MÉHÉSZKLUB

TÉMÁK => Szakmai kérdések => A témát indította: Geddekas - 2014. Április 01. 23:37

Cím: ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Április 01. 23:37
Ma hívott egy barátom, hogy Ő szeretne most atkát irtani. Azt mondtam neki, hogy ne kapkodja el, most nagyon nem célszerű, mert minden méhecskére szükség van a fejlődés, szaporodás időszakában.

A fenti mondataimban benne van, hogy azt atkairtó szerek az atkán kívül ölik a méheket is. Még a legkíméletesebbek is!

Most olvastam szlovén kutatóknak az Apidologia újságban 2007-ben megjelent cikkét, amiben szépen bizonyítják, hogy az amitráz és az oxálsav is okoz méhelhullást, sőt fiasítás veszteséget is. Szóval annak a koratavaszi tízen-huszonegy-néhány atkának az elpusztításáért ne áldozzunk fel többszáz méhet és lárvát. Ugyanis nemcsak a kifejlett méhek, hanem a lárvák is pusztulnak az atkairtó szerek hatására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Május 11. 22:26
QUQURIQ!

Figyelem!
 Sok volt a fiasítás, sok lesz az atka is! :o
Igaz, ahol bőven volt raj, ott az atkák is feleződtek a rajjal!
Lehetőleg túlzsúfolt vándortanyát kerüljétek.
Akinek akác után akinek nincsen méhlegelője amiről pörgetni lehetne, egy gyors atka irtással jutalmazza a méheit!
Csak az áru méz elvétele után!!!
Figyeljétek a természetes atka lehullást is!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Május 23. 07:56
Sziasztok.
Átnézegettem a családjaimat és nekem tényleg sok az atkám.
Kérdésem ehez kapcsolódna. Védekeznem kell, ez biztos. Alkalmazható ilyenkor az oxálsav szublimálva?
Találok az atka elleni védekezés hazánkban is elterjedt módjairól szakirodalmat valahol? Főleg az oxálsav, hangyasav, tejsav érdekelne hogy mikor lehet, mennyire terheli meg a méhek szervezetét, hagy-e szermaradványt. Létezik olyan hatékony mód (szer) ami a két hordás között időszakában alkalmazható lenne az atka gyérítésére?
Eddig mindig kibírtuk védekezés nélkül napra végéig de ez most nem fog menni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Május 23. 11:05
Az atkairtó szerek mindegyike több méhet öl meg, mint atkát. Hogy két példát mondjak, semmivel sem kíméletesebb a méhlárvákkal szemben az amitráz, mint az oxálsav. De ugyanígy a taofluvalinát és a kumafosz sem kíméli a fiasítást. A kifejlett méheket is ölik ezek a szerek, de sokkal erőteljesebben a lárvákat, tehát a nyitott fiasítást. Ezért kell az kezeléseket olyan időpontban csinálni, amikor kevés fiasítás van, vagy a méhveszteség nem okoz jelentős veszteséget a termelésben.

Az oxálsav izzítás azonos hatású az amitráz furettózásával vagy a tejsav furettózással, tehát ezek csak sorozatkezelésben hatékonyak, hiszen a hatástartamuk rendkívül rövid. Előny a gyors munkavégzés. Bár az oxálsav izzításról még ezt se mondhatjuk el, hiszen kaptáronként 2-3 perc a kezelés. Hátránya ennek a módszernek, hogy mind a három szer alkalmazása esetén nélkülözhetetlen a gázálarc használata. Ami persze kívülálló számára végletesen kiábrándító, a dolgozónak meg kellemetlen.

A fenti hátrányok miatt a tartós hatású kezeléseket javasolom, oxálsavas oldat csurgatását, hangyasavas oldat párologtatását, amitrázos lapka, bayvarol lap stb. Ezek hátránya azonban a nagyobb fiasítás veszteség. Éppen ezért célszerű olyankor alkalmazni, amikor a fiasítás kiterjedése kicsi.

Természetesen a bioméhészek keze meg van kötve, ők a szerves savakat, tehát az oxálsavat, hangyasavat és a tejsavat használhatják. Ezek atkaölő hatása semmivel se marad el a közismert amitrázétól, de nyilván több odafigyelést kíván az alkalmazásuk, mert könnyebben túladagolhatók és ha meg a szükségesnél kevesebbet adnak, akkor az atkaölő hatás elmarad.

A szerves savas atkairtás után semmiféle szermaradványt nem lehet kimutatni, a viaszban nem oldódnak, későbbi káros hatásuk nincs.

Viszont az amitráz, kumafosz és taofluvalinát kimutatható, sőt a viaszban fel is tud halmozódni és ezzel sokkal később is károsítják a fiasítást. A túl magas vegyszertartalmú viaszból épített lépeken a fiasítás sörétes lesz, a méhcsalád nehezen fejlődik és nozéma megmagyarázhatatlannak tűnő okok miatt akármikor megjelenhet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Május 24. 08:49
Köszönöm válaszodat.
Fentik tükrében gyakrabban fogom bevetni a szerves savakat az amitráz helyett. Azt jól gondolom hogy több szerves savat nincs értelme váltogatni( Pl.: oxálsavat hangyasavval )? Gondolom egyikre sem tud rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Május 24. 23:23
Valóban nincs értelme váltogatni, mert erre nem tud rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Május 25. 19:26
Köszönöm, nagyon sokat segítettél.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 14. 21:12
Tisztelt Méhészek!
Az atkairtásról szeretnék néhány gondolatot ejteni.
Akác után, a következő pergetés előtt, érdemes valamilyen atkagyérítést végezni.
Én most a legnépszerűbbről, az amitrázos füstölésről írok.
Sokan sokszor kitárgyalták, de az ismétlés nem árt.
Tehát kezelésnél a gázálarc kötelező.
Ezt vegyétek komolyan,mert az egészség nem játék! A sima porszűrő, vagy papír maszk nem jó.
Úgynevezett félálarc kell, aktív szűrőbetéttel. Minden munkavédelmi boltban alap cucc.
Az atkairtó szer keverési aránya a másik fontos tényező. A Furetto elven működő készülékekbe, 1 liter finomított petróleumhoz kell 50 ml taktikot keverni. Semmi baj nem származik belőle,ha a taktik arányát megnövelitek,de nincs értelme,mert a hatékonyság már nem javul. Az egyik ismert kísérletező méhész vezetőnk, tízszeres túladagolásnál sem vett észre problémát. Ennek ellenére a fent megadott keverési arány a mérvadó.
A szerb ködölő tájékoztatójában 100 ml petróhoz javasolnak 8 ml taktikot.Én is így használom.
Van egy fontos tényező még,ez pedig a hőmérséklet. A meleg, kánikulai estéken kerülni kell a beavatkozást!
A hajnali füstölés szerencsésebb, mert utána tudnak repülni a méhcsaládok. "Kiszellőztetik a fejüket."
Éjszaka kimásznak a kaptár elejére, és a fűbe.
Tehát a hajnali, kora reggeli kezelést személy szerint jobbnak tartom.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Június 14. 21:51
Sziasztok!

Attila!
Nagyjából én is így csinálom a ködölést, ahogy leírtad! Tavaly kipróbáltam egy "vékonyabb keverési arányt. 100ml petróleumhoz csak 5 ml taktik-ot kevertem. Ugyanolyan jól takarította az atkát, mint a 10 ml-es.
Valahol olvastam, hogy a petróleumot parafinolajjal helyettesítik. Mi erről a véleményed?

Üdv.: Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 15. 11:33
Tisztelt Méhészek!
Az atkairtásról szeretnék néhány gondolatot ejteni.
Akác után, a következő pergetés előtt, érdemes valamilyen atkagyérítést végezni.
Én most a legnépszerűbbről, az amitrázos füstölésről írok.
Sokan sokszor kitárgyalták, de az ismétlés nem árt.
Tehát kezelésnél a gázálarc kötelező.
Ezt vegyétek komolyan,mert az egészség nem játék! A sima porszűrő, vagy papír maszk nem jó.
Úgynevezett félálarc kell, aktív szűrőbetéttel. Minden munkavédelmi boltban alap cucc.
Az atkairtó szer keverési aránya a másik fontos tényező. A Furetto elven működő készülékekbe, 1 liter finomított petróleumhoz kell 50 ml taktikot keverni.

Megszívlelendő,fontos gondolatok!A méhész, na meg a fogyasztó egészsége nagyon fontos az utóbbi éppen ezért vesz tőlünk mézet.
Egy dolgot azonban megjegyeznék,remélem nem kizárólag provokációnak tartod. :-X
Ez az atkaírtó módszer-hogy finoman fogalmazzak nem hivatalosan engedélyezett módszer-de kétségtelenül hatásos és olcsó módszer.

Szerintem érdemes lenne a GREENPEACE vegyianyag szakértőjét megkérdezned erről a módszerről meg hatóanyagról,mi erről a véleménye.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 15. 12:19
Bükk!
Természetesen szaktanácsadóként nem "reklámozhattam" ezt a tiltott technológiát.
De a minitoring füzetecskében is van egy mankó, hogy kell papírcsíkba felitatni a takitkot.
A tecnológa tiltott, de a hatóanyag nem.
Az ár a meghatározó, amúgy egyet értek írásoddal.
Utálom ezt a szert, és a periznt is, de ha nincs jobb?

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 15. 13:10
Attila!

Van jobb. Az oxálsav. Csak azt még nem próbáltad.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Június 15. 13:36
Mi használjuk az oxálsavat,zárókezelésre.Viszont nálam okosabbak azt mondták,hogy egy generáció lehetőleg csak 1x találkozzon a szerrel,na ez számomra jelentősen beszűkíti a a lehetőségeket...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 15. 17:38
Attila!

Van jobb. Az oxálsav. Csak azt még nem próbáltad.

Kedves Attila!

Hallgasson Geddekasra, ő már próbálta... Illusztrációul egy beszélgetés néhány részlete, mely Tsanyi és Pter között folyt pár éve a "Ződön". Tényleg,  ő már próbálta...


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.05. 12:00
Az oxálsav bejuttatási módok közül melyik a legkíméletesebb a méhek számára?
Az oxálsav elgázosítása, a lépek permetezése vagy a csurgatás? A múlt évben kaptam segítséget és gázosítással lett megoldva. Azonnali anyaveszteségem nem volt, de tavaszra több család indokolatlanul elpusztult. Most vettem api-ox-ot és azt tervezem, hogy permetezni fogom."


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.05. 20:00

Tavaly tavasszal lecseréltem a méhállományomat egy idős méhésztől vásárolt bio minősítésű állományra. Örültem a váltásnak, de aztán kijöttek a hibái az állománynak. Öreg volt a lépkészlet és semmire való ócskák, korhadtak a kaptárok. Múlt évben nagyon sokat bajlódtam költésmeszesedéssel és költéskövesedéssel. Csináltam sok anyacserét, kezeltem különböző szerekkel, és a legfontosabb a lépeket is cseréltem. Őszre valamennyire rendbe is jött az állomány.

Ősszel jött aztán az atka elleni oxálsavas kezelés. Bár nem tapasztaltam elhullást utána, de lehet, hogy a meszesedésből gyógyulófélen levő családok kapták a nyakukba az oxálsav gőzt és ez így már sok lett nekik, aztán a téli hideget némelyik nem bírta ki."


"tsanyi    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.06. 11:25

[idézet, pter írta:]
Saját készítésű gázfejlesztő készüléke van. Egy kemping gázpalackkal hevített kuktát alakított át gáztartállyá és ebből adagolta a gázt. Előre belemérte a kristályos oxálsavat. Idős gépészmérnök és a fiával aki meg vegyész, tervezte meg a szerkezetet. Én nagyon veszélyes eszköznek tartottam, mert nem volt rajta nyomásmérő és biztonsági szelep. Közel se mentem, amikor dolgozott vele. Abban viszont teljesen igaza volt neki, hogy rendkívül gyorsan lehet vele dolgozni. Kb. úgy lehet vele haladni, mint a furettóval. [pter id. vége]

Ebből még nem derült ki mennyi oxálsavat adagoltatok kaptáranként.
Elnézést, de ez a te kezelésed vicc kategóriába tartozik.
Hogy lehet egy gőzt adagolni, aminek se a nyomását,se a hőmérsékletét, se a tömegét nem tudjátok?????
Zárt térben hevítünk egy anyagot, aminek a bomláspontja közel van a szublimációs hőmérséklethez, sem fázisdiagramot sem a bomlási hőmérséklet nyomásfüggését, semmit nem ismerünk. De hiába is ismernénk hisz semmi nem szabályozható ..... Ezt nevezem készüléknek.

Tehát egész szezonban, egyetlen ilyen ráolvasás szintű atka elleni kezeléssel, engedted telelőbe a méheid.
Szerinted mitől pusztultak el????

Ja a különböző méhészeti oldalak tele vannak vaporízerekkel, itt a topicban is van néhányról kép videó. Mindegyik mért tömegű oxálsavat szublimál légköri nyomáson. Működnek."


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 07:15
[idézet, tsanyi írta:]
Ebből még nem derült ki mennyi oxálsavat adagoltatok kaptáranként. [tsanyi id. vége]

Amint írtam, (sajnos az indulatod vezérelt és nem figyelmesen olvastad írásom) ELŐRE BELEMÉRTE A KUKTAEDÉNYBE AZ OXÁLSAVAT. Ha atka okozta volna nálam a téli pusztulást, akkor mostanra már egy méhcsaládom se lenne, és ebben az évben nem tudtam volna több mint háromszoros családszám növekedést elérni.

MÁS:
Tegnap a jászberényi mézvásáron láttam egy oxálsavas készítményt, amit fiasításos időszakban is lehet használni. Ki mit tud róla. 1 l-es oldat volt és oxálsav mellett citromsavat is tartalmazott. Permetezni és csurgatni is lehet. A sportcsarnokban sarokban volt a pultja. Egy idős állatorvos ajánlgatta. Sajnos nem kértem tőle szórólapot és a termék nevét sem jegyeztem meg. Emlékezetem szerint német készítmény volt.


"tsanyi    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 11:59

[idézet, tsanyi írta:]
Ebből még nem derült ki mennyi oxálsavat adagoltatok kaptáranként.[tsanyi id. vége]

[idézet, pter írta:]
Amint írtam, (sajnos az indulatod vezérelt és nem figyelmesen olvastad írásom) ELŐRE BELEMÉRTE A KUKTAEDÉNYBE AZ OXÁLSAVAT.......[pter id.vége]

Bocs nincs bennem indulat. Te írtál úgy, hogy azt lehet sejteni, hogy az oxálsav párologtatást tartod felelősnek a családjaid pusztulásáért.
Leírtál egy módszert ami nem stimmel. Vagy a módszer vagy a leírás. Nem tudom melyik.
Azt szerettem volna megtudni mennyi oxálsav volt a családonkénti adag, de ezt vagy nem tudod, vagy másért nem voltál hajlandó leírni több kérdésre sem.
Egyébként ~2g/család az adag amit én használtam, ennél nincs se anyával, se családdal probléma.
Az nem lenne egy gyors és hatékony módszer, hogy minden alkalommal egy teljes kuktát felmelegíteni 2g oxálsavval, majd lehűteni.
Ha pedig több család adagját szublimáltátok el egyszerre, és ebből adagoltátok, akkor pontosan azok a dolgok állnak amit mondtam.
Komoly vezérléstechnikai bravúr lenne, változó nyomásértékek közt, gázégővel, a kondenzációs és bomlási hőmérséklet közt tartani ezt a rendszert amiben még az anyagmennyiség is időről időre változik. Ráadásul ebből a gázból pontosan 2 grammokat kiengedni ..........
Élnék a gyanúval, hogy ilyen módon a családok igen különböző adagokat kapnának. Ebből pedig már következhet anyapusztulás stb,stb

Tehát indulat legfeljebb annyi van bennem, hogy egyszeri kísérlet után amiről még csak azt sem tudod mekkora oxálsav mennyiséggel végeztétek osztod az észt megint. De ez már megszokott. "


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 14:20

[idézet, tsanyi írta:]
Leírtál egy módszert ami nem stimmel. Vagy a módszer vagy a leírás. Nem tudom melyik.
Azt szerettem volna megtudni mennyi oxálsav volt a családonkénti adag, de ezt vagy nem tudod, vagy másért nem voltál hajlandó leírni több kérdésre sem.[tsanyi id. vége]

Szerintem abszolút nem ész osztás, ha az ember kérdez.
Már leírtam, hogy miért nem tetszett a módszer, de nem volt más választásom, mint az, hogy elfogadom. Egyszerre max 30-50 családra való kristályos oxálsavat tett a tartályba és azt hevítette fel az általa jónak látott hőfokra. Arra a hőfokra, aminél már gázállapotba megy át az oxálsav. Ekkor kezdődött a kezelés, ami annyiból áll, mint a furettónál, hogy benyomta a csövet a kijárón és kiengedte a gázt a kuktából a csőbe, amikor elégnek tartja a kifújt gőzt(gázt), elzárta a csapot és utána tovább állt. Az adagolás szemre-fülre történik, tehát éppen annyira pontos vagy pontatlan, mint a furettó esetében. Kezelés közben 20 család után egyszer újra hevítette a tartályt. A kezelés gyorsasága imponáló volt, de a kétségeim nekem is ugyanúgy megvannak, mint teneked. Nem véletlen, hogy ezt a módszert elvetettem és a változtatás mellett döntöttem."


"pter    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 16:55

[idézet, pter írta:]
....... Az adagolás szemre-fülre történik, tehát éppen annyira pontos vagy pontatlan, mint a furettó esetében. ..... [pter id. vége]

[idézet, tsanyi írta:]Kérlek ne sértegesd a furettót használó méhésztársakat!!!!! [tsanyi id. vége]

Te se sértegess. Néhányszor már leírtam, de te továbbra is rám testálod ezt a "kuktás" módszert és elengeded a füled mellett a tiltakozásomat. EZ NEM AZ ÉN MÓDSZEREM!!! Valószínűnek tartom, hogy kis mértékű túladagolás történt. Egyszer átéltem. Kibírtam. Talán a méheim is kibírták, talán nem annyira. Ez benne volt a pakliban. Most itt leírtam. Szerintem ez így volt korrekt. Ha valaki próbálkozik hasonlóval, tanuljon belőle.

Egyébként ne dicsérgesd annyira a furettózást se. Átéltem azt is néhányszor, amíg nem a bio méhészetet választottam. Nem volt ott semmiféle különleges pontosság meg fecskendő vagy mi a fityfene. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy az amitráz a buta méhész okos gyógyszere. Szemre-fülre ment az is. És jó volt. Ha túladagoltuk volna, akkor legfeljebb néhány órára kiköltöztek volna a méhek a kaptár homlokfalára. De szerencsére nem sikerült túladagolni és az atkák is potyogtak.

Az oxálsavnál a túladagolás nemcsak atka, hanem a méhek pusztulásával is jár. Nálam nem azonnal történt a pusztulás, mert két hét múlva még a családok nyugodtak voltak (anyátlanságot jelző zúgás nem volt), de a sejtésem szerint a méhcsaládjaimnál az oxálsav is közrejátszott a téli pusztulásban. Kockázatosabb az oxálsav, mint az amitráz, bár egy nagy előnye van: Nem rákkeltő. És ma már ez fontos szempont."


"tsanyi    Hozzászólás témája: Re: Oxálsav
 Elküldve: 2011.08.07. 18:39
 
[idézet, pter írta:]
Te se sértegess. Néhányszor már leírtam, de te továbbra is rám testálod ezt a "kuktás" módszert és elengeded a füled mellett a tiltakozásomat. EZ NEM AZ ÉN MÓDSZEREM!!! Valószínűnek tartom, hogy kis mértékű túladagolás történt. Egyszer átéltem. Kibírtam. Talán a méheim is kibírták, talán nem annyira. Ez benne volt a pakliban. Most itt leírtam. Szerintem ez így volt korrekt. Ha valaki próbálkozik hasonlóval, tanuljon belőle.

Egyébként ne dicsérgesd annyira a furettózást se. Átéltem azt is néhányszor, amíg nem a bio méhészetet választottam. Nem volt ott semmiféle különleges pontosság meg fecskendő vagy mi a fityfene. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy az amitráz a buta méhész okos gyógyszere. Szemre-fülre ment az is. És jó volt. Ha túladagoltuk volna, akkor legfeljebb néhány órára kiköltöztek volna a méhek a kaptár homlokfalára. De szerencsére nem sikerült túladagolni és az atkák is potyogtak.

Az oxálsavnál a túladagolás nemcsak atka, hanem a méhek pusztulásával is jár. Nálam nem azonnal történt a pusztulás, mert két hét múlva még a családok nyugodtak voltak (anyátlanságot jelző zúgás nem volt), de a sejtésem szerint a méhcsaládjaimnál az oxálsav is közrejátszott a téli pusztulásban. Kockázatosabb az oxálsav, mint az amitráz, bár egy nagy előnye van: Nem rákkeltő. És ma már ez fontos szempont. [pter id. vége]

No részemről zárnám az értelmetlen vitát. Veled mindig az.
Az én kaptáraim közelébe sem engednék olyan embert aki szemre meg fülre kezeli a méheket. Az enyémet különben is magam csinálom.
A furettósokat pedig tényleg ne sértegesd!!! Ha olvasnál is, nem csak írnál elolvashatnád a parasztfurettó topicban, hogy a fiuk épp arról értekeznek, hogy tudják pontosra beállítani a házi készítésű ködölőket.
Felénk mérőhengerrel vagy más pl. mosószerhez adott mérőpohárral mérik ki a petrót és orvosi fecskendővel a taktic-ot.
Nálad azt is el tudom képzelni, hogy ez is szemre meg fülre ment ........
Az elmúlt 5 évben, hányadik új állománynál tartasz????

Hogy tudjad. Az oxálsav 2 szeres túladagolása nem okozott gondot 2 családomnál ahol próbáltam. (Igaz véletlenül)
Részemről ezzel zártam a témát."

Segítségképpen: Pter név az Geddekas egyik levitézlett nickje a "Ződön"...

Szemmel láthatóan ő próbálta. Láthatja, írása is van róla...
A múltkor meg már kutatta, vizsgálta is, ha jól emlékszem, akkor éppen "organoleptikusan", ha nem tévedek...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 15. 21:50
Itt leírtam, hogyan nem jó használni az oxálsavat. Azt bezzeg aljas módon nem idézed, amikor leírom, hogyan érdemes használni az oxálsavat. A rosszindulat köde miatt nem látod. Te bajod egykomám!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 21. 22:02
QUQURIQ!

Üdvözlet!

Akinek nincsen pergetni valója, csinálhat egy atkagyérítést!
Napraforgóig, belefér egy sorozat aki még nem kezdte el.
Három naponta ködölés. Figyeljétek nagyon az időjárást, mert a túl melegre is érzékeny az Amitráz.
Inkább hajnalban csináljátok, és csak a pontos adagot használjátok!!!!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 22. 12:10
Kiskakas!

Néhány napja aggodalmad fejezted ki az élelmiszerek vegyszertartalma(GREENPEACE vizsg. )miatt ami nagyon helyes. A méznél és más méhészeti terméknél ez nem fontos,nem érdekes?
Most amitrázos füstölgetést javasolsz?
Ami vegyszer egyszer bekerül a kaptárba az a szer és a bomlástermékei a méhészeti termékekbe belekerül örökre és abból ki is mutatható.

Magyar közmondások tudod nagyon találóak....vizet prédikál és bort iszik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 22. 22:34
Mit javasolsz helyette?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 23. 08:52
QUQURIQ!

Szép napot Mindenkinek!

Bükk!
Oly kedves a rossz indulatú sugárzás amit árasztasz felém!
Csak azért nem javasoltam a "bio" szublimálós gyógynövény kivonatokat, mert ha nem vetted volna észre, az éjszakai hőmérséklet 10 C alá esik. ezeknek a szereknek van egy optimális hőmérséklete, ahol intenzíven tudnak párologni. Te használjad csak nagy előszeretettel.
Olyan szépen leírtad az amitráz folyamatait!
Igen mindez igaz ahogy írtad!
De jelenleg ez az a szer ami a leghatékonyabb az atka ellen, akár tetszik, akár nem!
A dózis sem mindegy!
Vannak akik megemelt dózissal, mártott lapokkal védekeznek. Vannak akik bent hagyják hónapokig!
Igen, azt el kell ismernem, hogy az amitráznál jelenleg nincsen jobb, ami sajnos vegyszer!
Bios ismerősök is használják.
Nos, ezt jobb nem ecsetelgetni a neten.
Ja, egyébként szeretem a jó bort, és szeretem a jó vizet is!
Azért kérlek, hogy írjad meg az éves atkairtási stratégiádat, mert ha jó, és vegyszermentes, követlek mint Krisztust a hívei!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 23. 11:16
Amióta bioméhész vagyok csak oxálsavat használok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 23. 12:40
Meg azóta kezd évente-kétévente újra, ha sikerült az oxálsavval lenulláznia az állományát...Olvastuk...

Jó dolog ez a bioméhészet, benne rejlik a gyakori újrakezdés lehetősége... Egyszer próbálja meg a normális betelelést is, akkor nem kell minden tavaszon picsognia, hogy sikerült megfeleznie a télen a családszámát... Tudom, a darazsak... meg a lábtörés... meg a ...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 23. 18:39
Arisztaiosz azt az utasítást kapta a MEGBÍZÓITÓL, hogy az oxálsavas atkairtást fikázza. Máskor képes felforgatni az internet végtelen könyvtárát, hogy igazolja álláspontját, de sem a neonikotinoidok, se az oxálsav használatáról nem hajlandó korrekt információt gyűjteni.

Azért fizetik Arisztaiosz komát, hogy a legelavultabb technológiákat támogassa, akadályozza a fejlődést, had pusztuljon a magyar méhészet, merthogy így is túlságosan virágzik? Had fogyjon a fumagilin az amitrázzal agyonkezelt méhészetekben. Aztán meg panaszkodunk, hogy a méreggel szennyezett műlépeken nem fejlődnek a méhcsaládok rendesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 23. 21:50
QUQURIQ!

Szép napot Mindenkinek!

Bükk!
Oly kedves a rossz indulatú sugárzás amit árasztasz felém!
Csak azért nem javasoltam a "bio" szublimálós gyógynövény kivonatokat, mert ha nem vetted volna észre, az éjszakai hőmérséklet 10 C alá esik. ezeknek a szereknek van egy optimális hőmérséklete, ahol intenzíven tudnak párologni. Te használjad csak nagy előszeretettel.
Olyan szépen leírtad az amitráz folyamatait!
Igen mindez igaz ahogy írtad!
De jelenleg ez az a szer ami a leghatékonyabb az atka ellen, akár tetszik, akár nem!
A dózis sem mindegy!
Vannak akik megemelt dózissal, mártott lapokkal védekeznek. Vannak akik bent hagyják hónapokig!
Igen, azt el kell ismernem, hogy az amitráznál jelenleg nincsen jobb, ami sajnos vegyszer!
Bios ismerősök is használják.
Nos, ezt jobb nem ecsetelgetni a neten.
Ja, egyébként szeretem a jó bort, és szeretem a jó vizet is!
Azért kérlek, hogy írjad meg az éves atkairtási stratégiádat, mert ha jó, és vegyszermentes, követlek mint Krisztust a hívei!

Üdv. Kiskakas!

Kiskakas!

Korábbi hozzászólásaiddal szembesítelek csak,ha ez neked rosszindulatú hozzáállás ám legyen.
Mindenesetre ezután semmi erkölcsi alapod nincs hogy más mez.gaz ágazatban vagy az élelmiszeriparban
vállalkozok termékeit vegyszermaradék témában fikázd.
Biosokkal takaródzol ez mentség,?Persze bizonyára ő közöttük is vannak megbízhatóak és szabályszegők is mint minden társadalmi csoportban.
(Itt is írogat egy aki rendre megszegi a bios feltételrendszert.)

Stratégiám egyszerű,nem találtam fel semmit.
Első legfontosabb lépés késő ősszel az atkák lenullázása oxálsavval,ellenőrzés a higiénikus aljdeszkán.
Legközelebb vegyszeres atkairtás csak napraforgó után.Tavasszal-nyáron biológiai atkairtási fogások, oxálsavas kezelés BHC,és folyamatos atkakontroll.Nyárvégén Apivar.
Ja hogy ez munkás és drága.
Kezelési technológiámban törekszem arra hogy a méhcsaládok ősszel minél hamarabb fejezzék be a fiasítást,tavasszal ne induljanak korán.
Műlépeim saját viaszból lehetőség szerint fedelezésből készülnek.
Ezeket persze te is ismered csak hát......

Időjárásról meg annyit hogy a GOLF áramlat köszöni szépen jól van, ezért lett enyhe a telünk itt Európában.
El Nino,(a kisded)jelenség a bajok forrása.

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 23. 22:32
Bükk!

Az vesse rám az első követ, aki nálam szigorúbban tartja be a bio szabályokat. Nem hiszem, hogy van bioméhész Magyarországon rajtam kívül, aki műlépmentesen dolgozik. Tehát mások vegyszergyűjteményét nem kell a rakodókasokban elviselnem és a méhcsaládok szaporodási képességét nem veszélyeztetik. Amennyire tehetem a vegyszernövényeket is kerülöm. Atkairtással se viszek mérget a méhcsaládba.

A magyar méz még az általános amitráz, kumafosz és taofluvalinát használat ellenére is a legtisztább magyar élelmiszer és kiváló minőségű exportáru. Ami rosszalló hírek megjelennek, azok inkább a habverés és irigység körébe tartoznak, semmint komoly szennyezettséget jelentenének. Te is tudod, hogy csak azért van hírértéke ezeknek a laborméréseknek, mert a tejre, húsra van határérték, de a mézre nincs.

A biológiai atkairtásnak nevezik a herefias tördelését, de ennek valódi hatékonyságát soha nem tapasztaltam. Le is szoktam már régen róla. Az akác alatti vagy utáni fiasításszünetnek sokkal komolyabb atkairtó hatása van. Az illóolajok hatékonyságára se olvastam igazán meggyőző vizsgálatot. A szerves savak viszont valóban hatékonyak. Ha minden tervek szerint alakul, akkor a tejsav atkairtó hatására is lesz tapasztalatom.

Sokáig hittem abban, hogy az őszi fiasítást vekkeróra szerűe le tudom állítani. A múlt évben és az előző évben sem sikerült elég korán leállítani a fiasítást. A tél végi fiasítás indulást csak vermeléssel lehet késleltetni. A téli napforduló utáni első kirepüléskor a méhcsalád látja, hogy indítania kell a fiasítást és te akármit csinálsz a fészket felfűtik és a fiasítás könyörtelenül elindul. A fiasítás kiterjedése ilyenkor a méhcsalád méretétől és a tápanyagellátottságától függ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. Június 23. 22:50
Bükk!

Tudod mi a hatóanyaga az apivárnak?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. Június 23. 23:32
Természetesen tudja, és le is írta, hogy mikor használja. Korrekt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Június 24. 21:43
A YouTube-on van egy méhészeti kisfilm "Éves forgatásos technológia (Managment of bee colonies by annual rotation)" címmel, amely újszerűen közelíti meg az atkával szembeni védekezést, és az egészséges méhcsaládok kérdését. A módszer lényege, hogy főhordás után a mézelvétellel egy időben minden családból 1 kg népet elvesznek, és ezekből söpört rajokat készítenek, párzott petéző anyával. A söpört rajokat perizinnel (vagy oxál savval) atkamentesítik és fiatal kiépített lépekre telepítik. A megcsapolt családokkal tovább termelnek (1 kg [3.5 NB léputca] méh eltávolítása nem nagy érvágás). A termelési év végén (például napraforgó után) a törzscsaládokat feloszlatják.  Nyolc családonként hét családtól elveszik az összes fias keretet és a nyolcadiknak beadják (ez egy amolyan atka csapda lesz). A többi hét családból söpört rajokat képeznek. Csurgatásos atka irtás és pincézés után a rajokat újságpapíros módszerrel egyesítik azokkal a kis családokkal, amelyeket a főhordás után képeztek. Az egyesített családoknál már csak zárókezelést kell végezni (például oxálsav). A módszer legnagyobb előnye szerintem az, hogy nincs füstölés a kaptárban, a zárókezelést kivéve a kaptáron kívül történik az atka irtása. Vagyis gyakorlatilag nincs szermaradvány a lépekben! A módszer hátránya, hogy munkaigényes. Kisebb állománynál azonban lehet, hogy van létjogosultsága.

Ha valakit részletesebben érdekel, írtam egy vázlatos fordítást (mellékelve PDF-ben), a videóval együtt követve szerintem jól használható.

A videó címe: http://www.youtube.com/watch?v=px3agh67_xI

Mi a véleményetek, lehetne-e ezt a módszert az itthoni méhészeti technológiában is hasznosítani?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 25. 09:40
Bükk!

Tudod mi a hatóanyaga az apivárnak?

Csányi Antal!

Ismered az itthoni legnagyobb mézkereskedőt? :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Június 25. 10:21
Üdv.!

Valószínű, hogy ismeri, de hogy jön ez ide? :o :o Vagy lemaradtam valamiről???

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 25. 21:02
 QUQURIQ!

Ne, nem maradtál le semmiről!
Bükk csak így menekült ki a válasz alól!
Lehet, hogy így használja az Apivárt is!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. Június 25. 21:33
Kedves Bükk!

Azért bátorkodtam megkérdezni, tudod-e mi az apivar hatóanyaga,
mert a kiskakas füstölését ostoroztad,
miközben ugyanazzal a hatóanyaggal védekezel.
Nekem ez nem tetszett.
Igen ismerem az ország legnagyobb mézkereskedőjét,beszéltem is már vele.
Veled ellentétben a nevét is tudom,Wild János.
Az országban ma is Istenként tisztelik -több ezren-,tedd te is ezt.

Tisztelettel:Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 26. 06:48
Kedves Csányi Antal!

Azért zongorázni lehet a különbséget az Apivarral és a füstöléssel bevitt
hatóanyag mennyiség között,de ezt te is jól tudod.Alap ismeret,nekem meg ez nem tetszett.

Az éves felvásárolt mézmennyiség tekintetében Takács Ferenc az első.
Őt még abból a időből ismerem mikor még sk. gurította fel a mézes hordókat a platós UAZ-ra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. Június 26. 06:51
A probléma ezzel van, pontosabban annak idejével:

Napraforgóig, belefér egy sorozat aki még nem kezdte el.
Három naponta ködölés.

Fura, hogy mégis ezt a kijelentést támadjátok:
 
Nyárvégén Apivar.

Ráadásul a hatóanyag bejuttatás két módszerében is vannak szermaradvány különbségek..
Aki most sorozatfüstöl, annak napra után hogyan alakul a védekezése??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Június 26. 08:22
Sziasztok. Ki szeretném próbálni a tejsav bejuttatását ködökővel. A patikákban nem adnak ki tejsavat. Hogy lehet hozzájutni megfelelő minőségű tejsavhoz? A borászatban használatos megfelelő lehet?
Erre gondolok: http://www.bi-bor.hu/termekek/tejsav-80-os-1kg-19729
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Június 26. 12:57
Atka ürülékről nincs valakinek szép színes fotója, hogy hogy is néz ki pontosan ha belekukkantunk a sejtekbe ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Június 27. 08:57

Azért zongorázni lehet a különbséget az Apivarral és a füstöléssel bevitt
hatóanyag mennyiség között
Igen. Apivarral 1000 mg. Tóth Péter-féle papírlaposnál heti 30 mg, mondjuk egy ciklusban 100 mg körül. Az Antivaros füstöléssel 20 mg/füstölés, Furettósnál van aki 6 mg-mal csinálja. Utóbbiakat  kiszorozva a füstölések számával, ami mondjuk legyen 15, akkor 300 és 120 mg egy ciklusban. Ezek most nem halálpontos számok, emlékezetből van, ha nem lenne valamelyik helyes, akkor javítsátok ki (Az Apivar biztos, az Antivar biztos, a Tóth Péter -féle, és a Furettós nem biztos). Igazából azt nem tudom, hogy szerinted melyik a jobb ? A magasabb vagy az alacsonyabb dózisú szerhasználat ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Június 27. 13:26
Igaz,de az Apivarnál a hatóanyag nagy része a műanyag lapban marad a technológia miatt.
Fontos még hogy a hatóanyag érintkezéssel terjed.

Úgy gondolom a tartósan,vagy folyamatosan ható szer a jobb,mivel  az atka biológiájáról
tudjuk hogy nőstény atka egy kezelés után akár 12 óra múlva újra szaporodásra alkalmas
sejtet keres.

Apivar az egyetlen olyan amitráz tartalmú szer amelynek használatát (ideiglenesen)  Észak-Amerikában is
engedélyezték.
Németországban az Apivar nem engedélyezett,franciáknál meg a Perizin tilos.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Június 27. 22:36
QUQURIQ!

Nem kötekedésként írom, de már több méhész barátomnak is lenullázódott az állománya a gyári lapoktól.
pl. Apistan, Bayvarol.
Minden gyári szerben ott a nagy kérdés, hogy benne van-e a hatóanyag? Lásd Antivár csíkok!
Az élet azt bizonyította harminc évi méhészkedésem alatt, hogy a saját, de a pontos receptúra szerint összeállított, és technológiai fegyelem betartása mellett hatékony az atka irtás, és a méheim sem károsodtak.
Maradok a saját, és a többség "házi receptúrája mellet"!
Ez a biztos!
Megjegyzem, ha tehetném egyenként szedném le a méheimről az atkát!!!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Június 27. 23:52
1981-ben megcsináltuk a kálium nitrátos szűrőpapir csíkokat. Felhasználás előtt 3 csepp Mitec 20EC-t cseppentettünk a kálium nitrátos csíkokra. Meggyújtottuk a csíkokat és a szublimáló amitráz letakarította a méhekről az atkát. Ezt ismételtük 2 naponként hatszor és évente két ilyen sorozatot csináltunk. Aki nem vette meg a gyári csíkokat, azoknak soha nem lett atka miatt méhpusztulása. Aki nem csinált csíkokat, hanem vásárolta a gyárit, azoknak bizonytalan lábon állt mindig a méhállománya, ugyanis az amitráz, ha kikerül az oldatból és felkerül valami felületre, akkor elég gyorsan elbomlik, elveszíti hatását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 06. 13:16
Aktirtás,de ész nélkül!
Tisztelt Méhésztársak!
A Méhészfórumon olvasom a következő hozzászólásokat.

"Szervusztok !
Ismeri valaki az intimbetétes atkairtás technológiáját ?
Az egyik méhésztársnál láttam, abba volt felitatva a TacTic . Akkor nem kérdeztem meg a részleteket ,már sajnálom . Két hét alatt hordják ki a méhek ."
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
"Lámpabelet használ valaki étolaj tac-tic keverékkel tartós hordozónak? Mennyire használható vagy van jobb megoldás?"



Először is szeretném leszögezni, hogy mindkét módon bejuttatott hatóanyag tiltott technológiának számít.
Tudom sokan használják, de nem mindegy hogy.
Valószínűsíthető, hogy kezdő méhészek teszik fel a kérdést, és ha nem figyelnek eléggé, bizony kárt okozhatnak a méhcsaládnak is.
Még néhány évvel ezelőtt láttam az intim betétes módszert,őszi méhegészségügyi ellenőrzés alkalmával. Most erről írnék.
A nedves hordozó anyagot a rakodókaptárak fiókjai közé szorítják, így gyakorlatilag kipréselik belőle a hatóanyagot. Aztán beszélünk szermaradványról?
A kolléga a nedves  betétet tett (szolidágó alatt) a fiókok közé, és a szer lecsorgott a léputcákba.
Sok megfeketedett méh,és néhány anyátlan család lett az eredménye. A Hunor lépeken amennyit a betét átért,látható volt a lecsorgás. A fedett fias azon része elhalt.
A lámpabelet "csak" lógatni szokták, de ott is látható, hogy a viaszt mögüle kihordják a méhek (behorpad).
A méhek utálják ezt a drasztikus módszert.
Legszebb az,ha valaki a nem sokkal ezután propolisz kapirgál a keretekről.
Megdöbbentő technológiák vannak elterjedőben, és az OMME szakmai irányítása széttárja a kezét, sőt a lámpabeles módszert előadásokon hirdetik. Nesze neked Nemzeti Program támogatott,engedélyezett szerei.
Ennyi kitérő után ismét és nyomatékosan szeretném megjegyezni, hogy a méhviaszunk, majd a műlép szermaradvány szennyezéséért a méhészeknek nagy a felelőssége! Nem szeretnék műlépcserekor ebből a viaszból préselt műlépet kapni.
A papírlapra itatott hordozó léputcába való lógatása véleményem szerint kíméletesebb, és a hatékonysága hasonló,bár az is tiltott. Az ára viszont töredéke a gyáriénak, emiatt nem várható,hogy használata visszaszorul.
Mit írjak akkor a méhegészségügyi kiskönyvembe, ha nem vettem "bótit"?
Azt szoktam anno ajánlani, hogy írjatok biológiai védekezést.
Here lépet törtem folyamatosan.
Ebbe nem lehet belekötni a jogszabálynak megfelel. (A hatékonysága nem tökéletes, erre a módszerre az állomány atkamentesítését ne bízzátok,de gyérítésnek használható.)
Nagyernyei  Attila



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Július 06. 17:44
Idézet
A papírlapra itatott hordozó léputcába való lógatása véleményem szerint kíméletesebb, és a hatékonysága hasonló,bár az is tiltott. Az ára viszont töredéke a gyáriénak, emiatt nem várható,hogy használata visszaszorul.
Mit írjak akkor a méhegészségügyi kiskönyvembe, ha nem vettem "bótit"?
Azt szoktam anno ajánlani, hogy írjatok biológiai védekezést.
Here lépet törtem folyamatosan.
Ebbe nem lehet belekötni a jogszabálynak megfelel. (A hatékonysága nem tökéletes, erre a módszerre az állomány atkamentesítését ne bízzátok,de gyérítésnek használható.)
Nagyernyei  Attila


Attila!
Én sem örülnék ha esetleg szennyezett műlépet vásárolnék építtetésre!
Nem beszélve arról, hogy botrány is volt 2éve a szermaradvány és parafint tartalmazó műlépben! Éppen akkor volt "hiány cikk" a viasz! Érdekes egybeesés, na de mindegy lehet csak nekem tűnt fel..........

Aki részletesebben szeretné megtudni a papírlapos megoldás,t a MÉHÉSZETBEN  olvashat róla az Emlékeztetőben!

Jól elcsesztem az időt  írogatással, gyorsan levezetésnek kimagozom a sárgabarackot, mert nagyon szeretem a mézes brackpáleszt:):):)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 23. 21:40
Tisztelt Geddekas!
Ezzel az írásoddal kapcsolatban lenne észrevételem, kérdésem.
http://meheszklub.hu.wh02.rhweb.hu/index.php/topic,619.msg5800.html#msg5800
Feltételezem, hogy az Oxálsav 2-hidrát 99%-os hatóanyagról beszélsz, szerintem csak az tud ilyen olcsó lenni (én 7 Ft-ra számoltam ki az oxálsavra vetített árát családonként)...
Zárókezelésnek én is ezt alkalmazom csurgatással.
Kérdésem: milyen egyéb módon védekezel az atka ellen?
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 23. 23:25
Csak oxálsavas csurgatással védekezek. Megveszem a technikai tisztaságú oxálsav dihidrátot 3000 Ft/kg áron Budapesten az Azur vegyszerboltban és az Apiox recept szerinti oldatot készítek. Így ugyan nincs állami támogatás, de olcsóbb minden állami támogatásnál ez a megoldás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 24. 05:09
Sziasztok!
Ezt el tudom fogadni, hogy egymásnak átadjátok a házipatikai recepteket, mert egy "mezei" méhész ezt simán megteheti.
Azt viszont mindig is sérelmeztem, hogy a Nemzeti Programból fizetett szaktanácsadók, és OMME szakmai vezetők ugyan ezt megtegyék nagy nyilvánosság előtt!
A csúcs, hogy a Monitoring könyvecskében, és szaklapban ezt le is írják.
Utána elmondják, hogy mind-mind tiltott technológia, (csak a hatóanyag nem)a Méhegészségügyi Kis-könyvecskébe nem  szabad beírni, csak a Nemzeti Program által támogatott készítményeket. Csalásra buzdítják a tagságot!
Hihetetlen mit meg nem csinálhatnak, és senki nem koppint az orrukra.
Természetesen tudom, nyílt  titok az otthon készített atkagyérítő "Tuti módszer."
Sokkal diszkrétebben, óvatosabban kell vezetőinknek ezt kommunikálni, mert pont ők veszélyeztetik a Nemzeti Programunk, gyógyszer-cukor támogatást felelőtlenségük miatt.
Le sem írom mi történik a támogatásból megvásárolt gyógyszerrel.
Ezt még az egyik Tolna megyei méhész újságolta nem rég egy méhésztalálkozón. Pont az akkori MVH vezér jelenlétében.
Ő csak annyit mondott:
"Jó én ezt meg sem hallottam."
Végül is a cukor a lényeg, a méhészek nagy részét ez érdekli.
Nekem erről ez a magán véleményem!
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 07:27
Köszönöm Geddekas!
Tudtommal az oxálsav a fiasítást károsítja. (Bár ez más hatóanyagokra is igaz...) Ezek szerint kizárólag fiasítás nélküli időben védekezel az atka ellen? (Habár, a BHC is tartalmaz oxálsavat...)
E szerrel kapcsolatban nem alakul ki rezisztencia az atkákban?
A rezisztencia kialakulásának elkerülése végett javasolják egy méhészeti éven belül többféle szer alkalmazását. Nem túl kockázatos pusztán egy szerrel védekezni? Mi a tapasztalatod?
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 24. 09:29
Minden atkairtás több méhet pusztít (a BHC is), mint atkát és ezért kell gondosan tervezni és végrehajtani.

Csak augusztus végén és októberben szoktam atkát irtani. A csurgatás után 15 napon keresztül hullik az atka. Eleinte több hullik, de folyamatosan csökken a lehullott atkák száma. Az összes lehullott atkaszám családonként változó, 80-800 közöttit mértem.

Az oxálsav égési sérülést okoz az atka tapadókorongos lábán és ezért nem tud ellene rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 16:56
Köszönöm Geddekas!
Én túl vagyok az utolsó pergetésen, ma tettem be a méheknek az amitrázos csíkot.
Utánaolvasva úgy látom, hogy a ködölés után a 2. legjobb hatásfokú védekezés (90 % fölötti).
A viaszban visszamaradt szermaradvány a papírcsíkos módszernél a legkisebb. Ez sem egy elhanyagolható szempont!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Július 24. 17:49
Szia Ata! Milyen papír kell hozzá, és mennyi idő alatt hordják ki? Hol olvastad, hogy így a legkisebb a szermaradvány?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Július 24. 19:16
Sziasztok!
OMME honlapon>nemzeti program>”monitoringvizsgálatok” címszó alatt megtalálható több év vizsgálati eredménye.
Érdemes olvasni, elemezni az ott leírtakat.
Levan írva az atkairtás módszerei, azok eredményessége.
Igen elgondolkodtató, hogy alapból a műlépekben milyen mennyiségű vegyszermaradék van.
Ha belegondoltok; ezen szennyezett környezetben fejlődnek, születnek méheink.
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=144&Itemid=340
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 22:13
Szia Mortimer!
Végre megtaláltam!
http://www.omme.hu/portal/download/atkaolo.pdf
A 13.-14. oldalon található a szermaradékok részletezése.
A táblázatot csatolom.
Irodai dossziét vágtam szét. Egy dossziéból 20 db csík jön ki. Tavaly rajzlappal próbáltam, de azt túl hamar szétrágták a méhek. A dossziéból készült csík kitart egy hétig, azután kiveszem a maradékot (ez a technológia szerint fontos a rezisztencia kialakulásának elkerülése végett). 3 hétig védekezem, majd két hét szünet. Utána valószínűleg, hogy csak két hétig teszek már be amitrázos csíkot. Szeptember közepénél járunk akkor.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 24. 22:21
Bemásolok egy másik táblázatot, a 2009-es OMME Monitoring kiadvány 17. oldalán található.
Úgy látom ott az Antivar a győztes a "legkevesebb szermaradék" versenyben.
http://www.omme.hu/portal/download/monitoring.pdf
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 24. 23:11
Az oxálsavas atkairtásnak nincs szermaradványa. Néhány hét alatt maradandó nyom nélkül eltűnik és hatékonysága legalább olyan jó, mint az amitrázos kezelésnek. A munkaigény se több.
Az OMME vezérkara nem támogatja az új módszereket, ezért nem favorizálja. Hazai kutatói vizsgálatok is csak szórványosak az oxálsavas irtásról.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Július 24. 23:34
Köszi Ata!
Érdekes, hogy egyszer az Antivar hagyja a legtöbb szermaradékot, a másik vizsgálatnál meg a legkevesebbet. A lámpabeles védekezés elég sok szermaradékot hagy a vizsgálat szerint, én idén ezért akartam inkább füstölni. Viszont ez a papírcsík jóval kevesebb amitrázt vesz fel, úgyhogy asszem mégis ''lógatok'' majd egyet. Gondolm az étolaj-amitráz arány ugyanaz, mint a lámpabeles verziónál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 25. 08:02
Szívesen.
A kanócos módszer nagyon sok amitrázt vesz fel az áztatás során, de egy helyen olvastam, hogy jó része benne marad.
A két táblázatot pont ezért másoltam be, mert ellentmondó értékek is vannak bennük.
Ahogy végigolvasod a Monitoring jelentéseket évekre visszamenőleg, azt is megfigyelheted, hogy ugyanaz a szer némileg változó hatásfokkal működik az évek átlagában. Múlhat ez azon, hogy mennyi a fedett fias, hiszen a ködölés, és sok más módszer abban nem hat. A papírcsíkos megoldás viszont hetente megújuló, elnyújtott hatással bír. Ennek szerintem nagy haszna van a mostani rablásveszélyes időszakban.
Geddekas!
Kérdezném, hogy milyen mértékű fiasítás pusztulást tapasztalsz az oxálsavas kezelés után?
Gondolom a fedett fiasításban nem hat az oxálsav, viszont max. kétszer ajánlatos vele kezelni. A 15 napon át tartó hatást nem értem. Kontakt hatású szerről van szó. Ilyen hosszú ideig nem tudják magukról letisztítani? Talán erről lehet szó...
A zárókezelést én is oxállal végzem.
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Július 25. 11:45
Sziasztok!

ata67!

A kérdést ugyan nem nekem szántad, de azért én is belekotyogok ha nincs ellenedre! Véleményem szerint az oxálsavas kezelés (csurgatásos módszer) fiasításmentes időszakban fejti ki kellőképpen a hatását. Tehát a fiasítást nem károsítja és elegendő egyszer kezelni vele. Az én receptem szerint szirupban kell feloldani, így jobban tapad a szer. A 15 napos hatást nem tudom alátámasztani, mert sosem figyeltem naponta a lehulló atkák számát,de az biztos, hogy egy jól eltalált kezeléssel következő évben nem nagyon kell foglalkozni az atkával az augusztus végi szeptember elejei gyérítésig.
 A kanócos, vagy kartoncsíkos módszert régebben próbáltam, de nekem nem nagyon tetszett. A hatása egész tűrhető volt, de a nyomai a kaptárban még következő évben is látszottak. Mármint azokon a kereteken, ahová tettem a csíkot. Néhány éve a ködölést használom gyérítésre, először kölcsönkészüléket használtam, de tavaly óta már saját ködölőm van. Ami tetszik benne, hogy a 70 családot kb 20-25 perc alatt le tudom kezelni.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 12:34
Mivel termelő méhállományom van, ezért olyan kísérleteket nem végzek, amivel veszélyeztethetném a méhcsaládok termelő képességét. Ezért kezeletlen kontroll csoportos vizsgálatom nincs. Viszont külföldi kutatók végeztek összehasonlító vizsgálatot és az ő eredményüket olvastam. Amitrázos és oxálsavas kezelés hasonló mértékű fiasítás csökkenést okozott tavaszi felfejlődő időszakban. Ezért írom állandóan, hogy akkor kell végezni atkairtást, amikor a legkisebb a fiasítás vesztés veszélye, pl. söpört raj, szűz vagy új anyás család, nyár vége, ősz stb. És ez érvényes BÁRMELY atkairtó szerre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 12:41
Akinek van kihúzható higiénikus fenékdeszkája leellenőrizheti, hogy mennyire tartós a hatása az egyes kezelési módoknak. Mi ezzel ellenőriztük, hogy az oxálsavas csurgatásnak 15 napig biztosan van atkaölő hatása. Éppen ezért elégséges oxálsavas csurgatás esetén egy nyárvégi és egy őszi kezelés évente.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Július 25. 14:53
Ezek szerint bátran lehet használni Api Oxot pl most, aztán késő ősszel zárókezelésnek Laci?
Vagy jobb kombinálni ősszel meg Perizinnel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Július 25. 17:36
Mortimer!
Bemásolom az amitrázos papírcsík elkészítését ( az "Atkaölõ szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata" című dokumentumban található.
Idézet:
"Amitráz (rajzlapos hordozón étolajos higításban alkalmazva). Az említett hordozó darabonként 30 mg amitráz hatóanyagot tartalmazott. A készítményt a két fészekfiók közé, a keretlécekre fektetve helyeztük el és hetente cseréltük ki őket. A csík mérete 3 x 21 cm-es, 100 db rajzlapcsíkot 24 ml
Tak-Tik + 75 ml étolaj elegyével itattuk fel. A nedves papírlapkákat 12 órán keresztül újságpapírba csavarva szikkasztottuk. Családonként egy-egy ilyen csíkot helyeztünk be az alacsonykeretes kaptár fészekfiókjai közé, az alsó keretsor felső léceire, a fias zóna közepére. Ezeket a csíkokat hetente, 10 naponta cseréltük. Figyelem! A csíkoknak ezzel a módszerrel történő elhelyezése csak az osztott fészkű családok esetében ajánlott. Az „egybefészkes" családoknál javasoljuk a csíkoknak a
fias lépek közé való függesztését."

NB18!
Saját tapasztalatom még igen csekély, ezért csak az olvasmányaimra, (fórumbéli is), és megfigyeléseimre támaszkodhatok.
A kevés szermaradvány miatt választottam a papírcsíkos módszert. Nekem fél NB rendszerem van, így a két fiók közé fektetem a csíkot.
Idézet a fent megjelölt dokumentumból:
"A kísérleti családokban mért többi atkaölő szer szermaradékait a 3. táblázat mutatja. Ennek alapján az amitráz kimutatása csak a bomlástermékei formájában volt lehetséges, amiről elmondható, hogy a legmagasabb szermaradékszinteket a 12 füstöléssel történő bejuttatásával „sikerült" elérnünk. Ugyanakkor a papírcsíkos hordozóval való alkalmazás csak szerény szermaradék-értékeket mutat. Ezek képezik az amitráztartalmú alapkezelések szélső értékeit. Az áztatott papírcsík vonatkozásában az alacsony szermaradékok szintje valószínűleg annak köszönhető, hogy a hordozó nem érintkezett közvetlenül a lépekkel, mert azt a keretlécekre fektettük. Az Apivar csík környezetében ez már nem volt elmondható, itt még tavasszal is 2 mg/kg szerdózist mértünk a lépekben."

Idézet:
"Amitráz (Furetto típusú ködölőberendezéssel kijuttatva). Ezzel a technikával 11 kezelést végeztünk.
Az alkalmazott védekezések magas számát az amitráztartalmú füstölőcsíknál leírtak itt is indokolták.
A különbség csak annyi volt, hogy a Furettóval kezelt családokat nyitott kijáróval füstöltük
le. A kijuttatott szer dózisa 9 mg amitráz/család/füstölés."

A papírcsíkos módszernél a bevitt amitráz mennyisége lehet, hogy akár duplája a ködöléshez képest, de a szermaradék lényegesen kevesebb a vizsgálatok szerint.

Üdvözlettel: Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 25. 23:18
Szívem szerint most még nem oxálsavaznék. De ezt sokan sokféleképpen látják.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Július 27. 11:29
Tisztelt Méhészek!
Kezdő méhészként óvatosan szólok eme témához.
Méhész barátom, illetve 4 éves méhtartói tapasztalatom azért leírom.
Elfogadom az OMME monitoring vizsgálatait, miszerint igen sok a viaszba, többek közt a műlépekben is a szermaradvány.
Ezért próbálok alternatív atkaölő technikákat keresni a lehető legkevesebb méreg felhasználásával.
Leírom az elmúlt évben alkalmazott technológiám.
Amitrázos papírcsík (1dl. étolaj 10 ml. T. 100 db. papírcsík) 2 db./család.
Hunor/12-es kaptárban tartom méheim, ezért nálam bevált a 2db. papírcsík alkalmazása.
-   szept. 16. kontrol család -  1/. 34 db. atka, - 2/. 5 db. atka,
-   szept. 21. kontrol család -  1/. 15 db. atka, - 2/. 10 db. atka,
-   szept. 26. kontrol család -  1/. 40 db. atka, - 2/. 7 db. atka,
Oxálsavas szublimáció 2 -3 g/cs:
-   okt. 8. kontrol család -  1/. 6 db. atka, - 2/. 2 db. atka,
-   nov. 12. kontrol család -  1/. 118 db. atka, - 2/. 50 db. atka,
-   dec. 28. kontrol család -  1/. 17 db. atka, - 2/. 11 db. atka,
A két higiénikus aljjal rendelkező családnál márc. 27-én papírcsíkos kontrol  4 – 1 db. lehullott atka.
Idei évben napraforgó után – aranyvesző előtt július -18. – 22. – 26. Amitrázos sorozatkezelés 3X.
Csak az első kezelés eredményét tudom, mert méheim messze vannak és az első sorozat végéig voltam ott – 1/. 89 db. atka, 2/. 64 db. atka.
Következőkben csak Oxálsavas szublimációt tervezek végezni szept.- okt. és december hónapokban.
Mindenki saját felelősségére végezzen kísérletet! Oxálsav alkalmazásánál egyéni védőeszköz használata fokozottan ajánlott!
Üdv.: Misi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 13:05
15 C fok alatt már jobb nem piszkálni a méhcsaládokat semmilyen atkairtó szerrel. Ha kora ősszel rendes hatékonysággal irtottad az atkát, akkor csak bajt csinálsz egy decemberi kezeléssel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 27. 13:53
A cseh ködölő (ha jól emlékezem acetonnal) a leírás szerint -5 fokig használható. Olyankor mi történik??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 27. 20:33
Nemcsak az én véleményem, hogy akkor ne kezeljük a méheket atka ellen, ha utána nem tudnak kitisztulni rendesen, hanem Fendrik doktornak is. És gondolom nemcsak a kettőnk véleménye ez.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 27. 21:02
Geddekas!
Folyamatosan figyelem a meccset.
Nagyon okos gondolatod az utolsó.
A Méhészklub hozzászólásait is vissza lehet olvasni.
Néhány éve nappali 16 fokban kezelt amitrázzal (Furttoval) egy megyebeli méhésztárs.
45 méhcsaládot csukott be. Mi volt a gond?
Borult idő volt, az enyheség ellenére a méhek nem mozogtak. Másnap reggel komoly fagy.
A méhek nyugtalanok voltak a hidegben nem tudtak fürtbe húzódni, mert nem tudták "a fejüket kiszellőztetni".
Nosemában egy hét alatt elpusztultak.
Nagyon fontos a külső hőmérséklet, és ha egy mód van rá a kezelés után repülhessen a méhcsalád.
Ellenkező esetben komoly veszteséggel kell számolni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 28. 08:37
Én csak azért kérdeztem rá, mert a VAT-1 ködölővel a Varidol bejuttatása acetonos oldatban csak 10 fok alatti időjárásban engedett. Ez nyilván abban az időszakban történik amikor már az éjszakák lehűlnek, de napközben még felmegy a hőmérő 15-18 fokig.
Bár magam még nem használtam a cseh ködölőt, de beszélgetve olyanokkal akik használják, nagy dicséret és megelégedés övezi, így komoly szándékkal érdeklődöm ez iránt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 28. 20:41
A ködölő masináról nem tudok véleményt nyilvánítani, de mint biológus nem támogathatom a 15 C fok alatti atkairtásokat, mivel az atkairtók mindegyike egyben a méhekre is többé kevésbé károsan hat, és a kártétel ellen 15 C fok felett a méhek jobban tudnak védekezni, mint kirepülésre, tisztulásra alkalmatlan időjárási körülmények között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 31. 08:33
Sziasztok!
A 44-es hozzászólásomban kifejtettem a házi patikákban készített atkairtókról a véleményem.
Ezt most is fenntartom. A Zöld fórumon "néhány zöld fülű" pancsikál, és érdeklődik a papírcsíkra itatott amitráz hatásáról.
Legjobban az tetszik amikor "nedvesen" ajánlják rakodó kaptárak fiókjai közé.
Hol az OMME szakmai pallosa?
Ki huny szemet a viaszunk ilyen mérvű szennyezése felett?
Igen, mert lehet, hogy ebből a szermaradványoktól csepegő viaszból készült műlépet pont én fogom megkapni.
Micsoda fini lépes méz alap!
A házi pancsolmányokat is lehet úgy alkalmazni, hogy minimális mézkoszorú, és viasz szennyezést okozzon, csak ehhez az OMME "szakgárdájának" sürgősen tájékoztatni kéne a méhészeket a helyes használatról.
Mondjuk az is egy kicsit ciki volna, mert pont azzal rúgnának alá egy jó korát a Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak.
Tehát patt helyzet van, addig amíg a mézexport nem bukik meg a sok okos méhésztől, akik esküsznek a saját módszerükre.
Erre nagyon igaz, hogy mindenki másként csinálja.
Szerintem nagyon veszélyes irányt vett a nyilvános pancsolások hirdetése.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 31. 08:42
http://www.omme.hu/portal/download/atkaolo.pdf
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 31. 09:25
Veszti 1982!
Természetesen ezt a kimutatást ismerem.
Nem erre gondoltam amikor aggályaimat fogalmaztam meg.
Szerinted hányan olvassák el ezeket a kis könyveket?
Amikor a méhészklubok rendszeres látogatója voltam, kérdéseket tettem fel az általad közölt atkairtási vizsgálati eredményekről.
Megdöbbentő volt a méhészek tájékozatlansága.
(Majd Karácsony meg újév között elolvasom..... nekem van jó módszerem, amíg az működik kit érdekel..)
Ez pont az a kategória mint a kaptár vagy keretjelölő chip őrület.
Néhány százaléka használja a méhészeknek.
Van megoldás mindkét téma hatékonyabbá tételére.
Semmi mást nem kell tenni, csak egy országos kampánykörutat szervezni (na nem önfényezőt) és a helyi méhészklubokon elmondani  a technológiát. Abból ért a méhész. Ott a szaktanácsadói hálózat, a méheü. felelősök hada.
A szakiknak most úgyis pauza van, mert a méhanya támogatások lezártával az új NP-ig nem igen van mit tenniük.
A többi keret ugyanis kimerült. Ez egy óriási hibája a felső szakmai vezetésnek, hogy egy ilyen gárdát nem használ ki megfelelően. Ez tőlem egy kicsit faramucinak tűnhet, de véleményem azért lehet.
Nagyernyei Attila 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 31. 09:44
Az aki kérdez a fórumon, már annyival előrébb van, hogy legalább érdeklődik a helyes megoldás iránt.
Neki érdemes belinkelni ezt a kimutatást, mert nagy valószínűséggel el fogja olvasni. Pontosítok: Bele fog olvasni.
Valahol a méhészklub sem képes eljuttatni a teljes méhész társadalomnak a hasznos információt, mert a legforgalmasabb klubestéken sem jelenik meg a tagság fele. Sajnos épp az a fele hiányzik a szakmai fórumokról aki "tudja a tutit" pl az atkairtásból.
A méheü-s had már szélesebb körrel találkozik, sőt mondhatni majdnem minden méhésszel, de talán Vivaldi fogalmazta meg, hogy ott is vannak olyanok akik a kocsmában egy sör mellett töltik ki a vizsgálati lapokat. Lehet, hogy épp ezeknek az embereknek kellene egy kis ismeret frissítés, de épp ők azok akik: nekem van jó módszerem, amíg az működik kit érdekel...
Tökéletes megoldás soha nem lesz, mert emberek vagyunk ahányan, annyi féle gondolkodással.
Az atkairtásra nagyon tetszett az a felvetés, hogy azonos röpkörzetben egyszerre kezelni, de ez is csak utópia.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Július 31. 10:13
A méhegészségügyi hálózatot lehet a legjobban szervezni ilyen információk terjesztésére. Volt is képzés a megyénkben, de azon nem az ilyen technikai, megvalósítható dolgokról volt szó, hanem hatóságosdiról, jogi jellegű és szervezési kérdésekről. Szóval praktikus hasznosítható információátadás sajnos nem történt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Július 31. 12:07
Sziasztok!
A 44-es hozzászólásomban kifejtettem a házi patikákban készített atkairtókról a véleményem.
Ezt most is fenntartom. A Zöld fórumon "néhány zöld fülű" pancsikál, és érdeklődik a papírcsíkra itatott amitráz hatásáról.
Legjobban az tetszik amikor "nedvesen" ajánlják rakodó kaptárak fiókjai közé.

Nem kellene közölni vele, hogy az így nem jó, gondolkodjunk egy kicsit?!  Így Attila Ön is szemet huny a szennyezés felett. :-X
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Július 31. 12:12
Nem jön át az irónia? Vagy csak nekem tűnik annak?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 31. 19:01
Kakadu!
Légy üdvözölve közöttünk!
Aztán vége is van a jó híremnek.
Veszti 1982 megértette az idéző jelbe tett gondolatomat.
Majd lassan bemelegszel, és fordulatra jössz.
Most cseppentél bele a Méhészklubba így nem gond, ha nem érted a hozzászólásom lényegét.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Augusztus 01. 08:38
Ok, köszi, akkor majd jobban figyelek...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 01. 11:36
Végre egy normális szakmai hír az OMME honlapjáról!
      
Felhívás!    | Nyomtatás |
2014. 08. 01.

Felhívjuk Tisztelt méhésztársaink figyelmét, hogy az OMME központjába érkező információk szerint idén igen jelentős atkafertőzéssel kell számolni. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az elkövetkezendő napokban az élelmiszer higiéniai szabályok betartásának figyelembe vételével mindenki kezdje meg a védekezést ez ellen az igen veszélyes parazita ellen. A felhasználandó készítmények alkalmazástechnikai ajánlásait az elmúlt években megjelent monitoring tájékoztatók tartalmazzák.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 10. 21:57
Sziasztok!

Ködölőt használókhoz lenne kérdésem! Ti milyen légzésvédőt használtok kezelés közben? Ha esetleg valaki tudna nekem egy címet is adni, hogy honnan tudnám beszerezni az eszközt, annak is nagyon örülnék!

Köszönettel: Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Augusztus 10. 23:31
Én ezt használom:
http://textilcoop.hu/product/legzesvedok/fel-_es_teljes_alarcok/3m_6000-felalarc/

Ezzel a betéttel:
http://textilcoop.hu/product/legzesvedok/3m_szurobetetek/3m_6055-a2/

Papírcsík készítésnél is használom, mert hihetetlen büdös az amitráz.
Szekszárdon van egy szerszámbolt ahol láttam előkotorjam a címet?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 11. 05:51
Szia!

Megköszönném a címet,mert a héten többször is megyek Szekszárdra!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 11. 06:31
Papírcsík készítésnél is használom (az álarcot), mert hihetetlen büdös az amitráz.

Csak büdös, vagy egészségkárosító is? Esetleg az amitrázos csíkot is inkább a szabad levegőn javallott elkészíteni?
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 11. 08:00
Káros az egészségre az amitráz és az oldószer is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Augusztus 11. 08:40
Megtaláltam!
http://www.valentinszerszamshop.hu/index.php/fej-szem-ful-legzesvedelem/maszkok-es-alarcok/alarcok-es-szurobetetek

Valentin-Ker Bt.
7100 Szekszárd, Rákóczi u. 27.
 
Telefon: 74/511-744
Fax: 74/410-910
 
Adószám: 26460813-2-17
Cégjegyzékszám: 17-06-002090
 
e-mail: valentin.ker@t-online.hu
web: valentinszerszam.hu, valentinszerszamshop.hu
 
Nyitva tartás:
H - P: 8:00 - 16:00
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 11. 15:23
Köszönöm szépen! Ismerem az üzletet, nem gondoltam volna, hogy ezt is árulnak.... :-[ Mégegyszer köszi!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 12. 21:49
Ma az egyik kaptár aljából spaklival lapátoltam ki a lehullott atkákat!
A folyamatos kezelés ellenére sok az atka.
Mindenkinek azt ajánlom védekezzen, mert a betelelő állományt most kell megvédeni a parazitától.
Tömeges kelés várható. A  lassan szűkülő fiasítás az atkák táplálékforrása, így a most lefedésre kerülő álcákat kell megvédenünk tőlük.  Az atka szívott méhek a tél folyamán elpusztulnak, vírushordozóvá válnak, és a nosema kialakulásában is szerepük van. Az atkától sanyargatott, nyugtalanul telelő méhcsalád tuti nosemás lesz, és akkor bezár a bazár.
Nem elég a fiasítás mentes záró kezelés, (ami nagyon fontos)  most kell "lenyomni" a méhekre nagy veszélyt jelentő atkát. Van aki a tartós hordozókra esküszik, van aki a füstölésre.
Teljesen mindegy, a gyérítésen van a lényeg.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 12. 22:52
Ebben a boltban lehet vásárolni méhészethez fontos vegyszereket, pl. oxálsavat

Idézet
http://www.azurvegyszer.hu/kapcsolat.html (http://www.azurvegyszer.hu/kapcsolat.html)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Augusztus 14. 16:31
Sziasztok!
A második tac-tic csíkot adom a családoknak, én a tartós hordozót választottam atka gyérítés szempontjából!
Előnye, hogy nem kell 3 naponta füstölni! Csak hetente cserélni!! A fiasítást meg folyamatosan vizsgálom a belógatás előtt!

Méhésztársak! Mennyire van feldúsulva a családjaitoknál az atka? Láttatok már idén mászkálást atka miatt? Legyen az termelő vagy kölyökcsalád!?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 14. 18:34
Sziasztok!
A harmadik hétnél tartok az amitrázos papírcsíkkal való védekezésben. 10 családnál számolom a lehullott atkát, melyből 8 termelő család, 2 kölyök.
A 2. héten 6 napig számoltam az atkát. 2 és 33 között volt az elhullás. Találtam a tálcán még élő egyedeket is.
A két kölyökcsaládnál 6-6 atkát találtam. A termelőknél az egyik szélső családban 33 hullott, a többi termelőnél 10 alatt volt a potyogás.
Az első és a harmadik héten 3-3 napon vizsgáltam az elhullást. 10 alatt volt a talált atkák száma.
Úgy tapasztaltam, hogy a csík beadásától számítva az első két napon van jelentősebb atkahullás, a harmadik naptól szinte semmi.
Áprilistól májusig 3 ízben kitördeltem az építtető kereteket.
Felmerült bennem az is, hogy a hangyák elhordhatják a leesett atkákat. Ki fogom próbálni, hogy az atkákat körberajzom jelölőfilccel, visszateszem a tálcát, és másnap megnézem, hogy ott vannak-e ahol jelöltem őket. Ha nem, akkor valószínűleg tényleg elhordják a tetemeket a hangyák.
További három hétig folytatom az amitrázos csíkkal való védekezést.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 14. 21:36
Ata!
Csalóka lehet ilyenkor az atkapotyogás. Az az érzésem, hogy atka elmenekül a szer elől. Elsősorban a fiasításba, másodsorban a kaptár azon helyére, ahol kisebb a szerkoncentráció. Vagy a szerkoncentráció csökkent le a kritikus szint alá.Ilyenkor csak tűzoltás van. Az igazi atkaölés ideje akkor jön el, amikor fiasításmentes idő van. Akkor is hatékonyabb a kezelés, ha már csak egy-két tenyérnyi a fiasítás mennyisége, és az is inkább fedett (szeptember vége, október eleje, egy jelentősebb lehűlés után, amikor az anya leáll egy hétre a petézéssel, és nincs nyitott fias). Inkább akkor kell erőltetni a kezelést. Egy biztos, amit most megöltél az nem szaporodik tovább, de nem elegendő, ahhoz, hogy áttelelj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 14. 22:07
Köszönöm Irido!
Természetesen lesz majd zárókezelés. Azért tervezem a 6 héten át való amitrázos kezelést, mert az OMME monitoring jelentésben ezt tanácsolják (mármint a hat hetet). A visszafertőződés ellen is nyújt valami védelmet a hat hetes elnyújtott kezelés, azonkívül remélhetőleg kevesebb lesz az atka szívott téli méh...
Számomra is gyanúsan kevés atka hullik. Három fiókon vannak a méhek. Gondolkodtam azon, hogy az az atka, ami lehullik a 2. vagy 3. fiók méheiről, és nem kapott halálos dózist, az megkapaszkodhat az alsó fiók méhein. A tálcán is találtam élő atkát... Segítene ezen, ha hosszában kettévágnám a papírcsíkot, és tennék az első, és a második fiók fölé is? Az adag maradna, csak az elhelyezés változna...
Ha akác után be tudnék iktatni egy 8-10 napos fiasítás mentes időszakot, és kapnának egy oxálsavas locsolást, vagy szublimálást, az nagy csapás lenne az atkákra. Oxálsav esetében tudtommal nincs szermaradék. Nem tudom, hogy szabad-e használni mézeléses időszakban. Egyesek szerint károsan hat a méz ízére, mások szerint nem. Azt is olvastam, hogy az oxálsav szublimálás nem károsítja a fiasítást, és többször is végezhető.  Mit gondolsz ezekről?
Te hogyan kezeled a méheket?
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 15. 02:39
Az atkairtó szerek több méhet ölnek meg mint atkát. Sőt kevesebb kifejlett méhet ölnek meg, mint fiasítást. Éppen ezért az elnyújtott kezelések veszélyesebbek lehetnek a méhcsaládra, mint az atkára. Ezek az belógatós amitrázos lapok, kanócok zsebkendők, intimbetétek és egyéb lóf@szságok 3 nap után inkább az atka rezisztenciát fokozzák és a fiasítást károsítják. De csináljátok bátran, ha olcsónak tartjátok a méheket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 15. 06:47
Irido!
Ezt írod.
"Az igazi atkaölés ideje akkor jön el, amikor fiasításmentes idő van."
Ezzel a hozzászólásoddal ne is haragudj, de nem értek egyet!
Nincs igazi, meg csak "játszásiból" atka irtás.
Aki most nem védekezik, lehet, hogy már nem is lesz rá módja, mert a méhei addigra tönkremennek.
Azt atkákat folyamatosan "karban kell tartanunk", mert ha feldúsul a létszámuk, családroncsokkal kísérletezhettek a teleléssel. A betelelő állományt kell megvédeni az atkáktól. Ennek most van itt az ideje. Ne állítsatok fel új szemlélteket, hogy fiasítás mentesen van az igazi atkairtás. Azt már rég tudjuk, hogy az a leghatékonyabb, mert akkor az atkák a méhek testén vannak, nem tudnak elbújni.
Viszont aki nem védekezik időben hatékonyan, az atka-harapott legyengült állományt már szinte hiába kezeli.
Arról nem beszélve, hogy az atka által okozott "szívás" helyén, egy nyílt seb keletkezik a méhecske potrohgyűrűje alatt, és ez szabad utat enged a kórokozóknak, vírusoknak.
Azt ajánlom, védekezzetek most is, amíg nem késő.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 07:09
Attila!
Az igazán jó atka elleni kezelés nagy talány. Ha lenne ilyen, akkor nem lenne már atka. Ezért inkább csak azokat a szempontokat mondom el, amelyek szerint én kezelek. Ez sokak felfogásával nem egyezik. Abból indulok ki, hogy az atka elpusztítható. Ez nem újdonság, legfeljebb az, hogy akkor miért hagyunk életben minden évben néhányat ? Azért mert kimászik a kaptárból és védve van a kezeléstől ? Ez nyilvánvalóan nem igaz. Tehát azért marad életben, mert nem érjük el. A kaptáron belül sem. A legnyilvánvalóbb hely a fiasítás. Itt nincs vita. Amikor azonban nincs fias, akkor is el tud menekülni. A fürt azon részére, ahol nem éri el az alkalmazott szer. Ha ilyenkor tartós hordozóval kezelsz, vagy csorgatsz, akkor a fürt külső részén levőt nem éri el a szer, ha füstölsz akkor a belsőket. Szerintem a helyes módszer a maradék fiasítástól, október első felében megszabadított méhcsalád egyszerre történő külső-belső kezelése. Pl. amitrázos tartós hordozó ilyenkor kb. 10 napig, és 3 naponta elvégzett füstölés vagy oxálsavas párologtatás háromszor (ez utóbbiról nincs tapasztalatom, másoktól hallottam, hogy csak a többszöri oxálsavas csorgatás okoz problémát, a párologtatás nem). Ha mindenki így védekezne, akkor több kezelésre egy éven keresztül nem is lenne szükség. Azonban mindig meg lehet kapni máshonnan az atkát, és ezt a technológiát is nehéz betartani elsősorban a fiasítás elszedése miatt, mert az újrainduló petézés bezavar a 10 napos fiasítás mentesség elérésébe. Ezért minden más módszer csak kényszermegoldás. Én a magam  részéről a téli kezeléseket nem tudom ideális módon elvégezni, mert egyre nehezebb állományszintű fiasmentes állapotot találni napforduló előtt, amikor a hőmérsékleti viszonyok is alkalmasak a kezelésre. A hideg időben történő kezelést nem tartom szerencsésnek. Én akképpen szoktam védekezni, ha nem tudom az előbb vázolt ideális megoldást véghezvinni, hogy tavasszal kezelek tartós hordozóval (mivel Fumidilt kapnak, ezért Nosematosis nem fordul elő ekkor sem). Igaz ennek a sok nyílt fias miatt nagyon rossz a hatékonysága, de nem rosszabb az augusztusi kezelésnél, ahol szintén sok a nyílt fias. Akkor inkább elpusztítok tavasszal 4-5 db atkát, mint augusztusban 4-500-at, hiszen ez utóbbi rosszabb eredmény. Hiszen tavasszal a négy-öt atka elpusztítása azt jelenti, hogy nincs ezeknek augusztusra 4-500 db-nyi szaporulata, ami az eltelt néhány hónap során a vírusokat terjesztette. Azonban látni kell, hogy a tavaszi kezelés, az a téli kezelés (napforduló előtti) rosszabb alternatívája, mert a fiasmentes időben történő kezelés übereli a fiasításos időben történő kezelést. A nyári kezelések szerintem csak tűzoltásra valók. Ha nagyon sok az atka. Ez pedig a fiasítás felbontásával ellenőrizhető, nem a kezelés utáni potyogás számolásával. A herefiast kell elsősorban nézni, mert én ugyan végeztem néhány számítást arra vonatkozóan, hogy az atka tényleg felkeresi-e a herefiasítást vagy sem. Azt az eredményt kaptam, hogy 3-4 atkautód esetén a herefiasban már néhány hónap alatt a család összeomlásához vezetne, ezért nem valószínű, hogy felkeresi az atka a herefiast. Azonban ezt most revidiálom, mert szerintem arról van szó, hogy felkeresi, de csak az atkák egy részére igaz a 3-4 utód. Nagyon sok esetben csak 1-2 atka van a herefias kibontásakor.
A különböző fiókokban történő tartós hordozó elhelyezés problémája is azt mutatja, hogy nem tudunk egységes szerkoncentrációt elérni az egész kaptárban, kiváltképpen hűvös időben, amikor a méhcsalád egyedei is keveset mozognak. Az általad felvetett probléma a még élő atkákra nézve egy Tóth Péter féle kísérletben kiderült, hogy a mérgezés tüneteit mutató atkák később elpusztultak, nem okoztak problémát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 07:13
Attila! (Nagyernyei)
Az előbbi válaszom Ata 67 nevű Attilának szólt, de kapcsolódik a Tiedhez is. Talán kitűnik belőle, hogy az más szemlélettel íródott, mint az általános gyakorlat. Leírtam, hogy a tűzoltásra vonatkozóan mások a szabályok. De nincsenek jók, azt is látni kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 07:18
Geddekas!
A topic címe atkairtás, de ésszerűen. Az ésszerűség mellé azért tedd hozzá, hogy az az ésszerű, amikor évente nem feleződik meg a családlétszámunk. Amíg ez megtörténik (lábtörés miatt nem szokott), addig az ésszerűséggel lehet a gond. Nekem erről ez a véleményem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 15. 08:00
Nagyernyei Attila !
Ezt írod !
Idézet
Ne állítsatok fel új szemlélteket, hogy fiasítás mentesen van az igazi atkairtás.
Engedd meg, hogy leírjam az érveimet. Azt írtam, hogy fiasmentes időben végzett háromszori kezelés lenne az ideális. Miért ? Ha azt vesszük, hogy egy röpkörzetben van 1000 család, egyenként ezer atkával, akkor az egy millió atka indulásképpen. Ha 99 százalékát egy kezeléssel elpusztítjuk, akkor lesz utána 10 ezer atka, a következő kezeléssel megint 1 % marad, tehát 100 atka, a harmadik kezelésnél marad 1 százalék tehát egy röpkörzetben egy atka. Ha a kezelés csak 90 %-os hatékonyságú, akkor 100 000, majd 10 000, majd 1000 atka marad. Ez utóbbi azt jelenti, hogy minden családban marad egy. Statisztikailag. Ezzel szemben fiasításos időben, ha 90 százalékos eredménnyel kezelünk, akkor hozzá kell számítani a maradék szaporulatát. Ezt most vegyük kettőnek (valójában csak 1,6 körül van ez a szám). Akkor 200 ezerből pusztítunk el 180 ezret, tehát második kezelés után lesz még 20 000, a negyven ezerből 90 százalék, marad 4000 atka. Családonként négy. Ez még el is fogadható lenne, de szoktad azt mérni, hogy az első tizenkét nap atkahullása hogyan viszonyul a második tizenkét nap atkahullásához ? 90 százalékos hatékonyság esetén az arány 900 aránylik a 180-hoz. Vagyis akkor 90 százalék a hatékonyság, ha a második 12 napban az ötöde atka hullik le az első 12 naphoz viszonyítva. Akkor mennyi a hatékonyság, és mennyi marad, ha ugyanannyi hullik le a két tizenkét napos ciklus során ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 15. 08:21
Irido, Nagyernyei Attila!
Köszönöm a válaszaitokat. Sokat tanulok belőle.
Bükktől olvastam odaát, hogy augusztus végére bent van a teljes telelő élelem, és a anyák elég korán, ha jól emlékszem szeptember végére befejezik a fiasítást. Ez is elősegítheti a sikeres védekezést.
Én a fiasítás korai abbahagyására ráerősítek a nyitott higienikus aljdeszkával. (Tudom, hogy erről is megoszlanak a vélemények.) Jól teleltek a méheim.
Azt még nem is írtam, hogy amikor júliusban hangyasavval védekeztem, akkor mindössze egy-két atkát találtam. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ilyen kevés volt, mert ez nekem is gyanús volt. Esténként 10 ml hangyasavat injekcióztam konyhai törlőkendőre 4 napon át. Kis szünet után ezt megismételtem.
Geddekas!
Neked is köszönöm a választ, bár elég keményen minősítetted az amitrázos védekezési próbálkozásokat.
Egy kezdő (én is az vagyok) nem engedheti meg magának, hogy jelentősen eltérjen a kialakult, és kísérletekkel igazolt módszerektől.
Úgy tudom, hogy Neked jelentős tapasztalatod van az oxálsavas védekezéssel kapcsolatban.
- Kérdezném Tőled: szoktál-e oxálsav szublimálást végezni?
- Igaz, hogy a szublimálás nem ártalmas a fiasításra, sem a kifejlett méhekre?
- Igaz, hogy többször is szabad végezni?
- Valóban nem hagy szermaradékot?
- Nem ártalmas a méz ízére?
Üdvözlettel: Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 15. 18:37
Geddekas!
A topic címe atkairtás, de ésszerűen. Az ésszerűség mellé azért tedd hozzá, hogy az az ésszerű, amikor évente nem feleződik meg a családlétszámunk. Amíg ez megtörténik (lábtörés miatt nem szokott), addig az ésszerűséggel lehet a gond. Nekem erről ez a véleményem.
A helyedben nagyon szégyellném magam.  Nem akarom kívánni neked azt a szenvedést, amit a lábtörés nekem okozott, mert lehet, hogy ki se bírnád, pedig megérdemelnéd. Csak egy bárki látott tünettel jelzem az egészségügyi problémát, hogy átlagember egy lábtörés után három hónappal simán használja a törött lábát, míg én hat hónap múlva is csak két mankóval és nagyon fájdalmasan tudtam közlekedni. Ha ott voltál a küldöttgyűlésen, akkor láthattad.

Vádaskodásod - mely szerint minden évben megfeleződik a méhállományom - előítéletből, kicsinyes rosszindulatból fakad, hiszen ha igazad lenne, akkor már régóta nem lenne egyetlen méhcsaládom se, másrészt minden évben közel annyi szaporulatot szoktam értékesíteni, amennyi a törzsállományom, kivéve ez az év, amikor a múlt évi veszteséget pótlandó megdupláztam a méhállományomat, de nem értékesítettem.

Nem kívánom neked azt a darázsinváziót se, amit átélt a méhállományom, mert sajnálom a méhcsaládjaidat, pedig ezt is megérdemelnéd.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 15. 19:20
Álláspontom az amitrázról. A bioméhészetben tiltott, de a konvencionális méhészetben jó és hatékony atkairtó molekula.  Nem mindegy hogyan használjuk. Az amitráz használatában a nem tudom ki által kitalált belógatós módszer óta olyan mértékű káosz alakult ki, ami rendkívül erőteljesen rontja a szer hatékonyságát.
1.
Tudomásul kell venni, hogy nem véletlenül döntöttek a kutatók a 80-as években az amitráz füsttel való bejuttatása mellett. Így a kaptár minden zugába eljut a méreg és taglózó szerként azonnal öli a méheken tartózkodó atkákat. Mivel a füsttel együtt a hatás is eltűnik a kaptárból, ezért a kezelést ismételni kell, sorozatkezelést kell alkalmazni, hogy a méhekkel kikelő atkanemzedéket elpusztítsuk.
Hányszor és milyen gyakran?
A kikelt atka nem azonnal bújik vissza egy újabb bábozódó méh mellé, ezért nem szükséges minden nap. Viszont érdemes minden második napon füstölni. Hányszor? Mikor van hesefias, akkor többször, amikor nincs herefias kevesebbszer. Miért? Mert a herefias 23 nap alatt kél ki, míg a dolgozó csak 21 nap. A pete és lárva időszak közel azonos (8-9 nap), tehát azt le kell vonni a teljes kifejlődési időből és a maradék napokban másnaponként füstölni kell. Mivel füstöljünk? Lehet kálium nitrátos papírcsíkkal vagy furettóval. Mind a kettő jó. Az előbbi olcsóbb, de munkaigényesebb. Én a káliumnitrátos papírcsíkra a felhasználás napján csepegtettem rá az Mitacot mindig. Soha se korábban! Miért? Mert az amitráz, ha kikerül az oldószeres közegből akkor elég gyorsan bomlik. Ugyanezt javasolom a furettózás esetén is. Csak frissen elkészített oldatot használjunk. Ami megmarad, ki kell önteni, mert gyorsan elveszíti a hatékonyságát!
2.
Amitrázos védekezés beáztatásos módszerekkel. Az előző pont utolsó részében megindokoltam, hogy miért nem jók ezek a beáztatásos módszerek, ezért nem ismétlem.
De nézzük a munkaigényt.
A legjobb beáztatott lap hatékonysága is feleződik három nap alatt, tehát nem minden második nap, hanem minden harmadik nap kell minden kaptárt felnyitnom és cserélnem az amitrázos akármit benne. Biztos, hogy olyan sokat nyerek ezzel a módszerrel, ha a munkaigényt a furettózáshoz viszonyítom?
Fenntartom és megalapozottnak tartom az álláspontomat, hogy ezek a belógatós amitározos kezelések a méhész lelkivilágát kábítják inkább, nem pedig az atkát pusztítják, sőt az amitrázzal szembeni rezisztenciára szelektálják az atkákat.

Áttérek az oxálsavas kezelésre. Csak a csurgatásos kezelést csináltam, az izzításos kezelést költségessége, munkaidő igénye és munkavédelmi dolgai miatt nem tartottam értelmesnek kipróbálni. Az oxálsav nyomtalanul eltűnik a kaptárból, sem szagot, sem ízt, sem káros bomlásterméket nem hagy maga után. Az oxálsav, hangyasav az állati sejtek normális anyagcseréjében jelen levő molekulák, tehát pontosan tudja az élő szervezet, hogyan szabaduljon meg a fölöslegtől, szemben a durva mérgekkel, amikkel nem tud semmit se kezdeni vagy csak nagyon sokára tudja lebontani.

Minden kémiai atkakezelés - legyen az szerves sav (pl. oxálsav), vagy durva kémiai méreg (pl. amitráz) - több a fiasításos sejtet és kifejlett méhet pusztít el, mint atkát. Ez független a bevitel módjától, hiszen maga a molekula hat minden esetben.  Ezért is előnyösebb a kezelések akkor, amikor kisebb a fiasítás kiterjedése vagy nincs fiasítás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 15. 20:08
Köszönöm a választ Geddekas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 15. 22:58
90 százalékos hatékonyság esetén az arány 900 aránylik a 180-hoz.

Ezt milyen szerre mérték? És milyen módszerrel? Füstölés, csurgatás, lapka?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 15. 23:33
Geddekas!

Sajnálatos ami veled történt, de az is szomorú, hogy nincs olyan ember a környezetedben, akire ilyen esetben nyugodt szívvel rábíznád a méheket.
Mert ugye egyedül nem megy (https://hu-hu.facebook.com/video/video.php?v=2175729561773)

Más: az OMME monitoring a 7-naponta cserélt rajzlapos amitrázos csíkokat hozta ki a leghatékonyabbnak...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 00:20
Ha az én vizsgálataim megkérdőjelezhetők, akkor az OMME monitoring százszorosan nem felel meg a követelményeknek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 05:57
Geddekas!
Emberileg mélyen sajnálom azt, ami veled történt. Ha ebben megbántottalak volna akkor, akkor elnézésedet kérem. Én is jártam már úgy a derekammal, hogy szinte felkelni nem tudtam hónapokig, nem volt más aki a méheket rendezze ősszel, meg is műtöttek, mégsem volt téli veszteségem egy család sem. Amire én céloztam az az, hogy az állomány megfeleződését alapvetően atka képes előidézni. Amit leírtál, azokat  már évekkel ezelőtt  én is megfogalmaztam. A tartós hordozó valóban kevésbé biztonságos rezisztencia szempontjából, mint a füstölés. Nem tudom ki találta ki, de Apivar néven már régóta forgalmazzák. Sajnos az sem kontrollált hatóanyag leadású, éppúgy a deszorpciós görbe szerint adja le a hatóanyagot, mint egy falap. A papír, de inkább a kissé vastagabb karton a felszívott hatóanyagot a rágás során is képes leadni. Tény, hogy a rágás sem kiszámítható . Ezért írtam ideális kezelésről. Minden ami attól eltér, csak kényszermegoldás. Attila azonban például ettől is egészen más nézőponton áll. A három napos hatékonyság feleződést nem tudom milyen kísérletből vetted. Nekem olyan személyes tapasztalatom van, hogy októberben, fiasításmentes családba  behelyezett kartonlap az első 12 napban, 12 fokos külső hőmérséklet mellett napi átlagban 1-2 atkát hozott le. Aztán jött egy 20 fokos nap és 263 db atka hullott le másnapra. A lap nem volt cserélve. Utána Perizinnel sem jött le már semmi. Tehát a hatóanyag ott volt rajta, csak az atkák nem ott voltak, ahol a lap, de a méhek akkor is dörzsölték le róla a szert. Másik példa : fiasításmentes család sorozatfüstölése négyszer, atka hullás 3 db. Utána kartonlap behelyezése, és az leszed még ötöt. Tehát az alapvető probléma az atka elleni kezelésben a menekülési lehetőség. A hatékonyság 3. nap utáni csökkenése látszólagos. Ha a szerrel szembeni rezisztencia miatt lenne  így, akkor már nem is tudnánk amitrázzal kezelni. Persze az nincs kizárva, hogy ez a folyamat is elindult már. Te milyen módszerrel mérted a méh és fiasításpusztító hatást ?  A kaptár alján nálam ilyen jelenségek nem tapasztalhatóak , ezért kíváncsi lennék az alkalmazott metodikára.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 06:08
Pink Panter!
Azt kérded, hogy a 900/180-as számot milyen szerrel, milyen módszerrel mérték? Én csak egy számolási módszert vezettem le, hogy egy 90 százalékos hatékonyságú kezelés esetén két ciklus atkahullásának ilyen degressziót kell mutatnia. Ha ez a degresszió akonkrét kezelés során laposabb, akkor a hatékonyság is kisebb. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy sehol nem olvastam  még egyik fórumon sem, hogy a méhészek ezt az aránypárt használták volna. Arra nagyon jó, hogy pl. össze lehessen hasonlítani egymással a papírcsíkos és füstöléses kezelések hatékonyságát. Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy nyílt fias nagymértékű jelenléte esetén ez az arányszám nem egyszer 1/1 arányú az említett 5/1- hez képest. Ez valóban megkérdőjelezi azt, hogy szabad-e az ilyen paraméterrel rendelkező kezelést alkalmazni, hiszen ez ötven százalékos hatékonyságot jelent ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Augusztus 16. 06:51
Az amitrázos belógatós házi eljárásoknál a párolgásnak (ködképzésnek) is lehet jelentősége?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 07:24
Szerintem nem. Akkor lehetne, ha a forráspont lényegesen alacsonyabb lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 08:53
Az atkairtószerek fiasításcsökkentő hatásáról a szakirodalom számos cikkben számol be, de én erre ellenőrző kísérletet nem végeztem, mert nem kutatóintézeti, hanem termelő méhállománnyal rendelkezem, tehát nem tehetem meg, hogy kezeletlen kontrollt állítsak be.

A méhészek elbeszéléséből a mai gyakorlatot úgy látom, hogy néha túladagolják az atkairtó szereket, máskor pedig alul adagolják. A magyar viaszok szermaradványtartalma, toxicitása összességében azt mutatja, hogy túladagolják. De sajnos még túladagolás mellett is lehetnek atka miatti családpusztulások, ha a kezelések ismétlése szabálytalan. Ilyen szabálytalanságnak tekintem a belógatásos módszernél a kanócok, papírok intimbetétek egyéb lóf@szocskák cseréjének gyakoriságát. A tartós hatásnak se kell hosszabbnak lenni, mint a leghosszabb kelési ciklus és egy kis ráadás, tehát 15 nap. Utána minden mérget hordozó anyagot el kell távolítani a kaptárból, mert káros, mérgező hatású a kikelt és ki nem kelt méhekre. Ha az időjárás kirepülésre alkalmatlan, akkor bele se kezdjünk ilyen kezelésekbe, ha bent vannak a kaptárban ilyen hordozók, akkor távolítsátok el, mert mérgez és majd szenvedhetnek a méhek a nozematózistól.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 10:37
Geddekas!
Rendben van, hogy Te nem mérted a fiasításkárosító hatást. Jó lenne, ha belinkelnéd az erről szóló kísérletet. Szerinted elég a tizenöt nap ? Csinálj egy olyan kísérletet, vagy kérdezz utána, hogy ha ezt a második 15 napon át is kezeled, akkor mi lesz az említett arányszámod ? Ha  az első 15 és a második 15 nap potyogása 5 aránylik az egyhez, akkor talán tényleg nem kell több kezelés. Ha már négy az egyhez arány, vagy három esetleg kettő az egyhez, akkor azok a méhek egy tizenöt napos kezeléssel nem fognak tovább élni néhány évnél.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 18:32
Újabban nem szeretek részletes szakmai cikkeket belinkelni, mert érdemi tartalmi beszélgetés helyett éppen csak az anyámat nem szidják ilyenek kapcsán. Szóval az észrevételek értelmes gondolkodás helyett jobbára kimerülnek a formai kifogások keresésében és nagyon unom az arisztaioszkodásokat. Az internet nyitott és mindenki tud kulcsszavakkal keresgélni. Ha meg nem teszi, akkor ne fikázza a másikat. Nanetti-nek van szép összefoglalása az oxálsavas atkairtási módszerekről. Oxalic acid Nanetti kulcsszavakkal keresgélj és olvass.

Szerintem elég a 15 nap. Erre végeztünk ellenőrző méréseket 2012-ben. 15 méhcsaládot kezeltünk házilag összeállított Apiox recept szerinti atkairtóval. Három hétig ellenőriztük az atkahullást. A 15. napon még az atkahullás értékelhetően több volt, mint a kezelés előtt, de egy héttel később már csak 0 atkát számoltunk az ellenőrző lapon. Az atkairtószer hatására a lehullott atkaszám 80-900 között volt családonként.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 16. 20:21
Bocsánat én az amitráz fiasításkárosító hatását szerettem volna megtudni. Ha nem, hát nem. Azt írod, hogy recept szerint kezeltél Apiox-szal. Az azt írja, hogy egyszeri kezelés elegendő. Az adag nem emelhető. HA recept szerint adtad, akkor nem csodálkozom, hogy nulla volt az atkahullás. Mert akkor már hatása sem volt. Én folyamatos szerjelenlétről beszélek. A degresszió csak ebben az esetben értelmezhető.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 16. 23:24
Nemcsak az amitráz, hanem minden atkairtószer, tehát az oxálsav is hasonlóan hat a méhekre. Keress rá kulcsszavakkal.

Ha lenne labor lehetőségem, akkor természetesen megvizsgálnám, hogy van-e a méhek testén 15 nap után mennyire csökken az oxálsav kristályok száma. Azt feltételezem hogy marad még oxálsav kristály a testfelületen, hiszen nem véletlen, hogy nyáron teljes nemzedékcsere után lehet csak a következő kezelést megcsinálni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 23. 21:24
Sziasztok!
Nézegettem ma a méheket, egyik fias kereten láttam a fészek szélén kb. 15-20 fedett herefiasítást. Kifogattam őket, és 30 db atkát számoltam meg rajtuk... Volt amelyikben 3 atka is volt. Ha lecsökken a fiasítás, nagy pusztítás lesz...
Az is lehet, ha egy- két tenyérnyire csökken a fiasítás, akkor egyszerűen kivillázom, az már valószínűleg úgyis erősen atkaszívott népesség lesz. Ezt követően védekezem oxálos csurgatással. 
Leszűkítettem a kijárókat 5*2 cm-re. Mit gondoltok, nem szűkítettem túl korán? A kaptárak többségénél higienikus aljdeszka van, arra gondoltam, ott úgyis jön be levegő.
Üdv: Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 23. 21:26
Jó estét Méhésztársak!
Több méhész keresett, hogy ismét lát a kaptárak előtt sétáló méheket.
Hamarosan körbetelefonáltam a hiteles méhészbarátokat, és valóban mindenki kisebb-nagyobb "sétafikálásról" számolt be.
Egy méhész jelezte, hogy ő nem tapasztalt ilyent. Kimentem hát hozzá. Este 6 órakor még nagy nyüzsit találtam a fűben. Most jöttem meg tőle, segítettem neki füstölni. Holnap megtudom az eredményt.
Vigyázat a Tac-Tic atkaölővel gond lehet. Ne legyetek nyugodtak, hogy nincs atka ha nem potyog tőle.
Én eredeti Mitac-al füstöltem annál a méhésznél, aki állította, hogy kevés az atkája.
100 lehullott atkánál egyik családjában sem volt kevesebb, szűk 2 óra elteltével a füstölés után.
Az atkairtó szerek hatékonyságát nem árt ellenőrizni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 23. 21:53
Ha lecsökken a fiasítás, nagy pusztítás lesz...
Mivel védekezel? Mert én azonnal kezelnék egy másik szerrel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 23. 21:58
Három héten át tettem be amitrázos papírcsíkot. A legnagyobb atkahullás 30 db volt. Elbújnak az atkák a fiasításba.
Ott nem éri el őket az amitráz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 24. 06:57
Attila!
Mitacot honnan szereztél ? A Taktic füstölés volt, vagy papírcsík ? Mekkora volt az adag a Mitacos füstölésnél, és a Takticos kezelésnél ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Augusztus 24. 11:32
Valaki próbálta már a(Tac-Tic+étolajat) redőny gurtnis belógatós kivitelben?
Gondolom sokkal strapabíróbb lenne mint a 3*21 cm papírcsík! Van olyan család ahol hamar szétrágják sajnos! Meg újra fel is lehetne használni ha épségben maradna a gurtni!

Tapasztalat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Augusztus 24. 22:25
QUQURIQ!

Lehet, hogy egy kicsit emelni kellene a hatóanyag mennyiségén?
Próbát, csak 2-3 családnál érdemes csinálni!!!
Persze alá papírlap és ellenőrzés!!!
Más szert is próbáljunk ki mint az Amitráz!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 25. 00:07
Elbújnak az atkák a fiasításba.
Kb 60-40% a benti - kinti atkák aránya. Ha nem lennének 5-10 napig dolgozókon, akkor felesleges lenne most védekezni ellenük, csak télen lehetne. Próbálj mást, én fluvalináttal locsoltam, hát az vallatta az atkát rendesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 25. 06:16
Szép napot mindenkinek!

Egyre gyakrabban kerülünk szembe azzal a ténnyel ,hogy a méhészkedésben is váltani kell más irányú védekezési szerek felé,és az ásványi anyag kiegészítő készítmények használata sem elvetendő a méhészkedésben..
Erre napjainkban az atka ismételt tömeges kártétele is indokolttá teszi ,hogy nagyon komolyan foglalkozunk a gyógyszer használat rendszerével. Mivel a legutóbbi eredmények azt mutatják,hogy rezisztencia lépet,léphet ,fel egyes piretroidokkal szemben,mára már újabb szerekre és kísérletekre van szükség ahhoz,hogy biztosan állítsuk ezen szintetikus anyagok hatását. Több Európai országban / Ausztria,Németország,Olaszország,Görögország,Spanyolország/ , a fluvalinát és flumetrin tartalmú készítmények már nem biztonságosak az atka elleni védekezésben. Így Görögországban legelterjedtebb szerek a Mavrik,Malathion/24% fluvalinát tartalma/,Ausztria Spanyol,Német,Olasz területeken pedig az Apisztán,Bayvarol az engedélyezett szerek ,sajnos itt is felfedezhető a rezisztencia, és már Franciaországot is elérte a fluvalinát hatékonytalansága, más kérdés így Görögországban is a piretroid származékok kimutatása a mézben /13-28 hetes a lebomlási ideje/.
Jelentős kérdés, hogy a jó minőségű mézünk meddig marad szermaradványoktól mentes, ha maradunk a meglévő hatású szerek mellett, és gyógyszerezési technológiánkat nem frissítjük fel végre újabb, más korszerűbb biológiai és természetbarát védekező szerekkel
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Augusztus 25. 07:00
Köszönöm Pink Panther! Beszerzek valami más szert, és megpróbálom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 25. 07:07
Kombinált védekezési lehetőségek.

A több lépcsős védekezés felé irányulnak a kísérletek. Így a szerves savak (hangyasav 60-80%-os, oldata, vagy oxálsav, tejsav oldata, fontos a nagyon pontos koncentráció megtalálása), lehet mind három szerves sav kombinációja is.
Kraemer módszer (hosszútávú hangyasavas kezelési módszer).
Kombinált szerves savas módszer (hangyasav,oxálsav, tejsav együttes használata).
KombiAM módszer (hangyasav és majoránnaolaj használata) 1,5ml majoránnaolaj és 1l 15%-os hangyasav együttes használata.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 25. 09:28
Intenzívebben bevonhatnánk a méhészkedésünkbe a gyógyító növényeket, így egy kitűnő gombaölő hatású növényt, az angyalfüvet (Archangelica officinalis), mely ernyősvirágzatú, nálunk is termesztett növény illatos kétéves, termésének kivonata erősen gombaölő hatású. Termésdrog 0,5-1,5% illóolajat, 15%zsíros-olajat, gyantát, aromás anyagot tartalmaz. Ajánlatos lenne a költésmeszesedés ellen is kipróbálni.
A gyógynövény kivonatú készítményeket is az atka kártétele ellen lehetne használni. Ilyen lehet még a illóolajos kísérlet eredményeként, az ánizs (Pimpinella anisum), ami ernyősvirágzatú nálunk is termesztett,illatos növény. Tartalmaz 2-5% (80-90% anetoltartalmú) illóolajat, 10-30%zsíros-olajat, 20% fehérjét, kolint. Így az ánizs olaj , vagy levendulaolaj a levendula (Lavandula angustifolia), jó lenne ezeket a növényeket is (nagyobb mértékben) bevonni az atka elleni küzdelembe és több teret engedni ezek kipróbálásához és ismertetéséhez.
Sokkal nagyobb jelentőséget kellene adni a méhészkedés során a természetes alapanyagú szereknek,illóolaj tartalmú készítményeknek,hiszen hazánkban is beszerezhetők csak szélesebb körű tájékoztatást kellene adni róluk,és ismertetni a méhészek körében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 25. 10:44
Elbújnak az atkák a fiasításba.
Kb 60-40% a benti - kinti atkák aránya. Ha nem lennének 5-10 napig dolgozókon, akkor felesleges lenne most védekezni ellenük, csak télen lehetne. Próbálj mást, én fluvalináttal locsoltam, hát az vallatta az atkát rendesen.
Most locsoltál ? Kontrollként használtad az amitrázzal szemben ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 25. 19:26
Nekem ezt a kört megspórolták az ismerősök, akik napra előtt sorozatfüstöltek és alig hullott valami. Csurgatásra meg 200 fölött jött le. Én csak pörgetés után kezdtem, rögtön csurgatással, most vannak bent amitrázos lapok de még most is potyog 20-30. Felbontottam 10 családnál heresejteket, de 1 db atkával találkoztam kb 100 sejtből. Azért nem vagyok nyugodt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 26. 08:35
Köszönöm, hasznos volt az info. A 60-40 százalékkal azért én vitatkozom. Ha így lenne, akkor szerintem már atka sem lenne. Ez az 5-10 nappal sincs egészen korrelációban. Ha 10 napig kinn van, akkor herefias esetén igaz a 60-40, ha öt napig, akkor ez kb. 75/25 (bent/kint). Dolgozó fias esetén: 10 nap kinn, akkor: 55/45, öt nap esetén: 70/30 az arány.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Augusztus 26. 10:09

Sokkal nagyobb jelentőséget kellene adni a méhészkedés során a természetes alapanyagú szereknek,illóolaj tartalmú készítményeknek,hiszen hazánkban is beszerezhetők csak szélesebb körű tájékoztatást kellene adni róluk,és ismertetni a méhészek körében.

Kedves atya,moderátor!

Alapgondolat helyes,csupán az e típusú szerek az atka szinten tartására vagy netán megelőzésre alkalmasak.
Na nem most hanem nyáron.
Most a kemény vagy ha úgy tetszik taglózó szerek ideje van az atka elleni védekezésben.

Az meg általános különböző fórumokon hogy ha valaki valahonnan idéz  szó szerint akkor a forrást illik megjelölni,vagy legalább idéző jelbe tenni a leírtakat. ::)
Anélkül olyan plágiumos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 26. 13:16
Kedves bükk!
Látom fent akadtál a tituluson. ;)
Talán számodra is elég lenne, ha csak a nick nevén szólítanád meg a polgárt. Tudod így ennek olyan pejoratív hangzása lehet. /tudhatod, stílus maga az ember/
De eltekintek a dologtól, mert ahonnan jöttél
Idézet
különböző fórumokon
, ott a moderátorok nem vállalják fel magukat ilyen szinten.  ::)
Az írásommal kapcsolatban, bátran elmondhatom neked, hogy csak te látsz a dolgokba többet, mint amennyit kellene.
Egyébként nagyon aranyos vagy, köszönöm a figyelmeztetésedet, jó lehetnél lelki ismeretnek is, de az nekem még van, és tiszta.
Legyen szép a napod.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 26. 15:16
Szia Bükk!

 Ha kérhetem felsorolnád, hogy a mostani időszakban Te melyik szereket tartod kemény, vagy taglózó szereknek? Köszönöm!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 26. 17:17
Atya!

Bükk nem a tituluson akadt fenn, hanem azon, hogy félrevezető tartalmak jelennek meg a Klubon, ráadásul a forrás megjelölése nélkül, és a moderátor által jegyezve. Messzemenően nem az ön lelkiismeretét igyekezett  ébresztgetni, mindössze azt mondta, hogy ha valaki idéz valahonnan, azt nem árt forrásmegjelöléssel tenni, mert ha beüti a keresőszót: pl. "Malathion a méhészetben", a Google rögtön az ön Klubon elhelyezett írását idézi... Feri érthetően leírta azt is, hogy a nagy "alternatív védekezési" nekibuzdulás sok tájékozatlan méhészt képes megtéveszteni. Ráadásul az ön egyik idézete is bakis, a Malathion-nak soha nem volt fluvalinát-tartalma. A Malathion egy organofoszfát inszekticid és akaricid, az adatlapja szerint méhekre kontakt módon 0,27 mikrogramm/méh-egyed, orálisan 0,38 mikrogramm/méh az LD 50-es értéke. A  nagyobb koncentrációban adott Malathion a méhekre ezek alapján erősen toxikus hatású, s nem csak az atkát, de a méheket is öli... Fluvalinátot a Mavrik tartalmaz, nevezetesen éppen 240 g/l tau-fluvalinátot (nem tao-t, miként Geddekas "sajtóhibájában" szerepel)...

Ennyit a "jereváni rádió" közölte híranyagokhoz hasonló "tájékoztató" gondolatokhoz abban az időszakban, mikor valóban nem a gyógynövény-kivonatok és alternatív illóolajos készítmények használatának van az ideje, hanem a hatékony atkagyérítésnek... A lelkiismeretével meg kezdjen, amit akar, Bükknek pedig inkább köszönje meg, ha bölcsen és egyáltalán nem konfrontatívan rávilágít a hiátusaira. A Méhész Fórumon pedig -lásson csodát- a moderátorok, adminisztrátorok igenis felvállalják magukat. Ha netán átlátogatna Atyám, a Fórum kezdőlapon kattintson rá "A csapat" feliratra a Fórumok felsorolása alatt (tudja, ahol a "Fórumsütiket" is törölheti...) Tudja, ők nemigen szeretnek "villogni" alázattal vállalt és teljesített funkciójukkal, de kilétük egyáltalán nem képez "atomtitkot", s miként megtapasztalhatta, névvel is készségesen felvállalják magukat. Ja, és ha nem tévedek, mintha egykor ön is "onnan jött" volna át ide...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 26. 20:31
Arisztaiosz!

Mivel az írásaim ebben a topic-ban jelentek meg, (és nem valami cím eléréséhez, vagy megvédésére tettem vele kísérletet) csupán figyelemfelkeltés célzatú volt. És pont
Egy szóval nem mondtam és írtam, hogy most ezzel a technológiával - technológiákkal kell az atkát irtani, vagy gyéríteni.
Valóban, lányos igyekezetemben, (mely a témához kapcsolódik) nem jelöltem meg a forrást. Mos tmár látom hiba volt, és látom azt is, hogy kinek. /ez legyen a legnagyobb hibám/
Itt most bepótolom, és remélem ezzel hozzásegítettem a nyugodt estéhez.

http://www.pointernet.pds.hu/organic/organic_honey/organic_honey_vedekezes.html

Egyéb iránt valóban a "zöld" volt az első, és akkor az egyetlen olyan fórum, ahol lehetett volna érdeklődni, tanulni, és netalántán tapasztalatot megosztani másokkal. Igaz a kezdeti megpróbáltatások miatt én döntöttem akkor úgy, hogy egy jó ideig nem látogatom. Tehát én is, és sokan mások is, ott kezdtük el.
Számomra nincs ezzel semmi baj. Sőt a mai napig átrándulgatok hozzájuk.
A moderálásról meg csak röviden annyit szeretnék megemlíteni, hogy jelen platformon, talán egyedül az én " nevem "
jelenik meg egy egy moderálás alkalmával. Ellentétben a másik platformon, ott csak annyi jelenik meg, hogy moderátor, vagy a mindent látó szem. Aztán mindenki csodálkozik, hogy ki lehetett aki moderált. Látja Arisztaiosz itt ez nem így működik.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Augusztus 27. 06:46
Végeztünk egy gyors közvélemény-kutatást.
Akinek nem volt zavaros a tactic,az meg van elégedve a "belógatás" eredményével, akinek zavaros volt,az már kevésbé.Füstölésnél nem volt ilyen gond.Elvileg...
Hallottam egy "okosságot",hogy hogyan lehet megszüntetni a zavarosságot.Nem próbáltam ki,mivel nem igazán tiszta a számomra,hogy a dizájnjavítás változtatná-e a hatóanyag tartalmat és,ha igen,akkor milyen irányba.Viszont elgondolkodtam azon,hogy ha én "ismerek" egy verziót,akkor a gyártó,forgalmazó,vagy aki éppen pénzt akar csinálni a szerből valószínűleg tud még ennél több trükköt is.Kérdés,hogy emiatt kellene-e módosítani a "tuti" recepteket,vagy jó minden így,ahogy van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Augusztus 27. 09:11
Nb 18!

Amitráz,fluvalinat.

atya!

