MÉHÉSZKLUB

TÉMÁK => Szakmai kérdések => A témát indította: Geddekas - 2014. Március 02. 08:32

Cím: Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2014. Március 02. 08:32
Sok téma zsúfolódott a Székesfehérvár topicba. A rakodókassal vagy más szabadépítményes méhészkedéssel kapcsolatos írást ide javasolom, hogy tegyétek.

A rakodókas 2008 óta létezik a mai formában. A gyűrűs kas az előképe hazánkban. Külföldön a varré kaptártípus hasonló logikájú.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Csányi Antal - 2014. December 02. 22:12
Geddekas!

Milyen gerinc távolságot használsz?
Méhész barátokkal beszélgettünk,és nem tudtunk
egyezségre jutni abban,hogy a méhek mekkora legkisebb
gerinc távolságnál nem károsodnak.
Abban  a méretben nem tudtunk megegyezni,ahol a méhek még nem lesznek kisebbek.
A szükséges léputca méretében is eltért a véleményünk.
Nem igazán találom a szakirodalomban.
Várom véleményed.

Csányi Antal
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2014. December 02. 22:47
A legkisebb mért lépgerinctávolság a vadon élő méhcsaládoknál emlékezetem szerint 32 mm volt. A méhek a lép feladatától teszik függővé a lép vastagságát. A dolgozó fiasításos lépek vastagsága 24-25 mm. A herelépek természetesen vastagabbak, mint a dolgozó lépek. A méz tárolására használt lépek vastagsága 40-60 mm.  A természetes lépek léputcatávolsága 6-7 mm, tehát stabilabb, mint a lépek vastagsága.

A rakodókasban a fentiek miatt változó a lépgerinctávolság. A középső négy lép esetében 34 mm-es a lépgerinctávolság. Aztán fokozatosan szélesebbek a lépek, ahogy a természetes lépépítés esetén is. A szélső két lép esetében már 40 mm a lépgerinc távolsága. Így érem el, hogy a méhek követik a felső léceket az építkezés során.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: adamez2 - 2015. Január 13. 20:53
Geddekas, NB keretben is próbáltad a szabadépítményt? Ha igen, milyenek a tapasztalataid?

Láttam egy fekvő kaptárt a YouTube-on, ahol 40x30cm belméretű, szabadépítményes kereteket használtak. A keretek nem voltak behálózva, és fa osztót sem használtak a lép merevítéséhez. Az építmények szépek voltak, de biztos hogy nagyon sérülékenyek is.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Január 13. 23:14
Próbáltam, de rendkívül nehezen kezelhető. Könnyen leszakad, ezért pl vándorlásra ekkora léppel nem gondolhat senki.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: gewi - 2015. Január 14. 18:20
Szép estét mindenkinek!

Gondolom Geddekas már látta ezt a videót, de hátha valaki még nem.

https://www.youtube.com/watch?v=zawW1KJsR4U
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Január 14. 20:29
Nagyon örülök, hogy terjed a rakodókasos méhészkedés. Kicsit másképpen kell vele méhészkedni, de ez egy jó méhlakás és jó méztermelési eszköz.

https://www.youtube.com/watch?v=JNAQu5bNlrY (https://www.youtube.com/watch?v=JNAQu5bNlrY)
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: kivancsi111 - 2015. Január 14. 21:29
Rossz méhlakás, nem lehet vele gazdaságosan sem és sehogyan sem termelni. Ha igaz a terjedésének híre, annak én is örülök ;D
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Január 14. 21:59
A méheknek se rossz és a méhésznek sem.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: antalholecska - 2015. Január 15. 06:40
Sziasztok ! Nekem tetszik , ez a falyta méh lakás . Csak gondoljatok bele  .
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: ata67 - 2015. Január 15. 07:28
Hát..., építtető keretből pörgettem, már mézet, de ebből hogyan?
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Január 15. 08:52
A mézes lépt, ha el akarod venni, akkor le kell vágni és melegen, de nem forrón, préselni.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: antalholecska - 2015. Január 15. 09:17
Ahogy írod , de a rengeteg viasz sem egy útolso dolog .  Régota gondolkodom hogy egy ilyen falyta kaptárt  elkészítsek , csak  úgy probából . Veszteni nem vesztek semmit . Ki pőrgetni nem akarom  , csak fel szeletelni . Úgy is "zaklatnak " hogy szeretnének lépes mézet is enni  a kedves vevők .  Űdv .  Antal
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Február 04. 01:10
Gömb alakú méhlakás:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=919898874689999&id=300179149995311
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: trobi - 2015. Február 04. 06:00
Sosem hittem volna,hogy a Geddekast valaki űberelni fogja... ;D :-XAzért mindíg bebizonyosodik ,hogy az emberi hülyeség határtalan.Egyébként az esztergályosmunka kiváló,szép szerkezet,csak méhek hogy kerülnek bele??Nagymértékű terjedése nem várható,mint a fent említett méhlakásnak,mert átlag bakácsoló nehezen fog ilyen kereteket összeszögelni ;Dés a kaptár sem egy tamási rakodó.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Február 04. 07:42
Idézet
az emberi hülyeség határtalan
Ez a véleményed a rakodókasról?
Szerintem meg az emberi alkotóképesség is és a véleményalkotás is ösztönös és határtalan.

Érdemes megnézni az interneten, hogy miket csinál ez az ember, mert a gömbkaptár mellett más fejlesztései is vannak. Nem hiszem, hogy termelési célra fejleszti ezeket. Tanulságosak lehetnek viszont a tapasztalatai.

A rakodókas viszont nem kísérleti, hanem termelési célokra készült. Előképe volt a gyűrűs kas, ami egész Kárpát medencében évszázadokon keresztül használt volt. A szabadépítményes jellege miatt pedig pontosan az olyan állományfertőző beavatkozások - mint pl a pergetés, lépcserék stb - kerülhetők el, amiről tegnap beszélgettünk. Továbbá a gyors lépcsere miatt a lépekben sem tud annyi méreg vagy kórokozó felhalmozódni, mint a hagyományos kaptárainkban. Természetesen ez nem kommersz tömegárut termel, tehát piaci szerepe soha nem lesz akkora, mint a keretes kaptárnak, de akkor sem hülyeség.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Nb18 - 2015. Február 04. 10:27
Sziasztok!

Hát biztos nem hülyeség amit ez a jóember csinált. Nekem nagyon tetszik,, mint forma. Hogy mennyire használható  a mindennapokban azt nem tudom, (mert még nem dolgoztam ilyennel és rakodókassal sem) de az látszik, hogy a kidolgozás profi.

Nb18
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Február 04. 10:56
A Kósa Lajos féle hengerfészkes forgó kaptár is profi, de oly bonyolult, hogy nem tud elterjedni.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: kivancsi111 - 2015. Február 04. 11:48
Nem a bonyolultsága miatt nem terjedt el. Más oka van annak. Mégpedig az, AMIRE kitalálták, arra nem jó. Mert az atkának nem mondták el a célt ;D Meg ugye a rajzást a bölcsők visszarágatásával megszüntették, de a méhek újak építésébe kezdtek, így a rajzásra való készülődés következménye a kotlás nem maradt abba.
Nem értem, a normális emberek miért nem dolgoznak a jól működő rendszerekkel ahelyett, hogy hülyeségeket találnak ki, aztán azokhoz tömegével gyártatják a drága szükséges eszközöket, majd pl. mint a NB feldarabolása után a szükséges sugaras pergetőket, melyeket óriási előnyként beállítva ál teóriákat hitetnek el a kezdő társaikkal. Meddig lehet még a hülyeséget fokozni? Komolyan mondom naponta annyi butaságot lehet olvasni, hogy gyakran a hozzászólások emésztése közben nem tudom vajon csak viccel a szerző, vagy az ideg rendszerét teszteli azoknak, akik ebből élnek.
 Gömbkaptár :o. Meg a sok voda helyett vodka.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Február 04. 12:34
Egyszer meglátogattam Kónya Lajos forgófészkes méhészetét.

A hengerfészek lépjeiben valóban léctől-lécig fiasít az anya tavasszal és a méz valóban felkerül a méztérbe.

Kónya Lajos elmondta, hogy a kotlást nem állítja meg a fészek forgatása, de a rajzást valóban késlelteti. A forgatás miatt eleinte valóban kiürítik a bepetézett anyabölcsőket a méhek minden forgatáskor, aztán valahogy rájönnek, hogy tengely irányba vízszintesen kell a bölcsőt húzni és akkor bizony kirajzanak. Tehát jóval később, de valóban ki tud rajzani a forgófészkes kaptár is.

Hogy az atka ellen mennyire véd a fészek forgatása? Hát nem emlékszem rá, hogy igazán meggyőző érvet mondott volna.

Bemutatta a kaptárt és az alkatrészeket. Csak konténerben igazán működőképes. Nagy munkaigényű precíz megépítést igénylő, bonyolult, terepi viszonyok között gyakran meghibásodó rendszer.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: igi - 2015. Február 04. 13:41
A Kónya féle forgófészkes kaptár tökéletes,egyetlen hibája a fordulat.A fészekkeretek fordulatát  addig kellene emelni míg az atka el nem szédül,ezen a fordulaton a kotlás is meg szünne és a méz is felkerülne a méztérbe.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 18. 19:22
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
Albert Einstein

Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 18. 20:19
Ezt mért és mire írtad? ???
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 18. 22:44
Nehogy meglepődj! Sima provokáció.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 18. 22:50
No csak az lepett meg hogy majdnem 8 honapja nem írt ide senki semmit. Azt hittem hogy valamit olvashatok.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 19. 01:20
Én is azt hittem...
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 14. 17:22
Azt szeretném meg kérdezni hogy egy szezonba menyi viaszt  termel?
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 15. 01:00
Ha csak ez érdekel, akkor valójában téged nem érdekel.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 16. 11:12
Egyáltalán nem panaszkodhattam a rakodókasos méhcsaládjaimra. A méhcsaládok természetes fészekképzése látványosan megvalósult bennük. Egész nyáron gyönyörű nagy csúcsára állított tojásdad formájú fészket tartottak fenn a méhcsaládok, aminek magassága 40-48 cm, vízszintes legnagyobb átmérője 30-35 cm volt, tehát a fészek négy egymás fölötti gyűrűn helyezkedett el és 6-8 lép szélességű volt. Fölöttük voltak és vannak a lépesmézes gyűrűk, amiből nyilván a legalsó, tehát a fészek fölötti gyűrű nem vehető el, mert erre az élelemre szükség lesz télen.

