Tisztelt Méhészek!
Az atkairtásról szeretnék néhány gondolatot ejteni.
Akác után, a következő pergetés előtt, érdemes valamilyen atkagyérítést végezni.
Én most a legnépszerűbbről, az amitrázos füstölésről írok.
Sokan sokszor kitárgyalták, de az ismétlés nem árt.
Tehát kezelésnél a gázálarc kötelező.
Ezt vegyétek komolyan,mert az egészség nem játék! A sima porszűrő, vagy papír maszk nem jó.
Úgynevezett félálarc kell, aktív szűrőbetéttel. Minden munkavédelmi boltban alap cucc.
Az atkairtó szer keverési aránya a másik fontos tényező. A Furetto elven működő készülékekbe, 1 liter finomított petróleumhoz kell 50 ml taktikot keverni.
Attila!
Van jobb. Az oxálsav. Csak azt még nem próbáltad.
QUQURIQ!
Szép napot Mindenkinek!
Bükk!
Oly kedves a rossz indulatú sugárzás amit árasztasz felém!
Csak azért nem javasoltam a "bio" szublimálós gyógynövény kivonatokat, mert ha nem vetted volna észre, az éjszakai hőmérséklet 10 C alá esik. ezeknek a szereknek van egy optimális hőmérséklete, ahol intenzíven tudnak párologni. Te használjad csak nagy előszeretettel.
Olyan szépen leírtad az amitráz folyamatait!
Igen mindez igaz ahogy írtad!
De jelenleg ez az a szer ami a leghatékonyabb az atka ellen, akár tetszik, akár nem!
A dózis sem mindegy!
Vannak akik megemelt dózissal, mártott lapokkal védekeznek. Vannak akik bent hagyják hónapokig!
Igen, azt el kell ismernem, hogy az amitráznál jelenleg nincsen jobb, ami sajnos vegyszer!
Bios ismerősök is használják.
Nos, ezt jobb nem ecsetelgetni a neten.
Ja, egyébként szeretem a jó bort, és szeretem a jó vizet is!
Azért kérlek, hogy írjad meg az éves atkairtási stratégiádat, mert ha jó, és vegyszermentes, követlek mint Krisztust a hívei!
Üdv. Kiskakas!
Bükk!
Tudod mi a hatóanyaga az apivárnak?
Napraforgóig, belefér egy sorozat aki még nem kezdte el.
Három naponta ködölés.
Nyárvégén Apivar.
Igen. Apivarral 1000 mg. Tóth Péter-féle papírlaposnál heti 30 mg, mondjuk egy ciklusban 100 mg körül. Az Antivaros füstöléssel 20 mg/füstölés, Furettósnál van aki 6 mg-mal csinálja. Utóbbiakat kiszorozva a füstölések számával, ami mondjuk legyen 15, akkor 300 és 120 mg egy ciklusban. Ezek most nem halálpontos számok, emlékezetből van, ha nem lenne valamelyik helyes, akkor javítsátok ki (Az Apivar biztos, az Antivar biztos, a Tóth Péter -féle, és a Furettós nem biztos). Igazából azt nem tudom, hogy szerinted melyik a jobb ? A magasabb vagy az alacsonyabb dózisú szerhasználat ?
Azért zongorázni lehet a különbséget az Apivarral és a füstöléssel bevitt
hatóanyag mennyiség között
A papírlapra itatott hordozó léputcába való lógatása véleményem szerint kíméletesebb, és a hatékonysága hasonló,bár az is tiltott. Az ára viszont töredéke a gyáriénak, emiatt nem várható,hogy használata visszaszorul.
Mit írjak akkor a méhegészségügyi kiskönyvembe, ha nem vettem "bótit"?
Azt szoktam anno ajánlani, hogy írjatok biológiai védekezést.
Here lépet törtem folyamatosan.
Ebbe nem lehet belekötni a jogszabálynak megfelel. (A hatékonysága nem tökéletes, erre a módszerre az állomány atkamentesítését ne bízzátok,de gyérítésnek használható.)
Nagyernyei Attila
Sziasztok!
A 44-es hozzászólásomban kifejtettem a házi patikákban készített atkairtókról a véleményem.
Ezt most is fenntartom. A Zöld fórumon "néhány zöld fülű" pancsikál, és érdeklődik a papírcsíkra itatott amitráz hatásáról.
Legjobban az tetszik amikor "nedvesen" ajánlják rakodó kaptárak fiókjai közé.
Papírcsík készítésnél is használom (az álarcot), mert hihetetlen büdös az amitráz.
http://www.azurvegyszer.hu/kapcsolat.html (http://www.azurvegyszer.hu/kapcsolat.html)
Ne állítsatok fel új szemlélteket, hogy fiasítás mentesen van az igazi atkairtás.Engedd meg, hogy leírjam az érveimet. Azt írtam, hogy fiasmentes időben végzett háromszori kezelés lenne az ideális. Miért ? Ha azt vesszük, hogy egy röpkörzetben van 1000 család, egyenként ezer atkával, akkor az egy millió atka indulásképpen. Ha 99 százalékát egy kezeléssel elpusztítjuk, akkor lesz utána 10 ezer atka, a következő kezeléssel megint 1 % marad, tehát 100 atka, a harmadik kezelésnél marad 1 százalék tehát egy röpkörzetben egy atka. Ha a kezelés csak 90 %-os hatékonyságú, akkor 100 000, majd 10 000, majd 1000 atka marad. Ez utóbbi azt jelenti, hogy minden családban marad egy. Statisztikailag. Ezzel szemben fiasításos időben, ha 90 százalékos eredménnyel kezelünk, akkor hozzá kell számítani a maradék szaporulatát. Ezt most vegyük kettőnek (valójában csak 1,6 körül van ez a szám). Akkor 200 ezerből pusztítunk el 180 ezret, tehát második kezelés után lesz még 20 000, a negyven ezerből 90 százalék, marad 4000 atka. Családonként négy. Ez még el is fogadható lenne, de szoktad azt mérni, hogy az első tizenkét nap atkahullása hogyan viszonyul a második tizenkét nap atkahullásához ? 90 százalékos hatékonyság esetén az arány 900 aránylik a 180-hoz. Vagyis akkor 90 százalék a hatékonyság, ha a második 12 napban az ötöde atka hullik le az első 12 naphoz viszonyítva. Akkor mennyi a hatékonyság, és mennyi marad, ha ugyanannyi hullik le a két tizenkét napos ciklus során ?
Geddekas!A helyedben nagyon szégyellném magam. Nem akarom kívánni neked azt a szenvedést, amit a lábtörés nekem okozott, mert lehet, hogy ki se bírnád, pedig megérdemelnéd. Csak egy bárki látott tünettel jelzem az egészségügyi problémát, hogy átlagember egy lábtörés után három hónappal simán használja a törött lábát, míg én hat hónap múlva is csak két mankóval és nagyon fájdalmasan tudtam közlekedni. Ha ott voltál a küldöttgyűlésen, akkor láthattad.
A topic címe atkairtás, de ésszerűen. Az ésszerűség mellé azért tedd hozzá, hogy az az ésszerű, amikor évente nem feleződik meg a családlétszámunk. Amíg ez megtörténik (lábtörés miatt nem szokott), addig az ésszerűséggel lehet a gond. Nekem erről ez a véleményem.
90 százalékos hatékonyság esetén az arány 900 aránylik a 180-hoz.
Ha lecsökken a fiasítás, nagy pusztítás lesz...Mivel védekezel? Mert én azonnal kezelnék egy másik szerrel.
Elbújnak az atkák a fiasításba.Kb 60-40% a benti - kinti atkák aránya. Ha nem lennének 5-10 napig dolgozókon, akkor felesleges lenne most védekezni ellenük, csak télen lehetne. Próbálj mást, én fluvalináttal locsoltam, hát az vallatta az atkát rendesen.
Most locsoltál ? Kontrollként használtad az amitrázzal szemben ?Elbújnak az atkák a fiasításba.Kb 60-40% a benti - kinti atkák aránya. Ha nem lennének 5-10 napig dolgozókon, akkor felesleges lenne most védekezni ellenük, csak télen lehetne. Próbálj mást, én fluvalináttal locsoltam, hát az vallatta az atkát rendesen.
Sokkal nagyobb jelentőséget kellene adni a méhészkedés során a természetes alapanyagú szereknek,illóolaj tartalmú készítményeknek,hiszen hazánkban is beszerezhetők csak szélesebb körű tájékoztatást kellene adni róluk,és ismertetni a méhészek körében.
különböző fórumokon, ott a moderátorok nem vállalják fel magukat ilyen szinten. ::)
atya!
Egy moderátortól az átlag méhész azért vár valamit szakmailag. :)
Nézz utána hány éves információkat idéztél fel.
Szerintem nem korrekt a recept. Az amitráz a fészek közvetlen közelében ilyen papiros hordozón kap annyi vízpárát, hogy három nap alatt elveszíti a hatásosságát. Tehát három naponként kellene cserélni.
A papírlapokra olajos oldatban kerül (a natúr Taktic is olajszerű), ezért a vízpára nem fér a közelébe.Ez nem igaz.
. Felbontottam 10 családnál heresejteket, de 1 db atkával találkoztam kb 100 sejtből. Azért nem vagyok nyugodt.
Az atka kártétele szemmel látható, deformált szárny, és csökött potroh.Az azért tök jó, hogy atka rengeteg, kár meg semmi..
Ilyent nem tapasztaltam sem a saját, sem a panaszos méhészetekben.
Nem sok here volt augusztus közepétől a méhcsaládokban, de az a pár is mászkált.
Teljesen egészségesnek tűnő, fiatal méhekről van szó.
Idegességed jogos. De nem feltétlenül a 2 km miatt, hanem a Biowar miatt. Ugyanis arról is van rossz tapasztalat. Alapvetően valamennyi tartós hordozóról van rossz tapasztalat (ez nem azt jelenti, hogy sehol sem működik,van ahol még a papírlap is jó). De ezt csak akkor tudod eldönteni, ha egy másik szerrel leellenőrzöd a hatásosságot. Azért mondom, hogy másik szer, mert ha lefüstölöd, és azt tapasztalod, hogy arra több atka potyog, mint előtte, az nem azt jelenti, hogy a füst nem hagyja meg esetleg az atkák felét. Tehát most nagyon fontos, hogy legyen képed arról melyik szer viszi le a legtöbb atkát. Akkor, amikor még van fias, a kelés ezt nagyon eltorzíthatja. Ezért szükséges a keresztellenőrzés. Egyidőben megnézed az atkahullást A-val és B-vel különböző családoknál, néhány nap múlva pedig fordítva. Azért kell néhány nap, mert pl. az oxálsav elhúzódóbb módon hat, mint a Perizin, ezért célszerű kivárni azt az időt, amikor oxálsav (BVHC-re éppúgy érvényes) után már nincs lényeges eltérés két nap atkahullása között.
Egy kicsit ideges lettem, mert 2 km-re van tőlem a telephelye. Nem tudni mennyi ideje van ilyen állapotban a két család. Én BIOWAR-t tettem be atka ellen.
Attila!
Te 3,6 ml Mitaccal kezelsz ? Egy decivel hány családot ?
Tehát ne altasd el se a saját se más méhész éberségét azzal, hogy ha nem pusztulnak az anyák, akkor nincs szó túladagolásról.Odaírtam, ha a dolgozók elhullása elkerüli a figyelmét a méhésznek. Pont arról írok, a méhegészségügy helyzetében is, hogy alapvetően más az amitráz túladagolás következménye az egyes alkalmazási módok között. Papírlapos túladagolásnál jellemző az anyaveszteség, talán azért, mert később jelentkeznek a tünetek, mint Furettózásnál. Tulajdonképpen csak az tűnik fel. Amit Te írsz, annak nagyon jól látható tünetei vannak. Viszont nincs kizárva az, hogy sokszor ismételt, látható mérgezési tüneteket nem okozó túladagolás esetén néhány hét múlva anyaveszteség lép fel.
.....
Most mi a frász ez egyáltalán füstölő vagy ködölő?
Nyomjatok egyet üresben a levegőbe. Ha felfelé száll füstölő, ha lefelé szál ködölő.
Kit érdekel? Nyírja az atkát és ez a lényeg. ;D
Először sima petróval próbáljátok, ne tegyetek bele Mitac-ot mert veszélyes a belégzése.
Nagyernyei Attila
Valójában felesleges ezt ragozni, pontosan úgy mérhető meg a befújások alkalmával felhasznált mennyiség, ha a tartályban lévő vegyszer mennyiségének csak nagyjából a 2/3-át használjuk el. -Így biztosan mindig a folyadékba merül a pumpa-. Az elhasznált vegyszer mennyiségét pedig elosztjuk a befújások számával.
...........vettem egy Furettót. ..............szerintem az én Furettóm kb. 2 ml-t adagol.
Bogaras!
Milyen szerrel védekezel?
Ésszerűen lehet atka irtásról beszélni,de a gyakorlat válaszol!
Levelemre még mindig nincs válasz.Ezt én borítékoltam!!
Uraim nem kéne elgondolkozni azon, hogy a méhek csupán maximum százas nagyságrendben képesek atkát össze szedni, a többi saját termés?Teljesen igazad van!
Vivaldi!
Ne tedd rá a házad, mert az utcára kerülhetsz.
Precízen, pontosan keverte össze a készítményt.
Azért fogalmazok így, mert minden olvasónk tudja már, hogy a keményebb, tiltott szerről van szó.
Aki betartotta a keverési arányt, semmi gondja.
Teljesen legyél nyugodt, hogy a hideg miatt volt!
Ettől durvább esetet is leírtam már itt. Pont ma találkoztam este a Szüreti Fesztiválon az érintett méhésszel.
Neki 45 méhcsaládja veszett oda, mert este füstölt, másnap reggel fagy lett.
Egyébként ha ebben kételkedsz, próbáld ki egy családon, és még a házad is megmarad.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Választ az OMME-ból még mindig nem kaptam kérdéseimre. Hogyan tovább?
Egyébként írtam az OMME elnökének erről a dologról, amit irido is észrevett.
Ha nem válaszol, nyílt levélben ide felteszem a Méhészklubra.
Vivaldi!
Az én méhesemtől kb 100 méteres távolságra van egy öreg méhész kb 50 családdal. Ő is azt csinálja, hogy az utolsó kaptárnyitásnál belógat közéjük egy amitrázos papírcsíkot és bennt hagyja egész télen. Többször kérdeztem tőle, hogy biztos jó az úgy! Mindig az a válasz, hogy eddig még nem volt gond..... Lehet, hogy mostmár lesz?
Nb18
Szia Ata67!
Köszönöm a gyors választ. Ezek szerint a locsolás nem terheli annyira a méheket mint a szublimálásos bejuttatás?
friss hír: :o
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1859&Itemid=45
Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettantizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése.A helyesírási hibádat ebben az idézetben engedelmeddel én javítottam ki, ha zavar akkor szólj. Nagyon érdekelne az érvrendszered ezen kijelentés kapcsán. Hatóanyag leadás üteme , mértéke, összehasonlítva más tartós hordozókhoz, mint Apistan, Apivar, Check Mite+, illetőleg más kezelési módokhoz viszonyítva, úgymint pl. Klartán locsolás, Furetto stb. Látszik, hogy a témában rendkívül elmélyült ismeretekkel rendelkezel, ezért nem fogunk megharagudni, ha netán sok oldalt kitevő értekezést írsz. Javaslom, hogy azt csatolmányként illeszd be, nehogy másokat zavarjon.
Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettantizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése.Mi köze van ennek a méhészek magatartásához? Abban, ha tényleg úgy lenne, akkor tökéletesen igazad lehetne. Csakhogy Te a Gubicza profot pocskondiáztak, pedig tudtommal a papírlapot ő kezdte alkalmazni. Pont azért, hogy ne maradhasson benn semmi, rágják szét a méhek. Ezerszer jobb megoldás, mint a műanyag hordozó. Az más kérdés, hogy az étolajos, Takticos lapot nem rágják úgy szét, mint a Mitacost. Az is igaz, hogy még így sem képes akkora hatóanyag szintet biztosítani, mint ami kívánatos lenne. Azért gondoltam, hogy Te birtokában vagy azoknak a deszorpciós adatoknak, mely a dolog megítélését lehetővé teszi. Ha már annyira magabiztosan, a bölcsek kövét magadénak tudva nyilatkozgatsz. Aztán amikor elő kellene állni a farbával, akkor még egy értelmes logikai láncolatot sem vagy képes előadni !
Az ügyet szolgáló, jogos kritikákkal én mindig is egyet fogok érteni. Az áskálódással nem. Szerintem egyetlen józan gondolkodású ember sem. Az idézett mondatoddal egyetértek.
Szerintem a Méhészklubon többet foglalkozunk a kérdéssel mint akinek ez lenne a feladata.
. Az is tévhit, hogy az atkák szétrágják a rajzlapcsíkokat, mert ezek felét bizony tavasszal kellett kiszedni......... valamint ahol a méhek az amitráz mellett megkapták a rendes kétszeri perizines kezelést.Szerintem is tévhit.
.......................
.Nem hallottam még olyat, hogy az atkák szétrágták volna a rajzlapcsíkokat....
.......................
Azt sem mesélték , hogy a Perizint kétszer használták volna.
Hogy a tévhitek mennyire penetráns módon tudnak az emberek agyába férkőzni, az elképesztő. Áruljátok már el, ki volt aki ezt marhaságot kitalálta, és mire alapozta? Mert sem a kémiához, sem a biológiához nem ért.
patkányméregből talán egyszeri használat is elég lesz.
Ha mégis megbocsájtható lenne eme bűnöm, kérnék irgalmat szegény fejemnek, ha nem, szomorúan kell tudomásul vennem, hogy megbocsájthatatlan bűnt követtem el a szakmai tájékoztatás olyan fontos fórumán, mint a Klub. Kérlek, -ha lehetséges- ítélj elnézően, cserében felajánlom, hogy a jövőben tartózkodok az iróniától!
Ha valakit érdekelne, miért kérek elnézést, felteszem a hatóanyagok szerkezeti képletét, hogy könnyebb legyen átlátni, miért is kérek ilyen sűrűn bocsánatot:
NB18!
Nálam a 10 vizsgált családból van még 3 család, ahol 90-130 atkahullást számoltam a füstölés másnapján. (Ez a 2. füst, az előző 5 napja volt.) A többi családnál 0-30 között van a potyogás. Úgy vélem, ahol ilyen alacsony az atkahullás, ott már elég a zárókezelés... Jól gondolom?
Azért mondod, hogy nem alkalmas a következő napok időjárása a ködölésre, mert hajnalban 5-8 fokot írnak?
Ha napközben 15-20 fok van, akkor sem szabad füstölni a hajnali hideg miatt? (Kora este szoktam füstölni.)
Üdv: Ata
Attila!
Az utóbbi Mitacos kezeléseket egy kicsit azért húztam el egymástól, mert félek a tavaszi Nosemától, amit az Amitráz elő idézhet!
Üdv!
Érdekes...
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Kertész koromban több olyan esettel is találkoztam,amikor ugyanaz a hatóanyag egyik gyártó készítményébe nem hatott (mert nem volt benne) a másikéba viszont igen.
Az OMME-nak már a panaszok miatt régen be kellett vna vizsgáltatni,mert mi egyénileg hiába vizsgáltatjuk senki nem veszi figyelembe az eredményt.
A Tak-tik-ból kimaradt a hatóanyag (vagy egy része). A Póker-be (vényköteles szer) meg szerintem nem véletlenül került bele a fipronil...
Lehet idén valakik drasztikusan csökkenteni akarják a magyar méhállományt...
Érdekes...Én ugyanazt a TacTicot használtam augusztusban papírcsíkon, mint szeptember végén füstölőben.
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Az OMME szakember-gárdája a szakmai szabályokat félretéve, illetve azokat méhész szempontból magyarázva ajánlotta egykor a Taktic használatát, amikor semmilyen törzskönyvezett amitráz hatóanyagú készítmény nem állt a méhészek rendelkezésére............... méhek gyógykezelésére kizárólag állatorvosi vényre lehetett beszerezni, és csak állatorvosi felügyelet mellett lehetett azt használni is, amíg nem volt engedélyezett és hatásos hatóanyag az atka ellen......
Hogy érthetőbb legyen, Cserényi Péter szakmai alelnök és Tóth Péter OMME IB tag, régebben vezető szaktanácsadó, most szaktanácsadó és a monitorig rendszer fő hajakendje javasolt és javasol rendszeresen a méhészeknek egy olyan módszert, ami nem engedélyezett, sőt nyilvánvalóan rezisztencia fokozó. Ne ennyit a két úr szakmai igényességéről és az OMME vezérkarnak a szakszerűségben betöltött szerepéről.Így van. Mindenért ők a felelősek. Agyon verni őket./Nem a sok buta méhtartó aki benntartja a csíkot tavaszig./
Gyerekek!
Ne húzzuk rá Cserényi Péterre és Tóth Péterre a vizes lepedőt!
Éveken keresztül fillérekért védekeztünk az atkák ellen Taktikkal!
Akkor miért nem írt senki, hogy ez így nem jó?
Most már, TILOS!!! Amitrázzal védekezni!
Most csak Oxálsav jöhet számításba:
Kiskakas!
Cserényi és Tóth felelőssége:
1.
Hosszú évekig tartó Neonikotinoid kampányukat csak a múlt évben lehetett letörni. Tóth Péter még idén tavasszal a Növényvédelmi Bizottságon a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek legnagyobb megrökönyödésére
is érvelt a neonikek mellett.
2.
Állandóan reklámozzák a tartós hordozók alkalmazását az atkairtásban, pedig tartós hordozók a méhész kezébe nem valók, ahogy a gyereknek se adunk ön vagy közveszélyes eszközt a kezébe. Sajnos a méhészek gyereknek minősülnek ebben a vonatkozásban. Soha senki nem tartja be a rezisztencia elleni védelem szabályait. SŐT! Én még nem hallottam, hogy a szakoktatók - közöttük Tóth és Cserényi urak - felhívták volna a figyelmet arra, milyen módon gerjeszti a méhész a rezisztenciát és arról se beszélnek, hogy kellene védekezni a rezisztencia kialakulása ellen. Sőt az OMME monitoringban mindig ott szerepel az ajánlott módszerek között.
Vivaldi!
Ezt azért te se gondolod komolyan. Remélem ezt csupán költői munkásságod részének tekinted?
Litterae valóban kritizálta az amitráz használatot. Már nem emlékszem pontosan a végső konklúzióra, de a Cserényi dr arra a jogszabályra hivatkozott, amikor az állatorvos saját felelősségére receptre felírhatta az adott állatfajra nem engedélyezett szer használatát. Litterae akkoriban ezt vitatta, de nem emlékszem mivel érvelt.
Az viszont figyelemre méltó, hogy az érvelésben folyamatosan hangoztatott: "rendelkezésre állnak törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények" kitétellel szemben Litterae most azt írta, hogy -ha csak rövid időre is", de nem állt rendelkezésre megfelelő készítmény az atka elleni védekezésre.
.......
Valójában a Cserényi rosszul értelmezte a jogszabályt. Amitráz tartalmú készítmény akkor valóban nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel egy rövid ideig, de ettől függetlenül voltak a forgalomban hatékony atkairtó készítmények, Perizin stb., hadd ne soroljam. ......
Geddekas!
Az rendben van, hogy a tartós hordozókat a saját érdekünkben el kell felejtenünk. Ezt azonban akkor sem lehet az említett urak rovására írni, mert a gyári lapoknál a gyakoribb csere miatt kisebb a rezisztencia kialakulásának kockázata. Tehát alapvetően a gyári készítmények betiltatásával kellene kampányolni, s csak azután a papírlapos megoldás ellen. Ha a gyári készítmények forgalomban maradnak, attól még nekünk nem lesz jobb, ha senki nem használ papírlapot, csak a támogatott gyári tartós hordozókat tartja benn a kaptárban hónapokig.
adamez: A fél óra kevés. Másnap szokás számolni, hogy mennyi jött le.
Attila!
A perizinnel való kezelés után, néhány tíz esetleg száz méh elvesztése, természetesnek mondható.
Létezik hogy az oxálsavgőz ilyen elhúzódva dolgozik? Tapasztalt már valaki ilyet? Ez termézsetes atkahullásnak kicsit erős lenne.
Lehet, hogy nem illeszkedik a mostani divatos használati utasításokba, de felhívom a figyelmeteket, hogy 10-15 C fok alatt nem jó semmilyen gyógyszerrel kezelni a méheket. Az amitráz, a kumafosz, a taufluvalinát, szerves savak, stb mind-mind nagyon megterhelik a méhek anyagcseréjét. Éppen ezért nem javaslom senkinek se, hogy olyan időpontban kezelje a méheket atkaölőszerekkel, amikor azok nem tudnak utána kirepülni kitisztulni.
A méheknek nincs májuk, ők csak akkor tudnak a mérgektől megszabadulni, ha repülhetnek, ha az izommozgással és az intenzív légvétellel fel tudják gyorsítani az anyagcseréjüket. Direkt nem írok hőfokot, mert tavaszi napsütésben már 10-12 C fokban is kirepülnek, de most a borongós csepergős őszi időben talán még 15 C foknál se.
Ne csodálkozzatok, ha bármelyik szertől, akár oxálsavtól, akár más szertől elhullást tapasztaltok, ha nem jól választjátok meg a kezelés időpontját vagyis nem alkalmazkodtok az időjárási viszonyokhoz és nem keresitek azt az időszakot, amikor a méhek méregteleníteni tudnak.
Az oxálsavat közvetlen testkontaktuson keresztül adják tovább. Minél szorosabb a fürt, annál jobban és gyorsabban terjed el az oxálsav a családban. Ezért jobb -5C-nál kezelni, mint +5c-nál.. Szorosan ülő méhek esetében egy kezelés eredményessége 95% feletti. A "nyári fürt" esetében az eredmény jóval 50% alatti is lehet, még akkor is, ha nincs fiasítás, és az atkák csak a felnőtt méheken találhatók. A méhek ez esetben nincsenek elég közel egymáshoz. Ezért a csepegtető módszer csak telelőfürtnél javasolt. Fagy esetén a fürt egyszeri megnyitása nem okoz károkat.
Én azt olvastam, hogy a szublimálást háromnaponként kell ismételni és át kell fedni a 12 napos bábciklust, tehát legalább négyszeri ismétlést jelent. Ha a négyszeri munkaidőt összeadod, akkor látod meg, hogy a csurgatáshoz képest több vagy kevesebb a munkaidő és a költség.Én azt gondolom (lehet, hogy nincs igazam), hogy fias jelenlétében az a tény, hogy 15 napon keresztül hullik az atka, az nem azt jelenti, hogy ott utána olyan kevés atka marad, ami elegendő lenne egy átteleléshez. Láttam Nanetti táblázatát arról, hogy a hatékonyság kb. ennyi idő után eléri a 95 százalékot. Azonban én azt gondolom, hogy ez az adat nem vonatkoztatható arra, amikor fias van, ez csak a fiasmentes állapotra lehet igaz. Pontosan azért, amiért amitráz esetében a tartós hordozókkal is gond van: nem alakul ki hatékony koncentráció a kelés miatt. Nyilván, olyan szer esetében amelyikre valamelyest kialakult tolerancia, ott ez fokozottabb mértékben igaz.
Nem is írtam ilyent! Azt írtam, hogy az elégséges koncentráció hiányzik, tehát az atka életben marad. Egyébként a fenti állítást az amitrázra is írták már. Nem bizonyult igaznak. Akármikor bekövetkezhet olyan mutáció, aztán szelekció, hogy a savnak ellenálló tapadókorong jön létre. Ha az evolúció során képes volt a DNS kifejlődni, akkor ehhez képest az előbbinek milliárdszor nagyobb esélye van. A kérdés az, hogy mikor következik be? Lehet, hogy egy milliárd év múlva. De az is lehet, hogy van olyan mechanizmus az élő világban, amelyik ezt az alkalmazkodási időt a töredékére szorítja vissza. Különben egy élőlény sem bírna ki, egy akár csak több éves kihalási időt. Hiszen a kihalást követő másodpercben már nem létezik. Az elmúlt évmiliárdok során azok az élőlények maradtak fenn, melyek nagyon gyorsan tudtak alkalmazkodni a körülményekhez. Melyek nem tudtak alkalmazkodni, azok kihaltak. Az atka nem halt ki.
Oxálsav esetében hozzászokás lehetetlen az emberi módon belátható időtávon belül.
Te pedig azt értsd meg, hogy kőbaltával régebb óta lehet az anyós koponyáját bezúzni, mint a vőm uram nagybaltájával. Ez utóbbihoz ugyanis szükség volt az ipar létrejöttére, míg a kőbaltához a kő adott volt. A hangyasav régebb óta létezik, mint az amitráz. Baktériumok tudomásom szerint bontani is tudják. Tehát a tolerancia kialakulásához azért nem kell annyi idő, mert bejáratott utak vannak a lebontásához, míg az amitráz egy teljesen új vegyület. Azt azonban megvallom, nem tudom pontosan megmondani, hogy az oxálsav direkt fejti ki a hatását, vagy hangyasavvá alakulva. Valahol ezt olvastam, de nem tudom hol. Amennyiben direkt, akkor nyilvánvalóan a toleranciának tényleg nincs belátható időn belül esélye. Az oxálsavas csorgatás elnyújtott hatását viszont én el tudom képzelni úgy is, hogy a hangyasavvá alakulás történik elhúzódó módon. Ha a dolog úgy van, ahogy Te gondolod (nincs vele szemben ellenvetésem, csak hiányos tudásom), akkor egy kicsit sántít más csorgatásos kezelések lehullási görbéjével összehasonlítva. Illetve ellentmond annak az eredeti problémának, hogy fias jelenlétében a szublimáció vagy a csorgatás a hatékonyabb megoldás. Hiszen a tapadás miatt az oxálsav szétkenődése a kelő méheken akadályozott. Tehát ekkor csak azokon a méheken fejti ki a hatását, amelyekre eredetileg is került (sarkítva a dolgot). Tényleg nem a kekeckedés vezet, egyszerűen szeretnék alapos ismeretekre szert tenni, mert minden fegyverre szükségünk van. Azon érdemes pl. elgondolkodni, ha hangyasavként fejti ki a hatását, akkor minél többször alkalmazzuk, annál inkább szelektálunk ki olyan baktériumtörzseket (ha ilyenek valóban élnek a kaptárban), melyek ezt elbontani képesek. De lehet, hogy az oxálsav tényleg direkt módon hat. Ekkor emiatt nem kell aggódnunk. Azt ugyanis én sem gondolom, hogy oxálsav bontó baktériumok léteznének. Ha valaki olvas róla, ossza meg velünk!
Szerinted hány évmilliós szelekciónak kell még eltelnie, hogy egy anyós koponyája kibírja a vőm uram nagybaltás támadását? Értsd meg, hogy olyan dolgot feszegetsz, ami a valóságban belátható időn belül be nem következő esemény.
QUQURIQ!!!Teljesen egyetértek Veled! Annyit tennék hozzá, hogy először mindig magunkban kell keresni a hibát. Legtöbbször itt meg is lehet állni. Ami a konkrét példát illeti : Nem jó politika a visszafertőződésre fogni a dolgot, mert magunkat csapjuk be vele. Nekem volt egy családom, amelyiknél az elmúlt két éven át egyetlen atkát sem sikerült lehozni, semmilyen kezeléssel. Idén leesett 25 db (összesen). Volt olyan családom is, amelyiknél ennek a százszorosa. Saját magamtól kapta el az atkát ez a mentes családom, nem mástól. Tavaly nem folytattam azt a gyakorlatot, hogy addig kezelek, amíg minden ellenőrzött családnál teljesen leáll az atkahullás. Ezért is lett annyi atkám idén. Mondjuk más dolgok is járultak hozzá, de mindig a végeredmény a lényeg.
Sokan megállnak, a kezeléssel amikor már csak kevés atka hullik.
Sajnos ez rossz politika. Ezekből lesznek az „atka donor” családok. Tavasszal innen osztódik szét az állományunkban az atka.
Tudod Laci az a baj, hogy nem érted a problémám lényegét, ez teljesen világosan kitűnik a hozzászólásaidból. Azt ajánlottad, hogy fias jelenlétében is a csorgatás a javasolható, annak gazdaságosabb munkaidő ráfordítása miatt. Ezen gondolkodtam el, és jutottam arra a következtetésre, hogy itt valami nem stimmel. Te magad linkelted be az előadásod anyagát, melyben volt egy táblázat, ahol a csorgatás hatékonyságát leolvasva a kezelés utáni 2.-3.napon, kb 40 % a csorgatás hatékonysága. Abban az esetben, ha az oxálsav hatásmechanizmusa egy direkt hatás, mely az alacsony pH következménye, akkor az könnyen belátható, hogy a fias sejtben már nem érvényesül, mert ott nincs a bejuttatott oldatból szinte semmi, hiszen az a méhek szőrtakaróján van. Ennélfogva nem várható az, hogy az atka a sejtben elpusztul. Kivéve akkor, ha nem direkt a hatás, hanem a hangyasav anyagcserére hat. Nem akarok nagyon belemenni ebbe, de az érdekes, hogy csak azok a savak használatosak atka ellen, melyek pl . a piroszőlősavon keresztül hangyasavvá át tudnak alakulni, mint pl. a tejsav, Az oxálsav hangyasav átalakulásban nem vagyok biztos. Az csak hab a tortán, hogy az amitráz bomlástermékében is ott van egy hangyasav származék (dimetil formamid). De lehet, hogy ennek semmi köze a hatásmechanizmushoz. Tehát ha a hatás nem direkt, hanem a hangyasav anyagcserén keresztül zajlik, akkor a fedett fiasban elpusztulhat az atka. Milyen érdekes, hogy ez ugye egy közismert tény, de annak tulajdonítják, hogy a hangyasav áthatol a sejtfedélen, pedig az sincs kizárva, hogy a korábban felvett hangyasav az anyagcsere folyamatokon keresztül ennyi késleltetéssel fejti ki a hatását. Ha ez így van, akkor van annak veszélye, hogy a hangyasav bakteriális bontás áldozata lesz, tehát akár hatástalanná is válhat. Én csak azt nem értem, hogy Te miért védesz egymással szöges ellentétben álló dolgot ? Ha a hatás direkt, akkor miért azt javaslod, hogy csorgatásos módon kezeljen a méhész fiasításos időben ? Hiszen így az atkapopulációt még csökkenteni sem tudod, mert kevesebbet tudsz csak elpusztítani, mint amennyi a szaporodással pótlódik .Na ezért ragadtam tollat. Te terelted másfelé a dolgokat.
Ha mégis helyreállna Magyarországon a tudományos kutatás feltétele, akkor se az a téma kerülne az első helyre, hogy hány kg baktériumtömeg lenne képes lebontani a varroa atka védelmében 1 ml 3,6 %-os oxálsavoldat, hogy Iridó két unatkozó nassolása között kiötlött elméleti felvetésére (általa is elfogadható) elfogadható pontosságú választ kapjon.
Totális atkairtásra képes az oxálsav fiasításos időszakban is csurgatásos technológiával is.Igen pontosan ez olvasható le a Te saját magad által használt grafikonról is. Az első két napban a Perizin dupla annyi atkát hoz le, mint az oxálsav. Ebből következik, hogy amikor megszűnik a hatása,mert az atka bemegy a fiasba , akkor feljavul a hatásfoka. Akkor egyáltalán minek adni? Biztosan a delejezés miatt. Ez a Csujadoktor egy csudadoktor.
A tapasztalat az, hogy nemcsak tisztán amitrázos, hanem tisztán oxálsavas is hatékonyan lehet védekezni az atka ellen, viszont tisztán perizines atkairtást nem szokás javasolni. Vajon miért?Azért mert más a neve: Check Mite plus. Ugyanazon gyár ugyanazon hatóanyagával.
Eddigi méhészkedésem utolsó amitrázos furettós kezelése 2010-ben volt és pont ilyen időben csak épp októberben. Reggel éppencsak meghaladta a hőmérséklet a 12 C fokot és délután 15-17 C fok lett. Gyönyörű napos idő volt reggeltől estig és még köd se lassította a felmelegedést. Délelőtti furettózás után a méhek kiköltöztek a kaptárokból és nagy része csak másnap ment vissza. Minden méhcsaládom legyengült, kb a népesség 30 %-át elveszítettem és tavasszal küszködtem a nozémával. Emiatt mondtam le az amitráz használatáról és azóta csak oxálsavval védekezek.
Ez a rosszul végrehajtott Perizinezés eredménye. Nálam még soha nem volt tapasztalható Perizin után 1-2 db méhnél több elhullás. Ezek is csak télen a leázottak voltak. Szóval a gond a csorgatással van, azt nem szabad csinálni, csak cseppenként csepegtetni. Igaz, hogy így tízszer annyi időbe telik.
volt olyan ahol kb. 10 napig potyogott. Második fújás után (feltételezem már nincs fias sehol) 3 napig potyogott, ahogy néztem utána semmi vagy szinte semmi.Én az áttelelő atkák számát úgy szoktam megállapítani, hogy januárban gyakran nézem a lehullott atkát (természetes hullás). Ugyanis úgy tapasztaltam, hogy az öreg atkák akkor pusztulnak el, amikor legalább egy generáció utódjuk lesz. Ezek lehet, hogy már a sejtben elpusztultak, csak a méh kikelésekor esnek le. Vagyis az atka élethosszát az határozza meg, hogy mikor tud petét rakni. Hosszú tél esetén később, rövid tél esetén hamarabb. Származhat ez a potyogásod az ilyen öreg atkák természetes halálából is akár. Az vele a gond, hogy legalább annyi fiatal atka is van ebben az esetben a családban, mint amennyi abban az időszakban esett le, amikor már nincs hatása a kezelésnek. Ettől függetlenül az oxálsav valóban tovább hathat, mint más szerek. Erre elég sok megfigyelést lehetett olvasni, igaz inkább a csorgatásnál. Ez vitathatatlan előnye az oxálsavnak, más kérdés a méhekre gyakorolt negatív hatása. Talán a szublimáció egy elfogadható kompromisszum.
A spray formációt nem tudom pontosan mit jelent, de mindenképpen gyorsabb hatású, mint a csorgatás (drip).
De nem pusztulnak el azok az atkák, amelyek a frissen kelő méhekkel a kezelés után 8-10 nappal később jönnek ki, mert akkor már nincs elegendő szerkoncentráció egyszeri kezelés után. Ha a hangyasav anyagcsere folyamatán keresztül hatna netán az oxálsav is, akkor lehet más a forgatókönyv is.Nem hullana le az atka 14-15. napon, ha az oxálsav már a 8-9. napon is hatástalan mennyiségben lenne jelen. Márpedig az atkaszámlálás úgy történt, hogy három naponként kihúztuk a vazelines megfigyelő lapot, összeszámoltuk az atkát, letisztítottuk a lapot és újravazelinezve visszatettük a méhcsalád alá. Tehát a lapon mindíg csak a három nap alatt lehullott atkák voltak.
Nem hullana le az atka 14-15. napon, ha az oxálsav már a 8-9. napon is hatástalan mennyiségben lenne jelen..Lehet, hogy prejudikálok, de az én véleményem az, hogy ha ez valóban így lenne, akkor már rengeteg olyan méhészet lenne, amelyik mentes az atkától. Bele kell gondolni , ha fiasmentes időben valaki egy 95 % hatékonyságú szerrel kezel egyszer( pl amitrázzal füstöl), akkor egy 100 családos méhészetben családonként ezer atkával, az eredeti 100 ezer atkából marad 5 ezer. Még egyszer lekezeli, marad 250, még egyszer, akkor 12, még egyszer, akkor már 0,6 az egész méhészetben. Tehát négy kezeléssel olyan szintre lehet levinni az atkát, ahol az előfordulási valószínűség nem éri el az egyet egyetlen családnál se. 12-nél még lehet 12 családnál egy-egy atka. Akkor egy olyan szer, mely 15 napon át teljes hatékonysággal működik, annál nem lenne szabad élő atkának maradnia. Ez a dolog egyik része. A másik, hogy az említett grafikon szerint ugyanezen hatóanyag másik formája a spray (nem tudom, hogy ugyanazzal a vivőanyaggal-e, mint a csorgatás) lényegesen gyorsabban hat. Akkor mi a garancia arra, hogy egy csorgatás során minden méhre elegendő szermennyiség jut még két hét múlva is ? Hiszen ebben az esetben a használati mód késlelteti vagy gyorsítja ugyanannak a szernek a hatását, tehát ez nem a hatóanyag tulajdonsága. Tehát én azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a hatás ideje hosszabbodik meg. Akkor pedig ha a szernek folyamatosan érintkeznie kell az atkával, akkor ha az megszakad, akkor a hatás is megszakad a fiasba bújással.
Kamikaze!
Ha még látok a módszerben fantáziát -ami valószínű- jövő nyáron 3 naponta sok alkalommal (6-8) egy családot megfújok vele.
Talán ismered az eredeti cikket is, melyben ezt leírták ?
Az oldat permetszerű kijuttatását jelenti kézi permetezővel, vagy sima spriccelővel.
Doktor úr idén a profiknál elmondta:az első javasolt atkairtási technológiaSzia Anti!
része volt a szeptemberi villázás,utána füst.
Kérdeztem miért nem népszerűsíti,miért nem írták le monitoring
által javasolt technológiák között,a válasz az volt,most mondtam el b... meg.