Egy moderátortól az átlag méhész azért vár valamit szakmailag. :)
Nézz utána hány éves információkat idéztél fel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 27. 10:16
Köszi Bükk, én is az amitrázt szorgalmazom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Augusztus 27. 11:36
bükk !

Idézet
atya!

Egy moderátortól az átlag méhész azért vár valamit szakmailag. :)
Nézz utána hány éves információkat idéztél fel.

Látod, látod nem tudsz elrugaszkodni a dolgoktól.
Soha senkit nem moderáltam, mert valamit nem jól tudott. Ha tehettem megpróbáltam telefonon, vagy privátba jelezni felé az aggályomat. Most sem a nyilvánossággal van a bajom. (Nekem nem attól  áll a cerkám, hogy osztom az észt, ha kell ha nem.)
Mi a gondod azzal, hogy hány éves az információ? Manapság már nem igazak a leírtak?
Talán nem nyílnak minden évben azok a virágok, vagy nem nő meg az a növény?
Ha a belinkelt szöveggel van gondod, kérlek tedd meg nyilvánosan a szerzőnek, pl vegye le mert már nem aktuális szerinted.  Nem ismersz esetleg bioméhészt, aki használja ezeket a szereket? Az írásban a megelőzésről van szó.
A totálisan taglózó szerekről írhatnál egy pár sort. Lehet nem okoznak másban mérhető kárt, csak az atkában?
Miért próbálsz meg így párhuzamot vonni, a tények között?
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: magnólia - 2014. Augusztus 30. 08:19
Azt szeretném tudni, mint kezdő méhész, hogy az atkaírtást, nem gázos módszerrel végezzük. Olvastam egy cikket és abban az van, hogy 9 dl olajhoz 35 ml Tictacot tegyünk, és abba papir csíkokat áztassunk, majd helyezzük ki a kaptárakba, a keretekre, de arra nem tér ki, hogy egy kaptárba hány csíkot tegyünk.
Tudna nekem valaki ebben segíteni?
A cikket egy Sápi László méhész írta, aki debreceni. Ő ezt a módszert használja, de pontosan nem írja, hogy hány csík kell, mert ha sokat rakunk, akkor nem csak az atkákat, hanem a méheket is megöli.
A segítséget köszönöm előre is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Augusztus 30. 09:15

"Az amitráznak a rajzlap hordozóra történõ felhordása az elõzõ évek gyakorlatá-
nak megfelelõen történt, ami azt jelenti, hogy az elõre elkészített 100 db 21 × 3 cm mé-
retûre vágott rajzlapcsíkot egy 24 ml Tak-Tic-ot és 75 ml étolajat tartalmazó elegybe
mártva impregnáltuk. A lapkákat a folyadékba nem lapjával, hanem élével helyeztük
be. Ez azért fontos, mert így biztosan minden papírcsík ugyanolyan koncentrációjú ol-
datba kerül. Ennek az eljárásnak következtében minden lapra egyaránt 30 mg amitráz
hatóanyag kerül. Ezt követõen a 100 db-ot számláló áztatott papírcsíkköteget újságpa-
pírba csavarva száraz, hûvös helyen szikkasztottuk. A lapkákat a két alacsonykeretes
fészekfiók közé, az alsó fiók felsõ léceinek tetejére, a két fiókban található fiasításos zó-
na mértani középpontjában helyeztük el, és hetente cseréltük azokat. Fontos megemlí-
teni, hogy a lapkák kicserélésekor a régi csík maradványait a kaptárvas segítségével el-
távolítottuk. A kísérlet alapkezelési szakaszában (tehát augusztus 17–szeptember 29.
között) összesen 5 db kezelést végeztünk idõközben egy hét szünetet tartva)."

A bemásolt idézet az OMME honlapján olvasható a monitoring vizsgálatoknál.
Csak azért másoltam be, mer ebből egy kicsit világosabban kiolvasható a technológia.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 30. 12:17
Szerintem nem korrekt a recept. Az amitráz a fészek közvetlen közelében ilyen papiros hordozón kap annyi vízpárát, hogy három nap alatt elveszíti a hatásosságát. Tehát három naponként kellene cserélni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Augusztus 30. 13:03
Laci!
Akkor most az amitráz tartalmat kellene növelni, vagy a hordozó anyag minőségét/papír/ kellene változtatni, vagy a keveréken /étolaj/, ahhoz hogy legalább az egy hetes hatékonyságot el lehessen érni.
Vagy csak egyszerűen érjük be a három nappal és ehhez igazítsuk a védekezés gyakoriságát.
Mekkora jelentőséget lehet nyilvánítani a szikkasztásnak? Én azonnal nyirkosan raktam eddig a lapokat.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 30. 13:15
Szerintem nem korrekt a recept. Az amitráz a fészek közvetlen közelében ilyen papiros hordozón kap annyi vízpárát, hogy három nap alatt elveszíti a hatásosságát. Tehát három naponként kellene cserélni.

Ezt melyik "kutatása" alapján állítja, öcskös? Ha meg nem "kutatási eredmény" alapján állítja, akkor legalább annyit írjon oda, hogy állításának semmilyen valóság-alapja nincs, mindössze "körbebicegni" igyekszik a témát, de halvány fogalma sincs arról...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 30. 13:19
Akármit csinálsz a kaptárban van vízpára. Az amitráz molekula ki kell áramoljon a papír felületére és ott bizony a vízpára bontja. Kiszámíthatóan komoly hatékonyságot tudományos kutatással kellene megvizsgálna. Ma ilyen kutatások nincsenek.

Az én személyes tapasztalatom és néhány nagy méhészetből gyűjtött tapasztalat is, hogy három napig biztonságos a nem füstöléses amitrázos módszerek hatástartama, utána a kaptár vízpárája és az időjárás meg egyéb szempontok miatt bizonytalan. Sőt a 80-as években csináltunk valami hasonló védekezést, meg készítettünk füstölő csíkokat és onnan tudjuk, hogy vizes közegben nagyon gyorsan bomlik az amitráz.

Szégyen vagy nem szégyen, de a kutatásra fordítható pénzeket se igazán kutatásra akarja szánni az OMME vezérkara, hanem a régi méhészeti kutatás ingatlanait akarja ebből a pénzből birtokba venni.

Arisztaiosz, te meg ne kontárkodj olyasmibe, ami nem kertészkedés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 30. 14:05
Néhány évvel ezelőtt a 160 mg-os,(kaptáranként 2 db kartonlap, nem rajzlap) 24 nap után is éppoly hatásos volt, mint berakás után. Pedig vízpára akkor is volt. Más kérdés, hogy azt is célszerű volt 2 hetente cserélni. Ma nem a vízpára miatt nem hat, hanem azért, mert az atka megtanult ellene védekezni. Vizes közegben egyébként valóban bomlik, így a mézben is. A papírlapokra olajos oldatban kerül (a natúr Taktic is olajszerű), ezért a vízpára nem fér a közelébe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 30. 15:00
Idézet
A papírlapokra olajos oldatban kerül (a natúr Taktic is olajszerű), ezért a vízpára nem fér a közelébe.
Ez nem igaz.

A 3 napos hatástartamról megkérdezheted azokat akik nem hobbiméhészek és nem kockáztathatnak. Ha annyira tutti lenne a módszer, akkor mindenki ezt alkalmazná és semmi mást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Augusztus 30. 17:23
Tavaly védekeztünk papírcsíkkal is és  néhány családnál gurtnival is.Hetente cseréltük,napi számolás volt.Nem tapasztaltunk hatáscsökkenést.Idén viszont nagyon nem jött be a tartós hordozó.Lement a 4 csík és ott vigyorgott még utána is az atka.Most így a 3. füst után talán sikerült megfogni...Viszont még átlag 7-8 keret fias van,akad még az atkának rendesen búvóhely.Olyan volt ma kint a hangulat mint tavasszal,főleg hogy elindult nem messze tőlünk egy repcetábla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 30. 23:27
Lindzzy!

Nem szeretném megingatni a hitében, de az a "repcetábla" lehet, hogy nem is repce...

Ilyenkortájt nem a repce, hanem a mustár szokott volt virágozni. ha át tetszik fáradni a "ződre", ott beszélgettünk már néhányszor e kérdésről...

Arisztaiosz
A mostanság virágzó mustárról, lehet itt is beszélgetni, a méhlegelő című oldalon, nem feltétlen kell átvándorolni a "ződre", ez ügyben.
Ha önnek nem megy itt a hívők gyűjtése, menjen át ön a "ződre", ott már biztos kialakult egyfajta "imádat" ön iránt.

Moderátor
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Augusztus 31. 07:50
Meglehet,hogy mustár,sosem voltam túl jó növényrendszertanból.Kelés után valamivel (a levele alapján) még repcének tűnt,de délután megint megnézem közelebbről.Nem túl alaposan előkészített volt a vetés,nem is lett igazán szép a tábla.Feltételezem beszántásra szánják.Tavaly is megvárták,hogy levirágozzon,talán idén is megteszik.Mindenesetre a virágporát köszönik szépen a méheink. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 31. 10:26
Olvasgatom a ződ méhészfórumot és úgy látom, más is tudja, hogy az amitráz alkalmazására a füstölés (füstölő csík vagy furettó) jó módszer,  viszont a "tartós"-nak nevezett hordozók kanóc, karton lap, falap vagy egyéb lóf@szocska inkább a rezisztencia fokozására jó, ráadásul ezek nagyon szennyezik a viaszt is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Augusztus 31. 10:52
Meséld már el nekem, hogy az Apivart akkor hogy a fenébe tudták törzskönyvezni ? Aztán légy szíves demonstráld már nekem egyszer a víz  olajban történő oldódását. Sajnos erre a vegyipar sem képes, ezt az eredményt  pl. szappanokkal lehet elérni. Lehetséges, hogy egy ilyesmi mechanizmus van a Takticnál és Mitacnál is, hiszen vizes oldatot kell az eredeti receptúra szerint létrehozni. Azonban akkor arról van szó, hogy a hatóanyagot viszed a vízbe, és ekkor sem a hatóanyag oldódik a vízben, mivel az zsíroldékony. Ebben az esetben pedig még erről sem lehet beszélni, a vízpára ahhoz a vivőanyaghoz fog kötődni, ami az oldódásért felel, nem a hatóanyaghoz.  A tények azonban eleve cáfolják az állításodat. Apivarral évtizedekig lehetett eredményesen védekezni. Abban  feltétlenül igazad van, hogy  a tartós hordozó mellett rezisztencia sokkal nagyobb eséllyel alakul ki. Ez ellen viszont a füstölés sem véd, csak ott később következik be! A rezisztencia alapvető oka az ölő hatás alatti hatóanyag szint jelenléte. Ez füstöléskor is kialakul: a szer nem egyszerre semmisül meg a kaptárban, nem egyszerre tűnik el a méhek szőrzetéről.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 31. 11:02
Nem engem zavar ez a kérdés, hanem téged. Nézz utána. Én nem fogom ezzel strapálni magam.

Biztos vagyok benne, hogy rezisztencia vizsgálatot nem végeztek. A hatékonyság vizsgálatát is el lehet végezni sokféleképpen. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ők egyféleképpen végezték csak el, pedig az élet sokféle körülménnyel jár.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 31. 12:33
. Felbontottam 10 családnál heresejteket, de 1 db atkával találkoztam kb 100 sejtből. Azért nem vagyok nyugodt.

Update

A héten aztán találkoztam egy csúnyán atkás családdal, láttam atkát méhen és kereten is. 2 taktikos-ommés csíkot kapott. Tegnap újból megnézve már nem volt látható atka. Villáztam munkásfiast is, mert csak az volt, de semmi. Még biztonság kedvéért végigcsurgattam BVHC-vel is őket. Sajnos idén alig lesz szer, amit nem kapnak meg. Viszont még nincs mászkálás, amit több helyről is hallok....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 31. 21:15
Pink panther!
A mászkálás amit több helyről hallasz, nem bizonyított, hogy az atkától van.
Az atka is lehet, de nem száz százalék.
Az atka ilyen mérvű kártételekor csonka méheknek is kell lenniük. Erről egyik hozzászóló sem számolt be.
A méhek sétája lehet nyári nozema, az atkák által okozott vírustól, de akár Maya Péter MÉHÉSZET-ből beharangozott írása miatt is. Itt a virágporban talált neonikotinoidokra gondolok.
Ez már rég "gyanús", és az alkalmazott kutatások között szívesen láttam volna ezt a témát.
Ezzel a szakmai stábbal, amivel most az OMME rendelkezik, semmi remény.
Tudjuk, hogy ez rázós téma, de sok méhészt érint, emiatt az érdekvédelmi szervezetnek nem lehet közömbös a méhcsaládok egészsége.
Az akác előtti mászkálás, és az augusztusi mászkálás között véleményem szerint van összefüggés.
Akkor is tömeges kelés után sétáltak a méhek, és most is.
Nem sok here volt augusztus közepétől a méhcsaládokban, de az a pár is mászkált.
Teljesen egészségesnek tűnő, fiatal méhekről van szó.
A munkások zöme dajka korú. Idős, kijáró méh nincs is köztük.
Az atka kártétele szemmel látható, deformált szárny, és csökött potroh.
Ilyent nem tapasztaltam sem a saját, sem a panaszos méhészetekben.
Akkor mi ez?
Talán a mérgezett virágporból készült pempő okozza?
Bizony, egyre több kutató ezt az irányt célozza, de mindent elsöprő bizonyíték még nincs rá.
Szerintem a here a fogó!
A vizsgált mászkáló egyedek között nem volt "atkaszívott", mert az atka által okozott seb nagyon jól látható, akár egy mezei mikroszkóppal is.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Augusztus 31. 23:44
Kapitány!

Gondold végig logikusan! Te magad írtad, hogy egy füstölés után spaklival szedted az atkát, ez nyilván több száz db-ot jelent. Tegyük fel, hogy ezek az atkák nemcsak statiszták voltak, hanem ténylegesen károsítottak legalább ugyanennyi db méhet. Mi van most ezekkel a méhekkel? Hol vannak, hogy néznek ki?

Mert ugye
Az atka kártétele szemmel látható, deformált szárny, és csökött potroh.
Ilyent nem tapasztaltam sem a saját, sem a panaszos méhészetekben.
Az azért tök jó, hogy atka rengeteg, kár meg semmi..


A másik:
Nem sok here volt augusztus közepétől a méhcsaládokban, de az a pár is mászkált.
Teljesen egészségesnek tűnő, fiatal méhekről van szó.

Ekkora atkainvázió esetén vajon mennyi esély van arra, hogy a kevés herefiasítás ne legyen atkaszívott?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Augusztus 31. 23:57
Azért érdekes lenne valami hipotézist felállítani az atkafertőzöttség és közvetlen a vaddohány előtt tapasztalható hereűzéssel kapcsolatban is .

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 01. 08:18
Pink panther!
Látom tetszik a spaklis beírásom.
Kár, hogy ezt jegyezte meg és lassan belesüllyed az Arisztaioszi rosszindulatba.
Ez egy kiugróan atkás méhcsalád volt, és köszöni szépen jól van.
Máshol ennek a töredékét tapasztaltam, de az is aggaszt.
A méhészetemmel meg vagyok elégedve, nyugodjon meg sokan örülnének ilyen méhcsaládoknak, ennyi fiatal anyával.
Végül is nem értem kérdését, fogalmazzon világosabban, mert így egy gyenge lejáratási kísérlet a hozzászólása.
A "Kapitány" megszólítást is inkább szemtelennek, mint hízelgőnek érzem.
Konkrét kérdéseire, megpróbálok válaszolni, ha lesznek ilyenek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Szeptember 01. 09:39
Most akkor őszintén mondja meg valaki amíg nem késő, hogy ez a rajzlapos módszer nem jó, ne csináljuk? Inkább füstöljünk???

Egy előadáson arról volt szó, hogy ezeket a tartós hordozókat azért jó használni, mert megvéd a visszafertőzéstől .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 01. 09:51
Pink Panter alapvetően nem rosszindulatú, inkább egy felületes cinikus ember, aki megérti a jót is és nincs ellenére a jónak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 01. 09:56
A tartós hordozó nem véd meg a visszafertőződéstől. Azaz csak addig véd, amíg van atkaölő hatása. Szerintem sokkal kevesebb idő ez, mint amit gondoltok, mint ami a vágyakban él.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 01. 11:26
Kitin!
Neked kell eldönteni! Meg kell próbálni egy alternatív módszert, és megnézni, hogy miképpen aránylik egymáshoz a két módszer közötti atkahullás. Célszerű keresztellenőrzést végezni. Ahol A-t használtál, ott utána B-t. A B-nél az A-t. Amelyiknél az utolsó kezeléssel több atka hullott le, azzal folytasd a kezelést. Melyek lehetnek ezek? Oxálsav szublimálva, esetleg csorgatva. Fluvalinát csorgatva (Pink Pantert kérdezd az adagról). Fluvalinát tartós hordozón (Fluwarol) . Bayvarolt ne adj, nagyon kicsi a hatóanyag tartalma. Perizin csorgatva, vagy permetezve.. Esetleg amitráz ködölés, füstölés. Az oxálsav gyakori ismétlése rizikós lehet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Szeptember 01. 12:01
köszönöm a választ, majd próbálkozok!
Ez a rajzlapos megoldás meg nem is annyira tartós, mert 3 nap alatt szétrágják és hetente kell cserélni az ajánlás szerint.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 01. 18:57
QUQURIQ!

Sziasztok!

Papírlap helyett használjál nyomdalemezt.
3x3 cm négyzet rácsot készítettem alkoholos tű filccel.
Így könnyebb számolni soronként az atkákat.
A sorokat meg is számozhatod, így könnyebb lejegyezned.
Ha nagyon precíz akarsz lenni, a nyomdalemezt vékonyan be is zsírozhatod, így az atkák bele ragadnak.

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 01. 19:11
Kiskakas!
Ezt most félreértetted. Arról a papírlapról beszélt Kitin, amit belógat a keretek közé, és azt rágják szét, amin az amitráz van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 01. 19:18
Kitin!
  Szerintem nem baj, ha szétrágják. Akkor legalább nincs csökkenő hatóanyag szint a kaptárban. A vastagabb kartonpapírt nehezebben rágják szét, de akkor több hatóanyag is kell. Az én irányszámom:  ahány nap, annyiszor 7 mg amitráz (3 naponta 20 mg Antivaros füstöléssel egyenértékű elvileg, a Furettoban csak 6 mg/ füstölés van, ha jól emlékszem). A Mitacos papírlapot egyébként biztosabban rágják, ezért is jobb szerintem: garantáltan kiürül a kaptárból. Annak a vivőanyaga jobban ingerli őket, mint a Takticé. Ezért nem szeretem az olajos keverést sem. A vastagabbat nem rágják mindig rendesen, főként szeptemberben. Ezért inkább rá szoktam mérni fecskendővel a tömény szert. De valószínű, hogy ez már a múlté.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 01. 22:43
Az OMME szakmai irányításának azzal kéne törődnie, hogy mi lesz az amitráz után.
Tudjuk, hogy amikor tartós hordozó hatóanyagaként kezdtük használni, elindult a visszaszámlálás órája.
Azok a méhészek akik sokáig hagyták bent a csökkent hatóanyagú, otthon kreált förmedvényeiket, nagyban elősegítették az amitrázra való rezisztenciát.
Erre van egy lineáris görbe, sokszor lerajzoltam a méhészklubjaimon.
A függőleges tengelyen a hatóanyag tartalom van, nullától száz százalékig.
A vízszintes tengelyen az idő, a nulladik naptól mondjuk a 21-ig.
Ha a függőleges tengelyre helyezzük a tollat a 100%-os hatóanyag tartalomra, és egy 45 fokos szöget rajzolunk az idő vonalra, akkor látható, milyen gyorsan csökken a hatóanyag tartalom az idő múlásával.
Ez minden készítménynél más. Mert az amitrázt lehet fára, papírcsíkra, papír zsebkendőre,intim betétre, lámpabélre és még tudja a frász mire felhordani.
Azt senki soha nem mérte meddig viszik ezek a kreálmányok az atkát, de az bizton állítható, hogy az idő előre haladtával egyre kevésbé.
Ez pedig a rezisztencia alapja! A csökkent hatóanyaggal találkozó atkák egyre többen kibírják az amitrázzal való találkozást, és már meg is jöttünk.
Véleményem szerint a füstöléssel évekkel kitolhattuk volna a hatékony kezelést.
Miért? Mert az atka egy lórúgáshoz hasonló pofont kap a füsttől. Ezt szokja meg!
Nincs rá ideje, mert elpusztul.
Én gyűlölöm a füstölést, sajnálom a méheket, de eddig mindig ezzel tudtam megvédeni az állományomat ettől a veszélyes méhkártevőtől.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 08:10
Attila!
Teljesen igazat adok  Neked ebben. Talán még túl jó fényben is tüntetted fel a deszorpciós görbét a lineárissal. Szerintem kezdetben nagyobb a leadás, és a végén elnyúlik időben az az időszak, amikor szubletális dózist ad le. Gyakorlatilag, amíg benn van, ilyen szubletális leadással kell számolni. Ezért jó, ha szétrágják. Nos a törzskönyvezett készítményeket nem rágják szét (Apivar, Biowar), ott ez sokkal nagyobb probléma. Valószínűleg arra gondoltak, hogy a 6 hét alatt minden atkát elpusztít. Ez nem igaz. Fiasítás jelenlétében biztosan nem. Ha egyáltalán nincs fiasítás, akkor már jó lehet a dolog. Hiszen ha csak tíz napig ad tartós atkaölő hatást, akkor nincs az a füstölés, amivel ezt a hatást el lehetne érni. Ott inkább az a baj, hogy nincs mozgás a kaptárban a hűvös időben, hiszen akkor nincs fiasítás.
A baj az, hogy mint minden a méhészetben ez is egy közügy. Elég, ha egyetlen méhészetben alakul ki a rezisztencia, öt éven belül annak a szaporulata mindenütt ott lesz. Tíz éven belül egész Európában. Ezt tetézi, hogy nincs megfelelő referenciával bíró alternatíva. A Perizin sem megoldás,csak tűzoltás. A Chek Mite Pluszra Amerikában nagyon hamar kialakult a rezisztencia. Sorozatkezelés esetén sokkal nagyobb esély van kumafosz esetében a rezisztencia kialakulására, mint amitráz esetén. A Supona is szerves foszfátészter, tehát szerintem ugyanez érvényes rá. Az oxálsavas csorgatás az ismételhetőség  miatt kétséges. A sorozat szublimálásra nincsen megfelelő referencia. Ahhoz, hogy egy évet átfedjünk kezelés nélkül, gyakorlatilag le kellene nullázni az atkák számát, mert anélkül kritikus lehet az atkaszám. Ez nem fog menni, hacsak nem működik a sorozatszublimáció. Gyógyszerkombinációval azt lehetne elérni, hogy néhány éven belül mindenre rezisztens lesz. Az lenne a helyes magatartás, ha most tíz évig a méhészek elfelejtenék az amitrázt. Lásd fluvanilát: nem lenne semmi baj, ha az elmúlt tizenöt évben senki nem használta volna, főként a Bayvarolt a keresztrezisztencia miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 02. 08:40
QUQURIQ!

Szép, napsütéses reggelt Mindenkinek!

Iridó!

Igen logikusan leírtad a folyamatot. Igaz, hogy sok kezdő nem vesz belőle ki semmit, kivéve az utolsó mondatodat!
Tényleg nem akarlak cikizni!
De!
Gondoljál csak bele, hogy jelenleg egy "igazi" fegyver van a kezünkben az atkák ellen!
Ez az Amitráz!
Nem adok igazat az Amitráz rezisztenciájáról!
32 éve méhészkedek!
Annak idején, még a méhegészségügyi felelősök adták az ingyen csíkokat!!!
Azóta használom az Amitrázt megszakítás nélkül!
28 évig gyújtogattam a csíkokat. Most Furettózom.
Soha nem pusztultak el családjaim atka miatt!!!
Kipróbáltam közben Amitrázzal a tartós védekezést is.
Igaz, az utóbbi négy évben, kiegészítésként más szerekkel záró kezelést is csináltam.
Az év első kezelését napraforgó végén, mézelvétel után kezdtem.
Miért?
Mert folyamatos vándorlásban vagyok, és az unokáim is azt a mézet eszik amit a vevőim!!!
A másodikat augusztus vége, szeptember eleje.
Közben folyamatosan figyelem a lehulló atkákat.
Szeptember végén telephelyenként a legerősebb családoknál és a szélsőknél végzek egy kezelést.
Ha!
Nincsen atka, nincsen sorozat kezelés!
Ha van, úgy elvégzem az egész állománynál a sorozat kezelést.
Fiasítás mentes időszakot elérvén, megcsinálom a záró kezelést! (persze más szerrel)!
Nem használok atkacsapdát, (here fiasítást).
Telephelyemtől távol esnek mások méhészetei. (röptávon kívülre)
Kerülöm a zsúfolt vándor tanyákat!!!
Ez a védekezés már nagyon régen így megy!
Szerencsére baj nélkül!!!

KIskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 10:56
Kiskakas!
Ez az igazi fegyver ma úgy néz ki, ha lekezeled egy kontroll szerrel az állományod, akkor az háromszor -tízszer több atkát hoz le, mint egy amitrázos tartós hordozó ez előtt közvetlenül. Ha nálad ez még nem tapasztalható, az azt jelenti, hogy tényleg sikerült kikerülni egy ilyen gócpontot, ahol már csak ilyen atkák vannak. Még kb. egy évig. Utána már Te sem tudod kikerülni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Szeptember 02. 15:29
Tartós hordozós szarakodás után ha furettóval csapsz oda garantálom, hogy akkor is lefog folyni az atka, ha egyébként van. Nem gondolom, hogy ott tartunk hogy bármelyik másik szer hatásosabb lenne mint az amitráz. Azt is el tudom képzelni, hogy ha ez másképp van akkor már nem jó az amitráz tartalmú szer amivel az illető kezel.

Az amitrázzal egyébként már 20 éve megy az össze vissza ész nélküli pepecselés. Nekem anno az egyik szomszédos terület méhegészségügyise javasolta, hogy az antivár-os füstölőcsík helyet öntsek egy kis mitac-ot étolajba aztán ecsettel kenjem be a keretfüleket tartó idézem: "sinyet".
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 16:11
Az nyilvánvalóan bennem is felvetődött, hogy egy hibás széria Taktic lehet a ludas. Azért a gyártó ilyent nem ad ki. Mondjuk rosszul volt tárolva. Az mit jelent? Melegen? Hát hiszen a a papírcsíkos füstölésnél elégetjük, mégis hatásos marad. Megfagyott? Az látszana rajta. De ekkor jónak kellene lennie az Apivarnak. Aki azt használt, ő is ellenőrizte, hogy nem jó. Az Apivart is rosszul tárolták ? Akkor jónak kellene lennie az Apiwarolnak. Aki azt használta, ellenőrizte. Az sem jó. A füstölést azért én is ellenőrizni fogom. Abban azért még én is reménykedem, de illúzióim nincsenek. Maximum idén még jó lesz. Azt sosem látod, amelyik nem hullik le. Az összes jövő évi atka ennek lesz az utóda.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Anubisz - 2014. Szeptember 03. 21:54
Sziasztok!

Szeretném a segítségeteket kérni.
Ma este keresett telefonon a barátom.
Etetni akart, de az egyik családja nem hordta el a szirupot.
Azonnal megnézte a családot.
Kb 50 méh + az anya volt a kaptárban.
Több keretben különböző korú fiasítás!

Etetés közben még egy ugyanilyen családot talált.

Atka ellen Tactic-ot használt, papírlapon.
2-3 alkalommal cserélte idáig. Az utolsó cserétől számítva 5-6 nap telt el.
Volt olyan papírlap, ami még nedves volt, mikor betette a családokhoz. (szóltam is neki, hogy ez nem lesz jó)

Szerintem atka problémája van. Az is elképzelhető, hogy a nedves amitrázos papír okozta a problémát?

Egy kicsit ideges lettem, mert 2 km-re van tőlem a telephelye. Nem tudni mennyi ideje van ilyen állapotban a két család. Én BIOWAR-t tettem be atka ellen. Tegnap előtt voltam kint a méheknél. Semmi problémát nem tapasztaltam. Remélem nem is lesz. Oda kell figyelnem, az újra fertőződés esélye megnőtt!

Kinek mi a véleménye?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 03. 23:34
Fel kell villázni a fiast, annak már úgyis annyi. Rögtön kiderül, hogy atka-e.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 04. 05:32

Egy kicsit ideges lettem, mert 2 km-re van tőlem a telephelye. Nem tudni mennyi ideje van ilyen állapotban a két család. Én BIOWAR-t tettem be atka ellen.
Idegességed jogos. De nem feltétlenül a 2 km miatt, hanem a Biowar miatt. Ugyanis arról is van rossz tapasztalat. Alapvetően valamennyi tartós hordozóról van rossz tapasztalat (ez nem azt jelenti, hogy sehol sem működik,van ahol még a papírlap is jó). De ezt csak akkor tudod eldönteni, ha egy másik szerrel leellenőrzöd a hatásosságot. Azért mondom, hogy másik szer, mert ha lefüstölöd, és azt tapasztalod, hogy arra több atka potyog, mint előtte, az nem azt jelenti, hogy a füst nem hagyja meg esetleg az atkák felét. Tehát most nagyon fontos, hogy legyen képed arról melyik szer viszi le a legtöbb atkát. Akkor, amikor még van fias, a kelés ezt nagyon eltorzíthatja. Ezért szükséges a keresztellenőrzés. Egyidőben megnézed az atkahullást A-val és B-vel különböző családoknál, néhány nap múlva pedig fordítva. Azért kell néhány nap, mert pl. az oxálsav elhúzódóbb módon hat, mint a Perizin, ezért célszerű kivárni azt az időt, amikor oxálsav (BVHC-re éppúgy érvényes) után már nincs lényeges eltérés két nap atkahullása között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 04. 22:18
PERIZIN:

Be kellene tiltani, mivel a hatóanyaga (kumafosz) felhalmozódik a viaszban. Pl. magyar viaszból készült műlépre nem lehet lépesmézet építtetni, mert a kumafosz tartalom miatt visszadobják a laborok, tehát értékesíthetetlen.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 05. 08:18
Ez alapján nem lehet betiltani, mert a viasz önmagában nem élelmiszer. A lépesmézet kell olyan viaszból készíteni, amelyik nem tartalmaz kumafoszt. Ha a mézben is megtalálható lenne, akkor már valószínűleg jogos lenne a betiltása. Egyébként nem tartom a dolgot kizártnak, de úgy tudom MRL értéke van. Tehát ha csak afölöttit tartalmaz, akkor nem lehet a mézet forgalomba hozni. Az MRL azt jelenti, hogy szabályos használat mellet nincs olyan mértékű reziduum, amely az emberi egészségre káros lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 05. 13:22
Irido!

Jó felé kapisgálsz, a kumafosz hatóanyag MRL értéke mézben 100 mikrogramm/ kg. A lépesméz miatt meg fájjon a Fulmer méhészet feje, ők azok, akik a leírások szerint a lépesmézben piacvezetők (legalább is Takács Ferenc elmondása alapján). Gondolom, ők a rakodókaptáras rendszer révén nem csereberélik a fészek és méztéri lépeket, de erről talán Csányi Antal nálamnál tájékozottabb, noha fogadalma szerint az én írásaimra nem reagál...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 05. 20:01
Arisztaiosz!
Önnek meg ne fájjon a feje a Csányiék lépes méze miatt.
Sok méhész örülne annak a katonai rendnek, és fegyelmezett technológiának ami abban a mega méhészetben van.
Olyan kemény piacokon értékesül a termékük, hogy az ottani laborok portása is kilőné ha gondot találnának.
Írásából megint árad a rosszindulat.
Szomorú gyerekkora lehetett Arisztaiosz.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 05. 20:19
Tengermélyen Tisztelt Klubvezetőnk!

Ugyan miből szűrte le, hogy árad belőlem a rosszindulat? Mindössze annyit mondtam, hogy a nevezett méhészet a hírek szerint Európa legnagyobb lépesméz-exportőre, s ha az tud lenni, akkor feltehetően az MRL-értéken belül tudja tartani a kumafosz -és a többi viaszban és mézben akkumulálódni képes peszticid, akaricid- szermaradványt. Feltehetően az ő fejük fájt eddig is azon ügyben, hogy e kritériumoknak képesek legyenek megfelelni, s nem arra vártak, hogy ön megvédje őket, s feltehetően nem is az én "támadásomtól" tartottak...

Amit leírtam, az pedig nem indulati kérdés, gondolom nem azt akarta mondani, hogy a megadott MRL érték közlésével félre kívántam tájékoztatni a nagyérdeműt...

Persze akármit is mondhat, itt ön van otthon, s még az a néhány elvbarátja, akik abban a pillanatban hagyják majd magára, mikor lehetőségük lesz meríteni az áhított húsosfazékból. Ez miatt meg fájjon az ön feje, ha annak is elérkezett az ideje...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 05. 21:08
Sziasztok!
Atkairtás de ész nélkül?
Tegnap reggel már 8 órakor méhészkedtem.
Az egyik kolléga kicsit kemény atkairtó koktélt kever a méhcsaládoknak, és kutatás tört ki.
Miért? Mert a kaptárakból egyforma illat áradt, és nincs semmi hordás.
A készítményre sem lehet azt mondani, hogy gyenge. 60 milliliter étolajba 40 milliliter mitac!!!!!!!!
Ezt lámpabélbe itatta. Azonnal kivetettem, nem lett gond.
Jött az este. Első etetés. Mondtam a méhésznek, hogy keveset adjon nekik először, hogy szokjanak rá, és semmi egyéb tuning.
Tökig rakta az etetőket, jó kis méhpatikával megnyomva.
Másnap (ma) óriási kutatás, majd rablás, két méhcsaládot másik telephelyre kellett szállítani, mert különben szétcincálták volna.
Egy nap két hülyeség.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 06. 12:37
Sziasztok !  Rosszúl tudtam eddig ,az a lépes méz amit maga a méh épit ki , vagy műlép az alap ? Szerintem ha a műlép az alap akkor biztossan van szer maradvány. A másikban amit a méh épitki teljes egészében nemhiszem . Most akkor mit is nevezűnk lépes méznek ? Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2014. Szeptember 06. 17:11
Én csak a Pohl-féle lépesméz rendszert használtam, abba jár vékony műlép. A két oldal közzé lehet beszoritani. Erre húzzák rá a lépet. Meg így nem össze-vissza építenek, hanem bele a karikába.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 06. 17:34
Mind a kettő lépesméz.

Egyébként meg abban is lehet szermaradvány, amit a méhek maguk építenek. Ugyanis a méhek a kaptárban levő viaszt ide-oda viszik és ott használják fel, ahol éppen szükség van rá. Tehát ha kaptárban van olyan lép, amiben van szermaradvány, akkor az onnan elvitt viasszal elszennyezhetik a frissen épített lépeket is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 07. 20:35
Korábban feltettem már a kérdést. Mekkora jelentősége van az amitrázos papírcsíkok szikkasztásának?

A saját csak fedelezésből készített műléppel, szerintem minimáli szermaradvánnyal vagy totál szermaradványmentesen lehet előállítani a lépes mézet.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 07. 20:48
Az amitráz vizes közegben nagyon gyorsan bomlik, a levegő nedvességének hatására is. A 80-as évek legnagyobb méhészbotrányát pontosan ennek az ismeretnek a hiánya okozta. Eladták az elkészített amitrázos papírcsíkokat, és azok elveszítették az amitráz tartalmukat, mikorra fel kellett volna használni.

Ezért a káliumnitrátos papírcsíkot megszárítjuk és csak a felhasználás, tehát elégetés előtt cseppentjük rá az amitrázos oldatot.

Sőt az amitráz bomlékonysága miatt nem javaslom a úgynevezett tartós hordozók alkalmazását sem, mert bármibe itatod fel az amitrázt (kanóc, falap, karton papír stb) a levegő nedvességével érintkező amitráz gyorsan elveszíti hatását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 07. 20:54
Én ezért gondolom azt, hogy a beáztatás után a lehető legrövidebb időn belül be kell kerülnie a kaptárba még ha nedves is. Ha jól méretezem a vivőanyagot akkor szinte tökéletesen felszívja a papír, ha kötegelve szikkasztom akkor is a középen lévő lapok nyirkosan maradnak a felhasználáskor. A szikkasztással csak időt veszítek. Aztán lehet rosszul gondolom.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 07. 21:03
Geddekas!
Akkoriban bele sem tették a hatóanyagot!
Az ott dolgozók egyszerűen ellopták a mitacot, és szőlősgazdáknak értékesítették.
Sima cigaretta papírral füstölt több ezer méhész.
Ebből lett az atkaháború.
Jani bátya jól gondolod!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 07. 21:37
A nedves papírcsíkkal az a baj, hogy a méhek felszívhatják. Ez a Perizinnél nem gond, de az amitráznál igen. Tudok olyan méhészt, aki pórul járt emiatt. Csak úgy forogtak a méhek: mondta. A Hegedűs Dénes szerint a fluvanilát esetében is baj. Ezért nem szabad pl. az utóbbit cukros oldattal csorgatni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 07. 22:10
Sziasztok!

 Attila!

Erre még én is emlékszem, igaz csak olyan formában, hogy egész nyári szünetben a nagymamáméknál aludtunk, mert apámék folyamatosan minden éjjel-hajnalban mentek füstölni. Hetekig eredménytelen volt a kezelés és sok család legyengült neki. Aztán szerencsére az egyik régi öreg méhész adott neki szert, amivel meg tudta menteni az állományt! Ha jól emlékszem fekete tasakokban voltak ezek a hatástalan csíkok!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 07. 22:21
ÉN anno a falapokat is nedvesen tettem a kaptárba, de a papír csíkos nedves változatnál sem vettem észre elhullást.
Ezeknél a házilag előállított szereknél én inkább a hatóanyag többszörös túladagolásában látom a probléma forrását, ellenkező esetben meg a visszaellenőrzés hiányában. Meg kell csak nézni , mekkora adagokkal használják egyre többen a furettót és társait. Én a mai napig a 3,6 ml mitac,vagy 5 ml tac-tic előírással védekezek úgy néz ki hatásosan.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 08. 07:04
Figyeljetek kicsit!
Mindenkinek van némi igaza a témában.
Mi a félreértés oka?
Nem mindegy, hogy földnedves a papírhordozó, vagy "csöpögősen nedves."
Az utóbbit valóban szívogathatják.
Én lámpabelet használó méhésznél tapasztaltam azt őszi vizsgálatnál, hogy nem csavarta ki a lámpabelet, csöpögött amikor berakta. Eredmény. A fedett fiasítás a két léputcában, amilyen hosszú volt a lámpabél elhalt, olyan 5 cm szélesen, és a lefolyt étolajos trutyitól még a világosabb lépek is csúnyán megfeketedtek.
Jani bátya gondolom földnedves papírcsíkot említ, ami véleményem szerint nem okoz problémát.
Azért minden próbálkozásnál legyünk óvatosak.
A füstölés veszélyeiről később írok, mert a Furettóval is ki lehet nyírni a méhcsaládokat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 10. 22:11
Tehát a füstölés veszélyeit, ebben szerzett szomorú tapasztalataimat osztom meg veletek.
Első, talán legfontosabb a hőmérsékleti tényező.
A Furetto elven működő füstölések ideális hőmérséklete 16-26 Celsius.
Még ekkor is történhet baj!
Két éve hívott a méhész, hogy én mindenhol azt hirdetem, 15 fok alatt ne füstöljünk.
Ő 16 fokban füstölt, mégis óriási a vesztesége.
Mégis ez, hogy fordulhatott elő? Délután 3 órakor kezdte a méhész a kezelést. Fél órára bezárta a méheket az amitrázos füstbe.
A hőmérséklet rohamosan el kezdett csökkenni, este 6-kor már csak 9 fok volt. Ez közel van a telelő fürt külső hőmérsékletéhez.
Másnap hajnalban mínusz 3 fok! Hoppá. A méhek nem tudtak fürtbe húzódni, mert a délutáni kezelést még nem tudták kiszellőztetni, nyugtalanok voltak, és jött a baj. Tömegével ledermedve az aljdeszkán hevertek.
Sajnos teljes pusztulás lett a vége. 45 méhcsalád ment el így.
A befúvás tényleg csak fúvás legyen, ne NATO bomba!
A szerb ködölő eredeti állapotában nagyon brutál. Én is ezt használom. Olyan kicsi a fúvóka átmérője amin a füst kiáramlik, hogy ez óriási nyomást és meleg füstöt eredményez. Már szóltam érte a gyártónak.
Egyszerű mozdulattal le kell a fúvókát csavarni a csőspirál végéről és egy fogóval a csövet össze lehet úgy lapítani, hogy a nyomást a felére csökkentsük.
A füstöt lefelé kell irányítani, a léputcába benyomni tilos. Minimum anyaveszteséggel, vagy komoly népességcsőkenéssel számoljon aki benyomja a léputcába Furetto végét.
Legjobb az alsó kijárós kaptár, itt a keretek alatti méhjáratra célozzunk.
Folytatom.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 05:23
Én pedig azon gondolkodom, hogy miért van az, hogy a cseh ködölővel még fagypont körül is lehet kezelni acetonos vivőanyaggal. Ha az a gond, hogy a szoros fürt nem engedi be a füstöt, és a külső szélen levők pusztulnak el, mert túl nagy adagot kaptak, akkor ugye nem pusztulhat el az egész család. Ha a szoros fürt a  füstöt nem engedi át, de a ködöt igen ? Apropó füst és köd.  A Furetto  ködölő vagy füstölő? Köd az, amikor folyadékrészecskék lebegnek a levegőben. Füst: szilárd részecskék lebegése. A Furettóban valójában mi történik? Köd vagy füst képződik ? Ha a kezedet odarakod nedves lesz (olajos?) vagy száraz marad ? Én még sohasem használtam. Az eredeti  Mohai-féle egy  párologtató, mert ott légnemű lesz az amitráz, hiszen felforr. Azzal én 10 fokban nem tapasztaltam problémát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 11. 10:02
A méhek sokat kibírnak. De nem kéne inkább azon gondolkodni, hogy melyik okoz nagyobb egészségromlást, az a néhány áttelelő atka vagy a súlyos vegyszer terhelés, ami szintén meggyötri az immunrendszert és melegágyat ad a vírusoknak éppen úgy, ahogy a nagyarányú atkafertőzés következménye is vírusfertőzés?

Nem véletlenül adtam a topic címeként, hogy "atkairtás, de ésszerűen".
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 12:07
Geddekas!
Az emelt amitráz dózis biztos, hogy nem tesz jót a méheknek. Az amitráz toxikózisban az anyaveszteség lesz az első feltűnő jel, ha az ebből eredő méhelhullás elkerüli a figyelmünket. Itt a hatásmechanizmus ismeretlensége a nagy gond. 1000 mg amitrázt viszünk be az Apivarral, Biowarral a két csíkkal. Ennyi amitrázzal a Furettósok lekezelnek talán 100 családot is. Előbbi nem hat az atkára (csak részlegesen), utóbbi leviszi az atkát. Itt legyen az ember okos, hogy akkor mit tegyen. Emelt Furettós kezelés, ami esetleg vakrepülés egy tömeges anyátlansághoz ősszel?  A baj nem néhány atkával van, hanem a néhány tízzel. Ezt honnan lehet tudni, hogy ennyi fog maradni ?
Attila!
Te 3,6 ml Mitaccal kezelsz ? Egy decivel hány családot ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 11. 12:26
Nem zárom ki a túladagolás esetén az anyaveszteséget, DE
 - Bármilyen mérgezésnek nem az első jele az anyaveszteség, mert az anya méhpempőt kap és az sok károsító hatástól megvédi őt.
 - Előbb is vannak jelek, pl. a méhek kiköltöznek a kaptár előtti fűbe, remegő méhek, kóválygó repülés a kaptár körül stb.
 - nozémás tünetek.
Tehát ne altasd el se a saját se más méhész éberségét azzal, hogy ha nem pusztulnak az anyák, akkor nincs szó túladagolásról.

Életem utolsó furettózásánál évekkel ezelőtt nálam túladagolás történt. A méhek kiültek a kaptár előtti fűre, kb 20-30 %-os népesség vesztésem is történt, de egyetlen anya se pusztult el. A méhcsaládok egyesítése nélkülözhetetlen lett, tehát kénytelen voltam az anyák egyharmadát megölni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 11. 12:31
Attila!
Te 3,6 ml Mitaccal kezelsz ? Egy decivel hány családot ?

Ez így nem lesz pontos. Elmondta, hogy nem Furettója van. Inkább azt érdemes tudni, hogy az Attila ködölője egy befújásra mekkora mennyiséget használ. (1; 1,5;  0,8 …? cm3) De az elmondások alapján a Furettók sem egyformán hordanak. Nekem csak egy van, így ezt nem tudom ellenőrizni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 11. 12:39
Ki kell egészítenem, mert nem biztos, hogy kézenfekvő annak az előbbi észrevételem, aki nem használ Furettót. Tehát ha lekeverek 1dl3 anyagot, az nem juttatható ki teljes egészében. Marad a tartály alján vegyszer, a készülék felépítéséből adódóan.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 12:45
Idézet
Tehát ne altasd el se a saját se más méhész éberségét azzal, hogy ha nem pusztulnak az anyák, akkor nincs szó túladagolásról.
Odaírtam, ha a dolgozók elhullása elkerüli a figyelmét a méhésznek. Pont arról írok, a méhegészségügy helyzetében is, hogy alapvetően más az amitráz túladagolás következménye az egyes alkalmazási módok között. Papírlapos túladagolásnál jellemző az anyaveszteség, talán azért, mert később jelentkeznek a tünetek, mint Furettózásnál. Tulajdonképpen csak az tűnik fel. Amit Te írsz, annak nagyon jól látható tünetei vannak. Viszont nincs kizárva az, hogy sokszor ismételt, látható mérgezési tüneteket nem okozó túladagolás esetén néhány hét múlva anyaveszteség lép fel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 11. 13:00
Litterae!
Nem mondtam, hogy Furettoval kezel.Azért is kérdeztem azt, hogy 1 deciliter bekeverésével hány családot kezel le? Abban a maradék is benne van.  Egyszerűen arra voltam kíváncsi , hogy egy család az ő készülékével hány mg amitrázt kap ? Nekem nem derült ki, hogy 3,6 ml, vagy 5 ml az adagja, de éppoly fontos azt is tudni, hogy 1 dl hány családra elég? Egyébként a képe alapján nekem Furetto elvén műkődőnek tűnik a szerb ködölő. Abból a szempontból lényegtelen, mert pont ilyent fogok venni, mihelyt megint lesz Mitac, mert igaza van abban, hogy gond van. Arról mindenképpen meggyőzőtt, hogy a tűzoltásra érdemes kipróbálni. A nullázó megoldásra nálam az amitráz nem jöhet szóba. Erre egyenlőre nekem a Perizin tűnik alkalmasnak, mert többszöri kezelésre lesz szükség, és az oxálsavat ahhoz kockázatosnak tartom. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 11. 13:17
Valójában felesleges ezt ragozni, pontosan úgy mérhető meg a befújások alkalmával felhasznált mennyiség, ha a tartályban lévő vegyszer mennyiségének csak nagyjából a 2/3-át használjuk el. -Így biztosan mindig a folyadékba merül a pumpa-. Az elhasznált vegyszer mennyiségét pedig elosztjuk a befújások számával.   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 11. 13:39
QUQURIQ!

Szebb napot Mindenkinek!

Csak egy kis adalék a már leírtakhoz.
Többen összeállnak méhészek, és szétmérnek 1-1 flakon Tac-Tic-ot.
Idáig nincs is semmi baj.
A baj ott kezdődik, hogy!

1. Vizesen maradt üvegbe mérik szét! Esetleg a fecskendő is vizes az első méréskor. (víztől, azonnal bomlik az 
    amitráz)
2. Nem nézik meg az eredeti csomagolást. (flakon átcimkézése)
3. Nem nézik meg az átragasztott dátumot
4. Nem olvassák el a rajta levő szöveget (felbontás után 2 hónap a felhasználása)
5. Nincsen az eredeti bontatlan csomagolásban benne a jelölt hatóanyag, vagy károsodva van benne.
6. Előző évről megmaradt, felbontott szert használnak.
7. A Furettóban maradt előző ködöléses anyagra rátöltik az új keverést.
8. A furettóban maradt szert minden ködölés után összeöntik, amikor kitelik egy komplett ködölésre való azt   
    felhasználják. (ingyen odaadják másik méhésznek)
9. A Furettó vegyszeres tartályának az elmosása.
10. Túl alacsony hőmérsékleten való ködölés. (a méhek mérgeződnek)
11. Túl magas hőmérsékleten való befúvás. (a méhek kiszaladnak.
12. Etetés előtt vagy utáni ködölés. (Aznap NEM ETETÜNK!!!)
13. Nem megfelelő űrtartalmú kaptárba való befúvás. (1/2 NB 1fiókkal, 4 fiókkal, Hunor fészek fiók? méztérrel?
      NB fekvő 15 keretes? 24 keretes? (csak kevesen veszik figyelembe)!!!
14. Elégett-e a bedobott izzó csík?
15. Milyen sűrűn cseréljük a lámpabelet, a kartont, a betétet?
16. Milyen töménységű szerbe áztatjuk be a hordozókat?
17. Mi a felszívó képessége a hordozónak?
18. Magunk csináljuk e a hordozós atkaölőt, vagy vesszük? (ha vesszük benne van-e a megfelelő hatóanyag)?
19. Az atka ölő szer raktározása (meleg fészer autó stb...)
20. Milyen régen impregnáltuk a hordozó anyagot, (és tárolási körülménye)
21. másra bíztuk-e a családok lekezelését, vagy magunk végeztük el.

Nos!
Ennyi jutott most eszembe, ami mind befolyásolhatja az atkák elleni küzdelmünket!!!

Kiskakas

Bocsi még a témához: Az én készülékem 1,7 cm3  fúj átlagosan
Szerintem minden egyes készülék között van eltérés...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 11. 19:14
Irido, Kiskakas és a Mindenki!
A szerb füstölő elég pontosan egy köbcentit juttat a kaptárba.
Na nézzük:
1 liter =1 köbdeci=1.000 köbcenti
1 deci tehát=100 köbcentivel
Mivel a szerb ködölő egy nyomásra (rézdugattyúja van) 1 köbcentit továbbít ezért 100 méhcsaládra elég.
Ehhez tegyetek 3.6-5 ml Mitac-ot. Az 5 millilitert ne lépjétek túl.
Mint írtam már, tekerjétek le az elejéről a fúvókát, így nem is dugul el, és jelentősen csökken a nyomás.
Fogóval picit addig lapítsátok a cső végét, amíg szépen nem áramlik a füst.
Most mi a frász ez egyáltalán füstölő vagy ködölő?
Nyomjatok egyet üresben a levegőbe. Ha felfelé száll füstölő, ha lefelé szál ködölő.
Kit érdekel? Nyírja az atkát és ez a lényeg. ;D
Először sima petróval próbáljátok, ne tegyetek bele Mitac-ot mert veszélyes a belégzése.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 12. 20:35
.....
Most mi a frász ez egyáltalán füstölő vagy ködölő?
Nyomjatok egyet üresben a levegőbe. Ha felfelé száll füstölő, ha lefelé szál ködölő.
Kit érdekel? Nyírja az atkát és ez a lényeg. ;D
Először sima petróval próbáljátok, ne tegyetek bele Mitac-ot mert veszélyes a belégzése.
Nagyernyei Attila

Helyes a "dörgés" Vezérünk: nagyon okos a tanácsa, hogy ne tegyenek bele Mitacot, mert veszélyes... Népszerűsíteni és forgalmazni is...

Gépész létére nem értem hezitálását a termikus ködgenerátorok mibenlétét illetően. Sajnos előbb nem tudtam a  segítségére sietni, kis pihenőre volt szükségem...

Nos, a Furetto-elven működő szerkezetek melegköd-képző generátorok, eképpen leginkább ködölnek, s nem füstölnek. Gyakorlatilag a vivőanyagban emulgeált hatóanyag a vivőanyaggal együtt elpárolog, majd a fúvókán kilépve a részecskék folyadékcseppekké kondenzálódnak, így alkotván ködöt. Legjobb vízszintes helyzetben üzemeltetni. ( Ha felfelé tartja, sem lesz belőle füstölő!) Az OMME elleni felszabadító harc eszközéül is  alkalmassá tehető, de hatékonysága ez esetben aránylag kicsiny, ködvető-képessége gyengécske, a jelenlegi ügyvezetés "kifüstölésére" pedig ködfejlesztő lévén -a leírtak értelmében- abszolút alkalmatlan. A pumpa adagolási pontossága sem megnyugtató, ahány készülék, annyiféle eltérés az ideális mennyiségtől. Csak kizárólag meleg-ködölésre alkalmas állatgyógyászati készítménnyel üzemeltethető, ha olyan vegyszerrel találkozik a ködölő-spirál, mely lerakódásra hajlamos, akkor a vegyszer odaég a spirál falára, s az eredmény: dugulás. A hőérzékeny vegyszerek pedig hőbomlanak. Jobb hatékonyságúnak vélem azokat a berendezéseket, melyek nem "küldik" végig egy felizzított spirálon a hatóanyagot, hanem a kilépő-torokba porlasztják azt, ekkor a hűtés nélküli típusoknál sem kaphat végzetes hőterhelést a vegyszerünk, hiszen ott általában már alacsonyabb a hőmérséklet, ha nem "lángszóró üzemmódban" dolgoznak.

Nos, miként írtam, hőérzékeny vegyszerek kijuttatására a melegköd-generátor nem alkalmas, azokhoz jobb a hidegköd-képző berendezés. Azoknál az erős légáramlatba fúvóka porlasztja, bontja cseppekre a vízben, vagy egyéb (akár tűzveszélyes) hordozóanyagban emulgeált vegyszert. A hidegködölők cseppmérete általában 10-30 mikrométer, a jó minőségű melegköd-képző generátorok hasonló cseppnagysággal is képesek dolgozni, a cseppméret természetesen függ a fúvóka méretétől és a vivőanyagtól. Vízre, olajra és víz/olaj-emulzióra vannak adataim, acetonra nincsenek.

Természetesen a Furetto-típusú berendezések üzemi adatait nem ismerem pontosan, de melegköd-képző berendezésem van, egy ezer esztendős, nagy teljesítményű Swingfog-generátor. Mostanában már csak szúnyogot irtok vele néha-néha. Arról, s a modernebb, termikus aerosolokkal és az ULV-technikával dolgozó hideg-ködölő  növényvédő berendezésekkel kapcsolatban nagyon szívesen szolgálok további adatokkal is.   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 12. 20:57
Köszönjük Tomipapa a részletes választ. Azt meg tudnád nekem mondani, hogy a hidegköd képző berendezés , és a melegködképző berendezés miért  mutat különbözőséget a méhekre vonatkozó toxicitást tekintve ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 12. 22:06
Valójában felesleges ezt ragozni, pontosan úgy mérhető meg a befújások alkalmával felhasznált mennyiség, ha a tartályban lévő vegyszer mennyiségének csak nagyjából a 2/3-át használjuk el. -Így biztosan mindig a folyadékba merül a pumpa-. Az elhasznált vegyszer mennyiségét pedig elosztjuk a befújások számával.   

Egy csöppet mégis szükséges ragoznom a saját írásom. Amit leírtam a kijuttatható szermennyiség arányával kapcsolatban, az a Furettóra, valamint a Furettó szerkezeti felépítését követő más ködölőkre érvényes. Ma sort kerítettem rá és megnéztem egy „szerb ködölőt”. A szerb ködölő felépítése annyiban különbözik, hogy a vegyszeres tartály a készülék felett helyezkedik el, így csak minimális, szinte semmi, az a bekevert vegyszer mennyiség, ami a tartályban marad. A lényegen ez nem változtat, de így a pontos.

http://www.meheszbolt-tamasi.hu/meheszeti-gyogyszer/atka-ellenes-szerek/atkairtas-eszkozei/kodolo
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 16. 18:31
Nos nem tudtam szerb ködölőt venni, mert elfogyott. Ezért vettem egy Furettót.  Attila, igazad volt. Mitaccal működik. Itt a józan ész már nem működik, mert 300 mg szétrágott papír (Takticos, nem átcímkézett, frissen bontva, nem csapadékos) nem működik, 10 mg Mitac Furettóban, melynek lehet, hogy csak a fele marad a kaptárban: működik. Igaz, hogy vonaglik mind, tehát nem biztos, hogy jövőre is jó lesz, de most tűzoltásra jó. Igazad van abban is, hogy az OMME-nak erről a tényről már be kellett volna számolnia a honlapon.
Litterae: szerintem az én Furettóm kb. 2 ml-t adagol. Valóban, amikor ürül, akkor ha ferdén van tartva, nem adagol annyit, az elején, mikor tele van, akkor többet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 16. 19:55
Sziasztok!

Én tegnap próbáltam először a Mitacot. Néhány családon végeztem el a próbát. Ezeknél a családoknál múlt héten kedden is csináltam egy kontrolt Taktic-al. A különbség nem túl szembetűnő, de azért a Mitac több atkát vitt le. Annak fényében, hogy a múlt héten már kaptak a kontrolcsaládok egy Taktic ködöt és a tegnapi Mitacos kezelés több atkát vitt le, bebizonyosodott számomra a Mitac hatásossága. Holnap a taljes állományal elkezdek egy sorozatot! Szerintetek hány alkalommal ködöljek?

A Domán féle ködölőmnek a szívócsöve egy átlátszó tartály aljába lóg bele, úgyhogy ha odafigyelünk arra, hogy a cső belelógjon a lébe akkor akár az utolsó cseppig ki lehet nyomatni. Ha jól emlékszem, azt mondta a gyártó, hogy ez a készülék 1,2 ml-t adagol. Valahol olvastam, hogy a hazai furetto utánzatok közül, -beleértve az eredeti készüléket is- ennek a masinának a legpontosabb az adagolása.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 16. 22:30
NB 18!
Kevés fiasod van mint írtad, ezért csak egyszer holnap, és várj egy hetet, akkor még egyszer.
Nem kell halálra füstölni (ködölni) őket. A külső hőmérsékletre nagyon ügyelj!
Egyébként írtam az OMME elnökének erről a dologról, amit irido is észrevett.
Ha nem válaszol, nyílt levélben ide felteszem a Méhészklubra.
Ezzel a témával sürgősen foglalkozniuk kell, a méhek és a méz védelmében.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 16. 22:41
Sziasztok ! Nem figyeltem de hol lehet meg venni a Mitacot, és az ára ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 16. 23:43
Szerbiából zugimporttal.
Az alábbi képen balról a harmadik, kb 3500 ft.
http://karoljinektar.com/?p=117

Ha tovább fokozódik a hazai helyzet, lehet szükség lesz a belógatós perizinre, amit CheckMite+ néven szintén lehet kapni a szerbeknél:
http://www.evrotom.org/lekovi_protiv_varoe.html
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 17. 05:43
Pink panther!
Mint már említettem, jeleztem a problémát az OMME elnökének.
Ha nem válaszol OV-n teszem fel neki a kérdést, de akkor már azt is, hogy ilyen fontos kérdésre miért nem válaszol?
A Mitac témát kérem privátban folytassátok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 17. 05:48
Pink Panther!
Ettől óvjon meg minket a sors, a belógatós Perizintől. Néhány év alatt kialakul a rezisztencia, és nem marad semmi. Az amitráz óriási tanulsága is az, hogy az ilyen belógatós szereknél olyan kicsi a hatóanyagszint a méheken, hogy az idézi elő a hozzászokást. Bár ha a szerbek ezt is behozták, akkor már teljesen mindegy. Ők megkapják a mi amitráz rezisztens atkáinkat (most még nincs erről szó, csak mérsékelt  érzékenységről), mi visszakapjuk a kumafosz rezisztenseket, a fluvanilát rezisztensek eleve adottak. Persze néhány évig lehet majd még réseket találni, de a végeredmény a három szerre történő teljes rezisztencia lesz. Ezért nem lett volna szabad az elmúlt 15 évben fluvanilátot használni, hanem most elővenni. Most azt amitrázt kellene elfelejteni. Régen volt fluvanilát (tartós hordozó) plusz amitráz (zárókezelés) páros. Átjött az amitráz a tartós oldalra a záróra a Perizin. Az első páros működött 5 évig, a második 15-20 évig. A harmadik kumafosz tartós plusz oxálsav záró szintén max. öt évig fog működni (lásd Amerika). Illetve volt két másik alternatíva is: amitráz tartós, amitráz záró, és  az amitráz szakaszoltan tartós (füstölés), és más valamilyen, vagy ugyanúgy amitráz  záró. Marad a hangyasav tartós, oxálsav záró kezelés. Csak azt nem tudom, hogy ez fog-e biztosítani olyan alacsony atkaszámot, amely mellett ilyen méhsűrűség tartható. Az utolsó szalmaszálunk a Perizin, amelyik egy záróként ezt biztosítani tudná. Oxálsav szakaszoltan tartós (szublimáció) plusz oxálsav  zárót lehet, hogy a méhek nem bírják ki. El fogunk veszni. (bár most látom, hogy van Apitol a szerbeknél. Azt hittem ennek beszüntették a gyártását. A képlet valószínű úgy alakul, hogy kumafosz tartós, Apitol záró. Teljesen mindegy, csak az időt húzzuk vele.)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 17. 06:00
Kőszőnőm a választ!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 17. 06:08
Anti!
Nézd meg a privát üzenetedet!
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 17. 06:51
Attila!

Én is valami ilyesmire gondoltam a kezelés ismétlésével kapcsolatban! Úgy tűnik, hogy nálam nincs nagy baj, kár lenne őket agyon ködölni!


Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 17. 09:35
...........vettem egy Furettót.  ..............szerintem az én Furettóm kb. 2 ml-t adagol.

Csak az itt, rövid idő alatt leírtak alapján. Az én Furettóm esetében évekkel ezelőtt 1.5 cm3-t mértem. Nálad ez 2 cm3, a Kiskakasnál pedig 1,7 cm3. A szerb ködölő esetében a Nagyernyei Attila 1 cm3-t mért, a szerb gyártó közlése szerint pedig 1,25 cm3-t adagol a készülékük.

Ha azonos arányú bekevert szermennyiséget használunk, akkor mindenki egy kicsit más hatóanyag mennyiséget közöl a családjaival. Érdemes egyénileg belőni a hatóanyag mennyiséget, mert felesleges és káros a szükségesnél nagyobb vegyszerterhelésnek kitenni a családokat. Ha jól látom, akkor Te a Nagyernyei Attila által használt hatóanyag mennyiség dupláját alkalmaztad. Ha a fele akkora dózis is hatásos, akkor érdemes csökkenteni a vegyszerterhelést.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 17. 11:09
Litterae!
Ez igaz. Nyitott kijáró esetén viszont nem tudjuk, hogy mennyi füst jön ki. Attila leszedte az elejét, hogy csökkentse a nyomást. Kisebb nyomás esetén vélhetően kevesebb is jön ki a kaptárból. Tehát lehet, hogy a méhekre ugyanannyi jut. Ez is azt mutatja, hogy az ördög a részletekben van. Arról nem is beszélve, hogy melyik dózis a hatásos ? Nem szabad elfelejteni, hogy jelen pillanatban egy dolgot tudunk. Ezzel a módszerrel lényegesen több atkát hozunk le, mint papírcsíkkal. De nem tudjuk azt, hogy minden ésszerűen lehozható atkát el tudunk-e vele pusztítani. Ami mondjuk egy másfajta kezeléssel lehozható lenne. Főként pedig az, hogy az utóbbiak száma mennyi. 10000 családból egy atka, vagy családonként egy atka, esetleg családonként 10 vagy száz atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 17. 15:51
Szia Attila ! Kőszőnőm , de jó, pont onnan szoktam rendelni . Űdv. Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Szeptember 17. 20:41
Sajnos a Mitac 20  nincsen már forgalomban. Ez a készítmény az Európai Unió tiltólistájára került, a nagykereskedelemben már 2004. május 1-je óta nem forgalmazható, kiskereskedők a készleteiket október 31-ig árusíthatták, végfelhasználók pedig legkésőbb 2005. december 31-ig használhatták.

A Tac-ticról meg annyit , hogy valóban állatgyógyászati készítmény , de méhekre nem engedélyeztetett.
Szóval ésszerűen lehet atka írtásról beszélni, de nem úgy hogy ez a két szer az atka írtó :(

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2014. Szeptember 17. 21:14
Bogaras!

 Milyen szerrel védekezel?
Ésszerűen lehet atka irtásról beszélni,de a gyakorlat válaszol!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Szeptember 17. 21:51
Üdv Mindenkinek!
Nyíregyházán lakom.
Honnan tudnék Mitac-ot beszerezni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 17. 22:01
Tisztelt Tirpákbokri!
A Mitac tiltott szer.
A Fekete-Fehér Méhészklub ne arról legyen híres, hogy itt csak fekete dolgokat reklámozunk.
Privátban válaszolok mindenkinek, de a Mitac kérdést addig zárjuk le, amíg az OMME elnöke nem nyilatkozik a témáról.
Még van három napja, aztán felteszem ide a neki címzett levelet.
Nyílt kártyákkal kell játszanunk, mert sokan írják a másik Fórumon is, hogy baj van a Tac-tic hatékonyságával.
Erre hívtam fel a figyelmet, és azóta rengetegen keresnek, hogy ők is ezt tapasztalják.
Hogy ebből mi lesz?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Szeptember 17. 22:23
Üdv Attila!
Azért kérdeztem mert az idén kezdtem újra.
"Régen" a most tiltottat használtuk eredményesen.
 Most meg a Tac-tic os ködölés másnapján minimális atkahullás mellett találtam méhen atkát.
Igaz az kelő fiasításból is kijöhetett...
Biztosra szeretnék menni,nem elcseszni az éves munkám.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Szeptember 18. 07:48
Nem feltétlenül kell csak a Mitac-ra vagy a tacticra gondolni, ha amitrázról van szó. Antivar jobb, tisztább anyag mindegyiknél és aki már a papírcsíkos füstölős időkben méhészkedett az tudja hova forduljon, ha kell neki! Nem olyan olcsó, mint a tactic, de el kell dönteni, hogy méheket tartunk vagy atkát!?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 18. 09:11
Ez egyértelmű. Ez mellet persze helyes, hogy ezt kihangsúlyozod. Ha megnézed például a hozzászólásaimat, akkor láthatod, hogy én is csak a hatóanyagról beszéltem és nem a különböző amitráz tartalmú készítményekről.

A Taktic és a Mitac használata szabálytalan, a relatív olcsóságuk miatt azonban használatban vannak. Azonban nehéz lenne a szabálytalan használat felelősségét csak az egyszerű méhészre hárítani, amikor az OMME szakmai kiadványa részletes útmutatót közöl a Taktic használatáról.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 18. 20:27
Sziasztok!
Ma beszéltem az OMME elnökével erről.
Állítólag holnap kész lesz a szakmai válaszuk a feltett kérdéseimre.
Akkor tájékoztatni fogom a Méhészklub olvasóit.
Azt el kell mondanom, hogy az elnök nem tudta felvenni a telefonomat elfoglaltsága miatt, de üzent, hogy visszahív.
Így is tette. Megköszöntem neki.
Akkor várjuk az OMME szakmai állásfoglalását atka ügyben.
Megjegyezni kívánom, hogy ma is sokan kerestek az ország minden pontjáról, és dőlt a méhészekből a panasz.
Rengeteg az atka, óriási veszteségek vannak kilátásban.
Már most csukogatják a kaptárakat. Mi lesz tavasszal?
Nagyernyei  Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Szeptember 19. 19:13
Bogaras!

 Milyen szerrel védekezel?
Ésszerűen lehet atka irtásról beszélni,de a gyakorlat válaszol!

Varatraz, zárónak oxálsav szublimálva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 20. 07:05
Bogaras!
Záró kezelést az idén sok méhész már nem fog végezni, mert addigra nem lesznek méhei.
Higgyétek már el, hogy nagyon nagy gáz van atka ügyben.
Tegnap késő estig a Szekszárdi Szüreti Fesztiválon voltam méhészek között.
Az atka állandó téma volt, mert sokan elkényelmesedtek, valamit belógattak és várták az eredményt.
Teljesen megváltozott minden. Soha ennyit nem kellett etetnünk, soha ennyit nem kellett atka ellen védekeznünk.
Aki nem alkalmazkodik az új körülményekhez, neki befellegzett.
Az OMME szakmai vezetésének utat kéne mutatnia. Nem tudom mi ez a síri csend.
A méhegészségügy romokban, és fentről nem kapunk semmiféle információt.
Az nem elég, hogy vigyázzatok, védekezzetek mert sok az atka.
Levelemre még mindig nincs válasz. Remélem, nem az lesz a szakmai meglátásuk, hogy 12.000 balfácán méhész nem tanult meg atka ellen védekezni.
Réges régen új atkaölő szereket kellett volna bedobni, mert ha az idén ekkora atkafertőzés van, jövőre jön a felező díjcsomag.
Én most úgy látom, hogy futunk az események után, nincs átfogó, szakszerű útmutatás a hatékony védekezésre.
Ja és ilyenkor jönnek a tiltott szerek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Szeptember 20. 07:27
Vajon miért?
Idézet
Levelemre még mindig nincs válasz.
Ezt én borítékoltam!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 20. 08:14
Sziasztok!

Tényleg nagyon furcsa és szokatlan a mostani helyzet atka ügyben! Annak ellenére, hogy napraforgó óta folyamatosan próbáltam minimalizálni az atkák jelenlétét a családjaimnál mégis találok atkát náluk. Máskor is megfigyelhető ilyenkor szeptemberben egy kis mértékű feldúsulás, de az idei év kivételes! Az idén itt helyben négyen döntöttek úgy, hogy méhészkedni kezdenek, összesen ez kb 100-120 családot jelent. Nem tudom, hogy ők mennyire vannak képben, vagy a mentoraik (ha vannak) mennyire tájékoztatják őket a helyzet súlyosságáról. Ha a 120 családból 50 család súlyosan fertőzött az atka által, az szerintem már komoly gondot tud okozni a röpkörzet többi, rendszeresen atkagyérítő méhészének! Az biztos, hogy folyamatosan résen kell legyünk és nem dőlhetünk hátra nyugodtan abban a tudatban, hogy nem okozhat gondot ez a parazita!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 20. 18:41
Valamikor nem volt más csak antivar. Most vagy 27 szer van. És negyed ennyi atka sem volt. Akkor , hogy is van ez?   Az ok egyszerű, mindig másnak van atkája az enyém csak össze szedte. Uraim nem kéne elgondolkozni azon, hogy a méhek csupán maximum százas nagyságrendben képesek atkát össze szedni, a többi saját termés? És a hibát első sorban magunkban kéne keresni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 20. 18:46
Uraim nem kéne elgondolkozni azon, hogy a méhek csupán maximum százas nagyságrendben képesek atkát össze szedni, a többi saját termés?
Teljesen igazad van!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 20. 19:45
Vivaldi!

Egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy a méheim atkamentesek voltak és valahonnan úgy szedték össze! Biztos vagyok benne, hogy nálam is maradt télről és év közben folyamatosan nőtt a számuk! Én csak arra gondoltam a kezdőkkel kapcsolatban, hogy nem biztos, hogy képben vannak a mostani gyérítés jelentőségével és a későbbiekben meglepődnek, hogy elpusztulnak a méhei! Ezért szoktam nekik segíteni, ahol tudok!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 20. 20:29
Félre értés. Egyáltalán nem rád gondoltam. Csak a nagy  általános Magyar helyzetre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 20. 23:01
Sejtettem, hogy nem rám gondoltál és valóban sokan így állnak hozzá az atkásodáshoz.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 21. 07:47
Hidegben füstölni TILOS!
Tisztelt Méhészek!
Zajlanak a Szekszárdi Szüreti Fesztivál eseményei.
Biztosan tudjátok, hogy már jó tíz éve a méhészek is részt vesznek portékáikkal a rendezvényen.
Minden évben meglátogatom őket, mert ez jó alkalom egy kiadós, laza beszélgetésre. Vannak megyénken kívüli méhészek is, így még teljesebb képet kaphatok mondjuk méhegészségügyben.
Természetesen 2014. év slágere az atka. Most nem korszakalkotó elmélkedésbe fogok kezdeni, hanem a tegnap este hallottakról írok.
A napokban egy sok száz családos profi méhész, nem vette figyelembe az intő szavakat, és hajnalban, tíz fok alatt bepuffantott egy jó kis adag amitrázt Furettoval. A keverési arány rendben volt, viszont a beavatkozást tíz fok körül, vagy kicsit alatta végezte. Miért fontos ez? Mert ezen a hőmérsékleten, már majdnem fürtben van a méhcsalád, valójában ez a héj külső hőmérsékletéhez közel lévő körülmény.
Eredmény? Siralmas. "Rajok" a fákon, méhanyák a homlokdeszkákon, később óriási rablás tört ki!
Azt gondolják sokan, hogy amit itt leírunk az a néhány bohóc elmélkedése. Hát nem!
Tapasztalatinkat osztjuk meg veletek, azért, hogy a leghatékonyabban tudjatok védekezni.
Hányszor és hányszor figyelmeztettem a tisztelt méhészeket, hogy az alacsony hőmérsékleten történő füstölés (Ködölés) akár végzetes is lehet.
Annyit szeretnék még üzenni a pórul járt méhésznek, hogy még nincs vége!
Most jön a nosema! Ennek a rosszul időzített atka elleni védekezésnek a kísérő betegsége a hasmenés.
Sajnálom. Óriási veszteséggel számolhat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 21. 08:34
Sziasztok ! Szegény, biztos nem olvasta el a használati útasítást . Mert bizony ott is felvan tűntetve . Én azért Sajnálom hogy ezt el puskázta!  Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 21. 10:29
" Uraim nem kéne elgondolkozni azon, hogy a méhek csupán maximum százas nagyságrendben képesek atkát össze szedni, a többi saját termés? "

A legnagyobb baj az , hogy már ez a százas nagyságrend is képes elpusztítani egy családot.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 21. 10:48
Ja, csak ezt nem egyszerre szedik össze, hanem főleg naprán. És azután , már nincs annyi idejük az atkáknak, hogy felszaporodjanak tízezres állományra, feltéve , ha rendesen vannak kezelve előzző év Szeptemberben.
Más. Az Attila által említett nagyméhész, nekem nagyon hasonlít a kétévvel ezelőtti esetre az egyik kollégámmal. Aki csak úgy hígítás nélkül fújta be a tak-tic-ot. Ott is kiültek a fákra, és hatalmas rablás volt. Ebben az esetben is rá teszem a házam, hogy nem a hőmérséklettel volt a baj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 21. 18:24
Jani bátyám! Azt a méhcsaládot, amit 100 vendég atka képes elpusztítani, jobban teszed, ha te pusztítod el, hogy ne terjesszen semmi nyavalyát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 21. 21:42
Vivaldi!
Ne tedd rá a házad, mert az utcára kerülhetsz.
Precízen, pontosan keverte össze a készítményt.
Azért fogalmazok így, mert minden olvasónk tudja már, hogy a keményebb, tiltott szerről van szó.
Aki betartotta a keverési arányt, semmi gondja.
Teljesen legyél nyugodt, hogy a hideg miatt volt!
Ettől durvább esetet is leírtam már itt. Pont ma találkoztam este a Szüreti Fesztiválon az érintett méhésszel.
Neki 45 méhcsaládja veszett oda, mert este füstölt, másnap reggel fagy lett.
Egyébként ha ebben kételkedsz, próbáld ki egy családon, és még a házad is megmarad.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 22. 01:16
Mikor jut el a magyar méhészetet kiszolgáló hatóság, minisztérium és OMME erre a szintre?

http://www.biosecurity.govt.nz/files/pests/varroa/papers/varroa-treatment-options.pdf (http://www.biosecurity.govt.nz/files/pests/varroa/papers/varroa-treatment-options.pdf)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 22. 10:24
Vivaldi!
Ne tedd rá a házad, mert az utcára kerülhetsz.
Precízen, pontosan keverte össze a készítményt.
Azért fogalmazok így, mert minden olvasónk tudja már, hogy a keményebb, tiltott szerről van szó.
Aki betartotta a keverési arányt, semmi gondja.
Teljesen legyél nyugodt, hogy a hideg miatt volt!
Ettől durvább esetet is leírtam már itt. Pont ma találkoztam este a Szüreti Fesztiválon az érintett méhésszel.
Neki 45 méhcsaládja veszett oda, mert este füstölt, másnap reggel fagy lett.
Egyébként ha ebben kételkedsz, próbáld ki egy családon, és még a házad is megmarad.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila

Csak a logikával van baj. A hideg miatt nem szoktak kijönni a méhcsaládok, inkább benn hullanak el. Valamikor egyébbként az antivarhoz is kötötték a 15 fokot, mégpedig azért, hogy a méhcsalád vissza tudja rendezni magát. Hunornál 2fiókon valószínű mert kicsit nagyobb mint a nagyboci már ilyenkor, 5 cseppet még károsodás nélkül kibírtak, 6 nál már volt elhullás, de kiülés még akkor sem. Viszont a kollégámnak 20 fokba ültek ki a fákra mert túl erős volt a szer, mint említettem 1 az 1-ben fújta be a tak-tic-ot. És aztán a méhészkedést majdnem újra kellett kezdenie. Én kissé fa fejű vagyok már, vagy az voltam mindig, én még mindig azt mondom kedves Attila, ha nem láttad személyesen a bekeverést, ne tedd tűzbe a kezed a kollégádért. Mert lehetett bármi, nem kell, hogy szándékos legyen, lehetett az egy elnézés is, vagy a hordozószer nem volt jó, szerintem az mindenképpen mérgezés lehetett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 22. 15:35
Vivaldi!
Akkor folytatom. Meleg építményű NB 18-as, 8 keretre szűkítve.
A "balesetet szenvedő"kollégánál megmaradt közel 80 méhcsaládra a bekevert anyagból.
Ezt elvitte a másik méhészhez, és ott felhasználták. Neki semmi gondja nem lett.
Annyi a különbség, hogy ekkor már délelőtt fél tíz körül volt, a méhek gyengén repkedtek, olyan 16 fok lehetett.
Javasoltam, hogy tíz fok alatt próbáld ki egy családon.
Ezek a fiúk nem amatőrök, hogy töményen nyomnák a furettoval. Évek óta így védekeztek, de most elhibázták.
Én nem kívánok senkivel, főként veled vitatkozni, és győzködni.
A logika és a gyakorlat sokszor elmegy egymás mellett. Íróasztalnál kár tervezni a füstölést. A fegyvereket a fronton szokták kipróbálni. Viszi vagy nem viszi az atkát, úgy, hogy méhcsaládjaink a legkisebb kárt szenvedjék, mézünk meg ne legyen egészségre ártalmas. Nagy kihívás ez a kutatóknak.
Magyarországon ezzel nem foglakozik senki. Nincs szakmai iránymutatás, azért mondjuk el itt tapasztalatinkat.
Ha neked megfelel a technológiád, és az atkák is hanyatt vágják magukat akkor azzal ne hagyj fel, de nekünk elmesélhetnéd részletesen, azt megköszönném.
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 22. 21:14
Sziasztok!
Ma délután betoppantam egy közeli méhész barátomhoz.
Alacsony keretes rakodói, és Hunorjai is vannak, úgy 140 család.
10 méhcsalád aljdeszkájáról annyi atkát sepert egy írólapra, hogy amikor áttöltötte egy gyufásdoboza, annak teteje túrta le az atkákat, amikor be akarta csukni.
Több ezer atka maradt csak a gyufásdobozon kívül!
Tac-tic-al kezelt, azt nem érezte elég hatékonynak, majd hozzányúlt a keményebb tiltott cucchoz, amit nem reklámozunk. Méhei megmaradnak, de egy léputcával kevesebb méhtömeg indul a télnek.
Választ az OMME-ból még mindig nem kaptam kérdéseimre. Hogyan tovább?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 23. 19:43
Van egy gyanúm ami tapasztalaton alapszik. Megjelentek az amitráz toleráns atkák. Ennek fő oka, a rajzlapos kezelés, illetve néhány méhtartó által, a benn hagyott csíkok. Láttam olyat aki ősszel benn hagyta, és nyár végén már nem tudta kiirtani az atkákat furettóval. Most aztán az Isten segítsen meg minket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 23. 20:45
Választ az OMME-ból még mindig nem kaptam kérdéseimre. Hogyan tovább?

Egyébként írtam az OMME elnökének erről a dologról, amit irido is észrevett.
Ha nem válaszol, nyílt levélben ide felteszem a Méhészklubra.

Felteszed?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Szeptember 23. 21:28
Vivaldi!

Az én méhesemtől kb 100 méteres távolságra van egy öreg méhész kb 50 családdal. Ő is azt csinálja, hogy az utolsó kaptárnyitásnál belógat közéjük egy amitrázos papírcsíkot és bennt hagyja egész télen. Többször kérdeztem tőle, hogy biztos jó az úgy! Mindig az a válasz, hogy eddig még nem volt gond..... Lehet, hogy mostmár lesz?

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Szeptember 24. 07:34
Sziasztok méhészek.
 Van néhány családunk ahol a nyolcadik amitrázfüst után is 200 körül van a hulló atka. Egy ilyennél próbából oxálsavgőzt fújattunk a kaptárba egy hőlégfúvós házi csodával. Kb 300 atka hullott róla le. Kérdésem a következő lenne. Milyen sűrűn lehet ezt ismételni? Kicsit félek tőle mert elég brutálnak tartom. Nincs erre valami hiteles leírás vagy szakirodalom?

Még régebben olvastam egy cikket arról hogy egy bioméhész tejsavat furettóz a méheknek hatnaponta háromszor. Elvileg akkor ezt hatnaponta ismételhetném? Végülis szerves sav mind a kettő és az ölőhatását is ugyanúgy fejti ki.
Próbáltam amúgy a leírása alapján a tejsavat is két családon de a megadott dózisban bekeverve semmit sem csinált. Lehet a dózist kellene emelni, de sajnálom őket kisérletipatkánynak használni.

Csak érdekességként írom néhány dög atkát otthon mikroszkóppal megnéztem, mert már szabad szemmel is érdekesebb volt az amitráz ölte atkától. Sok színe elváltozott a sárgától egészen a fehérig. Volt egy döglődő is köztük. Ez ahogy mozgott a lábai végén kocsonya szerű anyagot nyomott ki magából, gondolom ez sem természetes. Volt amelyiknek csak a hátán található keményebb "páncél" maradt meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 24. 07:42
Szia Kamikaze!
Vigyázz az oxálsav szublimálással. Zombee-val értekeztem erről, ő próbálta a többszöri szublimálást.
Azonnali negatív hatása nem mutatkozott, de azok a családok amiket 4-nél többször kezelt, vontatottan fejlődtek tavasszal. Kettő oxálsavas kezelésnél több ne érje a telelő állományt. Ezt javasolta Zombee.
Amit a mikroszkóp alatt láttál, gondolom azért volt, mert megmarja a sav az atka testét.
Én tejsavval locsoltam az elmúlt héten. Kevesebb atka hullott, mint az előtte való hangyasavas kezelésnél. Ennek az is lehet az oka, hogy egyszerűen az előző kezelés hatására kevesebb volt a foretikus atka. A következő hangyasavas kezelésnél újra jóval több atka hullott néhány családnál. A furettós befújásról nincs tapasztalatom.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Szeptember 24. 07:56
Szia Ata67!
Köszönöm a gyors választ. Ezek szerint a locsolás nem terheli annyira a méheket mint a szublimálásos bejuttatás?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 24. 09:19
Vivaldi!

Az én méhesemtől kb 100 méteres távolságra van egy öreg méhész kb 50 családdal. Ő is azt csinálja, hogy az utolsó kaptárnyitásnál belógat közéjük egy amitrázos papírcsíkot és bennt hagyja egész télen. Többször kérdeztem tőle, hogy biztos jó az úgy! Mindig az a válasz, hogy eddig még nem volt gond..... Lehet, hogy mostmár lesz?

Nb18

Az a helyzet, hogy igaza lehet az öregnek eddig jó volt. Bár ha ilyeneknek egy kis esze lett volna mint az öreg, ezután is jó lenne. Már mint, az amitráz. De a mostani atka invázió, azt vetíti előre, hogy rengeteg üres kaptár lesz jövőre. Gyakorlatilag eljutunk arra szintre, hogy csak a méhekkel eggyütt bírjuk irtani az atkákat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 17:01
Figyelembe ajánlom orosz méhészek által használt atkaölő technologiát.
http://www.beejournal.ru/index.php/inventar/665-vozvrashchayas-k-termoobrabotke

A lényeg, hogy a méheket az őszi zárókezelések idején (5 és 12 fok között) mikor már nincs fiasítás, egy meleg levegős dobozba 10-14 percre bezárják, levegőztetéssel, és ez idő alatt 48 fokra felmelegítik a dobozt. A leírásban szerepel, hogy a potroh alatt levő atkák is előmásznak, és leesnek a doboz aljára.
A módszer nem okoz kárt a méhekben (igaz az atka sem pusztul el, de leesik)
A módszer leírása: http://o-paceke.ru/snova-o-termokamere/

Ha valakit érdekel begépelem a fordítást.
youtube video a kezelésről: http://www.youtube.com/watch?v=1j2TKEgGQUU
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2014. Szeptember 24. 21:33
Tisztelt Méhésztársak!

A mai napon végeztem a második sorozat furettós füstöléssel. Az első turnust napra után kezdtem el,
a másodikat szeptember elején, miután kettő kontroll családot megnéztem: 4 ill. 5 atka hullott.
A mai napon kb. 13:40 körül 18 fokban füstöltem 1,2dl hordozóba raktam 7ml tak-tic-ot.
Az eredmény: 2 ill. 1db atka.
Úgy gondolom, hogy nem dőlhetek hátra, mivel a legtöbb méhesben valós veszélyt prognosztizálnak
atka fronton. A mai napon volt egy előadás dr. Hegedűs Dénes által, ahonnan olyan infók jutottak el
hozzám, hogy mindenképp kell egy másik szerrel kontroll kezelni, hogy biztosak legyünk az amitráz
hatásában. Nem mellesleg hatalmas problémák vannak a nyúlóssal Bács-ban: Solt, Kecskemét, Baja,
Érsekcsanád, Sükösd...

Üdvözlettel: kerekes.batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 21:45
13:40 ? nem lett volna jobb este?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 24. 21:47
Szerinted miért lett volna jobb?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 21:49
Mert akkor otthon van az egész család. Nem csak az otthoni bogarak atkásak, hanem a kijáró is (elvégre valahogy be kell, hogy hozza)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 24. 21:52
A mellékhatás legalább olyan fontos egy gyógykezelés esetén, mint a hatás. Tehát fontosabb, hogy a furettózás után méregtelenítő repülésre minél előbb legyen lehetőség, ezért helyesen tette a méhésztárs, azt amit tett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Szeptember 24. 21:55
Nem kell, hogy mindenben egyet értsünk...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 24. 22:15
Ja. De a tények makacs dolgok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2014. Szeptember 24. 22:18
Tisztelt Uraim,

furettózásnál igyekszem betartani pár szabályt:
-15 fok fölött füstölök csak
-a megadott dózisoktól nem nagyon térek el(csak ha muszáj)
-július-augusztusban lehet "este" is füstölni, elülés után még bőven 20 fok van, a méhek tudnak tisztulni
 de szeptemberben már nem. Fontosabb számomra, hogy füst után még egy 30 percet tudjanak repülni
 a méhek. Az elmúlt hét x három napban amikor füstöltem különböző időpontokban tettem, úgy ahogy a
 természet megengedte: volt szél, eső, vihar - több nap rossz idő, de mindig 15 fok fölött.
-keresztapám 32 éve méhészkedik, csak amitrázt használt eddig. (Vesztesége nem volt...) Ő csak nappal
 fülstölt...
-Egyébként egyet értek, hogy a kijáró méh hozza a bajt...

Méhésztársi üdvözlettel: kerekes.batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 24. 23:00
Szia Ata67!
Köszönöm a gyors választ. Ezek szerint a locsolás nem terheli annyira a méheket mint a szublimálásos bejuttatás?

Kamikaze!
Fordítva: a locsolás jobban terheli a méheket, mint a szublimálás.  Azt mondják, csorgatásból egy teljes szezonban nem lehet több kettőnél. (A téli népességet pedig csak egy csorgatás érje.) Szublimálásból több kezelést elviselnek, de más kérdés, hogy milyen lesz a tavaszi fejlődés. Nem írhatok erről többet, mert nincs saját tapasztalatom. Ha lesz, szívesen megosztom.
Egyszer szublimáltam oxálsavat pipaszenes módszerrel 3 családnál az ősszel, nem sok atka hullott. Utána hangyasavas kezelésnél voltak családok, ahol két hét alatt több száz... Én mindenesetre fogok ezzel a módszerrel foglalkozni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Szeptember 25. 21:37
Köszönöm a válaszod. Én idén egyszer még biztos odaütök vele. Van a környéken olyan méhtartó aki idén még nem kezelt atka ellen, családjai az összeomlás előtt. Úgyhogy van honnan szedjek ha nekem kevés lenne. Más. Egy másik méhes talált az állományában nyúlóst. Lekénez majd elmegy nyaralni, állítólag a kijárók ezidő alatt nyitva. A hullák közt nagy jövésmenés más méhek mentették a család mézét. A méheüs mondta ezeket és azt is hogy amit csak megtehet megteszi, és maximálisan rajtuk lesz.
Félek a tavasztól, de majd lesz valami.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 26. 07:02
Amikor számolom az atkahullást, látok egészen világos színű, szinte áttetsző atkákat. Ezek fiatal egyedek, amik frissen keltek ki? Köszönöm a választ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 26. 07:06
Hím atkák.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. Szeptember 26. 07:09
friss hír:  :o
http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1859&Itemid=45

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 26. 09:20
Tisztelt Méhésztársak!
Írásaimban többször utaltam arra, hogy az OMME elnökének írt levelemben két szakmai kérdésre szerettem volna megnyugtató választ kapni. Majd eldöntitek, hogy ez a válasz, amit az OMME honlapján közöltek velünk mennyire nyugtató.
Ez volt a levelem:

"Tisztelt Elnök Úr!
Szakmai kérdésben szeretném zavarni.
Az OMME nagyon helyesen tette, hogy felhívta a figyelmet a fokozott atkaveszélyre.
Gondolom Önökhöz is eljutottak olyan információk, hogy a méhészek egy része nincs megelégedve a monitoring kiskönyvben leírt útmutatásuk szerint elkészített atka ellni készítményekkel.
Előzetesen szeretném kijelenteni, az nem az OMME sara, ha nem megfelelő egy atkairtó hatékonysága.
Emiatt sok méhész keményebb szerekhez nyúlt, ami valóban aggályos lehet.
Kérem elnök Urat, a szakatanácsadói hálózat végezzen azonnali felmérést, hogy kiderüljön Tolna megyei jelenségről, vagy netán országos problémáról van szó.
A papírcsíkra csepegtetett Tac-Tic az első számú kérdőjel.
Többen füstölésre is használják a Tac-Tic-ot Furetto elven működő készülékekbe.
Innen is jött jelzés, hogy nem viszi le megfelelően az atkát, viszont a keményebb tiltott listán lévő Mitac 20 EC igen.
Pánik hangulat van a méhészetekben!
Tisztelettel kérdezem, hogy a monitoring keret terhére nincs e mód a forgalomban lévő legális, és illegális készítmények hatóanyag tartamának azonnali vizsgálatára?
Felmerült a rezisztencia kérdése, amitráz hatóanyagra. Amerikában egyértelmű, az ottani információk szerint, hogy kialakult a rezisztencia.
Folynak e új, alternatív atkairtó készítményekkel kutatások, esetleg hatékony új szerek beszerzésére van e mód?
Várom megtisztelő válaszát.
Kihasználva az alkalmat szeretném Önnel közölni, hogy sok méhész nádcukron fog teleltetni.
Többször javasoltam (még szaktanácsadóként) hogy jól megkülönböztetett jelzés szükséges, a nád illetve répacukor elkülönítésére.
Ez elmaradt. A Kft. egyik célja volt, a gyógyszer-cukorforgalmazás. Ez hol tart most?
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Szekszárd, 2014. szeptember 13."


És itt a szakmai válaszuk:


"Aktuális
Felhívás
2014. 09. 25.

Egyesületünk korábban már többször felhívta a méhészek figyelmét az atka elleni kezelés fontosságára. Most ismételten felhívjuk a Tisztelt Méhésztársak figyelmét, hogy az idén tapasztalt rendkívüli atkafertőzöttségre tekintettel, egyesületünk szükségszerűnek tartja a korábban elvégzett, atka elleni kezelésekhez használt hatóanyagtól eltérő Varroa elleni szer kontrollkezelés céljából történő alkalmazását.

Kiemelten felhívjuk a figyelmet, hogy azoknál a méhészeteknél is érdemes elvégezni az ismételt kezelést, ahol ez már megtörtént, továbbá ezen kontrollkezelésen felül végre kell hajtani a fiasításmentes időszakban aktuális zárókezeléseket is."

Nem tudom kiben milyen további kérdések fogalmazódnak meg?
Két hetet kellett várniuk erre a válaszra?
Egyáltalán milyen válasz ez?
Egy közismert állatorvos szaktekintély azt nyilatkozta, hogy tavaszra 50%-os méhpusztulást prognosztizál.
Erre kiadnak egy semmitérő firkálmányt, a megoldás meg lóg a levegőben.
A zárókezelésre sok méhésznek nem lesz már szüksége.
Szomorú vagyok, hogy ilyen emberek a vezetőink.
Viszont van egy érdekes meglátásom. Az OV tagoknak, és a küldötteknek megfelel ez a társaság.
Akkor én mit ugrálok?
Állítólag ünneprontó vagyok. Óriási bűnöm, hogy a méhek egészségéért aggódom, és ezt még szóvá is teszem.
Szeptember 25-én ismét felhívják a figyelmünket az atka elleni védekezésre. Megható.
Én viszont felhívom a figyelmeteket, ha méhészkedni akartok előbb a szakmai vezetőinket kell megválogatnotok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 26. 15:30
QUQURIQ!!!

Kellemes napot Mindenkinek!

Nos!
OMME szakmai tájékoztatás= 0
Az OMME honlapján kiadott tájékoztatás még a régóta méhészkedőknek is "hottentotta" ajánlás!  :o
...atka elleni kezelés fontosságára.
...egyesületünk szükségszerűnek tartja a korábban elvégzett, atka elleni kezelésekhez használt hatóanyagtól eltérő Varroa elleni szer kontrollkezelés céljából történő alkalmazását.
...az ismételt kezelést, ahol ez már megtörtént,

DE!!!
Melyik szert javasolja az OMME???
Persze!
A Támogatottat! (de még azt se)!!!
DE!!!
Ha az nem hatékony???

Mit használjon a szerencsétlen méhész?

Mit?
Milyen keverési arányban???
Mikor???
Hány alkalommal???
Hogyan kell kontrolálni??? A kezdők is értsék! Vagy nem ez volna a cél???
Nehogy azt higgyék a vezetőink, ha Ők át is vészelik az idei atka inváziót, (mert jó időben, jó szert használtak), hogy jövő évben nem adunk nekik át egy adag atkát!!!
Nos!!!
Mi is az az érdek képviselet???
Nem  azért fizetünk súlyos tagdíjakat???
Akkor mi a fenét kapunk a pénzükért??? :(

A kíváncsi Kiskakas???
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 26. 18:56
Az amitráz rezisztencia nem tudott volna kialakulni, ha csak füstöléses módszereket alkalmaztak volna a méhészek.

Ezek a többé-kevésbé tartós hordozó lóf@szocskák csak arra voltak jók, hogy a rezisztencia kialakuljon. Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettatizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése. Állítólag Gubicza tanár úr volt az első nagy igehirdetője ennek a módszernek. Kár volt.

Ezeknek a lóf@szocskákmnak az alkalmazása kényelmesnek tűnik, és azt a hitet ébreszti a méhészben, hogy jót tett a méheinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 26. 20:53
Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettantizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése.
A helyesírási hibádat ebben az idézetben engedelmeddel én javítottam ki, ha zavar akkor szólj. Nagyon érdekelne az érvrendszered ezen kijelentés kapcsán. Hatóanyag leadás üteme , mértéke, összehasonlítva más tartós hordozókhoz, mint Apistan, Apivar, Check Mite+, illetőleg más kezelési módokhoz viszonyítva, úgymint pl. Klartán locsolás, Furetto stb. Látszik, hogy a témában rendkívül elmélyült ismeretekkel rendelkezel, ezért nem fogunk megharagudni, ha netán sok oldalt kitevő értekezést írsz. Javaslom, hogy azt csatolmányként illeszd be, nehogy másokat zavarjon.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 26. 21:40
Iridó!

Neked és csakis neked ajánlom, de senki másnak, hogy csak és kizárólag tartós hordozóval irtsd az atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 26. 22:29
No ez tényleg  szakszerű magyarázat volt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 12:17
Ha részletesebbet írnék, azt se akarnád elfogadni. Hát most enélkül a lehetőség nélkül kell beérned. Aki józan paraszti ésszel gondolkodik és ismeri a méhészek szokásait, pontosan tudja, hogy miért van igazam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 12:45
Iridó!

Csak egy kérdésre válaszolj: Hány napig szokták, mondom szokták a méhészek a tartós hordozókat benne tartani a kaptárban? Merthogy én mint méhegészségügyi felelős erről nagyon rossz tapasztalatokkal rendelkezek.
Ha van némi ismereted arról, hogyan is alakul ki a rezisztencia, akkor tudod, hogy miért nevezem lóf@szocskáknak a belógatott "gyógyszeres" dolgokat.
Beszélhet nekem bárki bármit, zsírozhatja, szépítheti magát, szinte kivétel nélkül minden méhész megszegi a rezisztencia ellenes használati utasításokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 27. 16:52
Laci !
Tudod mi a baj ? az, hogy fél nappal később, vagy három hsz-szel arrébb, már azt sem tudod, hogy mit írtál!
Ezt!
Idézet
Tragédia és tökéletes butaság, sőt szakmai dilettantizmus volt ennek a módszernek az elterjesztése.
Mi köze van ennek a méhészek magatartásához? Abban, ha tényleg úgy lenne, akkor tökéletesen igazad lehetne. Csakhogy Te  a Gubicza profot pocskondiáztak, pedig tudtommal a papírlapot  ő kezdte alkalmazni. Pont azért, hogy ne maradhasson benn semmi, rágják szét a méhek. Ezerszer jobb megoldás, mint a műanyag hordozó. Az más kérdés, hogy az étolajos, Takticos   lapot nem rágják úgy szét, mint a Mitacost. Az is igaz, hogy még így sem képes akkora hatóanyag szintet biztosítani, mint ami kívánatos lenne. Azért gondoltam, hogy Te birtokában vagy azoknak a deszorpciós adatoknak, mely a dolog megítélését lehetővé teszi. Ha már annyira magabiztosan, a bölcsek kövét magadénak tudva nyilatkozgatsz. Aztán amikor elő kellene állni a farbával, akkor még egy értelmes logikai láncolatot sem vagy képes előadni !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 20:18
Iridó!

Lőfegyvert azért nem adnak gyerek kezébe, mert nem éri fel ésszel, hogy mit nem szabad vele csinálni. Ezért nem való méhész kezébe a tartós hordozós atkairtás. Eddig még kivétel nélkül minden méhésznél azt tapasztaltam, hogy bent marad a tartós hordozó, aztán majd valamikor kidobja. Sajnos a méhészek ezekkel az eszközökkel nem tudnak megfelelően bánni. Nem való a kezükbe. Ezért mondom, hogy szakmai dilettantizmus ezt a vonalat erőltetni. Egyébként meg a szétrágható hordozók se jobbak. Beépítik a méhek a morzsákat, szöszöket a lépbe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 27. 21:19
Rendben van, az előbbi gondolataiddal egyetértek. Csakhogy ezt senki nem láthatta előre. Végig kellett menni egy úton, hogy ez nyilvánvalóvá váljon. Amúgy is az Apistan volt a világon az első ilyen. Ott azért több pénz volt arra, hogy a megfelelő vizsgálatokat elvégezzék. Annyit azért még hozzátennék az egész képhez, hogy még idén is igaz az a tény, hogy egy ilyen tartós hordozó (nálam összesen kb. 300 mg-nyi amitráz vastag kartonon, melyből nem maradnak benn szöszök) ilyenkor szeptember végén lényegesen magasabb hatásfokkal működik, mint tavasszal vagy nyáron. Már legalább 6-7 éve megfigyeltem azt a jelenséget, hogy tavasszal a hatékonysága 50 % körüli, szeptember végén 90 % feletti. Utóbbit még külön ellenőrizni is szoktam Perizinnel. Azt gondoltam, hogy ez azért van, mert az atka érezvén a hatóanyagot hamarabb bebújik a fiasba. Idén azonban nyáron próbaként lekezeltem őket Perizinnel. A tízszerese atka hullott le az amitrázos papírcsíkénak. Tehát az atka kinn volt. Akkor, hogyan lehet, hogy most jobb a hatásfok ugyanazzal (!!!) a csíkkal, mellyel nyáron kezeltem. Mert nagyobb adag jut egy atkára a felszabaduló hatóanyagból. Miért ? Mert nyáron a kelő fias "felhígítja" a hatóanyag koncentrációt. Ilyenkor ősszel lényegesen kevesebb fias kel ki, a népesség is kisebb. Több hatóanyag jut egy atkára. A tendencia viszont azt igazolja, hogy most a hatékonyság messze nem éri el az évekkel ezelőtti 90 % feletti szintet. Ebből gondolom azt, hogy előbb-utóbb a Furetto sem lesz jó, vagy a dózis emelésének kényszere a méheket fogja oly mértékben károsítani, hogy értelmetlen lesz vele kezelni. Én nagyon sokszor szóvá tettem évekkel ezelőtt a zöldön, hogy túlságosan alacsony a Tóth Péter-féle csíkok hatóanyagtartalma. Azonban egyáltalán nem biztos az, hogy a heti 30 mg bevitele kisebb dózist jelentene egy 6 hétig benn hagyott 1000 mg-os műanyag hordozó napi leadásánál. Ha pl. naponta leadja a felét a hatóanyagnak, akkor ugye 1000, 500, 250, 125, 62,5;31,5;15,75;7,4;3,7;1,85 a leadott szint. 30 mg-nál: 15,7,5 stb.  Ilyen vonatkozásban látszik, hogy az Apivar csak 6 napig ad le több hatóanyagot, mint a papírcsík. Utána a 30 mg-os papírcsíkkal a cserék miatt lényegesen magasabb hatóanyagszintet lehet biztosítani. Természetesen a feleződés önkényes szám, de a hiperbolikus görbe nem feltétlenül. A deszorpciós  görbék véleményem szerint úgy működnek, hogy mindig az előtte levő hatóanyagtartalomnak egy bizonyos részét adják le. Tehát igenis szakszerűbb dolog a gyakoribb csere a sokáig benn hagyotthoz képest. Ilyesmi levezetést vártam volna el Tőled is , vagy akár ennek a cáfolatát, ha már megengedted magadnak azoknak a dehonesztáló kifejezéseknek a használatát. Ez a levezetés igenis azt mutatja, hogy a szétrágható papírcsík jobb megoldás a műanyag hordozónál. Az más kérdés, hogy mégsem elég. Ezután nem szabad használni, pláne nem másik szerrel !!! Ebben tehát Neked igazad van, csak abban nem, hogy ez egy buta megoldás lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 27. 21:52
A hatóanyagtartalom felezési idejének kimérése, számítása bevett módszer. Könnyen vizsgálható és a tudományosság látszatát adja. De nem ez az elsődleges probléma a tartós hordozókkal, hanem az eszközhasználó ember. Az eszközhasználó ember magatartását a pszichológia, kultúrantropológia, szociológia vizsgálja. Lehet a tudományosság látszatát még fokozni és milliókat költeni evidenciák kutatására, de fölösleges.
Pszichológusok képzésének kezdetén szokták elmondani az egyetemi hallgatóknak a következő példát:
A szociális otthonban egymás után nagyon sok akasztásos öngyilkosság történt. Tudományos kutatók sereglete vizsgálta és tett különböző javaslatot a probléma megoldására, de sikertelenül. Végül egy vén róka lement a pincébe, ahol az öngyilkosságok történtek és körülnézett. Meglátta a kampót, amire az öregek magukat felakasztották. Szólt a gondnoknak, hogy azonnal húzzák ki a falból. És láss csodát, nem lett több akasztás.
Hát ez a helyzet a tartós hordozókkal. Be kell őket tiltani, mert maga az eszközt használó ember nem alkalmas az adott eszköz célszerű használatára. Ennyi! A többi fölösleges tudományoskodás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 28. 07:13
Tisztelt Irido, és Geddekas!
Napok óta olvasom szakmai elmélkedéseiteket, néha kicsi indulat is került bele.
Lassan azért eljutottatok a dolog lényegéhez, és ebből az olvasók jöttek ki győztesen.
Nem akarom szakmai csörtéteket összefoglalni, de engedjétek meg, hogy kiegészítsem.
Még szaktanácsadóként sok méhegészségügyi előadást hallhattam atka ügyben.
A tartós hordozóban kijuttatott bármilyen hatóanyag előbb-utóbb rezisztenciát okoz.
Ezt kitárgyaltátok. Tehát nem a hatóanyagokkal van a gond, hanem a rossz technológiával, a gondatlan méhésszel.
Ezért jobb, a munkásabb füstölés, mert abban nem tud olyan súlyosat véteni a méhész, és az atka sem képes hosszú évekig hozzászokni.
A prizinnel is az lesz a gond, hogy tartós hordozóként is használják pl. Check Mite néven.
Már jönnek a hírek a komoly méhpusztulásokról. A néhány éve méhészkedőket látom a legnagyobb bajban.
Azt gondolták egy papírlapra csepegtetett Tac-Tick-al minden varroát a padlóra tudnak küldeni.
Sokan használjuk a here lépet. Tudom, hogy a rendszeres fedett heresejtes lépek tördelése nem elegendő a méhcsalád varroa mentesítésére, de abba szívfájdalom nélkül beletúrhatunk, hogy legalább tudjuk mennyi is az annyi. Egy előadáson hallottam (Kalocsán), hogy a profi méhészek 40%-a használja a herelépeket.
Macera, nagy munka de ha 100 atkát tudok ezzel padlóra küldeni akkor is megéri, valamint az előbb írt "atkalétszám ellenőrzésre" kiváló.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 28. 07:55
A hangyasav 4-5 napon át párologtatva tartós szeradagolásnak minősül?
Az oxálsavas csurgatás, a szublimálás tartós szerjelenlétnek minősül? Úgy tudom, hogy kb. egy hétig a méhek szőrzetén maradnak a kristályok.
E két hatóanyagra nem lesznek rezisztensek az atkák egy idő után?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Szeptember 28. 08:04
Szerintem ezek a szerves savak "marják" az atkát,ahhoz elég nehéz hozzászokni,hacsak ki nem fejleszt magának valami tuti védőöltözetet...ez is benne lehet a pakliban,de talán ez sokkal lassabban történhet meg.Ez csak egy ötlet,aki jobban ért hozzá az majd elmondja tudományosan.  :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 08:22
Attila , Laci!
Az legutóbb írt dolgaitokkal egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 28. 08:23
Lindzzy!
A tudomány viszi előre a fejlődést.
A gyakorlat meg bebizonyítja, hogy működik e az elmélet.
Állíthatunk fel komoly ész érveket, ha a gyakorlatban nem működik.
Véleményem szerint a másik óriási probléma a méhészek sablonos gondolkodása.
Nehezen tudják megemészteni, hogy ami idáig működött az most miért nem.
Szemlélet váltás szükséges minden szinten. Ezt úgy hívják tudományosan, hogy méhtartás-technológia.
Ebbe tartozna bele a méhek helyes takarmányozása, a cukros zsákokon érthetően jelzett feliratokat is beleértve. Most kapkodnak, meg "Kaposvárral tárgyalunk.." amikor beteleltünk nádcukron?
Ez a probléma tegnap jelentkezett? Mivel foglalkoznak egyáltalán? Az ünneplésüknek vége. Kicsit kéne foglalkozni a méhészek problémáival. Nyilatkozni, meg sírni tudnak. Ez jó magyar szokás. Kicsit mocorogni kéne a témában, de amíg a tagságnak jó ez a langyos állapot, ez a hír nélküli zárkózott (IB) világ, addig sok jóra ne számítsatok.
Itt kéne irányt mutatnia az OMME-nak, de hallgatnak. Annyira tellett, hogy védekezzetek!
Szerintem a Méhészklubon többet foglalkozunk a kérdéssel mint akinek ez lenne a feladata.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 08:25
Attila (Ata 67)!
Nem tudom a választ! A magánvéleményem az, hogy ezeknél tényleg kisebb az esély a rezisztencia kialakulására, mint az amitráz, kumafosz, fluvanilát esetén, olyasmi megfontolásból, amit Lindzzy írt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 08:29

Szerintem a Méhészklubon többet foglalkozunk a kérdéssel mint akinek ez lenne a feladata.

Az ügyet szolgáló, jogos kritikákkal én mindig is egyet fogok érteni. Az áskálódással nem. Szerintem egyetlen józan gondolkodású ember sem. Az idézett mondatoddal egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Szeptember 28. 08:40
Én igazán attól tudok kiakadni,hogy sokan már elfelejtettek gondolkodni...
Pl.:Az illető látja,hogy valami nem kerek a tartós hordozókkal,látja még mindig az atkát,de csak azért is berakja a nyolcadikat is.Mondjuk neki,hogy váltson.Erre előkotorja a "kiadványt",hogy nézzem meg,ide le van írva,hogyan kell csinálni. Ha valaki,akinek "neve van" azt mondaná,hogy akkor lesz hatékony az atkairtás,ha háromszor körbetáncolod a kaptárat és közben vadul szórod a konyhasót biztos érdekes dolgokat láthatnánk nyár vége felé repülőből. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 28. 08:52
QUQURIQ!!!

Romantikus hétvégét Mindenkinek!

Az előző írással egyet értek, és még az előzővel is!

Oly annyira ki lett tárgyalva a téma, hogy valakinek mindet össze kellene gyűjteni egy mappába.
A személyeskedés és sértegetés elhagyásával!!!
Sőt, kérném azokat a szakembereket, akik biológusok, genetikusok, vegyszer mérnökök, persze profi méhészeket is, hogy "segítsünk magunkon" ha más nem is segít rajtunk!!!
Hozzunk létre egy válság stábot!!!
Ha akar, az OMME szakmai vezetése is delegálhatja magát!
Most tegyük félre az ellenszenvet, az utálatot.
Most ennek nagyobb tétje van!
Megkérlek Attila, hogy koordináljad ezt a témát.


A méheket féltő KIskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 28. 08:52
Az én védekezési stratégiám a következő volt.
10 családnál számoltam naponta a potyogást. A három "atkabajnok" családnál  a következő atkahullást számoltam:
Július 25.-től védekeztem Tac-tic_os papírcsíkkal (OMME Monitoring arány). Atkahullás:
10, 21, 9
Augusztus végén BVHC. Atkahullás egy hetes összesítés:
32, 35, 67
Hangyasavval védekeztem szeptember folyamán. Szeptember 10.-től 7 napon át adtam 10-15 millilitert a család erősségétől függően. Naponta fecskendeztem ezt a mennyiséget konyhai törlőkendőre. A családokat telibe takartam, a fóliát egy fadarabbal kb. 1 cm-re megemeltem, hogy tudjon párologni.
Szeptember 19.-től is csináltam ismét egy hangyasavas sorozatot, de ott már csak két-három naponta adtam a szert.
A hangyasav a következő atkahullást produkálta:
477, 417, 452
A kettő hangyasav között egyszer locsoltam tejsavval, de az nagyon kevés atkát hozott le:
16, 42, 24
Ugyanennél a három családnál az összesített atkahullás (július 25.-től):
535, 515, 552
A többi hét családnál 135-től 387-ig számoltam atkahullást. Ez összesített érték. A két legalacsonyabb érték (135, 203) két szaporítmány családtól van.
Hát ezek az én őszi adataim. A tapasztalat hosszabb távon érik be, tavasszal meglátjuk…

Köszönöm a válaszokat!
Azt elfelejtettem írni, hogy háromszor vágtam ki áprilistól kezdve kelés előtt a lefedett herefias építtető
kereteket.
Ki kell egészítenem a föntieket.
Tegnap Tac-Tic-os füstölést alkalmaztam a 3 legfertőzöttebb családnál.
Most néztem az eredményt. Atkahullás:
150, 250, 100 (a 250 becsült érték..., nem tudtam pontosan megszámolni...)
Ugyanennek a három családnak a tegnapi hangyasavas potyogása:
12, 42, 12
Ebből arra következtetek, hogy az amitrázos füst (nálam..., az én vidékemen) leviszi az atkát.
Arra is következtetek, hogy a hangyasavas kezelés kevésbé hatékony. Ugyanakkor nem hagy szermaradékot. Úgy gondolom, meg kell találni az arany középutat a védekezésben, erre utal a topic címének utótagja.
   

