MÉHÉSZKLUB
TÉMÁK => Szakmai kérdések => A témát indította: Kamikaze - 2015. Március 21. 20:23
-
Jó estét mindenkinek.
Nozéma elleni kezelésre keresnék hatékony alternatívát. Tea egyvelegekkel (fehérüröm, lósóska, tölgyfakéreg) itattuk méheinket de a spóraszám nem hajlandó csökkenni. Jelenleg az átlag 640X-esre nagyítva 40-50. Jelzem tünet nincs, bár nem minden ürülék hurkás a kaptárak körül, van fos is. A kaptárban nem űrítkeznek.
Egy barátom nozevites lepénnyel és kétszer nozevites sziruppal etetett családját vizsgálva 30 körüli spórát számoltunk, ezt tekintve az enyém sem annyira rossz -szerintem.
Nozevit vagy nonosz vagy protofil? Valaki végzett már mikroszkópos kontrollt az ezekkel történő kezelés után? Esetleg arra vonatkozóan van-e valakinek infója hogy a spóraszámot kezelés után mikor kell nézni?
A protofilt milyen arányban kellene kevernem ha csurgatni akarnék?
Válaszaitokat előre is köszönöm.
-
Sziasztok. Közben megtaláltam itt a klubon a választ a kérdésre, Kiskakas leírta a frankót a kakaskukorékolás topikban, köszönet érte.
Tervezett terápia egyelőre nonosz csurgatva ( nem várok tőle csodát ). Egyébként ennek tudja valaki mi a hatóanyaga? 2-hidroxi benzoesav nátrium sója. Ennek mi lehet a földi neve?
-
Nátriumbenzoát, cukorrépa levével, én ezt szűrtem le bellőle ;).
Üdv. jani bátya
-
Én is, de nem merem elhinni hogy ilyen egyszerű lenne.
100 ml tartalmaz 10,0 g hatóanyagot. Az 1 literben van 10 dkg Nátriumbenzoát 6500 Forintért.
-
Nem nátrium-benzoát, hanem nátrium-szalicilát, azaz a szalicilsav nátriumsója.....
-
http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1trium-szalicil%C3%A1t?useformat=mobile
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Elelmiszer_kemia/ch10.html
Üdv. jani bátya
-
Akkor nátrium-szalicilát? Az is kapható...
-
QUQURIQ !!!
Tud Kiskakas egy bevált receptet.
1 l víz
100 g fehérüröm, leforrázva, majd állni hagyjuk pár órát.
Ebből lesz 7 dl tea (a többi elpárolog)
Ezt 20 napra kell szét osztani.
1-1 család 60 ml teát kapjon ez egy kúra.
akác után
júli 25 után és az utolsó két őszi etetésnél.
Én még tettem bele 50 g kamillát és
50 g citromfüvet is.
Csak a Qúra végére van eredmény!
A Herbáriás Kiskakas!
-
Üdv mindenkinek. Az elért eredményeim nozémafronton: egy nagy semmi. Toltam nekik nonoszt de a spóraszám nem változik. Azért kíváncsi vagyok hogy az idei akácot -ha lesz- megúszom-e elnéptelenedés nélkül, reménykedem benne.
Akác után tesztelem a Robotur timolos receptjét is.
-
Kiskakas! A fentebb leírt recepted hatékonyságát ellenőrízted valahogy? Ha igen légyszives számolj be az eredményről. Köszönöm.
-
ELNÉPTELENEDÉS NEM EGYENLŐ A NOSÉMÁVAL !!!!!!!!
-
Elnéptelenedés több más okból is történhet, mérgezés, atka, stb. De a nozema miatt nem most jellemző az elnéptelenedés. Kettő időszaka van, a kora tavasz, amikor is inkább stagnál, vagy gyengén fejlődik a család, a másik időszak az augusztusban kezdődik, amikor már erőteljesen csökken az anyák petézése, a fertőzött rövidebb életű méhek pusztulásánál már kevesebb a kikelő méhek száma. A folyamat október végétől fordulhat katasztrofális fázisba, család összeroppanás, pusztulás ami egéssz télen keresztül folytatódhat.
-
Köszönöm a válaszaitokat. Az a helyzet hogy az összes általam elérhető helyen utánaolvastam még tavaly és az akkori kórkébe ezt tudtam beilleszteni leginkább, nem biztos hogy helyesen. Akácon mászkáltak és a népesség is megcsappant. Jelzem így utólag az atka elleni harcom sikerességére sem mernék mérget venni. Mikroszkóp szerint most is nozémásak, tünet azóta sincs. A spóraszámot érdemben csökkenteni nem sikerült. Kíváncsian várom a fejleményeket.
-
A méhecske tünetszegény módon reagál az egészségkárosításra, ezért a nozematózis sokféle egészségkárosító ok miatt alakulhat ki.
Ha a méhcsalád a nozema ellenes szerekre nem akar gyógyulni, vagy alig gyógyul, akkor józan ember levonja a következtetést, hogy ami kiváltja a nozemat, az még mindig hat a méhekre.
Mi lehet ilyen?
1.
Teljes vagy részleges(fehérje) élelemhiány.
2.
Mérgezett Méhkenyér
2.
Mérgezett Tartalék méz.
3.
Mérgezett Lépek.
4.
Mérgezett Bejövő nektár és virágpor.
5.
Hosszabb ideje (hónapok óta) magas atkaszám.
6.
A fent felsorolt tényezők közül több tartós megléte.
7.
A fent felsorolt tényezők közül több tartós megléte + vírus.
Mi a teendő?
1.
Nozema ellenes szerek mérsékelt adagolása
2.
Egészséges táplálék, sok eseteben virágporos cukorlepény adása.
3.
A mérgezést hordozó anyagok eltávolítása. Méz kipergetése, virágporos lép eltávolítása, sőt akár a lépek részleges vagy teljes cseréje.
4.
Ha lehetséges sürgős méhlegelő váltás.
5.
Atka ellenőrzés és atkairtás.
-
Geddekas, köszönöm a válaszod, nagyon értékes számomra. Írod:
"Ha a méhcsalád a nozema ellenes szerekre nem akar gyógyulni, vagy alig gyógyul, akkor józan ember levonja a következtetést, hogy ami kiváltja a nozemat, az még mindig hat a méhekre."
Ezért rendesen szégyellem magam, mert ez szinte magától értetődik és nekem eszembe sem jutott.
A lépek tisztaságában talán megbízhatok, tavaj lett majd az egész állomány Nb fészekre fejlesztve, így azok majdnem mind tavaji építésű lép Birinyi féle (Köröstarcsa) műlépen. Ami necces lehet hogy a telelőélelmem minimum 80 %-ban napraméz.
Az atkát nem gondolom, de ráellenőrzök. A többi lehetőségen még agyalnom kell.
Viszont etettem kb. 4 dl. sziruppal talán április elején amikor néhány napig nem tudtak kijárni az időjárás miatt. Az etetőtálca a felső takarás alá van rakva úgy hogy csak egy kis lyukon tudom beönteni a kaját nekik ami az etetés előtt és után csukva van. Az az igazság hogy nem hiszem hogy ez lenne a baj,de ha tévedek remélem most megtudom.
További szép estét mindenkinek.
-
Egy kiegészítést még had tegyek. A szakirodalomban szerepelnek olyan vizsgálattal megerősített tapasztalat is, hogy a fumagilinnek a megelőző használata és a tartós használata nemcsak nagyon költséges, hanem káros mellékhatások miatt nem előnyös. Hála a Jó Istennek a magas ár miatt kevesen esnek a csábítás áldozaotává. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy ne használjátok, hanem arra, hogy mérlegeljetek, van-e betegség, mert a megelőző kezelés helyett az általam felsorolt okokat érdemesebb megszüntetni.
-
Üdvözletem. Timol beszerzési forrást keresek. Nem tud valaki olyan helyet ahol kisebb mennyiség is beszerezhető? Kezdetnek mondjuk 100 gramm.
-
Próbálkozz meg a helyi patikában.
Üdv. jani bátya
-
Egyikbe kérdeztem de nem adnak ki ott. A többi még hátravan.
-
Megint támad a NOSEMA , szolidágón kint maradt méhekbem 60-80 spóra /SÚLYOS FERTŐZÉS !!!!!
-
A nozémát gyógyteával, vagy gyógyhatású készítménnyel csak megelőzni lehet!!! A Nonosz használati utasításában is benne van. Akkor egészséges a méhcsalád, ha megelőzöd a betegséget. Telelj megfelelő élelemmel(MÉZ+kevés cukorszörp), erős családokkal! Ne pergess kopaszra!
Ennyit tudok segíteni...
-
Ez nagyon "okos" tanács volt !!!!!!!!
-
Megelőzni ebben az esetben a pöfékelő trabist lehet !!!
-
A Nonos és hasonló gyógyteák, olyanok a nosemára mint a bojtorján hajszesz a tar fejre.
Egy kopasz sem lett még tőle copfos.
Ha baj van, Fumidil-B.
A többi, falra hányt borsó.
Nagyernyei Attila
-
Én nem azt mondtam, hogy akkor locsold ill. itasd gyógyhatású szerekkel a méheid amikor már összefosták a szomszéd kaptárait is, hanem ELŐZD MEG A BAJT! Attilának igaza van, ilyenkor jöhet az antibiotikum("horror áron"), semmi más nem használ. DE! Ha nem sajnálja az ember a fáradtságot, ill. pénzt a megelőzésre, akkor nem fog a spóraszám ilyen durván megemelkedni!
Ez csak jó tanács, nekem is ezt mondták tavaly, mikor akácon a földön mászkáltak a méheim...Idén tavasszal lepényben, és szirupban is kaptak "drogot". Nem is láttam mászkáló méheket, és láss csodát, a hordás is jobb volt.
-
Szeremej!
Mit használsz? Fehér üröm főzetet tettél a lepénybe?
-
Az a baj hogy ezeknek a varázsszereknek a többségét végigpróbáltam már-mikroszkóppal kontrollálva. Sokat ért, mint kopasz csán két szál szőr. Az eddigi kedvencem a Nonosz, ami csak megelőző kezelésre alkalmas. Tehát semmire mivel olyat nem tudok elképzelni hogy ne legyen egy spóra sem a mintában-nem is csinált semmit.
Mivel az emberek nem ellenőrzik a szerek hatékonyságát így azt mondhat a gyártó amit akar. Amit nem próbáltam a Nozevit, Protofil, fumidil (ez elvileg nem legál) meg még biztos van valami drága nyavajatörés. Egy barátomnak néztem mintáját nozevites kezelés után, közepes fertőzést mutatott de előtte nem néztem úgyhogy akár jó is lehet.
Eddig ami bizalomgerjesztő volt a Timolos recept. (köszönöm Robotur!) A spóraszám ettől is csak nőtt, de az összes látható tünet ezzel egyidőben megszűnt. Kezelés előtt ha megálltam a közelben az autómmal hamar ráfostak a szélvédőre ez elmúlt és a duzzadt potrohuk is összement. A spóraszám emelkedésére én magamnak azt az elméletet gyártottam hogy a kipusztulás előtt álló fa módjára tömegével termelni kezdi a szaporítóanyagot. (Remélem erre válaszol majd valami hozzáértő hogy hülyeség-e?)
Szóval én nem vitatom hogy jószándékból írjátok ezeket a recepteket de lehet ti is meglepődnétek egy előtte utánna spóraszámlálás után.
Mondjuk azt meg mindenki magának tudja hogy kinek mi gyalogolt el akácon. Van akinél láttam is és mégis tagadja hogy gyalogoltak neki.
-
Szeremej!
Mit használsz? Fehér üröm főzetet tettél a lepénybe?
Is, meg tölgyfakéreg kivonatot, és sörélesztőt.
Kamikaze!
Én nem a spóraszámot számolom, hanem a hordókat, meg a méheket. Ha látom, hogy jobb kondiban vannak, és erősek, nálam az számít!
-
HA alacsony a spóraszám ,akkor megkérem a papot,hogy szenteltvízzel áldja meg a méheimet és imádkozom a a JÓ ISTENHEZ ,mentse meg a méheimet a nosema járványtól !!!!!!!!
-
Próbáltad már, hogy nem viszed el őket repcére?
-
"Én nem a spóraszámot számolom, hanem a hordókat, meg a méheket. Ha látom, hogy jobb kondiban vannak, és erősek, nálam az számít!"
