Ez az 5 fiókos teleltetést magyarázd már el nekünk.

Mert ,hogy lefejlődik magától az tuti. DE! 5 fiókról? Azt hogy?  Ha nincs takaró bogár nem megy az egy tapodtat sem.

Ha eléri a fiók alját az a család azért nem semmi! Ha nem éri el, akkor meg minek az 5 fiók?

Nálunk a legjobb család most lep két Hunor 10-est meg egy 1/2 NB fiókot.

Ezt az 5 fiókot nem érjük el soha!

Oszkár!
Néhány évente belefutok ebbe a magyarázkodásba. Seed-nek már írtam, hogy teljesen igazat adok neki abban, hogy a kicsi keret augusztusban gátolja az anyát. Korábban azt is írtam, hogy nálam alul nincs fenékdeszka, hanem két pöcökre van téve a kaptár. Ennél fogva az alsó fiókot nemigen kedveli az anya. Azt is írtam már, hogy én soha nem keresek anyát. Úgy váltom le, hogy az akác idején készített műrajok bepárzott anyáinak addigra felcseperedett családját rakom októberben az öreg anyás családokra. Így lesznek öt fiókosak (3 fiókon az öreg anyás, kettő fiókon a fiatal). Azt vettem észre, hogy a limitáló tényező nyáron az anya, tavasszal a dajkanép. Fél NB-ben a nyári dajkanép nem annyi, mint egy Hunorban, vagy NB-ben. Írtam már azt is, hogy ilyenkor a fiókcsere áldásos tud lenni. sajnos azonban a július elején 5 fiókos kaptárban sem lesz több nép augusztusban, mint ami akkor csak 3 fiókos volt. Azért, mert az anya igazán csak egy fiókot használ. Az alsó felettit, mert a 3. fiókból pedig az etetés (vagy a benn hagyott méz) miatt szorul ki. Az alsó két fiók cseréjével sokat lehet javítani a helyzeten. De most nem erről karok írni. A létező legegyszerűbb anyacsere az, amikor a fiatal anyást összerakom az időssel. Két fiatal anyát nem szabad, mert októberben is kirajzik. A fiatalabb marad állítólag életben (soha nem jelölöm, és keresem az anyát, így én ezt nem tudom valóban így van-e). Tavasszal annyit csinálok, ha a fészek nem a felső fiókban van, akkor a mézest alulra teszem (és adok nekik egy lepényt, mert ha jön egy hideg időszak, akkor ne maradjanak hoppon. A lényeg viszont az, hogy két anya dajkanépe van egy családban. Azt már 30 éve  megtapasztaltam, hogy a leggyengébb családokat tavasszal rárakva az anyátlanra, a legjobbak között lesznek. Vagyis nem anyahiba miatt voltak gyengék. Olyan is van. Ezek a tavasszal fejlődésben elmaradók (5 százalék alatt van ilyen). A dupla dajkanépesség  a kulcsa a  rohamos tavaszi fejlődésnek. Amikor azt írtam, hogy az alsót elérik, az 4 teli fiókot jelent, mert felülről nézem meg az alsó fiókot. Ha az anyát nem akadályozza lefelé szűzlép, akkor az alsó fiók kivételével nagyon szépen megy lefelé. Ha azonban eléri az alsót, az neki nálam már akadály, azaz megszorulás. Ez lehet, hogy az aljdeszka hiánya miatt van, máshol talán ez nem érvényesül. Egyébként 2 db 10-es Hunor, az 3 fél NB fiók, plusz 1 fél NB az szintén négy fiók. 3 hét múlva ebből nálad mi lesz? Raj! Ugyanis ott ki fog kelni néhány fióknyi méh, ami megszorul. Nos én két fiók fiast hagyok meg náluk, a többit elviszem. Én csak fias fiókokat számolgatok, sem nem kereteket, sem négyzetdecimétert, erre nekem nincs időm. Ha az a fiók tele van méhhel, akkor ott lehet, hogy csak öt keret fias van, mert a többi virágpor és méz. Sőt olyan is van, ha túl sok méz volt a felső fiókban, akkor lefelé menet csak azt a hat-hét keretes részt használja, ahonnan felülről elindult, aztán az alsó fiókot elérve kezd oldalra terjeszkedni.
Összegezve: nem azért rakom össze ősszel a családokat, mert azok családroncsok, hanem azért, hogy a fiókos kezelést meg tudjam valósítani. Amit ugye csak osztott fészekkel lehet. A normál 10 keretes rendszerben viszont ehhez kevés a nép. Viszont a méhészetben képződik szaporulat. Amit eladás helyett arra is fel lehet használni, hogy a fiókos rendszert szolgálja ki. Ez így együtt egy rendszer. Ha már atkairtási topic, akkor megemlíteném egy komoly hátrányát. Az októberi egyesítéssel az anyák sokkal később állnak le. A normálishoz képest nagyobb fészek melegen tartása kitolja a fiasítási időszakot. Nem az atka miatt fiasít tovább, hanem azért, mert lassabban "hűl" ki a fészek. Voltak évek, amikor elszedtem az utolsó fiasokat, de nem villáztam ki, hanem odaadtam egy jobb családnak, ami a népessége alapján fedni tudta, és kinevelte. Az történt, hogy a plusz egy két fokon is mentek ki a vízért, mert a meleg fészekben az anya simán befiasította a kelők helyét. Az atka ellen pedig tartós hordozó volt benn, ami akkor még működött, tehát ami atka kikelt, az el is pusztult. No a vízhordás miatt ezek aztán le is gyengültek a tavaszra alaposan. Ugye erre még lehetne azt mondani, hogy az atka miatt fiasítottak tovább, de azért ezt én leellenőriztem. Azok a családok, amelyek nem lettek egyesítve, azok kb. két héttel korábban álltak le, mint az egyesítettek. Na a zárókezelésnek nálam ezért is van jelentősége. A természetben nincs ingyenebéd, el lehet érni dolgokat, de azoknak mindig  ára van. Az én fiókos kezelésemnek ez az ára. Én viszont csak a fiókos kezelés irányába vagyok hajlandó menni. Kerüljön az bármibe.

