MÉHÉSZKLUB
TÉMÁK => Szakmai kérdések => A témát indította: antalholecska - 2014. Január 14. 17:23
-
Szia zűmi ! De jó hogy most itt vagy. Kérdeznék. Irod a kereteket megszegeled, és utána hurozod. Meg is feszíted ? Ha igen akkor tavaszra ,szoval jó időben nemfog meglazulni a drot? Az új gép az jól dolgozok,de nem volt olyan drága. Űdv. Antal
-
Csak a műlép beolvasztásakor érdemes megfeszíteni. MA feszítés helyett inkább a hullámosítót alkalmazzuk.
-
Figyi! Csak befűzöm. Műlép besütése előtt spanolom meg! Repce előtt! Már azt hittem a METABO fűrészt vásároltad meg :D Irigykedtem volna rád! Mivel az egy profi gép! Az nem ég le ::)
-
Zűmi , Einhel a gép.ha kettő évet kibír már behozta az árát. De nézd csak meg, majdnem mindegyik szerszám vagy Kínai vagy ők rakják össze. A kereteket tavasszal szoktam be fűzni,és már olvasztom is a lépet a helyére. Igaz nekem még csak 400 db kell . Hullámosítani nem szoktam .
-
Végre megérkeztek a kaptárak,mindjárt megyek is festegetni. :)
-
Szia lindzzy ! Viz bázisu festékel festesz ? A hengert probáltad ? Nekem is úgy mondták ,hogy probáljam ki ,nem fogom meg bánni.
-
Olajfestékkel,ecsettel.Előtte beeresztem lenolajjal.El fogok vele szórakozni egy ideig.
-
Sziasztok!
Én is olajfestékkel festem a kaptáraimat, amihez ecsetet és hengert is használok. Az ecsetet a nehezebben hozzáférhető helyeken, a hengert a sík felületeken. Sokkal gyorsabban lehet haladni a hengerrel és szerintem kevesebb anyag is kell.....
Üdv.!
-
Azért kérdeztem, mert előtte olaj festékel festettem,és nehezen száradt meg. Igy váltottam, vizesre. Sokkal jobb, nem büdős, és nagyon hamar szárad. Probáljátok ki.
-
Eleinte fenntartással fogadtam a hengert ,de tényleg kevesebb festék kell. És milyen szaporán lehet vele dolgozni. Üdv. Antal
-
Én még a szobát is ecsettel festettem ki. :) Elkezdtem hengerrel,aztán nagyon gyorsan áttértem az ecsetre.Nekem valahogy jobban kézre áll.Egyébként valahol olvastam,hogy jobb ha a fát ecsettel festjük,nem tudom,hogy igaz-e. Végül is szeretek vele bíbelődni,van még bőven időm.Lehet hülye kérdés,de a számot festés előtt,vagy festés után szoktátok beégetni? Én utána gondoltam.
-
Én festés előtt gondoltam,mert amit festés után csináltam csunya lett. A számok körül a korom nem szép látvány. De azon gondolkodom, hogy jóbban lehesen látni valamilyen szinnel még ki emelem a számokat. Ugy bele satirozni,érted?
-
Sziasztok!
Kaptár festése: Ecseten és hengeren kívül használt valaki közületek kompresszoros festék ráfújást? Állítólag nagyon egyszerű, csukló fájdalom kizárva és gyors kivitelezést eredményez!
Zümi
-
Üdv!!
Én tavaly próbáltam fújni festékszóróval,de nem nagyon ment. Mondjuk a kölcsönkért pisztoly is elég ramaty volt. Nem haladtam gyorsabban és szerintem a korrózióvédelem szempontjából vékony is a réteg amit felvisz, mert sokkal hígabbra kell keverjed ,mint a kézi felhordáshoz. Magyarul több réteget kell felvigyél a kívánt festékvastagsághoz és az pedig már több idő és energia. Részemről a legszimpatikusabb a kézi festegetés. Esetleg a "rücsi" pisztoly jöhetne még szóba, amivel a sűrű alvázvédőt szokták fújni a járművekre, de azt nem tudtam szerezni.
Szia!
-
Kilazul az édesfiaim akár mit csináltok. Azt csak közvetlen a műlépezés előtt érdemes feszíteni.
-
Ezt mondom én is vivaldi barátom . Ha most meg húzom a drótot, hidegben , a melegre pedig kitágul. Sajnos.
-
Nincs más, kereteket megcsinálni, drótot bele húzni, bele a kis szögeket amire a drótot tekered, és egyenlőre fel a padlásra.
-
Bele lehet a szeget is ütni,majd a drótot lazán meghúzni.
A keretdrót hullámosítóval 10 másodperc a huzal végfeszítése.
Úgy meg lehet vele spannolni, hogy az alsó léc meghajlik, pedig én 12X27 mm-es lécet használok.
Én így tárolom,és csak a műlép beolvasztása előtt feszítem meg.
Soha semmi gondom nem volt vele.
-
Sziasztok!
Én az idén szeretném kipróbálni a huzal hullámosítót és a csak függőleges drótozást. Ezzel egyidejűleg tervben van egy elektromos műlép besütő vétele is. Ti hány szál huzalt használtok csak függőleges drótozásnál? Én 6 furatot csináltam az alsó és felső lécekre. Néhány éve készreszögelt kereteket vettem behuzalozva, azon 8 szál drót volt.
Nb18
-
Szia NB18!
Én 7 függőleges szálat használok.
Azt gondoltam kevés lesz,de profi méhészek biztattak, hogy így jó.
Tényleg semmi gond nincs vele, de a hullámosítása kötelező,különösen ha vándorolsz.
Így tud a lép "kapaszkodni".
Akkor hullámosítsd meg amikor műlépezel.
Majd belejössz, de nagyon meg lehet feszíteni.
Piszok gyors,és a lépbeolvasztás egy pillanat műve így.
Teljesen ellentétes a gépész gondolkodásommal ez a drótozás, de ha működik nem kötekedek magammal.
Üdv:Attila
-
Üdv.!
Kíváncsi vagyok milyen lesz, mert azért a két irányú drótozás jóval időigényesebb. Szerencsére eddig idős édesapám még be tudott segíteni a huzalozásba, de sajnos most már nem megy ez sem neki :( Mindenképpen az időmegtakarítás végett szeretnék váltani. Nem sok darabot fúrtam ki hatosra, ha nem válik be akkor áttérek a hetesre.
Köszi!
Nb18
-
A 6-os kevés!
Pergetésnél ki fog szakadni a szűzlép.
Így is kell vigyázni,ezt úgy oldom meg,hogy nem pergetem teljes fordulaton először,és fordítok.
Majd ismét fordít, és akkor adj neki.
Nem sokkal időigényesebb, de szűz lépek "érdekének védelmében" mindenképpen megéri. ;D
-
Azzal, amit már kifúrtam, sajna nem sok mindent tudok kezdeni.... Most legalább kiderül, valóban annyira lépkímélő-e a Rácz féle rácstechnika, mint ahogy azt Rácz úr mondta... ;D Egyébként a szűz lépeket nálam is kétszer fordítják,mert sokkal kíméletesebb a folyamat és nem vesz sok időt igénybe a kétszeri fordítás.
-
NB18!
Alakítsd át mert minimum 7 furat kell! Meg fogod bánni, ha így hagyod a kereteket! Utána már csak építő kereteknek lesznek jók :D
Én is "spórolok" a furatokkal, de 7 alá nem megyek mert nem hullámosítok!
Üdv: Zümi
-
Pedig hullámosíts Zümi!
Megbánod. Megmutassam milyen gyorsan megy?
-
Tisztelt klubvezetőnk!
Nagyon jó képet készíts a hullámosításodról, mert ahogy öregszek már a szemem se a régi :D ;D
-
Sziasztok! Elmondom hogyan csinálom, én nem hullámositom. Mert nem vándorlok. 6 lukra fúrom, egy kicsit eltolva az alsó-felsőt. A tűbe befűzőm a drotot, majd a keretbe lukról-lukra húzom a drotot. Nem szegelek, hanem kézi tűzögépel meg tűzőm, 2-2 kapocsal a drotot. Ettől gyorsabb modszer szerintem nincs, a keretet előtte sablonba teszem . Űdv. Antal
-
Szia Antal!
Paprika tűbe fűzöd be a drótot :o?
-
Szia zűmi ! Olyan vastag tűbe, ami kényelmesen elfér a lúkban drótal eggyűt. Láttad a feleségedet varni? Na ilyen kőnnyen lehet fűzni is. Probáld ki .
-
Antal, én már a varrást is kipróbáltam nem nagy dolog :D szerintem mire befűzöd a tűbe a drótot, én addigra félig kész vagyok a fűzéssel ::) Persze te vagy előnyben, mert csak 6 * kell befűznöd a keretbe és az ujjadat sem vered el kalapáccsal ;D Hányas fúróval készíted a furatokat?
-
Lehet hogy igazad van zűmi, 2 mm -es a furat.
-
Nem tudom mennyire tartós a 2-es fúró, de nekem 6-os van a fúráshoz, a hegye elvékonyítva, kissé kúpos, hegyesre köszörülve. 6 éve használom és még mindig az első. Nem hajlamos a törésre.
-
Én hármas fúrót használok nekem nincs bajom vele! Nem "lötyög"a 6-os lyukméretben a drót :P?
-
Sziasztok! Nem tőrtem még eggyet sem,jól birja. Csak időnként kell éleznem. De te gyűrűt teszel a keretbe, és abba húzod a drótot? Ja leeset, a fúro szárat rővidre vágtam igy nem hajlik meg fúrás kőzben .Maga a gép, magas fordulaton jár. Nem fúrogép. Űdv. Antal
-
Szia Antal!
Képed van róla? Mármint a gépről.
-
Szia atya ! Én lennék a legboldogab ha képet tudnák felrakni ! Igy inkább leírom. Pár 100 ft -ér vettem egy venttilátor /használt / motort,aminek nem volt meg a lapátja. Ne egy nagyra gondolj,kb akkora mint egy robot gép motorja. A tengelyre esztergáltatam egy betétet, amibe bele túdom tenni a fúrot, és rá húzom a tengelyre. Kicsi csavarral rőgzitem mind a kettőt . Űdv. Antal
-
(https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT1c6ffJjh431i9F9U9axetBy2MylHyqeXvSab38d_MVoehxZYKuTXSxWXR)
Talán valami ilyesmire gondoltál Antal, csak kicsit hosszabb a "tokmány" rész, és két csavar van benne. De a lényeg, hogy az egyik felében olyan furat van, ami a villany motor tengelyére passzol kis tűréssel, a másik végén pedig olyan, amibe meg pont a kívánt méretű fúró.
Magyarul ez egy egyedi fúrótokmány.
-
Szia varjú ! Hasonló, de a lényeg ugyan az. Probáltam a fúrógép tokmányát, de az nehéz, és ronda. Be állitom a kivánt méretre, aztán hadmenyen. Talán te is ilyet használsz ? Űdv. Antal
-
Nem, csak én már láttam karón varjút! ;D ;)
-
Pedig, szép madár. Kár érte!
-
Antal!
nem rátűzve, csak rajta ülve! ;)
-
Nem tudom mennyire tartós a 2-es fúró, de nekem 6-os van a fúráshoz, a hegye elvékonyítva, kissé kúpos, hegyesre köszörülve. 6 éve használom és még mindig az első. Nem hajlamos a törésre.
Én hármas fúrót használok nekem nincs bajom vele! Nem "lötyög"a 6-os lukméretben a drót :P?
Én hármas fúrót használok nekem nincs bajom vele! Nem "lötyög"a 6-os lukméretben a drót :P?
A lyuk nem 6-os, írtam, hogy hegyesre van köszörülve, kb 2-es, 2,5-es lyukat fúr.
-
Hoppá, ezt félre értetűk . Bocsánat.
-
Csinál valaki, vagy használ kaptár tető szellőzőt valaki? Van előnye, és ha van akkor mi ? Űdv. Antal
-
Üdv!
Nálam az összes kaptáron van szellőző (Nb18). Mindkét oldalon ki lehet nyitni. Én nem vándorlok,(mert ugye akkor van rá a leginkább szükség) de a nagy melegekben ki szoktam nyitni azokat! A kaptárak nagy hányadánál az eső sem gond, mert nem tud befolyni a víz, úgy lett kialakítva! Előnye, hogy nyitott állapotban jobban szellőzik a kaptár! ;D ;D
Nb18
-
Szia NB 18 ! Kőszőnőm a válaszod. Űdv. Antal
-
Szevusztok!
Gondoltam leírom ide, hogy én hogyan én milyen kaptárakat készítek. Hátha valakit érdekel
Kezdő méhészkedő vagyok, eddig öt családdal várom a tavaszt. Én készítettem a kaptárakat, és most télen újabb 12 db-ot készítek. 11 keretes hunor rakodó kaptárak. Nagyapám is maga készítette a kaptárait, én is az alapján készítem. Egy-két kivétellel. Ő közép boconádi kereteket használt, ezért nekem változtatni kellett a méreteken, hunorra. Nála a méztéri fiókon elöl-hátul levehető volt az oldallap, és rostaszöveten keresztül szellőzni tudott a kaptár. Viszont soha nem használta ezt a lehetőséget, mert nem szerették a méhek. Vándorláskor sem nyitotta ki. Úgyhogy én ezt a lehetőséget kihagytam. Én más méretű kijárót használok. Míg nála három nyílás volt egymás mellett, külön ajtókkal, addig én most csak egy szélesebbet alkalmazok, mert szerintem ez is elég, és védeni is könnyebb.
A kaptárakat járó-hajópadlóból készítem, egy komplett kaptárhoz 2 négyzetméter kell. Felhasználok még bontott raklapot is, amivel jó sok munka van, mert míg a hajópadlónak elég a hosszát meg néha a szélességét csak levágni, addig a raklapból kinyert anyagnál a vastagságot is változtatni kell, és gyalulni is kell. Tetőnek 10mm-es OSB-lapot, rajta vékony bádoglemez. Az anyarácshoz, és a rostaszövetes keretfedőhöz a keretet is én csinálom. Rostaszövetet tekercsben vettem, abból vágok le annyit, amennyi kell. A méztéri fiókot békazárral lehet a fészekfiókhoz fogatni.
Minden nap munka után dolgozok még kicsit a pincében, ami egyrészt feltölt, mert ülőmunkát végzek, másrészt elég olcsón elkészül egy kaptár, és nagyon tartós is lesz. Figyelek persze arra is, hogy ne legyenek túl nehezek a fiókok.
Keretléceket darabokban veszem, a lyukakat oszlopos fórógéppel fúrom rájuk. Ez borzasztó unalmas munka, de nem annyira, mint a huzalozás . A keretekbe három vízszintes sort húzok, és négy függőleges irányút, de kicsit elcsúsztatva. A huzalt nem feszítem meg, csak műlépezés előtt.
Ha valakinek a képek alapján van észrevétele, szívesen venném, ha megosztaná velem, hogy ha kell, javítani tudjak. Előre is köszönöm
Zoli
-
Szép a kutyus :) ;D
Már most van a kaptáraknak őrködője....