Szeremej, nálad a pont. Én naprára tudtam őket gatyába rázni, akácon majdnem sírtam. A nozéma elleni védekezésem új alapokra helyezem.
Kezdve a teleléssel majd tavasszal ha rendszeresen kijárnak elvándorolok két falu közé. A kinézett hely nagyjából kivül van a falusi méhesek röpkörzetén, valamint távol az agysebész gyomirtós gombaölős rovarirtós hétvégén teszkómotoros permetezős kétszilvafás gazdáktól.
Hiszen tavasszal olyan emberek akik a nevüket csak harmadjára tudják leírni helyesen mind gyomirtós permetezővel szaladgál és permeteznek valamit. Biztos az sem kedvez a méheknek.
Ezen felül próbálok majd valami hatékony szert találni ha szükség lesz rá, esetleg fumidil.
-
"távol az agysebész gyomirtós gombaölős rovarirtós hétvégén teszkómotoros permetezős kétszilvafás gazdáktól. "
Nagggyon jó. ;D
-
kétszilvafás ;D ;D
-
Nálam meg a "kétszilvafás" jobban tudja a mit-mikor-mivel metódust, mint a "vanacsaládbaméhész" agromókus nagygazdakftfőnök, aki Karate Zeon-nal gyéríti a méheket de. 11-kor hárshordásban, a repülés útvonalán, 5méterre a méheimtől! Kérdésemre azt válaszolja:-Há' mé, mikor permetezzek, este? ???
-
Nekem múltkor nekem állt egy krónikus IQ hiányos senkiházi. Még 10 éve rozsdás camping kerékpárral közlekedett ami nem baj ( én is szegény vagyok-voltam ) , de hozzá tudatlan is volt. Csak elvette egy gazda(g) lányát így egyből művelt, bölcs és igazlátó lett + ami ezzel jár: hitelmentes ótó ház lapostévé drága harapóskutya, kilencvenezerforintos laposteló. Hát igen a szerelem...
Az volt a problémája hogy a sok nagyravágyó kapzsi méhész miért nem felvásárlási áron adja a mézet kiüvegezve. Majd az hogy neki (nem apósnak, NEKI) mennyi naprája van és én sem megyek oda hozzá egy üveg mézzel ugyanúgy mint a többi méhész.
Mély levegő mély levegő mély levegő...
Mondom a papa naprájától 40 azaz negyven kilométernyi távolságra voltam, akinek kell mi adtunk nem vagyunk trógerok.
Válasz: Na akkor ne is menjek később se oda hogy leraknám a méhemet. Amúgy is csak a földtulajdonos tesz szívességet a méhésznek hiszen a mai naprának már nem kell méh, de ha kellene is van már sok mert minden hülye méhész mááá. Meg nehogymáá ne permetezhessen amikor neki jó.
És mindezt úgy hogy közben minden igyekezetét összeszedve lassan tagolva szépen artikulálva beszélt. Mivel ez minimum az összes agyi kapacitásának felét -lehet többet- lefoglalta majd a maradékkal észérveken gondolkodott nem maradt neki annyi hogy a válaszaimat felfogja, így a beszélgetést befejeztem. A vitázáshoz is kell némi értelmi képesség és mivel ez legalább az egyikőnknek de lehet mindkettőnknek ez nem állt rendelkezésre odébbálltam.
Még jó hogy a gazdaságos földművelés is igényel bizonyos szintű (nem is kevés) intelligenciát úgyhogy az ilyen tajtékmajmok remélhetőleg előbb utóbb kiesnek.
Bocsánat, kissé elkanyarodtam a nozémától, nem fertőzöm tovább a topikot.
-
24 Furettózás után nozéma képekben.
-
:o Nem semmi! Ilyet még nem láttam.
-
Látjátok!
Ezért is kell a füstölés után repülni a méhcsaládnak.
A rosszkor elvégzett kezelésnek a melléktünetete a nozema.
Én nem gondolom, hogy mézengúz, aki profi méhész, rosszkor kezelt, de valami nincs rendben.
Át kell gondolnia a technológiát.
Nem szeretnék okoskodó okfejtésekbe belebonyolódni, de a monitoring csapat is rákattanhatna a témára.
Mondjuk kipróbálhatnák mézengúz technológiáját, és akkor mindenki tanulhatna belőle.
Természetesen ha egyáltalán még élnek az OMME (az-az a mi) méheink.
Egyébként sokat értekeztünk már erről.
Ezért nem szabad etetés után füstölni, és az alacsony hőmérséklet, a kirepülésre alkalmatlan idő is okozhat nozemát.
Erről meg is tudunk győződni, ha a hajnali füstölés után a méhek között tartjuk az autónkat.
Ha "pöttyöznek" akkor kapufa, nem jó időpontot választottunk a védekezésre.
Ja, és ahogy haladunk a tél felé, egyre kisebb a kaptárban a méhtömeg, nem úgy mint a főszezonban, így lassabban tudja a méhcsalád kiszellőztetni a füstöt, mert kevesebben vannak.
Ha Furettózáskor lezárjuk a kijárót, akkor ne csodálkozzunk, hogy ilyen kép tárul elénk.
Sima,hagyományos papírcsíkos füstölésnél talán néhány tíz perc nem árt, régen én is így jártam el, viszont ezek a füstbombák akkora mennyiségű füstöt "okádnak", hogy az tuti ártalmas a méheknek, ha bezárjuk a kijárót.
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila
-
24 Furettózás után nozéma képekben.
24???
Atyaúristen! Potyog még?
-
Valakinek van tapasztalata arról hogy az oxálsav szublimálás hogy hat a nozémára? Ha igen leírhatná...
-
1.
Az oxálsavas kezelés egyik formája sem gyógyítja a nozémás méhcsaládot.
2.
Nálam szinte csak véletlenszerűen fordul elő egy-egy méhcsaládnál nozéma, pedig 2010 óta csak oxálsavval kezelem a méhállományt. Ha túladagoltam az oxálsavat, akkor se a nozémásodást tapasztaltam, hanem elhullást.
-
Szublimálod?
-
QUQURIQ !!!
A Nosema általában az amitráz túladagolásánál léphet fel, alacsony hőmérséklet alatt. A Nosema és a mérgezés közötti állapot. Mindkettőnek ugyan az az eredménye, család összeomlás.
Most már bizonyított tény számomra, hogy a sorozat kezelés nyolcadik alkalmánál járok, és még a kilencedik hátra van holnap délelőtt amikor 14 C fölé emelkedik a hőmérséklet.
Nincsen nyoma a mászkálásnak, nincsen nyoma a Nosemának. A kocsimmal direkt a méhek közé állok be, hogy a szélvédőn ellenőrizni tudja a pettentéses nyomokat.
A Kétnaponkénti atka hullás érdekesen alakult. Minden második alkalommal csak kevés hullott,
(15 körüli) A köztes ködöléskor pedig (50 körüli). Így hullámzott az atkapergés.
Most legutóbb a 0 és a 10 között volt a lehullott atka szám.
Ami érdekes, hogy a jó meleg időre való tekintettel és a virágpor hordásnak köszönhetően, még mindig találni friss petét, különösen az új anyáknál. Ide még mindig van idejük az atkáknak behúzódni. Nem kell sok fedés előtti sejt, az a pár atka megtalálja.
Meddig megy a harc az atka és a méhész között?
A Kiskakakas!
-
Igi! Ha tőlem kérdezted a válaszom: szigorúan!
-
Minden méhészet fertőzött volt már szolidágó virágzás alatt /20-80 nosema spóra a családokban/ ezért lehetséges,hogy a méhcsaládokban jóval magasabb volt a halálozási ráta az amitrázos kezelések hatására !!!!!
-
Nem kéne azt az amitrázt túladagolni.
-
Senki se adagolta túl az amitrázt, 10-20-30 éves "receptek" alapján kezelte a méhészetét !!!!!!!!!
-
Pont ez a baj! De nem ragozom...
-
A Nosema ceranae, 2006-ban lett Európában először tudományosan leírva. Bár megjelenése nyilván néhány évvel korábbra tehetö. Így a 20-30 éves atkairtási módszerek során, nem kellett ezzel a kórokozóval számolni...
Amikor először megjeleneik egy méhészetben ez a kór, a méhész jellemzően csak néz ki a fejéből, Nem érti hiszen mindent úgy csinált, mint eddig akár több évtizede. ...
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=640%3Aregi-uj-mehbetegseg-nosema-kor&catid=109%3Aallattartas&Itemid=43&lang=hu
Ahol megjelenik ez a kór, kiszámíthatalan hogy mennyi család fog elpusztulni, valószínűb az hogy sok. 40% -tól felfelé. A tavaszt megérő családokból, még szintén sok fog pusztulni vegetálni. De még nem tartunk ott, az igazi első nagyobb léptékű pusztulás kb 1 hónap múlva esedékes, majd folyamatosan tavaszig.
Ekkor jön az hogy bár atkát ugyan sehol nem lát a méhész, de jó nagy adag füstöt, vagy ködöket nyom tavaszon. Biztos ami biztos alapon, na ekkor biztos is lesz hogy még a maradék is pusztul, szerencsésebb esetben csak vegetál.
-
Igen, az a csoda, hogy még bírják a méhek ezt a terhelést. A megoldás szerintem a szerrotációban rejlik. Nagyon sok más szer is létezik, ezeket tudjuk. Az amitràzt elhagyni nem lehet, de tény, hogy ez egy idegméreg. Szerintem oxállal kombinálva még elég, de sokan már 3-4féle szert is használnak.
-
http://www.beekeepingforum.co.uk/showpost.php?p=49691&postcount=44
Emulgeált timol keverék
30g timol kristály egy mézes üvegben, adj hozzá 5ml
izopropil-alkoholt.(megfelel a házi pálinka is)Helyezd az üveget forró vízfürdőbe az oldódás
meggyorsításához.
Egy másik üvegbe önts 140ml forró vizet, és adj hozzá 1 teáskanál
lecitin granulátumot, keverd el jól, és helyezd ezt is forró
vízfürdőbe. Gyakran kevergesd kb. 10 percig, amíg a lecitin granulátum
fel nem oldódik. Ezután a fel nem oldódott lecitin eltávolításához
leszűrheted a keveréket egy teaszűrővel vagy ilyesmivel. Aztán
egyszerűen add hozzá a feloldott timolt ehhez a keverékhez, és keverd
össze jól. Tejhez hasonlóan fog kinézni.
Használathoz adj 5ml-t minden gallon sziruphoz, és keverd el. [1 UK
gallon = 4,55l, így 1,1ml jön ki literenként.] A szirup ugyancsak
tejszerű lesz, nem úgy mint az eredeti keverékkel.
Ha [napokkal] később kristályok formálódnak a keverékben, melegítsd
újra egy régi lábasban, jobb ha ezt a szabadban teszed
-
Nem tudom,hogy ez a timolos recept mire jó ??? Az biztos ,hogy a nosemára nem !!!! Két évvel ezelőtt megvettem Híve Alívet fő alkotó eleme a timol /akkor támogatott-engedélyezett/. Tavasz alkalmazás eredménye: március 04. 0-8 nosema spóra-április 04. 60-100 nosema spóra !!!!
-
Mert nem tavasszal kell alkalmazni, hanem az őszi élelempótló szirupba kell adagolni. Az etetés elejétől a végéig. Ha elolvasod az angol fórumon, ott nem is ígérnek neked spóraszám csökkenést. Hanem azt hogy a méhek és a méhcsalád nem pusztul el, tavaszon fejlődésnek indul stb. Én már 4. betelelést végzem ezzel a szerrel, a (amióta a nosema ceranea lepusztította az állományom javarészét, az előző 3 telelés sikeres is volt.)
Tavaszon is lehet persze a lepénybe is tenni belőlle. Azt tudod hogy amit használtál annak mennyi volt a timol tartalma?
Egyébként hiába küldöd őket meg fumagilinnel, és csökken átmenetileg a spóraszám, a lépkészlet fertőzött, az anya szintén, és a kaptár is. Így gyorsan újra felütheti a fejét a betegség. Ha a mézedben antibiotikumot találnak, az nagyon hasznos vagy nem?
Egyébként én nem erőltetem, hidd el nekem tök mindegy mert sem anyagi sem, más előnyöm nem származik belőlle.
