MÉHÉSZKLUB

TÉMÁK => Méhészeti közélet => A témát indította: Admin - 2013. December 04. 11:00

Cím: Neonikotinoidok
Írta: Admin - 2013. December 04. 11:00
Téma előzménye: http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=meheszklub&id=1375092557
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 04. 21:50
Sziasztok!

Javasolnám a Növényvédelmi Cselekvési Terv témakört is felvenni a fórumba.

Üdv.: Zoli
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 04. 22:16
3 méhgyilkos rovarölő szer korlátozása lépett életbe az Unióban

Sajtóközlemény - december 2, 2013
Budapest, 2013. december 2. – A Greenpeace üdvözli, hogy tegnap három rovarölő szer korlátozása lépett életbe az Európai Unióban. Ez nemcsak a méhek és méhészek miatt létfontosságú, hanem azért is, mert minden harmadik falat ételünket a beporzó rovaroknak köszönhetjük.
A Greenpeace által megnevezett hét méhgyilkos rovarölő szer közül három korlátozása december 1-től, egy továbbié 2014. március 1-től lép életbe, három pedig 2014-ben is felhasználható marad. Ezért a zöld szervezet arra kéri az európai és a hazai döntéshozókat, hogy a beporzók védelmében folytassák a forgalomban lévő növényvédő szerek kockázatának felülvizsgálatát, és a méhekre veszélyes összes anyag betiltását.

2013 őszén a Greenpeace, a Védegylet és számos más, az európai agráriummal, a méhek és a környezet védelmével foglalkozó szervezet megalapította az Európai Méhek és Mezőgazdaság Megmentéséért elnevezésű szövetséget. A szövetség a méhgyilkos vegyszereket előállító és forgalmazó cégek közül a Syngenta, a Bayer és a BASF agrovegyipari óriásokat jelölte a „2013 legfelelőtlenebb cége” díjra, hiszen ezek a vállalatok még a méhek védelmében fellépő Európai Bizottságot is beperelték a méhgyilkos vegyszereik „megmentése” érdekében.

A jelöltekre a PublicEye.ch oldalon lehet szavazni, a díjat pedig a davosi Világgazdasági Fórum ideje alatt adják át a legtöbb szavazatot kapó vállalatoknak. A Greenpeace és a Védegylet arra kéri a méheket, méhészeket, élelmünket és a mezőgazdaság védelmét fontosnak tartó embereket, hogy szavazatukkal segítsék hozzá a méhgyilkos vegyszerek gyártóit a „2013 legfelelőtlenebb cége” díjhoz. http://publiceye.ch/en/case/syngenta-bayer-basf/

„Az Európai Bizottság által megalkotott jogszabály fontos, de nem elégséges lépés a méhek védelmében. Amellett, hogy további méhgyilkos vegyszerek vannak még forgalomban, a nagyüzemi mezőgazdaság is számos veszélyt rejt a méhek számára. Az emberiség saját érdeke, hogy olyan módon termeljünk élelmiszert és műveljük a földjeinket, hogy a beporzókat ne veszélyeztessük” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.

További információ:
Tömöri Balázs
agrárkampány-felelős
Greenpeace Magyarország
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 04. 23:22
A decemberi Méhészet folyóíratban ebben a témában két cikk is megjelent.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 05. 20:50
Megindult a KÉKI-ben a neonikotionidok vizsgálata. Csatoltam be egy cikket doc fileban.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2013. December 12. 21:20
Tisztelt Méhésztársak!
Egy kis ízelítő a csávázó szerekről! Simon Gergely vegyi anyag szakértő előadása, a Francia Intézetben!
Van benne hiba! Tudjuk, de amit elmond a kutatók véleménye! Így már más! Hibátlan!
Nézzétek, lesz folytatás is!
Mit reagált rá az OMME vezetése?
http://youtu.be/C0EUq62PDcM
Kellemes időtöltést!
üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2013. December 12. 22:16
Sajnos nekem 12 perc után megállt,nem tudtam végignézni, hibát írt ki. :( Nálam van a hiba vagy másnál is jelentkezik?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2013. December 12. 22:42
Nálam is megállt ugyanott.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 13. 21:31
Nálam is megállt, sajnos.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2013. December 13. 21:38
Sziasztok!
Tudom a hibát, ki fogják javítani!
Sajnos nincs Magyarországon a szerző!
Már jelezte, hogy vette az adást!
Lesz még másik anyag is mellé!
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 16. 12:54
Ezt a témát át kellene helyezni a szakmai rovatba és kiegészíteni a címét méhmérgezések szóval, hogy egyéb mérgezések is szóba kerülhessenek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 16. 18:34
Civilek és méhészek jogi úton védik meg a méhgyilkos vegyszerek uniós korlátozását a Syngenta és a Bayer ellen
Sajtóközlemény - december 16, 2013
Brüsszel–Budapest, 2013. december 16. – 2013. december 1-jén életbe lépett három, a Syngenta és a Bayer által gyártott rovarölő szer korlátozása az Európai Unióban. A tudományosan szilárd, jogszerű, és az európai gazdák és fogyasztók általános érdekeinek védelmében született tilalmat a két vállalat jogi úton támadta meg. A mai napon a Greenpeace International, az Európai Méhészkoordináció és további 4 környezet- és fogyasztóvédő szervezet (1) jelezte az Európai Bíróságon, hogy beszáll a perbe a két agrovegyipari cég ellen, mert mindenképpen meg kívánják védeni a méhekre káros három rovarölő szer részleges uniós korlátozását. (2)
A 2013. december 1-jén életbe lépett tilalom a Syngenta és a Bayer által gyártott három, a neonikotinoidok közé tartozó rovarölő szert érint: a tiametoxámot, illetve az imidaklopridot és a klotianidint. (3) Az Európai Bizottság a tilalmat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tudományos értékelése (4) alapján hozta, amely a vegyi anyagok méhekre gyakorolt veszélyeire fókuszált. A korlátozás az uniós tagállamok körében jelentős politikai támogatottságot kapott. (5)

A Greenpeace nemzetközi szervezete szintén a mai napon mutatta be annak a tudományos szabadföldi kutatásnak az eredményeit, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek több módon találkozhatnak a rovarirtó vegyszerekkel, mint gondolnánk. (6) A vizsgálat bemutatja, hogy azon haszonnövényeken megjelenő növekedési (guttációs) cseppek, melyek vetőmagjait bizonyos neonikotinoid rovarölő szerekkel kezelték (csávázták), nagyon jelentős koncentrációban tartalmazták a vegyszereket. Ez a mennyiség akár a folyadékból szomjukat oltó méhek halálát is okozhatja.

„A három vegyszer részleges korlátozása csak egy kis, de nagyon is szükséges lépés annak érdekében, hogy megmentsük az európai méheket. Így meg kell védenünk a korlátozást is azon agrovegyipari cégek támadásaitól, akik saját anyagi érdekeiket tartják szem előtt” – mondta Marco Contiero, a Greenpeace brüsszeli agrárkampányosa.

Az EFSA korábban a szükséges tudományos adatok hiányát állapította meg; a Greenpeace International ezért az év elején elvégzett kísérletében olyan kukoricanövények guttációs cseppjeit (7) vizsgálta, melyek vetőmagja az azóta uniós korlátozás alá eső tiametoxámmal (gyártója a Syngenta) vagy klotianidinnal (gyártója a Bayer) volt kezelve, csávázva. A kutatás megállapította, hogy a kukoricanövény által kiválasztott guttációs folyadékban az érintett rovarölő szerek a szántóföldi permetezésnél engedélyezett, sőt akár annál jelentősebb hatóanyag-koncentrációban is jelen lehetnek. Ezek a cseppek tehát a méhek számára jelentős mérgezési kockázatot jelentenek. Az ehhez hasonló mérgezési lehetőségek pillanatnyilag még alig vizsgált, a beporzókra leselkedő veszélyforrások.

„Különösen fontos számunkra, hogy pont Magyarországon sikerült bemutatni ezen vegyszerek jelenlegi használatának veszélyeit, ahol a döntéshozók a méhgyilkos neonikotinoid rovarölők tilalmát az utolsó pillanatig ellenezték. Megállapítottuk, hogy az ilyen vegyszerekkel kezelt vetőmagokból kihajtott haszonnövények sarjadási cseppjei a méhek és más beporzók számára heteken át halálos dózisban tartalmaznak rovarölő szereket. Ez még egy faktorral növeli a neonikotinoidok méhekre kifejtett, eddig is elfogadhatatlan szintű kockázatait. Számunkra ez azt is jelenti, hogy a jelenleg életbe lépő korlátozás megalapozott, sőt annak további erősítése, kiterjesztése szükséges” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace Közép és Kelet Európai vegyi anyag szakértője.

További információ a Csepegő méreg című tanulmánnyal kapcsolatban:
Simon Gergely, vegyianyag-szakértő
mobil: 06 20 252 9212, e-mail: gergely.simon@greenpeace.hu

További információ a Greenpeace méhek védelmével kapcsolatos tevékenységéről:
Tömöri Balázs, agrárkampány-felelős
mobil: 06 20 469 69 09, e-mail: balazs.tomori@greenpeace.hu
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 16. 18:35
 greenpeace.hu/publikaciok
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2013. December 16. 20:01
Köszönjük Zoli!
A Hír Les rovatban olvashatjátok az egész anyagot!
Jó, hogy más is figyeli az infókat!
Üdv:Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 16. 23:41
Néhány gondolatot kifejtek a "Csepegő méreg" anyagban írottakkal kapcsolatban.

A méhek kialakulásának földtörténeti helye (géncentruma) az Indiai szubkontinens és Távol Kelet szubtrópusi, trópusi övezete. Következésképpen a méhek és rokonaik számára nem jelent komoly veszélyt a faj fennmaradásában a globális felmelegedés, sőt kedvezően befolyásolja a számukra alkalmas életfeltételeket biztosító terület nagyságát. A jelenlegi növényvédőszeres nagyüzemi mezőgazdaság, a monokultúra viszont valóban súlyosan veszélyezteti a méhek és rokonaik fennmaradását.

Különösen veszélyezteti a mai mezőgazdaság a méhészetnek mint gazdasági ágazatnak a megporzás révén a mezőgazdászok közösségére nézve hasznos és személy szerint a méhész számára gazdaságos működését. Nyilván azért is van többek között 1,1 millió méhcsalád a magyar méhészek kezében, mert az egy méhcsaládra jutó várható nyereség évek óta folyamatosan csökken és a méhész számára szükséges nettó bevétel az állandó jelentős veszteség miatt csak nagyobb méhcsaládszám mellett biztosítható, holott az ország méhlegelőjének nagysága évtizedek óta nő és jelenleg kb 3 millió hektár terület. Ennek a területnek a nektártermelő képessége bőven elég lenne a méhészeti ágazat gazdaságos működésére és a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű mézexportra.

Mennyi vízre is van szüksége a méhcsaládnak és mihez?
A méz víztartalma 16-20 %, a virágpor víztartalma sem éri el a 20-30 %. Ehhez képest a méhpempőnek, amivel a dajkaméhek az álcákat etetik 70 % a víztartalma. Látható tehát, hogy a fiasítás nevelés egyik korlátja a rendelkezésre álló víz mennyisége. Ezért állítja le a méhcsalád az utódnevelést az aszály legkisebb jelére.

A kifejlett méhek vízigénye kicsi, számukra nyáron a nektár és a virágpor is elégséges eleség. Nagyon jelentős vízforrása a méheknek a nektár, aminek a víztartalma 85-35 % között mozog. Azért van ekkora szórása a nektár víztartalmának, mert ez függ a nektárforrás fajtájától és az időjárástól is.

Honnan szerzi be a vizet a méh? Tekintettel arra, hogy a faj kialakulásának helyén a legbiztosabb vízforrás nem az álló vagy folyóvíz volt, hanem a növények felületén levő harmat és guttációs csepp (növényfelületen értem a mohás zuzmós növényi és talajfelszíneket, továbbá a mocsaras nádas algás felszíneket is), ezért evolúciótörténeti okok miatt feltételezésem szerint elsődleges vízforrás nem a nyílt vízfelület, hanem a nedves növényi felület.

Minél inkább intenzíven kihasznált növénytermesztésre a táj, ahol a méhcsalád éppen tartózkodik, annál inkább rá van utalva a növényi felületekre, elsődlegesen a mezőgazdasági növények nedves felületeire a vízgyűjtő méh. Minél aszályosabb a mezőgazdasági táj, ahol a méhcsalád van, annál inkább jellemző, hogy a méhek a termesztett növények kiválasztott nedvességcseppjeit, továbbá a leveleken gyűlő harmatot fogyasztják.

A méhek nem mehetnek messze vizet gyűjteni, mert a víznek nincs a méhek számára hasznos energiatartalma. Az időjárási tényezőkön kívül a kaptárból a mézhólyagban kivitt mézmennyiség és a gyűjtendő nedvesség mennyiség szab határt a gyűjtési távolságnak. Mivel a vizet a méhecske a mézhólyagjában viszi haza és a hazaúthoz is kell energia, tehát méz, ezért a gyűjtési távolság növekedésével hatványozottan csökken a hazavihető víz mennyisége. Ugyanakkor a fiasítás kiterjedése függvényében a vízszükséglet a méhcsalád által jól felmért mennyiség minden nap.

Ha a gyűjtő méhek a szükséges vízmennyiséget a méhlegelőről nem tudják biztosítani, úgy a dajkaméhek a fiatalabb álcák alól a pempőt kiszívják, sőt az álca testének nedveit is kiszívják. Így biztosítják az idősebb álcák felnevelését és a család fennmaradását.

A víz a méhcsalád számára létfontosságú még nektárgyűjtés időszakában is. A víz forrása elsődlegesen a növényi felület és a nektár. Minél intenzívebben kihasznált mezőgazdasági tájon él a méhcsalád, annál kiszolgáltatottabb a mezőgazdasági növények nedveinek és a nektárjának. Ha azok mérgezettek, akkor a méhcsalád előbb kisebb veszteséget él át, csökken a fiasítás területe majd egyre nagyobbat ahogy a gyűjtő méhek elpusztulnak, végül maga a méhcsalád is elpusztul.

Üdvözlettel

Csuja László Geddekas
biológus méhész
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zombee - 2013. December 17. 09:44
A méhek kialakulásának földtörténeti helye (géncentruma) az Indiai szubkontinens és Távol Kelet szubtrópusi, trópusi övezete. Következésképpen a méhek és rokonaik számára nem jelent komoly veszélyt a faj fennmaradásában a globális felmelegedés, sőt kedvezően befolyásolja a számukra alkalmas életfeltételeket biztosító terület nagyságát.

A kérdés szerintem nem a fajfennmaradás, szerencsére ott még nem tartunk. A globális felmelegedéssel lesznek területek, ahol bizonyos szempontokat figyelembe véve (pl. termésátlag) jobban járnak, míg lesznek hátrányba kerülők. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a méhek nyertesei lesznek ennek a folyamatnak, főleg úgy, hogy ez rendkívüli szélsőségekkel jár. Lásd a hazai 2012 aszályos, virágporban ínséges nyarát, megfejelve a 2013 áprilisi téllel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 17. 10:16
A Földnek része a tajga övezet is, tehát az az éghajlati öv, ahol a talaj az év nagyobb részében fagyott, aminek területe óriási. Nemcsak Európa egy része, hanem Ázsia sőt Észak Amerika egy része is melegszik, ezzel a méhek számára alkalmas átlag hőmérsékletű övezet szélesebb lesz. Természetesen ez az átalakulás időjárási ingadozások átmeneti növekedése növekedése miatt a faj számára előnytelen rossz évjáratokkal együtt jár. De nem a szélsőségek határozzák meg egy faj kiterjedési területét, hanem az átlag. Az ingadozások legfeljebb a fenntartható népesség átlagos nagyságát befolyásolják, annak is erős ingadozását okozza, de nem hozza a fajnak a területről való kipusztulását. 

Másrészt azt is vedd figyelembe, hogy nálunk jóval aszályosabb és melegebb övezetben is nagyon jelentős mézhozamokat produkálnak a méhészek, pl. a mediterrán övezetben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2013. December 17. 10:31
Szerintem, az fog nyerni ameik hamarabb tud alkalmazkodni.De hát az élet erről szol nem?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 21. 14:27
Amatőrök kérdezi a ződ méhészfórumon, hogy mitől pusztutak a méhek a napraforgón, ha nem mutatott ki semmit a labor? A neonikotinoidok állatba kerülve és napfényen is gyorsan bomlanak. Könnyű úgy mintát venni, hogy ne találjon semmit a labor. Na erre külön oda is figyeltek barátom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 22. 16:57
Amatőrök Fodor méhésztárs méhei mérgezés áldozata lett. A tünetek kétségtelenül bizonyították ezt. Az volt a kérdés a labor felé, hogy milyen vegyszer okozta. Erre jött a válasz a labortól, hogy "nem tudom".

A gazda nem tagadta, hogy neonikotioniddal is csávázott magot vetett. Fodor kolléga ugyanazt a mérgezést kapta, mint Molnár Jenő, csak egy másik tábláról és pár km-rel odébb, de azonos időjárási és talaj meg domborzati viszonyok között. Nem kétséges, hogy ugyanaz a méreg végzett mind a két helyen a kijáró méhekkel.

Azt kéne megértenie Tóth Péternek, Csalánosinak és még sok felelőst eltussolni akaró méhésznek, hogy a mintavételen dől el minden.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2013. December 22. 17:11
De hát nem veszik észre hogy nem jó amit csinálnak, vagy ha nem akarják, az más.Igy a pénz is meg marad. Igy nálunk minden rendben van, hiszen a méhész a  h......Nem?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2013. December 22. 17:39
Soha nem kaptam támadást sértést a földművesektől, csak a méhészektől. A méhész alapjáraton egy öngyilkos fajta. Sőt kanibál fajta mert kész saját fajtáját elpusztítani,sárba tiporni. Legalábbis a mostani OMME vezérkar ilyen. De ez Boczonádi idejében is így volt. őt is űldözte az OMME.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2013. December 22. 18:18
A tőrténelem is ezt mutatja, a nagyokat űldőzi.Inkább 100 irigyet, mint egy szánokozot. Nem ?A  kicsi falumban is ez a helyzet, vagy valami hasonlo. Miaz hogy nincs méze, miaz hogy nincs pénze, hiszen  méhész. Van neki mindene  csak játsza az eszét. A kőrnyezetemben  a méhészek pedig normálisak.    űdvAntal.    Ui. A cukorol pedig meg feledkeztem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2013. December 22. 19:48
http://youtu.be/O8yT8IkTyU8
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2013. December 22. 22:19
Atya! Kőszőnőm a filmet,megnéztem és tetszet. Feketén-fehéren,csak az igazat.Valyon miért nem csinálnak jobb méréseket? Talán hogy tőbb maradjon? De tényleg.   Űdv.Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Január 02. 16:32
évente 500 000 kg méh pusztul el mérgezés miatt termelési időszakban. és ebben nincs benne a téli veszteség, amiben szintén szerepet játszik a nyári mérgezés. Kb 5000 tonna export áruméz, azaz kb 4 milliárd Ft bevételkiesés van emiatt.

Ennek jelentős része a napraforgó, kukorica és repce növényvelme miatt van.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Január 02. 17:04
Szia Geddekas! Dőbbenetes a szám igy leirva. De most tavaszal, mint irtad egyszer sokkal tőbb lesz az idei ,tavaszi, el hullás. Mival a tavai mérgezet szotyi még bent van a kaptárban. De valahogy mi mészek sem jelentjűk, talán szégyeljűk a minket ért károkat. Űdv. Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Január 08. 20:21
No csak no csak! Hátukban a bicsak?
Ismét Neonikotinoidok és a méhmérgezések témája a MÉHÉSZET-ben!
A tömeges méhpusztulások alpontban olvasható:
"Az elmúlt években az EU több tagállama is jelentést tett arról, hogy a neonikotinoid készítmények felhasználása a méhcsaládokban jelentős veszteséget okozott."
Nahát! Mi hol is élünk magyar méhészek? Itt semmi gond, nyilatkozta 3013.év tavaszán  a "ZOMME"vezetése!
Mi meg tűrjük,és hagyjuk!
Mit mondanak a "fejesek"? Nincs bizonyítva! Nem mutatható ki összefüggés a magyarországi méhpusztulások és a csávázó szerek hatása között! Nagyon meleg van nálunk, meg csak gyengülnek a méhcsaládok, konkrét pusztulás nincs! Bénák vagyunk az atkairtáshoz! Mindennek oka az a barna dög!
Mit mondunk mi!?Ugyanolyan gond van mint máshol! Rossz a mintavételi módszer! Pénzkidobás az egész!
Új szakemberek beállítása szükséges!
Soroljam még? Hagyjuk így az egészet ahogy van?Had bizonyítsanak? Kinek? Én mindig is tisztán láttam!
Figyeljétek  meg most amit leírok be fog jönni!
Az idén is lesz méhpusztulás! Huhúúú! Ez lesz a bizonyíték, hogy nem a csávázó szerek okozták eddig sem a bajt! Egy kérdésem lenne csupán. A "Regent" nevű szert mikor is tiltották be? Mikor okozott taglózó méhmérgezést Pakson? Így járunk a neokkal is.
Annyi van raktáron, hogy még 5 év múlva is lesz belőle kárunk!
Mára ennyi! Begurultam!



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2014. Január 16. 06:54
" Re:Hír-les
« Válasz #180 Dátum: 2014. január 14. 15:55 »
"Fáskerti urat még egy téma kapcsán szeretném itt pellengérre állítani. Az OMME IB ülésen felém intve kijelentette, hogy az OMME és a Nemzeti Program nem adhat pénzt neonikotinoidokkal kapcsolatos vizsgálatokra."

Én úgy gondolom, hogy az OMME adhatna pénzt, vagy meg kereshetné azt a forrást, ahonnan tudna pénzt szerezni, a neonikotinoidokkal kapcsolatos vizsgálatokra. Anno, vajon felhívta az illetékesek figyelmét a külföldi vizsgálatok eredményeire,(van egy pár) ha már állás foglalást kértek tőlük ez ügyben??

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1603:a-mehek-es-a-neonikotinoid-alapu-noevenyved-szerek&catid=113:ervekabiomellett&Itemid=43
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Január 16. 07:15
Atyám!
Ég a ház!
Már az OMME honlapján is folyik a magyarázkodás!
Kíváncsi leszek adnak e Csuja Lászlónak lehetőséget a reagálásra!
Ha demokratikusan működik egyesületünk,akkor ez kötelező!
Most vizsgáznak vezetőink!
Miért vannak kétségeim? Mert jelenleg csak egy véleményt ismernek, a magukét!
Itt nincs vita! Nem tetszik a vélemény,visz lát, vagy "üljön le"!
Ez a véleménynyilvánítás, szólásszabadság lábbal tiprása! Nem félek, hogy kijelentésemért szankcióban részesülök.
Éppen Te fogsz megvédeni Atyám,mert Téged is többször kizavartak már, "munkamegbeszélésről, IB-ről"!
OV-n elmarad az egyebek,ami 7. napirendi pont lett volna, utána a jegyzőkönyveben 10 napirend szerepel?
Kérdezzük meg a mélyen tisztelt OMME uralkodóit, mutassák meg alapszabályunkban hol van olyan kifejezés,  hogy munkamegbeszélés? Az egyesület működése csak és kizárólag az alapszabályban rögzítettek szerint lehetséges! Lehet, hogy már nem csak az SZMSZ-t, az alapszabályt is átírhatja az IB-EB páros?
Ötletelnek, megvezetgetnek bennünket? Hamarosan sok sok kérdést fogunk feltenni!
Nagyernyei Attila 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Január 17. 16:46
Válasz Tóth Péter szaktanácsadó levelére.

„Őszintén a csávázószerekről”

Január 11-én délután 3 órától Gödöllőn a Szent István Egyetem V. előadótermében „Őszintén a csávázószerekről” címmel, mint biológus és méhész tartottam előadást. A feladatom tehát az volt, hogy szakmai szemmel világítsam meg a problémát. Az előadásom részletes vázlata mindenki számára hozzáférhető: https://prezi.com/bmcmu0z4wuwz/mi-a-teendo/ Az előadásomban szaktudományos cikkekből, többek között pl: http://www.safelawns.org/blog/2010/12/internal-epa-memo-pesticide-highly-toxic/ is kiemeltem részleteket. Továbbá a mérgezett méhek magatartását 2013 nyarán, Somogytúron történt mérgezésről készült videókon mutattam be.

Szakmai alapon kritizáltam előadásomban az OMME monitorozási munkájának a csávázószerekre vonatkozó részét. 2007 méhészeti évünk óta jellemző, hogy pont a legnagyobb virágpor és nektárhozam idején néptelenednek el méhcsaládok, pusztul el sok méh. Tudjuk, hogy a repcét, mustárt, cukorrépát, kukoricát, napraforgót és még sok más vetőmagot már elvetésükkor növényvédelmi céllal megmérgezik. Tudjuk, hogy a méreg ott van a fejlődő, virágzó növényben is. Tudjuk, hogy a méhek nemcsak a nektárt és a virágport gyűjtik a növényekről, hanem a propoliszt és a vizet is. Ezek alapján logikus, objektív következtetés, hogy a vizsgálati módszerben kell keresni a hibát, ha nem találják meg a mérgeket.

Válasz Tóth Péter első kérdésére:
A monitoring jelentés leírt szövegéből, méhészek (szaktanácsadók és méhegészségügyi felelősök) elmondásából ismertem meg a mintavétel módját és azt a következtetést vontam le, hogy a módszer nemcsak eredménytelen, de alkalmatlan is a feladatra. (Kérem azt is vegyék figyelembe, hogy ami nincs leírva, dokumentálva, az a szakma szabálya szerint vagy nem ismert, vagy lényegtelen körülmény.) Elmondtam előadásomban, hogy milyen biológiai szempontok szerint kellett volna a mintavételt elvégezni.

Válasz Tóth Péter második kérdésére:
Kiemeltem előadásomban, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése, pusztulása kapcsán az okok és következmények tekintetében más fontossági sorrendet tartok indokoltnak, mint amit a monitoring jelentésekben látok. Az egyházaskozári esetben gyűjtésre érett méhállományban, kiváló méhlegelőn (napraforgó) gyors elnéptelenedés és nozematózis jelentkezett. Nyilvánvaló, hogy valami méreg hatására a méhek fehérjeanyagcseréje sérült, ha a méhcsalád korábbi fejlődési szakaszában a méhész nem észlelt rendellenességet. A monitorozó következtetése, hogy a mérgezést a viaszban levő mérgező anyagok, továbbá egy korábbi permetezés okozta. Szerintem a monitorozó következtetése helytelen. Én nem zárnám ki a lehetőségek közül ilyen esetekben a friss mérgezést, pl. a neonikotinoidok hatását.

Válasz Tóth Péter harmadik kérdésére:
A mintákat vizsgáló laboratóriumok az akkreditációjukban vállalt pontosságnál finomabb értéket is adnak a kimutatott anyag koncentrációjára, amit tájékoztató értéknek neveznek. Az OMME monitoringja csak az legutóbbi években veszi figyelembe a tájékoztató értékeket. Szóbeli információm van arról, hogy Cserényi doktor is nehezményezte a laboratóriumi mérések pontosságának mértékét. Nyílván ez a kritika is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években váltás történt és a tájékoztató adatokat is figyelembe veszik. A következetes feltáró munka igényelte volna viszont azt is, hogy az első sikertelen év után váltsanak, és akár külföldi laborokat vegyenek igénybe, hogy a méhészeket is megnyugtató eredményt elérjenek.

Miért ajánlottam fel együttműködést, amikor az OMME jelenlegi vezetése elleni bizalmatlansági indítvány egyik kezdeményezője vagyok? - kérdi Tóth Péter.
Már korábban is, többször felajánlottam az OMME-nak hogy tudásomat hasznosítsa. Kötelességem külön kezelni a szakmai és a szakmapolitikai kérdéseket. A munkát nem szégyellem, különösen, ha tudom, hogy ezzel segíthetek. Azon meg Tóth Péternek is el kellene gondolkodnia, hogy ha nyitottabb lett volna az OMME vezetése és benne Ő is módszerváltásra és a szélesebb szakma bevonására, akkor elindult volna-e a bizalmatlansági indítvány.

Tisztelettel

Csuja László Geddekas
Biológus méhész
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 04. 19:16
Az alábbi levelet küldtem vasárnap este:

OMME
Dr. Mészáros László úr
elnök résézre

Tisztelt Elnök Úr!

Javasolom, hogy tartsunk egy nyílt vitát, hogyan tovább a monitoringot címmel!
Helyszín a Szekszárdi vagy a Székesfehérvári nagy rendezvény. De természetesen Budapesti helyszín is lehet.
Vitázó felek Tóth Péter és Csujalaci.
Opponensek Fendrik doktor és Cserényi doktor.
Közönség a méhészek.
Dönt a szakemberekkel kibővített OMME IB.
Levezető elnök Mészáros László vagy Fekete József vagy a helyi elnök.
Döntés nem feltétlenül a párbaj után.
A párbajról videó készül.

Méhésztársi üdvözlettel
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Február 04. 21:48
http://www.ted.com/talks/lang/hu/marla_spivak_why_bees_are_disappearing.html?source=facebook

Tisztelettel ajánlom ezt a kisfilmet a párbajozó felek figyelmébe.
9 perc 45-től a legérdekesebb!
Jó szórakozást!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Február 09. 19:03
"Remélem, hogy nem sokáig fognak ezeken nevetgélni. Cserényi Péter viszont soha nem fogja elhinni, hogy ezek az újfajta mérgek alattomosan, nehezen kimutatható módon de pusztítják a méheket is.
Kidolgoztam a mintavétel módszertanát amivel ezekre a mérgekre és a méhekben is rá lehet találni. Ha megkapom rá a lehetőséget, akkor be is fogom bizonyítani kint a szabadföldi körülmények között gyüjtött mintákból.

A napraforgó 100-110 napra virágzik a vetéstől számolva, viszont a neonikotinoid lebomlása 148 napnál még csak 50 %-os."
« Utoljára szerkesztve: 2014. február 09. 08:20 írta Geddekas »

Csuja méhésztársunk beírását csúnyán eltakartam reggeli akciómmal.

Doktor Úr! A kidolgozott mintavételi módszertana jelenleg publikus-e, amennyiben igen tájékoztatna-e bennünket? 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 09. 20:45
Publikus, de vannak feltételein a publikáláshoz. Ha ezek nem teljesülnek, akkor nem publikus, ugyanis ez szellemi termék, amihez szellemi tulajdonlási jogok kapcsolódnak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Február 09. 21:05
Megértem teljesen, az a fontos közelebb kerülhetünk az ok-okozat teljes feltárásához növényvédőszeres pusztulások kapcsán.

Vannak bizonyos dolgok amit csak a megfelelő időben érdemes publikálni.

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 09. 21:20
Az általam kért nyílvános vitán elmondom szívesen, mert ott látok garanciát a szellemi tulajdon védelmére.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 11. 23:54
Kedves Csongrád Megyei Méhészek!

Két Csongrád Megyei cég eseti engedélyt kapott, hogy a Bayer cég mérgeivel csávázhassa a gazdák kérésére a vetőmagkészletet.

Vajon milyen mérget jelent az eseti engedély? Nagyon valószínű, hogy az egyébként tiltott mérgek használatát jelenti.

És ebben a védtelen helyzetben szított hangulatot Lászlóffy Zsolt a méhmérgezésekről tartott előadásom ellen. Mit fog majd ő mondani a lemérgezett méhek félrevezetett méhészeinek? Bocs hazudtam nektek és mégis csak Csujalacinak volt igaza!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 12. 20:47
Elkezdtem nyomozni az csávázással kapcsolatos eseti engedélyek ügyében:

https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/kozerdeku_adatok/eseti_eng/eseti_eng_2014 (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/kozerdeku_adatok/eseti_eng/eseti_eng_2014)

Ez csak a kezdet. A cégek nyomulnak és a NÉBIH vezetői engednek a nyomásnak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Február 12. 21:57
Remélem nem!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 12. 22:05
A Hód Mezőgazda Zrt pl úgy alkalmazza az eseti engedélyt, hogy bárki odaviheti az ő telephelyére a fémzárolt vetőmagját és a cég vállalja annak csávázását majd visszaadja a gazdának.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Február 12. 22:14
Ez még nem jelenti azt hogy engedélyeznék ezeknek a vetőmagoknak az elvetését ha jól láttam exporttételekről van szó és max. 2014. április 5-15-ig bezárólag van engedélye a cégeknek.
De találékony a magyar, és aggasztóbbak a gazdáknál bespájzolt tételek amit természetesen el fognak vetni.
Amennyiben nem éreznek fenyegetettséget a jogszabályok megsértése esetére pl. beszántás, bírság, akkor igen is el fogják vetni.
Az OMME véletlenül ebben az esetben előrelátó volt és jelezte ezt a problémát még az elmúlt évben, de tartok tőle azóta sem foglalkozott az üggyel.
A kapkodás során félbehagyott munkák pedig olyanok mintha meg sem történtek volna.
Kérem akinek más információja van cáfoljon meg, örömmel olvasnám.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Február 12. 22:45
A Hód Mezőgazda Zrt pl úgy alkalmazza az eseti engedélyt, hogy bárki odaviheti az ő telephelyére a fémzárolt vetőmagját és a cég vállalja annak csávázását majd visszaadja a gazdának.

Feltétlenül ki kell vizsgáltatni az ügyet!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 13. 00:25
Megkértem a helyi egyesületet, hogy járják körbe ezt az ügyet. Gyűjtsenek részletes információt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Február 13. 20:06
 Ez tiszta őrület.Jól látom ,hogy "Jóskát,Pistát,Mariskát" betiltották !! Más néven vagy módon mégis használni fogják "őket". Ezt a turpisságot annak idején Franciaországban is eljátszották !!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Február 13. 22:00
Tóth Zoltán írta, hogy export tételekről van szó.
Tehát, hogy értsd: nem vethetők el itthon, csak Európának azon a felén, ahol még nincsenek ezek betiltva.

Egyébként egyszerű lesz a dolga szerintem, ha valaki ellenőrizni akarja, hogy csávázott magot vetettek-e?
Elég lesz egy fiatal épp kikelt növényt kihúzni, aminek még a "fenekén van a tojás héj" és ha a színéből úgy látja, hogy csávázott, már lehet is jelenteni a megfelelő hatóság felé.
Ez annyira nagy rizikó, hogy szerintem nem kockáztatják meg a gazdák. Nem hülyék ők se!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Február 13. 23:31
A Hód Mezőgazda Zrt pl úgy alkalmazza az eseti engedélyt, hogy bárki odaviheti az ő telephelyére a fémzárolt vetőmagját és a cég vállalja annak csávázását majd visszaadja a gazdának.

Feltétlenül ki kell vizsgáltatni az ügyet!

Tisztelt Tóth Zoltán!

Geddekas rendkívül korrekt módon beidézte a NÉBIH eseti engedélyeit a csávázószerek használata ügyéban. Ön kitűnően felismerte, hogy két eseti engedély Cruiser 350 FS csávázó szer felhasználását engedélyezte. Ez a vetőmag csávázó szer az Unióban -így hazánkban sem- 2013. szeptembere óta nem használható fel kukorica és napraforgó vetőmag csávázására, mivel a tiametoxam hatóanyag felhasználási engedélyét felfüggesztették e két kultúrában, méhek számára attraktívnak ítélvén őket. Azt is pontosan idézte, hogy e két eseti engedély export vetőmag-tételekre vonatkozott, nevezetesen 20 t kukorica és 83 t napraforgó vetőmag csávázására. A célország nem uniós tagállam, ahol a tiametoxam hatóanyag engedélyezett csávázásra, s tudott, hogy a Bayer a Cruiser 350 FS csávázószer esetében -éppen a nem célszervezetek, tehát a mézelő méhek védelme érdekében is- csak kizárólag olyan vetőmagüzemi felhasználást engedélyez, ahol a vetőmag csávázását rendkívül szigorú szabályok betartásával végezhetik el. Nem érdemes tehát sokáig nyomozni e két engedély ügyében, azok a magyar méheket nem teszik ki végveszélynek, lévén a vetőmag Ukrajnában kerül felhasználásra.

A harmadik eset már egy kicsit más, hiszen a Sonido 400 FS csávázószert senki nem tiltotta be az Unióban,  (Magyarországon viszont évek óta szükséghelyzeti eseti engedéllyel használható fel kukorica vetőmagcsávázására), lévén 125 ml/Unit tiakloprid hatóanyagot tartalmaz, s az Unióban kukorica vetőmagjának csávázására használják. A tiakloprid hatóanyag annak ellenére, hogy szintén neonikotinoid-típusú hatóanyag, nem került moratórium alá, lévén azt a méhekre nem jelölésköteles kockázatértékeléssel engedélyezték. A Calypso 480 SC nevű permetező szer őszi káposztarepcében virágzó kultúrában, akár nap közben is felhasználható, csakúgy, mint a Biscaya, mely szintén tiakloprid hatóanyagot tartalmaz.

E jelzett esetben tehát megítélésem szerint nem sok kivizsgálni való van, a nevezett vetőmagüzem szemmel láthatóan szabálykövető módon jár el a csávázószerek felhasználásában. Ez az összeesküvés-elmélet nem alkalmas másra, mint zavarkeltésre. Csuja Dr. ökológus-biológus tudomásom szerint igen mélyen beleásta magát a neonikotonoid-témába, gondolom segít képbe hozni bennünket a második generációs kloronikotinilek hatásmechanizmusa és a nem célszervezetekre való kockázati vizsgálatok tekintetében is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 14. 00:32
Nem tiszta számomra, hogy tiametoxam esetében az eseti engedély csak a kiszállítás előtti végtermékre vonatkozik, vagy arra a magra is, amiből majd az export áru "készül"?

A tiacloprid hatóanyag hatásainak jobban utána fogok nézni. Nem tenném le a nagy esküt, hogy a méhek idegrendszerét egyáltalán nem támadja meg az engedélyezett dózisban alkalmazva.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Február 14. 00:47
Úgy emlékszem,hogy Szlovéniában a biscayat is betíltották !!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 14. 01:04
Nem a készítmények adatlapjai, hanem az engedélyezési dokumentáció az érdekes.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Február 14. 01:49
Ön idézte az eseti engedélyeket. A Cruiser 350 FS, tiametixam hatóanyagú csávázószer felhasználása az eseti engedélyek alapján 20 tonna export kukorica vetőmag és 83 tonna export napraforgó vetőmag csávázására  szólt.

Azt pedig nehezen képzeltem volna el, hogy egy -a neonikotonoid hatóanyagokról szóló-  kerekasztal-beszélgetést lázasan sürgető szakértő kutató ne lenne tisztában azzal a témával, amiről kerekasztal- beszélgetne, s ne ismerné a tiakloprid hatóanyag kockázati vizsgálatának jegyzőkönyveit. Akkor miről szeretne beszélgetni?

Egyébként a kerekasztal résztvevőinek tervezett névsora fájó hiányosságokkal terhelt: hiányoznak a résztvevők közül a NÉBIH Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának a témával foglalkozó szakértői, akik érdemben foglalkoznak a téma vizsgálatával, s akik a hatósági munkában vesznek részt. Nem találom a a NÉBIH ÁDI szakértőjét, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének ökotoxikológiával foglalkozó illetékesét sem, valamint nem lelem a laboratóriumi vizsgálatokban illetékes résztvevőt sem.  A méhészeti vonatkozásokat hivatásosan kutató résztvevő sem árthatna, aki legalább a téma teljes tudományos irodalmában otthon van. Ráadásul, s nem utolsó sorban nem lelem a csávázószereket gyártó cégek szakmai képviselőit sem. Ilyen összetételű kerekasztalnak lenne csak értelme, az ön javaslata alapján összehívottnak semmi értelme nincs.

Szóval biztosan égető szükség lenne egy kerekasztal-beszélgetésre, de vélelmem szerint olyanra, ahol a téma minden érintettje jelen lenne, s kifejthetné álláspontját. Ha viszont nem a téma részletes feltárása és a megoldáshoz szükséges alap- és alkalmazott kutatási feladatok megfogalmazása a cél, akkor vagy fölösleges összehívni, vagy kellő súlyt és rangot kellene adni neki, mindenképpen olyan résztvevők bevonásával, akik ismerik a témát, abban dolgoznak és a megoldások tekintetében is kompetensek. Persze össze lehet ülni egy baráti kávézásra-beszélgetésre is, ez esetben nekem is ott lenne a helyem, de az OMME ügyvivői testület alkalmatlanságának bizonyítására és a kifogásolt személyek leváltására nem egy ilyen kerekasztal hivatott. A méhészeti alkalmazott kutatások prioritásai között vélelmem szerint a jövőben nem szerepelnek a neonikotonoid hatóanyagokkal kapcsolatos vizsgálatok, alapkutatási szinten semmiképp, de komoly szereptévesztés lenne az OMME részéről, ha a tevékenységének hangsúlyát az alap- és alkalmazott kutatások folytatására helyezné, s nem a méhészeti ágazat érdekképviseletét igyekezne továbbra is ellátni. Az OMME nem kutatóintézet, nem hatóság, így kutatóintézeti és hatósági feladatokat sem képes ellátni, de nem is ez a feladata. Kap költségvetési és uniós eszközöket olyan feladatok ellátására, melyet a szakirányítás ráoszt a MMNP keretében megfogalmazott célokra, de azon túl nem az ő kompetenciája az önök által tervezett "érdekérvényesítési cselekvési tervben" feltehetően megfogalmazni szándékozott vizsgálatok lefolytatása és a hatósági munka elvégzése. Arra ott vannak a kutatóintézetek és a hatóságok, költségvetési keretből finanszírozottan. Ha a méhészeti ágazatnak késztetése van kutatómunka elvégzésére, akkor azt az ágazat szereplőinek kell finanszíroznia, de akkor az OMME tagdíj jelentős megemelésére lesz szükség, magyarán azt nekünk, méhészeknek kell összedobni. Ha az elképzeléseik a "cselekvési terv" tekintetében nem képeznének atomtitkot, akkor mi, gondolkodó mezei méhészek is hozzátehetnénk a gondolatainkat, segíthetnénk alakítani, jó irányba terelni a szándékokat. Így viszont, hogy briliáns ötleteik hétpecsétes titkot képeznek, semmi másra nem jók, mint azon kétségeinket megerősíteni, hogy talán mégis vagyoni értéket képező szellemi termékként óhajtják azokat kezelni, s nem a méhészeti ágazat felemelése érdekében kamatoztatni. Tudom, a "lé határozza meg a tudatot", de ezzel nehéz lesz a tagtoborzás a "felszabadító" mozgalom zászlaja alá...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Február 14. 07:31
A Hód Mezőgazda Zrt pl úgy alkalmazza az eseti engedélyt, hogy bárki odaviheti az ő telephelyére a fémzárolt vetőmagját és a cég vállalja annak csávázását majd visszaadja a gazdának.

Feltétlenül ki kell vizsgáltatni az ügyet!

Tisztelt Tóth Zoltán!
....
A harmadik eset már egy kicsit más, hiszen a Sonido 400 FS csávázószert senki nem tiltotta be az Unióban,  (Magyarországon viszont évek óta szükséghelyzeti eseti engedéllyel használható fel kukorica vetőmagcsávázására), lévén 125 ml/Unit tiakloprid hatóanyagot tartalmaz, s az Unióban kukorica vetőmagjának csávázására használják. A tiakloprid hatóanyag annak ellenére, hogy szintén neonikotinoid-típusú hatóanyag, nem került moratórium alá, lévén azt a méhekre nem jelölésköteles kockázatértékeléssel engedélyezték. A Calypso 480 SC nevű permetező szer őszi káposztarepcében virágzó kultúrában, akár nap közben is felhasználható, csakúgy, mint a Biscaya, mely szintén tiakloprid hatóanyagot tartalmaz.

E jelzett esetben tehát megítélésem szerint nem sok kivizsgálni való van, a nevezett vetőmagüzem szemmel láthatóan szabálykövető módon jár el a csávázószerek felhasználásában. Ez az összeesküvés-elmélet nem alkalmas másra, mint zavarkeltésre. Csuja Dr. ökológus-biológus tudomásom szerint igen mélyen beleásta magát a neonikotonoid-témába, gondolom segít képbe hozni bennünket a második generációs kloronikotinilek hatásmechanizmusa és a nem célszervezetekre való kockázati vizsgálatok tekintetében is.

Tisztelt Arisztaiosz!

Tudod egyedül mi hibázik a tiakloprid hatóanyagú Sonido 400FS vetőmag csavázószer estében?

Megmondom az hogy Magyarországon nem engedélyezett a felhasználása!!

Ezért folyamodott a Bayer szükséghelyzeti engedély iránt. Amit meg is kapott.

Nem tudjuk pontosan a mennyiséggel mekkora területre elegendő kukorica vetőmagot lehet csávázni, ez lehet "csupán" 30000 hektár de ismerve a magyar mentalitást akár a teljes kukorica vetésterületet is érintheti.

Továbbra is fenntartom ki kell vizsgáltatni az ügyet, amit az OMME-nek kell bejelentenie a hatóságok felé.
Kampányt kell indítani a méhészeket hátrányosan érintő intézkedés ellen.

Ez egy nagyszerű alkalom lehetne a szakma összefogására továbbá, hogy a jelenlegi vezetés is bizonyítani tudjon már végre.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 14. 09:45
Érdemes megnézni milyen magatartászavarokat okoz a thiacloprid hatóanyag és azt is, hogy milyen dózisban van jelen a kukorica guttációs cseppben. Lehet, hogy a méhésznek kerülnie kell ezeket a táblákat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 14. 11:50
Amit eddig olvastam a thiaclopridról nem nyugtat meg. Valóban nagyobb mennyiségű mérget kell a méhecskéknek megenni belőle, hogy meghaljanak, mint a három betiltott hatóanyag esetében, de
 - guttációs cseppben jelen lehet a mérgező mennyiség.
 - halálos mennyiség alatti mennyiség magatartási zavarokat okoz, vagyis mérgez.

Indokolt lesz ennek a méregnek is a részletes vizsgálata és nagy a gyanúm, hogy az eredmény hasonló lesz, mint a már betiltottak esetében.

Mindenesetre azt javasolom a Csongrád megyei méhészeknek, hogy kerüljék a kukoricatáblákat. Legalább 5-700 m-re pakolják le a méheiket a kukoricásoktól, de ha tehetik, akkor tartsanak még nagyobb távolságot. Aki hallgatta a Hódmezővásárhelyen az előadásomat, az tudja is, hogy miért kell ekkora távolságot tartani a neonikotinoidokkal csávázott kukoricásoktól.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Február 27. 23:18
A mérgek hatástartamát azzal jelzik, hogy mennyi a féléletidő. Vagyis az, hogy mennyi idő alatt bomlik le a méregmolekulák fele.

Tudtátok-e, hogy a betiltott három molekula féléletideje ideje a növényben minimum 148 nap, de lehet akár 1000 nap is? A napraforgó virágja a vetéstől számított kb 100-105. napra nyílik, de a méhek járják a zöld növényi felületet és szívogatják a levél felületén levő nedveket attól kezdve, ahogy a földből kibújik. Ugyanez igaz a kukoricára és a repcére is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 02. 00:10
Januárban javasoltam népes közösség előtt egy nyílt vitát, ahol meghallgathatnák Tóth Péter és az én álláspontomat arról, "hogyan tovább monitoring". Javasoltam, hogy legyen két opponense a két vitázó félnek, továbbá ezek után a közönség tegyen fel kérdéseket.

Erre a javaslatomra adta azt a feleletet az OMME elnöke, hogy ne nyílt vita, hanem szakmai kerekasztal legyen.

Balassagyarmati OMME elnöki álláspont alapján az a következtetésem, hogy a szakmai kerekasztalból sem lesz semmi.

Ez az OMME vezérkar semmiből nem tanul semmit.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Március 02. 13:21



Balassagyarmati OMME elnöki álláspont alapján az a következtetésem, hogy a szakmai kerekasztalból sem lesz semmi.

Ez az OMME vezérkar semmiből nem tanul semmit.

Az elnök úr álláspontjával egyet tudok érteni: ha nincs miről csevegni, akkor nem kell csevegni...

A tanulóképességből ezidáig az ön mentalitása sem árult el készség-szintet...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 02. 13:38
Feri nagyon világosan elmagyarázta, miért nem az OMME a méhmérgezések ügyében a kompetens szervezet.
Hamis az az állítás, hogy az OMME a méhmérgezések ügyében nem kompetens szervezet. Ha nem lenne kompetens, akkor nem csinálhatná a monitoringot, nem hívták volna be a minisztériumba Cserényi Pétert és Tóth Pétert, hogy szavazzon, támogatja-e a kormány javaslatát.
Kompetenciája nem terjed ki hatósági jogosultságokra, de a méhmérgezésekről érdemi információkat gyűjt, rendszerez, véleményt alkot, javaslatot tesz, sőt adott esetben méhmérgezési ügyekben segítséget is nyújt a méhészeknek. Ennél még sokkal többet is tehet, de azokat itt most nem részletezem.

A méhmérgezéseket a hatóság vizsgálja
Igen a hatóság is vizsgálja, de bárki vizsgálhatja. Ez nem hadi tevékenység vagy pálinkafőzés, hogy szigorú jogosultságokhoz lenne kötve a tevékenység.

a hatóságnál a "pénz, paripa, fegyver", rendelkezik szakemberekkel, van laboratóriumi háttere, s az ő feladatkörébe tartozik a méhmérgezések vizsgálata.
Van neki mindene a vizsgálathoz. Csak .....
Pl. a múlt évben Somogytúron érdekes módon az ő vizsgálatuk nem mutatott ki semmit, viszont a Greenpeace mérése igen.

A hatóság viszont nem kutat, ő hatósági vizsgálatokat végez, s hatósági eljárást folytat le a méhmérgezések tárgyában és mérgezések okozóival szemben.
Nem is állította senki. A hatósági eljárást akkor is köteles lefolytatni, ha a laborméréseket nem ő végzi, de a mérések igazolják a károkozást.

Kutatni  mostantól fogva az a nemzeti agrár-kutatóintézetekből felállított kutató-központ a NAIK fog, mely 13 agrárgazdasági kutatóintézetből került felállításra (ehhez még négy kutatóintézet csatlakozott gazdasági társaságként, mely gödöllői székhelyű szervezet az alapkutatási és alkalmazott kutatási témákat úgy képes vinni, hogy ne folyjanak egy témában párhuzamos kutatási projektek. ( http://www.naik.hu/hu/ )
Kutatási tevékenység tekintetében az érvényes, mint amit fentebb írtam, hogy ez sem nem hadi tevékenység, sem nem pálinkafőzés, tehát bárkinek van kutatáshoz joga.

A méhmérgezések vizsgálata továbbra is hatósági feladat marad, miként az egyes méhbetegségek vizsgálata és az azokkal kapcsolatos hatósági feladatok is. Ez a hatóság a NÉBIH, feladataiból az OMME semmit nem vett át.
Soha senki nem állította ennek az ellenkezőjét.

A világ legnagyobb tévedése, hogy a monitorozó program, a hatósági munka és a kutatási feladatok azonosak lennének
Soha senki nem állított ilyet.

A méhegészségügyi monitoring -nevéből adódóan- azt a célt szolgálja, hogy folyamatos figyeléssel, monitorozással képet alkosson a méhegészségügy kérdéseiről, azok összefüggéséről.
És mint ilyen összetett szaktudást igényel. Célirányosan szakszerű adatgyűjtést, szakszerű adatfeldolgozást és értékelést. Egyébként kicsit több ez mint a szűken vett méhegészségügy területe.

Nem kutatómunka és nem hatósági munka. Amolyan "figyelőszolgálat".
Figyelő szolgálat, de összetett szemlélettel.

Az, hogy a méhmérgezések témája is belekerült e programba, annak semmi más oka nem volt, mint annak kiderítése, hogy milyen összefüggés található a méhegészségügyi problémák és a környezetterhelést jelentő vegyszerhasználat között.
Ez természetesen lehetséges magyarázat, de az események azt mutatják, hogy ez csak egy utólagos magyarázat.

Minden ellenkező geddekasi híresztelés ellenére Tóth Péterék, azaz az OMME már 2007-től foglalkoztak a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek problémakörével, elsősorban a családösszeomlásokban-eltűnésekben játszott szerepükkel kapcsolatban.
Nem tudom, hogy ki képezte ki Önt, de TÉVEDÉS az Ön állítása. Mindig azt írtam, hogy a 2007-es összeomlás óta eredménytelenül vizsgálják a méhcsaládok összeomlásának okát.

Naprakészen ismerték a téma szakirodalmát, ismerték a megelőző időszakban végzett hazai vizsgálatok eredményeit.
Ennek az állításnak az ellenkezőjét már többször bizonyítottam.

Dr. Zaják Árpád -ha jól tudom- 2005-ben már beszámolt a fácánkerti toxikológiai laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről (a vizsgálatokhoz Kékes Gábor biztosította a méhállományt, tőle meg lehet kérdezni a tapasztalatait).
Ez csupán egy vizsgálat, ez még nem igazolja, hogy ismernék a téma szakirodalmát.

Tóth Péter 2009-ben részletesen beszámolt a 2007-től folytatott mérgezési esetek kapcsán folytatott vizsgálataikról.
Soha nem állítottam az ellenkezőjét.

Nem igaz tehát az állítás, hogy "átaludták" a problémát
Az eredmények inkább az alvást igazolják, ha azt alvásnak tekintjük, hogy a sikertelen metodikákat nem cserélték le sikeresebbekre.

az pedig tényleg a rágalmazás és becsületsértés kategória, ha azt állítja valaki, hogy akár Tóth Péter, akár Cserényi dr. vagy Lászlóffy Zsolt anyagi vagy egzisztenciális motivációk mentén tussolták el a problémát.
A becsületsértés magánjogi kategória. Ebben a tekintetben Ön nem kompetens. Az pedig tény, hogy Lászlóffy Zsolt beszámolóiból soha nem kaptak átfogó képet arról, hogy milyen súlyú a probléma. Ezt pedig mint nemzetközi alelnöknek és mint biológusnak ismernie kellett és a tagság is azért állította erre a feladatra, hogy átfogó tájékoztatást adjon ilyen kérdésekben is. Cserényi doktor és Tóth Péter tevékenysége értékelhető szakmai és szakmapolitikai szempontból egyaránt. Az én értékelésem ismert. Javasoltam az OMME vezetőségében betöltött pozícióikból való visszahívásukat.

Nem, az OMME a monitoring-vizsgálatokról kiadott jelentésében minden alkalommal kitértek a kérdésre, beszámoltak a vizsgálatok eredményéről.
Soha nem állítottam azt, hogy nem számoltak be. A beszámolásuk alapján alkottam szakmai véleményemet, hogy vizsgálati módszertanuk és az értékelésük hibás.

Az is érdekes felvetés, amikor Geddekas több alkalommal is kijelenti: az agrárkormányzat a "méhészek előtt bizalmat veszített" a mérgezések megítélése miatt. Még az a szerencse, hogy a mezőgazdasági kormányzatot nem vádolja közvetlenül és direktben korrupcióval...
A közéletben a vélemény nyilvánítása szabadságjog. Ezt az alkotmány is deklarálja. Akár a mezőgazdasági kormányzatot is vádolhatnám korrupcióval, az is lehetne vélemény. De a kérdés ennél sokkal összetettebb, és sokkal személyre szabottabb. Egyes emberek esetében tetten érhető ugyan a korrupció valamilyen formája, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a bizalom a méhmérgezések megítélésében nem tekinthető teljes értékűnek. A Kormány hivatalos nyilatkozata és az EU álláspontja egymással ellentétes éspedig oly módon, hogy a méhészek számára előnyös álláspontot akárhogy is szépítjük, most az Eu képviseli.

Sajnos, akár hányszor leírom, leírjuk, hogy a probléma feltárásának, megoldásának ez a "kommunikációs" módszer nem hogy hasznára lehetne, de egyenesen ártalmas a megoldásra nézve
Eben a tekintetben egyetértünk. Csak épp az én álláspontom, hogy Ön, mint abszolút inkompetens személy más farkával veri a csalánt és tevékenységével okoz károkat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 02. 13:44
Személyeskedő tartalma miatt kérem Arisztaiosz alábbi rövid írását törölni

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #57 Dátum: 2014. március 02. 13:21 »

A tanulóképességből ezidáig az ön mentalitása sem árult el készség-szintet...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 02. 15:19
Sziasztok!  Bocsánat hogy beleszólok, be miért is gyűlőlitek egymást ? Rendessen alázzátok egymást .  Űdv .  Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: VARGA KÁROLY - 2014. Március 02. 16:07
Kedves Antalholecska!


Nem hiszem hogy haragudnának egymásra csak az a helyzet hogy Arisztaiosz fel próbálja kapcsolni a lámpát geddekas pedig le.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2014. Március 02. 16:44
Károly!

Fejtsd már ki ezt egy kicsit bővebben, légy szíves!

Nem voltál ott Tolnán? Miket beszélsz Te itt?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: VARGA KÁROLY - 2014. Március 02. 20:18
Szia Kiáncsi111!

Ott voltam.Nekem úgy tűnt sikerül a az álláspontokat közelíteni de sajnos nem.Vagy legalább is számomra nem úgy tűnik.Ha jól emlékszem mióta ez megtörtént sokat gondoltam arra hogy miért nem?Szerintem azért mivel te és a hozzád hasonló méhészek sokkal jobb zászlóvivői a mérgezések hiteles leírásával és az objektív tájékoztatással mint Csuja akit hitem szerint nem bántana senki ha a tárgyalási metódus amit használ nem mindig a mások leszólásával kezdődne.Tudod Jenő mikor egy évet azaz 2013 tavasza óta foglalkozik ezzel akkor bennem felmerül a kérdés biztos meg van e a megfelelő szakmai tudás amire mindig hivatkozni szokott?Nálad szerintem azért nem merül ez fel mivel hajszálpontosan ugyan azt a történetet mesélted el (éppen ma)egyik írásodban ezen a fórumon is mint Tolnán.Mivel te is tudod  képzett  méhésznek lehet e tekinteni egy év gyakorlat után egy olyan kollégát aki esetleg csak ennyi után végérvényes konklúziókat von le és utána jól lebaltáz téged?Szerintem még arra se vennéd a fáradtságot hogy felkapd a vizet és elküld a .... ba .De akkor ha ezek után,még esetleg megkeresne "hogyha van az a lóvé" akkor segít rajtad?Szerintem te se akarnál ebben a stílusban tárgyalni vele.Szerintem ha jól olvastam Tabra mész előadást tartani és még üzemanyag pénzt sem fogadsz el.Nekem az a fontos hogy te csak objektíven elmondtad Tolnán és itt is de csak tájékoztattad a méhésztársakat a konklúziókat mindenki le tudta belőle vonni.Ingyen.
Csak arra a kérdésere válaszolok még amit utoljára feltettél.Én arra a lámpára aposztrofáltam az előző reagálásomat ,ami segít megvilágítani azt a sémát hogy mi az ami akadályozza azt hogy egy mindenki (ezalatt értem az összes OMME tagot)számára jó megoldás szülessen.


           Üdv:Karcsi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Március 02. 20:41
Sziasztok!
Az már mindenképpen eredmény, hogy arról értekezünk ami az OMME dolga lett volna!
Tehát mégis van Magyarországon repce, illetve napraforgó virágzás körüli méhpusztulás? Aki azt állítja, hogy ez csak kitaláció az egy másik bolygó lakója. Nekem is ezt mondták 2007-ben, pont az OMME központban amikor a Gauchos zsákot kiszögeltem a falra és ráírtam, ez lesz a magyar méhészek veszte! Kránitz Józsi tengelici méhésztől hoztam.
Mi magyarok mindent másként csinálunk. Ősszel nálunk a városokban lombfúvóval fújják a faleveleket, és teherautóra rakva elszállítják. Ha jön közben egy szél van újra meló, mert megint össze kell terelni a leveleket.
Ausztriában láttam,hogy ott óriási porszívóval szívják, és azonnal préselik, komposztálják a faleveleket.
Miért írtam ezt le?
Mi mindent fordítva csinálunk! Olyan témáról értekezünk, amit már más országban régen bizonyítottnak,lezárt ügynek tartanak.
Szaktanácsadóként rengeteg panaszos méhésznél jártam Tolna megyében. Végig mondtam, hogy baj van.
De mit nyilatkoztak vezetőink? Magyarországon nem mutatható ki összefüggés a neonikotinoid alapú csávázó szerek használata, és a méhpusztulások között. Persze ilyen mintavételi módszerrel, hogy bekötött szemmel sötét szobában kell fogócskázni érdekes is lett volna valamit találni.
Ne egymással veszekedjetek, ne személyeket támadjatok! Az elv hamis!
Ha leírják kijelentik, nyilatkozzák hogy nincs gond a csávázó szerekkel, akkor azt vegyétek parancsnak!
Nem kell megtalálni, vagy meg kéne de nem tudjuk hogy kell azt csinálni.
Én meg azt állítom, ha Európa összes országában gond volt a neonikotinoidokkal akkor nálunk sem gyermektápszer. Akik ezt állítják felelősök. Az ítéletet a méhészeknek kell meghozniuk!
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Március 02. 20:43
QUQURIQ!

Tisztelt méhész Barátaim!

Csak kérdezni szeretnék?
Bárki megadhatja a választ, vagy több válasz is jöhet, majd értékelem.
A kérdés?
Ha  2014-ben akár már repcén is, vagy más szántóföldi növényeknél is, csávázószerektől (vizsgálattal bizonyított) nagy méhelhullásunk lesz, magyar méhészeknek, és az ezzel járó mézveszteségeink is lesznek, Ki vagy Kik lesznek a felelősök ebben a katasztrófában????
Megvárjuk???

Az aggodalmas Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 02. 20:53
Kedves Attila ! Tudod a katona modit , át estél Te is. A kereket visszűk, a tégla lapot gurítjuk , kapával kaszálunk.  Űdv. Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 02. 21:07
Kedves Karcsi ! Ha szólithatlak igy. Mind a ketten , ahogy látom erős egyéniségek. Majd csak meglesz az arany kőzépút. Űdv .  Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2014. Március 02. 21:16
  Kedves Károly!

Na akkor. Ugye volt egy ígéret arra, hogy megbeszélik azok a méhészek és akár nem méhészek, vagy bárki ezt a problémát nyugodtan, "kerekasztal" körül, akiket érdekel, mindannyiunk érdekében.  Sokan nem értik, észre sem veszik miért tűnnek el a méheik a napraforgó virágzása idején. A szerencsések viszont rekordokat pergetnek, minden veszteség nélkül.
Kerekasztal.
Ott szépen mindenki elmondhatja mit észlelt, mire gyanakszik a károsultak közül. Miként történtek a mintavételek, és miért nincsenek eredmények. Lehet-e vizsgáltatni egyik mintát alacsony értékre, és ha igen, akkor miért történt másként, amikor más leírások szerint sokkal kevesebb hatóanyag is károsít, mint amit a szakemberek kerestek, kerestettek. Lenne más módszer? Talán azért találtak a Greenpeace mintájában, mert van más jobb módszer? Talán azért pusztultak a méhek is, mert minden rovar elpusztult és a szer nem szelektív? Ha minden rovar, sőt egyéb méheket fogyasztó élőlény is, akkor nem igaz az, hogy a melegvérűekre nem hatásos? Érdekel valakit egy hatékony egyszerű vizsgálati módszer? Ha elmondja valaki, az semmibe sem kerül. Stb.
Akkor ott Tolnán volt sok ígéret. Aztán mára mintha nem is találkoztunk volna. Miért éppen ez lenne fontos? Tehát neked úgy tűnt mintha az álláspontok közeledtek volna. Nekem is. Aztán lekapcsolták a lámpát. De nem Csuja kapcsolta le. Sőt Csuja a mai napig csapkodja a kapcsolót. Engem nem érdekel a rakodókasos játéka, de néhány dolgot másként látok, mert én végig kísértem az egész "projektet" ;D Bennem is felmerül a szakmai tudása, de azok szakmai tudása is, akik már alapjaiban, még a problémáról való megbeszélést is ellenzik. Vajon miért? Valamiért terhes lenne ha kiderülne, hogy egy szélhámos el akarta hitetni velünk a csávázószerek romboló hatását a méhészeteinkre? Az ugye nem. No és az ellenkezője? Miként lehetne kideríteni? Az eddigi módszerek nem váltak be. Nyugaton igen?
Tehát engem nem érdekel a vezetőség megmérettetése, a sok alapszabály elleni döntés, vagy a mutyi, hiszen naponta látom mindenhol. Illetve érdekel, de nem értek az ilyesmihez. De az én egyesületem ne mondja azt, hogy Magyarországon nincs csávázószerektől méhveszteség, mert akkor nem minket képvisel, mivel van ilyen probléma.
Felesleges csámcsogni a mikortól beszélünk csávázószer okozta méhpusztulásokról, mert én még akkor is veszekedtem Csujával, amikor a saját bőrömön tapasztaltam. De én beláttam, tévedtem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Március 02. 21:30
QUQURIQ!

Üdvözlet Mindenkinek!

Most meg csak egy kérést szeretne intézni a Kiskakas az OMME vezetése felé!
A Méhész Újságban, tegyen az OMME vezetése egy nyilatkozatot, hogy Magyarországon nincsen semmiféle veszély a csávázó szerektől!
Nyugodtak lehetünk a 2014 es esztendőben nem hullanak majd el a méheink csáváz szerektől.
Az IB szavazását ebben a témában, kérjük nevek szerint szavazásra bocsátani, és leközölni a lapban.

Fáradozásukat és megértésüket előre is köszöni a KIskakas!

ui. Csak hogy nyugodtan tudjanak a méhészek aludni!.....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 02. 22:42
2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!. 2007 óta az OMME monitoring tartalmazza az OMME hivatalos álláspontját. Tessék elolvasni!.
A VM minisztere megtette és erre hivatkozva támogatja ma is a minisztérium a csávázószerek használatát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 02. 22:46
Sziasztok!  Bocsánat hogy beleszólok, be miért is gyűlőlitek egymást ? Rendessen alázzátok egymást .  Űdv .  Antal
Nem értelek. Magyarázd meg lécci, hogy én melyik mondatomban aláztam Arisztaioszt?

Arisztaiosz egy kertész, és kertészetből élt és él ma is. Saccolásom szerint mintegy 1000 nm fóliasátra van Gönyűn. Jár kertészeti versenyekre és importál-exportál kertészeti cuccokat. Kertészeti versenyeken szerepel. Ugyanakkor a méhészek fórumain szájkaratézik egyfolytában. Méhészetben legalább annyira inkompetens személy, mint én lennék a kertészetben, hiszen neki méhei nincsenek, következésképpen kb annyit ért a méhészek problémáihoz, mint hajdú a harangöntéshez.

Bennem van annyi önmérséklet, hogy ha nem kertészkedek, nem megyek be a kertészek internetes fórumára és nem szólok bele az egyesületi belügyeikbe. Fel nem foghatom, hogy miért mászik bele Arisztaiosz a méhészek belügyeinek a legmélyébe. Ráadásul ezt úgy teszi, hogy egyértelműen közvélemény formáló szerepet is felvállal és elítél vagy felmagasztal embereket, tevékenységeket. Ez a gátlástalanságnak olyan foka, amit ritka személy vállal fel ép elmével. Pedig nagy valószínűséggel Arisztaiosz épelméjű, ezért csak azt tudom feltételezni, hogy anyagilag jobban megéri neki ezt csinálni, mint a kertészkedést.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 02. 23:25
Karcsi!

Én ugyanazt mondom tavasz óta. Kapcsolom fel a villanyt mindig, de az OMME vezetése rendszeresen leoltja.

Az OMME folyamatosan váltogatja a véleményét. Februárban tudjuk mit mondott a minisztériumban Tóth Péter és Cserényi Péter. Aztán a küldöttgyűlésen Tóth Péter már azt állította, hogy a szubletális dózisa a csávázószereknek mérgező. Aztán csend és megjelent a monitoring, ami megint csak a csávázószerek okszerű használat melletti veszélytelenségét volt hivatott kimondani. Aztán bement az OMME IB-re Takács Feri és kéri, hogy józanodjon már az OMME vezetés, akkor kimondják, hogy mérgez a csávázószer. Most valszeg a miniszter rászólt az elnökünkre és most éppen a csávázószer nem mérgezi a méheket. Ha Tolnán 5 órás vitában kérjük, hogy mégiscsak meg kéne a kétségeket vitatni, akkor enged a vezérkar és OK legyen kerekasztal. Aztán eltelik néhány hét és mintha nem lett volna megegyezés, gőzerővel hirdeti elnökünk, hogy csak a franciáknál probléma a méhmérgezés, de nálunk aztán nem. Sőt állította elnökünk Balassagyarmaton, hogy nem is feladata az OMME-nek ezzel foglalkozni, mert ott a hatóság és az mindent megold.

Kérdezd csak meg Karcsi, kiváncsi111-et, hogy is viselkedett ővele a hatóság? Azok után vakon lefogadtam, hogy a hatósági mintában nem lesz semmi méreganyag kimutatva. Úgy is lett! Így legyen ötösöm a lottón.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Március 03. 00:01

Az már mindenképpen eredmény, hogy arról értekezünk ami az OMME dolga lett volna!

De mit nyilatkoztak vezetőink? Magyarországon nem mutatható ki összefüggés a neonikotinoid alapú csávázó szerek használata, és a méhpusztulások között. Persze ilyen mintavételi módszerrel, hogy bekötött szemmel sötét szobában kell fogócskázni érdekes is lett volna valamit találni.
Ne egymással veszekedjetek, ne személyeket támadjatok! Az elv hamis!
Ha leírják kijelentik, nyilatkozzák hogy nincs gond a csávázó szerekkel, akkor azt vegyétek parancsnak!
Nem kell megtalálni, vagy meg kéne de nem tudjuk hogy kell azt csinálni.
Én meg azt állítom, ha Európa összes országában gond volt a neonikotinoidokkal akkor nálunk sem gyermektápszer. Akik ezt állítják felelősök. Az ítéletet a méhészeknek kell meghozniuk!
Nagyernyei Attila

Tisztelt Nagyernyei Attila!

Még egyszer nekifutok, mert sajnos a rossz kommunikációs készségem folytán eddig nem sikerült a mondandóm lényegét érzékeltetni.

Én nem az OMME feladatáról beszélgetek itt. Én arról beszélgetek, kinek a feladata a magyarországi méhmérgezések hatósági vizsgálata, kinek a feladata a mérgezések felderítése, laboratóriumi analitikai vizsgálata, a méhegészségügyi vizsgálat elvégzése és az eredmény birtokában a mérgezés okozójának felderítése, a kárt szenvedett méhész kártalanítási igényének jogi megalapozása.

Ma Magyarországon a vizsgálatok elvégzése a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NTAI) illetve a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága (ÁDI) feladata. A koordinátor a NTAI (2012-től), addig az ÁDI koordinálta a mérgezések vizsgálatát. Természetesen az ÁDI párhuzamosan vizsgálódik továbbra is a méhkórtani vonatkozások tárgyában. A mérgezések vizsgálatának eljárásrendjét soha nem az OMME határozta meg, azt a közelmúltig a 70/2003. FVM rendelet szabályozta. Azóta új eljárásrend került kidolgozásra (2012-ben), az OMME tájékoztatást kért a hatóságtól annak tartalmáról. A NÉBIH az említett anyagot "nem nyilvános" megjelöléssel nem teljes körűen adta ki az OMME-nek, kizárólag a méhészetre vonatkozó részt adta át. Az OMME, mint érdekképviseletet ellátó szervezet ezt nem fogadta el, így megkifogásolta a NÉBIH elnökénél ezt az álláspontot. Nem tudom, azóta történt-e valamilyen változás az ügyben. Az OMME, illetve annak képviseletében Tóth Péter erről a tényről illetve a méhészekre érvényes új eljárásrendről részletes tájékoztatást adott a Méhészet 2013. áprilisi számában. Ebben a cikkben részletesen leírta a teendőket, melyeket mérgezés esetén követni kell. Ebben az egyértelműen méhész-központú tájékoztatóban részletesen kibontotta a követendő lépéseket. Azokat nem részletezném itt, de az hozzáférhető és olvasható a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring jelentés legutóbbi kiadványában és az OMME honlapon is...  Nem tudom, ezen tények és ismeretek tükrében ki, s miért vélekedik úgy, hogy a méhmérgezések, azon belül a neonikotinoid hatóanyagok által okozott méhpusztulások vizsgálata az OMME, szűkebben véve a monitoring munkával foglalkozó szakemberek feladata lenne.

Gyanítom, mindenki, aki itt most a "már 2008-2009-ben megmondtam, felajánlottam, kiszögeltem" kijelentésekkel  igazolni szándékozott jövőbe-látó képességeit bizonygatja, tisztában volt, s tisztában van ezzel, de a tényeket figyelmen kívül hagyva, a megtámadni kívánt OMME ügyvivői testület, azon belül a monitoring munkát végző szakemberek visszahívása érdekében szándékosan félretájékoztatja a méhész-közvéleményt. Nos, én ez ellen tiltakozom folyamatosan, mert nemtelen módszernek tartom, ha ilyen módszerekkel igyekeznek lejáratni egy vezető testületet és az abban dolgozókat. Ha támadni kívánnak, támadják a NÉBIH-t, az OMME ebben a témában nem "hunyó", a hazai méhmérgezési vizsgálatok problémaköre nem az OMME nemtörődömsége, sugalmazott "korrumpálódása" körében keresendő. Menjenek neki a hatóságnak, hiszen több alkalommal az eltávolítani kívánt "vezetés" már szembe ment vele, most itt a lehetőség: Geddekas szólítsa fel a NÉBIH elnökét, dr.Oravetz Mártont, vagy a szakterületek elnökhelyetteseit, dr. Nemes Imrét és Jordán Lászlót a lemondásra. Ez lenne a korrekt és "tökös" módszer. Az OMME monitoring munkájának eredményeit, következtetéseit természetesen lehet minősíteni, lehet akár leócskázni is, de nem lehet a hazai méhmérgezések vizsgálatának vélt vagy valós hiányosságait nekik tulajdonítani. Ők hozott anyagból dolgoztak, feladatuk soha nem a mérgezések teljes körű felderítése és hatósági vizsgálata volt. Soha nem rendelkeztek teljes körű adatsorokkal a mérgezések tárgyában, de nem is fért volna bele a lehetőségeik keretébe, hogy teljes körű vizsgálatokat folytassanak. Az ő dolguk nem ez volt, ők egy folyamatos méhegészségügyi monitoring munka "farvízén" folytattak vizsgálatokat a mérgezések kapcsán.

A NÉBIH jelentette ki minden alkalommal, hogy a magyarországi családpusztulásokból, állománykárosodásokból a hazai méhállomány 0,5-1 %-ánál volt a pusztulás és állománykárosodás növényvédelmi munkával összefüggésbe hozható  (azaz 5-10 000 méhcsalád károsodhatott, pusztult el növényvédelmi kezelések következtében). Nem tisztem megítélni, ez sok, vagy kevés, én úgy látom, hogy már egy is sok, de ha ezt az adatot összevetjük az összes családpusztulások éves rátájával, akkor a növényvédőszerek okozta mérgezések számát tekintve nem katasztrofális mértékű a szám, hiszen a statisztikai adatok alapján hazánkban az éves méhpusztulások száma 150-200 000 családra tehető, de egyes extrém időjárású években ennél magasabb is volt már. Félretájékoztatás és csúsztatás, ha ezt kizárólag a csávázószereknek igyekszik bárki is felróni.

Újfent hangsúlyozom, hogy nem a méhmérgezések tényét kívánom letagadni, nem az OMME monitorozó csapatát óhajtom megvédeni, mindössze azt kívánom hangsúlyozni, hogy az egyéni ambíciók, motivációk nem tehetik indokolttá, hogy a méhész-közvéleményt becsapják, "igazságbeszédekkel" hazudjanak neki. Megérdemlik a méhészek az igazságot, megérdemlik, hogy ha kár érte őket, az felderítésre kerüljön, s megérdemlik, hogy igazságos kártalanítást kapjanak. Ez viszont igaztalan módszerekkel nem érhető el, hiába igyekszik bárki is a "méhészek védelme" kampányszlogennel népszerűségre szert tenni, a félretájékoztatás és becsapás egyszer -általában nagyon hamar- nyilvánosságra kerül, és akkor nem elég egy "bocsit" mondani, s a hazugságbeszédet "igazságbeszédként" interpretálni .

Nos, én ezen végszóval fejezem be az ezen kérdésekkel kapcsolatos hozzászólásaimat, nem bízván abban, hogy üzenetem "átmegy", s mégis reménykedvén, hogy a józan ész ereje nagyobb, mint azon személyes motivációké, melyek a "cél szentesíti az eszközt" elv mentén e témát látják az OMME ügyvivői testülete megtámadásának, visszahívásának eszközeként.

Többet tenni nem tudok, s nem is akarok, de reménykedem a józan ítélőképesség erejében. Sok szükség lenne rá...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Litterae - 2014. Március 03. 00:47
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=144&Itemid=340

Ezen az oldalon elérhetőek az OMME által - az elmúlt 6 évben- végzett Környezetterhelési Monitoring vizsgálatok eredményei. A következtetések általában az utolsó 2-3 lapon találhatóak. Az OMME tagjainak számára ezek a kiadványok papíralapon, fűzött formában kiosztásra kerültek.

Az a szomorú, hogy már 7 éve is megemlíti az összefoglaló készítője a csávázószerekkel kapcsolatos nemzetközi kutatásokat, ill. az ezeknek a szereknek tulajdonított, a szakirodalomban tárgyalt méhpusztulásokat. Ennek ellenére, az évek során mindig megállapítja, hogy nálunk a méhpusztulások nem hozhatóak összefüggésbe a csávázószerek használatával. Az utolsó – 2012-2013-as –év annyiban jelent kivételt, hogy néhány vizsgált helyszín esetében „elképzelhetőnek” tartja a nemzetközi szakirodalomban leírt esetek igazolását. Azonban itt véget ér a beszámoló, eredményeket későbbre ígér.

A Csuja Lászlónak abban tökéletesen igaza van, hogy amennyiben, már legalább 7 éve ismerjük a nemzetközi szakirodalomban közzétett, a csávázó szerek méheket pusztító hatásainak a leírását, akkor miért nem érdeklődött a vizsgálatokat végző személy, miért nem történt szakmai megkeresés egyes külföldi kutatóknál abban a tárgyban, hogy ők milyen eljárással, eljárásokkal vizsgálják ezeknek a vegyszereknek a méhekre gyakorolt hatását? Az onnan kapott protokollal, esetleg az ott megtapasztalt gyakorlattal kellett volna már évekkel ezelőtt vizsgálni a mérgezéseket itthon is.

Nagyon nagy öngól lesz ez az OMME-nek, mert a nemzetközi kutatások eredményei alapján egyre világosabban körvonalazódik a neonikotinoidok gyilkos szerepe a beporzó szervezetek életében. Abban a kérdésben pedig, hogy mennyire tekinthető kompetensnek az OMME ezen a területen, a Minisztérium egyértelmű választ ad akkor, amikor az uniós szavazata alapjául szolgáló szakmai döntését az OMME negatív vizsgálati eredményeire is alapozza.   
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 03. 02:03
Csak a pontosság kedvéért részletenként reagálok Arisztaiosz írására.

Én nem az OMME feladatáról beszélgetek itt.
Hmm. valami nem stimmel, hiszen volt egy olyan modatrésze korábbi hozzászólásában, hogy "nem az OMME feladata".

Én arról beszélgetek, kinek a feladata a magyarországi méhmérgezések hatósági vizsgálata
Erre a válasz könnyű, mint az 1x1. A hatóság feladata a hatósági vizsgálat.
De a nem hatósági vizsgálat is lehet szakszerű és lehet alapja a kárigénynek.

kinek a feladata a mérgezések felderítése aboratóriumi analitikai vizsgálata, a méhegészségügyi vizsgálat elvégzése és az eredmény birtokában a mérgezés okozójának felderítése, a kárt szenvedett méhész kártalanítási igényének jogi megalapozása.
A válasz szintén nagyon egyszerű. Akit erre a mérgezést elszenvedő méhész felkér. Ugyanis eltekinthet a méhész a hatósági vizsgálattól, ha a gazdával továbbra is jóba akar lenni és csak a kárának a megtérítését akarja elérni.

Ugyanis a hatósági vizsgálat esetén a hatóság nemcsak a kár megtörténtét vizsgálja, hanem a növényvédelmi munkákat végzőt is szankcionálhatja, sőt szankcionálnia kell, ha indokolt. Ebben pedig valljuk be őszintén, hogy a méhész abszolút nem érdekelt, hiszen akkor még kevesebb pénze marad a gazdának és még kisebb az esély a kártérítésre.

Ma Magyarországon a vizsgálatok elvégzése a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NTAI) illetve a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága (ÁDI) feladata.
Hatósági vizsgálat esetén igen. Valóban ezek az intézmények végzik a laborvizsgálatokat.
De a méhész a saját döntése alapján bárkit, bármely szervezetet, aki megfelelő akkreditációval rendelkezik felkérhet vizsgálatra és felhasználhatja azok eredményét a kárigény megalapozására.

A koordinátor a NTAI (2012-től), addig az ÁDI koordinálta a mérgezések vizsgálatát. Természetesen az ÁDI párhuzamosan vizsgálódik továbbra is a méhkórtani vonatkozások tárgyában.
A jelenlegi hatósági eljárásra ez igaz.
De nem szükségszerű, nem kötelező, hogy a károsult hatósági eljárást kérjen. Dönthet, hoyg nem nyújt be panaszt a hatóságnak, hanem saját állampolgári jogon intézi az ügyet.

A mérgezések vizsgálatának eljárásrendjét soha nem az OMME határozta meg, azt a közelmúltig a 70/2003. FVM rendelet szabályozta.
Soha nem is állította senki, hogy az OMME hatóság lenne. Viszont bármikor javaslatot tehet, ahogyan ezt már tette is.
Az OMME kidolgozhat javaslatot arra, hogyan intézze a méhész nem hatósági úton a kárigényét.

Azóta új eljárásrend került kidolgozásra (2012-ben), az OMME tájékoztatást kért a hatóságtól annak tartalmáról.
Köszönjük kedves Arisztaiosz, hogy erről széles körben tájékoztatja a méhészeket. Mennyivel szívesebben hallotta volna ezt a méhésztársadalom Cserényi Péter szájából közvetlenül és nem az ön közvetítésével. Nem is értem, hogy miért nem ő írogat ide és miért magán keresztül üzen a pórnépnek.

A NÉBIH az említett anyagot "nem nyilvános" megjelöléssel nem teljes körűen adta ki az OMME-nek, kizárólag a méhészetre vonatkozó részt adta át.
Köszönjük Cserényi doktor tájékoztatását.

Az OMME, mint érdekképviseletet ellátó szervezet ezt nem fogadta el, így megkifogásolta a NÉBIH elnökénél ezt az álláspontot. Nem tudom, azóta történt-e valamilyen változás az ügyben.
Hát igen. Ez a legegyszerűbb. Sírni, de nem cselekedni.

Az OMME, illetve annak képviseletében Tóth Péter erről a tényről illetve a méhészekre érvényes új eljárásrendről részletes tájékoztatást adott a Méhészet 2013. áprilisi számában.
Köszönjük. Tudunk olvasni.

Ebben a cikkben részletesen leírta a teendőket, melyeket mérgezés esetén követni kell. Ebben az egyértelműen méhész-központú tájékoztatóban részletesen kibontotta a követendő lépéseket.
A saját szemszögéből írta le. Nincs felvetve, hogy a méhész saját jogán is felléphet. Arra sincs a figyelem felhívva, hogy miért kedvezőtlen ez az eljárásrend a méhész számára.

 Azokat nem részletezném itt, de az hozzáférhető és olvasható a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring jelentés legutóbbi kiadványában és az OMME honlapon is...
Ezt az eljárásrendet ismerjük és a hibáit is.

Nem tudom, ezen tények és ismeretek tükrében ki, s miért vélekedik úgy, hogy a méhmérgezések, azon belül a neonikotinoid hatóanyagok által okozott méhpusztulások vizsgálata az OMME, szűkebben véve a monitoring munkával foglalkozó szakemberek feladata lenne.
Kedves Arisztaiosz! Örülök, hogy a kérdését feltette, mivel ezzel is felmutatta, hogy kertészként kívülálló, inkompetens személ a méhészek leglényegesebb ügyeiben.

Soha senki nem állította, hogy az OMME hatóság. Egyébként meg az OMME mint társadalmi szervezet a feladatait az állami szerepkörök kivételével úgy határozza meg és úgy artikulálja, ahogy akarja. Tehát ad abszurdum teljes költségvetését fordíthatja egy küldöttgyűlési határozattal a méhmérgezések felderítésére is. Ez nyilván nem fog soha megtörténni, de a méhmérgezések tárgykörében az OMME jelenleg is vállal feladatokat és remélhetőleg a jövőben is fog.

Gyanítom, mindenki, aki itt most a "már 2008-2009-ben megmondtam, felajánlottam, kiszögeltem" kijelentésekkel  igazolni szándékozott jövőbe-látó képességeit bizonygatja, tisztában volt, s tisztában van ezzel, de a tényeket figyelmen kívül hagyva, a megtámadni kívánt OMME ügyvivői testület, azon belül a monitoring munkát végző szakemberek visszahívása érdekében szándékosan félretájékoztatja a méhész-közvéleményt.
Mit tekint Ön félretájékoztatásnak? Merthogy az eddigiekből erre nem lehet következtetni.

Nos, én ez ellen tiltakozom folyamatosan, mert nemtelen módszernek tartom, ha ilyen módszerekkel igyekeznek lejáratni egy vezető testületet és az abban dolgozókat.
Ez Önnek, mint kertésznek a véleménye. Maradjunk is ennyiben.
Ráadásul egy megalapozatlan vélemény, hiszen nem fejtette ki, hogy mit tekint félretájékoztatásnak.

Ha támadni kívánnak, támadják a NÉBIH-t
Kérem, had döntsük már el, hogy támadunk-e és ha igen, akkor kit!
Nem látom megalapozottnak a NÉBIH támadását abban a tekintetben, ahogy Ön itt felvezette.
Más tekintetben esetleg felvethetünk kritikát a NÉBIH munkájával kapcsolatban, de az meg legyen a mi gondunk és önre nem tartozik.

az OMME ebben a témában nem "hunyó", a hazai méhmérgezési vizsgálatok problémaköre nem az OMME nemtörődömsége, sugalmazott "korrumpálódása" körében keresendő.
Elgondolkodtat abban a tekintetben, hogy ennek a gondolatnak semmi összefüggése nincs az élőző mondatokkal.
Ráadásul soha nem állítottuk, hogy az OMME a méhmérgezések ügyében hunyó vagy nemtörődöm lenne. Ennél sokkal pontosabb megfogalmazásokat tettünk. Az OMME-nek felelőssége, hogy kellő alapossággal felhívja a figyelmet, kezdeményezzen, adatokat, információkat gyűjtsön, tanulmányokat készíttessen és tájékoztasson, akciókat szervezzen, éljen a probléma megoldása érdekében akár társadalmi mozgalom és a polgári engedetlenség eszközeivel is.

Menjenek neki a hatóságnak, hiszen több alkalommal az eltávolítani kívánt "vezetés" már szembe ment vele, most itt a lehetőség: Geddekas szólítsa fel a NÉBIH elnökét, dr.Oravetz Mártont, vagy a szakterületek elnökhelyetteseit, dr. Nemes Imrét és Jordán Lászlót a lemondásra. Ez lenne a korrekt és "tökös" módszer.
Higgye el Arisztaiosz, hogy a hatékony érdekképviselet eszközeit jól ismerem. Tanácsa rossz.

Az OMME monitoring munkájának eredményeit, következtetéseit természetesen lehet minősíteni, lehet akár leócskázni is, de nem lehet a hazai méhmérgezések vizsgálatának vélt vagy valós hiányosságait nekik tulajdonítani.
Miért ne?

Ők hozott anyagból dolgoztak, feladatuk soha nem a mérgezések teljes körű felderítése és hatósági vizsgálata volt.
Be kell látni, hogy bár kisebb költséggel több adatot gyűjtöttek, de a eredménytelenség nem igazolja a hatékonyságot.

Soha nem rendelkeztek teljes körű adatsorokkal a mérgezések tárgyában, de nem is fért volna bele a lehetőségeik keretébe, hogy teljes körű vizsgálatokat folytassanak.
Őszinte részvétem. Rosszul lett felállítva a monitoring koncepciója.

Az ő dolguk nem ez volt, ők egy folyamatos méhegészségügyi monitoring munka "farvízén" folytattak vizsgálatokat a mérgezések kapcsán.
Csak ismételni tudok. Rossz volt a monitoring koncepciója.

A NÉBIH jelentette ki minden alkalommal, hogy a magyarországi családpusztulásokból, állománykárosodásokból a hazai méhállomány 0,5-1 %-ánál volt a pusztulás és állománykárosodás növényvédelmi munkával összefüggésbe hozható  (azaz 5-10 000 méhcsalád károsodhatott, pusztult el növényvédelmi kezelések következtében).
És az OMME ezt elhitte. Őszinte részvétem. Hétköznapi nyelven csak ennyit mondhatok, hogy ilyen ügyekben hinni csak a templomban szokás.

Nem tisztem megítélni, ez sok, vagy kevés, én úgy látom, hogy már egy is sok, de ha ezt az adatot összevetjük az összes családpusztulások éves rátájával, akkor a növényvédőszerek okozta mérgezések számát tekintve nem katasztrofális mértékű a szám, hiszen a statisztikai adatok alapján hazánkban az éves méhpusztulások száma 150-200 000 családra tehető, de egyes extrém időjárású években ennél magasabb is volt már. Félretájékoztatás és csúsztatás, ha ezt kizárólag a csávázószereknek igyekszik bárki is felróni.
Ha nem tiszte megítélni, akkor ne foglalkozzon vele!!! Árt a vérnyomásának. Különben is ön ke...

Újfent hangsúlyozom, hogy nem a méhmérgezések tényét kívánom letagadni, nem az OMME monitorozó csapatát óhajtom megvédeni,
Nem is dolga. Megvédik ők magukat, ha tudják. ha meg nem? Hát akkor így jártak. Ön kertész. Suszter maradjon a kaptafánál.

mindössze azt kívánom hangsúlyozni, hogy az egyéni ambíciók, motivációk nem tehetik indokolttá, hogy a méhész-közvéleményt becsapják, "igazságbeszédekkel" hazudjanak neki.
Ezt be is kéne bizonyítania, egyébként a rágalmazásba csúszik a mondata.

Megérdemlik a méhészek az igazságot, megérdemlik, hogy ha kár érte őket, az felderítésre kerüljön, s megérdemlik, hogy igazságos kártalanítást kapjanak. Ez viszont igaztalan módszerekkel nem érhető el, hiába igyekszik bárki is a "méhészek védelme" kampányszlogennel népszerűségre szert tenni, a félretájékoztatás és becsapás egyszer -általában nagyon hamar- nyilvánosságra kerül, és akkor nem elég egy "bocsit" mondani, s a hazugságbeszédet "igazságbeszédként" interpretálni .
Végre majdnem egyetértünk valamiben csak éppen ellenkező előjellel.

Nos, én ezen végszóval fejezem be az ezen kérdésekkel kapcsolatos hozzászólásaimat, nem bízván abban, hogy üzenetem "átmegy",
Cserényi doktor és Tóth Péter üzenetét szépen interpretálta. Köszönjük, de ismertük már eddig is.

s mégis reménykedvén, hogy a józan ész ereje nagyobb, mint azon személyes motivációké, melyek a "cél szentesíti az eszközt" elv mentén e témát látják az OMME ügyvivői testülete megtámadásának, visszahívásának eszközeként.
Ön állítja, hogy a cél szentesíti az eszközt és nem én. Maradjunk ennyiben. Én abban reménykedem, hogy a méhmérgezések ügyében akármilyen összetételű vezetés lesz, változás érhető el.
Többet tenni nem tudok, s nem is akarok, de reménykedem a józan ítélőképesség erejében. Sok szükség lenne rá...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: VARGA KÁROLY - 2014. Március 03. 04:38
  Kedves Csuja!


A lottó ötös szerintem lehet hogy a legjobb megoldás.Akkor nem kell parttalan vitákat rendezni és nem kell mindenáron megoldást keresned.De azért szerényen megjegyezném mivel nyakunkon a tavasz és egyre kevesebb lesz az időm, ezért mivel nem látom értelmét vitatkozni ezek után nem is teszem ilyen intenzitással.Csak ahogy időm engedi,ami egyre kevesebb lesz a szezon beindulásával.Sok szerencsét addig is a "szellemi termék"gyakorlati bemutatásának problémamentes kivitelezéséhez.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Március 03. 08:04
Tisztelt Arisztaiosz!

Ezt írod:
"Nem tudom, ezen tények és ismeretek tükrében ki, s miért vélekedik úgy, hogy a méhmérgezések, azon belül a neonikotinoid hatóanyagok által okozott méhpusztulások vizsgálata az OMME, szűkebben véve a monitoring munkával foglalkozó szakemberek feladata lenne."

Az OMME a méhészek szakmai érdekvédelmi szervezete, vagyis annak kéne lennie.
Kutya kötelessége az ellen fellépni ami a tagok érdekét sérti! Ha a küldöttgyűlés és a méhészek úgy kívánják, hogy vizsgáljon, nincs az az erő aki ezt megakadályozhatná!
Eddig is méhészek érdekei ellen cselekedtek, azzal az agyon idézett nyilatkozatukkal!
Ez a bűnük nem évül el! Ha a méhészek azt akarják, hogy foglalkozzanak a problémával, akkor nincs más választásuk. Az OMME nem egy vállalat, vagy magánvállalkozás! Az OMME elnöke nem igazgató Úr!
Mi választottuk egy civil szakmai szervezet elnökévé, és kötelessége azt képviselni amit mi akarunk a tagdíjainkból!
Ha nem ezt teszi, kérjen bocsánatot és távozzon!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2014. Március 03. 08:58
Károly!

Mégiscsak érted Te az internetezés világát, Tolnán még azt mondtad, hogy még bekapcsolni se tudod egyedül! 

Én eddig bíztam abban, hogy a Tolnai hozzászólásaid után a Jenő elbeszélése segített a fejedben helyretenni a dolgokat.
Ezek után már úgy gondolom, Te a saját károdon fogsz csak tanulni. Tedd úgy. Egészségedre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 03. 20:19
Kedves Geddekas  /Laci báttyám / !  Igazad van, Te nem sértegedtél . Én kérek elnézést . Csak tudod, olyan szó csatákat vívtok, hogy csoda hogy megkeveredek?  Tudom hogy jót akartok mind a ketten , csak kicsit mindegyikőtők  másképpen. Lehet hogy megint meg bántok valameikőtőket, inkább csak tanulok és nem szólok.   Űdv .  Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: VARGA KÁROLY - 2014. Március 04. 06:43
   Kedves Bercsényi!


Már leírtam mi vezetett el idáig hogy itt vagyok mivel nem korhoz kötött a számítógép használat ezért tanulgatom több kevesebb sikerrel, két lányom segítségével.Köszönöm hogy aggodalmad fejezed ki fejemben lévő "rend"-el kapcsolatban.Szerintem nincs semmi pánik köszönöm jól vagyok.Tudom hogy az okos ember tanul a más kárából de ez a legjobb indulatommal se mindig sikerül.Jenő elbeszélését értettem,átgondoltam és nem hiszem hogy bármi olyat írtam volna ami arra utalt volna hogy nem érzem át a problémák súlyát.Az hogy még nem egyformán látunk mindent azon kérdéskörben hogy fent említett problémáknak megoldási módja mi, szerintem természetes és előre mutató mivel ezen problémák már súlyuknál fogva is akkorák, hogy a megoldásnak olyannak kell lennie hogy ne sérüljön az egész ágazat aminek mindannyian a tagjai vagyunk.
Végül de nem utolsó sorban én is viszonoznám jó kívánságod és jó egészséget kívánok!

   ÜDV:Karcsi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2014. Március 04. 17:14
Kedves Károly!
Köszönöm, válaszodból kitűnik: gondolataink a a problémák nagyságát és megoldást illetően nagyon közel állnak egymáshoz. Nem szeretném Én sem hogy az ágazatunk sérüljön, azonban a problémákat meg kell oldanunk. Nem holnap, még ma! Mielőtt tovább nő!!

ÜdV: Bercsényi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Március 04. 21:05
Sziasztok!
Ma megkeresett a Greenpeace illetékese, hogy segítsek olyan repcetáblák felkutatásában, amit neonikotinoid alapú csávázó szerrel  kezeltek, mert megvizsgálnák a növényt.
Természetesen segítek, de ha veszitek a fáradtságot, Ti is kedves Klubtársak, és utána néztek, akkor odamennek a szakemberek.
Érdekes kérdések sokasodnak bennem. Mit csinál az OMME? Miért nem veszi fel a kapcsolatot a Greenpeace szakembereivel? Minek a monitoring? Miért nem a szaktanácsadókat kérik erre a feladatra? Miért nem támogatjuk tagdíjainkból a kutatást? Egyáltalán ki védi az érdekeinket? Miért nem volt még a szakmai kerekasztal?
Egyáltalán akarja valaki, hogy kiderüljön az igazság? A Greenpeace-nek színes kiadványa van a méh és rovargyilkos szerekről. Miért nem támogatta ezt az OMME?
Hihetetlen sok a megválaszolatlan kérdés. Volt egyáltalán valakinek már kára repce,és napraforgó virágzás körül? Szerintem az atka mindenért a felelős, semmi teendőnk csak azt atkát irtsuk.
Én javaslom azon szemlélet irtását, amely nem hajlandó beismerni, hogy éveken keresztül félrevezették a méhészeket, eltitkolják az igazságot, hogy borzasztó nagy károkat szenvedtünk a csávázó szerektől.
Remélem ennek felelősei hamarosan csávában lesznek!
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 04. 21:19
Kedves Károly!

Jenő elbeszélését értettem,átgondoltam és nem hiszem hogy bármi olyat írtam volna ami arra utalt volna hogy nem érzem át a problémák súlyát.
Nekem pedig az a meggyőződésem alakult ki, hogy nem érzed a probléma súlyát.

Az hogy még nem egyformán látunk mindent azon kérdéskörben hogy fent említett problémáknak megoldási módja mi, szerintem természetes és előre mutató mivel ezen problémák már súlyuknál fogva is akkorák, hogy a megoldásnak olyannak kell lennie hogy ne sérüljön az egész ágazat aminek mindannyian a tagjai vagyunk.
Véleményem szerint nem látod, hogy a méhészeti ágazat már súlyosan megsérült az újfajta növényvédőszerek miatt, pedig látványos makrogazdasági jelek is mutatják. A méhcsaládszám intenzív növekedése, az árutermelő nagy méhészetek számának gyarapodása ellenére a mézexport stagnál. Azok a veszteségek, amik Jenőnél jelentkeztek, esetleg nem olyan látványosan, hanem az időjárási és talajviszonyok miatt elhúzódó módon, de a legtöbb magyar méhészetben jelentkeznek minden évben.
Megértem, hogy te nem érzékeled olyan pontosan ezt, hiszen kevés tapasztalatod van. Te nem is méhészkedtél abban az időszakban, amikor még ezek a növényvédőszerek nem voltak forgalomban.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Március 05. 00:34
QUQURIQ!

Attila! annyira igazad van, hogy már félelmetes!
Félnek a méhészek, félnek a méhek!
Nem mernek vándorolni repcére, mert könnyen elhullhatnak a méhek!
Ha pedig repcén nem lesznek gyűjtő méhek, úgy bármilyen szép is az akác, nem lesz mézük a méhészeknek!!!
Megéri?
Ez a vezetés nem az érdekeinket szolgálja!
Ha egyetértetek, hogy végre eljött  a változás kora, úgy a jelenlegi vezetést vissza kell hívni!
Válasszatok magatoknak, olyan vezetőket, akik demokratikusan tudják az érdekeiteket képviselni, ebben a zavaros világban!

Csak egy Kiskakas közületek!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Columbo - 2014. Március 05. 07:19
Őszinte részvétem mindenkinek!

Sajnos olyan információk jutottak birtokomba hogy az omme a mezőgazdasági szakigazgatás egyik szervezetének besegítve a már betiltott csávázószerek betiltásának felfüggesztésében működik közre.
Nemzetközi példán keresztül halhattunk valami nagyon gyenge érvelést Balassagyarmaton erről ( finn példa), de azt titkolják, hogy Magyarországon is folyamatban van ilyen engedélyeztetés a háttérben.
Én azt mondom hallgatás beleegyezés, ha nem cáfolja meg senki itt az omme vezetés köreiből, akkor sajnos igaz lehet.
Ezért nem haladnak a vizsgálatok, ezért akkora nagy a hallgatás, ezért nem tesz semmit az omme, néhány ember miatt.
Nekik tele van így is a zsebük, a méhek pedig hadd pusztuljanak.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 05. 07:29
Nem hiszem el, hogy képesek levágni az aranyat tojó tyúkot. :o  Vagy mégis ?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2014. Március 05. 09:42
Columbo!

Na neeee! Ezt nem teheti meg az OMME vezetése! Ugye ez csak rémhír? Vagy vicc?
Mondja meg már nekem valaki: ha nem rémhír és nem vicc, akkor ugye ez már kimerítené a korrupció fogalmát? Mert nekem fogalmam sincs mi az korrupció!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Columbo - 2014. Március 05. 11:04
Nem tehetné de már megtette, ahogy velem közölték.

Orrunknál fogva vezetnek bennünket!

Ennyire lelketlen érdekképviseleti vezetői nincsenek még egy szakmának a világon!

Magyarország Méhészet 2014
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 05. 11:33
Sziasztok ! Szóval sutyomban szerződést segítek elő a csávázo szereknek /mérgeknek /, és hogy ez ne derűljőn ki hamar, be vágok egy rémhírt. Tőrténetesen az akác mizériát ,igy nem figyelnek, másra . Valyon Attiláék tudnak erről, vagy nekik is új ez a helyzet. Nem akarok bántani, csak kérdezek. Űdv. Antal.                   Hát semmi sem szent ?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Columbo - 2014. Március 05. 12:27
"Nekem is vannak információim, de nem merem közzétenni, mert nagyon peres időszakot élünk.
Szerintem te is aggódhatsz, hogy bizonyítottan igaz legyen a híred, mert ez a hozzászólás azért üt az OMME-nál, és ha nem igaz akkor az nagyon komoly rágalmazás.
Ezért biztos, hogy perrel kel számolnod..."

Ezt az üzenetet kaptam privátban, valamiért nem tudtam ott válaszolni ezért itt teszem meg.

Kedves Klubtárs!

Amennyiben van az ügy kapcsán bármilyen információja kérem küldje meg nekem majd én közzéteszem.
Columbo nem fél holmi perecskéktől..... :D :D :D :D :D :D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 05. 13:22
Kedves  Bercsényi !  Valahogy nehéz ezt elhinni,  amit Columbo írt nem ? Űdv. Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 05. 14:29
A neonikotinoidokkal kapcsolatos OMME magatartás következetlen és kapkodó. Azaz rendkívül következetesen nem áll ki ez ügyben a méhészek mellett. Most pl. tudomásom szerint az OMME IB nem javasolja, hogy a Nemzeti Program kutatásra fordítható részéből erre a témára kutatás induljon.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 06. 01:03
Hogy bizonyítsam az OMME hozzáállását a neonikotinoidok ügyéhez, becsatolom az ellenem hozott etikai bizottsági határozatot. Szerintem lesújtó!

Azért ítélt el az Etikai Bizottság, mert sokkal kedvezőbb képet adtam az OMME magatartásáról, mint ahogy az OMME IB viselkedik. A különbségre csak figyelmes értelmező olvasással lehet rájönni, de érdemes.

Nem külső jogi akadálya van annak, hogy a gyakorlati kutatások körében a neonikotinoidok mérgező hatásának vizsgálatára is fordítsanak pénzt, hanem Fáskerti László javaslatára az OMME vezérkarának egyhangúan ez az óhaja.

Hogyan védik az érdekeinket, ha homokba dugják a fejüket? Amit nem látok az nem létezik?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2014. Március 06. 09:42
Sajnos az nem derül ki a belinkelt határozat részletéből, hogy kaptál e elmarasztalást és ha igen milyet, és miért?
Viszont az igen, hogy nem zörög a haraszt ha nem fújja a szél!

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 06. 11:53
Két ügyben hoztak határozatot ellenem és a lényeg, hogy hat hónapra felfüggesztették a tagságomat. Tértívevényes levélben tegnap kaptam meg a két határozatot és 15 napom van a fellebbezésre. Alapos szeretnék lenni a fellebbezéssel, ezért a fellebbezésemet nem a mostani OV fogja tárgyalni.

A másik határozatból is lehet, hogy teszek fel részletet, de az nagyon más téma, nem ide illik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 06. 20:08
De ez mit jelent hogy valakinek fel fűggesztik a tagságát ? Miféle hátrányal jár ? Nem értem .
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2014. Március 06. 20:21
Szerintem a felfüggesztés ideje alatt az egyesület nem ad ki a számára tagsági igazolást, szintén ezen idő alatt nem választhat és nem választható. Az egyesületben betöltött funkcióit erre az időre át kell szerintem ruháznia valakire. Szerintem egyenlőre ennyi, de nyugodtan írja le aki bővebbet tud.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Március 06. 20:40
Valószínű nem kap majd ingyen újságot sem!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 06. 21:21
Ha fellebbezek, akkor az őszi ov-ig nem hatályos a büntetés. Az őszi ov-n születhet döntés, hogy mégsem marasztalnak el. Ha elmarasztalnak, akkor onnantól félévig nincsenek tagi jogaim.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: SzurkeVereb79 - 2014. Március 06. 21:48
Szerintem a felfüggesztés ideje alatt az egyesület nem ad ki a számára tagsági igazolást, szintén ezen idő alatt nem választhat és nem választható. Az egyesületben betöltött funkcióit erre az időre át kell szerintem ruháznia valakire. Szerintem egyenlőre ennyi, de nyugodtan írja le aki bővebbet tud.

Üdv. jani bátya

Szerintem nem így van. Tag marad, csak fel van függesztve. Azt, hogy a felfüggesztés mivel jár nem tudjuk, nem ismert kategória. Nem megfosztották tagságától. Azaz tag, kap igazolást arról, hogy tag. Visszafizetik neki az időszakra a tagdíjat? Nem. Igazából mivel nem fosztották meg a tagságától, körül kellene írni, hogy ez a felfüggesztés mivel jár. Pl. nem vándorolhat? Nem kap méhészújságot?  Nem vehet OMME üveget? Nem kap OMME zárszalagot? Nem pályázhat atkaellenes szer támogatására? Ez lehetne a nagy öngól!

Az alapszabály a kizárást külön definiálja, azt az etikai bizottság javaslatára az OV teheti meg első fokon, és másodfokon a küldöttgyűlés dönt. Ezt követheti a Bírósági felülvizsgálat.

Így ez a felfüggesztés nem kizárás, azaz tag marad. A kizárt tag meg különben is beléphet másnap...

Amikor a Fáskerti Lászlót (a mostani EB elnökét) elmarasztalta az etikai bizottság, akkor az felfüggesztés volt, vagy figyelmeztetés, vagy más?

A felfüggesztett azt jelenti a normál büntetőjogban, hogy X büntetést kap y időre felfüggesztve. Azaz ha az y idő alatt a legkisebb "dolgot" elköveti, és azt megállapítják, akkor az X büntetés is hatályba lép. Itt a kizárás büntetését függesztették fel hat hónapra?

CSIP CSIP
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Március 06. 22:25
Ugyan mindent nem ír le Lacink a határozattal kapcsolatban, de azt egyértelműen leírta, hogy a tagságát függesztették fel hat hónapra. Úgyhogy nem is értem mit csipogsz itt összevissza.

Amúgy rafkós húzás, tőle, hogy nem fellebbez most, mert akkor ennek az OV-nek kellene dönteni a kérdésben.
De nem tudom miért jó ez neki? Addig bizonytalanságban lenni?
Vagy talán nem biztos a döntésben (az igazában)?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 06. 22:35
Most arra koncentrálok, ami a szombati feladat és nem arra, hogy megsértődjek-e az etikai bizottsági értékelésen vagy sem. Én úgy értékelem ezt a két kis történetet, hogy Fáskerti Úr igyekszik valamit elérni minél előbb. Hát a "minél előbb" már nem fog sikerülni. Egyelőre elégedjen meg ennyivel. Aztán majd szombaton meglátjuk a folytatást. Sok neonikotinoid lefolyik az őszi OV-ig a Dunán.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Március 06. 22:52
Az nem lehet, hogy ők is rafkósak, és a tagság felfüggesztése más szabályozás alá esik, mint a kizárás, és mások a hatályba lépés, ill a fellebbezés szabályai?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Március 07. 00:10
quote author=SzurkeVereb79 link=topic=3.msg3765#msg3765 date=1394138939]

Szerintem nem így van. Tag marad, csak fel van függesztve. Azt, hogy a felfüggesztés mivel jár nem tudjuk, nem ismert kategória. Nem megfosztották tagságától. Azaz tag, kap igazolást arról, hogy tag. ....

Az alapszabály a kizárást külön definiálja, azt az etikai bizottság javaslatára az OV teheti meg első fokon, és másodfokon a küldöttgyűlés dönt. Ezt követheti a Bírósági felülvizsgálat. .....

Így ez a felfüggesztés nem kizárás, azaz tag marad. A kizárt tag meg különben is beléphet másnap... [/quote]

CSIP-CSIP!
Nem kéne találgatni, agyalgatni, csipogás helyett a Szabályzatok tanulmányozása az irányadó.
Az Alapszabály nem a leírtak szerint rendelkezik.
A IV.fejezet 4/g. pontja (az Országos vezetőség) "Másodfokon dönt az Egyesület érdekét súlyosan sértő tag kizárásáról." Tehát MÁSODFOKON !

Mert az Alapszabály a XIV. Az Egyesület tagjai c. fejezetének 11. pontjában az alábbit írja:
"Kizárásra az Egyesület Etikai Szabályzata vagy az Egyesület érdekeinek súlyos megsértése esetén kerülhet sor. A kizárásról az IB dönt. Döntését a kézbesítéstől számított 30 napon belül jogorvoslattal meg lehet támadni, a másodfokú döntés ellen a bírósághoz lehet fordulni."

Az Etikai és Fegyelmi Szabályzat szerint:
"4.§ Fegyelmi büntetések
c)  tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése
d) az Egyesületből meghatározott időre történő kizárás
e) az Egyesületből végleges kizárás
A c) és d) pont szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb tartama 2 év.
Ezen büntetések végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetben legfeljebb hat havi próbaidőre felfüggeszthető. "

Az E és F Sz szerint a fegyelmi hatáskörök tekintetében sem az OV, sem a Küldöttgyűlés nem első fokú eljáró szerv, mert:
"5.§ Az Egyesület Fegyelmi és Etikai Bizottsága első fokon jár el az Egyesület bármely tagjának fegyelmi ügyeiben, beleértve az önálló jogi személyiségű szervezetek tagjait is.
Másodfokon az Országos Vezetőség jár el az első fokú határozat megfellebbezése esetén."

Az OV tehát másodfokú szerv, nem a fegyelmi döntést első fokon meghozó szerv.
Az EFSzabályzat szerint "A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét nem OV tag esetén a legközelebbi országos vezetőségi, míg az Országos Vezetőség tagjait érintő jogerős fegyelmi határozatokat a legközelebbi küldöttgyűlésen ki kell HIRDETNI."

Tehát a Küldöttgyűlés nem másodfokú szerv, ott csak az OV tagot érintő fegyelmi határozatot kihirdetni kell.

Tehát azt kell Geddekasnak elárulnia, mi a fegyelmi határozatban a fegyelmi büntetés pontos megnevezése, s akkor egyszerre kiderül, tagsági jogait függesztették-e föl fél esztendőre, vagy meghatározott időre kizárták-e. A "felfüggesztett" kifejezésből ítélve az első verzió a valószínűbb, mert rendkívüli méltánylásra nemigen találhattak olyan indokot, mely alapján a kizárást hat havi próbaidőre felfüggesztették volna, bár az sem lehetetlen. Majd ő megmondja.

Atyát kérném, hogy bár szerintem sem a megfelelő témában helyeztem el ezt a hozzászólást, de a szövegkörnyezet ezt indokolta, s bár nekem névre szólóan érkezett a múltkori buzdító figyelmeztetés a témaválasztás helyességére vonatkozóan, mégis kérném, a lehetőségek keretén belül ne szakítsa el a választ az előzményektől... Megértő toleranciáját előre is köszönöm: A[
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Március 07. 01:54
A neonikotinoidokkal kapcsolatos OMME magatartás következetlen és kapkodó. Azaz rendkívül következetesen nem áll ki ez ügyben a méhészek mellett. Most pl. tudomásom szerint az OMME IB nem javasolja, hogy a Nemzeti Program kutatásra fordítható részéből erre a témára kutatás induljon.

Ami a nagyon bölcs előrelátást és a szikár tények és lehetőségek figyelembe vételének képességét igazolja. Mint oly sok helyen leírták már a kérdéssel érdemben foglalkozók:
1. Az OMME nem kutatóintézet.
2. A neonikotinoidok méhészeti vonatkozásait, kockázatelemzésével kapcsolatos szántóföldi vizsgálatokat és monitoring-munkát a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága végezte és végzi a továbbiakban is, költségvetési forrásból. Az a hatóság találkozik hivatalból minden bejelentett mérgezési esettel, neki van meg hozzá a laborhálózata, nála van képzett szakembergárda, s az eredmények figyelembe vételével ő képes a korrekt vélemény kialakítására, majd a konzekvenciák alapján az a hatóság képes a hatóanyagok és készítmények engedélyokiratának módosítására is. Az OMME-nek nincs más szerepe a mérgezések ügyében, mint az általa tapasztalt kockázati tényezők alapján javasolni egyes hatóanyagok engedélyokiratának módosítását. Ezt az elmúlt években az OMME meg is tette, javaslata alapján kerültek fókuszba a klórpirifosz, dimetoát, fipronil hatóanyagok, s ennek nyomán módosította a hatóság azok engedélyokiratait, illetve döntött arról, hogy a hazai felhasználást nem engedélyezi. A három neonikotinoid csávázószer betiltásával az idei év nyarától a méhek nem találkozhatnak e hatóanyagokkal a méhekre attraktív kultúrákban, de az is köztudott, hogy ha bármely engedélyezett rovarölő-szer esetében a szabályos felhasználás ellenére elviselhetetlen kockázat gyanúja merül fel a beporzó szervezetek számára, a NÉBIH nyitott a kockázatbecslés felülvizsgálatára és a szer engedélyének módosítására.
3. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alkalmazott kutatási célfeladatokra szánt kerete többféle jogcímet tartalmaz, melyek e keret maradéktalan felhasználást lehetővé teszi. Sok fontos alkalmazott kutatási téma van még, melyek pénz híján eddig csak lassan és hiányosan voltak kutatva, szerintem azokat kell ebből a pénzből támogatni. Sajnos azokra sem lesz elegendő, de ez sem az OMME bűne...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2014. Március 07. 06:59
Ugyan mindent nem ír le Lacink a határozattal kapcsolatban, de azt egyértelműen leírta, hogy a tagságát függesztették fel hat hónapra. Úgyhogy nem is értem mit csipogsz itt összevissza.

Amúgy rafkós húzás, tőle, hogy nem fellebbez most, mert akkor ennek az OV-nek kellene dönteni a kérdésben.
De nem tudom miért jó ez neki? Addig bizonytalanságban lenni?
Vagy talán nem biztos a döntésben (az igazában)?
Én meg úgy vélem ellentétben veled, hogy ha a Fegyelmi és Etikai Bizottság, a meghatározottak (szabályok) szerint tüntette fel a fellebbezés megtételéhez való jogot, és annak idejét.
És az, hogy ebben az estben miért nem egy héttel előbb lett ez a határozat meghozva, azt nem tudom.
Viszont azt én is látom, hogy így pont ez a bizottság az, aki nem szerette volna tárgyalni ezt az ügyet ezen az OV-n.
Szerinted, ha szerette volna tárgyalni, akkor nem előbb kellett volna megszülessen ez a határozat??
Látod, látod, így már nem is olyan egyszerű az a dolog, tény, amit leírtál, hogy "Vagy talán nem biztos a döntésben (az igazában)?"
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 07. 09:40
Öreg Varnyú!

A bizottság mind a két felet meg kellett hallgassa. Hogy miért késlekedett a válasszal Fáskerti úr, azért ne tedd már felelőssé Rádi Tibort! Ő hozott anyagból gazdálkodik. Sőt, több mint gyanúm, hogy a vezérkarban sem teljes az egyetértés az Etikai Bizottság ezen két határozatával kapcsolatban. De hát Cserényi és Fáskerti most még nagyúrnak érzi magát. Hát tekertek egyet az ügyön, hogy mégiscsak legyen büntetés. De erről az őszi OV-n majd el anekdótázgatunk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 07. 12:12
Imádom ezt az Arisztaioszt! Olyan szépen átdolgozva kezembe adja Cserényi-Tóth-Fáskerti trió semmit sem érő érveit. De akármit is ír, ehhez semmi köze nincs Arisztaiosznak
No nézzük:
Ami a nagyon bölcs előrelátást és a szikár tények és lehetőségek figyelembe vételének képességét igazolja.
Ha már vélemény, akkor adom az én véleményemet: A bölcsesség helyett erőteljes megfelelési kényszert, talpnyalási szándékot, az érdekérvényesítés elmaradását, sőt tudatos, szándékos elszabotálását lehet érzékelni. Amikor az EU is kisöpör egy vegyszert és kimondja, hogy ez kuka, akkor az OMME még úgy viselkedik, hogy ő nem látja az akasztott embert és amit nem lát, az nem létezik. Pedig ott van a háta mögött, csak meg kéne fordulnia és nemcsak látná, de a hullaszagot is erősebben érezné.
Ezek az emberek a saját kaptáruk előtt levő hullára mit mondanak? Nincs, nem létezik? Generációváltás? Atka? Nozéma? Aszály?
No ezért van viszály.
A szikár tény?
Igen szikár tény, hogy hosszú évek óta stagnál a mézexport, miközben közel 30 %-kal nőtt a méhállomány. Mészáros László elnökünk azt állítja, hogy a 240 000 ha repce elég az 1 millió méhcsaládnak és a többi méhlegelőnk pedig még 1 milliónál is többet képes eltartani. Akkor meg miért stagnál a mézexport? A kiürült kaptárakat fel se méri az OMME, nem kérték meg a szaktanácsadókat, hogy a napraforgón elnéptelenedő méhcsaládokról gyűjtsenek adatokat. Hány méhállományban és milyen mértékű pusztulást tapasztaltak? Etikai Szabotázs, hogy nem gyűjtöttek ilyen természetű adatokat.

1. Az OMME nem kutatóintézet.
Senki nem állította, hogy az OMME kutatóintézet. Ezt az érvet Arisztaiosz Cserényi doktor szájából hallhatta. A jogszabály szerint az OMME köteles kutatási tervre döntési javaslatot készíteni, benyújtani a vidékfejlesztési miniszternek.

Alábbiakban a mondatát ketté kellett bontanom, mert nem jól lett kiképezve Arisztaiosz és két különálló dolgot összetartozónak tüntetett fel.
2. A neonikotinoidok méhészeti vonatkozásait, .... monitoring-munkát a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága végezte és végzi a továbbiakban is, költségvetési forrásból.
Cserényi doktor és Tóth Péter rosszul képezte ki Arisztaioszt. Repkényi úr nem így fogalmazott ebben az ügyben. Ők is végezték, de az OMME is, mivel az OMME a Nemzeti program pénzéből költött és fog is költeni monitoring vizsgálatokra. Tekintettel arra, hogy egy káresemény kapcsán hivatalosan nem lehet előre tudni, hogy mi is okozza a tüneteket, ezért lehetett az esemény akár neonikotinoidos mérgezés is.
Ki kell hangsúlyoznom, hogy a jelenlegi módszerek annyira kőkorszakiak, hogy egy sima deltametrin mérgezést se képesek kimutatni, pedig a méhállományok a szúnyogirtásokat erősen megszenvedik. 

A neonikotinoidok .... kockázatelemzésével kapcsolatos szántóföldi vizsgálatokat ....a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága végezte és végzi a továbbiakban is, költségvetési forrásból.
A NÉBIH NTA csak engedélyeztetési eljárás esetén végez kockázatelemzést és szántóföldi vizsgálatokat. A neonikotinoid csávázószereknek az engedélye réges-régen megszületett, most épp a kivonásuk, lecserélésük, betiltásuk indoklása kapcsán lehetne akár kockázatelemzéseket is végezni. Ezeket az elemzéseket már elvégezte az EFSA, tehát az EU egyik illetékes szervezete és ennek alapján hozta meg határozatát. A NÉBIH vezetése tudomásom szerint úgy döntött, hogy a neonikotinoidok méhekre gyakorolt hatásának vizsgálatára - az akut mérgezéses esetek kivizsgálásától eltekintve - egy fillért se fog fordítani.
Ezt én hibás döntésnek tekintem, hiszen egy tilalom betartatása csak akkor lesz sikeres, ha a hatóság folyamatosan frissíti tudását és az esetleges szabályszegőket a módszerek fejlesztése révén könnyen leleplezi.

Az a hatóság találkozik hivatalból minden bejelentett mérgezési esettel, neki van meg hozzá a laborhálózata, nála van képzett szakembergárda, s az eredmények figyelembe vételével ő képes a korrekt vélemény kialakítására, majd a konzekvenciák alapján az a hatóság képes a hatóanyagok és készítmények engedélyokiratának módosítására is.
Köszönjük a kioktatást. Nincs rá szükségünk, Tudjuk!
Felhívom a figyelmet arra, hogy minden méhész, ha tud rá pénzt fordítani, akkor természetesen végeztethet vizsgálatokat, ha mérgezést észlel. Nincs neki megtiltva.
Felhívom a figyelmet arra is, hogy az OMME monitoring keretében is történhet mérgezések vizsgálata. Az más kérdés, hogy Tóth Péter az eddigi tapasztalatok alapján tekinthető-e az ügyben elégséges szakembergárdának. De végülis ha a mintavételezést jól csinálná, akkor a többi már a laborokon múlik, amire meg a Nemzeti Programból évi 20 millió Ft áll rendelkezésre.

Az OMME-nek nincs más szerepe a mérgezések ügyében, mint az általa tapasztalt kockázati tényezők alapján javasolni egyes hatóanyagok engedélyokiratának módosítását.
EZ NEM IGAZ, ENNÉL SOKKAL TÖBB. De ehhez semmi köze nincs Arisztaiosznak

Ezt az elmúlt években az OMME meg is tette, javaslata alapján kerültek fókuszba a klórpirifosz, dimetoát, fipronil hatóanyagok, s ennek nyomán módosította a hatóság azok engedélyokiratait, illetve döntött arról, hogy a hazai felhasználást nem engedélyezi.
Gratulálok. És mi a jó édesanyámmal támasztotta alá javaslatát? Merthogy ezt eddig nem mutatta még fel a közvélemény számára is láthatóan. Az a gyanúm, hogy amikor a jött egy kérés a minisztériumból vagy valami hatóságtól, "ugyan már támogassátok ti is az államot", akkor szépségesen amolyan "hű de nagyon egyetértünk" módon bólintott egyet. Ez volt a komoly érdekképviseleti munka.

A három neonikotinoid csávázószer betiltásával az idei év nyarától a méhek nem találkozhatnak e hatóanyagokkal a méhekre attraktív kultúrákban, de az is köztudott, hogy ha bármely engedélyezett rovarölő-szer esetében a szabályos felhasználás ellenére elviselhetetlen kockázat gyanúja merül fel a beporzó szervezetek számára, a NÉBIH nyitott a kockázatbecslés felülvizsgálatára és a szer engedélyének módosítására.
Ezt úgy jelenti ki Arisztaiosz, mintha Ő lenne a NÉBIH igazgatójának Jordán úrnak a szóvivője.
Egyébként meg Arisztaiosz jelen sajtótájékoztatása ebben a tekintetben hamis. Bár van ilyen jogosítványa ugyan a NÉBIH-nek, de pont ez esetben nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.

3. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alkalmazott kutatási célfeladatokra szánt kerete többféle jogcímet tartalmaz, melyek e keret maradéktalan felhasználást lehetővé teszi.
Az információ helytálló. Lehet, hogy ezt Arisztaiosz nem tudta, de ez csak neki újdonság.
 
Sok fontos alkalmazott kutatási téma van még, melyek pénz híján eddig csak lassan és hiányosan voltak kutatva, szerintem azokat kell ebből a pénzből támogatni.
OK, de ehhez semmi köze nincs Arisztaiosznak.

Sajnos azokra sem lesz elegendő, de ez sem az OMME bűne...
Hát igen. De talán mégis az OMME bűne, hiszen Cserényi doktor és társai már az első nemzeti programban is állíthattak volna be értékelhetően nagy kutatási keretet. De ehhez semmi köze nincs Arisztaiosznak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 08. 07:58
Kedves Geddekas ! Mint sok példa mutatja, a mérgezéseket hiába jelenti nem találnak semmit . Akkor meg miértelme? Úgye azt mondja az Omme ,a minta vétel, és a labor vizsgálat ingyenes a méhésznek. Ha jól emlékszem. De akkor ugye pl kiváncsi 111 méhein tapasztalható nagy kárt miért nem tudtak kimutatni mérgezést ? De ha már ott vanak a minta vételt vevők, a kis filmen lehet látni elhullot más élőlényt . Nem tűnt fel senkinek , gondolták bisztos halálra zabálta magát. Ezeket is be gyűjtőtték, vagy hagyták ? Olyan mint az orvos ,amelyik forgalmazotol tőbb pénzt, juttatást kap annak a termékét  :-X . Csak tudjátok, lassan elkéne dőnteni . Én vagyok a házért, vagy a ház van értem !  Űdv.  Antal.        Kellemes ,és ha jó az idő , tartalmas Nő napot !
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 08. 10:57
A jelenlegi mintavételi módszerek kőkorszakiak. Ezekkel a módszerekkel a gyors lebomlású szerek kimutathatatlanok. Amíg ebben változás nem lesz, addig kimutathatatlanok lesznek. Halott méhekben ezek a molekulák már elbomlanak mire a laborba ér. Sőt az a gyanúm, hogy a vergődő méhekben is már lebomlott állapotban van.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2014. Március 08. 11:49
 "De akkor ugye pl kiváncsi 111 méhein tapasztalható nagy kárt miért nem tudtak kimutatni mérgezést" ?

Szia Antal!
Sikerült kimutatni a mérgezést virágpórból vett minta alapján! Még hozzá a Greenpeace szakemberei által!

Üdv: Zümi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 08. 17:44
Szia  Zűmi ! Úgy látszik ott hozzáértő emberek vannak,és komolyabban veszik a dolgúkat. Hiába a kőrnyezet védelemről nem csak beszélnek . Űdv. Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 08. 18:21
Tegnap tárgyaltam egy laboratórium vezetőjével. Nekik is az a véleményük, hogy az ő technikájuk fényévekkel előbb jár, mint a ma alkalmazott mintavételi módszerek.

Remélem, hogy még most tavasszal ki tudom próbálni az általam kidolgozott mintavételi módszert. A laborvizsgálat a nagy költség. Az OMME-hez is beadom a támogatási kérelmet, de egyáltalán nem reménykedem abban, hogy ezek az emberek fognak támogatást adni. Mondhatnám azt, hogy ez az Ő bajuk, de valójában minden méhész veszít ezzel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Március 09. 15:45
Ha léteznek, már pedig igen . Akkor nem az a dolga hogy egy érzékenyeb berendezést vegyen  ? De hát nem érdeke, vagy nincs itt valami ősszeférhetetlenség ? A szaki is jó ,szerszámmal túd jól dolgozni ,és eredményesen . Nem akarom megsérteni a kútatokat,ha egyszer a műszer  elavult. Szóval vannak még bajok , de talán lehetne valamit csinálni, nem ?   Űdv . Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Március 09. 19:16

Sziasztok!
A héten többször beszéltem a Greenpeace szakembereivel.
Ismét kértek, hogy gyűjtsek repce növénymintát, és olyan helyet keressek ahol a repcetábla belvizes, mert a talaj felszínén lévő víztócsát is megnéznék. Említettem az OV szünetében ezt Fáskerti Lászlónak,hogy össze kéne bútorozni a Greenpeace kutató gárdájával. Az OMME monitoring csapata is tréningezhetne náluk, van mit tanulni tőlük.
És egy nagy előnye lenne a " közös ülésnek", az OMME-nek ettől kezdve egy fillérjébe sem kerülne a csávázó szerek kutatása. Szerintem jó üzlet, de a makacsságnak, rátartiságnak ára van.
Az elnök által beígért szakmai kerek asztalt én szögletesnek látom ezzel a hozzáállással.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 29. 23:00
Cserényi Péter, Tóth Péter, Lászlóffy Zsolt álláspontja az méhmérgezések ügyében teljesen egységes és méhészellenes. Szerintük a méhmérgezések nem okoznak jelentős kárt az ágazatunknak. Nagyon örülnék, ha nem nekem kellene napirendi pontként javasolni ennek a három embernek a leváltását a küldöttgyűlésen, hanem olyan küldött, akinek a méhészete átélt ilyen mérgezést, az tenné meg. Én láttam több ilyen mérgezett méhállományt, de a saját méhészetemet elkerüli ez a veszély, hiszen természetvédelmi területen vagyok.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Március 31. 21:43
QUQURIQ!

Van egy naiv kérdésem?
Ha 100% bebizonyosodik, hogy a csávázó szeres repcétől, vagy napraforgótól elhullik több száz vagy akár ezer méhcsalád, ki lesz a felelős, ki fog kártérítést fizetni a méhészeknek?

1. az előzőekben felsorolt nevek?
2. a földtulajdonos?
3. magok forgalmazója?
4. magok előállítói?

Vagy megosztoznak a kártérítésen?

Az érdeklődő Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Március 31. 23:11
Első helyen nyilván a gazda, de bővülhet a kör, ha a gazda úgy akarja, tehát ha tovább kívánja hárítani a kárfelelősséget, hiszen ő engedélyezett szerrel dolgozott. Az engedély kibocsájtónak a felelőssége is kétségtelen, bár sokkal nehezebben bizonyítható. A gyártó cég is perelhető, hiszen nem állíthatja, hogy nem ismerte a kockázatot, mert a méréseket és a kockázatelemzést Ő is elvégeztette az engedélykérelem benyújtásakor. A mag forgalmazója is osztozik a felelősségben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Május 13. 19:58
Tisztelt Méhésztársak!

Neonikotinoid ügyben azt hiszem el kell ismernünk egy nagyon komoly tényezőt, ami egyben magyarázatot is nyújthat Cserényi Péter és Tóth Péter első látásra érthetetlen cselekvéseire.
Mint gyakorló méhészek földhasználóként illetőleg növényvédősként egy valamit sokkal tisztábban látnak nálunk tudjátok mi az?
-Mire is képes a gazda, ha magyar!!! (Tisztelet annak a nagyon csekély kivételnek)
A fenti megállapítás tudatában sajnos teljesen helytálló a kisebbik rosznak nevezni a neonikotinoidokat.
A gazdák nagy része ugyanis permtezni fog rovarölővel virágzáskor, ha veszélyben látja a termést.......
( azaz nem képes európai módon gondolkodni , így gazdálkodni sem)

Egy biztos,a fenti tény nem megfelelőlen lett kommunikálva eddig mi méhészek felé.

Viszont ebből is látszik, hogy igenis a méhek védelme az elsődleges szándéka Cserényi Péternek és Tóth Péternek is, noha első látásra nem is annak tűnt.

A belső és külső kommunikáció és az egység teljes hiánya jellemzi ezt a helyzetet, félreértésekkel, sértődésekkel és végső elkeseredésben személyeskedésekkel tarkítva.

Meggyőződésem létezik az a megoldás ebben a helyzetben is ami igazi megoldást hozhat mindenki megelégedésére.

Hiszem, hogy céljaink a méhészet fenntarthatóságával kapcsolatban azonosak, ezért tisztelettel megkérek mindenkit mellőzük a személyeskedést, ne kételkedjük érdekképvideleti vezetők szakma iránti hűségében, viszont segítsünk kellő alázattal és folyamatosan a dolgok alakulását, meglátjátok számítanak a véleményünkre.


Üdvözlettel: Tóth Zoltán
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Május 13. 20:16

Kedves Zoltán!
A permetezés ellen tudunk védekezni!
Bezárjuk a méheket. Hogy védekezel a neonkotinoid ellen?
Én semmi mást nem tettem, mint folyamatosan tiltakozom a használatuk, és a gyilkos szereket reklámozók ellen.
Ha ebbe belekerültek az OMME vezetői, nem érdekel, nekik a méhészek érdekét kéne képviselniük.
Nem tudom elfogadni, hogy a vegyszerek használata mellett kampányoljanak, és úgy állítsák be,hogy
"Így jobb lesz nektek!" Nekünk akkor lenne jobb ha távoznának, vagy azonnal kérjenek bocsánatot.
Ezzel kit sértek meg? Ki adott nekik felhatalmazást, hogy a Méhész újság címlapján neonkotinoidokat sztároljanak?
Engem a méhek érdekelnek, a méhek és az emberek egészsége, ez pedig homlokegyenest ellentétes ezzel.
Semmi jóra ne számítsanak, nem veszem vissza magam.
Az igazi érdekképviselő a Greenpeace! Most őket támadják!
A környezetükért aggódó emberek a Greeenpeac-t a tenyerükön hordozzák! Mindent megtesznek a beporzók, köztük a méhek védelmében. Az OMME mit csinál?
Reklámozza a rovarpusztító, környezetünket és egészségünket sanyargató vegyszereket.
Ne kérd tőlem, hogy dédelgessem őket.
Köszönöm megértésedet.
Nagyernyei Attila





Kedves Attila!

Én nem állítottam soha, hogy veszélytelenek lennének a neonikotinoidok sőt...

Permetezés ellen sem tudunk védekezni csak elméletben, sajnos a gyakorlat teljesen mást mutat.

Felhatalmazást senki nem kapott az OMME jelenlegi intézkedéseihez a neonikotinoidokkal kapcsolatban ami egyébként súlyos hiba, hasonlóan mint a külső-belső kommunikáció hiánya és időszerűtlensége.

Én mégis arra kérek mindenkit csak higgadtan, nyugodtan fogalmazzuk meg gondolatainkat.

Inkább kérjünk, mint követeljünk..
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 13. 20:33
Kedves Zoltán!
Biztosíthatlak,hogy nyugodt vagyok.
Azt az oldalamat ne kívánják,hogy mérges legyek.
Semmi mást nem kérek a méhésztársadalom nyugalmának érdekében, csupán annyit, hogy vegyszereket ne reklámozzanak a tagdíjainkból!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: trobi - 2014. Május 13. 20:34
Tisztelt Tóth Zoltán
Tisztelt Méhésztársak!

Neonikotinoid ügyben azt hiszem el kell ismernünk egy nagyon komoly tényezőt, ami egyben magyarázatot is nyújthat Cserényi Péter és Tóth Péter első látásra érthetetlen cselekvéseire.
Mint gyakorló méhészek földhasználóként illetőleg növényvédősként egy valamit sokkal tisztábban látnak nálunk tudjátok mi az?
-Mire is képes a gazda, ha magyar!!! (Tisztelet annak a nagyon csekély kivételnek)
A fenti megállapítás tudatában sajnos teljesen helytálló a kisebbik rosznak nevezni a neonikotinoidokat.
A gazdák nagy része ugyanis permtezni fog rovarölővel virágzáskor, ha veszélyben látja a termést.......
( azaz nem képes európai módon gondolkodni , így gazdálkodni sem)

Egy biztos,a fenti tény nem megfelelőlen lett kommunikálva eddig mi méhészek felé.


Előrebocsátom,nem én fogok igazságot tenni a témában.Azonban ezeket a jelzőket általánosítva használni ,szerintem nagyon durva.A magyar gazda hülyébb mint az átlag európai,elég csúnya kiindulási pont.Szerintem sokan visszautasítanák ezt az álláspontot.Biztosan sokan összevissza vegyszereznek,őket az észérvek nem fogják visszatartani.Ha szabálytalanul permeteznek,kimutatható,rövid időn belül kiderül,és bírságolható.Szerintem a józan többség,nem ezt a kockázatos és költséges utat választaná.Ilyen mondvacsinált indok ,nem lehet szakmai érv az ellen,hogy beszéljünk a Neonikotinoidok veszélyéről ,károkozásáról.
Üdv trobi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 13. 20:46
Tisztelt trobi!
Egyet értve veled, annyi hozzáfűzni valóm van, hogy a szabályosan végrehajtott (bejelentett) növényvédelmi kezelésekből van a legkisebb kárunk. Annak ellenére mondom ezt,hogy Tolna megyében volt az ország legnagyobb méhmérgezése.
Azt is tiltott szerrel, 35 fok melegben, a méhek legnagyobb repülése mellett alkalmazták.
A gazdák nagy része, becsületesen felelősséggel végzi ezt a veszélyes tevékenységet. Nekem mindig jó kapcsolatom volt a megyei vezetőkkel, sok előadást tartottak a méhészeknek.
A csávázó szerek ellen nem lehet védekezni, azért hívjuk néma gyilkosoknak. Egy védekezés lehet, amit a holland parlament hozott. Teljes tiltás, és azon személyek eltávolítása akik ezt a technológiát,és hatóanyagokat támogatják.
Ők az ellenségeink, mert a méheknek és a rovaroknak kárt okoznak.
Részemről a történetnek itt vége.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Május 13. 20:50
 A legnagyobb gondot a hatósági engedélyezés okozza. Ha nem adnának használati engedélyt olyan mérgekre, ami veszélyes a méhekre, akkor alig lenne gondunk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Május 13. 22:27
QUQURIQ!!!

Igen, ez is megoldás!
Vagy az, ha az élelmiszerekben is vizsgálnák a csávázószereket, úgy mint a mézben a Nitrofuránt!!!
Sok érdekes dolog derülne ki!
100 év letöltendőt adnék annak, aki engedélyeztette, ha bebizonyosodik, hogy káros az emberi szervezetre!!!
Pl. láttátok már a csávázószeres csemegekukorica vetőmagot?
Világító piros a színe!!!
Nos, az anyukák szívesen adják a csemege kukoricát rágicsálni a kisgyerekeknek!
De lehetne sorolni....

A felháborodott Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 14. 08:11
Kiskakas!
MÉHÉSZET szakalap 16. oldal.
Vegyétek már az adást!
Az emberi szervezetre is kutatásokkal bizonyítottan káros a hatása.
Nem fogják leírni, hogy vastagbél rákot, prosztata rákot meg petefészek és csuda tudja milyen rákot okoz.
Majd 30 év múlva, mikor a kutyát nem érdekli.
Ezt a kerékpárosok doppingjához tudnám hasonlítani. Mindenki gondolta, hogy Amstong "motorja" valamilyen
tabletta. A laborok ezelőtt egy évvel jutottak oda, hogy bizonyítani tudják.
Így fogunk járni a neonikotinoidokkal is. Odáig már lejutottunk, hogy néhányan már kételkednek, "Lehet benne valami,ha ennyire támadják használatát."
Na még ne örüljetek. Ezt nem OMME vezető szájából hallottam,ők még reklámozzák.
Az, hogy varjú 60 kg-ot pergetett napraforgón, örüljön neki,és fogja be a csőrét.
Ha neos lett volna szotyi,és kapott volna egy jó kis esőt most mit károgna?
Senkinek nem kívánom a méhei vesztét, de rá kell hogy fázzanak a nagyszájúak, a csávázószert Istenítők is, hogy észhez térjenek. Vagy csak az ellenzék méhei károsodnak?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Május 14. 16:20
Kedves Méhésztársak!


Tájékoztatlak benneteket, hogy csak a saját méhészkedésem 25 éve alatt egyetlen bejelentett növényvédelmi kezelésről nem szereztem tudomást.
A gazdák többségét legkevésbé sem érdeklik a szabályok, nem mérlegelnek és vannak annyira kemények, hogy 50-150 ezer Ft. közötti bírság nem ijeszti el őket.
Természetesen ennek az állapotnak az ismertetésénél, a csekély kivétel körébe beletartoznak a jogkövető magatartást megvalósító gazdák.
A szabálytalan gazdák méheket pusztítanak rendszeresen, teljesen felesleges helyettük még visszautasítani a kijelentésem.(trobi)


 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Május 14. 20:10
Varjú Tükör barátunk 60 kg/méhcsalád átlagát csak most hallom először. Hova tologatja ő a biciklijét?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Május 15. 13:44
A virágporban a neonkotinoidok lassan bomlanak, méhhullában viszont gyorsan. A méhkenyérrel megeszik a dajkaméhek a mérget és a pempővel továbbadják a lárváknak is. Ez esetben is az a gond, hogy a károsodást látjuk, tehát a mászkáló fiatal méheket, de nem találja a mérget a labor a méhekben. Viszont a méhkenyérben és a virágporban szerintem tetten érhető a méreg.
Akinek sok mászkáló méhe van, feltétlenül vizsgáltassa meg a repcevirágporos lépeket. Szerintem csak ott lehet utolérni a mérget.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Május 16. 21:44
QUQURIÚ!

Na figyeljen csak mindenki!!!
Még az OMME híres vezetése is!!! :o
Szorul a kőr, a csávázószerek körül!!!
Az OMME iszonyatos milliói egy része elég lenne  pár konkrét bevizsgálásra!
Mesterségesen hagyják méheinket rakásra pusztulni!
Ez már állatkínzás!!!
Azért pedig nem jár dicséret!
Még jó, hogy érdek képviselet, hatalmas szakértelemmel!
Na ezt kapjátok ki!

Méregkoktélt találtak a kerti virágokon



    virág
    méhek
    növényvédőszer

Szúrópróba-szerűen vizsgálta a Greenpeace, vannak-e a méhekre nézve káros növényvédő szerek a legnépszerűbb dísznövényeken. Vannak, sőt betiltott szerek maradványait is azonosították. A legtöbb mérget tartalmazó minta magyarországi volt. Törvényesen lehet a méheket veszélyeztető virágokat árulni.

Vett egy láda virágot a kiskertbe a legközelebbi barkácsáruházban, hogy jót tegyen a méhekkel és más beporzó rovarokkal? Egy, a Greenpeace által áprilisban végzett kutatás szerint nem volt a legjobb ötlet. A környezetvédő lobbiszervezet szúrópróba-szerűen vizsgálta meg tíz európai országban, hogy a legkönnyebben beszerezhető dísznövényeken vannak-e növényvédőszer-maradványok, és ha igen, akkor mennyi. Az is kérdés volt, hogy a szerek között van-e olyan, az EU-ban korlátozottan használható növényvédő szer, ami árthat a méheknek, illetve olyan, amely a Greenpeace szakértőinek ettől független álláspontja szerint károsíthatja a beporzó rovarokat.
hirdetés

A válasz mindhárom kérdésre igen. Tíz országból, Ausztriából, Franciaországból, Görögországból, Magyarországról, Olaszországból, Hollandiából, Lengyelországból, Spanyolországból, Svájcból és Németországból szereztek be 35-féle népszerű kiskerti virágot, olyanokat, amelyek vonzzák a méheket. A vizsgált dísznövények között volt harangvirág, nárcisz, ibolya, rózsa, azálea, jácint, dália, krókusz, frézia, boglárka és kankalin. Egyaránt vásároltak mintákat kisebb, csak egy-egy országban ismert kertészetekből és multinacionális vállalatok boltjaiból. A nagy cégek sok beszállítótól vásárolnak, ezért fontos szempont volt, hogy kizárólag Európában termesztett virágokat vizsgáljanak.
A legszennyezettebb növény Magyarországról származik

Az összesen 86 virágból mindössze kettőn nem találtak kimutatható mennyiségű, azaz legalább 3 mikrogramm/kilogramm szermaradványt. A minták 79 százaléka tartalmazott méhek számára káros vegyszereket. A vizsgált dísznövények mintegy felén találtak maradványokat három olyan növényvédő szerből, amelyeknek a használatát 2013-ban a méhek érdekében korlátozta az EU. Az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám egyaránt a neonikotinoidok csoportjába tartozik, vagyis kémiailag a jól ismert nikotinra hasonlítanak. Ezek úgynevezett csávázószerek, az 1990-es évektől arra használják őket, hogy elpusztítsák a vetőmagra kívülről rátapadt vagy a belsejében levő kórokozókat. Olyan virágokat vizsgáltak, amelyeket előszeretettel ültetnek ki kertekbe, erkélyekre, parkokba, így a magánszemélyek és a közületek szándékaik ellenére növelik méhpusztulás kockázatát.

Ugyan a kutatás alapján nem lehet összehasonlítani az egyes növényfajokat országok szerinti bontásban, az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi szabályozás nem védi meg a méheket és más beporzókat a számukra káros vegyszerektől
Forrás: Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

Magyarországról összesen tíz mintát és hatfajta dísznövényt, boglárkát, harangvirágot, jácintot, krókuszt, nárciszt és rózsát vizsgáltak. A növényeket a Baumax, az OBI és a Praktiker barkácsáruházláncok üzleteiben vásárolták. „Jó hír az, hogy a két egyáltalán nem szennyezett növény közül az egyik, egy nárcisz Magyarországról származik” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország mezőgazdasági kampánykoordinátora az Origónak.

A rossz hír az, hogy szintén mi adtuk azt a mintát, egy harangvirágot, amelyben a legnagyobb koncentrációban találtak imidaklopridot. A növényen 8891 mikrogramm/kg koncentrációban volt jelen ez a csávázószer, a teszt során ez volt a legnagyobb előfordult koncentráció. A másik két csávázószer közül a klotianidinból egy Olaszországban vásárolt dálián, a tiametoxámból pedig egy Németországban beszerzett növényen találták a legtöbbet (a jelentésből hiányzik, hogy milyen növény volt ez a bizonyos németországi minta).
Pár molekula is elpusztítja a méhet

Tömöri értékelése szerint lesújtó a helyzet. A neonikotinoidokat ragasztóanyaggal viszik fel a virágmagra vagy -hagymára. Több módszerrel (tehát permetezéssel is) alkalmazható szerekről van szó, amelyek a kicsírázó magból felszívódnak, és az egész növény folyadékáramában ott vannak, tehát a szárból, a levelekből is kimutathatók. A méhekre nézve már nagyon kis koncentrációban halálosak, 3-4 nanogramm – gyakorlatilag pár molekula, a gramm egymilliárdod része – elég belőlük.

A szerek a virágzatban a virágporba is megjelennek, de már kisebb koncentrációban. Így ugyan nem pusztítják el azonnal a méheket, de körülbelül olyan hatást gyakorolnak, mint amikor az embert kis dózisokban rendszeresen mérgezés éri: előbb-utóbb súlyos következményei lesznek. „A méhek a neonikotinoidok úgynevezett szubletális hatása miatt elvesztik a szaglási memóriájukat. A mérgezés befolyásolja a méhtáncot, amivel a kaptárba visszatérő házi méh közli, hol, merre és milyen táplálékforrást talált, valamint sokkal hajlamosabbak lesznek különféle vírusos megbetegedésekre” – magyarázta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. „Magyarországon sok a természetes méhlegelő, ami előnyös, de a problémát nálunk is tapasztalják a méhészek. Arról számoltak be nekünk, hogy a méhek úgy viselkednek, mintha részegek lennének.”
hirdetés

Tény, hogy ennek a három szernek a használatát csak a nagyüzemi mezőgazdaságban korlátozta az Európai Bizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, az EFSA javaslatára azért, mert károsak a házi méhekre. Jelenleg nem lehet csávázott kukoricát, repcét, napraforgót és gyapotot vetni, mert ezeket kedvelik a házi méhek. Burgonyát viszont igen – annak ellenére, hogy azt kizárólag a szintén veszélyeztetett poszméhek porozzák be. „Ebből következik, hogy a magyarországi barkácsáruházak teljesen törvényesen járnak el, amikor neonikotinoidos dísznövényeket forgalmaznak. Mi mégis azt szeretnénk elérni, hogy fontolják meg az árusításukat” – mondta Tömöri Balázs.
Betiltott szerek

Az elemzésből az is kiderül, hogy a 86 virág közül tizenkettőn találtak az EU-ban betiltott rovarirtót, amelyek közül kettő mérgezi a méheket. Ez csak úgy fordulhat elő, hogy az illető kertészet nem tartja be az előírásokat, vagy úgy, hogy a forgalmazó más országból szerez be dísznövényeket. A Greenpeace magyar szakértői szerint továbbá az a nyugtalanító, hogy a virágokon valóságos szerkoktélt mutattak ki: nem volt ritka az olyan növény, amely 10-12, sőt 15 rovarirtó, gombaölő és növényvédő vegyszer maradványait tartalmazta.

Ez azért nyomasztó Simon Gergely szerint, mert még gyermekcipőben járnak az olyan kutatások, amelyek azt vizsgálnák, hogy a különféle szerek együtt milyen hatást gyakorolnak a beporzó rovarokra, köztük a méhekre. Van például olyan neonikotinoid szer, amely önmagában alig mérgez, de gombaölő szerek jelenlétében a hatása az ezerszeresére nő. Mi lehet a megoldás? Egyfelől vannak neonikotinoidokat helyettesítő növényvédő szerek. Ha pedig összességében az egész mezőgazdasági szektort nézzük, és nem csak a virágkertészeteket, akkor az a kérdés, hogy szükség van-e az országban egymillió hektár kukorica-monokultúrára? – mondja Simon Gergely. A változatosabb fajtákkal dolgozó, vetésforgót használó, kevésbé nagyüzemi gazdálkodásban kevesebb a kártevő is.

Számos élelmiszer- és haszonnövény hozama a beporzástól függ, például az almáé, a napraforgóé, a repcéé, a hagymáé, a lucernáé, a körtéé, a manduláé, az áfonyáé. Számos zöldségféle nem terem vagy nem virágzik a méhek hiányában: ilyen a karfiol, a káposzta, a retek, a sárgarépa, az uborka. A méhcsaládok száma világszerte csökken, ebben a csávázószereken és a nagyüzemi mezőgazdaságon kívül szinte biztosan szerepet játszik a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek terjedése és a genetikai változatosság csökkenése is.

Csak egy ki tudósítás, hogy mitől is mászkálnak a méheink.... Kiskakas!

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Május 16. 23:55
Angol nyelvű anyag:

http://www.greenpeace.de/files/publications/20140423-a-toxic-eden-gpi.pdf
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Május 17. 00:00
Ez viszont magyar írás arról, hogy az élelmiszereinkben is óriási mennyiségű méreg van, de ez nem eléggé ismert.

http://magyarinfo.blog.hu/2014/05/15/bio-dietaval_egy_het_alatt_kitisztulsz
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 17. 06:33
Geddekas!

Kimásoltam a szövegből egy érdekes részt,ez a következő.

"Mindeközben a magyar hatóságok mindent elkövetnek azért, hogy a témában ne történjen előrelépés. Sőt, hazánk tiltakozik a leghangosabban, amikor az Európai Unió korlátozni próbálja a káros anyagok használatát[ii], és a magyar kormányzati, hatósági vezetők érveiben szinte szóról szóra a vegyipari multik hamis állításai köszönnek vissza."
Ehhez az OMME is asszisztál! Hirdeti a csávázó szereket, és sajnálkozik a kivonásuk miatt.
Ez az érdekünk?
Így védik a méheket?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Május 18. 14:24
Én nem látom, hogy az OMME vezérkara védené a méheket és a méhészeket. Semmi egyebet nem véd csak és kizárólag a saját pozícióját vagyis azt, hogy 1-2 milliárd Ft elosztása fölött kizárólagos jogot gyakoroljon. Éppen ezért nem egyenrangú félként, hanem alattvalóként viselkedik a többi érdekcsoporttal szembeni tárgyalásokon és ezért hajlandó eltűrni a vezetőség sorai között a kémeket és árulókat, a növényvédőszeres lobbi strómanjait.

Azt az 1-2 milliárd Ft-ot bizony nem kéne komolyan venni, hiszen egy méhmérgezésen többet bukik egy-egy méhész, mint a megkapható támogatás.

Onnan is látszik, mennyire nem érdekli az érdekvédelem az OMME-t, hogy semmilyen komoly lépést nem tett a méhegészségügyi hálózat átvételére.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bordasjoe - 2014. Május 19. 09:27
http://indavideo.hu/video/Food (http://indavideo.hu/video/Food)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 18. 10:07
Több mezőgazdával beszélgettem a neonikotinoidos csávázásról. A tiltott csávázás több ok miatt is lehetséges:
1.
Eddig Magyarországon sehol nem lett bizonyítva az ok-okozati összefüggést a csávázószer és a méhel pusztulása között.
2.
Nincs jobb szer, hihetetlenül költségtakarékos.
3.
Buzában használhatók ezek a szerek, tehát lehet vásárolni a szereket nagy tételben.
4.
Házilag meg lehet csinálni a tiltott szerekkel való csávázást.
5.
Jó minőségű szellős csernozjom talajokon vetett növénykultúrákon tömeges méhelhullást nem tapasztaltak. A talaj kötöttsége (agyagtartalma) és a csapadékviszonyok erősen befolyásolják a mérgezés megjelenését. Tehát azokon a területeken, ahol már egyszer előfordult, ott ismét lehet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 18. 10:11
Az utolsó pontban írottakat erősíti meg Mézesjenő tapasztalata, miszerint ez évben tavasszal ugyanolyan tünetekkel volt nála méhpusztulás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 18. 15:08
Geddekas!

Mélyen igaz, ahol már előfordult mérgezés, ott ezután is előfordulhat. Ráadásul ahol eddig nem fordult elő mérgezés, ott majd ezután fordulhat elő. Jenő esete pedig a mérgezés megismétlődésének lehetőségére bizonyíték, semmi másra. Egyik esetben sem sikerült a méhekben a neonikotionid szermaradványt detektálni, még az ön mintavételi módszerével sem. Lehet, hogy még további fejlesztést igényelhet az ön csalhatatlan módszere ?

Bizonyítéknak azt szokás nevezni a tudományos életben, ahol egzakt mérési adatokkal lehet alátámasztani a feltevést, esetünkben a mérgezés tényét. Meg kell találni a mérgezést okozó hatóanyagot elsősorban a méhekben, s ahhoz, hogy az okozóra is fény derülhessen, meg kell találni a mérgezést okozó kultúrában is. Hiába találnak  nagyon alacsony koncentrációban egy növénykultúrában hatóanyag-maradványokat, amennyiben a mérgezést szenvedett méhekből az azonos hatóanyag nem mutatható ki, a növényben fellelt szermaradvány semmire nem bizonyíték, hiszen a méhek bármi mástól is szenvedhettek mérgezést. A tavalyi "somogytúri" mérgezési esetben masszív, akut mérgezés történt a tünetek alapján. Szó sem lehetett a "szubletális" koncentrációjú hatóanyag okozta mérgezésről, s az ön által oly előszeretettel használt "guttációs cseppek" okozta akut neonikotionid mérgezést sem sikerült bizonyítaniuk, pedig ha sikerült volna, az áttörést hozhatott volna a mintavételezési technológiában. Majd árulja el, mennyi guttációs cseppet sikerült begyűjteniük a napraforgóról...Nem harmat- és esőcseppet írtam, hanem guttációst! Tudja, azok azok a "cseppek", melyek xylem-eredetűek, s a zárt sztómák miatt éjszaka a párologtatásra=transpirációra képtelen növények a hidatódákon keresztül préselik ki azokat vízfelesleg gyanánt. A virágzó napraforgóállomány guttációs tevékenysége egyébként komoly tudományos érdeklődésre tarthat számot, olyat még kevesen láttak... Elárulom, guttációban meglehetősen "otthon vagyok", kertészként nagyon sok olyan kultúrát ismerek, melyek adott zárt körülmények között leginkább éjszakai guttációval szabadulnak meg a vízfeleslegtől, lévén sok esetben a zárt termesztőberendezések levegőjének relatív víztelítettsége a transpirációs tevékenységet még a nappali órák egy részében is lehetetlenné teszi, éjszaka pedig értelemszerűen zárva vannak a sztómák... Találkoztam már szabadföldi kultúrákban is a guttáció jelenségével, de elárulom, a növények eme vízkiválasztása elsősorban nem a közép-európai rónákon tenyésző mezőgazdasági kultúrák sajátja...

Egyébiránt rendkívül kíváncsivá tett, miután bizonyítékokról beszélt: tárja már elénk valaki azokat a bizonyítékokat, melyek még az olyan "hitetlen Tamásokat" is képesek meggyőzni, mint amilyen én vagyok. Csak annyit kérnék, bizonyítékok legyenek, hiteles mérési eredmények, mert az ön "bizonyítékai" jelen idő szerint csak   hipotézisek, gyakorlati értékük bizonyítás hiányában pontosan a zéróval jellemezhető. Ha már "kutató", tartsa be a szakma szabályait, s ne a levegőégbe pukizza a semmit nem bizonyító feltételezéseit. Egyébként a jó "nullhipotézis" felállításának képessége nem kis adottság, csak sajnos ön még eme erényeit nem csillantotta meg előttünk...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Június 18. 16:05
Kedves Tamás!
Másokkal ellentétben én rendkívüli módon tisztelem a tudását, amikor tehetem el is olvasom az Ön által írottakat elejétől a végéig. Annyit azért szeretnék megjegyezni, hogy bármennyire mesteri a fogalmazása, melyre születni kell, mert megtanulni nem lehet, annyira bántó néha Geddekasunkkal, vagy Attilával  szembeni némely replikája. Nem hiszem, hogy egy-egy ilyen másik felet megsemmisítő győzelmi diadalra szüksége lenne. Az olvasó a valós érveket úgyis meg tudja különböztetni az álérvektől. Ez természetesen nem a mostani hozzászólásáról szól. Szerintem ez a stílus még elfogadható. Amiért írok, az inkább az, hogy megpróbáljak egy másik nézőpontot megvilágítani a konkrét hsz. kapcsán.
Azt gondolom, hogy abból kell kiindulni,vajon jó módszer-e a növényvédőszerek méhtoxikológiai vizsgálatának metodikája? Az LD 50 mérés szerintem nem. Van benne egy óriási logikai hiba. Méhegyedet vizsgál, pedig a méh nem egyszerű méhegyed. A méh akkor is elpusztul, ha nem képes visszatérni a saját társadalmába, a kaptárba. Például, ha nem tud repülni. Toxicitási vizsgálat során nem pusztul el, csak esetleg nem tud repülni. Ezt viszont szerintem nem vizsgálják.Hiszen akkor el kelllne engedni a vizsgált méhegyedet, melyet viszont úgy nem tudnak  megfigyelni, hogy három nap múlva is életben van-e ? Ön is nagyon jól tudja, hogy neonikotinoid hatóanyag esetén egy ilyen szelektív hatás kialakulására nyilvánvaló ok-okozati összefüggés lehetséges. Ideg-izom kapcsolatok bénítása. Megvallom mindig mosolyogtam azokon, akik a mérgezés hatásaként eltájolásról beszéltek. Soha nem tudtam  megtalálni azt az ok-okozati összefüggést, hogy milyen szelektív hatás képes az érzékszervek ideg-ideg kapcsolatait úgy károsítani, hogy közben az ideg-izom kapcsolatok nem sérülnek. Azonban a zöld fórumon zombee által belinkelt útvonaltérkép már kellőképpen elbizonytalanított. Nyilván felmerül azonnal a kétely, hogy miképpen tudták az útvonalat így detektálni, de hát  A méhek világa című filmben látott mikroantennás méhecskék látványa már ezt a kételyt is eloszlatta. Vagyis azt gondolom, hogy dőreség lenne zsigerből elutasítani olyan felvetést, hogy adott esetben egy rovarölőszer valóban megöli a rovarokat. Más kérdés, hogy kétségtelenül rengeteg kérdés merül fel. Ilyen például az, hogy búzában, árpában a méhészek miért nem tapasztalnak neonikotinoid mérgezést. Azok nem guttálnak ? Vagy nem csávázzák a magjukat neo-val ? A napraforgónál virágzás előtt lehet édesharmat termelődés, ha tényleg nem guttál ?  Remélem kapok öntől ezekre a kérdéseimre választ.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Június 18. 23:33
Tegnap délelőtt megnéztem a napraforgót és már láttam rajta néhány méhet. Virág még nem nyílik .
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 19. 01:55
Arisztaiosz koma tudatosan összekavarja a dolgokat. Minden részletre most nem térek ki, de egyet megemlítek.

2013 nyarán a nem éppen méhészpárti NÉBIH bőszen vizsgálta tavaly Mézesjenő méhállományát, "hátha talál méhbetegséget, vagy tiltott vegyszer használatot Mézes Jenőnél" és ezzel kibújhat a mezőgazda a felelősség alól. A mintavétel nem "Csuja féle módszrrel történt". Még a Greenpeace sem aszerint végezte. Nem is végezhette, mert a módszer alapelveit elmondtam a Greenpeace-nek, de akkor még nem volt meg az eszközrendszer hozzá. Simon Gergely megszívlelte tanácsaimat és ez félsikert hozott is.

Somogytúron a talaj nem változott. A méhállomány szintén nem, a méhész technológiája szintén nem. És az is látható, hogy a gazdák magatartása sem változott. Ebben az évben tavasszal a repcevirágzás alatt a tavalyi napraforgón tapasztalthoz hasonló jellegű mértékű népességveszteség történt. A tünetek jellegzetesen mérgezéses tünet volt. Annyira mérgezés volt, hogy ezt így írják le és így tanítják.

A májusi Méhészet újságban részletesen leírtam mik a mérgezések tipikus tünetei, merthogy ezek nem közismertek. Érdemesek megtanulni és alkalmazni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2014. Június 19. 08:04
Ha már ismét meg vagyok emlegetve......
Nem tudom miért tűntek el ismét a repce virágzásának közepe táján a méheink. Méztér felrakáskor olyan járás volt, hogy többen rajokat kerestek a levegőben. Aztán egyszer csak kiürültek a mézterek. Csend lett. Felhívtam a környezetemben lévő méhészeket. Náluk semmi gond. Érdekes. Aztán 2-3 nap múlva beindult a mászkálás. Mindenkinél kiürültek a mézterek. Na akkor a méhésztársak fáziskésésben voltak?
Szétvetett a düh, amikor hívom a nem éppen kezdő méhészt, hogy nála mi van. Semmi gond. Aztán pár nap múltán majdnem sírva hív: /NB, korlátozott anyával/, a rácson kívül nincs méh. Ja! Mint mindenkinél.
A másik fórumon éppen ma olvastam, hogy a röp'kőrzetemben lévő méhésztársunk a permetező gépet kereste akkoriban. Neki is telefonáltam. Nála sem volt semmi pusztulás, majd 3 nap múlva hasonló méhveszteség érte, mint mindenkit.
Valamennyivel több atkánk volt mint más években, ugyan ebben az időszakban. Ezt onnét tudtam meg, hogy a repce Mavrikos permetezése után találtam a fenékdeszkákon vergődő atkákat, és egy napig nem csak üres és bélsártól felduzzadt méhek (májusi vész) mászkáltak, hanem tömegével..., de azok másnapra észhez tértek.
Belefáradtam én már ebbe..,..
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 19. 21:19
Kiváncsi 111!
Ne fáradj bele!
Tolnán olyan valós képet mutattál  be a vizsgálatoktól kezdve, a szomorú tényekig, hogy még ma is a hatás alatt vagyok! 700 méhcsalád kijáró méheinek elvesztésére azt fogni,hogy az atka, ehhez kell ám a nagy arc!
Ezt kellett volna elmondanod a küldöttgyűlésen, és az egész szakmai vezetés futva hagyta volna el a termet!
Nem adhatjuk fel a harcot. Sajnos nekünk a saját vezetőinkkel is küzdenünk kell, vagy a tagság ebbe beletörődik? El kell őket küldenünk közgyűlési határozattal, oda ahol megfelelő képzésben részesülnek.
A világ neves kutatóinak csak hisznek? Vagy azok is sértődöttek?
Nyíltan reklámozzák a tagdíjunkból összekalapolt újságban a csávázó szereket.
Mit várunk tőlük? Sok jót nem, de legalább a méhészek érdekeivel ellenkező dolgokat ne sztároljanak.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Június 24. 13:01
http://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 24. 18:08
Kitin!
Elküldöm az OMME elnökének, hogy a következő IB újság címlapján szerepeltessék!
Azért csak megnyílik a méhészek szeme, hogy milyen gyilkos szereket reklámoztak drága vezetőink?
Lassan fény derül a titkokra.
Látható, hogy nem az OMME monitoring vizsgálatára hivatkoznak.
Hogy ezt a kacsa szövegüket még benyalja a sok méhész?
Ne feledjétek a következő sorokat!!!!!!!!!
"Magyarországon nem mutatható ki a neonikotinoidok és a méhpusztulások között összefüggés!"
Ez volt az OMME szakmai vezetőinek nyilatkozata.
Meddig hagyjuk őket kormányozni?
A küldöttek miért hallgatnak? Ehhez kevés lesz ám a laptop!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 24. 18:12
 Tisztelt Méhészek! 
Az alábbi hivatkozás kinyomtatva!
VÁLLALATOK / MEZŐGAZDASÁG
Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
2014. 6. 24. 11:04|Utolsó módosítás: 2014. 6. 24. 11:30|Vállalatok » Mezőgazdaság
Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.
Mik ezek?

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

"Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni."

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.
(A szövegben olvasható némi elírás, de a hitelessége miatt hagytam eredetei formában!)


Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Június 24. 23:15
QUQURIQ!

Na végre!
Kiderülnek a disznóságok!
Kártérítésre kötelezném azokat a vegyszer gyártókast, akik oly sok embert küldtek a halálba!
Hol vannak a humán tesztelések?
Miért csak évek múlva derülnek ki?
Kérnénk a cégek és a kutatók neveit is!
Kérnénk azoknak a cégeknek a nevét is, akik hamis információkkal látják el a vegyszer gyártókat!
Nincsen joguk emberek és állatok életét kioltani!!!
A vegyszer MÉREG! MINDEN ÉLŐLÉNYRE!
Hisz ezért találják ki!

A felháborodott KIskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 25. 01:05
Tisztelt Méhészek! 
Az alábbi hivatkozás kinyomtatva!
VÁLLALATOK / MEZŐGAZDASÁG
Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
2014. 6. 24. 11:04|Utolsó módosítás: 2014. 6. 24. 11:30|Vállalatok » Mezőgazdaság
Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.
Mik ezek?

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

"Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni."

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.
(A szövegben olvasható némi elírás, de a hitelessége miatt hagytam eredetei formában!)


Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Ennyi blőd baromságot már régen olvastam egy cikkben!

Fenomenális...!

Köszönjük, hogy megosztotta velünk ezt a rendkívül fontos és tudományos igényű cikk-kivonatot...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 25. 02:01
Arisztaiosz!
Idézet
Ennyi blőd baromságot már régen olvastam egy cikkben!
Mert komám nem olvasod saját írásaidat.

Egyébként tipikus bulvárhírként rángatott elő egy tapasztalatlan újságíró egy tavalyi hírt. Hiányos, felületes, több apró tévedés van benne. DE! A hír alapja igaz és valóban három nagyon veszélyes méreg használatának korlátozását érte el az EFSA. Remélem nem áll meg itt a történet, hanem teljes tiltás fog következni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 25. 07:27
Köszönöm Geddekas!
Azért van aki megérti.
A cikk írójánál reklamáljon Arisztaiosz!
Azért emlékeztetőnek nem rossz ugye?
Azt tudjuk, hogy Ön és az OMME vezetői ezt a technológiát,és az így kijuttatott méhgyilkos szereket baromságnak tartják. Azért nem kutatók. Ez egy olyan hír amit minden nap, a kávészünetben oda kell dörgölni az orruk alá!
A méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.
Arisztaiosz!
Lassan egy hónapja feltettem Önnek egy kérdést.
Hogy lehet szabályosan elvetni egy csávázott vetőmagot?
Fólia sátorban biztonságos, ott a méhek nem látogatják az ebből kikelt méhgyilkos növényt.
Legújabb vizsgálatok szerint a vetőgépek 70 %-a nem rendelkezik deflektorral, tehát a leporlásból származó porelszívással. (mondtam, hogy gépész vagyok)
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2014. Június 25. 09:35
Itt az eredeti cikk:
http://www.theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

Elég érdekes egy fordítás,na meg ollózás a magyar változat.


A méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.


A mez.gaz termelőé is az.
Nem árt az ő véleményüket is meghallgatni,melyből ilyen is akad:"csak nem gondoljátok hogy elsősorban azért vetek repcét meg szotyit hogy a méheknek legyen legelője".
A következő eseten mi méhészek is megdöbbentünk.
Nagy állományú méhész évek óta feljelentette a környék nagy termelőjét hogy az rendszeresen lemérgezi méheit.A termelő 2 év óta nem vetett repcét és napraforgót a közelben,azt távolabb helyezte.
Idén a méhészünk odavándorolt hozzá repcére. :-[ Greed is good- tartja az angol mondás.

Végül azt gondolom a neonikotinoidok és még sok más vegyszer is veszélyes,veszélyes lehet a méhekre főleg ha azokat szabálytalanul használják.Egy-egy szerről sokszor évtizedek után derül ki mennyire veszélyes.
Sajnos termelni nagyban,olcsón vegyszerek nélkül nem megy és ez a méhészetre negatívan hat.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 25. 10:14
Köszönöm Geddekas!
Azért van aki megérti.
A cikk írójánál reklamáljon Arisztaiosz!
Azért emlékeztetőnek nem rossz ugye?
Azt tudjuk, hogy Ön és az OMME vezetői ezt a technológiát,és az így kijuttatott méhgyilkos szereket baromságnak tartják. Azért nem kutatók. Ez egy olyan hír amit minden nap, a kávészünetben oda kell dörgölni az orruk alá!
A méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.
Arisztaiosz!
Lassan egy hónapja feltettem Önnek egy kérdést.
Hogy lehet szabályosan elvetni egy csávázott vetőmagot?
Fólia sátorban biztonságos, ott a méhek nem látogatják az ebből kikelt méhgyilkos növényt.
Legújabb vizsgálatok szerint a vetőgépek 70 %-a nem rendelkezik deflektorral, tehát a leporlásból származó porelszívással. (mondtam, hogy gépész vagyok)
Nagyernyei Attila

Bocsánat, elkerülhette a figyelmem a kérdése...
Csávázott vetőmagot szabályosan a szabályok betartásával lehet elvetni. Ön ismeri a szabályokat...
A deflektor nélküli vetőgépeket a neonikotinoid hatóanyaggal csávázott vetőmagvak vetésére a hatályos szabályozás alapján használni nem szabad, enélkül üzemeltetve szabálytalan növényvédelmi tevékenységnek minősül a használatuk. Annak ellenére, amit ír (30 % a szabályosan felszerelt vetőgépek aránya, mely adatot nem tudom honnan vette) megfoghatatlan, hogy a leporlásra visszavezethető akut méhmérgezések gyakorisága a csávázó neonikotinoid hatóanyagok felfüggesztéséig bizonyítottan Magyarországon 1 -azaz egy- eset volt! Az egy eset is sok annak, aki mérgezést szenvedett, de ha megnézi, a felfüggesztésig hány hektáron vetettek neonikotinoid csávázószerekkel kezelt vetőmagvakat (a teljes vetésterület arányában a repce mintegy 100 %, napraforgó 70-80 %, kukorica kb.30 %), akkor ez az esetszám hozzávetőleg elhanyagolható arányt jelöl...Különösen annak fényében, hogy ezt az esetszámot szétoszthatja legalább nyolc esztendőre...

Ezen túl fenntartom, hogy ha van jobb szer és növényvédelmi technológia, mely a megporzó szervezetekre alacsonyabb kockázatot jelent, akkor természetesen azonnal váltani kell a mezőgazdáknak. Csak annak is nézzen utána, hogy van-e ilyen, illetve majd magyarázza el azoknak a méhészeknek, akik a kivonás következtéban a légi permetezéstől szenvedtek mérgezést, hogy ön csak a megporzó szervezetek védelme érdekében pocskondiázza permanensen az OMME vezetést, a növényvédelmi hatóságot, szakmai szervezetet és a szakirányítást...

Mint írja, a méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem. Bátran kijelenthetem, hogy ez a mezőgazdáknak, növénytermesztőknek is alapvető érdeke, ebben nem látok ellentmondást méhész és növénytermesztő között. Csak sajnos éppen a neonikotinoid csávázószerek jelentették ezt a legkisebb vegyszerhasználatot. Fölöslegesen nem csépelem a klaviatúrát, ezt már nagyon sok szakmai forrásból ön is tökéletesen tudja.

Végtére is az ön által beidézett cikkről beszélgettünk. Fenntartom, hogy ennél bárgyúbb és csúsztatásokat, szakmaiatlan következtetéseket tartalmazó cikket nagyon ritkán olvashatunk, az semmit nem változtat a tényen, hogy egy tömény baromság, ha Geddekas enyhe tévesztésnek próbálja feltüntetni a cikkben foglaltakat. Ha valami baromság, akkor ne féljenek kimondani: lyukra futottunk... Még akkor is így van ez, ha a Klubvezető idéz be ilyen oltári ökörségeket...Persze, ha kommentárjában ő is ennek látja, láttatja, akkor nem is írok egy szót se az idézetéhez, de mint visszaolvasva látható, esetünkben nem így  történt.

Azt meg régtől fogva tudjuk, hogy nincs olyan terület, ahol ön ne lenne mindannyiunknál inkább "otthon", ezért készségesen elfogadom, hogy ön olyannak látja a design-t, amilyennek akarja. Mi meg legfeljebb elhisszük  önnek...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 25. 13:19
Arisztaiosz!
Ön egyet folyton eltéveszt!
A környezetemben lévő méhészek, és anno még a méhész vezetők sem kérdőjelezték meg azokat a gondolataimat írásaimat amiket nevemmel aláírva vállalok. Egyedül önt kivéve.
Feltett nekem egy kérdést, ami így szól:
" Annak ellenére, amit ír (30 % a szabályosan felszerelt vetőgépek aránya, mely adatot nem tudom honnan vette) megfoghatatlan,..."

A kamarai tagdíjunk ellenében megkapott NAK újság 19. oldalán olvashatja Ön is, de ezek szerint nem kapja.
2014. június, II. évfolyam 6. szám
"A vetőmagipar a csávázás során maximális gondossággal jár el, de egyes vetőgép
típusokban a csávázott vetőmagok egymáshoz dörzsölődése így is
porleválást okozhat, amely a vetés során a szabadba juthat. A felhasznált
csávázó szer hatóanyagától (inszekticid, fungicid) függetlenül, ma már minden
növénytermesztő számára jogszabályi kötelezettség a pneumatikus szívólevegős
vetőgépek esetében ezt a port, megfelelő csővezetékkel, az úgynevezett deflektorral
a talaj felszínére vagy a barázdába levezetni. Ezt a kötelezettséget a növényvédelmi
szakhatóság folyamatosan ellenőrzi!
Iparági felmérések azonban azt mutatják, hogy a hazai szívó levegős elven működő vetőgépállomány kb. 70%-a nincsen felszerelve deflektorral. A helyzet javítása érdekében, a Nemzeti
Agrárgazdasági Kamara és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi
Szervezet és Terméktanács együttműködésével,
a Bayer és Syngenta növényvédőszer gyártó cégek
anyagi támogatásával, közös programot indít."

Olvasson,tájékozódjon és utána vádaskodjon!
Ugyan azt teszi mint az OMME vezérkara!
Senkit nem hallgatnak meg, mennek a saját fejük után.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 25. 13:50
Kedves Attila!

Eszembe se jutna megkérdőjelezni az ön tájékozottságát, hiszen -miként olvasgatom- vélem egybehangzóan ön is azt állítja, hogy lehetséges a csávázószerekkel kezelt vetőmagvakat szabályosan is elvetni. Mindössze azt kellene még kiderítenie, hogy hány százaléknyi használatban lévő pneumatikus vetőgép nincs felszerelve deflektorral. Ha sikerült, még azt kellene eldöntenie, e deflektorral fel nem szerelt vetőgépek közül hány százaléknyi az, mely nem vesz részt a neonikotinoid hatóanyagokkal csávázott vetőmagvak vetésében. Gyakorlatilag ui. nem kötelező a deflektor használata, amennyiben nem neonikotinoid hatóanyaggal kezelt vetőmagot vetnek az ominózus géppel...

A NAK lapot egyébiránt én is olvasom, de abban egy hang sem esett arról, hogy a pneumatikus vetőgépek hány százaléka vetett neonikotinoid hatóanyaggal csávázott vetőmagot...Ha frissebb információja lenne, szeretettel fogadnám, engem is érdekelne, hogy a felfüggesztett hatóanyagok felhasználásával hány hektárt vetettek el deflektor nélkül üzemeltetett pneumatikus vetőgéppel...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 25. 13:59
Arisztaiosz!
Idézet
Mint írja, a méhészek érdeke a legkisebb vegyszerfelhasználás melletti növényvédelem.
Ez egy tökéletesen téves álláspont.

A méhészeknek csupán az az érdekük, hogy a növénykultúrák ne mérgezzék a méheket és a begyűjtött kaptártermékek teljesen megfeleljenek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Minket nem érdekel, hogy a mezőgazda ezt hogyan éri el. Következésképpen ebben a vonatkozásban teljesen közömbös hogy használ vagy nem használ és ha igen, akkor mennyi vegyszert, ha azzal a mi érdekeinket nem sérti.

Pl. Vegyszer az ecet is. Ha sokezer liter per hektár ecettel permetezve végzi a növényvédelmet a gazda, akkor ugyan nagyon magas a vegyszerfelhasználása, de minket nem érdekel, mert sem a méhekre, sem a kaptártermékre hatása nincs. Következésképpen a méhésznek a vegyszerhasználat mennyisége tekintetében nincs közös érdeke a mezőgazdával.

A vegyszerhasználat minősége tekintetében vannak megegyezést igénylő pontok, de abban a tekintetben sem beszélnék közös érdekről.

Közös érdek a mezőgazda és a méhész között csupán a megporzás tekintetében van.

A közös érdek megvalósítása érdekében van egyeztetési kötelezettség. Amit viszont a növényvédőszer lobbi erőteljesen befolyásol oly módon, hogy mind az OMME vezérkarát, mind az Agrárkamara vezérkarát, mind pedig az FVM vezérkarát manipulálja és úgy állítja be az ő profitérdekét, mintha ez a méhészek és a gazdák érdeke lenne. Arisztaiosz kománk meg ennek a lobbinak az ügynöke.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lindzzy - 2014. Június 25. 15:08
Hát nekem azért több közös érdekem is van a gazdával:(egyrészt aljas önérdekből,másrészt pusztán emberségből)
Kívánom,hogy sok szép nagy egészséges napraforgótő legyen a földjén,mert az többet ad nekem is,mint a satnya beteg.
Kívánom,hogy ne verje el a jég,ne rohassza ki az eső,ne törje meg a szél,ne rágják le a kártevők,stb.
Kívánom,hogy megtalálja a számítását az eladásban is,mivel,ha bukta neki a növény,akkor jövőre nem veti,nekem meg nincs akkora földem,hogy vessek magamnak...
Örülök neki,hogy esik az eső,de közben sajnálom a gazdát,akinek még lábon áll a búzája.
Ha kicsit még elmerengek,akkor lehet találok még több közös érdeket is,de kétlem,hogy képes lennék bárkit is meggyőzni arról,hogy a gazdák nem ellenségeink,hanem sorstársaink.Aki belátja,belátja,aki nem az háborúzzon nyugodtan tovább.(Sőt,mi még egy fokkal jobb helyzetben is vagyunk.Ha nem tetszik a tábla én arrébb hurcolkodok x kilométert,de neki ez lesz az idei termése,nem takaríthatja be a szomszédét...)Na inkább megnézem újra a tegnapi meccset. :)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2014. Június 25. 16:52
Szia Lindzzy!
Teljesen igazad van ebben, az elméleti síkon lefuttatott dologban!
De sajnos a valóság sokszor mást mutat.
Ez így lenne szép, és talán igazságos is.
De.
Mert sajnos van DE.  (és tudom vannak kivételek is)
DE
A"gazda" két sor napraforgóért, vagy kukoricáért, nem szántja be a vízelvezető árkokat?
A "gazda" minden esetben be tartja a növényvédő szereken feltüntetett útmutatókat (használati feltételek) figyelmeztetéseket, stb.
És még sorolhatnám.
Észre kell vennünk, hogy számunkra, rossz irányba változik a "gazda" világ.
Még mi méhészek törekszünk a tiszta, antibiotikum és egyéb káros anyagoktól mentes méz elnyerésére, addig a "gazdának" nem érdeke hektáronként 15.000.-Ft többlet kiadással változtatni a növényvédelmi stratégiáján. Pedig csak ennyivel kerülne többe, és valamelyest enyhülnének a méhmérgezések, és a méhészek számára is élhetőbbé válna a méhészkedés. Nem beszélve arról, hogy a növény, aminek termését ilyen vagy olyan formában, mi emberek esszük meg, az sem kapna kritikus mennyiségű vegyszert.
DE a "gazda" nagyon sok mindenre kap kártérítést, kár enyhítést.
És a méhészetben, is igen igen nagy jelentősége van az időjárásnak. (lásd a mostani évet is)
Az elmúlt 6 évből, amiből szerintem 4 év méhészet szempontjából nagyon rossz (katasztrófa) volt, milyen kárenyhítést kaptak a méhészek?
Szerinted a "gazdát érdekli, hogy repce alatt elpusztulnak a méheid, vagy elfagy az akác, vagy napraforgó alatt semmisülnek meg a méhcsaládok?
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lindzzy - 2014. Június 25. 18:17
Valószínűleg mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat.Nálunk mindkét fél megbecsüli a kemény munkát és igyekszik úgy végezni a dolgát,hogy a másik félnek ne okozzon kárt.Szerencsére sosem volt még komoly mérgezésünk.Vitathatatlan,hogy vannak olyan gazdák,akik csinálnak nem túl elegáns dolgokat.
Nálunk méhészeknél is akadnak "díszpéldányok",nem kívánok itt hosszasan idézgetni különböző fórumokról.Szerintem egyre többen látjuk,hogy nálunk is nagyon rossz irányba mennek a dolgok...
Kártérítés?Valóban van.Viszont úgy emlékszem fizetnek is egy kárenyhítési alapba meg van mezőgazdasági biztosítás is.Tőkeigényes,kockázatos vállalkozás a mezőgazdaság,sok minden nem rajtad múlik.
Egyébkén ahány gazdával beszéltem mind sajnálatát fejezte ki az akác miatt,cserébe én is sajnáltam őket egy kicsit,mindegyiknek megvolt azért a maga gondja...No,de már 2 gólról is lemaradtam.... ;)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Június 25. 21:47
A méhek megmentésére állított fel munkacsoportot Barack Obama amerikai elnök. Az lesz a feladatuk, hogy 180 nap alatt felmérjék, milyen káros hatással vannak a méhekre és a többi virágbeporzó rovarra az újfajta rovarirtók. Erről pénteken adott ki memorandumot a Fehér Ház – jelentette a Guardian.
hirdetés

Az elnöki hivatal arra utasítja az amerikai környezetvédelmi ügynökséget (EPA), hogy vizsgálják ki, hogyan hatnak a neonikotinoidok a méhcsaládok pusztulására. Az USDA adatai szerint csak 2012-ben az amerikai méztermelésre használt méhcsaládok 31 százaléka pusztult vagy tűnt el, és a méhek pusztulása azóta is megállíthatatlannak tűnik.

A jelenség miatt nagyon aggódnak azok a mezőgazdasági termelők, akik termékéhez elengedhetetlen a méhek beporzó tevékenysége. Korábban úgy vélték, a méhek pusztulását valamilyen betegség okozza, de egy közelmúltban publikált Harvard-kutatás úgy találta, kétfajta neonikotinoid tartalmú csávázószernek is köze lehet a jelenséghez (ezekkel a növényvédőszerekkel kezelik a vetőmagokat). Barack Obama nem az első, aki megpróbál fellépni a méhpusztulás ellen. Az EU korábban már korlátozta a kérdéses növényvédőszerek használatát.

Az amerikai háziméh-populációk mérete 23 százalékkal csökkent az elmúlt télen, mert környezetük kevésbé sokszínű genetikailag a nagyipari mezőgazdaság miatt, kevesebb a természetes takarmány, de a káros folyamatban szerepe van a nem megfelelő étrendnek, a parazitafertőzések és a betegségeknek is. Gyakoribb a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) is, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. A más beporzók, köztük a pompás királylepke (Danaus plexippus) állományai is hanyatlanak Észak-Amerikában  – írta a BBC News.

Az amerikaiak által fogyasztott élelmiszerek – többek közt az alma, a répa és az avokádó – negyede a méhek általi beporzásnak köszönhető. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO összefoglalója szerint az emberiség száz legfontosabb terménye közül hetvenegy hozama, a világ élelmezésének 90 százaléka a rovarok beporzásától függ. A házi méhek csak az Egyesült Államokban több mint 15 milliárd dollár értékű gyümölcs és virág beporzását végzik el a Fehér Ház szerint. Ehhez képest az EPA és a mezőgazdasági minisztérium 8 millió dollárból finanszírozza a méhmentő akciót.       :)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 26. 15:15
Két külön dolog, hogy becsülöm a gazda munkáját vagy közös az érdekem vele. A korrekt munkát természetesen megbecsüli az ember. Akkor romlik el a kapcsolat, ha az egyik a másikat önös érdekből félrevezeti.

A megporzás az egytlen természetes természetesen közös érdeke a méhésznek és a gazdának. Az összes többi a természetes emberi megbecsülés körébe tartozik. Tisztelem a munkáját, ha ő is tiszteli az enyémet. Őt nem érdekli, hogy az én mézeskannám megtelik-e vagy nem és én se kotorászok az ő kincsestárában, hogy most mennyi napraforgója termett neki.

Ott van ordító tiszteletlenség, amikor az egész méhészeti ágazatot félrevezeti a mezőgazdasági lobbi élén az állami szervekkel azzal, hogy egy mérgező növényvédelmi eljárást nem mérgezőnek állítanak be és politikai nyomást gyakorolnak ránk az OMME-n keresztül is. Ebben a tekintetben a főbűnös nem a földműves, hanem a hatalom gyakorlója, a gyártó, forgalmazó, engedélyező, és a zsarolásnak engedő hatalmi pozícióban levő OMME.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: BCS - 2014. Június 26. 17:01


Ott van ordító tiszteletlenség, amikor az egész méhészeti ágazatot félrevezeti a mezőgazdasági lobbi élén az állami szervekkel azzal, hogy egy mérgező növényvédelmi eljárást nem mérgezőnek állítanak be és politikai nyomást gyakorolnak ránk az OMME-n keresztül is. Ebben a tekintetben a főbűnös nem a földműves, hanem a hatalom gyakorlója, a gyártó, forgalmazó, engedélyező, és a zsarolásnak engedő hatalmi pozícióban levő OMME.

Tisztelt Csuja László Úr!

Az általam képviselt cég nevében a lehető leghatározottabban visszautasítom ezt a minősítést, vádaskodást és ezt a hangnemet.
Kérem a Moderátort és Nagyernyei Urat hogy az ilyen megnyilvánulásoknak ne engedjenek teret ezen a Fórumon!

Csorba Csaba
Bayer Hungária Kft.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 26. 18:30
Tisztelt Csorba Csaba!

Mielőtt jogi lépésekbe bonyolódna, tisztázzuk a következőt. Lehetne jogalapja a panaszának, sőt akár jogi eljárásnak is, ha konkrétan megjelöltem volna, hogy mely cég(ek)nek mely eljárásáról beszélnék. De nem tettem, tehát amit írtam a vélemény nyilvánítás szabadságának egyre szükülő, de ma még szerencsére létező körébe tartozik. És ezt ajánlom szíves figyelmébe a moderátornak is.

Csak példaképpen írom - nem említve céget és terméket -, hogy az EU egyes szervei, mint az EFSA, egyes országok, mint pl. Hollandia, Olaszország elismerik hogy vannak olyan növényvédelmi eljárások, amelyek eddig nem mérgezőnek voltak feltüntetve, ámde mégis mérgező és ezért tiltást, erős korlátozást alkalmaznak.

Sajnos Magyarországot nem sorolhatom fel azon országok között, akik előretekintően a többi országot megelőzve lépnének a korlátozásokban, holott a DDT korlátozásában még az élvonalban voltunk. Igaz azóta sokat változott a helyzet, akkor katonai diktatúrában éltünk, ma a félgyarmati sorba süllyedve viseljük a saját komprádor hatalmi elitünket akinek előrelátása olyan, hogy a tehenet nem megfejni, hanem levágni akarja.

De nézzük csak a mérgek használatának történetét és látunk nagyon sok mérgező vegyületet, felhasználási kört, amit erős társadalmi nyomásra, a cégek profitérdekét erősen sértő módon, de közérdekből betiltottak. Sőt nemrég mondta el Tőkés Gábor NÉBIH főosztályvezető, hogy milyen jelentős mértékben csökken az engedélyezett hatóanyagok száma. IGEN! CSÖKKEN. És ez csak folytatódni fog. Át kell térni egy más típusú növényvédelemre. Olyanra, amiről Ön is én is sokat hallunk. Feltételezem, hogy Ön hivatalból nem hisz ezekben, viszont előbb-utóbb meg kell értenie, hogy nekünk méhészeknek nyilvánvalóan csak ez jelent valódi megoldást, mert a szelektív rovarölőkről eddig mindig kiderült, hogy nem szelektívek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 26. 21:09
Tisztelt Csorba Csaba Úr!
Senkit és semmit nem fogok kimoderálni!
Ez egy szakmai fórum, ahol a méhek és a méhcsaládok védelmében aggódó méhészek írják a hozzászólásaikat.
Nekünk minden vegyszer és növényvédő szer gyártó céggel komoly fenntartásaink vannak.
Ezt ne vegye személyeskedésnek a méhészkollégák részéről!
Mi csak akkor tudunk sikeresen termelni, ha a méheinket a munkájuk során nem éri "üzemi baleset."
Az OMME nem aggódik a neonikotinoidok miatt, hiszen a méhészek pénzéből összekalapolt újság címlapján hirdetik azt, ami ellen már az amerikai elnök is tiltakozik!
Tessék Obama Urat beperelni!
Örülök, hogy ilyen prominens személyek is mint Ön hozzászólnak, figyelik írásainkat.
Engedje meg, hogy megragadjam az alkalmat, és megkérdezzem, hogy az Ön által képviselt céget miért nem engedték be a franciaországi Apimondiára, a méhészek?
(Az olvasók tájékoztatása miatt szeretném ha tudnátok, a bejárat előtt egy 5 méter magas méhecske ivott egy vegyszeres tóból. Montpellier Francia ország legzöldebb városa, mondta a polgármester asszony.)
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Június 27. 17:18
Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
2014. 6. 24. 11:04|Utolsó módosítás: 2014. 6. 24. 11:30|Vállalatok » Mezőgazdaság
Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.
Mik ezek?

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket. :)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Június 27. 23:12
Szokásos bulvárfeldolgozás.
A lényeg jó, de a tálalás pocsék.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Június 30. 13:26
http://sg.hu/cikkek/106204/mehek-millioit-pusztitjak-el-a-nepszeru-rovarirtok
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 30. 14:36
Kitin!
Köszönjük a hírt.
Az OMME soha nem fog ezek a szerek ellen tiltakozni, inkább saját lapunkban reklámozza a neonikotinoidokat!
Nekünk az a feladatunk, hogy az ilyen vezetők ellen tiltakozzunk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Június 30. 15:03
Egyszer csak kiderül végre az igazság!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Június 30. 22:12
A neonikotinoid mindent visz? – Rovarirtó szerek veszélyeztetik a biológiai sokféleséget
2014.06.30. 18:23 Bob_

Az IUCN (http://www.tfsp.info/) napokban publikált tanulmánya szerint a bizonyítékok egyértelműek: a világ legelterjedtebb rovarölő szerei ugyanolyan veszélyesek a környezetre, mint a hírhedt DDT. A neonikotinoidoknak komoly szerepük van a méhek, és más beporzó rovarok fogyatkozásában, de a hatásuk messze túlmutat a rovarfajokon: teljes táplálékláncokat veszélyeztetnek. A kezelt területeken meggyérítik a vízi gerincteleneket, lepkéket, gilisztákat, halakat, madarakat, kisemlősöket.

dr genya 2_600.jpg

Az IUCN által toborzott 29 fős kutatócsoport négy évet szánt arra, hogy a vegyszer hatásait vizsgáló tanulmányokat összegyűjtse a világ minden részéről. Összesen 800 tudományos munkát vizsgáltak meg, köztük olyanokat is, amelyeket maguk a gyártók készíttettek.

Az eredmény meghökkentő. A különálló kutatások alapján nem kétséges, hogy a neonikotinoidokkal kezelt területeken és azok környezetében a biológiai sokféleség látványosan csökken. Ezek a vegyszerek nagyon stabilak, sokszor hónapok vagy évek múlva is hatásosak. Felhalmozódnak a talajban, a felszínen, az üledékben, a vizekben és a növényeken. Az IUCN kutatói szerint a valódi hatásuk vizsgálatára nem alkalmasak a korábbi módszerek, mert gyakran csak később, és nem direkt módon, hanem közvetve hatnak. Nem ölnek meg azonnal mondjuk egy gilisztát, csak károsítják azon képességét, hogy a talajban mozogjon. Méhek esetében előfordulhat, hogy a vegyszer legyengíti a rovarok immunrendszerét, vagy hatására elveszítik tájékozódó képességüket.

A toxikus talaj, és benne a gyűrűsférgek fogyatkozása ugyanolyan csapás lehet a világ élelmiszer ellátására, mint a méhek eltűnése. A gyűrűsférgek ugyanis kulcsfontosságúak a talaj termőképességének megőrzésében. Tevékenységük éppúgy semmi mással nem helyettesíthető, mint a beporzó rovarok munkája.

    „Meglepő, hogy mennyire nem tanultunk a hibáinkból. Amikor megjelent Carson könyve, a Néma Tavasz, és világgá kürtölte, hogy az USA-ban repülőgépekről szórt DDT maradandó környezeti károkat okozott, azonnal mindenki visszakozni kezdett. Most mégis úgy tűnik, megismételjük, amit az ötvenes években tettünk”

– mondta Dave Goulson, a Sussexi Egyetem professzora, a kutatócsoport tagja. A gazdálkodók évente csaknem 600 milliárd forintnyi összeget költenek neonikotinoidokra. A vegyszert gyakran rutinszerűen szórják. Ha az áll a permetezési naplóban, akkor akár húsz alkalommal is permeteznek egyetlen gabonatáblát. „Ez olyan, mintha állandóan antibiotikumot szednénk, nehogy megbetegedjünk” – mondta Goulson. Még veszélyesebb, amikor csávázószerként alkalmazzák a felszívódó rovarölő szereket. A vetőmagot bevonják vegyszerrel, ami a növekedés során a növény minden sejtjében megjelenik, így tulajdonképpen mérgező növényeket állítanak elő.

    „A bizonyítékok egyértelműek. A felszívódó rovarölő szerek közel olyan veszélyesek, mint a korábban alkalmazott szerves foszforvegyületek és a DDT. A Greenpeace által azonosított hét méhgyilkos rovarölő szer közül három neonikotinoid használatát már korlátozzák az Európai Unióban. Az IUCN kutatása megerősíti az álláspontunkat. A 2 éves korlátozást véglegesíteni és más módon, más növények esetén történő felhasználásra is ki kell terjeszteni.

    Továbbra is mindent megteszünk azért, hogy a döntéshozók felülvizsgálják a forgalomban lévő növényvédő szerek kockázatait, és betiltsák az összes méhekre, és más hasznos élőlényekre veszélyes anyagot. Az ökológiai gazdálkodás nem használja ezeket a méhgyilkos rovarölő szereket és több ország példáján látjuk, hogy betiltásuk után nem omlik össze a mezőgazdaság, a beporzók állománya viszont megerősödik. Elemi érdekünk e szerek tilalma, az ökológiai gazdálkodás rohamtempójú elterjesztése, míg nem túl késő!”

– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.
https://www.youtube.com/watch?v=UIOCO1KZT1c
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Június 30. 22:23
Többször majdnem elhittem,hogy én "balfasz méhész" nem tudok 30  éves múlttal  méhészkedni !!! Nem  etetem a méheimet,nem védekezem atka és nosema ellen/állítják az okosok/ ezért mászkálnak,gyengülnek a méhcsaládjaim !!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 01. 06:28
Mézengúz!
Ez az eredeti cikk.
http://greenpeace.blog.hu/2014/06/30/a_neonikotinoid_mindent_visz
Nem vagyunk "balfaszok"!!!!!!!
Hacsak nem azért, hogy engedjük az ilyen ágazat vezetést.
Nem tudom hány cikk és minek kell bekövetkeznie, hogy belássák a méhészek, az OMME vezetése a méhészek érdekével ellentétes álláspontot képvisel. Arról nem beszélve ki adott nekik erre felhatalmazást,mert mi küldöttek nem!
A Greenpeace sokkal többet tesz értünk mint az OMME!
Szerintem nekik kéne a tagdíjakat fizetni. Jaj de akkor nem kapunk támogatást. Mondják sokan.
Ezzel terrorizálják a tagságot. Szégyen amit művelnek. A Francia Intézetben feketén-fehéren elmondták az előadók milyen pusztítást végeznek a neonikotinoidok! (Nekem nem volt furcsa, 7 éve küzdök ellene.)
A mi "érdekképviselőink" ? az OMME újság címlapján siránkoznak a betiltásuk miatt!
Nem balfaszok,hanem birkák vagyunk. A tagdíjunk ellenében követelnünk kéne, hogy az érdekünket képviseljék.
És mit tesznek? A méh, és környezetgyilkos vegyszereket címlapon sztárolják.
Minden más hasznos cselekedetüket (akáckoalíció, Hungarikum) semmissé tettek azzal, hogy a növényvédő szereket reklámozzák. Itt nem elég a tagságtól bocsánatot kérni! A felelősöket meg kell nevezni, (nem nehéz) és a méhészeti közélettől nagyon jó messzire eltávolítani. Ezt megmagyarázni nem tudják. Ez nem egy megbocsátható tévesztés. Tudatos tett, amiért felelniük kell!
Az a néhány méhész akinek nem volt repcén és napraforgón káreseménye,örüljön. Nehéz lehetett nekik ilyen termelőket találni,de látható mindent megtesznek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 01. 08:44
több ország példáján látjuk, hogy betiltásuk után nem omlik össze a mezőgazdaság
Azért ragadtam ki ezt a mondatot, mert egy ilyen érv a neonikotinoidok ellenzőivel szemben is felhozható. Az elmúlt  tíz év alatt nem omlott össze a magyar méhészeti ágazat ezektől a szerektől. A családlétszám növekedett, a repce és napraforgó méz mennyisége növekedett. Ha ez olyan mértékű problémát okoz, amit ezek a vizsgálatok sugallnak, akkor a tendencia irányának a jelenlegivel ellentétesnek kell lennie. Esetleg tudtok olyan adatokat, mely cáfolja az állításomat ? A francia adatokra pl. nagyon kíváncsi lennék, mert ott korábban történt a betiltás, s most már annak az eredményének is látszani kellene, hiszen náluk a tiltás előtt kimutatható volt az állomány csökkenése. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindenféle tudományos megállapításnak összhangban kell lennie a valósággal is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 01. 09:16
.......És mit tesznek? A méh, és környezetgyilkos vegyszereket címlapon sztárolják.
Minden más hasznos cselekedetüket (akáckoalíció, Hungarikum) semmissé tettek azzal, hogy a növényvédő szereket reklámozzák. Itt nem elég a tagságtól bocsánatot kérni! A felelősöket meg kell nevezni, (nem nehéz) és a méhészeti közélettől nagyon jó messzire eltávolítani. Ezt megmagyarázni nem tudják. Ez nem egy megbocsátható tévesztés. Tudatos tett, amiért felelniük kell!
Az a néhány méhész akinek nem volt repcén és napraforgón káreseménye,örüljön. Nehéz lehetett nekik ilyen termelőket találni,de látható mindent megtesznek.
Nagyernyei Attila

"Ceterum censeo Carthaginem esse delendam."

Ó méhészeti ágazat Marcus Portius Cato-ja!

Mi végre ezen permanens "argumentum ad nauseam" görcsölés? Nem hiszem, hogy ettől a rikoltozástól omlik le az OMME jelenlegi vezetésének "fala", mint egykor Jerikóé a harsonák szavára. Ráadásul ez csak afféle "vuvuzela", mely természetesen kellően harsány ahhoz, hogy irritálja a hallókészüléket, de a faldöntéshez nem tűnik elegendőnek...
Iridoval messzemenően egyetértve: a higgadt és minden szempontot figyelembe vevő érvelés talán előbbre vinné a méhészeti ágazat hatékony védelmét. A "kokasrikoltozás" meg miként tudjuk, nem előidézője, mindössze következménye a hajnal hasadásának...

Az új hajnal hasadásáig egy táblácska az OMME székház kapujára: 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 01. 11:53
Ez egyszer majdnem egyetértek Arisztaiosszal. Az OMME a vezetőség kulcsszemélyeinek lecseréléséig nem fog változtatni a csávázószerekkel kapcsolatos véleményén. Az OMME a Minisztérium fiókszervezeteként működik. Az OMME hivatalos véleménye érdekes módon 180 fokos fordulattal változott, amikor Minisztérium kisebb-nagyobb támogatásokat (de minimis keret stb.) nyújtott az OMME-nak és változást képviselték nyilvánosan is a Méhészújság címoldalán megjelent jelmondatok. Ez a rosszul értelmezett "lojalitás" zsákutca, a méhészeti ágazat katasztrófájához vezet. Ez a vezetőség képtelen önálló akarat nyilvánításra. Ha azt a "parancsot kapja" felülről, hogy a csávázószerek nem veszélyesek, akkor mindent megtesz azért, hogy ez a kérdés vagy fel se vetődjön, a más véleményen levő embereket likvidálja, egyenesen reklámozza a csávázószereket, sőt olyan kutatási eredmények még véletlenül se születhessenek, amik a legcsekélyebb mértékig utalnak a külföldön ismert és szakirodalomban publikált, de itthon gondosan eltitkolt veszélyeke.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 01. 12:28
Geddekas!

Szajkózza bátran:"Ceterum censeo Carthaginem esse delendam."

A többi instrukciót hüvelyezze ki Nagytiszteletű Attilának írt üzenetemből...

Vergődjön kedvére, mindenki tudja: "Canis sine dentibus latrat." (Varro)...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2014. Július 01. 12:40
Tudom, nincs leírva a fórum szabályzatában az, hogy csak magyarul lehet hsz.-t írni, de azért kíváncsi lennék, miért van szükség latin szállóigéket idemásolni!! Bárki lefordíthatja néhány mozdulattal, de nem lenne egyszerűbb magyarul?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 01. 13:07
Kedves NB18!

Miután szemmel láthatóan érzékelte az üzenetem mondanivalóját, úgy tűnik számomra, hogy nem követtem el végzetes hibát a latin nyelven írott idézetek használata során.

Magyarul valóban egyszerűbb lenne, magam is eme nyelvet sajátítottam el elsőként az anyai emlőn időzve, de ha belegondol, a magyar "ferdítés" nem feltétlenül és nem mindig képes maradéktalanul visszaadni az eredeti üzenet "feelingjét"...
Kérném, engedjen meg annyi "szabadságot", hogy néha eredetiben idézzem a gondolataimat gyakorta nálam élesebben, precízebben megfogalmazni képes egykori auktorok textusait. Kívánságára a jövőben természetesen megpróbálom "magyarítani" is ezen idézeteket, de véleményem szerint egyikünknek sem válhat végzetes kárára, ha én megpróbálom szöveghűen alkalmazni az idézetet, ön, önök pedig némi fáradtság árán igyekeznek megkeresni a magyar megfelelőjét. Eképpen nekem alkalmam nyílik felidézni az oly rég olvasott, tanult textusokat, önöknek pedig módjuk nyílik velem együtt ízlelgetni azt az archaikus miliőt, melyet úgy neveznek: klasszikusokra alapozott neveltetés. Kérem, ne vegye el tőlem ezen kicsiny örömök lehetőségét, inkább gyönyörködjön velem együtt a régi gondolkodók, államférfiak veretes mondásainak eredeti interpretációjában...

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Július 01. 13:46
Nem értem,hogy a méhész miért áll le egy ilyen" alakkal"és miért nem csak is a méhész társával beszéli meg a szakmán belüli gondokat ? A Világ példát vehetne a Fülöp-szigeti Kormánytól !!!!! Tíz napja újból "gyalogolnak" a méhecskéim !!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2014. Július 01. 16:05
Semmiképp nem szeretnék senkitől elvenni semmilyen örömöt, csak arra gondoltam, hogy lehet köztünk olyan felhasználó, aki nem ismeri a "ctrl c , ctrl v" funkciót.. Ha esetleg nincs, akkor mindenkitől elnézést kérek....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 01. 17:22
Mézengúz, Aranyos!

Csak nem azt szeretné sugallni, hogy a fülöp-szigeteki kormánynak is újfent gyalogolnak a méhecskéi...? Netán azt is közre szerette v'ón adni, hogy a nevezett kormány meglelte a méhecskéi sétálásának okozóját...? Esetleg az is kiderült v'ón, hogy a méhecskék gyalog-turisztikai inspirációjának eredőjét keresve felfedezte v'ón a megjelölt kormány a "neonikotionid" hatóanyagok hatásának cáfolhatatlan bizonyítékát a méhecskék battyogására...?
Esetleg eme kormány erélyesen fellépett v'ón a "néma gyilkosok" ellen...?
Mindenesetre egy laborvizsgálatot azért megérne, hogy megnyugtassa jelenleg még háborgó lelkiismeretét: lehet, hogy ott keres bűnöst, ahol nincs... vagy ahol van...? Vagy... ? Vagysem...?
Olyan neurotoxint még a minden gonoszságra elszánt méhgyilkos multinacionális méregkeverők(MGEMMM) sem voltak képesek feltalálni, mely a méhecskék repülőizmainak bénítására képes, viszont érintetlenül hagyja a lábakat mozgató idegpályák beidegzését...

Talán nem ártana a méhek nosemosisára illetve vírusokra is megvizsgáltatni a méhecskéit, van olyan méhész szakember, aki az "IB harsonában" a mostani (és jövőbéli) mászkálás mögött ezen okokat véli feltűnni... A  méhek "gyaloglásának" problémája mögött dr. Cserényi Péter a nosemosis mellett esetleg a spirochaetosis-t véli okként megjelölni... Ha nem az elnökhelyettes úr  folyamatos támadásával lenne elfoglalva a méhész-társadalom egy kicsiny szegmense, őt pl. meg lehetne kérdezni a témáról... 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Július 01. 18:38
Mivel Önt közvetlenül nem volt szándékom megszólítani így arra kérem Ön se tegye !!!! 30 éve 300-400 méhcsaláddal méhészkedem,soha nem pusztult el egy méhcsaládom sem !!!!!  De ez nem jelenti azt hogy nem gyengültek le méheim repcén vagy napraforgón !!!! Megnyugtatnám hogy az Ön által említett vizsgálatok mind negatív eredménnyel zárultak  már évekkel ezelőtt!!! Sőt a mostani hivatalos vizsgálati eredmények is alacsony fertőzöttséget mutatnak !!! Szerintem rossz fába vágta a fejszéjét !!!!!  A továbbiakban sem szeretnék Önnel vitatkozni a Családom megélhetését,a méhészetem fennmaradását veszélyeztető gondokról !!!! Jó lenne ha mindenki maradna a saját kaptafájánál!!! JÓ lenne ha mindenki a saját ...... verné a csalánt !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Július 01. 21:28
QUQURIQ!

Üdvözlök Mindenkit!

Ha már a csalánnál járunk, az egyben egy féregűző is!.....

Amikor a kutatók is bebizonyítanak valamit, a méhek pusztulásáról, nehogy már egy- két magyar okostojás az ellenkezőét állítsák!
Addig fognak csak dumálni, amíg az első kártérítési perek el nem kezdődnek!!!
Már nem lehet arra fogni, hogy "Én nem is tudtam ezekről a káros szerekről"!!!
Éppen a második szezon múlik el úgy, hogy a méheink tömegével tűnnek el a kaptárakból!

Kik ezért a felelősek???

A boltokban árult növények és virágok is okolhatók a méhek pusztulásáért az Egyesült Államokban és Kanadában – derült ki az amerikai Növényvédő-kutató Intézet tanulmányából. (ORIRÓ hírekben)

A kutatók a lakások és kertek díszítésére a nagy áruházláncok üzleteiben vásárolt növényeket vizsgálták meg. Azt az eredményt kapták, hogy az összes növény 51 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű növényvédő szert.
Kimutatták a neonikotinoid alapú növényvédők jelenlétét is. Olyan sokat találtak belőlük, amennyivel a fő méhfajokat egy csapásra el lehetne pusztítani. A neonikotinoidok alkalmazását az 1990-es évek elején kezdték el a mezőgazdaságban.
A klímaváltozás mellett főként ennek a szernek a számlájára írják a néhány éve az egész világon végbemenő tömeges méhhalált. Egyes szakértők szerint a nagy koncentrációjú neonikotinoidok képesek lehetnek szétrombolni a méhek idegrendszerét. Egészen kis koncentrációjuk is ártalmas: tönkreteheti a méhek táplálékszerzési és navigációs képességeit, illetve az immunrendszerüket is.
A neonikotioid alapú növényvédők veszélyességét most a mezőgazdaságért és környezetvédelemért felelős kormányhivatalok vizsgálják. Néhány év kell azonban még ahhoz, hogy véleményt formálhassanak.

Hol van az magyar méhészek érdekképviselete???
Miért is fizetünk tagdíjakat?
Mire is megy el a befizetett tagdíjunk???
Kell nekünk kft?
Nem!

Kell nekünk érdek képviselet?
Igen
De nem ilyen!!! Ez minden csak nem érdek képviselet!
Kell nekünk olcsóbb OMME üveg???
Igen!
Szívesen olvasnánk a Kft valós pénzügyi beszámolóját és az elért intézkedések listáját!!!

A kíváncsi Kiskakas!

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 01. 21:31
Iridó, és Arisztaiosz!

Ezt írta Iridó, amellyel Ariszatiosz azonosult.
 "Esetleg tudtok olyan adatokat, mely cáfolja az állításomat ? A francia adatokra pl. nagyon kíváncsi lennék, mert ott korábban történt a betiltás, s most már annak az eredményének is látszani kellene, hiszen náluk a tiltás előtt kimutatható volt az állomány csökkenése. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindenféle tudományos megállapításnak összhangban kell lennie a valósággal is."

Nem láttam Önöket a Francia intézetben. Akkor nem kételkednének.
A világszervezet elnökével való megbeszélés alkalmával (Bross Péter fordított) kielemeztük ezt a kérdést.
Olaszországban betiltották a neokat, 20 %-al növekedett a méhcsaládonkénti terméshozam, és a növénytermesztők is találtak a védekezésre hatékony, méhkímélő alternatívát. A magyaroknak eszük ágában sincs.
El kell menni ilyen szintű előadásokra, és meg kell hallgatni a szakembereket a témában.
Magyarországon egy van, úgy hívják, hogy Simon Gergely!
Ezt nem én mondtam, de jelen voltam amikor elhangzott!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem kívánok veletek a témában többet vitatkozni, az élet igazolni fog, de félő, hogy késő lesz.
Hét és fél év alatt a repcén és napraforgón annyi lepukkant méhészetben jártam, hogy nektek fogalmatok sincs.
Egy konkrét esetet megemlítek, de erről már előzőleg írtam.
A helyszín Kölesd, a méhész nevét személyiségi okok miatt nem közlöm.
2012-tőt írunk. A napraforgó virágzás előtt egy héttel jártam a méhészetben. Bomba családok, a menekülő térben csüngtek a méhek,olyan jó egy kilónyi. Kétfiókos Hunorról beszélek, alsó kijárósak.
A napraforgó virágzás kezdete után 3 az-az három nappal hívott a méhész, hogy baj van eltűntek a méhek.
Megint elmentem hozzá. A tető levétele után kiláttam az alsó kijárón!!!!!!!!!!!!!!
Nekem nem kell magyarázni tisztelt kételkedők. Méhhulla semmi, akkor mi történt?
A nagy büdös atka.
Kicsit olvasnotok kéne a szakirodalmat, és kimenni helyszínekre.
Nem tudom abbahagyni.
Kajdacs a következő. Napraforgó virágzás,de kukorica virágport hordtak.
Ismét kimentem, mászkálás mindenütt. Javasoltam a méhésznek azonnal vándoroljon el. Öt család nem fért fel a teherautóra, azok elpusztultak, a többivel be és ki is tudott telelni.
Semmit nem fogok bizonygatni. Szégyen az egész hozzáállásotok!
Monitoring? Vicceltek? Ez egy szakmai fórum, nem a vicc lapban írogatunk.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 02. 05:50
Attila!
Nem kellene így felfortyanni. Az általad leírtakat a nagy eltűnésekről az én méhészetemben is megtapasztalhattad volna. A baj ezzel az, hogy ez a piretroid mérgezés tünete. Ami a neok betiltásával garantáltan meg fog emelkedni. Az ilyen típusú méheltűnések azzal mutatnak szorosabb korrelációt, mióta engedik a virágzó kultúrák nappali permetezését nem jelölésköteles rovarirtókkal, no meg be sem kell jelenteni, kiértesíteni méhészt stb. Nem a neonikotinoidok hazai térnyerésével mutat korrelációt. Az én megítélésem szerint. Ehhez kellene adatbázisokat létrehozni. Például a mászkáló méhek vizsgálati eredményeiből. Remélem Mézengúz közzé teszi a vírusvizsgálati eredményeit. Elsősorban a heveny méhbénulás kimutatására gondolok. Iridovírusra vonatkozó eredményt úgysem tudna felmutatni, hiszen nem vizsgálják kis hazánkban. Nekem az a bajom a neoval, amit Arisztaiosz is írt: egy méreg miképpen lehet annyira szelektív, hogy csak a szárny izomzatát bénítja, a járólábak izomzatát pedig nem. Ha mászkálást idéz elő. Ha eltűnést, akkor azt mi által teszi ? Annak figyelembe vételével, hogy nem kontakt hatású szer, tehát  a kaptáron felülről lefelé nézve nem láthattad volna a kijárót, hiszen azt a méhhullák tömegének kellett volna borítani. Vagyis ezek hazaérve , otthon pusztulnak el, a piretroidokkal szemben. Persze van még egy lehetőség: egy szuperszelektív hatás az eltájolásra. Számomra ez már-már a sci-fi kategóriájába tartozik, abból kiindulva, hogy mi a nikotin mérgezés hatásmechanizmusa. Botorság lenne azonban tőlem, hogy ex katedra kizárjak ilyen lehetőséget, hiszen ezek neonikotinoidok, s tudok számtalan olyan példát felsorolni, ahol egy hatóanyagnak az eredetitől teljesen eltérő hatása van (pl. dapson). Sőt zombee be is számolt ilyen tájékozódási zavart előidéző kísérletről. Én csak annyit vetettem fel, hogy nem omlott össze a méhészeti ágazat sem a neok alkalmazása óta, ahogy a Greenpeace érvelése szerint a neok betiltása óta a mezőgazdasági ágazat sem. Azt látni kell, hogy irtózatosan nehéz újabb hatóanyagokat találni, a neok ilyen rendkívül költséges kutatómunka eredményei. Ha meggyőző bizonyítékok nélkül  (pl. a méhállomány két harmada elpusztult) betiltásra kerülnek, akkor az visszaveti a kutatásba invesztált tőkeáramlást is. Mennyivel lesz jobb adott esetben repce és napraforgó méhlegelő nélkül fagyott akácon méhészkedni ? Ezek  nyilván csak irány kijelölésre alkalmas kijelentések. Semmiképpen nem jelentik azt, hogy a neokkal kapcsolatosan a vizsgálatokat ne kellene minden eszközzel támogatni. De csak higgadt, részrehajlás nélküli, objektív módon.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 02. 07:23
Irido!
Legyek nyugodt?
400 kutató egybehangzó véleménye, hogy a neonikotinoidok óriási károkat okoznak az élő szervezetekre.
Inkább tombolok, hogy ezt nem látjátok be.
Mi kell ide, atombomba, hogy elhiggyétek tényleg káros?
Anno amikor nálam is volt eltájolás, mászkálás felhívtam Szalaiyné Mátrai Enikőt Gödöllőn.
Még 2008-ban. Hány éve is volt? Válasza. Sima neonikotinoid szindróma.
A szabályosan végrehajtott permetezés ellen tudunk védekezni!
Hogy védekeztek a nem látható néma gyilkos ellen?
Sehogy. Csak ráfogják, hogy nosema,atka meg vírus.  Az atkára könnyű ráfogni a dolgokat. Arról el felejtenek beszélni a magyar "kutakodók", hogy sok mintában, amire azt mondták atkás a méhészet egy darab atkát sem találtak! A méhészt mindenki ismeri akiről szó van, de nem vagyok bolond, hogy feljelentessem magam.
Így is állítólag sok van a rovásomon. Az igazság kimondása bűn?
Akkor vállalom.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Július 02. 08:38
Én sem akarom elhinni ,hogy a Méhészek egy része nem képes felfogni,hogy ezek a szerek milyen brutális módon gyilkolják a méheiket!!!!  Egyszerűen a túlélési ösztönüket írják felül:nem táplálkoznak,nem szaporodnak, nem védekeznek,nem gyűjtenek stb.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 02. 08:40
Attila!
Szó nincs arról, hogy az igazság kimondása bűn lenne. De egy több évtizede méhészkedő gépészmérnöktől szerintem joggal várja el az ember azt, hogy logikusan értékeli a helyzetet. Lehet, hogy nincsenek biológiai-toxikológiai ismeretei, ezért nem tud ok-okozati összefüggést találni. Próbálok ezen kicsit segíteni. Amikor elolvastam a Greenpeace ismertetőjét a neonikotinoidokról, akkor majdnem rosszul lettem attól, hogy mennyi tünetet képesek okozni. Egy kívülálló azt is gondolhatná, hogy a Földön már nem is élnek méhek ennyire toxikus rovarölők mellett. A valóság pedig az, hogy a méhészek még külön vándorolnak is ilyen méhlegelőkre, sőt több tíz kilós eredményük is van róla családonként. Na ezt az ellentmondást kellene feloldani. Tételezzük fel, hogy a fiasítás pótolja az ideiglenesen elvesző népet. De akkor ugye nem lenne szabad súlygyarapodásnak lennie. Engedjük meg azt, hogy csak a virágzás egy szakaszában van akkora dózis, hogy elpusztítja a méheket igen hamar. Később esetleg  az alacsonyabb dózis mellett csak szárnyizom bénulás van, ezért repülni nem tud. Mondjuk ezek mászkálnak, vagy valahol út közben elvesznek. DE!!! Akkor kell lenni a kaptárak előtt hulláknak. Ugyanis olyan nincs, hogy csak a szárnyizmok bénulnak, a lábizmok sértetlenek. Ha mindkettő bénul, akkor nem mászkál, hanem lepottyan és ott pusztul el, amit a többiek kivisznek. Valaki egyszer azt bizonyította be, hogy a méhek nem is tudnak repülni, olyan a szárnyuk anatómiai elrendezése. Persze ez csak azt jelenti, hogy azért a méhek repülni tudnak, de a legkisebb zavar röpképtelenséget okoz. Ebben a felállásban még azt is elfogadom, hogy a méheknél egy általánosnak nevezhető tünet a röpképtelenség. Ha ezt egy nikotinmérgezés váltja ki, akkor azonban az nem lehet szelektív, a röpképtelenek mellett kell járóképtelennek is lenni. A nikotinmérgezés az ideg-izom, az izom-izom, és az ideg-ideg kapcsolatokat bénítja. Ezért nem tudok elképzelni egy kizárólagos ideg-ideg bénulást sem, ami ugye eltájolást okozhatna. Azt viszont az előbbiből kiindulva még mindig el tudom fogadni, hogy valójában az eltájolás az egyenesen való repülés képtelensége. Asszimmetrikus részleges izombénulás. Rendben van. De ekkor is kell hullának lennie a kaptár előtt. Nagyon sok esetben a mászkálás viszont nem jár együtt a kaptárakból kihurcolt hullákkal. Csak olyanokkal, melyek kinn pusztultak el. Ez viszont a heveny méhbénulás vírusának a legvalószínűbb esete. Amikor nincs mászkálás, nincs méhhulla a méhlegelőn sem, akkor beszélhetünk tisztán tájékozódási zavarról. Amíg a mászkálás lehet egy Nosema ceranae és heveny méhbénulás vírus párosa (a nosema nyitja ki a kaput a bejutáshoz), az eltűnés lehet a Nosema ceranae és Iridovírus párosa. A vírusok esetében ugyanis létező dolog a nagyfokú specifikusság a mérgezésekkel szemben. Na ez az amit vizsgálni kellene. Elsőként is annyit mondani a méhészeknek, ha mászkálást észlelnek, akkor szedje össze egy anyazárkába ezeket a mászkálókat, és fagyassza le őket. Ha van méhhulla a kaptárak előtt, akkor azt is külön !!! Amikor lesz sok ilyen minta, akkor lehet virológiai és toxikológiai vizsgálatokat végezni. Ilyen vizsgálatok eredményeiről volt szó a Francia intézetben ? Valóban nem voltam ott, csak azt nem tudom, hogy miképpen ismertél volna fel? Hiszen mi még sosem beszéltünk egymással szemtől szemben. (előadásodon voltam már sokszor).
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 02. 09:01
Irido!
Köszönöm, hogy meghallgattad előadásaimat.
Kérlek, légy szíves vedd fel a kapcsolatot Molnár Jenővel, és nézd meg filmjeit.
Ott sok mindenre választ kapsz. Én a gyakorlati oldaláról próbálom szemléltetni a tüneteket, hogy mit tapasztalok, és semmilyen provokációnak nem ülök fel, mivel nem vagyok növényvédelmi szakember.
Egyet viszont minden nyilvános fórumon vállalok. Amit látok és tapasztalok, az a 400 kutató véleményével, és gyakorlati megfigyelésével egybe cseng. Egyedül a magyarok nem látnak összefüggést.
Én a nyolc év alatt, minden lehetséges szakmai összejövetelen részt vettem,  ahol ezt a témát tárgyalták, de a legütősebb az volt, amikor tavaly 8 ország méhészei tartottak szakmai konferenciát a nonikotinoidokról,  Szekszárd mellett.
Az OMME szakamai vezetése nem tartotta érdemesnek oda eljönni, vagy talán borsódzik a hátuk az ellenzék fővárosának tartott Szekszárd hallatán?  Egyedül Dr. Fendrik Péter volt jelen.
Én elfogadom,sőt tapasztalom az ott elhangzott jelenségeket!
Ha 26 európai országban, valamint Amerikában bizonyíthatóan gondot okoz neonikotinoidok használata, miért van az, hogy Magyarországon nem? Azért mert ezt kell mondani.
Ez már politika a javából, de ebbe tényleg nem kívánok belemenni. Én a méhekért és környezetünkért aggódom, és csodálkozom, hogy az OMME reklámot csinál a gyilkos szerekből.
Tudom,hogy kemény vagyok, sokak szemében fafejű.
Győzzenek meg az ellenezőjéről, hogy a neok nem károsak, és holnaptól az iskolatej helyett ezt ajánlják a gyerkeknek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 02. 09:16
Attila!
Azzal én teljesen egyetértek, hogy az OMME-nak van sara az ügyben. Azért, mert ennek a tisztázása leginkább a méhészek  érdeke. Helyettünk más nem fogja megcsinálni. Tudomásom szerint pedig az OMME a legfőbb érdekképviseleti szervünk. Ha más nem is, de egy katalizátor szerepet felvállalva a szaktanácsadói hálózaton keresztül szerintem joggal elvárható lenne.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 02. 10:28
Kedves Méhésztársak!

El kell olvasni az interneten megjelent engedélyezési dokumentációkat. Angol nyelven fent vannak. Abból egyértelműen kiderül, hogy a neonikotinoidok hogyan is viselkednek a talajban, a növényben és az állatokban. Ott vannak a részletes toxicitási vizsgálatok. Én tavaly év elején vettem a fáradtságot és elolvastam. Az engedélyeztető cég és a hatóságoknak azon szakemberei, akik ezeket a dokumentációkat hivatalból elolvassák, pontosan tudják, hogyan működnek ezek a molekulák, de ŐK pont azoknak nem adnak korrekt tájékoztatást, akik a legnagyobb kockázatot viselik, tehát a méhészeknek.

Pár nappal ezelőtt az egyik ilyen cég képviselő - Csorba Úr - itt ezen a fórumon megtámadott engem, mert nem tetszett neki amit a felelősségekről leírtam. No, Ő is rendelkezik kellő ismerettel, hogy nekünk méhészeknek teljes körű tájékoztatást adjon, de nem teszi, hanem ehelyett személyeskedik. Az Ő részéről ez még etikailag kisebb vétség, hiszen egy anyát se ítélnek el, ha gyermeke ellen nem tanúskodik, de az illetékes engedélyező és ellenőrző hatóságok, a minisztériumok és az OMME részéről nagyon súlyos vétség az amit neonikotinoid ügyben tesznek illetve nem tesznek, hiszen őket mi magyar állampolgárok, magyar méhészek azért ültettük oda, ahol vannak, hogy az érdekeinket megvédjék akár a multinacionális profitérdekkel szemben is, védjék a természetes élővilágot, a mi és haszonállataink egészségét.

Iridó!
A ződ méhészfórumon zajlik egy beszélgetés, ahol ugyanezeket az érveket olvasom amiket te írsz. Ezek a gondolatok és érvek érdekesek és abba az irányba próbálnak kutakodni, hogy talán nem is a csávázószerek hatását élik át a méheink, hanem valami új vagy nem új méhbetegséget.

Ez a fajta elemző gondolkodás fontos része a probléma teljes körű megértésének, a helyzet szakszerű feltárásának egy tudományos kutatás keretében. (Így tették felelőssé majd vetették el az egyik vírus szerepét az CCD tudományos vizsgálatokban) Ezeket a kérdéseket természetesen fel kell tenni egy részletes tudományos vizsgálat keretében.

De pl. sokkal fontosabbnak tartom például a talajtani vizsgálatokat elvégezni és pl. a neonik gyanús mérgezések és a talajtani jellemzők közötti kapcsolatot elemezni. Hiszen vannak helyek az országban ahol nem jelentkeznek a tünetek, míg más helyeken pedig évről-évre ismétlődnek a káresemények. Az engedélyezési dokumentáció ismerteti azt pl. hogy a neonik-kek lebomlási sebessége a talajban a molekula fél életideje 148-1050 nap közötti, attól függően, hogy mennyire anaerob viszonyok vannak a talajban. Meg kellene vizsgálni, hogy azokon a szántóföldeken ahol mérgezés gyanús helyzetek alakultak ki, ott milyenek a talajvízháztartási és agyagtartalmi viszonyok.

Józan ítélőképességem és eddig összegyűjtött ismereteim alapján alapján azt kell mondanom, hogy ott ahol tavaly mérgezés gyanús helyzetek voltak, nagyon valószínű, hogy évente meg fognak ismétlődni ezek a károsodások, merthogy az 1050 nap az bizony majdnem három esztendő.

A szaktudomány közhely szintű megállapítása, hogy a méhmérgezések után a méhcsaládban a klasszikus betegségek fellángolnak és sokszor ki is végezhetik a méhcsaládot. De ezt a hazai viszonyok között soha nem vizsgálták. Az OMME monitoring szépen mutatja, hogy az általa vizsgált méhcsaládok milyen betegségeket hordoznak. Méhmérgezések szempontjából viszont az OMME monitoring legfeljebb jelzésértékűnek tekinthető, de semmiképpen sem tekinthető hiteles forrásnak. Ezért is szégyen, hogy a Minisztérium erre hivatkozva alakította ki a neonikotinoidokkal kapcsolatos politikai álláspontját.

Nem véletlenül javasoltam az OMME Küldöttgyűlésén, hogy a méhmérgezések kutatására költse el az OMME a Nemzeti Program kutatási költségkeretének 2/5-ét, azaz 20 millió Ft-ot. A küldöttgyűlésen 230 ember 16 ellenében nem támogatta hogy a méhmérgezések kutatására pénzt költsön az OMME, természetesen az OMME vezérkara egy ember kivételével a 230 szavazat közé tartozott. Az itt, és a ződ fórumon elhangzó érveid alapján, ha jól sejtem, te sem támogattad ha ott voltál, sőt ma sem támogatnád. Ezek után miről beszélsz?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 02. 12:05
Geddekas !
Nem voltam, de ha ott lettem volna akkor támogattam volna. A neonikotinoid témában egy dolog nagyon gyanús. A klotianidinről tényleg olvastam már feltehetően bizonyított mérgezést. Az acetamipriddel orrba szájba permetezték idén pl. a repcét nálunk, erre vonatkozóan állíthatom, hogy nincs káros hatással a méhekre. Legalábbis oly mértékben nincs, hogy a népességcsökkenés elkülöníthető lenne a nemzedékváltástól. Amikor tiaklopriddal permetezték a repcét pár éve, akkor látványos népességvesztésem volt 4 km-ről, de aki mellette volt, annak semmi. Igaz, ő azt mondta, hogy a méhei másik irányba repültek. Mások is azt állították, hogy semmi káros jelét nem tapasztalták. Én elfogadom azt is, hogy a toxicitásért nem az nACHR gátlás felel, hiszen akkor mindegyiknek egyformán toxikusnak kellene lennie. De akkor mi ? Az Ezeregyéjszaka meséivel engem nem tud senki meggyőzni. Kézzelfogható érvekre lenne szükség. A klotianidin kontra acetamiprid toxicitás nekem elég ahhoz, hogy támogassak ilyen irányú vizsgálatokat. Te találtál az engedélyezési dokumentációban ezt magyarázó megállapításokat? Pl. látszik-e az LD50 értékben lényegi különbség a kettő között ? Megvallom ezeket én eddig nem nézegettem.
Más: Ezt írtad:
Idézet
Így tették felelőssé majd vetették el az egyik vírus szerepét az CCD tudományos vizsgálatokban
Meg tudnád mondani, hogy ez melyik vírus volt, és mi alapján vetették el a szerepét ?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 02. 13:06
Az israeliensis vírust találták meg USA kutatók a CCD-s méhekben. Először nagy ováció volt, aztán kiderült, hogy itt is következmény betegségről van szó. A mérgezés miatt legyengült méhcsaládokban az éppen legvirulensebb kórokozó kezd elhatalmasodni.

Tipikus értékelési hiba, hogy ha nem találnak rá a méreg molekulára a laborvizsgálatokban, akkor azonnal ráfogják valami méhbetegségre a méhcsaládban történt eseményeket. Az OMME monitoringnak is pont ez a legsúlyosabb hibája és éppen ezért alkalmatlan bármilyen szakpolitikai döntés megalapozására. Az első öt évben olyan helyen csináltatták a mérgek kimutatására a vizsgálatot, ahol ezekhez sem a műszerezettség, se egyéb feltétel nem volt adott. Ennek ellenére olyan állításokat tett az OMME, amit a kapott adatokból nem szabad lett volna megtenni. Amióta a NÉBIH Velencei Állomása méri a mintákat, azóta legalább a laborfeltételek elfogadhatóak. Úgy is mondhatom, hogy az OMME vezérkara ebben a témakörben félrevezeti a méhész közvéleményt, a hatóságokat meg a minisztériumot.

A neonikotinoidok és a hasonlóan kis koncentrációban ható mérgek kimutathatósága esetében a mintavételi eljárás a legkényesebb pont, a legnagyobb vizsgálati hibalehetőség. Nem tudok példát arra se például, hogy a szúnyogirtó szereket ki tudták volna mutatni a méhek testében, pedig voltak egyértelmű esetek, amikor mérgezéses tünetek is voltak, a repülőgép ott ment el a méhállomány felett és más növényvédelemre se lehetett gyanakodni. 

Az általad elmondott részletek megvitatásába azért nem megyek bele, mert rendes kutatási lehetőségek nélkül nincs értelme erről beszélni. Lehet és kell ilyenfajta információkat gyűjteni, de kizárni a mérgezés káros szerepét egyetlen esetben sem lehet. Ahogy én nem zárom ki a méhbetegségek szerepét a végső helyzet kialakulásában, úgy javasolom, te se zárd ki a mérgek szerepét a káros folyamatok elindításában.

Kicsit nonszensznek is tartom azt a hozzáállást, hogy amikor nyilvánvaló a méreg használata a méhlegelőn (ahogy írod is), a méreg hatását mégis 100 % kizárod, ugyanakkor a kórokozók teljes skáláját végigzongorázod. Ez tipikus állatorvosi magatartás. "Egészséges ló nincs, csak még én nem vizsgáltam meg és ezért tekinti egészségesnek a gazda." - szokta mondani egy állatorvos barátom. Én ökológus biológusként a teljes oksági láncot vizsgálom, amiben a betegségeket okozó kórokozók csak egyik szereplőkör a sok között.

Kiindulásként azt kell feltételezzem, hogy a rendszer minden elemének van hatása. Ha nem találom meg a hatást, akkor a vizsgálati eljárásom volt hibás. Amikor megtalálom a hatást, csak akkor tudom értékelni, hogy milyen erősségű, tehát esetünkben akkor lehet megválaszolni a kérdést, hogy tudja-e az adott hatás károsítani a méhcsalád egészségét! Amíg nem találom meg a hatást, addig nem zárhatom ki a mérgezést a végső eredményeket kiváltó okrendszerből.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 02. 13:33

Kicsit nonszensznek is tartom azt a hozzáállást, hogy amikor nyilvánvaló a méreg használata a méhlegelőn (ahogy írod is), a méreg hatását mégis 100 % kizárod, ugyanakkor a kórokozók teljes skáláját végigzongorázod.
Ne haragudj, de ezt most nem értem. Melyik méreg használata nyilvánvaló, amelyiket kizártam és helyette végigzongoráztam a kórokozók teljes skáláját. Nem emlékszem arra, hogy ilyet írtam volna.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 02. 13:53
Megszólalásaid elsődleges feltevése, hogy kórokozót kell keresni kiinduló okként és nem mérget. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy ma nincs olyan méhállomány Magyarországon, amelyik évente legalább egy mérgezést ne szenvedne el. De ezt senki nem akarja kimondani, mint ahogy senki nem beszél arról, hogy a megfogant gyerekek egyharmada az egészségügyi hulladékként kifüstöl a kéményen. Szándékosan mondom ki ilyen nyersen, hogy érezd a súlyát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 02. 17:02
Irido!

Biztos vagy benne, hogy szükség van itt az észérvekre...?

Tudod, már Oliver Wendell Holmes is megmondta: "The mind of a bigot is like the pupil of the eye; the more light you shine on it, the more it will contract."

(Közkívánatra megadnám a "szabad ferdítés" szövegét is: "Amikor elvakult embert akarunk felvilágosítani, ugyanarra a reakcióra kell számítanunk, mint amikor a pupillába világítunk - beszűkül.")

Teljesen közömbös, hogy ki volt ott, s ki nem a Francia Intézetben, azt a rendezvényt a "GMO és a méhek"  jegyében hirdették meg. Simon Gergely terelte át a szót a neonikotinoidokra, lévén a moderátor nem igyekezett az eredeti tematika medrében tartani az előadásokat és a "vitát". Megjegyzem, azért nem is mentem el a rendezvényre, mivel kizárólag a GMO kérdés boncolgatásáról szólt a meghívó, hazánkban pedig e kérdéskör az Alaptörvény által szabályozva teljesen okafogyottá vált. Azt viszont rendkívül furcsállom, hogy a valóban növényvédelemmel és méhmérgezésekkel foglalkozó konzultációkon  egyetlen "megváltóval" sem találkoztam, pedig volt belőlük mostanság három-négy is (nem "megváltóból", hanem konferenciából, konzutációból...). Azokon mindig csak Tóth Pétert láttam, s hallgathattam meg -megjegyzem nagyon korrekt és Simon Gergelyénél szakmailag (méhészet és növényvédelem)  megalapozottabb - előadását a növényvédelem és méhészet közös gondjairól. Ha jól olvastam, egykor még a Klubvezető is vélt felfedezni Simon Gergely ott elhangzott előadásában szakmai "bakikat", de azokra lojálisan igyekezett nem részletesen reflektálni, nemes eleganciával csak arra fókuszálva, ami kizárólag a saját praekoncepcióját támasztotta alá...

Nagyernyei Klubvezető Úrnál pedig felakadt a gramafon-tű, semmi mást nem képes ismételgetni, mint azt, hogy 26 ország 400 kutatója "igazolja" az állításait. Érvelése a klasszikus érvelési hibára (argumentum ad populum) hajaz: " Több billiárd légy-lárva nem tévedhet a táplálkozás kapcsán, holnaptól mi is együnk ürüléket ..."
Senki nem azt állította, hogy egy neurotoxikus hatóanyagcsoport nincs hatással a rovarokra, lévén azokat rovarölésre fejlesztették ki. Amiket óvatosan mi kérdeztünk volt: miért, mitől  "mászkálnak" Magyarországon a méhek s ennek milyen összefüggése lehet a csávázószerként használt neonikotinoid hatóanyagokkal. Erre ui. Klubvezetőnknek és szakértői csoportjának nincs adekvát válasza, ezért elvbarátaival karöltve kiöntik a fürdővízzel a gyereket is, nem a kockázat mérlegelését szorgalmazzák, hanem a kockázat értékelése, mérlegelése helyett a kockázat lehetősége alapján a teljes tiltás (kockázat-kizárás) mellett érvelnek, miközben lazán elsiklanak a szintén több száz kutatási eredmény felett, melyek felhívják a figyelmet a többtényezős összefüggésekre (vírusok, Nosema, Varroa, technológia, stb.). Mindezt úgy interpretálja a "szent Greenpeacemaker" és annak "kampány-emberei"-s nyomukban a "megváltó-klub"-, hogy a teljes kemizálást el kell utasítani, s vissza kell térni az "ökológiai gazdálkodáshoz". Szép is volna e gondolat, de ez a falanszter. Geddekas erre az egyik élő példa: néhány évente a "Demeter-szabályrendszer" szerint gondozott (?) "biodinamikus" (?) méhesét konzekvensen "újraindítja"... Tegye azt, míg az az ő sara, de ne e technológiának akarjon hívőket toborozni...!

Mindenesetre nekem egyre inkább múlóban a késztetésem ezen érvrendszerel szembe menni itt, ahol a személyes bosszúvágy, és az érdekképviseleti szervezet legitim módon megválasztott vezetőségének konzekvens ellehetetlenítésének szándéka motiválja elsődlegesen a "Klubvezetőséget", élen a Klubvezetővel, s uszályában azokkal, akik szintúgy személyes ambícióik szolgálatába igyekeznek állítani a közvéleményt, mely tájékozottság híján "ikonikus szaktekintélyekként" és "érdekképviselőként" tekint ama szűk csoportocskára, mely észérvek híján harsánysággal igyekszik pótolni érveit. Iszapbirkózzon velük az, akinek megvan hozzá a kitartása és a késztetése, nekem immáron elmúlt... Vergődjenek, ahogy úri gusztusuk diktálja...
Aztán itt van a szegény Geddekas, akinek az olthatatlan kutatási vágyát senki nem hajlandó finanszírozni mintegy évi 20 millió forintokkal, hivatkozván arra, hogy Geddekasunk nemcsak, hogy nem kutatóintézet, de a legkevésbé sem kívánatos szereplő azon állami finanszírozású kutatási programokban, ahol az adófizetők pénzét nem önjelölt "kutatók" megélhetésének finanszírozására, hanem értelmesen felhasznált forrásokkal megtámogatott , "valódi" vizsgálatokra kívánják fordítani. Geddekasunknak Tömöri Balázshoz és Simon Gergelyhez kellene folyamodnia a finanszírozásért, lévén tőlük mazsolázta össze a "tudást", önálló gondolatok híján ... Ha pedig az interneten is kínálgatott mintavételii módszeréből kívánna megélni, nem az OMME alkalmazott kutatási keretösszege jelentős részének lenyúlása után kellenék ácsingóznia, hanem piacgazdasági alapon kellenék megméretnie magát, miként a gedde-kasainak értékesítési programja során már egykor próbálkozott...
Nincs itt értelme válaszolgatni, nincs jövője az értelmes polémiának. Aki nem "hívő" (majd N. A. megmondja, ki számít annak), annak semmi esélye érvei kifejtésére.
Hogyan is fejezte be szenátusbéli beszédeit egykor Marcus Portius Cato?: "Ceterum censeo Carthaginem esse delendam..." Gondolom elegendő lesz, ha a jövőben én is e szentenciát mantrázom vég nélkül, miként Klubvezetőnk bármely téma kapcsán az OMME vezetőség feledhetetlen és megbocsáthatatlan "bűneit"...

A szövegben lévő piros betűs részeket én emeltem ki, hogy szemléletesebb legyen egy Ókori szörny hisztérikus "Lojalitása" az OMME vezetőihez.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 02. 19:48
Arisztaiosz!
Az egész írása, különösen a nekem címzett része katasztrófa.
Nem is kívánok rá reagálni, mert reménytelennek látom,olyan súlyos problémával küzd ön.
Imádott vezetői néhány száz milliót már elköltöttek olyan dologra, ahol még mintát sem tudnak venni.
Kidobott pénz.
Úgy érzem magam mint az orvosnál.
"Doktor úr begyulladt az aranyerem. Nyissa ki a száját."
Na körülbelül ennyit ér az OMME monitoring vizsgálata, neonikotinoid ügyben. Hála az égnek, meg tudom védeni magam, mert ezt egy neves külföldi szakember mondta róluk.
A ciki itt kezdődik,és önnél végződik. Most boldog? Kihozott a sodromból.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2014. Július 02. 21:14
Attila!

Nyugi! Ez az iromány volt neki a mai kötelezően elvégezendő feladata! ;D

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 02. 21:29
Köszi NB 18!
Hajnalban megyek napraforgóra.
Nyugodt vagyok.
Üdv: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2014. Július 02. 21:32
Akkor kitartást és nehézséget a kaptáraidba! ;D ;D ;D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 09:17
Arisztaiosz!
Azt kell mondanom, hogy néhány hozzászólásod hangnemének kivételével szinte mindenben egyetértek veled. A különbség köztünk az, hogy magabiztos vagy, ezért nyíltan és karakán módon fejezed ki a véleményed. Ezt tisztelem. Azt is elismerem, hogy a másik oldal sem szokott feltétlenül különb lenni. Geddekas esetén azonban szerintem Te voltál aki a dolgot kezdte, még évekkel ezelőtt. Tulajdonképpen csak beálltál egy kórusba. Más kérdés, hogy a kórusnak 95 százalékban igaza volt. Nekem mindig ott van az az öt százaléknyi bizonytalansági tényező, ami miatt sosem merek magabiztos lenni. Lehet, hogy most olyant fogok írni, ami az öt százalékot igazolja. Ezért feltétlenül kérek mindenkit, hogy nézzen utána a számolásomnak és próbáljon is ellenérveket felhozni. Téged különösen megkérlek erre!
Tegnap azt mondtam, hogy én úgy látom, hogy a korreláció nem a neonikotinoidok magyarországi bevezetésével, hanem a permetezések liberalizásával mutatható ki. Akkor a piretroidoknak tulajdonítottam ezt a dolgot. De megnéztem a Greenpeace összefoglalóját, melyben találtam LD50 értékeket orális és kontakt hatásmechanizmussal méhegyedre lebontva. Nos azt találtam, hogy tiametoxan esetén 384 szeres adagot permeteznek ki a gazdák egy méhre, mint az az orális LD50 értéke méhenként. Itt 40 mm3 adatot vettem a Méhek között-ből, amit egy méh általában elszállít. Át kell még néznem nekem is a számítást, kérlek tedd meg Te is. Az én számolásom röviden: 4,8 gramm hatóanyag (ami 4 millió 800 ezer mikrogramm) 100 liter vízben. 100 liter vizet, ami 100 millió köbmm, kettő és fél millió méh visz el. Így egy méhre jut majdnem 2 mikrogramm. De tiametoxam esetén 0,005 mikrogramm az orális LD50. http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/511501/Mehpusztulas_Greenpeace_osszefoglalo_20130408.pdf (http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/511501/Mehpusztulas_Greenpeace_osszefoglalo_20130408.pdf)
Azt sem tudom, hogy az Actara-t lehetett-e régen repcén, napraforgón ill. nappal  permetezni, jelölésköteles volt-e vagy sem. Nem tudom, hogy ezek az értékek acetamiprid, tiakloprid esetében miként alakulnak. Feltétlenül számítok segítő hozzáállásodra, mert tudom, hogy sokakban hamis kép él Rólad. Teljesen biztos vagyok abban, hogy hitelesen fogsz tájékoztatni bennünket,hiszen az számodra mindig is etalon volt. Téged is csak az észérvek hiánya, és a hamis érvek bosszantanak fel.
Ui: tudom, hogy a méhek nektárt gyűjtenek, nem permetvizet. Arra gondolok, hogy esetleg gyenge nektárhordás esetén felszívhatják  a virágra került permetlevet, illetőleg a kontakt LD50 is hasonló érték. Itt az egy méhre permetezett permetlé mennyisége szerintem szintén kiadhatja a toxikus szintet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 11:47
Időközben találtam anyagot a tiaklopridra, és acetamipridre. Innen kiderül, hogy a tiametoxam 5 nanogrammos LD50-jével szemben 17000-es az LD 50 méhegyedre vonatkoztatott értéke. Tehát kb. 3500-szoros.
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=471&Itemid=46 (http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=471&Itemid=46)
Azonban ebből a cikkből megtanultam egy nagyon fontos fogalmat, a HQ fogalmát, ami a szántóföldi alkalmazás és  az LD 50 közötti arányszám. Azt írja, ha ez 50-nél nagyobb, akkor ott kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Jól látható a táblázatból, hogy a betiltott hatóanyagoknál ez a szám 10000 és 17000 közötti tartományban van, míg a jelenleg permetezésre engedélyezett szereknél 7 és 70 között. Vagyis szakmailag helyes döntésnek tűnik a tiltás. Azonban emlékeim szerint  az imidakloprid permetezésre is engedélyezett volt. Így emlékszem a Fácánkerti kísérletből, mintha ott a permetezés hatását vizsgálták volna. Az imidakloprid 13-15000-es értéke alapján viszont permetezésre (főként nappali) engedélyt kapnia egészen egyszerűen felelőtlenség volt. Nagyon várom azokat az információkat, melyek meggyőznek arról, hogy tiametoxam, imidakloprid, klotianidin soha nem kapott sem az Unióban, sem Magyarországon permetezésre (főként nappal) engedélyt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: BCS - 2014. Július 03. 14:20
Időközben találtam anyagot a tiaklopridra, és acetamipridre. Innen kiderül, hogy a tiametoxam 5 nanogrammos LD50-jével szemben 17000-es az LD 50 méhegyedre vonatkoztatott értéke. Tehát kb. 3500-szoros.
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=471&Itemid=46 (http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=471&Itemid=46)
Azonban ebből a cikkből megtanultam egy nagyon fontos fogalmat, a HQ fogalmát, ami a szántóföldi alkalmazás és  az LD 50 közötti arányszám. Azt írja, ha ez 50-nél nagyobb, akkor ott kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Jól látható a táblázatból, hogy a betiltott hatóanyagoknál ez a szám 10000 és 17000 közötti tartományban van, míg a jelenleg permetezésre engedélyezett szereknél 7 és 70 között. Vagyis szakmailag helyes döntésnek tűnik a tiltás. Azonban emlékeim szerint  az imidakloprid permetezésre is engedélyezett volt. Így emlékszem a Fácánkerti kísérletből, mintha ott a permetezés hatását vizsgálták volna. Az imidakloprid 13-15000-es értéke alapján viszont permetezésre (főként nappali) engedélyt kapnia egészen egyszerűen felelőtlenség volt. Nagyon várom azokat az információkat, melyek meggyőznek arról, hogy tiametoxam, imidakloprid, klotianidin soha nem kapott sem az Unióban, sem Magyarországon permetezésre (főként nappal) engedélyt.

Tisztelt Irido! Sajnos nem tudom a keresztnevét, ezért használom ezt a megszólítást.

Az imidakloprid (angolul: imidacloprid) hatóanyagot Magyarországon a Bayer (majd később a jogutód Bayer CropScience) négy féle szerformában engedélyeztette. Confidor 200 SL néven permetezésre és sorkezelésre (ez utóbbi kijuttatási mód csak burgonyában vetéssel egy menetben), Gaucho 70WS néven cukorrépa vetőmag csávázásra, Chinook 200 FS néven (ez egy kombináció: imidakloprid és béta ciflutrint tartalmazott) őszi káposztarepce vetőmag csávázására, illetve Gaucho 350 FS néven kukorica, napraforgó és cukorrépa vetőmag csávázására. 2000-ben a Gaucho 350 FS formulációt felváltotta egy koncentráltabb szerforma (Gaucho 600 FS).
A Confidor 200 SL (200 g/l imidakloprid hatóanyag tartalom) az alábbi kultúrákban volt engedélyezve: burgonya, dohány, őszibarack, paprika és paradicsom. Mivel az imidakloprid hatóanyag méhekre kifejezetten veszélyes, a Confidor 200 SL engedély okirata, a termék címkéje és minden írásos tájékoztató tartalmazta ezt a megjelölést, az alkalmazás időzítése a javasolt technológiában "méhmentes" időszakban volt megadva. Ez szó szerint azt jelenti, hogy az adott kultúrákban csak akkor lehetett alkalmazni, amikor méhek vagy más hasznos beporzó szervezetek a termesztett növény fenológiája szempontjából már nem vonzotta a méheket (virágzás után), és/vagy a táblán nem volt jelen semmilyen virágzó gyom sem.
A csávázósze formulációk hatóanyag tartalmuk alapján (imidakloprid) méhekre veszélyes jelölést kaptak. Felhasználási módjuk alapján (csávázás) viszont nem jelentenek kockázatot a méhekre és más beporzó szervezetekre. Ezt a kijelentést is szigorú (auditált és többször megismételt) vizsgálatok eredményei alapján tettük és tesszük és a mai napig fenntartjuk.
Ön rosszul emlékszik! A fácánkerti vizsgálatban - legalábbis abban amelyet a Bayer megbízásából végeztek - Gaucho 350 FS-el csávázott napraforgó vetőmagból kifejlődő napraforgó állományra telepített méhek voltak vizsgálva. A vizsgálatot Dr. Zaják Árpád akkori intézeti igazgató felügyelte, és Dr. Szentes Csaba (most az EFSA - Európai Únió Élelmiszerbiztonsági Hivatalánál dolgozik) vezette. A méheket Kékes Gábortól kölcsönöztük. (Nagyernyei Úr biztos ismeri!)
A klotianidin (angolul: clothianidin) hatóanyag két féle formulációban volt engedélyezve Magyarországon: a csávázószer formuláció Poncho 600 FS néven (csak kukoricában, két dózisban) a Bayer CropScience terméke. Az Apacs 50 WG a permetezőszer változat (volt) és nem a Bayer terméke ezért nem is tisztem nyilatkozni róla. bővebb információ minden engedélyezett növényvédő szerről itt található: http://airterkep.nebih.gov.hu/ENIR/Engedelykereso/Kereso.aspx (http://airterkep.nebih.gov.hu/ENIR/Engedelykereso/Kereso.aspx)

Tisztelettel, Csorba Csaba
Bayer Hungária Kft.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: BCS - 2014. Július 03. 14:29
Tisztelt Irido!

Lányos zavaromban kifelejtettem egy dolgot: a klotianidin hatóanyag repcében is engedélyezve volt Ellado néven. Ez is egy gyári kombináció, klotianidint és béta ciflutrint tartalmazott.
Valamint elnézést kérek az előző hsz-ben található gépelési hibákért.

Tisztelettel,
Csorba Csaba
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 15:57
Csaba!
Nagyon szépen köszönöm a korrekt tájékoztatást. Sokat foglalkoztat a dolog, ama bizonyos 5 százalék miatt, hogy jól gondolom-e azt, amit gondolok, és főképpen beszélek róla. Mindeddig a kérdéssel komolyabban nem foglalkoztam, mert abból a prekoncepcióból indulok ki,amit egy anekdota is megörökített. Egy Nobel-díjas közgazdász az unokáját kiviszi a parkba, újságolvasásba mélyed. Az unoka egyszer csak felkiált. Nézd papa a pad alatt találtam egy 100 dollárost. A nagypapa fel sem néz az újságból és azt mondja: Az nem lehet. Ha így is lenne, akkor azt a százast már régen megtalálták volna. Szóval alapvetően nem szokásom megkérdőjelezni nagy vegyipari cégek, engedélyező hatóságok rengeteg vizsgálattal alátámasztott állításait. Most megtettem, mert elgondolkodtam azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyes neonikotinoidokat betiltanak, másokat lehet használni. Őszintén szólva mellbe vágott az adat, amikor kiszámoltam a tiametoxam adatait. Kétségeim persze voltak, le is írtam, aztán meg is találtam az adatokat. Az mondjuk külön megérne egy misét, hogy miként lehet ekkora különbség LD50-es értékek között ugyanazon szercsoporton belül. Az anekdota is érvényes: semmi újat nem találtam, mert már réges-régen alkalmazzák a HQ fogalmát. Megnyugtatóak a dolgok, melyeket írt, sajnos már öregszem, és egyre többször kerülök olyan helyzetbe, hogy rosszul emlékszem dolgokra. Minden bizonnyal így volt ez a fácánkerti esetben is. Ezért elnézést kérek, lehet, hogy jobb lenne, ha elhallgatnék. Remélem a tiametoxamról is kiderül, hogy nem lehetett méhek által látogatott kultúrákon virágzási időben permetezni. Köszönöm a korrekt tájékoztatást az Apacsról is. Ahogy nézem annál leginkább csak a körte jöhet számításba, méhekre kifejezetten veszélyes megjegyzéssel. Tehát nincs szó felelőtlen engedélyezésről.  Külön köszönöm, hogy figyelemmel kíséri az erről szóló beszélgetést. Ha rendelkezne olyan publikus adatokkal, mint pl. csávázott vetőmagból kelt növények nektárjának imidakloprid tartalma,és közzé is tenné itt, az is rengeteg tévhitet tudna tisztázni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: BCS - 2014. Július 03. 16:43
Ha rendelkezne olyan publikus adatokkal, mint pl. csávázott vetőmagból kelt növények nektárjának imidakloprid tartalma,és közzé is tenné itt, az is rengeteg tévhitet tudna tisztázni.

Tisztelt Irido!

Ezek az adatok rendelkezésre állnak, és publikusak is. Adjon nekem egy kis időt, mert nem vágom őket fejből, de megkeresem. A baj csak ott van, ahogy Arisztaiosz is írta, hogy egyesek szemében (és ők a leghangosabbak) ezek az adatok nem valósak, meg korrupció, meg lobbi, meg gaz multi méregkeverő.... és nem sorolom.
Közben én csak kettőt kérdeznék így szerényen: mikor lehet erről az egész témáról egy normális dialógust (=párbeszéd) folytatni? És kivel?
A Bayer CropScience mint gyártó biztos hogy bármikor szívesen részt venne ebben.

Tisztelettel,
Csorba Csaba
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 03. 17:28
Irido!

Ugyan "szentül" elhatároztam, hogy ezen a fórumon nem bonyolódom szakmai vitába senkivel, mert az a megítélésem, hogy nem szakmai, hanem érzelmi alapon közelítenek itt a témához, az emóciókkal viszont értelmetlen vitatkozni, de miután te nem vitázol, hanem valóban okot és megoldást keresel -ráadásul a magad korrekt, higgadt módján tálalva a gondolataidat- , ezért ez egyszer megpróbálok válaszolni.

Az általad közölt számítást nem számoltam újra. Nem azért, mert nem érdekel, hanem mert mára részint okafogyottá vált  a tiametoxam probléma jelentős része, másrészt a megközelítéseddel nem értek egyet. A permetezőszerként használatos tiametoxam hatóanyagú szer, az Actara 25 WG volt nálunk. E készítmény repcében soha nem volt engedélyezve itthon, a mellékelt linken megtalálod, milyen kultúrákban kapott felhasználási engedélyt (bocsánat, de lusta vagyok bepötyögni...) Az Actara 25 WG felhasználási engedélyét 2013. április 12-én visszavonták, a készítmény 2013. szeptember 30-ig volt értékesíthető. Ha mostanság mégis találkoznál vele, annak oka, hogy a felhasználása az eltarthatósági idő végéig engedélyezett. Tény, hogy nekem is van még belőle egy pár grammnyi (nem szabadföldi kultúrában, hanem zárt termesztőberendezésben használtam és használom amíg kitart). Nos, mivel e készítmény felhasználásra már nem igen kerül, talán el is hanyagolhatjuk a vele való "számolást", ha a most felfüggesztett hatóanyagok moratóriumát esetleg feloldanák is, e formuláció engedélyokirata már semmiképpen nem lesz megújítható...
http://www.kwizda.hu/actara_25_wg_visszavonva

Van helyette más formulációja a Syngentanak, az Actara SC (240 g/l tiametoxam hatóanyaggal).
http://www3.syngenta.com/country/hu/SiteCollectionDocuments/cp-eng-okiratok/2013/Actara-SC-eng-okirat-2013.pdf
Külön felhívnám a figyelmed a méhtoxicitási veszély- és kockázat- értékelésre, illetve a beporzó szervezetek  kímélése érdekében született szabályokra, technológiai előírásokra...

A felhasználására vonatkozó technológiai paraméterek részletesen egy másik honlapról is leolvashatók:
http://www.kwizda.hu/actara_sc

Látható, hogy mely kultúrákban és milyen feltételekkel kapott engedélyt. Már nem engedélyezett napraforgóban  és a gabonafélékben sem, valamint látható a méhveszélyességi és forgalmazási kategóriájának változása is.

Azt is írtam, hogy amiért nem számolgattam, annak oka, hogy nem értek egyet a megközelítéseddel a dózis tekintetében. A szabályos felhasználás esetén a méhek nem találkozhatnak azzal a dózissal, melyet írtál. A szer érintő és felszívódó, ezért a méh orálisan nem találkozhat a többszázszoros dózissal... Ahhoz a permetlékeverő tartályból kellene "tankolnia"... 
Vegyünk egy másik megközelítést:
A te számításod -a mértékegységből eredően- feltehetően az Actara 25 WG-re vonatkozott.  A napraforgóban az engedélyokirat szerint a kijuttatási dózis nem 100 literre, hanem hektárra volt megadva: 60 gramm Actara 25 WG-t juttattak ki hektáronként . A szer 250 g/kg hatóanyagot tartalmazott, tehát hatóanyagban az egy hektárra jutó dózis 20 gramm. Ezt már nem nehéz konvertálni alacsonyabb mértékegységgé: ez bizony 20 000 000 mikrogramm. Ezt a mennyiséget permetezik ki egy hektárra, a kijuttatás "mezei" földi géppel csak jóval a virágzás előtt lehetséges, bimbós állapotban már csak nagy hasmagasságú géppel képzelhető el, az alacsony hasmagasság rendkívül nagy taposási kárral járna. A kijuttatás 300-400 liter vízzel történt, tehát a 20 gramm hatóanyagot 300 liter permetlé esetén 300 000 000 köbmilliméter, helyesebben mikroliter vízben adták ki. Ha tehát a méhek mind felszívták volna e permetlé-mennyiséget, akkor azt 7 500 000 méh képes hazaszállítani, "telitankolva". Méhenként tehát 2,666 mikrogramm jutna a tiametoxam hatóanyagból. Ha elfogadjuk, hogy az orális LD 50 érték 0,005 mikrogramm, s a kontakt LD 50 érték is hasonló nagyságrendű (de nem annyi, a tiametoxam dermális LD 50 értéke: 0,024 mikrogramm, azaz kb. ötszörös a dózis az orálishoz képest!), akkor sem szívhatják fel a méhek a permetlevet virágzás idején, mivel egyrészt a méh nem gyűjt cukortartalom nélküli folyadékot, csak ha vizet szállít a kaptárba, azt pedig hordáskor nem igen szokott, elég neki az érleléssel kiszellőztetett víz is; másrészt a napraforgót soha nem permetezték virágzásban rovarölő-szerrel, a megtermékenyülése ugyanis jelentősen méhfüggő... Levéltetvek ellen napraforgóban legfeljebb a virágzást megelőző időszakban szokás védekezni, de légi kijuttatást a tiametoxam hatóanyag használatára soha nem engedélyeztek nem csak napraforgóban, de más kultúrák esetében sem, földi géppel pedig akkor már nem lehet taposás nélkül permetezni, legfeljebb a már említett magas hasmagasságú permetezőgépekkel. Ezért volt fontos a növénytermesztőknek a levéltetvek, poloskák elleni védekezés során a neonikotinoid csávázószer, mert az bimbós állapotig hatékony védelmet nyújtott a szívó-kártevők ellen. No, de ilyen gond mostanság már nincs, s várhatóan nem is lesz a jövőben sem, e csávázószerek érzésem szerint már nem térnek vissza. A szabálytalan növényvédelmi tevékenységre pedig nem lehet kockázatbecslést végezni, ezért ha tiametoxam-mérgezést állapít meg a labor, akkor sem a tiametoxam hatóanyag a bűnös és a "néma gyilkos", hanem a szabálytalan növényvédelmi tevékenységet folytató gazda... Mint említettem, szabályos körülmények között ma már  napraforgóban sem engedélyezett a tiametoxam felhasználása, új "bűnöst" kell keresni helyette... A gyümölcs- és zöldségkultúrákban, burgonyában, dohányban pedig szabálykövető módon, a technológiai utasítások alapján szabad csak permetezni véle. A burgonya ugyan a méheinkre nem attraktív növény, de miután a poszméhek virágzásban látogatják, az engedélyező hatóság a burgonya virágzása idején a tiametoxam használatát tiltja.

Kérdeztél még a két -szintén neonikotinoid- hatóanyag (acetamiprid, tiacloprid) toxicitási adatairól. Az orális toxicitás vonatkozásában Kievits és az itt oly népszerű "Etien" Bruneau ( tudod, aki Nagyernyei Klubdirektor kebelbéli barátja és szakmai mentora) szerint az acetamiprid 14530 nanogramm/ méh LD 50 értékkel bír, ez az adat tiakloprid esetében 17320 nanogramm/méh-egyed. Ők dermális toxicitási adatokat nem közölnek, azt a méhek szempontjából úgy tűnik, nem tartják említésre méltó kockázati tényezőnek. Máshol is leltem adatokat, ezért fenntartással kezelem a mi belgánk közlését, ui. a 14,5-17,3 mikrogrammnyi orális toxicitást nehezen tudom elképzelni, egy 2 mikrogramm/ méh orális toxicitást már valószínűbbnek tartok. Nos, találtam egy vizsgálatot is, mely az általam vizionált  orális toxicitási adat mellett több, mint 30 mikrogram/ méh-egyed dermális toxicitásról tesz említést. Nekem ez utóbbi változat a valószínűbb, de érdemes lenne esetleg Geddekast is megkérdezni, aki a "neokotonoidok" világában nálam feltehetően sokkal járatosabb lehet... Végtére is ő "ásta beléjük" magát, mikor lábadozott... Természetesen a szinergista hatásoktól letisztított adatok lennének igazán  érdekesek számunkra...
A nagyságrendek érzékeltetésére beidézném "Etien"-ék adatait a három betiltott neo... toxicitásáról:
-tiametoxam már ismert, írtam az elébb: (orálisan 5, dermálisan 24 nanogramm/méh)
-klotiniadin: orálisan 3,79 ng/ méh, dermálisan (kutikulárisan) 44,26 nanogramm/ méh
-imidakloprid: orálisan 5,4 ng/egyed (nem az Árpád, hanem a méh), kutikulárisan 6,7 ng/ egyed

Nos, kb. ennyit tudok most válaszolni az általam ismert szakmai vonatkozások tekintetében, de érdemesnek tartanám megszólítani az itt telephelyező szakértő-gárdát is, hiszen akár Nagyernyei Attila, akár Geddekass barátom és szívbéli ecsém is bizonyára nálamnál sokkal tájékozottabb e kérdésekben. Nem is őket szeretném bőszíteni a végére ide szánt linkkel, csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a szakmai ismeretek magabiztos birtoklásával lehet korrekten is megszólalni a csávázószerek tárgyában, ezért szeretettel ajánlom olvasásra Tőkés Gáborék összefoglalóját a "neo-nini-kotonoidok" hazai megítélésének kérdésében...
http://www.farmit.hu/sites/default/files/documents/agroforum/TokesG_2013szeptember.pdf

Ha Geddénk újfent felkeresné őket, legalább lenne más beszélni-valójuk is, mint a mintavétel problémaköre...

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 03. 18:00
Irido!

Az 1980-as években zöld fülű biológusként voltak feladataim néhány hatóanyag hazai engedélyeztetési folyamatában. Már akkor kétségeim voltak a metodikát illetően, de kellő mélységű tapasztalat hiányában nem tudtam megszólalni. A  (paraquat hatóanyag) alkalmazásának szűkítésében viszont már egyik kezdeményező, egyeztető személy voltam. Akkor már sikerrel alkalmaztam ismereteimet a vegyszerforgalmazók túlhatalmával szembeni küzdelemben.

Nem hiszem, hogy a vegyszercégek a hatósági engedélyeztetés folyamatát könnyen tetten érhető módon megsértenék. Ezen cégek folyamatos terjeszkedésének és túlhatalmának titka abban rejlik, hogy közvetett és közvetlen kifejezetten erős hatásuk van a közmegegyezések, szabályok meghatározására. Erre kiváló példa az LD50 alkalmazása is.

Ha az "LD50" meghatározási módját megvizsgálod, akkor remélem, hogy a hatósági közlésekkel kapcsolatos 95 %-os bizalmad meg fog rendülni. Ezen mérgek engedélyezése során az méhek esetében a klasszikus LD50 érték semmit nem mond, holott ez az egyik döntő érv a méregfogalmazó engedélyeket kérő cégek számára. Az LD50-nél jóval kisebb mennyiségű méreg alkalmazása esetén is igaz, hogy a méhek még élnek a vizsgálat végén a vizsgálati körülmények között, de olyan mértékű magatartászavart szenvednek el az adott méregmolekulától, ami a vizsgálatokon túli időben a méhcsalád széteséséhez, halálához vezet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 18:33
Tomipapa!
Bocs, nekem így személyesebb.Őszinte köszönet a munkádért. Ha más is a megközelítésed, azért Neked magasabb érték jött ki az egy méhre jutó hatóanyagból: több, mint ötszázszoros. Nos ez a szám sokkolt engem. Való igaz, hogy ehhez a permetléből kellene inniuk. Ezért hangsúlyoztam a nappali permetezést. Nagy szárazságban a repcét virágporért látogató méh szállíthat akár vizet is haza, ha készen van tálalva. Vagy a virágpor is kontaminálódhat. Ez azért túl durva szám ahhoz, hogy csak úgy elmenjünk mellette. Az én megközelítésemnek ez volt az alapja. Ahogy látom, azért ez ezekkel a veszélyesebb neokkal nem volt előtte sem engedélyezett. Így tehát sikerült egy kételyt eloszlatni. Van azért két másik is. Az egyik, ami a nem letális hatást illeti. Ez az a bizonyos szárnyizom, járóizom bénulás stb. Azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos, tisztázásra váró kérdések. A magam részéről meg vagyok arról győződve, hogy a szereket előállítók ebben is partnerek lennének. A másik ez az óriási különbség a HQ értéket tekintve a betiltott és a nem betiltott csoport között. Ebben azért látok elméleti veszélyt, annak ellenére, hogy a személyes tapasztalataim vegyesek (hozzátenném, hogy az acetamiprid permetezés rossz időben történt). A konkrét gondom az, hogy egyenes arányosság áll-e fenn a HQ érték, és az említett izmok bénítása között. Vagyis ha a magasabb LD50 azért van, mert rosszabbul szívódik fel, attól ezeknek a szereknek az izombénító hatása nem feltétlenül annyival kisebb. Alacsonyabb felszívódás esetén nem öli meg, csak bénít. Vagyis ez a veszély a most permetezésre engedélyezett szereknél sokkal kifejezettebb lehet a betiltottakhoz képest, a magasabb LD50 miatt. De, mint írtam, ekkor mindenképpen kell lenni kaptárból kihordott hullának, mert a szelektivitás az egyes izmok között nagyon valószínűtlen. Ezt nekünk mindenképpen vizsgáltatni kellene. Abban egyetértek, hogy szakmai alapon kell közelíteni a témához, de azt hiszem ezt már kifejtettem.
A pirossal írtat javítottam, mert előtte HQ-t írtam.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 18:42

Közben én csak kettőt kérdeznék így szerényen: mikor lehet erről az egész témáról egy normális dialógust (=párbeszéd) folytatni? És kivel?

Velem ugye bármikor ezen a Fórumon is szerintem. Kétlem, hogy Attila kimoderálná azért, mert nem ért vele egyet. A baj az, hogy én csak egy egyszerű kis méhész vagyok. Egy szélesebb körű konzultációt nem tudnék megszervezni. Olyan javaslatom azért lenne, hogy vannak méhésztalálkozók  Kaposváron, Szekszárdon, Székesfehérváron, Jászberényben. A szekszárdi szervezője éppen Attila. Ott kellene talán egy előadást tartani róla. A szervezőket megkeresve akár úgy, hogy több előadást is e téma köré szervezni, ahol mindegyik fél elmondaná a maga érvrendszerét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bogár 21 - 2014. Július 03. 18:42

Szőlő és méhek: kinek mi fontosabb
2014. július 3. 08:43 Mauthner Ilona
Feszültség alakult ki a méhészek és a szőlőtermelők között a szekszárdi borvidéken. A méhészek amiatt aggódnak, hogy a szőlőkabóca miatti vegyszeres védekezés méhpusztulást okoz.

