Szia Tóth Zoltán! Idén nekem volt,csak nem jelentettem. Amit már utólag nagyon bánok. Űdv:AntalEl sem hiszed mennyien vannak ilyen helyzetben.
Arisztaiosz!
Üzenni szeretnék Önnek!
Marhaságnak tartotta Baldavári Laci betonkeverőkben történő vetőmag csávázását?
Szeretném kiábrándítani de a dolog igaz. Tavaly ősszel a Magyar Agrárkamara rendezésében tartottak Szekszárdon a gazdáknak, és méhészeknek egy csávázó szer konferenciát.
Én is ott voltam, amikor egy nagy, több száz hektárral rendelkező gazda beszélt erről.
Azonnal tiltakoztunk, sőt bekiabáltunk. Csuja László is előadó volt! Képzelje nagy tapsot kapott!
Ezt a fekete módszert, csak az OMME vezetői, és ahogy látom Ön sem ismeri el.
Majd lesz ám duma a napraforgón.
"Látjátok mégis mászkálnak a méhek, pedig már betiltották a neonikotinoidokat."
Annyit szeretnék Önnel közölni,hogy a paksi méhmérgezéskor olyan szert használtak, ami akkor már 7 éve tiltott volt.
Bár Ön az Ó korból szól hozzánk, ez látszik is a nyilatkozataiban.
Kedves Arisztaiosz.
Ez Magyarország!
Cigit is csak a Nemzeti Dohány Boltban szabad venni.
Azért nőtt az illegális csempészet a háromszorosára.
Tehát úgy Bucizzon, hogy előbb körül néz,informálódik.
Ja és ott volt a Syngenta képviselője is.
Ők is megakadtak a betonkeverős módszeren.
Szálljon közénk a jelenbe! Időszámításunk után 2014-et írunk.
Nagyernyei Attila
Vigyázat! A mustár és az olajretek vetőmagja is szokott neonikotinoidos csávázást kapni.
Arisztaiosz!
Jó beszót Arisz!
Ezt írja nekem.
"Rendkívül nagyra tartom az ön méhészeti tapasztalatait, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a növényvédelmi kérdésekben ismeretei tárházában még vannak fehér foltok,..."
Köszönöm a bókot, de nem vágyom rá.
A növényvédelmi témában, csak és kizárólag a neonikotinoidokkal foglalkoztam.
Odáig merészkedtem,hogy összehoztam egy "csávázó szer" konferenciát, amelyen 8 ország méhészei vettek részt.
Olyan előadók jártak lakásomon mint, Gilles Ratia, Etienne Bruennau. Azután a Francia Intézetben hallgattam Olivier Belval-t, és Simon Gergely vegyi anyag szakértőt, de volt kollégámról Dr. Fendrik Péterrről sem szabad megfeledkeznem.
Nyugodjon meg, a témában otthon vagyok.
A profiknál tartott előadásom, még visszafogott volt,mert ugye akkor még a FŐNÖK figyelt.
A másik beszólása igen megható.
Ezt a förmedvényt hogy hozta össze?
Ezt írja általam nem ismert betegségemről.
"Persze elébb kezeltesse a "váltólázát", jelen állapotában e betegsége súlyosan gátolja a tisztánlátását... "
Na ezt lovagiasan bevallom nem tudom mire szokták mondani,így utána néztem.
"A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség."
Na most nagyon figyeljen Arisztaiosz!
Valóban lehet, hogy váltólázam van?
Ha sokáig egy pontba nézek, nem látok tisztán.
Ennyi marhaságot amit Ön összehoz, hogy a méhészklub olvasóit bolondítsa, semmi más nem okozhatja. Az írásaiban rejlik a vírus.
Ön terjeszti ezt a kórt.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Arisztaiosz!
Ön egy tökéletesen inkompetens egyén. Abszolút nem ért a méhekhez. Bebizonyosodott, hogy még szakzsargont se ismeri és Ön osztja itt az észt.
Egy gombásznak, gombaszakértőnek látásból kötelessége felismerni a mérgező gombákat, de nem kötelessége ismerni a gombákban előforduló toxinok részletes kémiai csoportosítását. Éppen így van a méhész a rovarirtószerekkel. A méhész számára elégséges névről ismerni a veszélyes szereket, továbbá kötelessége felismerni a mérgezés tüneteit.
És itt van pl. az OMME jelenlegi vezérkarának ELÉVÜLHETETLEN BŰNE, hogy a társadalmi szervezetek minimális kötelezettségét, az edukációt, ismeretterjesztést se gyakorolta elfogadható szinten. Nemcsak Tóth Péter, Lászlóffy Zsolt és Cserényi doktor, tehát a felkent szakmai nagyságok nincsenek tisztában egy méhmérgezés lefutásával és következményeivel, de a méhészek döntő többsége sem.
Addig amíg az OMME vezérkar a sötétben tapogatózik, addig mit lehet várni az egyszerű méhésztől. Dúl a maszatolás, a félretájékoztatás, a felelősségnek az egyszerű méhészre tolása, a méhbetegségekre való mutogatás. Korrekt mintavételezés nem tud ebben a légkörben történni, hiszen azt se tudja az állatorvos, a növényvédelmi felügyelő, a méhész, hogy mit és hogyan is kéne nézni. Nincs egy korrekt kárfelmérési tematika, amit az állatorvosok és szakértők alkalmazhatnának. Szégyen és gyalázat ami zajlik. És Önnek jólesik ehhez asszisztálni.
Nagyon érdekes,hogy a méhmérgezések (eltűnések) 90%-a repce, illetve napraforgó virágzás körül van sok éve.
Több hozzászóló azt feszegeti, hogy a gombaölő szerek nem okoznak problémát.
Általában így is van, de sokszor bizony pont az teszi be nekünk a kaput.
Tudományosan (nem OMME monitoring) bizonyított, hogy ha előzetesen csávázott növénykultúrában használnak gombaölő szereket, a méhek számára gyilkos "mix" lesz belőle.
(Ne legyintsetek, hogy a csávázás tiltott, már a múlté. Ja a drogkereskedelem is tiltott, és jobban űzik mint valaha. A csávázás olcsó, hatékony, egyszerű. Ezt fogják még feketén használni. Akkor lesz a nyavalygás, hogy látjátok van méhpusztulás de már nem is csávázták a növényt. Hol éltek? A pénz, a haszonszerzés reményében meglátjátok lesz még gondunk. GMO-s növényt is szántottak már ki, azt is tilos vetni.)
A gombaölő szer reakcióba lép a csávázó szerrel, ennek van egy szakmai kifejezése, majd Arisztaioszt megkérem segítsen mis az. (Valószínű közben megtaláltam. Azért kérdezem ez az? Szinergikus hatások?)
Kontrahatás, kereszt reakció vagy mi a frász.
Megkeresem ezeket a szakcikkeket, és leközlöm.
Etienne Bruennau az UNIO méz munkacsoportjának elnöke, nagyon sokat beszélt erről azon a bizonyos csávázó szer konferencián.
Tehát ne legyetek nyugodtak ha "csak" gombaölővel kezelnek egy olyan mezőgazdaság kultúrát (repce-napraforgó-kukorica) amelyet a méhek látogatnak, mert hatalmas károtok lehet.
Valamikor hónapokkal ezelőtt leírtam a saját esetemet.
Tavaly előtt repcén, világos nappal 30 fok melegben "csak" gombaölővel permeteztek. Odaszaladtam a traktoros Úrhoz, hogy mit csinál? Kérdőre vontam. Megnyugtatott, hogy nem bejelentési köteles növényvédelmi munkát végez. Nem nyugodtam meg. Aggodalmam beigazolódott. Nagy veszteség ért. Előtte való nap még 2.6 kg-os gyarapodásom volt, attól kezdve nulla!
Mi történt?
Érdekességként megjegyzem, hogy az egyik IB tag is panaszkodott hasonló esetről. Most miért hallgat?
Valóban nem rég írta, hogy az ön írásait a másság jellemzi.
Jelentem én jég hideg vagyok.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Bükk!
A hétvégi méhész sok mérgezést észre se vesz. Ezért nem biztos hogy alapos a felvetésed ő csak a mézhiányt látja.
De józan ésszel is felfogható, hogy a gombaölők milyen hatással lehetnek a méhekre. Ha egy cseppet is gondolkodik valaki és látott már virágporos lépet, akkor pillanatok alatt rájön az összefüggésre. Ehhez még 8 általános iskola elvégzése se kell, csak a szemét kell kinyissa. Meg is teszik sokan. De úgy látom, hogy az írástudók között egyelőre nem túl sokan.
Ebben a pökhendi csapatban bízzunk? És Bükk beszél, hogy ettől nincs lejjebb? Engem kurvára nem érdekel mit gondol az OMME vezetése rólam. A méhészek érdeke az, hogy korrekt vizsgálatokat végezzenek.
Ez minden csak az nem!
A gombaölöszerek is hasonló hatást váltanak ki, tehát a virágpor rendes erjedése helyett valami más történik, tehát ehetetlen lesz a látszatra jó takarmány.Elsőre úgy véltem, hogy arra gondolsz, hogy a gombaölőszerek elpusztítják az erjedésért felelős mikroorganizmusokat. Csakhogy: a gombák anyagcseréje alkoholos erjedés, szemben a tejsavas erjedéssel, melyet baktériumok végeznek. A virágpor tartósítása tudtommal tejsavas erjedéssel történik, tehát a gombaölők elvileg ilyen kárt nem tudnak előidézni. Ha azt írtad volna, hogy a gombaölők kiirtják a virágporban tenyésző Aspergillus fumigatust, mely fumagillint termel, és ezáltal nosemosis lép fel, akkor az egy szép teória lenne. De csak az, mert olyant még sehol sem olvastam, hogy valóban megtalálható természetes állapotban a kaptárban a fumagillint termelő gomba. Talán a virágport erre még sosem vizsgálták. Hiszen a mézből már biztosan kimutatták volna. Így azonban nem értem az eredeti kijelentést: 8 általános sem kell hozzá, hogy észrevegyük, miért károsak a gombaölők. Mert ugye nem mindig adják együtt rovarölővel: pl. napraforgóban. Akkor nincs mivel szinergizálni. Azt azonban hallottam már, hogy a Nosema fellépését elősegíti. Milyen hatásmechanizmussal ?
Az interneten is körülnézhetne Arisztaiosz mielőtt az erjedés biológiájában megtámad. Tejsavas erjedést gombák és baktériumok egyaránt okoznak.Ezt én nem találom. Mármint Arisztaiosz támadását. A helyzet az, hogy én nem ismerek, és nem találtam olyan gombát, amely tejsavas módon erjesztene. Igazán olyanról sem tudok, hogy anaerob módon képes lenne erjeszteni. Ennek ugye azért van szerepe, mert a mézzel leöntött virágporban az erjedés aerob módon addig tart, amíg a virágporszemcsék között levegő van. Ehhez a körülményhez a tejsav baktériumok alkalmazkodtak igazán. Az olyan komplex rendszerekben, mint a kefír, ahol a Candida pseudotropicalis is megtalálható, tudomásom szerint a tejsavas erjedésért a Lactobacillusok a felelősek. Nyilvánvalóan lehet a virágpor is ilyen komplex rendszer, melyből a gomba kiirtása végzetes következménnyel járhat. Na de melyik ez a gomba ? Annak rendkívül kicsi az esélye, hogy a gombaölők a tejsavbaktériumokat is elpusztítsák. Persze lehet ez az én tudatlanságom. Annak azért nagyon örülök, ha ez nyolc általános alatt egy teljesen nyilvánvaló ismeretanyag. Megvallom őszintén, hogy azt sem tudom pontosan, hogy a méhek miért nem tudják megemészteni a friss virágport ? A virágpor tokját kell ehhez mikroorganizmusok által szétbontani (celluláz enzimmel) ? Ha igen, akkor csak arról van szó, hogy a friss virágpor átmegy az emésztőrendszeren tünetek nélkül. Akkor elváltozást nem okozhat. A fehérjéket kell benne lebontani? Tudomásom szerint a cellulóz és fehérjebontást is baktériumok végzik. Megkérnélek, hogy tájékoztass bennünket ezekről a folyamatokról!
A gombák nemcsak tejsavasan terjesztenek, hanem alkoholosan v akár ecetesen, sőt sok-sok egyéb módon is. Ez függ a fajtától, a tápanyagtól, az oxigén ellátástól, a pH-tól, stb.
A mérgezés sokmindent változtathat, a fajtaösszetételt, blokkolhat anyagcsereutakat, éppen ezért megválaszolatlansággal vádolhatsz, de ennek óvatosság az oka. Szerintem a mérgek hatása összetettebb, mint gondolod.
Pl mi van akkor, ha egyszerűen összezavarodik az érzékelés és nem tud különbséget tenni az erjesztett és nyers virágpor között?
Mi van ha a gombafajták arányát borítja fel a mérgezés? Mi van, ha a baktériumok elszaporodnak el? Ezer megválaszolatlan lehetőség.
Ja. Ne felejtsük el, hogy sok a nagyon tartós hatású méreg. Tehát nem kell egyszerre kijuttatni, hogy mégis egyszerre, tehát akár szinergens módon hasson. Ilyen a tiakloprid is.
Az interneten is körülnézhetne Arisztaiosz mielőtt az erjedés biológiájában megtámad. Tejsavas erjedést gombák és baktériumok egyaránt okoznak.Ezt én nem találom. Mármint Arisztaiosz támadását. A helyzet az, hogy én nem ismerek, és nem találtam olyan gombát, amely tejsavas módon erjesztene. Igazán olyanról sem tudok, hogy anaerob módon képes lenne erjeszteni. Ennek ugye azért van szerepe, mert a mézzel leöntött virágporban az erjedés aerob módon addig tart, amíg a virágporszemcsék között levegő van. Ehhez a körülményhez a tejsav baktériumok alkalmazkodtak igazán. Az olyan komplex rendszerekben, mint a kefír, ahol a Candida pseudotropicalis is megtalálható, tudomásom szerint a tejsavas erjedésért a Lactobacillusok a felelősek. Nyilvánvalóan lehet a virágpor is ilyen komplex rendszer, melyből a gomba kiirtása végzetes következménnyel járhat. Na de melyik ez a gomba ? Annak rendkívül kicsi az esélye, hogy a gombaölők a tejsavbaktériumokat is elpusztítsák. Persze lehet ez az én tudatlanságom. Annak azért nagyon örülök, ha ez nyolc általános alatt egy teljesen nyilvánvaló ismeretanyag. Megvallom őszintén, hogy azt sem tudom pontosan, hogy a méhek miért nem tudják megemészteni a friss virágport ? A virágpor tokját kell ehhez mikroorganizmusok által szétbontani (celluláz enzimmel) ? Ha igen, akkor csak arról van szó, hogy a friss virágpor átmegy az emésztőrendszeren tünetek nélkül. Akkor elváltozást nem okozhat. A fehérjéket kell benne lebontani? Tudomásom szerint a cellulóz és fehérjebontást is baktériumok végzik. Megkérnélek, hogy tájékoztass bennünket ezekről a folyamatokról!
Az alábbi linkből is az derül ki, hogy alkoholosan a gombák erjesztenek, tejsavasan a baktériumok.
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/erjedes/erjedes.html (http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/erjedes/erjedes.html)
Nem is találhatja a "támadást" a tudós Geddekas ellen, mert törölte valaki az arra jogosultak közül (tudja, olyan valaki, aki viccelődve szokott buzizni érvei fogytával...)