Aki Mavrikkal védekezik, jól rázza fel a gyógyszert mert a sűrűsége miatt le is ülepedhet.
Saját kísérletem és a nemzetközi tapasztalatok alapján állítom, hogy túlzó azoknak aggodalma, ellenérzése, akik oxálsav és cukor együttes használatát ellenzik.
A méznek, virágpornak, propolisznak, a méhek testanyagának és méhek lépjeinek szerves kémiai elemzése azt mutatja, hogy a méhek emésztőrendszerén minden keresztülmegy, amivel találkoznak életük során.
A kaptár anyagától a méhlegelő növényeinek váladékán(nektár, mézharmat, propolisz, pollen) keresztül, az itatóhelyek anyagáig minden átmegy a méhecskén, az is amit szeretnénk és az is amit nem szeretnénk.
Tehát a méhek sokezer olyan vegyülettel találkoznak, amit nem szeretünk vagy amit nem szeretnénk, de nagyon összetett mechanizmussal védekeznek a környezetből érkező káros hatások ellen. A lép anyaga nyeli el a legtöbb káros anyagot. A mézgyomor nemcsak a víz és a nektár szállításában valamint a méz érlelésében, hanem a készülő méz tisztításában is szerepet játszik. Az emésztőrendszer többi része is be van rendezkedve a káros hatások kivédésére.
A méhek környezetének természetes része a répacukor és az oxálsav is. Minden méz tartalmazza a répacukor két alkotó elemét a szőlőcukrot és a gyümölcscukrot, de tartalmaz egy csekély mennyiségű oxálsavat is.
Az oxálsav vizes oldata pH-1, tehát olyan erősen savas, mint az emberi gyomorsav.
A répacukor pH-ja 7 lenne, ha analitikai tisztaságú lenne, de ez sima gyári termék. A gyártás folyamatába vannak erősen lúgos szakaszok, de maga a kristályosítás is lúgos közegben történik.
A bolti kristálycukorból készült vizes oldat a felhasznált víz jellemzőitől függően általában pH 8-8.5 körül van.
Ha cukoroldathoz az előírt mennyiségű oxálsav dihidrátot hozzátesszük, akkor oldatunk pH 1 körüli savas értéket mutatja
Vajon mi áll közelebb a méhecske adottságaihoz, a pH 8.5-ös cukorszirup vagy a pH 1 körüli oxálsavas cukorszirup?
A méhek által gyűjtött nektárok pH értéke változó, de a legtöbb nektár édes savanykás, tehát savas. Mégpedig a hazai nektárok pH-ja 3-4 közötti.
Hasonlóan a hazai mézeink is magas savtartalommal bírnak. Még a lúgosnak tekintett repceméz is pH 4.2 - 4,5 körüli értéket mutat.
A méhek az álcák etetésére méhpempőt választanak ki. A méhpempő még a méznél is savasabb, pH 2.3 - 2.5 körül van.
(A varroa atka vidáman elviseli a méhpempő savasságát, hiszen amikor a sejtbe bebújik, pár napig hanyatt fekve a pempő felszínén úszik ő is, ahogy a méhecske álcája is.)
Mi az én tapasztalatom?
Végeztem kísérletet, ahol cukor nélkül és kétféle cukor koncentrációval készült oxálsavas oldattal kezeltem 15-15 méhcsaládot.
Méréseink szerint az oxálsav atkairtó hatása rövidebb ideig tart, ha nem használok cukrot.
A cukros oxálsavas oldat hatástartama egyértelműen jó, hiszen a kaptárfenéken még a 15. napon is több atkahulla volt a kezelt családoknál, mint a kontroll családoknál.
A kifejlett méhek elhullását nem tapasztaltam.
Mi a szakirodalom tapasztalata?
Az én méréseimmel megegyező eredményeket olvastam. Az oxálsav hatástartamát növeli, ha nem tisztán oxálsavas vizet csurgatunk a méhekre, hanem oxálsavas cukorszirupot.
Mi az oka annak, hogy az oxálsavas cukoroldat hatékonyabb?
Egyszerű. Az oxálsavas oldatból az oxálsav kristályosodik. Az oxálsavkristályok gyorsabban lepörögnek a méhek testéről, ha nincs jelen a cukor, mint ragasztó anyag.
Bekerül-e a méhek szervezetébe az oxálsav?
Ha egymás mellett van egy sima cukorszirup és az oxálsavas cukorszirup, akkor a méhek otthagyják az oxálsavas cukorszirupot, a magas savtartalom miatt.
A sima cukorszirupot, annak ellenére, hogy az enyhén lúgos kémhatású, tehát nem hasonlít a nektárra, felszippantják.
Bekerül-e a méhek emésztőrendszerébe az oxálsav, és ha bekerül, akkor ott hogyan viselkedik az oxálsav?
A méhek a kaptárban állandóan etetgetik és tisztogatják egymást. Ezek kiirthatatlan elemi ösztönök.
Nanetti nevű olasz kutató végzett izotópos vizsgálatot, hogy mennyi ideig található a méhek emésztőrendszerében oxálsav. Azt találta, hogy mind addig van az emésztőrendszerben oxálsav, amíg észlelhető annak az atkairtó hatása is.
Bármi a méhek gyomrába vagy a testük felületére kerül, az előbb utóbb végighalad az emésztőrendszerükön is. Így van ez az oxálsavval is.
Tehát nem azért kerül a méhek belébe az oxálsav, mert cukros vagy nem cukros oldattal visszük fel a méhek testére, hanem azért mert a méhek érintkeznek vele.
Bár nem olvastam rá szakirodalmi vizsgálati anyagot, de személy szerint én nem hiszem el, hogy a szublimálással bejuttatott oxálsav ne kerülne be a méhek emésztőrendszerébe.
Sőt feltételezésem szerint az oxálsav károsabb a méhekre szublimálással, hiszen azt a méheknek be kell lélegezniük. Továbbá a fiasításba is jobban bejut a szublimált oxálsav és az álca bőre vékony.
Nem hiszem, hogy a méhek trachearendszerének nagyon vékony sejtrétege az oxásav gőzétől nem károsodik.
Ha a kifejlett méhekre számottevő károsító hatása lenne az oxálsavas cukoroldatnak, akkor nemcsak nekem, hanem más használónak is tapasztalnia kellett volna elhullást.
Egyetlen olyan szer van, ami számításba jöhet, az a hangyasav (talán még a tejsav). Nagyon nagy kérdés, hogy a mi klímánkon ez elégséges védelmet képes-e biztosítani ? Nagyon reménykedtem a MAQS-ben, itthon Apistonik néven lehet kapni. Ez egy gél formulációs hangyasav. Zombee próbálta, és azt írta, hogy nem volt jó. Igazából egy elképesztő dolog miatt.Ha jól emlékszem azt írta , hogy a gyártó azt mondja, ha sérül a gél külső burkolata , akkor nem működik.
Ezek a dolgok még nagyon gyerekcipőben járnak, mert nincs elég idő és pénz a kikutatásukra. Nehogy azt hidd, hogy olyan komoly kutatást végez a Bayer cég a méhészeti piacra kidobott termékeibe. Ez pici piac, érjük be pici kutatással pici fejlesztéssel. Nagyobb profitot ígérő piacra gondosabban rákészülnek. De a többi cég se különb. Épp csak a sarlatánság látszatát igyekeznek elkerülni.Na látod ! A fenti gondolataiddal teljes mértékben egyetértek!
SzabyPDA!
Ezt írod.
"Nagyon fogy az időnk az amitrázzal kapcsolatban!!
Jövő szezonban már teljesen az eddigiektől eltérő technológiát kell alkalmaznom!"
Elviekben egyetértek veled.
Most már csak az a kérdés mi legyen az eddigiektől eltérő technológia?
Csányi Antal
a 3. és 5. füstölés alkalmával, füstölés után 2 órával számolom tüzetesen az állományban az atkátSzabolcs!
Végűl is elértem a célt ,nem? Gyéritettem az akát !
Kas!
Én a vándoratkák elméletét elfogadom,de nem ezerszám.
Mint ahogy Belphegor írta:
Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Ez megmagyaráz mindent!
Kettő közötti időszakban már megpecsételődött a méhek sorsa!
Erre mondják a régi motorosok, hogy nem védekezett!
Védekezett, de nem a megdelelő mennyiségű és minőségű hatóanyaggal.
augusztus első felében Varidollal füstöltem 3 naponként 6 alkalommal.
nagy a visszafertőződés
Október elején két családon próbafüstölést végeztem, és bizony 100 feletti atkahullást számoltam fél órával a kezelés után.Sose higgyetek ebben a visszafertőződési elméletben. Először mindig magunkban kell keresni a hibát, és ha az teljesen kizárható, akkor jöhet ez számításba. Van erre a jelenségre más magyarázat is. A neve amitráz tolerancia. Nem rezisztencia, mert az hatástalanságot jelent, hanem csökkent hatékonyság. Misivel taglaltuk ezt a témát a saját fórumjában a méhészet magasiskolájában.
......
Nem lehet elégszer megismételni, hogy az atkanépességet a növényvédőszeres permetezés közvetlenül nem érinti, viszont a méheket közvetlenül pusztítja. Sőt vannak gombaölöszerek, amik önmagukban nem mérgezők, de rovarölőszerek hatását fokozzák. Sajnos nem találtam adatot olyan vizsgálatot, ami a taufluvalinát, kumafosz, amitráz és a gombaölöszerek együttes hatását vizsgálta volna.
Ezekre a vizsgálatokra óriási szükség lenne, ......
Most például az állomány 70%-át elvitte az atka.
A napraforgó utáni füstöléses kezelés megvolt, úgy ahogy, mert édesapámnak váratlan betegsége lett, ami akadályozta a folytatását
Félek nagyon a tavasztól mert igen cifra híreket hallani az atka kártételéről. Egy akác előtti védekezésen gondolkodom. Van-e értelme? Ha csak építőkeretet használok akácig az megfelelő időben tördelve kezelhető marad-e a helyzet?
Kiskakas!
Mivel az át telelt atkák szerintem az első lerakott fiasítás mellé húzódnak be.
Egyébként már 15 éve formán , is arról cikkeztek hogy a fluvalinát már nem jó, és az amitrázról is kicsit későbbHát abban igaza van a Cserényinek, hogy azért lehetett ilyen sokáig használni, mert lebomlik a viaszban, így a pempőbe nem szívódik be aktív formában, amire kialakulhat a rezisztencia. A fluvanilát és a kumafosz viszont nem bomlik le. 15 éve ezt még nem lehetett tudni. Azóta pont a Tóth Péterék vizsgálták, és nagyon meggyőzőek az eredmények. Az utolsó monitoring füzetben nagyon szépen látszik a dolog. Ezért volt jó kb. négyszer annyi ideig az amitráz, mint a fluvanilát. A tartós hordozók bűne Amerikában jól látszik. Még sosem hallottam, hogy ott Furettóban használnák, vagy füstölnének. Emlékeim szerint néhány évvel ezelőtt még engedélyezve sem volt az amitráz. Mégis találtak már rezisztens törzset. Pont a tartós hordozók miatt . Mint mondtam: ez a tragédia. Mert ez visszafelé nem megy, csak előre. Mármint az amitráz tűrése. Amit dózis növelésével lehet egy ideig kompenzálni. Addig, ameddig a méhek bírják. Most pedig a kumafosszal is eljátsszuk ugyanezt.
Geddekas!
Ezek az én premisszáim, nem a Cserényié.Tulajdonképpen jogos a felvetésed. Az amitráz valóban vizes közegben bomlik. Lehet, hogy felületes voltam, amikor azt írtam, hogy a viaszban bomlik le. Mintha úgy emlékeztem volna, hogy a Tóth Péter azt írta, hogy friss kezelések esetén tudta csak az anyavegyületet kimutatni a viaszból. Tehát, hogy a bomlás később következik be. Lehet, hogy már eleve bomlott állapotban kerül a viaszba. A lényegen nem változtat: az aktív vegyület nem mozog a viasz és a pempő között. Azért írom, hogy a pempő, mert az atka másképpen nem kerül kapcsolatba a viaszban lévő hatóanyaggal. Véleményem szerint annak zsírfrakciójába kerül vissza a viaszból a hatóanyag. Ezt amerikai anyanevelőknél le is írták. Az anyák nem keltek ki a visszaoldódott kumafosz miatt. Az atka pedig ebben a pempőben fekszik, ahonnan fel tudja venni a nagyon kis mennyiségű (ölő hatással nem rendelkező) hatóanyagot. Szerintem mindenképpen kell lennie egy folyadék frakciónak, amibe megtörténik az oldódás. A (bábinges) sejt és a báb teste közötti ilyen transzportot nehezen tudok elképzelni. Így az atka a báb vérén keresztül juthatna csak a szermaradványhoz. Ennek én nagyon kicsi valószínűségét látom. Viszont a pempő esetén az utóbbi út (bábvér-atka) még pluszban is fennáll.
Nem ér semmit sem az amitrázos étolajos hordozó, mert nem igaz, hogy tartós. Kap a család egy mérgezést és az éppen kint lévő atka is. Számolhatunk talán egy fél füstölésnyi hatással a következő napon, aztán semmi hatás, mert ott szaladgálnak az atkák a lapkák mellett zavartalan. Amikor erősebb dózist használunk, akkor a méhek is pusztulnak.Tehát ő már akkor leírta az amitráz tolerancia jelenségét. Ami azóta rezisztencia lett a lapka dózisszintjén. Furetto esetén nálam most van tolerancia. Azt nem tudom megmondani, hogy ez az állapot meddig marad fenn? De ezzel a hatékonysággal csak szinten lehet tartani az atkát fiasításos időben. Keléskor a többletdózis miatt a toleráns atka is pusztítható vele, ha nincs hová visszabújnia a szer elől. Azonban ez évek alatt egy fordított dugóhúzóba kerülés. Mindig emelkedő atkaszám az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva, ha nincs paradigma váltás: télen fokozni a védekezést. Erre lenne jó a kumafosz, ha az irdatlan hatóanyag mennyiséggel a Check Mite plussal a nyári kezelések alkalmával nem teremtünk alapot a kumafosz toleranciának. Ez így ugrás a szakadékba.
egy adott méhészeten belül arra hogy 2-3 szerre is rezisztenciát fel tudjon mutatni nem látom reális veszélyét.Karcsi!
Sziasztok!Attila!
Az étolajos,amitrázas papírlapok, és tartós hordozók ideje lassan lejár, mert a laborok már felnőttek a feladathoz.
Az én levezetésem szerint minden olyan dolog, amely nem pusztítja el a kérdéses élőlényt, arra teremt lehetőséget, hogy szelekciós hatások érvényesüljenek. Ez egy bináris tétel. Igen és nem közötti választás. Ha nem pusztította el, akkor miért nem ? Azért mert nem volt elegendő a hatás mértéke az elpusztításhoz. Küszöb alatt érte a hatás. A hatás lehet vegyszer, oxálsav, hő, bármi. Azt, hogy miért nem érte el a halálos dózist, annak két oka lehet:1. természetes küszöbérték alatt vittük be a hatást 2. Az atka olyan helyen volt, ahol küszöbérték alatti hatás érhette. Most nem a fiasításra gondolok, az már a paradicsom az atkának. Arra, hogy amikor lekezeled a fiasmentes családot, aztán megismétled a kezelést, és azt tapasztalod, hogy az előző kezelés kb. 10 %-ot meghagyott. Ezek akkor pl, olyan mélyen benn voltak a potrohgyűrűk között, hogy nem érte őket halálos dózis. Vagy a tápcsatornáján keresztül szívódik fel, amikor szívni kezdi a vért, és a megsértett kültakaróról jut a szájszervébe (tehát nem a méh véréből). A kérdéses időpontban pedig a túlélők nem táplálkoztak. Aztán lehet más ok is. Ha fokozod a kezelést, akkor egyre nagyobb szelekciós nyomást alkalmazol. A legellenállóbb marad életben. Ha nem növeled az adagot, akkor tág teret engedsz a szaporodásuknak: nagyon hamar el tudják érni a kritikus állománynagyságot. Mindkét esetben ugyanaz lesz az eredmény: előbb-utóbb az atka győz. Kivéve, ha Te győzöd le az atkát. Az, hogy mire tud kialakulni rezisztencia az attól is függ, hogy milyen széles az adott szer terápiás sávja. Minél nagyobb adagban lehet adni a méhek károsodása nélkül, annál erősebben lehet redukálni az atkapopuláció méretét. Minél szűkebb a terápiás sáv, annál több atka marad életben. Küszöbérték alatti szintekkel találkozik, ebbe az irányba halad a szelekció. Azt, hogy az oxálsavval szemben ki tud-e alakulni fokozódó tolerancia, az erős hatása miatt gondolhatnánk, hogy nem. De igenám, erős hatású ? Az erős hatásnak gyorsnak is kellene lennie. Egy lassú hatású szer esetén a bináris kód nem stimmel abban az értelemben, hogy szűk teret hagyna meg az atka számára. Hiszen nyilvánvaló, hogy addig, amíg el nem pusztította (vagyis sokáig), küszöbérték alatti szinten volt a szer koncentrációja. Ami, mint írtam, a hozzászokás feltétele. Csak a döglött atka nem képes megtanulni az adott szerrel szembeni védekezést. Amelyik a szer bizonyos koncentrációja mellett élni képes, az képes lehet arra is, hogy magasabb dózist is elviseljen. A képesség ebben az esetben enzimkérdés. Az enzimhatásnak két feltétele van: Képes legyen bontani egy kötéstípust. Pl. szén és szén közötti kötést. Kis milliárd ilyen enzim van az atkában is. 2. Az enzim szerkezetébe illeszkedjen bele az adott molekula. Minél bonyolultabb a molekula , annál komplexebb enzim struktúrára van szükség. Annál több mutációra. Az oxálsav az egyik legegyszerűbb szerkezetű molekula. Ami, mint tudjuk nagyon sokáig nem pusztítja el az atkát. Ennélfogva elvileg még könnyebben tud ellene tolerancia kialakulni, mit a szintetikus szerekkel szemben. A levezetésben azért van egy szépséghiba. Tudtommal az állati szervezetek az olyan egyszerű molekulákat, mint a víz, vagy széndioxid nem bontják. Lehet, hogy éppen a kötés erőssége miatt az oxálsav bontását sem képesek egykönnyen megtanulni. Ami nem bontáson alapszik, az elméletileg kiút lehet. Ilyen a hő. A hőt nem lehet bontani. De arra is van példa, hogy pl. Veszti 48 fokos kőkezelését is kibírta néhány atka (ha nem tavaszi újrafertőződés, vagy valami kaptárban maradt atka élte túl a kezelést). Tehát még a hőben sem lehet nagyon bízni. A szelekciót abban az esetben szintén az alacsony hőmérsékletű fiasítás-kezelés indukálhatja. Tehát én azt gondolom, hogy a tolerancia kialakulásának nagyon nagy eséllyel csak időbeli korlátja van. Egy dolgot kivéve: a száz százalékos hatékonyságot. Ahol nincs száz százalék, ott mindenütt az atka fog győzni. A bináris kód miatt.
Abban nem tudunk egyetérteni, hogy minden szerre kialakulhat rezisztencia. A szerves savak is atkairtószerek és ezekre biológiai lehetetlenség, hogy rezisztencia kialakuljon.
Iridó!Ezt ha bővebben kifejtenéd, akkor megköszönném, mert így nem értem. Miért veszíti el a járóképességét akkor, ha le tudja bontani az oxálsavat mondjuk (mielőtt még megégetné a talpát) ? Hiszen pont arról beszélek, ha a hatás lassan alakul ki, akkor az adott molekulát idő előtt lebontva , a hatás sem tud kialakulni.
Pl, az oxálsav olyan alapfunkcióját támadja az atkának, amiben ha olyan lényeges genetikai módosulás következik be, aminek következtében ki tudja védeni a sav támadását, akkor elveszíti az így is csökevényes járóképességét.
Irido!
Ebben a méhészetben akác után sorozatfüstölést végezetek, és lám azért előkerült néhány atka.
A képen egy állanyás méhcsalád felkarcolt fiasítását láthatjátok.
Nagyernyei Attila
[/q
uote]
Itt már tavaly sem védekeztek normálisan. Ha megtudsz pár konkrét dolgot az ügyről írd le légyszives hagy tanuljunk.
Ez az egyik legfigyelmeztetőbb jel a toleranciára. Életben hagy sok atkát, melyek utána szaporodnak. Jó hatásfok esetén nincs minek szaporodni.
Jenő tavaly leírta nekem privátban hányszor füstölt őszig, majdnem leesett az állam :o
Axoa!Laikusnak kissé zavaros lehet a legbiztosabb tipped (a6099-es) a nesler azt irja. Figyelmeztetés a 3M 6000-es félálarchoz nem használható! Ilyenkor mi a teendő?
Axoa!Nem ismerem ezt a típust, de gondolom ezek nem cserélhető szűrősek...
Köszi az infót. Nem vagyok túlságosan járatos a témában, úgyhogy bocsi, ha hülyeséget kérdezek. Erre az állarcra rá tudok tenni másik szűrőbetétet, ami megfelelő? Ha igen akkor kérhetnék róla linket? Nagyon köszi.
Nb18
Szerintem a foretikus szakasz hossza a legnagyobb talány
Ezek az elképzelések,teóriák a külföldi szakirodalomban sem tisztázottak ?Nyuszt!
Nem ismerem izso60-at, de köszönöm azok nevében, akik jövőre is akarnak pergetni. Nem szabad kétnaponta furettózni!!! Ha "likas" a kaptár alja, abban az esetben talán nem okoz ez problémát, vagyis mérgezést, de akkor az atkának sem.És megtudhatjuk mi az a szer?
Anti!
Talán emlékszel rám. Tavaly beszéltünk Belgrádban. Volt a kezemben egy doboz. Emlékszel? Tudod mi volt benne? Na azzal kell fújni. Haverok is azt használják. Viszi is akinél van. Nem Taktikkal. Tavaly én is sokat fújtam. Idén csak 8x. Az idén tavaszra nem sok család maradt a területemen. Nekem két anyátlanon kívül nem volt veszteségem. Nincs is visszafertőződés.
Tavaly beszéltünk Belgrádban. Volt a kezemben egy doboz. Emlékszel? Tudod mi volt benne? Na azzal kell fújni. Haverok is azt használják. Viszi is akinél van. Nem Taktikkal.Mi lehetett Jenő kezében abban a dobozban? Hm... Nem én vagyok a "kíváncsi", de egy kicsit igen.
A szakirodalom szerint ahhoz, hogy szaporodni tudjon "lárvavérre" van szüksége.Kezdjük az elején. Az atka bemászik a sejtbe. Ez a bemászás történhet Mézesjenő szerint akár fekvő lárva korban is. Ez nem vitatom, majd jövőre igyekszem ezt le is fotózni. A szakirodalom egybehangzóan állítja, hogy az atka csak akkor ás lyukat a lárva bőrébe az atka, amikor az már le van fedve. No de addig életben kell maradnia! És ehhez még kint a méhecskén utazva bőségesen jól kell laknia, hogy kibírja az akár több napot is kajálás nélkül. Tehát a kinti kajálás nem a szaporodás, hanem az életben maradás miatt szükséges.
Mivel fiasításmentes állapotban ez nemáll rendelkezésre ilyenkor nem tud szaporodni, "csak a létfenntartáshoz " szükséges hemolimfát veszi magához a dolgozókból.
Ez így egy kicsit ellentétes azzal amit írtál.
ma ennyi és ilyen kezeléssel szinte 100% hogy elpusztulnának a méheink. .....Így utólag értékelve, zöme elképesztően alacsony hatásfokkal bírhatott.Robotur!
így utólag értékelve, zöme elképesztően magas hatásfokkal bírhatott.
(Most mivel lehetne kontrol kezelést végezni?)Kumafosz, vagy fluvanilát. Nálam működött tavaly mindkettő. Utóbbi esetében az a problémám, hogy van az országban Bayvarol rezisztens atkatörzs. Annál nagy valószínűséggel a fluvanilát sem működik. A baj az, ha bekerül egy amitráz toleráns atkát tartalmazó sejtbe, akkor ott van 50 százalék esély, hogy olyan atka jön ki, amelyikre egyik szer sem hat rendesen. Elkezdődik ennek a szelekciója. Mivel térben vagy időben az országban minden méhész össze van kötve, ezért néhány év és mindenütt ott lesz. Kivéve ha az adott méhész mentesíteni tudja a méhészetét. No nem az atkától, hanem a méheitől. Akkor lehet esély arra, hogy egyetlen egy ilyen atka sem marad életben. Ha igen, akkor megy vándorútra. Az ezzel a gond, hogy az atka gyakorlatilag ivartalanul szaporodik a lezárt sejtben. Kivéve az ilyen eseteket, amikor két atka kerül egy sejtbe. A sors fintora az, hogy ami az atkára nézve letális, az ki sem jön, vagy elpusztul anélkül, hogy tovább adná ezt a kívánatos gént. De ami az ő életben maradását segíti, az fennmarad. A méhészek pedig kipusztítják mellőle az érzékenyebb atkákat. Tehát elég egyetlen egy ilyen atka az országban, és tíz év múlva csak az ő utódai lesznek mindenütt. A kumafosz. A Check Mite plusz alkalmazásával szintén pár év kell csak ahhoz, hogy ne hasson. Amerikában ennyi idő elég volt neki. Azt mondják, hogy az atka lehet, hogy attól pusztulna el, ha nem adnák a kumafoszt, mert már annyira hozzászokott, hogy élni se tud nélküle. Ennek az a magyarázata, hogy aktív formában oldódik vissza a pempőbe, tehát az atka állandóan találkozik vele a fiasban is. Az amitráznál ilyen nincs, ezért volt jó ilyen sokáig.
Az atka szaporodása nem tekinthető ivartalannak. A meg nem termékenyített petéből hím atka fejlődik, de aztá a következő nemzedék rendes párosodásból születik.De miből? Az anya diploid ivarsejtjei meiozissal osztódva haploidok lesznek. A hím haploid, itt tiszta a sor, ugyanaz, mint az anya (akár a méhnél). Igenám, de a hím a saját testvérével párosodik, ami ugyanannak az ősnek, ugyanolyan génállományából származik, mert a nővér diploid petéjének egyik fele az ő előző ciklusból származó testvérbátyjának a haploid ivarsejtje, a pete másik fele az anyjáé volt. De tudjuk,, hogy minden fiútestvére teljesen azonos az anyával.Tehát a másik fele teljesen azonos a fiú ivarsejtjével, vagyis a pete emez felével. Ugyanaz jön létre, ami volt előtte. Ezért szoktam az ál-ivaros szaporodás kifejezést használni, mert az eredménye ugyanaz, mint az ivartalan szaporodásnak. Az atka simán szaporodhatna sarjadzással is, mert csak egy fölösleges kört tesz a meiozissal, hiszen a végeredmény ugyanaz, mint a kiindulási állapot. Evolúciós zsákutcába jutott az atka a lezárt sejtben, ami egyedülivé teszi az élővilágban!!!! A letális gének nem jelentenek veszélyt a populációra, hiszen anélkül pusztul el, hogy azt át tudná adni más egyednek. Egy valódi ivaros szaporodásnál az egyik szülőtől származó letális gént elfedi a másik szülő egészséges génje, tehát életben marad. Itt testvérek közötti párosodáskor (haploid hímmel) homozigóta lesz minden női utód. A nagyon ritka ivaros szaporodás arra jó, hogy a rendkívül ritkán előforduló dolgokat totálisan fixáljon a populációban, ha az hasznos az élőlény számára.
A szűznemzés és az ivartalan szaporodás nem, azonos fogalmak és nem is azonos tartalmak. Te a szűznemzést kevered az ivartalan szaporodással. Az atka hím se haploid, mivel a testi sejtjeiben megduplázódik minden kromoszóma.Ilyent egy szóval nem állítottam. Egészen egyszerűen nem érted azt, amit írok.
Nem érthetek egyet súlyos szakmai hibák terjesztésével.Így van!!!
Azokat mindig korrigálni kell, mert másképp valóban zsákutcába jut a méhészet.
Szüznemzéssel születő utódnak lehet-e haploid a kromoszóma száma?Vedd elő bármelyik méhészeti könyvet, és megtudod belőle, hogy a here szűznemzéssel létrejövő haploid egyed. A méhek és az atkák nemét az határozza meg, hogy diploid vagy haploid. Ha haploid akkor lesz hím. Az álanyás család dolgozói miért csak herét képesek létrehozni? Mert nincs sperma, ami megtermékenyítené a haploid kromoszómaszámú petéiket. Hogyan lesznek az álanyás család heréi szerinted diploidok?
Nem lehet. Soha nem lehet. Az ivarosan szaporodni tudó fajoknak a testi sejtei mindig diploidok.
Ez olyan szabály mint az, hogy a Nap keleten kel fel.
Ivartalan szaporodású fajok könnyen kipusztulnak, mert kevésbé tudnak alkalmazkodni. Ilyet csak egysejtűeknél és baciknál ismerek.
Nem érthetek egyet súlyos szakmai hibák terjesztésével.
Azokat mindig korrigálni kell, mert másképp valóban zsákutcába jut a méhészet.
Nem érthetek egyet súlyos szakmai hibák terjesztésével.Na ezért teszem én is ezt most. Meg jó egy éve ezért is léptem be a Méhészklubra. Nem tudtam elviselni azt a szakmai ámokfutást, amit itt terjesztett. Az volt az érzésem, hogy az OMME vezetése elleni furkálódásai semmi más célt nem szolgálnak, mint hogy az ottani vezetőket kitúrva onnan, a helyükre tudjon ülni. Ahogy hallom megfogalmazódott ilyen szándék. Hát az Isten mentsen meg bennünket ettől !!! Sajnos el kell, hogy mondjam, valóban adott okot a jelenlegi vezetés arra, hogy megtámadhatók legyenek a döntéseik. Ebben a vonatkozásban sajnos Neki kell, hogy igazat adjak. Kívánok Neked Geddekas ezekben a dolgokban sok sikert a bíróságon, azt gondolom, hogy minden esélyed megvan a győzelemre. Egyet azonban ne felejts el: azok ellen fogsz győzni, akiknek a vezetője szeretnél lenni.
Azokat mindig korrigálni kell, mert másképp valóban zsákutcába jut a méhészet.
az atka szaporodása az eredményében azonos egy ivartalan szaporodással, mert anya -fia-nővér párosodás van. Ő azonban tényleg azt hitte, hogy arról beszélek, hogy az atka ivartalan módon szaporodik, pedig minden alkalommal külön leírtam, hogy miről van szó.Teljesen mindegy, hogy német a cikk vagy nem német, tévedés az ivartalan szaporodáshoz hasonlítani az atka szaporodását, hiszen az nőstény atka utódainak DNS készlete csak annyira hasonlít a szülőre vagy szülőkre, ahogy a gyerek is hasonlít a szüleire. Tehát a tulajdonságokat meghatározó gének véletlenszerű kombinálódnak az utódban. Ráadásul a szűznemzés esetén a véletlen kombinációkon túl még az is szerepet játszik az eltérések kialakításában, hogy az utódba a szülői génállománynak csak az 50 %-a kerül át.
Éppen ezért egyedülálló az élővilágban az atka, mert ugyan nem ivartalanul szaporodik, de eredményében homogén génállományú populáció jön létre, tehát ugyanaz, mintha ivartalanul szaporodna.
Leírtam hogy az ivartalan szaporodáshoz való gyakorlatilag azonosnak tekinthető eredmény miért veszélyes a számunkra.Sajnos ebben már csak azért sincs igazad, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy amilyen gyorsan kialakul a rezisztencia, olyan gyorsan el is múlik. Ivartalan szaporodás esetén a rezisztencia nem tud gyorsan sem kialakulni, sem elmúlni.
Mert ilyen kórokozó tudomásom szerint nem létezik még egy az élővilágban.Mert kevés parazita élőlényt ismersz.
Sajnos ebben már csak azért sincs igazad, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy amilyen gyorsan kialakul a rezisztencia, olyan gyorsan el is múlik.Itt a feladat: mutasd be ennek az eltűnésnek a folyamatát ezen a plédán : egy atka az országban örökölte a manifeszt amitráz és flubanilát rezisztenciát. Most ne azon lovagolj, hogy manifeszt amitráz rezisztencia nincs, hiszen én sem állítottam ezt, hiszen a nagyobb adagú kezelések még hatásosak. Semmi más teendőd nincs, mint hogy a szakma szabályai szerint vezesd le 3 éven át ennek a génkombinációnak a sorsát a saját állításod igazolására. Kedvem lett volna ezt két napja is "feladni", csak, hogy bebizonyítsam a kóklerségedet. Garantált lett volna a totális leégésed, hiszen saját magad bizonyítottad be, hogy már a legelső lépésed is vakvágányra vezetett volna. Most már mindent tudsz, tessék bizonyítsd be az igazad,hogy nem a levegőbe beszélsz! Szelekciós nyomásnak 99 százalékot vegyél, mert ennyi szükséges ahhoz hogy az állományok életben maradjanak, ellenkező esetben a modelled azonnal össze fog rogyni, hiszen kipusztul az állomány. A nyáron használandó szer amitráz és fluvanilát, a télit szabadon rád bízom.
Elméleti kérdésedre csak elméleti válasz adható.Kb. ilyen volt az érettségi dolgozatom is...csak irodalomból. Semmi tényadat, konkrétum. Csak a nagy rizsa. Közepest kaptam rá...a szép mondatok miatt, az esti iskolában.
A feltett kérdésed elméleti, és az ismertetett feltételek olyan lazák, amiért nincs rá egyetlen helytálló mindent kizáró válasz. Meg tudod mondani a következő ötös lottó várható öt számát? Persze hogy meg. Naná! Egy a valahány milliárd valószínűséggel, hiszen kb évente van egy-egy ember aki le is írja.
A tudomány a tapasztalat és logika ötvözete. Te most a tapasztalatot ki kívánod iktatni a rendszerből, tehát a tudományosság alapkritériumát tagadod meg és ezt várod el tőlem is a feltett kérdéseddel.
A növényvédelmi gyakorlat és tudományos kutatások tapasztalata szerint a rovarok tudnak rezisztensek lenni a rovarirtószerekre, de ez a rezisztencia nem örök. Rettegve tapasztalták a piretroid rezisztenciát a 80-as években a növényvédősök, és ugyanolyan félelmeket ébresztettek a gazdákban, amiket te most sugárzol a méhészek felé, de lám ma is használják ugyanazokat a molekulákat, amiket akkor is.
A rezisztencia kialakulásának és fennmaradásának a biológiáját azóta sokan kutatják mert a gyáraknak óriási anyagi érdeke fűződik hozzá. Nagyon sok elméleti feltevés van a rezisztencia működésére és sok gyakorlati tapasztalat is van. Az atkák vegyszer rezisztenciájáról is van már számos tudományos cikk és valószínűleg vannak elméletek is, de a gyakorlati tapasztalatok is gyűlnek.
A gyakorlati tapasztalat eddig azt mutatja, hogy a varroa atka esetében egy-egy állományban igen, de országos szinten rezisztencia nem alakult ki egyetlen kegyszer, vegyszer ellen sem. Következésképpen az lenne a szélhámosság részemről, ha most részletes szakirodalmi feltárás nélkül azt állítanám, hogy a te általad favorizált modell igaz és a valóságban előfordulhat. Tapasztalatom és elméleti ismereteim szerint az a választ kell adnom a modelledre, hogy a lottó ötösnél is kisebb valószínűsége van bekövetkezésének, mivel gyanúm szerint (de csak egy két szakcikkbe tekintettem bele) a rezisztencia poligénes tulajdonság és a két vegyszerre való poligénes tulajdonság a DNS, tehát az örökítő anyag szintjén nagy valószínűséggel legfeljebb részlegesen fedi egymást. Minél több gén továbbélését vizsgálod egy népességben, annál nagyobb a változatossága áll fenn a lehetőségeknek, annál bonyolultabb modellel írható le a várható jövő.
Csak akkor tudnám könnyen leírni az általad vázolt modellt, ha a varroa atka valóban ivartalanul szaporodna és a rezisztencia monogénes tulajdonság lenne. De az atka nem ivartalanul szaporodik, hanem ivarosan, a rezisztencia pedig poligénes tulajdonság.
Vagyis az általad felvetett problémát nem az egyed, hanem populáció szintjén oldja meg a faj. Az egyed számára a halál nem megoldása a problémának, de a faj számára a sikeres fennmaradás egyik feltétele.
Ha feltételezzük, hogy senki nem írt atkát, akkor a populáció egy részét megkíméli az atka, hogy legyen mit táplálkoznia?Akarod, hogy ez a feltétel megvalósuljon?
Lehet kapni olyan 190 g palackot, ami csak butánnal van töltve itt nincs lefagyás. Egyébként alacsony hőmérsékleten nem is érdemes furettózni. Ezzel a nagy monstrummal pont a furettó előnyét a küszöbölted ki, a kicsi könnyű és "köldökzsinór"
mentességet.
Izsó!Geddekas! A tuti az hogy még aki ezt a fórumot látogatja az sem tud az itt leírtak között eligazodni és valamilyen következtetést levonni. több oldallal ezelőtt megkérdeztem az itt olvasgató "méhészeket" hány másodpercre van szüksége egy méhcsaládnak a kaptár teljes átszellőztetésére,akkor lement a nap és eluralkodott a teljes sötétség.Most Axoa kérdés nélkül is válaszolt erre,de ha azt sem értitek sokan hogy miért vetődik fel a kérdés akkor már elnézést de nem beszélnék méhészről max. laikusról. A Klubvezető Úr szapulja ugyebár a Taktic-ot mert neki a Mitac jön be,hát ha akkora bakikat követ el a felhasználás során mint a Hunor kaptár használatakor akkor ez még lehetséges is.Meggyőződésem hogy sajnos kevesen tudják a fórumozó "méhészek"a "tutit" a Mitac-20 atkaölő permetezőszer a Taktic állatgyógyászati készítmény ami közös a kettőben a hatóanyagán túl,hogy a Mitac soha nem volt a Taktic már nincs engedélyezve méhészeti felhasználásra,de szakszerű felhasználás mellett a hatásuk tökéletes,ha tudjuk hogy mit kell tőle kapnunk.A permetezőszer,miután vivőanyagában külömbözik kicsivel később bomlik ennyí amivel többet tud a társánál,de nem úgy ahogy szintén e fórumon írtátok hogy majd a méh szőrzetén tovább hat meg hasonló böszmeségek. Az amitráz a nedvesség hatására igen gyorsan lebomlik,ezért alkalmas haszonállataink élősködőitől való megszabadítására fürösztéssel vagy permetezéssel,mert rövid idő alatt "elvégzi a dolgát"és eltűnik,lebomlik.Ezért a TUTI csak őszintén következetesen szakszerűen.Magam is szeretem a humor minden formáját,de nem itt,és nem ebben a témában,itt csak komolyan ŐSZINTÉN!!
Sokra megyünk veled. Elégedettséged sokakat megnyugtat, másokat kíváncsivá tesz.
Arra viszont nem vetted a fáradtságot, hogy ha mi itt sokan nem értünk sem az atkairtáshoz. sem a tudományhoz, akkor leírd, mi szerinted a tuti.
Meg tudnátok nekem mondani hogy milyen minimum hőmérséklet ajánlott oxálsav szublimáláshoz?
Ata! Teljesen egyetértek! Mint írtam 3X kezelek kb. havonta. Nem vettem észre fejlődésben negatívumot.
A szublimálás valójában fiasítás mentes időszakban a leghatékonyabb, mint minden eljárás.
Ilyet használok.
http://www.mohai2007.hu/index.php?t=atkaolo
Ma füstöltem néhány tesztcsaládot oxállal, kijáró zárva 10 percre. Eredményességéről beszámolok ha érdekel valakit.
Csak azért gondoltam mert a bírói itélkezés ezek szerint / a boros gazda 7 éve/ igen furcsa elvek szerint valósul meg, ezért bármi megtörténhet. Megtörténhet például, hogy valaki a facebookon leírt atka irtó módszer hatástalanságára hivatkozva perel be valakit, ha példának okáért elpusztulnak a méhei.
Más. Azon már gondolkodtam mi van olyankor, ha valaki a zárlatban eltöltött idő miatt kiesett hasznára hivatkozva indít bírósági eljárást, a zárlat okozója ellen?
Üdv.Uraim! Gewi! Ne akadj ki ezektől az írásoktól,ha higgadt akarsz maradni vagy nem látogatod ezt fórumot vagy megtanulod melyik "ember" írását mennyire szelektáltan kel olvasni,ill. értelmezni! Szép estét mindenkinek!
Reszkessetek internetező méhészek!!
A mai naptól minden méhészeti beavatkozást közjegyző jelenlétében fogok elvégezni ;D
A nyúlóssal visszaélni akaró kollégát sem igazán értem. Nem a laboratóriumi vizsgálat a mérvadó?
Azért a vadászok is néha "egymást " lövik agyon! Hiába a pszhiátriai hokusz-pókusz!
Felénk, nem vizsgálat hanem pénzkérdés, hogy ki lehet vadász!!
Szerintem ez máshol is így működik! A méhészek között is van remek, remekebb, és utolsó utáni ember is!
3 nap szerintem kevés.
Varatraz mia véleményetek ?
Ne legyetek nyugodtak, van bőven.