A története az egésznek csak annyi, hogy amikor összeomlott az állományom, elkezdtem keresni az okát. Persze a "zödön", rögtön jött izomból a válasz hogy mert az atka. (Ló,aszt) Tudtam hogy nem atka okozta a pusztulást láttam én már olyat. Szóval a cereneára terelődött a gyanúm, ez még eléggé ismeretlen volt akkoriban nállunk. Szóval össze is állt a kép. A tünetek a lefolyás, minden stimmelt. Emlékeztem hogy a kakukkfüvet vagy kivonatát, használják a méhészek talán az erdélyiek. A timol a kakukkfű illóolajának mesterséges változata. Így jutottam az angol recepthez, amit a fiam már lefordított és a mennyiségeket is átváltotta. Csak zárójelben megjegyzem, hogy többen használták már ezt itthon is sikerrel. Így jött néhány email hogy jófelé kapirgálok. Szóval nem én voltam itthon sem az első, csak vagyok olyan marha hogy próbálok segíteni,( de minek?)
A másik az hogy hat, a leírtak ellenére. Szóval azért is raktam ide, hogy hátha valaki (szakember) tudja a működési mechanizmusát. Egyébként ha forgalmazzák kész készítményként, erről eddig nem tudtam. Ez is bizonyít valamit, esetleg.
De hangsúlyozom nincs sem timolgyáram, sem vegyszerkereskedő sem vagyok!
-
Nem értem a méhészeket valaki kipróbál egy "csoda szert" és akkor a többiek is adagolják családoknak !!!! De mikroszkópos vizsgálattal/otthon vagy laborban/senki nem győződik meg annak hatásosságáról !!!!! Az meg számomra elfogathatatlan ,hogy valami a spóraszámot nem csökkenti és méhcsaládok a magas spóraszám ellenére nem betegszenek meg !!!!
-
Ez is egy vélemény, de azt nem is állítottam hogy csodaszer. Sőt ezt ki is szoktam hangsúlyozni. Egyébként a Híve Alíve nem azonos a közzétett recepttel.
Mivel sokkal kevesebb timolt tartalmazhat, mivel liter/5 ml az adagja. A timolos emulzióból, csak 1,1 ml itt max 2x es túladagolás lehetséges, magasabbnál már méhpusztulás lenne ( tapasztalat). Ebből benyomnád a liter sziruphoz a 5ml-ert, tuti nem lenne gondod a Nosemára de még a méhekre sem.
A forrást is megneveztem ott a link, olvashatsz és regisztráció után akár kérdezni is lehet, az is egy fórum, ott is méhészek vannak, válaszolnak is ha tisztességesen kérdezel. (Angolul) Több kisérlet eredménye is elérhető. Nem új dolog ez, csak nekünk ismeretlen. Angliában, már régebben rákényszerültek a Fumagilin alternatívájának a keresésére.
Mi kényelmesen elvoltunk amíg lehetet orba- szájba nyomni a Fumagilint. Mert adagolta az ember a beetetésbe, meg a tavaszi lepénybe is. Egyszer jött hozzánk előadást tartani egy méhész állatorvos, nevére nem emlékszem mert több mint 15 éve is lehett ez már. Szóval ő mondta hogy megelőzésre felesleges antibiotikumot adni, mert ... de embernek sem adnak, csak akkor ha már beteg. Inkább azt a pénzt fordítsuk atkaölő szerekre. Na gondoltam ez hasznos információ mert, amúgy is drága a fumagilin. Nem is adtam én utánna soha a méheknek. De nem is volt semmi gond, még 10 évig amíg a cerenae ide nem érkezett.
-
Először is: KÖSZÖNJÜK Robotur, hogy megosztod itt nekünk ezt a receptet, sok munkát és pénzt spórolhatunk meg vele ;)!
Nem tudom,hogy ez a timolos recept mire jó ??? Az biztos ,hogy a nosemára nem !!!! Két évvel ezelőtt megvettem Híve Alívet fő alkotó eleme a timol /akkor támogatott-engedélyezett/. A gyártó kutatási eredménye 38%-kal jobb hatásfok mint a fumagillin !!! Tavasz alkalmazás eredménye: március 04. 0-8 nosema spóra-április 04. 60-100 nosema spóra !!!! Kontrol kettő méhészet fumagilinnel locsolt 0-18 nosema spóra !!!!!
Attól, hogy nem tudod hogyan kell használni a szert, még másnak jó lehet! Az a te ügyed, hogy sztárolod a fumagillint. Mindenki tudja, hogy régen azzal kezeltek. DE! Mivel ugye antibiotikum, így elvileg nem is használhatod! Az áráról nem is beszélve(aminek zöme nem az előállítás költsége, hanem extraprofit).
Légy oly szíves, ne ócsárold ezeket a fillérekből előállított, több éve eredményesen használt recepteket! Itt senki nem szidta vagy semmire valónak mondta volna a fumagillint!
Szerintem gondold át a védekezési stratégiád. Az amitrázterhelés csökkentésével már megkíméled a méheid "immunrendszerét". Az egyik mesterem 15év után befejezte a fumagillin adagolását. Ő például a Nonoszra esküszik,5 éve azt használja EREDMÉNYESEN!
Egyszer már írtam, hogy sem én sem a méheim nem számolják a spórát, csak azt tudom, hogy mióta gyógyteát és gyógylepényt kapnak, azóta TÖBBEN VANNAK.
Gondolom te sem vizslatnád a mikroszkópot, ha kirúgnák a kaptár oldalát a méheid...
Nem értem a méhészeket valaki kipróbál egy "csoda szert" és akkor a többiek is adagolják családoknak !!!! De mikroszkópos vizsgálattal/otthon vagy laborban/senki nem győződik meg annak hatásosságáról !!!!! Az meg számomra elfogathatatlan ,hogy valami a spóraszámot nem csökkenti és méhcsaládok a magas spóraszám ellenére nem betegszenek meg !!!!
Ha elfogadod, ha nem ez pedig sok élőlénynél így van! Attól, hogy sok a baktérium a szervezetedben, még nem biztos, hogy megbetegszel...mert ugye jó a szervezeted védekező mechanizmusa...mivel erős vagy, vitális és jól táplált. Ez az én tapasztalatom...
-
Sziasztok!
Hogy pontosak legyünk, a fumagilin előállítási költségei is csak filléres nagyságrendű. Ha jók az információim....
Nagyon régóta nincs jelen a méhészetemben a fumi sem és más antibiotikum sem. Szerintem a megelőzés sokkal fontosabb, egyszerűbb, olcsóbb. A gyógynövények jótékony hatásúak, de ha valaki lusta a réten gazat egyelni (mint én) akkor az ecet is megfelel valamilyen szinten a megelőzésre. Mint ahogy elhangzott itt már sokszor.
Nb18
-
Ma voltam megint egy 400 családos méhésznél, 30 éve méhészkedik . Ottani méhegészségügyi felelős szerint totál nosemásak az általa meglátogatott méhészetek !!!!!! Különben meg évekig ettem timolos szirupot a méhcsaládokkal !!!!! A NONOSZT IS TÖBB NAGY MÉHÉSSZEL KIPRÓBÁLTUK SZERINTÜNK ÉS A LABOR EREDMÉNYEK ALAPJÁN HATÁSTALAN !!!!
-
A nonosz makk egézséges állománynak való megelőzésre, halottat már nem támaszt fel. Már lehet hogy a fumagillin se. Utánna kellene járni hogy mégis mitől lettek totál nosemásak.
-
"Hogy pontosak legyünk, a fumagilin előállítási költségei is csak filléres nagyságrendű."
Mondjuk ehhez képest a kilónkénti 180 vagy mégtöbb-ezer körüli ár azért nem csekély.
Üdv. jani bátya
-
Jani bátya!
Hát nem csekély az biztos.... Lassan már arany árban mérik!
Nb18
-
Ma voltam megint egy 400 családos méhésznél, 30 éve méhészkedik nem adott fumagillint a méheknek,mert ajánlottak neki egy tuti szert a neve Nozenon+. Ottani méhegészségügyi felelős szerint totál nosemásak az általa meglátogatott méhészetek !!!!!! Ez a nagy méhész holnap locsoja le az állományt fumagillinnel !!!! Különben meg évekig ettem timolos szirupot a méhcsaládokkal !!!!! A NONOSZT IS TÖBB NAGY MÉHÉSSZEL KIPRÓBÁLTUK SZERINTÜNK ÉS A LABOR EREDMÉNYEK ALAPJÁN HATÁSTALAN !!!!
És mennyiért tudsz szerezni a csodaszerből? Mostmár tényleg érdekel, ha ilyen jó marketingje...
-
TISZTELT MÉHÉSZEK SZERINTÜNK A HELYZET/SÚLYOS NOSEMA FERTŐZÉS AZ ÁLLOMÁNYOKBAN/ LESÚJTÓ. SEM VICCELŐDÉSRE SEM SZEMÉLYESKEDÉSRE NINCS SZÜKSÉG !!!!!! ÚGY LÁTOM ,HOGY NEM EGY HAJÓBAN EVEZÜNK !!!!!
-
Hál' istennek...kopp-kopp.
-
Ha ilyen komoly a baj, egy pár részletet igazán rmondhatnál! Melyik körzet, hány méhészetet érint...stb
-
Valószínű hogy ott lappang az már mindenütt, ha számításba vesszük a megjelenési idejét, a nagy méhsűrűséget, a vándorlásokat.
Van egy olyan "érzetem", hogy sokan hamis biztonságérzeben tudják magukat.
Mert nem volt még dolguk a Nosema ceranaeával, és idáig ment minden simán, "mert baromi jó méhész vagyok" gondolják és lehet hogy igaz is, De ez nem véd meg ellene, csak csökkenti némileg a rizikót.
-
Hogy pontosak legyünk, a fumagilin előállítási költségei is csak filléres nagyságrendű. Ha jók az információim....
Rosszul tudod.Az 1970-es években még CHINOIN (most SANOFI) gyógyszergyár gyártotta,de leadta mert nem érte meg neki.Akkor sem volt olcsó,főleg az akkori mézáraknál.
Az előállítási ár töredéke a többi járulékos költségnek,ilyenek mint kutatás,tesztelés,törzskönyvezés és garancia vállalás.
http://www.medicalonline.hu/cikk/gyogyszerfejlesztes
mézengúz!
Azokban az országokban ahol legális és használják a fumagillint, nem egyértelműen jók vele a tapasztalatok.
-
Üdv.!
Akkor tévedtem...valamit félreértettem minden bizonnyal. Bocs mindenkitől!
Nb18
-
QUQURIQ !!!
Nem akarok senkivel se vitatkozni, csak úgy elgondolkozok, hogy mi lehet az oka a Nosemás családoknak.
Ugyan ezt a kérdést tették fel, rége, igen régen a méhészek is!
Az 1950 évek végén, egészen a 60 évek végéig Nosema keserítette meg a méhészek életét. (Méhészet c. lap )
Nem volt még atka, nem használták az amitrázt, és az egyéb mérgeket.
A méhlegelő is sokkal több volt, (tarlóvirág), virágpor bőségben úsztak a családok.
A méhcsalád szám is töredéke volt a mostaninak.
Aztán csak úgy elmúlt a fertőzés!
Évtizedekig semmi baj. Majd jöttek a vegyszerek, amit használunk és megint itt a baj!
Az 50-60 években is lehet, hogy valami permetszertől (fostak a méheink)?
Abban az időben a labor technika csak a vegyszergyárakban volt.
Mára meg kifinomult, a vegyszereket meg ezekhez kalibrálják.
Méheink mint élő laboratóriumok, a felső határértéken tengetik az életüket.
Mit tehetünk mi méhészek?
Semmit, ma az én méheim hullanak, holnap meg a Tieitek!
A vegyszer és az élő szervezet soha nem lesz összeegyeztethető!!!!!!!!!!!!!!!
A Kiskakas!
-
Csak kiegésszíteném hogy a az újkori Nosema nem azonos a régivel, az új már keményebb harcos, sajnos.
-
QUQURIQ !!!
A régivel sem tudtak semmit sem kezdeni, csak „Úgy” magától elmúlt!
Idáig az újjal sem tudott senki semmit sem kezdeni, az is el fog múlni…
…és jön a harmadik, amiről még senki nem sejti, hogy jön, de jön!
Kiskakas!
-
http://www.omme.hu/?p=833
Üdv. jani bátya
-
Amikor először megjelent nállam a ceranae, (2011) persze őszintén fogalmam sem volt akkor, még hogy mi az. Szóval elkezdtem keresni a legyengülés, pusztulás okát.