Hókuszpók Arisztaiosz elfelejtette, hogy a tejsavképződés olyan általános anyagcserefolyamat, amire nemcsak a bacik és gombák, de a valódi sejtés élőlények is képesek.Az, hogy a harántcsíkolt izomzatban is lezajlik a tejsavas erjedés, teljesen közismert. De nem bizonyíték arra, hogy a gombák is képesek rá. Szívesen látnék Tőled is egy ilyen részletes leírást erről, mint Arisztaiosztól a tejsavas erjedésről. Addig sajnos nincs miről beszélni. Az állításod nagyon ingatag lábakon áll. Nálam elsősorban az verte ki a biztosítékot, hogy minden valós alap nélkül jelentesz ki valamit, szemére hányod az OMME szakmai vezetésének, hogy nem ismerik fel a problémát. Pedig a Te ismereteiddel van a baj. Természetesen elnézést kérek, ha valóban igazolni tudod azt, hogy a méhkenyér előállításához feltétlenül szükséges valamilyen gomba, melynek elpusztítása egészségügyi problémát okoz. Félek, hogy ilyen adatokat nem fogsz a szakirodalomban találni. Nem feltétlenül azért, mert hibás a feltevésed, hanem azért, mert eddig senki sem kutatta. Én is azt gondolom, hogy ez azért leginkább a méhészeknek lenne érdekük. S egy méhészeti érdekvédelmi szervezet feladatai közé nyugodtan felvehetné mondjuk különféle méhkenyér minták bakteriológiai-mikológiai összetételének vizsgálatát (természetesen arra specializált labor megbízásával). A NÉBIH hatóság, ilyen feladatot saját maga költségvetésén belül nem fog végezni, de bérmunkában szerintem minden további nélkül.
Geddekas!
Arról győztél meg rövidke életed során, hogy Abszolút nem érdekel téged, hogy miért pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Számodra az a fontos, hogy bebizonyítsd, nem is pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Sőt aki ellenkezőjét állítja az minimum hülye, de legfőképpen a méhészek ellensége.
Na ebben megnyugodhatsz. Soha nem voltam, és nem is leszek az OMME apparátus embere. Nekem mindig is az ügy a fontos. Leírtam azt is, hogy fontosnak tartanám a gombaölők hatásvizsgálatát. A méhek világa című filmben az egyik 15000 méhcsaládddal rendelkező méhész azt állítja, hogy közismert a gombaölők kártétele (mandula permetezése után). De ő azt állítja, hogy a fiasításra van hatással. Azt viszont nem mutatja be a film, hogy milyen hatással, hanem érdekes módon ez a méhész a 20%-os veszteségét Fumagillinnel kezeli (igaz azt a kaptárelhagyás miatt). Olvass figyelmesebben: azt írtam, hogy a mászkálás vizsgálata azt segítené tisztázni, amikor biztosan nem piretroid mérgezésről van szó, mert egyik méhlegelőn sem található méhhulla.
Nem lennék meglepve, ha az Irido név mögött OMME apparátus embere lenne.
A tartós mérgezés gyanújával nagyon sok méhcsaládot vizsgáltak már a világon. Rendkívül gyakori, hogy mérget már nem is találnak, sőt méhbetegségekkel se lehetett magyarázni a tüneteket. Ebből a szempontból az OMME monitoring csak az utolsó két évben érte el azt a szintet, hogy eredményei szakmai szempontból értékelhetőek, ugyanis előtte olyan laborban végezték a toxicitási vizsgálatokat, ahol a minimális feltételei se voltak meg ennek a fajta vizsgálatnak a kellő műszerezettség és az akkreditáció hiánya miatt. Nem kívánom reklámozni azt a labort, amire 5 éven keresztül teljesen fölöslegesen költötte pénzét az OMME, mert egyéb ügyekben rájuk vagyunk szorulva kötelező jelleggel.Geddekas!
A gombaölőszerek méhekre való hatását a hatóanyag engedélyezése során vizsgálják és ezekről is készül olyan dokumentáció mint a rovarölőszerek esetében. Két neonikotinoid dokumentációt már átolvastam, sőt a hivatkozott tudományos kutatásokat is. Hamar megtaláltam azokat a kényes pontokat, ahol az engedélyező hatóság meg lett vezetve, be lett csapva. Ahhoz, hogy a gombaölőszerek esetében is megtaláljam a hasonló részeket, az engedélydokumentációkat hasonló módon át kellene olvasnom. Hát ilyesmire csak télen lesz időm. Addig csak tapasztalatokat tudok gyűjteni.
A méhek mászkálása tünet összetett. Lehet, hogy sokaknak, így neked se tetszik az álláspontom, de a nyers virágpor is okozhatja. Okozhatja maga a rovar vagy gombaölőszer vagy ezek szinergens hatása. Okozhatja a silózásnak a gombaölőszerek miatti elromlása (tudom ez a lehetőség se tetszik neked). Okozhatja olyan méreg, ami a rossz silózás következményeként születik (ha nem hiszel abban, hogy a gombaölő szerek a silózásra is károsan hatnak, akkor ez az ötletem se tetszik neked, sőt a következő se). Okozhatja klasszikus méhbetegség. Sőt ezek szinte végtelen kombinációja is. Ezeket tesztelni kellene. Ez kiad akár egy évtizednyi kutatást is és még akkor is csak a legfontosabb összefüggésekre derül majd fény. Szerintem ilyen mélységű kutatásra a jelenlegi magyar viszonyok között nem vállalkozik senki. Ha vállalkozna is, izomból lenyomják. Hollandiában biztos, hogy kapna erre bármelyik kutató pénzt, de Magyarország pénzosztó grémiuma ebben a témakörben olyan sötét, mint a néger segge éjfélkor.
Magyarország hivatalos álláspontja, hogy a méhmérgezések csak és kizárólag szabálysértő viselkedés következményeként alakulhatnak ki. Ezt hangoztatja a minisztérium és az összes szerve, beleértve az OMME-t is. A mindennapi tények azt mutatják, hogy a hatóságoknak és az OMME-nak általában az esik jól, ha a felelősséget a méhészre tolhatja. Érthető! A méhész nem hatalom, de a Syngenta, Bayer igen. Pedig a méhész is lehetne hatalom a saját portáján, ha az OMME nem az FVM fiókszervezeteként működne.
Sajnos nemsoká átélik a méheim a gomba és rovarölőszerek együttes hatását. Hívjam önt kárszakértőnek?
A másik ilyen betegség,amit sikerült megismerni az a tafrina volt...Többszöri nekifutásra is úgy olvastam, hogy tarifa...
Ezt köszönhetjük a "vegyi anyag szakértők" áldásos munkájának.Lassan már Mórickának fogok tűnni, hogy mindig ugyanazt a Méhek világa című filmet idézem, de ehhez is van egy rész benne. Azt a mondja a 15000 méhcsalád tulajdonosa : Fausti alkut kötöttünk a mandulatermesztőkkel.... Vagyis feláldozzuk a méheket, hiszen a mandulatermesztők megfizetik az árát. Nálunk itt a baj: nincs megporzási díj, mely alapján itt is meg lehetne kötni a Fausti alkut. Persze csak abban az esetben, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy ezek a vegyszerek végzetes veszélyt jelentenek a megporzókra. És itt a bökkenő: a méhészekkel még csak-csak lehetne alkut kötni, de a természetes megporzók nevében ki köt alkut? Egyáltalán: meg van az írva, hogy mindig lesz olyan szer, amely jó a növénytermesztőnek is, és a megporzókat sem károsítja ? Ebben az esetben termesztési övezeteket kellene kijelölni: mondjuk az ország egy harmadán lehet adott kultúrát termeszteni, ott a beporzók véghasználatra kerülnek, máshol pedig majd lehet méhészkedni. Az adott filmben nagyon durva volt, ahol azt mutatta be, hogy Kína egyes részén az embereknek kell beporozni az almafákat, mert MAO Ce Tung kiirtatta a verebeket, melynek következtében elszaporodtak a rágcsálók, és azok elpusztításával a méhek is elpusztultak. Én eddig ezt a hol volt-hol nem volt kategóriába soroltam, hiszen meddig tart méhekkel újratelepíteni egy területet ? De ezek szerint ott nem lehet, hiszen MAO mikor meghalt már ? Tehát százszor meg kell fontolni egy-egy döntést, mert adott esetben visszavonhatatlan károkat képes előidézni.
Lám-lám Méhésztársak!
Tavaly ezt a kísérletet említettem Dr. Mészáros Lászlónak, sőt kértem, hogy közösen menjünk Iregszemcsére.
Én mentem, Ő maradt.
Az élet nem áll meg.
Tavaly a Takarmányozási Kutatóintézetből azzal kerestek meg, hogy biztosítsak a kísérlethez húsz méhcsaládot.
Oda is szállította egy Tolna megyei méhész.
Az idén is így tett, az elmúlt pénteken. A napraforgó most kezdett virágozni a kísérleti parcellában.
Miért titkoltam eddig ezt az ügyet? Ki a jó fenét érdekel ez rajtam kívül?
Önálló, partizán akcióim a méhészek érdekében sorra beérnek.
Az OMME szakmai stábja meg hallgat. Nem baj. Az azért érdekes, hogy ez egy nyilvános kutatás, nem titkos.
Akkor szerintetek miért nem tájékoztatják a méhészeket erről?
A fantáziátokra bízom.
Nagyernyei Attila
http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/60NTN/Poszter/Poszterek/08.pdf
hogyan oldották meg, hogy a méhek ne akarjanak a sátorból kimenni?
Ez egy családra vetítve mindössze 0,06 hektárt jelent, azaz kb. 2700 napraforgó-tövet... Ezt látogatta, gyűjtötte 10 000 gyűjtő méh? Az ön állításával szemben a napraforgó-terület "optimális" terhelhetősége Benedekék szerint két méhcsalád hektáronként... E "kísérletben" 0,06 hektárra, azaz 600 négyzetméterre jutott egy család! Ez több, mint tízszeres leterhelést jelent az "optimálishoz" képest...! Még az sem lehetetlen, hogy a méhek nem a szermaradványtól pusztultak el, hanem éhen haltak...
Zajácz Edit a saját kutatásai alapján is megmondhatta volna, hogy egy napraforgó virágzat milyen nektárprodukcióra képes... Olvasson utána, s nem tudom, mennyi köze van a "kísérlethez", de alkalmasint nem ártana elszégyenkezniük, hogy a sovány kutatási forintokat ilyen "kísérletekre" pazarolták el.
Nem ártana ismerni a kontroll-családok halálozási adatait, mert csak annak függvényében lehetne kijelenteni, hogy a begyűjtött nektár szermaradványa okozhatta a méhek pusztulását.Azt is árulja el kérem, hogyan küszöbölte ki a "kísérlet" a gyűjtő méhek természetes pusztulását, mivel a közölt pusztulási számadat a természetes pusztulás várható számadataitól nem tér el nagyságrenddel. Azt sem értem, hogyan lehet egy feltételezett szermaradványnak tulajdonítani a pusztulást, ha sem a nektárban, sem az elpusztult méh-hullákban nem keresték a szermaradványt.
A levont "konzekvenciája" pedig rendkívüli "egyszerűséget" tükröz: azt állítja, hogy a méhek kizárólag a szermaradvány következtében pusztultak el, illetve lettek nozémásak. Milyen alapon állítja, hogy ez így történhetett, ha sem a nektárban és a méh-hullákban a feltételezett(!) szermaradvány valós jelenlétét és koncentrációját nem detektálták, sem a "kísérlet" kezdetén nem vizsgálták a méhcsaládok egészségi állapotát. Ismételten kérném, ha már ennyire ismeri a "kísérletet", közölje velünk a kontroll méhcsaládok pusztulási adatait, illetve az egészségi állapotukat (Nozemára nézve) a "kísérlet" befejeztének idején.
Vagy esetleg ne állítson butaságokat...Rosszindulatú Arisztaiosz aztán rendszeresen állít butaságokat, sőt ...
http://viralzone.expasy.org/all_by_species/581.html
Ezt a vitát én nem akarom újrakezdeni,de bizonyítsa már be nekem valaki, hogy miért lesz egy méhcsalád egy neonikotinoid mérgezéstől Nozémás!
a károsodott bélnyálkahártyán könnyebb a felszívódás.Ez a jószág rovar. Ha károsodik a bélhártyája, akkor nem felszívódás van, hanem szabad be és kiáramlás alakul ki a hemolimpha és a béltartalom között.
Az már jogfilozófiai kérdés, hogy ha csak a nozémás pusztul el a neotól (nem állítom ezt tényként, csupán felvetés), akkor jogos-e a neo betiltása.Következtetésem: Tehát te nem a méheket, hanem a neonikotinoidokat véded irido vírus. Már csak az a kérdés vár megválaszolásra, hogy miért teszed ezt? Mert vírus vagy?
Ha károsodik a bélhártyája, akkor nem felszívódás van, hanem szabad be és kiáramlás alakul ki a hemolimpha és a béltartalom között.Az én következtetésemet inkább nem mondom el. A hemolimfából a neo szerinted hová kerül ?
Még egyszer kihangsúlyozom: a neo nektárban mért szintje alapján szűk a biztonsági sáv. Nem tudjuk az LD 10 mennyiségét, és nem tudjuk a szubletális hatások kiváltásához szükséges neo mennyiségét. Világszerte történő használatuk ezen adatok hiányában felelőtlenség.Nekem tetszik ez az álláspont.
Miért gondolod, hogy a neonikotinoid molekulák Nosema sp nélül képtelenek lennének felszívódni?Soha nem állítottam ilyent. Azt mondtam, hogy Nosemában megbetegedett méh esetében kevesebb neo is elég a mérgezés kialakulásához.
Ha a mérgezés krónikus, van idő a Nosematosis kifejlődésére, s csak ezután pusztul el a méh, akkor nem a neo miatt pusztul el. Ezt állítod.
Domonyban mennyi volt a méhhullák, és a virágok neo szintje ? Ott heveny volt, hogy nem volt Nosema ? Akkor most krónikus, vagy heveny a mérgezés ?Idült mérgezés volt. A kaptár előtt nem volt látványosan sok hulla. Kiterjed szép fias mellett alig lézengett méh a lépeken, azok is mind fiatalok voltak. Kizárásos alapon állítom, hogy neonikotinoidos mérgezés volt, hiszen nem volt a környéken más növényvédőszer használva. Azt a méhállományt magam vizsgáltam méhegészségügyi felelősként többször is abban az évben és semmilyen látható betegségjelet nem találtunk soha az állományban.
A neonikotinoidos mérgezések esetén azonban egy nagyon helytelen megközelítést szeretnék eloszlatni, minden esetben a károkozó gazda, gazdák az első számú felelősök a károsult méhészek szempontjából. Egy per során amennyiben nincs megállapodás a felhasználó bevonhatja a perbe a gyártót.Fenti gondolatod azért helytelen, mert vannak olyan neok (melyeket nem lehet virágzásban alkalmazni, pl. klotianidin), amelyek valóban tudnak mérgezést előidézni, de ekkor tényleg a felhasználó a felelős, nem a gyártó. A gyártót ebben az esetben felesleges bevonni a bírósági eljárásba, mert ő világosan leírta, hogy melyik növénykultúrán, mikor szabad alkalmazni. Ha méhelhullás történik a nappali permetezés miatt, akkor a gyártó felelőssége jöhet szóba, a felhasználó erről nem tehet, tehát felesleges őt perelni, mert az úgyis vesztett ügy, hiszen mindent szabályosan csinált. Ugyanez a helyzet a veszélyes neok csávázószeres felhasználása esetén. Ebben az esetben is a gyártó a felelős, ha valóban toxikus mennyiség jut a méhekbe. A probléma inkább abból adódik, hogy a méhész nem tudja bebizonyítani, hogy az a mennyiség, amit a labor a méheiből ki tudott mutatni, vajon toxikus mennyiség-e?
Eső: józan paraszti ésszel: a méhek azt a napraforgót járják, amelyik nektárt ad. Az ad nektárt, mely elegendő csapadékot kapott. Az a fajta napraforgó, amelyik máshol ad családonként ötven kiló mézet, az nálunk jó ha ötöt. De csak akkor, ha esőt kap.