2 naponta füstölni. Aha...Mivel azóta ismerem az atkát, amióta megjelent Magyarországon, ezért sokat láttam, tapasztaltam. Kezdetben magam készítettem az füstölőcsíkokat és használat előtt csöppentettem rá 3 csepp Mitac 20 EC-t. Működött!
Szépen ki is költöznek a fára a 2-3-ik alkalommal
Állítólag az atkanőstények pont kétszer annyi petét tojnak mint 30 évvel ezelőtt?Teljesen mindegy, hogy mennyi utód születik, ha a kezelések módszere hibás és kap esélyt az atka a szaporodásra, mert a 3 naponkénti kezelés esetén visszabújik a fiasba.
Innen szép nyerni!
Virágzik még valami felétek?Meg kellene keresni a gócokat,ha azoknál javulás van,akkor még lehet minimalizálni a veszteségeket.
Elég sok facebookos fórumot nézegetek és azt kell mondanom,hogy egyeseknél bizony igen nagy a káosz atkairtás terén.(belógatós papírcsík a keretek tetejére fektetve,össze-vissza keverési arányok,400 családhoz szükséges keverékbe 50-60 csík beáztatva,a 3.füstölés után megkérdezi,hogy folytassa-e,stb.stb)A másik tudja,hogy rabol az egész állománya,azt is hogy honnan,de csak fent nyavalyog,ahelyett,hogy lépne valamit...
Geddekas! Tudnál linkelni egy szakirodalmat, ahol 60 órát írnak az atkával kapcsolatban, hogy ennyit van kint a méhen visszabújás előtt?
De előtte egy gyors kérdés. Ha mondjuk petrós ködöléssel lenyomod a családot, akkor mennyi ideig hat a kaptárban az amitráz? 1 percig, vagyis szerinted azonnal hatástalanná válik? Mert csak így lenne igaz a 72 óránkénti "üres" időszak. Ha 12 óráig még viszi bent az atkát (ami biztos, még inkább több ideig), akkor már mindjárt meg is van a 72 óra, 60+12 éppen ennyi.
Remélem érthető, mit mondok. Tehát ha befújás után 12 óra múlva még hat a szer, akkor a háromnaponkénti ködöléssel éppen 60 óra "lyuk" marad. Ha tovább hat, akkor még annyi se.
Némiképpen árnyalja a képet hogy füstölőcsíkkal vagy furettoval van bejuttatva a szer. A furettós tapad, éppen ezért szermaradványt is hagy a viaszban, de valóban ott marad a kaptárban még egy ideig, hogy meddig azt majd biztos valaki kielemezi. A papírcsíkos füstölés addig hat amíg ott a füst.
A "48 órás" vitából inkább kimaradnék.OKÉ. Ne vitatkozz.
De tudtommal már legálisan nem kapható Mitac20EC.ÉS? Ha csak ez vele a problémád, akkor használj más amitráz tartalmút.
A másik gondolatom hogy az impregnált papírcsíkos füstölés bonyodalmas, nem való nagyobb méhészetekbe.Remélem ezt viccnek szántad. 120 méhcsaládot füstöltem amitrázos papírcsíkkal éveken keresztül.
Mi 200 családot még mindig papírcsíkkal füstölünk. 100 család fél óra zárással, 1óra alatt kész. A csepegtetés 200 csík, 10 perc. Kontroll olajos lap készítés 200db, 1 óra. Még ha elavultnak mondjátok is, rendkívül költséghatékony. De ami miatt még mindig ezt használjuk, az a rezisztencia.Felénk szokás mondani hogy messziről jött ember azt mond amit akar, ..
Tejsav párologtatással kapcsolatban lenne kérdésem, van itt esetleg valaki aki részt vett a 2014-es On-farmos kutatásban ?
A problémám az, hogy a denaturált szesszel kevert tejsav egy része a szublimálás után ott marad a kazántest alján.
A tejsavat gyógyszertárban vettem. 2 fajta létezik itt. A hígított, amit általában 30 %-ra hígítanak vissza vízzel, és a tömény, ami 88%-os. Persze töményet hivatalosan nem lehet kiadni. Tehát adott a 88%-os savtartalmú Acidum Lacticum.
........
Szóval 2 dolog lehetséges. Az On-farmos kísérlet során nem csak az intenzív közképződést mutató 3 másodpercig tartották a kaptártérben a kifújócsövet, hanem 1 percig is, amíg összes tejsav elszütyörgött. ( Ennek viszont ellent mond az mondat a tanulmányban, hogy a tejsav szublimációja sokkal gyorsabb az oaxálsavnál. Az oxálsav szublimáció kb 30 másodpercig tart. Tehát ezek szerint ők is csak a 3 másodperces erős gőzképződés idejéig tartották ott a kifújócsövet.
A másik lehetőség hogy nem tejsavat kaptam a gyógyszertárban :D
hát semmi cikket nem találtam se videót az ugrándozó atkákról ha húsz éve bebizonyították csak kéne lenni vmi anyagnak róla de mostmár mindeképp linkeljen vki róla vmit mert fúrja az oldalam a kiváncsiság .
................
Hallottam még egy érdekességet, amit érdemes megszívlelni.
Állítólag az új Mavrik összetételén változtattak. (Én a régit sem tudom, mert soha nem használtam.)
Emiatt 1 óra múlva az összes papírzsepit ki kellett venni, mert kiűzte a méhcsaládokat.
Még valami.
Az már biztosnak tűnik, hogy forgalomba került egy hatástalan, vagy gyenge hatásfokú Tac-T..K!!!!!!
Az ezzel a szerrel való "szakszerű" füstölés szinte semmi atkát nem hozott le.
Aztán jött a "kemény cucc" Mit..cEC...., és 500 alatt nem hullott atka.
.............
Nagyernyei Attila
............ Nos van egy feltételezett hatóanyag csökkent készítmény, ez csak ha direkt, hivatalosan csökkentették a hatóanyagot, akkor kerülne a dokumentációba. De ha gyártásihiba, hosszú tárolási idő. Vagy hímasítás, hígítás, stb történhetett, ha történt egyáltalán valami. Akkor ugyan ki a fene irná bele a papírjába? Ha a papír rendben van, akkor feltámadnak a méhek?
..........
Nos, ezért bújik ki belőlem a "bürokrata", amikor a méhészek az Ön stílusában panaszkodnak, s közben álságosan, szemforgatva illegális növényvédő szereket hoznak be Unión kívüli országokból, pult alól vásárolt, méhek gyógykezelésére engedéllyel nem rendelkező növényvédő- és állatgyógyászati szereket "csereberélnek", forgalmaznak, mert azok ára csak a töredéke a legálisan beszerezhető készítményeknek.Már bocsánat, hogy támadom a méreggyártókat, de ha megéri a 20 % amitráz tartalmú mérget x Ft-ért adni, akkor mi a jó fenéért adja 58x Ft-ért? Nem elég neki az 1000%-os haszon? Neki 580000%-os kell. És ezek után a méhész kap lebaszást aféle senkiháziaktól, hogy merészeli megvenni a hatóanyagot olcsóbban. Vajon melyik birkás vagy kertész használná az amitráz tartalmú szert 58x Ft-ért. A Qrva életbe! Szóval menjen a fenébe az összes szemforgató aljas bürokrata, ha a méhészek kifosztását támogatja.
Panaszra meg úgy is hiába mennek a hatóságokhoz, az illegális szerhasználat következtében bekövetkezett károk nem hatóságok, gyártók, legálisan forgalmazók sarát képezik...Nyugi! Nem vár el egy méhész se többet egy nővényvédőszertől vagy birkafürdető szertől, amit az alapvető forgalomba hozatali engedély ne tartalmazna. De azt viszont maximálisan elvárhatja, ha már fizet érte.
Mérd meg, hogy egy csepp mennyi idő alatt jön ki a palackból. Ha 1 mp. akkor igazam van. A lapok előre hajtva vannak, arra megy a csepp. Igazad van, csak a csepegtetést írtam, a szárítás több idő, de gondolom az nem effektív munka.Mi 200 családot még mindig papírcsíkkal füstölünk. 100 család fél óra zárással, 1óra alatt kész. A csepegtetés 200 csík, 10 perc. Kontroll olajos lap készítés 200db, 1 óra. Még ha elavultnak mondjátok is, rendkívül költséghatékony. De ami miatt még mindig ezt használjuk, az a rezisztencia.Felénk szokás mondani hogy messziről jött ember azt mond amit akar, ..
Ezt rekord gyorsaságot hány fős brigáddal éritek el? Már a 200 csík, 10 perces csepegtetése is blöff. A 200 csíkra kell összesen 600 csepp, a papírcsíkokat élében megszoktuk hajtani, a nem csepegtetett végét jelöljök hogy az lesz a meggyujtandó vége. És van száradási idő is. A másik hogy hogyan tudod biztosítani, hogy pontosan 30 percre legyenek bezárva a méhek, ne többre, ne kevesebbre? Nyilván csak átlagolt idő ez.
A rezisztenciának ráadásul semmi köze a bejuttatás módjához, a papírlapos füstölés, és a hajszárítós befúvás, és még a furettós bejuttatás esetére értelmezve. Bár az utóbbi kétségkívül hatásosabb, ráadásul gyors és költséghatékony.
Tisztelt Méhésztársak!
Úgy látom, hogy hasznos eszmecsere folyik a Fekete-Fehér Méhészklubon.
Szeretnék én is beszállni, mert a következő, Nemzeti Programból támogatott készítmény használati utasítása is katasztrofális.
..........
Ez a mondat, amit már többször kifogásoltam, és több gyógyszer forgalmazónak jeleztem.
"A munkaemulziót úgy állítjuk elő, hogy a szükséges mennyiségű Destruktort az adagoló készlethez tartozó műanyag flakonba öntjük és vízzel elegyítjük."
Ugyan ez a mondat megtalálható volt a Perizin használati utasításában.
Én úgy tanultam, és úgy tudtam, hogy a "munkaemulziót" meg kell etetni a méhekkel, gyakorlatilag meg kell mérgeznünk a méhek vérét, és amikor az atka megcsípi, a parazita a hatóanyagtól elpusztul.
Emiatt mi "mezei méhészek" nem vízzel, hanem sziruppal készítettük el a munkaemulziót.
Itt két dolgot értünk el.
A méhek azonnal nekiálltak elfogyasztani, valamint a cukorszirupba kevert kumafosz rátapadt a szőrköntösükre, és egymást tisztogatva tovább fokozta a hatását.
Más készítményekbe is tettek cukrot, ott a kontakt hatás növelése volt a cél.
Érthetetlen számomra, hogy miért nem írják, mondják el a méhészeknek, hogy tegyetek egy parányi cukrot is a munkaemulzióba.
Az összes méhészeti szakelőadó vékony, az-az 2/1-es Víz-cukor keverékkel ajánlja a hatóanyag kijuttatást.
A méhegészségügyi munkacsoportnak jó lenne ezekkel a témákkal is foglalkozni.
Nagyernyei Attila
Molnár Jenő biztosan olyan körökben forgolódik akiknek bombák a méhcsaládjai, és azért próbálja kigúnyolni írásaimat.
be kellett látnom, hogy azokat csak kevesen hajlandók átolvasni, fölöslegesen meg nem szívesen dolgozok én sem. A múltkor is adtam egy csomó cikket, szakirodalmi hivatkozást, de a vitázók közül Bogár Tamáson kívül alig olvasta azokat valaki, Geddekas bizonyára nem.Mire gondolsz Tomipapa?
Az állatgyógyászati készítmények engedélyezésének hazai szabályozása jóNevetséges! Tehát ez a létező világok legjobbika. Mármint a Bayer cég számára.
A hazai szabályozás tehát jó, azt az OMME kérésére nem fogják a feje tetejére állítani.Csak nem ezt szeretnéd Tomipapa?
A NÉBIH-et természetesen lehet "inspirálni"Álmodozol? Egy hivatalt nem lehet inspirálni. Csak a tények, észérvek és a hatalom tud benne változást elérni.
a méhészek érvrendszere eléggé szegényesnek mondhatóBárkinek az érvei lehetnek szegényesek, ha az előző három érvelési módot nem használja.
jelen pillanatban a méhegészségügyi problémák jelentős részét mi magunk generáljuk, amikor kifejezetten és elterjedten illegális szerhasználattal élünk, s az illegálisan használt szerek minőségét, címkézési szabályainak betartását kifogásoljuk.Mondja ezt egy nem méhész kertész, nekünk a méhészeknek. Kibicnek semmi se drága. Ő nem veszít semmit.
A forgalmazó által elkövetett szabálytalanságokat sajnos csak akkor kifogásolhatjuk, ha mi magunk szabálykövető módon járunk el.Ez a kijelentésed
Nincs fogyasztóvédelmi védettségünk, ha egy növényvédő szert használunk állatgyógyászati célra, nincs védettségünk, ha nem a cél-állatfaj gyógyítására kívánunk egy ektoparazitikumot pult alól, vény nélkül beszerezni.A hatóanyagnak akkor is benne kell lennie.
Ezt kellene megérteni, s a megértést követően lehet okos javaslatokat tenni az érdekvédelmi szervezetünk szakmai vezetése felé.Vagyis Cserényi nem felelős, ha szar a Varatraz használati utasítása, mert nem szólt neki senki? Na ne má'? Így nem lehet kimászni a felelősség alól.
Ezek tehát elérhetetlen vágyálmok.Jaj, de nagyokos vagy. Feltaláltad a meleg vizet. Kért ilyet valaki? Vered a habot.
A gyógyszerek árát befolyásolni sem sok esélye van az érdekvédelemnek.Mi közöd neked ehhez? Mi sem akarunk tanácsot adni a fóliás virágkertészeknek. Tartsd távol magad és tartsd meg magadnak a rosszindulatú tanácsaidat.
mi ez ügyben az érdekképviseleti szervezetünk vezetésének programja, a megoldási útra nézve tett javaslata.Az OMME nem a fóliás virágkertészek érdekképviseleti szerve.
Geddekas, szerintem a foretikus szakaszról belinkelt külföldi tanulmányokra gondolt. Hasznos kis olvasmányok szó mi szó.Jobban utánanéztem és elég részletesen ismertettem, hogy is néz ki a forétikus szakasz és miért érdemes a 48 órás szabályt betartani. De mindenki maga dönt, mit fogad el az általa megértett ismeretekből. Például te is.
Akkor furettóval 5ml Taktic(625mg amitràz) jut 105 családra, ami kb 6 mg/ család. Ami pl. a Varidolnál 12,5mg/család.
Akkor ha jól sejtem a furettóval feleannyi szert juttatunk a kaptárba?
Nálam nem, mert az 5ml taktik az 100ml petróleumhoz kell, az nálam a szerb ködölővel 50-55 családra elég, 2milit lök egy nyomásra, de igaz nem tőlem kérdezted.Na így már értem, és így szintén kb.12 mg a dózis, mint a Varidolnál.
Üdv Mindenkinek!bNem ismerem, csak hallottam róla...
Valaki ismeri,használja a Herba strip illetve a Super strip elnevezésű Szerb atkairtókat?
Vélemények érdekelnének róla.
Robotur!
Teljesen igazad van!
Azt is szóvá tettem, hogy a monitoring kis könyvben is benne van a rajzlapos csodaszer, valamint én magam is használtam olyan megoldásokat ami nem teljesen fehér.
Azt akkor is megemlítettem, hogy írhat le ilyent, akinek az a feladata, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által kínált, és engedélyezett atkairtókat népszerűsítse.
Ennek ellenére olyan javaslatokat tesz, ami tiltott!
Sem a Tac-Tic, sem a Mitac, sem a papírzsepis Mavrik és még sorolhatnám, nem engedélyezett.
Tudom, hogy a sánta kutyát ez nem érdekli (engem sem) ha a méhek egészségének megőrzése a cél.
Sőt Dr.Cserényi Péter mondott valami hasonlót, hogy akár nem engedélyezett készítmény is használható, ha mással nem tudjuk megóvni a méhcsaládot.
Emlékeim szerint ezt a Fumidil-re mondta, az egyik Küldöttgyűlésen, és a Méhészetben is megjelent.
Én mégis arra kérek minden hozzászólót, hogy ezeket a konkrét receptúrákat privátban közöljétek egymással.
Nem szeretném ha az amúgy népszerű Fekete-Fehér Méhészklub ezért megrovásban részesülne.
Vannak akik erre játszanak rá, sőt többször szorgalmazták a honlapunk megszüntetését.
Közben barger is hozzászólt, amivel szintén egyetértek!
Nagyernyei Attila
A baj az, hogy az egyik be van tiltva, a másik engedélyezett...közben meg ugyanaz! Mind a három!
Az egyik 12000ft/dl a másik meg 1200ft/dl...no az már nem mindegy...
Te elhiszed, hogy különb a drágább szer?
Hahó! Magyarországon élünk!
A baj az, hogy az egyik be van tiltva, a másik engedélyezett...közben meg ugyanaz! Mind a három!Elmaradt egy nulla :D
Az egyik 12000ft/dl a másik meg 1200ft/dl...no az már nem mindegy...
Te elhiszed, hogy különb a drágább szer?
Hahó! Magyarországon élünk!
A baj az, hogy az egyik be van tiltva, a másik engedélyezett...közben meg ugyanaz! Mind a három!
Az egyik 12000ft/dl a másik meg 1200ft/dl...no az már nem mindegy...
Te elhiszed, hogy különb a drágább szer?
Hahó! Magyarországon élünk!
Teljesen mindegy, amíg ingyen van. A nem engedélyezett szerért viszont fizetned kell, hiszen nem támogatott. Tehát végeredményben Te jársz rosszabbul! Ez egyszerű matek. Másrészt ez morális és jogi kérdés. Ha a Tik-tak az engedélyezett szer, akkor azt kell használni. Ez nem hit kérdése, hanem szabály. Ha számodra a morális kérdés abban merül ki, hogy nem támogatod a gyógyszeriparnak a pofátlanul nagy profitját, azt megértem, de végül mégis csak Te fizettél azt atka irtó szerért és Te vállalod a felelősséget, ha valami gond van a recepttel vagy az illegális szerrel.
Hidd el, ki van ez találva. A támogatott atkaölő szerek pont annyiba kerülnek, hogy nagyjából nullára jöjjön ki a méhésznek az atkairtás. Lehet ez ellen háborogni, de végül is ez egy nyer-nyer szituáció.
Nem olyan fekete-fehér ez a kérdés, mint a fórum ;)
Aki nem akar amitráz tartalmú szert alkalmazni, mert mondjuk a szerves savakat tartja jónak, az ne is kapjon támogatást? Csak az amitrázt használók kapjanak "versenyelőnyt"? Nem olyan fekete-fehér ez a kérdés, mint a fórum ;)
Aki az engedélyezett szerek és használati utasításaik szerint szeretné megvédeni családjait atka ellen az egészen egyszerűen a családjai megmaradásával játszik.
Annak fényében hogy két éve mekkora pusztítást végzett az atka, valamint amit az idei télre prognosztizálnak nagy szükség lenne egy egyesület által készített iránymutatásra.
De így vannak méheim atka nélkül
Valaki használ ilyen maszkot amitráz ködöléséhez?
Ezért célszerűbb az oxálsavat csurgatni. Akkor nem kell gázálarc.Hát az igaz,de ezzel véleményem szerint minden előnyét felsoroltad.
A 9. napon még 147 atka hullott.És ezek után van ott még méhecske?
Üdv! Mindenkinek
Azt szeretném kérdezni,hogy az oxálsavas szublimáláshoz való teljes álarcot, Hol lehet beszerezni,és mennyi az ára körülbelül? És hogy ez a maszk,használható-e, amitrázos füstölésnél is?
A választ előre is köszönöm.
Attila.
Az On-farm kísérleteknél egyértelműen kiderült, hogy miért nem szabad a technikai oxálsavat alkalmazni.
Megígérem, hogy megkérdezem tőlük, hogy izso60 ne tájékoztassa félre a méhészeket!
QUQURIQ !!!
Robi75!
Nem ezen múlik!
Mennyi atkával indítottál tavasszal... = nem tudom :D.
Milyen sűrűn vándoroltál, és milyen fertőzött volt a területed... = igen sűrűn megyek, elég fertőzött a terület de melyik nem?
Védekeztél-e tavasszal... = nem.
Védekeztél -e akác után... = igen.
Mind ezeket milyen hatékony szerekkel tetted... = amitráz furettóban.
Hány családot osztottál meg, szaporításként...= egyet sem, csak mérsékelten böngészve szaporítottam.
Mennyi rajod volt... = talán 4-5.
Vajon minden méhész kitette e- az itatókat...vagy legtöbbje a Tiédből ittak... = az idén még az enyémből sem ittak, pedig kint van mindig.
Betartottad-e a 3 napos kezeléseket, ha Amitrázt használtál... = ez nem kérdés, és végig is csináltam.
Bárki bármit is használt, ennyi eshetőséggel kell számolni...
...és mind ez egy nagy?
Kiskakas
Atkafertőzés gyengíti többfelé a méhcsaládokat
magyarmezogazdasag.hu
nak.hu 2016.12.19., hétfő, 10:29
Komoly gondokról – méhek pusztulásáról, mézminőség-romlásról – számoltak be hazai méhészek. A NÉBIH bár tud a méheket pusztító atkabetegségről, jelentős méhhullást nem tapasztalt, mint ahogy minőségi problémát sem.
Az utóbbi hetekben két megye méhészei is aggodalmasan nyilatkoztak. Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben ennyire rossz évet még nem zártak a magyar méhészek, közepes alatti termés, alacsony, dömpingár-szintű vagy az alatti felvásárlási ár is nehezítette a munkát.
Az elnök szerint ráadásul az utóbbi években egyre többen és – a jövedelmezőség javítása érdekében – egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, ám a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. Mint mondta, a mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken. Megjegyezte sok kínai és dél-amerikai méz jelent meg az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot eredményezett.
Szerinte további nehézséget jelentett, hogy több területen nagy károkat okozott a Varroa atka nevű kártevő; egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. Haász Ferenc úgy vélte, országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni. (Békés megyében mintegy ezren foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 650 tagja van. A méhcsaládok számát hetvennyolcezerre becsülik.)
Idegen mézeket kevernek?
A teol.hu-nak pedig a Tolna megyei Völgy Méhészet vezetője, Lengyel Péter azt mondta, hogy a nyár végi atkafertőzöttségnek és az enyhe ősznek köszönhetően a hazai méhállomány nyolcvan százaléka elpusztult, így nehéz tavaszi szezonkezdet vár a méhészekre. Hozzátette, „nagyon komoly bajban van az ágazat”.
Nagyon sok a fiatal, hobbi méhész, akik nem védekeznek megfelelően a fertőzések ellen. Az atkafertőzöttség már a nyár végén meggyengítette az állományt. A kaptárban lévő méhek megtalálják a kósza rajokat, a „gyenge” családoktól elkapott fertőzéseket pedig beviszik a kaptárba. Mézzel terjednek a legkomolyabb betegségek: az atka, az érzékeny veszteséget okozó parazitás betegség (nosema), vagy a nyúlós költésrothadás.
Ehhez társul, hogy az emberek nem veszik a mézet; közel harminc százalékkal esett vissza a méz felvásárlási ára. Másfél év alatt az akácméz kilónkénti kétezer forintos felvásárlási ára a felére csökkent. Sok kezdő méhész hitelből próbál meg méhészetet felépíteni, nekik termelni kell. Az Ukrajnából és Ázsiából behozott kétes eredetű olcsó mézet keverik a hazaival, így ezekkel az árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódnak meg. A termékek egyharmada hamis, azaz iparilag előállított, mézhez hasonló édes készítmény. Hiába állunk az unióban negyedik-ötödik helyen méztermelésben, az ágazatban folytatódhat az elmúlt évek sanyarú tendenciája – jegyezte meg.
A súlyosnak látszó helyzetre való tekintettel a nak.hu megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is, hogy tudnak-e a méhészek által jelzett betegség-problémákról, és a hivatal is ennyire aggasztónak látja-e a hazai méhészetek, a méhállomány állapotát.
Jelenteni kellene
A NÉBIH sajtóosztálya azt közölte, hogy bár az őszi méh- és lépminta-vizsgálatok alapján az elmúlt évekhez képest valóban jelentősen nőtt a Varroa-atkával súlyosan fertőzött családok aránya, de nagymértékű méhpusztulásról nincs tudomásuk, és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadói sem számoltak be ilyenről. A NÉBIH szerint a tapasztalt súlyos atkafertőzés miatt valóban várhatóak méhcsalád-pusztulások, illetve sok méhcsalád súlyos legyengülése, de országos szinten 80 százalékos méhpusztulás semmiképpen sem valószínű.
Mint közölték, a Varroa-atka elleni hatékony fellépés elsősorban a méhész feladata és felelőssége, ehhez pedig elengedhetetlen a méhcsaládok atkafertőzöttségének folyamatos ellenőrzése az egész méhészeti szezon folyamán. Ha a méhek pusztulásának, legyengülésének okát a méhész nem ismeri, fontos a laboratóriumi mintaküldés és a pontos kórelőzményi adatok feltüntetése a vizsgálati megrendelőn. A NÉBIH csak így tudna tudomást szerezni a méhpusztulásokról, valamint azok okát kideríteni, illetve az esetlegesen kialakuló gyógyszerrezisztenciát is csak így lehet felderíteni.
A NÉBIH hozzátette, ha valamely méhészet nagymértékű pusztulást tapasztalt, azt a hatósági állatorvos felé jelentenie kell. Az egészséges méhállomány védelme és a méhbetegségek szétterjedése ellen leginkább az írott és íratlan szabályok betartásával lehetne tenni. A hivatal megjegyezte, a Varroa- és Nosema-fertőzés nem mézzel terjed, azzal a nyúlós költésrothadás spórája terjedhet, ez azonban a méz visszaetetésének tilalmával megelőzhető.
Nem engednek be semmit
Ami pedig az „idegen mézeket” illeti: az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság adatai alapján elmondható, hogy 2015. december 7., egy országos főállatorvosi határozat kiadása óta nem érkezett mézszállítmány Kínából Magyarország területére. Más harmadik országból történt beszállítás: ukrán eredetű méz érkezett, valamint kis mennyiségű argentin és tajvani mézszállítmányokról tettek bejelentést, melyek nem közvetlenül, hanem más uniós országon keresztül érkeztek hozzánk.
2016-ra viszont a harmadik országokból történő mézbeszállítás gyakorlatilag megszűnt, kizárólag Ukrajnából származó méztételekről érkeztek bejelentések, melyek csak két megyét érintettek és ezekből mintavétel is történt, a minták vizsgált paramétereik tekintetében megfeleltek az élelmiszerkönyvi előírásoknak.
Mindezekből az következik, hogy „az Ukrajnából és Ázsiából behozott kétes eredetű olcsó mézet keverik a hazaival, így ezekkel az árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódnak meg” kijelentést a NÉBIH – saját hatósági vizsgálatai eredményei alapján – nem tudja megerősíteni.
Ha igaz amit Geddekas ír, elég nagy a gáz.
Évek alatt végig próbálta a teljes kínálatot.
Mehet a kaptárak elé a az őrölt erős paprika. A méhek szeretik, az atkák utálják.
Méhegészségügy sajnálatosan rossz helyzetét sok tényező okozza. Egyet most kiemelek közülük.
A méhegészségügyi készítmények hatósági engedélyeztetése tragikusan laza. Olyan készítményeket is forgalomba lehet, hozni, aminek a hatékonyságát alapos vizsgálatok nem támasztják alá vagy éppen a szer hatékony lenne, viszont a használati utasítás félrevezető.
Tudjuk, hogy a fumagilin jó antibiotikum a nosema fertőzés megállítására. Tudjuk, hogy ezt elegendő tudományos vizsgálati eredmény áll rendelkezésre és mégis aki rászorul a használatára illegálisan kell beszereznie.
Tudjuk, hogy az oxálsav tartós hordozón fizikai képtelenség, hogy bármilyen hatékonyságot mutasson az atkairtásban és mégis engedélyezett és reklámozott készítmény.
Tudjuk és szaktudományos eredmények alátámasztják, hogy a fokhagyma hatóanyaga ugyanolyan erővel öli az atkát, mint a méhet, mégis van forgalomba ilyen készítmény.
Tudjuk, hogy a piretroidok közül több is nagyon jól öli az atkát, de a méhek 3-4 év alatt hozzászoknak és elvesztik hatékonyságukat, ha tartós hordozón alkalmazzák, mégis talán már több mint egy évtizede vannak forgalomban vannak piretroid tartalmú készítmények tartós hordozón.
Tudjuk, hogy a gyorsan lebomló taglózó szerekkel, mint az amitráz, csak a 2-3 napos időközöket alkalmazó sorozatkezelések hatékonyak, mégis van olyan használati utasítás, ami hetenkénti kezelést javasol.
Tudjuk, hogy a gyorsan bomló atkairtó molekulák mint az amitráz, nem alkalmasak tartós hordozóba alkalmazni és mégis vannak ilyen javaslatok és vannak ilyen engedélyezett készítmények.
Tudjuk, hogy a viaszban jól oldódó és ott nagyon lassan lebomló atkairtószerek a kaptárban felhalmozódnak és a mérgezik a méhcsaládok és mégis vannak ilyenek forgalomban.
Kérlek benneteket, soroljatok még fel ilyen dolgokat!
Szerintetek mit lehetne tenni ezeknek a szinte szélhámosságot súroló magatartások megállításáért?
killersound.hu
Forradalmi újítás a Varroa atka elleni küzdelemben
killersound.hu
HOME
A „Varroa Killer-Sound” eszközzel a méhcsaládot magas frekvenciájú hanggal sugározzuk ( 1500 Hertz frekvencia 90 decibel hangnyomás) 25-30 napon keresztül. A kezelés végére a család teljesen atkamentes lesz. Ez a frekvencia a méhek számára nem érzékelhető, teljesen veszélytelen, viselkedésünkben semmilyen változás nem tapasztalható.
A zaj az atkák központi idegrendszerére hat, ami miatt képtelenek a táplálkozásra. Ennek következtében az idősebb atkák 10-20 nap alatt, míg az ivadékok a sejteken belül,1-2 nap alatt elpusztulnak. A méhcsalád 25 nap elteltével teljesen egészséges, atkamentes lesz.
– A Varroa Killer Sound ( Varroa-Gyilkos-Hang) eszközt évente, legalább két alkalommal kell használni.
– Az ideális használati idő a februártól április közepéig és a júniustól augusztusig tartó időszak de folyamatosan is használható a 25 napos ciklusok betartásával. Magyarországi viszonyoknak megfelelően ezt a javaslatot természetesen át kell értékelni.
Fontos az állandó használat az újrafertőződés elkerülése végett.
Az eszköz előnyei:
– 100%-ban természetes
– 100%-ban mellékhatás mentes
– nincs szermaradvány
– veszélytelen a méhekre
– fiasítás és hordás alatt is használható
– emberre és állatra egyaránt veszélytelen
– egyszerű használat
– kedvező ár
– optimális hatás
Az eszközről:
A „Varroa Killer-Sound” eszközzel a méhcsaládot magas frekvenciájú hanggal sugározzuk (1500 Hertz frekvencia 90 decibel hangnyomás) 25-30 napon keresztül. A kezelés végére a család teljesen atkamentes lesz. Ez a frekvencia a méhek számára nem érzékelhető, teljesen veszélytelen, viselkedésünkben semmilyen változás nem tapasztalható.
A zaj az atkák központi idegrendszerére hat, ami miatt képtelenek a táplálkozásra. Ennek következtében az idősebb atkák 10-20 nap alatt, míg az ivadékok a sejteken belül,1-2 nap alatt elpusztulnak. A méhcsalád 25 nap elteltével teljesen egészséges, atkamentes lesz.
Használata:
– A Varroa Killer Sound (Varroa-Gyilkos-Hang) eszközt évente, legalább két alkalommal kell használni.
– Az ideális használati idő a februártól április közepéig és a júniustól augusztusig tartó időszak, de folyamatosan is használható a 25 napos ciklusok betartásával. Magyarországi viszonyoknak megfelelően ezt a javaslatot természetesen át kell értékelni.
– Fontos az állandó használat az újrafertőződés elkerülése végett.
Az eszköz előnyei:
– 100%-ban természetes
– 100%-ban mellékhatásmentes
– nincs szermaradvány
– veszélytelen a méhekre
– fiasítás és hordás alatt is használható
– emberre és állatra egyaránt veszélytelen
– egyszerű használat
– kedvező ár
– optimális hatás
A feltaláló!
Rainer Krüger szakmai pályafutása
-1974-1978: méhész-társi képzés méhészeti szakmai végzettséggel
-1974: 6 hónapos szakmai félév a méhészeti iskolában
-1981: mesterképzés a nemzeti méhészeti intézményben Mayenben, méhészmesteri oklevél megszerzése Koblenzben.
„Kilenc éves korom óta méhészkedem, 1975 és 2000 között az állományom 100-300 családból állt. 2000-ben mézfeldolgozó üzemet építettem, a családok számát pedig 1000-re bővítettem. Fajtamézek, propolisz és mézpempő előállítására specializálódtam. A családokat a biológiai előírásoknak megfelelően kezelem és csak a növényvédőszer-mentes helyeken méhészkedem. Többnyire egy nemzeti parkban tartom a családokat, Szardínia szigetén. „
A forradalmi fejlesztése : „Varroa-Killer-Sound” ( Varroa Gyilkos Hang)
Háttér:
Szardínia sziget klímája mediterrán, a tél enyhe a nyár meleg. A hőmérséklet télen sem csökken fagypont alá. A fiasítás folyamatos, télen sem áll le, és a leggondosabb kezelések ellenére is mindig voltak veszteségek az atkák miatt. Eljött tehát az idő, hogy valami olyan eljárást találjunk ki, mely túllép ez eddigi lehetőségeken.
Az eszköz ötlete abból a gondolatból indult ki, hogy minden testnek megvan az a frekvenciája, amelyre reagál. Ez a frekvencia lehet kellemes, kellemetlen, elviselhetetlen és olyan is, amivel akár ölni is lehet, ha ez a hang elég hangos is. Ehhez viszont meg kellett találni a méhek és az atkák saját frekvenciáját.
A Varroa- Gyilkos- Hang kifejlesztése:
A kutatás 2013 közepén kezdődött el. A méheket átlátszó kaptárokba helyeztük, majd különböző frekvenciájú hangokkal sugároztuk őket. Így megfigyelhettük a méhek és az atkák viselkedését. A méheken 2000 és 8000 hertz között nyugtalanságot tapasztaltunk, 10000 hertz fölött viszont semmilyen hatást nem váltott ki. Az atkák 12.000 és 17.000 hertz közötti területen reagáltak, ezeknél a frekvenciáknál viselkedési elváltozásokat figyeltek meg. Az atkák számára a gyilkos frekvencia a 14000-től 15000 hertzig terjedő tartomány 90 decibellel. A fehér fiatal atkák 1-2 napon belül a sejten belül elpusztultak. Megfigyeltük, hogy az atkaelhullás az első három napban kezdődött és 20 napon belül a legtöbb atka elpusztult. 20-22 nap után az elhullás teljesen megszűnt.
2014 ősze óta tisztában vagyunk a frekvenciával és a hangerővel. Harminc teszteszközt építtettünk, amelyeket 2015 őszén erősen fertőzött méheken alkalmaztuk. 25 nap eltelte után semmilyen atkát sem lehetett észlelni, a méheknek pedig nem voltak fejlődési vagy viselkedésbeli rendellenességeik. 2016 áprilisában ismét teszteket végeztünk erősen fertőzött családokon, és az eszköz ismét bevált, 25 nap után a család teljesen atkamentes volt, nem volt több fertőzött méh és a család fejlődésében semmilyen elváltozás sem volt tapasztalható. A hangkezelés után, hangyasavkezeléseket végeztünk és csak elszigetelten találtunk atkákat, ami arra az újrafertőződésre vezethetők vissza, amelyeket a méhcsalád a nem kezelt méhektől kapott el. A kezelésben részt vevő családoknak életerős és egészséges méhei voltak. Kiderült, hogy a méhek létszáma a családokban a kezelést követően kb. 20%-al csökkent. Ez arra vezethető vissza, hogy az erősen sérült méheknek rövidebb az élettartalmuk, egyébként a család fejlődése teljesen normális volt. A kutatásokba 30 családot vontunk be, 30 eszközzel. Összesen kilenc alkalommal végeztük el a kísérleteket és minden esetben nagyon hasonló eredmény született. Ezek után semmi kétség, hogy az eszköz kiválóan működik és forradalmi újítás a varroa atkák elleni küzdelemben. Lehetségessé vált, hogy ezzel az eszközzel megszabadíthassuk méheinket és méhészeteinket, napjaink első számú közellenségétől.
Tehetjük mindezt úgy, hogy közben nem veszélyeztetjük sem a méhek sem a méhész egészségét.
Az eszköz 2016 novemberében lett átadva a szabadalmi hivatalnak, eredmény 2017-ben várható. A terméket a nyilvánosság elé tártuk és sorozatgyártása is elkezdődött 2017 februárjában. Természetesen az első kapcsolatfelvételek és megrendelések is megérkeztek és reméljük, hogy hamarosan beszámolhatunk a felhasználóktól kapott tapasztalatokról is.
A 14.500 – 15.000 Herz 90 decibellel hallható a jó hallású emberek számára, különösen gyermekeknek. A kaptáron kívül a hang 30 decibelre csökken. A méhészek, akik hallják ezt a frekvenciát használjanak füldugót, amikor a méhekkel dolgoznak.
A fenti diagramon látható, hogy az atkahullás a 21. nap után szinte teljesen megszűnik.
A nem kezelt családokból származó berepülő méhek miatt ez a szám soha nem lehet nulla csak ahhoz közeli.
Alkalmazás:
Az eszközt a felső fiók kereteire kell helyezni. Az árnyékolás kizárása érdekében a fóliát el kell távolítani a fiókról, és ha szükséges egy 3-4mm rácsméretű acélhálót tehetünk a helyére. A fiók fölé vagy menekülőtér, vagy pedig egy üres fiók kerül, majd rá a tető. A beavatkozást az újrafertőződés miatt évente legalább 2 alkalommal meg kell ismételni. A legjobb kezelési időszak akkor van, amikor a méhek 3 fiókon vannak, mert ilyenkor a maximális hangnyomás eléri az alsó fiók kereteinek az alját. Az eszköz nyáron is használható, amikor méztéri fiók (fiókok) is van a kaptáron, és az atkamennyiség is nagy. Ilyenkor a kezelés sikere csak 90% -os, mert megnövekszik a távolság az eszköz és a kaptár alja között, és így a hangnyomás is csökken kaptárban. A mézet természetesen a hang nem károsítja. Minden kaptárhoz szükséges egy saját eszköz. Kétcsaládos kaptárokhoz elegendő egy eszköz használata.
Akkumlátor:
A készülékhez tartozik egy újratölthető száraz akkumulátor, amit kifejezetten ehhez az eszközhöz fejlesztettek ki. Egy feltöltés elegendő a 25-30 napos kezeléshez. Az akkumulátor vízálló, nem képez gőzt és minden pozícióban (álló, fekvő) használható.
Használat előtt és után az akkumulátort mindig fel kell tölteni! Az akkumulátor használati idejének pontos betartása nagyon fontos, mert a túlságosan lemerült akkumulátor kisülhet, vagy élettartama jelentősen csökkenhet. Ne használja tovább az akkumulátort mint 30 nap! Ha megfelelően használják és kezelik, akkor az élettartama 6-8 év. A hangeszköz belsejében az elektronika folyékony műanyaggal van kiöntve, ütés és vízálló, ami miatt hosszú időn keresztül használható.
Megrendelés és kiszállítás:
– A kiszállítás 2017 február óta lehetséges, a meglévő megrendelések sorrendjére való tekintettel.
Fizetés
-Megrendeléskor az összeg 50%-a előre
-Leszállítás előtt a maradék 50%
Kedvezményrendszer:
Több mint 100 eszköz megrendelése esetén 5%
Méhészegyesületek illetve csoportos megrendelések esetén egyedi elbírálás
Varroa Gyilkos Hang Árak:
– eszközönkénti ár 86 euró
– Hangeszközönként akkumulátor nélkül 57 euró (akkumulátor nélküli vásárlásnál a hangeszközre nem vállalunk garanciát).
– csere akkumulátor 42 euró
Akkumulátortöltő árak:
– minőségi akkumulátortöltő automatikus kikapcsolással eszközönként 34 euró.
– töltőállomások 10 szerelt eszközzel 10 x 34 euró + 70 euró szerelési költség
Összesen 410 euró
Elérhetőség:
Gigler-Mechatronik Kft
2740 Abony,
Munkácsy Mihály utca 3.
Kontakt
Tel. +36 (30) 646 3584
Tel. +36 (30) 682 6912
info@killersound.hu
Kapcsolat tartó
Rieger Armin
Na ehhez a találmányhoz mit szóltok?
Idézet
killersound.hu
Forradalmi újítás a Varroa atka elleni küzdelemben
killersound.hu
Én idáig papír csíkot használtam. 24ml tactic 75ml olaj=100-db.Nálam is volt, hogy leesett a fenékre. Lámba bél(kanóc) gondolom tartósabb. Viszont az adagokat növelni kell. Mennyivel? Tapasztalat? Valaki alkalmazza?