Először is, hogy egyes családok miért maradtak meg? Sőt némelyek nem hogy túléltek de virultak, sajna ez volt a kevesebb.
-A kaptárak elhelyezése szerint, semmi összefüggés nem mutatkozott.
-Az anyák életkora szerint sem.
-A családok nyárvégi erőssége alapján sem.
Lényegében, randomnak tűnt a csapás. Majd később beötlött, hogy az őszi beetetés szerint vizsgálódjak. Mivel nem kellet mindet etetni, mert ahol előbb pergettünk, ott volt még elég idő és hordás, hogy ne vagy csak alig valamicskét keljen pótolni az élelemhez.
Úgyhogy azok a tippek is megdőltek, hogy a napraforgó nektárral hordtak be valami mérget. Mert pont azok a családok éltek amelyek nem, vagy csak minimális cukrot kaptak. ( nem kellet öket koptatni a szirup invertálásával).
A túlélő családoknál meszesség volt tapasztalható, (ez lehet hogy csak véletlen).
Tavaszon, ekkor már az állományom harmadánál becsukott kijárók voltak. De még mindíg csak sötétben tapogatóztam. Persze folyamatosan nyomták, hogy az atka, atka, atka ... nem láttam én atkának nyomát sem, De ha ennyien mondják, akkor füstölök egy adagot mi baj származna belőlle tavaszon. Na ez volt a legnagyobb tévedésem, mert atka ugyan nem, de a legyengült méhek özöne hullott az amitráztól. Előtte, még a túlélő családok 5-6-7 NB kereten voltak. Utánna a kaptárak aljában kupacukban hevertek a méhek, szóval folyamatosan tovább növekedett a "csendes" kaptárak száma.
Közben megtaláltuk a valódi okot, de szinte ez már az eső után köpönyeg kategória volt. Legalább is a már elpusztult családokat nézve.
Ha felhoztam a témát, mindíg az volt a reakció hogy atka, meg hát a Nosema az ha tavaszon tisztulnak annak magától vége az ilyet nem csinál, stb. Akkor jól van, mit erőlködjek, gondoltam majd másképpen látjátok ha tavaszon már az eladó méhcsaládok rovatot böngészitek.
Nem káröröm, mert nagyon keserű érzés, meg gyomorszorító amikor megy télen az ember a méhesbe és mind több és több elhalkult kaptárral szembesül. A haragosának sem, igen kíván az ember ilyet.
Csak megunja az ember a felesleges győzködést, mert ahol még nem volt, hajlamosak azt hinni, hogy bezzeg ők mindent jól csinálnak nálluk baj nem lehet.
-
És akkor mi volt a valódi oka? Etetés? Túl sokat túl nagyadagban túl későn? Esetleg közben nyomtad a furettot? Tavasszal mivel füstölted a túlélőket? ???. Bocs hogy sokat kérdezek.
-
Robotur!
"nem kellet öket koptatni a szirup invertálásával"-írtad.
Én és néhány méhész itt a környéken (röpkörzetemen kívül) már 2004 óta semmi gyógyszert nem etetünk. Viszont minden mézet amit csak tudunk júl. végén, aug. elején kiveszünk a fészekből is. Mézterek le. Aztán nagy adagokban 3x 4x valamivel erősebb mint 1/1-es szirupot kapnak. Amelyiknél kevésnek látjuk a telelő élelem mennyiségét, annak adunk még egyet. Aztán takarás.
6 litert kapnak egy etetéskor. A mérlegen ez 8,4-8,8 kg emelkedés. Marad belőle 3,5-4,5 a napi hordástól függően, és a fiasítás mennyiségének arányában, de ha 6 kg maradt méztér levételkor, akkor biztosan 15 kg van szept. elején, tehát egy etetés még kell. Nem rohanok az etetéssel. 5 héten át csak etetek. Soha nem kínozta meg a népet a cukor invertálása. Olyan táblás fedett fiasok voltak még szeptember elején, hogy ha azok kikelnek, már az is sok telelni. Inkább még etetni kellene sokat, de majd tavaszra. A szélső lépekből a fedetlen élelmet most behordják az utolsó fiasok helyére, de nem az összeset. Nem ám a spórás, (mézharmatos) kristályosodó felkapart, már sok energiával lefedettet behordatni takarón (hideg) kívülről. Egyébként nekem mindegy, de nevetséges, amikor nem kezdő méhészek a saját szemüknek sem hisznek, és a legkiválóbb téli élelemet, -ami az idejében feletetett cukorból készül-, károsnak vélik. Most már késő, de javaslom jövőre próbáld ki, és azután meglátod, hogy semmi gondod nem lesz tavaszra. Nem is szólva a mézről, amit a cukor árhoz képest jó áron értékesíthetsz. Azt hiszik sokan a méz a legjobb telelő élelem. Ki kell próbálni. Természetesen idejében feletetve, mert a szeptemberi etetés már csak kiegészítő lehet. Ha kevés az betelelt mennyiség, inkább tavasszal kell azt pótolni. Most már csak 3-4 kg a fogyás a jól betakart és nem lyukas (aljú ??? ::) )alsó kijárós, nem atkás családoknál február végéig.
Akác után nálunk etetni kell. Aki nem etet, annak elöregszenek a méhei, és hárson, napraforgón már nem érik magukat utol. Nozéma "melegágya".
Nálunk miért nincs soha nozéma, már akik cukron telelünk?
-
A nosema egyik változata se tudja megtámadni azt a méhet, aminek a fehérjeanyagcseréje nem sérült.
Sérülhet a fehérjeanyagcsere
1. Éhezés
2. Nem megfelelő táplálék
a) mérget tartalmaz a táplálék
b) egyéb emésztőrendszeri fertőzés és nosema együtt
c) Nagy adagú cukoretetéssel, ha a cukoroldatot nem savanyítod le legalább pH 4-re, ugyanis alapjáraton a csapvízzel készített cukorszirup pH 8-8,5 és ezen a pH-n olyan egysejtűek szaporodnak fel a méh emésztőrendszerében, amik "gyomorontást" okoznak.
-
A Kiváncsi111 módszere nagyon jó, hiszen igaz, hogy nagy adagokat ad egyszerre, de hosszú idő alatt adja be a téli élelmet és még bőséges virágporhordás idején. Sőt a méhlegelő alakulásától függően tudnak valamennyit hozzá is tenni.
-
A valódi ok a Nosema ceranae!
Nem etetek nagy adagokban. max 0,5 liter mikor volt nagy adag?
Az ekkor és akkor etetni kell! Meg főleg hogy akác után. Ez így általánosan nem jelenthető ki, mert mi van ha valakinek akác után hordásban netalán még termelésben is vannak a méhei.
Ugyan ez érvényes a telelő élelelm beadására is, több helyen olvastam hogy juliusban már etetni kell! Persze én még akkor termelek, sőt éveken keresztül jellemző volt hogy augusztus első hetében pergettük a napraforgót, De még az sem azt jelentette hogy vége. Több apróbb később nyíló tábláról még hordtak, sőt volt hogy még szeptemberben is. Ez már az övéké. Volt hogy nem, vagy csak keveset kellett rápótolni ebből nállam még nem volt gond.
Sok sok éven keresztül teleltek kiválóan napraforgómézen. Sokszor ezzel volt szerencsém mert ha etetni kellet volna, a csak hátamon tudtam volna a cukrot kivinni a méhesbe a nyárvégi esőzések miatt uralkodó útviszonyok miatt.
-
QUQURIQ !!!
„Sokszor ezzel volt szerencsém mert ha etetni kellet volna, a csak hátamon tudtam volna a cukrot kivinni a méhesbe a nyárvégi esőzések miatt uralkodó útviszonyok miatt.”
Látod, éppen itt a hiba!
A nyár végi esőzések és a talajod agyag tartalma párát képez, amit a nyílt fedetlen méz higroszkópossága felvesz, és romlásnak indul.
Teljesen mindegy, hogy cukor szirup, vagy fedetlen méz. Ez az elődleges veszélyforrása a Nosema kialakulásának. Ettől a „híg tápláléktól” fosni fognak a méhek, idő előtt, a tisztuló kirepülés előtt.
A belső ürítkezés édes amit felszívnak a méhek. …és kész…
Ezért kell időben feletetni, hogy még a nyár végi melegben a méhek be tudják sűríteni a sejtekben a mézet, és lefedni!
Igaz, úgy szól az Őrösi könyvben is, hogy szeptember 15-ig etessük fel a családokat.
Mikor is íródott ez a könyv?..
Nézzed csak meg, hogy szeptember elsejével milyen hidegek az éjszakák az utóbbi pár évben.
Persze lehetnek extrém esetek is, ahol a telephely homokos területen fekszik, és a kaptárak a napon vannak.
Itt kitolódhat a betelelés, max. szeptember 20-ig, de már ez is cinkes…
1. Időben elkezdett atka írtás.
2. Időben elkezdett serkentés.
3. Időben elkezdett és befejezett etetés.
4. Folyamatosan ellenőrzött atkák.
5. helyesen megválasztott szűkítés.
…ha így csinálod, nem lesz baj tavasszal!
Üdvözlettel: Kiskakas!
-
Na igen, meg az is benne van hogy, a napraforgó virágról a szemmel láthatóan bágyadt méhecske le esik és elpusztul, okát nem tudták........
-
https://www.youtube.com/watch?v=PItmoF1j0as (https://www.youtube.com/watch?v=PItmoF1j0as)
Volt ilyen.
-
Pontosan, én is ehhez tartom magam amióta, méhészkedem. Szeptember 10, esetleg ha még kevés akkor 20,-áig ;) Nagyjából a Zsidei módszert követem. 19. betelelésem a jelenlegi. Téli pusztulásom a ceranea megjelenése előtt nem volt, szerencsére az omniózus pusztulást követő években 1-2 családnál több veszteségem nem volt. Igazából ezek is átteleltek, anyátlanság miatt kellet egyesítenem koratavaszon. Szóval, ez már más jellegű problémából adódott.
De visszatérve az etetésre, aug 20-a környéken kezdem plussz minusz 1-2 nap, természetesen volt hogy hamarabb már julius végén mert totál hordástalanság volt, A térségben az összes napraforgó elvirágzott junius végén, majd beállt az aszály, gyakorlatilag semmi, hordás nem volt. Egy ilyen évem volt, de ez is már túl a bajos fekete éven.
Nem kell itt őrült nagy bajokat keresni, csak apró anomáliákat, amelyek ha nem esik belőlük véletlenül egybe több is egyenként gond nélkül veszik a méhcsaládok az akadályt.
Egyébként Geddekas azon véleménye közel járhat az igazsághoz, hogy kellet ott lenni másnak is ami legyengítette a méheket, és erőre kapott a ceranae. Volt is, bár lehet hogy ő teljesem más okokat hozna fel, emlékezetem szerint abban az évben a szeptember különösen meleg volt szószerint nyári kánikulla uralkodott, ez kedvezhetett a ceranae szaporodásának, iszonyú darázs invázió is volt, mellékesen. (Némileg, ez az év is hasonló)
Ami feltételezés viszont nem állja meg a hellyét, az az éretlen és későn beadott telelő eleség, az első elnéptelenedett családomnak október végén, szinte teljesen csak fedett élelme volt.
A mérgezett napraforgó nektár sem lehetett, mert pontosan azon családok voltak a túlélők tavaszon, akik ezen teleltek. Klasszikus mérgezés is kilőve tünetek nem voltak. ..
Ez a kór terjed sajnos, viszont van egy "pozitívuma" egyre többen megismerik, szakemberek is foglalkoznak ezzel a témával többen leírták már a lefolyását, ok okozati összefüggéseit is, amelyek gyakorlatilag az álltalam tapasztaltakkal szinte megegyeznek.
-
Tisztelt Méhésztársak!
Teljesen egyértelmű, hogy a "láthatatlan", de mégis hatalmas károkat okozó Nosema ceranae egyre gyakoribb és váratlan pusztítása - mely egyaránt sokkolja a kezdőket és a haladókat- hátterében vegyszerek illetőleg kedvezőtlen környezeti tényezők szinergikus hatása áll.
Egy minimálisnak tűnő rovarölő hattérszennyezés a használt lépekben már elég ahhoz, hogy egy kisebb lepermetezés, vagy gyengébb varroa atka fertőződés, néhány hét forróság rekord meleg napokkal, esetleg egy kis magasolajsav tartalmú napraforgó és 1-2 hónapon belül kész is a tragédia..