Az egyik károsult nemrég kapta meg a hivatalos eredményt, és szerette volna feltenni a fórumra. Lebeszéltem. Még neki lesz esetleg baja belőle.Jenő!
Anti !
Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,a méhesektől több száz métere is látni mászkáló
méheket,a méhes közelében nem kell keresni,mindenhol ott vannak.
Érdekes az áttelelő méheknek semmi bajuk,gyönyörűen fejlődnek a családok a repce elejéig.
A repcén a méhek stagnálnak nem úgy fejlődnek mint 15-20 éve,nincs robbanás.
Nyilván kevesebb a méz repcén is meg akácon is.Hasonló mint 20 éve amikor repcén lepermeteztek.
Van méz de mennyivel több méz volt (a 20 évvel ezelőtt)a másik telepen ami nem kapta meg a permetezést.
Szóval nem tudom mi az ok okozati összefüggés,de a családok a kijáró bogarakat vesztenek nagy mennyiségben
ez az egy biztos.
Érdekes napraforgóig,kukorica virágzásig semmi gond a családok szépek népesek,és ekkor
megint eltűnnek a kijárok,vagy hamarabb elpusztulnak mint kellene.Következmény ismét népesség vesztés,
egyik évben erősebb,másik évben drasztikus népesség vesztés.
Nyilván nem tudom az okokat,nem értek hozzá!
...Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,- Nem talál haza mert az utolsó kirepülését megelőzően egyedül a kaptártól 1-2 méternél távolabb biztos, hogy nem merészkedett, de az is lehetséges, hogy addig a kaptárt el sem hagyta.
...szerintem nem érnek haza.
...A repcén annyira nem is lenne feltűnő mert a családok ontják a fiatal méheket
...Én nem mondom azt,hogy a nosema végez velük,de az intézet mindig erős fertőzést diagnosztizál
a mászkáló méhekből vett mintákból.
...Ha az ide évben is megmaradnak ezek a tünetek,akkor más van mögötte.
Ha logikusan gondolkodunk,a növényvédelem-helyesebben vegyszer használat-változott csak meg drasztikusan.
Anti!
Nagyon valószínű,hogy Csuja Lacinak igaza van,hogy ezek az új típusú gombaölők a virágporon keresztül
nagyon ártalmasak.A silózásnál az erjesztő gombákat tönkre teszik,így nem megfelelő minőségű táplálékkal
történik az álcák etetése.
A méhek erjesztett virágport fogyasztanak elsősorban. Az ún. májusi vész oka, hogy az óriási fehérjeigény miatt kénytelenek nyers virágport fogyasztani, ami sajnos megállítja az emésztést, felpuffad a belük, szenvednek, röpképtelenné válnak. Feltételezem, hogy toxinok is keletkeznek, de erre nincs biztos információm. A gombaölöszerek is hasonló hatást váltanak ki, tehát a virágpor rendes erjedése helyett valami más történik, tehát ehetetlen lesz a látszatra jó takarmány.
Természetesen fennáll egyes gombaölöszerek és rovarölőszerek között szinergens hatás, tehát egymást fokozó hatás, de ez nem általános. Viszont mégis gyakori, ha az adott növényvédőszer páros használata nagyon elterjedt. Bizonyított pl. hogy a tiakloprid hatása fokozható ilyen párosítással. Most, hogy a három neonikotinoid be lett korlátozva, terjed a tiakloprid használata, tehát ez a jelenség gyakoribb lesz.
Anti azt miképpen állapítod meg, hogy a virágpor nincs megerjesztve? Ebben az egy mondatodban számtalan hiba van. A virágpor a fehérjét biztosítja a méhek számára. A fehérje emésztése azt jelenti, hogy a peptidkötéseket az emésztő enzim szétbontja és aminosavak keletkeznek. Én nem tudom, hogy igaz-e az az állítás, mely szerint a méhek csak az erjesztett virágport képesek megemészteni (Csujától szoktam hallani). Ebben az esetben nekem fogalmam sincs, hogy ezt mi csinálja. Ugyanis sem a tejsavbaktériumok, sem a gombák nem bontják a fehérjéket. A tejsavnak az a szerepe, hogy a pH értéket levigye olyan szintre, amelyben a fehérjebontó baktériumok (Clostridiumok, Bacteroidesek stb) nem tudnak szaporodni. Ezt használják a gyorsérlelésű kolbászokban, szalámikban is. Oda belekeverik a tejsavbaktériumokat és a cukrokat. A cukrokból tejsav keletkezik, melytől a pH lemegy. Nem romlik meg a kolbász. Ha megromlana (lebomlanának a fehérjék) akkor olyan büdös lenne, mint egy többnapos hulla, vagy a pálpusztai sajt. Én a méhkenyérnek ilyen szagát még nem éreztem, ezért gondolom azt, hogy Csujának ebben sincs igaza. Azt el tudom képzelni, hogy cellulózbontó mikroorganizmusokra van szükség a virágpor tok lebontásához. A következők képesek erre : Trichoderma, Aspergillus, Penicillium, Clostridium, Ruminococcus, Caldicellulosiruptor, Cellulomonas fajok. Az első három gomba. A többiek baktériumok. Tehát ha a gombákat gombaölővel kilőjük, akkor még mindig vannak baktériumok, melyek a portokot lebontani képesek. Azonban több kérdés is felvetődik: vajon a gombaölők hatnak azokra a gombákra, amelyek a kaptárban vannak ? Az Aspergillus fumigatus termeli a fumagillint. Nekem az nagyon gyanús, hogy a fumagillin nem egy koevolúció terméke-e. Azaz a kaptárban keletkezett egy szimbiózis folyamán: féken tartotta a Nosémát. Ha a gombaölővel ezt lőjük ki, akkor egyszerű magyarázat van a Nosemára. Csakhogy itt nagyon sok mindent kellene bizonyítani. Ha a kaptárban a cellulózbontást kizárólag gombák végzik, akkor van létjogosultsága annak, hogy azt mondjuk: a gombaölővel történő permetezés fehérjehiányt idéz elő, ennek következtében Nosémát. Csak arról nem szabad elfeledkezni, hogy ekkor valóban kísérő jelenségről van szó. Tehát szóba sem jöhet az, hogy a mérgezéssel egyidőben lehet Nosémát kimutatni. Kb. 2-3 hét múlva, és ugyanennyi idő kell ahhoz, hogy rendbe jöjjön az állomány a természetes virágpor fogyasztása után.
Mert érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó ,meg nem erjesztett virágpor.
Neked aztán mondhat és bizonygathat bármit a gyakorló méhész, Te biztosan vakvágányra szeretnél jutni Irido.Jenő!
Sőt Misinek is örülsz, aki egy álomvilágban él.
Iridó!Lacikám, akkor áruld már el nekem a logikai összefüggést a peritrofikus hártya és az elsődlegesség-másodlagosság között. Vázold már légy szíves azt a folyamatot, hogy miként kerül az egészséges méhbe a Nosema spóra, ami el tud szaporodni a méreg hatására. Ugye nem akarod azt mondani, hogy a neonikotinoid alakul át Nosémává ? Ha ezt leírtad, akkor én is elmagyarázom az én verziómat.
A következtetéseidben általános magatartás volt eddig, hogy a Nosema gomba fellépésének elsődlegességét feltételezted olyan esetekben, amikor egyértelműen a Nosema csak másodlagos társult kórokozóként igazolható
Csak azt nem értem ezek a tapasztalatok miért nem elegek komolyabb vizsgálatok elvégzéséhez.Anti!
Én azonban sokkal inkább arra gondolok, hogy a fehérjeszintézis enzimrendszerét béníthatja (emlősökben májkárosító hatásúak), és ezért alakul ki később (2-3 hét múlva ) Nosemosis.Feltételezése hibás. Ha a rovar fehérjeszintézisének enzimrendszere sérül, akkor nem hetek, hanem napok alatt kialakul a nozematózis, hiszen a nozéma spóra szaporodása rendkívül gyors és mivel spóra mindig van a bélben, a peritrófikus hártya képződése folyamatos, mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.
Ugyanez lehet amitráz túladagolásnál.Ilyet már átéltem. Azóta nem is használok amitrázt. Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheim. Tehát Iridó nem gondolta végig a folyamatot kellő alapossággal.
Egy szerves foszfátészter mérgezéskor, vagy piretroidnál ilyen nem lehet, mert az fogja és megöli a méhet.Iridó nem veszi figyelembe a szubletális dózisok hatását és azért állít ilyet. Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?
Neonál sem tudom elképzelni. Ha elegendő mennyiségben jut be a szervezetbe, akkor szintén megöli.Nem tudja elképzelni Iridó a neonikotinoidoknál a fehérje anyagcsere sérülését. Miért? Mert nem tudja elképzelni a szubletális hatást. PEDIG LÉTEZIK. Ezt még Tóth Péter sem tagadja, pedig nála nagyobb neonikotinoid hívőt nem ismerek.
Amikor azt olvasom, hogy (neonikotinoidos) mérgezéskor mintavétel történt, és erős Nosema volt, akkor az nem lehet a mérgezést okozó szertől. Ahhoz idő kell. 2-3 hét.Miért kéne? Ezt nem tudja megindokolni.
De az elképzelhető, hogy a Nosema különböző fokozatú fázisaiban lévő méhek nektárban neonikotinoidot vesznek fel, és azért alakul ki mérgezés, mert nincs az a természetes gát, ami fékezi a felszívódást.Merthogy Iridó agyában meg se fordul a gondolat, hogy a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnak. Ami egyébként egy természetes feltételezés, hiszen az volt a célja a mérget forgalmazó cégnek, hogy könnyen felszívódó nagyon kicsi dózisban ható vegyületet hozzon forgalomba.
Tehát ugyanannyi méreganyag mérgezést vált ki olyan méhen ahol nagyszámú spóra van, míg nem vált ki mérgezést olyan méhnél amelyikben nem termelődött spóra.Ezt meg miből következtette Iridó, hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.
Peritrofikus hártya a középbélben van, az utóbélben nincs.A teljes mondat egészében nem igaz, csupán az első fele tartalmaz igazságot.
Azt gondolom, hogy a károsodott utóbélből is fel tud szívódni a neo.Nem gondolni kell, hanem tudni is lehet, hogy bárhonnan, még a testfelületről is felszívódik.
Csak amikor engedélyezték a neokat, akkor egészséges méheken vizsgálták az orális toxicitást.Nemcsak méheken, hanem méhcsaládokon is vizsgálták a neonikotinoidok hatását. Egyszer Iridónak küldtem egy komplett engedélydokumentációt (100 oldal volt), ahol leírták, hogy milyen vizsgálatok történtek. Nem a vizsgálatok, hanem a kockázatelemzés volt hamis abban a dokumentációban. Erre is felhívtam a figyelmet. Hamis premisszákból indultak ki a kockázatelemzésben, tehát hamis következtetésekre jutottak.
mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.Valószínű az antiperisztaltika segít neki. Merthogy szájon át felvéve ugyebár nem lehetséges! Ahhoz hasmenéses kereteknek kellene lenniük.
Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheimBocs! az előző állításom hibás. Fokozott perisztaltika és antiperisztaltika üti egymást. Válaszd ki, hogy melyik a szimpatikusabb neked. Vagy azt akarod mondani, hogy neo mérgezés esetén a kaptárakban fokozott a belső ürítkezés ?
Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?Na most akkor Jenőnél mi volt? Letális, vagy szubletális hatás? Döntsd el. Vagy azt állítod, hogy a megdöglött méhnél alakul ki a szántóföldön a szubletális hatás?
Egyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.Akkor döntsd el, hogy a neonikotinoid szerinted neo mérgezést vált ki, vagy Nosémát?
a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnakVedd már észre, hogy egyik hozzászólásodban cáfolod a másik hozzászólásaidban állított dolgokat. Ha gátlástalanul felszívódik, akkor szubletális hatás lesz, vagy Nosema , vagy neo mérgezés? Tényleg nem értem, hogy hogyan beszélhetsz így arról, hogy a neo klinikai mérgezést vált ki, ha arról akarsz meggyőzni, hogy szubletális mérgezést csinál, de egyben Nosemát is? Egy olyan szubletális hatás esetén, ami miatt eltéved a méh, és nem ér haza, annál hogyan alakul ki Nosema ? Amelyik megdöglik, az hogyan téved el ? Amelyik megdöglik, annál hogyan lesz Noséma?
hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!
Ugyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.És mennyi volt a nektárban,pollenben?
Lehet, hogy az eső hatására a te méheid nem nektárért mentek, hanem guttációs cseppekért, mert annak a mennyisége is megnövekedett? A kérdés az, hogy miért van rá szüksége? Azt Te is belátod gondolom, hogy nem a cukortartalma miatt. Valami olyan van benne akkor, amire neki nagy szüksége van. Mi ez az anyag , amit máshol nem talál meg? Magyarul milyen hiánybetegsége van ? Vagy talán sós, amit hiány nélkül is képes szükségleten felül begyűjteni ?Az eszébe se jut Iridónak, hogy a dajkaméheknek van szüksége nagy mennyiségű vízre.
Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!Bevallom én is ezek közé tartozom
Az eszébe se jut Iridónak, hogy a dajkaméheknek van szüksége nagy mennyiségű vízre.Hát igen bevallom, az én méheim a húsz méterre lévő itatóból hordják a vizet. Nincs két mézgyomruk, hogy egyikben vizet hozzanak, a másikban nektárt.
Miért?
Mert a méhpempő víztartalma 70 %, de az amiből ezt előállítják, annak nagyon csekély a víztartalma. Ezt pedig külső vízforrásból kénytelenek pótolni.
Honnan?
Kézenfekvő. Onnan, ahova egyébként is járnak, tehát a méhlegelő növényeiről.
Hát igen bevallom, az én méheim a húsz méterre lévő itatóból hordják a vizet. Nincs két mézgyomruk, hogy egyikben vizet hozzanak, a másikban nektárt.Azt hiszed, hogy csak onnan hordják a vizet. Naiv vagy és figyelmetlen. Menj ki hajnalban és figyelj.
Ez akkor is igaz, ha már van egy bejáratott itató ami ráadásul közelebb is van a kaptárhoz mint a gutációs csepp a növényen?Természetesen. Merthogy a 60 millió éves reflexet nem tudod ilyen egyszerűen felülírni.
Hát jó! Te akartad! Csak nehogy mószerolásnak vedd. Azt nem venném a szívemre! Pedig ez már az.Olvasd el lécci a 100 oldalt aztán majd lesz miről beszélnünk.Idézetmihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.Valószínű az antiperisztaltika segít neki. Merthogy szájon át felvéve ugyebár nem lehetséges! Ahhoz hasmenéses kereteknek kellene lenniük.
Fel se tételezed, hogy a méhcsaládban mindig és mindenhol (lépek, méhek stb) jelen vannak a nosema spórák.IdézetNem hetek, hanem napok múlva fostak a méheimBocs! az előző állításom hibás. Fokozott perisztaltika és antiperisztaltika üti egymást. Válaszd ki, hogy melyik a szimpatikusabb neked. Vagy azt akarod mondani, hogy neo mérgezés esetén a kaptárakban fokozott a belső ürítkezés ?
Lehet, hogy hibás az előző állításod, lehet, hogy nem, de a tények szerint amitrázmérgezés után napokon belül fostak a méhek.IdézetMiért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?Na most akkor Jenőnél mi volt? Letális, vagy szubletális hatás? Döntsd el. Vagy azt állítod, hogy a megdöglött méhnél alakul ki a szántóföldön a szubletális hatás?
Jenő beszélt neked nozémaról? Tudomásom szerint eltűnésről, gyors halálról, vergődésről írt. Nézd már meg a vidókat! Hol látsz te ott fosos méheket?IdézetEgyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.Akkor döntsd el, hogy a neonikotinoid szerinted neo mérgezést vált ki, vagy Nosémát?