Szerintem összemossák az atka haldoklásának hosszát azzal hogy sokáig hatásos, mivel csak azt látja hogy 12 nap után is potyog.Abszolútt laikusként nekem az alábbiak a kételyeim:
Persze atka vitt el néhány családot, amíg nem voltam elég bátor az oxálsavas csurgatással. Éveken keresztül nem mertem egy hónapon belül többször csurgatni. Addig nem is okozott ez problémát, amíg egy-egy törzscsaládomtól évente 2-4 szaporulat családot adogattam el, de az elmúlt három évben ezt nem tehettem meg és ezért veszélyes mértékben fel tudott szaporodni a békén hagyott méhcsaládokban az atka.A gyakoribb oxálsavas csorgatás megoldotta azt a problémát, hogy oxálsav csorgatás mellett felszaporodik az atka azoknál a törzscsaládoknál, akikről nem készül szaporulat? Gyakoribb csorgatásnál sem tapasztaltál méhelhullást, anyavesztést? Kizárólag oxálsav csorgatással védekezel a mai napig, vagy szoktál valamilyen szerrel kontrollt csinálni?
A gyakoribb oxálsavas csorgatás megoldotta azt a problémát, hogy oxálsav csorgatás mellett felszaporodik az atka azoknál a törzscsaládoknál, akikről nem készül szaporulat? Gyakoribb csorgatásnál sem tapasztaltál méhelhullást, anyavesztést? Kizárólag oxálsav csorgatással védekezel a mai napig, vagy szoktál valamilyen szerrel kontrollt csinálni?
Az oxálsavas csurgatás hatásvesztése a szakirodalomban közölt pontosabb mérések szerint 8-9 nap. Ezért javasolnak ma már 7 naponkénti ismétlést. Így a csurgatások hatása átfedi egymást.
Hozzászólás témája: Re: Oxálsav Hozzászólás Elküldve: 2011.08.07. 16:55
Ismételten valami ellentmondást lehet felfedezni az akkori, és a mostani hozzászólásodban.Természetesen. Aki tanul a tapasztalatokból, annak változik a véleménye is. Neked is képesnek kéne lenned ilyesmire. Ez volt az első tél, amit oxálsavazás után éltek át a méhcsaládok. Szóval, ha az oxálsav nagy anya és családpusztító lenne, akkor réges-régen elfelejtettük volna az oxálsav használatát és nagy kedvenced, Tóth Péter se ajánlgatná zárókezelésnek.
Na de nézzük csak! Az nem is Geddekas bejegyzése volt, hanem Pter-é. :o Jé! Akkor a sok vita ellenére mégis ugyanarról a személyről van szó? ;D Ugye többé nincs vita erről a nickről? Aztán ott a "Ződön"ma is megtalálható ugyanez Bebe, vagy Boca , vagy a többi neveden. Pter fekete.A Boca soha nem volt azonos a most felsorolt többivel. A Bebe, Pter azonos személyt takart. Ha lenne képes tisztességes moderálásra az ződ fórum, akkor most is minden méhész azon a fórumon lenne jelen. Sajnos még ma sem képes erre.
Még az este előkeresgéltünk néhányan abból az időből a valóságnak nem megfelelő írásokat az említett "fórumtársaktól". Felrakjam?Ha ez okoz neked örömet, akkor tedd. Ezzel az infantilis magatartásotokra rámutathatok. Egyébként meg mi volt az idézett bejegyzésben a valóságnak nem megfelelő? Leírtam benne egy tapasztalatot és feltételeztem egy összefüggést, ami szerencsére azóta nem igazolódott be.
Különben meg egyáltalán nem zavar senkit az atkairtási mellébeszélésed, mert aki méheket ad el, annak igen sokat használsz.Szerintem meg Tóth Péternek kéne köszönetet mondanod, hiszen a növényvédőszerekkel szembeni méhész türelem ősforrása Ő, és Ő teremt neked a legtöbb vevőt, hiszen a méhmérgezések az atka mellett a legnagyobb hatású méhpusztítók.
Kire ijesztett rá a hatóság?Vajon kire? Ujjal mutogassak? Egy levelet kaptál méhmérgezés kapcsán a hatóságtól, azonnal becsináltál. Nyilvánvaló volt az összefüggés a te esetedben a neonikotinoidos mérgezésre és nem mertél pert indítani. Pedig kaptál volna a 450 X 0,5 kg elpusztult méhért pár millió Ft-ot. Kaptál egy ijesztőnek tűnő kérdést a hatóságtól és leálltál mindennel. Vajon miért? Biztos azért, mert qrva bátor vagy. Arra vagy csak elég bátor, hogy engem fikázz, a valódi méhészérdekeket nem véded.
Egyáltalán nem hadakozok a szerves savak használata ellen. Ezeket használók méhészetei szépen lassan az enyészeté lesznek, vagy egyáltalán nem termelnek semmit, vegetálnak legfeljebb.Csak egy igaz ember van a Földön, te.
"Akik sikeresen alkalmazzák a tejsavat, azok sorozatkezelést csinálnak és párologtatják" :o ez tuti ? ;DIgen. Nehogy azt hidd, hogy úgy, mint a hangyasavat. Gyakorlatilag szublimox készülékhez hasonlóval. Tehát bepöffentik a gőzt a kaptárba.
Még az összeomlás kapujában sem akartak hinni a szemüknek, azt hitték mérgezés történt a naprán.Igen. Így volt.
Még egyszer leírom, vegyünk egy 4 fél nb s termelő családot akác után, ki az aki elhiszi, hogy ha azt bármilyen szerrel megcsurgatja minden egyes méh kap majd belőle és a felületén egyenletesen eloszlik, majd még az atkát is viszi, részemről ennyit a nyári csurgatásokról.
Csurgatásnál az egymással való érintkezéssel, továbbá trophollaxissal vagyis egymás etetésével terjed a hatóanyag a méhcsaládon belül.
A méhek trophollaxisára van egy nagyon régi kísérlet (tán még a 60-as évekből), hogy izotóppal jelölt cukorszirupot adtak a méheknek. Utána óránként vettek ki mintát a méhcsaládból. 24 óra múlva a kivett minta minden méhecskéjében volt izotóp.
Ha igaz viszont az amit Barger ír, akkor a méhek a kirepüléssel veszítik el a legtöbb oxálsavat a testükről. Logikus is. Bár kirepülési időszakban a napi természetes méhelhullást és az esetleges oxálsav miatti elhullást nehéz észlelni nem labor körülmények között.
Szia Ata 67. Olyan mintha azt szeretnéd hogy hazudjanak neked ;). Milyen a komoly szublimáló?Szia! Nem szeretném, hogy hazudjanak, csak mindig igyekszem megvizsgálni, hogy én mit csináltam rosszul, hátha azzal volt a baj, nem a leírt módszerrel. Ezért kérdezek vissza, mert nem szeretek vagdalkozni. "Az oxálsav szublimálás gyérít." - köszönöm, hogy ezt elmondod. Ez egy fontos információ. (A tejsavas is gyérített, de nyáron nem működött.) A pipaszenes említésre sem méltó. Mielőtt fanyalognátok, nálam jóval nagyobb méhészek is kipróbálták. Elmentettem azt az írást, de nem hivatkozok rá, nem lenne elegáns. Meg aztán, ebben a szakmában, mindenki elsősorban a saját felelősségére kísérletezik, másodsorban a környezete terhére. Ebből a szempontból megnyugtatok mindenkit, a szomszéd méhész tőlem 50 méterre maradéktalanul megvédte az állományát amitárzos füstöléssel. A zárókezelést egyik évben oxálsavas csorgatással, másik évben Perizinnel csinálta. Nekem is ezt ajánlotta 5 éve, de nem hallgattam rá sem az Amitráz, sem a Perzin tekintetében. Az utolsó évben használtam záróra a "---ktort", de az tényleg "záróra" volt, nem sokkal előbb leírtam. Utóbbi vagy az én hibám, vagy nem, vagy részben...
Biztos tudod hogy én is csináltam már valamennyit, meg fogok is úgy néz ki. Viszont én nem hazudok mellé, sokaknak ez nem is tetszik. Az oxálsav szublimálás gyérít.
Jelenleg a 6. amitrázos füstölést csináltam ma hajnalban, szombat reggel lesz az utolsó.
Hasznal valaki elektromos varrojet fustolot papircsik fustoleshaz. 3 csaladhoz nezem. Megeri befektetni vagy ugyanazt tudja, ha csak siman hajcsavaroba fustolok? Bar biztos nem. Mik a tapasztalatok vele kapcsolatban? Van olyan aki megvette es megbanta?A hajcsavaró egyszerűbb, olcsóbb.
Hasznal valaki elektromos varrojet fustolot papircsik fustoleshaz. 3 csaladhoz nezem. Megeri befektetni vagy ugyanazt tudja, ha csak siman hajcsavaroba fustolok? Bar biztos nem. Mik a tapasztalatok vele kapcsolatban? Van olyan aki megvette es megbanta?
Hanyszor es milyen idokozonkent hasznalod? Nyitott fiasitasnal is?
Miert pont a varratrazt hasznalod?
Inkább füstölj papírcsíkkal egyet, ellenőrízd a potyogást, aztán lehet nem is kell hàborgatni ezirányban egy darabig őket.
Most nem leszek túl népszerű, akaratlanul végrehajtottam egy állatkísérletet. Próbálkozok egy újfajta szublimàló kazánnan, és eközben elgurult a földre egy, kb. Kockacukornyi összeállt oxálsavgörcs. Ezt felcsippentette azonnal egy eleven csirke, majd jóízűen megette. Majd várta a repetát. Ez történt 3 napja, köszöni jól van. Repetát nem kapott.
Ezt máshol olvastam, de érdekes lehet.
"Augusztus 20 tól szeptember 15 ig három naponta szublináltam ezután a családok egy részéhez chek mite-ot raktam be. A chek mite 12 napja van bent."
A kolléga nem olvasta el ChekMite használati utasítását.
Ha előbb rakta volna be folyamatosan ható szert, és utána szublimál, kevesebb atkája lenne.
Ezzel az a gondom,hogy ők oktatják a méhészeket.
Ha valaki nem olvassa el, hogy és mikor kell egy készítményt használni, vessen magára.
Én ilyenkor is a méheket sajnálom.
Nem elég nekik a parazita, még a méhész hibáit is bírniuk kell.
Nagyernyei Attila
mivel a jellegéből kiindulva, erre elméletileg nem is lehet toleranciát szerezniMost kapaszkodj meg. Szerintem könnyebben lehet az oxálsavra toleranciát szerezni, mint egyik -másik hatóanyagra. Ugyanis, ahhoz hogy tolerancia tudjon kialakulni, annak alapvető feltétele az, hogy a kezelés révén ne pusztuljon el minden atka. Ezek az egyedek képezik majd a mutációs bázist. A mutáció gyakorisága alapvetően állandó. Akkor nem, ha az adott szer mutagén. Ekkor gyakoribb a mutáció. Tehát e két számból alakul ki a tényleges mutációk száma. Minél több a mutációs bázis (az életben maradt atkák száma, és minél nagyobb a mutációs ráta, annál hamarabb alakul ki tolerancia. Oxálsavnál azt gondolom, hogy nem kell extra mutagenitással számolni, amitráznál elképzelhető, hogy ez létezik. De a mutációs bázis nagyobb az oxálsavnál. A szublimálás során szerintem sokkal hosszabb idő után jut be a fürt belsejébe az oxálsav,mert már a fürt külső részén lecsapódik, míg a füst a laza fürtöt átjárja, és az rögtön eléri a belső atkákat is. Így az oxálsavnak egy kifejezett gradiense alakulhat ki, amely révén sok el tud menekülni előle.Ha ezek utódai olyan mutációt fognak hordozni, mely az oxálsav egy kicsi százalékát le tudja bontani, akkor ezek már egy nagyobb adagot el tudnak viselni., Azt gondolom, hogy itt az úgynevezett bolyhos fehérjéknek van kulcsszerepe. De ez már messzire vezet. Talán ez gradiens az oka a lassú hatásnak. Ha más oka van, akkor még inkább fennáll a nagyobb mutációs bázis kialakulásának esélye. Hiszen ez azt jelenti,( ellentétben azzal, amire céloztál), hogy a hatás nem egy rapid ölő hatás, hanem lassan kialakuló. Ha pedig lassan alakul ki, akkor a menekülőút lehetősége nagyobb. Ha a nagyon savas kémhatás gyorsan megölné az atkát, akkor valóban nehezebben alakulna ki rá tolerancia. Az azonban tény, hogy az oxálsav lassú hatású szer.
Az azonban tény, hogy az oxálsav lassú hatású szer.
Gömbi a virágbogár!
Arany "bogaram"!
A nevezett úriember oldalakon keresztül taglalja bomba atkagyérítő technológiáját.
Leírja, hogy több mint 40-szer szublimált az idén!
Mivel a világháló, egy nyílt szakmai fórum egyben, sok kezdő méhész ezekből az írásokból tanul.
Biztosan én is írtam már helytelen dolgokat, de mindig egy cél vezérelt, hogy okuljatok belőle.
Az ilyen blőd írások, örülök hogy nem nálunk születnek.
Ha pedig a tisztelt "szakember" pusztán tapasztalatait osztja meg a nagyérdeművel, szerencsés lenne vele közölni, hogy előbb olvassa el a használati utasítást
Nagyernyei Attila
Idézetet írta: neoAz azonban tény, hogy az oxálsav lassú hatású szer.
Ez egyáltalán nem biztos. Attól, hogy hosszabb ideig hat, még nem lassú. Szublimálás után 1-2 nappal ugyanannyi atka jön le, mint a furettóval. Csak az oxálsav ezután még napokig viszi az atkát.
Egy szublimálás után a méhek mind a lépekről és magukról is ledörgölik a finom oxálsav kristályokat. Tehát amely atka a szublimálást követően találkozik a megfelelő mennyiségű oxálsavval, pár nap és lepotyog. Amely kevesebbel annak több időre lehet szüksége, hogy leessen.
A lényege, hogy egy egyszeri kezelés hatására az összes atkamennyiség fiasmentes állapotban 14 nap alatt hullik le. Az első 3-4 napban csak az összes atka 30-40 százaléka esik le. Én is úgy gondolom, hogy ez aképpen lehetséges, hogy amelyik atka kívül volt, és töményen megkapta az elegendő mennyiségű szert, az elpusztul. Amelyik pedig ennél kisebb adagot kapott, az több nap alatt szedi össze a halálos dózist. Pont itt van a lényeg, Ha megszakad a felvétel, akkor nem alakul ki a halálos dózis, tud szaporodni.
/.../
Tehát ha az oxálsav után tíz nappal még van életben atka, a molekula rendkívül primitív, az ősi méregtelenítő folyamatok közül több is akad, amelyik semlegesíteni tudja, akkor mi az akadálya annak, hogy ne szokjon hozzá az atka ?
Nem értem. Az oxálsavnak nem pont hogy mechanikai hatása van, magyarán roncsolja az atka kapaszkodóit, stb.? Hogyan lehet toleranciát szerezni arra, ha "amputálják" a lábait? ;)Az ezt bemutató fényképről kiderült, hogy hamisítvány. Egyébként pedig erre is lehetne toleranciát szerezni azáltal, hogy azelőtt közömbösíti, mielőtt amputálná. Történetesen oxálsav bontó enzimréteggel venné körbe a kapaszkodóit. Ekkor ugye felmerülhet az, hogy hát előbb történik meg az amputáció, mint az enzimtermelődés kialakulása. Most mondok megint egy meghökkentő dolgot. A hozzászokáshoz nincsen szükség arra az anyagra, amihez hozzászokik. A darwini evolúció lényege az, hogy állandóan zajlanak mutációk. Nagyon aprócska változások a génekben. Ha ez a változás összeegyeztethetetlen az élettel, akkor az az egyed elpusztul. Ha közömbös rá nézve, akkor nem történik semmi. Ha előnyt biztosít az egyed számára a többivel szemben, akkor életbe lép a szelekció. Ezeknek az egyedszáma lesz magasabb azokhoz viszonyítva, amelyek ezzel az előnyös tulajdonsággal nem rendelkeznek. Atkánál ez hogyan néz ki? Ahhoz, hogy az atka ne tudja elpusztítani a méhcsaládot, arra van szükség, hogy az atkalétszám egy határérték alatt maradjon mindig. Tehát a méhésznek ehhez legkevesebb annyi atkát kell elpusztítania egy év alatt, amennyi egy év alatt megszületik. Ha nem így lenne, akkor emelkedne a létszám, és több év alatt elérné a kritikus értéket. Az atkánál ezért 1 atkából kiindulva , kb. 100 és 1000 között lehet az a szám, amennyi egy év alatt lesz belőle. Tehát 100 esetén 99 százalékos hatékonyságot kell elérni (ebben benne van a 4 % természetes elhullás is, ezért szokták elegendőnek tartani a 95 százalékos szerhatékonyságot) 1000 esetén 99,9 százalékos hatékonyságnak kell lennie. Na most, ha egy atka olyan mutációval rendelkezik, amelyik az adott kezelésből egy kicsivel nagyobb adagot képes elviselni, akkor ha ilyen adagú csak a kezelés, akkor minden egyede életben marad, míg amelyik nem rendelkezik vele, az mind elpusztul. Itt jön képbe a dózis. Mint írtam, minden egyes kezelésnél lesz gradiens. Szublimálásnál a kívül levő méheken magasabb a dózis, a belül lévőkön kisebb. A frissen kelő méhen nincs hatóanyag a tartós hordozónál, az öreg méhen maximális az adag. A gradeins ezt a koncentráció különbséget jelenti a két végponttal. Közte a két érték közötti eredmények vannak. Az az atka pusztul el, amelyik abban a tartományban van, vagy azt a menyiséget képes összeszedni, amelyik az ő halálos adagja. Tehát a méhész azt veszi észre, hogy a kezelés hatására még mindig sok atka potyog, mert sok atka tartózkodott a gradiens azon részében, ahol nem érte el a szint a halálos dózist. Ezért tovább kezel. Ezzel nagy valószínűséggel növelni képes azt az atkaszámot, ami a halálos szegmensben tartózkodik. Például szublimáláskor a külsőket éri azonnal elegendő oxálsav. Ismételt kezeléskor olyan atkák fognak azonnal potyogni, amelyek az előző kezelésnél még benn voltak,de most kikerültek. Tehát fiasmentes állapotban gyakorított kezeléssel előbb-utóbb össze lehet szedetni a halálos dózist mindegyik atkánál. Ha viszont be tud menekülni a fiasba akkor nem. Annál több tud bemenekülni, minél több hordozza a kedvező mutációt. Igen ám, de ezek utódai egyrészt tartalmazzák ezt a mutációt és egy másik részüknél pedig egy olyan újabb mutáció lesz, ami már az ennél magasabb dózist is elviseli. Tehát nem a szerhez szokik hozzá, hanem az állandó változás (a fiasban megszülető utód atkánál ) kipróbálása történik meg később a szer használata során.
van-e már arra valami kutatás(i eredmény), hogy az oxálsavra történő rezisztencia valós veszély-e, és ha igen, akkor ez mennyi idő alatt jöhet(ne) létre, és mikorra terjedne el pl. a magyarországi állomány egészét tekintve?Nem tudok róla. Egy-két hónapja talán a rádióban hallottam, hogy 25 nemzedék alatt bármely szer ellenében kialakul a tolerancia-rezisztencia. Ez egészen biztosan nincs így. Példaként lehet említeni bizonyos Streptococcusokat, amelyeknél 100 év alatt sem alakult ki tolerancia sem a penicillinnel szemben. (Tüszős mandulagyulladás) Viszont makrolid típusú antibiotikumokkal szemben ugyanez a kórokozó már kiterjedt rezisztenciát mutat. Lehetne említeni az anaerob baktériumok clindamycinnel szembeni rezisztenciájának hiányát is. Én is azt gondoltam, hogy amitrázzal szemben nem lesz tolerancia, ha 30 év alatt nem alakult ki. Azt azonban tudni kell, hogy a baktériumoknak a generációs intervalluma fél óra, az atkáé legalább 12 nap. Az azért 500-szoros szorzó. De a fluvanilát és a kumafosz kb. 5 éve sem 25 generáció. Azért itt már nincs akkora különbség. Ezt a számot alapvetően az atkapopuláció nagysága határozza meg. Ha jól emlékszem kb. 25-30 millió nukleotidokként van egy mutáció. Ahány atka, annyiszor egy atka nukleotidjainak a száma. Nyilván ezek közül is csak az előnyös mutációk száma azokon a helyeken, amely a méregtelenítésért felelős. Mint látható, az atkaszámmal, így a méhcsaládlétszámmal ez egyenes arányban áll. De van egy sokkal veszélyesebb dolog. Az, hogy Magyarországon minden méhcsalád térben vagy időben össze van kötve. Ha egyetlen helyen áttelel egy olyan mutáció, ami a szokásos dózisban nem érzékeny a szerre, akkor az a következőképpen tud elterjedni. Egy családban lesz száz belőle,ha ezeknek tíz százaléka képes átterjedni más családokra, akkor ahhoz, hogy egymillió családban legyen ebből egy-egy példány, akkor ahhoz 6 évre van szükség. (10,100,1000, 10000, 100000, 1000000).
Rosszul kezeli-e az állományát például az a méhész, aki (akár most, akár ezt követően úgy dönt, hogy) rendszeresen szublimál szezon előtt és alatt, illetve azt követően, az előírásnak megfelelő időszakban beiktat egy kumafoszos vagy amitrázos kezelést is, magyarán váltott szerekkel dolgozik?Fenti számsor akkor igaz, ha nem vált senki, és azonnal akkora dózisban is toleráns, amekkorát senki nem használ. A szelekció az adott szerre szünetel a másik szer alkalmazása esetén, de megkezdődik a másik szerre a szelekció. Itt arról van szó, hogy a kezdeti időszakban könnyebb a méhész helyzete, mert alacsony adagokkal tud méhészkedni. De a kémiai védekezésnek van egy kihordási ideje, hacsak nincsenek penicillin kontra Streptococcus féle csodák. Az összesített idő nem fog csökkenni. Ebbe az összesített időbe pedig szorosan beletartozik az atkaszám. Minél több atka, annál kevesebb idő. De : minél több méhcsalád kevesebb atkával, annál több idő ugyanannyi méhcsaláddal.
Szerintem a technológia részévé kell tenni a fias mentes állapotot,Ezt én is pontosan így látom. Szerintem ez fogja meghatározni a kezelhető méhészetek nagyságát.
25 nemzedék alatt bármely szer ellenében kialakul a tolerancia-rezisztencia. Ez egészen biztosan nincs így.Hiszen azt az időszakot kell számolni, amikor a kezelés folyik. Évente 30 nap kezeléssel számolva a 25 nemzedékszer 12 nap= 300 napos kezelést jelent. Ez ugyebár tíz év egy szer esetén. Mondhatnánk, hogy az amitráz hosszabb ideig volt jó. Csakhogy ott nem 30 nap a kezelési idő, hanem rövidebb. Mondjuk 15 alkalommal történő füstölés az 15 nap kezelés. Mindjárt ki is jön a 20 év. Az a gond ezzel, hogy mindenkinél. Ahol az országban először összejön ez az idő, attól kezdve ő ilyen rezisztens atkákat terjeszt. Hát el lehet rajta gondolkodni.
Mikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?Akár másnap. Akác alatt. Kell csinálni egy műrajt, és megnézni a repülést. A gyűjtők ugye visszaszállnak, sokszor úgy lerepül, hogy a fiast sem takarja szinte semmi méh, de másnap hordás van. Amikor a nagy családban a kelő fias helyét azonnal teletömik mézzel, és nincs mit dajkálni, a kereten tömegesen táncolnak a gyűjtők, ott a fiatalok gondolkodás nélkül mennek ki. Egyébként pedig majd kb. 3 hét múlva igyekeznek átmenni másik méhre az atkák, amikor a Nasonov mirigy taszító hatása már érvényesül. Addig miért menne át bárhová?
Engem a légi folyosó be azonosítása érdekelne hogyan lehet be azonosítaniEl kell menni a legkésőbb virágzó akácoshoz. Körbe kell járni, és ahol akkora zúgást hallasz, mint egy raj, na ott lesz az a bizonyos légifolyosó. Aztán elmész 100 métert másik irányba , és ott semmit sem fogsz hallani. Na itt nincs légifolyosó. De úgy is lehet, hogy 100 méterre elmész a méhektől, elindulsz körbe, és ahol hallod a zúgást , azt követed akár kilométereken keresztül. Elmész megint 100 métert oldalra, és nem fogod hallani a méheket. Na persze ehhez azért méhcsaládokra is szükség van. Néhány családocska hangját nem fogod hallani.
Izso!Ez egyáltalán nem így van!IdézetMikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?Akár másnap. Akác alatt. Kell csinálni egy műrajt, és megnézni a repülést. A gyűjtők ugye visszaszállnak, sokszor úgy lerepül, hogy a fiast sem takarja szinte semmi méh, de másnap hordás van. Amikor a nagy családban a kelő fias helyét azonnal teletömik mézzel, és nincs mit dajkálni, a kereten tömegesen táncolnak a gyűjtők, ott a fiatalok gondolkodás nélkül mennek ki.
Izso uram!
Viszont az a bizonyos 3 hét ha úgy lenne akkor nem kellene a büdös dög felszaporodásától tartani.
Vagy a szaporodásról született írások mind fikciók?
De sokkal inkább arra kell magyarázatot adni, hogy :miképpen lesz képes egy lerabolt család méhe a rabló családhoz jutni ? Hiszen oda egészen biztosan nem tájolt be. Először egy másik méhnek kell odavezetnie?Úgy, hogy: a rablott család egyedei részt vesznek a méz átfuvarozásában és végül odaköltöznek - a rablókhoz.
Miképpen kerül az atka egy öreg, azaz kijáró méhre, ha az egy bizonyított dolog, hogy fordított irányban mozog: öreg méhről fiatalra.
Miképpen kerül az atka egy öreg, azaz kijáró méhre, ha az egy bizonyított dolog, hogy fordított irányban mozog: öreg méhről fiatalra. De sokkal inkább arra kell magyarázatot adni, hogy :miképpen lesz képes egy lerabolt család méhe a rabló családhoz jutni ? Hiszen oda egészen biztosan nem tájolt be. Először egy másik méhnek kell odavezetnie? Tehát akkor hogyan kerül a lerabolt család öreg méhére atka, ami bejut egy olyan családba, amelynek létezéséről sem tud? De ugye nem állítasz akkora marhaságot, hogy öreg méhről öreg méhre egy olyan virágon ugrik át, ahol ez a két két méh egymásba gabalyodott?
Misi!
A kérdés az, hogy a rabolt család méhei egy légifolyosót követve jutnak-e el a rabló családhoz (ami nem a saját méhészetben van), vagy másképpen. Ha másképpen, akkor mi az? Ugyebár nincs információja arról, hogy hová is kellene mennie. Tehát az első lépés érdekel, amikor tájolás hiányában megtalálja a rabló család kaptárát.
Az addig rendben van, hogy egy atka lehet kijáró és dajka méhen egyaránt. Ez nem azt jelenti, hogy a dajkáról átmegy a kijáró méhre, hanem azt, hogy a fiatal méh öregedése révén nem került kapcsolatba nála fiatalabb dajkaméhhel, ezért az eredetin maradt. Ahhoz, hogy az atka a rabló méhre átkerüljön, árral szembe kell haladnia, ellentétes irányúnak ahhoz képest, amit bebizonyítottak (Nasonov taszító hatás).
Egyébként:
A rablást figyelve esetenként felmerült bennem a gyanú, hogy a rabolt család a kezdeményező.
Én kifejezetten nyárról beszéltem. Az addig rendben van, hogy egy atka lehet kijáró és dajka méhen egyaránt. Ez nem azt jelenti, hogy a dajkáról átmegy a kijáró méhre, hanem azt, hogy a fiatal méh öregedése révén nem került kapcsolatba nála fiatalabb dajkaméhhel, ezért az eredetin maradt. Ahhoz, hogy az atka a rabló méhre átkerüljön, árral szembe kell haladnia, ellentétes irányúnak ahhoz képest, amit bebizonyítottak (Nasonov taszító hatás). Az általad leírt eset nem magyarázza azt a tényt, hogy egy-egy méhcsaládban a napos helyeken, szélső kaptárakban atkafelhalmozódás tapasztalható. Erre írtam én azt, hogy ezt én azzal tudom magyarázni, hogy kellően nem betájolt fiatal méhek viszik be, akár ugyanazon méhészetből, akár másik méhészetből, amelyek nem a saját légifolyosójukra csatlakoztak visszafelé jövet.Lehet az a baj, hogy még nem volt igazán atkás családod. ;D Olyan ahol a kijáró előtt kidobott bábok vannak, a kereteken félig kirágott sejtek, a lépeken szaladgáló atkák. Amit rabolnak az már nagyjából ilyen jeleket mutat. Az atkák meg a lépről mennek a rabló méhekre onnan viszik haza. Olyat olvastam, hogy az összeomlóban lévő családroncs megrajzik. Gondolom rárepülnek egy egészséges családra és már ott is ketyeg a bomba. Az anyát meg nyilván nem engedik be. Nehéz lenne ezt bizonyítani, de magyarázná a migráns atkát.
Viszont felmerül a kérdés,hol törvényszerű hogy a lerabolt család még életben lévő egyedei a közelükben lévő kaptárak helyett éppen a ki tudja hol lakó rablókhoz törekednének?Tehát szerinted egy olyan méhészetben, ahol az atka miatt nyáron be kell csukni a kaptárak felét, ott a méhek a be nem csukott kaptárakban találhatók? Ebben az esetben előfordulhat-e olyan, hogy veszélybe kerül egy három kilométerre levő méhészet azáltal, hogy a rablás ideje alatt az atkák átmennek a rabló méhekre ? Rabolhatnak három kilométerre lévő családok méhei egy ilyen méhészetet? Ha igen, akkor miképpen zajlik a rabolandó család felderítése?
Üdv.Uraim!Azon merengek, hogy vajon hogy kezdődik a rablás?
...
Viszont felmerül a kérdés,hol törvényszerű hogy a lerabolt család még életben lévő egyedei a közelükben lévő kaptárak helyett éppen a ki tudja hol lakó rablókhoz törekednének?
További jó elmélkedést kívánok!
Írta itt valaki a fokhagymáról hogy az bizonyítottan öli a méheket, miközben az oxálsav milyen szuper kis szer az atka ellen. A saját tapasztalatom ennek éppen az ellenkezője. Két éve csurgatom évi 3 alkalommal (tisztulás után, szotyi után és beteleléskor kb. 50ml/család) saját készítésű fokhagymás receptemmel a méheimet, soha ilyen jók nem voltak
az atkával azért kell "küzdeni"sokatAnti!
mert mindig vannak akik keveset vagy rosszul védekeznek.
Folyt.köv.
Attila !!!Nem hiszek abban amiről írsz.
Ha minden balfaszt kioktatsz atka irtás terén akkor az 1,200000 méhcsaládból hamar elérünk a 2,000000 méhcsalád feletti számhoz na akkor lesz az ágazat vége !!!!!
Hagyjuk ezt a természetre !!! Vannak olyan emberek akik szeretnének méhészkedni de egy méhcsaládot sem tudnak kondozni
de vannak olyanok akik több ezer méhcsaládot tudnak szinte probléma nélkül kezelni !!!
Ember és ember között van ekkora különbség !!!
Hagyjuk ezt a természetre !!! Vannak olyan emberek akik szeretnének méhészkedni de egy méhcsaládot sem tudnak gondozni
de vannak olyanok akik több ezer méhcsaládot tudnak szinte probléma nélkül kezelni !!!
Ember és ember között van ekkora különbség !!!
Milyen lehetett az az idő, amiről Anti írt? Amikor különösebb beavatkozás nélkül termelővé fejlődtek a családok? Amikor az agresszív vegyszerek nem tizedelték a méheket. Tán, ha észhez tér ez a világ, még eljöhet újra az az idő!
Ha Attila mindent leír az atka irtásról, akkor mindenki megtanul tökéletesen védekezni ebből az fog következni hogy Kíváncsi 111 nem tudja majd értékesíteni a méhészetében megtermelt 200-250 méhcsaládot akác előtt !!! "SZERENCSE HOGY VAN ATKA "
Megcsináltam egy próbairtást a higialjas családjaimnál, és legnagyobb meglepetésemre egy családnál egy atka, a többinél semmi. Kellemes meglepetés. ;DKamikaze!
A vastagbetűs állításod hamis. A Természet nem jutalmazza a jót. A Természet a rosszat bünteti... Ezt egy biológiai törvény ki is mondja:Ebben két hiba van. Az egyik: ha vissza az átlaghoz, akkor jutalmazza, nem pedig bünteti a rosszat. Ha büntetné, akkor nem engedné az átlag felé közelítést, hanem a jó további térhódítását segítené. A másik: amiről Te beszélsz az a kereszteződések révén képes az átlagoshoz visszatérni. Azaz egy előnyös és nem előnyös tulajdonság közbülső értéke lesz egy intermedier öröklésmenet során rosszabb a jónál, de jobb a rossznál. Domináns- recesszív öröklésmenet esetén más a helyzet. De ez irreleváns, mert az atka nőstény egyedül bújik a sejtbe, így nincs kereszteződés. Magyarul: összekevered a szelekciót a kereszteződéssel. Esetünkben csak a szelekció a létező dolog.
vissza az átlaghoz!
Kevés az időm az írásra, mert egy rendezvényt szervezek a Heim Pál kórház leukémiás gyerekeinek, ezért nagyon rövid leszek.
Mennyi a matematikai esély egy rezisztens atka születésére?Kicsit távolról kezdem, de talán úgy érthetőbb. Egy Martingale nevű ember a következő stratégiát dolgozta ki a rulettben. Tégy állandóan a feketére egy dollárt, ha veszítesz, duplázd meg a tétet, ha nyersz, térj vissza az egy dolláros tétre. A nyereményed így mindig egy dollár lesz, amikor fekete szín jön ki. Tehát a duplázott téteket visszanyered, plusz egy dollárt, ha az első is fekete, akkor simán megvan az egy dollár. Ez pedig működik. Miért? Mert két dimenzióban zajlik a valószínűség számítás. Egy dobáson belül majdnem ötven százalék az esély (a zöld szín miatt). Ahhoz azonban, hogy két sorozat dobáson belül veszítsen valaki, csak 25 százalék esélye van, majd 12,5, majd 6,25 stb. Mármint, hogy ennyiszer egymás után piros szín jön ki. Tehát az egymásra épülő sorozatok jelentik a második dimenziót. A rezisztens atka kialakulásának esélye, amikor 5 vagy 10 vagy húsz egymás utáni mutáció legyen, irtózatosan kicsi. Hiszen ha nem 50 százalék az esély, hanem csak 100 közül egy, akkor két sorozatban 10000 eset között lesz egy olyan, amelyik a szükséges 2 mutációt hordozza. Három mutáció már egymillió közül egy. Na most itt egy eset is lehet, hogy 1 millió atka közül egy, két mutáció már egymilliószor egymillió. Tehát annak szinte nulla az esélye, hogy bárhol bármikor hipp-hopp előkerüljön egy olyan sorozatmutáció, amikor rezisztens lesz egy atka egy szerre. Hiszen ez egy két dimenziós valószínűség. Azonban itt jön képbe a szelekció. Megtörténik egy mutáció. A méhész kezel, kiirtja azokat az atkákat, amelyek ezt a mutációt nem hordozzák. Helyüket elfoglalják a mutációt hordozó atkák. Ők évente százszorozni képesek magukat (most egyezzünk meg ebben a számban a könnyebb átláthatóság miatt). Ezek mind tartalmazzák a mutációt. De azt is tudjuk, hogy 100 atka közül egy lesz, amelyik újabb mutációt fog hordozni. Megvan a második mutáció. A méhész kezel, szelektál, ismét van száz atka, ami majd a harmadik mutációt hordozza. A rák is hasonlóan alakul ki ugyanazon tumor szupresszor gén(p53) 6. mutációját követően.
A méhész kezel, kiirtja azokat az atkákat, amelyek ezt a mutációt nem hordozzák. Helyüket elfoglalják a mutációt hordozó atkák.
A 25. generációt követően bármire kialakul a rezisztencia.
Bármire? A biológia ilyet nem ismer.Ezt én a rádióban hallottam. Erősen kételkedtem benne, de egyre inkább elhiszem. Ne felejtsd el a két feltételt. Közben egyik félnek sem szabad kipusztulnia. A dolog a legtöbb esetben e két feltétel egyikének teljesülésénél akad el.
Szerinted nincs savtűrés.Nem ezt állítottam, hanem azt, hogy fajra jellemző tulajdonság, hogy mi az a pH tartomány, amit elvisel egy faj. Az atka láthatóan nem viseli el a méhpempő savasságát. Feltételezem, hogy az Apis cerana savtűrő képessége is hasonló, mint a melliferának, hiszen megél a két faj ugyanazon a méhlegelőn, sőt képesek egymás fiasításainak a gondozására is.
... Mindenesetre az atka napokig is képes a savas pempőben fürödni.Te már mérted a pempő pH-ját?
...
Tehát a savasság, mint olyan dolog, lehet, hogy semmiféle szerepet nem is játszik az atkaölő képességben.Akkor az ApiOx esetében csak a cukor vagy a víz marad, mint hatóanyag? ;)
A pempő pH-ja akkor változik meg 2,3-2,5-ről, amikor a dajka hozzákeveri a mézet és a virágport. Ugyanis a méznek 3,5-4,2 közötti a pH-ja. Az első három napon a lárva tiszta pempőt kap.Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT
A pempő pH-ja akkor változik meg 2,3-2,5-ről, amikor a dajka hozzákeveri a mézet és a virágport. Ugyanis a méznek 3,5-4,2 közötti a pH-ja. Az első három napon a lárva tiszta pempőt kap.Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT
Nyolcadik, változatlan kiadás
19. o.
"Az álca elesége. A sejt alján valami csillog az álca körül: pempő, az álca elesége. Kezdettől fogva méz és mirigyváladék alkotja."
------------------------------
Ideje lenne már frissíteni az ismereteidet! De méginkább pótolni a nagyfokú hiányát.
Anyabölcsőben soha nem találtunk még atkát.
A gondot én pont abban látom, hogy hiába a legjobb hatásfokú valamelyik hatóanyag, az atka élettanban, vagy az atka -méh kapcsolatban van olyan mechanizmus, ami kiirthatatlanná teszi. Vagy a tropholaxis nem működik, vagy az atka nem táplálkozik, vagy nem mozog, hogy összeszedje az elegendő hatóanyagot.
In another study, he and his team marked bees in an apiary either yellow or blue. Yellow indicated that the colony was collapsing, blue that the colony was healthy. The collapsing colonies duly died out, but their surviving yellow-marked bees exploded like a bomb in the landscape. Those yellow bees were found in almost every apiary in a two-to-three-kilometer radius!
Üdv.Uraim!
QUQURIQ !!!
Idézet:
Elkezdhetitek felvillázni a here fogasítást. Aki még idáig nem tette!
Jól kórókéért kaphattok az atkák szaporodásáról.
Lehetne picit közérthetőbben?
Ha már írunk valamit?
Bár nem vagyok biztos abban hogy írásnak nevezhető-e az ilyen betűhalmaz.
Here fiast viláztam egy darab atka, hol a többi? herefiasitás ennyire vonza atkát akkor miért nincs több atka a herefiasitás bán.
Nyugi, én nem kértem erre a készítményre támogatást.
Akác utáni hatékony védekezésnek kiváló, ha az előírásnak megfelelően használják...
A Hive Clean oxálsavat tartalmaz.Csak? Emlékezetem szerint van benne más is, hogy fokozza az oxálsav jótékony hatását.
Mondok jobbakat tizenévvel ezelőttről. Egyik méhész gyártja (impregnálja) otthon a falapokat, a többi megveszi tőle. Aki gyártja sem igazán tudja hogy mi van benne... Másik. Sok családos méhész. Egy évben csak egyszer irt atkát mert többször nem ér rá. :) Viszont akkor mindent bele alapon, 4-5 falap/család, 3 féle hatóanyaggal...
Kb 3-4 éve megkérdeztem egy méhekkel rendelkező, frissen méhészvizsgázott kollégát, hogy az atkaírtásról mit tanultak. A válasz ez volt:-"Hogy miről? Atka? Az meg mi?"....Üdv!
De idén, egy állítása szerint 300 családos "méhész", kinézte az állandó telephelyem, és le akart pakolni kölyökcsaládokat tőlem 150méterre. Mivel nem kérdezett meg, így én mentem át hozzá lepakolás előtt, kicsit beszélgetni. Megkérdeztem, hogy milyen hatóanyagú szerrel védekezik...A válasz:-"Csíkkal..." Oké, de mi a hatóanyag? -"Hát, szerb csíkkal..."
A glicerines oxálsavas kendő jól müködik. Első héten a legnagyobb atkaszám 500 volt, a második héten már csak 100.
Ha van némi ismereted arról, hogyan is alakul ki a rezisztencia, akkor tudod, hogy miért nevezem lóf@szocskáknak a belógatott "gyógyszeres" dolgokat.
Beszélhet nekem bárki bármit, zsírozhatja, szépítheti magát, szinte kivétel nélkül minden méhész megszegi a rezisztencia ellenes használati utasításokat.
Ez a spontex törlőkendő milyen anyagból van, és mekkora a mérete?Menj el a DM boltba. Ott lehet kapni, nézd meg.