Az első és a legfontosabb a peszticiddel szennyeződött viasz, mely folyamatosan gyengíti a méhcsaládot, és ennek folytán a méhészt is, tönkretéve megélhetést, álmokat és akár méhészcsaládokat is.
A probléma - egyes esetektől eltekintve- nem a károsult méhészek szakmai felkészületlenségét bizonyítja, ezt gyorsan felejtsétek el!!!
Arról szól csupán most a dolog, hogy van akinek szerencséje van de a többség érzékeli többé-kevésbé a problémát.
Senki sem döngetheti a mellét, hogy nála nem okoz problémát legfeljebb csak akkor, ha nem került bele viaszkészletével az elmúlt 10-15 évben a hazai viaszkörforgásba bekerült rovarirtóval szennyezett tételekbe és a sorozatos szerencse és a véletlenek során nem került a viaszába a legcsekélyebb mértékben sem.
Aki szennyezett viaszkészlettel dolgozik az természetesen akarata és tudta nélkül vagy már átélt komolyabb károkat vagy még előtte áll!!!
Mi méhészek tehát ezen a téren egy hajóban evezünk, ha egyesek számára szükségtelennek tűnik akkor is.
Remélem segítek ezzel a néhány sorral mindenki számára világossá tenni, mennyire fontos az általa használt viasz minőségi paramétereinek megismerése.
Abból a célból, hogy a jövőben ez mindenki számára könnyen elérhetővé váljon, kezdeményeztem az OMME-nél 2015. szeptember 15.-ig, hogy az új Nemzeti Program támogatott intézkedései közé emeljék be a viasz analízisének lehetőleg teljes támogatását a gyógyszer-cukor támogatási keretbe vagy önálló jogcím alatt.
Kérek mindenkit, hogy személyesen vagy egyesületi elnökötök és szaktanácsadótok útján is támogassátok ezt a célt, hogy jól felfogott érdeketekben megismerhessétek viaszotok méhekre nézve veszélyes hatóanyag tartalmát. Ahhoz hogy a jövőben elejét vegyük a váratlan elnéptelenedéseknek lépnünk kell!!
Segítségetek és a további hozzászólásokat megköszönve: Üdvözlettel - Tóth Zoltán
-
Akár én is írhattam volna.
Utánajártam ennek problémának egy kicsit: Viasz minősítésére akreditált laboratórium Magyarországon nincs.
-
De lehet pont ezt szeretné hogy legyen ???. Gondolom.....
-
Én is szeretném, de vajon mindenki szeretné?
-
Szennyezett a viasz oké. De honnan szerzünk tiszta viaszt? Milyen lehetett a viasz szennyezettsége mikor a téeszek orrvérzésig tolták a vegyszert repülővel?
-
Igen Csuja László már régen a szennyezett viasz háttérhatásairól beszél az elnéptelenedések egyik nem egyedüli, de fő okaként megemlítve.
Tóth Péter monitoring füzeteiben is nyoma van több helyen ennek a ténynek.
Azt hiszem ez minden méhész számára elfogadható és könnyen megérthető.
A probléma abból van, hogy a méhészek többségének meggyőződése, hogy az általa használt lépek legfeljebb az atkairtószerek hatóanyagaival terheltek és azzal is csak átmeneteileg.
Eszekbe sem jut, hogy a műlépcserék de inkább a csereviasz nélküli viaszvásárlásaik szennyező forrásból származhattak. Ha ez a tény viszont tudatosul a méhésztársak fejében, akkor a jövőben legalább egy-két alkalommal mindenki szeretné majd peszticidvizsgálatnak alávetni viaszát.
Ehhez viszont már kevés lesz a monitoring program forrása, ami most az alkalomszerű viaszvizsgálatokat még képes finanszírozni, ezért lenne fontos hogy az új Nemzeti Programba bekerüljön lehetőségként.
Számunkra nem az a lényeges hogy akreditált legyen a viasz 235 peszticid komponensre elvégzett vizsgálata, hanem az hogy tisztában legyünk mivel dolgozunk a kockázatok felmérése szempontjából. Nem exportra menne a viasz hanem mi szeretnék tisztában lenni a problémáink egyik lehetséges okával.
-
Kedves Robi 75!
A saját viaszlépjeid peszticid analízisét és a terhelt komponensek kivonását követően fogsz tudni tiszta viaszhoz jutni.
A fejlesztők folyamatosan dolgoznak a hiba elhárításán, még egy kis kitartás...
-
Ki lehet belőle takarítani? ???
-
Lehetőleg még az idén de legkésőbb a jövő évben elindítjuk annak a projektnek a szervezését aminek keretében első körben 5-10 000 méhcsalád viaszlépjeit fogjuk megszabadítani a benne talált szennyező komponensektől.
-
Köszönöm.
-
Volt egy halvány gyanúm a műlépekkel kapcsolatban, mert kb a pusztulás évében kezdtem máshol cserélni be a viaszom.
Viszont miért lenne biztonságosabb a csere, úgy sem a saját viaszom kapom vissza. De mitől lenne biztos hogy az nem mérgezett. Szóval akkor ez most csak a szerencsén múlik?
-
http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20090416-nosema-ceranae-azsai-parazita-allhat-a-mehpusztulas-mogott.html
-
Több cikket olvastam már, ami úgy kezdőtött hogy megvan a méh eltűnések oka. Mind igaznak tűnt a következő feltételezésig. Nem egy dologra kell ráfogni, mert összetett a probléma.
A cikk persze szokásosan pontatlan, azért nem az egyik napról a másikra történnek a dolgok. Másrészt a Fumagilin sem csodatévő, nem méh egyedeket gyógyítunk hanem méhcsaládokat. Így "gyógyulásra" esély az aktív időszakban van, amíg böven petézik az anya. Természetesen a fertőzés foka sem lényegtelen. A végső stádiumban lévő családtöredékek esetén, kb amikor már csak néhány kereten vannak a méhek, ott ajánlatosabb nem törekedni a megmentésükre. Mert csak fertőzőgócok. Erősebb családdal való egyesítésük is értelemszerűen rossz döntés. A megsemmisítés, lépkészlet kiolvasztás, elfosott keretek elégetése, kaptárfertőtlenítés a célravezetőbb.
Tudom a méhész sajnál minden kis töredék családot, igyekszik menteni a menthetőt, és tapasztalata szerint egy 3-4 keretes családocskát simán fellehet "pumpálni" ha egészséges. Csak itt az a baj hogy nem azok, és ilyenkor még a 6-7 keretesek sem biztos befutók. Illetve ott azért már van remény, de a vontatott tavaszi fejlődéssel számolni kell.
-
Az atkairtás topicban megosztottam egy receptet ami képes stabilizálni a gyengélkedő méhcsalád állapotát, tavasszal megismételve a kezelést még család lehet belőlük...
Akác után aztán nyáron lehetőség lesz a viasz mentesítésére, őszre akár újra család lehet belőllük amit régen megszoktunk már..
Mint már írtam első körben 5-10 000 méhcsalád viaszkészletét kívánjuk mentesíteni egy támogatott project keretében mely ezekből a problémákkal küszködő méhészetekből 1-1.5 éven belül az ország legütőképesebb méhészeteit segítünk létrehozni
Mindenkinek nem fogjuk tudni azonnal elvégezni a mentesítést, máris élénk az érdeklődés.
Akiket komolyan aggaszt a probléma máris jelezhetik előzetes részvételi szándékukat a projektben a : patent.beehive@gmail.com e-mail címre
-
"5-10 000 méhcsalád viaszkészletét kívánjuk mentesíteni egy támogatott project keretében"
Lehetne picivel több infót?
Mert tudatod, hogy valami méreg van a lépkészletünkben, oké minden lehetséges hiszen pusztulnak a méhek országosan.
Írod és nem is, rejtjelezve hogy mit kell etetni a méhekkel. Rendben nem akarsz reklámozni. Oké. utánna bedobsz egy megint reklámízű viszmentesítési szöveget. Rendben.
De hogyan és miként lehet mentesíteni a lépkészletem az állítólagos méregtől? Erről semmi infó.
(Mert hasonló dolgok történtek a humán gyógyászatban is, táplálék kiegésszítőkkel üzletelők megszerzik a daganatos betegek adatait majd "szakszerűen" megállapítanak egy étrendet, vagy receptet a termékeikből. Amely haviszinten százezres nagyságrendű többnyire. Persze a végstádiumban lévő betegnek ez egyenlő az imádsággal, de ha van a családnak pénze rá, akkor megveszik mert ki ne akarná megmenteni a szeretteit. Ha nincs rá akkor meg az bántja hogy nem tett meg mindent. Saját tapasztalat)
Szóval mi az eljárás, ki az a "mi" ?
Hogyan lehet mentesíteni a méhek és a termelés fenntartása mellett, komplett lépkészleteket?
-
Kedves Robotur!
Az eljárás maga sajnos nem publikus jelenleg, iparjogvédelmi okokból.
Nem hinném, hogy reklámoztam volna a viaszmentesítés lehetőségét.
A reklámnak az alapfeltétele nem teljesül, azaz nem említettem cégnevet és terméknevet.
A konkrét célom, hogy hitet, reményt, biztatást és erőt adjak azoknak akik már belefáradtak a küzdelembe vagy családjuk megélhetése forog kockán a szennyezett viaszok miatt, ráadásul önhibájukon kívül.
A zárójeles megjegyzésedre reagálva elmondanám, hogy éppen azoktól a vegyületektől fogjuk mentesíteni a viaszt amit a multinacionális cégeknél alkottak meg évekkel ezelőtt..
Mindent a maga idejében közölni fogunk.
Addig is kitartást kívánok mindenkinek..
Üdvözlettel: Tóth Zoltán
-
Mégha létre is jönne egy ilyen kezdeményezés (támogatott viaszanalízis), szerintem nagyon sokan felsőbb szinten nem szeretnék tudni műlépgyártók, növényvédőszer lobbi, minisztérium stb. (és nyilvánosságra hozni sem) mi minden van a viaszainkban. Nem olyan messze tőlünk, egy fejlettebb nyugati országban történt eset: Pusztultak a méhek, illetékes hatóság mintát vett a méhekből, viaszból, méhkenyérből és 5 db az adott országban nem engedélyezett növényvédőszert találtak a kaptárban.
-
A viaszok vizsgálatához bizony szükség lenne egy hazai akkreditált labor. Nem olyan nagy ügy ez, de kell a közös akarat, vagyis szakmai érdekképviselet, ami ma nagyon hézagosan működik Magyarországon.
-
Ha nem lesz támogatott viaszanalízis, akkor is aki észleli a problémát és fontos számára a méhcsaládjai egészsége legalább egyszer elvégezteti majd a mentesítést, aztán ha érzékeli a jelentős változást akkor rendszeresen 5-10 évente illetőleg szükség esetén esetleges elszenvedett permetezéseket követően lehet rá szükség a károkozó által finanszíroztatva.
Aki számára fontos a méhcsaládjaik egészsége az nem fog foglakozni vele, hogy támogatják-e vagy sem az analízist.
Mi minden tételt megmintázunk beérkezéskor és mentesítést követően is.
Szeretnénk minden lehetséges segítséget megadni a teljes lépcsere költségeihez, mert igazán teljes lépcserével lesz igazán hatásos és gyors a méhcsalád talpraállása és marad tiszta a mentesített viasz.
Itt nem a mentesítés fog többe kerülni hanem maga a mentesített viaszú lépekre történő átállás.
A pályázati forrással is főleg ezeket az átállással kapcsolatos jelentős mellékköltségeket kívánjuk csökkenteni.
A projectben résztvevők fognak a legjobban járni, mert leghamarabb ők fognak tudni normálisan méhészkedni mint rég és költségeik jelentős része pályázati forrásból kerül majd finanszírozásra.
Tisztességtelen dolognak tartanám a szelektív nyilvánosságra hozatalt a magyar méz és méhészetek kárára a jelenlegi szermaradvány szinteket illetően, ezt csak az élelmiszerlánc többi szereplői termékének mérési adatainak együttes nyilvánosságra hozatala esetén tartanám korrektnek. Tény viszont, hogy a laborok analíziseinek gyors fejlődésével mindent megtalálnak, s ha magas a méz ár lehet bizonyos érdekkörök be is vethetik ezt a kártyát.
Nincs más út tehát mint a viasz mentesítése, s a megtermelt méz stb. analízisének elvégeztetése csak így beszélhetünk korrekt alkupozicióról a mai világban.