A méhcsaládok mostani életszakaszában a fészek átmérője látványosan csökken, a méhek a kikelő fiasítások helyére gyűjtenek, illetve oda hordják be a szétszórtan távolabbi lépeken levő fedetlen mézet. Érdekes módon a fészek függőleges átmérője lényegesen nem változott, tehát most is négy gyűrűt foglal el, azzal a kis változással, hogy a fészek alsó részén is megjelent a méz és virágporkoszorú.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 21. 10:47
Akor tartsa meg  magának!
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 21. 12:05
Köszönöm. Megtartom. De ha kipróbálod, megtudod és te is megtarthatod.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 21. 12:57
Ok egyszer kiprobálom lehet .
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 21. 13:07
Remélem nem sértetem meg vagy ha mégis akor bocsánatot kérek .
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 21. 17:20
Általában azok szokták ezt a kérdést feltenni, akinek eszük ágában sincs szabadépítményes méhészkedést csinálni. Azoknak meg bármit válaszolok, belekötnek. Ha szerintük sokat írok, az nem tetszik nekik, ha meg kevesebbet, akkor meg az nem tetszik nekik. Vagyis bármit írok jönnek a kéretlen rosszindulatú megjegyzések. Nyaljanak sót.

Most is leírtam a július végi fészek méretét és már kapom rá a megjegyzéseket, hogy az lehetetlen. Erre is azt tudom mondani, hogy próbálja ki vagy nyaljon sót. Nem érdekel a véleménye, ha rosszindulatú.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Augusztus 22. 09:40
Egy idei "rajt" rakodókasba telepítettem, kíváncsiságképpen. Érdekes dolog, az biztos.
Ha nem én csináltam volna kutyafuttában a gyűrűket, még szép is lenne (mármint emberi szemmel nézve), de így, hogy a méhek telipakolták a léceket, lécek közét, meg ahol csak jónak gondolták, most eléggé kusza a felső gyűrű  :)
Másképp nézve viszont, ha nekik így volt jó, akkor legyen így. Jövőre, ha előjönnek tavasszal, már rendesebben fogok hozzá a gyűrűkészítésnek.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 22. 11:52
Gyere el hozzám és néhány alapfogást megmutatok, megtanítok, amit érdemes betartani. Például: Mit kell csinálni, hogy ne legyenek kuszák a lépek, hanem szépen keretsorosan épüljenek? Miért fontos, hogy a rakodókas függőleges legyen? Miért nem szabad 1 kg alatti rajjal indítani? Miért érdemes a fiaslépek átszabásával indítani a rakodókast és miért vagy mikor nem érdemes? Miért nem érdemes fiaskeret áthelyezéssel indítani a rakodókast? Használhatunk-e műlépet vagy nem? Ha igen, akkor mennyit, mikor és hogyan? A méhcsalád fejlesztésének mik az alapszabályai? Hogyan célszerű a család vizsgálatakor a gyűrűket elválasztani egymástól és hogyan nem?
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Augusztus 22. 12:30
A kuszaság indokát sejtem, mivel ahogy írtam is, magam ütöttem össze a gyűrűket, és eléggé érdekes külalajuk és belső kialakításuk lett, a lépek gerinctávolsága (főleg a szélén) meglehetősen esetlegesre sikerült (de legalább párhuzamosak), így nem csak a lécekre építkeztek, hanem mivel volt még ott hely, így a gyűrű falára is húztak egy fél szakaszt. Gondolom, ha méretpontosan tudtam volna barkácsolni, nem lenne ilyen az eredmény. Ettől eltekintve szépen beépítették a rendelkezésükre álló teret, bár a neten megtalálható leírásban írott 3-5 kiépített gyűrű helyett jelenleg inkább olyan 2.5 gyűrűt használnak (noha van még alattuk gyűrű, műlépcsíkokkal). Azt is elismerem, hogy az első pár naptól eltekintve nem etettem őket, tehát ami van a kasban - viasz, méz, fiasítás -, azt június óta mind maguk oldották meg. A nagyobb arányú élelem-kiegészítést a többi családhoz hasonlóan tudom csak megoldani, bár gondoltam arra is, hogy nem ártana szeptember elejéig is "pöckölgetni" őket, pipás etetéses kisadagú sziruppal, hogy kicsit még építkezzenek lefelé, mert szerintem egyelőre (de telelésre szinte biztosan) kevés ez a bő 2 gyűrű.
Annak örülök azért, hogy sok fiasításuk van még mindig, de ez nem csak erre a családra igaz, hanem a többire is.
Nem fiaskerettel indítottam, és nem is annak átszabásával, hanem egy közel "rendes" méretű család átrázásával akác után (amikor egyébként sem lett volna fias a fészekben), de ez már így alakult, ha ez gond, akkor késő bánat.

A felajánlást köszönöm, valószínűleg élni fogok vele, mivel a jövő évre úgy tervezem, hogy ami szaporításom lenne, azt ilyen rakodókasokba telepíteném (aztán ősszel vagy összerakom a gyengébbeket, és lesz néhány teljes értékű kas, tavaszra tartalékcsaládnak, vagy visszarakom a népet a "rendes" kaptárakba), így talán a legegyszerűbb számomra megoldani a teljes állomány "bővülési" igényének kihasználását, és ehhez már jól jönne némi komolyabb gyakorlati útmutató is.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 22. 13:28
Szeptemberben már csak nagyadagú és az 1:1-nél töményebb sziruppal kell őket etetni. Akkor már a serkentéssel öregíted a méheket és az áttelelő képességüket rontod. Ezért nem javasolom a pipást szeptemberben. A pipás egyéb évszakban, de főleg nyári időszakban jól használható.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Augusztus 22. 13:58
Amúgy a pipás etetővel nem is lehet beadni a sűrűbb szirupot szeptember elején? Ha jól emlékszem, Örösinél olvastam a 8 : 5-ös arányt, ami 1 kaptárra számolva 1 : 0,625 (1 szűk mézesüveg) arány, ha így teszem be pipással (esetleg másfélszer-kétszer ennyit téve a flakonba, meg picivel nagyobb lukat fúrva a kupakra), abból nem telelőélelem lesz? Tavaly tálcással etettem, idén gondoltam arra, hogy kipróbálom ezt a módszert, akkor ne is ezzel tervezzek? Tudom, hogy ez a kérdés nyilvánvalóvá teszi, hogy kezdő-szinten vagyok, de amikor vettem, nem kérdeztek rá, hogy mikor és hogyan használnám, evidensnek vették, hogy tudom, mire veszem, a termékleírásban meg csak annyi van, hogy szirup etetésekor 1 darab 2 milliméteres lyuk kell a kupakra, azt már nem írták mellé, hogy kizárólag tavaszi-nyári időszakban használható :(
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 22. 15:43
 Jam Clerk !
Simán használhatod most is a pipás etetőt!
A sűrűbb sziruphoz valóban nagyobb furat kell és kész.
Óriási előnye, hogy nincs tőle kutatás, nappal is etethetsz.
A kijáró azon részét ahol a méhek járnak, gondosan szűkítsd le.
Sokszor használtam ebben az időszakban a rakodóim etetésénél, soha semmi gondom nem volt vele.
A furat nagysága perdöntő.
A sűrű sziruphoz ki kell kísérletezni, de emlékeim szerint nekem 2 db. 2.5 mm átmérőjű furat volt a kupakokon.
Egyébként a gyártó több kupakot adott, amik előre már ki voltak a különböző méretre fúrva.
A kölyökcsaládoknál az egyik furatot leragasztottam.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Augusztus 22. 16:20
Köszönöm a választ!
A kupakokat sajna magamnak kell fúrnom, mivel az "ócóbbik" fajta etetőt vettem, amelyikbe keményfalú üdítős flakont kell állítani. A másik fajtához azt írták, 1 literes a tartálya, ami szerintem téli etetéshez kevés (bár ha napközben is lehet vele etetni, akkor másnak még lehet, hogy jó, az én utántöltési lehetőségemhez viszont kevés, csak egyszer tudok kimenni egy nap). Az üdítős flakon viszont jóval nagyobb, az 1.75 literes például szinte ideálisnak tűnt az 1:1-arányú szirup esetén, ezért is választottam ezt a fajtát, de ha ezzel sincs gond, akkor nincs gond  :)
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: lindzzy - 2016. Augusztus 22. 16:37
Ha van a közeledben szikvizes,akkor attól lehet szerezni jutányosan elég erős flakonokat (műanyag "szódásüveg"),mi a pepsis üveg kupakját szoktuk átlyukasztani 2-3 ponton szöggel.(Igen modern technológia tudom,de működik.)  ;D Simán elhordják belőle a sűrű szirupot is.Ha időbe nekiáll az ember 2 naponta 1 liter sűrű sziruppal is perfekt be lehet etetni,szerintem.  ;)
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Szeptember 08. 15:00
A szabadépítményes méhészkedés keretein belül az általam ismert két irányzaton (mármint a rakodókason illetve a Phil Chandler-féle "NB-jellegű" fekvőkaptáras változaton) túl akadnak egyéb elképzelések, működő fajták is?
Tudom, google a barátom, de hátha más már találkozott egyéb lehetőségekkel.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: lindzzy - 2016. Szeptember 08. 16:07
Nekem ez tetszik,majd talán,ha már öregek leszünk. ;)
https://www.youtube.com/watch?v=eOQk1irNu0I
https://www.youtube.com/watch?v=DTpgbAOBP0U
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Szeptember 08. 17:02
Úgy értettem, hogy gyakorlati szempontból is használható, egyszerű, hozzánk közelebb álló fajta ;)
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 08. 17:45
Úgy értettem, hogy gyakorlati szempontból is használható, egyszerű, hozzánk közelebb álló fajta ;)


Egy kisebb merítés a szabadépítményes méhészkedésről, méhlakások gyártásáról, mézszüretről:

https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+beekeeping
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+beehive
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive+construction
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive+honey+harvest

S a módszer csúcsa:

https://www.youtube.com/results?search_query=Geddekas


Az utóbbi már minden igényt kielégíthet, ráadásul akár vándorméhészetre is kiválóan alkalmas, nem kell hozzá a füstölőn, zongorahúron, közepes méretű palloson kívül csak mángorló.

Én nem is keresnék tovább...