– A Tolnai dombok között 35 méhész kétezer méhcsaládja van veszélyben amiatt, hogy az amerikai szőlőkabóca okozta betegség felütötte a fejét, és ellenük a védekezést a szőlősgazdák nem mindig az előírt technológia szerint végzik – mondta Koller Zoltán, a megyei méhész egyesület megbízott elnöke. A helyzetet bonyolítja, hogy most virágzik a facélia, a fehér here és sok olyan növény (a szőlészek szempontjából a sorközben lévő gazok), melyeket a méhek rendszeresen látogatnak.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Koller Zoltán azt is elmondta, a nagyobb gazdálkodókkal nincs gond, ők pontosan betartják az előírásokat, a kisebb szőlőtermelők viszont nem olyan készítményeket és nem akkor használnak, amikor azok nem árthatnak a méheknek. – A méhészek nagyon el vannak keseredve, mert már most tapasztalták a méhek pusztulását, és ha őszig nem tudnak a méhcsaládok megerősödni, akkor az áttelelésükkel is gond lesz, aminek a következménye a csökkenő méhállomány – hangsúlyozta az elnök. A szőlészek a szőlő elvirágzása után, két hete kezdték el a rovarölőszeres védekezést a fitoplazmát terjesztő kabóca ellen. Ha ezt nem teszik meg, félő, hogy nagy kár éri az ültetvényüket.

Koller Zoltán, a megyei egyesület elnöke aggódik a méhpusztulások miatt, a rovarölőszerek helytelen használata sok kárt tud okozni (fotó: Mártonfai) Koller Zoltán, a megyei egyesület elnöke aggódik a méhpusztulások miatt, a rovarölőszerek helytelen használata sok kárt tud okozni (fotó: Mártonfai)

A rendkívüli helyzet miatt összehívták a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságán a méhészek, szőlészek, növényvédősök, toxikológusok képviselőit, hogy a helyzetet tisztázzák. A hivatal növény- és talajvédelmi igazgatója, dr. Vörös Géza elmondta, nagyon jókor jött a felek közötti egyeztetés, hiszen a szőlőkabóca elleni védekezés még nem kötelező, tünetes tőkét a borvidéken még nem találtak, de a bajt megelőzni csak úgy lehet, ha a termelők a megfelelő készítményekkel permeteznek. Ezek tervezésekor viszont a gazdálkodónak szigorúan be kell tartania a törvényi előírásokat, melyek szerint méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos) készítménnyel virágzó növényállomány (ide értendő a szőlő sorok között előforduló virágzó gyomokat is) kezelése tilos. E szereket csak az engedélyokiratba foglalt kiegészítés birtokában, a méhkímélő technológia pontos alkalmazásával szabad kijuttatni. A kezelés csak a csillagászati napnyugta előtt 1 órával (jelenleg 20 óra) kezdhető meg, és még aznap 23 óráig be kell fejezni. Amennyiben a méhek a megjelölt időszakban még a virágzó növényállományt látogatják, a permetezés nem kezdhető meg. Szigorúan tilos a permetezést a hajnali, vagy reggeli órákra időzíteni, vagy akkor befejezni. Ha a kezelendő szőlőterület szomszédságában virágzó kultúrnövény, például napraforgó van, a permetezés szintén nem végezhető el. Szerencsés lenne, ha a gazdálkodó és a közelbe települt méhész között naprakész kapcsolat alakulna ki, ajánlotta a szakember.

Ha a permetezésnél betartják az előírásokat, akkor nem lehet gond se a méhekkel, sem a szőlőbetegséggel Ha a permetezésnél betartják az előírásokat, akkor nem lehet gond se a méhekkel, sem a szőlőbetegséggel

A szőlőtermelőknek fontos hír, hogy az amerikai szőlőkabóca jelenleg L3-L4 lárvastádiumban van (öt lárvafejlettségi fokozat ismeretes), ami azt jelenti, hogy ennél a fejlettségnél már képes átvinni a kórokozót a beteg tőkékről az egészségesekre.
A kárt okozót növényvédelmi bírsággal sújtják

A szekszárdi hegyközség felhívta a termelők figyelmét, hogy a környezetkímélő, integrált növényvédelem legfontosabb követelménye a méhek védelme. A kárt okozó termelőket a kártérítési felelősség mellett növényvédelmi bírság is sújtja, ezért mindenki törekedjen a szakszerű védekezés megvalósítására. Az amerikai szőlőkabóca ellen a szemek színesedéséig rendszeresen védekezni kell. Erre az alábbi négy, méhekre mérsékelten kockázatos készítményt javasolják: Karate Zein 5 CS, Decis Mega, Spin Tor, Laser. Az első kettőnél a méhkímélő technológiát kell alkalmazni. Az Actara SC is hatásos, a méhekre kifejezetten kockázatos.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 18:49
Irido!

 Az LD50-nél jóval kisebb mennyiségű méreg alkalmazása esetén is igaz, hogy a méhek még élnek a vizsgálat végén a vizsgálati körülmények között, de olyan mértékű magatartászavart szenvednek el az adott méregmolekulától, ami a vizsgálatokon túli időben a méhcsalád széteséséhez, halálához vezet.
Laci!
Napok óta erről beszélek én is. A mai zöngéim az LD 50 értékekről azért születtek meg, mert nem gondoltam volna, hogy a "halálos dózis" négyszázszorosa a permetezés alkalmazott adagja. Más kérdés, hogy nem permeteztek sohasem nekünk fontos kultúrákat ezekkel a szerekkel. Azonban van még itt tisztázásra váró kérdés. Az, amit Te is említesz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 03. 19:05
Iridó!

Ez a szer nekem gyanús. Nézd meg jobban.

https://www.google.hu/#q=biscaya+ára&safe=off (https://www.google.hu/#q=biscaya+ára&safe=off)

Ilyen reklámszöveggel biztatják a mezőgazdászokat.

Idézet
A Biscaya rovarölő permetezőszer már ismert a termelők körében. Az újdonságot az jelenti, hogy őszi káposztarepce, kukorica és napraforgó védelme után 2011-től használatát engedélyezik kalászosokban is – jelentette be Dúcz Ferenc.
A Biscaya hatóanyaga 240 g/l tiakloprid. Magas biológiai aktivitással és hosszú hatástartammal rendelkezik, gyomorméregként hat a kártevő szívó- és rágó kártevők (vetésfehérítő, levéltetű, gabonapoloskák) ellen.
Engedélyezett dózisokban alkalmazva nincs semmilyen káros hatással a megporzást végző rovarokra, ezért a Biscaya a méhveszélyesség szempontjából nem jelölésköteles. Ezek alapján virágzó kultúrákban, a nappali órákban is alkalmazható. A Biscaya az integrált technológiákban és az AKG célprogramokban is használható. Az innovatív OD formulációnak köszönhetően jobb permetlé fedettség érhető el még a viaszos felületű kultúrákban is. A tökéletesebb fedettség gyorsabb felszívódást és jobb esőállóságot biztosít.

Itt gyomorméregként kínálják. És az idegrendszeri hatás?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 19:32
Laci!
Nem értem a kérdésed! Erről írtam: HQ  értéke: 7. Ha ez az alacsonyabb felszívódás miatt van, (a 15000-es értékekkel szemben) akkor ott fokozottabb lehet a veszélye a nem letális izomkárosodásnak. De: csak akkor igaz, ha van a kaptárból kihordott hulla is. Tisztán mászkálást logikai alapon nem idézhet elő, és tisztán eltűnést sem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 03. 19:43
Szerintem ha az LD50 a méhek esetében egy irreleváns érték a mérgezőképesség megállapítására, mivel az LD50 nem veszi figyelembe az egyedre nem halálos, de a méhcsalád pusztulásával járó károsító hatást, akkor a HQ érték sem sem tekinthető elégséges értékelési alapnak, csupán egyfajta figyelmeztető értéknek. Ezzel együtt fontosnak tartom azt amire felfigyeltél.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 21:06
Laci!
Alapvetően az a kérdés, hogy mi lehet az oka ennek a nagy különbségnek? Hirtelen három dolog jutott eszembe.
1: receptor kötődés. nACHR-nek hívják: nikotitin típusú acetilkolin receptor. Ez az én ismereteim szerint a teljes állatvilágban azonos. Ez nem lehet az oka. 2. A méhek lebontják a tiaklopridot és az acetamipridet is, de nem tudják lebontani a klotianidint, imidaklopridot és tiametoxant. Ez egy lehetséges variáció. Megközelítőleg azonos dozírozás esetén amelyiknek a nagy részét lebontják, annak magasabb lesz az LD50-je. 3. A tiakloprid, és acetamiprid felszívódása gátolt a méheknél, de a célszervezeteknél nem, ekkor azonos dózisnál a méh nem pusztul el. Tételezzük fel, hogy az elpusztuláshoz blokkolni kell egy méh esetében 100 szinapszist. A kis LD 50-nél ez a 100 blokkolás rövid idő alatt megtörténik, mert jó a felszívódás. Rossz felszívódás esetén ugyanazon alkalmazott dózisnál csak 20 szinapszis blokkolódik. A méh életben marad, néhány izom azonban nem működik. Nem tud hazajönni, nem tud megkapaszkodni a lépen, vagy éppen kirepül valameddig,és ott leesik, vagy nem tud egyenesen repülni, mert asszimmetrikus szárnyizombénulása van, meg két lábát csak húzza maga után. A sorsa akkor is pusztulás. Ha netalántán ez így lenne (és nem a 2. pont miatt magasabb az LD50 és alacsonyabb a HQ), akkor abból az következik, hogy nem a csávázásra használt alacsony LD 50-eseket kellett volna betiltani, hanem azokat, amelyekkel most is lehet virágzásban permetezni. Mert kicsi LD50-nél a veszélyesség amúgy is ismert, a felhasználás nagyban korlátozott. Igaz, hogy számomra még nem ismert a nektárban megjelenő hatóanyag szint, de mint olvashattuk, ezek az eredmények léteznek. Addig is tételezzük fel, hogy ezeknél a szereknél a nektárban nem éri el a toxikus szintet a hatóanyag. Ismétlem azonban: ez semmi más, mint logikai következtetés, semmiféle konkrét mérési eredményt nem olvastam róla. Egészen egyszerűen csak meghökkentő ez a nagy különbség az egyes hatóanyagok között, nagyon jó lenne tudni a valóságos okát, hogy ez miért van ?
Kicsit én is belezavarodtam az alacsony és magas értékekbe, ezért ki is javítom az egyik hsz-emben a rosszul írt jelzőt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 03. 21:54
Eszembe jutott egy negyedik eset is. Egészséges méh esetén a felszívódással olyan kevés hatóanyag jut a méh szervezetébe, hogy nincs szubletális hatás sem (részleges izombénulás), de Nosemásnál a tönkretett bélfalon keresztül felszívódik annyi, hogy elpusztul. Jenő kezelt a mérgezések előtt Fumidillel?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 03. 21:55
Irido!
Meg kéne bízni az OMME monitoring brigádját ezzel a feladattal.
Szerintem dobnának egy hátast.
Ez már olyan színvonal amire ma Magyarországon képtelenek.
Megadom Simon Gergely elérhetőségét privátban,kérem vedd fel vele a kapcsolatot.
Nem fogsz benne csalódni.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: BCS - 2014. Július 03. 22:35
Eszembe jutott egy negyedik eset is. Egészséges méh esetén a felszívódással olyan kevés hatóanyag jut a méh szervezetébe, hogy nincs szubletális hatás sem (részleges izombénulás), de Nosemásnál a tönkretett bélfalon keresztül felszívódik annyi, hogy elpusztul. Jenő kezelt a mérgezések előtt Fumidillel?
Tisztelt Irido!

Az az érzésem hogy keveredik a szezon a fazonnal!
Amit mélyen tisztelt Csuja úr ír a kollégám előadásáról tudósító valamelyik szaklapból tipikus esete a félremagyarázásnak. Csuja úr tudhatná (ha már olyan közel volt a "tűzhöz") hogy a növényvédő szerek első másod és harmad sorban felszívódó illetve kontakt hatásúak a növénybe való bejutásukat illetően. A kén, a réz, a TMTD, a ditiokarbamátok (ezek mind fungicid azaz gombaölő hatóanyagok), de a piretroidok és a kitinszintézist gátlók (ezek pedig rovarölő hatóanyagok) nem jutnak be a növény szöveteibe azaz kontakt hatásúak. A kórokozó illetve a kártevő a növény felületére kijuttatott hatóanyaggal találkozva intoxikálódhat (kerül kapcsolatba a hatóanyaggal). Közös tulajdonságuk a kontakt hatóanyagoknak, hogy nagyon gyorsan elvesztik a hatásukat, mert a kezelés után kifejlődő növényi részek nem borítottak a hatóanyaggal, illetve a csapadék hatására lemosódnak a védendő felületről.
Ezekkel ellentétben a felszívódó hatóanyagok a növény szöveteibe bejutnak és kisebb nagyobb mértékben vándorolnak is a növényen belül: pl. triazol gombaölő szerek amelyek lisztharmat, varasodás, peronoszpóra stb. ellen lehetnek hatékonyak. Ilyenek a nikotinoid származékok is: a kezelt növényi résztől távolabb eső nem kezelt növényi részre telepített kártevő (pl. levéltetű) is kapcsolatba kerülhet a hatóanyaggal. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a levél fonákján táplálkozó levéltetű kolónia is el fog pusztulni annak ellenére hogy csak a levél színe kapott permetlé borítást. Természetesen minden a dózis kérdése.
A gyomorméreg kifejezés pedig növényvédősök nyelvezetében azt jelenti, hogy a kártevő által elfogyasztott növényi rész amely tartalmazza a rovarölő hatóanyagot bejut a rovar emésztő rendszerébe és onnan felszívódva fejti ki hatását az Ön által már említett receptorok funkciójának megváltoztatásával.

Tisztelettel, Csorba Csaba
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 03. 22:56
Attila!

Egy olyan vezetőt, aki már 8. éve eredménytelen és ordító szakmai hibák sorozatát követi el, mi a jó fenével akarsz te megbízni?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 03. 23:05
Iridó!

Ha a somogytúri tavalyi esetben szereplő méhészet tulajdonosára gondolsz, akkor a válaszom, hogy évek óta nem kellett kezelnie nozémára az állományát, mivel semmilyen tünete nem volt. A mérgezés kapcsán is volt méhbetegségekre laborvizsgálat és semmilyen méhbetegségre utaló jelet nem találtak. Érthető, a mérgezés friss volt, ezért a kórokozók még nem tudtak elhatalmasodni a méhcsaládban. Krónikus mérgezés esetén természetesen nem ez lenne a helyzet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 04. 06:15
Csaba!
Igen azt én is látom, hogy Lacinál keverednek a dolgok. Meg is akartam kérdezni, hogy a növényvédelmi szakma mit nevez gyomorméregnek, de így már tiszta. Ha a dokumentumai között esetleg találna olyant, amelyik azzal foglalkozik, hogy miért van ekkora különbség a két csoport HQ-ja között,  és azt közzétenné, akkor azt megköszönném.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 04. 08:30
A gyomorméreg kifejezés egyfajta szleng. Azt jelzi, hogyan jut be a méreg az élőlény testébe.

Az orális toxicitási vizsgálatok még az engedélykérelem benyújtása előtt igazolták, hogy a neonikotinoidok orálisan súlyosan mérgezők a méhekre, de az engedélykérelmeket úgy nyújtotta be a cég , majd a hatóság szégyenszemre ezt el is fogadta, hogy a méh orálisan nem találkozik a neonikotinoidokkal, tehát a kockázatelemzés során kizárták a méhekre való káros hatást. Így született meg, hogy a forgalomba hozatali engedélyen a méhekre nem veszélyes jelölés szerepelt. A rosszhiszeműség nem bizonyítható, de a szándékosság igen. Most a "közös bűn" és a könnyen kimutatható közös gazdasági érdek, amire a minisztérium egyfolytában hivatkozik, tartja egységfrontban a hatóságot és a méregmolekulák engedélyeinek birtokosát.

Időközben a kutatási eredmények igazolták, hogy a klasszikus LD50 érték a méhek esetében nem alkalmazható, mert a méheknek, mint egyedeknek a magatartászavara tökéletesen elégséges a méhcsalád súlyos károsodásához, akár a pusztulásához is. Ez a károsodás hazánkban is jelen van, de a megoldás helyett óriási az ügy eltusolására irányuló akarat.

A gazdasági érdek fontos tényező. Az egyszikűek esetében igazolható, hogy nincs szükségük méhes megporzásra, de a termesztett olajos növényeink esetében a méhes megporzás lecserélhetetlen elem, szemben a vegyszerekkel, mérgekkel, amelyek cserélhetők, helyettesíthetők. Tehát összágazati érdek, hogy a magyar méhészet a növényvédelmi munkák során ne károsodjon.

Uraim! Nincs jobb megoldás, a rosszul begombolt mellényt ki kell gombolni és újra kell gombolni. A hatóságnak, a minisztériumnak a méhészek oldalára kell állnia. Sajnos ez egyelőre csak Hollandiában és Olaszországban történt meg. Magyarországon még a méhészek országos képviselete sem áll a méhészek oldalán ebben az ügyben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 04. 18:42
Picit próbáltam utánaolvasni ezeknek az nACHR receptoroknak. Ezek többféle alegységből állnak, már a rovarok esetében is, tehát a támadáspont különbözősége lehet az oka az eltérő HQ-nak. Ami azonban még érdekesebb, hogy abban az anyagban, amit olvastam ezen receptorok fő előfordulási helyét rovarok esetében az idegrendszerben jelöli meg. Felmerült bennem az is, hogy  ennélfogva a kórkép maga sem olyan, mint ami a gerincesekre jellemző receptorelhelyezkedésből várható. Ekkor az idegrendszeri tüneteknek kell dominálnia, ami pl. a mászkálás tüneteiként akár ki is zárhatja a neonikotinoid mérgezés lehetőségét. Olvasgatva az erről szóló szakirodalmat, hát kösse fel a nadrágját az, aki ebben a témában szakemberekkel vitába mer elegyedni. Hiszen hiába ismeri is esetleg tökéletesen az alfa, béta receptorok működését gerinceseken, attól még egyáltalán nem biztos, hogy analógiát lehet vonni a rovarok tekintetében. Elsősorban azért mert a különféle alegységek előfordulása sem teljesen ismert.
http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2012/varro_p.pdf (http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2012/varro_p.pdf)
http://phys.dote.hu/files/oktatas/gyogyszeresz/human_elettan_i/eloadasanyagok/szinapszis.pdf (http://phys.dote.hu/files/oktatas/gyogyszeresz/human_elettan_i/eloadasanyagok/szinapszis.pdf)
http://phys.dote.hu/files/oktatas/fosz/elettan_i/eloadasanyagok/interneuronalis_szinapszisok.pdf (http://phys.dote.hu/files/oktatas/fosz/elettan_i/eloadasanyagok/interneuronalis_szinapszisok.pdf)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 05. 09:29
Tapasztalatom szerint az enyhe krónikus mérgezés, a májusi vész, nozéma, egyes vírusok egyaránt mászkálást okoznak. Ezek az okok akár egyszerre is jelentkeznek.

A fehérjehiány és a mérgezés betegség kiváltó tényező.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 05. 11:11
http://vilagterkep.atlatszo.hu/2014/07/05/meta-tanulmany-a-mehgyilkos-neonikotinoid-rovarirtok-globalis-pusztito-hatasarol/ (http://vilagterkep.atlatszo.hu/2014/07/05/meta-tanulmany-a-mehgyilkos-neonikotinoid-rovarirtok-globalis-pusztito-hatasarol/)

Vajon miért nem jelenik meg ez az OMME honlapján vagy a hivatalos lapjában?

Idézet
A TFSP konklúzióinak bejelentése előtt néhány nappal hirdette meg méhmentő programját Barack Obama. A Fehér Ház adatai szerint évente 15 milliárd dollárra becsülhető csak a méhek munkájának összértéke – összehasonlításképpen a TFSP 2,6 milliárd dollárra taksálja a vegyipar neonikotionidokból származó bevételeit az egész világon.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 05. 22:08
Geddekas!
Nem kéne az OMME elnökének elküldened a cikket?
Én nagyon szorgalmazom.
Annyira belefeledkezik a mesemondásba (Erre csörög"),hogy közölni kéne vele, itt a felnőtt méhészeket illene megszólítania.
Nagyon várnám a véleményét ez után a tanulmány után.
"Gagyimonitoring" neonikotinoid ügyben OMME hátszéllel inkább, mint nemzetközi kutatók véleménye?
Lám már az amerikai elnök is az "ellenzékhez" csatlakozott.
Köszönjük neki!
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 05. 23:16
Szerintem az OMME elnökének nincs véleménye. Majd megmondják neki, hogy mi legyen a véleménye. Ehhez szokott hozzá vámtisztként. És ezt eddig elfogadta tőle a vezérkar és a minisztérium. A méhek viszont nem fogadják el, ők sajnos pusztulnak. De hát érdekel ez valakit a hatalomból? Papíron a családszám nő, és ez a lényeg.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2014. Július 06. 17:51
 Te, nekem úgy tűnik mintha nemcsak papíron lenne sok a méh.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2014. Július 06. 17:56
Három családnál mászkálás kb 15-20 db méhecske a földön! Még szerencse,hogy csak ennyi!!
Kijárók előtt nagyobb elhullás kb 100-200 méhecske de csak 6 kaptárnál! A többi nem vészes.........
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 06. 22:22
Te, nekem úgy tűnik mintha nemcsak papíron lenne sok a méh.
A vándorlás ma könnyebben megy mint 20 évvel ezelőtt. Többen megengedhetik maguknak, hogy szállítójárművet vegyenek, többen mennek nógrádba.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 06. 22:24
Zümi!

Küldtem privát üzenetet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 10. 19:41
Úgy látom, hogy a napraforgó vetésterülete nem csökkent, hanem nőtt, pedig a Kormány azzal próbálta ijesztgetni a méhészeket, hogy a neonikotinoid tilalom miatt csökkenteni fogják a gazdák a napraforgó vetésterületet. Ezek szerint még így is nyereséges.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zombee - 2014. Július 10. 23:03
http://index.hu/tudomany/2014/07/10/rovarirto_okozhatja_az_europai_madarpusztulast/
http://www.nature.com/news/be-concerned-1.15516
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 11. 07:51
Köszönjük Zombee!
Éljen az OMME vezetése!
Már nem csak a méhek és rajta keresztül a méhészek, a madarak ellenségei is!
Alakul ez.
Ja de látjátok a Bayer cég képviselőjét, ugyan azt mondja mint az OMME vezérkar.
Nincs ok-okozati összefüggés.
A kutatók véleményére fittyet hányni? Ebben közös csak a nézetük?
Valami itt nem kerek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 11. 09:22
..........
Valami itt nem kerek.
Nagyernyei Attila

Ja, én is valahogy így látom....!

Csak nem a "valami", hanem a "Valaki"...!

Hogy mi köze az OMME vezetésnek a madárpopulációk létszámcsökkenéséhez, azon érvelési környezetben  tényleg meglehetősen kombinatív elme szükségeltetik az ok-oksági összefüggések feltételezéséhez...! De végtére ez akár sikerülhet is, imigyen akár a Klub jelmondatává is választhatnánk a már javasolt "argumentum ad nauseam"-típusú mantrázást: "Ceterum censeo Carthaginem esse delendam..."

Azért én talán csak-csak találtam egy lehetséges összefüggést: miként az OMME monitoringozásban Tóth Péter az egyik kulcsfigura, a Magyar Madártani Egyesület koordinálta monitoring egyik jeles résztvevője szintén a Tóth Péter nevet viseli.
http://www.felsofokon.hu/ornitologia/2012/01/27/a-kozepfeszultsegu-szabadvezetekek-okozta-madarpusztulasok
(Remélhetőleg sikerült a link alapján belátni: itt az ideje felkérni a Greenpeace-t, hogy azonnal indítson kampányt az elektromos felsővezetékek azonnali betiltása és a meglévők leszerelése érdekében...)
A két személy - miként sikerült kiderítenem- természetesen nem azonos, de ennek csak azért van jelentősége, hogy a rikoltozó háziszárnyasunk nehogy "kiderítse": már Tóth Péter is imigyen halmozza a funkciókat. Azt egyébként -miként hallottam- már enélkül is sikerült kiderítenie, most már csak a "megszellőztetés" és a feljelentés lehet hátra... A sorrend szabadon választott...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2014. Július 11. 10:10
Arisztatiosz !
Idézet
már Tóth Péter is imigyen halmozza a funkciókat. Azt egyébként -miként hallottam- már enélkül is sikerült kiderítenie, most már csak a "megszellőztetés" és a feljelentés lehet hátra... A sorrend szabadon választott...
Véleményét, és észrevételét,lelkesítő mondatait megköszönve, megjegyzem, lehet, hogy így kel eljárni, a Magyar Méhésztársadalom érdekeit képviselve!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 11. 11:10
Arisztatiosz !
Idézet
már Tóth Péter is imigyen halmozza a funkciókat. Azt egyébként -miként hallottam- már enélkül is sikerült kiderítenie, most már csak a "megszellőztetés" és a feljelentés lehet hátra... A sorrend szabadon választott...
Véleményét, és észrevételét,lelkesítő mondatait megköszönve, megjegyzem, lehet, hogy így kel eljárni, a Magyar Méhésztársadalom érdekeit képviselve!

Atyám!

Óvatosan és a konfrontálás szándékától mentesen szeretném csak megjegyezni: a Nap "kel" (meg a tészta), eljárni pedig "kell", ha valaki olthatatlan késztetést érez az "eljárásra", feljelentgetésekre. Ebben én nem vagyok annyira "otthon", mint ön, ezért nem is szeretném diagnosztizálni ilyetén mentalitását...
Abban sincs közöttünk konszenzus, hogy a feljelentgetősdi feltétlenül a "Magyar Méhésztársadalom" érdekeit szolgálná, de legyen az ön lelke szerint... (megjegyzem: a helyes írásmód e szövegkörnyezetben a "magyar méhésztársadalom", nem megszólításképp került ugyanis alkalmazásra e jelzős szerkezet) Utólag is elnézést kell  kérnem, hogy a mondanivalójának szellemiségén túl igyekeztem a nyelvi bakijait is kiemelni, de Klubvezetőnk -mint olvashatta- hangsúlyt fektet a nyelvhelyességi szempontokra is, elvégre a 12-20 000 magyar méhész megérdemli, hogy édes anyanyelvét helyesen használva védjék meg az érdekeit...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2014. Július 11. 12:55
Ha jól emlékszem Franciaország Loire megye pár évvel ezelőtt   hideg idő a fecskék csak méhekkel táplálkoztak.  Ott akkor összefüggést láttak méh-fecskepusztulás között. Eltussolták az ügyet /megfenyegették őket/!!!!!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Július 11. 13:01
QUQURIQ!

Nos! mégis begyűrűzik a kőr?

Rovarirtó okozhatja az európai madárpusztulást

Index
2014. 07. 10. 20:59

h i r d e t é s
Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint.
A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, amit korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj - köztük fecskék, seregélyek és rigók - egyedszámának csökkenéséért felelős - írták a szakemberek a Nature című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A nijmegeni Radboud Egyetem kutatója elmondta, a legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.
Hanyatlás
A kutatók 15 olyan madárfajt vizsgáltak, amiknek elsődleges tápanyagforrását a rovarok adják. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint a felszíni vizek imidacloprid-koncentrációját. A két adathalmaz összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció együtt járt a legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával.
"Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni" - mondta a tanulmány egyik szerzője.
A holland tudósok megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a madárpopulációk fogyatkozása már az imidacloprid 1990-es években történt bevezetése előtt elkezdődött-e, valamint azt, hogy esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.
A gyártó nem fogadta el
Az imidacloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert azok szerintük nem bizonyítják az okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. "A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket" - hangsúlyozta a cég egyik szóvivője.
Más megfigyelők ezzel szemben úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen a kutatók az első bizonyítékot szolgáltatták a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.
"Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is" - kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem kutatója.
Tavalyi cikkünkben a méhek pusztulásáról írtunk.
A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac 40 százalékát teszik ki.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 11. 13:57
A neonikotinoidok lebomlási sebessége nagyon tág határok között változik. Ez függ a talajszerkezettől a vízháztartástól, időjárástól. Szerintem a bajt elsődlegesen az okozza, hogy halmozódik a méreg a talajban, ha több éven keresztül ugyanazokat a szereket használják. A csávázóüzem a termőhelyi különbségeket nem veszi figyelembe. A maxiális hatásra törekszik és ezért az ökológiai különbséget figyelmen kívül hagyva túladagolja a mérgeket.

Az idegmérgek a társas rovarokra a legveszélyesebbek, mert a magatartászavar a letális dózisnál jóval kisebb dózisnál is bekövetkezik. A magatartászavar a család pusztulásával jár.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 11. 18:04
Mert.......?

Mi ez, netán filmszakadás....?

Így, néhány órával később kiegészítve már kerek egésznek látszik, csak éppen semmi köze ahhoz, hogy miért éppen a társas életmódú rovaroknál lenne veszélyesebb, mint a magányos életmódúaknál. A "szubletális magatartászavar" a magányos életmódú rovarok esetében semmivel nem kisebb kockázati tényező, mint a társas, szociális életmódot folytató rovarok esetében. Már megint egy hablaty, mely mögött nincs érdemi összefüggés. Ha a rovarok "statikus" idegrendszeri sajátosságairól értekezett v'ón, azt még csak érteném, mert annak valóban lehet jelentősége a probléma szempontjából, de annak vajmi kevés, hogy a csávázóüzem "előre megfontolt szándékból" túlcsávázná a vetőmagot. Nem tesz ilyet, egyrészt, mert nem érdeke, másrészt még Geddekas kedvéért sem hajlandó vállalni a kockázatot, hogy a vetőmag túlcsávázásával a bezárást kockáztassa. A vetőmagot csávázó üzem -önnel szemben- tanult vetőmag-csávázást, nem adagol túl, mert egyrészt kalibrált vetőmaggal dolgozik, másrészt nem hülye, hogy a saját zsebe ellen dolgozzon, harmadrészt ott szakemberek és nem "főszaktudományos föszakguruk" dolgoznak, s ők nem "szemre-fülre" kemizálnak, mint egyes bigyoméhészek egykor az amitrázzal és mostanság az oxálsavval...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 11. 21:42
Arisztaiosz!

Ha nem lenne ordenáré a viselkedésed, akkor érdemi beszélgetést lehetne veled folytatni. Így viszont lehetetlen.

Fel se fogod, hogy mit írtam. A csávázóüzem előírásszerűen dolgozik, de aki az előírást kitalálta ott a Bayer fejlesztő laborjában, az a csapat nem veszi figyelembe, hogy a neonikotinoid csak a legjobb, legoptimálisabb termőhelyi és időjárási körülmények között bomlik le olyan gyorsan, hogy a méhekben ne okozzon kárt. Sőt sajnos a kukorica esetében még ez sem igaz, hiszen az első hatvan napban a kukorica levele által kiválasztott guttációs cseppekben a letális dózisnál is nagyobb mennyiségű méreganyag található.

Szóval ezeknek a mérgeknek a veszélyes-hulladék lerakókban a helyük és nem a szántóföldön.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 12. 06:39
Csatlakozni szeretnék kiskakas azon kéréshez, hogy ne ócsárolja senki a másikat. Inkább érvek mentén vitatkozva lenne jó valami egységes nézőpontot találni. Ahhoz, hogy a méhészközösség a tényeken alapuló állásfoglalásra legyen képes, a legfontosabb az lenne, hogy tisztában legyen azzal, mit is tesznek valójában a neonikotinoidok a méhekkel, és ezek a kártételek megtalálhatók-e, ha igen, akkor milyen mértékben a magyar méhészetekben. Ezek tisztázása nélkül komolytalan az érvrendszer.
Először is tünetek: Nagyon fontos lenne tudni, hogy a gyártó vizsgálatai során a halálos dózist kapott méhek milyen tünetek mellett pusztultak el ? Idegrendszeri tünetek domináltak, ernyedt vagy spasztikus izombénulás tünetei domináltak? Ez az nAChR-eknek a rovarok testén belüli elhelyezkedési gyakoriságától függ. Ha bárki ez utóbbiról olvas valahol valamit, ossza meg velünk. Azért van jelentősége, mert ha zömmel az idegrendszerben vannak, akkor az eltűnésnek, mint kórképnek kell dominánsnak lennie. Azonban nem tudom azt elképzelni, hogy ebben az esetben nem lennének a kaptárban hullák, mert kizártnak tartom azt, hogy minden méh éppen csak akkora dózist vesz fel, hogy a hatás kialakulása repülés közben alakuljon ki. Idegrendszeri receptor elhelyezkedés túlsúlya esetén a tájékozódási-tanulási zavar tünetegyüttesként elfogadható, mint részleges idegrendszeri károsodás, de nem fogadható el egy azonos nagyságú dóziskoncentráció minden méh esetében. Ott kell lenni olyan nagyságú koncentrációknak is, amelyek a kaptáron belüli elhullást idézik elő: totális idegrendszeri károsodás tünetei mellett. Azt is jó lenne tudni, hogy vajon az NAChR-ek a rovaroknál is a kognitív funkciókért (tanulás, memória) felelős szinapszisokban találhatók inkább az idegrendszerben (akkor viszont miért   annyira toxikus a kitiltott hármas ?) Ha ezen receptorok elhelyezkedése zömmel az idegrendszerben van a rovaroknál, akkor mi az idegingerület átvivő az ideg-izom kapcsolatokban ? Ha mégiscsak az acetilkolin a nikotinos receptorokon az átvivő, akkor lehet szárny és izomműködési zavarokról beszélni. Gátlás vagy serkentés lesz a hatás ? Előbbi esetben petyhüdt bénulás, utóbbi esetben merev bénulás (pl. elálló szárnyak). Mintha valahol azt olvastam volna, hogy a neok annak ellenére, hogy meggátolják  az acetilkolin kötődését, tehát az nem képes kinyitni a receptort, valójában a kötődéskor kinyílik a receptor, csak nem tud záródni. Ezért nem bénulás, hanem serkentés alakul ki. Az is lehet, hogy a többféle alegységből (alfa, béta) illetve azok kombinációjából másfajta hatásmechanizmusú receptorok vannak. Lehet, hogy ez okozza az egyes neok eltérő HQ értékét. Elképzelhető, hogy ezek a részletek rovarok esetében nem is ismertek, mert senki nem volt érdekelt ezekben a kutatásokban. Ezért lenne nagyon fontos az a minden részletre kiterjedő dokumentáció, mely a toxicitási vizsgálatok során leírta a tapasztalt klinikai tüneteket is. Ekkor lehet azt összevetni a méhészek által észleltekkel. Megmondom őszintén, hogy ma már másképp látom a dolgokat, mint két héttel ezelőtt. Akkor nem adtam volna egy százalék esélyt sem annak, hogy a neok tanulási zavart idéznek elő. Ahogy olvasgatok a témában ma már ennek igenis nagyon komoly megalapozását látom. Pl. emiatt a dolgozat miatt: http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/szaszbernadett.d.pdf
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 12. 07:29
Köszönjük Iridó!
Abban bízom, hogy az OMME szakmai vezetése is előbb-utóbb belátja, hogy tévúton jár, és végre a méhészek érdekében cselekszik.
Őszintén remélem, hogy ekkor már ajtón kívül lesznek!
Az amit neo ügyben ellenünk elkövettek, ez a minimum!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Július 12. 08:49
Amikor nagyobb elnéptelenedést és kijáróveszteséget veszek észre az azt megelőző napokban a betonozott területeken meg az aszfaltos úton szoktam látni elszórva méh hullákat, ha ezt a kis területet megszorzom a méhek által bejárt területtel akkor ott mennyi hulla lehet. a növényzet miatt nem látszik. Így már meg is van az eltűnt népesség. Nem a kaptárak előtt és nem is a szántóföldön hanem út közben. Na és ilyenkor érdemes megnézni a vadvirágokat mert azok körül is elcsendesedik a mozgás. Pár napig megszűnnek a rovarok .
Az idén is volt egy ilyen nagyszabású megszűnés ez azért nem látszott ,mert utána közvetlenül  4-5 napos rossz idő volt emiatt sem jártak volna a méhek. Közben kikelt a sok fiasítás és mire jó idő lett szép lassan rendbe jöttek DE ugyanannyi méh volt a kaptárakban mint a nagy mennyiségű kelést megelőző időszakban. Aki nem figyelt az nem is vette észre . A madarakat is érdemes figyelni, ilyenkor az összes madár a méhes körül cirkál +veszteséget okozva, mert éhesek és nincs más.
 /szúnyogGYÉRÍTÉS után is megszállják a madarak a méhest  :-\ /

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 12. 09:51
DE ugyanannyi méh volt a kaptárakban mint a nagy mennyiségű kelést megelőző időszakban. Aki nem figyelt az nem is vette észre . A madarakat is érdemes figyelni, ilyenkor az összes madár a méhes körül cirkál +veszteséget okozva, mert éhesek és nincs más.
 
Kitin!
Ez pontosan így van. Aki nem figyelt, az észre sem vette. Azonban ez lehet egy kontakt szer, a piretroid csoport tünete. Sőt az sokkal valószínűbb. Ugyanis ha ez csávázott neo-tól lenne, akkor mindenki észrevenné, mert folyamatosan pusztulnának, nem tudnának helyrejönni. Nekem a fiam kérdezte, hogy miért van mostanában annyi madár a méhesben. Én azt mondtam, hogy a méhhullákat szedegetik, amit a méhek kihordtak a kaptárból. Ez ugye a folyamatos pusztulás melletti érv lehet. Te azt gondolod, hogy az élőket szedegetik ? Méhészkedésem első 17 évében sosem volt gondom a zöld küllőkkel. Ugyanott vagyok, ahol voltam. Az utolsó nyolc évben okoznak kárt télen (elsősorban a kaptárak szétverésével).  Előtte is mindig ott voltak a méhes környékén, mert sok a hangya, úgy tudom a fő tápláléka a hangyatojás. De előtte sosem estek neki télen a kaptáraknak. Lehet, hogy azért szoktak rá, mert mindig találtak méhhullát, amit megehettek, és tulajdonképpen eltakarították mindig a méhes környékét ? Az az igazság azonban, hogy amikor repce idején észlelhető népeltűnésem volt, akkor nem volt rajzásgond. Ha a család érzi, hogy a népesség utánpótlása nem robbanásszerű, mert egy része hamarabb elpusztul, mint normál esetben, akkor nincs bölcsőhúzás! A veszteségeket ebből is le lehet szűrni. Az idei év nem ilyen volt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 12. 12:10
Iridó!

Olyan kérdéseket teszel fel itt egy közéleti fórum keretei között, amiknek többsége részletes szaktudományos választ kíván és ezért ezen keretek között megválaszolhatatlanok. A neonikotinoidok toxicitási vizsgálatai az engedélyezés szakaszában a klasszikus módszerrel történtek. Ott és akkor azok a kérdések, amit most te vagy én most felteszünk, fel se merültek.

A mérgeknek a felhasználási köre, felhasználási módja és a dozírozás annak a rossz kompromisszumnak az eredménye, amit a gyártó érdekei és rosszul felépített vizsgálat adott. Részben szándékos és részben az információ hiányából fakadó hibák eredményeképpen alakultak ki a multinacionális gyártó cégeknél az a pozíció, ami a mai konfrontatív állapotot jellemzi és példának okáért Csorba Csaba is kénytelen képviselni. Így aztán a profit érdekek, részvényesi érdekek miatt a nyilvánvalót, tehát a saját publikált törzskönyvi dokumentációjukból fakadó negatívumokat sem ismerik el. Pedig ha hajlandók lennének olyan változtatásokra, amiket a gyakorlat megkíván, akkor talán lenne esély a piacon maradásukra is. Nem értem pl, hogy a talaj minőségét, vízháztartási jellemzőit miért nem veszik figyelembe a dozírozásnál? Ez több figyelmet kívánna, de ha ez a szereknek a piacon maradási feltétele, akkor a pragmatikus gondolkodás megkívánná az érvek elfogadását.

Ma mi gyakorló méhészek, természetvédők, tudományos szakemberek provokáljuk az új szemléletű vizsgálatokat. Ezek mögött általános közösségi érdek áll, de államérdek csak olyan esetben jelentkezik, ha a baj akkora, amekkora 2006-tól kezdve USA-ban kibontakozott. Magyarország egy fejletlen gyarmati gondolkodású ország, a közösséget szolgáló hosszabb távú nemzeti érdekeket semmibe vevő erkölcstelen komprádor polgársággal az élen. Ennek jellegzetes, de apró tünete, hogy nem emelkedett a méhpusztulás elleni küzdelem az államérdek szintjére, sőt az állam indirekt eszközökkel (például az OMME nevű fiókszervezetén keresztül is) fékezi, tiltja az ilyen irányú kutatásokat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Július 12. 16:05
A fecskék biztos az élő méheket szedik szerintem.
Verebeket is láttam néhány hétig a kaptárak előtt dolgozni, azt nem tudom ,hogy pontosan mit szedegettek,mert amikor közeledtem elrepültek.
Az idei évben volt először repcén, hogy nem láttam teljes kijáróméh megszűnést de azért néha gyérült a forgalom.
Amikor az országos méhmászkálós napok voltak én nem észleltem olyan mértékben, mint ahogy néhányan beszámoltak róla. Voltak kaptárak ahol 6-7-et láttam de nem volt jellemző, viszont azóta folyamatosan látom ha nézem a füvet, hogy itt-ott mindig mennek mendegélnek.
Akác után minden este adtam a családoknak fél liter 1/2-es szirupot /a gatyám ráment  :-\ /
Folyamatosan volt fiasítás de valahogy átlagosan megmaradtak az akác végi szinten.
Tehát megállt a fejlődés. Hogy ez most az időjárástól vagy mitől azt nem tudom. Már ott tartok, hogy nem is érdekel inkább nem is idegesítem vele magam. Majd lesz valami. Sokkal jobbak a családok, mint tavaly.
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: antalholecska - 2014. Július 13. 11:35
Sziasztok !  Nálam a fecskék, meg kezdték a harmadik  kőltést . A méhesem kőrűl rőpkődnek, elég sűrűn . Vajon miért felylődnek ilyen gyorsan ?  Űdv.  Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 13. 14:49
Iridó!

Olyan kérdéseket teszel fel itt egy közéleti fórum keretei között, amiknek többsége részletes szaktudományos választ kíván és ezért ezen keretek között megválaszolhatatlanok. A neonikotinoidok toxicitási vizsgálatai az engedélyezés szakaszában a klasszikus módszerrel történtek. Ott és akkor azok a kérdések, amit most te vagy én most felteszünk, fel se merültek.

A mérgeknek a felhasználási köre, felhasználási módja és a dozírozás annak a rossz kompromisszumnak az eredménye, amit a gyártó érdekei és rosszul felépített vizsgálat adott. Részben szándékos és részben az információ hiányából fakadó hibák eredményeképpen alakultak ki a multinacionális gyártó cégeknél az a pozíció, ami a mai konfrontatív állapotot jellemzi és példának okáért Csorba Csaba is kénytelen képviselni. Így aztán a profit érdekek, részvényesi érdekek miatt a nyilvánvalót, tehát a saját publikált törzskönyvi dokumentációjukból fakadó negatívumokat sem ismerik el. Pedig ha hajlandók lennének olyan változtatásokra, amiket a gyakorlat megkíván, akkor talán lenne esély a piacon maradásukra is. Nem értem pl, hogy a talaj minőségét, vízháztartási jellemzőit miért nem veszik figyelembe a dozírozásnál? Ez több figyelmet kívánna, de ha ez a szereknek a piacon maradási feltétele, akkor a pragmatikus gondolkodás megkívánná az érvek elfogadását.

Ma mi gyakorló méhészek, természetvédők, tudományos szakemberek provokáljuk az új szemléletű vizsgálatokat. Ezek mögött általános közösségi érdek áll, de államérdek csak olyan esetben jelentkezik, ha a baj akkora, amekkora 2006-tól kezdve USA-ban kibontakozott. Magyarország egy fejletlen gyarmati gondolkodású ország, a közösséget szolgáló hosszabb távú nemzeti érdekeket semmibe vevő erkölcstelen komprádor polgársággal az élen. Ennek jellegzetes, de apró tünete, hogy nem emelkedett a méhpusztulás elleni küzdelem az államérdek szintjére, sőt az állam indirekt eszközökkel (például az OMME nevű fiókszervezetén keresztül is) fékezi, tiltja az ilyen irányú kutatásokat.

Kedves Geddekas!

Mint írja, a kérdések megválaszolása "szaktudományos" nekifeszülést igényelne. Az a sejtésem, hogy Irido éppen ezért szegezte önnek a kérdést: ki mástól várhatnánk ízig-vérig szaktudományos megvilágítást a kérdésben, mint éppen öntől, aki oly részletekbe menően kutatta e szakterületet? Kire hagyatkozhatnánk bizodalommal másra, mint önre, s a Klubvezetőre, ki szintúgy a lehető legmélyebbre ásta magát a neonikotinoidok kérdéskörébe, a hatóanyagok hatásmechanizmusába... Ki adhatna önökön kívül adekvát választ, végtére is önök harsogják folyamatosan, hogy mintegy 800 nemzetközi kutatást tanulmányoztak át a kérdésben, melyek tükrében alakították ki véleményüket a "neonikotionidok" konzekvens elutasítása tárgyában. Miért igyekszik folyamatosan mellébeszélni, s kitérni a válaszadás elől, mikor Irido nagyon is lényegre törő interpretációval és valóban szaktudományos megközelítést igénylő kérdésekben kéri az ön ökológus-biológusi válaszadását. Arra már gondolni sem merek, hogy ön netán nem a téma teljes szaktudományos ismeretanyagának birtokában nyilatkozgatna tudományos kérdésekben, hanem a "szaktudományos" válaszadás helyett igyekezne a késztetésének, késztetésüknek megfelelő olyan szakmapolitikai síkra terelni a polémiát, mely szakmai válaszokat ugyan képtelen adni, viszont a késztetésüknek megfelelően tökéletesen alkalmas azt az OMME vezetés permanens támadására, annak az OMME vezetésnek a rentyölésére, mely a "szaktudományos" válaszok közül képtelen volt kihüvelyezni azt a választ, melyet a vélelmem szerint önnek sem sikeredett, s mely tudásanyagot egy "közéleti fórumon" konzekvensen ön sem óhajt velünk  megosztani... Mi ide nem közéletet élni jöttünk, hanem egy olyan szakmai fórumot látogatunk, ahol feketén-fehéren elénk kívánják tárni a valóságot a fórum prominensei...

Kísértetiesen emlékeztet engem e szituáció arra, mikor ön nem volt hajlandó a "vagyoni értéket " képviselő "találmányának" lényegéről sem nyilatkozni azon a fórumon, melyet deklaráltan azért hoztak létre, hogy a "méhész közvélemény" teljes körű tájékoztatást kaphasson, s mely fórum a gyakorlatban  nem szolgált egyebet, mint hogy az OMME ügyvivői testületének működését a lehetséges leghatékonyabb módon tudják ellehetetleníteni... "Szaktudományosan..."

Virítsa már ki -kérném- azt a "szaktudományos" választ, melyre repesve várunk, s bízza bátran  reánk, hogy szaktudományos válaszát megkíséreljük-e elolvasni, képesek vagyunk-e értelmezni, s nézőpontunk kialakításához fel tudjuk-e használni...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 13. 16:26
Arisztaiosz!

Úgy látom értelmezési nehézséget okoz Önnek az írásom és az Iridó írásának összevetése. A lényegi összefüggés szaktudományosan bizonyított, tehát a mérgezés nem vitatható, hiszen az engedélyezéshez a cég által benyújtott törzskönyvi dokumentációk sem tagadják. A kockázatelemzések manipulált volta és többek között az Iridó által felvetett nem vizsgált kérdéskörök eredménye az, amibe a gyártó cégek belebukni látszanak.

Sajnos ezek a cégek kb annyi belátóképességgel rendelkeznek a kompromisszumos megoldások keresésében mint Ön, vagyis vészesen közelítenek a nullához. Ennek következtében erre a termékre tervezhető profitjuk is közelit a semmi felé. Ha gondosabban tervezték volna a szerhasználat általuk javasolt szabályait, akkor nem született volna ekkora botrány. De ez már legyen az Ő bajuk és ez engem egyáltalán nem zavar. Ha az OMME is ugyanannyi belátóképességgel rendelkezik ebben az ügyben, mint a kedvenc mérgeik, amiknek érdekeit még a hivatalos újságjuk címoldalán hivatalos nyilatkozatban is védik, az viszont engem nagyon zavar, mert az minden méhész kára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2014. Július 13. 20:06
    Ekkor lehet azt összevetni a méhészek által észleltekkel. Megmondom őszintén, hogy ma már másképp látom a dolgokat, mint két héttel ezelőtt. Akkor nem adtam volna egy százalék esélyt sem annak, hogy a neok tanulási zavart idéznek elő. Ahogy olvasgatok a témában ma már ennek igenis nagyon komoly megalapozását látom.

Nem vagyok szakértő a témában,csak olvasva próbálok józan méhész paraszti ésszel gondolkodni. :)
Sok a fehér folt pld. abban hogy az egyes növényi kultúrákat mikor és miért látogatnak a méhek.

Geddekas szerint 60napos koráig a kukorica nagyon mérgező,de kérdezem mit keres a méh a térdig/derékig érő kukoricán?Akác alatt hordásban biztos nem megy rá,meg ha bejáratott itatója van.
Azonban ha "száraz" minden a reggeli harmatot szedheti ha előtte ilyen tábla van?
Időjárás miatti több napos bezártság után a méhek minden növényről szívogatják a nedvességet.
Tavaly került a köztudatba hogy a méhünk annyira szereti a napraforgót hogy már virágzása előtt is látogatja és  bizonyos sejtnedveket gyűjthet róla.
Megkérdeztem hazai méhészeti kutatásban dolgozót van e ennek a jelenségnek valamilyen nemzetközi irodalma.
Nos a neten mindössze 1 kutatást talált ami foglalkozik ezzel mert annyira új fejlemény.
E szerint egyébként ezek a méhek(méhcsaládok egy része) annyira vonzónak találják a sejtnedveket hogy a növény virágzása alatt előnyben részesítik a nektárral szemben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 13. 20:37
Aranyos Geddekas!

Értem én, hogy villanymotor, de mi a fene hajcsa...?

Ön konzekvensen kitér a válaszadás elől. Ha nem tudják a "szaktudósok", hogy miként hat egy hatóanyag, akkor hogyan állíthatják a "szaktudósok", hogy hat egyáltalán, s úgy hat, ahogyan ők azt állítják...

Kérném, legalább vázlatosan ismertesse velünk a nikotinos receptorokhoz kapcsolódó hatóanyagok ingerületvezetésben betöltött szerepét, mert ön bizonyára előbbre tart nálunk a hatásmechanizmus kutatásában, a "néma gyilkosok" szinapszisokra, ingerületvezetésre gyakorolt hatásának szaktudományos tanulmányozásában. Az OMME lehet, hogy hasonlóan tájékozatlan, mint mi, kérdezők, de töredelmesen bevallom, nem az érdekel, hogy az OMME tudja-e, hanem leginkább tájékozódni szeretnék, s nincs más, autentikus személy, akihez fordulhatnék. Nem az érdekel, hogy a hatóanyagok fejlesztői tisztában vannak-e az általuk kifejlesztett hatóanyag ingerületvezetésben vagy gátlásban gyakorolt hatásával, hanem attól szeretném a tuttit hallani, aki a kezdetektől (?) fogva támadja e hatóanyagokat, reményeim szerint a biztos, cáfolhatatlan tudás teljes birtokában. Ne hárítsa kérem a válaszadást, hanem varázsolja elő nekünk az ingerületvezetés-gátlás témakörében összemazsolázott szaktudást, segítsen nekünk megérteni a rovarok idegrendszerének specifikumait, melyek révén a "néma gyilkosok" oly végzetes hatással bírnak a rovarvilágra, s azon belül is kedves méheinkre. A szakma-politikát ezen tájékoztatás során bátran tegye félre, minket a vegytiszta tudomány érdekelne elsősorban, a politikai és kampány-aspektusokat pedig nyugodtan mellőzze, mi elsősorban a szaktudományos részletekre lennénk kíváncsiak. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 13. 20:51
Arisztaiosz!
A témáról kérdezze Simon Gergelyt a Greenpeace vegyi anyag szakértőjét, vagy Dr. Fendrik Pétert, volt kollégámat.
Ők korrekt, minden kétséget kizáró választ adnak.
Geddekast ön csak provokálja, és áztatni próbálja. Így nem jut előrébb!
Ha valóban a megoldást keresi, váltson stílust mert repül!
Sárga lapot már kapott!
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 14. 00:59
Irodó pontosan tudja és Arisztaiosz is, hogy a neonikotinoidok a méheket mérgezik. Mind a ketten tudják, hogy a neonikotinoidok nem úgy hatnak, ahogy azt a gyártó és a hatóság állítja, hanem szabályos használat mellett is mérgező hatásúak. Azt is tudják, hogy a feltett kérdések egy része annyira új, hogy valószínűleg a szakirodalomban sem feltétlenül talál rá pontos választ, még Simon Gergely sem, akinek pedig munkahelyi fő feladata a szakirodalom megismerése.

A feltett kérdésekre a választ meg lehetne adni, de nincs állami akarat arra, hogy a válaszhoz szükséges tudományos kutatások megtörténjenek. Magyarországon semmi állami szándék nincs a korrekt kutatásokra. Más európai országban talán van, de ott is óriási a lobbiereje a gyártóknak, és hatékonyan gátolják a kutatók munkáját.

Miért gátolja ezeket a kutatásokat az állam? Mert a rövid távú gazdasági érdek és az államérdek kapcsolata túlzottan szoros. Ez tulajdonképpen finom megfogalmazása az államosított korrupciónak. Ennyire egyszerű a helyzet.

Nem zárom ki, hogy a méhek mászkálásos tünetét többféle kórokozó vagy mérgező hatás is kiválthatja, sőt az is lehetséges, hogy egyszerre több tényező is kiváltó ok. A piretroidok hatására szerintem nem nagyon valószínű a mászkálás, mert azok emlékezetem szerint inkább taglózó hatásúak, de ez csupán előfeltevésem és a tételes vizsgálat vagy esetleg részletes szakirodalmi szemle után mernék határozott választ adni.

De nézzük a neok hatását. Ha a neo a méhek GPS szabályozását támadja, akkor enyhe mérgezés esetén a méh még repül, de nehezen talál haza, viszont ha erősebb a mérgezés, akkor természetesen beállhat mászkáló állapot is. A GPS szabályozás egyszerű, az idegrendszer érzékeli a mágneses északot és délt, továbbá a nap állásszögét. Ha a fejtetőn levő három pontszemhez vezető idegpálya sérül egy mérgező hatásra, akkor a nap állásszögét nem érzékeli a méh, tehát a GPS működésképtelenné válik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 14. 08:40
Tisztelt Méhészek!

Ismereteim szerint már 7 évvel ezelőtt tudományos szaklapban publikálták, hogy 0.1 mikrogramm/kilogramm neonikotinoiddal (hatóanyag imidakloprid) szennyezett cukorsziruptól a méhek eltájoltak. Ezt Mr. Dr J. M. Bonmatin CNRS kutató minden kétséget kizáróan, megcáfolhatatlanul bebizonyította!
Dr. Fendrik Péter amikor évekkel ez előtt felkészített, a profiknak tartandó előadásomra, sok tudományos cikket fordított ebben a témában.
Hadd fogalmazzak egy kicsit csücskösen, olyan Fekete-Fehér Méhészklub stílusban.
Én a kétkedőket megvetem, és a méhészek ellenségének tartom!
Napraforgón és repcén még senkinek soha nem néptelenedtek el a méhcsaládjai?
Ha nem, akkor zárjuk le örökre ezt a témát.
Ha igen, akkor ez örökzöld téma lesz, különösen úgy, hogy az OMME szakmai irányítói siratják a neokat.
Hát milyen vezetők azok, akik a vegyszereket sztárolják?
És a méhészek széttárt karokkal, a küldöttek és OV tagok meg összecsapkodott tenyérrel üdvözlik őket.
(Akáckoalíció, Hungarikum, Vis major, Lap topot kapok..)
Aminek nagy része egyszerű szakmapolitikai húzás, de vannak értékelendő momentumok.
A munkának természetesnek kéne lennie, és nem egy önfényező piár fogásnak.
A neonikotinoidokban elévülhetetlen bűnük van!
Nekem erről ez a véleményem!
A francia méhészekről kéne példát vennünk!
http://users.atw.hu/europaimehesz/modules/news/article.php?storyid=725
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 14. 10:44
Arisztaiosz!
A témáról kérdezze Simon Gergelyt a Greenpeace vegyi anyag szakértőjét, vagy Dr. Fendrik Pétert, volt kollégámat.
Ők korrekt, minden kétséget kizáró választ adnak.
Geddekast ön csak provokálja, és áztatni próbálja. Így nem jut előrébb!
Ha valóban a megoldást keresi, váltson stílust mert repül!
Sárga lapot már kapott!
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Kedves Nagyernyei Attila!

Kérdezném én mindkét, ön által autentikusként aposztrofált szakértőt, csak sajnos nem tudom, milyen nicken regisztráltak ide, így nehézséget okoz a megszólításuk. Geddekas is elbizonytalanított egy kicsit, hiszen azt írja, hogy talán még Simon Gergely sem ismeri kérdéseinkre a helyes választ, pedig ha ő nem ismeri, akkor ki lehet az, aki ismeri? Gondolom, Fendrik dr. talán választ tudna adni, de sajnos oly ritkán találkozunk személyesen,  hogy arra még nem is volt példa... Ön bizonyára gyakrabban összefut a volt kollégájával, ha netán alkalma nyílna rá, kérje meg, hogy regeljen be ide, vagy a Méhész Fórumra, hogy a bennünk feszülő kérdéseket egyenesben is feltehessük neki. Ha netán mégsem érne rá a dr. Úr, akkor viszont önnek kellene továbbítani felénk a válaszokat, hiszen e Klub azért hozatott létre, hogy segítsen eligazodnunk a tudományos élet néha bonyolult útvesztőjében, s hogy autentikus személyektől kaphassunk autentikus válaszokat akár tudományos kérdésekben is.

A stílusommal kapcsolatos kifogásait nem értem, bárhogy próbálom is visszaolvasni a hozzászólásaimat, nekem az jön le belőlük, hogy stílustanilag és etikailag is megállják a helyüket, s az én megítélésem szerint nem személyeskedők, legfeljebb személyhez szólók. Mindenesetre fájlalom, ha érveléstechnikámmal és mondanivalómmal nem képes azonosulni, de biztosíthatom, ezzel teljesen hasonlóan vagyok én is az ön egyes hozzászólásai kapcsán, nem tudom és nem is akarom mindenben a magamévá tenni sem érveléstechnikájukat, sem morális "értékeiket". Az pedig, hogy ön milyen lapokat lenget, nemigen foglalkoztat, ha úgy találja, hogy személyem, mondanivalóm nem való a Klubra, nemes egyszerűséggel ismételten kitilthat innen. Még azt sem mondom, hogy a Klub szempontjából ez jóvátehetetlen hiba volna, végtére is magának csinálta, s az valóban igaz, hogy minél kevesebb ellenvélemény tűnik fel az oldalakon, annál homogénebb lehet a fórum arculatát, identitását meghatározó véleményhalmaz...
Csak ezen esetben kérném, deklarálja, hogy a Klub praeambulumában megfogalmazott gondolatok menet közben módosultak, s mostantól fogva minden véleménynek -de csak annak- helye van itt, mely vélemény a klubvezetőéjével hajszálpontosan egybevág...   
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 14. 12:06
Arisztaiosz!
Kérésének eleget fogok tenni, és megkérem Simon Gergelyt válaszoljon a Méhészklubon Önnek.
Arra kérem tömören fogalmazza meg kérdéseit, én továbbítom, ebből minden olvasó nyerhet.
Az utolsó sorát nem az OMME vezetőinek címezte, csak rosszkor nyomta az "Enter" gombot?
Ezt írja nekem, ami ellen végig tiltakoztam?
".... mostantól fogva minden véleménynek -de csak annak- helye van itt, mely vélemény a klubvezetőéjével hajszálpontosan egybevág... "
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bogár 21 - 2014. Július 14. 17:56
Kánya!
Jól beszélsz!Ez már nem idevaló! >:(
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 14. 21:29
Iridó pontosan tudja és Arisztaiosz is, hogy a neonikotinoidok a méheket mérgezik. Mind a ketten tudják, hogy a neonikotinoidok nem úgy hatnak, ahogy azt a gyártó és a hatóság állítja, hanem szabályos használat mellett is mérgező hatásúak.
Ebben tévedsz! Én csak tudni szeretném. A kétkedésem miatt lehet, hogy Attila megvet, de akkor is kételkedem. Kételkedem abban, hogy mérgez, és abban is, hogy nem. Akkor nem fogok kételkedni, ha egzakt kérdésekre egzakt válaszokat kapok. Felvetettem néhány szempontot, hogy miből illenék kiindulni. Mint írtam ,ez alapján az eltájolás igenis logikus következmény lehet. De az a méh amelyik elpusztul a neonikotinoid mérgezéstől, az már nem tud eltévedni. Ezért lenne jó tisztán látni, hogy valójában a méh szervezetében hol és mi történik, főképpen pedig különbözőképpen történik-e a különböző szerektől vagy sem. Lehet, hogy ez sem ide való már, de azt azért látni kell, hogy felületes ismeretek birtokában  nevetségessé válik az, aki tudományosnak tűnő következtetéseket akar levonni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Július 14. 22:13
QUQURIQ!

Szép estét Mindenkinek!

Irido!
Nem kívánom azt a látványt amin mi már sokan átestünk...
Napra kezdetén vagy méh hulla hegyek, vagy eltűnt méhek, pucér fias keretek...
Szerintem nem a Jóisten teremtette őket ilyeneknek!!!
Sírtál már a méheid miatt???
Szerintem Nem!
Ennél jobban nem tudom érzékeltetni a tehetetlenségünket!!!
Soha ne érezd ezt az érzést!
Odamész a Napraforgóra gyönyörű népes családokkal, tele Vagy bizodalommal...
és összetöröd a lelked a látvánnyal... mennyi munka veszett kárba, vergődő méhek, akiken nem tudsz már segíteni....
Csak dolgozol tovább, takarítod a méh hullákat, mented a menthetőt, mert tudod, hogy a jövő évi akácmézed is jóval kevesebb lesz! A kereteket meg olvaszthatod, mert a molyok martalékává válik...
Ilyen mentalitással addig úgy sem fogod megérteni amíg Te is szenvedő alanya nem leszel!
Ezt senkinek nem kívánom!
Nem szórakozásból irkálunk erről!!!
Bár csak senki ne találkozott volna a vegyszerekkel!!!
A vegyszer minden élőlényt MEGÖL!!!

A realista Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 15. 00:55
Iridó!

Azt mondod, hogy kételkedsz a neonikotinoidok méhekre mérgező hatásában?

Ha tényleg kételkedsz, akkor nincs miről beszélgetnünk. Te ülsz egy függönnyel lesötétített szobában és azt mondod, hogy nem süt a nap. Ez igaz is meg nem is. A te szemszögedből valóban úgy tűnik, hogy nem süt a nap. De csak azért látod így, mert nem mész ki a szobából vagy nem húzod szét a sötételőfüggönyt.

Áttérve a neo-ra. Maga a gyár is állítja, hogy a neo mérgez és leírja, hogy az orális toxicitása rendkívül magas, vagyis ppb mennyiségek elégségesek a mérgezés kiváltásához. Csak a kockázatelemző rafinériája alapján állítják (a gyár és a hatóság), hogy ezt a tényt nem kell figyelembe venni, mert a méh orálisan nem érintkezik a neo-val. BUMMM!

És a kockázatelemzők állítása hamis. A mérések és a tapasztalatok szerint a méh találkozik orálisan a méregmolekulákkal, tehát mérgeződik. Ezek után mi a jó fenének vitatkozzak azon teveled, hogy mérgez vagy nem mérgez a neo. Ezt vitasd meg a Bayer cég kutató-fejlesztő mérnökeivel. (Szerintem nem fognak téged megérteni, hogy miért kételkedsz a szerintük nyilvánvalóban.) Az meg egyelőre fölösleges részletkérdés, hogy az idegrendszer anyagcseréjét mely ponton támadja a neo.

Jelenleg engem az zavar és ez bizony nagyon zavar, hogy a magyarországi általános terepi mintavételi módszer kőkorszaki és ezért alkalmatlan arra, hogy a méreg molekulát tartalmazó méheket begyűjtse. Amíg nincs hiteles terepi mintavételi módszer, addig nincs hiteles mérés. Ha pedig nincs ilyen, akkor a mért eredmények értéktelenek és értékelhetetlenek, következésképpen az általad felvetett részletkérdések megválaszolásának sincs itt az ideje.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2014. Július 15. 07:09
Szerintem nincs gond a kételkedéssel.
A kételkedés kérdéseket szül, amire egzakt vizsgálatokkal lehet válaszolni.
A tudományos megközelítés mindaddig kételkedik, és kérdez, amíg valami nincs bizonyítva. Feltételezései vannak, de az mind bizonyítást igényel.
Ebben a beszélgetésben is felmerült korábban, hogy ha a méreg bénítólag hat a méh szárnyaira, meggátolva a repülését, akkor miért nem hat ugyanígy a lábaira? Ezzel a kérdéssel érdemes foglalkozni, de nem laikusoknak.
Valaki mondta a másik fórumon: ő nem megy naprára a korai virágzás szakaszában, mert nagyobb az esélye a mérgezésnek. Kicsit később már ok. Jó eredményekről számolt be. Ez is egy válasz lehet.
Tudományos megközelítésben az is probléma, hogy egy feltevés amire egzakt válasz születik, további kérdéseket szül. Ezeket a felmerülő kérdésekre nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. A tudomány szabályai alapján végzett vizsgálatok után születhetik meg a válasz.
Irido, és Arisztaiosz véleményem szerint csupán ezt kérik számon. Számomra tiszteletet érdemel a tudásanyag, ami a hozzászólásaikból kitűnik, megvallom, én az idegen szavak, és tudományos gondolatmenetek felét sem értem. Úgy gondolom, hogyha valaki e témában vitába száll, ezekkel illik tisztában lennie.
Ha Arisztaiosz írásiról lehántjuk a gúnyt, az iróniát akkor a probléma részetekbe menő megközelítését láthatjuk. Iridóval kapcsolatban ugyanezt gondolom (örülök, hogy van egy másik személy is a fórumon, aki ilyen szinten tud erről beszélgetni), csak ő nem használja a gúny eszközét.
Egyik személyt sem kívánom védeni, mindkettő képes erre, de a problémához való tudományosan kételkedő hozzáállást igen, bárki műveli azt.
Üdvözlettel: Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 15. 07:28
Ezt írja Geddekas!
"Jelenleg engem az zavar és ez bizony nagyon zavar, hogy a magyarországi általános terepi mintavételi módszer kőkorszaki és ezért alkalmatlan arra, hogy a méreg molekulát tartalmazó méheket begyűjtse. Amíg nincs hiteles terepi mintavételi módszer, addig nincs hiteles mérés. Ha pedig nincs ilyen, akkor a mért eredmények értéktelenek és értékelhetetlenek, következésképpen az általad felvetett részletkérdések megválaszolásának sincs itt az ideje."
Erre mondják azt, hogy itt van a kutya elásva!
Az OMME monitoring egy újkori nép(méhész)hülyítés!
Semmit nem ér, kidobott pénz a fenti állítás miatt!
Már tíz éve tudjuk, hogy kell szakszerűen mintát venni.
Az OMME csapat még eddig sem jutott el.
Amikor máshol mintát vesznek, a mieink még szunyókálnak.
Ébresztő!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 15. 08:26
Kiskakas!
Három alkalommal szenvedtem el méheltűnést. Nem volt egyik alkalommal sem méhhulla. 2005: repce. 2011: repce, 2012: napraforgó. Szerinted az segít bármit is, ha olyan dologra fogjuk rá, amiről később kiderül, hogy semmi köze a dologhoz ? Nem analizálni kellene a problémát higgadtan, részrehajlás nélkül ? Ellehetetlenítjük ezen növények termesztését,miközben éppoly mértékben függünk tőlük, mint azok akik termesztik.
Geddekas!
A Greenpeace-t mi akadályozza abban, hogy megfelelő módon vegye a mintát? Amennyiben a dolog úgy van, ahogy írod, hogy azért kaphattak engedélyt a szerek, mert úgymond orálisan nem érintkeznek a méhek a méreggel, akkor az egy égbekiáltó felelőtlenség volt. Magam is írtam arról, hogy nappali permetezés esetén ez elkerülhetetlen (de a dermális LD50 is hasonló nagyságrendű, tehát semmi szükség az orális felvételre sem. Ha csak konkrétan a csávázószerekre gondolsz, ott igenis van elméleti lehetőség az orális felvételre, legfeljebb annak mennyisége kérdéses. Leírtam: a betiltott szerek 400-szoros LD50-es alkalmazása, magas HQ értéke semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül, nagyon  részletes vizsgálatok szükségesek. Ugyanolyan részletes módon kell vizsgálni az alacsony HQ értékkel bíró, jelenleg semmilyen korlátozás alatt nem álló szereket, hiszen az igazi probléma ott lehet. Amelyek nagyon erős toxicitással rendelkeznek a méhek vonatkozásában, azok a szerek úgy vélem megfelelő garanciákkal kerültek forgalomba. Természetesen, ha a vizsgálati módszereddel szignifikáns különbséget tudsz felmutatni a hagyományos vizsgálatokhoz képest, akkor a jövőben mindenképpen azt kell alkalmazni. De ezt Neked kell tudni bebizonyítani. Nem várhatod el egy méhész érdekvédelmi szervezettől, hogy ő végeztesse el pl. a vizsgálati módszered akkreditálását. Szerintem ebben a Greenpeace Téged támogatni képes.
Ata:
Azt gondolom, hogy hasonló módon gondolkodsz, mint én, vagy Arisztaiosz. Sose zavarjon, ha az idegen kifejezések felét nem érted. Nem azon van a lényeg. Bármikor utánakereshető, a tudás nem misztikum, megszerezhető. Két dolog nem szerezhető meg: az intelligencia és a kreativitás. Értem előbbi alatt az IQ-t. Ezek már születésünkkor  eldőltek. IQ esetében igaz, hogy a sakkozó Polgár lányok lehet, hogy erre rácáfoltak. De csak azért, mert van egy megszállott apjuk. A baj ott van, amikor valaki alacsony IQ-val akar logikai dolgokban egy nálánál nagyságrendekkel magasabb IQ-val rendelkezővel vitatkozni. Ezt nehogy valaki magára vegye, én magamból indulok ki. Tesztek írása nélkül is rá lehet jönni, hogy akivel beszélgetünk annak vajon lejjebb, vagy feljebb van az IQ-ja a mienkénél. A zöld Fórumon, a sok hozzászólással rendelkezők közül én tudom kinek van magasabb IQ-ja, mint nekem. Amit viszont ezek az emberek nem nagyon tűrnek el, az a kreativitás. Czeizel Endre azt mondta, hogy az viszi előrébb a világot, nem az IQ. Ezt én is így látom. Geddekasunk egy ilyen kreatív ember, de nem ártana néha a hozzá szóló intelmekre megfontoltabban reagálnia, mert hitelét veszti.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 15. 08:51
Kedves Ata67!

Persze, hogy értelmes tudományos kérdés, hogy a méreg a  méhek lábára hat vagy a szárnyára. Persze az leírtam, hogy nemcsak akkor kezd el mászkálni, ha a szárnymozafó ideg béna, hanem akkor is, ha a GPS (tájékozódás) lebénul vagy nosema esetén vagy bizonyos vírus esetén is. Vagy ezek együttes hatása vagy ezek egymás utáni hatása esetén is.

Ezekre a kérdésekre érdemes lenne válaszolni. DE A MINISZTÉRIUM ÉS AZ OMME NEM HAGYJA HOGY A VÁLASZ MEGSZÜLESSEN! És az OMME tagság 230 küldöttjéből is CSAK 16 küldött gondolta úgy tavasszal, hogy a mérgezések okát kutatni kellene. Most itt tartunk és ezt az ellenállást kell megszüntetni.

Ahogy korábban írtam, a méhek pusztulásának megszüntetése Magyarországon nem államérdek. Ha az lenne, akkor lenne rá állami kutatási pénz, akkor kutatási feladata lenne ez néhány intézménynek. De sajnos úgy látom, hogy a helyzet ennél rosszabb, nem is közösségi érdek. Ha közösségi érdek lenne, akkor a 230 küldöttből 16 szavazott volna a kutatások elindítása ellen és 214 fő a kutatások elindítása mellett szavazott volna.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 15. 09:39
Kedves Iridó!

Mi akadályozza meg a Greenpeace-t a helyes mintavételben?
1. A helyes mintavételre még nincs kiforrott technika. Én magam foglalkozok ezzel, de korrekt kutatási feltétel hiányában nem fő feladatként. Szerintem rajtam kívül senki más nem foglalkozik ezzel Magyarországon.
2. A Greenpeace nem tudományos kutató intézet, nem növényvédelmi hatóság, nem állategészségügyi állomás, tehát nem is jut tudomására hivatalból kellő időben egy mérgezés gyanús eset. Ha netán mégis tudomására jut, akkor vagy megkapja a méhész engedélyét a mintavételhez vagy nem kapja meg. 
3. A Greenpeace pénzügy lehetőségei nagyon szerények, tehát ha kap információt, akkor se biztos, hogy ki tud menni a helyszínre és tudja viselni a vizsgálati költségeket.

Idézet
Amennyiben a dolog úgy van, ahogy írod, hogy azért kaphattak engedélyt a szerek, mert úgymond orálisan nem érintkeznek a méhek a méreggel, akkor az egy égbekiáltó felelőtlenség volt.
Sajnos így van. Előadásaimban be szoktam idézni az egyik hatóanyag engedélyezési dokumentációjának azt az oldalát, ahol ez szép táblázatos formában jelenik meg.
Idézet
Amelyek nagyon erős toxicitással rendelkeznek a méhek vonatkozásában, azok a szerek úgy vélem megfelelő garanciákkal kerültek forgalomba.
Szép remény, de mielőtt véglegesíted álláspontodat, nézd át a törzskönyvi dokumentációt. Amit én láttam abból az ellenkező következtetésre jutottam a szisztémás szerek esetében.

Idézet
Természetesen, ha a vizsgálati módszereddel szignifikáns különbséget tudsz felmutatni a hagyományos vizsgálatokhoz képest, akkor a jövőben mindenképpen azt kell alkalmazni. De ezt Neked kell tudni bebizonyítani. Nem várhatod el egy méhész érdekvédelmi szervezettől, hogy ő végeztesse el pl. a vizsgálati módszered akkreditálását. Szerintem ebben a Greenpeace Téged támogatni képes.
Nem a vizsgálati módszerben javasolok változtatást, hanem a mintavételi módszerben. Úgy is mondhatom, hogy eddig nem is volt mintavételi módszer. Egyszerűen ki volt adva a parancs, hogy a halott és haldokló méhből gyűjtsenek össze annyit, ami feltételezhetően elég a labor munkához, tehát 500 g-ot. Ellenmintaként meg másik 500 g-ot. Az én javaslatom ezt egészíti ki olyan javaslatokkal, amivel nagy biztonsággal lehet begyűjteni a méhlegelőről visszatérő és még meg nem halt méheket.

Én ehhez az egész kérdéshez úgy állok, hozzá, mint egy megoldandó problémához és csak másodlagosan tekintem szakmapolitikai kérdésnek. Sajnos jelen fázisban a szakmapolitika kerül első sorba, mert a probléma megoldására tehető összes lépést akadályozza.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 15. 11:12
Geddekas!
Most ellent kell mondanom!
Van helyes akkreditált mintavételi módszer, kiforrott technológia.
Abban valóban igazad van, hogy ezt is tovább kell fejleszteni.
Ami gond, az OMME monitoring csapatának nincs semmilyen.
Ami van az meg egy egyéni elven született agyrém.
Akiknek tavaly a "csávázó szer konferencián" elmondtam, hogy itthon mi az "eljárási rend", mindenki fogta a fejét.
Azt mondták kidobott pénz, meg hol vannak az illetékesek?
Erre mondom én, mind nagy magas lovon ül, onnan osztja az észt.
Mi itt lent a pór nép ettől szenvedünk, hogy a véleményünket meg sem hallgatják.
Majd csak elfárad a paci és leszállnak közénk.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2014. Július 15. 12:29
Azt gondolom aki ide ír az a megoldásban érdekelt.
Geddekasnak van egy ki nem forrt ötlete a mintavételhez,ennyi semmi több egyenlőre.
Attila  10 éve tudja a mintavételt....érdekes 2012-vel bezárólag a Méhészetben egy szó sincs a neok. hazai helyzetéről egyáltalán! :-[ :-X

Kár hogy a Greenpeace nem vizsgált idén repce/napra. növénymintákat,pedig korábban szó volt róla.

Itt van egy hír a francia méztermelésről és méhpusztulásról,náluk már sok vegyszert betiltottak korábban.
Méztermés mégis folyamatosan csökken, a méhpusztulás meg folyamatosan nő,tavaly már 15-30% volt.
A pusztulás pedig a hegyvidékekre koncentrálódik ahol nem jellemző a nagyüzemi mezőgazdaság.
http://www.apinews.com/en/news/item/24669-france-lower-honey-production-and-higher-bees-mortality

Ébresztő valóban,de csak korrekten van értelme.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zombee - 2014. Július 15. 15:35
A cikkben nincs benne, valahol máshol olvashattad a hegyvidéki, magasabb számú pusztulást?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2014. Július 15. 22:35
Geddekas!
Egyetértek Veled- Veletek abban, hogy minél kevesebb mérget kellene használni, és a mérgezéseket alaposan ki kéne vizsgálni. A hogyan-hoz sajnos nem tudok hozzászólni, ehhez nem értek...
Arra emlékszem, hogy gyermekkoromban a paradicsomot nem permeteztük. Nem hatalmasodott el rajta gombás betegség, nem ették meg a bogarak. Mi ettük meg.  :)
A fajok betegségekkel szembeni fogékonysága szerintem összefügg az emberi kapzsisággal. Minél többet termelni egységnyi területen, minél kevesebb élőmunka ráfordítással, ezért több vegyszerhasználat, stb... Ez egy ördögi kör. Lehet, hogy a kevesebb több lenne... 
Irido!
A kreativitást nagyra értékelem. Szerintem a kreatív ember olyan nézőpontból is megvizsgálja a dolgokat, ami másoknak eszébe sem jut. Az agyában régóta rakosgatott információkat képes leporolni, összefüggésbe hozni friss adatokkal.
Egy jó ötlet aranyat ér. Azután a jó ötletet végig is kell vinni a megvalósulásig. E kettőt nem mindig ugyanaz az ember csinálja, de ez nem baj.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 15. 23:47
Arisztaiosz álláspontja egyértelmű. Szerinte a neonikotinoidok csak a szabályok betartásának megszegése esetén mérgezi a méheket. Ettől eltérő álláspontot tőle nem olvastam, sőt még halvány utalást se tette arra soha, hogy a szabályos felhasználás esetén talán mérgezheti a méheket. Ő egyértelműen Csorba Csaba mellé sorolandó, azzal a különbségtétellel, hogy Ő rendkívül mocskos hangnemben képes írni azokról az emberekről, aki nem osztják az Ő véleményét, míg Csorba Csaba nem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 16. 04:56
Ata!
Pontosan úgy gondolom én is, ahogy írod. A végén pedig a lényeg. A kettőt nem mindig ugyanaz az ember csinálja. Szerintem ezt ki is lehet terjeszteni. Az egyes embernek csak piciny részletekre terjedő tehetsége van. Ezek szintéziséből viszont képes összeállni egy nagy egész.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2014. Július 16. 10:16
Rész szerint valók vagyunk. A kis részek összekapcsolódását, a szintézist gátolja ha egymásra sarat dobálunk, személyeskedünk. Falak képződnek, ez a fő gond ezzel. Ezért jó és célravezető a tárgyilagosság.
Mindez a neonikotinoidok, a kreativitás, az információk megosztása, az összefogás mentén jutott eszünkbe, eszembe... Elnézést, hogy ilyen "messze" kalandoztam.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2014. Július 16. 10:38
Geddekas!

A kreativitást nagyra értékelem. Szerintem a kreatív ember olyan nézőpontból is megvizsgálja a dolgokat, ami másoknak eszébe sem jut. Az agyában régóta rakosgatott információkat képes leporolni, összefüggésbe hozni friss adatokkal.
Egy jó ötlet aranyat ér. Azután a jó ötletet végig is kell vinni a megvalósulásig. E kettőt nem mindig ugyanaz az ember csinálja, de ez nem baj.

A megvalósuláshoz türelem,együttműködési készség is szükséges,szerintem ebben az esetben ez teljesen hiányzik.

Meg kell nézni Obama idevágó programját,minden minisztérium még a védelmi is benne van.
Az egyoldalú és főleg politikai alapon meghozott tiltások nem hozzák a várt eredményt.

Az alábbi hölgyet ajánlom figyelmetekbe(tudom volt már),Ő nem divatból vagy  népszerűség miatt foglalkozik
a méhekkel.
http://www.ted.com/talks/marla_spivak_why_bees_are_disappearing?language=hu

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 16. 18:49
Nem a türelem az elsődleges ennek a problémának a megoldásában, hanem annak felismerése, hogy mekkora veszteséget jelent az államnak a méhészeti ágazat évenkénti vesztesége. A Magyar Kormány lát néhány statisztikai adatot, továbbá látja az OMME hivatalos véleményét. Ezek alapján szerinte nincs probléma. A legszomorúbb, hogy nemzetközi szintéren is ugyanezt képviseli. Itthon a Magyar Kormány és az OMME módszeresen agyagba döngöli azt, akinek más a véleménye, aki problémát lát.

Pl. A gyártóval forgalmazóval karöltve hangoztatja a Magyar Kormány, hogy további kutatások kellenének annak megállapítására, hogy milyen kárt okoznak a méheknek a neonikotinoidok, ugyanakkor nem hajlandó kutatási feladatként előírni ezt a feladatot egyetlen tudományos műhelynek sem, pedig ezt kérik a kutatók. Az OMME pedig követve a Magyar Kormány "utasítását", szintén nem ír ki olyan kutatást, amiből bármi is kiderülhetne. Azért írok idézőjelet, mert nem írásban, hanem színfalak mögött burkoltan, fehér asztal mellett koccintva történnek ezek a dolgok. Ráadásul cserébe a Kormány ad koldusfilléreket, mint a "de minimis" keret (36 méhész vette igénybe), akkor a mostani "vis major" keret, amelyek tipikusan a lojalitás erősítését szolgálják és az OMME holdudvar pénzügyi helyzetét javítják. Ehhez a koccintásos történethez tartozik a 20 mFt-os Tóth Péter féle monitoring vizsgálat, a nyilvánosság teljes kizárásával szétosztott 50 mFt-os tudományos kutatási keret.

És mindeközben nincs felmérve és kiszámolva Magyarországon a mérgezések miatti ágazati veszteség, a magyar méhállománynak a megporzás révén nyújtott nemzetgazdasági haszna és még sorolhatnám csak azokat a szempontokat, amiket pl. USA Kormányzata évek óta rendszeresen, szisztematikusan felmér.

Türelem? Tudod a kardot nem én húztam ki, sőt sokáig türelemmel viseltem a támadásokat. Nem akarok ezer családos méhész lenni. Nincs meg hozzá a fizikai erőm és tőkém sem. Nekem a Jó Isten a probléma átlátó és megoldó képességet, a kutatás fejlesztés adományát osztotta. Ezen kívül a sorsom magával hozta a demokratikus döntéshozatal megismerését és sikeres alkalmazását. Ezeket a képességeimet szeretném értelmesen hasznosítani.

Bross lemondása után nem sok idő múlva megkerestem Fekete Józsefet az ideiglenes elnökünket tudományos kutatási javaslatokkal. Akkor még abszolút nem szóltam bele az OMME szervezeti ügyeibe. Az OMME IB-ben Úgy verték le a javaslatomat, mint vak a poharat. A Mészáros Lacit szintén megkerestem a megválasztása után, hasonlóan tudományos kutatási javaslattal. Az OMME IB ugyanúgy viselkedett.

Akkor kezdtem konfrontálódni az OMME jelenlegi vezérkarával, amikor a neonikotinoid ügyben nyilvánvalóan helytelen nyilatkozataik megjelentek és ezt semmilyen józan érv hatására nem voltak hajlandók megváltoztatni, sőt személyeskedő mocskolódó kampányt indítottak. Beláttam, hogy a jelenlegi OMME vezérkar nem érdeket képvisel, hanem koldul és vállaltam a  közösséget azokkal a méhészekkel, akik hasonlóan gondolkodnak és segítem a munkájukat. Mi méhészek nem vagyunk koldusok. Nekünk nem alamizsnára van szükségünk, hanem tisztességes termelési feltételekre és tisztességes érdekképviseletre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 16. 19:32
Ez szép volt Geddekas!
Különösen a vége!
Józan, átgondolt írás.
Nyomtam egy tetszik gombot!
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: adamez - 2014. Július 16. 21:48
Az alábbi hölgyet ajánlom figyelmetekbe(tudom volt már),Ő nem divatból vagy  népszerűség miatt foglalkozik
a méhekkel.
http://www.ted.com/talks/marla_spivak_why_bees_are_disappearing?language=hu

Kedves bükk, köszi, hogy megosztottad a linket! Nagyon tetszett az előadás, nyílt és lényegre törő, semmi felesleges mellébeszélés.

Nem vagyok egy vitatkozós típus, és éppen ezért nem is terveztem, hogy hozzászólok ehhez a témához, de talán az előadás hatására mégis leírnám mit gondolok erről az egész rovarölős témáról. Szerintem egy méhésznek sem lehet opció bármilyen rovarölő szer mellett érvelni. Az a méhész, aki azt bizonygatja egy rovarölő szerről, hogy nem árt a méheknek, az egyrészt álságos, másrészt hülyének nézi a másikat. A méh egy rovar, a rovarölő pedig - mint a nevében is benne van - előbb vagy utóbb megöli a rovarokat, így a méheket is. Azon lehet vitatkozni, hogy ezt hogyan és miként teszi, de azt állítani, hogy egy rovarölő szer nem árt a méheknek, nos egy igazi méhész, a méhek barátja ilyet nem ejthet ki a száján!

A méhek ma:
- rovarölő szerrel szennyezett viaszból készült műlépből építik a lépeiket,
- rovarölő szerrel szennyezett virágport és nektárt fogyasztanak,
- rovarölő szerrel védekezünk az atka ellen
- rovarölő szerrel kezelt répacukorból készített cukron teleltetjük őket.

Csoda, hogy tűnnek el? Csoda, hogy nem teljesítenek úgy mint egykor, amikor még milliónyi virág pompázott a réteken és a domboldalakon? Csoda, hogy még mindig léteznek!

A méhek fantasztikusak, de vajon mi is azok vagyunk?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2014. Július 16. 22:15
Sziasztok!

Az előző hsz-al 100%-ig egyet értek!

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 16. 22:19
Én is! NB 18!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2014. Július 17. 06:30

 Nekem a Jó Isten a probléma átlátó és megoldó képességet, a kutatás fejlesztés adományát osztotta. Ezen kívül a sorsom magával hozta a demokratikus döntéshozatal megismerését és sikeres alkalmazását. Ezeket a képességeimet szeretném értelmesen hasznosítani.


Eddigi méhészeti kutatási eredményeid?
Lehet hogy lemaradtunk róla,de eddig csak a rakodókasról vagy ismert.
A kutatás meg nem alapvető jog,hanem manapság pályázaton szokás megnyerni.
A Greenpeace miért nem támogat,miért mézvizsgálatokra költöttek inkább?

"demokratikus döntéshozatal....."-ról,ez irányú tevékenységed egy másik egyesületnél már kiütötte a biztosítékot!

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2014. Július 17. 06:39
adamez!

Nekem még volt szerencsém akkor méhészkedni amikor még elvétve termeltek repcét és
napraforgót,mégis szépen termeltek a méhek.
Azóta sok évtized eltelt és minden körülmény megváltozott.
A mai mezgaz. elképzelhetetlen vegyszeres növényvédelem nélkül,nekünk méhészeknek szükségünk van az
általa nyújtott méhlegelőre.
Enélkül már méheink és mi méhészek is képtelenek lennénk boldogulni.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: adamez - 2014. Július 17. 07:09
bükk, teljesen egyetértek veled, én is így látom. Nekünk, méhészeknek kell alkalmazkodnunk a körülményekhez. Hiábavaló azon ábrándozni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság varázsütésre ökológiai alapokra helyezné a működését. Ekkora méretekben ezt nyilvánvalóan nem is lehetne kivitelezni. Mindazonáltal elég abszurdnak érzem, hogy egyes méhészek milyen nagy vehemenciával és lelkesen érvelnek bizonyos rovarölő szerek mellett. Szerintem nem érdemes arról vitatkozni, hogy melyik rovarölő szer jobb vagy rosszabb a másiknál. Sokkal fontosabb lenne arról beszélni, hogy mi méhészek hogyan enyhíthetjük azokat a károkat, amelyeket a méhek a rovarölővel szennyezett kultúrákon elszenvednek? Hogyan alakítsuk át a technológiánkat annak érdekében, hogy a méheink egészségi állapotát a lehető legjobb szinten tartsuk? Mérgek vannak és lesznek, sajnos ilyen világban élünk, ehhez kell alkalmazkodnunk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 17. 08:15
Hogyan alakítsuk át a technológiánkat annak érdekében, hogy a méheink egészségi állapotát a lehető legjobb szinten tartsuk?
Például úgy, hogy nem vándorlunk olyan kultúrára, melyet rovarölővel védenek meg. Meg nem irtunk atkát. Hiszen az is rovarölő. Szerinted. Egyébként atkaölő. Az  amitráz. A fluvalinát rovarölő is. De ha azzal védekezel, akkor azért tűnnek el a méheid. De nem a rovarölő hatása miatt, hanem azért, mert már nem hat az atkára. Az ördög a részletekben van. Az a világ elmúlt, amikor az emberiség megengedhette magának azt, hogy ne használjon vegyszereket. Ma már a sok rossz közül kell kiválasztania a legkevésbé rosszat. Nem tudsz Magyarországon elmenekülni olyan helyre, ahol 5 km távolságon belül ne lenne rovarölővel kezelt terület. Ha megpróbálsz minél messzebb menni egy ilyen helytől, az rosszabb, mintha mellette lennél, mert akkor legalább meg tudod nézetni, hogy mitől pusztultak el a méheid. Ha távol vagy, akkor haza sem érnek a méheid.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 17. 10:22
Bükk!

Idézet
Eddigi méhészeti kutatási eredményeid?
Lehet hogy lemaradtunk róla,de eddig csak a rakodókasról vagy ismert.

2008-ban tértem vissza a méhészethez.

Ha csak a rakodókassal foglalkoznék, már akkor tettem olyat, amit fel fog jegyezni a magyar méhészeti szaktudomány, ugyanis a szabadépítményes méhészkedés Magyarországon kihalt a paraszti kúpos kasok eltűnésével és az általam kifejlesztett rakodókassal éledt újra. A nyugati világban ez a típusú méhészkedés soha nem halt ki. Legerőteljesebben a bioméhészek és azon belül a biodinamikus méhészek dolgoznak szabadépítményes kaptárokkal. Az én indíttatásomra Magyarországon mostmár többféle szabadépítményes kaptárral van próbálkozás, pl. másolják a nyugati kaptártípusokat, így a TBH-t is, amiben a méhészkedés hasonlít a fekvő NB kaptárhoz, csak éppen szabadépítményes változatban.

Végeztem oxálsavas kísérleteket, hogy milyen hatékonysággal írtja a körülményeink között az atkát. Ez nem egyéb mint adaptáció, hiszen megismételtem külföldi kísérletet, de tanulságos. Eredmény: Az oxálsavas csurgatás kiváló és tartós atkaölő hatást eredményez és nem munkaigényesebb, mint egy amitrázos sorozatkezelés.

Feltérképeztem a neonokotinoid ügyet. Szakirodalmi kutatást végeztem és megtaláltam a legfontosabb okokat, ami miatt a méhekre veszélyes ezeknek a molekuláknak a csávázószerként való alkalmazása. Ezzel nem találtam ki különösebben újat, de magyar nyelven a magyar méhészek körében ezek nem voltak ismertek. Tudomásom szerint a neonikotinoidokkal kritikai jelleggel eddig rajtam kívül senki nem foglalkozott Magyarországon. 

Ami újat letettem a neonikotinoiddal kapcsolatosan, az a mérgezés gyanúja esetén mintavételezésről alkotott kritikám. Növényvédős szakemberek és állatorvosok is elismerik, hogy helyes az álláspontom ebben. Ki is dolgoztam egy új mintavételezési mód elveit és dolgozok a végrehajtás eszközén ma is.

A tudományos munka kötelező része az ismeretterjesztés. Rendszeresen írok cikkeket és tartok előadásokat. Részt veszek az OKJ méhészképzésben is.

Tettem mindezeket eddig úgy, hogy egyetlen fillér kutatási támogatást nem kaptam sehonnan.

A Greenpeace nem tudományos kutatóintézet, a környezetvédelmi érdekek képviselete és védelme az elsődleges feladata. Sajnos ebben a vonatkozásban az OMME rendkívül sikertelen.

Tudomásom szerint a Greenpeace ebben az évben egy fillér pénzt se költött mézvizsgálatra. Amire te gondolsz, az Európa 17 országában a kereskedelemben kapható dísznövények pollenvizsgálata volt.

Bükk!
Az utolsó mondatodra a következő a válaszom: értelmes vitára kész vagyok, de a rosszindulatú megjegyzéseket mellőzd lécci. Tudod, hogy könnyedén viszonozhatom, de ha nem provokálod, nem kezdeményezed, akkor nem teszem. Ez itt nem a ződ méhészfórum és itt nincs Titkos Moderátori Társaság.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 17. 10:50
Mit tehet a méhész a vegyszerhasználat ellen?

Ti azt mondjátok, hogy semmit. Szerintem meg nagyon sokat.

Én úgy látom és a vizsgálataim ezt alátámasztják, hogy az atkairtást szerves savakkal ugyanolyan hatékonyan és gazdaságosan lehet végezni, mint amitrázzal, azzal a különbséggel, hogy szerves savas kezelés esetén nem kell félni a nozémától, ami az amitráz, taofluvalinát stb túladagolás esetén megjelenik. Szerintem a méhészkedésből a szermaradványt okozó mérgek kihagyhatók, helyettük a szerves savak - főleg az oxálsav - fognak elterjedni.

A növényvédelemben alkalmazott mérgek között vannak veszélyes és kevésbé veszélyes technológiák. A szisztémás szerek tűnnek számunkra a veszélyesebbnek, mert azoknak a káros hatását nehezebb felismerni, nehezebb a molekulát kimutatni. Egy foszforsavészteres vagy piretroidos kezelés látványos mérgezést okoz, de rövid ideig (pár óráig, max pár napig) mérgez, a szisztémás szerek (legszélesebb körben a neonikotinoidokat használják) viszont alattomosan akár hónapokig gyötrik a méhcsaládot és okozzák a méhcsalád elnéptelenedését.

Mit tehetünk a növényvédelem megváltozásáért? Na erre egyenként képtelenek vagyunk, de azért vannak az érdekképviseleti szervezetek, hogy ez ügyben akciókat folytassanak. Az OMME nem tett eddig semmit, de a Greenpeace megtette. Lám eredményeket ért el, négy nagyon veszélyes szer tekintetében. Segíteni kell őket és követni kell a példáját.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: adamez - 2014. Július 17. 11:33
Hogyan alakítsuk át a technológiánkat annak érdekében, hogy a méheink egészségi állapotát a lehető legjobb szinten tartsuk?
Például úgy, hogy nem vándorlunk olyan kultúrára, melyet rovarölővel védenek meg.

Irido, érzek némi iróniát a válaszodban. :-) Lehet, hogy én fogalmaztam félreérthetően! Én is tisztában vagyok azzal, hogy ma Magyarországon csak akkor van esélye egy méhészetnek nyereséget termelni, ha az intenzív mezőgazdasági táblákra is rátelepül. Ezeket nyilvánvalóan kezelik valamilyen szerrel.  Egyetértek veled abban is, hogy a legtöbb állóméhészet röpkörzetébe beleesik valamilyen intenzív mézelő- vagy virágport adó mezőgazdasági kultúra,  tehát akkor sem tudja a méhész elkerülni a rovarirtókat, ha egyébként lemondana ezekről a hordásokról. Az én kérdésem arra vonatkozott, hogy ha már úgyis mindenképpen érintkeznek a méhek ezekkel a kultúrákkal, akkor hogyan tudjuk ellensúlyozni azokat a negatív hatásokat, amelyek ezeken a növényeken érik őket?

Például:
- Ha vándorolni akarunk egy ilyen kultúrára, akkor hogyan legyünk körültekintőek, mire kell odafigyelni? A tapasztaltabb méhészek ebben biztosan tudják segíteni a kezdőket.
- Ha már elvándoroltunk és mondjuk nagyobb veszteségek nélkül megúsztuk a dolgot, akkor mit tehetünk utána annak érdekében, hogy minél hamarabb regenerálódjanak a méhcsaládok?

Tudom, hogy ezekről már nagyon sok helyen írtak, könyvekben és újságokban egyaránt. Mégis mindig lehet újat hallani, mindenkinek lehet egy újabb tapasztalata amit megoszthat a többiekkel.

Meg nem irtunk atkát. Hiszen az is rovarölő. Szerinted. Egyébként atkaölő. Az  amitráz.

Bocsánat, az atka valóban nem rovar, de ugye nem azt akarod mondani, hogy az "atkaölő" amitráz nem ártalmas a méhekre?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 17. 13:39
Adamez!
Lehet, hogy kicsi éle volt a dolognak, nem feltétlenül Neked szántam. A mondanivalód miatt jött így át. Az az érzésem, hogy nem tudjuk megkerülni a Fausti alkut. Beáldozzuk  méheink egy részét, cserébe fenn tud maradni a méhészkedés, mint jövedelemtermelő ágazat. Ezt akartam kihozni belőle. Ez egy mérleg nyelve. Nem látom a racionális ok-okozati összefüggést a neonikotinoidok használata és a méhészetek által elszenvedett károk között. Utóbbiról én is azt gondolom, hogy világszerte előforduló jelenség lehet. A mézárak emelkedése miatt fogadom el ezt tényként. Persze ez lehet a kereslet növekedése , meg a hamisítás visszaszorulása miatt is, de akkor nem lenne ezzel tele a sajtó. Attól, hogy én nem látom ezt az összefüggést, attól még lehet, hogy úgy van. Ezt szeretném azonban tényekkel alátámasztva látni. A rendelkezésemre álló információk még nem győztek meg igazán, mert rengeteg belső ellentmondást tartalmaznak. Ezeket kelelne szerintem tisztázni. Mondok egy példát a közelmúltból. Nagyon tisztelem a Bross Pétert, amit a magyar méhészetért tett. Elévülhetetlen érdemei vannak. Egyetlen dologban nem értettem vele egyet. A szulfonamid ügy. A zéró tolerancia eltörlése. Mondván, hogy ezt a mennyiséget a méhek a környezetszennyezés folyamán veszik fel ( a trágyaléből). Ha ez így lenne, akkor mindennemű kokcidiosztatikumot is ki kellene tudni mutatni, mert azt a szulfonamidokkal szemben tonnaszám használják fel a baromfitartók. Ennek már néhány éve, és a szulfonamid ügy elhalt. Miért? Sikerült elérni, hogy nincs zéró tolerancia, és ezért már senki nem vizsgáltat? Vagy azért, mert nincs szulfonamid a mézekben ? Szerintem ez utóbbi. Elfogyott az a zacskós délszláv Fumagillin, melybe néhány okos a Nosema elen szulfonamidot kevert. A magyar méhész pedig Fumagillintként megvette a nylonzacskós  valamit. Tehát ugyanannak a dolognak többféle olvasata is lehet. Lehet, hogy a problémákért e neok a feleleősek, de lehet, hogy nem. Be kell bizonyítani. Ehhez elemezni kell mindent. Támadáspontot, annak elhelyezkedést, az ebből következő tüneteket, a lehetséges kontamináció mértékét, stb. Azzal magunkat tesszük nevetségessé, ha ugyanazon a fórumon elemezzük azt, hogy a csávázószerek veszélyes mértékben jelennek meg a nektárban, guttációs cseppben, évek alatt nem bomlanak le a talajban, ezáltal feldúsulnak, melette pedig arra biztatjuk egymást, hogy vándoroljunk az egyetlen jól mézelő növényünkre a napraforgóra, amely még a mérgező hatása mellett is annyi mézet ad, hogy nehogy leírjuk mennyit, mert lemegy a méz ára. Ez így komolytalan.
Rovarölő: utólag én is gondolkodtam azon mit is írtam: szóval azt gondolom, hogy az atka is rovar. Azonban egy olyan atkaölőszerrel, mint az amitráz rovarok ellen nem szoktak permetezni. Most már ki is van tiltva, de én azt gondolom régen sem tették, mégpedig azért, mert a rovarok nagy részére nem hatásos. Majd Tomipapa kijavít, ha nem így van. Csak azért írtam, hogy az ördög a részletekben van. Kicsi a mozgástér, most még van, de ki tudja lesz-e később ?
Na most olvasom, hogy a rovarok hármas tagozódású hatlábúak,  így akkor ezek szerint az atkák valóban nem rovarok , ahogy az ösztöneim először is súgták. Megzavart a rovátkolt barom kifejezés, melyből aztán az ízeltlábúakra asszociáltam.
Ártalmas-e az amitráz a méhekre vagy sem, az elmúlt harminc év azt mutatja, hogy jövedelemtermelő módon lehet méhészkedni a használatukkal. Míg nélküle nem lehet jövedelemtermelő módon méhészkedni. Lehet választani, melyik a kívánatos cél.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zombee - 2014. Július 17. 14:29
Azonban egy olyan atkaölőszerrel, mint az amitráz rovarok ellen nem szoktak permetezni. Most már ki is van tiltva, de én azt gondolom régen sem tették, mégpedig azért, mert a rovarok nagy részére nem hatásos.

Neked mi a magyarázatod a Greenpeace által vett virágporminták amitráz szermaradványára?

(Örvendek, hogy újra aktív vagy!)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zombee - 2014. Július 17. 15:06
Szerintem a méhészkedésből a szermaradványt okozó mérgek kihagyhatók, helyettük a szerves savak - főleg az oxálsav - fognak elterjedni.

Érdemes a szerves savak szubletális hatásairól szóló vizsgálatokat átnézni. Sajnos elég kevés született eddig, de sok örömre nem adnak okot. Saját tapasztalatom is azt támasztja alá, hogy alkalmazásuk nem tekinthető "szelíd" módszernek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 17. 16:08

Neked mi a magyarázatod a Greenpeace által vett virágporminták amitráz szermaradványára?


Zombee! Azt sem tudom, hogy szántóföldi vagy kaptárból vett mintáról volt-e szó. Mivel Te kérdezted, ezért gondolom szántóföldi. Illegális szerhasználat? Vízben könnyen bomlik, ezért nem gondolom, hogy a tíz évvel ezelőtti betiltás maradványa. Esetleg bomlásterméket mutattak ki (ha jól emlékszem dimetil formamid az egyik).
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zombee - 2014. Július 17. 17:38
Tavalyi, "csapdázott" virágporminták alapján.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 17. 17:43
Iridó írta:
Idézet
Azzal magunkat tesszük nevetségessé, ha ugyanazon a fórumon elemezzük azt, hogy a csávázószerek veszélyes mértékben jelennek meg a nektárban, guttációs cseppben, évek alatt nem bomlanak le a talajban, ezáltal feldúsulnak, melette pedig arra biztatjuk egymást, hogy vándoroljunk az egyetlen jól mézelő növényünkre a napraforgóra, amely még a mérgező hatása mellett is annyi mézet ad, hogy nehogy leírjuk mennyit, mert lemegy a méz ára. Ez így komolytalan.
Zoltán!

Egy állatorvos szerintem másképp szokott a dolgokhoz állni.
 
Amit eddig írtál abból arra következtettem, hogy te olvasod a szakirodalmat és tájékozott vagy, de az idézett mondatok azt mutatják, hogy nem. Ha nem vagy tájékozott, akkor meg miért vitatkozol? Sőt írtam neked korábban, hogy olvass el egy-két engedélyezési dokumentációt és abból megkapod a pontos válaszokat a kérdéseidre. Sőt több kérdésedre már itt pontos választ kaptál. A guttációs cseppek kérdését és talajban való lebomlás és akkumuláció kérdését is már kitárgyaltuk.

Te válaszokat vársz, miközben tudod, hogy további kutatás kellene, de ennek a témának a kutatása ma Magyarországon tiltottabb tevékenység, mint az indiai kender termesztése.

Rosszindulatú megközelítés részedről, hogy a termelt méz mennyiségének eltitkolása és a mérgezések között kapcsolatot vélsz felfedezni. A méhésznek nem érdeke, hogy a kereskedő pontosan tudja az éves terméshozamot. Ez a mérgezésektől teljesen független természetes érdek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 17. 17:45
Zombee!

Olvastam összehasonlító vizsgálatot az amitráz és az oxálsav hatásáról. Mind a kettő közel azonos mértékben káros hatású a fiasításra.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 17. 18:13
Laci!
Igazad van. Nemigen olvasom a szakirodalmat. Most inkább az SQL, C# nyelv rejtelmeit tanulmányozom. De az azért  a józan paraszti  ész kategóriájába tartozik, hogy el tudjuk dönteni, ha a méheink elpusztulnak, eltévednek a rovarölőktől, akkor túl sok mézet nem tudnak gyűjteni. Azt inkább el tudom fogadni, hogy a méheink élete megrövidül. Sokkal okszerűbb a magyarázat. Arra is, hogy ekkor még van súlygyarapodás a kaptárban. Szemben a mérgezéssel. A csávázószeres mérgezéssel. A gombaölővel kombinált nappali neo  permetezés más kategória. Lehet, hogy korábban utaltál rá, hogy melyikről is beszélünk ? Nekem a többéves lebomlásból nem az utóbbi jut eszembe. Amúgy megint  logikai bukfencbe estél a termés eltitkolásával:
Idézet
A méhésznek nem érdeke, hogy a kereskedő pontosan tudja az éves terméshozamot.

Akkor nem érdeke, ha sok termett. Ha kevés, akkor érdeke.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 17. 18:25


Idézet
Tavalyi, "csapdázott" virágporminták alapján.
Zombee!
Próbáltam megkeresni mit jelent a csapdázott, hirtelen nem találtam. Egy másik cikkben olvastam, hogy virágporszedőből kiszedett virágport analizáltak. Nos ez származhat a méhek testéről is. Kellően szennyezettek a lépjeink. Főleg úgy, hogy ez a táblázat a bomlástermékekkel együtt mutatja az amitráz szennyezettséget. Én azt vallom, hogy azért nincs még rezisztencia, mert az aktív forma nincs sokáig jelen a kaptárban: felszívódik a viaszba, majd lebomlik. Nincs a kumafoszhoz hasonló aktív forma transzport a viasz, és a pempő között. Tehát ez csak akkor érvényes, ha nem frissen kezelt méhek által gyűjtött virágporban amitráz bomlásterméket találtak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 17. 21:20
A szisztémás szerekkel való csávázás és a permetezés két külön kategória. Az meg aztán még egy külön történet, ha gombaölővel kombinált a csávázás vagy permetezés.

Csávázás esetén a növény nagyon hosszú ideig bocsát ki mérget magából. A permetezés esetén is tartós a hatás, de lényegesen rövidebb ideig tart, mint a csávázás.

Lebomlás: A szakirodalomban leírják, hogy oxigényszegény közegben 1050 nap a lebomlás, míg nagyon jó minőségű morzsalékos tápanyagban gazdag talajokban 148 nap. Ha kitűnő a talaj, szépen van megmunkálva, betartják a vetésforgót és az egymást követő vetemények nem ugyanazt a méreggarnitúrát kapják, akkor természetesen nincs halmozódás, akkor csökken a valószínűsége a mérgezésnek. A magasabb agyagtartalmú talaj, rossz talajművelés, vetésforgó hiánya, monoton egysíkú szerhasználat, mind-mind fokozzák a mérgezés valószínűségét. Mindezeken kívül az időjárás is befolyásolja a kiürülési és lebomlási sebességet.

Annak ellenére, hogy mindezeket tudják a gyártó és forgalmazó cégek, nem adják közre a használati utasítás figyelmeztető rovatában. Sőt nem dolgoznak ki a talajtól függő dozirozást sem, pedig ez nekik jó lenne és nekünk is elfogadhatóbb lenne, mint a múlt évi helyzet.

Lám hiába szünt meg a neonikotinoid használat, a minisztériumi íjesztgetés ellenére mégis nőtt a napraforgó vetésterület, ráadásul a napraforgó mézhozam is nőtt. Nem hallok mérgezési panaszt a méhészektől, pedig kérdezek mindenkit, akit elérek. Úgy látszik, hogy a magyar időjárási viszonyok mellett még a legkötöttebb talajokból is elégséges mértékben kiürült a neonikotinoid. Biztosat persze csak mérések alapján lehet mondani, de azt meg tiltja a minisztérium.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 17. 22:50
Na látod ez az érvelés már jobban tetszett nekem. Tehát akkor azt mondod, hogy valószínűleg zugcsávázás sincs ? Arról szóló hozzászólásokat  tudnék mutatni, ha visszakeresnék.
Egyébként a rövidebb élettartamot elméletileg egy kumulálódó mérgezés is ki tudja váltani. Ekkor azonban nem a talajt, vagy növényt kell vizsgálni, hanem az elpusztult méhet. Hiszen ott nagyobb koncentrációnak kell lennie, ha a receptorhoz kötődött molekula kimutatható (a vizsgálat során leválasztható a receptorról). Azt is el tudom képzelni, hogy a különböző HQ értékek mögött egy irreverzibilis, illetve részlegesen reverzibilis kötődés állhat. Ekkor az alacsony HQ-val rendelkező szerek (nem betiltott) tartós kontaminációja (felszívódó szer) ugyanazt a hatást válthatja ki, mint a betiltott szerek. A rövidebb élettartamra van azonban egy sokkal egyszerűbb magyarázat: Nosema.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Július 18. 00:11
Én speciel mindenfelől azt hallom, hogy némileg kevesebb a napraforgó méz termés idén, mint tavaly, vagy akár tavaly előtt.
Nálam is, de ennek egyik oka, hogy tavaly ilyen mérleg állásnál még épp kezdett nyílni mellettem két tábla. Most úgy néz ki, meg vannak számlálva a napjai az összesnek a környéken.
Ezen kívül a mászkáló méhem is jóval több, mint tavaly.
Az ok egyszerű: zárt helyen teleltem(életemben először) és nem tudtam tartani a szükséges hőfokot folyamatosan. Volt fias a családoknál. Nagyobb atka létszámmal indultam a szezonnak. sajnos kiterjedt fiasoknál a Beevital csak gyérít, én meg amikor fent vannak a mézterek (ha van gyűjtés, ha nincs) elvből nem használok ütősebb mérget.
Ezért nagyobb most is az atka populáció, amit a csurgatások utáni számolások is igazoltak.
Épp még elbírja az állomány, de ha volna módom se mennék már későbbi napraforgóra, hogy leszedhessem minél előbb a méztereket és betehessem a Biovar500-at.
Szóval, bár így is szép eredmény néz ki a napraforgóból nálam, de meg se közelíti a tavalyi és tavaly előtti rekordokat.
Mivel a pozíciómból kifolyólag naponta úgy 10 méhésszel mindig beszélek, és természetesen, még ha nem ezért is hívnak, de persze szóba kerül ez is, így teljes bizonyossággal kijelenhetem hogy országosan is hasonló a helyzet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Július 18. 00:26
Az a méhész, aki azt bizonygatja egy rovarölő szerről, hogy nem árt a méheknek, az egyrészt álságos, másrészt hülyének nézi a másikat. A méh egy rovar, a rovarölő pedig - mint a nevében is benne van - előbb vagy utóbb megöli a rovarokat, így a méheket is. Azon lehet vitatkozni, hogy ezt hogyan és miként teszi, de azt állítani, hogy egy rovarölő szer nem árt a méheknek, nos egy igazi méhész, a méhek barátja ilyet nem ejthet ki a száján!


Adamez!
Szerintem nincs ilyen méhész, bármennyire próbálják is ezt egyesek beállítani. Az OMME-ben sincs ilyen méhész.
Abban van nézet különbség, hogy mennyire káros, több kárunk származik-e mint előnyünk a tiltásból, egyáltalán ez-e minden bajunk okozója, mint azt szintén egyesek előadják? Én biztos vagyok benne, hogy nem, de egy részt ez is hozzátesz. A kérdés, mekkorát?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 18. 06:14
Varjú!
Ezt írod.
"Abban van nézet különbség, hogy mennyire káros, több kárunk származik-e mint előnyünk a tiltásból, egyáltalán ez-e minden bajunk okozója, mint azt szintén egyesek előadják? Én biztos vagyok benne, hogy nem, de egy részt ez is hozzátesz. A kérdés, mekkorát?"

Az egyesek közé tartozék én is, és a világon számos nagy hírű kutató, és a mögöttük álló fejlett laboratóriumok.
Nem tudod, hogy mekkora "részt tesz hozzá" akkor, miről beszélsz?
Mindig azzal vádoltok minket, hogy nem tudjuk megmérni, akkor nincs is gond. Már tíz évvel ez előtt bebizonyították Franciaországban, és onnan indult el a világméretű tiltakozás a neok ellen.
Írásodból kiérződik, hogy Te is egy OMME katona vagy! Ezt kell mondanunk.
Hogy állíthatsz olyant, hogy nem káros ha meg sem mérted? Ja ez az OMME álláspontja.
Gagyimonitoring vizsgálattal még várhatsz egy csomót. Abban soha nem fog kiderülni a "turpisság", mert nem tudnak mintát sem venni! Kérdezd meg őket mikor, és hogy veszik a mintát, és kérdezz meg egy szakembert, hogy kell szakszerűen venni.
Már itt eldől minden.
Én meg abban vagyok biztos, hogy óriási kárt okozott eddig, és az emberek egy része ettől lett rákos!!!!!!!!!!!!

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Július 18. 08:55
Melyik nagy hírű kutató vagy intézet is írt olyat, hogy Magyarországon minden probléma erre vezethető vissza?
Szerintem ilyet te sem olvastál. Én pedig erről beszéltem.
Geddekas előző hsz-ében megpróbálja úgy beállítani az idei helyzetet, hogy minden jobb mint tavaly és nem hall mérgezéses eseteket. Ezzel szemben 1-2 hete még itt is arról ment a sirám, mennyi mászkáló van. A méz termés is kevesebb mint tavaly, vagy tavaly előtt. Ahogy szokta mondani a tények makacs dolgok, azokkal nehéz vitatkozni.
Akár mit írok mindjárt megtámadtok, és OMME katonának minősítesz. Ez természetesen marhaság. Elemi érdekem, mint főállású méhésznek, mint méheket szeretőnek, nem utolsó sorban mint méhész egyesületi elnöknek, hogy kiderüljön miért vannak ezek a jelenségek.
De úgy látom ismét távol kell tartanom magam ettől a fórumtól, mert mindegy mit írok, támadás van. Most is csak azért jöttem vissza, mert hallottam, hogy köszönhetően Bükknek, Iridónak, Zombinak, és Arisztaiosznak értelmes, elvakultság nélküli eszmecsere alakult ki a kérdésről.
Sajnos hiába vannak a zöld moderátorai többször rossz színben feltüntetve itt sem egyenlő mércével mértek.
Arisztaiosz az iróniája miatt már többször lett figyelmeztetve, kitiltással fenyegetve, míg a Kánya nevezetű (másod)nick büntetlenül, figyelmeztetés nélkül becsmérelhet embereket úgy, hogy építő jellegű hozzászólása talán egy sincs!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kas62 - 2014. Július 18. 10:24
Savanyú a szőlő?! :)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 18. 17:54
Javasolom Varnyú komát moderatornak. Akkor nem keverheti a dolgokat. Kénytelen lenne emlékezni, hogy a repce neonikkelcsávázott volt és erre érkezett sok panasz. Ennek kapcsán emlegették a mászkálást.

Senki se állította, hogy a neonikkek okai mindennek. De lehet, hogy a te feledékenységed oka tényleg neonik eredetű.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2014. Július 18. 20:26
  Azzal magunkat tesszük nevetségessé, ha ugyanazon a fórumon elemezzük azt, hogy a csávázószerek veszélyes mértékben jelennek meg a nektárban, guttációs cseppben, évek alatt nem bomlanak le a talajban, ezáltal feldúsulnak, melette pedig arra biztatjuk egymást, hogy vándoroljunk az egyetlen jól mézelő növényünkre a napraforgóra, amely még a mérgező hatása mellett is annyi mézet ad, hogy nehogy leírjuk mennyit, mert lemegy a méz ára. Ez így komolytalan.

Az sem semmi amikor "bioméhész" biológus  kutatónak aposztrofálja saját magát,holott max. egy kísérletező vagy esetleg inkább újító méhészt láthatunk benne.
Mélyen gyökerező bio környezettudatos szemléletét bizonyítja hogy szerinte mindegy mennyi,mekkora mennyiségű vegyszert használnak a gazdák. >:( Nesze neked élővilág.

Geddekas,te fenyegetni próbálsz?Játszd ki a piros ultidat,de szólok előre hogy a piros hetes nálam van.(2008.04.23)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 18. 20:53
Bükk!

értelmes vita helyett folyamatosan félreértelmezel mindent amit írok. A végén még gyilkossággal is fogsz vádolni. Hol állítottam azt, mindegy mennyi mérget használnak a gazdák?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 19. 06:54
Varjú!
Sajnos azt kell mondanom belőled is árad a rosszindulat.
A mászkálásról még májusban írtunk, és Te tudod a legjobban, hogy a repcére még a vetés előtt engedélyezték a neonikotinoiddal való csávázást.
A napraforgó nem egy kíméletes növény. Az olajos pora eltömi a méhek légzőnyílásait, felülete olyan mint a smirglipapír. A méhek lefeketednek, szőrköntösük jó része lekopik, valamint a hordásban elöregedve, elpusztulnak.
Ez egy természetes folyamat. A háborúban vesztesek is vannak.
A neonikotinoidok kártétele sokkal másabb.
Első és legfontosabb a komoly eltájolás. A kijáró méhek nem jönnek haza. Kiülnek a környező fák, bokrok ágaira és úgy pihegek mint egy jókora amitrázas füstölés után.
A témát nem kívánom előröl kezdeni, ez tény. Az, hogy Ti jó páran véditek az OMME mundérját részben megértem, de a tagság felé, hogy számoltok el? Egy Molnár Jenőnek akinek 700 családját érte a pusztítás nehéz lenne megmagyaráznod, hogy rosszul lát.
Ne tapadjatok le a magyar írásoknál. Kicsit nyíljon ki a világ fekete szemed előtt, és rádöbbensz, hogy mekkora problémát okoz a nikotinok vegyszerként használata az élelmiszerben.
A cigis doboz hátulján is rajta van!
Káros az egészségre.
Ne nézzetek mindenkit hülyének, mert egyedül maradtok!
Azzal semmi gond, hogy más a véleményetek, ha megalapozott.
Arra kérlek olyan írásokat hozzatok példának, amely azt bizonyítja, hogy mondjuk a Gaucho, Poncho, elixír.
Véleményem szerint egy méh és rovargyilkos, emberiség ellenes készítmények!
És ezt sztárolja az OMME vezérkara, hogy milyen kár, hogy betiltották.
Tapsolj csak nekik! Amíg lehet...
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: varjú - 2014. Július 19. 14:55
Az viszont igazi gerincességre vall, hogy egy másod nicken  a névtelenség, arctalanság homályából "vérfagyasztó bátorsággal", habzó szájjal, fröcsögő nyállal, gátlástalanul köpködsz embereket.
Gratula hozzá! Igazi férfi vagy! ;)
Süt belőled az irigység szerencsétlen.... ;D
Szar lehet így élni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 19. 17:16
Varjú!

Azt mondod, hogy az igazság kiderülése érdekel. Engem is. A küldöttgyűlésen jasoltam, hogy méhmérgezés kutatásra az OMME fordítson évi 20 millió Ft-ot. Te arra szavazták, hogy ne. Ezek szerint nem mondasz igazat, mert a cselekedeted az ellenkezőt bizonyítja.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 19. 22:28
Sziasztok!
A profik elnöke nem az általa képviselt tagság érdekét nézi.
Az érdekli, hogy tud az OMME vezetőinek megfelelni.
A mai világban ez a módi. Nekem ez már nem is furcsa.
Ez egy tipikus sablonszerű, egyszerűen megfejthető embertípus.
Mindig a hatalmon lévőknek kell megfelelni.
Ez a liberalizmus eszméje.
Ha nem Mészáros László lesz az OMME elnöke, simán elsétál mellette.
Sokan a pozíció miatt simulnak, nem az emberi érték számít.
Most konkrétan nem Tükörre írtam a fenti sorokat, mert benne is van egy halom kurázsi ami tetszik.
A szakmai dolgai (neok ügyben) viszont szánalmasak.
A legnagyobb európai profi méhészet, a Csányi tesóké.
Nekik is sokszor volt repcén, napraforgón káruk.
Az ő érdekükben mit tett a profik elnöke?
Na itt a gond. Behódolt az OMME vezetésnek, ezzel súlyos terhet vett saját vállára is.
Sokan ezt tévesztik el. Nem a vezetőknek kell megfelelni, hanem a tagságnak!
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kas62 - 2014. Július 20. 09:13
 A legundorítóbb emberi tulajdonság a kétszínűség.
Ha kétszínű , legalább gondoskodjon róla, hogy az egyik szín jól álljon!
A következő ajánlott nick név: kaméleon
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Elemér méhész - 2014. Július 21. 12:40
Elekes, Nagyernyei, Csuja!
(Kánya, Kiskakas, Geddekas!)

Tudjátok, változatlanul az a baj Veletek, hogy műveletlenek, demagógok, és ráadásul még tájékozatlanok is vagytok!
Ez a státus-otok kivetítődik "írásaitokra" is.
Mivel csak a felszínt látjátok, képtelenek vagytok az ok-okozati összefüggések észlelésére.
És ami még ezekhez szorosan kapcsolódik; - nem vagytok ÚRIEMBEREK! (Gentleman=udvarias, nemes jellemű ember, aki őszinte, egyenes, korrekt, elegáns és stílusos.)

Aki ezen az Általatok alapított Fórumon szakmailag tárgyilagosan próbál írni, netán ellenvéleményen van, annak azonnal alpári módon nekiestek. (OMME bérenc, IB huszár, stb...) A pitiánerségetek csak ráadás!

Varjú, Bükk sem bántott egyikőtöket sem, mégis rájuk rontottatok!

Ebben a Fórumban egyszer már leírtam észrevételemet arról, hogy az a nemes jobbító szándék, ami e Fórumot elindította; - megfeneklett!!!!
Most újfent megerősítem; - a Fórum kiüresedett. Ha az a néhány ember - aki képes tárgyilagosan írni - abba hagyja itt az írást, lehúzhatjátok a redőnyt. (Márpedig nélkülük a Méhészklub fél kupac kutyagumit sem ér!)

Eszméljetek elvtársak!
No hajrá!
 




 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 21. 13:25
Kedves Elemér méhész!
Én magamra vállalom, hogy egy diplomám, és hét önálló szakmám mellett műveletlennek minősítesz, de a többiek nevében ezt határozottan visszautasítom!
A Fekete- Fehér Méhészklub alapeszméje a kemény, tárgyilagos, elfogulatlan stílus.
Azon kívül, hogy sértegessük egymást mindent szabad.
Ha valakit "Nem ÚRIEMBER"módján megsértettem, majd vele elintézem.
Bizony bizony, nagyon sokan az IB és az OMME vezetőinek a nyalókásai. Ebben vannak helyi vezetők, szaktanácsadók és még sorolhatnám. Itt csak akkor juthatsz előrébb, ha tökig nyalsz. Én nem akartam Úri Ember lenni!
Inkább maradok műveletlen bunkó, de nem nyalok!
Ezt a fél kupac kutyagumit minden reggel nézegetik ám az OMME első számú vezetői, és igen fintorognak az abban lévő sok igazságtól.
Az érdekes cikkeket kinyomtatják, és lefűzik.
Elég vastag már a mappánk.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Elemér méhész - 2014. Július 21. 14:20
Kedves Attila!

A gond ebből adódik: "A Fekete- Fehér Méhészklub alapeszméje a kemény, tárgyilagos, elfogulatlan stílus." Ezt írod, de többségében nem ezt képviseled, képviselitek.
Kettős a mérce!(Bővebben nem fejtem ki.)
Ha ez kiküszöbölődik, akkor van esély az alapeszme kiteljesülésének.

A műveltséget mindenkinek önmagában kell mérlegre tenni! (A műveltségbe a másikkal szembeni viselkedés is beletartozik, nemcsak az un. "tárgyi tudás".)

Az "ellentáborodat" csak azért, mert nincs Veled egy véleményen, még nem igazán szabad maradéktalanul a "nyaló skatulyába" bepaszírozni. (Te (Ti) még az illegalitásodban is többet találkoztál (találkoztatok, találkoztok) az IB tagjaival, mint a legtöbb egyesületi vezető! Akkor Te (Ti) is a nyalók közé tartozol, tartoztok?)

"Ezt a fél kupac kutyagumit minden reggel nézegetik ám az OMME első számú vezetői, és igen fintorognak az abban lévő sok igazságtól."

Alábecsülöd az OMME vezetőit, s jócskán túlértékeled ezt a Fórumot!

Cseréld le az informátorod!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 21. 15:04
Kedves Elmér méhész!
Szakmapolitikai rovatban válaszolok, mert a téma oda való.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2014. Július 21. 15:38
Elemér méhész!
Írásodból arra a következtetésre jutottam, hogy kell indítani egy "ki - kicsoda" topikot is.
Ott majd bátran találgathatsz, vajon kik bújnak meg az általad, megemlegetett nick nevek mögött.
Még nem tudom mi lesz a jutalmad, ha véletlenül eltalálod, mert most messze vagy tőle, mint Makó, Jeruzsálemtől.

Tovább olvasva az írásod, engedd meg, hogy még reagáljak, egy - két tényként közölt mondatodra. 
Idézet
A műveltséget mindenkinek önmagában kell mérlegre tenni! (A műveltségbe a másikkal szembeni viselkedés is beletartozik, nemcsak az un. "tárgyi tudás".)
Te mennyiben felelsz meg ennek a kritériumnak??
Szeretném hogy tudd, te is azért írogathatsz még ilyeneket itt, mert nincs kettős mérce.
De szerintem vannak jó gondolataid is. Szeretném ha a gondolataidat, tettben valósítanád meg.
Idézet
Ebben a Fórumban egyszer már leírtam észrevételemet arról, hogy az a nemes jobbító szándék, ami e Fórumot elindította; - megfeneklett!!!!
Most újfent megerősítem; - a Fórum kiüresedett. Ha az a néhány ember - aki képes tárgyilagosan írni - abba hagyja itt az írást, lehúzhatjátok a redőnyt. (Márpedig nélkülük a Méhészklub fél kupac kutyagumit sem ér!)

Eszméljetek elvtársak!
No hajrá!
Nem hiszem, hogy az itt jelenlevő, és író méhészeket vagy nem méhészeket, valaki is unszolta volna az itteni jelenlétre.
Ha tévedek javíts ki!
Nálunk az ajtó mindig nyitva áll. Mindenki eldöntheti azt, hogy bejön rajta vagy távozik.


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 21. 19:52
Egyed Árpád = Elemér méhész?

Folytassam?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Július 21. 23:35
QUQURIQ!

Szép estét mindenkinek!

Ki a fene ez az Elemér méhész???
Ja, még egy talp nyaló?
Csak a talp már túl büdös!
Akkor is így ossza majd az észt, amikor kiderülnek a Kft  pénzügyi mivolta.... :-[
Nagyon-nagyon bevörösödött a tarajam, amikor biztos forrásból megtudtam, hogy az OMME kft -je mennyit költött a tagdíjainkból.
Mi is várható?
Feloszlatás? (hová lesz a méhészek pénze)?
Újboli tagdíj emelés?
No, Elemér!
Erre adjál választ!!!

Üdv. Barátod a Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 23. 05:31
Tisztelt Elemér méhész, Arisztaiosz, Varjú!
Hozzátok szeretnék fordulni egy kérdéssel miután idézem az IB határozatát, melyet nagy tortúra árán  Gödöllői küldöttársam, Csuja László megkapott.
Ebben olyan terhelő tények szerepelnek amely azonnali szankciót igényel.
Nézzük az ominózus IB határozat 2. pontját:
 

"OMME IB 2013 február 8-i ülés
2.
Magyar Növényvédelmi Társaság kéri az OMME-t, hogy az OMME adjon ki egy újabb nyilatkozatot a neonikotinoidok használatának védelmében. Tóth Péter ragaszkodik ahhoz, hogy az OMME adjon ki támogató nyilatkozat a Növényvédelmi Társaság álláspontja mellett. "

Az a kérdésem hozzátok, hogy egyet értetek e ezzel a "ragaszkodással"?

Ezért jók ezek a jegyzőkönyvek, hogy lehulljon a lepel végre kik is vezetik a méhészek érdekvédelmi egyesületét az OMME-t?
 További kérdéseim.
1.
Lehet, hogy ezért nem hajnalban végzik a monitoringozást?
Milyen független vizsgálat az, ahol a vizsgálatot vezető személy a Növényvédelmi Társaság álláspontját képviseli?
2.
Kitől kérdezték meg, hogy az OV tagok, mi küldöttek egyet értünk e ezzel az agyrém kéréssel?
A kettős szív mindig zűröket okozott. Van akinek 5 szíve van a felső vezetésben.
4.
Két IB  tag tartózkodott, egy még Tóth Péter álláspontjával értett egyet.
Mi ez a tartózkodás? Megmondom én. Szakmai alkalmatlanság. A kedves IB tag nem tudta eldönteni melyik ujját harapja. Ezért kellenek nyílt IB ülések, hogy ne másfél év múlva derüljenek ki az ellenünk elkövetett bűnök!
A neonikotinoidokat támogatókat és a szavazásnál tartózkodókat azonnal el kell távolítani a méhészeti közéletből.
Minden funkciójuktól meg kell őket fosztani!
Ez olyan bűn a méhészek ellen ami megbocsáthatatlan!
Most már arra is fény derült miért reklámozza az IB az OMME újság címlapján a neokat.
Szerintem az etikai bizottságnak is lenne teendője, ez akkora vétség.
Folytatása következik!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 23. 08:20
Attila!
Nem tisztem senkit sem védeni. Ezért inkább megpróbálok egy kívülálló szemével közelíteni a dologhoz. Amit idézel, az egy tavaly februári állásfoglalás. Rá fél évvel az OMME honlapján ezzel ellentétes értelmű közlemény jelent meg, mintegy visszavonva az általad idézetteket. Nem tudok róla, hogy azóta ismét az első verzió lenne érvényben (de lehet, hogy az én figyelmemet kerülte el). Ama első állásfoglalás is azért született, mert az addigi vizsgálatok azt támasztották alá. Lehet, hogy ez egy hibás mintavételi metódus miatt volt így. Be lehet bizonyítani ezt. A magam részéről nagyon várom ezt a bizonyítékot. Az OMME lapjában volt egy cikk a Tóth Péterrel erről, ott én úgy éreztem, hogy megfelelő érvekkel támasztotta alá a saját álláspontját, bár nem mindig tudtam teljesen követni a dolgokat. Ez elsősorban abból adódott, hogy nem ismertem az ellenoldal érvrendszerét, bizonyítékait. Szerintem ezt a cikket itt tételesen górcső alá lehetne vetni, és akkor megalapozottan lehet véleményt formálni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2014. Július 23. 11:23
...  A rövidebb élettartamra van azonban egy sokkal egyszerűbb magyarázat: Nosema.
Irido!
A normálisnál jelentősen rövidebb élettartamot nem csak a Nosema okozhat!
(Ha Örösit olvasom vagy a "ződ"fórumot, akkor bátran kijelenthetem, hogy a Nosema nem okoz elnéptelenedést.)

Az elnéptelenedés oka a pempő nem-megfelelő minőségében rejlik.
(Már többen felvetették a pempő vizsgálatának igényét. A "ződön" 'cerana', helyben pedig a 'kasos ürge'.)
A defektes pempő termelése pedig genetikai okokra vezethető vissza.

Két dolgot tehetünk a kóros elnéptelenedés ellen.
1., Tenyésztés. Ez fokozott odafigyést és sok időt igényel - mert a genotipust egy generációval később követi a fenotipus.
2.,  Addig is, tüneti kezelés. (A méhészetet népszerűsítő irodalomban lehet hozzá találni instrukciókat.)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 23. 13:29
Misi!
Régen hallottalak! Én azt gondolom,hogy a Nosemanak kell idő ahhoz, hogy egy méhegyedben elérjen egy kritikus szintet. Amikor ezt eléri, a méh elpusztul. Hamarabb annál, mint az egy Nosematól mentes méh estében bekövetkezik. Belegondoltál már (Rólad feltételezem, hogy igen, mert gondolkodó ember vagy), hogy miért van a méhcsalád népességdinamikája ? Szerintem ennek fő oka a következő: napforduló előtt nyári méh termelődik: egy dajkaméh kinevel két nyári méhet, téli méh esetén két dajka egyet. A számok relatívok, csak szemléltetésképpen adtam ilyen értéket nekik. A szorzat az érdekes. A kettő egyenlő. A legvalószínűbb oka a pempő (vagy annak valamelyik alkotórészének) mennyisége. Vagyis kevesebb pempő rövidebb élet, de nagyobb egyedszám. A rajzáshoz, gyűjtéshez az  utóbbi kell. A teleléshez a hosszabb élettartam, kevesebb egyedszám. Azonban ha idő előtt elpusztul az egyes egyed, akkor a népességcsúcs laposabb lesz, a laposabb csúcs kevesebb téli egyedet képes előállítani, a család elnéptelenedik. Így is összefügghet a dolog a pempőtermeléssel. Igaz, hogy a dolog sokáig tolerált állapotban képes maradni: az öreg méh pusztul el, melynek nem a pempőtermelés a feladata. Akkor van veszély, ha a fertőzés mértéke olyan szintet ér el, hogy a fiatal méh is eléri a kritikus Nosema fertőzöttséget.. Ekkor válik lapossá a görbe. Ezért nem mérvadó egy sima Nosema vizsgálat. A fiatal méhek fertőzöttségi szintjének van jelentősége. Egy szó, mint száz: rengeteg variáció képzelhető el, a neo csak az egyik. Alapos boncolgatás után lehet csak kihámozni a valóságot.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 23. 13:59
Iridó!

Nem véletlen, hogy soha nem olvasok horoszkópot és asztrológiai írásokat, sőt vitatkozni se vagyok hajlandó róla. Ezek kb. a celeb lányok mellbőségének ismerete szintjén jelentenek "hasznos" tudást az átlagember számára. Tóth Péter (OMME szaktanácsadó) írásaival is hasonló a problémám. Ha a kiinduló tételek végtelenül hamisak, akkor akármennyire logikusan is építi a rendszert, akkor is hamis az egész. Persze véletlen egybeesések egyes pontokon lehetnek a valósággal, de azok nem okságiak. Tóth Péter esetében sajnos még az elfogultság is egyre nyilvánvalóbb számomra, ahogy egyre több információt kapok a ténykedéséről.

Az OMME álláspontja elég egyértelmű. Megtestesül abban, hogy az OMME Tóth Pétert küldi hivatalos felhatalmazással azokra a helyekre, ahol tájékoztatás vagy döntéshozatal vagy annak előkészítése történik növényvédelem ügyében.

Légy szíves fáraszd egy kicsit magad és olvasd el azt amit maga az engedélykérő letesz az engedélyező hatóság asztalára. Ott kénytelen a valóságot feltárni az épp aktuális legjobb tudása szerint. Kérlek inkább abból tájékozódj és ne Tóth Péter írásaiból. A méhekkel kapcsolatos ismereteidhez és állatorvosi munkádhoz több és jobban használható segítséget fog kapni onnan, mint Tóth Pétertől.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 23. 15:13
Iridó!
Köszönöm hozzászólásaidat, de néhány témát én másként látok, ez nem a Te hibád!
Ezt írod:
"Ama első állásfoglalás is azért született, mert az addigi vizsgálatok azt támasztották alá."
Nem tudom milyen vizsgálatokra gondolsz? Csak nem a monitoringra, mert sikítok?!
Ismered álláspontom?
Az OMME a Holdon lévő krátereket szeretné vizsgálni, de már a templom tetején lévő kereszt homályos.
Ez az OMME monitoring vizsgálata neo ügyben.
Ha odáig eljutnának végre valáhára, hogy szakszerű mintavételt alkalmazzanak, rögtön kiderülne amit keresnek.
Most a rosszmájúságom tör elő belőlem.
Ehhez viszont egy méhészszívvel megáldott, alázatos szakértő csapat kell, nem egy kamarai lobbista!
Ennyi.
Meg egyébként is mit keresnek? Már minden kiderült, csak az OMME szakmai vezetése porba dugja a fejét.
Az, hogy vezetőink ezt mikor nyilatkozták nem érdekes. A méhészek, és a méhek ellen vétett bűnök nem évülnek el.
Ezt úgy szokták rendbe tenni, hogy elhúznak jó messzire akik ilyent tesznek.
Nem érdekel, hogy bunkónak tartanak, és nem veszem vissza magam.
Igen is a méhgyilkos vegyszerek súlyosan sértik a termelők érdekeit.
A beteg, legyengült állománnyal nem lehet sikeresen termelni!
Ezt az összes EU-s ország belátta, kivéve a magyarokat. Hála az égnek, hogy 3 évre felfüggesztették a 3 legdurvább neo használatát, de ha lehetne, az OMME KFT kereskedne velük. 
Az, hogy ki mit állít az OMME-ban ezekről nem számít. Ilyen Móricka vizsgálatot sehol a világban nem végeznek, és még fizetnek is érte.
Felháborító!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 23. 16:00

Légy szíves fáraszd egy kicsit magad és olvasd el azt amit maga az engedélykérő letesz az engedélyező hatóság asztalára.
Laci!
Légy szíves valami elérhetőséget adj, mert én csak a NÉBIH honlapján találtam a Növényvédőszer engedélyezés ügyfélszolgálatán a növényvédőszerek adatbázisában a Gaucho alapengedélyében egy  utalást arra, hogy méhekre nem veszélyes, de semmi többet. Azt viszont igen, hogy erős kukoricamoly fertőzés esetén nem képes megvédeni az állományt. Ha már a célszervezetre sem hat megfelelően (nincs elegendő mennyiségű hatóanyag a virágzatban ?) , akkor  szerinted a méheket megöli ? Szóval megkérnélek, hogy linkeld be az általad megtalált dokumentumot, melyet az engedélykérő letett az engedélyező hatóság asztalára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 23. 16:06
Attila!
Elkerülte a figyelmedet, hogy az általam ismert utolsó OMME  állásfoglalás "neonikkek" ügyében elutasítás volt. Tudsz olyanról, hogy ezt visszavonták?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 23. 19:06
http://beyondpesticides.org/pollinators/clothianidinepamemo110210.pdf (http://beyondpesticides.org/pollinators/clothianidinepamemo110210.pdf)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 23. 19:14
Iridó!

Az OMME állásfoglalása egyértelmű, mindenhol Tóth Péter nyilatkozik, mindenhol Tóth Péter képviseli az OMME-t növényvédelem ügyében. A Greenpeace hallotta és látta, hogy mit mond Tóth Péter ilyen helyeken. Jobb ha nem írom le, mert .... Tőkés Gábor a NÉBIH főosztályvezetője nem védte olyan erőteljesen a neonikotinoidokat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2014. Július 24. 19:38
Én még nem használtam Fumagillint.

Irido!
- A fumagillin-kúra hatására milyen változásokat lehet megfigyelni a méhcsaládjaidban?
Három alkalommal szenvedtem el méheltűnést. Nem volt egyik alkalommal sem méhhulla. 2005: repce. 2011: repce, 2012: napraforgó.
- Ezekben az években kaptak Fumagillint a méheid?
-------------
Tudsz-e mondani olyan elváltozásokat ami legalább 20 családnál biztosan jelentkezni fog abból a 40 méhcsaládból amit mesterségesen megfertőzök számított (nagy)mennyiségű Nosema-spórával?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 24. 21:41
Misi!
2005-ben nem kaptak, utána nem mertem kihagyni. A 2011-es repce előtt nem sokkal hagytam abba. Ezek rövid idő alatt bekövetkezett eltűnések voltak. Mászkálás nélkül. 2011-ben egy nappali Calypso-s permetezés idején. Lehet, hogy más is volt benne? A helyzet az, hogy ez piretroid mérgezés tüneteinek inkább megfelel. A csávázószeres, és a sima permetezésre engedélyezett neok esetén többször leírtam, hogy kellene hullának lennie. Nem volt.
A fumagillint nem kezelésre használom. Azelőtt mielőtt tünetek lennének. Egyszerű oka van: azt a beteg méhet, melyet már tönkretett a Nosema nincs sok értelme gyógyítani. A spóratermelődést kell megelőzni, melytől a fiatal méhek megbetegszenek. Tudom, hogy ez ellentétes a közfelfogással, de sajnos az abból indul ki, hogy egészséges organizmust nincs értelme megelőző módon kezelni egy antibiotikummal. Ez így is igaz. A méhcsalád, mint organizmus, azonban nem egészséges, mert nem mentes a Nosematól. Ezért van szükség intermittáló kezelésre. Mentesíteni úgysem tudunk tőle. Mi történik a családdal kezelés után ? Pörgetés. Mármint az, hogy megfelelő módon fejlődik a család, ha van nektár, akkor hord. Szemben azokkal, akik sosem adtak Fumagillint, a szaporítást erőltetik, de évek óta nem tudnak létszámot sem emelni, és normálisan pörgetni sem.
Ami az elváltozást illeti: a mászkálók 80 százalékánál a kihúzott bélszakasz fehér színű. Nem átlátszó, a sárga színű béltartalmat elfedi  az elhalt nyálkahártya. Állományszinten: rövidebb élettartam. Nem állítom azt, hogy nélküle kipusztul a méhes. Az anyagilag eredményes, fenntartható méhészkedést képes biztosítani. Azt sem állítom, hogy a neo-k ártalmatlanok lennének a méhekre. Az a problémám, hogy a neo középpontba állítása eltereli a figyelmet a Fumidilről, amit ugye most már nem lehet itthon sem hivatalosan megkapni. Ha véletlenül az derülne ki, hogy nagyobb gond a Nosema, mint a neo, akkor  az elvesztegetett éveket nem lehet majd visszahozni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 00:31
Iridó!

Úgy látom neked határozott elképzelésed van arról, hogy mi a neonikotinoid okozta mérgezés tünetei. Kérlek írd le!

Az egészségről és a betegségről sajátosak a fogalmaid. Attól, hogy egy kórokozó jelen van egy élőlényben, még nem tekinthető az élőlény betegnek. Sőt egészségesnek tekintjük az élőlényt addig, amíg az életfolyamataik egészséges állapotra jellemzőek. A nosema spórának a bélben való jelenléte nem jelenti azt, hogy a méh beteg.

Ha a peritrófikus hártya képződése sértetlen, akkor a hiába van a spóra jelen a bélben, a méh egészséges. Ha éhezés vagy mérgezés vagy más súlyos károsító tényező a peritrófikus hártya képződését megakadályozza, akkor a méh megbetegszik. Ennek a betegségnek az egyik tünete, hogy a nosema spórák el tudják érni a bélfalat és megjelenik a nozematózis nevű betegség.

Ha viszont a te álláspontod az igaz, hogy a nosema önállóan képes megbetegíteni a méhet, akkor légy szíves írd le a folyamatot. Magyarázd meg hogyan képes a nosema spóra áthatolni a peritrófikus hártyán és elérni a bélfalat!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 25. 05:21
Geddekas!
Szaktanácsadóként, de "mezei méhészként" is sok méhegészségügyi előadást hallottam.
Totál igazat kell adjak. A nosemát valami kiváltja, ennek okát rendkívül nehéz kideríteni.
Semmiképpen nem önálló betegség.
Mivel vagy huszonöt éve falun élek, falusinak tartom magam.
Ezért két egyszerű példával szeretném alátámasztani igaz gondolatod.
A telelő méhcsaládot ha folyamatos zavarás éri (akár külső, akár belső) nozemás lesz.
Egyébként gyönyörűen gond nélkül kitelel.
Ez lehet egy folyamatosan kapirgáló "Kiskakas", vagy egy belső parazita.
Akkor a 'gazdaállat" hasmenéses tüneteket mutat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 25. 06:18
Geddekas !
A neo mérgezés tüneteiről alkotott véleményemet sokszor leírtam. Ott lesz elváltozás, ahol a méreg molekula az nAChr-hez kapcsolódik. A kérdés csak az, hogy ezek a receptorok a méh esetében hol vannak ? Ideg-izom kapcsolatnál ?  A tünet: bénulás: spasztikus vagy ernyedt. Ekkor ez nem szelektív, csak a szárnyizomra korlátozódó, hanem menni sem tud: leesik a kaptárban. (De láttam már csillagos fejű, repülni nem tudó mászkáló méhet, amelyek egy szerves foszfátészterrel permetezett tábláról jöttek haza, de ezek röviddel azután el is pusztultak. A (szerintem Nosemás) mászkálók viszont csak az eléhezés után pusztulnak el. Központi idegrendszerben helyezkednek el általános módon, nem szelektíven egyes ideg-ideg kapcsolatokban: ekkor a tünet: általános idegrendszeri tünetek: szintén nem képes sem repülni, sem járni. Szelektív idegrendszeri elhelyezkedés: ha a gerincesekhez hasonlóan a tanulási folyamatokért felelős ideg-ideg kapcsolatokban helyezkedik el, akkor tanulási-tájékozódási zavar lép fel. HA tisztán csak ez utóbbiról lenne szó, akkor viszont a most betiltott csávázószereknek nem lehetne annyira kicsi az LD50 értéke, főképpen úgy, hogy a hagyományos toxicitási vizsgálatok során ez kiderüljön. Hiszen ekkor a méh elpusztulása akkor következik be, amikor kirepül és eltéved, odakinn pedig egyszerűen kihűl.
Ami a Nosemat illeti: szerintem megint csak a józan paraszti ésszel kell gondolkodni. Ha a peritrofikus hártya olyan akadályt lenne képes állítani a Nosema ostorával szemben, hogy az nem képes ezzel a céleszközzel átfúrni (hiszen ezért készült), akkor szerinted a tápanyagok hogyan tudnak felszívódni? Nekem az a véleményem, hogy a peritrofikus hártya csak az ilyen ostorral nem rendelkező mikroorganizmusok ellen ad védelmet. Elgondolkodtál már azon, hogy az evolúció miért hozta létre ezt az ostort? Mi egyéb szerepe van azon kívül, hogy átfúrja ezt a hártyát? Áruld el nekem, azt hogyan képzeled, hogy a méreg miként vékonyítja el a peritrofikus hártyát (érdekelne ez a fajta molekuláris mechanizmus), mert ugye nem azt állítod, hogy a teljesen egészséges, vastag peritrofikus hártyán át felszívódik? Ha ez mégiscsak megtörténne, akkor nem a receptorokhoz kötődik, hanem ármányos módon, valamiféle rejtélyes mechanizmus útján a méreghatás kiváltása helyett elkezdi vékonyítani a peritrofikus hártyát. A mechanizmust írd már le légy szíves!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 25. 11:22
Irido!

Több alkalommal is pedzegettem már: a neurotranszmitterek kémiai receptorai a kémiai szinapszisokban keresendők, gyakorlatilag az ideg-áram impulzusok kémiai továbbítói a szinaptikus résben. Az axonvégződésben tárolt kis molekulájú transzmitter a határhártyán átjutva bejut az extracelluláris térbe (szinaptikus rés), majd a "fogadó"idegsejt membránjához kötődve, annak membrán-fehérjéivel időleges komplexet alkotnak, s ioncsatornákat nyitnak meg a hártyán. Ez a típusú ingerületátvitel egyirányú, megfordíthatatlan, tehát az elektromos szinapszisokkal szemben nincs oda-vissza kapcsolat. A kutatók szerint a szinaptikus résben található cukor-fehérje komplexek nem csak a sejtek egymást-felismerő reakcióiban vesznek részt, de nagyon valószínű, hogy azok a rövid távú (szinaptikus) emlékezés anyagi szubsztrátjai is. A két szinaptikus alaptípus (serkentő, gátló) eltérő mechanizmusú, a témát érdeklődés esetén érdemes lehet tovább boncolgatni, mert közelebb vihet az ingerületvezetés megértéséhez. Mindenesetre a nikotinos acetil-kolin receptorok általában a serkentő típusba sorolhatók (bár találtak már olyan sejteket is -igaz, ismereteim szerint ezidáig puhatestűekben-, melyeknek különböző régióiban az acetilkolin eltérő viselkedésű, azaz egyszer gátló, másszor serkentő jellegű is lehet). A gátló és serkentő szinapszisok és ilyetén a gátolt és a serkentett idegsejtek egy folyton változó aktivitásmintázatot hoznak létre az idegsejtek összekapcsolódásával létrejövő ún. neuronhálózatokban.
Ha az idegrendszer evolúcióját tekintjük, a rovarok idegrendszerét vizsgálva világossá válik, hogy az idegrendszer evolúciós útja élesen kettéválik: a kezdeti fejlődési szakaszban az idegrendszer specifitása és plaszticitása arányos eloszlású, de ez a specifitási-plaszticitási egyensúly a rovarok megjelenésekor némileg eltolódik, az ízeltlábúak esetében a specifitás irányába, a puhatestűek ezzel szemben a plaszticitás felé mozdulnak el. Az ízeltlábúak, így a rovarok is, egy rendkívül bonyolult, nagyon kifinomult idegrendszerrel rendelkeznek, mondhatni, hogy merev, zárt genetikai programozású idegrendszerrel, afféle statikus "komputerrel", ahol már "születésükkor" bekódolva kapják azokat a magatartásformákat, melyek az "ösztön" szóval jellemezhetők. E rigid idegrendszer alkalmazkodási, tanulási képessége rendkívül korlátozott, ezért ódzkodok azon kijelentések hallatán, melyek a méhek "tanulóképességét" pedzegetik, hiszen a rigid idegrendszerű szervezetek tanulási képessége rendkívül korlátozott...
Az idegrendszer elemi szerkezetében és működésben az ízeltlábúak és a gerincesek között nincs alapvető különbség, de a merevség és a plaszticitás szempontjából, a rovarok központi idegrendszerében az idegsejtek mindig jól meghatározható idegsejtekkel kapcsolódnak, a "huzalozás" szigorú genetikai terv mentén történik a neuronhálózatokban. Nagyon fontos dolog, hogy a rovar idegsejtjei a sejtek sérülésekor képtelenek a regenerációra, tehát irreverzibilisen sérülékenyek. Az idegsejtek közötti kapcsolatokban sincs változtatási lehetőség, ami az olyan rövid életű szervezetnél, mint a méh, jelentős előnyt is jelent, hiszen a "megszülető" imágó minden olyan magatartásformát készen kap, melyre élete során szüksége lehet. Nem kell tanulnia az alapvető magatartásformákat, arra nincs is ideje, azokat az ősöktől készen kapja. A tanulás-szerű jelenségek, melyek a méheknél tapasztalhatók, a kutatók szerint a gombatestekhez köthetők, a rovaragy e része fogadja és továbbítja a külvilágból érkező információkat, e szinaptikus terület rendkívül bonyolult, róla kevés az ismeretanyag. E terület sérülése esetén a méhek "tanulási" és orientációs képessége is károsodik. Nincs egyértelmű álláspont abban, hogy e tanulásszerű jelenségek valóban nevezhetők-e tanulásnak, vagy inkább  genetikailag rögzített alkalmazkodó-képességről kell beszélnünk, hiszen a méh magatartásának egyes elemei visszavezethetők az idegrendszert alkotó modulok (neuronhálózatok) belső kapcsolódásaira és működési mintáira. Egyesek szerint e modulokban rögzített programok tehetik képessé a rovart a környezethez való -változó mértékű- alkalmazkodásra, tehát nem "valódi tanulásról" van szó. A rovarok -s így a méh- idegrendszerével az evolúció "tökéletes számítógépet" hozott létre, ha le akarjuk egyszerűsíteni: a gének által szabályozott moduláris idegrendszerben rögzítettek azok a programok, melyeket a rovarnak nem kell megtanulnia. Ezen rendkívül bonyolult idegrendszernek a hátránya, hogy a hirtelen megváltozó körülményekre nincs válasza, azokhoz megfelelő gyorsasággal alkalmazkodni képtelen. Ha féltjük a méheket, emiatt kell féltenünk, noha a rovarvilágnak ezen merev idegrendszer ellenére óriási túlélő-képessége is van, ez pedig az óriási szaporasága, illetve az e tömeges reprodukciós képességgel együtt járó mutációs variabilitása. Erre kiváló példa a DDT esete: az idegrendszert bénító hatóanyag ellen több rovar esetében is kialakult a DDT-t oxidálni képes enzim, melynek révén a hatóanyagra nézve e rovarok rezisztenciára tettek szert...
Véleményem szerint a neonikotinoid-hatóanyagok a végzetes roncsolást a méh-agyban, ott is elsősorban a gombatestekben és a kapcsolódó neuronhálózatokban fejtik ki, s a "mászkáláshoz" nem tudom, mennyi közük lehet, hiszen a feltételezések szerint ha nem öli meg azonnal a méhet, akkor elsősorban az orientációs képességben okoz jóvátehetetlen zavart. Ha pedig megöli, akkor nem az ideg-izom kapcsolódási pontokon hat, hanem általános idegrendszeri károsodást okoz. Geddekas egyszer feltételezte, hogy a méhek pontszemének beidegzése károsodhat a neonikotinoid-hatóanyagok révén, s az "eltájolást" ez okozhatja. Sajnos, kutatónknak aránylag kevés ismeretanyaga van a rovarok látásáról és tájékozódásáról, s az egyértelműen fantazmagória, hogy egy idegméregnek (illetve a "szubletális" koncentrációjának) ilyen idegrendszert érintő szuper-szelektivitást legyen képes tulajdonítani. De erről majd egy más alkalommal beszélgessünk, mert Geddekasunk még sok olyan "kutatási eredményt", teóriát képes elővarázsolni, melyek hosszú távon is képesek lesznek életben tartani e fórumot...

Ami a Nosemával kapcsolatos vitát illeti: magam is úgy vélem, hogy Geddekas egy újabb -valóban látványos- teóriájáról van szó, hiszen nozéma-betegség már a neonikotinoid-hatóanyagok megjelenése előtt is létezett, s felerősödése sem azok általános használatának idejében következett be. Azt nem nehéz belátni, hogy feltehetően egy komplex, többtényezős gyengeségi betegségről lehet szó, de azt egy-két peszticid kizárólagos  hatásárnak tulajdonítani nem merészelném. Különben is, a neonikotinoid-moratórium rövidesen olyan környezetet eredményezhet, mely alapján újabb rögeszmét kell keresnie "kutatónknak", hiszen amennyiben a méh nem találkozik a neonikotinoid hatóanyagokkal, a nozémás családok számának is azonnal le kellene csökkennie, hiszen nem lesz, ami a peritrofikus hártyát elvékonyítsa, a nozéma számára átjárhatóbbá tegye...       
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2014. Július 25. 11:32
Irido!
Tavaly ilyen idő tájt a renitens viselkedésű méheim közül 60 dolgozónak felnyitottam a potrohát - annak reményében, hogy találok valamennyi működő petezsinórt.
Egyet sem találtam. Viszont 8 méhnek bele sem volt. (Az a sárgás színű, részben gyűrűsen bordázott szerv amit a potroh hegyének lecsípésével ki lehet húzni.) Esetleg ott volt a bél, de -számomra felismerhetetlenségig- sorvadt állapotban.
Nagyon valószínűnek tartom, hogy ezt a pempő -amit az anya vagy álca kapott- öszetevőinek hiánya okozza. (Hasonlóan mint az elsorvadt -vagy inkább soha meg sem duzzadt- garatmirigyet, a csökevényes zsirtesteket és a zavaros működésű idegrendszert.)
---------------
A tájokozódás zavarához

2006-ban találkoztam először olyan méhcsaláddal amiben a dolgozók jelentős hányada irtózik attól, hogy elhagyja a kaptárt.
(Azóta sjnos egyre több családomban vannk ilyen méhek.)
Időközben sok olyan dolgot figyeltem meg ezzel kapcsolatban amiből arra lehet következtetni, hogy az időszakos, nagymérvű elnéptelenedést ezek a méhek okozzák.(Ha valakit érdekelnek a részletek, szóljon! Ezt röviden nem tudom leírni.)
A velük való munka közben azt a benyomást keltik,  mintha rövidlátók lennének.
De a rövidtávú memória is lehet az abnormális  viselkedésük oka. Itt az a kérdés, hogy mekkora időtartam eseményeit képes megőrizni az emlékezetében és az milyen hosszú ideig marad meg.
-----------
A népesedésdinamikai modelledhez

Az ellaposodó csúcsgörbe nagyon ráillik az egyiptomi méhre.(A fajta (alfaj?) egyik jellemzője a család kis létszáma.)
Itt nincs probléma az elnéptelenedéssel, mert mert meg sem népesedik és nagyobb mennyiségű tartalékot sem halmoz fel. Talán nincs is rá szüksége mert megvan anélkül is.
Vajon mekkora tömegű zsírtesteket épít a szervezetében télire. A szülőföldjén van-e erre szüksége?

A méhesemben (tavalyi évben először) már találtam olyan családot ami az egyiptomi jellegzetességeit mutatja.
A "ződ"forumon is van legalább két koléga akiről lehet tudni,hogy már találkozott az egyiptomi méhhel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 11:34
A peritrófikus hártya (fotót csatolok a Schönfeld könyvéből) sokrétegű nem sejtes szerkezetű, hanem folyamatosan képződő nyálkás rostos anyag, ami az üreg 3/4-ét kitölti és a béltartalommal folyamatosan halad és a salakanyaggal ürül ki a végbélnyíláson keresztül. Amíg a peritrófikus hártya képződése folyamatos, addig a nosema spóra nem képes hozzáférni a bélfalhoz.

A peritrófikus hártyát a gyomor bejáratánál levő sejtek, mint aféle mirigyek választják ki. Ezeknek a sejteknek a működése ha sérül vagy leáll valami miatt, akkor megszűnik ennek a rostos nyálkaanyagnak a kiválasztása. Ha valami leállítja a hártya képződését, azonnal támadhatóvá válik a bélfal. Mitől állhat le? A leggyakoribb a fehérjehiány és a mérgezés. A mérgek hatásmechanizmusa különböző.

Neonikotinoid mérgezés tünetei. Ennek fokozatai vannak.
1.
A legnagyobb dózis esetén a méh rángások közepette perceken belül pusztul. Ez esetben nincs jelentős pusztulás, de erről a méhlegelőről ebben a szakaszban nektár és virágpor gyűjtés se nagyon van. (Somogytúri eset)
2.
Ha ennél kevesebbet kap a méh, akkor a nektár vagy guttációs csepp felszívását küvetően hazaindul, de már útközben fellép a tájékozódási zavar és nem talál haza, a méhcsalád gyorsan, pár nap alatt elnéptelenedik. Eredmény kevés méz, kevés virágpor és elnéptelenedett méhcsalád nagy kiterjedésű fias mellett (Somogytúri eset, Domonyi eset)
3.
Ha ennél kevesebb mérget kap, akkor hazatalál, de nem engedik be, mert viselkedése beteg állapotra utal vagy nem tud kontantust létesíteni a bejárat méheivel és idegennek tekintik, ezért zavarják el. A kaptár előtt és környékén láthatók csomókban a megzavarodott méhek. Nektár és virágpor egy kevés a kaptárba is bejut. (Somogytúri eset)
4.
Ha beengedik a mérgezett nektárt és virágport hozó méhet, akkor ő szétosztja a nektárt és a család több tagjában keletkezik kisebb magatartási zavar Tartós mérgező hatás esetén a szociális működés (munkamegosztás fenntartásához szükséges kiegyensúlyozott rugalmas viselkedés) sérül és hosszabb idő alatt ugyan, de a méhcsalád mégiscsak legyengül. Ez a mérgezési szint annál veszélyesebb, minél tartósabb, tehát minél hosszabb ideig tart. Az egyházaskozási eset nagy valószínűséggel ilyen volt. Egyházaskozáron a probléma akkor kezdődött, amikor a kukorica és a napraforgó (mind a kettő neonikotinoiddal csávázott volt) a méhállomány közelében kihajtott. Az eset pontos értékelhetőségét rontja két körülmény, de az egyik körülmény korábban is fennállt (szermaradvány a műlépben), tehát ha az lett volna, akkor akácon nem lett volna nagy  és termelő a mégcsalád, tehát akácmézhozama nulla lett volna a méhésznek. A másik károsító körülmény (egyszeri permetezés egy közeli növénykultúrán) pedig nem tartós hatású volt.
5.
A kisebb dózisok esetén elégséges, ha a méh GPS rendszerének bármely pontja megsérül, már csak "négykézláb" képes közlekedni vagyis a kaptár kijárója körül ép egészségesnek tűnő méhek röpképtelenek és mászkálnak. 
6.
Ha a virágpor szennyeződik, akkor a mérgezés rendkívül szövevényes következményekkel jár, hiszen a hatás nagyon tartós.
7.
Külön kell megemlítenem, hogy a mérgezések szövődményes velejárója az egyéb méhbetegségek például a nozematózis, vírusfertőzés fellépése.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 11:58
Ezt írja Arisztaiosz:
Idézet
az egyértelműen fantazmagória, hogy egy idegméregnek (illetve a "szubletális" koncentrációjának) ilyen idegrendszert érintő szuper-szelektivitást legyen képes tulajdonítani.
Szerintem is fantazmagória.  Sőt rajtad kívül ilyet senki nem állított. Veled ellentétben nekem az a véleményem, hogy a tájékozódás szabályozás bármely pontjának sérülése miatt kialakulhat a "mászkáló méh" tünet.

Arisztaiosz! Látom újabb rosszindulatú és kontárságodat bizonyító bejegyzéssel álltál elő. Soha nem állítottam, hogy a nozematózis oka csak és kizárólag mérgezés. Sőt azt se állítottam, hogy a mostani felerősödés a neonikotinoidoknak tulajdonítható. Azt viszont állítom, hogy a nozematózis a peritrófikus hártya képző sejtek éhezése vagy mérgeződésének a következménye. De ez már neked magas, mint verébnek a tyúklétra.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 25. 20:21
Laci!
Azt mivel magyarázod, hogy idestova 25 év alatt két évben nem adtam a méheimnek szeptemberben Fumagillint. Tavasszal mindkét esetben találkoztam belső ürítkezéssel a családok néhány százalékánál. Azokban az években (tehát kb. 23 évben) amikor kaptak szeptemberben Fumagillint, akkor soha egyetlen egy családnál sem lehetett látni tavasszal belső ürítkezést. Akkor sem , amikor a környéken dühöngött a tavaszi Nosema. Tekintettel arra, hogy a Fumagillin a spórára nem hat, csak a vegetatív alakra, akkor ez miképpen lehetséges? Csak arról lehet szó, hogy a gyógyszer abban az időben, amikor a kezelés történt, tehát a legjobb virágpor ellátottság mellett, a legvastagabb peritrofikus hártya mellett megszakította a spóratermelődést. Akkor szerinted, ha a Nosema nem képes vastag  peritrofikus hártya mellett szaporodni,  hogyan lehet mindig jelen a spóra? Az nem ürül a bélsárral? Azt el sem tudod képzelni, hogy a bél hátrébb levő szakaszán is be tud hatolni a Nosema, ahol esetleg vékonyabb ez a hártya ?
Ami a mérgeket illeti: azt nekem soha senki nem fogja bemagyarázni, hogy egy nagy toxicitású méreg nem a mérgező hatást fejti ki, hanem a fehérjeszintézist gátolja. Ha azt mondtad volna, hogy a növényvédelemben használatos gombaöló szerek fejtenek ki ilyen hatást, azon még el is gondolkodnék. Tomipapa talán meg tudja mondani, hogy pontosan mi a hatásmechanizmusa pl. a difenokonazolnak. Ha pl. valamilyen enzimet, vagy enzimrendszert blokkol, akkor akár szerepet is játszhat abban, hogy nem termelődik elégséges mennyiségű peritrofikus hártya. De a kérdés attól még mindig nyitva áll:  honnan a csudából kerül elő a spóra ? Hiszen nincs belső ürítkezés, a Nosema pedig csak a méhben képes szaporodni a virágporban, mézben nem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 25. 20:33
Misi!
Mindig nagy élvezettel olvasom az írásaidat. Ez utóbbit is. Igazán nem nagyon tudok hozzászólni. Azt azonban én is úgy gondolom , hogy a később eltűnő méhek (itt most a CCD jelenségről beszélek,és a mászkálásra is, nem egy piretroid mérgezésre) valójában régebb óta ott vannak a kaptárban. Az egybeesés a hordással azért van, amit én hordási láznak nevezek (tudom, hogy ez ellen Te tiltakozol: volt már egy vitánk róla évekkel ezelőtt Geddekas fórumán). Szóval kimegy a szerencsétlen,mert ő is gyűjteni szeretne,  s amelyik nem tud repülni, az mászkál, amelyik pedig tud repülni, az nem talál haza. (Tomipapa : a méhek tanulása alatt azt értettem, hogy a tájolás alkalmával vissza tud térni a saját kaptárjába. Egyébként köszönet a részletes leírásért.)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 25. 21:08
Megtaláltam Tomipapa azon írását, melyben a gombaölőkről írt. Az acil anilinek (gombáknál !) gátolják a fehérjeszintézist.  A difenokonazol hatásmechanizmusáról nem írt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Július 25. 23:29
QUQURIQ!

Tartalmas éjszakát Mindenkinek!

Egy röpke kis töprengés így közel éjfélhez...
Vajon a cukorrépa vetőmagját vizsgálta e már valaki, hogy csávázó szert tartalmaz és mi a hatóanyaga?
Jelentkezhet-e a végtermékben?  (az etető cukorban)?
A kristálycukor cukor tartalma miért nem olyan intenzív mint régen a nagy szemű, kissé sárgás cukor?
Szerintem a régi receptúra cukor mennyisége már nem elég a beteleléshez.
Legalább minimum 10-15% emelni kellene a biztonságos kiteleléshez.
De!
Ha a feltételezésem igaz, lehet, hogy nagyobb bajt csinálnánk a cukoradag emelésével... :o
Azért édes éjszakát Mindenkinek!

Az édes csőrű Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 25. 23:45
Megtaláltam Tomipapa azon írását, melyben a gombaölőkről írt. Az acil anilinek (gombáknál !) gátolják a fehérjeszintézist.  A difenokonazol hatásmechanizmusáról nem írt.

Irido!

Lehet, hogy mégis csak írtam?

A megtalált hozzászólásban a felszívódó típusú fungicidek között felsoroltam a "modern" szterol-bioszintézist gátló gombaölők között, nevezetesen a DMI-fungicidek csoportjába sorolva, az azolok között említve...

A hozzászólásból az is kiderült, hogy a nevezett hatóanyagcsoport az ergoszterol bioszintézisére hat, mely ergoszterol a valódi gombák sejtmembránjának nagyon lényeges alkotóeleme. Talán azt is említettem, hogy az azolok a szterol-C14-demetiláz enzim inhibitorai, innen a hatóanyag-csoport közhasznú nevének rövidítése is: DMI=De-Methilation Inhibitors.

A citokróm P450 függő C14alfa-demetiláz enzim gátlásával hatnak az azolok, hatásukra C14-metilált szterolok (lanoszterol; 4,14-dimetilzimoszterol; 24-metiléndihidrolanoszterol) halmozódnak fel a gomba sejtmembránjában az ergoszterol helyett, így nem alakul ki megfelelő membránszerkezet, s a membránkötött enzimek aktivitása is módosul.

A difenokonazol hatóanyag általánosan használt gombaölőszer, csak szemelvényeket adnék néhány kiszerelésről:
-Difcor 250 EC (250 g/l difenokonazol) mely hatóanyag sikeres védelmet nyújt az Ascomycetes, Basidiomycetes és Deuteromycetes osztályokba tartozó gombák ellen (Alternaria, Ascochyta, Cercospora, Cercosporidium? colletotrichum, Guinardia, Phoma? Ramularia, Septoria, Venturia nemzetségekbe tartozó fajok ellen, de hatásos az Erysiphaceae családra és az Uredinales rendre, és több, magfertőző gombafajra is).
-Toprex, melyet a repcére találtak ki: a paklobutrazol és difenokonazol hatóanyagok közül az előbbi a növekedésszabályozást, az utóbbi a fungicid hatást biztosítja.
-Amistar Top: szintén kombináció, 200 g/l azoxistrobint és 125 g/l difenokonazolt kombináltak
-Dividend 30 FS: szerepeljen egy csávázószer is, melynek hatóanyag-tartalma 30 g/l difenokonazol. E kiszerlést őszi búza és tavaszi árpa gombabetegségei ellen (üszögfélék, szeptoriás, helminthosporiumos és fuzáriumos betegségek ellen használják.
-Score 250 EC 250 g/l difenokonazol hatóanyagú gombaölő szer, általánosan használt a gyümölcstermesztésben

Első megközelítésre talán elég is lesz ennyi, szándékaim szerint részemről igyekezni szeretnék konkrét válaszokat adni a feltett kérdésekre, bár szomorúan konstatálom, hogy házi szaktudósunk e fáradozásaimat nem méltányolja. Szomorú, hogy így áll hozzá azon "szaktudományos" megközelítésekhez, melyekre az adekvát választ elsősorban tőle várhatnánk, lévén ő a "tudomány" első számú letéteményese eme klubon... 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 23:48
Iridó!

Sem a szüleim, sem én, soha nem adtunk a méheknek fumagilint és eddig még soha nem okozott látható panaszt a Nosema.

Hogyan képes életben maradni a Nosema a méhcsaládban akkor is, ha látható panaszt, beteg állapotot nem okoz? Nagyon egyszerű a válasz. Tökéletes egészség csak az emberi agyban létezik, de a természetben soha. A méhcsaládban mindig vannak beteg egyedek.
Miért?
Akármiért is.
Naponta sokezer féle károsító hatás éri a méhcsaládot és ezért egészségesnek tekintett környezetben és egészséges méhcsaládban is mindig van olyan méhecske amelyikben a Nosema spóra ki tud csirázni és szaporodni tud.
Hogyan jut egyik méhecskéből a másikba a Nosema spóra?
A takarítás és egymás etetése során.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Július 26. 07:12
QUQURIQ!

Szép napot Mindenkinek!

Egy kis adalék a témához.
Az egyik telephelyemen soha nem volt Nosema (látható, érezhető jelei).
Nem is etettem Fumagilint ott sohasem.
A másik telephelyem létesítése utáni évben jelentkezett a Nosema, minden lehetséges formában, és fertőzöttségben.
Itt kénytelen voltam használni a Fumagilint.
Az őszi záró kezelés sem használt nekik. Semmivel nem lettek jobbak tavasszal. Ezért maradtam csak a kora tavaszi megoldásnál. (február 10-15 körül).
 Itt értem el a legjobb eredményt. Nem szabad vele késlekedni, hogy ne tudjon kifejlődni a betegség. A fürt hőmérséklet emelkedésével arányosan a fertőzöttség is nő, egy idő után szinte visszafordíthatatlan.
Érdekes, hogy a termelési technológia is, a kaptár típusok is ugyanazok. A fiókokat is cserélgettem a telephelyek között. Az atka irtás is ugyanaz. stb...
A fertőzött telephelyem közelében lévő méhésszel beszélgettem. (5 km).
Neki is van több telephelye. Nála is a közelemben lévő telephelyén tapasztalható a Nosema. A többin nem.
Mindent részletesen átbeszéltünk, mi is lehet az oka?
A méhlegelőink is ugyanazokból a növényekből állnak, a talaj is ugyanaz.
Addig beszélgettünk, hogy a méhész társnak is és nekem is fenyő erdő van a közelünkben.
A kései édes harmat méz segít be a Nosemába. Ennek a méznek nagyon magas a ballaszt anyag tartalma, és a késői minimális ráhordást sem képesek a méhek besűríteni és lefedni.
A rossz táplálék miatt kénytelen a méheink bent ürítkezni, (a folytatást meg ismeritek).
Ezen a telephelyen 5 éve nem etettem fumagilint, tavasszal sem!
Kipróbáltam az ecetes etetést. 300 l szirup, 3 l.  20% ételecet.
Nekem bevált! Ezután is használni fogom. Egyébként ez egy nagyon régi recept. Az 1950-60 Méhészetben is foglalkoznak ezzel, hogy jól működik.
A kérdés csak az, hogy miért?
Az ecet hat a Nosemára?
Vagy az ecet savasítja a táplálékot és a méheink így jobban le tudják bontani?
Mondhatnám azt is, hogy nem is érdekel, de működik...
Így nagyon sok pénz maradt a zsebembe, így a feleségemet néha meg tudom hívni egy -egy jó kakaspörire az étterembe. Igaz, hogy kiválóan főz, nincs is olyan a pöri mint az Övé, De a kikapcsolódás nélkülözhetetlen. A kakaspöri meg csak mégis csak kakaspöri...
ui.
A kezdőknek írom okulásként!
Egy kiszemelt telephelyre pár évig járjál oda vándor méhészként, és ha mindennek megfelel, úgy vegyed csak meg a területet.
Sajna ezt én kihagytam, előbb megvettem a telephelyeimet, most meg figyelhetek a Nosemára.
Azért nem változtatok telephelyet mert a méhészetbe betenni vagyont nem szabad, csak üzemeltetni kell.
A lenyugvó napnak már nincsen ereje!!!

A romantikus Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 26. 07:45
Laci!
Akkor pont arra a következtetésre jutottál, amit először vehemensen cáfoltál. Én ezt írtam:
Idézet
A méhcsalád, mint organizmus, azonban nem egészséges, mert nem mentes a Nosematól.
Erre jött a szózat a peritrofikus hártyáról. Örülök, hogy beláttad a tévedésed.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 26. 07:49
Tomipapa!
Látod abba a hibába estem, hogy azt kerestem, amit látni szerettem volna, s mivel  találtam hasonlót, ezért az ergoszterol szintézist gátlók között meg sem néztem. Mindenesetre jó az "öreg" a háznál.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 26. 08:25
Kiskakas!
A konkrét tapasztalatoknak nagy a súlya. Akkor tud helyes kép kialakulni valamiről, ha mindenki elmondja a saját tapasztalatát, véleményét. Az általad leírthoz csak annyit tennék hozzá, hogy én óvatosan kerültem azt a dolgot, hogy egyenlőségjelet tegyek a belső ürítkezés, és a Nosema közé. Véleményem a dologról a következő: belső ürítkezést válthat ki a Nosema, ekkor beszélünk a Nosema látható tüneteiről. Azonban az erjedt méz télen szintén válthat ki belső ürítkezést, ahogyan a magas ásványi anyag tartalmú mézharmat méz is. Mindegyik azért,  mert a belek telítődnek. Az ecet hatása nem biztos, hogy a Nosemára való hatásosságot jelentiéppen ezért, hanem pl. az erjesztést okozó gombák szaporodását gátolja. Nem biztos, hogy ez az érv helyénvaló, Tomipapa majd javítja. Kételyeim:  az erjesztésért felelős gombáknak nagy a savtűrő képessége, nem biztos, hogy ennyi ecet képes lenne meggátolni őket az erjesztésben. Van egy bizonyos hőfok igényük is, tehát csak fürtön belüli erjedésről lehet beszélni, de ez inkább erősíti az érvet.
Az egészet nem is ezért írtam le. Arra szeretném pusztán felhívni a figyelmet, hogy nyáron a Nosemának ilyen észrevehető tünete nincs. Pusztán a rövidebb élettartam. Az ebből következő népességdinamikai problémák. Ezt képes megfejelni a méhészeti technológia. Különösen veszélyes a fél fiókos rendszerben egy fiókon történő mézeltetés, kiváltképpen egész nyáron. A népelvétellel, rajoztatással, rajzással járó technológia. Mindaz, ami mesterségesen is csökkenti a népesség hullámhegyeit, és ezt a "felesleges" népességet nem arra használja fel, hogy egy új anya beállításával az alapsokaságot növelje meg egy őszi újraegyesítés során. Ha nem így történik a dolog, akkor mintegy dugóhúzóba kerül a méhcsalád, ami évek alatt felőrölheti.
Tehát a Csányi Anti által felvetett gondolatmenetnek, ez a Nosema alternatívája, a neonikotinoid elmélettel szemben. Mellyel az a bajom, hogy szerintem nem jelentkezhet Nosema tünettel együtt. Hosszú távon, amikor már a dajkatömeg pempőtermelő képessége hiányzik, akkor én is elismerem, hogy bekövetkezhet a Nosematosis, de nem a népeltűnéssel egy időben. Az általam ismert beszámolók viszont ez utóbbiról szólnak. Misi egyiptomi méh elmélete (én még csak a fokföldiről (capensis) hallottam eddig), szintén egy elmélet. Egy harmadik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 26. 10:30
Ezt írja Arisztaiosz:
Idézet
az egyértelműen fantazmagória, hogy egy idegméregnek (illetve a "szubletális" koncentrációjának) ilyen idegrendszert érintő szuper-szelektivitást legyen képes tulajdonítani.
Szerintem is fantazmagória.  Sőt rajtad kívül ilyet senki nem állított. Veled ellentétben nekem az a véleményem, hogy a tájékozódás szabályozás bármely pontjának sérülése miatt kialakulhat a "mászkáló méh" tünet.

Arisztaiosz! Látom újabb rosszindulatú és kontárságodat bizonyító bejegyzéssel álltál elő. Soha nem állítottam, hogy a nozematózis oka csak és kizárólag mérgezés. Sőt azt se állítottam, hogy a mostani felerősödés a neonikotinoidoknak tulajdonítható. Azt viszont állítom, hogy a nozematózis a peritrófikus hártya képző sejtek éhezése vagy mérgeződésének a következménye. De ez már neked magas, mint verébnek a tyúklétra.




Nem zárom ki, hogy a méhek mászkálásos tünetét többféle kórokozó vagy mérgező hatás is kiválthatja, sőt az is lehetséges, hogy egyszerre több tényező is kiváltó ok. A piretroidok hatására szerintem nem nagyon valószínű a mászkálás, mert azok emlékezetem szerint inkább taglózó hatásúak, de ez csupán előfeltevésem és a tételes vizsgálat vagy esetleg részletes szakirodalmi szemle után mernék határozott választ adni.

De nézzük a neok hatását. Ha a neo a méhek GPS szabályozását támadja, akkor enyhe mérgezés esetén a méh még repül, de nehezen talál haza, viszont ha erősebb a mérgezés, akkor természetesen beállhat mászkáló állapot is. A GPS szabályozás egyszerű, az idegrendszer érzékeli a mágneses északot és délt, továbbá a nap állásszögét. Ha a fejtetőn levő három pontszemhez vezető idegpálya sérül egy mérgező hatásra, akkor a nap állásszögét nem érzékeli a méh, tehát a GPS működésképtelenné válik.

Geddekas!

Látom, önt könnyű utolérni... A hazug embert könnyebb utolérni, ha sánta, s az ön érvrendszere ezen alkalommal is meglehetősen bicegősre sikeredett...

Olvassa már vissza magát: olyan "szaktudományos" magyarázatokkal igyekszik manipulálni, melyeknek nem sok köze van a megismeréshez. A "mászkálással" kapcsolatos szösszenete egészen briliáns fordulatokkal ékes: megtudhattuk belőle, milyen további előtanulmányokat kellene folytatnia, s milyen "szakirodalmi szemlék" tanulmányozására lenne szüksége határozott válaszainak megalapozásához... Ennek ellenére osztja itt a biológusi észt, miközben nem csak a "mászkálás" tünetegyütteséről, de a rovarok látásáról, tájékozódásáról is rendkívül hiányosak az ismeretei, de ez pillanatra sem akadályozza abban, hogy "kinyilatkoztasson" és lekontározzon bárkit, aki hiátusaira merészel rávilágítani.
Nos, mint olvassuk a 265. válaszában, az első idézettel szemben ön mégis csak azt állította, hogy a méhek "GPS"-ében a "neo" hatására bekövetkező defektet a pontszemhez vezető idegpálya sérülésének tulajdonítja. Árulja már el, miképp van ez? Emlékeim szerint a méhek "GPS"-e nem a pontszemekben rejlik, hanem az összetett szemekben. A tájékozódásban tudomásom szerint elsődlegesen a polarizált fénynek van szerepe, a méheket a polarizált fény iránya, intenzitása vezérli haza, emellett a polarizált fény a méhek biológiai órája is egyúttal... A rovarok látásáról sok összefoglaló tanulmányt találhat, s a méhek látását, tájékozódását is aránylag részletesen megismerheti az alábbi munkából: http://physrev.physiology.org/content/91/2/413

Fussa át kérem, aztán beszélgethetünk újfent a méhecskék "GPS"-éről. Mindenesetre továbbra is állítom, hogy bár a "neonikotionidok" rendkívül alattomos méhgyilkosok, de a méhek három pontszeméhez vezető idegpályát ily szelektív módon nem képesek roncsolni. Bár az ön teóriája rendkívül vonzóan "egyszerű", de egy szakmai fórumon talán jobb lenne a szakmaiságnak, s nem az "egyszerűségnek" prioritást adni...   
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 26. 10:35
Iridó!

Mostmár kétlem, hogy állatorvos lennél, sőt azt is kétlem, hogy természettudományos képzetséged lenne. Sőt szerintem a középiskolába se figyelték oda a biológia oktatásra. Az orvosokat megtanítják az egézség fogalmára. Lehetne nálam részletesebben kifejteni, de felesleges, mert te az alapelvet se fogadod el vagy meg se érted.

Makkegészségesnek tekinthető élőlényekben számos kórokozó jelen lehet. Az űrhajós nem szállhat fel, ha nem egészséges. Mégis van az űrállomáson gyógyszer és van megbetegedés is. Miért? Mert a te fogalmad szerinti egészség nincs. Vagyis attól még tökéletesen egészséges a méhcsalád, hogy egyes egyedek betegek és minden egyedében nyomokban jelen van a kórokozó pl nosema spóra.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 26. 10:45
....... Mindenesetre jó az "öreg" a háznál.

Pláne, ha egy csepp esze sincs már....!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 26. 11:25
Arisztaiosz!

Látom gönyűi pálinka nagyon ártalmas. Nehogy hozzál Jászberénybe belőle. A folyamatos lejárató szándékod tévutakra visz.

Soha és sehol nem állítottam, hogy a neonikotinoidok szuper szelektív módon hatnak. Soha nem állítottam, hogy a neonikotinoidok csak és kizárólag a tájékozódást károsítják. Azt viszont állítom, hogy nem kell kiterjedt nagyfokú idegi sérülésnek vagy izomkárosodásnak történnie a tájékozódási zavarhoz és a mászkálás tünetegyütteshez.

Éppen ebben rejlik a neonikotinoidoknak az egyedekre nézve csupán szubletális, de hosszú idejű, krónikus mérgezés esetén a méhcsaládra mégis végzetes, tehát letális hatása.

Köszönöm a cikket, szívesen átolvasom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 26. 14:55
 A naponkénti tájoló repülés értelme, feladata nem egyéb, mint a méhlakás helyének a pontos meghatározása, naponkénti újraigazítása a nap állásszögének változása alapján.

Ha a méh három pontszemét fekete lakkal lefedjük vagy egyszerűen eltávolítjuk, akkor hiába épek a nagy összetett szemek, a méh nehezen késztethető repülésre, ha mégis, akkor repülése bizonytalanná, lassúvá válik és soha többé nem végez tájoló repülést.

MÁS:

Kiérdemesült Arisztaiosz a görög mitológiában gyakori fordulatra, ahol egy-egy hőst állandó jelzővel említenek. Hősiesen, folyamatosan és türelmesen rágalmaz és mocskol.
Javasolom a rosszindulatú Arisztaiosz állandó szókapcsolat alkalmazását.
Őszinte részvétem. A részvéttáviratokat és koszorút kéretik a gönyűi kocsmahivatalba küldeni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 26. 14:57
Hát Geddekas azt hiszem sokkal többet feltételeztem rólad, mint amire valójában képes vagy. Nem tudom hová tenni az előbbi hsz-det. Folyton-folyvást logikai ellentmondásba keveredsz. Mondd csak a matekkal ugye nagyon hadilábon álltál mindig is. Tudod egy meg egy az kettő. Veled ezen a szinten kell beszélni. Azt kérdeztem, honnan jön elő a Nosema spóra, ha csak a méhben tud szaporodni, de ott nem szaporodik, mert szerinted megakadályozza ezt a peritróf hártya. Erre azt írod, hogy a spórák a méhcsalád azon tagjaitól származnak, melyek az ún. mínusz variánsok. Erre mondom én, hogy az intermittáló kezelés ezt a láncolatot hivatott elvágni. Mert ha nincs spóra, akkor hiába vékony a peritróf hártya, azon a semmi Nosema spóra nem tud áthatolni, mert az eredménye a semmi lesz. De tudom, ez neked már nagyon magas. Először azt hittem , hogy rájöttél, hogy a neonikk. életműved mehet a kukába, hiszen akinek egy cseppnyi IQ-ja van az rögvest rájött, hogy itt bizony logikai bukfenc van. De aztán gondolkodtam, és rájöttem: Neked azért annyi eszed még sincsen. Egyszer majd valaki elmagyarázza.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 26. 15:44
Irido!

Csapdába kerültél, mert téves az egészséges méhcsaládról alkotott elképzelésed.

Úgy tudjuk, hogy a Nosema csak a méhek emésztőrendszerében szaporodik, de ahogy a többi mikróbára, úgy a Nosema spórára sem igaz, hogy csak és kizárólag a méhek testében található. Ha csak ott keressük, akkor nyilvánvalóan csak ott találjuk meg.

Ha viszont igaz, hogy a nozematózis belső ürítkezéssel jár, ami az egészséges méhcsalád néhány egyedénél bármikor lehet, akkor nyilván a lépek felületén mindig van sok-sok millió Nosema spóra. A belső ürítkezés nyoma nem feltétlenül számunka is látható mértékű, ha a méhcsalád egészséges. A méhek takarítanak és egymást is etetik, tehát a mikroflóra - benne a Nosema spóra - szétterjedése egészséges méhcsaládban is természetes folyamat.

Egy hasonló dolgot leírok, ami a méheknél általános és magyarázza a Nosema spóra természetes jelenlétét egészséges méhcsalád minden tagjában. Az összes frissen kikelt méhecske emésztőrendszere steril vagyis mikróba mentes, viszont 1-2 nap múlva ugyanolyan mikroflórája van, mint az összes többi méhecskének a családban.

Amikor te ősszel a kövér méhek idején fumagilinnel a vegetatív alakokat irtod, akkor sem állíthatod, hogy az összes spórát kitakarítod a méhcsaládból. Azt pedig legkevésbé sem állíthatod, hogy a lépekben levő spórákat is eltünteted. Tehát a te intermittáló kezelésed valójában nem intermittál, hanem csak gyéríti, csökkenti a Nosema spórák számát.

De ezeket nem is kéne magyaráznom neked, hiszen állításod szerint te sokkal magasabb IQ-val rendelkezel nálam, tehát jobban is átlátod a természet szövevényes folyamatait. Éppen ezért szívesen olvasnám életművedet, hiszen a tanulás senki számára nem bűn, sőt ilyen alacsony IQ-jú személynek, mint én, remélem kifejezetten hasznos.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 26. 16:13
Ezzel tudod mi a baj ? Nem az, hogy leírod ugyanazt már megint amit én is írtam, hanem az, hogy ezt nem veszed észre!
Idézet
Tehát a te intermittáló kezelésed valójában nem intermittál,hanem csak gyéríti, csökkenti a Nosema spórák számát.
Akkor kezdjük a tanulást: intermittál: megszakít, visszatér. Ennek fényében értelmezd az előbbi mondatodat. Mondjuk ez általános iskolai szint. Ha már szóba hoztad a diplomát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 26. 19:38
Végre megértetted, hogy nincs abszolút egészség. Gyérít nem egyenlő a visszatér megszakít fogalommal.

Nosema spóra mindig volt és mindig lesz MINDEN méhcsaládban. Következésképp attól még egészséges lehet egy méhcsalád, ha jelen van a Nosema spórája.  A Nosema akkor okozza a méhcsalád megbetegedését, ha nem egy-két, hanem jelentős számú méh peritrófikus hártyája sérül éhezés vagy mérgezés miatt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kas62 - 2014. Július 26. 22:58
 A magasröptű eszmefuttatás,amely  irido és Arisztaiosz között folyik,arra a következtetésre juttatott,
hogy a  tejeskávé igazából kávés tej.Több benne a tej,a kávé csak ízesít. :)
Ez kell a méhészeknek!?Meg az,hogy elhitesse irido,hogy Fumagillin nélkül nincs eredményes méhészet.
" akik sosem adtak Fumagillint, a szaporítást erőltetik, de évek óta nem tudnak létszámot sem emelni, és normálisan pörgetni sem."
29 éve, Fumagillin nélkül, eredményesen méhészkedem!

"Különösen veszélyes a fél fiókos rendszerben egy fiókon történő mézeltetés, kiváltképpen egész nyáron."

Jelenleg 300 méhcsalád készül a betelelésre úgy,hogy az anya akác előtt kettő héttel egy fiókra lett korlátozva(13 keret fiasítás per család, a többi szaporulat vagy kiegyenlítés) és szeptember végén,egy fiók telelő élelem megléte után lesz az anyarács eltávolítva.Hatodik  éve ez így működik.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 27. 05:36
 Sziasztok!
Kérném az angolul tudó kollégákat, szabad fordításban segítsenek nyilvánosságra hozni ezt a cikket.
Nekem szóban elmondták miről is van szó.
Arisztaiosznak és az összes kétkedőnek melegen ajánlom, különösen az OMME vezetőinek.
Ez legalább egy kutatás, nem egy gagyi adategyeztetés, felmérés.
Bár úgy sem törődnek vele, mert ők a legokosabbak, az összes kutató megbolondult.
Nagyernyei Attila

July 25, 2014
 
Corn & Soy Neonicotinoids

Found Widespread in

Midwest Rivers -- USGS News

Insecticides similar to nicotine, known as neonicotinoids, were found commonly in streams throughout the Midwest, according to a new USGS study. This is the first broad-scale investigation of neonicotinoid insecticides in the Midwestern United States and one of the first conducted within the United States.

Effective in killing a broad range of insect pests, use of neonicotinoid insecticides has dramatically increased over the last decade across the United States, particularly in the Midwest. The use of clothianidin, one of the chemicals studied, on corn in Iowa alone has almost doubled between 2011 and 2013.

"Neonicotinoid insecticides are receiving increased attention by scientists as we explore the possible links between pesticides, nutrition, infectious disease, and other stress factors in the environment possibly associated with honeybee dieoffs." said USGS scientist Kathryn Kuivila, the research team leader.

Neonicotinoid insecticides dissolve easily in water, but do not break down quickly in the environment. This means they are likely to be transported away in runoff from the fields where they were first applied to nearby surface water and groundwater bodies.

In all, nine rivers and streams, including the Mississippi and Missouri Rivers, were included in the study. The rivers studied drain most of Iowa, and parts of Minnesota, Montana, Nebraska, North Dakota, South Dakota, and Wisconsin. These states have the highest use of neonicotinoid insecticides in the Nation, and the chemicals were found in all nine rivers and streams.

Of the three most often found chemicals, clothianidin was the most commonly detected, showing up in 75 percent of the sites and at the highest concentration. Thiamethoxam was found at 47 percent of the sites, and imidacloprid was found at 23 percent. Two, acetamiprid and dinotefuran, were only found once, and the sixth, thiacloprid, was never detected.

Instead of being sprayed on growing or full-grown crops, neonicotinoids can be applied to the seed before planting. The use of treated seeds in the United States has increased to the point where most corn and soybeans planted in the United States have a seed treatment (i.e., coating), many of which include neonicotinoid insecticides.

"We noticed higher levels of these insecticides after rain storms during crop planting, which is similar to the spring flushing of herbicides that has been documented in Midwestern U.S. rivers and streams," said USGS scientist Michelle Hladick, áthe report's lead author. "In fact, the insecticides also were detected prior to their first use during the growing season, which indicates that they can persist from applications in prior years."

One of the chemicals, imidacloprid, is known to be toxic to aquatic organisms at 10-100 nanograms per liter if the aquatic organisms are exposed to it for an extended period of time. Clothianidin and thiamethoxam behave similarly to imidacloprid, and are therefore anticipated to have similar effect levels. Maximum concentrations of clothianidin, thiamethoxam and imidacloprid measured in this study were 257, 185, and 42.7 nanograms per liter, respectively.

The U.S. Environmental Protection Agency has classified all detected neonicotinoids as not likely to be carcinogenic to humans.

--------------------------------------------------------------------------------

Click here  to see a digital sample of the American Bee Journal.
 
To subscribe to the American Bee Journal click here and
choose digital or the printed version.

--------------------------------------------------------------------------------
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2014. Július 27. 07:57
Misi egyiptomi méh elmélete (én még csak a fokföldiről (capensis) hallottam eddig), szintén egy elmélet. Egy harmadik.
Gúnyolódsz?

"Az egyiptomi méhet a bennszülött lakosság évezredek óta vályogcsövekben, igen kezdetlegesen és csekély eredménnyel tenyészti. A termést ciprusi és olasz keresztezéssel, kiválogatással  és szakszerűbb kezeléssel igyekeznek növelni."
Örösi P. Z.
--------
A keresztezésről

Ahogy az egyikkel lehet javítani a másikon, úgy lehet a másikkal lerontani az egyiket.

Valakinek van egy hordó jó bora meg egy másik hordónyi pocsék bora és azt mondja: összeöntöm a kettőt és ezzel feljavítom a rossz boromat.
(Én meg azt mondom, hogy így két hordó szar bora lesz.)
----------
Ha sok olyan ember, aki ért szőlőműveléshez és jó bort tud készíteni, közös pincében egyetlen nagy hordóban tárolhatja a jó borát, nincs is semmi baj míg nem jön a Baldavári -mert demokrácia van és neki jogai vannak- és beleönti az ő (kőolajból gyártott alkohol és kitudja milyen tablettákból kevert) trutymóját.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 09:25
Tanulsága az USA-ban végzett felmérésnek, hogy ha valami megszületik, de nem tud időben meghalni, akkor az az élővilágban haszontalan, sőt káros. Ilyen a DDT és az itt vizsgált és EU-ban betiltott molekulák is ilyenek.

A növényvédőszer engedélyezés során tiltani kellene a nehezen lebomló mérgek alkalmazását. Valószínűleg a gyógyszereknél is ugyanerre lenne szükség
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 09:57
kas62!
A tényeket én messzemenően tisztelem. A példád azt mutatja, hogy a saját tapasztalataimból levont következtetés nem általánosítható. Geddakasnál azonban az alapfokú szövegértési problémák mellett, logikai hiányosságok is mutatkoznak, érvek helyett lózungokat használ. NA de m indegy. Ami Téged illet, ezt nem értem: 
Idézet
(13 keret fiasítás per család, a többi szaporulat vagy kiegyenlítés)
Hány keretes fiókjaid vannak? Én 8 félkeret fiasra értettem, amit írtam. Mit jelent a szaporulat: ezeket eladod? Mit jelent a kiegyenlítés ? Az állomány hány százalékát. Magyarán: mennyi megy telelőbe, mennyi szaporulat készül, és mi lesz vele?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 10:09
Geddekas!
Egyszerűen értelmetlen veled értelmes polémiát folytatni, az értelem hiánya miatt. Már megint mit hablatyolsz össze. Te kezdtél itt egészségről hadoválni. A szavak jelentését sem tudod, és elkezdesz vagdalkozni. Misinek arra a kérdésére válaszoltam,hogy mi várható attól, ha Fumagillint kapnak a méhei. Pusztán annyit írtam le, hogy amennyivel csökkenteni tudom annak a spórának a mennyiségét, amelyik a fiatal méheket fertőzni képes, annyival több olyan méhem lesz, melynek hosszabb az élettartama. Erről szólt az egész, semmi másról. Nem gondoltam volna, hogy ezt különösebben  körbe kellett volna magyaráznom. Szerintem Te vagy az egyetlen, aki ezt nem értette meg. Pontosan azt írtam le, hogy mentesíteni úgysem lehet, ez egy ciklikus, spóratermelődést megelőző kezelés. Segít kivédeni egy drasztikus népességcsökkenésből adódó kárt. Szerinted melyik családot fogja jobban megviselni az, ha vékony a peritróf hártya. Azt amelyiknél korlátlanul áll rendelkezésre spóra, vagy amelyiknél ez nem áll korlátlanul rendelkezésre ?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 10:25
Misi!
Vigyázz, mert magadból indulsz ki. Rád inkább jellemző a gúnyolódás.Eszembe sem jutott ilyesmi. Geddekassal ellentétben, Neked koherens elméleteid vannak, logikailag rendben vannak a hozzászólásaid. Én arról beszéltem, hogy annak a magyarázatára, amiért világszerte csökken a méhcsaládok népessége, született már többféle elmélet. A legerősebb a neo elmélet. Én pusztán azt állítottam, hogy a jelenség magyarázható egy élettartam csökkenéssel is. Amire a legjobb példa a Nosema. Az egyiptomi méh belekeveredéséről Tőled hallottam először. Nem gondolnám, hogy világszerte ez lenne az oka a méhcsaládok elnéptelenedésének. Ha bucira gondolsz, mint közvetítőre, akkor arról semmit nem tudok mondani, mert nem ismerem a bucit. Lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet, de nem hallottam arról, hogy a bucinál szerepelne egyiptomi méh ős. Én ugyanúgy tiszteletben tartok mindenféle elképzelést, ha azt megfelelő érvekkel támasztja alá valaki, és kibírja akár egy szakmai fórumon kivesézett, tapasztalatokon alapuló vita konklúzióját, vagy tudományos módszerekkel, többször ismételt vizsgálatsorozat megállapításait. Akkor azonban, amikor valaki önmagával akár egy hsz-n belül  is ellentmondásba keveredik, az számomra komolytalan.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2014. Július 27. 10:47
Iridó.
Érdekes dolgokat írsz, viszont hallottam már fumagillin által okozott élettartam csökkenésről is előadásokban.
Olvastam kísérletekről melyekben a nosemás családok spontán gyógyulást produkáltak fumagillin nélkül is.
Én sem használok fumagillint Torgyán normatív támogatása óta, vagyis akkor használtam legutóbb.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 10:48
Attila!
Szerinted az a cikk  mit bizonyít? A neonikotinoidokra az élővilágban a vízi élőlények a legérzékenyebbek. Tömeges halpusztulásról ad hírt ez a cikk, melyben kimutatták, hogy a neonikkek miatt volt ? Nekem arról ad hírt, hogy olyan mennyiségű neo-t is ki tudnak már mutatni a természetes vizekből, mely a vízi élőlényeknél sem okoz még gondot. Tehát a környezet szennyezettsége még messze nem éri el annak a mértékét, hogy a méheket károsítsa. Bevallom, most blöfföltem. Anélkül írtam le ezeket, hogy ismételten utánanéztem volna annak a ténynek, hogy valóban a vízi élőlényeknek  kisebb koncentráció is elég a pusztuláshoz, a méhekhez viszonyítva. Lehet, hogy a Google fordító szövegéből kivett fordítást én értelmeztem rosszul. Tisztán provokációnak szántam. Tessék cáfoljátok meg az állításaimat! Úgy a tényszerűt, mint a levont következtetést.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 10:52
Jani bátya!
Én is olvastam sok ilyent. Azért is írtam, hogy a két rossz tapasztalatú évem után nem mertem azt megtenni, hogy nem adok. Tudok olyan méhészről, aki 25 évig szintén nem adott, de eztán ő sem meri nem adni, amíg be tudja szerezni.
Nem akarom a az apis kontra ceranae-t ide belekeverni, de az azért látszik, hogy ami igaz az apisra, az sok tekintetben nem  igaz a ceranaera.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 11:58
Iridó!

Ezt írtad:
Idézet
A méhcsalád, mint organizmus, azonban nem egészséges, mert nem mentes a Nosematól.
Ebből a mondatodból láttam, hogy egészségesnek csak a kórokozóktól teljesen mentes méhcsaládot tekinted. Erre reagáltam és amiatt sértődtél meg, mert az a véleményem, hogy attól még, hogy a kórokozó jelen van, nem feltétlenül beteg a méhcsalád.

A neonikkek felelősségét cáfoló feltételezésed ott hibás, hogy a méhcsaládok éppen mindig a neonikkes méhlegelő virágzása alatt vagy után mutatnak betegség tüneteket, holott közismerten a jó méhlegelő az atka kivételével minden betegségre gyógyító hatású.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 27. 12:13
Sziasztok!
Kérném az angolul tudó kollégákat, szabad fordításban segítsenek nyilvánosságra hozni ezt a cikket.
Nekem szóban elmondták miről is van szó.
Arisztaiosznak és az összes kétkedőnek melegen ajánlom, különösen az OMME vezetőinek.
Ez legalább egy kutatás, nem egy gagyi adategyeztetés, felmérés.
Bár úgy sem törődnek vele, mert ők a legokosabbak, az összes kutató megbolondult.
Nagyernyei Attila

Kedves Nagytiszteletű Attila!

Ismételt személyes megszólíttatásomat megelőzően sem terveztem, hogy a Méhészklub szakfordítójául szerződjek -magam sem ismervén Byron nyelvét irodalmi-anyanyelvi szinten-, de ha önnek nehézségei támadnának az angol szaknyelvvel, forduljon bátran -akár egyesületi tagként, akár magánemberként-  megyei szaktanácsadójához, ő kiválóan bírja e nyelvet és feltehetően szívesen rendelkezésére áll, bár az ő kinevezése előtt e nyelv ismeretét a tolna megyei szaktanácsadó szakmai alkalmasságának megítélésekor nem mindenki  kezelte prioritásként, s ha jól halottam, e véleményének széltében erőteljes hangot is adott...

Mindenesetre ne Geddekas "szakfordítására" támaszkodjon, mert amit ő itt összehablatyolt, annak az idézett cikkhez semmi köze, a tanulmány idézett összefoglalója nem a geddekasi "interpretációban" került a netre.
Amíg Kersák Robit sikerül elérnie, néhány szemelvény a cikkből, erősen vázlatosan és kizárólag néhány fontosabb megállapítását kiemelném a tanulmánynak:
A neonikotinoid hatóanyagok maradványainak felszíni vizekben mérhető koncentrációit vizsgálták a kutatók az Államok közép-nyugati régiójának vonatkozásában. A klotiniadin, imidakloprid és tiametoxam maradék-anyag koncentrációkat nem részletezem, azok anélkül is érthetőek, illetve érdekes, hogy az acetamiprid és dimetofurán hatóanyagokat csak egyszer diagnosztizálták, s a tiakloprid maradványát pedig egyszer sem sikerült kimutatniuk. Bizonyára a kukorica és szója-kultúrák vetőmagjának csávázására használt hatóanyagokat használták olyan mennyiségben, mely a régió felszíni vizeiben történő megjelenésüket magyarázza. Két hatóanyag vonatkozásában a vízi szervezetekre mérgező koncentrációt meghaladó maximum szermaradvány-értéket tapasztaltak.
Érdemes lenne a tanulmányt eredetiben olvasni, de bevallom őszintén, az én büdzsém nem bírja el ennek közel 40 dolláros költségét, s tudásszomjam sem akkora, hogy ennyit áldoznék a részletes információ megszerzése érdekében. Majd talán Geddekas, vagy esetleg Simon Gergelyék felvállalják a tudás gyümölcsének beszerzését...
A cikk egyébként elérhető: http://www.usgs.gov/newsroom/article.asp?ID=3941  (bocs, az előbb elfelejtettem beidézni)
Egykor tett ön egy kijelentést, mely szerint a humán daganatos megbetegedések tekintetében meggyőződése, hogy e hatóanyag-csoport a felelős. Nos, e tanulmány egy -az USA Környezetvédelmi  Ügynökségének megállapítását idéző- megjegyzése az ön állításával ellentétben a neonikotinoid hatóanyagokat nem sorolta a valószínűsíthetően emberi rákkeltő anyagok közé... Javaslom tehát a jövőben kijelentéseinek erős önkontrollját, s ha  továbbra is igazán komoly mélységekbe tervezi beásni magát a neonikotinoid témakörbe, érdemesnek tartanám a kinyilatkoztatásainak, szakelőadásainak közreadása előtt egy pártatlan, szakmai és nyelvi szempontból is kompetens lektor igénybevételét. Sok kínos szituáció elkerülhető lenne a ő közreműködése révén, s nem fenyegetne a veszély, hogy oly érvrendszerrel próbálja meg támadni az OMME ügyvivői gárdát, mely később nem állja ki az idők próbáját, vagy esetleg rendszeresen nevetségessé teszi a mi tisztelt klubvezetőnket ... 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 12:16
Geddekas !
Rendben ezt elfogadom, hogy félreértetted. De kiragadtad a környezetéből. Ott ugyanis azt írtam, hogy egészséges szervezetet (amelyben nincs kórokozó) nincs értelme antibiotikummal kezelni. Hiszen mit is kezelnél vele.  Ahol van kórokozó, ott lehet értelme a kezelésnek. Nem állítottam azt, hogy meg vagyok arról győződve, hogy helyes is egyben. Azért teszem, mert a személyes tapasztalataim arról győztek meg, ha adom, akkor nincs tünet, ha nem adom, akkor van. Ez azt is bizonyítja számomra, hogy az intermittáló kezelésnek több hónapra kivetítve volt hatása. Szeptemberi etetés hatására nincs tünet február-márciusban. Szerintem ezt a vitát zárjuk le. Koncentrálj inkább a halakra. Tudod, ha a méheknél gondot okoz annak detektálása, hogy megtaláljuk az elhullott méheket, és alapos vegyelemzésnek tegyük ki, akkor hívjuk segítségül a halakat. Az általad vízionált környezetszennyezés alapján ugye már nem lenne szabad élő halnak lenni azokban az országokban, ahol neo-t használnak. Hogyan lehetséges az, hogy mégiscsak vannak halak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2014. Július 27. 12:50
 "Az általad vízionált környezetszennyezés alapján ugye már nem lenne szabad élő halnak lenni azokban az országokban, ahol neo-t használnak. Hogyan lehetséges az, hogy mégiscsak vannak halak."

Ez aztán rettenetesen komoly kérdés ;D Vagy inkább a kérdőjel hiánya miatt megállapítás?

Ez valami olyasmi mintha azt kérdeznéd, hogy hogy nem árasztotta még el a szar a világot amikor hét milliárd ember használ vízöblítéses wc-t.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 13:00
Idézet
egészséges szervezetet (amelyben nincs kórokozó) nincs értelme antibiotikummal kezelni. Hiszen mit is kezelnél vele.
Tévedéshez mindenkinek joga van, de immár másodszor állítod, hogy az tekinthető egészségesnek, akiben nincs kórokozó. Értsd meg, hogy ez az állításod, ez a fajta fogalom meghatározásod súlyos szakmai tévedés. Még azt sem állíthatod, hogy a kórokozó hiánya = egészség, mert pl. beltenyésztés miatt előjöhetnek recesszív génekhez kötött örökletes betegségek.

Ha hibás alapokra építesz egy amúgy logikus modellt, akkor az a modell alkalmatlan lesz a valóság leképezésére és annak alapján helyes döntést sem tudsz hozni. Bocsáss meg, de a nálad alacsonyabb IQ-m ezt mondatja velem.

Megint csak az én alacsony IQ-m lehet a hiba, de úgy látom az USA cikkből, hogy az ottani élővizek szennyezettsége tőlem függetlenül létező és tőlem függetlenül készült mérésekkel alátámasztott objektív valóság, tehát nem az én látomásom, te idegen szavaddal élve nem az én vízióm. Az meg. hogy mennyire alkalmas ez az állapot az élővilág számára? Arról részletesen a cikk nem számol be.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 14:09
Geddekas!
Látszik, hogy képtelen vagy megérteni. Az egészség a betegség ellentét párja. Megint hablatyolsz össze-vissza recesszív génekről. Ha van adott kórokozó, amelyik adott betegséget idéz elő, akkor az adott kórokozó hiánya az adott betegség hiányát jelzi. Adott betegség szempontjából egészségesnek tekinthető. De ez csak neked jelenthet problémát, akinek lila gőze sincs élettani alapokról, csak beleugat dolgokba. Mert lehet, hogy az egészség fogalmát te másként értelmezed, mint én (ezért írtam, hogy félreértetted), de az teljesen világosan le volt írva, hogy mire vonatkozik a mondandómban az egészség szó. Azt írtam, hogy azt nincs értelme kezelni, amelyik (Nosema szempontjából ) egészséges, mert nincs benne Nosema. Ekkor nincs mit elpusztítani. Ha van benne kórokozó, akkor van mit elpusztítani. A méhcsaládban, mint organizmusban, azonban van kórokozó, amit el lehet pusztítani. Ha nem lenne, akkor a kórokozó által kiváltott betegség sem létezhetne, mert csak az adott organizmusban képes szaporodni, fennmaradni. Más lenne a helyzet, ha a Nosema a virágokban szaporodna. Nagyon sok ilyen betegség van, ami köztigazdában biztosítja a túlélését.
A vízi élőlények. Megint nem érted a dolgot. Filmek tucatjai készültek a méhek eltűnéséről, ahol a neo mindig előkerül, mint ok. Hol vannak azok a filmek, amelyek  az élővizekben elpusztult halakat mutatják be, hiszen alkalmasak az indikátor szerepre. Hiszen sokkal érzékenyebbek a neok-ra, mint a méhek. Ha az indikátor  jelen pillanatban még nem jelez, akkor miként lehetséges az, hogy a kevésbé érzékeny pedig a kipusztulás határán van a környezet ilyen nagyfokú szennyeződése miatt. Hiszen Te írtad, hogy ahol előző évben volt neo miatti mérgezés, a talaj nagyfokú szennyezettsége miatt a következő évben is jelentkezik. Nos érdekelne ezeknek a helyeknek a halpusztulási statisztikája. Hiszen, ha egy patakban elpusztult halakat talál valaki, ott mindjárt megjelenik a sajtó. A mezőn elpusztult méhekhez nem vonul ki, mert nem  látszik.  Tehát sokkal hamarabb kellene halpusztulási híreket látnunk, mint egy csávázószeres méhpusztulásit.
Jani bátya! Előtte írtam: most provokálok. Természetesen rengeteg dolog lehet a háttérben, ami a felvetést cáfolhatja. Ezeket a cáfolatokat várom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 14:40
Idézet
Ha van adott kórokozó, amelyik adott betegséget idéz elő, akkor az adott kórokozó hiánya az adott betegség hiányát jelzi. Adott betegség szempontjából egészségesnek tekinthető. De ez csak neked jelenthet problémát, akinek lila gőze sincs élettani alapokról, csak beleugat dolgokba.

Bocs tévedtem. Még most sem érted az egészség fogalmát.

Ha van egy adott kórokozó és az jelen is van a méhcsaládban, két változat lehetséges a méhcsaládban:
 1. lehet, hogy beteg, de
 2. lehet, hogy egészséges.
Mivel a kórokozó jelenléte nem mindig jár betegséggel.
Esetünkben a helyzet a következő, Nosema spóra mindig volt van és lesz a Föld valamennyi méhcsaládjában, pedig a mindig a méhcsaládoknak csak töredékesen kicsiny része szenved nozematózisban.

Azért mert nem mutogatják a halak pusztulását a méhészeknek, attól még szerencsétlenek pusztulnak. Belinkeltem neked, hiszen kérted egy neonikotinoid engedély okiratot. Olvasgasd lécci. Ott is le van írva, hogy nagyon veszélyes a vízi élőlényekre a neonikotinoid. Nem vagyok jártas a vizi élővilág pusztulásairól írt cikkekben, ezért nem tudok kapásból linkeket küldeni neked, de szerintem ha strapálod magad, akkor találsz bőven írásokat erről is.

Talajtipustól, vízjárástól, időjárástól függ a neonikotinoidok lebomlási sebessége. Ez nem az én találmányom ezt a gyártó állítja a saját anyagában 148-1050 nap közötti lebomlási időt adott meg.

Erre mondtam, hogy az élővilágra károsak a rendszer azon elemei, amelyek kellő időre nem tudnak "meghalni", lebomlani. Ilyenek a neonikotinoidoknak a betiltott 3 változata.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 14:51
Mit írtam ? Nem tekinthető egészségesnek !!! Akkor lenne adott betegség szempontjából egészségesnek tekinthető, ha nem lenne benne Nosema spóra termelődés. Te magad is ugyanerre a következtetésre jutottál. Erre írtam, hogy örülök, hogy beláttad a tévedésed. Mert először azt kérdőjelezted meg, hogy termelődik-e Nosema spóra.
Megkérem Tomipapát, hogy nézze meg az általad belinkelt anyagot, hogy az szerinte engedélyokirat-e. Nem tudok angolul, de nekem az nem anank tűnt.
http://beyondpesticides.org/pollinators/clothianidinepamemo110210.pdf
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 18:29
Az egézséges családban is vannak beteg egyedek, de attól még a méhcsalád egészséges. Ha nem így lenne, nem létezne a házi méh, mint faj. Ennyi. Veled ellentétesen mindig ezt állítottam. Soha nem kérdőjeleztem meg a spóratermelődést.

A balatoni halpusztulás okait keresik. Vajon miért nehéz megtalálni az okát?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 27. 18:37
Irido!

Valóban nem az engedélyokiratról van szó, az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) egy feljegyzése (dokumentuma), melyet a növényvédőszer-engedélyezési döntések megalapozására, támogatására készítettek. Részletes, vizsgálatokkal alaposan megtámogatott anyag, a gyapot és mustár kultúrákban használt clothianidin hatóanyag környezetvédelmi kockázatbecsléséről.

A halas hasonlatod azért nem jó, mert valójában az édesvízi, brack-vízi (torkolati) és tengeri halakra nézve a clothianidinnek gyakorlatilag nincs, vagy alig van toxicitása, csakúgy, mint a madarakra nézve. A kisemlős-toxicitása is mérsékelt. Ha a vízi környezetre gyakorolt jelentős kockázatot hangsúlyozzák, az az édesvízi , brack-vízi és tengeri gerinctelen szervezetekre gyakorolt nagyon magas toxicitási kockázata miatt van, azokra nézve e kockázat még nagyobb, mint a szárazföldi gerinctelenekre (így a méhekre is) gyakorolt toxicitási kockázata.

Mindenesetre Geddekas nyugodtan adhatna az anyagról egy részletesebb magyar nyelvű összefoglalót, ő nálamnál bizonyára jobban bírja a szakmai nyelvet, ideje is több van a szakirodalom tanulmányozására, s feltehetően a téma irodalmát is eredetiben asszimilálta...

Most látom, Geddekas is reflektált. A balatoni halpusztulást nem a clothianidin okozhatta...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 18:58
Geddekas!
Az a baj, hogy neked már arról sincs  fogalmad, hogy mi volt az állítás. Teljesen mellékvágányra vitted a témát, azon kezdtél vitatkozni, azzal is önellentmondásba kerültél. A kiinduló pont az volt, hogy a kezelésnek csak akkor van értelme, ha van spóratermelődés. Van ? Van. Ha nincs, akkor nincs értelme. Ebből az egy meg egy vitából Te gerjesztettél egy értelmetlen diskurzust. Pedig nem is volt osztva lap neked. Csak a szavahihetőséged újabb példája: Engedélyokiratnak tüntetsz fel egy dokumentumot, ami nem az. Korábban azzal hencegtél, hogy ezen engedélyokirat tanulmányozása közben milyen összefüggésekre jöttél rá. Mit mulasztott el  az engedélykérő. Nevetséges, és szánalmas. Feldobom a labdát a halakról. Pedig az általad linkelt iratból kiolvashattad volna, hogy a vízi élőlények közül nem a halak a veszélyeztettek. Ezt sem veszed észre, de halpusztulásról beszélsz. Van olyan mondatod az elmúlt három évből, ami  igaz lenne ? Köszönd meg inkább Tomipapának, hogy segít eligazodni az olyan bonyolult dolgokban, mint egy meg egy az kettő.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 19:16


A halas hasonlatod azért nem jó, mert valójában az édesvízi, brack-vízi (torkolati) és tengeri halakra nézve a clothianidinnek gyakorlatilag nincs, vagy alig van toxicitása, csakúgy, mint a madarakra nézve.
Köszönöm Tomipapa. Talán csak megtalálja a saját maga által belinkelt "engedélyokiratban" a vonatkozó fejezetet a pisztrángról és naphalról. Azért persze azt gondolom, hogy az édesvízi gerinctelenek tanulmányozása, mint indikátorszervezet párhuzamba állítása a méhekkel, nem egy elvetendő ötlet. Nyilván nem olyan látványos, de lehet hogy van rá mód. Talán Lymnológiai Intézetnek hívják a Balaton mikroélővilágával foglalkozó intézetet. Szerintem ők már jeleztek volna, ha tömeges lenne a vízi gerinctelenek pusztulása.Ahogy a hazai vizek neonikotinoid. szennyezettsége is iránymutató lehetne, hiszen a a növények is csak azt tudják felszívni a talajból, ami a vízben oldódik. Tehát, ha kötődik a talajhoz, akkor a növény sem tartalmazhatja, hiába mutatható ki talajvizsgálat során.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 27. 20:50
Kedves "OMME-taiosz", vagyis Arisztaiosz!
Az ön személyeskedése minden határon túl ment, továbbra is próbálja zülleszteni Méhészklubunkat.
A memóriazavar öregkor vele járója.
Olvassa vissza írásaimat, abban megtalálhatja, hogy nem magam találtam ki a bizonyító erejű kutatásokat  neonikotinoid témában. Idéztem Önnek a Holland Parlament tiltó döntését, amelyet azért hoztak mert bebizonyosodott, hogy az emberekre is veszélyt jelentenek a neok.
Arról nem beszélve, hogy én senkit nem akarok győzködni ebben a témában. Az ítéletet az élet fogja hozni.
Ezt írja még nekem cseppet sem sértve, személyeskedve:
"Sok kínos szituáció elkerülhető lenne a ő közreműködése révén, s nem fenyegetne a veszély, hogy oly érvrendszerrel próbálja meg támadni az OMME ügyvivői gárdát, mely később nem állja ki az idők próbáját, vagy esetleg rendszeresen nevetségessé teszi a mi tisztelt klubvezetőnket ... "

Annak őszintén örülök, hogy megnevettetem Önt.
Sajnos nekem rosszabb hírem van írásairól.
A személyeskedő, rágalmazó stílusa miatt sírhatnékom van.
Ne próbáljon engem nevelni, arra ott voltak a szüleim.
A neonikotinoidok használatát kiadók élet elleni bűncselekményt követnek el.
Aki a élővilágot akarattal pusztítja, közben arról beszél, hogy megóvjuk a kártevőktől a haszonnövényeket, elpusztítva a hasznos rovarokat méheket, bűnt követ el.
Nekem erről ez a véleményem.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 20:57
Arisztaiosz nem tehet róla, hogy nem ismeri az engedélyezési eljárások menterendjét. USA-ban az EPA engedélye nélkül nem lehet forgalomba hozni növényvédőszer hatóanyagot. A környezeti kockázatokat megegyezéses tematika szerint az engedélykérőnek be kell mutatnia. Az EPA szakemberei átvizsgálják, ellenőrzik és csak a megegyezéses tematika szerint elfogadhatót engedik tovább. Ez olyannyira engedély ez az irat, hogy egy olyan változattal is rendelkezek, amin hatósági pecsét és aláírások is vannak rajta.

A megegyezéses tematika az elmúlt évek tapasztalata alapján módosítandó. Új szempontokat kell bevenni, mivel bebizonyosodott, hogy a méhek nemcsak kontakt módon, hanem orálisan is találkoznak a neonikotinoidokkal, tehát ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Továbbá az egyedre szubletális dózis olyan magatartászavart okoz, ami halálos. Továbbá a szubletális dózis krónikus hatás esetén a méhcsaládra nézve letális lehet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 21:39
Na mielőtt megint elkezdesz csúsztatni:
Így kezdődött, ezt írtad:
Idézet
Légy szíves fáraszd egy kicsit magad és olvasd el azt amit maga az engedélykérő letesz az engedélyező hatóság asztalára.
Ezt írtam Neked :
Idézet
Légy szíves valami elérhetőséget adj, mert én csak a NÉBIH honlapján találtam a Növényvédőszer engedélyezés ügyfélszolgálatán a növényvédőszerek adatbázisában a Gaucho alapengedélyében egy  utalást arra, hogy méhekre nem veszélyes, de semmi többet....Szóval megkérnélek, hogy linkeld be az általad megtalált dokumentumot, melyet az engedélykérő letett az engedélyező hatóság asztalára.
Erre Te belinkelted a kérdéses dolumentumot, aztán később Te magad hívtad fel rá a figyelmet, hogy ez az engedélyezési okirat.
Tudod! Mindent csak hitelesen. Jobb lenne ha pihennél egy kicsit. Olyan egy-két évet, talán addigra elfelejtődnek a hülyeségeid. Az utolsó 48 óra porig rombolta az életművedet. Hát lehet, hogy nekem nincs természettudományos végzettségem , de akkor neked négy elemid sincs. Méghogy ökológusi diploma. Ha lenne is, ennyi hülyeség után szerintem kopogtatni fognak nálad, hogy add vissza, mert rombolod az egyetem renoméját.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 21:46
Iridó!

Óriási baja a magyar méhészetnek, hogy csak a hozzád hasonló névtelen, arctalan emberek rendelkeznek mindent elsöprő intelligenciával, és a jól felismerhető nevek csak hozzám hasonló alacsony IQ-val, így aztán fogalmam sincs lassan, hogy mit és kit képviselsz.

Spóratermelés mindig van a méhcsaládban, hiszen nincs olyan méhcsalád, amelyiknél minden méh minden pillanatban makkegészséges lenne. Tehát ha a spóratermelés lenne az egyetlen szempont a nozematózis megelőzésére, akkor egész évben fumagilinnel kellene etetni a méheket. Kiskakas elmondta, hogy a rossz téli táplálék okozta nozematózist fumagilin nélkül hogyan előzi meg.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 22:03
Iridó!

A növényvédőszerek engedélyezése a világ országaiban közel azonos módon megy, tehát amit USA-ban elfogadnak azt nagy valószínűséggel elfogadnak Európában is. USA hatósági engedélyezési rendszere nem biztos, hogy jobb, mint a miénk, de sokkal nyitottabb, tehát az ott keletkezett legfontosabb dokumentumok felkerülnek az internetre. Ez a magyar hatósági rendszerben töredékesen valósul meg. Ha viszont valóban kíváncsi vagy a mögöttes dokumentumokra, akkor fáradj be a NÉBIH Budaörsi úti hivatalába és leülhetsz, kijegyzetelheted. Nagy valószínűséggel hasonló dolgokat fogsz találni, mint amit belinkeltem.

Utóirat:
Eddig udvariasan próbáltam felhívni a figyelmet, hogy változtass a stílusodon, de a rosszindulatú pofátlanságod egyre mértéktelenebb, elérted rosszindulatú Arisztaiosz szintjét. Légy szíves moderáld magad!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 27. 22:09
Bocsánat ! Ezt Te kezdted! Tehát magadnak tegyél szemrehányást. Megint nem érted a lényeget. Döntsd el légy szíves, hogy a kérdéses dokumentum most engedélyezési okirat, vagy az a dokumentum, amit az engedélykérő letett az engedélyező hatóság asztalára. Az a baj, hogy akárhogy is erőlködöm, egyikre sem illik. Sokkal inkább illik rá, amit Tomipapa leírt. Tényleg abba kéne hagyni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 22:41
Te kértél tőlem olyan dokumentumot, amivel bizonyítom, hogy a neonikotinoidok káros hatással vannak a méhekre. Ami ráadásul a hatóság által elismert. Ez megfelel ennek a követelménynek, közel 100 oldal, molyolhatod. Ha ezt kevesled, akkor írd be a böngészőbe a kulcsszavakat és sokszáz szakcikket találsz, közöttük azokat is, amikre az EPA Memorandum hivatkozik.

Az EPA memorandum nem egyszerű feljegyzés. Feljegyzés a hivatali bürokráciában csak szervezeten belüli egyeztetésre tájékoztatásra szolgál és nem kerül nyilvánosságra.

Ez az irat az EPA hivatalos álláspontja, hatósági vagy szakhatósági engedélye. Alapja az engedélykérő által benyújtott iratköteg. Dolgoztam hatóságnál és tudom, hogy az engedélyokirat egy hivatali sablon alapján, de gyakorlatilag ollóval (ctr copy) történik. Nem is léphet ki a hatóság az engedélykérő által benyújtott dokumentumok köréből. Ha kevesli, akkor több alátámasztást kér. Ha nem kap, akkor elutasít, ha kap, akkor jóvá hagy. Az EPA jóváhagyta a kérelmező kérelmét ezzel a közel 100 oldalas memorandummal.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 28. 01:14
......
Az ön személyeskedése minden határon túl ment, továbbra is próbálja zülleszteni Méhészklubunkat.
.......
Annak őszintén örülök, hogy megnevettetem Önt.
Sajnos nekem rosszabb hírem van írásairól.
A személyeskedő, rágalmazó stílusa miatt sírhatnékom van......

Kedves Attila!

Legszívesebben letörölném a könnyeit....
Azt megelőzően viszont néhány dolgot nem árthat tisztáznunk:
1. Ön kért nyelvi segítséget egy cikk fordításához, melyről annyit tudott közölni, hogy önnek "valaki" elmondta, milyen horderejű bizonyítékot tartalmaz. Az már majdnem mellékes, mi szerint olthatatlan vágyat érzett, hogy felhívja minden klubtag figyelmét: ez aztán majd betömi a nagypofájú Arisztaiosz és az OMME ügyvezetés száját... Tette mindezt természetesen teljesen személyeskedés-mentesen, kizárólag a hiteles tájékoztatás szándokával...
2. Nem az ön eddigi "munkásságát" kívántam elemezni, mindössze egy olyan szövegrészre igyekeztem rávilágítani a cikkben, mely az ön egy régebbi kijelentésével homlokegyenest ellenkező megállapítást tartalmazott a neonikotinoidok humán karcinogenitásával kapcsolatban. Ezt cáfolni viszont nyelvi nehézségei miatt nem tudja, hiszen a cikk utolsó mondatát sem képes szövegértően elolvasni.
3. Higgye el, sem az ön személye, sem az ön késztetései engem a legkevésbé sem érdekelnek, ezért sem "személyeskedek", a személyeskedés ráadásként személyes érdeklődést is feltételezne. Az ön személye nem esik az érdeklődési körömbe. Az viszont igen is érdekel, ha tájékoztatásai, kinyilatkoztatásai, "szózatai" hiteltelenek, félretájékoztatnak és etikátlanok. Ilyenkor kapja a "vitriolt", melyet ha képtelen elviselni, három lehetősége marad:
a; változtat, vagy
b; ezután is megkönnyezi azokat a hozzászólásaimat, melyek olvastán sírhatnékja támad, esetleg
c; a megszokott nemes egyszerűségével kitilt innen...

Sajnálatos, ha úgy gondolja, hogy az önétől eltérő vélemény -legyen az bárkié és bármilyen- leírása "zülleszti" a Klubját. Nem, kedves Attila, nem az "zülleszti". Az teszi üressé a Klubot, ha néhány autokrata személyiség telepszik rá, ellehetetlenítve a szabad véleménynyilvánítást, eltiprandó ellenségként kezelve az ellenvéleményen lévőket. Nos, az igazán zülleszti. S akármit kukorékolnak, kotkodálnak, vijjognak és csörögnek itt össze, eddig is  léteztek és ezután is léteznek majd olyan klubtagok, akik ellenvéleménnyel élnek. Legfeljebb bölcsen hallgatnak, belátván, hogy a higgadt véleményformálás nem kívánatos errefelé.

Végtére mindez szintúgy egyre kevésbé érdekel, nem ér annyit az egész majomparádé, hogy akár néhány  karakter-leütésnyit is erre az ostoba gittrágásra pazaroljak, de illúziói ellenére higgye el nekem, a bölcs és higgadt többség minden tamtam-dob püfölése ellenére tűélesen látja:   
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 28. 01:24
Megfogadtam, hogy egy szót sem írok többet. Ezután tényleg megteszem. Álljon szembe egymással itt két állítás. Szüntelenül keresem az általad linkelt dokumentumban a virágzatban található szerkoncentrációt. Eddig csak a német csávázószer elporlásból adódó mérgezésre találtam utalást. Veled egyszerűen nem lehet értelmes párbeszédet folytatni, mert hablatyolsz össze-vissza. Nem akarom részletezni, hogy mi a különbség a tanulmány és az engedély között. Úgysem értenéd meg. Befejeztem !


Te kértél tőlem olyan dokumentumot, amivel bizonyítom, hogy a neonikotinoidok káros hatással vannak a méhekre. Ami ráadásul a hatóság által elismert.
Idézet
Ha már a célszervezetre sem hat megfelelően (nincs elegendő mennyiségű hatóanyag a virágzatban ?) , akkor  szerinted a méheket megöli ? Szóval megkérnélek, hogy linkeld be az általad megtalált dokumentumot, melyet az engedélykérő letett az engedélyező hatóság asztalára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 28. 01:52
Kötekedésből ötös vagy, de a gyorsolvasásból még tanulhatsz. Javasolom, hogy a linkelt dokumentumban kulcsszavakkal keresgélj és akkor gyorsabban megtalálod a lényeges dolgokat. Ha valóban meg akarod találni!

Mint írtam, az EPA mint hatóság nem léphet ki a kérelmező által benyújtott iratokból, amik lehetnek tanulmányok, mérési adatsorok, elemzések, statisztikai adatsorok, szóval reprodukálható ellenőrizhető természettudományos módszerekkel készült információ csomagok. Tehát ami ebben le van írva, ugyanazt találnád meg a kérelmező által benyújtott dokumentumokban is. De a Memorandum hivatkozik is a szaktudományos forrásokra is és azok is utána kereshetők.

A guttációs folyadékra nem fogsz rátalálni, ha a nektárra keresel rá. Ez csak egy a fontos információk közül. Szóval okosan kell keresni, és aki keres az talál is.

Ha nem lejárató szándékkal lépnél fel velem szemben, akkor még segítenék is neked eligazodni, de kár strapálnom magam, hiszen neked ott van segítségedre rosszindulatú Arisztaiosz. 100 % Besorakoztál mellé, boldogulj vele.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 28. 06:23
Arisztaiosz!
Teljesen legyen nyugodt, dőljön hátra a székben nem tiltom ki.
Az az OMME vezetőinek stílusa, amellyel ön azonosul.
Itt nálunk szabad a véleménynyilvánítás, de az Ön modora (ha van ilyen) nehezen emészthető.
Kicsit parttalanná vált a vita, szerintem a szakmai oldalát villogtassa, abban egész jó lehet.
A személyeskedő, sokszor sértő kifejezéseire nem vagyok vevő.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 28. 09:30
Geddekas !
 Köszönöm, az eligazodásban nincs szükségem segítségre. A titok az, hogy nem szeretek kulcsszavak alapján semmit sem olvasni, mert akkor nem látom teljes összefüggésében a dolgokat. Szóval eljutottam az 57. oldalig, itt valóban vannak adatok. Amely adatok nekem azt bizonyítják, hogy az LD50   24-ed része található a nektárban a méh egyszeri orális felvétele során. Nyilván vita tárgya lehet, hogy ez sok vagy kevés, utóbbi mellett lehet az az érv, hogy ezt több alkalommal is felveheti a méh, előbbi mellett az, hogy a mézhólyagban tárolt mennyiségnek csak töredéke szívódik fel, hiszen raktározásra kerül. Egyetlen dolgot nem értek. Miért nem ezekkel az adatokkal kampányoltok ? Ezek eddig is itt voltak. Miért a gagyimonitoringot támadjátok ? Ha itthon  a vizsgálatokat rosszul végzik, akkor a helyes adatokat kell nyilvánosságra hozni. Az az érzésem, hogy ezt nem azért teszitek, hogy tiszta vizet lehessen önteni a pohárba, hanem azért, hogy valaki székébe  tudjatok ülni. Lelketek rajta, a tagság majd dönt, aztán szembesül maga is a saját döntésével.
Csak annyit fűznék hozzá: a 24-ed rész (már amennyiben az én számolásom helyes) nagyon azon a határon mozog, ami veszélyes lehet valóban a méhekre. Szerintem nem fér bele egy elfogadható biztonsági sávba. Tehát ebben a vonatkozásban igazat adok azoknak, akik a neonikotinoidok használata ellen tiltakoznak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2014. Július 28. 18:13
Iridó!
Látod, látod, előbb vagy utóbb de bebizonyosodik, hogy a rovarölő szereket bizony azért találják fel ,hogy így vagy úgy de ölje a rovarokat. Nem értem miért a mi feladatunk lenne ennek az ellenkezőjét bebizonyítani.

"Az az érzésem, hogy ezt nem azért teszitek, hogy tiszta vizet lehessen önteni a pohárba, hanem azért, hogy valaki székébe  tudjatok ülni."

Ez eléggé furcsára sikeredett meglátás. Az igéret a tiszta vízre megvolt, ami bebizonyosodott igazándiból csak időhúzás volt. Beláthatod, hogy az uniós tiltás után, még jó pár hónappal is az egyesületi újságban megjelentek alapján elmondható, "siratják" a neokat. Ha te mint méhész eljutottál az előbb leírottakhoz, akkor ahhoz is eljutottál, hogy aki ennek ellenkezőjét állítja, valamilyen oknál fogva nem az igazat, vagy csak vélt igazát vallja. Nincs azzal baj ha valaki téved, de normális esetben az ember belátja és elnézést kér, vagy ha pozícióban van akkor levonva a konzekvenciát önállóan áll fel az általad említett székből.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: irido - 2014. Július 28. 18:56
Jani bátya!
Azt hiszem igazat kell, hogy adjak Neked. Valóban ez lenne a helyes menetrend. Amit az elején írtam, az egy kívülálló benyomása volt. Rányomta az egész ügyre a bélyegét. Ha azt a huszonnégyes számot hirdették volna Geddekasék, akkor a prekoncepció is egészen más lett volna egy kívülálló számára. Tomipapa inkább csak tükröt tartott eléjük, amit Ők nem vettek észre. Az első mondatodat azért szó szerint megtalálhatod az én egyik  hozzászólásomban is. A kétség nálam mindig ott lapul. Nem mi fogjuk eldönteni ezt a dolgot, de ha objektív módon szemléljük a dolgokat, akkor kevésbé érhetnek bennünket váratlan dolgok.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 28. 19:01
Jani bátya!
Utolsó hozzászólásodhoz gratulálok!
Teljesen azonosulok vele, szép estét szereztél.
Egyszer eljő az igazság órája.
Aki a méhekért aggódik rossz ember nem lehet.
Aki a rovarölőket reklámozza.......
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 28. 20:33
Iridó!

Ha OMME helyi tagszervezetének küldötte vagyok akkor nem tudományos adatok ismertetése a feladatom, mert arra egy küldöttgyűlésen nincs idő, hely és nincs igény se. Ráadásul Tóth Péter OMME szaktanácsadó és OMME IB tag a 2013 tavaszi küldöttgyűlésen majd az őszi OV-n lelkesen arról beszélt, hogy köztudottan mérgezi a méheket a neonikotinoidok szubletális dózisa és eltájolást is okoz, de meg kell értenünk a gazdákat és el kell viselnünk a neonikotinoidos csávázást.

Tóth Péter mint IB tag kap időt a saját műsorszáma előadására. Mi egyszerű küldöttek nem kapunk időt az ellenkezőjének a bizonyítására, vagy ha kiköveteljük, azt kapjuk, mint amit én kapok azóta is a vezérkartól, nyílt és burkolt, de mindenképpen totális támadást, folyamatos lejáratást. Pedig tudom, és ezt bizonyítani tudom, hogy Tóth Péter más helyzetben mást képvisel. Mi az a más? A neonikotinoidoknak még a kormányzatnál is  pofátlanabb védelme. De Cserényi Péter is ugyanezt képviseli, ráadásul ő a főnöke Tóth Péternek és ő javasolja, hogy az OMME-t növényvédelmi ügyekben kormányzati és nem kormányzati fórumokon Tóth Péter képviselje. Küldöttként erre csak azt mondhatom, hogy ezt a két embert le kell váltani az OMME vezetéséből. Azóta kiderült, hogy több rohadt alma is van az IB-nek és EB-nek nevezett kosárban, de az más probléma.

A "csávázószerekről őszintén" címmel tartottam 5 helyen előadást a méhészek előtt a múlt évben. Az előadásom vázlata elérhető az interneten a www.prezi.com weboldalon. Ezeken az előadásokon szakemberként léptem fel és nem  küldöttként. Ott tényekkel alátámasztottan ismertetem a neonikotinoidok hatását. Mindig kihangsúlyozom, hogy a szaktudományos vita már réges-régen eldőlt a neonikotinoidos csávázás ügyében. A szaktudományban ma már nem vita tárgya, a betiltandó három neonikotinoid alkalmatlan arra a feladatra, amire használják, mert kifejezetten veszélyes a méhekre. Sőt ennek az EPA Memorandumnak az érveit és adatait is szoktam használni. Sőt ezen mutatom be, hogy mennyire hazug az engedélyezési rendszer és mennyire kiszolgálja a gazdaság egyes koncentrált nagytőkével rendelkező szereplőinek igényeit.

Az előadásaimon a neonikotinoidok hívei el szoktak csendesülni, meg szoktak törni az érvek, bizonyítékok súlya alatt és az előadás végén nyugodt kölcsönös tisztelettel jellemezhető beszélgetés szokott kialakulni. Ezen kívül még Két alkalommal tartottam előadást mezőgazdászoknak is. Meglepő módon ők sokkal megértőbben fogadták tőlem a neonokotinoidok elleni érveket és soha nem kaptam tőlük nemtelen támadásokat.

Az OMME hivatalos lapja címoldalon még ez év tavaszán is azt állítja, hogy a neonokotinoidok használata jobb, mint ami utána jöhet. Az idei év rácáfolt. A napraforgó mézelése országosan sok év óta nem volt ilyen nyugodt, panaszmentes, mint ebben az évben. A mézhozamunk nem döntögeti a csúcsokat, de ez az időjárásnak tudható be és nem pedig a mérgezésnek. Pedig a repcén (ami még neonikotinoidos volt) szinte általános volt a panaszkodás. Reménykedem, hogy jövő tavasszal már a repcén is kevesebb panasz fog születni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 28. 21:08
Geddekas!
És a gazdák is tudnak csávázás nélkül termelni!
Rekord termés várható kukoricából, és napraforgóból.
A búzából évszázados rekord született, Tolna megye a bajnok.
Ez volt az össznépi hülyítés, hogy csávázó szerek nélkül nem lehet élni.
Nem hát, velük együtt halni lehet.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 28. 21:17
Miért nem közöltük a számadatokat?

A Méhészet újságban és az OMME Méhészújságban is hasonló a helyzet, a neonikotinoidos téma tabu. Erről csak Tóth Péter írhat. Én írtam részletes szakmai cikket erről, fel is kínáltam, és azóta is a fiókomban lapul.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 29. 07:50
Geddekas!
Én tavaly háromszor hallgattam végig előadásodat, és a Tolnán tartott elnökök találkozóján is részt vettem.
A méhészek döntő többsége bólogat amikor a "tünetek" témához érsz, hogy...
"Nálam is ez volt!"
Emlékezz az egyik szaktanácsadó milyen ellenséges volt (ezt adták neki parancsba) a végén a méhészek nyomására meghunyászkodott, sőt kérdezett Tőled.
Azok akik támadnak soha nem ülték végig előadásod, azt sem tudják miről írogatunk itt.
A Zöld Fórumról hoztál magaddal egy "előítéletet" és ezt sokan nem tudják átlépni.
Ha a szakmai dolgokra koncentrálnának, és az általad közölt tényszerű adatokra, az OMME szakmai stábja futásnak eredhetne. Ami késik nem múlik. A méhészek nem hülyék, sokan olvasnak bennünket, csak nem veszik fel a nyílt utcai harcot vezetőinkkel.
Arra nem lehet hivatkozni, hogy a napraforgón 50-60 kilókat pergettek a Jászságban. (tavaly)
Az ország jó részén meg komoly károk keletkeztek a virágzás alatt.(Ez a múlt!?)
Rengeteg lerobbant méhészetben jártam, és ha egy napon Szigetvár környékéről 8 méhész méheltűnésekről beszél ezt nem lehet az atkára fogni! Az OMME vezetői a méhészeket teszik felelőssé, hogy nem tudunk atka ellen védekezni, ez okozza a gondjainkat. Ez egy szemen szedett hazugság!
Nagyon jól látod, hogy idén napraforgón töredéke volt a problémának mint mondjuk tavaly.
A virágzás vége felé keletkező méhhullák a kijárók előtt, természetes folyamat. A napraforgó nem egy kíméletes növény, nagyon vágja a méheket. Ezt szoktuk tapasztalni selyemfűn (vaddohányon is).
Szerintem a társaság nagy részét kárpótolja a közepes  eredmény.
Tegnap voltam az egyik kollégámnál, és a kezembe nyomott egy 12 keretes hizlalt mézteret.
Mit mondjak? Kemény volt a lábadozó derekamnak. Ja és kettő volt ilyen egy családon.
Gyönyörűek voltak a méhek is, de jellemzően ettől szerényebb eredmények születtek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2014. Július 29. 15:06
Én pedig azt nem tudom elfelejteni könnyedén, hogy tavaly 420 km ültem az autóban oda-vissza Jászberényig, a döglesztő melegben végigálltuk a zsúfolt levegőtlen helységben az előadást ahol kiderült volna, hogy mi okozta a magyarországi méhpusztulásokat  ::)
  A teremben mindenkiről szakadt a víz és legyezte magát a kapuban kapott idő közben szétizzadt szórólappal.

Atka és nozéma elleni nem megfelelő védekezés volt a megoldás.

              Ezzel remekül elfoglalja magát a méhész akár évekig, de közben hová tűnnek a pillangók és társaik??
  MAJD A PIAC EZT IS MEGOLDJA.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 29. 18:45
Kitin!
Teljesen legyél nyugodt abban, hogy azok akik éveken keresztül így félrevezették a magyar méhészeket, helyetted is izzadni fognak. A bűnük nem évül el.
Nagyon egyszerű az atkára, és nozemára fogni a problémát.
Elmesélek neked egy esetet.
A vizsgálódó bizottság mintákat vett, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a kárt a méhcsaládban más nem tehette, csak az atka.
Mit gondolsz a begyűjtött mintákban hány atka volt?
Annyi amennyi azon a helységnek az ajtaján van ahová mindenki jár.
00 !
A jegyzőkönyvet a méhész egy év után sem kapta meg.
Nem folytatom, mert mérges lettem, és ekkor az önuralom sokat számít.
Szemét egy világban élünk! Lehet, hogy olyanok vezetnek bennünket akik más érdekeknek "lefeküdtek"?
Egy növényvédős, hogy fogja a méhészek érdekét védeni?
Úgy ahogy az IB üléseken szavaz ebben a témában. És ezt engedjük.
Most befejezem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Július 29. 19:46
Tavaly Jászberényben többszáz szórólapot osztottam szét és szerveztem egy fórumot a méhmérgezésekről. Alig 20-an jöttek el.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2014. Augusztus 02. 18:16

Már több mint százan töltötték ki a deflektorral kapcsolatos kérdőívet
NAK - 2014. augusztus 01. péntek

A NAK és a Vetőmag Szövetség közös programot indított a vetőgépek deflektorral történő felszerelésére. Az igények feltérképezése céljából kérdőíves felmérést végzünk, az első 750 válaszadó számára a vetőgép típusátólfüggően teljesen ingyen biztosítunk deflektort.

Csávázással, a hagyományos permetezéshez vagy a talaj sorkezeléséhez képest, nagymértékben csökkenthető a felhasznált növényvédőszer mennyisége, így a környezeti terhelés. A hatóanyagok fejlődésével együtt fejlődtek a különböző csávázószer formulációk, eljárások is. Egyik fontos - ha nem a legfontosabb - mozgatórugója a fejlesztéseknek a fokozódó környezetvédelmi és egészségvédelmi elvárásoknak való megfelelés.

A vetőmagipar a csávázás során maximális gondossággal jár el, de egyes vetőgép típusokban a csávázott vetőmagok egymáshoz dörzsölődése így is porleválást okozhat, amely a vetés során a szabadba juthat. A felhasznált csávázó szer hatóanyagától (inszekticid, fungicid) függetlenül, ma már minden növénytermesztő számára jogszabályi kötelezettség a pneumatikus szívólevegős vetőgépek esetében ezt a port, megfelelő csővezetékkel, az úgynevezett deflektorral a talaj felszínére vagy a barázdába levezetni. Ezt a kötelezettséget a növényvédelmi szakhatóság folyamatosan ellenőrzi!

Iparági felmérések azonban azt mutatják, hogy a hazai szívó levegős elven működő vetőgépállomány kb. 70%-a nincsen felszerelve deflektorral. A helyzet javítása érdekében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésével, a Bayer és Syngenta növényvédőszer gyártó cégek anyagi támogatásával, közös programot indít. A program elsődleges célja, hogy szakmai és anyagi segítséget nyújtson a gazdák számára vetőgépeik deflektorral történő ellátására.

A konkrét igények felmérése érdekében kérjük töltsék ki az itt elérhető kérdőívet. A közreműködésért köszönetnyilvánításként 750 válaszadó számára típustól függően teljesen ingyen biztosítunk deflektort.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 08. 07:15
Tisztelt Méhészek!
Végre olvashatjátok a MÉHÉSZET 17. oldalán a gazságot, bocsánat az igazságot!
Ezt írja Takács Ferenc az Aranynektár Kft. tulajdonosa:
"Sajnos a neonikotinoidok tiltásával kapcsolatban az OMME egy ideig szakmánk érdekeivel ellentétesen foglalt állást annak érdekében, hogy megfeleljen a kormány álláspontjának, hogy az OMME-tagság maradjon a támogatások odaítélésének a feltétele. Amikor már sok tétje nem volt (az EU felfüggesztett néhány hatóanyagot a magyar tiltakozás ellenére) az elnökség hozott egy határozatot, amely szerint az OMME támogatja a neonikotinok tiltását. De még ezután is, az egyik elnökhelyettes, a neonikotinoidok használatában tartása mellett érvelt egy jelentős fórumon."
Tisztelt OV tagok, Küldött-társaim minden magyar méhész!
Nem kéne az érintett alelnök urat megkérnünk, hogy távozzon a méhészeti közéletből?
Egy méhgyilkos vegyszer mellett szavaz a méhésztársadalom megkérdezése nélkül?
És ezt a felső vezetés azzal koronázta meg, hogy az áprilisi IB újság címlapján reklámot csinált a neonikotinoidoknak! Kinek az érdekét védik az OMME urai?
Én ehhez egyedül kevés vagyok, de tiltakozásomat folyamatosan kifejtem.
Milyen szakmai vezetés az aki alapszabályunkat felrúgva, azt semmibe véve, politikai nyomásra hoz egy döntést?
Tudom, hogy széllel szemben nehéz....., akkor félre kell állni.
A politika megmérgezi az OMME-t!
Nem volt arra példa az OMME 30 éves történetében, hogy így lefeküdjön a felső vezetés egy pártnak!
Szakmai civil szervezetünk egy csapdában van.
Tolna megyei küldöttként (amíg a tagság megválaszt) mindig tiltakozni fogok a politikai behódolás ellen, legyen az bármilyen színű párt!
Az érdekképviseletünk zsákutcába jutott! Szakmailag és morálisan is.
A méhészek érdekeit súlyosan sértő intézkedések miatt menniük kéne!
A köd felszáll, amit az akác-kampány-koalíció, meg a Hungarikum jelentett.
A kevéske szép eredményüket lenullázzák azzal, hogy a tagdíjfizetők véleményét nem kérdezik meg!
A döntéseket úgy hozzák, hogy később megszavaztatják, lekenyerezve az OV tagokat egy laptoppal, egy ünnepi(?) vacsorameghívással.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 08. 11:51
Nemcsak az alelnökök, hanem Tóth Péter IB tag is vehemensen védi a neonikotinoidokat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2014. Augusztus 20. 22:48
QUQURIQ!

A neonikotinoid emberekre nem ártalmas?
Ők ezt felelősséggel állítják???

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2014. Augusztus 20. 22:55
Mondjuk nem neo, de furcsa dolgot vettem észre az idén, lehet eddig is ilyen technológia volt csak elkerülte a figyelmemet. Arról van szó, hogy több helyen észrevettem, hogy a gazdák gyomírtóval kezelik a tarlókat az elgazosodás ellen. Egyik napról a másikra tünnek el a tarlón feljövő virágok.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 21. 20:23
Mérgező hatás?

Dózistól függ, továbbá mennyi idő múlva vizsgálják a hatást.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 04. 23:16
Kanadai méhészek beperelték a neonikotinoidokat gyártó és forgalmazó cégeket:

http://www.cbc.ca/m/news/technology/canadian-beekeepers-sue-bayer-syngenta-over-neonicotinoid-pesticides-1.2754441 (http://www.cbc.ca/m/news/technology/canadian-beekeepers-sue-bayer-syngenta-over-neonicotinoid-pesticides-1.2754441)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 05. 19:54
És netán már meg is nyerték a pert?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 06. 02:16
Nagyon sok bizonyíték kell az angolszász jogrenszerben és sok sok pénz egy ilyen súlyú perhez.  Itt már nem az lesz a nehé bizonyítani, hogy történt-e kár, hanem annak mértéke.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 07. 10:29
Az ügyvédeknek USA-ban Kanadában 40 % a sikerdíja. Ezért aki a tényekkel meggyőzően nincs tisztában, bele se kezd egy ilyen perbe, mert a bukásba örökre beleszegényedik. ügyvéd nélkül meg szinte lehetetlen bármilyen bírósági ügyet elintézni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2014. Szeptember 09. 16:13
Greenpeace Hungary
Hirdetés · szerkesztve ·

„Ha a méhek kipusztulnak, négy év múlva az emberiség is követi őket"
Ne várjuk meg. Támogasd munkánkat adományoddal, tiltsuk be együtt a méhgyilkos mezőgazdasági vegyszereket. Méhek nélkül mit fogunk enni holnap?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2014. Szeptember 11. 19:45
Az INTERAT ZRt. 1999 óta hivatalos importőre a GASPARDO-MASCHIO mezőgazdasági gépeknek.

A mechanikus (NINA) és pneumatikus (PINTA) típusú gabonavetőgépek optimálisan használhatók minden olyan esetben, ahol „szórva vetés” (nem szemenkénti) alkalmazható. Mindkét típus alkalmas egészen apró (repce), és egészen nagy magok (borsó) vetésére egyaránt. A vetési mennyiség is igen tág határok között változtatható. A legkisebb kijuttatható mennyiség repce esetében 1,5 kg/ha (PINTA), illetve 2 kg/ha (NINA).

A PINTA típusok függesztett és vontatott kivitelben is készülnek. Utóbbi előnye, hogy egy relatíve kisebb traktorral (60 LE-től) is üzemeltethető, így a nagyobb erőgép(ek)et nem kell kivonni a talajelőkészítésből.

A PINTA pneumatikus vetőgépet elsősorban a magadagoló szerkezet különbözteti meg vetélytársaiktól, mely egyszerűbb felépítésű, mint a régebbi verziónál alkalmazott, így kevésbé kényes az üzemeltetésre. További előnye, hogy a különböző méretű magok vetése esetén az adagolóhengerek könnyen, szerszám nélkül, cserélhetők. Mindegyik adagolóhenger 5 szegmensre osztott, melyek egymáshoz képest spirális alakban helyezkednek el, így a légáramba történő magadagolás teljesen folyamatos.

Újdonságok:
• a PINTA típus is elérhető COREX tárcsás csoroszlyával. A domború, egymáshoz képest eltolt tárcsáknak köszönhetően nem tömődik el, így nedvesebb talajviszonyok esetén is kiválóan alkalmazható.
• Az idei év másik újdonsága az INTERAT ZRt.-nél, a PINTA típusok mikrogranulátum-szóróval ellátott verziója. Ezzel a vetéssel egy menetben „mikroműtrágyát” juttathatunk közvetlenül a mag mellé. Ezek a szerek (Pl. Fertilia UMG Micro TriticaStart kalászosokhoz, UMG Micro BrassicaStart repcéhez) nagyban elősegítik a gyökérzet gyors megerősödését és kezdeti növekedését.

Az általunk forgalmazott GASPARDO-MASCHIO gépekhez cégünk kiemelt figyelemmel biztosítja a folyamatos alkatrészellátást. A kopó és szervizalkatrészeket saját raktárról tudjuk biztosítani ügyfeleink számára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2014. Szeptember 16. 20:36
                                   Növényvédelmi problémákat okoz a csapadékos időjárás


A sok csapadék hatására a kalászos gabonanövények elszóródott magvai szinte maradéktalanul kikeltek, és ez kedvező körülményeket teremt a gabonafutrinka tojásrakása számára.

Okvetlenül indokolt az árvakelések irtása, különösen azokon a területeken, ahol ismét őszi kalászos gabonát vetnek.

Az időjárási körülmények hatására soha nem látott mértékű fenyércirok fertőzés tapasztalható a tarlókon. Most még jók a lehetőségek a fenyércirok vegyszeres úton történő irtására, a magról kelő alakok ellen a tarlók mechanikai ápolása is elegendő.

Az esős időjárás miatt továbbra is intenzív a parlagfű kelése, és ezek a növények képesek még az idén magot hozni. A kelő növények irtása a virágzás kezdetéig szükséges.

A tarlókon virágzó gyomnövények jó táplálékot biztosítanak a pattanóbogaraknak. Az ellenük való védekezés nagy odafigyelést igényel, a legjobb megoldás a kártevők azonnali gyérítése.

Lucerna táblákon és ruderális területeken továbbra is igen erős a mezei pocok kártétel. Ezeken a területeken mihamarabb védekezni kell ellenük, mert hamarosan megkezdődik az őszi vetésű növények tábláiba való betelepedés.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 21. 13:04
Így kell. Körkörös védelem, minden ellen ami él.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2014. November 01. 11:37
http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/permetszer_rejtelyes_ok_miatt_pusztulnak_a_mehek_ausztriaban/2404555/
 
Úgy néz ki ezek szerint, hogy a sógoroknál is vannak problémák.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2015. Március 12. 11:56
Talajélet aktiválása a nagyobb hozamok érdekében.
Az intenzív technológiai elemek nagy része negatív hatással van a gazdálkodás nélkülözhetetlen összetevőjére, a talajra. A talajművelési gyakorlat, a műtrágyázás és a kemikáliák használata mind kihagyhatatlan elemei a jövedelmező gazdálkodásnak, de ugyanezen elemek miatt csökken a talajok tápelemtartalma és annak felvehetősége. Ezeket a negatív folyamatokat erősíti az utóbbi évek szélsőséges időjárása is. Ez a probléma régóta ismert, korunkban már sok megoldási lehetőség közül választhatunk, de gyors és hosszantartó hatást csak olyan terméktől várhatunk, amely a talaj szerkezetére, a mikroorganizmusokra és a növényre egyidejűleg pozitív hatással van.
A VIVA talajélet aktivátor komplex hatásával több ponton segíti a talaj-növény rendszert, használatával jelentősen növelhető a talajpotenciál.
A VIVA különböző vitamin-, aminosav-, fehérje-, poliszacharid- és huminsav-tartalmának köszönhetően fejti ki többszörösen pozitív hatását (1. ábra). Hatóanyagai pozitívan hatnak a talaj tulajdonságaira és a növény életfolyamataira is kedvező hatást gyakorolnak.
Gyökéraktivitás fokozása
A gyökér tömege, aktivitása kulcsfontosságú a tápanyagok felvételében. A VIVA-ban lévő magas huminsav-tartalom stimulálálja a gyökérzet és a növény növekedését. Egyes huminsav molekulák, aminosavak és vitaminok fokozzák a növény enzimatikus aktivitását, így a gyökérrendszer nagyobb hatékonysággal képes felvenni a tápelemeket. A kiterjedt gyökérrendszernek köszönhetően nő a növény aszálytűrése és nagyobb hatékonysággal képes a talajban lévő tápanyagokat felvenni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Március 12. 15:13
Ahogy a jó méhlegelőt nem helyettesíti a virágporos cukorlepény, úgy a VIVA sem helyettesíti a mérgekkel elpusztított talajéletet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2015. Március 15. 18:35
A jó minőségű termőföld a jó minőségű élelmiszer alapfeltétele

A jó minőségű termőföld a jó minőségű élelmiszer előállításának alapfeltétele, ez pedig elképzelhetetlen a termőtalaj tudatos védelme nélkül - mondta a földművelésügyi miniszter hétfőn Budapesten egy szakmai fórumon.

Fazekas Sándor az Egészséges talajok az egészséges életért című talajvédelmi konferencián hangsúlyozta: az ország talajainak minősége, főként azok termékenysége mindig fontos kérdés volt a gazdálkodók számára. Nem mindegy ugyanis, hogy fenntartható módon művelik-e a termőföldet azok, akiknek ez a gondjaira van bízva, vagy rablógazdálkodást folytatnak rajta.

Magyarország ezért is értékeli nagyra, hogy az ENSZ 68. közgyűlése 2015-öt a Talajok nemzetközi évének nyilvánította, felhívva a világ figyelmét e kérdés fontosságára - tette hozzá.

A földművelésügyi miniszter a tanácskozáson az MTI-nek elmondta: jó minőségű termőföld nélkül nem állítható elő egészséges élelmiszer, ezért is elemi érdek, hogy vigyázzon mindenki a környezetére az országban. A termőföld, a talaj nemzeti kincs, amit mutat az is, hogy a nemzeti vagyonban 25 százalékot ér el a termőföld, a talaj értéke.

talajvedelmi1

Kifejtette, a konferenciát azért is rendezik, hogy a magyar gazdálkodók számára a legkorszerűbb ismeretek álljanak rendelkezésre a talajvédelem területén. A minisztérium a termőtalajokkal, a tájgazdálkodással kapcsolatban támogat minden olyan kezdeményezést, amely az ismeretek bővítésére, a gazdák felkészítésére, a környezetet kímélőbb tájhasználatra irányul. Annak pedig nem lehet anyagi akadálya, hogy az ismeretek eljussanak az érintettekhez - mondta.

A talaj szerepével, fontosságával a legtöbben tisztában vagyunk, mégsem helyezünk elég hangsúlyt a védelmére – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Hozzátette: ahhoz, hogy egészséges élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára, az alapanyagokat szennyeződésektől mentes talajon kell megtermelni. A talaj azonban nem csak a mezőgazdaság szempontjából létfontosságú. Kulcsszerepe van az élet körforgásában, sokrétű funkcióin keresztül az egész természeti környezetre, és ezáltal az emberi élet minőségére is hatást gyakorol.

Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, ahol a termőföld védelmével kapcsolatos alapelveket törvénybe foglalták. Azonban fontos lenne, hogy a gazdálkodók ne csak azért védjék a talajt, mert a jogszabályok azt megkövetelik, hanem tudatosodjon bennük, hogy erre hosszú távú érdekek miatt van szükség – hangsúlyozta a NAK elnöke.

talajvedelmi2

Győrffy Balázs elmondta: a jelenlegi számítások szerint az egy főre eső megművelhető földterület 2050-re átlagosan a mostani felére csökken. Tíz centiméternyi termékeny talaj kétezer év alatt keletkezik, viszont a néhány év alatt tönkretett talaj örökre odaveszhet – húzta alá.

A NAK célja ezért az, hogy rávilágítson a talajok szerepére, megóvásuk fontosságára, és információkkal, tanácsokkal segítse a termelőket abban, hogy a talajok védelmét szem előtt tartva tudjanak gazdálkodni – hangsúlyozta a NAK elnöke.

Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára a termőföld mennyiségi védelmével és az új földforgalmi törvény végrehajtásával összefüggésben arról beszélt, hogy Magyarország területének 48,4 százaléka termőföld, mintegy 21 százaléka erdő, a művelés alól kivont terület aránya 15,8 százalék. Ez utóbbi terület nagysága 1950 óta megduplázódott.

A véglegesen igénybe vett terület nagysága 1990 óta több mint 106 ezer hektár volt, ez mintegy két Balatonnyi terület. Jelezte: 2008, a gazdasági válság kezdete óta lecsökkent a termelésből évente kivont terület nagysága. A termőföldet leginkább ipari beruházásokhoz, kereskedelmi és szolgáltatási célú beruházások megvalósításához veszik igénybe, de jelentős e területen a mezőgazdasági beruházások aránya is.

talajvedelmi3

Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény is rögzíti a termőföld védelmét, megőrzése a jövő nemzedékek számára az állam és mindenki kötelessége. A termőföld védelméről szóló törvény a mennyiségi és a minőségi védelemről is rendelkezik, a mennyiségi védelem a földvédelem, míg a minőségi védelem a talaj védelmét jelenti.

Elmondta, a termőföld védelme érdekében tavaly év elejétől jelentősen megemelték, a jó minőséget jelentő kategóriákban pedig megduplázták a földvédelmi járulékot.

Hozzátette: a tavaly életbe lépett új földforgalmi törvény a termőföld védelme érdekében kötötte feltételekhez a földszerzést Magyarországon, mind a tulajdon, mind pedig a haszonbérlet megszerzése esetében. A földforgalom ugyan csökkent, de a földpiac működik Magyarországon - húzta alá Simon Attila István.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Március 15. 21:43
Duma, az van! De a föld termőerejének védelmére semmit nem tesznek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Március 17. 21:09
Tóth Péter pálfordulásának voltam tanúja. Kifejezett neonikotinoidos méhmérgezésekről beszélt a méhegészségügyi továbbképzésen. Sőt hangsúlyozta, hogy ha napraforgó táblán vagyunk, akkor nézzünk körül, hogy milyen növénykultúrák lehetnek még mérgezők a környezetében. Külön említette, hogy nemcsak a virágot járják a méhek és nemcsak nektárt lehet mérgező.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Március 17. 21:41
Mi történt vele?
8 év után rájönni, hogy tévedtem méhésztársak, nem gyenge.
Megtanult talán mintát venni?
Lassan azért haladunk.
+ 800.000 Ft, hogy mire képes.
Nagyernyei Attila
 

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2015. Március 19. 08:10
És még azt mondják, hogy nem lépnek vezéreink arra ami ezen a fórumon "elhangzik" ?
Ha nincs ez a fórum, lehet hogy már ajánlott méhtápszerként megjelentek  volna a NEO-k és a NP-ból lenne támogatva?????

Üdv: Bercsényi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2015. Március 19. 21:09
Attila!

Ezt írtad Tóth P-ről:"Lassan azért haladunk.
+ 800.000 Ft, hogy mire képes."
Én nem tudom ez az összeg mit jelent,mi ez a pénz.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2015. Március 19. 21:17
Bocsánat, hogy én válaszolok!

Nem+800 ezer, hiszen az minden évben adott vállalkozói díj. A monitoring vizsgálatok 3,5 millióval haladták meg a tervezettet.
Biztosan ez még kellett az alaposabb vizsgálatokhoz, ami eredményt hozott.
De gondoljatok bele, ezt az összeget az idén még meg akarják fejelni +3,8 millió egyesületi pénzzel.
Mi minden derülhet ki ezek után.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Március 19. 21:42
Szia Anti!
Az Ellenőrző Bizottság jelentésében nem szabálytalannak, de etikátlannak tartják, hogy a szaktanácsadói díjazásán felül, Tóth Péternek +800.000 Ft-ot szavazott meg az IB. mert ez plusz feladat nem fért bele a szaktanácsadói feladatába.
Állítólag a szavazáson az érintett tartózkodott.
Tehát nem a küldöttgyűlés szavaz erről, hanem egymásnak szavazzák meg a jó munkáért járó jutalmakat.
Senki nem azt vitatja,hogy ez jár e vagy sem. A módja kedves OMME vezetők!
Az valahogy nehezen emészthető. Osztogatnak, nekünk meg kuss ha kérdezünk?
Anti ne mond, hogy nem olvastad az EB jelentést?
Körmendy megállapításainak egy része, kicsit finomabb, ehetőbb formában.
A Gödöllői Rendkívüli Küldöttértekezlet törvénytelen volt!
És mi van a jelentésben?
Mindenki vonja le a tanulságot.
Tehát, ha a baba popsija csokis, az én olvasatomban a gyerek beszart!
Bocsánat, de máshogy nem tudtam jellemezni az EB jelentést!
Mi az, hogy az elnök 1 éve nem készítette el az OMME működési szabályzatát, pedig OV határozat van rá?
Azonnali fizetésmegvonás, aztán mint ahogy a Dr. Bubó szokta, Ursula nővér...
"Kérem a következőt!"

 Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 20. 05:57
Sziasztok!

Nem tisztem más zsebében turkálni de ez a +800e ft nekem is megütötte a fülem. Az előző OV -in  beszámolt méhmérgezési ügyek alapján eltörpül ahhoz képest ami kártérési ügyekből méhésztársaink kaptak Péter szerves közreműködésével. Szerintem nem nagy pénz ez az összeg ahhoz képest mint ami munka illetve végeredmény származott a hozadékából. De mivel mint leírtam nem tudom milyen pénzről folyik a disputa ezért csak az a vélemény alakult ki bennem ha Péter eddigi tevékenységét nézem hogy ezen felül nem fikázást hanem  köszönetet érdemelne. Nem biztos hogy jó a mintavétele de egy biztos nem csak a rosszindulat hanem inkább a segítőkészség vezérli. Nekem a személyes véleményem hogy az elmúlt jó néhány év munkáját lehet bírálni de csak azoktól lehet ezt el is fogadni akik különb dolgot tettek le az asztalra. Tudjuk hogy olyan nincs amit ne lehetne jobban csinálni.Viszont ha párhuzamosan evvel amit Péter csinált valaki még ugyan ennyit foglalkozott volna ezekkel a témákkal számomra nem ismert.Mint annak idején Csuja Laci leírta 2013 eleje óta ásta bele magát a neo problémakörbe.Péter tudtommal növényvédelmi szakemberként illetve méhészként  sokkal előbb kezdett el foglalkozni a minket érintő problémahalmazzal. Ez ugye nem a biztos eredmény záloga de sokkal több tapasztalati tőkét tudott felhalmozni a témában mint hogy azt egy állítással vagy elképzeléssel sarokba kellene állítani .


ÜDV KARCSI









Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Legyen Köztársaság! - 2015. Március 20. 06:25
Csak míg Csuja Laci a méhek ls a méhészek érdekében tevékenykedik, Péter a növényvédős cégeket védi burkoltan.
A méhek meg kit érdekelnek, majd úgy teszünk mintha. Persze ezt a méhészek nagy része be is veszi.
Remélem havonta kapja pluszban a 800 ezret mert "megérdemli".
Még hogy eltörpül a kártérítés összege a 800 ezerhez képest, megnézném rendre elmaradnak a kártérítések.
Persze egy álomvilágban élve, a köd leple alatt képtelenség sokaknak átlátni a dolgokon.
Micsoda szemfényvesztés, micsoda arrogancia.

Győzzön az igazság, Legyen Köztársaság!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2015. Március 20. 06:38
Szia Karcsi!

Az első mondatoddal egyet értek!
A többivel is csak az lehet a gond, hogy miért nem mondták el egyenesen, mit miért tesznek. Azt szeretném megkérdezni tőled, ha ez ilyen formában is felvállalható, akkor miért nem tudhattak a méhészek erről a sztoriról??Szerintem, soha senki, nem az "ELVÉGZETT MUNKA" után járó tisztességes díjazást sérelmezi.
Idézet
Csuja Laci leírta 2013 eleje óta ásta bele magát a neo problémakörbe.Péter tudtommal növényvédelmi szakemberként illetve méhészként  sokkal előbb kezdett el foglalkozni a minket érintő problémahalmazzal.
Azt viszont senki nem felejtette még el, hogy mi volt az OMME álláspontja 2013-ban a neonikotinoidokkal kapcsolatban. Talán itt lehet a furcsa pálfordulás??
Azt ne felejtsd el, hogy az OMME "vagyona" közpénz.  Más lenne a leányzó fekvése, ha ezt a szóban forgó összeget, a méhészek adták volna össze közösen, mint amolyan megtisztelésük jeléül, mondjuk 5 méhész esetében, cirka 160.000.-Ft fejenként. De az írásokból nekem nem ez jött át.
 
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Március 20. 07:16
Varga Karcsi!
Hogy ki mit érdemel, azt a méhészek döntik el.
Nekem erről teljesen más a véleményem.
Kérdezd meg Tóth Pétert részt vett-e azon a konferencián, ahol 8 ország méhészei, köztük Etienne Bruneau-val
az EU első számú méhészével. Ő elmondta, hogy "Hót gáz a mintavétel" és ez így csak kidobott pénz a vizsgálatokra. Magyarország a leggazdagabb Európában, ha erre fizetnek! Ha nem jó a mintavétel, bukott a mutatvány! Tényleg Karcsi! Kérd már el tőlük az akkreditált mintavételi technológiai utasítást.
Hogy mi az? Ez az. Mi magyarok ezért vagyunk különbek, mert mi vagyunk a legokosabbak, nem érdekel más véleménye, segítő szándéka. Ezért nem derülnek ki a turpisságok!
A brutál, taglózó szereket azonnal megtalálják, viszont e neok kimutatásához szakemberre lenne szükség!
Én sem vagyok az! De! Tudom, hogy ki ért hozzá! Ő nem az OMME-ban található!   
Soha, senkit nem engedtek a monitoring közelébe!
Amikor erről a kérdésről fogalmaztunk meg javaslatot mi lett az OMME elnökének véleménynyilvánítása?
Gatya, bokáig letolva.
Karcsi, az egész vezérkar annyit ér mint amit ott láttam!
Menniük kell, de nem simán. Ha nem lesz számonkérés, az elbaltázott dolgokért, csak dicséret, akkor szomorú vagyok.
Tehát neked is teszik ahogy kipártolták a neokat?
A repi költségek plusz másfél millióval nőttek a tervhez képest!
"Inni kell ha meghalunk is, igyunk hát az angyalát!"
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Március 20. 14:59
Karcsi!