Úgy érzem most kell abbahagyni a fórumozást,mert ez a hűlyítők gyülekezete lett,viszlát okosok.

Ennyi butaság után amit ide szórtál, -miután ismét beleszaladtál a pofonba a zsacskós műléppel-, nem igazán tudok mit kezdeni. Nem volt még rajom, de csak azért, mert meggátoltam. Ne mondj olyasmit amit nem tudsz, csak feltételezel. Ne etesd a népet a műlépmeséddel, mert pár csomaggal cseréltél, volt aki ugyanott cserélte, és mesélte...  Minden sorod hülyeség, de ez a csúcs:

fröcsög a friss nektár az építtető keret sarkában is, emeli ki a méhész, épp kezdené oldalra fordítani amitől az azon nyomban ki is törik, rá a kezelőbakra, onnan a cipőjére, csupa nektár a nadrágja szára, a cipője, meg ott körülötte minden, hemzsegnek egy idő után a kutató méhek,

Ekkora hordásnál, amikor fröcsög a friss nektár, ott hemzsegnek a kutató méhek? Gratulálok!
Nincs neked méhészeted, csak valami hobbi játékvár. Valamikor lehetett komolyabb próbálkozás, de ma már nincs. Ekkora ökörséget még egy kezdőtől is nehéz megemészteni. A szélhámosság meg kezd nyilvánvalóvá válni. Már másokban is felvetődött, nem onnét származik az a "zacskós" műlép, ami a rakodókasoknál volt zacskókban a különböző méreteik miatt??? Ott nem kellett keretbe műlépezni, mert a helyszínen kellett beszorítani.
Gyanús vagy te nekem vadász...

Mérethibás az a kaptár, azon felül, hogy az egész 2x 3x 9 keretes egy baromság, és ugyanúgy össze zuggolják, mint a félkeretesben, ha az is mérethibás, és szinte valamennyi az.

Ezt most teljesen őszintén kérdezem. Láttál te már rakodókaptárt? Nem a felállított fekvőre gondolok ami neked is van, hanem rakodóra. Benne van a nevében. Tízből hét fiókot megemeltem úgy, hogy volt köztük 7db heresejt meg minden keretsor között 2 centi zúg. De olyanok is vannak ahol semmi sincs. Pedig szeptember elején volt utoljára kaptár nyitva, utána meg március közepén. Méz is csak a kicsi kaptárban lehet a keretsorok között, egyébként oda nem hordanak ahogy neo is írta. Olvasd el Faluba könyvét, már akkor leírja, hogy a rakodó azért nem terjedt el itthon mert csak 2 fiókos, az meg sem a család rendes kifejlődésére (azért rajzik nálad) sem egy rendes akáchordás kihasználására nem alkalmas.
Tudod hány méhet szoktam összenyomni a keretsorok között? Szerintem egyet se, vagy legalábbis egy kezemen meg tudnám számolni. Ugyanis ha sok zúg van ott, akkor a kaptárvassal letolom, meg egyébként is, fiókot csak úgy teszünk vissza, hogy előtte a méhek le vannak onnan füstölve. Nálad ilyen gond nincs, mert ami lerajzik arra méztér sem kell már, meg ha fel is rakod, őszig ottmarad. Vagy mégsem?

Ne magadból indulj ki, az előző évben 165kg műlépet építtetem ki. Egyébként ma is tanultam valamit, mert eddig azt hittem, penész csak ott van ahol nedvesség is. Majd írd meg, hol lehet olyan "jó" műlépet kapni amit ha becsomagolok akkor penészes lesz. Két hete adtam oda az egyik havernak ajándékba fél csomag fél NB műlépet, véletlenül találtam meg, 97-es dátum volt rajta, és az sem penészes pedig műanyag zacskóban volt.