Ha mégis többre vágyna:

https://www.google.hu/webhp?ei=34nRV57VAYG5sAHlrKPgCA&ved=0EKkuCAUoAw#q=top+bar+hive+beekeeping+books

https://www.google.hu/webhp?ei=34nRV57VAYG5sAHlrKPgCA&ved=0EKkuCAUoAw#q=natural+beekeeping+top+bar+hives

https://www.google.hu/webhp?ei=34nRV57VAYG5sAHlrKPgCA&ved=0EKkuCAUoAw#q=top+bar+hive+management

https://www.google.hu/webhp?ei=34nRV57VAYG5sAHlrKPgCA&ved=0EKkuCAUoAw#q=top+bar+hive+vs+langstroth
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 08. 18:00
Tomipapa nem méhész, nem köteles tudni, hogy létezik az egyszerű kúpos kasos méhészkedés is, továbbá a Varré abbé féle kaptár, továbbá távol-keleten az Apis ceranae-re szabva is létezik egy szabadépítményes méhészkedési forma. De ne megemlíthetjük a felső léces görög kasokat is, továbbá Közel Keleten, Közép Ázsiában, de főleg Afrikában elterjedt a fekvő agyagcsövekbe telepített méhcsaláddal való méhészkedést. Baskíriában a fatönk kaptár elterjedt, sőt a természetes faodvak rendszeres gondozása is (jelenleg ez adja legdrágább mézet a moszkvai piacokra). Az indiai és indokínai, malajziai területeken pedig a klasszikus mézvadászat is létezik. Hirtelen ennyi jutott az eszembe.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Szeptember 08. 18:27
Úgy értettem, hogy gyakorlati szempontból is használható, egyszerű, hozzánk közelebb álló fajta ;)


Egy kisebb merítés a szabadépítményes méhészkedésről, méhlakások gyártásáról, mézszüretről:

https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+beekeeping
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+beehive
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive+construction
https://www.youtube.com/results?search_query=top+bar+hive+honey+harvest

S a módszer csúcsa:

https://www.youtube.com/results?search_query=Geddekas


Az utóbbi már minden igényt kielégíthet, ráadásul akár vándorméhészetre is kiválóan alkalmas, nem kell hozzá a füstölőn, zongorahúron, közepes méretű palloson kívül csak mángorló.

Én nem is keresnék tovább...

Igazán köszönöm a fáradozást, de ha jól látom, a belinkelt videók mindegyike a Phil Chandler-féle változatról tartalmaz kereséseket, erről a fajtáról viszont már olvastam, a kérdésem is úgy szólt, hogy ezen és az Ön szerint is "módszer csúcsát" jelentő Geddekason túl milyen fajták vannak még, amelyek a gyakorlatban hasonló szinten használhatóak.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 08. 20:13
Kedves Geddekas!

Méltányolhatná, hogy nem méhész létemre ilyen igyekezetet tanúsítok a haladó horizontális és vertikális és mindenféle top bar hive módszerekkel kapcsolatban.

Érdeklődő Jam kollégának igyekeztem olyan fogódzót nyújtani, melyet bizonyára haszonnal tanulmányozhat ő is. Ennél jobban viszont már inkább nem mélyednék el az archaikus méhészkedésben, talán Jam barátunk is megérti, hogy  a gyorsított ütemű ismeretszerzést nem a kasos méhészetre fókuszálnám.
Amit pedig a Gedde-féle hexagonról írtam, abban sincs csúsztatás, ráadásul a jövőben, a meghirdetett önkorlátozás következtében is ez a típus látszik a leghasználhatóbbnak. "Odaát" pl. virágládának képezte át az egyik fórumozó...



A technológiát a Fórumon kezdtem tanulni:


Márna

"Itt mifelénk itt ragadt valahogy a "rakodókas" cca 800 példányban, telephelyen(?)ként 30-40 db.
Se bejelntve jegyzőhöz, se tulaj nem tud róla, sem kitáblázva (se vigyázz se tulaj elérhetősége) és persze üres (műlépes kaptár feromonnal) nyitott kijáróval és hogy ne legyen csak ennyi, itt vagyunk az országhatár melett 10 Km-en belül. Épp csak az összes méhészeti szabályozást szegi meg!  :merg  :merg  :merg

Tudom hogy ki az illető :merg , és a HIVATAL ennek ellenére sem akart neki menni.
Persze Hat. állatorvos, Megyei ÁEÜ, Sima rendőr, Megyei főrendőr de nem akartak kezdeni semmit.

Én mint hivatásos meü szélmalom harcot vívtam, addig amíg tényleg be nem durvultam. Igen én személyesen és nem a hivatal! Csak úgy maszek alapon időm és pénzem bőven van rá, agyonfizetnek (22 ft/mcs).

Szóval szép szép de ez itt egy szép ország. Igen a helyzet egyenlőre megoldódott (2 jegyzőt ahol én vagyok a meüf határozatra késztettem eltakarítás ügyében, de éppen másnap pont előttem kanyarodott ki az illető szépen felcuccolva! (Ne tudd meg hogyha megállítom milyen büntit kapott volna Hivataltól! :merg )

Ébresztő! Igen csak nehéz ügy ez! (Azért ne haragudj, hogy csak így ébresztgetlek)"

Persze Váltó is válaszolt (nem tudja valaki, ki lehetett Váltó ?):

Váltó   
 Hozzászólás témája: Re: márnaHozzászólásElküldve: 2009.11.19. 15:03
márna írta:
tsanyi írta:
márna írta:
Én mint hivatásos meü szélmalom harcot vívtam, addig amíg tényleg be nem durvultam. Igen én személyesen és nem a hivatal! Csak úgy maszek alapon időm és pénzem bőven van rá, agyonfizetnek (22 ft/mcs).
És mit tettél amikor bedurvultál?

" Váltó válasza:Jut eszembe: ott azon a tájon nagyon jelentős (több millió forint értékű) méhlopások is voltak ebben az évben és a tolvaj(ok) ráadásul az ellopott méhállományt mégcsak nem is hasznosította(ták), hanem egyszerűen kirázta(ták) és tönkretette(ték)? Ki volt az? Nem tudod véletlenül? Ha ezt tudnád, azzal valóban sokat tudnál segíteni. Ha valóban annyi méhegészségügyis lenne, mint amennyi kellene, akkor ilyen rosszindulatú primitív kártételek nem történhetnének súlyos következmények nélkül.

A meg nem született csikó hátára hogyan lehet felülni? Üres műlépes feromonos csapdák semmilyen méhegészségügyi veszélyt nem hordoznak és mivel nem méhcsaládok, ezért bejelentési kötelezettség sincs rá."

Márna másképp látta:
"Na sorban.
A méhészet (kaptár és lépek) már méhészet pláne ha akár egy raj is van bent.
Hogy van-e bent raj vagy nincs ki mondja meg, monitoring vizsgálat nem lehetett (nincs tulaj nincs bejelentkezve) pláne üres kaptárt csak úgy szabad tárolni , hogy méhek ne juthassanak be!!! Kijáró zárva itt meg nincs is csak egy hosszú nyilás (70/2003 fvm!!!) és szerintem simán méhészet az ilyen telep még akkor is ha nincs bent ebben a pillanarban méh.

Plussz a határ meletti 10 km belül eleve tilos idegen rajt befogni: nyitott kaptár + ferromon kapszula!
Szerinted semmilyen veszély nincs? Bárhonnan beköltözhet raj, nem csak külföldröl (ezért a 10 km szabály egyébb betegségek miatt) és itt már méhcsalád lessz, akár atkával, nyúlóssal és mivel itt a tulaj sem járt hónapokig, ki mondja meg hogy mennyiben van család, és milyen betegség! ........"


b_hive   
 Hozzászólás témája: Re: MindennapjainkHozzászólásElküldve: 2010.01.31. 23:43

"A mai taggyűlésen ezt mutatták be:
Csatolmány:
DSCF0890.JPG
DSCF0890.JPG [ 114.29 KiB | Megtekintve 206 alkalommal. ] (A kép egy műanyagból készült hexagon-gyűrűt ábrázol)


Na nem azért, hogy ezt használjuk, hanem mert a Dráva árterében többet találtak feromonkapszulával felcsalizva... "

   
Cerana 
Hozzászólás témája: Re: Hogyan kezdjek méhészkedni?HozzászólásElküldve: 2010.02.05. 11:25

"Illetőleg egy másik verzió szerint: ha az ismert tulajdonos nem fogja be a méhraját, akkor azt birtokba veheti más. Így viszont a másik variáció a helyes. De az is helyes lehet, hogy a tíz kilométeres határon belül ismert tulajdonostól származó méhrajt nem kell megsemmisíteni, ha az nem a szomszéd államból érkezett.
Mindenesetre, ahol ki vannak rakva a rakodókasok, ott a helyi méhészek minden nap megjelenhetnek, és beadhatják az igényüket a befogott rajra, mondván, hogy előző nap szállt ki. Ha a rakodókas tulajdonosa nincs ott, akkor szerintem simán kivehetik a rajt, mert ha nyitva van (a raj csak úgy tudott bemenni), akkor az rajbefogó eszköz, és nem méhlakás, tehát a benne lévő raj még nem tekinthető birtokba vettnek. Azért sem,mert nem lehet bizonyítani a két nap elteltét a kirepüléstől számítva."

Mégis deGonosz intelmei alapján igyekeztem megközelíteni a kérdést, a fantáziám úgyis kifejezetten képszerű, tanulni is szeretek, no, meg az empátiáról se feledkezzünk meg...:
deGonosz   
 Hozzászólás témája: Re: SajtófigyelőHozzászólásElküldve: 2012.08.18. 05:27
   
"Több fantáziát urak! Csak egy gyenge látomás: fehérorosz méhész görnyed a rakodókas felett, krajnai-pannon-buci keverék méheinkkel, biodinamikus módon kezelve, és a mángorlót csattogtatva-tekerve.........."

Nos, a Fórumon írta le a jó öreg nyugdíjazott Tomipapa, miért szélhámosság amit Csuja csinál, amikor hinti az észt és termelő rendszerként akarja "eladni" a permakultúrás népeknek meg a tudatlan kezdőknek a rakodókasait:

"H.apci!