-
Üdv. W. Zoli!
Köszöntelek itt a klubon, remélem jól fogod magad érezni és sok hasznos infót szippantasz majd fel! Hozzád hasonlóan én is magam gyártom a kaptáraimat, sőt az anyagok is hasonlóak. Hajópadló burkolat, fenyő váz és osb tető lemez burkolattal. Veled ellentétben viszont fekvő kaptárakat gyártok. Eddig 60 db.-ot sikerült összehoznom. Mindenképpen figyelj oda a használhatóságra, mert nincs rosszabb annál mint amikor azért nem haladsz a munkáddal, mert mondjuk szorul a keret, vagy nem zár jól a rostaszövetkeret, vagy a tető. Inkább 10-szer mérj, minthogy egyszer rosszul vágj!
Hunor rakodóval kapcsolatban bátran fordulhatsz klubvezetőnkhöz Ő nagyon otthon van a témában, közel 30 év tapasztalat beszél belőle. Módszereit nem kell próbálgatni, egyből be lehet vetni élesben.
Jó időtöltést!
Nb18
-
Vagyis álljon vissza NBre, mielőtt belefogna?
-
Köszi kivancsi 111!
Ezt nem lehetett kihagyni.
Váltásomnak nem az az oka, hogy nem szerettem a Hunort, és nem jöttek az eredmények.
Van mindenkinek egy virtuális kalapja.
Én 27 évig ezzel mértem, és döntöttem.
Ez egyik előadásomnak is ez a címe.
"Az igazi rendszerváltás."
Üdv:Attila
-
kiváncsi111!
Ezt nem tudom honnan vetted, én semmi ilyet nem írtam. A használhatóság alatt azt értettem, hogy az általa gyártott kaptárak ne legyenek nehezen kezelhetőek, ami lelassítaná munka közben. Ha nem írtam elég érthetően, elnézést kérek!
Nb18
-
Kiváncsi 111!
Attila boldog ember,most azzal méhészkedik amivel szeret.
Az én szívem is az NB-é,de sajnos a rakodó termelékenyebb.
Csányi Antal
-
Köszönöm mindenkinek a bíztatást! Nekem a rakodó kaptár a szimpatikus, azon belül is a hunor. Talán a gyerekkori élmények miatt. Emlékszem, mikor apámék pakolták fel IFA-ra+ IFA pótkocsira vándorláskor. NB fekvő kaptár is van néhány a nagyszülői ház padlásán, de valahogy sohasem vonzott. Meg akik segítenek, azok is hunorral dolgoznak. Így marad a hunor.
Engem leginkább maguk a méhek érdekelnek, és nem is a termelés. Nagyon intelligens rendszer az övéké. Nem tervezek nagy méhészetet, ezt meghagyom azoknak, akik a méhészetből élnek. Kb 20-25 családot szeretnék.
Zoli
-
Tetőnek 10mm-es OSB-lapot, rajta vékony bádoglemez.
Üdv Zoli!
Egy apróság: a bádoglemez és a tető közé én egy réteg geotextilt teszek azért, hogy a páralecsapódás ne tegye idő előtt tönkre a faanyagot, + szigetel is!
Jó munkát! :-)
-
W. Zoli!
Nagyon sok örömet és sikert kívánok a méhészkedéshez! Ja és nehézséget! ;D ;D
Nb18
-
W.Zoli!
Ha nekem is 20-25 családom lenne, akkor én is a Hunort választanám.
Csányi Antiék azért rakodósok (Vicze Ernő bácsi mondta, pakolósok) mert az jobban gépesíthető.
Szerintem 150-200 családig nincs jelentős különbség, ha jó a technológia.
Voltam olyan 450 családos KB méhészetben, aki végképp kiölte belőlem a pakolászást.
Én most olyan nyugdíjasan méhészkedek, le leülök némelyik NB 18 tetejére, és azon ábrándozok, hogy a rakodóra sose tudtam ráülni, és állandóan pakolásztam.
Ezért szép dolog hogy, mindenki a neki megfelelőben méhészkedjen, jó technológiával és akkor sikeres lehet.
Ezt kívánom én is W.Zoli Neked is!
A méheket szereted, mert hozzászólásodból kitűnik, nem egy "bizniszméhész" születik itt közöttünk!
Bármilyen kérdésed van, segítünk!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
-
Sziasztok!
Fülöp attila vagyok.Végre találtam egy oldalt ahol jó és nagyon fontos témák vannak,meg ahogy olvasgattam a válaszok között elég segítökész minki mindenkivel szemben,persze ez úgy jó ha kölcsönös!
Én 2 éve kezdtem méhészkedni,de elötte több évig segítettem apósomnak mert addig csak ö volt a méhész a családban.
Neki jelenleg 150 NB rakodója van,és nekem is megtetszett ez a kaptártípus meg a szakmámból való kifolyólag(faipari technikus) vagyok csináltam elöször 5 kaptárat,amit még segitséggel de sikeresen benépesitettem,jelenleg 35 db van.
Sima NB fészek,1/2 es méztérrel,csak egy aprócska különbség van,hogy a menekülöteret alakítottam át etetönek(eddig csak elönyét tapasztaltam).
A kaptárak 22 es MFP böl vannak(persze kezelve),a tető meg 12 MFP böl dupla tetőfólia+olajfesték,víz ellen is jó,meg a nap sem eszi meg a fóliát.
Röiden ennyi. Ha valakinek van valami észrevétele akár pozitív vagy negatív szívesen várom.
Üdv: Attila
-
Szia Attila!
Üdvözöllek a Méhészklubunk csapatában!
Remélem nem vagy sértődékeny, de ez az összes jó hírem.
Valamikor 1983-ban NB kaptárakkal kezdtem méhészkedni.
Hamarosan a "rakodó" kaptárak felé kezdtem el kacsintgatni, így NB fészek 1/2 NB méztérre váltottam.
Egészen 80 családig növelve a méhészetemet. Mindjárt a második évben jött egy kis bibi.
Kettő híján mind megrajzott! Következő év kora tavaszán, a méhesem átalakult asztalos műhellyé.
Igen, kint a méhesben levágtam minden lépből 10 cm-t, majd az alsó léc visszaszögelésével, megkaptam a Hunor mértet. 27 évig kedvenc típusom volt.
Az NB fészek 1/2 NB méztérrel nem rakodó kaptár! Szeretném ha szakmai észrevételemmel sem téged, sem apósodat nem sérteném meg!
A rakodó kaptárak vége, a Hunor esetleg KB (Közép Boczonádi).
Bizony. Az NB keret fekvőbe való! Különösen 1/2 NB-vel kombinálva zsákutca.
Nem tudod a fiast a fészekből felhúzni, így automata rajzást idézel elő magadnak, persze ha szépen fejlődnek a méhek, nem úgy mint mostanság.
Még az NB fészek NB mézteret úgy ahogy el tudom fogadni, de akkor kezd el gyúrni.
A másik gond vele, hogy a fészek feletti mézkoszurúval sokszor megelégszik a méhcsalád, és ezért nem lépik át azt (emiatt rajzik). És még a szíved is fájni fog a rengeteg méz után ami a fészekben marad, vagy nem lesz tiszta akácmézed, ha onnan is elveszed.
Most készülök a hétvégi előadásomra.
Címe: A kaptártípusok összehasonlítása, az akácméztermelés tükrében.
Tudod mit írtam ehhez a típushoz? Mondtam ne sértődjetek meg.
Katasztrófa!
Szókimondó stílusom itt is érvényesül, nem csak a méhészeti közéletben.
Kérdeztél, és segítő szándékkel válaszoltam.
Gyakorlásnak nem rossz, mert a hibákból is okulhatsz. Én a saját káromon tanultam, mert a tömeges rajzás akác alatt, pláne ha integetnek a méhek, nagy kár.
Remélem megfelelően elbizonytalanítottalak, apósoddal meg ne vitázz.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
-
Szia Attila!
Köszönöm azt a sok szépet amit írtál,egyébként nem vagyok sértődékeny,sőt!Amit felhoztál problémákat a "katasztrófa"kaptártípusnál,mi akkor elég jól kezeljük mert nem jelentenek nagy gondot.Hála isten a tavaszi fejlödéssel nincsen próbléma mert nagyon jó a kora tavaszi méhlegelö,igy fejlödnek a családok még mostanság is.Inkább az jelent problémát ha a teleltetés nem sikerül ugy ahogy szeretnénk mert akkor plusz idö a családoknak hogy regenerálodjanak.
A fias lépeket vagy lépet én már jóideje felrakom a fészek fölé népességnövelés miatt,anyaráccsal vagy annélkül fel akarom endednii az anyát vagy nem,a fészekbe meg vagy mülép,vagy kiépitett a helyére.Ez repcéig megy,akkor bölcsözök,utána meg ha kell,vagy erösebbnek érzem a családot rendezem a fiasát és ráröptetek kaptárcserével,nálam beválik rajzás ellen!
16 rajunk volt tavaj,150 családból,lehet hogy ez is sok.
Én azért látok benne valamit,és szeretem igy is csinálni!
Üdv:Attila
-
Kedves Méhésztársak!
Nem vagyok valami tapasztalt méhész, 3 éve kezdtem el méhészkedni. Ezért kérném a segítségeteket. A télen szeretnénk új 1/2 NB rakodókat készíteni. Falcos kivitelben szeretnénk elkésziteni őket, ilyenre viszont tervrajzot nem találtam. Ezért magam készítettem eggyet (csatolva). Mi a véleményetek róla? Főleg az érdekelne, hogy gond lenne-e, ha az első-hátsó oldal 3cm , az oldalsók pedig 2cm-esek lennének? A kaptáraljban a taposórács fölé virágporszedő rácsot lehet hátulról betolni ( ez nincs rajta a rajzon). A taposórács alatti kihúzható fiókok egyik vége zárt, a másik végük pedig rostaszövettel van fedve. A kihúzható fiókok tetszés szerint forgathatóak, cserélgethetőek. A válaszokat előre is köszönöm.
-
Menyhartmate!
Szép a rajzod, gondolom mérnök vagy.
Jók a méhjáratok, viszont Te egy bútort akarsz készíteni.
A rakodó kaptárnak valóban precíznek kell lennie, viszont a páralecsapódás miatt mindig mozognak az alkatrészek.
A használat miatt keletkező propolisz is változtat a méreten.
A gyakorlati alkalmazása fogja eldönteni, mennyire használható.
Egy gondot látok, azon mindenképpen változtatni kellene. A tetőn lévő szellőző kicsi, és a légáramlás sem jó.
A tetőbádog semmiképpen nem takarhatja!
A vándorláskor, a középső-alsó sorok a teherautón, nem kapnak megfelelő levegőt így.
A légáramlást nem szabad akadályozni, mert lefulladhatnak.
A menekülő tér alapvetően jónak tűnik, a tetőn lévő szellőzést szeretném szemből is látni.
Axonometriában nincs róla képed?
A 3 cm-es elő és hátfal szükségtelen, nagyon megnöveli a költséget, és nehéz lesz.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
-
Szervusztok!
Kaptár és vándorlás összhangjával kapcsolatban van kérdésem. Attila írtad, hogy kevés a rajzon lévő szellőzés. Én most nem a rajzhoz szeretnék hozzászólni, hanem a szellőzéssel kapcsolatban kérdezni. Nekem a tetőn egyáltalán nincsen szellőző. Arra gondoltam, ha majd vándorlásra kerül a sor, akkor leveszem a tetőt, ami kb. 1cm vastagságú, sima lapos tető, bádoggal. Ha nincs rajta a tető a kaptárakon, akkor a rostaszöveten keresztül kapnak levegőt, elég nagy felületen. Viszont ha az alsó sorra keresztbe felfektetek mondjuk tetőlécet, és úgy teszem rá a következő sort, akkor elég levegőt kapna az alsó sor? Előre is köszönöm a választ
Zoli
-
Menyhartmate!
Szép a rajzod, gondolom mérnök vagy.
Jók a méhjáratok, viszont Te egy bútort akarsz készíteni.
A rakodó kaptárnak valóban precíznek kell lennie, viszont a páralecsapódás miatt mindig mozognak az alkatrészek.
A használat miatt keletkező propolisz is változtat a méreten.
A gyakorlati alkalmazása fogja eldönteni, mennyire használható.
Egy gondot látok, azon mindenképpen változtatni kellene. A tetőn lévő szellőző kicsi, és a légáramlás sem jó.
A tetőbádog semmiképpen nem takarhatja!
A vándorláskor, a középső-alsó sorok a teherautón, nem kapnak megfelelő levegőt így.
A légáramlást nem szabad akadályozni, mert lefulladhatnak.
A menekülő tér alapvetően jónak tűnik, a tetőn lévő szellőzést szeretném szemből is látni.
Axonometriában nincs róla képed?
A 3 cm-es elő és hátfal szükségtelen, nagyon megnöveli a költséget, és nehéz lesz.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Köszönöm a véleményedet. A kaptárról sajnos nincs axonometriában képem. Valójában a tetőt és a rajta lévő szellőzőt még nem gondoltam át. Erre még keresem az ötleteket, megoldásokat. A rajzon csak azért szerepel, hogy ne maradjon fedél nélkül a kaptár :).
-
W.Zoli!
Azonnal felejtsd el!!!!!!!!!!
Simán lefulladnak!
A levegőnek áramlania kell a kaptársorok között.
Ezért is nem értem azokat a bátor vándortársakat, akik nem használnak sarokoszlopot.
Ha műszaki hiba akad (defekt stb) hihetetlen nagy hő keletkezik, pánikba esnek a méhcsaládok, leolvadnak a lépek,
odaveszik minden.
Hallottam én alsó szellőzésről, meg rosta szövettel beszögelt néhány centis, szellőzőkről.
Na meg láttam olyant a vándortársamnál, hogy kinyitottuk az alsó kijárót, és a méz meg a méhhullák jöttek az olvadt viasszal.
Kölyök családokkal meg lehet próbálni, de egy akácra felkészített, ne adj Isten összereptetett állományt így vándoroltatni, egyenlő az öngyilkossággal.
A vándorlásnak vannak alapvető szabályai.
Talán a legfontosabb.
Szabad utat kell biztosítani a menetszélnek a kaptársorok között.
(Konténernél nincs gond)
A legnagyobb veszélyben az alsó, középső sorok vannak.
Mondok egy érdekes esetet, velem történt meg.
Nógrádba vándoroltunk, és kicsit megkéstünk. (Tökölődtünk a pántolással.)
Hajnalban amikor odaértünk a vándorhelyre, csupa víz, harmatos fű.
A kaptárakat csak leszórtuk, mert melegedtek a méhcsaládok, és amikor elment a teherautó (szűk volt a lepakoláshoz a hely) akkor raktuk őket kicsit arrébb, a kaszált részre.
Addig a derékig érő fűben gőzölögtek!
Aki vándorolt, tudja milyen melegek a kaptárak oldalai, és milyen hőt nyomnak ki a menekülő téren.
A méhek ezen csüngenek. Oldalról a menetszélnek ezt kell hűtenie, oxigénnel ellátnia.
Még valami.