Akár mind a kettőt kiválthatja. Attól függően, hogy krónikus vagy taglózó hatást váltott ki.Idézeta neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnakVedd már észre, hogy egyik hozzászólásodban cáfolod a másik hozzászólásaidban állított dolgokat. Ha gátlástalanul felszívódik, akkor szubletális hatás lesz, vagy Nosema , vagy neo mérgezés? Tényleg nem értem, hogy hogyan beszélhetsz így arról, hogy a neo klinikai mérgezést vált ki, ha arról akarsz meggyőzni, hogy szubletális mérgezést csinál, de egyben Nosemát is? Egy olyan szubletális hatás esetén, ami miatt eltéved a méh, és nem ér haza, annál hogyan alakul ki Nosema ? Amelyik megdöglik, az hogyan téved el ? Amelyik megdöglik, annál hogyan lesz Noséma?
A tények szerint volt olyan neonikotinoidos mérgezés, ahol volt Nozématózis és volt olyan, ahol nem volt Nozématózis. Esetenként kell vizsgálni az összefüggéseket.Idézethiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!
De te aztán 100%-osan érted, hogy én 100%-osan nem értem.IdézetUgyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.És mennyi volt a nektárban,pollenben?
A letális dózis 1/24-ed része.
Akkor válaszd ki légy szíves a szívedhez legközelebb álló mérgezési módot!!
Értem mire gondolsz. Azt mondod, hogy ez benne van. Én ugyan nem találtam meg, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne tényleg megtalálható. Csakhogy én számoltam. Az orális toxicitást összevetve a nektár neo tartalmával. Ott van a húszszoros eltérés. Ezek sajnos szigorú számadatok. Ezt valamilyen módon át kell hidalni. Kiválóan alkalmas rá a guttációs csepp extrém magas neo szintje. Ilyen adat ugyanis nincs benne. Ha a Greenpeace azt állítja, hogy ez tényleg ilyen magas , én elhiszem. Csak amikor olyan tömeges mérgezésről van szó, hogy a pintyek is megbetegedtek, akkor ott nem holmi vízgyűjtő méhekről van szó, amelyek több kilométerre mennek el, ahelyett hogy az itatóról vinnék a vizet. Nálam nagy hordásnak kell ahhoz lennie, hogy otthagyják a (sós) itatót. De ugye azt nem mondod, hogy az akác is guttál? Nem a nektárnak van magas víztartalma, hanem külön hozza a vizet ötvenszeres távolságból az ősi ösztön miatt? Na ez nekem nagyon sántít. Kell abban a cseppben valaminek lennie, ami nem cukor, de a méheknek nagy szüksége van rá.
Nem én döntöttem úgy, hogy az orális toxicitást nem is veszi figyelembe a hatóság, hanem Ő maga.
Az alkalmazott osztályozási rendszerben, az Atkins által 1973-ban megállapított empirikus szabály alapján, ha az LD50 és a szántóföldeken alkalmazott dózis hányadosa nagyobb 50-nél, akkor további kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Ezt az arányt a termék kockázati hányadosának (Hazard Quotient, HQ) nevezik. Ez vonatkozik a számunkra itt fontos szerekre: a kukoricán használt Gaucho esetében ez szájon át 18.900, illetve érintkezés esetén 11.283 .
Értem mire gondolsz. Azt mondod, hogy ez benne van. Én ugyan nem találtam meg, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne tényleg megtalálható.Ezek szerint nem olvastad el. Erről pedig nem tehetek. Pedig táblázatban is feltünteti, hogy mennyi az orális toxicitási érték, ugyanakkor a következő oszlopban írja, hogy nem kell figyelembe venni.
De ugye azt nem mondod, hogy az akác is guttál? Nem a nektárnak van magas víztartalma, hanem külön hozza a vizet ötvenszeres távolságból az ősi ösztön miatt? Na ez nekem nagyon sántít. Kell abban a cseppben valaminek lennie, ami nem cukor, de a méheknek nagy szüksége van rá.
Csak egy példa: Zombee írta, hogy az oxálsavval milyen rossz tapasztalatai voltak, vontatottan fejlődtek utána a családok.
Én nem használtam oxálsavat mégis vontatottan fejlődtek nálam a családok ugyanakkor ,mint neki.... ráadásul vadul serkentek most már egész évben.
A mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!
A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!
Talán már Te is húztál ki mászkálókból utolsó potrohgyűrűt, és vagy sárga béltartalmat találtál, vagy fehér színű belet. Ha fehér, akkor az azért olyan, mert nem átlátszó, nem látod a sárga bélsarat. Azért mert elhalt. A Nosema miatt.
Én már a kezdetektől tapasztalom ezeket a nehézségeket, és elképedek, mikor 20+ év tapasztalattal rendelkező méhészek elmondják, hogy régen nem kellett ennyit ügyeskedni a méhcsaládok egyensúlyáért, a szaporítás felfejlesztéséért. Faluba könyveket nagyon szeretem, mert gyakorlatiasak.. Semmi ilyen nincs még megemlítve bennük.Megemlítve (néven nevezve) nincs, de a MIT, HOGYAN, MIÉRT A MÉHÉSZETBEN? című könyvében meg lehet találni a kóros elnéptelenedéshez vezető tüneteket.
Javaslom a figyelmedbe ezt a cikket.
Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
Javaslom a figyelmedbe ezt a cikket.
Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3591333/
Kísérletileg fertőztek méheket Nosema apis és ceranae spórával. A nem kezelt (fumagillin) kontrolloknál mindkét fajnál nagyszámú spórát találtak a középbélben. Más hatásnak (emésztőrendszeri támadásnak) nem voltak kitéve. Az adatok a táblázatban vannak, rákattintva nagyítható.
Azaz neok nélkül a nosema ceranae nem rúgott labdába.Állítsunk fel egy hipotézist: A méh nem pusztul el a Nozémától ! Csak a végstádiumban, életének 35. napján!
A Kisvárda környéki reményvesztett méhészeken már csak egy felelős érdekképviselet segíthetne, ami jelenleg nem létezik.Létezik, van egy másik alternatíva! Van egy csapat, aki a szavakat, a mondatokat, meg tudja tölteni tartalommal. Nem a levegőbe beszél, és nem azért beszél, mert tetszik a hangja (-juk), és nem hablatyolnak, nem nézik le a méhészeket. Ennek a felelős "csapatnak", az egyik programja, a nyíltság, nyitottság a méhészek felé, mert Ők tudják, hogy minden méhész véleménye számít. Nem csak akkor kellenek a "jó" méhészek, amikor a jogellenes döntéseket kell megszavaztatni, úgy hogy szegényeket átverik, és azt sem tudják mit szavaztak meg. De addig, még a méhészek többsége, nem látják a problémákat, nem érzik saját bőrükön, addig sajnos nincs mit tenni. EZ A DEMOKRÁCIA!
Az OMME vezetőségéhez írt 2014. évi júniusi levelünkre, a mai napig még csak választ sem kaptunk.Látod, ez is egyfajta irányvonal. És úgy néz ki, hogy a többségnek ez bejön!
És nem a kijáró méhek, hanem a fiatal első kiröpülésen lévők, akkor jönnek rá hogy nem is tudnak repülni....Éppen ezért kellene heveny méhbénulás vírus vizsgálatát kérni a mászkálókból Ruzsvai dr.-tól, a méhészeti monitoring keretében. Kontrollként a repülni képes egyedekből is mintát küldeni.
NEM VÍRUS,VÍRUS,VÍRUS,VÍRUS !!!!!!!!!!!!!!
A nosema ugyebár a kifejlett méh "betegsége". Fiasítás korban egyik méh sem nosemás. Ugyebár a nosema egy spórás véglény, ami a középbél hámsejtjein élősködik, azt "éli fel". Vajon a fiatal méhek szervezetében mennyire tud ez elhatalmasodni életük korai szakaszában?Ez így igaz. Érdekesképpen amikor az ilyen mászkálók utolsó potrohgyűrűit megfogva kihúzom a belet, Nosemára utaló fehér elszíneződést találok. Ez ugyebár nem a középbél, hanem az utóbél. Ahol nincs peritrofikus hártya, ami akadályozná a Nosemát. Szerintem ez a kivételesen magas spóraszámmal szennyezett környezetben fordulhat elő. Annak lehet a magyarázata a relatíve fiatal méhek Nosémában történő megbetegedése.
Eddig még senki nem bizonyította, hogy a méhcsalád-pusztulást a neonikotinoid okozza!
...
Megenné Ön az üszkös magból készült kenyeret? Adna a jószágainak penészes kukoricát? Biztos vagyok benne, hogy nem. Akkor viszont marad a csávázás.
...
Tisztelettel, cscs
Demagógia erőteljesen.
Szégyen az OMMÉ-ra, hogy nem volt képes összeszedni, és a terepjáró vásárlása helyett igazi tudományos munkára költeni azt a hatmilliót. Pl. kezdhették volna a szakirodalom tanulmányozásával.
Az OMME vezetők felelőssége nyilvánvaló:
1. Vagy nem képesek kommunikálni senkivel a világ méhészeti kutatói közül,
2. Vagy nem képesek egy cikket lefordíttatni és megérteni, és a tudást átadni a a méhészeknek: pl. mit hogyan tegyenek,
3. vagy, ez a legrosszabb: tudják, hogy mi az ábra, csak "lefeküdtek" valaki más érdekei előtt.
Üdv: Uraim!Tájékozatlanságodat csak rodszindulatod mulja felül.
Rolcsibácsi! Tőlünk kicsit nyugatabbra hobbi szinten méhészkedő okoskodó másokat leszóló "nagytudású méhészek éldegélnek és sanyargatják a birtokukban lévő néhány méhcsaládot. Valószínűleg tőled még egyik sem kért olyan tanácsot mint számtalanszor tőlem, mégpedig az amitráz beszerzési lehetőségeiről akár feketén akár fehéren csak legyen valahogy. Ennyit tőlünk kicsit nyugatabbról.
Üdvözlettel Izso60.
A Vetőmagszövetség kiharcolta, hogy ez évben
Sehogy! Tudják, csak nem érdekli őket. Nem ezek lennének a témák...IdézetA Vetőmagszövetség kiharcolta, hogy ez évben
32.000 hektár területen, naprafogró és kukorica vetőmag előállításra 120 napos eseti engedélyt kapjon a betiltott 3 neonikotinoid rovarölőszer (tiametoxám, imidakloprid, klotianidin) használatára, 2016 február 1 és 2016 május 30 között.
Most kellene megtudnunk, hogy hol lesznek ezek a területek, mert a méhészeknek jogukban áll a méheik védelme érdekében elkerülni az EU-ban korlátozott méhekre veszélyes növényvédelmi technológiát.Fontos tudni!
32 000 ha-on annyi csávázható kukorica és napraforgó vetőmagot lehet előállítani, amennyi Magyarország teljes éves vetőmagszükséglete ebből a két növényből.Növényvédelmi Bizottság ülése
2016 április 22-én a Föld Napja ünnepén lesz a
Földművelési Minisztériumban
a következő fő témákban:
1. "a neonikotinoid rovarölőszerek korlátozásának hazai tapasztalatai"
2. „A hormon hatású növényvédőszerek hazai megítélése” (pl. deltametrin)
3. „A valószínűsíthetően rákkeltő glifozát gyomírtó újra engedélyezése.” Mérgező hatású a méhekre.
Hogyan tudjuk a Növényvédelmi Bizottság elnökének, Szalkai Gábornak és a sajtónak a figyelmét felhívni, hogy veszélyben vannak a magyarországi méhek?[/size]
Egy pár családnál eléggé igazoltatnak a kijárónál. Arra gondolok, hogy lepermetezték valahol őket és így a család nem ismeri meg a feromon alapján. Nem tűntek rablóknak. Előfordulhat ez?
Talán keverni akarja a mézeket az az ember.
A kérdésem az lenne, hogy hova tudnék fordulni ez ügyben? És ha a föld tulajdonosához fordulok kártéritésért a kiesett hordás miatt, mit lehet kérni, mert úgy néz ki, hogy hiába vagyunk saját akácerdőben, nem igen lesz hordás, a betegség miatt az akácról sem. A fiam most kezeli a méheket, de ki tudja, hogy mikor erősödnek meg és egyáltalán meggyógyulnak-e? Az elhullott méheket ki fizeti meg?
Van egyáltalán jogorvoslat az ilyen esetre? Vagy már késő?
Köszönöm a válaszukat.
Továbbra sem érted Izsó!
A hivatalosan méhekre NEM veszélyesnek jelölt szerek többsége méhekre veszélyes, vagyis az államot be kellene perelni és betiltatni ezeket a szereket.
Ez a lényeg!
Igaza van Geddekasnak .
Ma is több telephelyünkön figyeltem a méhek másznak,fetrengenek-e.
Sehol semmi,egy mászó méhet se találtam.Amint már az akácra
jártak a méheink megszűnt az epilepsziás rángatózás.
Milyen érdekes csak a repce idején nosemásak a méhek.
Több éven keresztül az intézet magasfokú nosema fertőzést állapított meg.,
amikor ezekből a méhekből mintát küldtem Nekik.
Gyógykezelésnek műlépre rázást javasoltak.Ja,repce alatt,60 ezres
egyed számú fiasítást kidobni.Akác előtt,nem rossz megoldás.
A kaptárak előtt fekete a föld a hulláktól,régen a másodi akác után nézett
így ki.
A növényvédelmi munkákhoz,vegyszerezésekhez a gazdálkodók olyan szereket
vásárolhatnak,olyan technológiák vannak amik kinyírják a méheket.
A "ződőn" Tükör nemes egyszerűséggel csak annyit írt erre,hogy ez nem igaz.
Hiába minden,én már csak egy ilyen notórius hazudozó vagyok,
kedvenc szórakozásom a vegyszerezések szapulása.
Kérem akinek a repcén mászkálása volt és ezáltal népesség csökkenése az
írjon ide pár sort,írjátok meg a tájegységet,és a föld típusát,fajtáját (homokos,
agyagos talaj).
Talán le tudunk vonni következtetéseket.
Így gondolom:
Csányi Antal vagyok.Dél-Baranyában méhészkedem,
kötött,agyagos talajon.Repcén és napraforgó-kukorica
virágzásakor kisebb-nagyobb,de egyre inkább nagyobb
méhveszteséget szenvedünk el méheinkkel.
Csányi Antal
Erre csak nagyon röviden azt kell mondjam, egyszerűen nem igaz.1.
Ettől függetlenül ha lehet prioritást adni az elnökségi munkámnak, a mézhamisítás mellett, ezen jelenség vizsgálatának a forszírozása leszMiről beszélsz te? Hol vagy te elnökségi tag?
esetlegesen önző és szűk látókörű méhészek hada próbálja kihasználni de úgy hogy Ő dirigál a más portáján!Tudod szűk-látókörű a te jó ........! Vedd már észre, hogy Általában becsméreled a méhészeket. Szégyelld magad!
Csányi Uram! írását nem értelmezném ill. elemezném,(egyszerűen nem azén feladatom,Szerényen hozzáteszem akinek ennyi méhcsaládja van az már messze nem méhész!!! a méhész a méheiről mindent tud, és mit tud a GAZDA ennyi méhcsaládról?
Minden egyes molekulának megvan a szakirodalomban a lebomlási ideje. Ez többnyire több tényezőtől függ: nedvesség, agyag vagy homok, vagy más, illetve napnak való kitettség, oxigén. A következő kérdés, hogy milyen növény van a talajon. Vannak növények, amelyek előszeretettel szívják fel. Mások kevésbé. A következő tényező a felszaporodás helye. Vannak növények, ahol a levélben, másoknál a virágporban, és megint másoknál a nektárban. És van, ahol több helyen is. Pl. a kukoricában a levélben és a virágporban is. Ezért veszélyes a guttációs cseppje is, nem csak a virágpora.
Ez a hír ugyan az, csak más összeállításban.
http://alfahir.hu/dontott_a_kormany_maradnak_a_mergek
Gratulálunk!