Tükör jól leírta, miért ne. Én még kiegészíteném egy rendkívül fontos szemponttal. A történelmi időkben a kasos méhészkedési technológia poliflórás, jó virágporos, folyamatos hordást adó legelőkre lett kitalálva. Akkor ilyenek voltak a hordási viszonyok. Nagyon kevesen vándoroltak, állóméhészkedést folytattak olyan vidékeken, ahol a természetes flóra háborítatlan volt, a vizek szabadon kószálhattak, a láprétek, ligeterdők, az erdős sztyeppvidék ontotta a virágport, folyamatos, nem lökésszerű nektározást biztosított szeptemberig. Nem volt akác, nem volt repce, nem volt selyemkóró, nem volt napraforgó, nem volt kemizálás. Voltak természetesen szántók, tehát volt tarló, s volt tarlóvirág, voltak vízjárta kaszálók, óriási virágzó legelők, mocsárrétek, folyóparti ligeterdők, természetes erdőtársulások, voltak szórványgyümölcsösök. Nem volt ekkora méhsűrűség, hiszen nem volt vándorlás, nem volt etetés, (cukor sem volt), s nem volt atka.
Aztán lett akác, napraforgó, később selyemkóró is, volt még valamennyi kaszáló és rét, volt még tarlóvirág, de a vizeket visszaszorították, a mocsaras területeket lecsapolták, nagyon sok erdőt kiirtottak. A kasok helyett kis méretű méhlakásokban és kereteken kezdtek méhészkedni. Aztán ahogy helyben fogyott a kasos méhészkedéshez (is) alkalmas méhlegelő, elkezdtek vándorolni.Aztán a rohamos, de rövid hordás kiaknázására, vándorlásra alkalmas kaptár is megszületett.
Csuja Laci zsákutcája a méhlegelő, hiszen az ő "kasos" méhészkedési technológiája egyértelműen csak a folyamatos hordás esetén képes működni. Ilyen ma már talán nincs is, ezért a folyamatos építtetés fenntartására kénytelen folyamatosan "cumiztatni". Cukorsziruppal... Aztán hebeg lózungokat a biodinamikus méhészkedésről, Demeter követelményrendszerről, tiszta fajtamézekről. Nem képes belátni, hogy a kasos méhészkedés ideje a méhlegelők átstrukturálódásával végképp letelt. Lehet archaizálni, lehet agyalni, de arról is megfeledkezik, hogy régente csak annyi kasban tartottak méhet, amennyit a legelő képes volt eltartani. A mai méhsűrűség mellett emiatt álságos az a szemlélet, amit képvisel, s amiatt huncut, pimasz gazember, mert mindezt kitűnően látva mégis igyekszik félrevezetni a felkészületlen, az "újra" rendkívül "fogékony" kezdőket, permakulturistákat.
Ebben áll az ő bűne, s emiatt a mentalitás miatt konfrontáltam vele mindannyiszor, ahányszor csak feltűnt a fórumon.

Aztán ha valaki kísérletezni, archaizálni, biodinamizálni, szaporítani akar, akkor kasozzon kedvére, de cumiztasson, mint a hejderménkű, mert a háziméhünk csak hordásban hajlandó fiasítani, lépet építeni, virágport gyűjteni, mert ha lenne is elraktározott tápláléka, akkor is leállna a hordástalan időszakban...Javaslom, ha kasozásra adja bárki a fejét, tegye azt legelébb olyan telephelyet keresve, ahol a röpkörzetben nincs másik méhészet...Szóljatok, ha ilyet találna valamelyikőtök!"

Persze a vízeszű öreg egyszer megvédte a Mestert, amikor valaki lemacskaklotyózta a kasát. Kapott is érte a Fórumon:
Tomipapa   
 Hozzászólás témája: Re: DühöngőHozzászólásElküldve: 2013.01.14. 22:27

Blaci!

Nem élem meg szúrkálódásként, ha adsz a hitelességedre.

Az alternatív humort is képes vagyok értékelni, bár a német véleményformáló hozzászóló szakmai súlya és humorérzéke gyakorta emlékeztet olyan hasonló megnyilvánulókra, akik a humorérzéken kívül egyéb kvalitást még nemigen virítottak elő. Bizonyára te Örösin nőttél fel magabiztos véleménynyilvánítóvá és kommentátorrá, ezért ha netán levélváltásba keverednél a "macskaklotyós" német fórumozóval, említsd már meg neki, hogy Örösi nem nyilatkozott ily humorosan e köpüről, de hiszen te is így olvashattad tőle. A hitelesség kedvéért említsd meg neki, hogy a méhlakások történeti fejlődése során az jó angol Gedde (kitől Lászlónk nickjét is kölcsönözte) osztott köpüje az elsők között volt, ami túlmutatott a kasos méhészkedési gyakorlaton, de a humortól duzzadó németek Christ-je véle szinte egyidejűleg, s valamivel több német szögletességgel úgyszintén felülléces és felső kezelésű osztott kaptárjával kacagtatta meg méhésztársait. Azt es írd már meg neki, hogy egykori honfitársa, Dzierzon atya is hasonló, felülléces (bár hátulkezelős) köpüt/kaptárt alkotott. Jó ideig népszerű volt azoknál a humoros német méhészeknél, oszt a keretes kaptár azt is kiszorította. Azóta valószínű már lengőajtós kivitelben szolgálja egérvadász házi kedvencüket.

Soha, senki nem állította, hogy Cs.L. feltámasztott Gedde-köpüje az üzemi méhészkedésre maradéktalanul alkalmas lenne, de az archaikus, ökológiai méhészkedést a maga módján szolgálhatja. Én is halálra aggódtam magam, amidőn Lászlóm videofelvételein kaptárvas helyett egy böcsületes méretű -egykor talán a német lovagrendben használatos- pallosszerű harci eszközzel kezelte a méheit, tartván attól, hogy ne adj Isten, még megsebzi, vagy kettévágja magát véle, de mint az elmúlt idők történései tanúsították, valószínű megtanulhatott együtt élni e jatagánnal.... Ha megkérdezel néhány tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező méhészt akár erről a fórumról is, megbizonyosodhatsz arról, hogy bár őrültnek tűnik a gondolat, de ezen őrületben van némi rendszer. Lehet, hogy László még nincs birtokában a teljes technológiának, s gyakorta félrekommunikál egyes elemeket, de egy jó, poliflórás, hosszúhordású méhlegelőn, saját mézellátás biztosításának igényével ebből a méhlakásból lehetne talán az egyik legjobb minőségű mézet mángorolni, a lépcsere rendszeres, a köpü alkalmas nagyon szép viasz termelésére, s annak sincs akadálya, hogy a szaporítást is szolgálja, ráadásul részben a 1/2 NB-val is csereszabatos a középső felső léceinek mérete.

Ha nem nekem akarja eladni e találmányát, s nem nyomul mindenhol ezerrel vele, nekem semmi kifogásom a köpüje ellen. Nekem nem kell, én leragadtam a gyékénykasoknál, de elítélni, leócskázni nincs jogosítványom mindaddig, amíg nem káros másokra e brainstorm. Tőlem lyukas serbliben is méhészkedhet bárki, ha abban találja meg saját kiteljesedését, s nincs kárára a szakmának...

Oszt' ha valaki ebből akar megélni (méhészet, nem kas-eladás), akkor feltehetően nem ezt a méhlakást választja a boldogulásához..."

A történethez hozzátartozik, hogy ráadásul nem is a geddekast katzenklo-zta le a német, csak valaki félreolvasta. Ha érdekli a népeket, az eredeti link: http://www.omlet.co.uk/shop/beekeeping/beehaus/. A történethez hozzátartozik még az is, hogy ez a cicarötyis nick a Csuja féle technológiát is belinkelte   http://warre.biobees.com/hexagon.htm

Nos, és akkor zárásként egy beszélgetés a Fórumról. Nem idéztem volna, de az az írás úgy tudom, már nem hozzáférhető a világhálón másutt, mint a Fórumon, oda meg nem mindenki jár. Nézzék el, ha itt nem kívánatos fordulatok is vannak benne, de azokat az a semmirekellő Arisztaiosz írta, nem én...

Arisztaiosz   
 Hozzászólás témája: Re: méhészeti technológiákHozzászólásElküldve: 2014.02.10. 01:55



Mindenáron írta:
"Nem tudok semmit! Egyáltalán nincs semmi gyakorlati tapasztalatom, csak elméletben konyítok valamit, ezért pontosabb válaszokat szeretnék kapni.Tik vagy Önök megértitek egymást néhány szóból, de én bizonytalan vagyok.Pl.:Azt mondták, hogy tegyek be feromont, de én pontosabban szeretném tudni milyen formába tegyem be, mert vannak szerintem olyanok amik gyorsan elpárolognak, de mivel én úgy gondoltam ezt az egészet, hogy kiteszek egy kast, és majd ha lesz raj, rátalálnak, és belemennek.De nem mindegy, hogy mennyit várok a rajra, és ha addigra kifogy a feromon bele mennek-e (rátalálnak-e)!"



"Kedves Áron!

Felteszek egy régi történetet, melyet egy hiteltelen, strici gazember írt egykor a "blogjára". Itt a neve szitokszó, de leírom a nickjét: Geddekas, hogy ha mentort keresne, tudja, kihez fordulhat kasos méhészkedés ügyben. Udvariatlan tett ez az idézet ezen a fórumon, mert a régi fórumozók kiütéseket kapnak a fazontól és a "műveitől", megjegyzem teljes joggal, mert ez a troll többet ártott már ezidáig a nyugodt fóruméletnek, mint a mondabéli Pandora, aki minden szelencébe zárt gonoszságot, rosszat, fáradtságot, betegséget, öregséget az emberekre szabadított...
Nem tettem volna fel még ennek ellenére sem ezt a blogbejegyzést, ha nem lennének itt olyan fórumozók is, akik nem régóta fórumoznak, s értelemszerűen nem ismerhetik Geddekast és összes "műveit", viszont nem árt, ha meggyőződhetnek a "hitelességéről"... "Sajnos", a "mű" eredetiben már nem elérhető, a "szerző" (az a „hiteles”) azóta úgy látszik, nem kívánja megosztani azt a nagyérdeművel...
Önnek nem is eshet túl messzire Geddekas, Ipolybalog és Gödöllő között mindössze 90.3 km a távolság, legfeljebb 1,5 óra útidővel. Érezzék magukat jól együtt, meglátja, rajbefogó feromonból és a kasos méhészkedésből rövidesen ön oktathatja az olthatatlan tudásvágytól "mindenáron" kérdezni kényszerülő kezdő tinédzsereket...