Aki anyarácsot használ, és mondjuk nem alsó kijárós a rakodó kaptárja (anyarács fölé reptet, mert ott a kijáró),
a vándorlás előtt ki kell engednie a HERÉKET!
Különben lefulladhat a fészek!
Ja ja. A vándorlás nem vicc, nagy erőpróba méhnek, és méhésznek is.
Egyelőre ennyi.
Nagyernyei Attila
-
Akkor tudnád egy elég egyszerű példával magyarázni, hogy hogyan kell rakodó kaptárakat teherautóra pakolni, hogy ne legyen gond? Hogyan kell pakolni a rakodó kaptárakat, milyen a sarokoszlop, és mi a funkciója? Hogyan érem el, hogy rendesen áramoljék a levegő stb. Vándorláskor elmegyek a méhész ismerőshöz, de ha vannak jó tanácsaid/tanácsaitok, akkor nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen technikák vannak a menetszél optimális kihasználásra stb.
Zoli
-
Falcos fiók ? Az enyémek amit csinálok az sima . De télen biztossan jó , mert nem lesz rés a két fiók kőzőtt . De a méhek ragasztanak is . Igy nem lesz egyszerű a fiókók szétszedése . A két rővid oldal amit 3 cm vastagra csinálnál , felesleges . Ha már a szigetelésre gondoltál, akkor inkább oldalt , és felűl szigetelj . Ami az alsó virágpor gyűjtőt illeti , igen sok szeméttel lesz tele , inkább a kűlsőt használnám . Űdv .Antal
-
Ha hosszába feltesz 2-2 tetőlécet a kaptársor tetejére, akkor azok között azért el tud menni a levegő. Egy léc nem olyan széles, 5-6-7 cm körül lehet. Inkább azzal van a gond, hogy ez egy elég instabil rendszer, a lécek mozoghatnak, a felső kaptársor is elmozdulhat. Ha meg rögzítgeted, akkor több idő, ráadásul könnyen kilyukadhat pakoláskor a rostaszövet, belezökken a felső kaptár sarka. Ha eső van, beázik az egész. Szóval valami rendes megoldás kellene, csinálj hozzájuk menekülőtereket. Nekem olyan rakodóim vannak, hogy oldalt is van sarokborítás, nem Tamási rendszerű, így a kaptárak fala nem ér össze, közte is tud mozogni a levegő.
-
Na ez az Bogár Tamás.
Erről beszélek. (Bocs írok.)
Nagyernyei Attila
-
menyhartmate,
Ha megengedsz egy véleményt, akkor szerintem emeld fel 5mm-t a keretsort. Tehát a keretek alja ne legyen szintben a fiók aljával. A 10 mm-es méhjáratod így is megmarad és az anyarács is el fog férni a keretsoron. Szerintem jóbb lesz! ;)
Jajj, elnézést! elnéztem a rajzot! :-) Jó lesz így! :D
-
Köszönöm a válaszokat.
Tamás, olyanok a kaptáraim, hogy a keretlécek felett még van a kaptárnak 3-4 cm peremes része - mert így tudom besüllyeszteni a méztéri fiókot, hogy ne mozogjon stb. Így be tud süllyedni a rostaszövet, és még akkor is bőven van 2 cm magas perem. Tettem fel ide képeket is valamelyik nap, szintén a kaptárgyártás témához. Tehát ha egymásra pakolom, akkor sem tudja a másik kaptár sarka beszakítani a rostaszövetet, ezért szerintem ez a része nem gond. Megkérdezem apámat, hogy régen hogyan vándoroltak ők. Mert nagyapám kaptárai ugyan így néztek ki. A méztéri fiók oldalán volt ugyan leszedhető olallap, és alatta rostaszövet, de nem használta ezt a lehetőséget úgy tudom.
-
Hát én nem tudom, de nyilván a te dolgod, hogy hogyan készítesz kaptárokat. De én rakodót nem készítenék fix aljjakkal. Ugyanis megfosztod magad egy nagy csomó előnyétől a rakodóknak.
Másrészt ez valóban megbonyolítja a kaptár gyártást egy kicsit.
De, úgy látom egy másfajta gondolkodási mód a tiéd. Nekem úgy tűnik, mintha ez amit te csinálsz, a MÉHÉSZ MŰHELYÉBEN könyvben van benne. Itt minden kaptár egyedi. És a fiókok sem keverednek.
Nálunk kritérium, hogy legalább egy sorozat kaptár egymással csere kompatibilis legyen. Fiókokat, aljat, menekülőteret, tetőt, bármelyiket bárhová ki lehessen cserélni.
Itt nálad nem kell sablon , nem kell hogy teljesen egyformák legyenek, viszont a rakodók sok előnyéről lemondtál.
-
Üdv, Vivaldi!
Szerintem nekem szólt a válaszod, köszönöm az észrevételt. Nem tervezek nagy méhészetet, ezért nem sok jelentősége van szerintem, hogy nem cserélhető az aljdeszka. Gondolkoztam én is, hogy cserélhető legyen az aljdeszka, de végül ez a megoldás szimpatikusabb. Tavasszal segítek a méheknek kipucolni, de úgy tudom, hogy a méhek maguknak is ki kell, hogy pucolják. Nagyapámnak is fix aljak voltak (200 családnál), ismerős méhésznél is fix aljak (150) családnál. Egyébként a kaptáraim csereszabatosak, azonos méret mindegyik. Csereszabatosak. Így bármelyik méztér, bármelyik fészekre jó stb. Békazárral zárom össze, úgyhogy mikor azt felszerelem, akkor kell figyelni, hogy mindegyiknél ugyan ott legyen.
Zoli
-
Abból azért ki kell,hogy ábrándítsalak, hogy felső kijárónál ki bírják pucolni a kaptárt a méhek. Plusz még a kijáró alatt pangó levegő van egész télen, ezért itt aztán lesz lecsapódás és penész.
-
Rendben, köszönöm az infókat. Akkor a többi kaptárat úgy csinálom, hogy alulra teszem a kijárónyílást. Gyártottam egy olyat is amúgy, mert kíváncsi voltam, hogy az miben más. Így legalább össze tudom majd hasonlítani.
-
Kedves Méhésztársak!
Az alacsony keret felső lécének vastagságával kapcsolatban lenne egy kérdésem. Ahogy az interneten körülnéztem, úgy láttam hogy szinte mindegyik méhészboltban 1,5cm-es felső léccel árulják az alacsony keretet.
Én viszont úgy tudom hogy minél kisebb a két lép közti távolság (természetesen a méhjárat megtartásával) annál jobb, ezenkívül tapasztalatom szerint az 1cm-es felső léc is elég szilárdságot biztosít a keretnek.
Akkor hát melyik a jobb megoldás?
A válaszokat előre is köszönöm.
-
12 mm jó lenne, és akkor megvan az ütköző is.
-
Szia menyhartmate ! Nem hagyok vállakat , 1cm -es a vastagságura szadóm . De szegelés előtt ragasztot is használok . A húzalozást pedig fűggőlegessen csinálom, probáltam tavaly előtt visszintesen de amikor ki probáltam venni a fiókból tavaszal a keretet ,szét eset némelyik . Igy vissza áltam a fűg-re . Az egy centis vastagságal nekem semmi problémám nem volt. Űdv . Antal
-
Vivaldi véleménye helytálló, felső kijárón nem fogják kihordani a kaptárszemetet a méhek. Bár megfigyelhető némi jelentéktelen szemét kihordás. Részben megoldást jelenthet, a kaptár hátulján készített dugózható furat amely alsószéle a fenékkel szintben van. Ezt a furatot furettózásra is használhatjuk, továbbá a méhek használhatják takarításra is ha ebből a célból megnyitjuk.
-
Szia menyhartmate!
A félkeret felső léce ha 10 mm-es akkor sok esetben - pld, ha a lécben van valamiféle gyengébb pont, szálelhajlás, vagy csomó közelsége volt a fűrészelés előtt - akkor bizony meghajolhat még a laza függőleges drótozás esetében is. (márpedig a félkeretet illik függőlegesen drótozni)
Az enyémeket 13 mm-esre készíttetem, így könnyebb sablont is készíteni szegezéshez vagy tűzéshez (pld. 10 db-os sablon) és már elég merev, hogy ne hajoljon meg. Szerintem a 12 mm is jó!!!
A "modern" rakodó és fekvőkaptárnak egyaránt előnyös, ha alul van a kijárója, egyrészt a méhek jól takarítják a kaptárt, másrészt ahogy vivaldi írja a téli szellőzése is jobb, harmadrészt "nem látják" közvetlenül a napfényt télen, jobban tudnak "pihenni". ( két fiókon teleltetek)
Egyébként meg a cserélhető aljdeszka is nagy előny, egyrészt a kaptár legjobban igénybe vett része- főleg vándorméhészetben - az alja!!!, másrészt a család "megbontása" nélkül, bármikor cserélhető.
A kijároról még : nekem a fiókon vannak a kijárók, minden kaptáron a 4 fiókból az alsó kettőn.
További jó munkát
Üdv: Bercsényi
-
Sziasztok!
Az alsó kijárós kaptárak lakói kicsit nehezebben mozdulnak meg.
Ugyan abban a méhészetben, a felső és középső kijáróval rendelkező méhcsaládok már rég repülnek.
Ennek egyszerű oka van, a hőmérsékleti tényező. A földhöz közeli kijáróban mért hőmérséklet jó pár fokkal elmarad a közép, vagy felsőtől.
A tavaszi indításkor, amikor már szűk fészken fejlődik a család ismét csak az előnyét tudom állítani az alsó kijárónak.
A felső, és középső kijárós kaptáraknál, elillan a fészek melege. Az alsóénál, ennek a töredéke.
Ez sok "üzemanyagba" kerül ám. Ha semmi más nem szólna az alsó kijáró mellett csak ez az egy, akkor is ezt alkalmaznám.
A napsütés hatására nem ugrálnak ki hiába a méhek, és nem dermednek le!
Sokkal nyugodtabban is telelnek, akik ezt cáfolják, hátrányának tartják a páralecsapódást.
Egyáltalán mitől van páralecsapódás? Ez kijárótól független!
A páralecsapódást a hőmérséklet-különbségből adódik. Ez főként nem attól függ, hogy hol helyezi el a méhész a kaptáron a kijárót. A megfelelő takarással a páralecsapódás ki tudjuk küszöbölni.
Erre nagyon sok hasznos hozzászólást olvastunk már.
Nagyernyei Attila
-
Ha túl vastag a felső és alsó léc, szorulhat benne a műlép, de én 11,5 esetleg 12 -re készítem és elégnek találom. Az alsó kijáró valóban jó, de az aljdeszka szokott leghamarabb elkorhadni. Érdemes lenne megpróbálni a műanyag aljjal kombinálni /nem polisztirol/ a fa fiókokat, lehet jó párosítás lenne.
-
FEKVŐ KAPTÁR
http://picturepush.com/public/7202076
http://picturepush.com/public/7202081
-
TAMÁSI RENDSZERŰ RAKODÓKAPTÁR
http://picturepush.com/public/7202077
http://picturepush.com/public/7202080
-
Sziasztok ! A műlépezésnél leszoktam vágni egy darabot a lépből, visszintessen . Igy biztosan be fog férni ,a keretekbe . Van mikor félbe , vagy csak 3-4 cm - ert. De tud valaki megoldást a drótháló feszítésére ? Akárhogy próbálom kézzel , nem lessz feszes . Űdv. Antal
-
Ajajj Anti!
A műlépkészítő olyan mértet vág amilyent kérsz.
Csak szólnod kell előre!
A drótot keretdrót hullámosítóval úgy meg tudod feszíteni, hogy meghajlanak a lécek!
Persze nem ez a cél.
Gyors, a lép nem csúszik meg.
Nálam sima keretdrót már jó ideje nincs.
Ilyenkor befűzöm a kereteket, lazán meghúzom a drótot, két végén a szegeket is beütöm.
Így tárolom,majd ha szükség lesz rá a drót hullámosítóval megfeszítem, műlépezem.
Üdv:Attila
-
Üdv Mindenkinek!
Azt szeretném kérdezni NB keretet ki hogyan,hány sorral fűz?
-
Tirpákbokri!
7 esetleg 8 függőleges huzalszál.
Slussz passz!
Természetesen hullámosítva.
Ez pályafutásom egyik legnagyobb ellentmondása, de működik.
Ugyanis mindig használtam vízszintes szálakat is, de nincs rá szükség.
Próbáld meg, nem szakad ki, az anyák nem hagyják ki a "kereszteződésekben", villám gyors a műlépezés, harmad annyi idő a drótozás. Az összes profi már így drótoz.
Nagyernyei Attila
-
Köszönöm Attila!
Sokat olvastam a csak függőleges drótozásról.Eddig mi is 4 függő meg 3 vízszintes dróttal dolgoztunk.
Az idéntől másképp lesz az enyém. :) Az édesapámé még marad,nem tudom meggyőzni,talán majd a saját szeme meggyőzi. ;)
Mondjuk még nem is fúrok,csak sorozatfúrót készítek...Ha minden összejön 3-8 furat között tetszőlegesen változtatható lesz a furatszám.
-
Nekem nem működött. Visszatértem a kétirányú drótozásra. A csak függőleges fűzés esetén megsüllyedt a lép a drótok között. Nem a drótokon, hanem közte ívesen UUUUU alakban.
-
Sziasztok!
Én is hitetlen voltam a függőleges drótozással kapcsolatban!
Tavaly nagy nehezen rá szántam magam, azóta folyamatosan szidom magam, hogy miért nem kezdtem korábban! Rengeteg időt meg lehet vele spórolni a fúráson, huzalozáson, beolvasztáson!
Nb18
-
Tamás!
Nem lehet, hogy valami más gond volt? Mondjuk kicsit hideg volt a műlép amikor beolvasztottad?
Nb18
-
Nekem a hullámosítás sem jött be, a 0,4-es drót szakad, nyúlik, bár lehet hogy én nem csináltam valamit jól, vagy az én hullámosítómmal van valami baj. Annyival meghosszabbította az időt, hogy fele annyi alatt inkább befűzök vízszintesen is 4 szálat.
-
Nem hidegen olvasztom, mindig megmelegítem előtte hajszárítóval.
-
Az igaz, hogy nálam csak 6 szál volt függőlegesen, talán az a baj, de az én fúrómmal nem lehet több lyukat fúrni.
-
Bogár Tamás!
A 6 függőleges szál kevés!
Minimum 7 kell!
Mitől hullámosodik meg?
Mert nem csak a műlépet kell megmelegíteni, hanem a drótot is.
Vagy meleg, fűtött helységben műlépezz, hogy minden alkatrész egyszerre melegedjen, vagy napsütésben.
Ingyen van, viszont néha a műlépet le kell takarni.
Egy hosszabb telo, és már annyi is a lépnek.
A hullámosítóddal lehet gond. Egy keretben lévő drót meghullámosítása max. 10 mp!!!!!!!
Nem szabad rányomni, azért szakad. Lazán le húzni, akkor feszít. Ha nagyon összeszorítod, laza lesz!
Érzéssel, ez a jó kifejezés.