-
Szóval a viaszmentesítéssel kapcsolatban, a következő kérdések merülnek fel: feltételezve hogy tényleg létezik ilyen. Ezek a feltételezett mérgek, bekerültek valahogyan a kaptárba, a sejtekbe, és a viaszba. Elméletileg pusztítják a méheink, tavaszon viszont miért nem? Tehát mentesíteni kell a viaszt, de!
- Mi a garancia, hogy ezek a mérgek nem kerülnek be újra a kaptárakba, a következő aktív időszakban?
- Százalékosan mekkora a tényleges szerepük, a Nosema ceranae pusztításában?
- Mi az oka hogy állományon belül is változó a családok érintetsége?
- Mi az oka hogy röpkörzeten belül is változó az állományok érintetsége?
Nem vitatom hogy egy kisebb mérgezés is nagyobb pusztulást okoz Nosemás családok esetében. De biztos hogy ez a fő ok?
Lehet hogy én vagyok a túlzottan gyanakvó, de ha egy szolgáltatást igénybe akarok venni akkor minimum a cég neve, honlapja, ha van neki, és a referencia munkáira is kíváncsi lennék.
Nem az volt a gondom hogy reklámot sejtettem a hozzászólásban, ebben nem is vagyok illetékes, hiszen csak egy fórumozó vagyok, hanem a stílusát éreztem kicsit erre hajazni. Pont a konkrétumokat hiányolom.
Közben olvasom hogy a viaszt mentesítik és nem a lépeket? Szóval akkor ez fából vaskarika, A viaszom lesz tiszta de abból műlépet kell készíteni, azt kiéppítetni. Mire ez meg van, akkorra évek telnek el. Közben ezerszer újra fertőződhet. Ha ez így működik, teljesen értelmetlen.
Mert először a méreg forrását kellene megszüntetni, továbbá csak "mentesített" műlép kerülhetne forgalomba. Így volna valami értelme.
-
Amennyiben cseréltél viaszt műlépre valamikor ( nem tudhatom mióta méhészkedsz) nagy az esélye hogy lépjeid viaszanyaga pl. piretroiddal szennyezett, ha fejlesztési céllal nagyobb mennyiségű műlépet saját viaszcsere nélkül úgy a 2000-es évek elején-közepén sikerült vásárolnod akkor szinte biztos lehetsz benne.
Ez azért probléma mert azok a tételek nagyon szennyezettek voltak, mint utóbb kiderült.
Ha már 20 éve csak a saját viaszod dolgozod fel és magadnak hengerled vagy öntöd a műlépet akkor nem érint a dolog csak.
Ezek a mérgek nem csak elméletben hanem a gyakorlatban gyengítik folyamatosan a méhcsaládot, egyetlen rövid időszak a tavaszi amikor vélhetően a virágpor kedvező összetétele miatt a méhcsalád képes még ilyen körülmények között is felfejlődni és termelni, kivéve azok melyek bármilyen kis mértékű lepermetezést szenvednek el.
Az okok hátterében az áll, hogy sajnos nem csupán mérget, hanem annak hatását fokozó vegyületet is tartalmaz, ami nem csupán a hatást fokozza, hanem a lebomlást is megnehezíti.
Tehát a háttérszennyezett lépekkel rendelkező családok a legcsekélyebb negatív tényezők együttállásakor azok szinergikus hatást fejtenek ki egymásra, s ennek következményeként lecsökken a méhek élettartama és kezdetét veszi a CCD, melyet követően legkésőbb a napraforgó utáni atkakezelések alatt látható méreteket ölt.
Nem kínáltunk még szolgáltatást, egyszerűen azt közöltük, hogy lehetséges mentesíteni tudjuk a viaszt, azzal a céllal, hogy hitet-erőt-biztatást adjunk azoknak akik most nagyon nehéz helyzetbe kerültek.
Természetesen műlép fog készülni a mentesített viaszokból, mely minőségbiztosítási okokból zárt rendszerben fog történni.
Nem értem miért van szükséged évekre az átálláshoz, egy 40 db. 1/2 NB vagy 20 db. NB lépkészletű család teljes átállásához két alkalommal 7-10 nap szükséges összesen a teljes lépcseréhez.
A viaszmentesítés és a műlépkészítés időtartama ennek töredéke.
A legfőbb problémát okozó anyagoktól végleg megszabadulhatsz, az ismétlő periódusok ideje az függ az atka elleni védekezési technológiádtól illetőleg attól hogy a jövőben mennyire tudsz vigyázni a viaszkészletedre.
Remélem így már egyszerűbb megérteni a helyzetet és a viaszmentesítés fontosságát.
Kérdéseid megköszönve jeleznem kell, hogy semmi sem kötelez arra, hogy győzködjünk bárkit is a mentesítés fontosságáról, egyszerűen úgy érezzük először a magyar méhészeknek ajánljuk fel a lehetőséget azoknak, akik szeretnének megszabadulni Magyarországon rég betiltott anyagoktól tudtukon kívül külföldről származó viaszukból.
-
A méhcsalád több helyről kap mérget.
1.
A műlép eleve szennyezett oda nem való vegyianyagokkal. Ez két forrásból szennyezett. Egyrészt a bevitt sonkoly eleve tartalmaz sok mérget, másrészt a műlépesek se szent emberek és minden bele a vendégbe elven dolgoznak, kivéve aki nem.
2.
A méhész az atkairtáskor sok viaszban oldódó mérget használ.
3.
A méhek beviszik a kaptárba a méhlegelőről.
4.
Talán a legkisebb szennyező forrás, de meg kell említeni, mert esetenként ez is okozhat bajt, a méhészeti eszközeink és a méhkaptár, valamint azok alkatrészei.
Ezek a mérgek, ha viaszban oldódnak, akkor felhalmozódnak és komoly kárt okoznak.
Abban viszont nem hiszek, hogy 100 % el lehetne ezeket a mérgeket távolítani a műlép hengerlése előtti szakaszban. Vajon milyen mértékű méregtelenítést garantálnak?
-
Viszonylag régen méhészkedem, (1997), ennyi idő alatt nagyjából 5-6 műlépestől vásároltam cseréltem. De soha nem nagy tételben, így mindíg idegen viasz kerül hozzám.
A másik, a teljes lépkészlet kiéppíttetése nagyon időigényes, nem az elméleti nettó idő a sok. De termelünk, és a termelésbe kell hogy illeszkedjen mindíg, a lépek cseréje úgy hogy ne legyen jelentős a kiesés.
"Nem értem miért van szükséged évekre az átálláshoz, egy 40 db. 1/2 NB vagy 20 db. NB lépkészletű család teljes átállásához két alkalommal 7-10 nap szükséges összesen a teljes lépcseréhez"
Nézzük akkor a gyakorlati oldalát, éppíttetni csak jó hordásban lehet, ebből hogy kinek mennyi van egy éveben az változó.
De úgy alapból, vagy a minimumnak lehet számítani a repcét, akácot, napraforgót.
A lépek selejtezése is időt igényel, mert ki kell hogy keljen belőlle a fiasítás, és méz sem maradhat benne. Az elszedett keretekből ki kell vágni a lépeket, szállításra alkalmassá tenni, stócolni kötözni. Ha magad főzöd még több a munka. A kereteket vagy feltüzeled, vagy kifőzöd, újrahasznosítás is sok meló. Az új kereteket is fúrni szegelni, drótozni, műlépezni kell, stb.
Tehát nem csak azt kell számolni, hogy ott állok a kaptár mögött és kiveszem a régit és beteszem az újat, rengeteg elő és utó munka van, de úgy hogy illeszkedjen a termelésbe is.
Nállam elméletileg 3-4 év alatt cserélődik ki a lépkészlet, de ez csak az elmélet, gyakorlatban családonként ez sokkal rosszabb képet mutat, a másiknál meg jobbatt. Minden keretemről tudom hogy mikori, éppíttetésű rá van írva.
Van ki többet, van ki még ennyit sem éppíttet. Nagyobb forgás ott van, akki iparszerűleg szaporít eladásra, így lepasszolja az öregebb lépjeit az új tulajoknak.
Egyszerűbb lenne biztosítania forgalomba került műlépek minőségét, így lenne esetleg értelme. Persze a zugöntők ekkor sem lennének képben.
Aztán atkát is kell irtani egyenlőre a legütősebb az amitráz. Továbbra is fognak rovar, és gyomirtókat használni.
-
Nem szeretnék senkit sem megsérteni, de mint írtam korábban mind költségben mind időben a teljes lépcsere szükséges a teljes sikerhez.
Rendelkezésre áll részünkről ennek is egy jól bevált kipróbált módszere arról írtam.
Ez a kipróbált technologia sem aggódó amatőröknek való hanem tettre kész profiknak.
Van aki csak beszél a problémáról, s van aki képes tenni is.
Aki nem hisz a dologban nyugodtan megkérdezheti a méhészeti szaktanácsadóját, létezik-e viaszmentesítés...
Részemről a saját eredményem közöltem, az azonos célú és hasonló technológiájú project eredményének közlése viszont nem az én tisztem.
-
Tóth Zoltán!
Felelős ember nem dönt kellő információk nélkül, főleg a profik nem. Ha nem vélnék valami logikát az állításodban, és a saját megfigyeléseim között sem volna némi erre utaló momentum, akkor nem is reagélnék az egészre.
De mivel nem hobbista vagyok, így minden ilyen irányú döntéseimnek nagy a tétje, a megélhetésünk. Az ne tévesszen meg hogy mennyi viaszt termelek, mert nem a tömeg hordós termelés, értékesítés a fő a profilunk.
Az elméleti tézisen kívül, semmi gyakorlati információt nem közöltél. Nyilván más is kíváncsi volna a következőkre.
Hol, mikor, ki, és mennyiért?
Természetesen, csak azt követőleg ha már több egybehangzó véleményt tapasztalatot, kutatási eredményt megismer az ember.
Mert humbukra nem muzdul senki.
Mert egy teljes lépkészlet csere, nem bagatelizálható el. Főleg, ha nem hobbista az ember. Minél nagyobb az állomány, annál több a ráfordított munkaidő, és anyagiak. Normális körülmények között senki sem cserél és éppíttet ki évente teljes lépkészletet.
(Öntök magamnak a saját fedelezésből származó viaszomból, műlépet az is megoldás.)
-
Robotúr!
Borzalmas irígység és harag olvasható ki hozzászólásodból..
Egy fontos közlés történt részemről mindössze, hogy sikerült viaszból peszticideket eltávolítani.
Továbbá egy tény, hogy első körben 5-10 000 méhcsalád viaszlészletét fogjuk mentesíteni, egy támogatott project keretében.
Próbáltal már valaha tenni valamit a méhészetért, a sajáton kívül?
Legyel tekintettel azokra akik megteszik, és tanulj meg a sorok között is olvasni..
Engedd meg, hogy gratuláljak ehhez a kijelentésedhez: (Öntök magamnak a saját fedelezésből származó viaszomból, műlépet az is megoldás.) ez egy igazán felelős kijelentés így analízis nélkül..
-
Én kíváncsian várom mi lesz az eredmény. Kissé hihetetlennek tűnik számomra hogy a szennyezőanyagokat elérhető áron vegyszer nélkül kivonni, de mivel ehhez sem értek így a véleményem nem mérvadó.
Sok sikert a projekthez.
-
Tóth Zoltán!
De mégis mit vártál?
Előjössz egy eddig még széleskörben nem ismert feltételezéssel, a nagy semmiből. Rendben nem logikátlan. Rögtön közlöd hogy van megoldás, hurrá. Amikor elkezdek érdeklődni, rögtön titkos az egész. Nyilván meggondolatlan volt illetve nem kellet volna ezt még a nagyközönség számára kifecsegni ha nincs még abban a stádiumban a vállalkozás. Nem vagyok írígy, főleg nem egy ismeretlen emberre....főleg nem vagyok innováció ellenes.
-
Robotur!
Mégis hogyan gondolod?
Nem kértem tőled tanácsot..., és ismerve mikor kezdtél csak méhekkel foglalkozni szakmai alapod sem elegendő megítélésemhez, így azt visszautasítom!
Már megbocsáss, de legalább ismerd meg picit az innováció világát, ha vitatkozni szeretnél vagy rá szeretnéd erőltetni akaratod a másikra.