A blogbejegyzés címe: "Rosszindulattól a méhészek sem mentesek"

"A megszokottól nagyon eltérőt nehezen fogadják el az emberek. Amikor megjelentek az első keretes kaptárok Magyarországon, azokat is ellenérzéssel fogadták a kasos méhészek. A keretes méhészek között évtizedekig tartó sértéseket osztogató vita folyt a keretméreteken. Én erre számítottam, de a mai közhangulat sokkal zaklatottabb, sokkal szélsőségesebb, ezért a rosszindulat minden változata megnyilvánult ellenem a múlt évben. Tőkeszegényen kezdtem el a méhészet felállítását és több rossz döntéseket hoztam, ezért most csak üres rakodókasaim vannak, mintaszerűen működő rakodókasos méhállományom még nincs. Így aztán a bagolyhuhogás és varjúkárogás ellenében nem tudok érvelni.

De hogyan is zajlott a 2009-es évem?

Januárban úgy tűnt, hogy jól fog indulni, hiszen a rakodókasok elkészítéséhez szükséges összegeket elő tudtam teremteni. El is indult a gyártás, de hamar jelentősen megnőttek a gyártási költségek. A rakodókasok majdnem egy hónappal később készültek el, mint ahogy terveztem. Nem is készült el hozzá minden és ezeket pénz hiányában ideiglenes megoldásokkal pótoltuk.

A rakodókasokat keretes méhcsaládokkal csak léprombolással vagy átfejlesztéssel lehet benépesíteni, ezért inkább ősi módszert, rajbefogást választottam. Sajnos 2009 egy kivételes év volt, alig rajoztak a méhek. Magyarországon átlagban 100 - 200 000 méhraj száll ki és pusztul el. Egy-két mintaszerűen dolgozó méhészen kívül a többség a kirepülő méhrajoknak alig 1-2 %-át fogja be. Egyrészt figyelmet se fordítanak rá, másrészt fáradtságos munkának tekintik, harmadrészt többnyire öreg anyás rajokról van szó, tehát nem nagy érték. A be nem fogott rajok 99 %-át aztán egy-két hónap alatt az eső elmossa. 2010-ben az olyan méhállományok, ahonnan a méhcsaládok 30-%-a is megrajzott más években, a múlt évben 1-2 %-ot se érte el a méhrajok száma.

2008-ban kipróbáltam a rajbefogó feromon kapszullát. Akkor a szakirodalmi adatoknak megfelelő arányban sikeresen tudtam vele rajokat befogni, tehát okom volt rá, hogy bízzak benne. Ennek alapján 2010-ben a rakodókasokat 20-as csoportokba helyeztük ki rajbefogó feromonokkal együtt. Vártunk türelemmel a nyári napfordulóig, de a rajzás hiánya miatt a kihelyezett 500 rakodókas egyetlen rajt tudott csak befogni.

Nézzük a rosszindulat megnyilvánulási formáit

A hazugságok és rágalmak egész tárházát össze lehet gyűjteni a következő internetes fórumon. Sajnos ezen az idézett fórumon egyetlen önmérsékletet mutató ember szólalt meg, a többiek csak és kizárólag rosszindulattal, cinikusan, rágalmazóan írtak eddig. Pl. most egy B-hive becenevű méhész egy lopott rakodókas gyűrű fotóját tette el a fórumra és senki sem kifogásolta, hogy honnan szerezte vagy a gyűrűt vagy a fotót.

Hazugságok terjesztése:
• Egyik hazugság: a feromonos rajbefogás bűn, mert az elcsalja a méhcsaládot a tulajdonosától.
• Válasz: Ha ez igaz lenne, akkor most 500 méhcsaládom lenne, 500 üres rakodókas helyett. A méhrajok kirepülés után jó ideig egy kaptár közeli bokron-fán ülnek le és felkészülnek a hosszabb útra. A gondos méhész ekkor fogja be a rajokat. Azt követően viszont már nulla az esélye van a méhésznek a saját rajának a befogásra, mert azok bizony követhetetlen módon 1-2, sőt akár 3-5 km-re is elrepülnek. De emlékszem rá, hogy fiatal koromba szomorúan néztem akácon a kirepülő rajt, mert olyan magasra szállt és pihent le, hogy esélyünk nem volt a befogásra.
• Másik hazugság: a rajbefogás bűn.
• Válasz: A Polgári Törvénykönyv szerint jogosan kerül a tulajdonába a befogónak a befogott méhraj.
• Harmadik hazugság: a rajbefogás súlyos mégegészségügyi veszélyt jelent.
• Válasz: A nyári napforduló előtti méhrajokkal a méhcsalád egészségesebbik része távozik a kaptárból, tehát a befogott raj egészségesebb, mint az a méhcsalád ahonnan származik.
• Negyedik hazugság: Az üres, műlépes és feromonnal felszerelt rakodókas súlyos közegészségügyi veszélyt hordoz, ezért el kell pusztítani.
• Válasz: Szigorúan sterilizált műlépek lettek kirakva. A rakodókasokban előzetesen méhcsalád soha nem volt, tehát megbúvó méhbetegség se lehet benne. Viszont mihelyt betelepszik egy méhraj, azonnal a méhcsaládokra jellemző módon védi a saját egészségét és a lakását, tehát semmivel se jelent több veszélyt a környezetre, mint bármely más méhlakás.
• Ötödik hazugság: A feromonos rajbefogás azért erkölcstelen, mert a feromon hatására a kirepülő rajok hamarabb elhagyják a méhész telephelyét, mint egyébként tették volna és így a méhésznek nincs ideje befogni a kirepülő rajokat.
• Válasz: A rajzás elindulása előtt jó néhány nappal keresik méhek a megfelelő odút. Több helyet is kinéznek maguknak, de végül az anya dönt az útvonalról és a helyről. Egyik biztos körülménye a rajzásnak, hogy az anya legalább 600 méterrel távolabbi helyen szeret odut találni, mint ahonnan kirepült. (persze biztos lesz aki ismer ellenpéldákat, de ezek ritka esetek) Másik biztos körülmény, hogy a raj a kaptárból kiszálltakor mindenképpen a kaptár közelében lepihen, erőt gyűjt és csak utána megy tovább. A feromonok kutatásával foglalkozó szakemberek és a gyártó SEM említette, hogy a feromonos rajbefogók felállításának hatására a rajok kevesebbet pihennének és gyorsabban hagynák el eredeti lakhelyüket, eredeti gazdájukat.
Rágalmazás

Az egész országban nagyon sok méhlopás volt a múlt évben, éppen így azon a környéken is, ahol az én rakodókasaim ki lettek helyezve. Egy sorozatlopás kapcsán természetesen megszületett a zseniális ötlet egy helyi méhegészségügyi felelős agyában, hogy csak és kizárólag a rakodókasos méhész lehetett a tolvaj. Ebben a helyzetben még azt is mondhatom, óriási szerencsém van abban, hogy nem sikerült a rajbefogás. Ha sikerült volna, és a kasokban ott lettek volna az új méhcsaládok, akkor sokkal nehezebb lett volna védekeznem a vádaskodás és a rosszindulatú butaság ellen.

Károkozás:

Volt ahol csak egyszerűen loptak a rakodókasokból. Volt ahol az egészet, volt akinek csak a tető kellett, volt aki a feromonokat lopta ki stb. De sajnos volt két telephely ahol agresszív durva rombolás is történt. A rombolást végzők személyét ismerem is. Az összes károkozás nagysága kb 20 %-os.

Mit tervezek a 2010-es évre?

Túl sok pénzt, munkát és időt áldoztam a rakodókasos méhészkedésre, ezért folytatnom kell. Remélem ez az év sok rajjal és bőséges mézterméssel kárpótol az eddigi kudarcokért. "

Nos, elolvashatta: ez az "igaz" ember szembesült a teljes környékbeli méhésztársadalom rosszindulatával, midőn a nagy méhészetek közelében letelepített, beferomonozott kasait a méhészetek tulajdonosai nem fogadták kitörő örömmel... Szerintem inkább annak kellett vón' örülnie, hogy nem a kezét-lábát törték a méhészek, hanem csak a "kasai" egy részét aprították fel. Azért látja, nem kispályás mentort ajánlottam önnek, Geddekas rögvest 500 kassal indított... Lesz kitől tanulnia, ha mindenáron rajlopással igyekszik indítani méhészeti tevékenységét...A "műben" rejlő ellentmondásokkal, csúsztatásokkal és hazugságokkal pedig ön ne foglalkozzon, inkább fókuszáljon a módszerrel kivitelezhető rajlopások kecsegtető lehetőségére.
Amúgy már előbb is akartam javasolni, soványmalac vágtában üstöllést regisztráljon át a Baromfiudvarba, Geddekas mostanság nagyrészt ott kukorékol... Ja, ha mégis rajokat lopni óhajtana, az e-mail címét inkább változtassa meg domonuslobiscum-ról dominuslopiscum-ra, itt úgyis hiába szeretne lobbizni, ráadásul a lobbit kettőzött "b" hangzóval írják.

Et cum spiritu tuo... Ámen."

A Fórumon rendkívül népszerű téma volt mindig a Geddekas, onnan idézem egy régi ismerősét is:
kertaig   
 Hozzászólás témája: Re: EgyébbHozzászólásElküldve: 2008.10.26. 17:55
"Üdv!
Ha kertaig akkor rakodókas és semmi más! Szigorúan!
(nem provokáció de itt is gyorsan leírom: én volnék geddekas társa, már az egyik!)
Sajnálom az OMME fórumot, nagy érték volt szakmailag! Remélem visszakapjuk!
Üdv:kg"

Gondolom, fölismeri...
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2016. Szeptember 08. 20:23
Kedves lousicide,

ha kérhetem, amennyiben nem kifejezetten Önnek címezve tenném föl kérdéseimet, akkor az általam feltett kérdésre válaszolni ne érezzen késztetést. Nem mintha egyébként nem lennék bizalommal az Ön által írottak igazságtartalmát illetően (másképp: "elhiszek én bárkinek bármit"), de az Ön hozzászólásaival kapcsolatban igen hamar kialakult az a - vélhetőleg már nem változó - véleményem, amely leginkább az "a kevesebb több lett volna" közhellyel fejezhető ki.

Köszönettel,

Jam Clerk
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: raciko - 2016. Október 21. 11:08
Sziasztok! Tisztelettel üdvözlök minden bogarast!