Szúnyogháló meg rostaszövet a molyok ellen? Na, még egy dolgot tanultam ma. Azzal inkább védd meg te, majd számolj be a végeredményről.

Építtető keretben lesed az atkát? Részvétem. Életemben egyszer próbáltam ki az építtető keretet, szidtam is aki javasolta. Csak a nyűg van vele normális esetben is (szórakozni vele, hova rakom amit kitörök stb.), meg vannak a nem normális esetek is mint az idei tavasz is, amikor népesek a családok és fröcsög a friss nektár az építtető keret sarkában is, emeli ki a méhész, épp kezdené oldalra fordítani amitől az azon nyomban ki is törik, rá a kezelőbakra, onnan a cipőjére, csupa nektár a nadrágja szára, a cipője, meg ott körülötte minden, hemzsegnek egy idő után a kutató méhek, hát így is lehet. Akkor inkább herézzenek el egy műlépemet nem bánom, ősszel majd kiveszem.

Na ezt aztán végképp felejtse el, aki rajzásra készülő családokat szeretne akácra.

Már írtam, lehet hogy elsiklottál felette. Senki nem akar rajzó családokat akácon. Termelő családokat akar. Na pont ez volt a szembeöltő különbség a 2 és a 3 fiókos hunor közt amikor a legelső évben ki lett próbálva. Több mézem lett, és kevesebb rajom, ráadásul kevesebb munkával. Épp ez volt a cél. Ne nekem akard bemutatni a 2 fiókos hunort, nem ma kezdtem... Vagy már úgy vagy te is mint az Attila, aki azt hiszi, hogy senki nem látott még NB fekvőt.

Jó családnak meg sem kottyan. OK.
De azt is fűtik. Feleslegesen.

Elkanyarodunk...
Olvastad azt amikor szétszakad a herefiasítás a két fiók között?
Amikor ismét visszarakja a fiókot, akkor meg a rajta ülő méhek nyomódnak össze, mert ugyanúgy meglepik a méhek a szétszakított heresejteket, mint a szétszakított mézes zugokat. Tehát a szakkönyvekből is kezdő korunkban megtanulhattuk, de saját tapasztalatunk is azt taníttatta meg velünk, hogy az ilyen zuggolásos helyeket szűrjük ki. Ahova kell a herelép az az építtető.  Az arra való. Az egyéb helyeken javítgatják, még erősebbre építik, felesleges munkát adunk nekik.
Az építtetőt szétfeszítve könnyebben tudjuk atka vizsgálatot elvégezni, a friss világos építményben egyszerűen látható még az idősebb méhészeknek is a fekete barna, vagy éppen még a világos atka.  A hímatka ugyan az öreg bábinges heresejtben figyelhető meg könnyebben, de nem arra áll rá a szemünk, és az különben is ige picike.
Ja megnéztem a szétszakított zugot, aztán nem is volt benne-mondja a méhész. Főleg akkor, ha egy időben petézte be az anya. De amikor még az első kitördelés van, akkor aztán egyik részben egy sem volt, máshol meg amit néhány nappal később fedtek csordultig. Akkor ne adjak neki vándorlási igazolást? Na de miért van ez? Mert amikor elkezdődött a fias időszak, akkor egyidőben rohantak a hormont benyalni, amitől megindúlt a vágy és lehetőség a szaporodásukra, és egy időben mentek be a fedett sejtekbe az áttelelt atkák. Az elején -tehát kb eddig- még ciklikus volt, mostantól kuszálódik.

, ha van fias keret azt sem teszi vissza és kész a fiasmentes állapot, anyát sem kell keresgetni és zárkázni, 2-3 szublimálással el lehet intézni az atkát. Annyira el lehet (ezt mára már három méhésztől is tudom), hogy akác után egyáltalán nem kell kezelni, és összességében a napraforgó után is csak néhány kezelésre van szükség, mégsem dúsul fel az atka, mert ugye tavasszal jóval kisebb létszám kezd szaporodni.

Na ezt aztán végképp felejtse el, aki rajzásra készülő családokat szeretne akácra.

"tavasszal jóval kisebb létszám kezd szaporodni"

5...MONDOM ÖT egészségesen áttelet atka elég lesz ahhoz, hogy aki akác után nem kezel, annak problémái lesznek napraforgó pergetés után, mert annyira fel fog szaporodni, hogy már nem tudja a méhcsaládjai károsodása nélkül kiirtani az atkát.  Majd akkor jön a duma, vándoratka, meg a szomszédok, ahol ugyanúgy van, mert nem kezeltek. Ami igaz ugyan részben a "migráns" atkáról, de amikor hozzám jött a rablással vagy a herék hozták, akkortól az enyém, nekem kell vele megküzdenem.