Köszönjük, hogy újra retteghetünk!
A következő elnökségi ülésen remélem téma lesz.
A "szakpolitikusunk" biztosan elégedett.
Nagyernyei Attila
;D Ez ellen már van kifejlesztett tabletta! ;D
Aztán Önt elnézve kedves szőrmók kertész Úr, van amit Önnek sem sikerült elsajátítania, bármennyire is igyekezett, bár ezeket az ismereteket vagy felszedi valaki a családjában van nem.....
Önnek ebben nem volt része, és ezt még egy érettségizett is meg tudja állapítani, ami Önre nézve nagyon gáz! ;D
Akkor kérnék egy pár sort írni a DDT nevű a maga idejében szuper vegyszerről, annak történetéről és a mai napig fellelhető következményeiről.
Kérem röviden és minél kevesebb idegen szóval (Dr. Szalay László) közérthetően, mivel nem az az okos akinek van tudása, hanem aki azt át tudja adni,
mert ha nem akkor az a tudás meglehetősen öncélú!
(A szófosást is kerüljük, kímélve mások idejét!)
A DDT valami hasonló volt mint most a neok.....neok esetében most a dicsőítő résznél tartunk!
Elég közérthető volt?Igen, meg aljas is, mint a tárgyástalicska. Jobb lenne azt tologatnád a gönyüi fóliasátradban a méhészek vakítása helyett.
QUQURIQ !!!
Minden vegyszer méreg...
kiskakas
De vigyázzatok ezekkel is! Mert gombaöőszerrel együtt használva a méhekre veszélyes még a növényvédősök szerint is. Németországban már tiltott ezeknek a mérgeknek a gombaölőszerrel együttes használata.
Marad az ima ::)
Kaptáranként 1500 euro veszteség? Ilyen drágák a lengyel méhek, vagy ilyen jó a lengyel mézár? Netán több 5-6 mázsát hord be náluk egy méhcsalád??Ezt egy cseppet elírták.
Bicska
Nata!Hát eddig úgy gondoltam, hogy ez a terület a Dunántúlhoz képest ¨(~50 000km2) csak Pi-Csányi. :o
Biztos vagy benne,hogy nem érnek repcét a méheid?
Hét kilométerre is elmennek érte.
Tudod mekkora kör az?
Kb fél Dunántúl.
Elnézve az állományt hazajőve repcéről, hááát...Te is tudod, hogy miért, csak nincs róla labor bizonyítékod. De nem is lesz, ha így gondolkodsz. Azért tudnak sarlatánok még a miniszter szemébe is hülyeségeket mondani, mert IGENIS A TE DOLGOD IS, hogy az aki félrevezeti a minisztert és a méhészek többségét, le legyen leplezve!
még mindig volt ma mászkálás, fene tudja mi miatt, nem is az én dolgom volna kideríteni,
Mit mondot erről Buchinger Gyuribá mikor erről beszélgettünk?
Csak egyszerűen ennyit.Mitől mástól lenne mint a vegyszerektől.
Az akácot nálunk a fiatal méhek hordják.
Egyes telephelyeken csak szürke méhek vannak.
Megfigyelésem szerint a derogációt kapot területeknél
a legnagyobb a gond!
A derogáció azt jelenti, hogy biztosan tudja az ÁLLAM, hogy kárt okoz valakiknek. Ha pedig így van, akkor állnia kell a költségeket. Erre lenne az OMME, de az OMME nyuszifül. Miért? Mert az Állam csecsén lóg. És annál inkább az Állam csecsén lóg, minél deficitesebb a költségvetése. Márpedig Mészáros Laci deficitbe fordította az OMME költségvetését és ezen sajnos Bross se módosított. A deficit csak nő, nő, nő, ezzel együtt a függőség is egyre csak nő, nő, nő.
Anti!Attila!
Tisztáztuk, a munkanélküliség az alap probléma.
Attila
Sziasztok. Eseti engedélyt kapott egy cég poncho pro és cruiser 350 fs -el csávázott kukorica vetésére. A méhesem körül kb 250 h terület. Milyen hatàssal lehet ez a méhekre a későbbiekben.Mikor kívánják a környékbeli méhészek a kárigényüket a Magyar Állam felé benyújtani? Ugyanis a föld fölötti része a kukoricának erősen guttál, vagyis bőségesen izzad ki nedveket magából és már 1-1,5 ppm mennyiségű méreg is tökéletesen tönkre teszi a méhcsaládot. Az állam ezt tudja, tehát a kárigényt szerintem forintosítva be kell jelenteni és ha jön a válasz, hogy nem fizet, akkor kell a pert elindítani a Magyar Állam ellen.
Sziasztok!Igen megszűnt a mászkálás,és nem azért nem fetrengenek,
Nálam most így akác végénél már csak néhol látni sétáló méhet. De látni még itt-ott az elpusztultakat a fűben és a kaptárak mögötti utakon.
Napraforgó kezdetén esélyes lehet, hogy újra megjelennek...
Üdv.: Attila
Méheknek mászkálás, nekünk és gyermekeinknek a vegyszerek miatt meg onkológia?
Nagyernyei Attila
Tegnap felhívott egy felháborodott méhész.
Kérdezte, hogy nálam nem mászkáltak e méhek?
Mondtam neki, hogy de.
Mértéke nem volt aggasztó, viszont nagyon zavart.
Azt mondta, hogy Facebookon azon is gondolkodnak, hogy az OMME elé tüntetést szerveznek.
beszélni kell a problémákról,de közben vigyázni kell miket is mondunk.
A génmódosított RR haszonnövények nagymértékben megnövelték a glifozát alkalmazását, különösen Észak- és Dél-Amerikában, ahol ezeket elsősorban termesztik. Ez komoly aggályokra ad okot a glifozát toxicitásáról feltárt új ismeretek fényében. A glifozátrezisztens gyomok elszaporodása összefügg a génmódosított RR növényekkel. Ezen gyomok elleni „fegyverkezési verseny” kiéleződése pedig újabb aggályokat ébreszt, miszerint a jövőben még több glifozátot fognak felhasználni a génmódosított RR növények termesztésekor, erősebb készítményekben és vélhetően más növényvédő szerekkel kiegészítve.Ennek elégséges indoknak kell lennie ahhoz, hogy betiltsák a génmódosított, növényvédő szereknek ellenálló haszonnövények termesztését. A génmódosított, növényvédőszer tűrő haszonnövények, ahogyan ezt a génmódosított RR haszonnövényekkel bemutattuk, nem részei a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatnak. Egy olyan iparszerű mezőgazdasági rendszerhez köthetőek, amely nagyméretű monokultúrákkal jár együtt, és olyan költséges és szennyező anyagok felhasználásán alapul, mint amilyenek például a növényvédő szerek. Nem kétséges, hogy sürgősen fenntartható mezőgazdasági megoldásokat kell találni. Ahogyan azt az ENSZ és a Világbank legutóbbi nemzetközi mezőgazdasági felmérése (IAASTD) nemrégiben leszögezte: „a szokásos üzletmenet”, azaz, hogy minden maradjon a régiben, már nem megoldás (IAASTD 2009b) többé. A fenntartható megoldásokat egészen biztosan nem a génmódosított, növényvédőszer tűrő haszonnövények fogják meghozni.
The Commission suspended many uses of the three ais in 2013, due to concerns over bee health, and originally said that the measures would be reviewed within two years. In 2015, an EFSA study confirmed that foliar uses of neonicotinoid insecticides posed a risk to bees. Last November, the Authority identified “high risks” to bees from clothianidin and imidacloprid, based on an assessment of confirmatory data requested from the registrants.
Szerintem is minden világok legjobbika a vegyszermentes világHajaj! A hülyeség egyik fokozatát elsütötted.
még senki nem rukkolt elő a "fenntartható fejlődés" megváltó generál-modelljével.Ez részedről a hülyeség második fokozata.
"Golyózzuk Már Ki Valahogyan T.P.-t az Egyesület Ügyvivői Testületéből"Nincs ezzel probléma. Megteszi ő saját magától.
ENSZ-IAASTD jelentés- egy alapvető dologra fókuszálnak: a glifozát humán toxicitására. Az általam idézett ECHA-vizsgálat viszont kifejezetten azt mondja, hogy nem találtak ilyen toxicitást.Nem írtam semmiféle toxicitásról. OLVASD EL!
Egy dolog viszont annál inkább. Ugyan mi köze T.P.-nek mindehhez? Mi a nyavalyás fityfenét tehet Ő a glifozát humán-egészségügyi kockázatértékelésében? Mi a fityfenét tehet Ő a neokotonoidok kockázatértékelésének, betiltásának vagy engedélyezésének ügyében.Mindent vagy semmit. Ez az Ő döntése. Egy érdekvédő választott tisztségviselőnek ebben a kérdésben egyetlen alapaxiómája lehet. A méhek és a méhészek érdekét képviseli.
Ezek megítélésében a Magyar Állam is csak akkor döntéshozó, ha az Európai Bizottság tagállami hatáskörbe utalja a kérdést.Marhaság. Ebben a témakörben a Magyar Államnak most is van joga szigorúbb előírásokat alkalmazni, mint amit az EU előír.
Következésképp megkérdezném, miért kellene lemondaniuk?Pl. összeférhetetlenség miatt.
Paradigma visszaváltásEz hihetetlen.
https://www.agroinform.hu/szantofold/rovarolo-szerrel-csavazott-repcemagot-vetne-33619-002
Úra megkapjuk a neok áldásos hatásait közvetlenül.
Megjöttek az első értesítések.
Aranyosan közlik a bennünket,méheinket védeni hivatott hatóságok,hogy
mely területek azok ahol neos repce vetésére adtak ki szükséghelyzeti
engedélyt.
Javasolják,itassuk a méheinket.
Az itatás annyit segít a méheinken,mint halotton a csók,hiszen
évmilliók alatt kialakult ösztöneik alapján gyűjtik a növényi
nedveket,guttációs cseppeket.
Tudjuk a repce is guttál.
Mit segít itt az itató?
Semmit.
Javasolhatnák a méhek etetését is,hiszen a nektárban is kimutatták
a neokat,odáig is eljutnak.
Javasolhatnák a méhek virágporpotlóval való etetését is,hiszen a pollenben
is kimutatták a neokat,odáig is eljutnak.
Mindezeket miért nem javasolják?
Ugyan úgy nem segítene a virágporpotló sem,az etetés sem,mint,
ahogy az itatás sem segít.
Kit érdekel ez?
Senkit.
Tehát újra adott ki a hatóság az Únios tiltások ellenére eseti engedélyeket,
szükséghelyzetre hivatkozó göndör szöveggel,ahelyett,hogy védenének
bennünket,méheinket,természetet.
Így kell ezt csinálni.
Szép új világ!
Hajrá elvtársak!
Előre a természet pusztítás útján!
Csányi Antal
..... hiszen biztosan körbejárta az omme is a kérdéskört, mert a méhészekért van ...
Ezért fontos, hogy tanulmányozzuk egyrészt ezen alacsony dózisok hosszú távú hatását, másrészt a különböző szerek együttes jelenlétéből fakadó koktéleffektus következményeit.mondja a tudományos kutató. Mi méhészek ezt már látjuk évek óta.
...A méhészek egyre befele fordultabbak, érdektelenek vagy mit tudom én mi történik.
A szakmai előadásokra, rendezvényekre 20-50%-al kevesebb méhész kíváncsi.
Mindenki otthon, a szobában várja a változást.
Elkényelmesedtünk, hízunk, lustálkodunk, nehezen mozdulunk.
Ha majd országosan is baj lesz, senkinek nem kell szólnunk, mindenki megy magától.
Nagyernyei Attila
Elkényelmesedtünk, hízunk, lustálkodunk, nehezen mozdulunk.Így van. 2017 szeptemberében volt egy tüntetés meghirdetve neonikotinoid ügyben a földművelési minisztérium elé.
.....Az RÉSZBEN igaz , hogy "Tóth Péter miatt vagyunk csávában, aki még most is az elnökség tagja.",de kérdezem én itt a végekről. Mióta is van "új" vezetés ? Tett e valamit az OMME elnöke , hogy a döntéshozó megismerje a valóságot és NE a tóth pétereknek higgyen? szerintem nagyon keveset vagy k...va lassan mivel igy kell meggyőzni a döntéshozókat !!! Lett e valami az összeférhetetlenségből (Tóth, Lászloffy,Fekete) ? - elnézést ha itt a végeken nem tudok róla !!
A hívó szó szerint azt mondta, hogy "Tóth Péter miatt vagyunk csávában, aki még most is az elnökség tagja."
Én is így látom, és nagyon sok problémánk megoldásának ő az akadálya.
A NÉBIH az FM, a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara folyamatosan azt kérdezi mi történt az OMME-ban?
Évekig azt hangoztatták, hogy Magyarországon nem okoznak problémát a neonikotinoidok, most meg tiltakoznak?
Ez egy személyhez köthető, az OMME növényvédőséhez.
Amíg ő az elnökségben osztja az észt, és még különböző kutatási pénzek fölött is diszponál, nem látok változásra esélyt.
Ahhoz, hogy ebből a kátyúból ki tudjunk kecmeregni, a döntéshozóknak egységes álláspontra kell jutniuk.
...
Nekem az a véleményem, hogy a rendteremtést magunk között kell kezdeni, ezt pedig az imént írtam le.
Akkor mondhatjuk joggal a szükséghelyzeti engedélyeket kiadóknak, hogy téves információkat kaptak eddig, mert akitől származtak arra nem vette a fáradtságot, hogy a nemzetközi kutatási eredményekről tájékoztassa a hatóságokat.
Úgy, ahogy a francia méhészek (akik úttörők voltak a témában) tették ezt már tíz évvel ezelőtt.
Tehát van személyi felelős, viszont a küldötteket kell tájékoztatni ehhez, mert sajnos a nagy részük semmit nem tud, vagy bedől a szép csiripelő szavaknak.
....
Csuja korán ugrott, nem kampányolt ellene senki!
Magyar vizsgálatok pedig nincsenek, vagy pedig alkalmatlanok egy ekkora horderejű döntés meghozatalához.http://ommecegled.hu/wp-content/uploads/2014/08/csepego-mereg-tanulmany-2013-12-16.pdf (http://ommecegled.hu/wp-content/uploads/2014/08/csepego-mereg-tanulmany-2013-12-16.pdf)
Attila, Te magad sem tudod eldönteni hogy demonstrálj vagy sem. Egyszer mellette vagy aztán mikor szervez valaki valamit akkor meg elnémítottad :-[ Várod a vezetés bólintását?
Csuja korán ugrott, nem kampányolt ellene senki!
Ha tudtok olyan megoldást ami az ágazat hasznára válik, és nem tesznek alánk, adjátok elő.Kérlek segítsd értelmezni ezt a mondatodat.
Hurráááá!
Védjük, óvjuk a természetet!
https://alfahir.hu/2017/11/27/glifozat_europai_unio_novenyvedelem
Ugyan így fogunk járni a neonikotinoidokkal is.
Ebben semmi kétségetek ne legyen.
Nagyernyei Attila
Nehezen tudom azt elképzelni , hogy amikor elkezdték újból kifőzni a méhekre veszélyes mérges levest nem vonták be az érdekelt feleket , hogy reagálni tudjanak rá !!!!!!!!Tóth Péter tudott róla már a télen. Jelezte az elnöknek, sőt februárban levelet is írt az elnökség tagjainak. Napirendre se került a téma.
Lehet, hogy a glifozát valóban viszonylag hamar bomlik, de a neonikotinoidok mennyi idő alatt bomlanak felére?
Szomorú, hogy az itt író és tájékoztatást adó tudós-társadalom sem képes adekvát választ adni a felvetett kérdésekre, pedig Geddekas már jó ideje tanulmányozza e problémakört.