Kezdőként lenne kérdésem a témával kapcsolatban. Azon gondolkodtam, hogy a
rakodó rendszerű szabadépítményes méhészkedés sokkal egyszerűbb lenne, a  gyűrűk helyett 15 cm magas négyszög alakú fiókokat használnánk. Ezek készülhetnének akár ugyan úgy 5 cm falvastagsággal is, de lehetne a 1/2 NB fiókokat is használni.

Mindenképpen előny lenne az azonos keretméret, a kereskedelembe kapható kiegészítők használhatósága (anyarács, tető, aljdeszka), könnyebb telepítés stb.
A kérdésem arra vonatkozik, hogy a hengeres (hatszög) forma és a különböző keretméret jelent-e konkrét lényeges előnyt?
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: adamez2 - 2016. Október 21. 12:17
Ha tudsz angolul, akkor az alábbi oldalt érdemes alaposan átolvasni.

http://www.bushfarms.com/bees.htm

Nyolc keretes medium langstroth rendszerrel dolgozik, szabad építménnyel.

Szerintem az itthoni rövid és szakaszos méhlegelők mellett az ilyen jellegű szabad építményes méhészkedés elég kockázatos. Nem hiszem, hogy önerőből annyi lépet ki tudnának építeni a családok, ami egy keretes kaptárban elegendő lenne. Az egyéb alternatívák, mint a Top Bar Hive, Warré hive vagy a Geddekas talán alkalmasabb erre a célra. Ezek mind kisebb lépekkel operálnak, és a fiókok térfogata is jelentősen kisebb, mint a keretes rakodóké. Egy időben engem is foglalkoztattak ezek az alternatívák, de végül maradtam a műlépnél. Igyekszem annyi viaszt megtermelni, amiből kijön a saját éves műlépszükségletem.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2016. Október 21. 19:58
Az első rakodókas 2007-ben készült el. Sajnos nem maradt belőle egy példány se, mert kezdetleges és gyors technológiával lett összerakva. A második változat még ma is működik, szinte változatlan formában. Alapvetés a következő: A méhcsaládok többnyire fatörzsben élnek és a fészkük évszakosan le és fel mozog. Ha jól avatkozik be a méhcsalád életébe, akkor elég évente egyszer elvenni a mézet tőlük. A rakodókas nem fiókokból, hanem 35-39 cm belső átlójú hatszögletes gyűrűkből áll. 

A kezelhetőség miatt lett a gyűrűk magassága 12 cm. Minden gyűrűben vannak felső lécek. A lécek futása követi a méhcsalád természetes formáját, A legnagyobb átlóval megegyezően futnak, tehát a henger közepén hosszabbak a felső lécek, míg szélen rövidek. A lépek magassága 10 cm. Ez az a magasság, amivel leszakadás veszélye nélkül lehet vándorolni, továbbá, amit leszakadás veszélye nélkül ki lehet emelni a gyűrűből. Ezzel el is mondtam azt, hogy a rakodókasban a méhegészségügyi és rajzás vizsgálatot könnyen el lehet végezni.

Eddig a kijáró a legalsó gyűrűn volt. Ebben tervezek jövőre módosítást. A német hangás területeken volt szokás alkalmazni a felső kijárós kasokat. Jól mézeltek a családok benne és el lehetett venni a mézet úgy tőlük, hogy a családokat nem kellett lekénezni, hanem karéjozó késsel lemetszeték a mézes lépek egy részét. Kipróbálom néhány rakodókasnál, hogy a legfelső gyűrű legfelső pontján lesz jövőre a kijáró. Lehet, hogy kicsit agresszívebbek lesznek a méhcsaládok, de nagyon valószínű, hogy a lépek építése és mézraktározás egyszerűbb lesz. Nem beszélve arról, hogy a fészek ott lesz legfelül a kezem ügyében, tehát nem kell a méztéri gyűrűket leemelnem, a méhcsalád kezeléséhez. A lépépítő és mézraktározó méhek pedig a fészek alatt fognak dolgozni. Ha a fészket vagy mézteret akarom bővíteni, csak azt a néhány fészekgyűrűt kell eltávolítanom. De ez most még csak terv, aztán meg majd meglátom hogy fog működni. Mindenesetre a derekamnak biztos kevesebbet fog ártani.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: adamez2 - 2017. Január 08. 11:57
A minap elolvastam Phil Chandler: Méhészkedés természetesen  c. könyvét. A szerző mentalitása és hozzáállása a méhekhez és a méhészkedéshez nagyon szimpatikus. Ha valaki csak hobbiból szeretne méheket tartani, akkor a szerző módszere is lehet egy követendő példa. Egyrészt valóban a legkisebb eszközigénnyel bíró rendszer, nem kell hozzá még egy kis raktárépület sem, és a kaptár maradék faanyagokból, egyszerű barkács szerszámok segítségével megépíthető. A méhészkedési módszer pedig szinte megegyezik a fekvő kaptáras méhészkedéssel, pontosabban annak egy egyszerűsített változata, ami lehető legkevésbé "erőszakolja" meg a méheket. Nem próbálja meg elfojtani a méhek természetes ösztöneit, még a rajzást sem, sőt kimondottan igyekszik minden tevékenységet a méhek ösztöneivel összhangba hozni. Ezáltal a méhészkedés sokkal inkább eltolódik egy minőségi szabadidős tevékenység irányába, mivel a méhek nyugodtabbak lesznek a természetesebb tartási környezet következtében, de cserébe az elvehető mézmennyiség valamennyivel (vélhetően jelentősen) csökken.  Azonban, mielőtt bárki elkezdené összerakni a szerző által kifejlesztett kaptárt, érdemes a lépméretet közelebbről megvizsgálni.

A lép alakja trapéz, és legjobb esetben nagyjából az alábbi formát és méretet adja ki:

       36 cm
------------------------
\      |                    /
 \     |                   /
  \    | 29 cm       / 
   \   |                /
    \  |               /
     \________/
       10,8 cm
     
Lépfelület számítása:

((36+10,8)/2)*29 = ~680 cm2

Mivel a 680cm2 nagyjából a fél NB lépfelülettel azonos méret, így felvetődnek az alábbi kérdések:

1. Vajon fekvő kaptárban, ezen a kis lépméreten be lehet-e rendesen telelni a méhcsaládot?

2. Ez a lépméret (egy sorban)  a tavaszi gyors fejlődést visszafogja-e, és ha igen akkor milyen mértékben?

Sok más kérdés is felvetülhet a mi viszonyaink között, de ezek jó részére a függelékben megtalálhatók a válaszok, Geddekas jóvoltából.

A szerző végig a természetes méhtartás mellett érvel, de véleményem szerint ez a lépméret, fekvő kaptárban igencsak eltér a méhek természetes szükségleteitől.

Gondoltam, hogy a hazai állapotokat taglaló letargikus hangulatú fórum bejegyzések mellé felvetem ezt a témát, hátha kicsit jobb kedvre deríti a méhésztársakat, ha legalább elméleti szinten együtt gondolkodunk egy érdekes méhészeti irányzat egyik lehetséges alternatíváján. Kérek mindenkit, hogy elsősorban a nyitott énjét próbálja meg elővenni, és ne a módszer ócsárolásába csapjon bele. Nyilván nem az a cél, hogy a magyar méhészek áttérjenek erre a módszerre, de érdekességképpen bármelyikünk tarthat otthon egy-két szabad építményes kaptárt. Ha másért nem, legalább egy kis móka és ízletes lépesméz reményében.

Szóval akit érdekel, a könyv innen tölthető le:

http://mek.oszk.hu/14400/14401/14401.pdf

Élvezetes, könnyű olvasmány pont ilyen hideg napokra. Mindenkit bátorítok, hogy olvassa el és írja le a véleményét.

Vitaindító kérdés: Vajon használható-e valamilyen formában ez a kaptár a hazai viszonyok között?


Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Mortimer - 2017. Január 08. 12:43
Ahol van szeptemberig végig hordás, ott működhet.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 08. 14:47
Természetes en használható. Atkát irtani kell, családot gondozni kell. Ez a méhész kertjének egy szép színfoltja lehet.Ahogy az lehet egy szépen faragott köpű vagy egy szalmakas, továbbá egy rakodókas is. Debrecenben van egy méhésznek négy éve ilyen kaptára. USA-ban árutermelő méhészetet tart fenn egy méhész ilyen kaptárokban.

Tévedés azt hinni, hogy jobb méhlegelőt kíván ez a kaptártípus, mint a keretes kaptárok.

Tévedés azt hinni, hogy ezzel nem lehet árumézet előállítani.

Tévedés azt hinni, hogy ezekbe a Méhegészségügyi vizsgálatokat nem lehet elvégezni.

Tévedés azt hinni, hogy ezekhez nem kell méhészeti tudás.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: adamez2 - 2017. Január 08. 15:34
Én ezeket nem írtam, nem is utaltam rá. Az egyetlen félelmem ezzel a kaptártípussal, hogy a keretméret túl kicsi a mi viszonyainkhoz a sikeres átteleléshez. Persze biztosan lehetne növelni a lépméretet, csak kérdés, hogy mennyivel? Ha legalább egy hunor méretet kiadna, azért az megnyugtatóbb lenne, szerintem.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 08. 16:38
A lépméretet te döntöd el.

A rakodókas ban 3-4 gyűrű a fészek télen, nyáron 3-5.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Január 09. 09:18
Az egyetlen félelmem ezzel a kaptártípussal, hogy a keretméret túl kicsi a mi viszonyainkhoz a sikeres átteleléshez. Persze biztosan lehetne növelni a lépméretet, csak kérdés, hogy mennyivel? Ha legalább egy hunor méretet kiadna, azért az megnyugtatóbb lenne, szerintem.