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 28. 10:09
Attila!
Jó, hogy leírtad ezeket a számokat. Ha visszalapoznánk, akkor ugye nyáron azt mondtam, hogy az atkairtás ideje ez a néhány hét, ami most van. Nagyernyei Attila  leszidott, hogy vészhelyzet van, nem lehet eddig várni. Igaza volt. De az is igaz, hogy  a méheinknek nagyon kemény terhelést kell elviselniük. Haszon és kár mérlege erős billegést mutat. Nagyon sok ilyen adatnak kell még összegyűlnie, egy átlagméhésznek is használható technológia kidolgozásához. Hiszen ha a tartós hordozó alkalmazására is alkalmatlan az átlagméhész, akkor a helyes hangyasavas kezelésre, oxálsavas sorozatszublimációra miként lesz képes? Arról nem is beszélve, hogy egy ereje teljében lévő tartós hordozó hatékonyságát az utóbbi módszerekkel miként fogja tudni elérni az átlagméhész ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Szeptember 28. 11:26
Kísérletképpen egy erősen fertőzött családnak adtam egy hete egy kartonlapot, amin 1ml mitac volt fecskendővel felvíve. 150 db hullott. Most kivettem.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az amitráz legalább 200mg tartós hordozón /persze max egy hétig/ jobban takarít mint a BVHC , de valószínű a hangyasavnál is. Elhatároztam, hogy nem fogok többet tartóssal védekezni, bár egy nem reprezentatív közvéleménykutatás /4 méhész/ alapján a két Biowar500-at használó kolléga bomba családokról számolt be, és azok sem panaszkodtak akik taktikot füstöltek hajszárítóval. Pedig ugye mindkét szer megkérdőjeleződött az utóbbi időben. Tömeges pusztulásról én csak hallomásból, ellenőrizhetetlen forrásból értesültem, az 50%-ot túlzónak érzem, de majd meglátjuk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Szeptember 28. 13:39
Irido!
Hát igen..., először tartózkodtam attól, hogy leírjam a tapasztalataimat, de úgy gondolom, hogy mindenből lehet okulni, ezért hasznos lehet. Mindenképpen meg akartam várni a hangyasavas kezelés végét, hogy lássam mi a helyzet, most jött el ez az idő. Füstölő készülékem mostanában lett, így most tudtam egy kontrollt csinálni. Ma délután füstölök a többi családnál is, holnap reggel újra számolok.
Nagyon fontosnak látom a folyamat rendszeres kontrollálását, az atkahullás számolását, mert így van egy pontos összehasonlítási alapunk.
Az áttelelés sikerét, és a családok tavaszi fejlődését mérlegre vissza lehet majd következtetni a védekezés minőségére.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Szeptember 28. 22:32
Én elhiszem, hogy reprezentatív felmérésnek 35 méhészet nem sok, de én csak ebből tudok kiindulni. Tény az, hogy ahol a rajzlapcsíkot benn hagyták tavaszig, ott a furettozás amitrázzal nem vezet eredményre. Az is tévhit, hogy az atkák szétrágják a rajzlapcsíkokat, mert ezek felét bizony tavasszal kellett kiszedni. Egy ilyen méhésznél láttam életemben először amint a kifejlett méh kirágja a fedelezést és nem ő jön ki, hanem előbb az atkák, miután már 6. alkalommal kezelték őket furettóval. Ez pedig azt jelenti, hogy az első kezelések nem voltak a csúcson, mert maradtak atkák akik be tudtak petézni a fiasba. Általában atka problémát, még nem látni ott, ahol legalább két fajta szerrel kezeltek az ősszel, valamint ahol a méhek az amitráz mellett megkapták a rendes kétszeri perizines kezelést.
Viszont az is igaz, hogy ez csak az idei őszi állapot. Hogy mi lesz jövőre azt már nem tudom, mert szerintem az idei atka inváziónak jövőre isszuk meg a levét. Az is érdekes azonban, hogy volt egy időszak úgy a 90-es évek közepe- vége felé amikor azt mondtuk, hogy az atka gond az már nem gond. Pedig akkor a méhészek túlnyomó része nemigen használt mást mint antivaros füstölő csíkot. Most már nem is tudni mennyi atka ellenes szert lehet kapni, és hússzor annyi atka van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Szeptember 29. 18:00
. Az is tévhit, hogy az atkák szétrágják a rajzlapcsíkokat, mert ezek felét bizony tavasszal kellett kiszedni......... valamint ahol a méhek az amitráz mellett megkapták a rendes kétszeri perizines kezelést.
.......................
Szerintem is tévhit.
Nem hallottam még olyat, hogy az atkák szétrágták volna a rajzlapcsíkokat....

Azt sem mesélték , hogy a Perizint kétszer használták volna.

Segíts, kérlek, hogy sikerüljön tisztábban látni ezen kérdésekben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 29. 20:40
QUQURIQ!!!

"TARALMAS ESTÉT MINDENKINEK"!!!

BIZONY-BIZONY!!!
Valamikor a Bulgár Perizint január elején kellett használni 1-1 hét idő közzel, + 5C fokon.
863 ft -ba került, 60 családra volt elegendő.
Erről kérdezzétek Dr. Cserényit én is Tőle vettem....

Még mindig van belőle!
Lehet, hogy most az atkás évben kipróbálom, hogy vajon hat-e még???
Ha igen, irány Bulgária!!!....ha másért nem is, de olcsó a tengerpartja, jók a kaják, sós a tenger... és szépek a lányok... Sozopol 1650 km, amit lehúztam egy szuszra. Igaz, nem Trabantal. De voltam Wartburgal, Dáciával, W Passáttal meg, még egy márkával. Ne hagyjátok ki a tengeri kajákat!!! A Kagylókat magam szedtem, magam főztem! Állítólag a rák salátám isteni... (ezt mások mondták)...
Ha csak tehetem, irány Bulgária! Nesszebár, Burgasz, Szancsevbrjág stb...........
A rendőrökre vigyázzatok, szeretik a gyorshajtókat!
Én is mindig megegyeztem Velük!...

A túrtista Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 29. 21:08
QUQURIQ!!!

Csak kíváncsi vagyok, hogy senki nem reagált a kezdeményezésemre, hogy elvetni való ötlet???
Ha igen, Törölje a moderátor, hogy ne foglalja a helyet!

Romantikus hétvégét Mindenkinek!

Az előző írással egyet értek, és még az előzővel is!

Oly annyira ki lett tárgyalva a téma, hogy valakinek mindet össze kellene gyűjteni egy mappába.
A személyeskedés és sértegetés elhagyásával!!!
Sőt, kérném azokat a szakembereket, akik biológusok, genetikusok, vegyszer mérnökök, persze profi méhészeket is, hogy "segítsünk magunkon" ha más nem is segít rajtunk!!!
Hozzunk létre egy válság stábot!!!
Ha akar, az OMME szakmai vezetése is delegálhatja magát!
Most tegyük félre az ellenszenvet, az utálatot.
Most ennek nagyobb tétje van!
Megkérlek Attila, hogy koordináljad ezt a témát.


A méheket féltő KIskakas!

A témában amit indítottál, semmi olyan nincs, ami miatt törölni kellene.  Egyébként hely van bőven, és itt mindenkit meghallgatunk, aztán majd eldől, hogy életképes-e az amit felvetettél.
/ türelem, a hosszú élet ritka /

moderátor


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Szeptember 29. 22:19
.
.......................
Nem hallottam még olyat, hogy az atkák szétrágták volna a rajzlapcsíkokat....

Azt sem mesélték , hogy a Perizint kétszer használták volna.


Pedig, aki elolvasta a használati utasítást, az elmesélhette volna...

Idézem:
"Diagnózis: A varroózis kimutatására egyszeri kezelés elegendő.
Terápia: A varroózis felszámolása céljából 7 napos időközzel kétszer kell kezelni."
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Szeptember 29. 22:30
Tamás!

Köszönöm a kiegészítésed, de arra figyeltem, hogy Vivaldi az amitráz melletti használatról írt, kontrollként viszont csak egyszeri kezelést javasol a használati utasítás.

Ha az idén ősszel használom sem tervezem a kétszeri kezelést, patkányméregből talán egyszeri használat is elég lesz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Szeptember 29. 22:39
Én speciel sosem használom, zárókezelésnek oxálsavazok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 30. 07:55
QUQURIQ!!!

Derűs reggelt Mindenkinek!

Íme, az OMME honlapon figyelmeztetés az atka irtásra!!!

Felhívás    | Nyomtatás |
2014. 09. 29.

Az elmúlt napok hűvösebb időjárásának következtében a méhanyák petézése teljesen leállt, a méhcsaládoknál a fiasítás mennyisége folyamatosan csökken. Az elkövetkezendő napokban jó lehetőség nyílik egy eredményesebb Varroa atka elleni kezeléshez – füstöléshez.
Felhívjuk a Tisztelt Méhésztársak figyelmét, hogy a fenti kezelésen felül végre kell hajtani a fiasításmentes időszakban aktuális zárókezeléseket is.

Köszönjük!!! Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 30. 14:06


 patkányméregből talán egyszeri használat is elég lesz.
Hogy  a tévhitek mennyire penetráns módon tudnak az emberek agyába férkőzni, az elképesztő. Áruljátok már el, ki volt aki ezt marhaságot kitalálta, és mire alapozta? Mert sem a kémiához, sem a biológiához nem ért.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Szeptember 30. 17:38
Kedves Irido!

Nagyon komolyan elnézést kell kérnem, hiszen a "patkánymérget" valóban idézőjelbe kellett volna tennem, ha kicsit ironikusan akartam utalni a kumafoszra, ami valójában szerves organofoszfát a benne rejlő kumarin-gyök ellenére, ezért valóban nem véralvadási problémákat okoz az atkánál, hanem az organofoszfátok mintájára az acetil-kolin-észteráz enzim működését blokkolja. Elnézést, elnézést, elnézést!
Természetesen azért szabadkozom, mert olyan szakmailag rendkívül tájékozott adtközlőktől kaphattam ismereteket, mint a Méhészfórumon Cerana, akinek szaktudását rendkívül nagyra becsülöm  -szerintem méhegészségügyi kérdésekben nincs alternatívája az ő véleményének-, ő már 2009-ben is eligazította Misit a "patkányméreg-kérdésben" (a Méhészfórumon 2009. 08. 26-27-én folytatott beszélgetés során, valamint a decemberben is ugyanott helyretette a pontatlanságot). Ezek mellett természetesen olvastam a Méhészetben közölt, hasonló tartalmú cikkeket is, ezért megbocsájthatatlan, hogy ilyen pongyola módon fogalmaztam, lefelejtve az idézőjelet. Ha mégis megbocsájtható lenne eme bűnöm, kérnék irgalmat szegény fejemnek, ha nem, szomorúan kell tudomásul vennem, hogy megbocsájthatatlan bűnt követtem el a szakmai tájékoztatás olyan fontos fórumán, mint a Klub. Kérlek, -ha lehetséges- ítélj elnézően, cserében felajánlom, hogy a jövőben tartózkodok az iróniától!
Ha valakit érdekelne, miért kérek elnézést, felteszem a hatóanyagok szerkezeti képletét, hogy könnyebb legyen átlátni, miért is kérek ilyen sűrűn bocsánatot:
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Szeptember 30. 19:17
No ez nem semmi volt. Gyanús nekem nagyon ez Petronius arbiter. Mintha ismerném már régről. Nagyon régről, szinte az ókorból.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 30. 21:00
Idézet
Ha mégis megbocsájtható lenne eme bűnöm, kérnék irgalmat szegény fejemnek, ha nem, szomorúan kell tudomásul vennem, hogy megbocsájthatatlan bűnt követtem el a szakmai tájékoztatás olyan fontos fórumán, mint a Klub. Kérlek, -ha lehetséges- ítélj elnézően, cserében felajánlom, hogy a jövőben tartózkodok az iróniától!
Ha valakit érdekelne, miért kérek elnézést, felteszem a hatóanyagok szerkezeti képletét, hogy könnyebb legyen átlátni, miért is kérek ilyen sűrűn bocsánatot:


Arisztaiosz=Tomipapa=Petronius ???
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mask - 2014. Október 01. 08:57
Először volt Tomipapa, utána lett Arisztosz  :-X
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 01. 16:37
Most meg Belzebub Abrikter. Továbbra is az ördög ügyvéde.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 02. 06:52
Sziasztok!
Kérlek benneteket a szakmai hozzászólásra koncentráljatok.
Ne azzal törődjünk, hogy ki kicsoda.
Ha segítőkész szándékkal írnak a Méhészklubra, abból mindenki nyerhet.
Lépjünk át önmagunkon, de ehhez az is kell, hogy Arisztaiosz szellemisége örökre eltűnjön.
Majd meglátjuk.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 02. 20:38
A tegnap reggeli füstölés/ Furettó, tac-tic/ után két órával 30 -60 közötti atkaszám, ami leginkább aggaszt az, hogy sok belőlük még életben volt,bár nem igazán voltak fürgék.

Üdv: jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 06:55
Sziasztok!

Tegnapelőtt ködöltem, 5 családnál számoltam az atkákat, én is két órával a kezelés után. 4 családnál 10 alatt volt a lehullott atkák száma, az ötödiknél viszont 100 fölött. Miért lehet ez? Az előző kezelésnél (09.24) valamit hiba csúszott be annál az egynél, vagy valahonnan összeszedtek ennyi atkát? Mi van, ha van még több ilyen fertőzött család? A következő napok előrejelzése szerint már nem annyira lesz alkalmas a ködölésre....

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 03. 07:45
NB18!
Nálam a 10 vizsgált családból van még 3 család, ahol 90-130 atkahullást számoltam a füstölés másnapján. (Ez a 2. füst, az előző 5 napja volt.) A többi családnál 0-30 között van a potyogás.
Azért mondod, hogy nem alkalmas a következő napok időjárása a ködölésre, mert hajnalban 5-8 fokot írnak?
Ha napközben 15-20 fok van, akkor sem szabad füstölni a hajnali hideg miatt? (Kora este szoktam füstölni.)
Üdv: Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 03. 07:46
NB18!
Nálam a 10 vizsgált családból van még 3 család, ahol 90-130 atkahullást számoltam a füstölés másnapján. (Ez a 2. füst, az előző 5 napja volt.) A többi családnál 0-30 között van a potyogás. Úgy vélem, ahol ilyen alacsony az atkahullás, ott már elég a zárókezelés... Jól gondolom?
Azért mondod, hogy nem alkalmas a következő napok időjárása a ködölésre, mert hajnalban 5-8 fokot írnak?
Ha napközben 15-20 fok van, akkor sem szabad füstölni a hajnali hideg miatt? (Kora este szoktam füstölni.)
Üdv: Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 07:55
Szia ata67!

A 10 alattit nem, de a 100 fölötti atkahullást én sokallom! Én a zárókezelést csak November közepe, vége felé szoktam csinálni, addig szerintem az a százas nagyságrendű atkalétszám is tud károkat okozni! Közben megnéztem az előrejelzést, pár napja még egész más időt jeleztek előre az időképen......Ebben az időben biztos, hogy lehet még kezelni, de a kora este helyett én inkább a reggelt ajánlanám.Így van idejük napközben kiszellőztetni a fejüket!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 03. 07:59
Köszi NB18!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 08:04
Örülök, ha segíthettem, de azért azt hozzáteszem ,hogy ez csak az én véleményem, vannak itt nálam hozzáértőbb emberek is, akik véleményét feltétlen kérd ki!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 03. 15:00
QUQURIQ!!!

Én kedden ködöltem Furettóval  20% Mitac-al. 185 atka potyogott 45 perc alatt!!!

Előzmények!
2013. napraforgó után Taktikos kezelés 3 naponként  7 alkalommal (volt még fedett here
           fias).
          október eleje : Taktik 3 naponként  6 alkalom.
          október 20 körül Mavrikos csurgatás mert újból beindult a fiasítás
          december eleje: záró kezelés Apiox-al.
Tavasztól napraforgóig soha nem védekeztem, az intenzív vándorlásaim miatt.

2014. napraforgó után, igaz egy kicsit elhúzódott : Taktik, friss akkor bontott, jó dátummal.
          3 naponként 7 alaklommal. a lehullott atka szám: 0-35 között volt.
          Család vizsgáláskor a méheken atkát láttam.
          Szeptember közepe Taktikos ködölés 3 naponként 6 alkalommal. Még mindig látni a
          méheken atkát.
Ezért gyanús lett!!!
Szeptember közepe: Gyorsan vettem Mitacot 20% Amitráz tartalommal, és 2 alakalommal 3
                                 naponként ködöltem.
Szeptember 30 most kedd, ködölés Mitac-al. 185 atka!!!
Október 4. ha az idő engedi, ködölök Mitac-al.
Az utóbbi Mitacos kezeléseket egy kicsit azért húztam el egymástól, mert félek a tavaszi Nosemától, amit az Amitráz elő idézhet!
Október vége: Mavrikos csurgatás.
November vége : Még nem döntöttem, hogy mi is legyen a záró kezelés!!!
Mit is szűrtem le az egészből!
2013. év  A Taktikok át voltak csomagolva, lejárt dátummal árulták. + a méhészek is bevásároltak belőle tartaléknak. Pedig felbontás után 2 hónapig jó!
A záró kezelés csak smafu, bőven maradnak atkák!!! (ellenőrizni kellene a záró szerek
          hatékonyságát)!!! (kutatás)!!!
2013. meleg tél, az atkák kényelmesen szaporodtak. Kinél több, kinél kevesebb!!!
2014 év vándorlások beindították az atkák vándorlását is.
         Akinek volt atkája adta, akinek kevés volt, kapta!!!  Így egyenlítődött ki országosan!
Csak azt képzeljük el, ha nem lett volna túl rajzásos év!
A rajjal megoszlik az atkaszám is! Ugyan úgy mint szaporításkor!
Tehát még szerencsések is vagyunk!!!....
Azok voltak okosak, akik az idén vaddohány ideje alatt lekezelték valami hatásos szerrel az állományukat!!!
De!
Ők is visszakaptak mások állományaitól atkákat!
Na!
Most azoknak van kevesebb, ha jó szerrel védekeztek!
Akik rosszal, azoknak is ugyan annyi van, mint akik nem védekeztek vaddohány után.
Mi most a Teendő???
Irtsuk az atkát, de egyre kevesebb Amitrázt használjunk!!!
Akinek kicsi az állománya, az villázza fel a fedett fiasítást, és kezeljen 20% Mitac-al. egy alkalom elég, ha nincsenek méhek a közelben!
Megjegyzés: Túl könnyen vettük az atkával való együtt élést…
                      Ne megszokásból méhészkedjünk!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 03. 17:15

Az utóbbi Mitacos kezeléseket egy kicsit azért húztam el egymástól, mert félek a tavaszi Nosemától, amit az Amitráz elő idézhet!

Attila!
Ugye milyen érdekes? Kiskakast is megbuktatnád méhegészségügyből ?
No de hagyjuk, részemről el van felejtve.
Kiskakas azt nem írtad, hogy mekkora volt az adag Takticból és Mitacból. Az átcsomagolt Taktic pofátlanság. Láttál benne fehér pelyhesedést ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 03. 18:43
Irido!
Ha kívánod privátban vitázhatunk.
Ismered Dr. Hegedűs Dénest?
Kérdezd meg mit okoz a sok amitrázzal való füstölés, de legyen ködölés, ezen talán nem akadsz fent.
Egyébként az OMME szakemberei is füstölést említenek. Ja és a papírcsík égetése nem füstölés, hanem szublimálás.
Nosemát bizony okoz a sok füstölés, vagy azonnalit vagy későbbit. Tavasszal viszont tilos mert a füstöléssel, az anyák petézési teljesítménye bizonyítottan 30%-al lecsökken.
Okos a mi Kiskakasunk. Teljesen helytálló az írása.
Minden sorával egyet értek, ha tetszik ha nem.
Egyébként Ő is szokott vizsgáztatni.
Üdv:Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Október 03. 18:45
Irtsuk az atkát, de egyre kevesebb Amitrázt használjunk!!!
Akinek kicsi az állománya, az villázza fel a fedett fiasítást, és kezeljen 20% Mitac-al.


A Mitac nem amitráz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 03. 18:51
Bogaras!
De!
Kiskakas gondolom úgy érti, hogy ne sorozatot nyomjatok!
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Október 03. 19:03
Szia Attila ! Úgy érted , hogy nem 3x2 vagy 2x2 -őt? Hanem hetenként egyet -egyet ?  Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 03. 19:11
Szia Anti!
Egyetlen egyszer, ha a hőmérséklet is passzol!
Sorozatot most már tilos!
Légy nagyon óvatos, mert van aki most nyírta ki egy rosszul időzített füstöléssel az állományát.
Nem kell hozzá semmi más csak egy esti füstölés, és másnap hajnali pár fok.
Ha nappal füstölsz biztonságosabb, és utána ha tudnak repülni, nem lehet baj.
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 03. 20:08
Sziasztok!

Mióta ködölőt használok, azóta csak hajnalban, vagy reggel kezelek. Ugyanígy használtam  Janovics féle hajszárítós füstölő gépet. Apámék régen a papírcsíkot is mindig hajnalban égették. Mindig azt mondta az öregem, hogy a kezelés után szinte rögtön repülnie kell a méhnek, hogy ki tudja magát okádni...

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. Október 03. 20:36
Kőszőnőm  a választ , Attila !   Úgy is most  űgyeletes vagyok , és most egy hetet pihennek , de majd a jővő héten , ahogy mondod csak finoman .  Megvettem az oxalt , és előszőr fogom használni  záró kezelésnek .  Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. Október 04. 06:32
Sorozatot most már tilos!

Nem tilos, inkább az ésszerűségen van a hangsúly.  2 telephelyen telelnek a méhek. Az egyiken csak új anyások, bő virágporhordás mellett érdekes módon nincs fiasítás. Másik telephely vegyes anyák , mozgás csendes, némi virágpor és szinte minden családnál 2-3 fél keretben nyitott tenyérnyi fias,  nem csak fedettek. Mindkét állomány rögtön napra után kezelve, szeptember végén ellenőrzés , majd újabb füst. Azon a telepen ahol még van fias muszáj a 4-5 füstöt megcsinálni. A másik vasárnap kap egy oxálsavas szublimálást kontrollnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 04. 07:12
Én igazán nem látom értelmét annak, hogy ragaszkodjon valaki a reggeli vagy esti amitrázos füstöléshez. Nap közben eldönthető az, hogy már alkalmas a hőmérséklet és még az is lesz néhány órán át. Én pl. éppen ezért mindig a legmelegebb napokon délután két óra körül füstölök. Ha meleg van,de nagyon borult az ég, akkor inkább  halasztom másnapra, ha az előrejelzés alapján valószínűsíthető az, hogy akkor alkalmasabb az idő repülésre. Persze ilyenkor lesznek méhek, melyeket nem ér közvetlenül a füst. Azonban ezek aránya ilyenkor már kicsi, és annak is kicsi esélye, hogy a következő füst alkalmával megint éppen ők lesznek kinn. Arról nem is beszélve, hogy eleve csak a méhek néhány százalékán van atka. Tehát elvétve lesz olyan atka, amelyik úgy ússza meg a kezelést, hogy kinn volt utazgatni egy méhhel. Amelyik mégis, azt majd a zárókezelés lehozza. Én hosszú évekig mindig csakis és kizárólag októberben adtam sorozatfüstöt, igaz csak kb. 5 naponta. Aztán áttértem arra, hogy ilyenkor kezeltem papírcsíkkal, mert jobb eredményt hozott. Ez most már szóba sem jöhet!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 04. 16:07
QUQURIQ!!!

Szép estét Mindenkinek!

Értékeld Iridó!!!

Nos!
Egy társaság szét mérette az egy litert öt egyforma adagra. Hárman még aznap ködöltek. Az elmondásuk szerint, a Taktikra jellemző színű, állagú és szagú volt a vegyszer.
Hárman még aznap ködöltek, amitől nagy méhelhullásuk volt másnapra. Az idő megfelelő volt a kezelésre, mert hajnalra is 17 fok volt a hőmérséklet.
Másnap telefonáltak a többieknek az elhullásról, és arról is , hogy világos zöldes zavaros lett a Taktik.
Ekkor kerestek meg, hogy mitévők legyenek, mert tudták, hogy Én is ott vettem meg a szert. Az enyém még bontatlan volt. Az Övéket visszavette az állatorvosi gyógyszertár. Tüzetesen megnéztem a csomagolást. Egy fénymásolt lap volt a flakonra ragasztva. A lejátati dátum többször ár volt címkézve.
Reklamáltam én is a vásárolt helyen. Számla ellenében visszavették.
A Taktikból 16 ml 2 dl petrol.
A Mitac:     10 ml 2 dl petrol.
A három napokat szigorúan betartottam, és a hőmérsékleteket is!
Lehet, hogy megbuktathatsz méh egészségügyből, de hosszú évek óta így védekeztem, és semmi baj nem volt atka miatt.
Harminc két éve használom az Amitrázt!
Ne felejtsük el a problémát, ... én csak tanulhatnék belőle, mások meg okulhatnak!!!
Én soha nem szégyelltem tanulni!!!
Ezért kérlek, hogy írjad meg, hogy hol vétettem ekkorát!!!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 05. 10:28
Kiskakas!
Nincs nálam a bölcsek köve! A félreértést privátban rendeztük Attilával. Amit írok, az csak magánvélemény. Szerintem egy lejárt gyógyszer nem okozhatott méhelhullást. Legfeljebb annyit, hogy nem volt hatásos. Nincs tudomásom arról, hogy toxikus bomlástermék képződne a lejárat után. A zöldes színt én még nem tapasztaltam, nem lehet, hogy más anyag keveredett bele?  Pl. előtte ugyanazzal a fecskendővel, amellyel ki lett mérve, valamilyen rovarirtót mértek ki növényvédelmi permetezéshez. De ez csak találgatás, mert sem a zöld szín, sem a méhelhullás nem illik a képbe.A fehér pelyhesedés is inkább csak néhány nappal a felbontás után következik be. Néhány évvel ezelőtt azonban  még úgy is  működött papírlapon októberben, magas páratartalom mellett. Ha 1 ml-t adagol a ködölőd, akkor ez ugye kb 20 mg/ család amitráz. Tekintettel arra, hogy a Mitac adagod is 20 mg/ család,ezért az nem lehet vita tárgya, hogy a lejárt Takticban már nem volt aktív a hatóanyag. Szégyen-gyalázat ilyent árulni! De ismétlem méhelhullást véleményem szerint nem okozhat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 05. 11:42
Iridoval egyetértve: lejárt szavatosságú amitráz hatóanyag nem okozhat önmagában méhpusztulást, ha a hatóanyag egy része le is bomlott, a metabolitok nem mérgezőbbek, mint az alapvegyület. A Méhész fórumon az atka témában megtalálhatók az amitráz metabolizációjának útjai, azokból látható, hogy méhekre nézve veszélyes metabolit nem keletkezik a hidrolízis során, tehát némi hatáscsökkenés lehetséges, de az nem jár méhpusztulással.

Egyébként a mérgezések esetében érdemes lett volna egy laboratóriumi tandem-vizsgálatot elvégeztetni a szermaradványokra, abból egyértelműen kiderülhetett volna, mi okozta a mérgezést. Sajnos hivatalosan elég nehéz egy ilyen mérgezési eset kivizsgáltatása, sem a Taktic, sem a Mitac nem engedélyezett készítmény méhek varroozisának gyógyítására, így azzal érvelni, hogy a használt gyógyhatású készítmény okozhatta a mérgezést, eleve nem lehet. Szerintem érdemes lenne Irido érvrendszere mentén keresgélni az okot, a házi méricskélés sajnos rejt veszélyeket. Azt nem valószínűsítem, hogy "gyárilag" keveredhetett a Taktic-ba egyéb rovarölő hatóanyag, de mióta egy méhveszélyességi kockázat szempontjából ártalmatlanként ismert gombaölő-szerben fipronil hatóanyag-szennyeződést is találtak, már semmin nem csodálkozom, de hangsúlyozom, hogy az utóbbi esetben is egy engedélyezett gombaölő-hatóanyagba keveredett a hazánkban felhasználási engedéllyel nem rendelkező rovarölőszer. Mint láthatjuk az kimutatható volt a laboratóriumban, de miután az ominózus Taktic-ot visszavitték a forgalmazóhoz, a gyanú már nem igazolható. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Október 07. 13:48
Üdv!
Érdekes...
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Kertész koromban több olyan esettel is találkoztam,amikor ugyanaz a hatóanyag egyik gyártó készítményébe nem hatott (mert nem volt benne) a másikéba viszont igen.
Az OMME-nak már a panaszok miatt régen be kellett vna vizsgáltatni,mert mi egyénileg hiába vizsgáltatjuk senki nem veszi figyelembe az eredményt.
A Tak-tik-ból kimaradt a hatóanyag (vagy egy része). A Póker-be (vényköteles szer) meg szerintem nem véletlenül került bele a fipronil...
Lehet idén valakik drasztikusan csökkenteni akarják a magyar méhállományt...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 07. 14:35
Tirpákbokri!
Jónak tartom az eszmefuttatásodat.
Különösen azt a részét, hogy a sorozatos panaszok miatt, már rég lépnie kellett volna az OMME-nak.
Van egy "tudományos-szakmai" bizottság, de valójában csak szaladnak az események után.
Ma is szaktanácsadói értekezlet van. Majd mindenki elmondja szépen, hogy bizony sok az atka.
Ezzel be is fejeződött a feladatuk. A megoldást senki nem tárja elénk.
Csonka Imre tegnapi szekszárdi előadásában arra utalt, hogy mi mindent nem használnak a méhészek az atkák irtására, de irányt mutató precíz recept nincs. A méhészek érdekvédelmi szervezete belső morális válságában erre nincs idő. Így magunknak kell megoldanunk a problémát, akár tiltott készítmények használatával is, ha az védi meg a méhcsaládokat a pusztulástól.
Ez sokáig nem mehet így, kell egy olyan igazi érdekvédő csapat, aki ugrik ha a tagság kiált.
Most nem ugranak, lapítanak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2014. Október 07. 16:00
Szerintem is a tak-tikkal van a baj. Abból indulok ki, hogy nem lehet akkora árkülönbség ami nálunk van. Vannak akik 9-10 eFt-ért jutnak hozzá, nálunk meg 18 eFt. Ilyen árrésbeli különbség nincs. Mint ahogy minden mást, úgy a taktikot is hamisítják és ez kerülhetett be a rendszerbe. Érdekes módon aki a drága taktikot vette annál működik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 07. 18:25
Hát nem tudom, hogy ilyen drasztikus áremelkedés következett-e be, vagy csak arról van-e szó, hogy nem volt újabb behozatal, és a nem lejártnak kérik meg az árát. Egyébként az egy létező dolog, hogy a gyógyszer forgalmazó a lejárt készítményt bevizsgáltatja, és akkor megfelelő hatóanyag tartalom esetén meghosszabbítják  a minőségmegőrzési időt. Többszörös hosszabbítás tudomásom szerint nem lehetséges. Tehát amelyiken több ragasztás is van, az vélhetően régen lejárt, tehát a hatóanyaggal is gond lehet. Ez sem feltétlenül van így, vannak szerek, melyek évekkel a lejárat után is hatásosak. Nyilvánvalóan a méhész kifizette a szer árát, joggal tart igényt arra, hogy megfelelő minőséget kapjon. Hivatalos meghosszabbítás estén azonban utalni kell a határozatra , sőt azt mellékelni is kell.
Az OMME szerepe. Azért én valahol megértem őket is. Más egy Fórumon elmondani a tapasztalatokat, és más egy félig hivatalos állásfoglalást kiadni. Azért azt sok oldalról meg kell támasztani, melyhez korrekt vizsgálatok és idő szükséges. Arról nem is beszélve, hogy a fiasítás jelenlétének függvényében hullámszerű hatékonyságot mutat az amitráz. Nehéz ebből egzakt következtetést levonni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 07. 19:05
Üdv!
Érdekes...
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Kertész koromban több olyan esettel is találkoztam,amikor ugyanaz a hatóanyag egyik gyártó készítményébe nem hatott (mert nem volt benne) a másikéba viszont igen.
Az OMME-nak már a panaszok miatt régen be kellett vna vizsgáltatni,mert mi egyénileg hiába vizsgáltatjuk senki nem veszi figyelembe az eredményt.
A Tak-tik-ból kimaradt a hatóanyag (vagy egy része). A Póker-be (vényköteles szer) meg szerintem nem véletlenül került bele a fipronil...
Lehet idén valakik drasztikusan csökkenteni akarják a magyar méhállományt...

Kedves Bokri!

Nagyernyei Attila alig várta már, hogy ön feladja a labdát. Nos, sem a feladás, sem a lecsapás nem igazán sikeredett: legyen már kedves valaki megmondani, hogy szerinte az OMME milyen alapon kérhetné a Taktic ektoparazitikum bevizsgálását a benne lévő hatóanyagra vonatkozóan Varroa destructorra nézve...
Ha elhiszi, ha nem, én is kertész vagyok. Soha nem találkoztam szabályosan beszerzett, a növénykultúrára engedélyezett szer kapcsán a hatástalansággal. Igaz, mindannyiszor hivatalosan, az előírásokat betartva folytattam a növényvédelmi tevékenységet. Nem igyekeztem a fekete technológiák mentén a kiadásokat csökkenteni. Tény, hogy ha lócitrom van, azon verebet is ralálunk: ha valaki vevő a gagyi szerre, az ne reklamáljon, ha az valóban gagyi. Esetleg kérdezze meg a szakembereket, hogy a Takticot mikor engedélyezték a Varroa okozta probléma kezelésére. Nagyernyei Attila bizonyára képes adekvát választ adni a kérdésre.
Kedves Bokri! A Taktic soha nem volt engedélyezett készítmény a méhek varroozisának kezelésére, ezért aki azzal kezelt, ne az OMME vezetésében keresse a hibát. Az OMME szakember-gárdája a szakmai szabályokat félretéve, illetve azokat méhész szempontból magyarázva ajánlotta egykor a Taktic használatát, amikor semmilyen törzskönyvezett amitráz hatóanyagú készítmény nem állt a méhészek rendelkezésére. Azóta van több eseti felhasználási engedéllyel rendelkező készítmény is, de a méhészek azóta is az "ócsó" Takticot használják. Nem hiszem, hogy azt hamisítanák, de semmi sem lehetetlen, de ez nem változtat azon a tényen, hogy méhek gyógykezelésére kizárólag állatorvosi vényre lehetett beszerezni, és csak állatorvosi felügyelet mellett lehetett azt használni is, amíg nem volt engedélyezett és hatásos hatóanyag az atka ellen. Ma nincs miért reklamálni, van megfelelő és engedélyezett készítmény, legfeljebb az ára miatt a Tolnagro nyakán marad, mert helyette az "ócsóbb" -bár lehet, hogy immár hamisított "made in China" Takticot stb. amitráz-tartalmú készítményt preferálnak a méhészek, s utána országszerte nyikogják, hogy atka-invázió van. Ha ön állatorvosi vényre vásárolta a Taktic-ját, valamint állatorvosi felügyelet mellett alkalmazta azt a méhesében, akkor jogosan reklamálhat, ha a szabályos használat mellett a készítmény hatástalan vagy csökkent a hatása. Még az állatorvosán is számon kérheti. Ha viszont ellenőrizhetetlen forrásból származó, felhasználási engedéllyel sem rendelkező szert használt, s az nem hozta az elvárt hatást, akkor csak ott reklamálhat, ahol a szert beszerezte. Véleményem szerint nem az OMME-nél...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2014. Október 07. 20:10
Kedves Arbiter!
Ha gondolja szívesen megmutatom a bírói végzést a forgalmazó elmarasztalásáról,ill a kártérítés megállapításáról...
A másik esetben peren kívüli megegyezés született,de nyoma annak is van.Szó sem volt feketén beszerzett növényvédő szerekről,ezt kikérem magamnak.Sosem tenném így kockára 97 ha alma évi termését,ami ráadásul nem is az enyém...Eszmefuttatása vonalán haladva értelme sem lett vna az olcsó növényvédő szert megvennünk,mert a "megtakarításból" hasznunk sem lett vna...Jaa és a Póker-esek is gagyi szert vettek receptre...és mérgeztek le több ezer méhcsaládot.
A Tak-tik-ra visszatérve...Úgy gondolom egy országos egyesület legalább annyit tehetett vna a tagjaiért,ha már a monitoring vizsgálatban ők ajánlották a szert,legalább figyelmeztetnie kellett vna az esetleges hatástalanságára.Ehhez kellett vna egy hatóanyagvizsgálat...
Én egy állatklinika patikájában szereztem be a tanácsukat kikérve.Azóta megbeszéltük a problémát is.Azt is megbeszéltük,hogy a régi kapcsolataim segítségével,már csak kíváncsiságból is megnézetjük a Tak-tik-ot,mert nem csak én panaszkodtam.
Egyébként a labdafeladás,kavarás nem az én stílusom.Gondolataim írtam le,mert kíváncsi lettem ezek csak az én fejemben fordultak-e meg...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 07. 20:21
Érdekes...
Vajon csak nekem tűnt fel,hogy az azonos hatóanyag mennyiség kijuttatása mellet miért hat az egyik (......) és miért nem,vagy csak alig a másik (Tak-tik) amitrázos készítmény.
Nem hiszem hogy csak a vivő meg adalék anyagok miatt.
Szerintem simán nincs benne a megfelelő mennyiségű amitráz.
Én ugyanazt a TacTicot használtam augusztusban papírcsíkon, mint szeptember végén füstölőben.
Papírcsíkon használva alig hullott atka, azt gondolhattam, hogy rendben van az állomány.
Füstölve a legfertőzöttebb családokról több százat hozott le ugyanaz a Tac-Tic úgy, hogy a hangyasav előzőleg levitt majdnem 500-at. Ennek a fordítottja is előfordult más családokkal. Alig hullott atka a hangyasavnál, de a füstölés több százat levitt egy hét alatt. Ebből azt a tanulságot vonom le, hogy át kell fedni a védekezéssel egy néhány hetes időszakot, és az már sikeres.
Augusztus végén használtam BVHC-t is. Alig hozott le atkát.
Szeptember 27.-én hagytam abba a hangyasavas kezelést. (Volt olyan család, ahol közel 500 atka hullott a hangyasavas kezelés teljes ideje alatt). A hangyasavas kezelés végén alig potyogott már atka. A kettő amitrázos füst után egy hét alatt 4-600 hullott az erősen fertőzött családoknál. Lehet, hogy a méhek tömeges kelése is ezen a héten volt, így sok atka került a sejteken kívülre. Nem a Tac-Ticcal volt baj, hanem inkább a tartós hordozós módszer elégtelenségére gyanakszom.
A 17 családomban négynél van egy kevés fias. (Bocs..., kettőt még nem néztem át.) Ebből három új anya.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 07. 20:43
1.
Tartós hordozós kezelés nem kiforrott módszer, ráadásul a rezisztencia kialakítására kiváló módszer, tehát nem javasolom senkinek se a tartós hordozók alkalmazását atkairtásra.
2.
Belzebúb Abrikter méregkereskedő kertés elvtárs megint belekontárkodott a méhészek dolgába. Kérem senki se foglalkozzon érdemben írásával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 07. 20:59

Az OMME szakember-gárdája a szakmai szabályokat félretéve, illetve azokat méhész szempontból magyarázva ajánlotta egykor a Taktic használatát, amikor semmilyen törzskönyvezett amitráz hatóanyagú készítmény nem állt a méhészek rendelkezésére............... méhek gyógykezelésére kizárólag állatorvosi vényre lehetett beszerezni, és csak állatorvosi felügyelet mellett lehetett azt használni is, amíg nem volt engedélyezett és hatásos hatóanyag az atka ellen......


Az látszik, hogy nem régóta méhészkedsz. Nem tudom, hogy ki mesélt neked ezekről a dolgokról, de a valósághoz semmi köze nincs. Az elmúlt 15 évben mindig volt engedélyezett és hatásos atkairtó készítmény az országban. Magyarországon a Takticot soha nem lehetett méhek gyógykezelésére alkalmazni. Állatorvos azt a méhek bántalmainak kezelésére soha nem írhatta fel, és nyilván nem is felügyelhette annak a méhészeti alkalmazását. Esetleg egy-két ember hagymázos elképzeléseiben lehetett erről szó, jobb lett volna, ha ők is megtartják maguknak ezt a tévedésüket. Éppen ezért helyes az a megállapítás, hogy a Taktic elvárható összetevőinek esetleges elégtelensége miatt a méhészek eredménnyel nem tudnak fellépni sem a gyártóval, sem a forgalmazóval szemben.

Az elégedetlen hangok nem is ez irányba mennek, hanem az OMME szakmai szerepvállalását, vizsgálatait sürgetik a méhészek.  Ha méhészkedtél volna korábban, akkor nyilvánvaló lenne számodra, hogy a Taktic méhészeti alkalmazását, annak részletes leírását, először egy OMME kiadvány adta közre. Abban az időben már számtalan, sokszor hasra ütés után népszerűsített „recept” forgott közkézen, hogy miként lehet az atkát olcsón és hatékonyan irtani. Ebben a helyzetben, kívánt az OMME kiadvány egy szakmai fogódzót adni, egy vizsgált felhasználási mód közreadásával. Természetesen állategészségügyi szempontból is teljesen szabálytalan volt ennek a módszernek a propagálása, és nyilván az EU-s pénzeket (Nemzeti Program) sem lehetett volna egy nem engedélyezett technológia bemutatására felhasználni. Ez azonban már egy másik témához tartozik.

A Tóth Péter által leírt Takticos-étolajos lapok rohamosan elterjedtek –elsősorban az olcsóságuk miatt-, és ténylegesen csökkentették azt a káoszt, amit a nem vizsgált házi receptek sokasága okozott. Több szakmai előadó, nem meglepő módon Tóth Péter és Cserényi Péter is ajánlotta ezt a módszert, több előadásukat is végighallgattam az évek során. Most, hogy egyelőre nem tisztázott okból csökkenni látszik a lapok hatékonysága, szinte magától értetődő az igény a „felhasználók” körében az OMME szakmai állásfoglalására. Továbbra is fenntartja–e az OMME az ajánlását a Taktic esetében, vagy nem javasolja annak az alkalmazását? Ilyen egyszerű ez a történet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 07. 21:12
Hogy érthetőbb legyen, Cserényi Péter szakmai alelnök és Tóth Péter OMME IB tag, régebben vezető szaktanácsadó, most szaktanácsadó és a monitorig rendszer fő hajakendje javasolt és javasol rendszeresen a méhészeknek egy olyan módszert, ami nem engedélyezett, sőt nyilvánvalóan rezisztencia fokozó. Ne ennyit a két úr szakmai igényességéről és az OMME vezérkarnak a szakszerűségben betöltött szerepéről.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 07. 23:27
QUQURIQ!!!

Jó éjszakát!

Gyerekek!
Ne húzzuk rá Cserényi Péterre és Tóth Péterre a vizes lepedőt!
Éveken keresztül fillérekért védekeztünk az atkák ellen Taktikkal!
Akkor miért nem írt senki, hogy ez így nem jó?
Nem csak Ők találták ezt ki, ennek a Taktikos módszernek volt több variációja is!
Amióta beszüntették a 20% Amitráz hatóanyag tartalmú atka irtót, azóta pancsoltunk a Taktikkal!
Ez az igazság!
Most, hogy a rövid meleg télben, szinte le sem álltak az anyák, hatványozottan elszaporodtak az atkák.
Az áttelelt atkákra sem figyeltünk, mivel egész szezonban senki nem látott atkát!
Több generáció atka kelt ki akkorra, amikorra a napraforgó utáni kezelésre sor kerülhetett!
Igaz, az idei Taktikkal valami gond is volt!
Ezt csak egy komoly labor vizsgálat bizonyíthatná!!!
Aki figyelte a szigorúan 3 naponkénti, 7 alkalommal végzett furettózást, (Kései herék miatt) az láthatta, hogy továbbra is maradtak a m,éheken atkák.
Nesze neked atka kapsz egy kis 20% Amitrázt!
És lám! hullottak tömegével az atkák!
Most már, TILOS!!! Amitrázzal védekezni!
Most csal Oxálsav jöhet számításba:
46 g oxálsav 1 liter langyos vízben oldva. ez 20 családra elegendő. + 15-20 dkg cukor
50 ml/ átlagos méhcsalád
FIGYELEM: gumikesztyű, gázálarc!
Ha!
Nem olyan sok az atka, elég egyszer a csurgatás.
Ha!
Sok, EGY hét után meg lehet ismételni!
Ez a csurgatás kb 5-6 napig hozza az atkákat.
A záró kezelés Perizin
Vagy Mavrik, vagy klartán
Keverés: 10 l víz, 1 ml Mavrik hideg csapvízhez CUKOR NÉLKÜL! 50 ml /átlagos méhcsalád.

Tavasszal TILOS: Amitrázt használni! Februárban illó olajos Thimol stb... az alkalmas!!!

A méhek sok atkaszúrása miatt, aki csak tudja, zárt helyi teleltetést végezzen.
Nagy 50% téli elhullás prognoztizálható, ha hosszú tartós nagy hideg lesz télen!!!

Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 07. 23:50
Hogy érthetőbb legyen, Cserényi Péter szakmai alelnök és Tóth Péter OMME IB tag, régebben vezető szaktanácsadó, most szaktanácsadó és a monitorig rendszer fő hajakendje javasolt és javasol rendszeresen a méhészeknek egy olyan módszert, ami nem engedélyezett, sőt nyilvánvalóan rezisztencia fokozó. Ne ennyit a két úr szakmai igényességéről és az OMME vezérkarnak a szakszerűségben betöltött szerepéről.
Így van. Mindenért ők a felelősek. Agyon verni őket./Nem a sok buta méhtartó aki benntartja a csíkot tavaszig./
Én ugyan nem szeretem különösebben egyiket sem, mivel nem is igen ismerem őket, talán Cserényit látásból. De azért, azt talán még sem várhatjuk el tőlük, hogy menjenek el méhésztől méhészig, és dobálják ki a több hónapos csíkokat. Azért arra figyelmeztetnélek, hogy ne hogy így járj te is az oxál sav származékok túlzott favorizálásával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 00:19
Vivaldi!

Olyasmit állítasz, amit én nem állítottam és olyan következtetést vonsz, le, ami az én állításomból nem következik. Lécci gondolkodj egy cseppet!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 08:17
Kiskakas!

Szerintem soha nem készítettél oxálsav oldatot és soha nem is csurgattad még a méhcsaládnak az oxálsavat!
1.
Desztilált vagy ioncserélt víz kell a készítéshez.
2.
Csurgatáshoz nem kell gázálarcot viselni, sőt Gumikesztyű se kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 08. 08:24
Sziasztok!
Balatonvilágoson, négy évvel ez előtt az APIOX bemutatója azzal fejeződöttbe, hogy az előadó ivott belőle!
Ezzel bizonyítva ártalmatlanságát.
Viszont!
Az oxálsav tömény formában veszedelmes méreg!
Gyermekek elől elzárni, spájzba nem való!
Tömény állapotban, bőrrel érintkezve égési sérülést okoz.
Ilyen hígításban ahogy a méhekre kell csorgatnunk, veszélytelen.
Kérem a kémikusok és a témához értő kollégákat erősítsék meg, vagy cáfolják gondolataimat.
A gyógyszertári kiszerelésen még halálfej is van!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. Október 08. 09:01
111
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 08. 09:28
Gyerekek!
Ne húzzuk rá Cserényi Péterre és Tóth Péterre a vizes lepedőt!
Éveken keresztül fillérekért védekeztünk az atkák ellen Taktikkal!
Akkor miért nem írt senki, hogy ez így nem jó?

Biztos vagy benne, hogy nem írt erről senki, vagy csak feltételezed? Én konkrétan írtam erről már évekkel ezelőtt a zöld fórumon, nyilvánosan. Mind a használat szabálytalanságáról, mind az ezzel kapcsolatos vizsgálatok felületes, elégtelen voltáról. Még csak azt sem lehet mondani, hogy érdektelen témának számított akkor, széles érdeklődés kísérte a fórumon. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 08. 09:50
A hígabb, 1,2 mg/család adag tudomásom szerint a Hegedűs dr-tól származik, a Ruff Jánostól én 4-5 mg-os adagot hallottam, a Jenő által alkalmazott adagolás 50 ml esetén 6 mg, fele adag esetén 3 mg. Rezisztencia veszély miatt a nagyobb adagok ajánlhatóak, ha azok biztosan nem károsak a méhekre. Azt gondolom, hogy Jenő tapasztalataiban nyugodtan megbízhatunk.
Litterae valóban kritizálta az amitráz használatot. Már nem emlékszem pontosan a végső konklúzióra, de  a Cserényi dr arra a jogszabályra hivatkozott, amikor az állatorvos saját felelősségére receptre felírhatta az adott állatfajra nem engedélyezett szer használatát. Litterae akkoriban ezt vitatta, de nem emlékszem mivel érvelt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 08. 10:35
Köszönöm a megerősítést, konkrétan nem az amitráz, hanem a Taktic használata ellen érveltem. A szabálytalanság és az elvárható vizsgálatok hiánya mellett a vivőanyag nem tisztázott összetétele is kiemelt kérdés volt.  Érdekesség, hogy akkor is érdemben hozzászóltál a témához, és emlékeim szerint Kiváncsi111 is.

Nem keresem meg most a jogszabályt, a lényege az volt a Cserényi érvelésének a Taktic mellett, hogy ha nincs forgalomban egy adott állatfaj bántalmának kezelésére hatékony állatgyógyászati készítmény, akkor az állatorvos azonos hatóanyagú, de az adott állatfajra egyébként nem engedélyezett állatgyógyászati készítményt is felírhat a jogszabály alapján, és az szigorú állatorvosi felügyelet mellett alkalmazható.

Valójában a Cserényi rosszul értelmezte a jogszabályt. Amitráz tartalmú készítmény akkor valóban nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel egy rövid ideig, de ettől függetlenül voltak a forgalomban hatékony atkairtó készítmények, Perizin stb., hadd ne soroljam. Éppen ezért még eseti jelleggel sem lehetett legalizálni a Taktic használatát. Állatorvosi felügyeletről pedig ne is nagyon beszéljünk a Taktic használatának esetében, mert az már a vicc kategóriája lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 10:36
Cserényi és Tóth felelőssége:
1.
Hosszú évekig tartó Neonikotinoid kampányukat csak a múlt évben lehetett letörni. Tóth Péter még idén tavasszal a Növényvédelmi Bizottságon a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek legnagyobb megrökönyödésére
 is érvelt a neonikek mellett.
2.
Állandóan reklámozzák a tartós hordozók alkalmazását az atkairtásban, pedig tartós hordozók a méhész kezébe nem valók, ahogy a gyereknek se adunk ön vagy közveszélyes eszközt a kezébe. Sajnos a méhészek gyereknek minősülnek ebben a vonatkozásban. Soha senki nem tartja be a rezisztencia elleni védelem szabályait. SŐT! Én még nem hallottam, hogy a szakoktatók - közöttük Tóth és Cserényi urak - felhívták volna a figyelmet arra, milyen módon gerjeszti a méhész a rezisztenciát és arról se beszélnek, hogy kellene védekezni a rezisztencia kialakulása ellen. Sőt az OMME monitoringban mindig ott szerepel az ajánlott módszerek között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 08. 10:44

Most már, TILOS!!! Amitrázzal védekezni!
Most csak Oxálsav jöhet számításba:

Kiskakas!

Miért is? Még egy hétig +20-25 fok körüli meleg. Ha nem haragszol, ezt a tanácsot nem fogadom meg, nálam még lesz egy ködölés pár napon belül, az oxálsav meg majd ráér később.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 08. 10:57
A Taktic-kal kapcsolatos polémiához. Nekem az idén volt bent gyári amitrázos tartós hordozó is az állomány egyik részénél, aminek a hatékonyságát Takticos ködöléssel is összevetettem (ugyanazok a családok kaptak egy ködölést, amelyikből több hét folyamatos használat után kivettem a csíkot). Háááát... Most csak annyit jegyzek meg, hogy nagyon-nagyon messze elmarad a gyári készítmények (korábban többet is kipróbáltam így) hatékonysága a 100 százaléktól, tömegével jöttek le atkák utánuk. A jó technológiával végrehajtott Takticos kezelés ezektől messze jobb. Ez utóbbi becslésem szerint 90 százalék felett van, a gyári lapok meg úgy talán 60-70 százalék körül. Szóval, inkább a technológiáról kellene beszélni. Azzal egyetértek, hogy a Takticnál nagyobb a hibázási lehetőség és nem megfelelő használat esetén a rezisztencia kialakulásának esélye, bár kérdés, mennyire megy ennek ellent mondjuk egy gyári amitrázos lap, amelyik után százas nagyságrendben jön le az atka? Annál nem lesz rezisztencia?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 08. 11:39
Geddekas!
Az rendben van, hogy a tartós hordozókat a saját érdekünkben el kell felejtenünk. Ezt azonban akkor sem lehet az említett urak rovására írni, mert a gyári lapoknál a gyakoribb csere miatt kisebb a rezisztencia kialakulásának kockázata. Tehát alapvetően a gyári készítmények betiltatásával kellene kampányolni, s csak azután a papírlapos megoldás ellen. Ha a gyári készítmények forgalomban maradnak, attól még nekünk nem lesz jobb, ha senki nem használ papírlapot, csak a támogatott gyári tartós hordozókat tartja benn a kaptárban hónapokig.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 08. 11:40
Sziasztok!

Vannak "szaktársak" akiket nem érdekel az atka most sem, ha elpusztul a család vagy legyengül hát lopnak helyette kettőt a ti megmaradt legjobb családjaitokból termelési szezon előtt persze.

Itt tartunk 2014-ben Magyarországon, az OMME érdekképviseleti munkájának hála!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 08. 11:48
Cserényi és Tóth felelőssége:
1.
Hosszú évekig tartó Neonikotinoid kampányukat csak a múlt évben lehetett letörni. Tóth Péter még idén tavasszal a Növényvédelmi Bizottságon a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek legnagyobb megrökönyödésére
 is érvelt a neonikek mellett.
2.
Állandóan reklámozzák a tartós hordozók alkalmazását az atkairtásban, pedig tartós hordozók a méhész kezébe nem valók, ahogy a gyereknek se adunk ön vagy közveszélyes eszközt a kezébe. Sajnos a méhészek gyereknek minősülnek ebben a vonatkozásban. Soha senki nem tartja be a rezisztencia elleni védelem szabályait. SŐT! Én még nem hallottam, hogy a szakoktatók - közöttük Tóth és Cserényi urak - felhívták volna a figyelmet arra, milyen módon gerjeszti a méhész a rezisztenciát és arról se beszélnek, hogy kellene védekezni a rezisztencia kialakulása ellen. Sőt az OMME monitoringban mindig ott szerepel az ajánlott módszerek között.

Valahol már ez az a van kalapja nincs kalapja eseted. Én meg aszondom, sem Cserényi, sem pedig ez a Tóth vagy ki, nem befolyásolja úgy az eseményeket, mint a lusta buta méhtartó, meg mostanság már a nagy méhészetek. A méhészek túlnyomó része Cserényit, meg Tótot nem is ismeri. Meg a neonikotint sem. Ismerjük már be, van egy pár ember aki egymást gyalulja, ezek személyesen ismerik egymást. A mezei tagot ez nem érdekli /talán sajnos, hogy nem/. Kell még pár év , és kiforrja ez magát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 12:32
Vivaldi!


Ezt azért te se gondolod komolyan. Remélem ezt csupán költői munkásságod részének tekinted?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Október 08. 13:53
Vajon a kezeléskori ajánlott hőmérsékletek közötti különbség miatt lehet az egyik oldat hígabb,mint a másik?Valami olyasmi rémlik az előadásról,hogy minél hidegebb van,annál jobban ütnek ezek a fluvalinát tartalmú szerek.Tehát,ha kivárom,hogy 5 fok körül legyen,akkor ok a 10l/1ml,ha viszont melegebb van ennél akkor több "anyag" kell a kívánt hatás eléréséhez.Gondolnám én.(Bár a matek mindig is jobban ment,mint a biológia vagy a kémia) :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 08. 14:28
Vivaldi!


Ezt azért te se gondolod komolyan. Remélem ezt csupán költői munkásságod részének tekinted?

Én meg aszondom, hogy jobb ha szembe nézünk a helyzettel, bármilyen kényelmetlen is. Minden téren, atka, nyúlós, méz stb. Én inkább szeretem analizálni a helyzetet tárgyilagosan, mint hogy illúziókba ringatnám magam. Ugyanis, ha lenne olyan a lelkét is kitehetné, akkor is lenne sok okoskodó, hanyag lusta, és buta méhtartó. És ez nem Cserényi, vagy bárki függő, ez egy ilyen dolog. Keressük inkább saját magunkban a hibát, mert így igazságosabb. Mert, sajnos a méhészet azon ágazatok közé tartozik, ahol egymástól függünk, mert bárki hanyagsága előbb vagy utóbb de eljut mindenkihez, a legbecsületesebbekhez is, és ott anyagi kárt okoz. Magyarán, itt is igaz, elég egy nagy fazék bab levesbe egy kis darab szar is. És hogy itt mennyi szar van,/nagy darab szarok is/ szándékosan, vagy csak mert képzetlen valaki, azt csak azok tudják akik őszről őszre végig látogatják a méhtartókat./vigyázat nem méhészeket, mert az rang volt mindig, és akárhogy is nézzük a mai méhtartók közül nagyon sokan nem érik el ezt a szintet./
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 15:07
Honnan tudod, hogy Cserényi és Tóth nem ugyanolyan a saját feladatkörében mint akiket ostorozol. Csak épp az kettejük felelőssége 16000- szer nagyobb, mint aki csak saját magáért felel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 08. 15:37
Litterae valóban kritizálta az amitráz használatot. Már nem emlékszem pontosan a végső konklúzióra, de  a Cserényi dr arra a jogszabályra hivatkozott, amikor az állatorvos saját felelősségére receptre felírhatta az adott állatfajra nem engedélyezett szer használatát. Litterae akkoriban ezt vitatta, de nem emlékszem mivel érvelt.

Irido!

Én emlékszem, s nem voltam rest visszakeresni, Litterae a Taktic és nem az amitráz ellen érvelt:

Atka téma, 2010.08.29.
Litterae válasza Tükörnek:

"Tükör írta:
...Az amitrázt hivatalossá lehet tenni (állatorvos kiírhatja), a fluvalinátot nem!!..."
Litterae válasza Tükörnek:

"Tükör!

Ezt a mondatot -neked fel nem róhatóan- nyugodt lelkiismerettel írod le. Teheted ezt, mert a Méhészet 2010. márciusi számában a 3. oldalon egy ismert méhész-állatorvos közöl cikket ilyen tartalommal.

Szerintem téved az egyébként elismert méhész.

128/2009.(X.6.) FVM rendelet:
11. § (1) Amennyiben - a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglalt kivétellel - az élelmiszer-termelő állatfaj valamely bántalmának kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az ellátó állatorvos - személyes felelősségi körében - az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen alkalmazhat:
a) e rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt, vagy.......

A rendelet szövege szerint csak akkor írhatja fel esetünkben az állatorvos pl. a "Taktikot", ha a varroa atka irtására nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény. Azonban tudjuk, hogy rendelkezésre állnak ilyen készítmények.

A segítő szándék becsülendő Cserényi Péter részéről, de ezen logika mentén nem tud amitráz tartalmú készítményt legálisan bevonni az atka elleni védekezésbe.
Törzskönyveztetni kellene ilyen készítményt. Így a támogatási rendszer része is lehetne. Nem tudom miért nem éri meg a gyógyszergyártóknak. Vagy az amitráz hatóanyaggal van gondjuk?"

A következő témával kapcsolatos idézet:

Aktuális témában: 2010.12.24.
Litterae írta:

"Gyerökök-gyerökök! Rosszalkodtok még így Karácsony közeledtével is. Ejnye-bejnye........ :twisted:

Egyébként itt a rendelet márciusban is hatályos szövege-szakasza:

11. § (1) Amennyiben - a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglalt kivétellel - az élelmiszer-termelő állatfaj valamely bántalmának kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az ellátó állatorvos - személyes felelősségi körében - az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen alkalmazhat:
a) e rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt, ...........

Ugyan felesleges, de mégegyszer leírom, hogy rendelkezésre áll több törzskönyvezett atkairtó készítmény. Azt sem lehet felelősséggel állítani, hogy mindegyik hatástalan. Ha az állatorvos szerint mindegyik készítmény hatástalan lenne, akkor sem írhatná fel a Taktikot ezen rendelet alapján sem."

Cerana válasza az Aktuális témában 2010.12.24.:

Litterae írta:

"Ezt magad is beláthatod, ha csak az említett cikket figyelmesen elolvasod. Idézi a rendeletet a cikk írója, amely kimondja, hogy csak akkor lehet más állatgyógyászati készítményt alkalmazni, ha az adott bántalom kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény. Mindannyian tudjuk, hogy rendelkezésre állnak ilyen törzskönyvezett készítmények. Ezen tények ismeretében fogalmam sincs, hogy mire alapozta a cikkét."
Erre válaszolta Cerana:
"Félreértés ne essék, nem kötözködni akarok. Most nincs időm (de az elkövetkezendő napokban lesz), hogy rákeressek az eredeti szövegre, de nekem a fenti idézetből egy szó úgy rémlik, hogy hiányzik. Ez a szó a hatékony (állatgyógyászati készítmény). Úgy már teljesen más lenne a szöveg értelme. Ha ez nincs az eredetiben, akkor természetesen neked van igazad."

Az érthetőség és a szétválaszthatóság érdekében innen nem idézek, hanem hozzászólok:
 
Található az eddig idézetteken kívül és mellett azóta is vita a Taktic-ról a Méhész fórumon (2012-ben is késhegyig folytatott polémia folyt a Fórumon Litterae és Laurus között -kivel egy újabb "geddekasi beleérzéssel" igyekeztek itt újfent beazonosítani a személyemet), de azt most szükségtelennek látom beidézni, hiszen új érveket nem tartalmaz, legfeljebb újabb minősítéseket a téveszteni vélt állatorvossal kapcsolatban, az pedig már nem a szakmaiságot helyezi fókuszba, inkább a személyes ellenszenvet illusztrálja...

Az viszont figyelemre méltó, hogy az érvelésben folyamatosan hangoztatott: "rendelkezésre állnak törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények" kitétellel szemben Litterae most azt írta, hogy -ha csak rövid időre is", de nem állt rendelkezésre megfelelő ( innen értelmező kiegészítés tőlem) [amitráz hatóanyagú] készítmény az atka elleni védekezésre. Az sem lehet közömbös, hogy a hivatalosan forgalmazható és felhasználható készítmények a méhészeti szezon mely szakaszában használhatók hatékonyan az állatgyógyászati szempontoknak és az élelmezés-egészségügyi elvárásoknak is megfelelően...

Talán így értelmesebb, ezután jobban igyekszem...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2014. Október 08. 17:23
Az viszont figyelemre méltó, hogy az érvelésben folyamatosan hangoztatott: "rendelkezésre állnak törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények" kitétellel szemben Litterae most azt írta, hogy -ha csak rövid időre is", de nem állt rendelkezésre megfelelő készítmény az atka elleni védekezésre.


Egyáltalán nem írtam ilyet. Sem a mostani három hozzászólásomban, sem a korábbi évekből idézett szövegrészletekben nem szerepel ilyen állítás. Fogalmam sincs, hogy ezt honnan veszed, ez biztosan nem idézet.

Egyébként sem sok értelme van –a négy éve született- szövegrészleteket idézgetni, akit érdekel a téma az elolvashatja egyben, vágás nélkül is a zöld fórumon. A dátumokat megadtad, nincs eltérés az évek múltával sem, most is ugyanarról beszélek. Itt az eredeti felvetés az volt, hogy nem születtetek korábban kifogások a Taktic ajánlása, ill. használata ellen, azt megköszönöm, hogy segítettél bemutatni a több évre visszamutató kifogásokat.

Az viszont nem elegáns, hogy nem idézel egy szövegrészletet, de mégis minősítéssel látod el. A „nem elegáns” kitétel itt erősen eufemisztikus.


Mindegy, hozzáírom ehhez a szöveghez. Ez a fajta idézgetés teljesen élvezhetetlen az olvasó számára. Egybefolyik, még nekem is bogozgatnom kell –pedig nagy részét én írtam-, hogy mikor ér véget az egyik hozzászóló, s mikor kezdődik egy másik személy írása. Nem szerencsés ezt erőltetni. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2014. Október 08. 18:14
.......
Valójában a Cserényi rosszul értelmezte a jogszabályt. Amitráz tartalmú készítmény akkor valóban nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel egy rövid ideig, de ettől függetlenül voltak a forgalomban hatékony atkairtó készítmények, Perizin stb., hadd ne soroljam. ......

Elnézést, de nem idéztem az általad írt azon kitételt, mely szerint az amitráz hatóanyag hiányzott némi ideig fájón a palettáról. Az természetesen továbbra is igaz, hogy a méhészeti szezon jó részében használható, engedélyezett, és az atkairtás szempontjából is kompetens hatóanyag akkortájt éppen nemigen állt rendelkezésére a méhészeknek, mikor Cserényi dr. az ominózus cikket írta.
A nehezen kihüvelyezhető idézgetésért elnézést kérek, igyekszem áttekinthetőbbé tenni, bár úgy vélem, Irido emlékezetének felfrissítéséhez így sem volt teljesen alkalmatlan, az én memóriám és internetes idéző-készségem pedig olyan, amilyen. Igyekeztem, s a továbbiakban még jobban igyekszem, hogy a kényesebb ízlésű klubtagok elvárásainak is képes legyek megfelelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bükk - 2014. Október 08. 21:09
Geddekas!
Az rendben van, hogy a tartós hordozókat a saját érdekünkben el kell felejtenünk. Ezt azonban akkor sem lehet az említett urak rovására írni, mert a gyári lapoknál a gyakoribb csere miatt kisebb a rezisztencia kialakulásának kockázata. Tehát alapvetően a gyári készítmények betiltatásával kellene kampányolni, s csak azután a papírlapos megoldás ellen. Ha a gyári készítmények forgalomban maradnak, attól még nekünk nem lesz jobb, ha senki nem használ papírlapot, csak a támogatott gyári tartós hordozókat tartja benn a kaptárban hónapokig.

Bár nem szokásom ide rendszeresen írni....
De ide kívánkozik hogy a gyári tartós hordozó Apivar immár 15 azaz tizenöt(!) éve van forgalomban a világ számos országában.
Ezalatt (egyenlőre) bizonyított rezisztencia nem merült fel.
Néhány éve van forgalomban Kanadában és 2013 -tól kapható az USA 50 tagállamában a méhészek megelégedésére.Nem mondható hogy kapkodtak a bevezetésével.
http://apivar.net/mode-of-action/

Idén is ezt használtuk,nálunk működött.
Megjegyzem még hogy a szer angol nyelvű leírásában szerepel hogy az amitráz ebben az alkalmazási formájában nem öli meg az atkákat azonnal.
Azok egy része csak lebénul - táplálkozni képtelen-így később éhenpusztul,ezért látható a méheken.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 08. 21:25
Bükk!

Ugyanakkor tehetsz be idézeteket arról, hogy Amerikában már az amitráz rezisztencia jelei mutatkoznak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 08. 21:28
Bükk!
Az Apistan és Check Mite plusz is jó volt. Egy darabig. Az a nagy baj, hogy a méhek kezelésére használt szerek esetén nincsenek hatóanyag vizsgálatok. Állatoknál, embereknél egy törzskönyvezett készítmény esetén mindent tudnak: hány perc múlva éri el a maximális koncentrációt a vérben a vesében, vizeletben, agyi liqorban. Mennyi a felezési ideje, szóval mindent lehet tudni. Arról a méheknél semmit, hogy mennyi lesz a szőrzeten a hatóanyag szint, milyen a deszorpciós görbe stb. Igazából ez is egy gyári pancsolás. Ez a szint viszi az atkát, akkor ezt használjuk. A Bayvarollal kb. 15 mg-ot viszünk be, a szintúgy piretroid Apistannal 1000 mg-ot. Csoda, hogy a Bayvarol nem hat ?  Pedig komoly gyógyszergyár áll mögötte. Nem néhány évig van szükségünk egy hatóanyagra, hanem évtizedekig kellene. Akik ezt a formulát megalkották, azoknak tudniuk kellett volna, hogy ha nem szabályozott a hatóanyag leadása, az a rezisztencia kialakulásának melegágya. A papírlap legalább elvben önmegsemmisítő. Egy műanyag hordozóról ezt nem lehet elmondani. Most ősszel a papírlap is működik nálam. Kb. 30 %-os hatékonysággal. A Furetto kb. 80 %. Néhány éve a papírlap 90 felett volt. Mennyi ideje van még a Furettónak ? Tartós hordozó nélkül sokkal több lenne (lett volna). El fogjuk játszani az összes hatóanyagunkat !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 08. 23:01
QUQURIQ!!!

Szép estét Mindenkinek!

Kb. 6 éve a barátom Apisztán csíkkal védekezett. Tavaszra teljesen legyengültek a családjai.
Hemzsegtek az atkák a maradék méheken.
Csak őszre tudta betelelésig rendbe hozni a méheket, Amitrázos füstöléssel.
Nem kezdő méhész volt.
Volt egy idő, amikor az ország déli részén esküdtek a Bróm- Propilátra. (jó volt légcső atkára) de nem varroára.
Magam is kipróbáltam egy Cseh szer (Dolny intézet )után, amit egy évig használtam, Gödöllő is forgalmazta. (most későn nem jut a szernek a neve az eszembe).
Azt tudom, hogy egy gyök származék azonos volt benne mint a klartánban, ezért lépett fel a rezisztencia.
Megint a kotyvasztott Mitac -  AC mentette meg a családjaimat. Másoknak is!
Én harminc két éve használom megszakítás nélkül az Amitrázt!
Szerencsére még nem volt problémám az atkával. Az idén lehet! Nem tuti a Taktik. Gyorsan vettem Mitakot, még is félek a kiteleléstől... Annak ellanére, hogy még mindig küzdök az atkák ellen, igyaz, hogy már Oxálsavval!!! Egy állatorvos javasolta!!! Nem pedig a haverom...

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2014. Október 09. 08:30
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2014. Október 09. 10:34
Ezekről pontosan be tudok számolni saját tapasztalataim alapján. Először a Gabon söpörte az atkákat. Aztán 5-6 év múltán ősszel volt család ami kiköltözött az atkától. Pontosítva. Ezekben az években semmi mással nem védekeztem, csak ősszel kaptak két, két lapkát, amit 20-24 nap múlva eltávolítottam. Ez pár évig jó is volt. Aztán amikor kiderült a probléma ismét csak az antivar bevetése segített. Azóta nem teleltem antivar nélkül, bár az utolsó két kezelés mindig perizin. Eddig nem volt probléma. Ám az idén már nem voltam megelégedve az antivarral, mivel túlságosan nagy cseppekben jött ki az üvegből, ha a régi módszerrel csepegtettem folyt. Ezért először nem is mertem csak nyitott kijáróval füstölni. Utána pedig két cseppet mertem csak cseppenteni. Így is a 200 papírcsíkra szánt antivar 120-ra elfogyott. És az egyik üvegben kristályosodás kezdett kialakulni. Most azt tervezem, hogy előre hozom a perizinezést, mivel számottevő röpülés már itt nincs, és fiasítás sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Október 10. 12:30
Augusztus 20 és szeptember 6 között végeztem sorozat kezelést; három naponként összesen hat alkalommal füstöltem Varidollal (amitráz). Ezt követően már csak az ApiOx-os zárókezelés volt tervben, de mivel szinte mindenhonnan az atka feldúsulásáról lehet hallani, ezért tegnap teszt füstölést végeztem két családon, szintén Varidollal. A kezelés után fél órával néztem az eredményt: az egyik családnál 16 db atka pottyant le, a másiknál viszont 130 db atka hullott le a papírlapra. Az atkák fele még élt, de láthatóan le voltak lassulva. Ebből az eredményből arra következtetek, hogy a sorozatkezelés hatásos volt (16 db atkás család), viszont erős visszafertőződés tapasztalható (130 db atkás család). Volt tanárommal konzultálva, állomány szinten két Varidolos füstölést tervezek elvégezni jövő hét folyamán, hétfőn és pénteken. Természetesen ez még nem a zárókezelés, az majd a szokásos ApiOX-os csurgatás lesz, fiasításmentes időben. Komolyan kell venni az intelmeket, mert valóban sok az atka. Mindenki védekezzen lehetőségei szerint, de már csak kipróbált szerrel, a bizonytalan félmegoldásokra már nincs idő!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 10. 13:11
adamez: A fél óra kevés. Másnap szokás számolni, hogy mennyi jött le.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Október 15. 08:53
adamez: A fél óra kevés. Másnap szokás számolni, hogy mennyi jött le.

Szerintem arra jó, hogy az ember lássa a tendenciát. Hétfőn megint füstöltem, és megnéztem az eredményt 1 órával a kezelés után, valamint másnap délután 14 óra körül is számoltam az atkákat. A következő eredményeket kaptam:

1. család:
Hétfő: 74 atka
Kedd: 10 atka

2. család:
Hétfő: 130 atka
Kedd: 105 atka

3. család
Hétfő: 194 atka
Kedd: 67 atka

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az atkák nagyobbik része már a kezelés után egy órával lehullott, a következő 28 órában összesen már kevesebb potyogott.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 15. 20:04
Sziasztok!

 Már csak egy kérdés maradt hogy az egy órás számolás után lehullott atkák közül mennyi tér észhez és mászik vissza a következő számolás idejéig, mert ha sok akkor egy kicsit megtévesztő tud lenni a 24 óra leteltével számolt adat. Én az ellenőrzést úgy szoktam végezni, hogy 1 órával a kezelés után megnézem, hogy mennyi hullott le. Nem számolom, ha csak itt-ott látok néhány darabot nem idegesítem vele és nem ködölölm a méheket tovább feleslegesen. Ha sokat látok, belekezdek egy sorozatba, ami csak addig tart, amíg 10 fölötti atka hullik. Nincs előre megszabott sorozat szám amit mindenképp végig csinálok!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. Október 15. 22:06
Ha megnézem egy óra múltán az eredményt, akkor természetesen nem rakom vissza a még élő atkákat a családhoz, hanem egy műanyag ládába söpröm őket és onnan mennek a tűzbe. Nehogy már visszamásszanak! :-)

Szerintem a sorozat hossza az időszaktól is függ. A nyár végi sorozatkezelésnél érdemes végigcsinálni a teljes sorozatot (5 alkalom = 15 nap ha nincs here fiasítás, vagy 6 alkalom = 18 nap ha van here fiasítás), mert lehet hogy mondjuk a harmadik kezelésnél kevés atka potyog, de nem tudhatod, hogy mennyi van még a fiasításban, ami majd a következő napokban fog kelni. Fiasításmentes időben, vagy kevés fiasítás esetén szerintem sem biztos, hogy végig kell csinálni a sorozatot, csak amíg 10 alá nem megy a lehullott atkaszám.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 15. 22:17
Én is úgy gondoltam, hogy nem rakod vissza. ;D Viszont ami utána potyog, szerintem azok már nem biztos hogy elpusztulnak, csak kicsit beszívottak lepottyannak és van még erejük visszamászni! Magyarul, a kezeléstől elszédül, de észhez tér.

Egyértelműen igazad van abban, hogy időszaktól függ a kezelések száma. Egy akác után biztos, hogy meg kell legyen egy kelési ciklus ideje. Viszont később (szeptember végi gyérítéskor) már nem kell betartani a három napos ciklust, elég akár hetente kezelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 18. 18:16
Használt már valaki a furettóban a petróleum helyett tisztaszeszt?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. Október 18. 20:58
Acetonról már hallottam, hogy azzal füstölnek de szerintem elég hajmeresztő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 19. 06:47
Tisztelt Méhészek!
Hozzászólásomat tegnap szerettem volna megtenni, de a szakmapolitikai rovatban írt cikkeim miatt olyan sokan telefonáltak, hogy már nem volt huzatom hozzá.
A perzinnel való kezelés utóhatásáról írnék.
Gondolom tudjátok, de nem árt ismételni. Hogy fejti ki hatását a perizin?
A méhekre az előírásnak megfelelően rácsorgatjuk a munkaemulziót. Itt kicsit eltérnék a használati utasítástól.
Ne sima vízzel hígítsátok a perizint. 2/1-es "vékony" cukoroldathoz keverjétek, mert ezt a szert a méheknek el kell fogyasztaniuk. Tehát, akár milyen furcsa meg kell mérgeznünk a méheket. Ez ugyan úgy hat mint a kutyáknál a bolha-kullancs irtó. A kutya vérét megmérgezve, a vérszíváskor mérget is vesz magához a parazita.
A méheknél is ez van. A méreg bejut a hemolimfába (méhek vérébe) és az atka mikor megszívja a méhecskét, kampó.
Igen ám, de a gyenge, egyébként is élete utolsó fázisába ért, esetleg atka szívott méh is áldozatul esik.
Sajnos ezt nehezen éljük meg, de be kell látnunk, hogy akár melyik ujjunkat harapjuk fáj.
A perizinnel való kezelés után, néhány tíz esetleg száz méh elvesztése, természetesnek mondható.
Egyébként is nagy a valószínűsége, hogy ezek a méhek vírushordozók, csak a bajt hoznák a méhcsaládra.
Gondolataim egy részét megosztottam volt kollégámmal Dr. Fendrik Péterrel, aki megerősítette mostani írásomat, de ő olyan magas szinten adja elő gondolatit, hogy azt méhész nyelvre fordítani nehézkes.
Végeredményben, ha a kezelés után láttok némi veszteséget ne ijedjetek meg, sajna ez vele jár.
Nagyernyei Attla

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 21. 20:38
QUQURIQ!!!

Hasznos  estét  Mindenkinek…!

Ma megcsináltam a második Mavrikos kezelést!
Most már alig van fiasítás, ahol nem kezdte a petézést újra az anya.
Ma a legtöbb atka 155 db volt 4 óra eltelte utáni eredmény! (SOKALLOM)!!!
Nagyon szépek a családok, népesek.
Kaja lehetne több, de beütemeztem egy kemény cukorlepény főzést.
Solidágótól többet vártam, ebbe a csapadékos időben. Szeptember 15-ig minden évben végzek az etetése, az idén szept.20 –ig húzódott!!!
Nem mertem tovább etetni, mert így is elég vontatottan fedték.

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 21. 21:37

A perizinnel való kezelés után, néhány tíz esetleg száz méh elvesztése, természetesnek mondható.

Attila!
Ez a rosszul végrehajtott Perizinezés eredménye. Nálam még soha nem volt tapasztalható Perizin után 1-2 db méhnél több elhullás. Ezek is csak télen a leázottak voltak. Szóval a gond a csorgatással van, azt nem szabad csinálni, csak cseppenként csepegtetni. Igaz, hogy így tízszer annyi időbe telik. Azt is végig kell gondolni, hogy a leáztatott méhek elpusztulnak, és nem lesz anyag, ami az atkát elpusztítja. Szerintem az igazi applikáció a hideg ködölés lenne, a kompresszoros módszerrel. Azonban a csuda tudja, hogy nem okoz-e gondot. Ha tényleg megeszik, és úgy hat, akkor elvileg nem lehet probléma. Van aki azt mondja, hogy a tapadás miatt kell bele cukor, nem azért, hogy megegyék. Akkor viszont nem biztos, hogy jó megoldás a ködölés, mert a belélegzés káros lehet. Ha 8 fok felett is van elhullás belőle, akkor az vélhetően azért van, mert toxikus mennyiséget vett fel. Ezért a cukros módszer meggondolandó lehet. Éveken keresztül én is cukorral csináltam, nem volt gond belőle, akkor egyszer megnéztem a használati utasítását, és vízzel volt előírva. Régebbi tájékoztatókat is megnéztem, azok  is vízzel írták. Nem tudom honnan jött a cukros megoldás? A gyártó változtathatta meg, vagy ez csak egy méhész praktika volt ? HA előbbi, akkor azért mert gond volt belőle ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 22. 08:19
Üdvözlök minden fórumozót.
A néhány legatkásabb családomnál október 14.-én oxálsavat szublimáltam. Atkahullás kb. 24 óra után a legfertőzöttebbnél kb. 100, és azóta folyamatosan potyog. 21.-én este néztem ennél még mindig volt frissen hullott atka, volt amelyik még vergődött is. Ennél összesen minimum 230-250 lejött. Létezik hogy az oxálsavgőz ilyen elhúzódva dolgozik? Tapasztalt már valaki ilyet? Ez termézsetes atkahullásnak kicsit erős lenne.
Javítsatok ki ha tévednék de a hullott atkák között volt egy csomó ami sokkal fakóbb volt mint a többi, továbbá volt amelyik foltos. Én ezt az oxálsav marásának tudtam be.
Válaszaitokat köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 22. 12:07
Igen az oxálsav hatása tartós, csurgatva még tartósabb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mask - 2014. Október 22. 12:38
A forgófészkesek is küzdöttek/küzdenek ennyit az atkákkal idén?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 22. 14:09
Köszönöm Geddekas. Szerinted az oxálsav okoz elváltozást az atka színében? Azért kérdezem hogy biztos lehessek benne hogy az oxálsav nyírta ki a kis genyókat.
Mask! Szerintem az idő vasfoga kikezdte a forgófészkes kaptárat. Itt a környékükön még nem is hallottam ilyen rendszerben méhészkedőről pedig igen sok méhészt ismerek. Szerintem országos szinten sem sok lehet.
Ismer valaki olyat aki sikerre vitte ezt a rendszert?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 22. 16:06
Az oxálsav nem okoz színelváltozást az atkában, hanem egyszerűen savas égés miatt a szőrzetének nagy részét elveszíti és a lábán levő tapadókorongok elroncsolódnak. A fiatal, még éretlen atkák világosabb színűek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 22. 16:58
Köszönöm. Ezzel sikerült helyreraknom magam. Azt hittem hogy a sav marta foltosra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 22. 17:47
Létezik hogy az oxálsavgőz ilyen elhúzódva dolgozik? Tapasztalt már valaki ilyet? Ez termézsetes atkahullásnak kicsit erős lenne.


Igen létezik , saját tapasztalatom hogy 7-10 napig biztos van hatása , bár nyilván egyre kevésbé hat. Én okt. 1 elején szublimáltam oxálsavval és 10-én még 3-4 atka hullott utánna okt.14 -én bvhc -val csorgattam (tudom itt most sokan azt mondják az nem sok mit-ér az atkának) és a 10-én számolt atkákhoz képest néhaány családnál 2x annyi atka hullott (4-12 db )
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 22. 18:33
Sziasztok!

Ma ismét kaptam egy megrázó telefont. 3 db 48 családos konténeres méhésznek, már csak 1 konténerében vannak méhei.
Mi történhetett? Ezt elemeztem a méhésztárssal órákon keresztül. Sok dolog felmerül ilyenkor, különösen azért mert az a két konténer, ahol csak maroknyi méhek vannak, nem egy telephelyen áll a harmadikkal.
Elmondása szerint mindegyiket egyszerre, egy időben kezelte. Na ebben volt minden. Az oxálsavas csorgatástól, a tak-tikos, majd Mitacos füstölésen keresztül minden. Itt látszik igazolódni az az állításom, hogy mindenki másként csinálja, mert nem kapnak a méhészek szakmai iránymutatást.
" Azt mondta a Robi, hogy ez Tu-Ti módszer,olyan mint a piros Ász. Mindent visz."
Most meg 40 méhcsaládot vásárolt Robi is az egyik konténerébe, hogy a moly ne egye meg a kereteket.
Akikről írok, mind nagy méhész múlttal rendelkező, sokuk méhész dinasztiából valók.
Akkor mi van a kezdőkkel, néhány éve méhészkedőkkel? Nekem ez a nagy csend soha nem tetszett.
Többször írtam már, ha arra a kérdésre, hogy milyenek a méheid méhésztárs a válasz így kezdődik...
"Hááát.." Akkor ott bizony baj van.
Az atka elleni küzdelem az idén sok méhésznek nem sikerült. Ismét lemegy a viasz ára, a méhcsaládoké pedig az egekbe szökik. Teljesen át kell alakítani a méhtartásunk technológiáját, különösen az atkairtást.
Új, hatékony szerek kellenek, de most az OMME az alapszabályt nyüstöli, a közhasznúságunkat elvesztettük, üveg nincs, a honlap ciki.
Van gondjuk nem mondom. Kelle olyan markáns vezetői gárda, amely olyan mint a gyorsnaszád.
Azonnal reagál, megoldást ad a kihívásokra. (Mondjuk terepjárót már vettek.) :P
Most kezdenek foglalkozni az atka kérdéssel amikor már ekkora baj van.
Végül is megtettek mindent, mondják ők.
Vigyázzatok sok az atka!
Késő bánat.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 22. 18:48
A Mavrik és az oxálsav bizonyult ez évben a két leghatékonyabb atkairtó szernek.
Aki csak "Taktik"ázott, pórul járt. Valami komoly baj volt ez évben ezzel a szerrel. Mintha csak töredéke lett volna benne a hatóanyag. A Mitac-ra nem volt panasz.
Panasz volt még a timolos szerekre. Dr. Hegedüs Dénes azt javasolta, hogy az illóolajos védekezést leginkább koratavasszal alkalmazzuk. Jövő évben feltétlenül ki fogom próbálni, de természetesen jövő évben is oxálsavra fogom alapozni a varroa atka elleni védelmet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 22. 19:24
Jani bátya!

Denaturált szesz vivőanyaggal lehet dolgozni furettónál.

Tejsavat szeretnél ködölni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 22. 19:48
Nem, tac-ticról van szó. Hangsúlyozom, nem próbáltam. Egy ismerős méhész mesélte a tisztaszeszes ködölést, állítólag kevésbé hajlamosít a nozémára és az atkákat is ugyanúgy viszi mint a petrós változat,azért kérdezem van e valakinek ezzel kapcsolatban valami tapasztalata.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 22. 19:57
Sziasztok!

Ha már vivőanyag, akkor megkérdezném, hogy mi a véleményetek a parafinolaj használatáról? Szintén ködölőben való használatra.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2014. Október 23. 14:13
Több hozzászólásban láttam már, hogy páran nincsenek megelégedve a Bee Vital teljesítményével. Főleg Attila írásaiban láttam ezt. Kifejtenétek, hogy mi a gond vele? Tudom, nem elég hatásos, de ennél egy kicsit bővebben szeretném.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 23. 18:58
Szerintem nyári kezelésre van kitalálva, nyár végén és ősszel Apiox koncentráció kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagy Attila - 2014. Október 24. 11:46
Hat encsak annyit szolnak ehhez hogy mink itt [szerbia] ezt hasznaljuk inkabb,es eddig be is valt.
Van aki meg hasznal hangyasavt-oxalsavat de lenyegebn a MITAK-ot hasznaljak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 24. 16:50
Kiváló szer az atka ellen! Volt ez is sokáig Magyarországon is, de megszűnt a forgalmazása. Bioméhészek nem használhatják. És sok magyar méhész, ha teheti, csökkenti az ilyen típusú vegyszerek használatát, mert a mezőgazdaságból kéretlenül így is iszonyatosan sok környezetkárosító és méhekre meg az emberre veszélyes anyag jut be a kaptárba. Ezért terjed a szerves savak használata, mert a szerves savak természetazonosak és a mézben viaszban nem okoznak változást, környezetszennyező hatásuk szinte nulla. Az más kérdés, hogy munkaegészségügyi szabályok ezek esetében is vannak, amit célszerű be is tartani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagy Attila - 2014. Október 24. 18:38
Igy van a szer az kivalo!
Ezert is sok magyar mehesz innet rendeli [ha van utunk akkor viszun at] tollunk  ;) ;D
Akar csak az alkoholt  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2014. Október 24. 19:43
Magam és más méhészek tapasztalata alapján az oxál-hangyasavas készítmények is károsítják a méheket/népesség csökkenés,nyugtalan telelés,többlet élelem fogyasztás/még az előírt felhasználás mellet is !!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 24. 20:11
Mézengúz!

Egyet értek veled!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 24. 22:22
Lehet, hogy nem illeszkedik a mostani divatos használati utasításokba, de felhívom a figyelmeteket, hogy 10-15 C fok alatt nem jó semmilyen gyógyszerrel kezelni a méheket. Az amitráz, a kumafosz, a taufluvalinát, szerves savak, stb mind-mind nagyon megterhelik a méhek anyagcseréjét. Éppen ezért nem javaslom senkinek se, hogy olyan időpontban kezelje a méheket atkaölőszerekkel, amikor azok nem tudnak utána kirepülni kitisztulni.

A méheknek nincs májuk, ők csak akkor tudnak a mérgektől megszabadulni, ha repülhetnek, ha az izommozgással és az intenzív légvétellel fel tudják gyorsítani az anyagcseréjüket. Direkt nem írok hőfokot, mert tavaszi napsütésben már 10-12 C fokban is kirepülnek, de most a borongós csepergős őszi időben talán még 15 C foknál se.

Ne csodálkozzatok, ha bármelyik szertől, akár oxálsavtól, akár más szertől elhullást tapasztaltok, ha nem jól választjátok meg a kezelés időpontját vagyis nem alkalmazkodtok az időjárási viszonyokhoz és nem keresitek azt az időszakot, amikor a méhek méregteleníteni tudnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 25. 12:26
Létezik egy teljesen biológiai atkairtás a méhészetben.
Már írtam róla annyit, hogy ellenőrzött körülmények között 48,2 fokra fel vannak melegítve a méhek egy hengerben ami lassan forog. Ezt a készüléket elkésztettem én is, és megtörtént a próbaüzem.
Sajnos fényképeket nem készítettünk, mert nagyon lekötött a kísérlet, de a legközelebbi alkalommal pótolom.
A készüléknek jelenleg még van egy-két gyermekbetegsége, de dolgozunk rajta.

A tapasztalatok:
2014 október 11 szombat. Kellemes napsütés 22 fok ( Az oroszok csak fiasmentes időszakban dolgoznak ezzel 2-10 fok külső hőmérséklet esetén, de én nem akartam azt kivárni)
Egy olyan családot szemeltem ki ahol kb. 9 kereten lazán helyezkedtek el a méhek a magas hőmérséklet miatt. Két kereten volt még fedett fias kb egy dió nagyságban. A kaptár összes bent levő bogarát leráztam egy rácsos hengerbe amit behelyeztem a Varroa-killer fantázianevű készülékbe. Az aggregátorról üzemeltetett gépben a fűtés rákapcsolásával egy időben elindítottam az alsó ventilátort, ami eloszlatta a meleget a készülékben.
Úgy szabályoztam a fűtést, hogy 8 perc után érte el a hőmérséklet a 42 fokot. Ekkor kezdett el potyogni az atka 4-5 db ot láttam a kémlelő nyíláson. Ezzel egy időben a fűtés erőssége 1-es fokozatra vissza lett tekerve, és ezért kb 15 perc környékén érte el a 48,2 fok kikapcsolási hőmérsékletet. A visszahűlés 5 perc alatt történt meg.
A műsor közben 42 fokig nagy a nyüzsgés-mozgás, de az fölött hirtelen megszűnik és csak a potroh mozgás gyorsul fel ahol is van a légcsere. A hirtelen beállt viselkedés változás megijesztett, de megkérdezve orosz kollégámat elmondta, hogy náluk is ez a tapasztalat, bár nem Krajnaival dolgoznak ők. (Az első ilyen készüléket egy Moszkvai csapat készítette el, és ők segítettek az elméleti anyagokban. Nekik 7 éves nagyüzemi tapasztalataik vannak erről a készülékről)
Eredmény: 278 db atka.
Konklúzió: Ilyenkor ennyi atka már nagyon sok.
Utóirat: két nappal később Mita-gun2 készülékkel Taktik be fúvással 2 db atkát számoltam ennél a családnál 24 órával későbbi ellenőrzéskor az étolajjal lekent lenti papíron.

Több száz családos unokatestvérem mindezeket látva annyit mondott, hogy megvan az atka ellenszere akkor ha az amitráz már nem lesz hatásos, de addig ő egy családnál egy kezelése 30 másodperc, itt kb 20 perc.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 13:51
Veszti: Köszi a beszámolót, nagyon érdekes volt. Jónak tűnik, csak annyi baj van vele, amit a végén is írtál, hogy macerás, időigényes. Keretekkel együtt nem lehet berakni a méheket, az gyorsabb lenne? 42 fok körül még a viasznak nem lesz baja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 25. 18:10
Elvileg még 48 fokon sem lesz a viasznak baja, de szerintem nem hatásos mert a léputcákban nem lenne meg a kívánt hőmérséklet, ill. ha ott meglenne akkor máshol már túl magas lenne. A viasz nagyon lassan melegszik fel és lassan hűl vissza.
Ja, hogy te kivennéd a lépeket és 2-3 cm távolságban raknád be? Nem tudom mi lenne.
A meleg árt az atkának, mert a nagy hőségben nyáron nem fejlődik úgy az atkaszaporulat mint pl a hűvös idei nyárban.
Azt az unokatesóm is felvette, hogy a konténerben x ideig 45 fokos levegőt fújatni a kezelőutcában akkor az hozná e a kívánt eredményt, de ezek csak elméletek.
Az már a gyakorlat, hogy évente kettő ilyen hevítéses kezelés nem tesz kárt a méhekben, még az anyában sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. Október 25. 19:06
Végül majd egyenként szedjük le a méhekről az atkákat  :-X.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 25. 19:21
Tisztelt Méhésztársak!

Ne fikázzuk le ezt a kísérletet!
Én személyesen hallottam Veszti 1982-től, hogy miben mesterkedik.
Szerintem még az OMME alkalmazott kutatási programjába is belefért volna, egy kiindulási alapnak.
Mindig is az ilyen extrém dolgok vitték előre a világot. Ez egy mérföldkő, vegyszermentes, macerás, lassú, de működik.
És ezt kell meglovagolni. Nekem nagyon tetszik az ötlet, még akkor is ha mástól ered, mert sokunk fejében komoly gondolatokat ébreszt.
Már volt aki keretestől tenné bele a méheket.
És mondjuk mikor pergetéskor egyébként is lerázzuk a méheket?
Lassú? Istenem, ez a következő feladat.
Nem arra kell gondolni, hogy a Csányi méhészetben 500 készülék kell, akkor egy szezonban a fele állomány kezelhető.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 19:32
Veszti: Igen, arra gondoltam, hogy a kereteket távolabb rakni egymástól a melegítőben, pár centi távolság lenne közötte, a meleg levegő könnyen közé menjen. De a kaptár falán, alján maradó méheket még természetesen így is át kellene seperni. Nekem is eszembe jutott, hogy a helyükön nem lehetne-e melegíteni őket valahogy, tehát a kaptárban, az még gyorsabb lenne. Fekvőben megoldható, hogy néhány keret kiugrik a mézkamrából, a fészket meg széthúzni egy kicsit, a kijárón meg mehet be a meleg levegő. Csak talán a hőmérséklet nehezebben állítható be ott, ha ilyen tizedes pontossággal kell.
Amúgy nekem is tetszik az ötlet, jár az agyam azóta is rajta, talán ilyen megoldásoké a jövő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 20:28
Most látom, hogy elnéztem a hőmérsékletet, 48 fok kell, a 42-t másra írtad. De ettől még áll a dolog, a viasz még bírná.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 20:35
Még azt szeretném kérdezni, hogy van-e szellőzés a hengeren, vagy a - ha jól számolom - kb. 20 percig zárt térben vannak, levegő nélkül (mármint úgy értve, hogy annyival, amennyi a hengerben van)?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 25. 21:00
A készülékben kettő ventilátor van, az egyik a belső egyenletes hőeloszlásért, míg a másik az oxigén ellátottságért felelős, ez csak egy 12V-os számítógép ventilátor. Nem elég az oxigén ennyi időre. Az Őrösi könyvben le van írva milyen hőmérsékleten mennyi idő múlva pusztul el a levegőtlen kaptár népessége, és 40 fok fölött elég hamar.
Az oroszok által kreált gépen még páratartalom szabályzás is van, ezt én nem láttam fontosnak.

Kakadu: ha olyan idő jönne el, hogy egyesével kellene leszedni az atkát ahhoz, hogy fennmaradjon az állomány, akkor én megtenném amennyire szeretem a méheimet.

Ha továbbvisszük az Attila által indított gondolatot, azaz a napraforgó pörgetéskor a lesöprőből mindjárt ebbe a gépbe megy a bogár és 10 perces expozícióval, esetleg két ilyen géppel vagy több hengerrel, akkor már nem is annyira utópia. Nem utolsó sorban épp a napraforgó után nullázni le az atkaszámot felér egy főnyereménnyel.
Ami miatt kipróbáltam:
1/Vegyszermentes
2/Már működő (7 éves) technológia
3/Épp a telelő méhek lesznek a legkevésbé atkaszívottak.
4/Ez egy mesterséges láz, ami akár az embernél fontos élettani szerepekkel bír, itt konkrétan a nozémafertőzöttség nagyon alacsony. (én ezt az amitráz nélküliségnek tudom be)
5/Mert fogékony vagyok az új módszerek kipróbálására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 25. 21:19
QUQURIQ!!

Szép a törekvés, én kb.25 évvel ezelőtt ugyanígy gondolkodtam. Már akkor rájöttem, hogy ez sem nagyüzemi!
Ezért bukott meg a forgófészkes is!
Szerintem abban lehet a megoldás, ha az atkáknak valami fajspecifikus fogamzásgátlót adnánk be.
Ez azért fajspecifikus, mert a méheink is ízeltlábúak…
Ez a hím atka hormjáiból állna. Ez egy fehérje. Ezt kellene megkeresni. Az olyan, mint egy szénakazalban tűt keresni!
(Sajnos én alkoholban tartósítottam több ezer atkát, ami hiba volt! Fagyasztani kellett volna, mert az alkoholban a fehérjék kicsapódnak)!!! ( kísérletem itt félbeszakadt, pedig az elemző biológus kutató is vállalta a vizsgálatot)!
A Tű ott van, a szénakazal meg túl nagy!!!
„Ha „ megtalálnánk, már csak szintetikusan kellene előállítani, és innen gyerekjáték az egész!
Beleöntenénk, szórnánk a szirupba a fogamzásgátlót. Méheink meginnák, és belekerülne a hemolimfájába, amit az atkák nagy szeretettel szívogatnak.
Ez által a nőstény atkák meddők lesznek, és vége az egész atka rémálomnak!
Csak a tű a szénakazalban!!!
Ez itt a lényeg!
Lehet, hogy egy nyugdíjas kutató tudós sem találná meg!
Lehet, hogy egy pályakezdőnek meg sikerülne!
Na!
Ennyi az esély!
De!
Az esély ott van…
Hajrá!

Az atka ellen küzdő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 21:26
Veszti: Igen, épp ezért kérdeztem a levegőt, mert emlékszem, mit írt róla Örösi. A napra utáni "atka-lenullázással" csak annyi gond van, hogy ugye a fiasban olyankor még nagyon sok atka van. Abban az időben ezt a módszert is sorozatban kellene csinálni és épp itt jön be az a tényező, hogy mennyi idő egy család kezelése.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. Október 25. 21:28
Jut eszembe: fiasításos időszakban keretes kezelésnél a fias is károsodhatna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. Október 25. 21:31
Az milyen lenne, ha rakodókaptárnál felraknánk a fészekre egy fűtőszálas-ventilátoros "fiókot", a kijáróba meg egy hőmérőt, aztán bekapcsolnánk? Ha alul megvan a 48 fok, akkor felül is.
A fias hány foknál károsodik?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. Október 25. 21:36
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2014. Október 25. 21:37
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. Október 25. 22:03
QUQURIQ!!!

A fedetlen fiasítás nagy része fehérje!
És hol van a hőfok stressz???
Mit gondoltok miért akadt el ez az eljárás a kutatóintézetekben???
Még a méhfajták sem egyformán tűrik a hőfokot!
Gondoljatok csak a meleg égövi méhekre, dél Szlovén Krajnaikra, vagy a Svéd Krajnaikra...
Minden területre más-és más a hőfok!
Ne higgyétek, hogy ez olyan egyszerű!
Nem fokokról, hanem tizedekről kellene beszélnetek.
Egyébként, ha kiteszitek a tűző napra a kaptáraitokat, 50 fok sem ritka benne!
Nem, véletlenül csúsznak le a lépek és folynak szét...
És az atka???
Egy -két nap és a visszafertőződés már meg is történt.
Ha nem magadtól, a szomszédodtól!
Sajna, kezdődik minden elölről!!!

Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. Október 26. 08:02
Üdvözlök mindenkit.
Mi a véleményetek estleg tapasztalatotok a tejsavas védekezésről? Ez kevésbé lenne káros a méhekre? Kérdezem ezt azért mert több helyen is azt olvastam hogy a tejsavas védekezést gyakrabban lehet ismételni és a tejsav dobozára is az  van írva.
De nem értem. Mind a kettő hatásmehanizmusa ugyanaz, mar. Jó lenne ezzel is képbe tudna tenni valaki. Amúgy használtuk a tejsavat locsolva és hatásosnak bizonyult. Az oxálsavszublimálás sokkal nagyüzemibb de ha tényleg ártalmatlan a tejsav akkor gyakrabban locsolnék.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 26. 08:40
Veszti kísérlete igazolja, hogy hőre érzékeny az atka. De azt is, hogy nagyon lassú, különleges eszköz kell hozzá, nagy az energiaigénye, sok a kockázati tényező, sokkal drágább, mint a már alkalmazott módszerek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 26. 08:55
Tejsavas kezelés:

A szerves savak hatásmechanizmusa ugyanaz. Maga a savas hatás pusztít. A savak közül csak a hangyasav párolog, a tejsav és oxálsav a méhek, lépek felületére kerül először, akár csurgatással, akár aeroszollal, akár szublimálással kerülnek a kaptárba. úgy tapasztalom, hogy a csurgatás a legolcsóbb, legkisebb munkaigényű, tehát a nagyüzemi körülményekhez legjobban igazodik.

Az oxálsav hatástartama csurgatás esetében 15 nap, a tejsavas kezelés hatástartamára nincs ismereteim, tehát nem tudom kell-e ismételni.

Az gyógyszer aminek nincs mellékhatása, annak nincs hatása sem. A túladagolás esetén a mellékhatás nagyobb, mint a kívánt atkaölő hatás. A mellékhatás erőssége függ a méhcsalád állapotától is. Ezt ki kell tapasztalni, mert erre nincs tudományos kutatási eredmény.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 26. 09:39
Tejsavval csurgattam az ősszel, és permeteztem is néhányszor. A módszerek hatékonyságában nem láttam különbséget. Természetesen a csorgatás egyszerűbb. Az  atkahullás 3 nap alatt a nulla felé közelít. Az én tapasztalatom szerint 3 napig van hatása, a napok előrehaladtával csökkenő mértékben. Értékes szernek gondolom, mert nem bántja a méheket, és természetes anyag. Kombinálni kell mással..., kísérletezem vele.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 26. 11:24
Állitólag a nem simafalú kaptárban ( pl.nádkaptár ) megél a könyvskorpió, ami a varroa atkát megeszi.
https://www.ndr.de/fernsehen/sendungen/hamburg_journal/Buecherskorpione-gegen-Bienensterben,hamj36930.html
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 26. 11:44
Zárókezeléssel, hogy álltok?
Elvégezte már valaki?
Ki melyik szerre esküszik:(perizin vagy oxálsav?)

Üdv: Zümi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. Október 26. 12:14
A atka elleni hőkezelésről már írtak a Méhészetben. Ott hivatkoztak német kisérletekre is, tud valaki erről valami érdemit?
Én, műszaki emberként nem látom olyan reménytelennek a megoldást, a vegyszermentes védekezést mindenképpen előnybe részesíteném, még ha időigényesebb is. Még egy kissebb állományt sem lehetne egyszerre lekezelni, hát még egy ipari nagyságrendűt. Véleményem szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. Október 26. 12:21
Zümi!
Egyszer az egyik , egyszer a másik. ;)

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2014. Október 26. 14:47
Mi idén klartannal csináljuk a zárókezelést,de még nem most.Nemrég oxáloztunk.
A könyvskorpió szerintem eléldegélne a sima fakaptárban is,csak az atkairtó vegyszerek miatt nem nagyon találkozhatunk vele.
Itt van róla még egy videó:
https://www.youtube.com/watch?v=qkdrRuWmbm4
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 27. 20:36
Sziasztok Lenne egy kérdésem.Három napja máról holnapra hirtelen hasmenést észleletem sok családnál.Mi lehet az oka,mit csináljak?Annyit füznék hozzá,hogy Mitak cseppeket használtam a varroa elleni füstöléshez,7 kezelést kaptak összesen 4 cseppel családonként.Varroa most már kiirtva mert az aljdeszkán kb egy-öt varroa volt a 7. kezelés után.Tegnapra pedig egy közepes vagy inkább gyenge családom ok nélkül kiveszett oly értelemben hogy az anya meg kb 2o méhe maradt a fiókban a többi mind lehullva meghalva az aljdeszkán.Semmi elözetes rendelleneséget elötte nem észleltem náluk ( biztos nem rablás történt mert a méz és nagyon pici fias volt a kereteken,csak hasmenéses foltokat találtam nálluk is ahogy kinyitottam).
Furcsálom még hogy sok család bejáró nyilásán - deszkán,fiók külsején sok méhe van, még a füben is, a kaptár elött is élve de megdermedve a hidegtöl vagy nem tudom mitöl?Olyan mintha nem lett volna idejük visszatérni a fiókba és a hidegtöl lebénultak...Mondjatok valami okosat sürgösen mert kezdö vagyok.


Bemásoltam nektek egy tanulságos atkaírtási módszert!
Hol van ilyenkor a tapasztalt mentor a kezdő méhész mellől?
A családoknak annyi..............

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 27. 20:47
Zümi!

Telefonon kerestelek közben.
Sima amitráz mérgezés.
Nem jó hírem van számodra. Ma már Te vagy a második aki erről számol be.
                       TILOS ilyenkor füstölni!!!!!!!
A hajnalok hidegek a méhek nem tudnak fürtbe húzódni.
Sajnállak, de vagy három hete leírtam már.
Dr. Hegedűs Dénes minden előadásában elmondja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 20:50
Zümi!

Egyértelmű mérgezés(amitráz). Ilyenkor már Tilos füstölni !!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 20:51
ja látom közben már kaptál választ
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 27. 21:00
Sziasztok!

Zümi csak bemásolta a szöveget, nem nála történt a sajnálatos eset! Ő sokkal nagyobb szaki, minthogy ilyen hibát vétsen!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 27. 21:02
Egyébként nem ez az első eset, hogy a szívbajt hozza a méhekért aggódó ismerőseire! ;D ;D ;D ;D ;D ;D ;D ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 27. 21:03
Lygo67!
Teljesen együtt gondolkodtunk!
Nagyon tetszik  a Méhészklub szakmai része, mert egymástól függetlenül szinte ugyan azt írtuk.
Visszanéztem írásaimat, és október 2-án már megkongattam a vészharangot, hogy a füstöléssel ácsi.

Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 27. 21:07
 Zümi!
Ezt nem vártam tőled!
Egy sör az ára!
Ezért nem vetted fel a telefont? ;)
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 27. 21:08
Szia Attila!
Nálam semmi gáz(vagy is a méheknél :D)
Most látom csak a nem fogadott hívásod....

Van ilyen eset is, ezért másoltam be hozzánK!!!!!!!!!!!!
Nálam a méhek már az oxálsav záróra várakoznak ;)

NB18!
közben megelőztél az írással!
Köszi, hogy reagáltál.......

Üdv: Zümi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 21:11
huppsz megelőztél, én nem ismerlek Téged de felénk is tudok ilyen esetről
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. Október 27. 21:18
Attila kell egy kis izgalom így estére....................... :) :D ;D
Viszont majd a sör mehet :P


lygo67!
Sajnos nem eléggé figyelmessek a méhészek egy része ::)
Nekik tavasszal igen csak zsebbe kell nyúlni méhcsalád vásárlás szempontjából!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2014. Október 27. 21:33
szerintem ez nem figyelmetlenség hanem soknál a "tudatlanság" nem törödömség és ez sajnos párosul azzal, hogy sok ilyen "méhész" észre sem veszi a legyengült elpusztult családokat és ezáltál ezen családokat rabolják a normál módon kezelt, beteleltetett állományok.
Tehát valahol mi is fogunk küzdeni az Ő általunk generált problémákkal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. Október 28. 18:12
Lehet, hogy nem illeszkedik a mostani divatos használati utasításokba, de felhívom a figyelmeteket, hogy 10-15 C fok alatt nem jó semmilyen gyógyszerrel kezelni a méheket. Az amitráz, a kumafosz, a taufluvalinát, szerves savak, stb mind-mind nagyon megterhelik a méhek anyagcseréjét. Éppen ezért nem javaslom senkinek se, hogy olyan időpontban kezelje a méheket atkaölőszerekkel, amikor azok nem tudnak utána kirepülni kitisztulni.

A méheknek nincs májuk, ők csak akkor tudnak a mérgektől megszabadulni, ha repülhetnek, ha az izommozgással és az intenzív légvétellel fel tudják gyorsítani az anyagcseréjüket. Direkt nem írok hőfokot, mert tavaszi napsütésben már 10-12 C fokban is kirepülnek, de most a borongós csepergős őszi időben talán még 15 C foknál se.

Ne csodálkozzatok, ha bármelyik szertől, akár oxálsavtól, akár más szertől elhullást tapasztaltok, ha nem jól választjátok meg a kezelés időpontját vagyis nem alkalmazkodtok az időjárási viszonyokhoz és nem keresitek azt az időszakot, amikor a méhek méregteleníteni tudnak.

Geddekas!

Ezt találtam a 2010-es Méheü ismeretek 154. oldalán /Dr Gerhard Liebig írása/:

Idézet
Az oxálsavat közvetlen testkontaktuson keresztül adják tovább. Minél szorosabb a fürt, annál jobban és gyorsabban terjed el az oxálsav a családban. Ezért jobb -5C-nál kezelni, mint +5c-nál.. Szorosan ülő méhek esetében egy kezelés eredményessége 95% feletti. A "nyári fürt" esetében az eredmény jóval 50% alatti is lehet, még akkor is, ha nincs fiasítás, és az atkák csak a felnőtt méheken találhatók. A méhek ez esetben nincsenek elég közel egymáshoz. Ezért a csepegtető módszer csak telelőfürtnél javasolt. Fagy esetén a fürt egyszeri megnyitása nem okoz károkat.

Ez mondjuk válasz lehet arra is, hogy miért hatástalan nyáron atka ellen a BeeVital, amit most sokan említenek.
Számomra az is kérdéses, hogy a +10C-ban megejtett locsolás, amit javasolsz, eléri-e a kívánt hatást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. Október 28. 20:37
Pink Panther!
Érdekes amit írsz.
Feltételezem, hogy a szublimálás hatására viszont a kaptár minden szegletébe eljut az oxálsav, és ezzel a módszerrel magas a hatékonysága meleg időben is.
Ebből a szempontból nézve meleg időben szublimálni, hidegben csurgatni lenne célszerű.
Német területen elterjedt a hidegben való szublimálás... (A zöldön olvastam.) Ez viszont ellentmond a fenti logikának.
Most csak hangosan gondolkodtam, saját tapasztalatom nincs erről.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Október 28. 21:32
Pink panther!

Még anno az emlékeztetőben írtam, hogy aki mínusz 5 fokon nézegeti vagy piszkálja a méheket, annak a kezére rá kell ütni. Most is ezt tartom!
Dr Gerhard Liebig tanácsát próbáld ki csak egy családon.
Magyarországon az a tuti tipp, amit messziről jött ember mond.
Én ismerek itthon is olyan "szakelőadót" akinek Dr. van a neve előtt, mégis marhaságokat terjeszt.
Nem mondom, hogy Gerhardt Úré az, de senkinek nem ajánlanám jó szívvel.
Szerintem sima pusztulás a kezelés vége. Mínusz 5 fokban langyos oldat a méhekre? Ezt nem gondolhatjátok komolyan?
Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 29. 00:03
Pink ..!
Miért változtassam meg az álláspontomat, ha nem érvelsz?

Volt idő, amikor a hullaházban boncoló orvosok kézmosás nélkül mentek át a szülőosztályra és csodálkoztak, hogy mennyi nő halt meg a kezük nyomán. Ma már tudjuk, hogy sima klóros vizes kézmosással a halálozás az eredeti szint töredékére esett vissza.

Én adtam egy javaslatot. Indokoltam. Te kételkedsz! Szóval azt csinálsz amit akarsz! TE DÖNTESZ! A te felelősséged!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 29. 17:26
Tisztelt Geddekas!
Lehet rossz nyomon járok.
Ha Ön Csuja László akkor kérném gyakorlati tapasztalatainak megosztását, a következő tárgyban:
-   a méhész újság novemberi számában nyilatkozza, hogy
„nyár folyamán elvégzett két darab oxálsavas csurgatás, valamint a későbbiekben végrehajtott oxálsavas párologtatások sorozata elegendő az állomány megvédéséhez”,
Ön biztos feljegyzéseket készített a kezelések idejéről, azok hatékonyságáról, (naponta mennyi az atkahullás csorgatáskor, illetve szublimálások alkalmával) különös tekintettel kíváncsi volnék az oxálsavas párologtatás hatékonyságára, esetleg naponkénti bontásban.
Az őszi kezeléseim hasonló módszerrel végzem, szeretném összevetni az eredményeket.
Tisztelettel: Bekesm
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 02:08
Ez évben véletlenszerűen kiválasztott 12 méhcsaládban végeztem méréseket. Augusztusban mértük a természetes atkahullást vazelines lappal, 3 atkánál egy méhcsaládról se jött le több három nap alatt. Erre számítottam, hiszen vírusfertőzöttségnek se láttam nyomát a méhcsaládoknál. (A szakirodalom több helyen írja, hogy a vírusfertőzöttsége a méhállományoknak arányos az atkafertőzöttséggel) Ennek ellenére nem zárom ki, hogy volt, de nem láttam mászkáló, csavarodott szárnyú vagy csökött potrohú méhet és a fiasításban meg anyabölcsőkben se láttam vírusfertőzésre utaló jeleket.