Idén eddig nekem a szublimálás nem jött be. A családok népesek, és a tálca mellett kinyomják szinte az összes oxálgőzt. Szublimálás után 3 napig potyogott 10 atka, utánna a Mavrikos csurgatás lehozott 50-et. Tavaly jobban potyogott a szublimálástól az atka, pedig akkor sem voltak sokkal rosszabbak a családok, és a kaptáraimon sem voltak kisebbek a rések. Csurgattam is oxállal, akkor sem jött le sok. Nekem furcsa ez az egész. Lehet, mégiscsak kialakul valamennyi tolerancia? Gondolom ennél is lehet, hogy valamelyik atka nem kapja meg az ölő adagot.Szinte biztos hogy a technológiáddal van baj. A gázossal vigyázni kell mert túlhevítheti az oxált, bár nem gondolnám hogy az akkora problémát jelentene szublimáláskor, lévén hogy ember nincs aki megmondja hogy elbomlik-e egyáltalán, és hogy ha igen milyen mértékben. Ami biztos, hogy az oxálnak az egyetlen értelmes (valójában is hatékony) bejuttatási módja a szublimálás. Az is biztos, hogy ehhez két nyílásnak kell a kaptáron lenni, egynek amin bemegy, meg a kijárónak ahol kijön. Magyarul, át kell hogy járja a kaptár teljes térfogatát. Ha hatékony azt onnan látod, hogy éppen annyi potyog tőle mint a mavriktól. Ha csak negyede-ötöde, akkor nem jó a technológia, valamin változtatnod kell.
Az élővilágban mindenütt jelenlévő citokróm P450 enzimcsalád azonnal nekiáll bontani a szervezetbe került testidegen anyagokat. Állandóan történik az ezt kódoló DNS-ben változás (mutáció). Ha ez kedvező változás, akkor ennek van nagyobb esélye életben maradni. Ha kedvezőtlen, akkor ez pusztul el először. Ezt hívják szelekciónak. A dolog lényege az, hogy ez a változás az atka megszületésekor már megtalálható benne. Tehát nem az adott vegyi anyaggal történő találkozás alkalmával alakul ki. Ennélfogva blődség azt állítani, hogy nem tud kialakulni az oxálsav ellen tolerancia.A te gondolataiddal meg az a baj, hogy ha az oxálsav ellen rezisztencia tudna kialakulni, akkor a méhek táplálkozása olyan mértékben átalakul, hogy annak már nem Apis mellifera lenne a neve.
Ezek geddekasi gondolatok. Az a baj velük, hogy közük nincs a valósághoz.
.... az atka egy pókfajta, 2-2,5 centit képes ugrani, emiatt kell a higiénikus aljakat minimum 3 centi magasra tenni, nehogy visszaugorjanak....fel tud mászni, ha akar, az oldalfalon is...mondja a józan paraszti ész...szerintem... De nem akarok kötekedni,télleg...
Tehát odáig eljutottunk, hogy szerintetek hülyeség azt azt állítani, hogy ugrik az atka.Senki nem mondta, hogy hülyék...Viszont, ha állítok valamit, azt illene bizonyítani is...
Akkor azok az előadók akik járják az országot és ezt állítják, mind hülyék?
Ha egy atkából egy méhészeti szezonban( nem júniusban), száz atka lesz, akkor ahhoz, hogy ismét csak egy legyen belőle, akkor 99-et el kell pusztítani. Tehát 99 százalékos hatékonyságú kezelésre van szükség.
Ha ez így lenne, akkor mára nem lennének méhek az országban. Nem száz lesz, és olyan sincs, hogy 99%-os hatékonyságú irtás. Attól csak jóval kevésbé hatékonyak vannak, illetve van a 100%-os, a tűz vagy a kénlap.WR!
Véleményed szerint ezek közül melyik értékek között található az igazság?Az igazság az odaát van. :) Az egész gondolatmenetet nem értem. Miért lesz a felsorolt matematikai összefüggések alapján egyensúly? Nem lesz. Egyébként azt sem tudja szerintem senki megmondani, hogy ma mit jelet az egyensúly. Régen több száz atkával is megküzdött a család, majdhogynem önerőből. Ma nem tud. Hogy mennyivel tud, meg nem mondom. Ahogy azt sem, hogy ez egyértelműen az általa terjesztett vírusok miatt, a gyorsabb(nak tűnő) szaporodása miatt, vagy valami más okból van-e.
Neo.Ez pontosan így van, ahogyan írod. Sőt! Ez adja a statisztikai valószínűséget. Ugye az atkák túlnyomó része nem idegen párzásból származik, hanem a szűznemzéssel született hím termékenyíti meg a saját testvérét. Klón. Így egy kaptárban az atkák 99 százaléka genetikailag azonos. Vagyis pontosan egyformán érzékenyek a szerre. Azonban pl. egy füstölés során a méhek teste megszűri a füstöt: belülre kevesebb jut, mint a külsőknek. Úgynevezett gradiens alakul ki. Csorgatásnál is azok, amelyek előbb kaptak a szerből, többhöz jutnak, mint azok, amelyek a sor végén állnak a táplálék átadása közben. A belógatott csíkkal érintkező méh több hatóanyaghoz jut, mint az, amelyik úgy kapja meg, hogy előtte 3-4 áll a láncban. A mozgással persze keveredik, de időközben a méhek igyekeznek megszabadulni a szertől. Tehát minden kezelés esetében van gradiens, azaz van olyan méh amelyiken több a hatóanyag, és van olyan amelyiken kevesebb. A több hatóanyag elpusztítja az atkát, a kevesebb nem. A tolerancia előrehaladtával egyre nagyobb adagot visel el az atka, ezért egyre kisebb lesz azoknak a méheknek a száma, amelyekről lehullik az atka. Így csökken a hatékonyság. Az egyensúlyi állapot fenntartásához ezért a kezelések számát kell növelni. Egy idő után azonban már nem lehet növelni, mert egész évben kezelni kellene. Tehát a teljes hatástalansághoz, a rezisztenciához nem kell eljutni. Látszólag hatásosnak tűnő szer mellett is összeomolhat a család. Sosem az a kérdés, hogy egy kezelés mennyi atkát hoz le, hanem hogy mennyit hagy fönn.
Lehet, hogy egy atka azért nem pusztul el a kezelés után, mert mondjuk pont olyan pontján van a kaptárnak, hogy nem éri elég szer. Viszont genetikailag érzékeny a szerre. Lehet, egy másik atka kevésbé érzékeny, de telibe kapja a szert, és lepotyog. Ez is bekavarhat a számításba.
Meggyőződésem, hogy a tőlem másfél kilométerre lévő 500-as méhészetből érkeztek akác és hárs idején az atkák. Ha akkor neki már annyi atkája volt, hogy nekem ilyen messze ennyi jusson belőle, akkor ő előző évben csinált valamit rosszul.
Kedves Belphegor,
Érdeklődnék, hogy ennek a brutális atka mennyiségnek nem volt-e valami látható jele. pl. csökevényes, sodrott szárnyú méhek ill. tájoláskor röpképtelen egyedek? Érdekesnek tűnik ekkora atka terhelés, valami nyomának szükséges lennie.
Működési elve azon alapszik, hogy az atkák egy centiméternél nagyobbat nem tudnak ugrani: ha elvétik a célpontot és leesnek a tálcára, akkor onnan már nem tudnak visszajutni a taposótálcára, nem tudnak visszamászni a méhekre, és két-három órán belül éhen pusztulnakEzzel a kijelentéssel csak az a baj, hogy már a működési elv is feltételezett, meg egyébként is, hogy a fenébe működne? Nem kell az atkának ugrabugrálni, ha van még ereje fogja magát és a higiénikus peremén szépen visszamászik. Ezt csak akkor nem tudná megtenni, ha a higiénikus pereme védve lenne az atka mászása ellen, valami ragaccsal vagy akármivel. De nincs. Na ehhez meg elég a józan paraszti ész is, de a "kutatónak" abból sem sok jutott.
Pedig harminc valahány éve így csinálom.
Saját tapasztalat az idei évben.
Szeptember 1.-ig méréseim alapján sikerült az összes atka mennyiség 2/3-át leszedni a méhekről, ez 1,5% fertőzöttséget jelentett átlagosan. Maradék 1/3 atkamennyiséget októberrel bezáróan, ami 3%-os fertőzöttségi szintet jelentett. Reményeim szerint a méheken lévő atkák decemberi csurgatásig már nem tudnak szignifikánsan beleszólni az éves összes atka számban. Persze mindig csak arról tudunk beszélni amit mérünk, ez esetben a lehullott atkákról, hogy mi maradt a fiasban és a méheken majd talán év végével összeáll az éves kép. Bízom benne, hogy a méheken maradt atka mennyiség 1 vagy max 2 számjegyű szám, ami max 0,5%-os fertőzöttséget jelentene. Meglátjuk mi lesz decemberben. Idén sok az atka.
Ez most valami hetedikes matekpélda, vagy a Statisztikai Hivatalnál dolgozol? :-[
Bízom benne, hogy a méheken maradt atka mennyiség 1 vagy max 2 számjegyű szám, ami max 0,5%-os fertőzöttséget jelentene. Meglátjuk mi lesz decemberben. Idén sok az atka.
Az atka szívott méheink a tél közepére elvesznek. Augusztusiak, szeptemberiek. Az anyák folyamatosan próbálják visszaállítani a népességet, keveset ugyan de petéznek. Teret adva az atkának továbbra is"...
Bízom benne, hogy a méheken maradt atka mennyiség 1 vagy max 2 számjegyű szám, ami max 0,5%-os fertőzöttséget jelentene. Meglátjuk mi lesz decemberben. Idén sok az atka.
A kétjegyű számnak azért annyira nem örülnék záró kezelés után.
Ott kapásból elrontod, hogy az atka szaporodási ciklusa nem 21 nap, hanem 12 azaz a fedett szakasz. Az szerintem jó közelítés, hogy egy hónap alatt 4-5 ször lesz több atka kezelés nélkül. A frissen kelteknél van foretikus szakasz, az öreg jóformán azonnal visszamegy szaporodni.
hogy inkább a rendszeres kezelésen kell hogy legyen a hangsúly és az az egy bizonyos szint alatt tartásról, és nem pedig a teljes kiirtásról ami csak nagyon sok kezeléssel lehetségesJól látod a dolgot. A nulla atkára törekedni nem csak azért nincs értelme mert sohasem fogod elérni, hanem azért sincs, mert ehhez a kezelések számát a többszörösére kellene emelni, ami hosszabb távon a méhcsaládnak ártani fog, az atkának viszont használni (a maradék atka még inkább hozzá fog szokni a szerekhez, még ellenállóbb lesz). Aztán ott van az is, hogy ha nincs a családban atka, akkor a család a büdös életben nem lesz majd képes megtanulni együtt élni vele, így majd eljön az az idő amikor már egyik szer sem fog használni, hogy a családok mind elpusztulnak.
A nulla atkára törekedni nem csak azért nincs értelme mert sohasem fogod elérni, hanem azért sincs, mert ehhez a kezelések számát a többszörösére kellene emelni, ami hosszabb távon a méhcsaládnak ártani fog, az atkának viszont használniEgyetlen egy alternatíva létezik csak, ez pedig a nullára való törekvés. Ugyanis a sorozatos mutációk révén ennek híján az atka fog győzni. Azonban nem adott évben kell nulla atkára törekedni, hanem a szaporulatot meghaladó irtást előidéző kezelések számára. Nyilván ezt sem tudod megállapítani, hogy hányadik kezelésnél van ez. De azt sem, hogy mikor nem érted még el a szaporulatnak megfelelő mértékű irtást. Következő évben már észre fogod venni, és ekkor fogsz többet kezelni. Tehát a két év kezeléseinek száma hajszálnyira megegyezik azzal a kezelés számmal, amivel az első évben többet kezeltél volna. Magyarul ha idén többet kezelsz, akkor jövőre kell kevesebbet ugyanakkora atkaszint eléréséhez. Ha pedig mindkét évben emelt számban kezelsz, akkor megvalósítod az atkalétszám induló számának csökkentését, ami több év alatt az atka kipusztulásához vezet.
a maradék atka még inkább hozzá fog szokni a szerekhez, még ellenállóbb leszMinthogy a két szám azonos, ezért egyértelműen hamis ez az állítás. Ha éppen eggyel többször kezelsz, mint amennyi a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atka elpusztításához kell, akkor nyilván előállhatna ez a helyzet. Azért nem fog előállni, mert az atka kipusztul.
Nálam ahogy eddig is, úgy most is nagyon jól működik az az elgondolás, hogy adott szint alá viszem az atka létszámát.Ezzel az a baj, hogy nem tudod, hogy milyen szinten vagy. Meg tudod nekem mondani, hogy egy 200 családos méhészetben mennyi méhcsaládnál kell ellenőrizned az atkapotyogást ahhoz, hogy kiszűrj legalább egy családot, amelyik a kívánatos szint feletti atkalétszámmal rendelkezik akkor, amikor a családok 90 százaléka teljesen rendben van, de tíz százalék eljárt rabolni, és behozott egy csomó atkát? Ha nem tudod megmondani, akkor egyértelműen hamis az állításod a jövőre nézve. Nos akkor mennyi ez a szám, magyarul hány családot szoktál minden kezelés után kontrollálni?
A sűrű de nem kellően hatékony kezelés meg fogja bosszulni magátMiképpen tudsz ritka kezeléssel nagyobb hatékonyságot elérni? Egyszerű logikai szabály az, hogy két , egyenként azonos hatékonyságú kezelés több atkát levisz, mint egy kezelés. Az akác utáni kezelés sokkal rosszabb hatékonyságú lesz a fias jelenlétében, mint egy fiasmentes állapotban elvégzett kezelés. Akkor miként van ez?
a megoldás a fiasításmentes állapot mesterséges előidézése lenne, évente legalább két alkalommal.Én pontosan ezt a technológiát igyekszem alkalmazni. Azonban más időpontban. Akáckor a fiasítást elviszem, és az új anya 8 napos fiasa előtti időszakában kezelek többször, vagy tartós hordozóval. Az eredeti családot pedig oxálsavas tartós hordozóval kellene kezelni akác idején, amitől azért eddig nagyon irtóztam. A wr által alkalmazott októberi fias fiók elvétel nagyon jó technológiának tűnik, azonban szerintem nagyon munkaigényes. Az anyaveszteség kockázata igen magas, ezért csak nagyon óvatosan szabad végezni.
Hasonlóan gondolkodom én is, van pár elképzelésem az anyák zárkázására...
Anyarácsból lenne a zárka, csak a méretét illetően vagyok bizonytalan.
Mindenesetre több fajtát szándékozok kipróbálni a következő szezonban....
Idézetet írta: adamez2a megoldás a fiasításmentes állapot mesterséges előidézése lenne, évente legalább két alkalommal.Én pontosan ezt a technológiát igyekszem alkalmazni. Azonban más időpontban. Akáckor a fiasítást elviszem, és az új anya 8 napos fiasa előtti időszakában kezelek többször, vagy tartós hordozóval. Az eredeti családot pedig oxálsavas tartós hordozóval kellene kezelni akác idején, amitől azért eddig nagyon irtóztam.
Nem ez a lényeg! A két fiasmentes állapot közötti időtartam hosszúsága. A napraforgós korlátozás esetén október és július-augusztus között sokkal hosszabb időszak van, mint július-augusztus és október között. Tehát itt napraforgó idejére lesz túl sok atka. Október és május között hozzávetőlegesen annyi fedett ciklus van, mint május és október között. Manapság ez december 21-től folyamatos fiasítást jelent. Így egyforma mértékű lesz az atkaterhelés a két fiasmentes időszak között. A törzscsaládok kezelése esetén azonban, amelyeket minden fiasuktól megfosztottunk májusban, már barátságosabb elgondolás lenne az augusztusi ismételt fiasmentesítés, mint a hordáskori kezelés. Ekkor azonban három ilyen ciklusról lehet beszélni, ami már túl soknak is tűnik. A népességet mindenesetre a szaporítás biztosíthatja, tehát az akácon történő eredeti törzscsalád kijáró népének "letermelése" (anyaferomonnal) sem irreális megoldás végszükség esetén. Úgy tudom, hogy az olasz méhészeknél ez a fajta mesterséges fiasmentes védekezés már napi gyakorlat, mert másként nem tudják megvédeni a méheiket.
Szerintem ez túl korai ahhoz, hogy őszig ne dúsuljon fel túlságosan az atka.
WR!Az enyém vérzik több sebből? Akkor amit írtál az mennyiből? :D Mint már írtam, törekedhetsz a nullára, elérni sosem fogod, ebben teljesen biztos vagyok. Tehát, úgy lesz ahogy én írtam, kevesebb, de ellenállóbb atkáid lesznek, ergó még jobban fognak tudni szaporodni. Többet pedig azért nem kell kezelnem, mert nem engedem hogy olyan atkalétszám alakuljon ki, amit ne tudnék kordában tartani. Arra pedig külön befizetek, hogy az általad vázoltak szerint az atka ki fog pusztulni. Nem fog. Akkor sem ha megfeszülsz, és kétségbeesett technológiákhoz nyúlsz, mint fiasításmentes állapotok kikényszerítése stb.
Ez az elgondolás rengeteg sebből vérzik. egyszer majd nagyon meg fogsz lepődni.IdézetA nulla atkára törekedni nem csak azért nincs értelme mert sohasem fogod elérni, hanem azért sincs, mert ehhez a kezelések számát a többszörösére kellene emelni, ami hosszabb távon a méhcsaládnak ártani fog, az atkának viszont használniEgyetlen egy alternatíva létezik csak, ez pedig a nullára való törekvés. Ugyanis a sorozatos mutációk révén ennek híján az atka fog győzni. Azonban nem adott évben kell nulla atkára törekedni, hanem a szaporulatot meghaladó irtást előidéző kezelések számára. Nyilván ezt sem tudod megállapítani, hogy hányadik kezelésnél van ez. De azt sem, hogy mikor nem érted még el a szaporulatnak megfelelő mértékű irtást. Következő évben már észre fogod venni, és ekkor fogsz többet kezelni. Tehát a két év kezeléseinek száma hajszálnyira megegyezik azzal a kezelés számmal, amivel az első évben többet kezeltél volna. Magyarul ha idén többet kezelsz, akkor jövőre kell kevesebbet ugyanakkora atkaszint eléréséhez. Ha pedig mindkét évben emelt számban kezelsz, akkor megvalósítod az atkalétszám induló számának csökkentését, ami több év alatt az atka kipusztulásához vezet.Idézeta maradék atka még inkább hozzá fog szokni a szerekhez, még ellenállóbb leszMinthogy a két szám azonos, ezért egyértelműen hamis ez az állítás. Ha éppen eggyel többször kezelsz, mint amennyi a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atka elpusztításához kell, akkor nyilván előállhatna ez a helyzet. Azért nem fog előállni, mert az atka kipusztul.IdézetNálam ahogy eddig is, úgy most is nagyon jól működik az az elgondolás, hogy adott szint alá viszem az atka létszámát.Ezzel az a baj, hogy nem tudod, hogy milyen szinten vagy. Meg tudod nekem mondani, hogy egy 200 családos méhészetben mennyi méhcsaládnál kell ellenőrizned az atkapotyogást ahhoz, hogy kiszűrj legalább egy családot, amelyik a kívánatos szint feletti atkalétszámmal rendelkezik akkor, amikor a családok 90 százaléka teljesen rendben van, de tíz százalék eljárt rabolni, és behozott egy csomó atkát? Ha nem tudod megmondani, akkor egyértelműen hamis az állításod a jövőre nézve. Nos akkor mennyi ez a szám, magyarul hány családot szoktál minden kezelés után kontrollálni?IdézetA sűrű de nem kellően hatékony kezelés meg fogja bosszulni magátMiképpen tudsz ritka kezeléssel nagyobb hatékonyságot elérni? Egyszerű logikai szabály az, hogy két , egyenként azonos hatékonyságú kezelés több atkát levisz, mint egy kezelés. Az akác utáni kezelés sokkal rosszabb hatékonyságú lesz a fias jelenlétében, mint egy fiasmentes állapotban elvégzett kezelés. Akkor miként van ez?
Szóval nekem az a véleményem, hogy az elkerülhetetlen országos összeomlás pont emiatt a méhészi magatartás miatt fog bekövetkezni, nem pedig a szerek hatástalansága miatt.
A higiénikus aljdeszkának azért több előnye is van ennél.
Arra pedig külön befizetek, hogy az általad vázoltak szerint az atka ki fog pusztulni. Nem fog.Azt nem gondoltam volna, hogy ezt ilyen nehéz belátni, ha a évente mindig egy darabbal több atkát irtok ki, mint amennyi a szaporulat, az bizony elfogy. Ha 25 az induló, akkor 25 év alatt. Ja, hogy az egyet sosem tudjuk megállapítani, hogy mikor van? Ez igaz. Azonban ha eggyel kevesebbet irtunk ki, mint a szaporulat, akkor a méhek pusztulnak ki. Mindkettő van azonban. Tehát ez csak úgy lehetséges, hogy az évek átlagában mindig a szaporulatnak megfelelő mennyiséget irtottuk ki. Egyszer többet, egyszer kevesebbet. Amikor többet irtottunk , na akkor léptük át a szerinted átléphetetlen határt. Ez pedig úgy szól, hogy a százból 99 helyett az ezzel ekvivalens ezerből 990 helyett, ezerből 991-et irtunk. Érvényes azt amit írsz, hogy nem nullázzuk le az atkát, hanem évek hosszú sora alatt fogyasztjuk el.
Jót mosolyogsz a papírlapon?Igen, jót mosolygok, de ha figyelmesen olvastál volna nem azon mosolyogtam, hanem azon, hogy valaki tesz minden harmadik, negyedik, vagy akárhányadik család alá. És a többivel mi van? Egy ismerősnél pl. volt olyan, hogy minden családban hullott 200, és volt 6 olyan családja ahol pedig 1400. :o
1 db higiénikus alj 6000/db 1db A4-es 8ft/db
100 családnál az egyik 600000ft a másiknál 800 ft x 5 alkalommal max,ha mindenhová raksz , de nem kell midig.
4000 ft /év a papírból, ha 100 évig méhészkednék akkor is spórolnánk 200000 ft-ot.
Ennyit azért már nem tervezek,lehet az már büntetés lenne.
Nem kell lustának lenni,néha-néha végig kell papír lapozni mindet.
A szomszéd méhészetek ötször annyit kezelnek mint én, és érdekes módon októberre ott mégis tízszer annyi az atka mint nálam. Pedig ők sem erős paprikát használnak, hanem ugyanazt a 3 hatóanyagot amit én. És azt a több atkát sem tőlem rabolják.
A papírlapra még annyit tudok mondani, hogy próbáltad volna meg bedugdosni nálam a kaptárak fenekére, ami tele volt építve rengeteg viaszpúppal. Legjobb esetben is kb. 5-10 centit lehetett a kaptárfenékre betolni a papírból.
Nem, nem viccnek szántam. :) Náluk pottyant még 150-200 amikor nálam már csak 7-18. Pedig állítólag ők csinálják jól, én nem értek ehhez (se). ;DIdézetA szomszéd méhészetek ötször annyit kezelnek mint én, és érdekes módon októberre ott mégis tízszer annyi az atka mint nálam. Pedig ők sem erős paprikát használnak, hanem ugyanazt a 3 hatóanyagot amit én. És azt a több atkát sem tőlem rabolják.
Ezt ugye most valami viccnek szántad? :o :o :o ... akkor jól sikerült mert nevettem egy nagyot. H...ék azok mi? mint itt is mindenki .......
Olvasgat olvasgat az ember de van amit már nehéz szó nélkül kibírni.IdézetA papírlapra még annyit tudok mondani, hogy próbáltad volna meg bedugdosni nálam a kaptárak fenekére, ami tele volt építve rengeteg viaszpúppal. Legjobb esetben is kb. 5-10 centit lehetett a kaptárfenékre betolni a papírból.
Ez meg a másik most mind hig vagy nem, vagy az én méheim deviánsak, hogy nem építenek a hig aljra? ( nem egy van nyugi) Másokat nevetsz ki, és leírod hogy neked sem mind az, ember .... :(
ilyenre gondolsz?Olyanra, de ettől nagyobbak is szoktak lenni, és több is. Soknál szinte a keretlécig ért, szóval némi idegeskedés után kiderült hogy a papírlapos módszert azt nem nekem találták ki.
Arról nem beszélve, hogy közismert, hogy a viaszban halmozódik fel a szermaradvány, a kórokozók spórái, stb.A szerek igen, de a spórák azok nem a viaszban halmozódnak hanem a bábingben, meg a nedves helyeken. Az a román egyesítős módszer még hihetőnek tűnik, de hogy leseprek egy családot napraforgó után, aminek aztán lesz 6 kiépített kerete (ezek szerint annyin telel át?) fiasítása egy ideig semmi, és hogy az aztán majd még bomba erős is lesz ezt szerintem Te sem hiszed el. :D
Egy méhészetben akkor sem lehet elérni a nulla atkaszámot, ha a környéken 3km sugarú körön belül nincs másik méhészet, és kóbor raj sem egyetlen odúban sem.Azt én is írtam már, hogy gyakorlatilag mindig tudtam atkát leszedni a kezelések alkalmával. Tehát egy család kivételével nekem sem volt nullás hullásom az elmúlt 10 évben. Előtte pedig nem figyeltem ennyire.
fizikailag illetve biológiailag sem tudod kivitelezni, hogy minden egyes családban, minden egyes atka éppen az ölő dózissal találkozzon, akkor sem ha nincs fiasításEz így igaz. Csakhogy az atka nincs mindig ugyanott. Az, hogyan a fenébe lehetséges, hogy 99 atkát le tudsz szedni, de az utolsót nem? Miben különbözik biológiailag, fizikailag az utolsó 100. atka az előtte lévő 99-től? Ha jól értem azért nem tudod leszedni, mert különbözik tőlük. Van egy csodaatka, amelyik mindig ki tudja szagolni, hogy a méhész mikor fog kezelni, és már ezelőtt olyan helyre irányítja az őt hordozó méhet, ahol majd nem elég a hatóanyag koncentrációja? Lehet. hogy igazad van , amikor ezt mondod:
őrültség
Nem akarom én ezt már továbbgondolni, irtom őket, meg marad valamennyi a családnak is, hogy barátkozzanak vele.Igen, mert itt dől össze a teória. Ha az utódok nem érzékenyek a kezelésre, akkor kihal a méhcsalád. Ha érzékenyek rá, akkor az hogyan lehetséges? Akkor a szülőket is el lehetett volna pusztítani. Hidd el, én végiggondoltam már ezerszer. Ha nem lehetne több kezeléssel lejjebb vinni az atkaszintet, akkor már nem lennének méhek. Nekünk pedig ez a lejjebb vitel óriási valószínűséggel egy darab atkát jelent százból. Ami viszont teljesen biztos, hogy kettő darabnál nem többet. Amúgy pl. az a dolog,hogy mindig tudok atkát irtani, tehát, amit írtam, hogy mindig hullik, az a látszattal ellentétben nem annak a bizonyítéka, hogy nem lehet nullázni az atkát, mert nem éri el a szükséges szintet a hatóanyag, hiszen pont hogy hullik, tehát elegendő a szint. Magyarul: én még nem tudtam olyan érvet találni, ami megcáfolná azt, hogy egy olyan stratégia alkalmazásával, hogy a szaporodási rátával egyenlő irtással el kell tűnnie az atkának . A kezelést nem lehetne abbahagyni, mert bármikor bekerülhet olyan atka, amelyik olyan helyről származik, ahol nem így kezelnek. A bizonyíték rá pedig az, hogy pl. egy olyan időszak után, amikor az enyhe tél miatt több ciklus fut le, akkor több ilyen tél sem vezet a méhek kihalásához. Ekkor ugyanis csak úgy lehet helyrebillenteni a mérleget, hogy ezekben az években több atkát irtunk ki, mint egy normál év szaporulata. Tehát átléptük a bűvös határt. Úgy, hogy a szer nem terhelte túl a méhcsaládot. Következésképpen ezt a bűvös határt normál években is át lehet lépni. Vagyis nem arról van szó, hogy hatástalanság lenne. Az más kérdés, hogy a romló hatékonyság miatt, a szükséges kezelések száma extrém mértékben megnőne. Tehát ez húsz évvel ezelőtt működőképes program lehetett volna. Amikor volt három 95 százalék feletti hatékonyságú hatóanyagunk is. Most már a kocka el van vetve. Ma már csak tényleg elvi lehetőség. Kivéve, ha egy új hatóanyag vagy módszer elő nem kerül. Igen, új módszer esetén is. Ugyanis ez az alapja mindennek. A szaporulati rátának megfelelő hatékonyság elérése a kezelések számának növelésével, és azt a kezelést állandóan fenntartani. Ekkor lehet elkerülni a szelekcióból eredő hatástalanságot. A szinten tartásos elv a melegágya a tolerancia, és végül a teljes hatástalanság kialakulásának. Eddig azonban nem kell eljutni. Sokkal hamarabb összeomolhat az ország méhészeti ágazata.
Magyarul: én még nem tudtam olyan érvet találni, ami megcáfolná azt, hogy egy olyan stratégia alkalmazásával, hogy a szaporodási rátával egyenlő irtással el kell tűnnie az atkának .Pedig pofon egyszerű:
Mondtam én olyant, hogy az atkafészekben is nulla lesz az atka? Azt állítom, hogy a kezelt méhészetekben lesz nulla. Most is vannak atkafészkek, mégsem pusztultak ki a méhek. Most 100 atkából 99-et kiirt a méhésztársadalom. Ebben a 99-ben benne vannak az atkafészekből származó migráns atkák is. Az egy db atka a 99-hez képest tényleg leküzdhetetlen akadály? Ne felejtsd el, ha hosszú távon nem irtod ki azt az atkahányadot, ami a szaporulat, akkor összeomlik a méhcsalád. A te levezetésed logikai buktája az, hogy azt gondolod, hogy az atkafészek kezelés nélkül az idők végezetéig ontja az atkát korlátlan mennyiségben. Olyant el tudok képzelni, ami az Arnot erdei méheknél van, hogy a méhcsalád a saját szaporodási rátájának növekedésével esetleg kompenzálni képes az atka (csökkentett) szaporodási rátáját, ezért az erdőben kialakul egy olyan ciklus, amelyben egy-két évig élő méhrajok élnek, kirajzanak, és az eredeti raj kipusztul. Ekkor viszont az atka szaporodási rátája is drasztikus mértékben csökken a kieső fiasításmentes időszakok miatt. Ez azonban csak akkor lenne hatással a méhészetekre, ha az erdőben élő populáció atkatermése megközelítené a méhészetekét.
7. A felvetett atkairtó elmélet nyilvánvaló logikai hibája ott van, hogy ahogy irtjuk az atkát saját méhészetünkben, egyre csökken az általunk kiirtható atkák száma (mert fogynak), ha van 50 atkánk, nem tudunk 500-at kinyírni, és lesz egy pont, amikor már nem tudunk saját méhészetünkben annyit irtani, mint amennyit a szomszédok termelnek (idegen atka szaporodási ráta). Ilyenkor már csak akkor tudnám a saját méhészetemben az összes környékbeli szaporulatnak megfelelő atkát kiirtani, ha mind hozzám jönne át. De ugye ez lehetetlen, hiszen az atkafészkekben is nő az atkaszám! (amellett, hogy mennek mindenfelé, nem csak hozzám)
Én persze szeretnék olyan szert, amellyel 50 atkából 500-at is ki lehet nyírni, mert akkor lenne -450 atkám, utána ha jönne 450 migráns, pont nullára kifutna a létszám :)
Pedig ez az ami a vesztüket fogja okozni.Mondod Te. Én meg azt mondom, hogy ennek akkor már régen be kellett volna következnie nálam is, mégsem így lett. :)
legközelebb eddig olvasom
"neo"
::)
összegyűlt bennem a sok zagyvaság amit a facebook méhészklub rovatban is olvastamLátod én ezért nem vagyok annak tagja, hogy ne tudjam magam minden nap felhúzni rajta. Meg ezért nem regisztráltam a zöldre sem. Hogy ide minek, azt se értem. :-\
Atyagatya!facebookról származik a kép
Ezt kinél lőtted?
Szerencsétlen méhek!
Ez adta nekem is a végső lökést, na meg a legdrágább, legtutibbnak kikiáltott tartós hordozó megbukása.Ez most melyik? A Checkmite? Mert aki ismerős ezzel védekezett egy sem panaszkodik. Nekem is ez volt bent, hagyott atkát, de "megbukásnak" nem mondanám.
Az eltelt egy másfél hónapban rengeteg kollégával beszélgetve mindenki panaszkodott valamely készítményre.
Akik tavaly használták a szerb cuccokat, ők az idén azt állították csapnivalók.
Én ezeknek még a csomagolását sem láttam, mert mindig gyárit vásároltam.
Árgus szemekkel figyelik a gyógyszergyártók, és forgalmazók a méhészek bejegyzéseit.Nem tudom milyen jogszabály tiltja egy termékkel kapcsolatos tapasztalat megosztását?
Semmi szükségem egy jogvitára.
Igen ám, de egyes méhészektől jöttek a panaszok, hogy viszi a méheket is.Lehetne ebből is egy hasonló történet, sőt még komoly kártérítési per is. Mondjuk egy ilyen levezénylése pont OMME feladat lenne szerintem.
Ők voltak azok akik mertek erről nyilatkozni.
Aztán vissza is vásárolták a termék valamely sorozatszámú darabjait!
Pont azért mert tartanak a retorziótól, vagy nem akarják, hogy reflektorfénybe kerüljenek.
A napraforgó alatt is több száz, vagy ezer méhész panaszkodott, de értékelhető "eredménye" csupán 17 méhésznek volt.
Ezek alapján kimondható, hogy Magyarországon nem volt gond a napraforgó virágzása alatt?
Ezt mindenki döntse el maga.
Én őszintén, sallangok nélkül próbálok fogalmazni, és ez a mai világban kakukktojásnak tűnik."A krumplileves legyen krumplileves!"- mondta anno Kádár elvtárs. Ezt a tanácsát megfogadhattad volna, ha már ott maradtál a rendszerében.
Sziasztok.Tudja esetleg valaki hogy a mavrikos csurgatásnál hány celsius fok az alsó kezelési határ?Amíg tömör a fürt nem csorgatnék. 12-13 fokban esetleg.
Én azt gondoltam 2018. végén egy piacgazdaságnak hitt országban nem kell azt megmagyaráznom miért nem érdemes egy terméket nyilvánosan "lehúzni".Akkor mi? Szerencsére ez a fajta ótvar, szocialista gondolkodás kiveszőben van. Én ha kocsit vennék, biztos elolvasnám előtte a nepitelet.hu oldalt, ahol tucatszámra "húzzák le" a kocsikat. Vagy nézz bele néhány kismama fórumba, ahol gyógyszereket :o hitelrontanak anyukák. Igen ez szívás azoknak akik sz@rt akarnak eladni. De nincs törvény ami megtiltaná a tapasztalatod megosztását.
Ezt úgy hívják hitelrontás.
Tehát ha egy terméket nem tartunk megfelelő minőségűnek, annak kikürtölésére nem a világháló a legmegfelelőbb!
Pont az egyik atkairtó készítmény hatékonyságát kifogásolta!Erre egy normális érdekvédő azt válaszolta volna, hogy oké csinálunk egy kísérletet a ti szeretekkel, meg a konkurenssel ugyanabban a méhészetben 10-10 családon és az eredményeket publikáljuk, gyertek vegyetek részt rajta.
Még haza sem ért már hívták, hogy .....tudja mit beszél doktor úr, mert ha ebből nekünk kárunk keletkezik, az magának sokba fog kerülni.
De amíg olvastam a bejegyzésedet a Facebookos oldalon a következőt írták:Statisztika alapján az atkákét is ;D Lehet, hogy már atkaszívottak voltak, de én óvatos lennék ezzel a szerrel.
Idézem, talán így nem lesz hitelrontás:
"Destruktor 10ml 500ml hígítva megfelezte a méhek számát..."
Amiről tegnap írtam az egy oxálsav tartalmú engedélyezett készítmény.Engem nem érdekel, hogy ApiOx vagy Oxovar vagy MitpattOx, de hidd el sok embert érinthet, és ha csak azt eléred, hogy először csak 5 családon próbálja ki, már sokat tettél. De ehhez az kéne, hogy a haver leírja a történetet.
Privátban megírom a nevét, mert többen kérték, de nyilvánosan nem.
Teljesen egyetértek Veled! Alapvetően pedig két dologról is szó van. Az egyik, hogy egy szer nem hat, a másik, hogy ártalmas a méhekre nézve. Mindkettőnek helye van egy nyilvános fórumon. Azonban csak objektív módon szabad mindent közölni. A Destruktor esetén szerintem jogos lehetett az észrevétel (elsősorban Vivaldi tapasztalata győzött meg). Szerintem fipronillal szennyeződhetett a kérdéses tétel. Ennek ellenére én most vettem, de csak próba után merem majd bevetni az egész méhesben. Le is írom, hogy ilyenkor én miért a Perizint vagy utódját favorizálom.
Nem tudom milyen jogszabály tiltja egy termékkel kapcsolatos tapasztalat megosztását?
Hahó 2018 van! Ma ha veszel valamit előtte simán olvashatsz róla felhasználói értékeléseket. Ez ugyanis a gyártónak is érdeke, hogy legyen visszacsatolás.
Én használtam idén Checkmite-ot, augusztus végén vettem ki, rá egy hónapra kezdtem szublimálni. Volt ahol elég sok maradt 100-200 között, a zöménél 50 alatt.
"Az oxálsav ilyenkor nem jó" mármint augusztusban ahogy kivettem írásodból. A csurgatásra gondolsz vagy a szublimálásra?Teljesen mindegy. Lassú hatású. Ugyanaz, mint a többi toleráns szer. Az öreg atka előbb bemegy a fiasba, mint ahogy kifejtené a hatását. Kezelj vele egy sorozatot, amennyit te elegendőnek tartasz, majd ismételd meg ugyanezt a sorozatot 12 nap múlva. Azt fogod találni, hogy a második sorozatban is nagyságrendileg annyi atka hullik, mint az elsőnél. Ha jó lenne, akkor nem hullhatna, vagy max 10 százaléka az előző sorozatnak.
A fluvainátot /Mavrik/ nem mered olajban hígítani? Az izraeli Mavrik most már (ott gyártják) csak glicerinben oldódik rendesen nem a vízben. Igaz ez egy "méregkeverős" technika, nem gyári :)Mindegy, hogy olajban vagy vízben hígítod. 10 mg/ml töménység felett kiirtod a méhcsaládot. Azért mert felszívják, és ez már toxikus koncentráció. Alacsonyabb dózis: 5mg/ml működik, bár itt is van kevés méhhulla.
Örülök, hogy végre átlátod az "import atkák" károsító hatását, hiába számolunk, nullázzuk, kezeljük folyamatosan, mégis mindig vanEz alatt nem tudom mit értesz. Azt, hogy tagadom az októberi vándoratka teóriát, vagy a nullázás lehetetlenségét. Én azt állítom, hogy az atka mindig be tud jönni, de leginkább hordás idején. A tíz évvel ezelőtti vándoratka teória idején is azt mondtam, hogy a jelenség mögött tolerancia van. Akkoriban nem voltak ilyen méhészet összeomlások, mint mostanában, ami az atkainváziót igazolni tudná.
Na megint az elmélet.Hát ebből a leírásból nekem nem az jön le, hogy elfogyott az augusztusi szublimálástól. Na persze azt mindig elő lehet venni, hogy import atkákat szublimáltál le októberben, nem azt amit az oxál meghagyott augusztusban. A vándoratka fogalom úgy került a méhészeti köztudatba, hogy miután a rendes méhész augusztusban kiirtja az atkát, szeptember-októberben a rendetlen méhészek atkái mennek be a rendes méhészek családjaihoz. Csakhogy amitrázzal már akkor sem működött fias jelenlétében a csökkentés. 2007-ben csináltam tavasszal azokat a kísérleteimet, amelyben azt tapasztaltam, amit írtam: minden sorozat után egyenlő mennyiségű atka potyogott. Akkor viszont még szeptemberben 10:1 arányú potyogás volt a két sorozat alkalmával. Tavaly viszont nekem fiasmentes állapotban is egyenlő arányú volt, nem csökkenő, a Furettózás után a potyogás. Az októberi szublimálásról azt állítottam, amit leírtál. Egyébként azért nem használok oxálsavat, mert a szakirodalomban sok grafikon látható a hullási görbéről. Az első négy napon fiasmentes állapotban az atkák 30-40 százaléka esik le, a többi ezután. Akkor amikor nem tud bebújni a fiasba az öreg atka. Na ez hogy lehet, ha találkozik vele? Ha pedig be tud bújni, és még a kikelő méhek is csökkentik a koncentrációt, akkor ez az idő még több.
Beszéljünk a gyakorlatról,tapasztalatról.
Itt a szublimálásnál fogy!