A gyerekbénulásos lábam miatt soha életemben nem futottam. Ha 100 millió Ft-ot adsz, akkor se tudok futni. Tóth Péternek ilyen a viszonya a neonikotinoidokkal és általában a méhmérgezésekkel. Nincs két hete, hogy hallottam az előadását. Tényleg mindent beleadott, és a képességei határán teljesített, de ennyire képes. Amikor elmondta a méhmérgezések tüneteit, akkor csak mosolyogtam. Ő azt tekinti mérgezés tünetének, ha már a méhecske haldoklik. Pedig ha egy cseppet odafigyelne a méhekre, akkor .... De ..
Szóval erre mondják, hogy néz, de nem lát.

Nem titkoltam előttetek, hogy 2013-ban kezdtem foglalkozni a neonikotinoidok káros hatásával, de odafigyeltem arra, hogy mi zajlik a méhcsaládokban, elolvastam sokszáz oldal nemzetközi szakirodalmat és meggyőződtem kint a terepen, hogyan is hatnak ezek a mérgek. Ezek után mertem elmondani, hogy mit nem csinált jól Tóth Péter és csapata. És állításomat nem cáfolta meg senki, még Tóth Péter sem. Ma már ott tartunk, hogy Ő is kezd beszélni a neonikotinoidok kártételéről.

Visszatérve arra, hogy értek-e a méhmérgezések felismeréséhez, kérdezzétek meg kiváncsi111-et. Ő elmondhatja, hogy amit mondtam és ahogy mondtam, úgy történt nála a méhmérgezés. Már akkor megmondtam, hogy nála mérgezés van, amikor Ő még nem hitt nekem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Március 20. 22:05
Ezt a hozzászólásomat először a Lélektorna rovatba szántam.
Most úgy érzem itt jobb helye van.
"Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű.
Érts ahhoz, amit csinálsz!
Szeresd, amit csinálsz!
És higgy abban amit csinálsz!"

(Will Rogers)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2015. Március 20. 23:17
QUQURIQ!!!

Ha mind ez nem megy, be ...csinálsz!!!

"Kiskakas"
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 21. 06:25
Sziasztok!


A tegnapi hozzászólások nagyon tetszettek.Csuja Laci nekem se megy a futás bár azt mondják szégyen de szerintem a "K....VA ANYJÁT AKI KERGET"!!! Na eddig volt a vicc ez után komolyodok. Úgy gondolom nem az idő és nem a pénz ami csak és kizárólagosan megoldja azokat a gondokat amiket mint termelő méhész én is ugyanúgy meg illetve átélek mint bárki más is. Amit mind monitoring munkaként elvégzett Péter szerintem eredményes volt mivel azok a méhészek akik okszerűen forgatták atkavédekezési oldalon rengeteg hasznos  infóhoz jutottak.Azt én sem állítom hogy nincsenek benne hibák de aki:1. nem csinálja az nem hibázik 2.biztos vagyok benne ha van is hiba nem szándékos rosszindulat miatt van. Tehát nem hiszek benne hogy burkolt növény védőszer gyártókat védő érdekek mentén menne ez a dolog kedves Lengyel Köztársaság! De benned nem is csalódtam megint arc nélkül fikázol kb annyi gerinc lehet benned mint a fölldiligilisztában. Amit Attila ír avval egyetértek majd a tagság eldönti mi legyen.Én sem vagyok boldog hogy agyonkemizált környezetben kell valahogy jól vagy rosszul boldogulnunk de szerintem senki nem bolond a szakmán belül hogy ráhúzzuk azt hogy egyet ért a növényvédelem mindenhatóságával.De azt meg nekünk is fel kell fogni ha repcemézet szeretnénk pergetni ahhoz szükség van repce virágra is és ha az a fránya növényvédős nem védi meg akkor tudjuk mi történik.A másik oldal illetve ugyan az az oldal a növénytermesztőké amin mi is álldogálunk. Nekik is érdekük az hogy minnél egészségesebb kultúrából nagyobb termésátlagokat illetve jobb minőségű termésük legyen.Ezt szemelőt tartva nekünk az a feladatunk hogy felhívjuk a figyelmet azokra a hibákra ami növényvédelmi oldalon képződnek. Cserényi doki is biztos vagyok benne hogy átérzi a probléma súlyát mivel néhány éve én voltam nála mikor ősszel  paprika gondatlan növényvédelme miatt egy telephelye teljesen legatyásodott másik kettő részlegesen! Ki az aki úgy ítéli meg hogy ezek után a doki saját maga ellensége lenne?!Én nem abban hiszek hogy mindenki rossz indulatú hanem abban hogy ha nincs is tökéletes mindenki számára jó illetve megfelelő vezetés akkor is legálisan a méhészek által lettek választva és ha úgy ítél a méhésztársadalom akkor majd vállaszt mást. Attól hogy folyamatos támadások(egy részük biztos nem alap nélküli,de egy részük csak közönséges fikázás) kereszt tüzében kell dolgozniuk nem biztos hogy segítik a megfelelő döntések meghozatalában.Békét kívánok mindenkinek mivel termelési szezon elején járunk ez szerintem nyugodt higgadt illetve gyors és határozott döntések sorozatát követeli meg tőlünk szeretném azt hinni hogy mindenkinek elege van a konfliktusokból,és ha másért nem is de önző saját érdekből más súlypontra helyezi energiáit.
Attila! Az idézeted amit írtál nagyon tetszik gondolkodtam,lehet hogy ezért vagyok sikeres???!!!

Üdv:Magabiztos Karcsi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Március 21. 07:37
Szia Karcsi!
Ezt írod:
"Attól hogy folyamatos támadások(egy részük biztos nem alap nélküli,de egy részük csak közönséges fikázás) kereszt tüzében kell dolgozniuk nem biztos hogy segítik a megfelelő döntések meghozatalában."
Mint tudjátok végzettségem alapján gépész vagyok.
Azt tanultam, hogy
"Nyomás hatására keményedik az anyag. Közben textúrája( szerkezete) átalakul. A végén a keménységet az edzés adja meg."
1983-ban diplomáztam. Sajnálom, de én gépész szemmel akartam mindent megoldani.
Most úgy érzem újra kéne írnom a diploma munkámat, mert a nyomás hatására a szerkezet lazul, szétesik, pedig folyamatos edzésben tartjuk őket!
Szép napot!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2015. Március 21. 07:37
QUQURIQ!!!

Valamikor réges, régen, amikor még olyan időket éltünk, (Te is Karcsi), hogy a becsületesen bejelentkezett méhésznek nem kellett félni a permetezéstől, méheink elvesztésétől!
A repce akkoriban, még az óperenciás tengereken innen, szerény kis országunkban,egy hónapi virágzott a napraforgó sem maradt le sokkal tőle.
Hosszú tenyész időszakos növényeknek neveztük.
És láss csudát, a hosszú tenyész időszak alatt sem volt mérgezésünk.
Hányszor is pergettünk napraforgóról?
Te nem sírod vissza azokat az időket, amikor augusztus 20 körül pergettük ki az utolsó napraforgót?
Nem akarunk mi semmi különöset, csak mint régen, mérgezések nélkül méhészkedni jól mézelő növényekről!
Szerintem, Te is ezt szeretnéd!
…..és mindenki ezt szeretné!
És ebből adódóan az érdekképviseletnek is ezt kell szeretni, tetszik neki vagy nem, érdek képviselet!
Van lehetősége, ha nem szereti, mondjanak le, mert Ők, nem az érdek képviseletet képviselik!!!

A képviselő Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Robotur - 2015. Március 21. 08:09
Szerintem nem a napraforgó virágzási időtartama csökkent, szinte egyszerre vetik el a gazdák. Ez végül is érthető is, mert mindenki igyekszik optimális időben ezt megtenni. A nagy területeken, nagy teljesítményű gépekkel néhány nap alatt elvégezhető a vetés. Így hiába vannak a méheink, akár több száz hektár napraforgó közepén, jó ha egyszer meghordják, ha az időjárás kegyes, ha mézel egyáltalán, és ha nincs mérgezés.
Néhány éve kései, nyári vetésű napraforgók is szokássá váltak, akár másodvetésként is, ezek viszont egyik évben sem mézeltek (mostanában). De legalább, nem is mérgezték a méheink.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2015. Március 26. 22:38
A haszonnövények mint a repce vagy a napraforgó nemesítés egyik eleme a rövid tenyészidő, és ezzel együtt lerövidül a virágzás ideje is. (egyik gazda dicsekedett nekem pár évvel ezelőtt, hogy talált olyan napraforgó fajtát, ami normál vetésidő ellenére, már június közepén virágzik, és ez milyen jó, mert korán még az esős idők beállta előtt betakarítható)
És ehhez még hozzájárul a nagy terület teljesítményű vetőgépek használata is.!!!!


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2015. Április 18. 14:00
Kötelező a porelvezető adapterek alkalmazása a vetés során!
Csávázott vetőmagvak vetése esetén, pneumatikus vetőgépek használatakor a magokról esetlegesen ledörzsölődő port megfelelő csővezetékkel a talaj felszínére vagy a barázdába kell levezetni.

A csávázott vetőmagok kezelése és vetése során leporlódó, rovar- vagy gombaölő növényvédő szer tartalmú por kockázatot jelent az ember egészségére és a környezetre. Ilyen kockázat adódhat vetés közben, mikor a rovarölő szer hatású csávázó szer maradvány a környékbeli virágzó növényzetre kerülve a nem cél szervezetekre káros hatással van. Emellett meg kell jegyezni, hogy a gombaölő hatású szerek elsodródása ugyancsak elfogadhatatlan mértékben terheli a nem kezelt területek életközösségeit. A por elsodródásával elsősorban a pneumatikus vetőgépek használata esetén kell számolni. A helyzetet súlyosbítja, ha poros a vetőmag, vagy ha az időjárási körülmények, pl. szeles idő fokozza a por elsodródásának lehetőségét. Kísérleti adatokkal alátámasztott tény, hogy a porelvezető adapter, más néven deflektor alkalmazásával a csávázott vetőmagról esetlegesen leváló por elsodródásának mértéke minimálisra csökkenthető. A deflektor a pneumatikus szemenkénti vetőgépek ventillátorából kilépő elhasznált levegőt egy csővezeték segítségével levezeti a barázdába, meggátolva a környezeti károkozást.

A deflektorok használatának szükségessége elsőként a neonikotinoid típusú hatóanyagokkal kezelt vetőmagok alkalmazása kapcsán merült fel. Az Európai Unió tagállamaiban a deflektor alkalmazása jellemzően kötelező minden olyan esetben, amikor kockázatos növényvédő szerrel csávázott magot vetnek. Magyarországon a rovar- és gombaölő csávázó szerek engedélyokirataiban egyértelműen meghatározzák a kockázatcsökkentő eszköz használatának szükségességét, mindemellett a csávázó üzem által, valamint kiemelten a csávázott vetőmag vetésekor betartandó előírások is feltűntetik.

Mezőgazdasági környezetünk megóvása a fenntartható termelés szempontjából alapvető követelmény, melyet az engedélyező hatóság a földhasználók érdekeinek figyelembevételével kezel. A fogyasztók egészségének védelme, a fajok sokszínűségének fenntartása és a mezőgazdasági termelés biztonsága közös érdekünk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Április 18. 14:17
Ha csak a kiporzás lenne a probléma, akkor senki sem visítozna.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2015. Május 14. 09:28
Optimális védelem a kártevők ellen!
Az Evalio® AgroSystems a DuPont új szolgáltatása, amely a nagy értékű kultúrák kártevőinek észlelését és az ellenük való védekezést segíti. Használatával takarékoskodni lehet az értékes erőforrásokkal, a termelők könnyebben megfelelnek a környezetvédelmi kritériumoknak és a fenntarthatóbb gazdálkodás elveinek. Mint minden döntéstámogató rendszer, ez sem mondja meg, hogy kell-e permetezni, de abban segít, hogy eldönthessük, mikor védekezzünk.
Hogy működik a DuPont™ Evalio® AgroSystems?
Az Evalio® AgroSystems egy webalapú, interaktív kártevőkövető szolgáltatás, amely rovarcsapdák széles körű magyarországi hálózatának adatait gyűjti össze és osztja meg. Az adatokat szakemberek értelmezik, hogy időben figyelmeztethessenek egy-egy kártevő várható fertőzésére. A kapott adatokat a termelők, élelmiszer-ipari cégek, agronómusok és szaktanácsadók felhasználhatják, hogy minél jobb képet alkothassanak a kártevőnépesség alakulásáról. Ezek az információk segítenek a permetezések optimális időzítésében, és minimalizálják a felesleges kijuttatást.
A rendszer előnyei:
• Időben figyelmeztet a kártevők megjelenésére, így a kártételük minimalizálható;
• optimálisan időzíthető a kezelés a kártevők elleni maximális hatékonyság érdekében;
• a termés mennyiségének és a minőségének javulása;
• javuló rezisztenciamenedzsment a felesleges szerkijuttatás elkerülésével;
• az Evalio® AgroSystems tökéletes eszköze az integrált növényvédelmi programoknak.
Az Evalio® AgroSystems egy olyan szolgáltatás, amely minden érdeklődő növényvédelmi szakember számára elérhető. Regisztráljon az evalio.dupont.com címen, és legyen tagja az Evalio® AgroSystems hálózatának! A monitoring rendszer segítségével naprakész információkat kap, melyek segítenek a kultúrák hatékonyabb és fenntarthatóbb kezelésében.

Dr. Keszthelyi Sándor, a Kaposvári Egyetem docense, aki két évig az első kísérleti adatok felvitelében is részt vett, elmondta: a rendszer a kukorica kártevői közül a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke és az amerikai kukoricabogár előrejelzésére alkalmas. Aki regisztrál a DuPont oldalán, követheti a mérési eredményeket. Az online felületen megjelenik, hogy hol történt észlelés, honnan származnak az adatok. Magyarországon egyelőre kukoricában és őszi káposztarepcében indult el a rendszer, de több kultúra rovarkártevőinek megfigyelésére, népességének követésére alkalmas a világ számos országában.
„Az Evalio® AgroSystems rendszerrel jó tapasztalataim vannak, mivel véleményem szerint alkalmas arra, hogy a gazdák meg tudják állapítani a kártevők rajzáscsúcsát, illetve ezek alapján hatékonyan tudnak védekezni, például a kukorica molykártevői ellen is. Mi is ezt tettük: a rendszerben látható adatok alapján a kukoricamoly rajzáscsúcsa után öt nappal történt a permetezés. A megmentett kukoricatermés tonnákban mérhető.”
DAJCS GYÖRGY
növényvédelmi szakirányító,
Dombegyház
Hazánkban egyelőre nem vált bevett gyakorlattá, hogy a takarmánykukoricát megvédjék a rovaroktól, pedig a kukoricamoly őshonos nálunk, ráadásul az utóbbi másfél-két évtizedben, amióta a gyapottok- bagolylepke és az amerikai kukoricabogár megjelent, mindkettő elterjedt az egész országban. A mediterrán országokból érkező bagolylepkének hazánkban két-három nemzedéke fejlődik ki egy évben, a kukoricamolynak egy, illetve a déli országrészekben két nemzedéke van. Ezek a károsítók számottevő, akár 10 százalékot is elérő kárt okozhatnak. Nem véletlen, hogy a csemegekukoricát és a vetőmagkukoricát 2–3 alkalommal permetezik rovarölő szerekkel.
A két lepke ellen akkor a leghatékonyabb a védekezés, ha a rajzáscsúcs után öt-nyolc nappal permetezünk – ennek az időpontnak a pontos meghatározásában segít a DuPont™ Evalio® AgroSystems szolgáltatása. A kukoricabogár ellen akkor kell védekezni, amikor a nővirágzás után növényenként 2–3 bogarat találunk. A vetőmagtermesztésben feleekkora a kártételi küszöb, vagyis 1–1,5 bogár növényenként. A vetőmagcsávázás korlátozása miatt a jövőben nagyobb szükség lehet a permetezésre, mint korábban – bár azt is tudjuk, hogy a kukoricabogár ellen a legegyszerűbb védekezés a vetésváltás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Május 14. 17:35
Ezekből az integrált rendszerekből az ember és a méh mindig kimarad. Valahogy nem illik be a profitgyártó gépezetbe.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2015. Június 05. 15:16
Tápoldat-termékteszt – minden második termékkel gond volt!
Tápoldatokat ellenőrzött legújabb terméktesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az élen az „Auchan általános tápoldat”, a „Terrasan muskátlitáp” és a „Compo kaktusztáp” végzett. Az átfogó vizsgálat során 50 termékből csaknem minden másodiknál akadt valamilyen probléma.
A tápoldatok (szakmai nevükön engedélyköteles és EK jelölésű oldatműtrágyák) a növények tápanyag-utánpótlására szolgálnak, illetve a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét javítják. A forgalomba hozott termékeknek vagy az Európai Unió szabályozásának kell megfelelniük, vagy pedig hazai forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel kell rendelkezniük.
A NÉBIH májusi terméktesztjén általános-, muskátli és kaktusz tápoldatokat vizsgált. A hazai boltok kínálatát figyelembe véve 50 termékből vettek hatósági mintát az ellenőrök. A tápoldatok közül jellemzően a 250-, a 400-, az 500- és az 1000 ml-es kiszerelésű termékeket vizsgálták a szakemberek, hisz a vásárlók körében is ezek a legnépszerűbbek, de megmintázták az önadagolós 32 ml-es flakonokat is.
A hatóság vizsgálta az engedélyokiratban szereplő minőségi paramétereket, a teljes tápelem összetételt; ellenőrizte a termékek jelölésének, címkézésének megfelelőségét, a magyar nyelvű felirat meglétét, valamint a gyártó által garantált tápelem tartalmat. Fogyasztói kedveltségi vizsgálatra is sor került, olyan szempontok figyelembe vételével, mint, hogy mennyire pontosak az adagolási információk; könnyen, jól olvasható-e a címke; vagy épp mennyire biztonságos, könnyen kezelhető-e a flakon.
A vizsgált 50 tápoldat közül 19 terméknél talált a hatóság beltartalmi (makro- és mezoelem) hiányosságot. Az Albatrade Kft. „Valentin virágtápja”, valamint az Eurogarden Kft. által gyártott „Általános tápoldat” és „Muskátli és balkonnövény tápoldat” megnevezésű terméknél több paraméter a garantált tápanyagtartalomnak csupán a töredékét tartalmazta, súlyosan megtévesztve ezzel a felhasználókat. A szakemberek a jelölési követelményeket is ellenőrizték és 6 db terméknél találtak jelölési hibát. Összesen 24 termék nem felelt meg az előírásoknak (egy terméknél jelölési és beltartalmi problémák is voltak). A hatóság a kifogásolt termékek esetében forgalomba hozatali és felhasználási korlátozását rendelt el.
A szakemberek érdekességként kiszámították a tápoldatok fő tápelem tartalmának fajlagos árát is, azaz, hogy 1 kg hatóanyag mennyibe kerül a különböző termékekben. A mért eredmény szerint a legkedvezőbb áron a Tesco virágtáp, Tesco muskátlitáp, valamint a Compo kaktusztáp szerepelt. 1 kg hatóanyagért pedig azok fizetnek a legtöbbet, akik önadagolós termékeket választanak.
Az összesítésben az „Auchan általános tápoldat”, a „Terrasan muskátlitáp” és a „Compo kaktusztáp” végzett az élen.
A tápoldatokkal kapcsolatos további hasznos információk, a részletes vizsgálati szempontok, valamint az eredmények elérhetők a NÉBIH termékteszt blogján, a Szupermentán.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Június 05. 17:38
Ha ennek köze van a méhészethez, megeszem a kalapom. Kérem kukázni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Június 25. 06:33
Tisztelt Méhészek!
Az elmúlt héten két szakmai konferencia is volt, az egyik Siófokon a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara szervezésében, a másik Budapesten az un. AGRIA. (Ha jók az infoim.)
Természetesen az OMME is képviselője is jelen volt.
Mint tudjátok a neonikotinoidokat végleg még nem sikerült betiltatni, így minden tagállamnak össze kellett hozni egy tanulmányt, amiben kifejthette a neok káros, illetve nem káros hatását.
Mivel magyar "kutatás" a témában nem volt, a mi papírunk (egyedül a tagállamok közül) üresen maradt.
Ismét utalás történt arra, hogy sokkal nagyobb a kockázat a neok kivonása óta, mert több és drágább hagyományos növényvédelmi kezelést kell végezniük a gazdáknak.
A hanganyagot most várom, ha lehetséges felteszem ide.
Mivel nem vettem részt egyik konferencián sem, ezeket a hiteles információkat több olyan méhésztől kaptam, akik ott voltak.
Néhányan kiborultak az OMME álláspontjától, van aki úgy jellemezte, hogy szégyelljék magukat.
Mondjuk nekem ebben semmi furcsaság nincs, de továbbra is az a kérdésem, ha az OMME nem vizsgálta a neonikotinoidok hatását a méhekre, akkor hogy mer úgy nyilatkozni a képviselőjük, hogy bizonyítottan nem okoz károkat ezzel a technológiával kijuttatott gyilkos méreg?
Na ez itt a nagy kérdés.
A hagyományos permetezésnél legalább tudtunk védekezni, ha szabályosan hajtották végre.
(Napkelte előtt, napnyugta után, méhkímélő technológia.)
Arra lennék kíváncsi az OMME szakmai gárdája mit tanácsol a csávázó szerek káros hatásainak kiküszöbölésére?
Én tudom a megoldást.
Szakembereket, (akik legalább elismerik az unióban elterjedt mintavételi módszereket) kell az OMME-ba delegálni, akik a méhészek érdekében nyilatkoznak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Július 01. 00:05
Várom a hanganyagot.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Rolcsibácsi - 2015. Július 28. 23:50
Úgy látszik a németeknek megjött az esze, az angoloknak meg elment. Mi merre tartunk?

A német agrárminiszter 07.22-től  kiterjesztette a neonikotinoid csávázószerek tilalmát az őszi gabonákra, az angol pedig engedélyezte használatukat a repcére.

http://www.theecologist.org/News/news_round_up/2959892/bee_cause_germany_tightens_uk_relaxes_neonic_regulation.html (http://www.theecologist.org/News/news_round_up/2959892/bee_cause_germany_tightens_uk_relaxes_neonic_regulation.html)

http://www.agrarheute.com/neonicotinoide-als-beize-ab-heute-gilt-die-eilverordnung (http://www.agrarheute.com/neonicotinoide-als-beize-ab-heute-gilt-die-eilverordnung)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Rolcsibácsi - 2015. Július 29. 01:34
Egy riport a növényvédőszerek - méhpusztulások - atka - családerősség - kis sejtméret  összefüggéseiről a szomszédos ausztriából.

https://www.youtube.com/watch?v=WE8rWxd4u60 (https://www.youtube.com/watch?v=WE8rWxd4u60)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 09. 22:10
A 3 nagy vegyipari cég perli az EU Bizottságot, amiért betiltotta a méheket gyilkoló vegyszerüket!
Újabb aláírásgyűjtés indult el:

http://action.sumofus.org/a/bayer-bees-lawsuit/13/2/?akid=13343.9765883.qf5IBU&rd=1&sub=fwd&t=3

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2015. November 05. 17:03
Nincs válasz a Vajdasághoz tartozó Közép-Bánátban bekövetkezett tömeges méhpusztulásra. Van olyan méhészet, amelyben a kaptárak harmada vált üressé a szezon végére, az elpusztult családok számát már ötezerre becsülik a szakemberek. Lehetséges ok viszont van bőven, a kutatók már az első vizsgálatok során töméntelen mérget találtak a méhekben.

 
Jól kezdődött, de rosszul végződött – röviden így lehetne összefoglalni az idei méhészeti szezont a Vajdaságban. Akácmézből 1981-ben volt utoljára ekkora hozam, volt, aki kétszer is pörgetett. A rovarok által hársvirágból készített méz mennyisége már inkább közepes, a napraforgó virágzása idején pedig erős méhpusztulást tapasztaltak a gazdák.




Becslések szerint a Vajdaság bánáti részén fekvő Nagybecskerek és Nagykikinda határában mintegy ötezer méhcsalád pusztult el. A méhészek szerint ezt a napraforgómag csávázásakor – vagyis kártevőmentesítésekor –alkalmazott, az Európai Unióban tilos, Szerbiában azonban még használatos vegyszerek okozták. Egyértelmű bizonyíték azonban nincs rá, ami nélkül a méhészek nem számíthatnak érdemi kártalanításra.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA


A felügyelőségek vizsgálatai szerint nem a napraforgó-vetőmag csávázószere okozta a méhpusztulást. Mivel a méhek testében több mint százhatvanféle mérget találtak, nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mitől múltak ki. A vajdasági tartományi mezőgazdasági titkárság családonként két cukorlepénnyel próbálja részben kártalanítani a bánáti méhészeket.

Az elmúlt idénnyel a közép-bánáti Muzslya méhészei sem elégedettek. A vidék egyik legnagyobb méhészete a Bálint családé, közel nyolcszáz kaptárral termel. Bálint János, aki negyven éve foglalkozik méhészettel, azt mondta, még nem volt két egyforma évük. Idén későn kezdődött a tavaszi fejlődés, aztán stabil időjárás következett, ami akácvirágzásra a méhcsaládok felszaporodását eredményezte. A hatalmas mennyiségű akácméz után a hárslegelők átlagos termést hoztak, a napraforgó nyílása idején pedig ők is erős méhhullást észleltek.


Méhpusztulás a Vajdaságban - Hajnal-táj

A szintén muzslyai Horváth András több mint harminc éve méhészkedik, és, mint mondta, neki ilyen éve még nem volt. Hatvanhárom kaptára van, ebből harmincöt családdal vándorolt a környékbeli réteken, szántókon. A napraforgó virágzása alatt tizenhat méhcsaládja pusztult el, a többi is megtizedelődött.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. November 12. 07:20
A MÉHÉSZET szaklap 4. oldalán olvashatjátok:
"A Méhészet kérdésére válaszolva-mely szerint mi várható, hiszen néhány hónap múlva lejár a neonikotinoid hatóanyagú vegyszerek kétéves uniós felfüggesztési tilalma-Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője azt a tájékoztatást adta, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tanulmányozza a témában hozzájuk beérkezett számos tudományos elemzést, így valószínűsíthető a neonikitinoidok tilalmának egy évvel való meghosszabbítása."
Kíváncsian betekintenék a tudományos elemzésekbe.
Arra különösen, hogy az OMME adott e be ilyent, mivel tudja minden magyar méhész, hogy a "szakembereink" kijelentették, "Magyarországon nem mutatható ki a csávázó szerek és a méhpusztulások közötti összefüggés."
Tehát biztosan kutatták(?) csak nem jó helyen.
Mindenkit megnyugtatok, hogy a mai napig teljesen pancser módon végzik a vizsgálatokat, amely értékelhetetlen, mert már a mintavétel is rossz.
Az alkalmazott kutatási keretből erre kellett volna a milliókat költeni, mert Dr.Mészáros azt állította az elmúlt OV-n, hogy azért kell a terepjáró, hogy a napraforgótáblákat meg tudják közelíteni.
Katasztrofális ez a mellébeszélés, és a méhészek becumizzák.
Még azt is megérjük, hogy a következő OMME-s szájfényben, ismét címlapon fogják siratni, hogy ezeket a "drága jó szereket" kitiltották.
Csányi Antallal egyetértek.
Vonatkoztassunk el attól, hogy nem hajtanak végre bírósági ítéletet, most fogják 3 év után megszavaztatni az elnök fizetését (vagy tiszteletdíját), elsumákolják a független könyvvizsgáló jelentést, mert rájuk nézve terhelő.
Tehát amit a csávázó szerek témakörben műveltek, az önmagában merénylet a méhek, és a méhésztársadalom ellen!
Számomra érthetetlen, hogy miért immunis a méhész, amikor egész Európa tiltakozik a nonikotinoidok ellen, kivéve a magyarokat.
Megesszük, megisszuk a vegyszereket az OMME pedig a tagdíjunkból szabálytalanul kierőszakolt újság címlapján reklámozza azokat?
Ki érti ezt?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lindzzy - 2016. Január 06. 19:10
https://www.facebook.com/IBRAssociation/posts/681217418647980:0
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2016. Január 19. 21:02
http://tudnodkell.info/ajanlott/v/a-vilag-legnepszerubb-novenyvedo-szere-miatt-pusztulnak-el-a-mehek/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Február 14. 08:36
Tehát Vivaldi felvetésére itt válaszolok.
Ezt írja:
"Jó van, nekem mindegy, nekem meg a többi tagnak úgy se lesz eladva méze, mert ugye ez lenne a legfontosabb, és nem a neonekotionok meg a többi dolog."
Először is ezt a cikket olvasgassátok, görgessétek lefelé a lényeg ott van.
http://www.nufarm.com/Assets/31491/1/Nufarmer_Magazin_2015_augusztus.pdf
Egy idézet belőle:
"A csávázott vetőmagot elkülönítve és feltűnő módon megjelölve kell tárolni! A csávázott vetőmagot tilos emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra felhasználni! A vadállomány védelme érdekében tilos a csávázott vetőmagot
vetés után a talaj felszínén hagyni!"
Szerinted Vivaldi mitől van a sok rákos, daganatos megbetegedés?
Pakson előadó voltam a "Mezőség élővilága" című program keretében.
Erdészek, vadászok, mezőgazdászok voltak, én a méhészetet mutattam be.
Ott hallottam, hogy mekkora gáz az új típusú csávázó szerek használata!
Rengeteg állat elvetél, csonka, torzók születnek, a nyúl és fácánállomány megtizedelődött!!!!
Nagyon vissza kell fognom indulataimat, mert a tudatlanság az emberiség kerékkötője!
Az OMME jelenlegi vezetői a mai napig siratják a neok kivonását, legutoljára T.P. tette ezt Bross előadása után Veszprém megyében.
Katasztrófa, hogy még itt tartunk, győzködni kell benneteket, hogy az életünket veszélyeztetik a néma gyilkos szerek!
Ha egy vegyszerlobbi képviselője sztárolná a méh és rovargyilkos készítményeket, még megérteném.
De a méhészeti ágazat vezetői?
Egyáltalán kinek az érdekét képviselek ők?
A választási kampányban ezekről a szomorú tényekről ne feledkezzetek el!
Ez ma az OMME érdekvédelme?!
Ezért is nem tudnám még 4 évig nézegetni őket!
Ha sokáig etetik velünk ezeket a mérgeket, nem lesz módunk eladni a mézünket!, mert mi is kinyiffanunk.
Tűzzel-vassal tiltakoznunk kell az új típusú csávázó szerek, és a féktelen rovarölő mérgek használata ellen!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Február 14. 10:38
Idézet
Rengeteg állat elvetél, csonka, torzók születnek, a nyúl és fácánállomány megtizedelődött!!!!
Nagyon vissza kell fognom indulataimat, mert a tudatlanság az emberiség kerékkötője!
Az OMME jelenlegi vezetői a mai napig siratják a neok kivonását, legutoljára T.P. tette ezt Bross előadása után Veszprém megyében.

Általában a hosszú hatástartamú növényvédőszerek nagyon veszélyesek, mert nagy mennyiségben fel tudnak halmozódni helyenként. Ha ezek a helyek a vadállatok számára kedves élőhely vagy kedves táplálékforrás, akkor hihetetlen károkat tudnak okozni.

Törvényben kellene korlátozni a növényvédőszerek megengedhető hatástartamát. Vannak növényvédőszerek, amiket bizonyos talajokon nem szabadna alkalmazni sem. A klotinaidint, tiametoxamot például bizonyos agyagtartalom fölötti talajok esetén nem szabadna alkalmazni, mert akár 1000 napig is változatlan állapotban képes megmaradni. Erre volt élő példa a somogytúri eset, ahol a Molnár Jenő méhei szenvedtek súlyos mérgezést.

De hát ehhez is erős természet és környezetvédelmi valamint méhész szakmai munka továbbá erős lobbi munka kell, amire a jelenlegi vezetés bizonyítottan alkalmatlan.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Február 14. 14:18
Geddekas!

Ezt írod!
"Törvényben kellene korlátozni a növényvédőszerek megengedhető hatástartamát. Vannak növényvédőszerek, amiket bizonyos talajokon nem szabadna alkalmazni sem. A klotinaidint, tiametoxamot például bizonyos agyagtartalom fölötti talajok esetén nem szabadna alkalmazni, mert akár 1000 napig is változatlan állapotban képes megmaradni. Erre volt élő példa a somogytúri eset, ahol a Molnár Jenő méhei szenvedtek súlyos mérgezést.

De hát ehhez is erős természet és környezetvédelmi valamint méhész szakmai munka továbbá erős lobbi munka kell, amire a jelenlegi vezetés bizonyítottan alkalmatlan."

Most teljes mértékben egyetértünk.
Amíg nem voltak hosszú hatású rovarölőszerek
használatban sokkal jobb,erősebb méhekkel dolgozhattunk.
Nem értem Cserényi miért nem látja ezt.Ő se ma kezdett méhészkedni.
Ha nem fogadja el,ha nem hisz a milliónyi kutatásnak melyek bizonyítják ezen
szerek óriási kárát,természetre ható gyilkos hatását,akkor látnia kellene saját méhei
szenvedéseit
Egyszerűen nem hiszem el!!!
Nem tudom elhinni,hogy nem látja milyen nagy kárt okoz az összes szántóföldi
kultúra amit a méhek látogatnak.Ez nem volt így még 15 éve sem.
Akkor a családok repcén robbanásszerűen fejlődtek,ma ha stagnál és nem csökken a
a népesség repce alatt(napi 1500-2000 méh kell ki)akkor már boldogok vagyunk.
A napraforgó,kukorica virágzás után árnyékuk önmaguknak a méhek.
Ez nem így volt 15 éve sem.
Úgy  kb 18 éve 40 kg fölötti átlagot pergettünk selyemfűből NB családokkal.
Akác előtt gyengített,akác után összerakott családok voltak,tele fiatal méhekkel.
Semmi fiasítás nem maradt a családokban mert kiszorította a méz.Elszállítottuk napraforgóra őket.
7-8 gyönyörű keret fiasítást neveltek napraforgón,olyan 20 kiló pörgetett méz mellett,és nem
jó napraforgós helyen.
Ezt ma nem lehet összehozni.A napraforgó kukorica virágzása idején legyengülnek a családok.
Régen fejlődtek ezen időszakban.
Hosszú évek óta ebben az időszakban gyakorlatilag tönkre mennek a "kis",szaporított családocskák.
Nem lehet őket felhozni.
A mi méhészetünk úgy lett nagy,hogy akác előtt kis egy-két keretes szaporulatot
készítettünk,pátyolgatva gyönyörű családokká fejlesztettük őket őszre.
Ezt ma lehetetlen megcsinálni.
Én lettem ügyetlenebb,elfelejtettem ,hogy csináltam régen.
Ugye Cserényi úr .
Hogy-hogy nem látja ezeket a gondokat.
Azért mindig Cserényit találom,szólítom meg neonikotinoid ügyben,
mert Ő az OMME megmondó embere,don Cserényi.
Mindennek úgy kell lennie az OMME-ban,ahogy ő akarja.
Mivel a neok neki és méheinek elixír,ezért az OMME nem tesz
semmit a neok ellen,inkább sztárolja,vissza sírja őket,mint a
méhészújság címlapján tették ezt.
Ebben az ügyben is Cserényi miatt szenved az OMME.
GYALÁZAT !!!!
Az ország méhészetei szenvednek,rengeteg család pusztul el.
Mindig az atkára fogják.
15 éve is itt volt az atka,itt voltak a vírusok,nosema cereana.
A méhészek sem védekeznek rosszabbul az atka ellen.
Ami megváltozott az a"növényvédelem".Ma használják a hosszú hatású
szereket,neokat.Ezek egyenlőre nem ölik meg a méheket,"csak" gyengítik,
tönkre teszi a méhek immunitását azaz nem lesznek ellenállók a vírusokra,
nosemával  szemben.
A  méhek szenvednek,kínlódnak,pusztul sok hasznos élőlény,nemcsak a káros
célszervezetek.
Nem harcolunk ellene.
Olyan egyesületi vezetésünk van aki tagadja károsságukat.

Szóval igaza van Geddekasnak.
Kemény lobbi munkával harcolnunk kellene a neok ellen.
Össze kellene fogni zöldekkel,Greenpeace-el,minden józanul gondolkodó
civil szervezettel.
A politikusokat is meg kell győzni,tudatni kell velük milyen veszélyesek
a neok.
Aki tud tegyen ezen ügy érdekében.

Csányi Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Február 14. 18:40
Igen. Csak hogy a mostani monokultúrás mezőgazdaság csak nagy vegyszer felhasználással működik. Vagy, van még egy alternatíva a GMO. Dönteni kell. Az a kérdés mennyi az az a terméstöbblet amit a méhek beporzása okoz, és mennyi a veszteség akkor ha drágább vegyszert kell használni.
Abban a pillanatban, ha a vegyszer plusz költsége meghaladja a méhek beporzása által elérhető terméstöbbletet, úgy rugdosnak minket ki a napraforgó táblákból, hogy a lábunk se éri a földet.
 Ezt azért mondom mert már mostanság is felfedezhető némi ingerültség láttunkra a termelők részéről. Ha rajtuk múlik már tavalyi évben se pakolhattunk volna le. Viszont abba nem szólhatnak bele ha magántulajdonra pakolunk. És meg van a 200 méter az állandóan bejelentett méhészetektől.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Jaden Korr - 2016. Február 14. 19:06
Na, az az ingerultseg sanszos hogy attol a zsibvasartol van,amit az utobbi evekben okozunk a tablakon,es az erdokben.
Tul sokan vagyunk,es az ujdonsult szerencsevadasz mehtartok nem fogalalkoznak sem az irott,sem az iratlan szabalyokkal.
Mondhatnam ugy is,hogy azt sem tudjak,hogy mit nem tudnak.
A kontenert behuzzak a tabla kozepebe,az erdoben ha ket fa utban van,kivagjak,es ha mar jar a furesz,mindjart televagjak a platot,mikor elmegy akkora szemetdombot hagy,hogy meg lehetne maszni,a soromtol annyi helyet sem hagy,hogy autoval atferjek,es meg sorolhatnam.
tudom nem ebbe a topicba valo,de ha mar elkezdtem akkor be is fejezem.
Szoval az atlag mehesz tesz az osszeferhetetlensegre,vagy hogy a gore taskajat taxi,futar,vagy a brit anyakiralyno viszi utana.
A legnagyobb baj nem ez,es meg csak nem is a neonikotinoidok.a gond a gombamod szaporodo uj meheszetekkel van.egyszeruen nem birnak mar el minket a legelok.Bross beszedet hallgatva elszomorito volt,hogy haromszor is kihangsulyozta,hogy nem szeretne hatart szabni a meheszetek szamanak.
Pedig igenis azt kellene,ki kene vegre jelenteni,hogy ennyi.Itt a vege a teruletunk eltarto kepessegenek.vagyis a torta adott,es evrol evre tobben kerunk szeletet belole.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Február 14. 19:19
Vivaldi!

Ezt írod:
"Igen. Csak hogy a mostani monokultúrás mezőgazdaság csak nagy vegyszer felhasználással működik. Vagy, van még egy alternatíva a GMO. Dönteni kell. Az a kérdés mennyi az az a terméstöbblet amit a méhek beporzása okoz, és mennyi a veszteség akkor ha drágább vegyszert kell használni."

Ez ám a hazugság,a nagy vegyszer lobbi jól dolgozik.
Te mint méhész ezt elhiszed?
Kíválóan működhetne kontakt az az azonnal ható szerekkel,ahogy
termeltek,védekeztek 20 éve.Ezek a szerek az ott tartózkodó rovart
ölik meg,ezek mellett lehetett méhészkedni.
Kíválóan működő ökológiai gazdálkodási gyakorlatok,módszerek
is vannak,a mai korszerű eszközökkel .
Ne dőlj be a hazugságoknak.
Nyilván egyszerűbb termelni ezekkel a hosszú hatású
szerekkel,de tönkre megyünk bele,mert tönkre teszi az
egész természetet.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2016. Február 14. 20:04
Döbbenet, amit leírtál Attila! Arra gondolok, hogy a vezetőség, vagy egyes tagjai visszasírják a neo-kat. Hihetetlen, érthetetlen.. Szégyelljék magukat, és takarodjanak!!! Üdv: Bicska
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Február 14. 21:17
Azért egyre mindenkit figyelmeztetnék, mert egyesek vörös ködbe burkolódzott agya már nem képes felmérni a helyzetet.
 A mezőgazdaságban nem csak mi vagyunk méhészek. A mezőgazdaságban mi méhészek csak mellékszereplők vagyunk. És addig tűrnek meg ameddig hasznot remélnek tőlünk.
 Ez ilyen egyszerű. Érdemes a dolgokat mások szemszögéből is nézni, bár tudom aki méz pergetés helyett erre próbálja a karrierjét építeni az képtelen rá.
 Akinek nem inge ne vegye magára, akinek pedig az, az gombolkozzon be.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Február 14. 21:22
Nagyüzemi mezőgazdaság volt a 80-as években is és a terméshozamok még talán jobbak is voltak a mostaninál. Pedig akkor hosszú hatástartamú növényvédőszerek nem voltak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Február 14. 21:23
QUQURIQ !!!

Vivaldi!
Miért vagy ennyire sötét?  8)
Azért hulljanak a méhek, a madarak, a vadak és az emberek, mert mindent vegyszerezni kell???
Azért irkálsz ilyen felelőtlen dolgokat, mert már a vegyszerszint túl magas az agyadban! :o

Az agysebész Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2016. Február 14. 21:37
Vivaldi!
Ez ugyan nem neo, de engem egy kicsit megijeszt.
http://twice.hu/eletmod/gyomirto-lisztben-zsemleben-vizeletben
https://hu.wikipedia.org/wiki/Glifoz%C3%A1t
Én nem ilyen környezetet szeretnék az unokáimnak.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2016. Február 15. 06:32
Kedves Vivaldi!

Szomorú, hogy így látod. Méhek, és beporzás nélkül nIncs mezőgazdaság. Fenntartható mezőgazdaság pedig semmiképp nincs. Persze mondhatjuk erre, hogy lám, Kínában is tudnak kézzel porozni. Kína nagy ország. Ott délen learatják a fákról a virágport,  hogy ezzel porozzák be a fákat északabbra. A déli fák emiatt nem teremnek. Még ha tele is ültetik délen a mezőgazdasági teületeket pollentermelés céljáól, akkor is erősen kérdéses a dolog fenntarthatósága. Ott. Itthon ez kivitelezhetetlen. Ráadásul nem csak a gyümölcsök igényelnek megporzást. Sok-sok haszonnövénynek kell. Nem véletlenül foglalkozik a méhekkel a Green peace, és sok más fórum, média. Sőt én decemberben voltam olyan koncerten, ahol egy rock zenekar is felhívta a figyelmet a méhek pusztulására, és ennek hatására az emberiségre. Egy szóval elég széles körben foglalkoznak a problémával. A vörös köd azért borította el az agyam, mert egy méhész érdekképviseleti szervezet (Omme) vezetőségéből van, aki támogat egy olyan vegyszercsaládot, ami árt a méheknek. Akkor is ellene kell, kellene tenni, ha csak a gyanu felmerül, hogy ártalmas, nem így, hogy nemzetközi tanulmányok sokasága igazolja. Ez nem érdekképviselet, ez egy gusztustalan lobbitevékenység. Üdvözlettel: Bicska
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Február 16. 09:58
Naponta találkozom azzal a facebookon, / ott van néhány kezdő is./, hogy egyesek úgy gondolják, az ő méhei miatt semminek helye nincs a környéken, sem madárnak sem emlősnek sem hangyának. A múltkor valaki már a verebeket irtotta ki, mert elhordták a méheit. Aztán ismerek aranydiplomás méhészt is, akiknek a kukájában én saját szememmel láttam lelőtt fecskéket. Az, hogy a cinkéket télen megfelelő alapossággal mind kilövi, azért már szólni se lehet, mert azt hiszi neki van igaza.
 Kedves méhész kollégák. A 90-es évek elejétől vándorlok napraforgóra. A 90-es évektől mind nekem, mind a kollégáimnak mindig voltak kisebb nagyobb elhullásaink. De, emiatt a napraforgón való méhpusztulás miatt, /hullák a kaptár előtt/ soha nem pusztult ki egyetlen család sem. Igazából napraforgóról való hazaszállítás után, már a beteleléskor se nagyon vettük észre az el hullás hatását.
 Én azt mondom, /mint eü felelős/ hogy amikor arra hivatkozik valaki, hogy családjai azért gyengék, mert a méheket megfogták a madarak, a mézet meg elhordták a darazsak, ott más gond van, és 99%-ban a gond a méhtartó./Nem mondanám rá, hogy méhész./ A méhek fogyásának oka majdnem minden esetben a nosema cerana, ami igen alattomos betegség és tapasztalt szem kell hozzá, aki felismeri.
 Mostanság hallani ön termékeny napraforgó fajtákról. Ha így megy arra sem foghatjuk, hogy kurvára nagy szükség van ránk mint beporzóra. Tehát véleményem szerint meg kell gondolni érdemes e feszíteni a húrt míg el nem pattan, és két lábbal nem rugdosnak ki a napraforgó táblákból?
Másrészt, mind környezet védő is, a Palóc Méhész és Környezetvédő Egyesület tagja, /hogy reklámozzam már egyszer saját magunkat is/ ha be látjuk ha nem, a világon nem csak méhészek vannak.
 Másoknak is itt kell élni. Embereknek, madaraknak, hangyáknak. Elsősorban az őshonos fajtákra gondolok, amik már akkor is itt voltak, amikor mi még a legyet is darázsnak néztük.
 Ne csodálkozzunk azon, ha valaminek a szájába visszük az élelmet méh formájában és eszik belőle. Én azt mondom jár neki belőle. Ha csak valóban extrém esetben már nem veszélyezteti az állományt, de ilyenről még egyszer nem hallottam.
De, zsugori, trehány, lusta méhészről, inkább méhtartóról, aki a méheitől sajnálja az élelmet a gyógyszert és a munkát, és a kárát mindig már élőlényre fogja, már annál többről.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Február 16. 10:40
Vivaldi!

Kár, hogy figyelmetlenül halgatod Cserényit és Tóth Pétert. Kihagytad a Cserényista szövegedből az aszályt. De lám hoztad a formádat, szerinted is a méhész a felelős mindenért. No ezért kell ezt a vezérkart leváltani!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Február 16. 11:05
Vivaldi!
Van igazság írásodban, viszont nem vagy elég alapos, kérem ezért ne sértődj meg.
Ezt írod:
"A méhek fogyásának oka majdnem minden esetben a nosema cerana, ami igen alattomos betegség és tapasztalt szem kell hozzá, aki felismeri."
Na látod!
De a nozemát mi okozza?
Bizony a neonikotinoidoknak óriási szerepe van a nozema kialakulásában.
Természetesen most nem a klasszikus nozemára kell gondolni, hanem a repce, és napaforgó virágzás körüli sétafikálásra, és ezekből az egyedekből kimutató nozemára gondolok.
A nozema egy következmény, annak pedig egyik  kiváltó oka csávázó szerekkel kijuttatott mérgek.
Erről rengeteg szakirodalom, és tanulmány van.
A gombaölőszerek önmagukban ártalmatlanok, viszont ha olyan vetett, virágzó, méhek által látogatott kultúrában használják, amelyben vetéskor csávázott magot használtak, a szinergens hatás miatt gyilkos szerré változnak!
Ez ebben a technológiában a kakukktojás.
Te és sokan mások a sétafikálást, a méhek mászkálását a nozemának tudjátok be, mert ahhoz nem kell semmi más csak egy mikroszkóp.
Ma itt tart az OMME szakmai gárdája is, ne keseredj el, nem vagy egyedül.
Mindent az atkára és a nozemára fognak, mert ez a legegyszerűbb.
Pont repce és napraforgó-virágzás alatt tombol az atka és mászkálnak a méhek?
Előtte utána semmi?
Etienne Eruneau magyarországi látogatása alkalmával szűk körben (mert az OMME képviselői nem voltak kíváncsiak rá) levetített egy kisfilmet, ami kész horror volt.
Abban részletesen kitér a szinergens hatásra, a neok által okozott súlyos problémára, és az ezzel összefüggésbe hozható nozemára, a helyes mintavételre.
De két évvel ezelőtt Kaposváron a spanyol előadó is erről beszélt.
https://www.youtube.com/watch?v=_RivFRsBTNY(Róla van szó, csak azért tettem ide a videót!!!!!)
Az OMME jelenlegi szakmai gárdája teljesen mellette van a témának, tőlük nem várható el a neok elleni küzdelem, ezt Bicska helyesen megfogalmazta.
Katasztrófa, hogy 2016-ban még mindig méhészeket kell győzködni, hogy mekkora kárt okoz nekünk a néma gyilkos.
A franciák robbantották ki ezt a poklot, erről is hallhattam élőben előadást, a Francia Intézetben.
A jó Isten óvjon bennünket a neonikotinoidoktól és attól az OMME vezetéstől amelyik ezt a mai napig kipártolja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2016. Február 16. 11:06
Vivaldi!

Azon nem gondolkodtál még el, hogy MITŐL lehet a nozema?

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2016. Február 16. 11:28
Bocsánat, egyszerre írtuk a hozzászólást és nem olvastam el közben, hogy Attila már leírta ugyanazt a kérdést, mint amit én.

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2016. Február 17. 06:20
Kedves Vivaldi!

Úgy érzem, kicsit elbeszélünk egymás mellett. Teljesen egyet értek azzal, hogy sokan ad hoc jelleggel méhészkednek, és ebből nyilván gondjuk-bajuk van. Az, hogy egyesek öldösik a madarakat, az meg egyenesen gyalázat. Javaslom, jelentsd fel őket, ha ilyet látsz, a mobiltelefonok korában semeddig nem tart videó felvételt készíteni. A madár gerinces állat, és simán állatkínzásnak minősül amit csinálnak (a méheket, rovarokat sajnos nem védi ilyen jogszabály). Úgy gondolom, hogy a legtöbb méhész nem gondolja, hogy egyedül van a világon, és csak ő számít. A méhész alkalmazkodó ember. Amivel nem értek egyet, az, hogy arról írsz, hogy a beporzás kiváltható lesz majd idővel. Példaként a napraforgót hozod fel. Elképzelhetőnek tartom, hogy mindenféle eljárásokkal (jellemzően génsebészet) lehet önbeporzó növényeket előállítani. Ezek fenntartásához viszont nem kevés vegyszer, antibiotikum kell. Mint környezetvédő, nyilván Te is úgy gondolod, hogy túl sok már a termőföldek vegyszer, és műtrágya terhelése. Ennek a napraforgónak a terméséből én nem szeretnék enni, sem abból az állatból, amit ezzel takarmányoztak. És most jönnek a neo-k. Ha véleményed szerint semmi baj velük, kérlek magyarázd el, miért nincsenek rovarok? Nem csak a méhek pusztulnak, hanem a rovarok is. Mindenféle rovar. Nyáron hazaautózom éjjel, és nincs tele úgy a szélvédő elkenődött rovarral, mint régen (kb. 10 éve). Mint természetvédőt, ez téged is aggodalommal kell eltöltsön. Ráadásul méhek nélkül nem lesz mezőgazdaság. A mezőgazdaság ugyanis nem csak a gabonatermelésből áll. Próbálj meg csak gabonát, és csak gabonával takarmányozott állatokból készült élelmiszert fogyasztani! Végezetül, még egyszer: Ha a mi vezetésünk akár szóval, akár tettel TÁMOGAT egy növényvédő szert, ami bizonyítottan árt a méheknek, az elfogadhatatlan. Igazából még az is, ha hallgat, de az, hogy az TÁMOGATJÁK, az, mint korábban írtam: LOBBITEVÉKENYSÉG. Lobbizni, nekik, a méhészekért kell, nem a vegyszergyártókért. Üdv: Bicska
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: robi 75 - 2016. Február 17. 08:03
Én nem értek a vegyszerekhez, de a tanyán ahol méhészkedek, feltűnt hogy nem söpröm a kullancsot magamról, van de csak egy-egy. A másik a szúnyog, szinte nincs, régebben júniusban ha etettem este, bőrkesztyűt kellett vennem miattuk. A szélvédős dolgot megerősítem.
Vagy lehet hogy a klímaváltozás bezevarja a szaporodásukat? Mert akkor nincs eső meg pocsolya mikor kellene, nem tudom.
Gondoltam már arra is hogy őket is perkelheti az ibolyán túli sugárzás, mint minket.
Na meg a sunyi vegyszerek, vagy ez így mind együtt, nem tom, de valami bibi van.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Február 17. 15:43
Kedves Csuja Bácsi, Aggódom az egészségedért. Vagy csak öregszel?
 Tudod tanultam valamennyi pszichológiát, no nem sokat, de annyit mindenesetre, hogy megállapítsam nálad azon tünetek kezdenek feltünedezni amit a szaknyelv becsípődésnek nevez. Igaz a betegség nem halálos, de a környezetedben élők életét igen megnehezíti. Jobban teszed ha orvoshoz fordulsz.


Aláírás: Egy aggódó.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Február 17. 18:30
QUQURIQ !!!

Vivaldi!

Hányan kell, hogy elmondjuk annak a bogyó agyadnak, hogy nem szapujuk a másikat!!!  :-[ :-[
..ha a szakmánkról nem tudsz írni, inkább maradj csendbe!
..ha viszont úgy gondolod, álljál ki előadást tartani, és ott, oszthatod az észt!!! ::)

Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Február 17. 19:34
Sajnos megint be kell avatkozzak!
Most rövid leszek!
Hagyjátok ezt abba!
Kit érint?
Döntse el.
Következik a piros lap.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Február 17. 19:40
QUQURIQ !!!

Hű-ha!
Neonikotinoidos piros lap?
Ez a végzet!...
...inkább beleülök egy forró vizes üstbe...

A főddddögálő Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Február 25. 13:04
http://avilagtitkai.com/mi-az-oka-a-rejtelyes-mehpusztulasoknak-vilagszerte/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 10. 22:16
MAGYARORSZÁG KÉRTE A FELMENTÉS A NEONIKOTINOID HASZNÁLAT TILALMA ALÓL!

Idézet
Vetőmag

2016.03.09 - 13,14. oldal - [7698031]

 

Hírek, jogszabályok


A neonikotinoid hatóanyagú csávázószerre vonatkozó eseti engedély

A neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek napraforgó és kukorica vetőmag előállításokban történő felhasználására múlt év novemberében a Vetőmag Szövetség eseti engedélykérelmet nyújtott be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz. A kérelemben négy csávázószert szerepeltettünk, melyeket korábban általánosan használtak a hatóanyagok betiltása előtt a vetőmag előállításokhoz felhasználásra kerülő bázis vetőmagok csávázására. A bázis vetőmagokat a nagy termelési értéket képviselő vetőmag szaporítások megvédése céljából szinte kivétel nélkül rovarölőszeres hatóanyaggal kezelték.

A 120 napos engedélyt február 1-től május 30-ig terjedő időszakra kérelmeztük. A kukorica esetén 30.000 hektárt a napraforgónál pedig 2.000 ha területet jelöltünk meg, melyek előre láthatóan a teljes 2016. évi vetőmagszaporító területet biztonsággal le tudják fedni. Előzetes felmérés alapján a kérelembe helyszínként a csávázási tevékenységet végző, hazai vetőmagfeldolgozó nagyüzemek szinte mindegyikét bevontuk. Kérelmünket pozitívan bírálták el, így hamarosan elindulhat a rovarölőszeres csávázási feldolgozási munka az engedélyezett vetőmagüzemekben. A vetőmagszaporítások hivatalos ellenőrzési eljárásrendje lehetővé teszi a hatóság részére, hogy az ilyen módon csávázott vetőmagtételek felhasználása tételesen nyomonkövethető legyen. Az engedély birtokában a vetőmagüzemi csávázási tevékenységet az illetékes Megyei Kormányhivatal részére kell előzetesen bejelenteni, mely az export célú csávázási engedélyekhez hasonlóan történik. A vetőmagszaporító táblák vetési munkáinál fokozottan kell biztosítani azt, hogy a vetőgépekre szerelt deflektorokkal a leporlás és elsodródás megakadályozható legyen, a növényvédőszer használat ne jelentsen veszélyt a beporzó rovarokra.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2016. Március 10. 22:33
Emlékeztek, hogyan büntetett egy civil szervezet egy boltot, csak arra hívta fel a tagokat, hogy szombaton ne vásároljanak ott.

Ha a méhészek messze elkerülik a neonikotionidos táblákat, akkor majd mehet a mag előállító Kínába, hogy behozza a kézi beporzásban járatos csapatot. Egyszer csökken a maghozama 30-70 %-ot, egyből leül a méhészekkel tárgyalni, és nem egyedül lép egy ilyen horderejű kérdésben!

Szóval, Felderíteni a táblákat, és egyeztetni a vetőmagosokkal. Adu van a kezünkben. Vagy méhészek is lesznek a táblák közelében, vagy terelgethetik a dongókat a tábláikra, vagy kínai kézi beporzás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 10. 23:05
Hihetetlen!!!

Egyetértek veled Olvastam nevű fórumtárs.
Valamit tennünk kell.
Hirdessünk bojkottot a vetőmag kukoricákra.
Ne segítsük a beporzást.Vigyük el a méheket az ilyen táblák mellől.

Mélységesen fel vagyok háborodva!
Hogy lehet ilyen felmentést hozni és kérni.
Ezeknek az embereknek nincs családja ,felesége,gyereke, barátja, anyja,apja.
Nem látják milyen sok a rákos beteg,tele vannak az onkológiák.
Nem volt a családjukban,környezetükben tragédia.
30-40 éve az alig tudtak rákos betegeket mutatni az orvostan hallgatóknak.
Ezt idős orvosok mondják!
Vajon ma miért van sok beteg?

Ezeknek az embereknek nincs családja ,felesége,gyereke, barátja, anyja,apja.
Senkit nem szeretnek?
Senkit nem féltenek?

Egyre több vizsgálat,kutatás kimutatja káros hatásaikat,kimutatják milyen lassan bomlanak le.
Megállapították,hogy a talajvízbe is bejut.
Mi kell még a teljes kitiltásukhoz.
Lassan kiderül a neok veszélyesebbek a DDT-nél is.

Épp ésszel végig gondolják a döntéshozók,mit engedélyeznek?
Milyen emberek ezek?

NINCS MÁS MEGOLDÁS AZ UTCÁRA KELL VINNI TÖMEGEKET!
Össze kell fogni  Greenpeace-vel és minden olyan civil közösséggel akik
hajlandók tenni az egészségesebb jövő érdekében.

LE A NEOKKAL!

Csányi Antal


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lousicide - 2016. Március 11. 00:26
Hihetetlen!!!

Egyetértek veled Olvastam nevű fórumtárs.
Valamit tennünk kell.
Hirdessünk bojkottot a vetőmag kukoricákra.
Ne segítsük a beporzást.Vigyük el a méheket az ilyen táblák mellől.

Anti!

Ezzel a bojkottal nem igazán tudnánk megbüntetni a hibrid kukorica vetőmag előállítóit. A kukorica nem rovar megporzású hanem szélmegporzással termékenyül.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 11. 00:58
Lousicide !

Napraforgót akartam írni.
Sok termelő kért meg ,hogy vigyek méhet a közelbe.
Most aztán kérhetnek.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 11. 09:10
Néhány észrevételem van ehhez a hírhez.

1.
Mostmár értem, hogy miért fogalmazott Mészáros elnökünk olyan sehogyan a méhlegelők csökkenéséről és a növényvédőszerek káros hatásáról. Rászólt a vetőmag lobbi és engedett a nyomásnak, mert felülről jött a parancs és Ő mint egy jó tábornok ezt hajtja végre. Leszarja, hogy a katonái közben pusztulnak.

Na ez nem engedhető meg egy jó egyesületi vezető számára. Ezért kell takarodnia az OMME házatájáról.

Mindig a népírtások (indián, örmény, magyar, zsidó, Benes dekrétumok stb) jutnak eszembe az ilyen vezetői magatartásokról. Ott is mindig az a jellemző, hogy a nyilvánvalót nem hajlandók beismerni felelős vezetők.

2.
De mit várhatok egy olyan vezetéstől, amelyik eddig se állt ki mellettünk? És ezek akarnak újra minket vezetni? Hová? Merthogy ez minden, de nem a Kánaán és az út ahová vezetnek minket, az a szakadékba megy.

3.
Meggyőződésem, hogy Tóth Péter már az Országos Vezetőségi ülés előtt tudott erről és nem szólt egy szót se. Nem figyelmeztetett senkit a veszélyre. Sőt EMLÉKEZZETEK! Azt hírdette - az egyébként jó szinvonalú előadásában -, hogy örökre eltüntek a neonikotinoidok és vissza se fognak jönni.

4.
Sejtésem szerint a vetőmag lobbi mostani kérelme csak a kezdet. Lopakodva de vissza akarnak jönni teljes terjedelemben oly módon, ahogy Romániában teszik, eseti derogációt kér az állam. Vagyis erős állami támogatottsággal.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2016. Március 12. 20:22
http://www.origo.hu/tudomany/20150424-fuggove-valhatnak-a-mehek-a-rovaroloktol.html
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2016. Március 12. 21:40
Na ez a jelenlegi vezetést teljes mértékben jellemzi!!!
Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az OMME agyasait meg is kérdezték arról, hogy a méhészeti ágazatban történt-e pozítív változás a kitiltás ideje alatt:
A válasz: nem talált az OMME javulást a méhek egészségi állapotábn, mivel még tavaly az abonyi napraforgókon sem találtak összefüggést a napraforgón való nagymértékű méhpusztulás és a neók között.

Két évvel azután sem, hogy a Csuja egyértelműen kimondta: NEM JÓ sem A MINTAVÉTEL IDEJE, sem a MÓDJA!!!!!

És még azóta sem jöttek rá a hibáikra!!!

KALOCSA 2016. márc. 09.  SIMON GERGELY a greenpice vegyianyag szakértője felvázolta a neókkal kapcsolatos 2015-ös legújabb svéd, norvég, angol és még számos neves ország kutatóinak eredményeit!

A neók az emberi agyat is befolyásolják a neókat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásakor, például a gyerekek agykapacitása jelentős mértékben csökken!!!  Még a gerinces állatfajok, melyek rovarokkal táplálkoznak, hullanak a neót felfaló rovarok felfalása után!!!

Elképesztő!!!!   
Na de sebaj, a vezetőink szerint a neók ELEXÍREK a méhek számára !!!!

Ez tűrhetetlen!!!

Kapjatok észbe Méhészek!  Minket teljesen hülyének néznek egyesek ! De kussoltatni , azt igen.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 17. 18:08
Eseti engedélykérelem őszi káposzta- repce vetőmag előállításokhoz
[forrás: http://www.vszt.hu/uploads/vszt_folyoirat/vetomag_2015_2.pdf 14. oldal]

Idézet
A Vetőmag Szövetség 2015 májusban kérelemmel fordult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyetteshez, hogy adjon 120 napos eseti engedélyt a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek felhasználására az őszi káposztarepce vetőmag előállításokban.

Az elmúlt évben mind az árutermő, mind pedig a vetőmag szaporításokban jelentős bolha kártétellel kellett számolni. A hatékony rovarölő szeres csávázás uniós betiltásának következtében csak többszöri állománykezeléssel lehetett a táblákat megvédeni. Az Unió tőlünk északra elhelyezkedő, főként tavaszi repcetermelést folytató országaiban a növényállományok súlyos rovarkártételt szenvedtek, melynek következményeként az elkövetkező szezonban a termőterület nagyarányú csökkenése prognosztizálható. Finnország, Lettország, Csehország, Szlovákia és Nagy-Britannia repcetermesztői már hasonló kérelmet nyújtottak be az illetékes hatóságaik felé. A hazai vetőmag előállító terület nagysága felére csökkent, mivel teljesen bizonytalanná vált a nagy értékű vetőmag szaporítások hatékony védelme. A biológiai alapok termelése a szaporítótól megkívánja a nagyobb odafigyelést és a technológiai előírások pontos betartását, mellyel elkerülhető és megakadályozható a termesztési környezet növény- és állatvilágának károsodása.

Mit szóltok az indokláshoz?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 17. 22:44
A hatékony rovarölő szeres csávázás uniós betiltásának következtében csak többszöri állománykezeléssel lehetett a táblákat megvédeni.

Na akkor meg is van a megoldás és saját maguk írták le. Többször kell kezelni...Ja hogy az költségesebb? Teszek rá.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 18. 07:11
M é r g e z e t t   v i r á g p o l l e n
(magyarul elérhető itt a 15. oldalon http://www.vszt.hu/uploads/vszt_folyoirat/vetomag_2016_1.pdf )
A méhkolóniák elmúlt évtizedekben bekövetkezett riasztó csökkenését néhány tudós a széles körben használt, számos csávázószer aktív alkotóelemeként használt neonikotinoidoknak tulajdonította. Egy kutatás több tényező együttes hatását – az élőhelyek csökkenését, parazitafertőzéseket és a neonikotinoidokat – tette felelőssé mindezért. Az angliali Sussex Egyetem munkatársai által elvégzett új kutatás rámutat, hogy a méhek váratlan mennyiségű neonikotinoid szermaradványt vehetnek fel a farmokon élő vadvirágokból. Az eredményeik szerint a korábbi tanulmányok alábecsülhették a méhek kitettségét ezen keverékeknek.
A tanulmány fő szerzője, Christina Botía szerint összességében az eredményeik azt mutatják, hogy a neonikotinoid hatóanyag tartalmú csávázószerek használata az őszi vetésű haszonnövényeknél a környező vadvirágok pollenjének és nektárjának szennyeződését okozza a vetést követő tavasz és nyár során.
Úgy találták, hogy a tanulmány eredményei alapján a fő veszélyforrások a vadvirágok voltak. Mivel számos virágos növény él vadon a földeken, valamint a beporzók vonzása érdekében az angol gazdálkodók gyakran vetnek vadvirágokat a termőföldek mellé, a tanulmány szerzői szerint ezek lehetnek a puzzle hiányzó darabjai.
A kutatók öt angliai farm termőföldjei közelében található virágokból és kaptárakból származó pollenmintákat elemeztek. Eredményeik szerint az ezeken a területeken élő vadvirágok gyakran tartalmaznak neonikotinoid szermaradványokat. Ráadásul a méhek által a kaptárakba vitt pollenek neonikotinoid tartalmának 97%-a a szerrel közvetlenül nem kezelt vadvirágokból származik. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a neonikotinoidok valószínűleg átmosódnak a talajban, mielőtt felveszik őket a közeli vadvirágok.
Az eredeti tanulmány lelőhelye:
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160412015301161
Tömöri Balázs
Greenpeace Magyarország
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 18. 22:56
Újabb jó hír !

Franciaország véglegesen kitiltotta a neonikotinoidokat!

A francia parlament mai döntése:
2018-tól mindenféle neonikotinoid származék használata tilos
Franciaország területén.
A magam részéről gratulálok a francia honatyáknak.
Rendkívül jó és helyes döntést hoztak.

Nézzétek majd meg mikor hozza nyilvánosságra az OMME.
Soha napján,amíg ez a galeri lesz.
Don Cserényivel a neok miatt vesztem össze.
Többször hívatkoztam francia kutatásokra,melyek kimutatták
a neok károkozásait a méheknél a méhcsaládoknál.
Cserényi minden esetben lehülyézte a franciákat."Nincs is komoly
méhészetük,nem is értenek hozzá,amatőrök"
Szégyen de Ő az OMME szakmai vezetője!
Ő a neonikotinoidok pártfogója!
Minden zöld és természetbarát egyesülettel,a Greenpeace-vel
összefogva kellene az OMME-nak küzdenie ezen szerek ellen,nem
pedig támogatni.
Mit mondtak a Mezőgazdasági Miniszternek mint méhész szakmai szervezet?
Magyarországon nem okoz jelentős károkat.
Szégyen!

Gratulálok a francia méhészeknek!
Nem volt ezt könnyű elérni a vegyszer lobbyval szemben .

Éljenek a svédek és a franciák akik kitiltották ezeket a rettenetes
vegyületeket !

Csányi Antal




Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 18. 23:44
Itt olvasható a hír!

http://mobile.reuters.com/article/idUSL5N16Q2BM
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 19. 11:33
Magyarországon a Bayer és a Syngenta ezekl szerint erősebb, mint Franciaországban. Elég nagy baj ez nekünk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2016. Március 19. 17:41
Ahogy olvastam a neonikotinoidok az emberi szervezetre is károsak. Akkor mi lenne itt a kérdés?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Belphegor - 2016. Március 19. 19:37
Kedves Fülemüle!

A helyzet nem vicces ugyan (nagyon komoly), de engedj meg egy mosolyt... :)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 19. 21:21
Magyarországon a Bayer és a Syngenta ezekl szerint erősebb, mint Franciaországban. Elég nagy baj ez nekünk.
Más oldalról is meg lehet közelíteni a dolgot. Amíg lószar van veréb is lesz. Ha a Vetőmag Szövetség és a gazdák nem lobbiznának azért, hogy a neonikotinoidokat újra engedélyezzék, okafogyottá válna a forgalmazása a Bayer és a Sygenta által. De megint az erősebb kutya b....k elven működik minden. Van egy bizonyos kör, akinek érdeke bármi áron, hogy ismét engedélyezve legyenek ezek a szerek. És sajnos ebben a gazdák is elég nagy szerepet játszanak. Szemrebbenés nélkül fogják a kezelt vetőmagot elvetni, holott tudják, hogy a megporzás nekik is érdekük. Jelen pillanatban csak azt látommegoldásnak, hogy a gazdák bojkottálják ezeknek a vetőmagoknak a felhasználását, de erre nem sok esélyt látok. Erre nagyon jó példa a minap történt beszélgetésem egy gazdával, akinek repcéje van. Nagyon szívesen látott volna egy 30 hektáros repcetáblára, amire két állandó méhésze megy 250 családdal, és plusz két "idegen" méhész, nem tudni mennyivel. (azt már csak halkan jegyezném meg, hogy az egyik Üllőről megy ami jelenleg zárlat alatt van) Hát kihagytam, azt hiszem érthető okokból. Na de visszakanyarodva az előző témához, ameddig 30 hektárra beenged a gazda ~350-400 méhcsaládot, nem lesz gondja a megporzással. Az, hogy a kaptár elnéptelenedik, az már nem az Ő gondja. A megporzás megtörtént, a költségei csökkentek, a méhész meg úgy is megy mert ebből él. És itt van egy ördögi körforgás, amit csak a két szakma együttesen tud megoldani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 19. 22:09
Sárosi István írta:
"De megint az erősebb kutya b....k elven működik minden."
Az a gond, hogy az OMME "kutya" a gyengébb, tehát az nem szexel.
Ezért ezt mi méhészek szívjuk meg, hogy ilyen "kutyáink" vannak.
Mindig mondtam, hogy tökös gyerekek kellenek érdekvédőnek!
A Greenpeace sokkal keményebb farkú gyerekekből áll!
Francia, és svéd kollégáink nyomdokain kéne haladnunk, de az OMME ismét hallgat!
Amikor kérték a neokra az eseti engedélyt, az OMME szakmai gárdájának úgy kellett volna ordítania, mint ahogy Cserényi szokta!
Az még nekem is tetszett volna!
Ilyenkor "bezzeg" hallgatnak!
Katasztrófa a hozzá, és a hozzánk állásuk!
Csányi Antival maximálisan egyet értek!
Az érdekképviseletnek itt kéne megmutatnia az erejét.
De sem a politikával, sem a gazdákkal nem akarnak küzdeni, inkább lefekszenek a vegyszerlobbinak?
Ez itt a nagy kérdés évek óta.
Ha egy veszélyes rovaritatószert engedélyeznek, szerintetek nem kéne ez ellen az OMME-nak tiltakoznia?
Ha Bross lesz az elnök, ez a kérdés aznap megváltozik!
A Greenpeace is ezt nyilatkozta!
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 20. 11:54
Sokkal körültekintőbben kell ezt csinálnia az OMME vezetésének ezentúl, mint ahogy eddig bármikor csinálta. Merthogy azért történelme során soha nem jeleskedett a növényvédőszerek elleni tiltakozásban az OMME.

A vetőmagtermesztőkkel szemben határozottan kell fellépni. Nem a vetőmagtermesztés ellehetetlenítése a célunk, de a technológia ne papiron legyen környezetvédő, hanem a valóságban is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 20. 22:14
Kedves Csorba Csaba!

Nem hallatja hangját, annak ellenére, hogy egy-két esemény
történt a közel múltban az ön szakterületén.
Ezek szerint önnek is tetszik a svéd és a francia döntés, mert
ha nem tetszene-gondolom én-akkor azt jelezné itt a klubbon is.
Azért én kérdeznék mint szakértőtől, ha megengedi. 
Ön szerint ennek a két országnak a politikusai teljesen hülyék?
Ön szerint nem néztek utána ezeknek a vegyületeknek és politikai
döntés született?
Az is lehet netalántán, hogy mégis csak veszélyesebbek, károsabbak
mint azt Ön és a munkaadói állitják?

Várom válaszát.
Tisztelettel:Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: BCS - 2016. Március 20. 22:57
Tisztelt Csányi Úr!

"Nem hallatja hangját, annak ellenére, hogy egy-két esemény történt a közel múltban az ön szakterületén."
 - A növénytermesztésben (és növényvédelemben is) most kezdődik a szezon. A deflektor akció bonyolításával is van munka. Egyébként meg a "kampányidőszak" adok-kapokjából ha lehet, kimaradnék.
"Ezek szerint önnek is tetszik a svéd és a francia döntés, mert ha nem tetszene-gondolom én-akkor azt jelezné itt a klubbon is."
 - Részleteit nem ismerem ezeknek, addig meg nem szeretnék hangulatot kelteni. Bulvársajtót nem olvasok.
"Azért én kérdeznék mint szakértőtől, ha megengedi."
- Meg!
"Ön szerint ennek a két országnak a politikusai teljesen hülyék?"
- Nem, nem gondolom, hogy az Ön által használt jelző illene rájuk.
"Ön szerint nem néztek utána ezeknek a vegyületeknek és politikai döntés született?"
- Amint azt feljebb is írtam, nem ismerem ezen döntések részleteit. Politikai döntés született, mint minden ilyen esetben a múltban.
"Az is lehet netalántán, hogy mégis csak veszélyesebbek, károsabbak mint azt Ön és a munkaadói állítják?"
- Nem veszélyesebbek, és nem károsabbak mint a többszöri állománykezelések és talajfertőtlenítések. Sőt!

Tisztelettel, CsCs.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 20. 23:20
Ez csak egy bulvárhír lenne? :o
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 20. 23:40
Tisztelt Csorba Csaba!


Mióta bulvár hír az ha országok parlamentjeinek döntéseiről
pld. a Reuters tudósít és még egy rakás hírügynökség.
Ne tegye már ezt a klub olvasóival.Elég nekünk,hogy az OMME
vezetői hülyének néznek bennünket.
Ezt kérdeztem én:
"Az is lehet netalántán, hogy mégis csak veszélyesebbek,károsabbak
a neonikotinoidok,mint azt Ön és a munkaadói állitják?

Ezt írja Ön:
"Nem veszélyesebbek, és nem károsabbak mint a többszöri állománykezelések és talajfertőtlenítések. Sőt!"

Itt aztán eltér a véleményünk!
Amennyiben ezeket a kezeléseket méhkimélő módon végzik el,és a
régi,"jó",gyorsan lebomló rovarölőszereket(nem a hosszúhatásúakat)
használnák a gazdálkodók,ajánlanák a gyártók,úgy mint 15 ével ezelőtt,
akkor  méhekkel nem kellene kínlódnunk.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 20. 23:44
Le kell ellenőrízni. Itt van pl. szerepe az OMME nemzetközi alelnökének. Ha annyira topon lenne Lászlóffy Zsolt, akkor Ő lenne a külföldi ügyekben hiteles hírek első forrása. Ő ezt a feladatát soha nem teljesítette.

Csorba Csaba feladata, hogy a saját lovát dícsérje, ezért elnézzük neki a tévedését és feledékenységét.

Egyébként meg, ha valami folyamatosan hónapokon keresztül pusztít, akkor annak a hatása biztos hogy sokkal károsabb a természetes életközösségre, mint a pontszerű hatásoknak. De ezt a tévedését is megbocsátjuk Csorba csabának, mert nem érdeke ezt elismernie. Csak józan méhész nem hihet Csorba Csabának maradéktalanul, mert nem az a dolga, hogy nekünk az igazság teljes körét elmondja. Vagyis egy jó méhésznek illik kételkedni Csorba csaba szavaiban.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 21. 05:56


Csorba Csaba feladata, hogy a saját lovát dícsérje, ezért elnézzük neki a tévedését és feledékenységét.


Nincs is azzal semmi baj egészen addig, amíg ez a "tévedés" nem más kárára történik. Persze, hogy mindenki a saját lovát dícséri, de az egyik ló megvadult. Csorba Csaba azt írja, hogy "most kezdődik a szezon". Mint ahogyan a méhészeknek is, csak ameddig a mezőgazdaságban arról szól a dolog, hogy minél gyorsabban, egyszerűbben és költségkímélőbben legyen megvalósítva a növényvédelem, addig ezen törekvésük a méhészeti oldalon egy élet munkáját és családok megélhetését teszi tönkre. Persze, lehet mondani, hogy nem így van, de minél hangosabban üvöltik ezt, annél kevésbé hiteles. Csak egyetlen kérdés. Ha nincs semmi kivetnnivaló vele, miért tiltották be a használatát?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Március 21. 08:46
Kedves kollégáim. Kurva jó nekünk. Már csak egyetlen problémát kell megoldanunk, és minden rendben lesz. Ki kell tiltatni a neonikotinokat és itt van a méhész mennyország.
 De, néha van egy olyan érzésem, hogy a következő években a neonikotinok probléma köre, az egyik legkisebb gond lesz a méhészeti ágazat problémái között.
 Mikor még Bezzeggel veszekedtem, neki szoktam mondani, hogy néha kurvára utálom ha igazam lesz. Akinek egy kicsit jobb az orra már érezheti. Viszont olyan is van aki mást nem tud, és ezt nyomatja állandóan. Én, és egy páran, nem tudom mennyit de legalább 25 évet biztosan méhészkedtünk neonikotinokkal csávázott napraforgóval. És méhészkedtünk. Viszont valamennyi akác méz nélkül még egyetlen évet sem.
Persze jó lenne , ha nem lenne ez sem, meg más vegyszer sem, de ilyen csak a mesében van, és aki tisztában van kicsit a realitásokkal, az előbb utóbb rá jön ez nemigen jön el soha.
Mert ugye monokultúrát vegyszer nélkül működtetni nem lehet. Mi meg legjobban monokultúráról tudunk mézeltetni. Kivétel persze az akác lenne, ha lenne még erdő. Mert akárki akármit mond olyan hatalmas akác erdő irtásokat még én soha sem nem láttam mint mostanában. No, de semmi gond, mivel az akác méz már nem is kell.
 Ezért az az én meglátásom, hogy jobb lenne ezzel foglalkozni először, és aztán következne a neonikotin is. Mert ugye olyan oldalt még sehol nem láttam, hogy az akác irtással vagy a mézértékesítéssel foglalkozna valaki. A legutolsó aki ezzel foglakozott az én voltam még a zöld fórumon. És mint a mellékelt ábra mutatja, előbb vagy utóbb , de minden bekövetkezik, amit ott 3 vagy 4 éve leírtam.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 21. 10:57
Kedves Vivaldi!

Abban teljesen igazad van, hogy van ezen kívül számtalan problémánk. De! Akkor miért kell újabb és újabb problémát generálni ahelyett, hogy megoldás születne, olyan ami mindenki számára előnyös. Tudom ilyen nincs és nem is lesz, de akkor ne a méhészek álljanak mindig a f.... rossz végén. Az én érdekemet ki védi?
"Mert ugye monokultúrát vegyszer nélkül működtetni nem lehet"
Csak nem mindegy, hogy milyennel. Ami elsősorban zavar a  Vetőmag Szövetség indoklásában az az, hogy arról akarja meggyőzni a döntéshozókat, hogy Neki miért előnyös az engedélyezése:
 "A hatékony rovarölő szeres csávázás uniós betiltásának következtében csak többszöri állománykezeléssel lehetett a táblákat megvédeni"
Ő védi a repcetábláját, én meg a méheimet. Nincs ezzel semmi gond, csak a végeredménnyel. Nekik van alternatívájuk a kezelésre, nekünk nincs a méhészkedésre. Ja de van. Repcére nem megyünk, mert kezelt, akácra ahogy írtad lassan nem lesz hova, (bár ez még kicsit odébb van, de nem árt foglalkozni vele) napraforgóra ismételten nem megyünk. Tehát nekünk maradt a nagy semmi.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 21. 12:18
Vivaldiról tudjuk, hogy aféle Háry János és most éppen ebben a szerepében pózol. Nem lenne érdemes egyetlen szót se vesztegetni az írásaira, ha nem csomagolná be olyan hihetőnek tűnő módon.

Kénytelen vagyok megszólalni, mert a neonikotinoidok csávázásos alkalmazásának Magyarországi elterjedése nem 25 éves, hanem kb 10 éves. A csúcson másfél millió hektáron használták az utóbbi években. Ez verte ki a biztosítékot Magyarországon.

Én elhiszem, hogy borzasztó kényelmes és költségtakarékos a gazdáknak, ha a vetéskor kijuttatnak a talajba annyi mérget, ami akár három éven keresztül képes lenullázni a talajban levő rovarokat, férgeket, sőt a növényre szálló rovarokat is elpusztítja egészen a termésbe fordulásig.
De az ilyen hosszú hatástartamú mérgek a iszonyatosan nagy kárt okoznak a talajnak és az egész élővilágnak, mellesleg a mi méhecskénknek is. Ezt a kártételt a méhész azért veszi észre nehezen, mert folyamatos. Ráadásul a méregmolekula olyan rafináltan van kitalálva, hogy szinte kimutathatatlan mennyiségben is már pusztít, a talajban ugyan három évig él, de a rovarban órák alatt lebomlik.

Tudod Vivaldi! Én jobban szeretem a látható ellenséget, aki nyíltan támad, de az ilyen neonikotinoid féle alattomos láthatatlan gyilkológépet sem emberben se méregben nem tudom elviselni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Március 21. 16:47
Csuja neked a tüneteidet a pszichológusok szaknyelven becsípődésnek nevezik.  Neked, a neonikotinok már becsípődés szinten vannak. Ezt fújod évek óta, mert úgy látszik mást nem tudsz. Közben túl szalad veled az idő, de te lemaradsz a neonikotinoknál.  Közben egyre nagyobb bajba kerül az ágazat. Megkockáztatom a neonikotinok már ma is csak negyed rangú kérdés.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2016. Március 21. 17:33
A méhésznek nem feladata a kísérletezés és a szermaradvány vizsgálat. De! Ilyen jelentős méhanya pusztulást még sohasem tapasztaltam eddig, mint tavaly és most. A családdal semmi baj, népe, méze van, csak az anya hiányzik. Nem vagyok éppen tapasztalatlan méhész, de ez a jelenség számomra újkeletű. Nem tudom azt sem mi okozza, de ki fog derülni, mint minden!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 21. 17:45
olyan oldalt még sehol nem láttam, hogy az akác irtással vagy a mézértékesítéssel foglalkozna valaki.

Vivaldi!
A mézértékesítés az létező és aktív téma, de az akácírtásról nyugodtan nyiss/nyittas egy topikot, hidd el, hogy mindenkit érdekel és szívesen elolvassa az ezzel kapcsolatos véleményeket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 21. 19:44
Nem pletyka a francia hír, de ki kell egészíteni annyival, hogy a törvényalkotás kétlépcsős és az első lépcsőn (nemzetgyűlés) ment át a neonikotinoidok használatának tilalma. A második lépcsőn (szenátus) még nem ment át.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Március 22. 08:45
Franciaországban a hírek szerint már csak a szenátus szavazatára vár a neonikotinoidok betiltása. A nemzetgyűlés megszavazta. Ebben nagy szerepe volt, a méhész érdekképőviseleti szervezeteknek is, akik folyamatosan tiltakoztak és nyomást gyakoroltak a politikusaikra és a képviselőkre pl. hasonló internetes aláírásokkal.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 22. 09:58
Nálunk alapvető probléma, hogy nem képviseli senki az érdekeinket, folyamatosan azt hallani, hogy minden rendben van, no para.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 22. 15:09
Kaptam egy emailt:

Tisztelt Méhészek, méhek iránt érdeklődők!

Miután Önöknek többnyire nemcsak a környezet iránti aggodalom, hanem kőkemény gazdasági kérdés is lehet, szeretném informálni Önöket, hogy Magyarország, a Vetőmag Szövetség kérésére, 32.000 hektár területre, naprafogró és kukorica bázis vetőmag előállításra 120 napos eseti engedélyt kért a 2013-ban részlegesen betiltott 3 neonikotinoid rovarölőszer (tiametoxám, imidakloprid, klotianidin) hatóanyag használatára, 2016 február 1 és 2016 május 30 közötti felhasználásra.

Az áprilisban ülésező Növényvédelmi Bizottság fogja tárgyalni a kérdést, ahová a Greenpeace képviseletében Simoni Gergely és az OMME is meghívást kap.

A csatolmányban láthatják, hogy információinkról tájékoztattuk dr. Mészáros László OMME elnök urat is, s kérdeztük az egyesület álláspontját és tervezett lépéseit is az ügyben. Amennyiben megtudjuk, hogy konkrétan mely 32.000 hektárra kérték az eseti engedélyt, természetesen tájékoztatjuk Önöket!

Tisztelettel,

Tömöri Balázs
Greenpeace kampányfelelős
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Rolcsibácsi - 2016. Március 22. 16:23
Osztrák diplomamunka (angolul) a neonikotinoidok szermaradványairól a mézben. A táblázatok a 90. oldaltól kezdődnek.

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwj1jc3QydTLAhXBNJoKHTDGAWgQFggrMAE&url=http%3A%2F%2Fothes.univie.ac.at%2F9119%2F1%2F2010-03-29_0404768.pdf&usg=AFQjCNGkvjfLSTY7B8ZLus1XM7rJH1SDvQ&bvm=bv.117218890,d.bGs&cad=rja (https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwj1jc3QydTLAhXBNJoKHTDGAWgQFggrMAE&url=http%3A%2F%2Fothes.univie.ac.at%2F9119%2F1%2F2010-03-29_0404768.pdf&usg=AFQjCNGkvjfLSTY7B8ZLus1XM7rJH1SDvQ&bvm=bv.117218890,d.bGs&cad=rja)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 22. 19:14
Úgy látszik a Greenpeace aktívabb mint az OMME szakmai stábja.
Ki védi a méhészek érdekét jobban?
A cikk elolvasása után, a választ rátok bízom.
A csatolt melléklet legszebb sorából idézek:
"...-azóta kérjük ezen szerek felhasználásának korlátozását, éppen a méhek, és a méhészek érdekében is."
Nehogy azt higgyétek ezt az OMME urai írták!
Ők az OMME Méhész újságban, főellenség Ludányival az élen reklámozzák ezeket a méh, és rovargyilkos készítményeket.
Szavazzatok rájuk, akkor biztosan nem lesznek méheink!
Tömöri Balázs e-mailjét már olvashattátok!
Ugyan az a csatolmány mint Geddekasnál, csak így könnyebben megnyitjátok!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Március 22. 21:15

Ki védi a méhészek érdekét jobban?


A Növényvédelmi Bizottság áprilisi ülése hányadikán lesz? Mert ha a választás után, nincs gond. ;)
Kérdésedre a válasz: Bross Péter ;D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 22. 21:42
Szégyen és Gyalázat!

Többedszer írom le mert tudnotok kell.

A Növényvédelmi  Bizottságban az OMME képviseletében eljáró dr. Cserényi Péter és Tóth Péter urak nem
támogatták a száz feletti számú, a legismertebb tudományos szaklapokban publikált kutatások alapján túlzott méhegészségügyi kockázatot jelentő neonikotinoid rovarölőszerek használatának korlátozását.
Miután már a tudományos világ bebizonyítja rendkívüli veszélyességét a méhekre a mi "szép" szakmai elnökhelyettesünk nem látja szükségét a korlátozásnak .
Na itt lett vége a barátságnak.

Tudomásunk szerint a soron következő Növényvédelmi Bizottsági ülésen szó lesz a témáról, mi legalábbis azonnal beszéltünk erről a Növényvédelmi Bizottság elnökével.
Szeretném megelőzni a 2013. február 18-ai helyzetet, amikor számunkra jelentős meglepetést okozott, hogy aNövényvédelmi Bizottságbanaz OMME képviseletében eljáró dr. Cserényi Péter és Tóth Péter urak nem
támogatták a száz feletti számú, a legismertebb tudományos szaklapokban publikált kutatások alapján túlzott méhegészségügyi kockázatot jelentő neonikotinoid rovarölőszerek használatának korlátozását.

Szégyen!Gyalázat!

Csányi Antalt
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Március 23. 14:05
Igen sok növényvédő szert mutattak ki háziméhekben!

Egy kutatói csoport által végzett vizsgálat során európai háziméhek szervezetében annyi rovarirtó szert mutattak ki, amennyit elképzelni sem tudtak a szakértők. A legfrissebb információk rámutattak, hogy a méhek valós veszélynek vannak kitéve a növényvédő szereknek köszönhetően.

Ma már nem lehet találni olyan pontját a világnak, ahol a méhek ne lennének veszélyeztetve valami miatt. Az Egyesült Államokban például egyre gyakoribb jelenség, hogy rövid idő alatt, drasztikusan lecsökken a méhek száma egy adott kaptárban. Számos kutatás már kimutatta a növényvédő szerek káros hatását a méhekre, de a mostani olyan eredményt hozott, amire talán még a kutatók sem számítottak.

A helyzet olyan súlyos, hogy alkalmanként komplett kaptárak pusztulnak ki mérgezésben
A helyzet olyan súlyos, hogy alkalmanként komplett kaptárak pusztulnak ki mérgezésben
 

Ugyan az unióban már betiltották a neonikotinoid-alapú növényvédő szerek használatát, de úgy tűnik, ez nem elég a méhek egészségének megóvása érdekében. Lengyel kutatók egy új, eddig nem használt módszerrel egyszerre 200 rovarirtószer jelenlétét tudták megvizsgálni mérgezéses tüneteket produkáló háziméhekben. Az eredmény lesújtó: a vizsgált méhek szervezetében 57 féle rovarirtószer jelenlétét mutatták ki.

A szakértők szerint ezek a szerek már kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek szervezetét, ezzel lehetőséget adva a parazitáknak és kórokozóknak a hasznos rovarok elpusztítására. A vizsgálatok eredményei segíthetnek abban, hogy jobban megismerhessük a rovarölők hatásmechanizmusát és így megállapíthassuk, hogy a jelenleg használt szerek együttes jelenléte a méhek szervezetében milyen kockázatokkal jár együtt. Az ismeretek bővülése várhatóan a méhek védelme érdekében tett lépéseket is felgyorsíthatja.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Március 23. 20:31
QUQURIQ !!!

Arról is szeretnék statisztikát olvasni, akik ezeket a vegyszereket csomagolják, raktározzák, mekkora a halandóságuk az átlaghoz képest?
..mert ugye a vegyszer az porzik?

Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2016. Március 23. 21:28
Kedves Kiskakas!

Erről tudok neked mesélni.

Édesapám a KSZE-ben dolgozott kicsi korom óta ott forogtam köztük, gyakorlatilag ott nőttem fel. Volt egy rózsaszín csávázószer. Nem tudom a nevét, kicsi voltam. Ez a csávázószer nagy, áttetsző műanyag hordókban érkezett, ezekbe áztatták bele a megtermelt vetőmagot. (Nekem a színe miatt nagyon tetszett.) Aztán szárítás-kiszerelés. Ahogy emlékszem kétféle csávázott vetőmaggal találkoztam. Kukoricával, és napraforgóval. Mindegyik rózsaszínű volt, és ha hozzáért az ember, megfogta a kezét. Apám, amikor észrevette, hogy hozzájuk nyúltam, elzavart kezet mosni. Amikor visszaértem a kézmosásból, elmondta, hogy az egyik kollégája megevett egy maroknyit csávázott szotyit, rosszul lett, besárgult, és a szer úgy elmarta a bőrt az ajkain, hogy kórházba került. Nyilván nem volt bölcs cselekedet, de akkor senki nem mondta még azt sem, hogy húzzanak kesztyűt.

Egy barátom apja a növényvédő raktárban dolgozott (ha jól emlékszem, az AGROKER-nél), az ő mája nagyon beteg. Az orvos szerint a sok növényvédő szer miatt, aminek beszívta a porát-kipárolgását. Él még, de szörnyűek a májfunkciói. Időről-időre nagyon beteg..

És végül 4 éve terveztem nagy-keres permetszer és vetőanyag raktárt egy még regnáló mezőgazdasági nagy (méretű) kereskedő cégnek. (nevet nem írok, nehogy per legyen) El nem hinnéd, milyen biztonsági berendezéseket, spéci padlót, elszívást, tűzvédelmet kellett beletervezni, a polcrendszeren szigorúan, már terv szinten fel volt tüntetve, hogy milyen hatóanyagú szer nem kerülhet milyen mellé. A csomagolásokban nem bíznak, ez kiderült az épület kármentőiből, azok kialakításából. Olyan munkavédelmi felszereléseket láttam azok számára, akik ott fognak dolgozni, hogy elállt a szavam..Gondoltam is, szép.. ezt nyomják ki a földekre. Mondjuk baromfi udvarunk is azóta van itthon, hogy terveztem csirke nevelő telepet, és láttam, mi folyik ott, és miből eszünk..

Üdv: Bicska
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2016. Március 23. 22:01
Bőven lehetne folytatni a sort még hogy milyen következményei vannak a növényvédelem első vonalában eltöltött évtizedeknek..... Sajna akik ezt el tudnák mondani, azok közül csak kevesen vannak köztünk. Régi idők szövetkezeteiben nem volt nagy "hagyománya" a munkavédelemnek.

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Március 23. 23:13
QUQURIQ !!!

Sajnos az én családomban is volt vegyszer mérgezés.
A hölgy vegyszermérnökként dolgozott egy kertészeti kutatóintézetben, vegyszer raktárban.
Ez még az "átkosban" volt.
40 évesen le rokkantosították izomsorvadással. Még él, de tolószékben ülve.
Úgy kell etetni, mert még a kezét sem tudja felemelni.
A vegyszer, életellenes szer!

Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lousicide - 2016. Március 31. 09:39
Szégyen és Gyalázat!

Többedszer írom le mert tudnotok kell.

A Növényvédelmi  Bizottságban az OMME képviseletében eljáró dr. Cserényi Péter és Tóth Péter urak nem
támogatták a száz feletti számú, a legismertebb tudományos szaklapokban publikált kutatások alapján túlzott méhegészségügyi kockázatot jelentő neonikotinoid rovarölőszerek használatának korlátozását.
Miután már a tudományos világ bebizonyítja rendkívüli veszélyességét a méhekre a mi "szép" szakmai elnökhelyettesünk nem látja szükségét a korlátozásnak .
Na itt lett vége a barátságnak.

Tudomásunk szerint a soron következő Növényvédelmi Bizottsági ülésen szó lesz a témáról, mi legalábbis azonnal beszéltünk erről a Növényvédelmi Bizottság elnökével.
Szeretném megelőzni a 2013. február 18-ai helyzetet, amikor számunkra jelentős meglepetést okozott, hogy aNövényvédelmi Bizottságbanaz OMME képviseletében eljáró dr. Cserényi Péter és Tóth Péter urak nem
támogatták a száz feletti számú, a legismertebb tudományos szaklapokban publikált kutatások alapján túlzott méhegészségügyi kockázatot jelentő neonikotinoid rovarölőszerek használatának korlátozását.

Szégyen!Gyalázat!

Csányi Antalt

Kedves Csányi Antal!

Rendkívül csodálkozom, hogy ezen a kérdésen futott zátonyra dr. Cserényi Péterrel a barátságuk. Biztosan ez lehet az ok?

A Méhész Fórumon folytatott beszélgetésünk - mely válasza híján oly kurtán-furcsán véget ért - alkalmával kifejtette, hogy Bross Péterrel fennálló barátságára milyen büszke. Csodálkozom, hogy amíg dr. Cserényivel a barátságát a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek megítélése miatt "mondta fel", Bross Péterrel mégsem tette ugyanezt. Vagy netán nem tudott arról, hogy a barátja miként vélekedett egykor e hatóanyag-csoportról? Hát milyen barátság az ilyen?

Ráadásul egy vaskos hazugságot tartalmazó Tömöri idézettel kampányolnak itt dr. Cserényi ellen. A 2013-as növényvédelmi bizottsági ülésen dr. Cserényi nem a hatóanyagok megtartását támogatta, hanem a szavazáskor az OMME stábjával együtt tartózkodott. A tartózkodásuk indoklását olvashatja a jegyzőkönyvben, azért nem foglaltak állást a kérdésben, mert egy -már előbb- eldöntött tényhez kérték a véleményüket. Igény esetén szívesen beidézem a 2013-as bizottsági ülés jegyzőkönyvét, de szerintem olvasta itt már mindenki, legfeljebb szándékosan valótlant állít az OMME nyilatkozatáról.

Beidézem viszont azt a jegyzőkönyvet, mely egy évvel korábban született, ugyanebben a témában, mert ezt idáig senki nem körözte, s használta fel a kampányban. Kérném, figyelmesen olvassa el, ki, s mit nyilatkozott a neonikotinoid hatóanyagok megtartásáról. AZ OMME részéről delegált szakértői csapatot akkor nem dr. Cserényi vezette...
Idézetet írta: idézet
Jegyzőkönyv
A VM-ben tartott Neonikotinoid hatóanyag engedélyezési helyzetéről szakértői egyeztetés

Időpont: 2012. április 3. 15:00
Helyszín: VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, 352. szoba
A megbeszélést vezette: Szalkai Gábor főosztályvezető-helyettes

Jelen vannak:

OMME (Országos Magyar méhészeti Egyesület) részéről:   
Bross Péter, elnök
Lászlóffy Zsolt, vezető szaktanácsadó
Tóth Péter, szaktanácsadó
                    

NÉBIH-NTAI (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény, -Talaj és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság) részéről:      
Jordán László- NÉBIH elnökhelyettes, NTAI igazgató
Dr. Tőkés Gábor – Növényvédő szer -és termésnövelő anyag engedélyezési osztályvezető,NTAI igazgató-helyettes
Nagyné Sípos Andrea – NTAI Növényvédelmi hatósági osztályvezető
Dr. Ripka Géza – NTAI szakértő
Dr. Repkényi Zoltán – NTAI szakértő
      Rónai Anna – NTAI szakértő

VM részéről:      
Kiss Beatrix – Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály
Szalkai Gábor - Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
Csete Eszter – Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
Dr. Radácsi Andrea- Mezőgazdasági Főosztály

A közelmúltban több közlemény is megjelent arról, hogy a neonikotinoid és fipronil hatóanyagú növényvédő szerek használata a mézelő méhcsaládokban jelentős veszteséget okozott. Ezért néhány tagállam óvintézkedéseket foganatosított és ezen hatóanyagokat tartalmazó csávázószerek szerek forgalomba hozatalát felfüggesztette (Franciaország, Németország, Olaszország, és Szlovénia).

A mai megbeszélés célja, hogy szakértői szinten szülessen állásfoglalás ezen növényvédő szerek további felhasználhatóságára vonatkozóan.

Véleményük szerint a tárgyban megjelent cikkek szakmai megalapozottsága nem minden esetben elfogadható, nem tekinthető reprezentatívnak. A hivatkozott Science cikk következtetéseit sok szakértő kétségbe vonja.
Az EU-s engedélyezés során a hatóanyag méh-toxicitását is vizsgálták és a felhasználás feltételeit ezek alapján határozták meg.

A felhasználást betiltó tagállamok az állománykezelést nem, csak a csávázást korlátozták. Franciaországban a neonikotinoid tartalmú csávázó anyagok be vannak tiltva. Ennek ellenére a méhek pusztulása nem állt meg (sőt a Cruiser ismét kapott engedélyt csávázásra is Franciaországban). Az OMME elnöke szerint a méhpusztulást feltehetőleg atka okozta, illetve az állományok genetikai összeomlása (leállt a méhanya import).

Az elmúlt évben nem érkezett jelentős panasz a magyar hatóságokhoz. Magyarországon eddig bizonyított pusztulás a neonikotinoidok alkalmazása miatt nem fordult elő. A kukoricatáblák mellett elpusztult méhekben neonikotinoid nem volt kimutatható.

Mézben eddig ezt a szermaradékot nem mutatták ki.

A hatóanyag csávázó és permetező szerekben egyaránt megtalálható. Alkalmazzák gyümölcs, zöldség kultúrákban, kalászosoknál, hajtatásnál és szántóföldi termesztésben.

A felhasználás korlátozása esetén, kukorica-csávázás helyett, állomány-védekezést kellene alkalmazni, virágzáskor, amikor a méhek gyűjtenek.
Burgonyabogár ellen ugyan van más hatóanyag is, de a rezisztencia kialakulása miatt szükség van az alkalmazott hatóanyagok váltogatására.
A helyettesítő termékek méh-toxicitása nem biztos, hogy jobb. A gazdák helyette más rovarölőt alkalmaznának, amelynek esetleges hatástalansága (pl.: körtelevél bolha ellen nem áll rendelkezésre más hatóanyagú készítmény) felesleges növényvédőszer kijuttatást eredményezne.

A csávázás során leporlásból származó méhpusztulás előfordulhat, de a jelentések szerint ez elenyésző. Azóta a gyártók javítottak a csávázószeren, hatékonyabb lett a megtapadás a mag felületén. A vetőgépek kialakításán is módosítottak a leporlás csökkentésére. Véleményük szerint amennyiben jól tapadó készítményt alkalmaznak, illetve jó géppel végzik a vetést a technológiai fegyelem betartásával, a leporlás elhanyagolható lesz. A változtatásokat 2010-ben az engedélyokiratokban átvezették.
A NÉBIH véleménye szerint a jelenlegi helyzetben indokolatlan intézkedés lenne az összes neonikotinoid tartalmú termék kivonása a piacról, de az engedélyokiratokat felül kell vizsgálni. Leporlásra vonatkozó kockázatbecslés nem készült még. Az értékelő dossziékat érdemes kiegészíteni ezzel, és az eredmények alapján akár védőtávolságok is meghatározhatóak.

OMME vizsgálatai:
OMME képviselői ismertették a Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési Monitoring keretében 2010–2011-ben végzett, a neonikotinoid csoportba tartozó rovarölő hatású csávázószerek vizsgálati eredményeit (teljes jelentés csatolva).
A jelentésből:
Már 2007-óta vizsgálják a neonikotinoidok méhekre gyakorolt káros hatásait. 2010-2011 között 40 mintában vizsgálták a neonikotinoid tartalmat. Ezek eredményeként 5 növényi mintában és 3 méhészeti mintában mutattak ki szermaradékot 4-8 ppb koncentrációban. A kimutatott szermaradéknak ugyanakkor nem volt későbbi káros hatása a méhek viselkedésére, állományára.

A jelentésben úgy összegezte az OMME a vizsgálatok eredményeit, hogy
„Az adatok – véleményünk szerint – egyértelműen azt bizonyítják, hogy a neonikotinoid csoportba
tartozó csávázószereknek a növények generatív részeibe való bejutása csak ritkán és nem is minden évben fordul elő. Ezeknek az anyagoknak a kaptárakon belüli megjelenése ugyan szintén nem  gyakori, de megfigyelhető. Jelenlegi ismereteink szerint nem bizonyított, hogy a családok összeomlását ez a hatóanyagcsoport okozta Magyarországon. Természetesen a téma nemzetközi szinten mért fontossága miatt vizsgálatainkat később is folytatjuk.”

OMME és NÉBIH javaslatok a tapasztalatok alapján:

Az OMME folytatja a neonikotinoidokra vonatkozó vizsgálatokat. Felvetették, hogy fokozni kellene a hatósági ellenőrzést, különösen fontos lenne a vetőgépek leporzást akadályozó felszereltségének hatósági ellenőrzése. A betiltást nem tartják indokoltnak.
A NÉBIH sem támogatja az azonnali betiltást sem a csávázó szereknél, sem az állomány kezelőknél, mert kiváltásuk, illetve hiányuk nagyobb környezeti és agrár-problémát okozna.

A VM ÉLfF felkérésére, a NÉBIH, mint növényvédőszer engedélyező hatóság, felül fogja vizsgálni a neonikotinod és fipronil hatóanyagot tartalmazó készítmények engedélyeit, és ahol szükséges, módosít a feltételeken és kockázatcsökkentő intézkedéseket foganatosít. A 2012. évben fokozottan ellenőrzik a növényvédőszer kijuttatás, csávázás, permetezés szakszerűségét, jogszabályi kötelezettségek betartását.
−   A növényvédő szer engedély-okiratokban szigorítanak azon az előíráson, amely meghatározza, hogy virágzás előtt mennyi idővel lehet még felhasználni a készítményt.
A betiltás indokolatlan versenyelőnyhöz juttatná a konkurens növényvédőszer készítményeket forgalmazó cégeket.


Budapest, 2012. április 3.

Nem tudom, ezen jegyzőkönyv olvastával visszafogadja-e dr.Cserényi Pétert a barátságába, vagy inkább felmondja a barátságát Bross Péterrel. A döntés az Öné, sajnos a dilemmát Önnek kell feloldania. Azért majd értesítsen, mire jutott...!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Anubisz - 2016. Március 31. 10:37
a petronius/tetű által írtak nem kicsit félrevezető! ezt már megszoktuk tőle!

2012. április 3. - ez áll a jegyzőkönyv dátumaként!

2013. eleje EFSA jelentés

2013. február 18. - Növényvédelmi Bizottság ülése OMME részéről részt vesz Cserényi, Tóth Péter! Ezen már az EFSA jelentés mint hír megjelent, de csak a kifogásokat keresik benne az NB résztvevői!

a két időpont között eltelt majd egy év kedves tetű barátom!
szerinted ezen idő alatt mennyi vizsgálatot végeztek?
szerinted 2012 és 2013 között végzett vizsgálatok eredménye befolyásolhatta volna Bross 2013-as döntését, véleményét?
undorító amit csinálsz, és csak reménykedem, hogy egyszer, ha a Jó Isten is úgy akarja, a szemedbe mondhatom véleményemet!

Egyébként a probléma az kedves Tetű, hogy 2013 nem most volt és azóta az a véleménye az OMME vezetésnek, nincs baj a neokkal! Pedig 2014-ben és 2015-ben is több jelentés leírja, nagy baj van!
Ugyanis IUCN által megbízott kutatócsoport áttekintette a neonikotinoidok hatásait vizsgáló több száz tanulmányt és megállapította, hogy a világ legelterjedtebb rovarölő szerei közel olyan veszélyesek a környezetre, mint a DDT. Kijelentették, hogy a neonikotinoidoknak komoly szerepük van a méhek, és más beporzó rovarok fogyatkozásában, de a hatásuk messze túlmutat a rovarfajokon: teljes táplálékláncokat veszélyeztetnek.
Na ez a baj Te nagy eszű!

http://www.iucn.org/news_homepage/?16025/Systemic-Pesticides-Pose-Global-Threat-to-Biodiversity-And-Ecosystem-Servicesp://


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 31. 11:46
Igen Kedves Szenttamási Úr!

Nem szeretném az időmet "szép" jelzők sokaságára pazarolni,
csak annyit írnék Cserényi igen sokat hibázott.
Szemezgethet ma Szent Uram bőséggel,Bicska írását már
figyelmibe ájánlottam.
A "bárdok" ma tetteit zengik Cserényi vezette galerinak.
Amennyiben ezen írások után is kérdései lesznek a barátság
megszűnését illetőleg,akkor oka fogyottá válik a válaszadás
szükségessége.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 31. 12:30
Kicsit hosszú lesz az amit most leírok, de javasolom nyomtassátok ki, olvassátok el és gondolkodjatok el rajta. Szívesen állok elébe bármilyen vitának ez ügyben, akár Csorba Csabával a Bayer képviselőjével is. Szerintem erre az írásomra Ő biztos nem fog reagálni. Tóth Péter és Cserényi doktor, meg még néhányan viszont véres kardot fognak körbehordozni, hogy én vagyok az OMME és a méhészek legfőbb ellensége.

A neonikotinoid tartalmú csávázószerek használati engedélyéhez beadott dokumentáció kockázatelemzése hibás.
Nem tartom lehetetlennek, hogy több ponton szándékosan hibás.
1.
Azt feltételezi az engedélyokirathoz benyújtott kockázatelemzés, hogy a méhecske testébe orálisan vagyis szipókáján keresztül nem jutnak be ezek a méregmolekulák mérgező mennyiségben.
Ez nagyon súlyos tévedés, amit a hatóságnak fel kellett volna ismernie. Tehát az orális toxicitási kockázatot is figyelembe kellett volna vennie. Ha viszont ezt figyelembe vették volna, akkor nem lehetett volna forgalomba hozatali engedélyt kiadni a neonikotinoid molekulákkal készült növényvédőszerekre.

1.a.
A neonikotinoidok és mérgező bomlástermékeiknek a lebomlási ideje sokkal hosszabb, mint a kukorica és napraforgó azon tenyészidejének azon szakasza, ami földből való kibújás és a virágzás elmúlása között van.
1.b.
Ezek a molekulák a talajban nehezen bomlanak és úgy tűnik, hogy a kimosódásuk is lassú. A kimosódásuk elsősorban a talajnak az agyagtartalmától függ. De a talajban való lelebomlás is összefügg a talaj agyagtartalmával, továbbá az talajoldatok oxigénellátottságával. A kimosódáson kívül figyelembe kell vennünk a termőhely domborzatát és a vízrajzát is, hiszen a lefolyástalan belvizes területeken a belvizek mindenképpen koncentráltan tartalmazzák a növényvédőszereket és ha a belvíz nincs levezetve, hanem elszikkad, akkor az utolsó tócsák környezetében dúsul a méreg. 
1.c.
Ha az egymást követő években neonikotinoid bevitel történik, akkor a talajban a neonikotinoid tartalom folyamatosan mérgez, sőt folyamatosan nőhet is a mérgezőképesség. Ennek következményeként a hasznos rovarok, sőt férgek is eltünnek a talajból, ami közvetett módon, de a talajok termőképességének leromlásához vezet. Ez még mind semmi ahhoz képest, hogy a természetes tápláléklánc megszakadása következtében az egész élővilág károsodik, közönséges, tehát természetes előforduló fajok tömege tűnik el a folyamatos éhezés miatt és a természet elszegényedik.
1.d.
Amit leírtam folyamatot, az nemcsak a neonikotinoidokra igaz, hanem az összes lassan lebomló növényvédőszerre. Tehát amikor integrált növényvédelemről beszélünk, akkor véleményem szerint, ebbe nem érthetők bele a felszívódó és hosszú hatástartamú, hosszú lebomlási idejű növényvédőszerek.
1.e.
A méhek minden reggel útra kelnek és első dolguk a víz begyűjtése kb 500 m sugarú körben. A méhek számára az elsődleges víznyerőhely a növények felülete, másodlagos víznyerőhely a talajfelszín és csak ezt követi a méhészek által kihelyezett itató. Következésképpen, ha a növények méregtartalmú folyadékot választanak ki, akkor a méhek ezt megisszák, tehát mérgeződnek.
1.f.
A méhecske mérgeződése lehet halálos, tehát letális a neonikotinoidoktól. Ez esetben a helyszínen elpusztul. De nem feltétlenül hal meg azonnal, kaphat szubletális mérgezést is a méhecske. Ez esetben elsősorban magatartási zavarai alakulnak ki.

2.
A növényvédőszerek engedélyezéséhez alkalmazott jelenlegi toxicitási tesztek a szociális rovarok esetében alkalmatlanok annak megítélésére, hogy mennyire káros az adott méreg a rovarra, ugyanis ami egy-egy méhecske számára még nem halálos mennyiség, az a méhcsalád egészére lehet végzetes, tehát halálos.
2.a.
A gyakorlati, sőt a kísérletes tapasztalatok is azt mutatják, hogy ha a méhcsalád folyamatosan kis mennyiségben kap neonikotinoid mérgezést, akkor elnéptelenedik és elpusztul. Kisérletes eredmények szerint 12 hét telik el az első adag méregtől a teljes pusztulásig.
2.b.
A 12 hét alatt kifejlődhet bármely szokásos kórokozó miatti betegség a méhcsaládnál.
2.c.
A kis adagú mérgezés következményeként a méhcsaládban a szociális viselkedés megváltozik, felborul.
2.d.
A legkönnyebben észlelhető, hogy a kijáró méhek tájékozódása romlik.
2.e.
A család őrzési ösztöne meghibásodik. Az őrméhek vagy bárkit beengednek, vagy még a családhoz tartozót sem. Ezzel csökken a gyűjtés intenzitása, feltételezhetően az eredményessége is. Gyakrabbá válik a rablás.
2.f.
Sérül a takarítási ösztön. A méhanya a nem takarított vagy nem jól takarított sejteket nem petézi be. Csökken a napi peteszám és sörétessé válik a fiasítás.
2.g.
A takarítási ösztön sérülése következtében a betegségek elleni védekezés egyik legerősebb oszlopa kidől és a méhcsaládban addig visszaszorultan tengődő kórokozók erőre kapnak és megjelenik a klasszikus betegségek valamelyike (nozematózis, vírusfertőzés, baktériumos vagy gombás betegségek, a létszámcsökkenés miatt az atkaszám viszonylagosan megnő stb.).
2.h.
Tapasztalatom szerint a súlyos állapotban levő méhcsaládnál már alig van jelen virágpor, eltűnik a savós fias mert kiszívják a dajkák, tehát beáll a fehérjehiány is. Ez már szinte végállapota a méhcsaládnak. Ebben a stádiumban akár vírus, akár nozéma fertőzés is kimutatható. De sokszor az atkafertőzöttségre fogják ezeknek a méhcsaládoknak a pusztulását.
Mivel ebben a stádiumban már a család erősen elnéptelenedett és meghalni a beteg vagy mérgezett méhek kimennek a kaptárból, ezért a méregnek még a nyomai se mutatható ki a méhcsaládban. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Március 31. 13:08
Elolvastam a Tetűirtó Tomipapa által beidézett jegyzőkönyvet, ahol az OMME képviselője mentegeti a menthetetlent. (Menyi pénzt kapsz ezért a kártékony munkádért és kitől Tomipapa, hogy itt rontod a levegőt és nem a saját kertészetedet gondozod ebben a dologidőben?) Miért nem Lászlóffy Zsolt vagy Tóth Péter, vagy Cserényi doktor pakolta fel ide ezt az anyagot? Nekik lenne dolguk mosogatniuk a saját szennyesüket, nem egy kertésznek, aki belekontárkodik a méhészek dolgába.

Nekem erről a jegyzőkönyvről az ajkai vörösiszaptározó gátszakadása kapcsán született legutóbbi bírói ítélet jutott eszemben és kijött belőlem a hajdúvér. Hogy nem szakad le a pofájáról a bőr annak a három embernek, akik ott ültek ezen a bizottsági ülésen?
Ezek még elénk mernek állni?
Ha ezeket Csorba Csaba írja, akkor Isten neki, fakereszt. Maga ellen nem köteles vallomást tenni. De a méhészek érdekképviselőjének nem ez a feladata.
1.
Hogy a fenébe nem mondják el, hogy a 4-8 ppb közötti méregmennyiség már a méhcsaládra halálos is lehet?
2.
Hogy a fenébe nem ismertetik, hogy a neonikotinoidok mintavétele terepviszonyok között rendkívül nehéz?
3.
Miért nem mondják, hogy a halálán levő mérgezett méhecskét nem fogjuk a kaptárban vagy előtte megtalálni?
4.
Miért nem mondják el, hogy az állati szervezetben a neonikotinoidok lebomlása és a kimutathatósági határérték alá csökkenése rendkívül gyors?
5.
Miért nem szólnak róla, hoyg a talajban és növényben a neonikotinoidok lebomlása nagyon lassú, ezért évről évre nőhet a koncentráció a talajban, talajvízben?
6.
Miért nem hívják fel a figyelmet arra, hogy a talaj agyagtartalmának növekedésével arányosan nő a méregmulekulák élettartama a talajban?
7.
Miért nem mondják el, hogy az orális toxicitást az engedélyeztető hatóság nem vette figyelembe a forgalmazási engedély kiadásánál?
8.
Soroljam még, hogy mi minden érve lehetett volna az OMME képviselőjének ott a helyszínen a tárgyalás során?

Ezeket kutya kötelessége lett volna elmondania!

Ettől még a hatóság úgy dönt, ahogy dönt, de legalább erről a három emberről nem mondhatnám azt sem én, sem más méhész, hogy megalkuvó szarember módra viselkedtek a méhészeket képviselő tárgyalópartnerek a Növényvédelmi bizottság ülésén.

Szerintem a méhészek küldöttsége háta mögött összenevettek a vegyszerlobbi képviselői, hogy a méhészek meg is érdemlik a sorsukat, ha ilyen a tárgyalóküldöttségük.

Ha nem így viselkedtek volna, akkor nem mondhatnám, hogy ők azok akik elárulták a méhészek érdekeit. Hanem azt mondanám róluk, hogy igen, ők igazi érdekvédők voltak és kiálltak az érdekünkben és amit tehettek, meg is tettek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 31. 23:35
Geddekas!

Sokat gondolkodtam a következőket privátban,
vagy a nyilvánosság előtt mondjam el Neked.
Nem szeretem az elkendőzött dolgokat,a tiszta egyenes ,nyílt
beszédet(ebben az esetben véleményt) szeretem.
Én Téged is ilyennek ismertelek meg.
Ezért a nyilvánosság mellett döntöttem.

Nem szeretnek a méhészek
NEM ÉRTEM MITŐL,MIÉRT VAN EZ ÍGY.
Kérdezem tőlük,miért,mit csinált,mi nem tetszik.
Konkrét válaszok nem igazán vannak,csak olyan semmilyenek.

Én nem ebbe a táborba tartozom.Mondom hamar,
mielőtt félre értenéd írásom.
Sajnos olyat kell leírnom amit nem igazán szerettem volna,
most -szándékom szerint nagyon egyszerűen- mégis megteszek.

Le kellene mondanod a jelölésed,mert nem vagy népszerű.
Ezzel tennél jót a változás csapatának.
Nem voltál Bross Péter székesfehérvári tájékoztatóján.
Ő ott elmondta,annak örülne,ha Te lennél az EB elnöke,mert
Te biztos keményen vezetnéd a bizottságot.
A népszerűtlenséged miatt nem Téged jelöltek be a csapatba.
Viszont nyerés esetén nyitott lesz minden és minden olyan munkába bekapcsolódhatsz,
amiben fontosnak érzed a tevékenységed.
Kérlek,lépj vissza a változás érdekében,ne aprózódjanak el a szavazatok.
Én is,Attila is megtette ezt,nem adva támadási felületet Cserényiéknek.

Sokat foglalkoztál a neokkal,köszönet érte.
Sok jó ügyért küzdesz,köszönet érte.

Sokat tehetsz ezek után is egy értelmes vezetés mellett.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Április 01. 09:14
Köszönöm az őszinte szavakat. Négy lehetőség áll előttem, ahogy minden jelölt előtt is.
1.
Ha elindulok és vesztek, nem fogok hátat fordítani a szakmai közéletnek. Használom szaktudásomat, írok cikkeket, akár akciókat is szervezek, a Gödöllői Méhészegyesület vezetését is továbbviszem.
2.
Ha elindulok és elnyerem elégséges küldött bizalmát a vállalt feladathoz, akkor szolgálni fogom a méhészek nagy közösségét az OMME szervezetének megújításában és viszem tovább a helyi szervezet vezetését is.
3.
Ha visszalépek, akkor sem fogok hátat fordítani a szakmai közéletnek. Használom szaktudásomat, írok cikkeket, akár akciókat is szervezek, a Gödöllői Méhészegyesület vezetését is továbbviszem.
4.
A választáson nagy ígéretek, aztán eredménytől függetlenül édes vagy sértődött semmitevés. Na ez nem jellemző rám. 

Ez a Küldöttgyűlés és ez a választás nem egy átlagos esemény lesz az OMME életében, ezért nagyon elhamarkodott lépés lenne tőlem, ha előre döntenék ebben a kérdésben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Április 01. 09:44
Geddekas!
Szerintem hallgass Antira.
Te a neok elleni élharcos vagy, ezt senki nem tudja elvenni Tőled!
Mindenki jobban jár, főként Te, ha visszalépsz.
Mi a frásznak keresed magadnak a problémát?
Szakmailag tudod segíteni az új csapatot, de az EB elnöki pozíció...... hát mit mondjak.
Én lebeszélnélek róla.
Önbizalomban nincs hiányod, viszont a közösség érdekében sokszor súlyos áldozatokat kell hozni.
Az emberek kialakítottak rólad egy negatív véleményt, amit személy szerint nem minden esetben értek, de ez van.
Éppen az EB és az ETB puhasága miatt kerültél ebbe a helyzetbe.
A küldötteknek nem jött át, hogy mér "rohangászol bíróságra", még akkor sem amikor az EB jelentésben is olvasható, hogy szabálytalannak ítélik ők is a gödöllői rendkívülit.
A döntés a Te kezedben van!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lousicide - 2016. Április 01. 10:10
Elolvastam a Tetűirtó Tomipapa által beidézett jegyzőkönyvet, ahol az OMME képviselője mentegeti a menthetetlent. (Menyi pénzt kapsz ezért a kártékony munkádért és kitől Tomipapa, hogy itt rontod a levegőt és nem a saját kertészetedet gondozod ebben a dologidőben?) Miért nem Lászlóffy Zsolt vagy Tóth Péter, vagy Cserényi doktor pakolta fel ide ezt az anyagot? Nekik lenne dolguk mosogatniuk a saját szennyesüket, nem egy kertésznek, aki belekontárkodik a méhészek dolgába.

Nekem erről a jegyzőkönyvről az ajkai vörösiszaptározó gátszakadása kapcsán született legutóbbi bírói ítélet jutott eszemben és kijött belőlem a hajdúvér. Hogy nem szakad le a pofájáról a bőr annak a három embernek, akik ott ültek ezen a bizottsági ülésen?
Ezek még elénk mernek állni?
Ha ezeket Csorba Csaba írja, akkor Isten neki, fakereszt. Maga ellen nem köteles vallomást tenni. De a méhészek érdekképviselőjének nem ez a feladata.
1.
Hogy a fenébe nem mondják el, hogy a 4-8 ppb közötti méregmennyiség már a méhcsaládra halálos is lehet?
2.
Hogy a fenébe nem ismertetik, hogy a neonikotinoidok mintavétele terepviszonyok között rendkívül nehéz?
3.
Miért nem mondják, hogy a halálán levő mérgezett méhecskét nem fogjuk a kaptárban vagy előtte megtalálni?
4.
Miért nem mondják el, hogy az állati szervezetben a neonikotinoidok lebomlása és a kimutathatósági határérték alá csökkenése rendkívül gyors?
5.
Miért nem szólnak róla, hoyg a talajban és növényben a neonikotinoidok lebomlása nagyon lassú, ezért évről évre nőhet a koncentráció a talajban, talajvízben?
6.
Miért nem hívják fel a figyelmet arra, hogy a talaj agyagtartalmának növekedésével arányosan nő a méregmulekulák élettartama a talajban?
7.
Miért nem mondják el, hogy az orális toxicitást az engedélyeztető hatóság nem vette figyelembe a forgalmazási engedély kiadásánál?
8.
Soroljam még, hogy mi minden érve lehetett volna az OMME képviselőjének ott a helyszínen a tárgyalás során?

Ezeket kutya kötelessége lett volna elmondania!

Ettől még a hatóság úgy dönt, ahogy dönt, de legalább erről a három emberről nem mondhatnám azt sem én, sem más méhész, hogy megalkuvó szarember módra viselkedtek a méhészeket képviselő tárgyalópartnerek a Növényvédelmi bizottság ülésén.

Szerintem a méhészek küldöttsége háta mögött összenevettek a vegyszerlobbi képviselői, hogy a méhészek meg is érdemlik a sorsukat, ha ilyen a tárgyalóküldöttségük.

Ha nem így viselkedtek volna, akkor nem mondhatnám, hogy ők azok akik elárulták a méhészek érdekeit. Hanem azt mondanám róluk, hogy igen, ők igazi érdekvédők voltak és kiálltak az érdekünkben és amit tehettek, meg is tettek.

Kedves László!

Egy pillanatra megijesztett, mikor azt írta: ".... és kijött belőlem a hajdúvér. Hogy nem szakad le a pofájáról a bőr annak a három embernek, akik ott ültek ezen a bizottsági ülésen?"

Vigyázzon arra a drága hajdúvérre, ki ne jöjjön az összes...

Ha már azt írta: "Elolvastam a Tetűirtó Tomipapa által beidézett jegyzőkönyvet, ahol az OMME képviselője mentegeti a menthetetlent.", legalább tényleg olvasta volna el azt a szerencsétlen jegyzőkönyvet. Rendesen. Akkor tudná azt, hogy nem a Növényvédelmi Bizottság ülésén nyilatkoztak a résztvevők, köztük a kend által kifogásolt méhészeti érdekképviseleti vezetők. Ja, szerintem azt se olvasta el figyelmesen, hogy kik voltak a méhészek részéről a tárgyalópartnerek, akik "megalkuvó szarember módra viselkedtek". Persze az sem lehetetlen, hogy olvasta, ki árulta el a méhészek érdekeit. Ha netán mégsem jól olvasta volna, vessen már egy pillantást a jegyzőkönyv jelenlévőket felsoroló részére: az OMME tárgyaló csapatát Bross Péter elnök vezette, s ő nyilatkozott az OMME, a méhészek  nevében, ő mondta azt, hogy Franciaországban nem a neonikotinoidok, hanem az atka és genetikai összeomlás  okozta a méhpusztulásokat...

Kedves László!

Kend egy valódi, virtigli hajdúember, aki nem hezitál, ha le kell szarembereznie bárkit, aki nem a Kend szájaíze szerint nyilatkozik. Még azt sem mondanám, hogy nem lehet igaza, amikor imígyen minősít bárkit is. Ennek ellenére javasolnám, először hűtse már le azt a forró hajdúvérét, utána meg pillantson már vissza arra az időszakra a saját "munkássága", kijelentései mentén is:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=42&t=377&p=115762&hilit=SZTE#p115762
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=42&t=377&p=115861&hilit=SZTE#p115861

Gondolom, azt nem akarja letagadni, hogy az idézett obsitos egészségügyi gázmester személyében is Kendet tisztelhettük... Most akkor Kend is egy megalkuvó, méhészeket eláruló szaremberként aposztrofálja önmagát? Nem bánom, tegye azt!

Nem a neonikotinoid témába vág, de szeretném megkérni, eszébe se jusson hallgatni a Klubvezetőre és Csányi Antalra! Remélem meg se fordul Kendben, hogy visszalépjen. Még csak akkor tekintene szaremberként Kendre a méhésztársadalom. Bross Péter szerint is egy ilyen virtigli hajdúember kellene az EB elnöki székébe. Én ragaszkodom ahhoz, hogy induljon a posztért, s a sarkára állva utasítsa el a visszalépés gondolatát is.

Én biztosan Kendre voksolok! Azon is csodálkoztam, amikor nem egyenesen az elnöki székért indult, mert abban Attilának igaza van, hogy az EB elnökséghez kell valami spiritusz is. Viszont elnöknek tökéletes lehetne, hiszen nem csak a szakmaisága, de az érdekképviseleti munkában való jártassága egyenesen arra a posztra predesztinálhatná, s azt sem mondhatja senki, hogy megosztóbb személyiség lenne, mint Bross Péter. Mit gondol, ha a Küldöttgyűlésen jelölném az OMME elnöki posztra, vállalná a jelöltséget?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Április 01. 13:08
Senki se teljes tudással születik, Én sem! Amikortól kezdve átolvastam a neonokotinoidos szakirodalmat és a személyesen is megtapasztaltam a mérgezés hatását, azóta egyértelműen azonos álláspontot képviselek a neonikotinoidok ügyében.

Bross Péter mentségére legyen mondva, hogy volt neki egy hosszú ideig megkérdőjelezhetetlenül sokra tartott szakmai alelnöke a doktori címmel rendelkező Cserényi Péter állatorvos, továbbá mellette ült két felkent szakember, az egyik Lászlóffy biológus úr, a másik meg Tóth Péter növényvédő szakmérnök vagy mifene. A vizsgálatokat Tóth Péter végezte. Tóth Péter eleinte úgy végzett monitoring vizsgálatokat, hogy a növényvédőszer maradványok vizsgálatára szinte alkalmatlan Tábornok utcai labort bízta meg a feladat, és csak külön figyelmeztetés után tért át másik laborra. Nem beszélve arról, hogy a mintavételi módszertanáról még ma se tiszta számomra, hogy miféle tudományos megfontolások alapján született és mennyire illeszkedik a méhek és a neonikotinoid molekulák sajátosságaihoz.

Tudomásom szerint nagy nyilvánosság előtt Csuja László kérdőjelezte meg először Dr. Cserényi Péter munkásságát a 2013-as tavaszi OMME Országos Vezetőségi ülésen, pontosan a neonikotinoidokkal kapcsolatos OMME állásfoglalások miatt. Előtte az OMME-ban senki nem mert szakmai kérdésben Cserényi szakvéleményétől eltérni, ha jól sejtem, akkor még Bross Péter sem. Korábban Ő szent volt és sérthetetlen. Ha jól látom ez a történet 2012 április 2-i vagyis pont az előző választások időszakában.  Bross Péter még ekkor maximálisan megbízott Cserényi, Lászlóffy és Tóth Péter tudásában, abban a hiszemben, hogy ezek az emberek maximálisan felkészültek, gondosan elemzik a helyzetet és nincsenek félrevezető szándékaik. Azóta meggyőződhetett róla, hogy nem felkészültek, nem jól elemeznek, és még a szándékaik se feltétlenül azonosak a közösségi érdekekkel, tehát a méhészek érdekével.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2016. Április 01. 21:49
Tudjátok, hogy a gyávaság és a megfontoltság között mi a különbség?
A gyáva visít, uszít, de nem csinál semmit, nem kezdeményez, hanem "én megmondtam", aztán lesi a potyát a "jó" lehetőséget.


Vissza ne lépj!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Április 01. 22:02
Sokat gondolkodtam, hogy reagáljak-e így a finisben Csuja Laci visszalépésével kapcsolatban, mert nem szeretném, ha feszültség lenne belőle. De ahogy Csányi Antal írta, beszéljünk nyiltan. Attila, én eddig minden írásoddal egyetértettem, de a legutóbbival nem tudok. Pont a makacssága, kitartása miatt lett jelölve. És akkor most meg mindenki aggódik érte? Eddig ahogy figyeltem bejegyzéseket, mindig volt néhány "lájk" a bejegyzéseid mellett, most viszont egy sem. Lehet ez véletlen, de lehet hogy másnak is furcsa ez a helyzet. Kimondom, olyan színezete van a dolognak, mintha eddig lett volna rá szükség. Remélem nincs igazam. Azt írtad, hogy nem érted az emberek ellenszenvét. Én igen. Úgy hívják, hogy emberi ostobaság. Egy hülye elkezdi a lejáratást és nincs megállás. Aki másképpen gondolkodik, vagy másképpen méhészkedik, az ellenség. Mondjuk én személy szerint egy kicsit elfogult vagyok, mert engem Ő tanított méhészkedni és ezért volt is néhány összetűzésem odaát a méhésztársakkal. Nekem hosszú évek alatt soha nem volt problémám Csujával, mert kölön tudtam választani azt amit olvastam róla és azt amit személyesen tapasztaltam. Szakmailag nem lehet kifogásolni és én csak tudást kaptam tőle. Megkockáztatom, hogy a "nemszetetemcsujalacit" táborba tartozók tulnyomó része életében egy szót nem bedzélt vele, de nég nem is látta. Csak hallott valamit. Én is sok mindent, mégis leszarom. Ja, hogy az a baj egyeseknek, hogy máshogyan méhészkedik? Ő dolga. Vagy a stílusa? Pont ez kellett ahhoz, hogy felnyíljon egy két szem. Vagy az arroganciája? Másokból is kiprovokálnák egyesek. De ha nem tévedek, Nektek is erre vot szükség. Akkor most mi változott meg?
Remélem nem voltam sértő.
Sok sikert minden küldöttnek a holnapi választáson.
Üdv:si
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Április 01. 22:20
Átviszem a témát egy másik topicba.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Április 01. 22:38
Sárosi István!

Semmi sem változott meg.
Attila és én is ugyan azt írtuk amit Te is kifogásolsz.

"Megkockáztatom, hogy a "nemszeretetemcsujalacit" táborba tartozók túlnyomó része életében egy szót nem beszélt vele, de még nem is látta. Csak hallott valamit. "

Mi nem bántottuk a Lacit.
Az emberek sajnos gonoszak,a különleges embereket nem fogadják el.
Mi csak erre akartuk felhívni a figyelmét,arra,hogy nem népszerű.
Nem az a barátod ,aki azt mondja neked amit hallani szeretnél,
hanem az aki az igazat mondja.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Április 01. 22:51
Ebben egyet is értünk, de ha népszerűtlen és valaki azt írja, hogy hülye, én akkor is kiállok mellette, mert nem úgy érzem. És pont ezt hiányoltam, hogy senki nem állt ki mellette, hanem a buzdítást kapta, hogy lépjen vissza. Tudom, hogy nem bántottátok, nem is rátok céloztam írásomban.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: barger - 2016. Április 01. 23:01
Messzemenőkig egyetértek Csányi Antal utolsó mondatával. Nem kifejezetten a témát érintve hanem úgy általában is.

Csuja Laci! Sokat segítene az itteni megítéléseden ha nem egy "márkanév" beszélne helyetted első szám harmadik személyben saját magadról. (Nem tudom, lehet hogy ez valami direkt óvintézkedés feljelentések ellen ha valami olyat írnál?) Nekem azért furcsa ez az egész mert egyenes emberek névvel vállalják itt a véleményüket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Április 03. 00:02
Tóth Péter ma Csuja László kérdésére a Küldöttgyűlésen 400 ember előtt bevallotta, hogy tudott a Vetőmagszövetség kérelméről. Tudta, hogy ők 32 000 hektáron akarják használni ez évben kukorica és napraforgó vetőmag termelésben a neonikotinoidos csávázást. Tudta, de az OMME ez ügyben érdemi tiltakozást nem nyújtott be a Minisztériumhoz.

Altatta a jónépet Tóth Péter, hogy majd meg fogjok tudni pontosan, hogy hol is vannak ezek a vetésterületek és különben is nagyon kicsi területről van szó.

És ez az ember továbbra is ott fogja rontani a levegőt az OMME elnökségében.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Anubisz - 2016. Április 07. 10:28
https://www.youtube.com/watch?v=lR-SiiUdvb0

2014. június 25-ei GMO Kerekasztal nyílt üléséről részlet
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Április 09. 21:29
Hát igen.

https://www.youtube.com/watch?v=v4_oBwzon9k&ebc=ANyPxKo6j1YgqBkfsfB31HNFdjogBL8iwrSoIr2tpwsClPzrP4XFqS4Ux6OMbX1MR_irMcHWMmIKlnubE2e0K5X8kSQX56TniA&nohtml5=False
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Április 14. 21:27
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/derogacio/
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Április 15. 08:19
Méhgyilkos rovarölő szereket vetne be Magyarország :'(

A szerek növényekben, állatokban is felhalmozódhatnak, így ezek elfogyasztóinak sem  tesznek jót!
A kormány olyan rovarölő szerek eseti alkalmazására kért engedélyt az Európai Uniótól, amelyek használata jelenleg korlátozva van.

A szóban forgó szerek úgynevezett neoniktinoidok, amelyek nagyon hatékony rovarölők,  uyganakkor veszélyt jelentenek a házi és a vadon élő méhpopulációra, de pusztítják a gyűrűsférgeket és a vízi élővilágot is.

Az EU 2013-ban korlátozta a használatukat, de ha a jelenleg is zajló uniós élelmiszerbiztonsági vizsgálatok igazolják azt, amit mindenki sejt, végleg betilthatják őket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2016. Április 15. 21:39
http://olvastuk.startlap.hu/cikk/mehgyilkos-rovarolo-szereket-vetne-be-magyarorszag/3136
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Április 15. 21:43
Majd Bross közbelép....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2016. Április 15. 22:09
Ne engedjük vissza a méhgyilkos vegyszereket!  tessék aláírni!

https://act.greenpeace.org/ea-action/action?ea.client.id=1850&ea.campaign.id=49988
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Április 22. 22:46
Ma jelent meg ez a cikk:

http://pestisracok.hu/multik-a-mehek-ellen-hazankban-sem-usszak-meg-az-idegmergeket/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Április 23. 16:53
Multik a méhek ellen – Hazánkban sem ússzák meg az idegmérgeket!



Idegméreg, amely kiöli az anyai ösztönt – többek közt ilyen, a szociális viselkedést károsító hatása van a méhekre azoknak az idegmérgeknek, melyek használatát ideiglenesen mégis engedélyezték hazánkban. Márpedig – állítják a méhészek és a tudósok egyöntetűen – méhek nélkül megáll az élet a bolygónkon. Vajon hogyan szállhatnak szembe a méhek a méreggyártó nagyvállalatokkal szemben, akik nemcsak a méhcsípésre, de a következményekre is láthatóan immunisak?

Nyílt levélben tiltakoztak szakértők, kutatók és méhészek, amiért hazánk ideiglenes, 120 napos engedélyt adott egy, a méhekre nézve jelentős kockázatokkal járó növényvédőszer alkalmazására. Mint fogalmaznak, a neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. Az elmúlt három évben lefolytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelent a mézelő és vadon élő méhekre nézve. Hangsúlyozták, lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Véleményük szerint a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcáknak, illetve azok illetékes háttérintézeteinek együttesen kellene dönteniük, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák. A kezdeményezéshez több méhész-egyesület mellett a Gödöllői Méhészegyesület is csatlakozott, akinek elnökét, Csuja Lászlót kérdeztük, mi a baj a neonikotinoidokkal, ha a használati utasítás szerint kifejezetten méhbarát vegyszerek.

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem fordul a méhek felé tömeges, és titokzatosnak nevezett haláluk miatt. Az úgynevezett kaptárelhagyási-szindróma tüneteit 2006 környékén észlelték Észak-Amerikában azóta a világ minden táján előfordul hasonló. Szakemberek szerint ugyanakkor 22 milliárd eurós mezőgazdasági hasznot hajtanak a méhek Európa számára, még a gyümölcsök, termények minősége, beltartalma is függ a beporzástól, az élelmiszerek 70 százalékának előállításához szükség van a méhek által végzett munkára. A gazdasági hasznon felül a beporzás a természetes szaporodási lánc része, ha a méhek láncszeme kihullik, szétesik az egész rendszer, amely súlyos károkat okozna annak a növényvilágnak, amelynek mintegy 75-80 százaléka a rovarmegporzástól függ. A mondern kor művelési növényvédelmi eszköze alig vannak tekintettel a méhekre. A nem célzott növényvédelem például nem válogat, és a kártevők mellett a méhek közül is szedi áldozatait. A nagy, egységes művelésbe vont területek pedig csak egy rövid időszakban nyújtanak táplálékot a méhek számára, utána viszont már „sivatagokká” válnak, mivel nem virágoznak tovább. Ezért is kísérleteznek olyan sávokkal, ahol meghagyják a természetes vegetációt. Egyes országokban azonban már túl késő, Kínában például emberek porozzák a gyümölcsfák virágait.

A LABORVIZSGÁLATOK NEM VESZIK FIGYELEMBE A MÉHEK ÉLETÉT

Csuja László portálunknak elmondta, az említett szerek engedélyezettek, sőt a gyártók maguk hangsúlyozzák, hogy nem ártalmasak a méhekre, a gyakorlat ugyanakkor teljesen mást mutat. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis nem veszik figyelembe a méhek viselkedését. Ha a méreg nem kimutatható a virágzatban, a laborvizsgálatok borítékolják, hogy nem árthat. A méhek ugyanakkor nemcsak a növények virágzatát járják be, de a levelét, szárát is, így bárhol érintkezhetnek a méreggel. Ráadásul nemcsak nektárt gyűjtenek be, hanem vizet. A napraforgónak például a levelén is vannak nektármirigyei, míg a kukorica bár nem ad nektárt, de a méhek innen gyűjtik be a szükséges vizet. Az egyesület elnöke szerint a tömeges méhpusztulás Magyarországon is jelen van, csak nem olyan látványos, mint az USA-ban, mivel a Kárpát-medence méhlegelői más szerkezetűek. Az USA-ban intenzíven szennyezett, nagy földterületekről beszélünk, hazánkban szerencsére nem minden méhlegelő mérgezett.


A neo-nikotinoidokat – tiakloprid, tiametoxam, imidakloprid, klotianidin – a csávázott, azaz méreggel átitatott burokkal körbevett vetőmagok körében alkalmazzák, de készítenek belőlük permetezőszert is. A Bayer mamutvállalat a tulajdonosa ezeknek a molekuláknak. A vetőmagban a méreg felszívódik, és később vándorol a növényben, így fejti ki hatását. A neonikotinoidok nem gyorsan és látványosan, hanem lassan ölnek, a méhek fáradtak, a betegségekre érzékenyebbek lesznek tőle. A hatóságok nem követelik meg a mérgek okozta szociális zavarok vizsgálatát, amelyeket a szer a méhek körében okoz, holott a méhcsalád elpusztul a szociális zavaroktól. A méhek a méreg hatásától eltévednek, elhanyagolják munkájukat, nem takarítanak. A méreg lassú hatása miatt 12 hét alatt elnéptelenedik a méhcsalád. Csuja László megjegyezte,

képzeljük el, milyen lenne, ha feltalálnának egy idegmérget, amely kiöli az anyai ösztönt a nőkből! Milyen világban élnénk? 
AZ IDEGMÉREG STERILIZÁLJA A TALAJT

Csuja László portálunknak elmondta, ha a neonikotinoidok használatát a méheket is érintő növények esetében betiltanák, azzal csak a méhészek gondja lenne megoldva, vagy azoké sem. Az általános ökológiai kárról sem szabad elfeledkezni, amelyeket ezek a szerek okoznak, hiszen lassan bomlanak el, és akár 18 évig is halmozódhatnak a talajban.

csávázott
A bizalomgerjesztő csávázott vetőmag; Forrás: tudasbazis.hu

A szer, ahogy a nikotin is, az idegrendszert támadja, pontosabban az idegsejtek közötti ingerületátadó anyagot, az acetilkolint. Emiatt különösen veszélyes a kevés idegsejttel rendelkező állatokra, a vízi élőlényekre és a rovarokra, valamint egyes férgekre. Mivel a gilisztákat sem kíméli, tulajdonképpen „sterilizálja” a talajt.

HAZÁNKBAN ÁLLÍTANÁK ELŐ A MÉRGEZETT VETŐMAG ÚJABB GENERÁCIÓJÁT

Csuja László elmondta, ezekkel a szerekkel a használatuk korlátozása előtt mintegy 2 millió hektárt kezeltek Magyarországon. Bár jelenleg használatuk uniós szinten korlátozott, de a Vetőmag Szövetség mégis arra kért engedélyt, hogy háromszor 32 ezer hektár területen a három szerrel kezelt magokkal ültethessen be. Végül 10 ezer hektárt tervez bevetni. Indoklásuk szerint azért volt erre szükség, mert jó vetőmagot másképpen nem lehetett volna előállítani a megfelelő mennyiségben. A megtermelt vetőmagot ugyanakkor feltételezhetően szintén csávázva, azaz méreggel átitatva értékesítik tovább. Csuja László kifejtette, a probléma nemcsak azzal van, hogy az engedélykérés eredményeként újabb nagymennyiségű, jó minőségű, ugyanakkor mérgezett vetőmag kerül a piacra, hanem tanúi lehetnünk a multicégek hagyományos „húzd meg-ereszd meg” politikájának, melynek eredményeként végül mindig elérik céljaikat. Ez a helyzet Finnországban, illetve Romániában, ahol nagy bajban vannak a méhészek, mert ott a teljes tilalmat feloldották.

A MAMUTCÉGEK URALKODNAK A MEZŐGAZDASÁGBAN

A környezetvédelem számára az elmúlt időszakban a mezőgazdaság lett a legveszélyesebb ágazat, mivel megszűntek a nagy ipari szennyezők – állítja Csuja László. Hozzátette, az EFSA nyújtotta be az uniónak azt a javaslatot – csak a kivonata 100 oldalas – amely szakmailag megalapozza, hogy a három említett szer veszélyes a méhekre, és a környezetre is.

„Képzeljük el mekkora ellenállásba ütközik egy ilyen bizonyítás, ha a gyártók olyan mamutvállalatok, amelyek katonai beszállítók is egyben, rendkívül jó kapcsolatokkal.”
–  tette hozzá.

Az ilyen cégeknek akkora a bevételük, mint Magyarország nemzeti összterméke, kilóra megvehetnek bárkit. De olyan megvesztegetésekkel is élnek, hogy meghívnak valakit egy kéthetes bahamai „konferenciára” ötszáz ezer forintért előadni. Egy döntéshozó egy ilyen szakmai utat követően nyilván kiáll majd a neoniktinoidok mellett.

neonic
A Bayer az első számú méhgyilkos – állítják környezetvédő szervezetek; Fotó: nrdc.org

AZÉRT VAN A MÉRGEKNEK ALTERNATÍVÁJA

Csuja László szerint a méhészeket is megosztja a növényvédőszerek alkalmazásának kérdése. Az egyik megoldás lehet, ha rövid hatástartalmú és gyorsan lebomló szereket alkalmaznak – ilyen például az eredeti nikotin, amely 24 óra alatt elbomlik. Hátrányuk, hogy ezekből gyakrabban kell alkalmazni a meghatározott időközönként. Csuja László véleménye szerint, amíg radikálisan nem szakítunk ezekkel a szerekkel, nem lesz megfelelő alternatíva. Külföldi cégek ugyanakkor nagy pénzeket ölnek az öko-tudatos mezőgazdaság fejlesztésébe, szóval van remény. Mérgek helyett alkalmazhatóak feromonok, vírusok, gombák, baktériumok, ragadozó rovarok vagy a fonalférgek. Utóbbiak alkalmazása terén egyedülálló magyar fejlesztések is rendelkezésre állnak.

ONLINE PERMETEZÉSI NAPLÓ KELL

A méhek olyan kitűnő indikátorok, hogy pusztulásuk már a határérték alatti szennyezést is képes kimutatni – hangsúlyozta Csuja László. Egy család mérgezése 5 kilométeres körzetben ki tudja mutatni, hol történik tiltott szerrel, vagy túl nagy mennyiségben permetezés. Ugyanakkor a növényvédő-, és permetezőszerek ellenőrzésének legmegfelelőbb módja egy online permetezési napló bevezetése lenne. Ehhez hasonló jelenleg is van, de csak papíron, amely nem nyilvános, a gazdák maguk vezetik. Előfordul, hogy csak akkor töltik ki, amikor jut rá idejük, vagy a hatóság ellenőrzi, bár a kitöltés elmaradását sem igazán büntetik.

Several Honey Bees Flying Around Flowers
Munka közben; Fotó: sallyodowd.com

A mezőgazdasági hatóságok mindent tudnak, mikor szántanak a gazdák, vagy mely terület van ugaron, ez az agrártámogatási rendszerbe beépített elvárás. A permetezések online, önkéntes bevallását is ebbe a rendszerbe kellene beolvasztani, hasonlóan működne mint az online pénztárgép.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Április 23. 21:52
Itt ott van szakmai pontatlanság a cikkben, de a lényeg érthető az átlagember számára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Május 23. 14:06
Szakmai Napot szervez a NAK és a Syngenta
Megjelent: 2016-05-11 09:41:28
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Syngenta 2016. május 25-én, Hódmezővásárhelyen közös Szakmai Napot szervez.

A rendezvény célja, hogy új technológiákat mutasson be tájékoztató jelleggel. A Syngenta világszerte piacvezető a növényvédelemben és harmadik a nagy értékű vetőmagvak területén. Növényvédő szerei, vetőmagjai, szolgáltatásai és sokrétű szakmai tevékenysége révén a hazai agrárszférának is az egyik legjelentősebb szereplője.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát a következő linkre kattintva jelezheti: » Regisztráció

Helyszín: 6800 Hódmezővásárhely Hódagro pihenőpark
(GPS koordináták: 46°21'4" N 20°21'51" E)
» Térkép eléréséhez kattintson ide!

Időpont: 2016. május 25.

Program:

08:30 - 10:00 Érkezés és regisztráció
10:00 - 10:30 Megnyitók, köszöntők
10:30 - 13:00 Szakmai programok, kísérletbejárás, 25-30 fős csoportokban forgószínpad szerűen.
13:00 - 14:00 Ebéd

A szakmai témák közül az alábbiak állnak rendelkezésre

• termesztéstechnológiai irányok összehasonlításai a szántóföldi kultúrában (talajművelések, eltérő tápanyagutánpótlási és növényvédelmi intenzitások)
• termesztéstechnológia hibák elkerülése kalászosban – Helyes mezőgazdasági gyakorlat bemutatása – talajművelés, Nitrogén és foszfor műtrágyázás, talajélet javítása/szárbontás, okszerű növényvédelem és fajtaválasztás
• gyomirtási kísérletek tavaszi kultúrákban
• innovatív növényvédelmi technológiák a szántóföldi növényeknél
• a Syngenta aktuális hibrid és fajtaválasztékának bemutatása
• talajművelő gépek és vetőgépek bemutatása
• növénytermesztésben használt farm management rendszerek használata, termesztéstechnológiák rögzítése - játékos vetélkedő
• biztonságos növényvédőszer-használat
• a kiállítói soron folyamatos szakmai programok és konzultációs lehetőség
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mózes Albert - 2016. Május 24. 08:30
   Ezt már 05 16-án jeleztem a kutatások rovatban, volt érdemben reagálás az egyesülettől????  Vannak az IB-ben érintettek akiknek erre is figyelni kéne . Később ha a GreenPeace fel veti a problémát a különböző vegyszerekkel kapcsolatban akkor a méhész társadalom fel lesz háborodva , h minek szól bele. Itt volt a lehetőség a naprakész információ szerzéshez v tájékozódásra . Léptünk valamit?????????

   Albert
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 24. 11:25
Hiány van beporzó méhcsaládokból? -Nincs.-
Vannak kihasználatlan méhlegelők? -Nincsenek.-
Hiány van mézből? -Nincs ,túltermelés van.-
Hiány van méhekből? -Nincs.-
Kevés a méhész? -Nem inkább túl sok.-
-Hát akkor mi a fenét rinyálnak, amikor méhészkedés amúgy is csak hobbi? A mezőgazdaság sokkal fontosabb.-

Kedves Uraim, ez egy átlagos tisztviselő álláspontja az MVM-nél.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Május 24. 14:19
Üzenem a tisztségviselő úrnak, hogy ez egy rövidtávú gondolkodás és a jelen állapotot tükrözi. Ha azt a bizonyos ku...a nagy öko lábnyomot otthagyjuk, az már hosszútávú probléma lesz. Alapvető probléma a mai társadalomban, hogy mindent utólag akarunk helyrerakni, nem pedig megelőzni a bajt. Súlyosbítja a dolgot, hogy előre jelezve is lett a baj.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Május 24. 21:44
Üzenem a tisztségviselő úrnak, hogy ez egy rövidtávú gondolkodás és a jelen állapotot tükrözi. Ha azt a bizonyos ku...a nagy öko lábnyomot otthagyjuk, az már hosszútávú probléma lesz. Alapvető probléma a mai társadalomban, hogy mindent utólag akarunk helyrerakni, nem pedig megelőzni a bajt. Súlyosbítja a dolgot, hogy előre jelezve is lett a baj.
Ez így van,előre jelezve van,ma már tudjuk,milyen sok emberi egészségre ártalmas vegyszert használ ma a mezőgazdaság.
Erről elsősorban nem a gazdák tehetnek,hanem azok akik előállítják ezeket a szereket illetve azok akik
engedélyezik a használatukat.
Tele vannak az onkológiai osztályok!50 éve az orvostan hallgatók gyakorlati képzése során bizonyos betegségeket nem tudtak megmutatni a diákoknak.Ma nincs ilyen gond.Hullanak az emberek mint a legyek.
Rossz bele gondolni hány rákos,daganatos ember,barát,családtag halt,hal meg a közelünkben.
Ez,kell nekünk?

Csányi Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mózes Albert - 2016. Május 24. 22:54
   

Hiány van beporzó méhcsaládokból? -Nincs.-

    Talán jobb,h nem tudjuk mennyi a kevés . ezért nem tehetünk .-tot a végére.

Vannak kihasználatlan méhlegelők? -Nincsenek.-

    Leterheltek igen , de kihasználtak nincsenek.

Hiány van mézből? -Nincs ,túltermelés van.-

   A JÓÓÓÓÓ-ból sosem elég.

Hiány van méhekből? -Nincs.-

     1 kérdés

Kevés a méhész? -Nem inkább túl sok.-

   Aki érti a szakmát abból kevés.

-Hát akkor mi a fenét rinyálnak, amikor méhészkedés amúgy is csak hobbi? A mezőgazdaság sokkal fontosabb.-

    Az élet is hobbi , úgy kell csinálni, h minél tovább örüljünk , és örömet leljünk benne. A mezőgazdaság részese a méhészkedés is.

Kedves Uraim, ez egy átlagos tisztviselő álláspontja az MVM-nél.

     Neked lenne a feladatod ezt a tisztviselőt felvilágosítani a jelenlegi problémákról .De ha neked is ez a véleményed akkor szerintem neked kellene példát mutatni azzal, h abba hagyod a méhészkedést, s máris kevesebben leszünk.
  Úgy látom veled nem sokat fogok beszélgetni, mert sajnos nem egy hullámhosszon vagyunk.
  Talán nem is kellene válaszolnod,  :-X inkább hallgassuk meg a többieket.


         Albert
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2016. Május 25. 07:46
Na, hát ezért kell erős, méhekért, és a méhészetért mindent elkövető, elfogult ÉRDEKKÉPVISELET - ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS !!!

Vivaldi !
Nekem úgy tünik, mintha beletörődnél a "sorsunkba", mintha a harcot feladtad volna, mondván úgysem tehetünk semmit.
De , igenis tenni kell, ütni a vasat, és minden olyan szervezethez csatlakozni, támogatni, segíteni amely a beporzó rovarokat és egyáltalán az élővilágot tűzzel vassal védi.

Bercsényi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Május 25. 07:51
Tegnap az Ózon TV-n is ez volt a téma!
A mérhetetlen vegyszerfelhasználás teljesen tönkreteszi az élő környezetet.
Nagyon lehangoló jövőképet vetít előre.
A vastagbél rák egyenesen arányosan emelkedett a vegyszerfelhasználással!
A kutatók több talajfertőtlenítőt, gyomirtót (Glifozát) és a neokat teszik felelőssé.
Amerikában, a kaliforniai narancsültetvények között egy szál gaz nincs.
Telenyomják műtrágyával, vegyszerekkel, hogy növeljék a terméshozamokat.
A kukoricával detto ugyan ez.
Elszomorító, hogy az emberi kapzsiság mire képes.
Nagyernyei Attila 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Május 25. 08:01
Nem csak egy szervezet mögé bújva kellene kiállni az igazunkér, hanem közvetlenül kellene megnutatni, hogy vagyunk, és sokan vagyunk! Nagyon jó irányba megy a folyamat, egyre többet hallani a sajtóban a méhészet helyzetét, nagyon sok a visszajelzés is az emberektől, de kevés még mindig és jelen pillanatban a fagykárról és a hamis mézről szólnak. Meg kellene piszkálni egy kicsit jobban ezt a vegyszer témát, de olyan oldalról megközelítve, hogy eljusson az átlag emberhez. Ha azt hallja, hogy pusztul a méhállomány a neok miatt, nem fogja meghatni. Ha világossá van téve számára, hogy rá, a gyerekére, vagy az unokáira milyen hatással van, talán jobban odafigyel mindenki rá. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Sárosi István - 2016. Május 25. 08:03
Amíg írtam, Attila is megírta  lényeget ;)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 25. 08:33
Na, hát ezért kell erős, méhekért, és a méhészetért mindent elkövető, elfogult ÉRDEKKÉPVISELET - ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS !!!

Vivaldi !
Nekem úgy tünik, mintha beletörődnél a "sorsunkba", mintha a harcot feladtad volna, mondván úgysem tehetünk semmit.
De , igenis tenni kell, ütni a vasat, és minden olyan szervezethez csatlakozni, támogatni, segíteni amely a beporzó rovarokat és egyáltalán az élővilágot tűzzel vassal védi.

Bercsényi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 25. 08:55
Na, hát ezért kell erős, méhekért, és a méhészetért mindent elkövető, elfogult ÉRDEKKÉPVISELET - ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS !!!

Vivaldi !
Nekem úgy tünik, mintha beletörődnél a "sorsunkba", mintha a harcot feladtad volna, mondván úgysem tehetünk semmit.
De , igenis tenni kell, ütni a vasat, és minden olyan szervezethez csatlakozni, támogatni, segíteni amely a beporzó rovarokat és egyáltalán az élővilágot tűzzel vassal védi.

Bercsényi

"Az ember végül egy homokos,
szomorú, vizes  síkra ér.
Szétnéz merengve, és okos fejével
biccent, nem remél."

Én már vagy öt éve megmondtam, amikor még Bezzegék lehordtak mindennek.
Semmi új nincs a nap alatt, a nagy hal megeszi a kicsit.
 Nem a kis méhész az ellenség, hanem a közepes, aki veszélyezteti a profitot.
 A cél, hogy egy egy bizonyos tájegységen csak néhány nagy méhész maradjon.
 Az eszköz.
Engedély nélkül lepakolni bárhová, erővel, minden féle etika és emberség valamint kollegalitás mellőzésével. Aztán itt maradni erő felmutatásával. /Néhány alkoholista minden alföldi faluban van, aki csak össze kell gyűjteni néhány fillérért, néhány hétre./
Túlterhelni egy bizonyos területet, aztán önteni befelé a szirupot. /Erre, tanúk, de még fényképek is vannak az üstökről is amiben keverik./ Mivel, hogy a túl terhelt területeken nincs hordás, a kisebb vagy közepes, csak a megélhetésért létező méhészetek előbb utóbb úgy is feladják.
 Ők nagyon jól tudják, nincs aki tegyen ellenük.
Az állam célja a "nemzeti burzsoázia" kialakítása. Ez ebbe a vonalba nagyon is beleillik.
 Az omme vezetőségét szintén ők adják vagy befolyásolják, /bár ez csak az én feltevésem/ meg az omme egyébként is impotens.
 Törvény nincs ellenük.
 Ennyi a történet uraim. Ja, hogy jelen pillanatban, csak Nógrádban van így? Nyugodjatok meg, pár év és ez lesz mindenütt. Erre mérget is vennék. Minden terület ki fogja termelni a saját b......sát, aki mindenkit eltaposva, és legázolva uralkodni fog.
Hogy a terület nem is az övé, hanem ez tulajdonképpen a más legelője? Hát ez megint egy érdekes kérdés.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2016. Május 26. 08:18
Vivaldi !

"Engedély nélkül lepakolni bárhová, erővel, minden féle etika és emberség valamint kollegalitás mellőzésével. Aztán itt maradni erő felmutatásával. /Néhány alkoholista minden alföldi faluban van, aki csak össze kell gyűjteni néhány fillérért, néhány hétre./
Túlterhelni egy bizonyos területet, aztán önteni befelé a szirupot. /Erre, tanúk, de még fényképek is vannak az üstökről is amiben keverik./ Mivel, hogy a túl terhelt területeken nincs hordás, a kisebb vagy közepes, csak a megélhetésért létező méhészetek előbb utóbb úgy is feladják.
 Ők nagyon jól tudják, nincs aki tegyen ellenük."

Sajnos az idei évi tapasztalatom minden idézett szavadat visszaigazolja. Majdnem hogy a második akácon két letelepedési helyen hasonlóan jártam "közepes méhészetekkel" (250- 350 méhcsalád).
Az érv így hangzott:
"Senki és semmi nem érdekel, valamiből meg kell élnem"

A kérdésem: másnak nem ??????

Ezek az arrogáns, mindenkin átgázoló, etikátlan méhészek akik ellen mindenképpen fel kell lépnie a méhésztársadalomnak. Egyenlőre egy etikai eljárásra gondoltam??!!

Üdv: Bercsényi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Május 26. 19:19
600 Ft-os mézár mellett ezeknek az agresszív embereknek a többsége nem marad méhész. Átállnak más mezőgazdasági területre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 26. 19:35
Csuja , Csuja, má megint. Én nem mondom, ha hallgattál volna se maradtál volna bölcs. De legalább kicsit elfelejtenénk a furcsa gondolkodásod. Ezek nem végeznek félmunkát barátom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Május 26. 19:45
Vivaldi! Károgsz, mint a Varjú. Láttam már néhány brutális barmot, aki nagy tőkével és nagy mellénnyel néhány évig uralkodott, aztán úgy eltűnt, hogy a nevére se emlékszik már senki.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: nata - 2016. Május 26. 19:52
Hát ezek nem fognak átállni más ágazatra. Amíg akáctól vaddohány végéig etetnek és így is eladják a mézüket, addig nekik nincs gond. Ha 600-ért akkor annyiért. (A méhek mellett még van 400 ha földjük is, az éhhalál nem igazán fenyegeti őket)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Május 26. 20:00
Volt Somogyban egy ember, volt földje, szódás üzeme, aztán belefogott és bele is bukott a méhészetbe. Sőt elbukta a teljes vállalkozását. Az adóságok elől külföldre menekült. Majd 5 év múlva szivárgott vissza. De mondhatnék más példát is.

Nem elég a szirupot önteni a méheknek. Nem elég alkoholistákkal ijesztgetni a környéket. Méhészkedni is kell tudni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 26. 20:05
Ne magyarázzál nekem, ha én varjú vagyok akkor te meg kacsa.  Csak hápogsz. Ti Gödöllőre be se engedtek senkit. Mézet nem pergetsz nem vándorolsz, te honnan tudod mi van máshol?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: nata - 2016. Május 26. 20:37
Akiről Vivaldi beszél, az konkrétan 40 éve méhészkedik, előtte az apja volt méhész. Kevés az esély arra, hogy abbahagyja és arra is, hogy némi emberség költözzön belé.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Texas Ranger - 2016. Május 26. 20:47
Ha jól tudom Gödöllő városát körülölelő erdők tulajdonos a Magyar Állam az állami erdészeteken keresztül.
Ráadásul már 1867-től királyi, állami vadász terület, körbe kerítve! Ha már jártál nálunk akkor tudhatod, ha meg nem akkor miről beszélsz? Az erdészet területére lehet bepakolni annak akit az erdészet beenged......
A varjak miatt már a maradék elkerítetlen területeket is sorompóval lezárták.
Kulcs az erdésznél és csak engedéllyel kaphatsz....

Majd felétek is ez lesz.... ;D

Nekünk gödöllői méhészeknek ehhez semmi közünk!

A jöttmentekre meg régóta vadászunk, ezt nem is titkoljuk! Van ezzel bármi problémád?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 26. 21:13
 Nincs. Követendő útnak tartom. Csak ne mondja már nekem a bagoly, hogy nagy fejű vagyok.
 /Csuja, ez közmondás, ha nem érted elmagyarázom. Mert mivel a viccet nem érted, nem vagyok biztos benne, hogy a közmondásokat meg érted./
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Texas Ranger - 2016. Május 26. 21:29
A bagoly ügyben nem tudok nyilatkozni....  ;)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 26. 22:09
Kedves kollégák, és kedves Sárosi kolléga. ha a méhészek érdekeit akarod megvédeni, akkor alapítani kellene egy másik egyesületet. Mert ez az omme nem fogja a te érdekeidet megvédeni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2016. Május 26. 22:14
Vivaldi!
"akkor alapítani kellene egy másik egyesületet."
Vajon miből gondolod, hogy egy másik egyesület jobban csinálná?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Május 26. 22:58
QUQURIQ !!!

Vivaldi !

Ezt írod:
 "Kedves kollégák, és kedves Sárosi kolléga. ha a méhészek érdekeit akarod megvédeni, akkor alapítani kellene egy másik egyesületet. Mert ez az omme nem fogja a te érdekeidet megvédeni."
Nos!
Vivaldi barátunknak oly jó ötletei szoktak lenni, hajrá!
Alakítson egy másik "érdekvédő" egyesületet!
Vagy miért nem jelöltette magát, vagy mással elnöknek!
Megmutathatta volna a fényes érdekvédő munkáját, ötleteivel, megoldhatná a mára már csak talicskán tolt méz árak emelését!
...de ma a duma kevés, cselekedni kell, a köz javára!
Meleg szobából könnyű az ész osztás, tenni kell, nem, nem csak kritizálni...
Jó ötleteivel az OMME is jobban haladhatna előre...

A Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Május 26. 23:03
QUQURIQ !!!

Ja!
A lap aljáig nem Neós téma!
Köszönettel: Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Május 26. 23:07
Vivadi!

Az állami erdészet területének nagy részére még minket, helyi méhészeket se engednek letelepedni. Miért? Csak! Évek-évtizedek óta küzdünk, de eddig semmilyen eredményt nem tudtunk elérni.

Értem, hogy van egy-két vadbarom, aki agresszív és nem fog soha más lenni, de az én somogyi példám is jellemző. Sőt tudok mondani olyan óriás méhészetet, amit most tervez felszámolni az elmúlt évek során többszáz millió forintot befektető nagy mellényű tulajdonos.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Május 26. 23:35
Vivadi!

Az állami erdészet területének nagy részére még minket, helyi méhészeket se engednek letelepedni. Miért? Csak! Évek-évtizedek óta küzdünk, de eddig semmilyen eredményt nem tudtunk elérni.

Értem, hogy van egy-két vadbarom, aki agresszív és nem fog soha más lenni, de az én somogyi példám is jellemző. Sőt tudok mondani olyan óriás méhészetet, amit most tervez felszámolni az elmúlt évek során többszáz millió forintot befektető nagy mellényű tulajdonos.
Mondtam neki mikor tervezte a méhészetét,hogy nem egy átlagos
mezőgazdasági ágazat a méhészet.
A ki nem mondott nevű Úr egyébként sikeres,helyesebben nagyon sikeres
mezőgazdasági vállalkozó,többféle ágazatban is.Komoly üzletember.
Mégsem sikerült megszerveznie egy nagy méhészetet.

Nem értek veled egyet Geddekas!
Egyáltalán nem "nagy mellényű".
Ő csak úgy gondolkodott,hogyha a másik ágazatban sikeres tud lenni,akkor
a méhészetben is az lehet ,ha bele teszi a pénzét,energiáját,munkáját.
Mivel ez sem volt elég a sikerességhez méltán vélelmezhetjük,hogy a méhészethez
ennél is több kell.
A méhekkel együtt kell élnie a méhésznek.
A méhest legalább hetente látnia kell a termelési szezonban,olyan embernek,
méhésznek aki ért a méhekhez,aki tudja mit,mikor,miért,stb kell tenni.
Milyen beavatkozásra van szükség,van-e szükség beavatkozásra.
A méheknél egy-két nap óriási változásokat eredményezhet.
Ismernie kell a döntést hozónak a méhek ösztöneit,mert különben rossz
döntések sorozatát fogja meghozni.
Nem találta meg a megfelelő embert a méhészetének vezetésére.
Szerintem rossz eszközrendszert is választott.
Megyek aludni.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Május 27. 00:09
Mégsem tudok még aludni.
Napok óta leakarom írni kollégáim mire lettek figyelmesek.
Nem én ,mert mint tudjuk-Tükör le is írta odaát-én se nem látok
se nem vagyok szavahihető.Szóval nem én lettem figyelmes erre az
apróka kis gondra.
Minden nap általában kint ebédelünk a méhesek,telephelyek mellett.
A méhész dolgozóink meglehetősen érdekesnek tartják mióta az akác
virágzik nem látnak sétálva gyűjtő részeges,rángatózó méheket a méhes
közelében lévő étkező helyeinken.
Érdekesnek tartják,hogy csak repce virágzás alatt vannak ilyenek.
Milyen érdekes Ők sem felejtik,hogy tavaly is voltak alkoholista méheink
akik gyalog vágtak neki a gyűjtésnek-elfelejtve ,hogy tudnak repülni-amint
elkezdődik a kukorica-napraforgó virágzás.
Van egy ilyen mondás is-ha jól emlékszem-
méhészeti dolgozó nem felejt.
Tavaly is,meg az előtt is velünk dolgoztak talán?
Bár lehet Ők is rosszul látnak és nem szavahihetők mint én?
Én már nem tudok semmit.
Lehet,hogy tényleg a Tükörnek van igaza.
Mindenesetre azt ajánlom mindenkinek nagy erős családdal menjen neki a
kukorica-napraforgó időszakának,mert ma már a kicsi családok nem mennek
semmire.
Vajon mitől lehet?
Miért ide írtam a neok közé,nem is tudom.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Május 27. 11:14
A Földön valamennyi nagy méhészetet tapasztalt méhészcsaládok vezetik sok esetben több generáción keresztül gyakorolják a méhészkedést és naprakész a tudásuk. Tehát nulla méhészeti tudással és nagy tőkével belevágni a méhészkedésbe szinte garantált bukást eredményez.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Május 27. 12:24
Most hívott az a méhész barátom, aki először jelezte, hogy Biscaya permetezés után néhány nappal elkezdtek mászkálni a méhei. Ahogy véget ért a repcevirágzás megszűnt a mászkálás és akác alatt nem volt látványos problémája. Tegnap 10 órakor állt le nála az akácról a gyűjtés. Ma hívott, hogy repcéről semmit nem pergetett, akácról 20 kg-os átlagra számít. Ezen kívül tanácsot kért, hogy mit tegyen, mert a méhcsaládjainak egyharmadánál közepes erősségű nozematózis jelentkezik. Kérdeztem, hogy atka ellen kezelte-e most tavasszal a méheket. Nem, - válaszolta. Mi nem volt jó a méhlegelőben? Merthogy a nozéma csak úgy spontán nem okoz tüneteket.

Nagyon gondos tapasztalt méhész, aki minden nap a méhei között van, tehát folyamatosan gondozza és figyeli a méheit. Az a gyanúm, hogy ez esetben a nozematózis oka a bent maradt mérgezett repcevirágpor. Szerintetek?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Robotur - 2016. Május 27. 12:54
Lehetséges, 2 családnál tapasztaltam hasonlót. Nállam ez a repce kipergetése után jelentkezett, mert  egyúttal felfedeleztem a  tavalyi még megmaradt részben már kristályosodott mézet. A mérgezés tüneteit, és a mászkálást is pontosan azon családoknál tapasztaltam amelyeknél ez tavaly is történt. De eléggé fura a helyzet, ezek a családok ennek ellenére is brutálisan jók. Ez volt tavaly is, bűzlött előttük az elpusztult méhek tömege, (sehol máshol) de mégis rendkívül népesek voltak. Nagyon ellentmondásos a helyzet. Annyit már megfigyeltem hogy ezek a családokat éri reggel elősször a nap, fák és bokrok közötti résen, a többire csak jóval később süt a nap, az elhellyezésük miatt. Így ezek indulnak a leg korábban, behordhattak korán valamit. Tavaly a sejtekben is találtam mérgezett méheket. Azt nem tudom hogy van-e köze a neonikotinoidokhoz, de a mérgezés az biztos. Már arra is gondoltam hogy elébük gyűlnek össze, máshonnan is elpusztulni a méhek de miért tennék ezt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 27. 18:57
Átemeltem a Gőzölgő rovatba.

Üdv: Bicska
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Május 27. 21:12
QUQURIQ !!!

..és mi köze mindehhez a neonikotinoidoknak??? :o  :o  :o
...csak írni, csak írni, mindegy, hogy hova!!!

Kiskakas!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Május 27. 23:31
Hát tedd ahová akarod. a vita hevében nem arra figyelünk, hogy pont jó helyen írogatunk e. Egyébként az ilyen közbe szólások a Zsíros barátom szokásai voltak a ződön. Lévén ő a moderátor, de nem volt egy normális hozzászólása akkora géniusz volt, ezért aztán ilyenekbe kötött bele.
 Jut eszembe, csak nem vagytok szomszédok?

Legfeljebb az én szomszédom.. :D Megértem, ha a vita hevében nem nézitek, milyen topic-ba írtok, de az én dolgom meg az, hogy ne legyen káosz. ;)

Üdv: Bicska
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Június 18. 07:41
Tisztelt Méhésztársak!
Napok óta fogalmazódik bennem egy gondolat, mióta felkerült az OMME honlapjára a vészjelzés!
Vigyázat csávázó szerrel kezelt napraforgó és kukorica táblákat kerüljék a méhészek.
Hááát, régóta van egy határozott véleményem a témáról, de ez most attól sokkal több!
Az OMME részben (sajnos) leváltott vezetése folyton azt hangoztatta, hogy Magyarországon nem bizonyított a csávázó szerek káros hatása, szakszerű felhasználásuk mellett kárt nem okoz.
Nem ég le a bőr az orcájáról azoknak akik jelenleg is rontják a levegőt az elnökségben, és most meg vészhelyzetet jelentenek?(Igaz a NÉBIH NTAI jelentése alapján.)
Felháborítónak tartom, hogy majdnem egy évtized telt el azóta, hogy az OMME pincéjébe kiszögeltem a Gauchos vetőmagos zsákot, és láss csodát, mégis káros a hatóanyag.
Azok akik akkor és azóta is támadtak, még mindig ott vannak, osztják az észt, de egy normális mintavételre még mindig nem futja.
Teljesen alkalmatlan emberek vannak még mindig a vezetők között, de remélem rajtuk is hamarosan túl leszünk, és alázatos, szakmailag felkészült emberek kerülnek a helyükre.
Minden méhésznek pontosan tudnia kéne, hogy melyek azok a parcellák, amelybe a néma gyilkossal kezelt vetőmagot vetettek!
Nem elég a veszélyre felhívni a figyelmet, meg kell határozni a pontos helyszíneket.
Ezt írják a hír végére:
"azonosító és személyes kontakt hiányában, az internet segítségével a fajtatulajdonos vagy a vetőmag-szaporító megkeresése ajánlott"
Én azt gondoltam van egy működő szaktanácsadói hálózat, és az ki fog bennünket szolgálni.
Megjegyzem, hogy nem velük van a gond!
Nem nehéz kitalálni kikre gondolok.
Úgy látom a küldöttgyűlésen lesz bőven téma.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Július 04. 22:26
Tehát ezt is megértük!
http://www.omme.hu/?p=6945
Szeretném ha az elnökségi tagok nyílt szavazással fejeznék ki véleményüket.
Szeretném tudni, hogy ki támogatja közülük a neokat!
Hamarosan kiderül ki az igazi érdekvédő, és ki az ellenség.
Színt kell vallaniuk.
Nincs pardon.
Aki a gyilkos növényvédő szereket kipártolja nem való az elnökségbe!
Vége a bújócskának.
Tartózkodás nincs!
Igen vagy nem?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: puncimókusz - 2016. Július 05. 07:04
Most olvastam bele ebbe a topikba Csányi úr írja akácon megszünt a mászkálás :Nálam repcén nem volt vészes de ahogy elindult az akác lett olyan mászás ,hogy az infarktus kerülgetett és vmikor akác végére szünt meg...az idén megtehetem ,hogy kihagyom a napraforgót és jövőre a repcét se tervezem meglátogatni kiváncsi leszek mithoz majd a következő év mászás terén....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Robotur - 2016. Július 05. 07:42
Nállam az akác utáni időszakban volt mászkálás. Ez évről évre azokat a családokat érinti amellyek naposabb szerencsétlenebb elhelyezésűek. Függetlenül attól hogy évente más családok kerülnek arra a helyre. Ezeket csalja ki először a hajnali nap sugara is. A  nagyobb mászkálás, és pusztulás is erre a néhány családra korlátozódik, elhanyagolható minimális máshol. illetve nincs is. Az érintett családok előtt, ilyenkor kupacban bűzlenek az elpusztult méhek.
Van e másnak hasonló tapasztalata?  Jövőre megszüntetem a kritikus kaptár szakaszt, viszont az árnyékosabb elhelyezés, nem a valódi okot szüntetei meg. Tüneti kezelés, jobb körülmények között kevésbé érzékenyek a méhek, de arra is gondoltam hogy hajnalban ezek behordanak valami mérget, akkor viszont árulkodó jel volna a kiöltött szipóka. Bár találtam ilyet is köztük, de elenyésző mennyiségben. Továbbá természetesen nem is sodrott szárnyúak, mielőtt valaki szokás szerint atka irányba terelné a gyanút.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Július 05. 08:07
A NÉBIH nyilatkozatában még ez is olvasható:
"Az engedélyt kiadó Hivatal eddigi tapasztalatai alapján nem várható, hogy a méhészeteket a kezelésekkel kapcsolatban kár érné, sőt az engedély egyik célja a méhekre veszélyes permetező szerek alkalmazásának csökkentése, melyet illetően az esetlegesen felmerülő kérdések, problémák megoldásában készséggel állnak rendelkezésre."
Tehát akkor a NÉBIH is végzett már vizsgálatokat?
Mi erről miért nem tudunk?
Egész Európában óriási pusztítást végeztek a neok, Magyarországon a tapasztalat alapján ez nem várható?
Különleges egy országban élünk.
Ami máshol méreg az nálunk nem.
Az OMME elmúlt időszakában a monitoring "szakmai stábja"is azt sugallta, hogy az égadta egy világon semmi probléma a neonikotinoidokkal.
Csak a vizsgálati jegyzőkönyveket, amivel ezt alátámasztják nem látta senki!

Kezd érdekes lenni ez a téma.
A Greenpeace már megtette a szükséges lépéseket, remélem az OMME is melléjük áll.
Mióta a neokat betiltották több a vegyszer-felhasználás?
Ez komoly szakmai indok.
Tehát azért csak "hatékonyak" voltak a neok?
Mi méhészek is ezt tapasztaltuk, amikor eltájolnak, és mászkálnak a méheink, valamint kiürülnek a kaptárak.
Kész őrület, hogy a vegyszerlobbinak mekkora súlya van a politikában.
Ez ettől kezdve biznisz, és politikai megfelelési kényszer.
Álljunk a sarkunkra, tiltakozzunk a gyermekeink, unokáink egészsége érdekében, ha már a méheket nem tudjuk megmenteni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Július 11. 23:15
Egy lájtos tiltakozás meg lesz fogalmazva a neonikotinoidos derogációval kapcsolatban.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Július 15. 21:25
Méhészek, figyelem!
Ezúton értesítjük a helyi és vándor méhészeteket, hogy a 2016. év termesztési időszakában, Hódmezővásárhely külterületén (Batida környékén) neonikotinid hatóanyagú csávázószer került felhasználásra. Felhívjuk a figyelmet, hogy az érintett területek közelében a kaptárak környékén a teljes időszakban gondoskodjanak az itatóvíz kihelyezéséről.



Dr. Korsós Ágnes címzetes főjegyző

Forrás: Török Anita
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Július 15. 21:33
Nem kell ettől félni!
Magyarországon nem bizonyított ennek a hatóanyagnak a károkozása.
Ja bocs új vezetés van az OMME élén!
Riadóóóó!
Vigyázzatok mert régebben is és most is nagy veszélyben vagytok, csak Mészáros vezetése alatt ezt nem szabadott mondani.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Július 15. 21:57
Gratulálok Dr. Korsós Ágnes címzetes főjegyzőnek, hogy figyelmezteti a méhészeket. Így kellene, hogy tegyen minden jegyző, akinek a közigazgatási területén használnak ilyen szereket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2016. Július 25. 18:10
Növénytermesztés
Mostantól csak hatósági számmal ellátott vetőmagok forgalmazhatók
kormany.hu
FM Sajtóiroda 2016.07.19., kedd, 14:14
Az egységes hatósági rendszer által biztosított nyomon-követhetőség érdekében a Földművelésügyi Minisztérium a szántóföldi, valamint a zöldségnövények vetőmagjainak forgalmazására vonatkozó szabályoknál előírta a hatósági címke adattartalmának kiegészítését.
Az új rendelkezés szerint Magyarországon mostantól a vetőmagok forgalmazásánál, azok címkéjén a hatósági nyilvántartásra utaló számot is fel kell tüntetni. Ezzel a jelöléssel további lépést tettünk annak érdekében, hogy a visszaélések számát hatékonyan lehessen csökkenteni. A jogszabály módosításával a vetőmagvak hatósági címkéinek használatával javíthatóak az ellenőrzések, és a visszaélések elkerülhetőek. A változtatással a teljes vetőmagpálya szereplői által elvárt minőségi garanciák is biztosítottak lesznek.
A vetőmagtermelés a magyar mezőgazdaság nagy hagyományokkal rendelkező ágazta. A vetőmagvak minősége és szabályos felhasználása alapozza meg az élelmiszerlánc biztonságát. A hatóságilag ellenőrzött fajtaazonos vetőmagvak magas biológiai értékűek, használatuk versenyelőnyt jelent a hazai termelők számára.
Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a vetőmag-előállításhoz, ezt az előnyt a jövőben is ki kell használnunk. A magyar gazdaság egyik legsikeresebb ágazata a vetőmagtermesztés, így hazánk a világ vetőmag exportőrei között a 9., Európában a 3. helyet foglalja el.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Hevesi Mihály - 2016. Július 27. 20:15
új kutatás: neonikotinoidok (thiamethoxam és clothianidin) 40%al csökkenti a hereméhék spermamennyiségét, továbbá a kísérletben ezen szereknek kitett herék 32 %a nem érte el a a 14 napos kort, vagyis a nemi érettséget. A kutatók szerint ennek jelentős következményei vannak a méhcsalád életképességére, a genetikai változatosság létrejöttére. https://www.theguardian.com/environment/2016/jul/27/leading-insecticide-cuts-bee-sperm-by-almost-40-per-cent-study-shows
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Július 28. 11:24
Ismét egy levél Cserényi Péterhez!

Tudom,hogy olvasod vagy figyelteted a klubbon lévő írásokat.
Nem gondolsz arra-nagy haveroddal-Tóth úrral együtt,hogy bocsánatot
kellene kérned,kérnetek a méhészektől?
Nem dondolosz arra mekkora kárt okoztatok,mekkora kár okozói
vagytok a méhésztársadalomnak azáltal,hogy az OMME nem
lépet fel sehol sem a neok ellen?Sőt gyakorlatilag támogattátok
használatukat.
Milyen bizonyiték,tudományos eredmény kell még Neked,a neok károsságáról,mennyi
méhésznek a kára kell még ahhoz,hogy fellépj a mai növényvédelmi
technológiák ellen.Mi kell ahhoz,hogy belásd a tévedésed és megváltoztasd a véleményed?
Mi lenne ha az energiád nem arra használnád,hogy másokkal kicsesszél?
Mi lenne ha esetleg a tudásod a tudományos kutatások tanulmányozására fordítanád?
Talán akkor nem veszítenéd el az igazi jó barátaidat,akik nem nyalnak Neked,
akik megmondják Neked azt amit gondolnak,akik igazán tiszteltek,azért amit
tudsz,azért amilyen vagy.Úgy mint valamikor én is.
Cserényi Péter,nem hiányzik Bross,Koós,Csányi barátsága!

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Július 28. 17:18
Huhúúú!
Mit találtam!
Dr.Darvas Béla professzor írását olvassátok végig!
Én gépészként mindig azt a kritikát kaptam, hogy nem értek a neok-hoz, mit kotyogok bele a szakemberek dolgába.
Folyton állítottam, hogy az OMME volt (és jelenleg is egy elnökségi tagja) még mintát sem tud venni, és tévesek a "szakmai?" meglátásai.
A mai napig bújom ezeket a szakirodalmakat így bukkantam erre a cikkre is.
Hát itt van, és az érintett ezt a tanulmányt élesben is megkapta!

https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/07/21/neonikotinoid-kabulatban-1-legyen-e-beporzas/

Kíváncsi leszek "Tóth úr" válaszára a következő OV-n!
Na csemegézzünk Darvas professzor cikkéből, ami igen elgondolkodtató:
"Fentiek után nyilatkozott az Agárszektornak Czerván György államtitkár: „… Magyarország méznagyhatalomnak számít az unióban, vagyis óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a méhkolóniák biztonságban legyenek, ugyanakkor rámutatott, hogy a neonikotinoid szerekkel kapcsolatban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület sem talált problémát.” A közgazdász államtitkár megjegyzésének gyöngesége azonban, hogy az OMME nem kutatóintézet; nincs tudományosan elismert szaktekintélye növényvédőszer-hatóanyagok környezetanalitikája vagy ökotoxikológiája tekintetében, vagyis itt is a tanácsadókkal lehet a valóságos probléma, illetve – ne szépítsük – azokkal is, akik alapképzettség hiányában nem tudnak még a szakértők között sem eligazodni."......
Évek óta mondom, de így olvasva mégis más:
"Nézzük akkor, hogy miből és milyen következtetést vont le az OMME növényvédő mérnök-méhész szakértője (az NB-ben a méhészek képviselője), akinek meglátásaira – úgy tűnik – a hazai miniszteriális döntési sor támaszkodott, vagy agrárpolitikai célokból célszerűnek tartotta, hogy mögé álljon. Van persze ennek a megkülönböztető pozíciónak komoly veszélye, mert ha mégis a tudományos világ állításai a helytállóak (én erre fogadnék), akkor majd az OMME szakértője viszi el balhét. A 2012-2013-as OMME jelentésben (32-36 old.) én egyetlen, jó színvonalú, biológiai kísérlet leírását sem találom. Viszont különböző laboratóriumokban kémiai mérések történtek, amelyekről itt számomra szakszerűtlen elemzés található – persze csak, ha ezt a nemzetközi színvonalhoz viszonyítom."
A következő megállapítás sem "gyenge":
"Tudományos értelemben a 2013-2014-es OMME jelentés (46-50 old.) sem bizonyító erejű. Megítélését nem teszi könnyűvé, hogy ilyen mondatokat olvashatunk benne: „Azt viszont egy esetben sem vontuk kétségbe, hogy amennyiben a szövetek szermaradék-tartalma pozitív, akkor a guttációs vízcseppekben való megjelenésnek nincsen jelentősége”. "
Olvassátok végig, mert csupán idézgettem az írásból!
"Viszont Tóth úr 2013-2014-es elemzésében az alábbi is leírásra került: „A problémával kapcsolatosan még csak annyit: az OMME vezetése minden híresztelés ellenére nem állítja azt, hogy ezek a vegyületek nem veszélyesek a méhek számára, erről szó sincs…”. "
Dr.Cserényi Pétert már a küldöttek kiszavazták!
Tóth Péterre ez még várat, de lehet, hogy jobban járna ha lemondana, és így nem lesz összeférhetetlen sem.
Csányi Anti írása kemény!
Óriási kárt okoztak, és a méhészek ezt még mindig tűrik?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Július 28. 17:48
Hát ha a méhészek, vagy az Omme tiltakozásának eredményét vesszük alapul, akkor még nagyon sokáig. Ráadásul itt még nem is volt tiltakozás.
Nem tudom mennyi idő kell még nektek, hogy ráébredjetek. A méhészek támogatása választási szlogen. A tiltakozásuknak semmi eredménye.
Ugyan is. A méhészek száma egyre nő. A méhészetek száma egyre nő. Beporzási probléma nincs. Több mézre nincs szükség. Sőt ennyire se. Ez van papíron a minisztériumban, és ez is az igazság.
 Tehát? A méhész le van szarva, amúgy is csak félig hobby tevékenység. Kizárólag választás előtt van szükség a szavazatára.
 Szépen leírjuk itt "hogy meddig tűrünk", aztán minden marad a régiben.... Ez van.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Július 28. 18:20
Vivaldi!
Neked ez jött le a professzor Úr cikkéből?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Július 28. 18:42
QUQURIQ !!!

Zoli, túl van képezve...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Július 28. 18:48
Előbbi írásomhoz egy kiegészítés.
A Méhészklub rendszeres olvasói bizonyíthatják, hogy a következő aggályokat én is szó szerint már többször megfogalmaztam.
Ezt írja még Dr.Darvas Béla professzor Úr.
"Vajon miért gondolta akkor és milyen OMME anyagra támaszkodva az FM vezetése, hogy a hazai méhészek aggálytalanok a neonikotinoidokkal kapcsolatban? Hol vannak ennek a széleskörűen bemutatott kísérletes bizonyítékai immáron négy év után? Szerintem nem halasztható tovább ezek bemutatása. Hol marad a hazai hivatalos természetvédelem ebbéli érdeklődése és tényfeltárása? Senkinek nem hiányzik? Az OMME együttműködik a NÉBIH kémiai laboratóriumaival. Lehet, hogy náluk kereshető a szakértői indoklás?"
Hoppá!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Július 28. 20:06
Vivaldi!
Neked ez jött le a professzor Úr cikkéből?
Nagyernyei Attila

Csak minden nap 10 percre nézzetek már szembe a tényekkel, jobban jártok.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 28. 20:34
Jó akkor nézzük a tényeket!

https://www.youtube.com/watch?v=GZoHB5Z4Wp4
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2016. Július 28. 22:05
QUQURIQ !!!

Vivaldi ezt írtad!

"Csak minden nap 10 percre nézzetek már szembe a tényekkel, jobban jártok".

Mi három és fél évig néztünk szembe a tényekkel!
Igen, igazad van, "jobban jártunk"!
A konkrét tényekkel a tagság is nemsokára megismerkedhet.
Vagy emlékeztesselek, hogy az OMME-t miért is hozták létre?
ÉR-DEK-KÉP-VISELET!
Nem pedig viselt dolgok eltusolására!
Minden disznóságról tudott az Etikai bizottság elnöke, és az EB is!
Te hallottál felelősségre vonásról?
Te mit szeretnél?
...hogy kiderüljön az igazság?
...vagy eltusolják az igazságot?

A kérdező biztos Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Július 29. 16:56
Magasabb mézárakat szeretnék.
Egyébként meg, a nagy igazság keresésben csak a tagságot felejtitek el. Jobban mondva az ő érdekeit.
Megy itt minden, keverünk kavarunk, a tagság meg, az meg van valahol talán magának. A tagdíj fizetésig úgy sincs rájuk szükség.
 Esküszöm ilyen csak észak-Koreában van, ha van. Meg nálunk az Omme -ban. máshol ezt a tagok nem tűrnék.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 29. 21:38
"Esküszöm ilyen csak észak-Koreában van, ha van. Meg nálunk az Omme -ban."

Tényleg ebben igazad van. A választások éjszakáján sok ferde szemű, dühtől sárga fejű tagtársat láttam.
Aztán dr. Kinyírt Szem sem volt vidám, de ez már az Ő baja.  :D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Július 31. 22:55
Az OMME a méz felvásárlási árára csak közvetetten tud hatást gyakorolni. Elsődleges szabályozó a világpiac, másodlagosan pedig a mézkereskedő. Az OMME nincs tárgyalási pozícióban ebben az ügyben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 01. 09:37
Ez a baj. Tudna ő ha akarna. De ameddig egyes mézkereskedők érdekeit képviseli, nem is akar.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Texas Ranger - 2016. Augusztus 01. 10:40
Kedves ferde szemű, sárga fejű barátom, vajon az OMME melynek a vezetőségében a Te általad mélyen tisztelt Legdrágább elnök úr és csapata van szavazat többségben melyik kereskedő érdekeit képviseli?

Várom válaszodat!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 01. 15:28
Idézet
Ez a baj. Tudna ő ha akarna. De ameddig egyes mézkereskedők érdekeit képviseli, nem is akar.
Mondj lécci egyetlen példát arra, hogy az OMME elnöke 19983 óta bármikor is közvetlenül hatást tudott volna gyakorolni a mézárra!!!

Ás jogos a kérdése Texas-nak. Hiszen ha van az OMME elnökségének közvetlen hatása a mézárra, akkor mindig is volt és most is van, tehát a mostani elnökségnek is. Vagy mégse?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 01. 15:49
Neonokotinoid ügyhöz csak annyit teszek hozzá, hogy a tudományos kutatások lassan 20 éve egyértelműen bizonyították, hogy a méhekre veszélyes molekulák a helyesen alkalmazott dózisban is. Erre még a növényvédőszer engedélyezését alátámasztó és a gyártó által bemutatott tudományos anyagok is rámutatnak. Tehát csak és kizárólag az agrármérnökök és a nem méhek pártján álló döntéshozók és döntés előkészítők akaratából vannak még forgalomban a növényvédelemben ezek a méreganyagok.

Az engedélyeztetési eljárásban alkalmazott kockázatelemzések hibásak és hiányosak, ezért tűnik úgy az engedélyező hatóságok számára, hogy a neonikotinoidok mégiscsak alkalmazható molekulák. A növényvédelmi szakma szégyene, hogy ezek még most is forgalomban lehetnek, sőt újra próbálják terjeszteni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 02. 13:44
Lassan 25 éve vándorolok én magam saját állományommal napra forgóra.
Azt tapasztaltam, hogy valamennyi elhullás minden évben volt. A legtöbb elhullás tapasztalatom szerint akkor van, ha napraforgó tábla tövébe pakoltunk. Ha sikerült  napraforgó táblák közelébe, de tanyára, vagy erdőbe bepakolni, nem volt elhullás, és ez megmutatkozott a hordásban is.
Tehát még egyszer mondom, minden évben volt elhullás esetenként elég nagy.
De, ettől még soha nem tűntek el méhcsaládok. Abban a két esetben amikor tavaszra nagyobb család pusztulásom volt, egyszer a Nosema, mint később kiderült ez már a Nosema Cerana lehetett, mert nem voltak a Nosemára jellemző tünetek. A másik ok az volt, hogy a Gabon nevű atka ölő szer hatóanyagához az atka hozzá szokott és az hatástalanná vált.
 No most, egyetértek azzal, hogy harcoljunk ellene. De ami nekem szemet szúr, hogy ez Csuja vessző paripája, egyszersmind úgy tekint a neonikotinra, mint karrier lehetőségre amivel Csuja bácsi beleszólhat valamibe Magyarul felszínen maradhat, ha már nem terjed a szelek szárnyán a geddekas nevű találmány.
Én bármibe fogadok bárkivel, hogy a mezőgazdasági lobby ellen harcolni falrahányt borsó. ha azt el bírták intézni, hogy Magyarországon az Eszterháziaknak még kisbirtoka sem volt, vagy is nem volt nekik 1200 hektár, most meg ennyi a kisbirtok, akkor az eredmény nagyon könnyen kikövetkeztethető.
De talán Csuja bácsi úgy van vele mint a nőkkel: "A világ minden nője nem lehet a miénk, de törekedni kell rá."
Tehát, ő is tudja, hogy ennek semmi eredménye nem lesz, de törekedik rá. " Én vagyok az öreg Szem /Sam/, de még mindig törekszem."
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lousicide - 2016. Augusztus 02. 15:51

Kedves Zoltán!

Írásod legtöbb kitételével -legalább részben- képes vagyok egyetérteni, de ismét abba a hibába esel, hogy nem figyelsz a részletekre. Egyszer-kétszer már összekülönböztünk ezen a Méhész fórumon is, sem a Natura 2000 területek, sem az Esterházy-család birtokainak méretét nem sikerült még eltalálnod. (Csak zárójelben: a történelmi neveket sem árt helyesen írni, az Esterházyak egyik ága sem használta "i"-vel a nevét, s az Eszterházy írásmód sem túl gyakori.)  A birtokaik nagysága pedig legendásan nagy volt, az általad megadottnál két nagyságrenddel nagyobb, ráadásként a család több ágra, alágra oszlott.  "E családnak három fő- és több mellékága is van. Először Esterházy Ferenc fiai által vált több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál (1587–1645) pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága, a cseszneki és a zólyomi ág grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra."

Beszéltünk már erről a Fórumon, s most sem a konfrontálódás jegyében, hanem a hiteles tájékoztatás igényével szeretném írásod e részét pontosítani.
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=11&t=32&p=97779&hilit=Eszterh%C3%A1zi#p97779

A másik problémám a "Gabon" atkaölő szerrel lenne...
http://www.dave-cushman.net/bee/gabon.html
http://www.beedol.cz/files/Gabon_PA_92_NEM.rtf.
A hatóanyag adatlapja  http://www.alanwood.net/pesticides/acrinathrin.html

Erről a szerről lenne szó? Érdekelne, hogy ez a piretroid hatóanyagú (acrinathrin) impregnált készítmény mikor volt nálunk forgalomban, s honnan lehetett tudni, hogy hatástalanná vált.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2016. Augusztus 03. 07:56

...
Írásod legtöbb kitételével -legalább részben- képes vagyok egyetérteni, de ismét abba a hibába esel, hogy nem figyelsz a részletekre. Egyszer-kétszer már összekülönböztünk ezen a Méhész fórumon is, sem a Natura 2000 területek, sem az Esterházy-család birtokainak méretét nem sikerült még eltalálnod. (Csak zárójelben: a történelmi neveket sem árt helyesen írni, az Esterházyak egyik ága sem használta "i"-vel a nevét, s az Eszterházy írásmód sem túl gyakori.) 
...

Beszéltünk már erről a Fórumon, s most sem a konfrontálódás jegyében, hanem a hiteles tájékoztatás igényével szeretném írásod e részét pontosítani.

Én azt sajnálom, hogy itt sokszor kioktatást kapunk. Azt meg végképp, hogy a felsőbbrendűséggel ötvözve. Az Eszterházyak név írásmódja is változott az idők alatt. Volt olyan történelmi időszak, amikor i-vel írta az anyakönyvvezető. Majdnem minden ágét! És ha volt reformtus hitre áttért Eszterházi (sok családban megesett) , az bizony i-vel írta a nevét. 
Ilyen pl. Bódvaszilas reformtus temploma. A homlokzati toronnyal felmagasló református templomot az 1840-es években építették. Szentélye egyenesen záródik. Festett belső berendezését feltehetően azok a mesterek készítették, akik Tornakápolnán is dolgoztak. A mennyezet felirata a következő: „EZEN ISTEN HÁZA ÉPÍTETTETETT II-IK FERENTZ EÖ FELSÉGE ÉS FÖLDES URUNK GALÁNTAI ESZTERHÁZI MIKLÓS FŐ HERCEG KEGYELMES ENGEDELMÉBÜL 1804-DIK ESZTENDŐB”
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B3dvaszilas


Lásd még OSzK: http://mek.oszk.hu/00600/00615/00615.htm#27  Mint l. Eszterházi Miklós.

vagy Macsed falu földesura is Eszterházi!
Magyar országnak leírása 1799. c. könyvében:

https://books.google.ru/books?id=m1VDAAAAYAAJ&pg=PA557&lpg=PA557&dq=Eszterhzi+reform%C3%A1tus&source=bl&ots=10C8idMI4N&sig=GLJYoEiX5gbHYV4KHw6mbUzOcEQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwix5oHcxKTOAhXEWhQKHRiLC8kQ6AEIOTAF#v=onepage&q=Eszterhzi%20reform%C3%A1tus&f=false 

Javasolom, hogy nyelvészeti kérdésekben keress egy másik fórumot, esetleg nézz utána. És legfőképpen kérlek, ne oktasd ki a méhészeket! Pláne úgy ne, hogy tájékozatlan vagy. Egyetlen internet oldal bemásolása sajna nem tesz olvasott, műveltté vagy tájékozottá. Próbáld meg pl.  a "többnyire" szócskát alkalmazni.

Az Eszterháziak nevüket többnyire y-nal írták.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mózes Albert - 2016. Augusztus 03. 09:10
Na most már, ha ez tisztába lett téve, akkor már csak az a kérdés, h a neok-kal kapcsolatban mi a helyzet-mérgezik a méheket vagy homeopátiás kúrának lehet beállítani?- a méhész v hisz benne v nem.  :P :P :-[

   Albert
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 03. 13:53
Lajoskám. /Ez van legközelebb ahhoz a hülye névhez amin jegyzed magad./
A Gabon bizony forgalomban volt, nem is egy évig. Pontosan megmondani nem tudom, ez a 90-es évek második fele, amikor egészen biztosan forgalomban volt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kas62 - 2016. Augusztus 03. 14:05
 „Tóth Péter szavaiból ismét a vegyipartól megszokott érvek köszöntek csak vissza: azaz hogy az atkák és más patogének, valamint az ügyetlen méhészek és gazdák miatt van méhpusztulás.”

https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/08/02/neonikotinoid-kabulatban-2-osszeeskuves-teoriak/

"ügyetlen méhészek" :o
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zombee - 2016. Augusztus 03. 17:16
A másik problémám a "Gabon" atkaölő szerrel lenne...
http://www.dave-cushman.net/bee/gabon.html
http://www.beedol.cz/files/Gabon_PA_92_NEM.rtf.
A hatóanyag adatlapja  http://www.alanwood.net/pesticides/acrinathrin.html

Erről a szerről lenne szó? Érdekelne, hogy ez a piretroid hatóanyagú (acrinathrin) impregnált készítmény mikor volt nálunk forgalomban, s honnan lehetett tudni, hogy hatástalanná vált.

Tamás! A többek között Rusvai Miklós által is jegyzett "A MÉZELŐ MÉH (APIS MELLIFERA L.) VARROA JACOBSONI OUDEMANS FERTŐZÖTTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT HAZAI MÉHÉSZETEKBEN" című értekezés is említést tesz róla, ami 2001 júniusában jelent meg.
Idézet ebből: "Legtöbben a Bayvarol és az Antivar A. U. V. készítményeket használják, ezeken kívül a Perizin, a Varroacid, az Apivar, Api-life-var, a Gabon PA 92 és az Apistan neve szerepelt."

Írásod legtöbb kitételével -legalább részben- képes vagyok egyetérteni

Nagyon finom, értékelem a humorod. :)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 05. 09:44
Tudjátok, van olyan ember akivel nem szeretnék egy pártra szavazni.
 Ebből következik, hogy akkor lennék kétségbe esve, ha itt pár emberrel egyet értenék.
Mert én tudom, hogy sokan olvasnak, meglepően sokan. Akik nem írnak, és nem nyilvánítanak véleményt. Na, ők azok akiknek a véleménye számít, mert ők a csendes többség.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 05. 14:36
Vivaldi!
A mérgek nem kímélik a királyokat és a proletárokat sem, pártfüggetlenek.

Még szerencse, hogy a természetben a dolgok nagyon pici része dől el szerelmi alapon. A neonikotinoidok nem szertem vagy nem szeretem alapon mérgez, hanem azért mert létezik, és amig létezik pusztít. Érzelmei  neonokotinoid vegyületeknek nincsenek.

Sajnos a politikusok, hivatalnokok jelentős része, sőt sajnos a méhészek és méhészvezetők, sőt még nővényvédelmi képzetségű méhészek egy része is úgy gondolja, hogy szerelmi alapon dől el, hogy mérgez-e a neonikotinoid vegyületcsoport.

Ha a méhcsalád még egyéb betegségben is szenved, vagy egyéb mérget is kap a neonikotinoid mellett, akkor a baj csak fokozódik.

Szóval ennek a topicnak nem tárgya a magyar politikai rendszer, tehát hozzászólásodat csak így tudom értékelni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 05. 18:35
Idefigyelj Csuja. Elég vén vagy már hozzá, hogy rá jöhettél, minden politika, és minden a pénzről szól. Igaz, a politika is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 05. 19:26
Itt a 2. része Dr.Darvas Béla professzor Úr írásának!
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/08/02/neonikotinoid-kabulatban-2-osszeeskuves-teoriak/
Aki figyelmesen olvasta eddig is írásait, levonhatja a következtetéseket.
Az OMME monitoring vizsgálatra elköltött millióiból egy-két ember jól el volt, egyébként egy szakmai csődtömeg.
Ismét kiemelek egy-két mondatot, ahol Darvas professzor ostorozza az OMME "szak-emberét".
"Lehet, hogy az OMME méhészeti és az FM természetvédelmi referenseinek is olvasnia kellene a világirodalom súlyos figyelmeztetéseit és többet foglalkozni a megporzók védelmével, mint a neonikotinoidos csávázás növényvédelmi hasznával?"
Talán a tanulmány legsúlyosabb mondata a következő:
"Az Európai Unió tagországainak többségétől eltérő hazai döntés (Egyesült Királyság, Cseh Köztársaság, Olaszország, Románia, Szlovákia, Ausztria és Portugália szavazott még a neonikotinoidok használata mellett) megalapozója nálunk az OMME szakértőjének bizonytalansága. Tóth Péter saját megfigyelései alapján azt állította: „A vizsgált állományok esetében egyértelműen látszik, hogy üzemi szinten nem jelentkeztek azok a tünetek, amelyekről a nemzetközi szakirodalom megemlékezik”.
A következő sorban írja le a nagy igazságot, és hála az égnek Darvas professzort nem lehet elfogultsággal vádolni.
"Én személyesen csöppet sem vagyok meggyőzve ettől a véleménytől. A szakirodalom állít, és nem megemlékezik. A nevezett tanulmány komoly szaklapban nem jelent meg soha, tehát csupán egy növényvédő mérnök/méhész feljegyzéseként értékelhető."
"Gondolom, ezért olvashattam ettől a szakértőtől másodszerzőségben a 2013 szeptemberi Agrofórum nevű lapban az alábbiakat: „…az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban.”
"Tehát szerintük a vélemény az OMME-é, ami előtt a NÉBIH kételkedés nélkül meghajol és hivatkozza, ahol lehet.
A probléma azonban az, hogy Tóth Péter ma már azt hangsúlyozza, hogy sohasem állított olyasmit, hogy a szóban forgó a hatóanyagok a méhekre veszélytelenek lennének, míg a NÉBIH mit sem változtatott az ebbéli dafke álláspontján. Szóval kedves OMME és NÉBIH vezetőségei ki rúgta önök közül a gólt és melyik kapuba? Nem tudjuk, mert a természetvédelemért felelős partjelzők azzal voltak elfoglalva, hogy észrevétlenek maradjanak. Melyikük gondolja magáról azt, hogy a nemzetközi tudományos szaksajtóval szemben saját mérési eredményekre támaszkodó, hiteles tudományos ellenvéleményt képes megfogalmazni?"

Tehát szerintük a vélemény az OMME-é, ami előtt a NÉBIH kételkedés nélkül meghajol és hivatkozza, ahol lehet.

A kérdés már csak az, hogy az utóbbi években ki vagy kik védték valójában a méhészek érdekeit?
A választ az írásban megtaláljátok, de abból idéztem:
"....neonikotinoidok kérdésében egyedül Simon Gergely (Greenpeace) képviselte a nemzetközi tudományos eredményeknek megfelelő álláspontot. "
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 06. 16:51
Nocsak!
Az első komoly paradigmaváltás?
http://www.omme.hu/?p=7107
Mi történt?
Ez a levél éppen 3 évet késett!
Lehet Dr.Darvas Béla tanulmánya is kellett hozzá?
Nagyon örvendetes fordulat!
Köszönjük szépen az OMME új elnökségének, és Bross Péternek.
Végre!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 06. 20:43
Attila már ne haragudj meg rám, de az én érték itélletemben van különbség a dicséret és a seggnyalás között.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 06. 20:52
Vivaldi!
Nem haragszom!
Segget nyalni valaminek az érdekében szoktak.
Nem hajtok semmire, csupán örülök, hogy végre elkezdődött a változás.
Eddig a neokat pártolók most kicsit elcsendesedtek, meg Daravas professzor írása is helyretette az "áll" szakembereket.
Sok címkézést megéltem már, de ilyen kitüntetésben még soha nem részesítettek mint Te.
Aki nem bírja a kritikát ne vállaljon közszereplést.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Augusztus 07. 00:02
Végre!

Az egész elnökség egyöntetű döntése?
Örvendetes ha így van!
Az én véleményem az,hogy Cserényi Péter
és Tóth Péter a hazai méhésztársadalomnak
tartozik egy bocsánat kéréssel.
Nem gondoljátok?
Marha nagyot hibáztak!

Csányi Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 07. 06:32
Vivaldinak az eredmények ismertetése, egyenlő a seggnyalással.
Eddig az volt a baja, hogy a Bross csapat nem csinált semmit.
Valóban nagy különbség van a két vezetési stílus (Mészáros-Bross) között.
Lehet szerényen eredményeket elérni úgy, hogy közben a "maradék" folyton gáncsoskodik.
Lehet úgy előadni a sikert, hogy közben folyton hazudunk (Kft. buktája) és az OMME-s újságban indián táncot járva, merre csörög a dió ovis műsort játszunk.
A neonikotinoidok elleni fellépésre eddig nem volt lehetőség, előttem Anti már leírta miért.
A volt vezetés könnyes szemmel siratta a neokat, olyan méhészeket kerestek akik behódoltak nekik, majd az újságban elferdítve leközölték, hogy ez a vegyikoktél maga a csoda, és ha megfeleően használjak az égvilágon semmi gondot nem okoz.
Valóban, csoda, hogy ezt méhészeti ágazatunk vezetői éveken keresztül megtehették velünk!
Az "áll" szakemberekről Dr.Darvas Béla professzor Úr lerántotta a leplet.
Most itt állnak előttünk az ítéletre várva!
Már tíz éve mondom, hogy a neonikotinoidok óriási veszélyt jelentenek, és ahogy látom a NÉBIH is elbizonytalanodott a kérdésben amikor veszélyre figyelmezteti a méhészeket.
A kárfelmérést monitoringnak beállítani, és erre évente 30 milliót elkölteni, komoly mutatvány.
Végre egy külsős szakember, egy egyetemi tanár rámutatott a valóságra.
Dr.Fendrik Péter évekkel ezelőtt sarlatánnak nevezete a monitoring vezetőjét.
Kemény volt, viszont Darvas professzor ezt fejti ki részletesen kétrészes tanulmányában.
Le kéne vonnia az érintetteknek a következtetéseket, és valóban egy bocsánat kérés mellett távozniuk.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Augusztus 07. 09:55
Attila!

Ezt írod:
"Le kéne vonnia az érintetteknek a következtetéseket, és valóban
egy bocsánat kérés mellett távozniuk."
Valóban illenék egy ekkora tévedés után vissza vonulniuk a méhészeti
közéletből.
Az OMME-nak jót tenne ha újra visszatérne a demokrácia.
Ezek az "Urak" kiskirályként "vezették"az egyesületet!Az
idézőjelet azért használtam mert a vezetés szó nem helytá
A Cserényi féle bűnös galeri valójában pökhendien,
lekezelően uralkodott,ami egy demokratikus egyesületben nem
igazán ildomos,annak ellenére sem,ha egyeseknek ez tetszik.
Távozniuk kell!!!

Csányi Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 07. 18:13
Attila!

Ezt írod:
"Le kéne vonnia az érintetteknek a következtetéseket, és valóban
egy bocsánat kérés mellett távozniuk."
Valóban illenék egy ekkora tévedés után vissza vonulniuk a méhészeti
közéletből.
Az OMME-nak jót tenne ha újra visszatérne a demokrácia.
Ezek az "Urak" kiskirályként "vezették"az egyesületet!Az
idézőjelet azért használtam mert a vezetés szó nem helytá
A Cserényi féle bűnös galeri valójában pökhendien,
lekezelően uralkodott,ami egy demokratikus egyesületben nem
igazán ildomos,annak ellenére sem,ha egyeseknek ez tetszik.
Távozniuk kell!!!

Csányi Antal

Komolyan? Már még is csak feltennék egy kérdést, nem túlságosan rokonszenvezve például Cserényivel, de még is, ki vagy te, vagy kinek gondolod magad? Én eddig úgy tudtam a küldöttek választják meg a vezetőséget, nem Csányi Antal.
Vagy a küldöttek mind hülyék és te vagy csak helikopter?
Új alapszabály kell, mert még ez is túl demokratikus. A vezetőséget ezentúl nem a küldöttek választják, hanem Csányi Antal.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kas62 - 2016. Augusztus 07. 19:12
" Én eddig úgy tudtam a küldöttek választják meg a vezetőséget"


Én meg úgy tudtam,hogy a tagság!

Igaz vannak "érdekes" küldöttek! ;D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. Augusztus 07. 19:25
 Barátom ezt rosszul tudod. A tagság küldötteket választ, és ezek  a küldöttek a küldöttgyűlésen szavaznak elnököt és vezetőséget.
 Végül is ez jó módszer, hogy a tagságot elválasszuk a vezetőségtől.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mózes Albert - 2016. Augusztus 07. 22:59
  A jogszabályok különösebb ismerete nélkül írom le a véleményemet

    Az egyesület  alulról építkező szervezet .A tagokat érintő kérdések, vélemények, hogy jutnak el a vezetőséghez? A vezetőség milyen felelősséggel tartozik a tagság irányába? A küldöttek a KGY -en most is úgy szavaz  ahogy a kedve tartja, senki nem kéri számon tőle, h kire mire hogyan szavazott. Már el van választva a tagság . Sok méhész érdektelen az egyesületi élet részvételében mert azt látja, h mindenki fúj a másik méhészre, és parttalan vitatkozások amelyekből Ő nem kér. Támogatást megkapja, különösebben felelősséget nem vállal , kit érdekel, h a többiek miről vitatkoznak. Az ilyen hozzáállás tovább görgeti a megoldatlan problémákat,így nem lesz soha egyetértés, és  ezt nagyon könnyen lehet még tovább rombolni akinek ez az érdeke, ezt kívánja. Sajnos van egy pár terület az ágazatban ahol nem kívánatosak vagyunk/pl:neok, erdészet, belterület méh tartás/. Milyen érdek képviselet lesz az egyszerű méhészek támasza? Ez nem egy kecsegtető jövő kép.

   Albert
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2016. Szeptember 02. 14:31
Emberek mi van itt?
Itatóvizet helyezzek ki?
Halottnak csókot?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 02. 15:26
Kedves Csányi Úr!

Tudom, hogy ez nem tetűirtás, de ha már legalább a szakmámba vág...

A vetőmagelőállítás céljából vetett káposztarepce őszi repce, vetése optimális időben szeptember közepéig meg kell történjék.

A használat indoka: a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nagyon nehéz védekezni, viszont a földi védelem híján vagy hibájából a területeket a kártevők teljesen letarolhatják. A levélbolhák és repcedarázs a csíranövényt már szikleveles állapotban is agresszívan támadják, ellenük 1-2 napos permetezési fordulókkal is sikertelen lehet a védekezés pl. földi permetezésre nem megfelelő időjárási körülmények esetén.

A neonikotinoid hatóanyagú csávázószer a csíranövényben a xylemben szállítódik, s a káposztafélék esetében is közismert a guttáció jelensége. Az éjszaka zárt sztómák miatt a csíranövény és a fiatal növények az erős gyökérnyomás következtében guttációval kénytelenek megszabadulni a felesleges víztől. Ezen vízben a fiatal növények esetében a csávázószer hatóanyaga is biztosan megjelenik. Ha a méhállomány vízhez jutása nem megoldott, mindenképpen számítani kell a guttációs cseppekből történő vízgyűjtésre.

Az itatóvíz kihelyezésére történő felhívás tehát indokolt lehet, így az itatást az elvetetlen repce-területek közelében található méhesek esetében szerencsére még idejében meg lehet kezdeni, kivédendő, hogy a méhek egy aszályos periódus esetén rátájoljanak a repcetáblán található guttációs folyadékra.

Szerencsére a repce korai fejlődésének idejében a fiasítás kiterjedése már erősen csökkenhet, de sok anya nagyon sokáig fenntarthatja a fiasítást, ezért szükséges, hogy a méhesben megoldott legyen a vízellátás.

Nem repcével összefüggő, de egy ismert hazai tanulmány a kukorica guttációjáról és a thiacloprid hatóanyag mozgásáról:
http://www.ecotox.hu/ecotox2/download/konf/motkonf2015.pdf

Már egyébként is akartam írni ide, pár napja kaptam a hírt:

https://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/france-delays-ban-on-neonicotinoids-until-2018/

(A cikk nem csávázószerekről, hanem növényvédőszerekről szól.)

Ha problémát jelentene a cikk áttanulmányozása, szívesen készítek egy rövid kivonatot. Sajnos, úgy látszik, Franciaországban sem könnyű átverekedni a végleges tiltását a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú rovarölő szereknek, több, mint két év alatt annyit sikerült elérniük a tiltást szorgalmazóknak, hogy végre kimondták: tiltás 2018. szeptemberétől, de 2020-ig még kétéves türelmi időszakot engedélyeztek. Addig pedig kormányváltás is lesz, s nem biztos, hogy a következő kormány nem változtat ezen a szabályozáson.

Ott is a politika a meghatározó.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 02. 17:00
Idézet
a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nagyon nehéz védekezni
Ja. Neonikotinoidok előtt nem is volt repcetermesztés. Dehogynem. Sőt a neonikotinoidok után is lesz repcetermesztés!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 02. 17:03
Idézet
Az éjszaka zárt sztómák miatt a csíranövény és a fiatal növények az erős gyökérnyomás következtében guttációval kénytelenek megszabadulni a felesleges víztől. Ezen vízben a fiatal növények esetében a csávázószer hatóanyaga is biztosan megjelenik.
A méhek elsődleges vízforrása maga a növénytakaró. Ha ez elégtelen, akkor választja a méh a pocsolyákat és ha ez se elégséges, akkor a méhész által kitett itatót.
Miért ez a sorrend?
A növény guttációs cseppje sok olyan anyagot tartalmaz, ami kedves a méh számára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 02. 17:11
Idézet
Szerencsére a repce korai fejlődésének idejében a fiasítás kiterjedése már erősen csökkenhet, de sok anya nagyon sokáig fenntarthatja a fiasítást, ezért szükséges, hogy a méhesben megoldott legyen a vízellátás.
Téves érvelés. Víz mindig kell a méhcsaládnak és mindig a növénytakaró az elsődleges vízforrás. Vagyis őszi káposztarepce föld mellett ősszel ne tartson senki méheket, de sajnos tavasszal se jobb a helyzet, akkor is mérlegelni kekk, hogy mennyire fontos az akácméztermés.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 02. 18:38
Idézet
a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nagyon nehéz védekezni
Ja. Neonikotinoidok előtt nem is volt repcetermesztés. Dehogynem. Sőt a neonikotinoidok után is lesz repcetermesztés!

Nem repcetermesztésről vetyengtünk momentán, hanem bázisvetőmag-előállításról. Csányi úr levele is arról szólt. Ne beszéljen tehát repcetermesztésről, ha vetőmag-előállításról szól a történet.

Egyébként természetesen a neonikotinoidok előtt is volt őszi káposztarepce-termesztés, az utóbbi évszázad adatai a KSH adatai szerint:

Őszi káposztarepce vetésterülete
Év   VETÉSTERÜLET (ha)   TERÜLETI ARÁNY (%)   TERMÉSÁTLAG (t/ha)
1921-30   12750                      0,23                   0,81
1931-40    9827                      0,18                  0,84
1951-60    2798                           0,05                    0,83
1961-70   10060                           0,19                    1,25
1971-80   49000                           1,00                    1,43
1981-90   53400                           1,15                    1,74

Nos, ez az utóbbi évtizedekben némileg változott:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn007b.html

Az utóbbi teljes két év:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1505.pdf

Ráadásul nem csak a vetésterület nőtt meg az utóbbi évtizedben, de a technológia is átalakult az utóbbi években. Olvasson bele egy kicsit az imidazolinon toleráns repcék gyomirtási technológiájáról szóló értekezésbe, hogy lássa, honnan hová halad a világ és milyen az a munka, amit kutatásnak neveznek...

http://doktori.nyme.hu/497/1/Adamszki_Tamas_disszertaci%C3%B3.pdf

Abban viszont egyetértünk, hogy nem kellenek a neonikotinoidok, s nem kell növényvédelem sem. Sokkal jobb lehetne mindezek nélkül az élet. Tegnap akartam adni Önnek egy kis érett marhatrágyát, hogy magvas gondolatait legyen mibe vetnie. Visszautasította, mondván, hogy nem kertészkedik. Önnél még a búza is kétsoros, meg négysoros. Fogalma sincs a mezőgazdaságról, olyasmit támad, amiről fogalma sincs. Nem azt mondta senki, hogy jó a mezőgazdaságban a kemizálás, elképzelhetetlen a termelés gépesítés, monokultúrák és növényvédelem nélkül. Csak azt mondaná már meg valaki, milyen alternatívát tud kínálni. Ha valamit ki akarok dobni, tudnom kellene, mi lesz helyette.

Különben én is azt mondom, hogy természetesen neonikotinoidok nélkül is lesz repcetermesztés, sőt, magyar növényvédelem nélkül is lesz, csak nem mindegy, hogy hol. Rövidesen akár Ukrajnába is áttevődhet a termesztés jelentős része. Az eddigi magyar parasztok meg családostól elmennek méhésznek. Hál' Istennek, nálunk neonikotinoid akkor már nem lesz, a méhe meg dolgozik, csak mángorolni kell...

Meg vetőmagtermesztés sem. Lesz itt méhész annyi, mint Vácott rabszar...

Ja, meg méhlegelő sem igen lesz az 1,1-1,2 millió családunkhoz...Amely szám a sok újméhész révén akkorra bátran kijelenthető, hogy 2 millió fölött lesz.

Lám, neonikotinoidok nélkül is milyen pozitív fejlődést mutatott a hazai méhészeti ágazat az elmúlt néhány évben...

Aki meg azt mondja, hogy neonikotinoidok nélkül okvetlenül elkövetkezik a méhész-kánaán, az vagy nem tudja, miről beszél, vagy szándékosan hazudik.

Amit meg legutóbb írt, az is jellemző: mi a rossebnek a repcetermesztés, a méhésznek több kárt okoz a repce, mint hasznot. Igaza van. Csak nem ismer semmilyen más szempontot, ráadásul azt gondolja magáról, hogy méhész. Kérdezze meg Bükköt, mit gondol ő erről...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 02. 20:18
Idézet
Abban viszont egyetértünk, hogy nem kellenek a neonikotinoidok, s nem kell növényvédelem sem.
Nem tudom, hogy Tomipapa mit ért növényvédelmen, de én soha nem állítottam azt, hogy nem kell növényvédelem. A faj vagy fajcsoportspecifikus növényvédőszerek alkalmazása igazán előretörhetne már. Az is növényvédelem, ha nem vegyszeres módon védem meg a növényeket a kórokozóktól és kártevőktől. Vagy pl nem termesztem az adott növényt olyan ökológiai körülmények között, ahol az önvédelmi képességét nem tudja kibontakoztatni.

Szóval a növényvédelemnek nemcsak az óriási környezeti károkat okozó módjai léteznek. Tehát sajnos nem tudok egyetérteni Tomipapával, hogy növényvédelem nélkül kellene a szántóföldeken a méhlegelő növényeket termeszteni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 02. 20:35
Az őszi káposztarepce vetésterülete növekedésének elsődleges oka a világpiac magas növényolaj igénye és a hektáronkénti magas olajhozamra való nemesítés sikere. Nyilván a repcevetőmag termesztési igény is a repceolaj mint főtermék piaci igényének megfelelően nő. Ebből a piaci sikerből a magyar vetőmagtermesztők sem akarnak kimaradni. Semmi probléma ezzel, de a méhészeti ágazatra is figyelemmel kellene lenniük a repcevetőmag termesztőknek.

Idézet
Fogalma sincs a mezőgazdaságról, olyasmit támad, amiről fogalma sincs.
Ha már sérteget, akkor megérdemli a következő választ. Önnek Tomipapa nem látom, hogy lenne fogalma a méhészetről olyan szinten, hogy érdemes lenne figyelembe venni a növényvédelem ügyében tett állításait.

Idézet
Lesz itt méhész annyi, mint Vácott rabszar...
Ezt tegnap tanulta dr. Mészáros Lászlótól, miközben az OMME székházban hármasban megbeszélték együttműködésüket?

Idézet
Aki meg azt mondja, hogy neonikotinoidok nélkül okvetlenül elkövetkezik a méhész-kánaán, az vagy nem tudja, miről beszél, vagy szándékosan hazudik.
Nem tudok róla, hogy épeszű méhész állított volna ilyet. De Tomipapa mondhat ilyet, hiszen lévén kertész, ezért méhészeti vesztesége ebből a kijelentéséből nem származik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 09. 21:17
Kiváncsi vagyok, hogy minden jegyző hasonló elővigyázatossággal figyelmezteti a méhészeket neonikotinoidok használatáról?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 09. 21:27
Ez is tartozéka az ügynek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 09. 21:28
És ez is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. December 01. 22:44
Meghalt a király - éljen a király
Vagyis itt az új méhekre veszélyes méreg, ami követi a neonikotinoidokat. Folytatódik a küzdelem. Ezt a szulfamid mérget amerikai cég hozta forgalomba és most engedélyezték az EU-ban is.

The Neonicotinoid View -The Impact of Sulfoxaflor

https://www.youtube.com/watch?v=2HYJHxxkLoU
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 19. 17:05
Hihetetlen hír az OMME honlapján!
Na nézzük:
" Környezetterhelési monitoring vizsgálat 2015-2016"
Hurrrrááá!
10-12 év után ezt is megértük!
"A neonikotinoidokat érintő vizsgálataink eredményei között ki kell emelni, hogy a szermaradékoknak a napraforgó és kukorica generatív részeibe való bejutása az idei csapadékos esztendőben többször volt mérhető, mint a szárazabb évjáratokban, ugyanezt figyelhettük meg 2013-ban is. Az adatok között meg kell említeni, hogy 6 db kukorica pollenmintából egyben ki tudtuk mutatni a csávázó szerként kijuttatott klotianidint. Ez a mérési eredmény szakmatörténeti jelentőséggel bír."
Tehát Tóth Péter és csapata eljutott odáig amit legalább 10 éve már egész Európában tudnak!
Ez valóban szakmatörténeti jelentőséggel bír!
Amikor folyamatosan azt állítottam (még szaktanácsadóként), hogy csávázó szer bejuthat a pollenbe, és a nektárba, mert a külföldi szakirodalmak már akkor erről zengtek, egyenesen bolondnak meg mit tudom én minek neveztek.
Nem tudom meddig kell nézegetnünk ezeket az újkori sarlatánokat?
Dr.Fendrik Péter kollégám segített felkészülnöm, hogy a profiknál elő tudjam adni gyakorlati megfigyeléseimet.
Addig azt sem tudtam mi a guttációs csepp, és hasonlók.
Semmi közöm nincs és nem is volt a növényvédelemhez, emiatt ami csak a kezembe juthatott a "néma gyilkosról" elolvastam, és azt tapasztaltam, hogy a jelenséggel többször is találkoztam a magyar méhészetekben.
(Eltájolás, mászkálás!)
A nevezett úriember mindig az atkát tette fő bűnösnek!
Ez az igazi szakmatörténet, amikor a fagyi visszanyal, és azzal kell szembesülnie, hogy 10 évig pont az ellenkezőjét állította.
Már rég le kellett volna mondania, én szívesen segítenék neki ezzel az írásommal.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. December 19. 20:23
A méreggyártő cég pontosan tudta ezt már a legelső engedély kibocsátásakor is. Sőt a hatóságok is tudták, hiszen szerepel a törzskönyvi dokumentációban. Csak éppen  kockázatelemző "szakemberek" azt mondták, hogy ez a méhekre veszélyes szintet nem éri el.

Tóth Péter még most is ezt mondja és ezért kérte az elnökséget, hogy adjon az OMME egy enyhe támogatást a vetőmagtermesztők számára oly módon, hogy tudomásul veszi az ilyen irányú méreghasználatot.

Tehát nehogy azt higgyétek, hogy az OMME monitoring bizottságának az álláspontja egy jottányit is változott volna.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Miklós552 - 2016. December 19. 20:35
Ez! A tóth péter olyan ------------helyből mint más nekifutásból, nem értem miért veszik a méhészek még ember számba.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. December 19. 20:41
Ez egy nagyon enyhén szólva pontatlan megfogalmazás az Ő tevékenységének értékelése szempontjából. De Bross megerősítette őt a pozíciójában. Nem értem, hogy egy olyan embert, aki méhész létére a neonikotinoidokkal olyan barátságosan viselkedik, azt hogyan lehetett megválasztani tisztségre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2016. December 20. 09:51
Egy memória frissítés itt-ott nem ártana.
OMME választott képviselői sem most,sem a korábbi ciklusokban nem nyilatkoztak kizárólag elítélően a neo.-kal
kapcsolatban.(lásd mostani FVM levél)
Pályán kívülről beszólva,vagy baráti beszélgetésben lehet.
Kizárólag egy személyre tolni a felelősséget nem igazán sportszerű.

Azt meg le sem írnám,hogy mostani szakmai elnökhelyettes hogy is viszonyul/t ehhez a témához országjáró
előadásaiban.....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. December 20. 11:23
Bross Péternek a mostani levele volt az első olyan OMME nyilatkozat, ami egyértelműen a neonikotinoid korlátozás mellett foglalt állást. Korábban ilyen tudomásom szerint nem született. A minisztérium mindig hivatkozik a Növényvédelmi Bizottságban tett OMME nyilatkozatra és szavazásra. És alapos okkal teszi ezt. Ott az OMME nevében, legitim módon nyilatkozott dr Cserényi Péter és Tóth Péter. Azt még az OMME soha nem vonta vissza, pedig volt már azóta több bizottsági ülés is.

Sőt, Tóth Péter lobbizott az OMME elnökségi ülésén a neonikotinoidokkal kapcsolatos derogáció védelmében még ez évben is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2016. December 20. 13:04
Azon ellehet gondolkodni,hogy-e fontos kérdésben miért pont Tóth Péternek kellett nyilatkoznia. :-[
Bizonyára nem a saját véleményét,hanem az OMME Vezetésének kimunkált véleményét tolmácsolta,így elvitte a balhét.
De lehetséges azért esett rá a választás,mert OMME-n belül kizárólag neki volt/van olyan többirányú mezgaz.szakmai végzettsége amely válaszra feljogosította?
Mások csak olvasgattak,ollózgattak ezt-azt és tudományoskodtak vele.

Azt hiszem minden méhész örömmel üdvözölte a neok. EU-s betiltását.
Sajnos úgy néz ki,hogy itt is és ott ahol már korábban betiltották a méhek helyzete nem javult.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2016. December 20. 13:47
Ennek az új kontroll vezetésnek mindenképpen szüksége van valami sikerélményre. És ezért mindenbe belekapnak amiben csak lehet. Mindig részeredményeket emelnek ki, és nem a lényeget.
 Mert a neonikotin is baj. De az olcsó méz illetve a felvásárlás leállása még nagyobb baj. De, ezen a kérdésen úgy lépnek túl, mintha nem is lenne.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2016. December 20. 15:28
Idézet
Azt hiszem minden méhész örömmel üdvözölte a neok. EU-s betiltását.
Kivéve Tóth Péter. Ő a mi "Virág elvtársunk", aki a film végén a villamosra felugorva mondja, hogy
 - vissza fogtok még sírni minket.
Mi volt rá a válasz?
 - Nem olyan biztos az "Virág elvtárs".
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bálint - 2016. December 20. 15:47
Hát erre azért nem mernék megesküdni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 20. 18:25
Kedves Bükk!
Szíves figyelmedbe ajánlom Dr.Darvas Béla professzor Úr tanulmányát.
Akkor talán nem írnál ilyeneket:
"Mások csak olvasgattak,ollózgattak ezt-azt és tudományoskodtak vele."
Gondolom az Ő szakmai tudását nem kérdőjelezed meg.
"Virág elvtársnak",(hogy a jelzőnél maradjak) ne mutasd meg Darvas prof írását, mert félő, hogy a villamos kerekei alá veti magát.
Nagyon terhelő a tanulmány, és abban a felelősök neve is olvasható.
Milyen érdekles, Dr.Darvas Béla professzort nem akarják beperelni.
Talán igazat írt?
Most, hogy szakmatörténetei jelentőségű a neo. megtalálása pollenben, én szépen csendeben, egy bocsi mellett lemondanék.
Nem kell ehhez olvasgatni, ollózgatni a szakirodalmat senkinek.
Aki eddig tagadta a neok jelenlétét a virágporban, a guttációs cseppekben, és a nektárban mit keres még itt?
Sőt reklámozta az OMME újság címlapján.
Vivaldi szerint ez már a múlté, visszamutogatás?
Szerintem úgy tudunk megtisztulni, és előre lépni, ha a szakmailag alkalmatlan őskövületeket a vitrinbe tesszük, és az utódoknak mutogatjuk, hogy 10 évet késtünk miatta!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Január 03. 15:18
Tisztelt méhésztársak!
Ugye az első felét ismerjük a tanulmánynak, itt van a második.
Jó olvasgatást!
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/08/02/neonikotinoid-kabulatban-2-osszeeskuves-teoriak/
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/10/26/neonikotinoid-kabulatban-3-a-hazai-meheszek-sem-gyanutlanok/
Akinek hosszú, és nem szeretné végigolvasni, neki bemásolom az írás egyik érdekes részét.
Mondtam én, hogy a jelzett urat vitrinbe kéne tenni, most Darvas Béla professzor Úr is ezt javasolja.
"Gondolom, ezért olvashattam ettől a szakértőtől másodszerzőségben a 2013 szeptemberi Agrofórum nevű lapban az alábbiakat: „…az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban.” Tehát szerintük a vélemény az OMME-é, ami előtt a NÉBIH kételkedés nélkül meghajol és hivatkozza, ahol lehet.
A probléma azonban az, hogy Tóth Péter ma már azt hangsúlyozza, hogy sohasem állított olyasmit, hogy a szóban forgó a hatóanyagok a méhekre veszélytelenek lennének, míg a NÉBIH mit sem változtatott az ebbéli dafke álláspontján. Szóval kedves OMME és NÉBIH vezetőségei ki rúgta önök közül a gólt és melyik kapuba? Nem tudjuk, mert a természetvédelemért felelős partjelzők azzal voltak elfoglalva, hogy észrevétlenek maradjanak. Melyikük gondolja magáról azt, hogy a nemzetközi tudományos szaksajtóval szemben saját mérési eredményekre támaszkodó, hiteles tudományos ellenvéleményt képes megfogalmazni?"
No comment!
És most is osztja az észt az elnökségben.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2017. Január 03. 18:34
„…az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban."

Az eszem megáll!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Január 03. 20:37
Kedves Bicska!
Csak azért "áll meg az eszed" mert nem tudod, hogy mekkorát küzdöttem ezzel az eszement állítással!
Évek óta írom, idézem a külföldi szakirodalmak vizsgálati eredményeit a neokkal kapcsolatban, sokszor szélmalomharcot vívva a "szakemberekkel".
A méhészek tájékozatlansága, az elfásultsága, vagy mit tudom én mi miatt senkit nem érint meg a téma.
Én pedig egy összeférhetetlen, állandóan a konfliktusokat kereső, kiállhatatlan OMME ellenségnek lettem elkönyvelve a témában.
Most, hogy Dr.Darvas Béla professzor Úr tanulmányaiban feketén-fehéren leírja, hogy a monitroingnak beállított, össz népi hülyítés, nem más mint egy sima  kárfelmérés (annak azért ne rossz!), megvilágosulni látszik, hogy ez az őskövületi szemlélet, amit képvisel T.P. egy katasztrófa.
Senki nem kérdőjelezi meg T.P. növényvédelmi szaktudását!!!!!!
De ez attól sokkal több, amihez ő kevés!
Ezt írja le Dr.Darvas Béla professzor, amiben az a nagyszerű, hogy ő független, a téma kiváló szakértője.
Hogy miért engedik még T.P.-t garázdálkodni, az számomra felfoghatatlan.
Reményeim (és információim) szerint ebben hamarosan komoly változás fog bekövetkezni, mert az okos embereknél is vannak okosabbak, pláne ha valaki magát tartja a legokosabbnak.
A nevezett úriember szerette volna az OMME méhesében történt katasztrófát is elsumákolni, de  Csuja mester rányitotta az ajtót.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Január 04. 14:45
Idézet
Most, hogy Dr.Darvas Béla professzor Úr tanulmányaiban feketén-fehéren leírja, hogy a monitroingnak beállított, össz népi hülyítés, nem más mint egy sima  kárfelmérés (annak azért ne rossz!), megvilágosulni látszik, hogy ez az őskövületi szemlélet, amit képvisel T.P. egy katasztrófa.

Ülj be az elnökségi ülésre és megtudhatod, hogy miért garázdálkodhat még mindíg T.P.
Az OMME valóban méhészegyesület, de nem érdekképviseleti szervezet.

Ne is várjatok el olyat az OMME-tól, amire nem képes.
Nem köteles egy egyesület érdekképviseleti szervezet lenni, ha azt sem az egyesület vezetése, sem az egyesület tagsága nem akarja.

Márpedig az OMME tagsága nem is tudja, hogy mit csinál egy érdekképviseletet ellátó egyesület, a vezetés meg nem is akar érdekképviselő lenni.
Miért?
Mert így is működőképes. Így is van tagsága, sőt mostmár a Méhészújság révén még ismeretterjesztésben is élre került.
Mert vannak olyan nagy gazdasági igények, amiket ki tud szolgálni.
Nagyon részlegesen ugyan, de még a méhészek gazdasági igényét is szolgálja.

Az OMME egy kétarcú egyesület, de cselekvésében nem a termelő méhészek és főleg nem a élelmiszerfogyasztók érdekeit képviseli.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Január 04. 21:18
Sajnos a neo...ok ügyével egyet kell, hogy értsek, én személy szerint nem is vándorlok repcére, bár mindig érik a méhek, mikor mekkora táblát. Én azt vallom, inkább kihagyom, mint hogy egyszer ez miatt usszon az év, akácra gyúrok, meg a családok egészségi állapotára. Szomorú de mindennel egyetértek a fentiek közül. :'(
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2017. Március 01. 16:29
 :-\ :'(

www.youtube.com/watch?v=dHmtETXiNqo
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Március 03. 21:08
Ismét lendületben a Greenpeace!
http://alfahir.hu/2017/03/03/mezogazdasag_mehek_fenntarthatosag_greenpeace
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Március 17. 13:20
A derogációs kérelmek szabálytalanságáról sok szó esett az elnökségi ülésen. 100 000 ha kukorica vetőmagra és 30 000 ha egyéb növényre kérnek a vetőmagtermesztők derogációs kérelmet. Ez ügyben levél megy a Minisztériumba, hogy az EU szabályokat legyenek szívesek betartatni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2017. Március 17. 20:23
QUQURIQ !!!

Derogációs levéllel, olyan méheket kell kitenyészteni, hogy ha nem a törvényes vegyszert használná a paraszt, szétcsípnék a méhek a pofáját!
No, és ennyi!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Április 10. 00:11
Tóth Péter beszámolt arról, hogy mennyi volt a tavalyi és mennyi lesz az idei neonikotinoidos növénykultúra kis hazánkban. Elmondta, hogy mindenki akit érint a virágzás előtt kap értesítést a NÉBIH-től vagy önkormányzattól. Az idei vetésterületre még nincs adat.

Még mindig visszasírja a neonikotinoidos repcét Tóth Péter. Mondván milyen jó repcetermések voltak 2007 és 2014 között.

Bejelentette, hogy a byscaja is vizsgálva lesz. Ja persze ez is neonikotinoid, de nincs betiltva, méhkímélőnek van kikiáltva. Viszont gombaölővel együtt brutálisan mérgezi a mérgeket. Márpedig tudtommal szinte csak együtt használják a gazdák. Tóth Péter most vette észre, de mi már évek óta tudjuk és mondjuk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. Április 10. 18:32
Tóth Péter vizsgálódhatna egy kicsit vagy reprezentációs felmérésre kérhetné meg a szaktanácsadókat hogy a derogációs területek körüli méhveszteséget felmérjék és összehasonlítsák az ország különböző pontjait.
Ja és nem árthat elolvasni ezt is.
http://alfahir.hu/sites/default/files/kepek/2017_02/neonikotinoid_szerek_veszelyei.pdf

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Április 23. 11:08
Mi a helyzet a permetezésekkel?

Miért nem követeli az OMME a az internetes permetezési napló bevezetését? Nehogy azt mondja már bárki, hogy ez lehetetlen.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Július 09. 01:13
Olvassátok el a linken levő cikket.

http://mecsekimezeskorut.hu/program/222

Akkor most mi is a helyzet? Mit akarunk mi méhészek?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 09. 18:56
Tiszta vizet a pohárba!
Több kérdés is megfogalmazódik bennem a cikk ezen részét olvasva:
"A magyarországi méhpusztulások 1–4 százalékát okozta növényvédő szer a legutóbbi kutatások szerint, ráadásul zömmel a helytelen felhasználás következtében – mondta el korábban az agrárszektor.hu-nak a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Tarcali Gábor felidézett egy dunántúli esetet is, ahol a méhekre eredetileg nem veszélyes szerek kombinációja okozott pusztulást, az összeadódó hatások pedig nem mindig előre kiszámíthatók."
Mit is állított eddig az OMME növényorvosa????
Magyarországon ez irányú kísérletek nem voltak, majd erre hivatkozva fejtette ki megdöbbentő álláspontját az FM.
És Tarcali Gábor Úr kitől kapta ezt a fals információt?
Szerintetek?
Ő védi a mi érdekünket, egy növényorvos?
Többen kérdezik tőlem, hogy élvezem valakinek a kicsinálását?
Miért piszkálom "szegény"elnökségi tagot, akit a legnagyobb szavazati aránnyal választottak be?
Tisztelt Fekete-Fehér Méhészklub olvasók, kedves Tóth Péter!
Nekem nem Veled van gondom, gyakorlatilag nem is Téged piszkállak!!!!!!!!!!!!
Az elvedet utasítom el, ahogy a neonikotinoidokat kipártolod, és a mai napig megkérdőjelezed káros hatását, amikor ezer meg ezer szakcikk, és kutatási eredmények támasztják alá, hogy a méh és rovarvilág ettől szenved.
Teljesen megértem, hogy növényorvosként ezt kell képviselned, de akkor mit keresel az OMME elnökségében?
Ezért mondtam többször, hogy egy embernek (általában) egy szíve van.
Te döntöttél, amikor a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában tisztséget vállaltál.
Mi méhészek vagyunk, és a mi érdekeinket olyan vezetőknek kell képviselniük akik a méhészeti ágazatért elkötelezettek!
Sajnálom, hogy ilyen keményen fogalmazok, de ha a küldöttek tudnák a kettős (vagy hármas) szerepedet soha nem nem lettél volna az OMME elnökség tagja, és nem  vezetnél olyan monitoringnak álcázott bizottságot, amely egy nagy pézzel megtöltött lufi, egy káresemény utáni tapasz.
Örömmel olvasom, hogy MÁR ott tartanak a növényorvosok, hogy rájöttek, egy NEM jelölésköteles vegyszer felhasználása is méhpusztulást okoz, ha előtte a vetőmagot csávázták, vagy több szert kevergetnek.(szinergens hatás)
Írásaimból, és felszólalásaimból kiderül, hogy ezt lassan 10 éve pofázom, és Etienne Bruneau pont erről tartott előadást, ahova nem voltál hajlandó elfáradni.
Valamint szeretném tudni az OMME hivatalos álláspontját a kérdésben, mert egyelőre síri csend.
Egy biztos, a repcén és napraforgón tapasztalt méhpusztulások, mászkálások okai között vastagon fellehető a hosszú hatású vegyszerek áldásos hatása.
Remélem Magyarország is a teljes tilalom mellett fog szavazni, és semmiféle "eseti engedélyt" nem lesz lehetőség kiadni, ezzel egy olyan kiskaput nyitva hagyni, aminek beláthatatlan méhpusztulás a vége.
Nekem a témáról ez a véleményem, amit a méhészek között járva tapasztaltam, sok éven keresztül.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Július 09. 20:24
Még ma is érvényes amit 2013-ban elhangzott a neoniotinoidok ügyéhez való hozzáállásról a Francia Intézetben.

https://www.youtube.com/watch?v=v4_oBwzon9k
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 10. 14:20
Tegnapi hozzászólásom(Geddekas előtti) most lett kerek egész.
Ma délelőtt Beszéltem Tarcali Gábor Úrral a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökével, és azt kérdeztem tőle, hogy honnan vannak az információi.
Pont azt válaszolta amire számítottam!
Ez az OMME szakmai álláspontja, mert Tóth Péter előadásán ezt jegyezte fel, ez alapján nyilatkozott.
Az FM meg ezt vette át, tehát így lett "hivatalos".
Tisztelettel jelzem a Fekete-Fehér Méhészklub olvasóinak, hogy a kör bezárult!
14.000 méhész, és az OMME nevében nyilatkozik Tóth Péter????
Ki hatalmazta fel őt erre, hogy a méhészeti ágazat nevében nyilatkozzon?
Nincs más teendő, csak meg kell nézni az elnökségi határozatokat, és akkor helyben vagyunk.
Gyanítom, hogy hasonló lesz, mint amikor az MTA-ban tartott az OMME nevében a MI(?) növényorvosunk előadást.
Hamarosan fogok az elnökségnek írni egy hivatalos levelet, melyben kérem őket, hogy nyilatkozzanak, valóban osztják e Tóth Péter álláspontját a témában.
Egyelőre akikkel beszéltem, mindenki elhatárolódik tőle.
Megjegyezni kívánom, ha az elnök ír alá olyan megállapodást vagy hoz olyan döntést amiről előzetesen az elnökséget nem tájékoztatta, azonnal balhéznak, a "Mészi" hívek.
Szépen kibogoztam ezt a történetet, de Tarcali Gábor Úrral másról is megállapodtunk.
Erről hamarosan beszámolok, de most taktikai okok miatt legyen ennyi elég.
Annyit előzetesen, hogy nagyságrendbeli eltérés mutatkozik a növényorvosunk állítása, és a valós méhpusztulások között.
Ha csak a Bayer és Syngenta vizsgálatait nézzük akkor is 12 szeres eltérés mutatkozik.
Lassan abba kéne hagyni a méhészek félrevezetését, és valós adatokat kéne közölni.
Nem tudom mi a cél a neonikotinoidok elbagatellizálásával, de ez veszélyesebb mint maga a hatóanyag.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Július 10. 22:56
És ennek a szerintem méhészeket eláruló embernek és társainak az indítványára zárták ki az OMME-ból Csuja Lászlót. Csuja László 2013-ban elsőként szólította fel Tóth Pétert és dr. Cserényi Pétert lemondásra. 

Csuja László bizonyító előadást is készített (tudományos bizonyítékokból és valódi példákból) és mondott el néhány helyen arról, hogy a neonikotinoidoknak milyen hatása van a méhcsaládokra. Ez ügyben köszönet Molnár Jenő Balatonlellei méhésznek, aki kiváló, oktatásra is alkalmas videókat készített a neonikotinoidos mérgezésről. Ezek a videók részét képezik az előadásnak.

Őszintén sajnálja Csuja, hogy Molnár Jenő ezen áruló személyek nyomására szembefordult Csujával és nagyon sértő, megalázó módon viselkedik vele.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2017. Július 11. 14:56
És ennek a szerintem méhészeket eláruló embernek ...  Tóth Pétert   
...

A költői kérdés, valóban áruló-e Tóth Péter? Elárulta-e és elárulja-e folyamatosan a méhészeket?

A kérdés megválaszolásához nézzük a tényeket.
Tóth Pétert kiutaztatta az OMME Kijevbe, az Apimondiára. Nyilván nem várost nézni ment, hanem a méh-egészségügy szekció meghallgatására.

Nézzünk onnan egy előadást:

Elsőként egy francia csoport munkáját, amelyet Claire JABOT vezetett. Címe: A neonikotionidok és a piretroidok mennyisége a méhekben illetve a méhkenyérben és a viaszban címet viselte. Ez nagyon hasonlít Tóth Péter egyik budapesti előadására.

A kíséretbe "rendes" méhészeket vontak be. A vizsgálatok legfőbb oka az abnormálisan magas méhpusztulási ráta volt. A vizsgálati módszereiket kalibrálták, ellenőrizték azok érzékenységét. Két év alatt összesen 180 mintát gyűjtöttek be az ország minden részéről (A kutatáshoz nem állítottak fel egy saját méhészetet, mint az OMME, ahol azóta se...).

Tilalom ide-tilalom oda, sok olyan minta volt, amelyben kimutatták a fenti anyagcsoportok molekuláit. A méhek 31 %-a, a méhkenyér 54 %-a míg a viasz 55 % volt szennyezett. Ha most ezekben nézzük a neonikotionidok arányát, akkor azt találták, hogy a méheknél 41%-a a szennyeződéseknek neonikotionid volt, míg a méhkenyérnél 74 % és a viasznál 51 %.

Részletesen elemezték a szennyezettség mértékét is, amelyeket grafikonokban adtak meg. Pl. Thiacloprid-del 18 méhkenyér minta volt szennyezett, amelyből egyben a 100 ng/g-os töménységet meghaladta a szennyezés mértéke.

Hiányzik a méhpusztulás és a szennyezettség közötti összefüggés vizsgálata - legalábbis ebből az előadásból. Az alap, a szennyezettség vizsgálata azonban megegyezik Tóth Péterével. Tóth Péter szerint "mindösszesen egy mintában talált". (Ja az a kicsi mintaszám miatt éppen 20 %, a Franciáké méhre 12% !!! A franciák a 12 %-ra "félreverték a harangot", Tóth Péter meg mélyen hallgat.)

Összegezve Tóth Péter munkája - hogy tudatosan, vagy bután, de - nélkülözi az alapot: a szakirodalom és a többi kutató munkáinak áttekintését. Nem vesz statisztikailag értékelhető mennyiségű mintát. Következtetései így nem megalapozottak. Kicsit majdnem olyan, mintha fizetett hirdetést olvasnánk. No nem a méhészek fizetett hirdetését, hanem a méreggyártókét.

NOS, akkor áruló?


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2017. Július 13. 22:42
QUQURIQ !!!

"Összegezve Tóth Péter munkája - hogy tudatosan, vagy bután, de - nélkülözi az alapot: a szakirodalom és a többi kutató munkáinak áttekintését. Nem vesz statisztikailag értékelhető mennyiségű mintát. Következtetései így nem megalapozottak. Kicsit majdnem olyan, mintha fizetett hirdetést olvasnánk. No nem a méhészek fizetett hirdetését, hanem a méreggyártókét."

Ha mid ez igaz, (miért is ne lehetne az),
Akkor hogyan adhat az OMME megbízást Tóth Péternek?
..ha tudjátok, és tudjuk, hogy ekkora a baj, ami évek óta tart, ...hogyan lehet szaktanácsadó? ...hogyan képviseli, képviselheti a küldöttek és a magyar méhészek érdekeit? Hivatalból is védenie kellene a méhek életét és a méhészek vagyonát!
Felbecsülhetetlen károk keletkeztek...
Addig míg a Greenpeace védi köröm szakadtával a méhecskéket, addig az OMME egyik elnökségi tagja, Tóth Péter hallgat és nem nyilatkozik a gyilkos szerekről, és ezek keverékeiről...
Mit keres az OMME vezetésében?
Ti tudjátok??

Kiskakas  :o ::) :-[
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2017. Július 13. 23:02
Mit keres az OMME vezetésében?
Miniszteri fizetést....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Július 17. 08:37
A neonikotinoidokat most is használják. No nem azokat, amik magukba is nagyon veszélyesek, hanem az enyhébben mérgezőket. Ezek viszont gombaölőszerekkel kombinálva ugyanolyan mérgezők, mint a már betiltott mérgek.

A Tóth Péter által kedvelt vetőmagtermesztők viszont ma is használhatják hatósági szükséghelyzeti engedélyekkel a legsúlyosabban mérgező neonikotinoidokat. A miniszter már többször hivatkozott Tóth Péter nyilatkozataira. Aki viszont kettős beszédet mond. A minisztérium ezt a méreggyártók érdeke szerint értelmezi.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kerekes.batya - 2017. Július 27. 21:19
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/vegre-tudomanyos-bizonyitek-szuletett-a-neonikotinoidok-hatasarol-33578-001   !!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2017. Július 27. 21:31
QQUQURIQ !!!

Küldje már el valaki  ezt a cikket, Tóth Péternek, had bizonyosodjon meg róla, hogy mekkora hibát követett el!
Hogy csinálhat valaki monitoring vizsgálatot, ha nincsen tisztában a vegyszerek veszélyességével!
Olyan, mintha egy tűzoltó gyújtogató volna...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 27. 21:38
"Olyan, mintha egy tűzoltó gyújtogató volna..."

Benzines kannával a kezében.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. Július 29. 10:55
A neonikotionid rovarmérgek hatása a méhanyákra svájci cikk magyar összefoglalására most jutott időm:
Forrás: https://www.nature.com/articles/srep14621.pdf

Azért indul a kérdés után, mert  méhészek a utóbbi időkben megemelkedett anyaproblémáról számoltak be. A vizsgálatok nagyon sokrétűek. Vizsgálták a párzás minden aspektusát, majd a párzás eredményességét. Összefoglalva voltak olyan szempontok, amiben nem volt szignifikáns eltérés, de voltak olyanok, ahol volt.

Összefoglalva elmondja, hogy a neonikotionidik felelősek, legalábbis részben az anyák gyors váltásáért, a családok elnéptelenedéséért.  Továbbá azt is megállapították, hogy az eltárolt sperma mennyisége és minősége is jelentős kárt szenvedett. Azaz gyorsan herepetézővé válik az anya. Tapasztalt valaki olyat, hogy az anya c.a. 4-5 hónappal a párzás után elkezdett sokat herepetézni (dolgozó sejtbe)?


(Ilyesmi a humánokál is előfordul évek óta, üdv a szép új világban. Szabad a sex, gyerek úgyse lesz belőle, max. pár százalékos eséllyel... de ez már a tragédia rovatba illő.)

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2017. Július 29. 16:42
QUQURIQ !!!

Félelmetes az írásod! (fordításod)
Lehet, hogy a növényen keresztül az emberbe is bejutnak ezek az anyagok?
Lehet, hogy sok házaspár ezért költ vagyonokat a mesterséges megtermékenyítésre, ami sokszor eredménytelen?
Mi volt régen...
Jóska mariskával délidőben jól összecincálták a szénakazlat, aztán a Mariska azt hitte, hogy (jól lakott) csak úgy nőtt a poci...
Szégyenkezhetett a falu előtt...
Szerencséje volt, ha Jóskának megesett a szíve rajta, és elvette feleségül.
(Az a régi szép egészséges természetes világ)!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 17. 22:41
A Gödöllői Méhészegyesület megunva a méhészek totojázását levelet írt.

Idézet
NÉBIH
Jordán László
elnökhelyettes

Tárgy Szükséghelyzeti engedélyek, repcevetőmag

Tisztelt Jordán Úr!

Sorozatosan kapnak szükséghelyzeti engedélyeket a repcevetőmag előállítók neonikotinoiddal csávázott vetőmagok vetésére.
Számunkra érthetetlen okok miatt az engedély okiratok csak részlegesen vannak nyilvánosságra hozva.
Kérem legyen szíves eljuttatni részünkre az engedélyokiratok teljességét, hogy érdemben meg tudjuk vizsgálni tartalmukat.
Kérem továbbá, hogy a Növényvédelmi Bizottság vegye fel napirendjére ezeknek a szükséghelyzeti engedélyeknek a kérdéskörét, ugyanis a magyar repcetermesztési statisztikák messze nem támasztják alá, hogy olyan különös veszélyekkel kellene szembenézni, ami indokoltá tenné, hogy országunk ebben a témakörben évről-évre rendszeresen derogációt kérjen az EU szabályozás alól.
Kérem, hogy a Növényvédelmi Bizottság ülésére szervezetünket, tehát a Gödöllői Méhészegyesületet is hívják meg.

Üdvözlettel
Csuja László
elnök
Gödöllői Méhészegyesület

Megérkezett az első válasz.

Idézet
Tisztelt Csuja László úr!

Köszönettel megkaptuk észrevételeit a szükséghelyzeti engedélyekkel kapcsolatban.
Ellenőriztük, hogy a határozatok a többi okirathoz hasonlóan felkerültek – e a nyilvánosság számára elérhető ENIR adatbázisba, és megállapítottuk, hogy azok letölthetőek.
Az engedélyokiratok kiadása esetén a határozat indoklási részét alapesetben nem tesszük nyilvánossá, mert az a kérelmezőre tartozik. Ebben az esetben azonban a fokozott közérdekre tekintettel – az indoklási részt is tartalmazó határozatot fogjuk megjeleníteni. A cserére a következő napokban kerül sor.

A Növényvédelmi Bizottság összehívása az FM Élelmiszerlánc-Felügyeleti Főosztályának hatáskörébe tartozik. Ezért ebben az ügyben Gábriel Géza főosztályvezető-helyettest keresheti meg.

üdvözlettel:

Tőkés Gábor
engedélyezési igazgatóhelyettes
Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Ez egy apró lépés, de itt nem állunk meg. Folytatjuk, mert a szükséghelyzet mint fogalom lehet, hogy nem illik arra a helyzetre, amire alkalmazzák.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. Augusztus 18. 00:42
A Gödöllői Méhészegyesület megunva a méhészek totojázását levelet írt.

.....

Megérkezett az első válasz.

Idézet
Tisztelt Csuja László úr!

Köszönettel megkaptuk észrevételeit a szükséghelyzeti engedélyekkel kapcsolatban.
Ellenőriztük, hogy a határozatok a többi okirathoz hasonlóan felkerültek – e a nyilvánosság számára elérhető ENIR adatbázisba, és megállapítottuk, hogy azok letölthetőek.
Az engedélyokiratok kiadása esetén a határozat indoklási részét alapesetben nem tesszük nyilvánossá, mert az a kérelmezőre tartozik. Ebben az esetben azonban a fokozott közérdekre tekintettel – az indoklási részt is tartalmazó határozatot fogjuk megjeleníteni. A cserére a következő napokban kerül sor.

A Növényvédelmi Bizottság összehívása az FM Élelmiszerlánc-Felügyeleti Főosztályának hatáskörébe tartozik. Ezért ebben az ügyben Gábriel Géza főosztályvezető-helyettest keresheti meg.

üdvözlettel:

Tőkés Gábor
engedélyezési igazgatóhelyettes
Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Ez egy apró lépés, de itt nem állunk meg. Folytatjuk, mert a szükséghelyzet mint fogalom lehet, hogy nem illik arra a helyzetre, amire alkalmazzák.

Köszönjük Csuja !
OMME vezetés Ti mit tettetek a fenti ügy érdekében ?
OMME -ból kizárt tag többet tesz mint az OMME vezetése ?
Megy a lapítás , sunnyogás .... (ugyis el lesz vetve a repce nemsokára addig meg kihúzzátok és feletszitek a kezeteket , hogy "bocsi fiúk de már nem tehetünk semmit")
ha nem ezen oldalon de legalább az OMME honlapon "löknétek" valamit a "népnek" vagy talán arra vártok , hogy legyen új honlap és azon lesz egy olyan menűpont ,hogy "ÉRDEKKÉPVISELET" 
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 18. 10:10
A szükséghelyzeti engedélynek van egy sajátossága. Szerintem kártérítési igényhez ad jogalapot, hiszen annak tudatában adja ki az engedélyt az állam, hogy a méhészeknek kárt okoz ezzel.

Az kárt elszenvedő méhészek csoportja indítványozhatna perenkívüli megegyezést ebben az ügyben, ha már az OMME, mint állami hivatal, képtelen ezt kezdeményezni. Ha úgy nem sikerül, marad a peres út.

Mi a Véleményetek erről?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 18. 20:10
Íme egy szükséghelyzeti engedély!
Majd erre fogja Tóth Péter azt mondani....ne aggódjatok, csak alig 6 hektárról van szó.
Minden alkalommal próbálta, és a mai napig próbálja a neonikotinoidok pusztító hatását kozmetikázni, elbagatellizálni.
A tájékoztató levelet a méhész kérésére már elküldtem az OMME elnökének, valamint prof. Dr.Darvas Bélának.
A "legszakmaibb", hogy a méheket majd az érintett méhész itassa!
Az senkinek nem fordult meg a fejében, ha a Kormányhivatal ilyen vészjelzést ad, akkor lehet esetleg gond ezekkel a vegyi bombákkal?
Addig úgy sem fogja senki komolyan venni a neonikotinoidok élővilágpusztító hatását, amíg az ezt elutasító szervezetek be nem fogják bizonyítani.
Egyszer már sikerült!!!!
Véleményem szerint sokan még abban bíznak, hogy ez a parányi kis neo nem csinál semmi gondot sem a méhekkel, sem velünk emberekkel.
Ez egy akkora tévedés, hogy azt semmilyen jelzővel nem tudom kifejezni.
A vegyszerek által okozott súlyos betegségeknek, csak a gyógyszergyártók örvendenek.
Nézzétek a mellékletet.

Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 18. 20:24
Attila!

1.
Ez nem szükséghelyzeti engedély, hanem csak egy tájékoztatás, hogy egy szükséghelyzeti engedély alapján itt meg itt ennyi meg ennyi területen az egyébként tiltott technológia alkalmazva lesz.

2.
Nem kell semmit bizonyítanunk arról, hogy a neonikotinoid mérgezi a méheket. A tudomány már EZERSZER bizonyította, hogy a neonikotinoidok a méhekre is veszélyes szerek.

3.
A benyújtott törzskönyvben levő kockázatelemzés hamis és ezt a kockázatelemzést kell felülvizsgálni. Ennek hamisságát kell bebizonyítani. Ami viszont viszonylag könnyű lenne. Ehhez nem Darvas Béla kell, ez nem az Ő asztala. Gyakorlatilag a hamisítást kell bizonyítani. Ehhez kevés biológiai ismeret és némi matematikai tudás kell.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: vezerpar - 2017. Augusztus 20. 08:48
 A Royal Holloway University of London egyetemeken méhkirálynőkkel végzett kísérletek szerint a közönséges rovarirtó kiirthatja a poszméh fajtákat a kontinensekről”.
 A neonicotinoidokkal táplált méhkirálynők tojásrakási gyakorisága 26 százalékkal volt kevesebb, mint azok, amelyeket nem tettek ki ezen kártékony anyagnak.
Nigel Raine, a kísérlet végrehajtását segítő tudós kijelentette: „A tojást rakó méhkirálynők nélkül nincs méhraj”.
https://sputniknews.com/environment/201708171056526922-bees-pesticide-species-wiped-out/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 20. 11:28
Olvastam több ilyen cikket már, de egyikből sem derült ki, hogy a petézési szándék csökkent vagy az anya petézett, de a dolgozók kidobálták a petéket, lárvákat. Miért lenne fontos tudni? Mert az a gyanúm, hogy a szubletáis dózis esetén a szociális háló szakadozik szét, tehát elsődlegesen olyan viselkedési zavarok alakulnak ki, aminek következtében a méhcsalád elveszíti a család jellegét a munkamegosztási képesség sérülése miatt. Nem etet, nem gondoz, nem takarít, nem tárol, stb.

Miből gondolom? Azok az rajok, amik az ilyen mérgezett kaptárból kirepülnek, az új kaptárba rakás után meghalnak, képtelenek családi életre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 20. 14:35
Kíváncsi leszek, hogy a most küldött levélre mikor kap választ a Gödöllői Méhészegyesület és összehívják-e a Növényvédelmi Bizottságot, ahol kötelezően meghívandó a Greenpeace-től Simon Gergely és az ökotoxikológus prof. Darvas Béla is?

Ja és ne feledjük, hogy az OMME-t az a Tóth Péter képviseli, aki egyszerre elnökségi tag és szaktanácsadó is és most indít az OMME elnöksége jóváhagyásával egy kísérletet a klórpirifosz hatásáról. Ezzel kívánja vajon bizonyítani, hogy hú, de veszélyes a klórpirifosz és minyő kegyes velünk méhészekkel a mezőgazda, amikor a neonikotinoidokkal nyomatja tele a talajt? Mind a kettő méreg, mind a kettő rovarölő és lennének olyan agrotechnológiai módszerek, amivel kiváltható lenne mind a kettő.

Tóth Péternek az egész vizsgálati ötlete nagyon gáz, hiszen a monitoring keret terhére csinál tudományos kutatásnak titulálható munkát, amire viszont ebből a keretből nem lenne joga ilyesmit csinálni.

De hát mit tehetek én szerencsétlen méhész honpolgár, ha ezt az OMME elnöksége eltűri? Szólok a tagságnak, hogy "gáz van" vagyis nemcsak a klórpirifosz gázosodik a talajban, hanem ebben a témában az OMME elnökségében is gáz, izé! gőz vagy mi a szösz van, komoly érdekképviseleti munka helyett. Lépjetek, nehogy klórpirifoszba vagy neonikotinoidba fulladjon az ügy!

A Gödölői Méhészegyesület (lévén érintett jogi személy) is lépett ez ügyben, ha az OMME nem vette volna észre, hogy a szükséghelyzeti engedélyek körül is gáz van és azt se a klórpirifosz, hanem sejtésem szerint a Bayer és szimpatizánsai, hogy ne mondjam, hatóságoknál elkövetett lobbimunkája okozza.

Idézet
Földművelési Minisztérium
Élelmiszerlánc-Felügyeleti Főosztály

Gábriel Géza
Főosztályvezető-helyettes

Tárgy: A Növényvédelmi Bizottság sürgős összehívása

Sorozatosan kapnak szükséghelyzeti engedélyeket a repcevetőmag előállítók neonikotinoiddal csávázott vetőmagok vetésére.
Számunkra érthetetlen okok miatt az engedély okiratok csak részlegesen vannak nyilvánosságra hozva.

Kérem legyen szíves eljuttatni részünkre az engedélyokiratok teljességét, hogy érdemben meg tudjuk vizsgálni tartalmukat.

Kérem továbbá a Növényvédelmi Bizottság sürgős összehívását ezeknek a szükséghelyzeti engedélyeknek megtárgyalása kérdéskörében, ugyanis a magyar repcetermesztési statisztikák messze nem támasztják alá, hogy olyan különös veszélyekkel kellene szembenézni a vetőmagtermesztőknek, ami indokoltá tenné, hogy Magyarország ebben a témakörben évről-évre rendszeresen derogációt kérjen az EU szabályozás alól.

Kérem, hogy a Növényvédelmi Bizottság ülésére szervezetünket, tehát a Gödöllői Méhészegyesületet is hívják meg.

Üdvözlettel
Csuja László
elnök
Gödöllői Méhészegyesület
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. Augusztus 22. 15:26
A méhészet újság beszámol az augusztusi számában a Greenpeace
Magyarország budapesti Kossuth téri tiltakozásáról,ahol a környeztvédő
szervezet felszólította a kormányt,hogy az ősszel várható tagállami szavazáson
támogassa a neonikotinoid rovarirtó szerek teljes európai uniós tilalmát,és ragaszkodjon
ehhez a döntéshez ahelyett,hogy eseti engedélyeket kérne és adna a tilalom alól.
Mindennek alapja,apropója az a szántóföldi kísérlet amely bízonyitotta ezen szerek
három fajta méhnél is a rendkívüli kár okozást.
Mindezek után a kormány eseti engedélyt ad ki repce neos csávázására.
Mi erről a véleményetek?
A méhészet kérte a NÉBIH álláspontját,idézek belőle egy-két részt,amint lesz
rá időm.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 23. 08:15
Ha az OMME Tóth Péterre fog hallgatni, akkor semmilyen véleménye nem lesz ez ügyben a szervezetnek. Sajnosa méhészek hangadói közül sokan hasonló módon fognak viselkedni. Még mérgezés esetén se mozdulnak. Tóth Péter figyelme pedig a klórpirifosz felé fordul.

Az önálló Méhészegyesületek viszont az OMME tól függetlenül hozhatnak állásfoglalást a neonikotinoidok ügyében és kérhetik a Magyar Kormányt, hogy a teljes tiltás mellé tegye szavazatát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 23. 08:35
Tóth Péter állásfoglalását ismerjük, köszönünk szépen nem kérünk belőle!
Inkább az elnökség többi tagjához kell fordulnunk, a szakmai alelnökhöz, vagy egyenesen az OMME elnökéhez, hogy TILTSÁK MEG azt, hogy Tóth Péter neonikotinoaidok kérdéskörben nyilatkozhasson.
Csinált már annyi kárt a félrevezető borzalmival, hogy elég volt belőle.
Ő növényvédős, azoknak az érdekeit maximálisan kielégíti, minket méhészeket pedig hagyjon békén.
Mi a szükséghelyzeti engedélyekről a véleményem?
Az, hogy nem értem.
Egy tiltott technológiáról beszélgetünk, amit az UNIÓ összes tagországa elutasított,nálunk pedig szabad.
Kollégám felhívta azt a Baranya megyei illetékest akinek a tájékoztató levelét olvashattátok.
Teljesen el volt hűlve, amit méhész barátom a témáról elmondott neki.
Már csak az volt a kérdése, miért engedélyezték ezt?
Hát mert kérték.
Tehát ha valaki kéri a szükséghelyzeti engedélyt, azonnal,indok nélkül megadják.
Ez ma Magyarország, az UNIÓ tagja.
Véleményem szerint ha valamit tiltanak, akkor az tilos.
Bár nálunk a behajtani tilos táblák egy része alatt is ott van, hogy "Kivéve célforgalom".
Hát ha be akarok oda menni,biztosan van célom.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 24. 08:33
Az OMME hónapok óta ismeri a helyzetet, de az elnökség napirendjére még a Greenpeace szervezte esemény után se került be. Pedig a Greenpeace felhívta a figyelmet arra, hogy lépni kell, mert a Magyar Kormánynak döntenie kell egy EU hivatalos fórumon, továbbá itt van a repcevetési szezon, ami miatt kiadják az itt vitatott szükséghelyzeti engedélyt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 30. 19:44
Akkor van a neonikotinoidokkal gond, vagy nincs?
Most annak az embernek hallatszik a jajkiáltása aki eddig arról regélt,hogy az égadta egy világon semmi gondot nem okoz a neonikotinoidokkal való csávázott vetőmagból kikelt napraforgó, kukorica, és természetesen a repce.
Most ő húzza a vészharangot?
Baranya megyében nem lesz olyan terület ahol NEM csávázott repcemag kerül a földbe, de ahogy állnak a dolgok Tolna megye sem lesz jobb helyzetben.
Az OMME elmúlt "szakmai" vezetésének köszönhetően olyan álláspontot alakítottak ki az illetékesek, hogy az teljesen ellentétes volt a magyar méhészek érdekével.
A történet ismert, és a dolognak nincs vége.
Az elnökség azon tagját közösen kell elnémítanunk, aki 12 évig félrevezette, azokat akik engedték, és ezt becumizták.
Őket is tájékoztatnunk kell, mert a félrevezetett, átvágott méhészek nem is tudják milyen veszély leselkedik rájuk!
Még akkor sem hitték el a méhészek, hogy mi a baj amikor repcén és napraforgón szétmászott az állományuk, egy hét alatt kiürültek a mézterek.
És az OMME fősámánja végig azt szajkózta, hogy mindennek az oka a varroa atka.
Most ő szeretné vinni neonikotinoidok kérdéskörben a zászlót?
A méhésztársadalomnak nem szabad megengednie, hogy olyan vezetői legyenek akik a neonikotinoidokat éltették, az OMME-s újság címlapján reklámozták, valamint olyan méhészeket fűztek meg akik megúszták a neok károkozását, és ezekkel riportot készítettek.
Ha egyszer Á-t mondott mondjon Á-t!
Mi változott azóta?
Belátta, hogy hibázott, és most sumák módon próbál a neonikotinoidok elleni harcunk élére állni!
Nem fog menni!
Egyetlen dolog tehet meg a tisztelt elnökségi tag.
Kiáll a tagság elé, és baromi nagy bocsánatkérés mellett lemond.
Más lehetősége nem maradt.
Elfogyott körülötte a levegő, és most próbál a hurokból kibújni.
Nagyernyei Attila





Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2017. Augusztus 31. 06:47
Az OMME hónapok óta ismeri a helyzetet, de az elnökség napirendjére még a Greenpeace szervezte esemény után se került be. Pedig a Greenpeace felhívta a figyelmet arra, hogy lépni kell, mert a Magyar Kormánynak döntenie kell egy EU hivatalos fórumon, továbbá itt van a repcevetési szezon, ami miatt kiadják az itt vitatott szükséghelyzeti engedélyt.
Ki hívja össze az üléseket ahol ezeket tárgyalni kéne? Ki állítja össze a napirendi pontokat az ülésekre?
A neonikotinoidokkal kapcsolatban is lehetnek egyszemélyes felelősök! Nem lehet mindig a mögé a szó mögé bújni, hogy elnökség! Viszont az elnökségben helyet foglalóknak egyenként is, a méhésztársadalmat és annak érdekeit kellene képviselniük. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 31. 07:01
Atya!
Véleményem szerint ez egy nagyon rázós kérdéssé kezd válni.
Amolyan politikai vonalat érzek a háttérben, és ettől rosszabb forgatókönyv nem létezik.
Ha valakinek az az érdeke, hogy a neonikotinoidokat használhassák, és ő még a döntéshozók táborában is rontja a levegőt, nagy áttörésre csak akkor számolhatunk, ha országos megmozdulást szervezünk.
Itt az alakalom, hogy szeptember 4-én a Babitsban feltegyétek a kérdést az OMME elnökének,...... hogy mit lép az érdekvédelmi szervezet ez ügyben?
Ha demonstrációra kerül a sor a média rákattan, a politikus urak kicsit megszeppennek.
Ettől függetlenül, mivel a repcemagokat csávázva fogják elvetni, évekig szenvedni fogunk néhány agyament pénzhajhásztól.
Azt kell megérteni mindenkinek, hogy az OMME nem Bross Péter és nem az elnökség!
Az OMME MI vagyunk, a tagság.
Ha nektek ez így jó akkor marad minden, de ne nyüszítsetek ha kiürülnek majd a kaptáraitok.
Ha úgy gondoljátok a kutatások alapján, hogy óriási veszélynek van kitéve az élővilág és abban a méhcsalád, akkor lépnünk kell.
Én ezt választanám.
Helyettünk senki nem fog cselekedni.
Rá kell csapni az asztalra, hogy elég!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 31. 19:05
Hát mit is mondjak?
El vagyok keseredve.
Megkaptam Tolna megye összes vetésterületét, tételesen lebontva, ahol őszi káposzta repcét fognak vetni, Cruiser OSR 322 FS, és Ellado csávázó szerekkel kezelt maggal.
Az FS a rovarölő hatásra utal.
Ezt olvashatjuk a tájékoztatóban:
" A Cruiser OSR rovarölő hatóanyaga, a talajlakó és a korai időszakban lombszinten károsító rovarkártevők igen széles csoportja ellen hatékony. A rovarokra mint gyomor- és kontakt méreg fejti ki a hatását. Hatásos a talajlakók és az őszi időszakban a levelet és szárat károsító szívó és rágó rovarok – mint pl. a bolhák (Psyllioides, Phyllotreta), a repcedarázs (Athalia), a repcegyökér-ormányos, a levéltetvek (Mysus, Brevicoryne) és a drótférgek (Agriotes) ellen."
Már csak azt kell hozzátenni, hogy a méhek és hasznos rovarok ellen!
Tolna megyében 941 parcellába fognak több ezer hektáron elvetni ilyen környezetpusztító vegyikoktéllal felitatott borzalmat.
Lassan elérünk odáig, hogy a gazdák okostelefonjaikról fogják irányítani a növény, és talajvédelmi munkákat, az előre beprogramozott gépeinken.
Aratáskor meg azt fogják tapasztalni, hogy nincs semmilyen élőlény rajtuk kívül, mert mindent kipusztítottak.
Ebből tüntetés lesz.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 31. 19:39
Idézet
Ebből tüntetés lesz.

NA VÉGRE!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2017. Szeptember 01. 19:52
Üdv.Uraim!
Ma beszéltem egy szakemberrel a NAK-tól.
Ő sem érti hogy adhatnak eseti engedélyeket olyan növényekre aminek még a magágya sincs elkészítve.
Ezt ugyanis a már elvetett,és nyomós érvekkel alátámasztott növényekre illetve hatóanyagokra illik kiosztani,haa használat elkerülhetetlen és indokolt.
Előre ezt semmi nem indokolhatja (elvileg),de Mi a mai Magyarországban élünk,ahol a cimbinek sok mindent lehet,csak pofa kell hozzá és minden rendben.
Elképesztő mire képes az Ember ha csak a saját érdekeit érzi fontosnak!
Pici kiegészítés az FS jelöléshez fungicid (gombaölő)kombinációra utal.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 01. 19:55
Az egész országban "szükséghelyzet" van? (Jó, hogy nem szükségállapot.)
Szerintem meg a méheinknek vészhelyzet.
Gyakorlatilag az összes gazdának aki kérelmezte, kiadták az engedélyt, hogy nyugodtan mérgezze a környezetet.
Ma felhívott egy Bács-Kiskun megyei méhész barátom, hogy eddig a Gemenci vadrezervátum területén teleltetett, nyugalomban, békében, de óriási gondban van.
Gyakorlatilag körbevetetik a méhesét csávázott repcemaggal.
Azonnal el kezdett telefonálni, különböző hivatalokhoz, köztük a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához.
És mit gondoltok milyen választ kapott?
.....Mit aggódnak a méhészek eddig sem okozott a csávázás semmiféle gondot, hiszen az önök szakemberei folyton ezt nyilatkozták.......  
Ez után hívott fel, hogy írjam ezt le.
Teljesen el volt képedve amikor mondtam neki, hogy az OMME elmúlt vezetése alatt ezek a nyilatkozatok mentek ki, azzal megspékelve, hogy..... az OMME vizsgálatai alapján nem találtak neonikotinoidokat a növényekben!
Pedig ő még a tájékozott méhészek közül való, mivel érdeke is az éberség a közel 800 mécsalád mellett.
Nem lepődnék meg, ha egyszer megkérdeznék az OMME monitoring guruját , hogy mi változott meg az utolsó nyilatkozatai óta?
Mivel ő nálunk nem regisztrált tag csak kukkoló, így kénytelen vagyon én válaszolni helyette.
Tehát a kérdés, hogy mi változott meg, hogy most ő szeretné húzni a vészharangot neonikotinoid ügyben?
Volt egy választás, ami nem úgy jött össze ahogy ő szerette volna, emiatt teljes fordulatot kell vennie az ügyben, különben repül.
Azt már senki nem cumizza be, hogy a neonikotinoidok nem okoznak problémát a méh és rovarvilágnak, tehát a növényvédős is idomul, el kezd méhésznyelven nyilatkozni.
Én a Greenpeaccel, Simon Gergőékkel ott voltam a Kossuth Téren, hogy tiltakozzak, de mint látható ez kevés, össze kell fognunk, mert kinyírnak bennünket és a méheinket ezekkel az átkozott rovarirtókkal.
Hétfőn a Szekszárdi Méhészklub vendége az OMME elnöke, Bross Péter lesz.
Ez a kérdés megkerülhetetlen.
Közben Izso60 írását is olvastam, és láss csodát egyetértek vele.
Semmilyen kísérlet nem volt még szabad földön, hogy mit fog okozni a Cruiser OSR FS, és az Ellado rovarölő.
Mi már tudjuk!
Óriási veszélyben van Magyarország méhészete!!!!!!!!!!!!!
Akkor, hogy mernek kiadni engedélyt?
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 01. 20:25
Előző írásomhoz egy kis adalék, hogy mi vár ránk!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiametoxam
Ebből a hatóanyagból van legtöbb a Cruiser OSR 322 FS csávázó szerben!
Hurrá!!!!!!
Na tüntetünk?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 02. 18:47
Akkor ismét a neok.
Privátban is kapok üzeneteket, meg többen jelzik...hogy szegény Tóth Péterről szálljak le, vagy talán üldözési mániám van?
Előtte gyorsan egy idézet a privát üzenetből:
" A méhek a tájolást követő negyedik-ötödik napon zavarodott viselkedést mutattak. A kaptársor szélétől 100-200 méterre is a bokrok leveleire szálltak le a méhek. Nem igazán értettem a helyzetet. Csak mostanában jutott eszembe, hogy a méheim előtt kukoricát vetettek. Ami neoval lehetett csávázva, hiszen még a tilalom előtt voltunk (2010)."
A döntést rátok bízom, de ahhoz idézek a 2011-es Monitoring "Kis könyvből", amit ő írt.
Íme, ezt írja a 43. oldalon.
"4. Összefoglalás
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által végzett és a Magyar Méhészeti Nemzeti Programon belül támogatott Környezetterhelési Minitoring Vizsgálatok harmadik évének eredményei tükrében az alábbiakra jutottunk:
.
.
...6. Már több éve végzünk vizsgálatokat a neo-nikotinoid csoportba tartozó rovarölő hatású csávázószerek vonatkozásában. Mai ismereteink szerint ezeknek a növényekben mérhető mozgása (transzlokációja) erősen évjáratfüggő. Eleddig a termelő méhészetek szintjén nem látjuk igazolva azokat az állításokat, amelyeket ebben a témában különböző szakírók tollából lehet olvasni."
Ebben a 3 mondatban minden benne van, hogy korrekt választ tudjak adni, miért is "támadom" Tóth Pétert, aki személyiségi jogainak megsértéseként értékeli kijózanító írásaimat.
Tehát.
Az NÉBIH és a különböző hatóságok, különösen az FM ezekre a megalapozatlan lózungokra hivatkozott éveken keresztül!
Jó látható, hogy Tóth Péter semmiféle problémát nem látott a termelő méhészek szintjén.
Aztán amit évek óta szajkózok.
Nem fogadta el a különböző szakírók által írt megállapításokat!
Most, hogy már minden kiderült, mert napvilágot látott a GYÁRTÓK ÁLTAL megrendelt kísérlet, Tóth Péter nem tud tovább bújócskázni!
http://magyarmezogazdasag.hu/2017/07/11/tudomanyos-bizonyitekok-neonikotinoidok-karositjak-meheket
Színt kell vallania az OMME növényvédősének!
Miért nem fogadta el EDDIG a nemzetközileg elismert szakemberek által letett bizonyítékokat?
Most pedig ő tiltakozik a neonikotinoidok felhasználása ellen?
A leváltott elnök szavaival élve:
A karaván halad...de van aki lemarad.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. Szeptember 03. 13:49
Attilának igaza van.
Tóth Péter nagyot hibázott.
Óriási kárt okozott!
A politikusok amikor a neokat védték,
engedélyezik használatukat,a "göndör" indokok mellett
mindig azzal érvelnek,hogy az OMME szerint Magyarországon,
ezen szerek nem okoznak a méheknél semmilyen veszteséget.
Mint tudjuk az OMME az egyetlen országos szervezet
és ezáltal még nagyobb a felelőssége.
Tóth Péter volt a vizsgálatok vezetője,Ő nem tudta kimutatni
a neokat a virágporban,nektárban.Nem ismerte fel,tagadta a
növényi nedvek(guttációs cseppek)óriási károkat okozó hatását.
Nem fogadta el a nemzetközi kutatási eredményeket,ezeket nem
tette "közkincsé"
Hibázott.
Nagyott hibázott!
Akkora kárt okozott,hogy szerintem távoznia
kellene a közéletből.
Az pedig,hogy ezen hibáit még mindig nem ismerte be
és nem követte meg a méhésztársait az vérlázító.

Csányi Antal





Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. Szeptember 03. 20:04
A méhészet újság beszámol az augusztusi számában a Greenpeace
Magyarország budapesti Kossuth téri tiltakozásáról,ahol a környeztvédő
szervezet felszólította a kormányt,hogy az ősszel várható tagállami szavazáson
támogassa a neonikotinoid rovarirtó szerek teljes európai uniós tilalmát,és ragaszkodjon
ehhez a döntéshez ahelyett,hogy eseti engedélyeket kérne és adna a tilalom alól.
Mindennek alapja,apropója az a szántóföldi kísérlet amely bízonyitotta ezen szerek
három fajta méhnél is a rendkívüli kár okozást.
Mindezek után a kormány eseti engedélyt ad ki repce neos csávázására.
Mi erről a véleményetek?
A méhészet kérte a NÉBIH álláspontját,idézek belőle egy-két részt,amint lesz
rá időm.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre

Csányi Antal
Akkor most idéznék a NÉBIH álláspontjából.
1.
Tömeges méhpusztulásokról szóló hírekkel szemben az érintett
hatóanyagok használatával leginkább jellemezhető 10 évben,2004-2013.
között a magyarországi méhcsaládok száma több mint 20%-al nőtt.
Kérdések:
Vajon nem éppen azért tartanak a méhészek több családot mert
a neok legyengítik a méheket és,hogy elérje a méhész a régi eredményeit
több méhcsalád kell?
Vajon mennyi kényszer vállalkozó méhész van,akik nem találtak
munkát maguknak lakhelyük közelében?
Vajon nem ezekben az években vált általánossá,hogy a méhészek
bejelentették a családjaikat,mert így jutottak hozzá a nemzeti programos
támogatáshoz?
2.
A 2 éves csávázási moratórium sem a termelők,sem a méhészek
számára nem járt pozítiv következményekkel.
Kérdések:
Vajon hány év alatt tűnnek el a talajból ezen vegyszerek?
Vajon kötött talajokban mennyi idő alatt feleződik?
Vajon milyen szereket használnak helyette-ha a lassú lebomlását
figyelembe vesszük-mellette?Ezeknek a szereknek az engedélyében
megadott ledomlási idejük jó-e?
Vajon tényleg nem voltak pozítiv változások,nem jobbak a méhek
a napraforgó-kukorica virágzása idején?
Vajon honnét szedi ezen információkat a hatóság?
Vajon kit kérdeztek meg ez ügyben?
Vajon Tóth Pétert?
Vajon Ő mindent tud ez ügyben?
3.
A szükséghelyzeti engedélyek kiadása esetén a vetőmagok sorsa
nyomon követhető.
Nem tudunk olyan esetről,amikor ilyen magkezeléssel
összefüggésben károsodás következett volna be a méhállományban.
Kérdések:
Vajon kik adtak ilyen információkat?
Vajon ez ügyben a legújabb európai és kanadai vizsgálat kétséget
kizáróan nem bizonyította,hogy neok komoly károkat okoznak a méheknek?
Vajon nem ezen vizsgálatok eredményeire hivatkozott a tüntetés
során a Greenpeace?
4.
A növényvédő szeres technológiák kidolgozása terén paradigmaváltás
zajlik.Cél,hogy a kémiai növényvédelmet csak akkor csak akkor 
alkalmazzanak,ha a védekezésre nincs más mód.
Kérdések:
Vajon a szükséghelyzeti engedéllyel,előre a megvetéssel kijuttatott neok
megfelelnek a paradigmaváltás főcéljának,csak akkor alkalmazni egy szert ha
nincs a védekezésre más mód?
Vajon tényleg nincs más mód a növények védelmére?
5.
A NÉBIH fokozott figyelmet fordít rá,hogy a növényvédő szereknek
ne legyenek káros környezeti vagy egészségügyi hatásai.
Ez ügyben nincs kérdésem.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 03. 20:42
Csányi Antinak rögtön meg is született a válaszom az összes kérdésére.
A NÉBIH ezt válaszolja?
"Tömeges méhpusztulásokról szóló hírekkel szemben az érintett
hatóanyagok használatával leginkább jellemezhető 10 évben,2004-2013.
között a magyarországi méhcsaládok száma több mint 20%-al nőtt."
2004-ben olyan 6-700.000 méhcsalád volt Magyarországon.
Ma olyan 1.200.000 méhcsalád van.
És a méztermés, hogy alakult?
Pont az ellenkező irányba ment!
Ahogy nőtt a méhcsalád szám, úgy csökkent a hozam.
Nem lehet mindent 13 év távlatában az időjárásra meg az atkára fogni.
Igen is, sokkal több méhcsaládot kell ahhoz tartani, hogy megérje méhészkedni.
A gondolataimat nem folytatom, ez mindenkinek egyértelmű.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 04. 07:42
Azért lássuk be az OMME monitoring brigádja nagyon elmegy a gyakorlatban tapasztalt tények mellett amikor ezt írja:
"Eleddig a termelő méhészetek szintjén nem látjuk igazolva azokat az állításokat, amelyeket ebben a témában különböző szakírók tollából lehet olvasni."
Meg is kapja rá a méltó választ, Európa legnagyobb méhészétől:
"Nagyott hibázott!
Akkora kárt okozott,hogy szerintem távoznia
kellene a közéletből.
Az pedig,hogy ezen hibáit még mindig nem ismerte be
és nem követte meg a méhésztársait az vérlázító."
Az vérlázító!
Antiék évek óta írják, mondják, hogy repce és napraforgóvirágzás alatt óriási a baj!
Merre járt ez az ember idáig amikor azt írja, hogy termelői méhészetek szintjén nem látjuk igazolva az állításokat?
Olyan emberre kell bízni a montoringot, és a kutatást aki elkötelezett, szívén viseli a méhészeti ágazat problémáját, és lehetőleg nem növényvédős, tehát ELLENÉRDEKELT!
Annak idején ezért küzdöttem a terméktanács megszűnéséért is, ami végül közös erővel sikerült.
Kereskedő VÉDTE a termelők érdekét.
Növényvédős védi elnökségi tagként a termelőket?
Kabaré.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 04. 22:02
Csuja László 2014 tavaszán felszólította pont emiatt Tóth Pétert és dr. Cserényi Pétert lemondásra az OMME Országos Vezetőségi ülésén. Persze Csujának nem lehetett igaza. Miért? Mert az OMME nem a méhészek érdekvédelmi szervezete, hanem csak egy minisztériumi kifizető hivatal. Ennyi.
Sőt Csuját ki kellett csinálni, mert érdekvédő szervezetté szeretné alakítani az OMME-t.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 06. 10:07
Ma hallottam először, hogy neonikotinoid szennyezettség miatt exportált magyar repcemézet visszadobtak. És nem is egy tételt, tehát nem véletlen esemény volt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. Szeptember 06. 14:14
Ha ez így igaz , akkor szerintem mindenféleképp kártérítési felelősséggel tartozik az aki azt használja és az is aki az engedélyt kiadta rá.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 06. 15:08
Szerintem elsődlegesen az állam felel érte, mert engedélyezte az alkalmazását, holott TUDTA, hogy mérgez és az élelmiszert is elszennyezi, hiszen pontosan ezen okok miatt van rá EU korlátozás. Kártérítésnek ez esetben lenne jogalapja.

Tóth Péter a megválasztása utáni harmadik elnökségi ülésen kérte az elnökséget, hogy az OMME legyen szíves és küldjön egy levelet a miniszternek, hogy a vetőmagtermesztők esetében a neonikotinoidos csávázást az OMME elfogadott eljárásnak tekinti. Hál'Istennek Bross nem kapott az ajánlaton és az elnökség többi tagja sem.

Tóth Péter, Tóth Péter. A te felelősséged vitathatatlan. Csujalaci már 2014-ben kérte a lemondásodat, de te inkább Csuját zárattad ki az OMME-ból. A te szavaidra hivatkozott legtöbbet a miniszter. Mondhatom azt is, hogy nem a valóságnak megfelelő információval láttad el a minisztert. Ez hétköznapi nyelven, félrevezetés. És egy minisztert félrevezetni, aki az országot képviseli, nagyon csúnya dolog. Méhész szemszögből nézve az amit tettél a neonikotinoidok ügyében, az bizony csak egy szóval illethető, árulás. Te és dr. Cserényi Péter elárultátok a méhészek közösségét.

Egyik Péter!
Másik Péter!
Megérte ez nektek?
Egyik Péter már nem nyilatkozhat szerencsére a magyar méhészek nevében, hiszen nem visel semmilyen tisztséget, de a másik Péter még mindig képviseli a magyar méhészeket például a miniszter tanácsadó testületében, a Növényvédelmi Tanácsban, továbbá szaktanácsadó, továbbá elnökségi tag, továbbá a monitoringnak nevezett, de nem monitorozást végző tevékenység felkent apostola. Péter a hatalom jól megfizetett és sajátosan működő rendkívül fontos fogaskereke.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 06. 20:14
Geddekas hozzászólása után hallgassunk egy kis zenét.
https://www.youtube.com/watch?v=uU23PhWK9eY
Szeptember 14-én az OMME központban elnökségi ülés.
Az egyik fő napirendi pont, hogy mit lépjen az elnökség, mivel szinte az összes méhészt értesítették, hogy csávázott repcemag kerül a földekbe.
Erről fognak szavazni, hogy legyen demonstráció (tüntetés) vagy sem.
Jó dolog ez a demokratikus szavazgatás, de nem jó a célmeghatározás.
A méhészek döntő többségének tele van a hócipője a maszatolással.
Már rossz a szavazásra feltett kérdés is!
Véleményem szerint arról kéne döntenie a tisztelt elnökségnek, hogy a demonstráció milyen formáját válasszák.
Mivel megtudtuk, hogy kényes kérdésről van szó, mert politikus urak is érdekeltek abban, hogy minél több vegyszert használjanak a gazdák, így nem árt az óvatosság.
Én sokkal jobban szeretem a határozott, amolyan csapjunk az asztalra megoldásokat, de be kell látnunk, hogy a hűvös fejre most nagy szükség lehet.
Nem ugorhatunk neki azoknak akik döntenek a méhészeti támogatásokról.
Ezért képbe jön személyes kapcsolat, a lobbi, azzal talán előrébb juthatunk.
Mindenki fél a politikusoktól, mert...... jaj ne csináljátok, mert kicsinálnak.
Reménykedjünk, hogy az elnökség bölcs döntést hoz, de azt is tudniuk kell a politikusoknak, hogy a hőzöngő nép nem jó szavazópolgár.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 06. 20:48
Nem tudhatom, hogy az elnökségben ki és milyen információkkal rendelkezik, de az a gyanúm, hogy sem kellő információval, sem koncepcióval nem rendelkeznek.

Egyet előre megmondok. A tüntetés pótcselekvés lesz, ami csak a gőzt ereszti le, ha első indulatból szervezi meg az OMME elnöksége. Ennél sokkal többre van szükség. Aki ért az érdekvédelmi küzdelemhez, az tudja, hogy mit kell egymás utáni lépésként tenni. Ebben csak egy lépés a tüntetés. Nélkülözhetetlen, de nem a legfontosabb és nem most. Megfelelő időpontban alkalmazva nagyon sokat segít, rosszul időzítve pukkan és gyengít.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 08. 10:07
Először is üdvözlök mindenkit! Voltam már itt más néven, most sem akarok sokáig maradni. Azonban ez a tömeges szükséghelyzeti engedély kiadás nálam nagyon kiverte a biztosítékot. Az alapvető probléma itt van.
Ha permeteznének helyette az ... kockázatosabb
Arról van szó, hogy a Csuja Lászlónak is vannak néha jó gondolatai. Történetesen ő vetette fel azt, hogy egy olyan méhlegelőn,ahol erős mérgező hatással rendelkező mérget alkalmaznak, ott abban az esetben, ha a felderítő méh elpusztul tőle (vagy azonnal eltéved), akkor annak semmiféle káros hatása nincs a méhcsaládra nézve. Hiszen ha nincs információ egy méhlegelőről, akkor a méhcsalád sem fog oda kimenni. Eddig a Csuja László. Azt én teszem hozzá,hogy  ha  olyan méhlegelőre megy ki a méh, ahol a méreg koncentrációja kicsi, de nem, vagy nehezen bomlik a méh szervezetében, és kétszer háromszor is kell fordulnia ahhoz, hogy a mérgező hatás kialakuljon, akkor ezen idő alatt akár a teljes gyűjtő népesség már kinn lehet a táblán. Akkor lesz teljes pusztulás, amikor minden gyűjtő méh fordult már kettőt-hármat. Ha a mérgező hatás nem a méh elpusztulását jelenti, hanem  csak eltévedést, akkor hulla sem a méhészetben, sem a méhlegelőn nem lesz. Repce idején a sok kelő méh miatt pedig ez a méhész számára teljesen észrevétlen is lehet. A népesség nem fogy, hanem stagnál.
Miért gondolom azt, hogy nincs igaza Kitinnek ? Azért, mert a csávázáskor a magra felvisznek egy meghatározott mennyiségű méreganyagot, ami a növény növekedésével csökkenő koncentrációt ér el a pollenben, nektárban. Hiszen egyre több virág fejlődik ki, így értelemszerűen az utolsó virágokban kevesebb méregnek kell lennie, mint az elsőkben. Ez azonban mind semmi ahhoz képest,ami a permetezéssel alakul ki. Tehát permetezett kultúrában megvalósul a Csuja jelenség: a hírvivő elpusztul,a méhcsalád megmarad. Csávázásnál: többször kell fordulni a mérgező hatás kialakulásához, tehát a méhcsalád fog pusztulni, nem a hírvivő.
A helyzet azonban mégsem ennyire egyszerű. Hiszen azt, hogy a mérgező hatás kialakulása az értesítési lánc lefutása előtt, vagy után alakul ki, az attól is függ, hogy a méhcsalád milyen messze van a méhlegelőtől. Közeli méhlegelő esetén előfordulhat, hogy magas szerkoncentráció esetén sincs eltévedés (vagy pusztulás), még az előtt, hogy lefutna az értesítési lánc. Magyarul: hazaérhet a hírnök,  mielőtt elpusztulna. Tehát pusztán arról van szó, hogy az egyik mód a méhészek egyik csoportjánál okoz károkat, a másik mód más méhészeknél (közel vagy távol lévő méhészek).
Én azt gondolom, hogy Kitinnek abban igaza van, hogy együtt kellene működni. Az nem törvényszerű, hogy mindig lesz a két különböző halmaznak egy közös metszete, mely alapján a növényvédőszerek nem okoznak kárt a méhésznek. Az együttműködés viszont azt a bizonyos Fausti alkut jelentené, hogy a növényvédelem kifizeti a méhésznek okozott kárt. Hiszen kár keletkezik, ami eltévedés esetén bizonyíthatatlan mértékű az egyes méhész esetében, pontosan a folyamatos kelés miatt. De nem jelenti a méhcsalád teljes pusztulását. Ezzel nem azt mondtam, hogy az elraktározott szennyezett pollennek ne lenne hatása. Tudom, hogy hazánkban egy méhcsaládonkénti tízezer forintos átalánydíj a méhészeknek a növényvédőszer gyártók részéről, utópisztikus dolog (egymillió méhcsalád esetén ez tíz milliárd forint lenne évente). Arról nem is beszélve, hogy ez figyelmen kívül hagyja a magányos beporzókat, ahol ugye nincs hírvivő halála. Tehát a magányos beporzóknak és a családos beporzók halmazának nincs közös halmaza. A rendszerből valamit fel kell áldozni: vagy a gazdasági haszonnövényeket, vagy a családos beporzókat, vagy a magányosokat. Olyan  lehetőség is van, hogy területalapú feláldozás. Tehát az ország egy adott területén lehet méhet tartani, egy másikon olyan haszonnövényt termeszteni, melynek növényvédelme lehetetlenné teszi a gazdaságos méhtartást. Na ez még utópisztikusabb dolog. Egy dolgot azért ne feledjünk el. A természetben nincsen ingyenebéd. Valaki valamikor meg fogja fizetni ennek az árát. Ha nem hívjuk fel erre a figyelmet tüntetéssel, akkor mi méhészek leszünk a számla állói. Én azonban tovább megyek. Tízmilliárdos kártérítési per. Ugyanis a magyar hatóság úgy adott ki szükséghelyzeti engedélyeket egy EU- s tiltással szemben, hogy nem rendelkezik tudományos cáfolattal a neok családos beporzókra vonatkozó kártételére. Tudniillik azzal, hogy a méhek szervezete rövid időn belül lebontja a nenikotinoidokat. Na ezért kártérítési felelősséggel tartozik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. Szeptember 08. 13:17
Szépen összefoglaltad!

Néhány gondolatot fűznék még hozzá.
A kockázatos permetezést én úgy értettem, hogy a gazda részéről azért kockázatos, mert az időjárás kiszámíthatatlan, eső szeles idő stb, egy rakás pénzért veszi a vegyszereket és ha idő előtt megázik, stb akkor akár újra is kezdheti, bukik. Arról már nem is beszélek, hogy a gazda is szalad ezer felé és mondjuk akkor ér rá permetezni amikor mondjuk nem szabadna.

Az együttműködést úgy értettem, hogy pl madártani egyesület stb.
 Nézzétek csak, madártani egyesület és szúnyogirtás:
http://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai
Halkan jegyzem meg: az omme honlapon ez miért nincs?

-Ez megint egy lassan kialakult folyamat eredménye amit megint csak nem lehet egy tollvonással megszüntetni.

-Ezt a stagnáló népességet én nagyon sokszor észreveszem. Van fiasítás ezerrel, mégis úgy megáll a család fejlődése és a szélrózsa minden irányában lehet elpusztult méheket találni. Nem a méhesben és nem is a szántásban hanem itt-ott egyet egyet.

_ A tüntetés szerintem nem sokat érne. Nem érdekli már az embereket..
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 11. 21:00
Ma Bonyhádon megkaptam a Méhegészségügyi Ismeretek 2017-es kiadványát a szaktanácsadótól.
Ahogy hazaértem azonnal a tartalomjegyzékre kattantam, és megtaláltam amit kerestem.
A csütörtöki szavazás előtt minden elnökségi tagnak kötelező elolvasnia, a 225. oldaltól a kiadványt.
"Ártalmasak-e a neonikotinoidok a méhekre?"
Szinte "ettem a szemeimmel" a sorokat, és találtam is érdekeset:
"Mivel szisztematikusan hatnak, az egész növényben szétterjednek, így bekerülnek a virágporába és nektárjába is, amikor virágzik.........." (És mi van a méhpempővel????)
"..Az imidakloprid például még három évvel az utolsó alkalmazása után is kimutatható volt a termőföldben.........
.....és időközben az egész világon rendszeresen kimutatják őket a folyókban és állóvizeinkben."
Nem folytatom, olvassátok el ezt, az élővilág ellen bevetett biológiai fegyvert!
A Tolna Megyei Méhész Egyesület elnökeként kérem az elnökség 10 tagját, hogy teljes mellszélességgel tiltakozzanak a neonikotinoidok használata ellen.
Miért csak 10 elnökségi tagot írtam?
Mert Tóth Péter már nem számolom közéjük!!!!!
10-12 évig félrevezette az OMME pénzén a méhészeket!
Szégyen és gyalázat, hogy még mindig közöttünk van.
Ő növényvédős, csak most kezdett el igazodni, de már késő.
Sem monitoringból sem a "szaktanácsadásiból" nem kérünk!
Kérjen bocsánatot és távozzon!
Ne aggódjatok nem lesz akkora katasztrófa mint az ikertornyok összedőlése volt.
Nagyernyei Attila
Elnök
Tolna Megyei Méhész Egyesület
Szekszárd, 2017. szeptember 11.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Janóka - 2017. Szeptember 11. 21:56
Felénk eddig nem igazán vetettek repcét, ezért nem értem azt hogy az a gazda aki soha az életben nem termelt repcét mivel indokolta hogy számára megadják az eseti engedélyt!?
Ja és mi nem lettünk kiértesítve a " tegyél ki vizet" levéllel.
Döbbenetes!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. Szeptember 11. 22:19
Sziasztok!

A vegyszerek a talajban szépen felhalmozódhatnak, mozoghatnak, stb., több tíz éven át legalább.
A "modern" mezőgazdaság gyakorlatilag évről évre amortizálja le a termőtalajt.
Elhiszed, hogy évről évre nem dúsul vegyszerekkel a termőtalaj egyre jobban? Csávázószer, gombaölőszer, deszikkáló, gyomirtó, talajfertőtlenítő, rovarirtó, stb. Molekulák özönével játszanak laborokban a kutatók. Amit betiltanak, egy atom- vagy molekulacserével újra kiadják. Lebomlik? Mire? Gondolhatod, hogy nem CO2 és H2O-ra. Nem tudják előre megjósolni, kiszámolni, kiokoskodni. Nekik, gyártóknak ez sokadlagos kérdés. Megvezetik a gazdákat, vagy olyan fajta, termés átvételét segítik elő, amelyhez többlet vegyszer kell. Így az terjed, -"azé többet adnak". Szövevényes hálózatukon keresztül.
Ki kell vizsgálni az adott vegyszert? Több év... addig gyártanak helyébe másat, amin megint több évig lehet rágódni.
Az egyik legismertebb cég GMO körökben az M betűs, biztosan ismered, könyv is van róla (története a múlt század elejére nyúlik vissza). Ha belekukkantasz, tudni fogod, hogy a sötét mozgatja. A glifozát az egyik eszközük.
Gyanítom, hogy azok, akik annál a cégnél dolgoznak, ezt nem látják át, különben...

Ez mellett:

áradó folyóvizeink korlátozása (mezőgazdasági területeink!), vizek elvezetése. A szabályozatlan Tisza hányszor több vizet tartalékolt az Alföldön? Az árterek? Olyan ez, mintegy kiszárítási folyamat. Nyáron kéne a víz... (Egyiptom gazdagságát - termékenységét mi adta régen ?)

Tüntetés:

Ha nem is tüntetés, vagy cirkusz az, ami kéne, hanem egy tájékoztató, tudatformáló kampány az, amely jó lehetne. Nem egyszerű, de nem is reménytelen!
Információs anyagokkal, szórólapokkal, forgalmas helyeken nagyvárosokban először. Aztán, a tapasztalt eredmények függvényében menni tovább a kisvárosokba. Elmenni az iskolákba, intézményekbe. Sokan nem is tudják, hogy a méhészeknek van egyáltalán egyesületük, akár országos szinten is.
Azaz, több kisebb akció, rádiós vagy médiaszerepléssel (értsd közvetítéssel, híradással).
Meg kell érinteni a fiatal 20 év alattiakat is.

Fokozatosan kis lépésekben kell ezt felépíteni, hosszú távon gondolkodva, rendszeres jelenléttel.

Mai emberekre olyan információáradat zúdul, hogy csömörük van. Okostelefon és internet. Eltávolodnak ezáltal az élettől.
A méhek problémája az egész élővilágé is. Ezt legjobban a méhész érzékeli. Ő a méhek "képviselője".
Tehát ő egyben a hírvivője az emberek világában annak az információnak, amit ő a rovarvilágban tapasztal. Ez érinti a rovarbeporzást, gyümölcsöket, zöldségeket, denevéreket, madárvilágot, virágos rétet, ahol majd a gyermekeid kirándulnak a jövőben és közben megpihennek és megcsodálják mindazt, amit az embernek teremtettek.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 12. 07:00
"Ártalmasak-e a neonikotinoidok a méhekre?"
Szinte "ettem a szemeimmel" a sorokat, és találtam is érdekeset:
"Mivel szisztematikusan hatnak, az egész növényben szétterjednek, így bekerülnek a virágporába és nektárjába is, amikor virágzik.........."
Attila ez már régen nem kérdés. Ebben az anyagban a 16. oldaltól sárgadinnye esetén nagyon szép grafikonok vannak a koncentrációkról.
https://ag.purdue.edu/hla/fruitveg/Presentations/KNixon_NeonicotinoidCantaloupeIVGS2015.pdf
Ami viszont a lényeg. Az én elméleti okoskodásom bizonyítására álljon itt egy kép innen:
https://www.nature.com/articles/srep05566

(http://[quote author=Nagyernyei Attila link=topic=3.msg35334#msg35334 date=1505156452]
"Ártalmasak-e a neonikotinoidok a méhekre?"
Szinte "ettem a szemeimmel" a sorokat, és találtam is érdekeset:
"Mivel szisztematikusan hatnak, az egész növényben szétterjednek, így bekerülnek a virágporába és nektárjába is, amikor virágzik.........."
[/quote]
Attila ez már régen nem kérdés. Ebben az anyagban a 16. oldaltól sárgadinnye esetén nagyon szép grafikonok vannak a koncentrációkról.
https://ag.purdue.edu/hla/fruitveg/Presentations/KNixon_NeonicotinoidCantaloupeIVGS2015.pdf
Ami viszont a lényeg. Az én elméleti okoskodásom bizonyítására álljon itt egy kép innen:
https://www.nature.com/articles/srep05566
[img]https://www.nature.com/articles/srep05566/figures/5)
Ha nem jelenne meg direktben, akkor a link 5. képe a lényeg. A bevitt toxin mennyiségével növekszik a biológiai hatás (zöld vonal) imidacloprid vizsgálata esetén. Tehát pontosan azt bizonyítja, amit állítottam. A neo csávázószer nem bomlik le a méh szervezetében, minél többet fordul a méh, annál több gyűlik össze a szervezetében. A magyar hatóság csak akkor adhatott volna ki szükséghelyzeti engedélyeket, ha ezt az ábrát cáfolni képes.
Idézetet írta: Kitin
A tüntetés szerintem nem sokat érne. Nem érdekli már az embereket..
Tüntetés nélkül viszont az az üzenet, hogy a neo nem káros a méhekre, nyugodtan lehet engedélyezni. Ezt a tüntetést mnem bevásálóközpontok elé kell kell szervezni, hanem a minisztérium elé. Ha nem tudják cáfolni ezt a képet, akkor fizessenek a méhészeknek kőkeményen. Különben nem tanulják meg, hogy mással szórakozzanak, ne velünk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 12. 07:02
 Attila gondolatmenetével teljesen azonosulok.
Ilyenkor érzem, hogy nem vagyok egyedül.
Előző írásomhoz néhány pontosítás, a korrektség úgy kívánja.
Ezt írtam:
"10-12 évig félrevezette az OMME pénzén a méhészeket!"
Így módosítanám:
10-12 évig félrevezette az OMME pénzén a méhészeket, neonikotinoidok kérdésben.
A méhmérgezések felderítésében, azok levezénylésében, az atkakérdésben vannak megkérdőjelezhetetlen "vívmányai", de ezek mind-mind semmissé válnak, mert a neonikotinoidokról szóló nyilatkozatai, írásai katasztrofálisak.
Higgyétek el itt már nem a méhekről van szó!
Rólunk emberekről, gyermekeinkről unokáinkról, mivel a Föld beteg.
A rengeteg vegyszertől meg kell mentenünk a Földet!
Mit is ír erről Prof. dr. Dave Goulson az OMME kiadványában?
"A bemutatott bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy ezek a hatóanyagok messze ható károkat okoznak a természetben, indokolttá teszik a moratórium kiterjesztését más termesztett növényekre is. Mert beszennyezik a földeket, a vizeket és a vadvirágokat-attól függetlenül, hpgy milyen növényi kultúrát kezelnek velük."
A méheknél mászkálás, CCD, embereknél, állatoknál rák.....
Így szavazzanak a tisztelt elnökség tagjai.
Nagyernyei Attila



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. Szeptember 12. 15:17
Attila gondolatmenetével teljesen azonosulok.
Ilyenkor érzem, hogy nem vagyok egyedül.
Előző írásomhoz néhány pontosítás, a korrektség úgy kívánja.
Ezt írtam:
"10-12 évig félrevezette az OMME pénzén a méhészeket!"
Így módosítanám:
10-12 évig félrevezette az OMME pénzén a méhészeket, neonikotinoidok kérdésben.
A méhmérgezések felderítésében, azok levezénylésében, az atkakérdésben vannak megkérdőjelezhetetlen "vívmányai", de ezek mind-mind semmissé válnak, mert a neonikotinoidokról szóló nyilatkozatai, írásai katasztrofálisak.
Higgyétek el itt már nem a méhekről van szó!
Rólunk emberekről, gyermekeinkről unokáinkról, mivel a Föld beteg.
A rengeteg vegyszertől meg kell mentenünk a Földet!
Mit is ír erről Prof. dr. Dave Goulson az OMME kiadványában?
"A bemutatott bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy ezek a hatóanyagok messze ható károkat okoznak a természetben, indokolttá teszik a moratórium kiterjesztését más termesztett növényekre is. Mert beszennyezik a földeket, a vizeket és a vadvirágokat-attól függetlenül, hpgy milyen növényi kultúrát kezelnek velük."
A méheknél mászkálás, CCD, embereknél, állatoknál rák.....
Így szavazzanak a tisztelt elnökség tagjai.
Nagyernyei Attila


addig amig egy 13000 fős egyesület elnöke kínosnak tartja, hogy lobbizni kell a neok ellen addig mit akarunk mi itt a végeken ?
és addig amíg nem megyünk ki (OMME szinten ) a greenpeace mellé  tiltakozni arra hivatkozva, hogy előző nap irta alá az agrárminiszter az 50 milliós kutatási támogatást
szeretném megkérdezni hogy akkor hol itt az érdekvédelem ?
OMME egyesület elnökének többet ér hogy csendben maradjon ? (bármilyen kínos szituáció is  azért lett megválasztva hogy ezeket a kínos szituációkat igenis  felvállalja a méhészek érdekeit védve)
13000 méhész érdeke NEM azt kívánja , hogy szép lassan építse fel a politikusok fejében hogy micsoda károk keletkeznek a neok által
13000 méhész és családjának az érdeke azt kívánja ,  hogy ha kell akkor akár a médiát is igénybe véve igenis TILTAKOZZUNK   
Az nem számít hogy akár már jövő tavasszal az 570.000 ha repcére megkért szükséghelyzeti engedély miatt a méhészek sokkal nagyobb kárt is szenvedhetnek mint a kutatásra kapott 50 millió ?
Sokkal fontosabb, hogy "kínos a szituáció" ,és NE menjünk ki a greenpeace mellé.
SZOMORÚ !!!!!!!!!!!!!!!!!!



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 12. 20:07
Ezt írja lygo67:
"Sokkal fontosabb, hogy "kínos a szituáció" ,és NE menjünk ki a greenpeace mellé."
Én ott voltam Simon Gergő mellett, a Tolna Megyei Méhész Egyesület tagságát képviselve.
Ettől függetlenül az a magánvéleményem, hogy valóban egy nagyon higgadt, nyugodt taktikát kell választani, de nem megalkuvót!
Jövőre választás, hamarosan Nemzeti Agrárkamari választás.
Ha csak ezen két eseményt emelem ki, akkor is látható mekkora slamasztikában van az egyesület elnöksége.
Nem baj, ők vállalták, most mutassák meg mit tudnak amikor éles a helyzet.
A hajnalig tartó választáson teljesen világossá vált, hogy új szelek fújnak.
Nekünk az a feladatunk, hogy teljes mellszélességgel támogassuk őket, és adjunk nekik erőt!
Én egyet tudok innen lentről üzenni, hogy a méhészek nagyon elkeseredettek, és elszántak.
Ha 2018-ban valóban óriási káruk keletkezik a neonikotinoidok használatának köszönhetően, már nem kell taktikázni.
Lázadás lesz, és a dühös, elkeseredett méhésztől rosszabb forgatókönyvet nem ismerek.
Véleményem szerint az elnökség jelen helyzetbe be van szorítva a sarokba!
Sajnos úgy látom, hogy sokkal, de sokkal előbb, valóban a Greenpeaceval közösen kellett volna felemelnie az OMME-nak is a szavát, akkor talán megelőzhető lett volna, hogy földbe kerülhessen ez a borzalom.
Mivel ez kimaradt, most kell olyan döntést hozni amit a méhészek elfogadnak.
Ez nem lehet más mint a tüntetés!
A méhészek elemi érdeke a termelés, mert ezért méhészkedünk, fő bevételünk a mézből származik,magyarán, ez a boldogulásunk záloga.
Most ezt látjuk veszélyben, és aggódunk a méhekért!
Ekkor pedig az öreg ördögöt nem érdekli a választás, és például valamelyik politikus vegyszerbulija, és sorolhatnám.
A földművesek lobbija, és nyomásgyakorlása fényévekre van a méhészekétől.
Egy EU által vitatott technológiát ilyen simán letolni a méhészek torkán,..... hát mit mondjak?
Meg kell mutatnunk az erőnket, és azt, hogy nem packázhatnak velünk.
Én így látom a jelenlegi helyzetet.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. Szeptember 12. 20:30
Ezt írja lygo67:
"Sokkal fontosabb, hogy "kínos a szituáció" ,és NE menjünk ki a greenpeace mellé."
....

Bocsi lehet , hogy  félre érthető volt,  igaz ,hogy én írtam de az elnökünk mondta !!!!!!!

Te ott voltál mint méhész ,de kérdezem ki képviselte hivatalosan az OMME -t ?? senki !!
pedig a greenpeace -esek hívták csak hát OMME vezetés szerint kínos lett volna egy előző nap jóváhagyott  50 millós támogatás után kimenni melléjük!
és ez a szomorú !!!  Megalkuvás , pozíció féltés ?  (szerintem ilyen meg(nem)nyilvánulások után félthetik is a pozíciót ,mert Ők azért lettek megválasztva  , hogy 13000 méhész érdekeit képviseljék ! és mi kell még ennél nagyobb "esemény" minthogy szinte ne legyen az országban  olyan telephely tavasszal ahol nem lesz röpkörzeten belül  hivatalosan is engedélyezet neo -s repce ?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 12. 20:50
Idézet
a greenpeace -esek hívták csak hát OMME vezetés szerint kínos lett volna egy előző nap jóváhagyott  50 millós támogatás után kimenni melléjük!

Igen. Erre szoktam írni, hogy "Sajnos az OMME nem érdekvédelmi szervezet, hanem a minisztérium egyik hivatala". Ezt nem tudja senki cáfolni, mert a tények igazolják. Az még önmagában nem lenne baj, ha pénzt kap az érdekképviseleti szervezet. Egy érdekképviseleti szervezet, azért kap 50 milliót, mert jár neki, nem pedig azért, mert elhallgattatja, lecsillapítja az embereket.

Ha az OMME mint érdekképviseleti szervezet élére áll a mérgek elleni küzdelemnek, akkor ezzel az államtól az egyik legfontosabb feladatot veszi át, védi állampolgárait a mérgezések káros környezeti hatásától.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: konihoney - 2017. Szeptember 13. 04:56
Mikor a kocsi tolja a lovakat ott már nagy baj van!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Janóka - 2017. Szeptember 13. 06:35
Ott hamarosan előkerül az ostor!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 13. 07:18
Sajnos van egy másik megközelítése a dolognak.
Valami hasonló a szitu mint az "esemény utáni tabletta" használatakor.
Annyi különbséggel, hogy az legtöbb esetben hatékony.
A csávázott repcét elvetették, vagy elvetik, ez nem kérdés.
Emiatt vagyok szomorú, mert kullogunk az események után.
Jelenleg én is bizonytalan vagyok abban, hogy mit érünk el a tüntetéssel.
Magunkra haragítunk egy csomó gazdát, pártunkat kormányunkat.
Valaki vagy valakik nagyot hibáztak.
Tóth Péter felelőssége megkérdőjelezhetetlen a neonikotinoidok ügyében.
Minden szinten rá hivatkoznak, hogy ő mondta..... nincs bizonyítva káros hatása.
Ez az állásfoglalása vezetett ide, vérszemet kaptak az illetékesek, ......ha nincs baj nyomjuk.
Valósággal ráz a hideg, hogy az elnökség soraiban díszeleg még!
Előbb saját sorainkban rakjunk rendet!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 13. 08:09
Jelenleg én is bizonytalan vagyok abban, hogy mit érünk el a tüntetéssel.
Magunkra haragítunk egy csomó gazdát, pártunkat kormányunkat.
Valaki vagy valakik nagyot hibáztak.
Szerintem az alapvető probléma ott van, hogy a minisztérium szembement az EFSA álláspontjával. Anélkül, hogy cáfolni tudná annak kétségeit. Én még azt is el tudom képzelni, hogy a csávázás kisebb probléma, mint pl. a szintén neonikotinoidos permetezés thiaclopriddal (Biscaya). Ismétlem, a szintén neonikotinoidos permetezés acetamipriddel (Mospilan) nálam semmiféle észlelhető kárt nem okozott. Azonban engedélyt adni csak akkor szabad, ha bizonyítékom van az aggálymentességre.
Miért gondolom, hogy azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a csávázás nem okoz gondot? Azért, mert azt lehet ugyan tudni, hogy a környezetben nem, vagy nehezen bomlik, de azt is lehet tudni, hogy a méhek szervezetében ezek a vegyületek gyorsan bomlanak. De, amelyik molekula nem bomlott le azelőtt, mielőtt elérte a célt, a "nikotinos" szinapszist, ott visszavonhatatlanul kötődik, tehát kumuláció van. Következésképpen,  ha a méreg mennyisége kisebb, mint a lebontó kapacitás, akkor ott nem keletkezik még szubletális (pl. eltévedés) kár sem. De egy nagy Nosema spóraszámot termelő méhegyednél a lebontó kapacitás csökkenése felléphet. Akkor, ha a lebontást a bélhámsejtek végzik. Ugyanakkor a kötődésben is lehet különbség a nitro csoportot tartalmazó neok (csávázószerek), és a ciano csoportot tartalmazó szerek között (neo permetezőszerek).
Miért lehetséges az, hogy esetleg a thiacloprid veszélyesebb a csávázóknál? Mint régebben írtam, permetezés esetén nagyobb koncentrációk alakulnak ki a pollenben, nektárban. Ez családos beporzók esetén addig kevésbé kockázatos, amíg elpusztítja a hírvivő egyedet. Azonban, amikor leesik a koncentráció (hiszen a növény növekszik , a neok pedig felszívódó szerek), akkor itt is kialakul az a szint, amikor a hírvivő nem pusztul el, de sokkal inkább: el nem téved. Hiszen a kumulációs toxikózis kialakulása értelemszerűen előbb éri el a szubletális szintet (eltévedés), mint a letálisat (halálos hatás).
Ez mind azt mutatja, hogy  ez egy összetett probléma. Bicskanyitogató az, hogy a hatóság olyan érvrendszert használ, ami a totális hozzá nem értést tükrözi, és ez alapján dönt. Cinizmusra utal az, hogy ezt megengedheti magának, mert az eltévedésből származó kárt senki nem tudja bizonyítani. Ez jelenti a problémát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. Szeptember 13. 22:50
Sajnos van egy másik megközelítése a dolognak.
Valami hasonló a szitu mint az "esemény utáni tabletta" használatakor.
Annyi különbséggel, hogy az legtöbb esetben hatékony.
A csávázott repcét elvetették, vagy elvetik, ez nem kérdés.
Emiatt vagyok szomorú, mert kullogunk az események után.
Jelenleg én is bizonytalan vagyok abban, hogy mit érünk el a tüntetéssel.
Magunkra haragítunk egy csomó gazdát, pártunkat kormányunkat.
Valaki vagy valakik nagyot hibáztak.
Tóth Péter felelőssége megkérdőjelezhetetlen a neonikotinoidok ügyében.
Minden szinten rá hivatkoznak, hogy ő mondta..... nincs bizonyítva káros hatása.
Ez az állásfoglalása vezetett ide, vérszemet kaptak az illetékesek, ......ha nincs baj nyomjuk.
Valósággal ráz a hideg, hogy az elnökség soraiban díszeleg még!
Előbb saját sorainkban rakjunk rendet!
Nagyernyei Attila

Igen elvet(ik)ették . Tehát maradjunk csendben szerinted ? és várjuk hogy elvessék majd tavasszal a napraforgót és a kukoricát is ugyanígy ?
miről beszéltél itt néhány  hozzászólással előbb ? " Lázadás lesz, és a dühös, elkeseredett méhésztől rosszabb forgatókönyvet nem ismerek. "
azt mondod kullogunk az események után és erről ki tehet ? 2. éve van ez az OMME vezetés (nem csak Tóth Péter - óriási probléma hogy még mindig ott van ) DE miért nem cáfolta bárki is a vezetésből amit Tóth Péter mond?
mint már irtam NEM ÉRDEKVÉDELEM az amikor kínos a szituáció az elnöknek , hogy a már aláírt 50 milliós támogatás után greenpeace  invitálására sem megy OMME szinten tüntetni senki !!!
Azt mondod "Elobb saját sorainkban rakjunk rendet! "
Ott voltál Te is mikor kérve lett hogy "miként hogyan vágjon rendet" ... tett valamit eddig (M.J kirugásán kivül) ? 
Itt a végeken óriási a csalódás !!!!! 


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 14. 00:39
Igen. Erről van szó! Az érdekvédelmi akció nemcsak tüntetésből áll, de soha nem zárható ki az eszközök közül a tüntetés.

Lygo67 rávilágított egy nagyon fontos tényezőre. Soha nem szabad félni, de mindíg pontosan kell elemezni a helyzetet. Azt se szabad elfelejteni, hogy soha nincs késő. Az is kiváló, ha a jövő évi kukorica és napraforgó már nem lesz neo-val csávázva. Fel kell viszont mérni, hogy most mit kell lépni ahhoz, hogy mit és mikor kell tenni! Vagyis lehet, hogy pontosan most kell lépni a tavaszi sikerhez és nem télen, nem tavasszal.

Szóval tétlenkedni ebben az ügyben TILOS! Elég nagy baj, hogy a repcéről már lekéstünk. De még az se lehetetlen, hogy nem késtünk le teljesen róla.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 14. 00:42
Idézet
mint már irtam NEM ÉRDEKVÉDELEM az amikor kínos a szituáció az elnöknek , hogy a már aláírt 50 milliós támogatás után greenpeace  invitálására sem megy OMME szinten tüntetni senki !!!

HA EZ IGAZ, AKKOR AZ NAGyON NAGY SZÉGYEN! Sőt ez azonos értékű Tóth Péter tetteivel. Akkor is, ha ezzel nincs tisztába. Szóval remélem, hogy ez nem igaz.

Hol a bizonyíték arra, hogy az idézett állítás igaz?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. Szeptember 14. 00:50

Emiatt vagyok szomorú, mert kullogunk az események után.
Jelenleg én is bizonytalan vagyok abban, hogy mit érünk el a tüntetéssel.
Magunkra haragítunk egy csomó gazdát, pártunkat kormányunkat.
Valaki vagy valakik nagyot hibáztak.


Örülök, hogy átgondoltad!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 14. 00:50
Miért titok, hogy export mézeket dobnak vissza neonikotinoid szennyezés miatt?

Miért titkolja ezt az OMME vezetése, holott tud róla?

Hogy a jó fenébe lehet úgy érdekvédelmi eredményt elérni, ha az OMME elnöksége cinkos a méhészek legnagyobb ellenségével?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. Szeptember 14. 00:53
Szerinted?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 14. 00:55
Idézet
Örülök, hogy átgondoltad!

Ez nem átgondolás, hanem megfutamodás a feladat elől. A régi tipikus OMME reflex. Elindulunk de nem indulunk. Az OMME-ról az Üvegtigris jut eszembe. Csak annak nagyobb hatása volt és kevesebbe került, hiszen nevetve, röhögve, sírva-nevetve döbbenünk rá a film nézése közben, hogy ezt így nem szabad csinálni. Így nem szabad élni.
Miért?
Tudjátok a választ és mégis gyáván megfutamodtok a cselekvés elől, a kicsi hitetek miatt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 14. 00:58
Szerinted?
Sok sok emberi hiba miatt, amiket már fel is soroltam. Nincs szó megfontoltságról, hamis állítások és téveszmék zúdulnak a megfélemlített méhészekre. Pedig 20 000 méhész tud eredményt elérni, ha saját érdekében okosan cselekszik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 14. 07:36
Miért titok, hogy export mézeket dobnak vissza neonikotinoid szennyezés miatt?
Most lehet, hogy valami nagyon népszerűtlent fogok írni. Szerintem különbséget kell tenni az észérvek és a hülyeség között. Észérv az, hogy tiltakozunk amiatt, hogy a minisztérium ész nélkül hoz döntéseket. De hülyeség az, ha a mézek neonikotinoid szennyezettsége ellen tiltakozunk. Mondok egy példát, hogy világos legyen. Huszonöt  évvel ezelőtt vettem méhanyákat egy méhanyanevelőtől. Panaszkodott a gyurgyalagokra, hogy miattuk rossz volt a párzás. No de semmi baj, majd lekezeli a méheket a Perizinnel, mert az viszi a gyurgyalagokat is. Szerintem ez nem igaz, de gondoljuk csak végig. Jó a Perizin a gyurgyalagok ellen, a madárvédők begyűjtenék a madárhullákat, kimutatnák a kumafoszt, és ennek betiltását követelnék a méhészeti gyakorlatban, mert káros azokra a gyurgyalagokra, amelyek a méheket eszik. Nem háborodnánk ezen fel ? Pedig ez egy rendben lévő jogalap.Tehát azért nem lehet betiltatni a neokat, mert szermaradványt okoznak. Ha azt okoznak, akkor a méhész pergesse ki, és semmisítse meg. Tetszik, nem tetszik emiatt nincs jogalapunk a neokat betiltatni. Jogalapunk amiatt van, mert a neok ökológiai katasztrófát idézhetnek elő. Tehát, ha a növénytermesztő lefedné a szántóföldjeit rovarhálóval, akkor arra nem lehetne érvényesíteni a tiltást.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 14. 08:00
Egyes szakvélemények szerint az emberi elbutulásos betegségek egyik oka az élelmiszerekben található idegmérgek. Tehát elég nagy baj, ha neonikotinoid található a mézben, amiről mi azt tudjuk és hírdetjük, hogy a legtisztább élelmiszer. Sőt az élelmiszerkönyv nevlű Jogszabály is előírja a szermaradvány mentességet.

Erre nem akartam kihegyezni a beezélgetést, de kihoztad érveiddel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 14. 09:10
Nem igaz, amit írsz. Az elbutulásos betegségek okozója a béta konformációjú fehérjék felhalmozódása az idegsejtekben, amelyek kialakulását  a  prionok képesek előidézni. De nem a gond. Összetéveszted a növénytermesztő felelősségét a méhész felelősségével. A méhész kötelessége az, hogy megakadályozza a mérgező termék forgalomba kerülését. Tehát, ha felmerül a gyanú, hogy a méze neoval szennyezett, akkor a méhész kötelessége a saját költségén megvizsgáltatnia, és ha szennyezett, akkor a saját költségén megsemmisíteni.
Szigorúan el kell különíteni a tiltás jogalapját a kártérítés jogalapjától. Tiltani kötelező, ha veszélyt jelent a környezetre, azért, mert az emberi társadalom nem képes kiküszöbölni az adott szer káros hatását. Neo esetében ez a kumuláció. A méhekre gyakorolt hatásában  nem, mert a méheket jelenleg még lehet pótolni, hiszen csak a repce és a napraforgó kultúrák jelentenek potenciális veszélyt. Az év többi részében regenerálhatók a méhcsaládok. Az azonban már nem biztos, hogy ez több évtizedes használat során is így lenne. Most azért lehetne tiltani a használatot, mert a talaj lebontásában részt vevő rovarokban kumulálódva, megszakadhat egy ökológiai lánc. Ez akkor is igaz, ha ez csak a magántulajdonú szántóföldekre igaz. Ugyanis egy tulajdonos dönthet arról, hogy lebetonozza a földjét (de nem akármekkora területet), ahol szintén nincs lebontás (de szerves anyag sem). Tehát a növénytermesztő sem fedhetne le akármekkora területet. Korlátos a magántulajdon.
Tehát ez tiltási jogalap. A kártérítési jogalap megilleti a méhészt akkor, ha a nem lefedett területen használ a növénytermesztő neonikotinoidot, abban az esetben, ha a méhekben kárt okoz (eltévedés, pusztulás). De nem jár kártérítés a méhésznek azért, mert a méhei onnan szennyezett nektárt hordanak be. Ekkor nem okozott kárt a növénytermesztő. A kárt a méhész idézte elő azzal, hogy kipergette a mézet és forgalomba hozta. Ha a szennyezett méz kumulációt idéz elő a méhekben (télen), és emiatt lesz kára a méhésznek, az már kártérítési jogalap lehet. De ez kiküszöbölhető a méz kipergetésével. Tehát a pergetés és megsemmisítés költsége ekkor kártérítési jogalap. De ekkor be kell tudni bizonyítani, hogy a mézben idővel nem bomlik a neo, és a méhcsaládban ennek fogyasztása miatt alakul ki neo mérgezés ( a kumuláció eléri a mérgező szintet). Ezt én nem zárom ki, csak lehetetlen bizonyítani.
Ezt súgja az én jogérzékem. Én elfogadok megfelelő észérvet ennek ellenében, pl. a PTK megfelelő rendelkezéseit. Amit Te írtál, az nem az.
Az én meglátásom tehát az, hogy neo esetén fennáll az ökológiai tiltási jogalap, mert a neok irreverzibilisen kötődnek a receptorokhoz, ezáltal kumuláció következik be a nem cél szervezetek esetén. Méhek esetén  kártérítési jogalap áll fenn. Nálunk a tiltási jogalap nem bizonyítható. Vagyis az, hogy évtizedek múlva a mézelő méh kipusztulását idézné elő. Pusztán emiatt a minisztérium eseti engedélyezési tevékenysége jogszerűnek tekinthető. Nem lett volna kiadható a teljes repce vetésterületre szükséghelyzeti engedély. A kiadott területen méhészkedők részére ezzel párhuzamosan automatikusan kártérítésben kellett volna részesíteni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 14. 20:35
Mai OMME elnökségi ülésen Tóth Péter szaktanácsadó és elnökségi tag fennen lobogtatott egy papírt, amivel bizonyítani akarta, hogy Ő állítólag már tavasszal megmondta, hogy a neonikotinoid így meg úgy káros a méhekre.
(Hogy nem szakad a plafon!)

Állítólag a levél a miniszternek íródott volna, de az OMME nem vette Őt akkor komolyan. (Hát nem csodálom, hogy nem vették komolyan!)

Csuja kérte, hogy megnézhesse a levéltervezetet, de Tóth Péter kifejezetten megtiltotta.
(Vajon miért, ha tényleg komoly a levél tartalma?)

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 15. 06:41
Gondolom ennyi hozzászólásom után már lassan engem is kiismertek.
Inkább aludni szoktam egyet azokra a dolgokra amelyek kiakasztóak, mert ha indulatból írok az nem szerencsés.
Tóth Péter egy lassan érő típus.
12 év kellett ahhoz, (vagy valami más?) hogy az OMME "méregkeverője" is belássa, károsak a neonikotinoidok.
Szerintem pedig nagyon nehezére esett mire rádöbbent, itt idomulni kell a méhészek igényéhez.
Abban nem reménykedem továbbra sem, hogy azok a nemzetközi kutatások, és a tudósok győzték meg, hogy teljes paradigmát váltson neonikotinoid ügyben.
Ez akár örvendetes is lehetne.
Tisztelettel kérem mindazon méhésztársakat, hogy kérdezzék meg Tóth Pétertől majd, hogy mi történt amiről mi nem tudunk?
Lehet vannak titkos kutatásai csak nem tárja elénk?
Valaminek lennie kell, hogy így megváltoztassa bebetonozott véleményét.
Először járja az országot bicskanyitogató előadásaival, ahol évtizeden keresztül szajkózza, hogy a neonikotinoidok nem okoznak számottevő károkat, inkább tanuljunk meg az atka ellen védekezni.
Most pedig ő ugrik elő a neonikotninoidok elleni élharcosként?
A pofám leszakad.
Ez azon kívül, hogy felháborító, még őt is minősíti.
Szerintem azok a minisztériumi szakemberek, az MTA professzorai, kutatói, a NÉBIH illetékesei, de a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában a kollégái is széttárt karokkal fogadják,...
mi történt Tóth Péterrel?
Lehet neki is vannak méhei, és aggódik ha már nem lesz szaktanácsadó, elnökségi tag, és a méhészek bolondításáért sem fizetnek, miből él meg?
SOKK itt a kérdés, de a választ szerintem mindenki tudja.
Ekkora változást csak egy dolog tud létrehozni....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 15. 09:59
Attila!
Azt gondolom, hogy a gombaölő és neonikotinoid együttes kijuttatás okozta káros hatásokra célzott. Érdekes módon az acetamiprid kombinációról derült ki ilyen összefüggés az ő vizsgálataiban. Szerintem a thiacloprid és gombaölő sokkal veszélyesebb. Azt gondolom, hogy a gombaölő lerontja a neonikotinoid lebontását, azért veszélyesebb az együttes használat.
Ha a Csuja Laci elmegy a Jordánhoz, akkor azt javaslom neki, hogy a következő javaslattal álljon elő: nagyon fontolják meg azt,hogy  ahol neos csávázószeres vetőmag került elvetésre, ott ne engedélyezzék a neonikotinoidos permetezést az addicionális hatások miatt, pláne nem gombaölővel kombinálva. Ezzel talán még menthető lenne a helyzet. Azt pedig mindenképpen kérje számon, hogy milyen tanulmányokkal rendelkeznek, amelyek alapján szembe mertek menni az EU tiltásával.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 15. 10:55
Kedves Neo!

Menj el te is Csujával. Lehet, hogy te olyan érvet tudsz mondani, ami meggyőző lehet.

Többféle adata is van már Tóth Péternek. Egyik se mond újat, ahhoz képest, amit magyar és külföldi tudományos cikkek írtak. Persze módszertanában Tóth Péter egyik adata se állja ki a tudományos bizonyítékokra vonatkozó szabályokat, de jelzésértékű.

A mostani elnökségi ülésen például már hivatkozott az egyházaskozári mérgezésre is, mint neonikkotinoidos mérgezésre, pedig szegény méhésszel annak idején nem volt hajlandó korrekten viselkedni. A vizsgálat elején mindenáron a méhész felelősségét és méhegészségügyi problémákat emlegetett, pedig a tünetek egyértelműen felvetették a tartós mérgezés lehetőségét. Ha egy erős termelő méhállomány napraforgó virágzás alatt erős nozéma fertőzést mutat és szinte halálosan legyengül, akkor bizony ott mérget kell keresni elsődleges okként, de ezt Tóth Péter hosszú ideig nem volt hajlandó tudomásul venni. A méhész aztán félelmében nem is mert kárigénnyel fellépni, holott erősen indokolt lett volna. Tóth Péternek ebben minimum erkölcsi felelőssége van.

Szóval az amit Tóth Péter méhészeti szempontból horribilis pénzekért csinál, az bizony szakmailag súlyosan káros hatású véleményem szerint. Elsődlegesen szerintem nem a méhészek érdekét képviseli ezekben az ügyekben, hanem ....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 15. 12:44
Idézet
Az elbutulásos betegségek okozója a béta konformációjú fehérjék felhalmozódása az idegsejtekben, amelyek kialakulását  a  prionok képesek előidézni.
Egyik ok ez is ehet amit írsz, de nem zárom ki, hogy egy idegméregnek lehet ilyen látens hatása. Most tudtam meg, hogy a neonikotinoidok nagyon lassú lebomlású vegyületek az állati nedvekben is. Ha igaz, akkor halmozódik és tárolódik, beépül az idegrendszerbe. Akkor pedig nem zárható ki a prionokhoz hasonló hatás is.

Idézet
Összetéveszted a növénytermesztő felelősségét a méhész felelősségével. A méhész kötelessége az, hogy megakadályozza a mérgező termék forgalomba kerülését. Tehát, ha felmerül a gyanú, hogy a méze neoval szennyezett, akkor a méhész kötelessége a saját költségén megvizsgáltatnia, és ha szennyezett, akkor a saját költségén megsemmisíteni.

Jogos a felvetésed. A visszadobott méztétel a méhész buktája, de szerintem a felelősség továbbadható, továbbhárítandó a növénytermesztőre és az engedélyező államra is.
Azt se felejtsük ki a történetből, hogy a méhész be van csapva, hiszen az van neki ígérve, hogy a növénykultúra méhekre és a méhészeti termékekre nem veszélyes technológiával van kezelve. És kiderül, hogy az engedélyezett szabályosan elvégzett technológia mérgezi a méhet és szennyezi a mézet. Vagyis több mint alkalmatlan a feladatra az adott technológia. Itt még a gyártói felelősség is felvetődik, nemcsak a nővénytermesztői és állami.

Idézet
Szigorúan el kell különíteni a tiltás jogalapját a kártérítés jogalapjától. Tiltani kötelező, ha veszélyt jelent a környezetre, azért, mert az emberi társadalom nem képes kiküszöbölni az adott szer káros hatását. Neo esetében ez a kumuláció. A méhekre gyakorolt hatásában nem, mert a méheket jelenleg még lehet pótolni, hiszen csak a repce és a napraforgó kultúrák jelentenek potenciális veszélyt. Az év többi részében regenerálhatók a méhcsaládok. Az azonban már nem biztos, hogy ez több évtizedes használat során is így lenne. Most azért lehetne tiltani a használatot, mert a talaj lebontásában részt vevő rovarokban kumulálódva, megszakadhat egy ökológiai lánc. Ez akkor is igaz, ha ez csak a magántulajdonú szántóföldekre igaz. Ugyanis egy tulajdonos dönthet arról, hogy lebetonozza a földjét (de nem akármekkora területet), ahol szintén nincs lebontás (de szerves anyag sem). Tehát a növénytermesztő sem fedhetne le akármekkora területet. Korlátos a magántulajdon. Tehát ez tiltási jogalap.

Nagyon értékesek a gondolataid!
Az állítod, hogy a méhekben való kumulálódás nem tényező. Nem annyira mint a talajban, de a méhekben is kumulálódik. Azok a méhészek tudnak erről beszélni, akik egész évben egyik mezőgazdasági kultúráról mennek a másikra. Feltételezésem szerint a mászkáló méh jelenség pl lehet egy ilyennek a tünete.

Idézet
A kártérítési jogalap megilleti a méhészt akkor, ha a nem lefedett területen használ a növénytermesztő neonikotinoidot, abban az esetben, ha a méhekben kárt okoz (eltévedés, pusztulás).

Egyetértek.

Idézet
De nem jár kártérítés a méhésznek azért, mert a méhei onnan szennyezett nektárt hordanak be. Ekkor nem okozott kárt a növénytermesztő. A kárt a méhész idézte elő azzal, hogy kipergette a mézet és forgalomba hozta.

Szerintem a felelősségi láncon ez esetben is végig kell menni és a végén ott van az állam és ott van a gyár felelőssége. Már bocsánat és megvásárolok a boltból az előre csomagolt bevizsgált gombát és a gyerekeim gombamérgezésben halnak meg, akkor ki is a felelős? Én a szakács?

Idézet
Ha a szennyezett méz kumulációt idéz elő a méhekben (télen), és emiatt lesz kára a méhésznek, az már kártérítési jogalap lehet. De ez kiküszöbölhető a méz kipergetésével. Tehát a pergetés és megsemmisítés költsége ekkor kártérítési jogalap. De ekkor be kell tudni bizonyítani, hogy a mézben idővel nem bomlik a neo, és a méhcsaládban ennek fogyasztása miatt alakul ki neo mérgezés ( a kumuláció eléri a mérgező szintet). Ezt én nem zárom ki, csak lehetetlen bizonyítani.

Nehéz bizonyítani, de ez meg az állam felelőssége, hiszen neki van rá apparátusa, költségkerete, hogy csak olyan technológiát engedjen fogalomba, ami nem okoz kárt. Nem elvárható az állampolgártól, hogy olyan költséget viseljen, ami aránytalan a lehetőségeihez képest.

Idézet
Az én meglátásom tehát az, hogy neo esetén fennáll az ökológiai tiltási jogalap, mert a neok irreverzibilisen kötődnek a receptorokhoz, ezáltal kumuláció következik be a nem cél szervezetek esetén. Méhek esetén  kártérítési jogalap áll fenn.

Idézet
Nálunk a tiltási jogalap nem bizonyítható. Vagyis az, hogy évtizedek múlva a mézelő méh kipusztulását idézné elő. Pusztán emiatt a minisztérium eseti engedélyezési tevékenysége jogszerűnek tekinthető.


Az én hozzáállásom elsődlegesen érdekvédelmi. Nekem tehát tök mindegy, hogy mi a jogalap, de kerüljön ki a forgalomból az összes neonikotinoid. De persze nagyon fontos, hogy tényleg logikusan történjenek ezek a dolgok.

Idézet
Nem lett volna kiadható a teljes repce vetésterületre szükséghelyzeti engedély. A kiadott területen méhészkedők részére ezzel párhuzamosan automatikusan kártérítésben kellett volna részesíteni.
Teljesen egyetértek ezzel a következtetéseddel.

Tényleg jó lenne, ha ott lennél a Jordán urral folytatott tárgyaláson.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 15. 18:49
Én abban látok éles különbséget a neoval szennyezett méz, és mondjuk egy antibiotikum tartalmú tej között, hogy utóbbi esetében van várakozási idő a kezelés után. Ha ezt a tej előállítója kivárja, akkor nincs jogsértés. Repce vagy napraforgó kezelés esetén a termék alapvetően nem a méz, hanem az olaj. Ha az olaj nem tartalmaz veszélyes mennyiségű szermaradékot akkor az engedélyezés rendben van. Akkor nem lenne rendben, ha az étolajban az MRL értéknél nagyobb mennyiség maradna. Tehát a méz az engedélyezés során egyszerűen nem szempont. Nem a méz miatt termel a gazda repcét és napraforgót. Arról nem is beszélve, hogy a repce nagy részéből nem is élelmiszer lesz, hanem üzemanyag. Tehát a méhész itt mellékszereplő.Természetesen ez lehet egy óriási probléma a méhészeti ágazatnak. Ha rászállnak ezekre a vizsgálatokra, akkor még az is lehet, hogy megszűnik ezen mézek felvásárlása. Tehát ez nekünk csak egy újabb púpot jelent a hátunkra, de semmilyen kártérítést nem tudunk érvényesíteni pusztán emiatt.
A tiltás kapcsán én abból indulok ki, hogy az autóval lehet kárt okozni, de attól az autókat nem lehet betiltani. Tehát ha a méhek esetében pusztán károkozás történik, akkor betiltani nem lehet, de a kártérítés nem kérdés. Abban az esetben, ha a környezetben  a neo egyáltalán nem bomlik, és a méh szervezetében a lebomlás nem tud lépést tartani a felvétellel, akkor be kell tiltani, mert az oda vezet, hogy nem lehet ellene védekezni. Ha csak átmeneti problémát okoz, akkor az csak károkozás. Na ezeket a viszonyokat kellene tisztázni. A károkozás már teljesen nyilvánvaló, ez nem lehet vita tárgya. Nincs kizárva, hogy ennél többről is szó van, de ezt kutatni kellene.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 15. 19:10
Ma tudtam meg, hogy a repceméz nagyon nagy hányadát a söripar használja fel. Ott is vannak határértékek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 15. 19:14
Idézet
Nem a méz miatt termel a gazda repcét és napraforgót. Arról nem is beszélve, hogy a repce nagy részéből nem is élelmiszer lesz, hanem üzemanyag. Tehát a méhész itt mellékszereplő.Természetesen ez lehet egy óriási probléma a méhészeti ágazatnak. Ha rászállnak ezekre a vizsgálatokra, akkor még az is lehet, hogy megszűnik ezen mézek felvásárlása. Tehát ez nekünk csak egy újabb púpot jelent a hátunkra, de semmilyen kártérítést nem tudunk érvényesíteni pusztán emiatt.

Bocs a te logikád sántít. A méhész is termék előállító, tehát a gazdaság többi szereplője köteles ezt figyelembe venni és vigyázni rá, ha tudja, hogy technológiájával veszélyeztet egy méhészeti termék előállító tevékenységét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 16. 03:04
Na akkor közelítsük meg másképpen a dolgot. Az EU-ban az élelmiszer biztonságáért az élelmiszer előállítója a felelős. A mézet, mint élelmiszert a méhész (méz kiszerelő) állítja elő. Az ő kötelessége meggyőződni laborvizsgálatokkal arról, hogy a terméke nem tartalmaz veszélyes mennyiségű szermaradékot. Tekintettel arra, hogy a méz esetében neokra nincs MRL érték, ezért semmennyit sem tartalmazhat. Tehát a méz üvegezéséhez nem használhat fel szennyezett alapanyagot, azaz nyers, kipergetett neot tartalmazó mézet. Csakhogy a nyersméz  nem a nvövénytermesztő által előállított termék. Neki ilyen termék előállítására nincs szándéka, ezért felelőssége sincs. A méhészeti termék előállítójának (aki kiüvegezi a mézet) kell arról döntést hoznia, hogy egy ilyen alapanyagot felhasznál-e vagy sem. Ez a vonal így működik, ez a szakmám, ezért tudom.
Az egy teljesen más kérdés, ha tegyük fel a neo maradék nem bomlik le a mézben, és a méhek azt a napi táplálkozásuk során  a szennyezett méhkenyérrel egyetemben felvéve, a szer kumulálódása révén mérgezést szenvednének el. Ha valaki nem értené a kumuláció jelentését, akkor a lényege a következő: egy-két napi élelemadag még nem vált ki mérgezést, de a szervezetben több napi adag felhalmozódva már kiváltja azt. Itt  a kérdés, hogy a méh szervezet lebontja-e a neot olyan mértékben, hogy a mérgező szint soha ne tudjon kialakulni. Ha nem, és  ez a szint képes kialakulni ( az időtartam akár fél év is lehet, hiszen egy téli méh ennyi időn át vehet fel mérgezett élelmet), akkor az már jogalap lehet a neo betiltására. De a méz esetében ekkor sem, hiszen a méhész ezt a mézet kipergetheti, és megsemmisítheti. Ekkor a kártérítés neki a munkájáért és a megsemmisítés költségéért jár, hiszen a szennyezést a növénytermesztő idézte elő. Viszont a méhkenyér szennyezettsége miatt be lehetne tiltatni a neokat, mert azt nem lehet kipergetni. A baj az, hogy a mérgezés ebben az esetben nagy valószínűséggel nem áll fenn. Hiszen ennek az lenne a bizonyítéka, hogy a neos méhlegelőn gyűjtő családok egytől egyig elpusztulnak a következő tavaszig. Ez viszont nem igaz.
Tehát a szennyezés miatti kártérítési felelőssége fennáll a növénytermesztőnek. A lényeg azonban az, hogy nem a méz értékét kell megtérítenie, hanem a pergetés és megsemmisítés értékét. Ebben az összefüggésben nagyon jó meglátás felvetni a neos méztételeknek a figyelem középpontba állítását. Ha a méztételek visszafordítása valóban megtörtént, akkor a felvásárló annyit tehet, hogy leellenőrzi melyik méhész méze tartalmazta a neo szennyezettséget (ha megvan a lepecsételt mintája). Tőle visszaköveteli a méz vételárát. A szennyezett mézet megsemmisíti. A megsemmisítés költségét visszaperli a növénytermesztőtől, a méhész pedig a pergetés munkadíját perli vissza a növénytermesztőtől. A növénytermesztő pedig visszaperli  ezeket a károkat a vegyszer előállítójától, mert olyan terméket állított elő, ami maradandó környezetszennyezést okozott, tehát nem bomlott le. Tehát a jogalap a maradandó környezetszennyezés abban az időintervallumban, amíg a méz forgalomba kerül, hiszen a természetben ennél hosszabb idő után nagy valószínűséggel lebomlik a neo. Nagyon fontos azonban, hogy a szennyezett méz értéke nem kártérítési jogalap. A szennyezett méz kimutatása ebben az esetben a környezetszennyezés tettenérése.
Visszavonom azt, hogy hülyeséget mondtál. Zseniális! Ugyanis emiatt tényleg be lehetne tiltani a neokat.  Ideiglenesen egészen biztosan. Amíg nem bizonyítják be azt, hogy a talajból egy idő után eltűnik a neo.
Az pedig hab lenne a tortán, ha a NÉBIH, vagy a Kormányhivatal hozna határozatot ilyen neos méz megsemmisítési kötelezettségéről. Hiszen ezzel feketén-fehéren bebizonyítaná azt, hogy nem lett volna szabad a neokat engedélyezni. Ha neos permetszert mutattak ki, akkor azt sem !!!! Én saját magam olvastam németországi thiaclopridos mézekről. Tehát a méhekre gyakorolt káros hatás ugyan teljeskörűen nincs bizonyítva ez utóbbi neo esetén, de a környezetszennyező hatás igen. Tehát a thiacloprid engedélyét emiatt vissza kellene vonni. Azért azt egy környezetvédelemmel foglalkozó jogász tudná igazán megmondani, hogy az vajon elegendő kritérium-e, hogy egy hasznos rovarokat is pusztító rovarölőszer tartósan aktív formában történő fennmaradása a környezetben, elegendő indok-e a betiltásra.
Azért egy picit én is utánanéztem ennek. Az 1995. évi LIII. törvény szerint, mely a környezet védelmének általános szabályairól szól, a következőt írja: környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás; igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő.
Ezen kontextus alapján a nektárból készült méz egy környezeti elem, amely tudvalevőleg nem tartalmazhat idegen anyagot, Példa is volt rá, hogy a szulfonamidos mézeket kivonatták a forgalomból, amikor a mérési határt a laborok le tudták vinni 1 ppb-re. Tehát ha a mézben, mint környezeti elemben megjelenik pl. a tiakloprid,  a megjelenés az igénybevételi határérték túllépését jelenti, hiszen méz esetén zéró tolerancia van. Ez egy  szabadalommal védett hatóanyag, tehát előállítója csak egy cég lehet, így ennek a tiaklopridnak a használatát azonnali hatállyal vissza kell vonni. Most olvasom, hogy Németországban 70  tiaklopridos méztételt találtak, és ott a Bayer a kiskerttulajdonosoktól vissza is vonta  a felhasználási engedélyt emiatt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 16. 08:08
Szerintem ezeket a szükséghelyzeti engedélyeket óriási felelőtlenség volt kiadni.
Amikor tőlünk jóval fejlettebb országokban tudományos kísérletekkel bebizonyították a neonikotinoidok pusztító hatását, akkor Magyarországon simán szabad használni.
Azért mert Magyarországon mindent a pénz mozgat, a gondolatoktól  a tettekig, és az egészségünk, a környezetünk ekkor mit sem számít.
Nem rég halottam egy nagyon aranyos idős nénitől aki nálam veszi rendszeresen a mézet, arra a kérésemre, hogy ennyi idősen nagy bátorság ilyen csilli-villi terepjárót venni.
Csak nevetett és ezt mondta...." A koporsón nincs zseb, mire költeném a kis megspórolt pénzem?"
Ez egy igazi aranyköpés volt!
Ezt írja neo:
"...a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő."
Szeretném látni azokat a szántóföldi kísérleteken készült jegyzőkönyveket, amelyek azt bizonyítják, hogy az égadta egy világon semmi kárt nem okoz ez a borzalom a méheknek és a környezetnek.
Mivel ezt Magyarországon nem végezték el, már előre vetíti, hogy mi fog bekövetkezni.
Minden országban ahol használták brutális méhpusztulások keletkeztek, akkor mi kivételek leszünk?
Arra pedig senki ne hivatkozzon, még Tóth Péter sem, hogy akkor is volt méhpusztulás amikor a neok használatát felfüggesztették!
Mennyi is a hatóanyag lebomlásának felezési ideje?
Tehát ha most 2017-ben elvetik ezt a környezeti bombát, akkor talán 2027-ben nyugodhatnak meg azok a méhészek akik megérik, hogy ettől talán nem lesz a méheknek baja.
Ma Magyarországon a vegyszerlobbi, a pénzhajhászát annyira erős, hogy semmi nem számít!
Még a politikát is a markában tartja.... miért? (gondolom ez világos)
Ezeknek az embereknek nincsenek gyermekei, unokái?
Elkezdődött a III. Világháború, amelynek csak vesztesei vannak.
A néma gyilkosok, a neonikotinoidok nem válogatnak.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 16. 08:48
Én is kellően felspanoltam magam, de azért a józanság is erőt vesz rajtam, ezért elkezdtem kicsit kutakodni. Nos arra jutottam, hogy lehet ezen a téren keresnivalónk, de a másik oldal sem rest. Szóval a neonikotinoidoknak van MRL értékük mézre, tehát nem zéró a tolerancia. De ! A németek meg akarják emelni ezt az értéket tiakloprid esetén, mert a mézekben az érvényben lévőnél magasabb dózisban találták meg. Gyakorlatilag ezzel kikerülhető a környezetszennyezést bizonyító érvem (viszont amíg a régi MRL van érvényben, addig az ideiglenes tiltásnak helye van Calypso esetén !). Ezen a nyomvonalon tovább haladva az is zsákutca, hogy a bizonyított eltévedést okozó szint a 600 szorosa az MRL értéknek. Tehát legalább 600 táplálékfelvétel esetén érné el mézből (!) a méh a bizonyított eltévedési szintet. Más a helyzet a csávázószerekkel. Ott az MRL érték tízszerese már bizonyított eltévedést okoz. Tehát ha a tavaszi repcemézekből 112 ppb-nél magasabb clothianidin szintet tudnánk kimutatni, akkor azzal közvetve lehetne bizonyítani, hogy a csávázott kultúráról gyűjtő méhek több forduló után törvényszerűn elvesznek. Szerintem ilyen vizsgálatokat az OMME-nak mindenképpen végeztetnie kellene.

P.S: További kutakodás után megtaláltam, hogy 2016-ban megtörtént az MRL megemelése thiacloprid esetén, de ez az érték már csak 60-ad része a bizonyított eltévedési szintnek ! Előbb utóbb összejön az a szint.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 16. 09:34
Attila!

Tisztán emlékszem mint a többiek is, egy-két hete még tüntetésre buzdítottad a méhészeket. Majd aztán elnökségi előtt megriadtatok a felelősségtől.
 
Ettől az újra szerencsétlenül előkészített helyzetből, Csuja Laci menti ki az elnököt azzal, hogy hősiesen felvállalta és egyben átvállalta helyette a demonstráció szervezését.
 
Az a Csuja László végzi el a munkát az elnök helyett, akit az elnök nem tartott méltónak a tagságra és a küldöttgyűlésen mindent (beleértve a szabálytalanságokat is) elkövetett a kizárás érdekében.

Miután most lélegzethez jutottatok újra, kezditek ott ahol abbahagytátok immáron Tóth Péter felelősségét taglalva és a demonstráció szervezését elhallgatva.

Tóth Péter felelősségét taglalod, miközben Bross Péter elnökét elhallgatod.

Tóth Péter még ez év februárban ( tehát a szükséghelyzeti engedélyek kiadását megelőzően fél évvel) levélben fordult Bross Péterhez a neonikotinoidokkal szemben, ha akkor megy ki a most tervezett levél akkor talán nem valósulhatott volna meg a jelenlegi helyzet, vagy tárgyalás történhettek volna az elmúlt fél évben a megoldások ügyében.

Ami a felelősséget illeti ( kár szépíteni) február vége óta Bross Péter térfelén pattog a labda ami már le is eresztett azóta...   

Ebben a helyzetben most Csuja Lacit támogatni kötelesség a tárgyalás során és a demonstráció szervezésben, mert hosszú távra megoldást kell találni a helyzetre!!

Ugyan ezt a tárgyalás lehetőségét sem Bross Péter érte el, hogy tárgyal a Nébih neonics. ügyben Csuja Lászlóval, de kötelessége lenne elkísérni Lacit és részt venni a tárgyaláson érdemben neki is. 

Elhiszem, hogy előtte és utána is meg tudja oldani mindezt telefonon is, de mi arról se nem értesülünk, se nem válik a méhek és a méhészek javára.

Egy tárgyalás időpontjára szervezett könnyed demonstráció felvállalásától, megriadni egy érdekképviselet elnökének szánalmas dolog lenne.

Szóval elég a kifogásokból és a mellébeszélésből, valamint a másokra mutogatásból, érdekvédelmi munkára fel!!

Tóth Zoltán
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 16. 13:27
Fölösleges most a személyes felelősséget keresni. Tény az tény.

Az OMME nem egyéb, mint a minisztérium egyik hivatala. Ezt a funkciót nagyon szépen ellátja. Aki ebbe a tekintetben hibát talál az OMME munkájában az nem jó indulattal nézi a dolgokat.

Az OMME-ról azt hiszi a tagság, hogy az OMME védi a termelő méhészek érdekeit. Hát ebbe a hitbe ne ringassa magát senki. A méhészek ügyeit intézi, de nem védi.

Az érdekvédelmi szervezet nem úgy működik, nem úgy van felépítve ahogy az OMME, hanem valahogy úgy, ahogy a Greenpeace. Alapvető munkamegosztási hiányosságokban szenved az OMME. Van  közel 30 hivatalnoka, akik ilyen olyan bürokratikus és zömében állami feladat végrehajtásával foglalkoznak, miközben egyetlen közgazdászuk sincs a piaci viszonyok elemzésére és jogászokat se az érdekvédelmi feladatok elősegítésével bízza meg, hanem az indokolatlan és értelmetlen személyi küzdelmekre. Aktivista hálózata az OMME-nak nincs. A szakbizottsági rendszert sikeresen kiherélték és meg is halasztották, nehogy kompetenciájuk megzavarja az elnökség vak és laikus, de nagyon erős hatalmi túlsúlyát.

Amit most leírtam szerintem sok olvasó nem is érti, de a kisebbség pontosan tudja miről beszélek és vagy erősen ellenérdekelt és lejárató reakciója lesz, vagy egyetért az általam írottakkal.

Az tény, hogy ezzel a szervezettséggel az OMME még tömény jószándék mellett is tökéletesen alkalmatlan érdekvédelmi feladatok ellátására. Következésképpen az OMME-n belül érdekvédelmi munkára és eredményre törekedni értelmetlen. Kár ezen vitatkozni, erőlködni, veszekedni. Csak és kizárólag csak arra kell használni az OMME-t amire alkalmassá van téve vagyis a méhészeti bürokrácia vitelére. Annyit érdemes viszont megtenni, hogy mindíg szembesíteni kell azzal, hogy ne hazudja magát a méhészek érdekvédő szervezetének. 

Vagyis OMME-n kívüli profin megszervezett érdeképviseleti munkára van szükség, ha eredményt akarunk elérni. Csuja ezért döntött úgy ahogy döntött.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 16. 18:13
Olvasgattam ezt a német ügyet a tiakloprid MRL-je kapcsán. Ott  ideiglenesen betiltották a tiaklopridot. Én nem hallottam arról, hogy ez Magyarországon is megtörtént volna. Most az a kérdés, hogy a visszafordított tételek vajon az új határértéket haladják meg (0,2 mg/kg)?
Tehát Geddekas álláspontja valósult meg. Az MRL értékhez igazították a tiltást. Ez azért értékelendő, mert az én általam felvázolt forgatókönyvet nem merték bevállalni. Tehát azt, hogy a méz megsemmisítésnek értéke a méhész kára. De itt elsikkadt egy nagyon fontos kérdés. Gondoljunk csak bele: a mézben lévő szint azt jelzi, hogy a környezetben aktív formában megmarad egy mesterséges rovarölőszer. Ez pedig veszélyt jelent a hasznos rovarokra. Tehát a tiltási jogalap bebizonyosodott. A tiaklopridnak nem lett volna szabad ismételt forgalomba helyezési engedélyt kapnia a környezeti ártalma miatt. Az emberi egészségre veszélytelen volta miatt kapta vissza az engedélyt. De a kettőnek semmi köze egymáshoz.
A neos csávázószerek esetén nem találtam MRL értéket. Olyant olvastam, hogy a kimutathatósági határra javasolják a mézben az MRL értéket. Ez rendben is van. Itt a két különböző szint megegyezik egymással. Ha a kimutatás sikerrel jár, akkor környezetszennyezési és élelmiszerbiztonsági szempontból egyaránt jogsértő a használatuk. Tekintettel arra, hogy az EU-ban ezek a szerek tiltás alatt állnak, így nem gondolom, hogy az EU a tiaklopridhoz hasonlóan megemelné az MRL értéket a kimutathatósági határ fölé. Na ekkor óriási bajba kerülne a NÉBIH. Teljes kártérítési felelősség a megtermelt napraforgó és repcemézek megsemmisítése miatt. Hiszen önhatalmúlag engedélyezte ezen szerek használatát. Az EU-ban érvényes MRL-re a NÉBIH-nek nincs hatása.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 16. 21:10
Neo!

Ha igazad van, akkor ez nagyon gáz. Kérlek gyere el a 27-i eseményekre. Lesz egy sajtótájékoztató, egy tüntetés és egy tárgyalás. Az érveid nagyon hasznosak lesznek. Minden méhészen tudsz ezzel segíteni és 1 millió méhcsaládon. Nem beszélve arról, hogy az ártatlan Isten adta gyönyörű természetnek is hasznot hajtanál.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. Szeptember 16. 22:12
Sziasztok!

Borsodban is kiértesítettek méhészeket egy környékbeli vetésről. (Mellékletben.)

Szúnyogirtás tájékoztatójában az állt még nyáron: emberre és a környezetre nem veszélyes. Állítólag minden 100. elpusztult rovar egy szúnyog (- Darvas Béla). Ezek a rovarok nem a környezet részei?
Attól tartok, nem is várnak lakossági bejelentést, előre le van zsírozva a szúnyogirtás megrendelése.
A szerek biztonságtechnikai adatlapjaik szerint vízi szervezetekre / élővilágra különösen veszélyesek!
A repülőről az említett esetben (csatolmány) szelektív szert szórnak, konkrét nevét nem közlik. Elvileg nem is bejelentésköteles... Június 12-én el is húzott egy párszor a méheim felett a gép, este 8 előtt nem sokkal (a nap még ragyogóan sütött, kb. 5 napkorongnyira a horizont felett). Akkor még javában közlekednek. Előtte pár nappal vittem oda őket.
Mászkálást tapasztaltam (4 kaptár előtti fűben pár m2-en 50-60méh), de azt már előtte is, családerősségben nem észleltem szembetűnő változást azt követően, persze nem is néztem minden nap. Ettől függetlenül nyugtalanító.
Mindenesetre gyomorbamarkoló volt az élmény.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. Szeptember 16. 22:48
Ezt írja Geddekas Malya Péter és dr Mocsai Sándor
véleményéről a Gödöllői Méhészegyesület Programjai topicban.

"Megkérdeztük a két szakembert, hogy milyen helyzetben
lehet kiadni szükséghelyzeti engedélyt? Amikor semmi más
választási lehetőség nincs. Ennyi!!!!"

Szükség helyzetre hivatkozni?
Miközben éveken keresztül a neok,
hosszú hatású rovarölők előtt,a gyorsan lebomló,kontakt szerekkel
védekezve is kiváló termés eredményei voltak a mezőgazdasági
termelőknek?
Ez aztán mindennek a teteje!

A hosszú hatású szerek előtt,mi méhészek, hosszú éveken keresztül
igen komoly mennyiségű repce
mézet pergettünk,az akác terméseink kicsit is jó időjárási
feltételek mellett kiválóak voltak.A méhcsaládok népessége
a repce ideje alatt megkétszereződött,de inkább kettő és félszeresére nőtt.

Tízen éve ez megváltozott.
Amikor elkezdtek neokat,hosszú hatású rovarölőket használni,
minő érdekes,elkezdődött a mászkálás,
megjelent a Nosema Cerana.Az intézetbe küldött minták erős
nosema fertőzést mutattak.Megoldási javaslatuk,rázzuk műlépre
a családokat és etessünk.Ja,repce közepén.
Egyszerűen nem értettük mi a baj.Aztán persze pár év múlva
kiderült,ez neok miatt van.
Azóta alig van repce méz,az akác jóval kevesebb.
Kevesebb mert a repcén a gyűjtőméhek eltűnnek,az akácot
a fiatal,frissen gyűjtővé váló méhek gyűjtik.
A családok a repce ideje alatt jó ha a másfélszeresére bővülnek
a repce elejei népességükhöz képest

Zárójelbe téve megjegyezném az országosan összesen gyűjtött
akácméz ezért is nem nőtt a méhcsaládok számának növekedésével
és elsősorban nem a nektár hiány az oka,vagy a magas méhsűrűség,
vagy az atka kártételei.

Csányi Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 17. 00:16
Ezt mondja a jogszabály:
Idézet
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1107/2009/EK RENDELETE
(2009. október 21.)
a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi
irányelvek hatályon kívül helyezéséről
6. a l s z a k a s z
E l t é r é s e k
53. cikk
Növényvédelmi szükséghelyzetek
(1) A 28. cikktől eltérve, különleges körülmények fennállása
esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik
növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló
forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély
miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el
.[/size]

Szerintetek a szükséghelyzet tényleg fennáll? Ugye nem?
Mostmár csak az a kérdés, hogy jogi eszközzel mit lehet elérni?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 17. 13:31
Volt egy kis időm, és alaposabban beleástam magam az aktuális MRL értékekbe. Hát érdekes dolgok derültek ki. A Codex Alimentarius adatbázisában a mézre vonatkozóan nem találtam neo-s MRL értékeket (igaz mást sem). Aztán találtam olyan dokumentumot ahol 10 ppb-s értékre kezdeményezték a clothianidin esetében, mint kimutatási határértéket. A most aktuális EU-s értékeket is sikerült megtalálnom, ezek szerint clothianidinnél, acetamipridnél 50  ppb, thiaclopridnál 200. Tehát a tilalom ellenére szépen emelgetik az értékeket. Valószínűleg azért, mert a talált szintek ide férnek bele. Nem valószínű, hogy emiatt mézeket semmisítenének meg. Az a gyanú azért felmerült bennem, hogy ennek oka esetleg a talajok emelkedő neo koncentrációja lehet. Ami igencsak felveti egy környezetszennyezési határérték megállapításának szükségességét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 17. 20:26
Valószínű Tóth Zoli mielőtt megfogalmazta gondolatit, egy gyantaszűrésen esett át.
Ezt írja:
"Attila!
Tisztán emlékszem mint a többiek is, egy-két hete még tüntetésre buzdítottad a méhészeket. Majd aztán elnökségi előtt megriadtatok a felelősségtől."
Amit Ti most szerveztek azon én már rég túl vagyok.
Két hónapja a Greenpeace oldalán ott voltam a Kossuth Téren amikor kiderült mire készülnek, újra engedélyezni akarják a neok használatát!
Aztán 10-12 évig semmit nem hallottam ez ügyben rólad.
Mi történt?
Egy újabb OMME ellenes lehetőség amire ráharaptál?
Tóth Péter mosakodó levele amolyan taktikai húzás volt részéről, de mivel nem ismered az OMME belső ügyit, simán becumiztad te is.
Egy szó mint száz.
Ha a tüntetésből kimarad az OMME ellenes vonal a Tolna Megyei Méhész Egyesület elsőként támogatja a neok elleni harcot.
Ha egyetlen szó vagy utalás is esik arra, hogy a neonikotinoidok mögé bújva, az OMME lejáratása a cél, engem és az egyesületemet felejtsétek el.
Ti rögtön rárúgjátok az ajtót  mindenkire!
Ez egy akkora horderejű kérdés, hogy azonnali rendkívüli küldöttértekezlet összehívása is indokolt.
Én biztosan a tüntetésre szavazok, és ezt tettem két hete Szekszárdon is amikor itt volt az OMME elnöke.
A kapkodásnak nem vagyok híve, mert érezhető benne a düh, a személyes ambíció, a sértődöttség és pozíció utáni ácsingózás.
Tóth Zoli biztosan egyeztetett Tóth Péterrel és Dr.Mészáros Lászlóval.
Ennek amolyan ellenzéki, elnökbuktató szaga van.
Sajnálom, de ehhez nem vagyok partner.
Hamarosan OMME OV, és OMME Küldöttgyűlés.
Én kíváncsi vagyok a tagság és a küldöttek véleményére is neonikotinoid ügyben.
Még egyszer, hogy világos legyen.
A neonikotinoidok elleni küzdelem minden formáját támogatom!
Ha ebben OMME ellenes elemek szerepelnek, sajnos rám ne számítsatok!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 17. 21:51
Valószínű Tóth Zoli mielőtt megfogalmazta gondolatit, egy gyantaszűrésen esett át.
Ezt írja:
"Attila!
Tisztán emlékszem mint a többiek is, egy-két hete még tüntetésre buzdítottad a méhészeket. Majd aztán elnökségi előtt megriadtatok a felelősségtől."
Amit Ti most szerveztek azon én már rég túl vagyok.
Két hónapja a Greenpeace oldalán ott voltam a Kossuth Téren amikor kiderült mire készülnek, újra engedélyezni akarják a neok használatát!
Aztán 10-12 évig semmit nem hallottam ez ügyben rólad.
Mi történt?
Egy újabb OMME ellenes lehetőség amire ráharaptál?
Tóth Péter mosakodó levele amolyan taktikai húzás volt részéről, de mivel nem ismered az OMME belső ügyit, simán becumiztad te is.
Egy szó mint száz.
Ha a tüntetésből kimarad az OMME ellenes vonal a Tolna Megyei Méhész Egyesület elsőként támogatja a neok elleni harcot.
Ha egyetlen szó vagy utalás is esik arra, hogy a neonikotinoidok mögé bújva, az OMME lejáratása a cél, engem és az egyesületemet felejtsétek el.
Ti rögtön rárúgjátok az ajtót  mindenkire!
Ez egy akkora horderejű kérdés, hogy azonnali rendkívüli küldöttértekezlet összehívása is indokolt.
Én biztosan a tüntetésre szavazok, és ezt tettem két hete Szekszárdon is amikor itt volt az OMME elnöke.
A kapkodásnak nem vagyok híve, mert érezhető benne a düh, a személyes ambíció, a sértődöttség és pozíció utáni ácsingózás.
Tóth Zoli biztosan egyeztetett Tóth Péterrel és Dr.Mészáros Lászlóval.
Ennek amolyan ellenzéki, elnökbuktató szaga van.
Sajnálom, de ehhez nem vagyok partner.
Hamarosan OMME OV, és OMME Küldöttgyűlés.
Én kíváncsi vagyok a tagság és a küldöttek véleményére is neonikotinoid ügyben.
Még egyszer, hogy világos legyen.
A neonikotinoidok elleni küzdelem minden formáját támogatom!
Ha ebben OMME ellenes elemek szerepelnek, sajnos rám ne számítsatok!
Nagyernyei Attila



Arról írok, miként buzdítod az olvasókat demonstrációra, s aztán amint élesbe jön a dolog cserbenhagyod őket megfutamodsz a felelősség elől, amire a fórumod bejegyzései szolgáltatnak bizonyítékokat.

Hol vagy most? Hol vannak maradnak a korábbi szavak? Figyelj oda, miként viszel egy ügyet, mert így csak nevetségessé teszed magad.

Már 10-12 éve dolgozol az ügyön állításod szerint, de mit is értél el most sem semmit sem.

Én nem a siránkozással töltöm az időm veled ellentétben én a megoldásokon dolgozom.

Neonikotinoid ügyben létezhet vélemény változás, de amit csináltok Brossal az egyszerűen nevetséges megfutamodás.

Érdekvédelemmel töltöm időm jelentékeny részét, de egy ilyen lehetetlen csapat részeként nem kívánok dolgozni, az OMME szellemiségének megcsúfolása ami most folyik.

Az OMME már rég eltért az eredeti céltól jelenleg haldoklik, csak páran még élősködnek rajta. Már rég nem szolgálja a méhészek érdekeit.

OMME ellenesek pedig azok akik ezt az állapotot előidézték, vagy felelőtlenül engedték eddig süllyedni az érdekvédelmet.

Ha nem léptek, nem marad fizető tagja az Egyesületnek.  A támogatás nem minden, főleg olyan helyzetben ami most következik.

Nem csupán neonikotinoid ügy van, minden eddigit elsöprő méz élelmiszer-biztonsági botrány fog várhatóan bekövetkezni.


Az OMME szellemisége mögé bujtok, tehetetlenségetekben.

Becumizni (ahogyan te említetted) pedig te szoktad Bross szavait, és cserébe még ennyit sem tudsz kiharcolni, hogy neonix ügyben gerincet fejlesszen és kiálljon legalább melletted.

A Gödöllői Méhészegyesület elnöke el fog járni az OMME pedig szervezheti máris a sajátját, vagy az időt akarjátok húzni ezzel is??


Kapd össze magad, elég az üres szövegből, munkára fel!!



 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 17. 21:59
Attila!

A válaszod értem. Nem Csujának címezted, de többes számot használtál, tehát Őt is beleérted. Tudomásul is veszem, hogy nem kíván a Tolna Megyei Méhészegyesület aktív szereplője lenni a tüntetésnek és az azt követő tárgyalásoknak. Csak akkor lenne aktív szereplő, ha erre a Küldöttgyűlés után kerülne sor. Részetekről ez egy nagyon rossz döntés, de ez van.

Miért pontosan szeptember 27-én lesz a tüntetés? Nagyon egyszerű az oka. Gödöllő melletti Vácszentlászlón a tavaszi repcén az egész falu méhállományára kiterjedő súlyos méhmérgezés történt, aminek laboreredményei máig titkosak. Most ugyanezek a méhállományok nyúlós miatt el lettek égetve. 

Mi a dolga ebben a helyzetben a méhészek érdekeit védő egyesület elnökének? Tetemre hívja az illetékeseket egy méhészgyűlés keretében szeptember 16-ra.

A szervezés és meghívás megtörtént.

Meg lett hívva előadónak igazságügyi szakértő, ilyen ügyekben jártas ügyvéd, sőt az állategészségügyért felelős vezető hatóság felelős vezetője, Jordán László.
Csak Jordán László mentette ki magát az esemény alól, de tudva azt, hogy a helyzet nem megoldható tárgyalás nélkül, ezért tárgyalási időpontokat jelölt meg.

Időközben kiderült, hogy a probléma országos, hiszen több mint 500 000 ha területre kért és kapott a Magyar Kormány derogációt, vagyis méhpusztítási jogot az EU-tól.

Ha egy ilyen felelős állami vezető tárgyalást javasol, akkor azt el kell fogadni, azonban az ember nem mehet háborúba fegyvertelenül, ezért kellett a legtávolabbi tárgyalási időpontot választani, hogy a hadsereg toborozható legyen és a sajtó is megszervezhető.

Ebből már érthető az is, hogy miért nem lehet megvárni a döntéssel az OMME Küldöttgyűlését. De van más oka is annak, hogy az OMME elnöksége miért nem lett bevonva a döntésbe? Szeptember 14-én volt az OMME elnökségi ülése, ahol szóba sem került a tüntetésnek még a lehetősége sem. Tüntetés helyett fog születni Tóth Péter mosakodó bábáskodása mellett egy tiltakozó levél a miniszter felé.

Aki ezek után a szeptember 27-i tüntetés megszervezésében OMME ellenességet vél felfedezni és karriervágyat, az meditáljon egy cseppet, nyúljon magához, mélyebben nézzen bele a saját zsebecskéibe, és gondolkodjon el azon, hogy hány ember és mennyi pénzt kaszál az OMME bevételeiből úgy, hogy minden komoly érdekvédelmi tevékenységnek ösztönösen vagy tudatosan keresztbe tesz.

Tulajdonképpen igen, OMME ellenes az esemény, ha az OMME legfőbb tulajdonságának az impotenciát tekintjük. Azért kellett ezt ez a kampányt elindítani, mert az OMME (szégyen ugyan, de) nem érdekvédelmi szervezet, hanem a minisztériumnak egy kiválóan működő hivatala.

Attila!

Csujának szemére róhatod, hogy az OMME-t nem vonja be a döntésbe, de Te se vontad be az OMME-t nyáron a Greenpeace-vel szervezett akciódba. Akkor tulajdonképpen Csujával egy gyékényen árulsz. De van egy különbség. Ott Te a méhészek közü egyedül szerepeltél és meg se próbáltad a méhészek teljes közösségét megszólítani, hogy jöjjenek veled együtt demonstrálni. Csuja viszont vállalta, hogy az egész méhésztársadalmat megszólítja.

És Csuja egyáltalán nem sértődik meg, ha a folyamat bármely fázisába Bross Péter vagy az OMME más jeles képviselője aktívan becsatlakozik. Csuja nem fog emiatt primadonna hisztériát csapni, mert az ügy sokkal fontosabb számára, mint a személyek, szemben az OMME-val, ahol bizonyos személyek bármilyen hülyeséget mondanak, azt kiáltják ki az OMME-ban szent nagy igazságnak. (Ezt bizonyítják elnökségi, küldöttgyűlési határozatok és a folyamatban levő perek)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 18. 07:49
Ez a sor mindkettőtöknek válasz:
"Csujának szemére róhatod, hogy az OMME-t nem vonja be a döntésbe, de Te se vontad be az OMME-t nyáron a Greenpeace-vel szervezett akciódba."
Ezt az akciót a Greenpeace szervezte, Simon Gergő vegyianyag szakértő irányításával.
Megkérdeztem tőle, hogy hány egyesület lesz, és hol az OMME?
Annyit mondott, hogy egyelőre egyedül menjek ez egy figyelemfelkeltő demonstráció.
Nála reklamáljatok.
Tóth Zoli meg egyébként is olyan nagy ember, 500 millió EU fogyasztó érdekét védi.
Én szeretek a Földön járni.
Én a témát befejeztem, a tüntetésen ilyen formában, ilyen hozzáállás mellett nem kívánok részt venni!
Sok sikert!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 18. 11:03
Attila!

Én is szeretek a földön járni, ahogy te. Az OMME következő elnökségi ülése úgy ki van máris sámfázva határidős feladatokkal, hogy oda nem fér be egy tüntetés szervezéséről szóló vita. Ráadásul te is és szerintem az OV tagjai meg a küldöttek is tudják, hogy mekkora belső személyi feszültségek vannak az OMME elnökségben, ami miatt egy ilyen döntés meghozhatatlan.

Azt is tudod Attila, hogy most nem lenne repce derogáció, ha a tavaszi küldöttgyűlésen napirend lett volna a neonikotinoid és lett volna egy tavaszi kampány ellene. Ehelyett másfél órát inkább Csuja kizárásával foglalkoztak. De ha nem Csujával foglalkoztak volna, akkor lett volna Mészáros ügy stb. Merthogy Buchinger, Vicze, Cserényi ilyenné züllesztette az OMME-t. De ezt már többször kitárgyaltuk és többször egyet is értettünk ebben a kérdésben.

Lesz-e, lenne-e szó az OMME-ról a tüntetésen vagy sajtó tájékoztatón? Egyáltalán az akció során lesz-e bármilyen lejáratása az OMME-nak?
NEM.
Miért nem?
Nem érdekli az embereket, nem érdekli a döntéshozókat, hogy a tyúkudvaron milyen kakaskodások zajlanak. Ez nem pártpolitika. Ez a méhészek és a méhészeti termékeket fogyasztó 500 millió EU állampolgár problémája. Mondhatod, hogy ez túlzás, pedig nem az, hiszen Magyarország ebben az ágazatban exportőr és érdeke a stabil jó EU piac fenntartása.

Amikor te kiálltál Simon Gergely mellé, akkor is kimondatlanul, de mind az 500 millió ember érdekében álltál ki. Szeptember 27-én se lesz kimondva, de akkor is az 500 millió ember érdekében szólalunk meg. Ha viszont készülne egy petíció az EU számára is (de ilyet egyelőre nem tervezünk), akkor biztos, hogy ki kellene mondanunk, hogy 500 millió ember érdekében kérünk, javasolunk követelünk stb.

Ha kivonulsz egyesületeddel együtt ebből az akcióból, akkor a közös ügyünk sikerének esélyét rontod. Ha viszont csatlakozol, akkor része lehetsz annak az eredménynek, amit elérünk.

Van-e esély eredményre?
IGEN.
Van esély, mert nem véletlen, hogy tárgyalni akar a kérdésről velünk Jordán László. Őt is szíven ütötte az a levél, amit Csuja írt neki. Annak a levélnek az volt a lényege, hogy a "nincs szükséghelyzet". És ezt nem tudja cáfolni Ő sem. Viszont pontosan tudjuk és Te is tudod, hogy manapság az államigazgatás Magyarországon csak formálisan független a gazdasági és korrupciós érdekektől. Biztos vagyok benne, hogy Jordán László és beosztottai szívük és szakismeretük szerint ezeket a határozatokat nem bocsátották volna ki.

El fogja mondani Jordán úr azt is, amit már korábban elmondott, hogy bármikor kérdezték őket, ők mindíg az EU tilalom fenntartására tettek javaslatot, nem pedig a derogációra. Ha nem is direkt módon, de el fogja mondani, hogy mit tehetünk és hogyan léphetünk a további derogáció megakadályozása érdekében.

Attila!

A közös ügyünk sokkal fontosabb, mint bármelyikünk személye, ezért gondold át újra, ismételten kérlek, csatakozz az egyesületeddel együtt a tüntetéshez.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2017. Szeptember 19. 11:26
Az eddigi megnyilvánulások (hozzászólások) olvasása alapján, nekem az jön le, hogy az OMME nem szervezi meg a tüntetést. Ha tévesen gondolom kérlek javítsatok ki.
De ha az OMME, nem szervezi meg a tüntetést, akkor nekem az a véleményem, hogy ha valaki igazi méhész, és tudja, sőt megtapasztalta a neók nyújtotta "lehetőségeket", akkor az elmegy és jelenlétével is segíti a megmozdulást.
Nem gondolom, hogy ha lesz egy ilyen tüntetés, akkor azon csak az egyesületi elnök jóváhagyásával lehet részt venni. ( szabad országban élünk, szabad vélemény kinyilvánitással)
Azt viszont nem árt megjegyezni, nem az elnökségben helyet "szerzők" az OMME. Az OMME mi méhészek (OMME tagok) vagyunk akik így, vagy úgy delegáltunk tagokat az egyesület vezetésébe, hogy képviseljék a méhészek érdekeit.
Továbbá megkívánnám jegyezni azt is, hogy semmi sem állandó!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. Szeptember 19. 14:12
Szomorú , hogy minden méhészt érintő probléma , mégse tudunk egy hajóban evezni !!!!!! Ülünk a kaptár tetőn és várjuk , hogy majd egy valaki kikaparja a gesztenyét !!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 15:18
Mézengúz!

Sajnos sokkal, de sokkal többről van szó. Tudatosan szándékosan minden érdekvédő szándék a csirájában van elfojtva a méhészek között.

A jó szándék ellehetetlenítésére és az impotenciára mindíg van és lesz is magyarázat, például
 - sértegetem azt aki nem impotens,
 - lekicsinylem az elért eredményeket,
 - elriasztom a cselekedni vágyót,
 - burkoltan megfélemlítem a cselekvőt,
 - haszonleséssel vádolom meg a szervezőket (ahogy már megtörtént)
 - soroljam?
Akinek nem inge, ne vegye magára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 19. 16:07
Ugye megmondtam!
Konkrét tényekre, bizonyító erejű jegyzőkönyvekre kell hivatkozni amikor egy ilyen súlyos kijelentést teszünk.
Csuja László alias Geddekas, 2017. szeptember 14-én 0 óra 45 perckor a 731-es számú hozzászólásában ezt írja:
"Miért titok, hogy export mézeket dobnak vissza neonikotinoid szennyezés miatt?

Miért titkolja ezt az OMME vezetése, holott tud róla?

Hogy a jó fenébe lehet úgy érdekvédelmi eredményt elérni, ha az OMME elnöksége cinkos a méhészek legnagyobb ellenségével?"
Az nem titok, hogy Bross Péterrel folyamatosan egyeztetek, és többen jelezték, hogy miket olvasnak itt.
Ezért Bross Péter az OMME elnöke el kezdett érdeklődni a hír hallatán.
Ezután kijelenthető, hogy semmilyen tételt nem dobtak vissza, nem foglaltak le, és egyetlen szállítmányban sem találtak neonikotinoid szennyeződést.
Kérte, hogy jelezzem itt a Fekete-Fehér Méhészklubon, hogy az ilyen valótlan bejegyzések, hazugságok óriásit ártanak az egész ágazatnak, elbizonytalanítja a fogyasztókat!
Gyakorlatilag egy rosszindulatú rágalom, egy lejárató kampány része, Csuja bosszúja.
Az OMME elnökének kérését ezúton teljesítettem.
Azt már én fűzöm hozzá, hogy nem tudom ezzel a pánikkeltő "csontbedobásnak" mi a célja, de ez most bumerángként csapott vissza.
Arra szeretném kérni Csuja Lászlót hozza nyilvánosságra azokat a dokumentumokat ami alapján bizonyítani tudja azt, hogy a magyar mézben neonikotinoidokat találtak.
Ma éjfélig adok erre határidőt!
Gondolom a jegyzőkönyv produkálása nem probléma.
Amennyiben ezt megteszi, elsőként fogok bocsánatot kérni tőle.
Ha nincs ilyen, sajnos törölnöm kell a Méhészklubunk táborából, mert bennünket is hiteltelenné tesz ezekkel a áll hírekkel.
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 19. 17:05
Attila! Bross bizonyítéka, rendelkezésedre áll-e 2017. szeptember 19. 16.07 perccel bezárólag. Mert ha nem nagyot hibáztál!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 17:10
Miféle bumeráng? Hol itt a bumeráng? Egyik állítással szemben van egy másik állítás. Bross és Geddekas kijelentésére mondhatja bárki:

Lehet, hogy mind a kettő igaz, lehet, hogy egyik se.

Mindent csak a maga idejében bizonyítunk. Szeptember 27-én lesz a kezünkben olyan dokumentum, ami sokak számára érdekes lehet.

Attila!

Értsd meg! Nem Csuja az ellenség, hanem a növényvédőszer lobbi. És az ilyen kijelentésekkel és rágalmakkal, amit most szórsz, pontosan a saját táborodra szórod nyilaidat. Vagyis öngyilkos akciót csinálsz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 19. 17:29
Tóth Zoli pihenj!
Én most Csuja Lászlótól kértem olyan dokumentumot amivel bizonyítani tudja állítását.
Az a kérdésem, hogy van ilyen bizonyíték, vagy nincs?
Nem nehéz kérdés ez.
A hitelesség múlik rajta.
Ha valamit állítunk, akkor azt illik alátámasztani.
Ha pedig közérdekű adatokat titkolsz el, az nagyon gáz.
Éjfélig várok, aztán  a témát máshol folytathatod.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 19. 17:50
Attila! A jog rád is vonatkozik, én tájékoztatlak újabb lehetséges átgondolatlan lépésed jogi vonatkozásairól. Tehát ha ilyet követelsz Csuja Lászlótól rendelkeznek kell Bross birtokában lévő dokumentum, mint bizonyíték legalább hiteles másolatával. Nem értem, hogy nem vagy képes tanulni a sorozatos hibáidból. Szerint az a gáz amit te művelsz itt a fórumon.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 17:58
Idézet
Mindent csak a maga idejében bizonyítunk. Szeptember 27-én lesz a kezünkben olyan dokumentum, ami sokak számára érdekes lehet.

Folytatom a gondolatmenetet. Amit itt szakmai fórumon megbeszélünk az egy dolgok, és egy egészen más dolog, ami a sajtó széles nyilvánossága elé kerül. Itt a szakmai fórumon olyan dolgokról beszélünk, ami számunkra nagyon fontos, például amit a hatóságokkal is le kell egyeztetni. Ide tartozó téma például, hogy van-e és ha igen, akkor milyen szermaradvány jut be a növényvédelmi munkák eredményeképpen a mézbe. Erről tudnunk kell, ezt meg kell beszélnünk, mert a szakmán belüli titkolózás önpusztító hatású.

Egy példa az önpusztító hatásra:
Emlékezz Attila, hogy mennyire súlyosan káros hatása volt annak, hogy késő derült ki, milyen méhekre veszélyes vegyianyagok kerültek be az országba egyes import viasztételekkel.

Szóval, tehát ezeket a szakmán belüli problémákat a hatóságokkal is meg kell beszélnünk, hogy azok kellő erővel segítsék munkánkat és olyan szabályozási környezetet teremtsenek, ami termelési biztonságot ad.

Nézzük a mostani helyzetet. A hatósággal való egyeztetés során például a klórpirifosz használata melletti érvünk, hogy az talajfertőtlenítő, viszonylag rövid ideig 40-60 napig hat és nem kerül be a növény föld feletti nedveibe, míg a neonikotinoidok nemcsak a talajban kumulálódnak több éven keresztül, hanem a növénybe is felszívódnak és akár közvetlen mérgező mennyiségbe jutnak be a méhecske szervezetébe.

Gondolkodj józanul! Hogy a jó fenébe juthat be a méhecske szervezetébe a neonikotinoid tavasszal virágzáskor, ha ősszel volt a magvetés? Mivel, ha nem a növényi nedvekkel, többek között a nedves virágporral és nektárral? Ha pedig bejut a nektárba, akkor csak arról lehet szó, hogy feltették-e a labornak a kérdést ez ügyben vagy nem tették fel.

De térjünk rá a kampány ezen vonulatára és adjunk választ Bross Péter feltett kérdésére. Merthogy tulajdonképpen a fenyegetésében benne van a lényeg, vagyis benne van a következő lényeges kérdés:

Ki fogjuk-e fejteni a széles sajtó nyilvánossága előtt ezt a fenti összefüggést?
NEM. MÉG AKKOR SE HA RÁKÉRDEZNEK.
Miért?
Mert a sajtót és a nézőt, olvasót hallgatót nem érdeklik a részletek. Ő bizalmi elven hallgat, lát és olvas a hírekben. Ezek az emberek (mármint a méhészek) jót akarnak nekünk fogyasztóknak és jót akarnak a méheknek, ami igaz is. Tehát amit akarnak az helyes és támogatom.
ENNYI.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 19. 18:02
Zoli!
Magyarul írtál, mégsem értem mire gondolsz.
Brossnak és az OMME elnökségének kell bizonyítani, hogy nincs a magyar mézben neonikotinoid?
Ti meg azt bizonygatjátok, hogy van benne?
Ez tesz ám igazán jót a magyar méz hírnevének, a kiszerelt méztől, az exportmézig bezárólag.
Az OMME elnöke kijelentette, hogy semmit nem titkoltak el, hagyjátok ezt abba.
Én úgy gondolom az ügynek lesz folytatása, amiben én továbbá nem kívánok részt venni.
Most is a postás szerepet töltöttem be, de van róla egyéni véleményem.
Csuja Lászlónak már  nincs 6 egész órája, hogy állítását támassza alá.
Azt viszont rendkívül furcsának találom, ha lenne is ilyen bizonyítékotok, Ti miért titkoltátok el?
Egyáltalán mi azzal a célotok, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy márpedig a magyar méz neonikotinoidokkal szennyezett?
Ez valami újkori méhész érdekképviselet?
Nekem ez magas.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 18:19
Attila!

Amit most teszel és tenni fogsz, öngyilkosság. Te is tudod, hogy kinek birtokába van a megfelelő jegyzőkönyv, mert bíztam benned és elmondtam neked. És bíztam Bross Péterben is, hiszen mondtad, hogy Bross Péter kérésére kérdezed szeptember 15-én délután.

16-án ismét beszéltünk és kérdeztem, hogy igazat mondtam-e Bross szerint. Válaszod az volt, hogy Igen, de az ügy összetett.

Most tudtam meg, hogy beszélt az illetővel valaki másik illető. MARADJON TITOKBAN MIND A KÉT SZEMÉLY NEVE, bár te mind a két személy nevét ismered. Szóval az egyik személy figyelmeztette a másikat, hogy nehogy kiadja a bárkinek is a bizonyító erejű jegyzőkönyvet.

Ezek után Bross Péter utasítására most kéred tőlem a jegyzőkönyvet szeptember 19-én délután.

Mivel Bross Péter is pontosan tudja, hiszen ismeri a szakma játékszabályait, hogy a sajtó előtt csak a neonikotinoidok méheket pusztító hatásáról lesz szó és nem a mézek szermaradványáról, ezért a mostani tervezett lépésed önpusztító hatású.

Viszont a hatósági egyeztető tárgyaláson a szermaradványok léte megalapozott hivatkozás a neonikotinoidok használata ellen és használni is kell. Ha pedig bárki ehhez a tárgyaláshoz nekünk labor jegyzőkönyvvel igazolást ad, akkor bizony rendkívül sokat segít.

Szóval nem szabad lett volna az illető számára megtiltani, hogy a bizonyító erejű jegyzőkönyvet átadja nekünk, mert ezzel csak ártott a neonikotinoidok teljes betiltását szolgáló eredményes munkának.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 18:37
Idézet
Egyáltalán mi azzal a célotok, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy márpedig a magyar méz neonikotinoidokkal szennyezett?

Többedszer írom le, hogy a hatóság sokkal könnyebben léphet fel a neonikotinoidok használata ellen, ha laborjegyzőkönyvekkel tudjuk igazolni, hogy a termékeinkben is megjelenik.

Ki a fene mondta neked, hogy csak a magyar mézben lehet ilyen? Ne ferdíts! A Földön, ahol használják ezeket a mérgeket, mindenhol megtalálható.

DE EZ NEM SAJTÓNYILVÁNOS TÉMA.

Vagyis erről a sajtó előtt akkor se lesz szó, ha erre rákérdeznek.

Ugyanis vannak alternatívái (tehát nem is egy, hanem több) a neonikotinoidoknak, olyanok, amik képtelenek bejutni a növényi nedvekbe és mégis megvédik a növényeket a kártevőktől. És a jelen kampánynak az a célja, hogy a neonikotinoidok helyett méhekre veszélytelenebb növényvédelmi technológiákat válasszanak a gazdák és a neonikotinoidos kaput a hatóság véglegesen zárja be.

Attila! Azért azt nem gondoltam, hogy a legdurvább, legsértőbb támadást saját sorstársaitól kapja az ember.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 19. 18:53
Ez a megállapítás, hogy visszafordítottak tételeket, engem is meglepett. Éppen ezért kutakodtam annyit az MRL értékek után. Nagyon csodálkoznék, ha ez valóban megtörtént volna, mert inkább úgy néz ki a dolog, hogy ha a megengedettnél magasabb értéket találnak, akkor megemelik a megengedett szintet. Tehát az EU nem meri bevállalni azt a forgatókönyvet, amit én itt felvázoltam. Történetesen azt, hogy megsemmisíti a mézet, és még meg is bünteti a méhészt. Azt azért ne felejtsük el, hogy egy valódi szükséghelyzetben, tehát amikor a napraforgó állományokat másként nem lehet megvédeni, akkor még ilyen helyzet is előfordulhat. Maximum olyant tudok elképzelni, hogy a megengedett szint megemelése előtt találtak magasabb szinteket, azt visszafordították, utána pedig megemelték a szintet, és ugyanaz méz mehetett megint ki. De azért az ördög nem alszik. Linkeltem már én is olyan anyagot, amelyben sárgadinnye pollenjében 3-szoros mennyiségű neo-t találtak, mint a mézre vonatkozó jelenleg megengedett érték. Igaz, hogy nem nektárt vizsgáltak, és nem csávázás volt, hanem, talajdrench. Arra azért az engedélyező hatóságnak választ kell tudnia adni, hogy mi a forgatókönyve arra az esetre, ha az engedélyezés következtében a megengedettnél magasabb lesz a mézek neo szennyezettsége. A szükséghelyzet pedig egy további kérdés. Repce esetében hogyan lehet egyáltalán szükséghelyzetről beszélni? A repce nem egy alapvető élelmiszer, hanem üzemanyag alapanyag. Azt a repcét lehet legfeljebb  szükséghelyzeti növényvédelemben részesíteni, amelyből takarmány vagy táplálék lesz. Vajon hány százaléka az 500 000 hektárnak, az ezt szolgáló vetésterület? Több lehet 1 százaléknál?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 19:05
Idézet
Az OMME elnöke kijelentette, hogy semmit nem titkoltak el, hagyjátok ezt abba.
Természetesen ha nem ad egy megbízó a labornak egyértelmű utasítást, akkor nem kap egyértelmű választ sem. Tény, hogy az OMME által végeztetett laborvizsgálatok kérdései között nem szerepel a neonikotinoidokra semmilyen kérdés. Az OMME vizsgálati adatai nyilvánosságra vannak hozva és abban ilyen információ nem is szerepel. DE ILYET NEM IS ÁLLÍTOTT SENKI.

Viszont vannak nyugat-európai nagybani vásárlók, akik a szermaradvány szintekre is rákérdeznek. Olvashattad "Neo" bejegyzéseit, hogy bizony már határértékek is vannak a neonikotinoidokra. Márpedig ha vannak, akkor azok a határértékek azért születtek meg, mert a mézekben is találtak. Van olyan iparág, ilyen a söripar, ami vásárol mézet is a sörgyártáshoz, és rákérdez a szermaradványokra is, viszont van toleranciája. Más vásárló is rákérdez, de érzékenyebb, pl. a biomézek területén. Van olyan nyugati vásárló aki pedig nem túl érzékeny és ez adja a legnagyobb hányadot, de ez vásárol a legolcsóbban.

Attila!
Mi a célunk?
Mindig mi akarjuk az EU-ban a legolcsóbban eladni a mézünket?
Merthogy például ebben az évben éppenséggel ez a helyzet.
Ha nem lépünk a hatóságok felé a növényvédőszerek használatának ésszerű korlátozása érdekében, akkor tartósan mi leszünk az Európai Unió piacán az Olcsó Jánosok (az ukránok után). Tudtad, hogy Romániában is magasabbak a felvásárlási árak?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 19. 19:08
Geddekasnak üzenem megnyugtatásként!
Az informátoroddal közel fél órát beszéltem.
NINCS VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV a birtokában.
Tehát Te sem tudsz ilyent produkálni.
Ha sorstársadnak gondolsz, én nem szúrtalak soha hátba, de nem is vágtalak át.
Sajnos nincs ilyen jegyzőkönyv.
Amiről szó van az teljesen más.
Valószínű, meg lehet, meg elképzelhető.
Ez nem jegyzőkönyv!
Sajnálom.
És semmilyen exportmézeket nem fordítottak vissza!
Ez rémhírkeltés.
Befejeztem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 19:36
Idézet
NINCS VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV a birtokában.
Informátorom ezek szerint a te informátorod is.
Laborvizsgálat megtörtént és erről készült laborjelentés is. Ezt Ő állította.
Azt is elmondta, hogy a vizsgálatot több méznek az egalizált mintájából készítették.
A cégcsoport, akinek beszállít, megtiltotta le a jkv kiadását.
Ez a lehető legbutább lépés a cégcsoport részéről, hiszen a hatóság felé ez nagyon komoly bizonyíték lenne a neok használatának teljes tilalma érdekében.

Hogy a jó fenébe akarod véglegesen betiltatni a neonikotinoidokat, ha nem a végtermék felől?!

Amíg nem pusztul el a magyar méhállomány 70%-a a neonikotinoidok miatt, addig a minisztériumot abszolút nem érdekli, hogy a méheinkkel mi történik, hiszen a maradék 30 % is elég a megporzási feladatok ellátására. Viszont a piaci termék minőségét a hatóság nem kockáztathatja. Különösen akkor nem kockáztathatja, ha ebben neki bármilyen kicsi mértékben, de a felelőssége kimutatható. Márpedig, ha a mézünkben kimutatható a neo, akkor az egyértelműen azért került bele, mert a hatóság engedte a használatát.

Vagyis az együttérzésedre hivatkozok a méhésztársaid iránt és beszéld rá egy újabb félórás beszélgetésben a kedves informátorodat, hogy fejléc nélkül, tehát anonim módon, de adja ki a laborjegyzőkönyvet, mert ezzel senkinek se árt, viszont a közös célunk elérésében nagyon komoly segítséget nyújt.

Persze az se baj, ha ma éjfélig nem adja ki, hiszen nincs mese, ezek után mindenképpen meg lesz rendelve célzott vizsgálat a neonikotinoidokra és ha előbb nem, de a tavaszi repcepergetés után lesz a kezünkben bizonyíték. Egyébként meg, ha megnézed a greenpeace kiadványát ott is van apróbetűs részben erre utaló információ. Persze ők is józanul cselekedve nem sajtónyilvános részbe publikálták.

Ne feledd Attila!
2014-ben ősszel tartottam Szekszárdon előadást a neonikotinoidos mérgezésekről. Ott az egyik körbeadott angol nyelvű törzskönyvi dokumentációban pirossal jelöltem meg, hogy virágporban és nektárban kimutatták a neonikotinoidokat. Tehát ti ott Somogyban hivatalos iratból tudtátok, hogy mi a valóság. Ha a nektárban van, akkor ne lenne jelen a mézben?

Látod, hogy mit ír "Neo"! Bizony már határérték van a neonikotinoidokra. Ha pedig van, határérték, akkor az ott is van a mézben. Ha pedig ott van, akkor arról nemcsak törzskönyvi dokumentáció van. Szóval a király meztelen.

De Csuját meg kell ölni, le kell gyilkolni.
Kinek? Ki van adva az utasítás.
Saját társainak. Ez a legkényelmesebb és ez a legolcsóbb.
Ki nyer vele? A Bayer és a Syngenta.
Ki veszít vele? ...... Döntsétek el.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 20:10
Attila!

Egy rövid tanmesével búcsúzok.
Ennek a tanmesének sok változata van, de a tanulsága hasonló.

Valahol Közép-Ázsiában élt egy fiatal nő, akit a családfő, tehát az apa kérésére elítélt a kádi (bíró), majd a Korán betűje szerint saját családja a nőt halálra kövezte.

Az apa indoka az volt, hogy a lánya szexuális kapcsolatot létesített egy férfival, akit a család nem akart befogadni. A nő a kövezésbe belehalt. Utóbb kiderült, hogy a nő szűz volt és az is, hogy család egyik tagja az apa tudtával és jóváhagyásával szemet vetett a nőre, de a nő visszautasította a közeledést.

A falu tudtára jutott a teljes történet. A család elveszítette hitelét a faluban és földön futóvá téve el kellett költözniük.

Viszontlátásra!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 22:02
Attila írja, hogy ha közérdekű adatot titkol el valaki (nyilván Geddekas ez a valaki), az nagyon gáz.

Ebben 100% igaza van. Viszont Ő is tudja és Bross Péter méginkább, hogy az üzleti életben keletkezett adatoknak csak két típusa közérdekű és a legtöbb viszont nem.
1.
Amit jog annak ír elő.
2.
Ami a közös érdekeket súlyosan megsérti.

Egy sima laborjegyzőkönyv alapjáraton nem közérdekű adat. Még akkor sem, ha abban neonikotinoid kimutatásáról szerepel adat.

Maga az információ viszont közérdekű, mert lehetőséget teremt a méhészek nagy közössége számára, hogy közös érdekének érvényesítéséhez felhasználja.

Másrészt azt feltételezni, hogy nincs szermaradvány, többek között neonikotinoid, a mézben, akkora naivitás, mintha azt állítanánk, hogy a Föld lapos és a Nap forog a Föld körül. Visszalépünk 600 évet a történelemben? Már bocsánat, de ilyet még anno Buchinger se produkált.

A nektár olyan, mint emlősöknél az anyatej. Az anya sem ehet ihat gyógyszerezhet bármit, mert sokminden gátlás nélkül átmegy az anyatejbe. Számos gyógyszer tiltva van szoptató anyák számára. A felszívódó és növényi nedvekkel keringő növényvédőszerekkel ugyanez a helyzet. Pontosan ezért hagyták ki a kockázatelemzésekből az orális toxicitást a neonikotinoidok törzskönyvezésénél. Bizony! Az bizonyította volna, hogy alkalmsatlan a feladatra, mert bejut a nektárba. A nektárral a méh mézgyomrába, onnan már csak egy lépés és sima labortechnika, hogy a mézben is ki lehessen mutatni.

Giordáno Brunót még megégették az igazságért. Gallilleit csak Vatikáni fogságba vetették. Vajon Geddekas sorsa mi lesz? Mire ítéli a magasságos Inkvizíciós ítélőszék? Rádi Tibor nyomdokaiba ki fog lépnia pápa utasítására?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 19. 22:07
Zoli!
Magyarul írtál, mégsem értem mire gondolsz.
Brossnak és az OMME elnökségének kell bizonyítani, hogy nincs a magyar mézben neonikotinoid?
Ti meg azt bizonygatjátok, hogy van benne?
Ez tesz ám igazán jót a magyar méz hírnevének, a kiszerelt méztől, az exportmézig bezárólag.
Az OMME elnöke kijelentette, hogy semmit nem titkoltak el, hagyjátok ezt abba.
Én úgy gondolom az ügynek lesz folytatása, amiben én továbbá nem kívánok részt venni.
Most is a postás szerepet töltöttem be, de van róla egyéni véleményem.
Csuja Lászlónak már  nincs 6 egész órája, hogy állítását támassza alá.
Azt viszont rendkívül furcsának találom, ha lenne is ilyen bizonyítékotok, Ti miért titkoltátok el?
Egyáltalán mi azzal a célotok, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy márpedig a magyar méz neonikotinoidokkal szennyezett?
Ez valami újkori méhész érdekképviselet?
Nekem ez magas.
Nagyernyei Attila



Attila! 

Neked Nagyernyei Attilának, amennyiben kizárással fenyegeted Csuja Lászlót, ismétlem neked Nagyernyei Attilának rendelkezned kell olyan dokumentummal mellyel igazolni bizonyítani tudod minden kétséget kizáróan, hogy Bross megkereste az illetékes hatóságot (melyben válaszul Bross ellentétes tartalmú közlést kapott,) ami alapján Csuja Lászlóval szemben bármilyen követelést megfogalmazhass. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva nulla az esélye, hogy Bross rendelkezzen ilyen dokumentummal, így te sem rendelkezel vele, tehát neked nincs semmi jogod, hogy Csuja Lászlóval szemben ilyen követeléssel élj, főleg ilyen nevetséges határidővel.  Legfeljebb szépen kérheted, de nem kényszerítheted, nem vonhatod kétségbe bejegyzésének tartalmát, kizárólag abban az esetben, ha rendelkezel ezzel ellentétes tartalmú dokumentummal, mely dokumentum keltezése legkésőbb a Csuja László felé intézett ultimátumodat tartalmazó bejegyzésed időpontja. Amennyiben nem rendelkezel ilyen dokumentummal abban az esetben súlyosan megsérted Csuja László jogait.

Én erről beszélek semmi másról, korábbi bejegyzéseimben.

Ami a szermaradványokat illeti, vegyetek vissza a nagy mellényből, ugyanis aki egy picit is figyel, augusztus 31.-én a AGRI bizottság tárgyalása során a méhészeti ügyeket követően azonnal a DG Sante képviselője a tojásbotrány állásának részleteiről tájékoztatta a képviselőket, aki figyelmesen végighallgatta észrevehette, hogy a tojásban a fipronil mellett az amitrázt is keresték szóval.., friss hírként az EU minden eddiginél nagyobb összegeket szán élelmiszer-biztonsági kiadásokra, ezen tények és a labor technológia fejlődésének tudatában mindenkire rábízom mit gondol a jövőről. A mai modern laboranalitika vizsgálatokkal minden szinte a legcsekélyebb is kimutatható azokból a molekulákból ami a kaptárba bekerül, illetőleg a méhviasz ezek egy hányadát időkapszulaként őrzi, melyek egy része vissza oldódhat a mézbe is sajnálatos módon. 

A növényvédőszerek kérdésében nem lehetséges igen vagy nem válaszokat adni, csak a méhészeti ágazat és mezőgazdaság többi érintett ágazatának közös megoldáskeresésen alapuló lehetőségek jöhetnek csak számításba. Ebben a közös megoldás keresésben elévülhetetlen érdemei vannak Csuja Lászlónak, akinek részetekről történő félreállítása beláthatatlan következményekkel jár majd.
 
Az ellenségeskedés helyett legalább most összehangolt munkára van szükség!

Tegyétek félre az egyéni érdeket, most be lehet bizonyítani, hogy a méhészeket képviselitek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 19. 23:06
Attila!

Légy szíves szavaztasd meg itt a fórumon, hogy helyes lenne-e most nyilvánosságra hozni egy olyan adatsort, ami komoly tárgyalási pozíciót jelent a szeptember 27-i hivatalos tárgyaláson, tudva azt, hogy ha ezeket az adatokat most nyilvánosságra hozzuk, akkor ezzel gyengítjük a becsületes méhészek tárgyalási pozícióját.

Tudom, hogy a moderátoroknak van ilyen szavaztatási lehetősége ezen a fórumon is. Éljünk a demokrácia adta lehetőségünkkel döntés előtt. Emlékezzél, hogy a régi vezetés működésével kapcsolatban is volt szavazás.

Hajrá Magyarország!
Hajrá magyar méhészek!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. Szeptember 19. 23:07
Szervusztok,

A mézeket az OMME vizsgálta neonikotionidokra is. Amikor a mézmasszázst alkalmaztuk, akkor a mézet masszázs előtt és után is elküldtük a laboratóriumba. 502 valaha engedélyezett kémiai anyagra vizsgáltuk a mézet. Előadáson bemutattam az eredményeket, mégpedig a kijevi Apimondián. Akkor c.a. 60 magyar méhész volt ott. A laboratórium méréshatár értékét nem érte el semmilyen méreg  tekintetében a méz. Ez a labor bizonyíték. Ez persze nem bizonyítja, hogy soha, semmilyen technológiával ne lehetne mérgező mézet produkálni. De kár félreverni a harangot. Először mérni, és utána gondolkozni, hogy mi a jó továbblépés.

Egyébként azt meg minden biológus tudja, hogy nem minden anyagot szív fel minden növény, nem minden növény továbbít minden anyagot a nektárba és így tovább. Szakmai körben kellene átbeszélni azon növényeket, amelyek felszívják a neót, és azt a nektárba választják ki. Pl. a kukorica nem választja ki a nektárba... Amelyik meg kiválasztja, ott a méhész kérjen pénzt a megporzásért, a mézet meg vigye el veszélyes hulladék megsemmisítőbe. Annyit is sikerült kivonnia a földből, és tisztítani azt a jövő generációnak.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Szeptember 20. 00:47
Szerintem itt szakmai körben vagyunk, csak éppen az előítéletek és kakaskodás nélküli a korrekt beszélő viszony hiányzik.

A kukorica szél porozta növény és nincs nektártermelése, viszont a földből való kihajtása után 60 napig guttál és a guttációs cseppekre rájár a méhecske. Pont ezért tiltották be a neonikotinoid csávázást a szabadföldi kukorica vetésekre.

Természetesen nem minden gyógyszer megy át az anyatejbe, ahogy nem minden növényvédőszer megy át a nektárba. Viszont azt már a Bayer által hivatalosan benyújtott törzskönyvi dokumentáció is kimondja, hogy a nektárban is és a virágporban is előfordul neonikotinoid.

Nem is értem az egész habverést. Az ilyen reakciók csak ártanak az ügynek. De, hát mindenkinek szíve joga. Nem nekem kell a lelkiismeretemmel ez ügyben elszámolnom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 20. 07:26
Szervusztok,

A mézeket az OMME vizsgálta neonikotionidokra is. Amikor a mézmasszázst alkalmaztuk, akkor a mézet masszázs előtt és után is elküldtük a laboratóriumba. 502 valaha engedélyezett kémiai anyagra vizsgáltuk a mézet. Előadáson bemutattam az eredményeket, mégpedig a kijevi Apimondián. Akkor c.a. 60 magyar méhész volt ott. A laboratórium méréshatár értékét nem érte el semmilyen méreg  tekintetében a méz. Ez a labor bizonyíték. Ez persze nem bizonyítja, hogy soha, semmilyen technológiával ne lehetne mérgező mézet produkálni. De kár félreverni a harangot. Először mérni, és utána gondolkozni, hogy mi a jó továbblépés.

Egyébként azt meg minden biológus tudja, hogy nem minden anyagot szív fel minden növény, nem minden növény továbbít minden anyagot a nektárba és így tovább. Szakmai körben kellene átbeszélni azon növényeket, amelyek felszívják a neót, és azt a nektárba választják ki. Pl. a kukorica nem választja ki a nektárba... Amelyik meg kiválasztja, ott a méhész kérjen pénzt a megporzásért, a mézet meg vigye el veszélyes hulladék megsemmisítőbe. Annyit is sikerült kivonnia a földből, és tisztítani azt a jövő generációnak.



János!

Legalább 4 év eltelt azóta, ha a legújabb technológiával is történt a vizsgálat akkor mára azok a modulok amortizálódtak, és nem azért mert már használhatatlanok, hanem a kimutathatóság érzékenysége szempontjából elavultnak számítanak. 2017-ben mélyreható élelmiszer-biztonsági felderítésekben bevetni nem sok értelme van, az igazán durva eseteket leszámítva.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 20. 17:33
Csuja kizárásáról többen érdeklődnek, és ő is üzent nekem.
A gőzölgőben válaszolok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. Szeptember 20. 18:19
Zoli,

Nem értetted amit mondtam.

Lehet olyan mézet gyártani, amiben garantáltan van neonikotionid. Amit én mondtam, hogy nincs a kezemben olyan eredmény, ami mézben neonikotionidot mutatott volna ki. Olyan van, ami azt mutatta, hogy nem volt benne.
Az akkreditáció meg jó lassan követi a technológiát. Amit ma tutinak gondolsz, az holnapra elavult. Ez így van rendjén. Nekünk mindíg abból kell főzni, amink van. Majd holnap lesz más, akkor majd abból főzünk.

A mézben bizonyosan ki lehetne mutatni dizel por szemcsét autópályától 2 km-re is. Nem az a cél, hogy a lehető legtöbb mézről bebizonyítsuk, hogy van benne környezeti szennyezés. Mert kezdheted az ivóvíznél, amit itatáshoz használsz.

Reális rizikóelemzés kell, és csak utána félreverni a harangot.

Ugye nem hívjuk a tűzoltót, mert valaki rágyújtott?

Az, hogy minden bizonyíték nélkül valaki elkezdi a magyar mézet támadni, hogy neonikotonidokkal van tele, magyar kamionokat fordítottak meg, az a magyar méhésztársadalom elleni támadás. A kipártolja a kínai gyantaszűrt mézet, akik tanulva az új európai vizsgálatokból  felvizezik a mézet, úgy szűrik, majd bepárolják. És elkerülték a 70 fokos melegítést (az ugye csak a szűrhetőség sebessége miatt kellett), semmilyen káros anyag nem lesz a mézben. Sok hűhó semmiért.

Nem lesz benne neonikotionid, jobb lesz mint a magyar méz - a magyar méhész vádai szerint.

Emellé állt egyedül a méhész kolléga, egyedül a magyar méhészek érdekeivel ment szembe. Bizonyíték nélkül rossz hírét keltette a magyar méznek. Lehet, hogy ez volt a célja, a kínai méz istenítése a magyarral szemben?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. Szeptember 20. 18:27
...

Légy szíves szavaztasd meg itt a fórumon, hogy helyes lenne-e most nyilvánosságra hozni egy olyan adatsort, ami komoly tárgyalási pozíciót jelent a szeptember 27-i hivatalos tárgyaláson, tudva azt, hogy ha ezeket az adatokat most nyilvánosságra hozzuk, akkor ezzel gyengítjük a becsületes méhészek tárgyalási pozícióját.
...


Laci,


Az érveinket, adatsorainkat elviszi a tárgyaló fél, átrágja, megvizsgálja. Nem fog azonnal mondani semmit, nem fog aláírni a tárgyaláson semmit.

Azaz lesz ideje átnézni. Ez nem háború, hogy nem láthatja a pozíciónkat. Láthatja. Sőt, ha előre megkapja, akkor fel tud készülni, és gyorsabbak a tárgyalások.

Vagy nekik sem mondjátok el, nehogy tudjanak rá válaszolni?

Teljesen mindegy, hogy 3 nappal előbb,vagy utóbb adod oda az adatsort. Sőt, ha előre látjuk, akkor lehet a méhészek között olyan, aki azt mondja, Te, ez baromság, ezt és ezt a részt ki kellene dolgozni. Ez nem egyéni mohikánok harca. Ha annak tekinti bárki, akkor baj van.

Én kíváncsi vagyok az adatsorra. Küldd át Zolinak, majd ő elmondja a véleményét róla.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 21. 21:03
"Ok, látom figyeltél, és jókat is emeltél ki, Attila. Én talán egyet tennék még hozzá: Franciaországban összedőlt a propoliszra szakosodott egyik cég, mert a francia méhészek által gyártott propoliszok vételre felajánlott részének 95 %-a szermaradványokat tartalmazott. Ezeket a szereket különféle technikákkal maga az ember juttatta ki. A propoliszra is igaz az általános törvényi alapelv,  szennyeződést - minden olyan molekula esetében, amelyre nincs megengedő határérték - egyáltalán nem tartalmazhat. Ebbe beleértendők a növényvédő szerből, a méhek kezeléséből származó vegyszerek, és ezek lebomlási termékei is."                                                                       Körmendy Rácz János dícsérete, Nagyernyei Attilának kiegészítve nagyon fontos tényekkel 2-3 hettel ezelőtt..., akkor most mi a probléma. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 22. 07:09
Zoli!
Akkor most mi a probléma?
Hogy a hír Franciaországból ered.
A szaktanácsadók tavaly összegyűjtöttek egy halom magyar propoliszmintát.
Jelentem (egyelőre) mind kiváló.
Volt közöttük amelyik megjárta Moszkvát is!
Erről van orosz nyelvű dokumentum.
Az is kiváló.
Hát így állunk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 22. 20:33
Attila! 

Majd gondolod, hogy a francia származású szennyezett, a magyar pedig tiszta. Hol élsz te?

Egyébként, a laboranalízist megelőzően nagyon fontosak a mintavétel körülményei. Illetőleg a vizsgált paraméterek és labor technikai színvonala.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 23. 06:48
Zoli!
Most már értem!
Akkor az a cél, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy a magyar mézben IS neonikotinoidot találtak.
Így karácsony előtt, az OMÉK alatt igazán nagyot lendít a magyar méz fogyasztásán.
Ha ez így is lenne, szerintem elsőként a NÉBIH illetékesei, de az OMME elnöksége is tudna róla.
Az a kérdésem, hogy ezzel az őrülettel mi a célotok?
Egyáltalán tisztában vagytok azzal mit tesztek?
Hol élek?
A méhészek között.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 23. 07:04
Zoli!
Most már értem!
Akkor az a cél, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy a magyar mézben IS neonikotinoidot találtak.
Így karácsony előtt, az OMÉK alatt igazán nagyot lendít a magyar méz fogyasztásán.
Ha ez így is lenne, szerintem elsőként a NÉBIH illetékesei, de az OMME elnöksége is tudna róla.
Az a kérdésem, hogy ezzel az őrülettel mi a célotok?
Egyáltalán tisztában vagytok azzal mit tesztek?
Hol élek?
A méhészek között.
Nagyernyei Attila

Attila!

Nem te értesz te a világon semmit! 

A felmerülő problémákat időben kell kezelni!  Ha most akarsz utoljára értékesíteni, akkor érthető csak félelmed. Ha hosszú és közép távon, vagy a jövő évre tervezel, akkor komoly teendők sorozatában kell gondolkodnotok.

Ehhez először meg kellene tudni érteni a probléma alapját, de látom már ezzel is komoly problémák vannak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. Szeptember 23. 07:19
 "Akkor az a cél, hogy mindenáron bebizonyítsátok, hogy a magyar mézben IS neonikotinoidot találtak."

Szerintem inkább az,- mivel az unión belül nem sok országban működik a derogáció -hogy egyenlőre bebizonyítsák, hogy a derogáció ellenére nem tartalmaz, de reális a veszély ennek az ellenkezőjére , hiszen egyre nagyobb léptékben nőnek a derogált területek.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. Szeptember 23. 07:42
Érdekes gondolatok de biztos volna olyan út is, hogy a kecske is jól lakjon és mégis a káposzta is megmaradjon!
Semmiképpen nem szabad elkapkodni a döntéseket!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Szeptember 23. 08:34
Nem kellene az ilyen adok-kapok. Zolinak tökéletesen igaza van abban, hogy akkor lehet bármit is mondani, ha  az adott paraméterekre történt vizsgálat. Ha nem történt, akkor nem lehet kijelenteni azt, hogy jó. Francia propolisz problémás. Következik-e ebből az, hogy a miénk is az? Először is szűkítsük le a kérdést a különböző neok-ra. Ott már réges-régen használták a neokat, főleg imidaclopridot (Gaucho), amikor mi még nem is hallottunk róla. Tehát előbb kezdték, és előbb is lett betiltva. Tehát, lehet, hogy nálunk majd csak egy-két év múlva lesz probléma. Az azonban egészen bizonyos, hogy a kocka, mármint a neo el van vetve , tehát a sorsunkat mi sem kerülhetjük el. Azonban, ahogyan írtam már: az EU nem meri felvállalni azt, hogy ha eme környezetszennyezés miatt a mézek szermaradványosak lesznek, akkor a mézeket meg kell majd semmisíteni. Inkább megemeli a határértéket. Itt van a mi potenciális támadáspontunk. Amit az EU nem mer bevállalni, azt úgy tűnik, hogy a magyar hatóság igen. Elképzelhetőnek tartom, hogy a csávázás engedélyezése miatt lesznek olyan méztételek, amelyek határérték felettiek. A magyar hatóság bizosan nem fog vizsgálódni, de a japán, az olasz vagy bármelyik magyar mézet importáló ország a kockázat besorolás alapján valószínűleg fog ilyen vizsgálatokat végeztetni. Célzottan magyar mézekből, mert az EU-ban mi vagyunk egyedül, ahol lehet használni. Ha pedig találnak egy tételt határérték felett, akkor az megjelenik a RASFF riasztási rendszerben . Ez pedig pontosan azt jelenti, ami a fipronilos tojások esetében történt. Egész Európa erről fog beszélni. Minden méztételt meg fognak vizsgálni. Akkor már nagyon nehéz lesz megemelni a határértéket. Egyébként lehet, hogy éppen ez vezetne el a neok teljes betiltásához. Pedig írtam: annak ellenére, hogy méhész vagyok, azt gondolom, hogy ebben a formában ez politikai megoldás, nem szakmai. Szakmai szempontból nézve egy növényvédő szert azért betiltani, mert egy melléktermék (jelen esetben a méz, de a virágpor is akár, ha nem a poszméheké lesz) emberi egészségre veszélyes lehet, akkor a mellékterméket kell a forgalomból kivonni, nem a használatot tiltani. Különösen akkor igaz ez, ha a hatékony  növényvédő szerek tárháza már leszűkült erre a konkrét hatóanyagra (hatóanyag csoportra). Tehát valódi szükséghelyzet van. Akkor is mérlegelni kell, hogy milyen céllal történik a növénytermelés. Ha élelmiszer előállításra, és az elsődleges termékben (az étolajban) nem alakul ki veszélyes szint, de a mézben igen, akkor hagyni kell a használatot, de a  szennyezett mézet ki kell vonni a forgalomból. Más kérdés a nem cél szervezetekre gyakorolt hatás. Ahogyan korábban is leírtam, a földi lebontószervezetek ebből az egyik legfontosabb. Hiszen ezeket közvetlenül, nagyobb koncentrációban éri a mérgező hatás. A beporzókra gyakorolt hatás ennél kisebb mértékű. Hiszen lényegesen nagyobb testűek (gondoljunk a Varroa és a méh viszonyára az atkairtó szerek vonatkozásában), és közöttük van a növény, ami felhígítja a koncentrációt. Azonban itt jön a képbe a lebomlás. Ha ez egy stabil molekula (és a neo bizony nagyon stabil) , akkor halmozódás léphet fel. Ha a halmozódás során egy méh össze tudja szedni a mérgező hatáshoz szükséges mennyiséget, akkor az már betiltási alap, mert a környezetszennyezés mértéke elért egy kritikus szintet. Szerintem talajlebontó szervezeteknél ez lényegesen előbb bekövetkezik, csak azt nem nagyon vesszük észre. Ahogyan a méhész sem veszi nagyon sokszor észre. A tavaszi  fejlődés idején mindig több méh kel ki, mint amennyi hord. Hiszen ez a robbanás időszaka. Tehát csak az történik, hogy nincs robbanás. A Csányi Anti ezt nagyon szépen leírta: ennek a jele, hogy nincs öreg méh. Sokszor napraforgó idején is ez van. A gyűjtő méhek eltűnését az öreg méhek hiánya jelzi. Nálam azért szembetűnőbb a dolog, mert napraforgó előtt  a hársmézet fészekre hordva lecsökken a fiasítás mennyisége, tehát  az eltűnő méheket nem pótolja a friss kelés. Ekkor látszik igazán, hogy egy hét leforgása alatt kiürül egy-két fióknyi méh. Ha a fiasítás éppen kiterjedőben van az akác alatti korlátozás miatt, akkor ez is láthatatlan.Attól, hogy a méhész ezt nem veszi észre, az nem azt jelenti, hogy nincsen kár. Azt is írtam, hogy ebből a szempontból azok a növényvédőszerek lennének kívánatosak, amelyek nem tudnak halmozódni. Tehát nagyon gyorsan lebomlanak. Van azonban még egy feltétel: A mérgező hatásnak is gyorsnak kell lennie, tehát elsősorban gyors felszívódásnak, erőteljes lebontásnak a méh szervezetében. Ez független attól, hogy a környezetben  bomlik-e. A neo úgy tűnik, hogy a környezetben nem bomlik, de a méh szervezetében igen. Ez csak kitolja a mérgező hatás fellépésének idejét. Egy szociális közösségen alapuló élőlény esetén a gyors méreghatású szerek jelentik a kisebb veszélyt. Ahogyan már írtam, a hírvivő halála effektus megvédi a méhcsaládot. Annál kevésbé védi meg, minél lassabb a méreg hatása. Hiszen annál több mérget képes felhalmozni a kaptárban addig, amíg kialakul a mérgező hatás. Mi a mérgező hatás ilyen esetben? Nem a méhek elpusztulása. Hanem a méhek eltűnése. Ugyanis először az a mennyiség gyűlik össze, amelyik a szubletális hatást váltja ki. Tehát a halál előtti hatást. Ez pedig méhek esetében a tájékozódás olyan mértékű romlása, hogy nem talál haza.  Na itt nem értek egyet Antival. Az általa régebben leírt jelenség nem egy lassan kialakuló mérgezést mutat, hanem egy gyorsat. Ahogyan a Jenő esetében is. Jenőnél eső után jött a mérgezés. Ez úgy lehetséges, hogy az eső felhígította a nektárt, a hírvivő ciklus kialakult, majd ismét besűrűsödve a nektár kialakította a mérgezést. De ez egy gyors mérgezés, nem lassú. A méhlegelőn megtalálhatók voltak az elhullott méhek. Azt nem tudom elképzelni, hogy ugyanaz a hatóanyag csoport egyszerre legyen gyors és lassú is. Az is igaz viszont, hogy a csávázószerek, melyek nitro csoportot tartalmaznak, és a permetezőszerek, amelyek ciano csoportot, lehet, hogy különböző hatást váltanak ki. De befolyásolhatja a hatást a gombaölőszer szinergista hatása is. Pontosan itt van a gond. Anélkül történt meg a szükséghelyzeti engedélyek kiadása, hogy nincs szükséghelyzet semmilyen értelemben, anélkül történt meg, hogy bárki meg tudná mondani azt, hogy lassú vagy gyors hatású a csávázáskor használt szerek hatásmechanizmusa, anélkül történt meg az engedélyezés, hogy bárki meg tudná mondani, hogy a talajlebontó szervezeteket miként érinti a csávázás, anélkül történt meg az engedélyezés, hogy bárki meg tudná mondani, hogy mi lesz akkor, ha határérték feletti mézek kerülnek kipergetésre, és folytathatnám még a sort.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 23. 21:19
Neo hozzászólását vágatlanul elküldtem az OMME elnökének.
Én úgy gondolom, hogy tudna segíteni a monitoringot vezető "tudósnak".
Sokszor mondtam, hogy a monitoringot nem növényvédősnek kell irányítani.
Nagyon örvendek, és köszönetemet fejezem ki neo méhésztársnak, hogy a Fekete-Fehér Méhészklub szakmai nívóját ilyen magasra emeli.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 24. 07:34
Neo hozzászólásával azon felül, hogy maximálisan egyetértek, ugyanezen gondolataimat fogalmaztam meg, csak nem ilyen precízen.
Az utolsó mondatait amit vastagon szedett nagyon megszívlelendőnek tartom.
Nekem is az volt a kifogásom, hogy semmilyen szabadföldi kísérlet nem előzte meg az alkalmazást.
Nem volt olyan tanulmány (Magyarországon) ami elemezné a környezeti, és természetesen a méhekre a hatást.
Szaktanácsadóként hallgattam még a Syngenta magyarországi igazgatójának előadását, ami arról szólt, hogy a földigiliszta populációt vizsgálják csávázás előtt, és után.
Ebben az esetben úgy adták ki az engedélyt, hogy még ez sem történt meg!
Az a baj, hogy az OMME főtudora is kettős beszédet folytat.
Egyszer semmi bajt nem tapasztal, máskor ő ír egy tiltakozó levelet, hogy nagy bajt okoz a csávázás, teszi ezt úgy, hogy semmi eredményt nem tud felmutatni.
Ha kialakítok egy szakmai véleményt, azt illik alátámasztani bizonyítékokkal.
Ebben a mostani helyzetben egy kapkodást, egy taktikázást érzek részéről.
Sajnálom, de továbbra is meggyőződésem, hogy Tóth Péter nyilatkozatai is nagyban "segítettek", hogy kiadták a szükséghelyzeti engedélyeket.
Az ő "megalapozott szakmai véleményére" hivatkoznak folyton.
Higgyétek el nincs üldözési mániám, csak azt rühellem ha a felelősök nincsenek számonkérve.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2017. Szeptember 24. 17:36
https://www.youtube.com/watch?v=dHmtETXiNqo

 ::)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. Szeptember 26. 13:11
Neo hozzászólását vágatlanul elküldtem az OMME elnökének.
Nagyernyei Attila
Klubvezető

Attila!
 Sokszor írod, hogy ezt meg azt az írást küldted el az OMME elnökének. Az érdekelne, hogy szerinted ezeket el is olvassa valaki? Szoktál rá választ is kapni?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 26. 19:27
Kitin!
Igen olvasta, beszéltem vele.
Azt válaszolta, hogy OV-n és Küldöttgyűlésen külön napirendi pontként tárgyaljuk a neokat.
A küldöttgyűlésen hozott határozat alapján lépnek tovább.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bagira - 2017. Szeptember 28. 11:04
http://www.atv.hu/videok/video-20170928-karos-es-mergezo-novenyvedoszerek-ellen-tiltakoztak-a-meheszek
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. Szeptember 28. 11:56
Sziasztok!

Ajánlom figyelmetekbe az alábbi cikket:

https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/08/02/neonikotinoid-kabulatban-2-osszeeskuves-teoriak/#
, elég sokrétű az írás és az állítások szinte mindenütt hivatkozásokkal, jegyzőkönyvekkel vannak alátámasztva.
ízelítő:
"Azok közé tartozom, aki Békési László Szabolccsal (HáGK) részt vett 2013 májusában a NÉBIH és az Opera Research Center által szervezett neonikotinoid vs. méhek rendezvényen, ahová a Greenpeace egyszerűen nem nyert bebocsátást. Milyen demokratikus megoldás! A szervezők szerint ne legyen jelen olyan, aki megkérdőjelezhet? A helyszínen a minisztériumiak az OMME-re hivatkozva mondták a magukét, bár ez a szervezet már akkor sem nagyon kapaszkodott ezért a pozícióért. A rendezvény ingyenes ebédszünetében a NÉBIH ökotoxikológiai szakértője (Repkényi Zoltán) a kérdésemre a kollégái előtt azt mondta, hogy az ügy nem szakmai, hanem már politikai kérdés. Nekem eszembe sem jutott volna. Mely politikai pártok sorakoznak vajon fel a neonikotinoidok mögé? Akkor mégsem politikai kérdés? Gazdasági talán?

Gondolom, ezért olvashattam ettől a szakértőtől másodszerzőségben a 2013 szeptemberi Agrofórum nevű lapban az alábbiakat: „…az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban.” Tehát szerintük a vélemény az OMME-é, ami előtt a NÉBIH kételkedés nélkül meghajol és hivatkozza, ahol lehet.

A probléma azonban az, hogy Tóth Péter ma már azt hangsúlyozza, hogy sohasem állított olyasmit, hogy a szóban forgó a hatóanyagok a méhekre veszélytelenek lennének, míg a NÉBIH mit sem változtatott az ebbéli dafke álláspontján. Szóval kedves OMME és NÉBIH vezetőségei ki rúgta önök közül a gólt és melyik kapuba? Nem tudjuk, mert a természetvédelemért felelős partjelzők azzal voltak elfoglalva, hogy észrevétlenek maradjanak. Melyikük gondolja magáról azt, hogy a nemzetközi tudományos szaksajtóval szemben saját mérési eredményekre támaszkodó, hiteles tudományos ellenvéleményt képes megfogalmazni?

Tessék, lehet."
Mint ahogy a GMO-nál is látható, a vegyszeripar keze mindenhová elér, megveszik kilóra a döntéshozókat. A kisember ebből annyit érzékel, hogy odafent olyan, mintha nem tudnák, mit kéne csinálni adott helyzetben, közben épp az ellenkezőjéről van szó.
Még kapcsolódó: http://greenpeace.blog.hu/2014/05/26/mi_a_helyzet_a_mehekkel
ill.: http://www.parlament.hu/documents/static/biz40/bizjkv40/FFB/1605301.pdf
ebben egy biogazda nyilatkozik többek között, hogy igenis lehetséges mérgek nélkül is gazdálkodni.

Úgy tűnik ezek a neó a korunk DDT-je. Csak az alkalmazás mögött már más a mozgató erő.

A gyógyszerlobbi hatalmas pénzeket fektet a reklámba, ügynöki munkákba.
Ehhez képest mit fektetnek be arra, hogy a méz jó hatásait ecseteljék az embereknek, vagy hogy egyáltalán alapvető ismereteket kapjanak a "fogyasztók".
Hány évtized reklámja és agymosása kellett ahhoz, hogy a jelenlegi vegyszereket használják a gazdák és gyógyszereket egyék az emberek?
Van kampány is az egészség reklámozására is azért. Az arány: Jupiter és a kisökör.
A tegnapi demonstráció egy lépcsője lehet egy jó kezdeményezésnek, amelyet nem szabad abbahagyni, különben csak marad a tocsogás az állóvízben, amely vegyszerrel telített.
Nem lehettem ott, de egyetértek azzal, hogy ezt nem lehet tovább tűrni szó nélkül. Hallatni kell hangunkat. Finoman, de okosan, bölcsen.
Jól esik olvasni a hírekből, hogy mocorgás van.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 29. 00:02
Sziasztok!

Tegnap 09.28.-án késő délután, kora este Nemzeti Agrárgazdasági Kamara meghívására annak rendezvényén vettem részt Kisvárdán, mint Fényeslitke területi NAK bizottsági tag.

A rendezvényen részt vett előadóként a NAK-tól Papp Gergely és a NAK elnöke Győrffy Balázs is.
 
Az előadások témái főleg a KAP jövője és a közelgő kamarai választások körül forogtak.
 
Az előadások végeztével kérdéseket lehetett feltenni, így megragadtam a lehetőséget, hogy megtudjam tervez-e bármilyen párbeszédet a NAK illetőleg az elnöke, ebben (neonikotinoidok szükséghelyzeti engedélyének kiadása ügyében) a NAK-on belüli gyökeresen ellentétes érdekeltségű ágazatok és tagok között fennálló helyzetben.

Ebben az ügyben felmerül a hazai agrárágazat jövője és a tagság és a szakágazatok közötti érdekellentétek feloldása egyaránt.

A neonikotinoid ügy mind a két megközelítését NAK hatáskörébe tartozónak éreztem mindig és az előadások során kiderült valóban ide is tartozik.
 
Váratlanul érte a NAK elnökét hozzá intézett kérdésfelvetésem, ehhez mérten csak olyan válaszokat kaptam amit most inkább nem minősítenék.

Egyrészt mert felajánlottam a segítségem a kialakult helyzet megoldása ügyében, és éreztem hajlandóságot a párbeszédre, és nem biztos, hogy elvárható a NAK elnökétől, hogy vidékfejlesztési ügyeken kívül még speciális élelmiszer-biztonsági és bioanalitikai ismeretekkel rendelkezzen.
 
Másrészt ami sokkal fájdalmasabb, a válaszokból kiderült egyértelműen az OMME látja el a NAK-ot (megállapításom szerint ilyen méhészek érdekével ellentétes) információkkal(, melyek m.sz. ráadásul félrevezetőek egyben.)

Ne mondjátok, hogy Tóth Pétertől származnak az információk, mert nem ő tartja a kapcsolatot a NAK vezetésével.
   
A válaszra reagálva megkérdeztem, rendelkezik-e a NAK elnöke cselekvési tervvel, ha a tagállamok az 500 ezer ha-t érintő szükséghelyzeti engedély kiadása miatt esetleg megtiltják a magyar származású behozatalt.
 
A rendezvényen mint írtam helyi agrárbizottsági tagként vettem részt, és a kérdésfelvetésben élelmiszer-biztonsági megközelítésében is érzékeltettem a problémát, így számomra nem bír jelentőséggel az a tény, hogy a NAK az OMME véleményére hagyatkozik amikor a neo-król van szó méhekre gyakorolt hatásának megközelítésben.

A NAK-nak nagyon fontos összekötő és problémamegoldó feladata keletkezett az ügy kapcsán a szakágazatok, a minisztériumok, a Nébih és akár politikai téren is.

Az ügy jelentősége nem engedi meg a NAK és főleg nem az OMME vezetésének a nyílt és egyértelmű állásfoglalásának hiányát( ebben a méhészek által egyértelműen hátrányos helyzetben).

 

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 29. 06:42
Alapvetően egyet értek Tóth Zoli írásával.
Az OMME OV-én és az OMME Küldöttértekezleten külön napirendi pontként fogjuk a neokat tárgyalni.
Egy sorával pedig egyáltalán nem értek egyet, ezzel:
"Ne mondjátok, hogy Tóth Pétertől származnak az információk, mert nem ő tartja a kapcsolatot a NAK vezetésével."
Pedig mondjuk!
Mind a hatóság, mind a témában döntést hozók rá hivatkoznak, úgy ahogy Attila írta.
Zoli ne egyengesd Tóth Péter rögös útját!
Ő a fogó, ennek isszuk most a levét!
Azért ha elkerülte volna Attila hozzászólásában a figyelmedet ez a pár sor, légy szíves értékeld át álláspontod, és így pátyolgasd a növényorvost.
"„…az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban.” Tehát szerintük a vélemény az OMME-é, ami előtt a NÉBIH kételkedés nélkül meghajol és hivatkozza, ahol lehet.
A probléma azonban az, hogy Tóth Péter ma már azt hangsúlyozza, hogy sohasem állított olyasmit, hogy a szóban forgó a hatóanyagok a méhekre veszélytelenek lennének, míg a NÉBIH mit sem változtatott az ebbéli dafke álláspontján."

És ezért még fizettek is neki súlyos milliókat!!!!!
Mi a frásznak kell mellébeszélni?
Ezt utáltam mindig, hogy a kézzelfogható felelőst nem nevezték meg.
Remélem Isztambulban beül néhány neos szakmai előadásra.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 29. 07:20
Köszönöm az egyetértést Attila,

ami Tóth Pétert illeti, emlékeim szerint az OMME-nek az általad említett időszakban 2007-2012 között elnöke is volt.

Tehát Tóth Péter monitoring munkájáról történt beszámolója az OMME elnökének Bross Péternek teljes jóváhagyása mellett került közlésre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 29. 07:46
Aaaa Zoli!
Ez az OMME SZAKMAI alelnök hatásköre volt!
A választások után Ő már csak kívülről próbál irányítani, de már ahhoz sincs ereje.
Akár hogy is próbálod mószerolni a jelenlegi elnököt, le fogsz pattanni mint a teniszlabda.
Átlátszóak írásaid.
Energiádat a szakmaiságra fordítsd.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Tóth Zoltán - 2017. Szeptember 29. 08:09
Attila!

Én az ügy megoldására, használom az energiám.

A személyeskedést te szítod ismét.

Amiről el kívánod terelni jelenleg a figyelmet, az ebben az esetben nem sarkalatos pontja az ügynek.

A kérdés inkább az miért megy szembe az elnök a tagság akaratával?

A monitoring elvégzése és közlése MMNP-böl finanszírozott, az OMME a fonanszírozással kapcsolatban az MVH felé anno az elnök Bross Péter képviselte az általad említett időszakban, a közlések nem a Méhészet című lapban jelentek meg, hanem egy önálló kiadványban.

Jó lenne végre eldönteni ki mit vagy kit vagy mit nem és kiket képvisel ebben az ügyben.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 29. 18:24
Zoli!
Ha konkrét dolgokról, és felelősök megnevezéséről írok, akkor azt rögtön személyeskedésnek veszed.
Igazad van.
Akkor személyeskedek.
A maszatolás nem az én asztalom.
Az, hogy ide jutottunk neonikotinoid ügyben, főként Tóth Péter "érdeme".
Kettős beszédet folytat, attól függ kivel tárgyal, növényvédősökkel, vagy méhészekkel.
Dr.Darva Béla előadásának címe. Méhek a neonikotinoidok kábulatában.
Azért mi méhészek ne kábuljunk el, vegyük észre, hogy 10-12 évig megvezettek bennünket.
Már akit tudtak.
Én már szaktanácsadó "koromban" is küzdöttem Tóth Péterrel!!!!!!
Átlátszó kis történet ez.
A "mani-toring" működteti.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Rolcsibácsi - 2017. Október 05. 22:45
Ez nem a reklám helye:  >:(
http://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/szantofold/rovarolo-szerrel-csavazott-repcemagot-vetne (http://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/szantofold/rovarolo-szerrel-csavazott-repcemagot-vetne)

Honnan tölthető le a hivatkozott 04.2/2336-3/2017 számú szükséghelyzeti engedély?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Rolcsibácsi - 2017. Október 05. 23:17
Megtaláltam őket:
http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/834479/Szukseghelyzeti_2017/67a52c43-e817-4314-9a0d-a2f3e1e0c8d5 (http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/834479/Szukseghelyzeti_2017/67a52c43-e817-4314-9a0d-a2f3e1e0c8d5)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Rolcsibácsi - 2017. Október 06. 09:45
Az ideji vetésterület kb 300000 ha lesz repcéből, de a NÉBIH közel 600000 ha-ra adott ki csávázott vetőmagra engedélyt.  :o
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. Október 08. 18:54
És NÉBIH is kapott 16 hektárra.

A NÉBIH nyilván a saját oldalán áll, vagy ez valami szántóföldi kísérlet a méhek érdekében?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. Október 08. 18:56
És NÉBIH is kapott 16 hektárra.

A NÉBIH nyilván a saját oldalán áll, vagy ez valami szántóföldi kísérlet a méhek érdekében?
Na,erre aztán várhatunk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. Október 08. 23:29
http://24.hu/tudomany/2017/10/08/rovarirto-szerek-szennyezik-a-vilag-mezkeszletet/

nem a szakmától d(k)erül ki hogy neo szennyezzetek a mézek!!!

és az OMME vezetés még mindig várakozik - várakozik -várakozik és elhatárolódik !
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. Október 10. 14:19
Nem térek magamhoz !!!!!!!!! Minden repce újból "neos" méregkoktéllal csávázott Magyarországon !!!!!!! Csak így "tovább" hajrá Magyarország !!!!!! A MÉHEK A MÉHÉSZ ÉRDEKE  LE VAN TOJVA !!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. Október 10. 17:48
"A MÉHEK A MÉHÉSZ ÉRDEKE  LE VAN TOJVA !!!!!!"

Én inkább így mondanám, -az emberek és a természet egészsége le van tojva.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Október 10. 19:53
A neonikotinoidok kérdésköre egyre rázósabb.
A "szakmán" belül is vannak ellentétek.
Még mindig van egy olyan irány, aki azt állítja, hogy a végleges betiltásukkal sokkal nagyobb kárunk származna, és a növénytermelőknek is kell valamilyen hatékony szer.
Gondolom tudjátok kiről van szó.
Abban bízok, hogy sem a sajtónak, sem a NÉBIH-nek sem senkinek nem engedik nyilatkozni.
Vasárnap OV, ott különálló napirendi pontként szerepel, hogy újra engedélyezték a neonikotinoidok használatát repcére.
A gazdáknak kényelmes, mert egyszer elvetik, majd learatják, a végén pedig megszámolják az érte kapott pénzt.
Igen ám de mi lesz a méhekkel, a rovarvilággal és velünk?
November 6-án Szekszárdon megtudhatjátok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kerekes.batya - 2017. Október 10. 21:22
Udv,
Remelem, hogy a kuldottgyules elott kb. 1 honappal az "egyeb napirendi pontok" alatt talalhato javaslatok is szaporodi fognak! Amiket illene is megszavazni... lásd!!!!!! Neok, T.P. "helyzete", kft MEGSZÜNTETÉSE, stb.  ::) De ahogy gondolom, ez is érdektelenségbe fog fulladni, mint ahogy eddig is. Tavasszal meg elgondolkozhatunk, hogy mi legyen az első vándorcél: repce, neos repce, galagonya, maradok a seggemen akacig es etetek? Tisztelettel: k.b
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. Október 11. 00:53
Ezt írja kerekes.batya:
"Tavasszal meg elgondolkozhatunk, hogy mi legyen az
első vándorcél: repce, neos repce, galagonya, maradok a
seggemen akacig es etetek? Tisztelettel: k.b"

Nagyon szerencsés méhész az aki eltud bújni a repce elől.
A mi méhészeti nagyságunkkal ez szinte lehetetlen.
Vadabbnál vadabb módokon megpróbáltuk már,de az egész
állományunkra nem sikerült megoldani.
Ahol a mi méheink vannak,az összes talaj típusnál,leszedik a
a kijáró népességet a repcén használt növényvédelmi nedűk.
Az a baj,hogy nem azonnal pusztulnak el,hanem jut a méregből
a kaptárba is,pusztítja és rövidíti a fiatal méhek életét.
Ki tudja mennyi ideig és mikor hat?
Összeadódhat más vegyszerek hatásával,atkaölőkkel,gömbaölőkkel,
gyomirtokkal és ki tudja még mi minden szeméttel.
Mi csak azt látjuk,hogy a méhek kínlódnak.
Évek óta ezt ugatom!
Nagy a baj!!!!!!!!!!
Fűben-fában orvosság helyett nyugodtan mondható
ma már a fűben-fában méreg.
A most publikált tudományos munka is bizonyítja mindezt,
hiszen a mézben is kimutatta a "finom nedűt".


Azok a méhészek is szerencsések akiknek a repcén
napraforgó-kukoricán nem szenvednek kárt a méheik.
Állítólag ilyen is van.
Jó lenne ha vannak tényleg ilyen szerencsés méhészek
akkor leírnák tapasztalataikat.
Jó lenne ha leírnák szerintük nekik miért nincs repcén
gondjuk.

SZÉP ÚJ VILÁG!
Előre Elvtársak a pusztítás útján.

Csányi Antal


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Október 11. 07:34
Egyre jobban kezd számomra körvonalazódni, hogy a méhpempő a fogó!
Ha logikusan végiggondoljuk mikor is kezdődik el a tömeges mászkálás, csak számolni kell.
A repce alatt behordott fincsi virágport elfogyasztják a dajkaméhek, majd az ebből készült garatmirigy váladékkal megetetik az álcákat.
Ezek PONT akác előtt kelnek ki tömegével,(mert ez a cél)és a tájoló repüléskor lesznek repülésre képtelenek, így másznak.
Repce alatt is másznak, de ez elenyésző az akácvirágzás kezdetén tapasztaltakhoz.
Véleményem szerint azért a pempő a fogó, mert a herék is másznak!!!!!!
A napraforgón detto ugyan ez!
Az továbbra sem tűnik fel senkinek, hogy az akác és napraforgó között, különösen ha hordás is van, vagy serkentünk, a család regenerálódik.
Aztán kezdődik minden előröl.
Érdekes lesz úgy méhészkedni, hogy menekülnünk kell a virágok elől!
Ennek az agyament ámokfutásnak egy dolog tud véget vetni.
Egy tömeges, állományszintű méhpusztulás.
Addig egy kekeckedő, pánikkeltőknek gondolnak bennünket.
Majd ha több ezer méhésznél lesznek egyszerre hasonló problémák repcevirágzás alatt, és után, akkor meg jön a repülős vicc....
ezt azért nem gondoltuk volna!
2017. november 6. este 17 óra Szekszárd, prof. Dr.Darvas Bélától megtudhatják a hozzánk látogatók mi vár ránk.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 11. 08:55
Szerintem próbáljuk meg érzelmektől mentesen megközelíteni a dolgot. Figyelembe kell venni széleskörű szempontokat, és megfelelő tudományos vizsgálatokkal igazolni, vagy kizárni. Ilyen dolog a mászkálás. Máskor is írtam már, hogy a mászkálás lehet annak a tünete, hogy a méh szervezetét érintő hatás előbb éri a repülőizmokat, mint a láb izmait. Ez abból ered, amiért néhány tudós azt a profán dolgot mondta, hogy a méhek nem is tudnak repülni. Ami alatt nyilván azt értette, hogy kész csoda, hogy tudnak repülni. Tehát egy ici-pici hiba és nem tud repülni. Az ici-pici hiba lehet a méreg nagyon kis mennyisége. Ebben az esetben viszont szerintem az eltévedés, ezért az eltűnés jelensége ezt megelőzi. Magyarán nekem valószínűbbnek tűnik a mászkálás jelensége nagyobb koncentrációval történő mérgeződés, tehát nem csávázószer esetén, hanem neos permetezőszeres kezelés esetén. Ennél azért sokkal fontosabb, hogy nem lenne szabad kihagyni a dologból az idült méhbénulás vírusát. Én korábban a heveny méhbénulásra szavaztam volna, de Tükörnek volt egy nagyon jó megfigyelése már sok-sok évvel ezelőtt . Vírusos betegségek esetén látható Morison rögöket talált ezen méheknél. Ezt az idült méhbénulás vírusánál is megtalálták. A betegségnek pedig létezik a mászkálós változata. https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketek%C3%B3r

Szóval szerintem semmi mást nem kellene tenni, mint az OMME szaktanácsadóknak sok helyről begyűjteni mászkáló méheket. Amikor kellő mennyiségű lefagyasztott minta áll rendelkezésre, akkor meg kell rendelni egy vizsgálatot a Ruzsvai doktortól. Annak eredményének birtokában lehet tovább lépni.

Másik dolog a pempő. Azt látni kell, hogy a halmozódó mérgezések nem elvonatkoztathatóak  attól a méhtől, amelyik a mérgező anyagot behordja. Szerintem alapvetően több méreggel találkozik az a méh, amelyik behozza a nektárt, mint amelyik ezt fogyasztja. Hiszen a méz halmozódik a kaptárban, tehát az egy méh által behordott méreg mennyisége több, mint az egy méh által elfogyasztott méreg mennyisége. Következésképpen csak akkor tud méz felhalmozódni a kaptárban, ha az azt behordó méh nem tűnik el, vagy nem pusztul el. Persze lehetnek itt is finomságok, gondolok a nektár besűrítésére, de alapvetően a határt az mutatja, hogy van-e elvehető mennyiségű méz vagy sincs. Ha van, akkor én nem tartom valószínűnek, hogy a későbbi generációkra nézve a méz veszélyt jelent. De !!! A virágport a gyűjtő méh nem fogyasztja! Tehát itt nem igaz az összefüggés. Ezáltal a pempő tényleg mérgezőbb lehet a későbbi generációk számára, mint az azt gyűjtő méh esetében. Itt azonban létezik egy nagyfokú biotranszformáció, ami a virágpor neo koncentrációját erősen lecsökkentheti a pempőben. Mindenesetre a méhkenyér monitoring vizsgálata neokra ezért sokkal megbízhatóbb, mint a méz vizsgálata. De ehhez igenis nagyon sok vizsgálatra lenne szükség.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. Október 11. 13:28
13 éve okoz kárt a méhészetembe a " gyilkos kór " ezért nagyon nehéz érzelmektől mentesen reagálni arra a mocsokra ,hogy minden repce újból neonikotinoiddal csávázott !!!!!!!!!!! Én láttam már ABPV-és családot az nem egyenlő a repce-akác alatt mászkáló méhekkel !!!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. Október 12. 01:29
" Következésképpen csak akkor tud méz felhalmozódni a kaptárban, ha az azt behordó méh nem tűnik el, vagy nem pusztul el."

Ennek a következtetésnek teljességgel ellent mond az, hogy amikor a méhész csak csodálkozik, hogy vajon mi hordhatta tele a mézteret mikor a fészekben csak lézengenek a méhek a fiasításon a kaptár és szinte csak" bundás" méhek vannak a kaptárban.
A hordás megszüntével a méz elvétele után etetéssel regenerálódnak a családok.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Október 12. 08:34
Nagyon sokszor elhangzik az a kijelentés, hogy ...... ahhoz képest, hogy mennyi fedett fias volt a családoknál, nem is olyan jók.
30 évvel ezelőtt, az akác előtti szaporítás a technológiánk része volt.
Folyamatosan fejtük a családokat, nehogy állomány szintű rajzás legyen.
Ma is vannak olyan helyek az országban, főként álló méhészetekre gondolok, ahol nincs mezőgazdasági terület, amely az elnéptelenedést okozza.
A tendencia a 3 évtized alatt egyértelmű, kár ezt kozmetikázni.
Régebben azt sem tudtuk, hogy mi a meszesedés, nozema, na meg az atka.
A neonikotinoidok alkalmazásával teljesen megváltozott a méhegészségügy.
Vannak akik azt vallják, a legjobb rajzásgátló.
Hát köszönjük szépen.
Az is elgondolkodtató, hogy a repcére nem vándorolunk, hanem menekülünk előle.
Micsoda világ ez?
Mi van a húsban, tejben, tojásban, étolajban és összességében az élelmiszerekben?
Az onkológusok tudják rá a választ, amikor a gyomor és vastagbélrákos betegekkel találkoznak nap mint nap.
Én a bio élelmiszerekben sem hiszek!
Az talán a Holdon még lehetne, de a Földön... abban kételkedem.
A végére hagytam azért egy jó hírt is.
Talán az akácmézünk "készül" a legtisztább környezetben, szinte sterilen.
Egy lefelé lógó, szinte steril virágból a méhek azonnal a mézgyomrukba szívják a kristálytiszta nektárt, és a hazaszállítják.
Ha a méhész nem használ kemény atkairtó szereket, a világ legtisztább mézét pergetheti.
Ezt kéne a médiákban nyomni, és a méhészeknek ezt a kincset méltó áron eladni.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. Október 12. 08:46
A holdon.....?
 Azt is meg akarták már korábban hódítani:

https://www.sonline.hu/orszag-vilag/szovjetek-atombombat-robbantottak-volna-holdon-860571/


http://index.hu/tudomany/til/2015/01/05/az_usa_atombombat_akart_dobni_a_holdra/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 12. 10:00
" Következésképpen csak akkor tud méz felhalmozódni a kaptárban, ha az azt behordó méh nem tűnik el, vagy nem pusztul el."

Ennek a következtetésnek teljességgel ellent mond az, hogy amikor a méhész csak csodálkozik, hogy vajon mi hordhatta tele a mézteret mikor a fészekben csak lézengenek a méhek a fiasításon a kaptár és szinte csak" bundás" méhek vannak a kaptárban.

Arra kell elsősorban gondolni, hogy amikor a méz felhalmozódik a kaptárban, akkor még nem volt méreghatás. Csak gyűlt a méreg. Tehát ez az összegyűlt méz éppúgy nem tudja károsítani a későbbi nemzedéket, ahogyan az azt begyűjtőt sem károsította. Ezután lépte át a küszöböt a méreghatás, tehát a későbbi nemzedékre káros mennyiségű méz behozatala azért nem lehetséges, mert nincs ami behozza.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. Október 12. 17:20
"Csak gyűlt a méreg. Tehát ez az összegyűlt méz éppúgy nem tudja károsítani a későbbi nemzedéket, ahogyan az azt begyűjtőt sem károsította."

Egy kicsit belekeveredtél szerintem. A kártétel éppen az, hogy tömegesen eltűntek a nektárt behordó méhek. A családok csak pörgetés és utána etetés esetén regenerálódnak optimálisan, egyébként vontatott a fejlődés vagyis a népesség megújulása.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 12. 18:59
Én ezt nem vitatom, hanem másról beszélek.
Megpróbálok érthetőbben fogalmazni. Tegyük fel, hogy egy kutatóintézet úgy dönt, hogy a neok kumulatív hatását vizsgálja. Ennek érdekében kísérleti méhekkel etet neos méhlegelőn gyűjtött mézet. Én azt állítom, hogy ennek eredménye nagy valószínűséggel mindig az lesz, hogy a neo nem okoz kumulatív károsodást a méheken. Ugyanis, amikor a méh behozza az utolsó csepp mérgezett nektárt, ami saját maga elpusztításához kell, akkor minden addig behordott méz még nem váltotta ki  a mérgezést. Tekintettel arra, hogy a mézhólyagban  többszörös mennyiségű nektár, ezáltal pedig méreg van, mint amennyi a táplálkozással kerül a méh szervezetébe, ezért a gyűjtő méh mindig nagyobb mennyiségű méreggel találkozik, mint az a méh (vagy lárva), amelyik ebből táplálkozik. Ez nyilvánvalóan akkor igaz csak, ha a mézhólyagból is ugyanolyan jól felszívódik a méreg, mint a bélből.( Ez azért csak feltételezés részemről.) Ha neos méhkenyér etetésével zajlik a kísérlet, akkor az képes kimutatni a kumulatív mérgező hatást. Azért, mert a virágporból a gyűjtő méhbe nem szívódik fel neo, ezáltal a kísérleti méhek esetében a méhkenyérrel felvett neo biztosan több annál,mint ami a gyűjtő méhbe felszívódott. Tehát a mézes etetés könnyen fals negatív eredményt adhat. A méhkenyeres etetésnél ez nem valószínű. Alapvetően a helyzet fordított a gyűjtő és a későbbi nemzedék között. A gyűjtő nem tudja bevinni a halálos dózist a kaptárba, mert éppen akkor pusztul el, mielőtt az utolsó csepp mérget bevinné. Virágpor esetén viszont be tud hozni annál sokkal többet, mint ami saját magát elpusztítaná, hiszen ő abból nem táplálkozik .
Idézetet írta: jani bátya
A családok csak pörgetés és utána etetés esetén regenerálódnak optimálisan, egyébként vontatott a fejlődés vagyis a népesség megújulása.
Emögött  az is lehet, hogy a méhkenyeret kitakarították a méhek azután, hogy a tetejéről a konzerválószerként működő mézet lepergettük. Tehát a problémát nem a mérgezett méz, hanem a mérgezett méhkenyér eltávolítása oldotta meg. Ha nem takarítják ki, akkor valószínűleg az a helyzet, hogy a mézhólyagból lényegesen elmarad a felszívódás a bélhez képest,tehát a feltételezésem nem állja meg a helyét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 18. 09:58
Addig nem akartam egy sort sem írni, amíg nincs a kezemben írott bizonyíték arról, hogy van-e neonikotinoid a mézünkben. Most már itt van a kezemben. Nem akarom feltenni, mert az illető emberek nevét nem akarom szerepeltetni.

Szóval, megalapozatlanul zártatok ki innen. Sajnos van neonikotinoid a magyar mézben is. Ez bizony felelős a méhcsaládok gyengeségébe, téli pusztulásában. Atka elleni ellenálló képesség legyengülésében.

Bross is meghurcolta a nevem emiatt. Lejáratott és olyan vádakkal illetett ami teljesen megalapozatlan.

Brossnak be kellene látnia, hogy nem csak ő egyedül rendelkezik a méhészetbe fontos lényeges információkkal. Azt is be kellene látnia, hogy más is képes stratégiai gondolkodásra. Azt is, hogy a kisebb szervezetek mozgékonabbak, gyorsabban, hatékonyabban reagálnak a változásokra.És féltékenységből fakadó sértegetésekkel nem tesz jót senkinek. Ezek ott és akkor jó poénok, de hatásuk a közösségre romboló. Nem kéne követni Cserényi módszereit, mert lássuk be azok se szültek jót.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 18. 15:29
Azt esetleg megtudhatjuk, hogy milyen neonikotinoidról van szó, és mekkora mennyiségben?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 18. 16:36
Ez ügyben messzemenően körültekintő kívánok lenni az üggyel kapcsolatosan megnyilvánult sajátos magatartás miatt. Tudod, a méhészeknek olyan barátai vannak, hogy ellenségre már nincs is szükségük. Nem tudom, hogy te mi vagy, de én méhész vagyok. Kérlek indokold meg, hogy mit miért kérdezel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Október 18. 18:33
Geddekas!
Valamit tisztázzunk, mert úgy érzem rám is céloztál.
Azért lettél 3 hét kényszerpihenőre ítélve, mert azt állítottad, hogy neonokotinoidot találtak a magyar mézekben ezért kamionokat fordítottak vissza.
Ezt egyik kereskedő sem erősítette meg, sőt cáfolta.
Az összes többi amit most kavarsz, a te dolgod.
Elmondta Bross az OV-n, hallhattad, hogy minden élelmiszerben azt találnak amit keresnek.
Ma már a laboratóriumok olyan mérési határértékkel rendelkeznek, ami 10 éve még csak fogalom volt.
Tehát azt fognak találni a húsban, tejben tojásban, mézben amit keresnek.
Tehát ha valaki ezekből elfogyaszt több száz mázsát, lehet megbetegszik.
Véleményem szerint nem lehet az cél, hogy mindenáron bebizonyítsuk, hogy olyan dolgok vannak a mézben amik nem oda valók.
Természetesen tűzzel-vassal küzdenünk kell azért, hogy minél tisztább, természetes élelmiszert tegyünk a fogyasztók asztalára!
Ebben mindenkivel partner vagyok, akár utcára is megyek a cél érdekében, de a józan ész, a politikus gondolkodás előrébb viszi a közös ügyünket.
A fogyasztók a médián keresztül nagyon érzékenyek, ez a mi felelősségünk is.
Amit itt írogatunk sokan olvassák.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. Október 18. 18:49
Geddekas!

Légy üdvözölve. Írnál pár sort a Kossuth téri demonstrációról. Lassan egy hónapja volt, a letiltásod miatt sajna információk nélkül maradtunk. Köszönettel.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 18. 20:02
Mind a két állításom igaz. Megtörtént olyan is, hogy át kellett minősíteni mézet, sőt olyan is, hogy vissza kellett volna fordítani. A nagykereskedői mézvizsgálat legtöbb esetben nem terjed ki neonikotinoid maradványokra. Viszont amikor kiterjed, akkor nem nehéz megtalálni.

A svájci kutatók előtt már 2013-ban hasoló eredményeket mértek tudományos kutatók. Az kisgyerek aki beszart, általában csendben ül a kakiban. De a hallgatás nem megoldás. Le kell vetkőztetni, ki kell takarítani, le kell mosni, tiszta pelenkát kell rá adni.

A hallgatás esetünkben cinkosság. Ne legyünk felelőtlenek! Ne legyünk a méreggyártók cinkosai!

Nemcsak az emberekre, hanem a méhekre is veszélyesek ezek a mérgek. De most került mezembe egy cikk, ami az elbutulásos betegségek és a neonikotinoidok haszálata közötti összefüggéseket vizsgálna. Vajon mennyi van ezekből a mérgekből az élelmiszereinkben?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 18. 21:01
Kérlek indokold meg, hogy mit miért kérdezel.
Tudni szeretném, hogy permetezőszerről vagy csávázószerről van-e szó ? Tudni szeretném, hogy a szint miként viszonyul a többször megemelt MRL értékekhez. Objektív szakmai okai vannak annak, hogy érdeklődöm. Azt gondolom, hogy a méz neonikotinoid tartalma annak a bizonyítéka, hogy kumulálódó méreghatás alakulhat ki, hiszen a stabilitásának a bizonyítéka. A magam részéről Attilával történt dolgaitokba semmilyen formában nem kívánok állást foglalni. Engem a tények érdekelnének.
Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy vajon a méz szennyezettsége nem arra hívja fel-e a figyelmet, hogy az étolajjal vajon mennyi neot veszünk fel. Annak neo tartalma sem maradhat el lényegesen a mézétől, és lehet, hogy egy ember abból többet fogyaszt el, mint mézből.
Ettől függetlenül természetesen igaza van Attilának, hogy  nem túl szerencsés dolog ezt a témát felszínen tartani. Én azt gondolom, hogy talán egy ilyen szakmai fórum nem azonos például azzal, ha az m1-en beszélne erről a Bross Péter. Már ami a negatív "reklámértéket" illeti.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 18. 22:55
Neo!

Miközben én nyitott könyv vagyok előtted, rólad semmit se tudok. Miért osszak meg bármit is veled? Ez itt egy szűk szakmai fórum. Ahogy mondod, tényleg nem valószínű, hogy a sajtó innen gyűjtene információt, viszont a szakmán belül komoly jelentősége van annak, ami itt történik. Ezért is érdemes elgondolkodni azon, amit itt leírunk. Innen sokfelé ágazhatnak a gondolatok és a tettek.

Írod, hogy a tények érdekelnek téged. A tények nagyon fontosak, de ami még fontosabb, az abból fakadó cselekedetek. Ez terjedhet a korrupciótól a semmitevésen keresztül az aktív cselekvésig. Te hova pakolod az OMME tevékenységét ezen a három osztatú skálán?

Minek tekinthető, ha meghatározó személyiségek és testületek tudatosan titkolják a tényeket a méhészek közvéleménye előtt? Ha pedig a tények kiderülnek akkor félrevezetik a méhészeket? Például azzal, hogy ez csekély mértékű. Vagy azzal, hogy az emberre nem veszélyes a mérték. Vagy annak ürügyével titkolják, hogy veszélyezteti a fogyasztást, az exportot.

Vagy minek minősíted a következő esetet: Azt hirdeti méhészek nyilvánossága előtt egy felelős vezető méhész személyiség, hogy az itt megjelent információk miatt egyik nagykereskedőt a vásárlója külön neonikotinoid vizsgálatra kötelezte. Ami önmagában marhaság, hiszen legalább 2013-as szakirodalmi publikációk óta tudják a legnagyobb mézforgalmazók a nemzetközi szakirodalomból, hogy mi van a mézben. De sokkal valószínűbb, hogy ennél jóval korábban is tudták csak éppen azért nem foglalkoztak vele, mert még nem volt az EU közvéleménye előtt eléggé ismert. Következésképpen a vizsgálatot nem az itt megjelent információ alapján rendelte meg a magyar mézek neonikotinoid vizsgálatát.

Neonikotinoid ügyben a labor kimutatás tényei evidenciák. Ezt fogalmazta meg Nagyernyei Attila is azzal a mondatával, hogy ha valamit keresünk a mézben, azt mai módszerek mellett meg is fogjuk találni. Szóval szerintem a tények ismeretében a tényekből fakadó cselekvéseknek van igazán jelentősége.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 07:37
Ezeket a leírt dolgokat én tiszteletben tartom. Pusztán abban látom a problémát, hogy ebben a formában az a következtetés is levonható, hogy Geddekas csak a levegőbe beszél, mert amikor annyit kérünk tőle, hogy név nélkül közöljön néhány eredményt, akkor az valamiért nem születik meg. Azt is elfogadom, ha Attila azt mondja, hogy itt ilyent nem engedélyez. Mindkét esetre viszont érvényes, hogy akkor  a neonikotinoid témáról ne is essék szó, ne is legyen ilyen topic. Azt ugyanis látni kell, hogy sajnos csak akkor nincs szermaradék a mézben, ha a mérgezés annyira gyors, hogy a méheknek nincsen idejük bevinni a kaptárba, vagy ott gyorsan lebomlik. Ha ez így lenne, akkor az annyira látványos lenne, hogy óriási felháborodást okozna a méhészek körében. Ha nincs tömeges felháborodás, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy mérgezés sincs, hanem azt, hogy a méhész nem látja. Ha ilyen esetben a mézből kimutatható egy potenciális rovarölőszer, akkor erősen valószínűsíthető a látens mérgezés (méhek eltűnése). Ha ilyen adat nem mutatható ki, akkor az azt feltételezi, hogy nincs mérgeződés. Pusztán csak az a kérdés, hogy azért nincs adat, mert nem nézték, vagy azért, mert nézték, csak senki nem meri közölni, félvén a negatív reklámtól. Ebben az esetben viszont el kell dönteni, hogy mi  a fontosabb: a mérgező hatás bizonyítása vagy a piacvédelem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2017. Október 19. 08:48
Sziasztok!

Napok óta foglalkoztat egy kérdés!
Annak idején amikor elkezdték ezt a neo-s növényvédelmet, arról volt szó, hogy rosszul vételeznek mintákat a mérgezéses eseteknél. Nem hajnalban, hanem nappal, amikorra a méreg már nem kimutatható a méh hullákból. Azt nem értem, hogy akkor a mézből miképp tudják akár hónapok után is kimutatni? A másik oldalról pedig azt nem értem, hogy akkor a hullákból miért nem tudják kimutatni hosszabb idő elteltével?

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 09:06
Én azt gondolom, hogy a hajnali mintavétel nem a méhhullákra vonatkozott, hanem a növényekre. Ott is a guttációs cseppek miatt. Ugyanis a növények éjszaka guttálnak, és a neo ezekben a cseppekben mutatható ki nagyobb mennyiségben, amit a méhek szívesen fogyasztanak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 10:16
Idézet
Pusztán abban látom a problémát, hogy ebben a formában az a következtetés is levonható, hogy Geddekas csak a levegőbe beszél, mert amikor annyit kérünk tőle, hogy név nélkül közöljön néhány eredményt, akkor az valamiért nem születik meg.

Neo!

Továbbra se tudunk rólad semmit. Azt se tudjuk, hogy méhész vagy-e? Annyi érezhető, hogy van tájékozottságod ebben a kérdésben.

Látom Neo, hogy a történet részedről is teljesen egyoldalú megítélés alá esik. Erről beszélek. Nem a tények fontosak, hanem az abból fakadó cselekedetek. Te most cselekedtél. Nagyernyei Attila se mutatott be bizonyítékokat, és akire hivatkozott Attila, Bross Péter se, de te az Ő álláspontjukat bizonyítékok nélkül csont nélkül elfogadtad. 

Egyetlen szóval nem rovod meg Nagyernyei Attilát, amiért bizonyítékok nélkül egyetértően idézi Bross Péter szavait. Aki azt mondta ez ügyben, hogy ha keressük a neonikotinoidokat a mézben, akkor meg is lehet találni. Van erről papírja Bross Péternek? Ha igen, adja elő. Mondanád, ha nem lennél elfogult.

Azon se vagy felháborodva, hogy felelős vezető magyar méhész azt állítja bizonyítékok nélkül, hogy az itt elhangzott kijelentések miatt kéri egy nagy nemzetközi kereskedő (aki ráadásul nem is európai mézkereskedő) a magyar exportméz neonikotinoid vizsgálatát. Van erről papír? Ha igen adja elő. Mondanád, ha nem lennél elfogult.

Ugyanez a felelős vezető magyar méhész állította más időpontban bizonyítékok nélkül, hogy a magyar exportban nem találtak neonikotinoid maradványokat. Ja kérem! Ha nem keresik, mert a vevő nem kéri, mert a vevőt nem érdekli, vagy mert gyantakezeléssel úgyis kiszedi, akkor nem is találják meg. Kérhetnéd, hogy mutassanak be bizonyítékot, hogy látni lehessen milyen vizsgálatok történnek. Nem kéred.

Viszont nekem vannak bizonyítékaim arra a kérdéskörre, amit te vitatsz. És nemcsak nekem. Ott a nemzetközi nyilvános szakirodalom. Még azokban a dokumentációkban is szerepel, amit a gyártó nyújt be az engedélyező hatóságnak. Mit gondolsz miért volt a Cruiser-nek 2001-ben méhekre veszélyes jelölése?

Te viszont a minimális nyitottságot se mutatod ez ügyben. Miért nyissak pontosan én? Ki a kiszolgáltatottabb és sérülékenyebb ez ügyben? Nyilván az, akinek van bizonyíték a kezében. Nagyernyei Attila bebizonyította, hogy jobban kell vigyáznom rá.

A méhésznek nincs szüksége ellenségre, mert ott a barátja. Vagyis a valódi ellensége a méhésznek a saját rövidlátása, tudatlansága, stratégiai gondolkodásának a hiánya. És a te jóindulatúnak tűnő elemzésed se lép ki ebből a körből.

A Cruiser 2001-ben lett engedélyezve először Magyarországon, mint méhekre veszélyes csávázószer. Azóta eltelt 16 év és a méhészek még mindíg azt kérdezik egymástól, hogy veszélyes-e a méhekre ez a méreg? És te Neo, aki rendelkezel egyfajta szakértelemmel, miért nem nézed meg a nemzetközi szakirodalmat? ott az általad hiányolt tények alapján írt cikkek vannak. Miért gondolod, hogy Magyarország kivétel, ha 198 országban az eredmények hasonlóak? Mire alapozod feltételezésedet? Arra, hogy azt szeretnéd, hogy Magyarország legyen a kivétel? Hidd el én is ezt szeretném. De ez csak akkor fog bekövetkezni, ha tökösen kiállunk egységesen az egész méhésztársadalom a neonikotinoidok ellen.

A magyar méhészek mára odáig süllyedtek, hogy annak a méhésznek a tökét szorongatják, aki ki mer állni a neonikotinoidok ellen. A Bayernek és a Syngentának egy lépést se kell tennie, mert a magyar gazdáktól  dől a pénz így is a kasszájukba. Sokat segítenek a méhészek maguk a Bayernek és a Syngentának a saját rövidlátásukkal, tudatlanságukkal. Még hálapénzt se kell fizetni senkinek érte. Bár arról se vagyok meggyőződve, hogy nincsenek kettős ügynökük a magyar méhésztársadalom vezéralakjai között.

A pénzügyi tények makacs dolgok. A Cruiserrel csávázott vetőmag átlagban 25 000 Ft/zsák drágább, mint a többi (jut ebből bőven korrupcióra is), de a gazda megtakarít kb 50-70 000 Ft költséget és munkát ezekkel a vetőmagokkal, tehát miért ne vetné, akár titokban is. És őt semmi más nem érdekli. Nem lenne nagy durranás ezeknek a tényeknek utána nézni, de az OMME még ezt se teszi meg.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 10:39
Idézet
Tudni szeretném, hogy permetezőszerről vagy csávázószerről van-e szó ?

Teljesen mindegy. Hatástartamban van különbség közöttük, de mind a két változatnak az a lényege, hogy felszívódik, a növényi nedvekben nem bomlik és azokkal bejut a növény ivarszerveibe, nektáriumába, hihetetlen kis mennyiségben is pusztítja a rovar idegrendszerét.

Idézet
Tudni szeretném, hogy a szint miként viszonyul a többször megemelt MRL értékekhez.


Nyilván nem éri el az akut halálos dózist. De ma már tudjuk, hogy krónikusan is toxikusak ezek a molekulák rendkívül kis mennyiségben is. Ezt a Bayer Syngenta törzskönyvi háttér dokumentáció se tagadja, de nem is beszél róla. Vajon miért hiányzik a krónikus toxicitási teszt a törzskönyvi dokumentációból?   

Értsd meg, Neo! Itt nem szaktudományos kérdéseket kell tisztázni, mert azok már ismertek.

Idézet
Objektív szakmai okai vannak annak, hogy érdeklődöm.


Objektív? Nincs ilyen ebben a kérdésben. Ha lenne, akkor ezek a molekulák nem kerültek volna forgalomba, hiszen ha objektíven nézzük, akkor ezek nem szelektív, sőt szinergensen is erősen mérgező hatást mutató nagyon lassan bomló, sőt még bomlástermékeiben is veszélyes molekulák

Idézet
Azt gondolom, hogy a méz neonikotinoid tartalma annak a bizonyítéka, hogy kumulálódó méreghatás alakulhat ki, hiszen a stabilitásának a bizonyítéka.

Jól gondolod. Ez a szaktudományban kezdetektől fogva evidencia.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 11:32
Idézet
Tudni szeretném, hogy permetezőszerről vagy csávázószerről van-e szó ?

Teljesen mindegy. Hatástartamban van különbség közöttük, de mind a két változatnak az a lényege, hogy felszívódik, a növényi nedvekben nem bomlik és azokkal bejut a növény ivarszerveibe, nektáriumába, hihetetlen kis mennyiségben is pusztítja a rovar idegrendszerét.




Egyáltalán nem mindegy. Az egyik nitrozo, a másik ciano csoportot tartalmaz. Ezért teljesen más toxicitási értékekkel rendelkeznek.


Idézet
Tudni szeretném, hogy a szint miként viszonyul a többször megemelt MRL értékekhez.
Nyilván nem éri el az akut halálos dózist.
Az MRL a megengedett maximális szintet jelenti. Ennélfogva nem sok köze van az akut halálos dózishoz. Ugyanis attól is függ, hogy az adott termékből mennyi a napi fogyasztás. Jelentősége csak abban van, hogy meg lehessen tudni vajon nem arról van-e szó, hogy a talajok szennyezettségének növekedő mértéke idézi-e elő a korrekciók szükségességét.
A magánvéleményem az, amit már korábban is leírtam. Súlyos hiba volt az EU ellenében kiadni ilyen mennyiségben a szükséghelyzeti engedélyeket. A legnagyobb gondnak én azt tartom( szemben akár a Greenpeace által sugalmazott akut toxicitással a méhek esetében), hogy alapvetően azért merték engedélyezni, mert a háttérkísérletek során effajta hatást nem tudtak kimutatni. Az viszont szóba sem került sehol sem, hogy  ennél kisebb dózist viszont kumulatív módon össze tudnak gyűjteni, ami nem éri el a kimutatott halálos dózist, de eltévedést igen. Tehát méhhulla nincs sem a méhlegelőn sem a méhesben, ennélfogva a méhész kártérítést sem tud kezdeményezni. Jobb ha tudod, hogy nekem ilyen méheltűnésből származó károm már elérte a tizenötmillió forintot. Ugyanakkor azt sem tudom kizárni, hogy az eltűnést nem éppen olyan állapot idézte elő, amikor pl. hárs végén, vagy repce kezdetén pontosan olyan folyamat zajlott le, mint egy eltévedéses szituációban. Történetesen a hírvivő méhek reggel visszaérkeznek azzal, hogy van nektár , lehet menni gyűjteni, de a túlzsúfolt, messze lévő méhlegelőn időközben elfogy a nektár. A méheknek a hosszas keresgélés után pedig egyszerűen nem marad elegendő élelme a hazaútra. Csakis emiatt lenne lényeges a konkrét értékek ismerete (amiről a rendezvények topicban írtam), hogy ha a neo szintek képesek  olyan mennyiségre kumulálódni, ami eltévedést okoz, akkor ez a verzió nem valószínű. Az idők folyamán szerintem az olyan méhek, amelyek nem visznek magukkal annyi mézet, ami biztosan elegendő a visszaútra is, már kihaltak. Igaz, hogy ilyen zsúfoltság sem volt akkoriban, de ugyebár ez független attól, hogy hazaérjen a tartalékkal.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 12:26
Utolsó hsz-ed új oldalra került, így ezt átugrottam. Nem igazán értem, hogy miért kellene megrónom Attilát és Pétert.
Talán ez lényegesebb:

Mit gondolsz miért volt a Cruiser-nek 2001-ben méhekre veszélyes jelölése?

Ha megosztod velünk akkor biztosan megtudjuk. Az én áskálódásaim a témában oda jutottak,hogy akut toxicitás a méhekre nézve nem bizonyítható csávázószer esetén a nektárban és a pollenben. Azonban az eltévedést okozó dózinagyságú kumulatív mérgezéssel jóformán senki nem foglalkozott. Éppen ezért ennek tisztázása lehet a megoldás kulcsa. Ha neked ezt cáfolandó adataid vannak (tehát bizonyított az akut toxicitás), akkor oszd meg velünk. Néhány évvel ezelőtt kértem ilyent, amit akkor kaptam, az sajnos nem bizonyította az állításod. Ahogyan most is azt írtad, hogy 
Idézetet írta: Geddekas
Nyilván nem éri el az akut halálos dózist
Ha a mézben lévő érték nem éri el, akkor az azt behozó méh sem pusztulhatott el akut módon (hiszen akkor be se tudta volna hozni), de kumulatív módon eltévedhetett. Tehát nem is szükséges a letális dózist elérni. Én még mindig úgy vélem, hogy itt van az eb elhantolva, nem az akut toxicitás körül.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 13:06
Idézet
Nem igazán értem, hogy miért kellene megrónom Attilát és Pétert.
Megróttál engem, amiért nem publikálom a birtokomban levő bizonyítékokat. Attila és Péter se publikált bizonyítékot és mégis állást foglal az ügyben, de ezért őket nem róttad meg. Szíved joga, mit teszel, sőt az is, hogy mérsz-e egyenlő mércével. Nekem szintén szívem joga, hogy erre felhívjam a figyelmedet. Az viszont nagyon tanulságos, hogy nem is veszed észre, ha nem egyenlő mércével mérsz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 13:37
Ebben az összefüggésben értem, és talán igazad is van. Akkor elnézést érte. Annyit azért hozzátennék, hogy annak, amit Te mondtál nagyobb súlya van. Igazán nem is megróttalak, hanem csak felhívtam a figyelmedet, hogy aki A-t mond, az mondjon B-t is, különben könnyen az a vád érheti, hogy az A nem igaz. Azt is írtam, hogy ezeket a leírt dolgokat én tiszteletben tartom. Vagyis megértelek, de érhet olyan vád, amit írtam. Ha úgy tűnt, hogy én vádollak ezzel, akkor ismételten elnézést kérek. Én egyedül és kizárólag érvek mentén szeretnék erről a témáról beszélgetni, nem személyes szimpátia vagy antipátia alapján. Vitatkoztunk mi már nagyon sok dologban, de amikor jó gondolatod volt, azt mindig elismertem. A helyes álláspont kialakításához elengedhetetlennek tartom  a tényszerű adatokkal történő érvelést. Pusztán csak ezért lettem volna kíváncsi a Te általad ismert adatokra. Ha úgy ítéled meg, hogy ezzel kiszolgáltatod magad, én azt is megértem és tiszteletben tartom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 13:51
Idézet
Az én áskálódásaim a témában oda jutottak,hogy akut toxicitás a méhekre nézve nem bizonyítható csávázószer esetén a nektárban és a pollenben.

Az akut toxicitási tesztek szerepelnek is az engedélyezési dokumentációkban. Ne tőlem kérj adatot. Sétálj be a NÉBIH-hez egyeztetett időpontba és ott vannak az engedélyezett szerek engedély dokumentációiban. A krónikus toxicitási tesztek viszont - láss csodát! - nem szerepelnek. Vajon miért?

Ha igaz, márpedig igaz, hogy ezek a molekulák lassan bomlanak, akkor nem is kell halmozódniuk (kumulálódás), hogy hosszú távú mérgező hatásuk legyen. De 10-14 napos virágzás esetén nyilván halmozódnak, ha lassan bomlanak le. Márpedig, ha halmozódik, akkor a halmozódás mértékétől függően a mérgező hatás idővel előre haladva fokozódik. 

Ha igaz, márpedig igaz, hogy a méhekre toxikusak ezek a molekulák, akkor a méreg molekulák mennyiségétől és szervezetben tartózkodás időtartamától is függ a károsodás mértéke. Következésképpen nagyon kis dózis is okozhat méhcsalád pusztulást, ha megfelelő időtartam áll rendelkezésre a mérgezésre jellemző kémiai biokémiai reakciókra.

A krónikus toxicitási teszteknek éppen az a lényege, hogy különböző dózis mellett a kiváltott hatást és a hatástartamot is lehessen látni. Nagyon régen - talán négy éve - olvastam egy amerikai kutató cikkét, aki etette a neo-val a méheket olyan alacsony dózisban, ahogy a növények nedveiben van, és 12 hét után kakukk lett a méhcsaládoknak. Ugyanolyanok voltak a tünetek, mint a CCD-ben.

Mivel a mézben és a virágporban is jelen van a neonikotinoid, ezért a hosszan tartó mérgezés (krónikus toxicitás) feltételei megvannak. Véleményem szerint a neonikotinoidos mézet és virágport ki kell venni a méhcsaládtól, lehető leghamarabb és a lehető legteljesebb mértékben, magyarán kopaszra kell pergetni a méhcsaládot ilyen esetekben. És elvándorolva a mérgezett helyről, egy új legelőn lehet felfrissíteni a méhcsaládokat és megakadályozni a téli erőteljes elhullást.

Ma már az eltévedés, egyáltalán a méhek mérgezések miatti magatartási zavara kutatási téma több kutató számára. Nézz szét a szakirodalomban, találsz adatot arra, amit kérdeztél.

Én úgy fogalmaztam meg a 2014-es előadásomban, hogy a méhek számára letálisak mindazok a mérgek, amelyek a méhcsalád viselkedését kórosan befolyásolják, mert a méh szociális rovar és ami a családot mint munkamegosztási egységet támadja, az nem az egyed szintjén okoz elsődlegesen kárt, hanem a méhcsaládot, mint szuperorganizmust pusztítja. Márpedig a neonikotinoidok függetlenül attól, hogy ciano vagy nitrozó vegyület.

Foglalkozik a szakirodalom az eltévedéssel. Ez egy látványos egyszerűen vizsgálható jelenség. A takarítási ösztön vagy dajkálási ösztön eltűnését nehéz vizsgálni, viszont káros hatása iszonyatosan erős, erősebb hatású, mint az eltévedés. A méhcsaládra nézve gyakorlatilag halálos.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 16:18

Ha igaz, márpedig igaz, hogy ezek a molekulák lassan bomlanak, akkor nem is kell halmozódniuk (kumulálódás), hogy hosszú távú mérgező hatásuk legyen.
Tisztázzunk valamit. Kumulációs mérgezés az, amikor a méreghatás tört adagok felvételével történik, és a hatás összegződik. Nincs kumuláció akkor, ha időközben a méreg molekula leválik a receptorról. Neo esetén csak imidaclopridról (Gaucho) van bizonyíték arról, hogy nem válik le a receptorról. A mézből felvett imidacloprid mielőtt kötődne, jelentős mértékben bomlik a méh szervezetében. Csak a le nem bomlott imidacloprid fog irreverzibilisen kötődni. A helyzet az, hogy imidacloprid nem kapott szükséghelyzeti engedélyt ha jól tudom. Kérdés, hogy a többi is irreverzibilisen kötődik-e, ezáltal megteremtve a kumuláció lehetőségét (szinte biztosra veszem, hogy igen, de nincs még bizonyíték).
Idézetet írta: Geddekas
Ma már az eltévedés, egyáltalán a méhek mérgezések miatti magatartási zavara kutatási téma több kutató számára. Nézz szét a szakirodalomban, találsz adatot arra, amit kérdeztél.
Igen. Tiametoxamra vannak jó kísérleti eredmények. A probléma az vele, hogy a kísérletben etetett méreg mennyisége a sokszorosa a csávázás után kimutatható pollen és nektár neo koncentrációjának. Ez kombinálva a szervezetben történő lebomlással kérdésessé teszi, hogy kumulálódással összegyűlik-e a kísérletben használt adag. Kérdés, hogy másfajta neo esetén ezek a számok másképp alakulnak-e ?

Idézet
A takarítási ösztön vagy dajkálási ösztön eltűnését nehéz vizsgálni, viszont káros hatása iszonyatosan erős, erősebb hatású, mint az eltévedés. A méhcsaládra nézve gyakorlatilag halálos.
Hát az ösztön eltűnését én nem tudom alátámasztani az acetilkolin receptorok funkciói alapján. Itt utána lehet nézni, hogy elsősorban mozgatóideg végződésekben  van szerepük.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Farmakologia/ch02s02.html

Én inkább maradnék azok mellett a megfogható, tanulmányozható funkciók mellett, amelyek meghatározott adag hatására jelentkeztek vagy elmaradtak. Azért meglehetősen hiányos az erről szóló szakirodalom. Na ez a problémám az engedélyezéssel. Csak azután lett volna szabad, ha ezek  tisztázásra kerülnek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2017. Október 19. 17:56
Neo=Irido ugyan az a személy?
Csak azért kérdem mert hasonlítanak írásai!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 18:11
Tételezzük fel azt az elméleti esetet, hogy a mérget egyenletesen bocsátja ki magából a növény és nem bocsát ki annyit, hogy a méhe ott a helyszínen belehaljon. A méhecske is egyenletesen viszi a kaptárba és használja fel illetve tárolja. A valóságban nem így van, ezt tudjuk, de modellezéshez elégséges. Ha a szernek a lebomlási sebessége 20 nap és a virágzás is legalább 10 napig tart, akkor a csúcsmennyiséget a 10. napon éri el a méhcsaládban a méreg mennyisége, hiszen a következő napi méregmennyiség hozzáadódik az előző napihoz, míg az első nap bevitt méregnek még csak a fele bomlott le.

A törzskönyveztető cég szerint a növényi nedvekben a neonikotinoidok lebomlási sebessége jóval 100 nap fölött van. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a méhecske testében mennyi az életideje a molekuláknak. Azaz te mondod, hogy ott se bomlik, hiszen kötődve marad a receptorokhoz. Tudjuk pl., hogy a tiametoxámnak a bomlásterméke is ugyanúgy erősen mérgező vegyület. Azt is tudjuk, hogy a tiakloprid, aminek a használata nem korlátozott, gombaölőkkel tragikus mértékben erősen szinergens. Ha minden igaz, most fog indulni egy ilyen ügy a vácszentlászlói tavaszi súlyos mérgezés kapcsán. Ma olvastam a laborjegyzőkönyvet.

Ezek alapján nagyon rossz hírem van. Szinte teljesen mindegy, hogy milyen kicsi mennyiséget visznek be a kaptárba a méhek, mert a neonikotinoidok mennyisége a lépekben, a mézben és a virágporban előbb-utóbb eléri a mérgező mértéket. Előbb enyhe, majd egyre súlyosabb tünetekkel.

A fenti logikai menet alapján sajnos mi méhészek nem mondhatjuk, hogy a neonikotinoidok esetében van olyan kis dózisú alkalmazás, ami számunkra elfogadható kockázatot jelentene. Nincs lehetőségünk kompromisszumra. Nincs hova hátrálni.

A tragédiánk, hogy ezekkel a növényvédőszerekkel óriási költséget és élő munkát takarít meg a mezőgazdász, tehát jóval nagyobb profitra tesz szert a gazda, mint más növényvédelmi módszer alkalmazása esetén. És ezért olyan kelendőek ezek a mérgek. De a természetben nincs ingyenebéd. Az árat nem a gazda, hanem mi méhészek és a teljes rovarvilág fizeti.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2017. Október 19. 18:30
Geddekas a lényeget most írta le:"A tragédiánk, hogy ezekkel a növényvédőszerekkel óriási költséget és élő munkát takarít meg a mezőgazdász" Ezért nem akarják kivonni!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 19:18
Tételezzük fel azt az elméleti esetet, hogy a mérget egyenletesen bocsátja ki magából a növény és nem bocsát ki annyit, hogy a méhe ott a helyszínen belehaljon. A méhecske is egyenletesen viszi a kaptárba és használja fel illetve tárolja. A valóságban nem így van, ezt tudjuk, de modellezéshez elégséges. Ha a szernek a lebomlási sebessége 20 nap és a virágzás is legalább 10 napig tart, akkor a csúcsmennyiséget a 10. napon éri el a méhcsaládban a méreg mennyisége, hiszen a következő napi méregmennyiség hozzáadódik az előző napihoz, míg az első nap bevitt méregnek még csak a fele bomlott le.
Ebben a levezetésben több hibát ejtettél. Ha az első nap bevitt méregnek a fele a következő napon lebomlik, akkor a 3.napon az első napinak már csak  negyede van, a második napinak csak a fele. A másik hiba, hogy annak a méhnek a vérébe is felszívódik a méreg, amelyik a nektárt hozza. Tehát legelőször saját magában éri el a halálos (de még inkább az eltévedési dózist). Így a kaptárban nem tud halálos (eltévedési dózis ) kialakulni, mert éppen azelőtt pusztul (téved) el a behozó méh, mielőtt behozná az utolsó adagot. Természetesen a valóság ennél bonyolultabb, mert a felszívódási viszonyok különbözőek lehetnek a nektár és a besűrített méz esetén. Ez alapján elképzelhető olyan konstelláció is, hogy mégis begyűlik a halálos mennyiség. A lényeg az, hogy a virágpor nem szívódik fel a gyűjtő méh szervezetébe, annál sokkal valószínűbb a kaptárban összegyűlő halálos dózis.
Szerintem egyébként az elraktározott mézben nem kell lényeges mennyiségű bomlással számolni, hiszen a molekula a környezetben stabil. Az élő szervezet rendelkezik elbontásra alkalmas enzimekkel, így akkor kell bomlással számolni, amíg a táplálkozás kezdetétől a receptorig eljut a méreg.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 19:36
Neo=Irido ugyan az a személy?
Zümi!
Írtam már, hogy így van. De azt is, hogy neo=irido=cerana.
Geddekas!
 Még az én levezetésem is pongyola. Azért mert a behozott méreg dózisok nem fognak a mézben kumulálódni. Azaz, ha abból egy méh fogyaszt, akkor az is maximum annyi mérget tud felvenni, amennyit a gyűjtő méh egy útja során, tehát nem mérgező mennyiséget. Azáltal tud kumulálódni, hogy többször eszik ugyanabból a mézből (egyszerre ugyanannyit), mint a gyűjtő. De valójában a gyűjtő méh a többszörösét hozza annak, mint amit a kaptárban lévő egyszerre megeszik, ezért ő több mérget vehet fel elvileg. Magyarán ez a vonal túl bonyolult, rengeteg paraméter nem ismert. Szerintem maradjunk annyiban, hogy a gyűjtő méhben a kumuláció során előbb fog olyan dózis kialakulni, ami szubletális (halálos dózis előtti) hatást, legvalószínűbb módon eltévedést idéz elő. Ezt pedig a méhész vagy észre sem veszi (a frissen kelő méhek pótló hatása miatt), azért nem reklamál, vagy észreveszi, de nem tudja a kárt bizonyítani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 19:57
Idézet
Ha az első nap bevitt méregnek a fele a következő napon lebomlik, akkor a 3.napon az első napinak már csak  negyede van, a második napinak csak a fele.

Csakhogy te írtad, hogy a neonikotinoidok egyik példányának a felezési ide nem 1 nap, hanem nagyon, de nagyon sokkal több. De ezt írja a forgalmazási engedélyt kérő cég saját maga is. Ráadásul pont a hosszú hatástartam a lényege ezeknek a molekuláknak. Ami önmagában nem lenne baj, ha szelektív lenne, de sajnos nem szelektív, hiszen a támadáspontja olyan, ami a rovarokban és a gerincesekben azonos feladatot lát el.

Idézet
A másik hiba, hogy annak a méhnek a vérébe is felszívódik a méreg, amelyik a nektárt hozza.  Tehát legelőször saját magában éri el a halálos (de még inkább az eltévedési dózist). Így a kaptárban nem tud halálos (eltévedési dózis ) kialakulni, mert éppen azelőtt pusztul (téved) el a behozó méh, mielőtt behozná az utolsó adagot.

Nem feltétlenül.
1.
Nemcsak nektárral, hanem virágporral is beviheti a méh a neo-t. Sőt egyelőre több bizonyíték van a virágporra, mint a nektárra.
2.
A mézgyomorból a fene tudja mennyi szívódik fel, de nyilván nagyon kevés, hiszen ha sok szívódna fel, akkor nagyon valószínűtlen lenne, hogy a mézben megtaláljuk a neo-t a méhek elhullása miatt. Azt se zárom ki, hogy fel se szívódik a mézgyomorból.

Maradjunk annyiban, hogy ezeknek a mérgeknek a lebomlási sebessége nagyon kicsi, ezért mennyiségük halmozódik a kaptárban. A tünetek fokozatosan fejlődnek ki, de amíg fennáll az akármilyen kis dózisú beáramlás, addig sajnos előbb-utóbb kialakul a mérgezés.

Azzal egyetértek, hogy a mézben se bomlik a neo és azzal is, hogy az állatok szervezetébe jutva elindul a lebomlás. Mivel azonban ez a méreg olyan amit az emberi elme talált ki és nem a természet, ezért sokkal lassabban megy. Ez is hozzátartozik a Bayer nagyon profitábilis sikeréhez.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 19. 20:43
Nagyjából közös nevezőre jutunk. Egy dologban nem. Az vita tárgya lehet, hogy a mézgyomorból felszívódik-e vagy sem. De a repüléshez kell energia, ezért a mérgezett nektárt lenyelve egészen biztosan felszívódik. Ha nem így lenne, akkor akut mérgezés nem alakulhatna ki mérgezett nektár felszívását követően. Az éjszakai permetezéseket követő mérgezések pedig akut, felszívódó mérgezések, nem kontakt akut mérgezések. Tehát én még mindig amellett vagyok, hogy a kumulálódó mérgezés először a gyűjtő méhen alakul ki szubletális hatással, ami eltűnés. Ez az a dolog, amely a legkevésbé vitatható. Más sem zárható ki, de sok érv-ellenérv áll egymással szemben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. Október 19. 20:50
Nagyon elszomorító a méhészek közönyössége , hogy  a repce újból "neós" lett !!!!!!!!! Nem csodálkoznék azon sem ha a kukorica-napraforgó is "neós" lesz !!!!!!!!! Az meg ,hogy a méhek mászkálása nem bizonyítható a "neokra" elfogathatatlan számomra/finoman fogalmaztam/!!!! Az elmúlt 13 évben minden észrevételünket a szőnyeg alá söpörték !!!!! 30 éve méhészkedem nagy állománnyal , 13 éve én-mi méhészek szenvedünk el károkat a "neóktól" mégis mi vagyunk a hisztéria keltők !!!!!! Ha jól emlékszem egy "neós" készítményről olvastam 7 éve :  hatásmechanizmus : testfelületen keresztül és táplálkozás útján is bejut a kártevőbe , abnormális viselkedést vált ki , megakadályozza a táplálkozást és a tojásrakást !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 21:29
Idézet
Más sem zárható ki, de sok érv-ellenérv áll egymással szemben.
Sőt. Abban hiszek, hogy több egymás mellett zajló különböző súlyosságú és stádiumú mérgezési folyamat zajlik a méhcsaládban. Ugyanis a méhcsalád mérgezettsége nagyon különbözik egy emlős állatban zajló mérgezéstől, hiszen a méh szuperorganizmus formájában létezik nem pedig egyedi élőlényként, ahogy mi emlősök.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 21:31
Idézet
13 éve én-mi méhészek szenvedünk el károkat a "neóktól" mégis mi vagyunk a hisztéria keltők !!!!!!

A természetben nincs ingyen ebéd, csakhogy az árat nem a gazdák, hanem mi fizetjük meg, amin ők csendesen röhögnek és a pénzt felelőtlenül zsebre vágják.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. Október 19. 21:46


.... Ez itt egy szűk szakmai fórum.

EMBER !!!!!!!!!!!!!!!! Te nagyon h...e , miről beszélsz ami kint van neten az hogyan lenne "szűk szakmai fórum" ?
Nem elég, hogy nincs ára a méznek ? még 15-20 ezer méhészt szivatsz?

miért nem a napraforgóolajban, repceolajban meg a jó Isten sem tudja hány egyéb élelmiszerben keresed a neot meg az egyéb mérgeket és azzal szaladsz a NEBIH -hez "csontokat" keresni ?
Nem termelt a geddekas ?  úgy vagy vele ha "megdöglött a lovad  dögöljön a szomszédé is ?"
Ha Te igazi méhész lennél akkor nem a mézen keresztül "támadnál" a vetőmag,permetszer, csávázószer  forgalmazók ellen
Nem a "méz fogyasztás" szezonjában hőzöngnél !!!!!!
Ha ebből  botrány lesz és nem viszik el a mézeket remélem néhány méhész megetet Veled pár hordóval.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 22:10
Lygo!

Nem tudom, hogy a tájékozatlanságod vagy rosszindulatod nagyobb. De mindegy, hiszen azt se veszed észre, hogy a svájci kutatók angol nyelvű cikkét minden vezető napilap felkapta és szétszórta az olvasók számára, de nem tudsz mondani egyetlen újságot se, amelyik innen a fórumról idézett volna bármit is, holott ezt le se kellene fordítani angol nyelvről. De fröcsög a nyálad, mint egy taknyos kölyöknek.

Egyébként meg az ez évi méhészeti eredményemmel elégedett lehetek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 20. 07:28
Neo!

Az éjszakai alvás, hoz új gondolatokat.

Bevisz a méh 1 egység nektárt letális dózis alatti neonikotinoiddal. Ez 30-60%-os cukoroldat. Sűrítenie kell. Ezzel a behozotthoz képest nő a méreg koncentrációja is. Ezzel is számolni kell. Persze azzal is, hogy egy része bomlik is, egy része meg a méhecskébe halmozódik.

Számolni kell a szociális gyomorral is, ami 24 óra alatt kiegyenlítetté teszi a gyomortartalmat és a hemolimfa összetételt, ha nincs újabb beáramlás a szuperorganizmusba. Vagyis szubletális dózis esetén 24 óra mulva a méhcsalád mnden élő egyedében ott a méreg valamilyen hígított, de közel azonos szinten. Ha a hígított mérték eléri a méréshatárt, akkor laborvizsgálatok is kimutatják.

 Ha a higított mérték rendelkezik élettani hatással, akkor mérgez. Abban van szakmai vita, hogy hol az élettani határ és milyen tünetek köthetők a neonikotinoidokhoz. Az események azt mutatják, hogy a kimutathatósági határnyi mennyiség már mérgező élettani hatással bír. Ez is megerősíti azt, hogy nincs kompromisszum. Csak a neonikotinoidok teljes tiltásának van értelme. El kell felejteni ezeknek a molekuláknak a használatát é még a teljes tiltás után évekig évtizedekig fogja a természetet, benne a méheinket károsítani.

Lehet, hogy neo mérgezés gyanúja esetén az élő méhekből és a friss mézből kéne mintát venni? Mit gondolsz erről?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 20. 10:03
Én is szüntelenül ezen gondolkodom. Nagyjából egyet is értek veled. Én abból indultam ki, hogy x számú méh behoz több x  méh számára elegendő mennyiségű nektárt. Ez a nektár nem mérgező, mert akkor vagy elveszett  vagy elpusztult volna a gyűjtő méh. Egy kis mennyiség kötődik a receptorain, de emiatt még tud gyűjteni. Y számú forduló után éri el a kötődött mennyiség azt a szintet először, ami miatt el fog veszni. Tehát a több x mennyiségű méhnél még nem kumulálódott annyi méreg, hogy kialakult volna a mérgezés. Ha nincs besűrítés. De van. A kérdés, hogy a sűrítés mértéke hogyan viszonyul a több x-hez. Tehát egy méhnek jut-e annyi méreg, amennyi a gyűjtőnek. Egyezzünk meg abban, hogy ez elképzelhető azáltal, hogy a benti méhek több alkalommal fognak ebből a mézből enni, így össze tud gyűlni a "szükséges " mennyiség.
A lényeg szerintem az, hogy legelőször a gyűjtő méhnél fog összeadódni annyi méreg, ami az eltévedést okozza. Tehát hulla nem lesz sem a méhlegelőn sem a méhesben, mert előbb fog elveszni, mint elpusztulni. Az eltévedéshez sokkal kisebb mennyiségű méregre van szükség, mint az elpusztuláshoz. Ezért, ha azt szeretnénk bizonyítani, hogy a neok egy olyan kártételt idéznek elő, amit a méhész nem tud bizonyítani, akkor erre kell koncentrálni. A későbbi kártétellel az a baj, hogy sokkal nehezebben bizonyítható.
Miképpen lehetne az eltűnést bebizonyítani? Szerintem műrajokat képezve , anyaferomonnal és élelemmel ellátva, pontosan mért tömeggel,a neos méhlegelőtől különböző távolságra elhelyezett kaptárakban kellene mérni a gyűjtési idő végén a méhek számát (nettó tömegét). Azért kellene anyaferomonnal, hogy a fiasítás ne zavarjon bele az értékelésbe.
Tehát arról van szó, hogy az eltűnést vizsgáljuk neos legelőn és kontrollként olyan helyen, ahol nem érnek el neos legelőt. Azért kötöm az ebet a karóhoz, mert ez az,melybe nem lehet belekötni. Attól még igazad lehet,hogy később is keletkezik kár, csak annak bizonyítási modelljébe sok helyen lehet belekötni.
Idézetet írta: Geddekas
Az események azt mutatják, hogy a kimutathatósági határnyi mennyiség már mérgező élettani hatással bír.
Azt gondolom, hogy ebben sok igazság van. Érted már, hogy miért érdeklődtem a mézek neo tartalma után?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 21. 00:50
Ez az OMME álláspontja:
Idézet
az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban.

Ez a magyarázata:
Idézet
Közben a hatóságok attitűdjén is változtatni kellene: a zika már bent volt az USA-ban, amikor az illetékes szervek még mindig cáfolták a létét. Ugyanezt láttuk most a malária kapcsán Olaszországban. Mint az Széchenyi-díjas professzor hangsúlyozza: „Ilyenkor a reflexszerű reakció a tagadás szokott lenni. A megelőzés mindig jobb, mint a gyógyítás, ez az epidemiológiára is igaz.”

Vagy korrupció?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. Október 21. 10:10
Azóta viszont pont a Tóth Péter bizonyította, hogy a gombaölővel kombinált acetamiprides permetezés akut, klinikai tünetekben megnyilvánuló toxicitást váltott ki. (Véleményem szerint a gombaölő blokkolja azokat az enzimeket, amelyek a méh szervezetében a receptorhoz való kötődés előtt lebontja a neokat.) Szerintem a thialoprid plusz gombaölő ennél sokkal súlyosabb mérgezést vált ki, mert az acetamiprid a "legjámborabb" neo. Azt viszont a kutya sem vizsgálta, hogy a csávázás kivált-e  krónikus kumulatív, eltűnéses toxicitást.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. Október 21. 10:29
Igen Tóth Péter egyfajta kettős beszédet folytat, mert már nagyon szégyellni való lenne továbbra is nyiltan tolni a neonikotinoidokat.

Szerintem nemcsak az acetamiprid és gombaölő szinergizál, hanem a tiakloprid + gombaölő is.

Szerintem van vizsgálat a csávázás és eltűnés vizsgálatára. Csak az engedély doksikból hiányzik a krónikus toxicitási vizsgálat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 08. 15:52
Olvassátok el Hevesi Mihály fordítását, akkor rájöttök miért ide tettem.

"Sajtófigyelés apropóján: Az atka csak a kegyelemdöfést adja
Az American Bee Journal legutóbbi számában Dr. Jeff Pettis felhívja a figyelmet, hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való koncentrálás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a környezeti behatások együttese tehető felelőssé azért, hogy minden évben a háziméhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban.
Az elmúlt télen a magyar méhállomány jelentős része, hozzávetőlegesen 30-40 százaléka elpusztult. A fő felelős a varroa atka, egy Ázsiából behurcolt élősködő, mely tavasztól őszig a méhfiasításban szaporodik és a méheken élősködik.
Az általános és jelentős méhpusztulás az Egyesült Államokban már az évezred első évtizedében jelentkezett. Ekkor konkrét okra nem tudták visszavezetni a méhállományok összeomlását, és a jelenség kutatására létrehozott legkiemelkedőbb méhkutatókból álló csoport a betegség okozó vírusokra, baktériumokra, kiterjedt monokultúrákra a mezőgazdaságban, növényvédőszer túlterheltségre, legyengült immunrendszerre, a tájékozódási képesség elvesztésére, a varroa atkára vezette vissza a pusztulás és a kaptárelhagyás okait. (A csoport kutatásaival kapcsolatban e magyar cikk szerzője nemzetközi videokonferenciát szervezett Gödöllő mellett ez egykori Apivet telephelyén 2010-ben).
Az azóta világszerte végzett számtalan kutatás ezt megerősítette. Az egyes okok felerősítik egymást, és ez a rugalmas lény, a háziméh a varroa atkától megkapja az utolsó döfést. És ezt szó szerint értsük, hiszen az atka átszúrja a méh kitin rétegét, hogy a hemolimfájából táplálkozzék.

Az is egyértelmű azonban, hogy az atka önmagában, vagy kevesebb együtthatóval még nem okoz problémát, hiszen évtizedekig együtt élt a méhekkel. 30-40 éve teljes méhészetek összeomlása - bár előfordult varroára visszavezethető családpusztulás - még nem volt jellemzó.

Sokan gazdasági érdekek, vagy csőlátás miatt nem akarják észrevenni, hogy a növényvédőszerek, azok között is a legutóbbi hiteles kutatások szerint a neonikotinoidok, illetve azok nem megfelelő kijuttatása, még ha szubletális mennyiségben is, de megnövelte a méhek pusztulási rátáját.

Bár a méhek szépen szaporíthatóak, és a megmaradt állomány egy évben akár meg is háromszorozható - igaz ilyenkor adott évben már nem lesz méztermés. De fölöttébb ellehetetleníti, és elkedvetleníti a méhészt, ha ezt az újraszaporítást egymást követő években kell megismételnie.
Mivel a méhészek viszonylag kis csoportot alkotnak mindenhol (Magyarországon kb. 20 ezer méhész tevékenykedik) és szociológiai helyzetüknél fogva sem szokásuk tiltakozni pl. a neonikotionidok moratóriumának részleges, ámde viszonylag nagy területet érintő feloldása ellen, a politika és a gazdasági élet szereplőinek etikai érzékére, illetve az érdekképviselők politikai kapcsolataira van bízva, hogy döntéshozói szinten figyelembe veszik-e a kutatásokat, illetve a méhészek és a méhek érdekeit.
Ezek az érdekek azonban az egész lakosság érdekét is képviselik, ugyanis a háziméhek pusztulása jelzés, hogy a környezetben valami nem jól működik. Jelzés arra, hogy valamit tenni, vagy nem kell tenni.
Forrás: American Bee Journal (2017/11) alapján"
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. November 09. 02:26
Az atka csak a kegyelem döfést adja!

Úgye-úgye!
TÓTH PÉTER ÉS CSERÉNYI PÉTER HÁNY ÉVE MONDOM EZT NEKTEK!
Mióta is mondom,hogy tízen éve minden megváltozott?
Mióta is mondom,hogy a fő problémánk a hosszúhatású rovarölők?
Mióta is mondom,hogy a méhek legyengülnek,az immunrendszerük
nem bírja a mai "finom növényvédelmi nedűket,koktélokat"?

Az amerikai professzor ugyanarra a következtetésre jutott mint én.
Ídézet a nagy amerikai méhészújságból:
"Az atka csak a kegyelemdöfést adja!
Az American Bee Journal legutóbbi számában Dr. Jeff Pettis felhívja a figyelmet, hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való koncentrálás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a környezeti behatások együttese tehető felelőssé azért, hogy minden évben a háziméhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban."

Nem kellene "egyszer csak" elkezdeni komolyabban fellépni ezen
fincsi nedűk ellen?
Ezen szerek nem csak a célszervezeteket ölik meg,hanem visznek
mindent ami ott él és mozog.
Lassan több élőlény van a sivatagban mint a nagyüzemi földeken.

Miért engedjük,hogy pusztuljon minden:rovarok,madarak,talajlakó élőlények?
Miért engedjük rombolni a környezetet,hiszen számtalan tudományos munka
bizonyítja a pusztulást.?
Miért haggyuk,hogy a nagyüzemi lobbi kierőszakolja szükséghelyzetre hivatkozva
az eseti engedélyeket?
Micsoda szükséghelyzet az amikor azért mérgezzük a természetet,hogy
nagyobb legyen azon a repcén a haszon,amiből kisajtolt olajat,majd a gázolajhoz
keverik hozzá?
Micsoda göndör szöveg:csak ezen szerek segítségével tudjuk bíztositani
a megnövekedett földi lakosság élelem szükségletét?
Aztán megy a gázolajba a repce olaj,csak,hogy környezet
barátok lehessünk?

Hajrá Elvtársak!
Előre a természet pusztítás útján!
SZÉP ÚJ VILÁG!

Csányi Antal


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2017. November 09. 07:12
Itt is belinkelem Dr. Darvas Béla professzor szekszárdi előadását:

https://vid.me/P18LQ
https://vid.me/Y5bJw

https://youtu.be/KBjt8U_F5OU
https://youtu.be/-ZKo_Ece7xs

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. November 09. 21:18
Most hallgatom újra dr Darvas Béla előadását.
Már Szekszárdon is "megakadtam" hiszen azt mondta
utoljára napraforgóra adtak ki szükséghelyzeti engedélyt.
Sajnos elfejtettem rákérdezni.
Második rész 9 perc 10 másodpercnél hallgassátok.
Ha ez igaz nem is tudom mit fogok tenni,hiszen akkor
jövőre megint gyenge méheket fogunk betelelni.
A neos napraforgó adja meg az igazi kegyelemdöfést a
méhcsaládjainknak,hiszen a betelelési időszakra gyengíti
le őket.
Meggyőződésem,hogy a méhcsalád növekedéseknek a hosszúhatású
vegyszerek használata a legfőbb oka.Mindenki menekül előre.
Tartok többet és ha kell összerakom őket elv mentén.

Határozottan érzékelhető,hogy az előző két évben nem
használhatták a neokat a parasztok .
Sokkal jobbak a méheink mint az ez előtti években.
A felfüggesztés előtt minden évben egyre gyengébben teleltek
be a méheink.
Tudjuk,hogy a talajokban feldúsul.
Nálunk kötött,agyag talajok vannak jellemzően,amiben
nagyon lassan bomlanak a neok.Az agyag szemcséi adszorbcióval
(felületi feszültség,energia)kötik meg neokat.
Most,hogy egy kicsit jobb,könnyebb volt a méhekkel a betelelés
mert kevésbé tépte meg a napraforgó-kukorica időszaka a bogarainkat,
most újra megkapjuk.
Ez kell nekünk!!
Ezt érdemeljük,mert semmit nem teszünk ellene!

SZÉP ÚJ VILÁG ?!

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. November 10. 09:53
Beszéljünk nyíltabban az eddigieknél.

Tóth Péternek vannak az OMME elnöke/elnöksége által engedélyezett, jóváhagyott, tudomásul vett, delegált stb feladatai. Ezektől az OMME elnöke és vagy elnöksége saját hatáskörben Tóth Pétert megfoszthatja.

Hajlandó-e az OMME elnöke, elnöksége a Tóth Péterrel kötött és még élő valamennyi szerződést azonnali hatállyal felbontani?

Hajlandó-e az OMME elnöke, elnöksége Tóth Pétert azonnali hatállyal visszahívni a Növényvédelmi Bizottságból?

Hajlandó-e az OMME elnöke/elnöksége kimondani, hogy Tóth Péter ezentúl harmadik személy felé semmilyen formában nem képviselheti az OMME-t?

Tóth Pétert a választott tisztségétől csak akkor lehet megfosztani, ha az OMME etikai eljárásban kizárja, tehát egyoldalúan megszünteti Tóth Péter tagi jogviszonyát.


Hajlandó-e az OMME elnöke, elnöksége, OMME Ellenőrző Bizottsága vagy annak bármely tagja, vagy bármelyik OMME küldött, vagy OMME tag etikai eljárást kezdeményezni Tóth Péter szaktanácsadó, monitorigért felelős bizottsági tag, egyáltalán OMME elnökségi tag ellen és ebben az etikai eljárásban kérni Tóth Péternek az OMME-ból való örökös kizárását?

Megteszi-e ezt Bross Péter, a Bross Péter vezette elnökség, vagy az elnökség bármely tagja, mondjuk pl. Fekete József vagy Hegedűs Dénes?
Megteszi-e Ficzere Péter, a Ficzere Péter vezette EB, vagy annak bármely tagja, mondjuk pl Körmendi-Rácz János vagy Mészáros József?
Megteszi-e bármely tagszervezet elnöke, mondjuk Nagyernyei Attila, May Gábor?
Megteszi-e bármely küldött, mondjuk Mészáros J., Szabó J.?
Megteszi-e bármely OMME tag, mondjuk Kiss János, Nagy József?

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. November 10. 10:13
Idézet
Bűnösök között cinkos aki néma!

Érted Attila?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2017. November 10. 10:33
QUQURIQ!!!

Megteszi-e?
Az a fránya "e" az, amit senki sem tesz meg!
Minden feltételes módban, csak a "neo" után van ! jel.
Minden méhészetet kísért a "!" jel, a neo.
Vajon, ha Tóth Péter maradt volna vezető szaktanácsadó, vajon a szakikra is rákényszerítette volna -e a "neos" akaratát?
...és a többi 13 500 méhésszel ki törődik?

Kiskakas


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. November 10. 10:39
Csuja László megtenné, ha tag lenne, de jelenleg még nem az.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2017. November 10. 17:29
QUQURIQ !!!

 Kiskakas csak kérdez!

Tudja -e valaki, hogy a neos mérgezésnek van-e akkreditált mintavételi eljárása?
...vagy csak úgy hasunkra ütünk, és éppen ahogy kiszálltunk az ágyból (egy mosoly az Asszonyra) és indulhatunk a mintavételre...

A kíváncsi Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2017. November 18. 19:10
Mit nyafogtok? Semmi másról nincs szó, mint arról, hogy milyen jól képviselik az érdekeinket a minisztériumban.
Most megint mondjam? Vissza lehet keresni, meg mondtam előre. Megy a nagy duma meg a nyilatkozás, és mögötte nincs semmi.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. November 19. 21:33
Idézet
Mit nyafogtok? Semmi másról nincs szó, mint arról, hogy milyen jól képviselik az érdekeinket a minisztériumban.

Mondj már egy példát arra, hogy alapvető méhészérdeket az OMME vezetése a minisztériumban jól képviselte? Merthogy én ilyenről nem tudok. Bár ne legyen igazam.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2017. November 23. 21:08
QUQURIQ !!!

Most, hogy rápillantok az OMME honlapjára, már három hete, hogy nem látok semmi információt a neokró, a vegyszerekről, ezek vizsgálatáról a törvényekről?
Azt is szeretnénk tudni, hogy kicsiny országunkban hány mérgezés volt az idén, és a perek milyen stádiumban állnak!
Vagy az is érdekelné a méhész társadalmat, hogy a megítélt károkat konpenzáltát-e az elkövetők...
Szaklapjainkban jó volna közzé tenni egy két jogilag is lezárt esetet. (tanulságként, hogy mi is felkészülhessünk az övön aluli ütésekre)!
...vagy mi a teendő, ilyen, vagy olyan súlyosságú mérgezés esetén...?
Vagy mindenki mindenről mindent tud?

A tudatlan Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2017. November 23. 21:30
Nagyon egyetertek veled Kiskakas!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. November 24. 00:10
Szeptember közepén döntött az OMME elnöksége, hogy a neonikotinoid ügyben a miniszternek ír levelet. Hogy mi lesz a levélben arról nem született pontos döntés. A levél tudomásom szerint máig nem ment el.

Ha lett volna vér a pucájában az OMME elnökségének, akkor a legutóbbi küldöttgyűlésen már kitűzte volna a tüntetés időpontját és a tüntetésre toborozta volna az embereket. Ehelyett vigyázott, hogy a gőzt a szelepeken kiengedje, amit meg lehetett azt szépen szétmaszatolta.

Mi lesz neonikotinoid ügyben. Semmi lényeges. Legfeljebb Tóth Pétert megfosztják a pozíciójától és megy a szekér tovább nélküle ugyanabba az irányba, amerre eddig ment. Nem fogom elsiratni Tóth Pétert.

De azt se szabad elfelejteni, hogy ha kiesik a ringből Tóth Péter, akkor vajon kire lehet majd ráfogni, hogy miért lájtos az OMME neonikotinoid ügyben!? Szóval valójában nagy szükség van Tóth Péterre, mert így Őt tolhatja az OMME elnöksége maga előtt mint egy boxzsákot. Ő fogja fel az ütéseket, mindent rá lehet fogni.

Szóval úgy kell a Tóth Péter az OMME-nek, mint egy falat kenyér. Még azt a pénzt is megéri, amit szép szabályosan hazavisz. Ráadásul nem kell attól félni, hogy konfliktusba kerül az OMME elnöke a minisztériummal. (Hát nem megéri? Még a hülyének is megéri?)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2017. November 24. 18:14
Üdv.Uraim!
Geddekas!
Sok dologban nem értünk egyet,bár az utóbbi időben nem állok bele az értelmetlen vitákba.
Viszont az előző írásodban nagyon fején találtad a szeget!
Ezzel teljesen egyet tudok érteni.
Így tovább!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kcs - 2017. November 27. 21:01
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/nem-csak-a-novenyvedo-szerek-felelnek-a-mehpusztulasokert-34934-001

"a nagy méhveszteségek közvetlen kapcsolatban vannak a méhészek nem megfelelő gyakorlatával."

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. November 27. 21:18
"Az előadások sztárja kétségkívül Peter Campbell volt, aki egy személyben az Európai Növényvédelmi Szövetség pollinátor munkacsoportjának vezetője és a Syngenta környezetvédelmi igazgatója is."

Vajon mit is mondott volna, ja, hogy a rovarölő nem is öli a rovarokat, akkor már holnaptól búcsút vehetne az állásától.

Pár tonnánnyit azért szétszórnék a lakókörnyezetében, meg persze az ételébe is .
Miért nem úgy reklámozzák mint anno az Amway sampont, hogy meg lehet inni?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. November 27. 22:42
Vajon Peter Campbell benéz-e még a tükörbe?
Vajon az autója szellőztetését,hogy állítja be ha felé
fújja a szél a neos szántóföldről a port?
Sorolhatnám napestig,de semmi értelme.

CsÁ
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 28. 08:10
Annyira érdekes, hogy ez a nyilatkozat szinte megegyezik az OMME tudósának évekig szajkózott kijelentéseivel.
Amit Kcs is idézett, engem is megdöbbentett.
És pont ott nyilatkozták ezt ahol az OMME növényvédősének a véleményére sokat adnak, mivel ő a téma "szakembere" mondják. ( Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara.)
"https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/nem-csak-a-novenyvedo-szerek-felelnek-a-mehpusztulasokert-34934-001

"a nagy méhveszteségek közvetlen kapcsolatban vannak a méhészek nem megfelelő gyakorlatával."
Gyakorlatilag mi vagyunk a balfácánok, mert nem tudunk a nagy "BÜDÖS ATKA" ellen 1983 óta védekezni?
És mindig repce, meg napraforgó alatt fejti ki ez a parazita a kártételét.
Akkor mászkálnak a méheink, aztán megszűnik.
Természetesen amíg ilyen tudálékos (nem tudományos) sarlatán vezeti az OMME monitoringnak álcázott kárfelmérését, addig sosem fog erre fény derülni.
Évek óta lövöldözünk a levegőbe, a vegyszergyártók pedig tapsolnak, hogy jó úton járnak, mert a méhészek veszekednek, semmit nem tudnak bizonyítani.
És ez meddig fog menni?
Sokáig.
Érdekes azért, hogy felfigyeltek más hasznos rovarok, és a poszméhek eltűnésére.
Biztosan azokat is az atka tizedeli.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Malya Péter - 2017. November 28. 13:42
A riasztó méreteket öltő méhpusztulások számos okra vezethetők vissza. A neonikotinoidok mellett a betegségek és a nem megfelelő tartási gyakorlat is felelőssé tehető. - irja a tudósítás.

A saját méhállományomban a betegségek és a nem megfelelő gyakorlat miatti méhpusztulás az én felelősségem. Ehhez, akkor sincs semmi köze a neonikotinoidokat gyártóknak, ha ez a kár, akár nagyobb is, mint amit a neonikotinoidok okoznak. Ha azonban akár csak egy méhecském is, igazoltan elpusztul, neonikotinoid miatt, a neonikotinoidokat gyártók fizessék meg a káromat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. November 28. 14:24
Gátlástalanul és folyamatosan adogatja ki az újabb és újabb szükséghelyzeti engedélyeket a NÉBIH.

Az OMME elnöke és elnöksége meg békésen alszik. Legalábbis a novemberi küldöttgyűlésig ez ügyben csak annyit tett, hogy b@szogatta Csujalacit, amiért Csuja a neonikotinoid ügyben szervezkedik és kiabál, hogy HÉ! ÉG A HÁZ! GYŰLJÜNK ÖSSZE TÜZET OLTANI. Lehet, hogy a b@szogatás egyeseknek semmivel nem helyettesíthető kellemes élmény, de se Csujának, se a méhészeknek nem az.

Ezen a linken lehet a szükséghelyzeti engedélyeket letölteni:
http://portal.nebih.gov.hu/-/szukseghelyzeti-engedelyek-2017-
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. November 28. 22:55
Ezeket a hozzászólást a face-ról vadásztam:
Idézet
János Bánhegyi: Én amikor megkaptam a neonikotionidos vetésterületek helyrajzi számát,azonnal átláttam mi vár ránk tavasszal a repcén. Megkerestem a polgármestert,a méheüst,felhívtam az OMME területi képviselőt,mind próbált meggyőzni hogy nem lesz baj ,meg nem tudnak károkról.Ha mégis lemérgezik a repcén a méheket akkor azért ki fog felelősséget vállalni kormányzati szinten????????? Röviden vázolnám a következő szezont:Gyümölcs még lesz,repce is lesz,aztán ha elpusztulnak a méhek,és egyéb beporzó szervezetek,akkor a zöldségek,és a nyári virágzású növények nem porzódnak, és nem nevelnek magot. A napraforgó sem. A gazdák akik örülnek annak hogy kevesebb permetezéssel megússzák a repce védelmét,nem fognak napraforgót aratni,csak léha szemeket.Annak a méhésznek lesz szerencséje,aki elviszi kora tavasszal a méheit az erdő mélyére.Kérdem én,minden méhész el tudja menekíteni a méheit? A menekülők költségeit a gazdák vagy valaki megtéríti?valakiknek ezen el kellett volna gondolkodni mielőtt az engedélyeket kiadták!!!Nem tettek semmit mert nem mertek,féltették a pozíciójukat mert a termő területek többsége olyan kézben van ,hogy könnyen a fejükre koppinthattak volna felülről!!! Én rágódtam a témán,de feladtam,be kell látnom ha tönkre akarnak tenni egy ágazatot,egy gazdaságot,egy országot akkor meg is teszik.Tisztelet a kivételnek,de néhány ember olyan,pénzért eladná még az anyját is,a többi emberrel miért is törődne.
Rendkívül tanulságos. Miféle szaktanácsadó az aki nyugtatgatja a méhészeket?
Ki adott erre utasítást az OMME vezetői közül a szaktanácsadóknak?

Idézet
Vajna József: Én a letöltött anyagon nehezen igazodtam el. Hogy lehet ezt térképen látni?

Mindenesetre megértem azt az érzést, ami bennetek van ezzel kapcsolatban. Undorító az, amit ma mezőgazdaságnak neveznek széles körben. Sajnos ennek a méhészetek is részei, ott sem a legszebben zajlik az egész. Ez a szétesettség és felelőtlenség, sajnos, de azt kell mondanom hogy az egyes gazdaságokat éppúgy átjárja, mint az egész ágazatot akár "nemzet" (ha ezt lehet még annak tekinteni) és egész világ szinten is. Ez sajnos ugyanolyan jellemző mindenkire, és a méhek ennek a legjobb tükre: a lények, legyen az repceföld, méhcsalád, vagy hazánk - rengeteg gyalázatos kihasználást megélő - anyaföldje, mind szerelem nélküli gazdasági prostitúció áldozata.
Nem gonosz ott a politikába se senki, csak rövidlátó, mint a többiek, többé - kevésbé mi is, mind akik ma élünk.

Idézet
János Bánhegyi: Kedves József! Hazánk vetésterületének felére engedélyt adtak a neonikotionidos csávázóval kezelt magok elvetésére.repce,kukorica,napraforgó jöhet számításba. Repcéről hordanak a méhek nektárt,és virágport.A méhecske ha beér vele a kaptárba az lessz az élelme és azzal neveli a fiasítását is. Ha nem ér vele haza akkor azt látjuk ,fogy a népessége. A poszméhek,még kisebb kolóniák,őket még érzékenyebben érinti a dolog.A gyümölcsök egyrészét,és egyéb növényeket a poszméhek porozzák,ő nélkülük is szegényebb lesz az élővilág. Kukoricáról is hordanak a méhek virágport ínységes időkben, ha rá vannak szorulva.Elkeserítő hogy a pénzhatalmak tönkreteszik a földet,és senkisem tesz ellene semmit. A mának lének nagyon sokkan,de nem gondolnak a holnapra.

Idézet
Vajna József: Én ezt átlátom, és minden területen igaznak vélem, de ne felejtsük el, hogy mi ezt a hatalmat tűrjük, és részeseként támogatjuk adónkkal, lojalitásunkkal és, hogy a méhészek felelőssége abban ami a méhpopuláció életképességével egyébként is megtörtént annak is részesei vagyunk, és továbbra is ugyanazon a lejtőn csúszik lefele a méhcsaládok szerves egysége, a varroa kérdésre való válaszképtelensége, a horizontális eltájolásból és a lépek családok közti cserélgetésével a családok teljes "személyiségvesztése", a vándorlással a kórokozók hurcolása, az alkalmatlan méhszükséglakásokkal az immunitást kevéssé, mint a betegségeket segítő kaptárklíma, stb..
Mindazonáltal, ha valaki, én teljes mértékben a vegyszermentes gazdálkodás híve és magam házatáján megvalósítója vagyok, és a fejlődés irányait rég nem a kémia, a labor és a gyakorlattól teljesen elvont számok nyűgözésében láttam soha, most sem.
Természetes, hogy meg lehet tanulni, tanítani és valósítani különb megoldásokat is, és hogy nagyszerű lenne, ha vezetésünkre megbízott hatalom cselekedne ebben és ezért és miértünk, magunkért, egymásért. Igen, biztosan van abban valami, hogy kéjelegnek a hatalmukban ehelyett azok, akik közel kerülve hozzá megrészegednek tőle, de kezdjük csak magunkon is: ugye mi mindig a legnagyobb alázattal szolgáljuk a méheinket, a természetet, és nem egzisztenciánk igásállataiként hajtjuk a szerelem kis bogárkáit?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2017. December 03. 07:58
Gátlástalanul és folyamatosan adogatja ki az újabb és újabb szükséghelyzeti engedélyeket a NÉBIH.

Az OMME elnöke és elnöksége meg békésen alszik. Legalábbis a novemberi küldöttgyűlésig ez ügyben csak annyit tett, hogy b@szogatta Csujalacit, amiért Csuja a neonikotinoid ügyben szervezkedik és kiabál, hogy HÉ! ÉG A HÁZ! GYŰLJÜNK ÖSSZE TÜZET OLTANI. Lehet, hogy a b@szogatás egyeseknek semmivel nem helyettesíthető kellemes élmény, de se Csujának, se a méhészeknek nem az.

Ezen a linken lehet a szükséghelyzeti engedélyeket letölteni:
http://portal.nebih.gov.hu/-/szukseghelyzeti-engedelyek-2017-
Lehet hogy balgaság amit kérdezek,  MIT KÉPVISEL  EBBEN A TÉMÁBAN A PROFI MÉHÉSZEK EGYESÜLETE ? Nekik minden rendben van, és csak a "kis-méhészek" zúgolódnak? Ők vajon miért nem tesznek semmit? Mert a hangjukat nem lehet hallani.  Ki érti ezt?!?!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 03. 09:04
Szia Atya!

Na most aztán "betaláltál".
Egy kicsit megszólítva érzem magam!
Sajnos még nem ébredtek fel a "profik",bár már a hajnali nap
sugarai kezdenek látszani.

A kályhától kezdem,máshogy nem megy!
Koós Péternek volt egy álma.
Úgy gondolta kellene egy szervezett,egyesület ami segítené
Őt és a többi olyan méhészt aki a méhekből él meg.
Ezért aztán összehívott kb 15 "nagy,nagyobb" méhészt és elmondta
a vágyait.Közös anyag beszerzés,keretléc,hordó,stb,közös
termék értékesítés,fizetett alkalmazot,alkalmazottak akik az
az állandó vagy éppen aktuális feladatokat elvégzik.
A professzionális szót tartottuk a legjobb,leghatásosabb szónak így
lett Magyar Professzionális Méhészek Egyesület.
Elindultunk.
Folytatom
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2017. December 03. 10:11
Szia Anti!

"Izgatottan" várom a folytatást. De meg kel jegyeznem az eddig leírtak "fényében", nem valami korán kelő "csapatról" lehet szó.
Idézet
Sajnos még nem ébredtek fel a "profik",bár már a hajnali nap
sugarai kezdenek látszani.

Mióta is zajlik ez az egész mizéria?  Ha a fejétől bűzlika hal, akkor lehet hogy "nevet" kéne változtatni?  :o ;)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 03. 20:37
A "profikról" folytatom.
A csatolmányokban lefotóztam azt az írást amit megakartunk
jelentetni a méhészetben.
Nem tudom megjelent-e,nem emlékszem rá.

Mi valósult meg a tervekből?
Jelenleg a profi egyesület rendez évente egyszer egy
jó konferenciát,Buchinger György mesterkurzusát lemásoltuk,
jó előadásokat lehet meghallgatni,az éppen aktuális szakmai
kérdésekről.Péntek déltől vasárnap délutánig jó kis szakmai
viták,beszélgetések alakulnak ki.
Van egy közös telefon flotta,ahol sok éven keresztül kedvezőbbek
voltak a díjak mint ha egyéni előfizetésünk lett volna.Ez a díj
különbözet egyre kisebb.
Nyár végén több napos szakmai kirándulást szervez a tagoknak.
Ez nem kevés,de ennyi.

Mi nem valósult meg?
Nincs semmilyen gazdasági tevékenysége az egyesületnek,
se közös beszerzés,se közös értékesítés.
Voltak próbálkozások,de mind kudarcba fulladtak.
Nincsenek alkalmazottak akik helyettünk tevékenykednének.
Nem igazán tudtuk megtölteni olyan tartalommal ami segíthetné
a napi munkáját a tagoknak.

Több éve már próbálom az egyesület kongresszusán feszegetni,
hogy én kevesellem,nem lekicsinyelve,a megvalósult eredményeket.
Sok ember egy helyen van,sok okos dolgot ki tud találni,hiszen
azonosak a gondjaink,megoldandó feladataink.

Az idei évben azt javasoltam,hogy minden évben a "profik" éves
konferenciáján szülessenek állásfoglalások,ajánlások,tiltakozások,
javaslatok az éppen aktuális témában.
Azzal próbáltam érvelni,hogy az életben csak a változás az állandó,
ezért biztos,hogy mindig lenne olyan szakmai,szakmapolitikai ügy
ami igényli az azonos érdekekek miatt a "profik",a méhekből élők
állásfoglalását.
Az első,pénteki napon mindenki
javaslatot,javaslatokat tehetne az általa fontosnak,megvitatandónak
tartott témára.
Szavazni lehetne minden felvetett ötletről.Egyszerű többség esetèn
a pénteki,szombati napon meg lehetne vitatni az adott témát,a vasárnapi
napon lehetne határozni,állásfoglalni.
Ezeket a döntéseket is megszavaztatnám.
Amennyiben jó az állásfoglalás,tiltakozás javaslat,stb akkor a
többség megszavazná.
Idén szerettem volna,ha a neonikotinoidok eseti engedélyei
ellen egy tiltakozást összehozni .
Sajnos egyik javaslatom sem jutott semmire.


CsÁ.












Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2017. December 03. 21:33
Köszönöm az írásod Anti!

Nem is tudom, hogy hogy fogalmazzak az olvasása után.
Talán úgy, hogy ez az egyesület is csak elhitette magáról azt hogy profi.
De ha valami oknál fogva lenne még potenciál ebben a csapatban, akkor már tegnap el kellett volna kezdeni  megvalósítani azokat amiket leírtál.
Sajnálom, és egy picit fel vagyok háborodva, hogy még mi "kis méhészek" megpróbálunk sok mindent megtenni a neonikotinoidok hatásai miatt, addig egy másik csapat profik módjára hallgat.
Egyéb iránt bátran kijelenthetem, hogy a Szekszárdi klubnapokon is vannak legalább olyan jó szakmai előadások, igaz csak 17 órától, 19 óráig, és előfordul olyan is, mikor már a lámpa lekapcsolásával vagyunk fenyegetve ha nem fejezzük be a diskurzust.. Nálunk is van évente egyszer február első felében, egy kimagasló szakmai konferencia, nemzetközi előadókkal. .  ;)
De mindent félre téve, a neok miatt, és pl az atkák miatt is, de még sorolhatnám hogy miért
Idézet
Sok ember egy helyen van,sok okos dolgot ki tud találni,hiszen
azonosak a gondjaink,megoldandó feladataink.
  kellene gondolkodni az összefogáson, mert talán közösen egy picit könnyebb lenne. Szerintem közös érdekekről van szó. Nem gondolod?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 03. 21:54
Még le kell írnom a történtekről egy-két tényt ,hogy valós
képet kapjon akit érdekel ez a téma.

Már útban Siófok felé-ott van már több éve kongresszus-
több méhész barátommal beszéltem és elmondtam nekik,hogy
az a tervem,hogy a profikból kihajtsak egy tiltakozást a neok
újbóli,eseti engedéllyel történő használata ellen.
Abban kértem a segítségüket,hogy hogyan tegyem.
Szóval,már útközben ezen járt az eszem.
Sajnos családi okok miatt csak szombat reggelre értem oda
és amire bennem is kikristályosodtak amit el szerettem volna
mondani,vasárnap délután lett.
Akkor is hozhattunk volna döntést,mert sokan ott voltunk.A vezetőség nem tette fel
szavazásra a neo ügyet,arra hivatkozva,hogy nem hívták össze
a közgyűlést arra a napra,így napoljuk el februári közgyűlésre a vitát és a döntést.
Na majd meglátjuk.
Addig összerakok én is egy anyagot,amit remélem megkap
minden tag.
Azt hiszem Atya kérdései jogosak.
"MIT KÉPVISEL  EBBEN A TÉMÁBAN A PROFI MÉHÉSZEK EGYESÜLETE ? Nekik minden rendben van, és csak a "kis-méhészek" zúgolódnak? Ők vajon miért nem tesznek semmit? Mert a hangjukat nem lehet hallani.  Ki érti ezt?!?!"
Azokat,akik a méhekből élnek nem zavarják,a neok
újbóli engedélye,akkor mit akarunk.

CsÁ.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 04. 00:31
Valószínűleg többször olvastátok és többször olvashatjátok tőlem, hogy az egyesület nem gazdasági vállalkozás, mert erre alkalmatlan. Ezért nem sikerült megvalósítani a közös gazdasági vállalkozást. Erre a célra szövetkezetet kellett volna alakítanotok.

Az egyesületek elsődleges feladata a profit termelő gazdálkodási célokat közvetlenül nem érintő, de nélkülözhetetlen közfeladatok ellátása, az érdekképviselet (konfliktusok kezelése, megszüntetése vagy feloldása), ismeretterjesztés (ennek egyik változata a marketing, másik az oktatás), esetleg tudományos kutatás, műszaki fejlesztés.

Ezért írom, mondom, hogy az egyesületi feladatok ellátása, irányítása önálló feladat. Ehhez szükséges, de nem elégséges ismerni a társadalmi munkamegosztás adott területét, speciális képességekre és tapasztalatra van szükség. Ezért nem feltétlenül a tekintélyes jó méhészekből lesz jó egyesületi vezető. Ha a Profi Méhészek Egyesületének jó vezetése lenne, akkor nem neked kellene agyalnod azon, amin most agyalsz. A te feladatod egy sikeres vállalkozás működtetése. Az egyesületen belüli feladatod a problémák felvetése és a végrehajtás kontrollja. Ha nem mennek a dolgok akkor cserélni kell a vezetést addig, amíg olyan nem lesz, amelyik képes a feladatot ellátni.  100% eredményt senki nem garantálhat, de látnod kell a vezetésben az alkalmasságot és az őszinte feladatvállalást.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 12. 09:15
A szaporítás, anyásítás topicban felvetett gondolatok folytatása: Nagyon fontosnak tartom,hogy sok tudományos cikk foglalkozik már a neokkal. Darvas prof. elismerően szólt arról a magyar szerzőről, aki a Naturben publikált egy olyan kutatást, ahol az áttelelő népesség mennyisége alapján von le következtetést arról, hogy vajon van-e a neoknak hatása? Szerintem ez egy rémesen rossz metodika. Teljesen figyelmen kívül hagyja az atka szerepét, ami lényegesen befolyásolni képes az eredményeket. Az USA- béli kutatás az atkát másodlagosnak tartja. Lehet, hogy ez így van, egészen addig, amíg kontrollálható az atka, ez pedig még mindenképpen igaz. Fontos adat, hogy az USA-beli élővizek neo koncentrációja sokkal magasabb, mint a miénk. Elképzelhetőnek tartom, hogy előbb-utóbb a miénk is eléri a mostani USA szintet. Amikor már náluk ennél is sokkal magasabb lesz a szint. Ha  még most élnek méhek, akkor egészen biztosan nincs arról szó, hogy a neok ne engednék a jelenlegi környezeti koncentráció szintjén a méhek létezését. Vegyünk egy másik környezeti monitoring paramétert, a méz neo szennyezettségét. Ha a neok akut toxicitással ölnék a méheket, akkor a mézek nem lehetnének szennyezettek, hiszen nem lenne méh, amelyik behozza az ilyen mézet. Akut toxicitást viszont a Tóth Péter is kimutatott acetamiprid és gombaölő kombináció esetén. Akkor én fájdalmasan felkiáltottam, hogy így most majd a tiaklopridot fogják használni a gazdák, amit veszélyesebbnek tartok. Az idei monitoring füzetben láss csodát, ugyancsak a Tóth Péter kimutatta, hogy a tiakloprid gombaölő kombináció lényegesen veszélyesebb az acetamiprid gombaölő kombinációnál. Tehát a Péter igenis teszi a dolgát, és olyan módon teszi, ahogyan a tudomány megkívánja.
Ennyit az akut toxicitásról. Ezek permetezőszerek, amelyek azért lehetnek azok, mert a neonikotinoidok közül a legkevésbé veszélyesek. A nagyágyúk a csávázószerek. Azok közül azonban szintén létezik permetezőszer, a tiametoxam. De most nem ez a lényeg. Hanem a krónikus toxicitás. Ha egy ilyen méreg a környezetben nem, vagy nagyon lassú ütemben bomlik, akkor környezeti akkumuláció lesz belőle. Ezt mutatja véleményem szerint az USA és magyar élővizek koncentráció különbözősége. Ugyanez az akkumuláció a méhekben is kialakul. A méz szermaradvány szintjének emelkedése is ezt mutatja, hiszen az MRL-t emelni szükséges, különben minden mézet el kellene kobozni. Geddekas pedig úgy közölt eredményeket, hogy nem tudta mi a megengedett szint, mégis ennél nagyobb értékeket írt le. Tehát számomra valóságos adatnak tűnik, hogy lett ilyen szállítmány visszafordítva, de a kereskedő máshová el tudta passzolni. Na most van nagyon nagy bajban az agrár kormányzat, miniszterelnökünkkel az élen. Egy jogvédő szervezetnek pusztán annyit kell tennie, hogy magyar mézeket  Nyugat Európa mézes polcairól begyűjt az elkövetkező években, és ha MRL feletti szintek lesznek, akkor életbe léptetni a gyorsriasztási rendszert stb. A fipronil botrány ehhez képest említésre sem méltó. Tehát, mint mondtam, azzal, ha a mézben emelkedik a neo koncentráció, akkor az azt jelenti, hogy azok a méhek nem pusztultak el, amelyek behozták. Ha már nem emelkedik a neo koncentráció, akkor az azt jelenti, hogy elértük azt a szintet, ahol már elpusztul az azt behozó méh. Hiszen benne is apránként gyülemlik fel, az az icipici mennyiség, amit egy-egy kirepülés során a saját szervezete felvesz. Azt el tudom képzelni, hogy az engedélyező hatóság majd éppen ezen a szinten fogja meghatározni a megengedett határt, ahol stabilizálódik a méz neo koncentrációja. Mi viszont tudjuk, hogy ez pontosan azt jelenti, hogy itt van az a határ, amelynél a gyűjtő méh nem jut vissza a kaptárba. Nem fogjuk megtalálni ezt a méhet a méhlegelőn sem, mert nincs akkora koncentráció a szervezetében, ami elpusztítaná, hanem eltéved.  Azért nem a méhlegelőn, vagy a méhes közelében fog elpusztulni, mert az eltévedése folytán, annyi mézet már nem lesz képes összegyűjteni, ami ahhoz kellene, hogy benne összegyűljön a halálos dózis. Az a szomorú, hogy ezt irtó könnyen lehetne vizsgálni, mégsem találok egy tudományos cikket sem erről. Mindenki csak szinteket mér, amit az akut toxicitáshoz viszonyít. Teljesen hibás a megközelítés módja. Arra buzdítok mindenkit, hogy tavasszal egy hőszigetelt kis kaptárocskába rázzatok le annyi fiatal méhet, amellyel meg lehet tölteni ezt a (pároztató) kaptárt. Rakjatok az aljára cukorlepényt, tegyetek be egy anyaferomon  kapszulát, mérjétek le a pontos súlyát méhekkel és anélkül , zárjátok le, és repce végén szintén pontos súlymérések következzenek. A lényeg a méhek tömegének pontos detektálása a kísérlet elején és végén. Az adatok összesítésével meg lehet mondani, hogy hol, milyen arányban tűntek el a méhek. Ezt össze lehet vetni a csávázott- nem csávázott területekkel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. December 12. 10:13
repce végére kipusztul az a pároztató szerintem  :'(
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 12. 13:57
Idézet
   Az USA- béli kutatás az atkát másodlagosnak tartja. Lehet, hogy ez így van, egészen addig, amíg kontrollálható az atka,   
     like

Ha a hazai látható környezet, nem lenne ilyen változatos , plussz folyókban, illetve felszín alatti vizekben kevésbé lennénk gazdagok, hanem annyira egysíkú lenne mint az Usa ban, lehet már elértük volna a vizeinkben azt a szintet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: SzaboJ - 2017. December 12. 16:37
Kedves Neo,

Végre szakmaiságában, stílusában, érvelésében egy megfelelő írás.
Köszönjük.

SzJ.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 12. 17:06
Tudtok-e valami adatot, hogy az ember szervezetében hogyan halmozódnak a neonikotinoidok? Állítólag az időskori elbutulásért is felelős. Ugyanis egy-egy kanál vagy harapás étellel bejut a szervezetünkbe valamennyi apró pici mennyiség, de ha nem bomlik le, akkor sajnos halmozódik. Szóbeli információ szerint az emberi szervezetben 75 év a lebomlási idő, de nem tudok szakirodalmi adatot. Ha viszont igaz a 75 év, akkor bizony az emberi egészségre is károsan hat és igaz lehet a butító hatás is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 12. 17:17
Neo!

Eddig még nem írtam le az alábbi tapasztalatomat.
Néhány évvel ezelőtt 40 AK-s talajú tiaklopridos csávázású kukorica és napraforgón voltak a méheim egy kísérlet keretében. Rajbölcsőző családokat vittem le. Azt hittem, hogy sokat kell majd kínlódnom a rajzással. Vittem le plusz gyűrűket is az ígéretes szaporulat reményében. Szépen megpakolták mézzel és virágporral a méhcsaládok a rakodókasokat, de a népesség megcsappant és a rajbölcsőket visszarágták, új családot egyet se kellett csinálnom. A tiakloprid megtakarította nekem a plusz munkát.

Ennyit a méhkímélő tiaklopridról. Szóval nem kell amellett még gombaölő se, hogy a méheket kellőképpen meggyötörje. Vajon mennyi tiakloprid lehetett az akkori mézemben?

Vajon én és más magyar ember mennyi neonikotinoidot eszik meg évente?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 12. 17:29
Neo!

Minden méregre lehet végezni akut és krónikus toxicitási tesztet és meg lehet adni mind a kétféle értéket.

Én úgy látom, hogy a forgalmazási engedélyt kérő cégek rafinált és profitorientált kockázatelemzés alapján rendszeresen megspórolják a krónikus toxicitási vizsgálatokat. Ez utóbbiak nagyon költségesek és szerintem a ma használt mérgek többségét kisepernék a piacról.

Ha jól emlékszem, bár lehet, hogy tévedek, de még nem láttam a neonikotinoidra vonatkozó engedély dokumentációkban komoly krónikus toxicitási teszteket. A krónikus toxicitási tesztek fajonként változó időtartamot igényelnek, hiszen a méhecske egyedfejlődése 21-23 nap, az emberé 18-21 év.

Hogyan lehet modellezni egy kísérleti térben és időben gazdaságosan és meggyőzően, hogy pl a tiametoxam és bomlástermékei milyen krónikus toxicitási hatást fejtenek ki a méhre és az emberre, mint az agrárökológiai rendszer két kiemelten fontos élőlényére? Erre még nem olvastam példát! Pedig valójában addig nem szabadna egyetlen új méreg molekulát se forgalomba hozni, amíg a krónikus hatás veszélytelensége vagy inkább veszélyességének mértéke ki nincs mutatva.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 14. 17:16
De jó lenne ha jövőre csak "áprilisi tréfa" lenne  , hogy minden virágzó kultúra neonikotinoidos védelmet kapott a károkozó rovarok ellen !!!!!!! Kérdem én : a méheket nem védi meg senki a neók alattomosan ható káros hatásaitól !!!!!!!
Mézengúz írását átemeltem ide!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 14. 17:56
Futottam egy kört, és kértem néhány fotót egy olyan méhésztől akinek a méhei napraforgón károsodtak, gyakorlatilag néhány nap alatt eltűntek a kijáró méhei.
A fotókat ő készítette, és ma sokat beszélgettünk.
Annyit hozzáfűznék, hogy többször jártam nála, állításai megkérdőjelezhetetlenek.
Végigolvastam az írásokat, és akkor támadt az ötletem, hogy közzéteszem az információimat.
Ugye arról volt szó, hogy mikor is kezdődhet a neonikotinoiddal való mérgeződés, ennek pontos idejét nem tudjuk.
A mellékelt képen jól látható, hogy a napraforgó még nem is virágzik!!!!!!!
Akkor mit szívogatnak a méhek a levelek fonákjáról, és növény szárairól?
Nem, nem a guttációs cseppeket!
A nagy melegben a napraforgó már a virágzás kezdete előtt valamilyen (valószínű édes) váladékot termel, amit a méhek szívesen látogatnak.
Ezzel az a bibi, hogy ez a váladék érintkezik a növény belsejében áramló méreggel, és ezt felszívja a méh.
Állítólag ezt az OMME monitoring guruja ki is tudta mutatni.
Egyébként a 2013-as Méhegészségügyi Ismeretek címlapján is láthattok hasonló fotót.
Valaki az idén is leírta közülünk itt, hogy már a virágzás megkezdése előtt erősen "koptak" a méhei.
Ma is téma voltam az elnökségi ülésen, hogy szegény Tóth Péter növényvédőst miért támadom?
Azért mert 10 éve helyben topogunk miatta, amikor már ilyen fotók bizonyítják a veszteségeinket.
Azok az elnökségi tagok akik még most is beszopják ordas elméleteit, kíváncsi vagyok arra, ha tavasszal a neoval csávázott repcén káruk keletkezeik, továbbra is "Tóth-temoszlopnak" nézik e a növényvédőst.
Minden magyar méhésznek szívből kívánom, hogy 2018-ban szememre vethesse, hogy vaklárma volt, bombák lettek repcén a méheim, nincs mászkálás, nincs nozema!
Nekem erről eddig is más volt a véleményem.
Majd meglátjuk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 14. 18:19
Attila!

Ezt írod!
"Minden magyar méhésznek szívből kívánom, hogy 2018-ban szememre vethesse, hogy vaklárma volt, bombák lettek repcén a méheim, nincs mászkálás, nincs nozema!
Nekem erről eddig is más volt a véleményem.
Majd meglátjuk."

Sajnos nincs ezen már vmit is meglátni.
Nagyon nagy kárt okoz a használatuk tudjuk,tapasztaltuk.
Tenni kellene már ellene.
Tóth Péter pedig távozzon a közéletből.
A világ mai egyik legveszélyesebb vegyszerét védte,arra
hivatkozva,hogy a többi szer még veszélyesebb.
Ez nevetséges.
Ha tudja,hogy a neokon kívül mely szerek azok
amik ártanak a méheknek,akkor azok ellen is tiltakozni kell,
azok ellen is tenni kell vmit.
Sajnos a repcénél a klórpirifoszt használták főként a
termelők és ez ugyanúgy elvitte a méheinket.

SZÉP ÚJ VILÁG!

CSÁ.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. December 14. 22:51
Attila! Visszakerestem , a pontos idő: 2014 SZEPTEMBER 13 !!!!!! Ekkor "kongattam meg a vészharangot " , magyarul jeleztem az OMME  akkori elnökének , hogy valami nincs rendben a környék méhészeteiben !!!!!!!   Kaposvári labor eredményeket elküldve , nagyszámú Nosema Apis spórát mutattak ki a beküldött mintákba !!!!!!! 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 15. 00:33
Mi a teendő a mostani helyzetben?

Menteni a menthetőt! Ez lenne a feladata az OMME elnökségének. És mit történt ehelyett a mai napon. Tragédia, de nem érdekképviselet. Teljes érdektelenség, álságos szólamok.

Meg kell mondanom, hogy Tóth Péter sokkal józanabban viselkedett, mint Bross Péter. Bár Ő racionálisan igyekezett védeni a növényvédősök becsületét, de a tapasztalatai alapján legalább tisztán gondolkodik és pontosan megfogalmazza, hogy Ő hol áll. Bross Pétertől elvárná az ember, hogy a termelő méhészek érdekében hosszú távú célok mentén fogalmazná meg a célokat, fogalmazná meg a feladatokat, tenné fel a kérdéseket. De nem így teszi. Álláspontja szinte egy az egyben a mézkereskedők érdekét tükrözi. Miért? Miért?

Bross és Fekete Jóska szerint nem kéne mézmintákban növényvédőszer maradványokat vizsgálni. Aztán mégiscsak született megegyezés arról, hogy mégiscsak kellene nektár és mézmintákat vizsgálni. 

Bezzegh Laci megértette, hogy miért is van szükség a mérgek nyomairól a méhészeti termékekből is adatokat gyűjteni.

Megdöbbentő az elnökségi ülések levezetése, így a növényvédőszerek vizsgálatával kapcsolatos vita vezetése is. Gyakorlatilag nincs racionális vitavezetés, hanem valami zavaros gondolatömlés árad az elnökség tagjaiból, erős érzelmi töltéssel. Bross Péter ezeket az érzelmeket irányítja erre arra, úgy ahogy neki a legkedvezőbb. Törekszik az elnökség atomizálására és az egyedi esendő emberek tetten érésére. Hogy aztán a megzavarodott és érzelmileg erősen motivált emberek döntése ne racionálisan, hanem a számára legkedvezőbb formában szülessen meg. 

Szavazások alig vannak, "konszenzusnak tűnő" döntések születnek, amik valójában soha nem konszenzusok, hanem egy adott állapotban Bross Péter befejezi a vitát és döntésnek hiszi azt, amit az érzelmileg felfokozott állapotú emberek éppen az adott pillanatban mondanak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 15. 01:34
Futottam egy kört, és kértem néhány fotót egy olyan méhésztől akinek a méhei napraforgón károsodtak, gyakorlatilag néhány nap alatt eltűntek a kijáró méhei.
A fotókat ő készítette, és ma sokat beszélgettünk.
Annyit hozzáfűznék, hogy többször jártam nála, állításai megkérdőjelezhetetlenek.
Végigolvastam az írásokat, és akkor támadt az ötletem, hogy közzéteszem az információimat.
Ugye arról volt szó, hogy mikor is kezdődhet a neonikotinoiddal való mérgeződés, ennek pontos idejét nem tudjuk.
A mellékelt képen jól látható, hogy a napraforgó még nem is virágzik!!!!!!!
Akkor mit szívogatnak a méhek a levelek fonákjáról, és növény szárairól?
Nem, nem a guttációs cseppeket!
A nagy melegben a napraforgó már a virágzás kezdete előtt valamilyen (valószínű édes) váladékot termel, amit a méhek szívesen látogatnak.
Ezzel az a bibi, hogy ez a váladék érintkezik a növény belsejében áramló méreggel, és ezt felszívja a méh.
Állítólag ezt az OMME monitoring guruja ki is tudta mutatni.
Egyébként a 2013-as Méhegészségügyi Ismeretek címlapján is láthattok hasonló fotót.
Valaki az idén is leírta közülünk itt, hogy már a virágzás megkezdése előtt erősen "koptak" a méhei.
Ma is téma voltam az elnökségi ülésen, hogy szegény Tóth Péter növényvédőst miért támadom?
Azért mert 10 éve helyben topogunk miatta, amikor már ilyen fotók bizonyítják a veszteségeinket.
Azok az elnökségi tagok akik még most is beszopják ordas elméleteit, kíváncsi vagyok arra, ha tavasszal a neoval csávázott repcén káruk keletkezeik, továbbra is "Tóth-temoszlopnak" nézik e a növényvédőst.
Minden magyar méhésznek szívből kívánom, hogy 2018-ban szememre vethesse, hogy vaklárma volt, bombák lettek repcén a méheim, nincs mászkálás, nincs nozema!
Nekem erről eddig is más volt a véleményem.
Majd meglátjuk.
Nagyernyei Attila

Látom Atilla, Nagy Király, sikerült feltalálnod immáron a lyukas sajtban a lyukat végre...

A napraforgó extraflorális nektáriumairól már lassan több, mint másfél éve hírt adtam a Méhész  fórumon a jó Pestlőrincnek, a Mérgezés topicban megleled 2016. 04. 16-17-én. Az extraflorális nektáriumok léte tehát nem volt atomtitok egy ideje, még most sincs későn ráolvasni, de ha problémát okozna, akár ide is átemelhetem. Ja, meg T.P. is hozta már a fotót a Monitoring-kiadványban. Nekem meg van az összes, ha neked hiányzik, szívesen adok kölcsön, ne kelljen a vakvilágba beszélned.

Nos, az elnökségi ülésen én tettem szóvá, hogy olyasmiről igyekszel itt hangulatot kelteni, mely témában ismereteid térképén több a fehér folt, mint a színes, de nincs azzal bajom, ha észérvekkel próbálsz meg támadni valakit, ám zsigerből fölöslegesnek tűnik, mert még a jó Bross Péter sem képes felvállalni téged és a Klubodat. Feszt bizonygatja, hogy ő biza nem olvasta soha, s ezután sem tervezi olvasni a Klubot (meg a többi internetes portált sem), írni se óhajt egyikre sem. Mondtuk is neki, hogy ezt még értjük is, majd te, vagy a sarkantyús baromfid kikukorékoljátok, amit a csőrötökbe ad, ám nagyot hibázik, ha így cselekszik, hisz ha nem olvassa a Klubot, honnan tudhatná, hogy miként tolmácsoljátok az utasításait, instrukcióit, sugalmazásait?

Nos, erre mondta, hogy ő biza semmit nem üzenget veletek. Mondjuk volt néhány ember, aki jót röhögött ezen, különösen akkor, amikor azt mondta a Főnököd, hogy ő ugyan soha fel nem hív téged, mindig csak te hívogatod, s akkor potyogtat néhány információ-morzsát, nehogy visszamaradjon itt valaki a növésben. Oszt' az is lehet, hogy igazat mondott, bár ezzel kapcsolatban még Geddekasnak is voltak kétségei, nem hiszem, hogy a jó Elnökünknek szólna, ha az igazmondó szobrához keresne modellt...

No, de a fene megette, már az információid sem tökéletesek, talán dugulóban a hírcsatorna, s kevesebb az info? Mióta nincs Józsi, tégla sincs? Senki nem mondta neked, hogy T.P.-re hiába haragszol, nem Ő a hunyó? Képzeld, már több, mint öt éve megmondta, hogy talált már neonikotinoidot, meg néhány hatóanyag kockázatot is jelent a méhekre (no, meg a többi nontarget-szervezetre is), ezeket a Brossnak is megmondta, leírta, csak a jó Elnök valamiért a legutóbbi levelet is lenyelte, s nem küldte be a miniszternek. Mondjuk régen is a jó Elnök mondta, hogy nincs semmi baj a neokkal, azok az ostoba franciák cseszik el az atka elleni védekezést, meg a francia méhek génkészlete sem az igazi, persze, hogy döglenek, de nem a neoktól ám...!Az ő dolga, miért nem küldte tovább a tiltakozó írást (meg tudod, a demonstrációt is ő támogatta a legjobban, s neked se szólt, hogy ki kell tiltani a Csuját, s nem is csodálkozott, amikor mondtad, hogy persze, hogy kitiltottad az ártatlant, ahogy nem kérte -kemény három hétre...)

Szóval volt ám szó a neokról most is, mert azért csak jó lenne, ha legalább azt tudnánk, mi van, meg mennyi a mézünkben, no, de rohadt nehéz úgy aktív nemi életet produkálni, hogy közben szűz szeretne maradni az embör... A jó elnök valahogy így szeretné, meg az elnökség se valami határozottan foglalt állást, én meg halkan azt javasoltam, hogy van az OMME-nek két -három neo-szakértője, rájuk kéne bízni a dógot. Rátok gondoltam, de valami oknál fogva, senki nem kapta fel a javaslatra a fejét...

Persze lehet, hogy csak az ibolya-szerénységem miatt nem hallották mindnyájan, amit mondtam...

Van még egy javaslatom: Antival olvassátok már el a Monitoring-füzetet is, meg a Klubon Neo írását es. A T.P. leírta, hogy a tavaszi mászkálást milyen hatóanyagok "együttállása", egymást erősítő hatása is okozhatja a nemzetközi szakirodalom szerint is, míg Neo nagyon szellemesen következtetett a neok, egyéb rovarölők, a Nosema valamint a vírusok kölcsönhatásának eredőjére, amikor Geddekas  úgy vélte, hogy mivel a neok idegmérgek, nem károsíthatják a peritrofikus hártyát. Nos, Neo fórumtársunk kiválóan következtetett, s jól oldotta meg a logikai feladatot. Persze az sem lehetetlen, hogy olvasott is ezt-azt a témában. Hogy ti se károsodjatok, küldök pár nemzetközi kutatási eredményt a témában, ha valamit nem értenél, nagyon szívesen segítünk, bár T.P. lehet, hogy elfoglalt lesz, de majd megkérem, hogy bízza rám a dolgot. Igyekszem megoldani, ha nem is elég hiteles számodra, amit mondok:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3264871/ 
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2847190/   
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3125288/

Ja, és T.P. és én sem védtük a neokat, mindketten azt erősítettük, hogy ha egy hatóanyag rovarölő, akkor azt nem érdemes és szabad mannaként aposztrofálni. Találkozott a nézőpontunk abban is, hogy legjobb lenne vagy a mezőgazdasági kártevőket, vagy akár magát az árutermelő mezőgazdaságot betiltani, természetesen az üzemi növényvédelemmel együtt. Antival, Geddekassal ezt a projektet is fölvállalhatnátok, s akkor talán már Brossnak sem lenne feltétlenül T.P.-re, mint "boxzsákra" -mint azt a jó Geddekas is leírta a Klub iránymutató lapjain...

Most látom, hogy valami baj történhetett, szinte ugyanazt írta le Geddekas, amit én is éreztem az elnökségi ülés oldott, egymást egyáltalán nem hirigelő légkörében. No, mindegy, most már nem törlöm, meg azt sem szeretném, ha soha nem tudnád meg, mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás -akarom mondani - a nosemosis vagy a neok.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 15. 08:44
Tomipapa! (Főnix)
Sokkal jobban szeretem a világos, gyakorlatias kifejezéseket.
Kusza írásodból korunk jellegzetes betegsége a sznobizmus tükröződik vissza.
Ha nem rosszindulatból írsz akkor továbbra is szívesen leszek vitapartnered.
Amelyik írásokra utalsz mind olvastam, sőt utaltam is rá, ha figyeltél.
Egy hatalmas "csúsztatásod" viszont meghaladta az ingerküszöbömet!
Ez!
"Ja, és T.P. és én sem védtük a neokat,...." nem hát, reklámozta!
És ezt mind itt nyilvánosság előtt van képed kijelenteni????
Ajánlom szíves figyelmedbe Dr.Darvas Béla professzor Úr szekszárdi előadását.
Az egy kordokumentumnak is beillő, tényfeltáró, leleplező másfél óra.
Tóth Péter és akkori csapata az OMME Méhészújság címlapján éltette a neonikotinoidokat!
Tóth Péter egy évtizeden keresztül félrevezette a méhészeket, és a hatóságot "Hogy Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele!"
Tomipapa!
Ne kábíts!
Most, mivel be vagytok szorítva a sarokba, elkezdtetek másként csiripelni, mert a méhészek a fejeteket követelik.
Én nyugodt vagyok, 10-12 éve ugyan azt mondom.
Ne próbáld a témáról elterelni a figyelmet mindenféle kurta értelmezhetetlen szófüzérekkel.
Tisztán, magyarul fogalmazzál, abból értünk.
Megbuktatok, és ezt nagyon nehéz beismerni.
De van ettől nagyobb baj is.
Az elnökség egy része (tudjuk melyik) kipártolja Tóth Péter téves eszméjét.
Ezért nincs és nem is lesz tiltakozás a neoniokotninoidok újbóli engedélyezése ellen!
Először az elnökség soraiban kell rendet rakni, hogy egységes álláspontra jussanak.
Ne kényszerítsd ki belőlem, hogy Tóth Péter nyilatkozatait felsoroljam, könnyebb ha a fent idézett filmet megnézed.
Nagyernyei Attila



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 15. 09:08
Milyen érdekeket véd Bross Péter? Milyen erkölcsi tartásra vall az alábbi történet?

Tegnap az OMME elnökségi ülésén Bross kijelentette, hogy majd csak a karácsony és új év között fogja megírni a miniszternek az a levelet amiben kijelenti az OMME, hogy soha többé a miniszter ne hivatkozzon az OMME-ra a hazai és nemzetközi döntéseknél, ha védeni akarja a neonikotinoidkat. Az OMME is kimutatta, hogy a méhekre ezek a mérgek veszélyesek.
Pedig ez ügyben az OMME elnöksége már szeptemberben döntött és azonnali feladatként írta elő Bross Péter számára. Sőt azt is előírta az elnökség, hogy a helyi szervezetek elnökei is kapnak ebből a levélből egy egy másolatot.

Vajon szándékosan totojázott Bross Péter vagy felső utasításra?

Ennek a totojázásnak az eredményeképpen többszázezer hektárra gátlástalanul kibocsátotta a neonikotinoid használat engedélyeket a NÉBIH.

Tegnap a számonkérésnél Bross arra hivatkozott, hogy sok a dolga és nem ért rá. Szégyen! Fontosabb az Apimondián nyaralni, Csuját b@szogatni stb. mint tisztességesen az érdekképviseleti munkát elvégezni. És Bross tegnap azon volt felháborodva, hogy Geddekas lekorruptozta az OMME elnökségét. Mit gondoljon az egyszerű méhész? Ki a jó fenét szolgál az elnök és miért nem rugja szét a szent valagát az elnökség.

Csak feltételezésként írtam, de most kezd meggyőződéssé válni, hogy az OMME elnöke a legalapvetőbb ügyekben nem a tagság érdekeit képviseli.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 15. 09:20
Geddekas!
Nem szeretnék Bross Péter védőszentjeként fellépni, de alábbi írásodat nem tudom szó nélkül hagyni.
Ebből tisztán látszik, hogy Te sem nézted meg Dr.Darvas Béla szekszárdi előadását!!!!!
A 2. részben kitér arra, hogy az általad és az elnökség által kifogásolt levél már 2016-ban(!!!) elment a miniszterhez.
Olvashatod az OMME elnökének tiltakozó levelét, állítsd meg a videót.
Már csak az a kérdés, hogy az elmúlt ciklusban született e hasonló?
Ne keresgélj, mert ilyen nincs.
Ennek isszuk most is a levét, mert végig azt szajkózták, hogy a neonikotinoidok valójában egy roboráló szerek a méheknek, egyenesen egy élet elixír.
Tehát Tomipapa állítása hamis, hogy már T.P. is tiltakozott.
A frászt!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 15. 19:01
Tomipapa! (Főnix)
Sokkal jobban szeretem a világos, gyakorlatias kifejezéseket.
Kusza írásodból korunk jellegzetes betegsége a sznobizmus tükröződik vissza.
Ha nem rosszindulatból írsz akkor továbbra is szívesen leszek vitapartnered.
........

Királyom, Atillám!

Köszönöm, hogy tudatosítani szeretnéd bennem is, mit szeretsz igazán. Viszont azt sajnos nem igazán értem, hogy "kusza írásommal" mi a bajod azon kívül, hogy írásaimtól függetlenül is gyakorta vannak szövegolvasási, -írási és leginkább -értési nehézségeid. Ezeket tudom ám idegen szavakkal is, csak megpróbálom szemléltetni (figyeled, most is igyekszem a számodra is érthető megfogalmazásra törekedni, ezért nem írtam demonstrálást) ibolyára hajazó szerénységemet, s határtalan beleérző képességemet (ezt is próbáltam úgy tálalni, hogy értsd te is)....

Nos, e bevezetőtől függetlenül elgondolkodtam (írhattam volna azt is, hogy morfondíroztam, de nem szeretném megnehezíteni a dolgodat), s csináltam egy kis statisztikát az írásomból azokról a kifejezésekről, szavakról, melyek megnehezíthették számodra a szövegértést.

Kezdjük mindjárt az extraflorális nektáriummal. Valójában ez lenne a hivatalos neve e növényi szervnek azokban a körökben, ahol olyanok értekeznek a virágon kívül elhelyezkedő mézfejtőkről, akik tanultak biológiát. Bocsásd meg, ha megsértettelek azzal, hogy feltételeztem rólad: találkoztál már e kifejezéssel és érted, miről társalgunk...

A továbbiakban minden olyan kifejezést kigyűjtöttem, amit nem az édes anyatejjel szívtunk magunkba. Ilyen az internet, róla azt gondoltam, talán hallottad már. Ígérem, ezután igyekszem következetesen (nem írtam konzekvenst, nehogy megbántódj) világhálóként emlegetni, majd jelezd, hogy azt érted-e, mit jelent. Úgy gondoltam, az idegen gyökerű "információ" nem okoz megoldhatatlan értelmezési nehézséget, de ha ragaszkodsz a közkeletű magyar párjához, csak neked ezután" ismeretként" tálalom...

A neonikotinoid kifejezéssel már nehezen kezdek bármit is, talán írhatnám "újnikotinszerű vegyületnek", de azt javasolom, inkább tanuld meg a rövidített "neo, neonic", stb változatokat, mert ez a magyarítás ölég idétlenül hangzik. Legföljebb tedd hozzá, hogy nem a The Matrix Neo-járól értekezel (  https://en.wikipedia.org/wiki/Neo_(The_Matrix)  )...

A "nontarget szervezet" sajnos valóban egy kicsit "szakmai-szlenges" érzetet kelthet azokban, akik ritkán forgatják a külföldi szakirodalmat. Próbálom a pontos fordítását megadni, néhány példamondattal is értelmezve a kifejezést: https://glosbe.com/en/hu/non-target%20organism
Ha netán véletlenül ezek után "non-target organisms" esetleg a "non-target effects" kifejezésekre vetemednék, piríts rám bátran, hogy használjam a "nem célzott szervezet" illetve a "nem célzott, nem szándékos hatás" kifejezéseket.

A "demonstráció, demonstrálni" kifejezésekről bizonyára hallottál már, bár valószínűleg még nem volt időd elgondolkodni a valós tartalmán. A "tüntetés" kifejezés valójában nem takarja a kifejezés összes tartalmát, noha eme szövegkörnyezetben leginkább így fordítható, de miután a latin demonstrare szónak is a monstro (mutat) szó a gyöke, használjuk más értelemben is. Idézem, talán sikerül átküldenem:  https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Demonstr%C3%A1l

Ezek után maradt még a "monitoring" kifejezés. Nem magyarázgatnám az összes árnyalt és árnyalatlan jelentését, a szót elég gyakran használjuk a köznyelvben is.   http://topszotar.hu/angolmagyar/monitoring             A monitoring helyett válassz kedvedre, ezután azt használom, ha nem kifejezetten ama folyamatos megfigyelést bemutató füzetkére szeretnék utalni, melynek neve "Magyar Méhészeti Nemzeti Program  Környezetterhelési  Monitoringvizsgálat 2016-2017"  Arra a kiadványra gondolok, amit az OMME monitoringbizottságának tagjai, valamint külsős szakemberek ( dr. Csaba György, dr. Rusvai Miklós, dr. Paulus Petra, dr. Pénzes Béla, dr. Fail József, dr. Szabó Árpád, dr. Vétek Gábor, Hampuk Gábor, Lászlóffy Zsolt és Tóth Péter) készítettek... Szerintem gyakrabban kellene olvasgatnod.

Végül nem maradt más, mint a "peritrofikus hártya"= "peritrophicus membran". Sajnos elég hosszú lenne magyarul körbeírni, s ezt még a kedvedért sem szívesen tenném, inkább idézem a vonatkozó világhálós szócikket a hatlábúak anatómiájáról:  http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Allattan/ch16s04.html

Nem tudom, igényeled-e a Nosema és nosemosis kifejezések részletes magyarázatát, magyarítani a kedvedért sem kívánnám, bár írhatnám úgy is, hogy "a hatlábúakat megfosató véglény okozta megbetegedés tünetegyüttese", ám ez sem teljesen egyértelmű, hiszen nem minden esetben fosat az ártatlan, hallottam olyanról is, hogy az előbbi szócikk  16.27. ábráján "pm" jelzéssel ellátott hártya tönkretétele nem jár minden esetben "méh-szaporával". Esetleg mászkálnak tőle a méhecskék, különösen azon esetben, ha az előbb emlegetett fosatóvéglény kártétele következtében a méh-egyed méregtelenítő enzimrendszere is károsodott. Sajnos most bejött a képbe az "enzimrendszer" kifejezés is, amit a kedvedért sincs késztetésem lefordítani neked, kérdezd inkább Darvas professzorodat, ő ui. képben van a CYP gének, a citokróm p450  enzimcsalád méregtelenítésben illetve a szterol bioszintézisben betöltött szerepét illetően. Szeretnék segíteni, s javasolnám, mielőtt leülsz vele e kérdésekről beszélgetni, olvasgass bele néhány anyagba, hogy nagyjából tudd, miről beszél. Egy nagyon vázlatos cikk a molekuláris sejtbiológia tárgykörén belül a citokróm p450 enzimrendszer szerepéről, jelentőségéről, ha ezt megérted, talán már Darvas urat is képes leszel megérteni.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_528_Szeberenyi_Molekularis_sejtbiologia/ch36.html

Ha ezen okosítón túl leszel, nagyon szívesen segítek a további okosodásban is, csak sajnos azt rohadt nehezen tudom lefordítani neked, hogy "ergoszterol-szintézis inhibitor". Majd igyekszem a kedvedre tenni, ezért én is igyekszem keresni a neked is megfelelő, s az általad is érthető szakmai kifejezéseket, s ha ezeken túl leszünk, akár a növényvédelmi kémiába is belefoghatunk, ökotoxikológiából pedig majd Darvas úr korrepetál. Azért nehogy azt hidd, hogy Darvas szájából csupa igazgyöngy pereg csak, a világ vékonyabbik  szelete kedveli őt, a vastagabbik némileg kevésbé, de mostani beszélgetésünknek talán nem is kellene elmennie a jó Darvas professzor emberi értékeinek elemzése irányába, itt vagyunk mi egymásnak, elég, ha csak egymást utáljuk.

Köszönöm, hogy hívtál Kaposvárra, de bevallom őszintén, hogy már ismerem az előadásod velejét, mellyel mostanában házalsz a Nemzeti Program terhére, s az az igazság, hogy nem tervezem, hogy a te nagyívű szakmai életutadból okulva építgessem a méhészetemet. Jenő jó barátom, a Hunor rendszerről tőle minden olyat megtudhatok, amit tőled sohasem, NB 18-as fészekmézkamrással (Cicatricis-féle) hosszú évekig méhészkedtem, így arról sem kell meggyőzz, hogy milyen kényelmes méhészkedni, vándorolni vele. A neonikotinoidokról, T.P.-ről alkotott véleményedet is ismerem, nincs tehát miért nekivágnom ilyen hosszú útnak. Inkább majd körbelátogatom a barátokat, ismerősöket, lassan ideje lesz egy élménydús szekszárdi   túrának is, de attól tartok, hogy veled nem sikerülhet olyan meghitt, szakmaiságon alapuló kapcsolatot kialakítanom, mint amilyen most szökken éppen szárba Geddekassal. Csak most fedeztem fel, hogy milyen sok dologban látjuk hasonlóan a világot véle, nagyon közel áll az értékítéletünk a Klubvezetővel kapcsolatban, hasonlóan vélekedünk a jó egyesületi elnökünket és Darvas Bélát illetően is, nem beszélve, hogy az utóbbi időszakban még T. P. munkásságának megítélésében is szinte hajszálra megegyező a véleményünk. Ami pedig a neonikotinoidokkal kapcsolatos levelezéseket illeti Atillám, azzal kapcsolatban csak néhányan vagytok ilyen tévedésben, Geddekas nagyon is jól ismeri a történetet, s még a jó elnök sem kívánta tagadni, hogy nem küldte el a levelet. Én tudom, melyiket, s abban is egyet tudunk érteni, hogy T.P. nem tiltakozott a miniszternél, már csak azért sem, mert azt a levelet, amit a jó B.P. cseszett elküldeni, azt ugyan T.P. írta, de mint minden értelmes ember, a szolgálati út betartását favorizálta, s az elnök úrnak küldte el azt a tiltakozást, nem a miniszternek. Ő ui. tudja, hogy az Egyesületünk a tárgyalópartnere egy miniszternek vagy hatóságnak, nem egy szaktanácsadó és nem egy mezei vidéki elnök. Az Egyesületet pedig az Elnök, az Elnökség képviselheti. Ha okos az elnök, akkor persze bevonja a szakmát is a döntés-előkészítésbe, de nem minden elnök elég okos. A mieink közül kevés az ilyen... 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 16. 01:00
Kedves "mitikus Tűzmadarunk"esmét (kedvenc szóhasználatával élve) bizonyságot tett
arról,milyen es az amikor valaki tudását arra használja,hogy a másik embert
becsmérelje.
Lenéző,lekicsinylő (idegen szóval,hogy Ő is értse degradáló) írásának kifejezésmódja
(csak az Ő kedvéért stílusa) vérlázító.
Egy jó érzésű ember ettől megretten,megrémül.
Megszégyenítésre (kedvéért dehonesztálásra) törekvő írását mélyen elítélem,
megmutatja számomra milyen ember.
A görög és latin szavak, kifejezések használatával műveltségét fitogtatja,
csak az nem tudja,a műveltség egyik fontos feltétele(esmét csak kedvéért
kritériuma),hogy nem sértegetjük a másikat.
Műveltnek azt az embert tekintem aki szellemi képességeit úgy fejlesztette,hogy képes elérni
amit akar,anélkül,hogy mások jogait megsértené.

Csányi Antal


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 16. 03:00
Egy kicsit talán szakmáról is szól pár gondolatom.
Engedtessék meg nekem mint megszólítottnak.

Mitikus Tűzmadarunk ezt írja idézek:
"Van még egy javaslatom: Antival olvassátok már el a Monitoring-füzetet is, meg a Klubon Neo írását es.
 A T.P. leírta, hogy a tavaszi mászkálást milyen hatóanyagok "együttállása", egymást erősítő hatása is okozhatja"

Nagyon helyes a feltételes mód,mert T.P. nem biztos ,hogy jó úton jár.
Nála nagyobb tudósok is tévedtek már,lásd az áldott jó atkánk faji besorolása.táplálkozása,stb,és akkor
csak egy-két atkát érintő melléfogásról beszéltünk.
Nem a hatóanyagok,hanem csillagok szerencsés "együttállása" kellene ahhoz,hogy egyszer
végre magától megtaláljon valamit.
Az munkája egyetlen értékelhető eredményét sem tekinthetjük a sajátjának,mert hiába bizonyította  T.P. is
acetamiprid-tebukanozolt méhekre nem veszélyes hatóanyagok egyszerre kijuttatása
felerősíti egymás hatásait(az virág kertészünk kedvéért szinergens hatás) azaz károsítja a méhcsaládokat.
Hiába mert nem Ő jött rá,a németek már rég előtte jártak.
Ezt a fajta károkat is hányan jelezték már évekkel előtte.

Ezt is írja szakmánk mindenből gúnyt fabrikáló(az Ő kedvéért,cinikus)mindenhez értő
nagy öregje(szintén csak az Ő kedvéért a doyenje):
" legjobb lenne vagy a mezőgazdasági kártevőket, vagy akár magát az árutermelő mezőgazdaságot betiltani,
természetesen az üzemi növényvédelemmel együtt. Antival, Geddekassal ezt a projektet is fölvállalhatnátok"

Saját magát járatja le,teszi nevetségessé ez az áldott,jó ember.
Azt hiszi,szellemes a gúnyolódása?
Hát egy cseppet sem.
Szánalmas,szánni való a rejtett gúnya,lekicsinylése(Ő is értse ironizálása)
Gúnyolódik azon,amin sírni kellene!
Hosszú hatású rovarölők,gyomirtók.gombaölők
kerülnek ki a szántókra,kertekbe,gyümölcsösökbe.
Az ismert kertészeti szlogen szerint,"az nem enni lesz,hanem eladásra".
Egyes kertészetekben újra használják a DDT-t,most senki nem vizsgálja,
mondta a kertész,szavahihető barátomnak egy lakodalmon.

A mai növényvédelem tele van lassan lebomló vegyületekkel,vegyszerekkel,
felhalmozódnak(jobban érezze magát és meg is értse barátunk,akkumulálódnak) talajban,vízben,
és sajnos úgy néz ki a mézben is már,hiszen az áldott,jó hatóságok határértékeket
adnak meg még a méz neo tartalmára is.
A határérték létezése úgy gondolom bizonyíték arra,hogy tartalmaz valamicskét!!!!
Akkor mit akar az önmaga által felkent,fogadatlan prókátorunk védeni a védhetetlenen?

Nagyon veszélyesek különböző élőlényekre, rovarokra,talajlakokra ezáltal az emberiségre is.
Több kutatás bizonyítja ezt.
Mi gyakorló méhészek látjuk is, méheink szenvednek,a mezőgazdasági területek
virágzásakor pusztulnak,gyengülnek.
Vajon mit tenne ha az Ő virágjai pusztulnának más hibáitól,szennyeződéseitől.
Igen is lehetne ökológiai gazdálkodást folytatni,lehetet régen is,lehet ma is,több
működő gazdaság bizonyítja nap mint nap.
Egyre több a bio,helyes ökológiai szemlélettel termelt élelmiszer a boltokban,
egyre nagyobb rá a kereslet,mert az emberek ezt keresik és meg is veszik.
A tudatos vásárló már fél a vegyszerek(és élelmiszer adalékok,stb)hatásaitól.

Igen is én hiszek benne,hogy még megérhetünk egy tisztább világot.
Ezt a reményt,hitet nem veheti el tőlem,még az utolsó nagy,mindentudó
(kedvére váljék,mert nem élhet idegen szavak nélkül,polihisztor)
barátunk sem.
A gyerekeimért és mások miatt is ,tenni is fogok érte.

Csányi Antal

Ui:Kicsit változtattam az írásomon.
Az "éjjeli hevületem" okán olyasmiket
engedtem meg magamnak,amit polihisztorunk szemére
vetettem.



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2017. December 16. 08:51
Kedves Anti!

Én nem neheztelek a "tűzmadaradra". Végig röhögve olvastam az írását.
 Valóban ébredt bennem is egy gondolat még a nagy királynak írtak olvasása előtt, Attila hívó szava felkeltette az érdeklődésemet. Felhívtam hát a tűzmadaradat. (Másokat is, de kiröhögtek, mert már ismerik ezt a technológiát, hisz valamennyien voltunk kezdők /NB/, csak mi tovább tudtunk lépni, a visszafejlődést pedig sértő szavak nélkül nem lehet éreztetni az olvasóval, ezért pont.) Gondoltam menjünk el Kaposvárra, nézzük végig mit lehet még mondani egy letűnt kor sehol máshol nem használt ruszki lőszeres ládájáról.



A görög és latin szavak, kifejezések használatával műveltségét fitogtatja,


Szerintem sokan vagyunk akiknek ezek az idegen szavak nehezen, vagy semennyire nem emészthetőek. Téged sem ez zavar, hanem próbálod erre terelni a figyelmet, mint Attila tette. Neo-tól is olvasni olyasmiket, amiről gőzünk sincs. Ez soha nem zavar senkit. Geddekassal néha elbeszélgetnek olyasmiről, amiről nekünk egyszerű méhészeknek a kötőszavakon kívül minden kínaiul van. Apropó kínai. Valahogy arról a kínai rizsszirupról soha nem írtok.  ;)

A  neokat meg azok védték legjobban, akik ma a vezetésben vannak. Geddekas mára hitelesebb ember valamennyiüknél. Ebből a szempontból többet tenne értünk, ha az elnöki székben ülne. Az agyon szidott Mészáros alatt nem volt neos mag elvetve, mégis nyúztátok, igaz semmit sem csinált, még a Tolnán beígért kerekasztali megbeszélést is elsunnyogták. Nem az Ő érdeme, mert mint tudjuk tiltás volt. A mai vezetés alatt minden ezzel van csávázva, és az egyetlen ember, aki ugyan elhamarkodottan elkapkodva tüntetést szervezett, itt a fórumon kitalált okkal a tüntetés idejére ki lett zárva.
Geddekas egyre világosabban lát, és hamarosan ha végképp ráébred miért ilyen alacsony a mézár, és kiket mosdattok, talán azért is tüntetést szervez. Aztán ha új vezetésér kiáltanak a méhészek, akkor majd jönnek ám a látszatintézkedések, mert azért az ingyen kirándulások és mellékállások kellenek ám a megélhetéshez. Még felül a gálya...

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 16. 09:15

" legjobb lenne vagy a mezőgazdasági kártevőket, vagy akár magát az árutermelő mezőgazdaságot betiltani,
természetesen az üzemi növényvédelemmel együtt.
Anti!
Amit Tomipapa ezzel mondani akart, azon szerintem is el lehetne gondolkodni. Attól, hogy van példa arra, hogy lehet ökológiai alapon mezőgazdasági tevékenységet folytatni, még nem jelenti azt, hogy a világ teljes élelmiszer szükségletét elő lehetne így állítani. Bennem is sokszor felmerült már, hogy egyszer majd eltűnnek az autók,traktorok és lovakkal fogunk ismét szántani, fuvarozni. A búzát acatoló kapával gondozni, és sorolhatnám. Aztán rájöttem, hogy ez a világ sosem fog visszajönni. A  fejlődésnek ugyanis nem ez az iránya, ahogyan az idő nyilát sem lehet visszafordítani. A fejlődés nyila a tudás elmélyülésének irányába mutat. A 6 fokos hőmérséklet emelkedésről azt mondják, hogy kipusztul a földi élet. Két fokban akarják maximalizálni, de állítólag most észbe kapva csak a négy foknál állíthatjuk meg. Én mégsem aggódom. A tudás az erő. Az üvegházhatást ugyanis nem csak a fosszilis tüzelőanyag felhasználás csökkentésével lehet szabályozni, hanem a hőtermelés csökkentésével is. Én hiszek abban, hogy egyszer majd az óceánok egy részét az emberiség napelemekkel borítja be azért, hogy felfogja a melegítő napsugarakat. Szóval csak azt akartam mondani, hogy sohasem a vissza, hanem az előre iránya a megoldás. Amikor számon kéred a mezőgazdaság kemizációját, akkor el kell azon is gondolkodnod, hogy Te magad vajon kémiai vagy biológiai eszközökkel védekezel-e az atkák ellen. Tíz családos méhészetet tartasz-e fenn, vagy tízezer családosat. Én azt gondolom, hogy a tízezer családos a jövő felé vezető út. Tomipapa ugyebár az előbbi kategóriába tartozik, talán csak édesapja iránti szeretet révén tért vissza a méhek világába. Szerinted akkor kinek a méhészete a jövő méhészete ? A Csányi vagy Tomipapa-féle méhészet? A Csányi-t  lehet szimbolikusan is érteni. Hiszen a "nagy" Csányi is méhészcsaládban nőtt fel. Meddig tartana neki egy több százezres méhészetet létrehozni?
Én azt gondolom, hogy mindig az értelmes érvek ütköztetése viszi előre az ügyeket. Legyen az szakmai, vagy közéleti téma. Eközben azonban sohasem szabad mások személyiségét megsérteni. Vivaldinak tökéletesen igaza van: ha elfogynak az érvek, akkor jön a személyeskedés. Mennyivel egyszerűbb lenne azt mondani, hogy oké, átértékelem eddigi álláspontomat a megismert új tények birtokában, nem pedig elkezdeni személyeskedni. Szerintem Attila pontosan így viselkedik. Azért én még reménykedem Tomipapa ama szekszárdi látogatása alkalmával a Nagyernyei birtokon egy élcelődő beszélgetésben. Csak az érvek ütközzenek, ne az emberek.
Amikor valaki fel akarja hívni a figyelmet valamire, akkor sokszor nyúl a sarkos fogalmazás eszközéhez. Tomipapa pedig zseniális módon tud fogalmazni. Jaj annak, akit egyszer a szájára vesz. Nagyon kell vigyázni vele, hogy mit mondunk, mert nincs kímélet. Azonban nem hiszek abban, hogy a stílus mögött valódi ellenszenv húzódna meg. Aki sokat olvas Tomipapát, az meglátja benne a jóságos Télapót.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 16. 10:26
Nincsenek véletlenek a Természetes Rendszerekben. Nézzétek meg, hogy az erősen mérgező természetes mérgek a bioszférában vagy nagyon gyorsan bomlanak vagy természetes módon úgy körbe vannak bástyázva, hogy a halált okozó hatásuk ne legyen az egész élővilágra pusztító.

Mi emberek nönvényvédelem címén olyan mérgeket szórunk ki, amelyek nem felelnek meg a fenti szabálynak. Ezzel súlyos kárt okozunk a természetnek és a magunknak embereknek is. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az elhülyülésért, mint betegségért a neonikotinoidok is felelősek. Miért ez a hatásuk? Mert ott van az élelmiszerben. Mert nem bomlanak le az emberben sem.

Ezektől a mérgektől meg kell szabadítani az emberiséget. Örökre be kell őket tiltani.

Lehet 7 sőt 10 milliárd embert is a mai mérgek nélküli mezőgazdasággal eltartani. A GMO szakemberek eddig rossz irányba fejlesztettek. Lehet, sőt kell változtatni a mezőgazdaságon visszalépés nélkül. Nem kemizálni, hanem ökologizálni biológizálni kell és ki kell dobbni a mai technológiákat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 16. 11:06
A kémiai védekezés a fejlődés egy állomása. A GMO is a biologizálás része. Szerintem azonban a tiszta út a zárt rendszerek létrehozása, melyben betegségektől mentesített monokultúrákat tartunk, izolálva más ökológiai rendszerektől. Érvényes ez az állati és  növényi előállításra egyaránt. A kémiai védekezést alapvetően arra kellene használni, hogy ezeket a mentes indító kultúrákat létrehozzuk. Vannak példák, de messze vagyunk a céltól. Azért érdekelne a 10 milliárd ember  mérgek nélküli ellátásának módja. Pl. a sárgabarack fáimat a Moniliától csak tebukonazollal tudtam megvédeni. Más szerek hatástalanok voltak. Jó ideje nem  védem őket, nincs is rajtuk termés. A helyes az lenne, hogy kivágjam őket, ne legyenek fertőzési források.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 16. 13:01
A jövő sokkal színesebb, mint azt el tudjuk képzelni. Nem kell feltétlenül zárt steril rendszerekben gondolkodni. Néhány gondolatot felvillantok, de nem csak ezek és nemcsak ennyiféle lejetőségünk van.

1.
A most használt méregválaszték töredéke tartható meg.. Mi a szempont ami alapján ki kell zárni a használatból egy egy méregmolekulát?
 - a hosszú hatásúak kukázandók.
 - a természetben felhalmozódók szintén felejtendők.
 - amelyek egymás hatását fokozzák szintén.
 - a totális szerek szintén.

De pl az ősi nikotin (ma tiltott) maradhatna, hiszen rendkívül gyorsan bomlik, tehát időben és térben nagyon lokális a hatásuk. És maradhatnának az ehhez hasonlók.

2.
Jöhetnének a faj vagy fajcsoport specifikus szerek, mint a Bacillus thüringiensis.

3.
A génmódosítás nagyon rossz irányú, rossz logikáju, rengeteg káros mellékhatást okoz ma és ezért szül a józan közvélemény számára is ellenállást.
 - rezisztencia génekre szelektált paradicsom elterjedt az egész világon, de miért ne lehetne más növénynél és más kórokozók ellen is kifejleszteni rezisztens fajtákat.
 - miért ne lehetne terméshozamnövelést a klasszikus nemesítéseket felgyorsítani a GMO segítségével, tehát a jelenlegi hektáronkénti gabonahozamot megduplázni, megtriplázni. Magyarország már egy évtizeden keresztül képes volt 36 millió ember élelmiszerét előállítani a 80-as években. Ha a hektáronkénti hozamot új fajtákkal felhoznák az akkori háromszorosára, akkor németországnyi népességet képesek lennénk ellátni. Az ökológiai kapacitás adott, sőt ennél többre is.

4.
Különböző fajok együtt termesztése, tehát az ökológiai ismeretek bevitele a mezőgazdaságba. Ismert a tök, bab, kukorica kombináció, de lehetnek ma nem ismert mégis sikeres kevésbé munkaigényes növénypárosítások is.

 Természetes ellenségek mesterséges felszaporítása, kihelyezése mielőtt repcekártevő felszaporodna. Gombakártevők ellen vírusok baktériumok bevetése illetve olyan élőlények, amelyek kiszorítják stb.

Hol a helye jövőben a méheknek?
Nagyon magasan megbecsült hasznos tagja lesz a mezőgazdaságnak. Szükség lesz rá és nem teher a mezőgazdász számára.

Szerintem a jövő méhésze továbbra is kézműves ember, tehát a maximum terhelhetőség az amit Molnár Jenő csinál Somogytúron. De ez se lesz általános. Inkább az 50-300 méhcsaládos méhészetek lesznek a jellemzők Magyarországon. Persze széles csoport lesz az 50 családosnál kisebb méhészetek csoportja a diferenciált társadalmi viszonyok és a változatos ökológiai viszonyok miatt.

A Csányihoz hasonló sokezer méhcsaládos méhészet továbbra is ritka lesz, mert az is csak a sajátos termékszerkezete miatt életképes.

A méhészetben számítok az ipari hamisítások visszaszorulására a minőség ellenőrzésének szigorodására, ezzel együtt a prémiumtermékek árának emelkedésére.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 16. 14:15

De pl az ősi nikotin (ma tiltott) maradhatna, hiszen rendkívül gyorsan bomlik, tehát időben és térben nagyon lokális a hatásuk. És maradhatnának az ehhez hasonlók.

Az a baj vele, ami az összes kémiai szerrel: ha nem kerül kialakításra általa egy mentes törzs, amit izolálni lehet, akkor törvényszerűen kialakul vele szemben először a tolerancia, majd a rezisztencia.
Idézetet írta: Geddekas
a jelenlegi hektáronkénti gabonahozamot megduplázni, megtriplázni
Szerintem ez utópia, mert akkor a százszorozásnak sem lehet akadálya.

Idézetet írta: Geddekas
lehetnek ma nem ismert mégis sikeres kevésbé munkaigényes növénypárosítások is.
A lényeg a munkaigényessségen van. A monokultúránál nincs kevésbé munkaigényes.
Idézetet írta: Geddekas
A Csányihoz hasonló sokezer méhcsaládos méhészet továbbra is ritka lesz
Egy tőkeigényes atka elleni védekezés térhódítása (ha minden más lehetőség kimerül), el fogja tüntetni az apró (néhány száz családos) méhészeteket. Természetesen csak akkor, ha tényleg szüksége van a méhekre a mezőgazdaságnak a megporzás révén.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 16. 16:09
A rezisztencia a rovarok esetében nem örök. Gyorsan elfelejti a népesség. Kb négy év és elfelejtik a méhek.

Olvass utána, hogy miben különbözik az ősi búza, alakor, a mostani búzától hozamban. Pedig profi GMO technika be se lett vetve. Hihetetlen sok változás javítás érhető el. Pl növelhető a fehérjetartalom. Növelhető a szemszám, erősíthető a szára, rezisztencia gének építhetők be stb. És csak egy növényről beszéltem. Minden mezőgazdasági növénnyel megtehető ez.

Nem rovarölőgéneket kell beépíteni a növényekbe, hanem a fajtára jellemző minőséget javító géneket. Lehetőleg a fajidegen gének beültetését el kell kerülni. Amit most a Monsanto tesz, az a legveszélyesebb és legrosszabb iránya a GMO-nak. Szerintem jó erkölcsi érzékű biológus ilyesmiben nem vesz részt. Ez a szakma szégyene. Nem véletlen, hogy ezeket a biológusokat a szakma nem jegyzi, a józan többség kiveti maga közül a biológusi szakmai etika súlyos megsértése miatt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. December 16. 21:58
 a zöldről idéznék
 
Idézet
"A legjobb lenne konkrétan megnevezni a "furcsaságokat", aki ott volt az elnökségi ülésen, annak valószínűleg nem lehetett furcsa. A méhész-társadalom azon szegmense számára sem furcsa semmi, aki ismeri a neokkal kapcsolatos érdekképviseleti lépések hátterét, történéseit.

Van viszont egy lényegesen szélesebb réteg a méhészeten belül, aki tényleg nem jut hiteles
hírekhez, mert azt hiszem, hogy a Nagyernyei-Csányi páros kikukorékolta hírek csak azok számára hír értékűek, akik most jöttek a falvédőről a szakmába. Furcsa mód azt kell mondanom, hogy hellyel-közzel a jó Jogerős Geddekas hitelesebben (s ami a fontosabb, őszintébben) tudósít az OMME neonikotinoidokkal kapcsolatos "híreiről", mint a nevezett neo-főguru páros, akik természetesen egy cseppet sem elkötelezettek a Takács-Bross duónak, ekképp szinte "független" előkukorékolóknak számítanak.

Most éppen a FF Klubon folyik a boxmeccs, s mivel Geddekas és jómagam is részt vettünk az ominózus elnökségi ülésen, mindketten aránylag hitelesen tolmácsolhatnánk a történteket (pontosabban tudósíthatnánk az elnökség néhány tagja -és hozzájuk csatlakozván személyem- által Bross elnök úrnak címzett kérdéséről, melynek veleje végül is az volt, hogy eljött az ideje, hogy valaki számon merje kérni az elnökön, hogy miért cseszett elvégezni egy feladatot, melyről elnökségi határozat rendelkezett, s akkor nevezzük már nevén a gyereket: mi okból sumákolta és szabotálta el Bross elnök úr azt a neonikotinoid csávázószerek szükséghelyzeti felhasználásának tömeges engedélyezését kifogásoló levelet, mely 2017. február 23-án már előtte volt, s melyet az elnökség csak a tavasszal ismert meg (nem sokat köllött vele küszködnie, Tóth Péter elnökségi tag megírta, de csak Brossnak küldte meg első körben).

Az elnökség tavasszal úgy határozott, hogy e levélnek a miniszter elé kell kerülnie. Nos, jobb, ha precízen és időpontokkal megtámasztva ecsetelem az eseményeket:

Tehát a levelet február 23-án írta Tóth Péter. Ezek után e levél bennragadt Bross Péter fiókjában. Márciusban az OV-n esett e tényről szó, mikor is Tóth Péter kérdésére, mi lett a levél sorsa, a jó elnök felháborodva azt válaszolta, hogy csak nem képzeli azt a kérdező, hogy "ha egy szaktanácsadó mond, vagy ír valamit, akkor ő majd szalad a miniszterhez"? Ezt követően ezzel a levéllel kapcsolatban még az áprilisi elnökségin született egy döntés, hogy el kell azt küldeni a miniszternek. Mondanom sem kell, hogy ezt követően őszig (!) a jó Brossnak "nem volt érkezése" a levelet elküldeni, ezért az elnökség úgy döntött, hogy ha már a levél elküldését az elnök úgyis elszabotálta, s a repcét már el is vetették neoval csávázva, a levelet Tóth Péter egészítse ki olyan szakmai érvekkel, melyek az OMME "követelésének" (szerintem árnyaltabban hangoznék, ha inkább "nyomatékos kérés"-nek nevezem) még nagyobb szakmai súlyt lehet adni.

Tóth Péter ezt az anyagot 2017.09.27-én de. 10:03 perckor megküldte Brossnak. Utána számolva, ez pár nap múlva három hónapja történt. Mondanom sem kell, a jó Bross elnök úr brossos elfoglaltságai miatt még nem jutott hozzá, hogy az üzenetet megfogalmazza és elküldje (a levél szép, gömbölűen meg van ám fogalmazva, a kiegészítéssel se kellene sokat molyolni).

Nos, ezt, a történetet (és a levelet) belepő vastag porréteget kívánta az elnökség néhány tagja leporolni, s kérdeztek rá , miként is történhetett mindez, ráadásul furcsa szövegkörnyezetben esett minderről szó, mivel Bross és az elnökség is kifogásolta, hogy a jó Jogerős Geddekas korrupt bagázsként utalt a neonikotinoid csávázószerekkel kapcsolatos tiltakozást elszabotálóra és a szabotázst számon nem kérő elnökségi tagokra (igazság szerint a teljes elnökséget, tokkal-vonóval lekorruptozta). Bezzeg László elnökségi tag teljes joggal emelt szót az ellen, hogy őt és azokat lekorruptgazemberezze a jó Jogerős Geddekas, akik szót emeltek ezen "érdekesség" (vagy talán "furcsaságot" mondtatok?) miatt.

Szóval úgy látszik, a jó Bross elnökünk ugyan végleg leszalámizott két embert a "hatok bandájáról", akik közül az egyikkel azelőtt ugyan nem tudott egy légtérben sem létezni, nem hogy együtt dolgozni véle (Lászlóffyra gondolok, aki a választáskor leóvodásozta a jó -akkor még csak jelölt- elnököt, s akiről Bross ki is jelentette, hogy semmiképp nem tud és nem is akar e kijelentése után együtt dolgozni vele), de még mindig nem tud mit kezdeni azokkal, akik továbbra is komolyan veszik azt a tényt, hogy őket nem Bross alá, bólintgatni, hanem Bross mellé -ha kell, ellensúlyként- választották meg a küldöttek, s tették ezt a demokrácia és a civil törvény jegyében. Mivel a két leszalámizott elnökségi taggal már az esetek nagy részében többségben van az elnök, feltehetően ezt a ciklust ki is tölti.

Nekünk ezt követően nincs más dolgunk, mint figyelni és reálisan értékelni a személyét, cselekedeteit, összevetni a programjában tett ígéreteit a megvalósított tényekkel, s ugyanezt tenni az elnökség tagjainak esetében is. Ha úgy látjuk, hogy "Halad az, csak csinányi köll....", akkor hagyni köll, hadd csinájja, csinájják. Ha nem halad az, csak topog, vagy visszafelé halad, akkor meg úgy jártunk, hogy amillent szakajtottunk, ollant es szagulunk. Addig, míg meg nem unjuk. Ha meg nem teccik ennek a virágszálnak az illattya, akkó' majd szakajtunk másikat.

A kiváráshoz empátia, türelem, párbeszéd-készség és az ezeket eleve feltételező bölcsesség köll, a változtatáshoz, "paradigma-váltáshoz" pedig elszántság, hit és egy jól megrajzolt, kidolgozott alternatíva, végrehajtható és szerethető program és szintúgy az ezeket eleve feltételező bölcsesség. Ja, a programhoz nem csak elszántság és hit köll csak, hanem hitelesség is. Csak hiteles személyek akarjanak felkapaszkodni a virtuális hordóra a virtuális Hyde Park-i Speakers' Corner-en.

Ha valakinek kétségei lennének a kijelentéseim valóságtartalmával, hitelességével kapcsolatban, azoknak nagyon szívesen idézem az írásos bizonyítékokat, levelezéseket, dokumentumokat, s igény esetén az elnökségi ülés jegyzőkönyvét is, természetesen csak annak hitelesítése után.

Nem árulok talán el titkot, hogy ezen elnökségi ülésen is központi kérdés volt a jegyzőkönyv, hangfelvétel problémaköre, s az sem lesz sokáig titkolható, hogy volt olyan elnökségi tag, aki a jelen jegyzőkönyv-vezetési gyakorlat mellett nem vállalja a jegyzőkönyv hitelesítését, s van olyan ülés, mely jegyzőkönyve ezidáig nem került hitelesítésre, s várhatóan már soha nem is fog. Értelemszerűen a nem hitelesített jegyzőkönyvben rögzített határozatok sem tekinthetők hitelesnek, de mindez felvet olyan problémákat is, hogy egy esetleges jogi eljárás alkalmával foghíjassá válhat a bizonyítás. Nem merem azt írni, hogy mitől büdösödik a hal, mert még valaki félreértené.

Nem szabad félni a nyilvánosságtól, a probléma három mikrofonnal egycsapásra megoldható. Tudom, sok, egyre több a kiadás, de egy ekkora érdekképviseleti civil szervezet talán elbírhatna ennyit. Divat mindent a MMNP terhére megoldani, talán ez is belefér, de ha nem, akár az 1 %-os adományokból is finanszírozható lenne... Csak akarnyi meg csinányi köll, oszt' majd csak halad az...!"

ez igy elég érdekes ... akkor most hol (kik) mondanak igazat ?
Idézet




Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 17. 00:32
Idézet
ez igy elég érdekes ... akkor most hol (kik) mondanak igazat ?
A válasz:
Meg kell érteni, tudomásul kell venni és ehhez kell alkalmazkodni, hogy amióta az OMME a Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak miniszteri rendeletbe foglalt gazdája, azóta az OMME nem a méhészek érdekvédelmi szervezete, hanem a minisztérium bizonyos feladatra kijelölt és álcázott hivatala.

Végül is a titkosszolgálatnak is vannak fedő szervezetei. Miért ne lehetne a Mezőgazdasági Minisztériumnak is ilyen szervezete? Az állam így működik. De a társadalom nem egyenlő az állammal. Nem a társadalom szolgálja az államot, hanem az állam kötelessége, hogy szolgálja a társadalmat. Mikor fogtok ti erre rádöbbenni? El kell ehhez pusztulnia a magyar méhállománynak?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 17. 11:21
A rezisztencia a rovarok esetében nem örök. Gyorsan elfelejti a népesség. Kb négy év és elfelejtik a méhek.
Ezen már néhány éve meccseltünk egyet. Az úgy látom tényleg a feledés homályába merült. Azt, hogy a méhek elfelejtenék még csak elképzelni sem tudom , milyen mechanizmus mentén. Én csak egy dolgot tudok mondani: legkevesebbszer százszor annyi idő alatt, mint amennyi idő alatt kialakult. Azért ennyi ez idő, mert az adott koncentrációra nem reagáló atka évente 100-as szaporodási rátával gyarapodik (de lehet, hogy ötszázas). Ha a méhész elhagyja ezen szer használatát, akkor ahhoz, hogy az évek során ne emelkedjen az atkaszám, legalább annyit el kell pusztítania, mint amennyi "keletkezik". 100-as szaporodási ráta mentén 100-ból egyet hagy meg, ötszázas esetén ötszázból egyet. Meg is van az arányszám a keletkezés és eltűnés között: 100-as szaporodási ráta esetén 100 szor annyi idő, ötszázas esetén 500-szor annyi idő alatt tűnik el, mint keletkezik. Tehát 5 év keletkezés az kvázi 500 vagy 2500 év eltűnési idő. Persze ha Perlaki Gábor egzaktabb módon levezeti, hogy tévedek, akkor feltétlenül elhiszem neki, elvégre nálamnál százszor jobb az ilyen témákban.
Amiről Te beszélsz, azt én legfeljebb úgy tudom elképzelni, hogy egyik szer hatástalanságának láttán a méhésztársadalom egy olyan mértékű atkairtásba kezdett, amely során a szaporodási ráta feletti hatékonyságú atkairtási gyakorlatot követett egy kifejezetten hatásos szerrel. Konkrétan a fluvanilát helyett amitrázt használva. De ehhez egy jobb hatékonyságú szerre van szükség ahhoz képest, amit előtte használt. Na ez az ami most nincs.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 17. 15:39
A rezisztencia kialakulásához és elmúlásához ismerni kell mi adja az élőlényeknek, mint fajoknak a stabilitását és ismerni kell, hogy a stabilitáson belül mi a jelentősége a mikroevolúciónak és a természetes szelekciónak.

A fajokat az teszi fajjá, hogy egymás közötti párzással szaporodásra képes utódot hoznak létre. Ezért nem faj az öszvér, hiszen a ló és szamár párzásából születik, de ő maga nem képes továbbadni már génállományát. A méhek esetében nem ismerünk olyan rokon rovarfajt, amivel képes lenne párzani és utódot létrehozni. Nem tudok arra rá példát, hogy mesterséges megtermékenyítéssel hoztak volna össze valami hasonlót. Nem tudok róla, hogy laboratóriumban Apis mellifera és Apis cerana ivarsejteket sikerrel párosítottak volna.

Ha az Apis melifera egy stabil önálló faj, akkor stabil génállományának kell lennie, hogy a faji mivoltát fenntarthassa. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a tajga övezettől a szaharai és Góbi sivatagon keresztül a trópusi esőerdőkig, a magashegységek havasi legelőitől az alföldi árterekig rendkívül elterjedt rovar faj, ami természetesen azt feltételezi, hogy rendkívül rugalmasan tud alkalmazkodni a legváltozatosabb ökológiai adottságokhoz.

Ehhez a rendkívüli alkalmazkodóképességhez két lényeges tulajdonságcsoport kellett.
1.
A méhcsalád belső idegi és biokémiai szervezettsége, amivel az utódnevelést, táplálékgyűjtést, szaporodást és a tápláléktárolást rendkívül gazdaságosan megoldotta. Az utódneveléshez a fészekben rendkívül stabil hőmérséklet, pára és táplálékviszonyokat teremtett.
2.
A génállományának egy része rendkívül stabil, más része viszont az ökológiai körülményeknek megfelelés érdekében rendkívül változékony. Úgy változékony, hogy közben a faj nem veszíti el fajra jellemző egyediségét stabilitását.
3.
A génállomány változékony részében folyamatosak a változások (különböző génmutációk). Ezeket a változásokat a véletlen generálja, de
 - egyrészt a fajra jellemző génreparáló mechanizmusok az adott fajra jellemző sebességgel számolják fel, tartják kordában a génmutációkat.
 - másrészt a külső környezet hagyja jóvá vagy veti el a különböző mutációkat. Hogyan? A hasznos vagy semleges változások megmaradnak, a káros mutációkat tartalmazó egyedek elpusztulnak. A természet nem ember, tehát nem jutalmazza a jót, azt egyszerűen csak hagyja továbbélni, továbbszaporodni, de könyörtelenül pusztítja a rosszat.

Amit itt a 3. pontban elmondtam az a mikroevolúció mechanizmusa. Vagyis van a génállománynak egy nagyon stabil, szinte érinthetetlen magja és van egy rendkívül változékony, mondhatnám azt is, hogy mozgékony "húsa", "felülete", aminek az a feladata, hogy a belső magban levő és az adott fajra jellemző genetikai stabilitást a változékony környezet közepette biztosítsa.

A faj által elfoglalt élőhely nagysága és a faj élettartama attól függ, hogy a génállomány magja mennyire "kemény", stabil és az azt körülvevő mozgékony rész mennyire változékony vagyis ez a "genetikai hússzövet" milyen vastag. Másképpen fogalmazva, minél változatosabb élőhelyen képes egy faj életben maradni és szaporodni, annál nagyobb arányú a teljes génkészleten belül a változékony génkészlet, ami ezt az alkalmazkodóképességet szolgálja.

Nézzük most a fajok alkalmazkodását a környezeti hatásokhoz és vegyünk két egymástól nagyon távol álló környezeti hatást. Az egyik legyen a napfény, a másik környezeti hatás legyen egy piretroid tartalmú atkaölőszer. Gondolom abban egyet tudunk érteni, hogy a napfényhez, mint környezeti hatáshoz való alkalmazkodás a génállomány magjában van meghatározva, míg a piretroid rezisztencia génjei valahol a génállomány húsában, de leginkább a legmozgékonyabb felszínén helyezkedik el.

Miért?
Mert napfénnyel már a sekély-tengeri őslevesben is találkoztak az élőlények és a napfény olyan meghatározó a földi élet szempontjából, hogy ennél meghatározóbbak talán a hőmérséklet,  a víz az oxigén, a széndioxid és a nitrogénvegyületek.

Mikor találkozhatott, mint faj a varroa atka először a piretroidokkal, mint környezeti hatással?
Amíg az ember be nem vitte a kaptárba, legfeljebb véletlenül.

Találkozhatott-e a varroa atka valami hasonló hatással a faj élete során?
Igen, hiszen a rezisztencia kialakulása egyfajta sajátos védekezési mód, sajátos válasz az ilyen hatásokra.

Célszerű-e fennmaradnia a piretroid rezisztenciának a faj szempontjából?
Bármennyire is meglepő, de a válaszom NEM.

Miért?
Olyan sokféle nagyon hasonló károsító hatás érhet egy adott fajt, hogy a génállománya végtelenig növekedne, ha az összes ilyen hatás benne maradna a faj genetikai emlékezetében (génkészletben) és a faj életképtelenségével, kipusztulásával járna.

Mit célszerű, hogy őrizzen a varroa atka mint faj, ha nem célszerű őriznie hosszú távon a rezisztencia géneket?
Magát a képességet!
Vagyis azt a genetikai rugalmasságot, mikroevolúciós alkalmazkodóképességet, amivel tud reagálni az ilyen hatásokra. Ezért aztán a rezisztencia gének könnyen kialakulnak, de ugyanolyan könnyen el is tűnnek az adott faj génkészletéből.

Az általad leírt matematikát felülírják az evolúciós biológia törvényszerűségei és a méhészek tapasztalata. A rezisztencia feltűnik egy méhállományban, aztán néhány év alatt el is tűnik. És ennek a fent leírt ésszerű magyarázata van.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 17. 19:10
Tulajdonképpen majdnem az egésszel egyet is érthetek.Kivéve az utolsó mondatoddal. Itt ugyanis arról van szó, hogy az atka szervezete képes bizonyos kötéseket bontani. Ezzel a bontással a különböző méregmolekulákat semlegesítik. Az enzimek úgy működnek, mint kulcs a zárban. Az enzim a zár, a méreg a kulcs. Ha nem illik a zárba a kulcs, akkor a méreg működni képes. Azonban az evolúció úgy zajlik, hogy minden meghatározott mennyiségű nukleotidra esik egy-egy mutáció, azaz a gyermek nem lesz azonos a szülővel. A gyermek atka zárja változik. Ha úgy változik, hogy jobban illeszkedik a szerkezet a kulcshoz, akkor azokat a méregmolekulákat el tudja kapni és semlegesíteni tudja, amelyik éppen egy speciális helyzetben kerül a közelébe. Tehát a méreg egy bizonyos kis részét le tudja bontani,mert száz molekula közül lesz mondjuk tíz, amelyik kedvező módon esik a zárba.  Ez a tolerancia. Aztán ennek utódai között egy másik mutáció segítségével már sokkal jobban fog hasonlítani a zár a kulcshoz. Itt már egy másik helyzetben belepottyanó méregmolekulát is le tud bontani. Tehát az előbbi mennyiségnek a dupláját le tudja bontani. És így tovább a teljes rezisztenciáig, amikor már teljesen illik a kulcs a zárba. A kezelés során azok az atkák nem fognak elpusztulni a tolerancia első lépcsőjében, amelyek a kezelés során olyan helyen tartózkodnak, ahol elegendő a méregmolekuláknak egy olyan pici mennyiségét lebontani, amelyre éppen képes az atka, ahhoz, hogy a méreg ne tudja életveszélyesen károsítani őt. Tehát ahol a kezelés ideje alatt mindvégig a legkisebb a méreg koncentrációja. Ha a méreg koncentrációja egyforma lenne mindenütt egy fiasítás nélküli fürtben, akkor egy kezelésre elpusztulna az összes atka. Ez nem így van.
Nos a rezisztencia kialakulása így történik. Amikor a méhész egy szerrel kezel, akkor ezeket a kedvező változásokat engedi szabadon szaporodni évi legalább 100 szoros rátával. Természetesen csak azon a helyen lévő atkáknál, ahol a változás elegendő az életben maradáshoz. A következő kezelésnél az ilyen atkák nagy valószínűséggel olyan helyen lesznek, ahol nem elég a védekező képességük, tehát elpusztulnak. A baj tehát az, hogy a méhészek abbahagyják akkor a kezelést, amikor már csak egy atka van a százból. Tehát 99-et elpusztít, egyet életben hagy. Ez természetesen statisztikailag igaz. Évek és méhészetek átlagában. Ennek gazdaságossági okai vannak. A 99 elpusztítása azért szükséges, mert különben elpusztulnának a saját méhcsaládjai, az egy db atkát viszont  bárkitől beszerezheti, tehát a saját munkája felesleges, mert mindenképpen meg fogja kapni, ha nincs megegyezés arról, hogy mindenki elpusztítja az egy darabot is. Ez persze elméleti, mert senki nem tudja, hogy mikor irtja az utolsót vagy az az előttit. HA sokkal többet hagynak életben, mert régen is ennyiszer kezeltek, akkor a következő évben csodálkoznak, hogy milyen atkás az év. Ebben az évben többet kezelnek, több atkát ölnek meg, akkor azért csodálkoznak a következő évben, hogy hová tűntek az atkák.
Amikor szerváltás történik, akkor megszűnik az arány eltolódása a szerre érzékeny és kevésbé érzékenyek között. Stabilizálódik azon a szinten, ahogyan a szerváltás idején állt. Pontosabban itt elkezd csökkenni az érzékenység, mert ekkor is éppúgy történik mutáció, és ha a másik szer sem mutagén és az eredeti sem, akkor az elvesztés üteme egyforma lenne. Ugyanannyi idő alatt eltűnne a lebontási képesség, amilyen ütemben létrejött. Azonban ezeket az eltűnő változatokat a másik szerrel 99 százalékos hatékonysággal irtja a méhész. Tehát keletkezéskor egyből lesz száz, mert nem irtja a méhész, eltűnés idején százból egyet hagy meg. Ha közben akár egyszer is kezel ismét ezzel az eredeti szerrel, akkor az eltűnési folyamat kezdődik elölről, mert kiirtja a számára kedvező változást. Magyarán a méhész kezeléssel mindig szelektál egy olyan tulajdonságra, ami az atkának kedvező, amikor másik szerrel kezel, akkor ez a szelekció megszűnik erre a szerre. Azonban csak minden száz, a méhész számára kedvező változás közül egyet fog életben hagyni, a többit ki kell irtania ahhoz, hogy az atka ne pusztítsa el a méheket. Magyarán, ha a lánc nincs megszakítva, azaz az összes atka elpusztítása nem történik meg, akkor érvényes lesz rá a százszoros eltűnési idő.
Ugyebár ez az egész azért van a neonikotinoidok topicban, mert ezért kell a növénytermesztőknek is mindig újabb molekulákat találni, és nem elég az ősi nikotin, mert mindennel szemben kialakul a védekező képesség akkor, ha a lánc nincs megszakítva. Ha pedig élnek még atkák , vagy bármilyen kórokozók a kezelés után, az azt jelenti, hogy a lánc nincs megszakítva, tehát az ölő hatás nem ért el minden kórokozót. Egyszer azonban törvényszerűen véget ér az újabb szerek bevonási lehetősége. Ezért kell a kémia védekezés helyett teljesen más, például biológiai védekezéshez nyúlni. A másik út az, amikor egy kisebb populációban megszakításra kerül a lánc, és egyben izoláció történik a környezettől, ahonnan a visszapótlódás megtörténhetne. A méheket izolálni a létező legnehezebb. Kb. 20 km-es méhmentes zónával lehetne megoldani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 17. 21:55
Neo!

Az általad felvázolt modell nem egyéb, mint az adott méregmolekula folyamatos azonos irányú szelekciós nyomása.
1.
Ahhoz, hogy egy ilyen szelekciós nyomás a fajra jellemző génállomány legkeményebb magját elérje, tehát fixálódjon és a génkészlet örökös darabja legyen, sokkal erősebbnek, mélyebbre hatónak kell lennie.
2.
A méhész soha nem tud ehhez eléggé következetes lenni.
Miért?
Részben saját figyelmetlensége, lustasága, következetlensége miatt, másrészt a külső környezeti viszonyok és a méhcsalád belső változékonysága miatt.
Vagyis:
Mindíg lesz olyan atka amelyik nem azért marad életbe, mert a méregmolekulával nem találkozott vagy mert már rendelkezik rezisztencia génnel.
3.
A rezisztencia gének eltűnési sebessége nem állandó és gyorsíthatják egyéb tényezők. Ugyanis a rezisztencia géneknek el kell tűnniük, hogy a fajra jellemző rugalmasság megmaradhasson és a génkészlet ne váljon elviselhetetlenül nagy méretűvé.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 18. 07:08
Az első mondatoddal egyetértek. A többivel nem. A fixálódás: a DNS-ben történő mutáció maga a fixálódás. Amire Te gondolsz, hogy ezt a rezisztenciát ne veszítse el, ahhoz a mutációtól védett helyre kell kerülnie. Ilyen védett helynek vagy mechanizmusnak kell lennie, hiszen a szemünk sem változik, pontosabban nincs annyi vak ember, amennyinek lennie kellene, ha olyan ütemben történne a kedvező tulajdonság elveszítése, mint keletkezése. De én ilyenről nem is írtam. Ha a megszerzett kedvező tulajdonság védett helyre kerülne, akkor szinte sosem tudna eltűnni a rezisztencia. Én olyan modellt írtam le, ahol pontosan olyan ütemben tűnik el, amilyen ütemben keletkezett. Egyes egyedül a méhész magatartásától függ a visszatérés, nem az atka génjeitől. Ha szervezetten védekezne az egy százalékon is túl, majd pedig izolálna, akkor a probléma nem létezne.
Idézetet írta: Geddekas
Mindíg lesz olyan atka amelyik nem azért marad életben, mert a méregmolekulával nem találkozott vagy mert már rendelkezik rezisztencia génnel.
Azt elfelejtetted, ha ennek az utódait a méhész nem irtja 99 százalékos hatékonysággal, akkor ennek az atkának az utódai kiirtják először ezt a méhcsaládot, majd minden olyan méhcsaládot, ahol ezt nem irtja a méhész, hiszen korlátlanul szaporodik. Amennyiben arra gondolsz, hogy ezek majd kereszteződni fognak rezisztens gént hordozó atkákkal, akkor visszatérünk a néhány évvel ezelőtti vitához. Nem fog kereszteződni, mert rendkívül ritka az, hogy egy sejtbe két atka kerüljön. Ez a ritka alkalom inkább csak a rezisztencia gén terjesztését szolgálja. A növényvédelemben ez egy valóságos alternatíva lehet, de a méhészetben nem.
A rezisztencia gének nem tűnhetnek el, hiszen a kromoszóma szám változatlan. A deléciós génvesztések legtöbbször halálosak, tehát a rezisztencia gén elveszítése egyben az egyed halálát is jelenti a legtöbb esetben. Ez egy nem járható út.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 18. 08:02
Átviszem a témát a rendes helyére.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. December 18. 21:19
ez már volt?

http://mta.hu/tudomany_hirei/valoban-karosak-lehetnek-a-mehekre-a-neonikotinoid-novenyvedo-szerek-107891
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. December 18. 21:29
Majd ha egyetlen egy darab rovar marad a földön egyedül , akkor majd a döntéshozók elkezdik vakarni a fejüket : most be tiltsuk vagy ne tiltsuk !!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. December 19. 00:34
Sziasztok!

Mérgek nélküli mezőgazdálkodás...
A bio- vagy ökológiai termesztésnek is vannak segédanyagai, pl. bordói lé, kén, réz alapú egyéb szerek, ezek nagyjából egy vulkanikus környezetben is előfordulnak. Kőzetlisztek - zeolit, kvarcliszt, tufaőrlemények, gyógynövényes preparátumok, egyéb sokféle szelíd készítmény (régen ezeket a természetes áradás hozta, amikor még a Tisza árterülete többször annyi vizet tartalékolt nyárra is). Érlelt istálló trágya is, gilisztahumusz, komposzt. Tehát permetez a "biós" is, csak mással.
Ezek csodálatos életet hoznak a talajba. A talaj a növény gyomra.
Az embernek a beleiben baktériumflóra van, segíti az emésztést és tápanyag feltáródást.

A növényt jó kondícióban kell tartani, és akkor a kártevő is nehezen kezdi ki.
A természettől tanulni kell, megfigyelni.

A racionalista szemlélet ezt nem fogja igazán, csak nagyon nehezen megérteni.

A vegyszerek, gyógyszerek kikezdik az emésztő, felvevő flórát. Gyengeséget okoz. Minden ilyen gyengeségre van már szer...

Reklámja az olyan haszonnövénynek van, amelyhez jó sok vegyszert el lehet adni. Nézd az út menti gigaplakátokat.
Beltartalomra reklámoznak? nagy ritkán...

Középiskolás koromban a barátommal komposztot készítettünk otthon, növénytársítást próbáltunk ki, kertészkedtünk.
Magyarországon pár százalékos a biogazdálkodás aránya, Ausztriában kb.20%. Miért?

Személyesen is ismerek biogazdálkodókat. Ez külön szemlélet, aki ezt elkezdi, abban már sokminden letisztult és sokmindent megértett.

Nem kell a csúcshozamokat hajhászni, mert az mindig valami rovására megy. Nem kell Magyarországon sem többországnyi élelmiszert megtermelni.
Mert mi az ára? agrársivatagok, tikkasztó nyári kiégető hőség, mert nincsen vagy alig van egy hűs erdő, facsoport, kis patak. A több száz növény- és állatfaj helyén: kukorica, kalászos és repce, napraforgó túlnyomórészt.

Miskolc határában van például a méhesem közelében hatalmas szántó. Repce 2008-ban volt rajta utoljára, napraforgó 1-szer, ami semmit nem mézelt (agyagos világosbarn talaj), egyébként kalászos és kukorica. Alig bírják megművelni, mostanában is volt, hogy 3 traktor szántotta, persze nem MTZ...:) mire való ez? főúttól vagy 2 méterre van a széle. Fasor, erdősáv semmi... ahhoz kultúra kéne. Esetleg nem telik rá annak a földnek a bevételéből, amelyet másoktól és mások rovására vettek el és folyamatosan gyengítik.

Még nem néztem meg a Darvas-féle előadást, de azt tudom, olvastam régebben, hogy a GMO kukorica a Bt génnel többszázszoros méregmennyiséget termel és nem használ semmilyen rovarnak. Mexikóban van pl. több száz hagyományos kukoricafajta, nemzeti kincsük is. És a szél csak viszi azt a GMO virágport... Ezek a GMO-s cégek ördögiek. 

Nem várható el minden embertől, hogy megértse a biogazdálkodás jelentőségét.
Nekik így magyaráznám:
Ha vegyszeresen gazdálkodsz, akkor folyamatosan csökken a TŐKÉD.
Ha ökológiai-, vagy bio- módon, akkor folyamatosan nő a TŐKÉD.
TŐKE=élettered életképessége, virágzó jövője, talajod termékenysége, termékeid beltartalmi értéke.

Apropó: nikotin
ha természetes úton (vizes kivonat) állítják elő, nem biztos hogy olyan hamar rezisztencia alakul ki. Állítólag nagyon vigyázni kell vele.

Propolisznál megfigyelték, hogy nem alakít ki rezisztenciát baktériumoknál, mivel mindig változik az összetétele (Popravko).
Szintetikus molekulákra hamar kialakul rezisztencia, növényeknél is: pl. a glifozátra már megvannak a rezisztens gyomok, hiába szórja ki a gazda az előírt adag többszörösét az életet adó termőtalajra.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 19. 01:48
Attila!

Muszáj írnom Neked,pedig jobb lenne ha aludnék.
Mindegy a levél megvár.Faleveleket kell holnap is össze szednem.
Takarásos(permakulturás)kertet művelgetünk,ahhoz szedem össze a
a szomszéd területen lévő nyárfák lehullott leveleit.Eddig nem volt rá időm.
Mindegy is,még tavasszal sem lenne késő elkészíteni az ágyást.
Kartonpapír takarásra teszem a falevelet.
Tavaly tök jól működött,olyan porhanyós lett a talaj a takarás alatt
(tavasszal elkészített ágyás volt),hogy nem akartam elhinni.
Egyből elfoglalta az élővilág,átdolgozta,megpuhította.
Finom,egészséges zöldségek teremtek.
Nem kellet ásni kapálni,csak gereblyézni a falevelet,és takarni vele.

Nagyon örülők az hozzászólásodnak.
Bárcsak ilyen sokat tudnék ebben a témában,mint Te.

Miért pont a neoknál témázok erről,mert ide nem kellenek.
A természet rendezi.
Régen se kellet.öreganyám is csak a krumplibogár ellen permetezett,
azt is utálta,
Pár napja ezt írtam:
"Igen is én hiszek benne,hogy még megérhetünk egy tisztább világot."

CSÁ.


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 19. 03:12
Nem kell Magyarországon sem többországnyi élelmiszert megtermelni.
A néhány évvel ezelőtti televíziós képsorokat nézegetve, amikor a migránsok hosszú, tömött sorokban érkeztek, nekem a sáskajárás jutott eszembe. Migránsokat írtam, nem menekülteket. A menekült az első biztonságot adó országban megáll, nem pedig keresztülgyalogol a fél világon. A jobb megélhetésért gyalogol keresztül. Szerintem ezt sem lehet a szemükre vetni, de most nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez egy gyengécske előszele a valódi menekülthullámnak. A klíma menekültek hullámának. Akik lehet, hogy az ötven fok elől fognak menekülni, de lehet, hogy a szárazság elől. Amely szárazságot nem a hűs erdő hiánya idézi elő. Ahhoz, hogy az emberiség annak luxusát megengedhesse magának, hogy a töredékét termelje a lehetségesnek, először népirtást kellene végeznie a fejlődő országokban. Lehetőleg a legfiatalabb korosztályokkal kezdeni, mert majd ők fognak a legtöbbet fogyasztani. Ha nem így teszünk, akkor majd jön a sáskajárás. Ahol a menekülthad elvonul, ott minden elpusztul majd. Szántó, rét, vetett kultúra, erdő és emberek. A káosz lesz az úr. Pedig lehet, hogy azzal meg lehetne előzni, hogy a klíma szempontjából szerencsés országok a szükségleteik felett termelnének. A hatékonyabb munkavégzés pedig oda vezetne, hogy a szegényebb országokban a kutak fúrásával, öntözés fejlesztésével (ezzel itthon is lenne mit tenni) az élet feltételeit javítani. A kemizált mezőgazdaság rákot okoz? Igen, ez valószínűleg igaz. A hatékonyság növelése viszont azt is jelenti, hogy felszabadul emberi és anyagi erőforrás a rák kutatására, gyógyítására. Én az előre irányában hiszek, nem a hátra irányban. Hiszen lehetne a patakban is ruhát mosni, de azt mindenki elfelejti, hogy csak a patak eredésénél ésszerű dolog ez, mert lejjebb ezt a vizet isszák. Egy ilyen bolygón hány ember tudna élni ? Mennyit kellene ehhez a számhoz most kiirtani? Ha nem termelünk ehhez elegendő élelmiszert, akkor ki sem kell irtani. A sáskajárás fogja ezt elvégezni. Igencsak kicsi esély van arra, hogy éppen mi fogjuk túlélni.
Mi köze ennek a neohoz? Az, hogy az előre nem a cigány lovának vakmerőségét jelenti. Hanem az okos, méhészektől és vegyszerlobbitól egyaránt független, szigorúan kockázat-haszon elemzésen alapuló ítélethozatalt afelett, hogy a neoknak van-e helyük a modern mezőgazdaságban. Szerintem mindkét oldalnak bőven van tennivalója az ügyben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 19. 10:13
Neo!

Már napokkal ezelőtt valami hasonlót leakartam írni Neked,
de Tomipapa és a haverjai lekötötték az energiáim egy részét.
Nagyrészt igazad van!
Én is hiszek a fejlődés szükségszerűségében.
Nincs más út,visszafelé nincs értelme menni.
Viszont az sem kell elfelejteni,ha rossz irányba mész,jobb
előbb megfordulni mint később.
A "neo"egy tévút része,és szerintem a mai mezőgazdasági termelési
gyakorlat,technológiai is az.
Nem igazán értek hozzá,de egy-két vadhajtás ezt bizonyítja,pld
az eszetlen kemizálás.
Helytelen irány pld repcét termelni,eszméletlen
vegyszer és műtrágya terheléssel mesterségesen életben tartva a növényt ,
és az olajàt 8%-ban a gázolajba keverni.
Lehetne sorolni a tévutakat,cukorból etanol,hogy a 20literes fogyasztású
amerikai (kínai)terepjárokba legyen mit tölteni.
A tűzifát földgáz segíségével elégetni erőművekben,hihetetlen gazdaságtalanul .

Nem ilyen a jövőbe vezető helyes út.
Remélem megtalálja az emberiség a jó irányt.
Az is biztos,hogy nem én fogom megoldani a nagy,globális problémákat,
megyek is takargatni,gyűjtöm a falevelet.


Csányi Antal


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 19. 10:55
Anti!
Ezekkel én is egyetértek!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. December 19. 20:00
https://www.youtube.com/watch?v=LdcCboTqfmE&feature=share
A szomorú jövő!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 19. 20:21
Idézet
hatékonyság növelése viszont azt is jelenti, hogy felszabadul emberi és anyagi erőforrás a rák kutatására, gyógyítására.       

Ez nem érdeke senkinek  :'(  és ha az ezt megelőző gondolatmenetedet is hozzáveszem, az az éves szinten megmentett rengeteg ember (világszinten, és nagyrésze idős), csak fokozná a helyzetet és a tragikus nyugdíjrendszereket totálisan a mélybe taszítaná. Csak kevés országnak van olyan erős gazdasága, és pénzügyi alapja ami még bírná pár évtizedig max.

méhészkedjünk is. Ahogy az sem érdek, hogy a neok eltünjenek, vannak alternatívák, lásd Anti példája, de ezt ki támogatja javarészt, a kisemberek, akik szava mit sem ér egy gigavállalatéhoz képes és azok tőkéjéhez, befolyásához. Amúgy meg a városiasodó világban , alacsony bérek mellett, a bio életvitel isszonyat nehezen megoldható, vagy megoldhatatlan. Mikor az embereknek az olcsóra futja, nem fog biot venni, az olcsó meg államilag támogatott gazda állítja elő, és a tánogatásért vegyszerezik.

Ha ez nem így lenne nem lennének olcsó mézek, a boltok polcain, és arra kereslet  :(
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. December 19. 21:40
Emlékeztek Csaba atya mondatára, amit Attila idézett régebben: Ment autóval a falvakon keresztül, és ennyi parlagon hagyott, műveletlen kertet, mint a falvakban, sose látott.

Szóval ha a városi ember hajlandó lenne többet áldozni az élelmiszerére, akkor a vidéki ember tisztességes pénzt kaphatna a természetes, vegyszermentes terményéért. A multiknak semmi köze ehhez. Ők csak kihasználják az emberi lustaságot, occsó igényt. Meg a fejlődésnek sem. Hacsaknem kizárólag a technológiai fejlődést tekinted fejlődésnek.

Ahhoz, hogy a telefont gyorsan lecserélhesse, hogy mindenféle kütyükre költhesse pénzét a modern ember nyomott áron akar mindent megvásárolni. Az egész elosztás a fejekben dől el.

És ez a helyzet a mézzel is. Olcsót akar. Megkapja a multiktól. Ezzel szemben:

Minden ember, akinek a mézes reggelin sikerül igazi finom mézet ennie, esetleg utána is, az rájön, hogy nem cukros vackokat kell fogyasztania, amitől aztán kialakul a cukorbetegsége, meg a túlsúlya, hanem minőségi ételeket. Ezek között van a méz. Csak a minőségi ételeket igénylők táborának szélesítésével lehet emelni a méz árát. Szutyok van, volt, lesz. Volt 1900-ban is mézhamisítás. Hoztak rá törvényt, valameddig hatott is. Aztán jött az újabb hamisítás, újabb törvény.

Nálunk van olyan, aki a piacon 1700-ért adja az akácmézet. Nem hiszem hogy az árat az OMME miatt határozta meg így, azt meg pláne nem hiszem, hogy elnökváltáskor módosított volna az áron. Szóval a piaci ár és az OMME között, aki egyszer elmagyarázná a kapcsolatot, annak nagyon hálás lennék. Mindenért az OMME a hibás.

Szerintem kizárólag a méz gyógyhatásainak kutatása és széles körben való ismertetése jelentheti a továbblépést.

Javasolom könyv kiadását és kisfilm sorozat készítését: GYÓGYÍTÓ MÉZ sorozatcímmel. Mondjuk 5 perces műsorok lennének. El kellene érni, hogy mondjuk fél nyolcas híradó előtt lehessen. Egy-egy öt perc lehetne a sebgyógyításról, egy a gyomor problémákról, refluxról, egy az általános erőnlétről, az influenza elkerüléséről, egy a cukorral való összehasonlításáról. A Magyar Apiterápiás Társaság felvállalja a mondanivaló összeszedését.

Szerintetek jó ötlet? Szóljatok az elnökeiteknek, küldötteiteknek, hogy keressék fel az OMME elnökségét a kérdéssel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 20. 06:34
Szerintem sorsdöntő válaszút előtt áll a méhészkedés. Az dönti el a jövőbeni súlyát, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságnak egy szükséges eleme, vagy éppen nem kívánatos alkotórésze. A gabonafélék és kukorica esetében mindenképpen az utóbbi kategóriába tartozik. A napraforgó a kulcsszereplő. Ha  növényvédelmének rovarirtószer költségeit  a megporzásból eredő haszon nem képes ellensúlyozni, akkor  óriási esély van arra, hogy elkezdődjön egy olyan szétválás, hogy a méhek védelme csak a természetvédelmi (Natura 2000-es) területek vonzáskörzetére fog kiterjedni. Tehát az ezektől távolabbi területeken szabad lesz bármilyen, méhekre veszélyes szerekkel kezelni. Ehhez persze az kell, hogy meg lehessen mérni valóságos körülmények között a megporzás hatását. Gondolok itt a termésmennyiségen felül a nettó olajhozam alakulására. Ennek pedig a "legkiválóbb" módja az, ha hagyják a döntéshozók kipusztulni a méheket néhány ilyen kulcsországban. Magyarország a legjobb delikvens erre a célra. Félre ne értsen senki ! Ezzel nem arra célzok, hogy bárkinek szándékolt célja lenne ez. Arra viszont igen, hogy nagyon ebbe az irányba mutatnak a dolgok önmaguktól is. A neok "szükséghelyzeti" engedélyezése ebben egy nagyon fontos lépcsőfokot jelenthet. De az is lehet, hogy hosszú távon mindkét fél számára komoly előnyökkel járhat egy ilyen kipusztulás. Ha számszerűsíthetővé válik a nagyüzemi mezőgazdálkodásban elvégzett munka értéke, és az a méhek nélkülözhetetlen szerepét igazolná a nagyüzemi, szántóföldi növénytermesztés esetében is, akkor továbbra nem lesz ingyenes a szolgáltatás. Másik óriási előny, hogy meg lehet valósítani az izolációt. Tehát semmi más nem történik, mint  helyére kerülnek a dolgok. Hosszú távon. Rövid távon elképesztő veszteségekkel, úgy a növénytermesztés, mint a méhészkedés területén a delikvens esetében. Arra gondolni sem merek, hogy  az derül ki: nincs szükség a méhekre a nagyüzemi növénytermesztésben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2017. December 20. 07:40
Éppen a legutolsó mondat a lényeg a gondolatmenetedben. Hosszú távon sem lesz szükség a méhekre, mert majd lesznek olyan hibridek amik önporzóak, vagy amiknek elég lesz a szél is. Észre kell már venni, a méhészet kiszolgáltatott helyzetben van, mindenféle szempontból. És minket leszámítva ez a dolog nem is igazán érdekel senkit, ez kizárólag a mi problémánk!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 20. 08:59
Milyen tudatmódosítószert szedtek? Ébresztő!!!

Lehet és kell harcolni a neonikotinoid ellen. És nemcsak a csávázószerként használt ellen hanem mind ellen, ugyanis egyik se méhkímélő és egyik se pótolhatatlan. A tőzsdét kiszolgáló buta rövidlátó politika bűne, hogy ezek nem válta ugyanolyan rosszemlékű de már nem használt szerekké, mint a DDT.

Felejtsétek el, hogy a méhecske valaha is pótolható lesz a megporzásban. Hiába "önporzó" a repce, az olajhozamát az idegenmegporzás növeli.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 20. 11:05
Hiába "önporzó" a repce, az olajhozamát az idegenmegporzás növeli.
Akkor ezek szerint Te rendelkezel méhmentes szabadföldi kísérleti eredményekkel (ahol egyéb megporzók hozzáférése biztosított)? Egyébként napraforgóról volt szó, mert a repce nem létszükséglet, az nem fog engedélyt kapni méhgyilkos szerekre, ha másként nem lehet majd megoldani a növényvédelmét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 20. 14:03
Napraforgó olajhozamának és a méhes megporzásnak a vizsgálata a 80-as években lefutott. Az ÁTK-ban volt a Farkas Jenő vezette Méhes Megporzási Kutató Csoport. Ők az ÁTK közleményekben publikálták a mérési adataikat. Nem csináltak izolátorsátort hanem élesben szabadföldi mintavételt és laboratóriumi mérést végeztek.

Lerakták kisebb csoportokban a méhcsaládokat több telephelyen több napraforgófajtára, mindíg a napraforgótábla közvetlen szomszédságában, úgy ahogy általában a méhészek szokták. Vizsgálták a nektárhozamot fajtánként és napszakos szerint. Majd aratáskor a kaptársorokkal párhuzamos sávokban aratták a napraforgót és minden fordulóból, tehát minden sávból vettek napraforgómagból mintát.

A napraforgómag mintákat vizsgálták magsúlyra, fehérje tartalomra és olajtartalomra. Minden paraméter szerint bebizonyosodott, hogy a kaptársortól távolodva romlottak a paraméterek.

Aztán ezeket az értékeket külön összevetették a fajták nektáradó képességével és arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a jobban nektározó napraforgók esetében a mag minőségi paramétere és olajhozama is jobb volt. Arra nem tudtak eredménnyel szolgálni, hogy a jobb nektárképzés elsődlegesen a méhek legelőaktivitása révén javította a napraforgó mag minőségét vagy van közvetlenebb genetikai összefüggés a nektártermelés és az olajtermelés között. 

Repcére állítólag már korábban - tehát a 70-es években - történtek hasonló vizsgálatok és hasonló eredménnyel jártak. Ott a kérdés az volt, hogy az önporzó repcefajtákra van-e bármilyen hatása a méhes megporzásnak. Az eredmények szerint volt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 20. 14:31
a jobban nektározó napraforgók esetében a mag minőségi paramétere és olajhozama is jobb volt.
Ez azért nagyon fontos megállapítás, mert én éppen abból indultam ki, ha a méhek megporzása pozitív hatású, akkor több évtized alatt olyan napraforgó hibrideknek kellett volna kiszelektálódniuk a gazdák körében, amelyek jó nektárhozammal rendelkeznek. Hiszen ezeket a méhek jobban látogatják, mint a rosszul mézelőket, így magasabb terméshozamot biztosítanak. Ezzel szemben nem lehet arról beszélni, hogy csak jól mézelő napraforgó hibridek kerülnének elvetésre. Ebben az esetben például a hajdani jugoszláv fajták uralkodnának most is. Hol vannak ezek most?  Miért vannak rosszul mézelő napraforgó hibridek?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 20. 16:01
Az én apám még az ötvenes és hatvanas években nemesített. De ma a gazdák ma nem végeznek nemesítést. Fémzárolt zsákban vásárolják a magvakat minden évben. Nem válogatnak a szép termések közül és nem tesznek el magvakat.

Nem tudom, hogy vannak-e rosszul mézelő napraforgófajták. Nem tudom. Ezt standardizált körülmények között lehetne megállapítani. Ilyen vizsgálatok nincsenek. A hivatalos nemesítők számára nem szempont a nektárhozam.

Megismétlek egy részletet az előző hozzászólásomból:
Idézet
Arra nem tudtak eredménnyel szolgálni, hogy a jobb nektárképzés elsődlegesen a méhek legelőaktivitása révén javította a napraforgó mag minőségét vagy van közvetlenebb genetikai összefüggés a nektártermelés és az olajtermelés között. 

Egy biztos, a méhes megporzás nemcsak azért szükséges a mezőgazdaságban, hogy a megtermékenyülés megtörténjen.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 20. 16:37


Nem tudom, hogy vannak-e rosszul mézelő napraforgófajták.
A kilencvenes években a mi silány talajainkon nagyon jó mézelések voltak. Most szinte semmi. Persze lehet ez neo hatás is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 20. 20:17
A Gödöllői Dombságon vacak talaján se mézelnek a napraforgók. Nem hiszem, hogy a neonikotinoidok okozzák.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 20. 20:25
Bizony nagyon jó mézelések voltak a napraforgón.
Nagy távolságból is nagy mennyiséget hoztak.
Közel és távol mindenkinek tele lettek a családjai.
Ha jó időnk volt nem számított a gyenge talaj.
Gyenge tartalékok 7-8 Nb csordultig mézzel,egy csepp
fias sem volt.Átlag 22kg.
Közepes családokkal 60 kg,harmadszor is bele pergettünk.
A repcéről ne is beszéljünk,mert ott még nagyobb az ellentét.
Erről beszélek több éve.
Szerintem a rossz mézelések fő oka a ma használt vegyszerek.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2017. December 20. 21:47
Anti.
Hogyan sikerült többször pörgetni naprát egy legelőn? Nekem még soha nem sikerült. Mindig híg volt a méz! Nem sikerült csenni mézes kereteket. Csak a mézelés végefelé lehetett érett mézet pörgetni.....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. December 20. 23:04
Sziasztok!

Megvan minden lehetőség és feltétel a biotermesztés nagyobb arányú bevezetésére. Egészséges emberből tud bárki is hasznot húzni (normál adón kívül)? Esetleg olyan egészséges emberből, aki saját maga termeli meg még az élelmét is? Az egészséges ember az általában szabad is és érvényt tud szerezni akaratának és ha többen vannak, akkor együttműködnek egymás javára.
Étel-illúziókon nem lehet sejteket egészégesre fejleszteni. A sejtek nem ismerik az élelmiszeripari előírásokat. Ők csak az igaz tudást ismerik:)

Évente nagy arányban csökken a humusztartalom a talajokban. Persze erre megjelentek az új termékek is, ezek a szárbontó-baktérium készítmények. Hiszen a talajok éheznek a szerves anyagra.

A bolygó, a Föld, egy élőlény. Erdők, mezők az ő élő bőre és szőrzete, védőtakarója, hogy nedvkeringése helyesen működjön. Ha ő jól működik, nekünk is jó. Ha megzavarjuk? Kapjuk a pofonokat szépen. Csak tanulni kéne tudni, mert ő tanít.

Amit a növénnyel kivesznek, gigaméretekben nem tudják visszapótolni, különben nem érné meg nekik anyagilag.

Nézzétek meg, micsoda felszereltséggel és pénzekből dolgoznak a vegyi- és biotechnológiai cégek. Csúcstechnológia. A sötét oldal szolgálatában...
Csak zárójelben jegyzem meg, dokumentumfilmben láttam, hogy az ilyen cégek fejlődő országokban mikor megjelennek, rendkívül kedvezményesen osztogatnak szaporítóanyagot (vetőmag) pár éven keresztül (nem újravethető). Utána már drágábban, amikorra a helyi gazdák elhanyagolják a saját hagyományos fajtáikat...).

A rák igazi ellenszere inkább az, ha a kiváltó okokat megszüntetik (félelem, természetellenes életmód). Mese csak, hogy kutatnak, meg szérumot akarnak rá kifejleszteni. Ez a csodapirula kategória. Egy valamire való orvos is tudja, hogy az okot kell megszüntetni. De ámítani kell tudni, különben mirefel adakoznánk ilyen-olyan "nemes" célra?

Nem reklámozzák azt, ha valami nagyon egészséges, csak akkor, amikor már üzletet kezdenek belőle tudni csinálni. Például nem reklámozzák azt, hogy te otthon mi módon tudod veseköveidet vagy epeköveidet kitakarítani műtét nélkül.

Képzeljük el, hogy ezen cégek anyagi eszközeinek csak kis részét vinnék át a biogazdálkodás módszereinek javítására és kutatására. Máris megindulna egy új élet.
A biogazdálkodás munkaigényesebb,  de láthatjuk, hogy nincs ember hiány.

Üdv. Attila
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 21. 02:04
A Gödöllői Dombságon vacak talaján se mézelnek a napraforgók. Nem hiszem, hogy a neonikotinoidok okozzák.
Félreértesz. Lehet, hogy a nektártermelődéssel valójában semmi baj nincs. Attól is lehet kevés, vagy semmi mézhozam, ha a gyűjtő méh elpusztul.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 21. 09:06
Anti.
Hogyan sikerült többször pörgetni naprát egy legelőn? Nekem még soha nem sikerült. Mindig híg volt a méz! Nem sikerült csenni mézes kereteket. Csak a mézelés végefelé lehetett érett mézet pörgetni.....

Zümi gondolkodj! Nem az lesz a megoldás, hogy érett mézet pergettek  ;D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2017. December 21. 09:50
Attila!

Amit írsz azzal szerintem minden józan paraszti ésszel megáldott ember tisztában van. De nézzük akár csak a helyi, területi viszonyokat. Egy adott település körül legyen mondjuk néhány száz hektáron búza elvetve. Ma, hogyan, mivel lehetne megoldani ennek a területnek a szerves trágyával történő trágyázását? Sehogy, semmivel.
És már itt elkezdődnek a problémák. Milyen kenyér lesz abból a búzából aminek a földje már sok éve nem kapott szerves trágyát, helyette kap műanyagokat, rengeteg vegyszert, a terület néha már úgy néz ki mint valami marsbéli kietlen táj. És az innét készült kenyeret esszük, mert nincs másik. És betegszünk, mert a testnek nem tetszenek a bevitt műanyagok. De a gyógyszergyártóknak meg erre van szüksége, ebből (belőlünk) lesznek milliárdosok.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. December 21. 16:42
A búza áll szárból és áll magból. A rendszerből csak a magot kell kivinni, a maradékot helyben komposztálni kell. Ehhez jön a helyi füves területek füve, és a szennyvíz iszap feldolgozásából keletkező fekete föld. És máris megvan az anyagmegmaradás elve, megcsináltuk a körforgást.
Ehhez jön, hogy vannak a sertés, ló és szarvasmarha telepek. Ezek trágyáját is fel lehet dolgozni olyanra, hogy könnyen, tisztán használható legyen. Volt is idő, amikor ment ez, pl. gilisztával. Csak sokan abban maximum a gyorsan megszerezhető jövedelmet látták, így ma már csak a biogazdák, természetes módon gazdálkodók büszkélkedhetnek gilisztatelepekkel.
Ausztriában van egyébként több száz hektáros permakultúra. Az is ilyen elvekkel dolgozik, és még munkát is spórol. 

SZÓVAL LEHETŐSÉG VAN, CSAK NEM MEGY A MOBILON NYOMKODVA.

Nem a lehetőség, hanem megint az olcsóság számít, nem az a kérdés, hogy megoldható-e, hanem a vegyszerekkel olcsóbb.

Szóval alkalmazott anyagmegmaradás elve. És máris működik!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Laja - 2017. December 21. 17:19
Attila!


Takarásos(permakulturás)kertet művelgetünk,ahhoz szedem össze a
a szomszéd területen lévő nyárfák lehullott leveleit.Eddig nem volt rá időm.
Mindegy is,még tavasszal sem lenne késő elkészíteni az ágyást.
Kartonpapír takarásra teszem a falevelet.
Tavaly tök jól működött,olyan porhanyós lett a talaj a takarás alatt
(tavasszal elkészített ágyás volt),hogy nem akartam elhinni.
Egyből elfoglalta az élővilág,átdolgozta,megpuhította.
Finom,egészséges zöldségek teremtek.
Nem kellet ásni kapálni,csak gereblyézni a falevelet,és takarni vele.

Kedves Antal !
Írnál bővebben erről a papiros, faleveles takarásos technikáról ?
Laja
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 21. 17:32
Lelkeim!

Mi ez a fene nagy, dühödt biózás ebben a témában. Ide nem jövőképet rajzolni járnak a népek, hanem egymást hergelni, s erőst haragudni. Főleg a neonikotinoidokra, de természetesen mindenre és mindenkire es.

Végre wr (nem szép így nemecseki kisbötűkkel, de alázattal el köll fogadjuk a szerző írásmódját) helyretette a dolgot, ám egy dologban azért szükséges vitába szállanom véle is.

"Amit írsz azzal szerintem minden józan paraszti ésszel megáldott ember tisztában van. De nézzük akár csak a helyi, területi viszonyokat. Egy adott település körül legyen mondjuk néhány száz hektáron búza elvetve. Ma, hogyan, mivel lehetne megoldani ennek a területnek a szerves trágyával történő trágyázását? Sehogy, semmivel.
És már itt elkezdődnek a problémák. Milyen kenyér lesz abból a búzából aminek a földje már sok éve nem kapott szerves trágyát, helyette kap műanyagokat, rengeteg vegyszert, a terület néha már úgy néz ki mint valami marsbéli kietlen táj. És az innét készült kenyeret esszük, mert nincs másik. És betegszünk, mert a testnek nem tetszenek a bevitt műanyagok. De a gyógyszergyártóknak meg erre van szüksége, ebből (belőlünk) lesznek milliárdosok."

A szerves-trágya-műtrágya kérdésben nincs igaza, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a műtrágya azért káros, mert "műanyag". Mielőtt felharsanna a kórus, azért javasolom, talán nézzenek utána. Legelőször talán a növény táplálkozásával, azon belül az ásványi táplálkozásával kellene tisztában lenni. Ha ebben egy kis ismeretanyagra sikerül szert tenni, akkor tudunk csak tovább lépni.

A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is. Ezek jelentős részét a növények a talajból veszik fel, és beépítik szervezetükbe. A növekedéshez és az anyagcseréhez szükséges ásványi elemekkel való ellátás és az elemek felvétele táplálkozásként definiálható. A növényi szervezet számára szükséges ásványi elemek tehát tápanyagok. A zöld növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok gyakorlatilag KIZÁRÓLAG SZERVETLEN ANYAGOK. (!) A növények ebből a szempontból alapvetően különböznek más, nem autotróf élőlényektől, amelyek kiegészítésül még szerves vegyületeket is igényelnek tápanyagként. Lényeges dolog, hogy az ionok formájában rendelkezésre álló tápanyagokat a növényi gyökerek a talajban növekedve, a vízfelvétel folyamatához kapcsoltan felveszik, akkumulálják és elszállítják a hajtásba. Az ionok felvételét elősegítik a gyökerekkel szimbiózisban élő mikorrhiza gombák, a pillangósvirágú növények nitrogénfelvételében a nitrogéngyűjtő baktériumok játszanak szerepet. A talajokban a növények által felvehető tápelemek különböző koncentrációban fordulnak elő, és a növények között is jelentős különbségek vannak a tápelem-igény tekintetében.

A műtrágya-szerves trágya összevetésben annyit érdemes tehát megjegyezni, hogy az autotróf magasabbrendű növényi szervezetek nem "szerves" trágyát képesek tápanyagként felhasználni, hanem szinte kizárólag szervetlen ionokat. Az már egy másik kérdés, hogy azon ionok miként kerülnek a növény számára felvehető állapotba. A legjobban ezt a nitrogén példáján keresztül tudom megvilágítani. Tudjuk, hogy a N igen nagy mennyiségben található a légkörben, ám a növények nem onnan tudják felvenni, kizárólagosan a nitrát és ammónium ( NO3- és az NH4+) formákat képesek csak hasznosítani. A szerves eredetű és légköri N-t a növények hasznosítani nem képesek,  a N bontását, a légköri N megkötését a prokarióta szervezetek, főleg baktériumok, és egyes szimbionta cianobaktériumok végzik. Az ammonifikáció a szerves-N bontása NH4+ ionra. A nitrifikáció az NH4+ átalakulása NO2- és NO3- ionná. Nem vezetném le végig a nitrogén anyagcseréjét, s a növényi táplálkozás folyamatát sem , azokat megtalálja az érdeklődő a különböző biokémiai, növényélettani és agrokémiai tananyagokban. Inkább a szerves- és szervetlen trágyák közötti különbségre fókuszálnék a továbbiakban. (Atilla vezérünk már tudja, az ásványvizek melyik iont tartalmazhatják, mikor levetetik azokat a polcról...)

Az előbbi okfejtésem bizonyítására sok szakmai érvet tudnék felhozni, a talaj és szervestrágyázás nélküli rendszerek  is lehetnek működőképesek (csak drágák), a szervestrágyázást nem szükséges fetisizálni, kiváló növények nevelkedhetnek kizárólag szervetlen ionokból összeállított tápoldatok felhasználásával (Hoagland A-Z oldat 1933-tól működik, alig kellett változtatni és kizárólag a vas miatt javítottak annyit rajta, hogy kelát-komplex-formában -EDTA=https://hu.wikipedia.org/wiki/Etil%C3%A9n-diamin-tetraecetsav  - viszik be a vasat a hasznosulás elősegítésére). Tehát látható, hogy a "műtrágya" az, ami hasznosul, a szerves "trágyát" előbb le kell bontania, mineralizálnia kell a prokariótáknak (baktériumok), hogy a bomlás után keletkező szervetlen ionokat az autotróf szervezet hasznosítani legyen képes. Kísérleti úton egyébként bizonyították, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodást is lehet okszerűen és takarékos műtrágyázással folytatni, hiszen a fölöslegben bevitt tápelemek amúgy sem hasznosulnak. Tévedés az is, hogy a szervestrágya egyenlő az istállótrágyával. A nyavalyát egyenlő. Sokkal fontosabb sok esetben a megfelelő talajélet, megfelelő környezeti feltételek, éghajlati és évjárati időjárási hatások szerepe a terméshozamra, mint a "tápanyagutánpótlás". A szerves- (tehát nem kizárólag istálló-!)trágya néhány szempontból előnyt jelent az okszerű mezőgazdaság esetében a műtrágyákkal szemben: a lebomlása, hasznosulása sokkal lassabb, vontatottabb, mint a műtrágya-oldatoké, melyek az esszenciális elemeket azonnal felvehető, ionos, disszociált formában szolgáltatják a növények számára. Tartamkísérletekkel bizonyították, hogy a szervestrágya megfelelő mennyisége (és nem elhanyagolható, hogy minősége) esetén, megfelelő oxigén- víz- és talajélet birtokában a fokozatos tápanyagfeltáródás és hasznosulás előnyt jelent a lökésszerű nagy dózisú műtrágya-szolgáltatta ionbevitellel szemben. Nem közömbös, hogy a szervestrágya nyújtotta humuszanyagok szintén kedvező hatásúak, a talajélet gazdagsága, diverzitása a C-forgalomban jelent nagyon sokat, a mineralizáló szervezetek szaporodása, élettevékenysége szempontjából. Azt viszont csúsztatás kijelenteni, hogy a növényi részek elszállításával jelentős "szervesanyag-fogyást" idézünk elő, az autotróf szervezetek anyagforgalmának lényege az, hogy SZERVETLENBŐL állítják elő a SZERVEST, tehát a szervetlen pótlása az elsődleges, az pedig szervetlen "műtrágyákkal" (magyarán anionokkal és kationokkal) is maradéktalanul kivitelezhető. A talaj flórája, faunája által biztosított és a szervesanyag-visszapótlás során kiszórt szerves  anyagot a baciknak előbb le kell bontania, hogy a körforgásba visszakerüljön. A kísérletek bizonyították, hogy ha egy talaj esetében beállt a szervesanyag-egyensúly, akkor a szervesanyag mennyiség nagyon lassan és kismértékben változik csak. 
Ennyi a dolog lényege, a szervestrágyázás pedig sokféleképpen kivitelezhető, a mostani zöldítési és természetközeli gazdálkodást favorizáló rendelkezések és azok támogatásai éppen az agyonkemizált mezőgazdasági gyakorlatot kívánják valamelyest visszaterelni abba a mederbe, amelyből az ember kiléptette egykor.

Nem most volt az a kilépés sem, amióta mezőgazdálkodik ez az emlős-faj, azóta konzekvensen átalakítja a környezetét. Aki rögvest és maradéktalanul vissza szeretné csinálni a "projektet"az eredeti, kiindulási állapotig, az nem áll páros lábbal a talajon. Az emberiséget nem lehet betiltani, s azt hiába hajtogatja valaki, hogy miként nem szabad  csinálni, amíg azt nem tudja megmondani, hogyan lehet és szabad. Jelen pillanatban lehet, hogy papírra vetve, mű-modellel modellezve még az is igazolható, hogy az egész folyamat visszafordítható és eképpen visszaállítható az eredeti, természetes állapot, ám aki azt állítja, hogy ez belátható időn belül maradéktalanul megvalósítható, amolyan "varázsütésre", az hazudik.

Sajnos csak fikció a biogazdálkodás teljes körű alkalmazásának kivitelezhetősége is. Közti állapot meg hellyel-közzel van csak (integrált), de kedvenc hasonlatom erre az élménytadó, valódi szexuális interakció és a szűzi állapot fenntartásának antagonizmusa. Létezik ugyan egy szituáció, amikor valamiféle szexuális játék űzhető ugyan deflorálás nélkül is (petting), ám eme megoldás inkább csak maszatolás, egyféle játék, nem maga a cselekedet. Aki próbálta mindkettőt, annak nem kell magyaráznom a különbséget. Az emberiség jelen pillanatban egyetlen elemét sem képes igazán visszafordítani a környezetben okozott károknak, egy olyan komplex rendszert, mint a mezőgazdaság, még megugatni sem igen tud. Mindegy, ha valakinek van kivitelezhető ötlete, jó modellje és jövőképe, nosza-rajta, rukkoljon már ki a farbával. Nem Geddekas modelljére gondolok, arról ő is tudja, hogy szép álom, de a valósághoz vajmi kevés köze van. Legfeljebb megélhetési környezetvédő szlogennek alkalmas. Azért küldök néhány linket, olvasgassák,  mű- és istállóganéból nyújt némi bepillantást a jelenbe és a valóságba (statisztikákat nem küldök, aki érdeklődik utánuk -szerves- és műtrágya-felhasználás hosszú idősoros adatai-, jelezze):

http://www.agrokemiaikft.eu/cms/page/cikk5#.WjuId9_ia1s
https://szie.hu/file/tti/archivum/Micskei_Gyorgyi_ertekezes.pdf
http://real.mtak.hu/11766/1/62548_ZJ1.pdf

Ja, a nyitó idézetben foglalt költőinek szánt kérdésekre van válasz, a magyarázatban kitértem arra, hogy a szerves trágya nem azonos az istállótrágyával, az okos paraszt rájött, hogy szerves az a zöldtrágya is, jó biológiával nem marad le az istállótrágya mögött (a gyenge istállótrágyát meg is veri). Szerves trágya a komposzt is, amit Csányi Anti most éppen az avarterítéssel igyekszik helyettesíteni (a komposzt jobb), magam is komposztálok minden komposztálhatót, s én is használtam már sokféle szervestrágya-helyettesítőt is (mint pl. az alginit), de a tömegtermelés miatt nem csak az ökológiára köll gondolni, hanem a valóságra, azaz az ökonómiára is. Sajnos manapság az istállótrágya egyáltalán nem elérhető, vagy csak kiváltságosoknak, a bio-minősítésűt említeni sem merem, mert nincs az az aranylevelet  levelező növénykultúra, mely gazdaságosan fenntartható lenne  vásárolt bio-istállótrágyával. A linkekből pedig kiderül, hogy a szigorúan szervestrágya nélküli kontroll is nagyon hosszú évek múlva mutat csak jelentősebb terméselmaradást a trágyázott területhez képest, rövid intervallumokban sokkal jelentősebb az éghajlati, időjárási "évjárat-hatás", azon belül is a legmarkánsabban a víz, azaz az aszály. Mindenesetre a kultúrsivataggá műtrágyázott szántók víziója riogatni jó, aki haragudni akar, a vízionált kép alapján bátran haragudhat, meg tovább hergelheti a többieket...

Arra gondoltam, hogy a bio-minősítő szervezeteknek is kellene szólni, hogy újra kellene gondolni ezt az egész "szerves-szervetlen" kérdést, mert a biológia is mást mond, meg a biokultúra is . Azt hiszem, a biológia volt előbb...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 21. 18:29
A búza áll szárból és áll magból. A rendszerből csak a magot kell kivinni, a maradékot helyben komposztálni kell. Ehhez jön a helyi füves területek füve, és a szennyvíz iszap feldolgozásából keletkező fekete föld. És máris megvan az anyagmegmaradás elve, megcsináltuk a körforgást.
Ehhez jön, hogy vannak a sertés, ló és szarvasmarha telepek. Ezek trágyáját is fel lehet dolgozni olyanra, hogy könnyen, tisztán használható legyen. Volt is idő, amikor ment ez, pl. gilisztával. Csak sokan abban maximum a gyorsan megszerezhető jövedelmet látták, így ma már csak a biogazdák, természetes módon gazdálkodók büszkélkedhetnek gilisztatelepekkel.
Ausztriában van egyébként több száz hektáros permakultúra. Az is ilyen elvekkel dolgozik, és még munkát is spórol. 

SZÓVAL LEHETŐSÉG VAN, CSAK NEM MEGY A MOBILON NYOMKODVA.

Nem a lehetőség, hanem megint az olcsóság számít, nem az a kérdés, hogy megoldható-e, hanem a vegyszerekkel olcsóbb.

Szóval alkalmazott anyagmegmaradás elve. És máris működik!!!

Kedves Doktor Úr!

Nem szívesen szólok bele, de talán nem sértődik meg, ha felhívom a figyelmét, hogy "a szennyvíz iszap feldolgozásából keletkező fekete föld" nem minden esetben a biogazdálkodás és permakultúra tápanyagutánpótlási  csodafegyvereinek netovábbja. Mondjuk Roszik Péter és a "biokultúráltak" a szennyvíziszapok felhasználását nem preferálják. Hogy Baji Béla, a permakultúra hazai atyja (egykor konvencionális kertészként az évfolyamtársam volt) miként vélekedik róla, azt momentán nem tudom megmondani, de ha az orvostudományi tanulmányok mellé esetleg fel szeretné venni a permakultúrát is fakultációban, megpróbálhatom beprotezsálni.

Sajnos rá tetszett tapintani a lényegre: az a piszkos ökonómia bizony gyakorta felülírja az ökológiai észérveket. A mai világban szerencsére egyre többen engedhetik meg maguknak a természetközeli és természetbarát gazdálkodást, ám még náluk is sokkal többen vannak, akik nem tehetik meg, hogy 180 fokos fordulatot tegyenek a konvencionális mezőgazdaság irányából a permakultúra, biokultúra irányába.  Ausztria feltehetően nálunk valamivel szerencsésebb, némileg gazdagabb és természeti adottságai alapján is "biozásra, ökozásra" nálunk alkalmasabb feltételekkel rendelkezik, egyes részei kifejezetten arra predesztináltak. Mondjuk a gabonánk nekünk jobb, erdőik, hegyi legelőik szempontjából viszont előttünk járnak...

Szóval a kívülállónak aránylag egyszerűnek tűnhet ez a nagyfene permakultúra, ám azt javasolnám, hogy mielőtt e témában is magához szeretné ragadni a szót, az orvostudományok  analógiájára legelébb némi előtanulmányok abszolválását lenne jobb elhatározni, a hitelesség érdekében. Végtére is nem teljesen mindegy, hogy velőshüvely, vagy hüvelyes velő...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 21. 18:47
Főnix mikulás bácsinak nincs dolga?
Örülhetnek a gyerekek, legalább nem kábítja őket el.
Nekünk meg úgyis mindegy, már régen tele van vele a puttonyunk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 21. 20:04
Bizony nagyon jó mézelések voltak a napraforgón.
Nagy távolságból is nagy mennyiséget hoztak.
Közel és távol mindenkinek tele lettek a családjai.
Ha jó időnk volt nem számított a gyenge talaj.
Gyenge tartalékok 7-8 Nb csordultig mézzel,egy csepp
fias sem volt.Átlag 22kg.
Közepes családokkal 60 kg,harmadszor is bele pergettünk.
A repcéről ne is beszéljünk,mert ott még nagyobb az ellentét.
Erről beszélek több éve.
Szerintem a rossz mézelések fő oka a ma használt vegyszerek.

Csányi Antal

Kedves Antal!

Tudom, alapjában véve a nosztalgia, az évtizedek szépítő távolsága idillivé képes formálni az olyan korosodófélben lévő, irányított amnéziában szenvedők emlékeit is, mint az enyémek, hát még a hosszútávú memóriában egyébként sem jeleskedő ifjakét, ám ez a napraforgós kijelentése akkor sem hangzik hitelesebbnek, ha egy olyan méhész-ikon, giga-méhész mondja, mint Ön.

Az olajat adó ipari növények a réges-régi múltban nem jelentettek kihívást sem a mezőgazdásznak, sem a méhésznek. Még az újabb kori időkben sem túl régtől. Ha megnézi a hazai vetésterületeket a napraforgóból, repcéből, akkor látja, miről beszélek. Nem részletezném, de a napraforgó vetésterülete 1979-től, a repcéé valójában a 2000. évtől jelent mértékadó területet, addig nem botlott az ember lépten nyomon az olajat adó ipari növények óriási tábláiba, s nem is igen vetették oda, ahol nem adtak kimagasló hozamokat. Nos, a statisztikák, a legfrissebbig:

http://acta.bibl.u-szeged.hu/49847/1/jelenkori_012_001_002_141-152.pdf
https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_hosszu_idosorok_tablak
https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_1_3.html 
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1706.pdf 

Mára ez megváltozott, de a vetésterület növekedése csak az egyik eleme a változásoknak: megváltoztak a fajták is. Ha hihetünk az  olvasottaknak és a folyosói beszélgetéseken  elhangzottaknak, akkor éppen fordítva van, mint Ön állította, a fajták, hibridek nektárszolgáltató képessége az új, magasabb termőképességű és olajsav-tartalmú hibridek gyors térnyerése révén az utóbbi időkben jelentősen nőtt. Az utóbbi években (2010 óta) kifejezetten figyelem a napraforgó mézelését, s ha nekem nem hisz, kérdezze a profi kollégáit: a figyelt időszakban szinte minden évben a napraforgó mentette meg a méhészeket, amikor az akác nem úgy muzsikált, mint az ormánsági állóméhészetekben. No, de ne az én innen-onnan összebogarászott adataimra támaszkodjunk, nézzük az utóbbi évek nektárprodukciós vizsgálatainak eredményeit:

https://szie.hu/file/tti/archivum/Zajacz_Edit_ertekezes.pdf
http://magyarmezogazdasag.hu/2012/03/10/napraforgo-mezeleserol
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2014/12/2omme-honlapra_Napr.nekt_.vizsg_._H%C3%A1GK_2014.aug_.28-ig.pdf
http://agraragazat.hu/hir/napraforgo-hibridek-es-szabad-elviragzasu-fajtak-kiserleti-eredmenyei-2015-ben-0
https://www.agroinform.hu/szantofold/a-syngenta-szakmai-allasfoglalasa-a-magas-olajsavas-ho-napraforgo-termeleseben-alkalmazando-izolacios-tavolsagrol-14789

Nos, látható talán, miről beszélek. Elnézést, ha a jelentős változások között behoztam a magas olajsavtartalmú hibridek és a Clearfield Plus technológiát is a beszélgetésbe. Az imidazolinon-toleranciával nem hiszem, hogy gondja támadna, herbicidről van szó.

Nincs kedvem most előkotorni a repce hasonló adatait, ha érdekli, a Méhész Fórumon talál adatokat ahhoz is. Vélelmem szerint az adatai lehetnek helyesek, ismerőseim körében többen is jóval az Önök napraforgó pörgetései fölötti hozamokkal (nem) dicsekedtek (ám csöndben, baráti információként, nem a széles nyilvánosságnak szánva elárulták). A különbség abban van, hogy az ő méheik az utóbbi időszakban döngettek csúcsokat, nem a múlt homályába vesző időszakban.

Nem kell elfogadja a véleményemet, de ha nem neheztel, én meg az Önét hagyom figyelmen kívül. A következtetésével (mely esmeg teljesen mórickás: mindenről "az" jut az eszébe...) szintén nem kívánok azonosulni, a konklúziója amolyan szerecsenmosdatás és önigazolás szeretne lenni. Nos, az már egy másik beszélgetés tárgya kellene legyen, s majd nagyon szívesen vissza is térek rá, ha a nem ide illő hozzászólásokat a jó moderátorok végre a helyükre rakják, de mostanra olyan lett ez a téma, mint a gyűjtőfogház: van itt ganyé, van műganyé, van ökológiai álomvilág, s immáron apiterápia, komposztálás, méhlegelő és egyebek. Végre a helyükön is beszélgethetnénk mindezektől, mert csak éppen a neonikotinoidok ellen folytatott szent háború zászlaját nem lehet kibontani ettől az eklektikus katyvasztól...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. December 22. 14:02
https://www.biene-oesterreich.at/abstimmung-zu-neonicotinoiden-verschoben+2500+1137976

Imidacloprid, Thiametoxam und Clothinanidin

Dec. 12-13-án döntöttek volna a fenti neonikotinoidok újraengedélyezéséről az eu-ban.
Elhalasztották februárra.
A leírás szerint több, mint 500 tudományos publikációban (az elmúlt évekből) megemlítik a beporzó rovarokat érintő magas kockázatot, ill. hogy az élővilág többi részét is negatívan befolyásolja. Azt is észrevették, hogy a tiltás évei kedvezően hatottak az érintett élőlényekre.
A német méhész szövetség (Biene Österreich) a miniszter támogatását kéri a fenti szerek betiltásáért.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2017. December 22. 15:46
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/jon-a-rovarapokalipszis-veszelyben-az-elelmunk/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 22. 17:17
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/jon-a-rovarapokalipszis-veszelyben-az-elelmunk/

Nem bántanék senkit szívesen, de ez a cikk úgy hülyeség, ahogy van.

Ilyen cikkekkel nem kellene lejáratni a neonikotinoidok betiltásáért folytatott kampányt, de ez  másra sem jó. Az rovar-biomasszáról sem kellene értekeznie...

Az előbb idézett, Attila által feltett cikkben 500 "tudományos" cikkről beszélgetnek. Ha ez lenne az egyik, inkább kevesebb legyen, de használható.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 22. 18:34
A neonikotinok káros hatásáról alapos feltételezésem szerint több mint 500 cikk van. A rovarbiomassza csökkenése szemmel látható és alapos kiinduló hipotézis, viszont nagyon nehezen bizonyítható, hiszen erre vonatkozó elfogadott vizsgálati módszerek még nem állnak rendelkezésünkre. De ha lesznek is ilyen módszerek, a Bayer, Syngenta, Pioner, Monsanto stb cégek óriási erővel fognak törekedni az eredmények és képviselőik erkölcsi megsemmisítésére, ahogy tették Pusztai Árpáddal és Bardócz Zsuzsával egy más kérdéskörben. Miért? Mert a tőzsderészvényesek érdekeit erősen sértették, sértenék.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 23. 02:40
"Kedves Antal !
Írnál bővebben erről a papiros, faleveles takarásos technikáról ?
Laja"
A permakultúra használja a talaj takarást.Olvas utána,a neten is sok
mindent találsz.
Amit mi csinálunk messze van ezen elvektől,lassan próbálunk
közelíteni hozzá.Azért csináljuk,hogy vegyszermentes zöldséget,
gyümölcsöt szeretnénk enni.
Az ágyás úgy készül,hogy festék mentes natúr kartonpapírt terítünk
a földre,hogy a gyomok első évben ne jöjjenek fel,majd valamilyen
szerves anyagot ráteszünk.Sokan szalmát tesznek rá,én nem fogok
mert szerintem abban is benne van a neo.Mi falevelet teszünk rá,
alma és nyár levelet mert az van.Állitólag lebomlásakor (a levélből)
kíváló tápanyag összetétel alakul ki,kedvező ha fűvel kevered össze.
Csak fűvel takarni nem jó,túl sok nitrogén keletkezik f 

Március legelejéig amit elkészítesz az,az
évben beültethető,bevethető.
Széhúzod a takarást és ültethetsz vethetsz.
Megnőtt a nöbény újabb takarást kap.

CSÁ.
 

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Laja - 2017. December 23. 19:45
Kedves Antal !

Köszönöm a választ !
Kíváncsi voltam a technikára, mert már kipróbáltam ezt a takarásos módszert. A neten ha rákeresel Gyulai Iván nevére, ott bemutat egy bővebb eljárást, amit mi is kipróbáltunk a gyakorlatban, nagyszerü eredménnyel. Ott is a papirtakarás a kiinduló lépés aminek az évelő gyomok kiírtása a célja.Ezután jön egy szalma réteg, amire egy réteg istállótrágya kerül, majd ujabb szalmaréteg a tetejére. Az igy előkészített ágyásba ültethető bármi. Mi elöször sütötökkel próbáltuk ki az idén, aminek hatalmas méretü (8-10 kg)  egészséges vegyszermentes termés lett az eredménye. (A méhecskék imádták a hatalmas tökvirágokat, tiszta sárga volt az egész csapat !)Ezt az eljárást évenként folyamatosan kell csinálni, építeni a rétegeket. A Te módszered egyszerübb és ami fontos lényegesen olcsóbb. Persze annak akinek nincsenek állatai, és vennie kell a trágyát, szalmát...
Hasznosítható, lehullott falevél könnyen hozzáférhető ! Az idei réteget kipróbáljuk igy !

Boldog Karácsonyt!
 Laja
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. December 26. 12:01
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/jon-a-rovarapokalipszis-veszelyben-az-elelmunk/

Nem bántanék senkit szívesen, de ez a cikk úgy hülyeség, ahogy van.

Ilyen cikkekkel nem kellene lejáratni a neonikotinoidok betiltásáért folytatott kampányt, de ez  másra sem jó. Az rovar-biomasszáról sem kellene értekeznie...

Az előbb idézett, Attila által feltett cikkben 500 "tudományos" cikkről beszélgetnek. Ha ez lenne az egyik, inkább kevesebb legyen, de használható.

Nem csípem azt, amikor valaki mindenféle érv nélkül azt mondja valamire, hogy a cikk hülyeség.

Én mondok ellenérvet, hogy sajnos a cikk miért valós:
1. Mindenki tudja, aki legaláb 20 éve vezet autót, hogy régen milyen gyorsan tele lett az autó szélvédője rovarokkal egy esti autózáskor. Most alig kell ablakot mosni. Ugye mindenki ezt tapasztalta? Nos elárulom az éppen halála előtt levő főnixünknek, hogy azok, amiket ilyenkor tisztítottunk az autóról, azok a rovarok voltak.

2. Az európai parlamentben díjat kapott az a kutatás, amelyeik bemutatta, hogy a nem méh beporzók milyen sebességgel pusztulnak. Ott is elhangzott a német adat, miszetint ott 75 %-os pusztulást mértek. Ettől még nem lesz minden veszve, a kínaiak kézzel porozzák a gyümölcsfákat. Lesz most semmi mást nem tudó munkás Németországban, majd segítenek beporozni a tököt.

Az uborkát, paradicsomot nem kell, annak a megporzása mér most is üvegházban, mesterségesen nevelt rovarokkal történik.   

Szóval kedves Fönix, adj mán egy cikket, amelyik állításodat bizonyítja! Nem vagy király, hogy kinyilatkoztass. Érveld és ne dorongolj!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 29. 02:23
Figyeljetek a következő hírnél rögtön próbál cáfolni a Bayer szóvivője.

A NÖVÉNYVÉDELEM LEHET FELELŐS A MADÁRSZÁM CSÖKKENÉSÉÉRT
TERMÉSZET 2017. DECEMBER 8.
Egy új kutatás eredményei alapján a legelterjedtebb növényvédőszerek használata károsítja a vándorló énekesmadarak tájékozódási képességét, és drasztikus súlyvesztést idéz elő esetükben. A kutatás beigazolta a tudósok sejtését, miszerint a neonikotinoidok nem csak a méhekre és egyéb rovarokra jelentenek veszélyt, felelősek lehetnek a madarak számának mezőgazdasági területeken tapasztalható visszaeséséért.

A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok száma Európa és Észak-Amerika szerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, a szakértők régóta  a növényvédőszereket sejtették a jelenség hátterében. 2014-ben egy holland tanulmány eredményei is erre utaltak: a madarak száma éppen azon a területen volt a legalacsonyabb, ahol a neonikotinoid-szennyezés a legnagyobb volt.

A mostani eredményekről  Prof Christy Morrissey, a Kanadai Saskatchewan Egyetem kutatója elmondta:

„Jelen esetben nem csak statisztikai együttjárásról van szó, kísérletekkel igazoltuk a hatást. Az eredmények azért is voltak sokkolóak, mert nem számítottunk súlyos reakcióra, hiszen a madarak csak nagyon alacsony dózisban kaptak a szerből.”

A kísérletet koronás verébsármányokon végezték. Ezek a madarak Mexikóból és az Egyesült Államok déli területeiről vándorolnak Észak-Kanada felé. A vizsgálatba bevont egyedek egy mag elfogyasztásával megegyező mennyiségű imidaklopridot kaptak. Ennek hatására órákon belül legyengültek, emésztőrendszeri problémáktól szenvedtek, elvesztették étvágyukat, és a dózis függvényében 17-25%-os súlyvesztést szenvedtek el. Ráadásul képtelenné váltak a vándorlásukat meghatározó északi irány azonosítására. A kontrollcsoport madarainál ezen problémák egyike sem jelentkezett.


Koronás verébsármány
Forrás: Wikimédia Commons
Az egyedek 14 nap alatt visszanyerték súlyukat és tájékozódási képességüket,  csakhogy a vándorló madarak esetében az, ha késve érnek a célterületre, vagy le vannak gyengülve a megérkezéskor, nagyban csökkenti a szaporodás esélyét.

Ezeket a szereket elsősorban a magon alkalmazzák (ami a későbbiekben az egész növény védettségét garantálja), amelyeket azonban egy folyamatban lévő másik tanulmány eredményei alapján a legkülönbözőbb állatok fogyasztanak a fácántól a szarvasig, különböző madarak, nyulak, egerek és mókusok is.

A Bayer egyik szóvivője cáfolja a lehetőséget, hogy az imidakloprid komoly veszélyt jelenthetne a környezetre, beleértve a magok elfogyasztásának esetét is, amennyiben előírás-szerűen kerül felhasználásra. Hozzátette, nagyon komolyan veszik az általuk gyártott szerek biztonságát és környezetre gyakorolt hatását. Az énekesmadarak jellemzően eltávolítják a maghéjat, amely a szert tartalmazza, ezért valószerűtlen, hogy a kísérletben alkalmazott adagban kerüljön a szer a szervezetükbe. Úgy véli, a madarak más élelemforrás jelenlétében nem is fogyasztják a csávázott magokat.

A kutatócsoport tovább folytatja a vizsgálatokat a vérből vett minták elemzésével, valamint kisebb dózisok alkalmazásával. A jeladóval ellátott madarak röptét elemezve úgy tűnik, a hatás így is érvényesül.

A neonikotinoidok egy részének alkalmazása virágzó növények esetében a méhekre gyakorolt hatásuk miatt az Európai Unió területén már betiltásra került, az unióban és Kanadában egyaránt napirenden van a szer használatának további szigorítása.
A FORRÁS: THEGUARDIAN.COM
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: sztyopa - 2017. December 29. 06:09
Eltávolítja de beveszi a csörébe  !
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 29. 07:53
Akkor kezdjük!
Ezt olvassátok el:
https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/5/31/21000/eml%C3%A9keztet%C5%91_NB_2015_06_15-16%20r.pdf
Majd idemásoltam a beszámolóból egy sort:
"Az   OMME   képviselője  szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid   okozta méhpusztulás."
Most az OMME növényvédőse kéri számon az OMME elnökén, hogy miért nem küldték el a tiltakozó levelet a minisztériumba?
Ne hagyjuk magunkat félrevezetni!
Amikor ilyen ember a MI "érdekvédőnk", akkor nem csak az Óévtől kéne búcsúznunk, hanem tőle is.
Amit Anti írt.
Néhány éve Pakson volt a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Konferencia.
Bizony a vadászok elmondták, hogy az utóbbi évtizedben sok szarvas, őz agancsa selejt, és átlagban nagy a súlycsökkenésük.
Az apróvadak, főként fácán, nyúl állomány jelentősen csökkent, és minden jel arra mutat, hogy növényvédő szerek okozzák.
Mi méhészek se örvendjünk, hogy megoldják "odafent" a problémánkat, addig amíg Tóth Péter osztja ordas eszméit.
Ő miatta nem tud az ágazat tiltakozni, mert félrevezette a hatóságokat, és az egész méhésztársadalmat.
A küldöttek meg tárt karokkal néznek, sőt azóta is járja az országot méhészbutító előadásával, hogy a neonikotinoidok semmi bajt nem okoztak eddig, most pedig nagy baj van mert nem tiltakozunk ellene.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 29. 08:30
"Az OMME képviselője szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid okozta
méhpusztulás. A méhek világa c. lapban megjelent cikk szerint 2013-ban napraforgóban az
extraflorális nektármirigyekben megtalálható volt a hatóanyag. Repcében nagyobb eső után
pocsolyákban béna mozgásképtelen méheket lehetett megfigyelni."

Hát kérem, ha ezt nyilatkozta az OMME képviselője, akkor nagyon komoly mentális problémái vannak.
Az első mondat teljes mértékben ellent mond a harmadikkal.
Tehát , nincs, de a méreg jelenléte mellett mégis van.
Azon gondolkodok vajon honnan kaphat több jövedelmet , az OMME-tól, vagy a növényvédelmi bizottságtól?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 29. 09:30
Ez a nyilatkozat 2015 júniusában született. A Bayer és a Syngenta kiválóan trenírozta a méhészeket és nemcsak Tóth Pétert. Csuja hiába mondta a méhészeknek, hogy a repce veszélyes lesz.

Ha jól emlékszem, ebben az évben még a repce neonikotinoid csávázott volt. Baldavári Laci az állományának felét vitte csak repcére. No, attól a felétől alig pergetett akácmézet és a rajzással se kellett bajolnia. A másik fele viszont bőségesen adott méheket is és akácmézet is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 29. 10:15
Oké. Mondjon le Tóth Péter. Oké. De mondjon le az egész OMME elnökség is, hiszen 2017-ben hangyaf@sznyit se tettek neonikotinoid ügyben. Mehet az egész mostani elnökség is a levesbe. Ja. Bocs. Annyit tettek, hogy ellene kampányoltak az egyetlen neonikotinoid elleni tüntetésnek.

Valahogy szeptemberben minden fontosabb volt minden méhésznek az OMME szerint, mint a jövő évi méztermés, pedig akkor még a kukorica és napraforgó szükséghelyzeti engedélyek kiadását meg lehetett volna előzni.

Az önpusztításban és az egymás cserben hagyásában, lejáratásában nagyon ügyesek vagyunk mi méhészek, miközben tapsolunk és újongunk az álszent farizeus OMME tisztségviselőknek. De hát fontosabb a minisztériumi seggek kinyalása, mint a tüntetések megszervezése és utána  korrekt tárgyalások lefolytatása.

Azon is nagyon jólesik az OMME tisztségviselőknek veszekedni, hogy mennyi legyen az OMME elnök tiszteletdíja 2017 évre  7 vagy 8 milla, de egy értelmes ilépést nem tettek a méhészek alapvető érdekének védelmében.

Abban egyet tudtak érteni, hogy a valódi érdekvédő Csujalacit ki kell rúgni az OMME-ból. Ezzel az OMME elnöke is messzemenőleg egyetértett, ahogy abban is teljes volt az összhang, hogy nem kell tüntetni a neonikotinoid ellen.

No ennyibe összegezhetjük is az OMME 2017 évi teljesítményét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. December 29. 15:13
Szia jani bátya!

"A méhek világa c. lap" - ez pontosan mi?

Köszi!
Attila
Ilyet találtam: http://www.theworldofbees.com/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. December 29. 15:44
Sziasztok!

"Eltávolítja de beveszi a csörébe  !"

"Hozzátette, nagyon komolyan veszik az általuk gyártott szerek biztonságát és környezetre gyakorolt hatását. Az énekesmadarak jellemzően eltávolítják a maghéjat, amely a szert tartalmazza, ezért valószerűtlen, hogy a kísérletben alkalmazott adagban kerüljön a szer a szervezetükbe. Úgy véli, a madarak más élelemforrás jelenlétében nem is fogyasztják a csávázott magokat."
Tehát úgy írják, hogy jellemzően, és valószerűtlen. Tudod, amikor a "sötét" érzi, hogy szorul a hurok a nyaka körül, bevet ilyen óvodás érveket. Ezekbe tud kapaszkodni, "jellemzően". Ez már neki eléggé gázos helyzet. De még tartja magát, mert sokakat megvezetnek és megvesznek.
Képzeld el mi lenne, ha nem tudná ezt mondani. Akkor mit találna ki?

Azért azt a magot valószínűleg picit forgatja is a csőrében (pozícionálja, ha nem is annyira, mint tezsvír a szotyit), azt nem a nyelvével teszi? Olyankor nem a kísérletben alkalmazott adagot kapja, csak a 70%-át például? De nem is nagyon fogyaszt ilyen magot, ha van mellette mondjuk csávázott egyéb rovar, megeszi azt is...

Több cikk is van a Guardian-ban a méhekről, pl.:
https://www.theguardian.com/environment/2017/nov/09/uk-will-back-total-ban-on-bee-harming-pesticides-michael-gove-reveals
azaz UK támogatni fogja a totális tiltását a nevezett szereknek...

Közben arra is gondoltam, a rovarvilág még jó szívvel gondolhat a méhekre, hiszen az ő pénzben kifejezhető munkájuk révén, velük együtt kaphatnak esélyt a túlélésre.
Képzeld már el, ha nem poroznának be, vagy csak kisebb mértékben, akkor még ennyire se néznék őket (a rovarokat) értéknek?

Visszaemlékszem, 90-es években azért még a (bel)város szélén viszonylag nagy madárcsapatok  (veréb, pacsirta, tengelic, csíz, stb.) rendesen gyakoriak voltak. Ma már szemmel láthatóan kevesebb.

... énekesmadarakból egyre kevesebb, palimadarakból egyre több...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2017. December 29. 16:41

Elég sok cikk van, egyet még említek:

"The scientists said that many farmers wanted to reduce pesticide use, partly due to concerns for their own health. But farmers do not have good access to information on alternatives, the researchers said, because much of their advice comes from representatives of companies that sell both seeds and pesticides."

azaz: "A kutatók szerint sok gazdálkodó akarná csökkenteni a növényvédőszer-felhasználást, részben saját egészségükért való aggodalom miatt. De nincs megfelelő információjuk az alternatívákról, mivel a szakmai tanácsaik túlnyomó részét a vetőmagot ÉS növényvédőszert értékesítő cégek képviselőitől kapják."

forrás: https://www.theguardian.com/environment/2017/apr/06/farms-could-slash-pesticide-use-without-losses-research-reveals

Látható tehát, hogy kellene a tájékoztatás (falugazdász?). A Nébih-nek kellene ezzel komolyabban foglalkoznia?

Más: láttam korábbi forrásokból (publikus), hogy pl. gyógynövénytermesztésben is - citromfű, levendula, izsóp, kakukkfű (ja, kakukkfűolaj is ebből készül - timol: atka ellen!), is adtak ki szükséghelyzeti engedélyt (gyomirtó, rovarölő)! Képzeld már el...

Mi játszódik le a termesztő fejében: "igen, gyógynövényeim termesztésével hozzájárulok embertestvéreim egészségének megtartásához, állapotuk javításához, gyermekek is kedvelik, mivel természetes eredetű" ... "na most kijuttatjuk ezt a szert, muszáj, hisz ezt mondták (az elegáns úriember a "cégtől"), ez a megoldás van csak (igaz, még látszólag nem indokolt, de biztos, ami biztos alapon; a megelőzés a fontos!). meg aztán így olcsóbban kijövünk, bár igaz, nem tudom mivé bomlik le ez a szer (fejvakarás+egy újabb adag lelki méreg lenyelve -> kevesebb nyugdíj kell majd neki, ha megéri). Igazából az is lehet, hogy a talajból 4 év múlva többet vesz majd fel a növény, mint amit én majd akkor, abban az egyetlen évben permetezéssel ki fogok juttatni..." -> de talán ez utóbbiba már bele sem gondolnak.

Tehát csak kéne infó és kutatás ez irányba.
Ha mindenféle molekulát kiagyalnak, nehogy már ezt ne tudják! :)

Az igazi gyógynövények speciális helyen teremnek a természetben. A helynek az adottságai mind hozzájárulnak erejéhez.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 29. 16:57
Csuja azt állítja Ő valódi érdekvédő, és az egész mostani elnökség menjen a levesbe, mert neonikotinoid ügyben nem mozdultak?
Kicsit játszunk el a gondolattal, mi fog történni ha beérkezik a minisztériumba az OMME levele.
Először is mit fognak kérdezni?
..............Mi történt az OMME-ban, hogy most meg azt állítják hihetetlen károkat okoznak a neonikotinoidok?
Eddig számtalan nyilatkozatban, közleményben azt állította az OMME "szakembere", hogy Magyarországon nem okoz a méhészeknek kárt a neonikotinoidok használata.
Kérnénk azokat a vizsgálatokat, jegyzőkönyveket amellyel ezt önök alá tudják támasztani, hogy mégis bajt okoz....... eddig a minisztérium várható reakciója.
Itt következik be a nagy bukta, mivel erre meg azt nyilatkozta az elmúlt időszak "szakmai" stábja, hogy "Magyarországon ez irányú kísérletek nem voltak."
A kör bezárult.
Ha azt állítják, hogy nem okoz méhpusztulást az a méhészeknél nyitja ki a bicskát.
Ha azt állítják, hogy óriási méhpusztulások várhatók, akkor pedig a minisztérium kéri a vizsgálati jegyzőkönyveket ami nem létezik.
Tehát (nem először) nekem az a véleményem, hogy a téma egyszemélyi felelőse Tóth Péter!
Nem a mostani elnökség okozta ezt az áldatlan állapotot, hogy a minisztériumban bolondként tekintenek az OMME-ra a kettős beszéd miatt.
Most nézzük mi ez a fordulat Tóth Péternél, hogy egyenesen ő szeretné vinni a zászlót a neonikotinoidok elleni küzdelemben?
Semmi más nem történt csak változott az érdeke, meg olvas bennünket.
Rádöbbent, hogy nem a növényvédelmi lobbit kell kiszolgálnia, mert neki kutya kötelessége  LENNE a méhészek érdekvédelme, de ez láthatóan nem igazán megy neki.
Tehát először az elnökség tagjainak kell nyilatkoznia.
....Hisz e Ön a neonikotinoidok káros hatásában?
Aztán lehet a levelet megfogalmazni, de csak okosan mert azt meg is kéne indokolni.
Ez a gombóc nem megy le Tóth Péter torkán.
Dr. Darvas Béla előadást sem ártana a levél mellé csatolniuk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. December 29. 18:16
annyira de annyira szánalmas ami az OMME -ban megy!
Mire számítotok azok után , hogy odaállt B.P. a FIDESZ tábla mögé majd levelet fog írni ??
tudjátok szép lassan kell meggyőzni a "politikát".... :) , esetleg 20 ezer méhész és családjával addig mi lesz k.rvára nem érdekli az OMME vezetést hisz Ő addig is megkapja azt a néhány millát évente.
Régen kik kellet volna már vágni a vezetésből azokat az embereket akik alá tettek de hát még erre is képtelen -sőt akivel nem beszélt azzal most együtt utazgat , egy "tálból csemegézik"
KIB@SZOTT NAGY CSALÓDÁS !!!!!! 2 éve nem erre számitottunk !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2017. December 29. 18:48
annyira de annyira szánalmas ami az OMME -ban megy!
Miért, máshol minden rendben megy? Ámberek, tudomásul kék vennyi, hogy a pízről szól minden! Szövegelés, rizsa a külvilág felé az van, de egyedül a pénz az ami számít, a kutyát nem érdekli a méhészek nyomora, meg másoké sem. Csak egy példát emelnék ki a sok közül, annak idején amikor a vezérek "kiszagolták" hogy az olajjal nem csak sütni hanem közlekedni is lehet, azonnal törvényi szankciót hoztak, plusz felemelték az étolaj árát a duplájára, hogy véletlenül se érje meg a parasztnak a traktorba önteni, mert többe került már mint a gázolaj.
Azt meg nemrég írtam le, hogy az nem baj ha hullik az élővilág, úgyis túlnépesedünk, meg hát a gyógyszeriparnak is virágozni kell, ha jól tudom talán csak egy vagy két dolog van amivel annál több pénzt lehet csinálni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: sztyopa - 2017. December 29. 19:01
Attila hívd meg elöadást tartania napraforgó után  , vagy ennyire nem bírod a ürgét
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 29. 20:39
Csuja azt állítja Ő valódi érdekvédő, és az egész mostani elnökség menjen a levesbe, mert neonikotinoid ügyben nem mozdultak?

Csujának erkölcsi és szakmai alapja is van ehhez az állításhoz. Ezt nemcsak az elnökség, hanem az OMME elnöke is pontosan tudja. Ha még talán emlékszik a választás előtti időszakra.

Idézet
Mi történt az OMME-ban, hogy most meg azt állítják hihetetlen károkat okoznak a neonikotinoidok?

Már 2016-ban volt Tóth Péter kezében vizsgálati adatokból bizonyíték és ez az iratkupac 2017-ben gyarapodott. És technokrata Tóth Péter kénytelen volt beismerni, hogy a neonikotinoidok a méhekre károsak még a szabályos alkalmazás mellett is. Ezért is írta meg Tóth Péter ez év február végén a saját segge védelme érdekében a levelet és körbe küldte az elnökségnek, hogy a minisztérium felé meg kell változtassa az OMME az addigi álláspontját a neonikotinoid ügyben. 2017 szeptemberében határozott elnökségi döntés is született ez ügyben.

 
Idézet
Eddig számtalan nyilatkozatban, közleményben azt állította az OMME "szakembere", hogy Magyarországon nem okoz a méhészeknek kárt a neonikotinoidok használata.
Sajnos így volt. Az ökotoxikológia szaktudománya soha nem mondta, hogy a neonikotinoidok az engedélyezett formában veszélytelenek a méhekre, de Tóth Péternek voltak ilyen állításai.
 
Idézet
Kérnénk azokat a vizsgálatokat, jegyzőkönyveket amellyel ezt önök alá tudják támasztani, hogy mégis bajt okoz.......

Most már nemcsak az ökotoxikológusoknak, hanem Tóth Péternek is vannak ilyen jegyzőkönyvei.

Idézet
Itt következik be a nagy bukta, mivel erre meg azt nyilatkozta az elmúlt időszak "szakmai" stábja, hogy "Magyarországon ez irányú kísérletek nem voltak."A kör bezárult.
Nem stimmel ez a rész, mert most már Tóth Péternek is vannak olyan mérési adatai, hogy a neonikotinoidok olyan helyen is megjelennek, ahol az Ő korábbi állítása szerint nem volt.
Erre mondta Csuja, hogy rosszul voltak a vizsgálatok előkészítve és lebonyolítva.
 
Idézet
Ha azt állítják, hogy nem okoz méhpusztulást az a méhészeknél nyitja ki a bicskát.
Bár így lenne!
Sajnos a Syngenta és Bayer dumáját meg a korábbi OMME álláspontot a méhészek nagy része még mindíg elhiszi.

Idézet
Ha azt állítják, hogy óriási méhpusztulások várhatók, akkor pedig a minisztérium kéri a vizsgálati jegyzőkönyveket ami nem létezik.

Mi tekinthető óriásinak? Ami egy nap alatt hullik el vagy ami egy hónap alatt? Ha olyan látványos méhpusztulásra számít bárki a minisztérium részéről, mint a taglózó szerek esetében, akkor persze ilyet nem fog találni. Mindannyian tudjuk hogyan okoz akár tízszer akkora kárt a neonikotinoid, mint bármelyik taglózó szer.

Idézet
Tehát (nem először) nekem az a véleményem, hogy a téma egyszemélyi felelőse Tóth Péter!

Hát ez nagyon karcsú következtetés. Jogos őt elítélni a nyilatkozataiért, de box-zsákként, bánbakként egyedül őt kikiáltani nagyon karcsú. Miközben 2017-ben az OMME elnöksége igazolt módon semmi érdemelegeset nem lépett a szükséghelyzeti engedélyek kibocsátása ellen.
 
Idézet
Nem a mostani elnökség okozta ezt az áldatlan állapotot, hogy a minisztériumban bolondként tekintenek az OMME-ra a kettős beszéd miatt.

 Hát ezzel a szégyennel előbb-utóbb szembe kell néznie az OMME-nak.A mostani elnökség semmit se tett, hogy ne adhasson ki a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyeket 2017-ben és 2018-ban.

Idézet
Most nézzük mi ez a fordulat Tóth Péternél, hogy egyenesen ő szeretné vinni a zászlót a neonikotinoidok elleni küzdelemben?
Semmi más nem történt csak változott az érdeke, meg olvas bennünket.
Nem változott semmit Tóth Péter, csúpán a világ változott körülötte és ő igyekszik ehhez alkalmazkodni. Természetesen az ő felelőssége a legnagyobb, de lassan nem kevesebb az OMME elnökség többi tagjának sem a felelőssége, hiszen már többszázezer hektár neonikotinoidos vetésterület van, ami ellen eddig egyetlen OMME elnökségi tag és Csuja Lacin kívül egyetlen egyesületi vezető se szólalt fel nyilvánosan a minisztérium felé.

Idézet
Tehát először az elnökség tagjainak kell nyilatkoznia.....Hisz e Ön a neonikotinoidok káros hatásában? Aztán lehet a levelet megfogalmazni, de csak okosan mert azt meg is kéne indokolni.

2017 szeptemberében az OMME elnöksége erre a kérdésre választ adott. Sőt Bross Péter az OMME elnöke vállalta, hogy a levelet megfogalmazza és egyeztetés után elküldi a minisztériumnak. A minisztériumnak szóló levél a mai napig nem készült el.

A 2017-es esztendő úgy múlik el, hogy az OMME hivatalos formában nem tett semmit a szükséghelyzeti engedélyek kiadása ellen. És ez már nemcsak Tóth Péter bűne. Vajon kiknek a bűne még Tóth Péteren kívül?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 29. 21:17
Idézet
   hiszen már többszázezer hektár neonikotinoidos vetésterület van,     

Lehet majd T. P. nek gyűjtögetni a vizsgálati eredményeket, amiket később ugyan, de be lehet majd nyújtani a minisztérium felé.

AKkor fog ez jobban fájni az omme vezetésnek, és főleg a méhészeknek majd, mikor repcevirágzásban leszünk!!! Mind a két oldal a saját bőrén érzi majd ezt
! Akkor lehet majd szégyenkezni a vezetésnek, ha eluszik az ebből élők éve már az elején .....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 30. 08:25
Ha rajtam múlott volna, akkor a kutatási alapból megbíztam volna egy tapasztalt stábot, akár külföldi szakemberekből összeálló gárdát.
Tóth Péter már bizonyított!
Nyomni kéne neki egy "Delete"-t, és teljesen más felfogású, a méhészek érdekét maximálisan szem előtt tartó csapatra bíznám ezt, az egész méhésztársadalmat érintő problémát.
Jelenleg még ott tartunk, hogy .....hiszem, vagy nem hiszem, hogy káros a hatása.
Itt betonba vésett tények sorakoznak, nemzetközi kutatások, több ezer publikáció jelent meg a neonikotinoidok káros hatásairól, az élővilágot pusztító következményeiről.
Én nem hiszek abban, hogy Tóth Péter fogja megoldani a problémát.
Már annak is örülnünk kell, hogy ekkora változást tapasztalunk nála, de azt soha ne feledjétek el, hogy csak az a frankó amit ő mond.
Senki véleményét el nem fogadja, egy öntelt, konok ember és ennek isszuk a levét.
Ha időben belátta volna, hogy mekkorát tévedett, és ezt be is vallja, most a méhészek a tenyerükön hordanák.
Így pedig (legalább is én) örökké üldözni fogom, mert megbocsáthatatlan bűne amiket évtizeden keresztül állított.
"Az   OMME   képviselője  szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid   okozta méhpusztulás."
Ezt magyarázza meg, hogy mire alapozta.
Gömbivel sokszor nem értettem egyet, de most véleményem szerint megfogalmazta azt, amitől mindenki retteg.
Ez a 2018-as repcevirágzás.
És halkan mondom, hogy a politikus urakhoz el ne jusson, pont a választások idejére fog esni.
Minden méhésztársamnak azt kívánom, hogy bomba családokkal induljunk a 2018-as akácnak, mert a repcetáblákon semmi gondja nem lesz a méheinknek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2017. December 30. 10:20
Szerintem le kell vonni a tanulságot, de legfőképpen előre kell nézni.
1. Az USA-ban mindenki tudja, hogy a mandula ültetvények beporzása a családok nagyrészbeni legyengülésével és pusztulásával jár. Amikor a méhészek ezt érzékelték, nem vándoroltak a dunántúlnyi mandulásokba.
Amikor észrevette a termesztő, hogy a méhek nélkül veszteségessé válik az üzeme, akkor elkezdett számolni. Díjat ajánlott fel a megporzásért.
2. Amíg Magyarországon a csávázott repcére mennek a méhészek, mint a piaci legyek, és viszik méhcsaládjaikat, addíg kár arról beszélni, hogy a csávázószer okozott-e kárt, vagy nem. Mert nem okozott olyan jelentős kárt, aminek hatására a méhász nem vándorolt volna oda a táblára. Következésképpen a helenlegi helyzet azt mutatja, hogy a csávárás, repce probléma nem lépte át azt az ingerküszöböt, aminek hatására a méhész elgondolkozott volna.
3. Akárki mondja a méhésznek, hogy Te, ide és ide ne vándorolj, amit nem mint hatóság tiltunk meg, hanem mint egyesület javasolunk, akkor szerinted hányan nem mennek oda? Szóval akármit írogat a nemzetközi sajtó, ha a méhész nem hallja a legjobb barátjától, vagy nem tapasztalja meg saját maga, vándorol a repcére, mint a piaci légy. El sem lehet hessegetni. (Emlékezz vissza, szinte minden évben megismétlődik a facélia mizéria. Túl nagy méhsűrűség, keresztbe fertőződés, méhpusztulás. Aztán lehet, hogy azok, akik éppen megjárták nem mennek következő évben, de mennek mások, és minden ismétlődik. Ehhez még neonikotionid sem kell. De nincs önkorlátozás, nincs közösségi akarat. Vannak ez egyéni akciók, mint az akácon, mint pl. tudatos méhegészségügyi zárlat.)

Mit tud ebben az OMME tenni?
1. Javasolja a méhészeknek, hogy vegyék át az USA példát, és csak díjazásért menjenek pl. repcére. Addig ez nem működik, amig lesznek sztrájktörők, és rohannak a területre, mert még nem érzik a negatív hatást.
2. Összegyűjtetheti az információkat egy egyetemistával, kiadathatja kispéldányszámú könyvben. De az egyesület mi vagyunk. Amit mi teszünk, az az OMME. A vezetés úgymond csak végrehajtja a rábízott tervet. Pl. 2017 évi tervben mi volt a neonikotionidokról betervezve? Rajtunk múlik, hogy mit veszünk előre. Az ágazatnak van problémája bőven.

Marad 2018 ra is, és ehhez kívánok mindenkinek lelki erőt, kitartást, jó egészséget! Mindenki keresse meg magában azt a feladatot, amelyik a legfontosabb. És tegyen abban. Ha valakinek az a legfontosabb, hogy csak arról beszéljen, hogy ami a második legfontosabb neki az a többieknek miért nem a legfontosabb, mindenkit csak kritizál, annak meg megbékélést kívánok!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 30. 10:39

"Az   OMME   képviselője  szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid   okozta méhpusztulás."

Attila!
Sine ira et studio! Azaz mindenféle harag és részrehajlás nélkül. Azt gondolom, hogy ez Neked is fontos alapelv. Egészen biztos az, hogy ez így hangzott el? Az én emlékeimben az él, hogy Tóth Péter a monitoring vizsgálatokban azt állította, hogy az OMME kísérletei nem tudták igazolni a külföldön megjelent állításokat a neonikotinoidok káros hatásairól. A két állítás között azért óriási különbség van. Hiszen aszerint, ahogyan én emlékszem, lehet, hogy pusztán a rossz vizsgálati módszer az oka az eredménytelenségnek. Nem akarom százszor ismételni magam, de szerintem a szakirodalomban sem található sehol sem jó vizsgálati módszerrel végrehajtott kísérlet a krónikus, kumulatív toxicitás előfordulásának igazolására. Ez egy anyaferomonos, fiasítás nélküli családvizsgálat lenne a neos és nem neos legelők összehasonlításával. A guttációs cseppektől történő akut méreghatás kimutatásnak is alapvetően családvizsgálatokon kellene alapulnia, sokkal kevésbé analitikai vizsgálatokon.
Tényleg állított olyant a Tóth Péter, hogy "Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid   okozta méhpusztulás" ?

Körmendy Rácz János írásával teljesen egyetértek. Egy apró hozzáfűzni valóm van csak. Ezt is írtam már sokszor. Repcén a méhész a tömeges kelés miatt nehezen veszi észre az eltűnő méhtömeget. Azonban, amíg van hordás, addig volt, ami behozza. Csak mondjuk repce közepén megáll a gyarapodás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2017. December 30. 10:50
Amit írsz az szép és jó, lenne. Két probléma van csak vele. Mit csináljon az a méhész (sok ilyen van, ha nem a többség), akinek kizárólag 1 fix telephelye van, a méheit sehova nem tudja elvinni, és a gazdák körbevetik a környéket repcével? És még ha meg is tudná tenni azzal is inkább csak magának ártana, mert a családok konkrétan a repce virágporán és nektárján fejlődnek fel akácra (nincs is olyankor más). Ezt semmivel nem lehet helyettesíteni, hiába van akármennyi telelőkészlet, hiába etetsz, teszel ki sörélesztőt vagy valami virágporpótlót az közel sem lesz ugyanaz.
Szóval tetszik vagy sem, a két rossz közül még mindig az a kisebb rossz ha mennek a repcére.
Nem a méheket kellene menekíteni hanem a gazdák fejében kellene rendet tenni. Csak ez sem úgy fog végződni ahogy azt mi szeretnénk, mert itt helyben is hallottam már hogy egyre többen akarnak végleg leállni róla, mert hogy nagyon sok a gond vele, rengeteget kell permetezni stb. És akkor lesz majd némi virágpor a gyümölcsről amit szintén orrvérzésig permeteznek, utána meg a nagy semmi.
Elmentem tavaly egy olyan helyre ahol 2 fiókkal használják a hunort, mert egyszerűen nem értettem hogy azt hogy lehet.  ::) Aztán rájöttem. Úgy, hogy áprilisban amikor a családoknak robbanásszerűen kellene fejlődniük akkor helyette vegetálnak, mert nincs a környéken repce.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 30. 12:23

Nem a méheket kellene menekíteni hanem a gazdák fejében kellene rendet tenni.
Szerintem ezt ők fordítva gondolják. Ha a méhésznek így is megéri, akkor ne ágáljanak a neo ellen, mert lehet, hogy ez az ára annak, hogy van repce virágpor. Ezt a kérdést hosszú távon eldönti az élet. A gond az, hogy eközben egyik vagy másik fél (vagy mindkettő) lokálisan megsemmisülhet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2017. December 30. 13:30
Lehet hogy az írásom nem eléggé tükrözte, de benne volt hogy egymásra vagyunk utalva, de talán nekünk nagyobb szükségünk van a repcére mint a gazdának a beporzásra, ezt nem tudom megítélni. A méhek tavaszi fejlődését tekintve nagy szükség van rá.
Beszéltem régen egy kezdő méhésszel akinek olyan helyen volt készülőben a telephelye ahol az akácon kívül szinte semmi nem volt, és örült, mondván nem lesz majd gondja a mérgezésekkel. Nem szóltam rá semmit, csak magamban mondtam hogy a bevétellel sem, mert az sem nagyon lesz...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 30. 15:02
Nagyernyei Attila:
Idézet
Ha rajtam múlott volna, akkor a kutatási alapból megbíztam volna egy tapasztalt stábot, akár külföldi szakemberekből összeálló gárdát.
Ennek semmi értelme nem lenne.
Miért?
1.
Azok is megvásárolhatók.
2.
Te megadtad kicsit lejjebb a választ. Íme:
Idézet
Jelenleg még ott tartunk, hogy .....hiszem, vagy nem hiszem, hogy káros a hatása.
Itt betonba vésett tények sorakoznak, nemzetközi kutatások, több ezer publikáció jelent meg a neonikotinoidok káros hatásairól, az élővilágot pusztító következményeiről.

Akkor mi lenne a megoldás, ha már nem további kutatásokra van szükség?
Erre is megadtad a választ Attila. Íme:
Idézet
Nyomni kéne neki egy "Delete"-t, és teljesen más felfogású, a méhészek érdekét maximálisan szem előtt tartó csapatra bíznám ezt, az egész méhésztársadalmat érintő problémát.
Vagyis a jelenlegi elnökséget úgy a maga teljességében el kellene küldeni nyugdíjba, mert semmit nem tettek a szükséghelyzeti engedélyek kiadása ellen.

A jó érdekvédő nem akkor lép, amikor már itt a baj, hanem figyelmezteti a tagságot és a hatóságokat, időben érdeket egyeztet, hogy a baj ne következzen be.

Idézet
Gömbivel sokszor nem értettem egyet, de most véleményem szerint megfogalmazta azt, amitől mindenki retteg. Ez a 2018-as repcevirágzás. És halkan mondom, hogy a politikus urakhoz el ne jusson, pont a választások idejére fog esni. Minden méhésztársamnak azt kívánom, hogy bomba családokkal induljunk a 2018-as akácnak, mert a repcetáblákon semmi gondja nem lesz a méheinknek.

Nagyon fáj nekem is, amit az alábbiakban írok, mert hittem abban, Bross nemcsak tájékozott, művelt és jó szónok, de hittem abban is, hogy jó érdekképviselő. Ezért nagyon sokat tettem a megválasztásáért. Sajnos súlyosan csalódtam Bross Péterben.

Bross Péter OMME elnöknek tudnia kellene, hiszen Ő a méhészek felkent tábornoka, hogy Még a hadsereg pusztulása előtt kell egy jó tábornoknak a katonáit harcra hívni és nem akkor, amikor már az ellenség a fél hadsereget lemészárolta.

Vagyis Brossnak 2017 márciusától folyamatosan kellett volna szervezni a neonikotinoid elleni kampányt, amihez nagyon jó apropó lett volna Tóth Péter februári pálfordulása. De Bross Péternek minden más fontosabb volt, mint ez. Én elhiszem, hogy Bross Péter nagyon sokat dolgozik és éjjel-nappal az OMME jár az eszében. De be kellene látnia neki is és a barátainak is, hogy az érdekképviseleti munka megszervezéséhez annyit ért, mint hajdú a harangöntéshez. Nem tudja sem a saját, sem az elnökség munkáját helyes fontossági sorrendbe állítani és ennek következménye az, hogy a NÉBIH gátlástalanul adja ki a szükséghelyzeti engedélyeket.

Mostmár értem, hogy Bross Péter miért állt fel 2013-ban az elnöki székből. Nem személyes sértődöttségből. Hanem azért mert rádöbbent arra, hogy az OMME nem azt csinálja ami az alapfeladata lenne. Bross Péter 1996-ban, tehát majdnem 20 évvel ezelőtt került be az OMME elnökségébe. Már akkor se azt csinálta az OMME ami a legfontosabb feladata lett volna. Miért kellett  neki 17 év, hogy erre rájöjjön? Ha meg rájött 2013-ban, akkor 2016-tól miért a régi rossz irányba vezeti az OMME szekerét?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. December 30. 15:07
úgy látom megy itt a "hülyítés" arról hogy az  OMME vezetés nem tehet semmiről kizárólag (direkt kisbetűsen) tóth péter -  (tény ,hogy nagy szerepe van a dolgok ilyentén alakulásaba)-  na de azért ha két év alatt a vezetés nem tudta elérni , hogy  NE tóth péter szava legyen a meghatározó .... háát akkor mit is keresnek ott vezetői pozíciókban (vagy esetleg Ők is egy húron pendülnek t.p. -vel ?? ) ??

KörmendyRácz szerint:
 "De az egyesület mi vagyunk. Amit mi teszünk, az az OMME. A vezetés úgymond csak végrehajtja a rábízott tervet. Pl. 2017 évi tervben mi volt a neonikotionidokról betervezve? Rajtunk múlik, hogy mit veszünk előre. ..."

Milyen jóó is volna ha ez igy lenne ! 
az egyesület mi vagyunk ez igaz de amit  a vezetés tesz (sajnos)  az az OMME !
tervezni kell valami olyan ellen ami a méheket tizedeli ? az OMME vezetésnek vagy rendkívüli közgyűlést kellene összehívnia vagy mindent megtenni azért , hogy a méhek ne sérüljenek !
az OMME vezetésen múlik, hogy mit vesz előre és nem a méhészeken !
 
Egészségben gazdag Boldog Új Évet  !
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2017. December 30. 15:10
Wr!

Egy kicsit számolj már!
Amit az anyák petéznek repcén az már csak a második akácon
lehet gyűjtő méh.
Korai repce-késői akác esetén esetleg a dandárra lehet
gyűjtőméh a repce legelején lerakott petékből.
Az akácot gyűjtő méheket repce előtt petézik az anyák.
Pont ez a probléma a repcén eltűnt,elpusztult méh nem
hord akác mézet.
A mostani mezőgazdasági vegyszerezések miatt
a repce elején lévő fiasításból kelt méhek hordják az akácot.
Mo.-on ezért nincs több méz az 1 millió családból sem mint tíz évvel ezelőtt,
amikor kb. fél milló volt az országban.
Az egész év erről szól,gyenge méhek amint mezőgazdasági területre járnak.
Így aztán az atka(vírusok) hatása is erősebb.   


Csányi Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 30. 15:26
Szerintem le kell vonni a tanulságot, de legfőképpen előre kell nézni.
Egyetértek.
Viszont az írásod többi része az érem egyik oldala éspedig pontosan nem az érdekvédelmi oldala, hanem az egyszerü szemlélő szemszöge. Egy olyan szemlélőké, aki nem veszít semmit az ügyön. Kb. ilyen egy minisztériumi tisztviselő szemlélete, ha nem korrupt. De mi a megélhetésünket kockáztatjuk minden vándorláskor ezer veszélynek kitéve és ezen veszélyek között a legnagyobb éppen a növényvédelem korszerűnek kikiáltott, de sajátosan elavult módja.
János!
Mi a feladata az olyan érdekvédelmi szervezetnek mint az OMME, ha nem a kockázatcsökkentésért való közös küzdelem?

Ha ebből a szemszögből vizsgálom a hozzászólásod további részét, akkor nem kell reagálnom a mondataidra, hiszen nincs mit. Hiszen te magad bizonyítod, hogy nem érted az érdekvédelmi munka lényegét. Neked érdekvédelmi vezetőként nem állami tisztviselő külső szemével kell nézned és objektív értékelést adnod. Ez nem a te dolgod. Viszont, ha azt érzed, hogy mégis csak ez a te dolgod, akkor sajnos rossz helyen csücsülsz.

A méhész egy termelő szubjektum, akinek a külső környezet segítséget ad vagy gátolja munkáját. Az érdekképviselet feladata a gátló tényezők kiiktatása. Ha a megválasztott személy nem épes a feladatait ehhez igazítani, akor ALKALMATAN.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 30. 15:37
Nem akarom százszor ismételni magam, de szerintem a szakirodalomban sem található sehol sem jó vizsgálati módszerrel végrehajtott kísérlet a krónikus, kumulatív toxicitás előfordulásának igazolására. Ez egy anyaferomonos, fiasítás nélküli családvizsgálat lenne a neos és nem neos legelők összehasonlításával.
Nagyon régen elvégeztek már többen is összehasonlító kísérleteket, amik bizonyító erejűek. Olvass utána és akkor Te is tudod, hogy a hamis premisszákból kiinduló kockázatelemzések miatt kapják meg ezek a mérgek a méhkímélő minősítést. A szaktudomány számára nem kérdés. Józan és magára valamit is adó tudós számára egyértelmű, hogy ezeket a mérgeket a Bayer és Syngenta részvényeket kezelő tőzsdei hatalom tartja a piacon. Régen mehetnének a süllyesztőbe és jöhetnének teljesen új módszerek a növényvédelemben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 30. 15:44
Mit csináljon az a méhész (sok ilyen van, ha nem a többség), akinek kizárólag 1 fix telephelye van, a méheit sehova nem tudja elvinni, és a gazdák körbevetik a környéket repcével? És még ha meg is tudná tenni azzal is inkább csak magának ártana, mert a családok konkrétan a repce virágporán és nektárján fejlődnek fel akácra (nincs is olyankor más). Ezt semmivel nem lehet helyettesíteni, hiába van akármennyi telelőkészlet, hiába etetsz, teszel ki sörélesztőt vagy valami virágporpótlót az közel sem lesz ugyanaz.

Magyaroszágon a repce helyett az ártéri legelő és a füzes terület a legértékesebb tavaszi méhlegelő.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 30. 16:47
Ezt kérdezi neo tőlem:
"Egészen biztos az, hogy ez így hangzott el?"
"Az   OMME   képviselője  szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid   okozta méhpusztulás."
Én csupán idéztem a Növényvédelmi Bizottság ülésének anyagából, amit ezek szerint nem olvastál el, így ismét beidézem, itt megtalálhatod.
Nem szeretek ilyen dolgokkal vagdalódzni, mert akár jogi következménye is lehetne, de mivel idéztem egy anyagból amit az Internetről vettem le, ez a része kilőve, mivel nyilvános.
https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/5/31/21000/eml%C3%A9keztet%C5%91_NB_2015_06_15-16%20r.pdf
Egy csepp kétségetek sem legyen, hogy miket állított eddig Tóth Péter növényvédős.
Ha mégis kétségetek lenne, kérlek nézd meg Dr.Darvas Béla professzor Úr szekszárdi előadását.
Tényfeltáró, szemet nyitogató, leleplező.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2017. December 30. 16:52
Idézet
Magyaroszágon a repce helyett az ártéri legelő és a füzes terület a legértékesebb tavaszi méhlegelő.

Ez igaz! Van a környékemen fűz! Nagyon jól "felhozza" a családokat :) Viszont hová meneküljön el a méhész méheivel, ha elvirágzott? Mert utána repcét mindenhol érnek!!!  Az meg, mindenki tudja finom elixír... :'( :'(   
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 30. 17:05
Attila!
Igazad volt, ezt az anyagot nem ismertem! Emiatt elvitathatatlan a felelőssége.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. December 30. 18:00
Ha NEÓK-ról van szó nem bírok magammal a méregtől !!!!!!!   14 éve söpri a szőnyeg alá a jelzéseinket az OMME !!!!   Hogy minek hívják az illetőt nem számít , a lényeg a munkáját nem a méhek érdekében végezte el !!!!!!!! Felelőtlen cselekedetükkel évek óta súlyos kárt okozva a méhésztársadalomnak !!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2017. December 30. 18:04
Az meg egyenesen röhejes , hogy a "madarak okosabbak mint a méhek" mert csak a "belét eszik meg a magnak a mérget meg kiköpik " !!!!!!!!!!!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 30. 21:14
Ha NEÓK-ról van szó nem bírok magammal a méregtől !!!!!!!   14 éve söpri a szőnyeg alá a jelzéseinket az OMME !!!!   Hogy minek hívják az illetőt nem számít , a lényeg a munkáját nem a méhek érdekében végezte el !!!!!!!! Felelőtlen cselekedetükkel évek óta súlyos kárt okozva a méhésztársadalomnak !!!!!!
A legszebb ebben a történetben, hogy a felelősök élükön természetesen Tóth Péterrel, lelkiismeretlen álszent módon ott ülnek az OMME elnökségében. Tolják maguk előtt Tóth Pétert a többiek, de most már sajnos, hogy Bross Péter felelőssége se kisebb, hiszen a szükséghelyzeti engedélyek kibocsátásáról mindent időben tudott, de nem tett semmit. Elterelte a figyelmet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 30. 21:34


Azt hittem, Nagyernyei és Bross kibírják az újévig, s az ünnepek békéjét nem zavarják meg hagymázos vergődésükkel.

Tévedtem, rosszul hittem!

Nincs kedvem jelzős szerkezetekkel, barokkos körmondatokkal cáfolni, mert ez a mérhetetlen butaság és rosszindulat, amit Nagyernyei prudukál, nem igényel cizellált választ. Sajnos a böszmeségre nem tudok böszmeséggel reagálni, de talán a mocsok helyett az észérvek is megteszik.

Ahhoz sincs kedvem, hogy Geddekas soronként idézős "kiskatekizmusát" másoljam, mert az ugyan szemléletes, meg nehéz elfelejteni valami fontosat, de nekem nem tetszik, nem használom, meghagyom neki.

Nem lenne baj, ha végre valaki vázolná, mi is a gyökere ennek az egész dedónak. Ha kell, kimondom: a gyökere az, hogy Bross érzi, közeleg az óra, amikor az egyesületi tagság nemes egyszerűséggel "szétrúgja a szentséges valagát" -ahogy azt a jó Jogerős Geddekas oly képszerűen, szemléletesen megfogalmazta.

Telik lefelé az a paradigmaváltós türelmi idő, s Lygo hozzászólásából is látható, hogy nyílik a népek szeme, egyre világosabban kirajzolódik, hogy Bross többedjére magára hagyta a méhészeket, becsapva, átverve az egész ágazatot, ismételten csak a saját pecsenyéjét sütögette.

Nem érdemes tovább ragozni, ki kell végre egyenesen mondani, hogy a tagság csalódott, s mivel Bross addig járta a kállai-kettőst, míg az országban potenciálisan a repceterület nagyobbik része csávázott repcével le(hete)tt elvetve, a dolgot visszacsinálni sem lehet, 2018 tavaszán légkalapáccsal sem lehet majd a méhészek seggébe egy zabszemet beverni. Nincsenek illúzióim, s vagyok annyira vén realista is, hogy ne képzeljem azt, ha Bross visított volna, mintha nyúznák, egy négyzetméterrel is kevesebb csávázott mag lenne földben. Nem valószínű, hogy a minisztériumot, a hatóságot különösebben meghatotta volna, hogy Bross nyüszít. A méhészek viszont látták volna, hogy legalább megpróbálta. Most viszont azt látja, hogy az az elnök, aki 2012-ben szervilis módon, széles nyelvcsapásokkal igyekezett kiszolgálni a döntéshozókat és a hatóságokat, ismét "benyalt", s cserbenhagyva az egyesületi tagságot, megint a pozícióféltés motiválta sunnyogást választotta. Most meg látva, hogy a tagság ezt világosan látja, megpróbál azon ember mocskolásával hárítani, aki már a tél végén, februárban jelezte, hogy a hatóságok ismételten és óriási területeken engedélyezni készülnek a csávázószereket. Le nem tudja tagadni, s a fullajtárjával azt igyekszik a fejekbe verni, hogy nem pozícióféltésből sunyított, hanem az egyesületi presztízst igyekezett megóvni...

Bross már 2012-ben is képes volt a tőle megszokott módon blöffölni, csak nehogy valakinek eszébe jusson seggbe rúgni. Errefelé célzatosan irányított az "amnézia", inkább ismételten idézem a jegyzőkönyvet, s mivel tudom, hogy Bross akár a csillagokat is képes lehazudni az égről, idézem az aláírt jelenléti ívet is:

https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFT01oZ2Y4Nk52YmZHR3V4aTlwUlN3cFlGZXNR/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFMlE5NmlYblhEY25NWVpmQldubXlZMVZHMGRR/view?usp=sharing

Mivel valamilyen oknál fogva itt és az elnök holdudvarában senki nem akarja azt, hogy a tagság ismerje azt a februári levelet, amit Bross elsumákolt, most beidézem, ne legyen senkinek kétsége a tartalmát illetően. Szerintem már éppen ideje, február óta senkinek se kedve, se mersze nem volt nyilvánosságra hozni... Még a jó Geddekas se tette közzé, pedig tudja, hogy az Egyesület közérdekű státusza miatt a dokumentum is nyilvános, közreadásáról a közhasznú státusz felett őrködő elnökség határozatban rendelkezett, mely határozatot a jó Bross elnök úr következetesen elszabotálta. Fontolóra kell venni az etikai vizsgálat kezdeményezését, bár arra kifejezetten az Elnökség és az EB elnöke lenne hivatott. Talán inspirálni lehetne őket?

https://docs.google.com/document/d/1w65J2Hx31CruUEaMSQ1K9z7YqFsVxLBM9SzpftZJWPc/edit

Oly sok hazugság hangzott itt el arról, hogy Tóth Péter miért írta meg e levelet, hogy kénytelen leszek  az elektronikus levelet is idézni, melyben Tóth Péter ismerteti az elnökség illetékes tagjaival azt a háttérbeszélgetést, ahol az információt kapta a szükséghelyzeti engedélyek kiadásának szándékáról:

Ez az az e-mail, melynek melléklete volt a Miniszternek szóló levél, mely első körben az alelnököknek és Bross Péternek ment. Másolatban Horváth Gábor is megkapta.   

"Kedves Kollégák!

 Már volt arra néhány alkalom, hogy egy növényvédelmi rendezvény szünetében folytatott beszélgetés alkalmával tettem szert egy-két számunkra fontos információra (pl. három éve így tudtuk meg, hogy a hatóság egy tetraciklin tartalmú permetszert akar engedélyezni az alma tűzelhalás betegsége ellen), Cserényi Doktor úrral léptünk is azonnal, és a már utolsó stádiumban lévő engedély kiadását akadályoztuk meg ezzel.

Az MTA folyosóján hasonló beszélgetésben vettem részt és tudtam meg valamit. Nevezetesen arról van szó, hogy a kormányzat a neonikotinoidokat érintő szigorítások fellazításán dolgozik. Ez pedig nincsen összhangban a korábban a Budaörsi úton folytatott megbeszélésünkkel kapcsolatosan elhangzottakkal. Nevezetesen azzal, hogy a neonikotinoid korlátozások felpuhításához ne adjon lehetőséget a hatóság… Attól tartok ezt a kérésünket nem igazán veszik figyelembe, vagyis a mi bevonásunk nélkül folytatnak tárgyalásokat, illetve már az is lehet, hogy meg is egyeztek valamiben.

Ennek a dolognak az ismeretében javaslom a mellékelt levéltervezetet véglegesíteni és sürgősen továbbítani a Miniszternek és természetesen Jordánéknak is.

Üdvözlettel:tp"

Ez a levél az előbb idézett miniszternek címzett levél-tervezettel együtt ért a címzettekhez. Ítélje meg mindenki maga, kit terhel bűnös mulasztás...

Nos, talán látható, milyen "gonoszan fondorlatos módon titkolta" az információt az a Tóth Péter, aki elnökségi tagként -a szolgálati utat betartva- az információt rögvest megosztotta az illetékesekkel, akik elnököstől, alelnököstől szépen magasról szartak az egészre, s jól megfontolt érdekből egészen addig hallgattak, "megfeledkeztek" róla, amíg az információ el nem jutott az elnökség azon tagjaihoz, akik elől az információ birtokosai -nézetem szerint gerinctelen módon- elzárták, eltitkolták az információt. Majd a tagság megítéli miképp, de még fontosabb, hogy mi okból történhetett ez. 

Mivel semmi nem történt, az e-mail és a miniszternek címzett levél ismételten "postára került", de most már a teljes elnökségnek is elküldve (mindez még szintén márciusban).

 
"Kedves Vezető Társaim!

 Ahogyan az alábbi e-mailben és a mellékelt levélben olvashatjátok már egy hete jeleztem az Elnöknek és az Elnökhelyetteseknek, hogy a megtudtam valamit arról, hogy az FM hozzájárulását kívánja adni a neonikotinoidokkal történő csávázással kapcsolatos felhasználási szigorítások fellazításával kapcsolatosan. A hírek valóságtartalmának ellenőrzését követően írtam meg a Miniszternek szóló levéltervezetet, egyben jeleztem a problémát „felfelé”.

Válaszként Bross Péter közölte velem, hogy a NÉBIH illetékes igazgatójától már tud a problémáról. Erre válaszként javasoltam, hogy a beterjesztett levél tervezetet az új információk beépítésével aktualizálják és feltétlenül továbbítsák. Sajnos információim szerint ez nem történt meg… Ettől függetlenül fontosnak érzem, hogy tudjatok a helyzetről.

Számomra az a nagyon furcsa, hogy tavaly az első lépcsős fellazítás idején mindenki (Greenpeace, Fekete fórum) izgatta a méhészeket ezzel a problémával, ugyanakkor idén, mikor a tavalyinak 3-4-szeresére kívánják növelni a kezelt terület nagyságát, akkor nem reklamálunk senkinél…

Szerintem Elnökségin erről feltétlenül beszélnünk kell. Úgy gondolom, hogy az érvényes megszorítások mellett ki kell állni (még akkor is, ha ez a permetezések és a piretroid mérgezések számának emelkedésével jár), elvégre egy EU Bizottsági döntésről van szó, amit hosszú távon viszont el kell fogadni minden tagállamnak.

Még egy adalék. Számomra az a furcsa még, hogy a Fekete fórum tesz néhány utalást a levél létezéséről…

Üdvözlettel:

tp"

Tehát a figyelemfelhívó e-mailt és a levelet most már az egész elnökség megkapta, majd ezt követően az EB elnökéhez -aki éppen Tóth Péter MTA-konferencián való részvételének jogosságát vizsgálta, de ez már egy másik szál, egyszer majd ezt is kibonthatjuk- is eljutott áprilisban (pontosan 04.03. a küldés ideje) (Kedves Péter).

"Kedves Péter!

 Mellékelek egy e-mailt, ami közvetve ugyan, de azt bizonyítja, hogy volt méhészeti hozadéka az MTA részvételemnek… Érdemes a kísérő e-mailt is elolvasni hozzá (ugyanis 3 éve is volt hozadéka a dolognak (ld. tetraciklin tartalmú növszer engedély kiadásának megakadályozása). Ezt a lehetőséget az OMME vezetése elpuskázta akkor, amikor az én levelemet, vagy annak egy változatát nem küldte azonnal-sőt azóta sem-tovább.)

Üdv:tp"

Nos, lassan eljutunk akkor oda, hogy a teljes elnökség és az EB is tudott a dologról. Természetesen a vezető szaktanácsadó és a hivatalvezető is ismerte az anyagot. A kronológiai sorrendben a márciusi OV következett. 
Márciusban az OV-n tehát szóba került a "lenyelt" levél Bross és Tóth Péter között. A kérdésre, hogy miért nem ment el a levél, vagy egy átköltése, Bross felháborodva azt válaszolta, hogy csak nem képzeli Tóth Péter, hogy ha egy szaktanácsadó mond, vagy ír valamit, akkor ő majd szalad a miniszterhez?
Ezt követően ezzel a levéllel kapcsolatban még az áprilisi Elnökségin született egy döntés, hogy el kell küldeni az említett dokumentumot.  A tények ismeretében kijelenthető, hogy ez Bross kifejezett szándékából azóta sem történt meg.
Sorrendben a továbbiak: az FM utasította a NÉBIH-et arra nézve, hogy ki kell adni a repce vetésterületének kétszeresére a szükséghelyzeti engedélyeket. Eközben Tóth Péter beszerezte az adatokat arra nézve, hogy 2018-ban várhatóan mekkora lesz a kukorica és napraforgó esetében a szükséghelyzeti engedélyek által lefedett terület. Ennek az információnak a birtokában ismételten szétküldte Tóth Péter a már idézett, februári, azóta Bross által sikerrel jegelt levelet és az elnökségin papír alapon is bemutatta az elnökségi tagoknak azt. Magyarán kiosztotta, de elkövette azt a hibát, hogy Csujának nem adott vagy küldött egy példányt.  Az elnökség több tagja fura módon úgy reagált, mint aki most látja először ezt az írást... Ezt követően ismételten született egy olyan döntés, hogy készüljön egy új levél, amelyben további szakmai hivatkozásokkal egészítse ki a már leírtakat Tóth Péter a neo csávázószerekkel  kapcsolatosan. Ezt követően Bross Péter bekérte a Monitoring Csapat által eddig kimutatott vizsgálati eredményeket, amiről készült is egy összefoglaló anyag, melyet most idézek.

 Tehát, az alábbi levél ment el az Elnöknek 2017.09.27-én de. 10.03 perckor  adalékként a miniszternek szóló -immár harmadik verziójú levélhez, mely elkészítésével és elküldésével  elnökségi határozat bízta meg Bross elnök urat, s mely verziók közül egyetlen egy sem készült el és egy sem került a miniszter elé :


"Kedves Péter!

 Mellékelem a kért neo vizsgálati eredményeket:

 1.       http://www.omme.hu/?p=393  2007-ben az első mintavételi körutunk alkalmával a neonikotinoid gyanúba keveredett parcellákról gyűjtött minták egyike sem volt pozitív erre a szercsoportra. A begyűjtött minták közül csupán egy mutatott komoly klórpirifosz szennyeződést. 2007 nyarán, mint tudjuk azaszály és az atkajárvány is komoly gondokat okozott.

2.       http://www.omme.hu/?cat=22: 2008. nyári vizsgálatok: 1 db Tolna és 1 db Zala megyei kukorica címer mintában volt 4 ppb klotianidin (Tolna), 11 ppb tiametoxam (Zala). a baj csak az volt, hogy a labor a címer testeket vizsgálta és fogalmunk sincsen a virágpor valódi szennyezettségéről. A Zala megyei mintaterület ezért volt érdekes, mert már hat éve monokultúrában vetették oda a kukoricát, és ebből ötször csávázták a vetőmagot Gaucho-val. Erre a területre később még fogok hivatkozni, mert mintáztuk még. Egyik területen sem tudunk abban az évben méhcsalád összeomlásról. A tolnaiak is csupán legyengültek, de ennek magyarázatául a méhekben talált egyéb rovarölő szer maradékok szolgáltak. Egyébként ebben az évben elvégzett kémiai elemzéseink száma meghaladja a hatvanat, abból van ennyi pozitív minta…

3.       http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/monitoring-2009-2010.pdf: a kiadvány 25-26. oldalán foglalkozunk a témával, minek megfelelően megállapítjuk, hogy neo szermaradványt napraforgóban nem tudtunk találni, az OMME és az MgSzH szakemberei által mintázott 12 neo-val kezelt kukorica minta közül csak kettőben volt neo szermaradék. Itt is a kukorica címerében. Nincs információnk arról, hogy szennyeződött-e a virágpor. Egy biztos a környező méhészetek virágpor és méz mintái mentesek voltak és a méhek sem mutatták a CCD-jeleit. Egy másik írásomban (http://www.omme.hu/?p=395) kitérek arra, hogy ebben a vizsgálati etapban 57+27=84 alkalommal kerestük ezeket a hatóanyagokat és az előbb említett minták voltak csak pozitívak.

4.       http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/Monitoring_2011.pdf Ennek a kiadványnak a 26-29. oldala foglalkozik a kérdéskörrel. Folytattuk a NÉBIH-hel célirányos mintavételeket 10 napraforgó, 10 kukorica lett mintázva, ebből a 20 növényből 3 db címer lett pozitív (7-6-6 ppb) sajnos mire ez az eredmény kiderült már nem volt mód a polleneket külön vizsgálni. A korábban említett monokultúrás zalai mintaterületen a 30 cm-es kukoricában a levelekben még jelen volt a hatóanyag, de később már nem volt mérhető. Volt két méhészet is, ahol a családokon belül kétszer a lépekben, egyszer pedig a virágporban mutattunk ki imidaklopridot. A virágport fajilag is elemeztettük, nem volt benne semmi szántóföldi kultúrnövény pollenje csak szelídgesztenye. Erről a növényről meg tudni kell, hogy lehet permetezni Kohinoor nevű készítménnyel, aminek hatóanyaga szintén imidakloprid. A sors fintora, hogy az a két méhészet, amiben ilyen szennyezést mutattunk ki egészen szépen kitelelt… Egyébként ebben az évben vettünk mintát a zalai monokultúrás kukoricának a pollenjéből is, az negatív volt.

Enyingen találtunk egy 300 ha-os napraforgó táblát, ami imidaklopriddal volt csávázva. A virágzás előtt és alatt is szedtünk belőle mintát. amelyek  minden esetben negatívak voltak, ugyanez vonatkozik a környező méhészetekből gyűjtött mintákra is. Ebben az esztendőben a kiadványban írtak szerint egyébként több, mint negyvenszer vizsgáltunk rá a szercsoportra…

5.       http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/monitoring_2012. pdf  Kiadványban a 30-34. oldal foglalkozik a témával. Visszatértünk az előbb említett 300 ha-os Gaucho táblára vándorló méhek kitelelésének vizsgálatára (a méhészek nem jeleztek problémát). Ekkor foglalkoztunk, az Eforia nevű permetszer lebomlás dinamikájával. Ez utóbbi esetben kiderül, hogy a szerrel megfelelő időben megpermetezett növényekben a szermaradékok a virágzásra elbomlanak. Az Eforiás táblák közelében telephelyező méhészetek termékei sem mutattak szermaradékot és a méhek is megfelelően viselkedtek, szermaradék szintén nem volt bennük. Hivatkozunk itt és a későbbiekben arra is, hogy amennyiben a gazda megkésik a repcében az Eforia alkalmazásával akkor ebből azért lehet lehet komoly probléma.

6.       http://ommeweb.dyndns.org/wordpress/wp-content/uploads/2014/10/monitoring.pdf Ebben a kiadványban a 32-36 oldalakon visszatekintünk az elmúlt évek vizsgálataira, majd szó esik az egyházaskozári esetről, ahol a panaszos méhészet körül található napraforgó táblák közül kettőnek a csillagbimbós virágzatában kimutatható a tiametoxam (4ppb) a virágzást megelőző időszakban, ugyanakkor a levelek három esetben is tartalmazzák a hatóanyagot (4-15ppb) ugyanekkor. Az eset értelmezését erősen befolyásolja, hogy a méhcsaládokban viszont egy addigra már a forgalomból kivont hatóanyagot, a bifentrint találtuk. Ennek eredete viszont a méhészet szomszédságában található borsó táblára vezethető vissza, persze a permetezési naplóban ennek nyoma nincsen.

Ugyanebben az évben viszont egy neoval kezelt repcetáblában található vizes folt vízmintájában és a visszamaradt iszapban volt mérhető mennyiségben tiametoxam (0,084mikrogramm/l). A táblában található szárbaindulás elején álló növények zöld részét, a gyökeret és a gyökérzetről lemosott talaj vonatkozásában negatív eredményre jutottunk. Ebből is látszik, hogy a vegyületek mozgása a növényekben évjáratonként eltérő. Ennek következtében csapadékos időben a napraforgó mutatja a szermaradékokat, a repcénél viszont éppen azt láttuk, hogy mintha kimosódott volna a növényből a szennyeződés és megjelenik a táblák pocsolyáiban és annak iszapjában.

7.       http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2014/12/Monitoring-2014-ez-megy-nyomd%C3%A1ba.pdf Ebben a kiadványban a 46-49. oldalakon foglalkozunk a neonikotinoid témával. Elsőként itt áttekintettük a korábbi vizsgálataink eredményeit, valamint kiegészítettük az egyházaskozári esetet néhány vizsgálattal, amelyből egyébként kiderült, hogy a méhészet termékei nem voltak szennyezettek neonikotinoidokkal, ugyanakkor a műlépében klórfenvinfosz, lindán és DDT is volt, persze ezek a hatóanyagok a különböző évjáratokból származó műlépekben oszlottak meg... Az is igaz viszont, hogy a legyengült családokba ezeket a műlépeket nem biztos, hogy behelyezték, mert nem volt esélye az építésnek, de ha mégis, akkor nem zárható ki az sem, hogy ezzel és nemcsak a bifentrinnel is sikerült a családok fejlődését megtörni.

Ugyanebben az évben visszatértünk azokban a repcetáblákban az árvakeléseknek és talajnak vizsgálatához, ahol előző évben a vetett repcét, talajt, és a belvizes pocsolyákat vizét és iszapját vizsgáltuk. Ezzel párhuzamosan  a vetett repcéket is megmintáztuk, mert ezeket még neo-s csávázással kezelve tudták 2013. őszén elvetni. Az eredmények érdekesek voltak: az árvakelés nem tartalmazott neonikotinoidokat. A vetett repce növény szintén nem tartalmazott neonikotinoidot, csak azokat a gomba és rovarölőket, amivel éppen lepermetezték. Más volt a helyzet a táblákon összegyűlt pocsolyák vizével, mert ezek a pocsolyák háromból két esetben szintén tartalmazták a csávázásra használt tiametoxamot. ugyanez mondható el a vetett repcének a talajáról is, ahol egy esetben szintén találtunk a tiametoxamot. Megjegyzem, hogy az előző évben betakarított táblának csak a szegélyében lévő pocsolya volt pozitív a tábla belsejéből vett vízminta itt negatív volt. Az értékek:34-55ppb.

8.       http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2016/12/Monitoring-2016-003.pdf A 2016-ban megjelent tanulmány 52-60. oldala foglalkozik a témával. Az első esetben egy 58 ha-os napraforgót vizsgáltunk több ismétlésben. Kiderült, hogy a növények zöldbimbós állapotban tartalmazzák a csávázásra használt tiametoxamot és imidakloridot is, aminek eredetére később nem derült fény, de ellenőriztük a vetőmagot, és a tábla agronómiai előéletét is, itt nem voltak nyomai a felhasználásnak. A tábla talaját három különböző mélységben mintázva sem derült fény imidakloprid szennyezésre. Viszont igen érdekes, hogy a két hatóanyag növényekben való mozgását is volt alkalmunk vizsgálni ugyanis a virágzás alatt gyűjtött mintákban (mésodik mintavétel) már csak az imidakloprid volt kimutatható (bár már alig érzékelhető mennyiségben). Fontos megemlíteni, hogy a minták előkészítésénél  új módszert alkalmaztunk, ami azt jelenti, hogy a virágzatokat három felé szétdaraboltuk. Külön vizsgáltuk a csöves virágokat, a bélszövetet és a virágzat zöld bőrszövetét. Sehol nem olvastam a szakirodalomban, hogy ezt hasonlóan végezték volna.

A növényben tehát a tiametoxam csak zöldbimbós állapotban volt észlelhető az imidakloprid pedig kicsivel később, a virágzás elején is. Érdekes, hogy a területre kihelyezett méhészet termékei és a kaptárak előtt található hullák nem tartalmazták ezt a hatóanyagot, viszont a nappal használatos rovar és gombaölőket igen… A kezelt és kezeletlen területre kihelyezett családok áttelelési eredményében nem volt különbség, bár a decemberi terület bejárás alkalmával kibontott családok közül a kezelt területen elhelyezettek voltak erősebb állapotban (ennek oka természetesen az is lehet, hogy az anyákat nem egyforma mértékben szorították ki a méhek a két vizsgálati helyszínen).

Ugyanekkor a kezelt kukoricákat is vizsgáltuk. Itt egyértelműen kiderült, hogy a csávázásra használt klotianidin a címer alatti legfelső levelekben minden esetben kimutatható, a címertesteknek viszont már csak a felében látható, a begyűjtött hat db virágpor mintából pedig mindössze egyszer mérhető. Természetesen ez az érték a gyakorisága ellenére fontos adat, viszont továbbra is igazolja azt, hogy a virágporban és a generatív részekben történő előfordulás évjáratonként eltérő…

 

Összesítve az előbb leírtakat az alábbiak mondhatók el:

·         A mi vizsgálataink nagyon gyakran mutatták ki azt, hogy a neonikotinoidos területen komoly méh elhullásokat sokszor éppen a permetezések okozzák. Ne feledjük, hogy a kukoricabogár megjelenésével gyakran alkalmaznak rovarölőket a mezőgazdászok a kukorica címerhányásának elején, ami egybeesik a napraforgó virágzásával is.

·         Az adatok értelmezését sok esetben az nehezítette, hogy a kaptárba bejutott szennyezett virágpor vajon a csávázó szernek, vagy éppen a permetező szereknek volt-e köszönhető, elvégre, amikor ezeket a szermaradékokat mértük, még lehetséges volt a növényeknek a virágzás előtt történő permetezése neo szerekkel.

·         2013 és 2016 években, a napraforgó esetében ki lehetett mutatni a virágzás esetén a generatív szervekbe történő feljutását a szernek, de a begyűjtött méz ettől mentes volt. Ugyanakkor az is igaz, hogy 2011-ben a kezelt területen sehol nem mértünk szennyeződést, pedig alaposan, több ismétlésben végeztük el a mintázást. azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy 2013 és 2016 sokkal csapadékosabb volt, mint 2011.

·         2016 volt az az esztendő, mikor egyértelműen igazolni tudtuk a virágpor szennyeződését kukoricában, ugyanezt repce-napraforgó esetében nem sikerült bizonyítani.

·         Véleményem szerint igen komoly eredménynek számít az is, hogy 2016-ban a napraforgó esetében ismeretlen eredetű imidaklopridot mutattunk ki a növényekből. Ez az eredmény teljesen összevág a nyár folyamán publikált három országot átfogó nemzetközi kísérlet eredményeivel. Ott is hasonlót tapasztaltak, mint mi.

 

 

Legvégül: én a készülő levélben csak a 2013-16 eredményeket említeném, különösen hangsúlyosan az ismeretlen eredetű imidakloprid felbukkanását a napraforgóban. A korábbi vizsgálatok közül lehet foglalkozni a kukoricában mért eredményekkel (itt be lehet venni a 2010-11-ben az MGSZH munkatársai által vett minták adatait amikor 10 címermintából 2 db volt pozitív+ az a Zala megyei, ami abban az időszakban monokultúrás termesztésként szerepelt. A korrektség viszont azt kívánja, hogy elmondjuk azt is, hogy a monokultúrás zalai kukorica virágpor vizsgálata 2011-ben teljesen negatív eredményt adott annak ellenére, hogy a tábla már a hetedik éve kapott Gaucho-val kezelt magokat…)

Üdvözlettel:tp"

Nos mára ennyi. Nem tudom, hajlandók-e  az olvasók elolvasni ezeket az anyagokat, melyek egyértelműen bizonyítják:
--Bross Péter nem mond igazat.
--Nagyernyei Attila sem mond igazat
--Bross Péter nem volt hajlandó elküldeni, illetve elkészíteni a levelet, mely a szükséghelyzeti engedélyek tömeges kiadása ellen emel szót
--Bross nem volt hajlandó azt az érdekképviseleti munkát elvégezni, amit akkor is kötelessége lett volna tárgyalásra vinni, ha személyesen nem ért egyet azzal, hogy van értelme és jelentősége a szükséghelyzeti engedélyek elleni tiltakozásnak. Bross egy tagja az elnökségnek, s ha az elnökség határoz egy lépésről, akkor Bross -ellenvéleményének lehetséges kinyilvánítása mellett-  el kell végezze a munkát, s ha neki nem fűlik hozzá a foga, megbízhatja azokat a szakembereket az OMME elnökségében, szaktanácsadói hálózatában, akiket máskor szakmai feladatok elvégzésével meg szokott bízni, s ha a munka elkészült, azt a határozatot hozó Elnökség elé kell vigye. Ha még mindig nem ért egyet az elnökségi határozattal és a szakmai levéllel, akkor -ellenvéleményének ismételt kinyilvánítása mellett-  név szerinti szavazást kérhet az ügyben. Egyet nem tehet: nem szabotálhatja el a feladatot. Tudom, sok mindent megtehet, egy ilyen formátumú elnök abba sem szokott belebukni, ha egy hivatalos dokumentumra aláírás gyanánt három keresztet rajzol. Ráadásul okirathamisítást is elkövet, amikor doktorként aposztrofálja önmagát (gondolom a harmadik kereszt a dr-i cím jelzése lehet)...
--Mivel Bross Péter érzékelte, hogy magatartása felháborodást vált ki a méhészek közösségében, gyerekes - mint Lászlóffy egykor éleslátóan megfogalmazta, óvodás- mentalitással, módszerekkel megpróbálja magáról úgy elterelni a figyelmet, hogy közben a szakmai háttérmunkát végző elnökségi vezető-társát, munkatársát igyekszik bemocskolni, a hátán próbál kimászni a szarból, amit saját maga rottyantott maga alá/fölé.
--Bross nemtelen eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni a méhészek tiltakozni kívánó kezdeményezését is, a neki parírozni hajlandó Nagyernyeivel még Csuját is kitiltatta a Klubról, hogy a szervező munkát ellehetetlenítse, megnehezítse.
--Bross a szervilitás élő szobrával, Nagyernyeivel igyekszik ismét elvégeztetni a piszkos munkát, s kimászni abból a szarból, ami immáron elborította. Nem fogjuk ebben támogatni, minden lehetséges fórumon tudtára fogjuk adni az egyesületi tagságnak, hogy a Kerál meztelen. Tudom, hogy nehéz a Kontroll Brigád élete, most, hogy elnöküket kellene védelmezniük, különösen annak fényében, hogy egyre többen kapják fel a fejüket az egykori támogatók közül is:  Bross minden szóvirág ellenére nem paradigmát váltott, csupán visszahazudta magát az elnöki székbe, ahol szép, kerekded javadalmazás fejében próbál trónolni és uralkodni. Nem fog menni hosszú távon, a prímás és a banda egy része nem úgy, nem abból a kottából muzsikál, ahogy rendelte az őket megválasztó  tagság, mikor a prímás vonójába belehúzta azt az évi 7,2 milliót (ami mára már 8,4 millió szeretne lenni). Tudom, hogy az elnökségi  tag javadalmazása ennyire nem combos, de mivel ezt a javadalmazást -az elnökéét, az elnökségi tagokéét, EB elnökéét is-, TISZTELETDÍJNAK nevezik, a nevéből adódóan tiszteletre méltó és tiszteletdíjra méltó munka ellentételezésére szolgálna.

Az elnök, az elnökhelyettesek és több elnökségi tag fent alaposan körülírt "munkája" az én normáim alapján csöppet sem tiszteletre méltó, következésképp  -véleményem szerint- tiszteletdíjra sem érdemes. Azon igyekszem, hogy -miután választott tisztségek betöltéséről van szó, s e választott tisztségekre mi jelöltük és mi választottuk azokat, kik most érdekképviseleti munkájukat tekintve megmérettek és könnyűnek találtattak- minél szélesebb körben megismerhesse a tagság, milyen munkát végeznek az "érdekképviselőik", s a félretájékoztatás, mocskolódás helyett  korrekt tájékoztatást kaphassanak, mely tájékoztatás alapján jól dönthetnek, amikor ismét megméretik magukat e "képviselőik"...

Ha meg sürgősebb, meg is lehet kérni az érintetteket: kívül tágasabb, ott kell felmarkolni a zsetont, ahol azért munkát végeznek. Momentán egy érdekképviseleti szervezetben talán érdekképviseleti munkát kellene felmutatni. Legalább az elnöknek, ha már a jelmondta az: "Az OMME én vagyok...!"
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 30. 21:36
.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 30. 22:17
.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. December 30. 23:20
húúú  főnix grat. csak beleolvasván nem semmi sztori
sok minden sejthető volt eddig  is
Nagyernyei "némasága" eddig is furcsa volt ezt valamikor már föl is vetettem " cinkosok közt bűnös aki néma"  akkor talán Csányi Anti föl is vetette, hogy borítsák a bilit ,de ez el lett sumákolva, elmaradt .
Itt a tóaljára csak morzsák jutnak el ,na abból meg ember legyen a talpán aki korrekt módon összetudja rakni az eseményeket.

 Pedig KörmendyRácz szerint:
 "De az egyesület mi vagyunk. Amit mi teszünk, az az OMME. A vezetés úgymond csak végrehajtja a rábízott tervet." 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 30. 23:34
A sine ira et studio szellemében szeretném elmondani, hogy Tóth Péter ugye évekkel később maga bizonyította be azt, hogy a neonikotonoidok igenis okoznak kárt a magyar méhészetekben. Hiszen a tiakloprid tebukonazol kombináció nekem 2011-ben retrospektív elemzéssel több millió ft-os kárt okozott. Ennyi az ő felelőssége. A Bross Péter felelősségéhez ez azonban nem is mérhető. A tagságnak erről érdemes lenne elgondolkodnia!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 30. 23:38
Amit Tomipapa leírt Tóth Péter ez évi akcióiról az nagyon erősen alátámasztja azt amit a történtekből a saját tapasztalataim alapján kikövetkeztettem.
Egyáltalán nem, kételkedek abban, hogy amit Tóth Péterről és Bross Péterről és az egész engedélyeztetésről írt, mind színtiszta igazság.
 
Tóth Péter pálfordulása egyértelmű, ahogy az is egyértelmű, hogy Bross Péter első kézből azonnal értesült már 2017-es év elején, hogy milyen merénylet fog történni a méhészek ellen.

Bocsáss meg Nagyernyei Attila, de ezek után lehetetlen egyedül csak és kizárólag Tóth Pétert felelőssé tenni azt ami az érdekvédelmi ügyekben NEM történt meg.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 30. 23:53
Olyan kényes kérdéseket kezdünk feszegetni ami a fórum a létének lényegét érinti. Az a sejtésem, hogy ez a fórum ezek után nem sokáig fog működni. Jó éjszakát és boldog új évet!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 31. 08:35
Még, hogy nincs paradigmaváltás?
Ezt írja Geddekas:
"Tóth Péter pálfordulása egyértelmű,..."
Tóth Péter véleménye szerint tíz évig az égadta egy világon semmi gondot nem okoztak a neonikotinoidok, most meg ő írja a káros hatásairól a levelet?
Mi törtééééénnntttt?
Erre adj választ Főnix?
Két kávé között olvastam végig írásodat, nem igazán nyűgözött le.
Elég csak arra gondolnom amikor a Gauchos zsákot kiszögeltem az OMME "pincéjének" a falára, amit Tengelicről vittem, és azt mondtam ez fogja kinyírni a magyar méhészeteket.
Tóth Péterrel végig komoly konfliktusaim voltam, aki minden szaktanácsadói értekezleten amikor ez a téma előkerült, megpróbált a sárba döngölni, hogy ne aggódjunk.....a neonikotinoidok semmi bajt nem okoznak a méheknek.
Nekem írogat az OMME mikulása, hogy nem mondok igazat?
Egyetlen szaktanácsadó sem mert ellenállni az akkori főnökének, pedig mekkora károk voltak repcén, és napraforgón.
Én is jártam Tóth Péterrel Tolna megyét, ahol csak dőlt a panasz a méhészekből, hogy a virágzás megindulása óta eltűntek a méhek, meg mászkálnak.
Ki tartott a profiknak előadást arról, hogy semmi bajt nem okoz?
Tóth Péter.
Ki tartott a profiknak előadást, hogy óriási baj?
Nagyernyei Attila
Nekem nem kell változnom, és ezt mondom már nagyon rég óta!
Ha pedig Tóth Péter ekkorát fordult annak oka, van de üdvözlendő.
A mérhetetlen butaság címkézés nem zavar, ha a tények közlésének lehetőségét én is megkapom.
Bross Péter majd alkalom adtán elmondja saját verzióját, nem gondolom, hogy én végezném helyette a "piszkos munkát."
Csak és kizárólag saját véleményemet fogalmaztam meg eddig is, nincs megfelelési kényszerem felé, meg ezután is ezt fogom tenni.
Emiatt egyedül engem terhel a felelősség írásaim miatt, amit vállalok.
Továbbra is az a SAJÁT véleményem, hogy Tóth Péter félrevezette a hatóságokat és a méhésztársadalmat, akkor amikor már az egész világon mindenhol bebizonyították a neonikotinoidok káros hatását.
Most ő is erre a hullámhosszra állt, mert nem tehetett mást, hiszen olyan padban IS ül, amelyet érdekvédelemnek neveznek.
Hiába, későn érő típus. (Csak vallaná be, hogy tévedett.)
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2017. December 31. 08:48
Olyan kényes kérdéseket kezdünk feszegetni ami a fórum a létének lényegét érinti.-írja Geddekas.


A fórum létét, és az OMME létét?  ::)  Most a főnök, vagy a főnök főnöke, vajon mit fog lépni?

Ars poetica: Valaki valahol, talán a "Ződön" írta.
(Nagyernyeinek és Antinak majd Tomipapa lefordítja ennek jelentését.) ;D

IDÉZET:
"Aki még nem érti, hogy miről szól ez a bejegyzés és a hozzá hasonlók annak leírom: Bross lejáratásáról.
Cserény által kihirdetett stratégia az, hogy mivel Brosson nem tudnak fogást venni mert tisztességes, arra kell építeni, hogy Bross Takács "gyereke". Takács rajta keresztűl akarja megszerezni az OMME t.
Ebben a koncepcióban csak az nem érthető, ha Bross az én "gyerekem" én irányítom és nekem kell az OMME, miért engedtem meg neki, h lemondjon? Miért engedtem ki a kezemből az OMME t ha az enyém volt? Úgy ismertek, hogy ha nekem kell valami azt én kiengedem a kezemből, aligha?!"


Látod Geddekas mennyire felesleges volt a sok vitánk ebben a kérdésben is. Lassan megvilágosodsz. Hamarosan kérni fogja valaki a visszavételedet  az egyesületbe. :-\

Főnixnek pedig csak gratulálni lehet.

Boldog új évet minden méhésznek!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 31. 08:50
Idézetet írta: Tóth Péter
Szerintem Elnökségin erről feltétlenül beszélnünk kell. Úgy gondolom, hogy az érvényes megszorítások mellett ki kell állni (még akkor is, ha ez a permetezések és a piretroid mérgezések számának emelkedésével jár), elvégre egy EU Bizottsági döntésről van szó, amit hosszú távon viszont el kell fogadni minden tagállamnak.

Ez az a mondat, amely megmutatja, hogy Tóth Péter melyik oldalon áll. Ez az a mondat, amely értelmet ad Geddekas korrupciós kijelentésének. Én nem akarok olyasmit feltételezni, hogy Bross Pétert a növényvédőszer lobbi lefizette, hogy maradjon csendben a neonikotinoidok szükséghelyzeti engedélyeinek kiadása ügyében. Azt azonban igen, hogy amikor úgy nyilatkozik, hogy nem fog követelőzni ott, ahonnan előző nap kapott az OMME ötven millió forintot, az igenis a méhésztársadalom elárulása. Eladott egy 20 milliárdos ágazatot ötven millió forintért. Lehet ugyanis azt mondani, hogy a neonikotinoid kérdést illetően rengeteg megválaszolatlan kérdés van, ez teljességgel igaz. A tény az, hogy az EU  aggályosnak tartja a neok alkalmazását. A magyar kormány önhatalmúlag felülbírálta ezt a döntést. Tóth Péter  kimondta a lényeget: a méhésztársadalomnak tiltakoznia kell ez ellen a döntés ellen. Az OMME elnöke, Bross Péter elárulta az OMME tagságát.
Kérdezem Bross Pétertől, hogy ezek után a magyar méhész, ha a neonikotinoid kártételre gyanakszik, akkor hogyan bízzon meg abban, hogy az OMME az ő érdekeit képviseli?
Azt gondolom, hogy egy rendkívüli küldöttgyűlésen számon kell kérni az OMME elnökét, tisztázza magát. A küldöttek pedig döntsék el, hogy ez a tisztázás kellően hiteles-e, azaz megvonják bizalmukat az OMME elnökétől vagy sem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2017. December 31. 09:35
úgy látom Attilánál megakadt a lemez Tóth Péternél. Azon kérdésben meg csak maszatol - de leginkább semmit nem mond - , hogy 2 év alatt a Bross mit tett (főnix bejegyzése alapján: SEMMIT)  azért , hogy NE legyen neo-s vetés terület. Már a Mészáros érában ment részéről a NE  borítsuk ki a bilit történet , pedig lettek volna akik megteszik - és ez azóta is igy megy. Tehát az OMME nem a 14000 méhészért van hanem néhány kiváltságos emberért.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 31. 10:24
No most aztán jól fel lett keverve az iszap!

""Az OMME én vagyok...!" Ez a mondatot mintha hallottuk volna már a közelmúltban, de nem az OMME elnökeinek szájából!

Csak nem újabb messiás van születőben, vagy a megváltó akar visszatérni?

Nagyon alaposnak tűnik a főnix által leírt "szerecsen mosdatás" csak az idézett "bizonyítékok" ellenére számomra hiteltelennek tűnik.

Üdv. jani bátya

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 31. 10:27
Kedves Nagyernyei Attila!

Amikor a gaucho-s zsákot kiszögezted nagyon helyesen tetted. És akkor is Bross volt az elnök, akinek joga és kötelessége lett volna már akkor részletes akciótervet felépíteni. De Bross akkor se tette, ahogy most se. Tehát Bross már akkor cserben hagyta a méhészeket, ahogy 2017 tavaszán is. Brossnak és Tóth Péternek ebben az ügyben más-más indoklással, de egy gyékényen kell árulnia és egyforma a felelősségük.

Tudom, hogy honnan kapta Tóth Péter a hiteles információt. A NÉBIH pontosan tudta, hogy törvénysértő minden szükséghelyzeti engedély. Jó érzésű szakemberek dolgoznak ott. Ők szóltak Tóth Péternek, hogy vigyázz nagy baj közeleg. A NÉBIH titkon segítséget akart kapni az OMME-tól, hogy ne kelljen a törvénysértő határozatokat kibocsátani, de az OMME elnöke és elnöksége ezt cserben hagyta a NÉBIH dolozóit. Miért? Kiért? Mennyiért? Ki tudja? Ezek már a szégyenteljes megalkuvás részletei.

Mikor indul az aláírásgyüjtés a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 31. 11:17
2017.02.23. Gratulálni tudok csak!!! ..... Ezek után lesz e bőr az arcán, a méhészek elé állni!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 31. 11:42
" Ezek után lesz e bőr az arcán, a méhészek elé állni!"

És azon embereknek akik éveken keresztül azt szajkózták, hogy a neo nem káros a méhekre?

Csak vissza kell olvasni pár évet, és máris tudja az ember kiről vagy kikről van szó!
A 2016-os tavaszi küldöttgyűlésen már említették a neo moratórium feloldását, vagyis a derogációs engedélyek kiadását a repcére, akkor a "szakember"-nek még tejesen más volt a véleménye?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 31. 12:00
"2017.02.23. Gratulálni tudok csak!!! ..... Ezek után lesz e bőr az arcán, a méhészek elé állni!"

2017.09.14.
Az OMME Elnöksége egyhangú igen szavazattal megszavazta, hogy megnézés után egy szakmai alapokra helyezett levél kerül kiküldésre az illetékeseknek, aminek a lényege, hogy az Egyesület tiltakozik a neonikotinoidok rovar vonzotta növényekben történő használata ellen a permetezés, és a csávázás tekintetében is és az OMME kemény fellépést ígér. Továbbá az elmúlt évek vizsgálatai alapján szerzett tapasztalatok is leírásra kerülnek.

Csak, hogy képben legyünk az időpontokkal.

A "szakember" vajon teljes mértékben kidolgozta-e a szakmai alapokra helyezett levelet amelyet az elnökség elé helyezett megnézésre és elfogadásra? Ha igen akkor mikorra?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 31. 12:15
2017.09.14. Elnökségi határozat a Neo ügyben!

Vajon a szeptember végén a Csuja Laci által szervezett Neo ellenes rendezvényen a határozat ellenére az OMME miért nem vett részt?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 31. 12:42
Jani bátya!
Szerintem főnix írásában minden kérdésedre ott a válasz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 31. 12:43
Idézet
Nagyon alaposnak tűnik a főnix által leírt "szerecsen mosdatás" csak az idézett "bizonyítékok" ellenére számomra hiteltelennek tűnik.

Kedves János!

Tóth Péter egy technokrata növényvédőszeres, de abban a pillanatban, amikor a szakma (esetünkben a NÉBIH) szól neki, hogy ez már nagyon gáz, akkor követi a szakma iránymutatását. Ne várd el Tóth Pétertől, hogy szembe meneteljen a saját szakmája társaival és a saját szakmája íratlan szabályaival. Tóth Péter nem méhész érdekvédő. Annak ellenére nem az, hogy ott csücsül az OMME elnökségében. Ezért aztán nem kezdeményezett nyilvános akciót a szükséghelyzeti engedélyek ügyében, hanem szolga lélekkel jelezte a bajt az OMME elnökségének.

Nem értem viszont az OMME elnökségének tagjait élükön Bross Péterrel, hogy miért nem ismerték fel a veszélyt és miért nem szerveztek semmilyen komoly figyelmeztető akciót a méhésztársak és a minisztérium felé.

Csuja tudja mi a dolga egy érdekvédőnek. Információt gyűjteni, értékelni és akciót szervezni. Csuja mihelyt tudomást szerzett a bajról, azonnal kezdeményezett is. Mi lett az OMME válasza? "Ej ráérünk arra még." És tűzzel vassal ellene szervezték a méhészeket Csuja akciójának. Ez szégyen az OMME-ra nézve, de így van.

Ki az OMME ellensége? Az OMME elnöksége szerint senki más csak Csuja, viszont Csuja viszont úgy látja, hogy az oroszok a spájzban vannak, tehát az OMME ellensége jelenleg az OMME elnöksége. Ne legyen igazam!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 31. 13:01
"Jani bátya!
Szerintem főnix írásában minden kérdésedre ott a válasz."

Szerintem meg egyszerű hatásvadászat.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 31. 13:07
Csak, hogy képven legyünk, 2. Hónap, 9. Hónap és most december van. Azzal is képben kellene lennünk, hogy ha az elmúlt években nem tudott több tapasztalat (vizsgálat), összejönni, akkor bizony ennyit kellett volna elküldeni, IDŐBEN!. (Ezt meg az elöz vezetés válalja fel). De, hogy a szüks. h. e. kiadása előtt nem lett elküldve, ez a levél megbocsájthatatlan!!!

Idézet
   2017.09.14.
Az OMME Elnöksége egyhangú igen szavazattal megszavazta, hogy megnézés után egy szakmai alapokra helyezett levél kerül kiküldésre az illetékeseknek 

De 9. 14. e óta elolvasnám, akkor azt a mélyebb alapokra helyezett levelet, amin az omme elnöksége csücsül. Csak, h képben legyünk!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 31. 13:09
"Jani bátya!
Szerintem főnix írásában minden kérdésedre ott a válasz."

Szerintem meg egyszerű hatásvadászat.

Üdv. jani bátya

Indoklás?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 31. 13:10
 A tények kronológiai közlése hatásvadászat lenne? Most nagyon kíváncsi lettem arra, hogy akkor mi az ami nem hatásvadászat?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Janóka - 2017. December 31. 13:20

Most már mindegy hova írtok?
Úgy látszik tényleg vége a klubbnak! ::)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 31. 13:26
"Indoklás?"

Az én mezei véleményem szerint nem jutottunk volna idáig ha időben még a derogációs engedélyek kiadása előtt tiltakozott volna a 'szakember" ha nincs ilyen jellegű kutatása akkor a nemzetközi szakirodalomra hivatkozva. Hiszen a később kiadott engedélyeket is az Ő előző szakmai véleményére alapozva adták ki.

Jól írtad gömbi, "OMME elnöksége csücsül", tehát ezek szerint ha van felelősség akkor az bizony kollektív jellegű.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 31. 13:42
Igen. János! Igen. Kollektív és személy szerinti egyaránt.

Az érdekvédő szervezetnek nem akkor kell lépnie, amikor bekövetkezik a baj, ha tudja, hogy baj közeleg, hanem előre, előbb, tehát még időben. Inkább kiáltson farkast, minthogy a farkas betörjön a tyúkudvarba.

Súlyos felelőtlenséget követett el Tóth Péter is Bross is és az elnökség is, annak minden tagja. Már tegnap le kellett volna mondaniuk, nem pedig felnyalni az éves tiszteletdíjakat. Szégyen az ami történt és nem érdemelnek egy fillért se, egyik se.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 31. 14:30
nem jutottunk volna idáig ha időben még a derogációs engedélyek kiadása előtt tiltakozott volna a 'szakember"
Jani bátya!
Légy szíves olvasd el még egyszer a főnix által írt hozzászólást! Hiszen mást sem csinált Tóth Péter, mint az engedélyek kiadását szerette volna megelőzni!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 31. 15:20
Amíg Attila és Jani bátya figyelmesen elolvassa a hivatkozott hozzászólást, nem pedig kávézás közbeni átfutás alapján mond véleményt, addig én néhány fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. Azt gondolom, hogy az OMME elnökének az lett volna a legfontosabb feladata, hogy a magyar méhészek  észrevételezési jogával élve elküldi a Tóth Péter féle levelet már februárban a miniszternek, de minimum azután, hogy az OMME vezetőség erre határozatban utasítja, vagy szeptemberben, amikor már ismert volt, hogy mekkora területre adtak ki engedélyt. Pláne úgy, hogy saját maga ismerte el, hogy tud a NÉBIH illetékeseitől a dologról.
Valószínűleg a levéllel együtt is kiadásra kerültek volna a szükséghelyzeti engedélyek. Itt jön képbe az érdekvédelem. Az lett volna a minimum, hogy : 1. Számon kéri a minisztériumtól azt, hogy melyik jogszabály rendelkezik arról, hogy a méhésznek tűrnie köteles olyan növényvédelmi beavatkozás minden anyagi terhét, amely az EU tiltása alatt áll. 2. A minisztériumtól számon kéri azt, hogy miképpen lehetséges az, hogy nem érhető el nyilvánosan azon helyrajzi számok jegyzéke, ahol neonikotinoiuddal csávázott vetőmag került felhasználásra. 3: A minisztériumtól számon kéri azt, hogy hol található azon helyrajzi számok jegyzéke, amelyek a méhészek számára vannak biztosítva a növényvédelmi beavatkozások elleni menekülési lehetőségként. Úgy a nyúlós költésrothadás miatt zárlat  alatt lévő méhészek számára, mint akik nem állnak zárlat alatt.  4. A minisztériumtól számon kéri azt, hogy a nemzeti monitoring terv keretében hány alkalommal történt meg a tiltás előtti időszakban a mézek neonikotinoid szennyezettségének mérése, azok milyen eredménnyel zárultak. 5. A minisztériumtól számon kéri azt, hogy milyen forgatókönyvvel rendelkezik arra vonatkozóan, ha a mézek szermaradvány szintje meg fogja haladni a megengedett értéket. 6: A minisztériumtól számon kéri azt, hogy a neonikotinoidokkal csávázott vetésterületekről történő menekülés anyagi és eszköz igénye hol férhető hozzá, különös tekintettel az állóméhészekre. 7. A minisztériumtól számon kéri azt, hogy a menekülés miatti haszon elmaradásának kompenzációja milyen formában történik meg.
Hirtelen ennyi. Ha ezek közül akár csak egy kérdésre nincs válasz, akkor megindítja a bírósági utat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2017. December 31. 15:54
"Hiszen mást sem csinált Tóth Péter, mint az engedélyek kiadását szerette volna megelőzni!"

Lásdd már be, hogy az Ő áltata képviset álláspont alapján állították ki már a 2016-os derogációs engedélyeket is.
Vajon mennyire számít hitelesnek a véleménye, ha egyik napról a másikra vagy évről évre  változtatja?
Az Attila által bemásolt beszámoló 2015-ös. Igaz, hogy akkor még tartott a moratórium, akkor még nem okozott véleménye szerint méhpusztulást? Ja, hogy akkor a pocsolyákban talált méhek öngyilkosok lettek.
Tudomásom szerint lett a NÉBIH-nek levél küldve amiben azt kéri az egyesület, hogy addíg amíg az unió nem dönt véglegesen Neo kérdésben a Nébih ne adjon ki derogációs engedélyt.
Ez viszont már sokkal korábban megtörtént.
Ha TP-nek a beidézett monitoring kiadványok szerint már korábban az a véleménye volt,hogy kockázatot jelentenek ezek a vegyszerek akkor miért nem azt az álláspontot képviselte a megfelelő helyen?

 "OMME vezetőség erre határozatban utasítja,"

A határozat arról szól, hogy elnökségi megtekintés, gondolom egyeztetés után mehet bármiféle levél.
Az, hogy ez irányban az elnökségen belül nem történt egyeztetés szerintem nem csak az elnök hibája.
/többeknek, fontosabb volt CSuja kizárásával foglalkozni/

Neo: Egyébként tökéletesen egyet értek az általad vázolt forgatókönyvvel.

Üdv. jani bátya

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2017. December 31. 16:16
Jani bátya!
Én elismertem Attila felvetését, hogy Tóth Péternek van felelőssége az ügyben. Azt kellene megérteni, hogy egy méhészegyesület tisztségviselője elvégezte azokat a vizsgálatokat, amelyek elvárhatók voltak tőle. Nagyon kevés esetben talált kimutatható mennyiséget, annak biológiai hatása pedig nem értelmezhető. Más módszertannal kell vizsgálódni. Azt azonban világosan látta, hogy a minisztérium elképesztő baklövésre készül, amelyben meg kell akadályozni. Nem ő tehet arról, hogy ez nem történt meg.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 31. 16:41
Ezt írja nekem lygo67 szemrehányóan:
"úgy látom Attilánál megakadt a lemez Tóth Péternél..."
Jani bátya is utalt már erre, hogy valóban megakadt nálam a lemez.
Nyomkodom itt a gombokat, és rendre azokat a nyilatkozatait, véleményeit, előadásait látom Tóth Péternek, hogy ....ne aggódjunk, a neonikotinoidok semmi gondot nem okoznak a méheknek, erre nincs bizonyíték.
Most meg jön Főnix madarunk, és pont az ellenkezőjét tárja elénk.
Bevallom ezt nehezen tudom megemészteni.
Ez nem paradigmaváltás, hanem köpönyegforgatás az önös érdek szerint!
Akkor sem volt semmi bizonyítéka Tóth Péternek a neonikotinoidokról, és most sincs!
Ez egy sima szakmapolitikai trükk részéről, amit sajna én nem cuclizok be.
Az én véleményem kiszámítható, nálam semmi nem változott ez ügyben.
Vannak akik a pozíciójuk érdekében nyelvcsapást váltanak, nekem erre nincs szükségem, mert nem vágyom semmilyen tisztségre.
Félreértés ne essék, melegen üdvözlöm ha a neonikotinoidok ellen Tóth Péter is harcba szál, de senki nem adott még arra választ, hogy mitől változott a növényvédős véleménye.
Talán így az év utolsó napján én is megenyhülnék iránta, ha tudnám a változásának okát.
Dr.Darvas Béla professzor előadását látván kicsit elbizonytalanodom.
Ő is időrendi sorrendben szépen összegyűjtötte neonikotinoidokkal kapcsolatos fontosabb lépéseket.
Sajnálom, de ennek láttán bizony folyton megakad a lemez.
Tehát még egyszer a nagy kérdés!
Mi ez a komoly változás neonikotinoidok kérdésben?
Mert ha van változás akkor van erre vonatkozó bizonyíték is.
Erről szeretnék pontosabbat megtudni, akkor talán az új évben új lemezt tehetek fel.
Boldog Új Évet Kívánok minden Fekete-Fehér Méhészklub tagnak, és a bennünket olvasóknak is!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 31. 17:09
Neo!

Nem vitatkozok a hozzászólásoddal, hanem kiegészítem azt. Érdekvédelemben elért eredményeim igazolják hitelességét annak amit hozzáteszek írásodhoz. Érdekvédelemre nem lenne szükség, ha az egymásra utalt társadalmi csoportok érdeke az egymásra utaltságon kívül és felül ne lenne egyben egymással ellentétes is.

Például az egészségügyben az orvosok, az egészségbiztosítás, a minisztérium, a kórházak és a betegek az érdekvédelem szempontjából egymástól elkülöníthető, de az egymásrautaltság ellenére egymással ellentétes érdekű csoportjai. Abban a pillanatban értelmetlen betegek érdekképviseletéről beszélni, ha a betegszervezet vezetését az orvosok adják vagy azok határozzák meg. (Éppen ezért ne legyen OMME-ban választott tisztségviselő növényvédős szakember!)

Nézzük a méhészettel kapcsolatosan mik a méhészekkel együtt élő, együttműködő, de a méhészekével ellentétes érdekek? Az alábbiakban tudatosan sarkítok és direkt szélső értéket fogalmazok meg. De olyan szélső értéket, amit valójában minden méhész átélt, elszenvedett.
1.
A mézpiac szereplői a méhészek termékeiből élnek, de a haszon maximalizálása érdekében
1./1.
nem foglalkoznak a méhészek termelési költségeivel, hanem minél olcsóbban akarják a méhészeti termékeket felvásárolni.
1./1.
Mézet hamisítanak üzemszerűen, hiszen ez nagyon könnyű, ezzel növelik profitjukat és nyomják le a felvásárlási árakat.

2.
Növényvédőszer használók, akiket nem érdekel, hogy a Bioszféra más alkotói, így az ember és a méhek számára veszélyt hordoz-e a növényvédelem adott formája vagy sem.
2.1.
Pl. legutóbbi (2017 decemberi) OMME elnökségi ülésen Tóth Péter felkiáltott, hogy hát a növénytermesztés megszüntetésével a növényvédelemre se lenne szükség. Ezzel kb azt jelentette ki, csak nem gondolt bele a maga technokrata agyával, hogy a növényvédelemnek csak az az egyetlen formája létezik és létezhet, ami ma uralkodik.
Ez az állítása pedig nem igaz!
Ő is látja, hogy "kakukk", az idő lejárt és ennek a most uralkodó növényvédelemnek vége van, vége kell legyen és jönnie kell egy egészen más, differenciáltabb, szelídebb, ökológikusabb növényvédelemnek, ahol nincs akkora kártevő gradáció, mint amit most tapasztalnak és nem kell ilyen durva eszközöket bevetni. Ilyen ember tehát, mint a Tóth Péter nagyon alkalmas sok egyéb tevékenységre, de a méhészek érdekének képviseletére a mostani pálfordulása ellenére sem alkalmas.

3.
Állategészségügy
3.1.
Azt gondolnánk, hogy az állaegészségügyi hatóság mindíg a méhész oldalán áll, pedig éppen olyan ellentét van a méhész és állatorvos között, mint az emberorvos és a beteg ember között.
3.2.
Tipikus ellentétes érdekek vannak a zárlati tevékenység esetében. Nem is kell ragoznom, hisz mindannyian tudjuk.

4.
Eszközgyártók. Az eszközgyártók érdeke a legolcsóbban előállítható termékek nyakunkba sózása. A méhész érdeke, hogy tartós, jól használható eszközei legyenek.

5.
Műlépesek.
A műlépesek érdeke, hogy mindent bele a vendégbe elv alapján bármit elfogadjon a méhész műlép megnevezéssel. Ezért harcol minden minőségi kontroll, minden szabályozás ellen minden műlépes.

6.
Anyanevelés.
Ragozhatnám finoman, de direkt sarkítok. Az anyanevelő érdeke, hogy aminek hat lába, két pár szárnya van és a potroha hosszabb, mint a tora, azt anyának eladja a lehető legmagasabb áron.

7.
Gyógyszer/kegyszer forgalmazók.
Ezt már sokszor leírtam, megismétlem: A legtöbb állatgyógyászati szert alig különbözteti meg valami a sarlatánságtól. Lásd a destructor esetét.

Soroljam? Inkább térek a lényegre.

Az érdekvédelem mindíg nagyon pontosan körbehatárolt csoport érdekének védelméről szól, esetünkben az OMME feladata a méhészek érdekeinek védelme. És ebből adódik az OMME-n belül a konfliktus, hogy sem a küldöttek, sem a választott tisztségviselők
 1. nincsenek azzal tisztában, hogy mi a méhészek érdeke és/vagy
 2. megalkuvó személyek, akik nem méhészek érdekét képviselik.
Mind a kettő olyan bűn, ami megengedhetetlen ekkora taglétszám mellett. Nem igaz, hogy nincs sacc 30 olyan OMME tag, aki tisztában van a méhészek érdekeivel és hajlandó tökösen kiállni a méhésze érdekében.


De bocs! Egy nagyon fontos kitételem van. A tárgyalóképesség nagyon fontos, de a hordószónokok qrva jók bizonyos esetekben, viszont ha összepisilik magukat már az első tárgyaláson és a nyelvüket a szófosáson kívül csak talpnyalásra használják, akkor nem érdekvédők, hanem ÉLŐSKÖDŐK. Na volt és van is néhány ilyen tisztségviselőnk. Ezektől is búcsút kéne inteni.

Ha viszont az érdekvédő tisztában van a csoport érdekével, akkor
1.
részleges és időszakos kompromisszumot köthet ugyan, de gazdasági kárt okozó megalkuvásba soha nem mehet bele.
2.
A csoport érdekével ellentétes érdeket nem képviselhet.
3.
Időben köteles figyelmeztetni minden veszélyre a csoport tagjait.

Nézzünk két sarkalatos témát a méhészek érdekvédelmében:
1.
Mézhamisítás.
Hát ebben Bross Péter szokott az OMME részéről részt venni az egyeztetéseken. Az OMME-nak nincs is igazán e kérdésben álláspontja. Amit Bross képvisel, az halott halovány és gyakorlatilag mindent megengedő. vagyis a kereskedői érdekeket nem gátló, nem szorítja be őket megfelelő keretekbe.
2.
Növényvédőszer használat.
Ezt most itt ragozzuk. Úgy tűnik, hogy jelenleg még a növényvédős Tóth Péter is sokkal jobban képviseli a méhészek érdekét, mint Bross Péter. Persze ez nem kisebbíti mind a kettőjük évtizedes bűnét.

Hogyan kell lépni egy jó érdekvédőnek? Mindíg összetetten. Tárgyalás, telefon, levél, tüntetés, újabb levél, újabb tárgyalás, újabb tüntetés stb. Ha az én kezemben lett volna annyi eszköz, mint Bross Péternek, akkor már a harmadik tüntetésen is túl lettünk volna és a kukorica meg napraforgó esetében szóba se jöhetne a neonikotinoidos csávázás. Miről menne az egyeztetés most télen? Ennek a három hatóanyagnak a magyarországi alkalmazásból való teljes kitiltásáról. A sajtóból egyfolytában jönnének a hírek, hogy itt is, ott is lázadnak a méhészek és ezért meg azért magyarázkodna a kormányzat.

Tudnotok kell, hogy a minisztérium nem egységes a neonikotinoidok megítélésében. Vannak partnereink akik segítenének. A miniszter eleinte természetesen védené a Syngenta és Bayer érdekeit, de nagyon gyorsan elengedné a kezüket, ha lenne társadalmi nyomás. Ezt a társadalmi nyomást lenne hivatott az 13400 méhész érdekében az OMME-nak fenntartani. De előtte a kicsi hitűektől a megalkuvóktól a Syngenta és Bayer nyílt vagy burkolt támogatóitól meg kellene szabadítani az OMME elnökségét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 31. 17:17
Idézet
Nyomkodom itt a gombokat, és rendre azokat a nyilatkozatait, véleményeit, előadásait látom Tóth Péternek, hogy ....ne aggódjunk, a neonikotinoidok semmi gondot nem okoznak a méheknek, erre nincs bizonyíték.
Most meg jön Főnix madarunk, és pont az ellenkezőjét tárja elénk.
Bevallom ezt nehezen tudom megemészteni.
Ez nem paradigmaváltás, hanem köpönyegforgatás az önös érdek szerint!
Akkor sem volt semmi bizonyítéka Tóth Péternek a neonikotinoidokról, és most sincs!

Igen! Egyetértek veled Attila! Viszont ugyanezt tette az egész elnökség és Bross Péter is. Ki tett közülük bármit is a szükséghelyzeti engedélyek kiadása ellen? Te se tettél semmit.

Egyedül Csuja lépett, de az erkölcstelen kizárási cirkusz miatt ő meg jelenleg még csak nem is tagja az OMME-nak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2017. December 31. 17:53
főnix!
Amióta Bross Péter neve szóba került, mint OMME elnök, benned égett a tűz, talán ezért is bújtál e név mögé. Székesfehérváron a kis terem előtt álltál, és egyfolytában háborogtál beszéde alatt. Szerintem már régóta vártad, hogy fogást találj rajta. A szunnyadó tűz most fellángolt. Tollad nem tintával, hanem vérrel van feltöltve.
Geddekas!
A Karácsonyt meglepő módon nyugalomban töltötted, de szerintem alig vártad, hogy ki írhasd magadból a felhalmozódott OMME, és Bross ellenes gondolatokat.
Írásaitokban minden bizonnyal van igazság, de félek, sokkal nagyobb a gyűlölet.
Az az érzésem, hogy mindketten a pokol összes ördögével(és egymással is, pedig nemrég még perre mentetek) szövetséget kötnétek, csak árthassatok Bross Péternek.
Meglepő számomra, hogy Vivaldi ez ideig még nem komponált.
neo!
Szaktudásod, szakmai műveltséged lenyűgöz.
Mindnyájan pallérozott elmével rendelkeztek. Ezért kérlek benneteket, ne egymást hergeljétek, a gyűlöletet szítsátok, hanem keressétek, keressük közösen a még fellelhető megoldást. Természetesen az OMME vezetésével együtt.
Mint azt Körmendi Rácz János írta, az OMME mi vagyunk.
Ellenségből, rosszakaróból van elég. Sajnos átvettük, de zárjuk ki a politika stílusát, mert nyugalom másként nem lesz közöttünk. Az érdek közös, az érdekvédelem is legyen az.

                    BOLDOG ÚJ ÉVET!

                                                             Balogh László
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2017. December 31. 18:35
Idézet
  Szerintem már régóta vártad, hogy fogást találj rajta. A szunnyadó tűz most fellángolt. Tollad nem tintával, hanem vérrel van feltöltve. A szunnyadó tűz most fellángolt. Tollad nem tintával, hanem vérrel van feltöltve.
Ehhez képest Bross Péternek elnökként az volt a legelső dolga, hogy etikai eljárás álarca alatt Csuját kizárassa az OMME-ból. Szabálytalanul (Hál' Istennek!) ugyan, de megtette. Foglakozhatott volna az érdekvédelemmel is, de ahhoz valahogy most se nagyon ment neki. 1996 óta ül Bross az OMME elnökségében, de nem nagyon jött rá hogyan is kéne az érdekvédelmet jól csinálni. Ehelyett belső ellenségeket kreált.

Az OMME-val nincs semmi baj. Az érdekvédelmi munka hiánya a baj.

Idézet
Írásaitokban minden bizonnyal van igazság, de félek, sokkal nagyobb a gyűlölet.
Az érdekvédelemben nincsenek barátok, csak ellenségek és megbízható és megbízhatatlan szövetségesek. Ez színtiszta matematika. Következésképpen gyülölet sincs.

 
Idézet
Meglepő számomra, hogy Vivaldi ez ideig még nem komponált.
Ne csodálkozz! Nem tudja hogyan tovább.

Idézet
Mindnyájan pallérozott elmével rendelkeztek. Ezért kérlek benneteket, ne egymást hergeljétek, a gyűlöletet szítsátok, hanem keressétek, keressük közösen a még fellelhető megoldást. Természetesen az OMME vezetésével együtt.

Hogy a jó fenében? Hát pontosan az a baj, hogy az OMME vezetése egyesre vizsgázott Bross Péterestül és Tóth Péterestül. Ez van.

Hogyan tovább? Neonikotinoid ügyben Itt már csak kármentésről beszélhetünk. Az OMME elnökségére mi a jó fenét lehet bízni szerinted?

Idézet
Ellenségből, rosszakaróból van elég.
Ja. Az oroszok a spájzban vannak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2017. December 31. 22:04
Kedves Laci!

Az az igazság, hogy egy pillanatra úgy tűnt, lebuktam. Ez az éles szemű Balogh Laci most kibeszélte, hogy én nem kedvelem Brosst. Pedig Fehérváron azt hittem, nyugodtan moroghatok a kampányhazugságok hallatán, Balogh Laci nem látja, hiszen úgy tesz, mintha szundikálna... Közben meg a szeme sarkából stírölt a huncut...Oszt' ráadásként idáig várt azzal, hogy lebuktasson. Ez ám a békességszerzéshez vezető tükörsima út...

Megtisztelsz Lacikám, hogy figyelmedre méltatsz! Jóindulatod most is elvitathatatlan, ám békére hívó szózatod sajnos nem érintett meg. Elkésett és a címzettek se jók. Brossnak és Nagyernyeinek kellett vón' elébb üzenned, , nem nekem, nem nekünk. Nagyernyei Attila addig feszegette a láda tetejét, hogy az ki talált nyílni, s mint tudjuk, Pandora szelencéjét is elég volt egyszer kinyitni. Ennek a pofonosládának a tetejét is kár volt piszkálniuk, a tartalmát viszont sajnos visszagyömöszölni már nem lehet. Pedig én szóltam előre. Iöbbször is . Brossnak is.

Fogalmad sincs a valós helyzetről, s úgy hirdeted itt az igét, mint aki tisztában van azzal, mit hirdet.

Tévedsz Lacikám, nem vérrel töltött a tollam, s nem is mindent felperzselő tűzmadárként szárnyalok az OMME egén. Nem szeretem Brosst, de hol van előírva, hogy kötelező szeretnem? Ő sem szeret engem, ám én ettől még tudom élvezni az életet, s nem hánykolódok álmatlanul a szörnyű teher alatt: Bross rühell engem. Nem szeretem, ám korrekten elfogadtam, mikor minimális többséggel, de rá voksolt a küldöttgyűlés. Semmi dolgom Brossal, ha tisztességgel teszi a dolgát, a következő választáskor rá voksoltam volna. Tudom értékelni a teljesítményt, s tudok változtatni a megítélésen is, ha az indokolt. Nincs bennem pozíció utáni sóvárgás, nem kívánom jelöltetni magam semmilyen posztra, nem vagyok megélhetési érdekképviselő, mint oly sokan itt, nem vagyok büntetett előéletű (egyelőre), ám véleményem és böcsületem van. Némi presztízsem is talán. Én vagyok az OMME Mikulása, vedd hát észre, hogy a gonosz, vérszomjas, perzselő tekintetű álorca mögött ott rejtőzködik nagytitokban a jóságos, empatikus Mikulás. Jóságosan, empatikusan szoktam gondolni mindazokra, akik szelídek, békességgel teltek, őszinték és becsületesek. Csak akkor lövell szikrákat a szemem, csak akkor fújom a hétsinges lángot az összes őszes fejemből, s csak akkor kapom elő a puttonyból a virgácsot (és ha kell, a dokumentumokat), ha permanens mocskolódással, személyiségrombolással, hazugsággal, békétlenség szításával, árulással, becstelenséggel szembesülök. Mint most is.

Egészen addig az OMME közelébe sem mentem, míg Bross a többség megszerzésének érdekében el nem kezdte a kicsinálósdit, megosztósdit. Aztán mikor már teljesen eldurvult a helyzet, s ezen a Klubon üzengetett és próbálta keverni a kártyákat, akkor fölballagtam magos Buda várába, a kies Viola utcába, kiszagolni, mitől bűzlik a környék és az OMME. Nem lopakodó üzemmódban léptem, egy röpke hozzászólás erejéig szót kértem az ülés végén. Fájlaltam a békétlenséget és belháborút, klikkesedést. Békét és elfogadást ajánlottam, cserébe azt kértem, ha mondanivalója van az elnöknek, ne a FF klubon üzengessen, ne Nagyernyein keresztül próbálja manipulálni a közvéleményt, ne igyekezzen éket verni a méhészek közé, hanem álljon ki, vállalja a véleményét, s játssza le saját maga a játszmáit, ne a háttérből kavarjon. Egyúttal állítsa le Nagyernyeit és a Klubját a hiteltelenítésről. Ha ez a kérés teljesíthetetlen, s nem lesz béke, nem állítja le Nagyernyeiéket, akkor mindenféle harag, mindenféle gyűlölet nélkül kezdeményezem a választás újragondolását. Bross akkor felhívta Nagyernyei Attilát és egy rövid időre szünetelt az irányított mocskolódás.

Nem a vérgőzös indulat, nem a gyűlölet vezet tehát, hanem azt szeretném elérni, hogy az elnök és a választott tisztségviselők a civil érdekképviseleti szervezetünk, a tagság érdekeit képviseljék, védjék. Ítéld meg magad, ezen esetben ez megvalósult-e?

Hidd el Lacikám, nem mozdultam volna most sem egy lépést se, ha nem szembesülök azzal, hogy az elnök nem elég, hogy szándékkal elszabotálja a neonikotinoid csávázószerekre kiadott szükséghelyzeti engedélyek elleni fellépést, de egyenesen arra akarja a felelősséget hárítani, aki elsőként, becsülettel és a szolgálati út betartásával tájékoztatta őt a kormányzati és hatósági szándékról, s javasolta a határozott fellépést e szándék ellen. Nem, Bross nem a tiltakozást, azaz a méhészek képviseletét választotta, hanem annak ellene szegült és ezt a szervilis Nagyernyeit aktiválva előre támadott, mikor kilátásba helyeztem, hogy rámozdulok a témára, ha nem állítja le a "kórust". Volt egy miniszterelnökünk, aki a hasonló szituációra azt találta mondani -s most idézem őt- : "Elkúrtuk..." Az a miniszterelnök belebukott ebbe, pedig "csak hazudott az összes lehetséges napszakban".

Hát az az érzésem, Bross is alaposan elcseszte most. Viszont ő nem hazudott. Nyíltan. Ő legelébb elárulta az általa képviselt tagságot, s csak kiegészítésképpen hazudott. Óriási kérdőjel, hogy egyáltalán képviselte-e valaha a tagságot. Nem  ítélkezem, nem kívánok tovább lépni az ügyben, mindez nem az én feladatom és kompetenciám, ámde az ismétlődés és a további mocsokszórás megelőzése érdekében felszólítom a tagságot, nyilatkozzon, hitelesnek tartja-e ezek után az elnököt. Ha nem, vonja meg tőle a bizalmat a tagság. Az Elnökségtől függetlenül (annak a felelősségét majd név szerint megvizsgálhatjuk később is), vagy az Elnökség megítélésével összekapcsoltan feltehetően egy rendkívüli küldöttgyűlésnek kell döntenie, miként lépjen a tagság -küldöttein keresztül- a hitelét vesztett elnök , elnökség ügyében. Én a teljes bizalommegvonást és az új választást tartom járható és demokratikus útnak. Nem látok lehetőséget arra, hogy Brossal és az Elnökség leamortizálódott tagjaival tiszta lapot lehet nyitni. Azt írtad: "  kérlek benneteket, ne egymást hergeljétek, a gyűlöletet szítsátok, hanem keressétek, keressük közösen a még fellelhető megoldást. Természetesen az OMME vezetésével együtt."

Nos, kertelés nélkül kimondom, ez úgy marhaság, ahogy le van írva. Már előttem is levezették, hogy a gyűlölet egy társas kapcsolatrendszerben, még inkább a társadalmi kapcsolatrendszerekben gazdaságtalan dolog, s ha valóban értelmes embereknek tartasz bennünket, hármónkat, ne aposztrofálj bennünket "gyűlöletet szítókként", mert ellentmondasz önmagadnak. Aki gyűlöletet szít, az kiszolgáltatottá válik a gyűlölet által és révén. Aki higgadtan, józanul és "célra tartva" cselekszik az nem engedheti meg magának, hogy gyűlöljön. Álszent szeretethimnuszokat sem szükséges zengedezni. Nem jó, nem értelmes és nem utolsó sorban nem gazdaságos, ha az ember csak végletekben képes gondolkodni. Az a Sithek tulajdonsága Obi-Wan Kenobi szerint, bár valójában inkább azt mondta, hogy "You have fallen victim to the black-and-white thinking that is so typical of Sith mentality." Hát itt nem teljesen ismeretlen ez a gondolkodásmód, ám én nem szeretnék a "black-and-white" gondolkodásmód áldozata lenni, eképpen a szerint gondolkodni sem.

Sajnos nem látok lehetőséget párbeszédre sem, hiszen nem az elnök és néhány személy közötti konfliktusról van szó, hanem egy olyan bizalmi válságról, mely személyek közötti párbeszéddel, tárgyalással nem oldható fel. Az egész éjjeliedény borogatás ugyan Tóth Péter nemtelen megtámadása miatt következett be, ám most már a dolog túlnőtt Tóth Péteren, az ő megítélésén és valójában az egzisztenciájának elvesztésén vagy megtartásán is. Az őt ért sérelem egy egyszerű becsületsértési, jó hírnévhez való jog-sértési polgári peres eljárásban helyreállítható lenne. Ám sajnálatos (Bross számára bizonyára az), hogy miközben őt igyekeztek ellehetetleníteni, letagadhatatlan és visszaszívhatatlan módon kiderült, hogy Bross Péter érdekképviseleti elnökként, egyesületi vezetőként, s magánemberként is hitelét veszítette, s egy Tóth Péterrel szembeni bocsánatkérés már a szellemet a palackba vissza nem dugja, most már a méhésztársadalommal kell elszámolnia. Régen a kaszinóban azt mondták erre: "kigolyózta magát" az illető.

Kedves Laci!

Ne haragudj, kérlek, hogy a békekötésre irányuló felhívó szózatod "elment mellettem". Nem háborút folytatok, s háború nélkül nincs relevanciája a békekötésnek sem. Nem gyűlölök, nem hazudok, állításom minden betűjéért vállalom a felelősséget. Nem látok lehetőséget Bross Péterrel mint elnökkel együttműködni, nem látok lehetőséget felmenteni őt az "árulás", a hitelvesztés alól. Mindemellett nem én vagyok a vádló és nem én vagyok a bíró sem. Bross Péter magatartását a tagságnak kell megítélnie. Nekem nem kompetenciám a vád, nem kompetenciám az elítélés vagy a felmentés sem.

Hiszek a demokráciában, hallottam már a "népfelségről" és "népszuverenitásról" is. A mi egyesületünkben a "hatalmat" a tagság -választott képviselőin keresztül- gyakorolja. Javaslom Laci, hogy a felhívásoddal fordulj a küldöttgyűléshez. Én ott leszek az egy szavazatommal. Győzz meg ott, mindannyiunkat, kérlek!


Ja, majd elfeledtem boldog Újesztendőt köszönteni. A leginkább autentikus újévi köszöntő most nem Arany Alkalmi verse, most a helyzethez legillőbb talán ez a székely köszöntő, különösen az első strófa . Ezzel kívánok hát mindenkinek Boldog Újesztendőt:

https://www.youtube.com/watch?v=Sn4o1QX8JNc

Székely Újévi köszöntő!

Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Pulyát asszony ölébe.

Legényeknek feleséget,
Szegényeknek nyereséget,
Áfonyát a havasra,
Pisztrángot a patakba.
Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak,
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret,
Fegyvereknek nyugalmat,
Szelíd szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet,
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is öleget.
Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra,
Vándoroknak fogadót
Isten adjon minden jót!

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 01. 09:38
Boldog Új Évet Kívánok Balogh László hozzászólásával!
Mindenkinek kettőt hátra kell lépnie, akkor közelíthetünk hőn áhított belső békéhez.
Főnix más utat választott, de ez minket ne befolyásoljon.
Ő nem lát lehetőséget a párbeszédre, és azt gondolja mindenki között a legtájékozottabb.
Ennek soha ne üljetek fel!!!!!!!
Néhány éve azt sem tudtuk ki ő, most meg a régi megbukott stáb képviselője, információtolója.
A magukat okos embereknek gondolóknál is van még okosabb.
Tegnap egyébként Főnix nagyon termékeny volt, mindent megtett annak érdekében, hogy újdonsült szövetségesével, kebelbarátjával összefogva írja az egyoldalú sületlenségeit.
Ez jó irány arra, hogy a Fekete-fehér Méhészklubot olvasók táborát kiábrándítsa honlapunk olvasásától.
Így az Új Év első napján azt üzenem, hogy ez nem fog menni, erre már senki nem vevő.
Ezért is írtam nem rég, hogy akármilyen fájdalmas, de két egyesület szerencsésebb lenne, mert ezekkel a emberekkel  nagyon nehéz szót érteni.
Most felkapták a neonikotinoid témát, de eddig hol voltak?
Ez nem erről szól, mint ahogy Balogh méhésztárs is írta.
Szeretnének egyesek visszakerülni a "bársonyszékbe", közben elfelejtenek visszanézni.
Minden méhésztársamtól azt kérem, ha szakmapolitikai kérdésekben véleményt szeretne nyilvánítani, ne egy "Mikulás" írására alapozzon.
Most a neonikotinoidokból is szakmapolitikát sikerült közösen kreálnunk, ami alapvetően nem baj, viszont a tények elferdítése mérgezi a méhészeti közéletet.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. Január 01. 10:01
Boldog Újévet!

Idézet
    Most felkapták a neonikotinoid témát, de eddig hol voltak?   

1. Szerintem, és aki követi a fórumot ,TE is eléggé felkaptad a témát! (Ami rendjén is vagyon)
2. B.P. eddig miért nem kapta fel a témát?
3. Jogos
Idézet
de eddig hol volt(ak)
B.P., és most hol van?
4. 13 e. méhész várja a miértekre a választ!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 01. 10:14
a tények elferdítése mérgezi a méhészeti közéletet.
Konkrétan ez mit jelent?
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 01. 10:56

...Minden méhésztársamtól azt kérem, ha szakmapolitikai kérdésekben véleményt szeretne nyilvánítani, ne egy "Mikulás" írására alapozzon.
...

akkor mire alapozzunk Attila ?? arra hogy lötyögtetitek azt a bizonyos bilit de azért vigyázva rá hogy ki ne löttyenjen?
itt a lehetőség írásos tényekkel cáfold főnix -et  !
Lássuk itt a tóalján a bizonyítékokat! Mit tett az OMME az elmúlt 2 évben a  neok ellen ?
Idézet
Ezt írja nekem lygo67 szemrehányóan:
"úgy látom Attilánál megakadt a lemez Tóth Péternél..."
...
Bevallom ezt nehezen tudom megemészteni.
...
14000 OMME tag meg azt tudja nehezen megemészteni hogy az OMME vezetés MEG SEM próbált tenni bármit is eddigi regnálása alatt a neo-k  ellen. Legalább tett volna valamit (ha nem is sikerül) de még ennek a látszatától is messze van

Idézet
... Ez jó irány arra, hogy a Fekete-fehér Méhészklubot olvasók táborát kiábrándítsa honlapunk olvasásától.
...
szerintem nem főnix írásától fog az olvasó tábor csökkeni.  Sőt ...
Fekete-fehér (bár szerintem azért nem ilyen egyszerű) : lássunk dokumentumokat mit tett az OMME eddig a neok ellen??

BUÉK
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 01. 11:46
Áldott, boldog, s majd az események lecsengése után békés Újesztendő legyen a része minden jóakaratú embernek, méhésznek!

Eddig elég "bő nyállal" igyekeztem a gondolataimat, emócióimat közreadni, de most ebben is változás lesz, mint a jó Klubvezető mentalitásában: Ő eddig hazug és rosszindulatú volt, de ez mától a múlté, a mai naptól ebben 180 fokos fordulat várható, s ezután rosszindulatú és hazug lészen...
Én meg majd szófukar és kevésbeszédű kommunikáció helyett kevésbeszédűen és szófukaran kommunikálok...

Mint írtam Balogh Lacinak, nem nálam a labda, a felelősséggel tartozó és elszámoltatható egyesületi elnököt és elnökségi tagokat nem én kívánom elszámoltatni és felelősségre vonni. Az a méhészek közösségének kompetenciája, akik oda választották őket, azon érdekképviseleti vezető tisztségekbe, ahol dokumentáltan, közel egy esztendő óta a "cserbenhagyásos leszarom-mentalitással" sunnyognak és  hazudnak az őket oda megválasztó tagság szemébe. Mindezt elnöki szintem éves 7,2 millió tiszteletdíj fejében, amit a szembehazudott és cserbenhagyott tagsággal nemrég próbáltak 8,4 millióra felkerekíteni, hiszen a jó elnök  -az őt készségesen kiszolgáló tisztségviselők támogatásával és szemhunyása kíséretében-  a hatékony cserbenhagyás révén megérdemli...

Azzal a "két lépést hátralépő" stílussal, amit javasolsz Atillám, vigyázz, ha momentán a szakadék szélén két lépésnyire brékelsz, akkor kettőt hátralépve már a szakadékban vagy... Persze ha leérsz, akkor valóban elkövetkezhet a "hőn áhított belső béke" és nyugalom... Akár az örök nyugalom és béke is... Lépj hát, s nyugodj békében...!

Atilla, Nagy Király, OMME Gyökere, Kemény Magja!

Ne gondold, hogy mindenki a te gondolatmeneted szerint gondolkodik. Vigyázz, ne becsüld le mások deduktív képességeit, mert a végén még csalatkozni leszel kénytelen. Miért feltételezed, hogy két, átlagosan kompetens és következtetésre is képes személy azt szeretné, hogy a honlapod bezárjon? Dehogy szeretnénk, a "méhész-Hyde parkban" ez a honlap az a "Speakers' Corner", ahol költségmentesen elérhető közel ezer méhész (no jó, csak a te álmaidban, de ha osztom tízzel, nem járok messze a valóságtól), s ha ehhez hozzátesszük a másik, ennél nagyobb fórumot és a lényegesen nagyobbat merítő facebook-oldalakat, akkor láthatod, hogy akár naponta elérhető annyi méhész (és potenciális szavazópógár), amennyi az írott sajtón keresztül egy hónap alatt sem. Hát hülyék lennénk betőmködni ezt a virtuális szócsövet! Mit gondolsz, tényleg mi is ennyire ostobák lennénk?

Nem Atillám, ez a több alkalommal is innen kitiltott személy hálás köszönettel veszi a lehetőséget, hogy nézeteinek itt is hangot adhat. Dehogy szeretné bezáratni, levágná vele az aranytojást tojó tyúkot. Annak van relevanciája, hogy a doméntulajdonos személyében változást inspiráljon néhány személy, de emiatt sem hiszem, hogy a mi fejünknek kellene fájnia. Ráadásul tételezz fel annyit a jó Jogerős Geddekasról és a vén, ám sokat tapasztalt Tomipapáról, hogy tudnak számolni, s azt is képesek kikalkulálni, megéri-e nekik saját honlapot, facabook-fiókot üzemeltetni, vagy óccóbb, ha Takács úr vagy valamelyik fizetőképes show- vagy Strohmann viszi a balhé anyagi részét... Bezárni...?! Egy rossebet, magam sikoltoznék ezen ötlet ellen a legjobban.

Írásodnak van egy része, ami viszont rendkívül elgondolkodtató: "Minden méhésztársamtól azt kérem, ha szakmapolitikai kérdésekben véleményt szeretne nyilvánítani, ne egy "Mikulás" írására alapozzon.
Most a neonikotinoidokból is szakmapolitikát sikerült közösen kreálnunk, ami alapvetően nem baj, viszont a tények elferdítése mérgezi a méhészeti közéletet."

Hát Atillám, téged se azért jegyeznek majd egykor a méhész-annalesek, mert a nagy gondolkodók Pantheonjába szeretnének helyezni... Ez nem neonikotinoid-kérdés! Ez a hazugság, személyiségrombolás, cserbenhagyás és árulás éposza. Én még csak a szerzője sem vagyok, ezt a "mikulás -írást" az élet és Bross Péter elnök ihlette, a magam szerény képességeivel csak lejegyeztem. A stiláris, nyelvi hibákért és hiányosságokért, tévesztésekért és képzavarokért a felelősség engem terhel, a morális, etikai normák felrúgásáért, az egyesületi tagság elárulásáért viszont nem, az az elnök úr és szervilis segítői, kiszolgálói és szekértolói sara. Hogy te is köztük vagy, az pech, de borítékolom, ha az elnök úr a te hátadon-fejeden lehet képes kimászni a fekáliából, akkor skrupulusok nélkül téged is beáldoz. Ha nem lesz más jelentkező, majd azt a történetet is megírom...

Viszont ez az írásod sokat vesztett abból az élből, amit az előzőkben megcsillantottál. Már nem azt írod, hogy hazudok, csupán ferdítésről beszélsz? Lesz ez még máshogyan is, idővel kénytelen leszel rájönni, hogy ez az instrukciód is az olvasók félrevezetése, az értőn olvasni képes nagyközönség érti, látja, ki írja az igazat. Fölösleges erőfeszítéseket meg tényleg fölösleges tenned, ezzel nem leszel képes felöltöztetni mezítelen királyodat. Tisztellek érte, hogy nem hagyod magára e nehéz végórákban, amikor azzal a dilemmával kell megbirkózzék, hogy menjen-e önként, vagy várja meg a tagság döntését...

Tudom, és érzem, hogy mi munkál most bennetek. A jó Yoda mester fogalmazta ezt meg egykor: “Fear is the path to the dark side. Fear leads to anger. Anger leads to hate. Hate leads to suffering.”  Hát sajnálom, hogy az ó- és e szép új-esztendő fordultával kellett megismerkedjetek ezzel az érzéssel. Szar lehet, de nem mondhatod, hogy nem szóltam előre. Többször is... Most viszont egy hasonlóan "yodai" bölcs mondással fejezem be ezen újévköszöntő reagálásomat. Lehet, hogy az angolom nem anyanyelvi, a lényegre próbálj fókuszálni:    "Fear is the gate of the Dark Side. Fear engender anger, anger is hatred, and hatred is torture and suffering. I feel a lot of fear in you ...

Különösen az utolsó, befejezetlenül hagyott mondatra fókuszálj! Mintha ezeknek az érzéseknek a hullámzását érezném a leveleidben... Majd fohászkodom békétlen, háborgó, félelmekkel teli lelkedért...

Boldog, békés újesztendőt kívánok minden jóakaratú embernek és méhésznek!

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 01. 11:53
Lygo!

Valami történhetett 2016 őszén vagy telén, amit Bross eddig nem mondott el senkinek, még Attilának se, amiért neonikotinoid ügyben megváltozott az álláspontja, és azóta szembemegy a 2016 nyarán a miniszter felé írt tiltakozó levélnek a tartalmával. Vajon miért?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 01. 12:37
Egy hozzászólás 2014 márciusából 14.
"Őszinte részvétem mindenkinek!

Sajnos olyan információk jutottak birtokomba hogy az omme a mezőgazdasági szakigazgatás egyik szervezetének besegítve a már betiltott csávázószerek betiltásának felfüggesztésében működik közre.
Nemzetközi példán keresztül halhattunk valami nagyon gyenge érvelést Balassagyarmaton erről ( finn példa), de azt titkolják, hogy Magyarországon is folyamatban van ilyen engedélyeztetés a háttérben.
Én azt mondom hallgatás beleegyezés, ha nem cáfolja meg senki itt az omme vezetés köreiből, akkor sajnos igaz lehet.
Ezért nem haladnak a vizsgálatok, ezért akkora nagy a hallgatás, ezért nem tesz semmit az omme, néhány ember miatt.
Nekik tele van így is a zsebük, a méhek pedig hadd pusztuljanak."

No kérem ebben az időszakban BP még nem volt porondon, viszont TP igen.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 01. 14:56
Egy hozzászólás 2014 márciusából 14.
"Őszinte részvétem mindenkinek!

Sajnos olyan információk jutottak birtokomba hogy az omme a mezőgazdasági szakigazgatás egyik szervezetének besegítve a már betiltott csávázószerek betiltásának felfüggesztésében működik közre.
Nemzetközi példán keresztül halhattunk valami nagyon gyenge érvelést Balassagyarmaton erről ( finn példa), de azt titkolják, hogy Magyarországon is folyamatban van ilyen engedélyeztetés a háttérben.
Én azt mondom hallgatás beleegyezés, ha nem cáfolja meg senki itt az omme vezetés köreiből, akkor sajnos igaz lehet.
Ezért nem haladnak a vizsgálatok, ezért akkora nagy a hallgatás, ezért nem tesz semmit az omme, néhány ember miatt.
Nekik tele van így is a zsebük, a méhek pedig hadd pusztuljanak."

No kérem ebben az időszakban BP még nem volt porondon, viszont TP igen.

Üdv. jani bátya

Ezzel tisztában vagyunk , hogy Tóth Péter szerepe nem kicsi ebben a témában ,de továbbra is kérdezem mit tett az OMME vezetése az elmúlt két évben a neo-k ellen ??  Lássuk feketén- fehéren leirva !
Itt a tó alján sem hülyék vannak ám !! - bármennyire hülyére akarnak egyesek venni 14000 méhészt
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 01. 15:02
Kedves Jani bátya!

Igen. A méhészet értelmiségének és az OMME vezetésének a felelőtlensége óriási a neonikotinoidok használatával kapcsolatos veszélyek jelzésében. Kötelessége lett volna az OMME-nak 2007-08-as amerikai nagy méhpusztulásra odafigyelni és készülni kellett volna a várható veszélyre.

Ahogy készülni kellene a kis kaptárbogár és a mandarin darázs megjelenésére is. De ezekre se készülünk. Küldtek ki tudományos kutatókat a fertőzött régiókba, hogy saját tapasztalatokat gyűjtsenek és készüljenek a veszély elhárítására? NEM. Miért? Mert nagyon felelőtlen a magyar méhész értelmiségi réteg.

Az OMME elitjéből vitathatatlan, hogy Nagyernyei Attila emelte fel legelőször a hangját és adott vészjelzést Ő hívta fel a figyelmet a neonikotinoidok veszélyére.
Igaza volt és igaza lett Attilának.
Viszont az OMME vezetése érzéketlen volt és úgy tűnik, hogy máig érzéketlen az ilyenfajta veszélyekre és elhallgattatták Attilát. Aki a jó baráti viszony fenntartása érdekében el is hallgatott. NAGYON Rosszul tette! Az érdekképviseleti munkában nincs barát, nyers érdekek mentén kialakult szövetségek vannak. Csak így lehet eredményes.

Magyarországon az amerikainál és Nyugat európainál sokkal jobb méhlegelő viszonyok miatt a neonikotinoidok káros hatása nem annyira kifejezett mint ott. Én 2012-től kezdtem odafigyelni arra, hogy milyen is a hatása a neonikotinoidoknak. Az alföldinél sokkal kedvezőbb tavaszi és őszi méhlegelő viszonyok miatt itt a Gödöllői Dombságon nehéz volt megfigyelni a neonikotinoid mérgezés sajátosságait, de a repcén és napraforgón nagyon kifejezett mérgezések történtek.

Nagyon sokat segített a tapasztalatok gyűjtésében az amikor méhegészségügyi felelőssé neveztek ki és sok méhészet sorsát tudtam egész évben nyomon követni. Döbbenetes mértékű neonikotinoidos mérgezéseket láttam. Nyugodtan mondhatom, hogy méhegészségügyi szakmai szempontból nagyon jól elkülöníthető tünetei vannak a neonikotinoid mérgezésnek. Hazudhat nekem bárki bármit, látványosan más a méhek viselkedése, az elhullás karaktere, a társbetegségek, a kórtörténet, én látom amit látok és ennek hiszek is, szóval jól látható jegyei vannak a méhcsaládban a neonikotinoidos mérgezésnek. Tóth Péter ebben a kérdésben csak a felületet kapirgálja. Ennek ellenére a hatalmi pozíciója miatt a méhészek többsége hisz neki, pedig soha nem olvastam tőle egy alapos körültekintő és ŐSZINTE kórtörténetet.

Valójában én se értem Tóth Péter 2017 januári pálfordulását, ahogy nem értem Bross Péter 2017 januári pálfordulását sem. Bross Péter minisztérium párti lett 2017-ben és Tóth Péter minisztériummal szemben álló magatartást tanúsít. Holott 2016-ban ez pontosan fordítva volt. A választás utáni egyik elnökségi ülésen javasolta Tóth Péter, hogy adjon az OMME nyilatkozatot arra, hogy a vetőmagtermesztő cégek neonikotinoid használatát támogatja az OMME. Bross Péter úgy lesöpörte az asztalról Tóth Péter ezen javaslatát, hogy még csak vitát se engedett az ügyben. Ugyanakkor 2016  nyarán figyelmeztető levelet küldött Bross Péter a miniszternek, hogy a neonikotinoid használati tilalom fenntartását az OMME támogatja.

Valami történhetett, valaki megtalálhatta Bross Pétert a hatalmi gazdasági elitből, akinek nyomására Bross Péter 2017-ben egyetlen lépést se tett a szükséghelyzeti engedélyek kiadása ellen. Sőt kifejezetten minden ilyen irányú kezdeményezést megakadályozott. Sőt Bross Péter elnökségi utasítások végrehajtását elszabotálta. Természetesen Bross Péter tette nem menti fel Tóth Pétert a korábban viselt dolgaival kapcsolatos felelőssége alól. Ezért mondom, hogy Bross Péter és Tóth Péter egyaránt súlyosan megsértette a méhészek érdekkéviseleti szabályait. Mind a kettő a maga módján elárulta a méhészeket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 01. 15:57
Ezt írja Főnix:
"Viszont ez az írásod sokat vesztett abból az élből, amit az előzőkben megcsillantottál. Már nem azt írod, hogy hazudok, csupán ferdítésről beszélsz?"
Mert semmi értelmét nem látom a személyeskedésnek, noha a véleményem cseppet sem változott.
Ezt írja Geddekas:
"Az OMME elitjéből vitathatatlan, hogy Nagyernyei Attila emelte fel legelőször a hangját és adott vészjelzést Ő hívta fel a figyelmet a neonikotinoidok veszélyére."
Köszönöm szépen!
Mielőtt örömöm az iménti sor miatt teljes lenne, így folytatja:
"Viszont az OMME vezetése érzéketlen volt és úgy tűnik, hogy máig érzéketlen az ilyenfajta veszélyekre és elhallgattatták Attilát."
Engem senki nem hallgattatott el!
Senkinek nem vagyok a szolgája, esetleg a tisztelője.
Amikor a Greenpeace oldalán egyedül tüntettem a neonikotinoidok ellen a Kossuth Téren akkor sem kértem senkitől engedélyt!
A Tolna Megyei Méhész Egyesület önálló jogi személyként működik, ha a tagságnak nem kellek, majd leváltanak.
Azt szeretném ha szem előtt tartanátok, hogy engem még dr.Cserényi Péter sem tudott elhallgattatni, pedig mindent megpróbált.
És láss csodát!
Vele is beszélő viszonyba vagyok, nincs iránta semmi haragom, pedig ha valakinek oka lenne rá az én vagyok.
Tóth Péterre sem haragszom, csak nem értem nála ezt az átváltozást, amire a mai napig nem kaptam választ, még Főnixtől sem, aki bálványként tekint rá.
Én több mint 10 éven keresztül hallgattam azokat az érveit amik a neonikotinoidok káros hatásait cáfolták.
És ahogy Csuja írta, én feszegettem először az OMME-ban a témát!!!!!!
Akkor hol volt Tomipapa(Főnix), Lygo67   és a többiek, amikor én már a profik konferenciáján előadó voltam a témában?
Én szerveztem meg az ominózus "Neonikotinoidok Konferenciát" Őcsényben, ahol 8 ország méhészei, köztük Etienne Bruneauval, a Greenpeace vegyianyag szakértőjével Simon Gergővel.
Ezt bejelentettem az OMME Küldöttgyűlésén, de senki el nem jött közülük!
Az angol nyelvű előadást Bross Péter fordította.
Ezután hajnalig tartó kisfilmet néztünk meg, ami kész horror.
Hol volt akkor Tóth Péter és Dr.Mészáros László?(Pedig akkor ő volt az elnök)
Aztán jött a Francia Intézetben tartott előadás, ahol Tóth Péter ismét csendben volt a tények ismertetésekor!
Erről is dumáljatok!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 01. 16:08
Attila magam részéről nem kérdőjelezem meg az amit tettél a méhészekért de a kérdés részemről továbbra is csak annyi hogy mit tett az OMME vezetés az utobbi két évben a neo-k ellen ?
ennél feketén - fehérebben nem tudom föltenni ezt a kérdést.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 01. 18:18
Attila magam részéről nem kérdőjelezem meg az amit tettél a méhészekért de a kérdés részemről továbbra is csak annyi hogy mit tett az OMME vezetés az utobbi két évben a neo-k ellen ?
ennél feketén - fehérebben nem tudom föltenni ezt a kérdést.

Attila annyit tudna mondani, hogy 2016 nyarán az OMME elnöksége jóváhagyása mellett küldött egy levelet Bross Péter a miniszternek, hogy a neonikotinoid használati korlátok fenntartását támogatja.

Mi lett volna a helyes cselekedet az OMME részéről akkor, amikor a Bross Péter és Tóth Péter minisztériumi körökből megtudta, hogy teljes gőzzel gátlástalanul fogja a NÉBIH kibocsátani a szükséghelyzeti engedélyeket?

Azonnal összehívni az elnökséget és tiltakozó levelet írni. Be kellett volna a témát az OMME Országos Vezetőségi ülése és Küldöttgyűlése elé terjeszteni egy tényfeltárással és komplett akciótervvel együtt. Csak így lehetett volna megelőzni a szükséghelyzeti engedélyek kibocsátását.

Igen ám, de az OMME ma NEM a méhészek érdekvédelmi szervezete, hanem a minisztérium egyik rejtett hivatala. Legalábbis Bross Péter ebben a szellemben vezeti az OMME-t és az OMME elnöksége is így gondolja. Vagyis ők Bross Péter vezette elnökség 2017 év elején elárulták, egy tál lencséért eladták a méhészek érdekeinek képviseletét.

Miért megalapozott a fenti állításom?

Mert az OMME elnökségének lényegében egyetlen tagja se tett semmit a Syngenta és Bayer lobbi ellen. Még Tóth Péter se, hiszen jó katona módjára csak belterjesen az elnökségi körben terjesztette az információkat egészen mostanáig. Neki a küldöttgyűlésen robbantania kellett volna a bombát. De neki is fontosabb volt Brossal teljes egyetértésben Csuja kizárásával tölteni a Küldöttgyűlésen másfél órát, mint a személy szerinti legfontosabb érdekképviseleti feladatát ellátni és a konfliktus vállalni a minisztériummal szemben.

Lényegében igaza van Vivaldinak, hogy ő mezei méhészként a béka segge alatti szinten rendelkezik a mindennapi méhészkedése szempontjából legfontosabb információkkal. Ez az OMME bűne! És ez valójában az OMME-nak már megalakulása óta bűne. Az OMME tisztségviselői úgy gondolják, hogy az információt azért kel begyűjteniük, hogy ők okosak legyenek és helyzeti előnyük legyen. Pedig ez nem így van.

2015-ben a neonikotinoid veszélyességében hitetlen OMME elit ( Bross, dr. Mészáros stb.) Abony környékén volt nyári méhlegelőn.  Én azonnal tudomást a mérgezésről és a tünetek karakterét is megismertem. Tanácsomat nem kérték, de elmondtam. Egyik elit tag se fogadta meg. Hívták Tóth Pétert, tőle várták a megváltást. Máig nem tudja megmondani nekik Tóth Péter, hogy mi volt az ok. Bizony mindegyik OMME elit tagnak tragikusan nagy méhpusztulása lett.

Ha megfogadták volna a legegyszerűbb tanácsokat, akkor fele akkora méhpusztulásuk lett volna. Máig nem ismeri el egyik se, hogy ez bizony egy nagyon súlyos neonikotinoid mérgezés volt.

Ezt teszi a hatalmi gőg okozta vakság. Ilyen a magyar méhészet krémje, elitje. Önként megy a vágóhídra, még csak nem is tiltakozik, csak nehogy a méhészek érdeképviseletét a valóságban is fel kelljen vállalni. Igaza van Vivaldinak! Ahogy cserben hagyták a saját méhcsaládjaikat, úgy hagynak cserben minket méhészeket is. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 01. 22:47
Attila magam részéről nem kérdőjelezem meg az amit tettél a méhészekért de a kérdés részemről továbbra is csak annyi hogy mit tett az OMME vezetés az utobbi két évben a neo-k ellen ?
ennél feketén - fehérebben nem tudom föltenni ezt a kérdést.

Egyetértek. Sőt hozzáteszem, Ha minden egyesületi vezető annyit tett volna mint Nagyernyei Attila, akkor valószínűleg az OMME elnöksége is valódi érdekvédő lenne. Szerintem Bross Péter és Tóth Péter is példát vehetne Nagyernyei Attila őszinte kiállásáról.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 02. 12:43
Az előbbi hsz-re adtam egy lájkot. Ami annak szól, hogy Attila valóban a méhészek érdekét védi. Ezt én sem Bross Pétertől, sem Tóth Pétertől nem vitatom el. Azt gondolom, hogy nagyon sok esetben a tisztán látás hiánya okozza egyik másik szereplő hibás döntését. A neonikotinoid kérdésben pedig senki sincs, aki tisztán tudna látni. Tóth Péter azt mondja, hogy a csávázószerek engedélyezése azt fogja maga után vonni, hogy megnő a piretroid vagy akár a neonikotinoid permetezésből származó károk mértéke. Ez így igaz is lehet. Azt kell látni, hogy a gyors hatású mérgezés azokat a méhészeteket veszélyezteti, akik közel vannak a méhlegelőhöz. Ekkor a hírvivő méh hazaér, más méhek is kimennek, szintén mérgeződnek. A méhlegelőtől távol lévő méhészetekben nem keletkezik kár, mert nem ér haza a hírvivő méh, a többi ki sem megy. Pontosabban mindig csak néhány hírvivő méh pusztul el, de nem jelentős számú gyűjtő. Csávázás esetén mi a helyzet? A közel és távol lévő méhészek méhei egyaránt járják a méhlegelőt. Mindkét csoport méheiben lassan gyűlik  hatóanyag, aztán elér egy olyan szintet, amikor a méh tájékozódó képessége elromlik. A távol lévők nem érnek haza, a méhlegelőn és a kaptárak közelében sincs elhullott méh, a család a CCD jeleit mutatja. A közel lévőknél el tudok olyant képzelni, hogy ebben az esetben haza tudnak menni, mert vizuálisan látják a méhészetet, nem kell navigálniuk. Itt tovább folyik a nektár gyűjtése, mígnem a kumulálódó méreg eléri a halálos dózist. Ebben az esetben lesz méhhulla a méhlegelőn és a méhészetben is. Nem tudjuk azt, hogy a csávázás után nektárba kerülő aktív hatóanyagból összegyűlik-e akkora mennyiség, ami az eltévedést vagy a méh halálát ki fogja váltani. Ha a közel és távol lévő méhészeteket megpróbáljuk úgy nevesíteni, hogy vándor vagy állóméhészek, akkor a nagy számok törvénye szerint több vándorméhész fog tartozni a közel lévőkhöz, mint a távol lévőkhöz. Állóméhészek esetén fordított a helyzet. Az érdekvédelem tehet-e különbséget a két csoport között? Szerintem nem, de, hogy egyik vagy másik tisztségviselőnek miként alakítja a gondolatait az, hogy melyik csoportba tartozik, az olyan szubjektív dolog, amelyről nem feltétlenül tehet. Ha azonban számon kérik tőle, akkor tiszteletben kell tartania a tagság érdekeit, függetlenül a személyes meggyőződésétől. Tehát azt gondolom, hogy 2017 év elejéig Tóth Péternek kellett volna felajánlania a "lemondását", hiszen addig volt felelőssége abban, hogy a minisztérium  fejében egyáltalán megfordulhatott az szükséghelyzeti engedélyek kiadásának gondolata. A Tomipapa által bemutatott forgatókönyv viszont azt bizonyítja, hogy ettől az időponttól kezdve Tóth Péter a tőle elvárható módon járt el, minden méhész érdekét képviselte. A szükséghelyzeti engedélyek tömeges mértékű kiadását követően pedig Bross Péter erkölcsi kötelessége lett volna lemondania elnöki megbízatásáról. Ezzel már nagyon elkésett, de nem teljesen. Ha ugyanis most lemond, akkor még erkölcsileg győztesen kerülhet ki az ügyből. Egyszerűen azért, mert mi van akkor, ha a magyar kormány akkor is ki fog adni tömegesen szükséghelyzeti engedélyeket, ha az EU végleg betiltja a neokat. Ilyen esetben Bross Péter már nem tudna erkölcsi győztes lenni. Nem állítom azt, hogy ismerem annak jogszabályi hátterét,amikor az általános tiltás ellenére lehet használni szereket, de nekem Darvas Béla jut eszembe, amikor a pocokirtás szükséghelyzeti engedélyezéséről írt. https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/06/08/pocokinvazio-szukseghelyzeti-veralvadas-gatlas-1/ Nálunk szabad olyan szerrel pockot irtani, mely az EU-ban tiltott. Hát én nem várnám meg Bross Péter helyében, hogy egy ilyen helyzetben a méhészek zavarják el. A tőle elvárható érdekképviseleti munkát ugyanis bizonyítható módon szabotálta el, azt már nem tudja visszafordítani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. Január 02. 13:06
Bár most B.P. van a porondon, de engem az is aggaszt, hogy a többi tag aki helyet foglal eme szép nagy "omme asztalnál", senki sem sürgette a levél elküldését. Pedig nekik is kellett volna, szóval az ő felelősségük sem sokkal kisebb mint B. P. é.
Nem értek egyet neo val, ebből részben sem lehet erkölcsileg sem jól kijönni. Itt az "ember" sok ezer család megélhetésével "játszott", úgy, hogy a bizalmat megkapta tőlük! Persze a nagyobb tiszteletdíj az jöhetett volna, leszerepelt, sokadjára, semmi keresnivalója az omme élén.
Remélem minden reggel belenéz a tükörbe ....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2018. Január 02. 13:07
Sziasztok!

Miután már el van vetve a repce, csak tűzoltó akcióra kerülhetne sor:

-közzé kéne tenni pl. a honlapon egy térképet, amelyen jól láthatóan színnel meg vannak különböztetve a veszélyes vetésterületek. Legalább ennyiről kellene tájékoztatni az egyszerű mezei méhészt.
Sajnos a honlap és informatika adta lehetőségek nagyon nincsenek kihasználva!

A vezetés és aktuális feladatok állásáról legalább heti szinten kellene tájékoztatni mindenkit, ezt hívják nyomonkövetésnek, ellenőrzésnek. Egy megújuló új érdekvédő szervezet működésének ennek alapnak kéne lennie, ez növelné a tagok tudatosságát is, mivel erre egyre nagyobb szükség lesz.

Van-e a fő "érdekvédő" egyesületnek írásban terve a 2018-as évre? Le van-e az bontva hónapra, hétre? A-terv, B-terv,...?
Ez a terv közismert-e? Vagy csak páran tudják?
Ha nincs saját terv, akkor gyakorlatilag mások tervét hajtják végre...

Tervek: méhlegelő, egészségügy, neo, informatika, szakmai képzések, stb.

Bizonyára van terve, csak nem tudni sem arról, sem az esetleges eredményekről.

Jelenleg a honlapon a fő híroldalon nagy ritkán jelenik meg egy-két hírek, azok sem mindig fontosak.

Minél hatékonyabb kommunikáció kell.

Sürgősen egyeztetni kellene, megbeszélni, mik az akadályok, és azt hogyan lehet elhárítani, és minden lépésről időben riportálni, hogy a méhészek tudjanak róla. Ha valami félresiklik, azonnal lehessen orvosolni! -> kurrupciós aknamunkák időbeni detektálása.

Ne abba kelljen egy ilyen kiváló fórumon is hatalmas energiákat beleölni, hogy nyomozgatás és elmélet-gyártás folyik arról, hogy mi hogyan történt. Meg akkora hozzászólások vannak, egyszerre végig se bírni olvasni:)

Manapság nem lehet megengedni olyat, hogy fontos stratégiai információk késnek heteket-hónapokat-éveket. Életveszélyes.

Nehogy már ne tudja magát megszervezni a méhésztársadalom!
Szervezze meg, mutasson jó példát, hiszen azzal megbecsülést vívhat ki és akkor a tekintélye és befolyása is nagyobb lesz.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 02. 15:19
Úgy veszem ki a hozzászólásokból, mintha -csak egy kis hasonlattal élve- az alapot rosszul elkészítő és utólag foltozgató mester helyett a befejező tetőfedőn csattanna a számonkérés a ház összedőlése miatt.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Január 02. 19:16
Azt kell látni, hogy a gyors hatású mérgezés azokat a
veszélyezteti, akik közel vannak a méhlegelőhöz. Ekkor a hírvivő méh hazaér, más méhek is kimennek, szintén mérgeződnek. A méhlegelőtől távol lévő méhészetekben nem keletkezik kár, mert nem ér haza a hírvivő méh, a többi ki sem megy. Pontosabban mindig csak néhány hírvivő méh pusztul el, de nem jelentős számú gyűjtő.
Ki tudja, hány száz méterről látja már a méh a sárga repcetáblát, illetve érzi az illatát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Január 02. 19:25
Üdv.Uraim!
Drága Uram!
Drága jani bátya!
Mindenki úgy próbálja védeni a védhetetlent ahogy Úri kedve tartja!
Viszont megítélésem szerint nem beszélhetünk koránt sem tetőfedésről,ez a ház még nem készült el,és az ilyen építkezés sajátosságai
miatt,nem is fog.
Itt az építkezés a tevékenység természeténél fogva naponta újra indul(JÓ ESETBEN)esetünkben sajnos nem!
Véleményem szerint befejezésről csak a témától elvonatkoztatva lehet szó,ha érted miről beszélek!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 02. 20:32
Sziasztok!

Miután már el van vetve a repce, csak tűzoltó akcióra kerülhetne sor:

-közzé kéne tenni pl. a honlapon egy térképet, amelyen jól láthatóan színnel meg vannak különböztetve a veszélyes vetésterületek. Legalább ennyiről kellene tájékoztatni az egyszerű mezei méhészt.
Sajnos a honlap és informatika adta lehetőségek nagyon nincsenek kihasználva!


OMME honlapra is lehetne itt egy új topic-ot nyitni  ;D
egy 14000 fős egyesületnek ilyen semmit mondó honlapja legyen ..... végül is nem  oly régóta készül alig  2 éve  - ugye Bezzeg László? az ígéretekkel "Tükör" -be kellene már nézni   ;D(első éves egyetemista informatikus 1 hónap alatt rendbe vágná)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Január 02. 20:43
főnix!
Kedves István!
 Hidd el nekem, ha nem érződne ki írásaidból a rossz szándék Bross Péter irányába, nem hoztam volna nyilvánosságra a fehérvári történteket, amit nem csak én hallottam. Jelzem, nem vagyok aljas ember. Ahogy hosszú időn keresztül magamban tartottam, most is megtehettem volna. Reméltem, hogy úgy fogadod el, mint egy figyelmeztetést. Véleményem szerint egy ember csak akkor alkothat hiteles véleményt embertársáról, ha évek óta nem dolgozik lelkében az ellenszenv. Mint írtam pallérozott elmével rendelkező embernek tartalak, de úgy látom, a pallérozott elme csak bizonyos területeken érvényes.

Kedves István!
Ne hidd, hogy fogalmam sincs a valós helyzetről. Ne hidd, hogy az aki nem ír novellát egy,-egy esetről tájékozatlan hülye. Legföljebb gondolkodó, nem szószátyár, magamutogató.
Az igehirdetést nem tudom hol, miből olvastad. Igét nem állt, és nem is áll szándékomban hirdetni. Van itt elég ember aki megteszi, ha kell, ha nem. Hozzászólásomnak egyetlen szándéka volt. Nyugalomra való felkérés. Mert az általad bő lére eresztett helyzetismertetésből egyértelműen a rossz szándék érződik ki. Ugyanakkor azon kívül, hogy a Bross Pétert menesszük, semmi alternatívát nem ajánlasz a helyzet megoldására, a neonikotinoidok használatának megakadályozására.  Lásd, pl. Attila mai hozzászólása.

Kedves István!

Vitázni továbbiakban nem kívánok sem Veled, sem másokkal. Sajnos a fórumon lassan több aljasság olvasható, mint a politikusok írásaiban, beszédeiben választások előtt.
Kérlek ne neheztelj rám, hogy nem száztíz sorban szóltam hozzád.

Egy dolgot azonban kérek Tőled, és egyben Mindenkitől. LEGYEN BÉKESSÉG KÖZÖTTÜNK MINDENKOR.


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 02. 21:12
Ki tudja, hány száz méterről látja már a méh a sárga repcetáblát, illetve érzi az illatát.
Mortimer!
Szerintem a méh azért maradt évmilliókon keresztül életben, mert nem megy hanyatt-homlok kifelé. Felderítőt küld ki, az visszajön, táncol, amelyik mellette van és érzékeli az üzenetet, mondjuk 20 méh, az is kimegy, hazajön, táncol,újabb 20 veszi körül ezt a húszat, így már négyszáz megy ki. Ha ez nem így lenne, hanem kiront az összes méh az első jelzésre, akkor akár odaveszhet az egész család, mert esetleg elfogy a nektárforrás a hirtelen túlterhelődő legelőtől. Ha ez több kilométerre van, akkor odakint éhen veszhet mindegyik, mert nem lesz elég energia hazajönni. Szerintem, ha lépcsőzetesen történik a gyűjtők kiküldése, akkor védve vannak egy ilyen hoppon maradástól.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Január 02. 21:55
Izso60!
Te mennyi téglát fogtál meg?
Tettél-e valamit az OMMÉ-ért?
Tettél valamit a neok ellen?
Tettél valamilyen javaslatot a szükséghelyzeti
engedélyek kiadásának a megakadályozására?
Pár hónapja még arról oktattál ki engem,hogy ha
növényvédelmi munkáknál engedélyezett szereket használ
a gazdálkodó,akkor nem lehet semmi baj.
Ezek után Úri kedvedben,hogy merészelsz most megszólalni?
Mit képzelsz?
Miért nem mentél Csújával tüntetni,Jordánnal tárgyalni?
Ezek után milyen erkölcsi alapod(maradjunk az építkezésnél)
van megszólalni neok ügyében?
Csújának van,akiért Te oly nagyon oda vagy.
Ő "felszólalt" ezen ügyben számtalanszor,Ő szervezte a tüntetést,
a tárgyalást.Őt,nem próbálta megvédeni Bross,mikor ez a "jeles
társaság" kirúgásán rugózott.

Te is együtt köpködsz Brossra a többi "semmittevővel"?
Úgy érzed most fogást talált rajta a "köpönyeg forgatók
bandája"?
Te is próbálkozol a farkasokkal üvölteni?
Ez nem csak nyávogás?
Bevesznek a bandába?
Azok akik eddig a neokban látták a növényvédelem kánaánját
most aztán hirtelen "Greenpeace aktívistának" állítják be magukat?
Követelni Bross lemondását,azért mert úgy érezte nincs mit írni
újra a miniszternek,nincs megfelelő új eredmény a T.P. féle "monitoring"
vizsgálatokból.
2016 nyarán már leírta Fazekasnak,hogy ne hívatkozzanak az OMME-ra,
tartsák be az Eu felfüggesztéseket.
Újra írta volna le?
Nevetséges mindenki aki ebben egész koncepciós perben
beáll a "banda" mögé!A banda krónikása,a
"Nagy Google Kerál" is le írta,hogy akár síkithatott is volna
Bross,akkor is kiadják az engedélyeket.Néha vak tyúk is talál szemet!

Tudja itt mindenki,aki Brossra szavazott azok is és akik nem,
akik mindenhol betesznek Neki,akik mindenhol gyalázzák,
azok is tudják,hogy Ő ma Magyarországon a legjobb szakember
ebben az ágazatban.
Nem mellékesen,végtelenül jó szándékú ember.
Sárdobálók elő a klaviatúrát!
Hajrá Elvtársak!

Csányi Antal



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 02. 22:23
Izso60!
"Mindenki úgy próbálja védeni a védhetetlent ahogy Úri kedve tartja!"

Ha arra gondolsz, hogy bármit védeni szeretnék, hát nem igazán. Inkább csak olvasni tanultam meg szerintem annak ellenére,hogy ezt a nagy tűzmadár másképp látja.
Pont az ő által leközölt dolgokon ütköztem meg egy kicsit. Ott olvashatod feketén fehéren, a monitoring vizsgálatok évekkel ezelőtti anyagát mint bizonyítékot a neok szigorítására szépen sorba szedve. Vajon miért csak 2017-ben léptek ezen dokumentumok ebbe a sorba mikor nem is oly régen még a neo használat melletti bizonyítékként használta fel az aki készítette őket.
Látod, tulajdonképpen jól írtad, ténylegesen illik a leírt esetre:"Mindenki úgy próbálja védeni a védhetetlent ahogy Úri kedve tartja!"

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 02. 22:50
Csányi Antal szépen rávilágít arra, hogy mennyiféle szándék keveredik egy érdekképviseleti szervezet életében. Igaza van, Izsó úr nagyon sajátosan viselkedik. És a választott tisztségviselőknek ezek között a sajátos szándékok, érdekek közepette kell dolgoznia. Vannak szándékok, amiket figyelmen kívül kell hagyni. Van amire oda kell figyelni és be kell építeni az érdekvédelmi politikába és folyamatosan kell vele foglalkozni.

Értem én, hogy mit írt Bross Péter 2016 nyarán a miniszternek. Olvastam. A miniszter ennek a kérésnek eleget is tett, hiszen nem azt mondta és tette, hogy a neonikotinoid korlátozást felrúgta volna. Erről szó sincs! Nem is indított ez ügyben Magyarország ellen eljárást az EU.

Miért nem indított az Eu Magyarország ellen eljárást neonikotinoid ügyben?

Mert a miniszter és az apparátusa a Syngenta-Bayer piaci pozíciójának biztosítása érdekében kihasznált egy kiskaput és szükséghelyzeti engedélyeket bocsátott ki. Persze, ha megtámadna az OMME egy ilyen engedélyt a bíróságon, akkor valószínűleg megbukna, mert a szükséghelyzet pontosan van definiálva és jelenleg egyik növénykultúra életében sincs szükséghelyzet.

Mi következik ebből?

Amikor a jogi kiskapu kihasználásáról tudomást szerzett Bross Péter és az elnökség, kötelessége lett volna lépni többféle formában, hiszen, ha nem is szó szerint de a miniszter felrúgta az EU korlátozást. Nem sorolom fel, hogy hányféle formában kellett volna lépni, de annyit elmondhatok, hogy nagyon sokféle lehetősége lenne az OMME-nak, de ezek közül egyikkel se élt. Sőt az OMME vezetése lapított és falazott a miniszter akciójának. Úgy tett, mintha nem tudna semmiről. Most már nem lapíthat az OMME elnöksége, hiszen a belső ellentétek miatt kiderült, hogy MINDENKI tudott a nagy minisztériumi átverésről és bár látszólag kevesen olvassák ezt a méhészfórumot, de a rossz hír nagyon gyors szárnyakat kap és az Országos Vezetőségi ülésen és a Küldöttgyűlésen elkerülhetetlenül szó lesz erről. Kíváncsi leszek, hogyan fogják az elnökség tagjai egymásra tolni a felelősséget?

Sokkal több lehetősége van az OMME-nak, mint amennyit gondolni is mer egy átlagos méhész. Én ezeket a módszereket a saját gyakorlatomból jól ismerem. 1986 óta sokféle formában, de szinte folyamatosan ezt csináltam. Az érdekvédelmi munka ugyan annyira önálló sajátos ismereteket kíván, mint egy méhcsalád kezelése. Ezért mondom, hogy aki jó, sőt a legjobb méhész, az lehet, hogy az érdekvédelmi munkára teljességgel alkalmatlan.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 02. 23:49
Attila magam részéről nem kérdőjelezem meg az amit tettél a méhészekért de a kérdés részemről továbbra is csak annyi hogy mit tett az OMME vezetés az utobbi két évben a neo-k ellen ?
ennél feketén - fehérebben nem tudom föltenni ezt a kérdést.

Egyetértek. Sőt hozzáteszem, Ha minden egyesületi vezető annyit tett volna mint Nagyernyei Attila, akkor valószínűleg az OMME elnöksége is valódi érdekvédő lenne. Szerintem Bross Péter és Tóth Péter is példát vehetne Nagyernyei Attila őszinte kiállásáról.

pink panther  is észrevette már ezt a szakma-politika topicban
Idézet
Attila!
...
Tőled szokatlan módon ebben a témában ugyanúgy mellébeszélsz mint Geddekas tette a neo miatt visszafordított kamion állítása után. Azért a Töth Péterezésnél ide most már több kellene..


megy itt a hallgatás , egyes kommenteken  az "átsiklás" a félremagyarázás (tóth péterezés, meg 2016, meg a "köpönyegforgatók bandája".... )
de továbbra is fekete-fehér kérdés , mit tett - NEM Bross hanem-  az OMME vezetés az utobbi két évben a neo-k ellen ?

a  tóalján sokan sok mindent nem tudunk de azért hülyék NEM  vagyunk !
Ne maszatoljanak azok akik tudnak valamit ez állítólag a  fekete-fehér klub nem a maszat klub
főnixtől láttunk írásokat ha nem igaz lássuk már az írásos cáfolatokat!
OMME ugye mi (14000 méhész) vagyunk !! vagy lehet, hogy mégsem ? 

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kas62 - 2018. Január 03. 09:12
"de továbbra is fekete-fehér kérdés , mit tett - NEM Bross hanem-  az OMME vezetés az utobbi két évben a neo-k ellen ?"

Számodra ismeretlen a vezetőség névsora?

"főnixtől láttunk írásokat ha nem igaz lássuk már az írásos cáfolatokat! "

Nem főnixtől láttad, hanem Tóth Pétertől,főnix tolmácsolásával.

Valószínű,hogy Ő,nem tudja magát megvédeni.

"OMME ugye mi (14000 méhész) vagyunk !! vagy lehet, hogy mégsem ?  " :o ::)

Ui.: Összeférhetetlenség
      Jogosulatlan pénz, felvétele
      "Az   OMME   képviselője  szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid   okozta méhpusztulás."
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Január 03. 09:42
Ki tudja, hány száz méterről látja már a méh a sárga repcetáblát, illetve érzi az illatát.
Mortimer!
Szerintem a méh azért maradt évmilliókon keresztül életben, mert nem megy hanyatt-homlok kifelé. Felderítőt küld ki, az visszajön, táncol, amelyik mellette van és érzékeli az üzenetet, mondjuk 20 méh, az is kimegy, hazajön, táncol,újabb 20 veszi körül ezt a húszat, így már négyszáz megy ki. Ha ez nem így lenne, hanem kiront az összes méh az első jelzésre, akkor akár odaveszhet az egész család, mert esetleg elfogy a nektárforrás a hirtelen túlterhelődő legelőtől. Ha ez több kilométerre van, akkor odakint éhen veszhet mindegyik, mert nem lesz elég energia hazajönni. Szerintem, ha lépcsőzetesen történik a gyűjtők kiküldése, akkor védve vannak egy ilyen hoppon maradástól.

Neo.
Gondoljuk azt, hogy a méhestől 500 m-re van egy nagy repcetábla, és ugyanarra, de azon túl van egy elvirágzóban levő meggyes. Ezt járták a méhek. A repce elkezd virágozni...
Szerintem a méheknek van saját döntésük is, mert ha útbaesik nekik valami csábító növény, akkor felülírhatják a hírvívőktől kapott pozíciót valamilyen szinten.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 03. 10:23
Tisztelt OMME Tagok!

Az elnökség és az elnök felelőssége nemcsak személy szerinti, hanem egyetemleges is. A méhekre is veszélyes rovarirtó szerek használata ellen az OMME  soha nem folytatott igazán hatékony és érdemi kampányt.

Miért?

Mert a méhészek könnyelműen úgy gondolják, hogy a földművesekkel való együttműködés feltétele: a méhész nem szól bele a gazda növényvédelemi munkájába. OKÉ, ne szóljon bele személy szerint a napi növényvédelembe, de érdekképviseleti szinten viszont kötelező. Ennek ellenére szervezeti szinten a vezetői vakság, alkalmatlanság, belső csoportérdekek, pillanatnyi érdekellentétek, továbbá a megalkuvások és megvesztegetések rendszere miatt rendkívül gyenge lépések történnek. Azokban a komolyabb korlátozásokban, amelyek mégis bekövetkeztek, pl. a fipronil, ( valaha pedig a DDT) betiltása, nem a méhészek jártak élen, pedig a méhészeket éri a legközvetlenebb kártétel a rovarirtó szerektől. Ha nem a méhészek, akkor kik? Ha a méregnek az élelmiszerbe kerülése bizonyítható és az emberi egészséget is kimutathatóan károsítja egy méreg, akkor indul el az emberi élet védelmében a folyamat, aminek első állomása a korlátozás, majd a teljes tilalom.

Minek kell történnie ahhoz, hogy a neonikotinoidok is a DDT és a fipronil sorsára jussanak, ha a méhészek sem személy szerint, sem szervezeti szinten nem képesek lépni a saját érdekük védelmébe?

Be kell bizonyítani, hogy az emberi egészségben is maradandó kárt okoznak a neonikotinoidok. Gyülnek a bizonyítékok ebben a vonatkozásban is. Olvashattuk, hogy a madarak tájékozódását kórosan befolyásolják ezek a mérgek és az is bizonyításra került tudomásom szerint, hogy az emberi szervezetben is halmozódnak a neonikotinoidok. Feltehetően felelősek az emlékezetvesztéses betegségek szaporodásáért. A halmozódó információk hatására egyre szigorúbb korlátozás, majd a teljes tilalom fog életbe lépni.

De ez felmentést ad-e az OMME vezetése számára a méhekre veszélyes rovarirtószerek elleni küzdelem alól? NEM! Miért?

A méhészeknek közvetlen súlyos gazdasági kára származik a rovarirtó szerek miatt évente több mint 10 milliárd Ft, egy korábbi számítás szerint kb 20 milliárd Ft emiatt az ágazati veszteség. Tóth Péternek és az OMME teljes vezetésének élén a mostani és régebbi elnökkel (Bross Péter és dr. Mészáros László, de ne hagyjuk ki a sorból az alelnököket se) ott van a legnagyobb felelőssége, hogy ezt a gazdasági kárt rendre bagatellizálják.

Ebben a súlyos problémában nagyon sok választott tisztségviselő felelős és a közös bűn összetartja őket. Ha pedig valaki ezt feltárja a bűnöket, akkor közös erővel támadják az illetőt, lejáratják, sőt mindent megtesznek a teljes erkölcsi megsemmisítéséért.

Így van?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 03. 10:46
Kedves NEO!

Tisztelem az őszinte tudásodat. Ezért felhívom a figyelmedet arra, hogy egy dolog a neonikotinoidok hatásmechanizmusával, ökológiai hatásaival való szaktudományos kérdések egyre részletesebb és pontosabb megismerése és egészen más dolog a szakmapolitika, tehát a neonikotinoidokkal kapcsolatos érdekvédelmi álláspont kialakítása és a szakmapolitikai cselekvés.

Meggyőződésem, hogy a DDT-ről a betiltás óta is nagyon, de nagyon sok új tudás gyült össze és fog is még összegyűlni, amíg az emberiség létezik. Sőt azt is megértem, ha néha-néha valódi szükséghelyzetben kénytelenek elővenni a trópusokon a DDT-t és használják malária szúnyog ellen.

A neonikotinoidok ökológiai káros hatásával kapcsolatban már gyült össze annyi ismeret, hogy meg lehessen hozni azt a szakmapolitikai döntést amivel nyugodt szívvel a DDT-hez hasonló használati tilalmat lehetne Magyarországon is elrendelni a neonikotinoidokra is. Lám vannak országok, ahol ezt megtették és nem omlott össze a mezőgazdaságuk.

Szerintem az egyik legfontosabb szakmapolitikai lépés a következő lenne: El kellene menni azokba az országokba információ gyűjtés céljából, ahol a tiltás már megtörtént és azokat az információkat kellene itt kis hazánkban is felhasználni a méhészek érdekeinek védelmében. Ehhez megvan az OMME-nak minden lehetősége, de ennek ellenére nem él vele.

Gondolkodj el azon, hogy a magyar utazók szájából hallott vagy tollából olvasott Apimondia beszámolók mennyit mondtak el a neonikotinoidok ügyében! Merthogy ez is jelzi a magyar méhész elit probléma érzékenységét.
Mennyit és mit hallottál és mit olvastál tőlük?
Az én tudomásomra semmi nem jutott. Te többet tudsz? Ha igen, akkor oszd meg lécci.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 03. 13:01
Gondoljuk azt, hogy a méhestől 500 m-re van egy nagy repcetábla, és ugyanarra, de azon túl van egy elvirágzóban levő meggyes. Ezt járták a méhek. A repce elkezd virágozni...
Mortimer!
Láttál már tömeges méhlátogatást olyan ezerrel virágzó táblán, amelyik nem ad nektárt vagy virágport? Láttál már kiürült méhitató felett hosszú időn keresztül céltalanul repkedő méheket? Ha nem, akkor az azért van, mert nem érkezik erről pozitív információ. Ha a meggyes levirágzófélben van, akkor oda egyre kevesebb méh fog menni, ha az útban lévő repcetábla ad mézet (nem pusztul el a hírvivő méh), akkor áttájol oda a méhcsalád. Ha nem ér haza a hírvivő, mert a meggyes helyett a repcére ment, akkor a családban csak azok az információk fognak terjedni, amelyek a meggyesbe irányítják a gyűjtőket. Ha fogy azok száma, amelyek arról adnak hírt, hogy a meggyesben van nektár, akkor egyre kevesebb tud elcsábulni a repcére. Vegyünk egy olyan esetet, hogy a meggyes gyönyörűen ontja a nektárt, de kivirágzik a repce. Ha mind átcsábul a repcére, akkor ha a repcéről hazaér a gyűjtő, akkor a bentieket átirányítja majd a repcére. Ha nem ér haza, akkor azok a méhek fognak elfogyni, amelyek a meggyesbe irányítják a bentieket, hiszen az elcsábulók nagy száma esetén nem lesz olyan méh, amelyik a meggyesről ad információt, és nem lesz olyan, amelyik a repcéről, tehát leáll a kirepülés. Kis számú elcsábuló esetén továbbra is a meggyesbe történik az irányítás, ekkor csak az elcsábulók vesznek el. Ez arra vonatkozik, ha a repcéről nem érnek haza. Ha a repcéről hazaérnek azelőtt, hogy elpusztulnának, akkor van tömeges elveszés. De ez teljesen független a meggyestől.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Január 03. 13:16
Teljesen egyetértek Geddekassal, annak ellenére is hogy a témának a legkevésbé sem vagyok szakértője. Talán emiatt lehet az is, hogy az elmém néha akarva akaratlanul összekapcsol dolgokat. Lehet hogy az égvilágon semmi köze nincs a két dolognak egymáshoz, de mi van ha mégis? Azt olvastam hogy a neokat sok év elteltével is ki lehet mutatni a környéken, de attól távolabb is, merthogy az eső meg a talajvíz is viszi ide oda. És azt hallom a rendszeresen az Adriára járóktól, hogy évről évre megfigyelhető a tendencia, miszerint tűnik el az élővilág a part közelében a vízből. Tehát ahol 10-20 évvel ezelőtt még virágzó vízi élet volt, ott mára gyakorlatilag semmi sincs, a könnyű búvár nézegeti a sziklákat és a homokot.
Ettől függetlenül én már annyival is beérném, ha a gazdáknál legalább olyan alapvető dolgokat el lehetne érni, hogy ne délelőtt 11-kor permetezzék telibe rovarölővel a virító repcét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 03. 13:22
Idézetet írta: Geddekas
Gondolkodj el azon, hogy a magyar utazók szájából hallott vagy tollából olvasott Apimondia beszámolók mennyit mondtak el a neonikotinoidok ügyében! Merthogy ez is jelzi a magyar méhész elit probléma érzékenységét.
Mennyit és mit hallottál és mit olvastál tőlük?

Geddekas!
Nem rendelkezek ilyen információkkal.
Idézetet írta: Geddekas
...felhívom a figyelmedet arra, hogy egy dolog a neonikotinoidok hatásmechanizmusával, ökológiai hatásaival való szaktudományos kérdések egyre részletesebb és pontosabb megismerése és egészen más dolog a szakmapolitika, tehát a neonikotinoidokkal kapcsolatos érdekvédelmi álláspont kialakítása és a szakmapolitikai cselekvés.
Ami az érdekvédelmet illeti. Nekem az az álláspontom, hogy a tömeges szükséghelyzeti engedélyek kiadása azon alapszik, hogy az OMME nem állt ki élesen a neok ellen. Ebben mi Tóth Péter felelőssége? Alapvetően Tóth Péter azt állította, hogy nem tudtuk bizonyítani a neok káros hatását. Ez az állásfoglalás ferdült el oda, hogy a neo nem okoz kárt a magyar méhészetekben. Ez adott lovat a minisztérium alá. Volt-e ennek bármi negatív hatása a méhészetekre akkor, amikor a neok tiltása érvényben volt. Semmi. Ennek most van jelentősége, amikor a tiltás ellenére tömeges szükséghelyzeti engedélyek kerültek kiadásra. Tehát, ha az OMME hallgat, akkor az azt jelenti, hogy az OMME szerint ez nem jelent gondot. Tóth Péter álláspontja az, hogy tiltakozni kell, de sokkal inkább kellett volna már egy évvel ezelőtt. Az OMME elnöke pedig ezt a tiltakozást feleslegesnek tartja. Ez oda vezethet, hogy az EU végleges tiltása ellenére Magyarországon továbbra is lehet majd szükséghelyzeti engedélyekkel használni a neokat. Bross Péter ezt nem ismeri fel!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 03. 14:21
Idézet
Ettől függetlenül én már annyival is beérném, ha a gazdáknál legalább olyan alapvető dolgokat el lehetne érni, hogy ne délelőtt 11-kor permetezzék telibe rovarölővel a virító repcét.
Ennél sokkal többet is elvárhat a méhészeti ágazat, de ehhez kellene egy olyan méhészérdekvédő szervezet, ami ma nincs.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 03. 14:25
"de továbbra is fekete-fehér kérdés , mit tett - NEM Bross hanem-  az OMME vezetés az utobbi két évben a neo-k ellen ?"

Számodra ismeretlen a vezetőség névsora?

"főnixtől láttunk írásokat ha nem igaz lássuk már az írásos cáfolatokat! "

Nem főnixtől láttad, hanem Tóth Pétertől,főnix tolmácsolásával.

Valószínű,hogy Ő,nem tudja magát megvédeni.

"OMME ugye mi (14000 méhész) vagyunk !! vagy lehet, hogy mégsem ?  " :o ::)

Ui.: Összeférhetetlenség
      Jogosulatlan pénz, felvétele
      "Az   OMME   képviselője  szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid   okozta méhpusztulás."

teljesen tisztába vagyok a vezetőség névsorával - a kérdésedet sem értem itt a tó alján

aztán a végén "belövöd" az összeférhetetlenséget  hááát  tudod aki ez ügyben tehetett volna bármit is....   megkérdőjelezem , hogy tett e ? 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 03. 15:24
Persze, ha megtámadna az OMME egy ilyen engedélyt a bíróságon, akkor valószínűleg megbukna, mert a szükséghelyzet pontosan van definiálva és jelenleg egyik növénykultúra életében sincs szükséghelyzet.
Pontosan ezt kellene tennie az OMME vezetésének. Bírósági pert indítani a szükséghelyzeti engedélyek miatt! Mennyi esély van azonban erre, ha még egy nyomorult tiltakozó levelet sem volt képes elküldeni a miniszternek?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: keydo - 2018. Január 03. 16:06
Idézet
  Persze, ha megtámadna az OMME egy ilyen engedélyt a bíróságon, akkor valószínűleg megbukna, mert a szükséghelyzet pontosan van definiálva és jelenleg egyik növénykultúra életében sincs szükséghelyzet.
Pontosan ezt kellene tennie az OMME vezetésének. Bírósági pert indítani a szükséghelyzeti engedélyek miatt! Mennyi esély van azonban erre, ha még egy nyomorult tiltakozó levelet sem volt képes elküldeni a miniszternek?       

Erre kellenének a vizsgálatok, a mérgezések bejelentése és azonnalos kivizsgálása. Külföldi szervezetekkel a kapcsolatfelvétel, segítségkérés stb. Lenne itt lehetőség csak akarni kellene!. De amíg a tiszteletdíj emelése a legfontosabb addig mit is várunk. De érdekes, hogy 2 év semmittevés, után vannak akik védik az omme jelenét, őket ezekhez az állapotokhoz mi érdek fűzheti?!. :-X
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 03. 17:25
Például 2007-ben még fingja se volt senkinek Magyarországon ,hogy hogyan vagy mivel kell vizsgálni a csávázószereket /repce akkor is eltüntette a méheket / !!!!!   
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Január 03. 19:50

[/quote]

Neo.
Gondoljuk azt, hogy a méhestől 500 m-re van egy nagy repcetábla, és ugyanarra, de azon túl van egy elvirágzóban levő meggyes. Ezt járták a méhek. A repce elkezd virágozni...
[/quote]
Neo.
Akkor ezt továbbgondolom úgy, hogy a repce elkezd virágozni, a méhek járják már 1 hete, más repcetábla nincs is a környéken. Egyszercsak a gazda szabálytalanul permetez, hajnalban.
Véleményem szerint ebben az esetben reggel a család egyedszámának a harmada elindul arra a táblára gyűjteni, tánc  iránymutatása nélkül, emlékezetből.
Tehát szerintem nem csak a tánc alapján indulnak el valahova, hanem emlékezetből is. Mikor már másodszor repül ki gyűjteni a méh, lehet, hogy már nem is vizsgál meg egy táncoló társát, sőt ő maga sem táncol, hanem átadja rakományát, és megy ugyanarra a területre vissza gyűjteni.
A levirágzott méhlegelőn lehet, hogy azért nem látni már méheket, mert ha egy méh onnan egyszer üresen hazatér, akkor másodszorra már nem megy oda, a saját döntéséből.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Belphegor - 2018. Január 03. 19:58
Sziasztok méhésztársak,

Az utóbbi időben meglehetősen felélénkült a neonikotinoidos rovat itt a Méhészklubon. A helyzet ismert, világos. A téma azért kényes, mert olyan jelenségek vannak manapság a méhészeteinkben amik nagyjából azóta jelentkeznek, amióta megjelent az új típusú rövarölö szerekkel csávázott vetőmagok hazai elterjedése.  Aki már régebb óta méhészkedik tudja, hogy ezek a jelenségek korábban nem voltak általánosak. Konkrétan gondolok itt pl. a repcevirágzás alatti "mászkálásra", a kifejezetten jó tavaszi fejlődéssel induló családok akácra való elnéptelenedésére és arra a mára szinte lehetetlen méhészeti gyakorlatra, hogy el tudjuk érni, hogy "folyjon a bogár" a kaptárból. Összefoglalva, meglehetősen "hullámvasút" jellegű a hatóság és az egyesület álláspontja a témban.
2013 -ban az EU felfüggesztette a neonikodinoidok használatát, döntöen az EU-ban előforduló méhmérgezések kapcsán.

http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/Neo_honlapra.pdf/1a06be98-80e7-464b-aec1-53a989941f33

Ugyan ebben az évben a VM is kiadott egy közleményt a neonikotinoidokkal kapcsolatban. Itt különösen érdekes az, hogy az OMME vizsgálataira hivatkoznak. Ill. nem ez az érdekes hanem az, hogy mi az OMME akkori álláspontja a vizsgálati eredményei alapján.

http://agraragazat.hu/hir/vm-magyarorszagon-nem-fordult-elo-mehpusztulas-neonikotinoid-alapu-novenyvedo-szerek

Mára pedig oda jutottunk, hogy a Nébih több ezer hektár neonikotinoiddal csávázott vetőmag felhasználására adott ki "szükséghelyzeti engedélyeket". A lakóhelyemen az önkormányzat ősszel levelet küldött nekem is arról, hogy milyen szerekkel csávázott vetőmagok kerültek a környéken elvetésre.
Az előállt különböző helyzetekben meglehetősen érdekes az OMME ill. egyes vezetőségi tagjainak eltérő álláspontja.
Az OMME jelenlegi elnöke jól ismeri a problémát. Figyeljük csak a sokak által is többször meghallgatott beszédében, miként vélekedik erről. Érdemes egyébként az előadást az elejétől kezdve figyelmesen végighallgatni (hogy másról is miként vélekedik), de a konkrét rész az kb. a 36. percnél kezdődik.
Én itt egyetértek Bross akkori előadásának tartalmával.

https://www.youtube.com/watch?v=UUZvg_GnOqs&t=163s

A kérdés az amit már mások is megfogalmaztak előttem, hogy most akkor mi az OMME jelenlegi álláspontja a neonikotinoidokkal kapcsolatban? Milyen állást foglal ma az OMME a jelentős mennyiségű szükséghelyzeti engedély kiadásával kapcsolatban? Támogatta-e a kezdeményezést (helyesnek tartotta-e), netán jelezte az elutasítását ezzel kapcsolatban ill. nem foglalt állást a kérdésben?! (tudom, hogy Bross 2016-ban levelet írt ezzel kapcsolatban). De milyen egyéb, határozott lépések történtek?
Ma 2018 január van és az a helyzet állt elő, hogy megint tele vagyunk ezekkel a vegyszerekkel. Pont.
Én ezekre a kérdésekre várnám az OMME vezetés jelenlegi hivatalos álláspontját és az ezekkel kapcsolatos tevékenységét. Nem Brossét, hanem az OMME vezetésének egyértelmű, világos álláspontját, magyarázatát.
Mivel Bross P. azt mondja előadásaiban, hogy Ő különböző okok miatt nem érdeklődik a Méhészklubon történtek iránt (nem olvassa, nem ír ide) azért feltételezem, hogy van itt valaki vagy valakik akik mégis tájékoztatják az itt leírt témákról... Remélejük Kaposváron a Méhcsaládszám "alakulása" c. előadása keretében a neonikotinoidok tekintetében is kapunk némi felvilágosítást a kérdésekkel kapcsolatban.

Azt azért szeretném jelezni -mint az egyesület tagdíj fizető tagja (nem vagyok sz.revő a jelenlegi mértéke nem igazán érdekel, ki tudom fizetni)-, hogy az egyesület élére nem királyokat a veztőségbe meg nem egyéni érdekeket szem előtt tartó embereket választanánk. Normális esetben legalábbis. De manapság persze ebben a duma alapú társadalomban, világban a teljesítmény, a munka kevésbé számít egyesknek. Nyilván csak a pozíció meg a kapcsolatok és az ezekkel járó anyagiak, a pénz dominál sokaknál. Ám vagyunk itt azért jó néhányan olyan méhészek akik nagyon sokat dolgozunk, nagyon sok időt, pénzt és energiát fektettünk a méhészetbe. Nem lenne jó ha mindenféle érdekemberek döntenének itt a sorsunkról. Még ha így is van a valóságban. (meg így is lesz) Meg ha felismernénk, hogy döntően rajtunk múlna... Azért engedjük már meg magunknak, hogy legalább nekünk ne tetszen ez.

Nekem nincs szándékomban sem vádaskodni, sem másokat sértegetni, sem személyeskedni. Nem értek a vegyszerekhez azt viszont méhészként látom, hogy problémák vannak a kaptárban. Ez eléggé aggaszt. A lényeg, hogy szeretném kérni a vezetőségi tagokat, elnököt (most éppen a jelenlegieket), hogy ne picsázzanak itt és ne egymást basszák! Próbálják egy kicsit félretenni a személyes érdekeiket, sérelmeiket. Tudom nem könnyű ez de tiszteljék már meg az OMME tagjainak becsületesnek vélt többségét azzal, hogy hadd legyenek már abban a tévhitben, hogy tisztességes, karakán emberek állnak az egyesületük élén!



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 03. 20:25
...
Az OMME jelenlegi elnöke jól ismeri a problémát. Figyeljük csak a sokak által is többször meghallgatott beszédében, miként vélekedik erről. Érdemes egyébként az előadást az elejétől kezdve figyelmesen végighallgatni (hogy másról is miként vélekedik), de a konkrét rész az kb. a 36. percnél kezdődik.
Én itt egyetértek Bross akkori előadásának tartalmával.

https://www.youtube.com/watch?v=UUZvg_GnOqs&t=163s

A kérdés az amit már mások is megfogalmaztak előttem, hogy most akkor mi az OMME jelenlegi álláspontja a neonikotinoidokkal kapcsolatban? Milyen állást foglal ma az OMME a jelentős mennyiségű szükséghelyzeti engedély kiadásával kapcsolatban? Támogatta-e a kezdeményezést (helyesnek tartotta-e), netán jelezte az elutasítását ezzel kapcsolatban ill. nem foglalt állást a kérdésben?! (tudom, hogy Bross 2016-ban levelet írt ezzel kapcsolatban). De milyen egyéb, határozott lépések történtek?
.....

igen- igen "ezt a Bross Pétert választottuk !! na de mi történt azóta , hova lett az éles látás , a józan ész , a lendület .... ??
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 03. 20:56
Ezt kérdezi neo:
" Volt-e ennek bármi negatív hatása a méhészetekre akkor, amikor a neok tiltása érvényben volt. Semmi."
Nem teljesen értem ezt a kérdést, de talán nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom, hogy a Greenpeace jelentéseiben megtalálható, hogy 10 év múlva is méhpusztulások lesznek a neok miatt, ha most betiltanák.
A talaj már annyira szennyezett a neokkal, és olyan hosszú a lebomlási ideje, hogy ha végleg kivonnák ezt a rovar és élvilágpusztító
vegyi-fegyvert, akkor is 10 évig megérezzük a hatását.
Simon Gergely Szekszárdon elhangzott előadását nem árt kicsit feleleveníteni!
Geddekas is ezt írja:
" Feltehetően felelősek az emlékezetvesztéses betegségek szaporodásáért."
Ezért érdemes a témában elmélyült kutatók, neves szakemberek írásait többször beidézni!
Sokan hozzászólunk, közben feledésbe merül, hogy mennyi bizonyíték van arra, hogy miket okoz ez a borzalmas technológia.
A szemünk láttára pusztul a környezet, szinte mindenből kimutatható már a vegyi-anyagok egész sora.
Az evolúciós átalakulásunk sokkal lassabb, és ezekhez a mérgekhez nem tudunk mi emberek sem ilyen gyorsan hozzászokni.
Ez a környezetpusztító technológia így nem csak a méhekről, hanem rólunk is szól.
Azt írja Lygo67:
"Ne maszatoljanak azok akik tudnak valamit ez állítólag a  fekete-fehér klub nem a maszat klub..."
Szerintem eddig sem maszatoltunk.
Nagyon régen volt írás moderálva és törölve!
A küldötteknek, és OV tagoknak kell az OMME elnökségét megkérdezni...mi volt ez a tökölődés neo ügyben?
Élni kell demokratikus jogaitokkal!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 03. 22:48
Izso60!
Te mennyi téglát fogtál meg?
Tettél-e valamit az OMMÉ-ért?
Tettél valamit a neok ellen?
Tettél valamilyen javaslatot a szükséghelyzeti
engedélyek kiadásának a megakadályozására?
Pár hónapja még arról oktattál ki engem,hogy ha
növényvédelmi munkáknál engedélyezett szereket használ
a gazdálkodó,akkor nem lehet semmi baj.
Ezek után Úri kedvedben,hogy merészelsz most megszólalni?
Mit képzelsz?
Miért nem mentél Csújával tüntetni,Jordánnal tárgyalni?
Ezek után milyen erkölcsi alapod(maradjunk az építkezésnél)
van megszólalni neok ügyében?
Csújának van,akiért Te oly nagyon oda vagy.
Ő "felszólalt" ezen ügyben számtalanszor,Ő szervezte a tüntetést,
a tárgyalást.Őt,nem próbálta megvédeni Bross,mikor ez a "jeles
társaság" kirúgásán rugózott.

Te is együtt köpködsz Brossra a többi "semmittevővel"?
Úgy érzed most fogást talált rajta a "köpönyeg forgatók
bandája"?
Te is próbálkozol a farkasokkal üvölteni?
Ez nem csak nyávogás?
Bevesznek a bandába?
Azok akik eddig a neokban látták a növényvédelem kánaánját
most aztán hirtelen "Greenpeace aktívistának" állítják be magukat?
Követelni Bross lemondását,azért mert úgy érezte nincs mit írni
újra a miniszternek,nincs megfelelő új eredmény a T.P. féle "monitoring"
vizsgálatokból.
2016 nyarán már leírta Fazekasnak,hogy ne hívatkozzanak az OMME-ra,
tartsák be az Eu felfüggesztéseket.
Újra írta volna le?
Nevetséges mindenki aki ebben egész koncepciós perben
beáll a "banda" mögé!A banda krónikása,a
"Nagy Google Kerál" is le írta,hogy akár síkithatott is volna
Bross,akkor is kiadják az engedélyeket.Néha vak tyúk is talál szemet!

Tudja itt mindenki,aki Brossra szavazott azok is és akik nem,
akik mindenhol betesznek Neki,akik mindenhol gyalázzák,
azok is tudják,hogy Ő ma Magyarországon a legjobb szakember
ebben az ágazatban.
Nem mellékesen,végtelenül jó szándékú ember.
Sárdobálók elő a klaviatúrát!
Hajrá Elvtársak!

Csányi Antal


Nagyon furcsa hozzáállás Csányi Antalé... Valamit félreérthetett,  én nem kívántam Brosst a víz alá nyomni, mindössze elegem lett abból, hogy a két fullajtárjával, Nagyernyeivel és Csányi Antallal "üzengetett" folyamatosan, hogy Tóth Péter tűnjön el az elnökségből. A két személy (azért csak kettő, mert Geddekas közben részlegesen levált róluk, noha a "kampányban" betöltött szerepe megmaradt, csak a támadás éle tompult némileg, meg ő duzzogott a brossi kitiltásprojekt miatt).  Folyamatossá vált a "tóthpéterezés" és  jobb érzésű emberben megfordult a bornyú, amikor többszöri kérés, figyelmeztetés ellenére nem voltak hajlandók abbahagyni a mocskolódást. Brossnak is szóltam, amikor a klubvezető és csapatának magatartása meghaladta az ingerküszöbömet. Elég magas ez a küszöb, ám csak sikerült áthágniuk. Csányi Antalnak meg üzenem, hogy a szervilis magatartás egy csöppet sem teszi népszerűvé még az ilyen gigaméhészt sem, mint ő. Lapozza vissza a neonikotinoid csávázószerek tárgyában írt hozzászólásait, üzeneteit (gazdag gyűjteményem van belőle), aztán ha felidézte, miket mondott a csávázószerekre és miket hazudozott össze Atilla barátjával itt, a Klubon, Tóth Péterről, Cserényi  dokiról, akkor kezdje el mentegetni, babusgatni Bross barátját.
"Azok akik eddig a neokban látták a növényvédelem kánaánját
most aztán hirtelen "Greenpeace aktívistának" állítják be magukat?
Követelni Bross lemondását,azért mert úgy érezte nincs mit írni
újra a miniszternek,nincs megfelelő új eredmény a T.P. féle "monitoring"
vizsgálatokból.
2016 nyarán már leírta Fazekasnak,hogy ne hívatkozzanak az OMME-ra,
tartsák be az Eu felfüggesztéseket.
Újra írta volna le?
Nevetséges mindenki aki ebben egész koncepciós perben
beáll a "banda" mögé!A banda krónikása,a
"Nagy Google Kerál" is le írta,hogy akár síkithatott is volna
Bross,akkor is kiadják az engedélyeket.Néha vak tyúk is talál szeget!"

Kedves Antal!

Akkora baklövés ez az írás, hogy nincs rá szó.

Nem veszi észre, hogy a Hajrá Elvtársak! buzdítás milyen jól leképezi a mentalitását? Ráadásként nem kezdeményeztem , nem követeltem Bross lemondását, Bross visszahívását. Leírtam a történéseket, úgy ahogy azok DOKUMENTÁLVA TÖRTÉNTEK. Krónikásként, ha úgy tetszik, szigorúan deklarálva, hogy sem ügyész, sem bíró nem vagyok.
Az Ön ügyében sem én ítélkezem, majd megteszik azt azok, akiknek kompetenciája. Véleményem természetesen Önről is van, s azt nem is szoktam véka alá rejteni. Most sem teszem.

Elhiszem, hogy elkeseredett, meg félti is a barátját. Ha így van, segítsen neki. Mondja el neki, segítsen neki felfogni, hogy sajnos elkúrta. Nagyon...! Mi elnöknek választottuk meg, nem királynak. Elnökként is vonatkoznak Bross Péterre a szabályok, azokat nem ő írta, írja. Atilla szokta volt mondani, hogy az Alapszabály a mi Szentírásunk.
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2016/12/OMMEAlapszabaly2016nov13.pdf

Olvasgassák a barátjával, barátaival. Talán sikerül kiolvasnia belőle, hogy az Elnökségnek, mely 11 főből áll, egy tagja az elnök. Az Elnökség hozhat olyan döntést az Egyesület érdekében, melyet akkor is végre kell hajtania az elnöknek, ha nem fűlik hozzá a fogacskája. Ez egy tipikusan ilyen eset, az Elnökség dönt egy kérdésben. Az is lehet, hogy nincs egyetértés, ám a többségi elv alapján a többséget kapott döntés kötelező érvényű azokra is, akik kisebbségben maradtak. Nem voltam ott, mikor az Elnökség döntött a levél elküldéséről, s a jegyzőkönyv nélkül nincs is értelme találgatni. Ha a döntés az volt, hogy a levél kerüljön a miniszter asztalára, akkor nincs mérlegelési, felülbírálati joga az elnöknek. Akkor sincs, ha különvéleményen volt, de kisebbségben maradt.

Bross ezt az elvet sértette meg. Választott vezető tisztségviselő, elvileg csak egy főnöke, elszámoltatója lehet, s az a Küldöttgyűlés. Lehet rendes, lehet rendkívüli. Ha a Küldöttgyűlés napirendre veszi az elnök elszámoltatását, akkor el is számoltatja. Az ő dolga, nem másé. Ha azt mondja, hogy ennek az ügynek nincs jelentősége, akkor így döntött. Ha úgy dönt, hogy az elnök nem az Alapszabályban lefektetett szabályok szerint járt el, valamint nem az Egyesület és annak tagjai érdekét tartotta szem előtt , akkor a választott tisztségviselőt vissza kell hívnia. Ha úgy dönt, hogy az elnök csak lustaságból nem írta meg és küldte el a levelet, akkor dönthet úgy is, hogy neki megfelel egy ilyen lusta, ám occó elnök, évente 8,4 millióért. Van még néhány verzió, mint ebrúdon kihányás, stb. , de azok nem feltétlenül demokratikusak.

Csodálom, kedves Csányi Antal, hogy ilyen könnyen megfeledkezik szegény mászkáló méhecskéiről, ha a barátság sorompóba hívja. No, most kellene tetemre hívnia -nem ám Cserényi Pétert az egykori "barátját", nem ám Tóth Pétert, aki segített, ahol tudott, amikor baj volt- hanem a mostani barátját, Bross Péter elnök urat, aki nem hogy nem csatlakozott a neók elleni keresztes háborújához, hanem egyenesen belerúgott a "barátjába", aki világítótorony szeretett volna lenni a neok elleni harcban. Mondjuk, a magassága nagyjából meglett volna hozzá, csak a barát maradt le a hadba indulásról. No, meg világosság es köll...

Sajnálom, szörnyű érzés lehet látni, tudni, hogy a barátja nem csak Önt, de a méhésztársait, méhészbarátait és a választóit is cserbenhagyta. Milyen lelkierő kell ahhoz, hogy egy ilyen barátot mentegessen, mosdatgasson és még népszerűsiteni is igyekezzen! Nem semmi ez, kedves  Antal, egyszer majd megírom ezt is, ha megérem. Mit megírom, hőskölteményt költök a történetből, valószínű Edgar Allan Poe stílusában, s lehet, hogy a Holló refrénjét is kölcsönveszem, amikor arról rímelek, mikor jön vissza Bross az Egyesület élére: "Nevermore..."

Ha a továbbiakban nem lenne kifogásom, én nem szedegetném darabokra Brosst, akkor hajlandóak a feltételeimet teljesíteni?

Tehát először is Csányi és Nagyernyei urak bocsánatot kérnek a nagy nyilvánosság előtt Cserényi doktortól és Tóth Pétertől, kijelentik, hogy nemtelen, becsületsértő, személyiségromboló és a jó hírnévhez való jogot sértő cselekedetüket mélyen megbánták, és soha többé nem követik el. Kijelentik továbbá, hogy tévedtek, és soha többé hazugságokkal nem próbálnak jogtalan előnyre szert tenni.

Ez esetben látok némi halvány reményt, hogy el tudok tekinteni a személyem irányában is gyakorolt mocskolódás megtorlásától, s talán sikerül nekem is elgodolkodnom egy olyan lehetőségen, hogy esetleg megbocsátok...

Természetesen csak a magam nevében beszélhetek, s mivel nem voltam soha királycsináló,  nem leszek egyszemélyes királykicsináló sem. Soha nem voltam vezénylő alkat, az én erősségem inkább a visszahúzódás és a megtisztító magányban való gondolkodás. Sajnos hiába gondolkodom megfeszítetten, nincs ötletem a szellem palackba történő visszadugásának lehetősége tekintetében. No, de ez sem lehet olyan fene sürgős, még Önök sem kértek senkitől bocsánatot...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Január 04. 02:17


Újra előkapta klaviatúráját a kedvenc sárdobálóm.
Gyermeki éne felettébb erős.
Írása közben az óvodai  élményeim jutottak eszembe.
Óvó néni,Pistike ütött először.
"Tehát először is Csányi és Nagyernyei urak bocsánatot kérnek a nagy nyilvánosság előtt Cserényi doktortól és Tóth Pétertől, kijelentik, hogy nemtelen, becsületsértő, személyiségromboló és a jó hírnévhez való jogot sértő cselekedetüket mélyen megbánták, és soha többé nem követik el. Kijelentik továbbá, hogy tévedtek, és soha többé hazugságokkal nem próbálnak jogtalan előnyre szert tenni.
Ez esetben látok némi halvány reményt, hogy el tudok tekinteni a személyem irányában is gyakorolt mocskolódás megtorlásától, s talán sikerül nekem is elgodolkodnom egy olyan lehetőségen, hogy esetleg megbocsátok..."
Én már azt is megbocsátottam amit el sem követett nagy Google kerálunk.
Nem tudom ki ,hogy emlékszik, ezen áldott,jámbor ember tetteire.
Miképpen,hogyan szokta vala földbe taposni azokat akik nem szája íze szerint élik életüket,
nem az Ő szent igéit,az Ő egyedüli igazságait ismételgetik.
Kár összemosnia az Ő személyét ért vélt vagy valós sérelmeit az említett
két Úr személyével.

Cserényi Péterrel kapcsolatosan azt tudom mondani,hogy mindig is és ma is nagy tisztelője vagyok.
Szakmai tudása előtt ma is meghajlok.Büszke vagyok rá,hogy barátja lehettem.
Sajnos többször is hibázott,amit én ma is kifogásolok.
Amit róla írtam,mondtam ma is vállalom,kivéve egy két jelzős szerkezetet.
Ő alkothatna még egy nagyot,lehetne "a szellem palackba történő visszadugásának" egyik kulcsfigurája.

Tóth Pétert én sosem támadtam,főleg nem nemtelenül.
Viszont többször kijelentettem ,hogy távozzon a közéletből!
Mindig elmondtam,nagyot hibázott.
Nem lehet a lassan lebomló,eszméletlen kárt okozó neokat reklámozni OMME újságban
és nem lett volna szabad kijelentenie,hogy nem okoznak kárt.

Igen,olyat tettem amire egy cseppet sem vagyok büszke!
A gőnyűi jóember stílusát felvéve,tükröt tartva eléje megírom az Ő és bandája hős tetteit.
Mindenki ismeri "száznevű" barátunk.
Nem fogok fukarkodni jelzős szerkezetekkel személyét illetően ha az utolsó polihisztorunk ezután is
folytatja mások pellengérre állítását,folytatja koncepciós perekhez hasonlatos koholt vádaskodását.
 
Csak párdolgot tisztáznék még,mert a csúsztatás nagymestere
nem nyugszik.
Bross Péter a barátom,Neki is mindig megmondom VÉLEMÉNYEM.
Nem a talpnyalója vagyok.
Soha nem törekedtem semmilyen pozícióra,népszerűségre és nem is fogok a jövőben sem.
Mindig biztattam keményebb fellépésre a neok,az engedélyező hatóságok ellen.
Az a levél az csepp lett volna a tengerben és különben is már megírodott
2016 nyarán.

Csányi Antal


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 04. 04:23
Véleményem szerint ebben az esetben reggel a család egyedszámának a harmada elindul arra a táblára gyűjteni, tánc  iránymutatása nélkül, emlékezetből.
Mortimer!
Igen, ezt a dolgot látjuk különbözőképpen. Én azt gondolom, hogy még napközben is akkor megy ki az újabb gyűjtő méh, ha bejön olyan, amelyik táncol. Én ezt arra alapozom, hogy amikor az itatóból kifogy a víz, akkor hamar leáll a repkedés, vagy ha kutatnak egy családot, és a kutatás okát megszüntetem, akkor leáll a repkedés. Csak addig tart a kutatás, amíg van mit vinni. Mivel nincs olyan,hogy negatív tánc, azaz olyan tánc, ami azt jelzi, hogy most már senki ne menjen oda, ahová eddig ment, ezért gondolom, hogy minden indulás előtt szükség van a pozitív táncra.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 04. 04:42
Ezt kérdezi neo:
" Volt-e ennek bármi negatív hatása a méhészetekre akkor, amikor a neok tiltása érvényben volt. Semmi."
Nem teljesen értem ezt a kérdést...
Attila!
A neo engedélyezés ügyében történt olyan dolog, ami ahhoz kapcsolódik, ami az OMME akkori állásfoglalásának volt tulajdonítható? Tehát az EU tiltás ellenére Magyarországon lehetett használni a neo csávázószereket? Nem! Nálunk is érvényes volt a tiltás! Most lehet az EU-ban használni? Nem! Nálunk igen? Igen! Történt emiatt bírósági eljárás indítása? Nem! Még egy árva tiltakozó levél sem született! Aki ezért felelős, annak vállalnia kell a következményeket! Szigorúan az FF Klub szellemében!
Minden dologgal egyetértek, amit írtál! A neok legnagyobb veszélye abban van, hogy nem bomlanak a környezetben, ezért minden elvesztegetett idő növeli a kár mértékét! Amely kár, lehet, hogy a kezdet kezdetén tényleg nem is látszott.  Az EU szeretne tisztán látni a dologban, ezért ideiglenes tiltást vezetett be. A mi kormányunk  egy felkent szakértőnek hiszi magát, aki tudja a választ, ezért felülbírálja az EU döntését. Az OMME pedig asszisztál ehhez, a méhészek ellenében! Ez a baj!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 04. 05:25
Az a levél az csepp lett volna a tengerben és különben is már megíródott 2016 nyarán.
Anti!
Ezzel a mondatoddal egyet tudok érteni. Akkor kérdezem: Bross Péter megindítja a bírósági eljárást? Itt dől el a dolog, hogy kinek az érdekét képviseli!
Én viszont Tomipapa minden mondatával egyet tudok érteni. Az FF Klub akkor pártatlan, ha mindkét oldal hibáira felhívja a figyelmet. Tomipapával ellentétben én azonban hiszek Nagyernyei Attila egyenességében. Ha felhívom a tisztségviselők figyelmét arra, hogy elfeledkezett a választóiról, és ő képes belátni azt, hogy hibázott, akkor a dolog el van rendezve! Senki nem akar király kicsináló lenni. Arról van szó, hogy mintha más lenne a mérce Brosssal szemben, mint Cserényivel. Így viszont hiteltelen az FF. Én hiszek abban, hogy hiteles! Soha nem lesz olyan, hogy mindenki mindenben egyetért. De egy többségi döntésnek szentírásnak kell lennie! Annak elszabotálására nincs mentség! Bross Péter  védhetetlen. Ő döntött egymaga arról, hogy idekormányozta magát. Lenne még kiút számára. Felajánlja a lemondását, a tagság pedig dönt a sorsáról azután, hogy saját maga elmondja mit miért tett! Tóth Pétertől megvonni a bizalmat a monitoring program vezetésétől pedig akkor kellett volna, amikor az EU a neo felfüggesztésről döntött. Őt akkor lehetett volna számon kérni, nem most! Meggyőződésem, hogy szakmai hiba a neok vonatkozásában akkor sem lett volna felhozható ellene. Atka kérdésben már azt gondolom, hogy lehetne találni, de ez nem ide tartozik, és főképpen nem kellene emiatt felállnia. Tisztességes szakmai munkát végez, nem árulta el a méhészeket. Attól még tévedhetett, amikor a neokat úgymond reklámozta, mert ő meg is tudta indokolni, hogy miért gondolja ezt. Aztán ha más az igazság, mint amit gondol, akkor ő is átértékeli az álláspontját. Ez a jog Bross Pétert is megilleti. Meg kell kérdezni Tőle, hogy vállalja-e a tagság előtt elmondani, miért ezt az utat választotta, és hajlandó-e átértékelni a döntését?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2018. Január 04. 07:41
Nem is tudom mire gondoltatok!!
Mészáros elkezdte; közhasznúság akarattal való elvesztésével!! ( Látván semmi "problémát" nem okozott a méhésztársadalomban. Ő meg maradt "jó vezetőnek"!! )
Hát valahogy ennek is olyan "szaga" van, vagy lesz. És lám csodát, jönnek majd a "majd én meg magyarázom, te nem is értesz hozzá" című monológok!

Tényleg a fejekben kel rendet csinálni, ha ez az igazi ÉRDEKKÉPVISELET!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Január 04. 08:38
Véleményem szerint ebben az esetben reggel a család egyedszámának a harmada elindul arra a táblára gyűjteni, tánc  iránymutatása nélkül, emlékezetből.
Mortimer!
Igen, ezt a dolgot látjuk különbözőképpen. Én azt gondolom, hogy még napközben is akkor megy ki az újabb gyűjtő méh, ha bejön olyan, amelyik táncol. Én ezt arra alapozom, hogy amikor az itatóból kifogy a víz, akkor hamar leáll a repkedés, vagy ha kutatnak egy családot, és a kutatás okát megszüntetem, akkor leáll a repkedés. Csak addig tart a kutatás, amíg van mit vinni. Mivel nincs olyan,hogy negatív tánc, azaz olyan tánc, ami azt jelzi, hogy most már senki ne menjen oda, ahová eddig ment, ezért gondolom, hogy minden indulás előtt szükség van a pozitív táncra.

Neo.
Üvegfalu kaptárban figyelni lehetne, hogy hogy megy ez náluk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 04. 19:12
"Tóth Pétertől megvonni a bizalmat a monitoring program vezetésétől pedig akkor kellett volna, amikor az EU a neo felfüggesztésről döntött. Őt akkor lehetett volna számon kérni, nem most! Meggyőződésem, hogy szakmai hiba a neok vonatkozásában akkor sem lett volna felhozható ellene."

Ha jól él emlékeimben, a próbálkozás megtörtént, de Mészáros elhárította, a"neókkal nem kell foglalkoznunk".
De tudomásom szerint a derogációs engedélyek kiadásánál jelentős befolyással bírt,  az OMME akkori szakmai álláspontja amelyet Ő képviselt, ezen álláspont hozadékának ihatjuk a levét, holott már akkor is rendelkezésre álltak a nemzetközi kutatási adatok.
Vajon miért nem volt akkor tiltakozás? Vagy volt? Mert én csak azt hallottam, hogy milyen kár fogja érni a méhészeket a neok felfüggesztése miatt, mert több lesz a permetezés. Nem e hatásosabban lehetett e volna akkor fellépni amikor még a vélemény is ki volt kérve? Eső után köpönyeg? Vagy felelősség áthárítás?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Január 04. 20:39
Üdv.Uraim!
A "neok"elleni élharcosoknak úgymint Klubvezető és Csányi Uramnak hozok is galambot meg nem is,mint az egyszeri kislány a királynak!
Az utóbbi OV-k egyikén hallottam egy eszmefuttatást a "neok"-ról és a mászkáló méhekről egy igen nagy tudású embertől.
Olyan dolgok voltak ezek amitől a nevezettek ledobnák a láncot, és nem azt erősítgetnék hogy mi a f...nak kellett volna levelezni,tiltakozni 2017-éven.
De nem mondom meg mit hallottam,azt sem kitől,mert egyrészt nem hinnék el,másrészt nem érdemlik meg!
Így hoztam is meg nem is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 04. 21:34
Üdv.izso60!

Pedig a lelkes olvasók nagyon szeretik a galambokat!
Legalább azért áruld el, mert a múltkor segítettem neked egy recepttel hogy milyen módon és milyen időpontban láthatod meg saját szemeddel a saját méhesedben a mászkáló méhecskéket.
Akkor talán tudjuk már meg mitől van.
   /A jól beállított kerékpár úgysem dobja le a láncot! .../
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 04. 22:51
na úgy látom kár itt a tóalján kavarni az iszapot ! 
fekete- fehér kérdésre "illetékesék"  nem válaszolnak vagy lehet hogy csak a kavarás miatt zavaros(maszatos) a víz és belevész a mélység sötétjébe ?
 kérdés továbbra is az  (mint ahogy belphegor   igen jól összefoglalta )

" A kérdés az amit már mások is megfogalmaztak előttem, hogy most akkor mi az OMME jelenlegi álláspontja a neonikotinoidokkal kapcsolatban? Milyen állást foglal ma az OMME a jelentős mennyiségű szükséghelyzeti engedély kiadásával kapcsolatban? Támogatta-e a kezdeményezést (helyesnek tartotta-e), netán jelezte az elutasítását ezzel kapcsolatban ill. nem foglalt állást a kérdésben?! (tudom, hogy Bross 2016-ban levelet írt ezzel kapcsolatban). De milyen egyéb, határozott lépések történtek?  "
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: keydo - 2018. Január 04. 23:10
A válaszokhoz már gerinc is kellene!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 04. 23:52
Valaki mondja már meg , hogy az a bizonyos 2017 februári levél a Miniszternek ami megíródott az miért nem lett elküldve ???????
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Január 05. 00:40
Ismét lesz egy jó madarunk?
Vagy a régi madárkánk "téglácska" aktivizálja magát.
Neki már volt itt egy-két szép neve itt a méhészklubbon.
Maci a málnásban,stb.
Sok kárt okozott a méhészek táborának,sok viszályt keltett,
sok viszályt fog kelteni,kever,kavar ma is.
Áskálódók hadát vezeti.
Most úgy érzik,találtak egy fogást
Még mindig úgy vagyok "téglácskával"mint anno Schumacher volt Hakkinennel,
még akkor is amikor már jobb volt a Ferrari,még mindig csak rá figyelt.
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Keydo!

Mindegy is ki vagy,nem fontos.
(Bár,én csak úgy engednék feltenni a fórumra bármilyen
írást,ha vállalja a nevét aki a véleményét "közre adja".)
Itt a klubbon eddig nem nyilatkozott még az elnökségből senki se.
Szerintem ne is várd,ez nem vált szokássá.
Sajnos a Magyarországon nincs kultúrája a viták,kérdések megvitatásának.
Itt is durva csörtéket láthatsz,olvashatsz.
Menj el Kaposvárra a méhészrendezvényre,ott valószínűleg  kérdezhetsz.

Rövid véleményem a neos levelezgetési ügyről ismét leírom.
Ment már levél,arra jött válasz is gyengén,finoman fogalmazzak
tele van ellentmondásokkal.
Újra megfogalmazni az OMME fej csóválását
semmi értelme nem volt.
Komolyabban kellett volna,kellene fellépni a neok ellen és minden
olyan vegyszer ellen,ami nem bomlik le rövid idő alatt.
Többször leírtam már,össze kellene fogni minden "zöld" szervezettel,
Greenpeaccel,madarászokkal,stb.
Hajtsátok ki az elnökségből.

Én azt hiszem itt már csak népfelkelés segíthet.
Majd ha tömegek mennek az utcára és azért kell fohászkodunk,
hogy békés tüntetések legyenek,akkor lesznek megoldások
olyan növényvédelemre ami nem károsítja az élővilágot.

Csányi Antal



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 05. 00:48
14 éve várom , hogy az OMME neó ügyben fellépjen az illetékes szerveknél !!!!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 05. 04:23
Antal!

Feledékeny tetszik  lenni. Dehogynem volt itt elnökségi tag! A saját, polgári nevén is volt. Csak rá tetszettek esni, mint hiénák a gazellára, oszt azt találta ki az az elnökségi tag, hogy éljenek önmagukkal házaséletet azok, akik képtelenek a párbeszédre, s rövidesen pát intett...

Aztán ha lett volna itt másik elnökségi tag is, azt is kikezdte volna az a pár géniusz, aki szintén nem hajlandó, nem merészeli vállalni a polgári nevét. Meg vannak olyanok is, akik azt hiszik, ha leírják a nevüket , attól okosabbak, hitelesebbek lesznek. Ostoba, hiteltelen ember névvel sem volt, nem is lesz okosabbá, hitelesebbé.

A Keydo nick mögött minek személyt keresni? Tán tart tőle, hogy kimond véletlenül valami igazságot?

Ami meg a "levélügyet" illeti: érdekes a megfogalmazásbéli különbség a legutóbbi kirohanásához képest. Az alábbi tudathasadás-közeli állapotot az előzők tükrében viszont nem értem:
".........
Komolyabban kellett volna,kellene fellépni a neok ellen és minden
olyan vegyszer ellen,ami nem bomlik le rövid idő alatt.
Többször leírtam már,össze kellene fogni minden "zöld" szervezettel,
Greenpeaccel,madarászokkal,stb.
Hajtsátok ki az elnökségből.

Én azt hiszem itt már csak népfelkelés segíthet.
Majd ha tömegek mennek az utcára........"

Tudom, a részlet kiragadott torzó csak a teljes levélből, ám hangvétele ígéretes...

Különösen a "hajtsátok ki az elnökségből" kitétel. Kire gondolt?

A végén talán egy halkan elrebegett bocsánatkérésről is tárgyalhatunk, vagy azért még nem értünk el egészen odáig?

SzIT, hátha tényleg hitelesebbnek találja...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: keydo - 2018. Január 05. 11:43
Idézet
   Tudja itt mindenki,aki Brossra szavazott azok is és akik nem,
akik mindenhol betesznek Neki,akik mindenhol gyalázzák,
azok is tudják,hogy Ő ma Magyarországon a legjobb szakember
ebben az ágazatban.
Nem mellékesen,végtelenül jó szándékú ember.   


Idézet
    Újra megfogalmazni az OMME fej csóválását
semmi értelme nem volt.
Komolyabban kellett volna,kellene fellépni a neok ellen és minden
olyan vegyszer ellen,ami nem bomlik le rövid idő alatt.
Többször leírtam már,össze kellene fogni minden "zöld" szervezettel,   

Eddig szerintem senki nem tett be neki!
Egy "legjobb szakember" nem csóválja a fejét, úgy, hogy a méhpusztulás egy kézzel fogható dolog!
Egy"legjobb szakember" komolyabban fellép! Ha a fellépéssel arányban van a tudás, akkor vannak kétségeim ...
Egy "legjobb szakember" nek le sem kellene írni, tudja, hogy az összefogásban potenciálisan nagyobbak a lehetőségek, mint a magányos fejekben.
Egy "legjobb szakembert" ne az egyéni érdekei vezessenek, ha egy érd. szervezet elnöki székébe ül.
Egy "legjobb szakember" és egy jó köpönyegfprgató is tudja, hogy abból csúnya bukta lesz, ha csak pár ember érdekét szolgálja ki, adni kell a valamit a plebs nek is.
Egy "végtelen jószándékú "embernek aki nem mellesleg a "legjobb szakember" is, és összesen ennyire futotta, na az baj!

Őszinte leszek, ha már így megszólítottál, ha én egy szekeret húzok a barátommal és még náhanapján a véleményemet is megmondom neki, hogy szarul húzod, de ő csak beleszarik a dolgok közepébe ..... hát nem is tudom ....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: daoli76 - 2018. Január 06. 07:38
megszünt a klub?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: daoli76 - 2018. Január 06. 07:39
mi ez a nagy "csend"?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 06. 08:37


https://www.youtube.com/watch?v=WAzwIjBAZDw
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 06. 09:54
mi ez a nagy "csend"?
Néhány tipp:
1. Fogadalom.
2. Fórum zárása előtti csend.
3. Érvek hiánya.
4. Utasítás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Január 06. 10:03
A
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 06. 10:48
Amikor bekövetkezik a méhcsalád halála mérgezés után akkor is óriási a csend. Vajon 2018-ban hány méhcsalád kaptára lesz bezárva? Hány méhész fogja abbahagyni a méhészkedést? Hàny méhész megy külföldre?

És érzik-e ebben a saját személy szerinti és testületi felelősségüket az OMME választott tisztségviselői?

Nézzetek vissza a 2017-es esztendőre  és láthatjátok a választ. Nem érzik! Nem fog lemondani se Tóth Péter, se Bross Péter, se Fekete lovag, se ... Senki. Fontosabb nekik a konc és marakodás mint a magyar méhészet sorsának jobbra fordítása.

Ki fog segíteni a magyar méhészeti ágazat sorsán? A magyar méhészek. Hogyan? Gondolkodjatok és rá fogtok jönni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 06. 12:00
Vajon 2018-ban hány méhcsalád kaptára lesz bezárva? Hány méhész fogja abbahagyni a méhészkedést? Hàny méhész megy külföldre?
Sokan lesznek, de nem a neonikotinoidok miatt, hanem az atka következtében. A neonikotinoidok által okozott kár alapvetően a dolgozó népességet sújtja egy rövid ideig tartó időszakban. Ha nem így lenne, akkor már nem élnének méhek a neos területeken. A méhcsalád nagy kompenzáló képességgel rendelkezik, amely segítségével a rövid ideig tartó traumákat át tudja vészelni. Tehát a dolgozó nép elveszítését az egészséges  fiasítás átlendíti a bajon. A baj akkor van, ha a fiasítás sem egészséges. Ha a fiasítás beteg, akkor a dajkák, dolgozók jelentik a kompenzációt azzal, hogy kitakarítják a beteg lárvákat. Akkor van gond, amikor mindkét alrendszer beteg. Az ERIC 2-es genotípusú nyúlós költésrothadás kompenzált állapotban van egy egészséges dolgozói alrendszer takarító képességei miatt. De egy ERIC 2 fertőzöttséghöz társuló népesség vesztés (atka, neo, Nosema) már dekompenzálttá teheti a folyamatokat.  Ha a neo a virágporon keresztül a fiasítást is károsítaná a dolgozókkal egyidőben, akkor olyan tömeges méretű lenne az elhullás, hogy néhány év alatt már teljesen kipusztítaná a méheket. Ezzel szemben a méhészek még vándorolnak is az ilyen méhlegelőkre. Ami azt bizonyítja, hogy egyidőben nem áll fenn a két rendszer összeomlása. Az persze nincs kizárva, hogy a fiasítás károsodása később következik be, mint a dolgozóké. Én mégis inkább azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a fiasítás nem károsodik, mert a károsodáshoz elegendő mennyiségű méreg nem tud bejutni a kaptárba azért, mert az azt behozni hivatott méh előbb eltéved és elpusztul. Tehát a neo önszabályozó módon megvédi a fiasítást azáltal, hogy a gyűjtő méhet megöli. Ha a gyűjtőt nem ölné meg, tehát még "gyengébb" méreg lenne, akkor a károk még nagyobbak lehetnének, mert később a virágporon keresztül a dajkanépességet és a fiasítást egyszerre ölhetnék meg. A gond az, hogy a modern növényvédelem ebbe az irányba fejlődik. Minél kisebb maradékanyag, ami alig mutatható ki, de kumulációra hajlamos. A neo lehet, hogy csak az első állomás, az ennél modernebb szerek a "gyengülés" irányába fejlődve egyre méhgyilkosabb szereket fognak  kitermelni.
Néhány mondatot arról is, hogy miért fog sok méhcsalád elpusztulni az atka miatt. Az egyetlen olyan szer, amelyik fiasítás jelenlétében is hatékonyan képes irtani az atkát, az amitráz. Az amitrázzal szembeni tolerancia jelei évről évre egyre kifejezettebben mutatkoznak. A magyar méhésztársadalom védekezési stratégiájának középpontjában még mindig az amitráz áll, fiasításos időszakban is. E két komponens eredetivel egyenértékű leváltására nincs mód. A védekezési stratégiának  gyökeresen át kell alakulnia, ami csak komoly áldozatok mellett fog megtörténni. Egy biztos: az atka megkezdi helyreállítani az elviselhető méhsűrűséget. Lehet, hogy ez még mindig jobb, mintha a megfelelő tudás terjesztésével nagy méhésztömegek lennének képesek kordában tartani az atkát, mert akkor a szükségképpen bekövetkező állapot egyszerre fog minden méhcsaládot elpusztítani. Alacsonyabb méhsűrűség esetén még van esély a túlélésre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 06. 12:57
Kedves Neo!

Jó, akkor szakmázzunk egy kicsit.
Idézet
Sokan lesznek, de nem a neonikotinoidok miatt, hanem az atka következtében. A neonikotinoidok által okozott kár alapvetően a dolgozó népességet sújtja egy rövid ideig tartó időszakban.
Sajnos a kaptártermékekben is megtalálták a neo-kat. Erről már írtunk korábban. Ha pedig a mézben benne van a neo és ezzel a mézzel táplálja a dajka a fiasítást, akkor bizony nincs mese a lárvákra is hatása van.

Kérdezd körbe a méhészeket, hogy mikor van a legtöbb mászkáló méh? Én úgy tapasztaltam, de ne legyen igazam, hogy tájoláskor? Miért? Mert az idegrendszerében lárva korban megsérült méh így viselkedik. Én ezt a mászkálás jelenséget (volt régen is, de csak elvétve és kicsi számú) ilyen intenzíven ahogy most látom, sajnos csak a neonikotinoidok használata óta tapasztalom. Mindegy hogy melyik neo-rol beszélünk és mindegy, hogy csávázott vagy permetezett formáról, hiszen az a lényeg, hogy bejut a kaptárba és nem lebomló méregként hosszan képes mérgezni. Mérgezi a kijáró a dajka és az etetett lárvát és a bábot egyaránt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 06. 13:02
Főnix barátunk szerint Csuja nem alkalmas tudományos munka végzésére. Hát, ha kapna lehetőséget, akkor biztosan vizsgálná a kaptárba kerülő neonikotinoidok káros hatását a fiasításra, mivel egyelőre nincs esélye erre, Főnix barátunk könnyedén állít hülyeségeket, dobál sértő mondatokat. Csak arra vigyázzon, hogy sértéseket hogyan fogalmazza, mert a következő alkalommal a perben már nem lesz megegyezésre lehetősége.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2018. Január 06. 14:11
Idézet
Csak arra vigyázzon, hogy sértéseket hogyan fogalmazza, mert a következő alkalommal a perben már nem lesz megegyezésre lehetősége.

Mondhatnám úgy is "apa kezdődik" ::)

Laci volt már épp elég cirkusz, szerintem most már csak lájtosan!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Január 06. 14:40
Talán ilyen jó időben a repce felveszi a neót, és elkezdi lebontani tavaszra. De csak talán...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 06. 15:29
Ha pedig a mézben benne van a neo és ezzel a mézzel táplálja a dajka a fiasítást, akkor bizony nincs mese a lárvákra is hatása van.
Geddekas!
Abban van a különbség a Te nézeted és az enyém között, hogy én azt állítom a méreghatáshoz el kell érnie a méreg mennyiségének egy bizonyos mértéket. Tehát abban nincs vita, hogy a mézben, pempőben benne van, hanem abban, hogy mennyi van benne. Ha nem gyűlik össze elegendő a méreghatáshoz, akkor nincs mérgezés. Mortimernek is szól a válasz innen: a növények nem bontják le a neokat, de az állati szervezet igen. Tehát a méreghatáshoz több méregnek kell bekerülnie a méh szervezetébe, mint amennyi lebomlik. De ez sem elég, a többletnek el kell érnie egy kritikus szintet. Én úgy gondolom, hogy a lárvák esetében a neok nem érik el a kritikus szintet, hiszen akkor a méhek már kihaltak volna.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Január 06. 16:38
Idézet
Tehát a neo önszabályozó módon megvédi a fiasítást azáltal, hogy a gyűjtő méhet megöli.
Tulajdonképpen jó is nekünk ez a neo...  :D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Január 06. 16:38
mi ez a nagy "csend"?
Néhány tipp:
1. Fogadalom.
2. Fórum zárása előtti csend.
3. Érvek hiánya.
4. Utasítás.

5. most porolják az  neo-k ellen elküldött levele(ke)t (fekete-fehér kérdések elvesztek a szürke porban - készül a "maszatolás") ,
    jobban meg lett kavarva az iszap mint ahogy gondolták hagyni kell hisz úgy is leülepszik
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Január 06. 17:10
Ha pedig a mézben benne van a neo és ezzel a mézzel táplálja a dajka a fiasítást, akkor bizony nincs mese a lárvákra is hatása van.
Mortimernek is szól a válasz innen: a növények nem bontják le a neokat, de az állati szervezet igen.
Köszi. Ezt nem tudtam. Akkor talán a cukorban is benne lehet valamennyire? Vagy a gyártás során a főzésnél elbomlik?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 06. 17:31
Neo!

Igazad lenne, ha
 - a neonikotinoid nem tudna koncentrálódni a kaptárban.
 - tudnánk, hogy csak a kifejlett méhekre mérgező.
 - tudnánk, hogy a petézést nem rontja.
 - tudnánk, hogy a lárvát nem mérgezi.

Vajon a sörétes fias egyik oka nem a neonikotinoid? Kimondható-e, hogy soha nem károsítja a lárvát? Ugye nem?

Folytasd!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 06. 18:22
Neo!

Igazad lenne, ha
....
 - tudnánk, hogy a lárvát nem mérgezi.

Én ezt nem mondtam. A lárvában éppúgy megvannak azok a receptorok, amelyeket lebénít. Tehát a kellő adagban szerintem igenis mérgezi. Csak az adag nem jön össze, mert előbb elpusztul az a méh, ami ezt az adagot behordaná. Tulajdonképpen ez a bizonyítéka annak is, hogy a homeopátia egy hazugság. Ha nem kellene elérnie a szintnek egy meghatározott adagot, akkor már minden élőlénynek ki kellett volna pusztulnia. Hiszen ha több milliárdszoros hígítás is hatna a gyógyszerek esetén, akkor a mérgeknél is így kellene lennie. A mérgek ilyen hígításban minden táplálékban előfordulnak, tehát akkor mindent le kellett volna már mérgezniük.
A sörétes fias: ez egy jó megközelítés. Az a gond vele, hogy csak akkor igaz, ha a méhcsaládban keverten van szennyezett és nem szennyezett virágpor. Egy négy héten át tartó repce virágzás esetén, ott ahol jelentéktelen mennyiségű erdei virágpor van, ott nem sörétes lenne a fias, hanem hiányozna.
Mortimer!
Cukorrépánál használják a neokat?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 06. 18:40
Miért feltételezed, hogy a lárvának ugyanennyi méreg kell a pusztuláshoz, mint  dajkának? Lehet, hogy sokkal kevesebb, hiszen a tömege is kisebb eleinte. Ráadásul a dajka egy nap alatt akárt többször ürítkezik, de a lárva ezt nem teheti meg. Valószínűleg az idegsejtjeinek száma is kevesebb, mint a kifejlett rovarnak, tehát kevesebb méreg is elég a pusztuláshoz. De ezek a gondolataim csak munkahipotézisek, mert ilyen vizsgálatokat tudomásom szerint nem végeztek. Macerás is lenne.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Január 06. 18:59


[/quote]
Mortimer!
Cukorrépánál használják a neokat?
[/quote]
Úgy látom, használhatják.
http://www.agraroldal.hu/gaucho-novenyvedoszer.html
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 06. 19:23
Geddekas!
Hol feltételeztem azt, hogy ugyanannyi kell? Vedd figyelembe azt, hogy egy dajkaméh több álcát etet. A pempő készítés virágpor szükséglete és egy álca által felvett pempő mennyisége, a dajka által lebontott méreg mennyisége olyan paraméterek, amelyek alapján én azt gondolom, hogy a fias kapja a legkevesebb neo-t. Azt nem tudom, hogy ez jelenti-e azt, hogy később pusztul el. Én arról a méhről beszéltem, amelyik a méhlegelőről behozza. Ha ezzel a méhhel együtt a fiasítás is pusztulna, akkor ki kellett volna pusztulniuk a méheknek. Kérdés az is persze, hogy a virágport hozó méh mennyi nektárt fogyaszt. A lényeg azonban az, hogy 10 15 éves használat után is jelentős számban vannak élő méhcsaládok.
Mortimer!
A cukorrépa megengedett imidacloprid értéke annyi, mint a mézé. Aztán, hogy a cukorban marad-e,azt nem tudom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 06. 19:39
Napok óta olvasom a meccset, és most jött el az idő, hogy hozzászóljak.
Engedjétek meg, hogy Popravkov professzor, orosz kutató megállapításait is szóba hozzam.
Mivel a dajkaméhek az álcákat méz és virágpor keverékével táplálják, a pempőbe simán megtalálható (lenne) a neo, ha kereste volna valaki.
Éppen Geddekas tudja a legjobban, hogy én ezt hányszor mondtam már, és értekeztem (sőt írtam) a Greenpeace vegyi-anyag szakértőjével, és egy volt szaktanácsadó kollégámnak, hogy szóljon azoknak akiknek ez lenne a feladatuk.
Nem szeretnék megmondó ember lenni, de véleményem szerint a pempő a fogó!
Lehet, hogy úgy járok mint amikor az OMME falára kiszögeltem a Gauchos zsákot, akkor mindenki (főként T.P.) szinte bolondnak kiáltott.
Most meg a legnagyobb veszedelemnek gondolja?
Hát változik a világ!
A küldöttgyűlésen, a méhegészségügyi munkacsoport ülésén fel kell vetni a méhpempő vizsgálatának lehetőségét.
A kutatási pénzekből ilyen dolgokra kellene áldozni, nem egy ku.va terepjáróra ami ott rohad el az udvaron, az üres konténerrel együtt, a méhekről nem is beszélve!
Nem csak a neonikotinoidok, de az összes növényvédő szer amit a méhek behurcolnak a kaptárba, és azzal megetetik az álcákat, kihat a kikelő méh egészségére.
Ez a Napnál is világosabb, csak szakembereknek kéne kezükbe venni a kutatást!
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 06. 22:05
Az álcát naponta többszázszor etetik a dajkák. A petéből kikelő álca első három nap színtiszta pempőt kap. Aztán már kever, hozzá mézet és virágport a dajka. A lárva minden vedléskor kakil. Idegrendszere a lárvának is van. Nagyon fejlettlen, de van. Nagyon csekély mozgásra képes, nem lát, tapogatói nincsenek, de kemoreceptorai vannak és a hormon-feromon rendszert, a vedlést, emésztést, kiválasztást irányítani kell, tehát van feladat bőven.

Attól kezdve, hogy mézet és virágport is tartalmaz a lárva tápláléka már van esély arra, hogy ő is részesedik a méhlegelő nem kívánt áldásában vagyis megeszi a neonikotinoidot is a szerencsétlen. Ha meghal, kiszívják a mérgezett testnedvét és kidobják a bőrét.

Amikor kikel a friss méhecske a sejtből, akkor az a legelső dolga, hogy teleeszi magát mindenféle jóval amit a dajkaméhek kínálnak neki. Ekkor is jó nagy adag mérget bezabálhat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 06. 22:21
2014-ben küldöttgyűlésen Csujalaci javasolta, hogy 20 millió Ft-ot neonikotinoid kutatásra költsön az OMME. Tantó Sándor nem volt ott, de odaért a keze. A küldöttgyűlés nem szavazta meg. Miért? Mert az OMME a minisztérium egyik hivatala, amit egy minisztériumi Főosztályvezető helyettese irányított. És ne feledjétek ennek a személynek a fő feladata a növénytermesztés, növényvédelem volt. Az OMME vezetői pedig a csicskásai voltak, ahogy most is azok, csak nem Mészáros Lacinak meg Cserényi Péternek hívják őket.

Nem lehet két urat becsülettel szolgálni. Ezt el kell ismernetek. Amíg ezt nem ismeritek el, addig NEM lesz méhész érdekképviselet Magyarországon.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: keydo - 2018. Január 06. 22:51
Na ezek azok a hozzászólások, és szóhasználatok amire semmi szükség. Ettől te nem érsz célt és senkinek sem lesz jobb, csak lejáratod magad.
Ezt a hozzászólást meg törölni kellene!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 07. 02:30
...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Január 07. 09:53
Kicsit hosszú lére lett engedve ez a neo téma, de a szakirodalom szerint a talajban 1000 nap, vagyis 3 év a felezési ideje. És állítólag tényleg bomlik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 07. 10:52
Tomipapa!
Nem olvastam még át az anyagot. Írtam már máshol, hogy alapvetően 99,99 százalékban séróból írok, tehát nem olvasgatok utána. Lehet, hogy most jobban tettem volna. Alapvetően abból indultam ki, ha egy csávázott mag tömegét összevetem  egy virágzó növény tömegével (legyen az repce , kukorica, napraforgó), és a nektárból pollenből kimutatható a neonikotinoid, akkor abból nem bomolhatott le semmi. Pláne ha tényleg csak öt százalék szívódik fel a mag külső felületéről a parenchimába. Ha ennek a bomlásnak nem csupán elméleti jelentősége van, akkor nem értem az MRL értékeket: miképpen lehetséges ezek kimutatása a termésből?
Azért elolvasom a linkelt anyagokat.
Fülemüle is célzott a talajban történő bomlásra. Annyit tennék hozzá, hogy az állati szervezetben megtalálhatók azok a bontóenzimek, amelyek a szervezet eredeti anyagait bontják. Ezeket az eredeti anyagokat utánozzák a neok. Ha az eredetiek helyett a receptorok megkötik, akkor ez a lebontóknak sem lehet akadály. A különbség ott van a növények és állatok között, hogy a növényeknél nincs eredeti molekula sem, ezért gondoltam, hogy lebontó enzim sincs. Tehát a helyes megállapítás talán így hangzik: A növényeknél nincs katalizált lebontás, az állati szervezeteknél igen. A katalizált és nem katalizált folyamatok reakciósebességének különbsége pedig több ezerszeres.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 07. 11:16
A pempő téma. Engem meg lehet arról győzni, hogy a neok a fiasítást pusztítják. Csak arról nem, hogy a fias mellett a gyűjtő méheket is.  Tehát vagy-vagy. Ami miatt én nem erre szavazok az az, hogy a fias pusztulásának előbb utóbb együtt kell járnia az anya pusztulásával, mert az anyának tetemes mennyiségű fehérjére van szüksége. Tehát előbb utóbb nála be kell következnie egy olyan méreg szintnek, ami megöli. Nos én tömeges mértékű anyátlanságról még sehol nem olvastam, a saját méhészetemben sem tapasztaltam a neos években. Tapasztaltam viszont eltűnést. Azt pedig csak azzal lehet magyarázni, hogy a kisebb adag összegyűjtése előbb megtörténik, mint a nagyobb adag összegyűjtése. A kisebb adag eltűnést csinál, a nagyobb adag halált. Az eltűnő méhek nem hoznak a kaptárba további méreg mennyiséget. Ha nem hoznak, akkor a méhcsaládot védik ezáltal a méregtől. Persze frissen kelők hozhatnak még be, de előbb utóbb azok is eltűnnek, a maradék pedig a fiasítást fogja gondozni, nem pedig gyűjteni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 07. 11:23
"Kicsit hosszú lére lett engedve ez a neo téma, de a szakirodalom szerint a talajban 1000 nap, vagyis 3 év a felezési ideje. És állítólag tényleg bomlik."

Ha így van akkor a kétéves felfüggesztés után valszeg nem sok mindent lehetett bizonyítani, hogy használt vagy rontott a környezet állapotán.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 07. 12:05
" Ami miatt én nem erre szavazok az az, hogy a fias pusztulásának előbb utóbb együtt kell járnia az anya pusztulásával, mert az anyának tetemes mennyiségű fehérjére van szüksége. Tehát előbb utóbb nála be kell következnie egy olyan méreg szintnek, ami megöli. Nos én tömeges mértékű anyátlanságról még sehol nem olvastam, a saját méhészetemben sem tapasztaltam a neos években. "

Ahhoz, hogy problémát okozzon szerintem éppen elég az hogy ha az anya kevesebb petét rak le mint ahogy azt az időszak szerint esetleg kellene.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Január 07. 12:32
Ez a három év a főnix szakirodalmában volt, igazából ha kímélni szeretett volna bennünket, csak az idevágó témákat ragadja ki. Én méhész előadásokon többször felvetettem a lebomlási idő témát, több előadónak, de vagy kikerülték a választ, vagy csak éveket mondtak, de pontosat nem. Olyat is mondott méhész előadó, hogy a napraforgó guttációs cseppeket vizsgálták, meg a repce gyökér-szár levél mintákat neora, de nem tartalmazott. A napraforgó nektár vizsgálat szóba sem került. Az volt a meglátásom, hogy körbe járják a témát, de mélyebben nem mennek a dologba.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 07. 12:49
Ezek szerint Csujalaci előadását soha nem hallgattad. Hívjátok meg. Bár már itt is írt lebomlási időket. Ő a Syngenta saját adatszolgáltatását szokta idézni. De hát Csujalaci fekete seggű, ő biztos hazudik. Az igazságot csak Tóth Péter v Bross Péter szájából szeretitek hallani. Pedig Csujalaci járatos ebben a kérdésben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 07. 14:08

Ahhoz, hogy problémát okozzon szerintem éppen elég az hogy ha az anya kevesebb petét rak le mint ahogy azt az időszak szerint esetleg kellene.
Jani bátya!
Azt mi okozza, hogy kevesebb petét rak le az anya? A neonikotinoid hatásmechanizmusa a szinapszisokban való ideg ingerület átvitele. Ideg izom, illetve ideg-ideg kapcsolatok esetén. Nem látom az összefüggést a petézéssel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 07. 14:22
...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 07. 15:42
...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 07. 15:43
Tomipapa!

Aljasságod és mocskolódásod elérte a legnagyobb mélységet. Nincs tovább.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 07. 15:56
a növényeknél is van katalizált lebontás, vannak bontó enzimek, több ponton van hasonlóság.
Lassan egy órája keresem, de nem találom. Mondjuk a teljes anyag áttanulmányozása ennél több időt igényel. Mintha máshol olvastam volna olyant, hogy a mitokondriumok termelnek ilyen  enzimeket. Ha így van, akkor teljesen világos lehetne a dolog, mert akkor annyira ősi folyamat, hogy a növény és állatvilág szétválása előtti időre datálható. Az acetilkolin szintézise: az acetil koenzim A-ról szerezvén az acetil csoportot hozzáillesztve a kolinhoz. A kolinnal viszont az a baj, hogy állatoknál a májban szintetizálódik, növényeknél nem tudom hol. Ahogyan azt sem, hogy mi szüksége van a növényeknek acetilkolinra. De mindegy. A cikk olvasgatása ismét csak megerősített abban, hogy a problémakör megközelítése sajnos rossz. Oly mértékű szórás van az egyes adatok között, hogy veled egyetértve: mindenki találhat magának őt igazoló értékeket.
milyen paraméterek (talaj, víz, időjárás, stb.) mellett nem jelent elfogadhatatlan kockázatot
Ezzel én azért nem tudok azonosulni, mert ez igaz lehet egy akut toxicitás esetén, de kumulatív hatást tekintve a méheken kívül senki más nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy az adott területen ki fog alakulni méreghatás vagy sem? Hiszen a hidrológiai viszonyok miatt egy lejtős terület alján nagyobb lehet a neo koncentráció, a nektártermelődésre is jobbak a feltételek.  Különösen akkor, ha már több éve csávázott vetőmagot vetnek az adott területen. A méhek ezekről a területekről fognak többször fordulni. Tehát én továbbra is azt mondom, hogy országos méretű, anyaferomonos minicsaládok beállításával lehet a neonikotinoidok méhekre gyakorolt hatását objektíven vizsgálni, a monitoring vizsgálatok erre teljesen alkalmatlanok. Azok arra lehetnek jók, amit írtál is, hogy a tendenciákat jelezzék: egyes évek vonatkozásában emelkedők, vagy azonos szinten marad.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 07. 16:27
Neo!
Ha a neonikotionid bizonyos koncentrációban zavart okoz a tájékozódásukban, társas viselkedésükben, kommunikációjukban és kihat a szaporodási folyamatokra meg a lárvák fejlődésére akkor miért pont az anya petézésére ne hatna ki.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 07. 16:57
Jani bátya!
A tájékozódás, társas viselkedés, kommunikáció rendben van. Azért, mert ezeknél a folyamatoknál ott van az a receptor, ahová kötődni tud, ott fejti ki a tevékenységét. A lárvák fejlődésénél is rendben van, mert ott is számtalan ilyen receptorhoz tud kötődni. A szaporodás egy tág fogalom. A méhanya esetén a repülés mindenképpen beletartozik. Ha bénítja a repülést, akkor nem az következik be, hogy csökkent petézés lesz, hanem az, hogy nem fog petézni. A tájékozódás, társas viselkedés, kommunikáció stb.  alacsony adagok mellett is bekövetkező funkció kiesés, ezt nevezzük szubletális hatásnak. A harántcsíkolt izmok bénulása magasabb dózis mellett bekövetkező funkció kiesés, amit letális hatásnak nevezünk. Tehát én azt gondolom, hogy a peterakás csökkenése nem értelmezhető a hatásmechanizmus alapján. Ha a harántcsíkolt izmok bénulnak, akkor egyszerűen nem tud petézni az anya.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 07. 17:01
" Tehát én azt gondolom, hogy a peterakás csökkenése nem értelmezhető a hatásmechanizmus alapján."

Ezek szerint ok-okozati összefüggés alapján viszont igen?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 07. 17:14
Elmerültem az első cikk olvasásában, és a válasz a másodikban volt. Ez alapján kimondható az, hogy itt nem az acetilkolin észteráz enzim által végzett valódi lebontásról van szó növényeknél, hanem egyfajta méregtelenítő tevékenység miatti metabolizációról. Az érdekes az, hogy emlősök esetén is ilyenről ír. Ezáltal pedig lehetséges lenne, hogy az acetilkolin észteráz nem tudja elbontani a neokat? Ha ez így van, akkor a pempőben sincs olyan mértékű dózisesés, amit én feltételeztem, tehát a méhpempő ebben az esetben komoly kockázatot jelenthet a méhanyára és a fiasításra nézve. Ebből pedig az következik, hogy a neok tényleg a legalattomosabb, legveszélyesebb növényvédőszerek. Márpedig azért, mert azokon a területeken, ahol a gyűjtő méhek nem szednek össze annyi mérget, hogy legalább eltévedjenek, azokban a méhészetekben a pempőn keresztül lehet olyan kumuláció, ami anyaveszteséghez, fiasítás pusztuláshoz vezet (én azonban a dajkapusztulást még mindig valószínűbbnek tartom ilyen esetben is, ami szükségképpen fiaspusztulással jár, de ilyen formában az anya alultáplálása miatti fiasítás leállással is akár). Azt továbbra is fenntartom, hogy mindkét alrendszer együttesen nem károsodik, de ezek szerint egyes méhészetekben külön-külön, más formában történő kártétel is lehetséges.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 07. 20:27
Tomipapa!
Tehát konklúzióként levonható az, hogy az általam feltételezett rapid kolinészteráz bontás nem létezik. Átfogalmazva az eredetit: sem a növények, sem az állatok nem bontják olyan enzimatikus mechanizmussal a neokat, ahogyan az acetilkolint. Egy nagyon fontos dologra világítottál rá, melynek az atka vonatkozásában van jelentősége. A citokróm P 450-es enzimrendszer az az általános méregtelenítő enzim, melynek mutálódása során alkalmazkodik a méregmolekulához. Az atkaellenes szerekkel szembeni tolerancia kifejlődése is nagy valószínűséggel ennek az enzimrendszernek a segítségével, a méregmolekula átalakításával történik. Tehát teljesen független a méregmolekula hatásmechanizmusától.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 07. 21:42
Ezt írja Neo:
"A pempő téma. Engem meg lehet arról győzni, hogy a neok a fiasítást pusztítják."
Akkor én megpróbálkozom bele!
Ehhez idézek Popravko orosz professzor könyvéből, mert nekem úgysem hinnéd el.
"A méhlárvák-az anyalárva és nővérei -csak az életük első három napjában kapnak az etető méhektől pempőt, a negyedik naptól kezdődik a lárvák megkülönböztetése, az anyalárva továbbra is elsősorban pempőt tartalmazó táplálékot kap, míg a dolgozó lárva étrendje kevésbé kifinomult -neki sorállományú eleség jut, -ami méz és virágpor keveréke."
Először is, ki állított olyant, hogy a fiasítás elpusztul a neonikotinoidoktól?
Senki.
A fiasítás károsodik tőle, mert a méz és virágpor keverékkel etetett álcák táplálékába ott a neo.
Ezt már a hazai virágpor mintákból is kimutatták!
Ha pedig a dajkaméhek a garatmirigyük működéséhez szükséges virágport fogyasztják, az belekerülhet a pempőbe.
Ma kaptam Svédországból egy angol nyelvű anyagot, amely pont arról szól, hogy a neok belekerülnek a pempőbe, és mekkora problémát okoznak az álcák fejlődésében.
Az álcák nem pusztulnak el!
A torizmuk károsodik, (nem fejlődik ki rendesen) emiatt kezdenek mászkálni!!!!!!
Többen megkaptuk ezt az anyagot, remélem hamarosan fel tudjuk ide is tenni.
Néhány személyeskedő, sértő írást közben töröltem, és ezután is törölni fogom.
Legyen ez egy olyan szakmai csörte, amiből mindenki tanul, de a tiszteletet adjuk meg egymásnak.
Főnixnek ez mostanában nem sikerül.
Ha így folytatja hamarosan megreptetem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Január 07. 23:01
Hiába repteted meg Tűzmadarunk úgyis újra visszajön
más néven.
Nem szabadulsz Tőle!
Változatos szókincsét,jó íráskészségét mások sárba döngölésére
használja.
Az intelligencia osztásnál az empátiás képességekből nem jutott Nékie
így aztán bárminemű számára elfogadhatatlan,helytelen írást megtorol,
tarol mint elefánt a porcelán boltban.Láthatjuk,hogy a tehetség
nem csak nemes célokra használható.
Mindazon írásai melyekben ironizálva gúnyolódik és sérteget,lehetnének békés
tényszerű helyreigazítások.
Sajnos nem azok.
Mindenkit más tesz boldoggá!

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 07. 23:45
Tomipapa!
Tehát konklúzióként levonható az, hogy az általam feltételezett rapid kolinészteráz bontás nem létezik. Átfogalmazva az eredetit: sem a növények, sem az állatok nem bontják olyan enzimatikus mechanizmussal a neokat, ahogyan az acetilkolint. Egy nagyon fontos dologra világítottál rá, melynek az atka vonatkozásában van jelentősége. A citokróm P 450-es enzimrendszer az az általános méregtelenítő enzim, melynek mutálódása során alkalmazkodik a méregmolekulához. Az atkaellenes szerekkel szembeni tolerancia kifejlődése is nagy valószínűséggel ennek az enzimrendszernek a segítségével, a méregmolekula átalakításával történik. Tehát teljesen független a méregmolekula hatásmechanizmusától.

Cerana!

A szövegkörnyezetből feltételezem, hogy törlés előtt talán láttad a hozzászólást. Amennyiben nem, sajnos nem tudom reprodukálni, ezt kivételesen nem mentettem. Ha a téma foglalkoztatna, esetleg még mindig kíváncsi vagy, mely neonikotinoid csávázószer használható cukorrépában, illetve az akaricidekkel szembeni rezisztencia, keresztrezisztencia is foglalkoztatna, a Méhész fórumon megtalálsz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 08. 00:03
Tegyünk fel néhány kérdést közérthetően és röviden ennek a szörnyű vegyületcsoportnak a mérgező hatásával összefüggő kockázatról, amit neonikotinoidoknak neveznek.
1.
Miért tűnt el a rovarvilág 75 %-a Nyugat Európában? Állítások szerint a vetőmagra felvitt méregnek csak 5%-a szívódik fel a növénybe. Ez a mennyiség képes egész tenyész szezonra mérgezni minden rovart, ami a növény nedveivel találkozik. De most ne erről az 5 %-ról szólok, hanem mi lesz a 95 %-kal? Az nem mérgez semmit? Dehogynem, mérgezi a környező élővilágot. Az összes idegrendszerrel rendelkező jószágot. És ugye ez ráadásul teljesen véletlenszerű mind a dózisában, mind az időtartamában. Mivel 95 %-ról van szó, szinte nagyságrenddel nagyobb, mint ami a szántóföldi növényben van.
2.
Mit kell tudnia a vetőmagra felvitt méreg 5 %-nak?
 - a növényi nedvekkel a növény minden részébe el kell jutnia és minden ponton mérgező mennyiségnek kell lennie.
 - nem szabad lebomlania amíg a növény termést nem hoz. Vagyis a virágzási idő alatt is mérgező mennyiséget kell tartalmaznia.
3.
Ezek után itt a fórumon és az OMME-ban is maszatolnak itt a Syngenta és Bayer jól fizetett "szakemberei" hamis információk alapján mindenféle bőrbe bújva és beszélgetnek a kockázatokról.
Miért merek ilyet állítani?
A Syngenta saját maga által benyújtott engedélykérelmében akkorát hazudik, amekkorát csak a papír megenged.
Miképpen?
Leírja az orális toxicitást, hogy rendkívül kis mennyiség is mérgezi a méheket. A következő fejezetben pedig azt állítja a Syngenta, hogy a méhek szipókája soha nem találkozik olyan növényi nedvekkel, amelyek neonikotinoidot tartalmaznak. Ezek után nem nyújt be kockázatelemzést erre az eshetőségre.
Csakhogy ezt a papírt sem a növények, se a méhek nem olvasták még el soha. Nem tudjuk, hogy milyen indíttatásra, de erre 2017 februárjában Tóth Péter is rájött.
4.
2013 óta tudjuk, hogy a kaptártermékekben is ott vannak a neonikotinoidok. Bomlik a kaptárban a neonikotinoid? Hogyan? Mikorra? Van erről bármilyen adatunk, információnk? Hát itt elég hosszan szól a beszélgetés pont erről a kérdésről.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Január 08. 01:23
Geddekas adtam egy lájkot,bár ezzel nem értek egyet.

" OMME-ban is maszatolnak itt a Syngenta és Bayer jól fizetett "szakemberei" "

Tudom,hogy dühít,hogy kizártak,de ezzel a vádaskodó politikával
nem érsz el semmilyen célt,csak ellenszenvet.
Nem hiszem,hogy lennének beépített emberek az OMME-ban,
Tóth Péter is tette amit jónak látott.
Hit a gyártok hamis állításainak.
Nagyot hibázott és főleg ,ahogy ezt tette az nem volt helyes.
Ennek ellenére nem hiszem ,hogy velejéig romlott lenne,mert olyan nincs,hogy
segíti a méhészeket növényvédelmi károknál és közben meg az ágazatot tönkre akarja tenni.

Nincs szükséged az ilyen
kirohanásaidra,emiatt utasítanak el sokan.
Szerintem pedig rád is szükség van az érdekképviselet munkájában.
Továbbra is ilyen indulatos leszel,továbbra sem fogsz kelleni.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 08. 07:06
Utolsó hozzászólásomat azzal szeretném kiegészíteni, hogy nem csak a növényvédő szerrel etetett álcák károsodnak, hanem az őket etető dajkaméhek IS!
Én most úgy gondolom, hogy a repce, és akác alatti, majd a napraforgón ismét elkezdődő mászkálás hátterében a behurcolt növényvédő szerek vannak.
Erre szinte bizonyíték, hogy a herék is mászkálnak, tehát olyan dologról lehet szó, amely a kolónia összes egyedét érinti.
Ez pedig a méhek eledele, a pempő.
Amikor a dajkaméhek első tájoló repülésére indulnak (indulnának), mászkálnak, amelyeknek meg sikerül a levegőbe emelkednie, egy jól látható "lenyomatot" hagy a környezetében.
Ezek a "pöttyök", amelyek általában világosak, és hígak, közepükben pedig emésztetlen virágporszemek találhatók.
Ez valójában a nozema cerena tünete, és véleményem szerint ezért is a "néma gyilkos" a felelős.
A pempővel mindenképpen kéne foglalkozni, de addig sem értünk még el, hogy a célnövényekből egyszerű módon kimutatható lenne a méreg.
Néhány mintában már itthon is megtalálták, de ez kevés.
A kukoricáról pedig számtalanszor megfeledkeznek, pedig az egyik fő veszélyforrásunk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 08. 09:48
Attila!
Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos mondat:
Idézetet írta: Nagyernyei Attila
Amikor a dajkaméhek első tájoló repülésére indulnak (indulnának), mászkálnak, amelyeknek meg sikerül a levegőbe emelkednie, egy jól látható "lenyomatot" hagy a környezetében.
Ezek a "pöttyök", amelyek általában világosak, és hígak, közepükben pedig emésztetlen virágporszemek találhatók.
Ez valójában a nozema cerena tünete, és véleményem szerint ezért is a "néma gyilkos" a felelős.
Ez nem a Nozema jele, és semmi köze a neokhoz. Ez az idült méhbénulás vírusának jele, a Morrison rögök. Bezzegh László jött rá, évekkel ezelőtt. Pontosan ezért nagyon fontos a vírusos méhbénulásokat elkülöníteni a neoktól, mert ugyanolyan tüneteik vannak. Ha a vírus kizárható, akkor lehet arról beszélni, hogy neo.
Azzal már a tegnapiak tükrében én is teljesen egyetértek, ha kizárásra került a két  méhbénulás vírus, akkor a virágport fogyasztó dajkaméhek fognak így elpusztulni. Ezek ugyanis a mézből és a virágporból is kapják a mérget, és nincs az a másodpercek tört része alatt végbemenő lebomlás, amit az erre specifikus enzim az acetilkolin észteráz végezhetne el. Ehelyett van a CYP 450-es rendszer, amely évek alatt végzi el ezt a tevékenységet. Ez már átvezet az atkához, majd ott folytatom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 08. 09:52
Kedves Anti!

Az érdekvédelmi munka első lépése az, hogy elkötelezem magam a csoport érdeke mellett. Ez az alfa és ez az omega. De mi a csoport, ki a csoport? Nem az OMME! Ha nem az OMME, akkor mi vagy ki? Egyszerű, a méhészek. Ha az OMME valamiért erre alkalmatlan, más eszözt kell használni és az OMME-t arra kell használni, amire alkalmas.

Meghatároztam a csoportot, mi a következő lépés? Kérdéseket teszek fel és vizsgálom, hogy a kérdések jók-e. Ilyen a kérdéseket olvashattál és ezekre adtál lájkot.

Persze a csoporthoz való hűség nagyon fontos, Sőt mindennél fontosabb. Ebben akkor erős egy érdekvédő, ha képes elutasítani bizonyos ajánlatokat. Merthogy naponta érkeznek ajánlatok és ezeket szelektálni kell. Egy példával illusztrálom a helytelen döntést.

A fiatal mezőgazdák szervezetet csináltak. Támogatót is találtak a Syngenta személyében. A Syngenta csinált nekik egy honlapot is. A fiatal gazdák szerveztek egy konferenciát. A konferencia egyetlen támogatója a Syngenta volt. Az előadásokért tiszteletdíj járt. Több előadót, többek között az OMME egyik tisztségviselőjét is meghívták.

Mit tegyen, mit tehet ilyen helyzetben egy jó érdekvédő, hogy korrupcióval ne lehessen megvádolni?  Lehet, hogy ilyen kérdések bennetek soha nem merültek fel, de nekem ez az első és legfontosabb kérdés. És nemcsak nekem, hanem minden magát komolyan vevő érdekvédőnek.

Remélem, hogy a példa alapján megértetted, miért nem érdekel az olcsó népszerűség. Megértem én a megalkuvások okát, de azt meg te értsd meg és minden olvasó, hogy ezekért az olcsó megalkuvásokért fizetünk nagyon drága árat ebben az évben a méheinkkel és a termékeinkkel.

Bizony a termékeinkkel is, hiszen ott lesznek ezek abban is, és ezért is lesz gyantázva stb. Ezért lesz alacsony az ára, miközben a versenyképessége ágazatunknak romlani fog.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 08. 11:38
Neo írása előtt fejet hajtok, ha így van.
Sajnos egyik állításra sincs konkrét bizonyíték.
Ezért kéne kutatni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 09. 12:32
A Zöld fórumról vettem át.
Érdekes:
https://www.youtube.com/watch?v=jFXGlr8hqk0
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 09. 13:52
QUQURIQ !!!

Hallgassa végig minden méhész ezt a „tudományos műsort! (amit előzőekben Attila belinkelt)!

Olyan vegyszerekkel példálóznak, amiből egy is halálos a méheknek.
Csak azt az egyet nem értem, (igaz, mert Kiskakas vagyok), hogy az egyik vegyszer sem bizonyított szerintük, meg a másik vegyszer sem, hogy ártana a méheknek!
Nagyon úgy állítják be, hogy az éremnek csak egy oldala van!
Az a cinizmus meg vérlázító, ahogyan a méhcsalád számokkal vagdalkoznak!
A jól képzett, és tájékozott szakemberek szerintetek nem tudják, hogy miből adódik a méhcsalád szám növekedés???
Miért nem beszéltek a kényszermunkahelyet kereső méhészek méhcsaládjairól?
Miért nem beszélnek a fiatal gazdákat EU pénzen ösztönző több száz családos méhészekről?
…és arról is kellene beszélni, hogy a neok előtt hány egyedből álltak a méhcsaládok!
…és azelőtt miért nem mászkáltak a méheink, …boldogan hordták az akác nektárt!
…vagy gyalogkatonák lettek méheinkből?
…lehet hogy az idén még az akác fára is fel kell, hogy másszanak?
Vagy miért nem csinálja meg senki azt a primitív kísérletet, miszerint  Neo-val  fertőzött szirupot adnak a kísérleti méheknek?
Csak akkora dózisra kellene a szirupba a hatóanyagot oldani, amekkora a csávázott növényi nektárban és guttációs cseppekben van!
A további fejleményeket kamerák figyelnék!
Kiskakasnak csak ennyi telik a szürke állományából! Sajnálom!

Kiskakas

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 09. 14:59
Az lehetetlen , hogy repce-akác alatt ABPV vagy CBPV okozza a mászkálást az elmúlt 14 évben !!!!  A vírus okozta mászkálás-vergődés tünet nem egyforma a mászkálás tünetével !!!! GYümölcs virágzás alatt nem okozott a neo mászkálást soha , de az ABPV igen /gyümölcs virágzáskor 360 családból egy család mászkált-vergődött /labor eredmény kimutatta az ABPV/ !!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2018. Január 09. 15:06
Vagy miért nem csinálja meg senki azt a primitív kísérletet, miszerint  Neo-val  fertőzött szirupot adnak a kísérleti méheknek?
Csak akkora dózisra kellene a szirupba a hatóanyagot oldani, amekkora a csávázott növényi nektárban és guttációs cseppekben van!
- Már megcsinálták, többen is! Egyiknek sem sikerült bizonyítani, hogy a feletetett -számított mennyiségű- méregtől bármi baja lett volna a méhnek.

…és azelőtt miért nem mászkáltak a méheink,
Azelőtt is mászkáltak. Azelőtt is volt kaptárelhagyás és volt elnéptelenedés is.
--------------------------------
( A legfontosabb, hogy T. P. monnyonle ! )

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 09. 15:42
Az lehetetlen , hogy repce-akác alatt ABPV vagy CBPV okozza a mászkálást az elmúlt 14 évben !!!! 
Ki kell zárni laborvizsgálattal. A virágzó növény fajtájának mi köze van ahhoz, hogy egy vírus jelen van-e vagy sem? Tehát miért csak gyümölcsvirágzás alatt betegít az ABPV? Hány CBPV vizsgálat történt? Attila a Morrison rögöket írta le, arra mondtam, hogy nem neo mérgezés, hanem CBPV. Nekem komoly kétségeim vannak afelől, hogy a méhek neo vizsgálata biztos diagnózishoz vezetne. Antiék már számtalanszor próbálták, de pozitív eredményük nincs, legalábbis panaszkodott már többször is emiatt. A virágport fogyasztó dajkaméheknél pedig valóban a mászkálás a legvalószínűbb tünet neo mérgezés esetén. A gyűjtők esetén az eltévedés. Ha sem vírus, sem más vegyszer nem található bennük, akkor igen, kizárásos alapon erősen valószínűsíthető a neonikotinoid toxikózis. Nálad kimutatták a repce alatti mászkálókból a neokat?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 09. 16:52
 2005-ben kértem először a repce  Cruiser hatóanyag toxikológiai analízisét azóta sok minden történt ! Sajnos eltelt 13 év és mindenki még most is a sötétben tapogatózik !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 09. 17:19
Most ez azt akarja jelenteni, hogy akkor a méhekből ki tudták mutatni ezt a hatóanyagot?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 09. 18:23
"Az lehetetlen , hogy repce-akác alatt ABPV vagy CBPV okozza a mászkálást az elmúlt 14 évben !!!! "

Már miért ne lehetne?  Vegyszerek által legyengített immunrendszer!!

" 2005-ben kértem először a repce  Cruiser hatóanyag toxikológiai analízisét azóta sok minden történt ! "

Egy kicsit fenntartásom van azzal kapcsolatban, hogy ezt akkor tudták e magyarországon csinálni.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 09. 20:56
QUQURIQ !!!

Misi!
"- Már megcsinálták, többen is! Egyiknek sem sikerült bizonyítani, hogy a feletetett -számított mennyiségű- méregtől bármi baja lett volna a méhnek."
Misi! nem gondolhatod komolyan, hogy a feletetett méregtől nincs baja a méheinknek?
Ki beszélte be ezt Neked? 100 % biztos vagy ebben?
Vagy Te is egy "érdekvédő" nagygazda vagy?

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Január 10. 06:22
Eddig mindíg azt hallottam, hogy neonikotionidok nélkül nincs mezőgazdaság, meg nem lehet kellő mennyiségű élelmiszert termelni.

A másik oldalon meg az ellenkezőjét hallom: kis földterületen 9 tonna élelmiszert termeltek:

http://www.ecosnippets.com/gardening/9-tons-produced-on-one-third-of-an-acre/

Szóval meggyőződésem, hogy lehet elegendő egészséges élelmiszert termelni, kicsit több élő munkával. (Finanszírozásról most nem elmélkedem, mert van francia, angol, német, USA... példa, hogy a közösség segély helyett foglalkoztatja a munkanélkülieket, és kiváló bio élelmiszert termelnek.) Csak amíg egy ember 1000 hektárt akar egyedül művelni, az occsokajabolthálózatokkal együtt akarja a teljes hasznot, addíg maradnak a mérgek. A közösségi gondolkozás többet tud termelni, több munkával, igaz, nem ugrik ki egy egyén a jövedelmével, hanem a jövedelem eloszlik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2018. Január 10. 11:00
Azok az országok, ahol engedélyezve vannak a neok, olcsóbban fognak termelni, versenyelőnyhöz jutnak azokkal szemben, ahol tiltják. Amennyiben mindenek fölött áll a szabad piac törvénye, úgy szerintem nem lehet megszüntetni a neoval termelt élelmiszerek versenyelőnyét. Mindig lesznek kereskedők, nagyvállalatok, akik a pénzt nézik elsősorban. Az ő működési feltételeiket a profit szabályozza. Ha talpon akarnak maradni, nem engedhetik meg maguknak, hogy a versenytársak olcsóbban termeljenek. Ha megengednék, akkor csak idő kérdése, hogy mikor hullanának ki a versenyből. A versenyképesség-minőség-egészség dilemmáját csak a kereskedelmi törvények szigorításával lehetne egyensúlyban tartani. Ha az államoknak meg lenne ehhez az ereje, ezt nekik kéne szabályozniuk. Mennyire erősek ehhez a kis országok? Szerintem még a nagy országok is elveszítették az erejüket a multikkal szemben.
Ha megtennénk erővel, valószínűleg egy másik vonalon olyan nyomást gyakorolnának ránk, amit nem bírnánk ki, és sokan mások sem. Itt van pl. a TTIP
http://mozgasterblog.hu/blog/mit-akar-amerika
Erről mostanában nincs nagyon szó. Egy újabb írás:
http://mandiner.hu/cikk/20171207_boros_imre_globalistak_es_patriotak
http://mandiner.hu/cikk/20170515_uj_selyemut_es_ttip_is_kell_nemeth_zsolt_a_mandinernek
http://www.magyardiplo.hu/1481-a-szerzodes-amely-a-kormany-helyere-az-oriascegeket-ulteti
Ez utóbiban erről is szó van: “A megállapodás értelmében ugyanis a magánvállalatok egyenlő státusba kerültek volna a nemzetállamokkal. A titokban kierőszakolt megegyezéssel a cégek állami kártérítést kaphattak volna a kormányzati döntések vagy a lakosságot érintő környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb fogyasztóvédelmi előírásoknak a költségeket növelő vagyis a nyereséget csökkentő hatása miatt.”
A TTIP–TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai jogerőre emelkednének és tartósan érvényben maradnának, akkor is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország egyetértésével lehetne módosítani.”
A multinacionális magánvállalatok oly mértékben igyekeznek bebetonozni az előnyüket, hogy ahhoz képest az egyes államok ereje kevésnek látszik. Ez a szándék, ami a TTIP-ben megfogalmazódott,-ha átmenetileg elhalványul a köztudatból-, nem fog eltűnni, legfeljebb más módon üti föl a fejét.
Alacsonyabb szinten akarunk kezelni-feloldani egy súlyos helyzetet, mint ahol az keletkezett, és hosszú időszakon keresztül fönn van tartva.
Küzdeni kell úgy gondolom, becsületből, de szerintem nem kerülhető el az összeomlás. Elnézést kérek a pesszimizmusért -ez az én látásom-, de a cselekvés szempontjából fontosabbnak tartom a mondat első részét.
A méhészek többsége nem beszéli a tudományos nyelvezetet és ez nem is várható el tőlük. Elképedek, amikor olvasgatom Tomipapa és Neo párbeszédét, hogy ez milyen összetett téma. Az a rengeteg háttéranyag, ami az érdemi beszélgetéshez kell, és ők itt felsorakoztattak, az komoly háttértudást, munkát, kutatást feltételez. Ez egy szakma.
Mi méhészek a jelenségeket tudjuk leírni, de a molekulák szintjén sokan nem tudunk belefolyni a társalgásba, sem a probléma megoldásba. Ez a kutatók feladata.
Tomipapa törölt írásaiban ott volt az állítás az egyik tanulmányban, miszerint különböző kötöttségű- vízháztartású talajokban más a neos maradványok értéke, esetleges mérgező hatása. Az ebből a szempontból kritikus vízháztartású talajtípusoknál nem javallott a neok alkalmazása. Én legalábbis ezt szűrtem le magamnak. Csányi Anti írásaiban is olvastam ilyet régebben, ami az ő személyes megfigyelése, feltételezése volt.
ata67
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 10. 13:11
Idézet
Azok az országok, ahol engedélyezve vannak a neok, olcsóbban fognak termelni, versenyelőnyhöz jutnak azokkal szemben, ahol tiltják. Amennyiben mindenek fölött áll a szabad piac törvénye, úgy szerintem nem lehet megszüntetni a neoval termelt élelmiszerek versenyelőnyét. Mindig lesznek kereskedők, nagyvállalatok, akik a pénzt nézik elsősorban.

DDT-vel még olcsóbb lenne. Vagyis a szabad piac soha nem szabad piac. A piacot a szükségletek és a szabályok tartják működőképesen. Ha szabályok nem működnek, akkor olyan mint a drogkereskedelem, ahol vagy kőbaltával vagy géppisztollyal, tehát erőszakkal van minden elintézve.

A neonikotinoid vegyületcsoport a DDT-nél is veszélyesebb a Bioszférára és benne az emberre is. Csak ezt még ma Magyarországon nem ismeri el a HATALOM. Mi kell a változáshoz? Érdekképviseleti munka. Az meg ma az OMME-ban nincs. Miért? Mert az OMME a minisztérium egyik nagyon lojális hivatalként működik és nem érdekképviseletként.

Idézet
A versenyképesség-minőség-egészség dilemmáját csak a kereskedelmi törvények szigorításával lehetne egyensúlyban tartani.

IS, de nemcsak. Ugyanakkor megkérdezem, hogy "dolgozott-e ki és ajánlott-e fel olyan törvénytervezetet ami bármilyen mértékben kielégíti azokat az igényeket amit te mondasz. Ugye nem? Kellene? Igen. Miért nem történt semmi?

Idézet
Ha az államoknak meg lenne ehhez az ereje, ezt nekik kéne szabályozniuk. Mennyire erősek ehhez a kis országok?
Svédek finnek kicsi országok és betiltották a neo használatot. Olaszok is. Mi kisebbek vagyunk a svédeknél és a finneknél? Dehogy! Mezőgazdaságunk sokkal erősebb, nagyobb. Akkor meg miért nem történt semmi?

Idézet
Mi méhészek a jelenségeket tudjuk leírni, de a molekulák szintjén sokan nem tudunk belefolyni a társalgásba, sem a probléma megoldásba. Ez a kutatók feladata.

A neonikotinoid betiltásának ügye NEM szaktudományos kérdés. A szaktudomány már réges-régen kimondta, hogy a neonikotinoidok ökológiai károkozása nagyságrendekkel nagyobb, mint a gazdasági haszna. A méhekre való veszélyessége is és az okozott kár is nagyobb, mint a repce, napraforgó, kukorica más módon való növényvédelme.
A neonikotinoidok betiltása érdekképviseleti probléma, ami Magyarországon csak nyomokban fedezhető fel, gyakorlatilag ma és ebben a kérdésben nincs.

Idézet
különböző kötöttségű- vízháztartású talajokban más a neos maradványok értéke, esetleges mérgező hatása. Az ebből a szempontból kritikus vízháztartású talajtípusoknál nem javallott a neok alkalmazása. Én legalábbis ezt szűrtem le magamnak. Csányi Anti írásaiban is olvastam ilyet régebben, ami az ő személyes megfigyelése, feltételezése volt.

Így van. Agyagtartalom, oxigénháztartás és pH függvénye is a lebomlás sebessége. Ennek ellenére a használati utasítás nem javasol ebben a tekintetben semmit. Nincs tilalom a belvizes talajokon való használatra. Nincs tilalom az agyag és vályogtalajokra se. Például a somogytúri nagy mérgezésnél nem belvizes talaj volt, de magas agyagtartalom viszont volt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 10. 17:05
https://www.youtube.com/watch?v=UIOCO1KZT1c
Döntéshozóink példát vehetnének a fülöp-szigeteki kormányzóasszonytól !!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2018. Január 10. 17:12
https://www.magro.hu/agrarhirek/belfold/betiltottak-mi-megis-hasznalni-akarjuk/
Mit tud a Greenpeace, amit az OMME vezetősége nem?
Szerintetek?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 10. 17:59
Mit tud és miről akar tudomással bírni az OMME elnöksége?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2018. Január 10. 19:51
Geddekas:”DDT-vel még olcsóbb lenne. Vagyis a szabad piac soha nem szabad piac. A piacot a szükségletek és a szabályok tartják működőképesen. Ha szabályok nem működnek, akkor olyan mint a drogkereskedelem, ahol vagy kőbaltával vagy géppisztollyal, tehát erőszakkal van minden elintézve.”
Kiknek a szükségletei, és szabályai? Működnek itt szabályok, a pénz és a lobbiérdek beszél.
Ha nem is kőbaltával, géppisztollyal intézik békeidőben, de törvényekkel, kereskedelmi egyezményekkel, amik az államok fölé emelik a multikat. Ennek egyre kevesebb köze van a valós szükségletekhez és a közérdekhez.
Különösen az általam linkelt utolsó írás erről szólt.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 11. 12:37
A mézpiac és a növényvédőszer piac sajnos eléggé kőbaltás módon zajlik. Tetszik nem tetszik ez van. Miért? Mert a méhészek érdekképviselete nem működik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2018. Január 11. 21:19
Néha kurvára utálom, ha igazam van.
 Olvassatok csak vissza mit írtam választás előtt. Emlékeztesselek benneteket, főleg a marha nagy hős Csuját, aki most más se fúj, mint, hogy nincs érdekképviselet. Megmondtam előre. Ahhoz, hogy Brossal szóba álljanak a minisztériumban legalább egy kormányváltás szükséges.
Akkor majd a nyakát törte, hogy megválasszák Brosst.
 Csuja, volt egy gumiszamaram, mikor gyerek voltam. No, annak nagyobb gerince volt mint neked.
Én beszélhetek, mert akkor is ugyan azt mondtam mint most. De, ha neked lennék, kurvára elszégyellném magam.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Január 11. 21:59
Üdv. Uraim!
Vivaldi!
Nem nyomtam tetsziket,de sajnos igazad van.
Te valóban megmondtad!
De a "kontroll csoport"a helyén volt,van,lesz!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 11. 22:12
Vivaldi!

Egy dologban tényleg következetes vagy: szívből utálod Brosst. De csak ennyi és a többit lesz@rod. Azt hirdeted, hogy ha Bross nem létezne, akkor minden csodálatosan jó lenne. Belőlem a zsigeri utálat érzése genetikailag hiányzik. Szerintem teljesen mindegy, hogy kik ülnek a választott tisztségekben, ha halvány fingjuk nincs arról, hogy mit és hogyan kéne csinálnia egy érdekképviseleti szervezetnek. Ha Mészáros és Cserényi csinált hülyeséget, vagy éppen nem csinálta azt amit az idő megkívánt, azt éppen úgy szóvá tettem, ahogy most szóvá teszem. Teszerinted viszont Brossnak minden cselekedete gyalázat, míg Mészáros és Cserényi volt maga a tökély. Engem qrvára nem érdekel, hogy ki csinálja jól, ha jól csinálja, ELISMEREM.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 11:25
Szeretnék megint pontosítani. Említettem, hogy a zöldön Tükör kérdezte tőlem, hogy mik azok a Morison rögök. Akkor rákerestem, az írtam, hogy az immunológia professzorom vagy a fia által írt ppt előadásban találtam róla utalást. A sors kegyetlensége, hogy először a fiú, majd az édesapa is meghalt. Tuboly prof. egy  csodálatos ember volt, igazi pedagógus, aki képes volt egy óriási ismeretanyagot érthetően átadni. A fiú egy szakmai előadás közben lett rosszul, ott próbálták  újraéleszteni, az édesapa pedig a hallgatóság sorai közt ült.
Szóval ott én úgy azonosítottam be a Morison rögöket, melyek az Attila által is írt pöttyök a bélsárban. Most próbáltam jobban utána menni, ebben nem vgyok annyira biztos. Lehet, hogy a bél lumenében lévő sötétebb anyag, ahogyan az alább linkelt anyagban látható, valójában nem a Morison rög, hanem az a citoplazmában van. Mindenesetre ha a sötétebb anyag szabad szemmel a bélsárban is látható, akkor az a heveny méhbénulás esetén is. Ennek azért van jelentőség, mert Kitintől kaptam néhány ismertető anyagot egy konferenciáról, amelyen szerepelt egy olyan táblázat, hogy vírusok előfordulása hazai méhészetekből küldött mintákban. Itt 2017-ben a heveny méhbénulás (ABPV) 85 %, idült méhbénulás: 1%. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ki kell zárni e vírusokat a mászkálások esetén, akkor annak van komoly alapja, de lehet, hogy nem a CBPV, hanem az ABPV.
Tomipapa segítségét nagyon megköszönném, ha segítene ezt a cikket ebből a szempontból értelmezni:
https://belinra.inra.fr/doc_num.php?explnum_id=925

(http://)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 12. 13:13
Mondjuk azt nem tudjuk, hogy hány mintát küldtek be vizsgálatra az említett években de azért az a 85,6% az nagyon beszédes az idült méhbénulással kapcsolatban.
Ez egy nagyon összetett dolog, hogy mitől mászkálhatnak a méhek
Lehet a vegyszerektől is de ennek a vírusnak is ez az egyik tünete.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 12. 13:48
14 éve mászkálnak a méhek , de csak repce-akác alatt !!!!!!!! Ha vírus okozza a mászkálást akkor tavasszal /gyümölcs alatt/ , akác után és ősszel miért nincs mászkálás ??????
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 13:48
A heveny méhbénulás 85 százalék, az idült fél százalék. Azonban nem tudjuk, hogy ez fiasítás vizsgálat volt-e, vagy méh? Ugye minták  nagy számban laborba 2 okból mennek. Az egyik a nyúlós, amikor csak fiasítás megy, a másik a mérgezés, amikor méh. Ha ez fiasítás vizsgálat, akkor a mászkáló méhek vizsgálata ettől az eredménytől lényegesen eltérhet, tehát az idült arány drasztikusan meg is emelkedhet. Ha mérgezés miatti méh vizsgálatok, akkor pedig arra lehet bizonyíték, hogy nem vegyszer okozta a problémát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 14:00
14 éve mászkálnak a méhek , de csak repce-akác alatt !!!!!!!! Ha vírus okozza a mászkálást akkor tavasszal /gyümölcs alatt/ , akác után és ősszel miért nincs mászkálás ??????
Azért, mert benn vannak a kaptárban. Akkor mennek ki, amikor bejönnek a hírvivők, hogy mindenkinek ki kell menni gyűjteni. Ezek is mennének, de akkor veszik észre, hogy ők nem tudnak repülni. Tehát mindkét esetben (mérgezés és vírus) akkor van nagy mászkálás, amikor nagy hordás van. Másképp fogalmazva: egyenes arányosság van a hordás és a mászkáló méhek száma között mindkét esetben.
Tükör egyszer Antival pont azon vitatkozott, hogy akác alatt is van mászkálás. Lehet, hogy nálad nincs, de máshol lehet. A másik dolog, hogy ezek a vírusos betegségek úgy terjednek, hogy a méhek egymástól kapják el. Ha sokáig vannak benn együtt, akkor ez az egymás közötti terjedés akadálytalan. Ha a beteg méh kimegy, és ott elpusztul, akkor a terjedés megszakad. Majd a következő télen ismét feldúsul.
Hát pont ezért kellene ilyen irányban vizsgálódni. Ha a vizsgálat mutatja ki, hogy negatív, nem pedig a méhész gondolja ezt, akkor az NNI valószínűsége a sokszorosára nő. Persze akkor még biztosabb, ha a méhekből ki lehet mutatni az NNI-t, de akkor sem szentírás. Én azonban még nem olvastam olyant, hogy mérgezés gyanú esetén a méhekből kimutatták volna.

UI: látom Te is írtad az akácot. De nem írtad a kukoricát. Akkor  nincs mászkálás?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 12. 14:50
Engem ez az okfejtés nem győzött meg , maradok a saját " hitemnél " !!!!!! Volt olyan tavasz , hogy 7-12 napig bent ültek a méhek a szar időben a kaptárban , bomba állomány mégsem volt mászkálás gyümölcs alatt !!!! Már egy hete nyílott a repce /rossz idő miatt nem járták a méhek /, de a 8. nap kisütött a nap , 20c felett hőmérséklet és a méhecskék " mászkáló üzemmódra" váltottak !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 15:36
Én senkit nem akarok áttéríteni, csak annyit mondtam, hogy az nem érv, hogy mikor jelentkezik egy betegség, vagy mérgezés. A bizonyíték az, amikor ki lehet mutatni a jelenséget előidéző ágenst, egészséges méheken ki lehet általa váltani az adott tüneteket.
Idézet
a méhek tömegesen jönnek elő a kaptárból és rövid vergődés után elpusztulnak. Tavasszal mászkáló, röpképtelen, terpesztett szárnyaikat rezegtető méheket lehet látni. A beteg méh leesik a földre, az útjába kerülő fűszálra mászik, onnan megkísérel felrepülni, de erőtlenül hull vissza a földre. Gyakori, hogy a kaptárak előtt csomókba csoportosulnak a méhek, fűcsomókra kapaszkodnak."

Az idézetet Csaba György írta a Koltai könyvben 30 évvel ezelőtt a Nosema tüneteként. Elő kell venni ezt a könyvet, és megnézni, hogy igazat mondok-e?  Az EU-ban 13 évvel ezelőtt kezdték a neonikotinoidokat használni. 17 évvel csak nem előzi meg a korát egy mérgezés?Hozzáteszem: a Nosema viszi be a méh szervezetébe a vírusokat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 16:07
Ehhez még egy dolgot szeretnék hozzáfűzni. Ma az az osztály végzi szerintem az összes méhvizsgálatot, amelynek Csaba György volt a vezetője. Beküld a méhész mérgezés gyanújával mintát, és visszakap egy Nosema eredményt. Szentségel, hogy nem mutatták ki azt, amire ő gondol. A labor nem érti a dolgot, hiszen közölte a diagnózist: Nosema. A méhész azt mondja, hát hiszen ez a mérgezés következménye. Azt elfelejti, hogy a "mérgezés" kezdetén vette le a mintát, a következményhez még el kellene telnie legalább 2-3 hétnek.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden mászkálás Nosema és méhbénulás vírus. De amelyik az, ott kizárható a neo. Amelyik nem az, na ott lehet a neo is. Ezért kell minden mászkálást kivizsgálni!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 12. 16:17
"Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden mászkálás Nosema és méhbénulás vírus. De amelyik az, ott kizárható a neo."

Szerintem a méhészek fordítva gondolják, sőt a szakirodalom szerint a vírus elhatalmasodása is lehet következménye annak hogy a vegyszerek már elintézték legyengítették az immunrendszert.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 12. 16:39
Ezért kéne a kutatást ebben az irányba továbbvinni, hogy ne csak "gondoljuk", hanem bizonyítsuk is be mitől van a mászkálás.
Az én elképzelésemhez legközelebb mézengúz hozzászólása áll.
Többször leírtam már magam is, (és Csányi Anti is) hogy csak a repcevirágzás elejétől kezdenek a méheink mászkálni?
Majd jön egy rehabilitációs időszak, amely tart a napraforgó-kukorica virágzás kezdetééig, és akkor újra indulnak a "gyalogos" méhek.
Nem furcsa, hogy pont ezeket a növényeket csávázzák?
Azért nagy eredménynek tarom, hogy legalább az OMME növényvédőse kezd arról leszokni, hogy a méhészekre fogja ezt a dolgot!
Éveken keresztül azt hallottuk tőle, hogy nem tudunk atka ellen védekezni, na meg a neok semmi gondot nem okoznak.
Ezt az én torkomon nem tudja lenyomni a nevezett úriember.
Reményeim szerint a hétvégén ITT megtekinthetitek azt angol nyelvű kisfilmet, amit feliratozva láthattok majd.
Sok kérdésre választ fogunk kapni.
A méhpempőről is lesz benne szó, amire külön szeretném felhívni a figyelmeteket.
Nagyernyei Attila
 

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 16:57
a szakirodalom szerint a vírus elhatalmasodása is lehet következménye annak hogy a vegyszerek már elintézték legyengítették az immunrendszert.
30 évvel ezelőtt melyik vegyszer tette tönkre azt az immunrendszert, amelyről még senki nem bizonyította be, hogy létezik (a méhek vírusellenes immunválaszára gondolok).
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: nyuszt - 2018. Január 12. 17:03
 A nosema viszi be a méh szervezetébe a vírusokat  ???
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 12. 17:33
Sajnos Csaba György se tudja mai napig a választ igazán a mászkálásra !! 15 év alatt több ezer nosema vizsgálatot /mikroszkópos/ végeztem a saját és sok méhész méhészetében !!!!! Ha télen és tavasszal alacsony fertőzöttség családokban / 2018 01. 05. vizsgálatok eredménye 0-0 nosema spóra minden látómezőben / !!!!!! Tehát ha nem nosemásak a családok akkor , hogyan terjesztheti a nosema a vírusokat ?????
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 18:11
Ahhoz, hogy a külvilágban lévő vírusok bejussanak a méhek szervezetébe, szükség van egy olyan dologra, amely utat nyit a szervezetbe. Az egyik a Nosema, a másik az atka. Ha most nincs Nosema, akkor valószínűleg egy-egy meleg napon a méhek sem mászkálnak. Az atka által károsított méhekbe viszont be tud menni a vírus. Nagy valószínűséggel az elhalt, leváló bélhámsejtekkel ürül. Belső ürítkezés esetén gyorsan terjed a családban, mindenütt ott lesz, csak vár arra, hogy be tudjon menni. Ha kirepül a méh és ott ürítkezik, akkor a szőrzetre tapadt, töredék mennyiségű vírus terjed csak.
Ha tavasszal lesz mászkálás, akkor azonnal meg kell nézni a Nosema spóraszámot. Ha akkor is nulla, akkor nagy valószínűséggel neo, mert akkor nincs annyi atka, amennyi tömeges mászkálást tudna kiváltani a vírusok beoltásával.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 12. 18:34
Szeretnék megint pontosítani. Említettem, hogy a zöldön Tükör kérdezte tőlem, hogy mik azok a Morison rögök. Akkor rákerestem, az írtam, hogy az immunológia professzorom vagy a fia által írt ppt előadásban találtam róla utalást. A sors kegyetlensége, hogy először a fiú, majd az édesapa is meghalt. Tuboly prof. egy  csodálatos ember volt, igazi pedagógus, aki képes volt egy óriási ismeretanyagot érthetően átadni. A fiú egy szakmai előadás közben lett rosszul, ott próbálták  újraéleszteni, az édesapa pedig a hallgatóság sorai közt ült.
Szóval ott én úgy azonosítottam be a Morison rögöket, melyek az Attila által is írt pöttyök a bélsárban. Most próbáltam jobban utána menni, ebben nem vgyok annyira biztos. Lehet, hogy a bél lumenében lévő sötétebb anyag, ahogyan az alább linkelt anyagban látható, valójában nem a Morison rög, hanem az a citoplazmában van. Mindenesetre ha a sötétebb anyag szabad szemmel a bélsárban is látható, akkor az a heveny méhbénulás esetén is. Ennek azért van jelentőség, mert Kitintől kaptam néhány ismertető anyagot egy konferenciáról, amelyen szerepelt egy olyan táblázat, hogy vírusok előfordulása hazai méhészetekből küldött mintákban. Itt 2017-ben a heveny méhbénulás (ABPV) 85 %, idült méhbénulás: 1%. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ki kell zárni e vírusokat a mászkálások esetén, akkor annak van komoly alapja, de lehet, hogy nem a CBPV, hanem az ABPV.
Tomipapa segítségét nagyon megköszönném, ha segítene ezt a cikket ebből a szempontból értelmezni:
https://belinra.inra.fr/doc_num.php?explnum_id=925

(http://)

Cerana!

Roppant megtisztelő, hogy rám gondoltál, de sajnos én csak egy outsider kertész vagyok, s vitatkozni sem nagyon merek a Nagyokkal, nehogy a végén ne csak a hozzászólásomat, de az IP-címemet is töröljék, mint egykor.

Mindenesetre az outsiderség ellenére olvasni szeretek, így igazolnom kell a gyanúdat, hogy azok a pöttyök a bélsárban feltehetően nem Morison-féle rögök, de még csak nem is a Morison-féle sejtek, azok ugyanis a cikk szerint is az epithel sejtek citoplazmájában, illetve a középbél Malpighi tubusainak bazális részén találhatók, s nem a székletben. Az én olvasatomban a Morison sejtek csak mikroszkóposan vizsgálhatók és a krónikus paralízist jellemzik.

Nem hagyott nyugodni a kisördög, mert ez a Morison bácsi és az ő rögjei, sejtjei olyanok, mint Columbo hadnagy felesége: tudjuk, hogy létezik, beszélgetünk is róla, de élő lélek még nem találkozott vele személyesen, legalább is rajtad kívül talán még Tükör gondolt rá. Az is megtévesztő, hogy sok Morison, Morrison-féle sejttel,röggel találkozik az ember a neten jártában keltében, engem leginkább a Morrison's chikken nuggets bilincselt le, de van egy Morrison és egy szintén Morison nevű rákkutató is, az előző szintén talált valami róla elnevezett sejteket (Morrison's cells), megtévesztve a méhek paralízisének útvesztőjében bolyongó ártatlan és nem anyanyelvi angolsággal szörföző öreg Mikulásokat...
 A méhek paralíziséről írt alapmunkát is idézi mindenki bőszen, de állati kíváncsi lennék, ki kereste elő a hetedik bugyorból?
http://www.era.rothamsted.ac.uk/eradoc/book/187
http://www.era.rothamsted.ac.uk/eradoc/article/Conf22-17-19  (utóbbi lapozható, sajnos az engem leginkább érdeklő sejteket, rögöket ábrázoló illusztrációk csak egy csillag által jelezve állnak rendelkezésünkre)

Küldök egy másik cikket is, ebben az ABPV és CBPV elkülönítése (nem DNS szekvenálással) egy sokat idézett, nagyon régi cikkben:
https://belinra.inra.fr/doc_num.php?explnum_id=993

Nos, én a helyedben akkor sem keserednék el végleg, ha az azonnali választ váró -mit váró, követelő-  Nagyérdemű türelmetlenül csak egy ok-okozati összefüggést hajlandó elfogadni, ui. az utóbbi hozzászólásaid  érvelése rendkívül jó logikai ívet vázol. Ahová te dedukcióval -természetesen rengeteg tapasztalat és olvasmány "asszimilálása" nyomán- eljutottál, az a nem túl régen publikált vizsgálatok tükrében egyértelműen egy komplex tünetcsoportként fogható fel, amelyben elsősorban nem a neonikotinoid-hatóanyagok révén elszenvedett szubletális koncentrációjú mérgezés szerepe a döntő (letálistól meg nem "mászkál", hanem hanyatt fekszik), hanem a "mászkálás, sétálás" tünetegyüttes kialakulásában a Nosema ceranae és a vírusok (elsősorban a krónikus) egymást erősítő hatását vélik  meghatározónak.

No, de magas ez nekem, mint pekingi récének a jegenye teteje, inkább csak néhány linket adnék, melyben a méhbénulás-vírusok is szerepelnek, nem utolsó sorban felhívnám a figyelmet egy vizsgálatra, mely a családon belüli terjedést elemzi. Eszerint vannak olyan vírusaink is, melyek nem  kizárólag "atkafüggők", terjesztheti őket akár az anya is, az általad feltett cikk szerint is táplálékkal és széklettel is terjed, ráadásul több vírusról az is egyértelműen kiderült, hogy a gombatestekhez van köze, így a mászkálásért, sétafikálásért inkább a  vírusfertőzések valamelyike felelhet, nem kizárólag a neonikotinoid hatónyagok.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3970145/
Egy kis vírus-Nosema...:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3798902/
Ez meg egy gyöngyszem, aki ennek olvasta után még méhészkedne, az előtt le a kalappal, csodálni való az elszántsága annak, aki az "újdonságok" láttán nem sápad el:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3110205/  Nosema és egyebek is (4 új vírus, Crithidia, spiroplazmózismeg ami szem-szájnak ingere...)

Egy kis átfogó vázlat, a legtöbb benne a "nem tudjuk, még nem látjuk át igazán, tovább kell vizsgálódni, stb.). A rossebet nem tudják, szét köll zavarni a kutatókat, aztán Bross vezényletével delegálni kell Nagyernyeit, meg Geddekast, majd ők megoldják...:
http://theconversation.com/deciphering-the-mysterious-decline-of-honey-bees-56648

Aránylag lassan jutunk előre, de ez nem annak okán van, hogy a kutatások ne keresnének és találnának jó válaszokat, mindössze a részletek összerakása, az ismeretek szintetizálása ér el hozzánk lassabban, ám azért ebben mi is egy kicsit benne vagyunk. Például azzal, hogy lassan olvasunk, néha van más dolgunk is, mint a szakirodalom morzsolgatása, ráadásul több "NagyÁgyú" számára is könnyebb egyes régi tévedések ismételgetése -bár ez lenne még a kisebbik baj-, ám sajnos a régi hazugságok folyamatos mantrázása sokkal gyakoribb... Ezt viszont majd a Méhész fórumon bontanám inkább ki, Veszti ott kezdte a dolgok tisztába tételét, helyileg oda érdemes csatlakozni, mert itt legfeljebb egy "érdekes" megjegyzést érdemelt ki az a link, melynek nyomán a töredelmes bocsánatkérés még rendkívül elkésve is (mint Bross tegnapi levele, mely nem is annyira Bross és végképp nem tegnap megszült levele)  indokolt lenne. Csak kiénekeltük végre a Gazdiból, kár, hogy meddő ez a tehen, nemigen fejjük sikerrel... Későn gyütt az inszeminátor...
No, de Attila majd csak elmondja azt, ami ránk tartozik, gondolom Bross tegnapi telefonhívása nyomán most alaposan képben van (tudjátok, soha nem Brossi hívja a Klubvezetőt, ha utasítást, megbízást kíván adni...!). Mi is szívesen hallanánk valamit, ne csak a közép-alföldiek, Duna mellettiek legyenek már az információk birtokában...

Ezt a hozzászólást is valószínűleg átviszem "oda", "otthon" talán nem törli a mi géniuszunk és klubvezetőnk, mint a méregtelenítő cikket, mely jóvátehetetlenül "mérgezte" a Klub levegőjét. Persze, veszélyes, ha valaki gondolkodik, ahelyett, hogy szajkózná a hazugságokat, mint a mi "paprikás Triceratops"-unk meg kukorékolná, mint a Tarajoska...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 12. 18:34
Szerintem nem sokan láttak még ABPV-s méhcsaládot !! Sajnos én már igen !! A beteg családtól négy minta lett véve /here fias , munkás fias , lépről méhek ,kaptár előtt vergődő és elpusztult méhek / !! A mintavétel időpontjában a méhcsalád atka és nosema mentes volt !!!!! Sajnos a filmet nem sikerül elküldenem a vergődő méhekről !!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Január 12. 18:56
Tedd fel valami tárhelyre és utána linkeld be ide az elérhetőségét, vagy ha van google drive-od akkor töltsd fel oda, kell várni vele valamennyit mire nézhető lesz, utána tudsz csinálni egy megosztott linket róla. Engem érdekel mert engem is zavar az évről évre ismétlődő mászkálás aminek ráadásul az okát sem tudom, főleg ha nem 1 adott oka van hanem az összetett. Egyetlen dolog van ami tény, akkor mászkálnak ha hordás van. Előtte nem, és amint vége a hordásnak a mászkálás is megszűnik, de ebből én mint méhész nem sok következtetést tudok levonni. Mondanám hogy méreg, de az akácban is? Tenni sem nagyon tudok ellene ha méreg. Ha vírus az ellen sem, de azzal legalább próbálkoznék a magam módján.
Mint azt már írtam régebben használom egy ideje a fokhagymát. Nem tudnék egyértelmű eredményekről beszámolni, de úgy tűnik nekem hogy mintha azóta kevesebb méh mászkálna mint előtte.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 12. 19:05
Főnixről ezt írja a Wikipédia:
" ..Főnix gyönyörű vörös-arany (szakállú) tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég."
Most hozzászólásából idéznék:
"No, de Attila majd csak elmondja azt, ami ránk tartozik, gondolom Bross tegnapi telefonhívása nyomán most alaposan képben van (tudjátok, soha nem Brossi hívja a Klubvezetőt, ha utasítást, megbízást kíván adni...!). Mi is szívesen hallanánk valamit, ne csak a közép-alföldiek, Duna mellettiek legyenek már az információk birtokában..."
Az informátorod azt elfelejtette megemlíteni, hogy a következő OMME-s újságba erről egy cikk lesz?
Emiatt nem kotyogtam, egyébként semmi titok nem hangzott le, mivel a telefont kihangosítottam, és ezt vagy 35 méhész hallhatta.
Mivel te utálod Brosst, kénytelen vagy az újságban elolvasni a hírt, de egyébként már T.P. is informált.
Nyugi!
Vigyázz a szép tollaidra, máséval ne ékeskedj.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 12. 19:24
Tomipapa!
Nagyon szépen köszönöm. Azért kérem mindig a segítségedet, mert én angolból nulla vagyok, Te pedig bírod a nyelvet is, és főképpen érted is, hogy az biológiai szempontból mit jelent.
Mézengúz!
A tapasztalatoknál nincs fontosabb dolog. Minden apróságnak van jelentősége. Te is tettél a közös tudáshoz fontos adatokat. Ha ezt sokan megtesszük, előbb-utóbb kirajzolódik az igazság.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2018. Január 12. 19:59
Vivaldi!

Egy dologban tényleg következetes vagy: szívből utálod Brosst. De csak ennyi és a többit lesz@rod. Azt hirdeted, hogy ha Bross nem létezne, akkor minden csodálatosan jó lenne. Belőlem a zsigeri utálat érzése genetikailag hiányzik. Szerintem teljesen mindegy, hogy kik ülnek a választott tisztségekben, ha halvány fingjuk nincs arról, hogy mit és hogyan kéne csinálnia egy érdekképviseleti szervezetnek. Ha Mészáros és Cserényi csinált hülyeséget, vagy éppen nem csinálta azt amit az idő megkívánt, azt éppen úgy szóvá tettem, ahogy most szóvá teszem. Teszerinted viszont Brossnak minden cselekedete gyalázat, míg Mészáros és Cserényi volt maga a tökély. Engem qrvára nem érdekel, hogy ki csinálja jól, ha jól csinálja, ELISMEREM.

Minden viszonyítás kérdése. A semmihez képest minden kicsi valami.
Cserényiről már leírtam a véleményem. Egyébbként személyesen mondta Pásztor Zoli előtt, Berettyó újfalun, hogy mekkora hülyeségeket írogatok én. Hárman voltunk ott, a Pásztor tanúsíthatja.
Csak, hogy vele szemben is nekem lett igazam.
 Cserényit nagy méhésznek tartom, de nem közösségi ember.
 Viszont amit megírtam Brossról előre az is mind igaz lett.
De, ehhez nem kell sem diploma, sem jósnak nem kell születni. Csupán egy kis emberismeret. Ennyi. Téged is ismerlek Csuja.
Te mindenhová bejelentkezel, de  félnek tőled, így nem kellesz senkinek. Azután meg vered a tam-tamot.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 12. 22:57
Főnixről ezt írja a Wikipédia:
" ..Főnix gyönyörű vörös-arany (szakállú) tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég."
Most hozzászólásából idéznék:
"No, de Attila majd csak elmondja azt, ami ránk tartozik, gondolom Bross tegnapi telefonhívása nyomán most alaposan képben van (tudjátok, soha nem Brossi hívja a Klubvezetőt, ha utasítást, megbízást kíván adni...!). Mi is szívesen hallanánk valamit, ne csak a közép-alföldiek, Duna mellettiek legyenek már az információk birtokában..."
Az informátorod azt elfelejtette megemlíteni, hogy a következő OMME-s újságba erről egy cikk lesz?
Emiatt nem kotyogtam, egyébként semmi titok nem hangzott le, mivel a telefont kihangosítottam, és ezt vagy 35 méhész hallhatta.
Mivel te utálod Brosst, kénytelen vagy az újságban elolvasni a hírt, de egyébként már T.P. is informált.
Nyugi!
Vigyázz a szép tollaidra, máséval ne ékeskedj.
Nagyernyei Attila

Atilla, Atilla!

Nagyon gyenge próbálkozás, hogy megpróbálj éket verni Bross Péter és énközém...!

Istenem, hát hogy nem vagy képes észrevenni, hogy milyen butuska ez a próbálkozás? Csak szelíden mosolyogni tudok rajtad, aki azt hiszi, hogy egy olyan kölcsönös tiszteleten és egymás  megbecsülésén alapuló kapcsolatot, mint amilyen Bross Péter és közöttem szövődött, ilyen gyerekes beszólással, mint hogy "Mivel te utálod Brosst,...", semmit nem érsz el...

Ez a wikipediás idézgetés is...! Semmi kifogásom a Wikipedia ellen, bennem már kialakult az a szűrő, mely segítségével hellyel-közzel képes vagyok eligazodni a világhálón (is), és ilyenkor megint csak szelíden mosolygok rajtad, aki még nincs túl azon, hogy egy buta képzavarért, hasonlatért ne áldozza be a mondanivalót, esetleg a szellemes csattanót.

A nickem eredetét sem sejted jól, nem a szépség felmutatásának szándéka motivált, keresztény ember lévén a feltámadás, az örök élet egyik kora-keresztény szimbólumát választottam, érezve, hogy ha egy olyat választanék, mely számodra nem értelmezhető, visszamaradsz a növésben. Szerencsére eddig ez sikerült, s a kedvedért választott összes nickem részben üzenet volt feléd, valami hasonló funkcióval bírt, mint Cerana eddigi nick-nevei, azzal a különbséggel, hogy nekem kényszerűségből kellett másik néven képviselni itt -legtöbbször veled és Geddekassal szemben- a tisztességet, becsületet, józanságot egy csipetnyi szakmával, humorral, néha talán csepp eleganciával és ajándékosztó szeretettel is.

Azért igyekeztem óvatosan és cseppet sem hivalkodóan megmutatni azt az utat nektek, melyen elindulva és az irányt tartva felfedezhettétek (volna) a szelíd humor, a hajlékony irónia és önirónia képességének szépségét, hasznosságát és a mondanivalót szolgáló, kiszolgáló, aláfestő és erősítő szerepét. Be kell valljam, átütő sikert nem hozott ez a projektem.

Nos, ez a legutolsó nick alapjában véve üzenet és jövőkép egyszerre. Üzeni neked, hogy hiszek az újjászületésben, a feltámadásban, a tűz megtisztító képességében. Üzeni neked, hogy nincs olyan szituáció, melyben a gonoszság tartósan győzni lenne képes, a jót a gonosz nem semmisítheti meg.

Mindezeken túl üzeni neked, hogy milyenek az ideáim, ideáljaim. Üzeni neked, hogy milyen a mentalitásom, a kérges, zord külső milyen bensőt rejt. Nem tudom, miért nem vagy képes még egy wikis szócikket sem értőn, figyelmesen, végig olvasni?

No, akkor házi feladat: tudd már meg, a modern kori irodalomban hol, kinek a környezetében tűnik fel a főnix. Ki lenne az a  Gandalf, akinek köze van a főnixhez, s ki az, aki a Főnix Rendjének vezetője? Kinek a keresztneve, az Albus, a „fehér”, a „tiszta”, s kinek a vezetékneve jelent óangol nyelven „dongót” ? Ha ezek már "meg volnának" akár visszakereshetsz A vihar-ig is...

No, ha ezeket megfejtetted, s tudod, mikét gondolkodnak, mit tesznek, akkor tudhatod, miként gondolkodom, mik motiválnak, miként érzek. Olvasgass, ismerkedj a főnix-kedvelőkkel, s légy te is bölcsebb. Egyszer már ajánlottam itt valakinek, hogy legyen ő is Buddha... Alkalmasint te is megkísérelhetnéd!

Figyusz! Most kitárulkozom neked! Fogalmad sincs arról, milyen ostobaság lenne részemről gyűlölni bárkit is. Téged sem gyűlöllek, pedig hányszor szeretted volna, ha azt teszem. Éppen a te kicsinyes gyűlöleted, amit oly sok, nem veled egy húron pendülő ember ellen érzel, táplálsz, gerjesztesz, rettent el attól, hogy rád akarjak hasonlítani. Isten őrözz! Ha én a gyűlöletedre gyűlölettel válaszolnék, olyanná lennék, mint te, aki ellen folyamatosan szót emelek, kinövéseit szeretettel farigcsálom, akit inkább szeretnék felemelni magamhoz, mint hogy lesújtsak rá.

Nem, Atilla, én látom, hogy nem egyenlők a fegyvereink. Te azt hiszed, uralkodhatsz, elnyomhatsz, lebírhatsz, megsemmisíthetsz bárkit.  Talán, lehet... De csak itt! Mindenütt másutt, ahol ez a fegyvered nem működik, már vesztes is vagy, ha alkalmazni akarod. Ha kikerülsz innen, abban a pillanatban pontosan arra a méretre "állsz be", amekkora vagy. Nem fizikailag! Lelkileg...

Dehogy is gyűlölöm Brosst! Kedvelem, szeretem, néha valójában inkább tisztelem azt, aki keljfeljancsi-természet, aki szellemesen képes kivágni magát a slamasztikából. Szeretem, ha valaki kedves svihák. Szeretem, ha valakinek van humorérzéke. Szeretem, ha valaki nagyvonalú. Szeretem, ha őszinte. Szeretem, ha valakinek elvei vannak, s azokért kiáll. Ezeket szeretném Brossban is.

Nem szeretem viszont, ha valaki bosszúálló, ha nem őszinte, ha nem svihák, hanem ......, nem szeretem, ha nem ismeri a humort, az iróniát, akinek nincs öniróniája , nem szeretem, ha kicsinyes, nem tudom szeretni, ha a szemembe hazudik, s nem szeretem azt sem, ha elvtelenül él és cselekszik valaki, ha forgatja a köpönyeget, ha akarnok és megosztó. E tulajdonságokat Brossban, de senkiben, benned se szeretem. Érted? Nem gyűlölöm, pusztán nem szeretem.

Nem a régmúlt idők ködébe veszőn, egyszer a te mentális problémádhoz sokban hasonló gondokkal küszködő harcostársadnak küldtem egy üzenetet. Most neked is elküldeném a "refrént", ízlelgesd, dédelgesd, s vesd el!
Hátha kicsírázik belőle valami bölcsesség... Egy próbát megér, nem is túl nehéz felidéznem, átkölteni se nagyon kell.
A te lelked nem a neonikotinoidok és Tóth Péter miatt háborog, hanem szerencsétlenül alakult (szakmai) életed révén. Igazán talán nem is csak amiatt, de az a trauma nem érdekel, ami ide kormányzott, hiszen nem vagyok sem a gyóntatód, sem a pszichiátered. A permanens bizonyítási kényszer, a mindenáron megfelelni akarás, a kisebbségi érzéssel elegyes uralkodni vágyás tipikus szimptómák. Csak kompenzálni próbálsz azzal, hogy támadsz bárkit is, ahelyett, hogy felkeresnél egy pszichiátert, aki segíthetne csillapítani a kínlódásodat. Az a gyanúm, hogy talán még saját magadat is utálod néha. Békélj már meg magaddal, a sorsoddal, légy végre  közösségi ember, akit lehet, hogy nehezen lehet (vagy nem lehet) szeretni, ám tisztelni, értékén becsülni igen... Légy végre te is Buddha... Ő mondta:
"Amit gondolunk, azzá’ leszünk." „Mindannyian saját tetteink rabszolgái vagyunk:
Miért haragudnánk emiatt másokra?”
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 13. 06:27
Érdekes de amíg Főnix írásának végéhez nem közeledtem, egészen megbarátkoztam vele, majd jött a hideg-zuhany.
Ez nem tudom, hogy hozta össze?
"A te lelked nem a neonikotinoidok és Tóth Péter miatt háborog, hanem szerencsétlenül alakult (szakmai) életed révén. Igazán talán nem is csak amiatt, de az a trauma nem érdekel, ami ide kormányzott, hiszen nem vagyok sem a gyóntatód, sem a pszichiátered. A permanens bizonyítási kényszer, a mindenáron megfelelni akarás, a kisebbségi érzéssel elegyes uralkodni vágyás tipikus szimptómák."
Most el kell mennem, de ha ezt privátban, vagy egy másik rovatban bővebben kifejtenéd, megköszönöm.
Ebből látható, hogy egyáltalán nem ismersz, annyira mellette vagy a jellemzésemnek, mint anno Horváth Gábor.
Igaz neked nem két heted volt rá, hogy a legaljasabb, "méhészek ellenségének" titulálj, amolyan közösségbomlasztónak.
A gőzölgőben folytassuk!
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 13. 09:03
mert ez a Morison bácsi és az ő rögjei, sejtjei olyanok, mint Columbo hadnagy felesége: tudjuk, hogy létezik, beszélgetünk is róla, de élő lélek még nem találkozott vele személyesen, legalább is rajtad kívül talán még Tükör gondolt rá.
Én egy kis időre visszatérnék erre az alapproblémára, kicsit elvitt a Lítium, mely jól bizonyítja, hogy lehetnek még csodák,már ami a   hatóanyagra rátalálást illeti, kevésbé az atka elleni megoldást. De ez nem ide való, elmondom mi volt érdeklődésem alapja. A lelkiismeret nem hagy nyugodni, hogy Attilát esetleg félrevezettem. Az idült méhbénulás által okozott betegséget  feketekórnak is hívják: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketek%C3%B3r
A tünetei alfejezetet mindenkinek ajánlom elolvasni. Ebben az anyagban szerepel, hogy a méh ürüléke szétkenődik a páncélján. Ez az a pont, amely bennem elindított egy gondolatsort. Az eredeti anyagban ez volt:
Idézet
A fekete kórban szenvedő méhek vékony belében kicsiny rögök (Morison féle rög) más vírus betegséghez hasonlóan előfordul,
Ugyebár itt én voltam a bűnös, hogy egy makroszkopikus dolognak gondoltam. Az idézett anyagban a 134. oldalon a képen  mutatja a Morison sejteket, de a 135. oldalon,a 100 szoros nagyítású hosszanti bélmetszeten ír egy sötét anyagról, mindkét méhbénulás esetén. Az egyik esetében ez jóval kifejezettebb. A gondolatom az volt, hogy a leváló, Morison sejtekből álló rögök lehetnek ezek, amelyek az idült esetén olyan sok, hogy a méh aztán tele is keni magát vele. A hevenynél pedig a kisebb mennyiség talán csak a székletben látható. Amit Tükör és Attila is láthatott. A kérdésem arra irányult, hogy a szövegből kiderültek-e esetleg ilyen információk, de úgy látszik, hogy nem.
Mindenesetre még egyszer köszönöm a segítséget.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 13. 10:45
"Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden mászkálás Nosema és méhbénulás vírus. De amelyik az, ott kizárható a neo."

Szerintem a méhészek fordítva gondolják, sőt a szakirodalom szerint a vírus elhatalmasodása is lehet következménye annak hogy a vegyszerek már elintézték legyengítették az immunrendszert.

Üdv. jani bátya

Cerana!

Ha jutna időd, kérlek, kicsit világítsd meg a "méhek immunrendszerének" kérdését, mert sajnos nagyon sokan úgy vagdalkoznak a fogalommal itt, mint a véres karddal, miközben kevés fogalmuk van eme  "immunitásról"...

Jani Bátya!

Van egy egyezményes szabály az idézésekkel kapcsolatban. Ha valamit bizonyítani szeretnék, akkor nem azt mondom, hogy "a szakirodalom szerint", hanem azt, hogy XY kutató az YZ nevű autentikus folyóiratban, lektorált periodikában, szóval tudományosan elfogadott fórumon (ha szóbeli közlés, tehát még nem jelent meg sehol, akkor a "szóbeli közlés" megjelölés az elfogadott a közlő megnevezésével, lehetőleg idézet formájában) közölt megállapítása szerint. Magyarán, nem egy ködös, ellenőrizhetetlen, s ekképp teljesen hiteltelen megállapítást teszek, hanem idézek egy megállapítást, ha a közlendő nem a sajátom. Ha a forrás a saját kútfő, akkor természetesen nem az az eljárásmód, mint Geddekas esetében, hogy Geddekas egyes szám harmadik személyben utalva Csujára, Csujalacira, Csujalacára, stb. gyakorlatilag "idézi önmagát".

Ezek az alábbi mondatok értelmezhetetlenek, semmi másra nem jók, mint a tárhely felesleges  fogyasztására és a bizonyítékok nélküli önkiszolgáló ön-és csoport-hergelésre. Engem nem lehet vele hergelni (kiszolgálni sem), mert én bizonyítékokkal vagyok hergelhető, nem lózungok pufogtatásával:

"Szerintem a méhészek fordítva gondolják, sőt a szakirodalom szerint a vírus elhatalmasodása is lehet következménye annak hogy a vegyszerek már elintézték legyengítették az immunrendszert."

Mondjuk éppen azért szokásunk idézni, bizonyítékkal alátámasztani az érvelésünket, mert gyakorta "a méhészek fordítva gondolják", általában egyes méhészek, egyes témakörökben és jól lekövethető motivációs séma mentén. A méhészek is nevesíthetők, s ekkor szintén idézve illik elmesélni, ki, miért és miként gondolja másként.

Persze ez is csak "szerintem" van így, de jó lenne, ha minél többünk szerint is így lenne. Ha Geddekas-szerűen lennék összerakva, már igazolnám is magam, hogy "egykor Tomipapa is így gondolta..."
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 13. 11:59
Akkor, hogy főnix által feltárt hiányosságomat pótoljam így utólag egy kis olvasnivaló.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketek%C3%B3r

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 13. 12:40
ez is érdekes az idézett olvasnivalóban:
"A vírus terjedhet mézharmattal is, de méhészeti eszközök is átvihetik"
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 13. 12:57
Jani bátya!
Jogos amit írtál, nem tehetsz róla. A baj ott van, hogy az az immunrendszer, ami a gerinceseknél van, és egy megfelelő immunválaszt tud adni egy vírusfertőzésre, az csak a törzsfejlődés során a gerinceseknél jelent meg. Az ízeltlábúak már sokkal korábban más irányba fejlődtek. Dodo hosszas kutakodás után talált olyan anyagot, amelyben magyar kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a ízeltlábúaknál egy alternatív rendszerben éppúgy megtalálhatóak azokat a funkciókat hordozó immunsejtek, mint a gerinceseknél. De vírusokkal szembeni adaptív immunválaszt tudtommal még senki nem tudott kimutatni. Ennek kialakulása azért képzelhető el nehezen, mert a gerinceseknél is kell ehhez kettő hét. Ennyi idő alatt majdnem véget ér a méh élete, tehát sokkal ésszerűbb más védekezési mód kialakulását feltételezni. Ilyen pl. az, hogy csak sérüléseken tud bejutni a vírus, egyébként nem. A takarítás egy másik módszer: minél hatékonyabb, annál kisebb az esély a kórokozóval való találkozásra.
Rengeteg az olyan tévhit, ami azon alapszik, hogy hogyan működik valami a gerinceseknél, és ezt egy az egyben ugyanolyannak gondolják az ízeltlábúaknál is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2018. Január 13. 14:13
 A méh immunrendszere a pempőben leledzik. (10-HDA néven ismert.)
Megelőző jelleggel alkalmazzák.
Megvédi őket a bacilusok, gombák, Nosema-k és minden bizonnyal a vírusok támadásaitól is.

Az afrikai degenárltsággal terhelt méhcsaládban nem jut minden méhnek (és álcának) elegendő 10-HDA.
A megbetegedés csak azon múlik, hogy kap-e fertőzést.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 13. 14:28
Csakhogy ez nem azonos az adaptív immunválasszal. A vírusok sajátsága az, hogy holnap nem úgy néznek, ki, mint ma, ezért aztán mit sem ér az az ellenanyag, ami van a pempőben. Ami minden ellen jó, az semmi ellen nem jó. Ez ilyen pempőben lévő anyagot inkább nevezném fertőtlenítő szernek, mint immunrendszernek. Noha kétségtelen, hogy léteznek szekréciós immunglobulinok, de azokra éppúgy igaz, hogy csak egy dolog ellen, és csak addig jó, amíg az a másik dolog meg nem változik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2018. Január 13. 14:35
Nem azonos. Ezért alkalmaztam a dőltbetűs kiemelést.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 13. 15:03
De remélem a méh és álcája vérében lévő fehér vérsejteket elfogadod az "immunrendszer" részének.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 13. 15:27
Természetesen. Pusztán a funkciójuk kérdéses. Ezek valóban ősi immunsejtek, fagocitózist végeznek, amely a baktériumok elleni védekezési forma. A vírusok ellen ez hatástalan.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 15. 23:36
"Időpont: 2014. március 4. Helyszín: Herceghalom, ABACUS Business & Wellness Hotel**** Kerekasztal-beszélgetés: Hogyan tovább? - Élet a neonikotinoidok után A beszélgetés résztvevői: Dobai Tibor kereskedelmi igazgató, Syngenta Dr. Hornok László egyetemi tanár, az MTA r. tagja (moderátor), Dr. Tőkés Gábor igazgatóhelyettes, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Takács Attila ügyvezető igazgató, Cheminova Magyarország Kft. Tóth Péter növényvédelmi szakmérnök, méhészeti szaktanácsadó, Országos Magyar Méhészeti Egyesület"
https://www.youtube.com/watch?v=jFXGlr8hqk0

végül is mindenki kimondja, hogy nem jó!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 16. 09:57
A zöld fórumon Veszti egy nagyon fontos dolgot tett közzé. A konténereit fűtötte. Ott nem volt mászkálás. A gyalogkaptárainál volt mászkálás. Amikor a mászkáló gyalogos családokat berakta a kontiba, ott megszűnt a mászkálás. Ez ugyebár kapásból kizárja az NNI-ket (neonikotinoidokat). Igaz, hogy kaptak szirupot a mászkálók, ami felhígíthatta az NNI-ket, de akkor előtte is mászkált volna a konti.
Szóba került a két vírus: a heveny méhbénulás (ABPV) és az idült (CBPV). Hála Tomipapának, aki linkelte ezt az oldalt 1966-ból , azaz 50 évvel ezelőttről. :  https://belinra.inra.fr/doc_num.php?explnum_id=993
Az ABPV 30 fokon szaporodik  jól, a CBPV 35 fokon. Tehát, ha Veszti a gyalogjait 30-ról felfűtötte 35-re, akkor, ha a mászkálást az ABPV okozta, akkor megvan a magyarázat, hogy miért szűnt meg a mászkálás.
 Ugyebár Tomipapa is azt mondta, hogy a mászkálás kapcsán a CBPV-t említik általában. De szerintem a bélsárban ABPV-re utaló Morison rög is lehet, mely elhalt, összecsapódott  Morison sejtekből áll, és sokkal kevesebb, mint a CBPV esetén. Valamint a virológiai vizsgálatok is 85 százalékos ABPV-t jeleznek, és csak 1 százalékos CBPV-t. A Nosema apisról is tudjuk, hogy a 30 fokot jobban szereti, mint a 35-öt. Én ezt szajkózom lassan tíz éve, hogy a MÁSZKÁLÁS= NOSEMA+ABPV.
De azt is mondom, hogy a mászkálás  neo is lehet, mégpedig virágport fogyasztott dajkaméhek hordáskori tájolása miatt. Éppen ezért a két vírust ki kell zárni. Akkor lehet azt mondani, hogy talán NNI van a háttérben. Ugyanis szerintem a méhekből sohasem fogjuk tudni kimutatni az NNI-ket. Erre akkor lenne esély, ha a méhek LD 50 és LD 10 NNI adagjával etetnénk egy kísérleti csoportot, és amikor a fele , vagy a tíz százalékuk elhullott, akkor azokból NNI vizsgálatot végeznénk. Ha kimutathatók, akkor elmondható, hogy az ezt a szintet elérő méh NNI  szint egészen biztosan egy mérgező szintet jelöl. A tíz százalékos szint alatti viszont könnyen lehet, hogy csak szennyezés. Nekem azonban az a véleményem, hogy ebben a kísérletben nem fogjuk tudni megmérni a méhek NNI szintjét, noha tudjuk azt, hogy attól pusztultak el, hiszen mi adtunk célzottan annyit,amennyi megöli a méhek felét vagy tíz százalékát.
Ez mind arra hívja fel a figyelmet, hogy minden adott a kérdés tisztázásához, csak méhminták kellenek, és helyes vizsgálati  irányok. Szerintem az NP-ből pedig pénz is van elég.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 16. 11:51
Ha áthelyezem a családokat/ahol van mászkálás/ egy új helyre , akkor ezeknél a családoknál is megszűnik a mászkálás !!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 16. 13:02
Igen. Csakhogy neo esetén aztán újra ki kellene alakulnia, hiszen a méhlegelő nem változott meg. Vírus esetén viszont a fertőzési lánc megszakításra kerül.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 16. 14:07
Szerintem meg a családok elveszítik a kijáró népességüket/megszakad a hordás folyamata / , így ami okozza náluk a " gyilkos kórt" az nem kerül be a kaptárba !!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 16. 14:30
Ha áthelyezem a családokat/ahol van mászkálás/ egy új helyre , akkor ezeknél a családoknál is megszűnika mászkálás !!!
Ezt a két hozzászólásodat vesd össze:
Idézetet írta: mézengúz
Szerintem meg a családok elveszítik a kijáró népességüket/megszakad a hordás folyamata / , így ami okozza náluk a " gyilkos kórt" az egy ideig nem kerül be a kaptárba !!!!
Akkor most megszűnik, vagy csak egy ideig ?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 16. 14:38
Az alábbi két szakcikket ajánlom szíves figyelmetekbe.
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2014/07/05/meta-tanulmany-a-mehgyilkos-neonikotinoid-rovarirtok-globalis-pusztito-hatasarol/
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2014/07/15/neonikotinoidok-es-mehpusztulas-a-kutatoknak-is-van-szemelyes-felelossege/
E képen látható francia kutató,  Jean-Marc Bonmatin már a francia Apimondián bemutatta azt a kísérletét, ami igen meggyőzőnek bizonyult.
A méheket neonikotinoiddal kevert sziruppal etette, kaptáraktól 100 méterre.
A vegyszerrel etetett méhek nagy része eltájolt, nem ment haza.
Én évekkel ezelőtt már ide feltettem, de most nincs időm keresgetni.
Itt is megtaláljátok azokat a gondolatokat, amit most az OMME növényvédőse tagad, sőt támadásba kezdett!
"Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vizsgálataira hivatkozva nem lát összefüggést a neonikotinoidok és a hazánkban mért méhpusztulás között...."
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 16. 17:31
Olvasgatom L. BAILEY AND A. J. GIBBS alábbi cikkét:
https://w3.avignon.inra.fr/dspace/bitstream/2174/471/1/Bures-B1297.pdf
Ha jól értelmezem, amit írnak, akkor azt írják, hogy a vírus, az ABPV a klinikai tüneteket a méhek bénulását csak laboratóriumi körülmények között idézi elő, mesterséges, szájon át fertőzéssel nem tudták a tüneteket kiváltani és a víruspartikulák számának növekedését előidézni. A laboratóriumi tünetek injektálást követően alakultak ki. Nozemáról nem tesz említést. Nem gondoltak rá, hogy azok végzik el az injektálást. Később Varroával kapcsolatban kimutatták. Tehát igazolja azt a feltételezésemet, hogy csak akkor lesz ABPV miatti megbetegedés, ha a Nozéma is szaporodik. Ekkor lesz tömeges. Varroa esetén sporadikus. Ja, és akkor kifejezett, ha a fészekhő a normálisnál alacsonyabb.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2018. Január 16. 18:55
Ha áthelyezem a családokat/ahol van mászkálás/ egy új helyre , akkor ezeknél a családoknál is megszűnik a mászkálás !!!
-Az én variációm: a leröpítés után nincs felderítés, ezért nincs mozgósítás sem. Tehát mászkálás sincs a következő mozgósításig. De a mérgeződés továbbra is folyik. A mérgezett méh kerüli a fényt, ezért csak akkor jön ki a lakásból ha fontos dolga van.

- Van egy méreg ami az embernél többek között a felsorolt tüneteket okozza :fáradékonyság, fénykerülés, homályos látás, izomgörcsök, remegés, hallucináció, környezetben való tájékozódási képesség csökkenése, túlzott mozgékonyság, zavartság, hiperkinetikus magatartászavar, epilepszia.
Valószínüsíthető, hogy a méhnél is.

- Elszomorító, hogy ilyen méreg a problémás családok kaptárjában is keletkezik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. Január 16. 21:21
Csak feltételezem az egy telephelyet. Lerepül, nem repül, a konténer méhei nem mászkáltak. Gondolom repcére járt az összes család. Érdekes megfigyelés az biztos!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 16. 21:26
Misi!
Nem tudom milyen méregre gondolsz. Azt azonban Te is elfelejtetted, ahogyan mézengúz is, hogy Vesztinél a fűtött kontiban nem jelentkezett a betegség, míg a fűtetlen gyalogoknál igen. Irreleváns az, hogy az áthelyezett családoknál eltűntek a tünetek, pusztán csak beleillik a képbe.
Ami a mérget illeti:a cukorbetegség nem jár ilyen tünetekkel a méheknél.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 16. 22:01
"De azt is mondom, hogy a mászkálás  neo is lehet, mégpedig virágport fogyasztott dajkaméhek hordáskori tájolása miatt. Éppen ezért a két vírust ki kell zárni. Akkor lehet azt mondani, hogy talán NNI van a háttérben."

 A kérdés csak az melyiket könnyebb kimutatni a vírusokat nozémát vagy a minimális a károkozásra már képes vegyszer ppb értéket, mert az lesz a hunyó.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 16. 23:27
Fűtött konténerben nem jelentkezett a betegség/ABPV/ , én még ekkora marhaságot nem hallottam !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 04:23
Neo!

Tudom, hogy nagyon kellemes lenne a konfliktusok elkerülése és jó lenne a különböző káros, kóros tünetet vírusokkal, nosemaval, bacikkal, gombákkal, parazitákkal magyarázni.
Miért lenne jó, ha ezek tökéletes magyarázatot adnának?
Mert akkor csak magunkat okolhatnánk a bajokért és nem kellene konfliktusokat felvállalni külső szereplőkkel. Olyanokkal mint a Bayer, Syngenta, Monsanto, Gazdák, minisztérium stb.
Sajnos ezen reményeidet a valóság nem tudja visszaigazolni. Tudomásul kell venni, hogy fel kell vállalni a konfliktusokat külső szereplőkkel.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 17. 05:54
Február 5.-én a Szekszárdi Méhészklub vendége, Dr.Rusvai Miklós prof. lesz.
Magyarországon eddig az Ő csapata jutott legmesszebb a vírusok kutatásában.
Ezt a meleg, nem meleg kérdést biztosan fel fogom neki tenni, de rögtön hozzáteszem, hogy nem ez én gondolataim.
Nekem az a magánvéleményem, hogy ez marhaság, de ha nem, fejet hajtok előtte.
Azt is meg kell vizsgálni, hogy a "kísérletet" végző kolléga, szakmapolitikában melyik oldalhoz tartozik.
Ezek azok az apróságok, amik a dolgok mögött meghúzódnak!
Egy állításból semmiképpen nem kéne nagyívű következtetéseket levonni!
Olyan furcsaságok senkit nem érdekelnek, hogy a vírusok és az atkák pont repcevirágzás kezdetétől aktivizálják magukat, utána másfél hólap pihi, majd napraforgó-kukorica virágzás indulásakor ismét atka és vírus problémánk lesz?
Sajnálom, de ezt nekem nem tudjátok bemagyarázni.
Eddig úgy tanultam, hogy a betegségek vektora az atka!
Repce után napraforgóig mi lesz velük?
Nyári szabira mennek?
Nem!
Folyamatosan szaporodnak, számuk lineárisan növekedik,  mászkálás pedig megszűnik?
Én a növényekben és továbbra is az abból gyűjtött virágporban, majd a belőle készített pempőben, és a guttációs csepekkben látom a bajok okát.
Ha tévedek (de eddig ezt senki nem bizonyította még be) azt is elfogadom.
Viszont a két "mászkálási" időszak nagyon is köthető  a két virágzási időszakhoz.
Az atka és a vírusokkal mi lesz másfél hólapig?
Azt se felejtsük el, hogy a herék is mászkálnak!
Sokan le sem néznek a földre, azt állítják náluk nincs mászkálás, amikor meg ellátogatok a kollégához, talpam alatt ropognak a méhek.
A meleg konténert is ebbe a kategóriába sorolnám.
Én legszívesebben azoknak fűtenék alá, akik nem hisznek a neonikotinoidok káros hatásaiban.
2018. január közepén még mindig azon győzködjük egymást, hogy káros, vagy nem káros?
Bevallom ez elkeserítő.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 17. 09:49
Attia!
Rusvai prof.nak egy kérdést tegyél fel. A vírusvizsgálatai között milyen részarányt képviseltek a mászkáló méhek. Tehát amelyek a kísérőiratban így szerepeltek, és így is van nyilvántartva.
Idézetet írta:  Nagyerenyei Attila
2018. január közepén még mindig azon győzködjük egymást, hogy káros, vagy nem káros?
Attila! Te szoktad olvasni ezt a fórumot? Megneveznéd az a nicknevű embert, aki azt állítja, hogy nem káros?
Idézetet írta: mézengúz
Fűtött konténerben nem jelentkezett a betegség/ABPV/ , én még ekkora marhaságot nem hallottam !!!!!
Mézengúz! Olvasni kellene, akkor hallani sem kellene. Meg persze érteni, hogy mit olvasol. Na ez az amit már látok, hogy teljesen reménytelen eset.
Idézetet írta: Geddakas
Tudom, hogy nagyon kellemes lenne a konfliktusok elkerülése és jó lenne a különböző káros, kóros tünetet vírusokkal, nosemaval, bacikkal, gombákkal, parazitákkal magyarázni.
Geddekas!
 Neked is csak az olvasást tudom javasolni. A  szövegértés higgyétek el nagyon hasznos dolog.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 17. 10:58

Ezt a meleg, nem meleg kérdést biztosan fel fogom neki tenni, de rögtön hozzáteszem, hogy nem ez én gondolataim.

Attila!
A dolog úgy tisztességes, ha ezt a cikket kinyomtatod, és mielőtt felteszed a kérdést, odaadod neki. Különösen a 169. oldalon lévő  1-es számú ábrát nézze meg, amelyben L. BAILEY, az egyik legnagyobb méhbetegség szakértő a világon leírja, hogy amikor ABPV vírusával oltott be méheket, és azt vizsgálta, hogy a 20 méhből mikor pusztul el 10, úgy tapasztalta, hogy 35 fokon többszörös idő szükséges hozzá, mint 30 fokon. Az is látható, hogy ezek az értékek miként alakulnak a töményebb és a kevésbé tömény víruskoncentráció esetén. Azt is írtam, hogy BAILEY azt hitte, hogy az ABPV csak laboratóriumban, mesterséges oltással váltja ki a tüneteket, egyébként ártalmatlan. Nem gondolt arra, hogy a természetben az oltást a Nosema végzi el. A CBPV viszont fordítva van:30 fokon nem szaporodik,hanem csak 35 fokon.
https://belinra.inra.fr/doc_num.php?explnum_id=993
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 17. 11:24
"Időpont: 2014. március 4. Helyszín: Herceghalom, ABACUS Business & Wellness Hotel**** Kerekasztal-beszélgetés: Hogyan tovább? - Élet a neonikotinoidok után A beszélgetés résztvevői: Dobai Tibor kereskedelmi igazgató, Syngenta Dr. Hornok László egyetemi tanár, az MTA r. tagja (moderátor), Dr. Tőkés Gábor igazgatóhelyettes, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Takács Attila ügyvezető igazgató, Cheminova Magyarország Kft. Tóth Péter növényvédelmi szakmérnök, méhészeti szaktanácsadó, Országos Magyar Méhészeti Egyesület"
https://www.youtube.com/watch?v=jFXGlr8hqk0

végül is mindenki kimondja, hogy nem jó!

Attila! Tegnapelőtt feltettem ide egy videót azzal a szándékkal, hogy hátha megnézitek. Érdemes végighallgatni, a végén is beszél Tóth Péter, ha mást nem is azt mindenképpen érdemes meghallgatni, 2014.  Említ egy esetet is ahol a méhész és a gazda próbál "szót érteni" egymással.
Senki nem állítja, hogy nem káros a neo.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 11:50
Kedves Neo!

Most volt haláleset a családunkban és ennek kapcsán sokat beszélgettem egy orvossal és rákérdeztem, hogy a halál okát mi alapján állapítják meg? Nagyon érdekes, szinte filozofikus beszélgetés bontakozott ki, aminek a végeredménye röviden összefoglalható.

Amikor az orvos egy beteget diagnosztizál, akkor a tüneteket és laboreredményeket rendszerezi és igyekszik beazonosítani a betegséget. Azt hisszük mi átlagemberek, hogy az orvosi munka indítása ez. Pedig mindenek előtt az azonnali beavatkozás szükségességét köteles megállapítani az orvos. Az azonnali beavatkozásnak sürgősségi szempontjai vannak, reanimálás, csontok, ficamok helyrerakása, gyors rögzítése, fájdalom csillapítás, sokkos állapot elviselhetővé tétele. Ha ezek megtörténtek, akkor jönnek a mélyebb oksági vizsgálatok és a lehetséges gyógyító módszerek kiválasztása, kipróbálása, ami bevált alkalmazása.

Amennyiben a beteg állapota rosszabbra fordul és elfogytak a gyógyító lehetősége, akkor jön az emberi méltóság védelme mellett a halálra való felkészülés. Aztán persze jön a halál, ami minden esetben szörnyű és váratlan. Egy óriási kitölthetetlen űrt hagy maga után a halott.

És itt jön egy nagyon érdekes orvosi hozzáállás. A betegnek volt számos betegsége, ami végül a halált eredményezte és mégis az utolsó orvosi iraton rendszerint a keringés elégtelensége majd leállása szerepel a halál okaként.

Kiváló hematológus orvos barátaim vannak, akik több kevesebb sikerrel gyógyítják a leukémiás betegeket. Megdöbbentő és érthetetlen számomra, hogy ezek az orvosok egyáltalán nem fásulnak el és minden haláleset lelkiismereti probléma is számukra, de soha nem emlegetik panasz szóval a környezetszennyezést, mint a rákos megbetegedések leggyakoribb kiváltó okát!

Miért hoztam az emberorvoslás példáját? Mert az állatorvos is így gondolkodik. Szívesen foglalkozik a nozémától kezdve az atkán keresztül a vírusokig, de amikor a méhmérgezési esetekhez kell kimenniük, akkor kettőt hátralépnek mielőtt elindulnának. És kiérve a helyszínre is sokkal inkább hisznek bármi másban, csak ne kelljen mérgezést megállapítaniuk.

Egyébként Tóth Péter is ilyen volt, pedig Ő nem állatorvos. Nagyon durva tünetek és különösen erős bizonyítékok esetén volt hajlandó méhbetegségek helyett mérgezést megállapítani. A legenyhébb nozéma jelenléte esetén is már az a jellemző az állatorvosokra és Tóth Péterre, hogy az adott esetnek a méhmérgezés voltát vagy súlyosságát erősen megkérdőjelezi, bagatellizálja és a méhbetegség irányába tereli a gondolkodást és azt igyekszik felnagyítani.

A mérgezett méhcsalád szinte természetszerűen nozémás és akár több vírus is tobzódhat benne. Nem beszélve arról, hogy az atkaszám is feldúsul. Ránéz a méhcsaládra az állatorvos és megkönnyebbülten felsóhajt, hogy Hál' Istennek ez az állomány is nozémás, vírusos stb.... Valahogy úgy, ahogy az emberorvos is szívesebben leírja, hogy a papa keringési elégtelenségben hunyt el, mint bármi mást.

Élő példa volt az EGYHÁZASKOZÁRI ESET. Majd egy teljes éven keresztül erőltetett Tóth Péter minden olyan diagnózist, ami nem mérgezéses. A méhész nem hitte el és Csuját is felkereste és kérte a véleményét. Csuja áttekintette a kórtörténetet és azonnal megállapította, hogy ez klasszikus méhmérgezéses eset. Csuja nyílt vitába is keveredett Tóth Péterrel, még botrány is lett belőle, ugyanis az OMME vezetése, sőt az újság se volt hajlandó közölni Csuja esetleírását és következtetését, ezért Csuja felpakolta hirdetésként az OMME honlapra. Mit ad a Jó Isten? Egyszer csak Tóth Péter szép csendben 180 fokban megváltoztatta a véleményét és ma már úgy hirdeti az egyházaskozári esetet, hogy az egy tipikus neonikotinoidos mérgezés.

Kedves Attila!

Rusvai doktor tényleg jól informált a vírusok biológiájában és kórtörténetében, de szerintem nagyon kevés GYAKORLATI ismerete van a méhmérgezéses esetekről, tehát a méhmérgezés és vírus kapcsolatról szakirodalmi ismeretekkel rendelkezik. Az pedig sokkal inkább érzékelhető lenne kint a gyakorlati életben és a méhész számára sokkal hasznosabb összefüggéseket tárhatna fel egy előadásban.

Engem sokszor hívnak méhegészségügyi vagy méhmérgezéses esetekhez. Mindíg részletesen ki szoktam kérdezni a méhészt, hogy az elmúlt egy hónapban mit csinált a méhcsaládokkal. Persze nem kapok mindig hiteles információt, de mégis irányadó. Aztán persze mérlegelem az elmondottak igazságtartalmát a méhcsaládok vizsgálata során. Türelemmel a gyakorlott méhész szemével is nézem a méhcsaládokat. Több alkalommal meglepődött a méhész, hogy felismertem a méhész keze nyomát, amivel be akart avatkozni a család életébe, de eltitkolta előlem. Ez a fajta tudás is kell ahhoz, hogy az ember helyesen diagnosztizáljon.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 12:13
Kedves Kitin!

Meghallgattam ezt a neonikotinoidokat éljenző és egyáltalán nem objektív hangfelvételt. Hallgattam Tóth Pétert is benne. Ő se volt objektív és ha már nem objektív, akkor azt várná az ember, hogy a méhek iránt legyen lojális. De sajnos nem a méhek iránt volt lojális ezen a Syngenta-Bayer lobbit éltető beszélgetésen.

Vajon mennyi volt a vita szereplőinek a honoráriuma és ki volt a rendezvény főszponzora?! Szerepelt-e a szponzorok között a Syngenta és a Bayer közvetlen vagy közvetett módon? Mivel az OMME képviseletében volt ott Tóth Péter és hivatkozik is az OMME monitoring eredményekre, ezért azok az OMME elnökségi tagok és az OMME elnök is felelős, akik ezt szó nélkül hagyták. Ki tudja, lehet, hogy még biztatták is?!

Tudod Kitin az egy apró érdekképviseleti hiba volt, hogy Bross Péter előtt egy sajtótájékoztatón nem az OMME felírat, hanem fidesz felirat volt. Szóval ez apró hiba volt ahhoz képest, amit ezen a konferencián való szerepléssel Tóth Péter elkövetett. Ez már sokkal több mint hiba volt!!! Más egyesületben az ilyen viselkedés közösség érdekeire nézve súlyosan káros megalkuvás és árulás kategóriájába tartozna. De hát az OMME-ban ezek ismeretlen fogalmak, ahogy az összeférhetetlenség szót se ismerik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 17. 12:55
Na mindegy..  azon elmélkedtem, hogy az említett videóban mit mondhatott volna másképpen T.P.  Világosan elmondta az álláspontját és a meglévő vizsgálati eredményeket.
 Ha mást mond akkor megkérdezik, hogy azt mire alapozza.
Elmondja a videó végén, hogy egyik megoldás sem jó a méheknek.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 17. 12:56
A Bross Pétert bevallom nem láttam amikor nyilatkozott /képen láttam csak/
  Egyébként most őt is képzeljük el, hogy felkérik egy konferencián, szóljon pár szót. Odamegy és míg a torkát köszörüli húzzon elő a zakójából egy OMME feliratot és takarja le a fideszt?
 Mi van ha nem is látta azt a feliratot?
Gondolom nem úgy kérték meg, hogy beszéljen a fidesz felirat mögé állva..
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 17. 13:09
10 évvel ezelőtt egy a szakmában elismert állatorvos-méhész azt mondta nekem : nem mikrogramm hanem nanogrammnyi mennyiség elég ahhoz a neókból , hogy a méheknél zavart okozzon !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2018. Január 17. 14:07
Igen ezt meg tudom erősíteni, néhány évvel ezelőtt voltam dr. Békési  előadásán, egy táblázatot mutatott a kivetítőn az LD50 és LD100-as (halálos dózis) értékekről. Valóban, az új neók már nanogrammnyi nagyságrendben "dolgoznak".

Üdv.: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 17. 14:11
a neo 7000 szer mérgezőbb, mint a DDT
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Január 17. 14:13
https://www.youtube.com/watch?v=lR-SiiUdvb0&t=10s
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 17. 14:29
Hát pontosan ez a baj. Nanogrammnyi mennyiséget juttatunk a méhre, amelyből a mérgezést ennek az ezredrésze váltja ki. Na ezt az ezredrészt nem tudja a Tóth Péter sehol sem kimutatni. Ha pedig nem mutatható ki, akkor nem lehet azt mondani rá, hogy ettől volt. Hiszen még négymillió más dologtól is lehet. Azért kell kizárni minden olyan betegséget, amely ilyen tüneteket okoz. Akkor már erősen valószínűsíthető, hogy NNI lehet a háttérben. A Nozémáról Bailey azt írta, hogy az sem igaz, hogy megrövidíti a méhek életét. Csak akkor rövidíti meg, ha a Nozémás méh hiányt szenved a fehérjében. Ezek szerint a Nozémás méhnek egész életében virágport kell fogyasztania. Ezt is tovább lehetne gondolni, de most inkább az a lényeg, hogy az ABPV-t egészséges méhekből is ki lehet mutatni, tehát annak kimutatása nem jelenti azt, hogy az a megbetegedés oka. Ha a Nozéma és az ABPV egyaránt kimutatható a beteg méhből, akkor azt el kell fogadni a betegség okának. Ha beteg a méh, de ABPV van, Nozéma spóra nincs, akkor ez még nem jelenti azt, hogy nem ABPV, mert a Nozéma spóra csak lassan fog termelődni a vírushoz képest. Ekkor szövettan is kell a Nozéma kimutatáshoz. Más növényvédőszer is csinál mászkálást, de ezeknél vagy virágport hozó, vagy csillagos fejű méhek a betegek repce alatt. Egy diagnózis megállapítása az esetek 99 százalékában nem lehetséges klinikai, hanem csak nagyon szerteágazó vizsgálatokkal, mert rengeteg betegségnek ugyanaz a tünete. Akinek mégis sikerül, az kókler.
Cím: A
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 17. 16:50
Dr.Békési Lászlót többször meghívtam már előadónak Szekszárdra.
Álláspontját ismerem, sok ilyen ember kéne ágazatunkba.
Néhány gondolata azért érdekes:
- A vizsgálatok függetlenségét feszegeti
- Volt aki azt nyilatkozta, hogy a tiltással több kár született mint haszon. (Szerintetek ki lehet az?)
És így fejezi be:
- A rossz döntéseikkel nem csak a méheket, hanem az egész természetet veszélyeztetik! (Egyet értek!)
Neo így kezdi:
"Hát pontosan ez a baj. Nanogrammnyi mennyiséget juttatunk a méhre, amelyből a mérgezést ennek az ezredrésze váltja ki. Na ezt az ezredrészt nem tudja a Tóth Péter sehol sem kimutatni."
Az egyik "elhíresült" mondatom: A Holdon lévő krátereket szeretnénk távcsővel megvizsgálni, de már a templom tetején lévő kereszt is homályos?
Ezt írja neo még:
" Ha pedig nem mutatható ki, akkor nem lehet azt mondani rá, hogy ettől volt."
Ezért kell   szakemberekkel, megfelelő műszerekkel felvértezve kutatni.
Az OMME-ban ilyenről nem tudok.
Az alkalmazott kutatásokból simán tudtak volna erre is fordítani, meg rengeteg pénzt kidobtak már, ami kárba veszett.
Így 2018-ban majd eldől a repcetáblák mellett, hogy van baj, vagy nincs.
Ironikusan azt mondhatom, hogy akinek addigra már nem lesznek méhei, őt biztosan nem érinti a probléma.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 17:17
Na mindegy..  azon elmélkedtem, hogy az említett videóban mit mondhatott volna másképpen T.P.  Világosan elmondta az álláspontját és a meglévő vizsgálati eredményeket.
 Ha mást mond akkor megkérdezik, hogy azt mire alapozza.
Elmondja a videó végén, hogy egyik megoldás sem jó a méheknek.

Mit mondhatott volna másképp? Egy közérthető példával illusztrálom ami biztos előfordult már a te életedben is:
A térdprotéziseket beültető sebész minden ember térdét abból a szempontból nézi, hogy ültethető-e már vagy éppen még abba az ízületbe protézis. És soha nem fordul meg a fejében, hogy talán jobb volna megelőzni az ízület elkopását, sőt az se, hogy kedves beteg használjon valami ortézist és akkor lehet, hogy egész életét le tudja élni protézis műtét nélkül.

Valahogy ilyen ember Tóth Péter is. Nagy nehezen, 10 év alatt eljutott arra a felismerésre, hogy "Jé! Tényleg nagyon mérgezik a méheket a neonikotinoidok. Jé! Tényleg! Korábban azt a Syngenta álláspontot képviselte, hogy szabályos használat esetén csak véletlenszerűen fordulnak elő neonikotinoidos mérgezések. Ha megkaparjuk a mostani álláspontját, akkor most se szól másról. Azt képtelen elismerni, hogy nincs olyan alkalmazási formája a neonikotinoidoknak, amelyik ne károsítaná a megporzó élővilágot és ezen belül a méheket. Képtelen azt elismerni, hogy a guttációs cseppekben a növények fejlődési időszakában mindíg ott vannak a neonikotinoidok. Soha ilyen mondat el nem hagyja a száját vagy a tollát vagy a klaviatúráját. Olyan viszont igen gyakori szófordulat Tóth Péternél, hogy "nem bizonyított, de elővigyázatosságból",meg olyan, hogy "előfordulnak esetek és ezért" stb. Ezek a mondatok mind azt sulykolják a méhészekbe, a közvéleménybe hogy a neonikotinoidok  kisebbik rossz. Ezt a gazember növényvédőszer lobbista professzor és akadémikus ki is mondta a videóban. Ha lett volna vér a pucájában Tóth Péternek, akkor erre a rendezvényre el se  ment volna, vagy ha elment volna, akkor nem a "kisebbik rossz a neonikotinoid" szöveget nyomta volna.

Miért hamis állítás a neonikotinoidokra a "kisebbik rossz" elve?

Ha kapsz egy rövid hatástartamú taglózó szertől egy napos mérgezést, akkor elveszíted a kijáró méheket és ezt gyakorlatilag 21 nap alatt kihevered, mert jön a következő generáció. A neonikotinoidos mérgezésben a guttációs cseppekben és a nektárban virágporban viszont heteken, hónapokon keresztül szinte fürdik a méhcsalád.

Egy másik emberi hasonlatot mondok neked, hogy jobban értsd a mostani helyzetet.

Elég gyakori, hogy a gyerek rossz és ezért kap egy kis szülői fenyítést. Ettől olyan óriási baja nem lesz a gyereknek, még akkor se, ha ez a fenyítés egyszer-egyszer atyai pofon. De vannak a balkáni vándorcigány családok, akik egyik másik gyereküket újszülött kortól nyomorékra kötözik és ezzel a mesterségesen megnyomorított gyerekkel majd felnőttel kéregetnek.

A mi méhcsaládjaink megfelelnek a megkötözött, megnyomorított cigánygyereknek, azzal a különbséggel, nem a méhész tehet erről a megnyomorított állapotról. VISZONT az OMME tehet erről és nem elégséges az amit tesz, mert az OMME nem érdekképviseleti módon viselkedik, holott magát érdeklépviseletinek titulálja.

Remélem, most már érted, hogy mi nem stimmel Tóth Péter mondókáiban?
Cím: Re:A
Írta: neo - 2018. Január 17. 17:38

Ezért kell   szakemberekkel, megfelelő műszerekkel felvértezve kutatni.
Az OMME-ban ilyenről nem tudok.

Attila!
 Szerintem ilyen műszer pedig nem is létezik. Persze ha talál valaki olyan közlést, hogy mérgezett méhekből kimutatták valahol az NNI-ket, az tegye már fel ide. Eddig ilyent én még nem találtam.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2018. Január 17. 18:05
Pedig már külfödi "nemzetközi" tudósok százai kimutatták a neonikotinoidot a méhhullákban.
Kölcsön kell kérni valamelyiküktől a varázsvesszejét!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 18:18
A Bross Pétert bevallom nem láttam amikor nyilatkozott /képen láttam csak/
  Egyébként most őt is képzeljük el, hogy felkérik egy konferencián, szóljon pár szót. Odamegy és míg a torkát köszörüli húzzon elő a zakójából egy OMME feliratot és takarja le a fideszt?
 Mi van ha nem is látta azt a feliratot?
Gondolom nem úgy kérték meg, hogy beszéljen a fidesz felirat mögé állva..
Egy sajtótájékoztató soha nem úgy zajlik, hogy ott hirtelen felkérik. Hetekkel, napokkal előbb érkezik a felkérés. Készült is rá Bross, hiszen vitt magával bemutató eszközöket. Legalább egy órával korábban oda kell érkezni egy ilyen eseményre. Ilyen rangú esemény előtt akár főpróba is van. De mindenképpen van helyszíni szemle, ahol a stáb kérdéseket tesz fel, öltözéket ellenőríz, megszólalási sorrendet állít fel, szöveget egyeztet. Ebbe az egyeztetési szakaszba tisztázzák a megszólításokat és feliratokat. Bross rutinos megszólaló, tehát pontosan tudta, hogy mi a teendője, azaz mi lenne a teendője. Egy kormánypárti sajtótájékoztatón véletlenek nincsenek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 19:01
Kitin!

Érdekes ember vagy te. Tudod, hogy Bross és T.P. között a viszony rossz és azt is elég jól látod, hogy az OMME érdekkéviseleti tevékenysége nagyon rossz. Ugyanakkor két egymás utáni hozzászólásban felmented Brosst és a T.P.-t is. Szerinted hogyan kellene jól csinálni a méhészek érdekvédelmét? Azt gondolod, ha még alázatosabban benyalunk mindíg, minden fórumon és mindenkinek akkor majd megesik rajtunk a szívük és teljesítik vágyainkat? Ugye nem? Akkor meg szerinted mit és hogyan kellene tenni?

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 19:17
Ezért kell   szakemberekkel, megfelelő műszerekkel felvértezve kutatni.Az OMME-ban ilyenről nem tudok.
Attila!
 Szerintem ilyen műszer pedig nem is létezik. Persze ha talál valaki olyan közlést, hogy mérgezett méhekből kimutatták valahol az NNI-ket, az tegye már fel ide. Eddig ilyent én még nem találtam.
A NÉBIH Velencei laborja is képes ilyen kimutatásra. De ma már vanMagyarországon más labor is, ami neonikotinoidok nanogrammnyi mennyiségeinek kimutatására is akkreditálva van.

Nem méréstechnikai oka van a kimutatások kis számának, de ezt már Neo te is tudod. A helyes mintavételt nehéz kivitelezni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 17. 19:31
QUQURIQ !!!


Gyerekek! Annyira egyszerű ez a neo-s kérdés!
Vitatkoztok itt, hogy hogyan lehet a neo-t kimutatni, vagy a vírus, vagy a nosema a hunyó!
Mindenki talál az érvre ellenérvet!
...és ez már évek óta folytatódik!
Egyszerű a vizsgálat!
Mindenkinek tilos neo-s vetőmagot vetni! Aki megteszi teljes vagyonelkobzás!
...és egyszerű a vizsgálat, minden méhész megteheti.
 Mit is kell figyelni?
Mászkálnak -e a méhek? Van-e kaptárelhagyás, indokolatlanul gyors elnéptelenedés?
Kell ehhez laboratórium? Kell ezekhez milliós vizsgálat?
Tudjátok mint annak idején, régen, amikor még tele voltak a kaptáraink méhekkel, akik (sok kicsi sokra megy) elv alapján többször telehordták a kaptárainkat napraforgó nektárral! Tudjátok, amikor még a méheink is örömmel gyűjtöttek!
...és ez most nem túlzás!
A régi méhészek még beszélgettek egymással, hogy hallottátok a méhek dallamát a fő hordásban?
Manapság ki kell, hogy tegyem nekik a papírzsepit hordáskor, ha hordásnak lehet nevezni!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 17. 19:48
Geddekas!
Te valamit nagyon összekeversz. Egy növényi mintából hozzávetőlegesen a kimutatási határ 1ppb. Kb. ebben a nagyságrendben vannak a nektárban az NNI-k.  Ez nyilvánvalóan nem probléma. Na de egy méh tömegének hány százaléka a nektár, amit felszív ? Saját tömegének kb. az egy tizede. Tehát amikor a méhekből akarják kimutatni, akkor a kimutatási határ egy tizedénél vagyunk, amennyiben a méreg 100 százaléka kötődött az idegrendszerben. Ha csak 10 százalék kötődik? Akkor a kimutatási határ egy századánál vagyunk. Tiakloprid esetén a magasabb szintek miatt ez akár ki is lenne mutatható. De csávázószer esetén?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 17. 19:52

...és egyszerű a vizsgálat, minden méhész megteheti.
 Mit is kell figyelni?
Mászkálnak -e a méhek? Van-e kaptárelhagyás, indokolatlanul gyors elnéptelenedés?
Kell ehhez laboratórium? Kell ezekhez milliós vizsgálat?

Hát úgy látom, hogy ez egy teljesen reménytelen ügy. Lassan már száz hozzászólást írtam arról, hogy ha valamit nem lehet kimutatni, és az ugyanolyan tüneteket mutató betegséget nem zárjuk ki, akkor az lesz a következtetés, hogy a tüneteket az egyébként könnyen kimutatható, ezért sokkal valószínűbb betegségek okozták, nem a misztikus mérgezés.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Misi - 2018. Január 17. 20:20
Cerana !  Te is zagyválsz!

Az 1ppb nem mértékegység hanem viszonyszám, egy hányados. 1 / billió. És a vizsgálati eljárás érzékenységét mutatja.

Az analízis igényelhet egy meghatározott mennyiséget a vizsgált anyagból. Ezt lehet meghatározni valamilyen mértékegységgel. Pl. a vizsgálathoz kell legalább 3g garatmirigy. Amit azért csak-csak össze lehet szedni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 17. 20:35
Tudod Misi, ha hallgattál volna bölcs maradtál volna. Abból a 3 g garatmirigyből mennyi hatóanyagot kell kimutatni? Viszonyszám szerint! Tehát  nanogram /gramm az 1ppb, egy ezred nanogramm NNI/3 g garatmirigyben, másképpen 1 pikogramm/g. Pars per billion ezredrésze.
Ha netalán azt akarod kihozni, hogy nem az egész méhet turmixolod össze, hanem egy ezred mennyiséget, amellyel a kimutatási határhoz közelebb kerülhetsz, akkor azt áruld el, hogy a méh izmait miképpen tudod úgy kipreparálni, hogy az elegendő mennyiséget képezzen?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Január 17. 20:58
Üdv.Uraim!
neo!
Ha kijelented hogy a méhek a NNI-ok-tól egyből gyalogossá válnak akkor ezen a fórumon megkoronáznak.
Viszont ha kétely merül fel benned ezzel kapcsolatban,akár csak a kimutathatósággal vagy más egyéb felmerülő problémával akkor kérdésessé válik hogy vajon szakmapolitikailag hová tartozol?
De egyikük sincs tisztába azzal sem hogy a JÓ elnök mit is képvisel ebben a kérdéskörben,így aztán a hovatartozás szakmapolitikailag okafogyottá látszik válni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 17. 21:27
Izso!
Ez nem jó kifejezés, hogy kétely merül fel bennem. Alapvetően fordítva van. Ok-okozati összefüggésben a mászkáló méhek esetében nem lehet kizárni semmilyen mérget sem. Már sokat filozofálgattunk azon, hogy vajon egy mérgezés miatt miért mászkálás van, és nem azonnali halál. Én ezt aképp tudom elképzelni, hogy a mászkálás alapvetően a repülés képtelensége. Milyen méreg az, amelyik csak a repülőizmokat bénítja? Erre szerintem az a magyarázat, ami miatt a tudósok kiderítették, hogy a méh nem tud repülni. Magyarán annyira szerencsétlen a szárny alakulása, hogy a legkisebb zavar repülésképtelenséget okoz. Láttam én már a saját méhészetemben virágporos, csillagos fejű méheket mászkálni. Ezek vitathatatlanul a méhlegelőn mérgeződött méhek voltak, mégpedig szerves foszfátészter, melynek hasonló a támadáspontja, mint az NNI-nek. Tehát az elfogadható álláspont, hogy elvileg nem zárható ki NNI miatti mászkálás. De amikor valaki mindenféle bizonyíték nélkül ki akarja sajátítani ezt a tünetegyüttest NNI mérgezésként, hát az enyhén szólva is vicces. Annak fényében, hogy két vírusos betegség is szárnybénulással jár. Amelyekről tudni lehet, hogy az egyik 30 fokon szaporodik releváns mértékben, a másikról, hogy 35 fokon. És még egy beszámoló is akadt,olyasvalakitől, aki erről semmit nem is tudott, hogy a fűtött konténerben nem volt mászkálás, a nem fűtött gyalogoknál volt (sőt, én is emiatt néztem utána, és csak egy ötven évvel ezelőtti beszámolóban találtam róla adatot, azóta pedig semmit sem). Amely egyébként tökéletesen magyarázza a csak repce alatti mászkálás tényét. A napraforgó alattit nem. De hát ott pedig a másik vírus is szóba jöhet. Hát nem az lenne a normális, hogy megvizsgálom, hogy 100 eset közül mennyinél lehet ezeket a vírusokat és az elengedhetetlen társukat, mely az injekció szerepét tölti be, kimutatni? A fennmaradó rész pedig nagy valószínűséggel NNI, ha más méreg sem mutatható ki.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Január 17. 21:35
Üdv.Uraim!
neo!
Ez így kerek!
Természetesen egyikőnk sem tartja jónak ezt az állapotot,de csak így bekukorékolni a frankót....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 17. 22:46
Neo!

Dedós a kérdésem, de fel kell tennem. Ha van a növények levelében, guttációs cseppben, virágban és van a mézben és a méhkenyérben neonikotinoid, merthogy erre is van bizonyíték, még magyar bizonyíték is, akkor szerinted hogyan jut el a kaptártermékekbe? Sokáig szemérmesen nem merték keresni a kaptártermékekben a neonikotinoidokat, de az első retrospektív felmérés 2013-ban megjelent, hogy az egész világon a kaptártermékekben ez jelen van. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 18. 10:05
Geddekas!
Erre a kérdésre egy válasz van. Úgy jut el, hogy az, ami behozza nem pusztul el tőle. Vagyis ha ki is lehetne mutatni, akkor az arra bizonyíték, hogy ez nem egy halálos adag. Amikor a kaptártermékekben megáll a szint emelkedése, akkor lehet azt valószínűsíteni, hogy ez adag már megöli a méhet.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Január 18. 10:31
Idézet
Egyszerű a vizsgálat!
Mindenkinek tilos neo-s vetőmagot vetni! Aki megteszi teljes vagyonelkobzás!
...és egyszerű a vizsgálat, minden méhész megteheti.
 Mit is kell figyelni?
Mászkálnak -e a méhek? Van-e kaptárelhagyás, indokolatlanul gyors elnéptelenedés?
Kell ehhez laboratórium? Kell ezekhez milliós vizsgálat?
Bár ilyen egyszerű lenne. Nekem egyre inkább az a gyanúm hogy a mászkáláshoz vezető út egy komplex folyamat, azt viszont teljesen kizárnám hogy ezt kizárólag vírus(ok) okozza. A neok betiltásával az a baj, hogy attól hogy betiltják, még éveken keresztül ott lesz egy adott dózis a talajban, a talajvízben amiből aztán a növények felszívják, szóval egyáltalán nem biztos hogy a neok hatása a következő évben már varázsütésre megszűnne.
Ezt úgy lehetne csak kizárni, hogy ha elvinnének x családot egy olyan kis (akár lakatlan) szigetre ahol van méhlegelő, és garantáltan nem használtak semmilyen vegyszert semmilyen kultúrára az elmúlt néhány évtizedben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 18. 12:16
Geddekas!
Erre a kérdésre egy válasz van. Úgy jut el, hogy az, ami behozza nem pusztul el tőle. Vagyis ha ki is lehetne mutatni, akkor az arra bizonyíték, hogy ez nem egy halálos adag. Amikor a kaptártermékekben megáll a szint emelkedése, akkor lehet azt valószínűsíteni, hogy ez adag már megöli a méhet.
El is fogadom a válaszodat meg nem is.

Igaz az állítás, hogy van olyan kicsi méregmennyiség, amitől a helyszínen nem hal meg a méhecske és ezt beviszi a kaptárba. Ezt nem is vitattam. Viszont te vitattad, hiszen a repce, napraforgó stb méhlegelő virágzása alatti mászkálást elsődlegesen nem a méreggel hoztad összefüggésbe, hanem elsődlegesen más klasszikus kórokozó jelenlétét feltételezed és ha ezek jelenlétét kizárható, csak akkor feltételezed a méreg hatását.  Pedig miért ne lehetne együttes hatás eredménye?

Miért ne segíthetné elő a vírusok elhatalmasodását, felszaporodását a neonikotinoidok jelenléte? Miért ne lehetne egyfajta kóros, káros szinergizmus is ez esetekben?

Másrészt felhívom a figyelmedet arra, hogy a méhecske szociális rovar és a neonikotinoidok látható módon magatartási zavarokat okoznak. Vagyis a méhegyedre nézve nem letális (halálos) mennyiség is lehet a méhcsaládra nézve HALÁLOS.
Miért?
Mert látjuk, tudjuk, hogy itt hosszú hatástartamú szerekről van szó, amelyek képesek kumulálódni. És itt nem arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a kumulálódás miatt elérheti a kaptáron belül az élettani halálos dózist a méreg mennyisége, (bár ez is igaz és fontos!) hanem arra, hogy a szubletális mennyiségek a hosszú hatástartam miatt okozhatnak olyan magatartászavart, aminek következménye a legdurvább esetben a kaptárak elhagyása vagyis a méhcsalád halála. Ilyen kaptárt elhagyott rajt próbáltam már többször befogni, de ezek minden képességüket elveszítették ahhoz, hogy új családot alapítsanak. Nem építenek, nem takarítanak, az anya nem petézik. Egyetlen dolog működik ezeknél, az anyaferomon összetartja őket.

Amit most felvetettem olyan szempont, amit nehezen tud vizsgálni olyan tudományos szakember, aki nem méhész. Nem ismeri fel azokat a tulajdonságokat, amikre oda kellene figyelni. Ezekre nincsenek toxikológiai standardok. Itt nem segít az enzimek ismerete, mint a rezisztencia vizsgálatnál. Stb. Ezt nem lehet 24-48-72 órás kísérletekbe kimutatni. Itt a legkisebb vizsgálati egység a méhcsalád lenne. A legkevesebb vizsgálati időtartam 1 hónap. Ilyen vizsgálatok a szakirodalomban véletlenszerűen fordulnak elő és akkor se a szociális jelenségeket és következményeit vizsgálják.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 18. 13:14
No. Sok mindenben egyetértünk, néhány dologban nem. Tehát először is, amikor azt írtam, hogy amikor már nem emelkedik az NNI koncentráció a kaptártermékben, akkor valószínűsíthető a behozó méh halála, az természetesen úgy értendő, hogy több év tükrében. Egy éven belül a méz NNI koncentrációja nagyjából szinten marad. Ha újabb és újabb adag méz kerül be, akkor a raktározott méz koncentrációja nem emelkedik, legfeljebb a szárítás mértékének megfelelően. Ha az évek során a környezetben emelkedik a koncentráció, akkor tud a következő évi méz is nagyobb koncentrációjú lenni az előző évinél. Ettől függetlenül a méhben ugyanazon éven belül is nőhet a koncentráció, kumulálódik a megkötött toxin mennyisége. Tehát természetesen lehet méhpusztulás emiatt, pedig a méz koncentrációja nem emelkedik, és még a méz mennyisége gyarapodhat is. Csak mondjuk egy méh egy szezon alatt nem tud  100-at fordulni, hanem csak 70-et. Ekkor éri a halálos hatás. De ugye a szubletális hatást előbb el fogja így érni a méh (mondjuk az 50. fordulónál), ekkor eltéved. Ennek a tünete azonos a CCD-vel. Eltűnik egy-két fiók méh a kaptárból. A virágport hozó méh, ha a nektárból kevesebb mérget vesz fel, később fog eltévedni. Ekkor a dajkaméh fog mérgeződni a mézből és a virágporból is. Ezek szubletális tünete lehet a mászkálás. Nos az valóban lehetséges, hogy egyszerre  jelen legyen a vírusos és az NNI-s mászkálás. Tulajdonképpen nem is kell, hogy szinergizmus legyen, megjegyzem nehezen is tudom elképzelni. Ebben az esetben valóban fals diagnózis lehet tisztán a vírusra fogni a mászkálást. Ha mondjuk a méheket egyenként vizsgálnánk meg, és 100-ból 100 vírusos, akkor a vírus a hunyó, ha 100-ból 30 a vírus, akkor a többi nagy valószínűséggel neo. Bárcsak itt tartanánk, hogy ilyen cizellált vizsgálatokat végzünk. Én még egy olyan cikket sem olvastam, amelyik a mászkálás tünetegyüttesét vette volna górcső alá. Kivéve Tóth Pétert, aki Nosema   és növényvédőszer vizsgálatokat is végeztetett, ABPV-re irányulót viszont nem. Ezért kellene sürgősen felmérni a mászkáló méhek Nosema és ABPV (és vagy nyáron:CBPV) státuszát, valamint a kimutatható növényvédőszereket. Ha ez alacsony mértékű, akkor valószínűsíthető az NNI hatás. Megjegyzem, hogy ha a mászkálás esetén csak alig lesz valószínűsíthető az NNI, attól még az eltévedés (CCD) esetén az NNI a legfőbb gyanúsított. Ugye az izraeli akut paralízis vírus és az Iridovírus került szóba szintén a Nosema-val karöltve (hiszen a Nosemáé az injekcióstű szerepe), de annak nagyon ellentmond, hogy nincsenek szárnybénult méhek a méhesben. Ebből is látszik, hogy a világ is tévelyeg. Az( I)ABPV-t gondolják a CCD okának, de ott is kellene lennie valamennyi mászkálásnak, nem valószínű, hogy a levegőben bénulnak le. Míg a szubletális NNI okozta eltévedés simán beleillik a CCD tünetegyüttesébe, ahol mászkálásról nem számoltak be. Persze van még egy lehetőség, hogy a Nosema+IABPV vagy Nosema +Iridovírus nem méhbénulást, hanem eltévedést okoz. Tehát olyan méhészetekben, ahol eltűnés van, ott meg kell nézni az IABPV és Iridovírus státuszt is. Ugye a nick neveim is erről szóltak: cerana, irido, neo.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 18. 16:17
Neo!

Ezek szerint kezd számos ponton egyetértés kialakulni közöttünk.

1.
A neonikotinoidok a kaptárban fel tudnak gyűlni és fel is gyülnek. Ennek természetesen felső határt szab a kijáró méhek tűrőképessége, de koncentrálja a mérget a méz és méhkenyér készítés.
2.
Mivel kumulálódnak, ezért akármilyen kis mennyiség jut be naponta a kaptárba, eléri mérgező dózist.
3. 
Ami az egyed számára halálos dózis, az biztosan halálos a méhcsalád számára is.

Úgy látom viszont, nehezen lehet téged rávenni, hogy kimond,
1.
a neonikotinoidok feltételezhetően szinergens hatásúak a vírus és nozéma fertőzésekkel.
2.
a neonikotinoid mérgezéseknek  elsődleges tünete magatartási zavar.
2.
egy szociális rovar esetében a magatartási zavar halálos lehet nemcsak az egyed, hanem a szuperorganizmus számára is.
3.
az a mennyiség ami szociális zavart okoz, az a hatás tartóssága miatt a szuperorganizmus halálát okozza.

Azt nem tudjuk egyelőre megmondani, hogy mi az legkisebb neonikotinoid mennyiség, ami még nem okozza a méhcsalád szociális viselkedésének a legyengülését és tartós hatás esetén a méhcsalád halálát.

Azon se gondolkodott még eddig senki, hogy egy anyával összetartott népesség meddig mutatja még a méhcsalád jellemzőit és mettől mondható rá, hogy bár az egyedek még élnek, mozognak, anyjuk van, összetartozást is mutatnak, de a szuperorganizmus már gyakorlatilag halott. Bár én már próbáltam ilyen jellemzőket meghatározni, úgy mint, építési ösztön működése, petézés, dajkálás, takarítás, gyűjtés stb megléte vagy nem léte, de a toxikológiai cikkek maximum a tájékozódási zavarig jutottak el a magatartásvizsgálatokban.

Miért lenne fontos szaktudományosan is kimondani, hogy a kumulálódó idegmérgek a szuperorganizmust működtető magatartászavart kiváltva a méhcsalád pusztulásával járnak? Mert akkor teljesen objektív indokunk lenne a hosszú hatástartamú nem szelektív idegmérgek teljes körének betiltására. Vagyis nemcsak a három neo-nak és nemcsak a csávázási felhasználását lehetne tiltani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 18. 17:28
az a mennyiség ami szociális zavart okoz, az a hatás tartóssága miatt a szuperorganizmus halálát okozza.
Ez így természetesen igaz. Csak azt felejted el, ha a szuperorganizmus mindkét alrendszerét érintette volna az NNI, azon idő alatt,amikor a csávázás engedélyezett volt, akkor ezeken a területeken ki kellett volna halnia a méheknek. Az első három pontban én egyetértek, ez, amit 3-nak írtál, valójában a negyedik, szükségszerűen nem lehet igaz, mert a valóság ezt nem igazolta. Kell működnie valamilyen védelmi mechanizmusnak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 18. 18:48
Idézet
azt felejted el, ha a szuperorganizmus mindkét alrendszerét érintette volna az NNI, azon idő alatt,amikor a csávázás engedélyezett volt, akkor ezeken a területeken ki kellett volna halnia a méheknek.
Igen, vannak védelmi mechanizmusok.
1.
Kipergetjük a neonikotinoidos repcét és naprát és etetünk.
2.
A méhlegelő nyitva áll kb március 10-től október 15-ig és ebből neonikotinoiddal mérgezett repce 15 nap, kukorica 60 nap és napraforgó 60 nap. A kukorica és napraforgó majdnem átfedi egymást tehát ott kb egyszerre fut fel és cseng le a mérgezés.
3.
Vannak viszonylag bőséges nektárt és virágport adó "tisztító" méhlegelőink, fűz, akác, vaddohány, hárs, szolidágó, ártéri ligetek, kaszáló rétek stb.
4.
Nagy segítség esetenként a magyar méhállománynak a sajátos Kárpát medencei időjárás is. Az esős belvizes pocsolyás időjárás erősen pusztító hatású a méhcsaládra, viszont a kisebb aszály pontosan ellentétes hatású, tehát kevésbé pusztítja a méhcsaládot. Erről Mézes Jenő mesélhetne sokat neked a saját tapasztalata alapján.

Ha ezek nem lennének, akkor már régen össze is omlottak volna a méhcsaládjaink, ahogy USA-ban többször bekövetkezett.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 19. 03:32
Ezt most nem értem. Eddig azt írtad, hogy egész évben folyamatosan mérgezi az NNI a méhcsaládokat. A lényeg azonban ennél fontosabb: ha egyszerre éri NNI hatás a gyűjtő és dajka népességet, és a fiasítást, akkor ott nem pergetni kell, hanem bezárni a kaptárakat. Én továbbra is azt mondom, hogy a fiasítást nem éri kár. A dajkanépességet ért kárnak is részlegesnek kell lennie, mert akkor kelés sem lenne. A legfőbb szabályozó effektusnak továbbra is azt tartom, hogy a gyűjtő méh eltéved, ezzel végső soron előbb-utóbb megszűnik a méreg kaptárba kerülése, mert ha annyira megfogy a népesség, akkor leáll a hordás,és a belső munkára tér át a család. A szuperorganizmus tehát már a kezdet kezdetén megvédi magát, nem omlik össze, függetlenül a pergetéstől. A két alrendszert egyszerre érő ,halálhoz vezető mérgezés a szuperorganizmus halálához is vezet. Tekintettel arra, hogy ez nem következik be, az csak azért lehetséges, mert a virágport hozó méh is eltéved, elpusztul. Ha folyamatos lenne annak behozatala, akkor később a dajkanépesség folyamatos pusztításával felszámolódna a méhcsalád.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 19. 11:09
Minden méhész, te is tudod, hogy a hordási idő alatt a legnagyobb a mérgeződés esélye. Egyéb időszakban a nyitott mézek és méhkenyeres sejtek mérgeznek. Ezért javasolom mérgezés gyanúja esetén a kopaszra pergetést illetve az elmenekülést természetes legelőre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 19. 11:18
Ha lefedésre került neonikotinoidos mézet és méhkenyeret felbontja a család télen, akkor sajnos akár télen és koratavasszal is mérgeződik a mérgek és bom!ástermékeik miatt. Franciaországi összehasonlító adatokat ismerek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 19. 11:30
Szerinted a lárva és dajka nem mérgeződik, mert ha mérgeződne, akkor az a hosszú hatástartam miatt a család halálához vezetne.

Szerintem minden élőlényre lehet jellemző a részleges sérülés, tehát a méhcsaládra is. Tehát nem feltétlenül halálos a lárvára és dajkára a mérgezés. Okozhat a lárvánál fejlődési rendellenességet, ahogy a vírusok is okozhatnak részlegesen káros hatást. A dajkánál is lehet részleges a sérülés. Irtam a kirepült, de életképtelen rajokról. Ezeknek a szociális képességeik szinte totál felszámolódtak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 19. 12:35
Megpróbálom egyszer összefoglalni az egész NNI kérdéskört. Szerintem a kiindulási alap, az az a megállapításod pestlőrinc néven a zöldön, hogy a méhlegelőn mérgezés miatt elpusztuló felderítő méh nem jár következménnyel a méhcsaládra, mint szuperorganizmusra nézve. Nincs információ a méhlegelőről, ezért a kár  teljességgel tolerálható mértékű marad, hiszen a méhcsalád nem fog kimenni gyűjteni. Nevezzük az ilyen gyorsan ható, letális mérget erős méregnek. Ugyebár akkor én azt vezettem le, hogy normál esetben bejön a hírvivő, tánccal jelzi a nektár hollétét. Igen ám, de mondjuk csak a körülötte lévő tíznek. Amikor ezek is kimennek, visszajönnek, jeleznek, akkor már száz megy ki, majd a következő kör után ezer, majd tízezer. Minél gyengébb a méreg, annál több forduló zajlik le az első kör haláláig. Mondjuk már a második kör utáni halál is 10-1 méhet küld ki, aztán 90-9, azaz 81. Tehát minél gyengébb a méreg, annál veszélyeztetettebb a szuperorganizmus. Hiszen ha akkor szűnik meg a hordás a gyűjtők halála miatt, amikor már a virágporkészletek is, és a méz is tartalmazza a mérget, akkor már nemcsak a gyűjtők pusztulnak hanem a dajkák is. Ha még később következik be a halál, akkor már az etetett fias is elpusztul a velejáró fáziskéséssel. Tehát amikor szinergizmusról beszélsz, akkor a méreg erősödése következik be, ezáltal a szuperorganizmus kevésbé lesz sérülékeny. A méhcsaládra, mint szuperorganizmusra a leggyengébb méreg jelenti a legnagyobb veszélyt.
Talán most így érthető, hogy mit kifogásoltam a véleményeddel kapcsolatban. Van azonban egy ennél sokkal fontosabb dolog, mégpedig a CCD. Régebben én a Nosema+vírus kapcsolatban hittem. Azonban, pontosan az itt vázolt mechanizmus alapján ennek alig 1 százalék esélyét látom. Miért? Azért, mert ha valóban így zajlik az értesítési lánc (Mortimerrel már meccseltünk rajta), akkor az rettenetesen nehezen képzelhető el, hogy majd a tizedik forduló után jelentkezik egy vírus szárnybénító, vagy eltévedést okozó hatása.  Az csak akkor lenne lehetséges, ha a méh kimenetelekor az első úton eltéved, vagy elpusztul. Igen ám, de akkor nem tudna hordás kialakulni, ha nincs visszatérő méh, ami jelzi a nektárforrás helyét. A többi ki sem megy, tehát nincs minek eltévednie. Ennél százszor valószínűbb az, hogy egy olyan gyenge méreghatás éri a szervezetet, amely kumulálódni képes, és majd az ötödik forduló után lesz akkora a méreg szintje, hogy még nem elpusztul, hanem eltéved. Azért csak eltévedés, mert ahhoz kevesebb méreg kell, mint a pusztuláshoz. Ha eltéved, akkor nem a méreghatástól pusztul el, hanem éhenhal, vagy kihűl. Ez pedig pontosan azonos a CCD-nél leírt tünetekkel.
Ami az ilyen esetben kimutatott vírusokat és a Nosema-t illeti, az a CCD szempontjából melléklelet. A heveny méhbénulás vírusát a poszméhekből is kimutatták. Mi van akkor, ha az volt az eredeti gazda? A poszméh fészekhője vélhetően alacsonyabb, mint a méhé, mert magányos méhként kezdi tavasszal az életét, tehát nem tud olyan hőmérsékletet fenntartani, mint a családos méhek. Ezért az ABPV hőmérsékleti optimuma alacsonyabb, mint a fészekhő. Vagyis csak a fürt szélén lévő méhekben tud szaporodni olyan mértékben, hogy klinikai tüneteket okozzon. A Nosema apis is ezt kedveli, de az az első tavaszi kirepülés után vissza szokott húzódni. Azonban a Nosema ceranae később is szaporodik, ezzel gyakorlatilag sok ezer injekciós tűként beoltja a vírust a gazdaszervezetbe. Azokban a méhekben, amelyek a 30 fokos zónában tartózkodnak, megindul egy erőteljes vírusszaporodás, melynek eredménye a mászkálás. Mint látható, ehhez nem kell NNI.
Miért jelent veszélyt a csávázás? Azt tudjuk, hogy a tebukonazol a CYP 450-es enzimrendszert bénítja, ezáltal az NNI lebomlás zavart szenved. A permetezőszerekkel szemben viszont a csávázószerek folyamatosan jelen vannak a növényben. Tehát ha az ilyen növények kapnak egy gombaölő permetezést, akkor azonnal fellép az NNI hatásfokozódása. Nem tudom mennyi ideig marad aktív a tebukonazol, tehát lehet, hogy az éjszakai permetezés nem lenne megoldás, arról nem is beszélve, hogy csak a permetezőszerrel együtt tilos nappal adni.
Miért veszélyes számunkra a mászkálást NNI mérgezésként kezelni? Mert lehet ugyan attól is mászkálás (virágport fogyasztó dajkaméhek), de ha az ABPV okozta a mászkálást,  arra  fals módon ráfogható az eltűnés. Pedig ha eltűnés van, akkor az nagy valószínűséggel NNI. Na most, ez a két dolog egészen pontosan együtt fog jelentkezni. Szerintem az esetek túlnyomó részében ilyenkor a mászkálásért az ABPV a felelős, az eltűnésért pedig az NNI. A baj az, hogy ezt majdnem képtelenség bizonyítani. Ehhez ABPV mentes családokra lenne szükség. Ilyen valószínűleg nincs. De tünetmentes előállítható lenne. Mégpedig Nosema kontrollal. Ugyebár ehhez Fumagillin kellene, de hivatalosan tilos a hozzájutás. Az is baj vele, hogy nagyon régóta használt szer, ezért a Nosema is vélhetően képes bontani. Vagyis csak a maximális adag jöhet számításba, Ad abszurdum egyszerre beadni egy családnak a teljes adagot (régen kipróbáltam, működik). De a kísérlethez egyszeri kezelés nem valószínű, hogy elég lenne. Tehát még azt is kellene ellenőrizni, hogy többszöri kezelés nem okoz-e gondot  a méhek esetében. Tehát ahhoz, hogy az NNI CCD hatását tudjuk bizonyítani tavasszal, már elment az idő, hogy engedélyeztetni lehessen a Fumagillin használatot kísérleti célra. Arról nem beszélve, hogy   ártalmatlansági vizsgálatokat is kellene végezni. Nagyon elpocsékoltuk az időt. Lehet, hogy rengeteg néptelen mézkamra fiókunk lesz, amelyeknek az akácon kellene tele lenni mézzel, és semmit nem fogunk tudni bizonyítani. De legalább annyit el kellene érni, hogy csávázott repcét ne lehessen tebukonazollal permetezni!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 19. 15:53
QUQURIQ !!!


Olyan érdekes, hogy mindig a neo-k negatív hatása a főszereplő!?

Miért nem ír, és bizonygatja senki, hogy a neo, mennyire nélkülözhetetlen a méhek életében?
Miért nem elemezgeti senki, hogy mennyire nagyobb többlethozamoz okoz?
Miért nem áradozik senki, hogy méhei a neo-któl  még 2 km-rel távolabbra repülnek nektárt gyűjteni?
Vagy miért nem taglalgatja senki, hogy amióta neo-t használ a mezőgazdaság, azóta már a népesség nem fér el a kaptárban?
Miért nem gondolkodik úgy a méhész, hogy miért is kell neki 500 családot tartani, amikor a neo-któl elég csak ötven?
...de ezeket Ti is tudnátok folytatni...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Január 19. 15:58
Az ApisPlus™ egy egyedülálló módszerrel kinyert komlókivonatból (Humulus lupulus L.) és ethylalkohol
oldószerből áll. A sziruppal kevert alkoholtartalomnak nincs negatív hatása a méhekre, lehetővé teszi, hogy
a kivonat a szirupokban és fordított cukor szirupokban feloldódjon.
A HASZNÁLAT ELŐNYEI:
ApisPlus™ egy forradalmi áttörés a méh-egészségügy megőrzésében. Elősegíti és erősíti a méhek
természetes tisztálkodási ösztönét amely természetes módon védi a méheket kártevők és betegségek ellen.
A termék pozitívan befolyásolja a méhcsaládok növekedését és termelékenységét. Ezzel egyidejűleg megvédi
a méhek idegrendszerét a növényvédőszerek negatív hatásaitól, ideértve a legveszélyesebbnek tartott
NEONIKOTINOID alapú növényvédőszereket amik a legfrissebb kutatások szerint a legfőbb oka a
kolóniaösszeomlási rendellenességnek (CCD).
TÁROLÁSI FELTÉTELEK:
Tárolás napfénytől elzárt, zárt csomagolásban. Gyermekektől távol tartandó. A fel nem használt oldat
szirupban további 21 napig felhasználható, anélkül, hogy elveszítené a hatását, zárt edényben 2-8ºC
hőmérsékleten tárolva.
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ:
ApisPlus™-t cukorszirupban, vagy invertcukorszirupban feloldva szükséges a méheknek adni.
ApisPlus™-t egész szezonban és minden generáció váltáskor ajánlott használni a népesség növekedés és
az egészségesebb méh-családok fenntartása érdekében. A termék beporzási időszakban is használható, a
terméknek nem szükséges türelmi időt biztosítani.
A 2 milliliteres ampulla 10 méhcsaládhoz elegendő. ApisPlus™-t lehűtött (max 40 ºC) sziruphoz kell,
hozzáadni.
Permetezés és fröcskölés:
10 méhcsalád esetében 150 - 500 ml szirupot kell használni. A cukorszirupnak lehetőleg 1:1 arányú cukor-víz
arányúnak kell lennie. Az ampulla tartalmát folyamatosan keverjük a sziruphoz folytonos keverés közben,
amíg tiszta, sárga színt nem kapunk. Az elkészített keverék 1/10 részét egy családra (15 - 50 ml
/méhcsaládonként) kell használni. A csurgatás fecskendővel végezhető el. A kereteken lévő méhek
permetezését kerti permetezővel lehet végrehajtani.
Táplálás:
10 méhcsalád esetében 1,5 - 5 liter szirupot ajánlott használni. A cukorszirupnak lehetőleg 3:2 arányú cukorvíz
arányt kell tartalmaznia. Az ampulla tartalmát folyamatosan keverjük a sziruphoz folytonos keverés
közben, amíg tiszta, sárga színt nem kapunk. Az elkészített keverék 1/10-ét egy családra (150 - 500 ml
/méhcsaládonként) kell használni
A megmentőnk vagy csak egy új csodaszer ??????
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 19. 19:09
Ugyanaz kicsit bővebben.
https://apisplus.com/downloads/ApisPlus-Catalog-v3.6-HU.pdf

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2018. Január 19. 21:43
Be lehet menni bármelyik állateledel boltba. Ott lehet kapni gumi csontot a kutyának.  A neonikotin ugyan ez a gumicsont a méhésznek. Amit hiába rágunk, lenyelni nem lehet.
Csak csócsálgatjuk. Felvesszük, rágjuk, és letesszük. Majd ugyan ezt újra kezdjük.
 De. Mondok valamit. Semmi más nem történik a méhészekkel, mind amit megérdemelnek.
 Nézzünk szembe a tényekkel. A méhészet magányos foglakozás, ezért a méhészek nagy része képtelen az együtt működésre. Ráadásul a nagy többségük egoista.  Minél több méhcsaládja van annál inkább.
 A régi közmondás szerint, előbb vagy utóbb, de mindenkinek olyan lesz a vezetősége mind amit megérdemel.
Be kell ismerni, mi ilyen vezetést érdemlünk.
 Akinek halvány elképzelése sincs hogy mit kellene csinálni. Ezért nem is veszi komolyan őket senki. Az egyszerű méhész ugyan úgy egy szükséges rosznak tekinti őket, és egy perc alatt felejtené el, amint az érdeke, nevezetesen a támogatás nem kényszerítené, hogy tag legyen.
Ne hogy ezt képzelje valaki, hogy a minisztériumban nem tudják, hogy nem kell komolyan venni az omme-t. Ott nagyon jól átlátják, hogy a mostani omme vezetésnek semmi érdekérvényesítő képessége nincs. Ezért eltekintve néhány lózunk elrebegésétől Gödöllőn, le se szarják az egész omme-t.
Ezért nekem néha igen érthetetlen, hogy miért nem fáradnak bele már egyesek a neonikotin emlegetésébe. Talán szertik a mesét mint az óvodások.
Én aki sajnos túl öreg vagyok már a mesékhez elmondanám mindenkinek, akármeddig is rágjátok a csontot, ebből soha nem lesz kutya eledel. Ezt nem lehet lenyelni. Minden marad a régiben, akármennyit is rágjátok.
Mert...... ezt érdemeljük.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 20. 00:18
Neo!

Idézet
A méhcsaládra, mint szuperorganizmusra a leggyengébb méreg jelenti a legnagyobb veszélyt.
Tökéletes megállapítás. Egy kiegészítés kell, A méhcsaládra, mint szuperorganizmusra a leggyengébb mérgek közül a hosszú hatástartamú gyenge mérgek jelentik a legnagyobb veszélyt.OKÉ?

Egy dolgot nem vettél figyelembe:
A mérgezés eredménye koncentráció függvénye. Gondolj arra, hogy a gyermekbénulás vírus tud halált okozni, de részleges bénulást is eredményezhet. Miért ne okozhatna a neonikotinoid mint idegméreg halál helyett ugyanígy részleges idegrendszeri károsodást, pl tájékozódási zavart, esetleg egyéb viselkedési zavart a méheknek bármely egyedfejlődési stádiumban?

Az én következtetésem amivel kiegészítem a tiédet, hogy Nem kell az egyednek meghalnia ahhoz, hogy a méhcsalád halálosan károsodjon egy idegméregtől, pl a neonikotinoidoktól.

Továbbá: A szociális zavarok megágyaznak a vírus, nozéma, atkafertőzés felerősödésének
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 20. 08:33
A méhcsaládra, mint szuperorganizmusra a leggyengébb mérgek közül a hosszú hatástartamú gyenge mérgek jelentik a legnagyobb veszélyt
Ez magától értetődő, így helyes.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Élelmes Túlélő - 2018. Január 21. 08:39
Üdvözlök mindenkit,

Azt szeretném kérdezni, hogyan lehetne kimutatni egy növényből, hogy van-e benne Neonikotinoid vagy sincs ?
Persze mindezt a lehető legegyszerűbben, leggyorsabban, legolcsóbban, sőt akár még házilag is.

Köszönöm
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 21. 08:48
Értelmes Túlélő!

Ilyen lehetősége egyelőre a jegyzőnek van. Ő köteles minden bejelentett méhésznek levélben megírni a neonikotinoidos mezőgazdasági táblákat.   Olyan lehetőség nincs, hogy kimegyek a méhlegelőre, leszakítok egy levelet helyben megvizsgálom. Se színe, se szaga, se íze nincs a neonikotinoidos mezőgazdasági tábláknak. Csak laborvizsgálatok látják, azok közül is a legkorszerűbbek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Élelmes Túlélő - 2018. Január 21. 09:00
Kedves Geddekas,

Köszönöm megtisztelő megszólításodat :)

Nem véletlenül kérdezem, mert nem egy esetet hallani, hogy ettől hullanak a méhek.
Most akkor a jegyző nem jegyezte vagy a méhész nem olvasta ?
Ennek elkerülése végett gondoltam arra, hogy a kiszemelt tábla növényéből vennénk mintát aztán ha neo-s, akkor gyorsan odébb állunk. A méhek nem hullanak, a napraforgó termés hozama lecsökken, aztán 4 év múlva, de lehet már a következő évben sem vetnek neo-s magot.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 21. 09:25
Neonikotinoid hétféle molekula van. Ezek permetszer és csávázás formában használhatók. Mind méhkímélőnek van engedélyezve. Sajnos a gyakorlat azt mutatja és itt "Neo"-val ezt elemezzük, hogy az engedélyekben foglaltak miért nem igazak. Sajnos ezek a mérgek a hosszú hatástartamuk és egyéb szempontok miatt sem méhkímélők.

Szerintem se csávázva, se permetezve nem szabadna alkalmazni őket. Ha következtetéseink igazak, már pedig azok gyakorlati tapasztalaton alapulnak, akkor mind a hét molekulának a bármilyen formában való alkalmazását be kellene tiltani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 21. 10:06
A méhek által kedvelt kultúrákban a permetezőszerként engedélyezett NNI-k közül eddig csak  Tóth Péter talált olyan összefüggést, hogy acetamiprid tebukonazollal együtt kijuttatva méhekre veszélyes. A thiacloprid ugyanebben a kombinációban már sokkal veszélyesebb. Ehhez én annyit tennék hozzá, hogy nálunk a repcék növényvédelmét egy szakember végzi éveken át. Konzultációink eredményeképpen acetamipridet használt. Gombaölőként nem tudom mit. Erre én azt tudom mondani, hogy nekem semmiféle gondot nem okozott. Szemben azzal, amikor thiaclopridos permetezés volt. Úgy tudom, hogy az EU is az acetamipridet tervezi továbbra is használatban tartani. Valahol mintha azt olvastam volna, hogy a thiacloprid  engedélye idén lejár, és nem kap hosszabbítást
A csávázott szerek használata azért is nagyon veszélyes lehet, mert itt a gombaölős permet kijuttatása bármikor történik, az szinergizmusba léphet az NNI-vel.
Magyarországon nem lehet elmenekülni a repce, és napraforgó elől. Amíg ennyi méh van, az mindig el fogja végezni a megporzásukat. Halkan jegyzem meg, hogy méhek nélkül is hoznak termést ezen kultúrák. Az sincs kizárva, hogy jobban járnának a gazdák, ha nem lennénk méhek. Amit a megporzással elveszítenek, a növényvédelem hatékonysága képes lenne a terméshozam kompenzálására. Nagyon remélem, hogy nem így van, de ez csak akkor derül ki, ha tényleg nem lesznek méhek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 21. 12:40
QUQURIQ !!!

Maradjunk a realitások mezején!
Azért azt ne magyarázzuk már meg, hogy nincs szükség a méhekre a mezőgazdaságban?
A földosztás, (osztogatás ) után egy ügyvédúr elzavarta a méhészeket a napraforgó földjéről a Tiszántúlon.
Majd a betakarítás után a szomszéd gazdát megkereste, hogy nagyon siralmas lett a termése. A gazda elmondta, hogy ez lett az eredménye, hogy nem voltak méhek a napraforgó közelében.
Reakció: (ügyvéd úr)... jövőre hozzám is küldjön méhészeket...
A kínai körte megporzásról nem is teszek említést...
Addig járnak jól a mezőgazdászok, amíg nem kezdik el komolyabban vizsgálni az élelmiszerek, zöldségek vegyszer tartalmát! Érdekes, hogy az utóbbi 2-3 évben miért nem ellenőrzik a permetezési naplókat a piacokon?
Az onkológiák meg telt házasok (sajnos)
Mindent meg lehet magyarázni, de a tények magukért beszélnek!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 21. 13:10

 a betakarítás után a szomszéd gazdát megkereste, hogy nagyon siralmas lett a termése. A gazda elmondta, hogy ez lett az eredménye, hogy nem voltak méhek a napraforgó közelében.

Bárcsak így lenne. Azért az igzsághoz ez is hozzátartozik. Zajácz Edit írta itt : https://szie.hu/file/tti/archivum/Zajacz_Edit_tezis.pdf
Idézetet írta: Zajácz Edit
A napraforgó hibridek ugyan öntermékenyülők, azonban egy-egy hibrid magasabb pollentermelése nagyobb vonzerőt jelenthet a megporzó rovarok számára, amelyek így szerepet játszhatnak az eredményesebb termékenyülésben. Ha ezen tulajdonság kiváló vagy jó méhészeti értékű nektártermeléssel párosul,akkor még nagyobb esély van a magasabb terméshozam elérésére.
Itt pedig a repce: http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/az_szi_kposztarepce_rendszertana_s_alaktana.html
Idézet
A repce fakultatív öntermékenyülő növény (a virágok kétharmad részben öntermékenyülőek, egyharmad részben pedig idegentermékenyülőek). A repcevirágokat leggyakrabban a mézelő méhek, de más méhfajok (bányászméhek, karcsú méhek, fali méhek) látogatják. A legfontosabb tényező a repce beporzásában mégis a szél (a mozgó növényeken a portokokból a bibére hull a virágpor). A főhajtás virágainak kb. 76 %-ából alakul ki termés.

A gyümülcsök esetén vitathatalan a méhek szerepe.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 21. 16:29
QUQURIQ !!!

Editkével jóban vagyok. Évekig leírta a repcék és a napraforgók mézeléséről a Méhészetben, hogy melyik hogyan mézel a napszak különböző idejében.
Lehet, hogy a mostani túltenyésztett repce és napraforgónak nincsen szüksége méhekre, de hozzáteszem, hogy nektárt sem úgy adnak mint a régiek.
Az egyéb rovarokról meg már nem is érdemes beszélgetnünk, mert úgy kihaltak a vegyszerektől.
A méheinknek is ez lesz a sorsa ha nem teszünk ellene valamit... (lásd Kína).

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 21. 17:38
Hát ez így teljes mértékben nem igaz!
"A méhek által kedvelt kultúrákban a permetezőszerként engedélyezett NNI-k közül eddig csak  Tóth Péter talált olyan összefüggést, hogy acetamiprid tebukonazollal együtt kijuttatva méhekre veszélyes."
Tegyük hozzá, hogy amikor Magyarországon megtartottuk a nemzetközi csávázószer konferenciát, akkor már téma volt a szerkombinációk által okozott méhpusztulás!
Etienne Bruneau már akkor erről beszél! (Ő az!https://www.youtube.com/watch?v=_RivFRsBTNY)
Nem láttam ott Tóth Pétert, egy 5 évet késett csupán a nagy felfedezésével!
Pedig tudott róla, hogy jön az UNIO legbefolyásosabb "méhész guruja".
De akkor is ugyan az volt a bajuk mint most!!!!!!!!
Bross Péter hívta!
Ez az OMME legnagyobb baja, hogy nem tudnak veszíteni!
A neonikotinoid kérdés közös ügyünk, de folyton gáncsoskodnak, betesznek ahol csak lehet.
Ezért van bénult állapotban az egyesület, mert az elnökégen belül is van néhány "méregkeverő!"
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 21. 17:46
QUQURIQ !!!

Editkével jóban vagyok. ...........
Az egyéb rovarokról meg már nem is érdemes beszélgetnünk, mert úgy kihaltak a vegyszerektől.
A méheinknek is ez lesz a sorsa ha nem teszünk ellene valamit... (lásd Kína).

Kiskakas

Laci!

Nem mondom, irigyellek... Csak ne hangosan mondd, nehogy mások is meghallják, hogy jóban vagytok...

Viszont ha olyan jóban vagy Editkével, kérj már lécci egy példányt a doktorijából, oszt' akkor nem kell butaságokat írnod a hibridek nektárszolgáltató képességéről. Én már vagy háromszor belinkeltem, de ha kapsz egy eredeti Zajáczot dedikálva, akkor talán hajlandó leszel el is olvasni...
Ha mégsem, akkor még egyszer belinkelném, most, csak neked:
https://szie.hu/file/tti/archivum/Zajacz_Edit_ertekezes.pdf

Egyébként a Kutatási munkacsoportban hallhattál volna arról, hogy milyen sikertörténet volt, amikor az OMME az alkalmazott kutatási keretből, a NP terhére meglökte a HáGK elakadt szekerét. Még jó, hogy a Kontroll Csoport -mely elnevezés, mint Vivalditól tudjuk, immáron szitokszóként értékelhető és csak a Kon-Troll Csoport formában érvényes megszólítás- éber volt és elgáncsolta a további pénzszórást a témában. A sikertörténet jelentése az OMME felé:

http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2014/12/2omme-honlapra_Napr.nekt_.vizsg_._H%C3%A1GK_2014.aug_.28-ig.pdf

Ja, és a napraforgók köszönik, de jól vannak, nem is "túltenyésztettek", mindössze hagyták magukat a többtermelés érdekében hibridizálni, nektárt is sokkal többet adnak, mint a régi szintetikus fajták, de a nagyon vén kakasok, kappanok már bármire szívesen emlékeznek, ami csibe korukban történt, az se baj, ha nem is úgy vó't.

Benned is így maradhatott meg az, hogy régen mennyivel jobb nektár és virágpor-hozamokat produkáltak a repcék és a napraforgók. Van egy rossz hírem, rosszul tudod. A repce-hibridek sokkal több virágot hoznak, mint a régi fajták, s a több virágban több a virágpor és a nektár is. A napraforgók is hasonlóan többet nyújtanak, a virágzásuk viszont a magas olajsavas hibridek előretörésével sokkal korábbi lett.

Nem baj, ha nem tudod jól a dolgokat. Csak ne kukorékolj téves dolgokat.

Ha mégis Editke saját példányát olvasnád szívesebben, mint az én linkemet, s ezért felkeresnéd Őt, kérlek, add át harmatos kézcsókomat Editkének, s tolmácsold felé nagyrabecsülésemet.

Ps: Kínával meg ne példálózz kérlek, sajnos nem sok fogalmad van a kínai körtefajták megporzási, megtermékenyülési viszonyairól. Egyszer már írtam erről, nem ismétlem magam szívesen, ezért ha kíváncsi lennél, keresned kell. Lehet, hogy nem is e Klubon. Mindenesetre a kínai és japán kézi megporzás elsősorban nem a mézelő méhek, vadméhek és egyéb megporzók hiányára vezethető vissza, de erről majd esetleg másutt beszélgethetünk, mert a neonikotinoid csávázószerekhez mindannak, amit itt összeírogattunk, vajmi kevés köze van...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 21. 17:53
QUQURIQ !!!

Tudod Attila, valamikor az OMME alulról építkező civil szervezet volt!
Most felülről irányított jó pár éve!
Alulról kell kezdeni, önálló egyesületi szinten.
El lehetne egy tüntetést kezdeni, a többiek úgy is csatlakoznának a csávázószerek miatt!
Csak az önállóakban bízhatsz, mert a helyinél az (OMME az anya, a tagszervezetek meg a gyerekek)
Ahogy az anya eteti a gyerekeket, a gyerekek úgy (nyelik)...
Nem sajnálni kell magunkat, tenni magunkért!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 21. 18:06
QUQURIQ !!!

"Nem baj, ha nem tudod jól a dolgokat. Csak ne kukorékolj téves dolgokat. "
Tudod, az ilyen-meg olyan szájba adott (leírt) információk nem hatnak meg.
A téves kukorékolás csak azokat zavarja meg, akik nemrég kezdték a méhészkedést.
A kopasz nyakú félék meg úgy is tudják, hogy akkoriban hány napraforgós, repcés hordó állt az udvarban.
Harminc évvel ezelőtt azt sem tudtuk, hogy milyen fajták vannak vetve, csak háromszor pergettünk.
Ja, és az utolsó pergetést úgy augusztus 20 körül fejeztük be.
Addig volt nektár is és virágpor is!
2000 körül, még repce végén egy fedett fias Hunor kerettel szaporított családocskák napraforgón termeltek.
Az új méhészeknek vegyük csúsztatásnak Kiskakas írását, a régiek meg a valóságot élték meg!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 21. 19:03
 "acetamiprid tebukonazollal együtt kijuttatva méhekre veszélyes. A thiacloprid ugyanebben a kombinációban már sokkal veszélyesebb."

Nem tartom valószínűnek, hogy a gazdák elhagynák a regulátor hatású tebukonazol használatát .

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: főnix - 2018. Január 21. 22:44
............
A kopasz nyakú félék meg úgy is tudják, hogy akkoriban hány napraforgós, repcés hordó állt az udvarban.
Harminc évvel ezelőtt azt sem tudtuk, hogy milyen fajták vannak vetve, csak háromszor pergettünk.
Ja, és az utolsó pergetést úgy augusztus 20 körül fejeztük be.
Addig volt nektár is és virágpor is!
.........

Kiskakas

Laci!

Néha eltéveszted, és normálisan is tudsz írni, vagy ragadós az idióta egyes szám harmadik személyben beszélgetés?

Értem ám egyes szám, első személyben is...

Amint írtam, a távolság sok mindent megszépít, csak a tények makacs dolgok, s ha utánanézel, rájössz, hogy megint félrebeszélt a kótyagos kiskappan, aki harminc évvel ezelőtt még kiskakas is lehetett.

A napraforgó terület harminc éve 138,3 ezer hektár volt, a repce vetésterület mindössze 60 000 ha.  Tavaly a vetésterületek: Napraforgó 704,15 ezer ha, repce 306,72 ezer ha. Talán látod, ha csak a vetésterületet nézed, sokszorosa a potenciális nektármennyiség, ráadásul érdemes lenne megnézned, harminc évvel ezelőtt hány méhcsalád osztozott a területeken.

A méhcsaládszám harminc éve nem tudom pontosan mennyi volt, pontos adataim 1999-től vannak, abban az évben 806 000 család volt, s abból 16 %-nyit tartottak 150 családosnál nagyobb méhészetben. Ez a szám 2017-re 1 224 257 családra nőtt, a 150 család feletti méhészetek aránya pedig 31 %-ra nőtt, tehát közel 400 000 család van alaposan zsúfolva.

1990-ben a családszám 727 000, alig valamivel 20 000 t fölötti terméssel (fajtaméz arányaim nincsenek), s tudni kell, hogy a kilencvenes években a családszám és a termelés is visszaesett. A mélypont 1996-ban volt, 604 000 családdal és 15 300 t mézterméssel. Hogy legalább húsz évre pontosan "visszaemlékezzünk", nézzük az 1997-es évet is, melyben 642 000 család 15 700 t mézet termelt.

A méhcsaládszám valójában nem sokat mond,  érdemesebb a méztermelés szerkezetét elemezni, az sokkal többet mond.

1999 és 2003 között az átlagos méztermés 17 700 tonna volt évente.
E mézmennyiségből ezen időszakban 14 % volt a napraforgó, 11 % a repce.
2007-ben 24 700 t-ból 18 % repce, 30 % napraforgó.
2012-ben  17 500 t-ból 5 % a repce, 60 % a napraforgó.
2016-ban  24 000 t-ból a repce 15 %, a napraforgó pedig 30 %-nyi...

Gondolom neked vannak hosszabb távra visszatekintő adataid is, alkalmasint kérlek, csak az összehasonlítás kedvéért tedd fel te is. A többi fajtaméz adatai is érdekelnének, nekem csak a közölt intervallum adatai vannak meg, de a többi mézfajta aránya mostani beszélgetésünket tekintve irreleváns.

Nos, ezek az adatok csak azért érdekesek, mert valamennyire rávilágítanak, hogy te sem emlékszel mindig pontosan. Feltehetően jó nagyot lódítottál, amikor a harminc évvel ezelőtti adatokra próbáltál visszatekinteni. Mint látod, az évjárathatás roppant nagy különbségeket képes produkálni, s miként mondják: egyszer fent, egyszer meg lent. Nem vitatom, hogy lehetett kiváló évjáratod harminc év alatt repcéből és napraforgóból is, azt sem vitatom, hogy az utóbbi években kevesebb a te termésed, de a tendenciák azt mutatják, hogy éppen a napraforgó volt az a kultúra, mely fenntartotta a magyar méhészetet. Nem azt mondtam, hogy ez feléd nem lehet másként, de ha az országra érvényes trendet szeretnénk felvázolni, akkor nem szép dolog a füllentés.

A kor feletted sem haladt át nyomtalanul, ma már lehet, hogy csak szeretne ezt-azt a Kiskakas, csak már nem dalol olyan ércesen a torka,  rekedtesebben kukorékol ma már, s lassan a tyúkudvar megbúbolását is jobb, ha az ifjú kollégákra hagyja, ha azt szeretné, hogy fiasok legyenek a tojáskák... Tempora mutantur...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 21. 23:41
QUQURIQ !!!

Szerencsére a búbolással semmi baj!
Tudod, van akinek húsz éves korában is nehézségei lehettek....
Valóban, az érces hang, lehet, hogy fátyolossá vált.
A hazudós Kiskakasnak a hordó számokkal nincs baja, mert abból se neki, sem Neked nem lesz több méze.
Amint az adataidat el nézegetem, alaposak, és valósak.
Mint írod,
 "A napraforgó terület harminc éve 138,3 ezer hektár volt, a repce vetésterület mindössze 60 000 ha. 
Tavaly a vetésterületek: Napraforgó 704,15 ezer ha, repce 306,72 ezer ha."
Csak úgy ránézésre kb. ötszöröse mindkettőnek.
Hozzáteszem, hogy csak úgy vaktában, (de Te majd kikeresed) nem hiszem, hogy a harminc évvel ezelőtti megtermelt napraforgó és repceméz ötöd annyi lenne a mostaninál.
Vagy a mostani ötször annyi lenne a harminc évinek.
Ha ezt nézzük, a mai, egymillió feletti méhcsaládszám vajon mennyi napraforgó és mennyi repcemézet produkált?
" Feltehetően jó nagyot lódítottál, amikor a harminc évvel ezelőtti adatokra próbáltál visszatekinteni."
Nos, az igaz a visszatekintéssel, hogy régen meg sem fordult a fejemben amikor napraforgóra és repcére vándoroltam, hogy méheimtől kiürülhetnek a kaptáraim.
Vajon miért?
Vannak akik már évek óta nem vándorolnak ezekre a növényekre.
Vajon miért?
Hirtelen nagyon sok vajon miért lett!
Vajon miért?

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 22. 00:30
Főnix!

Kíváncsi vagy a rendszerváltás előtti évtizedekre? Emlékezetem szerint 4-600 000 között ingadozott a méhcsaládszám. A 70-es 80-as években a családonkénti mézhozam döntő többségét az akác adta.

Repce a 80-as években országosan 30 000 ha volt, tehát jelentősége lokális volt. Én egyszer vándoroltam rá. Hát nem voltam elájulva az eredménytől, igaz szikesbe hajló volt legelőterületre vándoroltam.

Apám méhészkedése idejében 30-as évektől a 70-es évekig a nyári tisztesfűs legelő nagyon sok mézet adott, többet mint az akác. Az Alföldön a tisztesfű kiirtása után nyáron a lucerna, szavaskerep, bükköny és a kaszáló rétek adtak egy pergetésre lehetőséget. Sőt voltak éve, amikor még azt se és el kellett fogadni a Hungaronektártól a 10 kg cukrot családonként a sikeres beteleléshez.

A 80-as évek hoztak egy erős váltást, mert megjelentek a jugoszláv napraforgó hibridek, amik nagyon jó olajhozamot és jó mézhozamot is adtak. Emlékezetem szerint 150 000 ha volt a vetésterülete. De akkoriban jobban ügyeltek, hogy hova és mely években vetik és csak a valóban napraforgónak való területeket vetették be ezzel. Ezekre az alföldi nagyon szép mézhozamokra jogosan emlékezik Kiskakas. Én is szépeket pergettem ezekben az években nyári mézként napraforgót, sőt kiváló telelőmézet is adott. Visszatértek azok a hangulatok, amiket a tisztesfüves legelőkön átélhettek a méhészek. Édesapám nagyon örült ezeknek az éveknek. Szegény korán elhunyt, csak 88-ig élvezhette ezeket az élményeket.

Abban is igaza van Kiskakasnak, hogy a 70-es, 80-as években az akácon leválasztott egykeretes zárt bölcsős szaporulatokból napraforgóra gyönyörű méhcsaládok lettek. Ezt ma elérni lehetetlen. Miért? Nem az atka miatt, hanem a növényvédőszerek káros hatása miatt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Január 22. 07:54
Valóban jóval kevesebbet pörgetünk mostanában mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, de ennek szerintem sem az az oka hogy az adott kultúrák ne mézelnének. Mézelnek azok. Csak ha most eltekintünk az egyéb problémáktól hogy atka, vírusok, vegyszerek, még akkor is marad egy, ami tetszik nem tetszik ugyanúgy komoly probléma.
Akkoriban (úgy 20 éve) egy 1,5km sugarú körben voltunk hárman méhészek, összesen 90 családdal. Most pedig vagyunk öten, 400 családdal. Bármilyen legelő legyen is az, nagyon durván túl van terhelve, még az a csoda hogy a méhek találnak maguknak kellő mennyiségben virágport és nektárt, aminek zömét még el is szeretnénk venni tőlük. És a néha itt ott megjelenő vándorkonténereket nem is számoltam. Gondolom nem véletlenül írták le régen a könyvekbe hogy egy telephelyen lehetőleg ne tartsunk 50-60 családnál többet..
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Január 22. 08:06
A méhcsaládszám mellett a virágzásokkal is észlelek olyan problémákat, hogy a területenkénti idő eltolódás megszünt. A virágzás rohamossá vált és néhány napi hordás után megszűnik a nektározás. Az a nagy probléma, hogy nincs elhúzódó nyílás, egysíkú, egyféle a legelő.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 22. 08:18
Amit wr ír nem vitatom, de a fő okot a növényvédő szerek, főként a neonikotinoidok elterjedésének tulajdonítom.
Az 1980-as évek elején a méhcsaládok számának megfelelően szerződést lehetett kötni a különböző fajtamézekre.
Ez nem volt kötelező érvényű, de mégis valamilyen támpontot jelentett a kereskedőnek.
Emlékszem, hogy a napraforgóhoz mindig 30 kilókat írtam méhcsaládonként.
Az NSH25-27 egy bomba mézelő fajták voltak, sokszor kétszer pergettünk, és augusztus 20-án is volt rajom!!!!!!
Hol vagyunk most?
Napraforgó után azonnal sipirc a berekbe, vagy serkenteni kell, hogy a családroncsokat rehabilitáljuk.
Repcére évek óta nem járok, gyakorlatilag azt keresem ahol nincs!
A napraforgóra viszont minden évbe mentem eddig.
Sokszor komoly veszteségeim voltak, erre az OMME "okostojása" azt mondta, azonnal kezdjek el atka ellen védekezni.
Sírhatnékom volt a tudatlanságától.
Felhívtam Szalainé Mátrai Enikőt és elmeséltem neki a tüneteket, hogy a méhek úgy repülnek mintha részegek lennének, eltájolnak, nem találnak haza, a szomszédomnál pedig maroknyi rajok ülnek kint.
Azt javasolta azonnal pakoljak össze, mert ilyen tünetek csak mérgezéstől lehetnek, és ha nem volt permetezés, ezt a neonikotinoidok okozzák.
Másnap elpucoltam a telephelyemre, és azonnal el kezdtem serkenteni.
A kollégám ott maradt, a családroncsok nagy részét egyesítette, így lett 70%-os vesztesége.
Nekem a helyszíni szemlén a "szakember" azt mondta.....nincs kint itató, láthatóan keresik a vizet.
Még kettőt lép, a földbe ásott 5 méter hosszú itatómban, meg is fürdik.
A méhek szúrtak, agresszívek voltak amit a kolléga is megtapasztalhatott.
Ekkor még csak 2006-ot írtunk!
Azóta mi történt?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Január 22. 11:09
Olyat szinte egész évben látok nem csak tavasszal, hogy jön haza a méh virágporral megrakodva a lábán, de már nem ér haza mert a kaptárak előtt néhány tíz méterre lepottyan és elpusztul. Volt hogy elindultam a kaptárak mellől, elgyalogoltam a folyosójuk mellett (mentén) 40-50 métert és szinte fél méterenként hevert így egy-két hulla, ugyanúgy virágporral megrakottan.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 22. 12:27
Idézet
A kollégám ott maradt, a családroncsok nagy részét egyesítette, így lett 70%-os vesztesége.
Nekem a helyszíni szemlén a "szakember" azt mondta.....nincs kint itató, láthatóan keresik a vizet.
Még kettőt lép, a földbe ásott 5 méter hosszú itatómban, meg is fürdik.

A "szakember" nem volt tisztában azzal, hogy a méhek elsődleges vízforrása a növények felülete. Tehát ha kiteszed az itatót, akkor is inkább a növényeken keresik a vizet és csak töredéke méh megy az itatóra. Akkor van nagy nyüzsgés az itatón, ha a méhlegelő növényein 500 m sugarú körben még nedvesség sincs. Személyes tapasztalatom, hogy nagyon messzire nem megy vízért a méhecske, mert az túl sok energiába kerülne neki. Ezért aztán nyári hőségben ha aszály van és nincs hordás, akkor csak hajnalban mozognak a méhek és lepik a harmatos növényeket, nektáriumokat, aztán egész nap csend van a kaptárok körül.

A Cruiser neonikotinoid tartalmú csávázószer 2001-es első forgalmazását még méhekre veszélyes szerként engedélyezte a növényvédelmi hatóság. Megnézhetitek a NÉBIH weboldalán. Azóta semmit nem változott az összetétel, de mégis méhekre nem veszélyesként próbálják máig is elsütni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 24. 11:08
Olvasom a Méhészújságot. Benne van az ominózus levél. Ha a címzett megkapja, akkor részemről Bross elrendezte azt, amit elvártam volna tőle egy évvel ezelőtt.
Amit viszont nagyon lényegesnek tartok. Jani bátya egy nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmemet. A gazdák a tebukonazolt regulátornak is használják. Azaz törpésítőnek, hogy ne kezdjen már az ősszel virágozni. Nálunk szerintem az ősszel többször is kellett használni, mert több alkalommal is láttam nyomokat a már 25-30 centis repcében. Persze másfajta regulátor is van. De ezt virágzás kezdetén is használják, hogy a hosszanti növekedés helyett a germinatív növényrészek fejlődését segítsék elő. Emellett kiváló gombaölő hatású. Ha valamit rosszul írtam volna, akkor remélem Tomipapa kijavít.
A lényeg azonban most következik. A szer hosszú hatású. Tehát egy hosszú hatású csávázószer kap egy hosszú hatású gombaölőt. Amely gombaölő gátolja az NNI-k lebontásáért felelős  enzimrendszert, úgy a növényben, mint a méh szervezetében. Az acetamiprid és thiacloprid esetén kimutatható volt, hogy az erősebb thiacloprid méhtoxicitása lényegesen magasabb volt a tebukonazollal, mint az aacetamiprid  tebukonzol párosé. A csávázószerek pedig ezeknél sokkal mérgezőbbek.  Nekem nincs kétségem afelől, hogy a csávázószer tebukonazol kombináció az előbbieknél sokkal mérgezőbb. Az igaz, hogy a csávázószerek nem érnek el a nektárban olyan szinteket, mint a permetezőszerek, de a kumulatív hatás 10-20 -szori fordulót követően bekövetkezhet. Tehát ebben a levélben arra mindenképpen fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy a NNI_vel csávázott repcében virágzás idején ne lehessen használni tebukonazolt. Ahol pedig ősszel is tebukonazolt használtak, azokat a területeket kiemelten kell monitorozni NNI szint vonatkozásában és méheltűnés vizsgálatára.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 24. 20:43
QUQURIQ !!!

neo!

Akkor jobban teszem, ha jobban behúzódok az erdő mélyére?

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 24. 20:46
QUQURIQ !!!

Attila!

Tudsz valami pontos információt, hogy mi is történt ezzel az ominózus levéllel?
Szomjazik a por nép a hiteles információra...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Január 24. 21:57
Ha valamit rosszul írtam volna, akkor remélem Tomipapa kijavít.


Tomipapa nincs is a feketefehéren. Főnix volt az új neve. De már Ő sincs. Állítólag Kistakács A "Klubvezetővel" elhallgattatta. Remélem nem igaz, és hamarosan ismét hallhatunk híreket, mert ugye a hiteles tájékoztatás fontos lenne feketén, fehéren. De Geddekast sem lehet olvasni. Csak nem Geddekas is hasonló gondokkal küzd, mármint hogy új nicket keres.  ;D ;D ;D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 25. 06:32

Akkor jobban teszem, ha jobban behúzódok az erdő mélyére?


Szerintem ez rosszabb cseleket lenne. (Én vagyok ilyen helyzetben).Minél távolabb vagy, annál nagyobb a valószínűsége az eltévedésnek. Hacsak nem találsz olyan helyet, ahol 7 km-es sugarú körben nincs repce. Szerintem ilyen hely nem létezik az országban.
Ami a tebukonazol szinergens hatását illeti. Ha annyira felerősítené a méreghatást, hogy már a felderítő méh elpusztulna, akkor az lenne  legjobb. De hát pont az a baj, hogy a neo jelenlétét kinyújtja a bontás csökkentésével, következésképpen ez egy késői hatás, ami szinte biztos, hogy a hírvivő hazaérkezte után érvényesül. Tehát ez a szinergizmus csak arra jó, hogy a nélküle tolerálható mennyiségű toxin mérgezővé váljon. Úgy kell elképzelni, hogy az NNI a receptorba be tud lépni, de ott olyan szorosan kötődik, hogy nem tud kilépni onnan. Normál esetben a kilépő acetilkolint elbontja az acetilkolin észteráz. Tehát szépen, fokozatosan egyre több receptor fog eltömődni a méreggel, így történik meg a kumuláció. Ha csak arról van szó, hogy mondjuk tízszer annyi időt vesz igénybe a receptorból való kiszabadulás, mint az acetilkolin esetén, akkor elképzelhető az, hogy a repce közelében lévő méhek látják a méhest, haza tudnak jönni (az nem biztos, hogy meg is találják a saját kaptárjukat), de nem vesznek el. Később aztán le tudják bontani, lassabb ütemben a mérget. Ha a kötődés a receptorhoz végleges, akkor ebenguba, hogy hol van a méhes a repcéhez képest, előbb utóbb mindegyik méh elpusztul. Ilyen esetben a repce közelében lévő méhészetekben lehet méhhulla, a távoliaknál csak a CCD jelei láthatóak, hiszen ők már haza sem találnak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 25. 08:22
A felderítő méhek által bejárt terület nagysága határozza meg, hogy a gyűjtő méhek milyen messze mennek nektárért, virágporért. Azt pedig az időjárás. Szélcsendes párás melegben tényleg elmennek gyűjteni akár 7 km-re is, de ilyen nem szokott lenni repcevirágzáskor.

Kíváncsi! Nem lett volna szégyen, ha Tomipapa bocsánatot kér, ha elhamarkodott kijelentést tett. Minden embernek van hibája, nekem is, másnak is. Még Buchinger Gyurinak is. Nikovitz Tóninak nagyon fájt a történet, de már rég megbocsájtott. Ha nem így lett volna, akkor nem lettek volna azok a méhészeti napok, amiből sok egyéb dolog megszületett.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 26. 00:33
Olvastam odaát Tomipapa írását, melyben felrója nekem, hogy mily könnyedén elhajoltam, mint a nádszál, amikor gesztust gyakoroltam Bross felé. Én azonban azt írtam, hogy Bross azt rendezte el, amit egy évvel ezelőtt vártam volna el tőle. Iparkodnia kell, hogy az egy év alatt felgyülemlett hátralékot behozza. Ez majd eldönti, hogy taktika volt-e a részéről vagy valóban felvállalja a tagság képviseletét. Azért őt is megilleti a hibák helyrehozásának lehetővé tétele. A problémát én abban látom, hogy az rendben van, hogy Tóth Péter monitorozza az NNI szinteket, de azt kellene inkább bizonyítani, hogy ez a méheket miképpen érinti. Az mit jelent, hogy talál 1 ppb NNI-t a nektárban? A veszélyes vagy éppen a veszélytelen szintet? Kiváltképp akkor, ha a mézben akár ötven is lehet. Az 1 ppb ekkor éppenséggel a veszélytelen szintet jelenti, hiszen akkor hogyan lesz belőle ötven, ha ettől elpusztul a méh. Van itt tennivaló bőségesen, csak valamiért nagyon nem akar mozdulni a dolog. Egyébként szerintem pontosan annyi kárt fog tenni a csávázás, amennyit a tilalom előtt is tett. Aki egy ABPV-t vagy CBPV-t NNI mérgezésnek nézett, az most is annak fogja (ne feledjük, hogy a mászkálók kihúzott fullánkja esetén látható elhalt, fehér színű utóbél leginkább a CBPV-re utal), tehát neki nem lesz olyan eredménye, ami az NNI mérgezést igazolná. Aki nem vette észre, hogy eltűntek a kijáró méhei, mert a kikelők pótolták, azoknak most sem fog feltűnni, így hát ő  panaszkodni sem fog, pedig jobban tenné. Az is igaz, hogy mást úgysem tud, mert azt mondják neki, hogy hiszi a piszi, hogy elvesztek a méheid, mutasd meg őket. Tehát én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy Brosst emiatt a tagság visszahívná. Azért viszont igen, ha a mézük a nem megengedett NNI szint miatt eladhatatlan lesz. Ez ellen már semmit nem tehet. Bár lehet, hogy szerencséje lesz, mert nem lesz méz. Nálunk már három hete virágzik a repce, ahol a permetező nem fedte le a regulátorral a tábla szélét. Azért ez napraforgó esetén már nem fog összejönni, igaz ott pedig nem lesz annyi tebukonazol használva, mint a repcében idén. Ami, mint írtam, mégiscsak átírhatja a történetet. Tudunk bármit arról, hogy a gazdák idén több tebukonazolt használtak vagy fognak használni, mint a tiltás előtt? Azért a szakmai elnökhelyettes ilyen mérvű hallgatása sincs rendben. Az lenne a minimum, hogy legalább állást foglal a kérdésben pro vagy kontra. Megelőzvén a dolgok eszkalálódását vészhelyzet esetén.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 26. 07:28
Ezt írja neo:
"A problémát én abban látom, hogy az rendben van, hogy Tóth Péter monitorozza az NNI szinteket, de azt kellene inkább bizonyítani, hogy ez a méheket miképpen érinti. Az mit jelent, hogy talál 1 ppb NNI-t a nektárban? "
Ennyi rengeteg írás után neo rátapintott a lényegre.
Tóth Péter növényvédős, nem biológus, így ehhez nem ért.
Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag szakértője ezt már régen megfogalmazta!
Ezért kéne végre egy szakember a monitoring élére, nem egy növényvédős, aki még a vesztünkre az elnökségben is ül, és tökéletesen mást mond mind egy évtizeden keresztül.
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vadkan - 2018. Január 26. 20:36
 Nálunk már három hete virágzik a repce, ahol a permetező nem fedte le a regulátorral a tábla szélét.

Kedves neo!

Tudnál feltenni képet erről?
Előre is köszönöm!
Üdv!
V.B.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 27. 21:54
QUQURIQ !!!

Ezt a cikket Kiskakas 2016 márc. 13. tette ide fel!

Ötvenhétféle rovarirtó szert találtak a méhek szervezetében
MTI2016.03.11. 22:1736
Ötvenhét különböző rovarírtószer nyomait mutatták ki lengyel kutatók a mérgezett házi méhek szervezetében. Ezek az anyagok már kis mennyiségben is legyengítik a rovarok szervezetét.
Ötvenhét különböző rovarirtószer nyomait azonosították mérgezett európai háziméhek szervezetében lengyel kutatók, akik a Journal of Chromatography A című folyóiratban ismertették eredményeiket.
A háziméhek ma már világszerte fenyegetettek. Az Egyesült Államokban egyre gyakrabban fordul elő az úgynevezett kaptárelhagyás, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken.
Összetett kapcsolat
Számos tanulmány kimutatott már kapcsolatot a rovarirtószerek használata és a háziméh-populációk hanyatlása között. Az Európai Unió mostanra betiltotta a méhpusztulással összefüggésbe hozható, neonikotinoid-alapú növényvédőszerek használatát.
A méhekre ártalmas szerek egyikének betiltása azonban nem oldja meg a problémát, a rovarölők és a méhpusztulás közötti kapcsolat ugyanis igen összetett és a kutatók folyamatosan dolgoznak az okok felkutatásán.
A lengyelországi Nemzeti Állatgyógyászati Kutatóintézet szakemberei olyan módszert dolgoztak ki, amellyel egyszerre kétszáz rovarirtószer és az azok lebomlásakor keletkező vegyület jelenlétét tudják megvizsgálni, megnézve, hogy pontosan melyik jelent fenyegetést a méhekre nézve. A letesztelt rovarölők nagyjából 98 százaléka engedélyezett az Európai Unióban.A kutatók több mint hetven háziméhmérgezéses esetet vizsgáltak meg, és 57-féle rovarirtószer jelenlétét mutatták ki az állatok szervezetében - írta a Phys.org.
- "Ezek a szerek már kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek szervezetének védelmi rendszerét, lehetőséget adva a parazitáknak és vírusoknak a kolóniák elpusztítására" - hangsúlyozta a tanulmányt vezető Tomasz Kiljanek.
Fontos a méhek egészsége
A kutató azt is elmondta, hogy
a mostani eredmények segítenek kiszélesíteni a rovarölők hatásával kapcsolatos ismereteket
és megállapítani, hogy a jelenleg használt szerek együttes jelenléte milyen kockázatokkal jár együtt. Emellett a populációk megóvására irányuló törekvéseket is előmozdíthatják.
A méhek egészsége rendkívül fontos, hiszen ők végzik az európai termények és vadnövények beporzásának több mint 80 százalékát.

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 28. 15:09
Idézet
A problémát én abban látom, hogy az rendben van, hogy Tóth Péter monitorozza az NNI szinteket, de azt kellene inkább bizonyítani, hogy ez a méheket miképpen érinti. Az mit jelent, hogy talál 1 ppb NNI-t a nektárban?

Egyetértek. A neonikotinoidok hosszú hatástartamú idegmérgek, amik a szociális rovarok esetében akkor is a méhcsalád pusztulását okozzák, ha az egyedre nem feltétlenül letális mértékben mérgező mennyiségben vannak jelen.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Január 28. 20:58
QUQURIQ !!!

Maradjunk annál, hogy a monitoring vizsgálat kiindulási pontja is hibás volt, nem még a mintavétel.
Egészen más vegyszereket kellett volna monitoringozni.

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 29. 11:31
Idézetet írta: neo
Nálunk már három hete virágzik a repce, ahol a permetező nem fedte le a regulátorral a tábla szélét.


Kedves neo!

Tudnál feltenni képet erről?
Előre is köszönöm!
Üdv!
V.B.
Csináltam pár képet, de ezt most bonyodalmas lenne feltennem (nem használok okos telefont),begyalogoltam a kérdéses helyre, és az alábbi gyanúm igazolódott be:
A repceföldön én is láttam világos zöld növényzetet, ami virágzik. Nem tudom, hogy mustár keveredhetett bele ? Ha nem, akkor márciusra le is virágzik, ha kitart ez az idő.
Tehát ez is mustárnak bizonyult, mint amit 3 hete említettem (most azt is megnéztem közelebbről). Azt nem értem, hogy miért veti valaki vegyesen a repcét a mustárral, ha nem zöldítés a célja. Most is vannak benne friss nyomok, mert a repce is nagyon akarózik nőni. Egy kisebb táblát is találtam, ami tiszta mustárnak néz ki, virágzik, de alatta ott a repce. Talán Te többet tudsz mondani róla, hogy ennek mi értelme van?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 29. 11:57
Egy segédtáblázatot raktam ide, a ppm, ppb bemutatására. Pont a ppb megjelölés nem látszik rajta, az a sárga téglalapokat jelzi. Tehát a parts per billion rövidítése a különféle mértékegységeknél azt jelenti, hogy, hogy egy billiomodnyi rész, vagyis egy milliárdod rész. Ez az amerikai számok és a magyar számok különbözőségéből fakad. Itt elolvasható:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ezrel%C3%A9kn%C3%A9l_kisebb_r%C3%A9szek
Tehát ugyebár a ppb lehet: µg/kg (víz esetén literrel megegyezik), nanogramm/gramm (ng/g) vagy pikogram/milligramm. Látszik a táblázatból, hogy a sárga téglalapok által közrefogott egységek két szélső értékének arányát jelentik, úgy, hogy az alsó szélen lévő értéket osztjuk a felső szélen lévő értékkel. A kitevő oszlopban az alsó szél értékéből kivonva a felső szél értékét, megkapjuk a milliárd kitevőjének 9-es értékét. PPM-nél ugyanez az érték a hatos, ppt-nél a 12-es, és ppq-nál a 15-ös.
Mindezeket azért írtam le, hogy érthető legyen a következő hozzászólásom.
(http://)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Január 29. 13:09
Nos, ugye látszik a képen, hogy a ppm kategóriába a guttációs cseppek NNI szintje tartozik. Ez 1000 ppb mennyiséget jelent. A laboratóriumok 1 ppb szintig tudják jelenleg kimutatni  az NNI-ket. A guttációs cseppek kukoricánál kelés után nem sokkal 10000 ppb-t is elérnek, egy hónap múlva kb. 800 és 1000 ppb-t (1 ppm-et). Tehát a guttációs cseppek kimutatása a laborok számára rutinfeladat. A virágpor és a nektár NNI tartalma már 1 és 50 ppb szint körül van csávázószerek esetén, permetezőszer NNI esetén 200 körül. Ez is kimutatható. Ha a  méh felszívja az 1 ppb-s nektárt, és a labor az egész méhet vizsgálja, akkor ha a méh tömegének egy százaléka a nektár, akkor a méhből történő kimutatás a kimutatási határ alatt van, annak egy százada. Erre nem képesek a laborok. Ezt jelzi a képen a a sárga alatti piros szín, ami már nem a ppb, hanem a ppt kategóriába tartozik.
A tiametoxam LD 50 értéke (az a mennyiség, amely a kezelt méhek felét megöli) 5 nanogramm. Ha 10 000 méh egy kilogramm, akkor egy méh 100 milligramm. 5 nanogramm/100 milligram az 50 nanogramm/1 gramm, vagyis 50 ppb. Tehát ennek  kimutathatónak kellene lennie. Akkor, ha a teljes 50 nanogramm felszívódott a méhbe (ez a szájon át adott fél letális dózis). Ha ezekből a méhekből nem mutatható ki az NNI, akkor két dolog lehetséges: 1: csak töredék mennyiségű NNI szívódik fel 2: a receptor által megkötött toxin az erős kötés miatt nem mutatható ki.
Miért írtam le ezeket? Mert most akarok egy olyan történetet elmesélni, ami azt hiszem óriási tanulságokkal jár mindenki számára. Az ősszel történt egy olyan méhmérgezés, ami repce vetése idején történt. Vetéskor hatalmas port kevert a vetőgép, melynek következtében egy falu méhészetének fele komoly kárt szenvedett. Az egyik károsulttal beszéltem. Elmondta, hogy az elhullott méheket amikor összegyűjtötte,mert elviselhetetlen volt  a bűz,  akkor azok a méhek a földön úgy helyezkedtek el, mint amelyek egy utat képeztek volna a szolidágó irányába. Tehát az elhullott méhtetemek kirajzolták a légifolyosót, akinek esetleg még kétségei vannak annak létezéséről. A csávázáskor leporló méreganyag ölte meg a méheket. A csávázószer  Cruiser volt, melyet szabályosan deflektoros vetőgéppel vetettek. A vizsgálatok közel 200 féle hatóanyagra történtek, azonban csak fluvanilátot találtak, amit a méhész használt. Ez nyilvánvalóan nem okozta a gondot, mert rajta kívül még kb. öt méhész károsodott. Tehát az 50 ppb miatt itt ugyebár ki kellett volna tudni mutatni az NNI-ket. Hacsak nem az 1-es ill. 2-es pontban leírt eset fordult elő. Harmadikként felvethető az, hogy a légzőnyílásokon bejutó méreg lényegesen kisebb adagban is ölhet, mint  szájon át. Vagyis arról volt szó, hogy a szolidágóra rakódott mérget szedték össze a méhek virágporgyűjtés közben, ami a légutakba juthatott  a virágpor leseprése közben. Csuja László azt mondta erre, amikor utólag kérdezték, hogy folyékony nitrogénben kellett volna a mintát szállítani, mert lebomlott a méreg, azért nem tudták kimutatni. Azt észre kell venni, hogy ez nagyon ellentmond annak, hogy a talajban évekig megmarad. Itt mindenképpen hiba volt, hogy nem történt meg méhkenyér, illetve szolidágó növény mintavétel.
Ugye amikor egy holtbiztos NNI mérgezés esetén sem tudja kimutatni a méhekből a labor a hatóanyagot, akkor mit lehet várni egy olyan mérgezéstől, ami a nektárból vagy virágporból ered?
A guttációs cseppes adatokat a Greenpeace alábbi kiadványából vettem: http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/388855/csepego-mereg-tanulmany-2013-12-16.pdf
Ebben a szerzők, többek között Simon Gergely azt fejtegeti, hogy egy méh egyharmadnyi kapacitással felveheti az egy hónapos növényből az LD 50 értékű 5 nanogrammnyi tiametoxamot. Mit jelent ez? Azt, hogy belepusztul, ha innen visz vizet. Lehet, hogy hazaérés előtt. Tehát ebben az esetben nem lesz tömeges vízgyűjtés, márcsak ezért sem, mert napközben nem guttálnak a növények. Arra viszont mindenképpen felhívja a figyelmet, hogy a századrésznyi mérget tartalmazó nektárból 30 fuvar alatt képes összeszedni a mérgező dózist. De nem fogja, mert előbb eltéved. Megvalósul a CCD.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 30. 06:38
Szegény méhecske panaszkodik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Január 30. 15:23
Az egy-egy méhegyedre vonatkozó LD 50 értéket meghatározták a növényvédőszer vizsgálatok során, de a megvizsgálta-e bárki, hogy a méhcsaládra nézve
mennyi az LD 50?
Mennyi az LD 10?
Mennyi az LD 25?
Mennyi az LD 75?
 
Merthogy a méhcsalád akkor is szétesik, mint a szaporodás egysége "meghal", ha a méreg az egyedet még nem pusztítja el.

A méhegyed halálát értjük, de mit értünk a méhcsaládnak, mint szaporodásra alkalmas egységnek a halálán?
És hogyan határozhatjuk meg az LD 50-et meg a többi értéket?

Lécci ezt is próbáljuk meg körbejárni, elemezni. Ha pontosan tudjuk ezt definiálni, akkor valószínűleg felállítható ökotoxikológiai vizsgálati modell is erre.

Kiindulásként két dolgot írok
1.
a szakirodalom szerint legalább 6000 egyedből kell álljon az a méhtömeg, amiben az anya már hajlandó herét is petézni. Vagyis, ha az egyedszám ez alá csökken, akkor már nem beszélhetünk szaporodásra képes szuperorganizmusról, nem beszélhetünk méhcsaládról.
2.
Szintén szakirodalmi adat, hogy legalább 500 egyed kell ahhoz, hogy hőszabályozásra képes méhfürt jöjjön létre. Ezzel az anyanevelők tisztában vannak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Január 31. 20:39
Nem tudom volt e már fent a fórumon , de az eseményekhez ez is hozzátartozik.

https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/10/26/neonikotinoid-kabulatban-3-a-hazai-meheszek-sem-gyanutlanok/

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Február 03. 19:03
Már 2018-ra is hirdetik a rovarölő csávázószereket a repcére, akkor a klórpirifoszt lehet használni?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. Február 03. 20:11
http://portal.nebih.gov.hu/-/a-klorpirifosz-novenyvedo-szer-hatoanyag-felhasznalasanak-korlatoza-1
http://kockazatos.hu/anyag/kl%C3%B3rpirifosz
http://greenpeace.blog.hu/2015/03/30/klorpirifosz_egy_elterjedt_mereg_8_fo_bune

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 04. 10:39
Tomipapa a zöldön felvetette azt a megállapításomat, hogy a mézek csávázószer NNI tartalma oda vezethet, hogy elkobozzák a magyar méhészek mézét a határértékek túllépése miatt. Ez a kijelentésem egyáltalán nem volt alaptalan, hiszen azért szoktam tájékozódni olyan dolgokban, melyet leírok, és az nem egy régebben szerzett tudás eredménye. Azt el kell mondanom, hogy a kép ennél sokkal árnyaltabb. Történetesen az EU megemelte a megengedhető szint mértékét 10 ppb-ről 50 ppb-re 2016-ban, tehát a tiltás ideje alatt. Ezt én annak tulajdonítottam, hogy nagy valószínűséggel olyan háttéranyag van a birtokukban, mely szerint a mézek NNI tartalma közelít ehhez az értékhez, de azt semmiképpen sem akarják, hogy a méhészek munkájuk gyümölcsét azért veszítsék el, mert a peszticid használatot úgy engedélyezik, hogy az környezetszennyező módon viselkedik. Számomra nagyon meglepő volt, hogy ezen értékek mellett egy csillaggal jelezték, hogy a megengedett szintnek a kimutatási határ alsó értékének kell lennie. Ami már 10 ppb alatt van. Ez a két dolog így nem fér össze. Vagy a kimutatási határ, vagy az 50 ppb. Gondoltam arra is, hogy ha ki lehet mutatni, akkor hivatalból meg kell tiltani a használatot, de a mézet 50 ppb-ig nem kell elkobozni és megsemmisíteni. Hát ez csak az én erőltetett magyarázatom, fogalmam sincs, hogy az EU miként képzeli a kettős értéket? Ugye utaltam arra, hogy én azt is elképzelhetőenk tartom, hogy 50 ppb feletti szinteket lehet a mézből kimutatni. Nos itt van egy kanadai vizsgálat.
https://www.usask.ca/toxicology/jgiesy/pdf/publications/JA-885.pdf
 Itt az oszlopdiagramokról 50 ppb közeli klotianidin és tiametoxam szintek is leolvashatóak. Igen ám, de a szöveges részben nedves tartalomra 8 és 17 ppb közötti szintet írnak csak. Szárazanyagra vetítve ez nem lehet 50 közeli. Szóval még egy ellentmondás. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez egy módosított mintafeldolgozással (QuEChRS)  történt, és ezért lehetnek esetleg magasabbak az értékek, mint a korábbiak, ahogy a cikk is utal a régi alacsony értékekre.
AZ MRL anyagban szerepel egy olyan kitétel, hogy a méz megengedett szintjei a méhek védelmét szolgálják. Máshol is találtam utalást arra, ha a mézből ki lehet mutatni a csávázószereket, akkor az megengedhetetlen kockázatot jelent már önmagában, és nincs arra szükség, hogy a méhekre gyakorolt kártétel bizonyításra kerüljön. Amikor a minisztérium kiadta, és még most is ad ki szükséghelyzeti engedélyeket, akkor már ismertek voltak ezek a vizsgálati eredmények, melyek mindenképpen a kimutathatósági határ fölötti, sőt a tíz ppb fölötti szinteket mutatnak. Az vita tárgya lehet, hogy 40-50 ppb-s szintek is detektálhatók-e, de nincs is jelentősége.
Azt gondolom, hogy az OMME-nak közigazgatási bíróságon meg kellett volna támadnia a szükséghelyzeti engedélyek kiadását, mégpedig az MRL értékekre hivatkozva. Félek, hogy most már csak kártérítési per lenne indítható, hiszen a szükséghelyzeti engedélyek határozatai jogerőre emelkedtek. A kártételt viszont bizonyítani kellene. Azonban a 2018-as napraforgó és kukorica szükséghelyzeti engedélyek talán még nem emelkedtek jogerőre, ezért esetleg ott még van keresnivalónk a közigazgatási bíróságon, ahogyan a 2018-as repcevetés kapcsán is.
Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e ebben az ügyben elnökségi döntés? A jogászok járjanak utána a kérdésnek!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2018. Február 04. 11:57
Sziasztok!


"Azonban a 2018-as napraforgó és kukorica szükséghelyzeti engedélyek talán még nem emelkedtek jogerőre, ezért esetleg ott még van keresnivalónk a közigazgatási bíróságon, ahogyan a 2018-as repcevetés kapcsán is.
Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e ebben az ügyben elnökségi döntés? A jogászok járjanak utána a kérdésnek!"


A magyar jog és bürokrácia jelenlegi reakcióidejét tekintve úgy gondolom, hogy ez már most bukta, mert egy esetleges holnapi beadvány esetén is minimum fél év, vagy akár több idő is eltelhet addig, amire valamiféle tárgyalásra sor kerülne...

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 04. 13:33
Megnéztem. Ezek legnagyobb részét már kiadták a múlt évben. Néhány ezer ha pattogatott kukoricáé még nem járt le, január 11-én adták ki, annak február 10-én jár le.
Ez szerepel a határozatban:
Idézet
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében további jogorvoslatnak helye nincs. Jogszabálysértésre
hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető, a határozat közlésétől számított harminc napon
belül. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de a Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
Azonban. Én az összes kiadott határozatot megtámadnám, mégpedig olyan címen, hogy az OMME-nak nem küldték el . Hiszen az OMME tagjai ebben az esetben ügyfélnek minősülnek, mert a méhészek jogos érdekét sérti a szükséghelyzeti engedélyek kiadása. Hiszen emiatt van az ideiglenes tiltás, ami véleményem szerint most februárban végleges lesz, ha az EU következetes (az NNI-k a mézben kimutathatóak.) Tehát ezek az engedélyek valójában semmisnek minősülnek, hiszen jogfosztás történt arra vonatkozóan, hogy a méhészek fellebbezést nyújtsanak be. Ha pedig a bíróság kimondja a semmisséget, akkor nem lehet elvetni a csávázott vetőmagot. Addig pedig van még két hónap. Kérdés, hogy szándék van-e arra, hogy ne legyen neonikotinoidokkal csávázott napraforgó és kukorica az országban?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Február 04. 17:14
Most láttam a hirdetést, gondolom az őszi repce vetésekre gondoltak, bár van tavaszi vetésű is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vadkan - 2018. Február 04. 18:33
Idézetet írta: neo
Nálunk már három hete virágzik a repce, ahol a permetező nem fedte le a regulátorral a tábla szélét.


Kedves neo!

Tudnál feltenni képet erről?
Előre is köszönöm!
Üdv!
V.B.
Csináltam pár képet, de ezt most bonyodalmas lenne feltennem (nem használok okos telefont),begyalogoltam a kérdéses helyre, és az alábbi gyanúm igazolódott be:
A repceföldön én is láttam világos zöld növényzetet, ami virágzik. Nem tudom, hogy mustár keveredhetett bele ? Ha nem, akkor márciusra le is virágzik, ha kitart ez az idő.
Tehát ez is mustárnak bizonyult, mint amit 3 hete említettem (most azt is megnéztem közelebbről). Azt nem értem, hogy miért veti valaki vegyesen a repcét a mustárral, ha nem zöldítés a célja. Most is vannak benne friss nyomok, mert a repce is nagyon akarózik nőni. Egy kisebb táblát is találtam, ami tiszta mustárnak néz ki, virágzik, de alatta ott a repce. Talán Te többet tudsz mondani róla, hogy ennek mi értelme van?

Zöldítés lesz az. Egészen pontosan ökológiai jelentőségű másodvetés. -ami legalább két faj keverékéből kell, hogy álljon.
Szóval hamarosan beforgatja a gazda.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 04. 18:54
Azért furcsa, mert ez a gazda kb. tíz éve minden második évben repcét vet ide. Másik évben valamilyen gabonát. Most is az összes területe repce. Illetve mustáros repce. Augusztusban vetette, és már sokadszor járta végig. Kitaposott kezelőutak vannak benne.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vadkan - 2018. Február 04. 19:06
Hmmm. Érdekes. Hamarosan kiderül az igazság.
Annak idején kérlek számolj be a tábla (növényzet) sorsáról!

Köszönettel:
VB
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 04. 21:51
Oké. Mindenképpen megírom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 05. 00:06
Megnéztem. Ezek legnagyobb részét már kiadták a múlt évben. Néhány ezer ha pattogatott kukoricáé még nem járt le, január 11-én adták ki, annak február 10-én jár le.
Ez szerepel a határozatban:
Idézet
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében további jogorvoslatnak helye nincs. Jogszabálysértésre
hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető, a határozat közlésétől számított harminc napon
belül. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak kell címezni, de a Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
Azonban. Én az összes kiadott határozatot megtámadnám, mégpedig olyan címen, hogy az OMME-nak nem küldték el . Hiszen az OMME tagjai ebben az esetben ügyfélnek minősülnek, mert a méhészek jogos érdekét sérti a szükséghelyzeti engedélyek kiadása. Hiszen emiatt van az ideiglenes tiltás, ami véleményem szerint most februárban végleges lesz, ha az EU következetes (az NNI-k a mézben kimutathatóak.) Tehát ezek az engedélyek valójában semmisnek minősülnek, hiszen jogfosztás történt arra vonatkozóan, hogy a méhészek fellebbezést nyújtsanak be. Ha pedig a bíróság kimondja a semmisséget, akkor nem lehet elvetni a csávázott vetőmagot. Addig pedig van még két hónap. Kérdés, hogy szándék van-e arra, hogy ne legyen neonikotinoidokkal csávázott napraforgó és kukorica az országban?

Kérdés, hogy szándék van-e arra, hogy ne legyen neonikotinoidokkal csávázott napraforgó és kukorica az országban? Kinek az országban? A csicska OMME vezetésnek? Az képtelen komoly dolgot tenni, képtelen olyan igazi harcot folytatni, amilyet felkínáltál most és amilyet kellene.

Pénze van, sőt tömegbázisa is van az OMME-nak, de sajnos az OMME vezetésének évtizedek óta nincs akarata, nincs érdekvédelmi képessége.
Miért?
Mert középen akar állni.
Mihez képest?
Szóval mindíg középen akar állni az OMME vezérkara. Annyira középen, hogy ezzel már egyáltalán nem a méhészek érdekét védi. És sajnos ezzel védi a minisztérium érdekét, védi a Bayer-Syngenta érdekét, védi a mézkereskedőkét stb. és súlyos károkat okoz a méhészeknek, a méhészeti ágazatnak. Óriási felelőssége van az OMME-nak és ezzel nincs tisztában.

Hol kéne álljon az OMME vezetése?
Nem középen, hanem elől!
Mutasson irányt a méhészeknek. Vállalja fel, hogy vezeti a méhészek érdekvédelmi küzdelmét, a méhészek alapvető stratégiai érdekét.


Szívből kívánom, hogy ne legyen igazam!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 05. 14:18
Időközben nekem az is eszembe jutott, hogy biztos, hogy az OMME nem kapta meg ezeket a határozatokat? Gyakorlatilag a legnagyobb méhész érdekvédelmi tömörülés, amelynek talán valamiféle partnerségi kapcsolata is van a NÉBIH-hel.
De nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, szerintem nem kapta meg a határozatokat. Akkor pedig a NÉBIH-t nem értem. A honlapon történő közzététel ebben a formában nem meríti ki a hirdetményi úton történő döntés közlését, mert 1: nagyon eldugott helyen találhatóak 2: a határozat indoklása nem nyilvános, tehát akkor ez így nem számíthat a döntés közlésének, hiszen annak az indoklás részt is tartalmaznia kell 3: az a pont sem szerepel a határozatokon, hogy kik kapják meg a határozatot, ezzel együtt pedig arról szóló rendelkezést, hogy a döntés közlése hirdetményi úton történik. Azért ennek utána kellene ám mennie a vezetőségnek!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 05. 15:36
QUQURIQ !!!

Azért egyet nem ért Kiskakas!

A profi méhészeknek nincsen bajuk a neo-kal?
Vagy az Ő méheik gázálarcban röpködnek?
Mert egy szót sem hallottam, hogy a profik is az ügy mellé álltak volna!
Vagy valamiről lemaradtam?

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 06. 12:25
Miben profi a Profi Méhészek Egyesülete? Olcsó telefon tarifáiban és az egyszem rendezvény megszervezésében. Érdekvédelmi tevékenysége láthatatlan. Van egyátalán?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 06. 20:33
QUQURIQ !!!

Csak azt hiszik, hogy olcsó a telefonjuk!
Nem ezért hozta létre Koós Péter, ami most ott folyik benne...

Kiskakas!

ui. ez lenne a hívatása: közös gépbeszerzés, keret dót, faanyag, műlép soroljam?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 07. 00:35
Idézetet írta: kiskakas link=topic=3.msg38222#msg38222 date=1517945616[b
ui. ez lenne a hívatása: közös gépbeszerzés, keret dót, faanyag, műlép soroljam?[/b]
Erre nem egyesületet, hanem szövetkezetet kell alapítani.

Ennyire nem tudják a méhészek, hogy mire való az egyesület és mire való a szövetkezet. Az egyesület feladata nem az "ócsó" telefon, hanem a közös érdekek védelme.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 14. 19:38
QUQURIQ !!!

Kedves Klub társaim, és minden magyar Méhész!

Aki az önkormányzattól kapott értesítést, hogy "xy" hektár csávázószeres repcét vetettek, fellebbezze meg hivatalosan az értesítést!!! (még most gyorsan)!!! (szerintem aki nem kapott az is tegye meg)/!
Ugyanis Magyarország méhsűrűsége olyan tömött, hogy nincs az országban olyan terület ahová el lehetne menekülni a méhekkel!
Rögtön a fellebbezésben írjátok meg, hogy az esetleges méhpusztulásért kártérítést kértek!!!
Adjátok tovább az információt, és minél többen adjátok be!
Természetesen ajánlva!!!
Ez így mindenre feljogosít benneteket!
Ugyan is a magyar rendelkezések eleve szembe mennek az Európai törvényekkel!
Az eseti engedély nem jogszerű, mivel van más alternatív védekezési lehetőség!
Biztassatok fel mindenkit, hogy tegye meg a tálcán kínált lehetőséget!!!

Üdv: Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Február 14. 19:43
A MÉHÉSZET szaklapban Csincsa Tibor tollából van egy hosszú írás a neokról.
Egy sort idézek belőle csupán.
"Mindig a kockázat és az előny egyensúlyát kell vizsgálni, mert a gyakorlatban semmi sem "fehér vagy fekete"."
Na még egy az első oldalól:
"Végül is mennyire mérgezők ezek a neonikotinoidok, vagy röviden neok? Nagyon!"
Vannak akik a mai napig azt állítják, hogy semmi bajt nem okoz.......
Nem kezdem el.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vadkan - 2018. Február 14. 20:01
QUQURIQ !!!

Kedves Klub társaim, és minden magyar Méhész!

Aki az önkormányzattól kapott értesítést, hogy "xy" hektár csávázószeres repcét vetettek, fellebbezze meg hivatalosan az értesítést!!! (még most gyorsan)!!! (szerintem aki nem kapott az is tegye meg)/!
Ugyanis Magyarország méhsűrűsége olyan tömött, hogy nincs az országban olyan terület ahová el lehetne menekülni a méhekkel!
Rögtön a fellebbezésben írjátok meg, hogy az esetleges méhpusztulásért kártérítést kértek!!!
Adjátok tovább az információt, és minél többen adjátok be!
Természetesen ajánlva!!!
Ez így mindenre feljogosít benneteket!
Ugyan is a magyar rendelkezések eleve szembe mennek az ez Európai törvényekkel!
Az eseti engedély nem jogszerű, mivel van más alternatív védekezési lehetőség!
Biztassatok fel mindenkit, hogy tegye meg a tálcán kínált lehetőséget!!!

Üdv: Kiskakas

Ez jó ötlet.
De!
Egy kérdés....
Tudjuk bizonyítani az esetleges méhelhullás okát?
Laborvizsgálat alapján minden kétséget kizáróan kimondják, hogy a neo-s csávázószer miatt volt kárunk?
Mert ez ugye kell a kártérítéshez.
(Nekem a laborvizsgálatok terén nincsen jó tapasztalatom.)

Üdv!
VB.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: SzaboJ - 2018. Február 14. 20:32
Ami már el van ültetve (repce) sajnos azzal semmit nem lehet tenni. Eső után köpönyeg.
De, a múlt héten voltam az egyik Pest megyei szövetkezet vetőmag raktárában az ültetendő napraforgó vetőmag kezeléséről érdeklődni. Kézségesen megmutatták a zsákokat a Syngenta által csávázott tiametoxan felhasználásával kezelt vetőmagok voltak. Egy vándorlással kevesebb ebben az évben. Fogalmuk sem volt a csávázószerek fajtáiról, annyit tudtak, hogy ők mindig ugyan onnan rendelnek, a vetőmag szállító intézi a csávázó szerek összetételét. Na itt még lehet valamit elérni, még a magok a földbe nem kerülnek.

SzJ.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vadkan - 2018. Február 14. 20:48
Felejtős.....
Sajnos.
A gazdák döntő hányada már megrendelte az ez évi kukorica és napraforgó vetőmagot. Természetesen a csávázószerrel együtt. (mivel kicsit drágább a rovarölőszeres csávázással, ezért mint külön opciót, meg kell jelölni a rendelésnél)
Lassan a vetőmagok kiszállítása a gazdákhoz is megtörténik.....  És 1,5 hónap múlva vetés.
Ezt már ebben a szezonban nem lehet visszacsinálni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Február 14. 21:32
Nincs mit tenni , országosan szar a helyzet /már 14 éve / , mondta egyszer .......... !!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 14. 21:42
QUQURIQ !!!

"(Nekem a laborvizsgálatok terén nincsen jó tapasztalatom.)

Üdv!
VB."

A labor vizsgálatokat Nyíregyházán kell végeztetni.
Pontos címet később közöljük.
Mintavételhez nem kell hatósági személy, ez egy nagy hasba akasztás!

1. Hajnalba kell mintát venni, és rögtön szárazjégbe kell tenni, a növényt is és a méheket is elkülönítve!
    72 óráig minden vegyszer kimutatható!
2. Állatorvos szükséges és két tanú.
    Nagykőrösön van egy ügyvéd, aki kimondottan ilyen eseteket képvisel a bíróságon. Nevét is megadjuk.

Szabó J.
"Ami már el van ültetve (repce) sajnos azzal semmit nem lehet tenni. Eső után köpönyeg."

Azért ez nem így van!
Az Uniós törvényt még a vetés előtt hozták!!!
Ez egész Európára érvényes!!!
A gazdák is hibásak, de nem annyira, mivel őket is félre tájékoztatták az esti engedéllyel!
Az eseti engedélyt kiadók a hunyók, és akik a nyomást gyakorolták a kiadókra.

Vadkan!
"Felejtős.....
Sajnos.
A gazdák döntő hányada már megrendelte az ez évi kukorica és napraforgó vetőmagot. Természetesen a
csávázószerrel együtt."

Szerinted, ha kiderül menet közben, hogy a kenyér és az étolaj erősen rákkeltő hatású, sem történik semmi?
A megrendelés még nem minden!
Azt vissza lehet mondani, sőt ki sem lehet adni!!!
Szerinted, nincs a talonban pár ezer hektárnyi kezeletlen vetőmag?

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 14. 21:54
QUQURIQ !!!

Ébresztő Méhészek!

Nem azt kell taglalni, hogy mit miért nem lehet, hanem a célunk az, hogy hogyan segíthetnénk méheinknek az életben maradáshoz!!!
Azon kell törni a fejünket, hogy ne vethessék el a szotyit és a kukoricát ilyen formában...
Szlogenünk lehetne, "élni, és élni hagyni"...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: atya - 2018. Február 15. 07:01
Ezek nagyon szép gondolatok, mondatok!
És tudom hogy tőled ez igaz szívből jön!!
Talán ugyan ezeket a sorokat, el kellene küldeni az OMME "vezetésének" is. Nem gondolod.?
Még azt is meg kellene fogalmazni hozzá, hogy hogyan kellene "csapatban" együtt dolgozniuk azok érdekében akik megválasztották őket.
Innen még semmi nem lett megszervezve, a méhészek javára.  :o  :o
Engemet az egy picit megakaszt, hogy ha itt megfogalmazódnak ilyen, olyan gondolatok, és ezek gondolatok mögé még fel is sorakoznak a méhészek, akkor a küldöttgyűlésen miért nem jelenik meg ez az állásfoglalás? Ha ez a csávázószer mindenkinek problémát okoz, miért nincs a méhészekben szolidaritás, összefogás? Segíts magadon ha az OMME nem segít. Akkor ez is lehetne egy jelmondat. Egyedül mi itt szélmalom harcot folytatunk. Egyébként szerintem azért van ez a nagy szervezet, egyesület, hogy képviseljen 13000 méhészt, és ez már komoly erő. A választott "emberek" az OMME-ban azért lennének hogy minket, választókat képviseljenek, és ne saját magukat,futtassák. Ne azon legyenek a vezetőségben hogy ki kivel van, ki kinek mondjon ellent, szimpátia hiánya miatt. Ha ők ezen nem tudnak túllépni akkor nem oda valók. Nem kell félni a változástól.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 15. 08:55
Rágódunk itt azon, hogy ki és mit és miért nem tett a neonikotinoid ügyben, mert a baj már itt van a nyakunkban. Ebben a tekintetben csak a felelősségre vonásnak van már helye. Bizony a Rádi Tibor vezette Etikai Bizottságnak etikai vizsgálatot kellene indítani ebben az ügyben az OMME azon személye ellen, akinek érdemi lépéslehetősége, sőt kötelessége lett volna és nem lépett, holott az OMME elnöksége egyértelműen kötelezte az illetőt. Ez a számonkérés még nem késő, de ez sem menti meg a méheinket.
Elindíthatja az etikai eljárást
 - az OMME elnökségének bármely tagja, például maga Tóth Péter is, aki bizonyíthatóan többször előterjesztett levéltervezetet.
 - Előterjesztheti ezt az OMME bármely tagja, például Tomipapa is, hiszen van bőven bizonyíték a kezében.
 - de előterjesztheti ezt bármelyik tagszervezet is például a Baranya Megyei Méhészek, vagy a Tolna megyei Méhészegyesület is, ahol óriási méhlegelő területek váltak emiatt különösen kockázatossá.
 - De elindíthatnak az OMME tagok is egy aláírásgyűjtést ez ügyben. 

A helyzet olyan, hogy a lájtos cselekvéseknek nagyon kevés tere van. A Magyar Kormány küldöttségének az volt az álláspontja ősszel, hogy a neonikotinoidos csávázásra a gazdáknak óriási szüksége van, a méhekre való veszélyessége Magyarországon nem jelentős, hiszen a méhészek érdekképviselete nem jelzett ilyet, újabb bizonyítékok nem születtek a neonikotinoidok káros hatására, tehát a korlátozást meg kell szüntetni.   

Most februárban újratárgyalják az ügyet Brüsszelben, de mitől változott volna meg a Magyar Kormány álláspontja. Mi méhészek és a magyar tudományos élet Tettünk bármi komolyat le az asztalra, amitől a Magyar Kormány véleménye megváltozna?

Az OMME felléphet, de ezzel már csak a 2019-es esztendőt lehet valamennyire megmenteni.

Most már az a fő cselekvési terünk, hogy Mit lehet tenni a neonikotinoid ügyben?Hogyan csökkenthető a kár, illetve mit tehetünk, hogy kártérítést kapjon a méhész?

Nem a repce, kukorica és a napraforgó van szükséghelyzetben, hanem a magyar méhállomány.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 15. 11:36
Szeretnék egy fontos dolgot nyomatékosítani. A közigazgatási határozatok elleni fellebbezés alapja nem kártérítési igény érvényesítése, hanem a neonikotinoidok kockázatos hatásainak bizonyítása. Csuja László  kezdetektől azt hangsúlyozza, hogy a neonikotinoidok úgy kaptak engedélyt, hogy az engedélyokiratban az szerepel, hogy ezek a csávázószerek a méhekre ugyan veszélyesek, de ennek azért nincs jelentősége, mert a méh a nektárban és a pollenben nem találkozik vele. Nem tudom, hogy így van-e, mert az eredeti engedélyokiratok a NÉBIH honlapján nem elérhetőek, csak az egyes módosítások. Azonban az EFSA eddig tett nyilatkozati alapján, ami az MRL érték meghatározásánál is látható, ez valóban így van. Azonban már nagyon sok közlés van arról, hogy a mézben és pollenben kimutathatók ezek a csávázószerek, ezért, és természetesen azért, mert nincs szükséghelyzet, ilyen engedélyeket kiadni nem lehet. Elképesztő az, hogy ehhez az OMME asszisztál. Az lenne a minimum, hogy a vezetőség, de még inkább a küldöttgyűlés erről szavazna. Nekem most már nagon komoly kétségeim vannak afelől, hogy elnökünk a méhészek érdekét képviseli. Azonnal tisztáznia kellene magát a tagság felé, hogy miképpen képzelte azt, hogy  a mi nevünkben olyan levelet ír a miniszternek, amelyben ez áll:
Idézetet írta: Tomipapa
mélyen le kívánnák szállíttatni az akácméz akácpollen-arányát, a diasztáz-aktivitás mérőszámát és a glükóz-fruktóz-arányt is csökkentenék, s a "hamisítási markerként" ismert aszkorbinsav, citromsav koncentrációt szeretnék megemelni, s a szacharóz (jobb esetben=répacukor, rosszabb esetben=nádcukor) engedélyezett arányát szeretnék megemeltetni az itthoni polcokra kerülő mézekben.
Ezek olyan vádak, melyeket az elnöknek egyféleképpen lehet most már csak tisztázni. Bizalmi szavazást kér maga ellen egy soron kívüli küldöttgyűlésen, ahol válaszol a neki feltett kérdésekre, hogy mit miért tesz, vagy nem tesz. Itt egyre több olyan dolog kerül elő, ami vagy  annak kelti a gyanúját, hogy elnökünket lefizették, vagy annak, hogy nem alkalmas a feladata betöltésére. Van harmadik opció is, elmond mindent mit-miért tett, és a tagság eldönti, hogy elfogadható-e a magyarázat? Azt szeretném elmondani a méhésztársaknak, hogy látok néhány olyan jelet, mely szerint a méz kereslet-kínálat egyensúlya felbomlani látszik. Emelkedik a méz ára, a kereskedők lazítani akarnak a szabályokon, hogy szaporítani lehessen  a magas pollenű mézeket. A mézjelentésnek várhatóan egy-két éven belül szintén várható szigorító hatása, a mi érdekünkben, ami tovább tágítja a kereslet-kínálati ollót. Most úgy tűnik, hogy van keresni valónk. Nehogy már asszisztáljunk egy olyan döntéshez, amely minket akar kijátszani! Az elnök pedig tisztázza magát, mert ezt a "hírt" én inkább meg sem akarom hallani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 15. 13:30
Neo!

A neonikotinoid ügyben pontosan lehet tudni, hogy mit tett illetve mit nem tett Bross Péter. Ott nagyon egyértelmű a helyzet és az Ő felelőssége kétségtelenül fennáll.

Viszont a mézzel kapcsolatos állításokat nem akarom elhinni. Szerintem itt valami tévedés vagy félreértés is lehet. Ilyen változtatásokat az OMME elnöke nem kérhet. Ha ez megvalósul, tönkreteszi a termett méz piacát és a teljes magyar méhészeti ágazatot. Ha ez bekövetkezik, akkor csak az arab országokba való lépesméz termelés/gyártás jöhet számításba a magyar méhészeknek.

Tomipapa tegyen le bizonyítékot az állítása alátámasztására.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 15. 14:18
QUQURIQ !!!

Neo!

2008 óta írsz a zöldön. Feltételezem, hogy mind mások is át-át olvastál ide a klubra is.
Ezt a Neo-s dolgot itt 2013 óta feszegetjük. Tehát tudnod kell, hogy az előző vezetés cseszte el
az egész eseti engedélyeztetést!
Főkolompos, Tóth Péter.
Cserényi Péter mint akkori OMME szakmai vezetője a Francia intézetben teremnyi ember hallatára megvádolta a méhészeket, hogy hanyagok, és semmilyen méhveszteség nincs a neok miatt!!!
Szinte lincs hangulat kerekedett, a civil hallgatók az öklüket rázták Cserényi felé.
…és ezt nem csak egy kiskakas állítja, hanem több OMME tag jelenlétében zajlott!
Az akkori vezetés adta ki a minisztériumnak, hogy semmi baj a neo-kal, nincs méhveszteség, nem attól mászkálnak a méhek!
A régi vezetés hülyesége, és hozzá nem értése miatt van most földbe a csávázott repce mag!
Miről beszélünk?
Vádaskodunk, ok-okozati tényezők figyelembevétele nélkül.
A mostani vezetés csak már a „tüzet olthatja” aminek a máglyáját az előző vezetés rakta és gyújtotta is meg!
Félreértés ne essék, de én is lassúnak tartom az ide- oda levelezgetést, rögtön az Uniótól kellett volna állásfoglalást kérni Neo ügyben!
De tudom, hogy egy nagy csontváz még ki fog esni a szekrényből, aki, ami ripityára is fog törni!
Nem vádollak Téged, sem magamat, sem a tagságot, hogy mindenki mélyen hallgatott a neo-król  az előző ciklusban, pedig a csávázott magok akkor is a földben voltak.
A Kontroll csoportnak még hangosabban kellett volna QUQORÉKOLNI, és cselekedni…
A vádaskodás könnyű dolog, nincs vele munka, csak a nagy hang!
…de ez így nem viszi előbbre a méhészek ügyét a neo-kal szemben.
…vagy lehet egyeseknek ez is lehet a célja, hogy jó helyen van az a neo a földben a magon…
(időhúzás)!!!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Február 15. 14:46


Tomipapa tegyen le bizonyítékot az állítása alátámasztására.

1. Ki van tiltva.
2. Mit kellene bizonyítania?
3. Magad, vagy az egyesületed nevében kéred?
4. Miért nem pihened ki magad ;D ?



A neonikotinoid ügyben pontosan lehet tudni, hogy mit tett illetve mit nem tett Bross Péter. Ott nagyon egyértelmű a helyzet és az Ő felelőssége kétségtelenül fennáll.


Tehát tudnod kell, hogy az előző vezetés cseszte el
az egész eseti engedélyeztetést!

Kiskakas

Először egymás között beszéljétek meg ti harcostársak, hogy ki szúrta el, mert egymás után teljesen mást közöltök tényként. Először Ti tegyetek le bizonyítékot az állításaitok alátámasztására, majd azután kérjétek a magyarázataitok megcáfolását azoktól, akiket megvádoltok.
Egyiknek is másiknak is szorítják felülről. Csuja! Elfelejtetted ki ellen mentél tüntetni? :o
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 15. 16:29
Tehát tudnod kell, hogy az előző vezetés cseszte el
az egész eseti engedélyeztetést!
Főkolompos, Tóth Péter.
Cserényi Péter megvádolta a méhészeket, hogy hanyagok, és semmilyen méhveszteség nincs a neok miatt!!!

Kiskakas!
Rendben van ezt elfogadom. Tehát akkor probléma kilőve, hiszen Cserényi már nincs, Tóth Pétert is el kell bocsátani. A vetőmagot pedig akár tízszeres dózisban is lehet csávázni, hiszen a főkolomposok megbűnhődtek.

A mostani vezetés csak már a „tüzet olthatja” aminek a máglyáját az előző vezetés rakta és gyújtotta is meg!
... rögtön az Uniótól kellett volna állásfoglalást kérni Neo ügyben!
Az a baj, ha még kiskakas sem érti, hogy miről karattyolok, akkor mit lehet várni a baromfiudvar többi lakójától? Arról van szó, hogy egészen egyszerűen annyit kellett volna tenni, hogy az OMME megtámadja bírósági úton a kiadott határozatokat, azzal az indokkal, hogy nincs szükséghelyzet, bizonyíték van arra, hogy az engedélyezési okiratban foglalt megállapítások nem igazak, ilyen formában a neonikotinoid csávázás nem engedélyezhető tevékenység. Punktum. Nincs EU, hanem magyar bíróság van. Ha az elutasítja a keresetet, akkor lehet az EU-hoz fordulni. Ezt is a Cserényi cseszte el?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 15. 17:13
QUQURIQ !!!

Neo!

"A vetőmagot pedig akár tízszeres dózisban is lehet csávázni, hiszen a főkolomposok megbűnhődtek."
Látod ez a baj!
Most nem főkolomposakat kell keresni, a problémát kell megoldani!
Erről beszélek!
Brosst tartjátok a főkolomposnak, pedig a jelen földbelévő maghoz semmi köze.

" Arról van szó, hogy egészen egyszerűen annyit kellett volna tenni, hogy az OMME megtámadja bírósági úton a kiadott határozatokat, azzal az indokkal, hogy nincs szükséghelyzet, bizonyíték van arra, hogy az engedélyezési okiratban foglalt megállapítások nem igazak, ilyen formában a neonikotinoid csávázás nem engedélyezhető tevékenység. Punktum."

Te is ismered a bírósági eljárásokat!
Háromszor elvetették volna a repcét mire jogerős ítélet születne.

" Ezt is a Cserényi cseszte el?"
Biztosra tudod, hogy Bross egy személyi döntése volt?

..de ezek az adok - kapok, neked vagy nekem van igazam nem fog semmit megoldani....

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 15. 18:46
Értem! A végső konklúzió tehát az, hogy a lehető legszakszerűbb volt az OMME jelenlegi vezetésének hozzáállása az ügyhöz. Ebben az esetben viszont kérném az admint, hogy törölje ezt a topicot, hiszen nem létező problémáról minek beszélni. Vetőmag a földben, nem kell csinálni semmit. Főképpen nem pofázni egy nem létező problémáról. Kérem, hogy a Kontroll csoport se hozza soha többé szóba a neonikotinoidokat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 15. 19:26
QUQURIQ !!!

Kedves neo!

Ne szívd fel a vizet!
Olvasd végig az eddigi beírásaimat a neo kapcsán!
A bírósági ügyben remélem egyetértünk, a hosszúsága miatt!
Szavaidból kivéve csak Bross az egyedüli hibázó, és mondjon le...
Miért nem írtál pár évvel ezelőtt, hogy mit is kell csinálni, bíróság stb...
Mára már megszületett volna a jogerős ítélet! (és nincsen elvetve a neo-s repce)
Ugye nem kell messzire menni a felelősökért.
..de arra is rávilágíthattál volna, hogy a vezetésben két jogtudor is felvesz havi 50 ezret, azért valamit csinálni is kellene.
Ugye amerre nézünk, mindenütt a felelősök...
...de ettől még nincs semmi elintézve, vagy csak félig!
Én azért annyit tettem, hogy a greenpiszesek tüntetésére a három nemzeti színű kaptárokat biztosítottam.
A csévharaszti összejövetelt ami 12 fő lett volna, Szigetszentmiklósra szerveztem az ONFARM-os összejövetelre, ahol 70 fő hallgathatta végig Békési professzor előadását, majd közös egyetértéssel tiltakoztunk a neo-k ellen.
Ha minden összejön, kisfilm is készül ami a sajtóban is be lesz mutatva.
...de ha azt mondod, hogy menjünk tiltakozni a minisztérium elé, melletted állok az első sorban!

Hajrá!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: SzaboJ - 2018. Február 15. 19:46
Ha mentek szóljatok, én is megyek.

SzJ.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 15. 19:54
Idézet
...de ha azt mondod, hogy menjünk tiltakozni a minisztérium elé, melletted állok az első sorban!

2017 szeptemberében is elkelt volna a segítség a tüntetéshez. Egy most szerveződő tüntetésre nyugodtan lehet mondani, hogy elkésett, de a múlt év szeptemberében a 2018 évi napraforgó méhlegelőnket meg lehetett volna menteni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Február 15. 20:34
Ezt a kínlódást.....
Dr.Darvas Béla professzor szekszárdi előadását nézegessétek.
Ő már rég megoldotta, amin Ti veszekedtek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vadkan - 2018. Február 15. 20:40
Kiskakas!

"A labor vizsgálatokat Nyíregyházán kell végeztetni.
Pontos címet később közöljük.
Mintavételhez nem kell hatósági személy, ez egy nagy hasba akasztás!

1. Hajnalba kell mintát venni, és rögtön szárazjégbe kell tenni, a növényt is és a méheket is elkülönítve!
    72 óráig minden vegyszer kimutatható!
2. Állatorvos szükséges és két tanú.
    Nagykőrösön van egy ügyvéd, aki kimondottan ilyen eseteket képvisel a bíróságon. Nevét is megadjuk."

Nagyon köszönöm a segítségedet!


"Szerinted, ha kiderül menet közben, hogy a kenyér és az étolaj erősen rákkeltő hatású, sem történik semmi?
A megrendelés még nem minden!
Azt vissza lehet mondani, sőt ki sem lehet adni!!!
Szerinted, nincs a talonban pár ezer hektárnyi kezeletlen vetőmag?"

Másrészről meg irigylem az optimizmusodat.
Ennyi idő (1,5 hónap még) alatt nem fogják kideríteni. (vagy lehet, hogy már most is tudják...)
Ha ki is derítenék, akkor sem engednék az azonnali visszavonást, ugyanis megakasztaná az ország szántóföldi növénytermesztésének egy meghatározó részét. Mert mégegyszer mondom, a megrendelések zöme megtörtént, a vetőmagos cégek elvégezték(végeztették) a csávázást. Nincsen talonban már annyi kezeletlen mag. (vagy majd lemossák   ;D ) Erről lekéstünk.....
Szóval ebben ne bízzunk!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 15. 21:43
QUQURIQ !!!

vadkan!
"Másrészről meg irigylem az optimizmusodat. "

Én csak egy Kiskakas vagyok, de Te vadkan, vadkannak kell lenned... ;D
Űzött, megsebzett vadkan módjára kell viselkedned, viselkednünk!
Jó pár évvel megsebeztek bennünket és a természetet a neo-kal!
végre viselkedjünk vadkan és deGonosz módjára!

" Mert mégegyszer mondom, a megrendelések zöme megtörtént, a vetőmagos cégek elvégezték(végeztették) a csávázást. "

Nos, az állam eldöntheti, hogy melyik az olcsóbb megoldás!
1. újravetés neo nélkül?
2. méhészek, méz, méhcsalád kártalanítás?
Tudjátok mint a mandula megporzásánál...
Odaviszi a méhész a szép méhcsaládot, megporzás végén hazaviszi a roncs alig életképes családokat!
...de kit érdekel, mert olyan összeget kapnak, hogy vidáman élnek belőle!

kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 15. 23:24
Mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén?
1.
Ne bízz a hatósági eljárásban!
Miért?
2.
Minél hamarabb állítsd fel a Mintavételi Szemle Bizottságot!

Az észrevételek alapján módosítottam. Most egyelőre ennyi. Kérdezzetek és egészítsétek ki. Ezt tekintsétek váznak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Február 16. 07:17

  • Nem kötelező a NÉBIH-nek bejelenteni.
Miért nem pihensz?
A méhegészségügyi felelősök az egész országban kaptak egy utasítást továbbképzésnek nevezett előadásokon. Az első dolga a méhésznek mérgezés esetén, hogy értesíti az adott terület méheüsét, majd Ő vagy közösen a hatósági állatorvost. Mi az, hogy nem kötelező? Miért kell álomkóros valótlanságokkal hülyíteni a méhészeket? A többi butasággal, amiket összehoztál, már nem is győzne a normális méhész agyilag megbirkózni.
Milyen jegyzőkönyvet kell vezetni? Te összekevered egy gyűlés, vagy választási és ahhoz hasonló eseményen papírra vetett szövegelést, egy egyszerű mintavétellel. Az a jegyzőkönyv nevében teljesen mást jelent. Ott nem kérhetsz szót, csak legfeljebb megkérdeznek. Külön olyan jegyzőkönyvet készíttethetsz amilyet akarsz mással, ügyvéddel is akár, de ott beleszólásod nincs a leírtakba. Majd panasszal, vagy kiegészítést kérve esetleg, ha valami nem tetszett.

"Legyen a szemlén jelen állatorvos. Nem kötelező, hogy az állatorvos hatósági állatorvos legyen!"
Ez sem úgy van szerintem, de ebben nem vagyok biztos. Nálunk kötelező a HATÓSÁGI állatorvost tájékoztatni azonnal, legfeljebb akkor mehet másik állatorvos helyette, ha valamiért Ő nem tudja  a feladatot ellátni. Nálunk van helyettese. Nekem voltak ilyen eseteim is.
Na írj butaságokat, mert kicseszel jóravaló méeüsökkel. Aláírnak igencsak sok olyan papírt, amit be is kell tartaniuk. Nem tudom nálatok mi a helyzet, de szerintem Te is írtál már alá hasonlót. :o Olvasd végig!
Amit leírtál annak van valóság alapja egy-két pontban, de nem váz:
Ezt tekintsétek váznak.
Ez csak csont-váz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Február 16. 07:40
Az ország eddigi legnagyobb méhmérgezése (nem neotól) 2006-ban volt!
3.000 méhcsalád súlyosan károsodott, melyből a végére néhány maradt.
Több mint 50 méhész volt érintve az ügyben.
A Németkéri Polgármesteri Hivatalba toboroztam össze megyénk méhegészségügyi felelőseit, hatósági állatorvosokat, hatósági tanukat.
Mint tudjátok 11 év után a pernek vége, a méhészeknek adott igazat a bíróság, a kártérítést kifizették.
Amit Geddekas leír, hogy "Ne bízz a hatósági eljárásban"! egyszerűen felháborító!
Sok kritikát fogalmazok meg Tóth Péter ellen, (amit jelenleg is fenntartok neo kérdésben), de egyet profi módon kidolgozott!
Még a MÉHÉSZET-ben is egy külön lapként volt becsatolva, hogy mit kell tenni méhmérgezés esetén!!!!!!!
Ezt ma is tananyagként használjuk a méhegészségügyi felelősök képzésekor.
Ez Tóth Péter munkája,  egy olyan "Brossúra" amit érdemes követni.
Ne vezessük félre a méhészeket,amikor kidolgozott eljárási módszer van a birtokunkban!
Talán ott még nem tartunk, hogy Csuja írja a rendeleteket.

Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 16. 07:48
Miért írtam, hogy ne bízz meg a hatósági szemle bizottság munkájában?
1
Több ilyen bizottság munkáját nyomon követtem és minden esetben a felsorolt hibák valamelyike megtörtént. Legtöbb bizotsági munka esetében valamennyi felsorolt hiba megtörtént.
2.
Soha nem használnak szárazjeget a minták helyes tárolásához, pedig ez ma már országosan biztonsággal és elérhető áron kapható.
3.
Gyakori, hogy a minta több napig a NÉBIH valamelyik irodájában dekkol elszállításra várva.
4.
A NÉBIH bizottsága késedelmesen áll fel, mert rá kell érjen egyszerre a hatósági állatorvos, a nönvényvédőszer és kell legyen szabad autó iy arra a napra..
5.
Gyakran már a hatósági állatorvos igyekszik lebeszélni a méhészt, kétségeket ébresztve a méhészben.
6.
A hatósági nönvényvédőszer hatósági ember ki is mondta két esetben, hogy elvégzi a munkát, de neki nem dolga, hogy a méhész oldalán álljon.  Ő a gazda oldalán áll.
7.
Ha bebizonyítja a labor, hogy a gazda mérge miatt hullanak a mérgek és ezt a NÉBIH megtudja, kötelessége büntetni a gazdát. Akkor pedig még kevesebb pénze marad a gazdának a kártérítésre.
8.
A NÉBIH bizottsága nem csinál hajnali mintavételt. Rendszrint a bizottsági tagok a NÉBIH államásról munkaidő kezdetekor indulnak el a helyszínre.
9.
A jelenlegi NÉBIH bizottsága mintavételi szabályában nem szerepel a -75 C fokon tárolás. Szerintük elégséges a +5 C fokon hűtőben tárolni.
10.
A NÉBIH jelenleg nem követeli meg az azonnali belállítást a laborba.
12.
A helyszíni mintavétel gyakran délelőtt 10-12 óra tájékán történik. A növények életfolyamatai ekkor egész más, mint hajnalban, ahogy a rovaroké is.
 13.
Voltak esetek, amikor nagyon határozottan lehetett érezni egy egy gazda iránti szimpátiát a bizottságban.
14.
Nem kell jelen legyen a gazda, de a NÉBIH szól neki és ott van.
15.
A NÉBIH szokta kérni a növényvédelmi naplót. Ez többnyire nincs naprakészen vezetve, tehát hiteltelen dokumentum, ami a legritkább esetben bizonyíték.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Február 16. 07:55
Idézet
Még a MÉHÉSZET-ben is egy külön lapként volt becsatolva, hogy mit kell tenni méhmérgezés esetén!!!!!!!
Ezt ma is tananyagként használjuk a méhegészségügyi felelősök képzésekor.
Akkor lehet hogy az a baj hogy azt a tanagyagot kevesen olvasták. Vagy olvasták, csak belesz@rnak.
Idézet
Mindíg késik a helyszíni szemle és mintavétel!
Többnyire Felületes, mert kevés idejük van!
Többnyire érdektelen a méhész irányába, sőt inkább a növénytermesztőt védi.
Volt szerencsém jelen lenni egy mérgezéses esetnél tanúként. Pontosan ugyanúgy van ahogy Geddekas leírta! A bejelentést követő harmadik nap "ért rá" kijönni az állatorvos meg a méheüs is, de akkor is csak telefonhívások tucatjára, mert hát mit képzel a méhész hogy őket háborgatja, meg egyébként is hülye, biztos hogy nem a mérgezéstől hullanak a méhei, hiszen minden szer méhkímélő, meg előírásszerűen van használva.  :D Mire kimentek mintát venni volt egy jó kis eső is, mindent elmosott még a hullák nagy részét is. Szóval a tó alján a méhész ilyen tapasztalatokat gyűjt.
Ha ennek az egész dolognak én lennék a felelőse, akkor úgy kezdeném hogy kötelezném a gazdát arra, hogy minden elvetett terület magjából legyen eltéve és lezárva egy marékkal ellenőrzött körülmények között, olyan módon, ami egyértelművé teszi vagy legalábbis megkönnyíti egy esetleges későbbi eset vizsgálatát. És akkor nem lenne olyan, hogy nem is az a mag lett a földbe elvetve ami a papíron szerepel, vagy nem azzal a csávázószerrel, esetleg nem úgy csávázták mint ahogy azt a gazda állítja. Volt még egy szépség a dologban, a gazdának olyan permetezési naplója volt amit akár én is írhattam volna, mert a valósághoz nem sok köze volt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 16. 08:39
A Méhegészségügyi felelelős nem hatóság. Ezt már többször tisztáztuk. Ő egy szakértő ebben az esetben. Nem teki thető igazságügyi szakértőnek, de akkor is szakértő.

Attila, Kiváncsi !

Jogásszal és Méhegészségügyi Szakértő segítségével állítottam össze a NÉBIH mentes bizottságról a javaslatomat. Ez a lehetöség nem ma, nem most született. Több évvel ezelőtt megjelent ennek a javaslatnak a váza Malya Péter tollából a Méhészet újságban. Akkor ti miért nem háborodtatok fel?

Tisztán kell beszélni barátaim. A NÉBIH bizottsága több éves tapasztalat alapján renszerese megbukott. Ha a kezükbe teszed le a sorsod kicsi esélyed van az objektív és szakszerű ügyintézésre.

Már megint Geddekas a hülye szerintetek, pedig az élet bizonyítja, hogy igazavan.

Attila! Idézed a paksi esetet, de nem említed, hogy hány esetben bukta el a méhész a NÉBIH bizottsága miatt a bizonyítási esélyét!
Kiváncsi! Sorold fel lécci, hány esetben járt el a NÉBIH bizottsága azzal a precizitással, ahogy leírtam!

Csujalaci járt nehány évvel ezelőtt a NÉBIH igazgatójánál, javasolta a szárazjeges minta tárolást és szállítást, javasolta a hajnali mintavételt. Megvalósult? Ugye nem.

Hogyan vártok el attól a NÉBIH-től objektivitást, segítő készséget, amelyik úgy ad ki szükséghelyzeti engedélyeket, hogy nincs szükséghelyzet? Ezeknek mi a szükséges rossz vagyunk. A rabszolgák. És ti ragaszkodtok a rabszolga léthez, és csókolgatjátok a rabszolgatartó tisztességtelen, de hatalommal bíró mocskos kezét, amiből még csöpög a tegnap kipermetezett méreg. Fúj!

Azt mondom, hogy mi méhészek, nem vagyunk rabszolgák, nem csókolunk kezet. A bíróság elfogadja a méhész által felállított bizottság munkáját és eredményeit hitelesnek, ha betartod a felsorolt egyszerű szabályokat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 16. 10:50
A bírósági ügyben remélem egyetértünk, a hosszúsága miatt!
Kiskakas!
 Hát nem pont azt kukorékolom, hogy  ez az amiben nem értünk egyet? Miért?
Mert közigazgatási bíróságról van szó. Fellebbezésről. A fellebbezésnek ilyen esetben halasztó hatályúnak kell lennie. Azaz, addig nuku csávázás, amíg a bíróság nem hoz döntést. Felőlem megteheti ezt öt év múlva is.
Ha  tavaly nyáron megtörténik a fellebbezés az OMME részéről a repce vetőmag csávázás miatt, akkor most nincs a talajban neo. Ha decemberben megtörténik a fellebbezés a napraforgó és kukorica szükséghelyzeti engedélyekkel szemben, akkor a vetőmagüzemek nem tudják lecsávázni azt a magot, ami két hónap múlva kerül a földbe. Ha nem követjük figyelemmel a NÉBIH szükséghelyzeti engedély kibocsátását, akkor lekéssük a 2018-as repce vetés fellebbezési idejét, és az is neo-s lesz. Ezért is a Cserényi a felelős?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 16. 11:55
Attila! Kíváncsi!

Pontatlanul félreérthetően írtam. Ezért érthetővé teszem most.

Azt akartam kihangsúlyozni, hogy mivel a hatóság megbízhatatlan, lassú és sok esetben elfogult, de nem a méhész javára, ezért - oké jelentsd be az esetet a hatóságnak, de ne bízz bennük, mert ezerszer bizonyították, hogy nem érdemes bízni bennük.

Más eszközt is be kell vetned az igazad kiharcolásához. Neked a mérgezést elszenvedő méhésznek jogod van a hatóságtól teljesen független bizottságot felállítani és azzal lebonyolítani mintavételeket, azt jegyzőkönyveztetni, azt elküldeni a laborba.
Mivel jár ez?

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 16. 11:58
A bírósági ügyben remélem egyetértünk, a hosszúsága miatt!
Kiskakas!
 Hát nem pont azt kukorékolom, hogy  ez az amiben nem értünk egyet? Miért?
Mert közigazgatási bíróságról van szó. Fellebbezésről. A fellebbezésnek ilyen esetben halasztó hatályúnak kell lennie. Azaz, addig nuku csávázás, amíg a bíróság nem hoz döntést. Felőlem megteheti ezt öt év múlva is.
Ha  tavaly nyáron megtörténik a fellebbezés az OMME részéről a repce vetőmag csávázás miatt, akkor most nincs a talajban neo. Ha decemberben megtörténik a fellebbezés a napraforgó és kukorica szükséghelyzeti engedélyekkel szemben, akkor a vetőmagüzemek nem tudják lecsávázni azt a magot, ami két hónap múlva kerül a földbe. Ha nem követjük figyelemmel a NÉBIH szükséghelyzeti engedély kibocsátását, akkor lekéssük a 2018-as repce vetés fellebbezési idejét, és az is neo-s lesz. Ezért is a Cserényi a felelős?


Egy gond van. Az OMME nem ügyfél ebben az ügyben! Fellebbezni pedig csak az ügyféli jogállás esetén lehetséges.

Az OMME és bárki az országban viszont perelheti a határozatot, de az a per nem halasztó hatályú a hatósági határozat végrehajtására.

Ettől függetlenül valóban kutya kötelessége lenne az OMME-nak perben kérni a szükséghelyzeti határozatok megsemmisítést.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 16. 12:47
Egy gond van. Az OMME nem ügyfél ebben az ügyben! Fellebbezni pedig csak az ügyféli jogállás esetén lehetséges.

Idézetet írta: 2016. évi CL. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról
10. § [Az ügyfél]

(1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
Nem lehet vita tárgya az, hogy az OMME= ügyfél!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 16. 15:06
Csak azért, hogy teljes legyen a kép:
Idézetet írta: 2016. évi CL. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról
123. § [A semmisség általános szabályai]

(1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha ....g) az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye

Magyarul azért (is) semmis a szükséghelyzeti engedélyek kiadása, mert az OMME-t ügyfélként kellett volna bevonni az eljárásba. Nagyon remélem, hogy nem arról van szó, hogy az OMME valójában ügyfél volt, csak lemondott a fellebbezés jogáról.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Február 16. 17:12
Csak azért, hogy teljes legyen a kép:
Idézetet írta: 2016. évi CL. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról
123. § [A semmisség általános szabályai]

(1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha ....g) az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye

Magyarul azért (is) semmis a szükséghelyzeti engedélyek kiadása, mert az OMME-t ügyfélként kellett volna bevonni az eljárásba. Nagyon remélem, hogy nem arról van szó, hogy az OMME valójában ügyfél volt, csak lemondott a fellebbezés jogáról.

Az OMMÉ-t akkor kellett volna ügyfélként bevonni, ha az OMME bejelentkezett volna ügyfélnek. Ehhez indokolnia kellett volna, hogy miért ügyfél. (A hatóság a nyilvántartások alapján dolgozik. A rovartani egyesület, a madártani is bejelentkezhet, mint ügyfél, mert nem csak a célorganizmusokat pusztítja a neo. De a hatóságnak nem kötelessége böngészni a többszázezer egyesület, Alapítvány alapszabályát tippelgetve, hogy kit lehetne ügyfélként bevonni.) Ezt a két jogász elnökségi tagnak kellett volna tudnia, Ők elaludták. Ha a két jogász nem tudja, mi a módja, hogy az OMME ügyfélként bejelentkezzen, akkor tőlünk méhészektől miért várnád el? Szóval Dr. Sebők Péter és Dr. Mészáros László, akiktől végzettségük alapján joggal elvárhatta volna a tagság, hogy megmondja:
1. Hogy az eljárásban csak az ügyfélnek van fellebbezési joga.
2. Hogy miképpen lehet az OMME ügyfél.

Utólag már a méhészek is tudják, mert csak csak beszélnek olyannal, aki jogvégzett. De az elnökség két jogvégzett tagjától meg elvárjuk, hogy a szaktudásukat ne csak milliók ellenében, külön megállapodás alapján bocsássák a méhészek rendelkezésére. Kapnak vagy 600.000 Ft-ot, ezért valamit illene tenni is. 

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 16. 17:46

Alapvetően egyetértek azzal, amit írtál a jogvégzett vezetőségi tagokról. Két dologban  azonban nem.
az eljárásban csak az ügyfélnek van fellebbezési joga.
A közigazgatósági bíróságra a fellebbezési idő alatt keresetet lehet benyújtani a semmisség kimondása miatt, mert az eljáró hatóság nem vonta be ügyfélként az OMMÉ-t. A fellebbezésben elég lenne ennyit írni, punktum. Sőt erre több évig lehetősége van. Annak azonban esetünkben nemigen lenne értelme. De a napraforgó csávázás esetében igen. Nézhetne a hatóság, hogy mit kezdjen a lecsávázott vetőmagokkal!
a hatóságnak nem kötelessége böngészni a többszázezer egyesület, Alapítvány alapszabályát tippelgetve, hogy kit lehetne ügyfélként bevonni.
Hát az nekem tragikomikus, hogy ha a méhek miatt történt a csávázás tiltása, akkor a hatóság ne tudná, hogy ki képviseli a méhészeket, amikor még valamiféle partnerségi megállapodást is kötött velünk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Február 16. 18:24

Alapvetően egyetértek azzal, amit írtál a jogvégzett vezetőségi tagokról. Két dologban  azonban nem.
az eljárásban csak az ügyfélnek van fellebbezési joga.
A közigazgatósági bíróságra a fellebbezési idő alatt keresetet lehet benyújtani a semmisség kimondása miatt, mert az eljáró hatóság nem vonta be ügyfélként az OMMÉ-t. A fellebbezésben elég lenne ennyit írni, punktum. Sőt erre több évig lehetősége van. Annak azonban esetünkben nemigen lenne értelme. De a napraforgó csávázás esetében igen. Nézhetne a hatóság, hogy mit kezdjen a lecsávázott vetőmagokkal!
a hatóságnak nem kötelessége böngészni a többszázezer egyesület, Alapítvány alapszabályát tippelgetve, hogy kit lehetne ügyfélként bevonni.
Hát az nekem tragikomikus, hogy ha a méhek miatt történt a csávázás tiltása, akkor a hatóság ne tudná, hogy ki képviseli a méhészeket, amikor még valamiféle partnerségi megállapodást is kötött velünk.

Tudom nem vagy jogász, de elmondom mégegyszer:

Az OMME együttműködést a Minisztériummal kötött. A NÉBIH az egy hatóság, ami végrehajtja a Miniszteri rendeleteket, stb. Az OMME nem kérheti a hatóságot, hogy ne hajtsa végre a törvényeket.

Sok egyesület érdekét sértheti a neo engedélyezése. Rovarász, baglyász, solymász, méhész, stb. Tóth Péter azt kommunikálta az OMME nevében nagyon sok helyen, hogy nincs bizonyíték a neo és a méhpusztulás kapcsolatára.

Van egy közigazgatási eljárás. Ebben az ügyfelek játszanak. Ők fellebbezhetnek.

Szóval az OMME-nak be kell jelentkeznie ügyfélnek. Nem ügyfél automatikusan. K. Izidóra ügyintéző soha nem beszélt egyetlen méhésszel sem. Akkor lesz képben, ha az OMME bejelentkezik ügyfélként.

Az OMME nem ügyfél automatikusan, "csak" egy egyesület, ami csak akkor lesz ügyfél, ha bejelentkezik az eljárásba ügyfélként. Olvasd el az ügyfél fogalmát definiáló közigazgatási szabályokat.

Az OMME részéről legalább dr. Sebők Péter és Dr. Mészáros Lászlónak kell tudnia, hogy hogyan kell bejelentkezni ügyfélnek.

De ha úgy van, ahogyan mondod, akkor még most is van lehetőség!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 16. 18:53

Az OMME együttműködést a Minisztériummal kötött.
Rosszul tudod. A NÉBIH-hel. Pontosan akkor, amikor a Lázár belengette a háttérintézmények megszüntetését, mely listán a NÉBIH is szerepelt. Akkoriban a zöldön egy hsz-ben ezt meg is jegyeztem, hogy egy megszűnőfélben lévő intézménnyel kötöttünk megállapodást.

Az OMME, ha nem tud arról, hogy a NÉBIH milyen ügyben, mikor fog érdemben dönteni, akkor miképpen jelentkezzen be ügyfélnek? Nincsenek röntgenszemei, hogy mi fekszik a NÉBIH asztalán! Most például jelentkezzen be, hátha van olyan ügy a NÉBIH előtt, ami érint minket? Nem! Figyeli a NÉBIH honlapját, ha megjelenik egy határozat neo csávázás ügyében, akkor a fellebbezési határidőn belül benyújtja a fellebbezést a semmiség kimondása miatt, mert nem volt ügyfélként bevonva. Ennek halasztó hatálya van. Közig. bíróság új eljárásra kötelezi a NÉBIH-et, de a NÉBIH is visszavonhatja a határozatot. Az új eljárásban az OMME előterjeszti, hogy nincs szükséghelyzet, mert a repcéből üzemanyag lesz, ezért ha másként nem lehet megvédeni, akkor nem lesz repcevetés. Napraforgó esetében az OMME előterjeszti, hogy szintén nincs szükséghelyzet, mert az elmúlt évben is volt termés. Másodsorban kijelenti, hogy az engedélyezési okiratban foglaltak alapján megdőlt az a vélelem, hogy a méhek nem kerülnek kapcsolatba a csávázószerekkel a pollen és a nektár útján. Benyújtja azokat a tudományos eredményeket, amelyek közül én is linkeltem egyet-egyet. Ha a NÉBIH elutasítja a fellebbezést, akkor az indoklás fényében lehet dönteni  ennek az új eljárásnak a fellebbezéséről. Olyan nevetséges indoklás, hogy nem javult a csávázásmentes időben a méhegészségügyi állapot, természetesen szóba sem kerülhet.A NÉBIH-nek össze kell kapnia magát, hogy releváns érvet tudjon felhozni, miért utasítja el az álláspontunkat. Magyarul azt kell bebizonyítania, hogy amire mi hivatkozunk tudományos anyag, az csalás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 16. 19:25
Idézet
Az OMME, ha nem tud arról, hogy a NÉBIH milyen ügyben, mikor fog érdemben dönteni, akkor miképpen jelentkezzen be ügyfélnek? Nincsenek röntgenszemei, hogy mi fekszik a NÉBIH asztalán! Most például jelentkezzen be, hátha van olyan ügy a NÉBIH előtt, ami érint minket?
Körmendy Úr!
A szerinted magát Istennek képzelő Csuja úgy hallotta onnan fentről a felhők fölül a helyi verebek pletykáiból, hogy Tóth Péternek és Bross Péternek külön-külön már 2017 januárjában a NÉBIH munkatársai kotyogták el, hogy "Hé! Izé! A neonikotinoid ügyben kazal számra fogunk kibocsátani szükséghelyzeti engedélyt az ügyfélnek bejelentkezett Vetőmag Szövetség kérelmére". Hát igen. Ez érdekes, ha a pletykák igazak. Vajon érdekes? Vajon igaz?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 16. 19:38
QUQURIQ !!!

neo!
Az írásaid!

"Ha  tavaly nyáron megtörténik a fellebbezés az OMME részéről a repce vetőmag csávázás miatt, akkor most nincs a talajban neo."
" Ha nem követjük figyelemmel a NÉBIH szükséghelyzeti engedély kibocsátását, akkor lekéssük a 2018-as repce vetés fellebbezési idejét, és az is neo-s lesz. Ezért is a Cserényi a felelős?"

Sajnálom, hogy az előző írásaimat nem olvastad el.
Te itt 2017 és 2018 ról írsz!...és Brossról mint felelősről!
Igen ez a jelen!
De azt a múltat nehéz egyszerre rendbe tenni, amit Cserényiék elszúrtak Tóth Péter indíttatására!
Olvasd végig, hogy mikortól és hogyan indult ez a neo-s minisztériumi félretájékoztatás!
Csúnya!
"ha a kakát kitojták, csak onnantól lehet szagolni"!
/bocsi/
Arra többszöri írásodból rájöttem, hogy "holló a hollónak nem vájja ki a szemét"...
Ezért is bocsi!
Megint nem vádnak szánom, ha ennyire tudod az eljárási rendet, mint már régen leírtad a "zöldön"...és most bennünket akarsz meggyőzni, Miért nem írtál az OMME vezetésének, hogy mi is a helyes jogi út!
Fele ennyi munkával megúsztad volna, mint amennyi észrevételed volt, van, itt, és a zöldön!
Most mondhatnád, van jogi végzettségű, aki ezért még pénzt is vesz fel.
..de "a repce vetőmag csávázás miatt, akkor most nincs a talajban neo."

Ebben viszont nagyon igazad van!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 16. 19:59
Miért nem írtál az OMME vezetésének, hogy mi is a helyes jogi út!
Azok után, amikor nagy vonalakban tavaly szeptemberben vázoltam, hogy mi is a baj ezzel az engedélyezéssel, Attila azt írta, hogy azt a hozzászólásomat egy az egyben átküldte Bross Péternek. Semmi nem történt. Másrészről én hivatalosan a másik oldalhoz tartozom.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 16. 21:02
Miért nem írtál az OMME vezetésének, hogy mi is a helyes jogi út!
Azok után, amikor nagy vonalakban tavaly szeptemberben vázoltam, hogy mi is a baj ezzel az engedélyezéssel, Attila azt írta, hogy azt a hozzászólásomat egy az egyben átküldte Bross Péternek. Semmi nem történt. Másrészről én hivatalosan a másik oldalhoz tartozom.
Te mint állatorvos, miért tartozol a másik oldalhoz?

Ha te a másik oldalhoz tartozik, akkor vajon Tóth Péter hova tartozik? Harmadik oldalhoz?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 16. 21:27
QUQURIQ !!!

neo!

"Másrészről én hivatalosan a másik oldalhoz tartozom."
Tudod, Mésziék idejében én is a másik oldalhoz tartoztam, (Kontroll) mégis ahol tudtam segítettem.
A jelenlegi alapszabályban is vannak az ötleteimből. Más rendezvényekben is segítettem.
A neo, közös érdek!
Nem üzenni kell a jó ötleteket.
...de Te legalább üzentél.
Vannak viszont akik pénzért sem hajlandóak segíteni...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 17. 06:27
Te mint állatorvos, miért tartozol a másik oldalhoz?
A hatósági hivatali struktúrához tartozom. Konkrétan a szükséghelyzeti engedélyek miatt még konkrét munkát is visszautasítottam. Igaz ezt azért tettem, mert ismerve magam nem tudtam volna uralkodni az érzelmeimen, és sok kárt okoztam volna vele a munkáltatómnak. Ezt akartam elkerülni.
Kiskakas!
Itt ezen a fórumon én a szakmai meggyőződésemet írom le. Ha az OMME elnöke büszkén vállalja azt, hogy nem olvas szakmai fórumokat, de aki a vezetőségből olvas, és nem győzi meg az itt folyó beszélgetés arról, hogy mit kellene tenni, akkor nekem azzal már nincs több tennivalóm. Az én véleményem is csak egy vélemény. Szerintem a szükséghelyzeti engedélyezés egy olyan témakör, amely akár egy rendkívüli küldöttgyűlést is megért volna tavaly szeptemberben. Ehelyett Geddekas, aki  tett volna ellene, azonnal el lett hallgattatva. A tagságnak kellene arról állást foglalnia, hogy véleménye szerint mit kellene tennünk. Tudomásul venni a szükséghelyzeti engedélyezést, vagy harcolni ellene. Ha az utóbbi a döntés, akkor leírtam, hogy mi lenne a helyes út. Én gyűlölöm a konfliktusokat, ezért viszolyognék is olyantól, hogy most a napraforgó csávázási engedélyek miatt a közigazgatási bírósághoz forduljunk a semmisség megállapítása miatt. Azt gondolom azonban, hogy az OMME tagságának ehhez joga van. Én, vagy a NÉBIH, vagy az OMME elnöke nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy elvegyük a tagságtól ezt a jogot. Nem kellett volna idáig eljutni, ha egy évvel ezelőtt az elnök elküldi azt a levelet. Ha a tiltakozást a miniszter ugyanígy nem akceptálta volna, akkor tiszta lehetne a lelkiismeretünk, hogy mi előre szóltunk. Ha időben beadjuk a fellebbezést, akkor nem keletkezett volna kár abból, hogy egy kedvezőtlen bírói döntés miatt meg kell semmisíteni a lecsávázott magokat. A tagságnak kellene határoznia arról, hogy felelős döntést hozva nem támadja meg a napraforgó engedélyeket, de a felhatalmazza arra a vezetőséget, hogy ha a 2018-as repcevetéshez megjelennek a határozatok, akkor azt bírósági úton megtámadja. Mindezek helyett azonban én azt látom, hogy a vezetőségnek semmi ilyesmi szándéka nincs. A szakmai lelkiismeretem viszont nem hagyja, hogy a tagság ne tudjon arról, hogy milyen lehetőségei lennének. Ezért írok ide, és nem az OMMÉ-nek. Arról az a véleményem, hogy vagy azért nem lép, mert más az érdeke, vagy azért mert alkalmatlan a vezetésre, hiszen ebbe a közigazgatási szakmai kompetencia is beletartozik, mindegy, hogy milyen formában (saját kútfő, vagy vásárolt szaktudás révén). Ha van harmadik opció is, akkor azt tegye közzé egy küldöttgyűlésen. Vonatkozik ez úgy az elnökre, mint a vezetőségre egyaránt. A magam részéről ezt a témát le kívánom zárni, ítélje meg mindenki a saját meggyőződése szerint a dolgokat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 17. 07:41
QUQURIQ!!!

Neo!
Tudod, ezzel az írásoddal 100 % egyetértek!
Van egy olyan súlyos tényező amit tudok, talán a felszínre is kerül,  de én nem közölhetem. Egy biztos, hogy valaki nem azt mondta, ahogy a dolgok történtek...és így lett mind.enki tájékoztatva!
Szerintem, Te is máshogy vélekednél.
Már én sem szólalhatok fel többé, mivel lemondam a küldötti mandátumomról.

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Február 17. 09:52
Szerintem először lépni kellene, majd utána keresni a felelőst. Különben minden időt eljátszogatunk. Persze tudom, hogy van akinek a méh csak a hatalmi játszma része. A demokrácia szabályai: megbeszéljük, hogy mit tegyünk, majd aszerint cselekszünk.

Bármelyik méhész egyesület bejelentkezhetett volna ügyfélnek. A két jogász hazai egyesülete bejelentkezett? 

Minden egyes méhész, aki megkapta a jegyző tájékoztató levelét, élhet panasszal.

Ebben ugye két szereplő van: Jegyző és méhész. Ez a kettő tehet valamit ebben a közigazgatási ügyben.

pl.:


Tisztelt Jegyző Úr!

Hivatkozva az Ön által a részemre megküldött .... iktatószámú levélre az alábbiakban fejtem ki álláspontomat:

Álló méhészetem szerzett - Alkotmányban biztosított - jogokkal rendelkezik. A méheim röpkörzetében ne engedélyezze a neonikotionidos növények virágba szökkenését, azt zöld trágyának szántassa be. Nem megoldható állataim védelme a tervezett növények virágzásban történő esetleges mérgezése esetén.
Amennyiben jegyző úr arra kötelez, hogy méheimmel hagyjam el a telephelyemet, abban az esetben a korai vándorláshoz kapcsolódó veszteséget, a bizonságos telehely létesítésének és az oda illetve visszavándorlás költségeit kérem megtéríteni.

A vándorméhészek tekintetében kérem a vándormhészeket keresse fel a veszély ismertetésével.

Tisztelettel

...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 17. 10:59
Alapvetően egyetértek Olvastam által írottakkal, ez is egy alternatíva.
Most azonban szükségét érzem a fő csapásirány tisztázásának. Ez pedig a szükséghelyzet fogalma. Ez a kiindulópont, hogy nincs szükséghelyzet semmilyen értelemben, mert meg lehetett védeni a kultúrákat a károsítóktól. Tételezzük fel, hogy van, vagy majd lesz olyan bizonyíték, hogy nem lehet megvédeni. Akkor lépne életbe az a védekezésünk, hogy a csávázószerek engedélyét vissza kellene vonni, mert nem felel meg az engedélyezési feltételeknek az újabb bizonyítékok fényében. Jelenleg ugye arról van szó, hogy ideiglenes tilalom van.   Érdemes betekinteni ebbe a linkbe:
http://portal.nebih.gov.hu/-/szukseghelyzeti-engedely-kerelem

Idézetet írta: NÉBIH
A jogszabály lehetővé teszi a tagországok számára, hogy növényvédelmi szükséghelyzetekben a tagállamban nem engedélyezett vagy a kultúrában nem engedélyezett készítmények korlátozott és ellenőrzött felhasználási feltételek mellett felhasználhatók legyenek.

Kiemeltem a nem engedélyezett kifejezést. Megnéztem az eredeti hatályos jogszabályt, amelyben ez szerepel:
Idézetet írta:  1107/2009/EK rendelet 53. cikk
A 28. cikktől eltérve, különleges körülmények fennállása esetén a
tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek
korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát,
ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű
eszközzel nem hárítható el.
Tehát az eredeti szöveg nem az, ami a NÉBIH anyagban szerepel. Adott esetben akár úgy is értelmezhető a dolog, hogy egy engedéllyel nem rendelkező hatóanyag (vagy felhasználási forma: pl. csávázás) is kaphat szükséghelyzeti engedélyt. De csak korlátozottan és ellenőrzötten. Ez utóbbi kettő sem állja meg a helyét. Gyakorlatilag az egész vetésterületen lehet használni. Ha nem az egész neoval csávázott, akkor pedig nincs nyilvános nyilvántartás arról, hogy melyik az. Ha pedig az engedélyt amiatt kell visszavonni, mert nem igaz az, hogy a csávázószer megjelenik a nektárban és virágporban, és korlátozottan, ellenőrzött módon szükséghelyzeti engedély mégis kiadható, akkor az állóméhészek menekítése a felhasználó anyagi felelőssége, tehát nagyjából az a forgatókönyv, amit Olvastam is írt.
Ez az egészet azért tartottam szükségesnek leírni, mert:
Teljesen védhetetlen a szükséghelyzeti engedélyek ilyen formában történő kiadása.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Február 17. 15:05
Egyetértek. De ez jogászkodás. A jog értelmezése nem egyszerű. Meg kell vele egy profit bízni. (ha már a méhészek között nincs (:-() Én nem láttam ezeket az engedélyeket, azt sem tudom, hogy mi benne az indokolás. Ha valakinek megvan tegye már fel ide, lécci.

Ez a hosszú út.

A méhész tényleg beadhat irományt a jegyzőhöz. Már csak azért is, hogy tudassa, nem vállalja fel, hogy a hatóság egy levéllel áttolta a felelősséget a mérgezések esetén a méhészre.

A vándorméhésznél ez még lehet esetleg jogos is. Bocsi, itt veszély van, csak a veszély ismeretében és mérlegelésével gyere erre és erre a táblára.

De az állóméhész ott áll. Ez a közvetlen közigazgatási ügy.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 17. 15:47
QUQURIQ !!!

Olévastam!
Ezt írod!

"Amennyiben jegyző úr arra kötelez, hogy méheimmel hagyjam el a telephelyemet, abban az esetben a korai vándorláshoz kapcsolódó veszteséget, a bizonságos telehely létesítésének és az oda illetve visszavándorlás költségeit kérem megtéríteni."

Méheimmel hagyjam el a telephelyet!
De, hová?
Nincsen Magyarországon egyetlen egy település határa, ahová az egész ország 1 200 000 méhcsaládját összezsúfolnák.
Saját méréseim igazolják, hogy repcére 7 km -re is elrepülnek a méhek.
Tehát nincsen senkinek hová menni, ahonnan ne érnék el a csávázott repcét!
Ez az egyetlen tárgyalási kiinduló pont lehet csak a méhészek számára!
Nem a méhészek tették a csávás magokat a földbe!!!
Ennek a pár mondatnak mindenképpen szerepelnie kell a fellebbezésben az indokok között!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 17. 17:43
Én nem láttam ezeket az engedélyeket, azt sem tudom, hogy mi benne az indokolás. Ha valakinek megvan tegye már fel ide, lécci.
A NÉBIH honlapon jól elrejtve megtalálhatóak. A lényege, hogy az indoklás nem nyilvános, így azt nem tartalmazza. Ennélfogva viszont bakot lőttek, mert nem minősül hirdetményi úton történő döntés közlésnek. Ahhoz akkor az indoklásnak is nyilvánosnak kellene lennie.
Kiskakas!
Ha mondjuk úgy adták volna ki a szükséghelyzeti engedélyeket, hogy egy megye egyik felén lehet használni, másikon van a menekülőhely, aztán következő évben fordítva, akkor talán még meg is tudna felelni az előírásoknak. Így azonban ezer sebből vérzik. Más kérdés, hogy ez is megvalósíthatatlan a gyakorlatban.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 18. 01:01
A szükséghelyzeti engedélyekben benne van, hogy a gazda köteles a jegyzőt értesíteni, hogy neoval csávázott vetett. A jegyző köteles értesíteni a méhészt.

A történet szépsége, hogy ez az értesítés nem mentesíti az államot a kártérítési felelősség alól. Ugyanis a szükséghelyzeti engedély kiadásának nem volt meg az alapfeltétele vagyis nem volt szükséghelyet.

Ezen mérgezési károk esetében nem a gazda fog fizetni, hanem az állam. 

Vagyis a NÉBIH által felálló bizottságok elfogultak és iszonyatosan ellenérdekeltek lesznek abba, hogy bebizonyítsák a mérgezést, hiszen azzal bebizonyítanák, hogy kár történt a NÉBIH tevékeny közreműködésével.

Szóval jobb, ha nemcsak a NÉBIH, hanem ti is felállítjátok a bizottságot és soha ne közöljétek a NÉBIH embereivel, hogy ti hova fogjátok küldeni a mintát.

Ha a mérgezésből kártérítési per lesz, akkor pedig kérjétek, hogy zárják ki a NÉBIH-et, mint szervezetet és a szakvéleményét a tárgyalásból, mert objektív okok miatt elfogult. Mi az objektív ok? Ő adta ki a szükséghelyzeti engedélyt, tehát saját magára terhelőt nyilván nem érdeke mondani.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 18. 06:59
Geddakas!
Ezzel a hsz-eddel egyetértek, jól világítottad meg a helyzetet. Egy lényeges dologra azonban hadd hívjam fel a figyelmet. A szükséghelyzeti engedélyek kiadásának jogszerűtlensége nincs közvetlen összefüggésben a kártérítési kötelezettséggel.Tehát nem azért jogszerűtlen, mert kárt okoz, hanem azért mert az ideiglenes tilalom idején adta ki, hibás közigazgatási eljárás keretében, amely, ha kijavításra is kerül, nem képes arra, hogy  a rendelet szellemének megfelelően kerüljön végrehajtásra.
 Ha nem lenne ideiglenes tilalom, akkor ugye használható lenne, a benyújtott engedélyokiratok érvényesek most a felfüggesztés idején is,azok nincsenek visszavonva. Én azt állítom, hogy az engedélyokiratokat is vissza kellene vonni, ha tényleg  az áll benne, amit kezdetektől fogva állítasz. Konkrétan, hogy a vegyszer előállítója úgy nyilatkozott benne, hogy a csávázás miatt nem jut belőle sem a nektárba, sem a pollenbe. Ezt mi tudjuk cáfolni, mert már van sok tudományos adat. Tehát szó sincs arról, hogy csak akkor lenne betiltható, ha bizonyítottan kárt okoz a méhek vonatkozásában. A környezetszennyezés tettenérését jelenti a pollenból és nektárból történő kimutatás. Az szintén tiltási ok.
A harmadik dolog a kár kérdése. Meggyőződésem, hogy okoz kárt a méhek esetében, elsősorban a CCD kórképét. Sokszor írtam róla, hogy ez milyen mechanizmussal történik, nem írom le megint. Én azt tartom felháborítónak, hogy a CCD és az azt kiváltó ok bizonyítása a legnehezebb dolog. Nem lehetetlen, csak sok pénz kell hozzá. Ami a legfontosabb, hogy az is kísérleti úton lehetséges, közvetlenül nem, hiszen ehhez meg kellene találni az eltévedt méheket. Leírtam, hogy amikor a vetéskori porképződés miatt az elhullott méhek is megvoltak, akkor sem tudta a labor kimutatni. Jó dolognak tartom a szárazjeges megoldást, de azt is látni kell, hogy az NNI kimutatást ez nem fogja segíteni. Ugyanis a mintavételek azért történtek a Greenpeace vizsgálatok idején hajnalban, mert a guttációs cseppeket vizsgálták, amelyek elsősorban éjszaka képződnek, nappal felszáradnak. Hiszen pont az a baj, hogy az NNI-k rendkívül nehezen bomlanak. A szárazjég a piretroidok bomlásának megakadályozására jók, ha  esetleg az okozta a mérgezést. Nekünk nem érdekünk fals diagnózisok felállítása. Azt viszont el kell, hogy mondjam, az mérhetetlen cinizmus az engedélyező hatóság részéről, hogy a minimális kártérítési kockázatát használja ki, tudván tudva, hogy a méhész nem fogja megtalálni az eltűnt méheit, ha pedig mégis, abból nem lehet kimutatni a mérget. Nagyon remélem, hogy ebben tévedek, és nem tudatosan teszi ezt, hanem csak ostobaságból. Hát egyik variáció sem hízelgő rá nézve.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 18. 18:54
QUQURIQ !!!

Nos, melyik szervezet vagy esetleg az OMME hajlandó a következőkre?
Talán, így a 24. órában.

"Egy gond van. Az OMME nem ügyfél ebben az ügyben! Fellebbezni pedig csak az ügyféli jogállás esetén lehetséges.
Az OMME és bárki az országban viszont perelheti a határozatot, de az a per nem halasztó hatályú a hatósági határozat végrehajtására.
Ettől függetlenül valóban kutya kötelessége lenne az OMME-nak perben kérni a szükséghelyzeti határozatok megsemmisítést. "
Mindenki most már pontosan tudja, hogy nagyon, nagy a baj, és csak ülünk összetett kézzel?
Vagy szégyen szemre Kiskakas hívja fel a madarászokat, hogy ők adják be, mert az a falánk Gyurgyalag felzabálja az összes neo-s méhet, és mind zuhanó repülésben végzi a túlvilágig?
A védettnek nyilvánított rovaroknak is ez lesz a sorsuk...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 18. 21:02
Idézet
Vagy szégyen szemre Kiskakas hívja fel a madarászokat, hogy ők adják be, mert az a falánk Gyurgyalag felzabálja az összes neo-s méhet, és mind zuhanó repülésben végzi a túlvilágig?

Úgy tűnik, hogy ez sokkal reálisabb alternatíva, mert az OMME úgy viselkedik, mint a minisztérium egyik hivatala. Emlékezz, még hivatalvezetőnk is volt. Hú, de jó nekünk méhészeknek. Hú, de fasza.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 18. 21:08
Neo!

A kárigény alapja az, hogy az Állam tudta, hogy a szükséghelyzeti engedéllyel neonikotinoid kárt okoz a méheknek, de egy nagyobb gazdasági haszon érdekében döntött úgy, ahogy döntött. Következésképpen ezért kell fizetnie.

Ez olyan, mintha kijelölne egy árvízvédelmi szükségtározót és ezért kilakoltatja az ott élő embereket. Nincs mese, az Állam kisajátít, de ki is kell fizetnie a történet elszenvedőjét. Ez szerintem ilyen egyszerűen sima történet.

Kimutathatóság.
Ott van a kaptár termékeiben a neok. Ki vitte oda, ha nem a méhek? Mennyi a kár? Hát ez már egy nagyon húzós kérdés. Csípőből nincs rá válaszom, mert ez függ a talajtól, a domborzattól, az időjárástól, a szinergens szerektől stb.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 19. 17:12
"Egy gond van. Az OMME nem ügyfél ebben az ügyben! Fellebbezni pedig csak az ügyféli jogállás esetén lehetséges.
Az OMME és bárki az országban viszont perelheti a határozatot, de az a per nem halasztó hatályú a hatósági határozat végrehajtására.
Kiskakas!
Nincs másodfok, így a fellebbezés valójában a közigazgatási bírósághoz történik, amelyben azért kérjük a semmisség megállapítását, mert nem tudtuk gyakorolni az ügyfélnek megjáró jogokat. Ennélfogva halasztó hatályúnak kell lenni, az el nem vetett magok vonatkozásában. Azonban én is úgy látom, hogy van olyan összefonódás, hogy a bíróság elutasítaná olyan indokkal, hogy előbb kellett volna lépnünk. De a 2018-as repce esetén érdemes lenne meglépni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 19. 17:18
Hmmm. Érdekes. Hamarosan kiderül az igazság.
Annak idején kérlek számolj be a tábla (növényzet) sorsáról!

Köszönettel:
VB
Ez a beszámolás a repcés mustárra vonatkozik. Nálunk a repcevetésben kivirágzott a mustár január elején. Vadkan úgy gondolta, hogy két növényből álló zöldítés, amely hamarosan be lesz forgatva. Nem ez történt. A mustár szártépőzésre került. Létezik az, hogy egy  repcevetést a gazda kettős hasznosítás formájában, zöldítésként számolt el?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 20. 19:59
QUQURIQ !!!

Aki tegnap délelőtt hallgatta a Kossuth rádiót, az hallatta, hogy az utóbbi két évben nagyon megemelkedett a koraszülöttek száma, és akiket inkubátorba kellett tenni csecsemőket.
Megy a töprengés, hogy mi okozhatja?
Szerintetek?

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 20. 22:54
Aki tegnap délelőtt hallgatta a Kossuth rádiót, az hallatta, hogy az utóbbi két évben nagyon megemelkedett a koraszülöttek száma, és akiket inkubátorba kellett tenni csecsemőket.
Megy a töprengés, hogy mi okozhatja?
Szerintetek?
Nem feltétlenül a neok.
Például az is okozhatta, hogy az elmúlt két évben többet fizet az egészségbiztosító a kórháznak a koraszülött ellátásért. És ha egy cseppet is bizonytalan a helyzet, megindítják a szülést, mondván veszélyt hárítanak el.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Február 21. 07:46
QUQURIQ !!!

Laci!

A műsorban szülőket is megszólaltattak, javarészt otthon induló szülésekről beszéltek.
Nyolc hónapig minden rendben, és csak váratlanul megindult a szülés.

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 21. 23:27
A műsorban szülőket is megszólaltattak, javarészt otthon induló szülésekről beszéltek.
Nyolc hónapig minden rendben, és csak váratlanul megindult a szülés.
Szomorú.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 22. 16:55
Felhívott egy méhésztárs Dányból. Ez a falu már éppen nem a Gödöllői Dombság, de még nem a Tápió völgye. Dolgos, szorgalmas falu, gondos és gondolkodó emberekkel. Jó földjei vannak és nagy határa. A méhészkolléga elpanaszolta, hogy a repce, a kukorica és a napraforgó is neonikotinoidos csávázott. Vagyis az egész határ egész évre le van mérgezve. Kicsi méhészete van. Hova meneküljön?

És az OMME 2016 júniusától 2018 januárjáig csöndesen asszisztált a Syngenta-Bayer gerjesztette lobbi hatásárára lefutatott hatósági folyamathoz, sőt mindent megtett, hogy az egyetlen ésszerűen viselkedő vidéki egyesületi elnök tüntetési kezdeményezését 2017 szeptemberében ellehetetlenítse. Mi ez, ha nem kollaboráns, korrupt árulás?

Hány méhészt és hány méhcsaládot hagyott cserben 2016 júniusa és 2018 januárja között az OMME?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 22. 17:10
Én minden nap nézem az EFSA honlapját, hogy a februárra ígért döntést megalapozó tanulmány mikor jelenik meg. Eközben rátaláltam a 2013-as döntést megalapozó anyaggal. Az ott bemutatott adatok messzemenően alátámasztják azt az álláspontomat, hogy az NNI fő veszélye a kumulatív szubletális hatásból eredő CCD. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy olyan eredményt közöljenek majd, amely azt bizonyítaná, hogy nem jelentenek az NNI-k veszélyt a méhekre. Elsősorban azért, mert az időközben megjelent irodalmi adatok magasabb nektár és pollen koncentrációkat mutatnak, mint amellyel ezekben az anyagokban számoltak, és így is veszélyesnek találták. Hát nagyon kíváncsi leszek, hogy akkor mi lesz a lecsávázott napraforgó vetőmag készletekkel? A másik pedig a Bayer-Syngenta kártérítési felelőssége. Na meg a magyar kormányé, hogy  mertek vakok lenni. Épeszű ember, ha ezt az anyagot elolvassa, egészen biztosan nem merte volna kiadni a szükséghelyzeti engedélyeket. Persze, ha a miniszter minapi alakításait elnézem, akkor elképedek azon, hogy ilyen szellemi kvalitásokkal rendelkező ember dönthet a méheink sorsáról.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 22. 18:32
Neo!

Amit te most mondasz, azt mondom már hosszú évek óta, de én ezért egy elviselhetetlen gazember vagyok. Akik meg tehettek volna a mérgezések ellen, azok most is talpig becsületes úriemberek. Néhány évvel ezelőtt még te se fogadtad el tőlem.

A 2013-as EFSA jelentést Csuja ismeri, letöltötte, a fontos részeket lefordította. Fordított még eredeti USA EPA memorandumokat is hozzá és ezekből épített fel egy komplett előadást. Az előadására eddig négy alkalommal voltak kíváncsiak, ebből kétszer Romániában. Cikkeket is írt, amit első alkalommal jól felpuhított Dögei, a Ludányi szerkesztette OMME újság le se hozta.

Hát ennyit a magyar méhészeti elitnek a kollaboráns áruló magatartásáról, amivel a Syngenta-Bayer malmára hajtották a vizet, és a hazai méhállomány tudatos pusztítását elősegítették.

Ez az egész sztori olyan aljas, korrupt és sötét, mint a legsötétebb fajüldözési történetek.

Erre az egész történetre szégyennel fognak a jó érzésű méhészek visszaemlékezni, mint egy olyan óriási közös bűnre, ami ellen közösen tehettek volna, de nem tettek semmit. Sőt aki meg tenni akart bármit is, azt a méhészt meg ők maguk tették cselekvőképtelenné.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 22. 20:13
Ez az egész sztori olyan aljas, korrupt és sötét, mint a legsötétebb fajüldözési történetek.
Én a szükséghelyzeti engedélyek kiadását szimpla ostobaságnak tartom. Nem vádolnék senkit aljassággal, korrupcióval. Sőt, én a Bayer_Syngenta párost is ugyanígy csak tudatlansággal vádolom. Olyan tudatlansággal, amit most sem látnak. Mégpedig azt, hogy azt gondolták, hogy a csávázásnál a pollenbe és nektárba kerülő icipici mennyiségű hatóanyagnak már nincs biológiai hatása. Pedig ez a karikás ostor végén a rafia, amely a durranásért felel. Lassan gyűlik össze, de biztosan, éppen ezért nagy tömegű gyűjtőméh eltévedéséért felel, létrehozva a CCD kórképét. Tulajdonképpen én ennek kimondását nem is várom. Azt viszont igen, hogy a krónikus toxicitás (ami nem a szubletális, hanem az LD50 érték) összegyűlését  igazolni fogja. Csakhogy a valóságban a szubletális, kevesebb mennyiség törvényszerűen előbb gyűlik össze. Ezért aztán a krónikus mérgezés ki sem tud alakulni, tehát ezért nincs méhhulla a méhesben ami a gyűjtő méheket illeti. A dajkaméhek sorsa más kérdés, azt nagyon nehéz bizonyítani, de elméleti úton akár az is kijöhet az előbb említett krónikus toxicitási érték elérésével. Nem fogunk tiltakozni ellene, ha ilyen eredmény is lesz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 22. 21:03
Ez az egész sztori olyan aljas, korrupt és sötét, mint a legsötétebb fajüldözési történetek.
Én a szükséghelyzeti engedélyek kiadását szimpla ostobaságnak tartom.
Háááát! Szerintem a Jordán László vezette csapat pontosan tudja, hogy az összes ilyen engedély törvénysértő volt. Ezt minisztériumi utasításra tették. Ezt igazolja, hogy voltak olyan bátrak a NÉBIH dolgozói, hogy még 2017 januárjában súgtak az OMME-nak. És, hogy nem jó kedvükben tették, az is bizonyítja, hogy külön-külön Bross is megkapta az infót és Tóth Péter is. Lehet, hogy nem is ugyanaz az ember volt a súgó. 
Idézet
Nem vádolnék senkit aljassággal, korrupcióval.
Sajnos objektív tény, hogy a minisztérium és a NÉBIH alapvető etikai és jogi szabályokat sértett meg. Mégpedig olyat amit egyszerűen korrupciónak neveznek.
Idézet
Sőt, én a Bayer_Syngenta párost is ugyanígy csak tudatlansággal vádolom. Olyan tudatlansággal, amit most sem látnak. Mégpedig azt, hogy azt gondolták, hogy a csávázásnál a pollenbe és nektárba kerülő icipici mennyiségű hatóanyagnak már nincs biológiai hatása.
Hát ez nem igaz. Pontosan tudták és az EPA memorandumban le is irták a hatásmechanizmusokat. Mindazokat leírták, amiket mi is ismerünk és benne van az EFSA anyagban is. Sőt kiprovokálták, hogy az EPA nem vegye figyelembe az orális toxicitást, hiszen az bizonyíték lett volna a molekulák alkalmatlanságára.
Idézet
Pedig ez a karikás ostor végén a rafia, amely a durranásért felel. Lassan gyűlik össze, de biztosan, éppen ezért nagy tömegű gyűjtőméh eltévedéséért felel, létrehozva a CCD kórképét.
A 2001-es legelső magyarországi engedélyben a Cruiser még méhekre veszélyes szer. Vagyis a Bayer-Syngenta már akkor tudta, sőt a hatóság egyes emberei is, azt amire mi méhészek 2007-ben jöttünk rá először. Sajnos az OMME egy része azóta se hiszi el.   
Idézet
Tulajdonképpen én ennek kimondását nem is várom. Azt viszont igen, hogy a krónikus toxicitás (ami nem a szubletális, hanem az LD50 érték) összegyűlését  igazolni fogja.
Minden bizonyítható, ha a kockázatelemzés szabályosan történik.
Idézet
Csakhogy a valóságban a szubletális, kevesebb mennyiség törvényszerűen előbb gyűlik össze. Ezért aztán a krónikus mérgezés ki sem tud alakulni, tehát ezért nincs méhhulla a méhesben ami a gyűjtő méheket illeti. A dajkaméhek sorsa más kérdés, azt nagyon nehéz bizonyítani, de elméleti úton akár az is kijöhet az előbb említett krónikus toxicitási érték elérésével. Nem fogunk tiltakozni ellene, ha ilyen eredmény is lesz.
Mivel a lépekben tárolt élelemben jelen vannak a neonikotinoidok, ezért nem elmélkedni kell, hanem elfogadni a valóságot, az orrunk előtt levő bizonyítékot. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 22. 21:13
Mivel a lépekben tárolt élelemben jelen vannak a neonikotinoidok, ezért nem elmélkedni kell, hanem elfogadni a valóságot, az orrunk előtt levő bizonyítékot.
Ez mindenképpen igaz. Azonban ez csak a környezetszennyezés bizonyítéka, nem a biológiai hatásé. Ami persze érthetetlen az EFSA részéről is, hogy egyik esetben azt írja, hogy ha kimutatható, akkor az a megengedett legfelső szint elérését jelenti, tehát nem lenne szabad engedélyezni. A másik esetben pedig leírja, hogy 20 ppb-s szintek vannak a pollenben, és mégis hezitál a végleges tiltás kimondásával.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 23. 09:41
Mivel a lépekben tárolt élelemben jelen vannak a neonikotinoidok, ezért nem elmélkedni kell, hanem elfogadni a valóságot, az orrunk előtt levő bizonyítékot.
Ez mindenképpen igaz. Azonban ez csak a környezetszennyezés bizonyítéka, nem a biológiai hatásé. Ami persze érthetetlen az EFSA részéről is, hogy egyik esetben azt írja, hogy ha kimutatható, akkor az a megengedett legfelső szint elérését jelenti, tehát nem lenne szabad engedélyezni. A másik esetben pedig leírja, hogy 20 ppb-s szintek vannak a pollenben, és mégis hezitál a végleges tiltás kimondásával.
Igen sajnos még 20 ppb esetén is hezitál, mert Ő egy hivatal. Ha a 2013-14-15-16-17-es küldöttgyűlésen az OMME úgy döntött volna, ahogy legelőször Csuja javasolta, hogy 20 millió Ft-ot fordítson évente az MMNP-ből neonikotinoid kutatásra, akkor reményünk lehetne arra, hogy a választ tudományos alapossággal megadjuk a feltett kérdésre. De te is tudod hogyan zajlottak ezek a döntések. Az OMME jelenlegi és előző vezérkara (Innen töröltem két szót!)teljesen elzárkózott az ilyenfajta kutatások finanszírozásától, az OMME küldöttgyűlése pedig vezényszóra egy-két ellenszavazattal mindíg megszavazza az elnökség előterjesztését.
Geddekas!
Tartózkodj az ilyen minősítésektől!
Azért mert már nem tudnak kizárni az OMME-ból, ne érezd magad felhatalmazva arra, hogy mindent írhatsz!
Megértésedet köszönöm!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Február 24. 18:46
Üdv.Uraim!

......Kezdőőőődik!!!!!!!! :D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 26. 13:42
Idézet
Tartózkodj az ilyen minősítésektől!
Azért mert már nem tudnak kizárni az OMME-ból, ne érezd magad felhatalmazva arra, hogy mindent írhatsz!
Megértésedet köszönöm!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Akkor csak annyit, hogy az OMME bűnös galerije. A szerepek és szereplők részben cserélődtek, a helyzet viszont sajnos változatlan.

Érdekes hírem van. Úgy tűnik, hogy dr. Nagy István államtitkár úr kb 10 éve nincs képben a méhészeti ügyekben. Előadást tartott a Borsod megyei méhészek számára és olyasmiket beszélt neonikotinoid ügyben, amire a méhészek csak morgással tudtak válaszolni, annyira megdöbbentek. A repcéből szerinte csak 30 000 ha a neo-val csávázott, a kukoricát meg úgyse járják a méhek. Mézfelvásárlás ügyben meg azt emlegette, hogy egyetlen magyar kereskedő van és azt is állandóan gyötri a hatóság. Képezze már ki valaki az államtitkár urat rendesen a jelen helyzetről, ha előadást akar tartani, mert így a méhészek bizalma meg fog benne rendülni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Február 26. 18:10
Nem jó példát hoztál, hogy az OMME bűnös galerijét hánytorgatod fel.
Én akkor ezt a témát lezártam, és azóta sem hoztam elő.
Úgy érzem kicsit össze vagy zavarodva, csapkodsz, mindenkit ellenségnek tekintesz.
Lassan egyedül maradsz, és így elvésznek értékes gondolataid, javaslataid.
Ki a jó frász akar olyan ember közelében lenni, akivel ha nem értünk egyet, nekünk esik?
A mások véleményét is illik meghallgatni, elfogadni nem kötelező.
Az önkritika sokat segíthet.
Véleményem szerint a neok kérdésben is kezdesz félresiklani.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Február 26. 20:59
Idézet
Úgy érzem kicsit össze vagy zavarodva, csapkodsz, mindenkit ellenségnek tekintesz. Lassan egyedül maradsz, és így elvésznek értékes gondolataid, javaslataid.
Tudod, nekem elveim vannak és úgy hiszem, hogy most már elég jól átlátom azokat a méhészeti közös érdekeket, ami mentén az álláspontomat kialakítom és ezt fenntartom. Nem változtatom meg álláspontomat személyes vagy szűk csoportérdekek miatt. 2012-13-14-15-16-17-ben is ugyanúgy viselkedtem és ugyanazt képviseltem.

Idézet
Véleményem szerint a neok kérdésben is kezdesz félresiklani.

Ezek szerint félresiklás, hogy 20 millió Ft-ot kellett volna és kellene évente költeni a neonikotinoid kutatásra?

Az is félresiklás, hogy súlyos bűnnek tartom az OMME 18 hónapos hallgatását 2016 júniusa és 2018 januárja között? Amely 18 hónap alatt csak te és Csuja szólalt meg a nyilvánosság előtt. 

Talán a legkövetkezetesebb tagja voltam a mára szétesett Kontroll Csoportnak. És ugyanilyen következetes leszek 2018-ban és a jövőben is. Akkor is, ha ezzel elveszítem átmenetileg egy-egy ember barátságát, majd változik a helyzet, megérti a történetet és visszatér. Nem véletlenül írtam, hogy az érdekképviseleti munkában érdekek vannak nem pedig barátságok.

Mindenesetre jó lenne dr. Nagy István államtitkár urat felkészítenétek egy újabb előadás előtt, mert 10 évvel el van maradva a valóságtól. Én nem vállalom. Három lépés távolságot illik betartanom egy profi politikustól, ha később sikerrel akarok vele tárgyalni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 28. 12:56
Hát akkor megjelent a várva várt anyag. Nagyon bőséges. A lényeg: A repce csávázás tiametoxam esetén mézelő méhek vonatkozásában magas kockázatúnak minősül. A többit is és ezt is áttanulmányozom még.
Google fordító szövege szerint: a pollenben és a nektárban levő maradványokon keresztül történő expozíció esetében alacsony kockázatot értek el néhány méhcsoportra / felhasználási / forgatókönyv kombinációra, míg más esetekben nagy kockázatot jelentett. Az esetek többségében, ahol magasabb szintű (3. szintű) kockázatértékelést lehetett elvégezni, a rendelkezésre álló adatok nem engedték alacsony kockázatot bizonyítani, annak ellenére, hogy nem jelezték egyértelműen magas kockázatot.
Akit érdekel: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2018.5179/full
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 28. 14:43
Egyszerűen nem értem. Délután három óra van, és a miniszter még nem mondott le.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Február 28. 18:16
Hát akkor megjelent a várva várt anyag. Nagyon bőséges. A lényeg: A repce csávázás tiametoxam esetén mézelő méhek vonatkozásában magas kockázatúnak minősül. A többit is és ezt is áttanulmányozom még.
Google fordító szövege szerint: a pollenben és a nektárban levő maradványokon keresztül történő expozíció esetében alacsony kockázatot értek el néhány méhcsoportra / felhasználási / forgatókönyv kombinációra, míg más esetekben nagy kockázatot jelentett. Az esetek többségében, ahol magasabb szintű (3. szintű) kockázatértékelést lehetett elvégezni, a rendelkezésre álló adatok nem engedték alacsony kockázatot bizonyítani, annak ellenére, hogy nem jelezték egyértelműen magas kockázatot.
Akit érdekel: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2018.5179/full

Nagyon nehéz értelmezni az anyagot. Beszédes a 21-es ábra, ez mutatja pirossal a magas kockázatot jelentő növényeket egyes fázisokban. Majdnem mindegyik növénynél van VÖRÖS, magas kockázat.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Február 28. 19:06
Én tanulmányoztam a a 2013-as anyagot is ezt megelőzően. Az ETR szinteket érdemes figyelni. A lényege, hogy a pollenben, nektárban lévő szintek hogyan alakulnak az LD 50-es szinthez akut toxicitás esetén. Magas kockázatúnak tartja most, pedig nem éri el az 1-es értéket sem. A 2013-as anyagban a krónikus toxicitáshoz mért arányszám lényegesen meghaladja az egyes értéket. Ez tíz napos etetési kísérlet alapján talált értékhez viszonyított, amely a halálos dózist jelentette. Most nem is vizsgálta a krónikus mérgezés kockázatbecslését. Az akut estében írja, hogy semmiképpen sem lehet alacsony kockázatú csoportba sorolni. Akkor egy olyan esetben, amikor a molekula lényege az, hogy stabilan kötődik a receptorhoz, egyértelmű a kumuláció. A repce nem tíz napig virágzik, hanem tovább, tehát a kumulációra még több idő van, és nem is kell a halálos dózis, hanem a szubletális elérése is elégséges. A szubletális hatások között nem találtam az eltévedés vizsgálatát. Tehát én azt mondom, hogy az akut toxicitás kockázatánál lényegesebben magasabb a szubletális eltévedés kockázata, ami a CCD-t valósítja meg.
A miniszter pedig még mindig nem mondott le. Mit akar tenni? Beszántatja az összes csávázott repcét? Megsemmisíti az összes csávázott napraforgót és kukoricát? Vagy felajánl a méhészeknek 50 milliárd forint kártérítést?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Február 28. 19:47
Üdv.Uraim!
neo!
Te aki tanult,és nem csak elméleti szakember vagy mit vársz a pálinka kóstolótól?
Talán a kardjába dől,vagy felajánl egy csomó pénzt az ágazatnak?
Én borítékolom hogy továbbra is mellébeszél,ránk szarik és megy páleszt kóstolni a karcagi birkapörkölt előtt.
Ha érdekelte volna az ágazatunk és a környezetünk jövője nem beszélnének szükséghelyzeti engedélyről.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 01. 06:43
Nem tudom meddig kell ezt még ragozni!
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/02/28/bebizonyitottak-neonikotinoidok-veszelyesek-mehekre-sot-madarakra
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 01. 07:14
2001-ben a neonikotinoid tartalmú csávázószerek a méhekre veszélyes minősítéssel kerültek forgalomba. Utána módosították a minősítést méhekre nem veszélyesre, de az összetétele a szereknek nem változott.

Már többször leírtam, most megismétlem, hogy a kockázatelemzésnél tudatosan kihagyták az orális toxicitás kockázatának elemzését, mondván a méhek nem találkoznak orálisan a neonikotinoiddal. Ennek cáfolata, ha a mézben van neonikotinoid, akkor az csakis a méh viszi be és nektárral.

MÁS
Egyetlen miniszter se fog emiatt lemondani Európában. Az engedélyeket nem a miniszter, hanem a hatóság adja ki. Persze tudjuk, hogy a hatóság vezetőjét meg kirúghatja a miniszter vagy államtitkár, ha nem engedi a neonikotinoid használatot.

De most mit mond majd Bross Péter, aki hallgatott 18 hónapon keresztül, miközben a minisztere alatt dőlt össze az a vár, akinek védelmében hallgatott Bross mint a csuka, sőt igyekezett a Csuja szervezte tüntetést is ellehetetleníteni.

A helyzet furcsasága, hogy a nagy neonikotinoid harcos Tóth Péter már tavaly télen kifarolt az ügyból, sőt tudva, hogy dől a vár, átállt az ellentáborba. Ha  etikai korrektséggel nézzük a neonikotinoid ügyben viselt dolgait az OMME elnökségének, akkor le kellene mondaniuk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 01. 10:44

Egyetlen miniszter se fog emiatt lemondani Európában. Az engedélyeket nem a miniszter, hanem a hatóság adja ki.
Nono!
Egy ilyen horderejű döntéshez a miniszternek is hozzá kell járulni, sőt, én azt gondolom, hogy innen ered a gondolat is. De ha nem ő az ötletgazda, akkor is ő a felelős a döntésért. Amikor volt egy vonatbaleset, akkor lemondott a közlekedési miniszter, pedig nem ő vezette a vonatot. Ettől ő nem függetlenítheti magát. Most kell tőle megkérdezni azt, hogy akkor hol vannak helyrajzi szám szerint azok a területek, amelyeken nem engedélyezte a csávázott vetőmagok használatát abból a célból, hogy az egy millió méhcsaláddal el lehessen menekülni. Esetleg milyen jogrend alapján gondolja azt, hogy mi egy bizonyítottan kockázatos beavatkozást tűrni vagyunk kötelesek?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 01. 22:40
Mivel az EFSA most kimondta, hogy magas fokú a kockázat, továbbá az EU Agrár Bizottsága előtt csak a tiltásról szól tervezet van, ezért nagy valószínűséggel a döntés csak egyféle lehet. És ez a határozattervezet nem most került oda, hanem már tavaly nyáron. Vagyis a Magyar Kormány és annak minisztere pontosan tudta, hogy a 3 legdurvább neonikotinoid napjai meg vannak számlálva. Ebben a helyzetben szégyen és gyalázat az amit a magyar méhészeti ágazat ellen tett.

Vagyis teljesen jogos a miniszter lemondását kérni. De egy ilyen kérésnek így választások előtt 1 hónappal már semmi súlya nincs. Tavaly ősszel, amikor Csuja szervezte a tüntetést, akkor még lett volna súlya egy ilyen cselekedetnek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: nata - 2018. Március 02. 10:39
Nem nagy meglepetés az, ahogy a döntéshozók állnak a méhészekhez nálunk. Amikor az Eu-ban betiltásra kerültek a neonikotinoidok, akkor "mi" a tiltás ellen szavaztunk. Sok jóra nem számíthatunk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bercsényi - 2018. Március 02. 10:41
Szubletális dózis!!

Figyelem: Ezt a Csuja Laci Kalocsán már 2013-ban kimondta!
Az akkori IB  - most már elnökségként agonizál -  a Csujára vérdíjat tűzött ki!

És ez a vérdíj a kizárással beteljesült!

Hol voltak akkor a mostani NEO ellenzők!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 02. 11:25
Szubletális dózis!!

Figyelem: Ezt a Csuja Laci Kalocsán már 2013-ban kimondta!
Az akkori IB  - most már elnökségként agonizál -  a Csujára vérdíjat tűzött ki!

És ez a vérdíj a kizárással beteljesült!

Hol voltak akkor a mostani NEO ellenzők!!

Sajnos ezt már sokkal korábban kimondták. pl. 2011-ben. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-1-4419-6445-8_8

Az OMME akkori vezetése minden bizalmat ezen kérdésben Tóth Péter kezébe tett. Amit Tóth Péter, - az egyetlen, akinek növényvédőszeres a végzettsége az elnökségben - letett az asztalra, azt az elnökség megszavazta. Dr. Cserényivel, aki állatorvos, Kollár Imre bácsival - aki jó és elismert méhész. Tóth Péter még tavaly is csak "egyetlen" mintában talált valamit. És nem ordított, hogy egyben sem lehetett volna.

MOst mosakszik a méhészújságban, de ne nézzen bennünket hülyének. 2011-től aludt, és hirtelen felébredt csipkerózsika álmából?  Ki csókolta szájon?

Egyébként 2011-től Fáskerti Laci, az EB elnöke sem vonta kétségbe.

Tehát kár azon keseregni, hogy mi lett volna, ha már akkor tudjuk azt, amit ma már tudunk, vagy mi lett volna, ha adunk Csujának 200 Millió forintot neonikotionid kutatásra? Ki tudja mi lett volna? Lehet, hogy egy-vagy kettő nemzetközi kutatást mi tettünk volna le az asztalra? No és? A tudomány ott kezdődik, hogy megnézed a többiek hol tartanak. És itt van Tóth Péter történelmi felelőssége, nem nézte a szakirodalmat, nem érdekelte senki eredménye, csak az, hogy kapjon pénzt, és Ő maga folytathasson kutatásokat. Ezek alapján joggal mondhatta, hogy mincsenek OMME kutatási eredmények, amik a neók káros hatását bizonyították volna. Vagy valami ilyesmit. Amit aztán a hatóság emberei kellő alkalommal ismételtek. 

Geddekas kérdésére, miért nem kapott Csuja 200 milliót az lehetne az egyszerű, nyilván nem teljesen korhű válasz, mert Tóth Péter kapta.
Egyébként az alapkutatás nem az OMME feladata. De annyit megtehetett volna, és még most sem késő, hogy összeszedi a relváns szakirodalmat, részleteiben megnézi az EFSA jelentést. Az sokkal mélyebb anyag, mint amit most értünk. Már amennyit én értek. No itt van megint a Tóth Péter felelőssége: a sokféle pénz, amelyet kap az OMMÉból elegendő-e arra, hogy részletesen elmondja közérthetően, hogy mi van a jelentésben?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 02. 14:04
Amit én leszűrtem a Tóth Péter-féle vizsgálatokból, az a következő: alapvetően csak arra irányult, hogy megtalálja-e a hatóanyagot vagy sem. Amikor megtalálta, akkor azt már egyfajta bizonyítéknak vette. A fókuszban akkoriban az imidacloprid volt. Ahol használták, ott nem tudták kimutatni, ahol nem használták ott viszont igen. Felelősségteljesen mit lehet erre mondani: nem tudtuk bizonyítani a külföldi beszámolók által gyanított káros hatásokat. Szerintem ez szakmailag egy korrekt hozzáállás.
Miként lehet az, hogy ahol használták ott nem volt, ahol pedig nem, ott megtalálták? Nekem egy magyarázatom van: a talajvízzel mozog. Éppen ezért a dombos területek alja a veszélyes hely.
Ami az EFSA jelentést illeti. Itt a puszta nektár és pollen NNI tartalmon túl kockázatbecslést végeztek. Tehát a maradékanyag biológiai hatásaira kíváncsiak, hogy van-e hatása a vizsgált szervezetekre. Méhek esetén van egy általános kockázatértékelési protokoll, dolgozó  méhekre, dajkákra, fiasításra. Ezt megnézik akut toxicitási adatok fényében, vagyis kísérletileg etetett méheknél meghatározták, hogy mennyi méreg öli meg a méhek felét. LD50: pl. 5 nanogramm tiametoxam esetén. Aztán megnézik, hogy egy méh mennyi nektárt vesz fel, abban mennyi lehet a maradékanyag, ez miképpen viszonyul az LD 50-hez. A maradékanyag szintek különbözőek: függ az alkalmazott dózistól, helyi körülményektől (pl. dombtető, domb alja). Ha eléri a kritikus értéket, akkor magas a kockázat. Most csak akut esetén nézték, és magas a kockázat. Krónikus esetén tíznapos etetési kísérletek vannak, amikor tíz órán át adták a növényvédőszeres szirupot. A számított értékek alapján itt lényegesen magasabb a kockázat, de ezt most nem vizsgálták. Ugyanis nem tudni pontosan, hogy ennyi idő alatt mennyi bomlik le, igazából mennyit vesz fel stb. Én azt gondolom, ha az akut kockázatot jelent, akkor a krónikushoz nem férhet kétség.
Ami a CCD-t illeti. Ebből a szempontból egyáltalán még kockázatértékelési metodika  sincs, tehát semmilyen módon nem került górcső alá. Pedig itt van a kutya elásva. Megemlíti a Henry-féle vizsgálatokat, ahol 1,5 nanogramm kiváltja az eltévedést. Roppant egyszerű a következtetés. Ezt a töredék mennyiséget előbb fogják apránként összeszedegetni a gyűjtő méhek, mint a magasabb ölő dózist. A kumulációra az ad lehetőséget, hogy a méreg stabilan kötődik a receptorhoz, tehát ha egyet betöm, akkor az úgy is marad, aztán ha egy krikus számú receptort eltömít, akkor kialakul a hatás. Ha eléri a kisebb szintet, akkor már a nagyobb szint össze sem jöhet, mert eltéved, és nem jön haza, odakinn eléhezik. Pontosan emiatt nem is pusztul ki a méhcsalád, mert a dajkaméhek és a fiasítás ennél kisebb dózist fognak csak kapni. Pontosabban kaphatnak nagyobbat, hiszen a dolgozó nem eszik virágport, ez utóbbiak viszont igen, tehát elvileg lehetne olyan eset, hogy a kaptárban kialakul a dajkákra és fiasításra toxikus szint. A másfél évtizedes tapasztalat azonban az, hogy emiatt méhcsaládok nem szoktak kipusztulni. Nálam eddig mindig csak a kijáró méhek tűntek el, de a fias szépen kikelt. Azt igazából sosem tudtam eldönteni, hogy dajkaméh a virágpor miatt pusztult-e, vagy kijáróvá vált (egy fedet fias keretn alig néhány méh lézengett,de mégis kikelt). Egy biztos: nálam a kaptárak előtt sosem volt hulla. Én azt gondolom, hogy a pollenből és nektárból származó mérgezés alapvetően megáll a kijárók eltűnésével, ami gyakorlatilag azonos a CCD-vel.
A guttációs cseppekből összejön az akut toxicitás. Ezt azonban én nem tartom annyira veszélyesnek. Ugyanis vagy már azelőtt elpusztul a hírvivő, mielőtt hazaérne, vagy ha hazaér, akkor napközben a guttációs cseppek száradnak ki.
A lényeg tehát az, hogy az EFSA jelentés kimondja: az NNI-k olyan maradékot képeznek, amelyek veszélyesek a méhekre.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Március 02. 17:06
Üdv.Uraim!
neo!
Megítélésem szerint ez egy igen korrekt megállapítás,de akkor itt a többség miért tartja bűnösnek TP-t?
Ők még nem hallottak olyan (tényekről) amit más hiába állít amíg én nem látom nem hiszem el?
Pedig akik TP-t likvidálnák ezért mind olyanok akik csak maguknak hisznek.
Lehet hogy csak Én vagyok oly kicsiny hitű hogy Én elhiszem neked a levázolt metodikát,mindazonáltal hogy az Én ismereteim a Tiédnél szegényesebbek, de magam is hasonlóképpen látom az összefüggéseket ami a hatásokat illeti,anélkül hogy bele tudnék menni a sejtbiológiába.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Március 02. 21:33
QUQURIQ !!!

Egyik oldal védi, a másik oldal támadja Tóth Pétert!
Csak a bizonyítékokra hagyatkozva, olvassátok vissza, a monitoring füzeteket, és kiderül, hogy hogyan nyilatkozik T.P. Avagy kinek a szakmai érvei juttatták a most elvetett csávázott repcemagot a földbe?
Hogyan foglalt állást az előző vezetés?
Évekig ki vette fel a monitoring vizsgálatokra a tetemes összeget?
Ki látott ezekből a munkákból eredő számlát?
Kinek volt kötelessége T.P. a számlái alapján tételesen elszámoltatni?
Melyik méhész vette észre, hogy a monitoringra szánt hatalmas pénzekből kevesebb lett az atka, jobban hordtak a méhek, egészségük meg lett védve...stb...
Szóval, van-e értelme az egész hókusz-pókusznak?
Persze ül mindenki némán a küldöttgyűlésen, és amikor vezényszóra tornázni kell, már emelkednek is a kezek...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Március 02. 22:05
Üdv.Uraim!
Kiskakas!
Ez azért Te is tudod hogy ennél kicsivel bonyolultabb!
Természetesen alapvetően szerintem is igazad van.
Megítélésem szerint nem azt vártátok (vártuk) a monitoring-tol amit kaptunk.
Ezek a nem jelentéktelen pénzek nem hatékonyan vagy nem elég hatékonyan lettek elköltve,viszont Tóth Péter szakmai tudását kár lenne csak úgy eldobni,főleg hogy már eljutott ameddig eljutott.
Voltak korábban is és vannak ma is pozícióban olyan emberek akiktől az adott helyzetben többet vártunk és nem kaptuk meg mégsem csesztetjük őket folyton pedig megérdemelnék.
Nem kívánok megnevezni senkit előbb-utóbb úgyis mind előterjesztik különböző kitüntetésre és nagy tisztelettel át is veszi,pedig ha magába nézne..........
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Március 03. 23:16
QUQURIQ !!!

"Ezek a nem jelentéktelen pénzek nem hatékonyan vagy nem elég hatékonyan lettek elköltve,viszont Tóth Péter szakmai tudását kár lenne csak úgy eldobni,főleg hogy már eljutott ameddig eljutott."

Az a baj, hogy már kezdet kezdetén rossz irányba indult el. Igen, voltak rész eredményei de a vak vágányon.
Az volt a legnagyobb baj, hogy szelektíven hallotta meg a segítő szót. a ( hajnali mintavételt)...
Nos, délelőtt meg délben felesleges mintát venni, mert az eredmény már előre tudható labor nélkül.
A stílusát hallhatta mindenki, a közszerepléseiben... felemelt hangon vádolt...
Az élet nem Őt igazolta!
Most meg már csak a melegre vár a csávázott magból növő repce palánta!
Szegény méhész örül, ha kevés veszteséggel kerül ki a kemény télből fiasítással.
Épp, hogy a családok összeszedik magukat, és jön a mászkálás, eltájolás.
A milliókat felemésztő monitoringból semmii új információt nem tudhatunk meg!
Azt tudjuk, (nem a monitoringból, még azelőtt), hogy legalább két féle szert használjunk!
Meg, hogy időben használjunk!!!
Kiskakas most erre a megállapításra kap 2 milliót?
Persze, hogy nem!
...no így nincs szükség tovább az ilyen fajta monitoringra!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 04. 03:18
Kiskakas!

A neonikotinoid ügyben a felelösség nem egyedül Tóth Péteré. A teljes elnökség élén az elnökkel felelőtlen hanyag érdekképviseleti munkát végzett. Cserben hagyta és elárulta a méhészeket. Tudták, látták, hogy mi történik, mégse léptek. Ez megbocsáthatatlan bűn. Felesleges bűnbakot keresni, amit most a jelentésében az EFSA leírt, valamennyi elnökségi tag tudta a saját tapasztalatából. Sőt a választási igéretükben szerepelt, hogy megvédik a méhészek érdekeit. Valamennyien elégtelenre vizsgáztak. Bross Péter is. Nézzétek meg a 2016-os kampány idején készült videóját.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 04. 04:07
Kiskakas most erre a megállapításra kap 2 milliót?
Isten ments! Sőt én inkább arra szavaznék, hogy ezért a megállapításért kiskakasnak kelljen befizetni két milliót. Mert ennyi idő után sem ért az egészből semmit. Ugyanis:
Nos, délelőtt meg délben felesleges mintát venni, mert az eredmény már előre tudható labor nélkül.
Ugyanis kiskakassal szemben Tóth Péter teljesen tisztában volt azzal, hogy csak a guttációs cseppeket kell egy pipettával hajnalban gyűjteni, ha abból akar NNI-ket kimutatni. Hiszen a növények nappal nem guttálnak. De az NNI-k akkor is benne vannak, és pont az a baj, hogy nem bomlanak le. Tóth Péter valószínűleg tisztában volt azzal, hogy a guttációs cseppek óriási NNI tartalma semmiféle veszélyt nem hordoz a méhcsaládokra. Ugyanis abból nem fog olyan mértékű hordás kialakulni, ami miatt méhcsaládonként elveszhet 2-3 kg méh. Vagy a méreg öli meg előbb az ezt hozó méhet, vagy a méhek azért nem tudnak hozni belőle, mert délelőtt már nincs guttálás. A lényeg azon van, hogy a nektárban és a pollenben mennyi az NNI. Bárcsak ne tudná kimutatni a labor, akkor bajt sem tudna okozni. Ehhez a mintát pedig teljesen mindegy, hogy mikor gyűjti be valaki, és hogy hány fokon tárolja.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Március 04. 06:59
QUQURIQ !!!

Nem is a két millióért, de nem véletlenül írtam a de. guttációs mintavételét T.P -nek. Szólt neki a méhész, hogy baj van, majd de. megérkezett mintát venni a cseppekből. Ezt már itt többen leírtuk. Mióta is megy a monitoring OMME -n keresztüli finanszírozással + kutatás?
Történt valami?
Mászkálnak a méhek?
100% ki tudták mondani, hogy mitől van?...mit csináljunk?...hogyan védekezzünk?...
Hatékonyak voltak-e a milliók a méheink számára?
Most megint rettegnek a méhészek!!!
Ha egy fillért nem költöttünk volna el, ugyan itt tartanánk!
...vagy ha az előző vezetés nem adott volna hülye tájékoztatást a minisztérium felé, a csávázott repcemagok most nem lennének a földbe!
Nehogy kiderüljön, hogy a méhek a hibásak?????

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Március 04. 07:36
Azt beszélik a "népek", hogy volt itt egy írása Attilának, amelyet valaki eltüntethetett, és az arra született válasz sem olvasható. Attila ne hagyd magad! Írd meg újra! Vagy ha nem akarsz vele bibelődni, akkor átküldik, ha akarod. Adok címeket, ahol elérheted. Fel a fejjel, nem vagy egyedül ;D  ;)
Valahogy így kezdődött:

"Méhészeti közélet / Re:Neonikotinoidok
« Utolsó üzenet: írta Nagyernyei Attila Dátum 2018. Március 03. 18:52 »
Azt gondoltam ezt a témát nem lehet tovább ragozni, de tévedtem.
Ezt írja Olvastam méhésztárs:..."
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Március 04. 07:41
Neo!

Ezt írod:
"Tóth Péter valószínűleg tisztában volt azzal, hogy a guttációs cseppek óriási NNI tartalma semmiféle veszélyt nem hordoz a méhcsaládokra. Ugyanis abból nem fog olyan mértékű hordás kialakulni, ami miatt méhcsaládonként elveszhet 2-3 kg méh. "

Tudom ez két kiragadott mondat,mégis vitáznék vele.
Amikor neos kukoricát,repcét vagy napraforgót vetettek a a méhes mellé,akkor a méhekhez közelebb eső részén,az első sorok között eszméletlen mennyiségű méh hullát lehetett,lehet találni.
Nem hiszem ,hogy valaha,valaki is pontosan,egzakt
módon meg tudja azt vizsgálni,ki tudja mutatni,hogy
a neok hatása következtében elpusztult összes méh közül a guttációs cseppek által elpusztultak mekkora
százalékot tesznek ki.
A méhesek melletti táblák első 50-100 sorában talált
hihetetlen mennyiségű hulla alapján azt mondom,az
ebből fakadó kár igen nagy!
Akác virágzásakor többször megfigyeltem,hogy a méhesek melletti búzát is hajnalban,kora reggel igen
intenzíven látogatták a méhek.Óriási zsongással hordták róla szerencsésebb esetben a harmatot,bár ismerve a jelenlegi vegyszerezési gyakorlatot,nagy valószínűséggel azok a méhek sem értek haza igen nagy valószínűséggel.Nem tudom a búza mennyire guttál,de ha búza guttációs cseppeket gyűjtöttek akkor
biztos,hogy nem sok esélyük volt a túlélésre.
Bár,a fene tudja,hogy ez is mekkora kárt okoz,nagy az esélye,hogy ez is "odavág" a méheinknek.
Az tény,annyi hullát a búza első soraiban nem szoktam látni mint pld.a kukoricában.Az nagyon durva volt és lesz az idén is.
Ebben a két évben amikor nem használhatták a kukoricában sem a neokat,érdekes megszűnt ez a jelenség.Az is marha érdekes,ebben a két évben napraforgón nem sétáltak a méhek,mint az előző években.Vajon miért???
Mindenesetre akinek lehetősége van rá a "dzsindzsa" közepére tegye méheit,minél távolabb a szántó földektől.Aki teheti használjon itatot.

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 04. 08:43
Kivancsi111!
Valóban eltűnt két írás, amit én távolítottam el.
Úgy éreztem ismét vitát szül, személyeskedő, és ezt már ezerszer leírtam.
A válasz azonnal meg is érkezett rá, emiatt nem szeretném ha ÉN lennék a fogó.
Az elnökségi ülésen ugyanis elhangzott, hogy azóta van háború amióta megszületett a Fekete-Fehér Méhészklub.
Képzeljétek mi lett volna ha nem vagyunk? (Cuki táska, küldöttgyűlési határozatok nélküli pénzfelvétel, saját magunknak utalgatás, titkos-zárt ülések...)
Szegény Tóth Péter már így is kapott annyi kritikát, hogy az enyém nem hiányzott.
Valamint megtapasztalhatjuk, hogy tér jó útra valaki, amikor a folyamatos nyomás hatására átáll a méhészek oldalára, ami üdvözlendő.
Neo ezzel a hozzászólásával egyáltalán nem értek egyet!
Ezt írja:
"Tóth Péter valószínűleg tisztában volt azzal, hogy a guttációs cseppek óriási NNI tartalma semmiféle veszélyt nem hordoz a méhcsaládokra. Ugyanis abból nem fog olyan mértékű hordás kialakulni, ami miatt méhcsaládonként elveszhet 2-3 kg méh."
Szeretném felhívni a figyelmedet a Greenpeace "Csepegő méreg" című kiadványára!
Abban tudományos kísérletekkel bizonyított tények vannak.
Igen is a guttációs cseppek óriási veszélyt jelentenek a méhek számára!
Hajnalban, amikor kirepülnek azonnal ezeket a "vízforrásokat" keresik, egyébként erről még szaktanácsadóként láthattunk egy kisfilmet is, amelyet egy német kutató hölgy mutatott be.
Valahogy azóta ez a film eltűnt!
A guttációs cseppekben brutális mennyiségű neo halmozódik fel, tudomásom szerint erre nem terjedt ki az OMME "kutatása".
Amikor 7 éve a profiknak tartottam a témáról előadást, ott részletesen kifejtettem a guttációs cseppek veszélyét, és felsoroltam egy csomó ez irányú kutatási eredményt.
Előadásom címe ez volt:
"A neonikotinoidok hatása a méhész szemével."
Ezekben a dolgokban nem hinni, vagy nem hinni kell, hanem kutatni!
Akik pedig előttünk járnak, azok eredményeit illik elfogadni.
Ezt Olvastam méhésztárs is kifogásolja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 04. 09:16
Anti!
Ezek azok az esetek, amelyben teljesen igazad van! Ha a méh hazaér a méreggel és nem pusztul el, következésképpen újabb méheket visz ki, akkor valóban nagyon nagy kárt tud okozni. Lehet, hogy én túlságosan a saját helyzetemből indultam, ki nem a béka feneke alól, hanem  a dzsindzsából. Tehát a távolság ezektől a helyektől a lényeg. Ha kellően távol vagyunk, akkor nincs gond. De ezt sokszor leírtam már, most nem hangsúlyoztam ki, pusztán a tévhitekre koncentráltam. Remélem kiskakas nem haragudott meg, csak élet akartam adni a dolognak.
Attila!
Persze, hogy igaz, amit írsz! De pont az a lényeg, hogy a guttációs csepp már annyira mérgező, hogy egy kritikus távolságon kívül  azért nem okoz problémát, mert a hírvivő út közben elpusztul. Így csak egyenként pusztulnak el az egyes hírvivők, amely nap közben megáll, mert guttációs csepp sem lesz.
Tehát a guttációs csepp csak bizonyos távolságon belül veszélyes. Amiben én vitatkoznék Tóth Péterrel az az, amikor azt mondja, hogy a méhek hirtelen eltűnése piretroid mérgezés. Ugyanezen gondolatmenet szerint ez csak akkor lehet, ha napközben permetezik le a táblát járó méheket egy gyors halált biztosító méreggel. Illetve a még ide később kijövők is elpusztulnak a nektártól. Azonban ha nincs visszatérő méh, akkor a benn lévő méhek sem fognak elindulni a kaptárból tömegesen, hanem legfeljebb hírvivők mennek ki. Tehát ha egy ilyen erős méreggel este permeteznek, akkor szintén egy bizonyos távolságon túl, nem lesz probléma, mert csak a hírvivők pusztulnak el. Ha ezek nem táncolnak a kaptárban, akkor a többi nem indul el. Tehát a CCD tünetegyüttest megvalósító jelenség, csak olyan hatás lehet, amikor zavartalan a járás a méhlegelő és a kaptár között, mindig van elegendő táncoló méh. A méh a többedik útja alkalmával szedi össze azt a mennyiségű mérget, amely miatt eltéved, vagy éppen elpusztul. Anti esetében hazaér a méh, utána pusztul el, de már újabb méhek is kijöttek, amelyek másikaknak adnak jelzést, aztán elpusztulnak. Ha távolabb lenne, akkor előbb elpusztulnának, mint ahogy a jelzést leadják.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Március 04. 10:25
QUQURIQ !!!

Kiskakas vette a lapot...övé a két millió... ;D

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 05. 16:53
Megnéztem Bross Péter előadását az FF You Tube csatornáján. Utalt a fórumokra, a neokra, az őt ért támadásokra. Tekintettel  arra, hogy a támadásokban nekem is kiemelt szerepem van, ezért bár tudom, hogy nem olvassa a fórumokat, de talán ez az üzenet is eljut hozzá. Nekem az a kép jött le, hogy a kifogásolt tettei onnan származnak, hogy nincs tisztában az NNI-k természetével. A kukorica címer esete ezt nagyon jól példázza. Ezért azt tudnám javasolni, neki, hogy ebben az esetben jobb lenne, ha tanulmányozná a szakirodalmat. Ha ez túl sok idejét venné igénybe, akkor van egyszerűbb megoldás is. Olvasni az FF fórum Neonikotinoidok topicját. Ha sikerül megértenie a problémát, akkor képes lenne helyes döntéseket hozni. Amúgy tetszett az előadása. Ahogyan a Kelemen Bálinté is. Nem csak azért, mert most alátámasztotta azt, amit én már közel négy évvel ezelőtt is szajkóztam itt irido név alatt, hanem mert precíz és sok munka van emögött az előadás mögött. Attilának és Bicskának pedig köszönet a közzétételért.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 05. 19:26
Idézet
Nekem az a kép jött le, hogy a kifogásolt tettei onnan származnak, hogy nincs tisztában az NNI-k természetével. A kukorica címer esete ezt nagyon jól példázza.

Szerintem nézd meg a választási kampányban készült videókat és rájössz, hogy Bross Péter nagyon jól ismeri a neonikotinoidok természetét.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 06. 07:10
Ezt a pár sort a gőzölgőből emeltem át, amit Geddekas írt ott:
"Ha most meg fogja az EU szüntetni a neonikotinoid használatot a szántóföldi csávázásra, akkor az NEM a magyar méhészeti érdekképviselet érdeme lesz, hanem a greenpeace-nek az érdeme. Ez nagyon nagy leégés, nagyon nagy szégyene az OMME-nak. Még azt se mondhatja az OMME, hogy besegített a betiltás érdekébe, mert még a látszatát is elkerülte a zöld mozgalommal való együttműködésnek."
Már megint csak vagdalkozol, és totálisan mellette vagy a témának.
Az OMME elnöke napi kapcsolatban van Simon Gergővel, ha figyeltél akkor észrevehetted volna, hogy 2016-ban Szekszárdon egymás után voltak előadók.
Most is egyeztettek az EFSA jelentésről, de te annyira sértődött vagy, hogy a bosszú vezeti írásaidat.
Lassan egyedül maradsz, mert ezzel a stílussal mindenkit magadra haragítasz.
Kicsit vissza kéne venned a lendületből, és energiádat a szakmai munkára fordítanod.
Ez a stílus zsákutca, erre már senki nem vevő.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 06. 10:18
Bross Péternek volt egy nagyon fontos mondata az előadásában. Amit én itt már régen is írtam. Annak ellenére, hogy az EFSA jelentés kapcsán remélhetőleg a Bizottság betiltja a neonikotinoidokat, a szükséghelyzeti engedélyeket ezután is ki lehet adni. Hiszen ezért szükséghelyzeti. Engedélyezett készítményt nem kell szükséghelyzeti protokoll szerint engedélyezni. Pontosan ez az a pont, amiatt én Bross Pétert súlyosan elmarasztalom. Közigazgatási bíróságon kellett volna megtámadni régen is, és jövőben is ezeket az engedélyeket, arra való hivatkozással, hogy az állóméhészek menekítése nem megoldható. Senki nem kényszeríthető, egy számára káros beavatkozás elviselésére.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 06. 15:09
Mielőtt bárki elfogultsággal vádolna meg Bross Péter megítélésével kapcsolatban, előre kijelentem, hogy "Ha bárki támadja a Mézjelentés kapcsán Bross Pétert, én Bross Péter oldalára állok." Mert nekem mindegy, hogy ki tesz a méhészek ügyéért jót, a teljesítményét elismerem.

Ezt a pár sort a gőzölgőből emeltem át, amit Geddekas írt ott:
Idézet
Ha most meg fogja az EU szüntetni a neonikotinoid használatot a szántóföldi csávázásra, akkor az NEM a magyar méhészeti érdekképviselet érdeme lesz, hanem a greenpeace-nek az érdeme. Ez nagyon nagy leégés, nagyon nagy szégyene az OMME-nak. Még azt se mondhatja az OMME, hogy besegített a betiltás érdekébe, mert még a látszatát is elkerülte a zöld mozgalommal való együttműködésnek.
Melyik greenpeace-s tüntetésre ment ki Bross Péter és adott sajtónyilatkozatot a greenpeace-szel együtt?
Én egyetlen egyről se tudok. Beismerem, ha tévedek, de nem tudok ilyen esetekről. Vajon miért nem állt oda melléd tavaly nyáron, amikor te tüntettél?
Idézet
Már megint csak vagdalkozol, és totálisan mellette vagy a témának.
Az OMME elnöke napi kapcsolatban van Simon Gergővel, ha figyeltél akkor észrevehetted volna, hogy 2016-ban Szekszárdon egymás után voltak előadók.
Azok a régi szép idők. Akkor még örültem, hogy 2016 nyarán Bross leverte Tóth Péter Syngenta párti javaslatát az elnökségi ülés asztaláról, mint vak a poharat. Ez megtörtént, szép volt, de elmúlt. Aztán 2018 januárjáig semmi nem történt ez ügyben, azaz nulla a köbön.
Idézet
Most is egyeztettek az EFSA jelentésről, de te annyira sértődött vagy, hogy a bosszú vezeti írásaidat.
Ez nem érdem, hanem kötelessége. Ledőlt a fal, lehet sorba állni..... De továbbra is mondhatom, hogy ennek a falnak a ledőlése nem az OMME érdeme. Még a fényeslitkei Tóth Zolinak, Csuja Lacinak és Nagyernyei Attilának, Kiskakasnak, Tajti Zolinak stb stb is sokkal de sokkal több érdeme van, mint az OMME-nak és az OMME elnökségének. Nagy szégyene ez az OMME-nak, de sajnos tény.
Idézet
Lassan egyedül maradsz, mert ezzel a stílussal mindenkit magadra haragítasz.
Ha jól emlékszem te is egyedül ácsorogtál tavaly nyáron a Greenpeace sajtótájékoztatóján, és NEM állt ott közötted és a Simon Gergely között Bross Péter, pedig kutya kötelessége lett volna. Miközben tudta Bross, hogy a NÉBIH-ben már gőzerővel gyártották a szükséghelyzeti engedélyeket. Pedig tavalyi évben nyáron és őszön még a 2018-as esztendő szántóföldi méhlegelőjét meg lehetett volna menteni. Bross Péter és Tóth Péter pontosan tudta, hogy milyen merénylet készül a NÉBIH-nek nevezett pokol tornácán, de Bross nem lármázta fel a méhészeket, hanem csitította.
Idézet
Kicsit vissza kéne venned a lendületből, és energiádat a szakmai munkára fordítanod.
Lemérgezett méhekkel és üres kaptárokkal aztán majd szakmázhatunk. Lendület? Hol itt a lendület? Falra hányt borsó bármi, de nem azért, mert nem lehetne a méhészeket megmozgatni, hanem azért, mert az OMME két vagy három urat is szolgál és ebből a leggyengébb és legkisebbik úr a 134000 tag. Mostmár nem is pórnép vagyunk, ahogy korábban beszéltek rólunk méhészekről az urak, hanem ... még az se. 
Idézet
Ez a stílus zsákutca, erre már senki nem vevő.
Igen?
Az a stílus milyen, hogy az OMME 18 hónapon keresztül nem tiltakozik a szükséghelyzeti engedélyek ellen? Aminek következménye, hogy az EU legkockázatosabb méhlegelője 2018-ban Magyarország.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Március 07. 10:48
Bármely méhész, aki kapott levelet az Önkormányzattól a neonikotionidokkal kapcsolatban ügyféllé vált. Mint ügyfél észrevételt, sőt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a méhészete röpkörzetében található táblák kapcsán.

Tehát elsősorban a méhész az ügyfél! Lehetetlenség nincsen, csak tehetetlenség.

Én már korábban leírtam, hogy az a méhész, aki repcére vándorol évtizedek óta, minden évben jó sok mézzel tér haza, akácon is termelők a családjai, annak hiába magyarázod, hogy őt kár érte. Ha továbbra is megy, akkor nem érte olyan kár, ami eltántorította volna. 

DE megváltozott a helyzet: A jegyzők le akarják tolni a felelősséget, idézet a levélből: ide csak a rizikó ismeretében vándoroljanak! Azaz ha lesz kár, akkor az nem a jegyző, és nem az állam sara. 

Ott van a csúsztatás, hogy az álló méhészetek nem tudnak egyszerűen arrább állni. És ez a mi jogi lehetőségünk: minden álló méhész tehet beadványt. Ne mutogass x.y. SENKIRE, TE IS TEHETSZ VALAMIT! Akinek kell, nem jogászi, és nem OMME EB tagként, hanem szigorúan privátban segítek. 

Én kértem ilyen levelet a méhésztársaktól, kaptam. A közigazgatási ügyben az ügyfeleknek van beleszólása. Az érvek mindíg ugyanazok: nemzetközi bizonyítás szerint kérosítja a méheket, álló méhészet ott van, ahol van, nem veszélyeztetheti az én méheimet a saját gazdasági hasznának növelésére. Mert ugye annyi a nyeresége, ami a tavaly előtti és az idei év közötti átlagos termésátlag növekedés. Ezért a nyereségért kockáztatja a mi tulajdonunkat.
Azaz nincs szükséghelyzet, hanem haszon maximalizálás van.


A jegyző elrendelheti a tulajdon védelmét és elrendelheti a beszántást is (szerintem).

Az OMME akkor lehet ügyfél, ha bejelentkezik annak. Ehhez vannak feltételek, ezeket meg kell teremteni.

Helyi szinten, amikor a méhész kap levelet, a méhész az ügyfél. Ahogyan a permetezéskor is, meg a méhegészségügyi zárlat, vagy a vándorlási engedély esetén is.

A gyors megoldás: Helyi fellebbezés, törvényességi felügyeleti eljárás indítása.
A hosszú: a törvények megváltoztatása az OMME indítványára. Itt lehet közigazgatási eljárás vagy Alkotmánybírósági beadvány: a szükséghelyzeti engedély méltatlan mértékben sérti az álló méhészet szerzett jogát a gazdálkodásának zavarzalan folytatására.

Vagy jogbizonytalanságot okoz két jogszabály egymással ellentétes hatása, az egyik, amelyik lehetővé teszi a szükséghelyzeti engedélyt, a másik amely az állatok védelméről szól. t.i. az engedély kiadásának nem elég körültekintő a feltételrendszere.

Harmadik út magának a szükséghelyzeti engedélynek a jogi megtámadása Törvényességi Felügyeleti eljárás keretében. Érvek ugyanazok.

Mindegyik jogászi munkát igényel. Beválasztottunk két jogászt az elnökségbe, én naívan azt gondoltam, hogy Ők majd ezen jogi útvesztőkben kalauzolják az OMMÉ-t.

Először nézd meg, hogy Te mit tehetsz, aztán mutogass, hogy a küldötted mit szavazott meg, aztán mutogass a helyi elnökre, aki a megyei szinten nem képviselt, aztán mutogass a Kamarára, aminek kötelezően tagja vagy, hogy nem segített (ja beadvány kell, mint lottó ötöshöz egy szelvény), aztán mutogass a parlamenti képviselődre, aki a beadványodat nem terjesztette napirend előtti felszólalásban a miniszter elé, vagy napirend után, vagy törvényjavaslatban, vagy parlamenti vitanapban, és mutogathatsz az OMMÉ-ra is. Ők se tettek semmit, igaz nem is küldtem el nekik még a jegyzőtől kapott levelet se...

Aztán vegyél jegyet a bábszínházba, ott megnézheted, hogyan mutogatnak a profik...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 07. 12:31
Bármely méhész, aki kapott levelet az Önkormányzattól a neonikotionidokkal kapcsolatban ügyféllé vált. Mint ügyfél észrevételt, sőt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a méhészete röpkörzetében található táblák kapcsán.
TETSZIK az elemzésed és a javaslatod KRJ!

Az OMME elnöksége élén Bross Péterrel ezt miért volt képtelen megtenni? Miért nem erről szólt az OMME "éneke" vezérhangja 2016 júniusától 2018 mostanáig? Miért nem állt ott Bross Péter Nagyernyei Attila nyáron és Csuja Laci mellett ősszel, amikor ez a két ember a méhészek érdekében kiállt? És ebben ne tolja a felelősséget Tóth Péterre, mert ebben nem Ő a hunyó, hiszen Ő jelezte, hogy nagy baj készül!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 07. 13:17
János!
Egy nagyon fontos dolgot elfelejtesz. A jegyző abban a levélben nem közigazgatási határozatot hoz, amely ellen fellebbezni lehet. A közigazgatási határozatot  a NÉBIH hozta. Az ellen lehet fellebezni, vagy a semmisség kimondását kérni a közigazgatási bíróságtól! A jegyzői levél egy puszta tájékoztatás. A méhész megindíthat egy közigazgatási eljárást. Ahhoz azonban neki szüksége lenne az OMME iránymutatására, hogy milyen lehetőségei vannak. Az OMME viszont alszik, mint medve a barlangjában. Más: a jegyző azoknak a méhészeknek fog tájékoztató levelet küldeni, akik  az ő közigazgatási területén tartják a méheiket. Annak nem , aki ettől a táblától röpkörzeten belül, de más község közigazgatási területéhez tartozik. Itt melyik hatóság fog  eljárni, ha a méhész kezdeményez hatósági eljárást?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Március 07. 17:31
Üdv.Uraim!
Már elnézést hogy megint beleszólok a (NAGYOK)dolgába.
KörmendiRácz Uram!
Azt gondolom hogy neo többé,kevésbé helyesen reagált az előző írásodra,amiben az szép hogy segítséget ajánlsz a szorult helyzetben lévő kollégáknak,viszont mit tehet aki úgy járt ahogy a neo példája hozza,(más közigazgatási terület,de egyazon röp-körzet).
És nem utolsó sorban,gondolkodjunk már el a minden fórumon fennen hangoztatott közös érdek képviseletenn,talán nem azért "fogtunk össze",hogy az érdekeinket ne egyénileg hanem közösen védjük,képviseljük?
Szégyenlem hogy az összefogást idézőjelbe kellett tennem de sajnos ebben az értelemben az írás így helyes.
Sajnálom,de így látom!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Március 07. 17:41
Kedves Uraim,

Nem tisztem eldönteni, hogy akartok-e magatok tenni a saját ügyetekben, vagy nem. Amikor permeteztek, akkor is szólt a jegyző. Én meg vagy ezt tettam, vagy azt. Jogviszonyban vagyunk. Nem vártam az OMMÉ-t, hogy szóljon az én falusi jegyzőmnek bérmit is.

Most más a helyzet.

A birtokvédelem tudomásom szerint jegyzői hatáskör. Ha tévedtem bocs. Ezért gondoltam, hogy ha én kapok egy levelet a jegyzőtől, akkor a jegyzőnek válaszolok.

Egy biztos, ha nem válaszolsz, akkor tudomást vettél róla, és többet nem szólalhatsz meg.

ÉN NEM ARRÓL BESZÉLEK, HOGY MI MINDENT LEHETETT VOLNA MÁR 10 éve csinálni, vagy 2 éve, vagy tavaly. Hanem arról, hogy most a jegyző letolja a felelősséget. És ezt nem szabad hagyni, mindenkinek a saját levelét meg kell válaszolni. 


Abban igazad van, hogy az OMME jogászai kidolgozhatnának valamit. De ehhez kell nekik írni egy levelet, mert nem mindenki olvas fórumot. Én is sérelmezem, mint magánember, hogy a jogászaink még nem találták ki, hogyan lehet az OMME ügyfél, hogyan tud bekapcsolódni magába a közigazgatási eljárásba.

Azt, hogy levelezünk a Miniszterrel dícséretes, de nem oldja meg azt a kérdést, hogy a JEGYZŐ LETOLTA A FELELŐSSÉGET A MÉHÉSZRE!

Szóval aki a saját levelét nem akarja szó nélkül tudomásul venni, az írjon. Ha kell segítek.

Izsonak igaza van röpkörzet kérdésében.
A lista azt hiszem nyilvános. Sajnos nem elég könnyű vele dolgozni, ki kell bogarászni, hogy melyik táblák az érintettek. Viszont a Méhész látja, hogy a röpkörzetébe belesik-e vagy nem. És elindíthatja a területileg illetékes jegyzőnél a birtokvédelmet. Egyszerűen elegendő egy sima bejelentés: Itt és itt álló méhészetem van, kérem biztosítsa, hogy a méheimre veszélyes anyagokat tartalmazó, potenciális veszélyt jelentő anyagok a növények virágporában és nektárjában nappal ne jelenjen meg. Ez az álló méhészet 5 km sugarú körére vonatkozik.

Ezt a munkát szerintem helyi szinten kell megcsinálni. Minden méhészegyesület fogja a saját tagjainak a röpkörzetét, és berajzolják a térképre a "tiltott zónákat".

Mondjuk van egy tippem, én nem megyek oda, de lesz aki örömmel odavonul...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 07. 18:05
Naív gondolat.

Az OMME egyik jogvégzett elnökségi tagja sokmilliót kaszált a méhészektől egy megállapodás kapcsán. Mennyit is? Majdnem tízmillió Forintot?

Ha rendesen csengetünk, akkor majd megnézik a jogi lehetőségeket, addíg meg fogadhat az OMME ügyvédet, aki majd kidolgozza...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Filofax - 2018. Március 07. 20:37
Ne irigyeld tőle Peti! Az elnöki lóvéd is ott van a szeren.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Március 07. 21:01
QUQURIQ !!!

Amióta jogvégzettek tették be a lábukat a vezetésben, perek is vannak, lesznek!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Március 09. 18:03
QUQURIQ !!!

Lapszemle a NAKLAPBÓL!

4. old.
Van még lehetőség a magyar napraforgóban címmel
"Termesztésük extra pénzügyi ráfordítást nem igényel, a gazdálkodóknak arra kell ügyelni, hogy a vetésnél, betakarításnál, szárításnál, illetve a raktározásnál kerüljék a hagyományos napraforgóval való keveredést".
Igen, a méhek, a méhészek rovására lehet is extra haszonnal büszkélkedhetni!
Mint mondanom sem kell, a cikk végén szétfényezik a csávázószerben lubickoló napfaforgó olajat a pálmaolajjal szemben!
Szerintem, maguk sem hiszik el a hazugságukat!
Azért szeretnék már végre látni, egy igazi, hamisítatlan laborvizsgálati jegyzőkönyvet a neo s napraforgó étolajról...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 09. 19:30
Idézet

Az OMME egyik jogvégzett elnökségi tagja sokmilliót kaszált a méhészektől egy megállapodás kapcsán. Mennyit is? Majdnem tízmillió Forintot?

Köszönöm a privát üzeneteket. De le kell szögezzem, hogy nem tudom az összes részletet, nem tudok minden kérdésetekre válaszolni.

Kérem, hogy privátba küldjétek meg, hogy kinek segített olyan ügyvéd, aki az OMME tagja? Észak-Keleti országrész, mérgezési eset, a mérgezést okozó és a méhészek között kellett a megállapodást segíteni, sok méhész volt érintett, és majdnem tízmillió volt a tiszteletdíj összességében. Hál Istennek nem egy embernek kellett fizetni, hanem az összes méhésznek együtt.

Én is szeretném az Ügyvéd urat, vagy hölgyet megfogadni! Ki ismeri a részleteket?

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 13. 16:54
A Zöld fórumon Tóth Péter elkezdte tisztuló repülését. Csak a professzor már rávilágított, ha kocsival odaállsz, lehet, hogy a kocsidon landol a melléktermék...

De nézzük csak, milyen szakmai munkát végzett Tót Péter?

Neonikotinoid kábulatban (1) – Legyen-e beporzás?
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/07/21/neonikotinoid-kabulatban-1-legyen-e-beporzas/

1996-ban Ansham és Harbin között történt az, amiről az Élet és Irodalomnak beküldött első írásom kézirati változatában hagytam nyomot: „Ez a vonat most elementárisan lepusztult; koszossága és közönsége reménytelen. Pillanatok alatt megvacsoráznak az ágyadon, ráteszik a lábukat a párnádra és teleköpködik a cipődet, ha nem vagy benne. A vonatból rizskalitkák seregét látjuk, aztán furcsa halmokat is. A vasút mentén bárki temetkezhet. Néhány sírhalom alját víz borítja, azok már a rizskalitka részét képezik. Álmodom talán? A patakok/folyók vörösek vagy sárgásbarnák; a gyárkémények ontják a füstöt; a vasút mentén helyenként irdatlan szemétkupacok sorakoznak. A környező erdősávok fáira nylonzacskókat aggat a szél. Elképesztő környezet-felélés. Mi marad itt a következő generációknak?”

Közel húsz év elteltével tavaly jártam újra Kínában. Pekingben új koreai/japán autók mellett „spécizett” robogók és elektromos biciklik. Új városrészek, felhőkarcolók, amelyek teteje szmogba vész. A nagy élelmiszerboltokban ugyanaz a gyümölcs – látszólag semmi különbség – háromféle áron. A legalacsonyabb a hagyományos, amelynek előélete/belbecse ismeretlen, külön a durván drága biotermék és a kettő között a Hainan szigetéről érkező cucc, ahol még tiszta a levegő és a felszíni vizek. A feldolgozott termékek szinte egyike sem az, amit a csomagolás alapján sejthetnénk. El kellene tudni olvasni, ami az összetételről szól. A legdrágább az talán valódi, a többi hazudik. Az éttermekben ráknak hirdetett rákaromával halból/sertésből készült ételek, amelyek lehetséges összetételről is csak az ár tájékoztat. Viszont határozottan nő az igény a jól kereső rétegben az önazonos élelmiszerek iránt. Mindez e sorozat első részének címképe alapján jut eszembe, ahol a virágait – méhek hiányában – maga porozza be a szorgalmas gazda. Lesz itt közmunkára hamarosan komoly igény – olvasom egy bejegyzésben.

Sihou-ban (Liaodong) – tíz évvel ezelőtt – a doktoranduszom húga volt a családi kertész. Ő vitt fel bennünket a pár kilométerre található gyümölcsösükbe. Süt a Nap, csönd van. Az előző nap permetezett, de hogy mivel azt nem tudja megmondani. Madarat sem látni. Semmit, ami megmoccanna. A szert – barna, felirat nélküli zacskóban – a szomszédtól kapta, öklömnyi fejes káposztákat adott érte. A tutit a szomszédja is szerezte valakitől, annyit tud róla, hogy gyümölcsfákra fáin. A zacskóban szürkéskékes por szaglik.

Az utóbbi években szembesültem a kínai méz minőségével, illetve minősíthetetlenségével. Különösen a Nosema ellen engedély nélkül alkalmazott antibiotikum és szulfonamid gyógyszer-maradékokkal tűnt ki ez a fajta méz a RASFF méréseiből (16. ábra), míg 2009-től, behozatalától az EU tagországai lassan eltekintettek.

16abra Lásd a cikkben

16.ábra: Kínából származó, antibiotikum és szulfonamid gyógyszereket tartalmazó mézminták a RASFF jelzései szerint

A világ méhészetei többféle súlyos bajjal küzdenek. Ezek közül az újabban gombáknak tartott mikrosporidiumok (Nosema spp.), a Varroa atka és az általa terjesztett vírusok kiemelkedő méh-egészségügyi problémák. Egyes baktériumos betegségek és a Nosema ellen – bár tilos – a méhészek egyike-másika humán-gyógyszerekkel próbál védekezni, amíg az ellenőrzések ki nem terjedtek ezekre is. Annak ellenére, hogy alternatív módszerek is rendelkezésre állnak, a Varroa atka ellen aktaölő szert juttatnak be tartós hordozóval, vagy füstölővel a kaptárakba, amely vegyületek a méhviaszba oldódnak be, de jut belőle a virágporba és a mézbe is. Ekkor még egy szót sem szóltunk azokról a permetező szerekről, amelyeket a mézelő méh a testén, vízzel, nektárral és pollennel hurcolhat be oda.

17abra Lásd a cikkben

17.ábra: Növényvédőszer-maradékok előfordulása méhviaszban (Johnson és mtsai szerint)

A legnagyobb meglepetés a méhviasz vizsgálatakor érte a környezetanalitikusokat, mivel piperonylbutoxide (PBO), piretrinek és fluvalinate* kiemelkedő előfordulását tapasztalták (17. ábra). A PBO magas előfordulása a gyűjtési területen piretroidok alkalmazására utal (szúnyogirtás?), amennyiben azok egy részét ezzel szinergizálják. A PBO gátolja az egyik legjelentősebb detoxifikáló enzimrendszert, a citokróm P-450-et. Nagy mennyiségben találtak azonban a méhviaszban bromopropylate*, coumaphos*, p-dichlorobenzene* (PCB), chlorothalonyl és amitraz* hatóanyagokat is. A PCB*-t az IARC 2B jelzetű lehetséges humán rákkeltőnek minősítette. Állatokon bizonyosan rákkeltő. Az amitraz* atkaölő hosszú kitettség esetén nőstény egerekben különféle daganatok (tüdő, nyirokmirigy és máj) előfordulását okozta. Az EPA is számon tartja, mint lehetséges rákkeltőt. Az a méhviasz, amelyben nem a legtoxikusabb, de lassan bomló anyagok halmozódnak fel korántsem természetes környezete a mézelő méh lárváinak. A Varroa atka ellen használt hatóanyagok megjelennek szinte minden méhészeti termékben. A velük szennyezett és újrafelhasznált méhviasz már a gyártósorról szermaradékkal együtt érkezik, vagyis további szermaradék-halmozódás várható. (A*-val jelölt hatóanyagok a magyarországi növényvédelemben nem használhatók.)

Eljött az idő, hogy a kaptár elnéptelenedési szindrómával (colony collapse disorder – CCD), itthon kaptárelhagyásnak hívott kórképpel megismerkedjünk. A történet lényege az, hogy a dolgozó méh gyűjtőútra indul, de nem tér vissza. Eltéved. Nem talál vissza a kaptárhoz, így ott nem gyűjthetők nagy számban az érintettek hullái. Multifaktoriális betegségnek tartják. Több súlyosbító okot most nem említek, pl. a növényi diverzitás csökkenésével járó minőségi éhezést, amely egyúttal az immunállapot romlását eredményezi.

Minden említett okban a stressz a közös, ilyenek a méh betegségei, vírusok, paraziták (Nosema spp., Varroa sp.), különféle növényvédő szerek hatásai, amelyek közül a rutinszerűen, sokféle kultúrában alkalmazott felszívódó tulajdonságú neonikotinoidokat emeli ki a tudományos szakirodalom. Szubletális hatásuk a méhek tanulására, memóriájára (tunel teszt) és táplálkozására (szipókanyújtási reflex) kísérletekben igazolt. Méreganyag jelenlétére utal, hogy a CCD-től szenvedő kaptárok fajtársak általi kirablása, vagy viaszmollyal való fertőződése lassabb folyamat, mint általában (17. ábra).

Miközben 2013-ban az EFSA alapos indoklással három neonikotinoid esetében szigorú lépésre szánta el magát, aközben Fazekas Sándor szavait az MTI így foglalta össze: „Fazekas Sándor szerint ugyanakkor nehezen lennének pótolhatóak ezek a vegyszerek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztonságosan lehessen vetőmagot termelni. A miniszter elmondta: főleg nyugat-európai méhészek állítják, hogy ezek a szerek veszélyesek a méhállományra, de »nekünk ilyen tapasztalatunk nincsen« – tette hozzá. Szerinte a termelés biztonsága érdekében fontos lenne, hogy ezek a vegyszerek továbbra is felhasználhatóak legyenek. »Ellenezzük a betiltást, hiszen nem pótolhatóak ezek a vegyszerek« – tette egyértelművé a magyar álláspontot…”. A jogászvégzettségű miniszter természettudományokkal ütköző véleményének máshol is hangot adott. Kell tehát ez a hatóanyagcsoport a magyar gazdaságnak. A vetőmagüzemeknek? Jó ideje – minisztertől függetlenül – ugyanezt a környezet-egészségügyi szempontból Európától elmaradt növényvédelmi álláspont képviseletét tapasztalhatjuk minden súlyos gyanúba keveredett hatóanyagcsoporttal (pl. triazin-típusú herbicidek, glyphosate, neonikotinoidok) kapcsolatban. A magyar embernek toxikológiailag rossz tapasztalata nincs? És honnan meríti a köztisztviselő ezt a tudását, mert a tudományos területen dolgozóktól aligha?

Úgy látom, hogy bár ma 250 körüli hatóanyag áll a rendelkezésünkre, de mindegyik európai kivonásra esélyes miatt igen éles hangon tiltakozik a NÉBIH vezetése. (Tényleg attól tartanak, hogy különben a gazdálkodók majd rájuk gyújtják az irodát, ahogy Jordán úr szemléletesen említette volt?) Mindeközben láthatatlanná vált a miniszteriális természet- és környezetvédelem, amely megalapozott érvekkel jogszerűen felléphetne. Eszembe jut, hogy mikor én végeztem – ahogy akkor mondták a minisztériumban, a növényvédelem hőskorában – a szakmérnökit, talán 150 körüli hatóanyagból választhattunk a gyakorlatban és a hazai mezőgazdaság teljesítőképessége európai értelemben a csúcson volt. Messze elől attól, amivé mára lett.

Fentiek után nyilatkozott az Agárszektornak Czerván György államtitkár: „… Magyarország méznagyhatalomnak számít az unióban, vagyis óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a méhkolóniák biztonságban legyenek, ugyanakkor rámutatott, hogy a neonikotinoid szerekkel kapcsolatban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület sem talált problémát.” A közgazdász államtitkár megjegyzésének gyöngesége azonban, hogy az OMME nem kutatóintézet; nincs tudományosan elismert szaktekintélye növényvédőszer-hatóanyagok környezetanalitikája vagy ökotoxikológiája tekintetében, vagyis itt is a tanácsadókkal lehet a valóságos probléma, illetve – ne szépítsük – azokkal is, akik alapképzettség hiányában nem tudnak még a szakértők között sem eligazodni.

2012-ben Kádár András (a Növényvédelmi Bizottságban akkor a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége delegáltja volt, ma ennek a szervezetnek a titkára, aki a BASF Hungária Kft-től ment nyugdíjba) az alábbiakat írja a nemzetközi tudományos szakirodalom neonikotinoidokkal kapcsolatos állításairól: „A cikkek alapjául szolgáló laboratóriumi vizsgálatok nem reprezentálták a szabadföldi viszonyokat – sem a megporzó rovarok expozíciója, sem táplálkozási viselkedésük szempontjából nem modellezték a valóságos helyzetet.” Nem gondolnám ezt nemzetközileg mérvadó tudományos véleménynek, de idehaza működésbe hozott szempontnak már igen. Megjegyzése később visszaköszön a NÉBIH munkatársaktól, vagyis vezető adminisztrátorok állítják például a Science-ben és Nature-ben megjelent cikkekről, hogy tartalmukban fogyatékosak. Lehet persze ilyet is állítani, bár igen kockázatos, mert akkor az ott publikált eredmények helyére pontosabbat kell illeszteni és lehetőleg ugyanott. Természetesen semmi ilyen szintű nem történt az elmúlt négy évben. Nemzetközi tudományos lapokban nincs helye a puszta vélekedéseknek.

Masszív probléma, hogy egyik oldalon a saját parciális érdekeiket szem előtt tartó magabiztos véleményezőket látok, gondolatkísérletekkel, termelési megfontolásokkal, míg a másik oldalon tudományosan megméretett, nemzetközi szintű állításokat, ahol a szerzők nem szokták a lokális piaci alkut. Helyettük érvel Simon Gergely kémikus (az NB-ben a Greenpeace delegáltja), akiről a köztisztviselők azt feltételezik, hogy ellenük mesterkedik. Nem ez a feladata a hozzá hasonló szakértőknek, hanem egy-egy konkrét ügy világos kommunikálása. Ha ilyenkor mégsem tetszik az, amit képviselnek, akkor a köztisztviselőknek is türelmesen érvelni és bizonyítani kell. Számukra sincs kerülő út.

Nézzük akkor, hogy miből és milyen következtetést vont le az OMME növényvédő mérnök-méhész szakértője (az NB-ben a méhészek képviselője), akinek meglátásaira – úgy tűnik – a hazai miniszteriális döntési sor támaszkodott, vagy agrárpolitikai célokból célszerűnek tartotta, hogy mögé álljon. Van persze ennek a megkülönböztető pozíciónak komoly veszélye, mert ha mégis a tudományos világ állításai a helytállóak (én erre fogadnék), akkor majd az OMME szakértője viszi el balhét. A 2012-2013-as OMME jelentésben (32-36 old.) én egyetlen, jó színvonalú, biológiai kísérlet leírását sem találom. Viszont különböző laboratóriumokban kémiai mérések történtek, amelyekről itt számomra szakszerűtlen elemzés található – persze csak, ha ezt a nemzetközi színvonalhoz viszonyítom.

Tipikusnak találom az alábbi véleményt: „Látható, hogy a lépekben egyáltalán nem, a növények-növényi részek 10%-ában, a virágporminták 25%-ában fordult elő szennyezőanyagként a tiametoxam és a klotianidin. Imidaklopridot mindösszesen egy virágpormintában tudtunk detektálni (mennyisége 2 ppb). A virágporokban talált neonikotinoid szennyeződések eredetére (permetszer-csávázó szer) nehéz egyértelmű választ kapni, ugyanis az egyes röpkörzetekben található virágzó kultúrák növényvédelmi technológiájáról nem biztos, hogy minden információ a rendelkezésünkre áll.

Nem látok a csávázott magokra vonatkozó méréseket, amelyek szemekre vetített változatossága a dózist illetően – a mi méréseink szerint – nagyon is jelentős lehet. Az OMME szakértője által leírt környezetelemzés bevallottan hiányos – pontos következtetések levonására alkalmatlan –, de leginkább a helyi kaptárok állapotára, a családok teljesítőképességére nem mutat be adatokat. Méhésznek szerintem a környezetanalitikát környezetanalitikusokra kellene hagyni, és neki a méhekkel foglalkoznia? Miért nem ez utóbbival győz meg Tóth Péter, akinek méhészeti szakértelmére a NÉBIH hivatkozik?

Tudományos értelemben a 2013-2014-es OMME jelentés (46-50 old.) sem bizonyító erejű. Megítélését nem teszi könnyűvé, hogy ilyen mondatokat olvashatunk benne: „Azt viszont egy esetben sem vontuk kétségbe, hogy amennyiben a szövetek szermaradék-tartalma pozitív, akkor a guttációs vízcseppekben való megjelenésnek nincsen jelentősége”. Mit akarnak a szerzők mondani? Azt, hogy ha egy felszívódó hatóanyag a növény edénynyalábjaiba bekerül, annak esélye van arra, hogy megjelenhet a guttációs cseppjeiben? A fogalmazásból úgy tűnik, mintha ezt tagadnák a szerzők, vagy nem tulajdonítanak annak jelentőséget. A méhfélék egészsége szempontjából éppen a kiválasztott termékek (guttációs folyadék, nektár) és persze a virágpor beltartalma a lényeges. A növény beltartalma, az abban mérhető szermaradék a növényevő kártevők oldaláról lényeges, amelyek éppen azt fogyasztják. Ez utóbbit persze senki sem vitatja, hiszen szisztemikus (felszívódó) rovarölő szerekről van szó, és a csoport növényvédelmi sikere éppen abban keresendő, mint ami környezetvédelmi bukdácsolását okozza.

Viszont Tóth úr 2013-2014-es elemzésében az alábbi is leírásra került: „A problémával kapcsolatosan még csak annyit: az OMME vezetése minden híresztelés ellenére nem állítja azt, hogy ezek a vegyületek nem veszélyesek a méhek számára, erről szó sincs…”. Ki híresztel? A NÉBIH? A Greenpeace? Ez lenne az OMME (értsd méhészek) kisebbségi véleménye, hogy a jelenlegi, a döntéshozókat befolyásoló szerepéből kikerülhessen? Én vettem, de vajon a NÉBIH is? A kísérletes tényeket nélkülöző magyarázkodás szerintem ugyanis nem elégséges ahhoz, hogy az EFSA megalapozott gyanúját/állításait bárki kétségbe vonja. A 2014-2015-ös elemzésben már annyit sem találok, mint korábban. Miként támaszkodhat, akkor erre a teljesen elbizonytalanodott méhészeti álláspontra még ma is az FM/NÉBIH vezetése? A hivatkozott véleménytulajdonos már nem képviseli maradéktalanul azt az álláspontot, amit korábban képviselt, s amire az államtitkár és miniszter szövege épült. A mai vélemény tehát már kizárólagosan a NÉBIH vezetői álláspontja, nekik kell magyarázni és megvédeni azt. Meg lehet tudni a hazai döntés valóságos gazdasági okát, mert ez Szalkai Gábornak (FM) a Fenntartható Fejlődés Bizottsági (FFB) meghallgatásán sem derült ki?

Tóth úr dilemmájának talán az alábbi az alapja: „…az a kérdés tisztázandó, hogy a laboratóriumokban beállított kísérleti körülmények között nevelt növények és az üzemi méretekben általunk mért és tapasztalt adatok közötti különbségeknek mi az alapjuk.” Én úgy gondolom, hogy például a megfigyelések nagyfokú pontatlansága (szabadföldi kísérletekben ez ismerten magasabb szintű), amely miatt megfelelő kísérlettervezés hiányában „játszik velünk a véletlen” – mondaná, akit a biometria szele valaha is megcsapott. Hasonló kijelentést korában már az ipar képviselője is tett és ezzel az indoklással találkozhattunk a miniszternél is: „Fazekas kiemelten fontosnak tartja, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok mellett szabadföldi kísérletek is bizonyítsák a neonikotinoidok használatának valós kockázatát” (39. kép). Miért is? Senki nem tájékoztatta a minisztert arról, hogy a laboratóriumi mérések mindig pontosabbak, mert a körülmények ellenőrizhetően kézben tarthatók? Szabadföldön a vizsgált hatásokat sokfajta nem kontrollálható külső tényező torzítja. Mi is a helyzet az FM adminisztrátorainak mai tudományszemléletével, amiről miniszterségének kezdetén Fazekas Sándor sem volt a velem való beszélgetéskor nagy véleménnyel?

Szalkai Gábor az FFB előtti május 30-ai meghallgatásán az alábbi kijelentést tette: „A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mint a növényvédő szer engedélyezésért felelős nemzeti hatóság továbbra is csak megalapozott tudományos vizsgálatok és ellenőrzések – beleértve a saját központi laboratóriumi ellenőrzéseket is – alapján dönt a növényvédő szerek engedélyezéséről, betiltásáról felfüggesztéséről, így biztosítva a felhasználók, a környezet és a fogyasztók biztonságát.” Szerintem nem így van. Neonikotinoidok esetében a nemzetközi tudománnyal szemben egy gyakorló méhész megfigyelését használta az FM, amit a mai napig nem sikerült neki kísérletesen igazolnia és mérvadó tudományos lapban közölnie. Az FM/NÉBIH neonikotinoidokkal kapcsolatos döntéséhez a mérvadó tudománynak bizony semmi köze sincs.

Azt gondolnám, hogy egy gyakorló méhész tisztában lehet a méhek fiziológiájával (itt főként etológia és reprodukciós biológia) és toxikológiájával és a termesztési technológiát, a kukoricabogár elleni védekezés problematikáját arra hagyja, akire az tartozik. Minden gyakorló méhész tudja, hogy a méh válogat. Nem feltétlenül onnan gyűjt, ahonnan mi szeretnénk. Egy korai kísérletünkben kaptárt telepítettünk címerhányás időszakában MON 810-es GM-kukoricasorok közötti kis térbe, azonban egyetlen méh sem gyűjtött a címerekről, mert másfél kilométeres sugarú körben magas aranyvessző virágzott kiterjedt foltokban.

f39kep

39.kép: Szóbeszéd (Fotó: forrás)

Nem igazán írnak le közlemények rovartoxikológiai alapvetéseket, de azért a kísérletes területen dolgozók számára világos: (i) a magas akut toxicitású készítményektől (knockdown hatású piretroidok) a helyszínen elpusztulnak a méhek és nem gyűjthető méhhulla a kaptároknál; (ii) a tájékozódási képességet rontó hatóanyagoknál (ilyenek a neonikotinoidok) eltévednek és a területen pusztulnak el az állatok; (iii) a lassan kifejeződő hatású, kevésbé mérgező hatóanyagoknál visszajönnek a mérgezett állatok és a kaptárban/kaptárnál pusztulnak el; (iv) az adott dózisban hatástalan hatóanyagok felhalmozódnak a mézben, a virágport tartalmazó rekeszekben és a viaszban. Ez utóbbira jó példa az önmagában hatástalan, piretroidszinergista, a PBO nagymértékű előfordulása a méhviaszban (17. ábra).

Vajon miért gondolta akkor és milyen OMME anyagra támaszkodva az FM vezetése, hogy a hazai méhészek aggálytalanok a neonikotinoidokkal kapcsolatban? Hol vannak ennek a széleskörűen bemutatott kísérletes bizonyítékai immáron négy év után? Szerintem nem halasztható tovább ezek bemutatása. Hol marad a hazai hivatalos természetvédelem ebbéli érdeklődése és tényfeltárása? Senkinek nem hiányzik? Az OMME együttműködik a NÉBIH kémiai laboratóriumaival. Lehet, hogy náluk kereshető a szakértői indoklás?

2013-ban a NÉBIH által végzett kémiai méréseket Jordán László (az NB-ben a NÉBIH egyik képviselője) foglalta össze, aki nem kémikus, a méréseket sem ő végezte, így nem is meglepő a szakértői elemzés hiánya a közreadott anyagot illetően és annak a nemzetközi méréseknek való megfeleltetése. 2015-ben a Növényvédelem-ben találjuk meg a kapcsolatos magyar cikket a tényleges szerzőkkel, de a szerzők saját véleménye szerint sem olyan anyag ez, ahol bármi is bizonyításra/cáfolásra került volna.

Viszont Tőkés Gábor kémikus (az NSz-ben a NÉBIH másik képviselője) 2013-ban az alábbiakat jegyzi le: „A vita során amellett voltunk, hogy a tagállami hatóságoknak nagyobb hatáskört kellene biztosítani a korlátozásokban. Egyik érvünk arról szólt, hogy mióta a neonikotionidokat bevezették, nem hogy csökkent volna a méhek száma, hanem jelentősen nőtt. Ugyanakkor Magyarországon a kukoricabogár óriási problémát okoz és ez a korlátozás nagyon meg fogja nehezíteni az ellene való védekezést. A helyette használható készítmények semmivel sem kedvezőbbek, sőt esetenként kedvezőtlenebbek is a méhészetek szempontjából”.

A fentebbi egyértelműen védekezési gyakorlat szerinti indoklási próbálkozás (kémikus szerencsésebb lenne, ha ilyesmit technológusra hagyna), amelyhez foghatót találhatunk a kémiai növényvédelemmel foglalkozó gyakorlati szakemberek indoklásaiban is. Viszont nem meggyőző. A hazai méhcsaládszám növekedése csupán statisztikai adat, nem árul el semmit a méhcsaládok egészségi állapotáról, így a vitában nem toxikológiai bizonyíték. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ezek az adatok nem is pontosak, mert a támogatási feltételekhez beadott bevallások azt erősen felfelé torzítják.

Hovatovább a kukoricabogár elleni védekezést Európa más országai sikeresen megoldják, csak nekünk nem sikerül? Ne feledjem, ez a kukoricakártevő nem indokolja a repcében és napraforgóban való csávázást, hiszen ezeken nem károsít a nevesített. Végül, és ez nagyon fontos, nemcsak a mézelő méhről van szó, hanem más, vadon élő beporzókról is, például a poszméhekről. Ki az, aki ezeket a hasznos megporzókat képviseli? Miért nem olvashatom az FM természetvédelmi szakértőjének körültekintő és szakszerű elemzését a neonikotinoid vs. poszméhek kérdésben?

2015-ben az európai akadémiák képviselői (tőlünk Kovács-Hostyánszki Anikó és Samu Ferenc) az alábbiakat fogalmazták meg: „Halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, például a poszméheket, mint magukat a kártevőket.” Tudomásom szerint nincs a hazai egyetemeken (pl. SzIE, Kaposvári Egyetem) és kutatásban dolgozó érintett, aki a neonikotinoidok méh-veszélytelenségét alátámasztotta volna. Békési László Szabolcs – aki évtizedek óta meghatározó kutató a hazai méhészet területén – például a kezdetektől nagyon egyértelmű a kérdésben. 2015-ben a Méhészet-ben ezt olvasom tőle: „Szilárd tudományos bizonyítékok alapján az EU növényvédőszer-engedélyezési irányelveiben figyelembe kell venni, hogy a neonikotinoidok alacsony dózisú, szubletális toxikus hatásaik révén hosszú távon károsítanak számos hasznos, nem célszervezetet, közöttük a méheket.”

Nem mellesleg, korábban az Országos Állategészségügyi Intézet Kémiai Osztálya – ahol Békési doktor dolgozott – végezte a méhmérgezések kivizsgálását. Megfelelő műszer hiányára hivatkozva került azután át a vizsgálat a velencei és a miskolci növényvédelmi laborba. A vizsgálatokhoz ma már a méhésznek gyakorlatilag semmi köze sincs, az eredményközlés sem kötelező, legfeljebb kikérhető.

Kedves hazai köztisztviselők nem kellene mégis a nemzetközi tudományban dolgozókra, a megalapozottan és termék érdekeltség nélkül véleményt formálókra figyelniük? Az OMME eddigi elég különleges, vagy rosszul kommunikált álláspontja a neonikotinoidok ügyében már csöppet sem olyanféle, amire támaszkodni tudnak. A gazdasági és kereskedelmi álláspont, ami a vetőmag-csávázást illeti, s ami eseti engedéllyel az európai moratórium alatt is folyt hazánkban már más dimenzió, amelynek a természettudományokhoz nincs köze. Nem erről a speciális kereskedelemről, a nemzetközi vetőmagüzemek igényeiről és érdekérvényesítéséről kellene beszélni inkább ködösítés helyett?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 13. 17:35
A professzor felhívja a figyelmet egy nem mellékes tényre, az OMMÉT képviselő ember személyére.

Tóth Péter odaül a nöényvédősökkel szemben az OMME nevében az asztalhoz. Akik szemben ülnek vele haverok, hiszen Tóth Péter annak a kamarának a vezetőségi tagja, akik tagjai vele szemben ültek, és akik érdekeit Ő legmagasabb szinten képviseli.

Tóth Péter a Növényvédelmi Kamara vezetőként nem fog a törvényben meghatározott feladata ellen tenni, nem fog a kamarai tagok érdekével szemben tevékenykedni.

Az egyesületesdi (OMME) meg egy másik dolog. Ha azok olyan hülyék, hogy az ellenfél kamarai tisztségviselőjét (korábban a tisztség várományosát) küldik, vessenek magukra. Olyan ez, mint amikor az Ázsiai Országok a Nátó Béketeremtő missziójába Észak-Koreát delegálják. Én mindíg mondom, az a sok sapka csak belelóg a szemébe, és nem tudja, hogy merre is tart.


Komolyan: a Növényvédős Kamara alapszabálya kimondja:

Idézet
A növényvédő mérnöki, növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a növényvédő mérnöki és növényorvosi kar tekintélyét, tagjai és testületei általános szakmai érdekeit...

A növényorvosi kar tekintélyét védte, azzal nincs is gond... Az Ő szakmai érdeküket védte. Azzal sincs baj. Csak az ellentettjét nem tudta egyszerre. Védi a növényvédősöket, azokat akik kérik a derogációt, közben meg még támadja a saját választóit is?

Az Egri Csillagokban azt a várvédőt, aki a töröknek segít árulónak hívják.


Tóth Péternek kutya kötelessége lett volna a Neonikotionidokkal kapcsolatban lépnie
Idézet
(16) együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, a növényvédő mérnöki, növényorvosi tevékenységgel összefüggő ügyekben, karantén és járványveszély esetén, valamint jelentős agrokémiai, biológiai eredetű környezetszennyezés esetén tagjain keresztül tevékenyen, közreműködik a veszély megelőzésében, elhárításában.
Ugye érzékete a veszélyt? Melyik hatóságnál járt el? Ugye nem az az eljárás, hogy felhívja a kamarai dolgozók figyelmét arra, hogy csupán egyetlen esetben találtak olyan hatóanyagot... amikor egyben sem szabadott volna!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 13. 19:39
Szegény!
Végre megtalálhatná a helyét a világban.
Ezt írja olvastam méhésztárs:
"Tóth Péter a Növényvédelmi Kamara vezetőként nem fog a törvényben meghatározott feladata ellen tenni, nem fog a kamarai tagok érdekével szemben tevékenykedni."
Emiatt ment a méhészek érdekével szemben, amikor 10 éven keresztül félrevezette a hatóságokat, bekacsázta, hogy .....Magyarországon nem bizonyított a csávázó szerek káros hatása. (Nem is vizsgálta, akkor hogy állíthatott ilyent?)
Most meg kiborult, kiöntötte a szívét a Zöldön.
Jobb lett volna ha bevallja, hibáztam de megpróbálom kijavítani.
Nem ezt teszi.
Nemtelen támadásként éli meg, és ő mint az OMME "tisztelt" elnökségi tagja kikéri ezt magának.
Az a probléma, hogy nem látja be amit Dr.Darvas Béla is szemére vet, meg sokan akik átlátunk a szitán.
Növényvédősként máshogy gondolkodik, most pedig, hogy lebukott, harapdál.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 13. 20:58
Képzeljétek mi történt.
Ezt a Zöldről vettem át, amit Tóth Péter tett fel oda.
Ez egy válaszlevél abból a csatából, amit itt évek óta űzünk.
Íme:
"„Fekete-fehér” Méhészklub életébe, működésébe nincs beleszólása az OMME vezetőségének. Hiú ábránd az, hogy úgymond „le lehet állítani” a fórum íróit, résztvevőit, vezetőit. Éppen a cikket író elnökségi tagunk javaslatára, az elnökség jóváhagyásával, 2017. augusztus 9-én levélben kértük meg a fórumok domain tulajdonosait, hogy a sértő, személyeskedő tartalmat moderálják ki. Ettől többet nem tehetünk, illetve igen, elviselni a szidalmakat, vádakat, sértéseket."
Eddig az idézet az elnökség leveléből, amit Tóth Péter tett fel.
Aztán van itt érdekesebb is.
"Végül, de nyilván nem utolsó sorban, a neonikotinoidokról (neok), mint főszereplőről is essék szó. E témát ketté, sőt, háromfelé kell szedni: neok, derogáció, levél. Utóbbin van a hangsúly az első oldalon megjelenő írásban, ami azért érthetetlen, mert a fórumon nem őt, hanem az elnököt szidják e levél „nem elküldése” végett. Hosszú lenne leírni, hogy miért nem ment el a levél, de egyértelmű: méhész-szakmapolitikailag hiba volt. Ugyanis, van mibe belekapaszkodniuk azoknak, akik, ha elment volna a levél, akkor másnak a hiánya miatt támadnak. Röviden a lényeg: a derogáció ellen már korábban írtunk levelet, amire megkaptuk a szakmai választ az illetékesektől. Az abban kapott információ alapján tisztán lehetett látni, hogy egy másik levéllel, nem sokra megyünk, ugyanis nem csak szakmai (környezetvédelmi) alapon történik a derogáció életbeléptetése. A politikai akarat sokkal erősebb! Így, először, a neok globális környezet-károsító hatását kell megértetnünk az illetékesekkel, a döntést hozó politikusokkal. Ez ügyben sokat tettünk személyes kapcsolataink terén. Sokat kellett tennünk, hiszen éppen az OMME szakembereire hivatkozva gondolták, hogy a neok semmilyen problémát nem okoznak a méheknek! Ezt kellett óvatosan, senkit sem megbántva, megsértve, az OMME tekintélyét megtartva, kulturáltan elmondani, hogy megváltozott az álláspontunk, igenis, károsítja méheinket a neok használata."
Ezt is az elnökségi tagok írták!!!!!!
Csak ők sokkal finomabban fogalmaztak, nem úgy mint mi (én).
Simán Tóth Pétert teszik felelőssé az elmúlt időszak történéseiért.
Ő pedig erre így ragál:
"Természetesen ennek a cikknek a közreadását nem az motiválta, hogy zűrzavart keltsek és a megbékélés ellen dolgozzak, hanem az, hogy elmúlt évben nagyon sok érdemtelen támadásnak voltam kitéve, ami mögött Nagyernyei Attila és az őt támogató Elnökünk, Csányi Antal Kiskakas, Geddekas stb. álltak..."
Nem is keltett zűrzavart Tóth Péter!
Eddig is tisztán láttunk.
Ő növényvédős, mi pedig, köztük jómagam is méhész érdekvédő.
Ezért érthetetlen számomra mit keres az elnökségben.
Nagyernyei Attila



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 14. 03:09
Én egészen egyszerűen tépném a hajamat ha lenne. Azt látom, hogy az OMME vezetői teljesen alkalmatlanok a pozíciójuk betöltésére. Felelős szakember kijelenti azt, hogy nem talált bizonyítékot az NNI-k káros hatására, amelyet nyugati országok méhészei állítanak. Ezt úgy értelmezni a minisztérium részéről, hogy akkor uccu neki, hadd szóljon, minden röpkörzetet le lehet csávázni, az EFSA aggályai ellenére, számomra a dilettantizmus netovábbja. Darvas prof. nagyon helyesen utalt a biológiai vizsgálatok szükségességére. Például olyanra,amit én a CCD tünetegyüttes vizsgálatára javasoltam. Anyaferomonos pároztatók népességének vizsgálatát, különböző időpontokban létrehozva azokat, hogy ha detektálható eltűnés, akkor az összefüggésben van-e  a kumulációs időtartammal. Olvastam méhésztárs szerint az lett volna a helyes, hogy Tóth Péter meghamisít vizsgálati eredményeket, hogy ott is ki lehessen mutatni NNI-ket, ahol nem találta meg? Úgy látom egyébként, hogy Darvas prof. sem értette meg, vagy nem akarta megérteni, hogy Tóth Péter nem azt írta a monitoring beszámolóiban, hogy ezeknek nincs káros hatásuk, hanem azt, hogy a mérések nem bizonyították ezt a hatást. Ezért nem kémiai alapon kellene ezt a kérdést vizsgálni, hanem biológiai alapon.
Elképesztő, hogy ilyen dolgokon megy a rágódás, amikor gyorsvonat sebességével robognak el mellettünk azok az események, amelyeket nem lehet később orvosolni. A szükséghelyzeti engedélyek közigazgatási bíróságon történő meg nem támadása ezerszer kártékonyabb, mint az, hogy Tóth Péter tagja-e a növényvédő kamarának vagy sem. A sajtónyilvánosság kerülése, ahol azzal kellene szembesíteni a kormányt, hogy  úgy alkalmaztak egy EU-s jogszabályt, hogy a méhészekre a tűrni köteles klauzulát ragasztották, ezerszer kártékonyabb annál, hogy a növényi minták hány százalékában talált a Tóth Péter NNI-ket. A szükséghelyzeti engedélyek ezer sebből véreznek, az OMME pedig tétlenül ácsorog, ha pedig valaki tenni akar valamit, akkor elhallgattatják, lásd Csuja esetét.
Az eszem megáll, hogy ahelyett, hogy stratégiai összejövetelen tisztázná az OMME, a tagság mit tart fontosnak, és mit nem, ennélfogva mit tesz, és mit nem, itt arról folyik a civakodás, hogy ki milyen kamarának a tagja. Azt kellene inkább megnézni, hogy ki dolgozott a méhészek érdekében NNI kérdésben? Az OMME egészen biztosan nem! Tóth Péter talán megtagadta a mintavételeket? Utasította a labort, hogy ne találjanak benne NNI-ket?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 14. 06:42
Ezt kérdezi neo a végén:
"Tóth Péter talán megtagadta a mintavételeket? Utasította a labort, hogy ne találjanak benne NNI-ket?"
Március 15-e előtt....ez e kérdés, válasszatok!
Bizony ez egy nagyon érdekes feltevés.
Nem, nem tagadta meg a mintavételeket, csak olyan laborba küldte, ahol még nem voltak meg a feltételek.
Tudjuk, mert a történelemben mi magyarok 40 évig olyan autókkal közlekedtünk, mint a Trabant, meg a Wartburg, amikor nyugaton már BMW-k, Audik és MAN-ok.
A Greenpeace miért is vitte Ausztriába a mintákat?
Ismét leírom amitől egyesek haja már égnek áll. (Már akinek van.)
Amikor a Holdon a krátereket szeretnénk vizsgálni, és már a templom tetején lévő kereszt is homályos, akkor mit akarunk?
Ja meg tisztelt neo méhésztárs!
Kérdezd már meg Tóth Pétert mikor küldte ki a mintavételi brigádokat mintát venni?
Én is többször részt vettem mintavételekben.
Délelőtt 10 óra előtt soha nem voltam, de a csúcs Tengelicen dőlt meg.
Délután 1 órakor "vizsgálódtunk" egy napraforgó táblában.
Mikor is kell mintát venni?
Még ezt sem hajlandó elfogadni olyan szakemberektől akik ebben úttörők.
Tóth Pétert szakmailag támadom, de azért a "nyomás" hatására ő is sokat változott.
Már azt állítja, hogy valószínű károsak lehetnek a neok a méhekre.
Ezt kéne sürgősen közölnie a NÉBIH illetékeseivel, de ehhez bizonyítékok kellenek.
Az meg nincs, mert még szakszerű mintát sem tudunk venni.
És még valami, Tóth Péter támadja az OMME elnökét.
Nem a témához tartozik, de ki tudott, vagy hallott Tóth Péterről úgy 15 éve?
Senki.
Bross Péter hozta közénk vezető szaktanácsadónak!
Én a helyébe ezt nem felejteném el, és inkább együttműködnék.
Bár a paradigmaváltás itt kezdődik.
Ezt mondtam 10 évig, most pedig teljesen mást.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 14. 09:49
Ezt mondta 2017 februárban Tóth Péter a Magyar Tudományos Akadémián (az OMME nevében úgy, hogy az anyagot nem mutatta be az Elnökségnek!) Ha ezt aztán a hatóságok komolyan veszik, akkor miért ne vennék komolyan? Tóth Péter úgy adta elő mondanivalóját, mint az OMME képviselője.

Idézet
NEONIKOTINOID SZERMARADÉKOK NAPRAFORGÓBAN ÉS KUKORICÁBAN
AZ ORSZÁGOS MAGYAR MÉHÉSZETI EGYESÜLET MÉRÉSEI ALAPJÁN
TÓTH PÉTER
Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Budapest
2013. május 24-én az Európai Unió Bizottsága a 485/2013 rendeletében korlátozta a
tiametoxám, klotianidin és imidakloprid hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek
használatát. A technológia alkalmazása mellett és ellen több érv is elhangzott a közelmúltban
(CAMPBELL 2015; BONMANTIN 2003, 2015; HATJINA 2015). Hazánkban az említett
vegyületek méhészetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos első vizsgálatokat a ’90-es években végezték az FVM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Fácánkerti Ökotoxikológiai
Laboratórium Vad- és Méhtoxikológiai Állomásán. A későbbiekben viszont a témával
foglalkozó Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2010–2014 között végzett megfigyeléseket a tárgyban, de ugyanitt meg kell említeni az egyéb hazai mérések eredményeit is (MÖRTL és mtsai. 2013; GREENPEACE 2013; RIPKA és mtsai 2014). A vizsgálatok folytatására 2016-ban volt lehetőségünk, ugyanis a hatóság által kiadott szükséghelyzeti engedélyek kiadását követően volt csak mód újabb mérések kezdeményezésére.
2016-ban egy tiametoxám hatóanyaggal csávázott és egy kezeletlen napraforgó táblára
telepített méhészet méheinek folyamatos mintázását és utóéletének megfigyelését végeztük el.
Az említett területekre telepített méh állományból öt-öt családot jelöltünk ki. A
mintavételeket három alkalommal hajtottuk végre. A méhészeti és a növényi mintákat
egymással párhuzamosan gyűjtöttük és szállítottuk a NÉBIH laboratóriumaiba. A
vizsgálatokat 2016 decemberében talaj mintavételezéssel egészítettük ki. Ezen a napon
megtekintettük az azóta már betelelt méhállományt is.
A mintavételre kijelölt kilenc darab kukorica mintavételi területen klotianidin hatóanyag
került felhasználásra. A címereken kívül hét esetben a növények legfelső leveleit, és további hat esetben a címerekről leválasztott virágpor szermaradékait ellenőriztük. A begyűjtött növénymintákat hűtőtáskában szállítottuk a NÉBIH területileg illetékes növényvédő szer analitikai laboratóriumába (Szolnokra és Velencére). A kémiai analíziseket a laboratóriumok LCMS/MS készülékekkel, 1 ppb érzékenységgel végezték.
A napraforgó felső leveleiben a virágzást megelőző napokban (06. 30.) nemcsak a
csávázáskor használt tiametoxámot, hanem ismeretlen eredetű imidaklopridot is detektált a laboratórium. A méhészeti mintákban ezek a hatóanyagok nem voltak kimutathatók. A méhek egészségtani vizsgálatában nem volt különösebb változás, csupán a nozéma fertőzés erőssége ingadozott a különböző időpontokban gyűjtött méhmintákban.
A kukorica esetében a begyűjtött felső levelek mindegyike tartalmazott valamennyi
szermaradványt a csávázásra használt klotianidinből. A begyűjtött címerek (kilenc db minta) esetében csak négy alkalommal érzékelték a műszerek az alkalmazott csávázó szer hatóanyagát. A címerekről leválasztott hat darab virágporminta vonatkozásában viszont elmondható, hogy csupán egyszer detektált a laboratórium mérhető értéket 0,003 mg/kg mennyiségben.
Korábbi tapasztalatainknak megfelelően a csávázásra használt hatóanyagok a 2016-hoz
hasonló csapadékos esztendőkben gyakrabban mutathatóak ki a növények generatív
részeiben, mint a száraz évjáratokban. Ettől függetlenül az a korábbi állításunk is megállja a helyét, hogy ezek előfordulása nem törvényszerű.
Az említett vizsgálatok viszont azt is bebizonyították, hogy egyes esetekben a
hatóanyagok jelenléte befolyással lehet a méhcsaládok illetve a vadon élő beporzók életére.

Napraforgó virágpor: "kilenc mintából négyben". Tót Péter minősítése CSAK.  Az lett volna a helyes, hogy több, mint 44 %-ban kimutattuk.

Ismét Tóth Péter: "Csupán egyszer". Ez 17 %!

"Befolyással lehet a beporzók életére". Még azt is nyitvahagyja Tóth Péter, hogy pozitív vagy negatív hatással.

Aki elolvassa a sok kicsinyítőképzős összefoglalót az láthatja, Tóth Péter 2017 évben sem beszélt a neonikotionidok káros hatásáról, "csupán" a nozéma fertőzés intenzitása ingadozott.

Mosakodhat Tóth Péter, de nagyon alaposan. Lehet, hogy először bocsánatot kellene kérnie a méhésztársadalomtól.

Azt is mondja Tóth Péter, hogy olvassa a szakirodalmat. Ezen mondat
Idézet
Az említett vizsgálatok viszont azt is bebizonyították, hogy egyes esetekben a
hatóanyagok jelenléte befolyással lehet a méhcsaládok illetve a vadon élő beporzók életére.
úgy lett volna helyes, ha olvassa a szakirodalmat, hogy "a nemzeteközi kutatások felhívják a figyelmet a neonikotionidok méhekre és más beporzókra gyakorolt szubletális dózisának negatív hatásaira, amelyeket mi annyiban tudunk alátámasztani, hogy azon növényi részekben, ahopl az engedélyezési dokumentáció szerint nem jelenhetne meg (virágporban) a csávázószer megjelenik, így az engedélyezési eljárást azonnal felül kell bírálni." Majd nekünk írhatta volna: Tájékoztatom a méhésztársakat, hogy mint a Növényvédöszer kamara felsővezetésének a tagja, és mint a neonikotionidokkal megbízott OMME felsővezetője a törvényességi felügyeleti eljárást elindítottam.

És vissza az eredeti kérdéshez. Tóth Péter az alábbit írja a zöldön:
Idézet
Persze az is bajnak számított, ha pl. a Magyar Tudományos Akadémia székházában lehetőséget kaptam arra, hogy elmondjam: találtunk az előbb említett vegyületcsoport számlájára írható szennyezett virágport és ennek negatív következményei lehetnek a méhek és a vadon élő beporzók számára.
Hol szerepelt itt az írásban a negatív hatás? Mit írt szó szerint, olvassátok el fenn. Az alapján döntsétek el, hogy Tóth Péter igazat írt-e, vagy hazudott, vagy csak kicsit csúsztatott a zöldön!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 14. 10:28

úgy lett volna helyes, ha olvassa a szakirodalmat, hogy "a nemzetközi kutatások felhívják a figyelmet a neonikotionidok méhekre és más beporzókra gyakorolt szubletális dózisának negatív hatásaira, amelyeket mi annyiban tudunk alátámasztani, hogy azon növényi részekben, ahol az engedélyezési dokumentáció szerint nem jelenhetne meg (virágporban) a csávázószer megjelenik, így az engedélyezési eljárást azonnal felül kell bírálni." Majd nekünk írhatta volna: Tájékoztatom a méhésztársakat, hogy mint a Növényvédöszer kamara felsővezetésének a tagja, és mint a neonikotionidokkal megbízott OMME felsővezetője a törvényességi felügyeleti eljárást elindítottam.
Ezzel a konklúzióval teljesen egyetértek! A többi egyszerűen nézőpont kérdése: egy felelősségteljes szakember nem állíthatja annak az ellenkezőjét, amit talált. A kicsinyítőképző azt is sugallja, hogy nem lehet a dologra ráhúzni a keresztvizet. Ez a dolog nem fekete-fehér. Ott meg lehetett találni az NNI-ket, ahol nem alkalmazták, ahol pedig alkalmazták, ott  nem lehetett kimutatni. Azt gondolom azért, mert az NNI-k a talajvízzel együtt mozognak. Célszerű lenne rendszeresen monitoring mintát venni az élővizekből.

Idézetet írta: Nagyernyei Attila
Ja meg tisztelt neo méhésztárs!
Kérdezd már meg Tóth Pétert mikor küldte ki a mintavételi brigádokat mintát venni?
Én is többször részt vettem mintavételekben.
Délelőtt 10 óra előtt soha nem voltam, de a csúcs Tengelicen dőlt meg.
Délután 1 órakor "vizsgálódtunk" egy napraforgó táblában.
Mikor is kell mintát venni?
Attila!
Talán már századszor írom le, de valahogy nem esik le nálad a tantusz. Akármikor lehet mintát venni! Egy gépészmérnöktől az ember elvárja a logikus gondolkodást. Ha arról megy a polémia, hogy éveken át megmarad, nem bomlik le, ezáltal halmozódik a környezetben, akkor mi a baj egy délutáni mintavétellel? Ugye nem azt akarod mondani, hogy lebomlanak az NNI-k ? Megsúgom, hogy Simon Gergely azért vette hajnalban a mintákat, mert  guttációs cseppek ekkor vannak. Napközben nincsenek. Nagyon-nagyon tiszteletre méltó az a munka, amit Simon Gergelyék elindítottak, helyes szakmai megközelítéssel. Azt mondták, hogy a guttációs cseppek révén a méhek veszélyeztetettek. Ez igaz is, kétség sem férhet hozzá. De egy védőtávolságon túl nem jelent problémát a méhészeknek. Mert nem ér haza a méh, hanem akut toxicitás miatt elpusztul. Ezáltal a méhcsalád többi tagja nem szerez tudomást a méreg helyéről. Néhány órával később,  a guttációs cseppek eltűnésekor pedig már a felderítő méh sem fog elpusztulni. A méhészekre a veszélyt az a nagyon kicsi méregadag jelenti, amely a nektárban található, nem a guttációs cseppben , amely a méh szervezetében kumulálódik, és eltévedést okoz. Az ilyen méhlegelőt tömegével járják a méhek, és a harmincadik-negyvenedik útjukon eltévednek. Ekkor ürül ki a mézkamra, de sokszor a dajkaméhek is eltűnnek. Ezt a méregmennyiséget egyetlen labor sem képes kimutatni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 14. 11:38
Egy felelősségteljes szakember nem állíthatja annak az ellenkezőjét, amit talált. A kicsinyítőképző azt is sugallja, hogy nem lehet a dologra ráhúzni a keresztvizet. Ez a dolog nem fekete-fehér. Ott meg lehetett találni az NNI-ket, ahol nem alkalmazták, ahol pedig alkalmazták, ott  nem lehetett kimutatni. Azt gondolom azért, mert az NNI-k a talajvízzel együtt mozognak. Célszerű lenne rendszeresen monitoring mintát venni az élővizekből.

Szerintem félreértetted.
Ez a kérdés fekete-fehér. Ha jól tudom, az engedélyezési doksiban, tán a legutolsóban is az áll, hogy a neonikotionid hatóanyaggal nem találkozik a méh. Márpedig Tóth Péter bizonyította, hogy találkozik. Tehát kellett volna erre a találkozásra vizsgálat az engedélyezéskor. Itt van hát a csúsztatás az engedélyestől, hogy azért nem kell vizsgálni, mert nem tallákozik vele a méh. Ez szerintem Fekete-Fehér kérdés, a keresztvíz adott. 

A cikkben nincs szó ilyesmiről, hogy ahol nem alkalmazták, ott nem volt. Ezeket méheket olyan táblákra tették, ahol volt alkalmazás. De lehet, hogy a kijuttatás volt egyenletlen, vagy a talajvíz elmosta, mire kikelt, sok tényező lehet. 

Igen a talajból és a talajvízből is mintát kellene venni. Két év tekintetében már tudnánk, hogy mennyire szaporodik fel. Lehet, hogy majd annyira elpusztítanak minden beporzót, hogy majd jön a kézi porzás. Kína egyes részeinek sikerült. Igaz, hogy ők még a gyenge szerek idejében alkották meg ezt a környezeti bravúrt. A neonic. 6000 szer erősebb, mint a DDT, szerintem nekünk is menni fog. 6000 szer erősebb szer, legalább occsóbb lesz az összes rovar, bogár pusztítása. Ezt aztán majd követik a madarak, a húsevők, a vegetáriánusok esetleg kicsit tovább húzzák.

Egy-szó, mint száz, tudós ember nem nyelvészkedik, hogy csupán négy volt a kilencből az engedélyezési doksival szemben...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 14. 12:06
Olvastam!
Arra a dologra azt írtam, hogy teljesen egyetértek veled. Ha tényleg ez van az engedélyezési dokumentációban. Sajnos az eredeti nem érhető el, csak a módosítások, azokon a pontokon, ahol módosítás történt. A kicsinyítőképzők a biológiai hatásra utalnak. Arra, hogy vajon arra mit tudunk felelni, ha úgy módosítja az engedélyes a dokumentációját, hogy megjelenik a nektárban, de nem káros a méhekre. Nehéz a kárt úgy bizonyítani, ha csak a minták egy része pozitív. Imidakloprid esetén volt több olyan eset, amikor megtalálható volt a növényben, de ott nem is használták. Olyan is volt Zalában, hogy évek óta használták, de nem találták meg a növényben. Azt az EFSA is tudta már régen, hogy megjelenik a nektárban és pollenben, mégsem emiatt történt a felfüggesztés, hanem a vélt biológiai hatás miatt. Mondjuk az egész MRL kérdés is nagyon ellentmondásos. Azt gondolom, hogy alapvetően akkor kell korlátozni a használatot, ha a károkozás bizonyítható, nem pedig a hatóanyag megjelenése esetén. Ettől függetlenül, ha ez is egy lehetőség, akkor nekünk ki kell használnunk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 14. 20:08
Idézet
Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság Tagjai
                
Zsigó György, elnök, Budapest, 30/947-43-76, zsigogy@gmail.com

Böröczky Károly, Veszprém, 30/824-95-31, boroczkykaroly48@gmail.com

Tóth Miklós, Budapest, 20/526-09-42, t.miklos@kertorvos.hu

Tóth Péter, Veszprém, 30/635-12-75, 87/352-958, toth.peter@omme.hu

Bakonyi István, Fejér   20/927-57-57, istvan.bakonyi@szera.hu

Miért emeltem ki a két nevet? Csuja László a tavaly szeptemberi tüntetéskor Zsigó Róbert helyettes államtitkárhoz, mint minisztériumi felelőshöz intézte a levelét amiben összefoglalta a méhészek számára fontos javaslatokat a neonikotinoid és a növényvédelem ügyében. A Zsigó név nagyon ritka, tehát a rokoni kapcsolat a két Zsigó között nem kizárható. Úgy tűnik, hogy Tóth Péternek mind a két Zsigó Úr is informális főnöke. Ha Tóth Péter a két magas polcon ülő Zsigó Úr támogatása mellett 2017-ben az OMME elnökségén belül szembe fordult a neonikotinoid használattal és saját elnökének Bross Péternek a neonikotinoid ügyben érvényesített szakmapolitikai álláspontjával, akkor Ő valamit nagyon jól tudhatott.

A méhészek érdekeinek a szempontjából nem tekinthető sem Tóth Péter, sem Bross Péter pozitív személyiségnek. Más és más módon ugyan, de mind a ketten elárulták a méhészek érdekét. Kettőjüknek nincs mit egymás szemére vetni. Mikor fognak erre rádöbbenni a küldöttek?

Kedves Méhésztársak!

Követhet-e el súlyosabb bűnt egy érdekvédő, mint azt, hogy elárulja annak a csapatnak a legalapvetőbb érdekét, akinek a védelmére megválasztották és megvédésére felesküdött?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 15. 07:10
 A Greenpeace nem vitatkozik, hanem dolgozik.
http://greenfo.hu/hirek/2018/03/04/a-tudomany-es-az-ep-is-a-mehgyilkos-vegyszerek-ellen
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 15. 11:49
Bross Péter azt ígérte 2017 szeptemberében az OMME elnökségi ülésén, hogy az OMME tiltakozozó levelét még a minisztériumba küldés előtt a helyi szervezeti elnököknek elküldi véleményezésre. Ez nem történt meg. Azóta se tudjuk, mi megy, mi ment ez ügyben ki az OMME-ból. A pórnépnek semmi köze ahhoz amit az OMME elnöke csinál? Volt ilyen gondolkodás az elnökségben régebben is.

Engem nem érdekel, hogy a ződön vagy itt a feketén, de hozzátok lécci nyilvánosságra legalább a kiküldött leveleket. Arra kevésbé kíváncsi a világ, hogyan tolja Tóth Péter a felelősséget Bross Péter nyakába, és Bross Péter mivel vág vissza Tóth Péternek. Tudomásul kell venni, hogy mind a kettő bűnös módon lojális volt 2016 júniusától 2018 januárjáig a Minisztérium neonikotinoidos álláspontjához, ezért EU legkockázatosabb méhlegelője 2018-ban Magyarország.

De bízzunk abban, hogy a március 24-i EU döntés véget vet egy korszaknak.

Persze a méhmérgezések veszélye nem múlik el a fejünk felől, de kicsit talán könnyebbedik a helyzetünk. Amig nem hódítanak teret a fajspecifikus rovarölőszerek, addig az érdekvédelmi feladataink nem csökkennek, hiszen pl a klórpirifosz se leányálom a méheknek, de legalább könnyebben tetten érhető és rövidebb a hatástartama.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 16. 20:25
Ti páran vitatkoztok, mi olvassuk, próbálunk eligazodni valójában kinek is van igaza. Azt hiszem több kevesebb mindenkinek van. Egyesek szidják az elnökséget, főként Bross Pétert, Tóth Pétert, de Cserényi Pétert már elfelejtettétek, ami nem is baj. A neók miatt ellenben nem szidjátok a Földművelésügyi Minisztert, az Agrár Kamarát, a NÉBIH- et, a gazdákat akik követelik a hatásos rovarirtó szereket, és a neókat. Egyesek, ha tehetnék  megköveznék a két említett OMME vezetőt. Geddekas, Bross Pétert olyan nagy ellenségnek állítja be, mint a regnáló párt Soros Györgyöt.
Vitatkozni nem kívánok, nincs is értelme. Főként azok után amit a Méhészet 3. számának 13. oldalán olvashatunk, az I Méhészeti és Méhegészségügyi Konferencián elhangzott DR Oravecz Márton NÉBIH elnöke nyilatkozza. A cikkből emeltem ki: - világszerte hanyatlik a vad és házi méhek állománya. Ennek egyik oka.....és a növényvédő szerek( foszforsavészterek és  új generációs neonikotinoidok) használata. Ki írta alá a szükséghelyzeti engedélyt a neókra??????
Hát fiúk, öljük csak egymást mi méhészek!!!! Az engedélyezők, ha olvassák írásaitokat, csak röhögjenek a markukba, de ne feledjék, Ők és az Ő leszármozottaik is ezen a FÖLDÖN, ebben a HAZÁBAN élnek. DE MEDDIG !!!!!
A cikk szerzője : Flórián Márton, HÁGK Méhészeti és Méhbiológiai Intézet



Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 16. 21:20
Hát kedves Balogh László!

A te érvelésed szerint nincsenek árulók. A győzelemért soha nem felelnek az árulók, hanem az ellenség volt erős és csak ő felel a történtekért. A te érvelésed szerint a Budapesti Zsidó Tanács abszolút bűntelen volt azért mert paktumot kötött a német megszállókkal és a saját élete mentése érdekébe eladta, Auschwitzba küldte a vidéki zsidóságot. Persze a nyilasok úgy felrúgták a paktumot, ahogy erejük bírta. Gyakorlatilag ez történt velünk, méhészekkel is.

Nagy valószínűséggel feltételezem, hogy volt egy hallgatólagos megállapodás amit feltehetőleg Tóth Péter stájgerolt és közvetített, hogy a vetőmagtermesztő területeken pár 10000 hektáron lesz évente szükséghelyzeti engedéllyel csávázás. Erre a megállapodásra utalt Tóth Péter 2016 nyári OMME elnökségi ülésen elhangzott javaslata is, aki szerette volna, ha Bross egy ilyen értelmű levelet ír a Minisztériumnak. Bross a levél megírását azzal utasította el, hogy Ő már írt egy levelet a Minisztériumnak ez ügyben. Azt nem mondta el, hogy már a választ is megkapta.

Így is volt, de 2016 nyarán Zsigó Róbert felrúgta az egyébként is korrupt megállapodást és Bross Péternek írt válaszlevelében egyértelműen kimondta, hogy a szükséghelyzeti engedélyeket a teljes termékkörre a teljes igény mértékéig ki kell adni. Bross Péter lehet, hogy fel se fogta a levél tartalmát, a levél üzenetét, de annyit azonnal megértett, hogy ezt a válaszlevelet jobb lesz elsüllyeszteni a legmélyebb fiókba és a neonikotin ügyet érdemesebb lesz jegelni, ha nem akarja a minisztériummal összerúgni a port.

Aztán Bross a NÉBIH-től és a MTA-tól több jelzést kapott, hogy vigyázat, az országot 2018-ban e fogja önteni a neonikotinoid, de Ő egészen 2018 januárjáig képes volt jegelni a témát. Tóth Péter is látta a 2016 telén, hogy Minisztérium totális támadást indít a méhészek ellen és ezt már a lelkiismerete nem bírta elviselni és 2017 februárjában összeszedte érveit és amit a szaktanácsadói szerződése ellenére megtehetett, meg is tette. 

Én nem kívánom rangsorolni Bross és Tóth Péter felelősségét. Mindenesetre tiszteletem Tóth Péternek, hogy legalább az ő lelkiismerete megmozdult és meggyónt. Kíváncsi vagyok Bross Péter OMME elnök úr vasárnapi gyónására, hiszen bőven lesz mit gyónnia. Bajnak kárnak nincs gazdája!

Csuja mindíg ugyanazt a következetes álláspontot képviselte akárki is az elnök és ezért kellett kizárni az OMME-ból. Azon csodálkozok, hogy Nagyernyei Attilát a nyári neonokotinoid elleni sajtótájékoztatása után Rádi Tibi nem záratta ki az OMME-ból.

A neonikotinoidok ellen lenne a méhészeknek érdekképviseleti fegyverük, de nem használják, mert az OMME egyszerre több urat szolgál és nem a méhészek állnak a rangsorolásban a legelső helyen, bár mi fizetjük az elnökség tiszteletdíját.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Március 16. 21:44
Balogh Laci!

Most akkor ezt nem Te írtad?
Mindegy is ki írta,mert ez a lényeg!
Tombol az őrület !
Józan ésszel,hogy lehet olyan vegyszereket engedélyezni amik nem bomlanak le?
Mindegy is,hogy varroa atka elleni vagy növényvédelmi okokból engedélyezett szerről van szó.
A lényeg lebomlik vagy nem.
Ép ésszel,hogy lehet a gazdálkodók kezébe adni olyan vegyszereket amik az élelmiszerekben megjelennek?
Hogy mernek álszent módon MRL értékeket megállapítani egy-egy hatóanyagra,amikor EGY!!!!!élelmiszerben egyszerre akár több káros hatóanyag is lehet.
És több élelmiszerben?
Egyik MRL + másik MRL + harmadik fajta MRL + X-edik MRL =?
Mi van az egyenlet túl oldalán?
Jobb ebbe nem belegondolni.

A mai szerek több hasznos élőlényt pusztítanak el mint "célba vett" károsat?
Pusztul a természet számtalan ága?

Szóval,hogy lesz ennek vége?
Ki tudja?
Bízzunk a tudományban?
Vagy nem segít más csak a népfelkelés?

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 16. 22:13
Hát Kedves Geddekas!
Mint írtam, vitatkozni nem kívánok. Azt hiszem nem értetted meg a lényeget. Ismét felsorolod érveidet, amit már hidd el, ha álmomból felébresztenek szó szerint visszamondom. Igaz a tudás atyja az ismétlés, de nem unalomig. Nem tartom helyesnek a megalkuvást, főként neo ügyben nem, de ismét kérdezem, kik adták a szükséghelyzeti engedélyt? Mindenki tudja, hogy az érdekvédő feladata a harc.
Már többször leírtam, amit most Nagyernyei Attila is megismételt. Nem törődve senkivel és semmivel, fejjel mész a falnak, még akkor is ha bajod származik belőle. Ha kell széllel szemben is képes vagy pisálni, nem törődve a következményekkel. Te egy igazi érdekvédő vagy.
Kérlek olvasd át még egyszer írásomat.
Igen vannak árulók, de ne mindig köztünk méhészek között keresd. Keresd azok között akiket felsoroltam. Vitatkozz az engedélyezőkkel, mert ők a hunyók. Tudod! Hitler, Sztálin, a Budapesti Zsidó Tanács, nem sorolom tovább mert fölösleges. :-X :-X
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 16. 23:03
Anti!
A hozzászólást én írtam, a cikket nem. A neókhoz egyébként nem tudok, és nem akarok hozzászólni, mert hiányosak az ismereteim. A mérgeket, vegyszereket egyébként is utálom, ha nem muszáj kerülöm. Igen tombol az őrület. Különösen az engedélyezők fejében.
Igen pusztul a természet, nem is akármilyen mértékben.
Nem rég, településünkön Nógrádi György tartott előadást. Szörnyű dolgokat mondott. Felemlítettem, hogy megöregedtem, megőszültem, de nem gondoltam, hogy ilyen aljas a világ.
Hozzáteszem nem vagyok depressziós, igaz néha elkeseredett, de az aljas felelőtlen  embereket elítélem.
Főként azokat akik önös érdekből másokat megaláznak, elgázolnak, velünk és utánnunk következő generációkkal, valamint a természettel nem törődve felelőtlen döntéseket hoznak.
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Március 16. 23:10
Először is egy video. Van magyar szövegezés.
https://www.youtube.com/watch?v=uPiRhiaPUk4


És erre  kérdésre
..
Szóval,hogy lesz ennek vége?
Ki tudja?
Bízzunk a tudományban?
Vagy nem segít más csak a népfelkelés?

Nyugaton már számos népfelkelés indult el. A jelen rendszert egy dolog dönti meg, ha nem adsz a termékéért pénzt. Különféle mozgalmaknak hívják Őket. Egyszerűen nem vesznek ipari élelmiszert.

Néhány mozgalom (sajnos ezek angulul):

1./ elég radikális: off grid - le a hálózatokról (villany, gáz, ....) https://www.youtube.com/results?search_query=off+grid
2./ San Diegoban több ház kertjét bérelik, salátát termelnek 30 Millió forintos éves árbevétel mellett: Green City Acres https://www.youtube.com/results?search_query=green+city+acres+farm
3./ permacultúra https://www.youtube.com/watch?v=jSNc13cmknE
4./ mindenből egy tonnát termel egy négyzetméteren. pl. Ginsengből itt: https://www.youtube.com/watch?v=LMlBP-nmNgs


Sajnos ez az út lassú. Mire olyan sok ember nem fogyaszt ipari ételt, addigra a környezetet tönkreteszik. De

Németországban már megfordult a trend, tehát nálunk úgy 10-20 év múlva fordul.


Szerintem lehetne egy akciót indítani, mi magunk veszünk egy két helyen mintát. Azt bevizsgáltatjuk, majd egy év múlva ismét. És irány a jövő generációk ombudsmanja...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 16. 23:38
Igen vannak árulók, de ne mindig köztünk méhészek között keresd. Keresd azok között akiket felsoroltam.
Sikeresen eltaláltad szarva közt a tőgyét kedves barátom.

2017 szeptemberében szervezett Csuja egy tüntetést neonikotinoid ügyben. Nem az OMME árulói ellen, pedig lehet, hogy hatékonyabb lett volna, és talán még nagyobb lett volna a sajtója is (Köszönöm a tanácsodat. Lehet még haszna.), hanem az általad megnevezett állami szervek, személyek ellen. Én ott voltam a tüntetésen, de téged nem láttalak. Ha te árulónak tekinted a földművelő hatóságot, miért nem voltál ott a tüntetésen? De legalább egy egyetértő levelet küldtél volna, azonnal nagyobb örömmel olvasnám jelen soraidat.

Szóval, ha az árulózásnál tartunk, igazad van, jobb ha saját házunk táján keresgéljük az árulókat, hiszen a minisztérium háza táján féléven belül úgyis cserélik a személyzetet, nálunk erre 2020 előtt aligha kerül sor.

Persze egy kupleráj a kurvák cseréjétől nem feltétlenül válik apáca zárdává. Vagyis a rendszert és a szemléletet meg kell változtatni, ha változást akarunk elérni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 17. 07:10
DR Oravecz Márton NÉBIH elnöke nyilatkozza. A cikkből emeltem ki: - világszerte hanyatlik a vad és házi méhek állománya. Ennek egyik oka.....és a növényvédő szerek( foszforsavészterek és  új generációs neonikotinoidok) használata. Ki írta alá a szükséghelyzeti engedélyt a neókra??????
Laci!
Igen szó szerint minden egyes engedélyen az aláírás: dr. Oravecz Márton. Akkor könyörgöm, szabad az OMME-nek ebbe a beleegyező hallgatásba merülni? Hát még az is lehet, hogy a NÉBIH elnöke is azt várta volna, hogy indítsunk semmisségi pert, mert ő is tehetetlen a felülről jövő utasításokkal szemben. Lehet most arra hivatkozni, hogy a Tóth Péter nem mondott ki olyan dolgot, amit nem tudott bizonyítani, ezért az engedélyezésben erre hivatkoznak. Azonban azután, hogy az EU betiltja az NNI-ket, a magyar kormány majd arra fog hivatkozni, hogy a méhészek nem tiltakoztak a neok ellen, ezért nálunk eztán is használható lesz. Ha most nem hívjuk fel a figyelmet arra a töménytelen abszurditásra, amit a szükséghelyzeti engedélyekkel elkövettek, akkor évekig fogjuk nyögni még a terhét. Ezt egyes egyedül az OMME, mint a méhészek legfőbb érdekképviseleti szerve teheti meg hitelesen. Jogi úton, nem levélben megfogalmazott udvariaskodó magánvélemény formájában!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 17. 09:47
Tisztelt Neo és még sokan mások!
Elfogadom véleményeteket, de:- kapott-e levelet a miniszer ?
                                             - tudott-e a veszélyről a NÉBIH ?
                                              - nekik és a gazdáknak vannak-e gyermekeik ?
                                              - a felszentelt vezetők felelősek-e a népért ?
Fogadjátok el tőlem, nem az OMME illetékeseiről kívánom levenni a felelősséget, de kérdezem, mit kellett volna tenni, hogy a veszélyek tudatában, ismeretében, ne adták volna ki az engedélyeket?
Tán a miniszterre, a NÉBIH, és a kamara vezetőire kellett volna borítani az asztalt? Ha ezt tesszük, meghátráltak volna? Szerintem nem. Sőt mi lennénk a közellenség.
Áder János a vizek védelmében emelte föl szavát. Ő nem tud a reánk leselkedő veszélyekről? DEHOGY NEM ! Még sorolhatnám az érveket, de minek?
Geddekas!
Ahol OMME megmozdulás volt, mindig ott voltam feleségemmel együtt. Az általad szervezett tiltakozás helyálló, ne sértődj meg, de vérszegény volt.
Már leírtam Neked, sőt szóban is elmondtam, olvasd vissza!
Ne fejjel menj a falnak, légy sumák, gondolataidat úgy add át az illetékeseknek mintha ők találták volna ki. Igaz nem a tied lesz az érdem, de nem is fognak hülyének,összeférhetetlennek, több jelzőt nem írok nézni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 17. 10:38
Tán a miniszterre, a NÉBIH, és a kamara vezetőire kellett volna borítani az asztalt? Ha ezt tesszük, meghátráltak volna? Szerintem nem.
Laci! Az Isten szerelmére, hát nem pont arról beszélek, hogy csak jogi úton lehet bármit is elérni?  Azért a jogszabályok igencsak megkötik a hatóságok kezét. Azok pedig éppen elég szövevényes módon kapcsolódnak egymásba, hogy ukk-mukk-fukk nem lehet a saját szájízük szerint megváltoztatni őket. A bíróság sem tehet akármit. A jó érveket nem tudja figyelmen kívül hagyni. A szükséghelyzeti engedélyek az állóméhészek alapvető jogait sérti. De nincs is szükséghelyzet. Az egész eljárás szabálytalan.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 17. 14:31
Neo!
Tudom, hogy miről írtál, az asztalborogatást én sem tartom helyesnek, nem is Neked címeztem.
Előzőekben többen foglalkoztak a bírósági lehetőségekkel, ha jól emlékszem, az OMME mint egyesület, nem indíthatott volna semmiségi pert. Ha igen, nem értem miért nem tették, talán nem akartak úgy járni mint akikről későbbiekben írok.
A NÉBIH elnökével kapcsolatos érvedet elfogadom, Ő mint felső vezető, nem mehet szembe saját kinevezőivel, a reá vonatkozó előírásokkal, habár nem Ő lett volna az első aki megteszi az "ISTENADTA NÉP" érdekében. Tudod volt egy mezőgazdasági miniszter nem is olyan régen aki megtette. El is süllyesztették. Gyermek koromban volt egy Nagy Imrénk, Ő életével fizetett. Rákosi sem jutott más sorsra, de ő megérdemelte. Soroljam? Nem teszem.
Írásaid, megnyilatkozásaid alapján, rendkívül értelmes embernek gondollak.
Biztos vagyok abban, hogy a fórumon megjelent írásaidról, írásokról, ha nem is mindről, tudomása van a hatalomnak.
Ők is félnek valakitől, valami felsőbb erőtől? A Ő érdekük nem az egészség? A környezetünket mindenkinek védeni kell. Hol vannak a természetvédők, a környezetvédők, vízügyesek, az orvosok? Állatkínzásért börtön jár. A madarak, a kisemlősök, a hasznos rovarok kínzásáért, tudatos pusztításáért milyen büntetés jár? Arra nincs törvény? Ha nincs miért nincs, ha van miért nem alkalmazzák?
Ugye nagyon naiv vagyok?

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 17. 15:07
Laci!
Az egyesület éppúgy lehet ügyfél, mint bárki más. Azért én azt gondolom, hogy létezik egy olyasfajta felelősség is, hogy az élelmiszer ellátást biztosítani kell. Ha a másik lobbi (Petőházi Tamás) a miniszternél közbenjárva érvényesíti a gabonatermelők érdekeit, melyben azt állítja, hogy veszélybe kerül az ellátás, és ez az oldal hallgat, akkor a víz is arra folyik, amerre lejt a pálya. A másik lobbinak az az érdeke, a miénknek igazából nem is tudom, hogy mi. Pont ezért kellene megkérdezni róla a tagságot. Szavazzon arról, hogy mi a méhészek álláspontja. Én elfogadom azt, ha azt mondja, hogy a veszteséget benyeljük a nektár és virágpor ellátásért cserében.  Alapvetően tehát arról van szó, hogy mások ne dönthessenek rólunk, nélkülünk. Érvényes ez az OMME elnökére és a miniszterre is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 17. 15:56
Neo!
Több alkalommal hangoztattam méhészeti vezetők, no nem a felsővezetés előtt amit most írtál. A legtöbbjük válasz az volt, mit akarunk mi méhészek az egy százalékos mezőgazdasági produktumunkkal. Magda Sándor egykori mg. államtitkár, egykoron Kaposváron szinte sértő hangnemben mondta ugyan ezeket. Tudom, hogy a méhészekben nagy erő lakozik. Tatabányán a demonstráció alkalmával jegyeztem meg, mi méhészek nagyobb erőt tudunk felmutatni, ha kell, mint egykoron a vörös csepel. Sajnos azóta szervezetünk szétesett. Vagy tudatosan szétverték?
Gondolom, ha tagságot megszavaztatnák, talán még nem késő, biztos, hogy kiállna az igazáért. Itt azonban nem csak rólunk méhészekről és a méhekről van szó. A FÖLD mindenkié, a legkisebbtől a legnagyobbig, az egysejtűtől a homo szapienszig. Mindenkinek kaparni kell, nem csak nekünk, ha a gesztenyéhez hozzá akar jutni, túlakar élni.
Ugye nagyon naiv vagyok?

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 17. 16:39
Idézet
Ne fejjel menj a falnak, légy sumák, gondolataidat úgy add át az illetékeseknek mintha ők találták volna ki.
Ez a magatartás hivatalnoki és nem érdekvédelmi, érdekérvényesítésre alkalmatlan. 100% biztos vagyok benne, hogy Bross ezt a technikát próbálgatta. Ha Brossnak a Tóth Péter levelére írt válaszlevelét elolvasod, akkor abban erre látsz bizonyítékot. A sumák suttogó propagandának az eredményét láthatjuk, 2018-ban az EU-n belül a legkockázatosabb méhlegelő a magyar.

Lennének szövetségesei az OMME-ban a totális rovarölőszerek elleni küzdelembe, nemcsak a Greenpeace, még a minisztériumon belül is lehetne lobbizni. Az OMME elnöke ilyen szövetségeket nem épített ki. Az OMME-val is csak érintőleges távolságtartó és alkalmi kapcsolata van.

A NÉBIH informális csatornákon segítséget kért a méhészektől, mert teljesen tisztában volt azzal, hogy a szükséghelyzeti engedélyek törvénysértőek, de jogerősek. Nekik ennyi volt a mozgásterük. Ezt a szeptemberi tüntetés utáni személyes tárgyaláson is kifejtették. Nemcsak Darvas Béla számára volt elfogadhatatlan az OMME vezetésének passzivitása, de ezt már részletesebben nem fejtem ki. Remélem, hogy így is megérted. Számomra teljesen egyértelmű Bross Péter passzivitásának az oka.

Idézet
Előzőekben többen foglalkoztak a bírósági lehetőségekkel, ha jól emlékszem, az OMME mint egyesület, nem indíthatott volna semmiségi pert. Ha igen, nem értem miért nem tették, talán nem akartak úgy járni mint akikről későbbiekben írok.
Értsem úgy, hogy ha az OMME pert indított volna, akkor az OMME vezérkarát lefejezi a Minisztérium? Ha ez igaz, akkor Magyarországon milyen demokrácia van? Diktatúra? Ezt te se feltételezheted!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 17. 17:22
Geddekas !
Magyarországon demokrácia van. Mi az a diktatúra???? ??? :-\
Az állam definícióját biztos ismered, ha jól emlékszem, ugyan néha már kezdek szenilis lenni, ERŐSZAK SZERVEZET, nem á nem diktatúra, de nem is demokrácia.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 17. 18:21
Balogh Laci!

Szerinted mit kell tenni ahhoz, hogy ne féljen az OMME pert indítani valamely zavaros törvénysértő állami intézkedés ellen?
Súnyizni, benyalni csontig?
NEM!
Az ilyen magatartás megerősíti a hatalmi gőgöt az államban. Fokozza a diktatúrára való hajlamot.

Az OMME jogilag egyenrangú partnere a miniszternek, de amíg az OMME nem hajlandó egyenrangú partnernek tekinti a minisztériumot, addig nem tudja megvédeni a méhészek érdekeit.

Az érdekképviseleti munka kelléktára nagyon gazdag. Ennek egyik vége a fehérgalléros tárgyalás, a másik vége a tüntetés. Mind a kettőre mindíg készen kell állni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 19. 04:33
Szabályosan elvetett csávázott vetőmagtól nem tűnik el pillanatok alatt egy másfél fióknyi nép.
Tehát amelyik egy hét alatt tűnik el, akkor az lehet a csávázott vetőmagtól?
Szeretném tisztázni ezt a dolgot, mert ez az EFSA jelentésből sem jött le. Itt található ez a nagyon fontos tanulmány:
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0091364

Miniatűr radarokkal vizsgálták a méhek eltévedését. Clothianidin esetén az eltévedést méhenként 2,5 nanogramm  adagnál nézték. Ennél az adagnál nem értek haza. A tanulmányban olvasható, hogy az NNI-ket a rovarok szervezetében lévő acetilkolin észteráz enzim nem tudja bontani. Tehát csak a citokróm  p 450 enzimrendszer végez bontást, melyről tudjuk, hogy a mennyiség felét hónapok, évek alatt bontja le, hiszen ezért tud a repce nektárjában a vetéstől számítva fél évvel később is megjelenni. A növények is ezzel az enzimrendszerrel bontják. A hatóanyag hatásmechanizmusa az, hogy tartósan kötődik a receptorhoz. Tehát a hatás akkumulálódni tud. Vagyis a 2,5 nanogrammot részletekben is felveheti a méh. Ettől kezdve csak az a kérdés, hogy hányat kell fordulnia ahhoz, hogy ez összejöjjön. Régebbi adatok szerint én 30 fordulót számoltam, újabb adatok szerint ennyi sem kell. Ebben az esetben teljesen felesleges akut és krónikus toxicitásról beszélni, mert a méh előbb eltéved, mielőtt elpusztulna. Nos ez a CCD. AZ EFSA jelentésnek sincs sok értelme, mert ők alapvetően az akut toxicitást vizsgálták. Az más kérdés, hogy még azt is elérhetőnek találták (körülbelül a duplája annak az adagnak, amit ebben a kísérletben néztek).
Akkor most már csak az a kérdés, hogy egy dolgozó méh vajon fordul- e harmincat? Naná! Ezen az sem változtat semmit, hogy a kísérletben csak a kezelt méhek harmada tévedt el. A többinek az eltévedéshez mondjuk a dupláját kell fordulnia. Egy hét alatt biztosan összejön a szükséges fordulók száma. A repce mennyi ideig virágzik?
Egyébként pedig az EFSA tanulmány alapján egy nap alatt 1,5 nanogrammot szed össze pl. tiametoxamból egy méh.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Március 19. 06:34

Állítólag kicsit módosítva elhangzott a következő mondat: Noncsenek ismert és megalapozott kutatások atekintetben, hogy a neonikotionidok szubletális dózisa káros lenne a méhekre. Emlékeztek, valami ilyesmit mondott Tóth Péter, csak az OMMÉ-ra kihegyezve, hogy az OMMÉ-nak nincsenek olyan eredményei, miszerint káros lenne a neo a méhekre.

Ha Tóth Péter olvassa a szakirodalmat, éa egy EFSA jelentés oda tartozna, akkor miért nem állt fel, és mondta a hatóság képviselőjének, hogy téved, a szubletális dózisról több kutatás van, és egyet pont az EU végeztetett el.

Tóth Péter hangsúlyozta, hogy Ő olyan jóban van a jelen levő NÉBIH igazgatóval, hogy amikor szúnyogirtás miatt nem talált senkit, akkor még őt is felhívhatta, meg volt a száma és meg volt a kapcsolata. Nem véletlenül, hiszen Tóth Péter a NÖVÉNYVÉDŐ Kamara magas rangú tisztségviselője!!!!!

Tóth Péter nem állt ki semmilyen móson a méhészek mellett, hallgatott, mint akinek vaj van a fején. Szóval ne ringassátok itt magatokat pálfordulásban, meg hogy Tóth Péter megváltoztatta volna a véleményét. Semmi nem változott, csak némi álcselekvéssel próbálja a méhészeket befolyásolni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 19. 06:54
Jordán László nem mondhatta volna a méhészek előtt, hogy nincs bizonyító erejű vizsgálati eredmény a neonikotinoidok méhekre veszélyes voltára. Az EFSA eredményeit hivatalból hamarabb megkapta, mint az publikussá vált. Tóth Péter is ismeri ezeket az adatokat és ezért jelezte már tavaly télen, hogy baj lesz, ha a neonikotinoid szükséghelyzeti engedélyeket kibocsátja a hatóság.

Felfoghatatlan a cinizmus amivel Jordán László kezeli a helyzetet. Arról beszél, hogy további kutatásokra van szükség, miközben az ilyen irányú kutatásokat a kormány blokkolja és a külföldi eredményeket figyelmen kívűl hagyja. Az OMME csak monitoring vizsgálatokat végeztet, pedig van 60 millió Ft-os kutatási kerete.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Március 20. 13:09
Úgy látom sem Tóth Péter, sem Jordán László nincs tisztában azzal, hogy az egész NNI problémakör rákfenéje a kumulációban található. Javaslom nekik elolvasni ezt a cikket, ami az imidaclopriddal foglalkozik:
https://www.nature.com/articles/srep05566#f2
 Van benne két fontos ábra. Az első azt ábrázolja, hogy  a méheket alacsony koncentrációjú imidaclopriddal etetve a kontroll méhek 18 százaléka pusztult el akkor, amikor az NNI-s csoport fele már elpusztult az etetés 30. napja körül. A másodikon azt mutatja, hogy az idő függvényében hogyan kötődik a toxin. Látható, hogy ez stabilan megtörténik, a toxin nem válik le a receptorról, ez biztosítja az akkumulációt.


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. Március 20. 14:41
Neo!
Azt hiszem itt miközöttünk Te vagy az a személy, aki ért, sőt mélyrehatóan elméjült   a neokkak kapcsolatos szakirodalomban, tudományban. Tudom, ha ezerszer elmondod, leírod, akkor is csak azt fogjuk megérteni belőle, hogy veszélyes minden élőlényre, főleg a beporzókra. Azoknak akiknek Isten igazából meg kellene érteni intelmeidet, vagy nem akarják megérteni, vagy nem engedik nekik, hogy megértsék. A saját biztonságuk érdekében inkább fejet hajtanak, belülről őrlik magukat, de akkor is a velük szembeni FELSŐBB hatalomnak hajtanak fejet.
Múltkor már tettél javaslatot arra, hogy mit tegyünk mi méhészek, illetve mit tehetünk. Az OV-n elhangzottakból ítélve az a véleményem, hogy késlekedésre tovább nincs idő, mozdulni kell. Akár az OMME vezetésének kényszerítésével is, ha egyeseknek tetszik, ha nem. Még hozzáteszem, mind ezt úgy, hogy sértődöttekkel nem törődve, de berkeiken belül kényszerítsük, de ne öljük  egymást.
Ugye nagyon naiv vagyok?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 20. 14:59
Neo!

És ezt a képet még tovább lehet színezni azzal, hogy pl egy hét múlva megpermetezik a méhlegelőt tebukonazollal és szakértő legyen a talpán aki a kárfelelősöket megnevezi és elosztja közöttük, hogy ki mennyit fizessen a károsult méhésznek.

Nagyon bonyolult rosszindulatú játszma ez, amit kikerülni vagy megelőzni lehet, de aki belekerül az biztosan vesztes.NO EZÉRT KELLENE ERŐS ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZET. Az OMME sajnos még gyengének se mondható. Az OMME nem érdekvédelmi szervezet és az OMME elnöksége ezt egyre kevésbé szégyelli. Ezt bizonyítja az arcunkba tolt Jordán László.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 20. 15:48
Ugye nagyon naiv vagyok?
Igen.

Az OMME ura 1,5 milliárd Ft állami támogatás elosztásának és ebből tart fenn 30 fős apparátust. Ha véletlenül nyíltan merné vállalni a méhészek érdekét, mi maradna neki ebből az uralomból? Az érdekvédelem, de a 30 fős apparátus lecsökkenne 3-ra. Ezt kellene lenyelnie az OMME elnökségének.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2018. Március 22. 19:20
🐝 "MÉHPUSZTULÁS: A beporzó rovarok idén is tömegesen pusztulnak majd. Gazdasági károk és ökológiai katasztrófa fenyeget. A méhészek pedig menekülnek a virágok elől, és készek utcára is vonulni.

Az Európai Bizottság mégsem tűzte napirendre a méhgyilkos növényvédő szerek betiltásáról szóló kezdeményezést.

A Greenpeace Magyarország azt követeli,
- a Bizottság ne halogassa tovább a döntést: amíg ezek a neonikotinoidok a földeken maradnak, pusztulnak a méhek;
- a magyar állam pedig ne harcoljon ezen szerek megmaradásáért, valamint ne kérjen eseti engedélyeket a tilalom alól.


Magyar támogatással hagyja az EU tömegesen pusztulni a méheket
Ha a beporzó rovarok hirtelen eltűnnek, annak beláthatatlan gazdasági és ökológiai következményei lennének. A vegyipari cégek lobbitevékenysége…
24.HU"
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2018. Március 22. 22:57
https://24.hu/tudomany/2018/03/22/mehpusztulas-neonikotionid-mez/

"A méhésznek nem lehet célja menekülni a virágok elől"

"Franciaország, Írország, Szlovénia, Luxemburg, Horvátország, Málta (és korábban Nagy-Britannia) egyértelműen a tiltás mellett áll, a többiek csendben vagy több-kevesebb érvet felsorakoztatva ellenzik. Nem véletlenül, a vegyipari cégek lobbitevékenysége igen hatékony.

Európai szinten a
magyar kormány sem támogatja az érintett növényvédőszerek teljes kivonását
, sőt kisebb területen kukoricára és napraforgóra, majd óriási területeken a repcére is vészhelyzeti eseti engedélyt, magyarán derogációt kért és kapott."
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 23. 00:24
Idézet
A méhész mielőbbi megoldásban reménykedik. Néhány napja szakmai egyeztetést tartottak a NÉBIH munkatársaival, ahol úgy tűnt, a magyar hatóságok komolyan veszik a problémát, az idei évre ígértek megoldást.

Ez meg micsoda? Rizsázás? Ha nem, akkor terítsd a lapokat Attila lécci.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 23. 06:14
Lemaradtál Geddekas!
Az OV beszámolómban ezt már rég olvashattad!
Ha ott lettél volna nem durrogtatsz ismét a levegőbe.
Lassan már saját magadat minősíted le, fotelforradalmárnak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Március 23. 19:26
Üdv.Uraim!
Nem kívánok a békebíró színeiben tetszelegni,de ha elbeszéltek egymás mellett annak értelme nincs!
A Geddekas nem maradt le megítélésem szerint semmiről,noha nem volt az ominózus OV-n.
Az előadás,(ha lehet annak nevezni Jordán Úr beszédét)a távollétében is Őt (Geddekast)igazolja.
Magam részéről nem is értem hogy aki oly felindultan szegezte ki az ominózus zsákot most mitől enyhült meg ennyire,mi okozta a Pál fordulását?
Igazán nem tudom eldönteni mitől lett minden elfogadható?
Lehet hogy váltás,para,digma,vagy valami ilyesmi.....?
Jó lenne világosan látni.
De itt vastagon setétséget generálnak az illetékes személyek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 24. 00:37
Lemaradtál Geddekas!
Az OV beszámolómban ezt már rég olvashattad!
Ha ott lettél volna nem durrogtatsz ismét a levegőbe.
Lassan már saját magadat minősíted le, fotelforradalmárnak.
Nagyernyei Attila
Hidd el, szívesen elmentem volna. Nem volt rá lehetőségem.

Idézet
Néhány napja szakmai egyeztetést tartottak a NÉBIH munkatársaival, ahol úgy tűnt, a magyar hatóságok komolyan veszik a problémát, az idei évre ígértek megoldást.
Szóval továbbra is kérdezem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Március 24. 18:43
Üdv.Uraim!
Mit jelet az hogy komolyan veszik?
Nos,Jordán Úr annyit mondott erről,hogy teljes tiltás esetén is megmarad a lehetőség a szükséghelyzeti engedélyek kiadásának.
Mit jelent az, hogy megoldás?
Hát ennyit jelent az hogy megoldás.
Ezzel lesz a probléma megoldva.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nb18 - 2018. Március 24. 18:45
Izso60!

Én is valami hasonlótól tartok...!! :-[

Nb18
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Március 27. 23:03
Miért nem lép semmit az OMME a szükséghelyzeti engedélyek ügyében.
Miért hagyja lemészároltatni a méheket? Annál jobb, minél rosszabb?

Idézet
IX. FEJEZET SZÜKSÉGHELYZETEK

6. a l s z a k a s z
E l t é r é s e k

53. cikk
Növényvédelmi szükséghelyzetek
(1) A 28. cikktől eltérve, különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el. Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedésről, részletes információkat szolgáltatva a helyzetről és a fogyasztók biztonsága érdekében tett intézkedésekről.

69. cikk
Szükséghelyzeti intézkedések
Ha egyértelmű, hogy egy jóváhagyott hatóanyag, védőanyag, kölcsönhatás-fokozó vagy segédanyag, vagy e rendelet szerint engedélyezett növényvédő szer valószínűleg komoly kockázatot jelent az emberek vagy állatok egészségére, vagy a környezetre, és hogy ez a kockázat nem szüntethető meg kielégítő módon az érintett tagállam(ok) által hozott intézkedésekkel, akkor a Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére, a 79. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban, haladéktalanul intézkedéseket kell hozni az adott anyag vagy szer felhasználásának és/vagy értékesítésének a korlátozására vagy betiltására. Ilyen intézkedés meghozatala előtt a Bizottság megvizsgálja a bizonyítékokat és kérheti a Hatóság véleményét. A Bizottság határidőt tűzhet ki e vélemény benyújtására.

70. cikk
Szükséghelyzeti intézkedések rendkívüli szükséghelyzet esetén A 69. cikktől eltérve a Bizottság rendkívüli szükséghelyzet esetén ideiglenesen elfogadhat szükséghelyzeti intézkedéseket az érintett tagállammal vagy tagállamokkal folytatott konzultᬠciót és a többi tagállam tájékoztatását követően. Az említett intézkedéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb tíz munkanapon belül a 79. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megerősítik, módosítják, visszavonják vagy meghosszabbítják.

71. cikk
Egyéb szükséghelyzeti intézkedések
(1) Ha egy tagállam hivatalosan tájékoztatja a Bizottságot szükséghelyzeti intézkedések meghozatalának a szükségességéről, de a Bizottság nem hozza meg a 69. vagy 70. cikk szerinti intézkedéseket, akkor a tagállam ideiglenes védintézkedéseket fogadhat el. Ebben az esetben a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
(2) A Bizottság az ügyet harminc munkanapon belül a 79. cikk
(3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljᬠrással összhangban a 79. cikk (1) bekezdése szerinti bizottság elé terjeszti az ideiglenes nemzeti védintézkedés meghosszabbí¬ tása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése céljából.
(3) A tagállam közösségi intézkedések elfogadásáig fenntarthatja ideiglenes nemzeti védintézkedéseit.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Április 19. 20:32
Ma kaptam a hivataltól a levelet !!!!!! Tárgy: Neonikotinoid hatóanyag tartalmú rovarölő szerrel csávázott repce területek bejelentése . Még jó , hogy "idejében " szóltak !!!!!!!!!!!! Nem kívánom senkinek azt az érzést , hogy az egészséges robbanó erőben lévő méhcsaládjaim/eddig nulla mászkálás /melyik nap mennek a " vágóhídra " !!!!!!! Kurvára ideges vagyok , a méhek érdekeit magasan lesz.......ták !!!!!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Április 20. 07:56
Miért nem lép semmit az OMME a szükséghelyzeti engedélyek ügyében.
Miért hagyja lemészároltatni a méheket? Annál jobb, minél rosszabb?

Szerintem jó a kérdés, de sokan tudjuk a válaszokat is!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Április 20. 20:24
QUQURIQ !!!

Fülemüle!
"Miért hagyja lemészároltatni a méheket? Annál jobb, minél rosszabb? "
Ezek a magok már egy évvel ezelőtt lettek lecsávázva úgy ahogy a most vetésre kerülő napraforgó és kukorica.
Az a legnagyobb baj, hogy most már mindenki tud észt osztani, hogy miért is mászkálnak a méhek?
De miért nem reagáltatok a közgyűlésen és itt sem amikkor mi már hangosan üvöltöttünk, hogy az akkori OMME vezetése mennyire elcseszte a jelentését amit a minisztériumnak állásfoglalásként letett az asztalra!!!
Senkit nem érdekelt, hogy egy páran miért erőlködünk! Pont a méhészek szavaztak le bennünket, és hittek
inkább az előző dilettáns vezetésnek.
Juj, most meg mászkálnak a méhek...
Csak megnyugtatásként halkan megsúgom, hogy ezt az évet bírjuk ki valahogy, jövőre rémálom lesz a neo!!!
Na most rákérdezhetsz Fülemüle, hogy ki, kik intézték el?
Azt is megsúgom, hogy van másik szer, amiről talán nem tud senki semmit...(pláne nem mi)!
Ezt a szert pedig nem a jelenlegi OMME vezetés gyártotta... ;D

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Április 20. 20:48
Üdv.Uraim!
És a nni -ket sem az előző vezetés!
Unalmas ez a visszamutogatás a pár év semmit tevés után!
QUQURIQ
Válts lemezt mert már nagyon nevetséges vagy a siralmas időkben!
Gondolkozz ember!
Kik mit intéztek el?
Ne irkálj ostobaságokat!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Április 20. 21:33
QUQURIQ !!!

Izso60!
Látod, az ilyenek mint Te, akik a vészjelzésünkre ugyan így reagáltak, csak mert a Kontroll mondta!
"Unalmas ez a visszamutogatás a pár év semmit tevés után!"
Igen, a semmittevés még mindig jobb, mint a méhészek ellen alaptalan információkkal ostromolni a minisztériumot!
"Kik mit intéztek el?"
Várd ki a sorod, időben megtudod!
"Ne irkálj ostobaságokat!"
Ha ki tudod várni a sorodat, rájöhetsz, hogy Te vagy az ostoba...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Április 20. 23:39
Kiskakas most miről beszélsz /jövőre új neó rémálom / ?  14 éve okoz a neó méhpusztulást Magyarországon !!!!!!! Ma több méhész is jelezte a méhegészségügyi felelősnek elkezdődött a mászkálás !!!!!!!!  Talán ez a jövő " új neója " : A génszerkesztés a génmódosításnak egy új , és modernebb változata !!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Április 21. 07:27
Azt sem értem miért nem volt 2013-14-15-16  "szükséghelyzet" ??????       MIÉRT CSAK 2018-BAN LETT MINDEN ÚJBÓL NEÓS ?????   A méhészeket megint becsapták , az OMME is tud mindent , csak nem a méhészek érdekeit képviseli ???????? 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 21. 08:07
A mi méhészeink a hétvégén mennek ki a repcére. Nagy reményeik vannak, de a megszokottnál jóval fejletlenebbek a méhcsaládok. Állítólag vannak nem neoval csávázott repcék is. Lehet, de azt meg neoval fogják permetezni. Ha a szomszéd gabonatáblát tebukonazollal lepermetezik és a méhek hajnalban harmatért azt is járják, megvan a szinergens hatás.

Mit tehetsz? Állóméhészként semmit, de vándorméhészek válasszanak olyan helyet, ahol 500 m sugarú körben nincs permetezést igénylő növény, hogy a hajnali harmat (guttációs csepp) nem mérgezett. Vízért messzebbre a méhek nem mennek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Április 21. 08:43
QUQURIQ !!!

Mézengúz!
Amiről írsz, valós dolog, (sajnos)! Mindig mindenre van más megoldás..
Ez olyan, hogy aki el kezd hazudozni, hazugsággal szeretné kiküszöbölni a csorbát!
A vegyszergyártok is így vannak! Hány olyan pert hallottál, ahol a vegyszergyártokat marasztalta volna el a bírság? Na de uccu meg lehet próbálni.. Csak valami tömeg katasztrófa okozásán bukhatnának meg!
Mindig előttünk fognak járni, mi csak a méheink vergődéséből láthatjuk, hogy baj van!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 21. 09:03
Az OMME is tud mindent , csak nem a méhészek érdekeit képviseli ???????? 
Miért kérdezed? A minisztérium őszinte volt. 2016 júniusában megírta, hogy minden neos igényt ki fog elégíteni. Meg is tette. Tudott időben mindent az OMME vezetése. Tudott. Tett bármit is ellene? Nem. Akkor meg miért kérdezed? Inkább kéne vádolnod? Mivel? Árulással. Elárulta a méhészeket. Mennyiért? 1,5 milliárd Ft-ért, amiből 300 milliót lenyel az OMME.

 Magyarul 300 millió Ft-ért okoz az ágazatunknak évi 9-12 milliárd Ft veszteséget az OMME áruló magatartása.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: hita - 2018. Április 27. 07:27
Nagyon dühös vagyok,látszólag nem tesz senki semmit a méhek érdekében.Tegnap április 26.-án reggel fél kilenckor gyönyörű napsütésben megjelent a repülő és permetezték a virágzó repcét fél tizenkettőig fénybogár ellen, állítólag " méhkímélővel ".Délutánra több  több méhecske repült ki a kaptárból mind ami haza jött,kiment 10-12 ,meg jött 2-3,volt amelyiket nem engedték be. Nem értek a vegyszerekhez,de kérdezem ,minek a neos csávázás ,ezek szerint mégse védi meg a növényt,de az élővilágot tönkre teszi?  :'(
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2018. Április 27. 11:47
FIGYELEM!!!! Most érkezett a hír, hogy az EU véglegesen betiltotta a három leggyilkosabb NEONIKOTINOID-ot!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 27. 15:29
Nagyon dühös vagyok,látszólag nem tesz senki semmit a méhek érdekében.Tegnap április 26.-án reggel fél kilenckor gyönyörű napsütésben megjelent a repülő és permetezték a virágzó repcét fél tizenkettőig fénybogár ellen, állítólag " méhkímélővel ".Délutánra több  több méhecske repült ki a kaptárból mind ami haza jött,kiment 10-12 ,meg jött 2-3,volt amelyiket nem engedték be. Nem értek a vegyszerekhez,de kérdezem ,minek a neos csávázás ,ezek szerint mégse védi meg a növényt,de az élővilágot tönkre teszi?  :'(
Kérted-e a permetezési naplót?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2018. Április 27. 21:01
FIGYELEM!!!! Most érkezett a hír, hogy az EU véglegesen betiltotta a három leggyilkosabb NEONIKOTINOID-ot!!!
Na végre!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Április 27. 21:02
Igen, amely hírt beharangozta Bicska igaz, itt is van:
http://greenfo.hu/hirek/2018/04/27/az-orban-kormany-ellenere-vedelmet-kaptak-a-mehek
Nekem most az a kérdésem Tomipapához, Tóth Péterhez és az összes nagyszájúhoz akik azt kérték számon, hogy miért nem ment el az a bizonyos levél a minisztériumba.
Végig azt állítottam, hogy politikai döntés született.
Íme, itt a bizonyíték.
Az OMME ehhez nagyon kevés, ez magasabb labda.
Arra lennék kíváncsi, hogy miért szavaztak így?
Csak nem azért mert megakadt a lemez az FM-nél, amely sláger így hangzik:
"Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele.."
Ki is mondogatta folyton ezt?
Most pedig ő követelte a levelet?
Meg kéne tőle hamarosan szabadulni, de ahogy szemlélem az eseményeket, hogy már Baranya megyében sem tartották szükségesnek, hogy a repcén való mászkálást felderítő bizottságban részt vegyen, nem túl jól áll a szénája.
A másik önkéntes elnökségi tag is sérelmezi, hogy ő is hoppon maradt.
Majd csak észre veszik, hogy hol a helyük a világban.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Április 27. 22:00
Hatósági ügyben nem kell a Tóth Péter. Persze ha éppen kéznél van, vagy a méhész tanácstalan és nincs a környéken senki, aki ismerné a tennivalókat, akkor fel lehet hívni.

Egyébként se hatósági tanúnak, se igazságyi szakértőnek nem jó.

Egyébként Tóth Péter Veszprém megyei szaktanácsadó, a megyéjén kívül nincs szaktanácsadói feladata!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Április 27. 22:05
QUQURIQ !!!

És a monitoring?

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Oldirty - 2018. Április 27. 22:25
"Dicső kormányunk" letolja a méheket és a méhészeket:
https://444.hu/2018/04/27/magyarorszag-ellene-szavazott-de-igy-is-betiltottak-a-mehgyilkos-novenyvedo-szerek-hasznalatat-az-eu-ban
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Április 27. 22:32
Istent játszik az Ember , de az Ördög finanszírozza !!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 28. 08:25
Hatósági ügyben nem kell a Tóth Péter. Persze ha éppen kéznél van, vagy a méhész tanácstalan és nincs a környéken senki, aki ismerné a tennivalókat, akkor fel lehet hívni.

Egyébként se hatósági tanúnak, se igazságyi szakértőnek nem jó.

Egyébként Tóth Péter Veszprém megyei szaktanácsadó, a megyéjén kívül nincs szaktanácsadói feladata!

Igazságügyi szakértői vizsgája nincs. Max tanú lehet, ha az adott ügyben erre valamelyik fél felkéri.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 28. 08:29
QUQURIQ !!!

És a monitoring?

Kiskakas
A monitoring szerződést az elnökség jóváhagyta, Bross aláírta. Nemrég a NÉBIH-hel a laborvizsgálatokat megbeszélték.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 28. 08:45
Igen, amely hírt beharangozta Bicska igaz, itt is van:
http://greenfo.hu/hirek/2018/04/27/az-orban-kormany-ellenere-vedelmet-kaptak-a-mehek
Nekem most az a kérdésem Tomipapához, Tóth Péterhez és az összes nagyszájúhoz akik azt kérték számon, hogy miért nem ment el az a bizonyos levél a minisztériumba.
Végig azt állítottam, hogy politikai döntés született.

Nagyernyei Attila
Az összes nagyszájúba beletartozok. A többi hallgat, én válaszolok.

Te Attila, teljesen Bross Péter szóhasználatával érvelsz és magyarázkodsz az omme 18 hónapos Péter akarata szerinti korrupt áruló tehetetlenkedése miatt.


Érvelésed hamis.  Igenis meg lehetett volna akadályozni egységes fellépéssel több összehangolt akcióval, vagyis komplett kampánnyal, hogy minisztériumi utasításra a NÉBIH tönkre tegye a magyar szántóföldi méhlegelőt. Ehhez lettek volna még a minisztérium legmagasabb köreiben is partnerek. No nem Zsigó Róbertre gondolok. A NÉBIH-nek úgy kellettek ezek a törvénysértő határozatok mint üveges tótnak a hanyatt esés. Vagyis, ha tőlünk és a minisztériumból is érkezett volna nyomás, akkor nem adták volna ki az engedélyeket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Április 28. 14:13
14 ÉVIG NEO A JÖVŐ MEG A GÉNSZERKESZTÉS !!!!!!!  SOKAN VISSZATARTOTTÁK AZ INFORMÁCIÓKAT A  MÉHÉSZEKET BECSAPTÁK !!!!! NAGYON EL KELLENE GONDOLKODNI , MI VEZÉRELTE EME PUSZTÍTÓ CSELEKEDETÜKET !!!!   AZON VAGYOK , LEMONDOK MINT ALELNÖK ÉS KILÉPEK AZ EGYESÜLETBŐL !!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 28. 18:19
14 ÉVIG NEO A JÖVŐ MEG A GÉNSZERKESZTÉS !!!!!!!  SOKAN VISSZATARTOTTÁK AZ INFORMÁCIÓKAT A  MÉHÉSZEKET BECSAPTÁK !!!!! NAGYON EL KELLENE GONDOLKODNI , MI VEZÉRELTE EME PUSZTÍTÓ CSELEKEDETÜKET !!!!   AZON VAGYOK , LEMONDOK MINT ALELNÖK ÉS KILÉPEK AZ EGYESÜLETBŐL !!!!
Hol vagy alelnök? Az OMME-ban?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Április 28. 20:42
QUQURIQ!!!

Már az OMME VEZETÉSÉNEK most el kellene kezdeni a vizsgálatokat az új neo helyetti szerek méhekre gyakorolt hatásáról. Nem amikor már pörögne; a méheink a kaptárak előtt!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Április 28. 21:29
Szerintem Gedeekas túlértékeli az OMME szerepét.
Szerinted mi értelme lett volna nekimenni az FM-nek?
Szerinted akkor másként szavaztak volna?
Most egy történelmi lehetőség került a kezünkbe, amikor az agrárminiszter is méhész.
Itt az idő leülni vele és átbeszélni az egész neo kérdéskört.
Továbbra is azt szeretném megtudni, hogy miért szavazott Magyarország a tiltás ellen.
Ez lenne az alap, és akkor kezdhetünk építkezni.
Jó egy fél éve írtam, hogy azt nem tartom jó taktikának, ha rárúgjuk a minisztériumra az ajtót.
Szerintem Dr. Nagy István miniszter mivel méhész, érzi a dolog súlyát, emiatt komoly változásra számíthatunk.
Egy valaki biztosan parázik az OMME-ban, hogy mit fog mondani a miniszter, mire hivatkoztak a szavazáskor.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 28. 22:01
Szerintem Gedeekas túlértékeli az OMME szerepét.
Szerinted mi értelme lett volna nekimenni az FM-nek?
Szerinted akkor másként szavaztak volna?
Most egy történelmi lehetőség került a kezünkbe, amikor az agrárminiszter is méhész.
Itt az idő leülni vele és átbeszélni az egész neo kérdéskört.
Továbbra is azt szeretném megtudni, hogy miért szavazott Magyarország a tiltás ellen.
Ez lenne az alap, és akkor kezdhetünk építkezni.
Jó egy fél éve írtam, hogy azt nem tartom jó taktikának, ha rárúgjuk a minisztériumra az ajtót.
Szerintem Dr. Nagy István miniszter mivel méhész, érzi a dolog súlyát, emiatt komoly változásra számíthatunk.
Egy valaki biztosan parázik az OMME-ban, hogy mit fog mondani a miniszter, mire hivatkoztak a szavazáskor.
Nagyernyei Attila
Hát nem tudom, hogy tudatosan érted félre amit írtam vagy nem értetted azt amit írtam, ezért pontosítok.

Ha akkor, amikor a mi jóvoltunkból átvette a hatalmat Bross Péter az OMME-ban (már bánom, hogy mást gondoltam róla), akkor elnökként elkezdte volna az érdekvédelmi akciókat ÍGÉRETE SZERINT, azaz írt volna határozott leveleket, nemcsak a miniszternek, hanem sok más indokolt helyre is, majd sajtó nyilatkozatokat adott volna a neonikkotinoidok betiltása érdekében, majd pedig hazai tüntetéseket szervezett volna a neonikotinoidok betiltásáért, sőt külföldi méhészekkel, sőt a Greenpeace-val összefogva Brüsszelben is tüntettünk volna, a neonikotinoidok betiltásáért, akkor EBBEN AZ ÉVBEN sem a Csányi Antiék 10 000 méhcsaládja, se a magyarok 1 000 000 méhcsaládja nem szenvedne és mászkálna a repce és a többi szántóföldi méhlegelőn a neonikotinoid csávázástól.

De Bross Péter ezt nem tette meg. Mióta újra a hatalmi pozícióba van Bross Péter, akkor az előbb leírtak helyett, szolga lélekkel két nyanvadék óvatos levelet írt a miniszternek neonikotinoid ügyben, amelyekben még tán bocsánatot is kért, hogy amiatt, hogy él. Bezzeg a miniszter államtitkára teljes hatalmi gőggel évezte a bocsánatkérést és megírta 2016 nyarán, hogy ti méhészek ilyen nyanvadékok vagytok, akkor én a hatalom azt csinálok, amit akarok. És én azt akarom, hogy minden neonikotinoid ígény ki legyen Magyarországon elégítve.
De ...
Meg is érdemeljük mi méhészek, azt amit kaptunk, mert úgy viselkedtünk, ahogy viselkedtünk. Mi tehetünk róla, hogy engedjük az OMME elnökségét, hogy így viselkedjen.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vadkan - 2018. Április 28. 22:29
Idézetet írta: neo
Nálunk már három hete virágzik a repce, ahol a permetező nem fedte le a regulátorral a tábla szélét.


Kedves neo!

Tudnál feltenni képet erről?
Előre is köszönöm!
Üdv!
V.B.
Csináltam pár képet, de ezt most bonyodalmas lenne feltennem (nem használok okos telefont),begyalogoltam a kérdéses helyre, és az alábbi gyanúm igazolódott be:
A repceföldön én is láttam világos zöld növényzetet, ami virágzik. Nem tudom, hogy mustár keveredhetett bele ? Ha nem, akkor márciusra le is virágzik, ha kitart ez az idő.
Tehát ez is mustárnak bizonyult, mint amit 3 hete említettem (most azt is megnéztem közelebbről). Azt nem értem, hogy miért veti valaki vegyesen a repcét a mustárral, ha nem zöldítés a célja. Most is vannak benne friss nyomok, mert a repce is nagyon akarózik nőni. Egy kisebb táblát is találtam, ami tiszta mustárnak néz ki, virágzik, de alatta ott a repce. Talán Te többet tudsz mondani róla, hogy ennek mi értelme van?

Zöldítés lesz az. Egészen pontosan ökológiai jelentőségű másodvetés. -ami legalább két faj keverékéből kell, hogy álljon.
Szóval hamarosan beforgatja a gazda.


Üdv Neo!

Mi lett a tábla/növényzet sorsa? Beforgatták, virágzik?

Köszönettel:
V.B.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 29. 10:27
Jó egy fél éve írtam, hogy azt nem tartom jó taktikának, ha rárúgjuk a minisztériumra az ajtót.
Nagyernyei Attila
Ki mondta, hogy nekünk méhészeknek rá kell rúgnunk az ajtót a miniszterre?
Miért jelent ajtóberúgást, ha elmondjuk neki minden talpnyalás nélkül, hogy pusztulnak a méheink az Ő hivatala által engedélyezett mérgektől? Hiszen államtitkára is tudja, hogy így van, sőt a NÉBIH is.

Miért jelent ajtóberúgást, ha a Minisztérium előtt tüntetünk? Nem ok nélkül tesszük.

Miért jelent ajtóberúgást, ha sajtóban elmondjuk a valóságot?

Miért jelentett volna ajtóberúgást, ha Bross ígérete szerint elmentünk volna Brüsszelbe tüntetni a neonikotinoidok ügyében?

Ezek a cselekedetek kötelezőek lettek volna egy érdekképviseleti szervezet részéről. Nem tette meg az OMME, sőt aki meg merészelt bármit is lépni ebben ügyben, azt gátolta, ellehetetlenítette, megbélyegezte és kiközösítette. Vagy azért nem tette meg az OMME, mert gyáva a vezetése, vagy azért mert megalkuvó a vezetése, vagy azért mert nem is érdekképviseleti szerv az OMME, hanem a minisztérium egy kihelyezett hivatala.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Április 29. 18:46
A neonikotionidok betiltása dícséretes, de nem elégséges. Sőt, semmire nem jó, hanem inkább káros.

MIÉRT?

Volt a DDT. Rossz volt, hogy kikerült a természetbe? IGEN, NAGYON.
Betiltották. Jött a következő, a megváltó szer. Aztán az új üdvöske is betiltásra került. 
Aztán jött a Neonikotionid. Hu de jó, az előzőt betiltották. Ez a csodaszer, kevesebb kell kilóban, mint a gyilkos DDT-ből. Persze ha valahol a permetező nem olyan finoman oszlat, ott már halálos adag pöttyen egy helyre. Nem kevesebb, mint 7000 szer halálibb a neonikotionid a DDT-nél, pedig az sem volt piskóta!

A folyamat nem állt le. A gyár dolgozik. Aki megtalálta a következőt, a régi betiltásában érdekelt. Jön a következő szer. Ez már tényleg nem bántja a méheket. (:-(

Persze, esti mese.

Mit is mond a MATERIALIZMUS? Anyag nem vész el, csak átalakul. Amit kijuttatnak majd jövőre, annak egyetlen előnye van a neonikotionidokkal szemben, annak még nem ismerjük a hatásait. Ha mondjuk ez is 10.000 szer erősebb, mint a neonikotionid, akkor 10.000 szer érzékenyebb műszer kell majd a kimutatásához. Amire az kifejlődik, megint lesz 20 év a méreggyártók zsebébe.

Mi méhészek meg szép lassan vesszük majd észre a hatásokat.

Lehet, hogy "csak" egy olyan baci pusztul el mellékesen, amelyik a méh bélflóra lakója. Aztán valamilyen betegségre érzékenyebb lesz a méh. Csak mindezt belátni megint 20 év.

Az EU pótcselekvésével nem a vegyszerlobbi ellen lépett, hanem az új vegyszerlobbi mellett. Mi méhészek meg bekerülünk a 20 év tudatlanság időszakába. Nem fogunk tudni semmit méretni...

DE AZÉRT HADD ÖRÜLJÖN A NÉP, BETILTOTTÁK A NEÓKAT! Pótcselekvés. Hasznos, de pótcselekvés.

1. Az engedélyezési eljárásba az új csodaszerrel kezelt, legalább 10 hektáros tábla közepébe helyezzenek el 40 méhcsaládot. Két évig vizsgálják. Ne méricskéljenek a gyengévé vált eljárásokkal!

2. Ne csak méhet, hanem más rovart is nézzenek. Azzal is tönkre lehet tenni a termény jelentős részét, ha a többi rovart pusztítják el!




Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Április 29. 21:02
Tisztelt  Fekete-Fehér Méhészklub tagok!
Az én személyi felelősségem, hogy honlapunk továbbra is tartózkodjon a politikai megnyilvánulásoktól.
Geddekas többször átlép egy olyan erkölcsi határt, amely már nem ide való.
A szakmapolitikát összekeveri a nagypolitikával, személyeskedő, sértő megjegyzései az agrárminiszterre, túl megy a "belefér" kategórián.
Ezért szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmét, hogy csak és kizárólag szakmai alapon tegye meg a hozzászólásait.
Írásom után nem kell hosszasan magyaráznia, hogy miért gondolja ő másként.
Ez már a bolhás kutyát sem érdekli!
Konfliktuskereső hozzászólásai nem viszik előre közös dolgainkat.
Igen is neo kérdésben tárgyalni kell, a harc nem vezet sehova, különösen akkor, ha olyan szerencséje lett ágazatunknak, hogy a miniszter is méhész.
Tehát nincs pardon, ha politikai színezetű lesz a hozzászólás, azonnal törlöm.
Nagyernyei Attila
Klubvezető


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Április 29. 21:14
QUQURIQ !!!

János!
"1. Az engedélyezési eljárásba az új csodaszerrel kezelt, legalább 10 hektáros tábla közepébe helyezzenek el 40 méhcsaládot. Két évig vizsgálják. Ne méricskéljenek a gyengévé vált eljárásokkal!"

Kész röhely ez a két év!
Tényleg ennyit ér az emberi élet?
Minimum 5 év kellene!
Ez alatt a vegyszer megmutatná minden oldalát!
Öli -e az embereket?
Öli -e a méheket?
Öle-e a többi hasznos rovart?
Öli-e a hasznos mikroorganizmusokat?
Igen,-nem-részben!
Na, ez után jön a felelősség, hogy bedobják-e a mezőgazdasági védekezésbe!
Emlékezzetek csak vissza, hogy meghurcolták a Béres családot a cseppjei miatt, pedig csak azok vitaminok, ásványi anyagok és mikro, makro elemek voltak!
Már most az OMME-nak vissza kellene utasítani az új szert!
Lehet, hogy a használat évében semmi kárt nem tapasztalunk!
Következő évben meg a szerencsétlen méheink a hátukon fognak pörögni..., no aztán jöhet is a monitoring vizsgálódás vagy 2-3 évig amint tudjuk annyit ér mint bélgázon a masni...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Április 29. 22:54
Hát kedves Attila, szerintem rajtad kívül senki se gondolta sértőnek azt amit az leendő miniszterünkről írtam. Aki valamennyire is foglalkozott a méhészeti közélettel jóval többet is írhat a jövendőbeli miniszterünknek a méhészekhez való viszonyáról. Ezek tények és nem sértések. Én egy olyan tényt említettem meg az ő tevékenységéről, ami abszolút nem bántó, hiszen pont ennek a tevékenységének révén került kapcsolatba nagyon sok méhésszel és ismerhette meg nagyon részletesen, mélységében a méhészek problémáit.

Azt pedig, hogy milyen eredmény várható az ő minisztersége során, az se tekinthető a legcsekélyebb mértékben sértésnek, hanem az elmúlt évtizedek tapasztalatából következő feltételezésnek. 1980 óta ismerem a méhészek közéletét. Engedje már meg a világ, hogy ennyi tapasztalattal ne rózsaszín ködbe ússzak, és hazudjak bele a világba, hanem reálisan fogalmazzam meg a jövőt.

Szerintem abszolút nem sértő a jövendőbeli miniszterünkre nézve, hogy a méhegészségügyi hálózat OMME alá szervezését feltételezem tőle.

Azt meg szívem joga kimondani, véleményezni hogy ezt kevésnek vagy soknak tartom. Ez szerintem bele kell férjen a demokratikus közéletbe.

Ja és én erre a szép piros nagybetűs írásra úgy tekintek, hogy a célja karaktergyilkosság. Már látom előre ahogy a leendő miniszter úr felé ki vagyok emelve és bemutatva, mint a méhészek és a földművelési miniszter legfeketébb báránya, sőt egy fekete seggű rosszindulatú gonosztevő, akinek célja a jövendőbeli miniszterünk lejáratása. Hát nagyon tévedsz! Van annyi tapasztalatom az érdek-képviseleti munkában, hogy a mindenkori hatalomhoz való viszonyt hogyan kell felépítenem és kezelnem. Nem kérek ehhez segítséget, főleg nem ilyet!   

Köszönettel venném és a történtek méltó lezárásának tekinteném, ha bocsánatot kérnél tőlem, amiért azzal vádolsz, hogy sértőt és személyeskedőt írtam a jövendőbeli földművelési miniszterünkről.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Április 30. 07:08
Vadkan!
Megírtam ám akkoriban mi történt. A gazda kb. 25 cm-es magasságban leszártépőzte a mustárt, a repce pedig lassan le is virágzik.  Kezdetben csak az elszáradt mustárszár látszott, aztán a repce túlnőtte, virágzásra olyan volt mintha eredetileg is csak repcevetés lett volna.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Április 30. 07:27
 

Köszönettel venném és a történtek méltó lezárásának tekinteném, ha bocsánatot kérnél tőlem, amiért azzal vádolsz, 

Mert:

https://www.youtube.com/watch?v=ClJ1x4a3hNQ
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Április 30. 08:40
Már most az OMME-nak vissza kellene utasítani az új szert!
A minisztériu eddigi hozzáállása arra volt jó, hogy most már semmit nem hiszünk el. Ennek ellenére a józanság a legfontosabb. A magam ráészéről egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ha nem lesz közös metszete a növényvédelmi és a méhvédelmi halmaznak, azaz a növényeket csak a méhek rovására lehet megmenteni, akkor a méhek lesznbek a nyertesei a  szántóföldi növénytermesztéssel szemben. n ekem nagyon úgy tűnik, hogy a méhek innen ki fognak szorulni, és a mondjuk a Natura 2000-es területek 5 km-es sugarában lehet majd méhészkedni. No meg gyümölcs termesztési és kertészeti tevékenységet folytatni.
Éppen ezért a helyes követelésnek én azt tartom, hogy csak akkor lehessen engedélyezni ilyen szereket, ha ismert az ETR értéke, az pedig 0,005 alatt van. Ez azt jelenti, hogy 200 forduló után pusztul el a gyűjtő méhek fele akut toxicitási értékre vonatkoztatva. Megjegyzem, hogy az NNI-k esetén ez a szám 2-öt is elér, a tíz napos szubletális dózisú etetés esetén.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Április 30. 16:57
Szomorú , hogy 14 évig mérgezett a neó és most kéne leülni tárgyalni " lassú víz partot mos  "!!!!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. Április 30. 20:22
Üdv.Uraim!
Geddekas!
Idézet:
Hát kedves Attila, szerintem rajtad kívül senki se gondolta sértőnek azt amit az leendő miniszterünkről írtam. Aki valamennyire is foglalkozott a méhészeti közélettel jóval többet is írhat a jövendőbeli miniszterünknek a méhészekhez való viszonyáról. Ezek tények és nem sértések. Én egy olyan tényt említettem meg az ő tevékenységéről, ami abszolút nem bántó, hiszen pont ennek a tevékenységének révén került kapcsolatba nagyon sok méhésszel és ismerhette meg nagyon részletesen, mélységében a méhészek problémáit.

 1980 óta ismerem a méhészek közéletét. Engedje már meg a világ, hogy ennyi tapasztalattal ne rózsaszín ködbe ússzak, és hazudjak bele a világba, hanem reálisan fogalmazzam meg a jövőt.

Szerintem abszolút nem sértő a jövendőbeli miniszterünkre nézve, hogy a méhegészségügyi hálózat OMME alá szervezését feltételezem tőle.

Azt meg szívem joga kimondani, véleményezni hogy ezt kevésnek vagy soknak tartom. Ez szerintem bele kell férjen a demokratikus közéletbe.

Ja és én erre a szép piros nagybetűs írásra úgy tekintek, hogy a célja karaktergyilkosság.     Nem kérek ehhez segítséget, főleg nem ilyet!   

Szerintem nem vagy jó tanuló.
Ennyi idő alatt meg kellett volna tanulnod hogy amit,akit a klubvezető nem bírál azt más se merészelje,mert jön a bünti,a piros betű,a kitiltás,mert itt Ő a király.
Itt legalább megmondhatja a frankót úgy hogy nem kell kivonulni mint a KGy-n,csak mert kínosnak tartja az igent is és a nemet is.
Ennyit a fene nagy egyenességről.
A bocsánat kérésre még egy életet várhatsz az eddigi tapasztalatok alapján.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Május 01. 02:57
Idézet
Itt legalább megmondhatja a frankót úgy hogy nem kell kivonulni mint a KGy-n,csak mert kínosnak tartja az igent is és a nemet is.
Ennyit a fene nagy egyenességről.

Látom, a mások fikázása az egyetlen célod. Húzz a neonikotionidok topicról!

Ha már annyi eszed nem volt, hogy csöndbe maradj! A demokrácia alapelveit nem ismered. Az egyik ezek közül az, ami a szavazásról szól. Az egyesületi tag joga, hogy részt vegyen a döntésekben. Nem kötelessége. Egy rosz kérdésről meg egyáltalán nem kell szavazni. Csuja kizárása meg éppen rosz kérdés!

Mellesleg főnököd el fogja bukni a pert, ami ebben a kérdésben lesz. Várj csak 25 napot!

Te egyáltalán vetted a bátorságot, hogy elutazz a küldöttgyűlésre? Vagy éppen azt tartod az egyetlen "egyenes" útnak, hogy nézed a főnököd, ahogyan nyújtózkodik úgy emeled a kezed? Persze ez egyenes, de ész, erkölcs nem kell hozzá! Meg annyi sem, hogy azért nem lehet valakit a nemzeti Programból kizárni, mert pl. feldühödött elnökségi tag azon, hogy egy méhcsaláddal került bele a jelölti listába és ezt Csuja felhánytorgatta neki, miután... De nem kell jogászkodni, majd a Bíró megteszi a döntését.

Szóval húzz a neoból!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Május 01. 05:27
Ha lehetne 10 "tetsziket" jelölnék be!

Olvastam!

Köszönöm,hogy a "frankót" megírtad helyettem.
Izsonak fogalma sincs a demokrácia legelemibb elemeiről,tipikusan a "szociban" szocializálódott ember.

Nagy hiba volt Csuját kizárni!Be kellett volna integrálni
a hibáival együtt a nagy rendszerbe(OMME),mint ahogy benne is volt,és az érdekérvényesítési munkában,meg kellett volna hallgatni,demokratikus kontrol alatt,előre lendíthette volna az méhészek ügyes-bajos dolgait.
Csujának nagy hibája az erőszakossága.
Ezen mindenképpen változtatnia kell,mert ezzel a tulajdoságával ellenszenvet vált ki sok emberből.

Sajnos az OMME-ban a vezetőség egy része még ma is erő demonstrálásában hisz,főszerepben-a nézet eltérések során-a másik sárba tiprása van,az integráló,közös munka helyett.

Csányi Antal

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: endi33 - 2018. Május 01. 10:09
http://ujvilagtudat.blogspot.sk/2018/04/az-europai-unio-betiltja-mehgyilkos.html#more
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Május 01. 13:16
Lehet, hogy Csujalaci kizárása és Csujalaci következetes küzdelme ébreszti rá a méhészek közös ügyeit fontosnak tartó és azért cselekedni akaró embereket, hogy lehetne, sőt kellene másképp csinálni az érdekvédelmi munkát. Befelé demokratikusan kifelé határozottabban, egyértelműbben, láthatóan. És fel kell mindíg kínálni alternatívát a döntéshozatalban a hatalomnak. A tagadás mellé oda KELL tenni egy állítást, egy kiutat, egy kapaszkodót, hogy a hatalom arcvesztés nélkül teljesíthesse kérésünket.

Gondolkodjatok, hogy mekkora égés az, hogy mi magyarok vagyunk a retrográdok az EU-ban neonikotinoid ügyben. Ez is mutatja, hogy Bross Péter nem tudott tárgyalási pozíciót kiharcolni a miniszternél. Ha tudott volna, nem a vesztesek között kullogott volna a magyar küldöttség ki a tárgyalóteremből. Hogyan érhette volna el a tárgyalási pozíciót Bross? Hát nem talpnyalással, hanem erődemonstrációval. Az őszi OV-n és Küldöttgyűlésen meghirdethette volna. De hallgatott és meghunnyászkodott másfél éven keresztül.

Nem múlt el a növényvédőszer veszély a fejünk felöl. Tehát továbbra is kampánystratégiát kellene kidolgozni, müködtetni és lépni kell minden eszközzel módszerrel, mert a termelésünk és a termékeink legsúlyosabb veszélyforrása a mezőgazdasági növényvédelem.

Szóval, ne egymást bántsátok, mert mi egy oldalon állunk és az ellenség ott kint van az államgépezetbe beépülve és a földbirtokosok körül. Bayer, Syngenta Monsanto stb.

Sajnos Bross Péter ezt a küzdelmet nem vállalja fel. Most abban a hiszemben van, hogy a mostani miniszter, akit szinte barátjaként ismer, majd ő megváltja a méhészeti ágazatot. Remélem, hogy tényleg lesz 1-2 dologban előrelépés. De a legsúlyosabb alap problémában csak akkor fog bármi változni, ha a méhészek határozottan, erőteljesen megmutatják erejüket. Bross ezt az erő felmutatást a régi barátság okán se fogja vállalni, de láthatóan bebizonyosodott, hogy ez a fajta bátor kiállás, nyiltság és ehhez illő tárgyalókészség hiányzik is Bross Péter személyiségéből.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Május 04. 12:47
A 2018 FEBRUÁRI MÉHÉSZ GYŰLÉSEN DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ MEGMONDTA , HOGY NAGY KÁRT FOG OKOZNI A NEÓS REPCE  !!!!!  NAGY MÉHÉSZEK HÍVTAK TELON , HOGY KURVÁRA ELNÉPTELENEDTEK A MÉHCSALÁSOK !!!!!!!! AKI AZT ÁLLÍTJA , HOGY NEM A NÓS REPCE A HUNYÓ AZ NEM TUDJA MIT BESZÉL !!!!!! SZOMORÚ VALÓSÁG , SZOMORÚ JÖVŐ !!!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Május 08. 00:44
Határozott vélemény a neonokotinoidokkal kapcsolatos magyar álláspontról és szavazásról:

https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/1726568174103181

Csak egy részletet idézek, a többit olvassátok el:
Idézet
A gyakorlat nálunk is csak annyira szakszerű, mint amennyire a mezőgazdasági gyakorlat az agrokemizálás ökotoxikológiai veszélyeiről tud. Vagyis semennyire, hazánkban a növényvédő mérnökök/növényorvosok toxikológiai, környezetanalitikai és ökotoxikológiai ismeretanyaga nem elégséges az érdemi vitához. Ezt úgy írom, mint aki oktatta őket és mérnöktovábbképzésen is találkozik velük. A kérdésben megszólaló Szalkai Gábor toxikológiai felkészültségét sem gondolom elégségesnek a hiteles nyilatkozathoz. Elmondta a szerekkel kereskedők véleményét. Mint ezt megelőzően az FM döntéshozójaként (Fazekas Sándor növényvédelmi politikáját elvileg ő és Jordán László formálhatták) a neonikotinoidok állami védelméért, amiért mindent megtett, aztán leköszönt a vezető állami tisztségéről, és átült a gyártók/forgalmazók oldalára.

Kérem ennek alapján értékeljétek Jordán László szereplését az OMME Országos Vezetőségi ülésén, az ott elhangzott mondatait, a határozatokban megjelent döntéseit.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2018. Május 23. 20:12
"Neonikotinoidok – pert vesztett a Bayer és a Syngenta

Tömpe Anna
2018. 05. 22., kedd, 15:43
A Syngenta és a Bayer öt évvel ezelőtt, még 2013 májusában perelte be az Európai Bizottságot a neonikotinoidok (klotianidin, tiametoxam, imidakloprid) használatát tiltó végrehajtási rendelet miatt. Az Európai Bíróság május 17-én hirdetett ítéletet az ügyben, és teljes körűen elutasította a két nagyvállalat érveit.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy indokolt volt az Európai Bizottság által előírt tilalom. Felidézte az 1107/2009 EK rendeletet, amely szerint „egy hatóanyag […] csak közösségi vagy nemzetközileg elfogadott vizsgálati iránymutatások szerint történt értékelést követően hagyható jóvá, amely szerint az e hatóanyagot […] tartalmazó növényvédő szerek használata a javasolt alkalmazási feltételek mellett a méhek elhanyagolható mértékű expozícióját eredményezi, vagy nem rendelkezik elfogadhatatlan akut vagy krónikus hatással a háziméh-kolónia túlélésére és fejlődésére, beleértve a háziméhek lárváira és a háziméhek viselkedésére gyakorolt hatásokat.
A bíróság álláspontja szerint az újabb tudományos eredmények ismeretében a Bizottság jogosan döntött úgy, hogy felül kell vizsgálni a kérdéses hatóanyagok engedélyét annak ellenére, hogy korábban (igaz, jelentős korlátozásokkal) megkapták az uniós jóváhagyást; és végül jogosan határozott a teljes tilalom mellett.

A német Fruchthandel Magazin információi szerint a Bayer vizsgálja a további jogi lépések lehetőségét; a magyarországi Greenpeace ugyanakkor azonnal üdvözölte a hírt, Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy a Bíróság döntésével a méhek újabb győzelmet arattak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu"
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Május 24. 22:32
Sajnos csak azok a méhecskék " arattak győzelmet " amelyek életben maradtak !!!!!!!  Az a sok millió méh ami elpusztult és pusztul még most is a gyilkos szertől/neo/ nem ugrálhat már örömében !!!!!!!!!! Repce előtt nosema mentes méhcsaládok most totál nosemásak , még most is van mászkálás !!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Május 28. 23:42
Sajnos csak azok a méhecskék " arattak győzelmet " amelyek életben maradtak !!!!!!!  Az a sok millió méh ami elpusztult és pusztul még most is a gyilkos szertől/neo/ nem ugrálhat már örömében !!!!!!!!!! Repce előtt nosema mentes méhcsaládok most totál nosemásak , még most is van mászkálás !!!!!!!
Merthogy ott van a lépekben a méreg. Nemcsak neo, hanem más is. És ott van a híres szinergens hatás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Július 14. 23:02
QUQURIQ!!!

Laci!

Minden méhész tudja, hogy kik kísérletezik ki ezeket a vegyszerekert!  Nem az OMME volt ez a cég! Az elkövetőkön kell számon kérni a gaz tetteiket! Csak ők a felelősek méheink haláláért!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Július 14. 23:32
QUQURIQ!!!

Laci!

Minden méhész tudja, hogy kik kísérletezik ki ezeket a vegyszerekert!  Nem az OMME volt ez a cég! Az elkövetőkön kell számon kérni a gaz tetteiket! Csak ők a felelősek méheink haláláért!

Kiskakas
Igen.ó?? Csak nem?
Hát nemcsak!!! Hanem az is, aki nem voltak hajlandó 2,5 éven belül semmit se tenni érdekvédőként. Még látszatnak is nagyon kevés amit csinált. Nevesítsem? Akik itt olvassák azok úgyis tudják, B-vel kezdődik és ross-sal végződik a neve.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Július 16. 18:15
QUQURIQ !!!

Igen, nevesítsünk!
Csak a teljes tények közlésével leszel hiteles.
Lemaradt az előző vezetés nevei a tényállás a neon-k ról a közlésedben!
Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Július 16. 18:24
És az azt előző ki volt ??????????
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Július 16. 19:31
Na ezért röhög a Bayer  és a többi méregkeverő rajtunk. Az OMME vezérkara úgy teljességben gyáva és megalkuvó. Ez az OMME. Ilyen. Ilyen volt, ilyen maradt. De a 2016-os és 2017-es esztendő lekörözte az összes többi esztendőt gyávaságban és megalkuvásban. Ezért aztán meg is kaptuk a jutalmunkat. A gyávák és megalkuvók mindíg megkapják azt amit a legjobban utálnak az igazság bevallását. Most aztán a milliárdos károkat el kéne magyarázni, hogy ebben a méregkeverők a bűnösök.

Hát persze, Bajnak kárnak nincs gazdája. Pedig van. Első helyen felel az OMME. Lett volna a fideszen belül partnerünk a tüntetés mellett és nem használtuk ki. Benyalt csontig vezérkarunk Zsigó Róbert államtitkár úrnak. Az meg tojt a fejünkbe és vidáman utasította a NÉBIH-et, hogy adja ki a neonikotinoid engedélyeket. Ezt pedig meg lehetett volna akadályozni. Gyáva embernek ez a jutalma. Zsigó Úr boldog elégedettséggel lelépett, mi meg szenvedünk.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Július 18. 08:30
. Mivel elveszik a kijárónép, a dajkák kijárók lesznek(mászkálás), azok is elvesznek, és a végén nincs ki takarja a fiast és megfázik.

Nálunk akkor nem fázott meg. Mivel nagyon sok volt a fedett fiasítás, ezért a mérgezés megszűnése után napokon belül ismét népes volt a fészek, sőt a mézteret is egy kicsit lepték. Nem kellett a fiasítás meghűlésétől tartanunk. Inkább a melegebb órákban a túlhevülés idegesített, mert vízhordók sem voltak. Nem csak a madárcsicsergés (rovarokat -is- fogyasztók eltűntek), hanem a zümmögés is abbamaradt. Nem volt "járás". Az itató egyre jobban zsúfolódott, és azt hittem úgy 2 hét múltán, hogy visszaállt a rend. Valóban csak később lehet észrevenni, milyen ütemben állnak le az anyák.
De ez nálam volt így. Ahol tovább tart a mérgezés, ott másként is lehet, azt nem tudom akkor mi van.
Viszont a serkentés ebben az esetben nem úgy működik mint a tavaszi és normális őszi serkentésnél. Ez nem motor, aminek ha jobban nyomjuk a gázt, akkor előrébb jutunk. A maradék nép munkáját és erejét a túlzott etetés leköti, feleslegesen koptatja. Csak óvatosan. Mézteret és fészket elhatárolni, vagy levenni, fekvőnél kivenni a felesleges lépeket. A nagy ijedtség majd múlik, amikor népesednek a családok, viszont sokkal gyengébben mennek a télbe, mert az anyák idejekorán lecsökkentik dajkaméh hiányában a peterakást.
A hárs virágzásakor váltóbölcsővel készített tartalékoknál nem volt abban az időszakban sok kijáróméh, az új anyáik népe akkor kezdett kelni, ezért azoknál semmi problémát nem okozott a mérgezés.
Ahol hosszan elnyúlóan egymás után nyíló táblák vannak, ott megint másként lehet a következmény mint nálunk volt. Mérgezés nélkül ott születhetnek igazán nagy eredmények, jelen esetben pedig talán a legnagyobb család összeomlások. Olyan területen lehet megfázás, de inkább még egyszer írom, a túlhevülés veszélyesebb.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 18. 09:00
Egy családnál találtun ilyet 20-ból, és már takarították. Döbbenet, hogy ez az egyik legjobb család volt. Akácon, repcén 3 félfiókot dugig rakott+1 fiók hárs. Igy napráig 5fiókon volt kb. ápr.20-tól. Most jó ha 4NB lépet takar, és le van szűkítve. Gyakorlatilag 2hét alatt gyalázta le így a neo. Nálunk több tábla volt váltakozó vetéssel... A hordás leállásával az itatót senki nem járta. A kijárókon símán bedugod a kezed, senki nem támadja. Védtelenek. Ráadásul rengeteg a darázs. Meg most jön a következő atkaírtás. Vajon bírni fogják az amitrázt?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Július 18. 09:17
Az amitráz is mérsékeltem mérgez. Ezért csak 3 naponta szoktunk füstölni. Bírni fogják, de azt nem lehet kiszámolni, hogy ilyen összeesett családoknak mennyit is kellene adnia atkairtóból kezelésenként. Szerintem a tartós hordozóval vigyázni kell, inkább füstölnék!!!
Nálunk a mérgezéskor atkával sem kellett foglalkoznunk. Talán azokat is vitte, vagy már arra is gondoltam, talán a  sok kijáró méhvel együtt odavesztek.
Tudom milyen érzés az üres kaptárakat ledermedve nézegetni. Sötét köd a jövő. Kialvatlanság, tehetetlenség, düh... és nem akkor jön elő az emberből ami történt vele, hanem hónapokkal később.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Július 18. 09:35
Teljesen egyetértek azokkal, amit Jenő leírt. Nálam is így zajlott minden eltűnés, még  májusban is. Az ellenszer a mindig sok fiasítás. A legnagyobb legatyásodás akkor van, amikor hárson kiszorítják az anyát a fészekből. Ez a júliusi hárs esetén veszélyes. Idén én kegyetlenül elszámoltam az akác indulását, ezért a virágzás kezdetén is négy fiókon volt a fészek. Ennek eredménye az volt, hogy a hársat 6-7-8 fiókkal kezdték, mindegyik tömve néppel. Napraforgó első hete után 3 fiókosak lettek. Szűken számolva is fél tonna méh tűnt el. Ha ennek 5 százaléka a méhes közelében pusztult volna el, akkor olyan büdös lett volna, hogy nem lehet megmaradni. Semmi szag nem volt.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Július 18. 20:34
QUQURIQ!!!

Csak úgy gyanútlanul kérdezem?
Ezek a méh eltűnések már a neot helyettesítő szer engedményei?
Minden egyes vegyszer betiltatása évekbe kerül?
Ha a "vegyszer konyhán" minden évben újabb és újabb halálos dózist főznek ki a méheinknek... hát...Nem is tudom folytatni továb ...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 18. 21:44
Kiskakas!

Ezek szükséghelyzeti engedéllyel kiadott neonikotinoidok+ gombaölő(gondolom az esős idő miatt)...de csak találgatunk...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Július 18. 21:54
er
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Július 18. 21:55
QUQURIQ !!!

Már fél évvel ezelőtt itt leírtuk, hogy a neo helyett már kész az új taglózó méreg.
Lehet, hogy hamarabb ideért?
Más években is volt eső napraforgó közben...

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Július 18. 22:06
Kedves Méhésztársak!

Vegyük újra a leckét. A neonikotinoidok idegmérgek.

Az ingerült átvitelt blokkoló mérgek. Minden idegrendszerrel rendelkező élőlényre, így az embertől a legegyszerűbb gilisztáig mérgező hatású. Rendkívül hatékony. Ahogy írja a szakirodalom, 6000-szer mérgezőbb a rovarokra, mint a DDT. Ráadásul sokkal lassabban bomlik, minta sima egyszerű nikotin. Kötődik az ingerületátviteli pontokhoz és blokkolja a működését.

Miért mérgezőbb a rovarokra a neonikotinoid, mint az emberre? Tudomásul kell venni, hogy nagyobb dózisban az emberre is mérgező. A rovaroknak sokkal kevesebb idegsejtjük van, mint az emberre. Nehogy azt higgye bárki, hogy a tartós hatás nem káros az emberre. Szóval csak idő kell és lesz bizonyíték arra, hogy örökre mindenhonnan ki kell tiltani ezeket a méregmolekulákat. Miért? Mert nem bomlanak rendesen és halmozódnak, tehát idő kérdése, hogy igazolódjon az emberi egészségkárosító hatásuk. De térjünk vissza a rovarokhoz.

A méhek lárvájának is van idegrendszere, sőt a kifejlett rovarnál is érzékenyebbek, könnyebben mérgeződnek, mert kevesebb az idegsejtjük. Akkor miért nem látunk a fiasításban jelentős pusztulást neonikotinoid mérgezés esetén? Még nem tudom a választ.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Július 18. 22:13
QUQURIQ !!!

Már fél évvel ezelőtt itt leírtuk, hogy a neo helyett már kész az új taglózó méreg.
Lehet, hogy hamarabb ideért?
Más években is volt eső napraforgó közben...

Kiskakas
Kakaska!

Miért beszélsz összevissza.
1. A neonikotinoidok nem taglózó mérgek.
2. Amiket te emlegetsz, nem új szerek.
3. Senki nem mondta, hogy ha eltűnik a neo, akkor helyette nem fognak mást alkalmazni.

Csak az a kérdés, hogy a helyettesítő mérgek károsabbak-e a természetre és a méhekre, mint a neo volt.

A hozzászólásod azt sugallja, hogy ne strapáljuk magunkat, ne tiltakozzunk, ne ugráljunk, mert csak rossz és még rosszabb között lehet választani. És ebben nincs igazad.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 18. 22:18
QUQURIQ !!!

Már fél évvel ezelőtt itt leírtuk, hogy a neo helyett már kész az új taglózó méreg.
Lehet, hogy hamarabb ideért?
Más években is volt eső napraforgó közben...

Kiskakas
Ne már...ne játszuk a hülyét! Mindenki tudja, hogy ez a neo hatása. Eltűnnek a kijárók, majd a dajkák a hordás végéig. Mivel kint pusztulnak el a táblában, még nyoma sincs.
Németországban, Franciaországban(meg egy csomó helyen) betiltották. Magyarország szükséghelyzeti engedélyt adott ki, ennek a levét isszuk...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: robi 75 - 2018. Július 18. 22:30
Három méhgyilkos növényvédő szer használatát tiltotta be az EU
Bár Magyarország is a méhekre veszélyes vegyszer betiltása ellen foglalt állást, a többség a neonikotinoidok betiltása mellett döntött.

Évek óta egyre több tudományos bizonyíték támasztotta alá, hogy a neonikotinoid típusú növényvédő szerek veszélyesek a méhek életére. Pénteken az Európai Unió tagállamai úgy döntöttek, hogy az EU területén gyakorlatilag betiltják e szerek használatát.

A Greenpeace Magyarország üdvözli, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljeskörű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték volna a beporzók, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé.

A környezetvédő szervezet azt várja a magyar kormánytól: ezentúl tartsa tiszteletben a tilalmat, és ne kérjen ki eseti engedélyeket ezen bizonyítottan pusztító szerek hazai használatára.

A bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára

2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid: a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejleztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mai döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra,

és kizárólag állandó üvegházakban engedélyezi ezen szerek alkalmazását.

A Greenpeace közleménye kitér arra is, hogy Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2018. február végén tette közzé jelentését, mely az említett neonikotinoidok hatásaival foglalkozó, 2013 óta megjelent kutatásokat összegzi. Az uniós hatóság kijelentette: a tanulmányok többsége alátámasztja, hogy ezen szerek károsítják a házi-, a posz- és a vadméheket.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Július 18. 22:52
Robi 75!

Végre újra aktívizáltad magad!
Nekem hiányoztak az írásaid,mindig bírtam
hogy olyan “józanul”,normálisan gondolkodsz.
Mi a helyzet Nálatok?
Mindig jó repce és napraforgós eredményeid voltak.
Remélem idén is így volt.

Anti

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: pink panther - 2018. Július 18. 22:53
Ne már...ne játszuk a hülyét! Mindenki tudja, hogy ez a neo hatása.
Igen, csak akkor nem 10% lenne érintett idén, hanem 70. Kell, hogy legyen valami indikátor, talán a csapadék vagy a talaj. Egy Békés megyei esetnél gombaölő+lombtrágya kombóval szórták a táblát a méheltűnés előtt. Most állítólag ezt is vizsgálják.
De legalább megy fel a méz ára...  Ja, nem. :-[
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 18. 23:03
Honnan tudod, hogy 10% érintett? Mer' aszonták a tv-be'?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: robi 75 - 2018. Július 18. 23:11
10 százalékot észre se vennénk. . A tavaszi körlevéllel a neok használatáról magukat árulták el. Hogyne tudnák mi a hatása(azért kapott minden méhész)......nem fogyatékosok. A levéllel már a kezeiket mossák, csak azért küldték semmi másért. Nem Magyarországon lénnénk ha nem így lenne. A levél után már meg sem lepődtem mikor eltüntek a méheim nekem is meg mindenkinek a környéken repcén, meg most napraforgón. Nálunk ilyen az életbe nem volt még. De semmi gond >:(hiszen szóltak előre burkoltan hogy "meg fogsz dögleni" ??? koma.
Én igy vezettem le, mert a lopás- csalás- hazudozás-köpönyegforgatás, pénzért-hatalomért itt kishazánkban természetes és mára elfogadott, a napimigráns után persze ;D.  Nem értek a vegyszerekhez de itt valami nem kerek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 18. 23:17
Én is ezt mondom pár napja...már azt hittem, hogy dühömben elméleteket gyártok. Ez sajnos koncepció volt. És tényleg hülyének néznek minket.
Ne legyen igazam, de most jön majd a java...Nagyon hallgatnak a felvásárlók is.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: robi 75 - 2018. Július 18. 23:26
Tök hülyének. A tavaszi körlevél a neokrol elég dicsérő de egyben mentegetődző is volt. Na most egy parasztnak mint én, e nélkül is eleve minden változás "gyanús" bármi legyen az. De ha még pecsétes levelet is kapok róla ;D ;D több nem is kell. Tuti hazudnak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Július 18. 23:59
Azt a híres pecsétes levelet másképp értékelem. Abban gyakorlatilag elismeri az állam, hogy a neo kárt okoz a méhekre. Azt állítja ráadásul, hogy szükséghelyzet miatt adott rá engedélyt. Vagyis felvállalta, hogy ha kárt okozott a méhészeknek, akkor fizet mint a katonatiszt. Csak egy jó ügyvéd kell.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Július 19. 00:14
MAYDAY ,MAYDAY , MAYDAY !!!!!!!!!!! Tanácsot szeretnék kérni mivel országosan szar a helyzet és szeretném elkerülni a további " vérfürdőt " / méhmérgezést /  !!! Nálam még ezután fog kinyílni a napraforgó / Zala megye /, és én is félek a mérgezéstől !!!! Elegem van abból , hogy egy-két idióta istent játszik és az elmúlt 15 évben folyamatosan hozzájárult ahhoz ,hogy ez a káosz kialakuljon !!!!!!  Arra gondolok , hogy a döntéshozókat figyelmeztetni kellene , hogy tegyenek meg mindent a méhek védelme érdekében / legalább tiltsák meg a további virágzó naprák permetezését amíg a helyzet nem tisztázódik / !!!! Én is kaptam " repce-vészhelyzet " levelet , lett is mászkálás szépen !!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Július 19. 00:34
[quote author=mézengúz link=topic=3.msg41629#msg41629 date=1531952053
a döntéshozókat figyelmeztetni kellene , hogy tegyenek meg mindent a méhek védelme érdekében / legalább tiltsák meg a további virágzó naprák permetezését amíg a helyzet nem tisztázódik / !!!! Én is kaptam " repce-vészhelyzet " levelet , lett is mászkálás szépen !!!!!!!
[/quote]
Na,ha ezt eléred kalapot emelek előtted!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 19. 07:19
MAYDAY ,MAYDAY , MAYDAY !!!!!!!!!!! Tanácsot szeretnék kérni mivel országosan szar a helyzet és szeretném elkerülni a további " vérfürdőt " / méhmérgezést /  !!! Nálam még ezután fog kinyílni a napraforgó / Zala megye /, és én is félek a mérgezéstől !!!! Elegem van abból , hogy egy-két idióta istent játszik és az elmúlt 15 évben folyamatosan hozzájárult ahhoz ,hogy ez a káosz kialakuljon !!!!!!  Arra gondolok , hogy a döntéshozókat figyelmeztetni kellene , hogy tegyenek meg mindent a méhek védelme érdekében / legalább tiltsák meg a további virágzó naprák permetezését amíg a helyzet nem tisztázódik / !!!! Én is kaptam " repce-vészhelyzet " levelet , lett is mászkálás szépen !!!!!!!

A pecsétes levélben benne van a tanács is! Menj olyan helyre, ahol nincs napraforgó! Juteszembe: a guttációs nyalakodás is veszélyforrás, tehát nincs vége a dalnak a virágzás végén...Sőt, ha ezen a neo-s mézen telel az ember, akkor még tavasszal is lehet pusztulás, de addigra biztos felszívódik(valahol...). Majd az okosok 'megaszondják'.
Személyes tanácsom: MENEKÜLJ!!! Valahová az erdő mélyére...ha van rá lehetőséged.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2018. Július 19. 10:03
360 családos álló méhészet , nem vándoroltatható kaptárak stb. !!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2018. Július 19. 11:00
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/07/12/tomeges-mehpusztulas-hazankban-teljes-agazat-kutatja-rejtely-okat?utm_source=MM%20H%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_medium=email&utm_campaign=toemeges_mehpusztulas_hazankban_magyarmezogazdasaghu_2018_29&utm_term=2018-07-18  :'( :'( :'(
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 19. 11:59
360 családos álló méhészet , nem vándoroltatható kaptárak stb. !!!!!!!!

Keresd fel Malya Pétert, hogy tudd előre mit kell tenned, ha fogy a nép. Az is lehet, hogy megúszod. A kissebb telephelyünkön nem tapasztaltunk a szokásosnál nagyobb elhullást, tegnap voltam kint. Ott messze volt a tábla kb 2km, mégis dupla, vagy több volt a hordás, mint ahol a szájukban volt a több lépcsőben virágzó tábla.
Minden esetre figyeld őket, hátha meglátsz valami rendelleneset. Nagyon rossz arra kimenni a méhesbe hogy a félig meghordott üres méztereket bámulod a síri csöndben, mikor előtte meg messziről zsongott a méhes...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Július 19. 12:52
Virágzás előtt a családok fényképezése, videózása ajánlott.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2018. Július 20. 20:06
QUQURIQ !!!

Azért valahogy rosszul esik, mint méhésznek, hogy mi bármilyen is az időjárás kimaradunk a fagykár enyhítésből, ha az ár elviszi a kaptárainkat mi nem kapunk kártérítést, bezzeg a libások igen! A liba tud úszni, a méh nem. Az aszálykárból is kimaradunk.
A méhész mindenből kimarad, ha kár éri!
Most itt ez a nyomorult vegyszer, amit mindenki agyon vizsgál, mindenre ráfogják, eső, talajvíz, ettől a vegyszertől nem pusztulhat attól meg pláne nem!
Mi a fene van itt?
Egy két év ettől hullanak a méhek, megint egy két év meg attól hullanak a méhek mindenről állítják, csak a vegyszertől nem?
Most meg előjönnek, hogy a magyar méz szermaradványa ennyi meg annyi!
Nos, akkor nézzük meg a többi ország mézének szermaradványát!
...tudom, legjobb méz a gyantaszűrt kínai, mert ez a legolcsóbb!
Visszatérve a kártalanításra, amennyivel többet kapnánk, annyival vennék olcsóbban Tőlünk a mézet.

Azért azzal a gondolattal is eljátszadozik a Kiskakas, mi lenne ha!....
.....a méheink valami olyan anyaggal poroznák a növényeket, amitől a növény elhervadna, kipusztulna?
Akkor is csak legyintenének a gyors megoldásra?
Akkor is csak hosszú éveken keresztül hagynák, hogy a növények kipusztuljanak?
Vajon kérnének-e és kapnának-e kártalanítást?
Tudom, ez egy buta fikció, de sajnos egy Kiskakastól csak ennyi telik!

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Július 20. 22:12
Állami pénzosztogatás helyett a mostani mérgek kiiktatása betiltása lenne a legértékesebb ajándék.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Július 21. 13:15
Amik helyett lesznek majd ugyanilyenek, vagy még rosszabbak... Semmi nem fog változni. Érdekes, 20-30 évvel ezelőtt is volt szotyi, és ugyanolyan, vagy jobb eredményt adott mint az akác. Manapság meg...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2018. Július 22. 23:03
www.youtube.com/watch?v=LhagtP_WMwg
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bikermonkey - 2018. Július 24. 23:31
nem rég találtam rá erre a 2016-os cikk sorozatra, hátha másnak is érdekes:
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/07/21/neonikotinoid-kabulatban-1-legyen-e-beporzas/
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/08/02/neonikotinoid-kabulatban-2-osszeeskuves-teoriak/
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/10/26/neonikotinoid-kabulatban-3-a-hazai-meheszek-sem-gyanutlanok/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 25. 08:29
Nekem nagyon érdekes volt, köszi! Egyben azt is bizonyítja, hogy legalább olyan "hülye" vagyok, mint Darvas Béla, ha kérdéseket teszek fel. Olvassa el mindenki, akinek van ideje! A legnagyobb vicc, hogy ez 2016-os cikk...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Július 29. 21:15
A
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Július 31. 19:41
A jó munkához idő köll...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Augusztus 01. 20:11
"Eg
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Augusztus 01. 20:42
Milyen eredményre vársz? Netán egy olyanra, amelyben elismerik a saját felelősségüket? Arra még egy ideig várni kell. Nem fognak a mintákban találni semmit, ha mégis, akkor sem lesz benne semmi, mert nem lehet.  :D Érted már?
Azoknak van esélyük akiknek sikerült az azonnali és szakszerű mintavétel, valamint a mintát független labor vizsgálja. Ők már a perre készülnek amint lesz annak alapja (sanszos hogy lesz).
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Augusztus 01. 21:31
Max
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 07. 18:12
Beszéltem Brossal. Nem az ügy érdekelte először, hanem az, hogy miért hívtam fel pontosan én. Elmondta, hogy Tóth Péter telefonszámát is törölte a telefonjából, és nagyon gondolkodott, hogy szóba álljon-e velem. Mondtam neki, hogy engem nem Bross szíve fájdalma érdekel, hanem az ügy, azaz a 2 millió kg méh pusztulása.

Javasoltam prof. Darvas Béla, Dr. Makra László és Dr. Békési László bevonását.

Felhívtam a figyelmét arra, hogy mostmár a méreg nyomai csak a kaptárból kimutathatók. De a helyes mintavételhez alapos ismeretek kellenek, hogy mit is és a kaptárban hol kell keresni. Ezeket viszont az általam javasolt 3 tudományos szakember se tudja.

Felajánlottam, hogy szívesen segítek a mintavételben és az adatok értékelésében.

Ennek a beszélgetés már egy hete történt. Biztos voltam benne, hogy Bross nem fog visszahívni és bevonni a vizsgálóbizottságba engem. Úgy is lett. Ez is mutatja, hogy Bross mennyire fontosnak tartja az ügyet és azt is, hogy én viszont valóban fontosnak tartom az ügyet.

Kedves méhésztársak, keressetek és szívesen segítek annak felderítésében, hogyan lehetne a valódi okokat kideríteni. Rajtatok múlik.

Utóirat:
Azt mondta Bross, hogy rendszeresen megkapja email-ben az írásaimat. Vajon Ki az árulkodó Judás? Ha már Bross nem méltatja annyira a méhészeket, az általa képviselt pórnépet, hogy a fórumbeszélgetéseket elolvassa, vajon ezt az írásomat meg fogja küldeni neki valaki? Jó tanítványa Bross Péter a szörnyeteg Vicze Ernőnek. De az idők már változnak, bár az emberek kevésbé.

A talpnyaló udvaronc, most is az. Aki szolga és árulkodó volt, az most is az. Aki kettős ügynök volt, az is maradt. Csakhogy az információs háló most már egészen másként épül fel. A monolitikus hatalmak lecserélődnek dinamikusra, mert az információs monopóliumok már nem tarthatók fenn. Ebben a közegben a talpnyalók, árulók, szolgák nem tudnak stabilan a szerepükben megmaradni, mert sokkal könnyebben lelepleződnek.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2018. Augusztus 07. 19:17
aszta
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Augusztus 07. 21:32
Laci!

Magadnál vagy?
Milyen árulkodásról beszélsz?
Nyilvános internetes fórumról tájékoztatja valaki
B.Pétert az,hogy lehet árulkodó Júdás?
Nyilvános.
Érted,ismered ezt a szót?
Én is szoktam ídézni,részleteket átküldeni Neki,
mert Ő nem olvassa a netes méhész oldalakat.
Én tudom és Te is tudod mennyi időt elvesz az embertől,pedig én csak
akkor írok,válaszolok,ha nagyon fontosnak érzem.
Nem látsz a gőztöl?

Van még egy kérdésem.
Ha valaki Téged leáruloz,letalpnyaloz,Te akarsz
ezek után vele együtt dolgozni?
Szóba állnál vele?

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 07. 22:54
Senkit nem nevesítettem. Mindenki azt helyettesíthet be, akit akar. Viszont szerintem egy méhész érdekvédelmi szervezet vezetője számára internetes napi sajtó és minisztériumi pletyka helyett a méhészfórum az elsődleges hírforrás.

Azt hinni, hogy az OMME-ban talpnyalók, kettős ügynökök, meg árulkodók nincsenek, értelmetlen. Az OMME működésének eredménytelensége és a tények önmagukért beszélnek. Az el nem végzett érdekképviseleti munkát helyettesítik intrikák, cikizések, egymás kinyírása stb. Ha lenne érdemi munka, akkor nem lenne idő és energia arra ami most a fő tevékenysége az OMME tisztségviselőinek, egymás kinyírására elhiteltelenítésére való törekvés. Persze ezeknek van is alapja, hiszen nagyon ritkán zajlik érdemi és hasznos érdekképviseleti munkát.

Bross Péter már megválasztása pillanatában eldöntötte, hogy a kampányban nyújtott segítségemet mivel fogja jutalmazni. Én számos alkalommal próbáltam jó kapcsolatot kialakítani vele, de soha egyetlen pillanatra nem változtatta meg a magatartását. Volt egy fordulópont, amióta már nem is próbálkozok a helyzeten változtatni. A telefonhívásom se a vele való kapcsolatom megváltoztatása érdekében történt, hanem azért, hogy a méhészet közös ügyében segítsem az érdekeink érvényesülését.

Hidd el te is és Bross Péter is, hogy az igazán fontos és jó irányú ügyekért egyetlen egységes csatasorba lehet állítani a méhészeket és az OMME választott tisztségviselőit is. De erre most nem látok most se képességet, se akaratot. Pedig itt lenne a nagy lehetőség a súlyos méhmérgezés kapcsán.

Írjak valami jót is:
Mi megy akkor jó az OMME-ban? A Magyar Méhészeti Nemzeti Program pénzének elköltése.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Augusztus 08. 17:52
Tüntetés a méhekért

https://www.youtube.com/watch?v=pT4E1C-OJto
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 09. 20:36
Valahogy így kéne nekünk is!!
Tüntetés a méhekért

https://www.youtube.com/watch?v=pT4E1C-OJto
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 11. 06:47
Vajon mit gondol a méhészek és az OMME elnöksége többsége a neonikotinoidokról és a nyári méhmérgezésekről?

MÉHEKRE VESZÉLYES SÚLYOS MÉREG!

Ezt gondolja dr Hegedűs Dénes alelnök is, sőt ki is monta 400 méhész előtt Jászberényben. Ezt gondolja Lászlóffy Zsolt és Fekete József alelnökök is. Ezt gondolja az elnökségből további 7 tag.

Ha ezt gondolja, akkor miért nem cselekszik határozottan? Nincs mitől félni, a 2 millió kg méh halála megköveteli az igazság kimondását. Nem az OMME kezében van a labor, de követelheti a neonikotinoidokról való vizsgálatok felgyorsítását. Mi az, hogy csak jövőre lesz eredmény?

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Augusztus 11. 13:48
Legyen jövőre eredmény, nem ez a gond. Az a gond, hogy nincs heti gyakorisággal beszámoló arról, hogy hány vizsgálat történt, milyen módszerrel, milyen eredménnyel. Azt nem hinném, hogy egy vizsgálat fél éven keresztül történik, és csak akkor születik meg egy konkrét esetben az eredmény. Vagy ha így van, akkor arról is szükség lenne tájékoztatni a méhészeket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Augusztus 11. 18:13
Véleményem szerint azzal kéne kezdeni az érdeklődést, miként vették a mintákat.
Én a javaslatomban pont azt írtam le, hogy azonnal ki kell kérni azon külföldi egyesületek, vagy méhészeti vezetők véleményét, akik ezen már rég túl vannak.
Olyan érzésem van mintha két dimenzióban élnénk.
Van egy fejlett nyugati világ akik már rég megoldották ezt a problémát, mi meg még mindig kőbaltával hadonászunk.
Ha az UNIO betiltotta ezeket a mocskokat, akkor annak oka volt.
Az ok pedig az, hogy pusztítja a rovarokat és a környezetet.
Mi a frászt vizsgálgatnak, pláne úgy, hogy már a mintavétel szakszerűsége is megkérdőjelezendő?
A NÉBIH kiadott egy riasztást, hogy vigyázzatok méhészek mert ha napraforgóra települtök károtok lehet.
Kárunk lett.
Ők szótak.....
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Augusztus 12. 07:03
Véleményem szerint azzal kéne kezdeni az érdeklődést, miként vették a mintákat.
Tekintettel arra, hogy ez a kérdés Tóth Péter kapcsán állandóan felmerült, ezért szeretnélek megkérni benneteket (Geddekast is ide értem), hogy akkor a helyes módszert, és annak okát írjátok le ide!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Augusztus 12. 08:07
Neo!
Ezt már többször megtettem.
Először is azzal kezdtem, hogy a jelenlegi vizsgálatok nem nevezhetők monitoringnak!
Úgy fogalmaztam, hogy ez egy esemény utáni tabletta, valójában egy kárfelmérés, de ezt te is tudod.
A helyes mintavételi módszert pedig többször leírtam, hogy ez elhangzott 10 éve a "Csávázószer Konferencián", angolul, Őcsényben, 8 ország részvételével.
Én fogom megtanítani őket gépész létemre helyesen mintát venni?
Tíz éve mondom, most mi változott?
Egyébként a sikeres vizsgálatok alapja a helyes mintavétel.
Malya méhésztárs leírta hol tartunk ebben.
Mivel eddig sem fogadták el a nemzetközi szakirodalom ez irányú útmutatásait, valamint az ott mért eredményeket, szerinted mi értelme van annak, ha leírom, hogy hajnalban, az ország összes pontján egy időpontban, a növények egy magasságában, a virágzatból, a szárból, a levélzetből a talajból külön-külön?
Aztán azonnal fagyasztani.
Tudod ez, hogy történt amikor még szaktanácsadó voltam?
Tengelicen szikrázó napsütésben délelőtt 11 órakor kezdődött egy már 80%-ban levirágzott napraforgótábláról.
Én akkor feladtam a nyomulásomat.
Azóta több mint 100 millió ment ki a monitoringra, ami valójában(mint írtam) egy sima, vályogtéglának nevezhető, kárfelmérés.
Mi magyarok mindig mindent jobban tudunk!
Két csapatnak kéne már régen dolgoznia.
Az egyik csinálja ezt a kárfelmérősdit (abban nem rosszak), és egy teljesen új szakembergárdával a monitoringot.
Azonnal bevonnám a nemzetközi szaktekintélyeket, és kalapolnék állami plusz pénzekért a kutatás finanszírozására.
Nem jövőre, az már most kiderült volna, hogy az egész országban a neonikotinoidok tizedelték a méhészeteket.
Ami most megy az szerintem vicc.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Demeter - 2018. Augusztus 12. 12:08
Ejnye, bejnye!

Most akkor hazudni köll, netán hallgatni köll, vagy Apátok elfelejtett volna szólni, hogy már megtalálták Kolombusz tojását és a lyukas sajtban a lyukat...?

Szegény Geddekas, Nagyernyei, Csányi Anti meg a jó Olvastam-P.-János meg még néhányan közben meg már két napja fölöslegesen vergődnek, miközben inaszakadtukból igyekeznek Bross apjuk-barátjuk-gazdájuk szennyesét fehéríteni, nem hallgatják a miniszteri kommünikét: nem köll azt gondúni, hogy katasztrófa történt volna, dehogy pusztult itt ki a hazai méhállomány fele, s már meg is van a laboreredmény, egy csepp vegyszert sem találtak a növényi nedvekben sem, a méhek meg Európa-szerte döglenek...

Már vártam, hogy Geddekas előjön a jó mintavételi technikával, a jó K-RPJ orcája pirulta közepette vallja be, hogy nem jól "olvasta", mikor kijelentette: nem kórság végzett a méhekkel. Repestem volna, ha Nagyernyei is időben megkérdezte volna a gazdáját, mit is kellene kommunikálni a monitoring-rentyölés helyett, Csányi Anti is előkereste volna közben azokat a laboratóriumi eredményeket, aztán lezárhattuk volna ezt az egész majomparádét, amit itt generáltak a tájékozatlan hangadóink. Mondjátok már meg a jó Brossnak is, hogy Nagypistánk megmondta a tutit, múlóban a vékony-szapora -pszichoszomatikus alapú- enterális helyzet, persze csak akkor, ha az "érdekképviselt" méhészek is úgy gondolják. Ha pedig mégsem úgy gondolnák, s továbbra is ingerük lenne a jó elnök szentséges ülepének szétrúgásához, akkor sincs nagy baj, legalább van egy miniszteri interjú, amely alapján szét lehet rúgni mindenki ülepét, lévén ezek szerint a méhészeket tájékoztató elnök és sleppje már megint a pofánkba hazudott, ide értve Geddekast is, aki -bár egy ideje már nem pontosan Bross embere de- esmeg hozta a formáját a "félország méhe megnyuvadt" hazugsággal...

https://tenyek.hu/tenyek/267563_pusztulnak-a-mehek.html

Ha valakit nem érdekelne az aszály-helyzet, 4:50-től füleljen...!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Augusztus 12. 20:18
szerinted mi értelme van annak, ha leírom, hogy hajnalban, az ország összes pontján egy időpontban, a növények egy magasságában, a virágzatból, a szárból, a levélzetből a talajból külön-külön?
Aztán azonnal fagyasztani.
Miért ez a helyes mintavétel? Az a csávázószer, amelyik hónapokon át esőben, sárban, tűző napsütésben hónapokon át a délutáni melegben nem bomlott le, az miért fog délelőtt tizenegy órára megsemmisülni? Ha nem teljesen bomlik le a mintavétel idejére a délelőtt folyamán, akkor fagyasztás hiányában miért bomlik le, ha eddig ugyanilyen körülmények között nem tette. A  növény életereje tán, ami egyben tartja? Már sokszor leírtam a választ ide, hogy miért hajnalban történik a mintavétel. De hát falra hányt borsó. Sajnos  a hajnali mintavételnek annyi köze van  az igazsághoz, mint Gizikének a gőzekéhez.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Demeter - 2018. Augusztus 12. 21:50
Kedves Neo!

Mióta Nagyernyei Attila anno hosszú-hosszú éjszakákat átbeszélgetett "Etiennel", megkérdőjelezhetetlen szaktekintélynek számít a neonikotonoid-szakmában. Te nem tudod véletlenül, hogy milyen nyelven beszélgettek?

Én értem a Te logikádat is, mi több, képes vagyok felfogni, hogy annak ideje tájt rendkívül kellett volna egy kis guttációs érv is a neok ellen (ráadásul a guttációs cseppek kukorica esetében mintegy bő negyven napig valóban tartalmazhatnak csávázószer hatóanyagokat magasabb koncentrációban, mint a növényi szövetek, hiszen a guttációs cseppek xylém-eredetűek, nem floém-származékok, mint a nektáriumok cukortartalmú folyadéka). Ha valaki tisztában van a guttáció jelenségével, akkor valóban a guttációs cseppekben lehet "megfogni" a neonikotonoid hatóanyagokat a legkönnyebben, de csak a fiatal növények esetében. Egyszer már beszélgettem veled a növényfajok eltérő guttációs hajlandóságáról, s akkor hozzávetőleg leírtam azt is, hogy mely számtóföldi növényfajok milyen mértékben hajlamosak guttálni. Most sem tudok sok újat mondani, a régi állításaim ma is irodalmi kigyűjtést követő összegzések, tehát lényeges változást ne várj: az egyszikű fajok erősebben guttálnak, a kétszikűek közül a keresztesvirágúak (káposztafélék) és a cukorrépa hajlamosabb, a pillangósok kevésbé és a napraforgó talán a legkevésbé. Ide nem teszem fel a kapcsolódó irodalmat, ha valakinek szüksége lenne rá, a Ződön szívesen adok összefoglalót.

Nomármost látszik tehát, hogy miután a guttációs cseppek nagyjából a harmatcseppek felszáradásávan azonos ütemben száradnak be, gyűjtésük a késő reggeli órákig mikrokapillárisokkal rendkívül egyszerű mutatvány, amennyiben guttál az a szerencsétlen növény. Mint írtam, a virágzó kukorica és napraforgó ugyan eltérő mértékben, de nemigen guttál már (a hajnali harmat nevű páralecsapódás nem guttáció, de ha valaki harmatcseppeket gyűjt, akkor abban nemigen találhat semmit).

Tehát teljesen fölösleges a hajnali órákban nektár, virágpor és növényi szövetminták gyűjtése útján a hatóanyagok keresésével bajmolódni, a szövetek 3-4 óra között semmivel nem tartalmaznak több hatóanyagot, mint később, mi több, a nedvkeringés megindulásáig feltehetően még annyit sem, hiszen a sztómák zárt állapotában nincs érdemleges nedvkeringés, tehát hatóanyag-áthelyeződés sem a gyökér felől a generatív részek felé. Nem véletlenül vett mintát Simon Gergely napközben, s eddig azon ritka személyek egyike, akinek sikerült a napraforgó pollenjéből (?) 1,5 ppb tiametoxam hatóanyagú mintát szolgáltatni (a zárójeles kérdőjel azért van, mert a résztvevők kommunikációja ellentmondásos, lévén egyesek szerint pollenmintát vettek, a kampánymenedzser pedig "tömörin" virágzatról beszél. A vizsgálatot emlékeim szerint szűrővizsgálat keretében végezték a NÉBIH velencei laboratóriumában. Tehát szövetmintákból könnyebb a hatóanyagot kimutatni, mint pollenból és nektárból. Emlékeim szerint a somogytúri eset hatósági vizsgálata is szolgáltatott pozitív mintát, a teljes virágzat szűrővizsgálata hozzávetőleg nagyságrendileghasonló koncentrációjú tiametoxam hatóanyagot mutatott ki, mint Simon Gergely pollenmintájáé, de mivel a hatósági laboreredményről csak Molnár Jenő kapott jegyzőkönyvet (melyet belinkelt a Zöldön, s a növényben igen, a méh-kadáverekben nem találtak hatóanyagot, a belinkelt jegyzőkönyveket sajnos nem találom, így csak akkor nyilatkoznék felelősen ha a jegyzőkönyvek előkerülnének).

Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy nem guttációs cseppek okozhatták a virágzó napraforgó okozta kijáróméh-elvesztést, sokkal valószínűbb, hogy egy szárazabb periódust követő nagyobb csapadékmennyiség okozhatta a gyökérzónából még nem teljesen lemosódott csávázószer hatóanyag "felszippantását" az előzőleg szomjazó növény részéről, s ez a folyadék-löket juttathatott a napraforgóba letális dózisú tiametoxamot, amely aztán rekord gyorsasággal juthatott a nektárba és részben a pollenbe. Miután a videofelvételek tanúsága szerint ellentmondásos tünetek voltak, hiszen a méhek jelentős része a táblán és hazafelé pusztult, ám -feltehetően a tábla közelsége miatt- a kaptáraknál is volt jelentős számú elpusztult méh. 

https://www.youtube.com/watch?v=kJHhh_ENblM

Ilyen tömegű méhvesztést egyébként a gyűjtő méhek szenvedhettek csak, hiszen azt nehogy már le akarja dugni a torkunkon a Klubtulajdonos és szaktudományos biológus fegyvertársa, hogy tömeghordás idején ilyen nagyságrendű a vízhordó méhek elhullása. Nem bánnám, ha valaki megmondaná, mekkora a vízhordásra "szakosodott" méh-létszám a tömeges nektár-beáramlás idején...

Száz szónak is egy a vége: ideje meghajolnunk a Klubtulajdonosi géniusz nagysága előtt, s azt sem rejteném véka alá, hogy néhány alkalommal már megszellőztettük a monitoring-bizottság mintavételi technikájának részleteit, az sem lehet kérdéses, hogy a hatósági mintavételi protokoll nem minden esetben fedi a monitoring-csapat metódusát, de azt kell hinnem, hogy ezt a monitoringot folytató szakembereken számonkérni súlyos pszichózisra, "monitoring-fóbiára" utaló magatartás.

Mondjuk egy Nagyernyeitől ez sem a csodával határos viselkedésforma, különösen a kölykét (gazdáját) védő anyatigris-szindrómával kapcsoltan. Az is igaz, hogy ha Bross megint megy, még annyinak sem hívják a jó Nagyernyeit, mint idáig, van tehát mit féltenie, imázsa mára már öléggé megkopott, szavahihetősége is a nullához konvergál, a szakmaiságát pedig jól jellemzi az ilyen "mintavételi" észosztása. Ráadásul még a szakminiszterével is szembe megy, amikor erőlteti, hogy mit kell megtalálni a mintákban, s tovább szítja a békétlenséget, ráadásul ilyen ökörségeket nyilatkozik szegény Nagypista ígéreteivel kapcsolatban. Holnap megröptetem a magyar bulvármédiában, hogy a tolnai elnök a minisztertől azt várja, hogy hazánkban a gabonaféléken kívül a kukorica és ipari olajos növények termesztését számolja fel:   https://www.youtube.com/watch?v=kJHhh_ENblM

Nekem úgy tetszik, remélem mások is büszkén dagadó kebellel hallgatják a jó szakma-politikust. Ha lehagyjuk a szakmát, akkor meg éppen az marad meg belőle, mint mostanság a gazdájából: a "politikuss"...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Augusztus 12. 22:29
Nem tudja valami okos ember, hogy a neonikotinoidok szedik-e az atkát is?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 12. 23:55
Neo!

Ugye neked a végzettséged Állatorvos?

Merthogy a növényeknek az élettana külön foglalkozik a nedvek áramlásával. Tomipapa zegedez a maga unalmasan cirkalmas módján erről valamennyit, de tudatosan nem ad róla teljes és korrekt képet, nehogy lebuktassa saját neo támogató érveinek Bábel tornyát.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 12. 23:57
Nem tudja valami okos ember, hogy a neonikotinoidok szedik-e az atkát is?
Nem mindegy neked, ha a neonikotinoidoktól a méhcsalád majdnem meghal?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Augusztus 13. 06:28
Tisztelt Dömötör, ja bocs Demeter....Tomipapa.
Amennyiben nem hagyod abba a személyeskedést, repülsz a Zöldre, ott simán nyomhatod ezt
stílust, de a Fekete-Fehér Méhészklubon itt és most ennek vége!
Sajnálom ha diszlexia zavarokkal küzdesz, nehéz belőle kikászálódni, pláne ennyi idősen.
Rosszindulatúságod, alpári gondolkodásod mintapéldája amivel kezded böffenésedet:
"Mióta Nagyernyei Attila anno hosszú-hosszú éjszakákat átbeszélgetett "Etiennel", megkérdőjelezhetetlen szaktekintélynek számít a neonikotonoid-szakmában. Te nem tudod véletlenül, hogy milyen nyelven beszélgettek?"
Na mármost ha figyelmes lettél volna leírtam, hogy angol nyelven ment a 8 ország közötti eszmecsere, és képzeld volta aki fordítson.
A mintavételbe meg ne kotyogj bele, most már tudom ki a szellemi atyja ennek a marhaságnak amit művelnek.
Mivel te sem vettél részt ezen a konferencián jobb ha mélyen hallgatsz, mert tudásod igen csak megporosodott.
Én nem tartom magam neonikotinoid szakértőnek, de vettem és veszem a fáradtságot, hogy meghallgassam azokat a nemzetközi szaktekintélyeket akik ezen a kínlódáson már túl vannak.
Te is csak kínlódsz, gondolom a fóliasátraidat nem nyitod ki és az áporodott levegő teszi.
Az utolsó sor nem az én stílusom, de vannak olyan emberek akiknek az agyát nem lehet másként elérni.
Amennyiben nem hagyod abba ezt a bu..kó stílust, örökre töröllek!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Klubvezető

 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Augusztus 13. 06:39
Nem tudja valami okos ember, hogy a neonikotinoidok szedik-e az atkát is?
Nem mindegy neked, ha a neonikotinoidoktól a méhcsalád majdnem meghal?

Szerintem arra irányul, ha tomipapa kezdi el egyedül szívni, akkor az atkái lemennek-e. (Mert ugye itt nem méh atkáról volt szó ?-)

https://www.agrarszektor.hu/noveny/neonikotinoidok-jovore-mar-csak-a-meleghazban.10634.html
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Olvastam - 2018. Augusztus 13. 06:40
Nem tudja valami okos ember, hogy a neonikotinoidok szedik-e az atkát is?
Nem mindegy neked, ha a neonikotinoidoktól a méhcsalád majdnem meghal?

Szerintem arra irányul, ha tomipapa kezdi el egyedül szívni a fóliasátrában, akkor az atkái lemennek-e. (Mert ugye itt nem méh atkáról volt szó ?-)

https://www.agrarszektor.hu/noveny/neonikotinoidok-jovore-mar-csak-a-meleghazban.10634.html
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Augusztus 13. 07:09
Nem tudja valami okos ember, hogy a neonikotinoidok szedik-e az atkát is?
Nem mindegy neked, ha a neonikotinoidoktól a méhcsalád majdnem meghal?

Nem mindegy. Mer' ha még az atka is gyengíti, akkor biztosabb a pusztulás.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 13. 08:35
Nem tudja valami okos ember, hogy a neonikotinoidok szedik-e az atkát is?
Nem mindegy neked, ha a neonikotinoidoktól a méhcsalád majdnem meghal?

Nem mindegy. Mer' ha még az atka is gyengíti, akkor biztosabb a pusztulás.
Az atka minden családot és mindíg gyengít. Ez nem mentesít az atkairtási kötelezettség alól.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Augusztus 13. 08:38


Merthogy a növényeknek az élettana külön foglalkozik a nedvek áramlásával. Tomipapa zegedez a maga unalmasan cirkalmas módján erről valamennyit, de tudatosan nem ad róla teljes és korrekt képet, nehogy lebuktassa saját neo támogató érveinek Bábel tornyát.
Áruld el légy szíves, hogy a növényi nedvek áramlása milyen módon igazolja a hajnali mintavételezést? Tomipapa (Demeter) ugyanis színtiszta, helyes logikával írta le a Gizike és gőzeke együttállást: A guttációs cseppeket kell hajnalban venni,mert utána felszáradnak, nem a növényi mintákra vonatkozik a hajnali mintavétel.
De hát ezt már nem egyszer ide is leírtam. Ha még mindig ezt a hajnali verset mondjátok fel Attilával egyetemben ( a fagyasztás is ebbe a témakörbe tartozik, mely szerint ez lenne a kulcsa a negatív eredményeknek), akkor az sajnos Rólatok állít ki olyan bizonyítványt, amellyel nem szokás dicsekedni. Pláne, hülye lenne valaki ilyen előzményekkel tanácsokat elfogadni a mintavételre vonatkozóan.

Idézetet írta:  Demeter
Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy nem guttációs cseppek okozhatták a virágzó napraforgó okozta kijáróméh-elvesztést, sokkal valószínűbb, hogy egy szárazabb periódust követő nagyobb csapadékmennyiség okozhatta a gyökérzónából még nem teljesen lemosódott csávázószer hatóanyag "felszippantását" az előzőleg szomjazó növény részéről, s ez a folyadék-löket juttathatott a napraforgóba letális dózisú tiametoxamot, amely aztán rekord gyorsasággal juthatott a nektárba és részben a pollenbe. Miután a videofelvételek tanúsága szerint ellentmondásos tünetek voltak, hiszen a méhek jelentős része a táblán és hazafelé pusztult, ám -feltehetően a tábla közelsége miatt- a kaptáraknál is volt jelentős számú elpusztult méh.

Ez is egy lehetséges megoldás. Én elsősorban arra gondoltam, hogy a száron, levélen történő sebekből származó nedv felszívása okozhatta a heveny toxikózis tüneteit, esetleg tebukonazol vagy társai szinergista hatása hozta ezt létre. A CCD- s tünetek esetén pedig a nagyon alacsony koncentrációjú (akár kimutathatatlan mennyiségű) méreg többszöri felvételével járó kumulatív, ezáltal krónikus hatásnak van valószínűleg szerepe.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 13. 09:31
Sokkal összetettebb a nedvek áramlása és kiválasztása.

Csak apróság. A kukorica papíron se 40 hanem 60 napig guttál intenzíven, de utána se áll le a guttációja. Ez függ a talaj fajtájától, a szerkezetétől, a talajvíz szintjétől, a talaj művelésétől. Én jártam olyan két és fél méteres cimerező kukoricába, ami 20 C fokos éjszaka utáni hajnalon olyan volt mintha friss eső esett volna, miközben a mellette levő tarló csontszáraz volt. Vagyis nem igaz az se, hogy csak 60 napig guttál a kukorica.

A napraforgónak a levélen, száron extraflorális kiválasztó mirígyei vannak, amiről a méhek gyűjtögetnek.

A nedvek áramlása nem állandó és nem állandó irányú. Ezt  a szükségletek és a kiszáradás elleni védelem egyaránt szabályozza. Van napszakos ritmusa és iránya. Ezzel sodródnak a felszívódó mérgek. Ezzel pontosan tisztába vannak a Bayer szakemberei, de nem publikálják, mert akkor lelepleződnének, hogy csávázáskor értelmetlen túladagolás történik és a használati utasítás a legkedvezőtlenebb talaj és időjárási viszonyokra van beállítva, tehát a mezőgazdasági területek 90%-án tilos lenne az előírt dózist alkalmazni, csak annál kisebb lenne az ami TALÁN nem jutna a méhek gyomrába.

Én kompromisszumos javaslatot tettem a NÉBIH-nek, hogy legalább írja elő a gyártónak a talajtipusonkénti dozírozást, de erre se volt hajlandó eddig a Bayer képviselő a tárgyaláson,  így aztán a NÉBIH nem is foglalta hatósági határozatba.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Augusztus 13. 16:28
A nedvek áramlása nem állandó és nem állandó irányú. Ezt  a szükségletek és a kiszáradás elleni védelem egyaránt szabályozza. Van napszakos ritmusa és iránya. Ezzel sodródnak a felszívódó mérgek.
Ezzel azt akarod mondani, hogy a mérgek napszakonként más és más helyen tartózkodnak a növényben? Ezt az irányt mégis hogyan képzeljük el? Egyszer a gyökérből megy a levelek irányába, aztán meg a levelektől vissza a gyökérbe?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Malya Péter - 2018. Augusztus 16. 08:00
Az OMME, a vezetőség kulcsszemélyeinek lecseréléséig nem fog változtatni a csávázószerekkel kapcsolatos véleményén. Az OMME a Minisztérium fiókszervezeteként működik.

Ez egy 2014-es idézet.Azóta megtörtént a kulcsszemélyek lecserélése, és az OMME vezetés csávázószerekkel kapcsolatos véleményváltozása kb  ugyanolyan irányú és ütemű mint a minisztérium csávázószerekkel kapcsolatos véleményváltozása. Az OMME vezetésnek, csávázószer ügyben, akkor és most is, éppen pont úgy volt jó, ahogy éppen a minisztériumnak. Amikor a minisztérium engedélyezte az éppen olyan jó volt számukra mint amikor később betiltotta.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 16. 08:58
A nedvek áramlása nem állandó és nem állandó irányú. Ezt  a szükségletek és a kiszáradás elleni védelem egyaránt szabályozza. Van napszakos ritmusa és iránya. Ezzel sodródnak a felszívódó mérgek.
Ezzel azt akarod mondani, hogy a mérgek napszakonként más és más helyen tartózkodnak a növényben? Ezt az irányt mégis hogyan képzeljük el? Egyszer a gyökérből megy a levelek irányába, aztán meg a levelektől vissza a gyökérbe?
Létezik egy állandó áramlási irány a növekedési időszakban a gyökértől a hajtáscsúcsok irányába. Ez nyilván éjjel nappal halad. Ennek erőssége a növény fajtájától a talaj vízellátottságától és a növén életszakaszától és az időjárástól függ. Ezen kívül a különböző szükségletek szerinti áramlások már lehetnek más irányúak is. Például a fotoszintézis termékét a cukorban megkötött szénenergiát a levélből tovább kell vinni a növény más részeibe. stb.

A neonikotinoid mérgek passzív anyagok a növényben, nem oszt, nem szoroz, de az oldatokkal szállítódik. Ahol a növény kiválaszt, ott ezeket a mérgeket is kiválasztja, ahol a növény raktároz, ott ezt is raktározza. Nem véletlen, hogy krumpliföldön nem használják, pedig ott is van rovarkártevő bőségesen. Bár ki tudja mi van az én teszkós krumpliban? Merthogy többnyire ott tudok vásárolni. És nem hiszek abban se, hogy a termelőtől vett krumpliban kevesebb méreg van, mert sajnos a gazdák környezetvédelmi tudatossága - tisztelet a kivételnek - gyalázatosan alacsony szintű.

Szóval a legjobb védelem a megelőzés. Be kellene tiltani ezeket a szereket. Addig is sikeresen lehetett gazdálkodni, amíg ezek a borzadályok nem voltak.

A magyar mezőgazdasági potenciál 36 millió embert tudna magas színvonalon élelmiszerrel ellátni. Ennyi a magyar termőföld kapacitása. Erre volt képes a 80-as években. Most alig több mint 10 millió embert képes ellátni. A 80-as években gazdag ember voltam 80-120 méhcsaládból. Most ekkora méhészet csak a másodállási jövedelmet képes megtermelni. Akkor meg mi a jó fenéért ragaszkodunk foggal körömmel a jelenlegi gazdálkodási feltételekhez?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2018. Augusztus 17. 15:54
https://nepszava.hu/3005358_tomegesen-pusztulnak-a-mehek-megdragul-a-mez
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2018. Augusztus 18. 18:37
 ;D
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 18. 20:20
Lehet fikázni. Úgyis az irigység mindennél fontosabb egyeseknek és az őszinteség is tilos.

https://pestisracok.hu/a-tiltott-de-kulon-engedellyel-meg-alkalmazott-novenyvedo-szerek-miatt-pusztulhatnak-tomegevel-a-mehek/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Vivaldi - 2018. Augusztus 19. 10:21
Figyeljetek már pupákok.
 Ha egyébként elfogadjátok azt, hogy a méhészeti ágazatban a neoliberális gazdasági szabályok érvényesülnek, vagy is mindenki akkor és oda megy ahová akar, és nem korlátozza semmi, sem a tulajdonjog, sem pedig más méhész érdeke, akkor miért nem fogadjátok el ezt máshol is?
 Például annak a méznek amit termelünk, a profitja először a felvásárlóknál, majd kiszerelőknél csapódik le. De az összes költség, kockázat, veszteség minket terhel.
 Mi történik? Semmi: A nyereség privatizálva, a veszteség társadalmasítva. Ennyi. Ez a neoliberalizmus.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Augusztus 30. 21:47
http://www.origo.hu/tudomany/20180830-az-ember-nikotinfuggosegehez-hasonloan-a-mehek-raszokhatnak-a-rovarirtoszer-izere.html
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Augusztus 30. 22:57
sajnos
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Szeptember 03. 18:17
Bár csak ne lett volna igazam abban, hogy a jegyző felelősséget akar hárítani! De március legelején már leírtam, hogy mit javasolok:

Idézet
Méhészeti közélet / Re:Neonikotinoidok
« Dátum: 2018. Március 07. 10:48 »
Bármely méhész, aki kapott levelet az Önkormányzattól a neonikotionidokkal kapcsolatban ügyféllé vált. Mint ügyfél észrevételt, sőt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a méhészete röpkörzetében található táblák kapcsán.

Tehát elsősorban a méhész az ügyfél! Lehetetlenség nincsen, csak tehetetlenség.

Én már korábban leírtam, hogy az a méhész, aki repcére vándorol évtizedek óta, minden évben jó sok mézzel tér haza, akácon is termelők a családjai, annak hiába magyarázod, hogy őt kár érte. Ha továbbra is megy, akkor nem érte olyan kár, ami eltántorította volna. 

DE megváltozott a helyzet: A jegyzők le akarják tolni a felelősséget, idézet a levélből: ide csak a rizikó ismeretében vándoroljanak! Azaz ha lesz kár, akkor az nem a jegyző, és nem az állam sara. 

Ott van a csúsztatás, hogy az álló méhészetek nem tudnak egyszerűen arrább állni. És ez a mi jogi lehetőségünk: minden álló méhész tehet beadványt. Ne mutogass x.y. SENKIRE, TE IS TEHETSZ VALAMIT! Akinek kell, nem jogászi, és nem OMME EB tagként, hanem szigorúan privátban segítek. 

Én kértem ilyen levelet a méhésztársaktól, kaptam. A közigazgatási ügyben az ügyfeleknek van beleszólása. Az érvek mindig ugyanazok: nemzetközi bizonyítás szerint károsítja a méheket, álló méhészet ott van, ahol van, nem veszélyeztetheti az én méheimet a saját gazdasági hasznának növelésére. Mert ugye annyi a nyeresége, ami a tavaly előtti és az idei év közötti átlagos termésátlag növekedés. Ezért a nyereségért kockáztatja a mi tulajdonunkat.
Azaz nincs szükséghelyzet, hanem haszon maximalizálás van.


A jegyző elrendelheti a tulajdon védelmét és elrendelheti a beszántást is (szerintem).

Az OMME akkor lehet ügyfél, ha bejelentkezik annak. Ehhez vannak feltételek, ezeket meg kell teremteni.

Helyi szinten, amikor a méhész kap levelet, a méhész az ügyfél. Ahogyan a permetezéskor is, meg a méhegészségügyi zárlat, vagy a vándorlási engedély esetén is.

A gyors megoldás: Helyi fellebbezés, törvényességi felügyeleti eljárás indítása.
A hosszú: a törvények megváltoztatása az OMME indítványára. Itt lehet közigazgatási eljárás vagy Alkotmánybírósági beadvány: a szükséghelyzeti engedély méltatlan mértékben sérti az álló méhészet szerzett jogát a gazdálkodásának zavartalan folytatására.

Vagy jogbizonytalanságot okoz két jogszabály egymással ellentétes hatása, az egyik, amelyik lehetővé teszi a szükséghelyzeti engedélyt, a másik amely az állatok védelméről szól. t.i. az engedély kiadásának nem elég körültekintő a feltételrendszere.

Harmadik út magának a szükséghelyzeti engedélynek a jogi megtámadása Törvényességi Felügyeleti eljárás keretében. Érvek ugyanazok.

Mindegyik jogászi munkát igényel. Beválasztottunk két jogászt az elnökségbe, én naívan azt gondoltam, hogy Ők majd ezen jogi útvesztőkben kalauzolják az OMMÉ-t.

Először nézd meg, hogy Te mit tehetsz, aztán mutogass, hogy a küldötted mit szavazott meg, aztán mutogass a helyi elnökre, aki a megyei szinten nem képviselt, aztán mutogass a Kamarára, aminek kötelezően tagja vagy, hogy nem segített (ja beadvány kell, mint lottó ötöshöz egy szelvény), aztán mutogass a parlamenti képviselődre, aki a beadványodat nem terjesztette napirend előtti felszólalásban a miniszter elé, vagy napirend után, vagy törvényjavaslatban, vagy parlamenti vitanapban, és mutogathatsz az OMMÉ-ra is. Ők se tettek semmit, igaz nem is küldtem el nekik még a jegyzőtől kapott levelet se...

Aztán vegyél jegyet a bábszínházba, ott megnézheted, hogyan mutogatnak a profik...

majd kicsit később kérdésre tovább boncoltam:
Idézet

Méhészeti közélet / Re:Neonikotinoidok
« Dátum: 2018. Március 07. 17:41 »
Kedves Uraim,

Nem tisztem eldönteni, hogy akartok-e magatok tenni a saját ügyetekben, vagy nem. Amikor permeteztek, akkor is szólt a jegyző. Én meg vagy ezt tettam, vagy azt. Jogviszonyban vagyunk. Nem vártam az OMMÉ-t, hogy szóljon az én falusi jegyzőmnek bármit is.

Most más a helyzet.

A birtokvédelem tudomásom szerint jegyzői hatáskör. Ha tévedtem bocs. Ezért gondoltam, hogy ha én kapok egy levelet a jegyzőtől, akkor a jegyzőnek válaszolok.

Egy biztos, ha nem válaszolsz, akkor tudomást vettél róla, és többet nem szólalhatsz meg.

ÉN NEM ARRÓL BESZÉLEK, HOGY MI MINDENT LEHETETT VOLNA MÁR 10 éve csinálni, vagy 2 éve, vagy tavaly. Hanem arról, hogy most a jegyző letolja a felelősséget. És ezt nem szabad hagyni, mindenkinek a saját levelét meg kell válaszolni. 


Abban igazad van, hogy az OMME jogászai kidolgozhatnának valamit. De ehhez kell nekik írni egy levelet, mert nem mindenki olvas fórumot. Én is sérelmezem, mint magánember, hogy a jogászaink még nem találták ki, hogyan lehet az OMME ügyfél, hogyan tud bekapcsolódni magába a közigazgatási eljárásba.

Azt, hogy levelezünk a Miniszterrel dicséretes, de nem oldja meg azt a kérdést, hogy a JEGYZŐ LETOLTA A FELELŐSSÉGET A MÉHÉSZRE!

Szóval aki a saját levelét nem akarja szó nélkül tudomásul venni, az írjon. Ha kell segítek.

Izsonak igaza van röpkörzet kérdésében.
A lista azt hiszem nyilvános. Sajnos nem elég könnyű vele dolgozni, ki kell bogarászni, hogy melyik táblák az érintettek. Viszont a Méhész látja, hogy a röpkörzetébe belesik-e vagy nem. És elindíthatja a területileg illetékes jegyzőnél a birtokvédelmet. Egyszerűen elegendő egy sima bejelentés: Itt és itt álló méhészetem van, kérem biztosítsa, hogy a méheimre veszélyes anyagokat tartalmazó, potenciális veszélyt jelentő anyagok a növények virágporában és nektárjában nappal ne jelenjen meg. Ez az álló méhészet 5 km sugarú körére vonatkozik.

Ezt a munkát szerintem helyi szinten kell megcsinálni. Minden méhészegyesület fogja a saját tagjainak a röpkörzetét, és berajzolják a térképre a "tiltott zónákat".

Mondjuk van egy tippem, én nem megyek oda, de lesz aki örömmel odavonul...


Először kellene egy ilyen szükségállapoti engedély. Valaki tud szerezni?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Szeptember 06. 04:03
http://www.ng.hu/Tudomany/2018/09/05/Franciaorszag-betiltja-a-mehgyilkos-vegyuleteket
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Molnár Csabi - 2018. Szeptember 06. 13:54
Szia Anti!
Látod azért kulturált államokban van demokrácia és felelősség érzet az emberekben a jövő generációk érdekében (emberek, méhek ). Tiszta fejjel fel tudják mérni a jó és a rossz közötti külömbséget.
Szép hazánkban még eltelik vagy 25-30 év mire eddig eljut a társadalom, ha egyáltalán eljut.
Ettől függetlenül bízzunk a jövőben.
Szép új világot mindannyiunknak , ha lehet atkamentesen egészséges méhcsaládokkal és teli hordókkal.
Üdvözlettel : Molnár Csabi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Szeptember 07. 08:53
A lassú víz, a hasznot előbb kiveszik a technológiából, csak utána engedik megszüntetni sajnos nem magyar jelenség. Ne felejtsd, hogy ezen szereket nem magyarok gyártják.

Mondok egy példát:
A CD technológia rég kész volt, de még nyomták a bakelitet meg a kazettás magnót. Százezerért lehetett hifi mangnót venni, ami ment a hifi toronyba. Amikor már eleget kivettek belőle a finanszírozók, akkor jöhetett a CD technológia. Mára alig van bakelit, alig van magnó.

Ugyanez van a kémiai mérgek területén is.

Volt a DDT. Hu milyen jó, milyen kevés kell belőle. Kellett sok év, mire be lehetett bizonyítani, hogy az engedélyezés nem volt körültekintő, ott van a talajban, és mérgez minket. Újabb sok év, amire az aggódók csatát nyertek a pénzt gyártókkal szemben, győzött a lelkiismeret a kapzsisággal szemben. Kis szünet, - lépések nem olyan fontosak,- majd jött a neonikotionid. Megváltás. 6000-szer erősebb, mint a DDT, hurrá, még kevesebb kell belőle. Ezzel nem találkozik a rovar!, nem károsít semmi. Megint egy minden alapot és alaposságot nélkülöző eljárás: ismét a kapzsiság győzött. Ismét sok év, kiderül, hogy van leporzás, guttáció, megjelenik a virágporban, a nektárban,...Újabb évek és lassan betiltják.

 Miért most? DE mikor?

Amikor kész a következő anyag, a következő méreg. Még stabilabb, még olcsóbb az előállítása (mert még kevesebb kell), még jobb, és bemutatják: Íme a megváltó méreg. És akié, az megint dörzsölheti a mancsát.

Ha nem tanulunk, és nem vizsgáljuk az egy éven túli megmaradásának arányát, nem vizsgáljuk méheken, táblán a hatását, akkor megint sok év lesz, amire majd sikerül felderíteni az új méreg igazi arcát. Az ember menekül a tudatlanságba. Ez jó, mert erről nem tudunk semmit!

Most megváltó csodaszer! Mert azt a genya neonikotionidot ki lehet vele ütni.   Mint annak idején a DDT-t.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2018. Szeptember 10. 11:08
Nem vagyok szakfordító, az eredetit is mellékelni fogom. Minden esetre elgondolkodtató a szántóföldi kísérletek hitelessége ennek a függvényében.

Méhek kórokozóinak mintavételével kapcsolatos kritikák.
2014. november, Bengt Nihlgård 
Julia Goss mesteri tézisei, kritikái 2014 júliusában lettek publikálva. (Neonikotinoidok és a mézelő méhek egészsége, SLU, Uppsala, 53pp).
A tanulmány célja, hogy rávilágítson a varra atka, és a nozéma megjelenésére, elterjedésére a méhkolóniákban, melyek a tavaszi repcéről hordtak, annak függvényében, hogy kezvelve volt-e a növény, vagy sem clothianidin-nel, ami a legerősebb neonikotinoid.
A vizsgálat alapja a virágzás előtt, és virágzás után készült mintavétel. északi időjárás).
A mintákhoz a méheket a kaptárak előtt a kijárónyílásnál gyűjtötték. Ezek főleg idősebb méhek, kijáró méhek. Minden kolóniából 100 db méhet gyűjtöttek, összesen 96 méhcsaládból. Hozzá kell tenni, hogy a családok Langstroth kereten voltak, egy db 10 keretes fiókban a vizsgálati periódus alatt.
1-es számú kritika: A varroa vizsgálatához családonként legalább 300 méh kell, legalább 3 alkalommal, ami 900 méhet jelent, amiket a kaptár különböző pontjairól kell gyűjteni. Máskülönben a bizonytalanság túl nagy lesz, ha csak 300  méhet analizálunk, akkor fias lépről kell gyűjteni a mintákat, melyben kell legyen lárva, és báb is és biztosan nem olyan lépről, melyen csak öreg méhek vannak, hiszen, mint az köztudott, az atkák leginkább a fiatal méheken találhatóak. Biztosan nem elég csak 100 méhet gyűjteni, ami legtöbbször valójában csak 90 db. Ez azt jelenti, hogy lehetetlen bármilyen határozott következtetést  levonni az atkafertőződéssel kapcsolatban különböző módon kezelt repcetáblák esetén.
Így az a hipotézist, mely szerint az atkák száma csökken a neonikotinoiddal kezelt növénykultúrákból gyűjtő méhcsaládoknál meg kellene fontolni. Valójában lehet, hogy a varroa atkák negatívabban reagálnak ezekre a mérgekre, mint a méhek, melyek ezzel a méreggel fertőzve nőnek fel, azonban az állítást nem lehet bizonyítani a nem megfelelő mintavétellel elvégzett vizsgálattal.
2-es számú kritika: A mintavétel csak kaptáron kívüli öreg méhekből történt. Ezek a méhek növekedésük során nem lettek neonikotinoiddal szennyezett pollennel és nektárral etetve.
A neonikotinoiddal közvetlenül kapcsolatba lépő méhek pedig valószínűleg csak egyszer lépik át a bejératot, mert nagy részük a tájékozódó képességüket elvesztik, és soha nem találják meg a visszafelé vezető utat. A neonikotinoidok egyik ismert hatása, hogy rontja a méhek szaglási és tájékozodási képességét. Így rossz méheken történt a mintavétel. Azok az öreg méhek, akik pedig túl sok mérgező nektárt fogyasztottak, már rég elhagyták a kaptért.
3-as számú kritika
A mintavétel időpontjára különösen nagy figyelmet kell fordítani. 2013 tavaszán a tavaszi repce Dél-Svédországban június harmadik hete, és július 1-2 hete közt virágzott. Az ebben az időszakban lerakott peték három nap múlva lárvák lesznek, és további hat nap után bábok. Újabb 12 nap elteltével kikelnek, mint kifejlett méhek. Ekkor már július utolsó három hetében vagyunk, és nem sok méhet várhatunk augusztusig. Ezek a méhek, amelyek méreggel szennyezett pollennel és nektárral vannak felnevelve nem válnak azonnal gyűjtőméhekké az első két-három hetet dajkaméhekként, tisztító-építőméhekként töltik. Nem várható belőlük kijáró méh augusztusban. Ezt minden méhész valószínűleg tudja. Mivel a mintavétel a kaptárak egy részénél július 25-én tették meg, a másik részüknél augusztus 5-én, így nem valószínű, hogy a mintavételhez használt méhek mérgezett pollennel és nektárral lettek táplálva. Nyilván nem mondható meg a neonikotinoid hatása az aktkafertőzöttségre és nozémára, ha nem a megfelelő méhekből vesszük a mintát.
4-es számú kritika
A méhek Tomas Carling elmondása szerint egész nyáron egy fiókon voltak tartva Langstroth keretméreten. A kísérlet viszonylag kis népességű családokkal kezdődött. Azonban az időjárás kedvezően meleg volt és a családok szépen fejlődtek, és jópár kaptárból megrajzottak. Nem tudom, mennyi, de Tomas Carling szerint a nagyrésze megrajzott. Rajzás alatt a kolónia 50%-a elmegy, így ez azt jelenti, hogy a vizsgált periódusban a rajzott családoknál a méhek 50%-a eltűnt. Nagymennyiségű fiatal méh, nagy mennyiségű fertőzött méhek, és atkák is. Új peték, lárvák, bábok, és atka csak azután lesz a kaptárban, ha az új anya megkezdte a petézést. Erre az időre viszont már a repce elvirágzott, és a kaptárak vissza lettek szállítva az eredeti telephelyükre.

Kritika 3. Az expozíció utáni méheket reprezentáló mintavétel időpontját különös figyelmet kell fordítani. 2013 folyamán a tavaszi repce Dél-Svédországban virágzott június harmadik hete és július első és második hetében. A tojások ebben az időben három nap múlva lárvák, és hat nap alatt lárvákként táplálkoznak. Ezután újabb 12 nap múlva pupillák, és összesen három héttel a tojás után méhekként születtek. Aztán július utolsó három hetében vagyunk, és sok méhekig nem augusztusig. Ezek a fiatal méhek, amelyek mérgező pollenre és nektárra táplálkoznak és nőnek fel, nem válhatnak azonnal a méhek közé, de az első két-három hetet ápolónőként, takarításként és méhek építésénél használják. Elképzelhető, hogy augusztusban a repülési méheket várják. Ez minden, amit a méhész ismeri. Mivel a méhek mintavételezését néhány méhkas már július 25-én és a többiek augusztus 5-én, nem valószínű, hogy néhány repülő méhek táplálják a mérgező pollen és a nektárt. Nyilvánvalóan nem vonható le semmilyen következtetés a varroa atkák, a Nosema és a vírus megjelenésére a méhekre, amelyek mérgező pollenre és nektárra táplálkoznak, mivel elkerülhető volt a megfelelő mintavétel időpontja az érintett repülési méheknek.   Kritika 4. A felelős szántóföldi asszisztens (Tomas Carling) adatai szerint a méhek egész nap folyamán folyamatosan csak egy Langstroth-fésűvel rendelkező méh dobozban tartották a méhek társaságait. A kísérlet egyforma méretű, viszonylag kis méhek társaságokkal kezdődött, így ez volt a kijelentés. Azonban a nagyon szép nyári időjárás miatt a méhészeti társaságok nagyon gyorsan fajták, és nagyszámú dobozban jelentek meg rajta. Nem tudom, hányan, de Tomas Carling szerint nagyon sok a doboz. A kaptárból kilépő rajz azt jelenti, hogy a kísérleti időszak alatt a méhek 50% -a eltűnik. Ezután különösen nagyszámú fölösleges fiatal méhek tűnnek el a királynővel, majd nagy mennyiségű mérgező méhekkel és méhekkel. Ezenkívül néhány új tojás, lárva és pupára a varroa atkák számára csak egy hónappal később lesz elérhető, amikor az új királynő megkezdte a munkáját. Abban az időben a tavaszi canola megszüntette a virágzást, és a méhészeti társaságokat visszavitték az eredeti méh tulajdonosra.


•   Ringsjöortens Biodlarförening
•   Filmer
•   Bilder
•   Bilder Biboet
•   Historik
•   Om pollinering
•   Om mjölksyrabakterier
•   Om honung, propolis m m
•   Om gifter och deras effekter
•   Om lagar och förordningar
•   Om avel och drottningodling
•   Bins näringsbehov
•   Om bin och biarter, innehåll
•   Om bisjukdomar
•   Riskbedömningar 2017
•   Om sockerinfodring
•   Länkar till diverse om biodling
Criticism concerning investigations on
pathogens on honeybees
Nov. 2014 by Bengt Nihlgård
 
 
A master thesis by Julia Goss has been published during July 2014 (Neonicotionoids and honey bee health, SLU, Uppsala, 53pp). The studies aim to show light on the appearance of varroa-mites, Nosema and virus in bee societies having foraged on spring rape with and without treatment with clothianidin, one of the strongest neonicotinoids.
 
The investigations are based on sampling of bees before and after flowering of the spring rape. This meant June 6-7, and after flowering July 25 or August 5. At the sampling bees from the outer comb close to the entrance of the beehive were collected. This means mostly older bees, particularly flight bees. 100 bees were sampled for analyses at each occasion from each of the 96 societies. It should be added that the bee societies were kept on only one box with 10 combs (Langstroth) during the whole experimental period.
 
Criticism 1. For analysing varroa mites from a bee society the recommendation is that for a good precision one should sample 300 bees, preferably three times, meaning in total 900 bees and from different parts of the hive. Otherwise the uncertainty will be too big (Lee et al 2010). If sampling only 300 bees one should sample bees from a brood comb with larvae and pupas, and definitely not from a comb with old bees, as it is well known that mites are preferably found on young bees. Definitely should not only 100 bees be collected, especially as in the end they were often only 90. This means it is impossible to draw any firm conclusion about the appearance of mites on the differently treated canola fields. A hypothesis worth testing would have been “mites are decreasing in bee hives exposed to canola fields treated with neonicotinoids”. It could in fact be possible that varroa mites react more negatively due to these poisons than bees grown up on this poison. This possibility is totally missed by not taking samples on bees correctly.
 
Criticism 2. Sampling was taken only of old bees on an outer comb. This means that bees fed and grown up on pollen and nectar containing neonicotinoids almost certainly are avoided. These are probably only once on the entrance, because when they have left the hive they will probably never find the way back to it again. This is one of the known sub-lethal effects of neonicotinoids, that bees loose their smell and localisation senses (Blacquière et al. 2012, Henry et al 2012). Thus sampling has been done on wrong bees to show neonicotinoid effects. Old flight bees, having eaten too much of poisonous nectar, might also already abandoned the hive.
Criticism 3. The sampling date representing bees after exposure should be specifically thought of. During 2013 spring rape flowered in southern Sweden from the third week of June to the first and second week of July. Eggs laid during this time are larvae after three days and are fed up as larvae during six days. Then they are pupas for another 12 days and born as bees in total three weeks after egg laying. Then we are in the three last weeks of July, and for many bees not until August. These young bees, fed and grown up on poisonous pollen and nectar, will, however, not immediately become flight bees, but are using their first two-three weeks as nurse, cleaning and building bees on the brood combs. One can expect them as flight bees earliest in August. This is something every beekeeper is aware of.
As sampling of bees were done on some beehives already July 25 and of others in August 5, it is not likely that some flight bees fed up on poisonous pollen and nectar will be included. Any conclusion concerning the appearance of varroa mites, Nosema and virus on bees fed up on poisonous pollen and nectar can obviously not be drawn, as the correct sampling date to get affected flight bees has been avoided.
 
Criticism 4. According to information from the responsible field assistant (Tomas Carling) all bee societies were continuously kept on only one bee box with Langstroth-combs during the whole summer. The experiment started with relatively small bee societies of equal size, so this was a statement. However, the very nice summer weather caused the bee societies to breed very fast, and swarming appeared in a great number of the boxes. I don´t know in how many, but according to Tomas Carling it was a great deal of the boxes. A swarm leaving the hive means that maybe 50% of the bees disappear during the experimental period. Then especially a great number of superfluous young bees disappear with the queen, and then also a big amount of poisonous bees and bees with mites. In addition, some new eggs, larvae and pupas for varroa mites to breed on will not be available until after a month, when the new queen started her work. At that time spring canola has stopped flowering and the bee societies have been moved back to the original bee owner.
These circumstances are reasons enough not to include swarmed societies at all in the studies, if one want to illuminate the potential effects of neonicotinoids on pathogens on honeybees. Swarming might be seen, except as a natural breeding strategy for honey-bees, also a way for the bee society to escape from diseases in the hive or eventually as a way to avoid poisonous food. In this way the honey bee society can be regarded as a relatively stabile community, resistant towards disturbances. But if you want to check the effects on pathogens due to agricultural pesticides, then swarming from a full box is not to be regarded as a significant reaction on poisons. In this case it is totally up to the beekeepers responsibility.
It´s a bit curious that Goss (2014) does not mention anything about swarming, which indicates that she has not been informed about these at all.
 
In summary my conclusion of this criticism is that the investigation unfortunately is of no value for understanding clothianidins eventual impact on pathogens like varroa mites, Nosema and virus. It is not possible to conclude, as is done in the paper, that clothianidin has no effect on these pathogens, because the bees that could be expected to show some effects have not been sampled.
 
According to the project plan 2014 for the whole experiment, a repetition of the sampling has taken place, and as it seems with similar mistakes in sampling. It seems as if the project managers don't like to see any effects of neonicotinoids on honeybees and their pathogens. This is serious, because the interpretation of Goss (2014) might lead to premature and probably wrong conclusions concerning the effects of neonicotinoids on honeybees and their pathogens.
 
References
Blacquière et al. 2012. Neonicotinoids in bees: a review on concentrations, side-effects and risk assessment. Ecotoxicology, 21(4): 973–992.
Goss, J. 2014. Neonicotionoids and honey bee health, Independent project/Degree project / SLU, Department of Ecology 2014:4. Uppsala, 53pp.
Henry L et al, 2012. A common pesticide decreases foraging success and survival in honey bees. Science, Vol. 336, 6079: 348-350.
Lee, K. V., Moon, R. D. Burkness, E. C. Hutchinson, W. D. and Spivak, M. 2010. Practical sampling plans for Varroa destructor (Acari: Varroidae) in Apis mellifera (Hymenoptera: Apidae) colonies and apiaries. J. Econ. Entomol. 103(4): 1039-1050; DOI: 10.1603/EC10037.
 
 
Professer Ingemar Fries, Swedish Agricultural University in Uppsala, has given a detailed reply, but not so much explaining why not sampling was done on the right bees. His reply was during a short time to be found under Biodlingsföretagarna, Nyheter. Below I give my comments to his explanations.
 
 
Comments to Prof. Ingemar Fries explanations
Unfortunately my criticism is confirmed. The circumstances around the layout of the project, as explained by Ingemar Fries, do not support that sampling has been done correctly.
 
Criticism 1, sampling concerning varroa mites was made on too few bees on wrong combs and at wrong time. Ingemar Fries says that the purpose has not been to state the number of mites, but to study varroa on a smaller number of bees to see if they had been more or less affected by virus. To me this seems to be a secondary fabrication, as Ingemar Fries usually put forward that it is above all the varroa mites and not neonicotinoids causing the death of bee societies. If he believes so, then it would have been really important to make an adequate sampling of these mites.
It is very curious that in such a big and costly project as the present, they did no use the opportunity to find the reaction of mites and if clothianidin has any effects on them and coexisting virus and Nosema. It must be seen as a scientific mistake.
This is how Julia Goss claims in her thesis: ” The infestation with V. destructor was relatively low and the exposure to clothianidin had no significant impact on the V. destructor prevalence and infestation rate of the colonies.”
Obviously this is how she conceived the project, and she account for the experiment in a way that it was totally clear for her that she studied the impact of clothianidin on the mites, as well as on Nosema and virus. But then the sampling cannot be approved concerning varroa mites, and accordingly not for the appearance of Nosema and virus.
 
For sure the sampled field bees have got some nectar from the toxic spring rape and will show chlothianidin at the analyses, but not in the amount that those been breed on toxic pollen from the fields certainly would have shown. To hope/think that some toxic breed bees would have been included in the sample is not enough. Those bees should have been included, and then the sampling of field bees should have been done one-two weeks later when these bees for sure have become field bees (cf Figure 1). I addition it would have been more logic to sample at least another 100 bees on the brood frames for comparison. Thus, the fact remains that mistakes have been done.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Figure 1. The time perspective June 18 – August 27 and those processes of interest. Above the time scale is shown the development for honey bees bred on spring rape treated with clothianidin. Below the time scale is shown the development of a swarm. Blue arrows indicates when sampling should have been done.
 
Criticism 2, bees having been toxified by clothianidin will disappear. Ingemar Fries means this is not proved in field trials. No, obviously not so much, and maybe I overblow the effects of clothianidin, but I wish that in this project they had marked bees bred on toxic pollen and nectar in order to find out what happens with them. That´s what is done in smaller experiments. We are many experienced beekeepers having observed the effects of spring rape in the neighbourhood, and when our bees are lost during late summer/ autumn it seems quite obvious what has happened. What is missing are clear evidences and analyses, but then you need to have not only money, but also the knowledge of how to study it. That´s what I was hoping to see from this project, but obviously I was fooled.
 
Criticism 3, bees bred on toxic pollen and nectar have not been sampled. Ingemar Fries cannot explain why they avoided to sample field bees that were exposed to clothianidin during their grown up time and have become tracking field bees. I am not insinuating, but just state that either the correct sampling was consciously avoided, or the directors of the project were so uneducated concerning honeybees development that they missed to take samples from bees being exposed for clothianidin during their whole life time. The last alternative seems less likely with professor Fries experience and competence.
Bees eat pollen to build up their bodies, and they do it efficiently and quickly during 6 days as larvae. It is in this stage one can expect that the very strong nerve toxin clothianidin will have an impact, when the nerve system and brain is formed, and it is very close to assume that then the bees are also affected concerning their immunity towards pathogens. Of course these bees should have been the primary goal for studies on pathogens, but they have not been sampled (cf Figure 1)!
From one report (Delrapport 2013, Rundlöf et al 2013) of the project it is very clear that the highest concentrations of clothianidin are found in pollen. If bees grown up on this pollen had been sampled and analysed, they would probably shown the highest values! It would have been wise to follow the effects on pathogens on such bees.
 
Criticism 4, swarming bee societies should not been included in the studies of pathogens.Ingemar Fries says that the swarming societies are equally distributed between the two different experimental groups, and then there is no reason for criticism. Well, it is good if there was an even distribution of the bee societies, but nevertheless they should have been reported separately, as at the latest sampling date these bee societies probably had no brood at all, thus less breeding of mites and probably also lower amounts of other pathogens.
 
Shortly, all my criticism remain, and it is not possible to claim, like Ingemar Fries and Julia Goos, with a clean conscience, that no effects on the pathogens of honey bee societies exist in this field trial. Because wrong bees have been sampled. Their statement might mislead the whole world, except beekeepers with a knowledge, and it might affect EUs decision concerning prolonged banning of the use of these toxins. This is very serious accusation, and being Sweden´s only professor in apiculture Fries should know better. The investigations of Goss are certainly very good, but they have been done on too few and wrong bees.
 
Added reference
Rundlöf, Fries, Gunnarson, Jonsson, Pedersen, Smith, Bommarco, 2013. Inventering av risken för förgiftning av bin med växtskyddsmedel av typen neonikotinoider under svenska förhållanden. Delrapport 2013. Jordbruksverket.
 
Professor Ingemar Fries replied on this that he did not wish to continue the discussion.
 


Up
 
Back to start
 
Senast uppdaterad 14-12-01

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Szeptember 29. 11:34
Azé
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Október 01. 18:21
En
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2018. Október 01. 20:16
Nem vagyok szakfordító, az eredetit is mellékelni fogom. Minden esetre elgondolkodtató a szántóföldi kísérletek hitelessége ennek a függvényében.

Méhek kórokozóinak mintavételével kapcsolatos kritikák.
...
Professor Ingemar Fries replied on this that he did not wish to continue the discussion.

Kiváló a fordítás, gratulálok. Rávilágít arra, hegy nem elég kémikusnak lenni ahhoz, hogy egy biológiai kísérletet jól felépítsen valamit. Nagyon kell tudnia, hogy mit keres: a subletális dózis hatását az utódokon, a betelelési atkamennyiséget…

Az utolsó mondat még fontos: Ingemar Frie azt válaszolta felvetéseinkre, hogy nem kívánja a párbeszédet folytatni. Magyarul megkapta a lovettát, a többi nem érdekli. Nem szakmai becsületről van szó.

Megvann az eredeti tanulmány. https://www.jordbruksverket.se/download/18.37e9ac46144f41921cd273f6/1406555863809/Delrapport+2013+Neonikotinoidundersökning.pdf

Első ránézésre bele kell abba is olvasni, mert nem biztos, hogy a mi célkitűzésünk egyezett a kutatóéval. Pl. virágport is vizsgáltak. A részletek:


Kimutatták, hogy megjelenik a virágporban ötféle neonikotionid. (Az engedélyezési doksi alapján nem jelenhetne meg, tehát már
is bizonyították, hogy az engedélyezési dokumentáció benyújtásakor valótlan feltételezést tartalmazott.

Az Öt neonikotionid különböző mértékben fordult elő a mintákban, de volt olyan, amelyik a virágporban, nektárban és a méh testében is megjelent.  (23-24 oldalak)


A tanulmány aláhúzza, hogy az EFSA jelentése szerint 10 microgram-nak nincs hatása, itt azonban 16 mikrogrammot mértek…

Hiába volt rossz a tanulmány, arra jó volt, hogy bemutatta: gáz van.

Nem igaz a kritika, hogy nem vizsgálta az utódokat, ugyanis részletesen nézte még az áttelelést is. Ezt egy másik tanulmény tartalmazza, keresem... (Szóval a kritika sem százas.)


Át kell nézni részletesen a tanulmányt.

Megvan a folytatás: https://www.jordbruksverket.se/download/18.1cc979d215215dfe04bb8650/1452158845294/Rapportbinochneonikotinoider.pdf
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2018. Október 01. 21:43
Oszkár!

Nem tudok javasolni Neked semmi mást,mint a hivatalos utat.
Nébih.
Minden hozzájuk tartozik.
Sok szerencsét!

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Október 02. 12:29
ju
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 02. 13:29
Mire ez a nagy herce-hurca? Nem lehet csávázott repcét vetni?
Dehogynem! Hiszen szükséghelyzeti engedély van rá! Majd kijavít valaki, ha tévednék...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Október 02. 14:05
Egy biztos, az atkakérdésnek jót tesz.  :D Feleannyit védekeztem az atka ellen mint tavaly, mégis alig van, 3 és 12 között pottyant legutóbb. A méhekkel együtt az atkát is vitte a neo. Most még kapnak egy kezelést, 2-3 hét múlva egy zárót és ennyi.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. Október 02. 14:28
Pedig az ember azt gondolná, hogy mivel nem szorítják ki az anyát a napraforgómézzel, még több is van.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Október 02. 14:55
Az atka kérdéssel még várni kellene. Előttünk van a betelelés és a kitelelés. Addig lehetnek meglepetések!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Október 02. 19:59
sze
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: ata67 - 2018. Október 02. 21:38
Egy biztos, az atkakérdésnek jót tesz. 3 és 12 között pottyant legutóbb. A méhekkel együtt az atkát is vitte a neo. Most még kapnak egy kezelést, 2-3 hét múlva egy zárót és ennyi.
Bocs, mikor volt a “legutóbb”? Csak a pontosság miatt kérdem, mert szerintem sokan viszonyítanak. Nézik az időt, és szerintem így helyes.
Ata
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 03. 07:43
Te mire alapozod amit írtál?  Fáziskésésbe vagy?
Igen!
Senki nem tájékoztatja a méhészeket rajtad kívül!
Itt a fórumon is kérdeztem, ki mit tud...senki semmit.
Az omme is hallgat.
Amúgy meg amit a Nébih írt, abban csak vetőmag kezelést ír, nem pedig vetést!
Tehát: -Lehetett idén ősszel csávázott repcét VETNI?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 03. 07:53
szemerej

A NÉBIH-től jött válasz.Idézem szó szerint: A repce vetőmag neonikoniodokkal történő kezelése 2018 őszén még szükséghelyzeti engedéllyel sem volt lehetséges.
Ha tényleg szó szerint ezt írták, az elég nagy szégyen...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Október 03. 08:08
El
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 03. 08:17
Idézetet írta: oszkár leink=topic=3.msg42956#msg42956 date=1538546894
...neonikoniodokkal...
Le is írták neked, hogy nem lehet vetni?
Ez egy hivatalos állásfoglalás volt?
Be tudnád szkenelni, és a drive-ra feldobni?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Október 03. 09:10
Én valahol olyat olvastam, hogy december 16-tal bezárólag, addig  használható. Vannak ellentmondásos kijelentések magasabb szinteken is, de valóban a leírt talán a legmérvadóbb.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Október 03. 09:21
po
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 03. 09:46
Látom nem érted,ha visszaolvasol  rájössz miről van szó.

Találtam neo-val csávázott magot elvetve.  (Szerintem nem lehetne,mások szerint sem) Ezt jelentettem a NÉBIH-nek. kértek adatokat.Gondolom ÉN kivizsgálják.

A válaszukból Én arra a következtetésre jutok,hogy neo-val nem lehet csávázni ezért a földbe sem kerülhet ilyen csávázószerrel kezelt vetőmag.

Remélem lesz valami retorzió. Lényeg, ezt az állapotot szüntessék meg.

A későbbi fejleményekről majd beszámolok.
Én mindent értek, és emlékeztem is a korábbi írásodra.
Az, hogy te mit következtetsz az írásukból, semmit nem jelent...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: SzaboJ - 2018. Október 03. 11:29
2018 őszén még szabad neoval csávázott repce vetőmagot ültetni. Az eseti engedély 2018-ra vonatkozott mivel a naprát és kukoricát 2019 tavaszán ültetik arra már nem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Október 03. 11:40
Idézet
A repce vetőmag neonikoniodokkal történő kezelése 2018 őszén még szükséghelyzeti engedéllyel sem volt lehetséges.
Nem is kellett, ugyanis amit most vetettek el azt nem most csávázták, hanem hónapokkal ezelőtt, vagy még tavaly. Tehát törvényesen került a földbe a neos repce, mert a vetése csak a jövő évtől van tiltva, és a csávázása sem volt tiltva mondjuk még a tavasszal. Ez tökéletesen egybevág az egyik gazda elmondásával, miszerint pontosan ugyanazt a neoval csávázott magot vetette el mint amit tavaly.
Kicsit megkéstek ezzel a tiltással, vagy eleve rosszul fogalmazták meg. Ezért van ismét a neos mag a  földben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 03. 11:46
Mondom én, hogy egyik ezt mond, másik azt.
Hivatalosan meg senki semmit!
(Gondolok itt Omme, Nébih, Nak, Mák, Ner, Nbc, Fbi, Cia... ;D)
Akkor mégegyszer fussunk neki a kérdésnek...
Idén ősszel neo-val csávázott repcét vetettek a gazdák?
(Szerintem wr-nek van igaza...)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Október 03. 12:23
V
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Október 03. 12:35
Én nem találok idei repce vetésre kiadott szükséghelyzeti engedélyt a NÉBIH honlapon. Az utolsó az export kukorica vetőmag csávázás, valamikor tavasszal.
Itt lehet böngészni:
http://portal.nebih.gov.hu/-/eseti-es-szukseghelyzeti-engedelyek-tara
Azt nem tudom, hogy tavaly csávázott vetőmag felhasználható-e idén, úgy jogi, mint biológiai értelemben véve. Persze, ha Tomipapa nem lenne kitiltva, akkor hamar lenne rá válasz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bagira - 2018. Október 03. 16:39
2018 őszén még szabad neoval csávázott repce vetőmagot ültetni. Az eseti engedély 2018-ra vonatkozott mivel a naprát és kukoricát 2019 tavaszán ültetik arra már nem.


Nem kötekedni akarok.de én úgy tudom,hogy a magot vetni szokták.A palántát ültetik.Pl.káposzta.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2018. Október 03. 19:09
E
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Október 30. 12:49
Tartok tőle hogy nekik lesz igazuk, és a neok helyett alkalmazott brutálisabb védekezési módokkal még több bajunk lesz. Írta wr. Én épp az ellenkezőjét hallottam. Már nem hosszú lebomlású, hanem éppen gyorsan bomló kemikáliákat  alkalmaznak helyette. Úgy látom Te még nem kaptál eleget belőle, vagy más okból véded? A múltkor neo méhésztárs taglalta a hatásmechanizmusát, ha bekerül a szervezetbe elválaszthatatlanul kötődik, kumulálódik is - mi kell ettől agresszívabb hatás? Ráadásul a melegvérűekre is veszélyes. Nem elég...?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2018. Október 30. 13:27
Én meg annyi mindent hallottam már...
Gondolom nem méhészkedtél a régi időkben, amikor egy gyors kis repce vegyszerezéstől marékszám hevertek a hullák a kijárók alatt. Na ezek az idők jönnek majd most vissza. És ahogy mondták, ezek gyorsan le is bomlanak, tehát mire kihívod a hatóságot, meg eljut a mintád a laborba, már le is bomlott a szer. De ne legyen igazam, és legyen minden szép és jó. Csak az ezzel a baj, hogy én már nem hiszek a mesékben.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2018. Október 30. 13:43
Ne bánts WR-t! Abban is van potenciális veszély, hogy mivel, és hogyan valósul meg majd a növényvédelem, ha nem lesz neonikotinoid, netán csávázás. Valós, és jogos a félelme. Én is úgy gondolom, hogy a neonitkotinoid nekünk ellenség. Áldásos hatása szépen látszik Nyugat-Európában. Sok osztrák-német barátom van. Volt, aki innen gyufásdobozban szeretett volna tücsköt hazavinni, mert ott már nincs. Kérdezzétek meg Nagyernyei Attilát, mennyire lázba jött egy német filmes, amikor a méhészeténél poszméheket látott. Náluk az már nincs.

Úgy gondolom, mind egy hajóban ülünk. A méheinknek biztosan nem vitaminkúra a növényvédő szer. Egyik sem. A modern mezőgazdaság pedig elképzelhetetlen azok nélkül. És mi csak a méheket nézzük. De mi lesz az élővilággal? A rovarokkal-madarakkal-gerincesekkel. Milyen vizet fogunk inni húsz év múlva?

Van olyan méhészbarátom, aki nem tarja jónak, hogy kiállunk a neo-k ellen, mert neki igenis fontos a repce, amiről idén nem pergetett, vagy a napraforgó. Fél, hogy olyan vetőmagokat vetnek majd, ami önmegporzó, és méhtaszító. A kérdés szerintem továbbra is nyitott..

A MAGÁNVÉLEMÉNYEM az, hogy a neonikotinoidnak el kell tűnni.

Viszont szerintem senki sem sírna közülünk, ha nem lenne növényvédelem, mert anélkül is gyönyörűen termelne a mezőgazdaság. ;)


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2018. Október 30. 13:46
El sem tudod képzelni mennyi repce virágzást láttam már. Ha normálisan csinálták, nem volt elhullás. Használható szerekkel, alkonyatkor, csávázás nélkül, virágzás előtt stb. Azóta, hogy átminősítik a permetszereket veszélytelenné, éjjel-nappal permeteznek, mikrokapszulákat alkalmaznak, bármikor kárt tehetnek méheinkben. És sajnos nemcsak méheinkben. Majd küldök egy cikket a glifozát hatásairól, másképp fogod látni a vegyszereket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2018. Október 30. 14:47
Nekem olyan vízióim vannak, hogy abba az irányba mennek a dolgok, hogy lesz olyan, hogy repce-napraforgó termőtáj, ahol sem tücskök, sem poszméhek, sem méhek nem lesznek. Aztán lesznek természetvédelmi területek, ahol pedig nem lesz napraforgó meg repce. Ez azonban az európai földtulajdoni struktúrában nehezen elképzelhető. Az USA-ban inkább. Ésszerű támogatáspolitikával azonban áthidalható lenne. Támogatást csak a természetvédelmi területek 5 km-es röpkörzetében lehetne kapni, aki nem termelhet környezetkárosító módon. Ez azt is jelentené, hogy a méhállomány is töredéke lenne a jelenleginek. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezzel a növénytermesztés csak időt nyerne. Éppúgy veszélyezteti a fenntarthatóságot a növekvő tolerancia, mint a méheknél a Varroa ellenes szerek toleranciája a méhészeti tevékenységet. Ez a szisztéma csak akkor fenntartható, ha folyamatosan érkezne új szer az elhasználódók helyett. Na ez az ami a legnagyobb illúzió. A méhészeti ágazat összeomlása pusztán csak jelezni fogja a sokkal nagyobb katasztrófa eljövetelét, amikor már nem lehet megoldani a növényvédelmet sem. Soha nem szabad elfelejteni, hogy ha nem irtjuk ki a kórokozókat, akkor azok toleranciát fejlesztenek ki. A kezelés mindig ezeknek a toleráns egyedeknek a kiválogatását jelenti. A szelekciós nyomás egyenlő a kórokozó szaporodási rátájával, mert ebben az esetben tud csak mindkét oldal hosszú távon fennmaradni. Tehát mindig azon hányad marad életben, amelyik védekezni tud az adott szerszint ellen. Következésképpen a tolerancia elveszítéséhez annyiszor több időre van szükség, mint amekkora a szelekciós nyomás volt a kialakulás idején, hiszen itt ez nem érvényesül. Tehát atka esetén ez nagyjából százas nagyságrend. Vagyis a tolerancia elveszítéséhez százszor annyi időre van szükség, mint amennyi idő alatt kialakult. Hiszen itt nem érvényesül a kiválogatási effektus, hanem véletlenszerűen alakul ki a toleranciát elveszítő egyed, és ennek szaporodását semmi sem segíti. Ezt a hosszú időt egyetlen ágazat sem tudja kivárni. A wr által favorizált modell, hogy szinten kell tartani az atkaállományt, csak akkor működne, ha mindig egy szert használnánk, ötévente váltogatnánk, és ötszáz év múlva térnénk vissza ismét ennek használatára. Addig viszont ötévente új szert kellene bevetni. Tehát százféle szerre lenne szükség hozzá. Ez a növényvédelemre is igaz.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2018. Október 30. 15:49
Az Isten ne adja azt a modellt, amit az írásod elején favorizálsz Neo!
Sajnos a szertoleranciáról írt véleményed könyörtelenül logikus és igaz. Azért mondom, hogy sajnos, mert jobb lenne, ha nem így lenne.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Október 30. 17:15
A neo által belinkelt video-t tényleg nézze meg mindenki! A 6:00-11:00-ig terjedő rész is nagyon érdekes!!! Szépen, diplomatikusan van megfogalmazva. Várom a véleményetek a neonikotinoidok rovatban. Az EGÉSZET hallgassátok végig!
Bicska

Te Bicska!

Én már valamikor januárban feltettem ide ezt a videót, odaírtam nagy betűkkel, hogy nézzétek/ hallgassátok meg mit mond Tóth Péter 2014-ben/4 éve/.
Veszti a zöldre még korábban feltette.
Mennyi mindent írtatok azóta a témában és csak most jutottatok csak el odáig, hogy megnéztétek???
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2018. Október 30. 17:37
Inkább most már ideje lenne a vizsgálatok eredményeiről beszélgetni...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2018. Október 30. 18:45
Hát Kitin! Én akkor sajnos nem vettem észre. Én SAJNOS nem főállású méhész vagyok, és mostanság sokszor elragad a munkám mindentől, amit szeretek. Őszintén szólva várom már, hogy ez a nagy őrület, ami a szakmám jellemzi, lecsengjen. Mentségemre szolgáljon, a témában nem igen írtam semmit.

És valóban! Engem is NAGYON érdekelnének az eredmények!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Molnár Csabi - 2018. Október 31. 11:39
HOGYAN TOVÁBB!!
Felháborító ez az egész mutatvány ,AMIÉRT még mindig itt tartunk!
Méhész újság novemberi szám 19. oldal pl: utolsó sor!
Komolyan ennyit tudtok ? A növényvédő szereket a nagyvilágban nem utólagosan szokták tesztelni ,hanem labor körülmények között ELŐZETESEN FORGALOMBA HOZATAL ELŐTT.
Felháborítónak tartom ,hogy a jelenleg is működő méhészeteket tekintjük folyamatosan és a jövőben is kísérleti nyúlnak. A magam nevében elutasítom és tiltakozom az egész ellen!
Itt nem kísérletezni kell ,hanem számon kérni  és ellenőrizni a mezőgazdasági termelők növényvédőszer felhasználását és magát a kijuttatás módját, idejét.
Felháborít az is ,hogy Jordán úr még mindig a "kákán a csomót " keresik nem pediglen érdemi előrevivő javaslatokat döntéseket hoz.
Urak ébresztő! Méhészkollégák mért nem csaptatok az asztalra?
Az Csányi Anti nagyszerű lehetőséget adott volna a kezetekbe de nem éltetek vele!
10 éven keresztül TSZ-ben dolgoztam, a növényvédős szakmérnök kollégánál egyértelmű volt, hogy a rovarölő szereket naplemente előtt 1 illetve 1/2 órával kezdték el kijuttatni.Akkor ez nem volt probléma. Most a parasztgazdáknak ez problémát jelent?
Nekünk meg pusztuljanak a méheink.
Részemről köszönöm Jordán úr és Tóth Péter úr,de a kísérletezésből és a méhpusztulásból mér nem kérek!
Remélem a méhészek hamarosan elzavarnak benneteket valami jobb vidékre!
Tisztelettel: Molnár Csabi
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 31. 13:09
Ugyan, ugyan...ejnye-bejnye! Nem szabad ilyen cúnyán beszélni a miniszter bácsikról, Na!
Nincsen semmi baj, mindenki nyugodjon le...majd lesz eredmény eccercsak. Addig nyugodtan fújjon, csávázzon, hempergessen mindenki mérgeket ahova csak akar.
Türelem emberek! Még csak 4hónap telt el a pusztulás óta...Egy pár év és minden kiderül!
Újabb 10-évre szakadunk le...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kivancsi111 - 2018. Október 31. 13:17

Az Csányi Anti nagyszerű lehetőséget adott volna a kezetekbe de nem éltetek vele!


Tényleg:

...
Elsősorban Bross Péternek köszönhető ez a Nébih-es "helyszíni szemle",ahogy a Jordán úrral összehozott méhegészségügyi tárgyalás is.
B.Péterrel sokat beszélgetünk mit lehetne tenni az a jelenlegi áldatlan növényvédelem megváltoztatása érdekében,...

B.P.-nek sokat köszönhet a méhésztársadalom,
hihetetlenül neki való az érdekvédelmi munka.Ha nem ilyen összetételű lenne az elnökség,nem kerültek volna be a kákán is csomót találok,sokkal hatékonyabb lenne az OMME,Péter kvalitásai jobban érvényesülhetnének,nem kötné le az energiáit az állandó acsarkodás.(Péter abszolút elkötelezett híve mindenféle ökológiai tevékenységnek legyen az növény termelés vagy méh tenyésztés).Amit az a pár ember (törpe kisebbség) művel a hatalom az "kontroll nélküli kiskirályság" újbóli megszerzéséért az vérlázító!




Remélem a méhészek hamarosan elzavarnak benneteket valami jobb vidékre!


Kiket?

... és minden kiderül!
..

Írjuk át!  ... és mindenki derül.  ;D Nincs neo. A glifozát volt. Nem olvastok Ti eleget :o ;D Lekötik az elnök energiáit az acsarkodások. A törpe kisebbség volt  ::)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 31. 13:52
Nem-nem! Nem a glifozát volt! A poloskák, meg harlekin katicák! Azok voltak, bizony!  :'(
Úgyhogy: STOP POLOS!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. Október 31. 14:03

..
Idézet
Nincs neo.
Tudom...már régen...
 (https://3.bp.blogspot.com/-rQxucYrcUNA/WRLWDf_EEOI/AAAAAAABj_E/AGSlbqini50j3mIcNowwXcGUJdZS4gTPACKgB/s640/tumblr_nyjyfqZvIG1v096cfo1_500.gif)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 14. 06:46
Ezt végképp nem értem!
https://infostart.hu/gazdasag/2018/11/12/surgos-intezkedes-a-mehek-vedelme-erdekeben/amp?fbclid=IwAR0ov99i62Zn3cIMWtr_5iXh1ViPt6SuO4k9yGcm5HNLGfm8bdgAPGRisYA
Ha kockázatos, és még veszélyes is akkor miért adták ki a szükséghelyzeti engedélyeket?
Ha pedig kiadták, véleményem szerint ezzel a nyilatkozattal el is ismerik a méhpusztulások okait.
Az, hogy mérni nem tudják a magyarországi laborokban, (Bár a velencei állítólag a csúcs Európában) ettől kezdve már csak egy csiki-csuki játék.
Ezért javasoltam, amikor az OMME feltette a felhívását, hogy vonjanak be a témában nemzetközileg elismert szakembereket, kutatókat.
Véleményem szerint már rég lennénk a bizonyításon.
Ők azonnal elmondták volna, hogy kell mintát venni!
Mi magyarok mindent jobban tudunk, de még eddig sem jutottunk el.
Az okosoknál is okosabbak vagyunk, .....főként ezzel a bújócskázással.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2018. November 14. 11:10
,, A három hatóanyag valamelyikét tartalmazó szereket december 19-e után kizárólag zárt termesztő berendezésben, azaz üvegházban lehet felhasználni, és eddig az időpontig lehet szabadföldbe elvetni a kezelt magokat, például az őszi kalászosokat. December 19-e után a kezelt magokból fejlődő, illetve az üvegházban kezelt növényeket - beleértve a palántákat is - tilos lesz szabadföldre kiültetni. "

Tehát akkor a repce még neos lesz. Amúgy eszerint ha az üvegházból kiültetek egy neos magból kikelt zöldséget, akkor megbüntethetnek, a végig kinnt levő repce viszont lehet neos. Aha, értem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: szeremej - 2018. November 14. 11:30
Pontosan!
Én meg má' ëccő ki löttem okosítva, hogy a 2018 ősszén vetett repce nem lehet neo-s( magyarul: neo-sat hivatalosan nem lehetett vetni... :'()...
Már nagyon unalmas ez az össze-vissza kavarás... Konkrét igazság pedig nincs...
Jövőre is adhatnak ki "szükséghelyzeti" engedélyt 532865245288888325 hektárra naprára...hiába mondják, hogy nem... És megy a kukába az állományom fele megint...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: SzaboJ - 2018. November 14. 11:58
Tájékoztattam a nagyérdeműt, hogy neos repce lett még ültetve, de le lettem b@szarintva, hogy nem léttezik. Több gazdával beszéltem. Jó ez a fórum, hogy mindenki mindent jobban tud.....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2018. November 14. 22:23
Még 7 évvel ezelőtt költöztem faluba, melyet szántóföldek vesznek körül.
Akkor örültem, hogy helyben van a repce, napraforgó (akác is). Előtte egészen kezdő méhészként mindig csak vágyakozva néztem ("méh-ésszel") a nagy repce és napraforgó táblákat, mivel vándoroltatni nem tudtam.
Most már inkább azon gondolkodom, hogyan-hová menekítsem a méheket. Még egy ilyen szezon nem hiányzik...
Nagyobb városok szélén is kockázatos a szúnyog irtás miatt.
Majd legeltetek velük bükkmakkot, meg tölgymakkot. Mert ugye a hársakat nem nagyon elegyítik, pedig a rovarvilág többi képviselőjének is hasznos lenne.
Csökken a biológiai sokféleség... nem is csoda ebben a mezőgazdaságnak nevezett vegyszercirkuszban.
Térképen megnézve hatalmas a szántók aránya országunkban.
Ez majdnem mind vegyszeres terület.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 20. 09:51
A Zöld Fórumon üzent nekem Tóth Péter amire itt válaszolok, mivel ott nem vagyok regisztrált tag.
Hosszú vívódását nem idézném, azt elolvashatjátok odaát.
Csak az engem zavaró tényekre szeretnék reagálni, de sajnos ő ezt megint személye elleni támadásnak veszi, pedig semmi mást nem szeretnék tőle hallani, csak egy "bocsit".
Amíg Tóth Péter nem kér bocsánatot a magyar méhészektől, addig tőlem semmi jóra ne számítson.
Az, hogy méhmérgezésekben komoly pénzért mit kavar, üdvözlendő.
Amit én sokszor, és a mai napig kifogásolok, azok a 10-12 éven át tett nyilatkozatai ami számomra elfogadhatatlanok!
A mellékletbe feltett cikket a kazánházban találtam, azt gondoltam ez lejárt lemez, de nem.
"Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor, ezt alátámasztják az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai-közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kedden az MTI-vel."
Tehát magyarán szólva Tóth Péterre hivatkozott minden szakhatóság, minisztérium és még sorolhatnám.
Kérdezem, nem lehetséges hogy ezek miatt a nyilatkozatai alapján adhatták ki a szükséghelyzeti engedélyeket?
Aztán még ő követeli az el nem küldött levelet?
Mit is ír MA a Zöldön?
"Három napraforgó és két kukorica mintában található meg a csávázásra használt neonikotinoid, ami szintén arra enged következtetni, hogy ezekkel a növényekkel érintkező méhek károsodhatnak."
Azt szeretném kérni Tóth Pétertől, hogy a kettőnk között 10 éve dúló vitát zárja le azzal, hogy valóban gondot okoznak a neonikotinoidok.
Ameddig ezt nem teszi meg, minden erre vonatkozó írását ellene fordítom, és akkor még Dr.Darvas Béla tényszerű állításait elő sem hoztam.
Tudom nagyon nehéz belátni 10-12 év után, hogy szakmailag hibázott, de meg kell próbálnia.
Ha ez megtörténik felállva tapsolok, és megköszönöm neki, valamint soha többé nem piszkálom!
Szerintetek?
Ismét a Zöldről idézném "Ideméz" írásának két mondatát.
"Tóth Péter és Bross Péter között nincs kollegiális viszony. Lehet, hogy Ő lesz a Bross kihívója az elnökválasztáson?"
Nocsak.
Egy növényvédős az OMME elnöke?
Ezt jobb lenne a humor rovatba írni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 22. 08:26
Itt egy valós, tudományos kísérlet.
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/11/14/mergezett-mehek-antiszocialisak-lesznek?fbclid=IwAR2RtQSAtzT6ZkyKUeoUuE0PvLxQnc_1lqobrW2T_dAXBMNnMGs1u4LcsFg
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2018. November 22. 10:09
A vizsgálatok szerint, a virágzatban csak kevés esetben jelentek meg a neók. Elmondottak szerint azok ilyen mértékű méhpusztulást nem okozhattak. Tudunk arról is mire "kenik" a pusztulásokat. Nagyobb mennyiségben, csak a talajban és a talajvízben találhatók meg. Öreg, nyugdíjas, vízügyes emberként kérdezem: hova jutnak a talajból és a talajvízből a neók?  Megsemmisülnek, avagy az ivóvízbe kerülnek? A méheket nem pusztítják egyesek szerint, de mi lesz velünk, és az utódainkkal? Mi lesz a talajlakókkal? Nagy csapadék esetén nem jutnak be az élővizekbe? Ott nem okoznak pusztulást? Ott nincsenek élőlények? Hol vannak a természetvédők? Csak nem féltik az állásaikat? Hol vannak a greenpeaszesek? Hol vannak az általunk megválasztott, a NÉP érdekeit védő, parlamentben ülő "képviselők"? Csak nem ők is féltik a széküket?


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Oldirty - 2018. November 22. 10:52
A Parlamentben az ellezeki kepviseloknek szinte semmi lehetosege nincsen,a 2/3os tobbseggel rendelkezo kormanyon mulik minden. Olyan dontesek, torvenyek szuletnek amit a Fonok akar. Jelenleg Fidesz kft. szamara sokkal fontosabb macedon koztorvenyes bunozot bujtatni tovabba menekultjogot biztositani, mint bar mi ami az emberek erdeket is szolgalna.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kas62 - 2018. November 22. 11:12
Ezt írja Tóth Péter ,
"15.   Ha a fentiekhez hozzá tesszük, hogy a korábbi években (2013, 2016, 2017) végzett vizsgálataink adatai szerint a napraforgó növények zöld részeiben a virágzást megelőző időszakban szinte minden esetben mérhető volt a neonikotinoid típusú csávázó szer, akkor szintén találtunk egy darabot a méhveszteségekről szóló mozaik összerakásához. Ugyanis az ezeken a növényi részeken található extraflorális (virágzaton kívüli) nektármirigyek váladékai is minden bizonnyal mutatják a szennyeződéseket."

2016,2017 évben nem volt moratórium?

" szinte minden esetben mérhető volt a neonikotinoid"
kontra
"minden bizonnyal"

Állítjuk vagy feltételezzük?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 25. 15:06
A jelenlegi törpe kisebbség (ellenzék) szócsöve üzent nekem a Zöldön.
Csak idézem néhány gondolatát a "jóságos mikulás bácsinak".
Szegény gyerekek, szerintem pszichológushoz fognak járni ha betoppan közéjük.
Na nézzük, hogy szapul engem:
"Magas ez neked, mint tömött pekingi récének a jegenye hegye, de a fóbiád mantrázása továbbra sem tesz hitelesebbé: te csak egy pszichozistól nyomorgatott szócső vagy, s pontosan annyira hiteltelen, mint amennyire pimasz, hazug gazember."
Lehet, hogy nagyon okosnak tartja magát Tomipapa, vagy mégsem?
Pedig az a hátország amelynek ő is része tele van kiváló(?) jogászokkal, szólhatnának neki, hogy ebből baj lesz.
Bár a "Kismészi" pert benézték, azért ez már Tomipapát is megérinthette volna, hogy nem igazán profik a harcostársai.
A mai világban nyilvános fórumon legazemberezni, lehazugozni több mint bátorság!
A többit majd később.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 25. 17:48
Úgy látom a Zöld Fórum moderátorinak is megmozgatta az ingerküszöbét Arisztaiosz beszólása!
Sajnálom fiúk de késő!
Az ominózus szöveget lementettem, a képernyőt lefotóztam!
Pedig tanulhattatok volna belőle, mert éppen Csuja Lászlónak van egy nagyon komoly jogvitája, ettől kisebb dologért!
A felelős a honlap üzemeltetője!
Engem is utasított a Gödöllői Városi bíróság, hogy adjam ki "Geddekas" nick nevű felhasználó IP címét, és ha lehetséges a nevét!
Lehet gyűlölködni, utálkozni, no de az interneten?
Majd holnap teszek rá egy kísérletet, milyen módon tudjuk ezt a problémát orvosolni, per nélkül.
" ..Az egész hozzászólás erős hangvételű, de ez a rész még ezen is túlment..Ezért töröltem. Moderátor"
Írják odaát
Addig is köszönöm, de ez nem elég!
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2018. November 25. 19:04
Úgy látom pörögnek itt az események, ismét bebizonyosodni látszik ama bizonyos vihar előtti csend és annak a vége.

Hasonlóan a küldöttgyűlésen tapasztaltakhoz, egy két oda nem illő hozzászólás felkavarta az amúgy csendes állóvizet.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2018. November 25. 19:15
Üdv.Uraim!
jani bátya!
És az amúgy csendes állóvíz mit tartalmazott?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: zümi - 2018. December 29. 11:08
www.youtube.com/watch?v=lR5ooJTEJYI
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: nyuszt - 2019. Január 01. 19:38
Üdvözletem  ! Elöadáson is hallottam ,olvastam kiadványban és a szaklapokban is,hogy a vizsgálatok alkalmával a talajvizekben (egészen pontosan a felszini pocsolyáknál a mezőgazdasági területeken) minden esetben találtak neonikotinoidokat ,valamint más növényvédő szereket is. Tehát ezen vizek 100%-ban szennyezettnek tekinthetőek.Nem tudom , hogy milyen határértékek az elfogadhatóak , vannak-e egyáltalán erre vonatkozó határértékek. Ha  elfogadható határértéket  meghaladó értéket mértek ,akkor történt feljelentés ismeretlen tettes ellen? Mindez nem derül ki a cikkekből, pedig logikusnak tűnne ezen lépés. Akár a vizsgálatot végző kutató csoport ,akár az egyesület megtehette volna. Ha megtették, csak nincs sajtónyilvánossága , akkor nincs probléma, de ha nem akkor kérdéseket generálhat . Nem csak a méhekre , rovarokra jelentenek veszélyforrást, hanem az egész környék élővilágát károsíthatják és nyilván károsítják is ! Nem vagyok teljesen naiv , sejtem , hogy milyen eredmények várhatóak egy esetleges kivizsgálás alkalmával , de ha tétlenül elvisel mindent a méhésztársadalom akkor nincs értelme az egésznek. Tehát összegezve a kérdés az , hogy csak leközölték a vizsgálatok eredményeit , vagy történtek a logikus jogi lépések is ?Üdv:nyuszt
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Attila - 2019. Január 03. 08:03
Sziasztok!

Károsítják az egész környék élővilágát. A vizek össze is folynak: kis patak -> folyó -> tenger. Mi van a tengerekben? pl. Fekete-tenger?
A talaj tárolja a vegyszerkoktélt az elmúlt évtizedekből. A talaj élővilága - humusztartalma folyamatosan pusztul. Folyamatos szántás miatt is.
De van olyan technológia is, amely növeli a talaj humusztartalmát ->"no-till farming" (NAK "talajmegújító mezőgazdaság" előadás).
A méhésztársadalom mint "elsődleges detektáló" a méheken keresztül.
Nem csak most károsít a sok vegyszer, hanem a 10-20év múlva is, azaz komolyan kell venni ("ismeretlen tettes").
A vegyszerek egy része biztosan bomlik is, de mivé? Aztán jön a következő évi vegyszer, ami már megint más lehet.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 13. 19:15
Na tehát mi okozta Magyarországon a nyári méhpusztulásokat? (Tomipapa hol vagy?)
Íme:
http://www.atv.hu/videok/video-20190113-atv-hirado-2019-01-13
A méhpusztulásról 15 perc 30 másodperctől lesz szó!
Ha megállítjátok a riportot a NÉBIH laborvezetőjének vizsgálati jegyzőkönyvében ezt olvashatjátok: (Én is onnan másoltam!)
"Az eredmények összefoglalása:
---------------------------------------------------------------------------------------
Összefoglalva az eredményeket megállapítható, hogy a méhek mérgezését egyértelműen a neonikotinoid típusú klotianidin/tiametoxam hatóanyagok okozták."
Téma lezárva!
Nem sokat kellett erre várnunk csupán ca. 15 évet!
És mit mondott erre még pár éve T.P. az OMME "moniTothing" bizottság guruja?
Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele.
Aha, látjuk.
Amikor anno mondtam, hogy a magyar méhészeteket ez a vegyikoktél fogja tönkretenni, majdnem  kizavartak az irodából.
Szégyelljék magukat.
Ja és tudtátok, hogy állítólag ő akar az OMME elnöke lenni?
Ezek után aligha.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2019. Január 13. 22:28
SZÉGYEN ÉS GYALÁZAT ELTELT 15 ÉV ÉS SOK MILLIÓ MÉHECSKE PUSZTULT EL / HIÁBA JELEZTÜK A BAJT MÉHÉSZEK , SZARTAK RÁ / , SAJNOS A 2019 ÉV IS HOZHAT BAJT A MÉHEKRE !!!!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2019. Január 14. 06:57
Csak úgy látom, hogy sajnos itt sem bizonyított, hogy csávázásból származott a neonikotinoid. Permetezni is szoktak vele. Vagy esetleg a helyszínen lefújták a méheket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 14. 07:14
Nem bizonyított?
https://www.agraroldal.hu/cruiser-350-fs-novenyvedoszer.html
https://www.agraroldal.hu/poncho-novenyvedoszer.html
Már megint ez a permetezés.
Kérem jelentkezzenek azok a méhészek akik láttak hidas traktort a virágzó napraforgótáblában!
Én a fél megyét beautóztam amikor virágzott a napraforgó, de sehol nem láttam.
Tavaly előtt készítettem egy képet, az is a virágzás előtt volt, de károm nem lett.
Ezt sem ártana felmérniük a szakiknak, hogy hányan láttak ilyen masinákat.
Végül, szerintem meg már rég bizonyított, csak a "tálalás" kínos, mivel a NÉBIH adta ki a szükséghelyzeti engedélyeket.
Rettenetesen csodálkozom, hogy le merték írni.
A mai belpolitikai viszonyok mellett szinte kivételes esettel állunk szembe.
Azért csodálkoznék ha a "Közmédiában" is lenyomnák.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Mortimer - 2019. Január 14. 08:53
Én láttam, bár már a virágzás vége felé volt, de még vannak a táblában ki nem nyílt fejek, és méhek is voltak ott. Nem tudom mit szórtak. A kép 2018.07.16-án 19.27-kor készült.
Tavaly nekem is június 20-al kezdődőleg eltűnt 1-1,5 fiók méhem, de tavalyelőtt is, igaz akkor egy hét alatt összeszedték magukat.
Örülök, hogy betiltották a neos csávázást, kíváncsi leszek idén a napraforgóvirágzás körüli tapasztalatokra. A repce meg ki tudja, milyen.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: vdani76 - 2019. Január 14. 20:13

https://youtu.be/Wh5DcKC5caw
40.perctől...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 29. 13:29
Tisztelt Méhésztársak!
A Zöld Fórumon többen megszólítottak, köztük Tóth Péter.
Elég nagy munkát adott ezzel, mert most előszedem az elmúlt 10-15 évben tett nyilatkozatait, és szembesítem velük.
Én 15 éve egy nótát fújok!
Mégpedig azt, hogy a neonikotinoidok óriási károkat okoznak az élővilágnak, és köztük a méheknek.
Majd megláthatjátok, hogy miket is állított Tóth Péter.
Dr.Fendrik Péter és jómagam még szaktanácsadóként az irodában is küzdöttünk az akkori "főnökünkkel", a többiek persze hallgattak.
Azt gondoltam ezen a témán már túl vagyunk, de nem.
Először is Dr.Darvas Béla előadást fogom alapul venni, mert ő kronológiai sorrendbe szedte  Tóth Péter "szakmai" múltját.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 29. 13:44
Előző írásomhoz!
Lassan fogok haladni, mert nagy az anyag!
A végén megpróbálom egy csokorba fűzni.
Íme az első érdekesség!
https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/5/31/21000/eml%C3%A9keztet%C5%91_NB_2015_06_15-16%20r.pdf
Ebből egy sor idézet, amit egyébként 2017. december 29-én már megtettem.
"Az OMME képviselője szerint Magyarországon jelenleg nincs neonikotinoid okozta
méhpusztulás."

Akkor ki NEM mond itt igazat Tóth Péter?
FOLYTATOM!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 29. 14:44
De mit foglalkozok én a Zöld Méhészfórummal?
Ezt nézze meg mindenki akinek eddig kétségei voltak.
https://www.youtube.com/watch?v=-ZKo_Ece7xs
Ez az előadás 2. része!
30 perc 20 másodperctől kezd izgalmas lenni, majd talán az egész előadás legérdekesebb része amely leleplezi a hunyót 31 perc 50 másodpercnél van!
Tehát ezekre a nyilatkozatokra hivatkozott folyton a NÉBIH az MTA az FM és talán még a szükséghelyzeti engedélyeket is ezért adták ki.
Aztán jön a csattanó 37 perc 30 másodpercnél.
Jó szórakozást!
Tóth Péter se hagyja ki.
Az első rész sem unalmas.
https://www.youtube.com/watch?v=KBjt8U_F5OU
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 29. 15:19
Hogy ne csak egyoldalú legyen a tájékoztatás Tóth Péter.
Íme egy újabb bizonyíték.
Ha igény van rá nyomom a többit is!!!!
A piros részt a cikkből másoltam.
http://www.origo.hu/kornyezet/20130422-miert-pusztulnak-a-mehek-beporzas-termes-elelmiszer-novenyvedoszer-csavazoszer-korlatozas-betiltas.html
"Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoidos szerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vizsgálatai alátámasztják" - áll a VM március 30-i közleményében."
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 29. 15:27
Nem tudom abbahagyni!
" Az egyesület (OMME) koordinálásával 2007 óta Magyarországon üzemi monitoring vizsgálatokat végeznek a kérdés tisztázása céljából. Ennek során párhuzamosan figyelik a neonikotinoidok növényen belüli mozgását, és a méhek által frissen begyűjtött nektárban, pollenben való megjelenését. E korrekt vizsgálati eredmények szerint Magyarországon „másképpen viselkedik” ez a hatóanyag, mint külföldön, ugyanis (a külföldi vizsgálatokkal ellentétben) eddig nem találtak összefüggést a téli méhcsalád veszteségek és a neonikotinoid csávázás között.
Ezek után a kérdést elemezve, kételyeink támadhatnak afelől, hogy kellően indokolt volt-e az uniós döntés? Sajnos be kell látni, hogy a biztató magyarországi eredmények mellett (és dacára), több uniós országban kísérletileg igazolták a neonikotinoidok méhekre gyakorolt ártalmát. Bár a kísérletek újólag, és jelenleg is folynak, a magyarországihoz hasonló nemleges eredmények eddig, máshol még nem születtek."
Ezt az idézet pedig innen vettem:
https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2014/06/szantofold/hogyan-tovabb-a-neonikotinoidok-nelkul-eselyek-es-lehetosegek-a-repce-novenyvedelmeben
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Fülemüle - 2019. Január 29. 18:36
Én is emlékszek erre a nyilatkozatra, elképedtem amikor meghallottam ezt!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 08. 07:28
Hajajajj...
Arisztaiosz feldobott egy labdát, amelyet nem tudok szó nélkül hagyni.
Amikor állandóan egy "nótát fújok" az már sok méhésznek akár visszatetsző is lehet.
Tóth Péter és elvtársai folyamatosan azzal vádolták az OMME elnökét, hogy miért nem küldte el azt a tiltakozó levelet a minisztériumba amit az elnökség megszavazott?
Na itt a csattanós válasz.
https://www.agroinform.hu/szantofold/mivel-helyettesithetjuk-a-betiltott-novenyvedo-szereket-36798-001
Ekkor miért nem tiltakozott egy levéllel Tóth Péter?
Azért mert kétszínű?
A méhészeknek mást mondd mint a "nagypolitikának"?
Folyamatosan ezt kérem tőle számon, hogy valljon színt
Íme a bizonyosság, hogy kinek az érdekét is képviseli az OMME növényvédőse.
Idézet a cikkből:
"Az EU-döntés ellen a Cseh Köztársaság, Dánia, Románia és Magyarország  szavazott, 8 EU-tagország tartózkodott a szavazástól, ezzel szemben az EU tagállamainak minősített többsége – 76,1% – a tiltó határozatot támogatta. Magyarország döntését alapvetően befolyásolta, hogy nálunk a méhpopuláció jelentős csökkenését eddig még nem észlelték, ugyanakkor hazánkban is mutatták már ki ezen szerek méheket károsító hatását."
Akinek még mindig nem világos mit művelnek ezek az áll érdekképviselők..... őket csak sajnálni tudom.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2019. Február 08. 19:22
Tóth Péter szerepe nem kérdéses, nem tudom, hogy miért feledkeztek el minduntalan. Tóth Péter tudományos közleménye, amelyet az OMME nevében az OMME kutatásoktól tett közzé egyértelmű. Közleménye a mai napig olvasható a Méhészek Világszövetségének, az APIMONDIÁ-nak a honlapján.


http://www.apimondia.com/congresses/2011/Bee-Health/THE%20CAUSES%20OF%20BEE%20LOSSES%20AND%20ENVIRONMENTAL%20-%20Toth%20Peter.pdf


Nézzük csak, szó szerint hogy fogalmaz Tóth Péter: During our work, we studied with the effect of the neo-nicotinoid type pesticides. According to our experiences these ingredients do not raise serious problems in the honey production.

Azaz: A munkánk során tanulmányoztuk a neonikotionid tipusú peszticidek hatását is. Tapasztalataink szerint ezek az összetevők nem jelentenek komoly problémát a méztermelésben.


Egy másik helyen is keményen kiáll a növényvédőszerek mellett:
 In our opinion the plant-protection activities do not rise to significant bee losses, which were observed in 1987, 1997, and 2007.


Azaz: Véleményünk szerint a növényvédelmi tevékenységek nem emelik számottevően a méhveszteségeket, amelyeket 1987, 1997 és 2007-ben megfigyelhettünk.


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 08. 19:38
Töredelmesen be kell vallanom, aljas voltam.
Csapdát állítottam, de arra nem gondoltam, hogy ennyien belesétálnak.
A Zöldön ezt írja Cerena:
"Olvasom az FF-et. Komolyan mondom, hogy Attilánkkal gondok vannak. Én szeretem Attilát, nem arról van szó, hogy kötözködni akarok vele, de ne járassa már le magát ennyire. Megint számon kéri Tóth Pétertől azt, amit a gazdájától Bross Pétertől kellene. Hiszen Tóth Péter pont ezt a tiltakozást szerette volna elérni, amit most Attila számon kér rajta. Amiért Magyarország az EU-s tiltás ellen foglalt állást. Bross Péter asszisztált ehhez a döntéshez, nem Tóth Péter. Attila, még a végén ki fogod nyírni a gazdádat! A döntés 2018. április 27-én volt!
https://www.agroinform.hu/szantofold/do ... -36383-001"
Nekem nem kell magyarázkodnom, én nem változtam.
Mindenki Tóth Péter "szaktudományos" kutakodásaira hivatkozik a mai napig.
Ez elnöktől független!!!!
A gazdámat soha nem fogom kinyírni, mert nekem olyanom nincs.
Olvassátok odaát is Tóth Péter Apimonián előadott borzalmait.
Ki változtatta meg a véleményét?
Ja, a nagy érdekvédő....
Talán Dr.Körmendy-Rácz János alábbi kordokumentuma segíti a méhészeket, hogy ki is védi az érdekeinket.
Botrány.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 09. 08:12
A gazdámat soha nem fogom kinyírni, mert nekem olyanom nincs.
Attila!
Én pedig ezért voltam aljas, ezért én kérek elnézést! Pont úgy sejtettem, hogy beleugrasz, mint ahogyan Te sejtetted ! János idézett egyetlen mondata (az Apimondiás) eddig az egyetlen olyan bizonyíték, ami valóban jelent néminemű alátámasztást arra, amit évek óta a Kontroll csoport hangoztat. Én akkor javítok. A piros mondataiddal nem a gazdádat, hanem Bross Pétert fogod kinyírni! Így jobb? Ugyanis János idézett mondata azt nem übereli, hogy a kérdéses döntés időpontjában pont azon állt a bál, hogy miért nem küldte el Bross Péter a tiltakozó levelet a miniszternek NNI ügyben. Ha tovább szítod a tüzet, akkor az azt jelenti, hogy Neked az a fontos, hogy tűz legyen. Jó, akkor legyen tűz!
 A gazda szót én sem véletlenül használtam. Hanem áthallásként. Mondd el nekem Attila, hogyan lehet egy előadáson belül olyan ellentmondásba keveredni, mint ahogyan azt Bross Péter tette? Bemutatja a spanyol üzemet, ahol a hígító mézek sorakoznak, és elmondja, hogy ez az európai méhészek sírásója. Néhány perc eltéréssel pedig azt magyarázza a közönségnek, hogy miért kell alacsony szinten meghatározni az akácméz pollenszázalékát. Ugye minél alacsonyabb ez a szám, annál több mézet lehet hígítani! Ki kérte meg Bross Pétert arra, hogy kiálljon az alacsony pollenszázalékú méhek érdekében? Szerintem a gazdája! Na, ki a gazdája? Az alacsony pollenszázalékú méhészek tulajdonosa? Kizárt dolog! Ugyanis senki nem tudja azt, hogy ő az alacsony pollenszázalékú méz tulajdonosa, mert nem szokás ezt közölni a méhésszel, ha még abba a kategóriába tartozik, amelyet átvesz a felvásárló. Akkor közlik vele, ha már át sem veszi. Tudtommal a boltba került mézek miatt van a nagy sietség, hogy az OMME álláspontját közöljék a miniszterrel. Akinek szintén egykor a gazdája volt az említett mézkiszerelő, hiszen neki vásárolta fel a mézet! De hát ha eddig át sem vette az alacsony pollenű mézet, akkor az meg sem bukhatott a mézvizsgálatokon! Tehát akkor kinek az érdeke megvédeni az alacsony pollenű mézeket? Hát az alacsony pollenű mézek leendő tulajdonosának! A méz felhígítása után! A vak is látja ezt az összefüggést. Most akkor hülyének néz minket az elnök? Légy szíves valljál színt, hogy akkor most Téged is hülyének tart az az ember, aki nem a gazdád? Ennél azért még a gazda is megbocsáthatóbb kategória!
Az OMME elnöke nyílt színen vallja be, hogy ő nem a méhészek érdekeit képviseli, hanem a mézhígítókét! Minél alacsonyabb szinten húzom meg az akácpollen szintjét, annál jobban hígíthatom a magas pollenűt, tehát annál többet gyárthatok belőle, annál jobban leszoríthatom a felvásárlási árat! Az OMME elnöke, ha akácpollen ügyben tenni akar valamit, akkor miért nem a grammonkénti akácpollen mennyiségért küzd? Hiszen természetesen igaza van abban, hogy a pollenszázalék egy alkalmatlan kategória. Saját maga is bevallja! De azért küzd érte!
Hát akkor légy szíves kedves Attila, és válaszolj nekem a következő kérdésre! Szerinted Bross Péternek, az OMME jelenlegi elnökének ki a gazdája? A méhészek, vagy Takács Ferenc? Ha szerinted is előbbieknek kellene lenniük a gazdának, akkor miért nem értük küzd, miért a mézhígítás legalizálásáért? Ki kit néz hülyének? De egyáltalán, ki is a hülye ebben a kérdésben?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 09. 08:31
Neo!
Fogok válaszolni, de eddig a neokra voltam rákattanva.
Rendesen más irányba terelted a témát, amikor is elismered, hogy:
" János idézett egyetlen mondata (az Apimondiás) eddig az egyetlen olyan bizonyíték, ami valóban jelent néminemű alátámasztást arra, amit évek óta a Kontroll csoport hangoztat."
Eddig jutottam, amit utána kérsz tőlem arra készülnöm kell.
Most rohanok mert mézért jönnek, meg rendeltem 2 élő kakast amit meg kell pucolnom.
Este írok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: pink panther - 2019. Február 09. 10:38
A méhészek, vagy Takács Ferenc? Ha szerinted is előbbieknek kellene lenniük a gazdának, akkor miért nem értük küzd, miért a mézhígítás legalizálásáért?
Nos az egész úgy van beállítva, hogy értük küzd. Állítólag sok méhész sok akácmézét nem veszik át emiatt. Persze a valódi számokat-hogy mekkora tételt érint- senki sem tudja, így lehet a zavarosban halászni.
 Csak kíváncsiságképp: itt a fórumon van olyan akinek nem vették át az akácot pollenszámra hivatkozva? Végül mi történt azzal a mézzel?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 09. 11:40
Persze a valódi számokat-hogy mekkora tételt érint- senki sem tudja, így lehet a zavarosban halászni.
Bross Péter említett kaposvári előadásában végső konklúzióként azt hozta, ki, hogy a termelői bolti mézek vizsgálata során kb. 20 százaléknyi akácmézet nem lehetne akácmézként értékesíteni a szigorúbb paraméterek alapján. Lehet, hogy tévedek az arányt illetően. Egy azonban biztos: a kevés pollen százalékú mézek aránya volt kisebbségben a megfelelőhöz képest. Akkor miért is a kisebbség érdekeit kell védeni a többséggel szemben, ha ez visszaélésre ad lehetőséget? Miért nem azért küzd, hogy ne az akác pollen aránya számítson, hanem az, hogy hány db akác pollen van 1 grammnyi mézben? Azért, mert így nem lehetne hígítani! Hiszen ez a szám nagyon nagy valószínűséggel sokkal kisebb szórást mutatna időben és térben. Magyarul, ha valaki akácon termeli a mézét, annak mindig lenne elegendő számú akácpollen a mézében. Ugyanis az egyenes arányban van az akácvirág látogatás mértékével. Évjáratonként persze lenne eltérés, attól függően, hogy egy akácvirág mennyi nektárt termel az adott évben: többet vagy kevesebbet. Tehát a helyes kritérium az azévi átlagos akácpollen mennyiségtől való eltérés meghatározása. Csak akkor nem lenne meg ez a szám, ha pollen nélküli, vagy más pollent tartalmazó mézzel mesterségesen hígítanák.  Nem is értem, hogy miért a pollenarány a mérőszám, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy akácmézről van-e szó. Az akácpollen darabszámra vonatkozóan miért nincsenek irodalmi adatok? Ezért kellene küzdeni, ha már egyetértünk abban, hogy a pollenarány rossz mérőszám. Ha az OMME elnöke a méhészeket akarná képviselni, akkor a Nemzeti Programban azt kellene képviselnie, hogy minden méhésznek járjon egy-egy ingyenes mézvizsgálat, amelyből megismeri a saját méze paramétereit, és össze tudja hasonlítani az  átlagéval, ami viszont nyilvános lenne. Ennek ismeretében pedig lehetne arról szavazni (minden OMME tagnak saját magának), hogy az OMME elnöke mit írhat a miniszternek. 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2019. Február 09. 11:48
Ve
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Janóka - 2019. Február 09. 13:00
Pár éve elvitte tőlem a kereskedőm az akác mézemet.
Mint mindíg akkor is jó volt a labor szerint.
Szoktam pár hordót hagyni üvegezni, de tavaszra maradt kb.egy hordónyi amit egy közeli felvásárlónak akartam eladni. Mintázás után egy héttel nem keresett, ezért én hívtam fel hogy mi lesz a mézzel.
A válasz az volt hogy kevés benne az akác pollen ezért nem viszi el.
Hogy hova lett belőlle a pollen a télen az nem derűlt ki máig sem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 09. 18:16
Tehát akkor válaszolok Neo kérdéseire, reményeim szerint kielégítő lesz.
Ha nem, akkor felőlem folytathatjuk, de egy másik rovatban!
Egy 15 évvel ezelőtti történettel kezdem.
Vándortársam (1/2NB rakodós) akácméze 0 az-az nulla akácpollent tartalmazott Wild János laborja szerint.
Ez egy 2. akácon történt pergetés, a Nógrád megyei Kisecseten. (Mózes Albert ismeri kiről beszélek, ott ismerkedtünk össze.)
A helyszíni mintázás után ledobtunk a hordó aljára egy fém pénzt, és amikor a nap átsütötte lehetett látni a hordó alján!
Gyönyörű, víztiszta akácméz volt!
Ezt írja Neo, de szerintem meg is adja a választ.
"Bross Péter említett kaposvári előadásában végső konklúzióként azt hozta, ki, hogy a termelői bolti mézek vizsgálata során kb. 20 százaléknyi akácmézet nem lehetne akácmézként értékesíteni a szigorúbb paraméterek alapján."
Ma beszéltem Péterrel, és azt mondta írjam le a következőt.
Ha leírják az élelmiszerkönyvbe, hogy pl.15% akácpollen alatti mézek nem akácmézek, vannak olyan évjáratok amikor Magyarország a jó minőségű akácmézeinek a fele nem ütné meg ezt a szintet.(Erről írtam a hozzászólásom elején példát!
Tehát ha kőbe véssük, hogy ennyi-vagy annyi pollen alatti mézek nem akácmézek, akkor rengeteg termelőt hozunk bajba.
Elmondta, hogy az egyik hőzöngőnek megnézték a mézét, és rögtön becsendesedett.
Sima virágméz árat kapna, ha engedne a szakmaiatlan,  rosszindulatú nyomásnak!
De ne csüggedjetek az elnökség egy része is ennyire mellette van a témának, különösen a kiváló jogászaink fitogtatják tudásukat a méz alkotóival kapcsolatban.
Akkor kerülnek bajba ha kérdéseket kapnak, mert akkor jön hogy.... ööööö....aaaaa, közben a "külsős" karmester ordít, nem tanul belőle, hogy ezért bukott el.
Azt látjuk, hogy az édeshez nem értenek, jogi kérdésben meg mindjárt a Soóst kérik.
Bross azt üzeni Neo méhésztársnak, hogy vegyenek közjegyző előtt mintát a tavalyi akácmézéből (ha van még) az OMME bevizsgálja,csak nehogy meglepődjön.
Tegnap is felhívott Tóth Béla küldött elég magas hangon, és közölte Bross tönkre teszi az ágazatot, lerontotta a méz paramétereit, hogy a "gazdájának" kedveskedjen.
Azt nem értem miért nekem panaszkodtok?
Péter teljesen nyitott, nincs nála kuss ülj le.
Aki ezt tette az ordít most is a legjobban, bár már lassan a kutyákat sem érdekli.
Na vissza a témához.
Azért nem akarnak pollen százalékot megadni, mert 1625 más módja is van a hamis mézek kiszűrésének, ezzel pedig egy csomó kiváló akácmézet elgáncsolnánk.
A többit Szekszárdon, Székesfehérváron, Miskolcon és ott hallhatjátok amerre Bross tájékoztatót tart.
Na meg a tavaszi OMME Küldöttgyűlésen.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 09. 19:17
Azért nem akarnak pollen százalékot megadni, mert 1625 más módja is van a hamis mézek kiszűrésének, ezzel pedig egy csomó kiváló akácmézet elgáncsolnánk.

Attila! Miért tereled a beszélgetést olyan irányba, amelytől én el szerettem volna terelni? Ki akarja a méz pollenszázalékát jogszabályi úton meghatározni? A minisztérium, vagy az OMME, vagy senki sem? Az érvényes méz direktíva nem írja elő, hogy a pollenre vonatkozóan szerepeljen előírás. Ki akarja azt, hogy a nemzeti szabályozás pollenre vonatkozó értéket írjon elő? De leginkább azt, hogy annak valamekkora pollenszázaléknak kell lennie? Írtam már délután, hogy legyen grammonkénti darabszám az éves átlagtól való eltérés százalékában meghatározva. Azért, hogy a hígítás lehetőségét minimálisra lehessen leszorítani. Alacsony értékű pollenszázalék esetén a hígítás lehetősége kap nagyon tág teret. Ebből az aspektusból kell az OMMÉ-nak közös álláspontot kialakítania, és azt kommunikálni a minisztérium felé, nem pedig elnöki magánakció keretében. Én azzal egyetértek, hogy nem jó a pollenszázalék, de ha nem jó, akkor miért kell egy alacsony pollenszázalék mellett érvelni? A zöldön elolvashatod a nyílt levelemet, emelyben leírtam: Nem laboratóriumi-kémiai alapon kell a méz megnevezés használatát szabályozni, hanem informatikai alapon. Csak az használhassa a méz megnevezést, aki bizonyítani tudja a méz mögött a méhcsaládokat egy köznyilvános adatbázisban. Kémiai-laboratóriumi módszerek igénybevételét pedig kockázati alapon kell meghatározni azok esetében, akik az  átlagtól leginkább eltérnek mennyiségi termelés tekintetében.
Szumma szummárum: Mi Péter álláspontja abban a tekintetben, hogy a mézhígítás lehetőségének minimálisra szorításának érdekében kellene-e az OMME-nak bármit tennie, vagy nem. Tehát hagynia kellene  a hígítás lehetőségét annak érdekében, hogy ne lőjünk vele öngólt? Ha kellene tennie, akkor  szerinte mi lenne az az 1625 módszer? Ugye jól értem, hogy  ő nem azt akarja, hogy alacsony szinten legyen a pollenszázalék meghatározva, hanem azt, hogy  semmilyen érték ne szerepeljen, ahogyan az a mostani szabályozásban sem szerepel?
Ja, ezeket a hsz-ket át kellene tenni máshová.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: linen - 2019. Február 09. 19:53
Ellenőrzésre már régóta kitalálta a NAV az online rendszert amit nyugodtan be lehetne vezetni a nagykereskedőknél is.
Nyomon lehet követni a felvásárolt, eladott és a raktárkészlet mennyiséget is bármikor.
Így szükségtelenné válnának a mézek laborvizsgálatai a kiszerelt mézek esetében mert azonnal kiderül a pancsolás.
Nem lenne tovább  gond az a fránya pollentartalom ide oda huzigálása.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy élelmiszerről és a méhészek becsületéről valamint megélhetéséről van szó.
Természetesen szükséges az időnkénti raktárkészlet ellenőrzés a rendszer biztonságos használata miatt.
Csak akarat kérdése a rendszer beüzemelése, és megszünne a pancsolás, a méhészek lehúzása és természetesen az extra profit is a csalók részéről.
Nagyon nagy dobás lenne a méhészek érdekében egy ilyen eredmény.
Gondolom a nagykereskedők is kitörő örömmel fogadnák a dolgot!  :)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: SzaboJ - 2019. Február 09. 20:11
Kedves Nagyernyei Attila,
Ez nem válasz Neo kérdésére, ez elkendőzése mellék vágányra terelés. Csak a vak nem látja melyik oldalra "húzol".
Valami alaposabb indok szügségeltetik.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 09. 20:21
SzaboJ!
Lassan érő típus vagy, soha nem rejtettem véka alá, hogy mi a véleményem a szakmapolitikáról.
De ezt most már tényleg másik rovatban folytassuk.
És neked mi a SAJÁT véleményed a mézparaméterekről?
Én ennyit tudtam összehozni, példát is írtam, ha neked az jön le az le az egészből, hogy ....én merre húzok...sajnálom.
Az a legnagyobb bajotok, hogy engem semelyik kereskedővel nem tudtok összekapcsolni.
Kicsit gyúrjatok még.
A gőzölgőben folytathatjuk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 10:09
Talán Dr.Körmendy-Rácz János alábbi kordokumentuma segíti a méhészeket, hogy ki is védi az érdekeinket.
Botrány.
Na akkor erre is megszületett a hiteles válasz:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?&f=7&p=167490#p167490
A lényege:
Idézet
Az eddigi tapasztalataink szerint ezek a hatóanyagok üzemi szinten nem okoznak olyan komoly problémákat Magyarországon, mint arról a szakirodalomban másutt olvasni lehet.

Ezt angolul a következőképpen fordítottuk:

According to our experiences these ingredients do not serious problems in the honey production, oppose other experts.

Azt gondolom Bross Péter nem tudná így megvédeni magát. Az ugyanis nem fordítási hiba.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: jani bátya - 2019. Február 12. 13:13
Neo!

Szerinted ebben mi a különbség?
Mert szerintem semmi.


Üdv. jani báty
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 15:00
Jani bátya!
Olvastad a zöld linket?
Amit Péter magyarul állított:

Idézet
Az eddigi tapasztalataink szerint ezek a hatóanyagok üzemi szinten nem okoznak olyan komoly problémákat Magyarországon, mint arról a szakirodalomban másutt olvasni lehet.
Az angol fordítása utáni visszafordítás eredménye:
Idézet
Vizsgálataink szerint ezek a hatóanyagok nem okoznak jelentős problémát a méztermelés alakulásában.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 12. 15:34
Neo!
Csak nehogy nehogy neoval mosakodjon.
Ez már annyira nevetséges.
Jani bátyának volt egy frappáns kérdése.
Szerintem sincs különbség, lebukott és ennyi.
A többi csak rizsa.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 12. 16:19
https://www.agrarszektor.hu/noveny/klotianidin-nem-karos-a-mehekre.12697.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel&fbclid=IwAR0TCApWWxkpxLQxCJdZf_LgSpRBCPSpZ6yX69XwWz-M1vbgbjrah6I32aM
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2019. Február 12. 17:54
EZ MÁR ENYHÉN SZÓLVA TÚLZÁS , HOGY A NEO POZITÍV A MÉHEK SZÁMÁRA , 15 ÉVIG OKOZOTT KÁRT A MÉHÉSZETEMBE !!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2019. Február 12. 17:59
EZ MOST VICCNEK SZÁNTÁK , NEM HISZEK A SZEMEMNEK , EZ MÁR MINDENNEK A TETEJE , UNDORÍTÓ !!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 12. 18:25
Ne szomorkodj!
Van megoldás.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 18:27
 Attila, szövegértési problémáid vannak. A belinkelt anyag pontosan alátámasztja a dolgot. Mellesleg hibás bizonyítás. Etetési kísérletben kell a méhek eltűnését vizsgálni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 18:49
Attila!
Tényleg nem akarlak bántani. Engedj meg egy utolsó kísérletet a lelked megmentése érdekében. Szerinted, ha ezek a hatóanyagok úgy működnének, hogy az alkalmazást követően rögvest kipusztul a környéken minden rovar, akkor kaphatott volna engedélyt? Nem gondolod, hogy pont azért kapott, mert kiszámíthatatlan módon viselkedik? Egyszer kimutatható, egyszer nem, egyszer ott lehet kimutatni, ahol nem kezeltek vele, sokszor ott nem lehet, ahol kezeltek vele.
A mezei pacsirta eltűnését én is tapasztaltam, nálam a verebek is eltűntek. Meggyőződésem, hogy nincs messze az idő, hogy nem lehet ugyanazon a területen méhészkedni is, és nagyüzemi növénytermesztést folytatni is egyben.
Azért mert az OMME elnöke nem a becsületes méhészek érdekeit védi, azért ne a Tóth Péterből csinálj bűnbakot! Inkább próbáld meggyőzni az elnököt, hogy ne ássa alá a saját életművét! A szög előbb-utóbb kibújik a zsákból, csak kellőképpen össze kell szorítani a zsák száját! Az ő zsákjában egyre több szöget találok ! Még van visszaút!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 12. 19:14
Neo!
Azt sürgősen tedd hozzá, hogy Magyarországon!
" Egyszer kimutatható, egyszer nem, egyszer ott lehet kimutatni, ahol nem kezeltek vele, sokszor ott nem lehet, ahol kezeltek vele."
Talán ez a legnagyobb kritikám ebben a hosszú történetben, hogy a nemzetközi tapasztalatokra, kutatási eredményekre fittyet hánytok.
Ezért van itt az országunk is, hogy mindenki úgy jár az utcán, hogy belelesik az eső az orrába.
Ha valami Franciaországban, és Németországban káros a méhekre az nálunk nem?
A szög előbb-utóbb valóban kibújik a zsákból.
Az, hogy Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele, valahol egy bizonyítvány is, az itthoni "kutatókról".
Az okosabbtól, felkészültebbtől soha nem szégyen tanulni.
Ez nekünk magyaroknak valahogy nem megy.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 19:22
Attila! Olvasd már el, mit írtak a cikkben! Sehol nem bizonyították élőben a káros hatásokat. A kockázatokat állapították meg! A szükséghelyzeti engedélyek kiadása nagy felelőtlenség volt, mert azt már bizonyították, hogy egészen biztos, hogy nem igaz az, amit kezdetben feltételeztek. Az, hogy nem jelenik meg a nektárban, virágporban. Tehát a dologban eddig a szintig lehetünk biztosak. Én nagyon remélem, hogy a nyári problémák számítógépes elemzése használható eredményeket ad majd. Úgy tűnik azonban, hogy annak sem mostanában lesz eredménye.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 12. 19:28
Neo!
" Sehol nem bizonyították élőben a káros hatásokat."
Magyarországon!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem fogom az ebben a rovatban leírt 5 éves anyagunkat ismételgetni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2019. Február 12. 19:39
...
 János idézett egyetlen mondata (az Apimondiás) eddig az egyetlen olyan bizonyíték, ami valóban jelent néminemű alátámasztást arra, amit évek óta a Kontroll csoport hangoztat.

Tévedés. Nem az egyetlen. Van bőven. Tóth Péter egészen sokáig kitartott a neonikotionidok védelme mellett.


Most tényleg ez a lényeg? Hányszor állt ki Tóth Péter a saját Növényvédőszeres Kamarai tisztsége mellett?
 
Mondok egy másik példát, hadd nőjön NEO-nál a számláló:

A NEONIKOTINOID SZERCSOPORTBA TARTOZÓ CSÁVÁZÓ SZEREK SZEREPE
A MÉHCSALÁDOK ÖSSZEOMLÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN MAGYARORSZÁGON
TÓTH PÉTER
Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Budapest

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1574/1/Konf_NTN60.pdf

Emlékeztek, miről szólt az előadása? Öt vagy hat mintát vizsgált Tóth Péter. Egyben talált neonikotionidot.

Miért a méhész szakmát eláruló Tóth Péter magatartása, miért a növényvédőszer gyártók érdekeit védte?

Mert tudta: hogy a csávázószerek engedélyezési dokumentációjában az áll: AZÉRT NEM KELL MÉH TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATOT VÉGEZNI, MERT A CSÁVÁZÓSZEREK NEM KERÜLNEK OLYAN VEGETATÍV RÉSZBE, AMELY KAPCSOLATBA KERÜL A MÉHEKKEL.

És amikor egyben megtalálta (Ami ugye cca 20 százalék), nem kezdte el Gazdájának a kritizálását: HAHÓ: NEM IGAZ AZ ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ, MERT KAPCSOLATBA KERÜL A MÉHEKKEL, FEL KELL FÜGGESZTENI AZ ENGEDÉLYÉT, EL KELL VÉGEZNI A MÉH TOXIKOLÓGIAI VUZSGÁLATOKAT, ÉS UTÁNA ÚJ ENGEDÉLYT KELL KIADNI.

A NÖVÉNYVÉDŐSZER LOBBI ÉRDEKE AZ VOLT, HOGY NE KELLJEN A SOKMILLIÓS VIZSGÁLATOT ELVÉGEZNI, TÓTH PÉTER akarva vagy akaratlan a Növényvédelmi Kamarai Tagok (pl. Gyártók) hitvallásával védte a növényvédősök érdekeit.


Tóth Péter azt mondta, CSUPÁN EGYBEN TALÁLTAK.


ÉRTITEK? TUDOMÁNYOS TANULMÁNYBAN minden engedélyezési jogszabállyal szembehelyezkedve relativizált, elgabatelizálta a helyzetet.

Az akkori OMME elnökség minden tagjának, nem csak az elnöknek a felelőssége, hogy egyszemélyes történetet csináltak a méhészetet ilyen sorsdöntően befolyásoló kérdés kezelésére, vakon megbíztak Tóth Péterben. Igaz tehát NEO felvetése, az egész OMME vezetés felelős ezért a helyzetért.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 19:42
Attila! Ugyanazt tapasztalták, mint mi is. Eltűntek a méhek, és találgatták, hogy miért? Az első komoly eredmények a guttációs cseppekben megtalált nagyon magas NNI szintek voltak. Az valóban viszi a méheket. Ott azonban arról van szó, hogy hamar felszárad, tehát a méhcsaládra nézve nem jelent drasztikus veszélyt. Azt el tudom képzelni, hogy  a nyáron a sok csapadék hatására a guttációs cseppek keletkezése erőteljesebb volt. A méhek kimentek a virágzó táblára, de még kevés volt a nektár, ezért aztán szívtak ezekből a cseppekből. Ha az extraflorális nektármirigyben is ilyen magas a szint, akkor az jobban beleillene a képbe, mert ugye az elvileg édes folyadék. Azonban ebben egyáltalán nem vagyok biztos, elvégre ez is mirigy. Akkor pedig nagy valószínűséggel csak annyi NNI van benne, mint a nektármirigyben, azaz a század-ezred része a guttációs cseppének.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 19:49
János! Ez a gondolatmenet helyes! Alapvetően Csuja érvelése nyugodott ezen. Elismerem, hogy ez egy jó megközelítése a problémának. Egy dolgot azonban elfelejtesz. Keresd meg az EU MRL értékeit közlő honlapot. Ott nézd meg az MRL történetet. Ott láthatod, hogy a kezdeti kimutatási határt egyszer csak az EU elkezdte megemelni, annak ellenére, hogy korábban azt kommunikálta, hogy a beporzók védelmében nem megengedhető a nektárban az NNI mérhető szintje. Először 10 ppb lett aztán felment 50 ppb-re. Akkor szerinted a Tóth Péter nyakába lehet varrni ezt a kérdést, amikor az EU emeli az MRL szintet? Én kiabáltam tavaly emiatt éppen eleget, mégis kiadták a szükséghelyzeti engedélyeket.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2019. Február 12. 19:52
Attila! Olvasd már el, mit írtak a cikkben! Sehol nem bizonyították élőben a káros hatásokat. A kockázatokat állapították meg! A szükséghelyzeti engedélyek kiadása nagy felelőtlenség volt, mert azt már bizonyították, hogy egészen biztos, hogy nem igaz az, amit kezdetben feltételeztek. Az, hogy nem jelenik meg a nektárban, virágporban. Tehát a dologban eddig a szintig lehetünk biztosak. Én nagyon remélem, hogy a nyári problémák számítógépes elemzése használható eredményeket ad majd. Úgy tűnik azonban, hogy annak sem mostanában lesz eredménye.

Vacak cikkeket kár idézgetni, mert Attila is azt hitte, ez a Te véleményed.

De tényleg lerágott csont. Akkor is amikor Tóth Péter kiállt a Neonikotionidok mellett, már a világon sok helyen tudott volt a károkozás.

Itt egy 2015-ös cikk: https://www.researchgate.net/publication/282807910_Neonicotinoid_pesticides_severely_affect_honey_bee_queens

Összefoglalva:
A NEONIKOTIONID TÖBB PONTON KÁROSÍTJA A MÉHEKET, tájékozódás, anya petézése, herepetézés, csendes anyaváltás megnövekedése, következő generáció életképessége, stb...

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2019. Február 12. 20:00
János! Ez a gondolatmenet helyes! Alapvetően Csuja érvelése nyugodott ezen. Elismerem, hogy ez egy jó megközelítése a problémának. Egy dolgot azonban elfelejtesz. Keresd meg az EU MRL értékeit közlő honlapot. Ott nézd meg az MRL történetet. Ott láthatod, hogy a kezdeti kimutatási határt egyszer csak az EU elkezdte megemelni, annak ellenére, hogy korábban azt kommunikálta, hogy a beporzók védelmében nem megengedhető a nektárban az NNI mérhető szintje. Először 10 ppb lett aztán felment 50 ppb-re. Akkor szerinted a Tóth Péter nyakába lehet varrni ezt a kérdést, amikor az EU emeli az MRL szintet? Én kiabáltam tavaly emiatt éppen eleget, mégis kiadták a szükséghelyzeti engedélyeket.

Bocs, ha nincs kapcsolat a növényvédőszer és a méh között, nincs vizsgálat, akkor mindegy, mennyi a határ. Nem mértek, így nem volt milyen határértékhez hasonlítani. A doksi nem arról szólt, hogy ekkor és ekkor megjelenik, ilyen és ilyen határértéket nem lép túl, így mehet.

Szóval a hatráértéknek nincs köze ahhoz, hogy a Tóth Péter elbagatellizálja azt, hogy a doksival ellentétben megjelent a virágporban, levélben, nektárban (csak azt ugye Tóth Péter nem tudott kimutatni, részletekbe nem mennék bele.).

Alapvetően téves az a gondolkozás, hogy mindent a Tóth Péternek meg kell mérni, mert semmilyen nemzetközi mérésnek nem hiszünk. Költsünk milliókat a Monitoringra, Tóth Péter dolgozhasson saját belátása szerint és csak az számít, amit Tóth Péter mért. Ez már szinte szekta, mindenki leborul a nagy guru előtt. És soha nem mondja, hogy bocs tévedtem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 20:09
János ! Ezt nem egészen értem, amit írsz. Az engedélyezési okirat szerint nem lehetett kimutatni a nektárból a csávázásból származó hatóanyagot. Valószínűleg a talajok telítődése miatt később mégis megjelent. Na ekkor nem az lett volna a helyes eljárás, hogy megemelik a megengedhető szintet, hanem , hogy visszavonják a felhasználási engedélyt. Ez nem Tóth Péter kompetenciája. Az más kérdés, hogy a szintet ugyan megemelték, de ideiglenesen be is tiltották a használatát, tehát csak elméleti jelentősége volt az emelt szintnek. Kivéve Magyarországon, ahol ebben az állapotban engedélyezték. Hogy is hívták azt az OMME elnököt, aki ehhez asszisztált Tóth Péter ismételt kérése ellenére?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2019. Február 12. 20:36
Szép sorjában:

Tehát Eng. doksi állítás: nincs kapcsolat.
Tóth Péter szakmai kiállása a Növényvédelmi Kamarai Tagok mellett: CSAK EGYBEN VOLT!

Tejhatalma volt, senki nem utasította!


Néhány további tudományos cikk a neonikotionidok káros hatásáról:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5653293/


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 12. 20:48
Tehát Eng. doksi állítás: nincs kapcsolat.
Ezt, ha kifejtenéd, mert nem értem!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2019. Február 12. 22:45
Kicsit több, mint 1 órát beszélgettünk.

Nos a keresett rész:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001L0110&qid=1550006296502&from=HU

2. cikk. 2/b.
A terméknév a következőkkel egészíthető ki: - virág, vagy növény eredet, ha a termék egészében vagy jelentős részben a megjelölt forrásból származik, és rendelkezik a forrás érzékszervi, fizikai kémiai és mikroszkopikus jellemzőivel.

Azaz: Akác esetében olyan az íze, mint az akácé, olyan a színe, mint az akácé, a fizikai jellemzők vezetőképesség, stb. olyan, mint az akácé, és pollen összetétele olyan, mint az akácé.

Ez a virágporra vetítve nagyon szigorú: ha az összes virágpor vagy jelentős részben akác.



Sajnos megint van szerepe a nyelvészkedésnek: mit jelent az, hogy jelentős részben?

Magyarul "jelentős részben" nem egyezik meg a német "überwiegend" vagy az angol "mainly" megjelöléssel. A német és az angol ugyanis "főleg" megjelölést használ.

A főleg azt jelenti, hogy a legnagyobb mennyiségben ezt a virágport tartalmazza. A jelentős részben már nem egyértelmű.

Annyit rögzíthetünk, hogy ha van nyolc virágpor, és százalékos megoszlásuk 30, 25, 20, 5,5,5,5,5, akkor a 30, 25, 20 megfelelnek a jelentős részben kitételnek, de a "főleg"-nek az én érzésem szerint csak a 30 felel meg. De szerintem ez már nyelvhasználati kérdés, és angollal kellene beszélnem, hogy helyes-e a nyelvtudásom ilyen nyelvi finomság megértésére. És ehhez már nem elég a googli fordító.

A német überwiegend esetében már biztosabb vagyok, hogy "túlsúlyban"-t jelent.


A nemzetközi szakirodalom egyik cikke az alábbinak mérte az akác paramétereinek virágpor paramétereit. Azt mondja ki, hogy 20000 virágpor szemcse per 10 g méz, és ebben 15 %-nál nagyobb az akácvirágporszemcsék aránya.

Sajnos a jogszabály nem rögzít számokat, csak azt mondja, hogy jelentős részben. Ezt tölti fel tartalommal a szakirodalom. Nem szavazással dől el, hogy mennyit akarunk, hanem megfelelő módszertannal elvégzett méréssel. (Az OMME honlapon megjelent mérések nem felelnek meg a nemzetközi szabványoknak.  :( . vagy ha megfelel, akkor titokban tartották a részleteket.)


A nemzetközi szabvány tehát megengedi a környezeti virágporok jelenlétét.

Azaz a méhész méze, ha akác ízű, akác színű, minden egyéb jellemzőjében akác, akkor csak azért ne büntesse meg a NÉBIH, ha nem akácpollen benne a legtöbb, hanem libatop. Az OMME csak annyit mond, hogy a környezeti virágporok szerint: azaz nyilván ne napraforgó lehessen benne a legtöbb virágpor :-) , de lehessen benne olyan virágpor, ami a környezetben olyankor dominál és több van benne, mint akác virágpor. Azaz ne legyen már libatop méz, hagyják békén a méhészt!

Mit nem lehet ezen érteni?

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 13. 11:14
Mit nem lehet ezen érteni?
Drága Jánosom! Például azt nem lehet érteni, hogy az akácpollennek mi köze van a neonikotinoidokhoz? A kérdésem ugyanis a neonikotinoidokra vonatkozott, az akácpollen csak a telefonbeszélgetésünk során vetődött fel. Tegnap este ebben a topicban erről nem volt szó.
De ha már itt vetetted fel ezt a kérdést, akkor beszéljük meg itt.
A terméknév a következőkkel egészíthető ki: - virág, vagy növény eredet, ha a termék egészében vagy jelentős részben a megjelölt forrásból származik, és rendelkezik a forrás érzékszervi, fizikai kémiai és mikroszkopikus jellemzőivel.
Jó, akkor menjünk át szövegértelmezési vitába. Szerinted a virágpor a terméknek kisebb vagy nagyobb részét adja ki. Tehát 1000 gramm mézben Te úgy gondolod, hogy több, mint 500 grammnyi virágpor van? Na azt nem értem, hogy ez hogyan jött ki Neked? A terméknek kell a megjelölt forrásból származni teljes egészében, vagy jelentős részben. Azaz, ha a cukor összetevők akácról származnak, akkor ennek ez egyik feltételnek megfelel, hiszen a termék jelentős részét a cukrok képezik, nem a virágpor. Az 1,45 F/G már önmagában bizonyítja ezt, hiszen ilyen paramétert más nektárforrás nem tud biztosítani. A mikroszkopikus jellemző egy másik feltétel. Azaz, ha található a termékben akár egy db akácpollen, akkor az már megfelel a feltételnek, hiszen az akác mikroszkopikus jellemzőjének lehet tekinteni a pollent. Ha megtalálunk egy darab akácpollent, akkor az az  akácpollen egészen biztosan nem repcéről származik. Tehát a feltételt egy darab akácpollen is kielégíti.
Nos, akkor én is hadd tegyem fel a kérdésedet:
Mit nem lehet ezen érteni?
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: KörmendyRácz - 2019. Február 13. 12:38
Kedves Neo,

Igazad van, a neobol indulva aztán végigjártuk az aktuális kérdéseket. A pollen kérdés jogszabályi résznél maradtunk abba. Megkerestem, eléggé el nem ítélhető módon ide írtam fel, amit megtaláltam. OFF TOPIC, hova tegyem át?

Most viszont nem értem, mire reagálsz.

Hogyan olvasod az írásomban, hogy 50 % virágpornak kellene lennie a mézben? Én 20.000 pollenszemcsét írtam 100 gramra vetítve. Ebből hogy jön ki az 50 %?

Hogy nem lehet érteni? Nem tudom, nem értem.

A méz akkor akácméz az üvegben, ha teljes egészében, vagy legfőképpen akác nektárból a méhek által készített mézből áll, és az akácméz paramétereit hordozza. Nem a virágpor van többségben az üvegben levő mézben, hanem az Akácméz. Ha belehord egy kicsi repcét - révén a méhek virághűsége "csak" cca. 95 % - akkor még nincs gond, ha:  Azaz akácméz íze van, stb.  - és hiába mutat ki 3 % repce virágport a labor legfinomabb kütyüje, attól még akácméz  marad.

És még akkor is akácméz, ha több benne a libatop virágpor, mint az akác. Mert a libatop nem mézel, az akác viszont igen. A behordott akácnektár viszont szegény virágporban, és a méhek milyen okosak, hordanak a virágporban ugyanekkor gazdag libatopról virágport. Mert a virágporra nekik nem a mézgyártáshoz, de a méhkenyérhez szükségük, van, az meg ugye kell a fiasításhoz, a pempőtermeléshez.

És mivel szorgalmasak, a virágpor belekerül mintegy akaratlanul az akác mézbe.

(NOBEL DIJAS LENNE, Ha valaki kiderítené, hogy akarattal tesz a méhecske libatop virágport az akácmézbe. Pl. azért, hogy gazdagítsa, hogy majd amikor szüksége lesz a lefedett tartalék felnyitására, az is teljes értékű legyen, legyen benne elegendő virágpor.)

Technológiával ugyan lehet csökkenteni a méhek friss "virágpor" igényét, de az már nem méhészkedés, hanem a biológiai határokon való játszadozás.

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Február 13. 13:19
János!
Hiszen akkor egyetértünk! A pollenre nem vonatkozik a teljes egészében illetve jelentős részben kifejezés, mert ott szerepel az a fránya és szócska. Tehát a teljes egészében és a jelentős részben az csak a cukor részre értendő. Az és szócska elválasztja a másik feltételeket ettől. Ezek között a feltételek között szerepel a mikroszkópos tulajdonság, azaz a pollen. Itt már nincs szó teljes egészében, vagy jelentős részben kifejezésekről. Az első fejtegetésed akkor lenne helyénvaló, ha úgy szerepelne, hogy a mikroszkópos tulajdonságok igazolják azt, hogy   a termék jelentős részben a forrásból származik. Ilyent nem ír. Elég az egy db pollen is. Az is érdekes viszont, hogy akkor pl. forgalomba hozható-e hársméz? Ugyanis azt a cukrok összetétele nem különbözteti meg a többi virágméztől, mint az akácot a fruktóz magas mennyisége, és a repcét a fruktóz alacsony mennyisége. Ugyanis a hársmézet az aromája jellemző módon meghatározza, de az aroma nem képezi a termék jelentős részét (mennyiségi szempontból). A termék jelentős részben adott növényi forrásból származása tehát csak a cukorösszetétel alapján igazolható. Akác esetén azt kell igazolni, hogy a cukrok nagy része akácról származik és nem repcéről. Az F/G erre alkalmas. Hárs esetén azonban nem különböztethető meg pl. a napraforgótól, mert az F/G ott közel azonos (gondolom én). Ezt úgy lehet kikerülni, hogy akkor bizonyítsa be, aki akarja, hogy a hársmézben lévő cukrok nem hársról származnak. Az azonban fix, hogy nem a pollen bizonyítja azt, hogy a cukrok honnan származnak! Szerintem ebben konszenzus van.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 14. 07:25
Méhésztársak!
Egy valamit nem értek.
Napok óta azon győzködjük egymást, hogy a neonikotinoidok károsak e a méhekre.
A Zöldön Arisztaiosz ennek a legnagyobb szószólója.
Ha nincs vele semmi gond akkor a NÉBIH miért adta ki a vészjelzést, amikor engedélyezték ezeket a borzalmakat?
Miért tiltotta be most már az egész UNIÓ a neonikotinoidok használatát ha semmi gondot nem okoz?
Több mint egy évtizede megy ez állóháború, és a méhészek egymást győzködik.....áááá ez valójában egy elixír, nincs semmi káros hatása.
Ne csak a méheket nézzük, hogy mit művelnek velünk repcén és napraforgón!
Hová tűntek a madarak????
Döbbenet, napok óta alig hallok madárfüttyöt pedig nyakunkon a tavasz!
Ezt is megmagyarázzák, hogy majd visszajönnek a jó idővel.
A túlvilágról még semmi és senki nem jött vissza.
Ezek a méregkeverők ("növényorvosok")egyre jobban felháborítanak!
Tökéletesen nem érdekel ha ezen a kijelentésemen megrökönyödnek.
Szeretném ha az unokáimnak már nem a méregkeverőkkel kéne küzdeniük, de addig még nekünk is sok teendőnk van.
Figyeljük a méheinket a környezetünket, és ne csak magunkban dörmögjünk.
Szóljunk a méhegészségügyi felelősnek, a szaktanácsadónak ha baj van.
Az oxxováros, destruktoros történetben is mindössze (eddig) 22 méhész jelzett problémát.
Ez a baj!
Merjünk panaszkodni, ne szégyelljük.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2019. Február 14. 09:37
15 ÉVIG KONGATTAM A VÉSZHARANGOT ,  SZÉLMALOMHARCOT FOLYTATSZ , NE AKARJ EGYEDÜL MEGVÁLTOZTATNI A VILÁGOT , FEJJEL MÉSZ A FALNAK , SENKI NEM FOGLALKOZOTT AZ ÉSZREVÉTELEMMEL !!!!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2019. Február 14. 10:09
"F
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Texas Ranger - 2019. Február 14. 13:28
Egy kis segítség ahhoz, hogy miért nem fog kiderülni, hogy mekkora pusztítást végeztek a méhészetekben az elmúlt nyáron!

Ki az a barom, (már elnézést) aki az újra kezdés lehetőségétől megfosztja magát (még ha az nem is fedezi a teljes költségét), de azért amire amúgy is költene, azt legalább a veszteségek után nem a saját zsebéből kéne fizetnie...........

Tessék már gondolkozni vezető urak!  ;)

(Az a 22 már biztos 0-ás állománnyal, vagy olyannal rendelkezik amiből nem lesz semmi, így nekik más lehetőségük nincs!)
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2019. Február 14. 16:28
Méhészeti közéletről feketén-fehéren. Ja, persze.

A gőzt itt kieresztik a méhészek, mert itt kockázatmentesen lehet kiereszteni, aztán semmi. Az Úr adta, az úr elvette. Ennyi.

Minden közgyűlés előtt jó nagy hangon megy a gőz kieresztés, aztán a közgyűlésen semmi és utána is semmi.

Amikor meg cselekedni kéne, megy a lapítás ezerrel. Aki meg mégis cselekedni akar vagy cselekedni mer, azt meg előbb-utóbb elkülditek a k----va édesanyjába. És még Ő lesz a hibás, Ő lesz a bűnös. A sz---a---r meg úszik a víz tetején.

Most a mézes madzag a plusz egymilliárd forint. De azzal nem törődik senki, hogy a növényvédőszerek hány milliárd Ft kárt okoznak és azzal se, hogy a gyantázott méz kimutatására vannak kiváló labormódszerek, de az OMME vezérkara a füle bojtját se mozdítja, hogy az be legyen vezetve kötelező vizsgálatként.

Hát ezért nem írogatok ide. Ez az ágazat ilyen szerencsétlen marad, amíg ilyen töketlen az elitje. Ennyire csak a mának él ez az elit és a holnapra nem gondol. Csak azon lehet segíteni, aki maga is akarja.

Tüntetni, erőt mutatni képtelen, így aztánm eredményt se fogh elérni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2019. Február 14. 19:17
 Lehet, amit daloltam, nem marad meg,
Lehet, ha mit vallottam, nem igaz,
Most dalaimtól messze büszke harc zeng
S szívemtől távol balzsam és vigasz.

Mégis, ti gőgös győzők, vak merészek,
Engem szegényt, jaj, meg ne vessetek,
Enyém e hit, enyém e könny, ez ének
S enyémek mind, mit nyertem, a sebek!

Én mindig, mindig árok mélyin éltem
S fázott a lelkem és vívott agyam
S magam küzdöttem én mindig, magam!

Én diadalt nem kaptam s nem reméltem.
Reménytelen szép volt harcom, szerelmem
S nem éltem még, mikor halálba mentem.
Juhász Gyula : Csöndes panasz
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2019. Február 14. 22:14
Oszkár!

Sokan emlékezünk arra amikor, valakik levágott marhafejeket borítottak, valamelyik minisztérium ajtajába.
Trágyát, valamelyik multi patkolójába.
De mintha, valamit a libások is tettek volna, sőt, ha jól emlékszem, az elkeseredettség, a kilátástalanság miatt, többen önkezüleg intettek búcsút a földi létnek. Mintha a Te tágabb környezetedet sújtotta volna az utóbbi leginkább.
Dühít engem is a nemtörődömség, a felelőtlenség, a minden áron való meggazdagodás, de az erőszak, csak erőszakot szül. A széllel szemben vizeletet elengedni meggondolatlanság, vagy felelőtlenség?
Akik nem törődnek a létünkkel, a környezetükkel, az utódaik jövőjével, gondolod, hogy egy pótkocsinyi méh hulla miatt magukba szállnának?
Ők fel sem fogják, hogy merényletet követnek el önmaguk ellen is. Nekik egy a lényeg a PROFIT.
Próbálj meg szembeszállni velük! Pert húznak a nyakadba, s ha nyakaskodsz örülj, ha csak vagyonodat veszted el. Lehet, hogy tévedek, lehet, hogy nem?
Miért nem hallom, a környezetvédelmi HATÓSÁG tiltakozását? A természetvédelmi HATÓSÁG is megnémult? Lehet, hogy féltik a fenekükhöz nőtt bársonyszéket? A környezet pusztulását csak a méhészek látják? Csak nekünk kell tiltakoznunk?:...........   

 
 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2019. Február 15. 10:39
E
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Balogh László - 2019. Február 15. 13:46
Oszkár!              Értettem, és értem amit mondasz.
Tudom, hogy a mi méheink pusztulnak, nekünk kell miattuk lázadni!
Mint írtam, hol vannak azok a hatóságok akik azért lettek létrehozva, hogy védjék az élő környezetet, a faunát? Tudtad, hogy van olyan darázs Hazánkban amelynek az eszmei értéke 100000 Ft? Azokra nem hatnak azok mérgek, amik a méheinket ölik?
Mi, köreinken belül öldököljük egymást, mutogatunk egymásra, ki,-mit nem tett meg a neók ellen, ki követett el nagyobb hibát.
A hunyók, közben röhögnek a markukba, és nagy ívben letojnak bennünket.
Köztársasági Elnökünk, nagyon helyesen kiáll a vizek, és a természet védelme mellett. De kérdezem, hallottad-e, az Ő, vagy bármelyik általunk választott politikus tiltakozását, a neókal, a mérgekkel történő környezetszennyezés miatt?
Borogathatunk mi bármit, amíg közülük valaki nem veszi vállára az ügyet, nem lesz változás.
Sajna, ilyen világot élünk.


Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: oszkár - 2019. Február 15. 17:28
Eg
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: lygo67 - 2019. Február 20. 19:54
https://www.delmagyar.hu/vilagvevo/eveken_at_megmaradnak_a_mezben_-_a_mehek_es_az_emberek_egeszsegere_is_veszelyes_-_novenyvedoszerek/2588993/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2019. Február 20. 20:27
Petőfi Népe újságból másoltam egy cikket, érdemes elolvasni!
 elképesztő!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Kitin - 2019. Február 20. 20:32
Na akkor még egy olvasnivaló:
http://www.origo.hu/tudomany/20190220-a-novenyvedoszer-komoly-szerepet-jatszhat-a-mehek-egyedszamanak-csokkeneseben.html

Megmaradnak a mézben a veszélyes növényvédőszerek...
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Február 20. 20:51
Katasztrófa.
Bár az OMME szaktudományos fősámánja még most is állítja, hogy az égadta világon semmi gondot nem okozhat......csak néha.
Aztán keressük miért fejlődnek vontatottan a családok repce, meg napraforgó-virágzáson?
A tudomány kicsit lassabban halad, mint amit a gyakorlatban tapasztaltunk.
A "MoniTóthing" mit keresett idáig?
A nemzetközi szakirodalomban már 10 éve ordítanak a tudósok, hogy iszonyú nagy bajt okoz.
Meddig kell ezt még tűrnünk?
Kapjuk a mérgeket kívülről, mi meg magunk adjuk a méheknek belülről, néha támogatásból is.
Szépen nézünk ki.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: mézengúz - 2019. Február 20. 23:01
2019 NAGY  "REMÉNYSÉG " ÉVE : CIANTRANILIPROL ,SZULFOXAFLOR , TIAKLOPRID ,GLIFOZAT ,GÉNSZERKESZTÉS !!!!!!  EGY NAP SARKÁRA KELL ÁLLNI ENNEK A VILÁGNAK, EGY NAP VALAKINEK KI KELL MONDANIA , HOGY ELÉG VOLT ÍGY NEM MEHET TOVÁBB !!!!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: robinhuud - 2019. Július 19. 01:39
A megmentőnk vagy csak egy új csodaszer ??????
[/quote]
Üdvözlöm a magyar Kollégákat!
Mezenguz- némi csúfolódással írsz az ApisPlusról mint csodaszerről. Szeretném, ha teljes körű ismerettel rendelkeznél  erről a készítményről,  kipróbálnád, és csak azután értékelnéd ezt. Az #ApisPlus a #Vitaeapis nevű lublin-i ismert biofizikus, Gagoś profesor, lengyel találmányának  másolata, amelyet titokban forgalmaznak szerte Europában. Teszik ezt nem csak azáltal, hogy blokkolják   lengyelek számára a www.apisplus.com  online áruház használatát  (az oldal nem elérhető a lengyel szerverekről ). A termék Lengyelországban  szabadalmaztatott
(https://vitaeapis-new.pl/wp-content/uploads/2017/12/patent-vitaeapis.jpg),
 és jelenleg európai szabadalomra vár
https://register.epo.org/application?number=EP13776551.
Tudod-e ki a Magyarországon  reklámozott ApisPlus képletének szerzője? Ki a Nagy Ákos és ki ő a magyar méhészetben, miközben Biobalance Int.-állítólag budapesti  cégének honapja sincs?
(https://iv.pl/images/85342775361984365139.jpg)
A készítményt háromszor vettem különböző országokban (sokat utazok Európában),  minden alkalommal a készítmény lengyel csomagolásban érkezett, de Magyarországon újra csomagolt formában. Az ára mindig ismeretlent, PayPal-on keresztül. A nyomok magát felfedni nem akaró  gdanski Biobalance  céghez vezetnek, amely   a közelmúltban a honlapját is törölte a netten. Csodálkozom azon   magyar Barátaimon, akik  vásárolják azt a készítményt bazárokban "Nagy Ákostól", túl magas árat fizetve
  (http://jaszberenyiprogramok.hu/upload_files/events_galleries/1497611339/mezv12017004.jpg).
 Hiszen, eredetit vehetnek  Lengyelországban, ráadásul sokkal olcsóbban. Rendelkezésükre áll szakmai információ a www.vitaeapis-new.pl  honlap magyar nyelvű változatban.
Az ügy hangos a lengyel méhészek körében, régóta  írok már erről  a
 http://forum.spp-polanka.org/topic/445-vitaeapis-new/
 lengyel fórumon, melynek  már több mint 60 ezer látogatója van. Látogasd el kérlek a  legnépszerűbb lengyelországi
Polanka méhészeti fórumra automatikus fordító segítségével és megtudod mi a probléma. Ami a készítmény hatékonyságát illeti, javaslom  a következő kísérletet, amelyet a saját  méhészetemben készítettem. Abból kiindulva, hogy a méhek  a méhkasban sok permetszerrel szennyezett tavaszi pollent halmoztak fel, és hogy telén ebből esznek majd (mérgezve ezzel magukat), a méheid felének adj  vitaeapis-t a téli táplálékukhoz. Tavasszal látni fogad a különbséget. Kis mennyiség elfogyasztása után a készítmény hatást fejt ki a méhre, a hátra lévő élete végiég. A téli méhnek leghosszabb az élet tartama-kb. fél év. Nálam ez a kísérlet nagyon bevált és most használom ezt télen és megelőzően tavasszal a bejelentett mezőgazdasági permetezés előtt. Mindannyian tudjuk, hogy a méh embernél vagy a melegvérű állatoknál sokkal érzékenyebb a neonikotinoidokra és a készítményben lévő anyagok blokkolják a méh neonikotinoid receptorát, amelyen keresztül a méreg bejut  a szervezetébe.
Nagyon csodálkozom, hogy az AlfaVet komoly magyar cég hitelesíti  logójával  az ilyen másolatokat, mivel az európai szabadalom életbe lépése után, ez az ügy bűncselekménnyé válhat.
(https://iv.pl/images/20041957727712305300.jpg)
Szeretettel üdvözlöm a magyar méhészeket szomorú Lengyelországból, ahol az európai tilalomnak ellenére, a hatóságok engedélyezik neonikotinoidok használatát -robinhuud.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Csányi Antal - 2019. Július 19. 17:56
https://koponyeg.hu/hireso/igy-lehet-klimabarat-modon-elelmiszert-termelni

Akkor lehet nem is kellenek majd Neok,és hasonszőrű  finom nedű?
Kákán is csomót kereső(k)hajrá!

Csányi Antal
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Augusztus 13. 05:48
Ezt kérdez tőlem neo méhésztárs a Hírles rovatban:
"Teljesen téves megállapítás.
A kiváltó okot nem tudják vizsgálni.
Ezt ha megmagyaráznád, megköszönném. Mi a téves megállapítás?"
Erre ez a válaszom.
https://qubit.hu/2019/08/12/tul-hatekonyak-a-novenyvedo-szerek-hullanak-a-mehek-mint-a-legyek?fbclid=IwAR0u5RAcAlr0dVr213WmbtfJgBY9eqj3aomQPsJGTsuoQRUBeYtiVtUjpWc
Ja és monitoringnak nevezett kárfelmérést végző gurunak is illene már a nemzetközi kutatásokat is elismernie.
De ő még az amerikaiaktól is okosabb....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Augusztus 13. 11:10
Attila!
Sokszor nem tudom eldönteni, hogy valamit nem akarsz, vagy nem tudsz megérteni! A mászkálás kapcsán beszéltem arról, hogy ott a kórtani dolgok mellett gyűlik egyre több bizonyíték, nem a növényvédőszer alternatíva mellett. Az NNI-nek van egy sokkal súlyosabb hatása a mászkálásnál. Ez pedig az eltűnés, a CCD.
Te állítottad azt, hogy egy bizonyos külföldi forrásból bizonyíték van arra, hogy a pempő a hunyó, és mászkálást okoz. Nos én megkaptam egy ilyen anyagot abból a bizonyos külföldi forrásból. Ebben az szerepel, hogy:
Idézet
a kezelt családokból származó anyák több mint a fele 53 %, vagy elpusztult, vagy alkalmatlan volt a tenyésztésre. Amerikában is voltak hasonló eredmények. Ezeket az eredményeket a Scientific Reportban közöltük is 2015-ben (Williams et al.).
Ez csak egy rövidke kiemelés, de nem találtam benne a mászkálásra vonatkozó adatokat. Ahogyan én sokszor találkoztam NNI-nek tulajdonítható eltűnéssel, de az itt említett 53 százalékos anyakiesésnek még csak az egy-két százaléka sem fordult elő. Ahogyan Csányi Antitól sem hallottam erre utalást. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy az említett kísérletben olyan NNI koncentrációk etetése történt, amely a természetes virágporban található. Ez ugye közvetve is azt bizonyítja, hogy természetes körülmények között valószínűleg nem kerül be a kaptárba ezt a hatást okozó virágpor. Azért, mert az ezt hozó méh a szintén NNI-s nektár miatt eltéved. Ezért nincs a valóságban NNI-s méhlegelőn ilyen mértékű anyaveszteség. A mászkálásról pedig szó sincs NNI-vel kapcsolatban. A közleményekben. Azonban ennek nagyon könnyen utána lehetne járni. Jó nagy ponyvát kiteríteni, arra anya nélküli (feromonos) családocskákat rakni, amelyek egy fára szállt rajból származnak . Ezekkel pedig NNI-s szirupot etetve, megszámolni a fólián a mászkáló méhek számát. Ennyi lenne a bizonyítás, hogy eredetileg repülni tudó méhek elveszítik a repülési képességüket NNI hatására. Addig pedig nagyon úgy tűnik, hogy a Nosema, Spiroplasma, BQCV egymásra épülő hatására van több bizonyíték a mászkálás kóroktanára vonatkozóan. Tehát a Nosema a sor elején van, nem a végén. Ellentétben azzal, ami éveken át kommunikálva lett.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Malya Péter - 2019. Augusztus 13. 20:20
Azért én kíváncsi lennék a magyar méhállomány nosema fertőzöttségére. Az utóbbi években a méhtartás miatt indított birtokvédelmi viták tüneteinek középpontjába a méhürülékkel szennyezés került. Nem a röppályás méhszúrás, vízfelület látogatás, fűnyírás, kerti munka, hanem a méhürülékel szennyezett autó, kerti bútor, házfal a probléma.És nem tavasszal tisztulás idején, hanem nyáron, tömeges placsni jellegű méhürülék a megszokott pálcikaalakú helyett.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: neo - 2019. Augusztus 13. 20:25
Péter! A Nosema ceranae egész évben tud szaporodni. Azért megdöbbentett, amit írtál.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Malya Péter - 2019. Augusztus 14. 08:19
Én is a Nosema ceranet feltételezem okként. A szomszédnak elég a tényt bizonyítani, azaz ez esetben, a nagy mennyiségű hasmenésnyomot, őt nem érdekli az ok. Az okig még egy esetben sem jutottak el a szomszédok, azaz hogy betegek a méhek.A méhész mélyen hallgat, ő pláne nem kezdeményez nosema vizsgálatot, jobb ha nem derül ki az ok, jobb mintha kiderül a méhtartáshoz kapcsolódó nem megfelelő gondosság. A tavaszi hasmenésnyomos esetek menthetők, mert hogy természetes a tél végi tisztuló kirepülés, de ez a kimentés május, júniusban már nem áll meg.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Október 08. 19:16
https://index.hu/techtud/2019/09/16/mehek_madarak_enekesmadar_mergezes_pusztulas_novenyvedo_szer_neonikotinoid/
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2020. Január 05. 13:01
https://index.hu/techtud/2019/09/16/mehek_madarak_enekesmadar_mergezes_pusztulas_novenyvedo_szer_neonikotinoid/
És ebben az ügyben sajnos a mostani OMM elnökünk mit tett? 
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Január 11. 06:32
Hát mégis ártalmasak a neonikotinoidok?
Hogy lehet ez?
Anno amikor az OMME központban ezt előadtam, mi is volt a válasz az elnökjelölttől?
Ezt mindig a szemére fogom vetni, addig amíg nem kér bocsánatot a méhészektől!!!!!
https://agroforum.hu/szakcikkek/novenytermesztes-szakcikkek/mi-lesz-veled-novenyvedelem-visszavont-es-betiltott-hatoanyagok-a-kozeljovoben/?fbclid=IwAR1M1zX58LwrDDUqs-sIjw3uZvSlava7KbhGec7_7u3rgCTMXjBiHJjI3tc
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2020. Január 11. 16:09
Üdv.Uraim!
Tisztelt Nagyernyei Uram!
Azt írd le légy oly kedves hogy a jelenlegi elnök és támogatói mit tettek ez ügyben,amikor nem csak néhány száz,esetleg pár ezer hektáron hanem szinte az összes szántón ezt alkalmazták,és még a figyelmét is felhívták ill.elnökségi döntés is született valami tiltakozó levélről.
Remélem a kérdés minősítése most talán megfelelő?
Várom megtisztelő,értelmes,mellébeszéléstől mentes válaszod.
Esetleg beleférne egy bocsánatkérés is az érintettek részéről.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Január 11. 19:08
Szerencsétlen....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2020. Január 11. 19:18
Üdv.Uraim!
Tisztelt Nagyernyei "Uram"!
Megvallom,egyenes,világos,értelmes válaszra nem igazán számítottam,de amit megengedsz magadnak a "saját"fórumodon az már,már GUSZTUSTALAN!
Az a "SZERENCSÉTLEN"akire Én gondolok,tisztelt nagyarcú gőg!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: daoli76 - 2020. Január 11. 19:39
A szerencsétlen a méhész .
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Január 11. 19:39
Azért sajnállak szerencsétlen Izso60 mert nem veszed a fáradtságot, hogy megnézd Dr.Darvas Béla professzor Úr szekszárdi előadást!
Ő kronológia sorrendben összerakta az akkori történéseket!
Ebből kitűnik, hogy Bross Péter 1 évvel az-az egy évvel megelőzte Tóth Péter levelecskéjét.
Hála az égnek ez dokumentum, nem letagadható.
Azért tartalak szerencsétlennek, mert olyan dolgokkal vagdalódzol amiről halvány lilád sincs.
Úgy látom kicsit más stílusban kell megszólítsalak, mert ez  a te szinted.
Ha provokálsz, a tények ismerete nélkül, simán így fogok veled és mindenkivel kommunikálni.
Azért mert te utálsz valakit, sajnálattal tudomásul kell venned, hogy a tények ettől még nem változnak.
Nem kortorászom az előadást, keresd meg.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: huber - 2020. Január 11. 19:55
.....Ebből kitűnik, hogy Bross Péter 1 évvel az-az egy évvel megelőzte Tóth Péter levelecskéjét.....
Értünk, hogyne értenénk.
Bross akkor tiltakozott amikor alig volt neos terület az országban.
Amikor az egész országra szinte szükséghelyzeti engedélyt adtak ki, akkor elnökségi határozatok ellenére, elsunnyogta Tóth Péter levelét.

Érteni, értünk, csak megérteni nem tudunk.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: huber - 2020. Január 11. 20:04
Ilyen előzmények után stílszerűbb lettvolna úgy befejezni:

Érteni, értünk, csak megérteni nem tudunk.
Szerencsétlen....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Január 11. 20:08
Előkerültél te is?
Egy szinten vagytok.
Neked is azt javasolom mint izsonak.
Érdeklődj, tanulj, okosodj....
Dr.Darvas Béla a megoldás kulcsa.
Független, nincs benne a szakmapolitikában.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: huber - 2020. Január 11. 21:02
...Dr.Darvas Béla a megoldás kulcsa...
Ő sunnyogta el a neok elleni tiltakozást?
Nem az a Bross volt!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2020. Január 11. 21:08
Üdv.Uraim!
Nagyernyei Uram!
Bennem nem feszül olyan óriási bizonyítási kényszer mint kendben.
Én éltem, és megéltem a történéseket.
Ha nyitottan élünk magunk is látunk mindent ami körülöttünk zajlik.
Ezért aztán nem igazán érdekel a Te Dr Darvasod támadó hadművelete valamint a tiéd sem.
Egyébként ez a stílus,ez a szint a Te saját jól kidolgozott szinted.
Hogy maradjak a Te szinteden.......SZERENCSÉTLEN.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Január 11. 21:20
Azért ez már tényleg egy színvonal.
Olyan magasságokba emelkedik, hogy egy egyetemi tanárt is lefikáz.
Uraim!
Egy géniusszal beszélgetek!
Hát nem felemelő érzés?

Ezt írja a professzor Úrról:

"Ezért aztán nem igazán érdekel a Te Dr Darvasod támadó hadművelete valamint a tiéd sem."
Ha engem nem tisztelsz az nem gond, mivel te sem vagy az én kedvencem.
Azért egy professzort?
Majd az olvasók kiállítják rólad (rólatok) a bizonyítványt.
Mivel nem néztétek meg professzor Úr előadását, a témát befejezettnek tekintem.
Olyan emberekkel nem vagyok hajlandó vitázni akik az alapnormákat, vagyis a vitaalapot is nélkülözik.
Akkor miről vitázunk?
Lám ez a ti szintetek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: huber - 2020. Január 11. 21:33
Értjük.
Fölötted a bánya.
http://azerovilagosoldala.hu/wp-content/uploads/2016/04/banyaszbeka-energetikai-dij.jpg
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2020. Január 12. 05:30
Itt van egy 2014. március 20.-i video:

https://www.youtube.com/watch?v=jFXGlr8hqk0&t=10s

Helyszín: Herceghalom, ABACUS Business & Wellness Hotel****
Kerekasztal-beszélgetés: Hogyan tovább? - Élet a neonikotinoidok után
A beszélgetés résztvevői:
Dobai Tibor kereskedelmi igazgató, Syngenta
Dr. Hornok László egyetemi tanár, az MTA r. tagja (moderátor),
Dr. Tőkés Gábor igazgatóhelyettes, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Takács Attila ügyvezető igazgató, Cheminova Magyarország Kft.
Tóth Péter növényvédelmi szakmérnök, méhészeti szaktanácsadó, Országos Magyar Méhészeti Egyesület

Tudom, 38 perc, de kérem a méhészeket, hallgassák végig. Itt Tóth Péter, mint OMME szaktanácsadó, a "méhészeti egyesület" képviselője volt jelen.

Itt van a szekszárdi méhészklubon készült video Dr. Darvas Béla előadásáról.

https://www.youtube.com/watch?v=-ZKo_Ece7xs

Nekem csak egy dolog furcsa: Tegyük fel, hogy Tóth Péter meggondolta magát. (Azért mondom, hogy tegyük fel, mert én még nem hallottam tőle, hogy szemben a 2014-es véleményével 2018-ra megváltozott. Ha valaki hallott ilyet, kérem, jelezze! Azt sem hallottam, hogy tiltakozna, hogy az ő véleményére is támaszkodva mondja Dr. Hormok László, és mindenki más is, az adott kerekasztal beszélgetésen, hogy támogatja a neo-kat)

2018-ban megváltozott a véleménye és úgy vélte, hogy bizonyosan baj lesz a szükséghelyzeti engedéllyel elvetett sok-sok neonikotinoiddal csávázott vetőmagból, illetve az azokból fejlődő növénykultúrákból. Így írt egy levelet amit Bross Péter nem küldött tovább. Én azért megkérdezném, hogy elfelejtette a NÉBIH címét? Nem tudta, hogy mi az Agrár Minisztérium címe? Nem tarthatott volna, mint OMME elnökségi tag-szaktanácsadó egy sajtótájékozatót, hogy figyelmeztessen minket, mint méhészeket? Ti mit gondoltok erről méhésztársak?

Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikerült.

Üdv: Bicska

Még mielőtt szóltok, hogy ezek a video-k már korábban be lettek linkelve ide, szólok, tudom, de nem árt felfrissíteni az emlékeket, aki pedig csak betéved ide, nem biztos, hogy visszapörgeti a régit.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: bükk - 2020. Január 12. 08:25
bükk   
 Hozzászólás témája: Re: SajtófigyelőHozzászólásElküldve: 2019.12.13. 11:39
Online
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 11:52
Hozzászólások: 1519
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa   
2019.12.04. Siófok, Agrárszektor Konferencia.

"Bross Péter kiemelte, hogy a mindenféle mendemonda ellenére a méhészek, a hatóság, a gyártók és a felhasználók viszonya Magyarországon kifejezetten jó."

Már megint csak a méhészekre hivatkozás,OMME ilyenkor hol van... :merg

Azoknak a méhészeknek a nagy tábora akik évek óta elvesztik a méheiket repcén és napraforgón,nem pörgetnek
ezekről a növényekről,sőt rengeteg munkájukba és költségükbe kerül,hogy méhállományukat egyáltalán életben
tartsák emiatt,na azoknak kifejezetten más véleménye van e viszonyról!!!!!

https://www.agrarszektor.hu/noveny/valaszt-adtak-a-legegetobb-kerdesre-a-magyar-szakemberek-mehek-vagy-novenyvedelem.18309.html

Bicska!

Egyszerűbb ha nyitsz egy KAMPÁNY topicot és ott mondjuk "elmúltnyolcévezel".

A fentiek alig 1 hónapos történések,ezt próbáljátok másra kenni....
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Bicska - 2020. Január 12. 08:43
Bükk. Amit írtam, válasz arra amikről az előbbiekben szó volt, és száraz tények vannak benne. Részemről befejeztem.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Január 12. 08:53
Valamit nem értek?
Ezt írja bükk:
"A fentiek alig 1 hónapos történések,ezt próbáljátok másra kenni...."
Dr.Darvas Béla előadása 2017.november 8-án volt.
Kicsit máskét jár az órátok!
Kampány van?
Az.
Ezek tények?
Azok.
A TV-ben a híreket is úgy közlik, hogy ki a nézőközönség.
3 csatorna 3 különféle módon, egy hírt.
Ezek tények.
Vagy már a szemeteknek sem hisztek?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: huber - 2020. Január 12. 12:39
Nekem csak egy dolog furcsa: Tegyük fel, hogy Tóth Péter meggondolta magát. (Azért mondom, hogy tegyük fel, mert én még nem hallottam tőle, hogy szemben a 2014-es véleményével 2018-ra megváltozott. Ha valaki hallott ilyet, kérem, jelezze!
Úgy látom nagyon szelektíven jutnak el hozzád az információk.
Kezdeném onnét, hogy a legtöbb ember ismeretanyaga az évek során bővül, több tapasztalat, több vizsgálati eredmény után már tényekkel is alá tudja támasztani amit állít.
Így ír az esetről Tóth Péter:
A küldöttgyűlés közeledtével a mindenki számára kipostázott beszámolót olvasva megakadt a szemem a 23. oldalon található "Neonikotinoidok" fejezetben. A mondat így szól: "Egyesületünk levelet írt az agrárminiszternek, hogy hazánk ne éljen a derogációval addig, míg nincs uniós döntés az ügyben."
Hát, aki olvasta az általam korábban itt közölteket egyből érti, hogy mi a bajom:
1. 2016 nyarán valóban ment egy levél a miniszternek, de ebben a beszámolóban ennek helye nincsen, ugyanis az említett összefoglaló a 2017-ben elvégzett munkáról szól. Illetve kellene, hogy szóljon...
2. 2017-ben az elnökség számára már az év elején benyújtottam egy levéltervezetet, ami végül az elnökség egyhangú (többszöri) támogató döntése ellenére sem hagyta el az OMME berkeit. Az utolsó ilyen döntésre 2017. decemberében került sor, de Bross Péter ígérete ellenére nem tett le ilyen levelet az asztalra abban az évben.
3. A 2018 január 10-én újból levéllel fordultam az elnökséghez, amelynek mellékleteként egy újabb, a miniszternek szóló levelet mellékeltem. Kisebb átalakítások után végül ez a levél jutott el a Kossuth térre, méghozzá futárral...

A fentiek után viszont egyértelmű tehát, hogy 2017-ben egy levelet sem küldtünk tiltakozásunk kifejezéseként. Ez azért is "furcsa" mert éppen a 2017. februárjában beterjesztett levéltervezetem tartalmazott olyan hazai mérési eredményeket, amelyek segítségével érveinket alá is támasztottuk.

[/b]
Csatolmányok:
https://drive.google.com/file/d/1lzH9F_S8pD1gvv3bSfWIeP0-b0tS_3hr/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/1XxG31LBbYiavOxv1Onh4I4st8gxz6PbS/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/1Mu4dv1hLZ6xPrsN0cpHH8PtMoEaYsS4O/view?usp=sharing

Ezek dokumentumok.
A lényege annyi, hogy Tóth Péter leveleit megírta, amikor a tiltakozást már mérési eredményekkel lehetett igazolni.
Bross pedig elnökségi határozatokat szabotálva, egy év múlva küldte el, amikor már semmi értelme nem volt.

De most inkább hosszú szilenciumot tartok, mert attól tartok, újra ki leszek zárva.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Január 12. 19:13
Kb.15 évet késett ezzel a tiltakozó levelével.
Hiába, későn érő típus.
Vagy mi lett vele?
Rádöbbent, hogy mégis ártalmasak a neok?
Amikor már egész Európában kongatták a vészharangot akkor hol volt?
Magának akarta bebizonyítani, hogy tényleg ártalmas?
Évi 30 millióért kicsit hamarabb célba érhetett volna.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Geddekas - 2020. Január 12. 19:25
Kb.15 évet késett ezzel a tiltakozó levelével.
Hiába, későn érő típus.
Ezek szerint Bross Péter még egy évvel később 2018 januárjában jött rá, hogy a neonikotinoidok ártalmasak a méhekre.

Ejnye, ejnye ez a sok lassú felfogású OMME vezető. De remélem, hogy a méhészek a tavaszi szavazáskor ezt értékelni fogják. Új, gyorsabb észjárású vezetőre van szüksége az OMME-nak.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Május 12. 18:19
A franciák a témában mindig is élen jártak!!!!
Nálunk meg az OMME "szakembere" ellenezte a tiltásukat, arra hivatkozott, ha permeteznének nagyobb kárunk lenne.
Az OMME kárszakértője valljuk be ebben jó, kivizsgálni egy káreseményt.
Ja, hogy ebben semmi monitoring nincs?

https://filantropikum.com/franciaorszag-az-elso-orszag-amely-betiltja-mind-a-5-mehhalalhoz-kapcsolodo-vegyszert/?fbclid=IwAR1HaP-p58xWQj7-QWaet3Hs1VqXDUzW3qozXeJS1mtVLinv8tmkEUS9An0
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: kiskakas - 2021. Február 24. 20:19
QUQURIQ !!!

Üdvözlet Mindenkinek!

Pár fogalom, a vegyszer, méreg !  Nagypapám mondta, „hogy a meg nem evett étel sohasem árt meg”, meg azt is mondta, „hogy fogunkkal ássuk meg a sírunkat”…
Kiskakasként tetszettek ezek a „rébuszos” mondások, de soha nem gondoltam tini kakasként, hogy mi is a mondanivalója a „rébuszoknak”…
„a meg nem evett étel sohasem árt meg”, ha nem eszünk „műtágyás” ételt egészségesek maradunk.
„hogy fogunkkal ássuk meg a sírunkat”… permetes kajáktól hamar eltávozhatunk a túlvilágra..
Kiskakas még azt is hozzá teszi, hogy ne kerüljenek csávázott magok a földbe!
Valamikori tanyasi kutakból ittak az állatok is és az ember is! Ma nitrátokkal, nitritekkel van túlterhelve!
Szerencsére egyre több helyen árulnak vegyszermentes vetőmagokat, rezisztens facsemetéket.
Palántadőlés kivédésére sem kell vegyszer, jó a kamillatea.
Gomba betegségre pedig az áztatott csalánlé.
Ennyire egyszerű és még pénzbe sem kerül.

Kiskakas
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Március 23. 06:13
Ezt így kéne itthon is.
Nálunk ezt, hogy is hívják?
Monitoring...........vagy mi a frász.
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/rovarolo-szer-mehpusztulas-48215-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=48215
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: wr - 2021. Március 23. 09:02
És mi változna? Leírhatják ezt minden évben különféle fórumokon, attól még a kártevőket irtani kell, mert a népnek enni kell, meg a haszonállatnak is amit aztán szintén a nép eszik meg.
Valamelyik nyugati (német vagy francia nem emlékszem) országban állítólag a vadon élő rovarfajok 70%-a kipusztult. Történt valami? Semmi. Úgy 25 éve szinte belebotlottam a mindenféle poszméhekbe, dongókba, most egyetlen egyet sem látni sehol. Szép lassan de biztosan kihal a természet, először a rovarok, aztán a többi, a legvégén meg az ember. De meg is érdemli, csak addig nem keveset fog még szenvedni.
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2021. Március 23. 17:16
Üdv.Uraim!
Idézet a klubvezető Úr-tól:
Ezt így kéne itthon is.
Nálunk ezt, hogy is hívják?
Monitoring...........vagy mi a frász.
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/rovarolo-szer-mehpusztulas-48215-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=48215
Nagyernyei Attila

Tudod-e "ember" hogy mit idéztél,és ahhoz képest mit jelent a monitiring!
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Március 23. 17:22
Izso60?
Mivel felkiáltó jelet tettél, nem kérdőjelet, így meg is adtad magadnak a választ.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Neonikotinoidok
Írta: izso60 - 2021. Március 23. 17:25
És most elmarad a megszokott köszönés.
Menj Te oda ahova gondolom!!!!!!
És ne hidd hogy valami rosszra gondolok,csupán annyi hogy értőn olvass a "ződön".
Vannak ott erre irányuló értelmes írások.
Jó olvasást,értelmezést!