Ha egyszer eljöttök a Szekszárdi klubra, megmutatom, hogy milyen gyorsan megy, és tökéletes.
A hullámosítók között vannak gagyik. A jó szerszámmal lehet minőségi munkát végezni, gyorsan.
Csorba, törött nyelű szerszám balesetveszélyes.
Aztán a faipari gépek? A maró szakít, a körfűrész gusztán "csonkol"!
Azt kívánom minden méhésztársnak, ha találkozunk ne két kézzel mutassa, hogy 5 sört kérek!
Nagyernyei Attila
-
Azt tudom Attila , de szeretek egy kicsit bibelődni vele . De az az igazság hogy az űres keret tetelyére szoktam olvasztani a maradékból , és nem teszek be mű lépet. Igy Ők teljessen ki épitik . Végűlis hogy tőbb viaszom legyen . Hordáskór simán ki épitik . De én nem erre a drót hálora gondoltam, a menekűlő tér főlőt van , és most a kaptár aljára is szeretnék. Tudom hogy van taposó rács, de azt nem szeretném . Űdv . Antal
-
Attila! Te milyen vastag drótot használsz?
-
Van nekem is keret fúrom , de csak egyesével túdom fúrni . Ami nem is baj , mert elég gyorsan megy . De már alig várom a lépezést mert nagyon jó az illata . Melegben szoktam be olvasztani a lépeket, mert ha kicsit is rideg a viasz már nem olyan jó vele dolgozni . A szobába is próbáltam de hogy mit kaptam az asszonytól, ajaj.
-
De az az igazság hogy az űres keret tetelyére szoktam olvasztani a maradékból , és nem teszek be mű lépet. Igy Ők teljessen ki épitik . Végűlis hogy tőbb viaszom legyen . Hordáskór simán ki épitik .
Nem építenek így túl sok heresejtet? Családonként hány ilyen lépet szoktál kiépíttetni és mikor?
-
A méztérbe teszem az űres keretet , a repcénél egyet az akácnál 2 -őt . Hiába épit here sejteket , az anya levan szóritva . A fészek és az anyarács kőzé teszi a heréket . De a viaszból is levágok 2-3 cm -ert vízszintessen.
-
Nb lépbe a 0,5 1/2 NB 0,4 mm drót is elég, vagy mindkettő 0,5mm. Nagyernyei Attila jól írja, ki kell tenni a napra legalább 4-5 felé és alig győz szaladni érte az ember olyan jól puhul a műlép. Azért roskad meg a szálak között , mert a kaptár 35 fokán erősen kitágul. Ha 35 fokon van sütve is, nincs ilyen baj. Csak a függőleges fűzésé a jövő.
-
Fülemüle: Ahogy írtam, hajszárítóval szoktam megmelegíteni, tehát ilyen gond nem lehet, hogy hidegen volt műlépezve. Annyira fel lehet vele forrósítani, hogy gyakorlatilag elolvad. Nem hullámos lesz a műlép, amilyen akkor szokott, ha hidegen van berakva, aztán a melegben meg kitágul, hanem síkban deformálódik el, megsüllyednek benne a sorok lefelé, ha nincs vízszintes szál. De ahogy beszéltünk róla, ennek az lehet az oka nálam, hogy csak 6 szállal próbáltam. Az is lehet, hogy a műléptől is függ.
-
A drótvastagsággal kapcsolatban: én is használom mindkettőt, de a 0,4-et vékonynak tartom, a 0,5 meg már fölösleges, nehezebb vele dolgozni, 0,45 lenne a jó, ha létezik olyan.
-
A műlép napon felmelegítése nekem nem működik, ezres nagyságrendben műlépezek évente, nem tudok arra várni, hogy mikor süt a nap, mikor nem, ezért használok olyan módszert, ami az időjárástól független. Amikor vízszintesen is drótozok, sosincs hullámosodási vagy megsüllyedési probléma. A 8 szálat majd még lehet hogy kipróbálom, ha szerzek egy olyan keretfúrót, a mostani csak 6-ot tud. Másrészt meg vagy kétezer keret most ki van már így kétirányból fúrva.
-
De tudom, hogy érdemes vele próbálkozni (mármint az egyirányú drótozással), mert rengeteg időt meg lehet vele spórolni. Nem fele, hanem inkább harmada a ráfordított idő, ha csak egyirányban van fűzve.
-
Tamás, én kísérleteztem függőleges 5, 6, 7 és 8 szállal, azonos időben történő besütéssel és beadással. Az 5 és 6 szál kevés, én is tapasztaltam a lép alsó felében az általad leírt vízszintes irányú torzulást. A 7 szál határeset, a 8 szál biztos. A hullámosítás NB lépnél szerintem elengedhetetlen. Eleinte nekem sem ment, de 20-30 keret után belejöttem. Szerintem ne vesd el a függőleges hálózást, mert sokkal gyorsabb vele a munka, és hibátlan az eredmény, de kell hozzá a 8 szál.
-
Esetleg a műlép vastagsága miatt lehetnek torzulási eltérések, de mint adamez2 írta a kevés drótozás okoz ilyen gondokat. Én beadás előtt szoktam általában mülépet besütni, vagy ha már jó meleg idő van. Egyszerre 250-300 db-ot adok be, de nekem a napsütéses dolog működik.
-
Gyerekek. Én foglalkoztam Nagyboconádival is hosszú ideig. Én aszondom, nem lehet megspórolni a vízszintes drótozást. Még a hunornál elmegy, a csak függőleges. De már attól fölfelé, én nem kockáztatnák.
-
Vivaldi!
Mit kockáztatsz ha kipróbálod? Néhány tíz keretet fűzz be így, azon nem buksz semmit.
Én sem hittem el, hogy működik még nem csináltam.
Most már én hirdetem, hogy tökéletes, a simán függőleges drótozás, a hullámosítással együtt.
Nagyernyei Attila
-
Gyerekek. Én foglalkoztam Nagyboconádival is hosszú ideig. Én aszondom, nem lehet megspórolni a vízszintes drótozást. Még a hunornál elmegy, a csak függőleges. De már attól fölfelé, én nem kockáztatnák.
Álló méhészetben még hullámosítani sem kell az NB keretet! Függőleges 7 szál! Szűz lép sem szakad ki pörgetéskor.....
Vivaldi szerintem is próbáld ki, nem fogsz csalódni:)
-
Vivaldi!
Nem biztos, hogy a módszer rossz. Nem lehet, hogy te csinálsz valamit rosszul?
Nb18
-
adamez2: Köszi!
NB-nél a csak vízszintes drótozást próbálta már valaki? Mondjuk 6 szál vízszintesen, akkor megcsúszni sem tud, bár az igaz, hogy oldalirányban a drót nem olyan stabil, de a 0,5-ös talán elbírná.
-
Azt is kipróbáltam, az eredmény hasonló, mint a függőleges 6 szál, csak sokkal rosszabb. Szerintem vagy 8 függőleges szál, vagy kétirányú drótozás.
-
Bogár Tamás!
Na ez az egy drótozás amit ki sem próbálj!
Ha szép viaszhullámokat akarsz látni akkor alkalmazd csak.
Lesz benne herezug is bőven.
A függőleges drótozás amit adamez2 ír, rendben.
Nagyernyei Attila
-
Értem, köszi! Gondoltam, hogy úgy neccesebb a dolog.
-
Üdv Mindenkinek!
Azt szeretném kérdezni van-e előnye a meleg építménynek a hideggel szemben NB-18 vagy 20-ban?Köszönöm a válaszokat!
-
Szia!
Hát van mindegyiknek előnye, meg hátránya is.... Mire gondolsz konkrétan?
Nb18
-
Sziasztok ! Ma meg hozták a drót hullámositot , és ki is próbáltam . Ez fain , igaz csak a harmadik keret útán jőttem rá a lényegre . Nem hittem volna . Kőszőnőm az előzetes tanácsot a kezeléséről Attila . Űbv . Antal
-
Üdv Nb18!
Semmi konkrétra nem gondolok.Hideg építményű NB-18 as-ban ill 20-as-ban vannak a méheim.Gyártok vagy 30 új kaptárt és lehet párat meleg építményűre csinálok.Ezért kérdeztem.A véleményekre vagyok kíváncsi. :)
-
Szia!
Sima Nb18-20 vagy fészekmézkamrás? Nekem hideg elrendezésűek a kaptáraim, de kacérkodok a gondolattal, hogy átalakítok néhányat fmk-ra. Azt gondolom, hogy a hideg vagy meleg építményre egyikre sem lehet rámondani, hogy totál szar, vagy hogy hibátlan. Ahogy én gondolom: a hidegépítmény hordásban, nagy melegben jobb, mert jobban tud keringeni, cserélődni a levegő, ezért gyorsabban tudják érlelni a mézet. Továbbá ősszel az anyák talán hamarabb is abbahagyják a fiasítást, mert hűvösebb a fészek környezete. A melegépítmény a tél végi, kora tavaszi időszakban nagyon előnyös, mert a téli elhasználódott méhek könnyebben tudják a fiasítást és környékét melegen tartani, ami kevesebb energiába kerül ezáltal az öreg méhek is tovább bírják.
Az optimális szerintem az, hogy több kijáró van a kaptáron és a kaptár forgatásával változtatjuk a hideg vagy meleg építmény viszonyát. Ezt még lehet fokozni azzal, hogy van alsó és felső kijárónk mindkét oldalán a kaptárnak....
Ha valamit rosszul írtam, vagy gondoltam, kérlek javítsatok ki.
Nb18
-
Csak kiegésszítésképpen, a meleg építményű kaptáraknak van hordásban is előnye. A méheknek természetesebb a mézet, védettebb helyen az az hátul elhelyezni.
A másik gondolatom, a többféle kijárókkal kapcsolatban. Ha elfordítunk egy meleg építményű kaptárat, hidegre megnő a hely igénye. Valamelyik helyzetében, kényelmetlen lesz a tető nyillási iránya.
-
A tető nyílása nem kellemetlen, mert a hideget is előre, a meleget is előre kell nyitni, de ezeket nem szoktuk forgatgatni. Ha eldöntjük, akkor vagy ez, vagy az legyen, a kezelésük így könnyű.
-
Nálam oldalra nyílik a 18-as melegépítményű kaptár teteje és szerintem nem zavaró!
Úgy van, mint a konténerben, a kaptár rövidebbik oldalán a keretekkel párhuzamosan van alul a kijáró, jobb oldalon fölül a zsanér. Néha előfordul, hogy nyitott kaptártetőnél nem figyelek és a szél levágja, szerintem ilyenkor kisebb a csattanó mintha előre nyílnának.
-
Sziasztok!
Használ valaki Lyson kaptárakat?
Ha esetleg igen, akkor érdekelne a véleménye néhány dologban...
-
Halljuk miben?
-
Meg vagy vele elégedve? Ha nem, miért nem?
Használsz virágporszedőt a kaptához? Ha igen, milyen hatékonysággal működik ill. használható-e egyáltalán? :-)
Milyen anyarácsot használsz?
Hány cm a méhjárat a 2 keretsor között? (hunornál de akaár 1/2 NB -nél is)
Köszönöm a választ!
-
Kipróbálásra van 2 db, kemény, a méhek nem rágják, jól festhető. Hőszigetelése nagyon jó, tavasszal jól fejlődik benne a család. Virágport nem szedek vele, nem is vándorlok. Nem tudom nem-e lenne sérülékeny rakodáskor. Egyébként nem túl érzékeny. A méhjáratot nem tudom fejből, meg kell mérni. Anyarácsot csak lépes méznél használok, főként anyanevelésre, dajkálásra használom . Mindent összevetve jó!
-
Legutóbb írtam, hogy most először akarom kifőzni a rakodókaptárak alkatrészeit.
Én étolaj és viaszban gondolkodom 20 liter olaj 1,5 kiló viasz. Erről olvastam legtöbbet. Azért gondoltam így mert ezt talán gyorsan lehet festeni. A paraffinos főzésről , azt hallottam, hogy egy két évig nem áll meg rajta a festés.
Ha valakinek nagyobb gyakorlata van e téren a tartós állagmegőrzésre szivesen venném ha közzé tenné.
Üdv. jani bátya
-
Sziasztok!
Nemrég hozzájutottam néhány tábla "akciós" osb laphoz, amiből kísérleti jelleggel készítek kaptárakat. A kérdésem az lenne, hogy milyen festékkel érdemes lefesteni az osb-t? A látható vágási felületeket gondoltam lekenem vízálló ragasztóval.
Mindenféle tapasztalatot szívesen fogadnék az osb kaptárakkal kapcsolatban (tartósság, mérettertás, szellőzés).
Köszi!
Nb18
-
Nb 18!
Felejtsd el.
Csak akkor csináld meg ha teljesen megoldod a teljes külső víz elleni védelmét,
és állandó szellőztetést adsz neki
Így működik.Ideális konténerbe.
Csányi Antal
-
Értem. Köszönöm Antal!
-
Csatlakozom, én sem ajánlom. Megdagad, szétmálik és csak a gond lesz vele egy idő után.
-
Ha 10-15 éve tette volna fel a kérdést NB18 az más.
Úgy próbáltam ki az OSB lapot, hogy beledobtam egy kis darabot vízbe.
Általában egy hét múlva is olyan maradt, nem dagadt meg.
Az oldalán rajta van egy szám, az jelenti a minőségi osztályt, viszont ma már más számok vannak.
Különösen, ha a pénztárhoz megyünk, tapasztalunk változást.
Kispóroltak belőle mindent.
Üdv:Attila
-
Sziasztok!
Hát ezt megszívtam.....
Megkérdezhettem volna, mielőtt leszabom az anyagot...... : :-[
Nb18
-
Kerettárolónak, vagy kerethordónak még jó lesz. ;) ;)
-
Eegen,ezert szoktam "ujitas" elott minden iranybol korbejarni a kerdest,de hat mindenki jart mar igy.
Ha rendesen lekezeled,meg igy is birni fogja addig mint egyik-masik ujsutetu kaptargyarto meregdraga, am nyilvanszar termeke.
-
Nb18!
Csináld meg.
Ha csinálsz hozzá jó tetőt,olyat ami megvédi az
esőtől,valamint a belső pára távozásához csinálsz rá
szellőztetöt működhet.
Festék nem igazán segít.
A többi kaptárt is érdemes védeni.
Felrakok egy képet,ennél lehet nagyobbat készíteni.
Csányi Antal
-
Antal!
Köszi az ötletet, én is valami hasonlón gondolkodom, csupán annyi a különbséggel, hogy a tetőt gondoltam túlllógatni 10-10 centivel és onnan lelógatni valamit a víz elvezetésére. Én nem vándorlok, úgyhogy nekem nem akadályozó tényező a túllógó tető.
Köszi a képet!
Nb18
-
Ezeknek a préselt forgácslapoknak OSB MFP, egyik nagy baja, hogy rendkívül nehezek. Persze az is bajuk, hogy az időjárás állóságuk a jól lekezelt természetes fához képest gyengébb. Egyszer volt néhány hunor kaptáram ilyen anyagból. Örültem, hogy családokkal együtt el tudtam adni őket. Képletes összeget, 1000 Ft-ot kértem a kaptárakért. A fene emelgeti a fölösleget.