Amit tapasztaltam:1 családot furettóztam amitrázzal 2x októberben (előtte azért kezelve volt) az amitráztól potyogott 10-15 atka. Utána 4 napra megszublimáltuk, olyan 200 atkát vitt le az oxálsav szublimálva! (szublimálás után 24 óra múlva néztük )
Neo! Szerintem nem vagyunk egy véleményen. Az atka legkevésbé hordás idején jöhet be, ellenben hordás után sokkal nagyobb az esélye, mint máskor.Fülemüle! Nálam április elejétől május közepéig volt hordás. Aztán három hét szünet, de kutatás ebben az időszakban semmi nem volt, pedig ekkor vettel el az akácot. Éppen végeztem, amikor jött a hárs. Tíz-tizennégy napig. Aztán a napraforgó eltüntette a kijáró népet. Erre három-négy hétre már nem élt az a bizonyos család. Mikor jöttek be az atkák? Abban a néhány hordásmentes napban akác és hárs között? Miért? Helyük sem volt hová tenni a rabolt mézet, mert tele voltak akáccal. Hárson úgyszintén. Hordás közben raboltak? Én azt gondolom, hogy az atkás méh előszeretettel csatlakozik ahhoz a zúgó légifolyosóhoz, ahol intenzív méhmozgás van. Ez a család szemben volt a nyiladékkal, ahol bejönnek a gyűjtő méhek. Idegen méh ezzel a kaptárral találkozik először, ha betéved a méhesbe. Azt természetesen én is valóságosnak gondolom, hogy aztán az ilyen betévedő méh nagyon szívesen elkalauzolja az új gazdát oda, ahonnan lehet még mézet hozni. Az eredeti családjához.
Azt nem mondtam, hogy nem próbáltam. Fiasmentes családokat hoztam létre, minden keretet végigspricceltem BVHC-vel, úgy, hogy gyakorlatilag egyenként kezeltem a méheket. És láss csodát pontosan azt a hullási görbét találtam, ami a szakirodalomban is volt. Annyi volt a különbség, hogy a 95 százalék helyett csak 75-80 százalékos hatékonyságot találtam. Amit Perizinnel ellenőriztem. Azt viszont nem tudom, hogy arról volt-e szó, hogy újraindult a fiasítás.
Itt a fórumon, azt kérdezi mindig Valaki,hogy lehet véleményt mondani arról amit sosem próbáltál? Ne a grafikonokat nézegesd,használd. Így a grafikon is változik,ha jól csinálod.
Hogy jön ide a BVHC?Mivel a szublimálás esetén a leglassabb a hatásmechanizmus a szakirodalom szerint, ezért nekem elég volt meggyőződnöm a gyorsabb hatású kezelés eredményéről.
Én eddig a SZUBLIMÁLÁS-ról beszéltem!
Nem akartam hozzá szólni, de nem állom meg.Nem arról volt szó hogy nem írunk többet? ::)
Tartotok 200-300 vagy még több családot. És mivel annyira féltitek őket a "biztosra mentek", és ezáltal annyira túl kezelitek őket, hogy a méhcsaládok abba fognak belepusztulni.
Értem én, hogy ez a megélhetés, de ha valaki követi az eseményeket láthatja, évről évre rosszabb a helyzet.
Kedve "nagy méhtartók", csak úgy csendesen javasolnám nektek, mindenki suttyomban nézzen valami másik foglakozás után is, hogy legyen miből megélni, úgy 5 év múlva.
"Az oxálsav ilyenkor nem jó" mármint augusztusban ahogy kivettem írásodból. A csurgatásra gondolsz vagy a szublimálásra?
Teljesen mindegy. Lassú hatású. Ugyanaz, mint a többi toleráns szer. Az öreg atka előbb bemegy a fiasba, mint ahogy kifejtené a hatását. Kezelj vele egy sorozatot, amennyit te elegendőnek tartasz, majd ismételd meg ugyanezt a sorozatot 12 nap múlva. Azt fogod találni, hogy a második sorozatban is nagyságrendileg annyi atka hullik, mint az elsőnél. Ha jó lenne, akkor nem hullhatna, vagy max 10 százaléka az előző sorozatnak.
Nem nem! Én nem azt látom amit Te. Itt a szublimálásnál fogy! Ezt mivel magyarázod?
Az első négy napon fiasmentes állapotban az atkák 30-40 százaléka esik le, a többi ezután. Akkor amikor nem tud bebújni a fiasba az öreg atka. Na ez hogy lehet, ha találkozik vele? Ha pedig be tud bújni, és még a kikelő méhek is csökkentik a koncentrációt, akkor ez az idő még több.Hogyan állíthattad, hogy fogy, ha nem is kezeltél vele augusztusban?
Tehát fiasmentes állapotban semmi kifogásom nincs a használatával kapcsolatban. Fogom is használni. Fiasmentes állapot kell hozzá május-júniusban is a kezelésekhez.
Nem egy "síkon" gondolkodunk,hála az égnek.Ámen!
Majdnem annyiszor kezel 1 hónap alatt mint én egész évben!!!!!Na ma felhúztam a túrabakancsomat, hogy meggyőződjek arról, hogy azért kell nekem annyiszor kezelni egy hónap alatt, mint neked egy évben, mert én nem értek hozzá, és nem irtom ki az atkát előző évben, vagy a szomszédom, aki másfél kilométerre van. Májusban, az akác utolsó napján jártam arra,és borzalmas kutatást láttam. Éppen ott volt, a nyitott fiókok mindenütt méhfelhőben úsztak. Kérdőre vontam, amin elcsodálkozott. Mellékesen megkérdeztem, hogy mivel védekezik atka ellen. Azt mondta, hogy amitrázzal és oxálsavval. Nem érti, miért mondják mások, hogy nem jó az amitráz, nála működik. Nos ez a működés azt jelenti, hogy az akkori ötszáz méhcsaládjából 180 él. Ha él ennyi. Összesen ennyi méh van ott. Ennek az elpusztult több, mint háromszáz méhcsaládnak az atkái nálam landoltak. Azért majd számolj be róla, ha nálad is ennyi atka landol, akkor a kevés számú kezeléseddel mennyi méhcsaládod marad életben!
Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Egyáltalán, van-e értelme bármit hozzáfűzni?
... Nos ez a működés azt jelenti, hogy az akkori ötszáz méhcsaládjából 180 él. Ha él ennyi. Összesen ennyi méh van ott. Ennek az elpusztult több, mint háromszáz méhcsaládnak az atkái nálam landoltak.Egy dolgot nem értek csak, hogy az a 180 család miért nem rabolta le a 320 gyöngét? Miért a te méheid mentek oda lerabolni őket?
Sok év tapasztalata : oxálsavas csurgatás/zárókezelés/ után fellazul a fürt , nyugtalanabb telelés, elindul a fias , többet fogyaszt .. Ez igaz lehet a szublimálás , glicerínes-oxál csíkok hatására is .
Igen,biztos valami gázossal csinálta aminek nem lehet állítani a hőfokát és ellenőrizhetetlen hogy hány fokos a készülék.Vagy hőlégfúfós mitegunnal.
Vagy hőlégfúfós mitegunnal.
Na akkor egyetértünk. A jó pár éven van a hangsúly! Csak bekellet "lőnöd", kitapasztalnod mikor működik rendesen.
Anti!Neo!
Mástól is hallottam ilyesmi problémát. Konkrétan, hogy bekocsonyásodik, és nem szívja fel a karton. Esetleg, ha nyilvánosan közreadnád ezekre a választ, azt megköszönnénk.
"Én még õszinte ember voltam",...... (József Atilla MAMA)Azt gondolom, hogy rám céloztál. Írtam is egy hosszú választ az eredeti hozzászólásodra az asztali gépemen, amely néhány esetben kilép a wifiből (szerintem egy meghatározott billentyű kombináció hatására), aztán ha ezt nem veszem észre, akkor eltűnik a leírt hozzászólásom az elküldéskor. Nos ezt történt. Aztán amikor olyant írsz, hogy a fő atka befogadó, akkor elmegy a kedvem az egésztől, hogy akár egy szót is írjak róla. Veled azt hiszem én már nem akarok normális párbeszédet folytatni, lemondtam róla. De nem csak ezért nem akarok többé atka témában megszólalni. Magamban megemelem kalapom a Csányi Anti előtt, aki a tapasztalatainak megosztását egy nagyon fontos belső kötelességének érezte. Azért, mert az atka közügy. Azt hiszem azonban, hogy elérkeztünk egy nagyon fontos választóvonalhoz. Az atka ellen a méheinket legális módszerek alkalmazásával már nem lehet megvédeni. Félreértés ne essék, az oxálsav szublimálás, a glicerox is a nem legális eszközökhöz tartozik. Hiszen nincs meghatározva, hogy a kezelés következtében milyen szermaradék terheli a mézet, ez pedig miként viszonyul a megengedett értékhez. Ehhez azonban szükség lenne megengedett értékre, hivatalos nevén MRL érték meghatározására (Maximum Residue Level). Ilyen nincs. Tehát, ha egy kicsit is megemeli a természetes szintet, akkor az illegális. Ez is egy olyan gond, melyben az OMME-nak lenne tennivalója. Ahogyan abban is, hogy éppen ezért elindít egy másik útvonalat a magyar méhészek számára. Konkrétan a nem élelmiszertermelő méhészeti kategória megteremtését. Amelyik ugye mézet nem állíthat elő, de megteremti az elvi lehetőségét a külföldi (elsősorban amerikai) megporzó méhészetek utánpótlás előállítására. Elvi lehetőségről beszéltem, nem gyakorlatiról. Kicsi esélye van a gyakorlati megvalósulásnak, de olyan érzésem van, hogy az atkakérdés miatt arra még van lehetőség, hogy életben tartsuk a méheinket, de arra nem, hogy élelmiszert termeljünk vele. El kell olvasni az OMME honlapon, vagy az "ingyenes" újságban, hogy egyre nagyobb gond a mézek amitráz szennyezettsége. A jövő az, a jelennel szemben, hogy nem a mézek egy része lesz amitrázzal szennyezett, hanem az, hogy nem lesz méz, amelyik ne lenne szennyezett. Ha a szennyezettség MRL alatti, akkor semmi baj, de ugye az nem újság, amit közölni kell, mert legális. Azzal, hogy közölve lett, azzal azt sugallja a közlő, hogy MRL feletti értékekről beszélünk. Nos ezért lenne fontos a hiteles tájékoztatás: a mézek hány százaléka MRL feletti, hány százaléka az alatti stb. Az oxálsavról pedig még szót sem szabadna ejteni. Pontosabban igen. Meg kellene határoztatni az MRL értékét!
De csak egy? Hol vannak a többiek? A fő "atkabefogadó"??
És most nehogy azon kezdjünk el érvelgetni, kinél van több atka az adott területen. Van mindenhol pontosan "elég".Ezzel maximálisan egyetértek.
gyanús nekem a felszívódás mértékeEz nincs rendesen átázva. Akkor olyan világos szalonnabőr :) színű lesz. Tömege a nyers papírhoz képest 4-5 szöröse lesz.
Minden családomnál 500 fölött potyogott, és már egy hete egyiknél sem.Csaba!
Ott lényeges szempontnak azt tartom, hogy nagy valószínűséggel más módon kerül az atka testébe a folyadék és a szilárd részecske. Furettónál szerintem mindkettőből szilárd részecske lesz. Mitac esetén elpárolog az oldószer, Taktic esetén az sincs kizárva, hogy elég.A furettó és klónjai melegköd képző berendezések. Folyadékból képeznek néhány mikronos folyadék részecskékből álló (meleg) ködöt. A köd a bekevert anyagot, a vegyszert és a vivőanyagot (petróleum) tartalmazza. A köd tehát apró folyadékcseppekből áll. Ami a csövön kijön, az nem szilárd és nincs is elégetve. Nem is tud a csőben elégni, mert az égés (egyik) feltétele az oxigén, ami a bepumpált keverékben nincs.
Csumi!
A furettó és klónjai melegköd képző berendezések. Folyadékból képeznek néhány mikronos folyadék részecskékből álló (meleg) ködöt. A köd a bekevert anyagot, a vegyszert és a vivőanyagot (petróleum) tartalmazza. A köd tehát apró folyadékcseppekből áll. Ami a csövön kijön, az nem szilárd és nincs is elégetve. Nem is tud a csőben elégni, mert az égés (egyik) feltétele az oxigén, ami a bepumpált keverékben nincs.
Neo! Az a család rajbölcsős szaporítás volt, és le kellett volna az elején írnom, hogy ne vezessek félre senkit.Értsem ez alatt azt, hogy fészkes műraj volt, és akkor kapták meg a lapokat, amikor kikelt a fias? Attól félek, hogy ez a hullási dinamika is azt sugallja, hogy olyan esetben, amikor van fedés előtt álló nyitott fias, akkor az első öt nap gyenge hullási eredménye alapján a kikelő méheken is kb. 5 nap alatt alakul ki a hatékony koncentráció, ami idő alatt az öreg atka simán visszamegy a fiasba. Ugye, ha a koncentráció hamar kialakul, és hamar fel is szívódik, de azért kezd későn hullani, mert az atkában dolgozik a hatóanyag, akkor a fiasban pusztulna az atka. Azt pedig biztosan lennének, akik úgy reklámoznák, hogy a fiasban is pusztítja az oxálsav az atkát. Ilyenről viszont még nem hallottam. Aki kísérletezett vele, és az atkára cseppentette a glicerin oxalátot, az a nagyon gyors hatásról számolt be. Ezért reménykedtem abban, hogy a fias jelenlétében is lehet csökkenteni az atkaszámot. Félő azonban, hogy csak a szinten tartás lehetséges ezzel is. Ha pedig az import atkák között nem csak fiatal van, akkor az sem, hanem emelkedni fog az atkaszám.
Azt tudja-e valaki, hogy a glicerines oxálsav oldat mennyire veszélyes bőrön keresztüli felszívódásra? Gumi (nitril) kesztyűt használok, de baromi zavaró, illetve jó lenne tudni, ha bőrfelületet ér emiatt ne adj isten akár leállhat a vesém? A glicerin biztos felszívódik a bőrbe, szerintem viszi az oxált is. Ezekben a glicerox lapokban eszméletlen mennyiségű oxálsav van pl. a szublimáláshoz képest.Hát igen, ezt tényleg jó lenne pontosan tudni, mert amikor készítettem a csíkokat és láttam, hogy gond lesz a felszívódásal, bizony belenyúltam én és szépen egyesével átforgattam a lapokat puszta kézzel. A körömháznál és oldalt a köröm mellett éreztem kicsi csípést, de nem volt vészes. Viszont a felszívódó anyag hatása engem is érdekelne.
"Végy 8 kg. (!) oxálsavat és 10 liter glicerint..."
Amikor az lenne kimondva, hogy ellenőrizhető módon kellene minden méhésznek mindig fenntartania az atka elleni védekezést a kilencvenkilenc százaléknál nagyobb mértékben.
Az egyik családomnál pár napig 5-10 között potyogott, majd 5 nap után 270, rá egy napra még 150 aztán már kevesebb. Minden családomnál 500 fölött potyogott, és már egy hete egyiknél sem.Amiatt a bizonyos 5 nap miatt, amikor elkezdett rendesen potyogni. Ha ennyi idő kell a megfelelő szint kialakulásához, akkor az import atkától sem tudja hatékonyan megvédeni a családokat, azok az atkák szaporodni fognak (fias jelenlétéről beszélek most). Csak azt az atkát öli meg, amelyik ennél tovább bóklászik a családban. Kérdés az, hogy egy import öreg atka mennyi idő alatt talál magának bebújásra alkalmas fiasítást. A fiatalt el tudjuk így pusztítani, az bóklászik elég időt.
A szublimálás sokkal hatásosabb a gliceroxnál,én ezt gondolom. 5 napig hat, és mindenhová lekristályosodik,kereteken ,méheken,az egész kaptár falán. Nem szárad ki,nem kell a hatásossághoz szétrágniuk,széthordaniuk,arról nem beszélve ,ha úgy rágják, hogy leesik a kaptár aljára.Gedekas, amikor létrehozta ezt a topicot, akkor azt a címet adta neki, hogy Atkairtás, de ésszerűen. Az ésszerűség akkor azt jelentette, hogy augusztusban kapnak egy oxál locsolást. Mondván, hogy két hétig hat. Felhívtam a figyelmét arra, hogy ne tévessze össze a tartós hatást a lassú hatással. Az oxálsavnak ez a rákfenéje. A glicerox esetén bizonyították, hogy a kutikulára cseppentve sokkal gyorsabban hat, mint a tappancsokon keresztül felszívódó kristályszemekből kioldott (?) sav. Ezért láttam (látok) reményt a gliceroxban. Tudományos kísérletek bizonyították a lassú hatást. Én készséggel elismerem, hogy a szublimálás képes csökkenteni a folyamatos, nem korlátozott fiasítás esetén az atkaszám csökkenését. Ahhoz azonban be kellene mutatni egy olyan papírfecnit, vagy lefényképezni a kaptár hátulját,( ha más is oda írogatja a hullásokat, mint én), hogy az első tizenkét nap hullása a többszöröse a második tizenkét nap hullásának. Mihelyt ilyent látok, abban a pillanatban revidiálom az álláspontomat. Akkor elhiszem, hogy mások rosszul végezték a szublimálást. Na pont ez is az oka, hogy járt utat a járatlanért nem szívesen hagyok el. Ha ezt lehet rosszul csinálni, akkor nagy esélye van, hogy én sem tudom a kezdetén jól kivitelezni.
Szia Berci!
Milyen "speciális" anyazárkát célszerű erre használni?
Köszi a választ!
Attila
Azok használnak gliceroxot, akik megtapasztalták az import atkák támadását. Akik ilyent még nem láttak, azok ezt szükségtelennek érzik. Teljesen jogosan.
Sziasztok!
Tegnap reggel készítettem 60 darab glicerox csíkot, háztartási tepsiben melegítettem az oldatot, 600gr oxálsav-dihidrát és 850gr glicerinnel (nem túl tömény, nem túl híg).
Négy lapot tettem be családonként. U alakban lefelé, NB fészkesnél simán, fél NB-nél csak az alsó fiókba tettem, hogy ne kelljen az anyarácsot szedegetni. Tettem úgy is, hogy 1 lépre vagy 2 lépre, ez utóbbinál nem csüng le annyira.
Nagyon kíváncsi leszek az eredményre. Tervezem betenni 3keretes pároztatókba is. Minél előbb.
Ja, most mértem, csak 35cm-es az én csíkom...:) (ebből elvileg min. 5 kéne...)
Még csak 4 családhoz tettem be, első próbának.
Üdv.: Attila
Szia ati22!
Vannak családok, amelyeknél elég sok hullott (több száz), persze számítottam is rá.
Aztán vannak, amelyeknél nagyon kevés, ezek úgyanúgy termelő, népes, erős családok.
Van olyan termelő család, amelyiknél váltóbölcsőt találtam, és már csak kevés fedett fiast, gondoltam, most tarolni fog. Csak néhány hullott le (ismételt berakás után is, 1 hét múlva). (Tavaly ősszel maradék fedett fiast elvettem, utána szublimáltam, persze már előtte is.)
Két hét után cseréltem néhánynál új lapra, volt, amelyiknél sok hullott ismét.
Erős családok elkezdik szétrágni. A használt ilyen lapokat ujjal megnyomva kijön még belőlük az oldat, tehát leadja a szert, főleg, hogy a fészekben van meleg és pára és a glicerin nedvszívó, azaz "oldatban" marad az oxálsav.
Készítéskor az 50-60°C-os hőmérsékleten jobban beszívja a csík, ahogy hűl ki, már lassabban, de 1-2 nap alatt telítődik a csík biztosan 100%-ig (gumikesztyűben egyesével átmozgattam őket, de ez bizonyára elhagyható művelet.)
Kaptárba rakás előtt le kell csurgatni a lapot rendesen, pár óra már elég rá.
Tepsi helyett fazékban melegítem készre az oldatot, majd utána öntöm a tepsiben lévő csíkokra.
Üdv.: Attila
Az első csíkokat napraforgó nyílása előtti néhány napban tettem be, ekkor már nem volt és még nem volt hordás.
Napraforgó nyílásának kezdetén eltűnt legalább a kijáró népesség a kaptárak egy részéből, a családok összementek.
A lecsökkent népességűeknél nem rágták szét a lapot.
Így tapasztalatom nincsen a kérdésedet illetően.
Köszönöm szépen a választ.Tavaly nálam is ez volt,hogy eltűnt néhány családnál a fele kaptár népe.Én anya hibának hittem,de már nem vagyok biztos ebben sem.
Kérdezd Csányi Antit, neki van a legtöbb tapasztalata ezzel.
Szerintem a glicerox nem okoz népesség csökkenést, vagy hordásban visszaesést, ha rendesen van használva, rendes erősségű termelő családoknál.
Üdv.: Attila
Szervusztok!Üdv Csaba!
Csak az itt a probléma, hogy másfél hónap késéssel raktátok be a gliceroxot!
Akác után azonnal be kellett volna tenni, nem várni mostanáig, hogy addig is duplázódjon, vagy háromszorozódjon az atka mennyisége a méheken.
Ne haragudjatok a kritikus szavakért, De Csányi Úr nem győzte hangsúlyozni, hogy akác után azonnal, valamint augusztus elejétől ismételni. Ha én most tenném be lehet, hogy már összeomlóban lettek volna a családjaim, mivel akác után nekem 500 fölött hozott atkát minden kaptárból.
Üdv: Csaba
Ati22!
Nincs semmi gond a családokkal, hordanak napraforgóról, de keveset. Nálunk nem volt említésre méltó csapadék 3 hete sajnos. Kaptár elött mászkáló méh, és hulla nincs, deformált szárnyú méhet sem lehet látni egyet sem, szerintem rendben vannak a családok.Fedett fias 4 keret, nyitott 3 keret hunorban. Fészekre hordanak, de ebben benne van az aszály is. Napra után azonnal serkentek napi 3-5 dl sziruppal.
Üdv: Csaba
T. Méhész.
Az a érdésem hogy a szomszédom méhész, nem ad inni a méheinek, ezért az én gyümölcsösömet dézsmálják a méhei, meg az alsó szomszédom medenséjét lepik el.
A jelenségnek lehet élettani alapja. A glicerin ozmotikus szer. Azaz vizet von el a környezetéből. Ebben az esetben a környezet a méh bélrendszerét jelentheti. Vagyis folyadék állapotban felszívott glicerint. Ami azt jelentheti, hogy az elkészítés során vélhetően sok szabad glicerin maradt. Nem tudom, hogy ez egy technológai hiba-e? Ez alatt azt értem, hogy a 60 fok elérése után hozzáadott oxálsav hűti a glicerint, és nem lett ismételten 60 fokra melegítve az elegy. Esetleg igen, de hamar kihűlt. Azonban az is lehet, hogy a glicerin mennyisége eleve túlsúlyban van az eredeti recept alapján is a szükséges oxálsavhoz képest. Harmadik eset, hogy a glicerin oxalát is ozmotikus hatású.Igen a kaptárakat figyeltem az itató mellett
Technikai megjegyzés linennek: szerintem a kaptárakat figyelte, hogy mely családok járnak, akkor, amikor csak vízhordás volt, de nektárhordás nem.
Amikor ezt írtad, akkor gondolkodtam azon, hogy annyit írjak, hogy na ugye hogy ugye. Hiszen erről beszélek. Aki ezt nem csinálja meg, az nem csak saját méhészetét teszi villámgyorsan tönkre, hanem másét is. Én az idei évig a téli fiasmentes állapotban történő kezelésekkel oldottam meg ezt a kérdést. Sokkal kevésbé hatékony, mint a nyári. Nagyon sokáig működött, már nem működik. A nyári fiasmentes kezelések biológiailag sokkal hatékonyabbak. Gazdaságilag nem hatékonyak. Vagy azzal jár, hogy komoly terméskiesés történik, vagy azzal, hogy sokkal kevesebb családot lehet tartani. Nincs ingyenebéd, az atka helyet csinál magának. Én ugye nem a Te módszeredet favorizálom, hanem azt, hogy minden fiast elviszek, ezek 1 hét után bölcsőt kapnak. Mire az új anya fiasítása eléri a 8 napos kort, addig kikel minden fias. Ez alatt az idő alatt észnélküli atkairtás. Az eredeti helyen az öreg anyánál azonnal kezdem az atkairtást, hiszen itt nincs fiasítás, van 8 rá napom. Ősszel az öreg és a fiatal anyás családok egyesítésre kerülnek.
Írtam már ,anya zárkázás ,villázás nélkül fiasítás mentes állapot.
Szóval amiért az oxálsav megköti a vizet kristályvíz alakban még nem biztos, hogy szomjasak a méhek.Félreértettél. A levegő páratartalmát kell pótolni, hogy ne száradjon ki a fias.
T. Méhész.
Az a érdésem hogy a szomszédom méhész, nem ad inni a méheinek, ezért az én gyümölcsösömet dézsmálják a méhei, meg az alsó szomszédom medenséjét lepik el. Ez sajnos éve óta fennálló probléma. Milyen méhcsapdát javasol kihejezni hogy a gyümölcsösömet megvédhesem. Jelzem hogy a kártevők nem darazsak hanem méhek, és a probléma attól kezdve áll fent mióta a méhész a melettem lévő telekre is helyezett el aptárakat. Szeretnék végre gyűmölcsöt termelni magam számára és nem a szemét szomszéd meggazdagosodása véget. Tehát kifejezetten hatékony méhcsapda érdekelne. Segítségét előre is köszönöm. Az a gond hogy a méhegy a gyümölcseimet már érés előtt szétcsipkedik évek óta rendszeresen és semmire sem jó az a gyümölcs. Az önkormányzat meg inpotess. Ezért méhcsapdára és nem darázscsapdára van szükségem. Kösszönöm.
T. Méhész.
Az a érdésem hogy ....
Sok méhésztárs arról számol be, hogy az idén nem lesz az atkával gond.
Miért felétek baj van....
Nagyernyei Attila
Nata ebből a hozzászólásából látszik a végtelen rosszindulat.
...
Mint hónapokkal ezelőtt leírtam, sokkal jobbak voltak az idén a méheim, és így nem volt a tuningra szükségem.
....
Ahogy most látom a sajátjaimat legalább 1 léputcával "vékonyabbak" mint tavaly.
Miért voltak? ;) :o :-X
Gyönyörűek a méhcsaládjaim, nem úgy mint tavaly a legdrágább gyári készítmény után, nincsenek mászkálók, szárnyatlan méhek.
Egyébként nem sok dolgod lehet mostanság, hogy ennyire ráérsz.
Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban,privátban elküldenéd mikre érted,?Tehát akkor most daoli76-nak válaszként lehet-e érteni ezt?
Kivancsi111!
Azt is olvashattad, hogy a tavalyihoz képest fény évnyivel jobbak a méheim, a gliceroxnak köszönhetően.
Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban, tessék alkalmazni őket.
Egy szóval tudok erre csak reagálni.
Szerencsétlen.
Nagyernyei Attila
Jönnek a hírek, hogy bizony egyre több gond van az atkával.
Néhány napja írtam, hogy így lesz, de erre nem számítottam.
Több Tolna megyei méhegészségügyi felelős is jelezte, hogy gyalázatos (összeomlott) állományokat is talál, de a méhész nem aggódik.
Persze neki már nem is kell, csak a környezetének.
Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban, tessék alkalmazni őket.
Tegnap egy másik megyéből is hívott egy elégedett méhész, hogy....az idén nem lesz az atkákkal gond, még nem is láttam.
Mondtam neki azt kívánom egy hónap múlva is ezt mondja.
Miért felétek baj van....kérdezte.
Nagyernyei Attila
Kevanaar én sem nyomnám meg a pánikgombot, de talán elhiheted nekem, hogy az átlagtól több információhoz jutok.
A baráti körömből is sokan panaszkodnak, ők pedig a hiteles méhészek közé tartoznak.
Nagy általánosságban elmondhatom, hogy olyan 1-2 léputcával gyengébbek a méhcsaládok az előző éviekhez képest.
A nagy pusztulásokat nem is emelném ki, mert minden éveben van ilyen.
Most arról van szó, hogy azok a méhészek akikkel találkoztam szinte kivétel nélkül panaszkodtak.
Még azt sem mondanám, hogy a kezdők!
Van ebben mindenféle méhészeti múlttal rendelkező öreg róka, és profi több száz családos méhész is.
A 2018-as év nem lesz piros betűvel írva az emlékkönyveinkben.
Az én méhészetemmel a mézmennyiséget figyelembe véve meg vagyok elégedve, kivéve a napraforgót.
A méhegészségüggyel viszont egyáltalán.
A napraforgón kezdődő agyrém azt gondoltam eltűnik amikor egy hónapig serkentettem, etettem és 7-8 néhol 9 keret szép táblás fiasaim lettek.
Itt a klubon is írtam akkor, soha nem hittem volna,hogy egy ilyen szotyi után ismét lábra kapnak a méheim.
Sőt, szinte az egész állományom tőgyelt, tetőszellőzőket kellett nyitnom.
Aztán jött a nagy pofára esés, hogy kikelt a rengeteg fias, a méhek meg nem lettek többen.
Lovagiasan be kell vallanom, hogy az engedélyezett atkairtó készítmények használata (finoman szólva) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.
Tehát a házi patikusok tuti receptjeit is el kezdtem alkalmazni az atkagyérítéshez.
Mivel ezeket soha nem használtam rengeteg pénzembe került!
Egyszer egy halászlé partit kellett rendeznem, a pálinkáról, a szekszárdi borokról nem is beszélve.
Az egyik alkalommal megkérdezték, hogy mit használtam?
Lesütött szemmel mondtam, hogy a világ legdrágább készítményét.
Válaszuk?
Ha ennyiért meg tudtad venni a sz@rt, akkor egy halászlé partiért mi adunk jót.
Ők a barátaim.
Még tartozom egy birka pörivel.
Egy valami(k) utálják a barátaimat....az atkák.
Sokan örülnének, ha ilyen barátai lennének, mert akkor a méhek is szépek volnának.
Természetesen ennek voltak előzményei.
Amikor ők voltak bajban, eldobtam mindent és rohantam segíteni.
Most visszakaptam kamatostul.
Tehát wr méhésztársnak üzenem, jövőre mindent bevetek az atka ellen, főleg amit a szerb barátaink használnak.
Hogy mi lesz a méz minőségével?
Állítólag semmi gond nincs vele, meg először legyenek termelő méhcsaládok......
Én is visszakérdezhetek.
Mi lesz akkor ha "gyári készítményt" használok?
Nem lesznek méheim.
Ez a kérdés válasszatok!
Amennyiben 1-2 éven belül nem lesznek újabb ENGEDÉLYEZETT, hatékony atkairtó készítmények, kapaszkodhatunk.
Ezt a pancsolást minden porcikámmal elutasítottam, de bevallom, hibáztam.
Nagyernyei Attila
Arisztaiosz!
Valóban nem olvastam el a cikket elég körültekintően, mert a családom tiltakozik, hogy ne bújjam mindig a híreket, és a Méhészklubot.
A pihenés is rámfér, valamint a só is marja szemem, lehet ettől látok homályosan.
Azt viszont tiszt olvastam amit írt, és köszönöm a kimerítő válaszát!
Gondolom jól esett Önnek, hogy ekkora marhaságot írtam, viszont legalább kaptam rá egy frappáns választ.
Nagyernyei Attila
Ma kiszedtük a gliceroxos/söralátét/ csíkokat , hát volt káromkodás , megpuhult csíkot elmebaj kiszedni/málik-szakad/ , ahol magas volt az atka szám ott hagyott is szépen atkát/520 db./ , tavaly szeptember 16 szedtem ki vissza is gyengültek a családok/megszívták magukat a párás időben / , az Oxi Strip/szűrőpapír/ sokkal stabilabb , nem málik-szakad , jobban is viszi az atkát ,gyári készítmény, ezek az én tapasztalataimOxi Strip gyári készítményt hol szerzed be?
Zümi, az ára már nem is érdekel? :D
Üdv. jani bátya
Szerintem csak azért érdeklődik,hogy tudja milyen szereket kell elkerülnie nehogy pórul járjon... mint az egyszeri fórumgazda, aki kifakadt a pancsolt készítmények ellen aztán mégis csak a szerb "csempész" cuccok mentették meg az állományát! :P
ati 22!
A kérdésedre a választ a szekszárdi előadásomban elmondtam.Kérlek benneteket,ha használni akarjátok a gliceroxot először hallgassátok meg az említett hanganyagot, és csak azután keressetek,ami ott elhangzott azzal ne keressetek,csak azzal ami nem egyértelmű.
Glicerox ügyekben napi egy-két órát beszélek telefonon.
Szívesen teszem,de ami egyértelműen meg van az előadásban azzal nem foglalkoznék, egyébként is egy-egy téma mindig összetett,sok munka válaszolni.
A kérdésedre a válasz.
Október végén november elején a megmaradt csíkokat kiszedjük, ha van fiasítás azt is. A fenéken lévő ledarált papír foszlányokat,”szöszmöszöket” kitisztítjuk.Tapasztalataink szerint a bent maradt a foszlányok,novembertől nem tesznek jót a méhcsaládoknak, ahol a bent felejtettük a maradék csík darabkákat,azok a családok gyengébbek lettek a többiektől.
A jelenlegi tudásunk szerint ha a lapok augusztus vége előtt bekerülnek a családokhoz,október végéig bent tartva, nem okoznak problémát. Egyes kollégák próbálták később behelyezni a csíkokat, ők különböző fokú elhullást tapasztaltak,azért nem javasoljuk szeptembertől a lapok behelyezését. Ha valaki nagy bajban van,csak kevesebb családdal próbálja meg először a kezelést. Nagyon kevés az ez irányú tapasztalatunk.
Több éve, hosszú évek óta az a véleményem (a méhészeti közéletben ma is mértékadó, véleményt formáló személlyekkel szemben),hogy óriási mennyiségű atkát tudunk a “légtérből” beszedni.Ez mindig is így volt.Az összeomló állományok mindig is, régen is nagy mennyiségű(jószággal)látták el a szomszédokat.Az idei év már csak a nagyfokú rajzások miatt is különösen atkás lesz, szeptemberben, októberben,a rajok által megtermelt atkák nagy része,a jól kezelt állományokban fog landolni. Effelől kétsége se legyen senkinek sem.
A szintetikus szereknek lassan, többé-kevésbé szinte mindenhol végük van. Ahhoz hogy ezek használjanak iszonyatos dózisokat,többszöri sorozatokat kell használni, amik a méhek sem bírnak már el károsodás nélkül,és még így sem elég hatékonyak főleg fiasítás mellett.
Még mindig lehetne ez ellen tenni,hogy pld. végszükség esetén használhatók legyenek.Országosan egységes szerrotációval nem tartanánk itt. Évekig feszegettem ezt a témát.A választott méhészeti vezetőinktől mindig az volt a válasz,hogy ez kivitelezhetetlen. Most itt van az eredménye, egyre kevesebb szer hatékony.
Atyám fia!Hányszor kellett hallgatnom,hogy amitrázra,nem lesz rezisztencia.
Az augusztus végéig berakott glicerox lapok ezt az időszakot-szeptember,október-kiválóan átfedik,és védenek a “beszedett” élősködőtől.Novemberben meg imára,hogy ne kapjunk sokat.Figyelés,monitorozás.Kíváló hozadéka ezen készítménynek,hogy szermaradvány mentes lesz a viaszunk és mézünk.A szintetikus szerekkel atkaírtók mézéből én ma már nem szívesen ennék,hiszen az emelt dózisok és emelt kezelés számok miatt szabályosan önteni kell a mérget a kaptárba.Szerencsére ez irányba nincs túl nagy vizsgálódás.
Mindenkinek azt javaslom a téli,zárókezelést semmiképpen ne hagyja ki, és addig is folyamatos monitorozás alatt tartsa az állományát.
A legtöbb atkaírtószer fiasmentes állapotban még elég hatékony.
Egy október végi, november eleji fiasítás kivétel(vagy fias mentes állapotnál)után kezelve,sokat lehet segíteni a családokon.A késő őszi,téli szublimálást ajánlom mindenkinek,nagyon jó eredményt lehet elérni vele, és a méhek is jól tolerálják,ha szakszerűen van elvégezve, és nem mérgezzük tovább méheinket.Német Zoli a legfontosabb védekezésnek tartja a téli szublimálást, többször is elvégzi, gyakorlatilag amikor a hőmérséklet engedi,december végéig többször is védekezik.Évek óta jók a méhei,érdemes a javaslatát megfontolni.Egyszerű a képlet, ha tavasszal Atka nélkül,kis számú atkával indulnak a családok,őszig napraforgó végéig nem tud nagy mennyiségűre felszaporodni.Az atka szaporodása olyan(ismerve a szaporodási görbéket),hogy a napraforgót megelőző időszakban kisebb a méhek újra fertőződésének az esélye.
NAGYON SOK ATKA FOG KINTRŐL “JÖNNI”!
VALAMINT A SZINTETIKUS SZEREKKEL KEZELŐK A REZISZTENCIÁK MIATT SAJÁT MAGUK IS RENGETEG ATKÁT TERMELNEK,TERMELTEK MEG,ANNAK ELLENÉRE,HOGY-GYAKORLTILAG A DÓZISOK ISMERETÉBEN-“ÖNTIK” A KAPTÁRBA A MELÉRGET!
Csányi Antal
Ki mit tapasztal a gliceroxos csíkokkal? Pl. a facés fórumokon többen erős kritikával illették, kontroll amitráz szerintük sokat hozott le. Konkrétan én is tudok ismerősi körben összeomló családokról, ahol augusztus eleje óta bent voltak a csíkok. Mondjuk valószínű, hogy ott olyan induló atkaszám volt, hogy bármilyen szer se segített volna.
Magas fertőzöttség esetén sajnos már semmi sem fog segíteni.
Ha a téli méhek atka szívottak, vírusokkal fertőzöttek nem fogják megérni a tavaszt.
Az ma már nem elég, ha augusztusban valamilyen szerrel elkezdünk atkát irtani.
Ezért kell egész évben folyamatosan kordában tartani az atkát.
A Glicerox ( nem gliceroxos ) csík erre tapasztalatom szerint alkalmas.
Nekem májustól októberig szinte folyamatosan bent vannak a csíkok a kaptárban.
Ilyenkor már odaragasztják a keretléchez,
nata !
1/2 NB rendszerrel méhészkedsz és a keretek tetejére a fészekfiókok közé fekteted a csíkokat ?
Azért kérdem mert azt írod :IdézetIlyenkor már odaragasztják a keretléchez,
Az akác és a vaddohány között kaptak gliceroxos csíkokat.
Egy alkalommal amitrázos kezelést. A napraforgó pörgetéskor a következő gliceroxos csík garnitúrát utána 5 alkalmas amitrázos kezelést. Tegnapelőtt 1 amitráz a 4 ellenőrzött családnál 1, 5, 27, 74 atka. Most elkezdtem kiszedni a csíkokat, már ami maradt belőlük ami mondjuk nem igazán egyszerű feladat. Szerintem ezt már hamarabb kellett volna pár héttel.
Üdv. jani bátya
Azt hiszem írtam már hogy kb fele annyi vegyszerhasználatnál tartok 2 széria gliceroxos csík után, mára már bőven 10 alatti atkaszámmal a megfigyelt kaptárakban.jani bátya!
111 mindig van a nap alatt uj! Ki keres az talál vagy ezt vagy azt. Valamit ki kell találni mindig amit ellehet adni 😉.
Üdvözletem ! Tapasztalatokra lennék kiváncsi .
Nb18!
Megkérdezném a gyártót, hogy milyen külső hőmérsékleti tartományban működik jól a készülék. A szublimoxnak vastagabb a párologtató hüvely fala, azaz nagyobb hőt tárol. Viszont nincs kijelzője.
Milyenek a garancia és szerviz lehetőségek, elérhetőségek? Mennyi párologtatási ciklust garantálnak?
Elromolhat pl. a fűtőbilincs, a PID-szabályzó. Kell-e belőle tartalék?
Ne akkor kelljen szervizelésre várni 2 hetet, amikor éppen használni kéne a gépet:)
Üdv.: Attila
Semmi baja nem lesz a méznek!!!!!
Üdv:Nagyernyei Attila
...amióta bent vannak nálam a csíkok,azóta eléggé sokat isznak a méhek,A folyamatos napi fél literes serkentés ellenére állandóan tele van az itató szomjas méhekkel.Nem lehet, hogy a serkentő eleségben nem oldódott fel a kristálycukor teljesen és a maradék szilárd részt próbálják meg feloldani a hordott vízzel?
Nem, teljesen oldott,jól elkevert 1:1-es szirupot adok nekik.Az oxáltól isznak szerintem,vagy amit Attila írt,hogy sok a nyitott fias,Sajnos nem tudok rájönni én sem.De Két éve mikor még szublimáltam ilyenkor,Akkor is ittak nagyon,talán még ennél jobban is....amióta bent vannak nálam a csíkok,azóta eléggé sokat isznak a méhek,A folyamatos napi fél literes serkentés ellenére állandóan tele van az itató szomjas méhekkel.Nem lehet, hogy a serkentő eleségben nem oldódott fel a kristálycukor teljesen és a maradék szilárd részt próbálják meg feloldani a hordott vízzel?
Ati22!Köszönöm szépen,Csányi úrnak a mindenre ki terjedő válaszát.Nekem is jó tapasztalatai vannak a gliceroxos csíkkal.Ez már a második szezon amikor használom.Eddig nekem bevált,azért egy záró kezelést szoktam csinálni más szerrel.De tavaly se sok mindent tudott már lehozni a záró kezelés.Köszönöm még egyszer a válaszát.
Most,hogy többet gondolkodtam a kérdésed egy részén,igazából nem tudok válaszolni rá.
A többlet vízfogyasztás lehet szimplán a nagy melegtől is,hiszen a víz párologtatása segítségével védekeznek ellene méheink.
Vagy ahogy Attila írja a nagy mennyiségű nyitott fiastól is.