Ha vetted volna a fáradságot és kicsit is tájékozódsz személyemet illetően is, nem írnál ilyen meggondolatlan dolgokat.
-
Az "innovációhoz" kell egy ötlet amiből ígéretes termék vállhat, és pénz, tehát befektetők is kellenek. Itt jönnek képbe az innovációs irodák szakemberei. Akkik felmérik hogy valóban piacképes-e a termék, ha igen összehoznak a befektetőkkel, természetesen meghatározott jutalék fejében. De mint minden üzlet esetén, itt sem ajánlatos a megvalósulás előtt, fűnek fának dicsekedni vele, többnyire ezért titoktartási kötelezettség is van.
Ez egy olyan téma amely, nyilván felkelti a méhészek érdeklődését, részben megoldást kínálhat az egészségesebb méhcsaládok tartására. Így "némi" érdeklődés jogos vagy nem?
A Nosema ceranae ma valóban problémát jelent, de ezt a méhészek bizonyos része még nem is ismeri, illetve a régi Nosema apist esetleg. Szép nagy kerek többség, még néhény éve csak is az atkát ismerte el mint elsődleges és kizárólagos méhpusztító okot.
Én nem fogok nyomozni személyed után, mert nem ez érdekel. Én elhiszem, az állításod anélkül is hogy tudnám ki vagy, csak éppen az történt hogy beetetted a nagyérdeműt, és utánna semmi.
Szóval személyeskedés helyett, a méhészek konkrét információkat várnak és nem méllébeszéléstl
Amit már írtam, a lényeg hogy mennyiért, hol, és mikor?
-
Robotur! Jó néhány hozzászólásodat olvasva és figyelembe véve az évszámot amit írtál úgy tűnik nem vagy teljesen kezdő de, akkor miért vitatkozol a (legalább is egyenlőre) semmiről. Szerintem is ha létezik egyáltalán peszticid,fungicid íll. bárminemű vegyszer vagy fertőzés mentesítés akkor azt az összes műlépkészítőnek alkalmazni kell kötelezően,különben sok hűhó semmiért. Nem az a lényeg hogy mennyi az a lehető legrövidebb idő ami alatt lecserélhető a lépkészletünk,hanem hogy az újonnan cserélt lépünk "elméletileg" semmivel nem szennyezett,aminek Én nagyon örülnék de igen kicsi lehetőségét látom ez időtájt a dolognak.A különböző titokzatos "nem odavaló"vegyszerekről azt is tudni kell hogy igen leleményes az ember,és természetesen hozzá jut a régen betiltott vegyszerekhez a kertész épp úgy mint a "méhész".Én többször láttam olyan mérgezett méhcsaládokat akik nem kintről szerezték a mérget hanem a kísérletezni vágyó NAGY TUDÁSÚ "gazdája mérgezte meg állománya egy részét. Más téma illetve egy kérdés,azt írtad korábban hogy több éve használod az emulgeált timolt,kúraszerűen-e vagy teljes feletetésre ha nem "titkos", köszönöm hogy elolvastad.
-
izso60!
Természetesen nem titok.
Igen használom, teljes feletetésre, de a tavaszi cukorlepénybe is adagolom. A "teljes feletetés" az eléggé tág fogalom, hiszen évente, és családonként is változó a szükséges élelem pótlás. De néhány adagot adok, az egyébként, nem etetett családoknak is. Angol forrásból származik a recept, fórumukon erről külön is érdeklődtünk de ott is az volt a válasz hogy az összes sziruphoz adják.
2-3 alkalommal, nem timolt, hanem tölgyfakéreg teát (kivonatot) adagolok a sziruphoz, szintén saját készítésű. Ebből augusztus elején csorgatással is kapnak 2-3 alkalommal.
-
Izso60!
Esetleg Kamikaze tudna a kúraszerű alkalmazásról infót.
-
Nekem úgy rémlik, hogy a viasz peszticidmentesítésére volt most egy támogatott OMME kutatás.
-
Ja. Dr. Fendrik Péter javaslatára. És kit hagytak ki a kutatási programból. Hát pont őt.
Miért?
Tudod, az a híres I faktor. IRIGYSÉG faktor működött. Nehogy már az foglalkozzon vele, aki ért is hozzá.
Ez az IB garnitúra hiszi magáról, hogy ők mennyire fideszesek. Olyan őskomcsi reflexek alapján dolgoznak, hogy Mákosi Rátyás is megirigyelhetné.
Csuja adott be kutatási tervet a méhtenyésztés újraindítására.
Na kit nem vontak be a munkába? Természetesen Csuját. ől ismeri a méheket is, meg a nozémát is.
Itt se működött más, mint a híres neves örök magyar átok.
Ha én - mármint dr. Cserényi Péter nem értek a méhtenyésztéshez -, akkor nehogy már olyan foglalkozzon vele aki valamit is konyít hozzá.
És sorolhatom a döntések szakszerűtlenségét és visszásságát.
Ha indulna véletlenül nozéma kutatás, szinte biztos, hogy olyan embert választanának, aki csak képekről ismeri a nozémát is, meg a méheket is.
Volt szó az 50 millió Ft kutatási pénz felhasználásáról, de egy vak hang se volt a tudományos eredményekről.
Eddig nem tudott meggyőzni az OMME arról, hogy valós eredmények születtek volna. Arról se,, hogy okszerű és célszerű volt a felhasználás.
-
Geggekas: Dr. Cserényi Péter nem ért a méhtenyésztéshez. Ez valós állítás?
Tóth Zoltán: az általad felvázolt viaszmentesítés még csak elméleti anyag, vagy a gyakorlatban is bemutatott folyamat alapján írsz?
-
Szerinted az állatorvosokat elsődlegesen állattenyésztésre képezték?
Ha erre azt mondod, hogy igen, akkor a következő kérdésem, hogy az állattenyésztő agrármérnököket mi a fenére képezik?
-
Geddekas: nem tudom mi a fenére képezik az állattenyésztő agrármérnököket, ugyanis nem találkoztam még a képzés anyagával, de veled ellentétben én úgy látom, hogy Cserényi ért a méhtenyésztéshez, és ezzel le is zárom a diskurzust, mert Nozéma a topic neve
Köszönöm, hogy észrevetted magadtól is!
Moderátor
-
Aha. ja. Biztosan csak ezt csinálja Cserényi doktor éjjel-nappal. Hogy nem szakad le az ég?!
Mondod, hogy nem tudod, mit csinál az állattenyésztő. Qrva nehéz rájönni.
Az állatorvos dolga, hogy orvosolja a bajt, a betegségeket pl. mozémát diagnosztizálja és gyógyítsa.
Az állattenyésztő dolga, hogy tenyéssze az állatokat.
Őszinte részvétem.
-
Üdv mindenkinek! Kezdő vagyok és érdekelne,valaki megtudná mondani,hogy ha tölgyfakéregből főzök teát azt egy az egyben használhatom 1/1-es szirupnak víz helyett? Valahol olvastam 50 gramm kéreg10 liter víz arányt. Választ köszönöm előre is!
-
A következő az eljárás, keresel kocsányos tölgy cserjést, fát ha még nem irtották ki mind a közveszélyes munkások. Nem a friss zöld hajtásokat hanem a tavalyikat szeded, leháncsolod és azt nagyon apróra aprítod, például konyhai ollóval. Ebből az anyagból, egy púpozott evőkanálnyit teszel 3,5 dl vízhez. Felforralod és 15 percig kell még forrásban tartani. A lényeg hogy ez a mennyiség 80 ml-re sűrűsödjön be, az az a többi víz az elforjon. Érdemes a kis edény bejelölni, ha 15 perc forrás alatt kevesebb lenne után töltjük vízzel, és még forraljuk egy kicsit. illetve tovább forraljuk amíg enyi lesz 80 mililiter. Ekkor lesz kellő sűrűségű az anyagod, a felhasználási receptúrát megtalálod a ... ne irjam már le hogy milyen termékkel azonos ez a sűrített tea. Különbség hogy jóval költséghatékonyabb mert annyit csinálsz belőlle amennyi jólesik. A tölgyfakéreg tea használatos a népi gyógyászatban ennek a sűrített változatát ismertettem, ami nem tartozik oltalom alá. Egyébként ezt akkor alkalmazták ha a "sárgarigó kidugta a fejét" ahogyan azt néhai nagyapám mondta. :)
-
Robotur,
Gondolom azért írtál púpos evőkanálnyi mennyiséget mert grammról nincs információd. Ha van megosztanád velünk? A "púpos evőkanál" azért elég tág fogalom számomra.
Tavaly írtál timolos szirupról. Hol lehet timolt beszerezni? Valamikor kapható volt 0,5kg-os kiszerelésben méhészboltban, de most sehol nem találtam.
-
Vagy úgy is kérdezhetném. A timollal kapcsolatban győzött a méhészeti gyógyszer és gyógyhatású készítmény lobbi?
-
Timolt kapsz a nagyobb gyógyszertárakban, ha másnem rendelésre. Berettyóújfaluban csak receptre adják ki, de a receptet meg lehet szerezni állatorvostól.
Érdekes még hogy jó hosszú guglizás után rátaláltam egy helyre ahol olcsóbban adják, ha jól emlékszem az országban tán két helyről lehetett akkor rendelni. Viszont mikor megrendeltem az ügyintéző mondott egy árat szállítással, kaptam egy visszaigazoló e-mail-t abban több ár szerepelt, mire kihozták még drágább lett, úgyhogy legközelebb a látszólag drágább gyógyszertárit választom.
-
A tölgyfakéreg kivonat készítéséhez, mindíg a tavalyi hajtások kérge a jó. Az új hajtásokból kevés csersav nyerhető, az öregebb kérgekből szintén, sőt nehezebb a lehántásuk, és nem olyan húsosak mint az ideális előző éviek. Főleg elvadult cserjések szélén lehet ideális hajtásokat találni, mert évente sokkal nagyobb hoszabb hajtásokat nevelnek, mint az öreg fák. Tegnap emlegettem a "közveszélyeseket", mert leirtották cserjést, ami persze már újra hajtott de így nincsennek tavalyi gallyak. A leveléből és terméséből is kivonható a hatóanyag, de ezek gyűjtése és alkalmazhatósága évszaktól nem független, ellentétben a kéreggel.
Azért nem adtam meg grammra pontos értéket, mert én is a tölgyfakéreg tea készítését találtam a neten, gyakorlatilag azt készítem sűrűbre, kellően sötét színűre. A grammra megadott érték sem lenne túl pontos, mert az a kéreg kiszárítási fokától függű, a térfogat az pedig hogy mennyire apróra vágtuk. Szerintem nem annyira kényes az adagolása, ha csorgatáskor 1-2 deci szirupban határozzák meg.
A timol beszerzésével lehetne próbálkozni, olyan állatorvosoknál, akiknek saját gyógyszertáruk van.
-
köszi a válaszokat
-
QUQURIQ !!!
Figyelem kezdők!
A Nosemás kis családokat ne egyesítsétek az egészséges családokkal!!!
Nekik sajnos már mindegy...
A rajtuk levő ürülék nyomos lepényeknek is kuka!
Az ürülék nyomos keretek meg kerüljenek kifőzésre!
Kiskakas
-
QUQURIQ !!!
Ma az Eü. felelősök továbbképzésén mindenki saját hozott méheit vizsgáltuk Nosemára.
Nagyon megörültem, amikor három mintámból, mind a három negatív volt, nem találtunk Nosema spórákat!
Egyben megerősítette bennem az oxálsavas szublimálás eredményességét, a Nosemosis tekintetében.
Az előadásban is elhangzott, hogy minden savas közeg gátolja a Nosemosis kialakulását.
Az amitráz viszont jövedéki károkat okozhat, ha túl későig használják.
Sokan még nem szembesültek a károkkal, de nagy baj van!
Kiskakas
-
Nonosz+ - al szeretnék csurgatni megelőzés céljából.(még nem serkentek).
Megerősítést szeretnék kérni : az 5mml/léputca, 10% töménység(900ml szirup,100ml Nonosz),14c külső hőmérséklet
helytálló receptúra -e ?
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel : lali
-
Nonosz+ - al szeretnék csurgatni megelőzés céljából.(még nem serkentek).
Megerősítést szeretnék kérni : az 5mml/léputca, 10% töménység(900ml szirup,100ml Nonosz),14c külső hőmérséklet
helytálló receptúra -e ?
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel : lali
http://www.hillspet.hu/mehesz/nonosz.php
-
Köszönöm !
