Sok dolog dőlt meg az idén, ebből szemezgetnék néhányat.
Mikor volt olyan szerintetek, hogy a repce, a galagonya, a virágos kőris, a vadgesztenye, és az akác együtt virágzik?
Az én pályafutásom alatt soha.
Mikor volt olyan, hogy egyszerre éreztétek a virágos kőris, a galagonya és az akác illatát?
Soha.
Az tuti, hogy ember, állat és most már a természet is megbolondult.
Megbolondult világban élünk...sajnos.
Keddtől komoly lehűlésre számíthatunk, és csak a jövő dönti el milyen lesz a 2024-es akác.
Erre nem lehet készülni, ez szakirodalmakban nincs leírva, mint az sem, hogy mikor kell anyát korlátozni.
Akác előtt 10 nappal.
Ja.
Április 14-ét írunk.
A következőkben majd március végén kell anyát zárni?
Többször leírtam itt, hogy valamikor Romhányban június 17-én pergettük a 2. akácot!!!!!!!!!!!!!!
Hová jutunk?
A nehézség a kaptáritokba!
Nagyernyei Attila

Én nem voltam rest, vittem magammal egy vonalzót megy egy létrát és szakajtottam néhány bimbót mérési célzattal. A 0,5 centistől a 4 centisig volt közte. Az idei repce a vicc kategória, életemben nem láttam még ilyet. A tünetek ugyanúgy megjelentek, a méhek agresszívak lettek, néhány mászkáló is lett a fűben, de a hordás zöme szerintem nem arról van, mert eddig egyetlen sárgafejű méhet sem láttam visszajönni, és a műlépek építése is mintha lelassult volna. Mondjuk nagyon nem bánnám ha nem is hordanának róla semmit, legalább elmaradna az őrület ami a repce és az akác összenyílásával szokott járni.

Meg még kitalálják, hogy a nyugaton betiltott, nálunk még engedélyezett neo miatt nem veszik át a repcénket. Vicc az egész…

 Olyan nem lessz, a határ porzik mint a sivatag😦😦,  repce lópikula kb de nem baj ki is rohadhat az összes ugyse kajának vetik....
A gesztenyefákat viszont lerohanták a lányok.

Tolna megyében (és Baranyában is) nem túl jó hírek vannak a repcéről.
Gyenge, minimális hordásról számolnak be a méhésztársak, és a virág már kezd "megrogyni", tehát ezután sem sok jót ígér.
Javában virágzik a vadgesztenye, a galagonya, a virágos kőris.
Az akác?
Szekszárd délkeleti oldala el kezdett fehéredni, zöldbabostól a fehérbabosig, de vannak már kinyílt virágok is.
A korai erdők amik fagymentesek, a hónap közepe után, olyan 22-25 körül már mézelhetnek, természetesen ha kegyes lesz rá az időjárás.
A méhek mellett eltöltött több mint 4 évtized alatt ez lesz a legkorábbi virágzás!
Sok helyen becsapósak lehetnek az erdők, mert van ahol már az előbbi állapotban van a virág, de a mellette lévő fák mintha kiszáradtak volna.
Aztán fákon belül is óriási a virágok közötti eltérés.
Az 1 centistől a 3 centisig.
Nagyon körül kell nézni, de ettől függetlenül bizakodó vagyok.
Próbáljunk olyan erdőt kiszemelni ahol a zöme virágok egyformák.
Volt már hasonló helyzet a pályafutásom alatt, és mégis jó eredményem lett.
Amitől viszont nagyon lehet aggódni az időjárás hullámzása.
Most vasárnapra ide hozzánk 30 fokot jósolnak, keddre meg csupán 13-at.
Ez fogja eldönteni, hogy az akácvirágzás csúcsán milyen idő lesz.
A nehézséget a kaptáraitokba!
Nagyernyei Attila

Te úgy éred el a több dajka népességet hogy összerakod.("két anya dajkanépe")  Nálunk miért érte el egy anya?

Mintha Hunor fészket láttam volna Nálad. Akkor ott a magyarázat. Augusztusban a megszakítatlan lépfelület Nálad a másfélszerese az én fél NB-s fészkemnek. Ha én összerakom a két egy fiókon nevelkedett dajkatömeget, akkor pedig 2-t kapok. Ami megfelel a NB-nek. Sokáig  voltak nekem NB fészek, fél NB méztérrel méhcsaládjaim, és az is igazolta ezt a tavaszi népesség különbséget, mégsem azt választottam. Azért mert nem egységes a keretméret, a hátrány ledolgozása pedig kevesebb munkával volt elérhető, mint ami a nem egységes keretméret munkaigénye.

A legegyszerűbb anyacsere?
Nekünk tavasszal az mikor elnyomod az öreget, és közéjük engedjük a újat.

Ehhez két dolog kell. 1.Megkeresni az öreg anyát. 2. megkeresni a fiatal anyát (vagy a rá való pénzt). Nálam a kettő közül egy ok is elég ahhoz, hogy erre nemet mondjak.

Mi lesz nálunk 3 hét múlva? Nem rajzás, hanem remélhetőleg hordás.

Van egy méhészmondás. Amelyik raj elmegy, azt a méhész nem érdemli. Az fog elmenni, amit már nem tud kézben tartani. Ez a méhészet kritikus szabályozási pontja. Ehhez kell nekem az osztott fészek.

Mindenki másképp csinálja.

Így van! Csak annyit tennék hozzá, hogy a folyamatban az egyes választópontokon más és más döntések születnek. Az egyiknek az egyik út tűnik jobbnak, a másiknak a másik. Aztán persze sokszor vannak zsákutcák is. Akkor vissza kell jönni ezekhez a döntési pontokhoz, és a másik irányba kell elmozdulni. Szerintem ettől szép az élet. Van benne változatosság, és mindenki saját maga át tudja értékelni, hogy a korábbi döntése helyes volt, vagy helytelen. Ha mások a célok, akkor mindkét fajta döntés érvényes lehet, azaz egyik sem vezet zsákutcába. Az én véleményem az, hogy a kaptárkérdés vitáiban a különböző felek ezt nem veszik észre. A másik félnek más a célja, mint az övék. Azért mennek azon az úton, nem ezen. Én ha meg is fogalmazok valamilyen véleményt kaptárkérdésben, akkor mellé rakom a saját érveimet. Attól még a másik ember saját érvrendszere ugyanúgy érvényes lehet. Más kérdésekre válaszol az egyik, mint a másik. Egyszer majdnem húsz éve bükk azt mondta, hogy a nem kiforrott technológia az még csak útkeresés. Hát én  ebben az útkeresésben lelem örömöm. Az elborzasztana, ha azt mondhatnám, hogy itt a cél, megérkeztem. Van, aki ugyanezt költőibben fogalmazta meg:

A cél voltaképp mi is?
       A cél, megszünte a dicső csatának,
       A cél halál, az élet küzdelem,
       S az ember célja e küzdés maga.