A víz mennyiségének fogyásàt különösebben nem szoktam figyelni.
A glicerox-os lapokat szikkasztás után,melegben kell berakni a méhekhez,amikor az időjárás előrejelzés 4-5 napig ,egy hétig jó időt igér.Így aztán eleve nehéz a válasz.A hűvösebb,párás időben berakott lapok károsítják,károsíthatják a méhcsaládjaink.Mindenki vigyázzon ez ügyben.
A kérdésed másik része.
Igen vannak próbálkozások annak érdekében,hogy kisebb dózisokat kelljen bejuttatni a családokhoz.
A Magyarországon oxálsavban legtöbbet tudó Németh Zoli is kísérletezik ezzel.Elég rég beszéltem Vele.Úgy tudom az év végén már tud eredményt mondani.Beszélek Vele és majd írok róla.
Kráner Ferinek van egy tavalyi nagy kísérlete.Most lesznek eredményei,mert eddig nem tudta a rengeteg fényképen levő atkàt digitálisan számolni.
“Fent van” itt is,kérdezzetek Tőle.
Nagy gond,hogy semmilyen nagy kutatása nincs gliceroxnak,legalábbis én nem tudok róla.A mi méhészetünkben 3 éve nem volt más atka elleni szer használva.Még a zárókezelésként használt oxál szublimálást sem csináltuk már két éve,mert annyira kevés atka marad október végére,november elejére.Mivel ilyen eredményes a gliceroxos kezelésünk,és a méheknek sem árt ha melegben,szikkasztva használjuk,ezért aztán nem kísérletezek a kisebb dózissal.
Csányi Antal
Azért, mivel a szublimátummal durván elsavasítod a kaptár belsejét, amit mással nem tudnak ellensúlyozni (higítani) mint a vízzel. A másik, hogy a bevitt szublimátum higroszkópos is, azaz vizet von el a környezetétől. Ezért nem szabad olyankor csinálni amikor nem tudnak kirepülni. A csurgatással nincs ilyen gond, mert ott szinte vizet viszel be, abban csak 4-5%-nyi sav van.
Attól hogy az alj nyitva van, és azon keresztül több levegő áramlik be még nem sok minden változik, mivel az esőt vagy a ködöt leszámítva a kaptár belsejében általában párásabb a levegő mint azon kívül. A másik, hogy ha láttál már üveg oldalú fiókon keresztül szublimálást ott a sav szerteszét szóródik a kaptárban, rákerül az oldalfalakra, keretlécekre és a méhekre is. Ezért is jobb hatásfokú mint bármelyik másik bejuttatási módja az oxálsavnak, mivel itt nem az van hogy belotyálsz 20-40ml valamit, vagy belógatsz 3-4 csíkot amiről aztán a méheknek kell a szert a kaptárban szanaszét hordaniuk, hanem itt ez egyből, másodpercek alatt megtörténik, némelyik szerencsétlen úgy néz ki mint ha lisztbe mártották volna, olyan fehér lesz szublimáláskor. Próbáld elképzelni, ha téged valaki meghempergetne az oxálsavban, azonnal ugranál fejest a teli fürdőkádba, mást nem is nagyon tehetnél.Rendben, köszi. Én is szublimáltam szombaton 13c-on. Ha az idő engedi, szerintem is jobb mint a csurgatás, nem sérti meg a kitinpáncélt, nem kell kaptárt bontani, nem lehet túladagolni. De mindenki csinálja úgy ahogy neki bevált!
Az oxálsavról sok mindent mondtak már aminek talán a fele sem igaz, hogy mi igaz és mi nem majd az idő eldönti. De ha minden igaz lenne, akkor nem lennének (zömében) oxálsavval kezelt összeomló méheszetek, márpedig vannak...
Az tény, hogy kezelés/Ft-ra vetítve a legolcsóbbak közt van, bár meg nem mondom most fejből hogy mennyibe kerül 2g technikai oxálsav.
Mennyire jó ez a méheknek?Semennyire, mint ahogy semmi sem jó nekik ami nem tartozik a természetes életükhöz. De, amíg nem lesz nálunk olyan fajta amelyik önerejéből is képes megbirkózni az atkával addig nem nagyon tudunk mit csinálni, kezelni kell. És évről évre rosszabb a helyzet, mert régen is volt atka, de nem volt ennyi gond sem velük, sem az általuk terjesztett vírusokkal. A méhek is ellenállóbbak voltak mint ma, mert most már évek óta gyengítik őket a különféle rovarölők amik már a természet részévé váltak, és akkor is kéne pár év a természet tisztulásához hogy ha most azonnal egyik napról a másikra betiltanának mindenféle rovarölő szert. Aki régóta él a természet közelében az már évek óta látja a tendenciát, a kiválasztódást, ami az érzékenyebb szervezetek (a méhek is ezek közé tartoznak) pusztulását, és a nem érzékenyek (paraziták, kártevők) elszaporodását, kiirthatatlanságát mutatja.
Csak egy jó tanács felejsd el a hangya savat. Nem a mi éghajlatunkhoz van kitalálva.Eme röfögésedből pedig csak a sötétség látszik, fingod nincs az egészről de osztod az észt. Ha csak egy hajszálnyit olvastál volna a dologról akkor tudnád, hogy pl. vannak helyek (igen, a miénkkel egyező éghajlaton) ahol hangyasavval végzik az atkairtás döntő hányadát. Ami nálam még nem vált be (mert nem csináltam), arról mégis milyen tapasztalatot kellett volna írnom? Hogy tudok másokról akik évek óta használják? És abból vajon mit szűrt volna le?
Te próbálod itt az észt osztani,dehát ami nincs abból nehéz. Várom a hanyasavas technológiád részleteit.Addig ülj ott a gép előtt amíg le nem írom...
Pár nap múlva a hőmérséklet felugrott 36 fokra!Látod Attila, tudsz te értelmes dolgokat is írni! Kár hogy csak nagyon ritkán. Ez a dolog épp olyan mint a méhészkedés többi része, sokaknál minden adott hozzá, éppen csak a józan paraszti ész hiányzik. Ugye, ha tudjuk, hogy a párolgás a hőmérséklettel emelkedik, akkor azt is tudjuk, hogy a nyári forró délutánokon nem párologtatunk, mert akkor ez lesz, hogy kiülnek a kaptárból, meg hogy elpusztul az anya. Aki szagolt már bele az üres hangyasavas üvegbe annak nem kell magyarázni.
Olyan erős lett a kipárolgás, hogy kiűzte a családokat.
NE kezdjen bele míg mással is tud hatékonyan atkát irtani!Ezt én ugyanígy gondoltam még 2 évvel ezelőtt is, aztán tavaly már nem annyira, az idén meg úgy látom, hogy ha nem lesz valami amivel a népesség csúcsán, a rengeteg fiasból ki tudom szedni azt a rengeteg atkát, akkor fejre is állhatok már szotyi után, ugyanis addigra már eljő a "veszett fejsze nyele" állapot, hiába irtom akkor már akármivel akármilyen hatékonyan, ha már az akkori népesség zöme atkaszívott, meg tele van emiatt mindenféle létező vírussal.
Közeli telep atkaszámra gyakorolt hatását kérdeznémÖsszeomlás előtt álló család méhei vagy kompletten felkerekednek, vagy csak egyesével fogyogatnak és kéredzkednek be máshova, akár a szomszéd méhesbe is, mivel egyedül életképtelenek, de a régi családhoz sem akarnak tartozni már. Aztán jön a rablás, ott meg több család egyedei hordják ki a kaptárban lévő kaját, meg mennek velük a még kaptárban maradt család egyedei is. Mennyi atkát lehet így összeszedni? Sokat. De nem csak atkát, minden mást is.
Amiről nem tudsz ,az még létezhet!Olyannyira, hogy létezik is! Ahol 100 családból 20-nál van higiénikus alj, ott vajon hogy kezel a delikvens? Honnan tudja, hogy a maradék 80-nál mennyi hullik? Ha lemosás sincs, akkor meg még azt se tudja, hogy az adott technológia mennyire hatékony vagy sem, mert csak azt látja hogy mennyi hullik le, azt nem hogy a családon mennyi marad, vagyis úgy összességében mennyi van.
Nálam is sok hullott még. Az az igazság,hogy én már nem igazán terhelném őket furettóval. Azon gondolkodtam,hogy lecsurgatom őket bee vital-lal. Mi a véleményetek erről? Zárónak api oxot akarok.Ahogy megyünk a hidegebb idő felé, egyre inkább abba kell hagyni a furettózást és helyette valami mást csinálni ahol szükséges. Zárónak én egyszer használtam apioxot, soha többet nem fogok. Az volt a szerencsém hogy csak az állomány felénél csináltam meg, így csak az a fele lett gyengébb tavaszra.
És nem hetente ahogy wr írja szublimálóval,hanem 4 naponta!!!!!!!Csináld, én semmivel nem terhelem az állományomat 4 naponta! Se amitrázzal, se hangyasavval, se oxálsavval! És ahogy látom, nagyon jól teszem.
És NEM:(" Nálam a furettóhoz képest csak 40%-ot hozott,De bizony! A szublimálás nem hozza le még a felét sem annak amit az amitráz lehoz, a hangyasavhoz képest meg még rosszabb. És ez nem csak saját tapasztalatom, másoké is hasonló itt a környéken. Ha 72 potyog egy szublimálás után, akkor ha 1 hét múlva megfújod amitrázzal le fog potyogni még 170-180 ebben biztos lehetsz, épp az elmúlt hetekben tapasztaltam. És nem csak én...
És ez nekem élég.Igen. Egészen addig, amíg be nem talász egy olyan családba, ahol egyetlen kezelésre lehullik vagy 600. És igen, nem fogod érteni hogy miért, mert előtte ősszel ott se volt több mint máshol. Jártam egyszer egy olyan helyen, ahol az ötödik után kezdett fogyni, azaz még a negyedik furettóra is 600 pottyant le. Kíváncsi vagyok, hány alkalommal szednéd azt le szublimálással...
Nem mindegy,hogy "saját nevelésű" vagy "vándor" a szomszédból esetleg. A fiasok szűkülnek rendesen ,Most már a fogyasztásuk is esik vissza 10-20 dekára,sőt még van ahol kevesebbre. Ebből arra lehet"következtetni,hogy nincs az atkának hová elbújnia. Csökken az élettere! A fias leállásáig , (mert ugye zárkázás nélkül is megoldható a fias mentes állapot) kezelünk. És nem hetente ahogy wr írja szublimálóval,hanem 4 naponta!!!!!!!A decemberi szublimálással szétfújhatod a telelő fürtöt is , vannak családok amik nem húzódnak ismét vissza igazi fürtbe+ hiába van másnap jó idő, járnak ki vízért akár 6-8 C-on is kb 1 hétig. + Még laza fürtnél is csökken a hatékonysága.
És NEM:(" Nálam a furettóhoz képest csak 40%-ot hozott,"...) Hanem 40% -al kevesebb potyog két kezelés között!! Lényeg ,hogy csökken!
Mindezt addig folytatjuk, míg kielégítőnek nem találjuk,és míg élénken röpködnek a méhek!
A legtöbb ami az utolsó szublimálásnál potyogott 72 db atka! Én már ezen is aggódtam!
Estére, ellenőrzéskor majd kiderül mi változik.
Ja Még valami. Van 10család aminél C-M van berakva. Majd október 10 körül esedékes a kivétele. Kíváncsi leszek szublimálás után mennyi atka fog potyogni a családoknál. Mert leszublimáljuk őket 1x az biztos!
"Zárókezelés". Az a "klasszikus" (decemberi jó időben") meg felejtős!!! Nem tetszett a méhek viselkedése!! Egyszer volt ,de soha többet!!
Ne viccelődjünk már!Ezt mondom én is, épp erről beszélek! Annál az egy családomnál ahol ezres !!! nagyságrendben volt atka, ugyanúgy néhány atkával ment télbe mint az összes többi! És, ha hiszed ha nem, egyetlen sodrott szárnyú méhet sem láttam abban a családban sem, de még csak atkát a méhen sem! Mégis ennyi van benne! Akkor hogy? Honnan? Hihetetlen ugye? Pedig igaz! Még mindig 200 fölött potyog róla, most szeptember közepén is! Miközben, az összes többinél már 10 alatt van.
Az amitráz nem készíti ki a családokat? Nem a francokat! Úgy belehet vele fosatni őket hogy az csak na.Pontosan, és ugyanúgy a szublimálással is! Ezért nem 2 meg 4 naponta csinálom, hanem hetente. Van aki 2 naponta fújja az amitrázt, és utána hívja a méheüst mert mérgezése van! És nem érti mitől...
Atkaraj? Ha már ennyi atkánál sincs sodrott szárny.IdézetNe viccelődjünk már!Ezt mondom én is, épp erről beszélek! Annál az egy családomnál ahol ezres !!! nagyságrendben volt atka, ugyanúgy néhány atkával ment télbe mint az összes többi! És, ha hiszed ha nem, egyetlen sodrott szárnyú méhet sem láttam abban a családban sem, de még csak atkát a méhen sem! Mégis ennyi van benne! Akkor hogy? Honnan? Hihetetlen ugye? Pedig igaz! Még mindig 200 fölött potyog róla, most szeptember közepén is! Miközben, az összes többinél már 10 alatt van.IdézetAz amitráz nem készíti ki a családokat? Nem a francokat! Úgy belehet vele fosatni őket hogy az csak na.Pontosan, és ugyanúgy a szublimálással is! Ezért nem 2 meg 4 naponta csinálom, hanem hetente. Van aki 2 naponta fújja az amitrázt, és utána hívja a méheüst mert mérgezése van! És nem érti mitől...
Ez a sok közül az egyik dolog ami nálam simán benne van az állatkínzás kategóriában, amikor a méh"ész" decemberben zárókezel (meee há jó idő van), aztán január elején még utózárókezel! A márciusi átvizsgálással együtt ismét kezel! Akkor mit csinált előző évben? Már a mostani éjszakai hidegekben is nyugalomban vannak a méhek, össze vannak húzódva, na nem úgy mint a mínuszokban, de majdnem olyan mintha telelnének. Ilyenkor bármiféle beavatkozás meg kaptár nyitogatás nagyobb kárt okoz mint hasznot. És ez akkor sincs másként amikor decemberben megmozdulnak mert van éppen 12 fok kint. Van. Páran repkednek is. De a zöme akkor is csomóban van.
Akkor mi van itt?Sötétség, az van itt. Néha beleolvasok a ződbe is, hogy épp ki mit csinál atka ellen amikor azt már régen el is kellett volna felejteni, na ott még nagyobb sötétség van. Akinél ilyenkor 350 atka pottyan le, az megnézheti tavasszal a családjait, de valószínűbb hogy nem kell ott már nézegetnie semmit sem. Ezeket az atkákat nem most kell leszedni, hanem a nyáron, a nyár végén kellett volna. Kimentem szombaton a jó időben, csak azok a családok mozdultak meg amikre sütött a nap, a többi fürtben volt. Biztos élvezték volna ha nyakon öntöm őket savval.
A hét végi varroa atka elleni kezelésekről jönnek a hírek.Itt EU-s és nem EU-s mézek keveréke van, a horvátoknál és az olaszoknál rá kell írni a származási országot és az arányt is a címkére. Gondolom ezt nem a méztöltők lobbizták ki maguknak. A szerbek megcsinálták a maguk mézkiszerelőjét így drágábban adják el a méhészek az akácot mint mi.Kanadában csak egy egyetemen van kb 30 főállású méhkutató, nálunk a NÉBIH évek óta nem hozza nyilvánosságra a kulturnövényeken tapasztalt mászkálások elnéptelenedés okait, de jövő évben is lesz “ződ szám”. Amúgy meg engedélyezett a repce teljes virágzásban neoval való permetezés méhkímélő technológia nélkül.( mospilan).
Azok adnak pontos információt akiknél higiénikus aljak vannak, és tudják számolni az "áldozatokat".
Így számomra is meglepő, hogy az egész évben gondosan védekező méhésztárs is kiugróan magas lehullásokról számolt be oxálsavas csorgatás után.
Szombaton kezelt, és 10-350 atka hullott le családonként tegnapig. (És még legalább egy hétig fog valamennyi potyogni.)
Volt aki az egész állománynál az utolsó fiast kivillázta, baromi nagy munkával.
Ő elmondta, hogy közel fele méhcsaládjánál semmi fias nem volt, de talált olyant is ahol, gyerektenyérnyi nyitott fias, és nyitott tenyérnyi fedett volt.
A kivillázott fiasban is eltérő volt az atkák száma, soknál semmi, volt olyan viszont, hogy egy kelés előtti méhecskén három atkát talált.
Azoknál a méhcsaládoknál ahol 350 atka hullik le 2 nap alatt, és nem kezelt volna a méhész, súlyosan károsodtak volna, vagy teljesen összeomlanak.
Évtizedek óta küzdünk az atkával, és nincs bomba biztos módszer, vagy ha van is, a kezelés nem engedélyezett szerrel történik.
Mint tudjátok én emiatt többször felemeltem a hangom (házipatika) ami mára sokat változott.
Csípősen szeretném megjegyezni, hogy a "tiltott szernek" kikiáltott készítménnyel kezelő, nem uniós méhészek is az unióba értékesítik a mézük nagy részét.
Akkor mi van itt?
A választ rátok bízom....
Nagyernyei Attila
Atka témában meg a wr-el értek egyet év közben kell tudni eredményesen atkát írtani. Ősszel is kell atkár írtani de lehetőleg ne amortizáljuk le vele a telelő állományt ezzel csak 6 hónapos “duracelt merítjük le, vírusok viszont maradnak.A hét végi varroa atka elleni kezelésekről jönnek a hírek.Itt EU-s és nem EU-s mézek keveréke van, a horvátoknál és az olaszoknál rá kell írni a származási országot és az arányt is a címkére. Gondolom ezt nem a méztöltők lobbizták ki maguknak. A szerbek megcsinálták a maguk mézkiszerelőjét így drágábban adják el a méhészek az akácot mint mi.Kanadában csak egy egyetemen van kb 30 főállású méhkutató, nálunk a NÉBIH évek óta nem hozza nyilvánosságra a kulturnövényeken tapasztalt mászkálások elnéptelenedés okait, de jövő évben is lesz “ződ szám”. Amúgy meg engedélyezett a repce teljes virágzásban neoval való permetezés méhkímélő technológia nélkül.( mospilan).
Azok adnak pontos információt akiknél higiénikus aljak vannak, és tudják számolni az "áldozatokat".
Így számomra is meglepő, hogy az egész évben gondosan védekező méhésztárs is kiugróan magas lehullásokról számolt be oxálsavas csorgatás után.
Szombaton kezelt, és 10-350 atka hullott le családonként tegnapig. (És még legalább egy hétig fog valamennyi potyogni.)
Volt aki az egész állománynál az utolsó fiast kivillázta, baromi nagy munkával.
Ő elmondta, hogy közel fele méhcsaládjánál semmi fias nem volt, de talált olyant is ahol, gyerektenyérnyi nyitott fias, és nyitott tenyérnyi fedett volt.
A kivillázott fiasban is eltérő volt az atkák száma, soknál semmi, volt olyan viszont, hogy egy kelés előtti méhecskén három atkát talált.
Azoknál a méhcsaládoknál ahol 350 atka hullik le 2 nap alatt, és nem kezelt volna a méhész, súlyosan károsodtak volna, vagy teljesen összeomlanak.
Évtizedek óta küzdünk az atkával, és nincs bomba biztos módszer, vagy ha van is, a kezelés nem engedélyezett szerrel történik.
Mint tudjátok én emiatt többször felemeltem a hangom (házipatika) ami mára sokat változott.
Csípősen szeretném megjegyezni, hogy a "tiltott szernek" kikiáltott készítménnyel kezelő, nem uniós méhészek is az unióba értékesítik a mézük nagy részét.
Akkor mi van itt?
A választ rátok bízom....
Nagyernyei Attila
Nem baszogatjuk ilyenkor őket.Be lett locsolva oda egy csomó víz, ami nagyon nem kell oda. Volt benne mondjuk 4% oxálsav, ami levitt pár atkát azokról a méhekről amik a nyakukba kapták, a többit el sem érte. Nem én mondom, el kell olvasni külföldi kutatásokat ezzel kapcsolatban. És akkor jött reggel a -4-5 fok. Nem is ragozom tovább. Én csorgattam még a tudatlan korszakomban oxállal ilyenkor, az egyetlen dolog az volt amit megtanultam belőle, hogy soha többet ne tegyem.
Valószínű nem zárókezelt az előző ősszel 😆.Hűha, akkor jövőre nálam is ennyi lesz, mert én se zárókezeltem. :-(
Pink!
Az alapeset nem egy drámai atkahelyzetről szólt az adott méhészetben. Arra kerestem a választ, amit már én is tapasztaltam: néhány családban úgy dúsul fel az atka, hogy pl. rablás jelei nem nem láthatók, és arra sem vezethető vissza, hogy több volt az áttelelő atkája.
Saját méhészetben a rablás kialakulása természetes állapot.
[/quote
Egyik "gyöngyszem" méhészetedről!!!
Idézetet írta: neo link=topic=612.msg35696#msg35696 date=150757653
[color=redArra kerestem a választ, amit már én is tapasztaltam: .[/color]...
[/quote
Dehogy tudsz te semmit! Pontosan azt írtam amit olvastál! Ne magyarázz bele semmit.
Elfogytak az érveid? És Ezekkel a dedós hülyeségekkel jössz? Nem nőtték még ki ebből? A búgócsigád is biztos nagyobb volt! És azt is te mutattad meg nekem hogyan használjam!?
A vizet meg nem raktározza a méh! Mint ahogy műlépre sem rázzuk a családokat februárban!
Ha van valakinek megbízható beszerzési forrása a 20%-os amitraz tartalmú szert illetően kérem dobjon egy privát üzenetet. Köszönöm!
Én továbbra is óva intek mindenkit ezek nyilvános közlésétől!
Egy kérdés ha van egy olyan: technológia; amivel elehet érni fiasitás mentes állapotot, akkor miért nem használják, nincs idő rá.A zárkából kiengedett anyák hány %-a kezd újra fiasítani okt-novben? Amennyiben természetes módon leáll az anya ott hány % fog újra fiasítani okt-novben pl nyitott higi aljnál? Milyen hatással van a telelőnépre a szept -okt fias nevelés és a okt novemberi fias nevelés? Milyen értékűek ezek a nemzedékek? Több szempontból kell egy témát megvizsgálni.
Elmondás szerint a Herba 6-os furettos sorozat M után,egy éjszaka alatt 100-as nagyságrendben hoz le atkát...erre a reakció:
Azt nem értem,hogy ha csak a leírásában szereplő anyagok vannak benne mitől döglik meg a lehulló atka egy éjszaka alatt...
Szerb fórumokon többen kételkednek , hogy tényleg csak ezek a dolgok vannak benne. Én is látom, hogy tele vannak ezzel a szerrel a facés fórumok, de szerintem ilyenkor minden szer söpri az atkát, mivel nagyon visszaesett a fias. Van aki 1 hónapja fejezte be a furettós kezelést és csodálkozik, hogy milyen sokat hozott le neki most a Herba Strip.Van valami más is a háttérben. A strippelő méhészekkel történt beszélgetésekből talán az igazsághoz közelítő következtetés vonható le.. Egyiknek végletesen legyengültek a családjai, amire a nyúlós tette fel a pontot, a másiknak töredék mennyiségű méhcsaládjai lettek, a harmadik profi méhész arról panaszkodott, hogy a méhcsaládjai számát csak szinten tartani képes, noha előtte évtizedeken át adott el minden évben méheket. Megint más méhész a strippes technológiáját úgy írja le, hogy először csak egy csíkot helyez be, aztán egy hét múlva a következőt, majd egy hónap múlva a harmadikat. Tehát az óvatosság, a népességfogyás másoknál is fellelhető, nem csak én tapasztaltam így.
De itt jegyezném meg azt is, nyilván azt nem tudjuk házi laboratórium nélkül, hogy hasonló okok miatt, vagy attól függetlenül, de már a családok sem úgy tolerálják az amitrázt sem mint valamikor. Hogy ennek szintén valami egyéb szennyeződés az oka, vagy egyszerűen csak túl sok már a méreg azt csak vizsgálatokkal lehetne alátámasztani, ami viszont tény, hogy az állományban vannak olyan családok, amik egyszerűen nem bírják ki azt az éves 3 sorozatkezelést sem. De még a kettőt sem, egyszerűen összeomlanak (marad a kaptárban az anya, és vele 1,5-3 keretnyi méh. Hangsúlyozom, nem az atka, hanem az atkaölő szer miatt!WR!
Lehet hogy hozott volna még a hatodik napon is egyet kettőt de azzal már nem volt kedvem szórakozni. Vagyis, a 3 naponta kell szublimálni dolog már itt megbukott.A több napon át történő hatásról én már 2014-ben elmondtam Geddekasnak, hogy ez nem a tartós hatás bizonyítéka, hanem a lassú hatásé. Ő azért adta ennek a topicnak az atkairtás, de ésszerűen címet, mert úgy gondolta, hogy elég évente egyszer augusztusban egy alkalommal csorgatni, ami megoldja az atkaproblémát. Döntsd el Te, hogy Neki volt igaza, vagy nekem, aki azt mondtam, hogy a lassú hatás miatt jelentős számú atka tud visszabújni a fiasba, ha van nyitott fias. Ha nincs, akkor sem jelenti az 5 napos (irodalmi adatok szerint 2 hét) potyogás azt, hogy ott nem maradt. Azoknak nem jutott elég oxálsav. Egy második kezelés eredményéből pedig még az is kiszámítható, hogy még maradt fenn ezután is. A három naponta szublimálás nem feltétlenül bukott meg. A fentiek miatt ezek a görbék másmilyenek lettek volna,és a számított maradék atkaszám is mást mutatna.
Az elmúlt szezonban jutottam (kényszerből) arra a felismerésre, hogy ha van egy olyan szerünk mint pl. az oxálsav (meg talán még ide tartozik a hangyasav is meg az licl is), ami alapból is kb. 30%-kal több atkát lehoz egyetlen kezelésre mint mondjuk az amitráz, plusz még nem is olyan ártalmas a méhekre nézve, akkor mi indokolja a mérgek használatát? A magam részére sikerült ezt a kérdést is megválaszolnom, egyedül a tapasztalatlanság indokolja, semmi más.Volt már köztünk csörte amiatt, hogy nem lehet lenullázni az atkát. Én azt mondom, hogy le lehet, te most is azt mondod, hogy nem. Nem akarom felszítani ezt a vitát, inkább csak kiemelnék egy szempontot, amit eddig talán nem mondtam. A 0,8-es statisztikai atkaszám valójában azt jelenti, 10 családból 8 családnál van egy atka, és kettőnél nulla. A Gauss féle normál eloszlás szabályai szerint ez azonban inkább úgy néz ki, hogy 2-nél több családnál van nulla, és van egynél több atkát tartalmazó család is. Tehát a nullát a 0,0000001 esetén sem érjük el, mégis azt jelenti, hogy tíz millió atkából egy marad. Ha a tíz millió atka egy millió méhcsaládnál volt (átlagban családonként tíz darab), akkor egy 99 százalékos hatékonyságú kezelésből 3 kezelést követően maradna egy atka. A negyedik kezelésnél viszont már statisztikailag nem maradhatna egy millió méhcsaládból egynél sem. Ezt csak azért írtam, mert az oxálsav hatékonysága fiasításos időben ezt a hatékonyságot meg sem közelíti. Sőt, sok-sok kezelés után is közel azonos számú atka potyog le. Ez tapasztalható a különféle amitrázos kezeléseknél is. Meg a fluvalinátnál is. Szerintem azért, mert mindig ugyanannak az atkapopulációnak a szaporulatát tudjuk irtani. A fiatalt ki tudjuk irtani, az öreget nem. Úgy tűnik, hogy a stripek az öreget is ki tudják irtani, meg az amitráz és a fluvalinát is ki tudta irtani tíz-húsz éve, most azonban már nem. Egyszer azonban az öreg is elpusztul, magától. Tehát, ha elég hosszú ideig kezelünk, akkor a fiatalok nem tudnak megöregedni, az öregek meg maguktól elpusztulnak. Mikor nem működik ez a dolog? Ha öreg atkák érkeznek kívülről a családba.
A szomszédtól jön. Hát persze... Nem a szomszédtól jön az embörök! Ott kezdődik a dolog, hogy olyan hogy nulla atka van egy családnál az egyfajta hiú ábránd, nagyjából biológiai képtelenség. Tehát valamennyi mindig fog maradni az őszi kezelések befejezése után is. Na ez a nem mindegy, hogy mennyi marad. És a másik ami nagyon nem mindegy, hogy milyen az időjárás télen. Ha olyan mint régen volt, végig hideg van és hó, akkor a következő nyárra nem lesz sok atka. Ha viszont olyan mint most is, és a család gyakorlatilag átfiasítja az egész telet, na ekkor viszont sok lesz, mert egész télen szaporodni fog.
Nem elégedtek meg azzal, ha évről évre nincs családveszteség az atka miatt!?Én sem akarom a tüzet szítani, de a felvetés maga jó, amire az én válaszom a következő. Amit írsz, az az egyéni szint, a magánügy kategóriája. Ha az állításod érvényes lenne országos szinten is, akkor én sem beszélnék róla méhészeti fórumon. Akkor elég lenne a szabályozó hatóság döntéshozóival beszélni róla, hogy vészhelyzet esetén milyen lehetőségek vannak. Sokkal inkább beszélnénk ott az országos monitoringról az engedélyezett szerek kapcsán, a kutatásról a (még) nem engedélyezettek technológiákesetében, és az atkalétszám monitoringról. Ezek azok a dolgok, amiből semmi nem valósult meg. Ezért hát nem árt róla beszélni a méhészeti fórumon is, elvégre ez mégiscsak egy méhészeti magánügy, alapvetően nem élelmiszerbiztonsági, ami már mindenképpen közügy. Azzal a méhésztársadalomnak nem kell foglalkoznia, hogy ha kipusztulnának a méhek, akkor nem lesz megporzás. Ha a méhészek vállalják azt a kockázatot, hogy a közösségi stratégia helyett az egyéni stratégiát követik, akkor tényleg nem kell miről beszélni. Ez a kockázat az, ha az állandó változás miatt nem működik a későbbiekben az, ami eddig működött. A következménye az, hogy minden elveszik. Azért elfogadható álláspont, mert senki nem tudja, hogy ez mikor következik be: öt vagy ötven év múlva. De kész, ezt választottuk, és senki nem adott arra támogatást, hogy a költségesebb megoldást válasszuk. Erről azonban illene megkérdezni minden méhészt. Egyhangú döntés esetén nincs probléma. Mi van akkor, ha van ellenszavazat. A többségi elv alapján szabad-e dönteni? Hiszen ha ebből később károk keletkeznek, akkor meg kell-e téríteni a károkat azoknak, akik nem akarták vállalni ezt a kockázatot? Mondjuk beruházott tizenmilliókat, mindent rendben csinált, amikor azt látta, hogy emelkedik az atkaszám, mert az egyik szomszédja most omlik össze. Ekkor elveszi az anyát. Mondjuk júniusban. Kezel, rendben van, visszaengedi az anyát, de akkor a másik szomszédja omlik össze. Végigcsinálja megint, és lehet, hogy ezt az elkövetkező tíz évben mindig meg kell csinálnia, aminek a vége garantálhatóan az lesz, hogy mindenki veszít. Szóval ez belefér-e a tűrnie kell kategóriába? Ugye ez az egyéni stratégia. A közösségi stratégia pedig az, hogy kötelezően előírt szabályokat kell tűrnie. Ami most van az egy katyvaszos állapot. Nyúlós esetén olyan szabályokat kell tűrni a méhésznek, amelynek hatékonysága sosem volt vizsgálva. Például a községi zárlat, meg annak áthúzódó formája. Van arról statisztika, hogy ezen idő alatt hány új gócpont jött létre? Azaz a zárlat mennyire hatékony? Ezzel szemben bárki, bármennyi atkát tarthat. Melyik a veszélyesebb a méhállományra nézve? Olyan ez, mint amikor az autó műszaki vizsgáján nem mehet át az autó, mert található rajta korrózió, de senki nem vizsgálja, hogy működik-e a fék.
A "tüzet "meg minek szítsam? Mindenki úgy csinálja ahogy akarja.
úgy gondolta, hogy elég évente egyszer augusztusban egy alkalommal csorgatni, ami megoldja az atkaproblémát.Ez nyilván butaság, tapasztalt méhész ilyet nem mond.
aki azt mondtam, hogy a lassú hatás miatt jelentős számú atka tud visszabújni a fiasba,Szerintem nem, a lassú hatás miatt épp hogy kevesebb tud visszabújni. Több akkor tud visszabújni, ha a szer gyorsan hat, majd gyorsan el is illan, mint pl. a ködölés.
A nullázás biológiai képtelensége egyetlen esetben lehet csak igaz. Ha létezik a kaptárban egy olyan hely, ahová egyetlen atkaölőszer sem jut el, és a legelső atka megtalálja ezt a helyet, ha pedig megöregszik és elpusztul, akkor azonnal betölti egy másik atka ezt a helyet. Szerintem ez a képtelenség, nem a nullázás.Akkor mondom. 1. Nincs 100%-os szer, szerintem ezzel nehéz vitatkozni. 2. Kizártnak tartom, hogy legyen bármilyen olyan kezelési mód, aminél egy mondjuk 50 ezer méhegyedet számláló kaptárban minden egyes méhet kellő mértékben el tudjon érni a szer. Márpedig ha nem éri el, akkor az azokon lévő atka életben fog maradni, a következő kezelésre meg talán már be is bújik a fiasba. Na ezért nem lehet lenullázni az atkát soha, legalábbis amíg fiasítás van addig biztosan nem. És nem azért, mert a méhész abbahagyta a kezelést. Ismerek olyan méhészt aki sosem hagyja abba. Én október végén befejezem a kezeléseket teljesen. Ő még egész novemberben kezel, aztán decemberben csinál egy zárókezelést, majd csinál még egyet, aztán januárban csinál egy harmadik zárókezelést is, és február végén ahogy megmozdulnak a méhek és kirepülés van, már kezel. És mire megy vele? Elfogy az atkája? Soha nem fogy el, csak kevesebb lesz neki nyárra mint nekem.
Tudod mennyi példát tudnék mondani 50 százaléknál nagyobb családveszteségekre?Én is tudnék most is mondani, igaz nem 50 csak 40%-os a veszteség idáig. Lehet hogy márciusra már az is 50% lesz, ki tudja. Na de ezek az esetek nem azért vannak mert az illető nem irtotta ki nullára az atkát, mivel én sem irtottam ki, ennek ellenére nálam a jelen helyzet szerint is 0% a veszteség, azaz darabra ugyanannyi élő méhcsaládom van most január elején mint volt augusztusban. Egyet sem kellett bezárni, még azokat sem amiket az amitráz megtépázott és emiatt durván legyengültek. Ezek le vannak szűkítve 5 keretre és köszönik jól vannak. Egyébként pedig, mi a különbség aközött, ha valakinél elviszi az atka teljesen az állománya egy részét, és aközött, ha csak legyengülnek annyira (atka vagy ölőszer okán) hogy össze kell neki őket rakni? Semmi! Mindkét esetben ugyanaz a veszteség van! Ismerek egy méhészt, nála minden évben ugyanaz a forgatókönyv, nyárra van 100 családja, ebből őszre marad 80, tavaszra pedig 70. Ez 30%-os veszteség, pedig ha úgy vesszük, egyetlen kaptárat sem amiatt zárt be mert összeomlott a család, hanem mert annyira legyengültek családok hogy össze kellett neki őket raknia. A végeredmény ugyanaz, 30% veszteség.
Az, hogy nála mi lesz, az egy dolog, de tényleg a szomszédainak a feladata állandóan azt figyelgetni, hogy mikor jön az áldás, és pont akkor kell emiatt kezelniük, amikor mondjuk mézet kellene termelni? Döntöttek közösen a méhészek már erről, hogy ezt a variációt választják, vagy azt, hogy ha az atkaszám elér egy kritikus szintet, akkor égetés?Igen, döntöttek erről közösen a méhészek! Mégpedig azzal döntöttek, hogy nem csak hogy elfogadják a hatályos szabályokat hanem még ágálnak is mellette, lásd vándorlás és méhészethez való jog. Ha a törvény úgy rendelkezne, hogy ugyan bárki méhészkedhet az országban szabadon, meg akár még vándorolhat is, de semmilyen esetben sem lehet két méhészet egymástól 5km-es távolságnál közelebb, akkor ez a probléma amiről beszélsz már rég nem létezne, de létezik, és létezni is fog amíg ezt a törvények engedik! Volt idő amikor ezen lehetett volna változtatni, ma már nem lehet, mert van olyan hely, hogy 1,6km sugarú körön belül 5 méhészet van! Az ötből melyikeknek fogod azt mondani, hogy neked holnaptól itt abba kell hagyni, és vagy nem méhészkedsz vagy keresel máshol telephelyet?
Amit kifelejtettem. Meg lehet nézni, egy szublimálás után az atkákat a tepsiben, mind hulla. És meg lehet nézni egy amitrázos ködölés után is 2-3 órával, lesz ott pár darab atka ami még kapálózik, sőt olyanok is lesznek amik másznak! Ennek két oka lehet, az egyik, hogy az a néhány atka ellenállóbb a szerrel szemben, de szerintem nem ez az ok, hanem az amit mondtam is, miszerint azokat kisebb dózis érte. Na ez a baj a kezelésekkel, legyen az bármilyen, képtelenség minden egyes atkát a kellő dózisú szerrel elérni.Wr!
És akkor mi a megoldás? ...
Marad az ami van, ősz végére le kell vinni annyira az atkaszámot amennyire csak lehet, hogy a következő évben ne 5000 atka legyen hanem csak mondjuk 1200.
Ha jó az év, van elég virágpor és nektár, jól fejlett, erős méhegyedek alkotják a családokat, akkor az atkairtás is hatékonyabb, mert a méhek könnyebben megküzdenek az atkairtószerek mellékhatásaival, de még magával az atkával is. Virágpor szegény, aszályos években egy korábbi jó évben sikeresen alkalmazott kezelés tönkreteheti a méhcsaládot is.Az ilyen helyzeteken a méhész is rengeteget tud javítani és rontani is. Az elmúlt nyár, illetve már a tavasz is aszályos volt, ami már márciusban látszott. Az akác elvétele után 1 héttel minden családnak adtam 1,5 liter szirupot, pedig én sosem pörgetek kopaszra, egy kevés méz marad bent a repcéből és az akácból is náluk. A folyamatos itatásról szintén gondoskodtam, sőt fokozottan figyeltem rá az aszály miatt. És akkor itt lehet megemlíteni azt a méhészt, aki kopaszra pörgetett, etetni nem etetett egy grammot se, itatója nincs is, és júliusban jajveszékelt, hogy nincs fias a családoknál, pete sincs. Az lett volna a csoda ha lett volna.
Ha minden méhet leöltek, a rajokat fipronillal etetik, akkor hogyan terjedhet? Szerintem a fipronilos etetés nem ér semmit, mert Geddekas óta tudjuk, ha a hírvivő méh elpusztul, akkor nincs információ az élelemforrásról, tehát a család nem veszi fel a mérget.
Nem tudom, Ausztrália melyik részén van az általad említett probléma.
Mortimer!
Azért itt van nálam az építtető, hogy mindkét oldalról egyforma távolságba legyen, hátha így jobban bevonzza az atkákat.
Ha tényleg számít az atkának a néhány milliméteres távolság is a fiasba vonulásánál, akkor hangosan elmélkedve, mi lehet a helyzet a 35 mm-nél nagyobb lépgerinc távolságú kereteket használó technológiánál? Ugyebár némelyik méhész 38 mm széles NB kereteket használ. Ha a fias mindenképpen leül a sejt aljára, akkor már néhány millivel mèlyebben van. A 38-at gondolom még lehetne növelni is picit. Lehet, még kevésbé tudna az atka szaporodni?Én azt gondolom, hogy ez hamis út. Hiába növeled meg a lépgerinc távolságot, a méhek akkor is a lépeken fognak járkálni, a sejtek hossza pedig nem lesz ezáltal hosszabb, legalábbis szerintem. Nyilván erre is kellene egy kísérlet, hogy meghosszabbodnak-e a sejtek ha nagyobb a lépgerinc távolság.