Olvastam Chandler könyvét, tényleg elég rokonszenves a stílusa és az ötlete (gyakorlata). Meg olvastam Péntek Lajos könyvét (leírását) is az MHVK-ról, ami szintén elgondolkodtatott. Ezen kívül volt még egy gondolat, amit innen, a fórumról "csentem el", ez pedig a dupla Hunor lépméretű "fekvő" kaptár.
Ezekből néhány elemet összegyúrva, idén teszek egy kísérletet: két darab kaptár készül 13 dupla Hunor méretű, vállazatlan (keretfüles és lent "fésűs" távtartóba ültethető), számozott keretekkel, melegépítményen, választódeszkával, a keretek szabadépítményesek, drótozás és lényegében műlép nélküliek lennének (kezdő csík vagy ráöntött, olvasztott viasz elképzelhető), vízszintes irányban 3 vagy 4 léccel 10-15 centis részekre osztva (kiépítettség esetén ez 1-1.5 kiló méz egy "rekeszben", a keretek számozottsága és a kis szakaszok miatt, megfelelő adminisztráció esetén, lehet tudni, hogy melyik rekeszt mikor építették ki, tehát milyen méz került bele, ami mézelvételnél hasznos lehet).
A kaptár belvilága értelemszerűen 44 centiméter széles, 37 milliméteres gerinctávolságnál és 2 centiméteres választódeszkával + némi kezelési hézaggal 51-52 centiméter mély, magassága pedig 54 centi a közlekedőalj és a felsőléc között, tehát eléggé "fatörzs" szerű hasáb, majdnem egyenlő kiterjedéssel minden irányban. Télre (és nagyjából egész évre is) 6-8 keretet gondolnék fészeknek, a többi "méztérként" lenne használatban, a választódeszka mögött, és értelemszerűen a kiépítettséget és a fészekben történt "használatot" követően kerülne fokozatosan hátrébb a kijárótól, míg végül teljesen hátra nem kerülne, mint talpig mézes, elvehető keret (ekkor pedig az elvett lépek levágással kerülnek ki a kaptárból, és préseléssel nyerném ki a mézet, a kiüresített keret pedig menne vissza a kaptár elejére, a kijáróhoz, utolsó pár előre fuss alapon).
Nem érvelek mellette, nem buzdítok senkit, ez csak egy ötlet a részemről, kíváncsi vagyok, használható-e valamire, ezért is teszek egy próbát. Az általad előírt "nyitott gondolkodás" jegyében  :)
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 09. 13:48
Tetszik a szándékod. A méhek biztosan szeretni fogják. Annyi gondom van vele, hogy szerintem egy kicsit bonyolult. De ez már a méhész gondja. Szerintem mindig törekedni kell arra, hogy egyszerűen lehessen kezelni. Én ezért döntöttem a rakodókas mellett.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Január 09. 14:16
Mi az, amit bonyolultnak látsz benne? Csak azért kérdezem, mert lehet, hogy neked kívülről nézve olyan tényező tűnt fel, ami nekem nem jutott eszembe.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 09. 15:31
Én a top-bar hive-hoz hasonlítom és a rakodókashoz. Ezekhez képest bonyolult.

Édesapám kaptára is egyszerűbb volt. Abban volt minimum 12, maximum 16 db 39x48 cm-es lép keretbe foglalva. Vagyis a felső keretléc milliméterre megegyezett az NB keret mérettel és a magassága annyi volt, hogy beleférjen a 48 cm magas műlép. Miért volt 12 keretes és 16 keretes kaptára? Mert ezekhez volt faanyaga. A 12 keretes mindig szűknek bizonyult. Igazán kényelmesen méhészkedni a 16 keretesben lehetett. Abban még válaszdeszka is volt, amivel a frissen párzó új anyát is el lehetett különíteni.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Január 09. 15:51
Ha jól tudom, azok a kaptárak hidegépítményesek voltak, ez viszont melegépítményes lenne, hátsómézkamrával, mivel (Péntek szerint is) jobban szeretik hátra hordani a mézet, illetve a kijáróhoz közel fiasítani. Nem is nagyon terveznék más beavatkozást, mint szükség szerint hátrébb tenni a keretsort (esetleg közéjük helyezni a Péntek-féle alsó átjárós választódeszkát, akácnál még ezt is kivenném), a kijáróhoz pedig üres keretet tennék, hadd építsék ki. Maga a kaptár sem tűnik számomra bonyolultabbnak, a rakodókashoz és a top-bar-hive-hez képest tényleg az, de körülbelül annyival, hogy a lépek alja is stabilizálódik (tehát több faanyag kell hozzá), amikor leérnek a következő lécig. A kezelés során nekem viszont jobbnak tűnik az egyetlen (talpig mézes esetében is legfeljebb ötkilós) keret kiemelése és átnézése, mint adott esetben a rakodókasnál egy egész gyűrű (vagy 10 kilónyi mézzel) levétele, tehát értelemszerűen közelebb áll a "rendes" keretes kaptárakhoz, mint a tisztán felsőléces változatok. A kaptár és az alkatrészei összeállításához kevesebb eszköz kell, mint a gyűrűkhöz (felsőmaró például nem).
Legalábbis ilyesmi indokok alapján próbálkoznék inkább ezzel az ötlettel.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: adamez2 - 2017. Január 09. 20:16
Nagyon izgalmasnak hangzik ez a kaptár. Ha nem jelent problémát, időnként tölthetnél fel infót és képeket a megvalósulásról és amikor a méhek már elfoglalták a kaptárt illetve belakták.

Szerintem egyáltalán nem bonyolult! Nagyjából egy szimpla láda keretekkel és egy választó deszka. Ennél mi lehetne egyszerűbb? Az hogy a keretek alul is meg vannak támasztva, vagy nem már részlet kérdés. A kezelése a lényeg, az pedig egyáltalán nem bonyolult.

Korábban találkoztam hasonló kaptárral, de az hidegépítményes. Golden hive-nak nevezik. Az alábbi linken írnak róla és van pár fotó is.

http://gaiabees.com/alternative-bee-nests/

Volt ennek a kaptárnak egy saját honlapja, ahol elég részletesen írtak róla, de sajnos megszűnt.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 09. 20:26
Jam Clerk!

Rakodó rendszer, tehát több emelet esetén nem mindegy a lép magassága. Ehhez igazodik a rakodókasban a gyűrűk magassága. A 10 cm magas lépet könnyű kiemelni és vándorláskor se szakad le. Már a 20 cm magas lépeket is sokkal nehezebb kiemelni. Vándorolni meg tilos vele. Nem véleten, hogy 10 cm-nél nagyobb közöket a keretek drótozásánál nem alkalmaznak és nem is alkalmaztak. Ennyit bír ki a természetes lép.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Január 09. 21:01
Geddekas!

Akkor sem bírja ki a szabadépítményes lép a vándorlást, ha, ahogy írtam is, 10-15 centiméterenként lenne 1-1 vízszintes léc a kereten belül? Tehát ha ez lényegében egy nagykeretbe foglalt 4-5 kisebb lép lenne?
Az mondjuk egy másik kérdés, hogy állóméhészetet tartok fenn, és nem is tervezek vándorlást, de a kérdésemet attól még fenntartom.
Illetve még annyi, hogy ezek szerint a Chandler-féle top-bar hive sem alkalmas vándorlásra? Ott bőven 10 centi felett van 1-1 lép, de nem emlékszem arra, hogy ezt kizárta volna a könyvében - vagy csak elkerülte a figyelmemet?
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 09. 21:22
Akkor sem bírja ki a szabadépítményes lép a vándorlást, ha, ahogy írtam is, 10-15 centiméterenként lenne 1-1 vízszintes léc a kereten belül? Tehát ha ez lényegében egy nagykeretbe foglalt 4-5 kisebb lép lenne?
Az mondjuk egy másik kérdés, hogy állóméhészetet tartok fenn, és nem is tervezek vándorlást, de a kérdésemet attól még fenntartom.
Illetve még annyi, hogy ezek szerint a Chandler-féle top-bar hive sem alkalmas vándorlásra? Ott bőven 10 centi felett van 1-1 lép, de nem emlékszem arra, hogy ezt kizárta volna a könyvében - vagy csak elkerülte a figyelmemet?

Gyakorlati tapasztalatom van arról, hogy a rakodókas a katasztrófát is kibírja. 36 rakodókassal vándoroltunk Gödöllőről Velencei tó mellé napraforgóra. A kasok egy nagy alapterületű utánfutón voltak. Lejtőn ostorcsapásszerűen kitört az utánfutó. Még a vonóhorog is elcsavarodott a borulástól. Szerencsére az autó nem borult fel, tehát személyi sérülés nem történt. Egyetlen rakodókas se bomlott ki. Egyetlen méh se repült ki. Egyetlen méhcsalád se halt meg. Egyetlen lép nem sérült meg.

A top bar hive is alkalmas vándorlásra. USA-ban él egy méhész, aki 200 méhcsaláddal rendszeresen vándorol. Azok a lépek az oldalfalhoz is kötődnek.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Január 09. 22:03
Ha a top-bar hive esetén az oldalfalhoz rögzült lépek miatt lehetséges a vándorlás, akkor az én ötletemnél sem lehet sok gond, hiszen nem nagyon látok különbséget aközött, hogy a lépet a méhek a kaptár falához kötik-e, vagy egy keret oldal- és alsólécéhez, ha ugyanakkor magát a keretet fixen tudom rögzíteni a kaptárban. A Péntek-féle (fém) keretfüles távtartóhoz (mint rendszerhez) tartozik egy-egy keretszorító léc is, amivel ő a ragasztást is elkerülhetőnek írta (fémsínekre fektetett fém keretfülek esetében, amelyeket még felülről le is szorít egy léccel, ez nem is annyira elképzelhetetlen, hiszen ráadásul alig férnek hozzá a fülekhez), én is ilyenre gondoltam, tehát fentről megoldott a rögzítés, alul pedig egy erősebb drótból (mint mondjuk a fonott drótkerítés drótja) hajtogatnék egy fésűszerű rögzítőszerűséget, amibe a keretek alja úgy bele tudna ülni, mint a mosogatóban a tányértartóba a tányérok. Vagyis alul sem tudnának tapsikolni a keretek, három ponton rögzítve vannak. Igaz, ezzel a fésűvel fölül elveszítem azt a lehetőséget, hogy a fémsíneken egyszerűen tologathassam a keretsort, de maximum 13 keret esetén ez nem olyan nagy veszteség, főleg, ha nem is tudják rendesen leragasztani.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 09. 22:36
Én nem akarlak meggyőzni. Neked van egy fix elképzelésed. Ez kell is a sikeres cselekvéshez. Próbáld ki! Csináld! A tapasztalatokat majd összegezzük.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: somogyi csaba - 2017. Január 13. 17:29
Jim! A Péntek Lajos féle módszert Fülemüle kolléga használja 100 kaptárban  és nagyon meg van elégedve! Vedd fel vele a kapcsolatt, nagyon segítőkész, nekem is nagyon sokat segített!