Az atkairtások után a számlálást nem naponta végeztem, mert annak nem lett volna sokkal több értelme, mint a három naponkéntinek. Az adatok szórása eleinte nagy volt, de többé kevésbé illeszkedett a méhcsalád erősségéhez és az anya életkorához. Ami ezévi szaporulat volt, ott természetesen kevés atka volt. A kezelésenként összesített atkaszám sehol nem haladta meg a százas nagyságrendet.

A szublimox készüléket életemben először használtam, ezért kicsit ügyetlen is voltam és nem tudtam rendesen zárni a kaptárokat se, hiszen nálam alul a kaptár teljesen nyitott, csak taposórács választja el a méhcsaládot a külvilágtól. Tehát olyan zártság, amilyen egy NB 24 keretes fekvőben van, nálam soha sincs. Éppen ezért a "füst" nem sokáig maradt meg a kaptárban. Továbbá az is "rontja" a szublimox adatok értékelhetőségét, hogy csurgatásos kezelésen voltak már túl a méhcsaládok, aminek a szakirodalom szerinti és az általam is kimért hatástartama 15 nap, tehát a szublimoxos kezelés csupán ráadásnak tekinthető. Atkahullás így is volt a szublimoxos kezelések után, de nagyon csekély, ezért a szublimált oxálsav hatástartósságára nem hiszem, hogy az én mostani mérésem értékelhető adatot tudna szolgáltatni. Hogy a te kérdésedre jó választ lehessen adni, ahhoz augusztusban azzal kellett volna kezdeni az atkairtást.

Mindenesetre azt a következtetést levonhattam, hogy a szublimoxos kezeléshez jól zárható kaptárfenék kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 30. 06:54
Tisztelt bekesm!

Kérem ne vegye kötekedésnek, de ossza meg velünk az oxálsav szublimálása tárgyában intézett-e kérdést bármely OMME szaktanácsadóhoz vagy tisztségviselőhöz, és kapott-e értékelhető választ vagy választ egyáltalán.

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 30. 12:11
Tisztelt Zoltán!
Valószínű gyenge a felfogó képességem, mert nem értem az összefüggést Csuja urnak feltett kérésem és az Omme tisztségviselőnek fel nem tett kérdés vonatkozásában.
Mint írtam: az előzőekben említett havilapban megjelent, hogy Csuja úr két oxálsavas csorgatással és oxálsavas párologtatás sorozatával eredményesen végzi (gondolom több éve) méhcsaládjainak atka elleni kezelését.
Nos! Arra lettem volna kíváncsi, hogy ez kezelésenként milyen hatékony. Most második éve, hogy oxálsav szublimálással végzem az őszi – téli sorozat záró kezeléseket. Ezért gondoltam arra, hogy két eredmény összevetése már egyfajta visszaigazolás a szublimálás eredményességére (vagy eredménytelenségére).
Ahogy gyenge agyam felfogó képessége engedi, én úgy gondolom ezen rovatot Attila nem csak az OMME szidalmazása végett hozta létre.
Természetesen én is szidom amikor kell, pl. nem értem miért nincs kidolgozva mint-egy 40 éve (tegnap tudtam meg a idejét) fennálló egész méhésztársadalmat érintőm problémára egy atkairtási technológia folyamat, aminek útmutatása szerint mindenki (még a kezdők is) eredményesen fel tudnák venni a harcot az atkákkal szemben. Jelenleg mindenki mondja (írja), hogy írtan kell az atkát, egyes szerekre kialakult, vagy kialakulóba van a rezisztencia, de hogy mi a helyes út azt senki nem mondja. (magánvéleményem) Nem is akarják megmondani, nem érdeke az a nagy méhészeteknek, hogy a kicsik is fejlődjenek.
Többet ezzel a témával nem kívánok foglalkozni, nem értek hozzá, más méhtartókat bugyutaságaimmal nem kívánok félrevezetni.
Üdv.: Bekes Mihály
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. Október 30. 12:28
Mihály!

Nem bántásból írom, és azt is tudom, hogy nem leszek itt népszerű a véleményemmel.. Az a gondos méhész, aki folyamatosan figyelemmel kíséri az atkafertőzöttséget, ismeri az atka biológiáját, figyelembe veszi a Monitoring vizsgálat eredményeit, technológiai ajánlásait, az eredményes lesz az atka ellen.
Kőbe vésett, minden évben ugyanúgy végrehajtható eredményes védekezési sorozat nincs, és szerintem nem is lesz soha..
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. Október 30. 12:55
Zombee!

Az utolsó mondatodban van a lényeg! Aki nem alkalmazkodik a változó körülményekhez és ragaszkodik az évek óta bevált szerekhez és atkairtási technológiájához, az nagyon hamar bajba kerülhet!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. Október 30. 13:14
Az idei év bebizonyította, hogy azok a méhészek akik "így szoktuk" alapon hullajtják az atkákat, azoknak nagy pofára esés volt az év második fele. Csak az én ismerősi körömben 1000 család kijárója lett már becsukva, és még messze a tavasz.
Én nagyon remélem, hogy a higiénikus alj felértékelődik, és egyre inkább a folyamatos ellenőrzés lesz az atka irtást követően.
Bekesm:
A nagy méhészek nem tudják meggátolni a kis méhészetek fejlődését, ha az a kicsi nagyon akar. Információ titkolás ebben a netes korszakban nagyon nehéz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 30. 13:18
Zombee!
Teljesen igazad van, ismét abba a hibába estem, hogy nem fejtettem ki részletesen a gondolataimat.
A kezeléseket, azok módját valóban nem lehet köbevésetként kezelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. Október 30. 14:35
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 15:32
Mézes Jenő leírása tapasztalaton alapul, tehát bizonyítottan működik. Nem is kétlem a hatékonyságát. Azt viszont Ő se hajlandó figyelembe venni, hogy az amitráz, taufluvalinát, kumafosz nem ürül ki a méhekből se és a viaszból se. Jenő még soha nem dolgozott oxálsavval, tehát amit erről ír, nem irányadó. Én használom. Már legelőször is csurgatással védtem meg a méhcsaládokat, és erre végeztem el a hatékonysági vizsgálatot is. Ahogy olvasom a nemzetközi szakirodalmat, kb 15 éve van már széleskörű tapasztalat az oxálsav használatára. A szublimálás és a csurgatás között a következő különbségeket találtam:
 - Az oxálsav szublimálást úgy kell ismételgetni, mint az amitráz furettózást.
 - A szublimálással az oxálsav gyorsabban szétterjed a kaptárban, mint csurgatással.
 - A szublimálással felvitt oxálsav hamar kiürül a méhekből, ezért kell ismételni.
 - A szublimálás költséges eszközt igényel vagy ha nem azzal csinálja a méhész, akkor bizonytalan a hatékonysága.
 - A szublimálás zárt térben hatékony.
 - A szublimálás össz időigénye több, mint a csurgatásé.
 - A szublimálást nem lehet csinálni gázálarc nélkül.
 - A csurgatás nem eszközigényes.
 - A csurgatáshoz nem kell gázálarc.
 - A csurgatás nem sorozatkezelés, tehát a munkaidőigénye kicsi.
 - A csurgatás hatástartama 15 nap, tehát egy teljes generációváltásnyi atkát képes pusztítani.

Ha az a kérdés, hogy mikor hogyan használjuk az oxálsavat, azt mondom, hogy nem győzött meg engem a szublimoxos kezelés, tehát az én javaslatom:
 - Akác után cukorszirupba 30 g kristályos oxálsavdihidrát és ebből léputcánként 5 ml-t csurgatni. A cukorsziruphoz ne csapvizet, hanem ioncserélt vizet használjunk.
 - Napraforgó előtt az előbbit meg lehet ismételni.
 - Aug 20 környékén cukorszirupba 50 g oxálsavdihidrát és ebből léputcánként 5 ml-t csurgatni. A cukorsziruphoz ne csapvizet, hanem ioncserélt vizet használjunk.
 - Októberben amikor már éjjel 10 C fok vagy az alatti a hőmérséklet az előbbi recept szerinti oldattal 5 ml/léputca csurgatni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2014. Október 30. 16:36
Nehogy már 5 éves méhtartói múlttal én akarjam megmondani a frankót!
Aki folyamatosan, figyelmesen olvasta a fórum ezen rovatát az tudja írásom lényegét. 
A szublimálás idő igénye; egyszerű 23E Ft-os eszközzel 1-1,5 perc/család kaptárbontás nélkül. Van drágább eszköz azzal lényegesen gyorsabb a kezelés. Ami igaz az igaz, rendkívül mérgezőnek tartják.
Kezelést követően 7 napig van atkaölő hatása.
pl.  okt. 20. szublimálás: 21. től naponta – 1 –es család 5,5,1,5,0,0,1. 2-es család 6,17,6,11,7,2,4.
Azt vallom, Zombee jól látja, ha nincs kontrolálva, ellenőrizve az atkahullás, jelenlét, akkor kezelés találomra történik.
November végén, december elején végzek még egy kezelést.  Feltétele +10 felett kezeléskor, éjszaka se lehet +5 alatt. Összesen 3 kezelést végzek 3 hónapban. Nem én találtam ki, Német Zoli kísérletei alapján.
Jenő, mentor barátommal meg ki mer ellenkezni! 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 17:06
Én azt olvastam, hogy a szublimálást háromnaponként kell ismételni és át kell fedni a 12 napos bábciklust, tehát legalább négyszeri ismétlést jelent. Ha a négyszeri munkaidőt összeadod, akkor látod meg, hogy a csurgatáshoz képest több vagy kevesebb a munkaidő és a költség.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 30. 20:51
Tisztelt Mihály!


Köszönöm válaszát, kérem ne keressen összefüggést kérdésem hátterében.
Arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet kihez fordul és kiben bízik a méhész alapesetben.
Az utóbbi 10 évben szaktanácsadásra és monitoringra majd 1 milliárd forint folyt el, gyakorlatilag nagyrészt értelmetlenül.
Arra kerestem választ kérdésemmel hogy miként fordulhat az elő hogy még eszébe sem jut egy viszonylag nemrég dolgozó méhésznek sem tanácsot kérni pl. a szaktanácsadói gárdától.

Ez is fontos előzménye a kialakult helyzetnek!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 30. 21:26
Én azt olvastam, hogy a szublimálást háromnaponként kell ismételni és át kell fedni a 12 napos bábciklust, tehát legalább négyszeri ismétlést jelent. Ha a négyszeri munkaidőt összeadod, akkor látod meg, hogy a csurgatáshoz képest több vagy kevesebb a munkaidő és a költség.
Én azt gondolom (lehet, hogy nincs igazam), hogy fias jelenlétében az a tény, hogy 15 napon keresztül hullik az atka, az nem azt jelenti, hogy ott utána olyan kevés atka marad, ami elegendő lenne egy átteleléshez. Láttam Nanetti táblázatát arról, hogy a hatékonyság kb. ennyi idő után eléri a 95 százalékot. Azonban én azt gondolom, hogy ez az adat nem vonatkoztatható arra, amikor fias van, ez csak a fiasmentes állapotra lehet igaz. Pontosan azért, amiért amitráz esetében a  tartós hordozókkal is gond van: nem alakul ki hatékony koncentráció a kelés miatt. Nyilván, olyan szer esetében amelyikre valamelyest kialakult tolerancia, ott ez fokozottabb mértékben igaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 30. 23:16
Emlegeted itt a toleranciát.
Állításod szerint állatorvos vagy, tehát van anatómiai, élettani és genetikai ismereted is.
Szerinted milyen változásoknak kell bekövetkezni a Varroa destructorban, hogy az oxálsav hatását el tudja viselni?
Ugyanis az elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint az oxálsav a szőröket és a tapadókorongot elégeti.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 07:28
Hát Laci!
Olvasd el még egyszer mit írtam.Mi köze van annak az általad leírtakhoz? Éppen arról beszélek, hogy az a gond, hogy az oxálsav nem jut el abban a koncentrációban az atkához, hogy azt a hatást kifejtse, amiről Te beszélsz. A tolerancia az amitrázról szólt. Ott is az a gond, ha egy meghatározott szint alatt kerül a Varroával kapcsolatba, akkor nem tudja kifejteni a hatását. Ez a meghatározott szint a tolerancia előrehaladtával nő. De az alapesetre is igaz. Ha nem így lenne, akkor  elegendő lenne homeopatikus szemlélettel kezelni. Éppen csak néhány ezred miligrammot adni. A szer ott van, tehát muszáj lenne hatnia. Minden tanulmányom és tapasztalatom azt mutatja, hogy elegendő mennyiségnek kell jelen lennie a hatás kifejtéséhez. Ha egyszer egy fix adagot bevittél, akkor a kelő méhek miatt az egy méhre jutó koncentráció csökken. Persze lehet azt mondani, hogy ez már a méhen rajta van, tehát mindig csak az új kikelő atka potyog le. De akkor miért 15 napos a hatás akkor, ha nincs új kikelő méh?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 08:33
Az amitráz ellen kialakulhat rezisztencia, ha hosszú ideig alacsony dózist kap az atka. Pl bent marad az amitrázos csík. Amit persze mindenki bent hagy sajnos.

Oxálsav esetében hozzászokás lehetetlen az emberi módon belátható időtávon belül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 09:22


Oxálsav esetében hozzászokás lehetetlen az emberi módon belátható időtávon belül.
Nem is írtam ilyent! Azt írtam, hogy az elégséges koncentráció hiányzik, tehát az atka életben marad. Egyébként a fenti állítást az amitrázra is írták már. Nem bizonyult igaznak. Akármikor bekövetkezhet olyan mutáció, aztán szelekció, hogy a savnak ellenálló tapadókorong jön létre. Ha az evolúció során képes volt a DNS kifejlődni, akkor ehhez képest az előbbinek milliárdszor nagyobb esélye van. A kérdés az, hogy mikor következik be? Lehet, hogy egy milliárd év múlva. De az is lehet, hogy van olyan mechanizmus az élő világban, amelyik ezt az alkalmazkodási időt a töredékére szorítja vissza. Különben egy élőlény sem bírna ki, egy akár csak több  éves kihalási időt. Hiszen a kihalást követő másodpercben már nem létezik. Az elmúlt évmiliárdok során azok az élőlények maradtak fenn, melyek nagyon gyorsan tudtak alkalmazkodni a körülményekhez. Melyek nem tudtak alkalmazkodni, azok kihaltak. Az atka nem halt ki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 11:51
A taufluvalinátra, amitrázra, kumafoszra azért tud kialakulni rezisztencia mert csekély alkalmazkodást kíván. Bizonyos molekulák termelésének fokozásával eléri a rovar, hogy ezeknek a mérgeknek a hatását kivédje.

Az oxálsav égető hatásának kivédésére olyan mennyiségű mutáció sorozatnak kell bekövetkeznie, amihez sok-sok ezer évre lenne szükség. Nemcsak a tapadókorongoknak kellene átalakulnia és karmokat kellene növelnie az atkának, hanem az érzékszerveinek is teljesen át kellene alakulnia. Az érzékelő sejtek elhelyezkedésének, az érzékelő szőrök kitinfelszínének stb.

Vannak már adatok arra, hogy egy fajból új faj hány év alatt tud létrejönni, de a legszerényebb becslések is százezer évekről beszél. Márpedig, hogy az atka képes legyen elviselni az oxálsavat, olyan mennyiségű mutáción kellene átessen, amennyi egy új fajhoz szükséges.

Jöhetsz azzal, hogy a Varroa jacobsoni és a Varroa destructor két külön fajként van definiálva, de én még nem olvastam olyan genetikai elemzést, ami ezt a faj szétválást igazán megalapozná. Ráadásul az Apis mellifera és az Apis ceranae között olyan kicsi az eltérés az atka igényei tekintetében, hogy nem tartom valószínűnek a fajszintű eltávolodást. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy alfaji szintű eltérés van a két változat között.

Az Apis ceranae és az Apis mellifera annyira közel ál egymáshoz, hogy lépcsere esetén az egyik fel tudja hibátlanul nevelni a másik fiasítását és fordítva. Tehát a lárvák tápláléka se tér el annyira, hogy a fiasításban elhullás lenne. Ebből következik, hogy a lárva testnedve, mint fő táplálékforrás a varroa atka számára azonos értékű. Ehhez képest viszont az oxálsav egy rendkívül durva égető hatás. Azt se érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a savtűréshez szükséges genetikai változás sokkal, de sokkal nagyobb ökológiai kihívás, mint ez a fajta gazdaváltás.

Szóval folytathatod a szócsatát, de a józan tények mást mondanak, mint a mi esetlen és pontatlan emberi szavaink. Nem is kívánlak meggyőzni, csupán felhívni a figyelmedet arra, hogy egy lehetőség még nem tény és egy lehetőség csak egy adott lehetőség, aminek a bekövetkezési valószínűsége csak akkor nagy, ha a feltételrendszer együtt áll. Szerintem ahhoz, hogy az oxálsavra tűrőképesség vagy rezisztencia alakuljon ki, az esély kisebb, mint arra, hogy én a lottón ötöst nyerjek a hétvégén.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 13:03
A kiindulás nem erről szólt. Te terelted ide a gondolatokat. Nem szócsatázni akarok. Csupán az általad felvetett több ezer év igényű mutáció sorozat valószínűségét nem tudom párhuzamba állítani azzal, hogy egy természetben elő nem forduló szerre (de inkább több szerre) ki tud alakulni védekezőképesség, olyan szerre pedig nem, amellyel nap, mint nap találkozik a kaptárban. Ugyanis tudomásom szerint az oxálsavból keletkező hangyasav felelős a hatásért, az pedig minden olyan erjedési folyamatban, ahol piroszőlősav keletkezik, megjelenik. A hangyasavat pedig baktériumok elbonthatják, tehát hatástalaníthatják. Vagyis nem feltétlenül annak az útnak kell bekövetkeznie, amit írsz, hanem egyszerűen egy ilyen baktériummal történő együttélést kell kialakítania az atkának. Arról nem is beszélve, hogy az atkának márpedig jó savtűrő képessége kell, hogy legyen alapesetben is, mert a pempő is igencsak savi kémhatású, az atka pedig ebben fürdik. Még az atka lárvája is, amely aztán tényleg szegényes kültakaróval rendelkezik. Ezzel természetesen nem azt akarom állítani, hogy a közeljövőben oxálsav toleranciával kellene számolnunk, de ezen lehetőség kizárása, azt hiszem nagyfokú bátorságra vall, vagy szegényes ismeretekre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 14:15
Az oxálsav és más szerves sav hatásmechanizmusát vizsgálták. Egyértelműen a savas kémhatás felel az atkairtó hatásért. Tehát ez esetben egy nagyon durva nyers hatásról van szó. Az oxálsav megtapad a méhek szőrzetén és amíg a kristályok ott vannak, addig égető hatásuk is van. A szublimáláshoz képest a csurgatás azért is tartósabb hatású, mert a cukorral feltapadó oxálsav kristály lassabban kopik le, tehát hosszabb időn keresztül égeti az atka lábacskáit.

Az oxálsav átalakul hangyasavvá a méhek testének felszínén? Kétlem, és azt is, hogy ilyesmin alapulna az atkairtó hatás. 

A szerves savak sok-sok száz millió éve jelen vannak a sejtek anyagcseréjében, sőt talán milliárd éve, de az atkairtásban alkalmazotthoz képest rendkívül kicsi koncentrációban.

A méz természetes szerves sav koncentrációja is (bármelyik atkairtó savra nézve is) több nagyságrenddel kisebb, mint amit alkalmazunk atkairtásban.

Szerinted hány évmilliós szelekciónak kell még eltelnie, hogy egy anyós koponyája kibírja a vőm uram nagybaltás támadását? Értsd meg, hogy olyan dolgot feszegetsz, ami a valóságban belátható időn belül be nem következő esemény.

Az atka fürdését a pempőben ne úgy képzeld el, ahogy te a kádban fürdesz. Az atka háton fekve, tehát a páncélján "úszik" a felszínen. Súlya is kicsi, ezért inkább lebeg a felületi feszültségen, tehát gyakorlatilag egy molekularéteggel kapcsolódik. Az atka nimfa meg tudomásom szerint nem úszik a pempőben. A pempő pH-ja egyébként meg 2,3 fölött van és a pH nem egyetlen anyagból felszabaduló H ionok miatt alakul ki, hanem sok-sok molekula felel a pempő pH-jának értékéért és stabilitásáért. Az oxálsav oldat esetében egyfajta molekuláról lehasadó H ionról van szó. Az oxálsav pH-ja 1 és a legerősebb szerves sav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Október 31. 14:41


Mielőtt vehemensen követelitek a választ Csuja doktortól, vegyétek a fáradtságot és kérdezzétek meg a szaktanácsadótokat, hogy legyen összehasonlítási alapotok.

Tőlük lehet követelőzni is bátran, na de adott bárki egy fillért is Csuja Lászlónak kutatásokra.

El lehet gondolkodni ezen.

Én szeretném megköszönni neki eddigi válaszait is, és én kérek tőle elnézést néhányunk helyett a hozzá intézett követelőző bejegyzésekért.
 

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. Október 31. 15:59
Egy egyszerű gyakorlati kérdés: a ma bekevert perizinnel holnap még  kezelhetnék?
Kösz. G.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. Október 31. 17:55

Szerinted hány évmilliós szelekciónak kell még eltelnie, hogy egy anyós koponyája kibírja a vőm uram nagybaltás támadását? Értsd meg, hogy olyan dolgot feszegetsz, ami a valóságban belátható időn belül be nem következő esemény.


Te pedig azt értsd meg, hogy kőbaltával régebb óta lehet az anyós koponyáját bezúzni, mint a vőm uram nagybaltájával. Ez utóbbihoz ugyanis szükség volt az ipar létrejöttére, míg a kőbaltához a kő adott volt. A hangyasav régebb óta létezik, mint az amitráz. Baktériumok tudomásom szerint bontani is tudják. Tehát a tolerancia kialakulásához azért nem kell annyi idő, mert bejáratott utak vannak a lebontásához, míg az amitráz egy teljesen új vegyület. Azt azonban megvallom, nem tudom pontosan megmondani, hogy az oxálsav direkt fejti ki a hatását, vagy hangyasavvá alakulva. Valahol ezt olvastam, de nem tudom hol. Amennyiben direkt, akkor nyilvánvalóan a toleranciának tényleg nincs belátható időn belül esélye. Az oxálsavas csorgatás elnyújtott hatását viszont én el tudom képzelni úgy is, hogy a hangyasavvá alakulás történik elhúzódó módon. Ha a dolog úgy van, ahogy Te gondolod (nincs vele szemben ellenvetésem, csak hiányos tudásom), akkor egy kicsit sántít más csorgatásos kezelések lehullási görbéjével összehasonlítva. Illetve ellentmond annak az eredeti problémának, hogy fias jelenlétében a szublimáció vagy a csorgatás a hatékonyabb megoldás. Hiszen a tapadás miatt az oxálsav szétkenődése a kelő méheken akadályozott. Tehát ekkor csak azokon a méheken fejti ki a hatását, amelyekre eredetileg is került (sarkítva a dolgot). Tényleg nem a kekeckedés vezet, egyszerűen szeretnék alapos ismeretekre szert tenni, mert minden fegyverre szükségünk van. Azon érdemes pl. elgondolkodni, ha  hangyasavként fejti ki a hatását, akkor minél többször alkalmazzuk, annál inkább szelektálunk ki olyan baktériumtörzseket (ha ilyenek valóban élnek a kaptárban), melyek ezt elbontani képesek. De lehet, hogy az oxálsav tényleg direkt módon hat. Ekkor emiatt nem kell aggódnunk. Azt ugyanis én sem gondolom, hogy oxálsav bontó baktériumok léteznének. Ha valaki olvas róla, ossza meg velünk!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. Október 31. 19:05
Iridó!

Te olyan vagy mint Vivaldi. Vita a vita kedvéért. Nekem erre nincs időm.

A hangyasavat, tejsavat, oxálsavat az élőlények az anyagcseréjük során előállítanak és lebontanak.
DE
Soha nem olyan óriási mennyiségben és nem olyan körülmények között, mint ahogy azt az atkairtás során alkalmazzuk.
Miért fontos a mennyiség? Mert amiről te beszélsz, hogy jaj de jó, majd "az atkák alkalmazkodnak az oxálsavhoz és akkor nekem Iridónak úgyis igazam lesz" Azért nem fog bekövetkezni, mert azokhoz a mennyiségekhez már képtelen az élő szervezet alkalmazkodni, hiszen akkor minden egyéb anyagcsere folyamatot le kellene állítania az élőlénynek, sőt még talán az se lenne elég.  Hagyd abba kérlek az irrealitások feszegetését.
Ma sokkal inkább probléma, hogy a szerves savaknak hol van az a dózisa, ami már pusztítja az atkát, de csak csekély mértékben károsítja a méheket.

Az egyéb atkairtók használatánál azok a szerek vizsgáznak jól, amelyek taglóznak, gyorsan lebomlanak, gyorsan eltűnnek a kaptárból és a méhek jól tűrik. Ilyen az amitráz és a taufluvalinát. A kumafosz nagyon rossz szer, mert sokára tűnik el a kaptárból.
Ha viszont a belógatós lófaszocskákra (tartós hordozók) bízza a méhész az atkairtást, akkor előbb-utóbb lesz rezisztencia akár az amitrázra is.

Persze ha a gyártó-forgalmazó becsapja a vevőt és az eladott készítményben nincs meg az előírt méregmennyiség, akkor a méhész lehet, akármilyen gondos, a méhei pusztulni fognak rezisztencia nélkül is.

Szerencsétlen OMME rendszeres szúrópróba szerű mérésekkel kellene ellenőrizze a leggyakrabban használt szereink minőségét. Mire van az MMNP?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 04:20
Geddekas!
Tényleg értelmetlen a vita. Nincsenek meg a képességeid hozzá, hogy értelmezni tudj egy hozzászólást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 01. 08:20
QUQURIQ!!!

Tegnap délután megint Mavrikos csurgatást csináltam. Erre a hűvös időre vártam mert így 1 ml hatóanyag került 10 l tiszta vízben.
Nagyon szépek a családok, jó népesek. így zömében az 50 ml csurgatás kellett.
Jó két óra múlva megnéztem a betett alu lapokat, hogy mennyi atka hullott le.
Érdekes eredmény, amit az idén több méhésztől is hallottam.
Voltak olyan családok, ahol nem hullott le atka. Voltak viszont olyanok, akiknél a legtöbb atka 55 db. volt. Ez volt a harmadik Mavrikos csurgatásom. (Hetente végeztem)
Még egy csurgatást egy hét múlva megismétlek. + záró!
Sokan megállnak, a kezeléssel amikor már csak kevés atka hullik.
Sajnos ez rossz politika. Ezekből lesznek az „atka donor” családok. Tavasszal innen osztódik szét az állományunkban az atka.
Tehát ne nyugodjunk amíg hullik az atka!
Tudom, más állományától is megkaphatjuk! Csak az nem mindegy, hogy mikor, tél végén jó időben, vagy csak tavasszal. Ha jó helyen van az állományunk, akár egy generáció atkától is megmenekülhetünk.
Kezeljetek, ésszel, amitráz már régen TILOS!!!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 08:32
QUQURIQ!!!


Sokan megállnak, a kezeléssel amikor már csak kevés atka hullik.
Sajnos ez rossz politika. Ezekből lesznek az „atka donor” családok. Tavasszal innen osztódik szét az állományunkban az atka.

Teljesen egyetértek Veled! Annyit tennék hozzá, hogy először mindig magunkban kell keresni a hibát. Legtöbbször itt meg is lehet állni. Ami a konkrét példát illeti : Nem jó politika a visszafertőződésre fogni a dolgot, mert magunkat csapjuk be vele. Nekem volt egy családom, amelyiknél az elmúlt két éven át egyetlen atkát sem sikerült lehozni, semmilyen kezeléssel. Idén leesett 25 db (összesen). Volt olyan családom is, amelyiknél ennek a százszorosa. Saját magamtól kapta el az atkát ez a mentes családom, nem mástól. Tavaly nem folytattam azt a gyakorlatot, hogy addig kezelek, amíg minden ellenőrzött családnál teljesen leáll az atkahullás. Ezért is lett annyi atkám idén. Mondjuk más dolgok is járultak hozzá, de mindig a végeredmény a lényeg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 11:33
Varroa atka és a tudományos kutatás.

A világ számos országában nagyon sok kutató foglalkozik ezzel, de Magyarországon élő tudományos kutatók kutatási feltételei olyan szerények, hogy ebben a tárgykörben jó ha képesek összegyűjteni az aktuális információkat. A feltétlenül szükséges szakfolyóiratok vásárlása sincs megoldva. Kutatási projekt véletlenszerűen van egy-egy.

Ha mégis helyreállna Magyarországon a tudományos kutatás feltétele, akkor se az a téma kerülne az első helyre, hogy hány kg baktériumtömeg lenne képes lebontani a varroa atka védelmében 1 ml 3,6 %-os oxálsavoldat, hogy Iridó két unatkozó nassolása között kiötlött elméleti felvetésére (általa is elfogadható) elfogadható pontosságú választ kapjon.

Sokkal valószínűbb, hogy azon nagyon gyakori felvetést vizsgálná inkább meg egy tudományos kutatói csoport, hogy az amitráz, taufluvalinát, kumafosz rezisztencia hogyan is zajlik és itt Magyarországon mennyire jellemző. Sokak szerint nincs jelen még Magyarországon, de sokak szerint ez is hozzájárult az idei nagy atkajárványhoz.

Az OMME monitoring füzetei is javasolnak többféle atkairtást és ezek tudományos igényű vizsgálata se történt meg. Ugyanis egy tudományos értékű vizsgálatnál a mellékhatás felmérés is meg szokott történni. Szerintem a mellékhatásokról sokan elfelejtkeznek, pedig legalább olyan fontos lehet, mint maga a hatás. Ha elindul komoly atkakutatás, akkor a mellékhatás vizsgálatok nem mellőzhetők.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 01. 12:25
QUQURIQ!!!

Hát most meg kinek adjak igazat!!!
Iridó!
Sok ilyen iriodó kellene, mert félti a méheit, és tenni akar valamit az atkák ellen!
Mindenki vegyszerrel kezdi a kezdők között is!
Miért?
Mert ez a többségi bevált módszer.
Itt hull a legtöbb atka!
A menők, már mernek biológiailag is védekezni!
Tapasztalat, menő barátok telefonos megbeszélései, ami nem jelenik meg egyik szaklapban sem, talán a méhészklub tárgyalja ki!
Én magam is már sok vegyszert kipróbáltam, olyat is amit Ti nem ismertek, mert csak kipróbálásra kaptam, szakleírással, kutatóktól. Azért nem is írtam erről, mert csak gyenge eredmények voltak.
De!
Igaz, nem vagyok bio méhész, de amit tudok vegyszert mellőzök.
Minden bio dolgot kipróbálok, elemzem a hatékonyságát, és nem utolsó sorban, hogy a technológiában hogyan is lehet beilleszteni!
Szinte minden bio töredéke a vegyszeres kezelésnek.
Csuja Lacinak is nagyon sokban igaza van!
Hallgassatok rá!
Igaz Ő már előre szaladt az időben egy kicsit!
Elsődleges az atkáktól megszabadulni!
Második tényező a bio lehetőségek kihasználása
Harmadik a technológiai beillesztés.
Negyedik a szermaradvány.
Ötödik a költség hatékonyság!
Szerintem ez lenne a kiinduló pont a kutatáshoz!
A Magyar embernek szuper a szürke állománya, használjuk ki, és hallgassunk meg mindenkit!

Üdvözlettel a méheit féltő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 17:49

Ha mégis helyreállna Magyarországon a tudományos kutatás feltétele, akkor se az a téma kerülne az első helyre, hogy hány kg baktériumtömeg lenne képes lebontani a varroa atka védelmében 1 ml 3,6 %-os oxálsavoldat, hogy Iridó két unatkozó nassolása között kiötlött elméleti felvetésére (általa is elfogadható) elfogadható pontosságú választ kapjon.


Tudod Laci az a baj, hogy nem érted a problémám lényegét, ez teljesen világosan kitűnik a hozzászólásaidból. Azt ajánlottad, hogy fias jelenlétében is a csorgatás a javasolható, annak gazdaságosabb munkaidő ráfordítása miatt. Ezen gondolkodtam el, és jutottam arra a következtetésre, hogy itt valami nem stimmel. Te magad linkelted be az előadásod anyagát, melyben volt egy táblázat, ahol a csorgatás  hatékonyságát leolvasva a kezelés utáni 2.-3.napon, kb  40 % a csorgatás hatékonysága. Abban az esetben, ha az oxálsav hatásmechanizmusa egy direkt hatás, mely az alacsony  pH következménye, akkor az könnyen belátható, hogy a fias sejtben már nem érvényesül, mert ott nincs a bejuttatott oldatból szinte semmi, hiszen az a méhek szőrtakaróján van. Ennélfogva nem várható az, hogy  az atka a sejtben elpusztul. Kivéve akkor, ha  nem direkt a hatás, hanem a hangyasav anyagcserére hat. Nem akarok nagyon belemenni ebbe, de az érdekes, hogy csak azok a savak használatosak atka ellen, melyek pl . a piroszőlősavon keresztül hangyasavvá át tudnak alakulni, mint pl.  a tejsav, Az oxálsav hangyasav átalakulásban nem vagyok biztos. Az csak hab a tortán, hogy az amitráz bomlástermékében is ott van egy hangyasav származék (dimetil formamid). De lehet, hogy ennek semmi köze a hatásmechanizmushoz. Tehát ha a hatás nem direkt, hanem a hangyasav anyagcserén keresztül zajlik, akkor a fedett fiasban elpusztulhat az atka. Milyen érdekes, hogy ez ugye egy közismert tény, de annak tulajdonítják, hogy a hangyasav áthatol a sejtfedélen, pedig az sincs kizárva, hogy a korábban felvett hangyasav az anyagcsere folyamatokon keresztül ennyi késleltetéssel fejti ki a hatását. Ha ez így van, akkor van annak veszélye, hogy a hangyasav bakteriális bontás áldozata lesz, tehát akár hatástalanná is válhat. Én csak azt nem értem, hogy Te miért védesz egymással szöges ellentétben álló dolgot ? Ha a hatás direkt, akkor miért azt javaslod, hogy csorgatásos módon kezeljen a méhész fiasításos időben ? Hiszen így az atkapopulációt még csökkenteni sem tudod, mert kevesebbet tudsz csak elpusztítani, mint amennyi a szaporodással pótlódik .Na ezért ragadtam tollat. Te terelted másfelé a dolgokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 18:12
Az oxálsavat nemcsak én használom fiasításos időben, hanem más is. Engem nem zavar, hogy 15 napon keresztül bizonyítottan hatékony, sőt kifejezetten örülök neki.

A hatekonyságát sokan kimérték, én is. A hatásmechanizmus kevésbé ismert. Az elektonmikroszkópos fotó arra utal, hogy külső sérülést okoz. Arra nem találtam adatot, hogy anyagcserén keresztül lenne hatása. Annak ellenére nem találtam, hogy Nanetti bizonyította az oxálsavnak az emésztőrendszerbe jutását.

Engem az se zavar hogy a sejtfedél alatti atkára nincs hatása, hiszen 15 nap alatt nemcsak a dolgozó de a herefiasok bábjai is mind kikelnek. Ha meg kikelnek, akkor az oxálsavval is találkoznak, hiszen a csurgatott oxálsav szétterjed a családban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 18:23
És az egyenletes hatóanyag leadást is képes vagy biztosítani, hogy a kikelő méheken is ugyanakkora koncentráció legyen, mint azokon amelyekre a szert kijuttattad. Erre a receptre lennék igazán kíváncsi én is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2014. November 01. 18:45
Geddekas!

Az oxálsavas csurgatás veszélyeiről lehetne valamit Tőled hallani?("Szerintem a mellékhatásokról sokan elfelejtkeznek, pedig legalább olyan fontos lehet, mint maga a hatás.")

Köszönettel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2014. November 01. 18:50
Iridó!
Szerintem ezt az ügyet a méhekkel kellene megbeszélned, már ha szót tudsz velük érteni.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 18:51
A 15 napon keresztüli hatékonysága bizonyított. Ez azt jelenti, hogy halálos dózis ennyi ideig tart. Azt nem tudjuk, hogy 15. nap után azért nem hullik atka mert már nincs, vagy azért mert az oxálsav mennyisége lecsökkent a kritikus szint alá. Azt viszont tudjuk, hogy az atkamennyiség valóbanlecsökkent a kritikus szint alá. Erre végzett méréseket Nanetti. Tehát az a ködös  feltételezésed nem igazolt, hogy az oxálsav hatása nem tart lépést az atka szaporodásával. Totális atkairtásra képes az oxálsav fiasításos időszakban is csurgatásos technológiával is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 18:58
Az amitráz, taufluvalinát, kumafosz nozémára hajlamosít. Főleg túladagolás esetén.

A szerves savaknak fiasításcsökkentő a hatása. Ezért se szokás a tavaszi használata.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 19:34
Totális atkairtásra képes az oxálsav fiasításos időszakban is csurgatásos technológiával is.
Igen pontosan ez olvasható le a Te saját magad által használt grafikonról is. Az első két napban a Perizin dupla annyi atkát hoz le, mint az oxálsav. Ebből következik, hogy amikor megszűnik a hatása,mert az atka bemegy a fiasba , akkor feljavul a hatásfoka. Akkor egyáltalán minek adni? Biztosan a delejezés miatt. Ez a Csujadoktor egy csudadoktor.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 01. 20:03
Következtetésed téves. Ez a görbe a lehullott atkaszámot mutatja. Ebből te nem tudod megmondani, hogy mennyi a nem elpusztult atka se a perizinre, se az oxálsavra. Azt egy másik méréssel lehet megállapítani. Ahhoz le kell ölni a családot és fel kell bontani az összes fiast. Ezt csak kísérlet keretei közt hajlandó bárki megtenni. Nekem erre se időm se pénzem. én a közvetett bizonyítékokra hagyatkozhatok csupán. Tehát kisebb mintavételre, méhcsalád életútjának életerejének követésére, népesség alakulása és a következő kezeléskori eredményekre. De a többi atkairtószert se könnyebb vizsgálni. Ami kételyt támasztasz az oxálsavval szemben, mind felsorolhatnám az amitrázzal szemben is és ott se lehet pontosabb választ adni. Tehát a rosszindulatú megjegyzésed dr Szemenyei Zoltán, visszaszáll rád.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 01. 20:49
Hát persze! A Perizin 3 nap alatt leviszi az összes lehullott (tehát vizsgálható) atka 85 százalékát, amelyik pedig csak a 42 százalékát, az a 15. napon kikelő here atkáinak a 100 száz százalékát viszi le az utolsó napon úgy, hogy a saját állításod szerint csak a fiasításon kívül hat. Ja a spray-vel jelzett ugyanazon hatóanyag  pedig szintén közel a dupláját viszi le a 3. nap után, de a helyes gyakorlat szerinted a drip, azaz csorgatás fias esetén is. Azt hiszem ezt itt kell befejezni. Atyára való tekintettel, mert megkért rá, inkább nem minősítem a szaktudásodat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. November 03. 06:43
Az atka irtás csak hőmérséklet függvénye, vagy a méhek életciklusuk befolyásolja az ilyen tél előtti kezeléseket?
Mielőtt még valaki totálisan másképp értelmezi a kérdést: atkát irtani ebben a telelésre felkészülés időszakában lehet e amitrázzal akkor, ha a hőmérő napközben felmegy 15-16 fokra és éjjel 7-8 ig esik vissza, vagy ilyenkor már csak a szerves savak a megfelelő szerek annak akinél még mindig atkásak a családok?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. November 03. 07:08
Veszti 1982!
A gyakorlati tapasztalatom, és Dr. Hegedűs Dénes előadásának többszöri meghallgatása miatt is, melegen ajánlom, hogy az amitrázzal való védekezést most már felejtsd el.
Lehet, hogy semmi gondot nem fog okozni, ez a valószínűbb.
De! Érdemes kockáztatnod amikor vannak záró kezelésre más lehetőségek is?
Az amitráz nagyon durva nem csak az atkáknak, hanem a méhek számára is.
Termelési időszakban, ahol folyamatosan kel az új generáció, valamint a kezelés után nagy méhmozgás, sokkal nagyobb a méhtömeg,  így a kaptár gyors kiszellőztetése várható, kisebb a kockázat.
Nekünk arra kell törekednünk, hogy jelenleg a  telelésre készülő családok, jövő évi generáció váltásig minél nagyobb létszámban megérjék. Ezt az óhajunkat amitrázzal ne veszélyeztessük.
Mit okozhat a füstölés?
Nozemát mindenképpen, aztán rohanhatsz Fumidil-B-ért.
A nyolc és fél év szaktanácsadóként eltöltött tapasztalatomat, saját véleményemet, és Dénes intelmeit fogalmaztam meg.
Ki ki a saját méhészetéért felel.
A méhészek minden év áprilisában kapják a bizonyítványt. Akkor dől el, hogy mennyi méhcsalád érte meg a generáció váltást!
Az utóbbi években ötösre kevesen vizsgáznak, és ennek egyik oka a rosszkor, rossz szerrel, valamint a "megszokásból" való atka elleni védekezés. Tehát tavaly is így csináltam akkor működött. Az idén pedig sok méhésznek már nem kell védekeznie, mert nincsenek méhei.
Remélem nem vetted kioktató stílusnak, és ötöst kapsz a vizsgán!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 13:06
Iridó!

Te azt állítod, hogy jaj de jó a perizin, mert a méhcsaládban levő összes atka 85 %-át levitte 3 nap alatt, tehát hatékonyabb, mint az oxálsav.

Én azt állítom a bemutatott görbe alapján, hogy  perizines kezelés esetén az összes lehullott atka 85 %-a az első 3 napra esik.

Továbbá azt is állítom, hogy az általad bemutatott görbe nem mond semmit arról, hogy a méhcsaládban egyáltalán mennyi volt a kiinduló atkaszám, tehát a két szer tényleges hatékonyságáról a görbe alapján csak annyit mondhatsz, hogy mind a két szer irtja az atkát, de hogy melyiknek mennyi a tényleges hatékonysága, semmit nem mond.

Viszont azt nyugodtan állíthatom a görbe alapján, hogy a Perizin hatástartama sokkal rosszabb, mint az oxálsavnak, hiszen a Perizin csupán 3 napig fejt ki lényeges atkairtó hatást, utána már az eredeti hatékonyságának 85 %-át elveszíti, következésképpen fiasításos időszakban lósz@rt se ér.

Egy dolog a te matekolásod, aminek logikai a hibájára rá is világítottam, és más dolog a gyakorlati tapasztalat. A tapasztalat az, hogy nemcsak tisztán amitrázos, hanem tisztán oxálsavas is hatékonyan lehet védekezni az atka ellen, viszont tisztán perizines atkairtást nem szokás javasolni. Vajon miért?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Veszti1982 - 2014. November 03. 13:12
Attila a időjárás topicban Geddbekas rámutatott arra, hogy az idő kedvező lesz a héten azoknak akiknek még az atkával vívott harcuk folyamatban van. Nem írt arról, hogy milyen szerekkel. Ezt elolvasva elmorfondíroztam azon, hogy ha valaki ilyenkor amitrázt füstöl akkor az nem okoz e nagyobb problémát mint amekkora hasznot, de magam kútfőjéből nem jutottam előrébb. Köszönöm a választ.
Szerencsére nekem már csak a zárókezelések vannak. 5 családot a hőstresszes kísérlet folytatásával kezelek míg az állományt apibiox-al tervezem de majd csak november közepén.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 13:15
Eddigi méhészkedésem utolsó amitrázos furettós kezelése 2010-ben volt és pont ilyen időben csak épp októberben. Reggel éppencsak meghaladta a hőmérséklet a 12 C fokot és délután 15-17 C fok lett. Gyönyörű napos idő volt reggeltől estig és még köd se lassította a felmelegedést. Délelőtti furettózás után a méhek kiköltöztek a kaptárokból és nagy része csak másnap ment vissza. Minden méhcsaládom legyengült, kb a népesség 30 %-át elveszítettem és tavasszal küszködtem a nozémával. Emiatt mondtam le az amitráz használatáról és azóta csak oxálsavval védekezek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 03. 13:44
Akkor mi lehetett a baj? A hőmérséklet és a kezelés időpontja biztosan nem. Két hete még én is ködöltem, semmi gond nem volt. Még lehet, hogy most is kapnak egyet a 17-18 fokban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 14:00
Te tudod, hogy mit csinálsz. A te méheidről te döntesz. Én leírtam a tapasztalatomat. Szerintem hideg volt már a furettózáshoz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 03. 16:51
A tapasztalat az, hogy nemcsak tisztán amitrázos, hanem tisztán oxálsavas is hatékonyan lehet védekezni az atka ellen, viszont tisztán perizines atkairtást nem szokás javasolni. Vajon miért?
Azért mert más a neve: Check Mite plus. Ugyanazon gyár ugyanazon hatóanyagával.
Tényleg nem akarok gumicsontot rágni. Ha neked ez a meggyőződésed, hát legyen. Részvétem azoknak, akik követnek. Természetesen lehet a garfikont úgy is értelmezni, hogy a Perizin és a spray formátumú oxálsav esetén az első néhány napban tart csak a hatás, a továbbiakban kikelőkre nem. A csorgatás hatására pedig száz százalékos hatás alakul ki, első néhány napban egy magasabb szintű lehullás, mert elpusztul az eredetileg kinn levő és az utánkelő atka, utána durván a fele, mert az utánkelő hullik le. Így aki ezt a grafikont készíttette az vagy nagyon buta volt, vagy az volt nagyon buta, aki az ő anyagából ezt emelte ki. Hiszen ekkor a csorgatás oly mértékben képes megnövelni az oxálsav hatékonyságát a spray-vel szemben, ami egy világszenzáció. Azt atkakérdés totális megoldása. Semmi mást nem kell tenni, mint nyáron egyszer csorgatni, és oda csak visszafertőződés után jöhet az atka. Azt nem értem, hogy miként lehet olyant hallani, hogy nem működött nyáron a BVHC. Az értelmezésed alapján ennek nem lenne szabad előfordulnia. Én viszont úgy gondolom, hogy az említett grafikon egy fiasmentes kezelés eredményét mutatja, talán még utána le is ölték a méheket és kimosták az atkákat. Legalábbis ha én csinálnék ilyen kísérletet, és közölnék egy ilyen grafikont, akkor ezt így csinálnám, és semmiképpen sem így tüntetném fel az adatokat, ha fiasításos időben készült kísérletről van szó. Ehhez még egyetem sem kell. Hiszen ezzel a grafikonnal akkor csak elfedi azt az egyedülálló felfedezést, amelyet éppen kiemelni kellene. Mondom lelked rajta, értelmezd így a dolgot. Sebaj. Azt hiszem Don Quiote is győzött a szélmalmok ellen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 03. 17:09
Közszemlére, hátha okosodunk belőle.
A legatkásabb családomat október 14.-én kezeltem párologtatott oxálsavval. Akkor összesen lejött 250, ez kicsit becslés -inkább több mint kevesebb.
Október 27.-én kapott ismét párologtatott oxálsavat ( ekkor már az összes családot fújtam, a kísérletezést befejeztem). Úgy néz ki hogy nem jött le ezidáig összesen 30 db. Ez érzésem szerint nem is igen fog változni, 30 körül számítok a végeredményre.
Ott lett elrontva a teszt hogy nem ellenőríztem hogy van-e még fias az első kezelés előtt. Az első kezelés előtt megnézett kb. 10 család közül csak egyben volt kb 1 dm2 fedettfias, a többiben semmi.
 Levont következtetésem a következő. Szerintem a módszer alapvetően használható, kellően üzemi nincs szermaradvány és olcsó (ha már megvan hozzá az eszközkészlet).
A hatásfokát 85% fölé tenném minimum. Akkor ennyi ha nem volt már semmi fiasa a családnak és így az összes atka érintkezhetett a savval és mégis "csak" ennyit pusztított el.
Ha volt még minimális fiasa akkor a hatásfok jobb, mert ami a fiasban volt atka zömmel az hullott le most.
Talán lesz még egy kezelés, tapasztalatom ha érdekel valakit ezután is megosztom veletek.
Ezeket azért írtam le mert hátha előrébb jutunk az oxálsav hatásának tisztázásában. Ha az elméletem kikezdhető kezdjétek ki, kíváncsi vagyok a véleményeitekre -a negatívakra is.
DE! A teszt java még hátra van. Teljes hatásáról majd tavasszal kerülök képbe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2014. November 03. 17:52
Eddigi méhészkedésem utolsó amitrázos furettós kezelése 2010-ben volt és pont ilyen időben csak épp októberben. Reggel éppencsak meghaladta a hőmérséklet a 12 C fokot és délután 15-17 C fok lett. Gyönyörű napos idő volt reggeltől estig és még köd se lassította a felmelegedést. Délelőtti furettózás után a méhek kiköltöztek a kaptárokból és nagy része csak másnap ment vissza. Minden méhcsaládom legyengült, kb a népesség 30 %-át elveszítettem és tavasszal küszködtem a nozémával. Emiatt mondtam le az amitráz használatáról és azóta csak oxálsavval védekezek.

Ott valami csúnyán el lett b*szva, vélhetően a dózis! Nem értem, hogy egyeseknek miért okoz kárt az amitráz, nekem meg miért nem, ilyen kiköltözést sem tapasztaltam még soha ha 30 °C volt, ha 15? 10 éve minden évben fiasításmentes időszakban november végén, december elején természetesen megfelelően jó időben szoktam egyet furettózni antivárral, nem hogy elhullás, nem szokott lenni, meg hasmenés, de kiválóan fejlődnek tavasszal is.... Nem értem.....
Lehet, hogy a Tac -Tic amitrázon kívüli egyéb össszetvői okoznak problémát? Sosem használtam Tac-Ticot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 21:55
Kakadu!

Mi is gondolkodtunk rajta sokat, hogy mi okozhatta. Ugyanazzal a dózissal dolgoztunk korábban abban az évben, sőt a korábbi években is. Ez a kezelés lett volna a ráadás, az utolsó kezelés.

Korábban is és ekkor is Tactic volt az alapanyag. Tehát a módszer azonos volt, de arra a következtetésre jutottunk, hogy az időjárás lehetett az oka a nagymértékű pusztulásnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 03. 21:57
Kamikaze!

Amit csináltál valszeg jól csináltad, hiszen eredményes volt. Kíváncsi vagyok a folytatásra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. November 03. 22:01
Ez a rosszul végrehajtott Perizinezés eredménye. Nálam még soha nem volt tapasztalható Perizin után 1-2 db méhnél több elhullás. Ezek is csak télen a leázottak voltak. Szóval a gond a csorgatással van, azt nem szabad csinálni, csak cseppenként csepegtetni. Igaz, hogy így tízszer annyi időbe telik.

Leírnád, hogy csinálod? Milyen csepegtetővel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 03. 22:46
Úgy csináltam, hogy egy alsó keretlécet a léputca távolságoknak megfelelően kifúrtam olyan átmérőjű fúróval, amelyikbe egy 10 ml-es műanyag fecskendő szorosan illeszkedett. A fecskendőkre tűt raktam, most nem emlékszem milyen vastagságút, a lényeg az, hogy ne lehessen könnyen átnyomni rajta az oldatot. Így a méhekre csak egy-egy csepp pottyan. Roppant macerás még az öt fecskendővel is. A fecskendőkből egyszerre nyomom ki az anyagot egy másik alsó keretléc használatával. Gyakorlatilag összefogom a két lécet, és óvatosan szorítom össze. A fecskendő jobb ha olyan, amelyikben nincs belső gumitömítés, mert az hamar beduzzad és használhatatlanná válik. Lehet kapni tömítés nélküli egyszerűbb fecskendőt.  Egyébként szerintem a BVHC -s flakon kupakján levő lyuk is jól eltalált méret, azzal is lehet többé-kevésbé csepegtetni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. November 03. 22:53
Irido!
Jól emlékszem, hogy azt írtad egyszer a Perizinről, hogy átmenetileg elfedi az anya feromonját, és rövid ideig anyátlannak érezhetik magukat a családok? Meg, hogy az anya annyira utálja a Perizin szagát, hogy takarni kell a kereteket a Perizines oldat permetezésénél, mert képes felröpülni az anya...
Két családomnál tapasztalok erős zúgást egy nappal a Perizines kezelés után. Elhullott méheket alig látok, csak néhány darabot. Lehet, hogy ez az a jelenség? Remélem nem pusztult el a két anya! A többi család nyugodt.
Üdvözlettel: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 04. 07:34
Geddekas! Azt elfelejtettem az előbb írni hogy a többi családnál a nullához közelít a hullás a második fújás után, van ahol nulla. Ez volt a legatkásabb és azért ezt emeltem ki. A többinél elsőre 8-60 között hullott másodjára max 5. Valamint azt is kihagytam hogy egyelőre csak befejezőkezelésnek szánom, napra után marad egyelőre az amitráz.
Amin gondolkodok hogy napraforgó elé milyen védekezést tudnék beilleszteni.
Jó lenne többet tudni az oxálsavról. Például milyen sűrűn kellene alkalmazni fiasításos időben és ehhez mit szólnának a méhek.
Érdekelne továbbá hogy az ölőhatása azért húzódik-e el mert a fiasban lévő atka ahogy kikel a méhecskével együtt a méhek testére került kristályokkal érinkezve elpusztul, vagy csak amit telibefújok az döglik -csak amelyik kevesebbet kap lassabban. Ha a méhekre tapadt kristály a kikelő atkát is irtja akkor nem kellene 3 naponta fújni.
Szerintem esélyes hogy pusztul a fiasból kikelőből is mert voltak családok ahol ami hullott kb. 4-5 napig hullott le és volt olyan ahol kb. 10 napig potyogott. Második fújás után (feltételezem már nincs fias sehol) 3 napig potyogott, ahogy néztem utána semmi vagy szinte semmi.
Szép napot mindenkinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2014. November 04. 08:46
Kamikaze!

Milyen típusú készülékkel kezelsz és milyen kaptárban?
Ezt a szer mennyisége és a kaptár térfogata miatt kérdezem.
Az én tapasztalatom,hogy a hőlégfúvós készüléknél a kaptártérfogat fűggvényében  a befújási időt is
 változtatni kell.

 Köszönettel:Kas62
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 04. 09:57
Attila!
Igen ezt írtam. De csak permetezésnél, csepegtetéskor ezt nem vettem még észre. Ugyanis ekkor lényegesen kisebb felületen terül szét a szer. Ennélfogva kevésbé bízom abban is, hogy tényleg minden méhhez eljut-e ? Ha nem repült ki az anya, akkor nem lehet gond, csak nem érzik az illatát valószínűleg. Emiatt én még nem tapasztaltam azt, hogy leölték volna. Permetezéskor (virágspricnis) viszont sokszor láttam, hogy az anya igyekszik ki a kaptárból.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 04. 10:10
volt olyan ahol kb. 10 napig potyogott. Második fújás után (feltételezem már nincs fias sehol) 3 napig potyogott, ahogy néztem utána semmi vagy szinte semmi.

Én az áttelelő atkák számát úgy szoktam megállapítani, hogy januárban gyakran nézem a lehullott atkát (természetes hullás). Ugyanis úgy tapasztaltam, hogy az öreg atkák akkor pusztulnak el, amikor legalább egy generáció utódjuk lesz. Ezek lehet, hogy már a sejtben elpusztultak, csak a méh kikelésekor esnek le. Vagyis az atka élethosszát az határozza meg, hogy mikor tud petét rakni. Hosszú tél esetén később, rövid tél esetén hamarabb. Származhat ez a potyogásod az ilyen öreg atkák természetes halálából is akár. Az vele a gond, hogy legalább annyi fiatal atka is van ebben az esetben a családban, mint amennyi abban az időszakban esett le, amikor már nincs hatása a kezelésnek. Ettől függetlenül az oxálsav  valóban tovább hathat, mint más szerek. Erre elég sok megfigyelést lehetett olvasni, igaz inkább a csorgatásnál. Ez vitathatatlan előnye az oxálsavnak, más kérdés a méhekre gyakorolt negatív hatása. Talán a szublimáció egy elfogadható kompromisszum.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 04. 22:09
Kas62!
10 keretes tamási rakodóban méhészkedem. Kb. fele Nb fészken a többi feles. Mind 3 fiókon van. A készülék egy általunk készített saválló mitegun koppintás. Az adagolás oly módon mint a gyárinál. Esetleg picit több, de nekem a higiénikus aljdeszkáim zárólapjai nem zárnak olyan passzentosan így elég gyorsan átszellőzött a kaptár.
Ma változott kicsit a helyzet, plusz tíz atka hullot hozzá.
Iridó! Írod hogy az oxálsav valóban tovább hat mint más szerek. Nekem ez még mindig nem tiszta.
Példaként: Van egy családban 100 atka a méheken és további 100 a fiasban. Lefújom amitrázzal és ideális esetben akár lejöhetne 100 atka is ami a méheken lovagol.
Ha ugyanezt oxálsavgőzzel fújom meg mennyi jön le? 100 ami a méheken van és még azok közül is ami a fiasban volt csak azok később a kelés ütemében? Vagy csak az a 100 ami a fiason kívül volt? A pusztulásuk ideje a kapott dózis függvényében tolódik ki?
Bocs ha kicsit értetlen vagyok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 05. 09:25
Egyáltalán nem vagy értetlen. Én is szeretném tudni, hogy mi a valóság. Abból a néhány infóból amit itt-ott kibogarásztam, nekem az jött le, hogy az oxálsav lassabban fejti ki a hatását, mint mondjuk a Perizin. A csorgatás, pedig kiváltképp lassan. Ezért nem tartom jobbnak más szereknél a fias jelenlétében a csorgatást, ha az nem egy anyagcserefolyamat eredménye, és a hatása nem terjed ki arra az időre, amikor nem érintkezik közvetlenül a szerrel. A spray formációt nem tudom pontosan mit jelent, de mindenképpen gyorsabb hatású, mint a csorgatás (drip). A kérdés az, hogy akár a szublimációnál, akár a spray-nél, akár a csorgatásnál átadják-e egymásnak a méhek a szert olyan mértékben, hogy a hatás ideje elég legyen arra, hogy elpusztítsa az atkát. Fiasmentes állapotban nincs vita, mert nincs új kikelő méh, amelyen nulla a szerszint, és ha felveszi a másiktól, akkor az azon lévőt szerszintet nem csökkenti. Egy lassabb hatás jó lehet akkor, amikor már csak a fias vége kel ki, ekkor vélhetően el tudja azt az atkát is pusztítani, ami éppen kikel, hiszen a kelő és a régi méhek arányában nem következik be számottevő változás. Azt gondolom, hogy ez messze nem így van nyáron. Ott, ha csak direkt hatás van, akkor a fiasban már nem hat. Azoknak az atkáknak az elhullását lehet szerintem tiz-tizenöt nap után is detektálni, amelyik a fiasban pusztul el, csak ugye keléskor fog lepottyanni. De nem pusztulnak el azok az atkák, amelyek a frissen kelő méhekkel a kezelés után 8-10 nappal később jönnek ki, mert akkor már nincs elegendő szerkoncentráció egyszeri kezelés után. Ha a hangyasav anyagcsere folyamatán keresztül hatna netán az oxálsav is, akkor lehet más a forgatókönyv is. Geddekasnak erről más a véleménye . Hallgasd meg őt is,aztán dönts magadban. Igazából az a gond, hogy nincs elég információ, amiből helyesebb következtetést lehetne levonni. Én azt gondolom, hogy abban az esetben, amikor már éppen a fias vége bújik ki, akkor az oxálsavas csorgatás jobb hatásfokú is lehet egy gyorsan ható szerhez viszonyítva, fiasmentesnél már nem vagyok ebben biztos. A szublimációnak viszont szerintem lényegesen rövidebb a hatása, ezért a hatás tartóssága valahol az oxálsav csorgatás és a Perizin között van.
Kérdésedre válaszolva: 100 atka kinn, 100 atka a fiasban, amitrázzal lehullik max. 100 atka 1 nap alatt, oxálsav csorgatással 100 atka 15 nap alatt, oxálsav szublimálással 100 atka 2 nap alatt. Az oxálsav csorgatással az atka fele az első 3 napban lehullik. A 3-12 (15) nap között hulló atkák szerintem azok, amelyek már nem tudnak a fiasba bújni, az időszak végén pedig azok hullanak, melyek ugyan bebújtak a kezelés után, érintkeztek az oxálsavval, de csak néhány nappal később pusztulnak el, viszont csak keléskor kerülnek elő. Abban az esetben, ha olyan mennyiségben van jelen az oxálsav a kaptárban csorgatás után, hogy a frissen kikelők is hatékony dózist tudnak felvenni, akkor az oxálsav jobb hatásfokú is lehet más szereknél, hiszen ekkor ténylegesen is kitolódik a hatása, nem pedig a lassabb hatás jelei tűnnek egy tartós hatásnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. November 05. 12:09
A spray formációt nem tudom pontosan mit jelent, de mindenképpen gyorsabb hatású, mint a csorgatás (drip).

Az oldat permetszerű kijuttatását jelenti kézi permetezővel, vagy sima spriccelővel. Minden olyan lépfelületre jut, amit méhek takarnak, ezért is hat gyorsan.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 05. 12:54
Iridó írja:
Idézet
De nem pusztulnak el azok az atkák, amelyek a frissen kelő méhekkel a kezelés után 8-10 nappal később jönnek ki, mert akkor már nincs elegendő szerkoncentráció egyszeri kezelés után. Ha a hangyasav anyagcsere folyamatán keresztül hatna netán az oxálsav is, akkor lehet más a forgatókönyv is.
Nem hullana le az atka 14-15. napon, ha az oxálsav már a 8-9. napon is hatástalan mennyiségben lenne jelen. Márpedig az atkaszámlálás úgy történt, hogy három naponként kihúztuk a vazelines megfigyelő lapot, összeszámoltuk az atkát, letisztítottuk a lapot és újravazelinezve visszatettük a méhcsalád alá. Tehát a lapon mindíg csak a három nap alatt lehullott atkák voltak.
Miért lassúbb a hatása az oxálsavnak, mint a többinek?
Amikor becsurgatom a szert a léputcákba, először csak néhány méhecskére jut a szer. Róluk kenődik át a többire. Illetve egymás tisztogatásával is terjed. A frissen kikelt méheken is csak egy idő múlva lesz oxálsav kristály. Továbbá a frissen kelt méheket otthagyja az atka, de nem azonnal. 
Az atkának találkoznia kell az oxálsavval és a találkozás után is kell egy kis idő, hogy az égési sérülés kialakuljon.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 05. 16:47
Idézet
Nem hullana le az atka 14-15. napon, ha az oxálsav már a 8-9. napon is hatástalan mennyiségben lenne jelen..
Lehet, hogy prejudikálok, de az én véleményem az, hogy ha ez valóban így lenne, akkor már rengeteg olyan méhészet lenne, amelyik mentes az atkától. Bele kell gondolni , ha fiasmentes időben valaki egy 95 % hatékonyságú szerrel kezel egyszer( pl amitrázzal füstöl), akkor egy 100 családos méhészetben családonként ezer atkával, az eredeti 100 ezer atkából marad 5 ezer. Még egyszer lekezeli, marad 250, még egyszer, akkor 12, még egyszer, akkor már 0,6 az egész méhészetben. Tehát négy kezeléssel olyan szintre lehet levinni az atkát, ahol az előfordulási valószínűség nem éri el az egyet egyetlen családnál se. 12-nél még lehet 12 családnál egy-egy atka. Akkor egy olyan szer, mely 15 napon át teljes hatékonysággal működik, annál nem lenne szabad élő atkának maradnia. Ez a dolog egyik része. A másik, hogy az említett grafikon szerint ugyanezen hatóanyag másik formája a spray (nem tudom, hogy ugyanazzal a vivőanyaggal-e, mint a csorgatás) lényegesen gyorsabban hat. Akkor mi a garancia arra, hogy egy csorgatás során minden méhre elegendő szermennyiség jut még két hét múlva is ? Hiszen ebben az esetben a használati mód késlelteti vagy gyorsítja ugyanannak a szernek a hatását, tehát ez nem a hatóanyag tulajdonsága. Tehát én azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a hatás ideje hosszabbodik meg. Akkor pedig ha a szernek folyamatosan érintkeznie kell az atkával, akkor ha az megszakad, akkor a hatás is megszakad a fiasba bújással.
Mint írtam, a tartós atkapotyogás nem feltétlenül a tartós hatás bizonyítéka, hanem származhat abból, hogy a lassabb hatás miatt az atka még nem pusztul el, de a fiasba már nem tud visszamenni, illetve később a keléskor pottyan le az az atka, amelyik még be tudott bújni, de aztán hamarosan elpusztult. A harmadik eset a természetes atkahullás : az öreg atkák potyogása folyamatos. Amire az egészet alapozom az az, hogy miként lehetségesek azok a beszámolók, melyek a karácsonyi oxálsavazás után két héttel még atkahullást detektálnak. Réges-régen el kellett volna pusztulniuk, ha ennyire jó a hatás: két hét után is, frissen kelő méhek jelenlétében, egy két nap alatt elpusztítja az atkát. Akkor fiasmentes időben ennyi ideig nem lenne szabad húznia, ha nem arról van szó, hogy a hatás lassú. Ez a két dolog nekem nem fér össze.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 05. 20:19
Iridó!

Hitler, Sztálin, Rákosi olyan ember volt, akinek a tisztánlátását soha nem zavarták meg a valóság tényei. Volt egy eszméjük és mindent azon a szemüvegen át néztek. Csak egy adott összefüggést ismertek el igaznak. A valóság szerencsére sokkal összetettebb. És lám politika se tud tartósan egy adott összefüggés szerint működni, a biológiai rendszerek pedig végképp összetett módon reagálnak.

Az egyetemi életem első évében azt verték a fejünkbe, hogy két dolog működik 100%-os módon a biológiai rendszerekben, az élet és a halál, de ami közötte van, mind-mind valószínűségek tárháza. A hatások is összetettek, a befogadó lény is összetett, hiszen nem egy méh, hanem egy méhcsalád a befogadója a hatásoknak. A hatásokra adott válaszok se egyfélék, hanem összetettek. Itt bizonyos valószínűségek vannak. Az atkairtás ebben a közegben zajlik. Soha - még labor körülmények között a a söpört rajnál se - éred el, hogy a méhcsalád minden egyes egyedéhez azonos időben és mennyiségben jusson el bármilyen bevitt anyag.

Amikor olvasod a használati utasításokban és a szakcikkekben, hogy ennyi vagy annyi % hatékonyság, akkor soha nincs odaírva, hogy mekkora a szórás és még sok egyéb tényező, ami legalább ilyen fontos. Józan paraszti ész alapján nyugodtan mondhatom, hogy ami hatékony volt a 15. napon, annak hatékonynak kellett lennie az előző napokban is, ha az események, esetünkben maga az atkahullák ezt igazolják.

Az általad rendkívüli bizonyítékként hogy "hű de szar szer az oxálsav" kiemelt grafikon egy eseménysor utólagos rekonstrukciója, ami az időben visszafelé számol.
Mikről nem mond semmit a grafikon?
1.
Mennyi volt a kiinduló atkaszám?
2.
Mennyi atka maradt a méheken?

Csupán arról állít valamit, hogyan fut le a hatás és meddig marad fenn. Te tulajdonképpen csak kötözködsz! Árulod a Perizint? Ha igen, valld be. Nem szégyen.

Józan paraszti ésszel és tapasztalati alapon kell megközelíteni ezeket a dolgokat, tehát nem szabad szűk látókörűnek lenni. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az oxálsav hatása tartós és hosszabb, mint a Periziné. Ezt támasztja alá a görbe is. Ennyi nekem a gyakorló méhésznek tökéletesen elég. Ráadásul szermaradvány problémám se lesz az oxálsav használata esetén. Akkor meg miért ne használjam és miért ne ajánljam?

A spray alkalmazás mindenfajta gyógyszer bevitele esetén sokkal gyorsabban hat, mint a csurgatás.  De ezt most én magyarázzam meg neked, az állatorvosnak? Mi a fenének vered a habot és tupírozod a semmit.

Az oxálsav égető hatása nagy valószínűséggel gyors, pár óra alatt lefut, ahogy a megfelelő testfelületéhez hozzáér az oxálsav. 

Nem olvastam az általad emlegetett karácsonyi oxálsavazásos atkahullásos történetet. Ha igaz a történet, akkor a két hetes atkahullás egyik oka, hogy az oxálsav lassan terjed szét a méhcsaládban, másrészt az atkahulla lassan kerül ki a jól záró méhfürtből.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 05. 20:50
Köszönöm a válaszaitokat, mindketten érdekes dolgokat írtatok. Azt hiszem hogy független attól hogy fújok e még idén oxálsavat megpróbálom a túlélő atkák számát felbecsülni (legalább ennél az egy családnál talán pocukorral).
Ha még látok a módszerben fantáziát -ami valószínű- jövő nyáron 3 naponta sok alkalommal (6-8) egy családot megfújok vele. Igaz egy családból hibás következtetést is le lehet vonni de talán több mint a semmi.
Amit várok tőle hogy meglátom mennyire borítja fel a család életét a sav és hogy hogyan alakul az atkaszám.
Fő célom hogy megtaláljak egy természethez viszonylag közeli módszert amivel fiasításos időben is hatékonyan ritkithatom a kis genyókat. Ha egyáltalán létezik ilyen.
További szép estét mindenkinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 09:35
Geddekas!
Én leírtam a véleményemet. Ez a te szemedben a semmi tupírozása. Szíved joga megítélni. Nem a hű de sz.r ez az oxálsavból indultam ki, hanem a Te leírásaid önellentmondásaiból. Nincs jogom kétségbe vonni az általad tényként leírtakat, pusztán az emlékeimben kotorászok akkor, amikor olyan sejtésem van, hogy Te egy októberi atkaszámlálás eredményeit extrapolálod nyári időszakra. Efféle szarvashiba elkövetését még rólad sem feltételezem, ezért lehet pusztán vita közöttünk. Perizint nem árulok, viszont van rengeteg öt éve lejárt fiola abból a készletből, amit éveken át  a gyógyszer-cukor támogatás miatt vásároltam. Azért nem dobtam ki őket, mert még így is meghaladja más szerek hatékonyságát.  Hozzáteszem az oxálsavval kapcsolatosan semminemű értékelhető tapasztalatom sincs. Te vagy az aki erről előadást is tartasz. Azt azért javaslom, hogy akkor legalább a grafikonjaidat válogasd meg körültekintőbben, mert ha egy újság azt akarja közölni, hogy Fradi:Dózsa =6:4(2:3), akkor nem egy grafikont közöl arról, hogy a gólok születése miképpen történt meg a játékidő folyamán. Leírtam már: én azt olvasom ki a grafikonból, hogy az fiasmentes időben történő vizsgálatot mutat, Te pedig azt, hogy ez fiasításos időben lévőt. Te ollóztad ki, Te tudod milyenek voltak a körülmények. Ha valóban fiasításos időszak volt, arra is van magyarázat,de akkor valóban szükségeltetnének az általad is leírt adatok hozzá (1,2,3 pont).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 09:38

Ha még látok a módszerben fantáziát -ami valószínű- jövő nyáron 3 naponta sok alkalommal (6-8) egy családot megfújok vele.
Kamikaze!
Én is ebben látom a fantáziát. Azt írd már le légy szíves, hogy mekkora adagot tudsz egyszerre egy családnak  befújni, és hogy szerinted óránként hányat tudsz lekezelni vele ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 09:40


Az oldat permetszerű kijuttatását jelenti kézi permetezővel, vagy sima spriccelővel.
Talán ismered az eredeti cikket is, melyben ezt leírták ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. November 06. 13:27
Sok kutatást átolvastam, nem tudom, hogy melyikre gondolsz konkrétan. Az oxálsav, tejsav permetezéses kijuttatása Svájcban, illetve németajkú területeken elterjedt, kidolgozott módszere van.
http://www.dave-cushman.net/bee/oxalicspray.html
http://www.agroscope.admin.ch/imkerei/00316/00329/02081/index.html?lang=en
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 06. 13:35
Iridó!

Mire alapozod, hogy az általad idézett grafikon fiasításmentes időszakot mutat?
Miből gondolod, hogy a grafikon a szerek hatékonyságát mutatja?
Miből tudod, hogy én milyen időszakban végeztem a vizsgálatot?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 17:06

Geddekas:
1: Tudományos kutatásokban standard körülményeket szoktak biztosítani. Sokszor labor körülmények között, mesterségesen visznek fel a kísérleti méhekre atkákat. Azt is meg szokták állapítani, hogy mennyi maradt. Én ebből a prekoncepcióból indultam ki, amikor először néztem ezt a grafikont.
2:Nem gondolom azt, hogy a szerek hatékonyságát mutatja. Azt gondolom, hogy azt mutatja, egyik-másik szer az általa lehozott atkákat milyen ütemben pusztítja el. Ha az előbb említett standard körülmények között végezték, akkor a 100 százalékos érték a méheken levő összes atkát mutatja, ha nem, akkor a saját maga által lehozott összes atka százalékát. Tehát lehet, hogy csorgatásos oxálsav lehozott 200-at, a Perizin csak 50-et, és annak a százalékait tüntették fel napokra lebontva. Így azonban az egy grafikonon történő ábrázolás kissé tudománytalan, vagy létezik olyan táblázat, ahol ezek az adatok fel vannak tüntetve.
3: A hozzászólásaidból rémlik, hogy egyszer ezt említetted, és mintha azt is írtad volna, hogy ezt egyszer végezted el. Ebben lehet, hogy tévedek. Azonban én  abból indultam ki, hogy Te ilyen adatokat nyári időszakról is tudsz prezentálni, mert kijelentetted, hogy neked az tökéletesen megfelel, hogy 15 nap múlva is irtja azt az atkát, amelyik belement a sejtbe  a kezelés kezdetén.

Nekem is lenne egy kérdésem. Kamikaze kérdésére én leírtam, hogy mit gondolok, mennyi atka fog lehullani az egyes szerek hatására akkor, ha 100 atka van a méheken, és száz a fiasban. Kíváncsi vagyok a Te válaszodra!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 06. 17:53
Zombee!
Arra gondoltam, ahol ez a grafikon található:



http://meheszklub.hu.wh02.rhweb.hu/index.php/topic=612.465,29.msg8092/topicseen.html#msg8092
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2014. November 06. 20:32
Szerintem  Zombee linkje jó. A tanulmány 6. oldalán kísértetiesen hasonló grafikon látható

http://www.agroscope.admin.ch/imkerei/00316/00329/02081/index.html?lang=en&download=NHzLpZeg7t,lnp6I0NTU042l2Z6ln1ad1IZn4Z2qZpnO2Yuq2Z6gpJCDeHt,fmym162epYbg2c_JjKbNoKSn6A--
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 07. 06:30
Így van! Mentségemre legyen mondva, hogy nem néztem meg. Át fogom tanulmányozni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 07. 07:16
A cikkbe belenézve nekem úgy tűnik, hogy augusztus-szeptemberi hangyasavas előkezelés után  novemberi alkalmazásról szól a cikk. Így pedig a levont következtetéseim érvényesek.
Azonban mást is találtam: az evaporáció a leglassabb hatású. Olyannyira, hogy félő, még a csorgatásnál is alkalmatlanabb nyári kezeléshez, szemben azzal, amit néhány hsz-szel feljebb Kamikazenak írtam. A télen erre a témára én még vissza akarok  térni. (Vagyis nem teljesen azonos a grafikon Geddekaséval, mert azon az evaporáció nem szerepel. A többi adat lényegében azonos vele).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 07. 16:02
Épülésére szolgál mindenkinek a szakirodalom olvasása, a változások követése.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 08. 17:08
Irido!
A használata akár a Youtube videókon, adagolás a mite gun leírása alapján. Én szerintem kicsit többet adok nekik  szeles aljaim miatt. A használat idejét nem mértem, de a felkészülés a munkához több.
Kisteherautó elő. Agregátor platóra fel. Technika összeszed. Kiérünk 10 perc.  Agregátor indít, kicsit melegít, addig a szublimáló betölt, gázállarc fel majd rajt. Ha van áram a telepen a procedúra feleződik. De szerintem így is gyorsabb mint csurgatni. Ha legközelebb csinálom majd megnézem nektek a használat idejét.
Ja és szerintem eredményesebb is mint a csurgatás, de ezt csak az én néhány családon végzett teszt alapján mondom, még én sem vagyok róla teljesen meggyőződve.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 08. 18:47
Kamikaze!
Köszönöm a leírást. Egy fontos dolgot azonban szeretnék mondani. A svájci kutatások szerint a szublimálás (evaporáció=párologtatás) lassan fejti ki a hatását. Ezért a nyári alkalmazása csak kellő kritikával ajánlható. Fiasításmentes időszakban ennek kevésbé van jelentősége.  Ha 3 nap alatt nyáron csak az atkák 30 százalékát képes  elpusztítani, és a sejtben már nincs hatása, akkor az nem elég ahhoz, hogy megvédd a méhállományodat magas atkaszám esetén. A képet az árnyalhatja, hogy meleg időben ez a lassú hatás gyorsulhat azáltal, hogy a méhek serényebben adják át egymásnak. Ebben azért mindjárt van egy önellentmondás is, hiszen a párologtatás célja pont az, hogy kiküszöböljük azt a lépcsőt, amikor csak a méhek egy részére jut gyógyszer, és rájuk bízzuk, hogy terítsék szét. Szublimálásnál ugyebár eleve minden méhnek egyszerre kellene megkapnia a hatóanyagot. Egy szó, mint száz: nyáron csak kontroll mellett használd!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 09. 08:24
Arról nincs valakinek tapasztalata hogy hányszor lehet ismételni a szublimálást? Nem tudom merjem-e újra megfújni őket vele. 
Irido!
Írtad hogy: " Ha 3 nap alatt nyáron csak az atkák 30 százalékát képes  elpusztítani, és a sejtben már nincs hatása, akkor az nem elég ahhoz, hogy megvédd a méhállományodat magas atkaszám esetén. "
Ezt kifejtenéd bővebben?
Én úgy gondolom hogy ha 3 nap alatt pusztítja el az atkák 30 százalékát további ötvenet pedig később nekem nem probléma. A fiasításból aktuálisan kint tartózkodó atkák három napos fújással nézve elvileg mindannyian részesülhetnének a sav áldásából. Az hogy mikor tér nyugovóra talán már részletkérdés.
 Az esetben lehet ez csak probléma ha az az atka amelyik kisebb mennyiséget kapott a haláláig még képes szaporoni -na ez öngól.
Itt továbbá töredelmesen bevallom hogy az akta életútjáról elég keveset tudok. Csak annyit hogy segíteni kell neki mihamarabb a végéreérni.
A közeljövőben megpróbálok utánaolvasni. Erre valami jó irodalmat nem tudtok ajánlani?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 09. 10:00
Kamikaze!
Az atka kevés ideig van kinn, amikor van fiasítás, és azonnal megy vissza a fiasításba. Eltérőek az adatok: 2-5 napra teszik ezt az időt. Ha egy gyógyszer 3 napi folyamatos hatás esetén csak a 30 százalékát pusztítja el az atkáknak, és a 70 % be tud menni a fiasba,  ott életben is marad, valamint szaporodik, akkor kb. 100 induló atkából 30-at elpusztítasz, a 70-ből lesz kb. 110 db. Tehát több, mint amennyi eredetileg volt. Ha 3 nap múlva megismétled a kezelést, akkor másik 30 százalékot pusztítasz el: azokat, amelyek azóta keltek ki. A maradék 70 itt is szaporodni fog. Ez a lassú hatás problémája. Amikor nincs, vagy alig van fias, akkor ez nem gond, mert a grafikon alapján 15 nap folyamatos hatással el tudja pusztítani az atkák közel 100 százalékát. Gyors hatású készítmények el tudják pusztítani az atkák 80 százalékát ebben a 3 napban. Így csak 20 százalék megy be szaporodni, melyből lesz kb. 32. Tehát az eredeti száznak csak a harmada. HA ezt ismétled, vagy tartósan  biztosítani tudod a kaptárban egy ilyen gyógyszer szintjét, akkor az újrakelőt is így irtja, tehát csökkenthető az atkaszám. Téli kezelésnél tehát nem gond a lassú hatás a gyorssal szemben, csak nyáron. Egy a lényeg: a lassú hatás nem egyenlő a tartós hatással. Véletlenül sem szabad összekeverni a kettőt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 09. 13:26
Köszönöm. Akkor a nyárra kell valami gyorsan ható akármi ami lehetőleg nem a vegyszergyárak terméke legyen. Házifeladat feladva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 09. 13:35
Keresgéltem az atka biológiája után, és ezt találtam:
http://bayerfarm.hu/static/uploads/2012/04/Varroa_kontroll_Bogdan.pdf
Ez azt írja hogy az atka a fiasításon kívül tartózkodik kb. 7 napig mielőtt visszamenne a fiasba, ergo lenne rá egy hetem hogy kinyírjam. Akkor ez így nem fedi a valóságot?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 09. 16:58
Az jó lenne, ha 7 napig lenne kint, mert akkor nem kellene 3 naponta füstölni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Peregrinus - 2014. November 09. 19:58
Üdvözlök mindenkit!

Érdeklődéssel olvastam a fórumot, csak most találtam rá a méhészklubra! 15 éve méhészkedem, tehát nyugodtan állítom, hogy még kezdő vagyok! Ahogy olvasgattam atkairtással kapcsolatos vitátokat, kicsit megijedtem! Ennek oka pedig az, hogy az idén ősszel használtam először oxálsavat! A recept az 1 liter meleg víz, 5dkg, oxálsav, 20dkg cukor! Kétszer locsoltam vele, egyszer szeptember végén, 25-e körül, egyszer pedig október közepén! Azt kérdezném az ezzel a szerrel nagyobb tapasztalattal rendelkezőket, mennyi esélyem van egy nagyobb méhpusztulásra? Csak, hogy lelkileg felkészüljek tavaszig. Ha tudtok írni valamit a belocsolás módjáról, tempójáról, folyassam a szert , vagy csak csepegtessem stb!
Üdv: Peregrinus
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. November 09. 20:47
Szia Peregrinus!

Jóslatokba nem szeretnék bocsájtkozni, talán nem lesz gond, ha ezidáig nem vettél észre pusztulást. Párszor már felkerült ide a felhasználás módja, de szívesen leírom mégegyszer. Az én receptem:1 liter 1:1-es szirupba teszek 40 g oxálsav kristályt. Jól összerázom, hogy teljesen feloldódjon. Ezt a legjobb kicsivel a kezelés előtt bekeverni. Perizin adagolóval csorgatom az oldatot , a legerősebb családok kapnak 50 ml-t. Hűtőtáskában forró vizes palack mellett tartom, hogy ne hűljön ki. Ez nagyon fontos! 8-10 fok körüli időben csinálom, akkor már fellazul a fürt, de még nem mászkálnak szét a méhek. Mindenesetre az idén már ne kezelj többett!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 09. 22:05
Ma Keszthelyen tartottam előadást és volt egy méhész, aki régóta használ oxálsavat atkairtásra, de rajta kívül többen is alkalmazzák. Egyetértés volt abban, hogy hatékony atkairtó módszer.  A 600 méhcsaládos méhész azt mondta, hogy az izzításos szublimálásos módszer túlságosan lassú, munkaigényes, nála a csurgatásos módszer vált be. Ha jól emlékszem nyáron amitrázzal védekezik, de a ősszel csurgatja a méheket oxálsavval. Rendkívül kényelmes, gyors szerinte. Ő reggel kezeli őket, amikor még 5-10 C fok van. Akkor, amikor a méhek még fürtben vannak. 40 g oxálsavat tesz 1 liter cukorszirupba és 5 ml-t csurgat a fürtre léputcánként.

Iridó szerintem helytelen következtetést von le és ezzel megijeszti, félrevezeti az embereket.
Az a görbe amire ő hivatkozik nem mond semmit az oxálsav és perizin hatékonyságának mértékéről.
Miért nem?
A hatékonyság méréséhez tudni kellene a kiinduló atkaszámot és kísérlet végén megmaradó atkaszámot.
Ehelyett miről beszél az a grafikon?
Csak és kizárólag a hatástartamról, tehát arról, hogy hány napon keresztül van atkaölő hatása az oxálsavnak és a perizinnek.
Milyen következtetés vonható le a grafikonból?
Hány napon keresztül öli az atkát a perizin és hány napon keresztül öli az atkát az oxálsav.
Szégyen nem szégyen, de a perizin hatástartama jóval rövidebb, gyakorlatilag 3 napig van komolyabb hatása, utána alig. Az oxálsavnak pedig jóval hosszabb ideig van atkaölő hatása.
Ezt igazolja a gyakorlat is.
Ennyi!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 10. 08:41
Geddekas!
Te azt nem veszed figyelembe, hogy fiasításos időben történt a vizsgálat vagy anélküli időszakban. A leírásból nekem az derül ki, hogy nem volt fiasítás. Abban persze igazad van, ha fias időben van ilyen görbe, akkor abból más következtetés vonható le. De akkor az csak úgy lehetséges, hogy a szer nem a közvetlen érintkezés útján hat, ekkor viszont a rezisztencia kialakulásának mások az esélyei, mint az előbbi esetben. Igen egy közel 100 %-os hatásfok, és egyben gyors hatás esetén fiasítás jelenlétében lehet ilyen a görbe: mindig elpusztítja az éppen kinn levő atkát, és az újrakelőt is. Ekkor az első három napi lehullott atka valóban csak 30-40 százaléka az összesen lehullott atkának. Ebben az esetben azonban sok mentes méhészetnek kellene lennie az országban, legalábbis időlegesen az újrafertőzésig. Ami nem magyarázható azzal, hogy a biológiában nincs 100 százalék.  Kicsit ironikusan azért, mert nem biológiai dolog, hanem kémiai. Ahogyan valószínűleg hallottál már arról, hogy meggyógyultak már rákbetegek egy kémiai terápiától (közismert neve a kemoterápia) . Az csak akkor lehetséges, ha  100 százalékban elpusztítjuk a rákos sejteket. De mondhattam volna példának a csontvelő "átültetést" is. Ott is 100 százalékban kell elpusztítani a gazdaszervezet adott sejttípusait. Ehhez képest az atka elpusztítása egy gyerekjáték. Ismétlem azonban: az adott görbe fias nélküli időben történt, tehát az összes lehullott atkának a 30 százaléka esik csak az első három napra. Vagyis a  teljes hatáshoz 15 napra van szükség, ami nem tud megvalósulni akkor ha az atka bemegy a sejtbe. Ami a hatásfokot illeti:  a feltüntetet érték vagy egyenlő a teljes atkaszámmal, vagy annál kevesebb, tehát a hatásfok csak kisebb lehet az adott értéknél, hiszen többet az sem tud lehozni, mint amennyi atka  a családban van. Tehát a harminc százalék egy lehetséges maximum értéket jelent.
A lényeg a lényeg: kizárt dolognak tartom azt, ha egy fiasmentes időben egy szer ilyen eredményt produkál, akkor fiasításos időben ennél egy lényegesen jobb eredményt mutasson. Még egyszer leírom: Te végzetesen összekevered a tartós hatást a lassú hatással.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 10. 12:20
Iridó!

Két dolgot nem veszel figyelembe.
1.
Az atka amikor a fiasításból kijön, egymás után több méhre is rámegy, mert szüksége van a hemolimphából szívott anyagokra, hogy újra visszamehessen. Márpedig ha ez így van, akkor a fiasból kijött atka kénytelen találkozni az oxálsav kristállyal.
2.
Az oxálsav kristályok - ugyanúgy, ahogy minden egyéb kaptárba kerülő anyag -, ezek is szétterjednek a teljes méhcsaládban, tehát a frissen kelt méhecske testén néhány nap után lehet oxálsav. 

TOVÁBBÁ!

A perizinről egyértelműen tudjuk, hogy belsőleg hat, tehát a méhek lenyalják egymásról, megmérgeződnek. Ők kibírják a mérgezést, de az atka, ha szív a hemoflimphából, elpusztul.
Az oxálsav hatásmechanizmusáról eddig csak olyan bizonyítékokat találtam, ami szerint az oxálsav külsőleg hat, tehát égési sérülést okoz az atka testfelületén.

Ha összehasonlítanánk fias időszakban a neked kedves preizin hatását az oxálsavval, akkor valószínűleg az oxálsav mutatna nagyobb hatékonyságot. De jobb lenne, ha kötözködés helyett csinálnál erre egy kísérletet. Te megteheted, mert neked nem kell a bio szabályokat betartanod, tehát dolgozhatsz perizinnel.

Mivel a biológiában csak a születés és a halál 100%-os, ami közötte van minden csak valószínűségekkel jellemezhető, Hiába van a szociális gyomor (tehát egymás etetése), hiába tisztogatják magukat és egymást, hiába élnek zsúfoltan, sem a perizin, sem az oxálsav nem jut el 100% minden méhecskéhez.

A perizin gyorsabb hatása és a gyorsabb hatásvesztése is azzal magyarázható, hogy belsőleg hat és a méhecske anyagcserével részben semlegesítődik, részben kiürül.

Az oxálsav hosszú hatástartamának az oka a következő: Az oxálsav a méhnek a testfelületén van, ráadásul oda is ragasztjuk a cukorral, de ph 1-es erős savassága miatt nem szereti a méh az oxálsav kristályt nyalogatni. Ezért soká kopik le az oxálsav a méh testéről.

Tévedsz a rákgyógyításos hasonlatoddal. A rákgyógyításnál nem tudják 100%-ban kiirtani a rákos sejteket. Olyan szint alá csökkentik, amivel a szervezetünk immunrendszere meg tud birkózni. Mindenkinek a szervezetében, minden percben vannak rákos sejtek és mégse vagyunk rákos betegek.

Az atka pusztítása valóban gyerekjáték a rák gyógyításához képest, ha nem tűzöl ki irreális célt. Nem az a cél, hogy 100% kiirtsd az atkát, mert az viszont nem lenne gyerekjáték, hanem olyan alacsony szinten tartsd az atkanépességet a méhcsaládban, ami még költségben elviselhető és gazdasági kárt nem okoz.

Ha szerinted az általad idézett grafikon szerint kísérlet fiasításmentes időben történt, akkor nyilván a nem létező fiasításba nem is mászhattak vissza az atkák, tehát a két görbe lefutása tényleg az atkák közel 100%-nak pusztulási sebességét mutatja.
Viszont fenntartom azt a korábbi állításomat, hogy a perizin hatástartama feltételezhetően lényegesen rövidebb, mint az oxálsavé.

Nem állítottam soha, hogy fiasításos időszakban bármely hatékony szernek a hatásfoka feltétlenül jobb lenne, mint fiasítástól mentes időszakban. Egy esetben viszont lehetséges, de ezt kísérlettel kellene alátámasztani.
Azzal az atkairtószerrel, amelynek hosszabb a hatástartama, mint maga a bábidőszak (munkás esetén 12 nap, here esetén 15 nap), jobb atkairtási eredményt lehet elérni a fiasításos időszakban is, mint amelyiknek rövidebb. Márpedig az a gyanúm, hogy a legnagyobb baja a te kedvenc perizinednek, hogy nem éri el a hatástartama a 12 napot sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 10. 13:34
Geddekas!
Az a baj, hogy állandóan a Perizinnel jössz, pedig sohasem azzal hasonlítottam össze. Nekem az a problémám, hogy az oxálsav alkalmas-e nyári időszakban atka elleni kezelésre. Igaz, hogy óva intettem ettől Kamikazet, de csak azért mert előtte én mondtam neki, hogy ezt jó ötletnek tartom. Ezt a véleményemet vontam vissza részben, a Zombee által linkelt grafikon miatt. Azért részben, mert kontroll mellett használva kiderülhet más is. Pontosan az, hogy pl. azért lassú a hatás, mert az oxálsav hangyasavvá alakul az atka szervezetében, így a fiasban is lehet elpusztult atka. Ez azonban csak egy elméleti lehetőség.
Perizin: menj át a zöldre, a Mi újság a méhesben topicot olvasd vissza, és értékeld át a róla írt dolgaidat. Kontakt módon hat, nem úgy, ahogy írod.
Oxálsav: vegyük két részre a hatást: az egyik, hogy mennyi ideig van a méheken. Elfogadom azt az érvedet (legalábbis elméletileg nem zárom ki, nincs kifogásom ellene), hogy tovább marad rajta, mint a Perizin. Ezzel ki lehet azt mondani, hogy a Perizin nem tartós hatású, de gyors. Az oxálsav így tartós hatásúnak lenne mondható . Azonban ha csak direkt módon hat, akkor a hatás megszűntével a hatást sem tudja kifejteni, tehát nem öli meg az atkát, ha az bebújik a sejtbe. Kérdés: szublimáció esetén az atkák egy része miért pusztul el 3 napon belül, és miért pusztul el a többi (a nagyobbik hányada) csak 10-12 nappal később fiasmentes állapotban? Tulajdonképpen rosszabb az arány, mint amikor csorgatjuk. Egyik lehetséges magyarázat, hogy kevés az adag, az atkának több apró részletben kell felvennie a hatóanyagot, és annak kumulációja idézi elő a halálát. Tehát lassan alakul ki a hatás. Ha ez utóbbi pl. 15 napig tart fiasmentes időben, az oxálsav is kb. ennyi ideig marad a méhen, akkor azok az atkák nem fognak elpusztulni, amelyek a beadást követő 3-4. naptól kelnek, mert nekik nem jön össze a tizenöt napos kumulációs idő, hiszen ekkorra az oxálsav is eltűnik a méhekről. Tehát a dolog két részből áll: a szer tartóssága: mennyi ideig van hatékony szint a méheken, és a hatás kialakulásának ideje: ez a gyors vagy lassú hatás. Az ideális szer nyáron a tartós, gyors hatású szer lenne. Ezzel szemben a Perizin gyors, de nem tartós, az oxálsav  tartós, de lassú hatású. Ha a lassú hatás amiatt van, mert egy anyagcsere folyamaton kell keresztülmennie, akkor alkalmas lehet a nyári kezelésre. Hiszen ebben az esetben nincs szükség arra, hogy a tartósság átfedje a lassú hatás időtartamát. Akkor is inkább a szublimáció, mert az ismételt bevitellel a lassú hatáshoz szükséges extrém tartóssági igényt tudjuk vele pótolni.
Azt gondolom, hogy az oxálsav hatásmechanizmusának tisztázása az egyik legfontosabb feladat. Ugyanis rémesen kevés fegyverünk maradt. A magam részéről már majdnem megrendeltem a kb. 150 ezer forintos Logar készüléket, mellyel egy óra alatt 60-80 család kezelhető le, de csak 0,25 grammos adaggal. A fenti adatok 2 grammra vonatkoznak. Tehát ehhez 8 fújás kellene ezzel a készülékkel egy családnak. Akkor ugye már csak 10 család /óra. Lehet, hogy ebben az esetben az oxálsav csorgatása is ésszerűbb lenne. A Perizinnel nyáron ilyen sorozatkezelést végezni egyrészt rendkívül drága lenne, másrészt pedig pont Tomipapa fogalmazott meg komoly aggályokat vele kapcsolatban ugyanott a zöldön. Mindenképpen megfontolandó. Marad sorozatkezelésre a fluvanilát valamiféle applikációja. Kérdés, ha tartós hordozón egyforma adaggal szerepel az amitráz és a fluvanilát, akkor olyan esetben, amikor a fluvanilát bevitel maximum egyszeri adagját  kb. 5 mg-ban lehet az irodalomban megtalálni, az amitrázét pedig 20-ban, akkor egy hellyel-közzel rezisztenciát mutató fluvanilát meddig lesz hatékony ilyen adaggal ? Na ezért lenne fontos az oxálsav, hangyasav vonal. Azonban én azt gondolom, hogy sokkal inkább kutatói szinten, mint napi méhészeti gyakorlatként. Egyszerűen nincs elég tapasztalat az adagot és a kezelés gyakoriságát illetően.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 10. 22:41
Arisztaiosz érvelése a kumafoszról alaposnak tűnik (végre egy csekély mértékű gazemberkedés tőle. Ilyen konszolidált hangnemben rég beszélt.), vagyis egy olyan kontakt szer, ami a kutikulán keresztül gyorsan felszívódik. Hát nem babazsúrra való kaja a perizin, az biztos. Aki perizinezett és neonikotinoidos táblára mentek a méhei, biztos kóvályogtak, mint az őszi legyek. bezzeg korábban Arisztaiosz se írt egyetlen elmarasztaló sort se a neonikotinoidokról! A gazember!

A hatástartamot illetően valószínű, hogy a kumafosz jóval rövidebb ideig hatékony, mint az oxálsav. Az idegrendszer károsító hatása miatt nem javasolom a használatát, ráadásul a lépekbe kiválóan akkumulálódik.

Látom a perizin nem tartós, ráadásul mérgező is, ezért kezdesz elpártolni tőle. Sebaj, ott a taufluvalinát, de Isten őrizzen az oxálsavtól, mert még a végén rád fogják, hogy nagyon bio vagy. Az meg a te köreidben szitokszó. :)

Azért igazán végezd már el azt a kísérletet, amiben az oxálsav hatékonyságát is kiméred, nemcsak a hatástartamot! Ha már kételkedsz. Hidd el, hogy jól fog esni az eredmény, hiszen azt te produkáltad. De hidd el, hogy a szakirodalom  olvasása sok kétséget fog eloszlatni az oxálsavas kezelést illetően.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. November 11. 06:47
Jó reggelt!

Vagy két hete írtam a perizin hatásmechanizmusáról. Még a zöldön is ezzel foglalkoztak.
Ott idéztem, hogy Dr. Fendrik Péterrel is konzultáltam ez ügyben.
A német méhészújságból is fordítottunk cikkeket, ahol az ottani méhészek gyakorlati tapasztalataikat írják le a perizin használatáról, és utóhatásairól, német precizitással.
Tudjuk, hogy a gyógyszergyártó "sima" vízzel ajánlja a csorgatást. A gyakorlatban viszont mindenki 2/1 vagy 3!1-es "vékony" cukorsziruppal készíti el a munkaemulziót. Ez tény, nincs mit hozzátennem.
Természetesen elfogadom, hogy nem csak a méhek vérének megmérgezése útján pusztul el az atka.
Ezt még soha nem hallottam szakmai előadásokon, de nem kételkedem benne.
Egy tiszteletteljes kérdésem azért volna az elmélkedőkhöz.
Köztudott, hogy a méhészmadarunk ritkítására sem rossz. Amennyiben termelési időben csorgatjuk a szert, állítólag potyog tőle a madár is. Akkor kontakt, vagy felszívódó?
A madárpróbát senkinek nem ajánlom, de ez a hír járja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 11. 08:05
Attila!
Ezt én is hallottam. Azt gondolom azonban, hogy nem feltétlenül csak akkor madárkárosító, ha felszívódik, hanem akkor is ha a méhek szőrzetén van. De felszívódik, ahogy ott irta Tomipapa, csakhogy a kültakarón, azaz a kutikulán keresztül, nem pedig a bélrendszerből. A cukornak ezért inkább csak a tapadásban van jelentősége.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 11. 08:16
Geddekas!
 Én a mai napon fogok csurgatni oxálsavat, meg is fogom nézni a hatékonyságát. Nem erről volt szó, hanem a nyári kezelésről. Ott is arról, hogy első pillantásra nem az oxálsav lenne a választandó szer. Nyilvánvalóan botorság lenne nem leellenőrizni azt, hogy talán a hatásmechanizmusa nem az, amit feltételezünk róla. Meg is fogom tenni. De rendszerszintű kezelést csak annak kedvező eredménye után fogok alkalmazni. Ezért írtam Kamikazenak, hogy csak kontroll mellett alkalmazza. Nem gondolnám, hogy most bármi mást állítanék, mint tíz nappal ezelőtt. Nem én pártolok el a Perizintől, a Te  grafikonodon szerepelt a Perizin. Nem én tettem oda sem, és az előadásodba sem. A grafikon helyes értelmezésére hívtam fel a figyelmet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2014. November 11. 16:34
Uraim!
Geddekas és irido.
Nagyon jó nézni, és olvasni azt, miként viszonyultok egymáshoz. (remélem nincs öri, hari?)
Meg kellene már próbálni, úgy fogalmazni, hogy nem egymás hibáit kiemelve, hanem a méhészek érdekeit szemelőt tartva, konszenzusra jutva, szakszerű és eredményes atka elleni védekezésben járjatok elől.
Számomra az sem lenne baj, ha megbeszélnétek egymás között, azt, hogy az egyik évben az egyik javaslata szerint történjen a védekezés, a másik évben a másik javaslata szerint történjen. Egyébként úgy is mindenki maga dönti el, hogy miként védekezik. Ha sikerülne legyőzni a pénztárca függőséget a védekezés sokkal hatékonyabb lenne.
Én mind a kettőtök véleményét figyelve ezt a következtetést vontam le.
Talán ez útján sokkal színpatikusbab lenne, a méhészek véleménye.
Össze kell fognunk, (fognotok)!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 11. 17:05
Atya!
Egy dolgot biztosan állíthatok. Az amitrázt én ki fogom hagyni az elkövetkező években a palettáról. Még Furettóban, Mitaccal sem. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy csak az atka szinten tartására alkalmas fiasításos időben , átlagosan 4 naponkénti kezeléssel szeptember-október hónap folyamán. 20 mg-os adag kb. 60 százalékos hatékonyságot mutat. 30 mg-os adag, ennél jobbat, olyan 80 százalék körülit, azonban a gyenge családok ennél az adagnál kedvező hőmérsékleti viszonyok között is megkezdik a kitelepülést. A leghatásosabb megoldás szerintem a fiasítás elvétele, és ezzel egy időben valamilyen más szerrel történő kezelés. Ma délután öt családtól vettem el a fiast (mindegyiknél volt minden korú fiasítás), és BVHC-val csorgattam le őket. A BVHC fő alkotórésze az oxálsav. De lesznek Perizines és fluvanilátos családok is. Az eredményekről majd beszámolok.
Azt gondolom az a jó megoldás, amelyik a legkevesebb munkával a legolcsóbban a legjobb hatékonyságot mutatja. Valószínű nincs olyan szer, amelyik mindhárom feltételt teljesíti. Ekkor mindenkinek ki kell választania, hogy neki mi a legfontosabb, és aszerint rangsorolni. Nekem pl. más a rangsorom télen , és más nyáron. A hatékonyságban azonban azt alapvetőnek tartom, hogy nyáron ez az érték haladja meg a szaporodási rátát. Ha azt nem képes elérni, akkor az ezzel a szerrel történő kezelés csak egy helyben járás, elpazarolt idő és pénz. Fiasításmentes állapotban( mesterséges vagy természetes formájában), a  szaporodási rátával megegyező kb. 60 százalékos hatékonyság akár jó is lehet (ismétlem az oxálsav esetében nem erről van szó, ennél az irodalmi adatok lényegesen jobb értéket mutatnak), hiszen három kezelés egy ilyen szerrel is elfogadható szintre viszi le az atkaszámot. Azonban ez plusz munkaigényt jelent, és híján vagyunk a kezelésre alkalmas időnek is. Ezért ha egy szer jobb hatékonyságot mutat, akkor én azt választom, még ha drágább is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 11. 18:15
QUQURIQ!!!

Iridó!

32 éves méhészkedésem alatt, ez első 28 évben csak Mitacot használtam. Ennek nagy részében itatósra csapegtetva 3 csepp/csík. Szigorúan 3 naponként 5 alkalommal. Ha volt még here fiasítás úgy 6 alkalommal. Pár éve betétben is használtam, hetenkéni cserével 3x.
Mindig szépek voltak a családjaim. Nem voltak csak minimális veszteségeim.
Pár éve támogatottal is kiegészítettem a kezeléseket, de még oxálsavat csak Apioxal csináltam két évben záró kezelésse. Perizint is zárónak használtam kb két alkalommal. Ezek mellet az amitrázos furettózás egyértelmű volt.
Én meg így védekeztem!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 11. 18:45
Mivel fedett fiast már nem látok (mást sem nagyon, egy családnál találtam petést), tegnap megcsináltam az oxálsavas csorgatást ("bruttó" 1 liter desztvízben 200 g cukor, 50 g oxálsav-dihidrát, tehát a kész anyag az 1 liter, 5 ml/léputca, általában 40-45 ml/cs, 8-9 léputca családonként). Csak egy gondom van: 24 óra elteltével egyetlen rohadt atkát sem látok lehullva. Ennyire ne lenne? Az utolsó ködölést október közepén kapták, már akkor se nagyon volt fias, de valahogy mindig gyanús, ha nem hullik egyetlen atka sem. Szerintetek?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 11. 18:47
Ja, még valami. Ma feltűnően jó erős röpködés volt a déli órákban, az előző napokban nem mozogtak ennyire. Lehet, hogy a kezelés miatt? Ilyenkor nem hullik le róluk az oxálsav kristály?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. November 11. 19:46
A cukor ragasztás miatt lassan kopik le az oxálsav a méhekről. Nálam augusztusban is két hétig potyogtak az atkák.

Aki nem bioméhész, ne dobja ki se a taufluvalinátot, se az amitrázt a fegyvertárrából. Ezek jó szerek, de vigyázni kell, nem szabad túladagolni, mert erősek a mellékhatások. Nehogy több méh pusztuljon, mint atka. Inkább többször használjátok, de óvatosan az adagolással.

A kumafosz tartalmú szereket pedig nagyon kerüljétek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. November 11. 21:28
Irido!

Hozzászólásod utolsó mondatával teljesen egyet értek. (Persze a többi ellen sincs semmi ellenvetésem!) Ha a méhek egészségéről van szó, soha nem szabad az anyagiakat nézni, tehát akkor is meg kell venni a hatásos szert még ha az tízszer annyiba kerül mint egy másik amelyik nem annyira hatékony! Továbbá ilyen célokra mindig kell lenni a méhésznek anyagi tartaléka,mert ha nincs akkor később sem lesz bevétele!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Peregrinus - 2014. November 11. 21:55
Üdv NB18

Köszönöm a választ! Nem tapasztaltam elhullást, de majd tavasszal meglátjuk! Minden esetre megnyugtató volt, hogy más is így gondolja! Legközelebb az új recept szerin csinálom!

Peregrinus!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 12. 08:40
Bogár Tamás!
Nekem szublimálásnál úgy alakult hogy sok családnál az első 5-6 napban semmi, majd meglódult és kb. 10 nap alatt felszaladt akár 30-ra is. Légyszives oszd meg velünk majd a tapasztalataidat.
Tegnap végeztem kontrollt furetto-taktic kombóval az oxálsav után. Kíváncsi vagyok mennyit hagyott fent a sav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2014. November 12. 09:06
Én is úgy tudtam, hogy több nap kell a savnak, de valahol - talán éppen ezen a fórumon - írta valaki, hogy már 24 óra után is milyen sok atka volt csurgatás után lehullva neki. Majd beszámolok. Az is lehet, hogy az utolsó ködölés már jól letakarította őket, mivel nem nagyon volt fias, már az beillet egy zárókezelésnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 13. 17:52
Megvolt a savazások utáni kontroll. A legatkásabb családom amiről korábban írtam (két savszublimálás 300 körüli atkahullással) meglepetést okozott. Lejött róla kb. 50 atka. Ez nagyon sok. Volt család ahol az oxálsav lehozott 10-15 atkát az amitráz pedig 0-1-et és volt olyan ahonnan a sav lehozott 15.-et, az amitráz pedig 100!!!! atkát.
Itt a játék vége idén részemről a szublimálóval. Lehet hogy majd jövőre újrakezdem a pöfékelést, de most pihi.
Még jó hogy nem vettük a szublimálót hanem elkészítettük.
 Tudom hogy helytelen de kihasználom a jóidőt és kap a nyakába egy kis amitrázt újra.  Utána perizin vagy oxálsav csurgatva. A perizintől kissé félek,de azért utánaolvasok hiszen semmit nem tudok róla.
Mondjuk a kísérletem nem volt teljesen laboratóriumi. Nem tudom hogy a családoknál volt-e fias, ha volt mennyi? Én úgy gondolom hogy nem, de mivel nem ellenőríztem így kizárni nem lehet.
 Oxálsavas csurgatás után valaki csinált már kontrollt valami taglózó szerrel hogy a hatásfoka tényleg olyan magas?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 13. 19:56
QUQURIQ!!!

Ma volt a 4. Mavrikos kezelésem!
Egy kontrol családtól hullott le 2 atka
Egyrő, három, a többirőn nem volt atkahullás!
Most már jöhet a záró kezelés!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. November 13. 21:02
Kamikaze!

Éveken keresztül  telente "túrtam" a méheket,
kísérleteztem a külömböző atkairtókkal.
Mindig,hangsúlyozom mindig találtam fiasitó családokat.
Októbertől-decemberig a családok kisebb, nagyobb hányada fiasit.
Véleményem,tapasztalatom szerint mindig a legtöbb atkája azoknak
a családoknak van,amelyek legtovább fiasitanak.
December végén gyakorlatilag szinte minden évben elindul a fiasitás.
Szerintem a szublimálásod rendben volt-ahogy írod is-csak a fiasitásos
családoknál nem hathatott.

Tisztelettel:Csányi Antal




Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. November 13. 22:13
Már régóta kerülgetem az ötletet, hát most megkérdezem: mi lenne, ha novembertől januárig, min. 3 hónapra valahogy lekorlátoznánk az anyát??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 14. 07:27
Nyáron a korlátozott anyákat leváltják. Ahogy Anti is írja az atkaprobléma oka az, hogy egy méhészetben mindig van fiasító család. Ha van fiasítás, akkor bölcsőhúzás is lehetséges, melyből ki is kelhet az anya. Viszont ha a fiasítás el van távolítva az anya korlátozásával egy időben, akkor a leváltás elvileg  nem lehetséges. Én azonban mondok mást a korlátozással szemben. Ahogy Anti, úgy én is a családtúrós fajtához tartozom. Én abból indultam ki, hogy a szakaszos kezelés helyett folyamatosan ható szert télen beadva elvileg ki lehetne irtani az atkát abban a 9 napban, amikor a fiast elvettük. Ez azonban egy papírlapos módszer esetében csak akkor működik, ha van néhány 20 fok feletti nap ebben az időben. Valószínűleg ekkor van olyan mozgás, hogy szétteríti a hatóanyagot a családban. Nem tudom, hogy a csorgatás által bevitt hatóanyag terítése mennyire hőmérsékletfüggő. Feltételezem, hogy egy 2-3 naponta elvégzett csorgatás jobb hatásfokú lehet a tartós hordozónál. Ha az oxálsav nem lassú, hanem tartós hatású,  akkor az szintén megoldás lehet. Azonban nem biztos, hogy az a megoldás kulcsa, hogy egy 90 százalék hatékonyságú szert ebben a fiasmentes időben minél többször adjunk, bár egészen biztosan nagyon sok méhcsaládnál lehetne atkamentes helyzetet előállítani. Az a teória, hogy egy kellően hosszú fiasmentes időben az atka az élete végéhez ér, szerintem hibás elképzelés. Én szintén azt tapasztaltam, hogy a napforduló után beindulnak az anyák. Az  öreg atkák ennek a fiasításnak a kikelése után pusztulnak el, mely a higiénikus aljon szépen nyomon követhető. Tehát az atka legalább annyi ideig él, amíg nem hoz létre szaporulatot. A pete lerakása rövidíti meg végzetesen az élethosszát. Ebből az következik, hogy a köztes időben kezelni kell, de nem biztos, hogy állományszinten ez elegendő is ahhoz, hogy minden család atkamentes legyen. Akkor viszont, ha másodszor is elvesszük a fiasítást, a kört mintegy be tudjuk zárni. Hiszen azok az atkák melyek a gyógyszer elől hosszú ideig el tudtak bújni, azok  előjönnek a fiasítás hívó szavára (illat, feromon), és vagy az ilyenkor is adott szer pusztítja el, vagy majd a zárt fias eltávolításával emeljük ki a családból. A dolognak csak elvi jelentősége van, hiszen csak nagyon kevés méhcsaládot lehet ilyen módon mentessé tenni, és az újrafertőződés valószínűsége nagyon nagy. Nekem azért volt olyan méhcsaládom, amelyik éveken át meg tudta tartani a mentességét efféle hókusz-pókusz nélkül is, de érdekes módon ezeket csak azért tartottam meg, mert nem tapasztaltam náluk atkahullást, de gyengeségük folytán termelésre alkalmatlanok voltak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. November 14. 11:28
Irido!

Nem olyan nagy hókuszpókusz a fiasitás mentesség elérése.
Öt éve "villázzuk" a fiasitást október 23.-a környékén.
Jelenleg 26 telephelyünk van,nem kevés méhcsalád és működik.
Munkatársaink egy nap -ilyenkor már rövidek a napok-
60-90 családot tudnak leszűkiteni és"kivillázni",az egyén ügyessége és a
változó mennyiségű fiasitás szabja meg a pontos mennyiséget
Idén 23.-a után "villáztunk",volt olyan telephely ahol
egy- két család és volt olyan is ahol 40-50% fiasitott.
Persze idén is bejött a késői sok fias egyenlő sok atka képlet.
Doktor úr idén a profiknál elmondta:az első javasolt atkairtási technológia
része volt a szeptemberi villázás,utána füst.
Kérdeztem miért nem népszerűsíti,miért nem írták le monitoring
által javasolt technológiák között,a válasz az volt,most mondtam el b... meg.


Meggyőződésem,hogy sokkal nagyobb a visszafertőződés mint eddig
gondoltuk.
Ugyanazt a kezelés sorozatot csináltuk végig minden telephelyen.
23 helyen sok atka volt idén(kétszer annyit kellett védekezni mint
előző években)egy-egy gyengébb, nagyon atkás család maradt év végére,
3 telephelyen viszont nagy százlékban legyöngültek a családok
ugyanolyan védekezés mellett, ezeken a helyeken 3x annyit védekeztünk
mint az előző években.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. November 14. 16:56
Anti!
A hókusz-pókusz nem a fiasítás mentességre vonatkozott, hanem az atka mentességre. A visszafertőződés alatt én azt értettem, hogy egy évvel később is mentes az adott család az atkától mindenféle kezelés nélkül. Az amitráz füst utáni hullást idéntől csak nagyon komoly kritikával szabad kezelni. Kontrollálni kell más szerrel. Én ki merem jelenteni, hogy  az országban már nagyon sok olyan méhészet van, ahol az amitráz Furettóban sem alkalmas az atka elleni védekezésre. Három éven belül pedig sehol sem lesz alkalmas. A villázós technológiátokkal teljesen egyetértek. Nektek jövőre is lesz méhetek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. November 15. 07:38
Doktor úr idén a profiknál elmondta:az első javasolt atkairtási technológia
része volt a szeptemberi villázás,utána füst.
Kérdeztem miért nem népszerűsíti,miért nem írták le monitoring
által javasolt technológiák között,a válasz az volt,most mondtam el b... meg.
Szia Anti!
A Dr. úr szeptember melyik részében javasolta a villázást?
Szeptember 27.-én átvizsgáltam a családjaimat (17), és 5-nél találtam fiast, nagyjából egy-két tenyérnyit 1, vagy 2 kereten. Ebből 4 család maradt, ahol október 25.-én is találtam egy kevés nyílt fiast. Valóban ezek voltak a legatkásabb családok. Ekkor telibe permeteztem őket tejsavas oldattal, és megszűnt a fiasítás.
Üdv: ata67
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. November 15. 09:11
Ata67!

Azt hiszem szeptember végi "villázást" javasoltak.
80-as évek végéről beszélünk.
Nem fontos az időpont, lényeg kevés fias legyen.
Ha így védekezett volna azóta mindenki,hány t-val
lett volna több méz az országban kb 30 év alatt?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. November 15. 09:36
Köszönöm a válaszaitokat. Azt hiszem nem kis kihívás lesz a következő néhány év.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. November 15. 10:36
Köszönöm Anti!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. November 18. 13:13
Szevasztok!
Gödöllőn végre sikerült beszereznem egy MiteGun2-t. Oxálsavat szublimálnék záró kezelésként (Mavrik-os csorgatás történt 1,5 hete, átlagosan 15db atka hullott), csak az időjárással kapcsolatban vannak aggályaim. Mindenképpen délelőtti órákban végezném a kezelést, jelenleg is napsütés van és 10-12 fok, viszont éjjelre lemegy 2-4 fok közé. Vagy ezen ne aggódjak, mert addigra rendeződik a "családi élet" odabent?? Szublimáltatok mostanában?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez - 2014. November 20. 16:26
Szerdán a déli órákban elvégeztem az API-OX-os zárókezelést. Fiasítás már egyik családban sem volt, ezt még múlt héten, kirepülésre alkalmas napon ellenőriztem. Vizsgálat céljából két család alá tettem papírt (ezeket vizsgáltam október közepén is, amikor Varidollal végeztem füstölést). Ma néztem meg az eredményt (48 órával később), és mindkét családnál összesen két-két db atka hullott le. Méh hulla nem volt a papíron.  Úgy látszik, hogy az október közepén elvégezett két amitrázos füstölés jól lehozta az atkákat és azóta nem történt visszafertőződés. Akkor az első kezelésnél 100 felett hullott, a másodiknál 50 körül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. November 27. 08:15
QUQURIQ!!!

Kedves Méhész barátaim!

Az időjárás a sarkunkban lohol a mínuszokkal!
Szerény előre jelzéseim szerint, jövő hét kedd – szerda - csütörtökkel bezárólag meg kell csinálni a záró kezelést!!!
Akinek kevés a kaja, még gyorsan lehet kemény cukorlepényt főzni!
Nem elég főzni rá is kell tenni, ahol a fürt tartózkodik!!!
Már ugyan meg kellett volna a fészekszűkítést csinálni, de ha muszáj most sem késő.
Aki pincézni akar a záró kezelés után le lehet hordani a családokat.
Az idei atkás év miatt nagyon nagy a jelentősége!!!
A pincében az egér mentesítésről se feledkezzetek meg!

A méheit féltő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 03. 23:29
QUQURIQ!!!

Kedves Méhész társak!
Holnap az utolsó jó idő a záró kezelés elvégzéséhez.
Védő kesztyű, szemüveg, nélkülözhetetlen!
Aki nem biztos magában, hívja a szaktanácsadóját!
A gyógyszerek felhasználási dátumát is nézzétek meg.
A közeletekben lévő méhészeket is értesítsétek még reggel, hogy Ő is szánjon rá a kezelésre egy kis időt!!!

Szép napot, jó munkát!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 04. 12:07
Csak a kezdőknek szóló tanács:

Akármilyen jónak, enyhének tűnik az időjárás, füstöléses atkairtást senki ne alkalmazzon, mert a méhcsaládot nagyon felizgatja és akár végzetes is lehet számukra.

Tehát csak olyan szerekkel védekezzetek most, amit csurgatással is be lehet juttatni a családba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 04. 18:53
QUQURIQ!!!

Ma elvégeztem a záró kezelést!
Napon 14.8 C árnyékban 9.1 C
Dél tájban repültek a méhek, a kocsimon űritkezési nyomokat is láttam párat.
A fürt, egy kicsit laza volt.
A kontrol családoknál egyetlen egy atkát nem találtam.
Aki Mavrikkal védekezik, jól rázza fel a gyógyszert mert a sűrűsége miatt le is ülepedhet.
Még most is lehet szűkíteni, akinek muszáj!
Aki kevés élelemmel telelt be, egyúttal pótolni is lehet kemény főzött lepénnyel.
Már érdemes feltenni a kijáró védőket és a harkály elleni hálókat.
Innentől lehet számolni a téli nyugalom biztosítását!!!

A láb új hegyen settenkedő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogaras - 2014. December 04. 19:43
Idézet
Aki Mavrikkal védekezik, jól rázza fel a gyógyszert mert a sűrűsége miatt le is ülepedhet.

A mavrik nem gyógyszer  ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 04. 20:19
QUQURIQ!!!

Hű de kötekedő ma ez a Bogaras!
Igaz, a Mavrik nem gyógyszer, egy atka ölő sem gyógyszer, mert az atka nem betegség, hanem egy élősködő!
Élősködő irtó vegyi készítmény!
Inkább a szövetségi javaslatra válaszoltál volna…, mint itt észt osztassz!

A Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 10. 12:47
Egy levelező listás beszélgetésen felmerült, hogy az oxálsavas atkairtásnak szublimálással vagy cukoroldattal csurgatva van kevesebb mellékhatása. Az alábbi választ írtam a felvetésre:
Idézet
Saját kísérletem és a nemzetközi tapasztalatok alapján állítom, hogy túlzó azoknak aggodalma, ellenérzése, akik oxálsav és cukor együttes használatát ellenzik.

A méznek, virágpornak, propolisznak, a méhek testanyagának és méhek lépjeinek szerves kémiai elemzése azt mutatja, hogy a méhek emésztőrendszerén minden keresztülmegy, amivel találkoznak életük során.
A kaptár anyagától a méhlegelő növényeinek váladékán(nektár, mézharmat, propolisz, pollen) keresztül, az itatóhelyek anyagáig minden átmegy a méhecskén, az is amit szeretnénk és az is amit nem szeretnénk.
Tehát a méhek sokezer olyan vegyülettel találkoznak, amit nem szeretünk vagy amit nem szeretnénk, de nagyon összetett mechanizmussal védekeznek a környezetből érkező káros hatások ellen. A lép anyaga nyeli el a legtöbb káros anyagot. A mézgyomor nemcsak a víz és a nektár szállításában valamint a méz érlelésében, hanem a készülő méz tisztításában is szerepet játszik. Az emésztőrendszer többi része is be van rendezkedve a káros hatások kivédésére.
A méhek környezetének természetes része a répacukor és az oxálsav is. Minden méz tartalmazza a répacukor két alkotó elemét a szőlőcukrot és a gyümölcscukrot, de tartalmaz egy csekély mennyiségű oxálsavat is.

Az oxálsav vizes oldata pH-1, tehát olyan erősen savas, mint az emberi gyomorsav.
A répacukor pH-ja 7 lenne, ha analitikai tisztaságú lenne, de ez sima gyári termék. A gyártás folyamatába vannak erősen lúgos szakaszok, de maga a kristályosítás is lúgos közegben történik.
A bolti kristálycukorból készült vizes oldat a felhasznált víz jellemzőitől függően általában pH 8-8.5 körül van.
Ha cukoroldathoz az előírt mennyiségű oxálsav dihidrátot hozzátesszük, akkor oldatunk pH 1 körüli savas értéket mutatja

Vajon mi áll közelebb a méhecske adottságaihoz, a pH 8.5-ös cukorszirup vagy a pH 1 körüli oxálsavas cukorszirup?

A méhek által gyűjtött nektárok pH értéke változó, de a legtöbb nektár édes savanykás, tehát savas. Mégpedig a hazai nektárok pH-ja 3-4 közötti.
Hasonlóan a hazai mézeink is magas savtartalommal bírnak. Még a lúgosnak tekintett repceméz is pH 4.2 - 4,5 körüli értéket mutat.
A méhek az álcák etetésére méhpempőt választanak ki. A méhpempő még a méznél is savasabb, pH 2.3 - 2.5 körül van.
(A varroa atka vidáman elviseli a méhpempő savasságát, hiszen amikor a sejtbe bebújik, pár napig hanyatt fekve a pempő felszínén úszik ő is, ahogy a méhecske álcája is.)

Mi az én tapasztalatom?
Végeztem kísérletet, ahol cukor nélkül és kétféle cukor koncentrációval készült oxálsavas oldattal kezeltem 15-15 méhcsaládot.
Méréseink szerint az oxálsav atkairtó hatása rövidebb ideig tart, ha nem használok cukrot.
A cukros oxálsavas oldat hatástartama egyértelműen jó, hiszen a kaptárfenéken még a 15. napon is több atkahulla volt a kezelt családoknál, mint a kontroll családoknál.
A kifejlett méhek elhullását nem tapasztaltam. 

Mi a szakirodalom tapasztalata?
Az én méréseimmel megegyező eredményeket olvastam. Az oxálsav hatástartamát növeli, ha nem tisztán oxálsavas vizet csurgatunk a méhekre, hanem oxálsavas cukorszirupot.

Mi az oka annak, hogy az oxálsavas cukoroldat hatékonyabb?
Egyszerű. Az oxálsavas oldatból az oxálsav kristályosodik. Az oxálsavkristályok gyorsabban lepörögnek a méhek testéről, ha nincs jelen a cukor, mint ragasztó anyag. 

Bekerül-e a méhek szervezetébe az oxálsav?
Ha egymás mellett van egy sima cukorszirup és az oxálsavas cukorszirup, akkor a méhek otthagyják az oxálsavas cukorszirupot, a magas savtartalom miatt.
A sima cukorszirupot, annak ellenére, hogy az enyhén lúgos kémhatású, tehát nem hasonlít a nektárra, felszippantják.

Bekerül-e a méhek emésztőrendszerébe az oxálsav, és ha bekerül, akkor ott hogyan viselkedik az oxálsav?
A méhek a kaptárban állandóan etetgetik és tisztogatják egymást. Ezek kiirthatatlan elemi ösztönök.
Nanetti nevű olasz kutató végzett izotópos vizsgálatot, hogy mennyi ideig található a méhek emésztőrendszerében oxálsav. Azt találta, hogy mind addig van az emésztőrendszerben oxálsav, amíg észlelhető annak az atkairtó hatása is.

Bármi a méhek gyomrába vagy a testük felületére kerül, az előbb utóbb végighalad az emésztőrendszerükön is. Így van ez az oxálsavval is.
Tehát nem azért kerül a méhek belébe az oxálsav, mert cukros vagy nem cukros oldattal visszük fel a méhek testére, hanem azért mert a méhek érintkeznek vele.
Bár nem olvastam rá szakirodalmi vizsgálati anyagot, de személy szerint én nem hiszem el, hogy a szublimálással bejuttatott oxálsav ne kerülne be a méhek emésztőrendszerébe.
Sőt feltételezésem szerint az oxálsav károsabb a méhekre szublimálással, hiszen azt a méheknek be kell lélegezniük. Továbbá a fiasításba is jobban bejut a szublimált oxálsav és az álca bőre vékony.
Nem hiszem, hogy a méhek trachearendszerének nagyon vékony sejtrétege az oxásav gőzétől nem károsodik.

Ha a kifejlett méhekre számottevő károsító hatása lenne az oxálsavas cukoroldatnak, akkor nemcsak nekem, hanem más használónak is tapasztalnia kellett volna elhullást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 10. 13:04
Geddekas!

Tetszik a cikked a MÉHÉSZET szaklapban.
"Atkával a varroa ellen...."
Jó.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 10. 13:44
Bár ígéretes, de még csak egy kísérleti szakaszban levő módszer. Azt hiszem a rakodókasokban ki is fogom próbálni Philip Chandler módszerét. Most be kell szereznem több zsák faforgácsot és tavaszig komposztálnom kell kint az erdőben. Aztán tavasszal beállítok legalább 20 rakodókast erre a módszerre és figyelem egész évben az atkanépesség létszámváltozását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 11. 07:11
Sziasztok!

Az időkép szerint szombaton akár 13 fok is lehet és napsütés! Szerintem ez egy utolsó esély annak (nekem is) aki még nem végezte el a zárókezelést. Mi a véleményetek?

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. December 12. 10:34
Merjünk még oxálsavval csurgatni?????????????????????
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 12. 13:56
Holnap alkalmas lehet rá az idő!
Én már elvégeztem a záró kezelést apioxal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. December 12. 17:14
Hát nem tudom. Holnap 11 fokot mondanak hozzánk, de ma is szinte csak egy másfél órára volt jó idő.
Felzaklatom őket kirepülnek aztán nem érnek vissza meg aztán nem kis idő végigcsurgatni az állományt. Nem tudom mit csináljak. félek belekezdeni
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 12. 18:07
Lesz még jó idő!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 12. 18:08
Kitin!
Félj is!
Amelyik méhcsalád nyugodt, szépen van méze kár piszkálni.
Inkább legyen 5-10 atkád, annak is a fele a természetes úton elpusztul, mint egy komoly veszteséged, mert a hajnali fagy a legveszélyesebb.
A kezelés után nem tudnak ismét fürtbe húzódni, és emiatt a laza léputcák védtelenek a hideg ellen.
Az Oxál sav szerintem veszélyesebb mint a Perizin ebben az időszakban, viszont ezt mindenki maga döntse el mit csinál.
Ha jók a méheid, ne piszkáld őket.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2014. December 12. 20:43
Köszönöm Attila!
Inkább nem zargatom őket!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2014. December 19. 07:40
Egyetlen olyan szer van, ami számításba jöhet, az a hangyasav (talán még a tejsav). Nagyon nagy kérdés, hogy a mi klímánkon ez elégséges védelmet képes-e biztosítani ? Nagyon reménykedtem a MAQS-ben, itthon Apistonik néven lehet kapni. Ez egy gél formulációs hangyasav. Zombee próbálta, és azt írta, hogy nem volt jó. Igazából egy elképesztő dolog miatt.Ha jól emlékszem azt írta , hogy a   gyártó azt mondja, ha sérül a gél külső burkolata , akkor nem működik.

Irido, áthozom ide a hozzászólásod egy részletét, jobb helyen van itt.
Bemásolom ide a tapasztalatom inkább, mert ugyan "nem volt jó" használni, de az atkát írtotta, azzal nem volt baj.
Anno ezt írtam a méhészfórumra:
A MAQS harmadik generációját (itthoni Apistonik) tavaly használtam a gyártó által javasolt módon, hőmérsékleti tartományban. A növényi géltől szabályozottabb kipárolgást vártam, de az első három napban a hatóanyag nagy részét leadta, amely dózis a méhcsaládot sokkolja, a betételtől kezdve sírnak. A korábban használt párologtatóimnál nem volt anyaveszteség, ennél a kezelésnél azonban sajnos több is volt, egy családom kiköltözött a kaptár oldalára... A gyártó általában azzal hárít, hogy megsérülhetett a vékony papírbevonat, amibe a gél van csomagolva, vagy biztosan nem volt megfelelően nyitott a kijáró, ekkor előfordulhatnak az általam is tapasztaltak. Aki már használta, az tudja, hogy két csíkot csomagolnak egybe, amelyek összetapadnak, állás során nedvesednek is valamennyit, macerás épségben szétválasztani őket, hogy ne sérüljön a csomagolóanyag.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 19. 08:13
Köszönöm zombee. Szándékomban volt a pontos tájékoztatás adása, de nem volt időm visszakeresni a konkrét hozzászólásodat. Azt hiszem a lényegben nem tévedtem. Nem az lenne a megoldás, ha egyesével csomagolnák ? Remélem nem fogalmaztam félre, hiszen ezen van a lényeg: elvileg a mi klímánkon is van működőképes hangyasavas alternatíva (lehet, hogy a Nassenheider párologtató is jó, csak még nem olvastunk róla beszámolót). Egész egyszerűen egy banális hiba miatt nem tudjuk használni. Apropó : hőmérsékleti tartomány :ezt találtam:
http://vernalis.hu/publikaciok/36_apistonik_termekismertetu.pdf
Tehát a gond az, hogy nyáron, akác után nem ajánlatos használni, vagy tavasszal, vagy ősszel van rá megfelelő hőmérséklet. Félő, hogy az általam felvetett probléma megoldására nem alkalmas: két téli kezelés között félúton alkalmazni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 19. 13:24
1980-as évek elején már elvégezték a magyar méhészek és állatorvosok azokat a szakszerű vizsgálatokat, aminek alapján kimondhatták és ki is mondták, hogy hangyasavas atkairtás a hazai időjárási viszonyok miatt csak nagyon korlátozott mértékben használható.

Hangyasavas párologtatást csak tavasszal és ősszel használjunk, de akkor se pontosan kiszámítható a hatása, mert ha a párologtató nem a méhek által klimatizált térbe, tehát nem a fészekbe kerül hanem azon kívülre, akkor bizony a párolgás nem egyenletes és ezért az atkairtó hatás és a méhekre való károsító hatás is kiszámíthatatlanná válik.
Miért?
Magyarországon általánosan 20-25 mm vastag faanyagból készülnek a kaptárok és duplafalú kaptárok szinte  nincsenek, sőt műanyag kaptár sincs sok. A nap állásszöge olyan kedvező, hogy egyenletes napos időben akár októberben is kialakulhat a kaptárfal belső felületén 50 C fok feletti hőmérséklet. Természetesen a fészekben a hőmérsékletet és a páratartalmat, meg a levegő cseréjét szabályozzák, de a fészken kívüli tér hőmérséklete az a külső hőmérséklettől és a napsütés miatti falfelmelegedéstől függően, akár 50 C fok fölé is mehet.

Márpedig ha a hangyasavas párologtató véletlenül a fészken kívülre kerül, akkor az erőteljes párolgás miatt túladagolás történhet és a Zombee által leírt mérgezéses tünetek következnek be. Zombee nem írta, mert valószínűleg nem tudta mérni vagy nem gondolt rá, hogy mérni kellene, de ilyen esetekben a nyitott fias és a pete is károsodik. A károsodás mértéke a hangyasav túladagolásának mértékétől és időtartamától függ. 

Nem véletlen, hogy az oxálsavas atkairtás sokkal elterjedtebb, mint a hangyasavas, hiszen az oxálsav a kaptárban uralkodó legszélsőségesebb körülmények között sem tud párologni, ugyanakkor az atkairtó hatása kifejezetten jó akár szublimálással (hevítéssel) akár permetezéssel, akár cukros-vizes oldattal juttatjuk be a méhcsaládba.

A varroa atka pusztítására használt peszticidek (amitráz, taufluvalinát, kumafosz) méheket károsító hatása nagy és már sokan és sokat írtak erről, de még a legműveltebb méhészek se nagyon veszik ezt figyelembe, ugyanakkor a szerves savak alkalmazásától oktalanul félnek, holott a szerves savaknak a méheket károsító hatása rendes alkalmazás mellett nagyon csekély. Egyetlen károsító hatással kell számolni, a savós fiasításban mértek nem több, mint 5 %-os pusztulást.

A méhészek nem veszik figyelembe, hogy a szerves savak nyom nélkül eltűnnek a kaptárból és a kaptártermékekből, ugyanakkor peszticidek nem bomlanak le maradék nélkül és hosszan tartóan károsítják a méhcsaládot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 19. 17:28
Geddekas!
Napraforgó pörgetés után ha közvetlen szeretnék csurgatni oxálsavval, kell valamilyen kockázattal számolni?
Nem ritka ez idő tájt a 35-40 fok meleg. Nem kell tartani nagyobb elhullástól?
Ha nincs bőséges hordás szotyiból az anyákat nem szorítja ki a méz, így nagy lehet a fias terjedelme! Nem károsodik a hő hatásra?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 19. 18:08
Az oxálsav nem hangyasav. Az oxálsav nem lehet párologtatni. Nem tud párologni csak szublimálni, de a szublimálás hőfoka 159 C fok. Ilyen hőfok a képtárban csak tűzzel vagy izzítással keletkezik.

Biológiai hatástartományban (nulla és 60 C fok között) az oxálsav hatása nem hőfok hanem koncentráció függő. A hatásnak viszont van egy másik tényezője. Annál hatékonyabb, minél szorosabb, tömöttebb a fészek. Ezért hatékonyabb ősszel, mikor már fürtbe húzódnak éjszakára sőt nappal is valamennyire.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 19. 18:26
Arra gondoltam, hogy jövőre atka gyérítés céljából napraforgó pörgetés után közvetlen oxálozok egyszer, majd Novemberben még egyszer!
Persze csak ha indokolt mint idén(atkainvázió)!
Nagyon olcsó és hatásos megoldásnak tartom!
Én akác után nem használok atkairtó szert, amit persze nem tartok jónak!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 19. 18:55
Repce előtt az illóolajos párologtatás atka ellen állítólag hasznos Hegedűs doktor úr szerint.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 20. 11:46
 Környezetterhelési monitoring vizsgálat 2013-2014.


Az elmúlt költségvetési időszakban elvégzett munkánk segítségével újabb adatokat találtunk arra, hogy, hogy a hazai méhészetekben tapasztalt pusztulások kivédéséhez alapvetően a megnövekedett méhsűrűség és az ezzel összefüggésben lévő méhegészségügyi kérdések állnak. A 2013-2014. telén tapasztalt méhveszteségeket viszont az említetteken túl a betárolt élelem rossz minősége és bizonyos esetekben a kaptárakban alkalmazott gyógyszerek nem várt mellékhatásai is okozhatták.
A magas méhsűrűségi adatok mellett idén, az atkák létszámának exponenciális növekedésével megnőtt a jelentősége az egységes védekezési gyakorlatnak. Ezeknek a védelmi megoldásoknak segítségével őszre egyes területeken sikerült elérni, hogy a hazai méhállományok egy részében csökkenjen az atkák létszáma, más területeken viszont az atkák korai elszaporodásának következtében meglepetésszerű legyengülések, sok esetben családpusztulások következtek be már 2014 augusztusában és szeptemberében. A kudarcok okainak tisztázása érdekében vizsgáltuk és továbbra is vizsgálni fogjuk az alkalmazott védelmi technológiát, valamint a felhasznált készítmények minőségét is.
Az elvégzett kémiai analitikai vizsgálatok ismételten rámutattak arra, hogy egyes esetekben mekkora jelentősége lehet a viasz importtal hazánkba bekerülő műlépek szennyezettségének, amit csak fokoznak az évek során felhasznált atkaölő szerek és a növényvédelmi tevékenység által használt vegyületek kaptárakba történő bejutása.
Az idén is folytattuk a hatósággal és a növényvédelmi szakemberekkel közösen elvégzett mintavételezési kampányunkat. A hosszú évek alatt elvégzett munkánk eredményeként elmondható, hogy bizonyos kultúrákban (ld. repce), előrelépés tapasztalható a növényvédelmi fegyelem kérdésében. Sajnos a gyümölcs kultúrákban ugyanezt a kedvező tendenciát nem látjuk, de az már körvonalazódik, hogy a kitűzött cél érdekében mely földrajzi területekre koncentráljuk a további mintavételeket.
Befejeztük egyes 2013. évben megkezdett mérgezési esetek végső értékékelését, minek következtében elmondható, hogy pl. az Egyházaskozár térségében tapasztalt súlyos legyengülés mögött több hatóanyagnak (köztük a csávázószerként alkalmazott neonikotinoidoknak, valamint az április második felében kijuttatott egyéb permetszereknek) együttes hatását lehetett tapasztalni. A neonikotinoidoknak a növények virágzataiban történő megjelenése viszont függ a növények fejlődési gyorsaságától, a csapadékviszonyok alakulásától.
Az idei esztendő negatív szenzációjának számít az a mérgezés sorozat, amelynek kapcsán egy, a méhekre nem jelölésköteles hatóanyagnak a méhekre kifejezetten kockázatos másik hatóanyaggal való szennyeződése történt meg. Az eset kapcsán károsodott több, mint ötven méhészet ügyének felkarolásával Egyesületünk igyekszik segítséget nyújtani a bajbajutottak számára.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által a méhegészségügyi, környezetterhelési monitoring vizsgálatok terén 2013-14 költségvetési évben elvégzett munkájának eredményei alapján el kell mondani, hogy a hazai méhsűrűségi adatok ismeretében mindent el kell követni annak érdekében, hogy a méhészetekben tapasztalt kórtani helyzet javuljon, ugyanis ez a záloga annak, hogy az ágazat meg tudjon felelni az elkövetkezendő években jelentkező újabb kihívásoknak.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 20. 18:54
Nocsak nocsak!

Ez is van benne!
"Befejeztük egyes 2013. évben megkezdett mérgezési esetek végső értékékelését, minek következtében elmondható, hogy pl. az Egyházaskozár térségében tapasztalt súlyos legyengülés mögött több hatóanyagnak (köztük a csávázószerként alkalmazott neonikotinoidoknak, valamint az április második felében kijuttatott egyéb permetszereknek) együttes hatását lehetett tapasztalni. A neonikotinoidoknak a növények virágzataiban történő megjelenése viszont függ a növények fejlődési gyorsaságától, a csapadékviszonyok alakulásától."
Még nemrégen az IB most már ELNÖKSÉG (Huhúú) újság címoldalán reklámozták a csávázó szereket.
Vagy rosszul emlékszem? Pedig, hogy tagadták, hogy "Magyarországon nem mutatható ki összefüggés a csávázó szerek, és a méhpusztulások között."
Így kerülnek azok csávába akik ezt állították?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 12:11
Nem olvastam még át alaposan a monitoring jelentést, de amit olvastam abból is látható, hogy tele van ellentmondással. Ennek oka szerintem, hogy most már nem egyedül Tóth Péter gondolatai tükröződnek benne.

Az egyházaskozári eset összetettségére én hívtam fel a figyelmet. Tóth Péter első felindulásban egyértelműen azt állította, hogy a neonikotinoidoknak semmi szerepe nem lehet az eseményekben, hanem a méhész hibája és a borsó permetezése okozta a méhállomány részleges pusztulását. Az persze nem zavarta Tóth Pétert, hogy a borsópermetezés a nagy pusztulás előtt egy hónappal történt. Aztán amikor felhívtam a figyelmet az ellentmondásokra, akkor részletesebben kezdték vizsgálni a történteket és lám az újabb monitoring jelentésben kénytelenek voltak beismerni a neonikotinoidok károsító hatását is.

Bizonyos helyeken a monitoring jelentés nem jelentés, hanem idézőjelbe tett "vitaanyag", vagyis a mondatok stílusa alapján nagy valószínűséggel Tóth Péter mószerolja benne azokat, akiknek nem tetszik az Ő álláspontja. Azt viszont nem értem, hogy akkor meg miért nem egy név szerepel szerkesztőként és miért egyenrangú felelősként szerepel az jelentés elején Dr. Csaba György Tóth Péterrel.

A monitoring jelentés továbbra se tartalmazza azokat a kritériumokat, amiknek megléte fontos lenne, pl. a mintavételnek és a minták elemzésének dokumentációját, hogy meg lehessen állapítani milyen pontosságú milyen hitelességű az értékelés. Ugyanakkor a mostani jelentés vagdalkozó véleményt fogalmaz meg azokra a szakemberekre, akik kritizálták a korábbi monitoring jelentéseket és megemlítették, hogy szintén nem volt a monitoring módszertana pontosan dokumentálva.

Miért fontos a módszertan? A helyes módszertan rávilágít az előzményekre is. Egyszerű hasonlattal megvilágítom miért fontosak az előzmények. Agyvérzéssel bekerül egy ember kórházba. Bárki beláthatja, hogy egy agyvérzésnek bűncselekménytől kezdve számos betegségen keresztül rendkívül sok oka lehet. A gyógyítás sikere nagyban függ attól, hogy mi volt az ok. Ha egy tartós magas-vérnyomás, akkor természetesen másképp lehet sikeresen gyógyítani a beteget, mintha egy fertőzés okozta lázas állapot vagy egy tompa sérülés.

Majd még visszatérek a mostani monitoring jelentés érdekességeire, ugyanis érdekel az, hogy a múlt évihez képesti létszámnövekedés milyen változást hozott a monitoring munkában.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 14:58
Az egyházaskozári esetnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az a méhészet 20 év alatt talán egyszer kapott Fumagillint. Én váltig állítom, hogy a neonikotinoid mérgezésre a Nosema hajlamosít, nem fordítva. A sérült bélfalon keresztül akadálytalanul tud felszívódni a szer. Régebben is írtam, hogy egy gombaölős permetezésről viszont el tudom képzelni, hogy hajlamosit Nosemára. Szóval gombaölő, Nosema, neonikotinoid  sorrendet minden további nélkül el tudok képzelni. Egy neonikotinoid miatt kialakult Nosemat már sokkal kevésbé, pláne úgy, hogy a népeltűnéssel egy időben ki lehet mutatni a súlyos Nosémát. Ahhoz egy-két hétre szükség van, hogy erre a szintre felszaporodjon. Az a helyes eljárás szerintem, ha a neonikotinoid mérgezés gyanús eseteknél tisztázásra kerül az, hogy a méhek mikor kaptak utoljára Fumagillint. Mondjuk öt hónap az már olyan mintha nem is kaptak volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 17:24
Soha nem szabad az okot összekeverni az okozattal.

A Nosema nem tud betegséget okozni, ha a peritrófikus hártya egészséges. A Nosema spóra nem tudja lebontani a peritrófikus hártyát. Ha viszont bármilyen ok miatt sérült a peritrófikus hártya képződése, mérgezés, éhezés miatt, akkor támad a Nosema.

A Nosema mindig következmény, soha nem kiváltó ok. Ez az egyházaskozári esetre is igaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 18:05
gededkas4
Egyezzünk meg abban, hogy Te nem ismered a Nosema ceranaet, csak az apist.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 21. 19:02
Sziasztok!
Nem akarok ebbe a meccsbe tudományos módon beszállni.
Megjegyzésem viszont van.
A méhész személyes jó barátom, ismerem az esetet az elejétől fogva.
A tavalyi monitoring kis könyv címlapján az ő méhecskéje van.
Még a napraforgó el sem kezdett virágozni és már komoly kára volt.
Természetesen az "ellenzéknek" is vannak szakemberei, nem csak az OMME mondja meg a frankót!
Nem virágzik a szotyi, mégis járják a levél fonákját?
Gyertek el Szekszárdra a Tavaszváró Méhésznapra és megtapasztalhatjátok, hogy az OMME szakmai stábján túl is van élet, na meg guttációs cseppecskék tele neonikotinodokkal, ami a nap hatására felszárad mire kiérkezik a monitoring csapat.
Röhej a köbön.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 20:01
Iridó!

Egyezzünk meg abban, hogy a Nosema ceranae és a Nosema apis fajtestvérek. Mind a kettőre igaz, hogy hibátlan peritrófikus hártya esetén nem tudja megtámadni a bélfalat, mert nincs mibe beakasztani a horgocskáját. Márpedig ha nem jut el a bélfalig a kórokozó, akkor betegséget sem tud okozni.

Életemben még nem kezeltem a méheimet fumagilinnel és eddig még sem én, sem a vásárlóim nem panaszkodtak, hogy a méheim nozémásak lettek volna. Persze ha a méheimet intenzíven vegyszerezett környezetben tartanám, akkor nem úsznám meg a méhészkedést fumagilin nélkül és biztosan az én méheim is nozémásak lennének.

Sajnos az egyházaskozári méhész intenzíven kemizált területen méhészkedik és nincs is hova menekülnie, ezért nála bármikor előfordulhat kisebb nagyobb, rövidebb-hosszabb ideig tartó mérgezés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 20:32
Laci!
Ez egy spanyol szerzőtől származó spóravizsgálati eredmény. A nyolcmillió spóra valamilyen módon előállítódik. Egyébként utaltam arra, hogy elképzelhetőnek tartom a gombaölőszer miatti Nosema felszaporodást.
Más: most olvasgatom a Tóth Péter féle monitoring vizsgálatokat. A vándoratkák kapcsán véleményem szerint teljes tévedésben van. A Biowarral előkezelt és 5600 db leesett atka utáni füstölés hatására lepotyogó 9000  atka egészen egyszerűen annak a magyarázata, hogy a tartós hordozó hatóanyag leadása nem elegendő az amitráztoleráns atkák elpusztításához. A füstöléskor bejuttatott nagyobb mennyiségű hatóanyag elegendő volt az atkák elpusztításához. Néhány év, és az sem lesz elég.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 21. 20:40
Teljesen egyetértek! A napraforgó utáni furettós sorozatfüstölés végére az ellenőrző lapokon 10 körülire csökkent a hullott atkaszám a kaptáraimban. Igazából a meglepést az oxálsavas szublimálás hozta, mivel nem nagyon hiszek abban, hogy egy hónap alatt annyi "vándoratkám" került volna szinte egyöntetűen a méhesbe, hogy a szublimálástól számított 5. napon már 250 lehullott atkát számolhattam.... Nagyon fogy az időnk az amitrázzal kapcsolatban!! Jövő szezonban már teljesen az eddigiektől eltérő technológiát kell alkalmaznom!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 21. 20:50
Előállítódik, előállítódik, de ez a méhállomány - ahonnan a grafikon származik - vajon milyen kémiai szereknek van kitéve?

A tartós hordozós peszticides atkairtásról a mindennapi tapasztalatom az, hogy mint minden csoda, úgy ennek a hatása is 3 napig tart. Ezt nem szokta nekem senki elhinni, pedig így van. Az amitráz tartalmú is elveszíti a hatását és a többi is. Mind más ok miatt, de elveszíti. Miért is ne veszítené el? Hosszú lenne az okokat leírni, de a tapasztalat azonos, vagy a tartós hordozóval van a baj, vagy a kémiai anyag viselkedésével. Ezek a dolgok még nagyon gyerekcipőben járnak, mert nincs elég idő és pénz a kikutatásukra. Nehogy azt hidd, hogy olyan komoly kutatást végez a Bayer cég a méhészeti piacra kidobott termékeibe. Ez pici piac, érjük be pici kutatással pici fejlesztéssel. Nagyobb profitot ígérő piacra gondosabban rákészülnek. De a többi cég se különb. Épp csak a sarlatánság látszatát igyekeznek elkerülni.

Pedig a méhecske a megporzó munkája miatt fontos jószág a mezőgazdaság számára, sőt valójában fontosabb, mint számunkra. Ezt Kaliforniában érzik, de nálunk még nem.

De visszatérve a lényegre. A méhészek napi tapasztalatait és módszereit ha szakszerűen kiértékeli egy szakember csoport, akkor sok esetben lényegesebb információkhoz juthat, mint amivel az atkairtó szerek gyártói érvelnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 21:52
Ezek a dolgok még nagyon gyerekcipőben járnak, mert nincs elég idő és pénz a kikutatásukra. Nehogy azt hidd, hogy olyan komoly kutatást végez a Bayer cég a méhészeti piacra kidobott termékeibe. Ez pici piac, érjük be pici kutatással pici fejlesztéssel. Nagyobb profitot ígérő piacra gondosabban rákészülnek. De a többi cég se különb. Épp csak a sarlatánság látszatát igyekeznek elkerülni.


Na látod ! A fenti gondolataiddal teljes mértékben egyetértek!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 21. 22:07
Ami viszont nagyon rossz hír, hogy a Tóth Péter anyagában hangyasav hazai klímán történő alkalmazásával kapcsolatosan, velem ellentétben vannak tapasztalatai. Sajnos rosszak. Abban teljesen egyetértek vele, hogy a jövőben nagy szükségünk lenne rá.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2014. December 22. 18:57
Én még nem próbáltam ki a hangyasavat, a gyakorlottabbaktól kérdezném: ha a h.sav párologtató edényt az optimális hőmérsékleten tartom a kaptár belső hőmérsékletétől függetlenül, így a hatóanyag időben egyenletesen oszlatható el a kaptárban, akkor a nem kívánt mellékhatások jelentkeznének-e?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. December 23. 00:37
SzabyPDA!

Ezt írod.
"Nagyon fogy az időnk az amitrázzal kapcsolatban!!
Jövő szezonban már teljesen az eddigiektől eltérő technológiát kell alkalmaznom!"
Elviekben egyetértek veled.
Most már csak az a kérdés mi legyen az eddigiektől eltérő technológia?

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 17:40
Én a következőn gondolkodom:
- Akác előtt 10 nappal egy keretre zárnám az anyát úgy, hogy a keretet betenném egy anyarácsos kalitkába.
- A nyitott fiasokat mind elvenném, a termelő családoknál 6-7 keretpár fedett fias maradna.
- Akác előtt kapna egy oxálsavas szublimálást a család, ezzel egyidejűleg az anyát kiengedném.
- A telepetézett keretet lehet, hogy kiolvasztanám, mert ez valószínűleg tele van atkával.
- Az anya zárkázásakor elvett nyitott fias keretekkel, és a rajtuk ülő néppel szaporítmányt készítek, anyabölcsőt kapnak. Mire az új anya bepárzik, és elkezd petézni, lassan kikel a régi fiasítás. Ekkor kapnak egy oxálsav szublimálást.
- Így, egy viszonylag lecsökkent fiasítás mellett nagy hatékonyságot várok a szublimálástól.

Mi a véleményetek egy ilyen védekezési stratégiáról?

Szeptemberben védekeztem hangyasavval. Naponta vittem be 10-15 ml hangyasavat konyhai törlőkendőre. Anyavesztésem nem volt. Bemásolom a hangyasav és a Tac-Tic váltásakor számolt atkahullást. 10 családnál számoltam rendszeresen. A szeptember 27.-i számolás volt az utolsó hangyasavas kezelés. Szeptember 10.-től naponta fecskendeztem be a 10-15 ml hangyasavat. Ezt hét alkalommal ismételtem. Szeptember 19.-től három naponta kapták a hangyasavat még 4 alkalommal. Látszik, hogy amikor amitrázzal föstöltem, akkor több családnál majdnem 10-szeres atka potyogott. Igaz, hogy a két kezelés között eltelt 10 nap. Kár, hogy nem füstöltem egyet közvetlenül a hangyasavas sorozat után, mert akkor össze lehetne hasonlítani a két szer hatékonyságát. Nyáron 17 családom volt. Kevés családszám mellett én látok fantáziát abban, hogy kísérletezzünk a hangyasavval.
Nyáron is használtam három alkalommal a hangyasavat 30 fok alatti hőmérsékleten. A méhek utálják, de elviselik. A fém alkatrészeket erősen korrodálja.


HS.   TacTic
szept.. 27   okt.. 8
10   24
12   16
8   100
43   61
2   16
8   5
0   23
4   34
12   12
0   0
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 23. 20:07
A szerves savak, hangyasav, oxálsav, tejsav mellékhatása, hogy a nyitott fiasításban minimális veszteséget okoz. Ezért, ha a méhcsaládnál kevés a fias vagy nincs, akkor természetesen ez a mellékhatás nem jelentkezik.

Az oxálsavas szublimálás ugyanolyan rövid hatástartamú, mint az amitrázos furettózás. Nem értem, hogy miért nem az egyszerűbb csurgatásos módszert választod?

A hangyasav atkairtó hatása erősen hőmérséklet függő.
A hangyasav valóban erősen korrodálja a fém alkatrészeket a kaptárban, míg az oxálsav és a tejsav nem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 20:36
Nyáron, amikor a kaptár minden lépén szétterülnek a méhek, szerintem nem jut el a csurgatott oxálsav mindenhova. Nem tudom elképzelni sem, hogyan tudnám a léputcánként 5 ml oxálsavas oldatot egyenletesen elosztani 3 fiók 30 lépén. (Májusról beszélünk, akác előtti állapotról.) A telelőfürtben könnyen továbbadják egymásnak érintkezés által a hatóanyagot. A szublimált oxálsav szerintem jobban szétterül. Hozzáteszem, hogy eddigi kísérleteim a pipaszenes szublimálásban merültek ki, és nem is sikerült valami jól..., de meg fogom oldani. Ettől függetlenül kipróbálom majd a csorgatást is, aztán összehasonlítom az eredményt.
Használtam tejsavas oldatot is csurgatva, és spriccelve. Megfigyeltem fiasítás károsító hatást is. Az atka ellen kevésbé volt hatékony, mint a hangyasav.
Szerintem az évközbeni rövid fiasításmentes állapot beiktatásában vannak lehetőségek. Ekkor célzott támadást intézni az atkák ellen, ezzel azt is elérjük, hogy kevés kémiai szert viszünk a kaptárakba. Lehet, hogy emiatt valamennyi mézről is le kell mondani, de ez a családok egészségi állapotában talán megtérül.
Az egyik cikkben a Méhészetben azt írta a méhész, hogy 10 műlépre zárja az anyát akár előtt. Egy ilyen állapotot is remekül ki lehet használni az atkairtásra.
Én a mostani akácnál kipróbáltam, hogy 7 műlépet, és 3 fiasításra alkalmas lépre zártam az anyát úgy, hogy alátettem egy teljes fiók fedett fiast. Két  anyarácsot használtam a "Bertalan" módszer szerint. Az Yvett ciklon miatt ez most nem jött be, de ez nem a módszer hibája volt, hanem a rendkívüli időjárásé.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 21:11
Bocs, valótlant írtam az előbb a 2014. December 23. 17:40 órakor írt hsz.-ben.
Azt írtam, hogy a két kezelés között volt 10 nap szünet. (Nem vettem észre, hogy a csúszka az Excel táblázatban nem az elején van, ezért nem láttam az adatokat.)
Megtaláltam a feljegyzéseimben, hogy közvetlenül a hangyasavas sorozat után füstöltem Tac-Ticcal, és van összehasonlítási alapom.

szept.. 27   szept.. 28   szept.. 29   szept.. 30
   7   200   200
12   150   140   11
8   62   43   18
43   250   234   33
   3   41   4
   4   150   190
   2   150   33
   5   100   60
12   100   91   26
   33   100   13

Tac-Tic füst volt 4 családnál 27.-én.   Tac-Tic füst a többi családnál 28.-án, ahol tegnap nem volt.   
Láthatóak a számokból, hogy a hangyasav rengeteg atkát életbe hagyott. Az amitrázos füst igazi csapásmérés volt.
Hogy miért tudott így felszaporodni az atka, arról van egy véleményem. Amitrázos papírcsíkot használtam júlisu utolsó hetétől három héten át. Alig hullott atka (pedig volt, mint később kiderült). Ez az AMPCS összesítésem három hét után:
Összesítés
36
10
12
21
9
9
11
19
9
7

Az AMPCS-os atkairtás egyszerűen hatástalan volt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 23. 21:18
SzabyPDA!

Ezt írod.
"Nagyon fogy az időnk az amitrázzal kapcsolatban!!
Jövő szezonban már teljesen az eddigiektől eltérő technológiát kell alkalmaznom!"
Elviekben egyetértek veled.
Most már csak az a kérdés mi legyen az eddigiektől eltérő technológia?

Csányi Antal

Egyenlőre addig jutottam, hogy az általad használt októberi fiasítás-villázást mindenképpen bevezetem a saját technológiámba, a fiasítás-mentes családokat pedig perizinnel, vagy oxálsavval kezelem közvetlenül utána. Igazából az év közbeni védekezési módszert kell nagyon alaposan megfontolni ezentúl. Fiasítással rendelkező családokat nincs értelme oxálsavval csorgatni, a szublimálásnak sincs sok értelme, hiszen a fiasításban megbúvó atkák miatt itt is "sorozatkezelést" kellene végezni, az pedig garantáltan káros lenne a méhekre is. Saját tapasztalatom szerint a timol se játék, egy váratlanabb felmelegedés esetén csodálatos csendes rablás alakul ki pillanatok alatt az azonos illatban áradozó kaptársorokon... A Mavrik-os fluvalinátos csorgatás hatásos lehetne, viszont itt a nemkívánt szermaradvány-értékek miatt dől a terv.
ata67 anya korlátozó módszere akác előtt elgondolkodtató, viszont itt a legszűkebb az idő, mint keresztmetszet a méhesben, akác előtt épp elég a jelenlegi majd 160 családot rendezni, nincs idő játszani az anya ilyen mértékű keresésére, korlátozására. Viszont az ötlet, az elgondolás jó.
Az akác utáni furettos sorozatfüstölés szerintem mindenképpen maradni fog a technológiában, viszont jóval nagyobb fentartással, 50-60% aljdeszka vizsgálattal alátámasztva állomány szinten!
Egyenlőre itt tartok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. December 23. 21:19
Ata67!

Ne haragudj,de nem értem a atkaírtásod táblázatát.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 21:28
Anti!
El vannak csúszva kissé az oszlopok. Sajnos így menti el az írást a rendszer.
4 nap adatai láthatóak. A számok közti szünetek tagolják az egyes napok méréseit. Van ahol 4 szám látszik egy sorban, van ahol 3. A vízszintes sorok az egy családhoz tartozó mérést mutatják 3, vagy 4 napon keresztül.

- A szeptemberi fiasítás kivillázásánál szerintem az atkák kimásznak a sejtből, és új helyet igyekeznek keresni maguknak. Hegedűs Doki a fias lépek lefagyasztását javasolta. Persze ez kis családszámnál működik.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 23. 21:54
Anti!
Rájöttem, hogy képként is tudom csatolni. Így már minden látszik.
Tehát ez a kép azt mutatja, hogy a hangyasav igen sok atkát életben hagyott.
A hangyasavnál egy-egy napra azért van két oszlop, mert az elején olyan "rendes gyerek" voltam, hogy reggel is számoltam, meg este is... :) Féltem, hogy az atkáimat ellopják a hangyák, vagy elfújja a szél, és nem tudom megszámolni őket.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2014. December 23. 22:30
Ata67!

Értékes lehet még ez a pontos munkád.
Az  5-ös családot ellenőrizd le holnap,mert annál nagyon kevés atka
esett le a többihez képest,valószínű végig volt fiasa.
A többit is kezelheted,ha gondolod,mert jó idő lesz.
Több reagálásra nincs erőm,mert tegnap sokáig fent voltam Veszti miatt.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2014. December 23. 22:53
Akinek jó napraforgó hordása van, nála a végén úgy kiszorítják az anyát, hogy csak néhány keretben van tenyérnyi fiasítás. Akkor érdemes odavágni az atkának, persze pergetés után.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 23. 23:33
QUQURIQ!!!

Minél tovább nyílnak a napraforgó táblák, (folyamatos táblánkénti nyílás) annál több atkára lehet számítani.
Ráadásul, még ha zsúfolt is a méhlegelő!
A szakaszos virágzás eltarthat akár egy hónapig is! Volt olyan év, amikor a kezdő virágzású táblára mentem, és az utoljára virágzó tábla 15 cm –es volt.
A késői virágzás ellenére be is tudtam telelni rajta.
Én is változtatok az atkairtási stratégiámon, akác és vaddohány közé is teszek be valami méhkímélő kezelést.
Minél közelebb kezdjük el a napraforgó végén az atkairtást, annál kevesebbszer és kevesebb vegyszerrel is meg lehet úszni az atkák támadását!
A pontos, és tervezett munkának meg lesz az eredménye!
Csak a visszafertőződést kell nagyon figyelni!

Az atkákat nagyon, de nagyon utáló Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2014. December 24. 07:44
Csányi Anti!


Szerintem vissza kell térni az akác utáni kezelésekhez. Magam részéről ezeket kb. 10 éve elhagytam mivel a zárókezelések lehozták úgy az atkát hogy nem volt rá szükség. Leginkább fontos lesz a közeljövőben a folyamatos kontroll mivel a vissza fertőződések szerintem sok kellemetlen meglepetést okoznak. Ezt okozhatja a méhsűrűség ,de szerintem ha mindenki odafigyelne az atkára akkor is a kivadult un. "kezeletlen" rajokból kaphatunk folyamatos utánpótlást. Leginkább egy tartós legalább 40-60 napos hideg fagyos téli idő okozhatna némi nemű javulást mivel a tavalyi puha tél szerintem a legfőbb oka annak amit most mint atkavészt élünk meg. Ha jól gondolom sok kisebb családnál tavaly télen le se igen állt a fiasítás, és a szokatlanul meleg idő az összeomló állományok atkaterhelését sikeresen átszállíthatóvá teszik egyik méhészetből a másikba. Ezért ha úgy ítéli is meg az ember hogy eredményes volt a zárókezelés ha az idő ilyen puha tavaszias marad nincs rá semmilyen garancia hogy ez még tavaszig úgy is marad.Ennek okán át kell alakítani a védekezési stratégiát mégpedig úgy hogy a folyamatos ellenőrzések szerepe egyre inkább felértékelődik.Magam  részéről még azt tudnám elmondani hogy ez volt az első évem amikor rákényszerültem hogy 3-szor végeztem el a "zárókezelést" mire tetszett a leeső atkaszám. Mivel felmerült az hogy sok szer nem úgy hat az atkára mint ahogy néhány évvel ezelőtt ezért a szerrotáció mint fogalom be kell hogy épüljön a védekezési technikánk-ba. Lehet hogy a szerves savak nem olyan jó hatásfokkal irtja az atkát de igazából szerintem leveszi mind az amitráz mind a fluvalinát rezisztens ill toleráns atkákat is bizonyos mértékben.Azon még el lehet vitatkozni hogy elégséges e  ez a dolog ahhoz hogy túltegyük magunkat az atkaproblémán vagy legalábbis addig míg nem jön valamilyen új szer vagy módszer ami megnyugtatóan eredményes.Magam részéről addig míg biotechnológiai oldalról (Feromoncsapda, Ragadozóatka,Baktérium v Gomba) nem találjuk meg azt a természetes vagy mesterséges ellenségét az atkának ami kordában bírja tartani, addig egy vesztes mérkőzés folyamatos küzdelem és esetleges 0:0-ás eredmény a legjobb amit hosszú távon elérhetünk. Sajnos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 24. 08:00
Sziasztok ! Akác után 2*2  amitráz fűstőlést kapnak, hogy jó -e  . De hiába kezeled a családokat ha egyszer máshonnan meg kapod az áldást  . Végűl is azt vettem észre ha akác után kezeled a méheket mindha jóbb lenne ,de lehet hogy csak be dumálom magamnak. Az idén is gyenge a tél igy még tőbb atkára számithatúnk ?  Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2014. December 24. 08:20
Anti!
Az 5. családnak júniusi anyja van, valószínűleg ezért volt olyan kevés atka.
A 4. család az viszont gáz. Az a legjobb családom a méztermelést tekintve. 3 fiókon telelnek a méhek (most ezt kipróbálom). A 2. fiókot megnéztem 2 napja, ott nem volt pete. Nem gyújtottam be a füstölőt-úgy néztem meg őket-, eléggé támadtak, de ma 13 fok lesz, begyújtom a füstölőt és megnézem rendesen a 4. családot. Ott számítok fiasításra, csak azon csodálkozom, hogy valószínűleg a legalsó fiókon lesz megtalálható... Miért maradtak ott? Nyitott aljdeszkán telelnek, csak atkaszámoláskor teszem alájuk a hungarocellt.
Csatolom a Perizines, majd az oxálsavas zárókezelés eredményeit.
A 4. család újra sok atkát termelt. A legnépesebb család volt, ezért nem kéne kényszert éreznie az anyának a petézésre... Talán leváltották és új anyja van? Október elején váltóbölcsőt találtam náluk, de az ellenőrzéskor a régi anyával találkoztam. A bölcső hegye volt kirágva, ahogy kell... Megsegítettem egy élénk színű jelöléssel az új anya tájolását, bár nem bíztam a bepárzásban. Az oxálsavas kezelés atkahullása viszont azt a gyanút erősíti, hogy van új anya. Az öreg anya miért iparkodna ennyire?
Az anyaváltási szándékot a hangyasav erős szagának tudtam be, hiszen szeptember végéig intenzíven használtam.
A hangyasavról még annyit, hogy nekem úgy tűnik, erős fékező erőt jelenthet az atkán elleni harcban, de 30 fokos hőmérséklet alatt nyáron is lehet használni. Az OMME Monitoring jelentésekben olvastam, hogy Nosemára hajlamosít. Hát ezt most meglátom, mert elég sokat használtam... Viszont nem hagy szermaradványokat (ha jól emlékszem), és lehet, hogy ezzel a tulajdonságával jót tesz a méhek egészségének.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 24. 08:22
 antalholecska!

Véleményem szerint az 5x3 az ami hatásos. A visszafertőződés ellenőrzésére végezz rendszeres kontroll vizsgálatot.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. December 24. 10:30
Sziasztok. A német méhészfórumot böngészve elgondolkodtató dologra bukkantam. A Veszti által leírt hőstresszes kezelés kaptárban megoldva. Ime két videó.

http://www.youtube.com/watch?v=ULRR8cfh3k8

https://www.youtube.com/watch?v=KCJDICYoxIM

Ha jól hámoztam ki a lényeget az egész kaptárat mindenestől 42 C fokosra melegíti fel talán két órára. Közben figyeli a páratartalmat is, de azt nem tudom hogy ezt szabályozza-e és ha igen miképp. Elvileg évi 2 kezelés elég családonként és ha jól értem a fiasban is hat. Nekem ez kicsit magas valamint társul még ehhez az is hogy alig csacsogok németül így bizonyos lényeges részeket nem értek még a fordító segítségével sem.
Olvastam még valahol róla azt is hogy fiasmentes időben kevesebb idő is elég, talán  40 perc.
 És itt egyben segítséget is kérnék mivel ha valaki érti a németet leírhatná ide a sarkalatos pontjait. Itt a fórum közvetlen linkje:

http://www.imkerforum.de/showthread.php?t=42596

Mondhatni hogy lassú. De magyarosítva ha 1000 w körüli hajszárítókból csinálok hármat (ennyit  elbírna az agregátor) valami olyan módon hogy a higis aljaimhoz pont passzoljon akkor 8 óra alatt le lehetne kezelni 12 családot különösebb erőlködés nélkül. Ha nem lesz más járható út egy próbát talán megér-ha egyáltalán hatékony.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2014. December 24. 13:30
QUQURIQ!!!

Még kezdő koromban olvastam erről az atkairtási módszerről!
Nem vált be sehol, körülményes, nehéz pontosan a hőmérsékletet, pára tartalmat és a fiasítás összhangba hozni!
Várjuk a végét a kísérletnek, de idáig nem jutottak előbbre…
Azért van olyan időszak, amikor tűző napon tartom a méheimet, napraforgó után!
Szerintem csak gyérít, de az idén nekem, kiskakasnak is meggyűlt a bajom az atkákkal!
Az utolsó percekig küzdöttem ellenük, remélem, hogy a méheim lesznek a győztesek!!!
Idáig mind nagyon szép!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 24. 15:04
Biztosan hatásos ez a hevítéses módszer, csak nagyon idő és energia igényes.
A tűző napon való tudatos tartásnak ha jól emlékszem Buchinger Úr is híve, nem csak az atka miatt, hanem ha jól emlékszem a meszesedés kezelésére is nagyon hatásos!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2014. December 24. 16:16
Köszönöm a válaszaitokat. Ha Kiskakasunk pipikorában is kísérleteztek vele akkor az mindent elárul hogy nem terjedt el. Részemről a kísérletezés így biztos elmarad.
Amúgy józan parasztésszel végiggondolva is nagyon körülményes, eszköz és időigényes lenne. Maximum akkor lehet némi létjogosultsága ha már nem marad ütőkártyánk. Megjegyzem szerintem most sem sok van.
Kellemes Karácsonyt kívánok mindannyiótoknak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 24. 17:45
Sziasztok ! Hú de jó néz ki ! Nem sok az az 5*3 -as kezelés ? Ennyire erőssen a szotyi útán szoktam kezelni, egy heti szűnet be iktatásával . Útána újra kezdem . Záro kezelés pedig most probáltam ki az oxálsavat . Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 24. 19:29
??????? ez alatt azt kell érteni, hogy 5 alkalommal füstölsz, 3 naponta!!!!!! És igen, nem sok ez a kezelés! a te 2x2-d igazából semmit nem ért a fiasban megbújt atka ellen!!! megnyugodtál, mert nem hullott sok! aztán kikelt a 4-5-7 keretnyi fedett fiasod... te pedig nyugodtan ülsz közben a Balatonnál... az 5x 3 nap, az már 15 napot fed át elvileg, persze inkább 16-17 lesz belőle egy-egy esetleges eső miatt. így szinte a teljes fejlődési időszakot egy alkalommal lefedted! És ez itt a lényeg!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 24. 20:54
Kedves Szaby ! Értettem amit mondtatok !! De nem lobálom a lábamat kőzben hanem rohamossan készűlők a kővetkező hordásra . Ja és kőzben pedig megy a szaporítás . De Neked mondjam ? Azért meg csinálom az 5*3-as kezelést !!! Ha már ilyen lényegre tőrően el magyaráztad . Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 24. 21:08
Kérlek ezt ne vedd személyes sértésnek, nem annak szántam a kioktatást. Hidd el, én se lóbálom a lában akkoriban, szaporítok, anyát cserélek, kiegyenlítem az állományt, rengeteg a dolog. Viszont ha vegyszerhez nyúlok, ha egy kezelést eldöntök, akkor azt átgondolva, közben ellenőrizve végig is csinálom! Nincs értelme kivinni és megmutatni az atkának a furettót, ha elkezdtem akkor megcsinálom a sorozatot. Minél kevesebbszer terhelem a méheket, de ha kell, akkor rendesen védekezem. a 3. és 5. füstölés alkalmával, füstölés után 2 óával számolom tüzetesen az állományban az atkát. ha nem drasztikus a két érték közötti csökkenés, akkor a teljes, összesen 7 füstöt megkapják. (ez ugye a 21 nap, ami a fias kelése). ha az 5. alkalom után megfelelőnek ítélem az atkaszámot, akkor a maradék két füsttel már nem terhelem az állományt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 24. 21:17
SzabyPDA!

Igen, 3 naponta 5-ször.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 24. 21:22
Ezt mondom én is!  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 25. 08:01
a 3. és 5. füstölés alkalmával, füstölés után 2 órával számolom tüzetesen az állományban az atkát
Szabolcs!
A  2 óra kevés. Másnap kell ellenőrizni a hullást. Sokszor a többszörösét lehet találni annak, amit két órával utána számolsz.   A hatékonyságot akkor tudod igazán mérni, ha két ciklus összes potyogását veted össze. A 3. és 5. közötti potyogás összehasonlítása csalóka lehet, mert pl. a hordások kiválthatnak olyan ciklusosságot, hogy a kelő fias helyére behordott fiasból kiszorul az atka, és a pergetés után beinduló fiasításba tud csak bemenni. Még egy javaslat: a kezelés hatékonyságát évente egy-két alkalommal most már elengedhetetlen ellenőrizni más szerrel. Nagyon csalóka lehet az, hogy jónak tűnik a potyogás, és mégiscsak a fele annak, ami a méheken van. Még Furettoval is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 25. 09:52
Rendben van hogy 5*3 -as kezelést végzek , vagy még tőbbet . Ha a szer nem igazán alkalmas, akkor van értelme ? Pl a tac-tic ami nem hozta a megfelelő hatását . De mint hallom a tőbbi is alulmaradt . Evvel nem azt mondom hogy a méhészek hibálya ,de talán  jóbb atka írtok kellenének . A kezelések kőzben -utána a méhek jőnnek -mennek ,érintkeznek más méhekel . Szerintem igazán az atkát nem tudjuk teljessen ki irtani, inkább csak szinten tartjúk őket . Nem kőtőszkődni akartam most .  Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 26. 20:17
Értem a problémádat! De minden szernek csak akkor van értelme, ha az előírtaknak megfelelően van alkalmazva, és a megfelelő ideig használva! Én csupán az általad említett 2x2 alkalomra reagáltam! Természetes, hogy nem hozta rendesen az atkát nálad, hiszen csupán 4-5 napot volt a szer használatban! a méhek hátán lovagló, vagy éppen fias sejtet kereső atkát profin leszedted vele! DE!! Minden fiasban megbúvó atka csak nevetett tovább... Te megnyugodtál, hogy védekeztél, aztán napraforgó körül, mikorra a kezelésedet megúszó atkák felszaporodtak, és brutális számú hullást tapasztaltál rögtön az első fújásnál, nem a technológiában kerestél hibát, azonnal jött az, hogy a szer a hibás!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 27. 14:33
Végűl is elértem a célt ,nem? Gyéritettem az akát !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2014. December 27. 15:37
Idézet
Végűl is elértem a célt ,nem? Gyéritettem az akát !

Igen csak gyérítetted ::) Ezért van szükség a záró kezelésre, amit idén elvégeztél....
O közeli állapot lenne a legjobb :-\
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2014. December 27. 17:37
Megemlítem két súlyos szakmai tévédést.
1.
Kedves méhésztárs a szeptemberi első összejövetelen mondta, hogy nála nem lesz atka, hiszen rendszeresen furettózott amitrázzal, nyolcszor is kezelt.
Gyanút fogtam. Mi ez a 8 kezelés? Nem szoktunk ennyit javasolni.
Kérdem - Hány naponként történt.
Válasz - Hetente.
No ebből baj lesz. -  Mondom.
úgy is lett. Több méhcsalád októberre eltünt.
Végülis mavrikos és oxálsavas csurgatás mentette meg a méheket.
2.
Másik történet egyszerűbb.
Elkéri tőlem a méhész az oxálsavas oldat receptjét, elolvassa, majd szól. Hogy cukrot elvből nem tesz az oldatba.
Te döntesz! - mondom. - De, ha nem adsz hozzá cukrot és úgy csurgatsz, nem lesz tartós a hatás. Viszont nem tudom, hogy mennyire csökken a hatás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 27. 21:07
Sziasztok !  Félre értés  elkerűlése végett , az akác utáni kezelésről volt szó . Nem pedig a szeptemberi atka írtásról . 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 13:53
Szevasz!
Senki nem értette félre szerintem! Az akác utáni kezelésed mikéntje, és sikeressége az alapja a szeptemberinek is, sőt, a záró kezelésnek is. Az áttelelő állományod atka-szívottsági szintjének is. A virusok, egyéb fertőzések, nosema terheltséged szintjének is! Nincs már lehetőség csupán csak "gyérítésre"! Minden kezelés időpontját, használt szerét, technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a szinte lehetetlen tökéletes atka mentesítésre kell törekedni! Teljesen felesleges a szereket hibáztatni, persze ilyen is volt, és van is! Teljesen felesleges kergetni a vándoratkákat, de természetesen ilyen is van!!!
Igazából az a problémánk, hogy a méhekről már elég sokat tudunk, egész jól tudunk a segítségükre lenni a termelésben a saját érdekünket figyelembe véve. Azzal viszont nagyon nem vagyunk tisztában, hogy a megváltozott időjárási tényezők mellett, az enyhe telek alkalmával szinte le sem állt anyák mellett mit várhatunk az atkáktól. Az eltolódott évszakok mellett mire hogy reagál az atka, ha lehetősége adatott! És a legnagyobb problémánk az, hogy az atkáról még mindig nem vagyunk hajlandóak tudatosan gondolkodni! Még mindig az "eddig is ezt csináltam 20 éve, eddig is jó volt" módszerrel kezelnek sokan!!! A kaptárfenékre hullott atka-számolása, a higiénikus alj használata még mindig idegen rengeteg méhésznek! Nálam 5 éve lassan külön sor van a kaptárlapon, amin a családnál számolt atka van felírva, dátummal.... Ugyan olyan fontos adat, mint az anya kora, fias száma, vagy az általános erőssége a családnak. Sőt!
El kell végre jutni odáig, hogy igenis át kell tervezni a technológiánkat! Igenis tanulni kell az atkáról, meg kell ismerni, és nem csak ide-oda puffogtatni a furettóval. Figyelni kell a hullást, időzíteni a kezeléseket lehetőleg a környező méhészekkel együtt! Igenis kell találni szert tavaszra is, igenis kell kezelni akác után is közvetlenül. Hárs, vagy napraforgó utáni kezelés elhagyása maga az öngyilkosság, erre az utóbbi pár évben rájöttek sokan. És már olyan sincs, hogy "nem jutottam ki a méhesbe megcsinálni a zárókezelés, most meg már havazik..." (ezt ma mondta egy kolléga...)
Meg kell tanulni raj állapotba hozni a családokat, szaporítani, here fiast tördelni, de ezek nagyon nem elegek, kellenek a vegyszerek is, bármennyire is idegenkedünk tőlük.
Viszont ha már használnunk kell, akkor csak úgy, ahogy kell. Csak addig, amig kell. Figyelve, számolva a hullást, ellenőrizve a hatásosságát, és rotálni a szereket.
Tehát igen, tömören összefoglalva: mindenki, ahogy Te is, az akác utáni kezelésekről beszéltünk. csak annyi volt amit többen is szóvá tettünk, hogy ha nem ellenőrzött a hullás, nem nyugodhatsz meg 2x2 füsttel, mert magadat megnyugtatva inkább ártasz, mint használsz vele. A gyérítés az nem elég! Jóval nagyobb hullámban üti fel a fejét az atka így sacc napraforgó idején, vagy kicsit utána. Akkor jön a "vándoratka-teória". Pedig csupán azon múlott a dolog, hogy az akác utáni védekezési technológiába be kellett volna még iktatni egy-két számolást, és még minimum 3 füstölési alkalmat. Nem egy nagy dolog még 3x elsétálni azzal a furettóval a kaptársor előtt! És ez nem azt jelenti, hogy   "ennyire erősen védekezni csak szotyi után szoktam" ahogy mondod. Hanem a megfelelő időben, hiszen a legkevesebb a fedett fias a méhesben, a megfelelő szerrel, hiszen az amitrázzal ilyenkor tarolni lehet, a megfelelő ideig alkalmazva a szert, hiszen azon kevés fedett fias is kikel az 5 alkalom végéig, amibe még megbújhatott az atka, nem csak gyérítettél, hanem minimálisra csökkentetted a családok atka számát. Így lehet elérni azt, hogy ne lepődj meg szeptemberben, ne sokkolódj le esetleg októberben egy ellenőrzés alkalmával. És hogy egyáltalán átteleljen az állomány. Szerintem, persze ez csak az én véleményem, a 2x2 mellé már csak egyszer kell hibázni az év hátralévő részén, és kész a baj! Lehet keresni a hibát a szerekben! No meg a vándorló atkákban is! Mindkettőre van példa, értem! De csak akkor kezdjünk másokban okokat keresni, ha mi magunk tényleg megtettünk mindent amit lehetett!!

Kellemes napot!
Szabolcs
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 28. 14:58
SzabyPDA!
Ezt írod, véleményem szerint nagyon helyesen:
"Pedig csupán azon múlott a dolog, hogy az akác utáni védekezési technológiába be kellett volna még iktatni egy-két számolást, és még minimum 3 füstölési alkalmat."
Én is ezt tapasztaltam, hogy nagyon sok méhész egyáltalán nem védekezett akác után az atkák ellen.
Valóban, mert sokan 20 sőt 30 évig úgy méhészkedtek, hogy elég volt napraforgó után tisztességesen kezelni, és egy évig nem volt atka gond.
Akkor mi történt az idén? Sokan megfogalmazták a teóriájukat, viszont én az egész "atkamizériát" nagyrészt az elmaradt bőséges akáctermésnek tulajdonítom. Az enyhe 2013-as tél akácon fejtette ki áldásos hatását.
Emlékezzetek csak!!!!!! Kórusban mondták akác előtt a méhészek, hogy sétafikál az egész méhészetük.
Miért pont akkor? Mert abban az időben van tömeges kelés, különösen azoknál akik korlátozzák a méhanyát, hogy akácra minél több kijáró méh legyen.
Menjünk csak tovább. Jött Ivett, és vele az elmaradt reményünk. Akik nem korlátozták az anyákat, ott a kevéske mézkoszorú mellett, kiterjedt nagyfelületű fiasok voltak. Mi kell a "drága jó" atkának?
Folyamatos, minden korú fiasítás, és gondatlan méhész aki nem kezel.
Sokan örömködtek, hogy milyen szépek a méhek, mennyi rengeteg fiasuk van, és szaporítottak.
Így nekifutottak a napraforgónak. Azután ismét sétáltak a méhek, na itt sokan beparáztak, valamint illett már a védekezés.
Távirati stílusban ez játszódott le az idén.
Nagyon jól látod, hogy át kell az egész védekezési technológiánkat alakítanunk.
Az OMME is megmondta! Sok az atka, védekezzetek!
Hogy én mindig őket ostorozom? Ki a jó fészkes fenének kéne a méhészeknek gyakorlati tanácsokat, szakmai irányt mutatni? Majd a terepjáróval nyomoznak atka ügyben.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 15:12
Hát igen! Nem csak az adott kaptár mögött állva kell döntéseket hozni már. jóval előre, és bőven vissza is kell gondolkodnunk már! (bár ez eddig is igaz volt, de mostanra alap tétellé vált) Nem csak a medve nem játék innentől, de az atka sem vicc... Én pár hete tanultam meg Csányi Antitól, hogy októberben igenis ki kell villázni a fiast. Innentől a technológiám része lesz, ez már biztos, bármilyen macera is 150-200 családnál ezt beiktatnom. (ha az Antinak sikerül megoldani az igencsak nem pici állományában, akkor nekem erre pár nap elég kell legyen... :)  )
Az akác utáni kezelés létjogosultsága pedig már nem lehet kérdéses! Kötelező, mint a zárókezelés is!
Tavaszra kellene egy szer, amivel legalább repce előtt, amikor toljuk felfelé a családokat, lehetne egy szermaradvány mentes, anyára és petézésére ártalmatlan, biztonságosan használható okosság. Legalább ellenőrzésre! Felkészülésre!  Oxálsav? Timol?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 28. 15:53
Nekem soha nem volt még ennyi atkám, mint idén.  Minden novemberben le szoktam ellenőrizni az amitrázt Perizinnel, nehogy elnézzek valamit.Tavaly kimaradt. Januárban mindig megnézem mennyi atka hullik le természetes módon a kontroll családoknál. Soha ilyen kevés nem volt: csak egynél hullott 3-4 db. A többinél nulla. Ezek azok az öreg atkák, melyek az első fiasból kikelve elhullanak. Az atka addig él, amíg nem, hagy utódot. (Ez az én elméletem, de szerintem tényleg így van). Szerintem évekkel ezelőtt bekerült néhány családhoz amitráz toleráns atka. A déli határszél közeléből jöttek akkor vándorok a közelembe. Idén miért nem jöttek, noha éveken át itt voltak.Szerintem tavaly a családok kb. 20 százalékánál lehetett már jelen ez az atkatörzs.  Ezektől indulhatott ki a robbanás. Miből gondolom ezt ? Nem működött napraforgó után a papírlap. A Perizin feketén-fehéren kimutatta. Ezzel azonban nem volt vége. Vettem egy Furettót , vitte szépen az atkát. Az csak novemberben derült ki, hogy helyben járás volt az egész: az atkaszám jottányit sem csökkent 14 Furetto után (szigorúan Mitaccal). Mi történhetett? Nem létezik az, hogy állandóan újrafertőződtem. Az atka már egy nagyon nagy adag amitrázt képes elviselni. Megvan az esélye, hogy minden egyes kezeléssel egyre többet. Gyakorlatilag szelektáljuk vele azokat az atkákat, amelyek a legellenállóbbak vele szemben. Ez ahhoz vezet, hogy hagyományosan kezelve nem tudjuk csökkenteni az atkaszámot. Naponta füstölve talán. Szerencsés esetben kétszer-háromszor annyi füstöléssel elviselhető mértékűre csökken a szint. De ez is lehet optikai csalódás. A csökkenő fiasítás miatt sikerül lecsökkenteni az atkát. Nincs a szaporulatból pótlás, így a kezelések számának növelésével még eredményt tudunk elérni. Ősszel. De akác után herefias jelenlétében már nem. Meg augusztusban sem. A 2015-ös induló atkaszám is magasabb lesz, mert a zárókezelés is nagyobb számról indult. Sok helyen van fias is. Erősebben indul az évnek az atka, és a fegyvereink ereje hanyatlóban.
Szabolcs!
Írsz a tavaszi kezelésről. Éveken át csináltam. Abból indultam ki, ha beteszek egy amitrázos lapot  a legelsőnek bepetézett keret mellé, akkor el tudom csípni az atkát. Sokszor kezeltem vele egy hónapon  keresztül is, amikor enyhe volt a tél (pl. 2008-ban azt hiszem). Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a hatékonyság csak kb. 50 %-os. Ugyanez a következő őszön 90 százalék volt. Írtam a zöldre a fiasítás atkafelvevő képességéről. Ha az atkalétszám és a nyitott fias (5 napos álca) aránya kicsi, akkor nagyon kevés az esélyünk arra, hogy elcsípjük az atkát. Ez van tavasszal. Amikor az arány fordított (téli fiasítás) akkor nagy az esélyünk. Teljesen igazad van, amikor azt írod, hogy a téli  szinte atkamentes állapot adhat csak védelmet. Hiszen az elkövetkező években lesz vándoratka bőven. Elég lesz azt irtani, a sajátunkkal már ne kelljen bajlódni. Ha pedig azt is sikerül túlélni, akkor is át kell tudni vészelni majd egy évet, hogy ismét legyen esélyünk a gyengülő szereinkkel szembe szállni az atka ellen ősszel. Egyszerűen az őszi-téli időszakban tűzzel-vassal kell irtani az atkát, és vissza kell térni az akác utáni védekezésre is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 16:21
Nekem sem volt soha ennyi atkám, mint idén, bármekkora erőfeszítéssel harcoltam is ellenük. Már magamat is kinevettem néha, amikor bármelyik kollégával találkozáskor a köszönés utáni első kérdésem az volt, hogy "nálad mennyi atka hullot?". Sacc szeptember végéig én voltam a károgó vészmadár.... Aztán csend lett... Aztán kezdtek vissza kérdezni. Majd csörgött a telefonom, hogy kölcsönbe kaphatják e az oxálsav-szublimálómat, és persze van e még hozzá oxálsavam is... Volt aki elkérte, volt olyan is, aki megkért hogy menjek ki vele, és csináljuk meg. Igen, én év közben is túrtam a kaptár fenekén a törmeléket.... Viszont az még mindig érdekes, hogy én vagyok az, aki továbbra sem vagyok nyugodt az atkáimmal kapcsolatban. Lehet a tudatlanság megnyugtat mindenkit, de a következő körtelefonálások majd tavasszal lesznek. Csak itt arról szól majd, hogy kinél hány százalék a téli veszteség.
irido!
Olvastam a zöldön is az írásod. Tanulságos volt, és elgondolkodtató. A tavaszi irtással kapcsolatban nem az a probléma, hogy nem tudjuk annyira korán elkezdeni az időjárás enyhesége miatt ahogy kellene?? Amikorra mi merünk már kaptárat bontani, addigra már van akár fedett fias is bőven! Mit javasolsz akkor?? Akácig nincs értelme kezelni? Idén rengeteg lesz az áttelelő atka. Ha nem is a saját állományunkban, de a röpkörzetben biztos! Már a repce alatt kezdődik majd a vándoratka-fertőzés! Én erre számítok! Ezért agyalok egy tavaszi kezelésen! (én akác pörgetés utáni napig eddigi 22 tavaszom óta soha nem védekeztem atka ellen...)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 28. 16:48
Én azt gondolom, hogy tavasszal nem nagyon lesz vándoratka. Ahol nagyon durva a helyzet ott kipusztul a télen. Ahol  jobb, ott a saját állomány fiasában lesz. Az igazi felfutás a heresejtek kelésekor várható. Ezek akác alatt jelennek meg szerintem más méhészetekben. De ez csak elmélet. Néhány kontroll családnál figyelni kell az atkaszám alakulást, egy-egy kezeléssel. Az alapján kell dönteni. Reményeim szerint nálam most 0 és 5 között lehet az atkaszám családonként. Ha kellően hosszú lesz a lehűlés, akkor inkább januárban kezelek még egyszer. Nem szabad elfelejteni : ezekből augusztusra legkevesebb 200 és 1000 közötti atka lesz. Inkább elpusztítom őket  most tizedannyi energiával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2014. December 28. 17:10
Nagyon remélem, hogy nálam sincs sehol több atka 5-nél. Legalábbis az ellenőrzések alapján idáig le tudtam vinni.  De én a 0-ban nem bízom sajnos. Nagyon sokáig volt fiasítás, decemberben is hordtak vizet és virágport is.
A januári kezelést hogy gondolod? Csorgatsz egyet perizinnel? Azaz gondolom a másodikat csorgatod perizinnel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 28. 17:44
Kőszőnőm !!   Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2014. December 28. 19:00
Szabolcs!
Az már a negyedik Perizin lenne. Csak akkor van értelme, ha most lesz egy három hetes fias szünet. Vagy két hét szünet, és utána a hetedik nap körül adni a Perizint. De lehet, hogy most már inkább fluvanilátot adnék. Irtózatosan büdös a Perizin, anyagondok lehetnek. Azonban én úgy látom, hogy a leghatékonyabb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 28. 19:13
Sziasztok!

Régebben én tavasszal Bayvarolt használtam. Az első kaptárbontásnál tettem be a csíkot, így mire érdemleges elvehető mézem volt, addigra már kiszedtem régen a csíkokat! Jónéhány éve viszont leszoktam erről a módszerről és áttértem az építő keretre! Szerintem tavasszal ez több okból is nagyon jól működik: elégségesen gyéríti az atkaállományt a herefias kitördelése (akácig kétszer), nem csúfítják el a műlépes kereteket, sok szép viaszt nyerek, az idén anyakorlátozáskor a családok több mint a felénél az építőkereten találtam meg az anyát, tehát tudtam céltudatosan mindjárt azon keresni és nem kellet túrni a kaptárt. A véleményem az, hogy ha sikeres volt az őszi gyérítés (amitráz-furettó) és jó időben volt a záró (oxálsav csurgatva), akkor ez bőven elég arra, hogy olyan szinten tartsuk az atkapopulációt, amit egy akác utáni 5x3-as furettózással a padlóra tudunk vinni és rendszeresen  ellenőrizve keresztbe váltott atkaölőkkel kezelve alacsony szinten is tudunk tartani még akkor is, ha mindenféle vándoratkák kerülnek a családjainkba!
 Mi a véleményetek?


Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 28. 19:42
NB 18!
Az ÉK-ről ne áll le.
Nagyon jónak tartom.
Akkor döbbentem meg amikor Bross előadásán Kalocsán hallottam, hogy a profik több mint fele használja.
Sokkal több az előnye, mint hátránya, de ezt nem neked kell magyaráznom, hanem annak aki nem használja.
Kíváncsi 111 állítja, hogy kevés atka megy bele.
Én meg úgy tapasztalom, hogy pont annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne okozzon nagy kárt az atka.
Csak erre bízni a család életét nem szabad, viszont ha időben (lefedés után) rendre kitörjük, és korán tavasszal rakjuk be, bizony sokat segít az atkák ellen vívott háborúban.
Azt nagyon jól írod, hogy használatakor nem, vagy alig rontják el a beadott műlépeket.
Szegény herék, ha tudnák mit tervezünk ellenük már télen.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 28. 19:57
Bizonyára van olyan akinek más a véleménye, de a kételkedőknek csak azt tudom mondani, hogy nekem nagyon régen nem volt gondom az atkával. Az is igaz, hogy az elmúlt tíz évben háromszor változott meg teljesen az atka elleni stratégiám! Pl.: évekig működött a Ta..... furettó párosítás, az idén gyakorlatilag hatástalan volt. Többek között e fórumnak is köszönhetően még időben váltottam a fent említett szer büdösebb változatára és így megúsztam az atka feldúsulást! Eddig az összes családom üzemel! Kopp-kopp.....

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 28. 20:19
A here ki villázását már évek óta csinálom , és a ki tőrdelést is . Azt mondták végűl is ott van a legtőbb atka ,és célszerűbb igy megszabaditani tőlűk a parazitát . Szóval  egy fiókon van az anya a főlsőben pedig az ősszes here fias ami ki van villázva ,és a méhek rendbe tudják tenni akác hordásra .  Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2014. December 28. 21:20
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2014. December 28. 21:51
kiváncsi111!

Minden elismerésem az általad levezetett számolás előtt, minden bizonnyal sok éves tapasztalatodon nyugszik, de egy dolgot szeretnék tisztázni! Semmiféle következtetést nem vonok le a heresejtekben található atkákról, sőt nem is számolom, figyelem azt! Engem inkább az foglalkoztat, hogy (amit Te is leírtál) ha kitörök egy keretre való herelépet, akkor a Te számolásod alapján 200 atkával lesz kevesebb a kaptárban és 200 atkának nem lesz szaporulata a kolóniában. A nálam sokkal inkább hozzáértők azt szokták mondani, hogy a tavaszi robbanásszerű fejlődési versenyben az atkák úgyis lemaradnak egy körrel és számuk normális esetben nem lesz számottevő hatással a főhordásra való felkészülésre. Akác után pedig jön az általad és általam is alkalmazott atkaírtás és onnantól már nincs akkora jelentősége a herelépnek, mert már nincs akkora igény a "fiúkra".

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2014. December 29. 08:56
Sziasztok !  Ma láttam egy kisfilmet , a cime : Miért pusztulnak ki a méhek . A méh atkáról volt szó , és a vegyszerek /neonikotin / hatásairól.   Fel tenni sajnos nem tudom , de talán másnak sikerűl . Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: krajnai - 2015. Január 05. 20:19
Tiszteletem Mindenkinek! Antal hol láttad ezt a filmet.?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Január 05. 21:47
Szia krajnai !  A Digi Animal World -őn . Előző este adták , fő időben . Én csak az ismétlését láttam. Űdv.  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2015. Január 05. 22:21
Irido!

Kutatásaidhoz érdekes, illetve értékes lehet,ha ismered akkor bocs.
http://www.apicolturangrisani.it/malattie/571-varroasi-nuove-deduzioni-nuove-idee-una-teoria.html
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 06. 06:11
Kas!
Egyáltalán nem ismerem. Át fogom tanulmányozni. Nagyon köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 06. 11:56
Kas!
Olvasgatom, olvasgatom a guglis fordítást, de egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy jól is értem. Te erre hogyan akadtál rá, talán tudsz olaszul? Megkérhetnélek arra, hogy egy rövid összefoglalót írj róla ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 06. 14:36
Én is nehezen értelmezem. Annyit kivettem belőle, hogy a méhcsalád pempőtermelő képessége és az atkák szaporodási rátája között összefüggést látnak és ennek bizonyításáról szól a cikk. Érdekes felvetés és érdemes megvizsgálni, mert vezethet még jó gyakorlatban használható következtetésre is.

Soha nem korlátozom a család herenevelési ösztönét  a rakodókasokban és soha nem érzékeltem ennek hátrányát. Nem láttam több atkát a rakodókasos méhcsaládokban, az NB műlépeken tartott, tehát korlátozott herenevelési képességgel rendelkező családokhoz képest.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2015. Január 06. 22:04
Irido!

Sajnos az olvasást én is a technika   segítségével végeztem. :)
Benned volt,-van minden bizodalmam,mivel Te ezt a témát nem hagyod nyugodni !
A beszámoló szerzője /Sig. Dino Lendaro/2010-ben nagy elismerést kapott.
Elképzelhető,hogy a publikáció más nyelven is elérhető.
Számomra az volt meglepő,hogy van időszak amikor az atka nyolc utódot produkál és így talán értelmezhető
az őszi magas atkaszám.
Én a vándoratkák elméletét elfogadom,de nem ezerszám.
A másik érdekes felvetés a méh-atka viszony,ha az atka ektoparazita,de a méheken tartózkodik a legkevesebbet
akkor védekezésnek is ezt kellene követni.
Az én értelmezésemben a foretikus szakasz lerövidüléséről tesz említést,így elgondolkodtató a sikertelen védekezés és a feldúsult atkaszám ősszel.
Remélhetőleg talán akad segítség a jobb érthetőségben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 06. 22:21
QUQURIQ!!!

Én nem űzöm tudományosan az atka irtását. Mindig mások kísérletezzenek, ha hatékony és szempontom, hogy minél kevesebb vegyszer legyen, úgy én is használom.
Saját biológiai védekezésem, hogy lehetőleg akkor védekezek intenzíven, amikor sok méh jár a vízre.
Miért?
Mert ilyenkor van a legtöbb nyitott fiasítás! Ilyenkor a leg hatásosabbak a kezelések.
Gondoljátok csak el, hiába nyomjuk a leg brutálabb vegyszert, ha a zöme a fiasításoknak fedett.
Egyszer hallotam egy előadáson, és azóta is sokat gondolkodtam róla,hogy a vízhordás ciklikus. Ez akkor van, amikor az újhold hízni kezd!
Telihold után, fedett lesz a fiasítás, elmarad a sok méh a vízről.
Aki oxálsavat használ szintén jó a vízhordás, mert az oxálsav a méhek kitinrétegét oldja.

Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 06. 23:27
Kiskakas!
Ezzel nem értek egyet. A nyitott fias melletti kezeléssel. Én próbáltam tavasszal kezelni tartós hordozóval. A szer hatékonysága fele volt az őszi kezelésnek. Én pont azt állítom, hogy a foretikus szakasz hosszát az határozza meg, hogy milyen könnyen talál magának az atka nyitott fiast, amelybe bebújhat. Ha sokat kell keresgélnie, akkor ez az idő elhúzódik. Amelyik atka hamar be tud bújni, azt egy tartós hordozó esetén nem éri elegendő vegyszer. Túl rövid volt az érintkezési idő. A legjobban akkor lehet kezelni, amikor nincs is ilyen nyitott sejt (a kikelő atka szükségszerűen foretikus). Persze ekkor több atka van a kelleténél. A fedettben levőt úgysem tudjuk elérni, tehát az indifferens. Viszont ha valaki nézegetett már fiasban atkát olyankor, amikor kevés a fias, de sok az atka (mondjuk októberi villázásnál), akkor tapasztalt-e olyant, hogy minden sejtben volt atka, vagy esetleg csak minden ötvenedikben. Én kevés ilyent néztem, de ott nem az volt a jellemző, hogy mindegyikben volt atka. A másik dolog, hogy szeptember-október hónapban a fias/atka arány egyébként is el tud érni egy telített szintet. Itt vétek kihagyni a kezelést. Azt próbálom boncolgatni, hogy azért nincs minden sejtben atka akkor sem ha az atkaszám alapján jutna mindegyiknek olyan sejt, amelybe bemehet, mert zavarják egymást, vagy pl. keresgélik a herefiast, és csak a legvégső esetben mennek be.  A számok ismeretében tervezhető lenne az optimális kezelés. A gondom az, hogy ez ellentétes azzal, hogy az atkának ivaros szaporodásra akkor van esélye, ha egy sejtbe több atka bújik be. Persze akár keresgélhetik pont azt is , hogy melyikben van másik nőstény atka. Csakhogy akkor nem passzol azzal a gyakorlattal, hogy ősszel miért hatékonyabb a kezelés. Ebben az esetben lerövidül ősszel a foretikus szakasz hossza, hiszen kevesebb nyitott fiason könnyebben találnak egymásra. A zöldön azt írtam erről, hogy azt tartom legvalószínűbbnek, hogy az atka a lezárt sejtben evolúciós zsákutcába jutott. Emiatt elneveztem a szaporodását ál-ivaros szaporodásnak, hiszen eredményében egy ivartalan szaporodásnak felel meg. Egyszer írták is, hogy az atka az egész világon egy klónhoz tartozik. Ez ezzel magyarázható. Ennek nagyon nagy jelentősége pedig a rezisztencia továbbadásában van. Állandóan fenntartja ezt a mutációt, az ivaros szaporodás híján nincs olyan mechanizmus, amely ezt elfedné.
Ha valakinek sikerül közelebb jutnia a Kas62 által linkelt oldal fordításához, akkor kérem ossza meg velünk. Neki pedig még egyszer köszönöm. Ezt ilyen nyers fordításban én is úgy látom,hogy nagyon értékes információkat tartalmaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 07. 09:08

Én a vándoratkák elméletét elfogadom,de nem ezerszám.

Kas!
Természetesen én is elfogadom. Pontosan úgy, ahogy írod. Misinél írtam erről:
http://ameheszetmagasiskolaja.hol.es/viewtopic.php?&f=2&p=46#p46
Jó a felvetés arról, hogy nem a foretikus szakaszban kellene irtani az atkát. De én nagyon félek attól, hogy ez még a hangyasav esetén sem igazolt. Igazából az, hogy egy kibontott sejtben elhullott atka látható, az nem biztos, hogy azért van, mert átment a fedésen, hanem attól is lehet, hogy később pusztult el, mint amikor megkapta a kezelést még kint. Persze ha van fiatal atka elhullás is, akkor igaz a dolog.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 07. 10:00
QUQURIQ!!!

Iridó!

Csak egy pár adat a kaptár típusok fészek lépeinek a méreteiről.

NB                  11645 sejt szám/ keret mindkét oldala
½ NB                 5440 x2 =10880 (fészek két keret soros)
Hunor               8500
Dadant           10327

Ezeket a számokat szorozzuk meg 10 –zel (keretszám átlagos) így megkapjuk a kaptárban lévő összes sejtszámot.
Tehát NB 11645 x 10= 11 6450 sejt.
Tavasztól akácig, folyamatosan csökken a tartalék méz mennyisége.
Persze aki vándorol repcére annak lassabban történik mindez.
Akác előtt ez a tartalék méz a legkevesebb.
A kiterjedt nagymennyiségű fiasítás elfogyasztja még a tartalékot is. (marad azért minimális)
Atkák vonatkozásában a 116 450 sejt lehetőség lenne, de a virágpor és a tartalék méz kb 1/3 –át elfoglalja.( 3 882) A maradék 2/3 =112 568 sejt. Ebből  legyen üres sejt 2568db.
Így marad 11 000 fias sejt Nyílt és fedett vegyesen, de inkább fedett.
Ennyi atka férne el ha csak 1-1 atka menne be a sejtekbe. Ugye itta lehetőség, nagyon nagy a sejtszám ebben az időben ahová az atkák betelepedhetnének.
De mondjuk meg, hogy ez csak a lehetőség az atkák számára. E
Ez így működne, ha még sokkal szaporább volna!
Nem tud élni az atka a felkínált lehetőséggel!
Érdekes. hogy a beömlő nagy mennyiségű akácméz viszont megtölti gyorsan a fészek sejteket.
Így a kikelt atkáknak nem lesz hová menniük! Ez addig tart, ameddig ki nem pergetjük a keretekből a mézet.
De!
Ekkorra már egy csomó atka elpusztult, mert megszakította a méz az élet feltételét.
Aki még bölcsős mézeltetést végez, ott teljesen megszűnik a fiasítás, minden atka kikerül a sajtbál és nincsen neki hová vissza menni, álcákat szívogatni.
Lenullázódik az atkaszám!
Ez így nagyon jó is lenne, csak, hogy a visszafertőzöttség miatt sokkal magasabb atkaszámról indulunk, mit tavasszal, aki záró kezelést is végzett!
Ez a bölcsős mézeltetés a legjobb biológiai védekezés!
Akác végétől, meg szinte megszűnik a gyors hordásos mézelés. Az atkák kényelmesen, kedvükre tudnak szaporodni napraforgó végéig!
De! Mégsem éri el soha a lehetőségének a csúcsát az atka a 10 000 db-számot.
Annak, hogy egy-egy fiasban több atka is van más okai lehetnek.
Persze pontosabban meg tudnám mondani, hogy mi az oka, ha én nem kiskakas, hanem atka lettem volna!
De lehet, hogy azokat az álcákat részesítik előnyben, amelyeket több méhkenyérrel etettek. Testükben a fehérje csemege lehet az atkának. Ezek a fehérjék szabályozhatják a Juvenil hormont.
Ha napraforgón nem vesztenénk el a kijáró méheink egy részét, és vigyáznánk, hogy a bejövő nektár ne szorítsa ki az anyát, úgy nagy bogárszámmal rendelkeznénk.
Ha sok bogárral, söpört saját anyás rajokat csinálnánk, így megszabadulnánk a sejtekben lévő atkáktól, a méheken lévők meg mind úgy járnának, mint akác után a bölcsős mézeltetéssel.
Ez a második biológiai védekezés!
Ilyenkor már mindenki a saját telephelyén van és nekiláttak a méhészek az atka irtásnak.
Első kezeléssel a kijáró méheken lévő atkákat pusztítják el, amitől a vissza fertőződés eredhet.
Csak a hanyag méhésztől lehet elkapni az atkákat!
Ezért a méhegészségügyi hálózatba kellene az OMME –nek nagy , nagyon nagy pénzt nyomni!
Eü. felelősök kiszűrnél a hanyag méhészeket, és hatóságilag megsemmisítenék a fertőző állományokat.
Így lehetne vegyszermentes méhészkedést folytatni, csak egy téli záró kezeléssel ami oxálsav is lehetne.
Bocsi, hogy túl bű lére eresztettem!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Január 07. 13:25
Kiskakas!
Elcsúsztál a számokkal a 100 ezerből hirtelen 10 ezret hoztál ki. De nincs különösebben jelentősége. Én a maximális fiasnak kb 50 ezret vettem. Ez tíz keret fél NB. A legfőbb problémám, hogy az atkának semmi szüksége arra, hogy herelépbe menjen. Saját magát csak duplázva, és úgy , hogy 2 hónapig él, már nagyon hamar tele kell lennie az összes sejtnek atkával. Az 50 ezernek is !!! És ennyi atka nincs a valóságban sem. Pedig ugye még a herefiasban is van.  Amire én felhívtam a figyelmet az az, amit helyesen láttál meg Te is, hogy a fiasítás határozza meg azt, hogy mennyi atka tud egyszerre szaporodni, következésképpen a többi foretikus. Ezeket el tudjuk kapni. Ez a cikk is valami hasonlóról szólhat. Ennélfogva lehetne optimálisabb kezelést kidolgozni, mint a cikkben is úgy látom van ilyen rész. Aztán, hogy mi a konkrét ok a felvevő képességre, azt nem tudom, csak találgatok. Igen meg még azt is jó lenne tudni, hogy mennyi a többi. Ha közelebb jutunk a valósághoz, akkor azt is könnyebb kiszámolni. Ha jól értem nem csak arról van szó, hogy mondjuk minden 50. sejtben van atka, hanem ez a szám más lehet tavasszal, nyáron , ősszel. Szóval még tovább bonyolítja a dolgot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 07. 19:52
Írjátok itt az elméleti számokat, 5000-50000 stb, de a valóság szerencsére ennél sokkal összetettebb. Ott ahol a gazda és parazitája között egyensúly van, ott a tudományos kutatók szerint néhány ezer atka él együtt együtt a 30-50 ezres egyedszámú méhcsaláddal.

A paraziták nagyon kiszolgáltatott jószágok. Anyagcseréjük, szaporodásuk teljes mértékben függ a gazda egészségétől és szaporodásától. Ez az olasz tudományos cikk is ennek a kiszolgáltatott kapcsolatnak egy összefüggését mutatja be. A méhpempő mennyisége, minősége befolyásolja az atka termékenységét, szaporodását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 07. 20:02
QUQURIQ!!!

De!
Ha megszakítjuk a fiasítási szakaszt egy időre, akkor kajolhat az atka arannyal bevont pempőt is, még is konyec a vége!
Amit írsz ez egy átlagos kezeléssel ellátott családokra jellemző.
Igaz ez a többség és az átlag is!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 19. 17:01
QUQURIQ!!!

A Kiskakas neve előtt nincsen Dr. ezért nem is tudok erre becsületes választ adni!
Viszont kísérlet képen kipróbálhatom!
Tudod, nem is csodálkoznék, ha jól hozná le az atkákat…
A nagymamám is megmondta, hogy a 45 előtti káposztáknak sokkal jobb volt az íze….
Műtrágya?
Csávázószer?
F1 hibrid?
Ehhez elég egy kiskakas esze is.
25 éves Perizin! Ez itt a nagy kérdés?
Por, vagy működő hatóanyag?
Ja!
És 25 éve bontott!
No!
Megyek gyorsan és veszek egy üveg Perizint, és 25 év múlva, várjatok itt rám, hogy beszámolhassak, hogy a por alakú vagy a folyadék őrizte meg jobban a hatását!
Ha működik mind a kettő, úgy felvásárlom az összes lejárt Perinint, persze alig kevés pénzért, annak is a feléért…
A Kiskakas szerint ezek a vegyszerek, oly filléres anyagok, hogy ha megtudná a por nép, nagyon nagy zúgolódás volna!!!
Ez persze érvényes a humán gyógyszer gyártásra is….

A Humanista Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 19. 18:24
Kiskakas!

Különösen a Fumidil-B előállítása olcsó. Néhány száz forint ennek a szárított gombaspórának kilója.
Ezt egy neve előtt Dr. címet viselő valaki mondta.
Most is tiszta olcsóság. A 475 grammos kiszerelés, potom 90.000 Ft.
Még jó, hogy kapni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Január 28. 10:11
Az egyik facebook csoprtban leltem rá az alábbi kinkre:
http://www.bienen-schmid.com/varroa-bek%C3%A4mpfung-mit-mullerbrett/

A módszer lényege, hogy meghatározott kaptárberendezés mellett, egy dupla rostaszövetes ráma segítségével  fizikailag meggátolják az atkákat abban, hogy elérjék és be tudjanak húzódni a nyitott fiasításba.
Használhatóbbnak tűnik a módszer, mint az orosz melegítős agyrém.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 28. 10:30
QUQURIQ!!!

…és mi van a herékkel, akik minden kaptárban gond nélkül közlekednek?
Az eltájolt méhek gyors rossz idő esetén?
Tavaszi lép átfüggesztéskor?
Lereptetéses mézeltetéskor?
Méhcsaládok sűrűsége?
Egalizációkor?
Rabláskor?
Ezek csak kérdések. bizonyosan lassítja az atkák szaporulatát, hogy nehezebben talál fiasítást az életfunkciójuk folyamatosságához.
Ha csak annyit lassít, mint a múlt év gyenge tele gyorsított, már könnyebb a dolgunk.
Gondoljunk csak bele, hogy mekkora riadalmat okozott a jóval hamarabb feldúsult atka száma.
Hozzá járult még a vegyszerek hatékonysága, a felelőtlen méhészek elhanyagolt védekezése, a kezdő méhészek tudatlansága. (tisztelet a kivételnek)!

OMME kutatóknak íme egy feladat!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 28. 10:45
Tegnap este elfilozofálgattunk erről a módszerről.Érdekes,de ebben a formában eléggé vékony jégnek tűnik,alatta meg jó mély a víz...Több kérdés is eszünkbe jutott ezzel kapcsolatban.Mindenesetre gondolatébresztőnek nem rossz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 28. 12:08
Nem tudok németül. El tudná valaki mondani ennek a lényegét? Hogy zárja el rostaszövettel az atkát?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 28. 13:12
Két rostaszövet van a felső 3 mm, alatta van egy 0,26 mm-es.Elvileg atka barátunk átmegy a nagyobbikon,mert érzi lent a nyitott fiast,de a másodikon már nem tud átmenni és éhen hal. Röviden arról szólna a történet,hogy alul hagyja az anyát az összes nyitott fiassal (a csatolt fáljban ez alá még rak egy fiókot műléppel)Erre a fiókra ráhelyezi a tákolmányt.Felviszi az összes fedett fiast kb 3 keret kajával.A csapdáján van egy kijáró, ezen fog közlekedni a fenti csapat és ezen fognak távozni a már alulra tájolt kijáró bogarai is,akiket felpakolt a keretekkel.Elméletileg akik fent maradnak azok érezni fogják az anyátlanságot. Velük háromféle ötlete van: 1.kapnak egy szűz anyát, 2.anyanevelésbe kezd velük,3.ha kiszórakázta magát,akkor kb 16 nap múlva összerágatja a két csapatot.
Nos kb ennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 28. 14:46
Értem, köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 28. 14:51
Az jutott eszembe, hogy mitől nem másznak vissza az atkák a kifejlett méhekre, felülre? Azokkal ugyanis tovább tudnának majd utazni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 28. 15:44
Nem rendeztem még az atkáknak magasugró és mászó bajnokságot,ezért nem tudom,hogy mennyire ügyesek,de gyanítom,hogy ez nem kifejezetten az ő műfajuk.A szaglásuk az perfekt,de ha benézik az ugrást,akkor diéta van,hacsak nem tudnak valakire visszamászni. Itt elméletileg a két rostaszövet között van egy olyan terület,amihez nem férnek hozzá a méhek. Gondolom ez a távolság már akkora,hogy az atka nem tudja megoldani a visszajutást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Január 29. 07:26
Ugraniuk nem kell, a két rostaszövet közötti ráma falán is felmászhatnának. Az annyi, mintha a kaptár falán mászna. Bár lehet, hogy valami nagyon sima felületet alakítanak ott ki, hogy ne tudjon megkapaszkodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 29. 07:52
Sziasztok!
Az atka valójában egy pók!
Bizonyítottan ugrik 20-25 mm-t!
A higiénikus alj azért van úgy kialakítva, hogy ha a védkezésünk hatására lekeveredik a fenékre, ne tudjon már feltápászkodni. Anno. a higiénikus alj "elbíráló bizottságban" én is benne voltam. Egy lényeges szempont volt a kialakításánál, a mélysége.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. Január 29. 08:55
Attila!
Ezek szerint, ha taposórács, és a tálca között 3cm távolság van, az elegendő?
Én az enyémeknél 3,5cm-t hagytam.
Üdv: ATA
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Január 29. 10:03
Ha ragacsos lenne az apró lyukú rostaszövet, ráragadhatna az atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Január 29. 10:34
Gondolkodtam ezen a módszeren, de egy kicsit szkeptikus vagyok. Persze jó lett volna, ha értek valamit a videóból, de németül sajnos nem tudok. Így csak arra a pár mondatra alapozhatom a véleményemet, amit itt a fórumon olvastam. Ezzel az erővel a családot szét lehet szedni két külön kaptárba, az egyikbe az anya és a nyitott fiasok, a másikba a zárt fiasok és bölcső. Az anyás családot azonnal kell füstölni, a bölcsőset meg akkor amikor kikelt a fiasítás. Ebben az esetben nem kell a csapda, és a két kaptárat is távolabb lehet vinni egymástól. Szerintem ha ilyen közel marad egymáshoz a két kis család, akkor esélyes hogy az anyátlan részből a feromon miatt sokan átmennek az anyás részbe és viszik magukkal az atkát is. Hasonlóan, mint az NB24-ben, amikor az egyik egység meganyátlanodik. Meg aztán a párzás is elég bizonytalan, ha a kijárók ilyen közel esnek egymáshoz.

Van egy másik lehetőség is, ha nem akarnak füstölni, csak csapdázni. Ebben az esetben lehet némi atkagyérítésre számítani, mert a kikelő fiasból az atkák át akarnak húzódni a nyílt fiasításba szaporodni, de csapdába esnek. A kérdés az, hogy vajon mennyi atkát lehet így fogni, vagyis hány százalékkal lehet csökkenteni az atkapopulációt családonként, kizárólag a csapdázás segítségével?

Akárhogy is, az ilyen módon szétszedett családdal már biztosan nem lehet termeltetni az adott évben. Ha a mézeltetési szezon után (napraforgó) alkalmazzák, akkor meg bizonytalan, hogy lesz-e elég idő arra, hogy a két kis családot visszaegyesítve telelőképes és következő évben termelő család fejlődik-e belőle?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Január 29. 12:14
Hát én elképzeltem a fenti csapatot a mi méhsűrűségünk mellett,amikor leáll a hordás...Állítólag 80-90%-os hatékonyságot várnak ettől a módszertől.... ::) Egyébként,amit a videón látunk az már a rakodóra átalakított osztrák változat.Az eredeti kidolgozója (a holland bácsi) olyan kaptárat használ,amilyenről a másik topicban fellinkeltem a videót.Mindenesetre úgy láttam páran a facebookon nagyon fellelkesültek,úgyhogy jövőre fogunk erről hallani ezt,azt.Én részemről nem leszek bevállalós.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Január 29. 12:17
Állítólag 80 90% a hatékonysága, de ha kevesebb is, és működik hasznos lehet, én ki fogom próbálni, ha tudok szerezni sűrű rosta szövetet. Az elpusztult atkákat kézzelfogható bizonyíték formájában látnunk kell a sűrű rostán!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 30. 23:52
Ez a szerkezet a kőleves mesében a kő. Marha jó, mert magától megtanul a méhész olyat,  amit ha ezer évig magyaráznék neki, nem hinné el.

A lényege a módszernek a nyári fiasításmentes állapot és az abban való kezelés. Jó, de
 - munkaigényes
  - termelésre alkalmatlan állapot.
  - csak akkor 90%-os a hatékonyság, ha atkairtószeres kezeléssel párosítja a fiasításmentes állapotot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Január 31. 11:18
A fent említett módszer nem egészen fiasításmentes, az anya az alsó fiókon dolgozik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 31. 14:27
Ha nincs fiasításmentes állapot, akkor lehetetlen komoly eredményt elérni plusz a termelőképesség sincs. Gyanús nekem, hogy ez komoly módszer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 31. 20:46
QUQURIQ!!!

…és mi van a fekvősökkel?
Magyarországon túlnyomó részt még mindig a fekvő az uralkodó kaptártípus!
Ők meg biztosítani fogják a visszafertőződést.

A fekvős Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 31. 21:13
Ne mond már, hogy a fekvő kaptárban nem lehet fiasításmentes állapotot előidézni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Január 31. 21:50
QUQURIQ!!!

Nem a fiasítás mentes időre gondoltam, hanem a fiókok közötti rostára...

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Január 31. 22:24
Válaszdeszka is lehet rosta. Szerintem ebben az esetben is kőleves ez a sztori.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 01. 07:37
Az atkairtószerekre is kellene az eddiginél szigorúbb vizsgálati kötelezettség a hatékonyságra és a mellékhatásra. Senkinek nem tünt fel hatékonysági probléma a tavalyi kezelések kapcsán?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 05. 07:39
Valaki próbált már söpört rajokat pincézés alatt az oxálsavval (például ApiOx) csurgatni? Ha igen, milyen eredménnyel? Az adag itt is 5ml/léputca (2kg méh = ~7 NB léputca * 5 = 35 ml)?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 05. 10:26
Nem próbáltam még. A számított arányt jónak tartom, de csak szabadban élő családra alkalmaztam eddig.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 05. 14:20
QUQURIQ!!!

Minek?
Az atkák maguktól elhullanak táplálék hiányában.
Az új anya csak még ezután kezd el petézni.

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 05. 14:36
Ha így lenne, akkor télen minden atka elpusztulna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 16:31
Sziasztok,
Egy kezdő ismerősöm hívott az imént Somogyból, hogy elpusztult mind a 3 családja, amit nyáron vásárolt. Elmondása szerint a családok jó erőben voltak, nem volt élelem gondjuk, mert ahhoz szinte hozzá sem nyúltak. A dolog érdekessége az, hogy eltűntek a kaptárból a méhek. Az állítja, hogy csak 1 marék méh van az aljdeszkákon. Az anyát egyiknél sem találta köztük. Egyik család már pótbölcsőket is húzott... Az elhullt méheken szerinte szemmel láthatóan nincs változás sem a méretükön sem a szárnyukon... Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Mivel tőlem elég messze lakik, nem tudom megnézni a helyzetet. Ráadásul velem még sohasem történt ilyen probléma, úgyhogy nem is tudtam neki mit mondani. Annyit ajánlottam, hogy keresse fel a méhegészségügyi felelőst és mutassa meg neki a dolgot. Azt mondja, hogy a környéken rengeteg darázs is volt az ősszel... Dehát egy erős családot ugye a darazsak környékezhetnek...
Valaki esetleg tapasztalt már hasonlót ill. van véleménye a dologról? Atka, nosema lehetséges, hova tűnhetek a méhek?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Február 21. 17:42
Belphegor!
A  kaptársöpredéket,és a méhhullákat tegye be dunsztos üvegbe.
Öntsön rájuk langyos vizet, kb.az üveg feléig.
Rázogassa 4-5 percig.
Ez egy egyszerű vizsgálat arra, hogy meglássa mennyi atka van a tetemeken.
Amikor jól összerázta, öntse át egy szűrőn egy tiszta edénybe.
Természetesen nem olyan szűrőt használjon,amivel utána a halászlétésztát szűrik át.
Egy rostaszövet darab erre a célra nagyon megteszi.
Az atkák nagy része kipotyog (kimosódik) a vízzel, és akkor számoljon.
Én kapásból azt mondom atka, de szeretném ha az egész évi védekezési technológiáját, szerek felsorolásával leírná.
Még ekkor sem 100%, hogy mi okozta.
Az atkák által terjesztett vírusok is csinálnak ilyen problémát.
Amennyiben a barátod elkötelezett a méhészkedés iránt, ez jó volt tanuló pénznek.
Az ő példája legyen minden kezdő szeme előtt.
Ha 50 méhcsaláddal indul akkor azok járnak így.
A méhcsaládok ára a csillagos egekig jutott.
Remélem sok vásárolni szándékozó olvassa, hogy milyen problémák vannak.
Természetesen az OMME szerint nincs méhegészségügyi probléma, az egyedi esetekből nem szabad hosszútávú következtetéseket levonni.
Bross Péter és Dr. Hegedűs Dénes szerint,ha 30%-os országos méhpusztulással kijövünk a télből, akkor jól teleltünk.
És nem is volt igazán tél!
Akkor mi a gáz?
A2014-es év atkaháborúja!
Megmondták nagyjaink, hogy vigyázzatok!
Ez a szakmai iránymutatás?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 17:58
Köszönöm a módszert, értekezem vele.
A rejtélyes kérdés csak az, hogy hova tűntek a méhek (hullák) a kaptárból?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 21. 19:02
Nekem volt ilyen esetem , de csak egy családot pusztitott ki a lódarázs . Egyedűl csak az anya maradt a fészekben , Ő volt a túlélő , de minden méhecske eltűnt, és a viaszokon is maradt a dúlás nyoma .  Rőgtőn csapdásztam és rengeteget , vagy az egészet meg is fogtam . Óktober vagy novemberben tőrtént a dolog . Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 19:19
Talán fény derül a dologra. Az illető teljesen kezdő, úgyhogy sok minden kérdés... Nyilván nem egyformán látunk dolgokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2015. Február 21. 19:44
Szerencsétlenek szerintem már a decemberi perizinezéskor nem voltak a kaptárban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 21. 20:29
Előfordulat ez is...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 22. 07:32
De azért az mégis csak látszik , hogy nincsenek, ill. kevesebben vannak ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 22. 08:34
Belphegor!

Bár, ilyen kevés adatból igen nehéz bármi biztosat mondani, de! Nagyon ismerős a tünetek, és a lefolyás.
Itt az atkát, kizárólagos bűnbaknak hiba volna ki kiáltani.
Vélelmem szerint, több szerencsétlen körülmény, erdményez hasonló sajnálatos méh pusztulást.
Az atka, rövid távon, önmagában nem elég! Az általa terjesztett vírus, viszont már hozzájárulhat, ez meg egy másik igazság.

A következő, negatív tényezők játszhatnak szerepet.

A méhek immunrendszer gyengülése, rövid élettartamot erdményez.
Okai nem csak az esetlegesen feldúsult atka, hanem a túlzott atka irtás is, mérgezheti gyengítheti  a méheink ellálló képességét. Erre még rátehetünk egy lapáttal, a kései etetésekkkel. A telelő méheink koptatásával.
Kezdők, de még gyakorló méhészek sem mindíg veszik észre a méhcsalád, nyár végi elnéptelenedését, mert bizonyos fokig természetes a csappanó népesség. Holott, a nosema ceranae tünete is lehet, persze ha oda figyelünk akkor látható az aránytalanság, a fiasításhoz képest álltalában kevesebb a nép. Nyugtalanság, és ragacsos propoliszozás jellemezheti. A kaptárak előtt röpképtelen méhek, (nem sodrott szárnyúak!). Szinte bizonyossággal mondható, hogy ilyenkor nincs fosás.
Többnyire az első családok, ősz végén tél elején csendesednek el. A legyengült családoknál, katasztrófához vezethet, minden máskor, szinte jelentéktelen téli zavarás is. A zörgő fólia, a madarak, stb.
A homogén méhlegelők, kopaszra pergetések, idióta módon hordástalan időben, szabadban végzett pergetések, kezelések, generálta kutatások csendes rablások, gyengítik a családokat, terjesztenek atkát, vírust, nosemát.
Lassan, már az a csoda ha nincs baj.