Nekem az elvem, hogy minél könnyebb, de minél vastagabb faanyagból legyen a kaptár. Tehát borovi fenyő már szóba se jöhet. Olcsó lucfenyő tökéletes kaptáranyag, ha jól le van kezelve és elég vastag.
A habkaptárok csak szaporító ládának váltak be nálam. Arra azért jók, mert kiváló a hőszigetelésük és ezért bennük kicsi népesség mellett is szép kiterjedt fiasításokat nevelnek az új anyás családok. De sérülékenyek és ezért rövid az élettartamuk.
Az OSB-ből, MFP-ből csak vékonyat (10 mm-est) használok, azt is csak a menekülőtér fölé, nyomdalemez alá tetőnek. Ha majd elkorhad cserélem, de ott kevésbé van kitéve csapadéknak, tehát jobban bírja.
-
Sziasztok!
Mivel még csak félkész állapotban vannak a kaptárak, nem tudom nehezebbek lesznek-e a hagyományosnál. 5 darab kétanyás kaptárt készítek és ezeket kölyökcsaládoknak, illetve anyatartalékoló családoknak szánom. Nem nagyon akarom mozgatni őket, úgyhogy a tömege nem fog számítani annyira, mint a tartóssága.
Nb18
-
Te Geddekas!
Ne vedd tolakodásnak a kérdésem, úgy tudom bio méhész vagy.
Én ha bio méhész lennék rettenetesen kerülnék minden olyan összetevőt ami nem természetes illetve műanyag, mesterséges úton előállított anyagokat tartalmaz.
-préselt forgácslapok OSB MFP
-habkaptár
- műanyag pipás itatók
stb...
A kaptárakhoz használatos felületkezelés sem mindegy. :o
Miért használod őket ha komolyan gondolod a bio méhészkedést ?
-
Mielőtt elvetnéd a sulykot a kekeckedésben, előrebocsátom, hogy azokat az atkaírtószereket 2010 óta nem alkalmazom, amit átlagméhész és valószínűleg te is használsz. Fumagilint pedig soha életemben nem használtam.
Csak szerves savat használok atkaírtásra. Szerintem ma a legkomolyabb környezetszennyezést és egészségügyi kockázatot egy méhészetben nem a műanyagok, hanem a növényvédőszekrek és az állategészségügyi szerek nyakló nélküli használata okozza. Vizsgálták a viaszt, virágporokat és a méhkenyeret laboratóriumokban és nagy mennyiségű növényvédőszert és varroa elleni szereket találtak. Ha a műanyag eszközök annyira veszélyesek lennének, mint ahogy itt feszegeted, akkor az abból kiszabaduló molekulákat is kimutatták volna.
A biokertészetekben ma már ami nem fémből van, az szinte mind műanyag, max a kapanyél van fából. A fóliasátor, a locsolórendszer, a tárolóedények, cserepek polcok, kosarak, permetezők, stb. És mégis engedélyezett.
Ehhez képest a bioméhészet szabályai szigorúbbak, mert a kaptárra van megkötés, hogy azok a méhcsaládok, amik habkaptárban vannak, nem számítanak bio méhcsaládoknak.
Nálam minden törzscsalád és a szaporulatok egy része is rakodókasban van. Csak azok szaporulatok vannak habkaptárban, amit eladásra keretekre telepítek, de azoktól meg nem veszek el mézet, mert hamarabb értékesítem őket, minthogy megtelnének mézzel.
A préselt forgácslappal még véletlenül se találkozik a méhcsalád, hiszen csak és kizárólag a menekülőtér fölött és a lemeztető alatt van. A méhcsaládok pedig nálam felülről egész évben telibe le vannak takarva. Ennek a forgácslapnak semmi egyéb feladata nincs, csak ad egy szilárd felületet, mert a tető nyomdalemezből van és az önmagában nem lenne elég szilárd.
Pipás itatót nem tiltja semmilyen bioszabály. Még a legszigorúbb biodinamikus szabályok szerint is alkalmazható.
Ja. Elfelejtettem írni, hogy a rakodókas fala 5 cm vatag és úgy döntöttem, hogy egyelőre nem használok felületkezelést.
-
Hűű!
Nem arra voltam ám kíváncsi, hogy mit használsz atkaírtásra , vagy mik a jelenlegi szabályok, meg mi az ami engedélyezett.
Csak azt kérdeztem, hogy te miért használsz műanyagokat?
Pont együtt ücsörögtünk végig tavaly egy tanfolyamot ahol még az is elhangzott, hogy a kaptárban még a fém alkatrészek is kerülendők, ha komolyan gondolod az organikus méhészkedést.
A felületkezelés nem fontos, mert a fa felületén magától kialakul egy szürke védőréteg. A megfelelő szerkezeti kialakítás illetve a felhasznált fa anyaga és a vágás ideje sokkal fontosabb, mint a felületkezelés.
-
Látom, hogy saját szemedben a gerendát se látod, máséban viszont a szálkát is keresgéled.
Jelentem nincs!
Csak olyat kérj számon más emberen, amit magad is betartasz.
Akkor vitatkozz velem a bioszabályok mikéntjéről, ha minimális szinten érted is azt amiről beszélsz, sőt te magad is bioméhészkedéssel foglalkozol. Ennek hiányában csak előítéletedet tudod hangoztatni, ami meg nem alap a vitára.
Miért használok itt-ott műanyagot? Nem vagyok dogmatikus és szektás gondolkodású. Miért ne használjam ésszerűen, ha ahogy alkalmazom, úgy a veszélye annyira minimális, ami észrevehetetlen és érzékelhetetlen a többi (pl növényvédőszer, állatgyógyászati szerek jelentős része) vegyianyaghoz képest, ráadásul sok esetben ésszerű okok miatt nem tilos használni.
Tavaly együtt ültünk tanfolyamon? Alig hiszem, hogy tavaly én tanfolyamon ücsörögtem volna akárkivel is, hiszen volt nekem sokkal nagyobb egészségügyi problémám, tanfolyamon ücsörgés nem volt aktuális.
-
/kaptárlevegős tanfolyam/ ;)
-
Tényleg. Azt tanfolyamnak nevezte Körmendi. Hm! Akkor sacc/kábé be is határolható, hogy ki is vagy. És érthető is, hogy reális dolgok helyett miért kötözködsz. A te jelenlegi álláspontodat pontosan meghatározza a jelenlegi üléspontod. A jelenlegi hatalom része vagy és az is szeretnél maradni.
Továbbá be vagy oltva Cserényi féle vakságot okozó oltással. A változó világból csak foszlányokat érzékelsz és az összefüggések nem jutnak el hozzád. Ezért nagyítod fel a lényegtelent és a lényegesről nem veszel tudomást.
A kaptárba ma a legnagyobb mennyiségű szennyezőanyagot a varroa atka pusztítása miatt viszi be a méhész. Ezen kívül a növényvédőszerek halmozódnak.
A Bioméhészetben az egyik cél, hogy minél kevesebb szennyezőanyag kerüljön a méhcsaládba és a termékbe, tehát az élelmiszer egészséges legyen. A cél eléréséért úgy kell dolgozni, hogy Mindig figyeljünk az arányosságra, realitásra. De Cserényi 100% meg van győződve arról, hogy ma is olyan a környezet, olyan a világ, mint 1970-ben volt. Ha a világ mégsem olyan akkor üvöltözik és kiveri a hisztit. Az ő akarata érvényesül a Vicze Ernő könyvének kiadásában is. Megjósolom, hogy veszteséges lesz annak a könyvnek a kiadása mert elavult a szemlélete. Még az Örösi biblia is korszerűbb.
-
Kaptárgyártó ma már nem hagyhatja figyelmen kívül a műanyagokat. El kell döntenie, hogy mire és melyik műanyagot használja. A műanyagok előnye a kisebb súly, sokkal jobb hőszigetelő képesség, rugalmasság. Hátránya a törékenység, napfény gyorsan öregíti. Anyarácsot láttam már többfélét, de csak a Dávid féle tartós és mérettartó. A többi sérülékeny és gyorsan öregszik.
-
Valóban sok minden változik és egyre gyorsabban. De mi az, ami előre mutat? A rakodókas? 8)
-
Kitin !
Ez már lószar kapargatás ötszáz forintért.
Annak fényében hogy mit zabáltatnak a néppel, meg hogy mennyire szennyezett környezetben élünk, szinte tökmindegy hogy egy méhészet bio vag sem ;D.
Az onkológiák tele vannak, és nem az osb kaptárak miatt.
Kipufogó gázokkal, és vegyszerekkel telitett környezetben amúgy sincs értelme bio méhészkedésről beszélni, hiszen már a felszíni vizeink, már azok sem alkalmasak emberi fogyasztára évtizedek óta, meg vagyunk mérgezve.
Ehez még hozzájön a hős korban eldurrogtatott párszáz atombomba, kisérleti jelleggel, valszeg jót tett a légkörnek. (Főleg a hülye franciák)
Szerintem végérvényesen meg vagyunk mérgezve.
Olyan mostanában nem lessz mint a faterék gyerekkorába, amikor még " a tehén lábanyomán felfakadó vizet a réten, meg lehetett inni" ;D
-
A bioméhészkedésnek van jövője.
Oda kell figyelni arra, hogyan csökkenthető a méhcsalád és a méhészeti termékek szennyezettsége. A laboratóriumi mérések azt mutatják, hogy maga a méhész viszi be a méhcsaládba a legnagyobb mennyiségben a mérgező anyagokat. A viaszvizsgálatok szerint az varroa atka elleni szerek vannak a legnagyobb mennyiségben. Ezt követik a növényvédőszerek. És csak ezek után, valahol kilomáterekkel távolabb vannak az egyéb szennnyező anyagok.
Egyes mérések szerint olyan óriási mennyiségű atkaölőszer maradvány van a műlépekben, hogy az már a méhcsaládok fejlődésére, a fiasítás nevelésére károsan hat.
Ha csak annyit átvesz a mindennapi méhész a bioméhészektől, hogyan lehet úgy atkát írtani, hogy a mérgező anyagok ne halmozódjanak a lépekben, akkor már nagyon sokat lépett előre a méhésztársadalom.
Nincs bölcsek köve. Nincs egyetlen kiút.
A rakodókas egy sajátos eszköz. Volt ilyen és hasonló is, de elfelejtették, aztán most lett ilyen újra és ahogy látom lesz is ilyen. Van aki akar vele méhészkedni, van aki nem akar vele méhészkedni. Van akinek ez a kényelmes, ez az egyszerű, de van aki számára ez is bonyolult.
Mi az előremutató?
A jelenlegi mérgezési szint nem fenntartható. Ez ellen harcolni kell minden lehetséges és jogszerű eszközzel. A varroa elleni gyógyszerek közül is ki kell iktatni nagyon sokat. Jelenleg a legkörnyezetszennyezőbb és a méhcsaládra legkárosabb a kumafosz hatóanyag, mert az halmozódik legjobban fel a lépekben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szintetikus mérgek közül a legkevésbé veszélyes a méhekre továbbra is az amitráz. De ott meg ne feledjük, hogy erősen rákkeltő, tehát a méhészre nagyon veszélyes.
Előremutató az is, hogy a növényvédőszerek közül is a hosszú hatástartamú és sok mérgező maradványanyagot okozó mérgeket vonják ki a forgalomból. A GMO mérgező növények abszolút teljes tilalma is nagyon fontos.
Amit itt fentebb felírtam, felfoghatatlan Cserényi számára, mert ő még az 1970-es években él. A mai kort fel se fogja. Nem ismerte fel a neonikotinoidok okozta veszélyt és a kárt se. A régi sémákra mozgott az agya, ami szerint a méhcsalád pusztulásáért az időjárás és a méhész a felelős. Ez valóban igaz volt az én gyerekkoromban, az ő fiatal korában, de azóta nagyon megváltozott a világ. Elég baj az, ha egy állatorvos ennyire nem követi a világban végbement változást, ha ennyire rugalmatlan és ennyire érzéketlen.
Gondolkodtam azon, vajon miért ordibál Cserényi? Azt hiszem, hogy akkor kezd ordibálni, amikor nem érti meg a világ változását. Hisztériás gyerekes reflexekkel operál. Ha ordibál, ha nem ordibál, a neonikotinoidok és a többi hosszú hatástartamú mérgek akkor is pusztítják a méheket. Mondhatja Csujának, hogy kuss, de a méhek akkor is meghalnak a mérgezéstől.
-
Az ordibál akinek ég a háza ;D, felénk legalább is így szokott lenni.
-
Sziasztok!
Mi a tapasztalatotok a Düfa időjárásálló akril festékről kaptárfestéssel kapcsolatban?
Szerintetek tartósabb mint az olajfestékek?
-
Nagyon jó minőségű vízbázisú festék. Polisztirolra a legjobb.
Száraz fára, két rétegben szerintem nem lesz vele gond. Ha oldószeres festéket használsz, célszerű előtte lenolajjal beereszteni.
-
Legutóbb írtam, hogy most először akarom kifőzni a rakodókaptárak alkatrészeit.
Én étolaj és viaszban gondolkodom 20 liter olaj 1,5 kiló viasz. Erről olvastam legtöbbet. Azért gondoltam így mert ezt talán gyorsan lehet festeni. A paraffinos főzésről , azt hallottam, hogy egy két évig nem áll meg rajta a festés.
Ha valakinek nagyobb gyakorlata van e téren a tartós állagmegőrzésre szivesen venném ha közzé tenné.
Üdv. jani bátya
Jani bátya!
Én főztem rakodó kaptárakat paraffin és lenolajkence keverékével fele-fele arányban, a festés nekem már megvolt előtte :) (nagyon mozgott az fa, ezért próbálkoztam), de az biztos, hogy utána közvetlen nem lehetett volna festeni. Étolaj-lenolaj keveréke? ( ha a viaszban benne van a "gebasz" akkor annak a kaptának annyi) nem vagyok szakértő, de a fenyőnek a lenolajkence a tutti, -szerintem.
üdv:tsá
-
Sziasztok!
Nemrég hozzájutottam néhány tábla "akciós" osb laphoz, amiből kísérleti jelleggel készítek kaptárakat. A kérdésem az lenne, hogy milyen festékkel érdemes lefesteni az osb-t? A látható vágási felületeket gondoltam lekenem vízálló ragasztóval.
Mindenféle tapasztalatot szívesen fogadnék az osb kaptárakkal kapcsolatban (tartósság, mérettertás, szellőzés).
Köszi!
Nb18
NB18!
6-7 éve csináltam pár db. osb rakodót ("bazi" nehezek, így nem is használom őket) most direkt kimentem megnéztem, tök rendben vannak. Akkor kétszer lenolajoztam, és kétszer vastag lazúrral átkentem. Meglepően jól bírják "a létüket" :), persze azt nem tudom, hogy mostani osb-nek a milyen a minősége.
üdv.: tsá
-
Heló! Alsó kijárós NB kaptárnál, a kijáró alsó széle maga az aljdeszka legyen, vagy célszerű valamiért "küszöbbel" készíteni?