2020-ban nagyon sokszor kezeltem. Volt 10 szublimálás, 7 oxálos csurgatás, 2 Mavrik csurgatás, tavasszal HiveAlive csurgatás. Mindez főleg nem a kezelésenkénti potyogás miatt, mert az nem volt sok, hanem elővigyázatosságból, mert 2019-ben sok atkám volt, és az volt a fejemben nagyon, hogy hiába alig potyog, a fiasba egyből bebújnak, inkább kezeljek többször.Hát pontosan erről papolok. Ugye, hogy ugye, hogy 2020-ban sokat kezeltél, ezért kevés volt a következő évben az atkád. 21-ben keveset kezeltél, ezért 22-ben sok volt az atka. Nem feltétlenül azért, mert építtetőt használtál. A módjával egyébként egyetértek: a hosszabb fedési időszak alatt nagyobb esély van arra, hogy odatévedjen az atkás méh, de mint mondtam, ennek hatékonysága nem ér fel egy kezeléssel. Sokkal fontosabb ezzel kapcsolatban az R=1-es stratégia alkalmazása. Sok atka esetén sok kezelés, kevés atka esetén kevés kezelés, pontosan úgy, ahogy az IPM is leírja. Mi az eredménye? Kevés kezelés után sok atka. Ha kevés atka után is sok kezelés lenne, akkor még kevesebb atka lenne az eredmény. Hidd el, én sem szeretem gyötörni a méheimet, nagyon sok vívódás nekem is egy sokszor feleslegesnek tűnő zárókezelés, pláne, amikor a hőmérséklet csak 10-11 fok, nem pedig 17. Azonban azt látni kell, hogy 1990-ben a kevés atka sok kezelés kockázata szinte nulla volt. Ahogyan múlnak az évtizedek, úgy egyre kockázatosabb, és el fog jönni az idő, amikor már nem is lehet megcsinálni. Ha ugyan nem jött el. Amennyiben beigazolódna a gyanúm, hogy a stripekben olyan atkairtó van, amit a nagy gyógyszergyártók azért zártak ki a méheknél alkalmazható szerek közül, mert nagy a méhtoxicitásuk, akkor a stripek használatának mértéke a mutatója annak, hogy országos szinten hol állunk az atka kérdésben. Én konkrétan nem tudnék mondani egy olyan hatóanyagot, kezelési módszert sem, ami megközelítené a stripek hatékonyságát fiasítás jelenléte mellett. Kaptam jól dokumentált jelzést arról, hogy nem csak én látom úgy, hogy a stripek keményen viszik a méheket. Igaz ez túl meleg időben alkalmazott kezelés volt, ami láthatóvá tette a kártételt. Erre a hatékonyságra a hivatalos összetétel alapján továbbra sem látom a magyarázatot. Ha pedig a méhészeknek mégis megéri használni, akkor az az atkahelyzetről árulkodik. Csak nagyon halkan jegyzem meg, ha netalántán felmondaná a szolgálatot, akkor az olyan lavinát indíthatna el, hogy az sem éli túl, aki még nem is hallott a stripekről. Addig is, ha már Jenőt idéztük, akkor megvan a válasz az ő dilemmájára. Azt kérdezte, hogy ha alapvetően kétféle méhész van, melyek közül az egyik méheket ad el, a másik méheket vesz, akkor van-e harmadik út. Szerintem egyébként is van, mégpedig aki a fiasítását korlátozza, de adódik egy negyedik is, aki nem korlátozza, hanem beáldozza a szaporulatát az atkairtó szereknek.
Viszont a legtöbb családnál nálam idén október elején alig volt fias. Egyrészt azért, mert szeptember 17-én rendesen lehűlt az idő, másrészt meg napraforgó végén nagyon szépek voltak a családok, ez maradt is végig, az atkásak sem estek össze. Mondjuk napraforgó után az aszályban kapták a virágporpótlót is. Iyenkor meg a család már nem húzza el az őszi fiasítást.Azon mindig megijedek, amikor néhány általam megfogalmazott hipotézis átmegy a köztudatba, kész tényként kezelik a méhészek. Persze túl sok nincs, és sokkal probléma sem. Ilyen volt az, amikor vagy a zöld, de lehet, hogy az OMME fórum regisztráció kapcsán jegyeztem meg, hogy nem az a lényeg, hogy kinek-hány méhcsaládja van,hanem az, hogy kinek hány hordója. Zsolti ezt javította ki, hogy kinek hány teli hordója. Amit Zsíros Pista a Mérőszám a teli hordó címen vitt tovább. Ezt aztán sokan idézgetik is.
A jegyzeteimben ez van:Ha az első szublimálásra 50 atkád potyogott és nem volt nála fiasítás, majd innen a másodikra 20, akkor ott maradt még 13 atkád! Ugyanilyen hatékonyságú kezelésből ha még háromszor kezelsz, akkor 10 családból 2-nél nulláztad le az atkát, és nyolc családnál még van összesen 8 atkád.
"Október 2. Szublimálás. 5-50 potyogás. Néhány családnál 100-200.
Október 7. Szublimálás. Nem minden családnál. 0-20 potyogás. 1 családnál 50.
Mitől ne létezne a vándoratka? Ha nem létezne, vagyis nem lenne meg az a képessége hogy "telephelyet vált", akkor már a kezdetek kezdetén kihalt volna, hiszen a legelső méhészettel együtt elpusztította volna saját magát is. Az atkánál a "vándorlás" a fajfenntartás egyik eszköze.A vándoratka kifejezés alatt nem ezt értettem. Azt, hogy előbb szóródik szét, mielőtt összeomlana a család. Az alapja pedig az, hogy vannak különböző fertőzöttségi fokkal jellemezhető méhcsaládok egy méhészeten belül. Ha már nagyon korán elkezd szóródni az atka, akkor minden családban hasonlónak kellene lennie az atkafertőzöttség mértékének, nem lehetnének lényeges különbségek. Ehhez képest megdöbbentő számomra az, hogy az atka a gócpontból már korán nagy távolságba eljut. Nyilván a vándoratka annál nagyobb valószínűséggel található meg adott helyen, minél közelebb van a gócponthoz. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a távoli pontokba is a méh viszi el. Tehát ezt a nagy távolságot a méhek járják be. Nekem hihetőbb volt ez eddig, hogy azoknál a méhcsaládoknál történik ez meg, amelyik összeomlik. Amikor menekül onnan a méh. Úgy tűnik, hogy ez már a korai atkafertőzési stádiumban, de lehet, hogy anélkül is megtörténik. Mondom: méhészetek között, nem egy méhészeten belül. Ott az eltévedésekbe ez belefér.
azoknál a méhcsaládoknál történik ez meg, amelyik összeomlikAmelyik összeomlik ott már nem marad jórészt semmi. Az összeomlás nem egyik napról a másikra megy, hanem októl függően olyan 1-2-3 hetes folyamat, de lehet akár hosszabb is, akár 1-2 hónapos is. Az egyedek ez idő alatt folyamatosan hagyják el a családot, már amelyik még el tudja hagyni. A végén az anya szokott ottmaradni 1-2 maréknyi néppel, aztán vagy ott elpusztulnak azok is vagy kirepülnek és csak az otthagyott fedett fias árulkodik róla hogy ott nemrég még élt egy család. De ekkor már a szomszédos családok javában hordják is ki a maradék mézkészletet.
Mitől ne létezne a vándoratka? Ha nem létezne, vagyis nem lenne meg az a képessége hogy "telephelyet vált", akkor már a kezdetek kezdetén kihalt volna, hiszen a legelső méhészettel együtt elpusztította volna saját magát is. Az atkánál a "vándorlás" a fajfenntartás egyik eszköze. Ehhez még hozzá lehetne tenni azt is, hogy akár az is előfordulhat hogy nem a méh terjeszti kizárólag.
Más téma, licl. Kicsit kutakodtam, de ellentmondásos információkat találtam ez ügyben. Akinek jó a németje, nem csak gugli fordítós az megnézhetné az eredeti német kutatást. Abban elvileg az van, hogy 25mmol-os oldatot itattak a méhekkel. Ehhez képest az egyik forgalmazónál olyan kezelési javaslatot olvastam ami ennek a dózisnak a sokszorosa, azaz szerintem ott rosszul van értelmezve, vagy fordítva, vagy én nem látom jól nem tudom. Mert ott az arányok alapján valami olyan jönne ki, hogy nem az oldat 25mmol-os hanem akkora mennyiséget kap egy egy család. A 25mmol-os oldat azt jelenti, hogy 1 liter szirupban van feloldva 1,06g licl. A 25mmol/család pedig azt jelentené, hogy abban a 40-50ml szirupban amit bejuttatunk egy családhoz van benne ez az 1,06g-nyi mennyiség. Nagyon nem mindegy...
Az atkára talán megoldás lesz nálam az építtető keretem. Majd ősszel megírom, mit okozott.
Én már most megmondom. Szia uram méhcsalád érdekel ?
Az atkára talán megoldás lesz nálam az építtető keretem. Majd ősszel megírom, mit okozott.
Mortimer!
Próbáltalak korábban meggyőzni, de úgy látszik nem sikerült. Ajánlok egy módszert annak bizonyítására, hogy az építtető alkalmas-e a kívánt atkacsökkentésre? Ősszel, amikor alig van fiasod, akkor villázd ki úgy ezt, hogy a kivillázott sejteket megsemmisíted, tehát nem hagyod a kaptárban. Előtte keress benne atkát. Ezután végezz el egy kezelést, és nézd meg, hogy hullott-e atka. Ha a kivillázott fiasban volt atka, de a kezelésre nem potyogott, akkor az azt jelenti, hogy a fias begyűjtötte a család összes atkáját, tehát az építtető garantáltan működik. Ha a kezelésre potyog, akkor ott még fennáll a munkásfias és herefias eltérő atkavonzó képessége, no meg a méhek és a fias sejtek számának aránya. Annyit elárulhatok, lesz a kezelésre potyogás, sőt a herefias esetén is fog potyogni a kezelésre atka, ha ezt nyáron egy kísérleti családdal végeznéd el. Arra is vannak eredmények, hogy 1 kg méh összes atkájának 95 százalékos csapdázásához 462 heresejtre van szükség, akkor, ha az összes méh azon az egy lépen van, ahol a herefiasok foglalnak helyet. Ugye a megoldást félig leírtam, hogy akár működőképes megoldást is lehetne készíteni ezen elv alapján. Elég értelmes vagy ahhoz, hogy a másik felét is kitaláld. Azon nagyon csodálkozom, hogy még senki nem próbálkozott vele. A hatékonyság bizonyítása azonban kicsit macerás tudományos kutatás lenne, eddig még nem volt időm rá.
Azt atka nálam most nem dolgozott mert mint írtam nulla veszteségem volt.
Az enyémbe meg már biztos hogy pirossal lesz beírva. Még a felénél sem tartok a mézelvétellel mert igen lassan megy, ..............
Furettóm is saját készítésű van, és igen, bármilyen szomorú, az előállítási költsége a gyáriénak az ötödébe került.Én is láttam ilyen masinát de csak az ötöde átkát vitte!
csak a stripek esetén van olyan tapasztalatom, hogy 20 nap alatt az 5000-es összes atkaszám 50-re csökkenjenNekem ezzel az a bajom, hogy ha 5000 összejön egy családnál akkor ott az előző évi kezelés nagyon el volt cseszve. Nekem is volt ilyen atkaszámom egy két éve, most már nincs, mert olyan mértékűre szedem ősszel hogy esélye se legyen ekkora mértékben túlszaporodni. Akkor volt olyan, hogy egyetlen fújásra lejött több mint 800db. Most a legtöbb 210db volt, de az is csak pár családnál, a többinél a 80-at sem érte el, volt ahol a 20-at se. Hozzá kell tenni, egy jó bő sorozatot szublimáltam az ősszel.
Az a tapasztalatom, hogy a "záró kezelés" akkor indokolt ha az utolsó gyérítéskor 50 vagy annál több atkát számoltunk.Ismét a vadász és a medve esete jutott eszembe. Téged vagy valami különleges vágy vonz a hülyeség rendszeres írásához, vagy tudatosan csinálod mert anélkül nem írna ide senki hiszen az értelmes írásra nem kell reflektálni, vagy tényleg ilyen tapasztalatot sikerül csak gyűjteni huszonév alatt, akkor meg nagy a baj.
vagy tényleg ilyen tapasztalatot sikerül csak gyűjteni huszonév alatt, akkor meg nagy a baj.
Ezt írta seed150:
"..jaj Istenem!"
...............
...........
Oktassátok a kezdőket, nekem elkezdődött a 41. szezonom.
(4) A varroózis gyógykezelésére csak olyan, Magyarországon törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett állatgyógyászati készítmény használható, ami a varroózis kezelésére vonatkozó, magyar nyelvű használati útmutatót tartalmaz.Tehát engedélyezett készítmények: Hol találom a hatékony (!!!) engedélyezett készítmények listáját? Egyáltalán a hatékonyság definícióját hol találom? Milyen mértékű atkairtás nevezhető hatékonynak? Hol vannak az erről szóló kutatások? Mit, mikor, mennyi ideig kell az engedélyezett készítmények közül használni, hogy az valóban elegendő hatékonyságot érjen el? Mely engedélyezett készítmények felelnek meg ennek a követelménynek? A vármegyei hivataloknak milyen eljárásrend áll rendelkezésükre ahhoz, hogy irányítsák a védekezést? Én ilyen vármegyei kormányhivatalnál dolgozom, és nem tudok ilyen eljárásrendről. Pedig eltelt 20 év azóta, hogy ezt leírták. Inkább nem is folytatom.
(5) A vármegyei kormányhivatal irányítja, és időszakosan ellenőrzi a méhészek védekezési tevékenységét. Hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről, továbbá – indokolt esetben – előírhatja az adott terület összehangolt, egyidejű gyógykezelését.
(6) Elhanyagolt védekezés esetén – ha az állományban az atka feldúsult és a méhész az előírt védekezést nem hajtotta végre – a hatósági állatorvos a szomszédos méhállományok fertőződésének megakadályozása céljából kötelezi a méhészt a gyógykezelés haladéktalan elvégzésére. Ha a méhész a gyógykezelést nyolc munkanapon belül sem kezdi meg, akkor a járási hivatal a méhállományt állami kártalanítás nélkül leöleti.
Seed felhozta a nyúlóst. Nem teljesen értettem, hogy mit akar mondani vele,
Nem tudták. Amikor vármegyék lettünk, akkor 2 hónapig mást sem csináltak, mint átírták a jogszabályokat megyeiről vármegyeire. Előtte MGSZH-ról kormányhivatalra.
"(5) A vármegyei kormányhivatal irányítja"
Hogy rohan az idő, már 20 éve leírták. Honnét tudták, hogy vármegyék leszünk?
Járványvédelmi intézkedésekkel nem lehet az atkával szemben megvédeni méhészeteket méhészetektől. Atkaírtószerekkel igen.Az is "járvány"védelmi intézkedés. Amikor meghatározzák: mikor, mivel, mennyi ideig kell kezelni.
A betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi méhcsaládját – a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel – a hatósági állatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell.A jelenleg hatályos szövegből kiindulva Varroa esetén: ha nincs alkalmas engedélyezett(!)szer, akkor ki kellene irtani a méhcsaládokat. Erre a járványvédelmi intézkedésre pedig az kötelezi a hatóságot, hogy nem nézheti tétlenül, hogy az egyik méhészet befertőz egy másik méhészetet.
A járványvédelmi intézkedésekhez pl. az európai költésrothadásd esetén így szól a jogszabály:
IdézetA betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi méhcsaládját – a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel – a hatósági állatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell.
A járványvédelmi intézkedésekhez pl. az európai költésrothadásd esetén így szól a jogszabály:Már hogyne lenne... 1000 fajta van.
IdézetA betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi méhcsaládját – a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel – a hatósági állatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell.A jelenleg hatályos szövegből kiindulva Varroa esetén: ha nincs alkalmas engedélyezett(!)szer, akkor ki kellene irtani a méhcsaládokat. Erre a járványvédelmi intézkedésre pedig az kötelezi a hatóságot, hogy nem nézheti tétlenül, hogy az egyik méhészet befertőz egy másik méhészetet.
Seed! Te kötöttél bele abba az egy mondatomba, hogy szükség lenne Varroa stratégiára. Én őszintén szólva azt nem értem, hogy ezen mit nem lehet érteni? A jelenlegi jogszabály szerint csak engedélyezett szerrel lehet kezelni. Nem engedélyezettel nem lehet. Tehát, ha egy méhészetben a hatóság megállapítja, hogy magas az atkaszám, akkor elrendeli a kezelést engedélyezett szerrel, és ha az nem vezet eredményre, akkor logikailag nem lehet mást tenni, mint ki kell irtani ezt a méhészetet, hogy a másik méhészetre ne jelentsen veszélyt. Nyilvánvalóan értelmetlen az egész jogszabályi szöveg, mert pl. nincs meghatározva, hogy mit jelent az, hogy feldúsult az atka (pl. lemosással hány százalék). Ha elkezdi a kezelést, és továbbra is feldúsult az atkaszám, akkor mi a teendő a jogszabály szerint? A feldúsult atka csak akkor veszélyes a szomszédra nézve, ha a méhész nem kezdi el a kezelést, de ugyanannyi atka már nem veszélyes, ha elkezdi, csak hatástalan készítménnyel? Ha nem kezdi el a kezelést, akkor a jogszabályi szövegből kiindulva ki kell irtani a méhészetet, mert veszélyes a szomszédra nézve. Hatástalanság esetén elvileg más szer használatára kötelezhetné, de az meg a leírt nyolc munkanapos határidő miatt önellentmondásos. Akkor azt nem kellene leírni, hogy hány nap alatt kell a veszélytelen szintre lehozni az atkát? Tehát akkor hol van ebben a relációban az a másik méhészet, amelyikben van alkalmas engedélyezett szer?
Te érted amiket írsz?
Tehát az egyik méhészet atkáinak kiirtására nincs alkalmas engedélyezett szer, a másikéra meg van?
A perizin betiltása óta ..Apis!
Seed! Te kötöttél bele abba az egy mondatomba, hogy szükség lenne Varroa stratégiára.
Higi alj és az anyák leállnak októberbenEz így megint egy olyan kijelentés ami nem igaz, a higi aljtól nem fog egy anya sem leállni. Attól áll le (ha eláll) ha kihúzod alóla a tepsit. Ugye, ezt csak olyan higi aljjal lehet megtenni ami alul nyitott, az enyém pl. zárt, abból hiába húzom ki a tepsit, ugyanúgy zárt marad mert van alja. A nyitott aljnak abban van előnye, hogy ha kihúzod a tepsit belőle hordásos időben, akkor az alsó fiókból az összes mézet pillanatok alatt fel lehet hordatni velük a felsőbe és el lehet venni, ki lehet teljesen üríteni a fészket minden egyéb beavatkozás nélkül is. Meg van még egy előnye, a tél, mert az sokkal jobban szellőzik mint a zárt alj, és ha részben vagy teljesen kihúzott tepsivel teleltetsz akkor egyetlen penészes léped sem lesz tavaszra, a zárt aljnál sajnos lesz ha nem fa a kaptár mert úgy az enyém mint a nikecell fiók jól zár, nem szellőzik orrán száján mint a fa, és tavaszra a szélső lépek alul megpenészesednek ha nincsenek ősszel kiszedve. Viszont a zárt alj meg sokkal jobb tavasszal, mert nem süvít a hideg szél a fenekük alatt, nem kell alsó takarásokat meg egyebeket berakosgatni, meg gyakorlatilag nálam nincs olyan hogy meszes család.
A félreértések elkerülése miatt nyitott a higi alj nálam augusztus közepétől kb február végéig! Azt is írtam, hogy az anyák 80-90 %-a áll le ettől teljesen október végére, ekkor ekkor jön még 1-2 szublimálás. Atkahullás 1-10-ig volt az idén az utolsó kezeléskor( nyilván aug szept is kezeltem)A méhek 3 (1/2NB)fiókon vannak, a téli élelem feletetésekor augusztus elején a 3. méztéri fiókba is kerül cc 5 kg etetés. A 3. fiókot augusztus közepén leteszem elsőnek, nyitom a higi aljat, kijáró a 2. fiókon. A méhek, az első fiókból szépen felhordják (a fedettet is)a kelő fias helyére ezt a cc 5 kg mézet a 2. fiókba október elejére. Így nem lesznek a kelő fias helyén teljesen üres keretek a fészekben októberben. Nem kell ráetetni, karcolgatni szeptember végén. Nyilván a telelő népesség cc 2 1/2 NB fiók lesz októberbe, de jó ha a nyitott alj felett van egy üres fiók a fészek alatt télen. A higi alj újbóli megnyitása akác alatt, előtt ismételten megtörténik, ez így kiváló rajzásgátlás a fészek hűtése miatt. A higi alj zárás 2cm-es xps-el történik. Akác után ismét zárásra kerül a higi alj, a fias visszaállítása miatt. Bármikor rajzásra készülődés jeleit észlelem az év folyamán nyitom a higi aljat. Év közben is írtok atkát, amennyiben szükséges. November végén felkerül belső meleg és a külső fekete fólia takarás is és a kijáró takarás (kátránypapír :szél, cinke elleni védelem). Tehát ha akarnék sem tudnék a kaptárba piszkálni (savazni , lepényezni) november vége és március eleje között, de nem is akarok!!!IdézetHigi alj és az anyák leállnak októberbenEz így megint egy olyan kijelentés ami nem igaz, a higi aljtól nem fog egy anya sem leállni. Attól áll le (ha eláll) ha kihúzod alóla a tepsit. Ugye, ezt csak olyan higi aljjal lehet megtenni ami alul nyitott, az enyém pl. zárt, abból hiába húzom ki a tepsit, ugyanúgy zárt marad mert van alja. A nyitott aljnak abban van előnye, hogy ha kihúzod a tepsit belőle hordásos időben, akkor az alsó fiókból az összes mézet pillanatok alatt fel lehet hordatni velük a felsőbe és el lehet venni, ki lehet teljesen üríteni a fészket minden egyéb beavatkozás nélkül is. Meg van még egy előnye, a tél, mert az sokkal jobban szellőzik mint a zárt alj, és ha részben vagy teljesen kihúzott tepsivel teleltetsz akkor egyetlen penészes léped sem lesz tavaszra, a zárt aljnál sajnos lesz ha nem fa a kaptár mert úgy az enyém mint a nikecell fiók jól zár, nem szellőzik orrán száján mint a fa, és tavaszra a szélső lépek alul megpenészesednek ha nincsenek ősszel kiszedve. Viszont a zárt alj meg sokkal jobb tavasszal, mert nem süvít a hideg szél a fenekük alatt, nem kell alsó takarásokat meg egyebeket berakosgatni, meg gyakorlatilag nálam nincs olyan hogy meszes család.
Ezt kérdezi tőlem seed150:
"Te Nagyernyei Attila Klubvezető Úr!
Nem szégyelled magad?
Hogy mered Berci írását tetszikelni?"
Mert tetszik!
Ennyi.
Nagyernyei Attila
Tavaly akác után eltrehánykodtuk az atkaírtást.
Herba+ szublimálás semmiféle kárt nem okozott. (ez akác után)
Napraforgó után csak szublimálás
.
neo.
"Félreértés ne essék. Nem "kell" semmit sem bizonyítani. Csak halkan jegyzem meg, hogy én még sohasem kezeltem az elmúlt 30 évben atka ellen akác után. Azért, mert, ha ősszel jó volt a kezelés, akkor nem kell."
Bizonyos esetekben ez igaz is lehet! Ha "nullázod" az atkát ősszel, akkor akác után sem tud annyira feldúsulni a saját atkád, hogy gondot okozzon. A repcén összeszedett atka sem tud annyira feldúsulni,hogy akácon gondot okozzon. Legalábbis állomány szinten nem. Egy-egy család természetesen lehet problémásabb. Ez a vis major eset. Te is sokáig küzdöttél a vándor atkák ellen. (vitáink fő forrása volt)Látod Te is jobban tetted volna ,ha akkor akác után kezelsz! Most meg nálam ezt kifogásoljátok? És már Berci Fertőzöttségről beszél!? Intenzív vándorlásnál ez hatványozottan igaz!
Berci nem tudom vándorol-e?Nem vándorlok. Állóméhészetem van.
Amig a családok képe(nekünk) megfelelő nem változtatunk az atkairtáson. Az ,hogy ezt ki hogyan éri el ,mennyi kezeléssel, és mivel, tizedrangú kérdésnek tartom.Bár így lenne! Sajnos pont ez a logika fog oda vezetni, hogy megjeleni a "szuperatka" ami minden ellen is ellenálló lesz. Nehogy magadra vedd! Egyszerűen logikailag ez jön ki.
Az anya zárkázása meg a legvégső opció!Szerintem ennek kellene lennie a legelső opciónak. Az atka elleni kezelés alfájának és omegájának.
Berci.
"Már akác után jelentkeztek Nálad az atka fertőzőttség jelei. Miért?"
Atkafertőzés jelei? Nem vizsgáztatlak, csak írd már le a FERTŐZÖTTSÉG jeleit.
Kíváncsi vagyok ,hogy mit nézel amikor FERTŐZÖTTSÉGRE utaló jeleket látsz?
Igazad van. Rosszul írtam. Atka terheltséget kellett volna.
Mert látatlanban kijelenteni ezt nagy "távgyógyászati" képességekre utal!
Nem látatlanban. Te írtad le. Akác után ellazáztátok az atka elleni védekezést, ezért napraforgó előtt tartós hordozó és oxál kombóval védekeztetek. Ebből nekem az következik, hogy az az állításod, amiket a fecnikkel szeretnél igazolni, a saját méhészetedben meg is dőlt. Fias mellett nem tudtad az atkát olyan szintre levinni, hogy akác után,és napraforgó előtt,ne okozzon gondot. (nekem pl. sikerült, de ismerek intenzíven vándorló méhészt is, akinek sikerül.) Majd miután észlelted kezelted tartós hordozóval és oxállal is. Miért nem csak az egyikkel? Vélhetőleg azért, mert nem bíztál igazán az egyikben sem. Az oxálban biztos, hogy nem...ha biztál volna, akkor csak azzal kezeltél volna, hiszen a fecnik szerint fias mellett is tudod jól kezelni az atkát
Az is biztos ,hogy lenullázni senki sem tudja mert akkor már kipusztult volna, DE az sem mindegy hogy egy marék, vagy egy kétfiókos család tudja elviselni ugyanannyi atkát.
Míg a kicsit kipusztítja ,addig a nagy éli vígan az életét.
Ez sajnos 10 éve még igaz lehetett. Az atka által terjesztett vírusok miatt ez erősen kérdőjeles.
Félreértés ne essék!Irigylésreméltóan szépek a méheid. Láttam a képeket itt is és a FB-on is. Gratulálok!
Valószínű, hogy nem fogjuk egymást meggyőzni a magunk igazáról.
Részemről már így is többet foglalkoztam a témával, mint amennyit szerettem volna. További kellemes napot!
Míg a kicsit kipusztítja ,addig a nagy éli vígan az életét.Ez akkor lenne igaz, ha a kicsiben is darabra ugyanannyi atka lenne mint a nagyban, de ugye a valóságban ez korántsem így van, hanem mondjuk százalékosan van ugyanannyi. A téves állítást arra alapozod, hogy ha a 8000 egyedből álló családból elpusztít 8000-et az atka, meg elpusztít 8000-et a 30000 egyedből álló családból is, akkor a kicsi valóban elpusztul, míg a nagynál marad még 24000 egyed.
........... amikor fiók levételnél szétszakadnak a két keretsor közé épített heresejtek ..............Ugyan semmi köze az atkairtáshoz, de...!!!
Tegnap meg ma kint szoptam egész nap, bepakoltam még 4 zacskó műlépet,
Az is biztos ,hogy lenullázni senki sem tudja mert akkor már kipusztult volna.Ezzel a mondatoddal viszont nem értek egyet. Ez fordítva igaz. Ha mindenki lenullázná, akkor pusztulna ki az atka. tehát, ha 99 százalék lenullázza, akkor még mindig megmarad. Ugye én rengeteg pofoztam már erről. Azért nem pusztult ki sem az atka, sem a méh, mert több év átlagában mindig annyi atka kerül kiirtásra, mint amennyi megszületett. 5 év tartalék van a rendszerben, ennyi idő alatt akár növekedhet is az atkalétszám, mégsem lesz probléma., mert még eltűrik a méhcsaládok. Na most, ha ennek a fordítottja történne, tehát mindig több atkát pusztítana ki a méhész, mint amennyi abban az évben megszületetett, akkor az lenne, hogy 10 ezer méhészetben először eltűnik 100-ból, majd ezerből, majd 8000 ezerből, a végén marad 100 családnál. A gond legkésőbb itt jelentkezne: amikor már évek óta nem látnának a méhészek atkát, akkor abbahagynák a kezelést. Pedig még 100 családnál ott van. Csak senki nem tudja melyik méhészet, melyik családjában van egy-egy atka. Az eredménye pedig 4-5 év múlva jelentkezne, amikor mindenkinél ismét megjelenne az atka.
Az ilyen és ehhez hasonló elszólások elraktározódnak bennem.Ennek őszintén örülök mert tanulsz belőle, másrészről ha évek múlva visszanézed látni fogod mekkora butaságot írtál.
Tényleg ennyire mérethibás kaptárakkal is dolgoznak a mai világban?Szerintem senki nem dolgozik olyannal, de hát természetes, hogy aki fekvőként használja a rakodót annak minden ilyen új. Nekem most nincs kedvem leírni, majd megkérdezed olyantól akinek van rendes rakodója, hogy miért építik össze a két keretsort, és nem csak olyankor amikor hónapokig nem nyúlunk hozzájuk. Egy picit azért segítek, nekik az ugyanúgy 1 léputca, az alsó és a felső keretsor, azok összeépítésével próbálják korrigálni a hibát (két léc plusz a hézag) amit a méhész odarakott. Mint írtam, ilyenkor a két fiók még fészek, ezért vannak mostanra alul és felül is táblás fiasok.
Azt lehetne konkrétabban leírni hol kapható zacskós műlép, és lapáttal vagy szivattyúval kell bepakolni?Úgy látszik megint olyanról írtál amibe nincs belelátásod. Tudod, nálam a műlép az nem úgy van, hogy kimegyek a találkozóra és becserélek 50 kiló viaszt műlépre, hanem úgy van, hogy elvisznek egyszerre néhány mázsát a saját viaszomból és ugyanazt kapom vissza hengerelve. Mivel ekkora mennyiséget nem tudok feltenni a konyhaszekrény tetejére, meg nem is fogy el egy év alatt, ezért valahol kint kell eltárolni, és muszáj zacskóba tennem, mert jártam már úgy, hogy a moly fúrt egy szép likat a zacskó sarkába és nekiment a műlépemnek. A zacskó meg úgy zár, hogy nem jön ki belőle a viasz illata. Macerásabb mint vegyszerezni valamivel? Igen, cserébe garantáltan tiszta marad.
Nálatok, akik csínját bínját ismeritek írásaitok alapján a méhészetnek, van atka?Atka az mindenkinél van, megsúgom még annál is aki azt hiszi hogy nála nincs. A kérdés csak az, hogy kinél mennyi van.
Tényleg ez a legfontosabb?Ha nem is a legfontosabb, de eléggé lényeges témakör. Én akác utánig biztosan nem kezelek, de van aki már túl van négy kezelésen január óta.
Jó nektek.Dehogy. Akkor lenne jó, ha már annyi pénzem lenne, hogy egyáltalán nem kellene méhészkednem.
Nálam meg a rajzásra készülődés.A helyedben én erre nem lennék büszke, sőt, általában a méhészek ezt még titkolni is szokták mert elég ciki karácsony után még áprilisban is fákat díszíteni. A méhészek ilyenkor inkább az akácvirágzásra készülődnek...
A fene vigye el seed, hát nem Te voltál az, aki a gliceroxos tetszikelésekkel (teljesen jogosan) robbantottad a bombát? Én nem akartam írni semmit, de jöttek a hozzászólások.
A szerek ugyanazok, hogy ugyanaz a szer legális vagy illegális azt mások döntik el, és máshogy vannak árazva, ennyi csak a különbség. De ha a saját véleményem is érdekel, oxálsavat nedvesen (csurgatva, vagy glicerinnel) még véletlenül se, kizárólag szublimálva, amitrázzal sincs nagyon nagy baj ha 1. bírja a család (nem mind bírja), 2. nem hamisítvány (átcímkézett scabatox, (szaga elárulja)) és nem ködként hanem füstként juttatod be.
Egy picit azért segítek, nekik az ugyanúgy 1 léputca, az alsó és a felső keretsor, azok összeépítésével próbálják korrigálni a hibát (két léc plusz a hézag) amit a méhész odarakott. Mint írtam, ilyenkor a két fiók még fészek, ezért vannak mostanra alul és felül is táblás fiasok.
, ha van fias keret azt sem teszi vissza és kész a fiasmentes állapot, anyát sem kell keresgetni és zárkázni, 2-3 szublimálással el lehet intézni az atkát. Annyira el lehet (ezt mára már három méhésztől is tudom), hogy akác után egyáltalán nem kell kezelni, és összességében a napraforgó után is csak néhány kezelésre van szükség, mégsem dúsul fel az atka, mert ugye tavasszal jóval kisebb létszám kezd szaporodni.
amikor hozzám jött a rablással vagy a herék hozták, akkortól az enyém, nekem kell vele megküzdenem.Én ezt először oszkártól hallottam. Meg is jegyeztem, mint egy zseniális aranyköpést. Lehet, hogy Jenőtől származik?
Mérethibás az a kaptár, azon felül, hogy az egész 2x 3x 9 keretes egy baromság, és ugyanúgy össze zuggolják, mint a félkeretesben, ha az is mérethibás, és szinte valamennyi az.Ezt most teljesen őszintén kérdezem. Láttál te már rakodókaptárt? Nem a felállított fekvőre gondolok ami neked is van, hanem rakodóra. Benne van a nevében. Tízből hét fiókot megemeltem úgy, hogy volt köztük 7db heresejt meg minden keretsor között 2 centi zúg. De olyanok is vannak ahol semmi sincs. Pedig szeptember elején volt utoljára kaptár nyitva, utána meg március közepén. Méz is csak a kicsi kaptárban lehet a keretsorok között, egyébként oda nem hordanak ahogy neo is írta. Olvasd el Faluba könyvét, már akkor leírja, hogy a rakodó azért nem terjedt el itthon mert csak 2 fiókos, az meg sem a család rendes kifejlődésére (azért rajzik nálad) sem egy rendes akáchordás kihasználására nem alkalmas.
Na ezt aztán végképp felejtse el, aki rajzásra készülő családokat szeretne akácra.Már írtam, lehet hogy elsiklottál felette. Senki nem akar rajzó családokat akácon. Termelő családokat akar. Na pont ez volt a szembeöltő különbség a 2 és a 3 fiókos hunor közt amikor a legelső évben ki lett próbálva. Több mézem lett, és kevesebb rajom, ráadásul kevesebb munkával. Épp ez volt a cél. Ne nekem akard bemutatni a 2 fiókos hunort, nem ma kezdtem... Vagy már úgy vagy te is mint az Attila, aki azt hiszi, hogy senki nem látott még NB fekvőt.
fröcsög a friss nektár az építtető keret sarkában is, emeli ki a méhész, épp kezdené oldalra fordítani amitől az azon nyomban ki is törik, rá a kezelőbakra, onnan a cipőjére, csupa nektár a nadrágja szára, a cipője, meg ott körülötte minden, hemzsegnek egy idő után a kutató méhek,
Nálunk a legjobb család most lep két Hunor 10-est meg egy 1/2 NB fiókot.
Ha nincs az anya korlátozva, ő olyan 11-12 keretet szeret bepetézni.
Na Oszi! Mit szólsz hozzá? Leszökteted, mert állítólag nem mennek vissza a méhek ha kiseperted, vagy fújtad, hiszen aki rendszeres olvasója a fórumnak, ő tudja, hogy Nikovitznál is visszamentek, de a Nagy Csabát még mindig nem akaródzik felhívni WR.
A másik a pörgetés, 2 fiók esetén vagy tartalék fiókok kellenek, vagy a másikét kell odaadni neki (amit én nem csinálok mert mindegyik a saját lépjeit kapja vissza),
Nálam nincsenek ilyen "kiugró" eredmények, de a jobb családjaimnál a 30 hunor keretben akácon nem nagyon szoktam üres sejtet találni.
Leírok egy friss esetet a migráns atkákról is, mert tanulságos. Igazából nem is lenne ez akkora probléma, ha néhány méhészkolléga az országban nem "tenyésztett" volna ki olyan atkatörzseket, amit szinte csak a családdal együtt lehet kiirtani, mert lassan az atomtámadás sem fog használni nekik.
Ekkora hordásnál, amikor fröcsög a friss nektár, ott hemzsegnek a kutató méhek?Szerintem meg seed neked nincs méhészeted. Tegyél ki egy friss nektáros keretet a kaptárak mögé akármekkora hordás van, és figyeld mi történik.
van akinek tavaly is 30 Hunor keret méze volt a fagyottrólSehol, senki nem írt ilyet! Két mézteret veszek el. Ez neked 30 keret? Már nálad sem megy a matek? Egyébként ha nagyon érdekel, itt tavaly sem fagyott el, meg volt még néhány ilyen hely az országban. Pótmézterezni szoktál? Melyik családra rakod? Arra amelyik lerajzott és maradt benne 9 keret nép, vagy arra amelyik azért nem rajzott le mert eleve nem volt benne annyi nép? Nálam a "pótmézterek" már most fent vannak az állomány felén, a többire meg a héten kerül fel. Mert én mézet akarok termelni nem rajokat.
Oszkár!
Ez az 5 fiókos teleltetést magyarázd már el nekünk.
Mert ,hogy lefejlődik magától az tuti. DE! 5 fiókról? Azt hogy? Ha nincs takaró bogár nem megy az egy tapodtat sem.
Ha eléri a fiók alját az a család azért nem semmi! Ha nem éri el, akkor meg minek az 5 fiók?
Nálunk a legjobb család most lep két Hunor 10-est meg egy 1/2 NB fiókot.
Ezt az 5 fiókot nem érjük el soha!
Úgy érzem most kell abbahagyni a fórumozást,mert ez a hűlyítők gyülekezete lett,viszlát okosok.
Szerintem meg seed neked nincs méhészeted. Tegyél ki egy friss nektáros keretet a kaptárak mögé akármekkora hordás van, és figyeld mi történik.
Ha van emberi elmével foglalkozó ismerősöd hívd fel, olvastad el vele amiket irkálsz, hasonló diagnózist fog felállítani amit most én.
Fordítsd inkább a bölcsőzésre meg a rajok befogására, hiszen itt nyüszítesz még az atkairtó topikban is, hogy te a rajzásra készülsz.
Persze, az a tény, hogy ahogy a fekvőt úgy a 2 fiókos "rakodót" sem használják hazánkon kívül sehol máshol a világon, nálad talán arra világíthat rá, hogy a világon mindenhol idióták méhészkednek, kizárólag te vagy helikopter.
Este olvasta csodás írásaidat egy távoli ismerősöm, ugyanígy 3x9-es hunorokkal dolgozik, mindössze ennyit reagált: ez hüle b+, hagyd rá.
Két mézteret veszek el. Ez neked 30 keret?
Ez neked 30 keret? Már nálad sem megy a matek?
Te úgy éred el a több dajka népességet hogy összerakod.("két anya dajkanépe") Nálunk miért érte el egy anya?Mintha Hunor fészket láttam volna Nálad. Akkor ott a magyarázat. Augusztusban a megszakítatlan lépfelület Nálad a másfélszerese az én fél NB-s fészkemnek. Ha én összerakom a két egy fiókon nevelkedett dajkatömeget, akkor pedig 2-t kapok. Ami megfelel a NB-nek. Sokáig voltak nekem NB fészek, fél NB méztérrel méhcsaládjaim, és az is igazolta ezt a tavaszi népesség különbséget, mégsem azt választottam. Azért mert nem egységes a keretméret, a hátrány ledolgozása pedig kevesebb munkával volt elérhető, mint ami a nem egységes keretméret munkaigénye.
A legegyszerűbb anyacsere?Ehhez két dolog kell. 1.Megkeresni az öreg anyát. 2. megkeresni a fiatal anyát (vagy a rá való pénzt). Nálam a kettő közül egy ok is elég ahhoz, hogy erre nemet mondjak.
Nekünk tavasszal az mikor elnyomod az öreget, és közéjük engedjük a újat.
Mi lesz nálunk 3 hét múlva? Nem rajzás, hanem remélhetőleg hordás.Van egy méhészmondás. Amelyik raj elmegy, azt a méhész nem érdemli. Az fog elmenni, amit már nem tud kézben tartani. Ez a méhészet kritikus szabályozási pontja. Ehhez kell nekem az osztott fészek.
Mindenki másképp csinálja.Így van! Csak annyit tennék hozzá, hogy a folyamatban az egyes választópontokon más és más döntések születnek. Az egyiknek az egyik út tűnik jobbnak, a másiknak a másik. Aztán persze sokszor vannak zsákutcák is. Akkor vissza kell jönni ezekhez a döntési pontokhoz, és a másik irányba kell elmozdulni. Szerintem ettől szép az élet. Van benne változatosság, és mindenki saját maga át tudja értékelni, hogy a korábbi döntése helyes volt, vagy helytelen. Ha mások a célok, akkor mindkét fajta döntés érvényes lehet, azaz egyik sem vezet zsákutcába. Az én véleményem az, hogy a kaptárkérdés vitáiban a különböző felek ezt nem veszik észre. A másik félnek más a célja, mint az övék. Azért mennek azon az úton, nem ezen. Én ha meg is fogalmazok valamilyen véleményt kaptárkérdésben, akkor mellé rakom a saját érveimet. Attól még a másik ember saját érvrendszere ugyanúgy érvényes lehet. Más kérdésekre válaszol az egyik, mint a másik. Egyszer majdnem húsz éve bükk azt mondta, hogy a nem kiforrott technológia az még csak útkeresés. Hát én ebben az útkeresésben lelem örömöm. Az elborzasztana, ha azt mondhatnám, hogy itt a cél, megérkeztem. Van, aki ugyanezt költőibben fogalmazta meg:
A cél voltaképp mi is?
A cél, megszünte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga.