám családonként. Ha kellően hosszú lesz a lehűlés, akkor inkább januárban kezelek még egyszer. Nem szabad elfelejteni : ezekből augusztusra legkevesebb 200 és 1000 közötti atka lesz. Inkább elpusztítom őket  most tizedannyi energiával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 17:10
Nagyon remélem, hogy nálam sincs sehol több atka 5-nél. Legalábbis az ellenőrzések alapján idáig le tudtam vinni.  De én a 0-ban nem bízom sajnos. Nagyon sokáig volt fiasítás, decemberben is hordtak vizet és virágport is.
A januári kezelést hogy gondolod? Csorgatsz egyet perizinnel? Azaz gondolom a másodikat csorgatod perizinnel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 28. 17:44
Kőszőnőm !!   Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 28. 19:00
Szabolcs!
Az már a negyedik Perizin lenne. Csak akkor van értelme, ha most lesz egy három hetes fias szünet. Vagy két hét szünet, és utána a hetedik nap körül adni a Perizint. De lehet, hogy most már inkább fluvanilátot adnék. Irtózatosan büdös a Perizin, anyagondok lehetnek. Azonban én úgy látom, hogy a leghatékonyabb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 28. 19:13
Sziasztok!

Régebben én tavasszal Bayvarolt használtam. Az első kaptárbontásnál tettem be a csíkot, így mire érdemleges elvehető mézem volt, addigra már kiszedtem régen a csíkokat! Jónéhány éve viszont leszoktam erről a módszerről és áttértem az építő keretre! Szerintem tavasszal ez több okból is nagyon jól működik: elégségesen gyéríti az atkaállományt a herefias kitördelése (akácig kétszer), nem csúfítják el a műlépes kereteket, sok szép viaszt nyerek, az idén anyakorlátozáskor a családok több mint a felénél az építőkereten találtam meg az anyát, tehát tudtam céltudatosan mindjárt azon keresni és nem kellet túrni a kaptárt. A véleményem az, hogy ha sikeres volt az őszi gyérítés (amitráz-furettó) és jó időben volt a záró (oxálsav csurgatva), akkor ez bőven elég arra, hogy olyan szinten tartsuk az atkapopulációt, amit egy akác utáni 5x3-as furettózással a padlóra tudunk vinni és rendszeresen  ellenőrizve keresztbe váltott atkaölőkkel kezelve alacsony szinten is tudunk tartani még akkor is, ha mindenféle vándoratkák kerülnek a családjainkba!
 Mi a véleményetek?


Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 28. 19:42
NB 18!
Az ÉK-ről ne áll le.
Nagyon jónak tartom.
Akkor döbbentem meg amikor Bross előadásán Kalocsán hallottam, hogy a profik több mint fele használja.
Sokkal több az előnye, mint hátránya, de ezt nem neked kell magyaráznom, hanem annak aki nem használja.
Kíváncsi 111 állítja, hogy kevés atka megy bele.
Én meg úgy tapasztalom, hogy pont annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne okozzon nagy kárt az atka.
Csak erre bízni a család életét nem szabad, viszont ha időben (lefedés után) rendre kitörjük, és korán tavasszal rakjuk be, bizony sokat segít az atkák ellen vívott háborúban.
Azt nagyon jól írod, hogy használatakor nem, vagy alig rontják el a beadott műlépeket.
Szegény herék, ha tudnák mit tervezünk ellenük már télen.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 28. 19:57
Bizonyára van olyan akinek más a véleménye, de a kételkedőknek csak azt tudom mondani, hogy nekem nagyon régen nem volt gondom az atkával. Az is igaz, hogy az elmúlt tíz évben háromszor változott meg teljesen az atka elleni stratégiám! Pl.: évekig működött a Ta..... furettó párosítás, az idén gyakorlatilag hatástalan volt. Többek között e fórumnak is köszönhetően még időben váltottam a fent említett szer büdösebb változatára és így megúsztam az atka feldúsulást! Eddig az összes családom üzemel! Kopp-kopp.....

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 28. 20:19
A here ki villázását már évek óta csinálom , és a ki tőrdelést is . Azt mondták végűl is ott van a legtőbb atka ,és célszerűbb igy megszabaditani tőlűk a parazitát . Szóval  egy fiókon van az anya a főlsőben pedig az ősszes here fias ami ki van villázva ,és a méhek rendbe tudják tenni akác hordásra .  Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. December 28. 21:20
Atkacsapda? Méhészcsapda!

Ismét itt vagyunk a következő méhészeti szezon előtt. Tavalyi eredményeinket könnyedén túlszárnyalhatjuk. Ha az elemekkel kevesebbet kell küzdenünk, akkor is akadnak problémáink, melyekre ismételten még nagyobb odafigyeléssel tudunk csak megoldást keresni, és találni.
Méhészeti évünk megkezdése előtti időszakra szerettem volna ezt a cikket megjelentetni, mert minél frissebb az információ, annál jobban tudjuk azt alkalmazni.
Akik még emlékeznek 2003ban megjelent cikksorozatomra, közülük talán sokan azt sem feledték, hogy nem láttam értelmét az atkacsapdás atkairtásnak akkor. Ma sem. Azóta már én is használom, és még jobban igazoltak a tények, mert már van négy év saját tapasztalatom. Ugyan csak négy év, de sok családdal .Nem lebeszélni akarom a méhésztársakat, sőt arra buzdítok mindenkit, hogy tessék alkalmazni, de az atka darabszám családonkénti mennyiségét ne a kitördelt herefiasítás vizsgálatára alapozzuk! Ha használjuk, már az első évben feltűnően szebbek a lépek, kevesebb heresejtet építenek a beadott műlépes keretekre. Ez nekem nem volt az építtető keretezés előtt sem probléma, de amikor méheket adok el, akkor azért a szép lépek előnyt jelentenek. Következő, ettől sokkal fontosabb lehetőség a szelekció, amelybe valamicskét bele tudunk avatkozni. Ha azoknál a családoknál, ahol meszesedést észlelünk, vagy erős rajzós hajlamot, gorombaságot, és így tovább, akkor azoknál törjük ki a herelépeket. Ahol jó genetikai adottságokat vélünk, már amennyire ezeket méhészként felismerjük, ott inkább ne bántsuk, lehetőséget adva azoknak az anyáknak, hogy fiaikkal jónak ítélt tulajdonságaikat nagyobb eséllyel örökíthessék.
Fél Hunor építtető esetében a második elvétel után, úgy 4000el kevesebb lesz a családnál a here, akik jelenléte tovább növelné a zsúfoltságot. Hiányukban érezhetően lanyhul a rajzára való készülődés. A lép ismételt kiépítése, azok bepetézése, majd dajkálása további feladatot ró a belső munkásokra. Az elvett herelépek kifőzése után gyönyörű viaszt kapunk, az ugyan nem fedezi a ráfordított élelem és fűtőanyag költségeit,de akkor is hasznot hoz számunkra összességében.
 Az első fedett herelép elvételekor  még közelíthet a vizsgált darabszám aránya a családban lévő atkák összmennyiségéhez, de a továbbiakban nem.
De vizsgáljuk meg, miként működik az atkacsapdázás! Valamilyen számadatokhoz kössük a vizsgálatot! Nem a számok a fontosak, hanem az, ami történik közben. Még egyszer mondom, hogy jobban érthető legyen, és nem csak a kezdő méhészeknek. Nem fontosak a számadatok. Elméletek, kutatási információk, előadások és méhészeti beszélgetések alapján összeállított számok.
Nos lássuk, mi történik nagy vonalakban a kaptárban egy adott évben, ami az atka szaporodásával kapcsolatos! A legoptimálisabb módszerekkel számolva is borzalmas képet kapunk. Ha feltételezem, hogy nagyon jól sikerült az előző évi atka irtásom, és néhány atkám maradt csak, akkor mondjuk beteleléskor volt 8db. Tavaszig elpusztult belőlük 5db. Nem volt rablás, így nem fertőződtem, tehát 3 atkával kezdem az évet. A kutatások alapján, de saját vizsgálatok is megerősítettek ebben - igazolják-, hogy egy atkának általában kettő nőstény atka utódja születik, akik együtt kelnek ki anyjukkal és a megszívott méhvel egy időben. Tehát számoljunk az "egyből lesz három" elv alapján. Ne foglalkozzunk a több is lehet elméletével, mert azt már nem tudhatjuk, hogy ahol akár 6 db is született egy sejtben, oda akár 2 nőstény is petézhetett, mert ez nekünk most nem fontos.

Tehát a 3 áttelelt atkánk,  /ismételten az érthetőbb számolás érdekében/ mondjuk február 1. petézett 3 munkássejtbe, akkor azok az utódaikkal együtt körülbelül 13 nap múltán bújnak elő. De most nagyon optimistán számolva csak 15 napos ciklussal számoljunk, mert a heresejtben történő szaporodásnál 2-3 nappal tolódik a kelés, sőt nem azonnal mennek vissza fedés előtt petézni újabb fias sejtekbe, hanem állítólag 1-2 napot a dolgozókon töltenek.Tehát február 15én van már 9 atkánk. De még legyünk ettől is derűlátóbbak! A három öreg anyaatkát tegyük halottá, és egy atkát beteggé. Maradt 5. Március elsejére ismét kelés, már van 15, de csak 12 maradjon. Petőfink dalára kikel 36, maradjon 30 .Április 1re csak 80at vegyünk, mert mondjuk a neves napon megbolondul a többi. Ápr. 15. már  van 200, mert azért pusztulnak is. /Amelyik olyan sejtbe megy be petézni, mely később például elmeszesedik, az saját és leányai sírját is megásta./ De ekkora már beraktuk az építtető keretet. Május elsejére van egy szép herelépünk. Ismét mondom, nem fontosak a számok! Ekkor egy átlagos családnál 2000 heresejt és 20 000 munkás sejt fedett. Most ne foglalkozzunk a munkáslépeken lévő heresejtekkel! Ismételten kutatási eredményekre hivatkozva, és valódiságát feltételezve kijelenthetjük, hogy ötször, vagy tízszer jobban vonzó a herefiasítás a nőstényatka számára. Számoljunk tízszeressel!
Tehát most van 400 atkánk. Az öregebb atkák elvesztek, esetleg védekeztünk időközben valamilyen szerrel. Ha minden tizedik here fiasban van 1, akkor minden századik munkásban van 1. A 2000 here fiasban van 200, a 20 000 munkás fiasban pedig 200. Herebábokkal a kivágáskor elvesszük a 200at.Erre mondjuk vizsgálatakor, hogy volt ugyan náluk, de kevés, és azt is elvettük. Ebben a hitünkben csak megerősít bennünket, amikor legközelebbi kivágáskor ismét keveset találunk. De miért, amikor szédületes a szaporodása? AZÉRT, MERT AZ ELSŐ KIVÁGÁST KÖVETŐEN LEGALÁBB 2 NAPIG ÉPÍTIK ÚJJÁ A HERELÉPET. MAJD 2-4 NAP ALATT AZ ANYA ISMÉT BEPETÉZI. TEHÁT LEGALÁBB 13 NAPON ÁT NINCS LEHETŐSÉGE AZ ATKÁNAK AZ ÉPÍTTETŐ KERETBE PETÉZNI!! DE CSAK NÉHÁNY NAPJA MARAD AZ ATKÁKNAK A HERELÉPBE A PETERAKÁSRA, MERT SZINTE NÉHÁNY NAP ALATT /3-5 / EGYSZERRE FEDIK AZOKAT.
Ezen idő alatt a munkásméhek 20 000 bábjából dolgozó méhecske született, a jelen számítás szerinti 200 atkával. De nem a 200 számít, lehet bármennyi, mert a számadatok csak viszonyítási alapot adnak. Ekkor a 13 nap alatt az összes / jelen adatokkal számolva 200/ atka vissza ment petézni a lépekbe. Amikorra ismét lesz fedés előtt álló herelépes atkacsapdánk, addigra már petéztek az anyaatkák munkás sejtbe. Mi pedig majd elégedetten megállapítjuk, hogy az ismételten kivágott atkacsapdánk tökéletesen működik, mert alig találtunk azokban atkát. Miközben kezdődik némi átfedéssel ismételten a szaporodás, de már 600 atkával. És így tovább. Na, akkor kinek nagyobb csapda ez? Nekünk. Aki erre a vizsgálatra buzdítja a méhészeket, az ezen ismeretek hiányába becsapja méhésztársait. Ha elmondják neki, akkor pedig megsértődik.

John nevű fórumtársunk kérdezi az egyetlen és jól működő internetes méhész fórumon,  miért van az, hogy ő egész évben tördeli és villázza a herecsapdát, mégis az őszi atka irtáskor vörösödik a kaptár alja, Hát ezért.
Akácpergetés után azonnal kezelni kell. A vizsgálatot a fenékdeszkán kell elvégezni, nem a heresejtekben. Van egy kivétel: ha a második alkalommal történő herelép kivágáskor a munkáslépeken kivillázunk -ha van- herebábokat, akkor  reálisabb képet kapunk. De ahol eddig kerestük, ott éppen alig találunk.
Ha nyugodtan hátradőlünk a herecsapdás eredményeinken büszkélkedve, akkor jön a meglepetés a méztérlevétel után. Az anyák próbálják a biológiai állapotot helyrehozni. Az időszaknak megfelelőnél kicsit többet petéznek. A herenevelés ideje lejárt, már csak dolgozó álcákhoz bújnak be az atkák. Atka szívott dolgozók rossz dajkák. Az egyes dajkákra nagyobb feladat hárul. Találkozhatunk mászkáló méhekkel. Egyesek "kitin sovánnyá" lefogyva, mások tele hassal / szétnyomva látszik, hogy sárga ürülékkel telve/ bukdácsolnak. Ők azok akik tönkre téve magukat a halálba dolgozták testüket az atka szívott testvéreik helyett. Tehát nem csak az atka szívottak mászkálnak.
A méhész rádöbbenve azonnal cselekszik, nem fontos most a szerek és módszerek ismertetése, mert nem ez a témánk. Szidalmazza a környezetében lévő méhésztársait. Ő becsülettel védekezett, nem is talált néhány atkánál többet a kitördeléskor. Vajon kitől raboltak? Megalapozott sok esetben a vád, de nem gyakori annyira, mint azt eddig hittük.
Aztán végre szeptember közepén már nem hullik az atka, esetleg néhány, az nem számít. Dehogynem! Ha 3 hullott kezelés után, akkor még van 30 a lépeken lévő fiasban. Október 1re 90. A forradalmi hangulatra / nem a nagy októberire, amelyiket novemberben ünnepeltük gyermekkorunkban/  már 250.

Ezek a kikelt méhek nem lesznek telelőképesek. Milyen szer jöhet számításba? Jó időben füstölés. Majd oxálsavas készítmények, és a Perizin.
Az augusztusi és szeptemberi atka szívott méheink a tél közepére elvesznek. Az anyák folyamatosan próbálják visszaállítani a népességet, keveset ugyan ,de petéznek. Teret adva az atkának továbbra is.Tehát a kevés atka is nagyon nagy gond. Az erősebben fertőzött családnál teljes elnéptelenedés esetén látható a méhek nélküli üres kaptárban a maradék fedett fiasítás. A hideg tartós beálltával ráhúzódik a maradék nép a fiasításra, elszakad telelőélelmétől. Felfalja az álcákat, csak fedett fiasa marad a kaptárban. Éhen vesznek az utolsók. A túlélők családjaiból a megszívottak folyamatosan elhagyják a kaptárat, testükön sírba visznek sok atkát. Néha, néha kirepül egy-egy méhecske a fagyos időben is. Oda vonzzák a madarakat. Nem azért ostromolják egyesek méhészetét a madarak, mert gonoszak, hanem mert élelmet találnak folyamatosan. Decemberi gyors felmelegedésnél az atkamentes erős családok nekiesnek a legyengült atkásaknak. Kivégzik a maradékot. Haza visznek néhány atkát. Mondjuk 8at. Tavaszra marad 3, ha elpusztul télen 5...

-meezesjeno-
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 28. 21:51
kiváncsi111!

Minden elismerésem az általad levezetett számolás előtt, minden bizonnyal sok éves tapasztalatodon nyugszik, de egy dolgot szeretnék tisztázni! Semmiféle következtetést nem vonok le a heresejtekben található atkákról, sőt nem is számolom, figyelem azt! Engem inkább az foglalkoztat, hogy (amit Te is leírtál) ha kitörök egy keretre való herelépet, akkor a Te számolásod alapján 200 atkával lesz kevesebb a kaptárban és 200 atkának nem lesz szaporulata a kolóniában. A nálam sokkal inkább hozzáértők azt szokták mondani, hogy a tavaszi robbanásszerű fejlődési versenyben az atkák úgyis lemaradnak egy körrel és számuk normális esetben nem lesz számottevő hatással a főhordásra való felkészülésre. Akác után pedig jön az általad és általam is alkalmazott atkaírtás és onnantól már nincs akkora jelentősége a herelépnek, mert már nincs akkora igény a "fiúkra".

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 29. 08:56
Sziasztok !  Ma láttam egy kisfilmet , a cime : Miért pusztulnak ki a méhek . A méh atkáról volt szó , és a vegyszerek /neonikotin / hatásairól.   Fel tenni sajnos nem tudom , de talán másnak sikerűl . Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: krajnai - 2015. Január 05. 20:19
Tiszteletem Mindenkinek! Antal hol láttad ezt a filmet.?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Január 05. 21:47
Szia krajnai !  A Digi Animal World -őn . Előző este adták , fő időben . Én csak az ismétlését láttam. Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2015. Január 05. 22:21
Irido!

Kutatásaidhoz érdekes, illetve értékes lehet,ha ismered akkor bocs.
http://www.apicolturangrisani.it/malattie/571-varroasi-nuove-deduzioni-nuove-idee-una-teoria.html
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 06. 06:11
Kas!
Egyáltalán nem ismerem. Át fogom tanulmányozni. Nagyon köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 06. 11:56
Kas!
Olvasgatom, olvasgatom a guglis fordítást, de egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy jól is értem. Te erre hogyan akadtál rá, talán tudsz olaszul? Megkérhetnélek arra, hogy egy rövid összefoglalót írj róla ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 06. 14:36
Én is nehezen értelmezem. Annyit kivettem belőle, hogy a méhcsalád pempőtermelő képessége és az atkák szaporodási rátája között összefüggést látnak és ennek bizonyításáról szól a cikk. Érdekes felvetés és érdemes megvizsgálni, mert vezethet még jó gyakorlatban használható következtetésre is.

Soha nem korlátozom a család herenevelési ösztönét  a rakodókasokban és soha nem érzékeltem ennek hátrányát. Nem láttam több atkát a rakodókasos méhcsaládokban, az NB műlépeken tartott, tehát korlátozott herenevelési képességgel rendelkező családokhoz képest.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2015. Január 06. 22:04
Irido!

Sajnos az olvasást én is a technika   segítségével végeztem. :)
Benned volt,-van minden bizodalmam,mivel Te ezt a témát nem hagyod nyugodni !
A beszámoló szerzője /Sig. Dino Lendaro/2010-ben nagy elismerést kapott.
Elképzelhető,hogy a publikáció más nyelven is elérhető.
Számomra az volt meglepő,hogy van időszak amikor az atka nyolc utódot produkál és így talán értelmezhető
az őszi magas atkaszám.
Én a vándoratkák elméletét elfogadom,de nem ezerszám.
A másik érdekes felvetés a méh-atka viszony,ha az atka ektoparazita,de a méheken tartózkodik a legkevesebbet
akkor védekezésnek is ezt kellene követni.
Az én értelmezésemben a foretikus szakasz lerövidüléséről tesz említést,így elgondolkodtató a sikertelen védekezés és a feldúsult atkaszám ősszel.
Remélhetőleg talán akad segítség a jobb érthetőségben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 06. 22:21
QUQURIQ!!!

Én nem űzöm tudományosan az atka irtását. Mindig mások kísérletezzenek, ha hatékony és szempontom, hogy minél kevesebb vegyszer legyen, úgy én is használom.
Saját biológiai védekezésem, hogy lehetőleg akkor védekezek intenzíven, amikor sok méh jár a vízre.
Miért?
Mert ilyenkor van a legtöbb nyitott fiasítás! Ilyenkor a leg hatásosabbak a kezelések.
Gondoljátok csak el, hiába nyomjuk a leg brutálabb vegyszert, ha a zöme a fiasításoknak fedett.
Egyszer hallotam egy előadáson, és azóta is sokat gondolkodtam róla,hogy a vízhordás ciklikus. Ez akkor van, amikor az újhold hízni kezd!
Telihold után, fedett lesz a fiasítás, elmarad a sok méh a vízről.
Aki oxálsavat használ szintén jó a vízhordás, mert az oxálsav a méhek kitinrétegét oldja.

Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 06. 23:27
Kiskakas!
Ezzel nem értek egyet. A nyitott fias melletti kezeléssel. Én próbáltam tavasszal kezelni tartós hordozóval. A szer hatékonysága fele volt az őszi kezelésnek. Én pont azt állítom, hogy a foretikus szakasz hosszát az határozza meg, hogy milyen könnyen talál magának az atka nyitott fiast, amelybe bebújhat. Ha sokat kell keresgélnie, akkor ez az idő elhúzódik. Amelyik atka hamar be tud bújni, azt egy tartós hordozó esetén nem éri elegendő vegyszer. Túl rövid volt az érintkezési idő. A legjobban akkor lehet kezelni, amikor nincs is ilyen nyitott sejt (a kikelő atka szükségszerűen foretikus). Persze ekkor több atka van a kelleténél. A fedettben levőt úgysem tudjuk elérni, tehát az indifferens. Viszont ha valaki nézegetett már fiasban atkát olyankor, amikor kevés a fias, de sok az atka (mondjuk októberi villázásnál), akkor tapasztalt-e olyant, hogy minden sejtben volt atka, vagy esetleg csak minden ötvenedikben. Én kevés ilyent néztem, de ott nem az volt a jellemző, hogy mindegyikben volt atka. A másik dolog, hogy szeptember-október hónapban a fias/atka arány egyébként is el tud érni egy telített szintet. Itt vétek kihagyni a kezelést. Azt próbálom boncolgatni, hogy azért nincs minden sejtben atka akkor sem ha az atkaszám alapján jutna mindegyiknek olyan sejt, amelybe bemehet, mert zavarják egymást, vagy pl. keresgélik a herefiast, és csak a legvégső esetben mennek be.  A számok ismeretében tervezhető lenne az optimális kezelés. A gondom az, hogy ez ellentétes azzal, hogy az atkának ivaros szaporodásra akkor van esélye, ha egy sejtbe több atka bújik be. Persze akár keresgélhetik pont azt is , hogy melyikben van másik nőstény atka. Csakhogy akkor nem passzol azzal a gyakorlattal, hogy ősszel miért hatékonyabb a kezelés. Ebben az esetben lerövidül ősszel a foretikus szakasz hossza, hiszen kevesebb nyitott fiason könnyebben találnak egymásra. A zöldön azt írtam erről, hogy azt tartom legvalószínűbbnek, hogy az atka a lezárt sejtben evolúciós zsákutcába jutott. Emiatt elneveztem a szaporodását ál-ivaros szaporodásnak, hiszen eredményében egy ivartalan szaporodásnak felel meg. Egyszer írták is, hogy az atka az egész világon egy klónhoz tartozik. Ez ezzel magyarázható. Ennek nagyon nagy jelentősége pedig a rezisztencia továbbadásában van. Állandóan fenntartja ezt a mutációt, az ivaros szaporodás híján nincs olyan mechanizmus, amely ezt elfedné.
Ha valakinek sikerül közelebb jutnia a Kas62 által linkelt oldal fordításához, akkor kérem ossza meg velünk. Neki pedig még egyszer köszönöm. Ezt ilyen nyers fordításban én is úgy látom,hogy nagyon értékes információkat tartalmaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 07. 09:08

Én a vándoratkák elméletét elfogadom,de nem ezerszám.

Kas!
Természetesen én is elfogadom. Pontosan úgy, ahogy írod. Misinél írtam erről:
http://ameheszetmagasiskolaja.hol.es/viewtopic.php?&f=2&p=46#p46
Jó a felvetés arról, hogy nem a foretikus szakaszban kellene irtani az atkát. De én nagyon félek attól, hogy ez még a hangyasav esetén sem igazolt. Igazából az, hogy egy kibontott sejtben elhullott atka látható, az nem biztos, hogy azért van, mert átment a fedésen, hanem attól is lehet, hogy később pusztult el, mint amikor megkapta a kezelést még kint. Persze ha van fiatal atka elhullás is, akkor igaz a dolog.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 07. 10:00
QUQURIQ!!!

Iridó!

Csak egy pár adat a kaptár típusok fészek lépeinek a méreteiről.

NB                  11645 sejt szám/ keret mindkét oldala
½ NB                 5440 x2 =10880 (fészek két keret soros)
Hunor               8500
Dadant           10327

Ezeket a számokat szorozzuk meg 10 –zel (keretszám átlagos) így megkapjuk a kaptárban lévő összes sejtszámot.
Tehát NB 11645 x 10= 11 6450 sejt.
Tavasztól akácig, folyamatosan csökken a tartalék méz mennyisége.
Persze aki vándorol repcére annak lassabban történik mindez.
Akác előtt ez a tartalék méz a legkevesebb.
A kiterjedt nagymennyiségű fiasítás elfogyasztja még a tartalékot is. (marad azért minimális)
Atkák vonatkozásában a 116 450 sejt lehetőség lenne, de a virágpor és a tartalék méz kb 1/3 –át elfoglalja.( 3 882) A maradék 2/3 =112 568 sejt. Ebből  legyen üres sejt 2568db.
Így marad 11 000 fias sejt Nyílt és fedett vegyesen, de inkább fedett.
Ennyi atka férne el ha csak 1-1 atka menne be a sejtekbe. Ugye itta lehetőség, nagyon nagy a sejtszám ebben az időben ahová az atkák betelepedhetnének.
De mondjuk meg, hogy ez csak a lehetőség az atkák számára. E
Ez így működne, ha még sokkal szaporább volna!
Nem tud élni az atka a felkínált lehetőséggel!
Érdekes. hogy a beömlő nagy mennyiségű akácméz viszont megtölti gyorsan a fészek sejteket.
Így a kikelt atkáknak nem lesz hová menniük! Ez addig tart, ameddig ki nem pergetjük a keretekből a mézet.
De!
Ekkorra már egy csomó atka elpusztult, mert megszakította a méz az élet feltételét.
Aki még bölcsős mézeltetést végez, ott teljesen megszűnik a fiasítás, minden atka kikerül a sajtbál és nincsen neki hová vissza menni, álcákat szívogatni.
Lenullázódik az atkaszám!
Ez így nagyon jó is lenne, csak, hogy a visszafertőzöttség miatt sokkal magasabb atkaszámról indulunk, mit tavasszal, aki záró kezelést is végzett!
Ez a bölcsős mézeltetés a legjobb biológiai védekezés!
Akác végétől, meg szinte megszűnik a gyors hordásos mézelés. Az atkák kényelmesen, kedvükre tudnak szaporodni napraforgó végéig!
De! Mégsem éri el soha a lehetőségének a csúcsát az atka a 10 000 db-számot.
Annak, hogy egy-egy fiasban több atka is van más okai lehetnek.
Persze pontosabban meg tudnám mondani, hogy mi az oka, ha én nem kiskakas, hanem atka lettem volna!
De lehet, hogy azokat az álcákat részesítik előnyben, amelyeket több méhkenyérrel etettek. Testükben a fehérje csemege lehet az atkának. Ezek a fehérjék szabályozhatják a Juvenil hormont.
Ha napraforgón nem vesztenénk el a kijáró méheink egy részét, és vigyáznánk, hogy a bejövő nektár ne szorítsa ki az anyát, úgy nagy bogárszámmal rendelkeznénk.
Ha sok bogárral, söpört saját anyás rajokat csinálnánk, így megszabadulnánk a sejtekben lévő atkáktól, a méheken lévők meg mind úgy járnának, mint akác után a bölcsős mézeltetéssel.
Ez a második biológiai védekezés!
Ilyenkor már mindenki a saját telephelyén van és nekiláttak a méhészek az atka irtásnak.
Első kezeléssel a kijáró méheken lévő atkákat pusztítják el, amitől a vissza fertőződés eredhet.
Csak a hanyag méhésztől lehet elkapni az atkákat!
Ezért a méhegészségügyi hálózatba kellene az OMME –nek nagy , nagyon nagy pénzt nyomni!
Eü. felelősök kiszűrnél a hanyag méhészeket, és hatóságilag megsemmisítenék a fertőző állományokat.
Így lehetne vegyszermentes méhészkedést folytatni, csak egy téli záró kezeléssel ami oxálsav is lehetne.
Bocsi, hogy túl bű lére eresztettem!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 07. 13:25
Kiskakas!
Elcsúsztál a számokkal a 100 ezerből hirtelen 10 ezret hoztál ki. De nincs különösebben jelentősége. Én a maximális fiasnak kb 50 ezret vettem. Ez tíz keret fél NB. A legfőbb problémám, hogy az atkának semmi szüksége arra, hogy herelépbe menjen. Saját magát csak duplázva, és úgy , hogy 2 hónapig él, már nagyon hamar tele kell lennie az összes sejtnek atkával. Az 50 ezernek is !!! És ennyi atka nincs a valóságban sem. Pedig ugye még a herefiasban is van.  Amire én felhívtam a figyelmet az az, amit helyesen láttál meg Te is, hogy a fiasítás határozza meg azt, hogy mennyi atka tud egyszerre szaporodni, következésképpen a többi foretikus. Ezeket el tudjuk kapni. Ez a cikk is valami hasonlóról szólhat. Ennélfogva lehetne optimálisabb kezelést kidolgozni, mint a cikkben is úgy látom van ilyen rész. Aztán, hogy mi a konkrét ok a felvevő képességre, azt nem tudom, csak találgatok. Igen meg még azt is jó lenne tudni, hogy mennyi a többi. Ha közelebb jutunk a valósághoz, akkor azt is könnyebb kiszámolni. Ha jól értem nem csak arról van szó, hogy mondjuk minden 50. sejtben van atka, hanem ez a szám más lehet tavasszal, nyáron , ősszel. Szóval még tovább bonyolítja a dolgot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 07. 19:52
Írjátok itt az elméleti számokat, 5000-50000 stb, de a valóság szerencsére ennél sokkal összetettebb. Ott ahol a gazda és parazitája között egyensúly van, ott a tudományos kutatók szerint néhány ezer atka él együtt együtt a 30-50 ezres egyedszámú méhcsaláddal.

A paraziták nagyon kiszolgáltatott jószágok. Anyagcseréjük, szaporodásuk teljes mértékben függ a gazda egészségétől és szaporodásától. Ez az olasz tudományos cikk is ennek a kiszolgáltatott kapcsolatnak egy összefüggését mutatja be. A méhpempő mennyisége, minősége befolyásolja az atka termékenységét, szaporodását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 07. 20:02
QUQURIQ!!!

De!
Ha megszakítjuk a fiasítási szakaszt egy időre, akkor kajolhat az atka arannyal bevont pempőt is, még is konyec a vége!
Amit írsz ez egy átlagos kezeléssel ellátott családokra jellemző.
Igaz ez a többség és az átlag is!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 19. 17:01
QUQURIQ!!!

A Kiskakas neve előtt nincsen Dr. ezért nem is tudok erre becsületes választ adni!
Viszont kísérlet képen kipróbálhatom!
Tudod, nem is csodálkoznék, ha jól hozná le az atkákat…
A nagymamám is megmondta, hogy a 45 előtti káposztáknak sokkal jobb volt az íze….
Műtrágya?
Csávázószer?
F1 hibrid?
Ehhez elég egy kiskakas esze is.
25 éves Perizin! Ez itt a nagy kérdés?
Por, vagy működő hatóanyag?
Ja!
És 25 éve bontott!
No!
Megyek gyorsan és veszek egy üveg Perizint, és 25 év múlva, várjatok itt rám, hogy beszámolhassak, hogy a por alakú vagy a folyadék őrizte meg jobban a hatását!
Ha működik mind a kettő, úgy felvásárlom az összes lejárt Perinint, persze alig kevés pénzért, annak is a feléért…
A Kiskakas szerint ezek a vegyszerek, oly filléres anyagok, hogy ha megtudná a por nép, nagyon nagy zúgolódás volna!!!
Ez persze érvényes a humán gyógyszer gyártásra is….

A Humanista Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 19. 18:24
Kiskakas!

Különösen a Fumidil-B előállítása olcsó. Néhány száz forint ennek a szárított gombaspórának kilója.
Ezt egy neve előtt Dr. címet viselő valaki mondta.
Most is tiszta olcsóság. A 475 grammos kiszerelés, potom 90.000 Ft.
Még jó, hogy kapni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Január 28. 10:11
Az egyik facebook csoprtban leltem rá az alábbi kinkre:
http://www.bienen-schmid.com/varroa-bek%C3%A4mpfung-mit-mullerbrett/

A módszer lényege, hogy meghatározott kaptárberendezés mellett, egy dupla rostaszövetes ráma segítségével  fizikailag meggátolják az atkákat abban, hogy elérjék és be tudjanak húzódni a nyitott fiasításba.
Használhatóbbnak tűnik a módszer, mint az orosz melegítős agyrém.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 28. 10:30
QUQURIQ!!!

…és mi van a herékkel, akik minden kaptárban gond nélkül közlekednek?
Az eltájolt méhek gyors rossz idő esetén?
Tavaszi lép átfüggesztéskor?
Lereptetéses mézeltetéskor?
Méhcsaládok sűrűsége?
Egalizációkor?
Rabláskor?
Ezek csak kérdések. bizonyosan lassítja az atkák szaporulatát, hogy nehezebben talál fiasítást az életfunkciójuk folyamatosságához.
Ha csak annyit lassít, mint a múlt év gyenge tele gyorsított, már könnyebb a dolgunk.
Gondoljunk csak bele, hogy mekkora riadalmat okozott a jóval hamarabb feldúsult atka száma.
Hozzá járult még a vegyszerek hatékonysága, a felelőtlen méhészek elhanyagolt védekezése, a kezdő méhészek tudatlansága. (tisztelet a kivételnek)!

OMME kutatóknak íme egy feladat!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 28. 10:45
Tegnap este elfilozofálgattunk erről a módszerről.Érdekes,de ebben a formában eléggé vékony jégnek tűnik,alatta meg jó mély a víz...Több kérdés is eszünkbe jutott ezzel kapcsolatban.Mindenesetre gondolatébresztőnek nem rossz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 28. 12:08
Nem tudok németül. El tudná valaki mondani ennek a lényegét? Hogy zárja el rostaszövettel az atkát?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 28. 13:12
Két rostaszövet van a felső 3 mm, alatta van egy 0,26 mm-es.Elvileg atka barátunk átmegy a nagyobbikon,mert érzi lent a nyitott fiast,de a másodikon már nem tud átmenni és éhen hal. Röviden arról szólna a történet,hogy alul hagyja az anyát az összes nyitott fiassal (a csatolt fáljban ez alá még rak egy fiókot műléppel)Erre a fiókra ráhelyezi a tákolmányt.Felviszi az összes fedett fiast kb 3 keret kajával.A csapdáján van egy kijáró, ezen fog közlekedni a fenti csapat és ezen fognak távozni a már alulra tájolt kijáró bogarai is,akiket felpakolt a keretekkel.Elméletileg akik fent maradnak azok érezni fogják az anyátlanságot. Velük háromféle ötlete van: 1.kapnak egy szűz anyát, 2.anyanevelésbe kezd velük,3.ha kiszórakázta magát,akkor kb 16 nap múlva összerágatja a két csapatot.
Nos kb ennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 28. 14:46
Értem, köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 28. 14:51
Az jutott eszembe, hogy mitől nem másznak vissza az atkák a kifejlett méhekre, felülre? Azokkal ugyanis tovább tudnának majd utazni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 28. 15:44
Nem rendeztem még az atkáknak magasugró és mászó bajnokságot,ezért nem tudom,hogy mennyire ügyesek,de gyanítom,hogy ez nem kifejezetten az ő műfajuk.A szaglásuk az perfekt,de ha benézik az ugrást,akkor diéta van,hacsak nem tudnak valakire visszamászni. Itt elméletileg a két rostaszövet között van egy olyan terület,amihez nem férnek hozzá a méhek. Gondolom ez a távolság már akkora,hogy az atka nem tudja megoldani a visszajutást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 29. 07:26
Ugraniuk nem kell, a két rostaszövet közötti ráma falán is felmászhatnának. Az annyi, mintha a kaptár falán mászna. Bár lehet, hogy valami nagyon sima felületet alakítanak ott ki, hogy ne tudjon megkapaszkodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 29. 07:52
Sziasztok!
Az atka valójában egy pók!
Bizonyítottan ugrik 20-25 mm-t!
A higiénikus alj azért van úgy kialakítva, hogy ha a védkezésünk hatására lekeveredik a fenékre, ne tudjon már feltápászkodni. Anno. a higiénikus alj "elbíráló bizottságban" én is benne voltam. Egy lényeges szempont volt a kialakításánál, a mélysége.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. Január 29. 08:55
Attila!
Ezek szerint, ha taposórács, és a tálca között 3cm távolság van, az elegendő?
Én az enyémeknél 3,5cm-t hagytam.
Üdv: ATA
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Január 29. 10:03
Ha ragacsos lenne az apró lyukú rostaszövet, ráragadhatna az atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Január 29. 10:34
Gondolkodtam ezen a módszeren, de egy kicsit szkeptikus vagyok. Persze jó lett volna, ha értek valamit a videóból, de németül sajnos nem tudok. Így csak arra a pár mondatra alapozhatom a véleményemet, amit itt a fórumon olvastam. Ezzel az erővel a családot szét lehet szedni két külön kaptárba, az egyikbe az anya és a nyitott fiasok, a másikba a zárt fiasok és bölcső. Az anyás családot azonnal kell füstölni, a bölcsőset meg akkor amikor kikelt a fiasítás. Ebben az esetben nem kell a csapda, és a két kaptárat is távolabb lehet vinni egymástól. Szerintem ha ilyen közel marad egymáshoz a két kis család, akkor esélyes hogy az anyátlan részből a feromon miatt sokan átmennek az anyás részbe és viszik magukkal az atkát is. Hasonlóan, mint az NB24-ben, amikor az egyik egység meganyátlanodik. Meg aztán a párzás is elég bizonytalan, ha a kijárók ilyen közel esnek egymáshoz.

Van egy másik lehetőség is, ha nem akarnak füstölni, csak csapdázni. Ebben az esetben lehet némi atkagyérítésre számítani, mert a kikelő fiasból az atkák át akarnak húzódni a nyílt fiasításba szaporodni, de csapdába esnek. A kérdés az, hogy vajon mennyi atkát lehet így fogni, vagyis hány százalékkal lehet csökkenteni az atkapopulációt családonként, kizárólag a csapdázás segítségével?

Akárhogy is, az ilyen módon szétszedett családdal már biztosan nem lehet termeltetni az adott évben. Ha a mézeltetési szezon után (napraforgó) alkalmazzák, akkor meg bizonytalan, hogy lesz-e elég idő arra, hogy a két kis családot visszaegyesítve telelőképes és következő évben termelő család fejlődik-e belőle?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 29. 12:14
Hát én elképzeltem a fenti csapatot a mi méhsűrűségünk mellett,amikor leáll a hordás...Állítólag 80-90%-os hatékonyságot várnak ettől a módszertől.... ::) Egyébként,amit a videón látunk az már a rakodóra átalakított osztrák változat.Az eredeti kidolgozója (a holland bácsi) olyan kaptárat használ,amilyenről a másik topicban fellinkeltem a videót.Mindenesetre úgy láttam páran a facebookon nagyon fellelkesültek,úgyhogy jövőre fogunk erről hallani ezt,azt.Én részemről nem leszek bevállalós.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Január 29. 12:17
Állítólag 80 90% a hatékonysága, de ha kevesebb is, és működik hasznos lehet, én ki fogom próbálni, ha tudok szerezni sűrű rosta szövetet. Az elpusztult atkákat kézzelfogható bizonyíték formájában látnunk kell a sűrű rostán!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 30. 23:52
Ez a szerkezet a kőleves mesében a kő. Marha jó, mert magától megtanul a méhész olyat,  amit ha ezer évig magyaráznék neki, nem hinné el.

A lényege a módszernek a nyári fiasításmentes állapot és az abban való kezelés. Jó, de
 - munkaigényes
  - termelésre alkalmatlan állapot.
  - csak akkor 90%-os a hatékonyság, ha atkairtószeres kezeléssel párosítja a fiasításmentes állapotot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Január 31. 11:18
A fent említett módszer nem egészen fiasításmentes, az anya az alsó fiókon dolgozik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 31. 14:27
Ha nincs fiasításmentes állapot, akkor lehetetlen komoly eredményt elérni plusz a termelőképesség sincs. Gyanús nekem, hogy ez komoly módszer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 31. 20:46
QUQURIQ!!!

…és mi van a fekvősökkel?
Magyarországon túlnyomó részt még mindig a fekvő az uralkodó kaptártípus!
Ők meg biztosítani fogják a visszafertőződést.

A fekvős Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 31. 21:13
Ne mond már, hogy a fekvő kaptárban nem lehet fiasításmentes állapotot előidézni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 31. 21:50
QUQURIQ!!!

Nem a fiasítás mentes időre gondoltam, hanem a fiókok közötti rostára...

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 31. 22:24
Válaszdeszka is lehet rosta. Szerintem ebben az esetben is kőleves ez a sztori.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 01. 07:37
Az atkairtószerekre is kellene az eddiginél szigorúbb vizsgálati kötelezettség a hatékonyságra és a mellékhatásra. Senkinek nem tünt fel hatékonysági probléma a tavalyi kezelések kapcsán?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 05. 07:39
Valaki próbált már söpört rajokat pincézés alatt az oxálsavval (például ApiOx) csurgatni? Ha igen, milyen eredménnyel? Az adag itt is 5ml/léputca (2kg méh = ~7 NB léputca * 5 = 35 ml)?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 05. 10:26
Nem próbáltam még. A számított arányt jónak tartom, de csak szabadban élő családra alkalmaztam eddig.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 05. 14:20
QUQURIQ!!!

Minek?
Az atkák maguktól elhullanak táplálék hiányában.
Az új anya csak még ezután kezd el petézni.

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 05. 14:36
Ha így lenne, akkor télen minden atka elpusztulna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 16:31
Sziasztok,
Egy kezdő ismerősöm hívott az imént Somogyból, hogy elpusztult mind a 3 családja, amit nyáron vásárolt. Elmondása szerint a családok jó erőben voltak, nem volt élelem gondjuk, mert ahhoz szinte hozzá sem nyúltak. A dolog érdekessége az, hogy eltűntek a kaptárból a méhek. Az állítja, hogy csak 1 marék méh van az aljdeszkákon. Az anyát egyiknél sem találta köztük. Egyik család már pótbölcsőket is húzott... Az elhullt méheken szerinte szemmel láthatóan nincs változás sem a méretükön sem a szárnyukon... Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Mivel tőlem elég messze lakik, nem tudom megnézni a helyzetet. Ráadásul velem még sohasem történt ilyen probléma, úgyhogy nem is tudtam neki mit mondani. Annyit ajánlottam, hogy keresse fel a méhegészségügyi felelőst és mutassa meg neki a dolgot. Azt mondja, hogy a környéken rengeteg darázs is volt az ősszel... Dehát egy erős családot ugye a darazsak környékezhetnek...
Valaki esetleg tapasztalt már hasonlót ill. van véleménye a dologról? Atka, nosema lehetséges, hova tűnhetek a méhek?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Február 21. 17:42
Belphegor!
A  kaptársöpredéket,és a méhhullákat tegye be dunsztos üvegbe.
Öntsön rájuk langyos vizet, kb.az üveg feléig.
Rázogassa 4-5 percig.
Ez egy egyszerű vizsgálat arra, hogy meglássa mennyi atka van a tetemeken.
Amikor jól összerázta, öntse át egy szűrőn egy tiszta edénybe.
Természetesen nem olyan szűrőt használjon,amivel utána a halászlétésztát szűrik át.
Egy rostaszövet darab erre a célra nagyon megteszi.
Az atkák nagy része kipotyog (kimosódik) a vízzel, és akkor számoljon.
Én kapásból azt mondom atka, de szeretném ha az egész évi védekezési technológiáját, szerek felsorolásával leírná.
Még ekkor sem 100%, hogy mi okozta.
Az atkák által terjesztett vírusok is csinálnak ilyen problémát.
Amennyiben a barátod elkötelezett a méhészkedés iránt, ez jó volt tanuló pénznek.
Az ő példája legyen minden kezdő szeme előtt.
Ha 50 méhcsaláddal indul akkor azok járnak így.
A méhcsaládok ára a csillagos egekig jutott.
Remélem sok vásárolni szándékozó olvassa, hogy milyen problémák vannak.
Természetesen az OMME szerint nincs méhegészségügyi probléma, az egyedi esetekből nem szabad hosszútávú következtetéseket levonni.
Bross Péter és Dr. Hegedűs Dénes szerint,ha 30%-os országos méhpusztulással kijövünk a télből, akkor jól teleltünk.
És nem is volt igazán tél!
Akkor mi a gáz?
A2014-es év atkaháborúja!
Megmondták nagyjaink, hogy vigyázzatok!
Ez a szakmai iránymutatás?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 17:58
Köszönöm a módszert, értekezem vele.
A rejtélyes kérdés csak az, hogy hova tűntek a méhek (hullák) a kaptárból?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 21. 19:02
Nekem volt ilyen esetem , de csak egy családot pusztitott ki a lódarázs . Egyedűl csak az anya maradt a fészekben , Ő volt a túlélő , de minden méhecske eltűnt, és a viaszokon is maradt a dúlás nyoma .  Rőgtőn csapdásztam és rengeteget , vagy az egészet meg is fogtam . Óktober vagy novemberben tőrtént a dolog . Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 19:19
Talán fény derül a dologra. Az illető teljesen kezdő, úgyhogy sok minden kérdés... Nyilván nem egyformán látunk dolgokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2015. Február 21. 19:44
Szerencsétlenek szerintem már a decemberi perizinezéskor nem voltak a kaptárban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 20:29
Előfordulat ez is...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 22. 07:32
De azért az mégis csak látszik , hogy nincsenek, ill. kevesebben vannak ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 22. 08:34
Belphegor!

Bár, ilyen kevés adatból igen nehéz bármi biztosat mondani, de! Nagyon ismerős a tünetek, és a lefolyás.
Itt az atkát, kizárólagos bűnbaknak hiba volna ki kiáltani.
Vélelmem szerint, több szerencsétlen körülmény, erdményez hasonló sajnálatos méh pusztulást.
Az atka, rövid távon, önmagában nem elég! Az általa terjesztett vírus, viszont már hozzájárulhat, ez meg egy másik igazság.

A következő, negatív tényezők játszhatnak szerepet.

A méhek immunrendszer gyengülése, rövid élettartamot erdményez.
Okai nem csak az esetlegesen feldúsult atka, hanem a túlzott atka irtás is, mérgezheti gyengítheti  a méheink ellálló képességét. Erre még rátehetünk egy lapáttal, a kései etetésekkkel. A telelő méheink koptatásával.
Kezdők, de még gyakorló méhészek sem mindíg veszik észre a méhcsalád, nyár végi elnéptelenedését, mert bizonyos fokig természetes a csappanó népesség. Holott, a nosema ceranae tünete is lehet, persze ha oda figyelünk akkor látható az aránytalanság, a fiasításhoz képest álltalában kevesebb a nép. Nyugtalanság, és ragacsos propoliszozás jellemezheti. A kaptárak előtt röpképtelen méhek, (nem sodrott szárnyúak!). Szinte bizonyossággal mondható, hogy ilyenkor nincs fosás.
Többnyire az első családok, ősz végén tél elején csendesednek el. A legyengült családoknál, katasztrófához vezethet, minden máskor, szinte jelentéktelen téli zavarás is. A zörgő fólia, a madarak, stb.
A homogén méhlegelők, kopaszra pergetések, idióta módon hordástalan időben, szabadban végzett pergetések, kezelések, generálta kutatások csendes rablások, gyengítik a családokat, terjesztenek atkát, vírust, nosemát.
Lassan, már az a csoda ha nincs baj.


 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 22. 09:44
QUQURIQ!!!

Teljes mértékben igazad van ezek mind befolyásoló tényezők.
De, csak kicsi %-ban, az atkához képest, azon keresztül a vírus a domináns.
Azok a tényezők amiket felsoroltál, mindnek meglenne az eredménye a kaptárakban. (méh hulla).
A túlzott atkairtás hatását már ősszel észrevette volna, vagy mászkáló méhek, vagy lemérgezett méhek!
A késői etetés nyomai is látszanának, a kaptárokon meg a kereteken. (ürülék, méh hullák)
Mi lehetett a baj?
A feldúsult atka szám, és vírus, bármennyire is erősek a családok….
Nagy család, sok atka!
1.   Védekezett, de már későn.
2.   védekezett, de ritkán.
3.   védekezett, de lejárt szav. szerrel.
4.   Védekezett, de már a vírusok túl szaporodtak ( erre nem jó az atkaölő).
5.   Védekezett, de nem a megfelelő időjárás mellett (ez már látványos is lehet) kezelés után hazamentél, másnap   
        már nem láttad a mászkálást.
6.   Védekezett, de nem a megdelelő mennyiségű és minőségű hatóanyaggal.
7.   Nem védekezett!

Védekezettl, de visszafertőződött, amit nem vett észre, így tovább szaporodhattak az atkák.

Mint ahogy Belphegor írta:
Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Ez megmagyaráz mindent!
Kettő közötti időszakban már megpecsételődött a méhek sorsa!
Erre mondják a régi motorosok, hogy nem védekezett!
A Perizines csurgatás feles pénzkidobás volt.
Tetszik, nem tetszik, a méheknél minimum hetente kétszer ott kell lenni, ha munkahelyed is van. Kezeléskor, meg a technológiának megfelelő időben.
Nézzétek csak vissza a hét pontot!
Mind, mind egyenként elég lenne a családok pusztulásához!
Csak egy prózai kérdés?
Ha rohamosan telnek akácon a kaptárjaid mézzel, miért jártok ki nap mint nap a méhekhez?
Miért pakolgatjátok rá az üres fiókokat?
Igen, a haszonért, a sok-sok mézért!
De!
Így nem lesz haszon, ha nyár végétől nem járogatunk sűrűn ki a méhekhez!
A Méheink, a méhész élő termelő eszköze!
A jó szaki is karbantartja a szerszámait….
Nekünk a méhek családtagjaink, olyanok mint az unokatestvér, a nagybácsi, sógor stb….
Ha gondoskodunk róluk, meghálálják!
A nagyszüleink is valamikor gondoskodtak rólunk, most rajtunk a sor….

A családias Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 22. 11:32
Kiskakas!
Kedves Méhésztársak!

Nem lehet elégszer megismételni, hogy az atkanépességet a növényvédőszeres permetezés közvetlenül nem érinti, viszont a méheket közvetlenül pusztítja. Sőt vannak gombaölöszerek, amik önmagukban nem mérgezők, de rovarölőszerek hatását fokozzák. Sajnos nem találtam adatot olyan vizsgálatot, ami a taufluvalinát, kumafosz, amitráz és a gombaölöszerek együttes hatását vizsgálta volna.

Ezekre a vizsgálatokra óriási szükség lenne, mert ezek a méregkoktélok ott vannak a kaptárban. A megmagyarázatlan legyengülések, puzstulások, atka dúsulások mögött ezeket az lehetőséget is feltételezem.

Miért dúsul fel az atkanépesség megmagyarázhatatlanul egy-egy gondosnak ismert méhész állományában? A múlt évben sok ilyen eset volt. Múlt évben nem volt elég nektár. Fel se tünt ezért a népességvesztés sok méhész számára. Az atkanépességet nem érintette a szegényes méhlegelő, ezért a gyengülő állományban felszaporodhatott az atka, főleg, ha a vegyszerkoktélok is rájátszottak a méhek életének lerövidülésébe.

Szóval a környezetszennyezés méheket károsító hatását ne felejtsük el, amikor a varroa atka pusztításának okait vizsgáljuk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 22. 13:59
Mint ahogy Belphegor írta:
Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Ez megmagyaráz mindent!
Kettő közötti időszakban már megpecsételődött a méhek sorsa!
Erre mondják a régi motorosok, hogy nem védekezett!


A korábbi években a méhészetemben elegendő volt egy nyár végi amitrázos sorozatkezelés és egy oxálsavas zárókezelés. Az idén is megcsináltam a szokásos sorozatkezelést, augusztus első felében Varidollal füstöltem 3 naponként 6 alkalommal. Azt gondoltam ez elég lesz az idén is. Aztán egyre több helyről lehetett hallani, hogy sok az atka, nagy a visszafertőződés. Október elején két családon próbafüstölést végeztem, és bizony 100 feletti atkahullást számoltam fél órával a kezelés után. Gyorsan beiktattam két füstölést az egész állományban, 1 hetes kihagyással. Aztán november végén elvégeztem a csurgatást ApiOx-al, 3-6 atka hullott családonként. Jelen pillanatban minden családom él, a kaptárfenéken alig volt hulla az első tisztuló kirepülés napján, az elmúlt egy hétben pedig már kivétel nélkül mind virágport hordtak. Szerintem ha kihagytam volna az októberi két kezelést, már nekem sem lennének meg a családjaim. Komolyan kell venni ezt a dolgot. Rendszeresen ellenőrizni kell az atkaszámot és ha szükséges, az időszaknak megfelelő szerrel kell védekezni.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 22. 15:27
Köszönöm a válaszokat, feltehetően az atka elleni védekezés hiányossága lehetett az ismerősömnél is a probléma mivel a két kezelés között az nem történt meg...
Annak is nagy a valószínűsége, hogy a családok már ősszel elpusztultak. A jelenség számomra azért érdekes, mert nem voltak méhhullák a kaptárban. Az én családom 35 éve foglalkozik méhészettel, de én még ilyet nálunk nem tapasztaltam. Nálunk nem jellemző a téli családpusztulás (élelem miatt meg pláne nem). Ha előfordul, hogy egy-egy család elpusztul, akkor is ott van az aljdeszkán egy fél vödör hulla. Elhagyták volna a méhek a kaptárt az atkák miatt?
Ma voltam egyesületi gyűlésen és ott is ez volt az egyik méhész problémája. Nagyon kevés hulla volt csak a kaptárban... Az ezekből vett mintából kiindulva egyébként nem nozéma végzett a családdal.
Ahogy "adamez2" is írja, korábban elégséges lehetett egy nyári amitrázos kezelés sorozat és később egy zárókezelés. Tavaly illetve manapság ez már kevésnek bizonyul. Lehet egy méhész bármennyire precíz és lelkiismeretes, ha a környezetében nem minden méhtartó az...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 22. 17:32
Akár már tél elején is elpusztulhattak, sajnos személyesen is módomban állt megtapasztalni ezt a jelenséget.  Addig nállam sem volt téli pusztulás, több mint 10 éven keresztül. Aszályos nyárvég előzte meg a szerencsétlen telelést. Szintén rengeteg darazsat tapasztaltam, az állomány túlélő családjait tavasszal füstöltem, gyakorlatilag nem volt lényeges atka lehullás,( nyilván ez nem zárja ki a nyárvégi két irtás közötti feldúsulás lehetőségét) Az elpusztult családok jellemzően nosema ceranae, tüneteit mutatták. Sőt még a túlélők is többé kevésbé. Persze, ez már lehetett csak következmény is. Az atkák, vagy még talán a darazsak is terjesztette vírusok is lehetnek felelősek.
A túlélők azok a családok voltak, amelyeket nem kellet etetnem. Ezeket hamarabb pergettük, így még módjukban állt jelentős hordást produkálni. Őket nem kellet koptatnom az etetéssel. Más összefüggést nem találtam, abban a tekintetben hogy melyik maradt vagy éppen pusztult. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 22. 20:30
Idézet
Védekezett, de nem a megdelelő mennyiségű és minőségű hatóanyaggal.

Idézet
augusztus első felében Varidollal füstöltem 3 naponként 6 alkalommal.

Idézet
nagy a visszafertőződés
Idézet
Október elején két családon próbafüstölést végeztem, és bizony 100 feletti atkahullást számoltam fél órával a kezelés után.
Sose higgyetek ebben a visszafertőződési elméletben. Először mindig magunkban kell keresni a hibát, és ha az teljesen kizárható, akkor jöhet ez számításba. Van erre a jelenségre más magyarázat is.  A neve amitráz tolerancia. Nem rezisztencia, mert az hatástalanságot jelent, hanem csökkent hatékonyság. Misivel taglaltuk ezt a témát a saját fórumjában a méhészet magasiskolájában.
A lényeg, hogy a különböző kezelések eltérő hatóanyag szintet biztosítanak a méhek szőrzetén. Legkevesebbet a 30 mg-os papírcsík, falap, intim betét (ez utóbbiak ugyanis beszívják a hatóanyagot és ha nem kerül szétrágásra, akkor  a hatóanyag egyszerűen nem ott van, ahol lennie kellene). A műanyag lapok sok hatóanyagot tartalmaznak ugyan, de egy molekulatároló rétegben van a zöme, amit szintén nem érnek el a méhek, csak a felületen lévőt. A tartós hordozók esetén számolni kell a kelő fiasítás esetén a szer hígulásával is. Azokról a méhekről amelyek érintkeztek a hordozóval átkerül a hatóanyag a kelőkre. Egy idő után vészesen csökken a koncentráció a szőrzeten illetve az újonnan kelőkön ki sem alakul megfelelő szint. Az Apivar csíkokból a Tóth Péterék is több száz milligrammot vissza tudtak mérni a használat után, tehát rá sem került a méhekre. A füstölés 20 mg-ja egy óra leforgása alatt sokkal magasabb koncentrációt hoz létre, mint egy tartós hordozó, amelyik egy nap alatt ad át ennyi hatóanyagot a méheknek, ha egyáltalán átad. Ami később hígul is, ahogy írtam. Van még két másik tényező. Tolerancia esetén, ha valaki kétszer 12 nap hullását nézi, akkor azt tapasztalhatja, hogy az első ciklusban összesen, és a másik ciklusban összesen ugyanannyi atka hullik le. Jó hatékonyság esetén az egy hatodánál többnek nem lenne szabad lennie a második ciklusban a hullásnak. Ez azt jelenti, hogy csak a szaporulatot tudtuk elpusztítani, az öreg atka úgy tűnik sokkal hamarabb visszabújik a fiasba, mint a fiatal.  Az is az öreg atka előnye, hogy már az előtte lévő ciklusban találkozott a szerrel, intenzíven termeli az ellenszert (vélhetően egy enzimet, ami lebontja az amitrázt). Amikor füstölünk, akkor erre sokkal kisebb esélye van az atkának, mert egyszerre éri az ölő hatású hatóanyag, míg tartós hordozók esetén hosszabb idő alatt kell összeszednie a kellő mennyiségű mérget. Azonban sajnos ki merem jelenteni, hogy az öreg atka már a sokkal nagyobb dózisú füstölést is kibírja. Füstölésre is egyenletes a potyogás. Aztán októberben amikor már nem tud visszamenni (vagy csak korlátozott számban) akkor két füstölésnyi adagot is kapva, már elpusztul. Vagyis nem visszafertőződés jelenségével állunk szemben, hanem amitráz toleranciával. Hiszen ezek az októberben elpusztított atkák a mi méhészetünkből származnak, és azért csak ekkor tudjuk elpusztítani őket, mert ekkor éri el őket egy extrém dózis. Ebből az a tanulság, hogy az ilyen kezeléssel (ami fiasításos időben egyenletes potyogást jelent 12 napos ciklusokra vetítve) az atkát csak szinten lehet tartani, csökkenteni nem. Ha abbahagyjuk a kezelést, azonnal megugrik az atkaszám. És ez egy lépésre van a rezisztenciától. Ezért kell az induló atkaszámot a nulla közelébe vinni. Vagyis az amitrázra  az atka tartós hordozó esetén már rezisztensnek tekinthető, füstélésnél toleránsnak. Az ne tévesszen meg senkit, hogy van ahol a lap még működik. Oda ez az atkatörzs még nem jutott el. De el fog, mert térben vagy időben Magyarországon minden méhészet össze van kötve egymással. Ugyanis rablással, hordás idején természetesen van idegen atka más méhészetbe kerülése. Nem összeomló környezetben azonban ez csak megtelepedést jelent, ami aztán két három év alatt teljesen elszaporodik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 22. 21:19
QUQURIQ!!!

Szia iridó!

Igen, majdnem  mindenben egyetértek!
Kb.10 évvel ezelőtt, még úgy mézeltettem akácon, hogy elvettem az öreg anyát, és bölcsővel mézeltettem. A részletekbe ne menjünk bele.
Volt egy időszak, amikor nem volt fiasom, sőt akác után még elégettem 1-1 amitrázos csíkot is.
Napraforgó után a sorozatfüstöléseket is elvégeztem három naponként. Az elején jobban hullottak az atkák, majd egyre kevesebb egészen a „0”-ig. Igaz, nem volt az elején sem veszélyes!
Október közepén jött a méhész haver, hogy láttam –e az erdőben azt a konténert. (Ö gombászik)
A környezete tele mászkáló méhekkel, a röpnyílás egy része viaszragacsos!
Nagyon közel volt a konténer mindkettőnkhöz, kb. 500 m-re. Mindkettőnk méhei rabolták.
Persze nincsen név a konténeren! Pár nap múlva eltűnt a konténer, mert hallhatta, hogy nyomozunk utána!
Azonnal próbafüstölést csináltunk! 500 – 600 atka! Szerencsére igen meleg volt az ősz, így azonnal sorozat füstölésbe kezdtünk.
Végül is a záró kezeléssel, megmentettük a családokat. Igaz, vagy két léputcával gyengébbek lettek, de éltek!
1982 óta méhészkedek! Az utóbbi évek kivételével csak amitrázzal védekeztem, az első 23 évben füst csíkkal, később hordozóssal, és kb. 3 éve furettóval.  A 90 évek egyikében a Bolgár Perizint is teszteltem.  Nem voltak soha atka gondjaim! Tudtam, hogy mikor és hogyan kell csinálni, a hőfokokra kényesen vigyáztam!
Mindig napraforgó után kezdtem a füst sorozatot. Akác után csak akkor füstöltem egyszer, amikor nem volt fiasom!
Igaz, hogy mindig menekültem a zsúfolt állományú helyektől…
Nézzél csak a méhészkedésem dátumára! 1982 Hamarabb megtanultam az atkát írtani, mint méhészkedni! Hála a tanítóimnak! Sajnos Nekik nagy állományuk pusztult el! Segítettem az eltakarításuknál!
Addig amíg az amitráz lesz az egyetlen olyan szer amivel tesztelni lehet a többi szer hatékonyságát, addig megmaradnék ennél a szernél.

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 23. 05:22
Kiskakas!
Az amitráz különleges tulajdonsággal rendelkezik. Nagyon hamar lebomlik, ezért a viaszból visszaoldódva nem fokozza a tolerancia-rezisztencia veszélyét. Ez sem a fluvanilátra, sem a kumafoszra nem mondható el. Éppen ezért óriási gond a most tapasztalható jelenség. Pár év múlva mindannyian bioméhészek leszünk. Egy tanácsot fogadj meg. Most a kumafosszal kontrolláld az amitráz hatékonyságát. Azét pedig majd az oxálsavval. Utóbbinál vedd majd figyelembe, hogy fiasításos időszakban (augusztus) a lehullott atkaszámnak duplája lehet a valós atkaszám, mert lassan hat, ezért vissza tud bújni az atkák nagy része a fiasba. A helyes tendencia az, amit már Te is többször leírtál: az őszi -téli atkairtásnak kell sokkal hatékonyabbnak lennie, mint eddig, mert eljön az idő, amikor nyáron nem fogjuk tudni csökkenteni az atkaszámot, csak a kezelések idején szinten tartani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 23. 09:30
QUQURIQ!!!

Szia iridó!

Nagyon köszi a jó tanácsot! Nem is gondoltam a kumafoszra, inkább az oxálsav felé hajlok.
Nem vagyok bio méhész, de mindent megteszek, hogy a kaptárjaim vegyszermentesek legyenek.
Idáig is a törekvésem az volt, hogy az első kezeléseket mindig napraforgó után csináltam, és karácsony előtt volt a záró. A következő napraforgóig nincsen helye a vegyszernek a kaptárban.
Az idén tavasszal, megpróbálom az illó olajos kezelést, Hegedűs Dénes javaslatára. (késleltetem vele az atkák bejutását a sejtekbe). úgy is mondhatnám, hogy időt nyerek!
Pár családdal kipróbálom, hogy vaddohány előtt egy héttel, (ez akác után egy héttel van)
bezárkázom az anyákat, addig amíg az utolsó fiasítást be nem fedik a méhek.
Ahogy számolom, innentől indulnának meg az atkák a rohamos szaporodással. (húzódnak a sejtekbe tömegesen).  Ezek dolgozók kelésével szabadulnak ki az atkák is. Én erre a szakaszra szeretnék koncentrálni. A sok kikelttel nehezebb megküzdenem, mint csak a keveset szinten tartani, és várni a napraforgó végét.
Esetleg az anyák szabadon engedésük negyedik napján megint egy illó olajos kezelést csinálok, megint az (atkák késleltetése miatt).
Ez csak kísérlet, kénytelen az ember kakasa maga tenni magáért, ha a szakmai vezetés elengedi a méhészek kezét.

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 23. 10:05
Amikor még lehetett kapni a Barkovics- féle illóanyagos készítményt, használtam. Még azt sem mondom hogy hatástalan volt, mert nem lenne igaz. De mindíg van, de! Büdös volt, és ezt könnyen átveheti a méz is, ezenkívül nagyon hőmérséklet függő. Az anyák elhúzódnak a közeléből, tehát fiasítás korlátozó hatással is számolni kell. Majd később próbálkoztam timollal is, ott a méhek igyekeztek a bűz forrását megszüntetni, művészi módon propolisz boltozatot igyekeztek húzni a timolt tartalmazó kis edénykékre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 23. 15:28
Kiskakas!
Ezzel az anyakorlátozással jó az oxálsav is. A kontrollkezelésnek kb. 12 méhcsaládnak kell lennie. Ha csak egyetlen egynél nagyszámú atkahullás van közvetlenül az után a szer után, amit kontrollálni akarunk, akkor váltani kell. Ez azt jelenti, hogy kb.  a családok 20 százalékánál van jelen a toleráns törzs. Az a következő évben már az állomány nagy részében ott lesz. Nyilván 20 százalékos jelenlétnél  az adott évben még nem lesz nagy tragédia, de ha a következő évben sincs váltás, akkor  annak a méhészetnek vége.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. Február 23. 16:11
Sziasztok!

Erről mi a véleményetek?
Az a baj, hogy én alapvetően szkeptikus vagyok az ilyen ketyerékkel.

http://olx.hu/hirdetes/meheket-kimelo-bio-vedekezoszerkezet-ID2UiQF.html#40fa07e0fd
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 23. 17:15
Kéz rá tételt használok , majd pedig fűstőt fújok ! 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 23. 18:48
Ez egy újjabb lehúzás, semmi más.
 Ha a kis medencék keringtető szivattyúját vesszük alapul, ott aztán van mágneses tér rendesen, nem pusztít az a víz semmiféle kártevőt. Sem algát semmit, 1 hét múlva szép zöld a víz ha nem kezeled. Rakhatod a fertőtlenítőt, meg a rézalapú algagátlót. Egy erőteljes, UV besugárzás már eredményesebb, amit már használnak a gyakorlatban,  de attól is csak a medence vizét tudod vegyszer mentesen tisztán tartani. Nem hinném, hogy az atkára befolyással bírna az ilyen vagy bármilyen víz. De mégis, talán a szentelt víz  ;) Meg a mérgezett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2015. Február 23. 21:58

......
Nem lehet elégszer megismételni, hogy az atkanépességet a növényvédőszeres permetezés közvetlenül nem érinti, viszont a méheket közvetlenül pusztítja. Sőt vannak gombaölöszerek, amik önmagukban nem mérgezők, de rovarölőszerek hatását fokozzák. Sajnos nem találtam adatot olyan vizsgálatot, ami a taufluvalinát, kumafosz, amitráz és a gombaölöszerek együttes hatását vizsgálta volna.

Ezekre a vizsgálatokra óriási szükség lenne, ......

Látogasson át a "Ződre", ott a Nosema témában megtalálja...
Nem teljesen friss minden anyag, de a bensőjét feszítő kérdésekre részben talán választ kap.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 00:04
Sziasztok! Norbert vagyok, Fejér megyében élek, és édesapámmal ketten méhészkedünk már egy ideje. A "fater" már régi motoros ,18 éve csinálja az ipart, ért hozzá ehhez kétség sem férhet, de mégsem jön össze nekünk a dolog úgy ahogy eltervezzük. Vagy a legelő gyér, az időjárás nem alakul úgy, vagy a családok gyengék, vagy más élettani dolog viszi el a reményt. Most például az állomány 70%-át elvitte az atka. Tisztában vagyunk azzal, hogy mi hibáztunk, ezért fordulok most hozzátok. Kérdésem tehát ezzel kapcsolatos lenne, Ti méhésztársak hogy védekeztek atka ellen, és mikor, hányszor, stb...? Mi igazából az őszi füstölést részesítjük előnyben, valamint a Mitac atkaölőszert, ami jól bevált, azonban elfogyott, és nehezen beszerezhető. Sokat segítene, ha régi "rutinrókák" tudnának segíteni nekem. Főleg engem érdekel a dolog, rosszul érintett a veszteség, kíváncsi lennék mit javasoltok Ti. Előre is megköszönöm a válaszokat!
Üdv: Norbi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 25. 07:19
Norbi,

Sokféle véleményt, módot fogsz itt hallani, mert valóban többféle lehetőség van. Kinek mi a szimpatikus, ki mivel magyarázza módszereit...
Javaslom, hogy olvasgasd visszafelé is a topicot, sok érdekes és hasznos információ található itt, akár még " régi motorosok" számára is... ;)
Ez kényes téma, minden méhészt érint, mindenki érdeke. Minden vélemény, tapasztalat-a negatív is- hasznos. Sőt, még csak az...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 25. 11:00
Norbi!
Nagy valószínűséggel olyan atkatörzsetek van, amelyik már ellenáll a füstöléses amitráznak is. Nagyon sokan fognak így járni. Szert kell váltani. Ésszerű dolognak a kumafosz tűnik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 25. 12:05
Nagysüti hozzászólásából nem derült ki, hogy az őszön még volt-e neki amitráza a kezeléshez. Továbbá az sem, hogy a napraforgó utáni kezelés megtörtént-e? Ami nagyon fontos, a majd kikelő telelő méhek szempontjából. Az őszi atkairtás enélkül, eső után köpönyeg. Továbbá a kezelések számának, dátum szerinti eloszlásának, és a bejuttatás mikéntjének, dózisának a pontos ismerete nélkül, nem feltétlen állja meg a helyét az ellenálló atkatörzs feltételezése.
A nozemák is pusztítanak, persze az atka és vírusaival karöltve, aztán ki tudja melyik cimbora adta meg a kegyelem döfést a végén.
A füstölés egyébként szerintem is kevésbé hatékony, a furettóval szemben. A taktikkal kezelt papírcsíkokat is kevésbé rágják a méhek, mint régen a mitakosat, mert ez büdös. Márpedig ha nem rágják szét, nem sokat ér.
A füstölés hatékonyságát befolyásolja, hogy a kaptárak mennyire légmentesek zárás után. Hiába zárod a kijárót egy órára, ha a réseken 5 perc alatt kiszellőztetik. Láttam már hajszárítós füstölőt, amely hosszú méteres gégecsővön keresztül fújta be a kaptárba a füstöt. Vajon mennyi amitráz csapódott le útközben, és mennyi jutott a kaptárba?
A szerek legnagyobb bizonytalansági tényezője, sokszor maga a méhész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Február 25. 13:55
Idézet
Most például az állomány 70%-át elvitte az atka.

nagysüti!

Hány családdal teleltetek be?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 17:46
30 családdal teleltünk, nemrég nyitottuk fel a kaptárakat, 8 (!) család az amire azt mondhatom, megmarad tavaszra. Élelem van, bár hangsúlyozom, úgy gondolom saját hiba okozta ezt, ezért nagyon megtanultuk ezt a leckét. Nem jó módszer az sem, ha sziruppal etetem, egyszerűen nem tudja pótolni a mézet, bár élelem most volt. A napraforgó utáni füstöléses kezelés megvolt, úgy ahogy, mert édesapámnak váratlan betegsége lett, ami akadályozta a folytatását, Én pedig nem tudtam rendszeresen hazajárni. Ma beszéltem egy méhész barátommal, szerinte az oxálsavas kezelés hiánya, a füstölés "félig elvégzése", és a folyamatos cukorlepény adagolás hiánya okozta ezt. Borzasztó látvány volt látni, hogy minden méh le van hullva a kaptár aljára.....fénylett rajtuk az atka. Kérdés, hogy ezek után mitévők legyünk, ez az év a fejlesztésről fog szólni, mert bár leamortizált minket ez a dolog, fel sosem fogjuk adni a dolgot. Ti atka ellen mit tartotok a leghatékonyabbnak?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 25. 18:33
A füstöléses atka irtás, minimum 5-6 sorozatból kellene hogy áljon, kezelésenként. Az oxálsavas kezelés mivel ezt már (soha nem használtam) zárókezelésként alkalmazzák, ahol rendesen irtottak atkát, ott ez már nem sokat szabad hogy lehozzon. Bár, most lehet hogy pár családdal több maradt volna. A folyamatos cukorlepény adás, nem szükséges, én ilyenről még nem hallottam. Minek? Az időben végzett szirupus etetés, a nyárvégi serkentés, és élelem pótlás módja.
Az atkák ellen most én még, jónak tartom a furettós kezelést. De! Erre mondhatjátok hogy drága és pontatlan. Fillérekből lehet házilag jót, pontosat készíteni. Ebben tudok segíteni. Vagy ha valaki nem akar barkácsolni végül is készen is kapható, ha az elpusztult családok árához, és a közvetet veszteségeket is számoljuk akkor már nem is sok az ára.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 18:56
Köszönöm a válaszod. Az oxálsavat jónak tartják, eddig csak jókat hallottam róla visszajelzésként. Ami még előfordulhatott, hogy amikor enyhébb idő volt januárban, és nem volt mit gyűjteni, a méhek a szomszédos méhészetbe mentek rabolni, ami erősen atkás volt, mint később megtudtuk. Lehet onnan hozták el a "kórt". A füstölés általában megszokott lenni ősszel, de most tényleg rendkívüli eset volt, hogy nem tudtuk elvégezni. A szirupos etetést én személy szerint annyira nem támogatom méz helyett, rendkívül gyenge minőségűeket is ki lehet fogni, és pénz szűkében az ember néha arra kényszerül hogy hígítsa...az pedig nem egészséges. Valószínűleg az atka már ősszel jelen lehetett, és mostanra már leépítette a méhészetünk legjavát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Február 25. 19:02
Sziasztok. Félek nagyon a tavasztól mert igen cifra híreket hallani az atka kártételéről. Egy akác előtti védekezésen gondolkodom. Van-e értelme? Ha csak építőkeretet használok akácig az megfelelő időben tördelve kezelhető marad-e a helyzet?
Gondolkoztam tejsavas csurgatáson is ha a hőmérséklet megengedné, de tavaj már adtam szegényeknek oxálsavat rendesen, félek többet ártana mint használ. És akkor még nem is írtam hogy a savas tesztjeim nem igazán azt hozták amit vártam pedig igen magas hatásfokot ígértek a netes írások.
Az amitráz mint olyan még mindig ütős de a tavaj akáci mászkálásom után félek alkalmazni-megjegyzem akkor nem használtam semilyen atkaölőt tavasszal.
Vagy halasszam el az egészet akác utánra?
Még megvan az összes családom de a sikeres telelés azért még odébb van.
Várom megtisztelő véleményeiteket.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 25. 19:36
A napraforgó utáni füstöléses kezelés megvolt, úgy ahogy, mert édesapámnak váratlan betegsége lett, ami akadályozta a folytatását

A napraforgó utáni sorozatkezelést 6 alkalommal 3 naponta kell végezni. Ha például hétfőn kezded, akkor hétfő, csütörtök, vasárnap, szerda, szombat és kedd a megfelelő sorrend. Ez pontosan átölel egy fedett fiasításos ciklust, vagyis ha jól csinálod, akkor elvileg a családban tartózkodó atkák zömét eléred. Akkor csinálod jól, ha pontosan betartod az időzítést, különben olyan, mintha nem csináltál volna semmit. Az is lényeges, hogy a kezeléseket minden családnál egyszerre végezd. Ezen kívül még legalább egy úgynevezett zárókezelés is szükséges, amelyet késő ősszel, fiasítás mentes időszakban kell elvégezni, repülésre még éppen alkalmas időben. Itt már nem használhatsz amitrázt, helyette oxálsavas- vagy perizines csurgatás alkalmazható. Ez a minimum, amit az atka ellen be kell vetni, és vannak évek amikor ez sem elég. Például tavaly októberben be kellett iktatnom két füstölést, mert a nyár végi sorozatkezelés dacára nagyon sok volt az atka. Hogy ezt honnan lehet tudni? Egyrészt akác pergetés után, valamint szeptember végén, október elején az állomány 5-10%-ánál célszerű ellenőrzést végezni, és ha sok atka hullik, akkor kezelni kell. Másrészt érdeklődni kell a méhésztársaknál, és az egészségügyi felelősödnél, hogy milyen az atkahelyzet a méhészeted környezetében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 25. 19:43
Félek nagyon a tavasztól mert igen cifra híreket hallani az atka kártételéről. Egy akác előtti védekezésen gondolkodom. Van-e értelme? Ha csak építőkeretet használok akácig az megfelelő időben tördelve kezelhető marad-e a helyzet?

Ha jól védekeztél tavaly, és a zárókezelést a megfelelő szerrel és módszerrel, fiasításmentes időben végezted el, akkor szerintem akácig különösebben nem kell aggódnod az atka miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 25. 20:37
Akác után csinálok egy 3x3 -as kezelést, vagy 3x2 -eset. Gyéritésre szerintem jó . Majd szotyi után jőhet az igazi sorozat kezelések, egészen a hidegebb időig . Záróra pedig az oxált . Ahogy javasolták a prófik .   Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Február 25. 21:01
Nagysüti!
Sokan azt vétik el, hogy akácpergetés után azonnal nem állnak neki az atkagyérítésnek!
Ez szarvas hiba. Sokszor írtuk már itt, hogy a berögződött technológiákat mindig korrigálni kell.
Nagyon sokan évtizedekig úgy védekeztek az atka ellen, hogy csak napraforgó után kezeltek, majd zárókezeléssel zárták az évet. Ez volt a 2014-es év legnagyobb hibája, és ebben szerintem ludas az OMME szakmai vezetése is!
Nézzétek meg mikor fújtak riadót a drágáink?
Ekkor már rég baj volt! Irtózatosan későn eszméltek föl, de nekem ez nem fura.
Mintavételeknél ők még alszanak, amikor más országok kutatói már a laborban vizsgálódnak.
A szakmai érdekképviseletnek szerintetek mi lenne a dolga?
Naprakész információk juttatása a tagdíjfizető méhészeknek!
Ez éppen nem naprakész, nem szakszerű, más baj nincs is vele.
Akkor minek tartjuk őket, ha ekkorákat hibáznak?
Nézzétek vissza írásainkat mikor kezdtük el mi a riadót?
Nem szeretném leírni mennyit érnek,mert egy etikai vizsgálat már talán lesz ellnem.
Majd utána.
FELHÍVÁS!
Posted 2014-09-29
Felhívjuk Tisztelt méhésztársaink figyelmét, hogy az OMME központjába érkező információk szerint idén igen jelentős atkafertőzéssel kell számolni. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az elkövetkezendő napokban az élelmiszer higiéniai szabályok betartásának figyelembe vételével mindenki kezdje meg a védekezést ez ellen az igen veszélyes parazita ellen. A felhasználandó készítmények alkalmazástechnikai ajánlásait az elmúlt években megjelent monitoring tájékoztatók tartalmazzák.
Na már most ne csak magatokban keressétek a hibát, de az is van egy veszteség mögött.
Kamikaze!
A tavaszi atkairtásnak semmi értelme, vagyis több a kára mint a haszna.
Kutatások bizonyítják, hogy az amitráz bevitelének hatására jelentősen csökken a méhanyák petézése.
Ezt Dr. Hegedűs Dénes előadásából is megtudhatjátok.
Akác után azonnal védekezni!
Ez legyen a szemetek előtt, és ellenőrizni a lehullást.
Ne nyugodjatok meg ha kevés a lehullott atkátok.
Fiast villázni, keresni a ganét.
Csak így tudjuk felvenni velük a harcot.
Az építőkeret használatát nagyon jónak tartom,magam és sok profi méhész is használja.
De erre nem bíznám a méhcsaládjaim életét.
Egy kiegészítő biológiai védekezés, sok atkát be lehet cserkészni vele, de mellette szükséges a kezelés.
Nagyon sajnálom azokat a méhészeket akik így megjárták, de ne keseredjenek el.
Ezt vegyék egy szakmai pofonnak (amit részben az OMME-tól is kaptak) majd aztán változtassanak rajta, hogy máskor ez ne történjék meg.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 23:28
Köszönöm a válaszát Uram! Semmiképpen sem adjuk fel, saját kárán tanul az ember a legjobban. Oda fogunk figyelni, és mindent megteszünk azért, hogy visszatérhessünk egy nagyobb állománnyal. Addig is ezt a kis népességet fogjuk ellátni tisztességesen. Még egy olyan kérdésem lenne a Nagyernyei Úrhoz, hogy a füstölés mellett, Ön melyik atkaölő szert részesíti előnyben, illetve alkalmazza?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Február 26. 04:22
Köszönöm válaszaitokat. Akácig atkaügyben komolyabban nem avatkozok be.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 26. 07:58
Valóban sok atka volt, tavaj akác után. Akkor, az enyhe tél miatt valószínűsítették az atka populáció növekedését. Tavaszon a méhek kímélése miatt nem, de akácról hazatérve már furettós kezeléseket végeztem. Nem is feleslegesen.
Hallom, főleg tapasztalatlan méhészektől hogy "atka van", Persze magyarázom hogy az mindíg van, így ez nem információ. Mindíg az a lényegi kérdés, hogy mennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 26. 20:57
Még egy kérdésem lenne a nagyérdeműhöz. Vannak ugye időszakok, mondjuk januárban, mikor pár napra jobb idő van, és előjönnek a méhek, azonban nincs mit hordani, kutatni kezdenek, és kirabolják egymást. Hogyan tudnám ezt hatékonyan megelőzni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 26. 21:08
Szia!

Csak erős családokat hagyjál meg télre! Ha ezt megteszed és nem történik az anyával valami, akkor nem lesz gondod a rablással. Természetesen a kijáró szűkítéséről se feledkezz meg.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 26. 22:31
Alkalmazzuk a szűkítőt, főleg a rágcsálók miatt, láttam már, hogy nagy kárt tud tenni. És tavasszal a lepényt mikor kezditek el adagolni és mennyi ideig?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 27. 00:03
Nem értem, hogy miért van a magyar méhész közvélemény kiakadva az enyhe tél kapcsán. Tőlünk délre, görög-olasz-spanyol területeken is méhészkednek eredményesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 27. 06:10
Azzal a méhfajtával, növényvilággal, ami a mediterrán éghajlathoz akklimatizálódott.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 16:12
Nagysüti!

A kijáró szűkítést nem csak tél előtt, a rágcsálók miatt használjuk! Nálam a napraforgó pergetés első művelete a kijárók szűkítése! Még akkor is, ha 40 fokos hőség van. Addig neki sem állok pergetni! Ezt azért írtam le, hogy értsd, mennyire fontos szerepe van a szűkítésnek a rablás, kutatás megelőzésében! Mindig a megelőzés a legfontosabb, ha már kitört a harc a családok közt, akkor nagyon nehéz megfékezni.
Lepényezéssel kapcsolatban nem sok tapasztalatom van, mert én nem szoktam adni nekik, de biztosan lesz aki segít ebben a kérdésben is.

Üdv.: Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 27. 16:22
Nagysüsti!

A tavaszi cukorlepénynek, élelem pótlás, és gyógyszer bejuttatás lehet a célja. Ha sem egyikre, sem másikra nincs szükség akkor, felesleges.
 Ideje február vége, március eleje. Ha gyengén vannak élelemmel, akkor amilyen ütemben fogyasztják, de az idő javulásával szirupra érdemesebb áttérni. Ha vannak mézes kereteid, az a legjobb.
A télvégi, koratavaszi rablások kialakulásának az oka, nem a gyenge család, hanem jellemzően az erőssen atkásakat rabolják.
Később kezelések alkalmával maga a méhész az oka a kutatás, rablás kiváltásának. Figyelni kell és időben abbahagyni a műveleteket. De ez már egy más téma.
A "gyenge" vagy gyengébb családokat is be lehet telelni, mivel vannak kölyökcsaládok, tartalékok ezek jellemzően nem érik el őszre egy termelő család méretét. de szó sincs rólla hogy ezeket egyesíteni kellene. Ezek tavszon, ha minden rendben  van akácra termelő családdá fejlődnek.
 Más kategória, ha öreg gyengén teljesítő anya miatt kicsi a csapat, nos ezeknél tavaszon sem fog csoda történni. De ennek az orvoslása nem az ősz, hanem az időben történő anyacsere.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 16:40
Robotur!

Ha egy család tél végére, kora tavaszra erősen atkás, akkor az nem gyenge? Hát akkor mi? Mert nem is erős, ha a telet sok-sok atkával végigszenvedte!
Abban igazat adok, hogy nagyon sok múlik azon, ha a méhész sokáig bambul a kaptár fölött, akkor egy idő után elkezdenek szaglászni a többiek.
Viszont az alap kérdés az volt, hogy januárban, mikor van néhány kirepülésre alkalmas nap, akkor miért rabolnak! Szerinted melyik családoknak fognak neki menni? A jól védekezni tudó népeseknek?
A tartalék, vagy kölyök családok egyértelműen nem érik el a termelő családok méretét, nem is azon múlik a kitelelésük és az, hogy rabolni fogják-e tavasszal. Van olyan eset, hogy már lekésel az anyacserével, (tartalék anya hiánya) ilyenkor kénytelen az ember egyesíteni, mert akkor tél végére, tavaszra annyi lesz nekik.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 27. 17:57
Láttam én már olyan erőss méhcsaládot is  áttelelni amelynél csak úgy hemzsegett az atka, az előző évi gyatra irtás miatt. Manapság ezt azért nem igazán tudjátok elképzelni, mert nem önmagában pusztít az atka vírusokat terjeszt, megjelent sajnos az újkori nosema is. Szóval amíg ezek nem voltak jelen, addig az atka iszonyú mértékben feltudott halmozódni anélkül hogy hamar összeomlott volna a család. Persze beavatkozás nélkül természetesen ez lett a sorsa. De! Ehhez akár, kettő év is kellett, jellemzően a napraforgó után néptelenedtek el az ilyen családok. Ha kicsit utánna olvasgattok, akkor ezt még a szakirodalmakban is meglehet találni.
Viszont, hogy kicsit aktuálisabb és ma is hasznavehető dolgot is írjak. A kialakult rablást eddig, egy hatásos módon tudtam megfékezni, külső virágporszedő feltételével. Évek óta  ezt alkalmazom, ha elővigyázatosságom ellenére is kialakul rablás gyanús állapot, ez idáig mindíg sikeresen.
A legrosszabb viszont az volt amit tapasztaltam, ha elvittem a helyéről a rabolt családot. A rablók így a két szomszédost járták utánna, három családom ment rá egy helyett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 18:18
Robotur!

Így van, ahogy mondod, manapság lehetetlen elképzelni egy családot tartósan magas atkaszámmal...
Jó ötlet a virágporszedő, lényeg, hogy a kijáró környékét nehezebben megközelíthetővé tegyük. Én levágott lombos ágakat szoktam a kaptárak elejének támasztani és az egérrácson csak egy lyukat hagyok szabadon.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 27. 18:40
Nb 18!
Az alapötlet nállam is ebből származott, az egyik aszályos őszön az aktuális teendőkbe belefeledkezve, mire felfigyeltem a szaglászás és kutatásra, már igen erőteljesen kezdték járni az egyik családot. Persze azt nyilván nem kell ecsetelni hogy milyen hirtelen be tud ez következni. Akkor, valami spontán ötlettől vezérelve ugrott ez be.

A másik, amikor még "csak" keményen szaglásznak a kaptárak mögött, jól jöhet egy olcsó undorítón erőss szagú dezodor. A kaptárak hátuljára fujva. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 18:51
Jó a dezodor is, én ecetes vizet szoktam használni. A lényeg a szagok elfedése.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 27. 19:26
QUQURIQ!!!

Fekete nylont húzzatok a rabolt kaptárakra, csak oldalt tudjanak a méhek közlekedni!
A nagyon agresszív kutatásmál vízsugarat is be kell vetni!
A nagyon- nagyon kutatásnál, el kell vinni onnan a családot! (másik telephely, pincébe,) a kihozatal után máshová kell tenni!
A leges legjobb stratégia, hogy nem hagyom kirobbanni an kutatást!!!

A Qtaszkodó Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 08. 20:25
QUQURIQ!!!

Ha-hó iridó!!!

Szerinted, mi a véleményed?
…Ha február 14-15 körül kezdtek el petézni az anyák, akkor most kel az első generáció.
Ha volna valami jó szer amit lehetne most használni, a kezdő atkaszámtól el lehetne búcsúzni!
Mivel az át telet atkák szerintem az első lerakott fiasítás mellé húzódnak be. Ezek kelnek most.
Ha így nézzük, a záró kezelésnél vétett hibákat most utoljára lehetne kiküszöbölni.
Lehet, hogy érdemes lenne ezt olyan komolyan venni mint a záró védekezést!
Szerinted mi lehetne az a szer, ami megfelelő lenne ebben az időben?
Várom válaszodat, előre is köszi!

A kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 08. 20:35
Szomszéd faluban a barátom január végén illóolaj keverékes lapkákat készített Barkovics féle recept alapján.  Betette ezeket minden méhcsalád fölé az atka ellen. Még most is érezhető a kaptárok közelében az erős illat. Rablás nincs, de az atkaszámra én is nagyon kíváncsi vagyok. A módszer teljesen bionak minősíthető, de vajon mennyire hatékony? .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 08. 20:58
QUQURIQ!!!

„Még most is érezhető a kaptárok közelében az erős illat”.
Egyszer vettem egy bio méhésztől pár család méhet kaptárostol.
Én semmi féle illó olajas dolgot nem használtam, de még 5 év múlva is érezhető volt a kaptár belsejében az illó olajos védekező szer.
A méz pedig higroszkópos, minden illatot magába vesz!
Kiskakas imádja a finom igazi kaptár illatot…

A kéjenc Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 08. 21:07
Talán még nem késő, hogy kivegye. Mivel nagyon negatívan fog hatni az anyák petézésére. Nemhogy januárban de nyáron sem raknék, ilyen büdös és undorító dolgot a kaptárakba. Élelmiszert termelünk és nem illatszert. Én egyszer használtam, bedőltem a hülyeségnek és beraktam kora tavaszon. Aztán az anyák minimálisat tudtak petézni, mert igyekeztek elhúzódni a bűz forrásától. Abban az évben egy ismerősön is így járt. Szerencse  hogy rájöttünk, és kidobtuk. Persze az akácra nem lettek ütőképesek. Nyáron már kevésbé necces, de a méz átveszi a szagát. Az igaz, hogy az atkával nem volt gondunk, a rajzással sem, meg az akácmézünk is alig.
Volt valami Olasz hasonló szer, annak már normálisabb volt a használati utasítása, kifejezetten nem javalta a tavaszi alkalmazását, sem a termeléskorit, (ellentétben Barkovicsal) és nem véletlenül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Március 08. 21:15
Sziasztok!
Az idősebb méhészek még ismerték Barkovics Kálmán bácsit.
Akár mekkora volt a tömeg, messziről tudni lehetett,hogy köztünk van valahol az öreg.
Nem kellet hozzá vadászkutya, hogy megtaláljuk.
A ruhái a timoltól illatoztak.
Sokat küzdött a gyógyszerlobbival.
Isten nyugosztalja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Isti84 - 2015. Március 08. 22:35
Sziasztok!

Amitráz rezisztenciáról hallottatok valamit?
Meg nem tudom mondani hol olvastam róla,de azt írták bizonyított az amitráz rezisztencia.
Tavaly csak azzal kezeltem a méheim és teljesen hatékony volt a kezelés.

Üdv:Isti
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 08:55

Mivel az át telelt atkák szerintem az első lerakott fiasítás mellé húzódnak be.
Kiskakas!
Szerintem ez a mondat nem állja meg a helyét. Azt gondolom, hogy az atka egy téli, hosszú fiasítás szünet után nem tudja eldönteni a méhről, hogy az dajkálni fog, vagy gyűjteni. A frissen kelőről már igen, egyik feromon hatása miatt. Ezért az atka lassanként húzódik be a fiasba. Hiszen a méh hátán utazik, azt pedig a méh dönti el, hogy hol tartózkodik. Tehát az atka ilyenkor kényszerutazó. Akkor tud bemenni a fiasba, ha az a méh, amelyiknek a hátán utazik hajlandó lesz mondjuk öt napos fiasítást etetni. Akkor fix a kapcsolat az atka és a fedés előtt lévő fias között. Egyéb esetben a kapcsolat nagyon laza, tehát 100 atkából kevés fog tudni a fiasba bújni. Éppen ezért a rövid idejű kezelések hatékonysága nagyon kétséges. Itt jöhetne képbe a tartós hordozó, amit én elvetek a rezisztencia veszélye miatt. Ami kevésbé aggályos lehet az pl. 2 db  2 cm lyukbőségű (8*17 cm-es ) pillanatforrasztott dróthálóra ragasztott egyrétegű papírzsebkendőre felvitt 10 mg fluvanilát szárítva (nedveset felszívják). Ezt néhány nap alatt fias keretek között szétrágják. Ha maradna is belőle, akkor a dróttal együtt kiszedésre kerül. De ennek nem ekkor van az ideje, hanem októbertől januárig, és nem fluvaniláttal, hanem Perizinnel. Az ugyanis annyira büdös, hogy tökéletesen átmozgatja a családot (töményen csepegtetem rá, nem szárítom, egyszerre két adagot kap a család két dróton). Az atka elleni hatáshoz ugyanis rendkívül fontos, hogy a család mozogjon. Ha nincs fias, akkor ezt a büdös Perizines zsebkendőt otthagyják, de az atkát ekkor is kiirtja. Ha van fias, akkor szétrágja. (A száraz fluvaniláttal vagy amitrázzal az a gond, hogy nem mozgatja át a családot. Csak annak a léputcának az atkáit irtja, amelyikben van a szer.) Ötszöri kezeléssel a teljes állomány nullázható fias jelenléte mellett is. Anya probléma ilyen kezeléssel nincs. A kezelés hatékonysága 90 százalék átlagosan. 100 családnak van november elején egyenként 50 atkája, akkor 5000 atka/méhes. Első kezelés után marad: 500, második után 50, harmadik után 5, negyedik után 0,5 és az ötödik kezelés a ráadás. Látszik, hogy az első kezelés után marad családonként öt atka, amit a méhész elégségesnek tart. Ha még négyszer kezelne mindenki, akkor atkaprobléma sem lenne. Az öt atka miatt azonban nagy az esélye az atka végleges győzelmének.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 09:25
Az amitrázt is lehet, illetve szokták is szétrágatós módszerrel  alkalmazni. A baj az hogy a taktikban van valami büdös szer is, így kevésbé rágják. Anélkül meg semmit nem ér. Falapon, lámpabélen, szerintem felejtős. A másik gond az, hogy régebben főleg az internet elterjedése előtt, nem férhetett hozzá a méhész, megfelelő eljárási leíráshoz. Azért hogy ne pancsoljon a méhész, inkább gyári készítményeket használjon. Ami perdsze drága, és nem is feltétlen mindíg hoz kellő erdményt.
Adtak a sz..nak egy nagy pofont, mert így a szájról szájra terjedtek különböző receptúrák. Így utólag megállapítva mindeggyik jellemzője az volt, hogy kevés hatóanyag jutott a hordozóra. Én is csak néhány éve ismerem, a helyes receptúrát valamelyik monitoring leírásból.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 09. 09:48
Amitráz jó hatóanyag, mert vizes közegben gyorsan bomlik, ezért nehezen tud ellene rezisztencia kialakulni. Ha viszont rendszeresen tartós hordozóval viszik be a méhcsaládba, tehát tartósan jelen van olyan alacsony dózisban, ami már nem toxikus se az atkára, se a méhekre, akkor kialakulhat rezisztencia. Ezért, tehát a rezisztencia veszély miatt tartom nagyon rossz megoldásnak a tartós hordozók alkalmazását az olyan hatóanyagokra, ami biokémiai úton, tehát a méhecske anyagcseréjén keresztül pusztítja az atkát. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 10:42
Az amitráznak ez a fajta szétrágatós használata már semmiképpen nem javasolható, mert a bevihető hatóanyag mennyisége kisebb, mint amekkora adagra  szükség lenne. Amit Geddekas írt, az már megtörtént. Elszigetelt helyeken az országban még esetleg egy-két évig jó lehet. Furettóban, füstöléssel még működik atka ellen, de  ha a ciklusok közötti potyogás egyenletes, nem drasztikusan csökkenő, akkor csak szinten tartásra elegendő ez a kezelés is. Szerintem az ország túlnyomó többségében már itt tart amitráz esetén a Varroa. Ezért panaszkodtak tavaly is a méhészek, hogy sok az atka. Az enyhe tél miatti atkát egy ereje teljében lévő szer secc-pecc alatt helyrerakott volna. Nem szabad azt elhinni a Cserényinek, hogy nem lesz ellene rezisztencia, mert lebomlik. Ez ugyan igaz, de ennek ellenére van a rezisztencia. Tulajdonképpen ez a tragédia. Ez a lebomlás ugyanis más szerekre nem jellemző, következésképpen az alkalmazhatósági idejük töredéke az amitrázénak. Tartós hordozón már rezisztens, ködölés-füstölés esetén toleráns. Ez a jelenlegi helyzet. A toleranciát a méhész nem veszi észre  fiasításos időben kontroll szer alkalmazásával sem egy cikluson belül. A fias kikelése után észrevehető. Feltéve, ha nem hiszi el azt, hogy ami lepotyog az  vándoratka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2015. Március 09. 13:28
Azért nem biztos, hogy Cserényi dr. az ujjából szopta az amitráz-rezisztenciával kapcsolatos állítását. Itt a kanadai kockázatbecslés és annak kritikája, át kéne futni, aztán elgondolkodni az érveken, ellenérveken

http://manitobabee.org/hive/wp-content/uploads/2013/10/Final-V13-Honeybeepackages-from-USA_Oct21_2013-2.pdf

A hivatkozott Sammataro-cikk, a rezisztenciáról:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:JvQ575-NE9UJ:naldc.nal.usda.gov/download/39440/PDF+&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
A módszertan helyességét nem tudom megítélni, s nem is a legfrissebb anyag, jó irodalomjegyzékkel.

https://realbeescience.wordpress.com/2013/11/22/is-amitraz-resistance-in-varroa-real/

Én nem mondanám ki egyértelműen, hogy Cserényi dr. nem követi a jelen eseményeket, remélhetőleg a közeljövőben lesznek olyan európai kutatási eredmények is, melyek képesek pontot tenni a tudományos vitára. Addig meg a gyakorlati tapasztalatok alapján ítélhető meg a rezisztencia-tolerancia kérdése, de elég sok szempontot kell vizsgálni ahhoz, hogy kijelenthető legyen: nyakunkon a rezisztens, multirezisztens atka...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 14:24
Tomipapa!
Köszönöm ezt az anyagot. Még nem tudom miről van szó benne. Egy azonban biztos. Lehet egy elmélet bármilyen jó, ha a gyakorlat az ellenkezőjét bizonyítja. Életem legnagyobb tévedése az volt, hogy már én is elhittem, hogy amitrázra nem fog kialakulni rezisztencia. Szerintem ismersz már annyira, hogy elfogadd, nem hangulatkeltésnek szánom ezeket. Kíméletlenül ellenőriztem a saját méhészetemben az elmondottakat. Amúgy pedig lassan tíz éve hangoztatom, hogy a tartós hordozó alapvetően hordozza magában a rezisztencia veszélyét. De ha szigorúan vesszük, akkor nincs olyan kezelés, amelyik fiasításos időben ne hozna létre sohasem ölő koncentráció alatti szerszintet. Ezért reménykedtem egy paradigma váltásban: a védekezésnek a téli időszakra való áttolásával, annak sokkal drasztikusabb módjával. Ha az utolsó hatóanyag is  egy nyári kezelési rendszerben csatasorba van állítva, akkor ennek a paradigma váltásnak nincs értelme. Én azt gondolom, hogy elmúlt időszak  rendszerének továbbvitele, annak minden eleméhez való görcsös ragaszkodással nem tartható fenn: nyári védekezés atka ellen (szintetikus kémiai szerekkel), méhsűrűség szinten tartása, vándorlás lehetősége. Pontosan az amitráz hatásának csökkenése, megszűnése a legordítóbb jel, hogy ez a rendszer, amennyiben minden elemét meg akarjuk tartani, össze fog omlani. Tehát itt van egy stratégiai hiba. A méhészek ezt számon fogják kérni. Most pedig nekiállok olvasni a linkjeidet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 09. 15:27
 Nagy butaságokat írtok. :o De remélem sokan hisznek nektek, mert tényleg felhígultunk. Igazából köszi! ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 15:51
Jenő!
Írd le légy szíves mit gondolsz butaságnak. Először nem akartam hinni a szememnek, hogy Te 200 km-ről is megmondod, hogy más méhészetében mi a helyzet. De aztán rájöttem, valami teljesen másra gondolhatsz csak. Oszd meg  velünk!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 15:55
Kizárólag téli atkairtással szerintem, nem lehet életben tartani a méheket. Szerncsétlenebb esztendőben, ha kihagyod a nyári és őszi védekezéseket, nem lesz ott már télen mit nyakon önteni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 16:05
Robotur!
Arról beszélek, hogy nem lesz mivel. Addig van kb. 5-10 év. Ki kell találni a módszert.

Tomipapa!

Az ominózus mondat az utolsó OV-ről ebben a hsz-ben található:
http://meheszklub.hu/index.php/topic,7.120msg11746/topicseen.html#msg11746
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 16:27
Az lehet, de még most jó az amitráz, furettóval.
Több minden másra, így kutatásra is  lehetett volna költeni, azt a sok támogatás, amit csak látszólag kap a méhész. Mert pontosan annyival kerül többe a támogatott eszköz, mint a támogatás.
Egyébként már 15 éve formán , is arról cikkeztek hogy a fluvalinát már nem jó, és az amitrázról is kicsit később. Persze kérdés, hogy csak alkalmazás technológiai be nem tartásából marad el a kívánt hatás, vagy valójában rezisztencia van kialakulóban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 16:49
Idézet
Egyébként már 15 éve formán , is arról cikkeztek hogy a fluvalinát már nem jó, és az amitrázról is kicsit később
Hát abban igaza van a Cserényinek, hogy azért lehetett ilyen sokáig használni, mert  lebomlik a viaszban, így a pempőbe nem szívódik be aktív formában, amire kialakulhat a rezisztencia. A fluvanilát és a kumafosz viszont nem bomlik le. 15 éve ezt még nem lehetett tudni. Azóta pont a Tóth Péterék vizsgálták, és nagyon meggyőzőek az eredmények. Az utolsó monitoring füzetben nagyon szépen látszik a dolog. Ezért volt jó kb. négyszer annyi ideig az amitráz, mint a fluvanilát. A tartós hordozók bűne Amerikában jól látszik. Még sosem hallottam, hogy ott Furettóban használnák, vagy füstölnének.  Emlékeim szerint néhány évvel ezelőtt még engedélyezve sem volt az amitráz. Mégis találtak már rezisztens törzset. Pont a tartós hordozók miatt . Mint mondtam:  ez a tragédia. Mert ez visszafelé nem megy, csak előre. Mármint az amitráz tűrése. Amit dózis növelésével lehet egy ideig kompenzálni. Addig, ameddig a méhek bírják. Most pedig a kumafosszal is eljátsszuk ugyanezt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 09. 19:38
QUQURIQ!!!

Tompipapa, iridó!
Köszönöm, hogy kérdéseimre és feltevéseimre ennyire kimerítő választ kaptam!
Különösen ezt a hangnemet értékeltem, amivel megvitattátok a méhészek gondjait!
Ez viszi jövőnket előre…
Sok ilyen értelmes, és izgalmas vitát, egyetértést, szeretnék hallani tőletek is és másoktól is!
Ezeket kellene egy csokorba összeszedni, és értékelni.
Még egyszer Köszönjük!

Az elégedett Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 09. 20:03
Jenő!
Írd le légy szíves mit gondolsz butaságnak. Először nem akartam hinni a szememnek, hogy Te 200 km-ről is megmondod, hogy más méhészetében mi a helyzet. De aztán rájöttem, valami teljesen másra gondolhatsz csak. Oszd meg  velünk!!!

Tudod én már igazán feleslegesnek tartom a meddő vitákat... Talán arra gondolsz, amikor megmondtam a méhésztársnak, hogy az atkamentes és időben feletetett vastagfalú Hunorban erősen takarva még nincs fias, aztán belenézett? Nem volt.
Vagy arra, amikor a "zöldön" belementem a egy vitába a fiatal "ügyvezetővel", és igazam lett több száz kilométerről? Lenullázódott. Vitatkozni tudott, de a szakmáról csak elképzelései voltak.
Hülyítitek itt, és a másikon is a fluvalinát és amitráz rezisztenciával a méhészeket.

Ma reggel beindítottam a palántanevelőmet. Nem nagy, hobbi. 500 paprikát és 120 paradicsomot tűzdeltem ki. Majd ebéd után (közben) írtam Varga Károlynak egy másik oldalon. Azután elugrottam a haveromhoz, kikapcsolódásképpen átszaladtunk 42 családon. Évek óta amitrázzal vannak kezelve. Néhány 6-7lu, a többi 8-9, de vannak 11lu-ak is. Van négy kereten is fias, amelyből 3 táblásan fedett. Kelőt nem láttam. Tehát a 12 Hunor keret minden utcájában tömve néppel. Ezek a tavalyi rajai. Holnap és szerdán Ordacsehiben átnézem a termelő állományát, ugyanúgy kezeltük őket atka ellen. Azok jobbak ;)
Ne papolj itt e két atkaölő szerre kialakult rezisztenciáról, mert ezt már 25 éve is felhasználták a gyártók hibáik elfedésére és a balfék méhészek magyarázkodásként.
Két órán át kerestem egy közelmúltban megjelent cikket, amelyben éppen az amitrázt a leghatásosabbnak tartja a cikkíró. Nem találtam meg. Ha valaki emlékezne, megköszönném :'(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Isti84 - 2015. Március 09. 20:49
Hogy miért híresztelik az amitráz rezisztenciát?
A furettoba petrom és taktik keverékét használjuk,aminek az ára töredéke a sok hiper szuper atkairtó szernek.
Azt hiszem ez nagyban közrejátszik a "rezisztencia" kialakulásában...
Magam is ezt használom és nincsenek atka gondjaim.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 09. 21:19
Iridó!

Ha valóban Cserényitől hallottad azt amit írtál, akkor Ő helytelen premisszákból helyes következtetésre jutott. Nem meglepő, tőle.
1.
A pempőt ne hozzuk ide. Nem a pempőtermeléssel való kapcsolat a kardinális pont a rezisztencia kialakulásában.
2.
Az amitráz nem a viaszban bomlik le, hanem mivel vizes oldatban gyorsan bomlik, ezért kevés ideje van arra, hogy a viaszba bekerüljön. Az amitráznak az a része ami képes a viaszba bejutni, az bizony védetté válik és a víz lebontó hatása nem érvényesül. A viaszban ugyanúgy viselkedik az amitráz, mintha olajban lenne oldva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 21:21
Ez is igaz, valóban ez a legolcsóbb, és leghatékonyab szer. A másik igazság meg az, sokan helytelenül alkalmazzák főleg tartós hordozók esetén, de füst, vagy furettós bejuttatásnál is. Sokféle hiba lehetőség van, dózis, kezelések száma, időpontja.
Hallottam olyan esetről amikor az illető, megkésett a kezelésekkel, igy a sorozatra való amitrázt, egy adagba sűrítve nyomta be a családoknak. Nem is volt utánna gondja, az atkákkal.  Igaz, a méhekkel sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 00:11
Geddekas!
Ezek az én premisszáim, nem a Cserényié.Tulajdonképpen jogos a felvetésed. Az amitráz valóban vizes közegben bomlik. Lehet, hogy felületes voltam, amikor azt írtam, hogy a viaszban bomlik le. Mintha úgy emlékeztem volna, hogy a Tóth Péter azt írta, hogy friss kezelések esetén tudta csak az anyavegyületet kimutatni a viaszból. Tehát, hogy a bomlás később következik be. Lehet, hogy már eleve bomlott állapotban kerül a viaszba. A lényegen nem változtat: az aktív vegyület nem mozog a viasz és a pempő között. Azért írom, hogy a pempő, mert az atka másképpen nem kerül kapcsolatba a viaszban lévő hatóanyaggal. Véleményem szerint annak zsírfrakciójába kerül vissza a viaszból a hatóanyag. Ezt amerikai anyanevelőknél le is írták. Az anyák nem keltek ki a visszaoldódott kumafosz miatt. Az atka pedig ebben a pempőben fekszik, ahonnan fel tudja venni a nagyon kis mennyiségű (ölő hatással nem rendelkező) hatóanyagot. Szerintem mindenképpen kell lennie egy folyadék frakciónak, amibe megtörténik az oldódás. A (bábinges) sejt és a báb teste közötti ilyen transzportot nehezen tudok elképzelni. Így az atka a báb vérén keresztül juthatna csak a szermaradványhoz. Ennek én nagyon kicsi valószínűségét látom. Viszont a pempő esetén az utóbbi út (bábvér-atka) még pluszban is fennáll.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 00:16
Jenő!
Drukkolok Nektek. A hit mindent képes legyőzni. Valószínűleg az a baj, hogy én nem hiszek a mesékben. Ezért számolni szoktam a kezelések után az atkahullást. Abból jutottam erre a következtetésre. Amiről Te írsz, az ezt egyáltalán nem cáfolja. Ahhoz ugyanis atkahullási adatokat kellett volna megadnod, nem léputca számokat. Látom nem érted a tolerancia fogalmát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 10. 07:28
De értem. Nem vagyok hívő. Viszont toleráns vagyok a hívőkkel. A mesékben sem hiszek, és figyelmeztetem azokat akik hisznek még a mesemondóknak, ezért el szoktam elmondani a valóságot.

Kezelni kell atka ellen és többször mint régen, -mert olyan nagy a méhsűrűség és a tudatlanság, hogy- másképpen nincs mit betelelni. Hidd el, nagyon jól mutatja az áttelelt méhcsaládszám és azok erőssége az előző évi kezelés sikerességét. Szoktam én is számolni a lehullott atkát. Akác után a sajátjaimat, majd a begyűjtötteket, azokét, akiknek családjait már ősszel, vagy tavaszra esetenként teljesen kivégezte az atka. Üres kaptáraik láttán egymásra mutogatnak, és teóriákat gyártanak a tudományoskodás szintjén is akár. Pedig piszkosul egyszerű. Kezelni kell. Nincs toleráns atka sehol az amitrázra és a fluvalinátra. Aki ezt állítja, az becsapja a méhésztársait, vagy a saját maflaságát próbálja elfedni. Gyakran már a gyártott hülyeségeiket saját maguk is elhiszik. Sőt! Megélhetésihobbielőadótumányosszakemberek butítják és erősítik meg téli estéken hitükben a veszteseket. A jó méhészek pedig kinevetik a "hívőket", mert toleránsak velük, miközben seggberúgást érdemelnének az örökös atkafertőzés fenntartásáért. Bizony ám!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2015. Március 10. 09:46
Geddekas!
Ezek az én premisszáim, nem a Cserényié.Tulajdonképpen jogos a felvetésed. Az amitráz valóban vizes közegben bomlik. Lehet, hogy felületes voltam, amikor azt írtam, hogy a viaszban bomlik le. Mintha úgy emlékeztem volna, hogy a Tóth Péter azt írta, hogy friss kezelések esetén tudta csak az anyavegyületet kimutatni a viaszból. Tehát, hogy a bomlás később következik be. Lehet, hogy már eleve bomlott állapotban kerül a viaszba. A lényegen nem változtat: az aktív vegyület nem mozog a viasz és a pempő között. Azért írom, hogy a pempő, mert az atka másképpen nem kerül kapcsolatba a viaszban lévő hatóanyaggal. Véleményem szerint annak zsírfrakciójába kerül vissza a viaszból a hatóanyag. Ezt amerikai anyanevelőknél le is írták. Az anyák nem keltek ki a visszaoldódott kumafosz miatt. Az atka pedig ebben a pempőben fekszik, ahonnan fel tudja venni a nagyon kis mennyiségű (ölő hatással nem rendelkező) hatóanyagot. Szerintem mindenképpen kell lennie egy folyadék frakciónak, amibe megtörténik az oldódás. A (bábinges) sejt és a báb teste közötti ilyen transzportot nehezen tudok elképzelni. Így az atka a báb vérén keresztül juthatna csak a szermaradványhoz. Ennek én nagyon kicsi valószínűségét látom. Viszont a pempő esetén az utóbbi út (bábvér-atka) még pluszban is fennáll.

Irido!