-
Nem kell küszöb, csak akadálya méheknek is meg neked is.
-
A hosszú oldalon tervezem kialakítani őket. Véleményed szerint megfelelő lenne 2 db 200*20-as, ha a Nagyernyei Attila által ismertetett technológiához (Anyakorlátozás akácon, 4-5 keretre) szeretném optimalizálni? Gondolom ilyenkor zárva van a fészek felőli kijáró, és a méztér felől hordanak. A kiosztását tekintve toljam el inkább a két oldal felé, vagy legyen egyforma a táv a kijárók, és a kijárók és a kaptár széle közt? Remélem érthetően fogalmaztam, és bocs ha nagyon hülyéket kérdeznék... :-[ ;D
-
Péter,
Február végén lesz Fehérváron az ország legnagyobb méhésztalálkozója és vására. Ha nem annyira sürgős akkor ott kedvedre nézegetheted a különböző kijáró kialakításokat.
-
Köszi a tippet, de sürgősebb a dolog, mert meg kéne rendelnem a kaptárokat, ahhoz hogy időben elkészüljenek. Nagyjából már összeállt a kép, már csak a kijárók optimális elhelyezése, és méretezése a kérdéses. Szombaton megyek a Szekszárdi Tavaszváró Méhésznapra, gondolom ott is lesz majd sok gyártó, sok mindent meg kéne néznem.
-
Péter, ha fészekmézkamrásan szeretnéd használni a kaptárt, akkor két kijáróra lesz szükséged. A kisebbik szakasz kijáróját nem kell olyan szélesre készíteni, elég a 8-10 cm, és érdemes ezt felső kijárónak pozicionálni. Ha kis családot akarsz tartani a kis szakaszban (például nyár végi szaporulatot teleltetni), azoknak jobb a felső kijáró, mert könnyebben védik. Ha anyát szeretnél pároztatni a kis részben, akkor is előnyösebb a felső kijáró, mert változatosabb a kaptár képe. A nagyobbik szakaszra jó az alsó kijáró, de érdemes szélesebbre készíteni. Én személy szerint 30 cm-es kijárót használok. Jó hordásban megnyitom és nincs torlódás. Van még egy hatalmas előnye, egy A3-as rajzlapot simán be lehet csúsztatni atkaszámlálás céljából. Ezt ennél egyszerűbben nem igazán tudod megoldani a fekvőben. A két kijáró között minél nagyobb távolság legyen. Főleg a kis szakasz kijáróját kell minél jobban eltolni a kaptár széle felé. Azért, hogy a keretszámmal tudj variálni. Ha 3 keretes anyapároztatónak, vagy anyásításra akarod használni, akkor a 3 (keret) * 3,5 cm (keretszélesség) + 1 cm (kezelési hézag) = 11,5 cm. Ha a kijáród ezen túl ér, akkor az elválasztott részre is rányílik. Persze ezt le lehet zárni egy szivacs darabbal is, de azért érdemes erre is gondolni.
-
Adamez2! Válaszoltam a méhészkedés fekvőkaptárban c-mű topikban. Üdv! P
-
Most visszaolvasva látom hogy született pár hozzászólás az OSB -ből való kaptárgyártás témájában. Mint OSB kaptárt régen használó,( tizen éve) néhány észrevételt írnék, mert nagy a bizonytalanság, és a téves vélelem vele kapcsolatban.
Az első "vád" hogy nehéz. Miért 20mm-es ből készítette akárki is, persze hogy nehéz. De nem nagyságrendekkel, mert az OSB-ből 1 köbdeciméter 0,7 kg, míg a légenszáradt vörösfenyő 0,62 kg, az erdeifenyö 0,52 kg, a lucfenyő 0,44 kg.
Én csak 10 mm-es OSB-ket készítek, használok. De nem csak ezért extra könnyű a kaptár. Teljesen más, saját konstrukció. Raktam már régebben fotót fel.
20-as OSB- ből nem látom értelmét kaptárt készíteni, mert annak árából már futja a fenyődeszkára is. Továbbá valóban így nehezebb lesz valamicskét.
Az én OSB kaptáraim, üres súlyát nem tudom, de erős termelő családdal lepergetve (teljesen tisztító pergetés után) Tehát akácon 37-40 Kg - ról indul a mérés.
-
Nagyon köszönöm a hozzászólásodat. Érdekel, hogyan véded meg a korhadástól? Szeget vagy csavarokat használsz? Hogy oldod meg az illesztéseket? A napfény okozta felforrósodástól hogyan véded meg?
-
Szivesen válaszolok a feltett kérdésekre, jó kérdések.
Szószoros értelemben korhadásról ennél az anyagnál nem beszélhetünk, én ilyet még nem tapasztaltam. Itt a gyakorlatban, erőteljes nedvesség hatására duzzadás jön létre. Természetesen ez az anyag ritkulásával jár. De nem esik széjjel mint a pozdorja. Legalábbis ezen körülmények között, eddig nem több mint tiz éve ilyet nem tapasztaltam.
A védelemét elsősorban, a túllógó tető biztosítja. Az éleket vízálló Pálma-fa ragasztóval zárom. A kaptársarkak mechanikus védelmét L alakra hajtott horganyzott lemez védi. A kaptár oldalait bútorkötéssel ( M6-os tönkanya , Bkny-fejű bútor vagy normál csavarral, fakötésű alátéttel.) A kaptár alja nútolással illeszkedik, természetesen ragasztás is minden ilesztési felületnél történik. Szegelést csak az összeállítás megkönyitése miatt használok, néhány 30-as szeggel , de ezek a bútorkötések becsavarozása után nem játszanak semmiféle szerepet. Festése simán csak az általában szokásos, több soros olajfestés. Az elsőnek használatba vett kaptárakat kb 12-13 éve, most kerültek újrafestésre "zebrás" festékkel.
A napfénytől kölönösebben nem kell védeni a kaptárakat, de természeteen igyekszem árnyékos, félárnyékos hellyeken tartani a méheket. Amely normál kaptárak esetén is ajánlott. De tűző napon is voltak már, gyakorlatilag még kezelni tudták a méhek.
A naposabb elhelyezésűeknél, nyáron a rostakeretet nikicellel takarom. De sokat ér ha fehérre festett tetőbádog is. Ezeket az utóbbi fogásokat normál kaptáraknál is alkalmazom, ha a szükség úgy hozza, kevésbé fognak fürtökben kint lógni a méhek.
Ezt a konstrukciót azért alkottam meg magamnak annak idején, mert gyorsan elkészíthető, és olcsó kaptárakra volt szükségem, mellesleg nincs az elkészítéséhaz szüség nagy ipari gépekre. A legkomolyabb gép amire szüség van egy nagy asztalú körfűrész. A többi, jobb minőségű barkács gépekkel megoldható. Készítetem néhágy gyártószerszámot is, ezek főleg fúrósablonok, és más apróbb speciőlis kis eszközök.
Nem igazán akarom propagálni, mert természetesen mint minden, mint a legtöbb dolog a méhészetben ez sem nélkülözi a kompromisszumokat.
De lényegében egy könnyű, olcsó, és gyorsan elkészíthető kaptárat sikerült létrehozni.
A hőszigetelési tényezője egyébként majd hajszálra egyezik az OSB-nek és a fenyőnek. Tehát csak azért rosszabb, mert fele vastagságú anyagot használok. De a megfigyelésem alapján, meglepően ez sem télen, sem a tavaszi fejlődésben különbséget nem mutat. Problémát nem okoz.
Amit nem annyira szeretek benne hogy az alja, nehezebben tisztítható, mert idővel elég rapcsossá válik. Tehát nem annyira sima felület, mint egy gyalult deszka.
-
Festéssel kapcsolatban szeretném kérni a véleményeteket. A minap olvastam, hogy a fekvő kaptár alját célszerű festetlenül hagyni, így a kaptárban képződött, és az aljdeszkára csurgott nedvesség könnyebben távozik. Azzal magyarázták, hogy az aljdeszka beszívja a nedvességet, amit alulról a szél kiszárít. Ha be van festve, akkor az lezárja a nedvesség útját és hamarabb elrothad a fa. Kinek mi a tapasztalata ezzel?
Egy másik festéssel kapcsolatos kérdésem is lenne. A vizes bázisú zománc festékekhez kapható alapozó, és a festéken ajánlják is a használatát. Mi ennek az alapozónak a szerepe? Biztosan szükség van rá?
-
Ugyan nem fekvővel dolgozunk hanem rakodóval de többféle felületkezeléssel láttunk már el aljdeszkát. Amit csak simán lefestettünk erősen megviselt az idő. Nekünk az vált be az aljdeszkánál legjobban hogy sűrű olajban erősen kisütöttük. Nem vagyunk profi asztalosok és a fához sem nagyon értünk de a különbség szembetűnő. Fentiekre alapozva nem tartom jó ötletnek a kaptáralj kezelésének elmulasztását, amikor még kezelve is az egyik legromlandóbb része a kaptárnak.
De ez csak az én véleményem.
-
Rostaszövetes alj kell, az bírja.
-
Így van, ezzel egyetértek.
-
A kaptár aljának a festése vagy nem festése, többnyire megosztja a méhészek véleményét. Én a nem festés mellett vagyok, illetve nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Soha nem tapasztalatam, hogy kivülről kezdődően korhadt volna.
De akkor miért lehet az, hogy sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak neki?
Valószínű hogy a rakodó kaptárak esetében, ha nem szellőzést biztosító magasabb álványon hellyezik el, hanem közvetlen, talajon, raklapon, betonozott felületen, akkor nagyon is eltudom képzelni hogy korhadásnak indul.
Nállam a fekvőkaptáraim csak a vándortanyára érkezés éjszakáján vannak a talajon, de csak reggelik amikor lábazzuk őket.
Szóval így nállam nincs jelentősége a festésének, esteleg egy vékony sorral. Egyébként a vastagon fényesre, simára festett kaptár alj még balaset veszélyes is, nagyon tud csúszni kifele az ember kezéből. Ezt megtapasztaltam fiatal rakodó kaptáras méhész ismerősömnél.
-
Az aljdeszka nekem is belülről rohad. A sült rácsos egyelőre sehol, bár a legidősebb is csak 7 vagy 8 éves.
-
Amire érdemesebb nagyobb figyelmet fordítani, az a sarokpánt. Ez a leghamarabb korhadó alkatrész, főleg a klasszikus vándorkaptárak esetén. Mert erre csorog le a sarkoknál, a tetőről a víz.
-
Robotur!
Nagyon tetszettek az eddigi szakmai hozzászólásaid, véleményem szerint sokat lehet belőlük tanulni.
Valóban a sarokpántok a kaptárak gyenge pontjai, különösen ha az esővíz is odacsorog.
Sok gyártó ezzel nem törődik, csak vegyék-vigyék a cuccot a méhészek, aztán ha elrohad vegyenek másikat.
A sarokoszlopok alá folyó víz a másik gyenge pont.
Ezt a két dolgot a sapkatetővel lehet némileg kiküszöbölni, és a tető aljába mart úgynevezett vízorral.
Emiatt nálam ez nem jelent gondot.
Sarokpántom még soha nem tört le, sarokoszlopot viszont így is szoktam cserélni.
A sapkatető másik nagy előnye a vándorlásnál érezhető.
Mivel a kaptárak nem érnek egymáshoz, nem roncsolódnak, ami pedig a legfontosabb, a levegő bejut az alsó sorok közé is.
Akinek már volt lefulladása tudja miről beszélek.
A bomba családokat (vándorlásnál eltájolhatnak) mindig a tetejére, a szélér tesszük.
A tető kialakítása nagyon fontos dolog.
Ezért bátorkodtam hozzászólni.
Nagyernyei Attila
-
Apitec kaptárt rendeltem igaz még nem érkezet meg ha be válik széplasan lecserélem .
-
Üdv. Valaki nem tudna nekem információval szolgálni a tolnai konténerbe való melegépítményű Nb 18 kaptár méreteiről, esetleg egy rajznak is örülnék. Vagy esetleg ha lenne valakinek Berettyóújfalu közelében (vagy messzebb is akár) és megmutatná...
Előre is köszönöm!
-
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy NB keretnél a 6 függőleges drótszál elég-e hullámosítva, vagy ragaszkodjak a 8- hoz?
Üdv:
Werberet
-
Werberet!
A 6 kevés.
Én 7-et használok, de talán a nyolc jobb.
Ha jó a fedelező-pörgető brigádod, akkor a 7-is megfelel.
Nagyernyei Attila
-
A 1/2NB-be elég a 6 szál, de az NB-be szerintem is kevés. Én is 7-el dolgozok, hullámosítva. Ennek az az előnye is meg van, hogy mindkét keretméretre használható, mert a 8szál fél keretbe túl sok. És nem kell állítgatni a fúrófejeket.
-
Megfelelő a hagyományos , 4 függőleges, és 4 vízszintes szál hullámosítás nélkül is , eddig nem volt gondom vele, az NB keretekben.
-
Robotur!
Igazad van,így a legjobb a huzalozása az Nb-nek,
így lesz a legmasszívabb a lép.
Viszont sokkal lassabb az elkészítése.
Mind a négy keretet kell fúrni.
Két db huzalt kell kötni.szegelni.
Az olvasztása kb 4x gyorsabb a csak függőleges drótozásúnak.
A 8-as tökéletes.
Csányi Antal
-
Sok keretnél a gyorsaság sokat számít. Vízszintesen újra fűzni, feszíteni stb. jóval több idő. Meg a keretfúrás is egyszerűbb, gyorsabb.
-
A furatok száma ugyananyi bárhová fúrom, ugyanúgy egy szál dróttal fűzzük végig, drót rögzítő szeget nem használunk.
Nincs akkora méhészetünk, hogy keretenkénti néhány másodperc spórolás jelentőséggel bírna.
-
Hello. Kaptárakat festek és a fekvő felső kijárójához valami nagy mintát(kör,négyzet,stb.) akarok a tájolás miatt. Az lenne a kérdésem,hogy ezt festhetem a kijáró alá is,vagy jobb ha felette van. Köszönöm előre is a válaszokat.
-
Festheted alá is.
-
Sziasztok!
Kicsit kétségbe estem ugyanis elkezdtem a 8as drotozású Nb kereteket hullámosítani de a drót nem hogy feszesebb lett hanem sokkal lazább.. biztos h én csinálok valamit rosszul csak akkor azt nem tudom mit.
Üdv:
Werberet
-
Vagy nagyon húzod, vagy a műanyag nyelű hullámosító a rossz. Nekem is volt ezzel gondom, nem mindegyik jó. A drótból lévő nyelű, a rugós az általában jó. Szerintem itt a baj.
-
Köszönöm. Igen kicsit kevesebb erővel kell dolgozni közben már sikerült egy kettőnél :)
-
werberet!
Nekem is ilyen gondom volt amikor egy olcsóbb változatot kipróbáltam.
Később jött egy kicsit drágább változat ami bevált. Olyat keress, minek van rugója és nem csak a műanyag rugalmassága nyitja szét az eszközt.
Véleményem szerint nagyon ráérsz a hullámosítással, inkább közvetlen beolvasztás előtt végezd!