Viszont a kijelentését cáfolni Én nem tudom, és nem is fogadná el mert nem vagyok öko-toxikológus és Ő sem az.Értem. Nem Jordán úr kijelentéseire reagálok, hiszen azoknak a gondolatoknak a cáfolatát többen több formában megtettük.
Valami ilyesmit is mondott.
Ezért volt egy nagy puki csupán az egyszemélyes tüntetésed is.Egyaránt sikertelen volt a Csuja és a Nagyernyei tavalyi demonstrációja, mert a méhészek a megoldást egyelőre az OMME-tól várják, pedig az OMME nevében Bross csak az állami erőszakot tolja az arcunkba pl. Jordán úr személyében, ahelyett, hogy ő is odaállt volna tavaly Nagyernyei és Csuja mellé. És akkor nem itt tartanánk.
Olyan érzésem volt mint amikor az a kínai diák meg akarta álltani a tankokat.
Az egész neonikotinoid kérdés nem a NÉBIH kezében van.
Mindenben a politikai elit dönt, ha tetszik, ha nem!!!!!
......
Azt mondta Jordán Úr: "ha felsőbb utasítást kapok, akkor a szükséghelyzeti engedélyeket nem fogom aláírni."
....
Az OMME élén bár ki lehet, akármilyen leveleket írogathat, addig amíg a politikai elit biznisze a vegyszerkereskedelem, mit akarunk mi?
....
Nagyernyei Attila
....
Ha egy országos mérvű méhpusztulás lenne most tavasszal, akkor lehet eredményt elérni.
A méhészek maguktól mennek az utcára, és ettől jobban nem fél senki, még a politikus urak is berezelnének.
....
Nagyernyei Attila
Amikor B.P. egyik rendezvényen azt mondja : nehogy nekimenjünk már a minisztériumnak mikor most kaptunk 50 millót kutatásokra - hogyan nézne ez ki ?
Úgy gondolom ezen kijelentése/kérdése mindent elmond.
Lehet hogy így jár nekik is az ingyen újság. ::) :o 8)
Amikor B.P. egyik rendezvényen azt mondja : nehogy nekimenjünk már a minisztériumnak mikor most kaptunk 50 millót kutatásokra - hogyan nézne ez ki ?
Úgy gondolom ezen kijelentése/kérdése mindent elmond.
Ezt én nem is értem.
Egy érdekvédelmi szervezet miért kap, illetve miért fogad el pénzt a mindenkori hatalomtól?
Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet. Addig amíg nem a tagdíjakból él nem is lesz az. Egy Egyesületnek a legeslegelső és soha szem elől nem téveszthető dolga a közösség érdekének a védelme. Az OMME ezt szem elől tévesztette.Amikor B.P. egyik rendezvényen azt mondja : nehogy nekimenjünk már a minisztériumnak mikor most kaptunk 50 millót kutatásokra - hogyan nézne ez ki ?Ezt én nem is értem.
Úgy gondolom ezen kijelentése/kérdése mindent elmond.
Egy érdekvédelmi szervezet miért kap, illetve miért fogad el pénzt a mindenkori hatalomtól?
Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet.
Szerintem ezzel se a tagság, se az elnökség nincs tisztában. Miből él egy jó szakszervezet? Hát nem álllami 1,5 milliárd Ft szétosztásából.Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet.Hát micsoda?
...
A jobb hidrológiai viszonyok miatt jobb nektártermelő növényeket fogják a méhek intenzívebben látogatni a méhek a domb aljában. Így lehetnek évről-évre veszélyesebbek az NNI-k.
...
Másik kérdésed arra vonatkozpott, hogy miért írna alá valami mást most Jordán Igazgató úr, mint eddig. Mitől változna a szél?
Vannak máris és lesz egyre több és jobb fajspecifikus rovarölőszer, amelyek a megporzó rovarokra nem károsak.Írnál ezekről egy összefoglalót? Elég a repce és a napraforgó ilyen rovarolőit leírnod. Elsősorban azokat csak, amire az NNI-ket használják.
.. egy növényvédős soha nem fogja a méhészek érdekét képviselni.
Meghaltak a mérgektől!
Szép kis növényvédelem,mindent visz.
Csányi Antal
És a vadnyulakkal mi van?
Lassan már az unokámnak sem tudok vadnyuszit mutatni.
20-30 éve éjszakánként rengeteget lehetett látni.
Nagyernyei Attila
Hamarosan sajàt mezőgazdasàgunk emészt fel minket, persze akik tehetnének ellene azok itt is tétlenek, jàtszàk a hülyét. Ugyan az a helyzet minden fronton ahol a mezőgazdasàgi érdekek ütköznek az élővilàggal.
A folyó bőséges halállománynak adott otthont, főleg süllő, keszegféle, ponty, amur és busa fordult elő, azonban tisztázatlan körülmények között 2010 május-júniusában tömeges méretű halpusztulás jelentkezett a Hortobágy-Berettyón. A szakemberek szerint éveket vesz igénybe a víz alatti élővilág teljes regenerálódása.[3]
Délelőtt 11 fél 12-ig óriási repülés majd kezdődött a mászkálás, délután 2 óra körül érte el a csúcsot.
Ennyi telefont még soha nem kaptam, szinte égtek a vonalak.
.......
Pont a repcén, pont akkor amikor hirtelen párás meleg lesz és megindul a nektárkiválasztás, pont egy gyenge eső után, ez nem furcsa így 15 év távlatából?
....
A látott jelenség és tapasztalatom alapján állítom, hogy a NEONIKOTINOIDOK valamelyik "aranyos" változata miatt halnak kínhalált méheink.
ELMÉLETI OKFEJTÉSBŐL ELÉGÍgy van! Egy fényképet, ha kérhetnék a mászkálókról.
AZ ABPV CSALÁD NEM KÉPES MÁSZKÁLNI CSAK A KAPTÁR ELŐTT REMEG- VERGŐDIK MIVEL BÉNULÁST OKOZ A VÍRUS....IDEGMÉREG OKOZZA A MÁSZKÁLÁST ENNYI !!!!!!!Az idegméreg szerinted mit csinál? Elárulom:
BÉNULÁST OKOZ
És most jön a lényeg. Azt is megfigyeltem, hogy ha rendesen megkapják a méheim tavasszal azt a fokhagymás koktélt amit készíteni szoktam nekik, akkor abban az évben nincs akkora mászkálás. Akkor is van, de mondjuk csak 40%-a. Most már ugyan megkéstünk ezzel, de aki akarja próbálja ki, hogy ne csak nekem legyen ezzel tapasztalatom, hanem legyünk többen, több szem többet lát alapon, hogy esetleg változik-e ez a dolog másnál is a fokhagymától.
Van ahol már most akkora, hogy ropognak az ember lába alatt ahogy végigsétál a kaptársor mögött, a délutáni melegben meg a hullák rothadó bűze terjeng a méhesben.Az ilyen durva dolog a mérgezést valószínűsíti. Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka! Eztán jön az, hogy lefagyasztani, amennyit csak lehet. Utána pedig, hogy komplex vizsgálat alá vonni: virológiai, parazitológiai, és toxikológiai. Erről én már tíz éve beszélek, de eddig csak toxikológiai vizsgálatok voltak, eredmény nélkül.
Üdv! Holtalálható a foghagymásrecept?Keress rá a szóra, beírtam valahova ide a fórumba még tavaly, fejből meg nem mondom.
Tudom, nem illik kérdéssel felelni a kérdésre, de akkor én is visszakérdezek. Hogyan zárod ki az oxálsavas csurgatást az árumézből? :D Na pont ugyanúgy. ;) Azt a 40-50ml-t amit becsurgatsz, azon melegében lenyalogatják egymásról. Akkor jó ha az aznap esti szellőztetéskor dől ki a kijárón a fokhagymaszag, de annak másnapra már nyoma sincs, az illatnak sem.És most jön a lényeg. Azt is megfigyeltem, hogy ha rendesen megkapják a méheim tavasszal azt a fokhagymás koktélt amit készíteni szoktam nekik, akkor abban az évben nincs akkora mászkálás. Akkor is van, de mondjuk csak 40%-a. Most már ugyan megkéstünk ezzel, de aki akarja próbálja ki, hogy ne csak nekem legyen ezzel tapasztalatom, hanem legyünk többen, több szem többet lát alapon, hogy esetleg változik-e ez a dolog másnál is a fokhagymától.
Hogyan zárod ki a fokhagyma "zamatot" később az árumézből?
Elég penetráns tud lenni, de nyilván ha felélik akkor akácra elmegy az "illat".
Mennyi fokhagymás "méz/cukor" marad nálad fészekben amit esetleg felhordhatnak az akác előtti tisztító pergetés után a méztérbe?
Azt tudni kell, hogy egyetlen dolog ritkán végez a méhekkel, ezt szinte mindig több dolog együttállása okozza, nyilván ebben a vegyszer a legnagyobb hunyó. Erre is mondok jó példát, sokan félnek az atkától, meg az őszi átfertőződésektől, és irtják az atkát foggal körömmel. Hiába, mert azt atka egyrészt akkor sem fog kipusztulni, másrészt durva vegyszer terhelésnek teszik ki a családot, harmadrészt pedig, az atka önmagában akkor sem végez a családdal, ha ősszel ötezret számolsz össze a tálcában.Van ahol már most akkora, hogy ropognak az ember lába alatt ahogy végigsétál a kaptársor mögött, a délutáni melegben meg a hullák rothadó bűze terjeng a méhesben.Az ilyen durva dolog a mérgezést valószínűsíti. Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka! Eztán jön az, hogy lefagyasztani, amennyit csak lehet. Utána pedig, hogy komplex vizsgálat alá vonni: virológiai, parazitológiai, és toxikológiai. Erről én már tíz éve beszélek, de eddig csak toxikológiai vizsgálatok voltak, eredmény nélkül.
Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka!Azt elfelejtettem, hogy ez semmire nem bizonyíték. Lehet hogy a hordó simán hazaviszi a dózist mert erősebb, az otthon lévő fiatal pedig elpusztul tőle. Ez az embernél is ugyanígy van, ami neked meg se kottyan, abba a pár éves gyereked belehal.
...ez a méheknél is ugyanúgy van mint az embernél. Adott egy vírus törzs, az egyik megbetegszik tőle a másik nem. Az egyik méhcsalád simán tolerálja, a másikat meg lenullázza.Ez egy óriási tévedés. Az tény, hogy létezik az, hogy egyik embert megbetegíti a másikat nem. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy öröklötten nem hordozza azt a receptort, amelyen keresztül bejut a sejtbe a vírus. Ilyen a méheknél is lehet elvileg. Bizonyítékról nem tudok. A másik dolog az adaptív immunitás. Ez az ami nincs a méheknél (legalábbis nincs bizonyítva), de az embernél a legtöbbször felelős az említett dologért. Azért nem betegszik meg, mert korábban védettséget szerzett.
....irtják az atkát foggal körömmel...Hiába, mert azt atka egyrészt akkor sem fog kipusztulniValóban nem. De csak azért nem, mert van, aki nem így védekezik.
Lehet hogy a hordó simán hazaviszi a dózist mert erősebb, az otthon lévő fiatal pedig elpusztul tőle. z az embernél is ugyanígy van, ami neked meg se kottyan, abba a pár éves gyereked belehal.A méreghatás mértékegysége mg/testtömeg kilogramm. A fiatal és az öreg méh testtömege azonos, de a fiatalabb még nehezebb is a zsírtest miatt. Ember esetén a gyerek és a felnőtt testtömege között szignifikáns különbség van. A jelenségre ez a magyarázat. Tehát a mérget behozó méhnek előbb el kell pusztulnia, mint a bentinek. Ezáltal nem tudja megmérgezni. Kivéve a virágport, mert azt nem eszi az azt behozó méh. Akkor viszont a mászkálás előtt az aljdeszkán a mászkálókkal arányos méhhullák tömegét kellene találni. Hiszen ebben az esetben nem azért bénul meg a szárnyizomzat, mert kimegy a dajkaméh, hanem azért, mert még nem teljes a mérgezés. A kaptáron belül viszont le kell zajlania a teljes bénulási folyamatnak, tehát a lábizmokének, légzőizmokénak is, mert van rá idő. Megjegyzem, ennek ABPV esetén is így kellene történnie erős fertőződés esetén. A mászkálás csak enyhe fokú ABPV esetén, vagy kezdeti stádiumra lehet jellemző. A döntő azonban repcén a sárga homlokú mászkálók aránya azokhoz képest, hogy hány olyan van, amelyiknek nem sárga a homloka. Előbbiek a mérgezettek. Ilyent én még csak egyszer láttam. Nurelle D (klórpirifosz) okozta.
Ez egy óriási tévedés.Hát, akkor itt szakemberek tévednek komolyat, mert ezt a doki is megerősítette, pedig nem ma kezdte a szakmát.
A méreghatás mértékegysége mg/testtömeg kilogramm.Na ez az óriási tévedés, mert ez abban az esetben lenne csak igaz, ha mindegyik egyed egyformán tolerálná a mérget. Csakhogy nagyon nem így van, ezt szintén a doki erősítette meg, mondott is valami kutatási eredményt erre de már nem emlékszem rá. És ha ez így van, akkor pontosan az ellenkezője fog igazolódni mint amit állítasz, azaz a fűben a fiatalok, a nem sárga fejűek fognak mászkálni, éppen ezen okból.
Na ez az óriási tévedés, mert ez abban az esetben lenne csak igaz, ha mindegyik egyed egyformán tolerálná a mérget. Csakhogy nagyon nem így van, ezt szintén a doki erősítette meg, mondott is valami kutatási eredményt erre de már nem emlékszem rá.Én is vizsgáztam toxikológiából.
Egyébiránt meg, asszem befejezem végleg az ide irkafirkálást, mert hát óriási tévedésben vagyok itt ezzel, az atkával, a kaptár típusával, a mézeléssel, az el(nem)végzendő munkával, meg úgy általában mindennel kapcsolatban ( ;D ;D ;D ), így hát valóban felesleges ezekről itt írnom.
wr én szeretem az írásaidat, remélem még sokat tanulhatok belőlük. A méhészkedéstől függetlenül viszont néha irigylem, néha pedig tartok azoktól az emberektől, akiknek nincsenek kételyei afelől, hogy mindig mindent tökéletesen csinálnak.
A népességben nem észlelek veszteséget, szépek a családok.Ez a fontos,ne legyen kijáróméh vesztés.
NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?
Anti!
Méh/megporzóbarát növényvédelmi technológiák azonosítására (a jelenleg használatos technológiák közül)
NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?
A múltkor beszélgettünk egy agronómus kollégával erről.
Határozottan állította, hogy a kukorica vetőmagot nem csávázzák neo-val.
A kukoricabogár ellen vagy vetésváltással, vagy talajfertőtlenítéssel lehet védekezni, előbbi a hatékonyabb, ezért jellemzően ezt alkalmazzák.
CIANTRANILIPROL , SZULFOXAFLOR , FLUPIDARIFURON : EZT HOZTA 2019 "MEGÚJULÓ " NÖVÉNYVÉDELME MAGYARORSZÁGON !!!!!!! EZ MÁR NEM SZÜKSÉGHELYZET , HANEM VÉSZHELYZET , A MÉHEK MEG CSAK PUSZTULNAK TOVÁBB ÉS MEGY A VAKARÓZÁS , HOGY MITŐL !!!!!!!!!Kedves Mézengúz!
Kérlek,tényleg ne bántódj meg!
Csányi Antal
Jordán László nyilatkozatának egy részlete mely szükséghelyzeti engedélyekről szól.
Talán Neki hiszel.
Csányi Antal
Egy kicsit már megint belemélyedtünk a vegyszerezés témába. Az lenne a kérdésem, ha tudná valaki, hogy az idei napraforgó mivel van csávázva? Talán Lumiposaval? Erre még a mezőgazdászoktól sem kaptam választ.Az idén csak gombaölővel csávázhatták. Rovarölővel nem mert egyiknek sincs engedélye napraforgóban. A Lumiposanak sem. Az csak repcére kapott alapengedélyt.