Bár -miként Jenő írja- nagyrészt csak butaságokat szoktam írni, de annak idején (mikor innen a Mitac 20 EC-vel kapcsolatos megjegyzéseim révén véletlenül éppen ki voltam tiltva) már leírtam a "ződön", hogy az amitráz vízben gyakorlatilag nem oldódik, hiszen az 1 mg/l vízoldhatósága elhanyagolható. Az amitráz szerves oldószerekben oldódik jól (a vivőanyag is ezért szerves oldószer a növényvédő-szerekben, állatgyógyászati készítményekben). A szerves oldószerben oldott amitráz sem vízoldható, a szerves oldószerben oldott amitráz-oldat a vízzel emulziót képez. A metabolikus lépések során bekövetkező hidrolízis és a vízoldhatóság nem analóg fogalmak. Az említett méhész-fórumos hozzászólásban (Atka, 2014.09.17.) igyekeztem vázlatosan leírni az amitráz bomlásának, metabolizmusának néhány részletét, figyelemmel a pH szerepére valamint az anya-vegyületnek és metabolitjainak stabilitására, bomlási gyorsaságára. Igény esetén beszélgethetünk részletesebben itt is e kérdésről, de ezekkel a "butaságokkal" óvakodok külön kérés nélkül előhozakodni, nem szívesen irritálom azokkal az okos méhészeket...
Tóth Péter sem a viaszban oldott amitrázról és amitráz-metabolitokról írhatott, hiszen azok nem oldódnak a viaszban sem, ellentétben a kumafosszal, amely lipofil vegyület. Az amitráz és metabolitjai amennyiben a viasz-mintából  kimutathatók, ott nem oldat formájában vannak jelen, feltehetően nem a mintában, hanem annak felületén találhatók.  A lényeg: az amitráz a vizes (és savas) közegben nagyon gyorsan bomlik, metabolizálódik, mert mint írtam, az első bomlási reakció hidrolízis, mely bomlás gyorsasága elsősorban a pH-tól függ (lásd. "ződön"). A metabolitok némelyike sokkal stabilabb, mint az anyavegyület  és a primer metabolitok. Az olaj azért "védi" a bomlástól az amitrázt, mert benne az amitráz nem hidrolizál, azaz nem bomlik hidrolízissel, tehát amit Geddekas írt a vízben, viaszban, olajban "oldott" amitrázról, az valójában butaság, hiszen egyikben sem oldódik, hanem mindegyikben kolloid formában, emulgeálva található. A metabolizáció folyamán, annak végén aztán már vízoldható metabolitok képződnek (melyek képesek kiürülni), azok viszont már nem aktív formák, tehát nincs jelentőségük a tolerancia, rezisztencia kialakulásnak szempontjából akkor sem, ha valamilyen úton-módon bekerülnének a viaszba. A tolerancia, rezisztencia ott alakul ki gyorsan, ahol lipofil és stabil molekula a hatóanyag. A tragédia előrevetítését én még korainak vélem, a rezisztencia néhány év (az irodalom szerint 5 év) szünettel megszűnik, ezért náladnál optimistábban szemlélem a helyzetet.  Addig meg majd gyúrunk a VSH méhek szelekciójára, azok a törzsek is pár év alatt kiszelektálhatók. Geddekastól már amúgy is szerettem volna beszerezni Varroával együtt élni képes méheket, ő hosszú évek óta amitráz, kumafosz és fluvalinát nélkül méhészkedik -mint olvasom- teljes sikerrel. Reményeim szerint az ő varroa-szenzitív higienikus viselkedésű szelekciójával új távlatok nyílhatnának a szintetikus vegyszerektől mentes méhészkedésben. Ha Bross előadását hallgatom, akkor meg erősödik bennem a meggyőződés, hogy új hobbit keressek magamnak, s ne a méhegészségügy problémáit próbáljam boncolgatni. Szerencsére nálam nem várható a megporzási krízis jelentkezése, vadméheim, poszméheim révén ezzel nem kell számolnom, s nem szükséges megvárnom az OMME és a méhészeti ágazat teljes összeomlását, lánglelkű egykori navigátorunk tanácsára hallgatva legfeljebb megkezdem -a józan belátás jegyében- az  "önkorlátozást"...

Kivancsi 111!

Azt nem tudom, itthon ma milyen mértékű az atka-populáció amitráz- és fluvalinát-rezisztenciája, de a nemzetközi irodalmi adatok tükrében egyik sem zárható ki kategórikusan, létező problémaként kell azokkal számolnunk. Hogy milyen intervallumban következhet ez be, arra nézve még európai adatok sincsenek. Tagadhatatlan, hogy az amitrázra hosszú időn keresztül sem alakult ki eddig nálunk rezisztencia, de az utóbbi évek adatainak tükrében talán nem kellene a lehetőségre legyinteni. Mint írod, "Kezelni kell atka ellen és többször mint régen..." . Nos, ha többször kell kezelni, az Iridot igazolja. A többszöri -esetleg emelt dózisú- kezelés pedig egyéb méhegészségügyi veszélyeket generálnak. Nem régen kérdezted, olvasta-e valaki, hogy az egyik autentikus szakember még mindig az amitrázt tartja a leghatékonyabbnak. Nos, én olvastam, s kicsit bővebb szövegkörnyezetben idézem, mert nem csak a hatékonyságról beszélt a szakember.
"Természetesen azzal tisztában kell lennünk, hogy a mászkáló méhek kaptárak előtti megjelenése sok egyéb tényezőre (súlyos atkafertőzés, vírusok jelenléte, növényvédő szerrel végrehajtott mérgezés stb.) is visszavezethető, de arra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy az atkaölő szerek közül az amitráz hatóanyag alkalmazásának hatására is előfordulhat mindez. Tehát szembe kell nézni azzal a kellemetlen ténnyel, hogy az atkák elleni védekezésnek lehetnek ilyen árnyoldalai, és ez az egyik fő oka annak, hogy az amitráz alkalmazásával nagyon óvatosan kell bánnunk, annak ellenére, hogy a vegetációs időszakban ez a leghatékonyabb eszköze az atkafertőzés leküzdésének. A későbbiekben érdemes volna tisztázni azt, hogy a mászkáló méhek amitráz hatására való megjelenését mekkora dózishatáron túl tudjuk észlelni, illetve azt, hogy az alkalmazástechnikának (gyári hordozók, olajnedvesen berakott lapkák, füst, meleg vagy hideg köd stb.) mekkora szerepe van a jelenség kialakulásában. Egy dolog mindenesetre már ma is látható: az amitrázzal végrehajtott zárókezelések (különösen a kőolajszármazékokkal végrehajtott meleg köd képzése), valamint a tavaszi füstölések egyértelműen hajlamosítanak a jelenség tömeges kialakulására."
Az idézet a Környezetterhelési Monitoringvizsgálat 2013-2014. c. kiadvány 23-24. oldaláról származik.
Nem azt akarom mondani, hogy egyedül ez lehet a "Szentírás", de ha már kérdeztél, gondoltam, válaszolok, még ha butaságnak is tűnik, hogy az amitráz-, fluvalinát-rezisztenciát kategorikusan kizárni képes gazdag tapasztalataid ellenére néhányan, néha mégis elagyalgatunk a témán... Abban meg őszintén reménykedek, hogy esetleg nem Iridonak, hanem Neked lehet igazad... 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 13:25
Tomipapa!
Az idézett monitoring vizsgálati füzet 29. oldalán látható a lépekben kimutatott szennyező anyagok mennyisége. Két mintában amitráz anyavegyület található, a többiben amitráz bomlástermék. Rémlett a hidrolízises bomlás, ezért írtam, hogy Geddekas észrevétele jogos. Logikusabb, hogy előbb bomlik, aztán jut be a viaszba, ahol víz nem éri. Azt nem tudom, hogy a metabolit nem zsíroldékony-e ? De azt gondolom, hogy a lényeg abban van: amitrázból nem tud aktív formában visszakerülni a hatóanyag. A hosszú éveken át tartó hatásosság a másik két szerrel szemben véleményem szerint ennek tulajdonítható. Azonban mindhárom esetében ott van egy másik igen fontos tényező: a kezelésből származó egyenletes hatóanyag koncentráció csökkenés. Ami tartós hordozó esetén egy nagyon lapos, ezért veszélyes görbe, ködölésnél rövid, meredek görbe. A paradigma váltásnak ezért is lenne létjogosultsága: a fiasításba történő menekülés lehetősége extra kockázatot jelent. Mindig lesz olyan atka, amelyik előbb tud bemenni a sejtbe, mielőtt a méreg megölné. Ez pedig stimulust jelent pl. a már mutációval létrejött lebontó enzim fokozott termeléséhez. A mutáció ugyanis létrejött már nálunk is. Sőt erről már Jenő nekem évekkel ezelőtt beszámolt amikor ezt írta  egy privát üzenetben 2012.04.08-án :

Idézet
Nem ér semmit sem az amitrázos étolajos hordozó, mert nem igaz, hogy tartós. Kap a család egy mérgezést és az éppen kint lévő atka is. Számolhatunk talán egy fél füstölésnyi hatással a következő napon, aztán semmi hatás, mert ott szaladgálnak az atkák a lapkák mellett zavartalan. Amikor erősebb dózist használunk, akkor a méhek is pusztulnak.
Tehát ő már akkor leírta az amitráz tolerancia jelenségét. Ami azóta rezisztencia lett a lapka dózisszintjén. Furetto esetén nálam most van tolerancia. Azt nem tudom megmondani, hogy ez az állapot meddig marad fenn? De ezzel a hatékonysággal csak szinten lehet tartani az atkát fiasításos időben. Keléskor a többletdózis miatt a toleráns atka is pusztítható vele, ha nincs hová visszabújnia a szer elől. Azonban ez évek alatt egy fordított dugóhúzóba kerülés. Mindig emelkedő atkaszám az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva, ha nincs paradigma váltás: télen fokozni a védekezést. Erre lenne jó a kumafosz, ha az irdatlan hatóanyag mennyiséggel a Check Mite plussal a nyári kezelések alkalmával nem teremtünk alapot a kumafosz toleranciának. Ez így ugrás a szakadékba.
Mennyi idő alatt tűnik el a rezisztencia? Szerintem az öt év arra vonatkozik, amikor senki nem használja. Lesz ilyen ? Ez az állapot csak akkor állhat fenn, ha egy röpkörzetben egy méhész van, és ő nem használja. Nekem emiatt vannak aggályaim. Multirezisztencia: a piretroid rezisztens gént elég az országban egy helyen egy amitráz toleráns atkának átvennie úgy, hogy a kétféle atka egyszerre megy bele egy sejtbe.  Utána az ál-ivaros szaporodás gondoskodik róla, hogy ne tudjon kereszteződéssel eltűnni, és mindenütt az lesz az uralkodó, ahol e két szer valamelyikével kezelnek. Egy biztos hatású kumafosszal nem lenne ez sem probléma. De a Check  Mite plus miatt ez sem lesz megfelelő hatású. Pontosan az az aggályom, hogy az ország egyik harmada még amitrázozik, a másik fluvanilátozik, a harmadik kumafoszozik. Egyszerre lesz jelen mindhárom hatóanyag. Így nem tud eltűnni. Ezért mondom, hogy a legbiztosabb túlélési stratégia az, hogy télen az Varroa írmagját is kiirtani, hogy a család átvészeljen egy évet, amikor ismét téli kezeléssel csökkentjük le radikálisan az atkát. Alapvetően a Jenő sem beszél másról. Ahol az áttelelő atkaszám kellően kicsi, ott a toleráns szerrel is át lehet vészelni egy évet, igaz nagyon sok kezeléssel, és ki tudja mikor éri el a tolerancia azt a szintet, hogy   az állomány már nem éri meg a következő téli kezelést. A fluvanilátnál is egyértelmű a helyzet: tartós hordozó adagjának szintjén volt rezisztencia, az 5 mg-os csorgatással pedig még tolerancia sem fiasmentes állapotban. Egyébként ez az amitráz toleráns atka nálam érzékeny a fluvanilátra 20 mg /5 napos adagban.
A rendszer három elemét előbb utóbb nem tudjuk fenntartani: nyári kezelés, méhsűrűség, vándorlás. Ha az elsőről most nem mondunk le (azután, hogy a fluvanilát sem lesz jó) , akkor a vége az lesz, hogy mindháromról le kell mondanunk. Szerintem ebben igaza van a Brossnak, ha ő nem is eképpen fogalmazta meg. Abban pedig Neked van igazad, hogy a méhegészségügy a jéghegy. A Titanic a méhészeti ágazat. Mert a méhegészségügy miatt süllyed el a méhészeti ágazat, nem fordítva: a méhegészségügy süllyed el a méhészeti ágazat miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 10. 17:12
Miért raktok étolajat tartóshordozó esetén, ezeket régen is csak vízzel készítettük. Olajjal nem tud kiszáradni, és mérgezni fogja a méheket. Az étolajat vízzel helyettesítem, és csontszárazon függesztem a fészekbe. Apró bolyhokra rágják. Így eljut mindenhová. Kizárólag, csak kiegésszítő kezelésként használtam. Főkezelésként füstöléssel, újjabban furettóval. Zárókezelésként nyomok egy furettót, persze ezzel már igyekszem eltalálni az utolsó kirepüléses napokat. Télen, én még soha nem nyitottam fel a kaptárak tetejét. Télire októberben fekete fóliával takarjuk a kaptár sorokat. Elég ezt egyszer fellövöldözni kapcsozóval. Nem kíváncsiskodom, úgy is tudom hogy mi van benne.
Most olvastam kétféle véleményt, az egyik az hogy már vannak amitráznak ellenálló atkák, a másik az hogy nincsen.
Nállam egyenlőre még, működik az amitráz. Viszont annyit tapasztaltam hogy fő védekezésként már nyáron napraforgó után kezelni kell, persze ajánlatos akác után is. Majd a szokásos őszi kezelések vannak. De ha nem amitráz, akkor mi ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 10. 17:37
Nem azt írtam, hogy buták vagytok, hanem a buta állításokra értettem. Ha valakinek van gógyija, nektek van bőven, ezt mindenki látja.
Amire írtam a butaságot: nincs baj az amitrázzal és a fluvalináttal. Én nem értek a vegyszerek működési módjához. Valójában nem is érdekel. Én tényeket tudok csak elmondani a magam nyelvezetével a megfigyeléseimet összefoglalva, vagy azokból következtetve. Vannak megelőző módszerek. (Tomipapának írom, meg akit érdekel esetleg: Emlékszel a Zinebre? Kikelt a paprika, meglocsoltuk a talajt vele, mert különben kidőlt (botritisz, szürkepenész). Amikor nem törzskönyvezték, vagy miként kell mondani, akkor új szereket kerestünk. Ortociddal próbálkoztunk, de nem ért semmit. Akkor azt javasolták, hogy már a kelés előtt vetéskor esetleg /kell /a talajba keverni. Na akkor már ki sem kelt a mag. Rátaláltunk a "Previcurra" tökéletes.) Az amitráz is eltűnt ::) . Van még Szerbiában. 10 éve lejárt szavatosságú is működik, de most betankoltam frissből. Olyannal füstöltünk, aminek flakonja a gyerekcsörgőre emlékeztet ha megrázzuk  ??? ???és jó volt még.
Azért kell többet kezelni, mert általánossá vált a visszafertőződés. Azokból a méhészetekből, amelyeket nem kezelnek hatásosan. Kezdők és kalandorok. Fórumokon időnként felmerül X ésY hova lett? Na hova? Összeomlott a méhészete, nincs miről írnia, és talán már másokat bombáz a hülyeségeivel egy újabb ágazatban valamelyik fórumon. De amikor megsemmisült a méhészete, akkor a környező méhésztársait biztosan ellátta atkával.
Az sem helytálló teória, amikor a toleráns atkákat gondoljuk egy adott területen elszaporodni. Ha lenne ilyen atka, akkor az maradna meg döntő többségben a kezelések után. Egy év alatt az egész országunkat behálózná. Miért állítom ezt? Az atka "akkori" hazai megjelenésekor ugyan állítólag két irányból is jött, de ami a lényeg, hogy két év alatt nem volt atkától mentes terület. Most ekkora méhsűrűség mellett könnyebb dolga lenne. A vándorlások mai száma és a vándoroltatott családok mennyisége is a sokszorosára növelné az esélyét.
Irido!
Azt az idézetet a tartós hordozóról tavaly szeptember környékén írtam? Volt egy ilyen esetem az egyik méhésznél az őszi vizsgálatkor. Most el kell mennem, de este majd leírom. Üdv!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 18:18
Jenő!
Írtam, hogy 2012.04.08-i a pü dátuma.
 Én arra próbálom ösztönözni a méhészeket, hogy gyanakodjanak másra is , amikor visszafertőződésre gondolnak. Abból ugyanis nem származhat baj. Amit az atka terjedési módjáról és időszükségletéről írtál, teljesen egyetértek. Én azt gondolom, hogy első évben bejön egy ilyen atka, a következő évben már a méhészet 20-30 százalékában olyan mértékre szaporodik, hogy a következő évben már csak ilyen atka van a méhesben. Ez igazából két naptári évet jelent. Én nem tudom mással magyarázni, hogy az egyik évben Perizinnel kontrollált hatékony amitráz kezelés két év múlva hatástalan (itt mindegyik kezelés 300 mg száraz amitrázt jelentett kartonlapon). Azt hittem, hogy a Furettos emelt adagos kezelés hatásos (itt az egy óra alatt bejuttatott amitráz mennyisége a többszöröse az én kartonlapjaimnak, ami egyébként a tízszerese az étolajos papírlapénak, de még mindig harmada  az Apivarnak. Több részletben viszont eléri azt. Nos a Furetto is csak annyira volt képes, hogy a szaporulatot irtsa. A Perizin mutatta meg, hogy mennyi atkát nem volt képes levinni a Furetto. Abba a jövő nyáron elpusztultak volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 10. 18:54
Ja. Bocs! Nem voltam eléggé figyelmes. Megállt a szél, siettem permetezni lemosóval....

Szóval az őszi eset. Megyek az egyik méhészetbe a kötelező őszi vizsgálatot elvégezni. Mivel ritka kíváncsi :-[vagyok, ezért mindig végig sétálok a vizsgálandó méhészet családjai előtt, ( meg mögöttük is, főleg ahol jobban ki van taposva a fű, az különösen leköt ;))amíg a tulaj begyújtja a füstölőt. Méheüsök tudják bizonyára, hogy ez némely helyen eléggé lassú folyamat. Mondom a tulajnak aki hölgy:
-Van itt néhány mászkáló méhecske.
-Az mindig van.
-De ezeknek nincs szárnyuk.
-?
Első család.
-Mi van ezen a lapkán?
-Étolajos Taktik.
-Az szart sem ér.
-Tavaly is jó volt.
-Tavaly sem volt jó. Itt egy atka a méhen, ennek meg nincs szárnya, ez meg törpe seggű, itt meg egy atka sétál a fedett fiason....aztán a nép is kevés a fiashoz képest.
-Tavaly is így védekeztünk.
-Füstöltek?
-Tavaly igen, de most állandóan esett az eső, nem tudtunk kijárni.
-Na ugye akkor tavaly is a füstölés volt a hatásos.

Következő valamelyik család:
-Ezt tönkre teszi az atka néhány héten belül.
-Hogy tenné tönkre, benn vannak a csíkok.
-Mondom, hogy tönkre teszi, mert vagy 10 atkát látok a lép egy oldalán a méheken.
Aztán belenéztem a fenékdeszkára, ahol vörösödtek az elpusztult atkák ezrei.
-Tele van az elhullott atkákkal a fenék.
-Na ugye milyen jó az étolajos taktik?
-De a lépeken és a méheken százával élnek az atkák :o!!
-Majd kapnak még egy csíkot a hétvégén, mert akkor itthon lesznek a gyerekek és segítenek.
-Aha. Oké.
Valóban.Minek ugatok én bele mindenbe. Karácsonykor még a fele állomány élt...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 10. 18:56
Irido!
 Ha esetleg részleteket is tudhatnánk, mit takar az emelt hatóanyag a furettó esetén. Vagy azt hogy mi az alap, mert többféle ajánlás is létezik. A másik hogy milyen időszakban történt, az általad leírt eset. Nyáron vagy, késő őszön kevés, illetve fiasmentes időszakban? Hány szabályos kisérlet eredménye, igazolta a feltevésed? Továbbá milyen furettó készüléket használtál, Mert ez sem mindegy, az adagoló dugattyú és henger közötti illesztés sokat számít. Egyenletesebb adagolást tudunk elérni, ha O gyűrús a dugattyú. Nagy tömítetlenség esetén, a folyadék oszlop magasságának csökenésével, a bejuttatott szer is jelentősen kevesebb. Mit jelent az "egy óra alatt bejuttatott szer" fogalma? Sejtésem az, hogy az egy órára bezárt kijárókra utalsz. Ami füstölésnél elengedhetelen, de furettónál gyakorlatilag felesleges. A  berobbantott finom köd gyakorlatilag lecsapódik a kaptár belsejében. Még szellőztetési reakciót is alig vált ki a méheknél. A füsttel ellentétben. A méhek kímélése, és a visszarobbanás elkerülése miatt. Egy a kaptár hátulján alulra fúrt, lyukon keresztül nyomom be akár a füstöt vagy a furettót is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 10. 19:46
Sziasztok!


Ez tetszik jó olyanokat olvasni ami gyakorlati tapasztalataimat alátámasszák. legközelebb Jenő áll az igazsághoz de Iridó és Tomipapa se ír rossz vagy kifogásolhatót a számomra mivel a rezisztencia ill tolerancia az amit 100%ban nem tudunk kizárni.De talán az hogy Iridó avval nem szeretnék vitatkozni amit arról írtál hogy a különböző szerek használlata hozzásegít a rezisztencia kialakulásához viszont egy  adott méhészeten elül arra hogy 2-3 szerre is rezisztenciát fel tudjon mutatni nem látom reális veszélyét.


ÜDV :KARCSI



Kedves Kánya!


Mint az előbb leírtam nagyon jó olvasni ha szakmai alapon megfogalmazott olyan írásokat amik ha nem is értenek egyet mindenben de a maguk mondanivalója igazából érdekes szakmailag illetve gondolkozási oldalon előremutatóak. Viszonylag meglepett mikor megláttam hogy ide te írtál de aztán miután elolvastam megnyugodtam hogy nem lett repülés közben semmi baja a szárnyadnak és nem ütötted be a kicsi okos fejed mivel pont olyan segg illetve ordenáré módon írsz mint eddig. UFF!!!



ÜDV: SASTOLL
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 20:15
Robotur!
Szeptember elején vettem gyári Furettót. Zsír új. 100 ml petróleumba 8 ml Mitac (került) frissen bontott. Ez ugye milliliterenként 19,2 mg amitráz. Ez elvileg 100 család adagja lenne, de amikor megszámoltam, hogy mennyit kezeltem a visszamért emulzió után, akkor kiderült, hogy kb. 2 ml-t kapott egy család. Azaz majdnem 40 milligrammot. Hozta is szépen az atkát, de kivétel nélkül vonaglott mindegyik, tehát nem volt azonnali pusztulás. Utána visszavettem az adagot. Változott mindig a kijuttatott mennyiség, ezért 20 mg-nál nem mertem többet adni soha. Az eredeti adagolás mintha 5 ml Taktic lenne, családonként 1 ml-rel az kb 7 mg. Az Antivarral 20 mg-ot vittünk be mindig. Ezt a méhek durván egy órai bezárással "használták" fel. A Furettózáskor én sem zártam, de sosem tudtam azt, hogy mennyi hatóanyag jön ki a füsttel. Egy-egy füstölés 70-80 atkát hozott le. Szeptember -október legmelegebb napjain füstöltem 14 szer. Ezután Perizineztem novemberben. A lehozott atkák száma 50 és 300 között volt. A fiasítás már olyan minimális volt, hogy ezek az atkák több füstöléssel is találkoztak. Volt olyan családom, amelyiktől összesen 25 atka potyogott. De ezektől éveken át egy darab sem esett le semmilyen kezelésre.  Most fertőződtek a többitől. Ezek árnyékban lévő méhek voltak, a többi napon volt.  Talán oda jöttek be egy-két évvel előbb vándorméhészek méheivel atkák. Én nem voltam sehol sem velük. A legközelebbi méhes 1,5 km-re van  egy db (szintén álló méhes) a többii 4 km-en túl található. Az előtte levő évben működött a kartonlap, a múlt nyáron teljes hatástalanság. A 300 mg-ot úgy számoltam ki, hogy az Apivar napi 20 mg-jának megfelelő adag legyen. Két hét alatt rágták szét. De ez napi 20 mg, a füstölés egy óra alatt juttat ennyi hatóanyagot a méhekre. Az étolajosnál 7 nap alatt 30 mg, az 4 mg/nap. A száraz kevésbé toxikus a méhre, tehát az étolajos adagját valószínű tényleg veszélyes lenne emelni. Ha a tolerancia alapja az, hogy lebontja az atka az amitrázt, akkor a meglévő enzimkészletével óránként 1 mg-ot lebontva a kartonlapon levőt hatástalanítani tudja  , a füstölés 20 mg-ját viszont nem. Nekem viszont úgy tűnik, hogy óránként már 5-10 mg-ot is le tud bontani. Illetőleg ezzel egyenértékű, ha be tud bújni a fiasba. Nyilván a füstnél erre csak kicsi esélye van. A gond az, hogy semmi garancia nincs arra, hogy egyszer óránként nem fog tudni lebontani 20-30 mg-ot. Hiszen pontosan erre szelektálunk. Csak azok maradnak életben,amelyek túlélik ezt a szintet is. Csak ezeknek lesznek utódaik. Beltenyésztett utódaik, hiszen elvétve van idegen atkával párosodás. Minden egyes kezeléssel rövidül az az idő, amíg a konkrét adagban hatásos a kezelés. De nem lehet az égig emelni az adagot. Ha minden atkát elpusztítanánk, akkor nem lenne probléma. De én hiába pusztítok el minden atkát, ha a szomszédom nem teszi ugyanezt. Nagyon őszintén mondom, hogy én ebből nem látom a kiutat. Mármint ami ezekre a szintetikus szerekre alapoz. Ezek közül az amitráz a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkező szer. Ha azzal baj van, akkor a többitől mit lehet várni ? A Jenő példája is fényesen mutatja: az atkának a képessége már megvan arra, hogy lebontsa az amitrázt (feltételezem, hogy ilyen módon hat). A kérdés már csak az, hogy adott időegység alatt mennyit tud lebontani. Az idő előrehaladtával mindig többet és többet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 20:21
egy  adott méhészeten belül arra hogy 2-3 szerre is rezisztenciát fel tudjon mutatni nem látom reális veszélyét.

Karcsi!
Most én szegezem neked a kérdést, amit Te a Legyen Köztársaságnak. Mire alapozod azt, hogy nem lesz egyszerre több szerre rezisztencia? Én ugyanis akárhányszor végiggondolom a dolgot, mindig erre az eredményre lyukadok ki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 10. 20:45
Köszönöm a választ!
A furettót én saját készítésűt használok, de valóban  tapasztaltam az egyenetlen adagolást amit végre sikerült megoldanom. Egy a dugattyúra esztergált horonyban, elhelyezett O gyűrűvel. Ezenkívül érdemes a folyadék szintet már, féltartály esetén is utánna  tölteni. A precízebb adagolás miatt.
Án talán már  10 éve sem használtam mást mint amitrázt, persze azért résen vagyok. Itt pedig a szélrózsa egyik irányába sem tudnék úgy elindulni, hogy 300 méteren belül ne akadjon utamba méhészet. Bár korai még nyilatkozni,  de igéretesek tűnnek a családok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 11. 07:38
Szia Iridó!


Na nem tudom bizonyítani semmilyen kutatási eredmény vagy tudományos tanulmány nem áll a saját elméletem amit leírok. Eredeti szakmám kertész ezért a rezisztencia illetve tolerancia nem egészen ismeretlen fogalom számomra. Az hogy egy méhészeten belüli szerrotáció nem hogy erősíti hanem gyengíti a rezisztens törzsek kialakulását abban biztos vagyok. Az amitráz rezisztencia illetve fluvalinát rezisztencia vagy bármely egyéb szerrel történő kezelésre kialakulórezisztencia ha megfelelő rotációban használjuk a különböző hatásmechanizmusú szereket akkor kicsi esélyét látom hogy egy állományban 2-3 fajta is jelen legyen egyszerre.Ezt arra alapozom hogy mivel használunk olyan szereket is mint oxálsav ,hangyasav amik roncsolás illetve maró hatás miatt rezisztencia kialakulására nem igazán lehet számítani.A MEGFELELŐ VÉDEKEZÉSI STRATÉGIÁHOZ SZOROSAN HOZZÁTARTOZIK A KONTROLL ILLETVE AZ ODAFIGYELÉS !!!  Az hogy vannak azok a méhészetek akik egysíkúan védekeznek és ezzel szemben azok akik felismerik azt hogy komoly veszélye van annak hogy nem lesz jó vége a dolognak és váltogatják a különböző hatású szereket. Én bízom a tudományban és remélem lesznek még olyan atka elleni új szerek illetve védekezési stratégiák amik szélesítik azt a fegyvertárat amit be tudunk vetni.Mivel 1986 volt az-az év amikor a Mitac 20ec t mint szelektív atkaölő szert tanultuk az iskolába, ezalatt az idő alatt jelentős rezisztencia ami teljesen el lehetetlenítené az amitráz használatát. Ha pl az oxálsav lesöpri az atkát ezután fluvalináttal kezelek nem hiszem hogy rezisztens  amitráz                                                                         toleráns atkák törnek elő illetve összeomlást tudnának tárgyévben okozni . Esetleges külső befertőzöttség esetén lehet gond de ezért tartom fontosnak a folyamatos kontrollt. Azt viszont csak a méhész felelősségének tartom ha nem figyel oda és ráakarja maszatolni másra a felelősséget. Ez akkor is így van ha a szomszéd a hibás illetve őt nem tájékoztatta az OMME  ami jól hangzik  de azt már csak ne kívánjuk el hogy Tóth Péter vagy Cserényi doki kezelje végig a balf...szok méhészetét mivel erre nem hiszem hogy a legjobb indulattal is lenne kapacitásuk erre.




ÜDV :KARCSI
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 11. 08:30
Hú Karcsi, de jó hogy kertész vagy. Pillanatok alatt meg fogod érteni az aggályomat. Szerinted ivartalan szaporítással egy Gönci magyar kajsziból mennyi idő után lesz Bergeron ? Mert az atka kvázi ivartalan módon szaporodik. Evolúciós zsákutcába jutott a lezárt sejtben. A párzások 99,9 százaléka anya- fia, illetve  nővér-báty párosodás, ahol  a hím egy haploid  utód. Pontosan emiatt időzített bomba a szerváltogatás. Folyamatos a szelekció minden egyes használatban lévő szerrel szembeni ellenálló képességre.  Ha amitráz és piretroid rezisztenciáról van szó, akkor ha az ország egyik fele amitrázzal kezel, akkor ott kiszelektál egy magas amitráz tűrőképességű törzset. A másik fele (akik  fluvaniláttal védekeznek) kiszelektálja a fordítottját, Aztán  jöhet egy kereszteződés, de ekkor két szuperszelektált törzs kereszteződik abban a 0,01 százalékos ivaros szaporodásban. Ez igaz a harmadik szerre is. Tehát ne felejtsd el: az óriási különbség abban van, hogy a mi esetünkben a kórokozó kvázi ivartalan módon szaporodik, szemben a növények kórokozóival. Tökéletesen igazad van, hogy teljesen más dolog az oxálsav. A leges-legvalószínűbb, hogy a hatásmechanizmusa nem anyagcsere alapon működik, hanem kontakt pH hatáson.  Ekkor viszont arra nem lehet számítani, hogy a fias sejten belül hatást fejtene ki. Ebben a relációban érvényes rá a lassú hatás definíciója. Azaz söprésről szó sincs. Két nap alatt a foretikus atkák maximum negyven százalékát tudjuk elpusztítani. Ezt egy amitráz toleráns furettózás is tudja. Amivel, mint tudjuk, szinten lehet  csak tartani az atkát, csökkenteni a populáció nagyságát nem.
Tehát én megint csak oda tudok kilyukadni, hogy az ördögi körből kikerülni csak a téli totális nullázással lehet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 11. 12:33
A totális nullázás, csak elméleti síkon működne..
Az emberi tényezőket is figyelembe véve ez a meglátásom.
Mert először is hitelt érdemlően bizonyotani kellene, a rezisztencia kialakulását. Az elmúlt évtizedekben sokszor felröppentek már ilyen híresztelések. Az az, sokszor becsapták már a méhészt. Aztán a méhek köszönik szépen, mégis jól vannak. Így nem teljesen alaptalanul kételkedhetnek azok, ahol még nem volt probléma.
Mivel a méhészek zöme se nem biológus, vagy vegyész. Így a tudományos fejtegetések sem fognak mindenkit meggyőzni.  Ezentúl, vannak párcsaládos hobbi méhészetek udvarok hátuljában. Egy részük hivatalosan nincs is. Ott vannak a gazdátlan rajok az erdőkön. A méhek, nem ismernek országhatárokat sem.
Persze az volna s jó, ha teljesen ki lehetne írtani de szerintem ez csak álom.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 11. 12:46
Kedves Iridó!


Téli zárókezelés oxálsavval,fluvalináttal ,kumafoszal,amitrázzal.Lehozható közel a kritikus határ alá az atkaszám.ha nincs fiasításmentes időszak akkor kivillázás is megoldás,de én bízom benne hogy jönnek még új módszerek pl feromoncsabdához hasonló illatcsapda vagy hőkezelés vagy lessz nálam még okosabb ember is aki kitalál valamit addig is amíg nincs más evvel kell beérnünk. De egyetértve Robotur szemléletével én sem látok még akkora problémát természetesen a megfelelö odafigyelés mellett.


ÜDV:KARCSI
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2015. Március 11. 12:57
Véleményetek szerint erre érdemes odafigyelni??

http://www.atkacsapda.hu/vasarlas.html

Válaszotokat várom, köszönettel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Március 11. 13:47
Ez a készülék gyakorlatilag egy herecsapda. A heréket befedés után elpusztítják, elektromos áram segítségével. Az elpusztított fiasítást a méheknek kell kitakarítania. Szerintem ennek nem sok értelme van, mert szinte ugyanannyi munka van vele, mint a hagyományos építtető kerettel, ráadásul viaszt sem lehet termelni vele. Viszont jó sokba kerül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Anubisz - 2015. Március 11. 14:06
vegyünk egy 100 családos méhészetet

1 nap 10 családot kezelünk,mert kb ennyit bír ki az aksi, a leírás alapján
költség: alapkészlet 65 000 Ft (tartalmaz 3 keretet) + 7 keret (7*16500= 115.500) összesen 180.500 Ft + aksi ami 15-20000 forint, az induló költség cirka 200.000 Ft

azonban ez a keret mennyiség nem elég, mert 100 családom van és csak 10 családot tudok kezelni 23-24 naponként, ami azt jelenti 230-240 naponként kerül sor atka irtásra a család!

az ideális az lenne, ha minden családhoz lenne egy keret, na de ez 1.650.000 Ft  :o


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2015. Március 11. 14:41
Szia atya! Előre is elnézést, hogy mint kezdő belekotyogok a témába. Én nem látom forradalminak a dolgot. A szezonban nekem mindig bent vannak az építtető keretek, erre egészen őszig herefiast húznak. Amint lefedik, kivágom, kitördelem, és kiolvasztom a viaszt. Így viaszt is nyerek. Az előnye talán abban van, hogy itt folyamatos lehet a here petézés, mert kitördelés után nyilván vissza kell építsék a méhek a keretet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2015. Március 11. 15:20
A dolog roppant egyszerű, bedrótozok egy építőkeretet, a huzalokra csatlakozót kötök, a kerethuzalt fűtőszálnak használom. A vaterán rendelek egy ~1000Ft-os kis tápegységet+időzítőt  amin pontosan szabályozható a kimenő áram, beállítom -ez egy kicsit babramunka- úgy, hogy a kiépített lépet még ne olvassza meg, de a herebábok és velük az atkák kapjanak elegendő hőt, hogy elpusztuljanak. Ennyi. Akku nélkül 10ezer alatt vagyok.
Ha meg lehetne úszni ezzel néhány kaptárbontást, akkor még talán értelme is lenne.
Más: régebben azt gondoltam, hogy messze még az az idő, hogy azon fogunk vitatkozni, hogy szabványosítani kellene a kaptárakon alkalmazott klf. csatlakozókat pl, etető, itató, mikrofon, lopásjelző, stb. és tessék itt a herehamvasztó ..... 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 11. 16:34
Felszámoltam a herefiasító kereteket, csak a gond volt velük. Pergetéskor is csak bezavart, a munkafolyamatba. Az állandó herefiasítás kitördelése és kivillázása felborítja a család természetes összetételét. Így rengeteg energiát fordítanak az egyensúly helyreállítására. Természetesen ez "szorgos" méhész esetén, soha nem sikerül nekik. Elterjedt szokás az is hogy a méhész minden beavatkozáskor, az összes herefiast ki villázza.
 Egy másik történet,  egy asszonyka mesélte, hogy többet nem tudnák őt rávenni arra hogy megint elmenjen pergetéshez segítségnek. Gondoltuk, összemarták a méhek. De nem erről volt szó, fedelezett és a gazda utasítására nem csak a lefedett mézet hanem herefiasokat is felkellett fedeleznie. Így nem csak a fedelezőbe, hanem a pergetőben a mézbe is belekerült a széttrancsírozott herfias trutymója. Ami ráadásul minden szűrés nélkül került, a hordóba. Az illető azóta  nem lehett rávenni még a méz fogyasztására sem. Hiába bizonygattuk, hogy  ez nállunk nem így működik.
Lényegében arra lennék kíváncsi, hogy az éppítető keretes, herfias kitördeléssel hány százalékos atka gyérítés érhető el? Ezt nyilván a szineten tartáshoz is kevés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 12. 11:47
A herefiasító keret csak akkor gond, ha nem tudod mire kell használni. Egy biztos, hogy atkairtási célból szinte majdnem felesleges herefiasító keretet tartani a méhcsaládban, mert a kitördelési módszer olyan csekély hatású, hogy nem éri meg a ráfordított munkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 12. 15:37
Geddekas! Tudom mire való!
A "gond" az a töblet munkaidő ráfordításból ered. Mivel különbözik a normál kerettől. Kezdődik a külön kezelése már a keretek összeszegelésekor, ugyan is középre egy választólécet kell szabni, beszegelni. Műlépezésnél, szabni a műlépet. Besütéskor, külön erre a célra gyártott kicsi besütődeszkát kell használni. A léptűzdeléses mézeltetési módszerem miatt, nincsennek külön méztéri vagy fészekkeretek. Így elméletileg, és gyakorlatilag is, bármelyik keret felkerülhet és fel is kerül a pergető helységbe. Így ha az építő részébe herifias van, akkor ki kell vágni. Ha mézzel rakták tele, akkor meg a pergetőben a kiszakadásával van a gond. Mivel nem tartja drót a szabadon épített lépet. Vándortanyán meg áshattom el, a kitördelt herefiasítást.
De azért vándortanyán, hasznát veszem a kicsi besütődeszkának ;). Jó húsvágódeszkának, vagy lábas alátétnek, pipadohány vágására, és hal pucolásra, nem használom mint Matula bácsi.