-
QUQURIQ!!!
Tegnap hívott egy méhész, hogy nagy baj van a méhekkel, Nosemásak. Jól el volt keseredve, mindig precíz volt az állománya.
Kiskakas
-
Vajon mennyi szermaradvány lehet a lépjeiben?
-
Hasmenésvírus és atka pusztította a méheket
https://www.agrarszektor.hu/allattenyesztes/hasmenesvirus_es_atka_pusztitotta_a_meheket.7032.html
-
A nozéma megszűnhet spontán, a jelenlegi jó körülmények hatására?
-
Szerintem igen. Sok fiatal méh kel nap mint nap, lecserélik a nosema sanyargatott öreg méheket.
-
Szerintem nem szűnik az meg csak úgy. Nem mondom hogy elképzelhetetlen valami kemikáliáktól teljesen mentes helyen, de a véleményem szerint a fertőzöttség mértéke inkább erősödik folyamatosan ha nincs kezelve. Legfeljebb nem látsz belső űrítkezést, de ez nem jelenti hogy az állomány egészséges. Ilyen esetekben az intenzív hordáskor a kaptárban megcsappant népesség jelzi hogy baj volt-van.
Ha nozéma fertőzött az állomány az öröklődik generációról generációra, megfertőzik egymást. Plusz a mézben is van spóra.
De majd leírja aki jobban tudja.
-
Ha erős a fertőzés repcére ki is ürülhet a kaptár, jó esetben marad az anya egy marék méhével, sajnos a még aránylag elfogadhatóan kitelelt családot is képes lenullázni.
-
Nem a Nosema spóra jelenléte az igazi oka a betegségnek, hanem a körülmények, ami miatt elhatalmasodott a betegség. A körülményeket kell megszüntetni és megszűnik a betegség is. Vagyis egy sikeres fumagilines kezelés után visszatérhet a betegség, ha a lépekben sok a vegyszermaradék, ha mérgezett a méhlegelő, ha nem lesz elég fehérjeforrás, ha éheznek a méhek.
-
Sajnos ki is ürült már néhány kaptáram. Kapják a fehérürmös szirupot, de néhányon már nem segít szerintem semmi sem. Kb. fele állományom nem igazán fejlődik, vagy esik össze, szerencsére azért vannak szépek is. Most kel sok fias, de ahogy nézem, tavalyi egyed már csak elvétve van nálam. Talán pár nap múlva már jobban kirajzolódik, melyik mire jutott.
Tud valaki valamilyen tuti receptet, amivel le lehetne csurgatni az állományt?
Tavaly sajnos elég sokat kellett furettózni, ez lett az eredménye.
Az oxálsavas szublimálás állítólag elég jól kitakarítja a nozéma spóráktól is a kaptárat, nem csak az atkáktól. Aki használja, megerősíti ezt? Érdemes idén napraforgó utántól áttálnom a szublimálásra?
-
Összegyült 44 on farmos kísérletben résztvevő méhész két napra koratavasszal. Ez a téma is szóba került. Általános tapasztalat, hogy a savas közeg erősítése fékezi a nosema szaporodását. Dr Hegedűs Dénesnek is hasonló a tapasztalata.
-
Oxálsav a családban lévő spóraszámot nem növeli , se nem csökkenti !!!!
-
Mézengúz! Én is ezt tapasztaltam, csak már le sem merem írni hogy megint ellenkező eredményre jutottam mint a nagyok.
-
Írd csak le nyugodtan mit tapasztalsz, ez a téma aktuális és olyan mint mikor az ember kórházba kerül. Nincs kicsi meg nagy, szép meg okos(ka) csak betegek vannak. Vannak itt gondok az atkák hordozta vírusokkal is, nem csak a láthatóan nosemás családok omlanak össze, voltam pár helyen, vakarózik a nagy is.
-
Felmerült bennem a kérdés vajon van e összefüggés a neok újra bevezetése és a nozéma magy mérvű elterjedése között?
Üdv. jani bátya
-
Ahogy Hegedűs doktor mondta, a nosema kitöréséhez valami gyengítő körülmény is szükséges. Lehet, hogy most éppen a neok. De lehet atka is, túl sok amitráz stb. Szerintem a nosema spóraszám számlálást komolyabban kellene venni, akkor komolyabb következtetéseket tudnánk levonni a dologból.
-
Ami miatt sérül a méhek fehérje anyagcseréje, mind nozémára hajlamosít. Éhezés, mérgezés, aszály, virágpor hiánya.
-
QUQURIQ !!!
Figyelem, aki meg tudja oldani Amitráz nélkül az atka irtást, tegye meg!
Késői kezelések a Nosema meleg ágya.
Kiskakas
-
QQUQURIQ !!!
Oly régen beszélgettünk a Nosemáról, mintha már nem is létezne!
Pedig a zöldítési program meleg ágya ennek a betegségnek.
Késői, be nem érlelt mézek...
A méz higroszkópos, és további nedvességet vesz fel, amitől jól felhígul az amúgy is híg méz.
Mint tudjuk a méheink számára rossz eleség és hasmenéssel jár.
Mindez, ha a kaptáron belül megy végbe, bingó! Nosema
Mit is tehetünk?
Húzzunk el onnan röpkörzeten kívülre, csak elvirágzás után menjünk vissza, ha nagyon muszáj.
Azért nem árt legalább annyi Nosema elleni szert otthon tartani, amennyi egy kezelésre elegendő.
Így azonnal közbe tudunk lépni, ha baj van.
kiskakas
-
Idézet kiskakastól!
"Húzzunk el onnan röpkörzeten kívülre, csak elvirágzás után
menjünk vissza, ha nagyon muszáj."
Ennyi év után tisztán látszik,hogy neok egyik egyértelmű hatása az,
hogy nosemásak lesznek a méhek!
A Fluvalinát hatóanyagoktól meg gombásak!
Mondjuk már ki,hogy egyértelmű az összefüggés!
HÚZZUNK el a repcéről,napraforgóról,kukoricáról is,mert neos
lesz szinten minden hektárja,hála az Úraknak.
Éveken keresztül küldtem a méh mintákat az intézetbe nosema
vizsgálatra az Intézetbe Csaba doktoréknak,majd Paulus Petráéknak.
A repce előtt gyönyörűek a családok nosema mentesek,elkezd a neos
repce virágozni a megindul a mászás,minden minta erős nosemát mutat.
Ugyanez neos napraforgó-kukorica virágzáskor.
Most,hogy két évig nem nyomták a neot legalább napraforgó-kukoricán
nem másztak a méhek,nem lettek nosemásak.
(300 ezer ha repce,600 ezer ha napraforgó,400 ezer kukorica
neonikotinoidos csávázású lesz,mert a hatóság kiadta a szükségkelyzetre
hivatkozva az engedélyt.)
HÚZZUNK el a késői "zöldítésről" mert nosemásak lesznek a családok.
Hova menekítsük a mèheket?
Húzzunk le a térképről?
Szünjünk meg létezni?
A "új Csekovics bárok" majd akkor fognak eszmélni,
amikor már késő lesz.
Hozhatják a kínai vendégmunkásokat,azok már megtanulták kiválóan
hogyan porozzák be a növényeket.
Lehet hogy "ezek" tudnak már valamit?
Jönnek a robot méhek?
Robbanó ( Ottó ) motorosak lesznek?
Nem kellenek ide méhek!
Lehet,hogy már mi sem kellünk!
SZÉP ÚJ VILÁG!
Hajrá Elvtársak!
Előre a természet pusztítás útján!
Csányi Antal
-
QUQURIQ!!!
Ne csüggedj Anti!
Nyitott fülekre fogunk találni, a Neo ügyében!
Csak még hangosabban kell quqorékolnunk!
Nem lehet ennyire gonosz az emberiség, hogy azt a "valamikori" ZÖLD bolygót l akhatatlanná, élhetetlenné tegyék!
Messze állunk még egy élhető új bolygó meghódításán! Az "érdek"embereknek még nincs hova menekülni, a rák ellen! Tömegével pusztul ki mindenki, csak még egy kevéske idő kell hozzá! Amit nyernek a neokon, elveszítik az egészségügyön.
Íme itt az új szép élhető (élhetetlen) világ!
Nagy kanállal esszük a mérgeket!
Én már jártam olyan "világban" ahol nem látszanak a fák zöld lombjai a szmog lepedékétől, ahol a szemeten élő állatok csellengenek garmadával, a patkány felszalad a lábod szárán.
Mondhatom úgy is, hogy jártam az elkövetkező "új jövőnkbe"!
DE, HA NEM ORDÍTUNK, MI IS BŰNTÁRSAK LESZÜNK!
Ugye? Te is helyeselsz Tóth Péter?
Kiskakas
-
Én már jártam olyan "világban" ahol nem látszanak a fák zöld lombjai a szmog lepedékétől, ahol a szemeten élő állatok csellengenek garmadával, a patkány felszalad a lábod szárán.
Mondhatom úgy is, hogy jártam az elkövetkező "új jövőnkbe"!
India?
-
QUQURIQ!!!
Igen.
Kiskakas
-
Nálam télen nem szokott gond lenni a családokkal, ellenben minden tavasszal ahogy beindul a repce, azonnal megkezdődik a mászkálás.
-
Nem lehet ennyire gonosz az emberiség, hogy azt a "valamikori" ZÖLD bolygót l akhatatlanná, élhetetlenné tegyék!
Dehogynem.
Az emberi aljasság nem ismer határt.
Egyik méhésztársam méheit lemérgezték.
A tettes természetesen ismeretlen...
-
Neo ! Előre is elnézést kérek de továbbra sem értem , hogy miként történik a nosema cerana által a vírusok átadása a méhek felé. Hogyan jut a szervezetükbe a kórokozó vírus ? A neonikotinoidok oldalról tértem át ide . Üdv : nyuszt
-
A Nosemának van egy olyan ostora, melynek a végével kilyukasztja a méh bélhámsejtjét, amelyen először ő saját maga behatol. A vírus ezen a lyukon keresztül jut be. Ezek a vírusok ugyanis szájon át kerülnek felvételre, és ha a Nosema nem nyit utat nekik, akkor simán kiürülnek a széklettel a külvilágba. A szőrzetre tapadt vírusokat, aztán a méh ismét lenyelheti, vagy az atka által keltett seben hatol be.
-
Neo , először is köszönöm válaszod ! Leírtad a nosema miként nyit utat a vírusoknak . Abban a hitben éltem , hogy a vírusokat a varroa atka terjeszti , és a kültakarót átlyukasztva közvetlenül juttatja a " véráramba " a kórokozó vírust. Valami olyan jelenségre gondoltam, mint kullancsok esetében, amikor is a Lyme kór-ral fertőzik meg a szervezetet. Bár a borellozis nem vírus okozta megbetegedés , hanem baktérium ,de a terjesztés , terjedés lehetne hasonló , talán .Még egy kérdés : amit leírtál az alátámasztott tény , vagy csak egy gondolatmenet ? Magam sem rendelkezem angol nyelvtudással , így csak a magyar nyelvű írásokból informálódhatok, ami jelentős hátrányt jelent . Tudásom ezért gyalázatosan szegényes ezen témakörben is .
-
Nyuszt!
Tomipapa linkelt jónéhány anyagot ahol ez bizonyított. Az atkához hozzátenném, hogy a szárny deformációját okozó vírusról azt is kiderítették, hogy a kullancshoz hasonlóan az atkánban is szaporodik. Alapvetően az is elég, ha a szájszervére ragad néhány vírus. Nosema esetén kis esély van arra, hogy benne szaporodjon a méh vírusa, de ez sem zárható ki. A vírusok gyakran választanak élősködőt a végleges gazdához való jutásra, jellemzően ilyenek a kullancsok. Pl. az afrikai sertéspestis okozója egy afrikai, földben élő kullancs vírusa, amit a varacskos disznó kitúr a földből és megbetegszik tőle. Az európai vaddisznó meg majdhogynem kipusztul tőle.
-
Köszönöm !
-
QUQURIQ !!!
Ma délelőtt hívott egy méhész, hogy az északi fekvésű kaptárainak a röpnyílását jó belepte a hó.
Ezekbe a kaptárakba bele is kukkantott. Sajnos elég sokban belső ürítkezést talált, a déli fekvésűekkel semmi gond.
Kiskakas
-
Konténeres ?
-
QUQURIQ !!!
Nem, csak nem tudott máshogy pakolni.
Kiskakas