Nb18
-
Sziasztok!
Adjatok már valami ötletet hogy lehet az ecsetelésnél gyorsabban festeni kaptárat!
Valami eszméletlenül szaporátlan. Akropentát használok, ez vízbázisú pala, lábazatfesték. Ezt vajon lehet fújni? Gazdaságtalanabb fújva mint ecsettel? Azért kérdezek ilyen alapnak tűnő dolgokat mert eddig sütöttünk, de ezentúl csak bundáskenyeret sütök.
-
Mi tedi hengerrel csinaljuk
-
Így van.
Henger, a nehezen hozzáférhető helyeken pedig ecset.
Nb18
-
Köszönöm a válaszokat. Festékszórót próbáltátok már? Pocsékol sokat?
-
Deszkára én Remmers-t mernék fújni. Vízbázisú, kenve legalább 2 réteget javasol a gyártó, fújva szerintem kell legalább 3. Természetesen nem mindegy a felület simasága, egyenetlensége sem. Mártva nagyon időtálló, de kaptárnál az nyilván nem kivitelezhető.
Üdv: Bicska
-
Probléma megoldva. Az akropenta fújható, 2 rétegben fújva tökéletesen takar. Gazdaságosabb fújni mint kenni, ráadásul marha gyors. Ma 24 kaptár 6 óra alatt, igaz nem egy nyugodt munkatempóval.
-
Jó lett volna látni, ahogyan fújod a kaptárakat :) Szél nem volt felétek?
-
Az itt fórumozók közül gyárt otthon valaki fából kaptárt?
Hab kaptárt esetleg?
-
fából OSB-ből igen..
Habkaptárhoz XPS való, és egy jó polisztirol vágó.. Még nem mertem nekiállni,mert tartok tőle, hogy a méhek szétrágják, be kell vonni valamivel, de a glettanyag ehhez durva.. Szerintem.
Bicska
-
Nem volt veszélyes szél, csak pont annyi amennyi kellett a gyorsabb száradáshoz. Majdcsak utól érem magam.
-
Sziasztok,
az olajfestékkel nekem is van tapasztalatom. Standolitot is lehet fújni, minimum 2-es porlasztó fej kell hozzá. A sötétebb színek vékonyabbak, a fehér és sárga elég darabos, olajfesték hígítóval lehet vékonyítani. Kb 8-10 %-os hígítás kell hozzá. A gyártó leírása alapján 5%, de ennek kb a duplája kell a világos színekhez. Duplán festve tökéletesen takar.
üdv, Zsolt
Offline, de: Boldog névnapot Zsolt!
Bicska
-
Gyönyörű rend, tip-top méhészet!
Jó ilyent látni.
Gratulálok hozzá!
Nagyernyei Attila
-
Köszönöm szépen, igyekszem. Bár, a gyakorlat még sehol sem tart, de sokat tanulok tőletek is.
üdv, Zsolt
-
Szerló !
Szépek a kaptáraid !
Milyen keretmérettel méhészkedsz ?
-
Szia Laja,
köszönöm szépen! Egységes 10-es hunor.
-
Szia Szerló !
Mik a tapasztalataid az egységes Hunorral kapcsolatban ? Régóta méhészkedsz ezzel a rendszerrel ?
Üdv. Laja
-
Nem tudom, hogy ebbe a topicba tartozik-e, de válaszolok igaz, röviden :) Tavaly nyáron vásároltam 10 családot, azóta. 2015-ben volt egy házhoz jött rajom, mostanáig fekvő nb18-ban voltak. Ahonnan vettem, ott viszont hunorral méhészkednek, ezért az az egy állt át hunorra. Még sajnos nincs elég tapasztalom, hogy nyilatkozni tudjak. Féltem tőle még tavaly, mivel fekvőt már láttam, de az idén rájöttem, hogy túlgondoltam a dolgot. Nálam az látszott, hogy a fekvőben lévő család az NB méreten 6 keretre szűkítve jobban fejlődik, mint a 10-es hunor korlátozás nélkül, de ez lehet, hogy az anya teljesítményétől is függ. A pakolászást meg kell szeretni-szokni, de ebbe is gyűjtenek szerencsére :D
Asszem' több tapasztalom nincs. még! De van, kevesebb drót kell a keretekbe mint az NB-nél :)
üdv, Szerlo - gondolom nem sokat tudtam segíteni, bocs. Azért majd igyekszem beszámolni róla, milyen egy kezdő szemszögéből a dolog!
.... apropó, itt kell megemlítenem, hogy köszönöm a távoktatási segítséget Bargernek!
Néhézséget a kaptárakba!
-
ÉRDEKLÓDNÉK HUNOR RAKODO 12 KERETES METEREI SEGITCSETEK KEZDÓ MÉHÉSZ !!!!
-
Üdvözletem Mindenkinek !
A Trilak Trikolor Vízbázisú Kerítéslazúr festékről van-e valakinek tapasztalata ?
Kaptárak festésére szeretném kipróbálni olajfesték helyett.
Elsősorban környezetvédelmi okokból, de azért az árkülönbség sem mellékes.
-
Szia. Nekem az akropenta bejött, igaz nekem még csak tavasz óta vannak ilyennel kent kaptáraim. De ismerettségi körben van idősebb is.
-
QUQURIQ !!!
Az Akropentáról a következőket kell tudni!
Ez egy beton, pala és lábazati festék több színben. (13 szín)
magyar termék, Materiál Vegyipari Szövetkezet. Bp. Ócsai út 10. Te. 06/1 286 0363
Akrilát-sztirol vizes diszperziós bázisú, fény- és lúgálló festék, jó lég és páraáteresztő képességű.
Semmi előkezelést (terpentin, terpenol, lenolaj kence) nem igényel, sőtt tilos!
Első rétegben minimális víz hozzáadása kell (max 10 %). Délelőtt festettem, ebéd után jöhetett a második réteg. Estig megszárad.
Tökéletesen takar két soron.
2 réteg 0.2 - 0,4 l/m2 festék
Az egyik méhész kolléga 20 éve festette le a garázs ajtaját, most is makulátlan. A kaptárjait is ezzel festette, azok is szépek!
Én 5 éve használom, a legnagyobb megelégedéssel!
Egy hibája ugyan van, fagyérzékeny! Tárolása csak + hőfokon!!!
Festés +10 C feletti tárgyhőmérsékletnél lehetséges.
Csomagolása: 1,6 - 4 literes és 18 kg kapható.
Egészségre nem ártalmas!
Én a gyárban veszem, a legnagyobb kiszerelés a leg olcsóbb.
Festékboltokban a 4l ára, kb. 5000 Ft (szín függő)
Egy hónapja az eresz ajamat is ezzel festettem le!
Talán ennyi i9nfó!
Kiskakas
-
Kamikaze,Kiskakas !
Köszönöm a segítséget.
-
Az aljakra a talpakat ki hova rakja? Amiket vettem ott a szélére rakták, ezeket a vándorlásnál nehéz volt megfogni. Ezért az általam készítetteknél már beljebb akarom tenni.
-
Sziasztok!
nata!
A talpakat a hosszú oldallal párhuzamosan helyezd el 50-60 mm-re a kaptár szélétől.
Nb18
-
Higiénikus aljdeszkánál mennyi az optimális távolság a fenékdeszka és a taposórács között?
Nb18
-
Tudomásom szerint 3 cm, én 3,5-4 centire csináltam. A fenék egy kivehető 2 centis hungarocell.
-
Haladjunk sorjában. Általában higiénikus aljdeszkánál nincsen olyan hogy fenékdeszka, hanem van a taposórács, alatta a tepsi, és az alatt a nagy semmi. Nem minden esetben van ez így, mert van ahol van fenékdeszka, mert az adja az egész merevségét és nem az oldalélek.
Mennyi az optimális távolság? Amennyit hagysz. Most majd záporozni fognak a válaszok miszerint legalább 25 meg 30 mm kell, mert felugrál az atka. :) Nem kell. Nálam 15 mm van és működik. Minek ugrálna fel a kábult atka, amikor a tálca peremén majd az oldalélen szépen kényelmesen is vissza tud mászni (ha visszatud)? Akkor is ha 1 centi távolságot tartasz meg akkor is ha 10 centit.
Én szívem szerint a keretek alja és a taposórács között sem hagynék 7-8 mm-nél többet, ezzel csak az a probléma, hogy a füstölések alkalmával nagyobb eséllyel fújnám pofon esetleg az anyát is, amit nem szeretnék, ezért van az 1,5-2 centi. De az a 2 centi már pont elég arra hogy ott ne tudjanak a méhek felmászni, így csak körben, az oldalakon keresztül tudnak közlekedni ami nekem nem tetszik.
Nálam úgy néz ki fentről lefele hogy keret alja, 15mm szünet, taposórács, 15mm szünet, tepsi, 8mm szünet és az aljdeszka 18-as OSB-ből, ami rendesen le van kezelve főleg az éleknél, így nem rohad, nem esik szét.
-
A kaptárfiókok napraforgó olajban való kifőzése van-e bármilyen negatív hatással a méhcsaládok életére?
Például arra gondolok, hogy a kifőzött belső fa felületet be tudják-e vonni propolisz réteggel
olyan mennyiségben és minőségben, mint a kezeletlen fa felületet ?
-
A használt étolajban kifőzött fiókokat is elfogadják a méhek? Próbálta már valaki?
-
Zümi !!!
Én, csak használt étolajba főzöm a kaptáraimat !!! A használt olaj nem kerül pénzbe !! :D
-
Nem persze max egy kis mézbe! Ezért is kérdeztem. Köszi :)
-
P
-
Nem lesz lángosszagú a kaptár vagy a méz nem szívja magába azt a szagot?
-
Jó kérdés! Erre én is kíváncsi vagyok. Kovászos méz :P
-
P
-
Sziasztok,
Mi a neve a képeken látható fűrész-maró szerkezeteknek ?
A másodikon egy fűrészlap van ami a tengelyre merőlegesen "kacsázik" és nútot vág.
Hol lehet ilyet kapni ?
Esetleg az angol nevét valaki meg tudná mondani, esetleg ali-s link ?
Köszi
-
Angolul dado blade
https://www.google.hu/search?q=dado+blade&rlz=1C1KMZB_enHU517HU517&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjU7q7Lu4fZAhXSJ-wKHU5_CukQ_AUICigB&biw=1680&bih=919
-
Köszönöm, de már fel is adtam....
50e Ft az agy + 12e Ft a tárcsa nálunk.
Usából rendelve már 15e-ból is kijönne az első képen lévő.
Hát nem tudom lehet, hogy egy marókés olcsóbb lenne.. ?!
-
QUQURIQ !!!
Akit érdekel, hogy honnan, hová, milyen utakon jutottunk el kaptárainkkal a történelem során, olvasgathat, elmélkedhet, vajon a centiknek ekkora jelentősége lenne?
Tudom, hogy sokakat megzavarhatok,hogy vajon melyik is a legjobb, váltsak, vagy maradjak annál a kaptárnál, amiben méhészkedek akár jól, vagy akár rosszul?
Vannak akik egy életen keresztül rosszul méhészkednek, mert az apjától így tanulta...
Jó olvasgatást!
Ma már nem vitatkozunk arról, hogy kas legyen-e ez vagy kaptár. A kas fölött eljárt az idő. Bármilyen nagy előnye is olcsósága, annyi a hátránya, hogy a kasos méhészetet berendezni, vagy arra akár az állomány egy részével is áttérni, senkinek sem ajánlható. A kas használatának ott van még létjogosultsága, ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van, itt is csak akkor, ha a méhész nem méztermelésre, hanem méheladásra rendezkedik be.
Aszerint, hogy a kaptár hol nyílik, tehát a lépeket melyik irányból lehet kivenni, hátsó és felső kezelésű kaptárt különböztetünk meg. Mindkettő lehet álló és fekvő, alakja és mézkamrájának helyzete szerint. Némelyik kaptárt több irányból is lehet kezelni.
Lépek elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk hideg és meleg építményű kaptárt. Meleg építményű kaptárnál a lépek lapjukkal helyezkednek el a kijáró nyílás felé, még a hideg építményűnél élével. A keretes kaptárt egyes vélemények szerint már a rómaiak és az egyiptomiak is ismerték. Az újkorban a legelső keretes kaptárt egy ismeretlen szerző az 1600-as években publikálta. Hires keretes kaptár volt Huber svájci vak méhész könyvszerűen lapozható kaptára. A keretes kaptár használhatóvá tételéhez az áttörést az un.méhjárat helyes megállapítása hozta el. A méhjárat az a 7-15 mm közötti hézag melyet a méhek közlekedés céljából a keretek és a kaptár fala között meghagynak, a keretet viaszépítménnyel vagy propolisszal nem ragasztják oda.
A kaptár feltalálásának útja:
- Kövesdy Szarka Sándor keretes kaptára 1843-ból Magyarországról
- Langstroth lelkész kaptára az USA-ból 1852-ben (a világ legelterjedtebb kaptára)
- Dzierzon sziléziai esperes-plébános léces később keretes hátul-kezelős kaptára az 1850-es évekből. A XIX. század végén még előfordult hogy idősebb méhészek a kaptárt "dzierzonnak" nevezték.
Állókaptár
Az állókaptár keretei egymás felett kettő vagy több sorban helyezkednek el. A lépek elhelyezkedése szerint lehetnek hídégépítményű és melegépitményű hátul kezelős kaptárak. A lépre nyíló hátul kezelős kaptárak az 1850-1940 közötti időszakban voltak elterjedve, a méhesházas állóméhészkedés korában. Néhány típus:
- Berlepsch kaptár Németország
- Országos egyleti 3 soros kaptár keretméret: 24x18,5 cm
- Országos egyleti 4 soros kaptár keretméret: 24x18,5 vagy egész-keret a fészekben: 24x37 cm
- Kisboconádi 3 soros kaptár, 1903 a kis-országos kaptár keretének megnövelésével keletkezett, 32x28,6 cm
Hídégépítményű hátul kezelős kaptárak, azaz lapozókaptárak. Kezeléskor a hátsó ajtó és ablak eltávolítása után a keretek hídégépítmény szerint helyezkednek el. Egy lép kivétele után a többi a könyv lapjai szerint lapozható. Bonyolult szerkezetük miatt nem terjedtek el. Ebben a kategóriában a Pohánka féle lapozó, az Alberti féle lapozó és a szlovén lapozókaptár érdemel említést.
Rakodókaptár
A rakodó kaptár, egymásra helyezhető fiókokból áll, mely rendszerint fajtájának megfelelő 8-9-10-11-12 lépet (keretet) tartalmaz. A kaptár méretét tetszés szerint lehet változtatni, aszerint, hogy mennyi fiókot helyezünk egymásra. Ha gyenge a család, vagy téli időszak van, akkor csak egy vagy két fiókot foglalnak a méhek, még nyáron, hordási időszakban sokszor négy - öt fiókot is szükséges egymásra helyezni.
A keret mérete szerint 4 csoportot különböztetünk meg:
1.) alacsony lépes egyenlő keretes rakodókaptárak. A langstroth (44,8x23,2) a Zander (42x22) a fél-NB (42x18)tartozik ebbe a csoportba. Fészeknek 1-2-3 fiókot, méztérnek további 1-2-3 fiókot igényel a család erőssége szerint.
2.) közepes lépes egyenlő keretes rakodókaptárak. Ebben a csoportban magasabb keretet alkalmaznak a fészekben és a méztérben.Közép-Európában elterjedt típus. 2 esetleg 3 10-12 keretes fiókkal dolgozik.Hunor rakodó(42x27) Közép-boconádi rakodó(42x29) Egységes(42x32,5) Mogor rakodó(42,8x25)
3.) különbözőlépes rakodókaptárak. A csoport kaptárai eltérő kerettel dolgoznak a fészekben és a méztérben.Ebbe a csoportba tartozik a Dadant-Blatt kaptár(43,5x30 a fészekben 43,5x15 a méztérben)a Dadant kaptár(47x30 és 47x15) a Balogh Bálint féle kaptár (36,5x36,5 és 36,5x19) az NB rakodó (42x36 és 42x17,5)
4.) magas lépes rakodókaptárak. Ritka, mert a mézkamra nehéz, a kaptár nem bővül szakaszosan, elvétve használnak így NB rakodót és Ignácz keretekkel felszerelt rakodót.
Közös valamennyi rakodókaptárban a különálló aljdeszka, a menekülőtér és a tető. Szállításra a kaptárelemeket össze kell csatolni, erre a legelterjedtebb a gurtnis-feszítős csatoló.
Felső kezelésű fekvőkaptárak
A fekvőkaptár egy fekvő láda formájú méhlakás. A rakodókaptárakkal ellentétben nem szedhető szét alkatrészeire. Megjelenését a méhlegelők jobb kihasználását jelentő vándorlás megjelenése és a rakodókaptárak kiforratlan összekapcsolása okozta. 1913-ban mutatta be id. Boczonádi Szabó Imre 24 db 42x36cm-es kerettel felszerelt fekvőkaptárát. A korábbi kis űrtartalmú kaptárakkal elért mézhozamok a többszörösére emelkedtek. Az NB fekvő lehetővé tette a korai akácfőhordás teljes kihasználását, illetve az aratás után hónapokig virágzó tisztesfű kihasználását. Boczonádi hatására az OMME 1918-ban próbálta bemutatni a Hungária kaptárat, mely 4 db kis-országos keret méretével egyenlő nagy-kerettel dolgozott. Az 1930-as években Boczonádi nagykeretének hatására még nagyobb keretek jelentek meg (Konkoly féle, Kelecsényi féle, Debreceni). Ignácz Sándor alkotott egy 32 keretes 2 családos fekvőkaptárt 50x32-es keretekkel. Az 1930-as években jelent meg az NB fekvő 17-18-19 keretes változata a fészekmézkamrás kaptár. Az 1950-es években a faanyag hiánya miatt Dr.Vicze Ernő tervezte meg a legkisebb NB-t a 15 keretes NB fekvőt (kínai gyantás ládák anyagából)
Magyarországon az 1940-es évekig a hátul kezelős kaptárak voltak leginkább elterjedve, majd az 50-es évektől a központi gyártás hatására az NB fekvőkaptárak. Az 1970-es években jelent meg a 4 fiókos alacsony keretes rakodókaptár, a fél-NB, melynek terjedése azóta is tart. Az 1990-es évek végétől terjed Magyarországon a Dadant-Blatt és Langstroth kaptár.
Meg kell még említeni ami manapság terjedőben van a "magyarosított Dadant-Blatt" 42x30
Általában a Hunorosok térnek át rá, a megváltozott méhlegelő miatt.
Ebben a változatban a gépesítés miatt a már meglévő 1/2 NB keretek vannak a méztéri fiókban. A fészek itt is lehet 10 és 11 keretes. A 11 keretes változat fészke egy kicsit nagyobb mint a 12 keretes Hunor lépfelülete.
Mi is a különbség? a Hunor (27 cm lépmélység) és a Magyarosított Dadant-Blatt (30 cm lépmélység) között?
Azon a 3 cm igen sok múlik tavasszal!
Ez a 3 cm a lepény vastagsága, ami a későn kikelt fiasítás helyén nem lévő mézet pótolja.
Ennek hiánya a méhcsalád életébe kerülhet.
Arról nem is beszélve, hogy a jól feletetett család fiasítási terjedelme is jóval nagyobb.
Sajnos abból kell kiindulni, hogy manapság több méhegyedre van a méhésznek szüksége, a szántóföldi mérgezések miatt. Így a család őszre gyorsabban tud regenerálódni, újból megközelíteni az ideális betelelő egyedszámot. Aztán jöhet tavasszal a repce és mindent tönkretehet.
Kiskakas
-
Üdv.Uraim!
Noha egyetlen kaptárt sem gyártottunk,ahogy a rovat címe adja,ez az írás mindenképp elismerést érdemel.
Minden irónia nélkül,gratulálok!
-
Aranydiplomás méhész kolléga műhelye.
-
Szintén zenész.
-
Legalább minden kéznél van, nem kell keresgetni semmit. ;D ;D ;D
-
P
-
A rend csak a kisemberek mániája, a zseni átlát a káoszon.
Én kisember vagyok.
-
Sziasztok!
Mi a véleményetek a 3,5 * 3,5 mm-lyukbőségű expandált lemez megfelelő-e keretfedőnek, taposórácsnak?
Sokkal masszívabbnak tűnik a hagyományos rostaszövetnél.
Köszi a válaszokat!
Nb18
-
Két éve vannak kaptáraim expandált lemezes keretfedővel. Etetésnél sokkal óvatosabban kell beönteni a szirupot, mert nehezebben folyik át rajta, mint a rostaszöveten. Így tovább tart az etetés (persze csak annak, aki ilyen módon etet). Más hátrányát eddig nem tapasztaltam.
-
Az etetést máshogy csinálom, arra lennék kíváncsi, hogy esetleg nem szorul-e be a fejük a rácsba. Általában a rostaszövet 3,2 * 3,2 mm lyukbőségű, ez egy kicsit nagyobb.
-
NB18
Nyugodtan használd!
-
Sokkal jobb mint a szövet és az etetésnél semmi gond vele, a lyukak mérete nem gátolja az átfolyást! (tálcás etetőnél)
Darabolása sokkal egyszerűbb, mint a szöveté. Viszont, láttam a rácsba beszorult fejű méheket. Nem számottevően!
-
Köszönöm a válaszokat!
Nb18
-
A 3.2 mm rostaszövet koránt sem olyan stabil, mint a 2.8-as. Kicsit elmozdul használat közben,még ki is férnek rajta a méhek. Ha sűrű festékkel átfestjük sokat javulhat! Stabilabb és szűkebb.
-
Fülemüle!
Pontosan ez miatt gondoltam, hogy megpróbálom a terpesztett lemezt.
-
Persze próbáld meg, de arra gondolok ha valaki megvett egy tekercset / valószínű kelet ázsiai anyagból/, valahogy érdemlegesen használja fel.
-
Ebben igazad van!
Elárulok egy titkot: nekem is van egy fél tekercs 3,2*3,2-es. ;)
De pssszt!! ;)
-
Valaki próbálta már a lennt említett lemezt taposórácsnak?
-
Sziasztok!
De jó, hogy feljött ez a kérdés. Nekem is hagyományos rostaszövet keretfedőim vannak. Tavaly néhány kaptárnál a szálak elcsúsztak, és simán kifértek a méhek vándorláskor. Iszonyat volt, kaptunk rendesen. Aztán átkentem sűrű festékkel én is, de az nagyon tökölős. Nem tudtam eldönteni, hogy a 3,5-ös lyukú terpesztett lemez nem túl nagy-e. De ezek szerint nem férnek át rajta. Kipróbálom.
-
Szervusztok!
Használ valaki közületek Virág féle kaptárt?
Minőség érdekelne. Ár érték arány.
Üdv: csaba
-
A marketingjük az nagyon jó. 2 ismerősöm, aki használja a kaptárjukat az nincs megelégedve. Annyit nem érnek azok a kaptárak, azon az áron már polisztirolt veszel...
-
Vagy műanyag kaptárat, ami még tartósabb is!
-
Köszönöm!
-
Lali!
A paraffinos kisütés miatt nem észlelek befülledési problémát.
5 év múlva újra kezelni kell a fiókokat, de elég gyors ez a technológia. Én még ezt az időt nem értem el, mástól hallottam, aki követi ezt a gyakorlatot. Festeni nem lehet ezután a fát, nem is szükséges, viszont a méretét is kiválóan tartja.
-
Laliméhészet !
Külső kezelésre csak akkor alkalmazd a paraffint ha nem kívánod olajfestékkel kezelni. Olajkezelés után már nem szívja magába a fa az olajfestéket, vagyis nem képes magába szívni mert telítődött a fa pórusa olajjal. Ha meg is tapad az sem az igazi már. Belső kezelésnél nem tapasztalható befülledés. Mivel magam már mind ezt megtapasztaltam új kaptár kezelésénél, ezért úgy gondoltam megosztom. Érdekes jelenség mert az olajfestékbe viszont keverhető a paraffinolaj. Van aki arra esküszik, van ki másra. Festéküzletekbe is beszerezhető a paraffinolaj.
-
Molesz milyen "edényben" főzöd a fiókokat? Esetleg képet ha tudnál csatolni :-)
-
Zümi!
Edénybe csak ételt és pálinkát főzök. :) Viccet félretéve kaptárt hagyományos módon ( festékszóróval, ecsettel) kezelem, mivel nem rakodó kaptárral méhészkedem hanem többségében NB-18 (hig.) fekvővel.
-
Én tepsiben főzöm. 560X220X100. Anyaga 1mm vastag vaslemez. Két végén fogantyúval ellátva. A Méhész újság 2017.decemberi számában van egy jó cikk a kaptárfiókok kifőzésével kapcsolatban.
Üdv. V.Lali
-
Egyedi elgondolású kaptárt készítek, és azon dilemmázok, hogy mekkora legyen az NB keret alja és a rosta szövet közötti távolság ?
Van aki azt mondja minél kisebb, hogy a méhek fel tudjanak mászni, a méhész biblia 2-2.5-3 cm-t ír.
Ez egy higialjas NB kaptár lenne és szeretnék belekombinálni egy virágporszedőt is az aljára, na ez némiképpen felborítja az egyszerűséget.
Az aljdeszka és a rostafiók az megvan, de hogyan oldjam meg, hogy ugyanezen helyre ha pl. kiveszem a rostafiókot akkor oda menjenek be a méhek, de közben a kaptár bejárata a rostaszövet felett nyílik kb. 8 mm-rel.
Van valakinek ötlete ? vagy esetleg valaki csinált már hasonlót ?
Köszönöm.
-
Élelmes Túlélő!
Készíts a kijáróra kasztható homlok virágpor szedőt.
Minek keresed magadnak a bajt azzal, hogy túlbonyolítod.
A méhész bibliának meg hihetsz, mert az atka valójában egy pók.
Ezt a 2-2,5 cm-t azért javasolják, mert ekkorát képes ugrani az atka.
Anno még benne voltam abban a bizottságban akik arról döntöttünk, hogy kik gyárthatnak higiénikus aljdeszkát, és sok típust ezért kellett átalakíttatni.
Üdv:
Nagyernyei Attila
-
Köszönöm válaszod.
Amikor Örösi Úr írta a méhész bibliát akkor szerintem az atkák ázsiában még azon gondolkoztak, hogy felmásszanak-e a méhekre vagy sem. Így nem hiszem, hogy a varroa miatt írta a 2-3 cm-t.
De ha ezek tényleg ekkorát tudnak ugrani akkor mindenképpen jó lehet a magas kaptáralj.
(Szerencsémre a mai napi here irtásom eredménye nagyon kellemes elégedettséggel töltött el, egyetlen egy atkát sem véltem felfedezni 2 villányi herefiasításon, pedig nagyítóval körbenéztem őket.)
-
Megint egy újabb ötlet jutott eszembe.
Mi lenne ha nem egy hosszú kijáró nyílás lenne a kaptáron, hanem 3 db rövidebb egymás mellett.
Így a szűkítés abból állna, hogy 1 vagy 2 kijárót betömök vagy kinyitok.
Ez mennyire lenne jó vagy rossz a méhek szempontjából ?
A többit most nem vizsgáljuk.. (elkészítés, kialakítás, szűkítés, stb. munkafolyamatok. és a miért-et sem)
-
Nekem van néhány kaptáram ami így készült, plusz fentre is egy kicsi, amibe pont passzol a pipa, így hűvösebb időben is kicsit könyebb dolguk van (nb18, azaz MTZ) :). Mostmár lent inkább egy nyílás, de 3 fele osztott ajtó. Hordásban minden nyitva.
-
Ilyet készítek mint a csatolmányban látszik. Amúgy is eléggé egyedire sikerül.... már csak a mérete miatt is mert NB26-os lesz, mert 1 méteres tábláim voltak és sajnáltam levágni belőle azt a 15 cm-t, meg aztán álló kaptárak lesznek úgyis.
Ez a felső - alsó kijáró, hát nekem ez a felső kijáró nem jön be...
Télen szép időben besüt a nap, a méhek kijönnek aztán ledermednek és leesnek, macerás takarítani, az alja berohad, stb...
A 3 felé osztott kijáró meg automatizálás miatt érdekelne.
-
A felsőkijáró nekem 2 alkalommal van nyitva.
1. Ha pipát rakok be
2. Akácon, mert akkor úgy is minden nyitva van.
Télen sosincs nyitva, a kaptáraljakat ők takarítják. A 3 felé osztott röpnyílás természetesen alsó.
-
Sziasztok! Kezdő méhészként kérdezném, hogy kaptàrtető kialakítàs kapcsàn valaki hasznàlt-e màr bitumenes zsindelyt, horganyzott lemez helyett?
-
Pistee7-nek a válaszom.
Álló méhészkedésre jó lehet, vándorlásra viszont alkalmatlan.
Nehéz, és nem igen olcsóbb a horganyzott lemeznél.
Ha rakodó kaptárra kell, arra egyelőre megfelel a nyomdaipari ofszet lemez is.
Fekvőnél a bádog jöhet számításba.
Az éleket vissza kell hajtani, és nem árt a szögfejeket is lecinezni.
Így nehezebben köt ki a MÉH telepen.
Nagyernyei Attila
-
Köszönöm a segítséget! Fekvőre lesz egyébként.
-
sziasztok
bocsánat hogy nem a legjobb topikba írok de nem találtam jobbat
csak hobbiból foglalkozok méhekkel, csinálgattam nekik lakást (pl.bambuszból..biztos ismeritek, bug, insect hotel és társaik)
na mármost az erkélyemen van a falban négy nagyobb tipli, nincs bennük semmi
ezekbe ment bele valamilyen poszméh fajta(fekete és narancssárga a segge)
majd pár nap múlva láttam, hogy le vannak zárva gondolom sárral vagy ilyesmi
kérdésem:
ilyenkor petét rak bele?
ha igen..mennyi idő alatt fejlődnek ki a méhek?
választ köcce