Az atkagyérítés mértékét sejtettem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 12. 16:16
Ennyire nem bonyolult a helyzet. Nekem a keretes méhcsaládjaim NB lépeken vannak. De minden fészek szélére teszek 1-2 hunor vagy 1/2 Nb műlépes keretet (a hunor jobb). Ennek az aljára építik a herelépet a méhek. Ennyi.

A hunor keret rendesen drótozott műlépezett, tehát szépen pergethető és az alján épülő szabadépítmény könnyedén letörhető.

Mire használom, ha nem atka csapda? Egyszerű! Ez a rajzási láz legjobb jelzője. Amikor táblás fedett herefias van, akkor kell radikálisan beavatkozni a méhcsalád életébe és ezzel meg tudom előzni a rajzást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Március 12. 17:29
A ki tőrdelt here fiasítást , Te el ásod ?  Miért nem olvasztod ki a viasz pedig jól jőn nem?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 12. 17:46
Vándortanyán, nincs lehetőségem a kiolvasztásra. Az akác elejétől a végéig, ott vagyok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 12. 17:55
Geddekas!
Nekem is volt hunor és amikor megszüntettem, én is erre használtam fel a lépkészletét, mert  valóban működik. Ahogyan leírtad. Viszont mi ketten méhészkedünk a nejemmel, a hunor keretek alján sokszor előfordult hogy nem herés hanem mézeslépet húztak. Na ezzel neki gyűlt meg a baja, a fedelezésével pergetésével, vagy akár ha csak félreraktuk lépesméznek. De többnyire azért ezeknem voltak teljesen fedve, A pergetőbe betörtek lecsúsztak, szóval ment a "visákolás". Jobb a békesség, ha már 30 éve eggyütt vagyunk. Aztán, ahogy öregedtek a hunor keretekben a lépek úgy leselejteztem ezeket is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Március 13. 18:05
Erre a célra zárhato tetejű vődrőt használok , és minden viasz kaparékot bele teszek . Amikor olvasztásra kerűl a sor elő veszem. Előtte fém vődrőt használtam , de az rosdásodni kezdet . A tetején szellőzőt ne felejts csinálni , már ha ki probálod . Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 13. 20:53
QUQURIQ !!!

Én összeszedem a here fiasítást és megeszem! Tyúkocskám meg imádja, ha here csapdát állítok…

A fehérje bő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 14. 14:13
Az erdőn én is próbálkoztam a herefiast felkínálni a madaraknak. Szorgosan hordták a fiókáknak a hernyókat, de a kirakott lépdarab közelébe sem repültek. Biztos nem szerepelt a természetes étlapjukon. Pedig milyen kövér falatkák lettek volna. ..
Egyébként emberi fogyasztásra sem alkalmatlan. Afrikai embertől láttam, hogy a fa tetején az odúból éppen kirángatott  mézeslépet, tömte a szájába fiasítással együtt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Március 14. 14:29
Végűl is rengeteg vitamin , és fehérje van benne , de bogár és ezért viszolygúnk a legtőbben hogy meg egyűk . De végeztek kisérletet ha bundába sűtik simán elfogyasztjuk .  Csak ne tudjunk rola hogy mit eszűnk .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2015. Március 14. 16:49
kicsit sárgarépához hasonlít az íze.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 14. 18:57
QUQURIQ !!!

Barátom mondta, hogy a piacon keresik újabban a here fiasítást!
A gyúró, kocka hasúaknak a leg jobb fehérje pótló.
A kínai étrend egyik gasztronómiai különlegessége, és ráadásul nem is olcsó!!!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2015. Március 16. 11:07
A tyúkok imádják a kitördelt herefiast! ;) Még verekszenek is érte. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Április 30. 14:52
QUQURIQ !!!

Az enyhe tél miatt az idén is várható lesz az atka invázió!
Kiskakas szerint most még több atka telelt át országosan mint az előző évben.
Fenti akác után, lesz egy kis idő az atka irtásra!!!
Ne-fe-led-jük!!!

A kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Április 30. 17:54
Ne feledjük, de lehetőleg a belógatós lóf@szocskákat kerüljük. Nem szabad hinni a tartós hordozókban. Abból csak gyűlnek a bajok. Tessék csak elővenni a bevált régi módszereket, a három naponkénti kezelési módszereket és a taglózó szereket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Május 01. 20:25
QUQURIQ !!!

...és a porcukros védekezés?
...és a kitört here lépek?
Tudom, mindezek csak gyérítések...
De!
Nem mindegy, hogy honnan gyérítünk!
10-ről 5-re, vagy
100-ról 50 re!
50% mid a kettő!
Miből mennyi lesz napraforgó végére?
...ha a visszafertüzöttséget nem számoljuk.
Mindig jobb a kevésből még kevesebbet produkálni, mint a sokból kevesebbet!

Az atkából a kevés is sok!!!

A matemetikus Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2015. Május 01. 21:50
Teljesen igazad van, nem mindegy hogy honnan gyérítünk! Viszont az tény, hogy akác pörgetés után azonnal neki kell esni az irtásnak!!! Aki ezt el bagatelizálja, vagy tényleg a "belógatós, eddig is így szoktuk" módszerre bízza az állományt, annak napraforgóra tényleg sok gondja lesz! (vagy már éppen kevés, mert nem lesz értelme harcolni...)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Május 02. 09:20
A porcukros védekezéshez mondjuk el, hogy családonként legalább 25dkg kell belőle. Használjunk az adagoláshoz nagy felületű konyhai liszt szitát. Méheknek kellemes ízű és erőteljesen serkenti a takarító hajlamot. Ráadásul az atka lábán lévő tapadókorongok tapadási képességét rontja, ezért gyakrabban ugrik mint egyébként. Ettől kimerül és a méhek könnyebben leseprik magukról. A leesett atka visszamászási esélye rossz. Szóval megszakad a szaporodási lánc.

Drágább és munkaigényesebb, mint az oxálsavas védekezés, de még így is a gyári atkairtó készítményekhez képest a költség kicsi, az atkairtó hatás pedig hosszabb, mint a taglózó szereknek.

Árvai György évek óta alkalmazza a porcukros atkairtást. Állítólag csak ezt alkalmazza. Szakirodalomban nem találtam  a hatékonyságra adatot. Persze azt is tudjuk, hogy tudományos vizsgálatoknál kontroll vizsgálatokra kitűnő módszer, de üzemi alkalmazásról még csak az Árvai Gyuri méhészetéből vannak hírek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kokó - 2015. Május 02. 13:25
Geddekas!
Hogy is csináljuk ezt a porcukros atkaírtást?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Május 02. 16:24
Sziasztok!

Az idei első atka gyérítés megtörtént....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Május 02. 16:32
Én is tördeltem ki herelépet, de atkát nem találtam benne. Igaz csak belevilláztam néhányba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Május 02. 17:50
Kokó!

Nem hiszem, hogy részletesebben kéne ragoznom, de leírom.

Vásárolsz annyi porcukrot, hogy minden családra jusson kb 25 dkg.
Elkéred a feleségedtől a konyháról a liszt szitálására is alkalmas szitát. Lehetőleg félkezes, tehát nyeles könnyű, akár műanyag szita legyen. Nekünk a háztartásban régóta van ilyen, ezért nem tudom, hogy most milyen kapható.
Méhészfelszerelésedhez ezeket hozzákészíted és kimész a méhesbe.
Füstölőt beindítod.
Kinyitod az első kaptárt és a méhekkel borított lépeket egyenként kiemeled és annyi porcukrot szórsz a megdöntött méhekkel borított lépfelületre, hogy a méhek többé-kevésbé fehérek legyenek.
Ezt csinálod minden léppel, majd bezárod a kaptárt és folytatod a következővel.

Állítólag nem kell háromnaponként megismételni, elég háromszor egy évben megcsinálni.

Szerintem nagyon munkaigényes, de 30 méhcsaládig még ez kivitelezhető. Árvai György évtizedek óta folyamatosan pempőt termel, állandóan turkálnia kell a kaptárokban és nyilván nem 30 méhcsaláddal dolgozik, de mégis beilleszti az éves munkarendjébe a porcukros atkairtást.

Szerintem mézelési szezonban, akinek van ideje rá, megcsinálhatja a porcukrozást, de a nyárvégi és őszi atkairtást én biztos, hogy az oxálsavas csurgatással fogom csinálni.

Ennyit tudok mondani róla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Május 02. 21:06
Mi kitördelés után lefagyasztottuk a hereépítményt,ma beleturkáltam egy kicsit.Volt benne jó pár atka,de ezek legalább már nem mennek innen sehová... ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kokó - 2015. Május 04. 11:23
Geddekas!
Köszönöm szépen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Május 04. 22:42
QUQURIQ !!!

A horgászok keresik a here csalit, csemege a halaknak!!!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Május 05. 06:40
Meg a tyúkocskád is  :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. Június 14. 11:54
Erről a videóról mi a véleményetek?

https://www.youtube.com/watch?v=DsZd9XppthI

Én úgy csináltam, hogy egyenként kivettem a lépeket :o
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Június 14. 12:53
Árvai György ezt a módszert is alkalmazza a videón bemutatott módon. Hatékonysági mérést viszont nem emlegetett. Tény, hogy a takarítási ösztönt fokozza a porcukorszórás és káros mellékhatása nincs. Termelési szezonban van értelme az ilyen módszereknek. Azt nem hiszem, hogy A hatékonysága vetélkedne az elterjedt kezelési módokkal, de van létjogosultsága, van haszna, mint kiegészítő kezelésnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Június 16. 18:07
Sziasztok!
Szakmai tanácsot szeretnék kérni.
Abban a helyzetben vagyok, hogy akác után hordás miatt nem tudok teljes atkairtást végezni. Ettől függetlenül nem akarom ráhagyni a dolgokat. Ámor-akácon egy amitrázos kezelést végeztem (nem volt elvehető mennyiségű termelés). Amit bazira furcsállottam, hogy a két higiénikus aljam egyikén sem találtam atkát (amit hibáztam, csak a kezelés 3. napján ellenőriztem) arra gondoltam, hogy a hangyák elvitték azokat. Egy hete kétnaponta nézem a hig. aljat természetes atkahullás nincs. Télen egy előadáson porcukros atkaellenőrzést ecsetelt egy előadó. Jegyzeteltem, fényképeztem. A módszert – mézesüveg lapkát kifúrást követően rostaszövettel borítottam, - 7,2 üveget fiasításról félig töltöttem méhvel, púpos evőkanál porcukrot hintettem rájuk. Kb. 3 percig hengergettem a méheket a cukorban, azt kővetően a cukrot a szöveten keresztül vízbe öntöttem. A víz felszínén apró szeméten kívül más nem volt, tehát atkát nem hozott ki a cukor. Nem vagyok nyugodt, 5. éve méhészkedek, de hogy kezelésre atka ne lett volna! Aki ismeri a módszert javítsa ki az általam elvégzetteket, hol hibáztam a porcukros ellenőrzésnél. Illetve másnál mennyire hatásos kontrol módszer.
A fenti filmen is porcukros módszer van bemutatva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Június 16. 19:43
Ne aggódj atka miatt Misi!
Jól védekeztél és nem volt visszafertőződés.
Egyik haverommal csináltam egy próba furettózást (nála is), és egy atka sem hullott. Herefiasban sem találtam. Még nem láttam atkát az idén. De tavaly még októberben is fújtam. Ja ugye nálunk nem is maradtak olyan méhészetek, ahonnét lehetne fertőződni  ??? szerencsénkre.
Idős méhész haverom sem akarta elhinni, hogy nulla azt atka, és furettó után az egyik méhésszel csináltatott egy hagyományos füstölést, ahol szintén nem volt egy sem lehullva Karádon. Amióta atka van, ilyennel még nem találkoztam :o
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Június 17. 15:57
 ::) Én már annyi atkát láttam az idén,hogy ezek után már el se merem mondani...
3 garnitúrát száműztem Szibériába,a köztes időben kaptak már oxált is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Június 18. 07:09
Vannak kedvező, és kedvezőtlenebb évek az atka szaporodására. Nyilván, ez a szomszéd méhészektől is függ. Az akác vándortanyán, sok szomszéd lehet ahonnan kaphatunk atkát. No meg marad ott néhány saját is, a kezelések et túlélve. Idén még én sem láttam atkát, de már egy sorozat furettót kaptak. Ha belefér az időbe megy a többi is, mert elhúzódó napraforgó virágzást vélek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Június 18. 07:29
Mindenkinek üzenem a következőt!
"Nem félünk a farkastól, nem bánt az csak megkóstol."
Nagyon rossz taktikának tartom, ha akác után valaki nem védekezik.
Bizony potyog az atka!
Lehet, hogy 100 méhcsaládból, csak 10-15-nél van jelentősebb létszámú atka, de ezek a családok napraforgó után össze fognak omlani, és az erősebbek prédájává válnak.
Szerintem az atkával nem kéne játszani, hogy kevés van.
Aztán ősszel meg kongatjuk a vészharangot, hogy honnan lett ennyi, pedig alig volt?
Ezt vegyétek egy "esemény előtti tablettának"!
Utána már késő.
Ha nem vagytok hordásban, bizony védekezzetek, mert baj lesz, ez különösen a vándorméhészekre igaz.
Nagy általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy az idén kevés az atka!
Egyes méhészetek biztosan megússzák, de ekkora méhsűrűség mellett kétlem.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Július 18. 16:02
Tisztelt Kivancsi111!                                                                                                                                                      Ha nem akartok ne aggódjatok: sem TE sem a Misi az atkák miatt az aggódás ugyanis semmilyen értelemben nem segít rajtatok és a méheiteken sem. A nulla atka szép álom de ilyen méhészet nem létezik ezt jól véssétek az agyatokba! Az hogy nem tudtok egy darab halott atkát produkálni komoly félelmet kelt bennem hát még a nálam képzettebb felkészültebb méhészekben, van mitöl tartanunk úgy tűnik az atkán kívül is.A visszafertőződésről pedig annyit mindenki figyelmébe: az atka sereg legütősebb hányadát mindenki maga állítja elő magának! Azután pedig ha nem tesz meg mindent a ritkításuk érdekében tavaszra keresi a magyarázatot hogy már megint ki volt a hibás vagy bűnös a méhei pusztulásáért.                                                                                                                              Üdv.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Július 18. 17:02
Jövő hét végén megkezdem a mézterek leszedését, a lépek szétválogatását, és úgy rakom már vissza a lépeket a mézterekbe (+ 2 műlép), hogy tavasszal csak fel kell rakni a fészkekre azokat. Nincs nyalatás. Ha végeztem, szigorú kénezés. Na ugye a hársas, napraforgós gizgazos vegyest is kipergetem a válogatás alkalmával. Az építtetőkben még nagyrészt benne van a repce és az akác. Igazi vegyes lesz, de nem nagy durranás. Talán 5-6 tonna.
Amikor végeztem, úgy augusztus 10 körül, akkor ismét fogok egyet furettózni, mint akác után, vigyázva, mert ilyenkor még sok családnál nem férnek be az 1 fiókba. (Hosszú cső.) Aztán ha ismét nulla lesz az atka, akkor minek maceráljam őket? Azért 1 fluvalinátos zsebkendőt kapnak, biztos ami biztos. Én még nem láttam atkát az idén sem méhen, sem fiasban, pedig sok rossz hírt hallani mostanság.
Ja! Nekem minden családom át szokott telelni, habár tavaly kettőt olyan csendben  :( leraboltak, hogy éhen pusztultak, így oda a 12 évig tartó veretlenségem. De ez ugye ilyen kis állományok esetében nem jelentős veszteség. Ne aggódj Te értem, meg a haverjaimért sem, mert akikkel tartom a kapcsolatot, -szinte napit-, és nem okostojások, nekik sem kell aggódniuk.  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 18. 18:39
Ne haragudj kolléga! Mivel leírtad a nem nagy durranás 5-6 t mézedet viszonyításkép írd már oda hány családtol légyszi. :D no nincs bennem rosszindulat de kíváncsi vagyok ha má így alakult.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Július 18. 20:52
Ha nem csak telerondítanád tájékozatlan, szakmailag rettenetesen hiányos, s gyakran obszcén írásaiddal mindkét fórumot, hanem olvasnál is néha, akkor bizonyára nem kérdeznél butaságot.
De nem haragszom, még akkor sem ha kíváncsinak nevezed magadat, mivel láthatod, az én vagyok, ;D de mindegy (111).
A felforrósodott hangulat, és léghőmérséklet miatt küldök egy kis hűtést, ebben a kánikulában. Azóta több van úgy 150el, plusz az idei rajok. Bennem sincs rosszindulat, de ha csak 600-at szorzok kb. 10kg-al ...az valójában nem nagy durranás.

https://www.youtube.com/watch?v=YDY9Gj6VPQI (https://www.youtube.com/watch?v=YDY9Gj6VPQI)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 18. 22:28
Ez az év eddig valamiért nem kedvezett az atkáknak, de aki napraforgó után nem csinál atkairtást, komoly hibát követ el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 19. 01:25
Kivancsi111!  Köszi. Ez így kerek. A video jo láttam már régebben képben vagyok :D.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 19. 21:46
Sziasztok!
A kánikulában látom sokan olvasgatnak bennünket, így írásra sarkallnak.
Az atkairtást-gyérítést is szüneteltessétek ebben a ku..va melegben!
Az illóolajos készítmények meg egyszerűen veszélyesek.
Az egyik méhész azért hívott fel, hogy képzeljem betette a timolos lapokat, és a méhek reggelre kint tanyáztak a kaptárak előtt, a fűben.
Az amitrázzal való védekezés is veszélyes!
A szer a magas hőmérséklet miatt felaktiválódik, komoly veszteséget okozhat a méhcsaládoknak.
A méhcsaládokat ebben az észveszejtő melegben tilos a kezelés alatt lezárni, annak ellenére, hogy ezt állatorvosok előadásaikban ajánlják.
Igen ám, de nem kánikulában!
Várni kell, amíg egy kicsit enyhül.
Akinek nagyon szükséges, füstöléssel hajnalban védekezzen, szerintem akkor nem lehet különösebb gondja.
Hangyasavas, illóolajos tuti szereket most felejtsétek el, mert viszi a méheket is, meg ezek is kiűzik a lakókat a kaptárból.
Az étolajos,amitrázas papírlapok, és tartós hordozók ideje lassan lejár, mert a laborok már felnőttek a feladathoz.
Nekünk pedig ahhoz kell felnőnünk, hogy élelmiszert állítunk elő.
Hogy adunk oda jó szívvel olyan mézet a gyerekeinknek, ismerőseinknek, ha nem biztonságos a technológiánk?
Ezzel kéne az OMME-nak is foglalkozni, mert nagyon kevés a lehetőségünk az atkák hatékony irtására.
Erre kéne szánni az összes kutatásra szánt pénzt, mert a méhegészségügy mindennél fontosabb.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 08:57
Sziasztok!

Az étolajos,amitrázas papírlapok, és tartós hordozók ideje lassan lejár, mert a laborok már felnőttek a feladathoz.

Attila!
Kicsit vitába szállnék veled! A zöldön írogattam róla többet is, ha valakit érdekel nézze meg az atka topicban(cerana néven). A lényeg: a szermaradék mennyisége egyenesen arányos a bevitt mennyiséggel. Az étolajos Takticos lapok hatóanyagtartalma lényegesen elmarad pl. az engedélyezett Apivartól. Tehát ez utóbbiból származó szennyeződést a laborok hamarabb meg fogják találni. A tolerancia kialakulása miatt(tolerancia: egy bizonyos mennyiségű hatóanyag tartalmat el tud viselni, ezért abban a koncentrációban a szer nem hat, de ennél magasabb szinten még igen). Valószínűleg a toleráns atka lebontja a szert. Van egy meghatározott mennyiségű enzimkészlete, amely óránként képes egy adott mennyiséget lebontani. Ha az egy óra alatt bevitt mennyiség a bontási kapacitás alatt van, akkor a szer nem hat, ha felette, akkor igen. Az Apivar max. 1 mg hatóanyagot ad le egy óra alatt , egy Antivaros füstölés, egy óra lezárásnál 20 mg-ot juttat be. Tehát a kisebb bevitel, a szakaszosság miatt, klinikai tolerancia esetén inkább szolgálja a kisebb szermaradékot, és a hatékonyságot. Sajnos az étolajos-papírlap (30 mg/hét) még az Apivarnak is csupán  a hatodát jelenti az egy órás bevitelnek, és 120-ad részét az Antivarnak. Tehát nem a szermaradék miatt nem ajánlatos vele kezelni, hanem a tolerancia miatt. A kijáró zárása: elvileg azt szolgálná, hogy a bevitt hatóanyag ne távozzon idő előtt. Furetto esetén gyári ajánlás a nyitott kijáró. Lehet, hogy ennek van toxicitásbeli oka, az alkalmazott petróleum miatt. Nincs sok tapasztalatom vele, ezért csak óvatosan a Furettós zárással! Teljesen igazad van, hogy főleg nem ebben a kánikulában!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Július 20. 10:50
Tisztelt Izso60!
Idézet tőled! "van mitöl tartanunk úgy tűnik az atkán kívül is"
Való igaz! Van mitől tartani. Kis tanmese; magamnak   ;). Biztos ismered, de leírom. Bemondja a rádió; Vigyázat! Egy örült az autópályán szembe megy a forgalommal, erre felszisszen emberünk: - mi az hogy egy!!!
Feltételezem gondosan elolvastad írásom. Egy témában segítséget kértem, (amit mentorom kiváncsi111) nem tudott megadni. Mégpedig a porcukros atka ellenőrzéssel kapcsolatban. Szívesen venném ezirányú tapasztalataidat. Kritikád nem kértem, és úgy, hogy nem ismersz, nem tudod mi módon végzem atkaellenes tevékenységem igen felesleges is.
Biztos rosszul látom, de sokan segíteni nem tudnak, vagy nem akarnak, de kritikai megjegyzéseket, és az észt az osztják, ha kell, ha nem.
Akik kivételek azoktól elnézést kérek!
 Üdv.: Misi, a méhtartó
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 12:42
A magam részéről a nulla atka témakörébe nem szólnék bele. van pro és kontra érv. A kontra lehet a tolerancia, de ha más módszer is negatív eredményt hozott, akkor a pro felé hajlik a dolog. A pro mellett pedig az szól, hogy adott esetben a méhésztársadalom  egy része, aki tavaly kellőképpen megijedt, erőteljes téli atkairtást végzett. Ha állományszinten nem is, de az állomány bizonyos hányadán el lehet érni atkamentességet. Magyarul a szórás változott meg.  Erőteljes kezelés után  a pluszvariáns és a mínuszvariáns családoknál egyaránt jelentős atkalétszám csökkenés van. Valójában szerintem ez a járható út az atka elleni stratégiában: télen akár négy zárókezelés. Az, hogy ezekben a konkrét esetekben mi a helyzet,szeptemberre úgyis kiderül. Remélem mindannyiunk okulására az érintettek el fogják mondani. Én is így fogok tenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 20. 13:05
Szia. Szakmailag hiányos vagyok kissé. Én az őszi varidolos füstölések után, valamikor novemberben oxálsavat csurgatok zárónak. Kifejtenéd nekem a "télen négy zárókezelést" ???, mivel meg hogyan? Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Július 20. 13:38
Nem tudom, nem is bízom benne, hogy atkamentes lehet egy méhészet, vagy egy méhcsalád.
Folyamatosan figyelem, higiénikus aljjal, herefias felnyitásával kontrolálom a természetes atkahullást, jelenlétet. Vegyszeres kezelést csak augusztus közepétől, végétől tudok végezni. Attól kezdve több módszert, többfajta szert alkalmazok, egyben nem bízok. Azt, hogy nem hagyom rá a dolgokat az is mutatja, hogy olyan módszert is kipróbálok az atka jelenlétének ellenőrzésére, ami sokak számára ismeretlen.
Még-egyszer felteszem a kérdést a képen látható segédeszközt alkalmaz –e valaki, ha igen megosztaná –e tapasztalatait.
Üdv.: Misi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 15:08
A téli négy zárókezelés, nálam Perizin volt. A miértre a válasz: Van 100 méhcsaládod, egyenként átlagban 30 atkával. Az 3000 atka. Egy kezelés 90 százalékos hatásfokú: marad 10 százalék, azaz 300 db atka /méhészet. Második után marad 30, harmadik után 3, negyedik után egy alatt/méhészet (0,3). Szórás persze van. Egy biztos : ennyi kezelés után nem lesz olyan családod ahol 10-nél több lesz. Ja ha nincs abszolút fiasmentesség, akkor a számok csak egy kicsit alakulnak másképp. Még ha kivillázod, elveszed a fiast, akkor is újraindulnak, ha a körülmények olyanok. Fiasítás esetén a számolás a következő. Első után marad 300. Az felszaporodik kb. 480-ra, második után marad ebből 48, az felszaporodik  77-re, abból marad 8 db a harmadik után, az felszaporodik 13-ra, abból marad 1,3 a negyedik kezelés után. De ez így csak akkor igaz, ha két hetente végzed a téli kezelést. Ha sűrűbben, akkor így is egy alatt maradhatsz, hiszen nem lesz 1,6-os a szaporodási ráta. Itt inkább az időjárás határozza meg, hogy hányszor és milyen időközzel tudsz védekezni. A négyből 3 kezelést októberben elvégezve pedig éppolyan jó eredményt lehet elérni. Ha akkor 10- szer több atkád van (azaz 300/család), akkor egy kezeléssel több dukál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 20. 15:12
Természetesen Irido szakmai kiegészítésének nagy részével egyet értek.
A házi patikákban előállított ("hallottam, hogy ez viszi az atkát") tartós pancsolmányokat tartom nagyon veszélyesnek.
Mi több az OMME monitoring kis könyvében, amit a Nemzeti Programból támogatott lóvéból csípnek le, több helyen is ajánlanak olyan technológiát, módszert aminek semmi tudományos alapja nincs, és nem engedélyezett!
Papírcsíkos-étolajos belógatós frankóság? Aztán viasz, meg propolisz vizsgálat?
Teszik ezt úgy, hogy közben fizetett szaktanácsadók egyik feladata lenne az engedélyezett atkagyérítők ismertetése, mivel ez a "cukoroldal" alapja, hogy méregdrága készítményeket rátukmáljanak a méhészekre.
Így lehetséges az, hogy kialakult egy fekete piac, ahol fél áron hozzájutni azokhoz az atkairtókhoz, amit az igénylő nem is alkalmaz, mert inkább a házi készítményében bízik, és neki csak valójában a cukor kellett.
És akkor kéri az OMME vezetése,hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program átalakításához adjunk tanácsot?
Ha én most itt leírnám, hogy működik a valóságban a program, szerintem ha egy illetékes elolvasná, azonnal fel is függesztenék azt.
A Nemzeti Programunk egy csodálatos támogatási lehetőség, de a trükkök sokaságát időközben kitermelte.
Amennyiben ezekről a vezetés nem akar tudomást szerezni, és gyakorlati javaslatainkat nem fogják beépíteni, szépen megbukik a mutatvány.
Egy idő után már nem vállalható az amiről nem szeretnek beszélni.
Próbálgatnak mindenféle látszat féket beletenni, például, hogy őrizzük meg a gyógyszer csomagolást.
A furfangos méhészt ebbe a programba senki nem kalkulálta bele, és tabu téma erről beszélni.
Új, hatékony atkairtó szereket kell a méhészeknek elfogadható áron kínálni, mert baj lesz.
Mindenki úgy tekint most már a programra, hogy az csupán egy cukorakció.
A többi részét nem ecsetelem, mert az már messzire visz.
Át kell írni az egészet, és vadi új elemekkel feltölteni.
Például mi van a megporzási támogatással?
Az a válasz, hogy nagy a méhsűrűség?
Pedig az lenne egy kézzel fogható, valós segítség, és még a méhek "közmunkáját" is elismernénk!

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 15:26
Közben keresztben írogattunk. Szóval Robinak írtam az előzőt, és ezt is: A Perizin nem csorgatva volt beadva!!!! A büdös szaga miatt úgy az anyaveszteség kockázata kiemelkedő!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 20. 15:45
Atkamentességet egyetlen szerrel sem lehet elérni, de nem is erre kell törekedni.

Viszonylag nagy atkamennyiséget baj nélkül elvisel a méhcsalád, ha
 - az atka nem hordoz vírust,
 - a lépkészlet, virágporkészlet és mézkészlet méregmentes,
 - a méhlegelőről nem hoznak be állandóan újabb és újabb méregmennyiséget.
Ha a három feltétel bármelyike nem teljesül, akkor nemcsak az atka elleni védelem gyengül, hanem általánosan is gyengül a méhcsalád természetes védekező képessége. Ennek egyik tipikusan látványos tünete a méhek mászkálása a kaptárok előtt.
 
Vagyis, ha a méhek mászkálnak, akkor gondolkodás nélkül el lehet kezdeni vagy meg kell ismételni az atkairtást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 20. 16:37
irido! A válaszod érthető köszönöm. A téli kezelést szó szerint vettem, az zavart meg.
Attila! Az a kisebbik rész érdekelne amivel nem értesz egyet, ha nem haragszol meg érte. Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: RavAsz - 2015. Július 20. 16:56
Attila! Ilyenekre gondolsz, hogy ne olvassa illetékes, mint a méhanyatámogatás? Annyira kihúzta a gyufát Tomika, hogy alelnököt csináltak belőle ivó cimborái?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 20. 17:05
Iridó godolatmenete teljesértékűnek tűnik.
DE, De
A biológia nem egyenlő az egyszerű számtannal. Ha igaz lenne már rég kipusztultak volna a méhek.
Mi az oka, hogy mégis élnek a méhek?
A méhek természetes védekezőképessége, az atka ellenségeinek felszaporodása, az atka természetes gyengeségei, a kaptár hőmérsékletetének, nedvességtartalmának állapota, tehát fizikai, kémiai, biológiai hatások stb..
és ne higgyük azt, hogy ezeknek az ismereteknek minden fontos részletével tisztában vagyunk.  No, ezen utóbbi mondatért írtam ezt a hozzászólást.
óvatosan tehát a nagyon sokféle módszer keverésével egy méhállományon belüli alkalmazásával.
A hideg időben való kezelésnek nagyon ellene vagyok. Téli kezelés? Megette a fene, ha télen védekezik valaki. Az a méhcsalád halálra van ítélve, mert annyira lecsõkken a fehérje és zsírtartalom, hogy a túlélés esélye közel nulla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Július 20. 17:42
Szerintem nem télen akarja Irido az atkától megvédeni a családjait, hanem azért tartja fontosnak a fiasításmentes, vagy az közeli állapotban a kezeléseket, mert ezáltal kevés, vagy nulla atkával rendelkezhet, amikor az anyák ismét petézni kezdenek. Vannak meleg napok a tél folyamán gyakran, amikor akár füstölni is lehet. Majd Irido megerősít, ha így értette, mert ha nem, akkor Geddekassal értek egyet.
Én ugyan nem csináltam, de van ismerősöm, aki gond nélkül végzett ilyenkor kezelést.
Perizin az idén még biztosan lesz, mert van egy forrásom ;).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 20:07
A téli kezelés alatt azt értem, amikor a kezelés úgy történik, hogy a méhek repülnek. Nagyon utálom látni a ledermedő méheket. Az utóbbi időben elég gyakran van ilyen jó idő. Ekkor szokott jellemző lenni a tartós fiasítás. Tehát ha nincs alkalmas idő, akkor a sorozatos kezelés is okafogyott, mert könnyebben tudunk fiasmentes időszakot elcsípni. Én úgy látom, hogy november és január között minden család leáll néhány hétre. De sohasem egy időben minden család. Amelyik korán leáll, az napforduló után korán kezd fiasítani. Amelyik december közepén áll le, az január közepe táján kezdi a fiasítást, ha nincs túl hideg.
A számolások természetesen nagyságrendeket tükröznek. Azt azonban ki merem jelenteni, hogy a tízes nagyságrendű szóráson belül vannak az atkaszámok. Elég sokat figyelemmel követtem. Az egy-két tenyérnyi fiasítással rendelkezők sem lógnak ki a sorból. Az októberi kezelés esetén pedig négy-öt napos hatástartamú kezelést kell érteni ( a Jenő féle papírzsebkendős módszer továbbfejlesztése, tehát nem a csorgatásra vonatkozik a számolás). Ezt a kompromisszumot azt hiszem meg kell kötni, akármennyire nem tartom jónak a tartós hatású kezelést. A lényeg, hogy rágják szét, vagy vegyük ki néhány nap után.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 21. 00:09
Köszönöm a válaszokat! Lassan lassan világosodik. Személy szerint én valamikor novemberben oxálsav csorgatással befejezem a harcot. Tavaly minden családnál volt bent papír az oxálnál atka hullás szinte nulla. Pár családnál volt 3-4 db az is szétmarva alig vettem észre. Na mondom befejeztem menjete telelni tik is én is. Valamennyi úgy is marad az úristen a megmondhatója. De én télen nem csesztetem őket akármilyen jó idő is van sérülékenyek a családok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 22. 20:25
Minden atkairtónak van káros mellékhatása. A káros mellékhatások kivédése akkor gyors, ha a méhek anyagcseréje gyors. Amikor a kinti hőmérséklet nappal se éri el a 15 C fokot, akkor a méhek anyagcseréje lassú, tehát a méregtelenítésben se sikeres.
 Ez olyan törvényszerűség, amit megerőszakolni lehet csak, de nem érdemes.

A sorozat-kezeléseknél minden egyes kezelésnél legyen meg a 15 C fok.

A kumofosz lehet, hogy jól pusztítja az atkát, de a méhekre is káros. Ráadásul a lépekbe beleoldódik, tehát akár évekig károsítja a fiasítást. Korábban írtam, hogy az állagyógyászati szerek esetében a gyógyszergyárak a kutatásra kb annyit fordítanak, hogy a sarlatánság látszatát elkerüljék. No ez a méhészeti gyógyszerekre fokozottan igaz. A kifejlett méhekre végeztek vizsgálatot az atkairtó szerek fejlesztése során, de a fiasítás vizsgálata nem szükségszerű. Gondoljátok, hogy a lépekbe oldódó kumafosz a fiasítást nem károsítja? Inkább legyen a műlép parafinos, mint kumafoszos.

Ezek a papirzsepkendős kartonlaos, egyéb lófa@szocskák se jók másra, mint a rezisztencia fokozására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 22. 21:17
Egyezzünk meg abban, hogy nincs olyan szer, melynek használatával ne jutnánk mindig közelebb a hatástalansághoz. Egyikkel előbb, a másikkal később. Később azzal, amelyik rövidebb ideig, nagyobb koncentrációban kerül alkalmazásra. Ha a méhek szétrágják a hordozót, akkor az rövidíti az időt, gyors dózisesést produkál, nem elhúzódót. Kétségtelen tény, hogy a szétrágás sem mindig tökéletes. Megfelelő időben ki kell venni. Kumafosz esetén százszor nagyobb az esély a tolerancia kialakulására a visszaoldódás miatt, mint amitráznál. Van egy pont a jövőben, amikor egyik sem fog használni. Az egyenletnek csak egy megoldása lenne: az összes kiirtása.A másik alternatíva a bioméhészet. Csakhogy az ellátható családok száma akkor a töredéke annak, amit vegyszeresen el tud látni egy méhész. Nyugdíjasként, hobbiból lehet úgy méhészkedni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 23. 18:21
Iridó!

Abban nem tudunk egyetérteni, hogy minden szerre kialakulhat rezisztencia. A szerves savak is atkairtószerek és ezekre biológiai lehetetlenség, hogy rezisztencia kialakuljon.

Az "összes kiirtása" elméleti lehetőség, de gyakorlatilag soha nem teljesül.

A bioméhészetben is van atkairtás, csak más módszerekkel. A bevett gyakorlat a szerves savak használata. Viszont kutatási stádiumban van már más atkairtási módszer is pl. az ökopadló, amiről írtam is cikket a Méhészet folyóiratban "Kutyaharapást szőrivel" címmel, ahol az ökopadlóba jelenlevő ragadozó atkák és egyéb apró kis ragadozó rovarok tartják féken a kaptárban a varroa atka népességet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 23. 21:29

Abban nem tudunk egyetérteni, hogy minden szerre kialakulhat rezisztencia. A szerves savak is atkairtószerek és ezekre biológiai lehetetlenség, hogy rezisztencia kialakuljon.


Az én levezetésem szerint minden olyan dolog, amely nem pusztítja el a kérdéses élőlényt, arra teremt lehetőséget, hogy szelekciós hatások érvényesüljenek. Ez egy bináris tétel. Igen és nem közötti választás. Ha nem pusztította el, akkor miért nem ? Azért mert nem volt elegendő a hatás mértéke az elpusztításhoz. Küszöb alatt érte a hatás. A hatás lehet vegyszer, oxálsav, hő, bármi. Azt, hogy miért nem érte el a halálos dózist, annak két oka lehet:1. természetes küszöbérték alatt vittük be a hatást 2. Az atka olyan helyen volt, ahol küszöbérték alatti hatás érhette. Most nem a fiasításra gondolok, az már  a paradicsom az atkának. Arra, hogy amikor lekezeled a fiasmentes családot, aztán megismétled a kezelést, és azt tapasztalod, hogy az előző kezelés kb. 10 %-ot meghagyott. Ezek akkor pl, olyan mélyen benn voltak a potrohgyűrűk között, hogy nem érte őket halálos dózis. Vagy a tápcsatornáján keresztül szívódik fel, amikor szívni kezdi a vért, és a megsértett kültakaróról jut a szájszervébe (tehát nem a méh véréből). A kérdéses időpontban pedig a túlélők nem táplálkoztak. Aztán lehet más ok is. Ha fokozod a kezelést, akkor egyre nagyobb szelekciós nyomást alkalmazol. A legellenállóbb marad életben. Ha nem növeled az adagot, akkor tág teret engedsz a szaporodásuknak: nagyon hamar el tudják érni a kritikus állománynagyságot. Mindkét esetben ugyanaz lesz az eredmény: előbb-utóbb az atka győz. Kivéve, ha Te győzöd le az atkát. Az, hogy mire tud kialakulni rezisztencia az attól is függ, hogy milyen széles az adott szer terápiás sávja. Minél nagyobb adagban lehet adni a méhek károsodása nélkül, annál erősebben lehet redukálni az atkapopuláció méretét. Minél szűkebb a terápiás sáv, annál több atka marad életben. Küszöbérték alatti szintekkel találkozik, ebbe az irányba halad a szelekció. Azt, hogy az oxálsavval szemben ki tud-e alakulni fokozódó tolerancia, az erős hatása miatt gondolhatnánk, hogy nem. De igenám, erős hatású ? Az erős hatásnak gyorsnak is kellene lennie. Egy lassú hatású szer esetén a bináris kód nem stimmel abban az értelemben, hogy szűk teret hagyna meg az atka számára. Hiszen nyilvánvaló, hogy addig, amíg el nem pusztította (vagyis sokáig), küszöbérték alatti szinten volt a szer koncentrációja. Ami, mint írtam, a hozzászokás feltétele. Csak a döglött atka nem képes megtanulni az adott szerrel szembeni védekezést. Amelyik a szer bizonyos koncentrációja mellett élni képes, az képes lehet arra is, hogy magasabb dózist is elviseljen. A képesség ebben az esetben enzimkérdés. Az enzimhatásnak két feltétele van: Képes legyen bontani egy kötéstípust. Pl. szén és szén közötti kötést. Kis milliárd ilyen enzim van az atkában is. 2. Az enzim szerkezetébe illeszkedjen bele az adott molekula. Minél bonyolultabb a molekula , annál komplexebb enzim struktúrára van szükség. Annál több mutációra. Az oxálsav az egyik legegyszerűbb szerkezetű molekula. Ami, mint tudjuk nagyon sokáig nem pusztítja el az atkát. Ennélfogva elvileg még könnyebben tud ellene tolerancia kialakulni, mit a szintetikus szerekkel szemben. A levezetésben azért van egy szépséghiba. Tudtommal az állati szervezetek az olyan egyszerű molekulákat, mint a víz, vagy széndioxid nem bontják. Lehet, hogy éppen a kötés erőssége miatt az oxálsav bontását sem képesek egykönnyen megtanulni. Ami nem bontáson alapszik, az elméletileg kiút lehet. Ilyen a hő. A hőt nem lehet bontani. De arra is van példa, hogy pl. Veszti 48 fokos kőkezelését is kibírta néhány atka (ha nem tavaszi újrafertőződés, vagy valami kaptárban maradt atka élte túl a kezelést). Tehát még a hőben sem lehet nagyon bízni. A szelekciót abban az esetben szintén az alacsony hőmérsékletű fiasítás-kezelés indukálhatja. Tehát én azt gondolom, hogy a tolerancia kialakulásának nagyon nagy eséllyel csak időbeli korlátja van. Egy dolgot kivéve: a száz százalékos hatékonyságot. Ahol nincs száz százalék, ott mindenütt az atka fog győzni. A bináris kód miatt.
A Méhészet előfizetésem pár éve lejárt. Mindig elfelejtettem megrendelni. Olyan nagy hiányát ugyan nem érzem, de azért majd megint megrendelem. Alig találtam meg a hirdetések között az olvasnivalót, ha pedig igen, akkor sokszor jobb lett volna nem megtalálni. Úgyhogy az ökopadló témájához nem tudok érdemben hozzászólni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2015. Július 24. 14:38
Azt mondjátok meg nekem, hogy most az amitráz nem bomlik le?
Mintha arról lett volna szó a papírcsikkokkal kapcsolatban, hogy az a baj , hogy hamar lebomlik.
Akkor a kaptáron belül viaszban  propoliszban stb nem bomlik le?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Július 24. 19:09
Pedig vesztettél vele. Amikor megjelent az OMME-s újság, a Méhészet is összekapta magát a konkurencia miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 24. 20:05
Iridó!

Megint matematikai logikával gondolkodsz és nem biológiaival. Vannak természetesen olyan hatások a méhre és az atkára, amik olyan módon működnek, ahogy leírod, de a szerves savakra ez a matematikai logika nem igaz.
Miért?
Pl, az oxálsav olyan alapfunkcióját támadja az atkának, amiben ha olyan lényeges genetikai módosulás következik be, aminek következtében ki tudja védeni a sav támadását, akkor elveszíti az így is csökevényes járóképességét. Márpedig a meglevő járóképesség elengedhetetlen a faj fennmaradásához. Következésképpen az oxálsavra nem tud rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 24. 21:53
Iridó!

Pl, az oxálsav olyan alapfunkcióját támadja az atkának, amiben ha olyan lényeges genetikai módosulás következik be, aminek következtében ki tudja védeni a sav támadását, akkor elveszíti az így is csökevényes járóképességét.
Ezt ha bővebben kifejtenéd, akkor megköszönném, mert így nem értem. Miért veszíti el a járóképességét akkor, ha le tudja bontani az oxálsavat mondjuk (mielőtt még megégetné a talpát) ? Hiszen pont arról beszélek, ha a hatás lassan alakul ki, akkor az adott molekulát idő előtt lebontva , a hatás sem tud kialakulni.
Az alapvető informatikai logika szerint, ha a kezeléstől számított egy hét múlva pusztul csak el, akkor abban az egy hétben nem volt letális az oxálsav az atkára. Mit csinált ez idő alatt az  oxálsav? Ha egy héten át nem pusztította el, akkor egy idő után lesz olyan atka , amit két után sem pusztít el. Itt még genetikai változásra sincs szükség. Alapból nem pusztult el, pedig az oxálsavnak már szét kellett terjednie teljesen a kaptárban, pláne egy szublimálásnál, ahol pedig még később pusztul el az atka. A Gauss görbe szerint mindig van egy szórás, a populáció nagyon kis hányada sokkal jobban eltűri a hatást, mint a populáció nagyobb hányada. A kezeléssel ezeket az egyedeket válogatjuk ki, tehát még genetikai változásnak sem kell lenni. Csak abban az esetben nem lenne kiválogatódás, ha olyan mértékben túldozírozzuk a szert, hogy ezeket a extrém tűrésű egyedeket is el tudjuk pusztítani vele. Azzal, hogy életben hagyjuk őket, csak annak teremtjük meg a lehetőségét, hogy idejük legyen valamilyen védekezést kialakítani. Pl. az is elég lehet, hogy előbb megy be a sejtbe. Ezáltal lerövidíti a szer hatásidejét. Számtalan lehetősége van, nem kell feltétlenül a szerrel szembeni ellenállóképességet sem kifejlesztenie. Mint mondtam , az egyenletnek csak egy megoldása van: mindet elpusztítani. Hogy ez lehetséges-e vagy sem, nyilván vita tárgya. Egy példát azért hadd mondjak. A Gauss görbére nagyon jó példa a felnőtt emberek testmagassága. A koordináta rendszer vízszintes tengelyén vannak a magassági méretek, a függőlegesen az emberek száma. Így kijön, hogy 160 cm-es emberekből mondjuk kevesebb van, mint 170 centisekből, és 190 centisekből is mondjuk annyi, mint 160 centis. Ezáltal egy harang alakú görbét kapunk, középen lesz a legmagasabb, a széleken a legalacsonyabb, mert alig vannak 120 cm-es , és 230 cm-es felnőttek. Ennél még kevesebben vannak a 100 cm-sek, és a 280 cm-sek. De még kevesebb van a 15 centisekből, és a 4 méteresekből. A legkevesebb, pedig az 1 cm -es és 12 méter magas felnőttekből van. Vagyis inkább nincsen egy sem. Van egy józansági határ. Nem hiperbola a Gauss görbe , amelyik soha nem éri el a tengelyt, hanem van a világon egy legalacsonyabb, és egy legmagasabb ember. Ami egészen biztosan nem kevesebb, mint tíz cm, és nem több, mint 4 méter. Ugyanez érvényes a 90 százalékos hatékonyságú kezelések ismétlésére. Előbb utóbb el kell érni a józansági határt, amikor egy száz családos méhészetben már egyetlen atka sem tud életben maradni a kezelések számának  növelésével fiasmentes körülmények között. Tehát itt sem éri el a tengelyt, mert nincsenek  élő egy ezrednyi atkák. A bináris logika szerint ha egy szer nem tud egy atkát elpusztítani, akkor az összes elpusztítására sem képes. De ha ismétlés esetén  ugyanazon hatékonyságot mutatja, akkor erről nem lehet szó, hiszen olyan atkákat pusztított el, amit előtte nem tudott. A különbség a körülményekben van. Ha a körülmények nem változatlanok, akkor mindet el kell tudni pusztítani. A méhcsaládban fiasmentes állapotban a körülményeket annak a méhnek ez egyedi helyzete határozza meg, amelyiken az atka van. Olyan azonban sosem lesz, hogy az adott méh mindig olyan védett helyen legyen, ahol mondjuk nem éri el a csorgatás hatása, vagy a füst. Arról nem is beszélve, hogy a védett helyet is meg lehet szüntetni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 25. 00:31
Iridó!

Az élőlény számára az oxálsav úgy jó, ahogy van. Merthogy része az életének. Mi a fenének bontaná le? Ha lebontja, akkor nem tudja használni, tehát sérülne a természetes anyagcseréje. Vagyis ennek lebontása életveszélyes lenne számára. A faj halála helyett az egyed halála fog történni.

Az oxálsav használatának a lényege, azonos azzal, ahogy az élővilág sok molekulát önvédelemre használ. Nem az oxálsav a veszélyforrás az atka számára, hanem a KONCENTRÁCIÓ. Az atkairtás során az anyagcsere természetes részeként előforduló oxálsav mennyiségének a több-ezerszeresét kapja és ott, ahol egyébként nem.

Az amitráz nem természetes része az anyagcserének, ezért a fajnak érdeke kiiktatni akár magát a molekulát is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 25. 06:08
Ezzel teljesen egyetértek, amit írsz. De vedd észre, hogy pont a koncentráció az oxálsav esetében, ami nem természetes része az anyagcseréjének, hiszen attól már elpusztul. Ezért "érdeke", hogy védekezzen ellene. És teljesen egyetértek azzal, hogy a koncentrációval vagyunk csak képesek manipulálni. Ha csak olyan koncentrációban adjuk, amelyik a nagy részét el tudja pusztítani, de egy nagyon keveset nem, akkor annak lesz érdeke lebontani, mert ez a koncentráció neki sem természetes része az anyagcseréjének. Az oxálsav rákfenéje abban van, hogy hosszú az idő, amely mellett az atka és az oxálsav együtt él. Bevallom, nem igazán értem, hogy mi van a mechanizmus mögött. De félő, hogy a kumuláció felelős érte. Tehát egyforma eloszlás mellett, az atkák jelentős(!) részének kumulációra van szüksége ahhoz, hogy elpusztuljon. Ez menekülési utat biztosít a számára.  Az én alaptézisem az, hogy csak akkor tudunk mi győzni, ha nincs menekülési útvonala az atkának. Mindaddig, amíg található a kaptárban olyan hely, vagy állapot, ahol nem éri letális hatás, addig a kezeléseinkkel azt a folyamatot szelektáljuk ki, amely erre a helyre, vagy állapotba segíti jutni az atkát. Ez még  a hőre is érvényes megállapítás, pedig, mint azt írtam, össze sem hasonlítható a vegyszerekkel. A gazda-parazita viszony kialakulása egy olyan folyamat eredménye, amelyben mindkét fél alkalmazkodik. Véleményem szerint ez azonban nem méhcsaládon belül létrejövő mechanizmus, hanem geográfiai jellegű. Tehát szükségszerűen kihalási zónák létrejöttének évezredeken át történő hullámzása hozza létre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 25. 07:56
Olvasom szakmai eszmecseréteket, viszont az OMME ismét hallgat.
Pedig szerintem az idén is óriási gond lehet az atkával.
Napraforgó pergetés után ne késlekedjetek, azonnal kezdjétek el a gyérítést.
Akarattal nem írom, hogy mivel tegyétek, a lényeg, hogy tűzzel-vassal nyírjátok az atkát.
Már most jönnek a hírek, hogy összeomlottak egyes méhcsaládok, és rengeteg az atka.
Mászkáló, csonka, vagy sodrott szárnyú méheket is láttam már. (nem nálam)
Aki vár, vessen magára!
Valamikor megpróbáltak a Nemzeti Program fénykorában országos akciókkal hirdetni a védekezések időpontját.
Annak volt teteje, mert sokan egy időpontban védekeztünk, és így kisebb volt a visszafertőzés veszélye.
A körzetemben sok méhésznek én "nyomtam le" az atkáját, hogy utána ne fuvarozzák méheim haza tőlük.
Egészségügyi felelősként láttam milyen gondatlanok a méhészek, a lépeken szaladgáltak az atkák, de nem aggódott a gazda.
Azóta már mással foglakozik.(Hála az égnek.)
Az OMME-tól szakmai tanácsot ne várjatok.
Reményeim szerint hamarosan jön egy olyan szakértő gárda akik irányt tudnak mutatni a kezdő, és gyakorló méhészeknek egyaránt.
Én az OMME vezetésnek mutatom már hosszú ideje az irányt, de ha becsukják az ajtót akkor, hogy tudnak távozni?
Tehát először ajtó kinyit, mindent a méhészek szeme előtt megbeszélni aztán irány....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Július 25. 16:49
T. Méhészek!
Két témában várom tapasztalataitokat.
1. A nagy meleg (mint ami most van, 40 C körüli) milyen hatással van az atkára? Vannak kísérletek a méhcsalád 40 C körüli hevítésével történő atkagyérítésre, a természetes melegnek milyen hatása van?
2. Akik nagy illóolaj tartalmú, méhlegelőn vannak (pl. levendula), azoknál az illóolaj milyen hatással van az atkára? Az esetlegesen bevitt illóolajok mennyire zavarják, ha egyáltalán zavarják az atka tájékozódását?
Köszönöm válaszotokat.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Július 25. 20:01
T. Geddekas!                                                                                                                                                                  Úgy vélem szerves savas témában otthonosan mozogsz: komoly kérdésem lenne az ismertebb savak um. hangyasav,tejsav,oxálsav kijuttatása dózisa hatékonysága,elterjedése stb. Illetve más alternativ és jó hatékonyságú anyag, technológia is érdekelne szerintem sokunkat.                                                                            Köszönöm Szép Napot!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 25. 20:11
Oxálsavról
Facebook méhegészségügy csoport ill.
Méhészet újság nyári számaiban olvasgass.

Hangyasavat nem javaslom
Tejsavas kezeléshez nincs eszközöm, ezért tapasztalatom sincs.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. Augusztus 01. 19:48
Nem is igazán értem, hogy milyen atka problémáról beszéltek ti itt.
A mézelő méhnek már lassan három éve semmilyen ismert betegsége nincs.
Nem hiszitek?
A méhészek érdekvédelmi honlapján, a méhegészségügy fül alatt már több mint három éves az utolsó bejegyzés.
Pedig nagyon elkélne a segítség, nehéz eligazodni a sok készítmény és technológia közül melyiket válasszam?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2015. Augusztus 04. 13:15
Tisztelt méhésztársak,

véleményeket kérnék a Tamási méhészboltban kapható szerb ködölővel kapcsolatban.
Használható-e, nem stb.
A sajátom záros időn belül meg fogja magát adni, és másik vételén gondolkodom.

Köszönettel:
Kerekes.Batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Augusztus 04. 17:38
Mészáros úrnak se atka problémája  van most éppen tudtommal, hanem mérgezési. Az most vajon méhegészségügyi probléma vagy sem? Ki tudja?
VAGY
Lehet, hogy kirongyolt Tóth Péter Mészáros úrhoz a mérgezés kapcsán és sürgősen megállapította, hogy Mészáros úr szörnyen hanyag és felelőtlen méhész, mert nosema, atka és vírusok tömkelege okozta a titokzatos kórt, ami pont a 30-40 aranykoronás több nyílású napraforgó táblák közepén kapta derékon az elnök úr méhészetét?

Vajon mit fognak énekelni az őszi rendezvényeken választott vezetőink?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 04. 20:54
Kerekes batya!

A szerb ködölőt nem ismerem és nem is  akarok semmilyen negatív, vagy pozitív reklámot csinálni, de nézz utána a Domán-féle ködölőnek. Magyar gyártmány és telefonon bármikor elérhető a gyártó, aki készségesen segít, ha kérdésed van a készülékkel kapcsolatban. Évek óta használom, nekem még nem volt vele gondom..
Ja és ha jól emlékszem, egy ötössel olcsóbb is.

Üdv. Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 04. 21:14
Sziasztok!
A szerb füstölő, most lett jó!
Eddig voltak vele apró bosszantó dolgok, de a gyártó nagyon rugalmasan kijavította.
A régebbi típusoknál nem a gyári reduktor (gázégő) volt, hanem egy műhelyben fabrikált.
Ezzel sok gond volt, a gáz-levegő arány miatt.
A spirált nem melegítette fel egyenletesen.
Én "kiheréltem" őket, és használhatóvá tudtam tenni, de ez a gond most megszűnt.
A sárgaréz dugattyú segítségével nagyon pontosan adagolható a mennyiség, azzal még soha nem volt gondom.
A tetején lévő átlátszó tartályban mindig tudjuk ellenőrizni, hogy mennyi cucc van még.
Én bátran merem ajánlani, Tamásiban megkaphatjátok, vagy a Web áruházukban megrendelhetitek.
A hatóanyag mennyiségéről, és keverési arányról a készülék mellé adnak tájékoztatót.
Egyszer már említettem, hogy a végén lévő fúvókát le kell venni.
Ez egy mozdulat csupán.
Satuban, vagy kalapáccsal ráütve lapítsátok össze egy kicsit a spirál végét.
Így a nyomás csökken, és nem egy helyre nyomja be ezt a förtelmet.
Gázálarc kötelező, anélkül ne álljatok neki!
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 06. 21:31
R I A D Ó!
Na, most van atka vagy nincs atka?
Mai híreim.
Egy dombóvári méhész hívott, hogy örül a Méhészklubnak, mivel ha nem olvasta volna el intelmeimet már nem lennének méhei.
Egy kísérletet végzett.
Előírás szerűen elkészítette a T...-os papírcsíkokat, úgy ahogy abban a bizonyos kiadványban olvasta.
Nem volt megelégedve a potyogással, mert napi 5-7 atka hullott csupán, de látott szárnyatlan, csonka, sétáló méheket.
Bevetette a nehézfegyverzetet.
Ugyan ezt a csíkot, most M..-al csinálta.
1 nap múlva 500 az-az ötszáz atka hullott!
A Tic-Tac szájszag ellen jó, ennyit ér a fordítottja is!
Nézzük a következő bizonyítékot.
Név nélkül mondjuk, hogy Józsi bácsi panaszkodik, hogy nem viszi a T..-ik az atkát.
Erre szóba kerülök, hogy én mit javasoltam, aztán jöttek az átkok, mert éppen most nem vagyok szimpi Józsi bának.
Én meg azt üzenem neki ne utálja a papokat, mert ha most nyúlt csak a kemény szerhez, a méheit csak a jó Isten menti meg.
Mindenki okulására!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Augusztus 07. 14:50
Nálunk furettoval azért takarít a szer,szájszag ellen inkább nem próbálnám ki... ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 07. 20:22
R I A D Ó című írásom után sokan keresnek, hogy "Mit-tac-ar"a titokzatos M betű.

Lindzzy meg van elégedve a Tac-Tic-al, hát használja.
Éppen négyen hívtak fel, és most olvastam egy privát üzenetet.
Ebből idézek.
"Basszus, beszartam annyi atka hullott le egy óra múlva."
A telefonos megkeresések is hasonlók voltak.
Biztosan igazatok van, hogy had hulljon a férgese, viszont ezzel továbbra is az a bajom, hogy előtte a sajátjaim hazaszállítják a kirabolt mézzel együtt az ázsiai migránsokat.
Én szóótaaam..
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 07. 21:15
Attila!     Többször olvastalak már sőt előadásodat is végig hallgattam mikor még hunoroztál. Megmondom őszintén a méhészeti technológiánk olyan mértékben tér el egymástól hogy ez miatt nagyon sok mindenben nem tudok veled együtt gondolkodni,érteni,de: amit az atkáról annak irtásáról irsz az igazán tuti és maximálisan követhető sőt követendő!!! Megjegyzem vannak itt olyan MÉHÉSZEK mint a kiváncsi 111 Azt irja egy darab atkája nincsen,most tehát vagy a szeme vagy a szája nem jó,vagy Mi nem értünk semmit a lovakhoz.Nem hiszem el ugyanis hogy jul. aug.-ra ne lenne atka bármelyik méhészetben,mégha ez akár tradicionális méhészet is. Ha a szeme nem jó vagy nem akar jól látni ill. a szája nem jó,nem mond igazat azzal csak árt mindannyiunknak és erre nem jogosit fel senkit az hogy hány családot tart. Elnézést hogy hozzá szóltam írásaitokhoz,sűrűn nem fog előfordulni. Üdv. minden jó szándékú kollégának!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 07. 22:06
Izso 60!
Köszönöm a korrekt hozzászólásodat.
Az én Hunoros módszerem nagyon munkás, és biztosan lett volna abban is egy csomó fejleszteni valóm.
Soha nem mondtam, hogy a legokosabb, legügyesebb vagyok.
Vannak dolgok amire magamtól jöttem rá, és másoktól is tanultam.
Ilyen például a Méhészetben megjelent etető módszerem.
Azt egy dombóvári méhésznél láttam, és átalakítva alkalmazom.
Az atkairtásban nincs pardon.
Nem szabad fél vállról venni, mert megbosszulja magát.
Most kell a méhekről teljesen letakarítani ezt a parazitát, aki most áll neki, hát nem tudom.
Sokan kérdezik, hogy ennyi éve együtt vagyunk az atkával és mégsem tudjuk legyőzni?
Véleményem szerint azt is kéne kutatni, hogy egy atkanőstény mennyi petét rak mostanság.
Szerintem jóval többet mint amikor beköszöntött hozzánk.
A szaporodási rátáját ismertük, de szerintem ezt a folyamatos irtás miatt megtöbbszörözte, talán így próbál védekezni.
Természetesen ez csak feltételezés, de valahogy hamarabb "csúcsra ér" a létszámuk, mint évekkel ezelőtt.
Ezerrel kéne kutatni az új hatékony készítményeket, úgy, hogy egyre jobban vissza kéne szorítani a kemény szereket, konkrétan az amitrázt, ami egyelőre a leghatékonyabb.
Ez már tudomány.
Én gyűlölöm, hogy gázálarcban kell kezelnem, de döntenem kell.
Használok mindenféle kenceficét és nem lesznek méheim, vagy visszatérünk a régi módszerekhez, a füstöléshez.
Végül is az amitráz sok engedélyezett atkirtóban megtalálható.
Az általánosan alkalmazott füstöléses technológia nem annyira.
Ez így van évek óta, de azért beszédes, hogy mennyi szerb ködölő (füstölő) fogyott el néhány nap alatt.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Augusztus 07. 22:45
izso60,

Azért csak szólj hozzá a témákhoz ha van kedved/időd. :-)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Augusztus 08. 06:51
Szia izso ! A családjaimnál én sem látok atkákat , de ez nem azt jelenti hogy nincs is rajtuk . A védekezést pedig minden képpen el kell kezdeni ! Akác előtt is fűstőlők egy sorozatot , pedig nem is látom hogy van -e atka vagy nincs .  Űbv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 08. 07:35
Attila!
Ez így nem korrekt. Azt írd le, hogy hány mg volt a Tak-Ticból egy lapon, és hány mg Mitaccal ? Tolerancia esetén ennek van jelentősége , nem a készítménynek. Annak csak akkor, ha a Tak-Tic a nem megfelelő tárolás miatt veszített a hatóanyag tartalmából. Illetőleg lehet még egy szempont: a Mitacos lapokat sokkal intenzívebben rágják az én megfigyelésem szerint. Ekkor is arról van szó, hogy azonos időegység alatt több szabadul fel. Én tavaly bontatlan Mitaccal Furettóztam szeptember-október hónapban 17-szer, és még mindig megmaradt 300 atka. Veszélyes játék manapság az amitrázra bízni a méheinket. Mitacra vagy TakTicra, Apivarra vagy Biowarra tök mindegy. Lehet, hogy ma még jó, holnap már nem biztos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 08. 17:06
Irido!
Az OMME monitoring kis-könyvben minden le van írva.
Én a figyelmeteket szerettem volna felhívni csupán a veszélyre,de éppen ma kaptam egy telefont, hogy csak néhány atka hullik mi ez a pánikkeltés.
Változtatok a stílusomon.
Felejtsétek el, hogy szóltam!
Semmi házipatikai receptet nem vagyok hajlandó kiadni.
Indokom a következő, most már öt év távlatából elmondhatom.
Még szaktanácsadóként a Paksi Méhészklubban percízen elmondtam a papírcsíkos, étolajos, amitrázos atkairtót.
Úgy ahogy akkor a vezető szaktanácsadó nekünk előadta, és sok ezer méhész alkalmazta.
A 100 csíkra adtam a "receptet".
És láss csodát, egy mindent tudó méhész egy méhcsaládhoz tuszkolta be a 100 csíkot!!!!!!!!!!!!!
Egy életre megtanultam, hogy csak értelmes méhészeknek adom ki ezeket a veszedelmes adatokat.
Egyébként mindenki úgy védekezik ahogy akar, de utána ne panaszkodjatok.
Nagyernyei Attila
 
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 08. 23:33
Egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 09. 10:27
Attila!
Most nem  arról beszéltél, amit én kifogásoltam. Te azt mondtad, hogy a Taktic a hibás, a Mitac a jó. Erre én felhoztam egy ellenpéldát. Nyilván nem lehet az egekig emelni az adagot. A bevált kezelési formát kell választani, amely magasabb dózisú. Legnagyobb a füstölésé. A 30 mg-os papírcsík eleve olyan alacsony adag, amit nem lett volna szabad sosem alkalmazni. Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy az illető ugyanannyi ml-t adott Mitacból is, mint Takticból ? Ekkor közel dupla adagot juttatott be. Az is lehet a különbség oka. Az, hogy hol-mennyi atka hullik, az elsősorban a téli kezelés eredményességétől függ. Ahol kevés, ott ellenőrizni kell azt is, hogy az adott kezelés megfelelő hatékonyságú-e , vagy tényleg kevés az atka?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 09. 12:59
Irido!
Természetesen megkérdeztem, hogy milyen volt a papírcsíkra juttatott keverési arány.
A "M"-ból kevesebbet tett, mert abban 20%-os az amitráz a "T"-ikban meg 12,5%-van.
Ezt füstölésnél is figyelembe kell venni.
Linddzy meg van elégedve a "T"-al, viszont rajta kívül ezt mástól nem hallottam.
Akkor fer ezt kijelenteni, ha mellette próbálta a másikat is, és akkor kijelenthető, hogy egyik vagy másik hatékonyabb.
Ennek alapja az, hogy ellenőrizni tudjuk a potyogást, de ez annyira alap, hogy szóra sem érdemes.
Sokan úgy jelentik ki, "nincs atkám", de nem is ellenőrizték!
Ami már biztosnak tűnik a "M"-tac borotvál, a "T"-iknak viszont változó a hatása.
Én ennek okát nem vagyok hivatott vizsgálni, és lehetőségem sincs, emiatt választottam a biztosat.
Nem szeretnék saját méhészetemen kísérletezni.
Tényleg mi van az OMME méheivel?
Atkairtás, pergetés, ki kezeli őket?
Semmit nem tudunk róluk, nagy a csend.
Ami már biztos információnak tűnik, a méheket egy bennfentestől vették, és a családokat is egy prominens személy rokona nézegeti.
Több infót nem csepegtetek, mert úgyis sok van a rovásomon, és egy újabb etikai vizsgálatot indítanak ellenem, ha ezt is megszellőztetem, mert van akiknek ez kínos.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 09. 19:46
Tehát figyelembe vett egy fontos dolgot. Én a magam részéről azt nem értem, hogy sokan csörgő Mitaccal kezelnek eredményesen, amelyek már akár tíz éve gyártottak is lehetnek, a mindig frissen beszerezhető Taktic pedig elveszíti a hatóanyagtartalmát? Erre lenne képes a különböző vivőszer? Ezt nem igazán tudom felfogni, de ha így van, akkor ezt ellenőrző vizsgálatokkal lehetne csak kideríteni. Mivel egyik sem engedélyezett, ezért nincs élő ember, aki ezt el merné indítani. Ezért  jobb híján mondom azt, hogy tessék kellően óvatosnak lenni a Mitaccal is. Az atka  jónak tűnő potyogása ellenére, lehet, hogy csak a szaporulatot pusztítjuk vele is. Ekkor nem mindegy, hogy 2000 atkánk van, vagy száz. Ha Mitacos kezelés után most nyáron kontrollként mást vetünk be, tolerancia esetén nem lesz különbség látható. Az sem visz le újabb atkákat, mert a toleráns atkák a fiasban vannak. Csak a párhuzamos kezelés lehet perdöntő. Illetőleg a több cikluson át tartó megfigyelés: milyen az atkapotyogás dinamikája. Ha végig egyenletes, akkor baj van. Akkor jó, ha a második ciklusban az elsőének a hatoda esik csak le . Az első esetben mindig annyi szaporodik, amennyit elpusztítunk, a másodiknál a szaporodó atkákat is meggyérítettük.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 09. 22:45
Irido!
Ebben a méhészetben akác után sorozatfüstölést végezetek, és lám azért előkerült néhány atka.
A képen egy állanyás méhcsalád felkarcolt fiasítását láthatjátok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Augusztus 10. 00:03
Ilyen méhész(et) közelében nem a méhészet bezárását, hanem a halálbüntetés visszaállítását kellene követelni. Borzalom. :o
Mivel füstölt? Levendula ökobrikettel ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 10. 01:47
Attila!
Pontosan erről beszélek, ha a sorozatfüstölés amitráz volt. Veszélyes ma már az amitrázra bízni a méheinket. Egyik helyen még jó, máshol pedig ez az eredmény. Vagy úgy gondolod, hogy egy hatástalan Taktic csinálta ezt, és a Mitac pedig rendbe tette ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Augusztus 10. 09:37
Vagy ha egyáltalán volt-e sorozatfüstölés...?!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Augusztus 10. 20:24
Én mostanában reggelenként nyomom a furettót. A bayvarolok lassan két hete bent vannak a családoknál, bár tavaszi védekezésre ajánlják.
Alapos vizsgálattal sem láttam szemmel a családoknál atkát, persze ez nem jelenti azt, hogy nincs.
Bár éppen ma egy rácsba szorult méhen éppen láttam egyet amit azonnal elpusztítottam. Egy családnál láttam egy darab herét aminek egy kicsit deformált volt a szárnya, de ezen kívül semmi.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 11. 00:03
Irido!
Ebben a méhészetben akác után sorozatfüstölést végezetek, és lám azért előkerült néhány atka.
A képen egy állanyás méhcsalád felkarcolt fiasítását láthatjátok.
Nagyernyei Attila
[/q
uote]

Itt már tavaly sem védekeztek normálisan. Ha megtudsz pár konkrét dolgot az ügyről írd le légyszives hagy tanuljunk.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Augusztus 11. 06:39
Biztos vagyok benne, itt a fórumozók között is sokan megjárták már atka ügyben, csak mélyen hallgatnak ::)
Szégyen vagy sem, megtudja keseríteni a méhész életét, ha félvállról veszi a gyérítést, vagy nem jó szerrel védekezik(esetleg nem jól alkalmazza!)

W.Zolinak üzenem!
Ha atkát látsz szabad szemmel méheken, már nagy a baj!
Elhanyagolt méhészetekben ahol az atka a "főnők" képes olyanra a család, hogy kiköltözik a kaptárból, mert már nem bírja elviselni a paraziták hemzsegését!!! Na ilyet soha ne láss!

Jenő tavaly leírta nekem privátban hányszor füstölt őszig, majdnem leesett az állam :o
A méhek nagyon sok mindent kibírnak, de nem mindent!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 11. 08:13


Jenő tavaly leírta nekem privátban hányszor füstölt őszig, majdnem leesett az állam :o

Ez az egyik legfigyelmeztetőbb jel a toleranciára. Életben hagy sok atkát, melyek utána szaporodnak. Jó hatásfok esetén nincs minek szaporodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Augusztus 11. 10:39
100 %-os atkairtás a gyakorlatban nincs, mert az vagy súlyos kárt okozna a méheknek vagy a méhésznek okozna elvárhatatlanul sok munkát.

Az atkaszaporodásnak nemcsak éven belüli szaporodási ciklusa van, hanem több éves ciklusa is. A tapasztalatom szerint három éves ciklusa van. Ez a hároméves ciklus családonként más-más ritmusban van, de van azért állományra jellemző ciklus is.

Szerintem Kiváncsi111 méhészetében most pont a ciklus alsó pontja jellemző. Ez nem jelenti azt, hogy országosan hasonló a helyzet.

MÁS
Szerintetek ez a forróság amit átéltünk ezen a nyáron, javította vagy rontotta az atka szaporodási esélyeit?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 11. 12:08
Szerintem a forróság rontotta, ha előbb kelt a méh, és így kevesebb ideje volt az atkának. A több éves ciklust elfogadom, már csak a téli időjárásbeli különbségek, a méhész atkairtási motivációi miatt is. Igazából az első mondatod is igaz: a gyakorlatban nincs. De az indoklással vitatkoznék. Vegyünk egy enyhe téli periódust, amikor előtte hideg volt, tehát kikelt a fias, és nincs új (mondjuk 90 százalékban). Ekkor töredék mennyiségű vegyszerrel lehet elvégezni a kezelést, mint nyáron. Ilyenkor egy kezelési ciklus egy kezelést jelent, nyáron egy kezelési ciklus 7*2 naponta esetén hétszeres vegyszerterhelést. A méhész munkája:  x alkalommal történő egy kezelés sokkal kevesebb, mint x alkalommal történő 7 kezelés. Az indoklás helyesen szerintem az, hogy a feltételek együttállása nincs meg: megfelelő időjárás novemberben és decemberben is. Novemberben, hogy leálljon a fias, decemberben, hogy elegendő alkalommal lehessen kezelni. Vagy másik verzió: decemberben elég idő arra, hogy a fiaselvételt is meg lehessen oldani a kellő számú kezelés mellett.
Van azért ennek az egyenletnek egy másik megoldása is: hány méhcsaládot kell lekezelni? Hármat, harmincat, vagy háromszázat egy méhésznek. Hármat le lehet kezelni, háromszázat nem. Van még egy másik bökkenő. Térben vagy időben az ország minden méhésze össze van kötve. Úgyhogy a képen szereplő méhész Jenőnek éppúgy szomszédja, mint a mostani szomszédja. Csak három év távlatában. Csak akkor nem lenne szomszédja, ha innen egy atka sem tudna kikerülni. De ha röpkörzetenként nem egy méhész van, akkor ez a feltétel nem teljesül (a jelenlegi állomány 95 százalékának kell ehhez kipusztulni). Akkor sem tudna kikerülni, ha az illető  (és mindenki, ahová eddig eljutott ebből a méhészetből atka) az összeset elpusztítaná. Tehát le lehet vonni a következtetést, hogy az az atka elleni védekezési gyakorlat három éven belül bezárul, amivel az említett méhész élt. Ha az egy hibás Taktic volt, akkor az , ennek nincs jelentősége, mert kiküszöbölhető, ha nem hibás Taktic volt, akkor nem hibás Takticnak ez az adagja nem lesz folytatható. Nyilván vannak alternatív megoldások. Még. Addig, amíg el nem fogy az összes megoldás. Mert a megoldások száma sem végtelen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 11. 20:36
T. fórumozók! Atka irtás terén minden jóindulatú intelmet vegyetek komolyan az itt leírt ciklusok valamilyen formája mindannyiunkat érint ha tudomásul vesszük ha nem! A 100%-ról annyit,a kertészetben a védendő lény nem rovar,mégsem lehet elpusztítani a károkozót:atkák(takácsatkák,levélatkák,gubacsatkák,tripszek és még sorolhatnám) kizárólag gyérítésről beszélhetünk! Folyamatos védekezésekkel tarthatók kordába,ezek nem igazán látható lények. A méheink ellensége jól látható de ha látjuk ezeket a méheken vagy a sejteken az már atka kór,a család szinte halálra itélt a kártevő jelenlétét nem simán szemrevételezéssel itéljük meg. Vannak csapdák teszt kezelések a kártevők kimutatására. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a kór komolyan vételét és az ellene való szakszerű,hatékony,ellenőrzött védekezést!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 11. 21:47
Szia Izso60! Mélyen egyetértek veled meg a többiekkel is. Írd már le légyszives néhány mondatban mivel és mikor irtod vagy ritkítod az atkát egy szezonba?  Néha ugy érzem bábeli a zűrzavar ebben a témában. Majdnen mindenki másképp csinálja de a többségnek csak sikerül valahogy kordában tartani másképp nem lennének már méhek az országban
Nem akarok a témában vitatkozni de szivesen elolvasnám legfeljebb írok egy okét. Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Augusztus 11. 22:31
100 %-os atkairtás a gyakorlatban nincs, mert az vagy súlyos kárt okozna a méheknek vagy a méhésznek okozna elvárhatatlanul sok munkát.

Az atkaszaporodásnak nemcsak éven belüli szaporodási ciklusa van, hanem több éves ciklusa is. A tapasztalatom szerint három éves ciklusa van. Ez a hároméves ciklus családonként más-más ritmusban van, de van azért állományra jellemző ciklus is.

Szerintem Kiváncsi111 méhészetében most pont a ciklus alsó pontja jellemző. Ez nem jelenti azt, hogy országosan hasonló a helyzet.

MÁS
Szerintetek ez a forróság amit átéltünk ezen a nyáron, javította vagy rontotta az atka szaporodási esélyeit?


Na! Tavaly éppen befejeztem egy sorozat füstölést és kezdtem a következőt, mert ismét volt hullás. A csúcs 301db (igaz csak ez az egy produkált ilyet) volt, de 37 családnál találtam a második sorozat első füstölésénél is 5-10 között, de volt egy ahol közel harmincat. Nálam a 3 már sok, ötnél nem tudok nyugodtan aludni, húsz felett fontolgatom, hogy közhasznúnak állok ;D.
Októberben is fújtunk dcPlusszal, mert látványosan rabolt egy család valahonnét, ezért kis szünettel még egyet, de nem volt atka már. Nekem 12 éve minden családom át telelt, csak az idén raboltak le kettőt csendesen, amelyek éhen haltak tavaszra, de a nép megvolt. Gyengülésem sem volt. Minden kétséget szertefoszlat a tény, hogy a környezetemben több méhészet megszűnt, vagy alig maradtak családok tavaszra, tehát tudom az okot, miért kellett ennyit kezelnem tavaly. Az idén viszont éppen az ellenkező történt. Mint már írtam, akác után füstöltem egyet, és mivel nem láttam egy lehullott atkát sem, ezért feleslegesnek tartottam a további kezelést. Méztér levételkor kaptak egy Mavrikos zsepit, és ahol here fiast láttam, azt nagyrészt kipiszkáltam, de nem találtam atkát egy család kivételével. Az utolsó nap (visszafelé dolgozom) a 21esnél találtam here fiasban 1db-ot.
Ma füstöltem a másodikat. Mindig ötöt ellenőrzök. A 21esnél az első fújásra leesett 3db. A többinél nulla. Ma a 21-nél 2db, a többinél (másik családok) nulla. Benéztem még néhány fenékdeszkára, de egy darabot nem találtam.
 Ja! Nem "zörgőssel" dolgozom  :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 12. 05:19
Jenő!
Itt a lényeg! Az általad közölt hullási görbe: az első sorozat 300, a második sorozat első füstje 5-10, akkor 7-et feltételezve, összesen 35-70.  Ez abban a határban mozog, ahol nincs tolerancia. Ha a második sorozat is 300 lett volna, akkor ott már az  toleranciát jelentett volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Augusztus 13. 08:03
Tegnap megrendeltem az új ködölőt :)
Már csak egy jó minőségű(ez évi) 1 dl Mitacot kell még hozzá valahonnan szerválnom!
Egyre kevesebb a bizodalmam a tactic kapcsolatban ezért úgy gondoltam, hogy dupla dinamitot vetek be :D
Nem szeretnék abba a hibába esni(méhcsalád vásárlás ::)) Kicsi az esély, hogy ajándékba kapnék családokat, inkább védekezem hatékonyan :-X
Remélem azért potyog kevés atka, mert kevés van idén.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2015. Augusztus 16. 21:01
Tisztelt méhésztársak,

az ötödik amitrázos füstölésen vagyok túl, átlag 5-15 atkát tudok megszámolni a higiénikus aljakon.
Taktikot használok. Nálatok mi a helyzet? (Egész napraforgó alatt - 1 hónap - benn volt 5 család alatt
a higiénikus alj - nem találtam atkát!?!!)

Köszönettel: Kerekes.Batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Augusztus 17. 08:03
Üdvözlet.
Hasonló a helyzet nálam is, kicsit nagyobb különbségekkel. Van ahol az első füst sem hozott semmit ( legalábbis az aljdeszka lapja üres volt ) és van ahol 150. Most a negyedik füst után ennél is alig látni. A kezeléssorozat után kontroll jön oxálsavval.
Takticot használok furettóval.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Augusztus 17. 11:08
Vigyázat a dupla dinamittal. Ezek mérgező anyagok, de nemcsak az atkára és a méhekre, hanem az emberekre is.

Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én féltem a tyúkszaros kis életemet, mert abból csak egy van, a méhek meg jönnek, mennek. Annyit nem ér az egész, hogy az egészségünk rámenjen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 17. 17:20
Hogy kezdődik egy füstölés, vagy szublimálás?
Gázálarc fel!
Nem játék, tudnék példákat sorolni.
A közelmúltban többen rosszul lettek, vérképük katasztrofális, mert nem tartják be az óvintézkedéseket.
Amitráz kijuttatása esetén P-2-es szűrőbetétet alkalmazzatok!
A részletekről hamarosan, több szakember dolgozik rajta.
A Tolna Megyei Méhész Egyesület őszi rendezvényén, erről is hallhattok előadást!
"Atkairtók a méhészetben? Ami a méhészre is káros?"...címmel
Az időpontról itt fogok beszámolni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Augusztus 17. 17:40
Eleinte nem foglalkoztam vele de füstölés után napokig éreztem magamban hogy valami nem okés. Akkor még hajszárítós párologtatóba antivar.
Csak gázálarcban dolgozom. A szűrője nem
tudom milyen, de az amitráznak csak a szaga sem érzik át rajta. Az oxálsavat érzetem szerint kicsit átengedi, ezt mire kell megpróbálom orvosolni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 17. 19:38
Attila szerintem A2-es szerves gázszűrőre gondoltál amitráz használatakor.
A P-s csak részecskeszűrő, nem sok mindent fog rajta, ugyanúgy érezni az amitrázt.
Pl a 3M 6055-el ( A2 ) semmit nem érezni, de az 6057-el ami ABE1-es, már határozottan érezhető az amitráz.
Az 5900-es sorozatú p3-as részecskeszűrők megfogják a koromrészecskéket, és kitolják a gázszűrő élettartamát.

Az 1-es számú gáz szűrők  0,1 %-os térfogat koncentrációig szűrnek 100 %-osan, az 2-esek 0,5 %-ig.
A P1-es jelő porszűrők csak 5 mikronnál nagyobb szennyeződéseket tudják megszűrni. A P2-esek az 1 mikronnál nagyobbakat, a P 3-asok pedig a az 1 mikronnál kisebbeket is kiszűrik.

A- szerves gáz/gőz
B- szervetlen gáz /gőz
E-savas gáz/gőz
K- ammónia
P- részescske, por

Aki biztosra akar menni és 3 M félálarca van, az vegyen 6055 A2-es gázszűrőt és hozzá 5935-ös P3-as részecskeszűrőt, amit az 509-es adapterrel tud felrakni a 6055-ös szűrő elé.
Vagy 6099 ABEK2P3-as  kombinált szűrő, ebben már kompletten bennt van minden.

Oxálsavazáshoz pl. Scott teljes álarchoz PRO2000 A2B2E2K2P3-as kombinált szűrő. Ez a leg költséghatékonyabb megoldás, csak 1 db kell, és komplett kombinált szűrő.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 18. 08:45
Sziasztok!

Én ezt a félálarcot használom. Néhány adat megtalálható rajta amit leírtatok, de nem minden. Gondolom a semminél ez is többet ér.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Augusztus 18. 10:48
Én ilyen gázálarcot használok:
http://gasmask1.kalasnyikov.hu/masks/biomaszk/biomaszk.htm
Hozzá ilyen szűrővel:
http://military-shop.hu/termek/1076-mh-gazalarc-szelenceraktari-allapot-b1d9eec6.html

Sosem volt még gondom vele, sem a szagát nem éreztem még az amitráznak
Figyelem, kesztyűt is használjatok, mert bőrön keresztül is felszívódik!!

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/6235
https://hu.wikibooks.org/wiki/Kert%C3%A9szet/Els%C5%91seg%C3%A9ly/M%C3%A9rgez%C3%A9s/Szerves_foszforsav
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 18. 12:10
Én sem érzek benne semmi szagot. Akkor ezekszerint megfelelő az enyém is?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 19. 15:01
NB 18! A tiéd A1-P2-es, ami szerves savak ellen nyújt gyenge, illetve részecskék ellen közepes védelmet.
Reggel füstöltem egyet ezzel a kombinációval, ( 6057-re ráraktam egy P2-es szűrőt ) ha odajön az arcomhoz a füst, simán érzem a Mitacot. Vagy a szaglásom jobb, vagy a szűrő volt gyengébb. Bár teljesen új, bontatlannal próbáltam...
Én még mindig azt mondom amitrázra használjon mindenki A2-P3-at, oxálsavra pedig egy kombinált ABE2 P3-at.

http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/322246

http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/322237

http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/39754

Kompletten is így árulják, annyi hogy ezek a szűrők az ammóniát ( K ) is tudják. Ide mondjuk ez lényegtelen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 19. 19:37
Axoa!Laikusnak kissé zavaros lehet a legbiztosabb tipped (a6099-es) a nesler azt irja. Figyelmeztetés a 3M 6000-es félálarchoz nem használható! Ilyenkor mi a teendő?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 19. 20:38
Axoa!

Köszi az infót. Nem vagyok túlságosan járatos a témában, úgyhogy bocsi, ha hülyeséget kérdezek. Erre az állarcra rá tudok tenni másik szűrőbetétet, ami megfelelő? Ha igen akkor kérhetnék róla linket? Nagyon köszi.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 20. 13:29
Már többször írtátok, hogy az etetés és az atkairtás ne történjen egy napon. Alapvetően én is ezt gondolnám, de nem tudom, mi szól ellene. A múltkor kényszerből egyszerre végeztem, nem tudtam két külön nap elutazni a méhekhez. Szörp zsupsz be, utána furettó. Semmi problémát nem láttam. Rendszert nem akarok csinálni belőle, de szerintetek mi lehet vele a gond, ha mégis egyszerre végezzük?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 20. 15:19
Rájönnél ha az alapjáraton ketyegő 50 es ifám kipufogocsöve mögött vacsoráznál. Csak egyszer a proba kedvéért ;D.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Augusztus 20. 15:52
Kedves Bogár Tamás!

Én nem tudom megcsinálni, hogy ne essen egybe furettós nap az etetésessel. Ma is éppen fújtunk (3,1,0,0,0), estére pedig egy részét etetni fogom. A haverom is etetni fog ma, és a nagybácsikájáét is lekezeltük, aki szintén ad nekik. Nem szokott semmi zűr lenni ebből. Azért a "szörp zsupsz be, utána furettó" lehet, hogy szerencsésebb lenne fordítva. Így későbbre esne az etetés. Üdv!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 20. 17:00
kiváncsi111: Persze, szerencsésebb lenne fordítva, csak akkor etetéskor én is beszívnám a füstöt.

robi75: Miért? Fontos nekik az alatt a pár perc alatt is enniük, amíg a füst szétoszlik? Szerintem addig amúgy is szétrohangálnak a füst miatt az etetőből.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Augusztus 20. 18:11
Állítólag az amitráz beleoldódik a szirupba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 20. 18:39
Így van! Reggel furettozz este etess és semmi gond. Ha már egy napon kell megoldani probáld meg így.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 20. 23:24
Ha az etetőben lévő szirupba beleoldódik, akkor az egy nappal korábban beetetett és a nyitott sejtekben szétterített szörpbe még inkább,
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 21. 01:03
Szerintem a sejtekbe behordott szirup felülete több 10 szerese, mint az etető tálcában lévő szirup felülete.
Ebből a szempontból jobb előtte füstölni.
Viszont ha közvetlenül etetés után van füstölve, és az etető tálcában lévő szirup felső felületére megy a cucc, akkor meg a frissibe azt fogják szívogatni. Meg amúgyis rárakódik a hatóanyag az üres sejtek falára,amibe aztán ráhordják a szirupot,  szóval majdnem hogy lényegtelen.
A 3 napos füstölési ciklus túl gyakori ahhoz, hogy időben invertálják, és beszárítsák a szirupot amitráz bomlástermék mentesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 21. 01:09
Axoa!Laikusnak kissé zavaros lehet a legbiztosabb tipped (a6099-es) a nesler azt irja. Figyelmeztetés a 3M 6000-es félálarchoz nem használható! Ilyenkor mi a teendő?

A 6099-es bajonett része ugyan olyan mint a többié, rajtam fel már 6000-es félálarcra. Azt mondjuk nem tudom miért emelik ki hogy 6000-hez nem használható. Talán túl nagy darab, és nem stabil már ? Esetleg arra akarnak utalni hogy ilyen karakterű szűrőhöz mindenképpen teljes álarc kell a szem védelmére is ? Nem tudom.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 21. 01:38
Axoa!

Köszi az infót. Nem vagyok túlságosan járatos a témában, úgyhogy bocsi, ha hülyeséget kérdezek. Erre az állarcra rá tudok tenni másik szűrőbetétet, ami megfelelő? Ha igen akkor kérhetnék róla linket? Nagyon köszi.

Nb18
Nem ismerem ezt a típust, de gondolom ezek nem cserélhető szűrősek...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2015. Augusztus 21. 11:15
Csak annyit szólnék a füstölés témához, hogy ezt az etetéssel ne kombináljátok. Ha etetés után füstöltök, akkor a méhek sokszor kihányják a szirupot, ellucskosodik a kaptár alja, pusztulás is lesz. Ha füstölés után etettek, akkor meg ti szívjátok be az amitrázt, mert úgyis marad még addig a kaptárban. Inkább külön-külön mind a kettőt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 21. 11:42
Na ez már életszerűbb, ezt el tudom képzelni. Akkor nálam valószínűleg azért nem volt gond, mert olyan hamar nyomtam a füstöt a szörp után, hogy még nem is nagyon volt idejük hozzálátni az eleség elhordásához.
Köszönöm a választ!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Augusztus 24. 08:29
Végre megérkezett az új ködölőm :D :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 24. 18:21
Hajrá zümi!
Reszkessenek az atkák! ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Augusztus 25. 09:09
Etetés. atkairtás akkor hogyan legyen? Ha lehetséges én sem szoktam egyszerre. de a lehetőségek évente mások. Van hogy rákényszerül az ember. Egyébként 0,5 literes adagokban etetek. Ennyi hordás akár még gyenge napokon is lehetséges. Szóval ritkán van az úgy, hogy ne lenne semmi fedetlen méz a kaptárban. Akác után illik irtani, na hát akkor sincs hordástalanság, naprafogó után szintén nincs abszolút hordástalanság, főleg idén nem volt, a kedvezőtlen kelések miatt. Valószínű nagyobb gondott okoz az etetés hiánya, télen éhenhalnak. Vagy az atkairtás hiánya miatt pusztulnának.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 25. 11:15
Én úgy tanultam, hogy nem veszít az értékéből a serkentés, ha van néha egy-egy nap szünet. Sőt, ilyenkor tudnak egy kicsit rendezkedni a "spájzban". Én mindig kihagyom az etetést a füstöléses napokon. Jobb a béke.... Persze, ha szorít az idő az etetés befejezése miatt, akkor marad a hajnali füst, esti etetés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 25. 19:51
Robotur!
Nem az a gond, hogy füstöléskor fedetlen méz van a kaptárban.
Ha etetéssel egy időben füstölsz, a szirupot felszívó méhek "visszaöklendezik" az eleséget, vagy nozemás tüneteket produkálnak.
Semmiképpen nem szabad együtt a kettőt.
Ha ehhez az is párosul, hogy másnap kirepülésre alkalmatlan lenne az idő, irtózatosan nagy baj lehet belőle.
A füstöléskor akkor véthetjük a két legnagyobb hibát ha az etetéssel egybe esik, a másik a hőmérsékleti tényező.
Az utóbbinál a maximum, és a minimum hőmérsékletet is figyelni kell, mindkettő szélső érték akár méhcsalád pusztulást is okozhat.(Plusz 25 fok felett, és plusz 15 fok alatt nem szabad füstölni.)
NB 18 jár el okosan, ha az etetést kihagyja a füstölési napokon, viszont ha reggel füstölünk, aznap este már etethetünk.
Fordítva nem célszerű, ha este etettünk, másnap reggel ne füstöljünk.
A gyenguszok, és azok a családok amelyek nem végeztek a szirup elhordásával, bizony bajba is kerülhetnek.
Sok méhésznél ez a telelésre alkalmas méhcsaládok kiszelektálásának is az egyik módja, amit helyesnek ítélek.
Amelyik család reggelig nem hord el fél liter szirupot, kár kísérletezni vele!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Augusztus 26. 15:40
Akkor nálam, a 3l-es vödröket-még ha nem is hordták el-, vegyem le mikor füstölök(vagy előző nap)?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 26. 15:51
Szeremej!
Szerintem azzal nem lehet gond, mivel folyamatosan "cumizzák" a méhek.
Ez egy kis ellentmondásnak tűnik az előbbi hozzászólásommal, de rögtön megindokolom.
Az etetésnél a méhek úgy várják a kaját, hogy szinte benne ülnek este az etetőben.
Etetés után néhány perc elteltével örömröpülés kezdődik, és a méhek betódulnak a sziruphoz, teljes gőzzel nyomják a fészekbe az élelmet.
Ez, egy nagy mennyiségű etetésnél nincs, és örömrepülés sincs.
És ez a lényeg.
Csak megismételni tudom, (most már precízebben kiegészítve)hogy aki nem folyamatosan etet, és kisebb adagokban, azok egy időben az etetéssel ne füstöljenek, mert minimum nozemásak lesznek a méhek.
Ha másnap hűvös, borongós idő lesz, akkor KO!
Nem nagy odafigyelést igényel ez, de fontos.
Voltak akik felhívtak, hogy már pedig ők kétszer nem mennek ki a méhekhez mindig így csinálják, és semmi gond.
Üsse kő, tegyék úgy ahogy jónak látják.
Javasoltam az egyik méhészklubon, hogy 10 fok alatt ne füstöljenek, különösen ha másnap reggel fagy várható.
ÁÁÁÁÁÁ Attila, rég így csinálom soha nem volt gond.
Következő tavaszon én kerestem neki eladó méhcsaládokat.
Baranyában is a nagy méhészguruk megcsinálták ezt.
Legalább látták, hogy hány az évi anyájuk van, mert mind a konténer falán csücsült!
Ez nem vicc.
Tehát szerintem a vödrös etetésnél nem lehet gond, azért óvatosan.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Augusztus 26. 16:24
Szerintem is nagyon fontos a hőfok! Nem is értem 10fok alatt minek füstöl valaki, mikor fürtben vannak? Én sokáig estefelé füstöltem, de tavaly áttértem a reggeli kezelésre, mert utána tudnak repülni és ki tudnak szellőztetni. A válaszodat, tanácsodat köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 26. 19:27
Tisztelt Uraim! Ez valami vicc? Általában mielőtt valaki akár ekkora fórumon is publikál,megismeri a betűket,szavakat talán még némelyiknek a jelentésével is tisztában van. Miért nem tesz így a méhészetben is. Miért vásárol méheket miért ragad füstölőt ha nincs tisztában cselekményének következményével? Olvassatok talán tudományosan megmagyarázott dolgozatokat a hablatyolások,mellébeszélések helyett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Augusztus 26. 19:51
Nem értem miről beszélsz...Mi a hablatyolás, mellébeszélés?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Augusztus 26. 21:58
Kedves izso ! Esetleg ha ki felytenéd mire gondolsz ? Én mint tudatlan nem értem  .  Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 26. 23:11
Izso60!  Mi ez az aranyköpés?? ;D.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2015. Augusztus 30. 00:03
Üdvözletem!

Aki mitac-paraffinolaj kombinációval füstöl attól kérdezném,hogy milyen arányban keveri? Én eddig 2 dl paraffinba tettem 10 ml mitacot, a furetto 1,5ml.t fúj,kijárót nem zárok. Viszont a kontroll kezelés alapján ez kevés, lemérgezni meg nem akarnám őket. A válasz jöhet privátba is, mert ugye ez nem teljesen legális szer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 30. 20:22
Üdv! Lehet hogy a mitac nyugállományba vonult? Bizonnyal van a gyártási idejéről ill. a szavatosságáról némi információ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2015. Augusztus 30. 23:26
2017-ig jó. Persze lehet átcimkézett,akkor szívás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Augusztus 31. 11:24
Van kikristályosodott anyag az alján a mitacnak? Ha lassan mozgatod az üveget és fülelsz szabályoson lehet hallani, hogy gurulnak a  szemcsék, na az akkor kuka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 01. 21:16
Zümi!

Milyen ködölőt vettél?

Kakadu!

Azért ennyire nem kell pocsékolni, a nem olcsó hatóanyagot. Ha melegvízbe teszed megszűnik a kristályosodás.
2500 ft fél deci. Nekem nem okozott problémát a több éve lejárt szavatosságú mitac anno, és még a dózist sem kellett emelni. A megoldás a hatékonyság megfelelő ellenőrzése. A kuka majd ráér ha tényleg hatástalan.A tac-ticnál szerintem inkább lehetnek problémák a vivőanyag miatt. Mielőtt lavinát indítanék el, nem azt akartam mondani,hogy nincs nagyobb bizodalmam egy friss érvényes szavatosságú szerrel kapcsolatban.
De ez csak az én szerény véleményem.

Pink panther!

Nem tudom mivel kontrolláltad a családot,ebben az időszakban valszeg szintén amitrázzal, de ha a furettót kevésnek találod akkor kezelj a kontroll módszereddel. A szer legális maximum a bejuttatás módjába lehet belekötni. az amitráz engedélyezett a méhészetben.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Szeptember 02. 17:08
Üdv:janibátya!
Domán által gyártott ködölőt. NB18 is ezt használja, csak jót tudott mondani róla! Az ára meg szuper akciós :) ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 02. 17:34
Én a hétvégén hoztam Zomborból az unokaöcsémnek az itthon is kapható szerb ködölőt. 50 eur volt az ára kint, de volt olyan hely is ahol 7700 dínárt kértek érte.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 08. 17:40
Füstölni (furettózni) reggel szoktam, természetesen nem teszem alacsony hőmérsékleten. Este szoktak kapni 0,5 liter szirupot, ezzel bőven végeznek reggelre. Max 1 literig tudnám emelni az adagot, de az tökéletesen vízszintes kaptárakat igényelne. Sajnos kicsire méreteztem a tepsiket, amikor az új kaptáraimat terveztem. Akkoriban, (bőven több mint 10 évvel ezelőtt) még a 0,5 literes adagokkal is időben ellehetett érni, a megfelelő mennyiségű telelő élelem bent legyen.
Mostanában ez már nehezebb ügy, mivel kevesebb ebben az időszakban a természetes nektárforrás. A méhészetek, és a méhcsaládok száma megsokszorozódott a röpkörzetben. Szóval így jelenleg, sajnos nem hagyhatok ki etetéseket. Sőt régebben szeptemberben csak másnaponta kaptak, most naponta vihetem a szirupot. Szerencsére a füstölésről áttértem néhány éve a furettóra, mert hatékonyabb, és gyorsabb, a méheket sem viseli meg annyira, mint a klasszikus bezárásos füstölés. Szóval még egyenlőre baj, ebből nem származott.  Normális esetben nállam sem egyszerre van ütemezve az etetés, a füstöléssel, De van hogy kénytelen az ember rögtönözni, tudatosan felvállalni némi minimális kockázatot.
Viszont amit nem tennék, próbáltam én már alján kristályosodott taktikot melegítve oldani sikertelen vállalkozás volt. Persze lehet hogy nagyobb hőmérsékleten kellett volna, de azt meg a gyenge gyógyszeres flakon nem birná. Így, mindíg csak egy évre való mennyiséget veszek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 08. 21:37
QUQURIQ !!!

Már évek óta mondom, hogy nem elég a három naponkénti ködölés, füstölés! Az atkák ne,m három naponként mennek be a sejtekbe, csak 2,5 naponként!
Ezért az utolsó napon 12 órával hamarabb eltűnnek az atkák a fiasításban.
12 óra alatt minden kint lévő atka igyekszik eltűnni.
Ezért a sorozatok végén még nézzétek meg, hogy mennyi atka hullik egy hét múlva…
sajnos sok kb 50 db.
A hatóanyag működik 20 % Mitac a sorozat elején sok atka hullott le tőle.
30 év méhészkedésem elején, az atka főleg a here fiasításban volt megtalálható.
Az idő elteltével, idomult az Európai élethez.
Szaporodási rátájuk hasonló a muslincákhoz, mivel gyorsan reprodukálódnak.
Ebből kifolyólag, gyorsan tudnak a körülményekhez idomulni.
…de meddig változnak?...
Ha hagyunk nekik 12 óra előnyt, mi leszünk a vesztesek!
Kérlek benneteket, hogy gondoljátok át…

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 09. 12:54
Igen, az a három naponkénti sem mindíg tud precízezen három naponta lenni. Van 3- 4-5 nap mikor hogy, ahogyan azt más elfoglaltsága engedi az embernek. Akkor lehet, hogy ez nem is annyira probléma?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Szeptember 09. 13:05
Kiskakas, ezt a 2,5 napos foretikus szakaszt honnan tudjuk? Lehet, hogy én tudom rosszul, de nekem 5-11 nap rémlik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 09. 15:09
QUQURIQ !!!

Kakadu!

Nem véletlen, hogy a ködölést is és a füstölést is 3-3 naponként kell elvégezni pontosan.
Nem lehet egy nappal sem csúszni.
Egy kezelési sorozat 3-3 naponként 6 alkalom!
Én 7 szer kezelek, mert lehet, hogy még napraforgó után van here fias.
Most ez a 3. nap megdőlni látszik!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 09. 16:52
Nem az elmélettel vitatkozom, az egy dolog, egy másik meg a valós élet. Ritka az hogy sikerüljön a 3 naponkénti füstölés, vagy furettózás. Mert például közbeszól a természet, esőzés, lehűlés. Illetve egyszerűen más kötelezettségek miatt képtelenség. Nem is emlékszem a méhészkedésem 18 éve alatt, mikor sikerült ezt szabályosan összehozni, talán soha.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 09. 18:00
A füstölés után 1 napig még nem mérgezi az atkát az amitráz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 09. 21:32
QUQURIQ !!!

Én amióta amitrázok, szigorúan 3-3 naponként kezelek!
A családom is tudja, hogy ebben az időben nincs pardon!
Napraforgó után, esténként ködölök, nincsen már hőség, az eső meg csak romantikussá teszi a műveletet.
Ősszel, meg reggelenként ködölök, mert melegszik az idő, este viszont napnyugta után gyorsan hűl.
Több száz családnál nem kockáztat az ember!
A három nap az három nap!
Nincs buli, kirándulás, mozi, színház…stb. csak kezelés!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 09. 22:53
Na! Azért a tyúkocskád vár otthon, meleg ágyikóval, ugye?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 10. 09:01
Hát igen persze, a főnököt is ellehetne küldeni a fenébe, amikor elrendeli a folyamatos túlórát, utánna biztosan lett volna elég idő a méhekre  :)  Így néha maradt a méhekre a szombat délután, és a vasárnap. az ember kénytelen alkalmazkodni. Most a rendszeres piacozás amely fix elfoglaltság. Mert ugye valamiből szintén élni kell, a termelés és az értékesítés elválaszthatatlan páros. Akác után hogyan fér be a 6x-7X a 3 naponkénti kezelés? A gyakorlatban ez nállam max 2-3 kezelés. napraforgó után szintén hasonló a helyzet. Mert akkor szoktam kivenni 1 hetes "szabadságom" irány a Balaton. Majd ha hazajöttünk folyt köv. A beesőzés nállunk az agyagos feketeföldön, nem annyira romantikus. A földutak járművel járhatatlanná válnak. Az élet már csak ilyen. Akki nem hajlik, az törik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 10. 14:40
Szerintem a foretikus szakasz hossza a legnagyobb talány. A probléma legfőbb oka az, hogy nem tudjuk az atka mennyi időt tölt el a méhen, és mennyit azzal, hogy a lépen keresgéli a bebújásra alkalmas álcát. Ha egyáltalán keresgéli, és nem az álca etetése közben szaglászik, és ha neki megfelelő az álca akkor leszáll a méhről. Ha a foretikus szaksz túlnyomó részét a méhen tölti, akkor óhatatlanul kikeveredik a fészekből, tehát vagy csak úgy képes a fészekbe visszakerülni, hogy gazdát vált (egy fiatalabb méhre ugrik át, hátha az majd visszaviszi őt a fészekbe), vagy leszáll a méhről és vándorútra kel, és saját maga mászik vissza a fészekbe. Ha a másik variáció igaz, tehát, hogy a foretikus szakasz túlnyomó részét a lépen tölti, és nem a méhen, akkor nem kerül ki a fészekből. Ekkor a foretikus szakasz hosszát az az idő jelenti, amennyi idő alatt megtalálja a neki megfelelő álcát. Miért lényeges ez? Utóbbi variáció esetén rövid a foretikus szakasz, hiszen az atkának szinte sosem kell léputcát váltania, mindig lesz azon a lépen olyan fias, ahová be tud menni. Kivéve azt az esetet, amikor az anya leáll a petézéssel, vagy erőteljesen csökkenti azt. Hosszú lesz a foretikus szakasz, ha az első variáció igaz: az atka túlnyomórészt a méhen tartózkodik. Illetőleg itt kell még egy feltétel: az atkának mindenképpen vissza kell jutnia a fészekbe, vagy úgy, hogy nem vált gazdát és az a méh viszi be, amelyiken van, vagy a gazdaváltások révén a fiatal méhekre próbál kerülni. De gondoljunk bele abba , hogy a fészekben folyamatos a kelés, tehát állandóan árral szemben kell az atkát szállító méhnek igyekeznie, ha a fészek közelébe akar jutni. Az is ez ellen szól, hogy az öregedő méhnek egyre kevesebb keresnivalója van a fészekben, annak inkább a mezőre kell mennie (kivéve a virágport szállító méhet). Ha az atka egy ilyen nagy kört ír le a fészekből ki, majd ismét be, akkor nő a foretikus szakasz hossza. Ennek az oxálsav esetén van óriási jelentősége. Ugyanis az oxálsav az első három-négy napban csak az atkák 40-50 százalékát képes elpusztítani. De ha hosszú a foretikus idő (10-12 nap) a hosszú atkavándorlás miatt, akkor az atkák 90 százalékát el lehet pusztítani egy oxálsavas kezeléssel, hiszen ekkor nem tud az atka előle elbújni. Van azonban egy egetverő probléma. Mi van akkor, ha a méh nem viszi vissza az atkát a fészekbe, vagy az atka nem képes arra, hogy a méztérből visszagyalogoljon? Akkor nem arról van szó, hogy megnő a foretikus idő hossza, hanem arról, hogy az ilyen atka már nem fog tudni szaporodni. Ebben az esetben az oxálsav leviszi ugyan a méztérben lévő atkákat, de olyan atkákat, amelyek egyébként nem szaporodtak volna, tehát nem létező atkákat, más szóval virtuális atkákat pusztít csak. Ezek kiöregedtek volna és elpusztultak volna. Az igazi problémát okozó atkák azok, amelyek a fészekben tudnak maradni, és szaporodni tudnak. Ezeket csak kb. 30 százalékos hatékonysággal irtja az oxálsav. Ugyanez érvényes a herelépre is. Ha a herecsapdát a fészek szélére helyezzük, és ezzel megnöveljük a fiasítás nagyságát (mert a hűvösebbet kedvelő herefiassal megnövelhető a fészek, míg az anya vélhetően azért nem petézik ide munkásfiast, mert nem elég meleg annak a fészek széle), akkor szintén egyébként nem szaporodó atkákat késztetünk csak szaporodásra. Ha a fészek közepére raknánk  az építtetőt, akkor azzal nem növelnénk a fészek nagyságát, tehát olyan atkákat tudnánk ide csalni, amelyik egyébként is szaporodna, tehát ebben az esetben valóságos atkákat lehetne pusztítani.
Tekintettel arra, hogy sokan már el is felejtették, hogy mit írtam a hsz. elején, ezért leírom még egyszer: ez az egész attól függ, hogy az atka mennyi ideig tartózkodik a méhen. Az utóbb levont következtetések csak akkor igazak, ha az atka idejének legnagyobb részét a méhen tölti, nem a lépen. De, mint írtam:
Idézet
Szerintem a foretikus szakasz hossza a legnagyobb talány
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 10. 16:09
Le kéne videózni üvegkaptárban☺.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Szeptember 10. 18:55
Sziasztok!

Az én olvasatomban irido hozzászólása példásan bemutatja, hogy mennyire fontos egy jól időzített zárókezelés! A jó időzítésnél nem a napszakra gondolok, hanem arra, hogy a családoknál általánosan ne legyen már fiasítás.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2015. Szeptember 10. 20:20
Irido  !  Többször felvettél már egy-egy gondolatsort,amelyek még megválaszolatlanok. Nem csak a foretikus szakaszra gondolok.Szó volt már a  toleranciáról az atkák viselkedéséről,szaporodásáról és több más témakörről is a méhbetegségek, paraziták kapcsán.A kérdésem az lenne:Ezek az elképzelések,teóriák a külföldi szakirodalomban sem tisztázottak ?Esetleg már folytak ilyen megfigyelések,csak még magyar nyelven nem jelentek meg ?   Üdv:nyuszt
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 10. 20:21
QUQURIQ !!!

Nb 18!
Igen, csak addig meg kell élnie a családoknak a záró kezelést!

Irido!

Nekem az utolsó verziód válik lehetségesnek.
A minap hívott az egyik méhész barátom. Bio méhész. Panaszkodott, hogy évek óta használja az oxálsavat, eredményesen. Most viszont kevesellte a lehullott atkák számát. kölcsön kért egy furettót és leködölte próbaként a családokat. Azt mondta, hogy volt ahol 500 atka is leesett! Más nem bio méhésztől is hallottam, hogy csak gyérítésre használja az oxálsavat.
Én két naponként kezdem ködölni a családokat, de csak az 1/3 át. a többit a régi rendszer szerint.
A „két napozással” viszont, 9 alkalom szükséges a fiasítás átfogásában (8,5 nap pontosan)
Mi a véleményed?

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 10. 21:44
Ezek az elképzelések,teóriák a külföldi szakirodalomban sem tisztázottak ?
Nyuszt!
Alapvetően nem találkoztam olyan szakirodalommal, ahol ez felszínre került volna. Igaz, hogy nagyon nem is kutakodtam utána. Ami eddig kezembe akadt, az arról tanúskodik, hogy teljes a sötétség ebben az ügyben. Azt azért hozzá tenném, hogy a teória kifejezés  hibás. Alapvetően egy logikai levezetés lehetséges alternatíváiról van szó. Vagy egyik dolog van túlsúlyban, vagy a másik. Több alternatíva nincs. Tehát bármelyik következtetés igaz lehet. Pusztán arról van szó, hogy nem tudjuk, mi zajlik valójában a méhcsaládban. Ezt a konkrét dolgot mondjuk nagyon könnyen lehetne igazolni: nagyon atkás család fészkét elvinni, és külön-külön le kellene kezelni a mézteret és az elvitt fészket nyáron. Kiderülne, hogy az atka vajon megtalálható-e a méztérben ? "Sajnos" én ezt nem tudom megcsinálni, mert nem szaporodik fel (a tavalyi évet kivéve) olyan mennyiségben az atka, hogy mérvadó lenne a kísérlet. De nincsenek kétségeim, hogy lesz majd olyan időszak, amikor meg fogom tudni csinálni. Tavaly azért nem csináltam meg, mert csak a télen vettem számításba a lehetséges alternatívákat. Így az oxálsavat is. Mindaddig, amíg nem találkoztam azzal a grafikonnal, amit Geddekas tett fel az előadásában. Abból kapásból az jönne le, hogy fiasításos időben nincs értelme oxálsavat használni. Pusztán azt gondoltam végig, hogy esetleg milyen tényezők játszhatnak szerepet, ha esetleg mégis. Találtam ilyent, ami passzol azzal, hogy azért nincsen több tízezer atka a családban, mert nem szaporodik mindegyik. Ha szaporodna, és  nem csak a munkásfiasban, hanem ne adj isten a herefiasban is, akkor a 2-3 hónapos élettartammal bizony ennyinek kellene lennie. Ami viszont teljesen biztos, hogy nem így van. Egyébként itt van egy amerikai szerzőtől egy  modell (Randy Oliver), amelyben szintén úgy kalkulál, hogy a fiasításban csak az atkák fele található. Tehát pontosan azt írja le, amit én is feszegetek.
http://scientificbeekeeping.com/sick-bees-part-12-varroa-management-getting-down-to-brass-tacks/
Rá kell kattintani a cikkben levő képre, aztán léptetéssel elő lehet hívni egy táblázatot, amelyben % in brood címszó alatt maximum 60 szerepel. Ez pedig pont a fészekben lévő méhek aránya a teljes kaptár méheihez képest. Illetőleg a fiasítás csökkenésével ugyanígy csökken a százalékos arány is. Ez is azt fejezi ki, hogy nem szaporodik mindegyik atka. A kérdés, hogy vajon miért nem ? Talán pont azért, mert nem a fészekben (ősszel pedig nem a fias közelében) vannak ezek az atkák.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Szeptember 11. 09:37
Most akkor 2 vagy 3 naponta végzünk atkairtást? Tehát a két alkalom között 1 vagy 2 nap marad ki?

Szerintem nem mindegy, hogy füstölünk, vagy ködölünk. A füst rövidebb hatás, hamarabb eloszlik, a ködölés viszont a kicsapódó petrós cseppek révén sokáig kifejti a hatását. 1 nappal később még teljesen biztosan, de 3 nappal később is láttam már lehullani és az aljon vergődni atkát. Vagyis ködölésnél nem marad nyitott időszak olyan sok 3 naponkénti alkalmazás esetén sem. Én így csinálom, tehát 2 nap marad ki. Ha pl. hétfőn ködölök, akkor kedden még sok atka potyog, ezért szoktam 24 óra után számolni. Csütörtök a következő, vagyis csak a szerda és a csütörtök ködölés előtti időszaka esik ki, az meg kevesebb, mint a 2,5 nap.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 11. 19:17
Üdv. Mindenkinek!    Valóban ahogy Tamás írta: nem mindegy hogy füstölünk vagy ködölünk de,ha és amennyiben a technológiánk megfelel az előírásoknak mindkét eljárás tökéletesen elfogadható és jó hatékonysággal öli a kártevőinket. A füstöléskor bezárjuk a kijárót és várjuk míg átforgatják a hatóanyagot a méhek. Ez tökéletes eljárás kis állományban ma is megállja a helyét! A ködölés nagyon gyors (hatékony)nagy állományok rövid idő alatt kezelhetők,magam is ezt alkalmazom de,tudom,és nem tudom hogy Ti tudjátok-e hogy ezzel a módszerrel állítjuk elő magunknak a legtöbb rezisztens atkát. Itt ugyanis nem zárjuk be a kijárót, és megkérdezném a képzettebb kollégákat, tudjuk-e hány másodpercre van szüksége egy normál állapotú méhcsaládnak egy teljes levegőcseréhez? A holnap kómába mászkáló atkák adják a rezisztencia alapját csak a tökéletesen elvégzett zárókezelések mentenek meg minket a tragédiától ahol a zárókezelés sem tökéletes ott halljuk a híreket a 400-500 családos állományok máról holnapra történő összeomlásáról. A 3 napos ciklusnak jónak kell lenni! Ha ma megöljük az atkát aki a fedett fiason kívül van akkor holnap nem lesz aki bebújjon,esetleg ugyebár születni fognak újak akik még nem bújnak mindjárt vissza.Következésképp nem sok jelentősége van a foretikus szakasz talányának sem, ha következetesen betartjuk a három napos ciklusokat. Aki ezt nem érti vagy nem veszi komolyan ( elmegy inkább nyaralni) az nem csak magára, minden méhtartóra veszélyt jelent. Biztosan látott már mindenki piroson áthajtó sofőrt vagy autópályán szemből autózót ugye nem csak magára nézve kockázatos cselekmények,pedig Én vélek felfedezni kőztük egyenlőség jelet.  Szép estét mindenkinek.           UI.A másnap aljdeszkán agonizáló atka nem újszülött Ő a túlélő nem a köd  másnapi hatása, a tegnapi gyengesége.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 12. 01:56
Izso60 írta
 "Ti tudjátok-e hogy ezzel a módszerrel állítjuk elő magunknak a legtöbb rezisztens atkát. Itt ugyanis nem zárjuk be a kijárót,"

Téves elképzelés, a ködölés másképpen működik. Apró ködcseppek formályában lecsapódik a kaptár belsejében.  A füstölés többnyire kevésbé hatékony mivel itt a füstöt a réseken hamar kiszellőztethetik a méhek.
 Bizonytalanab a kűlönböző primitív szerkezetek miatt az adagolás, 1 csepp igen különböző nagyságú is lehet. A cekász hőmérsékletétől, izzítási idejétől  függően, mennyi amitráz ég el? Illetve csapódik le, még a szerkezet belsejében. Főleg hosszú bevezető csövek esetén. Továbbá a visszaáramlások miatt a gép hátulján is jelentős füst távozik a szabadba, ez persze orvosolható némileg a szívó oldal kersztmetszet szűkítésével. Azonos legyen a nyomó oldallal. Csak néhány kiragadott gond a technikai betegségeiből, a szerkezeteknek.
 Hamarabb okozhatja a nozéma kialakulását, mivel nagyfokú stresszel jár a méheknek a füstbevaló órányi bezárás. Ami gyakorlatilag mindíg több.
A furettó
 Persze itt is lehetnek technikai gondok a dugattyú illsztetlenségéből adódóan( paraszfurettók)  (ezt O gyűrűvel küszöböltem ki) vagy precízebb olajozó alkalmazása is megoldás lehet. Ellenben a nullától kezdődően, bármi töredék mennyiséget is produkálhat a készülék.
Ha van egy precízen működő furettónk, ennek használata mindenféleképpen hatásosabb, gyorsabb és kímélőbb.
Ha nincs alsókijárónk, érdemesebb furatot készíteni a kaptár hátulján közvetlen padlószinten. Így a berobbanás is elkerülhető, továbbá szintén kíméletesebb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Szeptember 12. 07:02
Robotur válasza precíz, egyet értek vele!
Annyival egészíteném ki, de ezt már sokan unják, hogy a külső hőmérsékletet minden kezelés előtt ellenőrizni kell.
Az elmúlt pár nap kritikus volt, mivel este még megfelelő volt a hőfok, de hajnalban már vészesen kevés.
Ennek azért van jelentősége, mert az esti füstölést nem tudják a méhek hatékonyan kiszellőztetni, mert nincs kirepülésre lehetőség.
Emiatt hívogattak, hogy mi lehet a gond, mert másnap "pöttyöztek" a méhek.
Nem gondolom, hogy tragédia lesz a vége, de ha este bezárjátok egy órára a kijárót, akkor biztosan nagy gond lesz.
Ilyenkor nappal kell védekezni, hogy utána tudjanak a méhek repülni!
Ha véletlenül már úgy kezdjük a kezelést, hogy kicsit mozogtak, az a néhány százaléknyi hiba nem okoz különösebb gondot, mert a kijáró méheken lévő atkák megússzák.
Azt a néhány tíz megmaradó atkát a záró kezelés úgyis kinyírja.
Ha pedig záró kezelésnek nem egyszeri füstölést alkalmazunk, hanem folyamatosan ható szert, (apiox, vagy kumafosz alapú szert) nyugodtak lehetünk a sikerben.
A késő őszi füstölést nagyon nehezen viselik a méhcsaládok.
Ezért, az általános, egész méhészetre kiterjedő kezelés előtt, néhány családon végezzünk próbát, és ellenőrizzük a reakciót.
Ekkor nem következhet be az, hogy a méhek kimásznak a fűbe, letelepednek a közeli fákra, és elpusztulnak.
Mindenki jót akar közülünk, megvédeni a méheket ettől a fenyegető parazitától, viszont ha nem vagyunk elég körültekintőek, nagyobb bajt csinálhatunk, mint amit néhány atka jelenléte okoz.
A mindenféle, ellenőrizhetetlen mennyiséget adagoló tákolmányokat meg nem szabad használni.
A méhek egészségének megőrzésén nem illik spórolni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 12. 07:55
Robotur!
Szerintem nincs igazad! Persze Izso-nak sincs. Elmondom, hogy miért. A köd lecsapódása akkor következik be, ha a hőmérséklet eléri azt az értéket, ahol már nem légnemű halmazállapotú. Vagyis ez legelőször a hidegebb helyeken következik be, úgy, mint a kaptár fala pl. Ott viszont nincs atka. A melegebb hőmérsékletű fészekben később csapódik le. Füstöléskor szilárd amitráz kristályokat tartalmaz a levegő, itt valóban nincs lecsapódás. Jól záró kaptárban éppen ezért többször átforgatják a méhek a levegőt, a méhek teste, mint szűrő gyakrabban találkozik szert tartalmazó közeggel. Köd esetén ugyebár az átforgatáskor a hidegebb felületen lesz a kicsapódás, a méhek testének szűrő funkciója persze itt is érvényesül, és ezen a fészekhőmérsékleten is kicsapódik a köd, de ugye van ennél hidegebb is, tehát ebben az esetben lesz mindig nagyobb mértékben lecsökkent a levegő koncentrációja . Szerintem azonban ezek olyan kicsi értékek, hogy lényegesen nem befolyásolják a hatást. A rezisztencia kialakulásának nem ez a fő oka. A fő ok az, hogy tartósan érintkezik az atka olyan kis mennyiségű szerrel, amely nem öli meg. Alapvetően persze igaz, hogy minden kezelés után marad valamennyi aktív hatóanyag egy ideig, melynek nagy részét a méhek tisztogatás közben lepucolnak magukról másik része lebomlik, vagy a viaszba kerül. Tehát az a kezelési módszer idézi elő inkább a rezisztenciát, amelyik a legmagasabb, de már nem ölő mennyiségű hatóanyagot a legtovább tartja fenn a kaptárban. Könnyen belátható, hogy ez a műanyag lapos hordozó, amelyet a méhek nem rágnak szét, és a leghosszabb ideig vannak a kaptárban. A ködölés és füstölés ebből a szempontból a legkevésbé kockázatos kezelés. A teljesen szétrágott papírlap is kevésbé veszélyes, mint a műanyag lap (Jenő papírzsebkendőjét, de leginkább az egy rétegre szétszedett papír zsebkendőt a méhek teljesen szétrágják). Egy dolgot nem szabad elfelejteni: ugyanúgy, ahogyan az akkumulátorokat meghatározott alkalommal lehet feltölteni (a LI ion aksikat több ezerszer is) ugyanúgy az egyes szerek használatának is van egy ilyen végső értéke. Kumafosz, fluvanilát esetén  lényegesen kevesebb, mint amitráznál. A folyamatosan ható szerek legalább tízszeres szorzót jelentenek egy-egy füstöléshez képest (ugyanahhoz a hatóanyaghoz képest). Ilyen arányban csökkentik a használhatósági időt. Tehát mondjuk amitráz esetén 50- 100 év áll szemben 5-10 évvel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 12. 12:50
Irido!
" A köd lecsapódása akkor következik be, ha a hőmérséklet eléri azt az értéket, ahol már nem légnemű halmazállapotú."

Pontosítva: A ködképződés, miszerint a levegő harmatpontig hűl, telített lesz, majd ha a lehűlés tovább folytatódik, a fölösleges nedvességtartalom kicsapódik. Azonban ehhez a kicsapódáshoz a gyakorlatban úgynevezett kondenzációs magvakra van szükség, ezekre csapódik ki a felesleges nedvesség. A kondenzációs magvak kis lebegő szilárd porrészecskék vagy apró folyadékrészecskék.

Esetünkben nem pontosan erről a van szó, kicsit bonyolultabb folyamat. De nem is erre akartam reflektálni a hozzászólásomban, hanem az esetlegesen kezdetleges eszközök nagy adagolási pontatlanságára, de ezen belül is a füstölés   technikai nehézségeire. Amit részletesen ki is fejtettem.
Amit viszont kihagytam, az atkairtás bár nagyon fontos momentum, de nem garancia a nosematózis kialakulása ellen. Szóval, nem érdemes hamis illúzióban esni. Nagyon fontos a helyes méhtartás gyakorlata is. Ha jól emlékszem, már évekkel ezelőttt Geddekas ezt kifejtette, több pontba rendszerezve. Érdemes fontóla venni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 12. 19:15
Üdv.  Kollégák! Úgy látom" tanult" kollégák is reagáltak a nem eléggé kifejtett és esetleg nem teljesen precíz szösszenetemre,de senki nem fejtette meg a talányt. Hány másodperc alatt fújja ki egy valamire való méhcsalád a nem a lakásába illő gázt,gőzt,illatot,párát,hőt stb. A gagyi ködölőt,füstölőt felejtsük el ez szintén" bűncselekmény" mint a piroson való áthajtás.Vegyük tudomásul hogy nem csak magunkat sodorjuk veszélyes helyzetbe és remélem egyszer eljutunk a hasonlóan veszélyes helyzetet előidéző emberkék szankcionálásáig is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Szeptember 12. 20:06
Ködölésnél a szag kb. 2 nap múlva oszlik el. Másnap még totál büdös belül minden, olyankor ki sem nyitom, de még a következő nap is érzik erősen a petró és az amitráz szaga. Szóval a válasz, hogy kb. 2 nap alatt.
Füstölésnél kb. 10-20 perc és oda az egész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Szeptember 12. 20:10
A köd kicsapódásához: szerintem nincs ilyen gond nyáron, hogy csak a hideg sarkokban csapódik le. Ilyenkor nincsenek akkora hőmérsékleti különbségek. Mindent befog belül, méheket is. Még ha nem is teljesen egyenletesen, akkor is a nem fürtben lévő, nyüzsgő méhcsalád pillanatok alatt teríti odabent. Ez még akkor is így lenne, ha csak a kaptár falára csapódna ki, onnan is szétkennék percek alatt mindenhova.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 12. 21:46
Szerintem ezen nem érdemes rugózni. Lehetne azt is mondani, hogy azért lehet érezni ködölésnél az amitráz szagát, mert folyadék fázisban van, a füstölésnél, mint írtam: szilárd, és mivel nem szublimál ezért nyilvánvalóan nem érezhető. Tehát ezt csak pontos mérésekkel lehetne igazolni. Én már azzal is elégedett lennék, ha a nagy gyógyszergyártók az alapján készítenék a lapjaikat, hogy azt a konkrét időt határoznák meg, amikor veszélyes szint alá csökken a méhek szőrzetén a hatóanyag. Ilyen (gyári !) adatokról sehol sem lehet olvasni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 12. 22:55
Iridó!

Mi a véleményed a kétnaponkénti furettózásról?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 13. 09:05
izso60!

A gond az, amikor az árúsítanak is "gagyi" készülékket. Illetve, ha kellő ismeretek nélkül, barkácsolnak ilyen eszközöket.
A gyári furettók is, vélhetőleg eredetileg más célra készültek, szúgyogok ellen. Még automatizát, elektromos injektorral is készítik a kínaiak.
------
Nállunk kezdetben voltak, az Antivar, vagy  hasonló füstölőcsíkok, ennek a legnagyobb baja az volt, hogy hosszadalmas előkészítést igényelt. Továbbá a kaptár belsejében kellet el égetni, amely folyamat a méhész számára nem volt látható, követhető, a kaptártűztől való félelem is létezett. Bár az is előfordult, hogy a méhek eloltották. De ez, csak utólag derülhetett ki. Szóval indult a barkácsolás, a külső égésű füstölő eszközök terén, de nem is volt akkoriban más lehetőség. illetve ütni kellett az atkát azzal ami rendelkezésre állt az akkori méhészeknek.

Évtizedekkel később viszont, sokkal nagyobb kárt okoztak, a különböző anyagú atkacsíkok készítói használói. Ez megint csak az információ hiányra vezethető vissza. Többnyire alakalmatlan hordozókkal, és főleg a hatóanyag adagolási problémákkal kellett szembesülni. Tudatosan tartották vissza a megfelelő összetételt, hogy a hivatalos szereket használják, és ne pancsoljanak a méhészek. Persze ez visszafelé sült el, mert elképesztő receptúrák terjedtek a méhészek körében. Ma az internet jóvoltából, picit más a helyzet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 13. 09:25
" Lehetne azt is mondani, hogy azért lehet érezni ködölésnél az amitráz szagát, mert folyadék fázisban van, a füstölésnél, mint írtam: szilárd, és mivel nem szublimál ezért nyilvánvalóan nem érezhető. "

Lehet egy kicsit lemaradtam, lehetne ezt egy kicsit pontosabban?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 13. 09:25
Én a mai napig füstölőcsíkot használok 200 családnál! Több kollégával egyeztetve, arra jutottunk, hogy itt a legkisebb az esély a rezisztenciára. Két csepp Taktic (12,4mg hatóanyag), fél óra zárás. A sorozat 5 -7 napos, egészen addig amíg potyog. Ha nem potyog, akkor is kéthetente kontroll. Tavaly sok visszafertőződött!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 13. 11:06
Robotur! Egyetértek de az én agyamba a net terjedése joval nagyobb káoszt csinál a furettozásrol  ;D. Néha ugy tűnik mintha nem irtaná hanem szaporítaná az atkát. Mikor tizenvalahány! kezelés után még százával hullik az atka akkor ott mi a tökömet csináltak egész évben?

Szeremej! Én is füstölő csíkot használok ezer éve. Záronak oxálsav csurgatva. Napra utáni sorozat végével taktikos étolajos matyi is van belogatva. Éppen ezért nem tudok segíteni a furettos ködölős kollégák bajain mert nálam sose voltak náluk meg kissebb nagyobb mértékben folyamatosan. Ezeket látom is és elég ijesztő ahogy fentebb írtam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 13. 11:34
 Én oxállal (BVHC) is meglocsoltam őket a sorozatok közt max 2x. De idén már nem veszem meg a BVHC-t. Te milyen recept alapján készíted a csurgatnivalót, és hányszor ismétled meg?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 13. 16:00
Robi75!

" Mikor tizenvalahány! kezelés után még százával hullik az atka akkor ott mi a tökömet csináltak egész évben?"

Csak találgatni lehet, az első az hogy valóban volt ennyi számú kezelés? Egy illető méhész is mesélte hogy akác után, kettő  vagy három sorozat ködölést végzett.  Ezt nem igazán tudtam értelmezni, számolgattam hogy hogy a fenébe fér bele az időbe ennyi sorozat. Főleg, hogy hársra és vaddohányra is vándorol. Mert régen 3 volt, újabban 6-7 kezelési alkalom egy sorozat. Rákérdeztem, és kiderült hogy"egy sorozat" alatt ő egy kezelést ért. Szóval csak komunikációs probléma volt.
A másik lehetséges magyarázat az újra fertőződés, nem vagy hiányosan kezelt állományokból, de ez bárkivel előfordulhat függetlenül, az áltatla alkalmazott módszertől.
Fentebb, felvetődött hogy az egyeztetett kezelések hatásosabbak. Ez nyilvánvaló, de az esetek többségében kivitelezhetetlen. Talán, ha csak 2-3 állomány van a röpkörzetben. Nállam, csak kilométeren belül is 8 méhészet van, amiről tudok, de vélhetőleg ez több is. És mi van akkor, 5 kilométer sugarú körben? Emberileg ez lehetetlen feladat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 13. 20:09
Tisztelt Kollégák!  Úgy látom azért e-komoly témában picit kezdenek közelíteni az álláspontok egymáshoz.Az atka irtásban is és egyébként is ha szeretnénk eredményesek lenni netán előre haladni akkor elösször is felejtsük el a szót "lehetetlen". Sajnos vannak nagyon nehezen kivihető feladatok aminek a megoldásai ránk és tanulabb kutatómunkát végző kollégákra várnak.De ehhez kitartásra precizen elvégzett feladatokra és nem utolsó sorban következetes őszinteségre is szükség van!Én már irtam és most olvasom ami engem igazol hogy a füstölőcsík a köd  az "étolajos matyi-ként emlegetett tartós hordozó mind megfelelő hatékonyságú lehet hozzá értő kezekben.Az amitráz ma még tökéletes de el lehet ezt is rontani a fiatalabbak még láthatják ha igy folytatódik a dolog.Korábban elhangzott itt már olyan tanács is hogy" jó az csak verjétek szét a csövét" most ugyanaz a jótanácsos írja hogy csak preciz készülékkel mert a méheken nem illik spórolni,mások meg tizenvalahány kezelésekről számolnak be meg százával hullik stb.Én már erről is irtam, higgyétek el nem mai gyerek vágyok már, láttam egyet s mást.Az ilyen embernek vagy a technológiája rossz vagy nem mond igazat esetleg mindkettő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 13. 20:12
Ma ezt a darázscsaládot szüntettem meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 13. 22:00
Gratula, jó munka lehetett!

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 14. 10:33
Kaptam két kérdést.
Geddekas!
Szerintem fias jelenlétében kétnaponta helyes a Furettózás. Hozzáteszem, hogy a jelenlegi ismereteink szerint, amikor is legalább ennyi ideig tart a foretikus szakasz. A lényeg ezen lenne: pontosan megtudni, hogy ez hogyan alakul. Abban a magam részéről biztos vagyok, hogy átlagosan kora tavasszal a legrövidebb ez az idő, és szeptembertől kezdődően lényegesen meghosszabbodik ( a táguló fias esetén hamar talál az atka alkalmas sejtet, csökkenő esetén egyre nehezebben. Kiváltképpen akkor igaz ez, ha az atka méhcsaládon belüli helyzetét a méh határozza meg, nem az atka saját mozgása a lép felületén.
Jani bátya: a füstölés kontra ködölés esetén volt olyan felvetés, hogy a ködölés azért jobb, mert másnap is érezhető az amitráz szaga. Erre írtam azt, hogy a füstben szilárd részecskék vannak, így a szublimáció hiányában annak a szaga nem érezhető, tehát attól még képes hatni. Köd: folyadék, ezáltal párolog, így a szaga érezhető.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 14. 12:37
Jani bátya.
Nem volt egy kellemes munka. Valamilyen légzésvédelmi álarcot viselhettem volna, a chemotox és a por miatt. Két diszperzites vödörnyi lett a maradvány, de ezek legalább már méheket nem zargatnak.
Amúgy bocsánat, hogy rossz témakörbe tettem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 14. 15:55
Irido!

Vajon, ezt a kétnaponta kezelést a méhek hogyan viselnék? Az amitráz a méhekre is mérgező, csak az atkához képest, nagyobb testtömegük miatt ússzák meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 14. 16:54
Szerintem kétnaponta brutális!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 14. 18:05
Ez relatív. pl. Hétszer adni kétnaponta, vagy ötször 3 naponta és még egy sorozat, azaz összesen tízszer, mert volt idő bemenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Szeptember 14. 20:51
Sziasztok ! Pedig én is 3x 2 -vel kezdtem a sorozat kezelést  , majd egy hét pihi . Majd újra kezdem . A záró kezelést pedig oxál -al végzem . De nem is tudom de amit most vettem , tac-ticot mindha jóbb lenne . Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 15. 08:10
 Szerintem nem mindegy. Mert például, ha az emberfia csak jeles ünnepeken issza magát az asztal alá, másnap regenerálódik. utánna kutyabaja. De ha minden másnap, vagy naponta teszi, akkor meg lehet hogy a funerátort gazdagítja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 15. 17:03
 ;D ;D ;D A "józan" paraszti ész mindig megállja a helyét!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 15. 20:44
KÉTNAPONTA VAGY HÁROMNAPONTA FÜSTÖLJÜNK, KÖDÖLJÜNK?

A 80-as években mi Debrecenben kétnaponta füstöltünk és egymás után hét alakalommal vagyis 14 nap alatt lezavartuk a kezelést.

Meglepődve tapasztaltam, hogy most a háromnaponta való kezelés a divat.

Mit csinál az atka amikor kijön a frissen kelt méhecskével a sejtből és mikor megy vissza? Van-e erre egy fix időtartam?
Fix időtartam nincs, de arra tudunk válaszolni, hogy mit csinál az atka amikor kijön a sejtből. Először is átugrik egy másik méhecskére. Következő feladata, hogy a potroh gyűrűk közé befurakodva szúrja meg a méhecske kutukuláját és lakjon jól hemolimfával. Nem tudjuk, hogy hányszor, de ennie kell mielőtt visszamegy egy újabb sejtbe. A megfigyelések azt mutatják, hogy 50-60 óra után megy vissza. Ha ez igaz, akkor bizony nem szabad két napot kihagyni két kezelés között, mert ha ennyi időt kihagyunk, akkor amikorra kezelünk, az atkák egy része már bent lesz a sejtben.

Sokan panaszkodnak, hogy ők precízek voltak és a sorozatkezelés ellenére vannak atkái. Nem biztos, hogy a hatóanyaggal volt baj, sőt lehet, hogy az adagolás is tökéletes volt, viszont a fenti ok miatt simán megmarad az atkák 10-20 %-a ha csak háromnaponként kezelünk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Szeptember 15. 21:57
Akkor azt mondod hogy , egy napmúlva újra fűstőlni ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 15. 22:30
Azt mondtam, hogy 14 nap alatt 7 kezelés. Számold ki, hogy kell akkor csinálnod.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 16. 05:39
Geddekas!
Pont azt mondom, hogy ez az idő egy nagy talány. Szerintem alapvetően befolyásolja az, hogy mennyi fiasítás van. Minél több, annál hamarabb tud bemenni, minél kevesebb, annál később talál magának alkalmas sejtet. Az egy plusz adalék, amit ugye csak én hangoztatok, hogy igazából a méh egyedek számának és a fias sejtek számának aránya a perdöntő. Én nem vagyok abban holtbiztos, hogy bebújás előtt szüksége van felnőtt méh vérére. Miért? Szerintem a foretikus lét csak kényszer neki, amikor nincs fias. Sokkal inkább úgy gondolom, hogy ennyi idő kell neki a fias megtalálásához. Pl. a hezitálás. Alapvetően herefiasba akar bújni, ezért ha munkást talál, akkor oda nem megy be. Csak mondjuk a tizedik-huszadik munkás után. Amikor van herefias akkor nagyon rövid ez az idő. Akár a két napnál is rövidebb. Szerintem ez inkább egy átlag lehet, tehát semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, amelyek egy nap múlva visszamennek. Nekem egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy nagyon közel van az az idő, amikor a nyári atkairtás már csak olyan kis hatékonysággal lesz végezhető, hogy aki télen nem viszi le olyan drasztikusan az állományának az atka létszámát, annak nem sok esélye lesz túlélni a nyarat. Itt nem csak a szerek elleni rezisztenciáról van szó. Az atkának igazából nem is kellene egy-egy gyógyszer ellen megtanulnia védekezni. Elég ha azt megoldja, hogy hamarabb kerüljön vissza a fiasításba. A Varroa jacobsoniból így lett Varroa destruktor. Megoldotta azt, hogy ne csak herefiasban szaporodjon. Most már csak azt kell megoldania, hogy kevésbé ragaszkodjon a herefiashoz. A méhészek pont ezt a szelekciót végzik a nyári kezelések alkalmával. A három naponkénti kezeléssel azok maradnak életben, amelyek 1-2 nap alatt visszamennek, a tartós hatású szerekkel is azokat szelektáljuk, amelyek hamarabb  visszabújnak, mert amelyik rövidebb ideig van kinn, az kevesebb hatóanyaggal találkozik, ezért nagyobb esélye van arra, hogy a szer még éppen ne ölje meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 06:40
Az atka nem azonnal tud táplálkozni, mikor visszamegy a sejtve. Megvárja a sejt befedését, sőt még a látva bőrébe is lyukat kell ásnia, hogy a hemolimfához hozzáférjen. Tehát a sejten kívüli táplálkozásnak egyik oka ez.

Olvastál-e már arról, hogy a varroa atka hány napot képes táplálkozás nélkül élni? Parazitáknál ez nagyon változó, de a termékeny életszakaszban általában sokat és sokszor esznek a szaporodás sikere érdekében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 06:57
Az atka nem azonnal tud táplálkozni, mikor visszamegy a sejtve. Megvárja a sejt befedését, sőt még a látva bőrébe is lyukat kell ásnia, hogy a hemolimfához hozzáférjen. Tehát a sejten kívüli táplálkozásnak egyik oka ez.

Olvastál-e már arról, hogy a varroa atka hány napot képes táplálkozás nélkül élni? Parazitáknál ez nagyon változó, de a termékeny életszakaszban általában sokat és sokszor esznek a szaporodás sikere érdekében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 16. 08:21
Ha nem a számítógép előtt méhészkedtél volna az atka (nálunk) megjelenése óta, hanem néha a kaptárban (rakodókasban :-[) is, akkor nem írnád le talán tényként az elképzeléseidet.

A szaporodásra képes atka amikor visszamegy a "sejtve", ezt írtad. Gondolom a sejtbe akart lenni, csak elírtad. Nem kell annak a sejtben táplálkoznia, amikor a dolgozókon ezt megteheti. A nyugalmi és fiasítás nélküli időben is ott táplálkozik. Éppen a fiatalokon teheti ezt meg a legkönnyebben a gyengébb kitin miatt. Egyébként azokon a legkönnyebb megtalálni, mert a kikelés után ragaszkodik a gyerek atka a fuvarosához napokig is akár. Azok fogják az öregebb álcákat táplálni néhány napos koruk után, tehát sokkal közelebb lesznek a szaporodásuknak biztos helyéhez, a fedés előtt álló sejtekhez. Méztéri méheken nem szokott atka lenni, vagy nagyon kevés, de akkor már baj van, ha azokon is van belőlük.
A lárva bőrén a lyukásás gondolom nem akkora probléma neki, mint ahogyan azt beállítod.
Nem várja meg a sejt befedését. A fedés előtt lévő sejtekbe bújik be. Sokat olvashattunk azt, hogy az éppen fedés előtt álló sejtbe bújik csak be. Nem igaz. Láttam már az álca kinyúlása előtt, amikor még kőrben fekve táplálkozik a kőr közepén feketedve. Nem egyszer. Aki jobban belemélyed ,és nem csak a cikkírók írásaiból illetve egymás elképzeléseit tovább tupírozva okoskodik, az érdekes dolgokat tudhat meg az atkáról, csak figyelnie kell. Tessék megnézni az atka bebújásának módjait/idejét az álca korához viszonyítva!!! Építtető keretben (nyáron  :D nem most) még nem fedett, sőt még ki sem "nyúlt" tehát nem a sejttel egy irányba hengeresen fekvő, hanem kőrkörösen elhelyezkedő herecsemetéket az egyik oldalról le kell kaparni. Ezután  ezt az oldalát a szemünk előtt tartva a Nap felé fordítva ( a vékony bábing mentes lépen áttör a fény) láthatunk ( már akinek van) atkákat. A felőlünk lévő sejtekkel nem kell foglalkozni, mert mivel lekapartuk a fiasítást, így annak a kora nem megállapítható. Viszont a túlsó oldalon olyan sejtekben is van már atka, amelyek még a fedéshez nagyon távol vannak. Jó kísérletezést, akit érdekel- jövőre!

Másik. Nehogy valaki kétnaponta füstöljön!!! Akinek a méhei azt kibírják, annak lyukas a kaptárja, vagy kevés a bevitt amitráz. Én tudom, mert már az Ausztrália-i Apimondia idején okos tanácsra ( Ő is úgy hallotta) megcsináltam. Régen volt, de mintha ma lett volna. Már egy ideje nem gyötörnek ez ügyben rémálmok. A harmadik füstölés után szerencsémre ilyen jó idő volt, mint most van. Volt lehetőségük másnap a családoknak visszamenni, miután még az eget is letojták. Nem lett nozéma belőle. Az a következtetés hülyeség, habár a mérgezés miatt lehetne kiváltó ok, alap, viszont a fiasítás megszűnte után ami hamarosan bekövetkezik, az alacsony hőfok miatt a nozema szaporodása megáll.
Bla bla bla... megyek takarni...Csá!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 08:46
Látom kötekedő kedved van. Olvass vissza több hozzászólást és látod, hogy én is leírtam, hogy a sejten kívül is táplálkozik az atka. Nem is ez a kérdés hanem az, hogy mennyi ideig van kint.

Ha 72 óránál hamarabb visszamegy az atka a sejtbe, akkor a három naponkénti kezeléssel akárhányszor kezelsz, mindig marad annyi atka, ami néhány hónap alatt bajt tud csinálni.

Ha a kétnaponta kezeléstől nálad kiköltöznek a méhek a homlokfalra, akkor túladagoltad a mérget. De te úgyse fogsz semmin változtatni, mert nálad úgy is működik, ahogy csinálod. Téged nem zavar, ha egy évben akár negyvenszer furettózol, mert főállásban ezt csinálod.

A vadépítményben tényleg mindent jobban lehet látni. Köszönöm amit írtál, jövőre megnézem. De annyit le kell írnom, hogy minden szakirodalom szerint amikor bemegy a sejtbe, csak a fedett fiasban kezd táplálkozni az atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 16. 10:41
Én annyiban igazat adok Jenőnek, hogy alapvetően ott van az a méh amelyiken kikelt, a táplálkozásra. Az is teljesen rendben van, hogy az atka akkor járna a legjobban, ha maradna is azon, mert majd az fog dajkálni, tehát jó helyen van. A kérdés az, hogy van-e olyan dolog egy másik méh vérében, amire neki szüksége lenne? Pl. hormon ? Vagy vitellogenin ? Az nem logikus, hogy fiatalabb méhre akar kerülni, mert hiszen nincs annál fiatalabb, mint amelyikről kikelt. Tehát ha át akar kerülni , akkor öregebbre ? Ennek ellentmondanak a kutatások. Szerintem a gazdaváltás egy ősi ösztön. A heréről akar átkerülni egy dolgozóra, mert a here nem fog dajkálni. Persze ez megint csak oda vezet, hogy az atka alapvetően nem  feromonhatás alapján keresi fel az álcát, hanem ez az etetéshez kapcsolódik.
Én elfogadom Jenő tapasztalatait a füstöléssel kapcsolatban, de ez azon a tényen nem változtat, hogy létezik egy kívánatos időköz, amikor szükséges lenne a kezeléseket elvégezni. A tartós hatású szerek folyamatosan adják le a gyógyszert, tehát abban az esetben akár nagyobb is lehet a terhelés, mint a két naponta történő füstöléskor(itt ugye az is kérdés, hogy mennyit képes leadni a hordozó). Szerintem az alapvető gond ott van, ha a méhek fel tudják szívni a hatóanyagot. Furetto esetén akár ez sincs kizárva. Azt azonban észre kell venni, hogy annyira keveset tudunk az atka sejten kívüli életéről ( a sejten belüliről lassan már mindent), hogy a fiasításos időben történő kezelés igazából kuruzslás. Teljesen más felfogás szerint kell kezelni, ha a foretikus szakasz 1 nap, és másként ha 10. Senki nem tudja megmondani, hogy ez az év mely szakában mennyi. Egy dolog biztos: fiasításmentes időben pontosan annyi nap, ahány napig nincs peterakás, plusz az az idő, amit szintén nem tudunk, vagyis, hogy mikor bújik az álca alá az atka. Hiszen erről már bükk is írt, nemcsak Jenő. De azért itt legalább van mozgástér. Illetve ott is van, amikor jelentős mértékben összeszűkül a fiasítás. Ha egy méhcsaládban van 700-800 sejtnyi fiasítás az anya pedig lassan, de biztosan petézik még, és 100 db atka van a családnál, akkor a 100 db atka nem lesz mind a fiasban. Nagy része kinn van. Ekkor lenne nagyon jó a tartós hatású kezelés. Az a baj, hogy ezek viszont ilyenkor nem működnek. Mert azért van kevés fiasítás, mert  alacsony a hőmérséklet. Ha alacsony a hőmérséklet, akkor a méhek nem mozognak. Ha nem mozognak, akkor nem terjed szét a hatóanyag.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 11:09
Az atkaszívott méhnek a hemolimfája más színű és valószínűleg az íze is más. Valószínűleg az atka ezért hagyja ott azt a méhet, amivel együtt kibújik a sejtből. Mindenképpen átugrik egy másik méhre, de az meg nem 100%-ra biztos, hogy dajkaméh. Első körben neki mindegy, hogy dajka vagy nem dajka, mert az a lényeg, hogy finom hemolifát szívhasson, olyat, aminek az íze neki kedves. Ha jóllakott a friss egészséges méh hemolimfájával, akkor kezdi el keresni a szaporodásra alkalmas sejtet. Valószínűleg, minél kisebb a család, annál könnyebben talál új sejtet és minél nagyobb, annál könnyebben elkóborolhat és annál később találja meg a neki kedvező állapotú sejtet. De akárhogy is kóborol, szerintem a háromnaponkénti furettózás biztos, hogy rossz módszer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 16. 11:45
A szakirodalom szerint ahhoz, hogy szaporodni tudjon "lárvavérre" van szüksége.
Mivel fiasításmentes állapotban ez nemáll rendelkezésre ilyenkor nem tud szaporodni, "csak a létfenntartáshoz " szükséges hemolimfát veszi magához a dolgozókból.

Ez így egy kicsit ellentétes azzal amit írtál.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 16. 20:08
Tiszteletem Uraim! Gratulálnom kell Kivancsi111-nek. Szakmailag is és egyébként is igen frappáns írásához, ugyanis itt már jó ideje minden szakmai hozzáértést nélkülöző vita folyik olyan dolgokról amit előttünk már feltaláltak nekünk annyi a tenni valónk hogy a legjobb tudásunk szerint végrehajtsuk az utasításokat. ( a méhész,méhtartó egy két kivétellel nem kutató NE kísérletezzen! Egyébként az egy két napos füstöléshez hasonló,de a méhek számára kevesebb szenvedést okozó tanácsom van annak számára akit érint. Kénlap Uraim! A méheket nem kínozzuk két hétig két naponta hogy a végére csak egy maradhat, az atka pedig éhen pusztul.     Ui. Ha nekünk értem ezalatt a méhészek X %-át sikerül az atkát szinten tartani a három napos ciklusokkal is és még néhányunk máig is használ füstölő lapkát nem kis eredménnyel,akkor azon kellene rugózni hogy akinél ez nem sikerül " mit kúrt el nem kicsit,nagyon. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 21:22
EGY VAGY KÉT NAP SZÜNET LEGYEN KÉT FURETTÓZÁS, KÖDÖLÉS KÖZÖTT?

A mai napon olyan méhészt kérdeztem az atkairtási gyakorlatáról, aki több mint ezer méhcsaláddal méhészkedik sok-sok éve.

Régen ők is hét kezelést végeztek 14 nap alatt. Akkor kezdték el a két napos szünetet alkalmazni, amikor a csávázószeres mérgezések megjelentek. Azt hitték, hogy a méhek eltűnését az amitrázos kezelés okozta. Ebben az évben visszaálltak a régi metodikára tehát újra 14 nap alatt 7 kezelést végeznek, mert a régi módszer nem adott jó eredményt. Jelenleg túl vannak a kezeléseken és elégedettek az eredményekkel. Ez a kezelési ritmus tényleg minimálisra tudja csökkenteni az atkaszámot.

Rákérdeztem, hogy tapasztalt-e hasmenést? Nem tapasztalt semmi rendellenességet, sőt a családok nyugodtabbak és atkaszámot is minimálisra tudták csökkenteni. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2015. Szeptember 16. 21:44
Izso60!

Remélem nem fogsz majd az"ott fogsz majd sírni ahol
senki sem lát" csapathoz csatlakozni.
Azért ne légy oly biztos a régi jól bevált módszerekben .
Sok méhész csukta be a kijárókat tavaly,pedig július végén megcsinálták
a furettos kezelést, ugyanúgy mint előző években.Nem potyogott se kevés se sok
atka,így nyugodtak voltak.Agusztus vége felé azt vették észre,hogy egyre kevesebb
a családok népe,megjelentek a röpképtelen és szárny nélküli méhek.
Csinálhattak akármit nem tudták megmenteni  a méheket.
Két barátomnál tudom,hogy jó volt a téli védekezés ,mert napi kapcsolatban vagyunk.
Mégis augusztus végére a kezelés után három hétre úgy feldúsult az atka,hogy nem
tudták megmenteni a családokat.
"Csak" annyit hibáztak,hogy nem kontrolláltak abban a három hétben.
Úgy,hogy vigyázni!!!
Az atka egyes helyeken nem úgy viselkedik mint eddig,vagy toleránsabb lett az amitrázra.
Valami változás történt.
Több telephelyen tartjuk a méheket.Ugyan úgy védekezünk mindenhol.
Mégis egyes telephelyeinken rengeteg atka volt az idén.
Úgy,hogy vigyázni!!!

Csányi Antal

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111