Üdv: Csaba
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: somogyi csaba - 2017. Január 13. 17:30
Bocsánat!  Jam!
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 13. 19:09
Ha szabadépítményes méhészkedés tapasztalataira vagy kíváncsi, akkor jelenleg ebben a műfajban Csuja Lacinak van az országban a legtöbb tapasztalata. Méhész szezon alatt el kell hozzá menni és ott élőben lehet látni, hogy mit érdemes és mit nem érdemes ebben a műfajban csinálni.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Január 15. 20:35
Geddekas!

Írtad, hogy a lép-építtetés határa az a kb. 10 centi, ami a rakodókas mérete is. Ez milyen szempontból értendő, ennél magasabb szabadépítmény nem elég stabil? Nem pörgetés miatt kérdem, legföljebb a vándorlás során felmerülhető problémák miatt érdekel. Nem vándorolnék, és ha jól emlékszem, a Chandler-féle top-bar hive lépjei is magasabbak, mint ez a 10 centi, ez mennyiben lehet gond? Például, ha az általam felvetett rendszerben nem 4-5 "rekesz" lenne egy nagyobb keretben, hanem kevesebb, viszont nem mozgatom túl sokat őket, az mivel járhat?
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Január 15. 21:11
Vannak dolgok, amit hiába mondok el bárkinek, amíg ő maga nem szembesül a problémával, nem érti, vagy ha meg is érti, nem hiszi, nem fogadja el. Ezért mondom, hogy tapasztald meg életben. Ezt úgy is megtapasztalhatod, hogy magad csinálod, de inasnak beállva is sokat tanulhatsz.

A lépépíttetésének nincs határa. A stabilitása romlik a lépnek, ha 10 cm-nél magasabb. Hogy mennyire? Majd megtapasztalod. A mosóteknős méhészkedés működőképes, pedig abban kb 30 cm magas a lép. De majd meglátod, hogy ez megfelel-e neked.

A méhészek között a Földön nagyon ritka az akinek van méhész tapasztalata a természetes méhtartásban és biológia képzettsége is van. Legtöbb ember, ahogy te is, nem a méhbiológia logikai rendszerében gondolkodik, hanem nagyon antropomorf módon. Amíg kellő tapasztalatod nem lesz, addig nem érted meg és nem hiszed el, amit írok. Erről nem tehetsz. Ilyen az élet. Én tisztelettel nézem a jó asztalos és a jó lakatos munkáját, de nem próbálok helyükbe lépni. Inkább elmondom nekik, hogy mit szeretnék és ők ezt megcsinálják.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Január 15. 21:58
Tudom, mert olvastam, hogy adott esetben a millimétereknek is jelentősége van (méhjárat), másutt a centimétereken is el lehet vitatkozni (keretmagasság), meg azt is, hogy a méhek végül is - kis túlzással - bármiben elvannak. Találkoztam már olyan rajjal is, amelyik még odút sem keresett, hanem egy faágra hosszában húztak 5-6 darab NB-méretnyi lépet, a tetejükbe egy "sapkát" viaszból, és ebben próbálták meg a tél túlélését (igaz, nem sikerült nekik). A rakodókas viszont nekem egyelőre annyira más szemléletet igényel, amennyivel még nem rendelkezem. Keretes rendszerbe "születtem bele", leginkább ezt tudom értelmezni. Innen nézve, akkor lenne logikus számomra az "inaskodás", ha ugyanazt a rendszert használnám a tanulóidőszak után, mint amiben tanultam. Mivel rakodókasom nem sok lesz, így kénytelen leszek magam kitapasztalni, hogy mi történik. Ha beválik, jó, ha nem, nem veszítek sokat.
Valóban nincs sem tapasztalatom, sem biológiai képzettségem, és "természetesen" antropomorf módon gondolkodom. Ezért sem látom (még?) át, hogy amivel majd próbálkozom, az miért nem lehet közel annyira használható és megfelelő a számukra, mint akár a "mosóteknős", akár a rakodókas... a 13 darab 37 milliméteres gerinctávolságú keret is közel henger alakú lépkészletet fog jelenteni (44 X 50 cm helyen, igaz, nem hatszögben elrendezve, hanem négyszögben), magas lépekkel, ahogy a rakodókas is, számomra az a legfőbb különbség, hogy a lépek "belakása" nem fentről lefelé halad, hanem elölről hátra, ahová viszont tudtommal szintén logikus nekik az élelemkészlet hordása (a kijárótól minél távolabbra). Mindegy, nem ragozom. Inkább majd beszámolok, ha lesz miről  ;)
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: kocsa - 2017. Január 16. 23:23
Igaz nem szabad építményes, de ide illik a legjobban.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Szerlo - 2017. Január 18. 21:18
Szerintem ebben eltévednek :)
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Február 13. 08:56
A rakodókasos méhcsaládok jól bírják a hosszú telet. Fiasítás nincs náluk és méz még mindíg bőséges. Élelempótlás nem szükséges. A családok többsége vagy elől vagy középen van, de volt olyan család, ami olyan mélyen lent volt a mézkoszorú alatt, hogy csak a zúgásuk volt hallható, de a helyüket nem lehetett megállapítani.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Április 26. 10:28
Belebotlottam a neten egy videóba, amelyen "műlépkészítés házilag" történik. A végeredmény egy-egy sima viaszlap, dombornyomás nélkül. Ez a "középfal" alkalmazható a szabadépítményes "eszköztárban" (legalább lépkezdeménynek), vagy ez is kizárt, ha típustisztán tekintünk a szabadépítményre?

A használat mellett szóló érveim esetleg azok lehetnének, hogy ebben az esetben továbbra is a saját (méhészetből származó, általuk készített, "hozzáadott adaléktól mentes") viaszból/viaszra készülnének a lépek, és a dombornyomás elhagyása esetén továbbra is a méhek határozhatják meg, hogy milyen sejteket húznak ki, viszont megkönnyítenénk a kezdő lendületet. Viszont ez az utóbbi ellene szóló érvek között is ugyanúgy említhető lenne, azaz a könnyítés (ami, mint tudjuk, az Erő Sötét Oldalát jellemzi), illetve az esetleges szermaradványok rendszeren belül való "visszaforgatása".
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Április 26. 10:55
Szoktunk használni műlépcsíkot, műlép háromszöget, viaszba mártott háromszög lécet. Mindegyik megoldás jó. Ezeknek a feladata nem a lépek pótlása, ahogy a teljes műlép esetén szokás, hanem a lépeket rendezetten építését segíti.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Jam Clerk - 2017. Április 26. 13:29
A kérdés inkább arra utalt volna, hogy az elfogadható-e szabadépítményesként, ha ilyen sima viaszlapot teszek be nekik a leendő lép (közel) teljes terjedelmében, vagy ez már "műlépezésnek" minősül, függetlenül attól, hogy nem kész, dombornyomott és "külsős" viaszból készült műlépet kapnak, hanem a saját viaszukat kapják részben vissza, és csak a sejtfalakat kell rátenniük?
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: adamez2 - 2017. Április 26. 14:54
Nem kellene ennyire ortodox módon megközelíteni ezt a kérdést. Próbálkozni kell ezzel is, azzal is, a méhek úgyis megadják a választ. Ha meg tudod csinálni magad a viaszlapokat jó minőségben, akkor szerintem csak nyerhetsz vele, mert így a méhek egységnyi idő alatt több lépet tudnak kiépíteni, hiszen többlet "építőanyag" áll a rendelkezésükre. Mivel a hazai méhlegelő szakaszos jellegű, ezért az építésre alkalmas időszak elég rövid. Azokban az országokban, ahol a szabad építményes méhészkedés jobban elterjedőben van, ott inkább a hosszan tartó folyamatos, de kisebb mértékű hordás a jellemző. Így ezeken a helyeken az építésre alkalmas időszak sokkal hosszabb, mint nálunk. Ezt is érdemes figyelembe venni.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 06. 15:49
Érdemes elolvasni:

http://magyarmezogazdasag.hu/2017/09/03/kaptarak-sziklafalon
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2018. Május 22. 16:34
Régen írtam, mert nagyon elfoglalt voltam a méhekkel is meg sok egyéb feladatom is volt.

A rakodókasról nagyon régen írtam. Ez a tél és ez a tavasz igazolta a jóságát. A raodókasos családok sokkal jobban bírták a telet és a tavaszi fejlődésük megelőzte a keretes méhcsaládok fejődését. A legerősebb méhcsaládról készítettem egy fotót is, amit feltettem a facebook oldalamra is,
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1728057247282364&set=a.126594927428612.33081.100002343161407&type=3&theater&notif_t=feedback_reaction_generic&notif_id=1526996863488360

De megpróbálom ide is feltenni. Jelenleg ez a család 10 gyűrűn van, de hárs végére lehet, hogy 12 gyűrűs család lesz, amiből - pontosan még nem tudom, de valószínűleg 4-6 gyűrű mézzel lesz tele. Ez természetesen kiugró eredmény, de azért a többi rakodókas se gyenge.
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: kivancsi111 - 2018. Május 23. 07:38
Miért kell hülyíteni neked is a népet?
Van értelme ennek?
Most mondd el mi is történt! :'(
Cím: Re:Szabadépítményes méhészkedés
Írta: Geddekas - 2018. Május 23. 17:38
Ez a család 5 gyűrűn telelt, amiből a legalsó gyűrű csak aféle kapu, vagyis nálam nem a kijáró előtt lógnak fürtben a méhek, hanem a legalsó gyűrűben. Télen a legalsó gyűrű a szélfogó. Szóval 4+1 gyűrűn telelt ez a méhcsalád. Március végén kapott egy gyűrűt. Aztán akác előtt kapott 2 gyűrűt. Megtelt és ezért akác alatt is kapott két gyűrűt. Két nap múlva megnéztem és akkor fotóztam le, mert láthatóan birtokba vették azokat is.

Ez akác végi fotó. Holnap vagy holnapután bontom meg ezt a tornyot és meglátom, hogy mire mentek a plusz 2 gyűrűvel.  De majd csak június közepén bontom le a tornyot, addig még lehet, hogy a hárs miatt kap egy újabb gyűrűt, de az is lehet, hogy nem. Majd meglátom. 

A rakodókasokban legfeljebb 5 gyűrűn szokott lenni fiasítás, de ott is maximum 6 lépen a 10-ből, a többi vagy üres vagy herés vagy mézes.