Amit neo figyelmébe is ajánlanék.Attila!
Ha valamit nem próbálunk meg, arról ne állítsuk, hogy lehetetlen. Mostanában sok ilyen hozzászólást látok, ami nem így fedi a valóságot. A táblában elhullott méheket nagyon is meg lehet találni, összeszedni és így vizsgálatra is jó. Csak akarni kell!
Kedves Lajos!
Abból a repcéből, amit tavaly ősszel vetettek, nem sok értelme lenne neonikotinoid csávázószer hatóanyag-maradványokat keresni.
Hát arról azért nincs szó, hogy ne lehetne kimutatni az NNI-ket a repce pollenból és nektárból.A neten találhatók szép számmal adatok.
Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
Ezt írja Szenttamási utolsó polihisztorunk.
“Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak,s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni.
Szegény méhek nem tudnak olvasni,így nem tudtak T.P. méréseiről így aztán elhaláloztak Neo mérgezésben.
Én meg azt nem értem hiába tudok olvasni,ha kimutathatatlanok voltak a mintaterületek 50 %-ánál akkor a kukorica virágporáig miért jutott el.Ugye ezt T.P. is kimutatta.
No meg van még egy bibi.
Mi van ha a kimutathatósági érték alatti 100-ad rész is oda vág a méheknek?Szépen,lassan ahogy Neo írja.
Ezt úgye svájci kutatók már be is bizonyították.
Mi meg méregetjük 1 ppb-re.
Sírjuk vissza a Neos szereket,mert majd a gazdák egyébb más szerrel agyon permeteznek minket!
Megáll az ész!
Még mindig ezt kell hallgatnom,olvasnom.
Csányi Antal
Újfent leszögezem, hogy lövésem nincs a biokémiához, egy egyszerű könyvelő vagyok, aki szeret méhészkedni és szeretné ezt még egy ideig folytatni, ezért próbálom összecsipegetni azokat a tudásmorzsákat, amik a méhek túléléséhez szükségesek. Vagyunk ezzel így - gondolom - pár ezren.
A következő a kérdésem:
Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
A repce vetése augusztus legvégén történik. Általában a Mária harmattal kikel (szeptember első dekádja) ekkor még nyilván tartalmaz a növény NNI-t, hiszen pontosan ez a célja: megölni a viszonylag meleg időben károsító repcebolhát.
Novemberre a repce nagyjából bokáig-fél lábszárig ér. Ha igaz az, hogy ekkor már nem mutatható ki a növényben a csávázószerből származó hatóanyag, akkor hogy a fenébe lehet benne károsító mennyiség áprilisban, amikor derékig, vagy nyakig ér?
Nyilván, a csávázószerben lévő hatóanyagnak csak egy része jut be a növénybe, a többi a talajba kerül. Az őszi, téli, kora tavaszi csapadék ezt oldja mossa. Szivárog lefelé a talajba.
A virágzáskori eső is csak lefelé tudja mosni.
Nem lehetséges az, hogy a tócsákba nem is a csávázószer hatóanyaga kerül, hanem a tavaszi permetezésekből származó vegyszer?
Érdekes párhuzam az is, hogy ezen a fórumon többen a nagyobb esők után számolnak be mászkálásról.
Elképzelhető, hogy folyamatos itatással a mászkálások egy jó része megelőzhető lenne?
Ismétlem, ezek csupán kérdések.
A repce (főleg az őszi) faramuci növény, s Ön jól látja, esetében a korai, azaz az őszi károsítók ellen volt fontos a védekezés neonikotinoid csávázószerekkel. Gyakorlatilag a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nyújtott védelmet a neós csávázás, de ha a hatóanyag lemosódott a gyökérzóna (=felszívó öv) alá, akkor már az őszi időszakban is szükség lehetett a permetezőgépek beindítására. Értelemszerűen a növény a talajból képes ismét hatóanyag-felvételre, amennyiben a gyökerei elérik a hatóanyagot, s mivel a neonikotinoid csávázószer hatóanyagok a talajban, elsősorban a talajvízben könnyen mozognak, át is helyeződhetnek.
Így hívja Fehér Viktor (Tomipapa) Csuját, hogy ....Laci.
Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, csak furcsa milyen jó barátok lettek.
Nemrég még a Gödöllői Törvényszéken feszültek egymásnak, meg "Geddekuss" címkéket akasztott
rá, most meg Lacikám?
Na ehhez kell a vastag bőr ahogy Kivancsi111 szokta mondani.
Na de maradjunk a témánál mert privát üzeneteket is kapok hogy a következőre miként válaszoljak:
".. hanem azt kértem tőled, hogy Tóth Pétertől idézd azt, amit a szájába próbáltál adni. Tudod, úgy hangzik: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! "
Mivel nekem nincs annyi időm, hogy a privát üzenetben is kért OMME-s újság címlapját feltegyen megkérlek benneteket, hogy akinek megvan segítsen.
Ott Tóth Péter a címlapon reklámozza a neonikotinoidokat, és belül pedig egy méhésszel keseregteti el a kérdést milyen nagy baj lesz, ha kivonják őket!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ne tedd a butus Fehér Viki, hogy te ezt nem olvastad.
Valóban így csak gumicsont, ha a tényeknek sem hiszünk.
De min csodálkoztok, ha egyszer Csuját "csunyának" meg főbiológusnak címkézi, majd Lacikázza.
Ezért nem veszem komolyan a fóliasátras 3 családos szájkaratést.
Nagyernyei Attila
Ezt írja Fehér Viktor (Tomipapa):
"A csávázószerek a különböző kultúrák esetén különbözőképpen viselkednek, s Tóth Péter is mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a bomlásuk, metabolizációjuk erősen évjárat-függő."
És mikor kezdte hangsúlyozni?
Amikor már nem tudott a kérdés elől kihátrálni!
Addig folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!
Ne vakítsd a méhészeket Tomipapa!
Vagy most faragjátok neki a szobrot?
Nagyernyei Attila
"Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele.Ez az állítás miért hangozhatott el így? Mert a Bayer és a Syngenta lobbistái elérték azt, hogy ne születhessen bizonyíték Magyarországon. Oly erősek voltak a lobbisták, hogy még a legnevesebb, legtehetségesebb ökotoxikológus se mert elvégezni olyan vizsgálatokat, amivel bizonyíthatta volna a neonikotinoidok kártételét.
Te Laci!Eszembe se volt. Te írtad le ezt a mondatot, és Tóth Péternek tulajdonítottad. Ha ez nem igaz, akkor lécci fogalmazz érthetőbben.
Ne bőszíts már te is!
Te Laci!Eszembe se volt. Te írtad le ezt a mondatot, és Tóth Péternek tulajdonítottad. Ha ez nem igaz, akkor lécci fogalmazz érthetőbben.
Ne bőszíts már te is!
Egy hiteltelen bagázs vagytok, s még néha Neo barátomat is meg tudjátok etetni ezzel a rohadt kabátlopási ügybe keverő stílusotokkal, mint azt idéztem tegnap:
" Ami a Tóth Pétert illeti. Nekem azért az ő állásfoglalásaiból alapvetően az jött le, hogy az OMME nem tudta igazolni a külföldi szakirodalomban megfogalmazott állításokat. Ez nem azt jelenti, hogy a hatást tagadná. Alapvetően azt, hogy a használt módszer nem volt alkalmas a hatás kimutatására. Szerintem ezzel semmi gond nincs. A neok melletti állásfoglalás, amit Attila mindig a szemére vet, természetesen már más megvilágításba helyezheti a megítélését."
Hol van az a neok melletti álláspont? Idézd már ide, csak nehogy úgy járj, mint a "címlapsztoris, neo-sztárolós cikket" Tóth Péternek tulajdonító Nagy Ernyedt barátod és szekértoló harcostársad!
Jelenlegi ismereteink szerint nem bizonyított, hogy aCézé!
családok összeomlását ez a hatóanyagcsoport okozta Magyarországon.
Még valami:
Nézzétek csak!
"....az egyesület 2007 óta környezetterhelési monitoring vizsgálatokat végez: volt köztük olyan is, ami a neonikotinoidokra vonatkozott, de ezek szubletális hatását nem vizsgáltuk, vagyis azokat a folyamatokat nem, amelyek anélkül változtatják meg a méhek viselkedését, hogy elpusztítanák őket. Így ebben a kirobbant ügyben pro vagy kontra nem tudunk állást foglalni."
Majd még idézgetek.
Nagyernyei Attila
"Tóth Péter saját megfigyelései alapján azt állította: „A vizsgált állományok esetében egyértelműen látszik, hogy üzemi szinten nem jelentkeztek azok a tünetek, amelyekről a nemzetközi szakirodalom megemlékezik”.Tóth Péternek ez az egyik legnagyobb bűne.Ha van egy állítás nemzetközi szinten, akkor nemzeti szinten történő vizsgálatoknak is igazolnia kellene tudni azt, amit a külföld állít. Vizsgálta, de nem tudta igazolni. Ez a tény. Szerinted az lett volna a helyes, ha meghamisítja a vizsgálati eredményeket és igazolja a külföldi állításokat? Állításokról beszélek. Azt szeretném, ha bemutatnád azokat a nemzetközi kutatási eredményeket, amelyek bizonyítják a kártételt. Hidd el, rengeteg időt töltöttem azzal, hogy ilyeneket keressek, de nem találtam. Ha Neked van ilyen, akkor linkeld be! Az élet tapasztalata egy teljesen más kérdés. Az összefüggés a napraforgón tapasztalt jelenségek és az NNI csávázás között az elmúlt két év adatai alapján nagyon erősen valószínűsíthető. Bizonyíték azonban az lenne, ha anyaferomonos családokat etetnénk különböző koncentrációjú NNI szerekkel, és megfigyelnénk a különbséget a kontrollokhoz képest. Ilyen egyszerű lenne. Bross Péter miért nem rendelt meg bárkitől ilyen vizsgálatokat, ha már Tóth Péterben nem bízik? A fiasításra gyakorolt hatás kimutatásához ez nyilván nem lenne alkalmas, de a tavalyi esetek nem is arról szóltak alapvetően. Ezt is lehetne vizsgálni. Felőlem Darvas Béla professzor is csinálhatná. Akkor legalább lenne saját kutatási eredménye, amit én is nagyon vártam, hogy a szekszárdi előadásán előrukkol vele. Hát egy vak hang nem volt róla. Most már nagyon ideje lenni virítani, és kirakni ide a bizonyítékokat. A Greenpeace álláspontja a guttációs cseppekről szól. Nekem azokkal semmi bajom nincs. Korrekt, hiteles eredmények. Egy gond van vele. Ha történik is méh és NNI-s guttációs csepp találkozás, akkor annak kártétele észrevehetetlen a méhcsalád szempontjából az esetek túlnyomó többségében. A magas koncentráció miatt hamar elpusztul az a méh, amelyik találkozik vele, ezért sem lesz tömeges az ilyen találkozás, mert az indformációs lánc megszakad. Nagyon közeli méhlegelőn lehetséges az, hogy előbb hazaér az ilyen méh, mint hogy elpusztulna. Nekünk a nektár és a virágpor hatásának kimutatása lenne fontos. A Greenpeacetól ilyent nem olvastam.
Nem fogadta el soha a nemzetközi kutatási eredményeket csak megy a saját feje után, bután.
MAGAS NOSEMA SPÓRASZÁM MELLETT SPIROPLAZMÁT A KIJÁRÓBÓL VETT ÉS A MÁSZKÁLÓ MÉHEKBŐL VETT MINTÁBAN NEM TUDTAK KIMUTATNI !!!!!Mézengúz!
" VALÓSZÍNŰBB , HOGY A SÚLYOS NOSÉMÁS ÁLLAPOT OKOZHATJA A SPIROPLAZMÓZIS ELHATALMASODÁSÁT A REPCE VIRÁGZÁS KEZDETÉN " HÁT KÉREM EZ MÁR MEGINT MILYEN PRÓBÁLKOZÁS , 16 ÉVE FIGYELEM A NOSÉMÁT /TÖBB SZÁZ CSALÁDOS MÉHÉSZETEKBEN / REPCE ELŐTTI SPÓRASZÁM GYAKORLATILAG NULLA !!!!!! VISSZAKERESTEM 2005 REPCE ALATTI LABOR EREDMÉNYT , MAGAS NOSEMA SPÓRASZÁM MELLETT SPIROPLAZMÁT A KIJÁRÓBÓL VETT ÉS A MÁSZKÁLÓ MÉHEKBŐL VETT MINTÁBAN NEM TUDTAK KIMUTATNI !!!!!
Fehér Viktor (Tomipapa)!Hát ez meg miért kulturálatlan?
Lehet a Zöldön elmegy ez a stílus, de itt nem vagyunk rá vevők.
Tudom semmit nem ér az intésem, a nevelhető korból már kinőttél.
Azért próbáld meg kulturáltabban.
Nagyernyei Attila
László!
Attól tartok, hogy már jó ideje beragadt a Caps Lock gomb a klaviatúráján...
Elszomorító , hogy olyan ugat bele a méhészkedésbe akinek holt fogalma sincs róla , 16 éve milliárdos kárt szenvednek el a méhészek , az ágazat haldoklik , 33 éve ebből élek , soha nem pusztult el egy családom se , nincs szükségem sarlatánok tanácsára , mindenki maradjon a kaptafájánál !!!!
" VALÓSZÍNŰBB , HOGY A SÚLYOS NOSÉMÁS ÁLLAPOT OKOZHATJA A SPIROPLAZMÓZIS ELHATALMASODÁSÁT A REPCE VIRÁGZÁS KEZDETÉN " HÁT KÉREM EZ MÁR MEGINT MILYEN PRÓBÁLKOZÁS , 16 ÉVE FIGYELEM A NOSÉMÁT /TÖBB SZÁZ CSALÁDOS MÉHÉSZETEKBEN / REPCE ELŐTTI SPÓRASZÁM GYAKORLATILAG NULLA !!!!!! VISSZAKERESTEM 2005 REPCE ALATTI LABOR EREDMÉNYT , MAGAS NOSEMA SPÓRASZÁM MELLETT SPIROPLAZMÁT A KIJÁRÓBÓL VETT ÉS A MÁSZKÁLÓ MÉHEKBŐL VETT MINTÁBAN NEM TUDTAK KIMUTATNI !!!!!
László!
Attól tartok, hogy már jó ideje beragadt a Caps Lock gomb a klaviatúráján...
Mézengúz!
Az a baj, hogy csak fogalma van róla.
A gyakorlattól rendkívül távol áll.
Szellemi atyja pedig pont az, aki 15 éve semmit nem derített ki a méhpusztulásokról, a neonikotinoidokat pedig tavaly előttig sztárolta.
Mit vársz az ilyen emberektől?
Egyik sem a méhekből, azok által megtermelt termékekből él.
Ők egyszerűen szájkaratésok, de ami szomorú, sok méhész becumizza az elméleteiket.
Nagyernyei Attila
No, egy kis szakma, hogy ne csak szakma-politika folyjon állandóan a csapból.
Ajánlom szeretettel a Klubvezetőnek. Tanulmányozza. Így ír egy szaktanácsadó, aki rendelkezik hiteles adatokkal, képes tisztességes munkavégzésre és morálisan is egészséges...:
https://www.agrarszektor.hu/allat/ezek-az-okai-a-mehpusztulasnak-igy-latja-a-meheszeti-szaktanacsado.15573.html
Nem árt, ha egy szakmai rovat a szakmáról is szól...!
Látjátok!
Fehér Viktor meg a méhészeti szaktanácsadót isteníti, aki valójában egy "Növényorvos", ami a gyakorlatban méh és rovargyilkost jelent.
És csak az egyik titulusa szaki, szerintem már ő sem tudja, hogy valójában kicsoda.
A neonikotinoidok rovatba belinkeltem egy amerikai kutatást.
Az esetek 92 %-ban a neonikotinoidokat teszik a kutatók felelőssé, és 1.000 napig is dolgozhat a néma gyilkos.
Ezzel kéne foglalkoznia a "rőtszakállú" monitoringvezető, növényorvos, elnökségi tag, szaktanácsadó bálványimádónak.
Nagyernyei Attila
https://magyarnemzet.hu/belfold/a-mehpusztulason-segithet-egy-keszitmeny-8068973/
Hát!
Jó lenne tudni többet erről a készítményről.
Természetesen én szurkolok,hogy sikerüljön Nekik.
Csányi Antal
Szellőző benyitása nélkül semeddig!Köszönöm Attila ! Még jó hogy írtad.Holnap lesz az irtás Egy darab szúnyog sincs a környéken egyébként.Valahogy megpróbálom majd megoldani.A kijáró elé teszek hullám palát vagy valamit nem tudom.Köszi még egyszer..
Este is meleg van, pánikba esik a méhcsalád és lefullad.
Ha tovább kell őket zárva tartanod 1 óránál akkor érdemes egy deci vizet rájuk locsolni.
Egyszer vándorlásnál amikor defektet kaptunk teljesen "felizzottak" a méhcsaládok.
Hála az égnek volt nálunk egy benzincső, és tölcsér.
A menekülőkbe vizet juttattam, semmi bajuk nem lett.
A bezártság óriási stresszt jelent a méheknek, a szellőzést mindenképpen biztosítani kell.
Nagyernyei Attila
Gondolom a kutatásokra vizsgálatokra kapott pénzekről el kellett valakinek számolnia. Ehhez nem értek.Akik ehhez hozzá tudnának szólni sajna ki lettek zárva. Így sajna semmi.Ez Az Leo!
végig fikázta BrosstAttila, kérlek, légyszives enged már el ezt a témát.Méltatlan dolog bárkit, ilyen szövegkörnyezetben, pláne névvel feltüntetve megemlíteni!!!
Talán marketinget tanul.Üdv WREz a különbség.
Remélem az új elnökség hamarosan megmutatja neki az irányt, és végre elkezdődhet a valós monitoring vizsgálat.
Azt kell megkérdezni a méhészektől mit éreztek ebből az egészből, amire évi 30 milliót költöttünk?
Az, hogy a méhmérgezések kivizsgálásában segédkezett?
Ez egy sima kárfelmérés, ezért sürgős változtatásra van szükség, mert eddig is ezeket a helyi méhegészségügyi felelősök simán le tudták vezényelni.
Nagyernyei Attila
...
Nem lenne baj a repcével mert egyébként óriási legelőt biztosítana a méheknek, csak hát, azt se nekünk vetik, a gazdának meg nem megengedhető hogy 20-30%-kal (vagy többel) kevesebb legyen a termés, mert akkor nem tudja megvenni a 60 milliós traktor helyett a 80 milliósat.
Hogy közben a természet meg kipusztul az a kutyát nem érdekli, majd eljön az idő amikor érdekelni fogja csak addigra már késő lesz, és akkor a hajára kenheti a hasznot is meg a traktorjait is, mert ennie sem lesz majd mit.
Mert az ember emberi léptékben gondolkodik, ma legyen minél több, hogy holnap vagy 10 év múlva is lesz-e még valami az ma nem érdekli, meg holnap se, mert holnap újra ma lesz.
majd eljön az idő, amikor érdekelni fogja.
Baranyában elindultatok ezen az úton, de remélem felénk lesznek repcetáblák. Az egyik kedvenc mézem a repceméz.
Csak egyszer járnék úgy,hogy a telephelyeink mellett NE LENNE repce.
Én boldog lennék.
...
Nem lenne baj a repcével mert egyébként óriási legelőt biztosítana a méheknek, csak hát, azt se nekünk vetik, a gazdának meg nem megengedhető hogy 20-30%-kal (vagy többel) kevesebb legyen a termés, mert akkor nem tudja megvenni a 60 milliós traktor helyett a 80 milliósat.
Hogy közben a természet meg kipusztul az a kutyát nem érdekli, majd eljön az idő amikor érdekelni fogja csak addigra már késő lesz, és akkor a hajára kenheti a hasznot is meg a traktorjait is, mert ennie sem lesz majd mit.
Mert az ember emberi léptékben gondolkodik, ma legyen minél több, hogy holnap vagy 10 év múlva is lesz-e még valami az ma nem érdekli, meg holnap se, mert holnap újra ma lesz.
Majdnem mindennel egyetértek: eggyel nem:Idézetmajd eljön az idő, amikor érdekelni fogja.
Nem fog eljönni. Megszületik egy ember. Meglátja: ezek a körülmények. Ezek között kell élnie. Megoldja, amit tud. Példák:
Nincsenek rovarok. Már most körvonalazódnak a válaszok, amelyeket a mostani emberek adnak:
- Kína. Amióta kéttel porozzuk a fákat, szuperül élek. 200 fám van, 10 emberrel 10 nap alatt végzünk. Utána nem kell semmivel foglalkoznom, azt permetezek, amit akarok és óriási, hibamentes körtét tudok az EU-ba eladni. Az EU-ban meg a hibátlan, olcsó, kínai körtét keresik.
- Izraelben bemutatták az ici pici megporzó robotot.
- Svédországban elkészült a virágpor porszívó, most a takarékos kijuttatáson dolgoznak.
A ma emberét nem érdeklik a globális összefüggések, egyszerűen pénzt akar keresni. A globális problémák megoldásának luxusa a politikusok, biztos anyagi háttérrel rendelekező, vagy hivatásszerű zöldek pénzkereseti lehetősége.
A méhész is a saját megélhetéséért küzd. Ha nem lenne a méhpusztulás, mikor szólalt volna fel egy méhész is, hogy ácsi, szennyezi a talajt?
Ha a méhész meg tudja tenni, és elmegy a repce közelépből, akkor egy idő után a gazda szeretne majd megporzást, és akkor eljön az amerikai modell: Nappal permeteznek a mandulásban és kifizetik a méhésznek a méhcsalád árát és még kicsit többet, és így van megporzás a veszélyes táblákon. Amíg a repcéről nem gondolja minden méhész, hogy esetleg veszélyes, és bevállalja a jó repce hordást, és az éves mérlege pozitív, akkor a következő évben is be fogja vállalni.
No most azért kell tennünk, mert
1. A családpusztulások, legyengülések és a repce között idő telik el. Nehéz a méhésznek érzékelnie az oksági összefüggést.)
2. Nem mindenki tud elmenekülni a repcéről.
Emlékeztek, mit mondtak a kanadai méhészek? Kukorica közeléből menekülnek, mert a kukoricát járt méheik nem élik meg a tavaszt.
Baranyában elindultatok ezen az úton, de remélem felénk lesznek repcetáblák. Az egyik kedvenc mézem a repceméz.
Csak egyszer járnék úgy,hogy a telephelyeink mellett NE LENNE repce.
Én boldog lennék.
Most is megy, a lobbi. Nagy része üzemanyagnak kell.
Sajnálom!
Nagyon érzékenyen érint bennünket akik szeretjük a méheink.
Persze a termés kiesések se jönnek jól senkinél sem.
Megtörtént esetet írok le most.
Repcére vándoroltunk ,kétszerre vittük az állományt.
A reggeli szállítmány nyilván betájolt estig ,az esti szállítmány nyilván nem.Este méhkímélő technológiával piretroidot permeteztek.Beszéltünk az agronomussal.Mondta nem lehet baj,8 órás szer,reggelre lebomlik.Igen ám de párás ,szötymörgös lett az éjjel ,nem bomlott le.A reggeli szállítmány korán indult ,mert be volt tájolva ,így 4-5 NB keret gyűjtő méhét vesztett.Az esti rész mire betájolt lebomlott a szer.Ezektől a családoktól a repcén ,az első akácon és a másodikon is kétszer annyit pergettünk mint a károsodott reggeli szállítmánytól.
Ezért is nagyon helytelen az új törvény ,miszerint is nem kell a gazdálkodóknak bejelenteniük a permetezést.
Nekünk méhészeknek esélyünk sincs elvinni esetleg bezárni a méheket.
Azóta ha tudunk a piretroidos kezelésről ,akkor a harmat felszáradásáig bezárjuk a csalàdokat.
Csak úgy zárójelben.
Akár több napot is be lehet zárni a csalàdokat nyáron is ha baj van.Felső szellőzés kell és egy-két óránként be kell önteni fentről a “fejükre”akár 2-5 deciliter vizet is.Szállîtáskor ha nem sikerül időbe lepakolni ,akkor is meg kell önteni Őket.
Csányi Antal
Bezzeg Én 2004 őszén megkongattam a vészharangot , mindenki hülyének nézett !!! Most repce végén ismét magas a nosema spóraszám és eltelt 17 év !!! Ezt én is meg tudom erősíteni! Az agráriumba idén is érkezik több száz mrd Ft támogatás, külföldi kutatások bizonyítják, hogy a növényvédőszerek növelik a spóraszámot. De itthon miért nincs erre pénz? Valaha kaptunk arra ígéreteket, hogy a NÉBIH nyilvánosságra hozza az eredményeket( pár éve naprán nagy gyengülés, repcén mászkálás stb. Na ez a nagy gond, hogy ezeket nem hozzák nyilvánosságra, vagy nem is merik! Túl sok pénzt kellene kifizetni az eredmények nyilvánosságra hozása után a méhészeknek, hiszen ez egy országos jelenség, mérgezés! Na meg az is érdekes téma h. a napra virágpor mit okoz télen
Amikor a dajkaméhek által elfogyasztott szennyezett virágporból készült pempővel megetetik az álcákat, azok bizony sétálni fognak amikor elérik az életkoruknak ezt a szakaszát, hogy tájolnának.Vagy épp nem érik el, hanem kibújás közben ott lesznek a sejtben elpusztulva kinyújtott szipókával. Csak a fejük lóg ki a sejtből, láttam már ilyet nem egyet, és szinte mindig a bőséges kukoricáról történő virágporhordás után néhány héttel.
Addig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!Nem addig megy. Ahogy én meg szoktam figyelni, a repcevirágzás eleje-közepe tájékán kezdődik a mászkálás, és kitart egészen az akác végéig, nyilván nem állandó intenzitással hanem hol jobban mászkálnak hol kevésbé, de mászkálnak. Az idén egyébként a szárazságnak köszönhetően töredéke volt a mászkálás, ha az utóbbi évekhez kellene viszonyítanom akkor csak 15-20% (legalábbis itt nálam).
Attila!Én ezt az ajándék 1 mrd HUF-ot inkább ilyen kutatásokra költöttem volna el és nem néhány fűnyíró trakira. Azért kíváncsi lennék ezt a traki jogcímetki találta ki? Ez olyan mintha 5 ha búzára támogatnánk a 100 millás kombálynt.
Jó barátom!
Most nem értek egyet Veled.
Felesleges szakmaiatlannak nevezned Wr verzióját.
Azért, mert nagy valószínűséggel igazából egyikünk se ért hozzá.Nem vagyunk ökotoxikológusok, biológusok vagy nem is tudom kinek kellene ahhoz értenie, hogy a méhünk melyik vegyszertől (vagy ahogy nagyanyámék mondták) méregtől, mekkora dózistól, milyen, mekkora kárt vagy halált szenved el.
Mi méhészek igazából “csak” azt látjuk, hogy baj van.Népesség csökkenés hirtelen, pld. “eltűnnek” a kijáró méheink, nem úgy fejlődnek a családok ,ahogy kell, kisebb a népesség emiatt. Erre a 2018-as neos repce és napraforgó a szomorú, nyomorúságos példa.A neo és a mellett használt ki tudja még milyen vegyszer okozta szinergens (egymást erősítő) hatás miatt szinte nullás évet zárt nagyrészünk.
Nekünk méhészeknek összefogásra van szükségünk.Nem értünk a biológiához rendesen.
Ne bántsuk egymást elképzeléseink miatt.
Együtt kellene fellépnünk azok ellen a technológiák ellen amik ártanak méheinknek és a megporzóknak.
Sokkal sokkal nagyobb összefogás kellene a gazdálkodókkal is.Sajnos nagyrészük ellenségnek tekint bennünket méhészeket, nem segítségnek akinek a méhei megnövelik az Ő termés átlagait.
Meg kell becsülni a kommunikáló, józanul gondolkodó földművelőt.A jó technológiákat terjeszteni kellene.Az agrárkamaráknak és a méhészegyesületeknek sokkal nagyobb partneri együttműködést kellene kialakítani.
Igen így kellene lennie, mert mi a gazdálkodókkal egy hajóban evezünk, ahogy Szabó Katalin biológus barátom ezt megfogalmazta.
Itt az idő ezt megérteni.
Csányi Antal
Én ezért megyek messzebbre olyan naprára, ahol van utána egy kis solidago is. Nem mindegy a telelés szempontjából, hogy milyen virágporon nőnek fel a telelő méhek.IdézetAddig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!Nem addig megy. Ahogy én meg szoktam figyelni, a repcevirágzás eleje-közepe tájékán kezdődik a mászkálás, és kitart egészen az akác végéig, nyilván nem állandó intenzitással hanem hol jobban mászkálnak hol kevésbé, de mászkálnak. Az idén egyébként a szárazságnak köszönhetően töredéke volt a mászkálás, ha az utóbbi évekhez kellene viszonyítanom akkor csak 15-20% (legalábbis itt nálam).
Aztán beindul a szotyi, eltelik pár nap, és kezdődik újra a mászkálás. Ez már kisebb intenzitású mint a nyár eleji, viszont ez van hogy kitart egészen addig amíg bármi hordás van pl. aranyvesszőről. Aztán nincs mászkálás a következő év repcehordás közepéig.
A kukorica virágporából pedig be szoktak rendesen tárazni, abból néhol még tavaszra is marad, de az áttelelő méhek biztosan sokan és sokat fogyasztanak belőle, ez (is) lehet az egyik oka annak, hogy gyengébben mennek be a télbe mint kellene. Ha szerencséjük van és addigra a méreg maradványok nagy része lebomlik a virágporban akkor nem nagyon viseli meg őket, ha nem akkor viszont igen. Saját szememmel láttam olyat, hogy az ősz elején 2 keretben a fiasítás nagy része elpusztult (talán 20-25% élte túl), mellettük ott volt a keretben nagy mennyiségben a kukorica virágpora.
Nem nehéz elképzelni hogy milyen "egészséges" áttelelő méhek lesznek azokból...
A tévedése itt van.Anti!
Hiába tartják be az engedélyokiratokban foglaltakat, mert azok nem megfelelően elvégzett vizsgálatokon alapulnak. Egy irányúak, csak a “szent” profit vezérelte elvek mentén végzik el a gyártók.
Már régen írtam erre a felületre.
Van egy-két “kedves” ember aki miatt nem sok kedvem marad a véleményem közreadásától.
De a mai vegyszeres világunk utálata erősebb bennem mint a “jószándékú” vélemény formálók iránti érzéseim.
Ezért mint ahogy várják tőlem Ezek -anyósom használta megszólításként a “kedvenceire”- ismét próbálom bizonyítani mennyire káros a vegyszerek használata.
Mindezt mézengúz írása és az acetamiprid határérték feletti megjelenésének újra tárgyalása indította el “már megint” bennem.
Tudjuk,- “egyesek szerint”- nekem mindenről ez jut eszembe.
Minden rossznak az alapja a glifozát , mondta egy elismert szakember nekem !
Neo!
Nem látsz a glifozát ügyben korrupció gyanút?
Pro:Anti!
Megmondták, csak akkor van esélyünk ha összeszedünk egy-két Milla EUR-t.Ennyi pénzből elintézik a címkézési szabály módosítást.
Kontra:
Pár nagy cég kezében, zsebében. Abból jut ide is oda is. Ezért nem változik ezer kérés után sem a mézdirektíva.