 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 22. 09:44
QUQURIQ!!!

Teljes mértékben igazad van ezek mind befolyásoló tényezők.
De, csak kicsi %-ban, az atkához képest, azon keresztül a vírus a domináns.
Azok a tényezők amiket felsoroltál, mindnek meglenne az eredménye a kaptárakban. (méh hulla).
A túlzott atkairtás hatását már ősszel észrevette volna, vagy mászkáló méhek, vagy lemérgezett méhek!
A késői etetés nyomai is látszanának, a kaptárokon meg a kereteken. (ürülék, méh hullák)
Mi lehetett a baj?
A feldúsult atka szám, és vírus, bármennyire is erősek a családok….
Nagy család, sok atka!
1.   Védekezett, de már későn.
2.   védekezett, de ritkán.
3.   védekezett, de lejárt szav. szerrel.
4.   Védekezett, de már a vírusok túl szaporodtak ( erre nem jó az atkaölő).
5.   Védekezett, de nem a megfelelő időjárás mellett (ez már látványos is lehet) kezelés után hazamentél, másnap   
        már nem láttad a mászkálást.
6.   Védekezett, de nem a megdelelő mennyiségű és minőségű hatóanyaggal.
7.   Nem védekezett!

Védekezettl, de visszafertőződött, amit nem vett észre, így tovább szaporodhattak az atkák.

Mint ahogy Belphegor írta:
Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Ez megmagyaráz mindent!
Kettő közötti időszakban már megpecsételődött a méhek sorsa!
Erre mondják a régi motorosok, hogy nem védekezett!
A Perizines csurgatás feles pénzkidobás volt.
Tetszik, nem tetszik, a méheknél minimum hetente kétszer ott kell lenni, ha munkahelyed is van. Kezeléskor, meg a technológiának megfelelő időben.
Nézzétek csak vissza a hét pontot!
Mind, mind egyenként elég lenne a családok pusztulásához!
Csak egy prózai kérdés?
Ha rohamosan telnek akácon a kaptárjaid mézzel, miért jártok ki nap mint nap a méhekhez?
Miért pakolgatjátok rá az üres fiókokat?
Igen, a haszonért, a sok-sok mézért!
De!
Így nem lesz haszon, ha nyár végétől nem járogatunk sűrűn ki a méhekhez!
A Méheink, a méhész élő termelő eszköze!
A jó szaki is karbantartja a szerszámait….
Nekünk a méhek családtagjaink, olyanok mint az unokatestvér, a nagybácsi, sógor stb….
Ha gondoskodunk róluk, meghálálják!
A nagyszüleink is valamikor gondoskodtak rólunk, most rajtunk a sor….

A családias Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 22. 11:32
Kiskakas!
Kedves Méhésztársak!

Nem lehet elégszer megismételni, hogy az atkanépességet a növényvédőszeres permetezés közvetlenül nem érinti, viszont a méheket közvetlenül pusztítja. Sőt vannak gombaölöszerek, amik önmagukban nem mérgezők, de rovarölőszerek hatását fokozzák. Sajnos nem találtam adatot olyan vizsgálatot, ami a taufluvalinát, kumafosz, amitráz és a gombaölöszerek együttes hatását vizsgálta volna.

Ezekre a vizsgálatokra óriási szükség lenne, mert ezek a méregkoktélok ott vannak a kaptárban. A megmagyarázatlan legyengülések, puzstulások, atka dúsulások mögött ezeket az lehetőséget is feltételezem.

Miért dúsul fel az atkanépesség megmagyarázhatatlanul egy-egy gondosnak ismert méhész állományában? A múlt évben sok ilyen eset volt. Múlt évben nem volt elég nektár. Fel se tünt ezért a népességvesztés sok méhész számára. Az atkanépességet nem érintette a szegényes méhlegelő, ezért a gyengülő állományban felszaporodhatott az atka, főleg, ha a vegyszerkoktélok is rájátszottak a méhek életének lerövidülésébe.

Szóval a környezetszennyezés méheket károsító hatását ne felejtsük el, amikor a varroa atka pusztításának okait vizsgáljuk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 22. 13:59
Mint ahogy Belphegor írta:
Nyáron Biowart használt atka ellen és decemberben perizinnel locsolt.
Ez megmagyaráz mindent!
Kettő közötti időszakban már megpecsételődött a méhek sorsa!
Erre mondják a régi motorosok, hogy nem védekezett!


A korábbi években a méhészetemben elegendő volt egy nyár végi amitrázos sorozatkezelés és egy oxálsavas zárókezelés. Az idén is megcsináltam a szokásos sorozatkezelést, augusztus első felében Varidollal füstöltem 3 naponként 6 alkalommal. Azt gondoltam ez elég lesz az idén is. Aztán egyre több helyről lehetett hallani, hogy sok az atka, nagy a visszafertőződés. Október elején két családon próbafüstölést végeztem, és bizony 100 feletti atkahullást számoltam fél órával a kezelés után. Gyorsan beiktattam két füstölést az egész állományban, 1 hetes kihagyással. Aztán november végén elvégeztem a csurgatást ApiOx-al, 3-6 atka hullott családonként. Jelen pillanatban minden családom él, a kaptárfenéken alig volt hulla az első tisztuló kirepülés napján, az elmúlt egy hétben pedig már kivétel nélkül mind virágport hordtak. Szerintem ha kihagytam volna az októberi két kezelést, már nekem sem lennének meg a családjaim. Komolyan kell venni ezt a dolgot. Rendszeresen ellenőrizni kell az atkaszámot és ha szükséges, az időszaknak megfelelő szerrel kell védekezni.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 22. 15:27
Köszönöm a válaszokat, feltehetően az atka elleni védekezés hiányossága lehetett az ismerősömnél is a probléma mivel a két kezelés között az nem történt meg...
Annak is nagy a valószínűsége, hogy a családok már ősszel elpusztultak. A jelenség számomra azért érdekes, mert nem voltak méhhullák a kaptárban. Az én családom 35 éve foglalkozik méhészettel, de én még ilyet nálunk nem tapasztaltam. Nálunk nem jellemző a téli családpusztulás (élelem miatt meg pláne nem). Ha előfordul, hogy egy-egy család elpusztul, akkor is ott van az aljdeszkán egy fél vödör hulla. Elhagyták volna a méhek a kaptárt az atkák miatt?
Ma voltam egyesületi gyűlésen és ott is ez volt az egyik méhész problémája. Nagyon kevés hulla volt csak a kaptárban... Az ezekből vett mintából kiindulva egyébként nem nozéma végzett a családdal.
Ahogy "adamez2" is írja, korábban elégséges lehetett egy nyári amitrázos kezelés sorozat és később egy zárókezelés. Tavaly illetve manapság ez már kevésnek bizonyul. Lehet egy méhész bármennyire precíz és lelkiismeretes, ha a környezetében nem minden méhtartó az...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 22. 17:32
Akár már tél elején is elpusztulhattak, sajnos személyesen is módomban állt megtapasztalni ezt a jelenséget.  Addig nállam sem volt téli pusztulás, több mint 10 éven keresztül. Aszályos nyárvég előzte meg a szerencsétlen telelést. Szintén rengeteg darazsat tapasztaltam, az állomány túlélő családjait tavasszal füstöltem, gyakorlatilag nem volt lényeges atka lehullás,( nyilván ez nem zárja ki a nyárvégi két irtás közötti feldúsulás lehetőségét) Az elpusztult családok jellemzően nosema ceranae, tüneteit mutatták. Sőt még a túlélők is többé kevésbé. Persze, ez már lehetett csak következmény is. Az atkák, vagy még talán a darazsak is terjesztette vírusok is lehetnek felelősek.
A túlélők azok a családok voltak, amelyeket nem kellet etetnem. Ezeket hamarabb pergettük, így még módjukban állt jelentős hordást produkálni. Őket nem kellet koptatnom az etetéssel. Más összefüggést nem találtam, abban a tekintetben hogy melyik maradt vagy éppen pusztult. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 22. 20:30
Idézet
Védekezett, de nem a megdelelő mennyiségű és minőségű hatóanyaggal.

Idézet
augusztus első felében Varidollal füstöltem 3 naponként 6 alkalommal.

Idézet
nagy a visszafertőződés
Idézet
Október elején két családon próbafüstölést végeztem, és bizony 100 feletti atkahullást számoltam fél órával a kezelés után.
Sose higgyetek ebben a visszafertőződési elméletben. Először mindig magunkban kell keresni a hibát, és ha az teljesen kizárható, akkor jöhet ez számításba. Van erre a jelenségre más magyarázat is.  A neve amitráz tolerancia. Nem rezisztencia, mert az hatástalanságot jelent, hanem csökkent hatékonyság. Misivel taglaltuk ezt a témát a saját fórumjában a méhészet magasiskolájában.
A lényeg, hogy a különböző kezelések eltérő hatóanyag szintet biztosítanak a méhek szőrzetén. Legkevesebbet a 30 mg-os papírcsík, falap, intim betét (ez utóbbiak ugyanis beszívják a hatóanyagot és ha nem kerül szétrágásra, akkor  a hatóanyag egyszerűen nem ott van, ahol lennie kellene). A műanyag lapok sok hatóanyagot tartalmaznak ugyan, de egy molekulatároló rétegben van a zöme, amit szintén nem érnek el a méhek, csak a felületen lévőt. A tartós hordozók esetén számolni kell a kelő fiasítás esetén a szer hígulásával is. Azokról a méhekről amelyek érintkeztek a hordozóval átkerül a hatóanyag a kelőkre. Egy idő után vészesen csökken a koncentráció a szőrzeten illetve az újonnan kelőkön ki sem alakul megfelelő szint. Az Apivar csíkokból a Tóth Péterék is több száz milligrammot vissza tudtak mérni a használat után, tehát rá sem került a méhekre. A füstölés 20 mg-ja egy óra leforgása alatt sokkal magasabb koncentrációt hoz létre, mint egy tartós hordozó, amelyik egy nap alatt ad át ennyi hatóanyagot a méheknek, ha egyáltalán átad. Ami később hígul is, ahogy írtam. Van még két másik tényező. Tolerancia esetén, ha valaki kétszer 12 nap hullását nézi, akkor azt tapasztalhatja, hogy az első ciklusban összesen, és a másik ciklusban összesen ugyanannyi atka hullik le. Jó hatékonyság esetén az egy hatodánál többnek nem lenne szabad lennie a második ciklusban a hullásnak. Ez azt jelenti, hogy csak a szaporulatot tudtuk elpusztítani, az öreg atka úgy tűnik sokkal hamarabb visszabújik a fiasba, mint a fiatal.  Az is az öreg atka előnye, hogy már az előtte lévő ciklusban találkozott a szerrel, intenzíven termeli az ellenszert (vélhetően egy enzimet, ami lebontja az amitrázt). Amikor füstölünk, akkor erre sokkal kisebb esélye van az atkának, mert egyszerre éri az ölő hatású hatóanyag, míg tartós hordozók esetén hosszabb idő alatt kell összeszednie a kellő mennyiségű mérget. Azonban sajnos ki merem jelenteni, hogy az öreg atka már a sokkal nagyobb dózisú füstölést is kibírja. Füstölésre is egyenletes a potyogás. Aztán októberben amikor már nem tud visszamenni (vagy csak korlátozott számban) akkor két füstölésnyi adagot is kapva, már elpusztul. Vagyis nem visszafertőződés jelenségével állunk szemben, hanem amitráz toleranciával. Hiszen ezek az októberben elpusztított atkák a mi méhészetünkből származnak, és azért csak ekkor tudjuk elpusztítani őket, mert ekkor éri el őket egy extrém dózis. Ebből az a tanulság, hogy az ilyen kezeléssel (ami fiasításos időben egyenletes potyogást jelent 12 napos ciklusokra vetítve) az atkát csak szinten lehet tartani, csökkenteni nem. Ha abbahagyjuk a kezelést, azonnal megugrik az atkaszám. És ez egy lépésre van a rezisztenciától. Ezért kell az induló atkaszámot a nulla közelébe vinni. Vagyis az amitrázra  az atka tartós hordozó esetén már rezisztensnek tekinthető, füstélésnél toleránsnak. Az ne tévesszen meg senkit, hogy van ahol a lap még működik. Oda ez az atkatörzs még nem jutott el. De el fog, mert térben vagy időben Magyarországon minden méhészet össze van kötve egymással. Ugyanis rablással, hordás idején természetesen van idegen atka más méhészetbe kerülése. Nem összeomló környezetben azonban ez csak megtelepedést jelent, ami aztán két három év alatt teljesen elszaporodik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 22. 21:19
QUQURIQ!!!

Szia iridó!

Igen, majdnem  mindenben egyetértek!
Kb.10 évvel ezelőtt, még úgy mézeltettem akácon, hogy elvettem az öreg anyát, és bölcsővel mézeltettem. A részletekbe ne menjünk bele.
Volt egy időszak, amikor nem volt fiasom, sőt akác után még elégettem 1-1 amitrázos csíkot is.
Napraforgó után a sorozatfüstöléseket is elvégeztem három naponként. Az elején jobban hullottak az atkák, majd egyre kevesebb egészen a „0”-ig. Igaz, nem volt az elején sem veszélyes!
Október közepén jött a méhész haver, hogy láttam –e az erdőben azt a konténert. (Ö gombászik)
A környezete tele mászkáló méhekkel, a röpnyílás egy része viaszragacsos!
Nagyon közel volt a konténer mindkettőnkhöz, kb. 500 m-re. Mindkettőnk méhei rabolták.
Persze nincsen név a konténeren! Pár nap múlva eltűnt a konténer, mert hallhatta, hogy nyomozunk utána!
Azonnal próbafüstölést csináltunk! 500 – 600 atka! Szerencsére igen meleg volt az ősz, így azonnal sorozat füstölésbe kezdtünk.
Végül is a záró kezeléssel, megmentettük a családokat. Igaz, vagy két léputcával gyengébbek lettek, de éltek!
1982 óta méhészkedek! Az utóbbi évek kivételével csak amitrázzal védekeztem, az első 23 évben füst csíkkal, később hordozóssal, és kb. 3 éve furettóval.  A 90 évek egyikében a Bolgár Perizint is teszteltem.  Nem voltak soha atka gondjaim! Tudtam, hogy mikor és hogyan kell csinálni, a hőfokokra kényesen vigyáztam!
Mindig napraforgó után kezdtem a füst sorozatot. Akác után csak akkor füstöltem egyszer, amikor nem volt fiasom!
Igaz, hogy mindig menekültem a zsúfolt állományú helyektől…
Nézzél csak a méhészkedésem dátumára! 1982 Hamarabb megtanultam az atkát írtani, mint méhészkedni! Hála a tanítóimnak! Sajnos Nekik nagy állományuk pusztult el! Segítettem az eltakarításuknál!
Addig amíg az amitráz lesz az egyetlen olyan szer amivel tesztelni lehet a többi szer hatékonyságát, addig megmaradnék ennél a szernél.

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 23. 05:22
Kiskakas!
Az amitráz különleges tulajdonsággal rendelkezik. Nagyon hamar lebomlik, ezért a viaszból visszaoldódva nem fokozza a tolerancia-rezisztencia veszélyét. Ez sem a fluvanilátra, sem a kumafoszra nem mondható el. Éppen ezért óriási gond a most tapasztalható jelenség. Pár év múlva mindannyian bioméhészek leszünk. Egy tanácsot fogadj meg. Most a kumafosszal kontrolláld az amitráz hatékonyságát. Azét pedig majd az oxálsavval. Utóbbinál vedd majd figyelembe, hogy fiasításos időszakban (augusztus) a lehullott atkaszámnak duplája lehet a valós atkaszám, mert lassan hat, ezért vissza tud bújni az atkák nagy része a fiasba. A helyes tendencia az, amit már Te is többször leírtál: az őszi -téli atkairtásnak kell sokkal hatékonyabbnak lennie, mint eddig, mert eljön az idő, amikor nyáron nem fogjuk tudni csökkenteni az atkaszámot, csak a kezelések idején szinten tartani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 23. 09:30
QUQURIQ!!!

Szia iridó!

Nagyon köszi a jó tanácsot! Nem is gondoltam a kumafoszra, inkább az oxálsav felé hajlok.
Nem vagyok bio méhész, de mindent megteszek, hogy a kaptárjaim vegyszermentesek legyenek.
Idáig is a törekvésem az volt, hogy az első kezeléseket mindig napraforgó után csináltam, és karácsony előtt volt a záró. A következő napraforgóig nincsen helye a vegyszernek a kaptárban.
Az idén tavasszal, megpróbálom az illó olajos kezelést, Hegedűs Dénes javaslatára. (késleltetem vele az atkák bejutását a sejtekbe). úgy is mondhatnám, hogy időt nyerek!
Pár családdal kipróbálom, hogy vaddohány előtt egy héttel, (ez akác után egy héttel van)
bezárkázom az anyákat, addig amíg az utolsó fiasítást be nem fedik a méhek.
Ahogy számolom, innentől indulnának meg az atkák a rohamos szaporodással. (húzódnak a sejtekbe tömegesen).  Ezek dolgozók kelésével szabadulnak ki az atkák is. Én erre a szakaszra szeretnék koncentrálni. A sok kikelttel nehezebb megküzdenem, mint csak a keveset szinten tartani, és várni a napraforgó végét.
Esetleg az anyák szabadon engedésük negyedik napján megint egy illó olajos kezelést csinálok, megint az (atkák késleltetése miatt).
Ez csak kísérlet, kénytelen az ember kakasa maga tenni magáért, ha a szakmai vezetés elengedi a méhészek kezét.

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 23. 10:05
Amikor még lehetett kapni a Barkovics- féle illóanyagos készítményt, használtam. Még azt sem mondom hogy hatástalan volt, mert nem lenne igaz. De mindíg van, de! Büdös volt, és ezt könnyen átveheti a méz is, ezenkívül nagyon hőmérséklet függő. Az anyák elhúzódnak a közeléből, tehát fiasítás korlátozó hatással is számolni kell. Majd később próbálkoztam timollal is, ott a méhek igyekeztek a bűz forrását megszüntetni, művészi módon propolisz boltozatot igyekeztek húzni a timolt tartalmazó kis edénykékre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 23. 15:28
Kiskakas!
Ezzel az anyakorlátozással jó az oxálsav is. A kontrollkezelésnek kb. 12 méhcsaládnak kell lennie. Ha csak egyetlen egynél nagyszámú atkahullás van közvetlenül az után a szer után, amit kontrollálni akarunk, akkor váltani kell. Ez azt jelenti, hogy kb.  a családok 20 százalékánál van jelen a toleráns törzs. Az a következő évben már az állomány nagy részében ott lesz. Nyilván 20 százalékos jelenlétnél  az adott évben még nem lesz nagy tragédia, de ha a következő évben sincs váltás, akkor  annak a méhészetnek vége.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. Február 23. 16:11
Sziasztok!

Erről mi a véleményetek?
Az a baj, hogy én alapvetően szkeptikus vagyok az ilyen ketyerékkel.

http://olx.hu/hirdetes/meheket-kimelo-bio-vedekezoszerkezet-ID2UiQF.html#40fa07e0fd
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 23. 17:15
Kéz rá tételt használok , majd pedig fűstőt fújok ! 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 23. 18:48
Ez egy újjabb lehúzás, semmi más.
 Ha a kis medencék keringtető szivattyúját vesszük alapul, ott aztán van mágneses tér rendesen, nem pusztít az a víz semmiféle kártevőt. Sem algát semmit, 1 hét múlva szép zöld a víz ha nem kezeled. Rakhatod a fertőtlenítőt, meg a rézalapú algagátlót. Egy erőteljes, UV besugárzás már eredményesebb, amit már használnak a gyakorlatban,  de attól is csak a medence vizét tudod vegyszer mentesen tisztán tartani. Nem hinném, hogy az atkára befolyással bírna az ilyen vagy bármilyen víz. De mégis, talán a szentelt víz  ;) Meg a mérgezett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2015. Február 23. 21:58

......
Nem lehet elégszer megismételni, hogy az atkanépességet a növényvédőszeres permetezés közvetlenül nem érinti, viszont a méheket közvetlenül pusztítja. Sőt vannak gombaölöszerek, amik önmagukban nem mérgezők, de rovarölőszerek hatását fokozzák. Sajnos nem találtam adatot olyan vizsgálatot, ami a taufluvalinát, kumafosz, amitráz és a gombaölöszerek együttes hatását vizsgálta volna.

Ezekre a vizsgálatokra óriási szükség lenne, ......

Látogasson át a "Ződre", ott a Nosema témában megtalálja...
Nem teljesen friss minden anyag, de a bensőjét feszítő kérdésekre részben talán választ kap.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 00:04
Sziasztok! Norbert vagyok, Fejér megyében élek, és édesapámmal ketten méhészkedünk már egy ideje. A "fater" már régi motoros ,18 éve csinálja az ipart, ért hozzá ehhez kétség sem férhet, de mégsem jön össze nekünk a dolog úgy ahogy eltervezzük. Vagy a legelő gyér, az időjárás nem alakul úgy, vagy a családok gyengék, vagy más élettani dolog viszi el a reményt. Most például az állomány 70%-át elvitte az atka. Tisztában vagyunk azzal, hogy mi hibáztunk, ezért fordulok most hozzátok. Kérdésem tehát ezzel kapcsolatos lenne, Ti méhésztársak hogy védekeztek atka ellen, és mikor, hányszor, stb...? Mi igazából az őszi füstölést részesítjük előnyben, valamint a Mitac atkaölőszert, ami jól bevált, azonban elfogyott, és nehezen beszerezhető. Sokat segítene, ha régi "rutinrókák" tudnának segíteni nekem. Főleg engem érdekel a dolog, rosszul érintett a veszteség, kíváncsi lennék mit javasoltok Ti. Előre is megköszönöm a válaszokat!
Üdv: Norbi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 25. 07:19
Norbi,

Sokféle véleményt, módot fogsz itt hallani, mert valóban többféle lehetőség van. Kinek mi a szimpatikus, ki mivel magyarázza módszereit...
Javaslom, hogy olvasgasd visszafelé is a topicot, sok érdekes és hasznos információ található itt, akár még " régi motorosok" számára is... ;)
Ez kényes téma, minden méhészt érint, mindenki érdeke. Minden vélemény, tapasztalat-a negatív is- hasznos. Sőt, még csak az...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Február 25. 11:00
Norbi!
Nagy valószínűséggel olyan atkatörzsetek van, amelyik már ellenáll a füstöléses amitráznak is. Nagyon sokan fognak így járni. Szert kell váltani. Ésszerű dolognak a kumafosz tűnik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 25. 12:05
Nagysüti hozzászólásából nem derült ki, hogy az őszön még volt-e neki amitráza a kezeléshez. Továbbá az sem, hogy a napraforgó utáni kezelés megtörtént-e? Ami nagyon fontos, a majd kikelő telelő méhek szempontjából. Az őszi atkairtás enélkül, eső után köpönyeg. Továbbá a kezelések számának, dátum szerinti eloszlásának, és a bejuttatás mikéntjének, dózisának a pontos ismerete nélkül, nem feltétlen állja meg a helyét az ellenálló atkatörzs feltételezése.
A nozemák is pusztítanak, persze az atka és vírusaival karöltve, aztán ki tudja melyik cimbora adta meg a kegyelem döfést a végén.
A füstölés egyébként szerintem is kevésbé hatékony, a furettóval szemben. A taktikkal kezelt papírcsíkokat is kevésbé rágják a méhek, mint régen a mitakosat, mert ez büdös. Márpedig ha nem rágják szét, nem sokat ér.
A füstölés hatékonyságát befolyásolja, hogy a kaptárak mennyire légmentesek zárás után. Hiába zárod a kijárót egy órára, ha a réseken 5 perc alatt kiszellőztetik. Láttam már hajszárítós füstölőt, amely hosszú méteres gégecsővön keresztül fújta be a kaptárba a füstöt. Vajon mennyi amitráz csapódott le útközben, és mennyi jutott a kaptárba?
A szerek legnagyobb bizonytalansági tényezője, sokszor maga a méhész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Február 25. 13:55
Idézet
Most például az állomány 70%-át elvitte az atka.

nagysüti!

Hány családdal teleltetek be?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 17:46
30 családdal teleltünk, nemrég nyitottuk fel a kaptárakat, 8 (!) család az amire azt mondhatom, megmarad tavaszra. Élelem van, bár hangsúlyozom, úgy gondolom saját hiba okozta ezt, ezért nagyon megtanultuk ezt a leckét. Nem jó módszer az sem, ha sziruppal etetem, egyszerűen nem tudja pótolni a mézet, bár élelem most volt. A napraforgó utáni füstöléses kezelés megvolt, úgy ahogy, mert édesapámnak váratlan betegsége lett, ami akadályozta a folytatását, Én pedig nem tudtam rendszeresen hazajárni. Ma beszéltem egy méhész barátommal, szerinte az oxálsavas kezelés hiánya, a füstölés "félig elvégzése", és a folyamatos cukorlepény adagolás hiánya okozta ezt. Borzasztó látvány volt látni, hogy minden méh le van hullva a kaptár aljára.....fénylett rajtuk az atka. Kérdés, hogy ezek után mitévők legyünk, ez az év a fejlesztésről fog szólni, mert bár leamortizált minket ez a dolog, fel sosem fogjuk adni a dolgot. Ti atka ellen mit tartotok a leghatékonyabbnak?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 25. 18:33
A füstöléses atka irtás, minimum 5-6 sorozatból kellene hogy áljon, kezelésenként. Az oxálsavas kezelés mivel ezt már (soha nem használtam) zárókezelésként alkalmazzák, ahol rendesen irtottak atkát, ott ez már nem sokat szabad hogy lehozzon. Bár, most lehet hogy pár családdal több maradt volna. A folyamatos cukorlepény adás, nem szükséges, én ilyenről még nem hallottam. Minek? Az időben végzett szirupus etetés, a nyárvégi serkentés, és élelem pótlás módja.
Az atkák ellen most én még, jónak tartom a furettós kezelést. De! Erre mondhatjátok hogy drága és pontatlan. Fillérekből lehet házilag jót, pontosat készíteni. Ebben tudok segíteni. Vagy ha valaki nem akar barkácsolni végül is készen is kapható, ha az elpusztult családok árához, és a közvetet veszteségeket is számoljuk akkor már nem is sok az ára.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 18:56
Köszönöm a válaszod. Az oxálsavat jónak tartják, eddig csak jókat hallottam róla visszajelzésként. Ami még előfordulhatott, hogy amikor enyhébb idő volt januárban, és nem volt mit gyűjteni, a méhek a szomszédos méhészetbe mentek rabolni, ami erősen atkás volt, mint később megtudtuk. Lehet onnan hozták el a "kórt". A füstölés általában megszokott lenni ősszel, de most tényleg rendkívüli eset volt, hogy nem tudtuk elvégezni. A szirupos etetést én személy szerint annyira nem támogatom méz helyett, rendkívül gyenge minőségűeket is ki lehet fogni, és pénz szűkében az ember néha arra kényszerül hogy hígítsa...az pedig nem egészséges. Valószínűleg az atka már ősszel jelen lehetett, és mostanra már leépítette a méhészetünk legjavát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Február 25. 19:02
Sziasztok. Félek nagyon a tavasztól mert igen cifra híreket hallani az atka kártételéről. Egy akác előtti védekezésen gondolkodom. Van-e értelme? Ha csak építőkeretet használok akácig az megfelelő időben tördelve kezelhető marad-e a helyzet?
Gondolkoztam tejsavas csurgatáson is ha a hőmérséklet megengedné, de tavaj már adtam szegényeknek oxálsavat rendesen, félek többet ártana mint használ. És akkor még nem is írtam hogy a savas tesztjeim nem igazán azt hozták amit vártam pedig igen magas hatásfokot ígértek a netes írások.
Az amitráz mint olyan még mindig ütős de a tavaj akáci mászkálásom után félek alkalmazni-megjegyzem akkor nem használtam semilyen atkaölőt tavasszal.
Vagy halasszam el az egészet akác utánra?
Még megvan az összes családom de a sikeres telelés azért még odébb van.
Várom megtisztelő véleményeiteket.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 25. 19:36
A napraforgó utáni füstöléses kezelés megvolt, úgy ahogy, mert édesapámnak váratlan betegsége lett, ami akadályozta a folytatását

A napraforgó utáni sorozatkezelést 6 alkalommal 3 naponta kell végezni. Ha például hétfőn kezded, akkor hétfő, csütörtök, vasárnap, szerda, szombat és kedd a megfelelő sorrend. Ez pontosan átölel egy fedett fiasításos ciklust, vagyis ha jól csinálod, akkor elvileg a családban tartózkodó atkák zömét eléred. Akkor csinálod jól, ha pontosan betartod az időzítést, különben olyan, mintha nem csináltál volna semmit. Az is lényeges, hogy a kezeléseket minden családnál egyszerre végezd. Ezen kívül még legalább egy úgynevezett zárókezelés is szükséges, amelyet késő ősszel, fiasítás mentes időszakban kell elvégezni, repülésre még éppen alkalmas időben. Itt már nem használhatsz amitrázt, helyette oxálsavas- vagy perizines csurgatás alkalmazható. Ez a minimum, amit az atka ellen be kell vetni, és vannak évek amikor ez sem elég. Például tavaly októberben be kellett iktatnom két füstölést, mert a nyár végi sorozatkezelés dacára nagyon sok volt az atka. Hogy ezt honnan lehet tudni? Egyrészt akác pergetés után, valamint szeptember végén, október elején az állomány 5-10%-ánál célszerű ellenőrzést végezni, és ha sok atka hullik, akkor kezelni kell. Másrészt érdeklődni kell a méhésztársaknál, és az egészségügyi felelősödnél, hogy milyen az atkahelyzet a méhészeted környezetében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Február 25. 19:43
Félek nagyon a tavasztól mert igen cifra híreket hallani az atka kártételéről. Egy akác előtti védekezésen gondolkodom. Van-e értelme? Ha csak építőkeretet használok akácig az megfelelő időben tördelve kezelhető marad-e a helyzet?

Ha jól védekeztél tavaly, és a zárókezelést a megfelelő szerrel és módszerrel, fiasításmentes időben végezted el, akkor szerintem akácig különösebben nem kell aggódnod az atka miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Február 25. 20:37
Akác után csinálok egy 3x3 -as kezelést, vagy 3x2 -eset. Gyéritésre szerintem jó . Majd szotyi után jőhet az igazi sorozat kezelések, egészen a hidegebb időig . Záróra pedig az oxált . Ahogy javasolták a prófik .   Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Február 25. 21:01
Nagysüti!
Sokan azt vétik el, hogy akácpergetés után azonnal nem állnak neki az atkagyérítésnek!
Ez szarvas hiba. Sokszor írtuk már itt, hogy a berögződött technológiákat mindig korrigálni kell.
Nagyon sokan évtizedekig úgy védekeztek az atka ellen, hogy csak napraforgó után kezeltek, majd zárókezeléssel zárták az évet. Ez volt a 2014-es év legnagyobb hibája, és ebben szerintem ludas az OMME szakmai vezetése is!
Nézzétek meg mikor fújtak riadót a drágáink?
Ekkor már rég baj volt! Irtózatosan későn eszméltek föl, de nekem ez nem fura.
Mintavételeknél ők még alszanak, amikor más országok kutatói már a laborban vizsgálódnak.
A szakmai érdekképviseletnek szerintetek mi lenne a dolga?
Naprakész információk juttatása a tagdíjfizető méhészeknek!
Ez éppen nem naprakész, nem szakszerű, más baj nincs is vele.
Akkor minek tartjuk őket, ha ekkorákat hibáznak?
Nézzétek vissza írásainkat mikor kezdtük el mi a riadót?
Nem szeretném leírni mennyit érnek,mert egy etikai vizsgálat már talán lesz ellnem.
Majd utána.
FELHÍVÁS!
Posted 2014-09-29
Felhívjuk Tisztelt méhésztársaink figyelmét, hogy az OMME központjába érkező információk szerint idén igen jelentős atkafertőzéssel kell számolni. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az elkövetkezendő napokban az élelmiszer higiéniai szabályok betartásának figyelembe vételével mindenki kezdje meg a védekezést ez ellen az igen veszélyes parazita ellen. A felhasználandó készítmények alkalmazástechnikai ajánlásait az elmúlt években megjelent monitoring tájékoztatók tartalmazzák.
Na már most ne csak magatokban keressétek a hibát, de az is van egy veszteség mögött.
Kamikaze!
A tavaszi atkairtásnak semmi értelme, vagyis több a kára mint a haszna.
Kutatások bizonyítják, hogy az amitráz bevitelének hatására jelentősen csökken a méhanyák petézése.
Ezt Dr. Hegedűs Dénes előadásából is megtudhatjátok.
Akác után azonnal védekezni!
Ez legyen a szemetek előtt, és ellenőrizni a lehullást.
Ne nyugodjatok meg ha kevés a lehullott atkátok.
Fiast villázni, keresni a ganét.
Csak így tudjuk felvenni velük a harcot.
Az építőkeret használatát nagyon jónak tartom,magam és sok profi méhész is használja.
De erre nem bíznám a méhcsaládjaim életét.
Egy kiegészítő biológiai védekezés, sok atkát be lehet cserkészni vele, de mellette szükséges a kezelés.
Nagyon sajnálom azokat a méhészeket akik így megjárták, de ne keseredjenek el.
Ezt vegyék egy szakmai pofonnak (amit részben az OMME-tól is kaptak) majd aztán változtassanak rajta, hogy máskor ez ne történjék meg.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 25. 23:28
Köszönöm a válaszát Uram! Semmiképpen sem adjuk fel, saját kárán tanul az ember a legjobban. Oda fogunk figyelni, és mindent megteszünk azért, hogy visszatérhessünk egy nagyobb állománnyal. Addig is ezt a kis népességet fogjuk ellátni tisztességesen. Még egy olyan kérdésem lenne a Nagyernyei Úrhoz, hogy a füstölés mellett, Ön melyik atkaölő szert részesíti előnyben, illetve alkalmazza?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Február 26. 04:22
Köszönöm válaszaitokat. Akácig atkaügyben komolyabban nem avatkozok be.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 26. 07:58
Valóban sok atka volt, tavaj akác után. Akkor, az enyhe tél miatt valószínűsítették az atka populáció növekedését. Tavaszon a méhek kímélése miatt nem, de akácról hazatérve már furettós kezeléseket végeztem. Nem is feleslegesen.
Hallom, főleg tapasztalatlan méhészektől hogy "atka van", Persze magyarázom hogy az mindíg van, így ez nem információ. Mindíg az a lényegi kérdés, hogy mennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 26. 20:57
Még egy kérdésem lenne a nagyérdeműhöz. Vannak ugye időszakok, mondjuk januárban, mikor pár napra jobb idő van, és előjönnek a méhek, azonban nincs mit hordani, kutatni kezdenek, és kirabolják egymást. Hogyan tudnám ezt hatékonyan megelőzni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 26. 21:08
Szia!

Csak erős családokat hagyjál meg télre! Ha ezt megteszed és nem történik az anyával valami, akkor nem lesz gondod a rablással. Természetesen a kijáró szűkítéséről se feledkezz meg.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagysüti - 2015. Február 26. 22:31
Alkalmazzuk a szűkítőt, főleg a rágcsálók miatt, láttam már, hogy nagy kárt tud tenni. És tavasszal a lepényt mikor kezditek el adagolni és mennyi ideig?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Február 27. 00:03
Nem értem, hogy miért van a magyar méhész közvélemény kiakadva az enyhe tél kapcsán. Tőlünk délre, görög-olasz-spanyol területeken is méhészkednek eredményesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Február 27. 06:10
Azzal a méhfajtával, növényvilággal, ami a mediterrán éghajlathoz akklimatizálódott.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 16:12
Nagysüti!

A kijáró szűkítést nem csak tél előtt, a rágcsálók miatt használjuk! Nálam a napraforgó pergetés első művelete a kijárók szűkítése! Még akkor is, ha 40 fokos hőség van. Addig neki sem állok pergetni! Ezt azért írtam le, hogy értsd, mennyire fontos szerepe van a szűkítésnek a rablás, kutatás megelőzésében! Mindig a megelőzés a legfontosabb, ha már kitört a harc a családok közt, akkor nagyon nehéz megfékezni.
Lepényezéssel kapcsolatban nem sok tapasztalatom van, mert én nem szoktam adni nekik, de biztosan lesz aki segít ebben a kérdésben is.

Üdv.: Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 27. 16:22
Nagysüsti!

A tavaszi cukorlepénynek, élelem pótlás, és gyógyszer bejuttatás lehet a célja. Ha sem egyikre, sem másikra nincs szükség akkor, felesleges.
 Ideje február vége, március eleje. Ha gyengén vannak élelemmel, akkor amilyen ütemben fogyasztják, de az idő javulásával szirupra érdemesebb áttérni. Ha vannak mézes kereteid, az a legjobb.
A télvégi, koratavaszi rablások kialakulásának az oka, nem a gyenge család, hanem jellemzően az erőssen atkásakat rabolják.
Később kezelések alkalmával maga a méhész az oka a kutatás, rablás kiváltásának. Figyelni kell és időben abbahagyni a műveleteket. De ez már egy más téma.
A "gyenge" vagy gyengébb családokat is be lehet telelni, mivel vannak kölyökcsaládok, tartalékok ezek jellemzően nem érik el őszre egy termelő család méretét. de szó sincs rólla hogy ezeket egyesíteni kellene. Ezek tavszon, ha minden rendben  van akácra termelő családdá fejlődnek.
 Más kategória, ha öreg gyengén teljesítő anya miatt kicsi a csapat, nos ezeknél tavaszon sem fog csoda történni. De ennek az orvoslása nem az ősz, hanem az időben történő anyacsere.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 16:40
Robotur!

Ha egy család tél végére, kora tavaszra erősen atkás, akkor az nem gyenge? Hát akkor mi? Mert nem is erős, ha a telet sok-sok atkával végigszenvedte!
Abban igazat adok, hogy nagyon sok múlik azon, ha a méhész sokáig bambul a kaptár fölött, akkor egy idő után elkezdenek szaglászni a többiek.
Viszont az alap kérdés az volt, hogy januárban, mikor van néhány kirepülésre alkalmas nap, akkor miért rabolnak! Szerinted melyik családoknak fognak neki menni? A jól védekezni tudó népeseknek?
A tartalék, vagy kölyök családok egyértelműen nem érik el a termelő családok méretét, nem is azon múlik a kitelelésük és az, hogy rabolni fogják-e tavasszal. Van olyan eset, hogy már lekésel az anyacserével, (tartalék anya hiánya) ilyenkor kénytelen az ember egyesíteni, mert akkor tél végére, tavaszra annyi lesz nekik.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 27. 17:57
Láttam én már olyan erőss méhcsaládot is  áttelelni amelynél csak úgy hemzsegett az atka, az előző évi gyatra irtás miatt. Manapság ezt azért nem igazán tudjátok elképzelni, mert nem önmagában pusztít az atka vírusokat terjeszt, megjelent sajnos az újkori nosema is. Szóval amíg ezek nem voltak jelen, addig az atka iszonyú mértékben feltudott halmozódni anélkül hogy hamar összeomlott volna a család. Persze beavatkozás nélkül természetesen ez lett a sorsa. De! Ehhez akár, kettő év is kellett, jellemzően a napraforgó után néptelenedtek el az ilyen családok. Ha kicsit utánna olvasgattok, akkor ezt még a szakirodalmakban is meglehet találni.
Viszont, hogy kicsit aktuálisabb és ma is hasznavehető dolgot is írjak. A kialakult rablást eddig, egy hatásos módon tudtam megfékezni, külső virágporszedő feltételével. Évek óta  ezt alkalmazom, ha elővigyázatosságom ellenére is kialakul rablás gyanús állapot, ez idáig mindíg sikeresen.
A legrosszabb viszont az volt amit tapasztaltam, ha elvittem a helyéről a rabolt családot. A rablók így a két szomszédost járták utánna, három családom ment rá egy helyett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 18:18
Robotur!

Így van, ahogy mondod, manapság lehetetlen elképzelni egy családot tartósan magas atkaszámmal...
Jó ötlet a virágporszedő, lényeg, hogy a kijáró környékét nehezebben megközelíthetővé tegyük. Én levágott lombos ágakat szoktam a kaptárak elejének támasztani és az egérrácson csak egy lyukat hagyok szabadon.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Február 27. 18:40
Nb 18!
Az alapötlet nállam is ebből származott, az egyik aszályos őszön az aktuális teendőkbe belefeledkezve, mire felfigyeltem a szaglászás és kutatásra, már igen erőteljesen kezdték járni az egyik családot. Persze azt nyilván nem kell ecsetelni hogy milyen hirtelen be tud ez következni. Akkor, valami spontán ötlettől vezérelve ugrott ez be.

A másik, amikor még "csak" keményen szaglásznak a kaptárak mögött, jól jöhet egy olcsó undorítón erőss szagú dezodor. A kaptárak hátuljára fujva. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Február 27. 18:51
Jó a dezodor is, én ecetes vizet szoktam használni. A lényeg a szagok elfedése.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Február 27. 19:26
QUQURIQ!!!

Fekete nylont húzzatok a rabolt kaptárakra, csak oldalt tudjanak a méhek közlekedni!
A nagyon agresszív kutatásmál vízsugarat is be kell vetni!
A nagyon- nagyon kutatásnál, el kell vinni onnan a családot! (másik telephely, pincébe,) a kihozatal után máshová kell tenni!
A leges legjobb stratégia, hogy nem hagyom kirobbanni an kutatást!!!

A Qtaszkodó Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 08. 20:25
QUQURIQ!!!

Ha-hó iridó!!!

Szerinted, mi a véleményed?
…Ha február 14-15 körül kezdtek el petézni az anyák, akkor most kel az első generáció.
Ha volna valami jó szer amit lehetne most használni, a kezdő atkaszámtól el lehetne búcsúzni!
Mivel az át telet atkák szerintem az első lerakott fiasítás mellé húzódnak be. Ezek kelnek most.
Ha így nézzük, a záró kezelésnél vétett hibákat most utoljára lehetne kiküszöbölni.
Lehet, hogy érdemes lenne ezt olyan komolyan venni mint a záró védekezést!
Szerinted mi lehetne az a szer, ami megfelelő lenne ebben az időben?
Várom válaszodat, előre is köszi!

A kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 08. 20:35
Szomszéd faluban a barátom január végén illóolaj keverékes lapkákat készített Barkovics féle recept alapján.  Betette ezeket minden méhcsalád fölé az atka ellen. Még most is érezhető a kaptárok közelében az erős illat. Rablás nincs, de az atkaszámra én is nagyon kíváncsi vagyok. A módszer teljesen bionak minősíthető, de vajon mennyire hatékony? .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 08. 20:58
QUQURIQ!!!

„Még most is érezhető a kaptárok közelében az erős illat”.
Egyszer vettem egy bio méhésztől pár család méhet kaptárostol.
Én semmi féle illó olajas dolgot nem használtam, de még 5 év múlva is érezhető volt a kaptár belsejében az illó olajos védekező szer.
A méz pedig higroszkópos, minden illatot magába vesz!
Kiskakas imádja a finom igazi kaptár illatot…

A kéjenc Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 08. 21:07
Talán még nem késő, hogy kivegye. Mivel nagyon negatívan fog hatni az anyák petézésére. Nemhogy januárban de nyáron sem raknék, ilyen büdös és undorító dolgot a kaptárakba. Élelmiszert termelünk és nem illatszert. Én egyszer használtam, bedőltem a hülyeségnek és beraktam kora tavaszon. Aztán az anyák minimálisat tudtak petézni, mert igyekeztek elhúzódni a bűz forrásától. Abban az évben egy ismerősön is így járt. Szerencse  hogy rájöttünk, és kidobtuk. Persze az akácra nem lettek ütőképesek. Nyáron már kevésbé necces, de a méz átveszi a szagát. Az igaz, hogy az atkával nem volt gondunk, a rajzással sem, meg az akácmézünk is alig.
Volt valami Olasz hasonló szer, annak már normálisabb volt a használati utasítása, kifejezetten nem javalta a tavaszi alkalmazását, sem a termeléskorit, (ellentétben Barkovicsal) és nem véletlenül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Március 08. 21:15
Sziasztok!
Az idősebb méhészek még ismerték Barkovics Kálmán bácsit.
Akár mekkora volt a tömeg, messziről tudni lehetett,hogy köztünk van valahol az öreg.
Nem kellet hozzá vadászkutya, hogy megtaláljuk.
A ruhái a timoltól illatoztak.
Sokat küzdött a gyógyszerlobbival.
Isten nyugosztalja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Isti84 - 2015. Március 08. 22:35
Sziasztok!

Amitráz rezisztenciáról hallottatok valamit?
Meg nem tudom mondani hol olvastam róla,de azt írták bizonyított az amitráz rezisztencia.
Tavaly csak azzal kezeltem a méheim és teljesen hatékony volt a kezelés.

Üdv:Isti
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 08:55

Mivel az át telelt atkák szerintem az első lerakott fiasítás mellé húzódnak be.
Kiskakas!
Szerintem ez a mondat nem állja meg a helyét. Azt gondolom, hogy az atka egy téli, hosszú fiasítás szünet után nem tudja eldönteni a méhről, hogy az dajkálni fog, vagy gyűjteni. A frissen kelőről már igen, egyik feromon hatása miatt. Ezért az atka lassanként húzódik be a fiasba. Hiszen a méh hátán utazik, azt pedig a méh dönti el, hogy hol tartózkodik. Tehát az atka ilyenkor kényszerutazó. Akkor tud bemenni a fiasba, ha az a méh, amelyiknek a hátán utazik hajlandó lesz mondjuk öt napos fiasítást etetni. Akkor fix a kapcsolat az atka és a fedés előtt lévő fias között. Egyéb esetben a kapcsolat nagyon laza, tehát 100 atkából kevés fog tudni a fiasba bújni. Éppen ezért a rövid idejű kezelések hatékonysága nagyon kétséges. Itt jöhetne képbe a tartós hordozó, amit én elvetek a rezisztencia veszélye miatt. Ami kevésbé aggályos lehet az pl. 2 db  2 cm lyukbőségű (8*17 cm-es ) pillanatforrasztott dróthálóra ragasztott egyrétegű papírzsebkendőre felvitt 10 mg fluvanilát szárítva (nedveset felszívják). Ezt néhány nap alatt fias keretek között szétrágják. Ha maradna is belőle, akkor a dróttal együtt kiszedésre kerül. De ennek nem ekkor van az ideje, hanem októbertől januárig, és nem fluvaniláttal, hanem Perizinnel. Az ugyanis annyira büdös, hogy tökéletesen átmozgatja a családot (töményen csepegtetem rá, nem szárítom, egyszerre két adagot kap a család két dróton). Az atka elleni hatáshoz ugyanis rendkívül fontos, hogy a család mozogjon. Ha nincs fias, akkor ezt a büdös Perizines zsebkendőt otthagyják, de az atkát ekkor is kiirtja. Ha van fias, akkor szétrágja. (A száraz fluvaniláttal vagy amitrázzal az a gond, hogy nem mozgatja át a családot. Csak annak a léputcának az atkáit irtja, amelyikben van a szer.) Ötszöri kezeléssel a teljes állomány nullázható fias jelenléte mellett is. Anya probléma ilyen kezeléssel nincs. A kezelés hatékonysága 90 százalék átlagosan. 100 családnak van november elején egyenként 50 atkája, akkor 5000 atka/méhes. Első kezelés után marad: 500, második után 50, harmadik után 5, negyedik után 0,5 és az ötödik kezelés a ráadás. Látszik, hogy az első kezelés után marad családonként öt atka, amit a méhész elégségesnek tart. Ha még négyszer kezelne mindenki, akkor atkaprobléma sem lenne. Az öt atka miatt azonban nagy az esélye az atka végleges győzelmének.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 09:25
Az amitrázt is lehet, illetve szokták is szétrágatós módszerrel  alkalmazni. A baj az hogy a taktikban van valami büdös szer is, így kevésbé rágják. Anélkül meg semmit nem ér. Falapon, lámpabélen, szerintem felejtős. A másik gond az, hogy régebben főleg az internet elterjedése előtt, nem férhetett hozzá a méhész, megfelelő eljárási leíráshoz. Azért hogy ne pancsoljon a méhész, inkább gyári készítményeket használjon. Ami perdsze drága, és nem is feltétlen mindíg hoz kellő erdményt.
Adtak a sz..nak egy nagy pofont, mert így a szájról szájra terjedtek különböző receptúrák. Így utólag megállapítva mindeggyik jellemzője az volt, hogy kevés hatóanyag jutott a hordozóra. Én is csak néhány éve ismerem, a helyes receptúrát valamelyik monitoring leírásból.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 09. 09:48
Amitráz jó hatóanyag, mert vizes közegben gyorsan bomlik, ezért nehezen tud ellene rezisztencia kialakulni. Ha viszont rendszeresen tartós hordozóval viszik be a méhcsaládba, tehát tartósan jelen van olyan alacsony dózisban, ami már nem toxikus se az atkára, se a méhekre, akkor kialakulhat rezisztencia. Ezért, tehát a rezisztencia veszély miatt tartom nagyon rossz megoldásnak a tartós hordozók alkalmazását az olyan hatóanyagokra, ami biokémiai úton, tehát a méhecske anyagcseréjén keresztül pusztítja az atkát. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 10:42
Az amitráznak ez a fajta szétrágatós használata már semmiképpen nem javasolható, mert a bevihető hatóanyag mennyisége kisebb, mint amekkora adagra  szükség lenne. Amit Geddekas írt, az már megtörtént. Elszigetelt helyeken az országban még esetleg egy-két évig jó lehet. Furettóban, füstöléssel még működik atka ellen, de  ha a ciklusok közötti potyogás egyenletes, nem drasztikusan csökkenő, akkor csak szinten tartásra elegendő ez a kezelés is. Szerintem az ország túlnyomó többségében már itt tart amitráz esetén a Varroa. Ezért panaszkodtak tavaly is a méhészek, hogy sok az atka. Az enyhe tél miatti atkát egy ereje teljében lévő szer secc-pecc alatt helyrerakott volna. Nem szabad azt elhinni a Cserényinek, hogy nem lesz ellene rezisztencia, mert lebomlik. Ez ugyan igaz, de ennek ellenére van a rezisztencia. Tulajdonképpen ez a tragédia. Ez a lebomlás ugyanis más szerekre nem jellemző, következésképpen az alkalmazhatósági idejük töredéke az amitrázénak. Tartós hordozón már rezisztens, ködölés-füstölés esetén toleráns. Ez a jelenlegi helyzet. A toleranciát a méhész nem veszi észre  fiasításos időben kontroll szer alkalmazásával sem egy cikluson belül. A fias kikelése után észrevehető. Feltéve, ha nem hiszi el azt, hogy ami lepotyog az  vándoratka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2015. Március 09. 13:28
Azért nem biztos, hogy Cserényi dr. az ujjából szopta az amitráz-rezisztenciával kapcsolatos állítását. Itt a kanadai kockázatbecslés és annak kritikája, át kéne futni, aztán elgondolkodni az érveken, ellenérveken

http://manitobabee.org/hive/wp-content/uploads/2013/10/Final-V13-Honeybeepackages-from-USA_Oct21_2013-2.pdf

A hivatkozott Sammataro-cikk, a rezisztenciáról:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:JvQ575-NE9UJ:naldc.nal.usda.gov/download/39440/PDF+&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
A módszertan helyességét nem tudom megítélni, s nem is a legfrissebb anyag, jó irodalomjegyzékkel.

https://realbeescience.wordpress.com/2013/11/22/is-amitraz-resistance-in-varroa-real/

Én nem mondanám ki egyértelműen, hogy Cserényi dr. nem követi a jelen eseményeket, remélhetőleg a közeljövőben lesznek olyan európai kutatási eredmények is, melyek képesek pontot tenni a tudományos vitára. Addig meg a gyakorlati tapasztalatok alapján ítélhető meg a rezisztencia-tolerancia kérdése, de elég sok szempontot kell vizsgálni ahhoz, hogy kijelenthető legyen: nyakunkon a rezisztens, multirezisztens atka...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 14:24
Tomipapa!
Köszönöm ezt az anyagot. Még nem tudom miről van szó benne. Egy azonban biztos. Lehet egy elmélet bármilyen jó, ha a gyakorlat az ellenkezőjét bizonyítja. Életem legnagyobb tévedése az volt, hogy már én is elhittem, hogy amitrázra nem fog kialakulni rezisztencia. Szerintem ismersz már annyira, hogy elfogadd, nem hangulatkeltésnek szánom ezeket. Kíméletlenül ellenőriztem a saját méhészetemben az elmondottakat. Amúgy pedig lassan tíz éve hangoztatom, hogy a tartós hordozó alapvetően hordozza magában a rezisztencia veszélyét. De ha szigorúan vesszük, akkor nincs olyan kezelés, amelyik fiasításos időben ne hozna létre sohasem ölő koncentráció alatti szerszintet. Ezért reménykedtem egy paradigma váltásban: a védekezésnek a téli időszakra való áttolásával, annak sokkal drasztikusabb módjával. Ha az utolsó hatóanyag is  egy nyári kezelési rendszerben csatasorba van állítva, akkor ennek a paradigma váltásnak nincs értelme. Én azt gondolom, hogy elmúlt időszak  rendszerének továbbvitele, annak minden eleméhez való görcsös ragaszkodással nem tartható fenn: nyári védekezés atka ellen (szintetikus kémiai szerekkel), méhsűrűség szinten tartása, vándorlás lehetősége. Pontosan az amitráz hatásának csökkenése, megszűnése a legordítóbb jel, hogy ez a rendszer, amennyiben minden elemét meg akarjuk tartani, össze fog omlani. Tehát itt van egy stratégiai hiba. A méhészek ezt számon fogják kérni. Most pedig nekiállok olvasni a linkjeidet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 09. 15:27
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 15:51
Jenő!
Írd le légy szíves mit gondolsz butaságnak. Először nem akartam hinni a szememnek, hogy Te 200 km-ről is megmondod, hogy más méhészetében mi a helyzet. De aztán rájöttem, valami teljesen másra gondolhatsz csak. Oszd meg  velünk!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 15:55
Kizárólag téli atkairtással szerintem, nem lehet életben tartani a méheket. Szerncsétlenebb esztendőben, ha kihagyod a nyári és őszi védekezéseket, nem lesz ott már télen mit nyakon önteni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 16:05
Robotur!
Arról beszélek, hogy nem lesz mivel. Addig van kb. 5-10 év. Ki kell találni a módszert.

Tomipapa!

Az ominózus mondat az utolsó OV-ről ebben a hsz-ben található:
http://meheszklub.hu/index.php/topic,7.120msg11746/topicseen.html#msg11746
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 16:27
Az lehet, de még most jó az amitráz, furettóval.
Több minden másra, így kutatásra is  lehetett volna költeni, azt a sok támogatás, amit csak látszólag kap a méhész. Mert pontosan annyival kerül többe a támogatott eszköz, mint a támogatás.
Egyébként már 15 éve formán , is arról cikkeztek hogy a fluvalinát már nem jó, és az amitrázról is kicsit később. Persze kérdés, hogy csak alkalmazás technológiai be nem tartásából marad el a kívánt hatás, vagy valójában rezisztencia van kialakulóban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 09. 16:49
Idézet
Egyébként már 15 éve formán , is arról cikkeztek hogy a fluvalinát már nem jó, és az amitrázról is kicsit később
Hát abban igaza van a Cserényinek, hogy azért lehetett ilyen sokáig használni, mert  lebomlik a viaszban, így a pempőbe nem szívódik be aktív formában, amire kialakulhat a rezisztencia. A fluvanilát és a kumafosz viszont nem bomlik le. 15 éve ezt még nem lehetett tudni. Azóta pont a Tóth Péterék vizsgálták, és nagyon meggyőzőek az eredmények. Az utolsó monitoring füzetben nagyon szépen látszik a dolog. Ezért volt jó kb. négyszer annyi ideig az amitráz, mint a fluvanilát. A tartós hordozók bűne Amerikában jól látszik. Még sosem hallottam, hogy ott Furettóban használnák, vagy füstölnének.  Emlékeim szerint néhány évvel ezelőtt még engedélyezve sem volt az amitráz. Mégis találtak már rezisztens törzset. Pont a tartós hordozók miatt . Mint mondtam:  ez a tragédia. Mert ez visszafelé nem megy, csak előre. Mármint az amitráz tűrése. Amit dózis növelésével lehet egy ideig kompenzálni. Addig, ameddig a méhek bírják. Most pedig a kumafosszal is eljátsszuk ugyanezt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 09. 19:38
QUQURIQ!!!

Tompipapa, iridó!
Köszönöm, hogy kérdéseimre és feltevéseimre ennyire kimerítő választ kaptam!
Különösen ezt a hangnemet értékeltem, amivel megvitattátok a méhészek gondjait!
Ez viszi jövőnket előre…
Sok ilyen értelmes, és izgalmas vitát, egyetértést, szeretnék hallani tőletek is és másoktól is!
Ezeket kellene egy csokorba összeszedni, és értékelni.
Még egyszer Köszönjük!

Az elégedett Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 09. 20:03
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Isti84 - 2015. Március 09. 20:49
Hogy miért híresztelik az amitráz rezisztenciát?
A furettoba petrom és taktik keverékét használjuk,aminek az ára töredéke a sok hiper szuper atkairtó szernek.
Azt hiszem ez nagyban közrejátszik a "rezisztencia" kialakulásában...
Magam is ezt használom és nincsenek atka gondjaim.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 09. 21:19
Iridó!

Ha valóban Cserényitől hallottad azt amit írtál, akkor Ő helytelen premisszákból helyes következtetésre jutott. Nem meglepő, tőle.
1.
A pempőt ne hozzuk ide. Nem a pempőtermeléssel való kapcsolat a kardinális pont a rezisztencia kialakulásában.
2.
Az amitráz nem a viaszban bomlik le, hanem mivel vizes oldatban gyorsan bomlik, ezért kevés ideje van arra, hogy a viaszba bekerüljön. Az amitráznak az a része ami képes a viaszba bejutni, az bizony védetté válik és a víz lebontó hatása nem érvényesül. A viaszban ugyanúgy viselkedik az amitráz, mintha olajban lenne oldva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 09. 21:21
Ez is igaz, valóban ez a legolcsóbb, és leghatékonyab szer. A másik igazság meg az, sokan helytelenül alkalmazzák főleg tartós hordozók esetén, de füst, vagy furettós bejuttatásnál is. Sokféle hiba lehetőség van, dózis, kezelések száma, időpontja.
Hallottam olyan esetről amikor az illető, megkésett a kezelésekkel, igy a sorozatra való amitrázt, egy adagba sűrítve nyomta be a családoknak. Nem is volt utánna gondja, az atkákkal.  Igaz, a méhekkel sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 00:11
Geddekas!
Ezek az én premisszáim, nem a Cserényié.Tulajdonképpen jogos a felvetésed. Az amitráz valóban vizes közegben bomlik. Lehet, hogy felületes voltam, amikor azt írtam, hogy a viaszban bomlik le. Mintha úgy emlékeztem volna, hogy a Tóth Péter azt írta, hogy friss kezelések esetén tudta csak az anyavegyületet kimutatni a viaszból. Tehát, hogy a bomlás később következik be. Lehet, hogy már eleve bomlott állapotban kerül a viaszba. A lényegen nem változtat: az aktív vegyület nem mozog a viasz és a pempő között. Azért írom, hogy a pempő, mert az atka másképpen nem kerül kapcsolatba a viaszban lévő hatóanyaggal. Véleményem szerint annak zsírfrakciójába kerül vissza a viaszból a hatóanyag. Ezt amerikai anyanevelőknél le is írták. Az anyák nem keltek ki a visszaoldódott kumafosz miatt. Az atka pedig ebben a pempőben fekszik, ahonnan fel tudja venni a nagyon kis mennyiségű (ölő hatással nem rendelkező) hatóanyagot. Szerintem mindenképpen kell lennie egy folyadék frakciónak, amibe megtörténik az oldódás. A (bábinges) sejt és a báb teste közötti ilyen transzportot nehezen tudok elképzelni. Így az atka a báb vérén keresztül juthatna csak a szermaradványhoz. Ennek én nagyon kicsi valószínűségét látom. Viszont a pempő esetén az utóbbi út (bábvér-atka) még pluszban is fennáll.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 00:16
Jenő!
Drukkolok Nektek. A hit mindent képes legyőzni. Valószínűleg az a baj, hogy én nem hiszek a mesékben. Ezért számolni szoktam a kezelések után az atkahullást. Abból jutottam erre a következtetésre. Amiről Te írsz, az ezt egyáltalán nem cáfolja. Ahhoz ugyanis atkahullási adatokat kellett volna megadnod, nem léputca számokat. Látom nem érted a tolerancia fogalmát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 10. 07:28
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Petronius arbiter - 2015. Március 10. 09:46
Geddekas!
Ezek az én premisszáim, nem a Cserényié.Tulajdonképpen jogos a felvetésed. Az amitráz valóban vizes közegben bomlik. Lehet, hogy felületes voltam, amikor azt írtam, hogy a viaszban bomlik le. Mintha úgy emlékeztem volna, hogy a Tóth Péter azt írta, hogy friss kezelések esetén tudta csak az anyavegyületet kimutatni a viaszból. Tehát, hogy a bomlás később következik be. Lehet, hogy már eleve bomlott állapotban kerül a viaszba. A lényegen nem változtat: az aktív vegyület nem mozog a viasz és a pempő között. Azért írom, hogy a pempő, mert az atka másképpen nem kerül kapcsolatba a viaszban lévő hatóanyaggal. Véleményem szerint annak zsírfrakciójába kerül vissza a viaszból a hatóanyag. Ezt amerikai anyanevelőknél le is írták. Az anyák nem keltek ki a visszaoldódott kumafosz miatt. Az atka pedig ebben a pempőben fekszik, ahonnan fel tudja venni a nagyon kis mennyiségű (ölő hatással nem rendelkező) hatóanyagot. Szerintem mindenképpen kell lennie egy folyadék frakciónak, amibe megtörténik az oldódás. A (bábinges) sejt és a báb teste közötti ilyen transzportot nehezen tudok elképzelni. Így az atka a báb vérén keresztül juthatna csak a szermaradványhoz. Ennek én nagyon kicsi valószínűségét látom. Viszont a pempő esetén az utóbbi út (bábvér-atka) még pluszban is fennáll.

Irido!

Bár -miként Jenő írja- nagyrészt csak butaságokat szoktam írni, de annak idején (mikor innen a Mitac 20 EC-vel kapcsolatos megjegyzéseim révén véletlenül éppen ki voltam tiltva) már leírtam a "ződön", hogy az amitráz vízben gyakorlatilag nem oldódik, hiszen az 1 mg/l vízoldhatósága elhanyagolható. Az amitráz szerves oldószerekben oldódik jól (a vivőanyag is ezért szerves oldószer a növényvédő-szerekben, állatgyógyászati készítményekben). A szerves oldószerben oldott amitráz sem vízoldható, a szerves oldószerben oldott amitráz-oldat a vízzel emulziót képez. A metabolikus lépések során bekövetkező hidrolízis és a vízoldhatóság nem analóg fogalmak. Az említett méhész-fórumos hozzászólásban (Atka, 2014.09.17.) igyekeztem vázlatosan leírni az amitráz bomlásának, metabolizmusának néhány részletét, figyelemmel a pH szerepére valamint az anya-vegyületnek és metabolitjainak stabilitására, bomlási gyorsaságára. Igény esetén beszélgethetünk részletesebben itt is e kérdésről, de ezekkel a "butaságokkal" óvakodok külön kérés nélkül előhozakodni, nem szívesen irritálom azokkal az okos méhészeket...
Tóth Péter sem a viaszban oldott amitrázról és amitráz-metabolitokról írhatott, hiszen azok nem oldódnak a viaszban sem, ellentétben a kumafosszal, amely lipofil vegyület. Az amitráz és metabolitjai amennyiben a viasz-mintából  kimutathatók, ott nem oldat formájában vannak jelen, feltehetően nem a mintában, hanem annak felületén találhatók.  A lényeg: az amitráz a vizes (és savas) közegben nagyon gyorsan bomlik, metabolizálódik, mert mint írtam, az első bomlási reakció hidrolízis, mely bomlás gyorsasága elsősorban a pH-tól függ (lásd. "ződön"). A metabolitok némelyike sokkal stabilabb, mint az anyavegyület  és a primer metabolitok. Az olaj azért "védi" a bomlástól az amitrázt, mert benne az amitráz nem hidrolizál, azaz nem bomlik hidrolízissel, tehát amit Geddekas írt a vízben, viaszban, olajban "oldott" amitrázról, az valójában butaság, hiszen egyikben sem oldódik, hanem mindegyikben kolloid formában, emulgeálva található. A metabolizáció folyamán, annak végén aztán már vízoldható metabolitok képződnek (melyek képesek kiürülni), azok viszont már nem aktív formák, tehát nincs jelentőségük a tolerancia, rezisztencia kialakulásnak szempontjából akkor sem, ha valamilyen úton-módon bekerülnének a viaszba. A tolerancia, rezisztencia ott alakul ki gyorsan, ahol lipofil és stabil molekula a hatóanyag. A tragédia előrevetítését én még korainak vélem, a rezisztencia néhány év (az irodalom szerint 5 év) szünettel megszűnik, ezért náladnál optimistábban szemlélem a helyzetet.  Addig meg majd gyúrunk a VSH méhek szelekciójára, azok a törzsek is pár év alatt kiszelektálhatók. Geddekastól már amúgy is szerettem volna beszerezni Varroával együtt élni képes méheket, ő hosszú évek óta amitráz, kumafosz és fluvalinát nélkül méhészkedik -mint olvasom- teljes sikerrel. Reményeim szerint az ő varroa-szenzitív higienikus viselkedésű szelekciójával új távlatok nyílhatnának a szintetikus vegyszerektől mentes méhészkedésben. Ha Bross előadását hallgatom, akkor meg erősödik bennem a meggyőződés, hogy új hobbit keressek magamnak, s ne a méhegészségügy problémáit próbáljam boncolgatni. Szerencsére nálam nem várható a megporzási krízis jelentkezése, vadméheim, poszméheim révén ezzel nem kell számolnom, s nem szükséges megvárnom az OMME és a méhészeti ágazat teljes összeomlását, lánglelkű egykori navigátorunk tanácsára hallgatva legfeljebb megkezdem -a józan belátás jegyében- az  "önkorlátozást"...

Kivancsi 111!

Azt nem tudom, itthon ma milyen mértékű az atka-populáció amitráz- és fluvalinát-rezisztenciája, de a nemzetközi irodalmi adatok tükrében egyik sem zárható ki kategórikusan, létező problémaként kell azokkal számolnunk. Hogy milyen intervallumban következhet ez be, arra nézve még európai adatok sincsenek. Tagadhatatlan, hogy az amitrázra hosszú időn keresztül sem alakult ki eddig nálunk rezisztencia, de az utóbbi évek adatainak tükrében talán nem kellene a lehetőségre legyinteni. Mint írod, "Kezelni kell atka ellen és többször mint régen..." . Nos, ha többször kell kezelni, az Iridot igazolja. A többszöri -esetleg emelt dózisú- kezelés pedig egyéb méhegészségügyi veszélyeket generálnak. Nem régen kérdezted, olvasta-e valaki, hogy az egyik autentikus szakember még mindig az amitrázt tartja a leghatékonyabbnak. Nos, én olvastam, s kicsit bővebb szövegkörnyezetben idézem, mert nem csak a hatékonyságról beszélt a szakember.
"Természetesen azzal tisztában kell lennünk, hogy a mászkáló méhek kaptárak előtti megjelenése sok egyéb tényezőre (súlyos atkafertőzés, vírusok jelenléte, növényvédő szerrel végrehajtott mérgezés stb.) is visszavezethető, de arra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy az atkaölő szerek közül az amitráz hatóanyag alkalmazásának hatására is előfordulhat mindez. Tehát szembe kell nézni azzal a kellemetlen ténnyel, hogy az atkák elleni védekezésnek lehetnek ilyen árnyoldalai, és ez az egyik fő oka annak, hogy az amitráz alkalmazásával nagyon óvatosan kell bánnunk, annak ellenére, hogy a vegetációs időszakban ez a leghatékonyabb eszköze az atkafertőzés leküzdésének. A későbbiekben érdemes volna tisztázni azt, hogy a mászkáló méhek amitráz hatására való megjelenését mekkora dózishatáron túl tudjuk észlelni, illetve azt, hogy az alkalmazástechnikának (gyári hordozók, olajnedvesen berakott lapkák, füst, meleg vagy hideg köd stb.) mekkora szerepe van a jelenség kialakulásában. Egy dolog mindenesetre már ma is látható: az amitrázzal végrehajtott zárókezelések (különösen a kőolajszármazékokkal végrehajtott meleg köd képzése), valamint a tavaszi füstölések egyértelműen hajlamosítanak a jelenség tömeges kialakulására."
Az idézet a Környezetterhelési Monitoringvizsgálat 2013-2014. c. kiadvány 23-24. oldaláról származik.
Nem azt akarom mondani, hogy egyedül ez lehet a "Szentírás", de ha már kérdeztél, gondoltam, válaszolok, még ha butaságnak is tűnik, hogy az amitráz-, fluvalinát-rezisztenciát kategorikusan kizárni képes gazdag tapasztalataid ellenére néhányan, néha mégis elagyalgatunk a témán... Abban meg őszintén reménykedek, hogy esetleg nem Iridonak, hanem Neked lehet igazad... 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 13:25
Tomipapa!
Az idézett monitoring vizsgálati füzet 29. oldalán látható a lépekben kimutatott szennyező anyagok mennyisége. Két mintában amitráz anyavegyület található, a többiben amitráz bomlástermék. Rémlett a hidrolízises bomlás, ezért írtam, hogy Geddekas észrevétele jogos. Logikusabb, hogy előbb bomlik, aztán jut be a viaszba, ahol víz nem éri. Azt nem tudom, hogy a metabolit nem zsíroldékony-e ? De azt gondolom, hogy a lényeg abban van: amitrázból nem tud aktív formában visszakerülni a hatóanyag. A hosszú éveken át tartó hatásosság a másik két szerrel szemben véleményem szerint ennek tulajdonítható. Azonban mindhárom esetében ott van egy másik igen fontos tényező: a kezelésből származó egyenletes hatóanyag koncentráció csökkenés. Ami tartós hordozó esetén egy nagyon lapos, ezért veszélyes görbe, ködölésnél rövid, meredek görbe. A paradigma váltásnak ezért is lenne létjogosultsága: a fiasításba történő menekülés lehetősége extra kockázatot jelent. Mindig lesz olyan atka, amelyik előbb tud bemenni a sejtbe, mielőtt a méreg megölné. Ez pedig stimulust jelent pl. a már mutációval létrejött lebontó enzim fokozott termeléséhez. A mutáció ugyanis létrejött már nálunk is. Sőt erről már Jenő nekem évekkel ezelőtt beszámolt amikor ezt írta  egy privát üzenetben 2012.04.08-án :

Idézet
Nem ér semmit sem az amitrázos étolajos hordozó, mert nem igaz, hogy tartós. Kap a család egy mérgezést és az éppen kint lévő atka is. Számolhatunk talán egy fél füstölésnyi hatással a következő napon, aztán semmi hatás, mert ott szaladgálnak az atkák a lapkák mellett zavartalan. Amikor erősebb dózist használunk, akkor a méhek is pusztulnak.
Tehát ő már akkor leírta az amitráz tolerancia jelenségét. Ami azóta rezisztencia lett a lapka dózisszintjén. Furetto esetén nálam most van tolerancia. Azt nem tudom megmondani, hogy ez az állapot meddig marad fenn? De ezzel a hatékonysággal csak szinten lehet tartani az atkát fiasításos időben. Keléskor a többletdózis miatt a toleráns atka is pusztítható vele, ha nincs hová visszabújnia a szer elől. Azonban ez évek alatt egy fordított dugóhúzóba kerülés. Mindig emelkedő atkaszám az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva, ha nincs paradigma váltás: télen fokozni a védekezést. Erre lenne jó a kumafosz, ha az irdatlan hatóanyag mennyiséggel a Check Mite plussal a nyári kezelések alkalmával nem teremtünk alapot a kumafosz toleranciának. Ez így ugrás a szakadékba.
Mennyi idő alatt tűnik el a rezisztencia? Szerintem az öt év arra vonatkozik, amikor senki nem használja. Lesz ilyen ? Ez az állapot csak akkor állhat fenn, ha egy röpkörzetben egy méhész van, és ő nem használja. Nekem emiatt vannak aggályaim. Multirezisztencia: a piretroid rezisztens gént elég az országban egy helyen egy amitráz toleráns atkának átvennie úgy, hogy a kétféle atka egyszerre megy bele egy sejtbe.  Utána az ál-ivaros szaporodás gondoskodik róla, hogy ne tudjon kereszteződéssel eltűnni, és mindenütt az lesz az uralkodó, ahol e két szer valamelyikével kezelnek. Egy biztos hatású kumafosszal nem lenne ez sem probléma. De a Check  Mite plus miatt ez sem lesz megfelelő hatású. Pontosan az az aggályom, hogy az ország egyik harmada még amitrázozik, a másik fluvanilátozik, a harmadik kumafoszozik. Egyszerre lesz jelen mindhárom hatóanyag. Így nem tud eltűnni. Ezért mondom, hogy a legbiztosabb túlélési stratégia az, hogy télen az Varroa írmagját is kiirtani, hogy a család átvészeljen egy évet, amikor ismét téli kezeléssel csökkentjük le radikálisan az atkát. Alapvetően a Jenő sem beszél másról. Ahol az áttelelő atkaszám kellően kicsi, ott a toleráns szerrel is át lehet vészelni egy évet, igaz nagyon sok kezeléssel, és ki tudja mikor éri el a tolerancia azt a szintet, hogy   az állomány már nem éri meg a következő téli kezelést. A fluvanilátnál is egyértelmű a helyzet: tartós hordozó adagjának szintjén volt rezisztencia, az 5 mg-os csorgatással pedig még tolerancia sem fiasmentes állapotban. Egyébként ez az amitráz toleráns atka nálam érzékeny a fluvanilátra 20 mg /5 napos adagban.
A rendszer három elemét előbb utóbb nem tudjuk fenntartani: nyári kezelés, méhsűrűség, vándorlás. Ha az elsőről most nem mondunk le (azután, hogy a fluvanilát sem lesz jó) , akkor a vége az lesz, hogy mindháromról le kell mondanunk. Szerintem ebben igaza van a Brossnak, ha ő nem is eképpen fogalmazta meg. Abban pedig Neked van igazad, hogy a méhegészségügy a jéghegy. A Titanic a méhészeti ágazat. Mert a méhegészségügy miatt süllyed el a méhészeti ágazat, nem fordítva: a méhegészségügy süllyed el a méhészeti ágazat miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 10. 17:12
Miért raktok étolajat tartóshordozó esetén, ezeket régen is csak vízzel készítettük. Olajjal nem tud kiszáradni, és mérgezni fogja a méheket. Az étolajat vízzel helyettesítem, és csontszárazon függesztem a fészekbe. Apró bolyhokra rágják. Így eljut mindenhová. Kizárólag, csak kiegésszítő kezelésként használtam. Főkezelésként füstöléssel, újjabban furettóval. Zárókezelésként nyomok egy furettót, persze ezzel már igyekszem eltalálni az utolsó kirepüléses napokat. Télen, én még soha nem nyitottam fel a kaptárak tetejét. Télire októberben fekete fóliával takarjuk a kaptár sorokat. Elég ezt egyszer fellövöldözni kapcsozóval. Nem kíváncsiskodom, úgy is tudom hogy mi van benne.
Most olvastam kétféle véleményt, az egyik az hogy már vannak amitráznak ellenálló atkák, a másik az hogy nincsen.
Nállam egyenlőre még, működik az amitráz. Viszont annyit tapasztaltam hogy fő védekezésként már nyáron napraforgó után kezelni kell, persze ajánlatos akác után is. Majd a szokásos őszi kezelések vannak. De ha nem amitráz, akkor mi ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 10. 17:37
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 18:18
Jenő!
Írtam, hogy 2012.04.08-i a pü dátuma.
 Én arra próbálom ösztönözni a méhészeket, hogy gyanakodjanak másra is , amikor visszafertőződésre gondolnak. Abból ugyanis nem származhat baj. Amit az atka terjedési módjáról és időszükségletéről írtál, teljesen egyetértek. Én azt gondolom, hogy első évben bejön egy ilyen atka, a következő évben már a méhészet 20-30 százalékában olyan mértékre szaporodik, hogy a következő évben már csak ilyen atka van a méhesben. Ez igazából két naptári évet jelent. Én nem tudom mással magyarázni, hogy az egyik évben Perizinnel kontrollált hatékony amitráz kezelés két év múlva hatástalan (itt mindegyik kezelés 300 mg száraz amitrázt jelentett kartonlapon). Azt hittem, hogy a Furettos emelt adagos kezelés hatásos (itt az egy óra alatt bejuttatott amitráz mennyisége a többszöröse az én kartonlapjaimnak, ami egyébként a tízszerese az étolajos papírlapénak, de még mindig harmada  az Apivarnak. Több részletben viszont eléri azt. Nos a Furetto is csak annyira volt képes, hogy a szaporulatot irtsa. A Perizin mutatta meg, hogy mennyi atkát nem volt képes levinni a Furetto. Abba a jövő nyáron elpusztultak volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Március 10. 18:54
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 10. 18:56
Irido!
 Ha esetleg részleteket is tudhatnánk, mit takar az emelt hatóanyag a furettó esetén. Vagy azt hogy mi az alap, mert többféle ajánlás is létezik. A másik hogy milyen időszakban történt, az általad leírt eset. Nyáron vagy, késő őszön kevés, illetve fiasmentes időszakban? Hány szabályos kisérlet eredménye, igazolta a feltevésed? Továbbá milyen furettó készüléket használtál, Mert ez sem mindegy, az adagoló dugattyú és henger közötti illesztés sokat számít. Egyenletesebb adagolást tudunk elérni, ha O gyűrús a dugattyú. Nagy tömítetlenség esetén, a folyadék oszlop magasságának csökenésével, a bejuttatott szer is jelentősen kevesebb. Mit jelent az "egy óra alatt bejuttatott szer" fogalma? Sejtésem az, hogy az egy órára bezárt kijárókra utalsz. Ami füstölésnél elengedhetelen, de furettónál gyakorlatilag felesleges. A  berobbantott finom köd gyakorlatilag lecsapódik a kaptár belsejében. Még szellőztetési reakciót is alig vált ki a méheknél. A füsttel ellentétben. A méhek kímélése, és a visszarobbanás elkerülése miatt. Egy a kaptár hátulján alulra fúrt, lyukon keresztül nyomom be akár a füstöt vagy a furettót is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 10. 19:46
Sziasztok!


Ez tetszik jó olyanokat olvasni ami gyakorlati tapasztalataimat alátámasszák. legközelebb Jenő áll az igazsághoz de Iridó és Tomipapa se ír rossz vagy kifogásolhatót a számomra mivel a rezisztencia ill tolerancia az amit 100%ban nem tudunk kizárni.De talán az hogy Iridó avval nem szeretnék vitatkozni amit arról írtál hogy a különböző szerek használlata hozzásegít a rezisztencia kialakulásához viszont egy  adott méhészeten elül arra hogy 2-3 szerre is rezisztenciát fel tudjon mutatni nem látom reális veszélyét.


ÜDV :KARCSI



Kedves Kánya!


Mint az előbb leírtam nagyon jó olvasni ha szakmai alapon megfogalmazott olyan írásokat amik ha nem is értenek egyet mindenben de a maguk mondanivalója igazából érdekes szakmailag illetve gondolkozási oldalon előremutatóak. Viszonylag meglepett mikor megláttam hogy ide te írtál de aztán miután elolvastam megnyugodtam hogy nem lett repülés közben semmi baja a szárnyadnak és nem ütötted be a kicsi okos fejed mivel pont olyan segg illetve ordenáré módon írsz mint eddig. UFF!!!



ÜDV: SASTOLL
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 20:15
Robotur!
Szeptember elején vettem gyári Furettót. Zsír új. 100 ml petróleumba 8 ml Mitac (került) frissen bontott. Ez ugye milliliterenként 19,2 mg amitráz. Ez elvileg 100 család adagja lenne, de amikor megszámoltam, hogy mennyit kezeltem a visszamért emulzió után, akkor kiderült, hogy kb. 2 ml-t kapott egy család. Azaz majdnem 40 milligrammot. Hozta is szépen az atkát, de kivétel nélkül vonaglott mindegyik, tehát nem volt azonnali pusztulás. Utána visszavettem az adagot. Változott mindig a kijuttatott mennyiség, ezért 20 mg-nál nem mertem többet adni soha. Az eredeti adagolás mintha 5 ml Taktic lenne, családonként 1 ml-rel az kb 7 mg. Az Antivarral 20 mg-ot vittünk be mindig. Ezt a méhek durván egy órai bezárással "használták" fel. A Furettózáskor én sem zártam, de sosem tudtam azt, hogy mennyi hatóanyag jön ki a füsttel. Egy-egy füstölés 70-80 atkát hozott le. Szeptember -október legmelegebb napjain füstöltem 14 szer. Ezután Perizineztem novemberben. A lehozott atkák száma 50 és 300 között volt. A fiasítás már olyan minimális volt, hogy ezek az atkák több füstöléssel is találkoztak. Volt olyan családom, amelyiktől összesen 25 atka potyogott. De ezektől éveken át egy darab sem esett le semmilyen kezelésre.  Most fertőződtek a többitől. Ezek árnyékban lévő méhek voltak, a többi napon volt.  Talán oda jöttek be egy-két évvel előbb vándorméhészek méheivel atkák. Én nem voltam sehol sem velük. A legközelebbi méhes 1,5 km-re van  egy db (szintén álló méhes) a többii 4 km-en túl található. Az előtte levő évben működött a kartonlap, a múlt nyáron teljes hatástalanság. A 300 mg-ot úgy számoltam ki, hogy az Apivar napi 20 mg-jának megfelelő adag legyen. Két hét alatt rágták szét. De ez napi 20 mg, a füstölés egy óra alatt juttat ennyi hatóanyagot a méhekre. Az étolajosnál 7 nap alatt 30 mg, az 4 mg/nap. A száraz kevésbé toxikus a méhre, tehát az étolajos adagját valószínű tényleg veszélyes lenne emelni. Ha a tolerancia alapja az, hogy lebontja az atka az amitrázt, akkor a meglévő enzimkészletével óránként 1 mg-ot lebontva a kartonlapon levőt hatástalanítani tudja  , a füstölés 20 mg-ját viszont nem. Nekem viszont úgy tűnik, hogy óránként már 5-10 mg-ot is le tud bontani. Illetőleg ezzel egyenértékű, ha be tud bújni a fiasba. Nyilván a füstnél erre csak kicsi esélye van. A gond az, hogy semmi garancia nincs arra, hogy egyszer óránként nem fog tudni lebontani 20-30 mg-ot. Hiszen pontosan erre szelektálunk. Csak azok maradnak életben,amelyek túlélik ezt a szintet is. Csak ezeknek lesznek utódaik. Beltenyésztett utódaik, hiszen elvétve van idegen atkával párosodás. Minden egyes kezeléssel rövidül az az idő, amíg a konkrét adagban hatásos a kezelés. De nem lehet az égig emelni az adagot. Ha minden atkát elpusztítanánk, akkor nem lenne probléma. De én hiába pusztítok el minden atkát, ha a szomszédom nem teszi ugyanezt. Nagyon őszintén mondom, hogy én ebből nem látom a kiutat. Mármint ami ezekre a szintetikus szerekre alapoz. Ezek közül az amitráz a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkező szer. Ha azzal baj van, akkor a többitől mit lehet várni ? A Jenő példája is fényesen mutatja: az atkának a képessége már megvan arra, hogy lebontsa az amitrázt (feltételezem, hogy ilyen módon hat). A kérdés már csak az, hogy adott időegység alatt mennyit tud lebontani. Az idő előrehaladtával mindig többet és többet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 10. 20:21
egy  adott méhészeten belül arra hogy 2-3 szerre is rezisztenciát fel tudjon mutatni nem látom reális veszélyét.

Karcsi!
Most én szegezem neked a kérdést, amit Te a Legyen Köztársaságnak. Mire alapozod azt, hogy nem lesz egyszerre több szerre rezisztencia? Én ugyanis akárhányszor végiggondolom a dolgot, mindig erre az eredményre lyukadok ki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 10. 20:45
Köszönöm a választ!
A furettót én saját készítésűt használok, de valóban  tapasztaltam az egyenetlen adagolást amit végre sikerült megoldanom. Egy a dugattyúra esztergált horonyban, elhelyezett O gyűrűvel. Ezenkívül érdemes a folyadék szintet már, féltartály esetén is utánna  tölteni. A precízebb adagolás miatt.
Án talán már  10 éve sem használtam mást mint amitrázt, persze azért résen vagyok. Itt pedig a szélrózsa egyik irányába sem tudnék úgy elindulni, hogy 300 méteren belül ne akadjon utamba méhészet. Bár korai még nyilatkozni,  de igéretesek tűnnek a családok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 11. 07:38
Szia Iridó!


Na nem tudom bizonyítani semmilyen kutatási eredmény vagy tudományos tanulmány nem áll a saját elméletem amit leírok. Eredeti szakmám kertész ezért a rezisztencia illetve tolerancia nem egészen ismeretlen fogalom számomra. Az hogy egy méhészeten belüli szerrotáció nem hogy erősíti hanem gyengíti a rezisztens törzsek kialakulását abban biztos vagyok. Az amitráz rezisztencia illetve fluvalinát rezisztencia vagy bármely egyéb szerrel történő kezelésre kialakulórezisztencia ha megfelelő rotációban használjuk a különböző hatásmechanizmusú szereket akkor kicsi esélyét látom hogy egy állományban 2-3 fajta is jelen legyen egyszerre.Ezt arra alapozom hogy mivel használunk olyan szereket is mint oxálsav ,hangyasav amik roncsolás illetve maró hatás miatt rezisztencia kialakulására nem igazán lehet számítani.A MEGFELELŐ VÉDEKEZÉSI STRATÉGIÁHOZ SZOROSAN HOZZÁTARTOZIK A KONTROLL ILLETVE AZ ODAFIGYELÉS !!!  Az hogy vannak azok a méhészetek akik egysíkúan védekeznek és ezzel szemben azok akik felismerik azt hogy komoly veszélye van annak hogy nem lesz jó vége a dolognak és váltogatják a különböző hatású szereket. Én bízom a tudományban és remélem lesznek még olyan atka elleni új szerek illetve védekezési stratégiák amik szélesítik azt a fegyvertárat amit be tudunk vetni.Mivel 1986 volt az-az év amikor a Mitac 20ec t mint szelektív atkaölő szert tanultuk az iskolába, ezalatt az idő alatt jelentős rezisztencia ami teljesen el lehetetlenítené az amitráz használatát. Ha pl az oxálsav lesöpri az atkát ezután fluvalináttal kezelek nem hiszem hogy rezisztens  amitráz                                                                         toleráns atkák törnek elő illetve összeomlást tudnának tárgyévben okozni . Esetleges külső befertőzöttség esetén lehet gond de ezért tartom fontosnak a folyamatos kontrollt. Azt viszont csak a méhész felelősségének tartom ha nem figyel oda és ráakarja maszatolni másra a felelősséget. Ez akkor is így van ha a szomszéd a hibás illetve őt nem tájékoztatta az OMME  ami jól hangzik  de azt már csak ne kívánjuk el hogy Tóth Péter vagy Cserényi doki kezelje végig a balf...szok méhészetét mivel erre nem hiszem hogy a legjobb indulattal is lenne kapacitásuk erre.




ÜDV :KARCSI
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Március 11. 08:30
Hú Karcsi, de jó hogy kertész vagy. Pillanatok alatt meg fogod érteni az aggályomat. Szerinted ivartalan szaporítással egy Gönci magyar kajsziból mennyi idő után lesz Bergeron ? Mert az atka kvázi ivartalan módon szaporodik. Evolúciós zsákutcába jutott a lezárt sejtben. A párzások 99,9 százaléka anya- fia, illetve  nővér-báty párosodás, ahol  a hím egy haploid  utód. Pontosan emiatt időzített bomba a szerváltogatás. Folyamatos a szelekció minden egyes használatban lévő szerrel szembeni ellenálló képességre.  Ha amitráz és piretroid rezisztenciáról van szó, akkor ha az ország egyik fele amitrázzal kezel, akkor ott kiszelektál egy magas amitráz tűrőképességű törzset. A másik fele (akik  fluvaniláttal védekeznek) kiszelektálja a fordítottját, Aztán  jöhet egy kereszteződés, de ekkor két szuperszelektált törzs kereszteződik abban a 0,01 százalékos ivaros szaporodásban. Ez igaz a harmadik szerre is. Tehát ne felejtsd el: az óriási különbség abban van, hogy a mi esetünkben a kórokozó kvázi ivartalan módon szaporodik, szemben a növények kórokozóival. Tökéletesen igazad van, hogy teljesen más dolog az oxálsav. A leges-legvalószínűbb, hogy a hatásmechanizmusa nem anyagcsere alapon működik, hanem kontakt pH hatáson.  Ekkor viszont arra nem lehet számítani, hogy a fias sejten belül hatást fejtene ki. Ebben a relációban érvényes rá a lassú hatás definíciója. Azaz söprésről szó sincs. Két nap alatt a foretikus atkák maximum negyven százalékát tudjuk elpusztítani. Ezt egy amitráz toleráns furettózás is tudja. Amivel, mint tudjuk, szinten lehet  csak tartani az atkát, csökkenteni a populáció nagyságát nem.
Tehát én megint csak oda tudok kilyukadni, hogy az ördögi körből kikerülni csak a téli totális nullázással lehet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 11. 12:33
A totális nullázás, csak elméleti síkon működne..
Az emberi tényezőket is figyelembe véve ez a meglátásom.
Mert először is hitelt érdemlően bizonyotani kellene, a rezisztencia kialakulását. Az elmúlt évtizedekben sokszor felröppentek már ilyen híresztelések. Az az, sokszor becsapták már a méhészt. Aztán a méhek köszönik szépen, mégis jól vannak. Így nem teljesen alaptalanul kételkedhetnek azok, ahol még nem volt probléma.
Mivel a méhészek zöme se nem biológus, vagy vegyész. Így a tudományos fejtegetések sem fognak mindenkit meggyőzni.  Ezentúl, vannak párcsaládos hobbi méhészetek udvarok hátuljában. Egy részük hivatalosan nincs is. Ott vannak a gazdátlan rajok az erdőkön. A méhek, nem ismernek országhatárokat sem.
Persze az volna s jó, ha teljesen ki lehetne írtani de szerintem ez csak álom.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Március 11. 12:46
Kedves Iridó!


Téli zárókezelés oxálsavval,fluvalináttal ,kumafoszal,amitrázzal.Lehozható közel a kritikus határ alá az atkaszám.ha nincs fiasításmentes időszak akkor kivillázás is megoldás,de én bízom benne hogy jönnek még új módszerek pl feromoncsabdához hasonló illatcsapda vagy hőkezelés vagy lessz nálam még okosabb ember is aki kitalál valamit addig is amíg nincs más evvel kell beérnünk. De egyetértve Robotur szemléletével én sem látok még akkora problémát természetesen a megfelelö odafigyelés mellett.


ÜDV:KARCSI
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2015. Március 11. 12:57
Véleményetek szerint erre érdemes odafigyelni??

http://www.atkacsapda.hu/vasarlas.html

Válaszotokat várom, köszönettel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Március 11. 13:47
Ez a készülék gyakorlatilag egy herecsapda. A heréket befedés után elpusztítják, elektromos áram segítségével. Az elpusztított fiasítást a méheknek kell kitakarítania. Szerintem ennek nem sok értelme van, mert szinte ugyanannyi munka van vele, mint a hagyományos építtető kerettel, ráadásul viaszt sem lehet termelni vele. Viszont jó sokba kerül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Anubisz - 2015. Március 11. 14:06
vegyünk egy 100 családos méhészetet

1 nap 10 családot kezelünk,mert kb ennyit bír ki az aksi, a leírás alapján
költség: alapkészlet 65 000 Ft (tartalmaz 3 keretet) + 7 keret (7*16500= 115.500) összesen 180.500 Ft + aksi ami 15-20000 forint, az induló költség cirka 200.000 Ft

azonban ez a keret mennyiség nem elég, mert 100 családom van és csak 10 családot tudok kezelni 23-24 naponként, ami azt jelenti 230-240 naponként kerül sor atka irtásra a család!

az ideális az lenne, ha minden családhoz lenne egy keret, na de ez 1.650.000 Ft  :o


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2015. Március 11. 14:41
Szia atya! Előre is elnézést, hogy mint kezdő belekotyogok a témába. Én nem látom forradalminak a dolgot. A szezonban nekem mindig bent vannak az építtető keretek, erre egészen őszig herefiast húznak. Amint lefedik, kivágom, kitördelem, és kiolvasztom a viaszt. Így viaszt is nyerek. Az előnye talán abban van, hogy itt folyamatos lehet a here petézés, mert kitördelés után nyilván vissza kell építsék a méhek a keretet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gergo55 - 2015. Március 11. 15:20
A dolog roppant egyszerű, bedrótozok egy építőkeretet, a huzalokra csatlakozót kötök, a kerethuzalt fűtőszálnak használom. A vaterán rendelek egy ~1000Ft-os kis tápegységet+időzítőt  amin pontosan szabályozható a kimenő áram, beállítom -ez egy kicsit babramunka- úgy, hogy a kiépített lépet még ne olvassza meg, de a herebábok és velük az atkák kapjanak elegendő hőt, hogy elpusztuljanak. Ennyi. Akku nélkül 10ezer alatt vagyok.
Ha meg lehetne úszni ezzel néhány kaptárbontást, akkor még talán értelme is lenne.
Más: régebben azt gondoltam, hogy messze még az az idő, hogy azon fogunk vitatkozni, hogy szabványosítani kellene a kaptárakon alkalmazott klf. csatlakozókat pl, etető, itató, mikrofon, lopásjelző, stb. és tessék itt a herehamvasztó ..... 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 11. 16:34
Felszámoltam a herefiasító kereteket, csak a gond volt velük. Pergetéskor is csak bezavart, a munkafolyamatba. Az állandó herefiasítás kitördelése és kivillázása felborítja a család természetes összetételét. Így rengeteg energiát fordítanak az egyensúly helyreállítására. Természetesen ez "szorgos" méhész esetén, soha nem sikerül nekik. Elterjedt szokás az is hogy a méhész minden beavatkozáskor, az összes herefiast ki villázza.
 Egy másik történet,  egy asszonyka mesélte, hogy többet nem tudnák őt rávenni arra hogy megint elmenjen pergetéshez segítségnek. Gondoltuk, összemarták a méhek. De nem erről volt szó, fedelezett és a gazda utasítására nem csak a lefedett mézet hanem herefiasokat is felkellett fedeleznie. Így nem csak a fedelezőbe, hanem a pergetőben a mézbe is belekerült a széttrancsírozott herfias trutymója. Ami ráadásul minden szűrés nélkül került, a hordóba. Az illető azóta  nem lehett rávenni még a méz fogyasztására sem. Hiába bizonygattuk, hogy  ez nállunk nem így működik.
Lényegében arra lennék kíváncsi, hogy az éppítető keretes, herfias kitördeléssel hány százalékos atka gyérítés érhető el? Ezt nyilván a szineten tartáshoz is kevés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 12. 11:47
A herefiasító keret csak akkor gond, ha nem tudod mire kell használni. Egy biztos, hogy atkairtási célból szinte majdnem felesleges herefiasító keretet tartani a méhcsaládban, mert a kitördelési módszer olyan csekély hatású, hogy nem éri meg a ráfordított munkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 12. 15:37
Geddekas! Tudom mire való!
A "gond" az a töblet munkaidő ráfordításból ered. Mivel különbözik a normál kerettől. Kezdődik a külön kezelése már a keretek összeszegelésekor, ugyan is középre egy választólécet kell szabni, beszegelni. Műlépezésnél, szabni a műlépet. Besütéskor, külön erre a célra gyártott kicsi besütődeszkát kell használni. A léptűzdeléses mézeltetési módszerem miatt, nincsennek külön méztéri vagy fészekkeretek. Így elméletileg, és gyakorlatilag is, bármelyik keret felkerülhet és fel is kerül a pergető helységbe. Így ha az építő részébe herifias van, akkor ki kell vágni. Ha mézzel rakták tele, akkor meg a pergetőben a kiszakadásával van a gond. Mivel nem tartja drót a szabadon épített lépet. Vándortanyán meg áshattom el, a kitördelt herefiasítást.
De azért vándortanyán, hasznát veszem a kicsi besütődeszkának ;). Jó húsvágódeszkának, vagy lábas alátétnek, pipadohány vágására, és hal pucolásra, nem használom mint Matula bácsi.

Az atkagyérítés mértékét sejtettem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Március 12. 16:16
Ennyire nem bonyolult a helyzet. Nekem a keretes méhcsaládjaim NB lépeken vannak. De minden fészek szélére teszek 1-2 hunor vagy 1/2 Nb műlépes keretet (a hunor jobb). Ennek az aljára építik a herelépet a méhek. Ennyi.

A hunor keret rendesen drótozott műlépezett, tehát szépen pergethető és az alján épülő szabadépítmény könnyedén letörhető.

Mire használom, ha nem atka csapda? Egyszerű! Ez a rajzási láz legjobb jelzője. Amikor táblás fedett herefias van, akkor kell radikálisan beavatkozni a méhcsalád életébe és ezzel meg tudom előzni a rajzást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Március 12. 17:29
A ki tőrdelt here fiasítást , Te el ásod ?  Miért nem olvasztod ki a viasz pedig jól jőn nem?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 12. 17:46
Vándortanyán, nincs lehetőségem a kiolvasztásra. Az akác elejétől a végéig, ott vagyok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 12. 17:55
Geddekas!
Nekem is volt hunor és amikor megszüntettem, én is erre használtam fel a lépkészletét, mert  valóban működik. Ahogyan leírtad. Viszont mi ketten méhészkedünk a nejemmel, a hunor keretek alján sokszor előfordult hogy nem herés hanem mézeslépet húztak. Na ezzel neki gyűlt meg a baja, a fedelezésével pergetésével, vagy akár ha csak félreraktuk lépesméznek. De többnyire azért ezeknem voltak teljesen fedve, A pergetőbe betörtek lecsúsztak, szóval ment a "visákolás". Jobb a békesség, ha már 30 éve eggyütt vagyunk. Aztán, ahogy öregedtek a hunor keretekben a lépek úgy leselejteztem ezeket is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Március 13. 18:05
Erre a célra zárhato tetejű vődrőt használok , és minden viasz kaparékot bele teszek . Amikor olvasztásra kerűl a sor elő veszem. Előtte fém vődrőt használtam , de az rosdásodni kezdet . A tetején szellőzőt ne felejts csinálni , már ha ki probálod . Űdv .  Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 13. 20:53
QUQURIQ !!!

Én összeszedem a here fiasítást és megeszem! Tyúkocskám meg imádja, ha here csapdát állítok…

A fehérje bő Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Március 14. 14:13
Az erdőn én is próbálkoztam a herefiast felkínálni a madaraknak. Szorgosan hordták a fiókáknak a hernyókat, de a kirakott lépdarab közelébe sem repültek. Biztos nem szerepelt a természetes étlapjukon. Pedig milyen kövér falatkák lettek volna. ..
Egyébként emberi fogyasztásra sem alkalmatlan. Afrikai embertől láttam, hogy a fa tetején az odúból éppen kirángatott  mézeslépet, tömte a szájába fiasítással együtt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Március 14. 14:29
Végűl is rengeteg vitamin , és fehérje van benne , de bogár és ezért viszolygúnk a legtőbben hogy meg egyűk . De végeztek kisérletet ha bundába sűtik simán elfogyasztjuk .  Csak ne tudjunk rola hogy mit eszűnk .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2015. Március 14. 16:49
kicsit sárgarépához hasonlít az íze.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Március 14. 18:57
QUQURIQ !!!

Barátom mondta, hogy a piacon keresik újabban a here fiasítást!
A gyúró, kocka hasúaknak a leg jobb fehérje pótló.
A kínai étrend egyik gasztronómiai különlegessége, és ráadásul nem is olcsó!!!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2015. Március 16. 11:07
A tyúkok imádják a kitördelt herefiast! ;) Még verekszenek is érte. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Április 30. 14:52
QUQURIQ !!!

Az enyhe tél miatt az idén is várható lesz az atka invázió!
Kiskakas szerint most még több atka telelt át országosan mint az előző évben.
Fenti akác után, lesz egy kis idő az atka irtásra!!!
Ne-fe-led-jük!!!

A kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Április 30. 17:54
Ne feledjük, de lehetőleg a belógatós lóf@szocskákat kerüljük. Nem szabad hinni a tartós hordozókban. Abból csak gyűlnek a bajok. Tessék csak elővenni a bevált régi módszereket, a három naponkénti kezelési módszereket és a taglózó szereket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Május 01. 20:25
QUQURIQ !!!

...és a porcukros védekezés?
...és a kitört here lépek?
Tudom, mindezek csak gyérítések...
De!
Nem mindegy, hogy honnan gyérítünk!
10-ről 5-re, vagy
100-ról 50 re!
50% mid a kettő!
Miből mennyi lesz napraforgó végére?
...ha a visszafertüzöttséget nem számoljuk.
Mindig jobb a kevésből még kevesebbet produkálni, mint a sokból kevesebbet!

Az atkából a kevés is sok!!!

A matemetikus Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2015. Május 01. 21:50
Teljesen igazad van, nem mindegy hogy honnan gyérítünk! Viszont az tény, hogy akác pörgetés után azonnal neki kell esni az irtásnak!!! Aki ezt el bagatelizálja, vagy tényleg a "belógatós, eddig is így szoktuk" módszerre bízza az állományt, annak napraforgóra tényleg sok gondja lesz! (vagy már éppen kevés, mert nem lesz értelme harcolni...)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Május 02. 09:20
A porcukros védekezéshez mondjuk el, hogy családonként legalább 25dkg kell belőle. Használjunk az adagoláshoz nagy felületű konyhai liszt szitát. Méheknek kellemes ízű és erőteljesen serkenti a takarító hajlamot. Ráadásul az atka lábán lévő tapadókorongok tapadási képességét rontja, ezért gyakrabban ugrik mint egyébként. Ettől kimerül és a méhek könnyebben leseprik magukról. A leesett atka visszamászási esélye rossz. Szóval megszakad a szaporodási lánc.

Drágább és munkaigényesebb, mint az oxálsavas védekezés, de még így is a gyári atkairtó készítményekhez képest a költség kicsi, az atkairtó hatás pedig hosszabb, mint a taglózó szereknek.

Árvai György évek óta alkalmazza a porcukros atkairtást. Állítólag csak ezt alkalmazza. Szakirodalomban nem találtam  a hatékonyságra adatot. Persze azt is tudjuk, hogy tudományos vizsgálatoknál kontroll vizsgálatokra kitűnő módszer, de üzemi alkalmazásról még csak az Árvai Gyuri méhészetéből vannak hírek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kokó - 2015. Május 02. 13:25
Geddekas!
Hogy is csináljuk ezt a porcukros atkaírtást?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Május 02. 16:24
Sziasztok!

Az idei első atka gyérítés megtörtént....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Május 02. 16:32
Én is tördeltem ki herelépet, de atkát nem találtam benne. Igaz csak belevilláztam néhányba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Május 02. 17:50
Kokó!

Nem hiszem, hogy részletesebben kéne ragoznom, de leírom.

Vásárolsz annyi porcukrot, hogy minden családra jusson kb 25 dkg.
Elkéred a feleségedtől a konyháról a liszt szitálására is alkalmas szitát. Lehetőleg félkezes, tehát nyeles könnyű, akár műanyag szita legyen. Nekünk a háztartásban régóta van ilyen, ezért nem tudom, hogy most milyen kapható.
Méhészfelszerelésedhez ezeket hozzákészíted és kimész a méhesbe.
Füstölőt beindítod.
Kinyitod az első kaptárt és a méhekkel borított lépeket egyenként kiemeled és annyi porcukrot szórsz a megdöntött méhekkel borított lépfelületre, hogy a méhek többé-kevésbé fehérek legyenek.
Ezt csinálod minden léppel, majd bezárod a kaptárt és folytatod a következővel.

Állítólag nem kell háromnaponként megismételni, elég háromszor egy évben megcsinálni.

Szerintem nagyon munkaigényes, de 30 méhcsaládig még ez kivitelezhető. Árvai György évtizedek óta folyamatosan pempőt termel, állandóan turkálnia kell a kaptárokban és nyilván nem 30 méhcsaláddal dolgozik, de mégis beilleszti az éves munkarendjébe a porcukros atkairtást.

Szerintem mézelési szezonban, akinek van ideje rá, megcsinálhatja a porcukrozást, de a nyárvégi és őszi atkairtást én biztos, hogy az oxálsavas csurgatással fogom csinálni.

Ennyit tudok mondani róla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Május 02. 21:06
Mi kitördelés után lefagyasztottuk a hereépítményt,ma beleturkáltam egy kicsit.Volt benne jó pár atka,de ezek legalább már nem mennek innen sehová... ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kokó - 2015. Május 04. 11:23
Geddekas!
Köszönöm szépen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Május 04. 22:42
QUQURIQ !!!

A horgászok keresik a here csalit, csemege a halaknak!!!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Május 05. 06:40
Meg a tyúkocskád is  :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. Június 14. 11:54
Erről a videóról mi a véleményetek?

https://www.youtube.com/watch?v=DsZd9XppthI

Én úgy csináltam, hogy egyenként kivettem a lépeket :o
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Június 14. 12:53
Árvai György ezt a módszert is alkalmazza a videón bemutatott módon. Hatékonysági mérést viszont nem emlegetett. Tény, hogy a takarítási ösztönt fokozza a porcukorszórás és káros mellékhatása nincs. Termelési szezonban van értelme az ilyen módszereknek. Azt nem hiszem, hogy A hatékonysága vetélkedne az elterjedt kezelési módokkal, de van létjogosultsága, van haszna, mint kiegészítő kezelésnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Június 16. 18:07
Sziasztok!
Szakmai tanácsot szeretnék kérni.
Abban a helyzetben vagyok, hogy akác után hordás miatt nem tudok teljes atkairtást végezni. Ettől függetlenül nem akarom ráhagyni a dolgokat. Ámor-akácon egy amitrázos kezelést végeztem (nem volt elvehető mennyiségű termelés). Amit bazira furcsállottam, hogy a két higiénikus aljam egyikén sem találtam atkát (amit hibáztam, csak a kezelés 3. napján ellenőriztem) arra gondoltam, hogy a hangyák elvitték azokat. Egy hete kétnaponta nézem a hig. aljat természetes atkahullás nincs. Télen egy előadáson porcukros atkaellenőrzést ecsetelt egy előadó. Jegyzeteltem, fényképeztem. A módszert – mézesüveg lapkát kifúrást követően rostaszövettel borítottam, - 7,2 üveget fiasításról félig töltöttem méhvel, púpos evőkanál porcukrot hintettem rájuk. Kb. 3 percig hengergettem a méheket a cukorban, azt kővetően a cukrot a szöveten keresztül vízbe öntöttem. A víz felszínén apró szeméten kívül más nem volt, tehát atkát nem hozott ki a cukor. Nem vagyok nyugodt, 5. éve méhészkedek, de hogy kezelésre atka ne lett volna! Aki ismeri a módszert javítsa ki az általam elvégzetteket, hol hibáztam a porcukros ellenőrzésnél. Illetve másnál mennyire hatásos kontrol módszer.
A fenti filmen is porcukros módszer van bemutatva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Június 16. 19:43
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Június 17. 15:57
 ::) Én már annyi atkát láttam az idén,hogy ezek után már el se merem mondani...
3 garnitúrát száműztem Szibériába,a köztes időben kaptak már oxált is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Június 18. 07:09
Vannak kedvező, és kedvezőtlenebb évek az atka szaporodására. Nyilván, ez a szomszéd méhészektől is függ. Az akác vándortanyán, sok szomszéd lehet ahonnan kaphatunk atkát. No meg marad ott néhány saját is, a kezelések et túlélve. Idén még én sem láttam atkát, de már egy sorozat furettót kaptak. Ha belefér az időbe megy a többi is, mert elhúzódó napraforgó virágzást vélek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Június 18. 07:29
Mindenkinek üzenem a következőt!
"Nem félünk a farkastól, nem bánt az csak megkóstol."
Nagyon rossz taktikának tartom, ha akác után valaki nem védekezik.
Bizony potyog az atka!
Lehet, hogy 100 méhcsaládból, csak 10-15-nél van jelentősebb létszámú atka, de ezek a családok napraforgó után össze fognak omlani, és az erősebbek prédájává válnak.
Szerintem az atkával nem kéne játszani, hogy kevés van.
Aztán ősszel meg kongatjuk a vészharangot, hogy honnan lett ennyi, pedig alig volt?
Ezt vegyétek egy "esemény előtti tablettának"!
Utána már késő.
Ha nem vagytok hordásban, bizony védekezzetek, mert baj lesz, ez különösen a vándorméhészekre igaz.
Nagy általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy az idén kevés az atka!
Egyes méhészetek biztosan megússzák, de ekkora méhsűrűség mellett kétlem.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Július 18. 16:02
Tisztelt Kivancsi111!                                                                                                                                                      Ha nem akartok ne aggódjatok: sem TE sem a Misi az atkák miatt az aggódás ugyanis semmilyen értelemben nem segít rajtatok és a méheiteken sem. A nulla atka szép álom de ilyen méhészet nem létezik ezt jól véssétek az agyatokba! Az hogy nem tudtok egy darab halott atkát produkálni komoly félelmet kelt bennem hát még a nálam képzettebb felkészültebb méhészekben, van mitöl tartanunk úgy tűnik az atkán kívül is.A visszafertőződésről pedig annyit mindenki figyelmébe: az atka sereg legütősebb hányadát mindenki maga állítja elő magának! Azután pedig ha nem tesz meg mindent a ritkításuk érdekében tavaszra keresi a magyarázatot hogy már megint ki volt a hibás vagy bűnös a méhei pusztulásáért.                                                                                                                              Üdv.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Július 18. 17:02
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 18. 18:39
Ne haragudj kolléga! Mivel leírtad a nem nagy durranás 5-6 t mézedet viszonyításkép írd már oda hány családtol légyszi. :D no nincs bennem rosszindulat de kíváncsi vagyok ha má így alakult.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Július 18. 20:52
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 18. 22:28
Ez az év eddig valamiért nem kedvezett az atkáknak, de aki napraforgó után nem csinál atkairtást, komoly hibát követ el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 19. 01:25
Kivancsi111!  Köszi. Ez így kerek. A video jo láttam már régebben képben vagyok :D.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 19. 21:46
Sziasztok!
A kánikulában látom sokan olvasgatnak bennünket, így írásra sarkallnak.
Az atkairtást-gyérítést is szüneteltessétek ebben a ku..va melegben!
Az illóolajos készítmények meg egyszerűen veszélyesek.
Az egyik méhész azért hívott fel, hogy képzeljem betette a timolos lapokat, és a méhek reggelre kint tanyáztak a kaptárak előtt, a fűben.
Az amitrázzal való védekezés is veszélyes!
A szer a magas hőmérséklet miatt felaktiválódik, komoly veszteséget okozhat a méhcsaládoknak.
A méhcsaládokat ebben az észveszejtő melegben tilos a kezelés alatt lezárni, annak ellenére, hogy ezt állatorvosok előadásaikban ajánlják.
Igen ám, de nem kánikulában!
Várni kell, amíg egy kicsit enyhül.
Akinek nagyon szükséges, füstöléssel hajnalban védekezzen, szerintem akkor nem lehet különösebb gondja.
Hangyasavas, illóolajos tuti szereket most felejtsétek el, mert viszi a méheket is, meg ezek is kiűzik a lakókat a kaptárból.
Az étolajos,amitrázas papírlapok, és tartós hordozók ideje lassan lejár, mert a laborok már felnőttek a feladathoz.
Nekünk pedig ahhoz kell felnőnünk, hogy élelmiszert állítunk elő.
Hogy adunk oda jó szívvel olyan mézet a gyerekeinknek, ismerőseinknek, ha nem biztonságos a technológiánk?
Ezzel kéne az OMME-nak is foglalkozni, mert nagyon kevés a lehetőségünk az atkák hatékony irtására.
Erre kéne szánni az összes kutatásra szánt pénzt, mert a méhegészségügy mindennél fontosabb.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 08:57
Sziasztok!

Az étolajos,amitrázas papírlapok, és tartós hordozók ideje lassan lejár, mert a laborok már felnőttek a feladathoz.

Attila!
Kicsit vitába szállnék veled! A zöldön írogattam róla többet is, ha valakit érdekel nézze meg az atka topicban(cerana néven). A lényeg: a szermaradék mennyisége egyenesen arányos a bevitt mennyiséggel. Az étolajos Takticos lapok hatóanyagtartalma lényegesen elmarad pl. az engedélyezett Apivartól. Tehát ez utóbbiból származó szennyeződést a laborok hamarabb meg fogják találni. A tolerancia kialakulása miatt(tolerancia: egy bizonyos mennyiségű hatóanyag tartalmat el tud viselni, ezért abban a koncentrációban a szer nem hat, de ennél magasabb szinten még igen). Valószínűleg a toleráns atka lebontja a szert. Van egy meghatározott mennyiségű enzimkészlete, amely óránként képes egy adott mennyiséget lebontani. Ha az egy óra alatt bevitt mennyiség a bontási kapacitás alatt van, akkor a szer nem hat, ha felette, akkor igen. Az Apivar max. 1 mg hatóanyagot ad le egy óra alatt , egy Antivaros füstölés, egy óra lezárásnál 20 mg-ot juttat be. Tehát a kisebb bevitel, a szakaszosság miatt, klinikai tolerancia esetén inkább szolgálja a kisebb szermaradékot, és a hatékonyságot. Sajnos az étolajos-papírlap (30 mg/hét) még az Apivarnak is csupán  a hatodát jelenti az egy órás bevitelnek, és 120-ad részét az Antivarnak. Tehát nem a szermaradék miatt nem ajánlatos vele kezelni, hanem a tolerancia miatt. A kijáró zárása: elvileg azt szolgálná, hogy a bevitt hatóanyag ne távozzon idő előtt. Furetto esetén gyári ajánlás a nyitott kijáró. Lehet, hogy ennek van toxicitásbeli oka, az alkalmazott petróleum miatt. Nincs sok tapasztalatom vele, ezért csak óvatosan a Furettós zárással! Teljesen igazad van, hogy főleg nem ebben a kánikulában!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Július 20. 10:50
Tisztelt Izso60!
Idézet tőled! "van mitöl tartanunk úgy tűnik az atkán kívül is"
Való igaz! Van mitől tartani. Kis tanmese; magamnak   ;). Biztos ismered, de leírom. Bemondja a rádió; Vigyázat! Egy örült az autópályán szembe megy a forgalommal, erre felszisszen emberünk: - mi az hogy egy!!!
Feltételezem gondosan elolvastad írásom. Egy témában segítséget kértem, (amit mentorom kiváncsi111) nem tudott megadni. Mégpedig a porcukros atka ellenőrzéssel kapcsolatban. Szívesen venném ezirányú tapasztalataidat. Kritikád nem kértem, és úgy, hogy nem ismersz, nem tudod mi módon végzem atkaellenes tevékenységem igen felesleges is.
Biztos rosszul látom, de sokan segíteni nem tudnak, vagy nem akarnak, de kritikai megjegyzéseket, és az észt az osztják, ha kell, ha nem.
Akik kivételek azoktól elnézést kérek!
 Üdv.: Misi, a méhtartó
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 12:42
A magam részéről a nulla atka témakörébe nem szólnék bele. van pro és kontra érv. A kontra lehet a tolerancia, de ha más módszer is negatív eredményt hozott, akkor a pro felé hajlik a dolog. A pro mellett pedig az szól, hogy adott esetben a méhésztársadalom  egy része, aki tavaly kellőképpen megijedt, erőteljes téli atkairtást végzett. Ha állományszinten nem is, de az állomány bizonyos hányadán el lehet érni atkamentességet. Magyarul a szórás változott meg.  Erőteljes kezelés után  a pluszvariáns és a mínuszvariáns családoknál egyaránt jelentős atkalétszám csökkenés van. Valójában szerintem ez a járható út az atka elleni stratégiában: télen akár négy zárókezelés. Az, hogy ezekben a konkrét esetekben mi a helyzet,szeptemberre úgyis kiderül. Remélem mindannyiunk okulására az érintettek el fogják mondani. Én is így fogok tenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 20. 13:05
Szia. Szakmailag hiányos vagyok kissé. Én az őszi varidolos füstölések után, valamikor novemberben oxálsavat csurgatok zárónak. Kifejtenéd nekem a "télen négy zárókezelést" ???, mivel meg hogyan? Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Július 20. 13:38
Nem tudom, nem is bízom benne, hogy atkamentes lehet egy méhészet, vagy egy méhcsalád.
Folyamatosan figyelem, higiénikus aljjal, herefias felnyitásával kontrolálom a természetes atkahullást, jelenlétet. Vegyszeres kezelést csak augusztus közepétől, végétől tudok végezni. Attól kezdve több módszert, többfajta szert alkalmazok, egyben nem bízok. Azt, hogy nem hagyom rá a dolgokat az is mutatja, hogy olyan módszert is kipróbálok az atka jelenlétének ellenőrzésére, ami sokak számára ismeretlen.
Még-egyszer felteszem a kérdést a képen látható segédeszközt alkalmaz –e valaki, ha igen megosztaná –e tapasztalatait.
Üdv.: Misi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 15:08
A téli négy zárókezelés, nálam Perizin volt. A miértre a válasz: Van 100 méhcsaládod, egyenként átlagban 30 atkával. Az 3000 atka. Egy kezelés 90 százalékos hatásfokú: marad 10 százalék, azaz 300 db atka /méhészet. Második után marad 30, harmadik után 3, negyedik után egy alatt/méhészet (0,3). Szórás persze van. Egy biztos : ennyi kezelés után nem lesz olyan családod ahol 10-nél több lesz. Ja ha nincs abszolút fiasmentesség, akkor a számok csak egy kicsit alakulnak másképp. Még ha kivillázod, elveszed a fiast, akkor is újraindulnak, ha a körülmények olyanok. Fiasítás esetén a számolás a következő. Első után marad 300. Az felszaporodik kb. 480-ra, második után marad ebből 48, az felszaporodik  77-re, abból marad 8 db a harmadik után, az felszaporodik 13-ra, abból marad 1,3 a negyedik kezelés után. De ez így csak akkor igaz, ha két hetente végzed a téli kezelést. Ha sűrűbben, akkor így is egy alatt maradhatsz, hiszen nem lesz 1,6-os a szaporodási ráta. Itt inkább az időjárás határozza meg, hogy hányszor és milyen időközzel tudsz védekezni. A négyből 3 kezelést októberben elvégezve pedig éppolyan jó eredményt lehet elérni. Ha akkor 10- szer több atkád van (azaz 300/család), akkor egy kezeléssel több dukál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 20. 15:12
Természetesen Irido szakmai kiegészítésének nagy részével egyet értek.
A házi patikákban előállított ("hallottam, hogy ez viszi az atkát") tartós pancsolmányokat tartom nagyon veszélyesnek.
Mi több az OMME monitoring kis könyvében, amit a Nemzeti Programból támogatott lóvéból csípnek le, több helyen is ajánlanak olyan technológiát, módszert aminek semmi tudományos alapja nincs, és nem engedélyezett!
Papírcsíkos-étolajos belógatós frankóság? Aztán viasz, meg propolisz vizsgálat?
Teszik ezt úgy, hogy közben fizetett szaktanácsadók egyik feladata lenne az engedélyezett atkagyérítők ismertetése, mivel ez a "cukoroldal" alapja, hogy méregdrága készítményeket rátukmáljanak a méhészekre.
Így lehetséges az, hogy kialakult egy fekete piac, ahol fél áron hozzájutni azokhoz az atkairtókhoz, amit az igénylő nem is alkalmaz, mert inkább a házi készítményében bízik, és neki csak valójában a cukor kellett.
És akkor kéri az OMME vezetése,hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program átalakításához adjunk tanácsot?
Ha én most itt leírnám, hogy működik a valóságban a program, szerintem ha egy illetékes elolvasná, azonnal fel is függesztenék azt.
A Nemzeti Programunk egy csodálatos támogatási lehetőség, de a trükkök sokaságát időközben kitermelte.
Amennyiben ezekről a vezetés nem akar tudomást szerezni, és gyakorlati javaslatainkat nem fogják beépíteni, szépen megbukik a mutatvány.
Egy idő után már nem vállalható az amiről nem szeretnek beszélni.
Próbálgatnak mindenféle látszat féket beletenni, például, hogy őrizzük meg a gyógyszer csomagolást.
A furfangos méhészt ebbe a programba senki nem kalkulálta bele, és tabu téma erről beszélni.
Új, hatékony atkairtó szereket kell a méhészeknek elfogadható áron kínálni, mert baj lesz.
Mindenki úgy tekint most már a programra, hogy az csupán egy cukorakció.
A többi részét nem ecsetelem, mert az már messzire visz.
Át kell írni az egészet, és vadi új elemekkel feltölteni.
Például mi van a megporzási támogatással?
Az a válasz, hogy nagy a méhsűrűség?
Pedig az lenne egy kézzel fogható, valós segítség, és még a méhek "közmunkáját" is elismernénk!

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 15:26
Közben keresztben írogattunk. Szóval Robinak írtam az előzőt, és ezt is: A Perizin nem csorgatva volt beadva!!!! A büdös szaga miatt úgy az anyaveszteség kockázata kiemelkedő!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 20. 15:45
Atkamentességet egyetlen szerrel sem lehet elérni, de nem is erre kell törekedni.

Viszonylag nagy atkamennyiséget baj nélkül elvisel a méhcsalád, ha
 - az atka nem hordoz vírust,
 - a lépkészlet, virágporkészlet és mézkészlet méregmentes,
 - a méhlegelőről nem hoznak be állandóan újabb és újabb méregmennyiséget.
Ha a három feltétel bármelyike nem teljesül, akkor nemcsak az atka elleni védelem gyengül, hanem általánosan is gyengül a méhcsalád természetes védekező képessége. Ennek egyik tipikusan látványos tünete a méhek mászkálása a kaptárok előtt.
 
Vagyis, ha a méhek mászkálnak, akkor gondolkodás nélkül el lehet kezdeni vagy meg kell ismételni az atkairtást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 20. 16:37
irido! A válaszod érthető köszönöm. A téli kezelést szó szerint vettem, az zavart meg.
Attila! Az a kisebbik rész érdekelne amivel nem értesz egyet, ha nem haragszol meg érte. Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: RavAsz - 2015. Július 20. 16:56
Attila! Ilyenekre gondolsz, hogy ne olvassa illetékes, mint a méhanyatámogatás? Annyira kihúzta a gyufát Tomika, hogy alelnököt csináltak belőle ivó cimborái?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 20. 17:05
Iridó godolatmenete teljesértékűnek tűnik.
DE, De
A biológia nem egyenlő az egyszerű számtannal. Ha igaz lenne már rég kipusztultak volna a méhek.
Mi az oka, hogy mégis élnek a méhek?
A méhek természetes védekezőképessége, az atka ellenségeinek felszaporodása, az atka természetes gyengeségei, a kaptár hőmérsékletetének, nedvességtartalmának állapota, tehát fizikai, kémiai, biológiai hatások stb..
és ne higgyük azt, hogy ezeknek az ismereteknek minden fontos részletével tisztában vagyunk.  No, ezen utóbbi mondatért írtam ezt a hozzászólást.
óvatosan tehát a nagyon sokféle módszer keverésével egy méhállományon belüli alkalmazásával.
A hideg időben való kezelésnek nagyon ellene vagyok. Téli kezelés? Megette a fene, ha télen védekezik valaki. Az a méhcsalád halálra van ítélve, mert annyira lecsõkken a fehérje és zsírtartalom, hogy a túlélés esélye közel nulla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Július 20. 17:42
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 20. 20:07
A téli kezelés alatt azt értem, amikor a kezelés úgy történik, hogy a méhek repülnek. Nagyon utálom látni a ledermedő méheket. Az utóbbi időben elég gyakran van ilyen jó idő. Ekkor szokott jellemző lenni a tartós fiasítás. Tehát ha nincs alkalmas idő, akkor a sorozatos kezelés is okafogyott, mert könnyebben tudunk fiasmentes időszakot elcsípni. Én úgy látom, hogy november és január között minden család leáll néhány hétre. De sohasem egy időben minden család. Amelyik korán leáll, az napforduló után korán kezd fiasítani. Amelyik december közepén áll le, az január közepe táján kezdi a fiasítást, ha nincs túl hideg.
A számolások természetesen nagyságrendeket tükröznek. Azt azonban ki merem jelenteni, hogy a tízes nagyságrendű szóráson belül vannak az atkaszámok. Elég sokat figyelemmel követtem. Az egy-két tenyérnyi fiasítással rendelkezők sem lógnak ki a sorból. Az októberi kezelés esetén pedig négy-öt napos hatástartamú kezelést kell érteni ( a Jenő féle papírzsebkendős módszer továbbfejlesztése, tehát nem a csorgatásra vonatkozik a számolás). Ezt a kompromisszumot azt hiszem meg kell kötni, akármennyire nem tartom jónak a tartós hatású kezelést. A lényeg, hogy rágják szét, vagy vegyük ki néhány nap után.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Július 21. 00:09
Köszönöm a válaszokat! Lassan lassan világosodik. Személy szerint én valamikor novemberben oxálsav csorgatással befejezem a harcot. Tavaly minden családnál volt bent papír az oxálnál atka hullás szinte nulla. Pár családnál volt 3-4 db az is szétmarva alig vettem észre. Na mondom befejeztem menjete telelni tik is én is. Valamennyi úgy is marad az úristen a megmondhatója. De én télen nem csesztetem őket akármilyen jó idő is van sérülékenyek a családok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 22. 20:25
Minden atkairtónak van káros mellékhatása. A káros mellékhatások kivédése akkor gyors, ha a méhek anyagcseréje gyors. Amikor a kinti hőmérséklet nappal se éri el a 15 C fokot, akkor a méhek anyagcseréje lassú, tehát a méregtelenítésben se sikeres.
 Ez olyan törvényszerűség, amit megerőszakolni lehet csak, de nem érdemes.

A sorozat-kezeléseknél minden egyes kezelésnél legyen meg a 15 C fok.

A kumofosz lehet, hogy jól pusztítja az atkát, de a méhekre is káros. Ráadásul a lépekbe beleoldódik, tehát akár évekig károsítja a fiasítást. Korábban írtam, hogy az állagyógyászati szerek esetében a gyógyszergyárak a kutatásra kb annyit fordítanak, hogy a sarlatánság látszatát elkerüljék. No ez a méhészeti gyógyszerekre fokozottan igaz. A kifejlett méhekre végeztek vizsgálatot az atkairtó szerek fejlesztése során, de a fiasítás vizsgálata nem szükségszerű. Gondoljátok, hogy a lépekbe oldódó kumafosz a fiasítást nem károsítja? Inkább legyen a műlép parafinos, mint kumafoszos.

Ezek a papirzsepkendős kartonlaos, egyéb lófa@szocskák se jók másra, mint a rezisztencia fokozására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 22. 21:17
Egyezzünk meg abban, hogy nincs olyan szer, melynek használatával ne jutnánk mindig közelebb a hatástalansághoz. Egyikkel előbb, a másikkal később. Később azzal, amelyik rövidebb ideig, nagyobb koncentrációban kerül alkalmazásra. Ha a méhek szétrágják a hordozót, akkor az rövidíti az időt, gyors dózisesést produkál, nem elhúzódót. Kétségtelen tény, hogy a szétrágás sem mindig tökéletes. Megfelelő időben ki kell venni. Kumafosz esetén százszor nagyobb az esély a tolerancia kialakulására a visszaoldódás miatt, mint amitráznál. Van egy pont a jövőben, amikor egyik sem fog használni. Az egyenletnek csak egy megoldása lenne: az összes kiirtása.A másik alternatíva a bioméhészet. Csakhogy az ellátható családok száma akkor a töredéke annak, amit vegyszeresen el tud látni egy méhész. Nyugdíjasként, hobbiból lehet úgy méhészkedni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 23. 18:21
Iridó!

Abban nem tudunk egyetérteni, hogy minden szerre kialakulhat rezisztencia. A szerves savak is atkairtószerek és ezekre biológiai lehetetlenség, hogy rezisztencia kialakuljon.

Az "összes kiirtása" elméleti lehetőség, de gyakorlatilag soha nem teljesül.

A bioméhészetben is van atkairtás, csak más módszerekkel. A bevett gyakorlat a szerves savak használata. Viszont kutatási stádiumban van már más atkairtási módszer is pl. az ökopadló, amiről írtam is cikket a Méhészet folyóiratban "Kutyaharapást szőrivel" címmel, ahol az ökopadlóba jelenlevő ragadozó atkák és egyéb apró kis ragadozó rovarok tartják féken a kaptárban a varroa atka népességet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 23. 21:29

Abban nem tudunk egyetérteni, hogy minden szerre kialakulhat rezisztencia. A szerves savak is atkairtószerek és ezekre biológiai lehetetlenség, hogy rezisztencia kialakuljon.


Az én levezetésem szerint minden olyan dolog, amely nem pusztítja el a kérdéses élőlényt, arra teremt lehetőséget, hogy szelekciós hatások érvényesüljenek. Ez egy bináris tétel. Igen és nem közötti választás. Ha nem pusztította el, akkor miért nem ? Azért mert nem volt elegendő a hatás mértéke az elpusztításhoz. Küszöb alatt érte a hatás. A hatás lehet vegyszer, oxálsav, hő, bármi. Azt, hogy miért nem érte el a halálos dózist, annak két oka lehet:1. természetes küszöbérték alatt vittük be a hatást 2. Az atka olyan helyen volt, ahol küszöbérték alatti hatás érhette. Most nem a fiasításra gondolok, az már  a paradicsom az atkának. Arra, hogy amikor lekezeled a fiasmentes családot, aztán megismétled a kezelést, és azt tapasztalod, hogy az előző kezelés kb. 10 %-ot meghagyott. Ezek akkor pl, olyan mélyen benn voltak a potrohgyűrűk között, hogy nem érte őket halálos dózis. Vagy a tápcsatornáján keresztül szívódik fel, amikor szívni kezdi a vért, és a megsértett kültakaróról jut a szájszervébe (tehát nem a méh véréből). A kérdéses időpontban pedig a túlélők nem táplálkoztak. Aztán lehet más ok is. Ha fokozod a kezelést, akkor egyre nagyobb szelekciós nyomást alkalmazol. A legellenállóbb marad életben. Ha nem növeled az adagot, akkor tág teret engedsz a szaporodásuknak: nagyon hamar el tudják érni a kritikus állománynagyságot. Mindkét esetben ugyanaz lesz az eredmény: előbb-utóbb az atka győz. Kivéve, ha Te győzöd le az atkát. Az, hogy mire tud kialakulni rezisztencia az attól is függ, hogy milyen széles az adott szer terápiás sávja. Minél nagyobb adagban lehet adni a méhek károsodása nélkül, annál erősebben lehet redukálni az atkapopuláció méretét. Minél szűkebb a terápiás sáv, annál több atka marad életben. Küszöbérték alatti szintekkel találkozik, ebbe az irányba halad a szelekció. Azt, hogy az oxálsavval szemben ki tud-e alakulni fokozódó tolerancia, az erős hatása miatt gondolhatnánk, hogy nem. De igenám, erős hatású ? Az erős hatásnak gyorsnak is kellene lennie. Egy lassú hatású szer esetén a bináris kód nem stimmel abban az értelemben, hogy szűk teret hagyna meg az atka számára. Hiszen nyilvánvaló, hogy addig, amíg el nem pusztította (vagyis sokáig), küszöbérték alatti szinten volt a szer koncentrációja. Ami, mint írtam, a hozzászokás feltétele. Csak a döglött atka nem képes megtanulni az adott szerrel szembeni védekezést. Amelyik a szer bizonyos koncentrációja mellett élni képes, az képes lehet arra is, hogy magasabb dózist is elviseljen. A képesség ebben az esetben enzimkérdés. Az enzimhatásnak két feltétele van: Képes legyen bontani egy kötéstípust. Pl. szén és szén közötti kötést. Kis milliárd ilyen enzim van az atkában is. 2. Az enzim szerkezetébe illeszkedjen bele az adott molekula. Minél bonyolultabb a molekula , annál komplexebb enzim struktúrára van szükség. Annál több mutációra. Az oxálsav az egyik legegyszerűbb szerkezetű molekula. Ami, mint tudjuk nagyon sokáig nem pusztítja el az atkát. Ennélfogva elvileg még könnyebben tud ellene tolerancia kialakulni, mit a szintetikus szerekkel szemben. A levezetésben azért van egy szépséghiba. Tudtommal az állati szervezetek az olyan egyszerű molekulákat, mint a víz, vagy széndioxid nem bontják. Lehet, hogy éppen a kötés erőssége miatt az oxálsav bontását sem képesek egykönnyen megtanulni. Ami nem bontáson alapszik, az elméletileg kiút lehet. Ilyen a hő. A hőt nem lehet bontani. De arra is van példa, hogy pl. Veszti 48 fokos kőkezelését is kibírta néhány atka (ha nem tavaszi újrafertőződés, vagy valami kaptárban maradt atka élte túl a kezelést). Tehát még a hőben sem lehet nagyon bízni. A szelekciót abban az esetben szintén az alacsony hőmérsékletű fiasítás-kezelés indukálhatja. Tehát én azt gondolom, hogy a tolerancia kialakulásának nagyon nagy eséllyel csak időbeli korlátja van. Egy dolgot kivéve: a száz százalékos hatékonyságot. Ahol nincs száz százalék, ott mindenütt az atka fog győzni. A bináris kód miatt.
A Méhészet előfizetésem pár éve lejárt. Mindig elfelejtettem megrendelni. Olyan nagy hiányát ugyan nem érzem, de azért majd megint megrendelem. Alig találtam meg a hirdetések között az olvasnivalót, ha pedig igen, akkor sokszor jobb lett volna nem megtalálni. Úgyhogy az ökopadló témájához nem tudok érdemben hozzászólni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2015. Július 24. 14:38
Azt mondjátok meg nekem, hogy most az amitráz nem bomlik le?
Mintha arról lett volna szó a papírcsikkokkal kapcsolatban, hogy az a baj , hogy hamar lebomlik.
Akkor a kaptáron belül viaszban  propoliszban stb nem bomlik le?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Július 24. 19:09
Pedig vesztettél vele. Amikor megjelent az OMME-s újság, a Méhészet is összekapta magát a konkurencia miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 24. 20:05
Iridó!

Megint matematikai logikával gondolkodsz és nem biológiaival. Vannak természetesen olyan hatások a méhre és az atkára, amik olyan módon működnek, ahogy leírod, de a szerves savakra ez a matematikai logika nem igaz.
Miért?
Pl, az oxálsav olyan alapfunkcióját támadja az atkának, amiben ha olyan lényeges genetikai módosulás következik be, aminek következtében ki tudja védeni a sav támadását, akkor elveszíti az így is csökevényes járóképességét. Márpedig a meglevő járóképesség elengedhetetlen a faj fennmaradásához. Következésképpen az oxálsavra nem tud rezisztencia kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 24. 21:53
Iridó!

Pl, az oxálsav olyan alapfunkcióját támadja az atkának, amiben ha olyan lényeges genetikai módosulás következik be, aminek következtében ki tudja védeni a sav támadását, akkor elveszíti az így is csökevényes járóképességét.
Ezt ha bővebben kifejtenéd, akkor megköszönném, mert így nem értem. Miért veszíti el a járóképességét akkor, ha le tudja bontani az oxálsavat mondjuk (mielőtt még megégetné a talpát) ? Hiszen pont arról beszélek, ha a hatás lassan alakul ki, akkor az adott molekulát idő előtt lebontva , a hatás sem tud kialakulni.
Az alapvető informatikai logika szerint, ha a kezeléstől számított egy hét múlva pusztul csak el, akkor abban az egy hétben nem volt letális az oxálsav az atkára. Mit csinált ez idő alatt az  oxálsav? Ha egy héten át nem pusztította el, akkor egy idő után lesz olyan atka , amit két után sem pusztít el. Itt még genetikai változásra sincs szükség. Alapból nem pusztult el, pedig az oxálsavnak már szét kellett terjednie teljesen a kaptárban, pláne egy szublimálásnál, ahol pedig még később pusztul el az atka. A Gauss görbe szerint mindig van egy szórás, a populáció nagyon kis hányada sokkal jobban eltűri a hatást, mint a populáció nagyobb hányada. A kezeléssel ezeket az egyedeket válogatjuk ki, tehát még genetikai változásnak sem kell lenni. Csak abban az esetben nem lenne kiválogatódás, ha olyan mértékben túldozírozzuk a szert, hogy ezeket a extrém tűrésű egyedeket is el tudjuk pusztítani vele. Azzal, hogy életben hagyjuk őket, csak annak teremtjük meg a lehetőségét, hogy idejük legyen valamilyen védekezést kialakítani. Pl. az is elég lehet, hogy előbb megy be a sejtbe. Ezáltal lerövidíti a szer hatásidejét. Számtalan lehetősége van, nem kell feltétlenül a szerrel szembeni ellenállóképességet sem kifejlesztenie. Mint mondtam , az egyenletnek csak egy megoldása van: mindet elpusztítani. Hogy ez lehetséges-e vagy sem, nyilván vita tárgya. Egy példát azért hadd mondjak. A Gauss görbére nagyon jó példa a felnőtt emberek testmagassága. A koordináta rendszer vízszintes tengelyén vannak a magassági méretek, a függőlegesen az emberek száma. Így kijön, hogy 160 cm-es emberekből mondjuk kevesebb van, mint 170 centisekből, és 190 centisekből is mondjuk annyi, mint 160 centis. Ezáltal egy harang alakú görbét kapunk, középen lesz a legmagasabb, a széleken a legalacsonyabb, mert alig vannak 120 cm-es , és 230 cm-es felnőttek. Ennél még kevesebben vannak a 100 cm-sek, és a 280 cm-sek. De még kevesebb van a 15 centisekből, és a 4 méteresekből. A legkevesebb, pedig az 1 cm -es és 12 méter magas felnőttekből van. Vagyis inkább nincsen egy sem. Van egy józansági határ. Nem hiperbola a Gauss görbe , amelyik soha nem éri el a tengelyt, hanem van a világon egy legalacsonyabb, és egy legmagasabb ember. Ami egészen biztosan nem kevesebb, mint tíz cm, és nem több, mint 4 méter. Ugyanez érvényes a 90 százalékos hatékonyságú kezelések ismétlésére. Előbb utóbb el kell érni a józansági határt, amikor egy száz családos méhészetben már egyetlen atka sem tud életben maradni a kezelések számának  növelésével fiasmentes körülmények között. Tehát itt sem éri el a tengelyt, mert nincsenek  élő egy ezrednyi atkák. A bináris logika szerint ha egy szer nem tud egy atkát elpusztítani, akkor az összes elpusztítására sem képes. De ha ismétlés esetén  ugyanazon hatékonyságot mutatja, akkor erről nem lehet szó, hiszen olyan atkákat pusztított el, amit előtte nem tudott. A különbség a körülményekben van. Ha a körülmények nem változatlanok, akkor mindet el kell tudni pusztítani. A méhcsaládban fiasmentes állapotban a körülményeket annak a méhnek ez egyedi helyzete határozza meg, amelyiken az atka van. Olyan azonban sosem lesz, hogy az adott méh mindig olyan védett helyen legyen, ahol mondjuk nem éri el a csorgatás hatása, vagy a füst. Arról nem is beszélve, hogy a védett helyet is meg lehet szüntetni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 25. 00:31
Iridó!

Az élőlény számára az oxálsav úgy jó, ahogy van. Merthogy része az életének. Mi a fenének bontaná le? Ha lebontja, akkor nem tudja használni, tehát sérülne a természetes anyagcseréje. Vagyis ennek lebontása életveszélyes lenne számára. A faj halála helyett az egyed halála fog történni.

Az oxálsav használatának a lényege, azonos azzal, ahogy az élővilág sok molekulát önvédelemre használ. Nem az oxálsav a veszélyforrás az atka számára, hanem a KONCENTRÁCIÓ. Az atkairtás során az anyagcsere természetes részeként előforduló oxálsav mennyiségének a több-ezerszeresét kapja és ott, ahol egyébként nem.

Az amitráz nem természetes része az anyagcserének, ezért a fajnak érdeke kiiktatni akár magát a molekulát is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Július 25. 06:08
Ezzel teljesen egyetértek, amit írsz. De vedd észre, hogy pont a koncentráció az oxálsav esetében, ami nem természetes része az anyagcseréjének, hiszen attól már elpusztul. Ezért "érdeke", hogy védekezzen ellene. És teljesen egyetértek azzal, hogy a koncentrációval vagyunk csak képesek manipulálni. Ha csak olyan koncentrációban adjuk, amelyik a nagy részét el tudja pusztítani, de egy nagyon keveset nem, akkor annak lesz érdeke lebontani, mert ez a koncentráció neki sem természetes része az anyagcseréjének. Az oxálsav rákfenéje abban van, hogy hosszú az idő, amely mellett az atka és az oxálsav együtt él. Bevallom, nem igazán értem, hogy mi van a mechanizmus mögött. De félő, hogy a kumuláció felelős érte. Tehát egyforma eloszlás mellett, az atkák jelentős(!) részének kumulációra van szüksége ahhoz, hogy elpusztuljon. Ez menekülési utat biztosít a számára.  Az én alaptézisem az, hogy csak akkor tudunk mi győzni, ha nincs menekülési útvonala az atkának. Mindaddig, amíg található a kaptárban olyan hely, vagy állapot, ahol nem éri letális hatás, addig a kezeléseinkkel azt a folyamatot szelektáljuk ki, amely erre a helyre, vagy állapotba segíti jutni az atkát. Ez még  a hőre is érvényes megállapítás, pedig, mint azt írtam, össze sem hasonlítható a vegyszerekkel. A gazda-parazita viszony kialakulása egy olyan folyamat eredménye, amelyben mindkét fél alkalmazkodik. Véleményem szerint ez azonban nem méhcsaládon belül létrejövő mechanizmus, hanem geográfiai jellegű. Tehát szükségszerűen kihalási zónák létrejöttének évezredeken át történő hullámzása hozza létre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 25. 07:56
Olvasom szakmai eszmecseréteket, viszont az OMME ismét hallgat.
Pedig szerintem az idén is óriási gond lehet az atkával.
Napraforgó pergetés után ne késlekedjetek, azonnal kezdjétek el a gyérítést.
Akarattal nem írom, hogy mivel tegyétek, a lényeg, hogy tűzzel-vassal nyírjátok az atkát.
Már most jönnek a hírek, hogy összeomlottak egyes méhcsaládok, és rengeteg az atka.
Mászkáló, csonka, vagy sodrott szárnyú méheket is láttam már. (nem nálam)
Aki vár, vessen magára!
Valamikor megpróbáltak a Nemzeti Program fénykorában országos akciókkal hirdetni a védekezések időpontját.
Annak volt teteje, mert sokan egy időpontban védekeztünk, és így kisebb volt a visszafertőzés veszélye.
A körzetemben sok méhésznek én "nyomtam le" az atkáját, hogy utána ne fuvarozzák méheim haza tőlük.
Egészségügyi felelősként láttam milyen gondatlanok a méhészek, a lépeken szaladgáltak az atkák, de nem aggódott a gazda.
Azóta már mással foglakozik.(Hála az égnek.)
Az OMME-tól szakmai tanácsot ne várjatok.
Reményeim szerint hamarosan jön egy olyan szakértő gárda akik irányt tudnak mutatni a kezdő, és gyakorló méhészeknek egyaránt.
Én az OMME vezetésnek mutatom már hosszú ideje az irányt, de ha becsukják az ajtót akkor, hogy tudnak távozni?
Tehát először ajtó kinyit, mindent a méhészek szeme előtt megbeszélni aztán irány....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Július 25. 16:49
T. Méhészek!
Két témában várom tapasztalataitokat.
1. A nagy meleg (mint ami most van, 40 C körüli) milyen hatással van az atkára? Vannak kísérletek a méhcsalád 40 C körüli hevítésével történő atkagyérítésre, a természetes melegnek milyen hatása van?
2. Akik nagy illóolaj tartalmú, méhlegelőn vannak (pl. levendula), azoknál az illóolaj milyen hatással van az atkára? Az esetlegesen bevitt illóolajok mennyire zavarják, ha egyáltalán zavarják az atka tájékozódását?
Köszönöm válaszotokat.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Július 25. 20:01
T. Geddekas!                                                                                                                                                                  Úgy vélem szerves savas témában otthonosan mozogsz: komoly kérdésem lenne az ismertebb savak um. hangyasav,tejsav,oxálsav kijuttatása dózisa hatékonysága,elterjedése stb. Illetve más alternativ és jó hatékonyságú anyag, technológia is érdekelne szerintem sokunkat.                                                                            Köszönöm Szép Napot!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Július 25. 20:11
Oxálsavról
Facebook méhegészségügy csoport ill.
Méhészet újság nyári számaiban olvasgass.

Hangyasavat nem javaslom
Tejsavas kezeléshez nincs eszközöm, ezért tapasztalatom sincs.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. Augusztus 01. 19:48
Nem is igazán értem, hogy milyen atka problémáról beszéltek ti itt.
A mézelő méhnek már lassan három éve semmilyen ismert betegsége nincs.
Nem hiszitek?
A méhészek érdekvédelmi honlapján, a méhegészségügy fül alatt már több mint három éves az utolsó bejegyzés.
Pedig nagyon elkélne a segítség, nehéz eligazodni a sok készítmény és technológia közül melyiket válasszam?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2015. Augusztus 04. 13:15
Tisztelt méhésztársak,

véleményeket kérnék a Tamási méhészboltban kapható szerb ködölővel kapcsolatban.
Használható-e, nem stb.
A sajátom záros időn belül meg fogja magát adni, és másik vételén gondolkodom.

Köszönettel:
Kerekes.Batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Augusztus 04. 17:38
Mészáros úrnak se atka problémája  van most éppen tudtommal, hanem mérgezési. Az most vajon méhegészségügyi probléma vagy sem? Ki tudja?
VAGY
Lehet, hogy kirongyolt Tóth Péter Mészáros úrhoz a mérgezés kapcsán és sürgősen megállapította, hogy Mészáros úr szörnyen hanyag és felelőtlen méhész, mert nosema, atka és vírusok tömkelege okozta a titokzatos kórt, ami pont a 30-40 aranykoronás több nyílású napraforgó táblák közepén kapta derékon az elnök úr méhészetét?

Vajon mit fognak énekelni az őszi rendezvényeken választott vezetőink?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 04. 20:54
Kerekes batya!

A szerb ködölőt nem ismerem és nem is  akarok semmilyen negatív, vagy pozitív reklámot csinálni, de nézz utána a Domán-féle ködölőnek. Magyar gyártmány és telefonon bármikor elérhető a gyártó, aki készségesen segít, ha kérdésed van a készülékkel kapcsolatban. Évek óta használom, nekem még nem volt vele gondom..
Ja és ha jól emlékszem, egy ötössel olcsóbb is.

Üdv. Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 04. 21:14
Sziasztok!
A szerb füstölő, most lett jó!
Eddig voltak vele apró bosszantó dolgok, de a gyártó nagyon rugalmasan kijavította.
A régebbi típusoknál nem a gyári reduktor (gázégő) volt, hanem egy műhelyben fabrikált.
Ezzel sok gond volt, a gáz-levegő arány miatt.
A spirált nem melegítette fel egyenletesen.
Én "kiheréltem" őket, és használhatóvá tudtam tenni, de ez a gond most megszűnt.
A sárgaréz dugattyú segítségével nagyon pontosan adagolható a mennyiség, azzal még soha nem volt gondom.
A tetején lévő átlátszó tartályban mindig tudjuk ellenőrizni, hogy mennyi cucc van még.
Én bátran merem ajánlani, Tamásiban megkaphatjátok, vagy a Web áruházukban megrendelhetitek.
A hatóanyag mennyiségéről, és keverési arányról a készülék mellé adnak tájékoztatót.
Egyszer már említettem, hogy a végén lévő fúvókát le kell venni.
Ez egy mozdulat csupán.
Satuban, vagy kalapáccsal ráütve lapítsátok össze egy kicsit a spirál végét.
Így a nyomás csökken, és nem egy helyre nyomja be ezt a förtelmet.
Gázálarc kötelező, anélkül ne álljatok neki!
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 06. 21:31
R I A D Ó!
Na, most van atka vagy nincs atka?
Mai híreim.
Egy dombóvári méhész hívott, hogy örül a Méhészklubnak, mivel ha nem olvasta volna el intelmeimet már nem lennének méhei.
Egy kísérletet végzett.
Előírás szerűen elkészítette a T...-os papírcsíkokat, úgy ahogy abban a bizonyos kiadványban olvasta.
Nem volt megelégedve a potyogással, mert napi 5-7 atka hullott csupán, de látott szárnyatlan, csonka, sétáló méheket.
Bevetette a nehézfegyverzetet.
Ugyan ezt a csíkot, most M..-al csinálta.
1 nap múlva 500 az-az ötszáz atka hullott!
A Tic-Tac szájszag ellen jó, ennyit ér a fordítottja is!
Nézzük a következő bizonyítékot.
Név nélkül mondjuk, hogy Józsi bácsi panaszkodik, hogy nem viszi a T..-ik az atkát.
Erre szóba kerülök, hogy én mit javasoltam, aztán jöttek az átkok, mert éppen most nem vagyok szimpi Józsi bának.
Én meg azt üzenem neki ne utálja a papokat, mert ha most nyúlt csak a kemény szerhez, a méheit csak a jó Isten menti meg.
Mindenki okulására!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Augusztus 07. 14:50
Nálunk furettoval azért takarít a szer,szájszag ellen inkább nem próbálnám ki... ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 07. 20:22
R I A D Ó című írásom után sokan keresnek, hogy "Mit-tac-ar"a titokzatos M betű.

Lindzzy meg van elégedve a Tac-Tic-al, hát használja.
Éppen négyen hívtak fel, és most olvastam egy privát üzenetet.
Ebből idézek.
"Basszus, beszartam annyi atka hullott le egy óra múlva."
A telefonos megkeresések is hasonlók voltak.
Biztosan igazatok van, hogy had hulljon a férgese, viszont ezzel továbbra is az a bajom, hogy előtte a sajátjaim hazaszállítják a kirabolt mézzel együtt az ázsiai migránsokat.
Én szóótaaam..
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 07. 21:15
Attila!     Többször olvastalak már sőt előadásodat is végig hallgattam mikor még hunoroztál. Megmondom őszintén a méhészeti technológiánk olyan mértékben tér el egymástól hogy ez miatt nagyon sok mindenben nem tudok veled együtt gondolkodni,érteni,de: amit az atkáról annak irtásáról irsz az igazán tuti és maximálisan követhető sőt követendő!!! Megjegyzem vannak itt olyan MÉHÉSZEK mint a kiváncsi 111 Azt irja egy darab atkája nincsen,most tehát vagy a szeme vagy a szája nem jó,vagy Mi nem értünk semmit a lovakhoz.Nem hiszem el ugyanis hogy jul. aug.-ra ne lenne atka bármelyik méhészetben,mégha ez akár tradicionális méhészet is. Ha a szeme nem jó vagy nem akar jól látni ill. a szája nem jó,nem mond igazat azzal csak árt mindannyiunknak és erre nem jogosit fel senkit az hogy hány családot tart. Elnézést hogy hozzá szóltam írásaitokhoz,sűrűn nem fog előfordulni. Üdv. minden jó szándékú kollégának!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 07. 22:06
Izso 60!
Köszönöm a korrekt hozzászólásodat.
Az én Hunoros módszerem nagyon munkás, és biztosan lett volna abban is egy csomó fejleszteni valóm.
Soha nem mondtam, hogy a legokosabb, legügyesebb vagyok.
Vannak dolgok amire magamtól jöttem rá, és másoktól is tanultam.
Ilyen például a Méhészetben megjelent etető módszerem.
Azt egy dombóvári méhésznél láttam, és átalakítva alkalmazom.
Az atkairtásban nincs pardon.
Nem szabad fél vállról venni, mert megbosszulja magát.
Most kell a méhekről teljesen letakarítani ezt a parazitát, aki most áll neki, hát nem tudom.
Sokan kérdezik, hogy ennyi éve együtt vagyunk az atkával és mégsem tudjuk legyőzni?
Véleményem szerint azt is kéne kutatni, hogy egy atkanőstény mennyi petét rak mostanság.
Szerintem jóval többet mint amikor beköszöntött hozzánk.
A szaporodási rátáját ismertük, de szerintem ezt a folyamatos irtás miatt megtöbbszörözte, talán így próbál védekezni.
Természetesen ez csak feltételezés, de valahogy hamarabb "csúcsra ér" a létszámuk, mint évekkel ezelőtt.
Ezerrel kéne kutatni az új hatékony készítményeket, úgy, hogy egyre jobban vissza kéne szorítani a kemény szereket, konkrétan az amitrázt, ami egyelőre a leghatékonyabb.
Ez már tudomány.
Én gyűlölöm, hogy gázálarcban kell kezelnem, de döntenem kell.
Használok mindenféle kenceficét és nem lesznek méheim, vagy visszatérünk a régi módszerekhez, a füstöléshez.
Végül is az amitráz sok engedélyezett atkirtóban megtalálható.
Az általánosan alkalmazott füstöléses technológia nem annyira.
Ez így van évek óta, de azért beszédes, hogy mennyi szerb ködölő (füstölő) fogyott el néhány nap alatt.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Augusztus 07. 22:45
izso60,

Azért csak szólj hozzá a témákhoz ha van kedved/időd. :-)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Augusztus 08. 06:51
Szia izso ! A családjaimnál én sem látok atkákat , de ez nem azt jelenti hogy nincs is rajtuk . A védekezést pedig minden képpen el kell kezdeni ! Akác előtt is fűstőlők egy sorozatot , pedig nem is látom hogy van -e atka vagy nincs .  Űbv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 08. 07:35
Attila!
Ez így nem korrekt. Azt írd le, hogy hány mg volt a Tak-Ticból egy lapon, és hány mg Mitaccal ? Tolerancia esetén ennek van jelentősége , nem a készítménynek. Annak csak akkor, ha a Tak-Tic a nem megfelelő tárolás miatt veszített a hatóanyag tartalmából. Illetőleg lehet még egy szempont: a Mitacos lapokat sokkal intenzívebben rágják az én megfigyelésem szerint. Ekkor is arról van szó, hogy azonos időegység alatt több szabadul fel. Én tavaly bontatlan Mitaccal Furettóztam szeptember-október hónapban 17-szer, és még mindig megmaradt 300 atka. Veszélyes játék manapság az amitrázra bízni a méheinket. Mitacra vagy TakTicra, Apivarra vagy Biowarra tök mindegy. Lehet, hogy ma még jó, holnap már nem biztos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 08. 17:06
Irido!
Az OMME monitoring kis-könyvben minden le van írva.
Én a figyelmeteket szerettem volna felhívni csupán a veszélyre,de éppen ma kaptam egy telefont, hogy csak néhány atka hullik mi ez a pánikkeltés.
Változtatok a stílusomon.
Felejtsétek el, hogy szóltam!
Semmi házipatikai receptet nem vagyok hajlandó kiadni.
Indokom a következő, most már öt év távlatából elmondhatom.
Még szaktanácsadóként a Paksi Méhészklubban percízen elmondtam a papírcsíkos, étolajos, amitrázos atkairtót.
Úgy ahogy akkor a vezető szaktanácsadó nekünk előadta, és sok ezer méhész alkalmazta.
A 100 csíkra adtam a "receptet".
És láss csodát, egy mindent tudó méhész egy méhcsaládhoz tuszkolta be a 100 csíkot!!!!!!!!!!!!!
Egy életre megtanultam, hogy csak értelmes méhészeknek adom ki ezeket a veszedelmes adatokat.
Egyébként mindenki úgy védekezik ahogy akar, de utána ne panaszkodjatok.
Nagyernyei Attila
 
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 08. 23:33
Egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 09. 10:27
Attila!
Most nem  arról beszéltél, amit én kifogásoltam. Te azt mondtad, hogy a Taktic a hibás, a Mitac a jó. Erre én felhoztam egy ellenpéldát. Nyilván nem lehet az egekig emelni az adagot. A bevált kezelési formát kell választani, amely magasabb dózisú. Legnagyobb a füstölésé. A 30 mg-os papírcsík eleve olyan alacsony adag, amit nem lett volna szabad sosem alkalmazni. Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy az illető ugyanannyi ml-t adott Mitacból is, mint Takticból ? Ekkor közel dupla adagot juttatott be. Az is lehet a különbség oka. Az, hogy hol-mennyi atka hullik, az elsősorban a téli kezelés eredményességétől függ. Ahol kevés, ott ellenőrizni kell azt is, hogy az adott kezelés megfelelő hatékonyságú-e , vagy tényleg kevés az atka?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 09. 12:59
Irido!
Természetesen megkérdeztem, hogy milyen volt a papírcsíkra juttatott keverési arány.
A "M"-ból kevesebbet tett, mert abban 20%-os az amitráz a "T"-ikban meg 12,5%-van.
Ezt füstölésnél is figyelembe kell venni.
Linddzy meg van elégedve a "T"-al, viszont rajta kívül ezt mástól nem hallottam.
Akkor fer ezt kijelenteni, ha mellette próbálta a másikat is, és akkor kijelenthető, hogy egyik vagy másik hatékonyabb.
Ennek alapja az, hogy ellenőrizni tudjuk a potyogást, de ez annyira alap, hogy szóra sem érdemes.
Sokan úgy jelentik ki, "nincs atkám", de nem is ellenőrizték!
Ami már biztosnak tűnik a "M"-tac borotvál, a "T"-iknak viszont változó a hatása.
Én ennek okát nem vagyok hivatott vizsgálni, és lehetőségem sincs, emiatt választottam a biztosat.
Nem szeretnék saját méhészetemen kísérletezni.
Tényleg mi van az OMME méheivel?
Atkairtás, pergetés, ki kezeli őket?
Semmit nem tudunk róluk, nagy a csend.
Ami már biztos információnak tűnik, a méheket egy bennfentestől vették, és a családokat is egy prominens személy rokona nézegeti.
Több infót nem csepegtetek, mert úgyis sok van a rovásomon, és egy újabb etikai vizsgálatot indítanak ellenem, ha ezt is megszellőztetem, mert van akiknek ez kínos.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 09. 19:46
Tehát figyelembe vett egy fontos dolgot. Én a magam részéről azt nem értem, hogy sokan csörgő Mitaccal kezelnek eredményesen, amelyek már akár tíz éve gyártottak is lehetnek, a mindig frissen beszerezhető Taktic pedig elveszíti a hatóanyagtartalmát? Erre lenne képes a különböző vivőszer? Ezt nem igazán tudom felfogni, de ha így van, akkor ezt ellenőrző vizsgálatokkal lehetne csak kideríteni. Mivel egyik sem engedélyezett, ezért nincs élő ember, aki ezt el merné indítani. Ezért  jobb híján mondom azt, hogy tessék kellően óvatosnak lenni a Mitaccal is. Az atka  jónak tűnő potyogása ellenére, lehet, hogy csak a szaporulatot pusztítjuk vele is. Ekkor nem mindegy, hogy 2000 atkánk van, vagy száz. Ha Mitacos kezelés után most nyáron kontrollként mást vetünk be, tolerancia esetén nem lesz különbség látható. Az sem visz le újabb atkákat, mert a toleráns atkák a fiasban vannak. Csak a párhuzamos kezelés lehet perdöntő. Illetőleg a több cikluson át tartó megfigyelés: milyen az atkapotyogás dinamikája. Ha végig egyenletes, akkor baj van. Akkor jó, ha a második ciklusban az elsőének a hatoda esik csak le . Az első esetben mindig annyi szaporodik, amennyit elpusztítunk, a másodiknál a szaporodó atkákat is meggyérítettük.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 09. 22:45
Irido!
Ebben a méhészetben akác után sorozatfüstölést végezetek, és lám azért előkerült néhány atka.
A képen egy állanyás méhcsalád felkarcolt fiasítását láthatjátok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Augusztus 10. 00:03
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 10. 01:47
Attila!
Pontosan erről beszélek, ha a sorozatfüstölés amitráz volt. Veszélyes ma már az amitrázra bízni a méheinket. Egyik helyen még jó, máshol pedig ez az eredmény. Vagy úgy gondolod, hogy egy hatástalan Taktic csinálta ezt, és a Mitac pedig rendbe tette ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Augusztus 10. 09:37
Vagy ha egyáltalán volt-e sorozatfüstölés...?!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Augusztus 10. 20:24
Én mostanában reggelenként nyomom a furettót. A bayvarolok lassan két hete bent vannak a családoknál, bár tavaszi védekezésre ajánlják.
Alapos vizsgálattal sem láttam szemmel a családoknál atkát, persze ez nem jelenti azt, hogy nincs.
Bár éppen ma egy rácsba szorult méhen éppen láttam egyet amit azonnal elpusztítottam. Egy családnál láttam egy darab herét aminek egy kicsit deformált volt a szárnya, de ezen kívül semmi.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 11. 00:03
Irido!
Ebben a méhészetben akác után sorozatfüstölést végezetek, és lám azért előkerült néhány atka.
A képen egy állanyás méhcsalád felkarcolt fiasítását láthatjátok.
Nagyernyei Attila
[/q
uote]

Itt már tavaly sem védekeztek normálisan. Ha megtudsz pár konkrét dolgot az ügyről írd le légyszives hagy tanuljunk.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Augusztus 11. 06:39
Biztos vagyok benne, itt a fórumozók között is sokan megjárták már atka ügyben, csak mélyen hallgatnak ::)
Szégyen vagy sem, megtudja keseríteni a méhész életét, ha félvállról veszi a gyérítést, vagy nem jó szerrel védekezik(esetleg nem jól alkalmazza!)

W.Zolinak üzenem!
Ha atkát látsz szabad szemmel méheken, már nagy a baj!
Elhanyagolt méhészetekben ahol az atka a "főnők" képes olyanra a család, hogy kiköltözik a kaptárból, mert már nem bírja elviselni a paraziták hemzsegését!!! Na ilyet soha ne láss!

Jenő tavaly leírta nekem privátban hányszor füstölt őszig, majdnem leesett az állam :o
A méhek nagyon sok mindent kibírnak, de nem mindent!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 11. 08:13


Jenő tavaly leírta nekem privátban hányszor füstölt őszig, majdnem leesett az állam :o

Ez az egyik legfigyelmeztetőbb jel a toleranciára. Életben hagy sok atkát, melyek utána szaporodnak. Jó hatásfok esetén nincs minek szaporodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Augusztus 11. 10:39
100 %-os atkairtás a gyakorlatban nincs, mert az vagy súlyos kárt okozna a méheknek vagy a méhésznek okozna elvárhatatlanul sok munkát.

Az atkaszaporodásnak nemcsak éven belüli szaporodási ciklusa van, hanem több éves ciklusa is. A tapasztalatom szerint három éves ciklusa van. Ez a hároméves ciklus családonként más-más ritmusban van, de van azért állományra jellemző ciklus is.

Szerintem Kiváncsi111 méhészetében most pont a ciklus alsó pontja jellemző. Ez nem jelenti azt, hogy országosan hasonló a helyzet.

MÁS
Szerintetek ez a forróság amit átéltünk ezen a nyáron, javította vagy rontotta az atka szaporodási esélyeit?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 11. 12:08
Szerintem a forróság rontotta, ha előbb kelt a méh, és így kevesebb ideje volt az atkának. A több éves ciklust elfogadom, már csak a téli időjárásbeli különbségek, a méhész atkairtási motivációi miatt is. Igazából az első mondatod is igaz: a gyakorlatban nincs. De az indoklással vitatkoznék. Vegyünk egy enyhe téli periódust, amikor előtte hideg volt, tehát kikelt a fias, és nincs új (mondjuk 90 százalékban). Ekkor töredék mennyiségű vegyszerrel lehet elvégezni a kezelést, mint nyáron. Ilyenkor egy kezelési ciklus egy kezelést jelent, nyáron egy kezelési ciklus 7*2 naponta esetén hétszeres vegyszerterhelést. A méhész munkája:  x alkalommal történő egy kezelés sokkal kevesebb, mint x alkalommal történő 7 kezelés. Az indoklás helyesen szerintem az, hogy a feltételek együttállása nincs meg: megfelelő időjárás novemberben és decemberben is. Novemberben, hogy leálljon a fias, decemberben, hogy elegendő alkalommal lehessen kezelni. Vagy másik verzió: decemberben elég idő arra, hogy a fiaselvételt is meg lehessen oldani a kellő számú kezelés mellett.
Van azért ennek az egyenletnek egy másik megoldása is: hány méhcsaládot kell lekezelni? Hármat, harmincat, vagy háromszázat egy méhésznek. Hármat le lehet kezelni, háromszázat nem. Van még egy másik bökkenő. Térben vagy időben az ország minden méhésze össze van kötve. Úgyhogy a képen szereplő méhész Jenőnek éppúgy szomszédja, mint a mostani szomszédja. Csak három év távlatában. Csak akkor nem lenne szomszédja, ha innen egy atka sem tudna kikerülni. De ha röpkörzetenként nem egy méhész van, akkor ez a feltétel nem teljesül (a jelenlegi állomány 95 százalékának kell ehhez kipusztulni). Akkor sem tudna kikerülni, ha az illető  (és mindenki, ahová eddig eljutott ebből a méhészetből atka) az összeset elpusztítaná. Tehát le lehet vonni a következtetést, hogy az az atka elleni védekezési gyakorlat három éven belül bezárul, amivel az említett méhész élt. Ha az egy hibás Taktic volt, akkor az , ennek nincs jelentősége, mert kiküszöbölhető, ha nem hibás Taktic volt, akkor nem hibás Takticnak ez az adagja nem lesz folytatható. Nyilván vannak alternatív megoldások. Még. Addig, amíg el nem fogy az összes megoldás. Mert a megoldások száma sem végtelen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 11. 20:36
T. fórumozók! Atka irtás terén minden jóindulatú intelmet vegyetek komolyan az itt leírt ciklusok valamilyen formája mindannyiunkat érint ha tudomásul vesszük ha nem! A 100%-ról annyit,a kertészetben a védendő lény nem rovar,mégsem lehet elpusztítani a károkozót:atkák(takácsatkák,levélatkák,gubacsatkák,tripszek és még sorolhatnám) kizárólag gyérítésről beszélhetünk! Folyamatos védekezésekkel tarthatók kordába,ezek nem igazán látható lények. A méheink ellensége jól látható de ha látjuk ezeket a méheken vagy a sejteken az már atka kór,a család szinte halálra itélt a kártevő jelenlétét nem simán szemrevételezéssel itéljük meg. Vannak csapdák teszt kezelések a kártevők kimutatására. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a kór komolyan vételét és az ellene való szakszerű,hatékony,ellenőrzött védekezést!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 11. 21:47
Szia Izso60! Mélyen egyetértek veled meg a többiekkel is. Írd már le légyszives néhány mondatban mivel és mikor irtod vagy ritkítod az atkát egy szezonba?  Néha ugy érzem bábeli a zűrzavar ebben a témában. Majdnen mindenki másképp csinálja de a többségnek csak sikerül valahogy kordában tartani másképp nem lennének már méhek az országban
Nem akarok a témában vitatkozni de szivesen elolvasnám legfeljebb írok egy okét. Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Augusztus 11. 22:31
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Augusztus 12. 05:19
Jenő!
Itt a lényeg! Az általad közölt hullási görbe: az első sorozat 300, a második sorozat első füstje 5-10, akkor 7-et feltételezve, összesen 35-70.  Ez abban a határban mozog, ahol nincs tolerancia. Ha a második sorozat is 300 lett volna, akkor ott már az  toleranciát jelentett volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Augusztus 13. 08:03
Tegnap megrendeltem az új ködölőt :)
Már csak egy jó minőségű(ez évi) 1 dl Mitacot kell még hozzá valahonnan szerválnom!
Egyre kevesebb a bizodalmam a tactic kapcsolatban ezért úgy gondoltam, hogy dupla dinamitot vetek be :D
Nem szeretnék abba a hibába esni(méhcsalád vásárlás ::)) Kicsi az esély, hogy ajándékba kapnék családokat, inkább védekezem hatékonyan :-X
Remélem azért potyog kevés atka, mert kevés van idén.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kerekes.batya - 2015. Augusztus 16. 21:01
Tisztelt méhésztársak,

az ötödik amitrázos füstölésen vagyok túl, átlag 5-15 atkát tudok megszámolni a higiénikus aljakon.
Taktikot használok. Nálatok mi a helyzet? (Egész napraforgó alatt - 1 hónap - benn volt 5 család alatt
a higiénikus alj - nem találtam atkát!?!!)

Köszönettel: Kerekes.Batya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Augusztus 17. 08:03
Üdvözlet.
Hasonló a helyzet nálam is, kicsit nagyobb különbségekkel. Van ahol az első füst sem hozott semmit ( legalábbis az aljdeszka lapja üres volt ) és van ahol 150. Most a negyedik füst után ennél is alig látni. A kezeléssorozat után kontroll jön oxálsavval.
Takticot használok furettóval.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Augusztus 17. 11:08
Vigyázat a dupla dinamittal. Ezek mérgező anyagok, de nemcsak az atkára és a méhekre, hanem az emberekre is.

Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én féltem a tyúkszaros kis életemet, mert abból csak egy van, a méhek meg jönnek, mennek. Annyit nem ér az egész, hogy az egészségünk rámenjen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 17. 17:20
Hogy kezdődik egy füstölés, vagy szublimálás?
Gázálarc fel!
Nem játék, tudnék példákat sorolni.
A közelmúltban többen rosszul lettek, vérképük katasztrofális, mert nem tartják be az óvintézkedéseket.
Amitráz kijuttatása esetén P-2-es szűrőbetétet alkalmazzatok!
A részletekről hamarosan, több szakember dolgozik rajta.
A Tolna Megyei Méhész Egyesület őszi rendezvényén, erről is hallhattok előadást!
"Atkairtók a méhészetben? Ami a méhészre is káros?"...címmel
Az időpontról itt fogok beszámolni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Augusztus 17. 17:40
Eleinte nem foglalkoztam vele de füstölés után napokig éreztem magamban hogy valami nem okés. Akkor még hajszárítós párologtatóba antivar.
Csak gázálarcban dolgozom. A szűrője nem
tudom milyen, de az amitráznak csak a szaga sem érzik át rajta. Az oxálsavat érzetem szerint kicsit átengedi, ezt mire kell megpróbálom orvosolni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 17. 19:38
Attila szerintem A2-es szerves gázszűrőre gondoltál amitráz használatakor.
A P-s csak részecskeszűrő, nem sok mindent fog rajta, ugyanúgy érezni az amitrázt.
Pl a 3M 6055-el ( A2 ) semmit nem érezni, de az 6057-el ami ABE1-es, már határozottan érezhető az amitráz.
Az 5900-es sorozatú p3-as részecskeszűrők megfogják a koromrészecskéket, és kitolják a gázszűrő élettartamát.

Az 1-es számú gáz szűrők  0,1 %-os térfogat koncentrációig szűrnek 100 %-osan, az 2-esek 0,5 %-ig.
A P1-es jelő porszűrők csak 5 mikronnál nagyobb szennyeződéseket tudják megszűrni. A P2-esek az 1 mikronnál nagyobbakat, a P 3-asok pedig a az 1 mikronnál kisebbeket is kiszűrik.

A- szerves gáz/gőz
B- szervetlen gáz /gőz
E-savas gáz/gőz
K- ammónia
P- részescske, por

Aki biztosra akar menni és 3 M félálarca van, az vegyen 6055 A2-es gázszűrőt és hozzá 5935-ös P3-as részecskeszűrőt, amit az 509-es adapterrel tud felrakni a 6055-ös szűrő elé.
Vagy 6099 ABEK2P3-as  kombinált szűrő, ebben már kompletten bennt van minden.

Oxálsavazáshoz pl. Scott teljes álarchoz PRO2000 A2B2E2K2P3-as kombinált szűrő. Ez a leg költséghatékonyabb megoldás, csak 1 db kell, és komplett kombinált szűrő.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 18. 08:45
Sziasztok!

Én ezt a félálarcot használom. Néhány adat megtalálható rajta amit leírtatok, de nem minden. Gondolom a semminél ez is többet ér.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Augusztus 18. 10:48
Én ilyen gázálarcot használok:
http://gasmask1.kalasnyikov.hu/masks/biomaszk/biomaszk.htm
Hozzá ilyen szűrővel:
http://military-shop.hu/termek/1076-mh-gazalarc-szelenceraktari-allapot-b1d9eec6.html

Sosem volt még gondom vele, sem a szagát nem éreztem még az amitráznak
Figyelem, kesztyűt is használjatok, mert bőrön keresztül is felszívódik!!

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/6235
https://hu.wikibooks.org/wiki/Kert%C3%A9szet/Els%C5%91seg%C3%A9ly/M%C3%A9rgez%C3%A9s/Szerves_foszforsav
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 18. 12:10
Én sem érzek benne semmi szagot. Akkor ezekszerint megfelelő az enyém is?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 19. 15:01
NB 18! A tiéd A1-P2-es, ami szerves savak ellen nyújt gyenge, illetve részecskék ellen közepes védelmet.
Reggel füstöltem egyet ezzel a kombinációval, ( 6057-re ráraktam egy P2-es szűrőt ) ha odajön az arcomhoz a füst, simán érzem a Mitacot. Vagy a szaglásom jobb, vagy a szűrő volt gyengébb. Bár teljesen új, bontatlannal próbáltam...
Én még mindig azt mondom amitrázra használjon mindenki A2-P3-at, oxálsavra pedig egy kombinált ABE2 P3-at.

http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/322246

http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/322237

http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/39754

Kompletten is így árulják, annyi hogy ezek a szűrők az ammóniát ( K ) is tudják. Ide mondjuk ez lényegtelen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 19. 19:37
Axoa!Laikusnak kissé zavaros lehet a legbiztosabb tipped (a6099-es) a nesler azt irja. Figyelmeztetés a 3M 6000-es félálarchoz nem használható! Ilyenkor mi a teendő?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 19. 20:38
Axoa!

Köszi az infót. Nem vagyok túlságosan járatos a témában, úgyhogy bocsi, ha hülyeséget kérdezek. Erre az állarcra rá tudok tenni másik szűrőbetétet, ami megfelelő? Ha igen akkor kérhetnék róla linket? Nagyon köszi.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 20. 13:29
Már többször írtátok, hogy az etetés és az atkairtás ne történjen egy napon. Alapvetően én is ezt gondolnám, de nem tudom, mi szól ellene. A múltkor kényszerből egyszerre végeztem, nem tudtam két külön nap elutazni a méhekhez. Szörp zsupsz be, utána furettó. Semmi problémát nem láttam. Rendszert nem akarok csinálni belőle, de szerintetek mi lehet vele a gond, ha mégis egyszerre végezzük?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 20. 15:19
Rájönnél ha az alapjáraton ketyegő 50 es ifám kipufogocsöve mögött vacsoráznál. Csak egyszer a proba kedvéért ;D.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Augusztus 20. 15:52
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 20. 17:00
kiváncsi111: Persze, szerencsésebb lenne fordítva, csak akkor etetéskor én is beszívnám a füstöt.

robi75: Miért? Fontos nekik az alatt a pár perc alatt is enniük, amíg a füst szétoszlik? Szerintem addig amúgy is szétrohangálnak a füst miatt az etetőből.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Augusztus 20. 18:11
Állítólag az amitráz beleoldódik a szirupba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 20. 18:39
Így van! Reggel furettozz este etess és semmi gond. Ha már egy napon kell megoldani probáld meg így.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 20. 23:24
Ha az etetőben lévő szirupba beleoldódik, akkor az egy nappal korábban beetetett és a nyitott sejtekben szétterített szörpbe még inkább,
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 21. 01:03
Szerintem a sejtekbe behordott szirup felülete több 10 szerese, mint az etető tálcában lévő szirup felülete.
Ebből a szempontból jobb előtte füstölni.
Viszont ha közvetlenül etetés után van füstölve, és az etető tálcában lévő szirup felső felületére megy a cucc, akkor meg a frissibe azt fogják szívogatni. Meg amúgyis rárakódik a hatóanyag az üres sejtek falára,amibe aztán ráhordják a szirupot,  szóval majdnem hogy lényegtelen.
A 3 napos füstölési ciklus túl gyakori ahhoz, hogy időben invertálják, és beszárítsák a szirupot amitráz bomlástermék mentesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 21. 01:09
Axoa!Laikusnak kissé zavaros lehet a legbiztosabb tipped (a6099-es) a nesler azt irja. Figyelmeztetés a 3M 6000-es félálarchoz nem használható! Ilyenkor mi a teendő?

A 6099-es bajonett része ugyan olyan mint a többié, rajtam fel már 6000-es félálarcra. Azt mondjuk nem tudom miért emelik ki hogy 6000-hez nem használható. Talán túl nagy darab, és nem stabil már ? Esetleg arra akarnak utalni hogy ilyen karakterű szűrőhöz mindenképpen teljes álarc kell a szem védelmére is ? Nem tudom.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Augusztus 21. 01:38
Axoa!

Köszi az infót. Nem vagyok túlságosan járatos a témában, úgyhogy bocsi, ha hülyeséget kérdezek. Erre az állarcra rá tudok tenni másik szűrőbetétet, ami megfelelő? Ha igen akkor kérhetnék róla linket? Nagyon köszi.

Nb18
Nem ismerem ezt a típust, de gondolom ezek nem cserélhető szűrősek...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2015. Augusztus 21. 11:15
Csak annyit szólnék a füstölés témához, hogy ezt az etetéssel ne kombináljátok. Ha etetés után füstöltök, akkor a méhek sokszor kihányják a szirupot, ellucskosodik a kaptár alja, pusztulás is lesz. Ha füstölés után etettek, akkor meg ti szívjátok be az amitrázt, mert úgyis marad még addig a kaptárban. Inkább külön-külön mind a kettőt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Augusztus 21. 11:42
Na ez már életszerűbb, ezt el tudom képzelni. Akkor nálam valószínűleg azért nem volt gond, mert olyan hamar nyomtam a füstöt a szörp után, hogy még nem is nagyon volt idejük hozzálátni az eleség elhordásához.
Köszönöm a választ!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Augusztus 24. 08:29
Végre megérkezett az új ködölőm :D :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 24. 18:21
Hajrá zümi!
Reszkessenek az atkák! ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Augusztus 25. 09:09
Etetés. atkairtás akkor hogyan legyen? Ha lehetséges én sem szoktam egyszerre. de a lehetőségek évente mások. Van hogy rákényszerül az ember. Egyébként 0,5 literes adagokban etetek. Ennyi hordás akár még gyenge napokon is lehetséges. Szóval ritkán van az úgy, hogy ne lenne semmi fedetlen méz a kaptárban. Akác után illik irtani, na hát akkor sincs hordástalanság, naprafogó után szintén nincs abszolút hordástalanság, főleg idén nem volt, a kedvezőtlen kelések miatt. Valószínű nagyobb gondott okoz az etetés hiánya, télen éhenhalnak. Vagy az atkairtás hiánya miatt pusztulnának.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 25. 11:15
Én úgy tanultam, hogy nem veszít az értékéből a serkentés, ha van néha egy-egy nap szünet. Sőt, ilyenkor tudnak egy kicsit rendezkedni a "spájzban". Én mindig kihagyom az etetést a füstöléses napokon. Jobb a béke.... Persze, ha szorít az idő az etetés befejezése miatt, akkor marad a hajnali füst, esti etetés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 25. 19:51
Robotur!
Nem az a gond, hogy füstöléskor fedetlen méz van a kaptárban.
Ha etetéssel egy időben füstölsz, a szirupot felszívó méhek "visszaöklendezik" az eleséget, vagy nozemás tüneteket produkálnak.
Semmiképpen nem szabad együtt a kettőt.
Ha ehhez az is párosul, hogy másnap kirepülésre alkalmatlan lenne az idő, irtózatosan nagy baj lehet belőle.
A füstöléskor akkor véthetjük a két legnagyobb hibát ha az etetéssel egybe esik, a másik a hőmérsékleti tényező.
Az utóbbinál a maximum, és a minimum hőmérsékletet is figyelni kell, mindkettő szélső érték akár méhcsalád pusztulást is okozhat.(Plusz 25 fok felett, és plusz 15 fok alatt nem szabad füstölni.)
NB 18 jár el okosan, ha az etetést kihagyja a füstölési napokon, viszont ha reggel füstölünk, aznap este már etethetünk.
Fordítva nem célszerű, ha este etettünk, másnap reggel ne füstöljünk.
A gyenguszok, és azok a családok amelyek nem végeztek a szirup elhordásával, bizony bajba is kerülhetnek.
Sok méhésznél ez a telelésre alkalmas méhcsaládok kiszelektálásának is az egyik módja, amit helyesnek ítélek.
Amelyik család reggelig nem hord el fél liter szirupot, kár kísérletezni vele!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Augusztus 26. 15:40
Akkor nálam, a 3l-es vödröket-még ha nem is hordták el-, vegyem le mikor füstölök(vagy előző nap)?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Augusztus 26. 15:51
Szeremej!
Szerintem azzal nem lehet gond, mivel folyamatosan "cumizzák" a méhek.
Ez egy kis ellentmondásnak tűnik az előbbi hozzászólásommal, de rögtön megindokolom.
Az etetésnél a méhek úgy várják a kaját, hogy szinte benne ülnek este az etetőben.
Etetés után néhány perc elteltével örömröpülés kezdődik, és a méhek betódulnak a sziruphoz, teljes gőzzel nyomják a fészekbe az élelmet.
Ez, egy nagy mennyiségű etetésnél nincs, és örömrepülés sincs.
És ez a lényeg.
Csak megismételni tudom, (most már precízebben kiegészítve)hogy aki nem folyamatosan etet, és kisebb adagokban, azok egy időben az etetéssel ne füstöljenek, mert minimum nozemásak lesznek a méhek.
Ha másnap hűvös, borongós idő lesz, akkor KO!
Nem nagy odafigyelést igényel ez, de fontos.
Voltak akik felhívtak, hogy már pedig ők kétszer nem mennek ki a méhekhez mindig így csinálják, és semmi gond.
Üsse kő, tegyék úgy ahogy jónak látják.
Javasoltam az egyik méhészklubon, hogy 10 fok alatt ne füstöljenek, különösen ha másnap reggel fagy várható.
ÁÁÁÁÁÁ Attila, rég így csinálom soha nem volt gond.
Következő tavaszon én kerestem neki eladó méhcsaládokat.
Baranyában is a nagy méhészguruk megcsinálták ezt.
Legalább látták, hogy hány az évi anyájuk van, mert mind a konténer falán csücsült!
Ez nem vicc.
Tehát szerintem a vödrös etetésnél nem lehet gond, azért óvatosan.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Augusztus 26. 16:24
Szerintem is nagyon fontos a hőfok! Nem is értem 10fok alatt minek füstöl valaki, mikor fürtben vannak? Én sokáig estefelé füstöltem, de tavaly áttértem a reggeli kezelésre, mert utána tudnak repülni és ki tudnak szellőztetni. A válaszodat, tanácsodat köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 26. 19:27
Tisztelt Uraim! Ez valami vicc? Általában mielőtt valaki akár ekkora fórumon is publikál,megismeri a betűket,szavakat talán még némelyiknek a jelentésével is tisztában van. Miért nem tesz így a méhészetben is. Miért vásárol méheket miért ragad füstölőt ha nincs tisztában cselekményének következményével? Olvassatok talán tudományosan megmagyarázott dolgozatokat a hablatyolások,mellébeszélések helyett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Augusztus 26. 19:51
Nem értem miről beszélsz...Mi a hablatyolás, mellébeszélés?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Augusztus 26. 21:58
Kedves izso ! Esetleg ha ki felytenéd mire gondolsz ? Én mint tudatlan nem értem  .  Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Augusztus 26. 23:11
Izso60!  Mi ez az aranyköpés?? ;D.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2015. Augusztus 30. 00:03
Üdvözletem!

Aki mitac-paraffinolaj kombinációval füstöl attól kérdezném,hogy milyen arányban keveri? Én eddig 2 dl paraffinba tettem 10 ml mitacot, a furetto 1,5ml.t fúj,kijárót nem zárok. Viszont a kontroll kezelés alapján ez kevés, lemérgezni meg nem akarnám őket. A válasz jöhet privátba is, mert ugye ez nem teljesen legális szer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Augusztus 30. 20:22
Üdv! Lehet hogy a mitac nyugállományba vonult? Bizonnyal van a gyártási idejéről ill. a szavatosságáról némi információ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2015. Augusztus 30. 23:26
2017-ig jó. Persze lehet átcimkézett,akkor szívás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Augusztus 31. 11:24
Van kikristályosodott anyag az alján a mitacnak? Ha lassan mozgatod az üveget és fülelsz szabályoson lehet hallani, hogy gurulnak a  szemcsék, na az akkor kuka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 01. 21:16
Zümi!

Milyen ködölőt vettél?

Kakadu!

Azért ennyire nem kell pocsékolni, a nem olcsó hatóanyagot. Ha melegvízbe teszed megszűnik a kristályosodás.
2500 ft fél deci. Nekem nem okozott problémát a több éve lejárt szavatosságú mitac anno, és még a dózist sem kellett emelni. A megoldás a hatékonyság megfelelő ellenőrzése. A kuka majd ráér ha tényleg hatástalan.A tac-ticnál szerintem inkább lehetnek problémák a vivőanyag miatt. Mielőtt lavinát indítanék el, nem azt akartam mondani,hogy nincs nagyobb bizodalmam egy friss érvényes szavatosságú szerrel kapcsolatban.
De ez csak az én szerény véleményem.

Pink panther!

Nem tudom mivel kontrolláltad a családot,ebben az időszakban valszeg szintén amitrázzal, de ha a furettót kevésnek találod akkor kezelj a kontroll módszereddel. A szer legális maximum a bejuttatás módjába lehet belekötni. az amitráz engedélyezett a méhészetben.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Szeptember 02. 17:08
Üdv:janibátya!
Domán által gyártott ködölőt. NB18 is ezt használja, csak jót tudott mondani róla! Az ára meg szuper akciós :) ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 02. 17:34
Én a hétvégén hoztam Zomborból az unokaöcsémnek az itthon is kapható szerb ködölőt. 50 eur volt az ára kint, de volt olyan hely is ahol 7700 dínárt kértek érte.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 08. 17:40
Füstölni (furettózni) reggel szoktam, természetesen nem teszem alacsony hőmérsékleten. Este szoktak kapni 0,5 liter szirupot, ezzel bőven végeznek reggelre. Max 1 literig tudnám emelni az adagot, de az tökéletesen vízszintes kaptárakat igényelne. Sajnos kicsire méreteztem a tepsiket, amikor az új kaptáraimat terveztem. Akkoriban, (bőven több mint 10 évvel ezelőtt) még a 0,5 literes adagokkal is időben ellehetett érni, a megfelelő mennyiségű telelő élelem bent legyen.
Mostanában ez már nehezebb ügy, mivel kevesebb ebben az időszakban a természetes nektárforrás. A méhészetek, és a méhcsaládok száma megsokszorozódott a röpkörzetben. Szóval így jelenleg, sajnos nem hagyhatok ki etetéseket. Sőt régebben szeptemberben csak másnaponta kaptak, most naponta vihetem a szirupot. Szerencsére a füstölésről áttértem néhány éve a furettóra, mert hatékonyabb, és gyorsabb, a méheket sem viseli meg annyira, mint a klasszikus bezárásos füstölés. Szóval még egyenlőre baj, ebből nem származott.  Normális esetben nállam sem egyszerre van ütemezve az etetés, a füstöléssel, De van hogy kénytelen az ember rögtönözni, tudatosan felvállalni némi minimális kockázatot.
Viszont amit nem tennék, próbáltam én már alján kristályosodott taktikot melegítve oldani sikertelen vállalkozás volt. Persze lehet hogy nagyobb hőmérsékleten kellett volna, de azt meg a gyenge gyógyszeres flakon nem birná. Így, mindíg csak egy évre való mennyiséget veszek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 08. 21:37
QUQURIQ !!!

Már évek óta mondom, hogy nem elég a három naponkénti ködölés, füstölés! Az atkák ne,m három naponként mennek be a sejtekbe, csak 2,5 naponként!
Ezért az utolsó napon 12 órával hamarabb eltűnnek az atkák a fiasításban.
12 óra alatt minden kint lévő atka igyekszik eltűnni.
Ezért a sorozatok végén még nézzétek meg, hogy mennyi atka hullik egy hét múlva…
sajnos sok kb 50 db.
A hatóanyag működik 20 % Mitac a sorozat elején sok atka hullott le tőle.
30 év méhészkedésem elején, az atka főleg a here fiasításban volt megtalálható.
Az idő elteltével, idomult az Európai élethez.
Szaporodási rátájuk hasonló a muslincákhoz, mivel gyorsan reprodukálódnak.
Ebből kifolyólag, gyorsan tudnak a körülményekhez idomulni.
…de meddig változnak?...
Ha hagyunk nekik 12 óra előnyt, mi leszünk a vesztesek!
Kérlek benneteket, hogy gondoljátok át…

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 09. 12:54
Igen, az a három naponkénti sem mindíg tud precízezen három naponta lenni. Van 3- 4-5 nap mikor hogy, ahogyan azt más elfoglaltsága engedi az embernek. Akkor lehet, hogy ez nem is annyira probléma?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Szeptember 09. 13:05
Kiskakas, ezt a 2,5 napos foretikus szakaszt honnan tudjuk? Lehet, hogy én tudom rosszul, de nekem 5-11 nap rémlik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 09. 15:09
QUQURIQ !!!

Kakadu!

Nem véletlen, hogy a ködölést is és a füstölést is 3-3 naponként kell elvégezni pontosan.
Nem lehet egy nappal sem csúszni.
Egy kezelési sorozat 3-3 naponként 6 alkalom!
Én 7 szer kezelek, mert lehet, hogy még napraforgó után van here fias.
Most ez a 3. nap megdőlni látszik!

A Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 09. 16:52
Nem az elmélettel vitatkozom, az egy dolog, egy másik meg a valós élet. Ritka az hogy sikerüljön a 3 naponkénti füstölés, vagy furettózás. Mert például közbeszól a természet, esőzés, lehűlés. Illetve egyszerűen más kötelezettségek miatt képtelenség. Nem is emlékszem a méhészkedésem 18 éve alatt, mikor sikerült ezt szabályosan összehozni, talán soha.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 09. 18:00
A füstölés után 1 napig még nem mérgezi az atkát az amitráz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 09. 21:32
QUQURIQ !!!

Én amióta amitrázok, szigorúan 3-3 naponként kezelek!
A családom is tudja, hogy ebben az időben nincs pardon!
Napraforgó után, esténként ködölök, nincsen már hőség, az eső meg csak romantikussá teszi a műveletet.
Ősszel, meg reggelenként ködölök, mert melegszik az idő, este viszont napnyugta után gyorsan hűl.
Több száz családnál nem kockáztat az ember!
A három nap az három nap!
Nincs buli, kirándulás, mozi, színház…stb. csak kezelés!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 09. 22:53
Na! Azért a tyúkocskád vár otthon, meleg ágyikóval, ugye?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 10. 09:01
Hát igen persze, a főnököt is ellehetne küldeni a fenébe, amikor elrendeli a folyamatos túlórát, utánna biztosan lett volna elég idő a méhekre  :)  Így néha maradt a méhekre a szombat délután, és a vasárnap. az ember kénytelen alkalmazkodni. Most a rendszeres piacozás amely fix elfoglaltság. Mert ugye valamiből szintén élni kell, a termelés és az értékesítés elválaszthatatlan páros. Akác után hogyan fér be a 6x-7X a 3 naponkénti kezelés? A gyakorlatban ez nállam max 2-3 kezelés. napraforgó után szintén hasonló a helyzet. Mert akkor szoktam kivenni 1 hetes "szabadságom" irány a Balaton. Majd ha hazajöttünk folyt köv. A beesőzés nállunk az agyagos feketeföldön, nem annyira romantikus. A földutak járművel járhatatlanná válnak. Az élet már csak ilyen. Akki nem hajlik, az törik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 10. 14:40
Szerintem a foretikus szakasz hossza a legnagyobb talány. A probléma legfőbb oka az, hogy nem tudjuk az atka mennyi időt tölt el a méhen, és mennyit azzal, hogy a lépen keresgéli a bebújásra alkalmas álcát. Ha egyáltalán keresgéli, és nem az álca etetése közben szaglászik, és ha neki megfelelő az álca akkor leszáll a méhről. Ha a foretikus szaksz túlnyomó részét a méhen tölti, akkor óhatatlanul kikeveredik a fészekből, tehát vagy csak úgy képes a fészekbe visszakerülni, hogy gazdát vált (egy fiatalabb méhre ugrik át, hátha az majd visszaviszi őt a fészekbe), vagy leszáll a méhről és vándorútra kel, és saját maga mászik vissza a fészekbe. Ha a másik variáció igaz, tehát, hogy a foretikus szakasz túlnyomó részét a lépen tölti, és nem a méhen, akkor nem kerül ki a fészekből. Ekkor a foretikus szakasz hosszát az az idő jelenti, amennyi idő alatt megtalálja a neki megfelelő álcát. Miért lényeges ez? Utóbbi variáció esetén rövid a foretikus szakasz, hiszen az atkának szinte sosem kell léputcát váltania, mindig lesz azon a lépen olyan fias, ahová be tud menni. Kivéve azt az esetet, amikor az anya leáll a petézéssel, vagy erőteljesen csökkenti azt. Hosszú lesz a foretikus szakasz, ha az első variáció igaz: az atka túlnyomórészt a méhen tartózkodik. Illetőleg itt kell még egy feltétel: az atkának mindenképpen vissza kell jutnia a fészekbe, vagy úgy, hogy nem vált gazdát és az a méh viszi be, amelyiken van, vagy a gazdaváltások révén a fiatal méhekre próbál kerülni. De gondoljunk bele abba , hogy a fészekben folyamatos a kelés, tehát állandóan árral szemben kell az atkát szállító méhnek igyekeznie, ha a fészek közelébe akar jutni. Az is ez ellen szól, hogy az öregedő méhnek egyre kevesebb keresnivalója van a fészekben, annak inkább a mezőre kell mennie (kivéve a virágport szállító méhet). Ha az atka egy ilyen nagy kört ír le a fészekből ki, majd ismét be, akkor nő a foretikus szakasz hossza. Ennek az oxálsav esetén van óriási jelentősége. Ugyanis az oxálsav az első három-négy napban csak az atkák 40-50 százalékát képes elpusztítani. De ha hosszú a foretikus idő (10-12 nap) a hosszú atkavándorlás miatt, akkor az atkák 90 százalékát el lehet pusztítani egy oxálsavas kezeléssel, hiszen ekkor nem tud az atka előle elbújni. Van azonban egy egetverő probléma. Mi van akkor, ha a méh nem viszi vissza az atkát a fészekbe, vagy az atka nem képes arra, hogy a méztérből visszagyalogoljon? Akkor nem arról van szó, hogy megnő a foretikus idő hossza, hanem arról, hogy az ilyen atka már nem fog tudni szaporodni. Ebben az esetben az oxálsav leviszi ugyan a méztérben lévő atkákat, de olyan atkákat, amelyek egyébként nem szaporodtak volna, tehát nem létező atkákat, más szóval virtuális atkákat pusztít csak. Ezek kiöregedtek volna és elpusztultak volna. Az igazi problémát okozó atkák azok, amelyek a fészekben tudnak maradni, és szaporodni tudnak. Ezeket csak kb. 30 százalékos hatékonysággal irtja az oxálsav. Ugyanez érvényes a herelépre is. Ha a herecsapdát a fészek szélére helyezzük, és ezzel megnöveljük a fiasítás nagyságát (mert a hűvösebbet kedvelő herefiassal megnövelhető a fészek, míg az anya vélhetően azért nem petézik ide munkásfiast, mert nem elég meleg annak a fészek széle), akkor szintén egyébként nem szaporodó atkákat késztetünk csak szaporodásra. Ha a fészek közepére raknánk  az építtetőt, akkor azzal nem növelnénk a fészek nagyságát, tehát olyan atkákat tudnánk ide csalni, amelyik egyébként is szaporodna, tehát ebben az esetben valóságos atkákat lehetne pusztítani.
Tekintettel arra, hogy sokan már el is felejtették, hogy mit írtam a hsz. elején, ezért leírom még egyszer: ez az egész attól függ, hogy az atka mennyi ideig tartózkodik a méhen. Az utóbb levont következtetések csak akkor igazak, ha az atka idejének legnagyobb részét a méhen tölti, nem a lépen. De, mint írtam:
Idézet
Szerintem a foretikus szakasz hossza a legnagyobb talány
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 10. 16:09
Le kéne videózni üvegkaptárban☺.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2015. Szeptember 10. 18:55
Sziasztok!

Az én olvasatomban irido hozzászólása példásan bemutatja, hogy mennyire fontos egy jól időzített zárókezelés! A jó időzítésnél nem a napszakra gondolok, hanem arra, hogy a családoknál általánosan ne legyen már fiasítás.

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2015. Szeptember 10. 20:20
Irido  !  Többször felvettél már egy-egy gondolatsort,amelyek még megválaszolatlanok. Nem csak a foretikus szakaszra gondolok.Szó volt már a  toleranciáról az atkák viselkedéséről,szaporodásáról és több más témakörről is a méhbetegségek, paraziták kapcsán.A kérdésem az lenne:Ezek az elképzelések,teóriák a külföldi szakirodalomban sem tisztázottak ?Esetleg már folytak ilyen megfigyelések,csak még magyar nyelven nem jelentek meg ?   Üdv:nyuszt
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 10. 20:21
QUQURIQ !!!

Nb 18!
Igen, csak addig meg kell élnie a családoknak a záró kezelést!

Irido!

Nekem az utolsó verziód válik lehetségesnek.
A minap hívott az egyik méhész barátom. Bio méhész. Panaszkodott, hogy évek óta használja az oxálsavat, eredményesen. Most viszont kevesellte a lehullott atkák számát. kölcsön kért egy furettót és leködölte próbaként a családokat. Azt mondta, hogy volt ahol 500 atka is leesett! Más nem bio méhésztől is hallottam, hogy csak gyérítésre használja az oxálsavat.
Én két naponként kezdem ködölni a családokat, de csak az 1/3 át. a többit a régi rendszer szerint.
A „két napozással” viszont, 9 alkalom szükséges a fiasítás átfogásában (8,5 nap pontosan)
Mi a véleményed?

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 10. 21:44
Ezek az elképzelések,teóriák a külföldi szakirodalomban sem tisztázottak ?
Nyuszt!
Alapvetően nem találkoztam olyan szakirodalommal, ahol ez felszínre került volna. Igaz, hogy nagyon nem is kutakodtam utána. Ami eddig kezembe akadt, az arról tanúskodik, hogy teljes a sötétség ebben az ügyben. Azt azért hozzá tenném, hogy a teória kifejezés  hibás. Alapvetően egy logikai levezetés lehetséges alternatíváiról van szó. Vagy egyik dolog van túlsúlyban, vagy a másik. Több alternatíva nincs. Tehát bármelyik következtetés igaz lehet. Pusztán arról van szó, hogy nem tudjuk, mi zajlik valójában a méhcsaládban. Ezt a konkrét dolgot mondjuk nagyon könnyen lehetne igazolni: nagyon atkás család fészkét elvinni, és külön-külön le kellene kezelni a mézteret és az elvitt fészket nyáron. Kiderülne, hogy az atka vajon megtalálható-e a méztérben ? "Sajnos" én ezt nem tudom megcsinálni, mert nem szaporodik fel (a tavalyi évet kivéve) olyan mennyiségben az atka, hogy mérvadó lenne a kísérlet. De nincsenek kétségeim, hogy lesz majd olyan időszak, amikor meg fogom tudni csinálni. Tavaly azért nem csináltam meg, mert csak a télen vettem számításba a lehetséges alternatívákat. Így az oxálsavat is. Mindaddig, amíg nem találkoztam azzal a grafikonnal, amit Geddekas tett fel az előadásában. Abból kapásból az jönne le, hogy fiasításos időben nincs értelme oxálsavat használni. Pusztán azt gondoltam végig, hogy esetleg milyen tényezők játszhatnak szerepet, ha esetleg mégis. Találtam ilyent, ami passzol azzal, hogy azért nincsen több tízezer atka a családban, mert nem szaporodik mindegyik. Ha szaporodna, és  nem csak a munkásfiasban, hanem ne adj isten a herefiasban is, akkor a 2-3 hónapos élettartammal bizony ennyinek kellene lennie. Ami viszont teljesen biztos, hogy nem így van. Egyébként itt van egy amerikai szerzőtől egy  modell (Randy Oliver), amelyben szintén úgy kalkulál, hogy a fiasításban csak az atkák fele található. Tehát pontosan azt írja le, amit én is feszegetek.
http://scientificbeekeeping.com/sick-bees-part-12-varroa-management-getting-down-to-brass-tacks/
Rá kell kattintani a cikkben levő képre, aztán léptetéssel elő lehet hívni egy táblázatot, amelyben % in brood címszó alatt maximum 60 szerepel. Ez pedig pont a fészekben lévő méhek aránya a teljes kaptár méheihez képest. Illetőleg a fiasítás csökkenésével ugyanígy csökken a százalékos arány is. Ez is azt fejezi ki, hogy nem szaporodik mindegyik atka. A kérdés, hogy vajon miért nem ? Talán pont azért, mert nem a fészekben (ősszel pedig nem a fias közelében) vannak ezek az atkák.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Szeptember 11. 09:37
Most akkor 2 vagy 3 naponta végzünk atkairtást? Tehát a két alkalom között 1 vagy 2 nap marad ki?

Szerintem nem mindegy, hogy füstölünk, vagy ködölünk. A füst rövidebb hatás, hamarabb eloszlik, a ködölés viszont a kicsapódó petrós cseppek révén sokáig kifejti a hatását. 1 nappal később még teljesen biztosan, de 3 nappal később is láttam már lehullani és az aljon vergődni atkát. Vagyis ködölésnél nem marad nyitott időszak olyan sok 3 naponkénti alkalmazás esetén sem. Én így csinálom, tehát 2 nap marad ki. Ha pl. hétfőn ködölök, akkor kedden még sok atka potyog, ezért szoktam 24 óra után számolni. Csütörtök a következő, vagyis csak a szerda és a csütörtök ködölés előtti időszaka esik ki, az meg kevesebb, mint a 2,5 nap.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 11. 19:17
Üdv. Mindenkinek!    Valóban ahogy Tamás írta: nem mindegy hogy füstölünk vagy ködölünk de,ha és amennyiben a technológiánk megfelel az előírásoknak mindkét eljárás tökéletesen elfogadható és jó hatékonysággal öli a kártevőinket. A füstöléskor bezárjuk a kijárót és várjuk míg átforgatják a hatóanyagot a méhek. Ez tökéletes eljárás kis állományban ma is megállja a helyét! A ködölés nagyon gyors (hatékony)nagy állományok rövid idő alatt kezelhetők,magam is ezt alkalmazom de,tudom,és nem tudom hogy Ti tudjátok-e hogy ezzel a módszerrel állítjuk elő magunknak a legtöbb rezisztens atkát. Itt ugyanis nem zárjuk be a kijárót, és megkérdezném a képzettebb kollégákat, tudjuk-e hány másodpercre van szüksége egy normál állapotú méhcsaládnak egy teljes levegőcseréhez? A holnap kómába mászkáló atkák adják a rezisztencia alapját csak a tökéletesen elvégzett zárókezelések mentenek meg minket a tragédiától ahol a zárókezelés sem tökéletes ott halljuk a híreket a 400-500 családos állományok máról holnapra történő összeomlásáról. A 3 napos ciklusnak jónak kell lenni! Ha ma megöljük az atkát aki a fedett fiason kívül van akkor holnap nem lesz aki bebújjon,esetleg ugyebár születni fognak újak akik még nem bújnak mindjárt vissza.Következésképp nem sok jelentősége van a foretikus szakasz talányának sem, ha következetesen betartjuk a három napos ciklusokat. Aki ezt nem érti vagy nem veszi komolyan ( elmegy inkább nyaralni) az nem csak magára, minden méhtartóra veszélyt jelent. Biztosan látott már mindenki piroson áthajtó sofőrt vagy autópályán szemből autózót ugye nem csak magára nézve kockázatos cselekmények,pedig Én vélek felfedezni kőztük egyenlőség jelet.  Szép estét mindenkinek.           UI.A másnap aljdeszkán agonizáló atka nem újszülött Ő a túlélő nem a köd  másnapi hatása, a tegnapi gyengesége.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 12. 01:56
Izso60 írta
 "Ti tudjátok-e hogy ezzel a módszerrel állítjuk elő magunknak a legtöbb rezisztens atkát. Itt ugyanis nem zárjuk be a kijárót,"

Téves elképzelés, a ködölés másképpen működik. Apró ködcseppek formályában lecsapódik a kaptár belsejében.  A füstölés többnyire kevésbé hatékony mivel itt a füstöt a réseken hamar kiszellőztethetik a méhek.
 Bizonytalanab a kűlönböző primitív szerkezetek miatt az adagolás, 1 csepp igen különböző nagyságú is lehet. A cekász hőmérsékletétől, izzítási idejétől  függően, mennyi amitráz ég el? Illetve csapódik le, még a szerkezet belsejében. Főleg hosszú bevezető csövek esetén. Továbbá a visszaáramlások miatt a gép hátulján is jelentős füst távozik a szabadba, ez persze orvosolható némileg a szívó oldal kersztmetszet szűkítésével. Azonos legyen a nyomó oldallal. Csak néhány kiragadott gond a technikai betegségeiből, a szerkezeteknek.
 Hamarabb okozhatja a nozéma kialakulását, mivel nagyfokú stresszel jár a méheknek a füstbevaló órányi bezárás. Ami gyakorlatilag mindíg több.
A furettó
 Persze itt is lehetnek technikai gondok a dugattyú illsztetlenségéből adódóan( paraszfurettók)  (ezt O gyűrűvel küszöböltem ki) vagy precízebb olajozó alkalmazása is megoldás lehet. Ellenben a nullától kezdődően, bármi töredék mennyiséget is produkálhat a készülék.
Ha van egy precízen működő furettónk, ennek használata mindenféleképpen hatásosabb, gyorsabb és kímélőbb.
Ha nincs alsókijárónk, érdemesebb furatot készíteni a kaptár hátulján közvetlen padlószinten. Így a berobbanás is elkerülhető, továbbá szintén kíméletesebb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Szeptember 12. 07:02
Robotur válasza precíz, egyet értek vele!
Annyival egészíteném ki, de ezt már sokan unják, hogy a külső hőmérsékletet minden kezelés előtt ellenőrizni kell.
Az elmúlt pár nap kritikus volt, mivel este még megfelelő volt a hőfok, de hajnalban már vészesen kevés.
Ennek azért van jelentősége, mert az esti füstölést nem tudják a méhek hatékonyan kiszellőztetni, mert nincs kirepülésre lehetőség.
Emiatt hívogattak, hogy mi lehet a gond, mert másnap "pöttyöztek" a méhek.
Nem gondolom, hogy tragédia lesz a vége, de ha este bezárjátok egy órára a kijárót, akkor biztosan nagy gond lesz.
Ilyenkor nappal kell védekezni, hogy utána tudjanak a méhek repülni!
Ha véletlenül már úgy kezdjük a kezelést, hogy kicsit mozogtak, az a néhány százaléknyi hiba nem okoz különösebb gondot, mert a kijáró méheken lévő atkák megússzák.
Azt a néhány tíz megmaradó atkát a záró kezelés úgyis kinyírja.
Ha pedig záró kezelésnek nem egyszeri füstölést alkalmazunk, hanem folyamatosan ható szert, (apiox, vagy kumafosz alapú szert) nyugodtak lehetünk a sikerben.
A késő őszi füstölést nagyon nehezen viselik a méhcsaládok.
Ezért, az általános, egész méhészetre kiterjedő kezelés előtt, néhány családon végezzünk próbát, és ellenőrizzük a reakciót.
Ekkor nem következhet be az, hogy a méhek kimásznak a fűbe, letelepednek a közeli fákra, és elpusztulnak.
Mindenki jót akar közülünk, megvédeni a méheket ettől a fenyegető parazitától, viszont ha nem vagyunk elég körültekintőek, nagyobb bajt csinálhatunk, mint amit néhány atka jelenléte okoz.
A mindenféle, ellenőrizhetetlen mennyiséget adagoló tákolmányokat meg nem szabad használni.
A méhek egészségének megőrzésén nem illik spórolni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 12. 07:55
Robotur!
Szerintem nincs igazad! Persze Izso-nak sincs. Elmondom, hogy miért. A köd lecsapódása akkor következik be, ha a hőmérséklet eléri azt az értéket, ahol már nem légnemű halmazállapotú. Vagyis ez legelőször a hidegebb helyeken következik be, úgy, mint a kaptár fala pl. Ott viszont nincs atka. A melegebb hőmérsékletű fészekben később csapódik le. Füstöléskor szilárd amitráz kristályokat tartalmaz a levegő, itt valóban nincs lecsapódás. Jól záró kaptárban éppen ezért többször átforgatják a méhek a levegőt, a méhek teste, mint szűrő gyakrabban találkozik szert tartalmazó közeggel. Köd esetén ugyebár az átforgatáskor a hidegebb felületen lesz a kicsapódás, a méhek testének szűrő funkciója persze itt is érvényesül, és ezen a fészekhőmérsékleten is kicsapódik a köd, de ugye van ennél hidegebb is, tehát ebben az esetben lesz mindig nagyobb mértékben lecsökkent a levegő koncentrációja . Szerintem azonban ezek olyan kicsi értékek, hogy lényegesen nem befolyásolják a hatást. A rezisztencia kialakulásának nem ez a fő oka. A fő ok az, hogy tartósan érintkezik az atka olyan kis mennyiségű szerrel, amely nem öli meg. Alapvetően persze igaz, hogy minden kezelés után marad valamennyi aktív hatóanyag egy ideig, melynek nagy részét a méhek tisztogatás közben lepucolnak magukról másik része lebomlik, vagy a viaszba kerül. Tehát az a kezelési módszer idézi elő inkább a rezisztenciát, amelyik a legmagasabb, de már nem ölő mennyiségű hatóanyagot a legtovább tartja fenn a kaptárban. Könnyen belátható, hogy ez a műanyag lapos hordozó, amelyet a méhek nem rágnak szét, és a leghosszabb ideig vannak a kaptárban. A ködölés és füstölés ebből a szempontból a legkevésbé kockázatos kezelés. A teljesen szétrágott papírlap is kevésbé veszélyes, mint a műanyag lap (Jenő papírzsebkendőjét, de leginkább az egy rétegre szétszedett papír zsebkendőt a méhek teljesen szétrágják). Egy dolgot nem szabad elfelejteni: ugyanúgy, ahogyan az akkumulátorokat meghatározott alkalommal lehet feltölteni (a LI ion aksikat több ezerszer is) ugyanúgy az egyes szerek használatának is van egy ilyen végső értéke. Kumafosz, fluvanilát esetén  lényegesen kevesebb, mint amitráznál. A folyamatosan ható szerek legalább tízszeres szorzót jelentenek egy-egy füstöléshez képest (ugyanahhoz a hatóanyaghoz képest). Ilyen arányban csökkentik a használhatósági időt. Tehát mondjuk amitráz esetén 50- 100 év áll szemben 5-10 évvel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 12. 12:50
Irido!
" A köd lecsapódása akkor következik be, ha a hőmérséklet eléri azt az értéket, ahol már nem légnemű halmazállapotú."

Pontosítva: A ködképződés, miszerint a levegő harmatpontig hűl, telített lesz, majd ha a lehűlés tovább folytatódik, a fölösleges nedvességtartalom kicsapódik. Azonban ehhez a kicsapódáshoz a gyakorlatban úgynevezett kondenzációs magvakra van szükség, ezekre csapódik ki a felesleges nedvesség. A kondenzációs magvak kis lebegő szilárd porrészecskék vagy apró folyadékrészecskék.

Esetünkben nem pontosan erről a van szó, kicsit bonyolultabb folyamat. De nem is erre akartam reflektálni a hozzászólásomban, hanem az esetlegesen kezdetleges eszközök nagy adagolási pontatlanságára, de ezen belül is a füstölés   technikai nehézségeire. Amit részletesen ki is fejtettem.
Amit viszont kihagytam, az atkairtás bár nagyon fontos momentum, de nem garancia a nosematózis kialakulása ellen. Szóval, nem érdemes hamis illúzióban esni. Nagyon fontos a helyes méhtartás gyakorlata is. Ha jól emlékszem, már évekkel ezelőttt Geddekas ezt kifejtette, több pontba rendszerezve. Érdemes fontóla venni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 12. 19:15
Üdv.  Kollégák! Úgy látom" tanult" kollégák is reagáltak a nem eléggé kifejtett és esetleg nem teljesen precíz szösszenetemre,de senki nem fejtette meg a talányt. Hány másodperc alatt fújja ki egy valamire való méhcsalád a nem a lakásába illő gázt,gőzt,illatot,párát,hőt stb. A gagyi ködölőt,füstölőt felejtsük el ez szintén" bűncselekmény" mint a piroson való áthajtás.Vegyük tudomásul hogy nem csak magunkat sodorjuk veszélyes helyzetbe és remélem egyszer eljutunk a hasonlóan veszélyes helyzetet előidéző emberkék szankcionálásáig is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Szeptember 12. 20:06
Ködölésnél a szag kb. 2 nap múlva oszlik el. Másnap még totál büdös belül minden, olyankor ki sem nyitom, de még a következő nap is érzik erősen a petró és az amitráz szaga. Szóval a válasz, hogy kb. 2 nap alatt.
Füstölésnél kb. 10-20 perc és oda az egész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2015. Szeptember 12. 20:10
A köd kicsapódásához: szerintem nincs ilyen gond nyáron, hogy csak a hideg sarkokban csapódik le. Ilyenkor nincsenek akkora hőmérsékleti különbségek. Mindent befog belül, méheket is. Még ha nem is teljesen egyenletesen, akkor is a nem fürtben lévő, nyüzsgő méhcsalád pillanatok alatt teríti odabent. Ez még akkor is így lenne, ha csak a kaptár falára csapódna ki, onnan is szétkennék percek alatt mindenhova.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 12. 21:46
Szerintem ezen nem érdemes rugózni. Lehetne azt is mondani, hogy azért lehet érezni ködölésnél az amitráz szagát, mert folyadék fázisban van, a füstölésnél, mint írtam: szilárd, és mivel nem szublimál ezért nyilvánvalóan nem érezhető. Tehát ezt csak pontos mérésekkel lehetne igazolni. Én már azzal is elégedett lennék, ha a nagy gyógyszergyártók az alapján készítenék a lapjaikat, hogy azt a konkrét időt határoznák meg, amikor veszélyes szint alá csökken a méhek szőrzetén a hatóanyag. Ilyen (gyári !) adatokról sehol sem lehet olvasni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 12. 22:55
Iridó!

Mi a véleményed a kétnaponkénti furettózásról?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 13. 09:05
izso60!

A gond az, amikor az árúsítanak is "gagyi" készülékket. Illetve, ha kellő ismeretek nélkül, barkácsolnak ilyen eszközöket.
A gyári furettók is, vélhetőleg eredetileg más célra készültek, szúgyogok ellen. Még automatizát, elektromos injektorral is készítik a kínaiak.
------
Nállunk kezdetben voltak, az Antivar, vagy  hasonló füstölőcsíkok, ennek a legnagyobb baja az volt, hogy hosszadalmas előkészítést igényelt. Továbbá a kaptár belsejében kellet el égetni, amely folyamat a méhész számára nem volt látható, követhető, a kaptártűztől való félelem is létezett. Bár az is előfordult, hogy a méhek eloltották. De ez, csak utólag derülhetett ki. Szóval indult a barkácsolás, a külső égésű füstölő eszközök terén, de nem is volt akkoriban más lehetőség. illetve ütni kellett az atkát azzal ami rendelkezésre állt az akkori méhészeknek.

Évtizedekkel később viszont, sokkal nagyobb kárt okoztak, a különböző anyagú atkacsíkok készítói használói. Ez megint csak az információ hiányra vezethető vissza. Többnyire alakalmatlan hordozókkal, és főleg a hatóanyag adagolási problémákkal kellett szembesülni. Tudatosan tartották vissza a megfelelő összetételt, hogy a hivatalos szereket használják, és ne pancsoljanak a méhészek. Persze ez visszafelé sült el, mert elképesztő receptúrák terjedtek a méhészek körében. Ma az internet jóvoltából, picit más a helyzet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 13. 09:25
" Lehetne azt is mondani, hogy azért lehet érezni ködölésnél az amitráz szagát, mert folyadék fázisban van, a füstölésnél, mint írtam: szilárd, és mivel nem szublimál ezért nyilvánvalóan nem érezhető. "

Lehet egy kicsit lemaradtam, lehetne ezt egy kicsit pontosabban?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 13. 09:25
Én a mai napig füstölőcsíkot használok 200 családnál! Több kollégával egyeztetve, arra jutottunk, hogy itt a legkisebb az esély a rezisztenciára. Két csepp Taktic (12,4mg hatóanyag), fél óra zárás. A sorozat 5 -7 napos, egészen addig amíg potyog. Ha nem potyog, akkor is kéthetente kontroll. Tavaly sok visszafertőződött!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 13. 11:06
Robotur! Egyetértek de az én agyamba a net terjedése joval nagyobb káoszt csinál a furettozásrol  ;D. Néha ugy tűnik mintha nem irtaná hanem szaporítaná az atkát. Mikor tizenvalahány! kezelés után még százával hullik az atka akkor ott mi a tökömet csináltak egész évben?

Szeremej! Én is füstölő csíkot használok ezer éve. Záronak oxálsav csurgatva. Napra utáni sorozat végével taktikos étolajos matyi is van belogatva. Éppen ezért nem tudok segíteni a furettos ködölős kollégák bajain mert nálam sose voltak náluk meg kissebb nagyobb mértékben folyamatosan. Ezeket látom is és elég ijesztő ahogy fentebb írtam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 13. 11:34
 Én oxállal (BVHC) is meglocsoltam őket a sorozatok közt max 2x. De idén már nem veszem meg a BVHC-t. Te milyen recept alapján készíted a csurgatnivalót, és hányszor ismétled meg?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 13. 16:00
Robi75!

" Mikor tizenvalahány! kezelés után még százával hullik az atka akkor ott mi a tökömet csináltak egész évben?"

Csak találgatni lehet, az első az hogy valóban volt ennyi számú kezelés? Egy illető méhész is mesélte hogy akác után, kettő  vagy három sorozat ködölést végzett.  Ezt nem igazán tudtam értelmezni, számolgattam hogy hogy a fenébe fér bele az időbe ennyi sorozat. Főleg, hogy hársra és vaddohányra is vándorol. Mert régen 3 volt, újabban 6-7 kezelési alkalom egy sorozat. Rákérdeztem, és kiderült hogy"egy sorozat" alatt ő egy kezelést ért. Szóval csak komunikációs probléma volt.
A másik lehetséges magyarázat az újra fertőződés, nem vagy hiányosan kezelt állományokból, de ez bárkivel előfordulhat függetlenül, az áltatla alkalmazott módszertől.
Fentebb, felvetődött hogy az egyeztetett kezelések hatásosabbak. Ez nyilvánvaló, de az esetek többségében kivitelezhetetlen. Talán, ha csak 2-3 állomány van a röpkörzetben. Nállam, csak kilométeren belül is 8 méhészet van, amiről tudok, de vélhetőleg ez több is. És mi van akkor, 5 kilométer sugarú körben? Emberileg ez lehetetlen feladat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 13. 20:09
Tisztelt Kollégák!  Úgy látom azért e-komoly témában picit kezdenek közelíteni az álláspontok egymáshoz.Az atka irtásban is és egyébként is ha szeretnénk eredményesek lenni netán előre haladni akkor elösször is felejtsük el a szót "lehetetlen". Sajnos vannak nagyon nehezen kivihető feladatok aminek a megoldásai ránk és tanulabb kutatómunkát végző kollégákra várnak.De ehhez kitartásra precizen elvégzett feladatokra és nem utolsó sorban következetes őszinteségre is szükség van!Én már irtam és most olvasom ami engem igazol hogy a füstölőcsík a köd  az "étolajos matyi-ként emlegetett tartós hordozó mind megfelelő hatékonyságú lehet hozzá értő kezekben.Az amitráz ma még tökéletes de el lehet ezt is rontani a fiatalabbak még láthatják ha igy folytatódik a dolog.Korábban elhangzott itt már olyan tanács is hogy" jó az csak verjétek szét a csövét" most ugyanaz a jótanácsos írja hogy csak preciz készülékkel mert a méheken nem illik spórolni,mások meg tizenvalahány kezelésekről számolnak be meg százával hullik stb.Én már erről is irtam, higgyétek el nem mai gyerek vágyok már, láttam egyet s mást.Az ilyen embernek vagy a technológiája rossz vagy nem mond igazat esetleg mindkettő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 13. 20:12
Ma ezt a darázscsaládot szüntettem meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 13. 22:00
Gratula, jó munka lehetett!

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 14. 10:33
Kaptam két kérdést.
Geddekas!
Szerintem fias jelenlétében kétnaponta helyes a Furettózás. Hozzáteszem, hogy a jelenlegi ismereteink szerint, amikor is legalább ennyi ideig tart a foretikus szakasz. A lényeg ezen lenne: pontosan megtudni, hogy ez hogyan alakul. Abban a magam részéről biztos vagyok, hogy átlagosan kora tavasszal a legrövidebb ez az idő, és szeptembertől kezdődően lényegesen meghosszabbodik ( a táguló fias esetén hamar talál az atka alkalmas sejtet, csökkenő esetén egyre nehezebben. Kiváltképpen akkor igaz ez, ha az atka méhcsaládon belüli helyzetét a méh határozza meg, nem az atka saját mozgása a lép felületén.
Jani bátya: a füstölés kontra ködölés esetén volt olyan felvetés, hogy a ködölés azért jobb, mert másnap is érezhető az amitráz szaga. Erre írtam azt, hogy a füstben szilárd részecskék vannak, így a szublimáció hiányában annak a szaga nem érezhető, tehát attól még képes hatni. Köd: folyadék, ezáltal párolog, így a szaga érezhető.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2015. Szeptember 14. 12:37
Jani bátya.
Nem volt egy kellemes munka. Valamilyen légzésvédelmi álarcot viselhettem volna, a chemotox és a por miatt. Két diszperzites vödörnyi lett a maradvány, de ezek legalább már méheket nem zargatnak.
Amúgy bocsánat, hogy rossz témakörbe tettem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 14. 15:55
Irido!

Vajon, ezt a kétnaponta kezelést a méhek hogyan viselnék? Az amitráz a méhekre is mérgező, csak az atkához képest, nagyobb testtömegük miatt ússzák meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 14. 16:54
Szerintem kétnaponta brutális!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 14. 18:05
Ez relatív. pl. Hétszer adni kétnaponta, vagy ötször 3 naponta és még egy sorozat, azaz összesen tízszer, mert volt idő bemenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Szeptember 14. 20:51
Sziasztok ! Pedig én is 3x 2 -vel kezdtem a sorozat kezelést  , majd egy hét pihi . Majd újra kezdem . A záró kezelést pedig oxál -al végzem . De nem is tudom de amit most vettem , tac-ticot mindha jóbb lenne . Űdv . Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 15. 08:10
 Szerintem nem mindegy. Mert például, ha az emberfia csak jeles ünnepeken issza magát az asztal alá, másnap regenerálódik. utánna kutyabaja. De ha minden másnap, vagy naponta teszi, akkor meg lehet hogy a funerátort gazdagítja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 15. 17:03
 ;D ;D ;D A "józan" paraszti ész mindig megállja a helyét!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 15. 20:44
KÉTNAPONTA VAGY HÁROMNAPONTA FÜSTÖLJÜNK, KÖDÖLJÜNK?

A 80-as években mi Debrecenben kétnaponta füstöltünk és egymás után hét alakalommal vagyis 14 nap alatt lezavartuk a kezelést.

Meglepődve tapasztaltam, hogy most a háromnaponta való kezelés a divat.

Mit csinál az atka amikor kijön a frissen kelt méhecskével a sejtből és mikor megy vissza? Van-e erre egy fix időtartam?
Fix időtartam nincs, de arra tudunk válaszolni, hogy mit csinál az atka amikor kijön a sejtből. Először is átugrik egy másik méhecskére. Következő feladata, hogy a potroh gyűrűk közé befurakodva szúrja meg a méhecske kutukuláját és lakjon jól hemolimfával. Nem tudjuk, hogy hányszor, de ennie kell mielőtt visszamegy egy újabb sejtbe. A megfigyelések azt mutatják, hogy 50-60 óra után megy vissza. Ha ez igaz, akkor bizony nem szabad két napot kihagyni két kezelés között, mert ha ennyi időt kihagyunk, akkor amikorra kezelünk, az atkák egy része már bent lesz a sejtben.

Sokan panaszkodnak, hogy ők precízek voltak és a sorozatkezelés ellenére vannak atkái. Nem biztos, hogy a hatóanyaggal volt baj, sőt lehet, hogy az adagolás is tökéletes volt, viszont a fenti ok miatt simán megmarad az atkák 10-20 %-a ha csak háromnaponként kezelünk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Szeptember 15. 21:57
Akkor azt mondod hogy , egy napmúlva újra fűstőlni ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 15. 22:30
Azt mondtam, hogy 14 nap alatt 7 kezelés. Számold ki, hogy kell akkor csinálnod.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 16. 05:39
Geddekas!
Pont azt mondom, hogy ez az idő egy nagy talány. Szerintem alapvetően befolyásolja az, hogy mennyi fiasítás van. Minél több, annál hamarabb tud bemenni, minél kevesebb, annál később talál magának alkalmas sejtet. Az egy plusz adalék, amit ugye csak én hangoztatok, hogy igazából a méh egyedek számának és a fias sejtek számának aránya a perdöntő. Én nem vagyok abban holtbiztos, hogy bebújás előtt szüksége van felnőtt méh vérére. Miért? Szerintem a foretikus lét csak kényszer neki, amikor nincs fias. Sokkal inkább úgy gondolom, hogy ennyi idő kell neki a fias megtalálásához. Pl. a hezitálás. Alapvetően herefiasba akar bújni, ezért ha munkást talál, akkor oda nem megy be. Csak mondjuk a tizedik-huszadik munkás után. Amikor van herefias akkor nagyon rövid ez az idő. Akár a két napnál is rövidebb. Szerintem ez inkább egy átlag lehet, tehát semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, amelyek egy nap múlva visszamennek. Nekem egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy nagyon közel van az az idő, amikor a nyári atkairtás már csak olyan kis hatékonysággal lesz végezhető, hogy aki télen nem viszi le olyan drasztikusan az állományának az atka létszámát, annak nem sok esélye lesz túlélni a nyarat. Itt nem csak a szerek elleni rezisztenciáról van szó. Az atkának igazából nem is kellene egy-egy gyógyszer ellen megtanulnia védekezni. Elég ha azt megoldja, hogy hamarabb kerüljön vissza a fiasításba. A Varroa jacobsoniból így lett Varroa destruktor. Megoldotta azt, hogy ne csak herefiasban szaporodjon. Most már csak azt kell megoldania, hogy kevésbé ragaszkodjon a herefiashoz. A méhészek pont ezt a szelekciót végzik a nyári kezelések alkalmával. A három naponkénti kezeléssel azok maradnak életben, amelyek 1-2 nap alatt visszamennek, a tartós hatású szerekkel is azokat szelektáljuk, amelyek hamarabb  visszabújnak, mert amelyik rövidebb ideig van kinn, az kevesebb hatóanyaggal találkozik, ezért nagyobb esélye van arra, hogy a szer még éppen ne ölje meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 06:40
Az atka nem azonnal tud táplálkozni, mikor visszamegy a sejtve. Megvárja a sejt befedését, sőt még a látva bőrébe is lyukat kell ásnia, hogy a hemolimfához hozzáférjen. Tehát a sejten kívüli táplálkozásnak egyik oka ez.

Olvastál-e már arról, hogy a varroa atka hány napot képes táplálkozás nélkül élni? Parazitáknál ez nagyon változó, de a termékeny életszakaszban általában sokat és sokszor esznek a szaporodás sikere érdekében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 06:57
Az atka nem azonnal tud táplálkozni, mikor visszamegy a sejtve. Megvárja a sejt befedését, sőt még a látva bőrébe is lyukat kell ásnia, hogy a hemolimfához hozzáférjen. Tehát a sejten kívüli táplálkozásnak egyik oka ez.

Olvastál-e már arról, hogy a varroa atka hány napot képes táplálkozás nélkül élni? Parazitáknál ez nagyon változó, de a termékeny életszakaszban általában sokat és sokszor esznek a szaporodás sikere érdekében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 16. 08:21
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 08:46
Látom kötekedő kedved van. Olvass vissza több hozzászólást és látod, hogy én is leírtam, hogy a sejten kívül is táplálkozik az atka. Nem is ez a kérdés hanem az, hogy mennyi ideig van kint.

Ha 72 óránál hamarabb visszamegy az atka a sejtbe, akkor a három naponkénti kezeléssel akárhányszor kezelsz, mindig marad annyi atka, ami néhány hónap alatt bajt tud csinálni.

Ha a kétnaponta kezeléstől nálad kiköltöznek a méhek a homlokfalra, akkor túladagoltad a mérget. De te úgyse fogsz semmin változtatni, mert nálad úgy is működik, ahogy csinálod. Téged nem zavar, ha egy évben akár negyvenszer furettózol, mert főállásban ezt csinálod.

A vadépítményben tényleg mindent jobban lehet látni. Köszönöm amit írtál, jövőre megnézem. De annyit le kell írnom, hogy minden szakirodalom szerint amikor bemegy a sejtbe, csak a fedett fiasban kezd táplálkozni az atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 16. 10:41
Én annyiban igazat adok Jenőnek, hogy alapvetően ott van az a méh amelyiken kikelt, a táplálkozásra. Az is teljesen rendben van, hogy az atka akkor járna a legjobban, ha maradna is azon, mert majd az fog dajkálni, tehát jó helyen van. A kérdés az, hogy van-e olyan dolog egy másik méh vérében, amire neki szüksége lenne? Pl. hormon ? Vagy vitellogenin ? Az nem logikus, hogy fiatalabb méhre akar kerülni, mert hiszen nincs annál fiatalabb, mint amelyikről kikelt. Tehát ha át akar kerülni , akkor öregebbre ? Ennek ellentmondanak a kutatások. Szerintem a gazdaváltás egy ősi ösztön. A heréről akar átkerülni egy dolgozóra, mert a here nem fog dajkálni. Persze ez megint csak oda vezet, hogy az atka alapvetően nem  feromonhatás alapján keresi fel az álcát, hanem ez az etetéshez kapcsolódik.
Én elfogadom Jenő tapasztalatait a füstöléssel kapcsolatban, de ez azon a tényen nem változtat, hogy létezik egy kívánatos időköz, amikor szükséges lenne a kezeléseket elvégezni. A tartós hatású szerek folyamatosan adják le a gyógyszert, tehát abban az esetben akár nagyobb is lehet a terhelés, mint a két naponta történő füstöléskor(itt ugye az is kérdés, hogy mennyit képes leadni a hordozó). Szerintem az alapvető gond ott van, ha a méhek fel tudják szívni a hatóanyagot. Furetto esetén akár ez sincs kizárva. Azt azonban észre kell venni, hogy annyira keveset tudunk az atka sejten kívüli életéről ( a sejten belüliről lassan már mindent), hogy a fiasításos időben történő kezelés igazából kuruzslás. Teljesen más felfogás szerint kell kezelni, ha a foretikus szakasz 1 nap, és másként ha 10. Senki nem tudja megmondani, hogy ez az év mely szakában mennyi. Egy dolog biztos: fiasításmentes időben pontosan annyi nap, ahány napig nincs peterakás, plusz az az idő, amit szintén nem tudunk, vagyis, hogy mikor bújik az álca alá az atka. Hiszen erről már bükk is írt, nemcsak Jenő. De azért itt legalább van mozgástér. Illetve ott is van, amikor jelentős mértékben összeszűkül a fiasítás. Ha egy méhcsaládban van 700-800 sejtnyi fiasítás az anya pedig lassan, de biztosan petézik még, és 100 db atka van a családnál, akkor a 100 db atka nem lesz mind a fiasban. Nagy része kinn van. Ekkor lenne nagyon jó a tartós hatású kezelés. Az a baj, hogy ezek viszont ilyenkor nem működnek. Mert azért van kevés fiasítás, mert  alacsony a hőmérséklet. Ha alacsony a hőmérséklet, akkor a méhek nem mozognak. Ha nem mozognak, akkor nem terjed szét a hatóanyag.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 11:09
Az atkaszívott méhnek a hemolimfája más színű és valószínűleg az íze is más. Valószínűleg az atka ezért hagyja ott azt a méhet, amivel együtt kibújik a sejtből. Mindenképpen átugrik egy másik méhre, de az meg nem 100%-ra biztos, hogy dajkaméh. Első körben neki mindegy, hogy dajka vagy nem dajka, mert az a lényeg, hogy finom hemolifát szívhasson, olyat, aminek az íze neki kedves. Ha jóllakott a friss egészséges méh hemolimfájával, akkor kezdi el keresni a szaporodásra alkalmas sejtet. Valószínűleg, minél kisebb a család, annál könnyebben talál új sejtet és minél nagyobb, annál könnyebben elkóborolhat és annál később találja meg a neki kedvező állapotú sejtet. De akárhogy is kóborol, szerintem a háromnaponkénti furettózás biztos, hogy rossz módszer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 16. 11:45
A szakirodalom szerint ahhoz, hogy szaporodni tudjon "lárvavérre" van szüksége.
Mivel fiasításmentes állapotban ez nemáll rendelkezésre ilyenkor nem tud szaporodni, "csak a létfenntartáshoz " szükséges hemolimfát veszi magához a dolgozókból.

Ez így egy kicsit ellentétes azzal amit írtál.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 16. 20:08
Tiszteletem Uraim! Gratulálnom kell Kivancsi111-nek. Szakmailag is és egyébként is igen frappáns írásához, ugyanis itt már jó ideje minden szakmai hozzáértést nélkülöző vita folyik olyan dolgokról amit előttünk már feltaláltak nekünk annyi a tenni valónk hogy a legjobb tudásunk szerint végrehajtsuk az utasításokat. ( a méhész,méhtartó egy két kivétellel nem kutató NE kísérletezzen! Egyébként az egy két napos füstöléshez hasonló,de a méhek számára kevesebb szenvedést okozó tanácsom van annak számára akit érint. Kénlap Uraim! A méheket nem kínozzuk két hétig két naponta hogy a végére csak egy maradhat, az atka pedig éhen pusztul.     Ui. Ha nekünk értem ezalatt a méhészek X %-át sikerül az atkát szinten tartani a három napos ciklusokkal is és még néhányunk máig is használ füstölő lapkát nem kis eredménnyel,akkor azon kellene rugózni hogy akinél ez nem sikerül " mit kúrt el nem kicsit,nagyon. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 16. 21:22
EGY VAGY KÉT NAP SZÜNET LEGYEN KÉT FURETTÓZÁS, KÖDÖLÉS KÖZÖTT?

A mai napon olyan méhészt kérdeztem az atkairtási gyakorlatáról, aki több mint ezer méhcsaláddal méhészkedik sok-sok éve.

Régen ők is hét kezelést végeztek 14 nap alatt. Akkor kezdték el a két napos szünetet alkalmazni, amikor a csávázószeres mérgezések megjelentek. Azt hitték, hogy a méhek eltűnését az amitrázos kezelés okozta. Ebben az évben visszaálltak a régi metodikára tehát újra 14 nap alatt 7 kezelést végeznek, mert a régi módszer nem adott jó eredményt. Jelenleg túl vannak a kezeléseken és elégedettek az eredményekkel. Ez a kezelési ritmus tényleg minimálisra tudja csökkenteni az atkaszámot.

Rákérdeztem, hogy tapasztalt-e hasmenést? Nem tapasztalt semmi rendellenességet, sőt a családok nyugodtabbak és atkaszámot is minimálisra tudták csökkenteni. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2015. Szeptember 16. 21:44
Izso60!

Remélem nem fogsz majd az"ott fogsz majd sírni ahol
senki sem lát" csapathoz csatlakozni.
Azért ne légy oly biztos a régi jól bevált módszerekben .
Sok méhész csukta be a kijárókat tavaly,pedig július végén megcsinálták
a furettos kezelést, ugyanúgy mint előző években.Nem potyogott se kevés se sok
atka,így nyugodtak voltak.Agusztus vége felé azt vették észre,hogy egyre kevesebb
a családok népe,megjelentek a röpképtelen és szárny nélküli méhek.
Csinálhattak akármit nem tudták megmenteni  a méheket.
Két barátomnál tudom,hogy jó volt a téli védekezés ,mert napi kapcsolatban vagyunk.
Mégis augusztus végére a kezelés után három hétre úgy feldúsult az atka,hogy nem
tudták megmenteni a családokat.
"Csak" annyit hibáztak,hogy nem kontrolláltak abban a három hétben.
Úgy,hogy vigyázni!!!
Az atka egyes helyeken nem úgy viselkedik mint eddig,vagy toleránsabb lett az amitrázra.
Valami változás történt.
Több telephelyen tartjuk a méheket.Ugyan úgy védekezünk mindenhol.
Mégis egyes telephelyeinken rengeteg atka volt az idén.
Úgy,hogy vigyázni!!!

Csányi Antal

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 16. 22:18
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 16. 22:29
Én csak annyit fűznék hozzá, hogy aki úgy gondja egy 14 napos sorozattal letudja erre az évre a védekezést, az téved. Tavaly még szerrotációval is potyogott novemberben...  Hogy miért, azt tudja mindenki...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 16. 22:34
Nem ismerem izso60-at, de köszönöm azok nevében, akik jövőre is akarnak pergetni.  Nem szabad kétnaponta furettózni!!! Ha "likas" a kaptár alja, abban az esetben  talán nem okoz ez problémát, vagyis mérgezést, de akkor az atkának sem.
Anti!
Talán emlékszel rám. Tavaly beszéltünk Belgrádban. Volt a kezemben egy doboz. Emlékszel? Tudod mi volt benne? Na azzal kell fújni. Haverok is azt használják. Viszi is akinél van. Nem Taktikkal. Tavaly én is sokat fújtam. Idén csak 8x.  Az idén tavaszra nem sok család maradt a területemen. Nekem két anyátlanon kívül nem volt veszteségem. Nincs is visszafertőződés.
És megtudhatjuk mi az a szer?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: antalholecska - 2015. Szeptember 16. 22:53
 Nem mondta senki hogy csak amitrázal fog csak fűstőlni . A záró kezelést más szerrel végzik , nem ? Azért le írod a szer nevét ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2015. Szeptember 16. 23:07
Kivancsi111!

Hogyne emlékeznék!
Szívesen olvasom írásaidat,mert tudom,hogy Te
jó méhész vagy.
A dobozra is emlékszem.
Idén nálunk is csak ilyen flakonból töltöttünk a furettokba.
Jenő!
Én csak azért írtam izso60-nak mert az atka .urva kemény lett.
Sokszor a bevált kezelések nem használnak.
Tapasztalt méhészek szívták meg,mert azt hitték minden rendben van.
Nem elegendőek azok a mennyiségek,kezelések amik előzőleg használtak.
A taktikra nem jön le annyi atka mint az említett szerre.
Valami megváltozott.
Nekünk sem voltak veszteségeink,de csak azért mert résen voltam,
és még így is vannak telephelyeink ahol gyengébbek a méhek.
Az is igaz,én is magasan tartom a mércét,szar családokkal nem érdemes
dolgozni.
A visszafertőződés is valószínű sokkal nagyobb gond mint gondolják az okosok,
tudósok és tudórok.Tavaly még novemberben és decemberben is jelentős mennyiségű
atkára lehetett szert tenni,ha jó idők lesznek,valószínű idén is így lesz.
Ne de most már megyek bubukálni!

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. Szeptember 17. 06:45
Tavaly beszéltünk Belgrádban. Volt a kezemben egy doboz. Emlékszel? Tudod mi volt benne? Na azzal kell fújni. Haverok is azt használják. Viszi is akinél van. Nem Taktikkal.
Mi lehetett Jenő kezében abban a dobozban? Hm... Nem én vagyok a "kíváncsi", de egy kicsit igen.
Egy rejtvény feladványban tudnék rákérdezni..., mert így direktben - hogy "Mi vót az Jenő?"-, tolakodó lenne a kérdés.
A megfejtés első tagja: kérdő szócska. Akkor mondjuk, ha nem értünk jól valamit. Ennél finomabban is lehet kérdezni, de ha valaki elveszíti a türelmét akkor biztosan így kérdezi. Ha kifejezetten dühös a méhész, akkor mást is mond a kérdőszócska után, de vigyázz, ez félreviszi a megfejtést! ;D
Második tag: Amitráz tartalmú szer nevének első tagja. Másképpen..., óra járásának hangutánzó szavából a második tag.
Na kitaláltam??? :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 17. 07:44
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 17. 08:15
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! És legyen ezen írás mindenkinek tanulságos! Én is elolvastam legalább 4x, és most még egyszer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 17. 11:10
Nem kell kertelni és kendőzni. A MITAC 20 EC, ami növényvédőszerként került forgalomba kiváló szer a varroa atka elleni küzdelemben. Sokkal jobb, mint a TacTic, ami állatgyógyászati készítmény. Úgy tűnik, hogy a különbséget nemcsak a nagyobb amitráz koncentráció okozza, hanem a MITAC-ban található egyéb anyagok.

Amikor 1979-80-ban elkezdtük Debrecenben az atka elleni küzdelmet, csak MITAC-ot használtunk. Elkészítettük a kálium nitrátos papírcsíkot (itatós papírból, akkor még volt ilyen) és azon az estén, amikor kezelni akartunk, akkor cseppentettünk rá 3 csepp MITAC-ot. A kaptár kijáróit lezártuk, a menekülőtér rostaszövetére tett kis vaslemezen gyújtottuk meg a csíkot és lezártuk a kaptártetőt. 1 óra múlva ellenőriztük, hogy elégett-e a csík, ha nem, akkor azoknál a családoknál, ahol nem égett el, ismételtük.

Ezt a kezelést ismételtük kétnaponta hétszer. Soha egyetlen méhcsalád pusztulás vagy fosás nem történt, pedig akkor még senkinek nem volt higiénikus alj a kaptárja alatt és nyitott fenekű kaptárok se voltak.

Amikor 2008-ben újrakezdtem a méhészkedést 2010-ig amitrázos köddel kezeltem a méhcsaládokat, tehát furettóztam. Ekkor is ugyanúgy 14 nap alatt hét kezelést csináltam. Ha ez a fajta kezelés károsította volna a méheket, akkor 2010-re elfogytak volna a méhcsaládjaim, ehelyett folyamatosan nőtt a méhcsaládjaim száma és mellette minden évben értékesítettem kölyökcsaládokat.

2010 óta vagyok bioméhész, azóta nem használhatok amitrázt csak szerves savakat és illóolajokat a méhészetemben. De ha nem lennék bioméhész, akkor újra használnám az amitrázt, viszont az oxálsavas tapasztalataim alapján, soha nem mellőzném az oxálsavat sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 17. 11:24
Jani bátya:
Idézet
A szakirodalom szerint ahhoz, hogy szaporodni tudjon "lárvavérre" van szüksége.
Mivel fiasításmentes állapotban ez nemáll rendelkezésre ilyenkor nem tud szaporodni, "csak a létfenntartáshoz " szükséges hemolimfát veszi magához a dolgozókból.

Ez így egy kicsit ellentétes azzal amit írtál.
Kezdjük az elején. Az atka bemászik a sejtbe. Ez a bemászás történhet Mézesjenő szerint akár fekvő lárva korban is. Ez nem vitatom, majd jövőre igyekszem ezt le is fotózni. A szakirodalom egybehangzóan állítja, hogy az atka csak akkor ás lyukat a lárva bőrébe az atka, amikor az már le van fedve. No de addig életben kell maradnia! És ehhez még kint a méhecskén utazva bőségesen jól kell laknia, hogy kibírja az akár több napot is kajálás nélkül. Tehát a kinti kajálás nem a szaporodás, hanem az életben maradás miatt szükséges.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 17. 13:25
Nos igen, ha már augusztusban csappant a népesség, akkor az nem az augusztusi atkairtás hiányossága. Ott baj volt már az akác utáni gyérítéssel, és a napraforgó utánival is. Amikor megjelennek a mászkáló csökött szárnyú méhek, akkor már nyilván akutt problémáról van szó. A legyengült méhek, már a Nosemanak is könnyebben áldozatul esnek. Ebben az esetben a kaptárak előtt mászkáló röpképtelen, és elpusztult méhek többsége ép, és nem csökevényes szárnyú.
A fosás nem feltétlen tünete az újkori Nosemának, főleg nem ilyenkor. Ekkor van az hogy a méhész, izomból csak atkát irt, nagyobb adag, és kezelési sűrűség stb, Nosema ellen meg nem is próbálkozik kezelni mert nem is tud rólla.
A másik, hogy fontos volna átfogón gondolkodni, látni az összefüggéseket. Általában ritka az, ha kizárólag egy baj, egy betegség kizárólagosan oka a méhcsaládok pusztulásának.
A másik az atkairtás technológiai hibái, parasztfurettók megbízhatatlan adagolói, a szétszáradt kaptárak ujnyi rései, a leülepedett régi taktik, Az extrémen sokféle alkalmazott dózis. Fentebb ezeket már tárgyaltuk részletesebben.
Napraforgón nem csak most, de régebben is jobban "nyűttek" a családok. Eleve visszafogottab már az anya petézisi kedve, de ki is szoríthatják a hordással a fiasítást. Több napraforgót megfogó méhészeknél, ez az állapot hosszab ideig fennáll. és az atka irtása is tolódik. Gyakorlatilag nincs elég méh utánpótlás, tehát kritikus időszak minden szempontból. Így, ha az atka, és Nosema felüti a fejét nagyon kicsi az esélye a családok megmaradásának.
A méhész mivel a mézből él, ezért hajlamos szezonban csak a termelésre koncentrálni. Ezáltal elhanyagolni a termelő eszközét, magát a méhcsaládokat. Ahol még nem volt ilyen csak legyintenek, magyar ember saját kárán (se) tanul.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 17. 16:41
Ne haragudjatok, hogy Tóth Pétert hibáztatom, de valóban felelős a túlbonyolított és nem pontosan leírt technológiák terjesztése miatt. Mit most Robotur leír, mind tipikus hibák, amikre nincs eléggé felhívva a figyelem.

Tavalyi példa. Mondja egy kedves tapasztalt méhész bácsi, hogy nagy baj van nála, pedig hétszer is furettózott a nyáron. Kérdezem tőle, hogy hány napos időközönként kezelte a méheket.
Válasz: hetente.
Azt hittem, hogy valamit félreértettem és mondom neki, hogy kétnaponta kellett volna.
Válasz: Az amitráz veszélyes szer, ezért hülyeséget beszélek.
Erre mit mondhattam volna? Aztán persze nagy munkával, de megmentette a méhcsaládjait, mert hallgatott a tanácsokra.

Idén felhív egy fiatal méhész, hogy baj van nála, és úgy tűnik, hogy az atkák miatt.
Kérdeztem, hogy hányszor védekeztél atka ellen.
Válasz: kétszer is furettóztam a nyáron.
Pontosítást kértem, hogy két sorozatot csináltál?
Válasz: Nem. Kétszer furettóztam.
Hát erre most mit mondjak? Aztán persze megértette, hogy az atkáknak csak az 1/12-ed része van kint a méheken, de minden nap cserélődnek a kint levő atkák és ezért sorozatkezelést kell csinálnia, ha hatékonyan akarja az atkát irtani. 

Ki a fő hajakend az OMME nevében, ha nem Tóth Péter? Hogy lehet, hogy a legegyszerűbb ökölszabályokat sem tudja az átlag méhész? Úgy, hogy a lehető legbonyolultabban van mindig minden elmagyarázva. Tóth Péter ebben nagyon ügyes.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 17. 17:13
Nálunk 2éve frissen méhészvizsgázott emberkét kérdeztem meg, hogy mit tanultak az atkáról. Nem tudott válaszolni...Az irtásról végképp.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 17. 19:53
Kivancsi 111, logikusnak tűnő magyarázattal állt elő, az atka és a méhcsaládok pusztulása témában. De valami mégis sántít, mert valami más oknak is kell lennie. Mindenki elfelejtett helyesen atkát irtani? Vagy, ha a mai nézetek szerint helytelenül irtott több évtizeden keresztül, akkor miért csak most pusztult el az állománya? Miért volt elég, illetve elégséges a belógatott kisipari falap, plussz az őszi 3 naponkénti 3 füstölés. Esetleg tavaszon, híg Mitakos lében áztatot akármik, ma ennyi és ilyen kezeléssel szinte 100% hogy  elpusztulnának a méheink. Akkoriban még nem volt internet, aztán szájról szájra terjedtek az "illegális" tuti receptek. Így utólag értékelve, zöme elképesztően alacsony hatásfokkal bírhatott. De mégis szépek egészségesek voltak a méheink, aztán valami történt ebben az évtizedben.Pedig egyre több az információnk, egyre precízebbek igyekszünk lenni, egyre többet irtjuk az atkát, de mégis  az a sokkal kevesebb is nagy gondot okozhat.
Nyilván több a méh, kevesebb a legelő, sok a kezdő, meg a vírosok, meg az újkori Nosema, a Fumagilin és a többi antibiotikum használatának a betiltása, az egysíkú méhlegelő. A kopaszrapergetés, ja ez régen is volt.  Szóval sorolhatnánk ezeket még, de mégis valami csak nem stimmel. Én még csak 18 éve méhészkedem, de ilyen rövid idő alatt is "érzem" a negatív változást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 17. 20:07
Üdv. Uraim! Köszönöm a figyelmet és köszönöm Csányi Antalnak a figyelmeztetést is ez sosem árthat noha magam is úgy gondolom hogy eredményt a jól bevált hatóanyagokkal,és technológiákkal is csak következetes kontrollal lehet. Nem úgy csináljuk mint tavaly vagy előtte hanem ahogy a Ma megköveteli,de akkor sem veszélyeztetjük a méheinket hiszen ők nem termelő eszközök inkább tiszteletre méltó társaink.Egyébként nekem az egyik doboz is hozta a várt eredményt ,de beszerzek én is egy "másikat" ha átmegyek a csíkon.                                                      Ui.Nem Tóth Péter a bűnös, a hibás meg végképp nem. A kezdőt ha analfabéta le kell beszélni a céljáról, ha értelem lakozik benne meg kell tanítani a közelében lévő sikeres (nem idős a kettő nem következik egymásból) Méhészeknek a felelőssége ha a kezdő 30-év után is kezdő marad.Ne higgye senki hogy ha nem adja át a tudását ,tapasztalatát akkor kevesebb méhcsalád lesz a közelében,de az hogy gyengébbek esetleg betegebbek az biztos!Az csupán hogy valaki átmenetileg hány száz családot sanyargat,nem bizonyíték a szakértelmére, senkit sem kivánok sértegetni vagy megbántani csak kizárólag okulás céljából irtam ezeket. Nekem nem óriás állományom van de ez így jó én többnyire hosszú vándor út előtt csukom be a kijárót a megérkezésig de tudok 400-családos megsemmisűléséről vagy 40-éves" méhész"múltal évről évre vásárlással történő állomány újításról akár 40-50%-erejéig.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 18. 06:10
kivancsi11!

Ezt provokációnak szántad "John nevű fórumtársunk kérdezi az egyetlen és jól működő internetes méhész fórumon"?

Nos ez az állítás kissé abszurdnak tűnik, és ha ez az itteni "fórum" nem működne, ha ráadásul nem is méhész fórum lenne, akkor hogyan olvashatjuk éppen itt az írásaid?
Amelyek egyébként tényleg jók.

Ha az az egyetlen és jól működö fórum a "ződ" hát köszönöm de nem kérek belőlle. Főleg csak az agyamosott cenzorok miatt, Ja hogy hellyezkedni tudni kell?
Ha rossz szelek fújnak, inkább szembe széllel próbálok vizelni. Mint hogy beálljak valagot nyalni.

Bocsánat a többiektől, mert ez nem igazán atka téma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: trobi - 2015. Szeptember 18. 07:18
off A bemásolt cikk egy régebbi írása Jenőnek.2011 májusi ha jól emlékszem.Szerintem ez a fórum akkor még tervbe sem volt. ;) ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Szeptember 18. 08:30
Csak nyugodtan fejtsd ki véleményed Robotur!
Az atkatémába sok minden belefér, még az is, hogy néhányunknak elege van például abból, hogy az OMME kísérleti méheiről egy szót sem hallunk.
Én még nem találkoztam olyan "illetékessel" akinek legalább halvány lila gőze lenne a méheinkről.
Igen, mert állítólag ezek a méhcsaládok az egyesületünk tulajdona.
Biztosan végeztek hasznos kísérleteket az atkával, csak titkosították.
Rajtam kívül ez senkit nem érdekel?
Mennyit pergettek tőlük, milyen az állomány egészsége, ki kezeli őket, és mi van velük atka kérdésben?
Ha ezekre a kérdésekre nem kapunk választ, akkor meg minek vannak?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 18. 11:39
ma ennyi és ilyen kezeléssel szinte 100% hogy  elpusztulnának a méheink. .....Így utólag értékelve, zöme elképesztően alacsony hatásfokkal bírhatott.
Robotur!
Ez egy nagyon jó hozzászólásod volt. Szerintem jól látod a helyzetet. Az egész hsz. logikus ok-okozatot ír le. Egyszer azonban gondold át azt a verziót, hogy az igazság odaát van. Vagyis fordított alaptétellel, ahogy gondolod. Pontosabban:
Idézet
így utólag értékelve, zöme elképesztően magas hatásfokkal bírhatott.


Ami pedig az utóbbi évtizedben történt, az az, hogy ez a magas hatásfok csökkent le. Pont azért,mert annyira kókány megoldás volt a védekezés. De az atka számára teljesen ismeretlen atkaölő szerek nagy választéka állt rendelkezésre. Még eképpen is alkalmasak voltak a feladat elvégzésére. Ez is egy logikus levezetés, nem ? Az alaptétellel nem kell feltétlenül egyetérteni. A feltételezett alaptétel levezetése viszont rendben van. Nemdebár?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 18. 14:10
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 19. 19:39
Régebben, egy  jó ereje teljében lévő méhcsalád iszonyú mennyiségű atkát képes volt túlélni. természetesen némi  segítséggel. Ma, ez már a szerintem lehetetlen volna.
Kezdő éveimben, ( az első tíz év) történt hogy jócskán elengedtem az atkát. Nem éppen szándékosan, mert ugye ilyet direkt normális ember nem tesz. Szóval szeptember elején füstölés, majd a másodiknál-harmadiknál, zsírozott papír a kaptár aljában, rajta 1-2 ataka. Na gondoltam, ne mérgezzem már magam és a méheim, ennyi elég volt. Nem is történt semmi, szépen átteleltek gyönyörűen felfejlődtek akácra. Indulás előtt már észleltem hogy sok atka van a herefiasokban (ekkor még alkalmaztam éppíttető kereteket). Már füstölni nem lehett, nem volt idő rá, majd ha haza érkeztünk akácról... termeltünk egy jót, itthon megint szépen dolgoztak. Mi is az üzemben. Folyamatos túlóra, néha még a vasárnapokat is felrótták, hogy miért nem akkor is  is munkahelyen termeljük a GDP-ít. No lényeg az, hogy eljött a napraforgó virágzása, szuper termelés, pergetés, még midíg hordanak öntik a nektárt a kaptárba , megint csak elmaradt az atkairtás... Nyári lellás .. irány a Balaton a családdal, asszony, gyerekek, az autóba, vonóhorogra  meg a lakókocsi. Aztán mint minden jó, ez is hamar eltelt. Itthon jött a hidegzuhany, amint benéztem a kaptárakba, kb az egyharmadánál se méz, se méh, a többi élt és virult. Rögtön megvilágosodott minden, az atka a bűnös, füstölés soroztok következtek. Lehullot atka számolása, azt nem kellet, mert nem lehetett. Mert terítve volt a kaptár alja atkával, inkább vastagságra, vagy súlyra lehetett volna mérni, mint azt megszámolni. Fényképem nincs rólla mert ez még a digitális korszak elött volt. De nagy túlélők voltak a méhek, igaz  némileg csökkent állománnyal, (eleve, nem volt sok) de a következő évben, újra ott voltunk az akácon. Bár lehet hogy még méhek nélkül is mentem volna, mert nagyon szeretek az erdőn lenni. Mi az elejétől, a végéig a méhekkel vagyunk az akácon. De visszatérve az atkára, szóval elképzelhetetlennek tartom hogy manapság ennyi atkával eggyüt tudnának élni a méhek. Az is igaz, hogy a mai napig is félve hagyom őket magukra, akár egy hétre is. Ezért mondom én, hogy valami nagyon más mint régebben, természetesen vannak tippjeim, amint azt írtam is.
Az atka, ma fokozottabban veszélyes. De nem szabad, egyedül csak őt okolni mindenért. Átfogóan kell vizsgálni értelmezni az összefüggéseket, talán valósabb képet kaphatunk. Mert a baj, sohasem jár egyedül.

Más téma,  a méheket termelőeszköznek tituláltam, ez nem lekicsinylőnek szántam. Az igazi "mester" becsüli szerszámát, mert azzal keresi kenyerét, és végezhet becsületes munkát. Egy üres kaptár, méhek nélkül csak láda.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 19. 20:40
Üdv.Robotur! Mint már írtam nem akarok senkit megbántani de,ahogy téged is bátoritott Attila .Gondoltam Én is elmondom a véleményem a szerintem megint félre csúszott minősitésről, Az Én méheim se nem termelőeszközök se nem szerszámok Ők a társaim és együtt élek valamennyivel és jobban tisztelem Őket mint sok nagyot és nem igazat mondó embertársainkat .             Más! Uraim!Nekem se szimpatikus mindenki de, ez az ellenségeskedés,személyeskedés ami néha előjön nem méltó hozzánk! Az egészen biztos hogy nem mindegy ki az OMME elnöke,tisztségviselői de,a demokrácia így működik: aki nekem tetszik másnak nem jó vagy fordítva,51%-kal lehet vezetni de,"elméletileg"a 49%érdeke is képviselve van "elméletileg". Viszont ekkora lelkesedéssel akár támogathatnánk is egymást lehet hogy előrébb vinné a legalább a közös ügyeinket. Én valaha a szabad világ elején még tagja voltam az alma terméktanácsnak az elnök Pancza János egy nagy káosz közepette azt találta mondani: vegyünk példát a méhészekről azok összefogtak egyesületbe tömörültek úgy jobban tudnak érvényesülni.Ma erre az időre illetve kijelentésre keserű szájízzel tudok de talán egy kicsit szégyenlem is magam a nagy ÖSSZEFOGÁS miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 19. 21:52
18 éve elnökként vezetek egy egyesületet. Soha nem engedtem, hogy bárkit etikai okok miatt kizárjanak, szemben állok ezzel a konkurens egyesülettel, ahol ez a kizárás napi gyakorlat. A konkurens egyesület az elmúlt 18 évben több garnitúrát elfogyasztott. Ezen előzmények alapján értékeld azt amit írok.

Bross Péter lemondása nagyon meglepett. Annak ellenére lelkiismeretes jó elnöknek tartottam, hogy szakmai vitáink voltak. Az új elnök megválasztásakor semmiképpen nem akartam Egyed Árpádra szavazni, és jó lelkiismerettel szavaztam dr Mészáros Lászlóra. Nagyon hamar, gyakorlatilag két hónap alatt kiderült, hogy rossz választás volt, sőt a helyzet csak egyre rosszabb lett és maradt.

Hiába mondja bárki, hogy tekintsünk el a személytől, ez esetben nem lehet. Soha nem a fegyver öl, hanem az ember, aki a fegyvert használja. Csak az emberi akarat képes ölni. Nem mindegy, hogy ki dönt. A szó, ami kifejezi az emberi akaratot, az a legveszélyesebb fegyver.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 20. 18:20
Ma reggel végig furettóztam a méhcsaládjam, igyekezni kellet mert már dörgött és csúnya borulás közelített, nem lett volna nagy élmény szakadó esőben hazafelé, a felázott földúton, robogóval dagasztani a sarat. Viszont idális volt a hőmérséklet, és minimális a kirepülés. Normál tiszta hajnali szürkuletben, mire az ember kezd látni, a méhek föleg a keleti tájolásúak már ezerrel repülnek.

Izso60 írta a méhekről:
"Ők a társaim és együtt élek valamennyivel és jobban tisztelem Őket mint sok nagyot és nem igazat mondó embertársainkat"

 Nem is tudom hogy mi volna erre  a helyes válasz. Mert nem gondolnám, hogy szóvirágos cifra mondatokkal kellene egymást túllicitálva bizonygatni, főleg így egymás között hogy kinek mennyire fontos a méh.   
A méheket, másképpen szereti az ember mint a kutyát vagy esetleg a macskáját. De tény, ha valaki nem szereti a méhészkedést, és nem kötődik a méhekhez az csak epizódista lesz a méhészek között. Ez több mint foglalkozás, inkább életmód, lehetne hivatásnak is nevezni.
Persze nehéz volna, az egyes méhhekkel kötődésben lenni, mint hűséges kutyánkkal, vagy netán embertársainkkal.
De próbál az ember, a lehetősegein belül, jól bánni velük.
Magam is már talán így, a méhészkedésem második évtizedének a végét közeletve, gondolom hogy tartós marad a kapcsolatom a méhekkel. Igaz, sajnos nem születtem bele, magam választottam, a kezdés minden nehézségével, buktatóival. Apránként hoztam létre, minden szabadidőm erre áldozva, magam készítettem eszközeim a füstölőtől kezdve a kaptárakat a pergetőt, és minden más egyebet. ... Ma már saját fejlesztésű kaptárjaim vannak 10 éve a termelésben, 6. esztendeje vagyok főfoglalkozású méhész. Elsősorban, közvetlen piacra termelünk.
De nem élek a méhekel a szó szoros értelemben "együt", néha vándortanyán előfordul hogy betévednek a lakókicsiba, de kitessékeljük őket mondván ez nem a ti kaptáratok. :)

Más... Összefogás, kölcsönös érdekek esetén működik! Olyan, mint a jó üzleti kapcsolat.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 21. 09:06
QUQURIQ !!!

Igaz, hogy Irido nem válaszolt, (vagy nem találtam…) a két napos ködöléssel kapcsolatos észrevételemre.
Az atkák 2,5 nap és 3 nap között (12 óra) besurran a lefedés előtt álló sejtekbe.
Nagy atka tömegnél, rengeteg atka tud koncentrálódni.
Ezek lesznek a túlélők!
Ezek indítják a sorozat szaporulatot.
Mint írtam régebben, végig csináltam egy sorozat Mitac 20% kezelést, még augusztusban, szigorúan három naponként hét alkalommal. (herék miatt, esetleges kevesebb kiáramló köd miatt)(ez még a csíkok égetésénél rögződött belém. Vagy a méhek oltották el, vagy viaszcsomónak nyomtam az aljdeszkán, vagy rosszul gyulladt meg).
Az első kezelés után, volt ahol 700 atkát számoltam.
Az utolsó kezelésnél  5 és 7 atka hullott le.
Csak úgy másfél hét múlva próba ködölést végeztem pár családnál.
Eredmény, szinte mindenütt 50 körüli volt az atka szám.
Vártam még egy hetet, hogy az amitráz nehogy mérgezést okozzon. Tudom, hogy még egy-másfél, hét jobb lett volna, de idegesítettek az atkák.
Megint elindítottam a ködölést, csak most szigorúan kettő naponként idáig 7 alkalommal. Számításaim szerint 2 naponkénti ködölésnél 9 alkalom kellene.
50 atkáról indultam az elsőnél. A második alkalommal kevesebb hullott, a harmadiknál megint több.
Az ötödik ködölés 20 és 25 között volt.
A hatodiknál 30.
Most itt tartunk. Úgy néz ki, hogy lehet hogy végig kell mind a 9 kezelést csinálni.
Idáig nem láttam mérgezési nyomot, sem mászkáló méheket.
Az időjárás is kedvező volt az amitrázos kezelésnek.
Visszafertőzéstől nem tartok, mivel a legközelebbi méhészet egy km van tőlem, 8 db. vásárolt raj.
ennyi ugye nem tud így le fertőzni egy nagy méhállományt.
Én sohasem hittem a visszafertőzésnek, ha nem volt rablás. Pláne nem ősszel, amikor a méhek már nem repülnek olyan messzire. Tavasszal is ez a helyzet!
Azért vigyázat a lehűlés miatt az amitrázolással!
Októberre váltsunk más szert, és a záró kezelést se mulasszuk el.
Nagyon lényeges dolog, hogy az egész állománnyal intenzív vándorlásban vagyok.
A decemberi záró kezeléstől semmi védekezés nincsen napraforgóig, mivel az áru méz mindig a kaptárban van.
Egyedül a tavaszi heresejt kitördelése a védekezésem.
Mindig így kezeltem a méheket, harminc éven keresztül.
Saját megjegyzésem az egészhez, …és magamhoz is!
…Kiskakas! Ez így most már nem mehet így tovább!
Feszítetted a húrt, ne várd meg még elpattan!
…esetleg a jövő évi kipróbálást bevállalom, hogy az augusztusi ködölés sorozatot 2 naponként végzem el.
Aztán majd meglátjuk!
Addig nem fog változni semmi szerintem, amíg fel nem találnak egy olyan szert, ami a fiasításban is nagyon jó hatásfokkal öli az atkákat. (nem hangyasavra gondoltam, mivel labilis anyag, különböző hőmérsékleten, nem egyformán párolog)!
Kiskakas így csinálja, ne utánozzon senki, nehogy baj legyen.
Próba képen csak pár család lehet a kísérlet tárgya!
Azért így is tartok a tavasz Nosemától, benne van a pakliban.
Igaz, évek óta semmi baj, mert az összes serkentést és az etetést is ecetes sziruppal csinálom!
1 hl szirup + 1 l 20% ételecet.
Jövőre okosabbak leszünk!

A hazárdőr Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 21. 10:19
Kiskakas!
Emlékeim szerint írtam a két napos ködölésről, többen fel is háborodtak rajta. Igaz Geddekasnak válaszolva, lehet, hogy a te kérdésed felett átsiklottam. Azt is írtam, hogy pont az a baj, hogy nem tudjuk megítélni, mennyi a foretikus idő hossza (amíg kinn van az atka). Vándorol-e az atka a méztérben is vagy sem? Akkor lehetne pontosan válaszolni, ha ezt tudnánk. Azért nem akarok ismételten ebbe belemenni, mert ha a dolog nem úgy van, ahogyan ez a köztudatban van, akkor annak az oxálsav fiasításos időben történő alkalmazására, illetve a herelépes atkacsapdára van egy meghökkentő logikai levezetése. Maradjunk annyiban, hogy nem tudjuk az igazságot. Ettől függetlenül egy nagyon fontos dologról beszéltél. Én már rengetegszer felhoztam a témát, ezért az ismétlésért elnézést, de ha még kiskakas tudatáig sem jutott el a dolog, akkor vajon kiéhez juthatott el? Tökéletesen leírtad, hogy az a különbség a régi és a mai sorozatkezelések között, hogy régen az átfedő ciklusos kezelés miatt a 12. nap utáni kezelések alkalmával töredéke lett a lehullott atka. Most pedig egyenlő mennyiségű hullik. Évekkel ezelőtt én ezt a tavaszi amitrázos lapoknál figyeltem meg, hogy akkor is egyenlő arányú volt a hullás. Azzal magyaráztam, amivel Te is: hamarabb bújik vissza a sejtbe az atka ezért nem vesz fel elegendő mérget. Pedig ugye folyamatosan benn volt a papírlap (250 mg amitráz volt rajta) Ősszel pedig a második sorozatban a töredéke volt a hullás az elsőének. Következtetés: sokáig van kinn az atka, mert nem találja a megfelelő álcát. Elviszi az idejét a keresés, ez alatt az idő alatt elegendő mennyiségű mérget tud felvenni. Mi változott meg tavaly? A 250 mg-os papírlap egyáltalán nem vitte az atkát (Perizint beadva 2 órán belül 100-200 atka potyogás augusztus végén.) Furetto: Mitaccal vitte az atkát. Igen ám de a 17. kezelés után is ugyanannyit. Igaz, hogy átlagosan kb. 4 nap volt a két kezelés közötti idő. De hát őszről volt szó, a fiasítás nagyon kevés volt. Lehet azt mondani, hogy a 4 nap volt a baj. Azonban ebben az esetben is csökkenőnek kellett volna lennie az ütemnek. Hiszen a fiasítás mennyisége szeptember október folyamán csökkenő trendet mutat, tehát kevesebb fiasból kevesebb atkának kellene kelnie. De ez főleg akkor igaz, ha az atka jórészt a méhen utazik, és etetéshez kapcsolódóan bújik a sejtbe. Ha saját maga keresi fel az álcát, akkor mindaddig amíg több  a fiasításos sejtek száma, mint az atkák  száma , akkor elvileg nem lehetne atkát irtani olyan esetben, amikor egy petézési szünet után az anya újraindul és nincs kelő fiasítás. Az eredménytelen Furettózásos kezelések után mégis lehetett ekkor is atkát irtani. Ugyanis akkor a naponta lerakott 50-100 sejtbe  négy -öt nap alatt annak a maximum száz atkának be kellene tudnia vonulni egy-két nap alatt. Emiatt gondolom én azt, hogy csak akkor tud bevonulni, ha a dajkaméh odaviszi. Ezért mindig csak annyi tud szaporodni, amit a fias sejtek számának és a dolgozók számának aránya megenged. Jobb viszont úgy kifejezni, hogy a dajkálások számának és a dolgozók számának aránya határozza meg. Ugyanis el tudom képzelni, hogy a téli méhet több etetéssel állítja elő a méhcsalád, mint a nyárit.
Az egészből azt akartam csak kihozni, hogy bár valóban logikus következtetés az, hogy az atka hamarabb tud visszabújni a sejtbe, és ezért ha csak 3-4 naponta kezelünk, akkor ott sok atka el tud bújni a fiasba. De ez nem magyarázza az eredeti problémát: miért nem hatott a papírlapon az amitráz?  Van aki azt mondja, hogy azért mert lebomlott az esős időben. Máskor is volt esős idő, mégis tökéletes volt. Szóval a két dolog együtt: a papírlap hatástalansága, és a több ciklust átfedő Furettózás egyenlő arányú hullása miatt én azt gondolom, hogy ez az amitráz rezisztencia esete a papírlap esetén, és az amitráz tolerancia esete a Furetto esetén. A Furetto ugyanis egy óra leforgása alatt több hatóanyagot  juttat be, mint amennyit a papírlap, vagy a műanyag lap lead. Azért van jelentősége a szer leadás időegység alatti mennyiségének, mert ha az atka egy lebontó enzimet termel, akkor ugyanannyi enzim egy óra alatt a felét képes lebontani annak, amit két óra alatt tud lebontani. Ha az egy órás lebontási kapacitás felett viszünk be mérget, akkor az a méreg még hatni képes, amelyiket nem tud ennyi idő alatt lebontani.
Én azt gondolom, hogy Te is pontosan azt a jelenséget írtad le, amit én már régóta szajkózok. Az amitráz toleranciát. Miért egyenlő arányú a hullás? Mert mindig a szaporulatot pusztítjuk. Az öreg még be tud menni, mert neki aktív a lebontó enzimkészlete, a fiatalé pedig még nem. De lehet, hogy az öreg hamarabb is bújik vissza. Ez azonban csak egy átmeneti állapot. Egy-két év alatt a Furettózás szintjéhez is hozzászokik. Akkor már Furettóra sem potyog, csak majd zárókezelésnél kerülnek elő. Ha valaki azokat visszafertőződésnek véli, akkor a következő évben sok jóra nem számíthat. Egy darabig lehet erőltetni az amitrázos kezeléseket. Sőt. Szerintem a méhészek egy része el is megy a végső határig, aztán vagy direkt méhpusztulás lesz a vége, vagy kiköltözés, vagy Nosema. A másik része inkább nem megy el eddig, ott viszont más veszély leselkedik. Hatékony zárókezelésekkel elegendő évente csak ősszel atka ellen védekezni, de ez is nagyon kétélű dolog. Egy-két atkával több áttelelő őszre már kezelhetetlen állapotot idézhet elő. Ezért akár időjárási dolgok miatt is (nincs megfelelő hőmérséklet a zárókezelések idején)  évről-évre egy fordított dugóhúzóba lehet kerülni: egyik évben egy atkával telel át több, a következő évben ez megint megemelkedik. Az amitráz tolerancia legnagyobb veszélye abban van, hogy ennél kell leginkább átállni más védekezési stratégiára. Itt nem csak szert kell váltani, hanem technológiát is. Arról nem is beszélve, hogy meddig lehet váltani szert?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Szeptember 21. 11:08
QUQURIQ !!!

Nagyon köszi a gyors válaszodat Irido!
Bocsi, hogy nem olvastam vissza az írásokat, de nem voltam sokáig net közelbe.
Látod, a kérdésekből lesznek a válaszok, amiből tanulhatunk, következtetéseket vonhatunk le.
Így egy kicsit közelebb kerülhetünk, az atkák életének a megismeréséhez.
Ezekből a párbeszédekből sokszor többet lehet megtudni, mint a megrögzött rosszul alkalmazott kezelések eredményeiből.
Vagyunk egy páran, akik megpróbálnak saját megfigyeléseket végezni, és következtetéseiket leírni.
Persze nagyon oda kell figyelni, hogy kárt ne tegyünk a méheinkben, csak szeretnénk megszabadítani az élősködő betolakodóiktól.
Azt ugyan nem értem, hogy ha viszket a hátam, megvakarom, a méheink miért nem vakaróznak???
…pedig, a leg hatásosabb atka irtás volna!
Lehet, hogy viszkető porral többre mennénk mit az amitrázzal?
Tudom, próbálkoznak a kutatók a tisztogatási hajlam szelektálásával is.

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 21. 13:04
Az amitráz még mindíg jó, a lehullot atkák között bőven vannak öregek is, nem csak világos fiatalok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 21. 13:42
A világos fiatal atka az nem atka. Mert nagyon nagy százalékuk be sem párzott. Hiszen azért világos, mert az anyaatka által lerakott 2. 3. 4. petéből származik, amelyeknek már nincs idejük a párzásra. Na jó, az nincs kizárva, hogy az ilyenek egy következő ciklusban bepárzanak a saját fiaiktól. Az azonban biztos, hogy a normál pigmenttel rendelkező atkák fele fiatal atka, amelyik be is párzott. Ezek az első (diploid) petéből fejlődnek. Az első pete haploid, azaz hím.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Szeptember 21. 15:08
Sziasztok!
Amitráz hatástalan! Azért talán nem.
Monitoring vizsgálatban leírt amitrázos papírcsík a fél keretre van vizsgálva, kitalálva. Egy ismerősöm kikísérletezte hunorra. Ami abból áll, hogy ugyanaz a hatóanyag mennyiség egy helyett két db. papírcsíkra van felvive, tehát egy család 2 db. csíkot kap. (3-4 és a 9-10 keretek közé) Mivel csak 08.26-tól kezdődően tudtam elkezdeni a sorozatkezeléseket nem voltam nyugodt. Nyáron csináltam kontrolt, amire kevés atka hullott, de azért nyugtalan voltam.
A sorozatkezeléseket papírcsíkon 3 naponta végeztem 6x majd egy tactikos szublimálás. Oxálsavas szublimálást 09.18-án végeztem. Azt még kétszer ismétlem okt., nov. végén.
Ezt a módszert harmadik éve végzem. Tavalyi évben lényegesen több atka volt mint idén.

Persze attól még lehet, hogy valakiknek nem működik az amitráz.
Amit megfigyeltem, hogy a csíktól 3-4 napig van hullás addig az oxálsavtól 12-14 nap.

Számok kimutatáson.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 21. 17:05
A monitoringos papírcsík 30 mg-os, az enyém 250 mg-os volt. Az atkák rá se hederítettek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 21. 17:56
 "tactikos szublimálás" ? Lehet szilárd halmazállapotú tactikot is kapni?
--
Régebben az áztatott papírt, olaj helyet vízzel készítettük, így nem szikkasztás történt, hanem csontszárazra szárítottuk. A lényeg az volt, hogy elrágják a méhek. Ez, még a mitac idejében működött, de a tactik olyan büdös hogy a méhek kevésbé hajlamosak rágni. Igyekeznek bevonni propolisszal, vagy jellemzően csak a függesztésnél rágni, hogy leessen alulra. Mostanában nem is készítek csíkot, mivel tavaly már nagyon arról beszéltek, hogy gyenge a hatása. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2015. Szeptember 21. 18:14
A napokban beszéltem egy kollégával. Nála taktikos papírcsíkos kezeléskor 8-10 atka hullott. Ötöt rakott be 5 naponta cserélve. Utána mitakkal csinálta a papírcsíkot. 100 feletti hullott. Akkor most megint a taktik a rossz? Mert tavaly egyértelműen kiderült, hogy gond van vele.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 21. 18:57
Az amitráz rezisztenciával ijesztgetnek már bennünket, évtizedek óta. Olvasom a tökre logikusnak tűnő tudományos magyarázatokat, elhiszem mi mást tehetnék csak mezei méhész vagyok nem kutató. Majd egy másik szaki, szintén tudományosan meggyőz az ellenkezőjéről. Neki is elhiszem. De azért csak ott motoszkál a gondolat, hogy de tényleg mi lesz ha egyszer már tényleg nem hat az amitráz? Kellene valami hellyette. (Most mivel lehetne kontrol kezelést végezni?)
Még egy másik, hogyan lehet kizárni az utánfertőzés tényét, mert szerintem kevesen vannak abban a szerencsés helyzetben hogy ne legyen a környéken más méhész. Föleg ilyenkor, mert lassan már mindenki hazatér telelni. Tavaly őszön még atkarajt is fogtam. Kényszerből mert a kaptárak alá telepedtek, egy rajládába bevonultattam őket. Brutál mennyiségű atkájuk volt, ugyanis nekik is nyomtam egy furettót. Majd későb eltűntek ahogy jöttek, jobb is.
Senkire nem lehet ráfogni hogy honnan jött, vannak kezdők, haladók, kilométeres körön belül, vagy 7-8-an. Szerencsére egy elhanyagolt méhészet már eltűnt az üres kaptárakkal egyetemben, a gazdája állítólag beszámíthatatlan állapotba került. Így évekig, veszély forrása volt. Senki nem merte felvállalni az intézkedést, illetve az esetleges következményeket, mert hát amíg nincs baj, addig nincs zárlat se. Vándorolni ugye, azt meg kell.
Egyébként ez a zárlatosdi is manapság inkább a méhlegelők sajátos  védelméről szól. Ha menni akarunk akkor lehetőleg ne, de ha jönni akarnak akkor meg "jól jön egy kis "rövidzárlat"  :)  :'(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 21. 20:29
(Most mivel lehetne kontrol kezelést végezni?)
Kumafosz, vagy fluvanilát. Nálam működött tavaly mindkettő. Utóbbi esetében az a problémám, hogy van az országban Bayvarol rezisztens atkatörzs. Annál nagy valószínűséggel a fluvanilát sem működik. A baj az, ha bekerül egy amitráz toleráns atkát tartalmazó sejtbe, akkor ott van 50 százalék esély, hogy olyan atka jön ki, amelyikre egyik szer sem hat rendesen. Elkezdődik ennek a szelekciója. Mivel térben vagy időben az országban minden méhész össze van kötve, ezért néhány év és mindenütt ott lesz. Kivéve ha az adott méhész mentesíteni tudja a méhészetét. No nem az atkától, hanem a méheitől. Akkor lehet esély arra, hogy egyetlen egy ilyen atka sem marad életben. Ha igen, akkor megy vándorútra. Az ezzel a gond, hogy az atka gyakorlatilag ivartalanul szaporodik a lezárt sejtben. Kivéve az ilyen eseteket, amikor két atka kerül egy sejtbe. A sors fintora az, hogy ami az atkára nézve letális, az ki sem jön, vagy elpusztul anélkül, hogy tovább adná ezt a kívánatos gént. De ami az ő életben maradását segíti, az fennmarad. A méhészek pedig kipusztítják mellőle az érzékenyebb atkákat. Tehát elég egyetlen egy ilyen atka az országban, és tíz év múlva csak az ő utódai lesznek mindenütt. A kumafosz. A Check Mite plusz alkalmazásával szintén pár év kell csak ahhoz, hogy ne hasson. Amerikában ennyi idő elég volt neki. Azt mondják, hogy az atka lehet, hogy attól pusztulna el, ha nem adnák a kumafoszt, mert már annyira hozzászokott, hogy élni se tud nélküle. Ennek az a magyarázata, hogy aktív formában oldódik vissza a pempőbe, tehát az atka állandóan találkozik vele a fiasban is. Az amitráznál ilyen nincs, ezért volt jó ilyen sokáig.
Visszafertőződés. Gondold végig minek van nagyobb esélye? Nyáron megfertőződik egy család 1-2 toleráns atkával, vagy annak, hogy októberben 500-zal. Azt az egy-két atkát észre sem veszed, csak majd a következő évben. Ha októberben valakinél túl sok atka potyog a nyári kezelésekhez képest, akkor senki ne legyen nyugodt. Szinte egészen biztosan ő tenyésztette őket (a rablás esetét kivéve).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 21. 21:15
Én napra után közvetlenül végigtoltam egy házi furettóval 3 naponta 7 alkalommal egy sorozatot. 200 körüli atkával kezdte a legatkásabb a végére egy pár hullott csak. Taktic volt a szer, petró a vivőanyag. Most kontrollfújás szintén amitrázzal. A két legatkásabbnál potyogott kb. 30 db., a többinél nullától 5-ig. Szerintem jó az amitráz és a taktic is. Elkezdtem az oxálsavat szublimálni.
A stratégiám az hogy a továbbiakban savval lövöm amíg jön, majd egy alkalmas napon pedig furettóval ellenőrzöm a munkámat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 21. 21:22
Üdv. Uraim! Lehet hogy nagyot tévedek,de szerintem a fluvalinát és a flumetrin nem azonos hatóanyag.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 22. 08:57
Az oxalsav szublimáláshoz, milyen eszköz szükséges? Ha  jól értelmezem akkor ez szilárd halmazállapotú, nyilván kristályos. Ez most használható, nem csak fiasmentes időszakban? Hol lehet beszerezni? Idáig csak amitrázt használtam, füst, köd, és áztatott lapok formájában, na jó meg Barkovics- féle és más hasonló illóanyagos izéket, meg timolt, és Bayvarolt, régebben. De savakat még nem használtam eddig.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 22. 09:33
Fluvanilát és flumetrin: Mindkettő piretroid.  Hallottam arról, hogy a piretroid csoporton belül nem ismeretlen a keresztrezisztencia, a piretroid gyök miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 16:17
Magyarországon a flumetrin folyadék permetszerként nincs forgalomban. Ha lenne, versenyben állna a taufluvalináttal. A külföldi tapasztalatok szerint jó atkairtó.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 16:21
Az oxálsav oldatban és szublimálással egyaránt alkalmas. Munkaegészségügyi és költség szempontból a csurgatással előnyösebb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 16:24
Piretroid rezisztencia? Létezik, de amilyen gyorsan kialakul, olyan gyorsan múlik, tehát nem annyira vészes.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 16:28
Az atka szaporodása nem tekinthető ivartalannak. A meg nem termékenyített petéből hím atka fejlődik, de aztá a következő nemzedék rendes párosodásból születik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 16:31
Nem lehetetlen az amitráz rezisztencia, de valószínűleg inkább technológiai hibák vannak aesetek többségében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 16:33
Amitrázos szublimálás nincs, tacticos meg főleg lehetetlen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 16:37
Kiskakas!
A porcukor szórás gyakorlatilag olyan mint a viszketőpor, de 14 napon keresztül naponta kellene ismételni, hogy megfeleljen egy sorozat furettózásnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 22. 18:42
Az atka szaporodása nem tekinthető ivartalannak. A meg nem termékenyített petéből hím atka fejlődik, de aztá a következő nemzedék rendes párosodásból születik.
De miből? Az anya diploid ivarsejtjei meiozissal osztódva haploidok lesznek. A hím haploid, itt tiszta a sor, ugyanaz, mint az anya (akár a méhnél). Igenám, de a hím a saját testvérével párosodik, ami ugyanannak az ősnek, ugyanolyan génállományából származik, mert a nővér diploid petéjének egyik fele az ő előző ciklusból származó testvérbátyjának a   haploid ivarsejtje, a pete másik fele az anyjáé volt. De tudjuk,, hogy minden fiútestvére teljesen azonos az anyával.Tehát a másik fele teljesen azonos a fiú ivarsejtjével, vagyis a pete emez felével. Ugyanaz jön létre, ami volt előtte. Ezért szoktam az ál-ivaros szaporodás kifejezést használni, mert az eredménye ugyanaz, mint az ivartalan szaporodásnak. Az atka simán szaporodhatna sarjadzással is, mert csak egy fölösleges kört tesz a meiozissal, hiszen a végeredmény ugyanaz, mint a kiindulási állapot. Evolúciós zsákutcába jutott az atka a lezárt sejtben, ami egyedülivé teszi az élővilágban!!!!  A letális gének nem jelentenek veszélyt a populációra, hiszen anélkül pusztul el, hogy azt át tudná adni más egyednek. Egy valódi ivaros szaporodásnál az egyik szülőtől származó letális gént elfedi a másik szülő egészséges génje, tehát életben marad. Itt testvérek közötti párosodáskor (haploid hímmel) homozigóta lesz minden női utód. A nagyon ritka ivaros szaporodás arra jó, hogy a rendkívül ritkán előforduló dolgokat totálisan fixáljon a populációban, ha az hasznos az élőlény számára.
Ebből következik,hogy nem fog eltűnni a piretroid (és más rezisztencia sem), ha folyamatosan használatban van (szermaradék a lépekben?), hiszen ekkor érvényesül a szelekció. Ha nem lenne használatban, akkor a rezisztenciát okozó gén mutációja esetén működésképtelenné válhatna a lebontó enzim. Ha a méhészek használják a szert, akkor ezeket a mutánsokat (amelyeknél ugye nem működik a lebontó enzim) megölik vele, tehát nem tudnak kiszelektálódni azok az egyedek, amelyek érzékenyek a szerre. Szerintem kellene öt-tíz év szünet egy-egy szer esetében, ahhoz, hogy megtörténjen a mutáció, és a rezisztenciát elvesztett atkapopuláció terjedhessen el ( a szermaradék fluvanilát és kumafosz esetén még mindig a sötét ló). Ezzel szemben egyszerre használunk mindent akko, amikor óriási a veszélye  az ilyen kettős rezisztencia kialakulásnak kereszteződés révén.
Ennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 22. 22:23
Ivartalan szaporodás esetén nincsenek nemek, nincs hím és nincs nőstény. Az atka esetében van. Ennyi erővel a méhek vagy darazsak szaporodása is ivartalannak lenne tekinthető, DE NEM AZ.

A szűznemzés és az ivartalan szaporodás nem, azonos fogalmak és nem is azonos tartalmak. Te a szűznemzést kevered az ivartalan szaporodással. Az atka hím se haploid, mivel a testi sejtjeiben megduplázódik minden kromoszóma.

Lécci olvasd újra a genetika tankönyveidet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 05:57
Gedekas!
Szerintem fordítva. Neked kellene elolvasni. A haploid hím szűznemzéssel jön a világra . Ez igaz. A méhek és a darazsak szaporodása eredményében azért nem azonos az ivartalanéval, mert nem a saját anya utódával történik  a paárzás (elvileg a levegőben ez is előfordulhat, csak kicsi rá az esély. A haploid hímnek az atka esetében ott van jelentősége, hogy ha mégis valódi ivaros szaporodás jön létre (két atka egy sejtben), akkor ott biztosan átkerül a rezisztencia gén.  lehet, hogy túlbonyolítottam a dolgot, de a lényeg az, hogy a sejt le van zárva. Az atka ősei a külvilágban szaporodtak, csak amikor a lezárt sejtbe kerültek, akkor zsákutcába jutott az ivaros szaporodásuk. Arra azért van szükség, hogy más szülőtől származó egyeddel történjen meg a párzás. Itt ez tűnt el. Ezért az eredménye ugyanaz lesz, mint az ivartalan szaporodásnak. A haploid hím miatt egy-egy eredményében is ivaros szaporodás után sokkal kisebb genetikai változatosságot enged meg.
Idézet
A szűznemzés és az ivartalan szaporodás nem, azonos fogalmak és nem is azonos tartalmak. Te a szűznemzést kevered az ivartalan szaporodással. Az atka hím se haploid, mivel a testi sejtjeiben megduplázódik minden kromoszóma.
Ilyent egy szóval nem állítottam. Egészen egyszerűen nem érted azt, amit írok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 23. 08:15
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 09:03
Ivaros a szaporodás, ha az utód ivarsejtből jön létre.
- szűznemzés, ha megtermékenyítés nélküli petéből, rovaroknál, halaknál gyakori,
- normális, ha megtermékenyítés utáni sejt osztódik
Ivartalan a szaporodás, ha az utód nem ivarsejtből jön létre, pl amikor a szőlőtőkét levágott szőlővesszőből neveled, vagy laboratóriumban őssejtből klónozással szaporítod ezrével az utódokat. De Természetes körülmények között a tengeri csalánozóknál is előfordul.

Az Ivartalan szaporodásnál nincs haploid sejtképződés, hanem egy az egyben megy át minden tulajdonság az utódba.

Az ivaros szaporodás esetén van génállomány feleződés, majd újra egyesülés, hogy a fajra jellemző kromoszóma szám helyreálljon. Ez esetben az utód génállománya kicsit eltér a szülőtől, még szűznemzés esetén is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Szeptember 23. 09:22
Egyet értek kivancsi 111-el!
Iridot olvasva úgy érzem tényleg nem értek a méhekhez,csak ámulok.
Annyi hozzáfűzni valóm van, hogy szerintem az OMME szakmai stábja sincs ezen a szinten.
Lényeg az, hogy ők a legokosabbak, és a mások, akár nagyságrendekkel magasabb tudását nem fogadják el.
Én örülök, hogy a Méhészklub már itt tart!
Mindig abban bíztam, hogy a háttérben vannak olyan szakemberek akik a méhegészségügy megreformálásában a következő csapat segítségére tudnak lenni, mert reményeim szerint ott majd kikérik a véleményüket.
Pár hónapon belül eldől, hogy a méhésztársadalom felnőtt e a feladathoz, kívánja e a változást, vagy maradjon a régi Kommunista rendszert is megszégyenítő, diktatórikus gondolkodás az OMME-ban.
Szükség van a hasonló szakmai csörtékre, mert mi gyakorló méhészek nem vagyunk ilyen szinten, de véleményem szerint nincs is szükség rá.
Viszont érdeklődve olvasom irido írásait, mert tanulni soha nem késő.
Történelmi hibát vétettek az OMME vezetői amikor nem kérdezték meg a tagságot a különböző szakmai kérdésekben!
Ezért szorgalmaztuk már többször, hogy össze kéne hívni egy méhegészségügyi konferenciát, ahol nem arról kellene naphosszat értekeznünk, hogy néz ki a nyúlós, hanem miért mászkálnak a méhek, miért magas folyamatosan a nozema spóra szám egyes méhészetekben, milyen új technológiák szükségesek a krónikus virágporhiány áthidalásához, és nem utolsó sorban mi lesz az amitráz után.
Az OMME gőgös urai utazgatnak, kávéznak, cseverésznek, rendkívüli üléseznek, bíróságon meghunyászkodnak, az OMME mérlegből 8.5milliócskát kifelejtenek, és még mindig itt vannak!
Ez a baj tisztelt Méhésztársak!
Nekünk a szakmával kéne foglalkozunk, és teret engedni a kutatásnak!
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 09:25
Nem érthetek egyet súlyos szakmai hibák terjesztésével.

Azokat mindig korrigálni kell, mert másképp valóban zsákutcába jut a méhészet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 09:33
Geddekas!
Én már nem tudom jobban kiemelni, hogy az eredményében azonos. Nem azt mondom, amit kifogásolsz!! Ebben persze hogy igazad van. Ivartalan szaporodás eredménye: ABCD-ből lesz ABCD : tehát ugyanaz, mint amiből kiindult. Ivaros szaporodás eredménye: ABCD-ből lesz: AB + CD ivarsejt, amiből a következő variációk lesznek: AC+AD+ BC+BD.
Haploid hím esetén (a here és a hím atka sohasem lesz diploid, ez óriási tévedés !):  az anya AA  ebből lesz: A ivarsejt (hím atka) és A petesejt, amiből AA lesz. Tehát ez "rosszabb" eredményű az ivartalan szaporodásnál, mert ez klón !!! , de a lényeg, hogy az utód azonos az előddel. Ha bejön két atka egy sejtbe, amelyik esetében egyik amitráz rezisztens : ez AA, a másik fluvanilát rezisztens, legyen  BB, akkor itt ha az egyik anya fia termékenyíti meg a   másik anya  nőivarú petéjét, akkor ott AB lesz az utód. A következő generációban lehet A hím plusz A petesejt, ez ugye csak AA, lehet BB, és lehet AB. Ha azonban a crossing over miatt átkerül az A-t hordozó kromoszómáról a B-t hordozó kromoszómára az A, akkor az ivarsejtek is AB-k lesznek, így rövid idő után a klónszerű viselkedés miatt csak AB lesz az utód. Tehát ál-ivaros szaporodás, mert nem hasadnak a gének, hanem az ivartalanhoz hasonlóan egy az egyben öröklik át a tulajdonságokat.

Idézet
Nem érthetek egyet súlyos szakmai hibák terjesztésével.

Azokat mindig korrigálni kell, mert másképp valóban zsákutcába jut a méhészet.
Így van!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Szeptember 23. 13:04
Geddekas! Köszönöm a kiigazítást! Való igaz szublimálás a szilárd anyagok folyékony halmazállapot kikerülésével történő gőzzé alakítása. Bocsánat a helytelen kifejezés használatáért.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 17:04
Iridó!

Itt közérthetően, tehát pontosan, de nem minden részletét elmagyarázva kell fogalmazni. De ebbe nem férnek bele a súlyos szakmai hibák.

Az ivarosan szaporodó fajok test sejtjeiben a kromoszóma száma a sejt osztódásakor dupla, azaz diploid. Tehát ugyanaz a tulajdonság legalább két változatban van jelen. Ne felejtse el senki, hogy amikor a sejt nem osztódik, hanem dolgozik, nincsen kromoszóma, hanem sejtmag van és abban laza gomolyag a DNS vagyis az örökítőanyag. Amikor beindul az osztódás, akkor alakulnak ki a kromoszómák.
De véletlenül kerül ide vagy oda egyik vagy másik kromoszómába egy-egy tulajdonság. Kerülhet kék szemszin mellé a fekete vagy szőke haj. Ha testi sejtből testi sejt lesz, akkor nem okoz változást a gének cseréje, hisz mind megjelenik az utódsejtben.
Ha testi sejtből ivarsejt lesz, akkor viszont az utódok nem lesznek egyformák, mert a tulajdonságok véletlenszerűen kerülnek egyik vagy másik ivarsejtbe. Ezért lehet egy szőke kislegénynek barna leányka a testvére. Ez igaz az atkára is. Még akkor is igaz, ha a saját anyjával párosodik a hím atka.

A részben szűznemző fajok is rendelkeznek elegendő változékonysággal ahhoz, hogy életképesek legyenek évmilliókon keresztül, még gyorsan változó környezetben is.

 Ivartalan szaporodású fajok könnyen kipusztulnak, mert kevésbé tudnak alkalmazkodni. Ilyet csak egysejtűeknél és baciknál ismerek.

Szüznemzéssel születő utódnak lehet-e haploid a kromoszóma száma?
Nem lehet. Soha nem lehet. Az ivarosan szaporodni tudó fajoknak a testi sejtei mindig diploidok.
Ez olyan szabály mint az, hogy a Nap keleten kel fel.

A VARROA ATKA RÉSZBEN SZŰZNEMZÉSSEL SZAPORODIK, DE NAGYOBBRÉSZT NORMÁLIS SZEXUÁLIS MENETBEN.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 19:09
Geddekas!
Teljes tévedésben vagy.
Idézet
Szüznemzéssel születő utódnak lehet-e haploid a kromoszóma száma?
Nem lehet. Soha nem lehet. Az ivarosan szaporodni tudó fajoknak a testi sejtei mindig diploidok.
Ez olyan szabály mint az, hogy a Nap keleten kel fel.
Vedd elő bármelyik méhészeti könyvet, és megtudod belőle, hogy a here szűznemzéssel létrejövő haploid egyed. A méhek és az atkák nemét az határozza meg, hogy diploid vagy haploid. Ha haploid akkor lesz hím. Az álanyás család dolgozói miért csak herét képesek létrehozni? Mert nincs sperma, ami megtermékenyítené a haploid kromoszómaszámú petéiket. Hogyan lesznek az álanyás család heréi szerinted diploidok?
Változatosság. Mitől lenne változékonyság ha mindig ugyanaz a genetikai struktúra kombinálódik (nem szabadon, hanem a meiozis során a crossing over során). Ha történik egy mutáció. Ami nagyon ritka, de ez az evolúció alapja. A lezárt sejtben csak egy-egy ilyen mutáció változékonysága lelhető fel. Ami adott esetben a legmarkánsabb, az az egyes szerekkel szembeni rezisztencia. A változékonyságot azonban pont a méhész redukálja minimálisra azáltal, hogy amelyik nem tartalmazza ezt a mutációt azt kiirtja, hiszen arra hat a kezelés. Ettől fogva megszűnik a változékonyság. A szőke haj, kék szem esetében kell egy olyan populáció amelyben megtalálhatók ezek a tulajdonságok és az egyedek meg is találják egymást. A lezárt sejtben csak a saját testvérét találja meg.

Idézet
Ivartalan szaporodású fajok könnyen kipusztulnak, mert kevésbé tudnak alkalmazkodni. Ilyet csak egysejtűeknél és baciknál ismerek.

Éppen ezért egyedülálló az élővilágban az atka, mert ugyan nem ivartalanul szaporodik, de eredményében homogén génállományú populáció jön létre, tehát ugyanaz, mintha ivartalanul szaporodna. Aki nekem nem hisz, az olvassa el ezt az értekezést, a lényeg a 68. oldalon van, ami gyakorlatilag azt írja, amit én is kifejtettem. Német szöveg, az angol ismertető nem a német összefoglaló fordítása.
https://edoc.ub.uni-muenchen.de/12025/1/Schneider_Verena.pdf
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 19:37
Egy kis olvasni való, mert
Idézet
Nem érthetek egyet súlyos szakmai hibák terjesztésével.

Azokat mindig korrigálni kell, mert másképp valóban zsákutcába jut a méhészet.

Tehát akkor:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivart_meghat%C3%A1roz%C3%B3_haploid-diploid_rendszer
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Sosó - 2015. Szeptember 23. 20:39
Üdvözlet.

Bár én nagyon kezdő vagyok, csak kettő méhcsaládom van, de bátorkodom közérthetően elmagyarázni.
Tehát pl.: feltételezve, de az ellenkezőjét remélve egy mutáció miatt kialakul az amitráz ellen a rezisztencia,
legyen ez lappangó öröklődésű, tehát akkor rezisztens az atka ha mindkét kromoszómán ugyanaz van. Jelöljük a-val. A nem rezisztens jele A.
Tehát az atkamama Aa.
Ha haploid a fia, akkor lesz A vagy a.
1. eset, a fiú A. Párzik az anyával, a húgai/lányai lesznek AA és aA.
2. eset, a fiú a. Párzik az anyával, a húgai/lányai lesznek Aa és aa.
Tehát 25% nem rezisztens, 50% nem rezisztens de hordozza ezt a gént, 25% rezisztens.
Tehát van kombinálódás ekkor is, de hosszabb távon ha tovább gondoljuk a  leányok tovább szaporodását, ez bizony a teljes homozigótaság felé tart.
Hiszen az AA vagy aa esetben már tényleg nincs minek kombinálódni.
a második utódnemzedékben ha jól számolom az arányokat
AA 37,5% aa 37,5% Aa 25%.
Bocs ha rosszul látom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 21:04
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 21:12
Ezen a mindkét kromoszómán ugyanaz van esetén érvényesülő rezisztenciáról én is gondolkodtam. Itt ugye rejtve van a domináns -recesszív öröklésmenet. Amikor abból indulok ki, hogy egy heterozigóta állapot esetén, ahol rejtve van egy mondjuk letális gén, de éppen a heterozigótaság miatt nincs letális következmény, akkor ott arról van szó, hogy a jól működő gén megvédi az egyedet. Tehát ha az egyik kromoszómán van egy gén, amely működni képes, a másik kromoszómán ez a hely "üres", azaz nem termel lebontó enzimet, akkor vajon védett-e ez az atka vagy sem ? Én azt gondolom, hogy védett. Egy üres (!) gén (A) hogyan befolyásol egy működő gént? De ez csak egy eszmefuttatás, ha valaki jobban ért hozzá, akkor várom a véleményét. Ebben a felállásban a helyzet sokkal rosszabb, ahogyan ezt már fejtegettem is. Arról nem is beszélve, hogy a nem rezisztens egyedek szelekcióra kerülnek: a méhész kiirtja őket! A variációs lehetőségek száma minimális. Az atkák 99 százalékát ki kell irtani ahhoz, hogy a család a következő évben ne pusztuljon ki. Eszméletlen szelekciós nyomás ez.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 21:17
Geddekas!
Erre pedig én azt tudom mondani, hogy ezt a méhészek 99 százaléka tudja. tehát rajtad kívül mindenki. Egy biztos, ha egy ilyen alapvető dologgal a saját szakmámat (ökológus-méhész) illetően nem vagyok tisztában, akkor szégyenemben olyan messzire bujkálnék, hogy senki ne találjon meg. Főképpen pedig nem kérnék számon dolgot olyan emberektől akik ezerszer többet tudnak a biológiáról, mint én (OMME szakmai vezetése). De legfőképpen válaszolnék a feltett kérdésre: hogyan lesz diploid az álanyás családok herenépessége?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 21:18
Hová tűnt ez a magabiztos hozzászólás??????????????????????
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 22:43
Sem az atkák sem a méhek nem szaporodnak ivartalanul. A szűznemzés semmilyen tekintetben nem hoz azonos vagy akár hasonló eredményt sem, mint amikor a szőlőt szaporítod dugványozással.

Amikor ivarsejtből alakul ki az új méhecske, akár hím akár nőnemű, akkor csak és kizárólag ivaros szaporodásról beszélünk. Az ivarsejtek képződése során olyan genetikai változékonyságra van lehetőség, amire nincs lehetőség az ivartalan szaporodás pl a szőlővessző dugványozás során.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 23. 22:52
Hoppá, hoppá csak nem? Látom tünedeznek el a hozzászólások. Akkor azért, hogy érthető legyen mindenki számára összefoglalnám a történteket: Geddekas szerint elő kellene vennem a gimnáziumi biológia tankönyvemet mert nem létezik olyan, hogy haploid (egyszeres kromoszóma állományú) testi sejtekkel rendelkezzen egy élőlény. Nem akartam mondani neki, hogy ezt neki kellene megtennie, de előtte még olvasás tankönyvet kellene tanulmányoznia, mert sajnos azt sem sikerült megértenie, hogy az atka szaporodása az eredményében azonos egy ivartalan szaporodással, mert anya -fia-nővér párosodás van. Ő azonban tényleg azt hitte, hogy arról beszélek, hogy az atka ivartalan módon szaporodik, pedig minden alkalommal külön leírtam, hogy miről van szó. A törlésből látom, hogy valaki figyelmeztette: elképesztő hiányosságokkal rendelkezik olyan témakörben , amiről azt hiszi, hogy ért hozzá. Látom ezt még benn hagyta, amit nekem írt:
Idézet
Nem érthetek egyet súlyos szakmai hibák terjesztésével.
Azokat mindig korrigálni kell, mert másképp valóban zsákutcába jut a méhészet.
Na ezért teszem én is ezt most. Meg jó egy éve ezért is léptem be a Méhészklubra. Nem tudtam elviselni azt a szakmai ámokfutást, amit itt terjesztett. Az volt az érzésem, hogy az OMME vezetése elleni furkálódásai semmi más célt nem szolgálnak, mint hogy az ottani vezetőket kitúrva onnan, a helyükre tudjon ülni. Ahogy hallom megfogalmazódott ilyen szándék. Hát az Isten mentsen meg bennünket ettől !!! Sajnos el kell, hogy mondjam, valóban adott okot a jelenlegi vezetés arra, hogy megtámadhatók legyenek a döntéseik. Ebben a vonatkozásban sajnos Neki kell, hogy igazat adjak. Kívánok Neked Geddekas ezekben a dolgokban sok sikert a bíróságon, azt gondolom, hogy minden esélyed megvan a győzelemre. Egyet azonban ne felejts el: azok ellen fogsz győzni, akiknek a vezetője szeretnél lenni.
A magam részéről azt gondolom, hogy nem lenne  bölcs dolog a továbbiakban itt maradnom, és szítanom a tüzet, hiszen nem ez a célom. Éppen ezért búcsúzom, kívánok mindenkinek eredményes méhészkedést!
Üdvözlettel: irido
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 22:55
Feltételezések vannak, de pontosan nem tudjuk, hogy a rezisztenciagének domináns vagy recesszív öröklésmenetűek. Azt viszont tudjuk, hogy a rezisztenciagének ahogy jönnek, úgy mennek is, vagyis amilyen gyorsan kialakul az alacsony dózisok alkalmazása miatt a rezisztencia pl a flumetrinre, ugyanolyan gyorsan néhány év alatt ki is kopnak a méhállományból.

Tehát teljesen felesleges végletes következtetéseket levonni pl. a flumetrin alkalmatlanságáról. Most alkalmatlannak tűnik, de néhány év után újra alkalmazható lesz, mert a rezisztencia nem olyan mint a járvány.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 23:00
Hoppá!Hoppá! Elsődleges feladatod ezek szerint nem az atkairtó szerekre kialakuló rezisztencia és az ivaros (szerinted ivartalan) szaporodás kapcsolatának bemutatása?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 23:10
Az ivartalan szaporítás a méheknél nem létezik Iridó, de te azt állítod, hogy létezik, és ez az állításod szerinted abszolút nem probléma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 23. 23:36
Bocsánat!
Utánanéztem.
Rendkívül ritka az állatvilágban, de a méhek heréje valóban haploid génállománnyal rendelkezik.

Vajon az atkára is igaz ez? Erre még nem kerestem rá, de az a gyanúm, hogy nem.
Tehát azok a genetikai törvényszerűségek, amik igazak a méhekre, nagy valószínűséggel nem igazak az atkákra, még a rezisztencia vonatkozásában sem.

Egy viszont 100 % biztos, ivartalanul egyik faj sem szaporodik, sőt nem is tudnak ivartalanul szaporodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 24. 09:47
Megfogadtam, hogy nem írok többet. Hülye vagyok, hogy megteszem. Te vagy az az ember, aki váltig az atka ivartalan szaporodásáról beszél. Soha egyetlen egyszer ilyent én nem írtam le. Ezt egyedül te tetted!!! Tegyél meg egy szívességet! Ha nem tudod azt megmutatni , hogy én hol írtam le  azt, hogy az atka ivartalanul szaporodik, akkor soha többé nem írsz erre a fórumra. Lehet ellenőrizni, hogy nem töröltem és szerkesztettem a hozzászólásaimat, veled ellentétben, akinek 180 fokos fordulatot kellett vennie. Javaslom egy kurzus felvételét  atka élettanból is, mert olyan hiányosak az ismereteid, hogy ordít (haploid hím). Ja és az olvasókönyv. A probléma a szövegértéseddel van. 70-es IQ felett már meg lehet érteni azt, ha az ember százszor leírja, hogy mi a probléma valódi oka. Neked ezerszer is le lehetne írni, akkor sem értenéd meg. Van az a színvonal, ami alatt nem vagyok hajlandó visszamenni az óvodába.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 24. 12:02
Iridó!

Én nem állítottam a szellemi képességeidről semmit. Nem mondtam, hogy a te IQ-d 70-es.
Légy szíves a személyeskedés helyett írd le, ahogy én is tettem, hogy bocsánat, tévedés volt, se az atka, se a méh nem tud ivartalanul szaporodni.
Ha erre nem vagy képes, akkor se az a megoldás, hogy a másikat pocskondiázd.

Közérthető példát írok az alábbiakban az ivartalan szaporítás veszélyének bemutatására. Ebből megértitek, hogy mi az előnye az ivaros szaporodásnak.
Ivartalan szaporítást dísznövények esetében nagyon gyakran alkalmaznak, hogy egységes arculatú parkokat tudjanak fenntartani, de sok esetben egyszerűen csak azért, mert így a legegyszerűbb az adott növényt szaporítani.
DE
Az így előállított növények sokkal érzékenyebbek egy új károsítóra. Tujafák esetében fordult elő, hogy az egyik klón, ami legelterjedtebb volt, szinte országszerte kipusztult, mert egy új károsító ellen 100 %-osan védtelenek voltak.

A szűznemzés miben tér el az ivartalan szaporítástól?

Az ivarsejt képződés esetén, tehát amikor a méh vagy atka nősténye szűz petét rak, akkor csak az összes DNS-nek csak az 50%-át teheti a petébe. Ráadásul a több tízezer génpárból teljesen véletlenszerű, hogy melyik kerül át a petébe. Vagyis a szűznemzéssel született utódok egyáltalán nem olyanok, mint az egypetéjű ikrek, hanem csak annyira hasonlítanak egymásra és az anyjukra, mint a rendes testvérek.

Ivartalan szaporodás esetén az utódok gyakorlatilag egypetéjű ikertestvérei a szülőnek.
Miért?
Mert ivartalan szaporodáskor a génállomány 100 %-ban átkerül az utódba!


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 24. 12:38
Iridó!
Kérted, hogy idézzem azt amit az ivartlan szaporodásról írtál:
Idézet
az atka szaporodása az eredményében azonos egy ivartalan szaporodással, mert anya -fia-nővér párosodás van. Ő azonban tényleg azt hitte, hogy arról beszélek, hogy az atka ivartalan módon szaporodik, pedig minden alkalommal külön leírtam, hogy miről van szó.
Teljesen mindegy, hogy német a cikk vagy nem német, tévedés az ivartalan szaporodáshoz hasonlítani az atka szaporodását, hiszen az nőstény atka utódainak DNS készlete csak annyira hasonlít a szülőre vagy szülőkre, ahogy a gyerek is hasonlít a szüleire. Tehát a tulajdonságokat meghatározó gének véletlenszerű kombinálódnak az utódban. Ráadásul a szűznemzés esetén a véletlen kombinációkon túl még az is szerepet játszik az eltérések kialakításában, hogy az utódba a szülői génállománynak csak az 50 %-a kerül át.
Az ivartalan szaporodás esetén csak a mutáció lehet véletlen esemény (ami nagyon csekély mértékű), de maga az utód létrehozása a génállomány 100 %-os átadásával jár.


Idézet
Éppen ezért egyedülálló az élővilágban az atka, mert ugyan nem ivartalanul szaporodik, de eredményében homogén génállományú populáció jön létre, tehát ugyanaz, mintha ivartalanul szaporodna.

Ivaros szaporodás esetén nem tud olyan ikertestvérség szintű homogén génállomány kialakulni, mint az ivartalan szaporodás esetén. Vagyis az ivarosan szaporodó fajok esetében soha nem homogén a génállomány.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 24. 12:55
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 24. 14:08
Iridó! Semmi szükség nincs rá hogy kivonulj innen. Építő tagja vagy a közösségnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 24. 17:26
Ez a baj Geddekas!
Arra kértelek, hogy azt idézd be, amikor azt írtam, hogy az atka ivartalanul szaporodik. Az egész a Te elmédben született, ezt sehol nem írtam. Csak kavarsz össze-vissza. Amit itt összehablatyoltál az pedig annak a bizonyítéka, hogy fogalmad sincs miről van szó. A nőstény atkából származik az utód egyik és másik fele is. Az első ciklusban kettéosztódik a nőstény diploid génkészlete, ebből lesz a hím atka. A hím ugyanezzel a génkészlettel termékenyíti meg a nővérét. A nővér diploid készlete egyrészről az anya vagy ugyanazon haploid génállománya, mint a bátyja, vagy a másik fele annak. Másrészről szintén az anyának a haploid génkészletű fiának a másolata, ami az előző ciklusban született. Az utódok ugyanúgy az anyától származnak, nincs valódi apjuk. Tekintettel arra, hogy nagyon ritkán kerül be két atka egy sejtbe, ezért az anya egyik és másik fele gyakorlatilag azonos, nincs minek mivel kombinálódnia. A crossing over során ugyanazok a génszakaszok cserélődnek, ezáltal a diploid kromoszóma mindkét fele azonos. Leírtam azt az esetet, amikor bekerül egy mutáns gén, a rezisztencia génje. Rövid időn belül mindkét kromoszómán az lesz, nem lesz különbség a kettő között, nincs minek kombinálódnia. Ha olyan valódi ivaros szaporodás van(tehát amikor nem testvérpárosodás van), amikor nincs mutáns gén egyik kromoszómán sem, akkor is arról van szó, hogy ugyanaz kombinálódik, mert végső soron az összes atka egymástól csak az elmúlt néhány évtized mutációjában különbözik egymástól. Nagy földrajzi távolságok esetén lehetne nagyobb változékonyságot kimutatni. Ilyen a japán biotípus. Európában csak a koreai biotípus van, és néhány mutációt hordozó genom. Jóformán egy földrész teljes atkaállománya egy klónnak tekinthető. Legalábbis évekkel ezelőtt ezt olvastam. Arról nem tehetek, hogy képtelen vagy megérteni azt, hogy atka esetében nem létezik a változékonyság, pont a testvérpárosodás miatt, ahol a hímnek nincs apja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 24. 19:29
Iridó!

Hiába hivatkozol a német cikkre, ha az a cikk hibás alapokon áll.

Az ivartalan szaporodás olyan ikertestvéreket teremt, ahol még arról se beszélhetünk, hogy szülő és utód, hiszen a legelső példánynak 100 %-os másolata az összes belőle származó "utód". Ez esetben valóban 100 % homogén populáció jön létre, mert minden egyed 100 %-ban azonos génkészlettel rendelkezik. Itt nem tud az "utódban" egyetlen gén vagy génkombináció megsokszorozódni vagy eltűnni. Minden példány 100 %-ban egyforma mindaddig, amíg a természetes mutációs sebesség lassan meg nem változtat egy egy példányt. De ez a változási képesség az ivaros szaporodásnál is létezik. 

Ivaros szaporodás esetén, akár van szűznemzés akár nincs, akármilyen mértékű is a beltenyésztés, képtelenség az ivartalan szaporításhoz hasonló homogenitást megvalósítani.

Az ivarsejt képződése során a testi sejtekben levő sok-sokezer gén véletlenszerűen feleződik, a párzás során pedig véletlenszerűen egyesülnek. Ilyen helyzetben akár el is veszhetnek gének és génkombinációk, de akár fel is erősödhetnek. Vagyis az ivartalan szaporodásra jellemző homogenitásnak az elméleti és a gyakorlati lehetősége is hiányzik.

Te állatorvos vagy? Ha valóban állatorvos vagy, akkor az általam leírt különbséget pontosan tudnod kellene és nem kéne hamis állításhoz ragaszkodnod.

Bár te folyamatosan fikázod a szellemi képességeimet, de én egyelőre még nem vagyok hajlandó a te szellemi képességeidet minősíteni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 24. 20:02
Nézzük a rezisztencia esetén feltehető kérdéseket:
1. Hány génszakaszból áll a rezisztencia képessége?
        Erre elméletileg számos válasz lehetséges.
2. Hány génből áll a rezisztencia képessége?
        Erre is számos válasz születhet. Az a legkevésbé valószínű, hogy elég egyetlen gén a rezisztencia képességéhez.
3. Recesszív vagy domináns génekből áll a rezisztencia képessége?
        Legvalószínűbb, hogy recesszív, de ellenkezője se kizárt.
4. Lehet, hogy van recesszív és domináns génjei is a rezisztencia képességnek?
        Sok lehetőség van.
5. Hány kromoszómán helyezkednek el a rezisztencia képességért felelős gének?
        Ha több gén felel a rezisztenciáért, akkor nagyon valószínű, hogy több kromoszómán helyezkednek el.

És ezek csak a legegyszerűbb kérdések.
Már ebből is látható, hogy a félig szűznemzéses és erős beltenyésztés mellett se tud az ivartalan szaporodáshoz hasonló homogén génállomány kialakulni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 24. 21:51
Geddekas!
Te a tegnapi napon még azt sem tudtad, hogy  a méhek esetén a hím haploid testi sejtekkel rendelkezik!!!  A mai nap  reggelén fogalmad sem volt arról, hogy az atka hím testi sejtjei haploidok.  Ezzel szemben fellengzős levezetéseket tartottál.  Olyan egyenleteket akartál megoldani, ahol összetévesztetted  a szorzás jelét az osztással. Utólagosan a hülyeségeidet ki kellett törölnöd. Nekem ne gyere itt az áltudományos magyarázkodásoddal! Leírtam hogy az ivartalan szaporodáshoz való gyakorlatilag azonosnak tekinthető eredmény miért veszélyes a számunkra. Mert ilyen kórokozó tudomásom szerint nem létezik még egy az élővilágban.  Pontosan leírtam, hogy ennek az egésznek a szerhasználati mód miatt van óriási jelentősége, amiről eddig a világon senki még csak említést sem tesz. Beláthatatlanok az atka öröklésmenete és a rezisztenciáért felelős gén(ek) megjelenése miatti következmények. Nekem Te ne tarts szentmisét 3 db eltérő lokuszon található mutáció miatt, ha a legalapvetőbb dolgokat sem ismered a témában. Napokon keresztül félrebeszélsz, mint egy lázas beteg, és akkor azt hiszed, hogy a hozzászólásaid kitörlésével rendben van ? A fél ország rajtad röhög. Jobban tennéd, ha soha többé meg sem szólalnál, és eszedbe sem jutna szakmai tisztséget vállalni a méhészet területén. Hiszen te írtad, hogy  mekkora felelősség a hamis tanok terjesztése. Szállj már magadba! Befejeztem !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 24. 23:00
És a méhek rezisztensek az amitrázra?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 24. 23:15
Iridó!

Idézet
Leírtam hogy az ivartalan szaporodáshoz való gyakorlatilag azonosnak tekinthető eredmény miért veszélyes a számunkra.
Sajnos ebben már csak azért sincs igazad, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy amilyen gyorsan kialakul a rezisztencia, olyan gyorsan el is múlik. Ivartalan szaporodás esetén a rezisztencia nem tud gyorsan sem kialakulni, sem elmúlni.

A rovarirtószerek elleni rezisztencia nem ritka a rovaroknál, sőt az atkánál már ki is mutatták. Ha annyira veszélyes mértékű lenne, mint ahogy ijesztgeted a méhészeket, akkor már nem lennének Európában méhek, hiszen idestova 35 éve használunk különböző vegyszereket ellenük.

Idézet
Mert ilyen kórokozó tudomásom szerint nem létezik még egy az élővilágban.
Mert kevés parazita élőlényt ismersz.

Józan gondolkodás helyett továbbra is csak pocskondiázással foglalkozol. Folytatod, folytatod és folytatod, mert nem ismered be, hogy tévedtél, hibáztál. Bocsánatot se tudsz kérni, ha hibázol. Így viszont ki se tudod javítani a saját hibádat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 24. 23:42
A méhek rezisztensek az amitrázra?
1.
A használat szempontjából szerencsés molekula az amitráz. Mivel nagyon gyorsan bomlik, ezért nehezen alakul ki ellene rezisztencia. Hosszú ideig nem is vittük be tartós hordozóval a méhcsaládba. Most nagyon terjednek a belógatós amitráz használatok. Viszont így már kialakulhat rezisztencia az atkában, mert ehhez folyamatos kis dózisú adagolás a legrövidebb út.
2.
Mivel Magyarországra jövetele óta ismerem a varroa atkát, azt tapasztalom, hogy ma már több amitrázt alkalmazunk az atka ellen, mint régen és a méheink mégis kibírják. Hogy ez rezisztenicia lenne? Nem tudom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 25. 08:12
Gefdekas!
Felajánlok Neked egy lehetőséget. Te abba a hozzászólásomba kotyogtál bele, amikor azt mondtam, hogy egy manifeszt amitráz rezisztens törzs egyik atkája bemegy egy manifeszt fluvanilát rezisztens atka mellé, az országban egyetlen egy helyen. Ott megtörténik a valódi ivaros szaporodás (tehát a két atka utódai egymással párosodnak). Én azt állítottam, hogy ez a kettős rezisztenciával bíró törzs lesz az uralkodó pár éven belül az országban. Azt mondtad, hogy el fog tűnni, mert a fluvanilát rezisztencia is amilyen gyorsan jön, úgy megy el.
Gyorsen berakom idézetbe, mielőtt még rájössz a hülyeségedre és ezt is kitörlöd. Az ez előtti hozzászólásban van, tehát nem két nappal ezelőtti.
Idézet
Sajnos ebben már csak azért sincs igazad, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy amilyen gyorsan kialakul a rezisztencia, olyan gyorsan el is múlik.
Itt a feladat: mutasd be ennek az eltűnésnek a folyamatát ezen a plédán : egy atka az országban örökölte a manifeszt amitráz és flubanilát rezisztenciát. Most ne azon lovagolj, hogy manifeszt amitráz rezisztencia nincs, hiszen én sem állítottam ezt, hiszen a nagyobb adagú kezelések még hatásosak. Semmi más teendőd nincs, mint hogy a szakma szabályai szerint vezesd le 3 éven át ennek a génkombinációnak a sorsát a saját  állításod igazolására. Kedvem lett volna  ezt két napja is "feladni", csak, hogy bebizonyítsam a kóklerségedet. Garantált lett volna a totális leégésed, hiszen saját magad bizonyítottad be, hogy már a legelső lépésed is vakvágányra vezetett volna. Most már mindent tudsz, tessék bizonyítsd be az igazad,hogy nem a levegőbe beszélsz! Szelekciós nyomásnak 99 százalékot vegyél, mert ennyi szükséges ahhoz hogy az állományok életben maradjanak, ellenkező esetben a modelled azonnal össze fog rogyni, hiszen kipusztul az állomány. A nyáron használandó szer amitráz és fluvanilát, a télit szabadon rád bízom.
Egyet ígérj meg, hogy ha ezt az állításodat nem tudod bebizonyítani, akkor soha többé egyetlen fórumon meg szólalsz, és veszedbe sem jut OMME tisztségviselő választáson indulni. Hiszen ekkor azt bizonyítod be, hogy a saját szakmádhoz sem értesz, minden megszólalásod nélkülözi a szakértelmet! Ha bebizonyítod, és arra kompetens genetikai szakember is azt mondja, hogy rendben van, akkor én is nyilvánosan fogom támogatni a jelölésedet. Vedd ezt egy pályázati  anyagnak.

Egy feltételem azonban van, mert már nagyon jól ismerlek: ha bárminemű kifogással ki akarsz bújni ez alól a feladat elől, az azt jelenti, hogy TE ezt a állításodat képtelen vagy igazolni. Éppen ezért eldöntheted, hogy milyen milyen feltételekkel akarod az eltűnést levezetni: monogénes vagy poligénes, recesszív vagy dominás öröklésmenettel. A cél az, hogy bebizonyítsd a szavahihetőségedet. Azt, hogy megalapozott ismeretek alapján mondod azt, amit mondasz, vagy pedig ex katedra jelentesz ki dolgokat! Arra kérlek, amíg itt ebben a topicban ez a bizonyítás nem jelenik meg, addig még kérdést sem tegyél fel, mert mint mondtam a meghatározott peremfeltételeken  kívül teljes szabadságot kapsz.
Itt a szakértelmedet és a szavahihetőségedet kell most bebizonyítani, ha az előbbieken kívül más  peremfeltételek között kellen választanod, akkor mutasd be valamennyi variációt!

Ha itt a következő hozzászólásod nem a levezetés lesz, akkor azt úgy nem tekintem, hogy megbuktál
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 10:41
Elméleti kérdésedre csak elméleti válasz adható.

A feltett kérdésed elméleti, és az ismertetett feltételek olyan lazák, amiért nincs rá egyetlen helytálló mindent kizáró válasz. Meg tudod mondani a következő ötös lottó várható öt számát? Persze hogy meg. Naná! Egy a valahány milliárd valószínűséggel, hiszen kb évente van egy-egy ember aki le is írja.

A tudomány a tapasztalat és logika ötvözete. Te most a tapasztalatot ki kívánod iktatni a rendszerből, tehát a tudományosság alapkritériumát tagadod meg és ezt várod el tőlem is a feltett kérdéseddel.

A növényvédelmi gyakorlat és tudományos kutatások tapasztalata szerint a rovarok tudnak rezisztensek lenni a rovarirtószerekre, de ez a rezisztencia nem örök. Rettegve tapasztalták a piretroid rezisztenciát a 80-as években a növényvédősök, és ugyanolyan félelmeket ébresztettek a gazdákban, amiket te most sugárzol a méhészek felé, de lám ma is használják ugyanazokat a molekulákat, amiket akkor is.

A rezisztencia kialakulásának és fennmaradásának a biológiáját azóta sokan kutatják mert a gyáraknak óriási anyagi érdeke fűződik hozzá. Nagyon sok elméleti feltevés van a rezisztencia működésére és sok gyakorlati tapasztalat is van. Az atkák vegyszer rezisztenciájáról is van már számos tudományos cikk és valószínűleg vannak elméletek is, de a gyakorlati tapasztalatok is gyűlnek.

A gyakorlati tapasztalat eddig azt mutatja, hogy a varroa atka esetében egy-egy állományban igen, de országos szinten rezisztencia nem alakult ki egyetlen kegyszer, vegyszer ellen sem. Következésképpen az lenne a szélhámosság részemről, ha most részletes szakirodalmi feltárás nélkül azt állítanám, hogy a te általad favorizált modell igaz és a valóságban előfordulhat. Tapasztalatom és elméleti ismereteim szerint az a választ kell adnom a modelledre, hogy a lottó ötösnél is kisebb valószínűsége van bekövetkezésének, mivel gyanúm szerint (de csak egy két szakcikkbe tekintettem bele) a rezisztencia poligénes tulajdonság és a két vegyszerre való poligénes tulajdonság a DNS, tehát az örökítő anyag szintjén nagy valószínűséggel legfeljebb részlegesen fedi egymást. Minél több gén továbbélését vizsgálod egy népességben, annál nagyobb a változatossága áll fenn a lehetőségeknek, annál bonyolultabb modellel írható le a várható jövő.

Csak akkor tudnám könnyen leírni az általad vázolt modellt, ha a varroa atka valóban ivartalanul szaporodna és a rezisztencia monogénes tulajdonság lenne. De az atka nem ivartalanul szaporodik, hanem ivarosan, a rezisztencia pedig poligénes tulajdonság.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: irido - 2015. Szeptember 25. 11:32
Köszönöm, Geddekas, pontosan ezt a választ vártam Tőled ! Az az eset, amikor valaki azt állítja magáról, hogy köműves, de nem ismeri fel, hogy melyik a köműveskanál és melyik az a szerszám, amellyel a maltert keverik. (A növényvédelemben nincs lezárt sejtben lezajló haplodiploid öröklésmenet!)Nincs olyan biológiai irányultságú felsőoktatási intézmény, amelyben egy ilyen (saját magad által választott  típusú, és tetszés szerinti  paraméterekkel rendelkező) öröklésmenetet nem kellene tudni  levezetni. Bebizonyítottad, hogy még erre a legalapvetőbb dologra sem vagy képes, nem hogy  arra, hogy be is bizonyítsd, amit állítasz! Remélem ez most már mindenki számára világos. Geddekas okoskodik ahelyett, hogy leírná ezt az öröklésmenetet! A tények magukért beszélnek !
Köszönöm! Most már tényleg befejeztem! Ettől kezdve ez a már a dedó szintje, én ebben nem kívánok részt venni !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 12:21
Elméleti kérdésedre csak elméleti válasz adható.

A feltett kérdésed elméleti, és az ismertetett feltételek olyan lazák, amiért nincs rá egyetlen helytálló mindent kizáró válasz. Meg tudod mondani a következő ötös lottó várható öt számát? Persze hogy meg. Naná! Egy a valahány milliárd valószínűséggel, hiszen kb évente van egy-egy ember aki le is írja.

A tudomány a tapasztalat és logika ötvözete. Te most a tapasztalatot ki kívánod iktatni a rendszerből, tehát a tudományosság alapkritériumát tagadod meg és ezt várod el tőlem is a feltett kérdéseddel.

A növényvédelmi gyakorlat és tudományos kutatások tapasztalata szerint a rovarok tudnak rezisztensek lenni a rovarirtószerekre, de ez a rezisztencia nem örök. Rettegve tapasztalták a piretroid rezisztenciát a 80-as években a növényvédősök, és ugyanolyan félelmeket ébresztettek a gazdákban, amiket te most sugárzol a méhészek felé, de lám ma is használják ugyanazokat a molekulákat, amiket akkor is.

A rezisztencia kialakulásának és fennmaradásának a biológiáját azóta sokan kutatják mert a gyáraknak óriási anyagi érdeke fűződik hozzá. Nagyon sok elméleti feltevés van a rezisztencia működésére és sok gyakorlati tapasztalat is van. Az atkák vegyszer rezisztenciájáról is van már számos tudományos cikk és valószínűleg vannak elméletek is, de a gyakorlati tapasztalatok is gyűlnek.

A gyakorlati tapasztalat eddig azt mutatja, hogy a varroa atka esetében egy-egy állományban igen, de országos szinten rezisztencia nem alakult ki egyetlen kegyszer, vegyszer ellen sem. Következésképpen az lenne a szélhámosság részemről, ha most részletes szakirodalmi feltárás nélkül azt állítanám, hogy a te általad favorizált modell igaz és a valóságban előfordulhat. Tapasztalatom és elméleti ismereteim szerint az a választ kell adnom a modelledre, hogy a lottó ötösnél is kisebb valószínűsége van bekövetkezésének, mivel gyanúm szerint (de csak egy két szakcikkbe tekintettem bele) a rezisztencia poligénes tulajdonság és a két vegyszerre való poligénes tulajdonság a DNS, tehát az örökítő anyag szintjén nagy valószínűséggel legfeljebb részlegesen fedi egymást. Minél több gén továbbélését vizsgálod egy népességben, annál nagyobb a változatossága áll fenn a lehetőségeknek, annál bonyolultabb modellel írható le a várható jövő.

Csak akkor tudnám könnyen leírni az általad vázolt modellt, ha a varroa atka valóban ivartalanul szaporodna és a rezisztencia monogénes tulajdonság lenne. De az atka nem ivartalanul szaporodik, hanem ivarosan, a rezisztencia pedig poligénes tulajdonság.
Kb. ilyen volt az érettségi dolgozatom is...csak irodalomból. Semmi tényadat, konkrétum. Csak a nagy rizsa. Közepest kaptam rá...a szép mondatok miatt, az esti iskolában.
Kamuzni én is tudok...majd megnézem a szakirodalmat!
Bukta! Iridónál a pont!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 12:37
Geddekas!
Én nem értek a biológiához, ezért nem tudom levezetni az öröklődési modellt.
Ezt a mondatot egyszerűbb és tisztességesebb leírni! Te is megteheted, így volna ildomos!
Vagy lássuk a modellt!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 17:01
Leírhatom bonyolultabban is. Ha a szaporodás Ivartalan, akkor szinte mindegy, hogy poligénes a rezisztencia vagy monogénes, mindegy, hogy domináns vagy recesszív vagy másféle, akkor is 100% az átvitel az utódba. Leszámítva a természetes mutációt.

Ha ivaros a szaporodás, akkor bejönnek a valószínűségi szorzók, amik az ivarsejtképződésre jellemzőek. Ezek pl. hány gén határozza meg a tulajdonságokat, hány kromoszómán helyezkednek el, domináns, recesszív, szinergens, stb hatások, a kromoszóma mely részén vannak a gének, milyen hatékony a génhiba javító mechanizmusa. Környezeti hatások, tehát pl. hogyan reagál a méh az adott tulajdonságra. Ez itt nagyon lényeges, mert parazitizmusról van szó.

Ha az atka túl erős, pl ahogy te a modell kiinduló feltételét meghatároztad, akkor a  méh gyorsan elpusztul. Ez a tulajdonság az atkának se jó, mert a halotton nem a paraziták, hanem a dögevők élnek. Vagyis az életképes gazda hiányában a tulajdonság nem terjed, sőt eltűnik, kiszelektálódik.

Vagyis az általad felvetett problémát nem az egyed, hanem populáció szintjén oldja meg a faj. Az egyed számára a halál nem megoldása a problémának, de a faj számára a sikeres fennmaradás egyik feltétele.

Van még óhajod, kérésed Szeremej, Ceranae, Iridó?

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 18:26
Szeremej!

Ezt vagyok hajlandó leírni:
Én elhiszem, hogy te nem értesz a biológiához, de én meg nem értek Szeremejhez, ezért nem tudom levezetni Szeremej gondolkodásának modelljét.

Ezt a mondatot egyszerűbb és tisztességesebb leírni! Te is megteheted, így volna ildomos!
Vagy lássuk a modellt!

Iridó!

Lehet, hogy te vagy én nem, de a természet minden esetben tudja a megoldást, csak jól kell tőle kérdezni. Ha meg odafigyelsz a természet működésére és hiszel is benne, akkor látod is, hogy mi a megoldás.

A pocskondiázás az ilyen kérdésben nem ad semmilyen megoldást, csak hamis módon növeli a te egódat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 25. 19:08
Üdv.Uraim! Ez aztán gyönyörű "építő" vita volt,emlékeztek? Több oldallal ezelőtt felhívtam a figyelmet a szakmai alapokat többé kevésbé nélkülöző "hablatyolásra" amin akkor úgy véltem igen meghökkentetek,pedig aki érti amit olvas látja hogy azóta is sok ilyen írás jelenik meg.Sajnálni fogom ha irido valóban nem ír többet a fórumon mert az igaz lehet hogy az átlag embernek kicsit tudományosnak tűnő írásait értelmezni kell,de maradjunk annyiban hogy a MÉHÉSZ nem átlag ember(legalább is ebben a szakmában nem)így aztán nem csak magyarázkodik vagy pislog mint egyesek. Ha valaki nem tud tapasztalaton vagy tényeken alapuló cikkeket írni mások okulására akkor csak figyelmesen olvasson tanulgasson ha pedig tudjuk a valót és szándékosan "hablatyolunk"az nagy disznóság!Ha pedig a "méhész" csak pislog egy tudományos szöveg láttán az nem megengedhető. Egy méhész legyen az kezdő vagy haladó, hogy gazdasági haszna származik-e,tehát tud-e termelni az engem kevéssé izgat,de a MÉHEIHEZ értenie kell ebből nem engedek,ne írjon tanácsokat sőt ne görcsöljön szabaduljon meg jobb sorsa érdemes méheitől és hagyja élni és nyugalomban munkát végezni a szakma hozzáértő tagjait.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 19:32
Izsó!

Iridó feltett egy olyan elméleti kérdést, ami a valóságban nem probléma, de az internet virtuális papírján létezik. Ráadásul adott rá egy szakmai szempontból alapjaiban is téves választ.
Mi volt a feltett kérdése?
Mi van, ha egyszerre két atkairtószerre is rezisztencia alakul ki?
Adott rá egy rémisztő választ, ami szerint, ha ez bekövetkezik itt a világvége.
Ráadásul azzal a hamis érvvel próbálta alátámasztani, hogy az atka szaporodása kvázi ivartalan szaporodás.
Amit Iridó felvázolt szakmai szempontból hablaty.

Ha Iridó valóban állatorvos, akkor tanulnia kellett arról, hogy a gazda-parazita viszony az ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI kölcsönösségi viszonyon alapul és minden olyan tulajdonság "pillanatok" alatt kiszelektálódik, ami ezt az alaptörvényt megsérti.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 20:08
De jò volna, ha valaki törölné ezt a semmirevalò vitát... Ha idetéved egy hozzám hasonló kezdő, nem tanul semmit... Sőt...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 20:31
Szeremej!

Azt mondod, hogy kezdő vagy.
A varroa atka parazita.
Ha annyit megtanultál ebből a vitából, hogy a paraziták nem dögevők, tehát nem tudják fajukat fenntartani, ha olyan tulajdonságuk van, ami a gazdának biztos kipusztulását okozza, akkor érdemes volt elolvasnod ezt a vitát.

A vita stílusából pedig annyit tanulhatsz, hogy
 - Ne pocskondiázd a vitapartnert!
 - Ha hibázol, tévedsz, ismerd el!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 20:43
Akkor nem is kell irtanunk az atkát, ha a gazdatestet nem pusztítja ki?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 20:57
Szeremej!

Ez a következtetésed tévedés. A válaszom a következő idézetben van:
Idézet
Vagyis az általad felvetett problémát nem az egyed, hanem populáció szintjén oldja meg a faj. Az egyed számára a halál nem megoldása a problémának, de a faj számára a sikeres fennmaradás egyik feltétele.

Te amikor méhészkedsz, nem az egész fajt birtokolod (szerencsére), hanem annak egy kicsiny részét és nyilván a saját  igényeidnek megfelelően a természetben előforduló események egy részét nem akarod átélni és ezért védekezel a varroa atka kártétele ellen. És ez egy józan hozzáállás. Én is ezt teszem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 21:07
Ha feltételezzük, hogy senki nem írt atkát, akkor a populáció egy részét megkíméli az atka, hogy legyen mit táplálkoznia?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: trobi - 2015. Szeptember 25. 21:13
Ne provokáld má... ;D ;D
Nyilvánvaló ,hogy a varroa nem a mi méhünk eredeti élősködője,és nem is fog alkalmazkodni hozzá mostanában.Mármint a méh az atkához. ;) ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 21:23
Szeremej!
Idézet
Ha feltételezzük, hogy senki nem írt atkát, akkor a populáció egy részét megkíméli az atka, hogy legyen mit táplálkoznia?
Akarod, hogy ez a feltétel megvalósuljon?
Ha igen, akkor a jelenlegi 1 millió helyett csak 1-200 000 méhcsalád lenne kicsi hazánkban és azok közül csak minden harmadiknál lenne elvehető mennyiségű méz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 21:33
És akkor lenne békés atka, ami csak kicsit szivogatná a méheket?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 21:54
Nem jó kérdésed. Ha méhész vagy, akkor a helyes kérdés, hogy akarod vagy nem akarod, hogy így legyen? Ugye nem akarod? Ha a válaszod az, hogy nem akarod, akkor a további kérdés: Atkairtás, de hogyan? És ez a topic erről szól, nem a lehetetlenről és az akaratunkkal ellentétesekről sem szól. OKÉ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 21:58
Akarom, hogy így legyen, ha akkor nem szivogatják annyira őket! Ugye akkor békésebbek lesznek?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 22:23
Bocsáss meg, de én és még nagyon sok méhész nem akarja, hogy 1-200 000 méhcsalád legyen Magyarországon, a méhészek nem akarják elveszíteni méhcsaládjaikat, hanem védik őket és irtják az atkát. Nem mindig sikeresen, de azért többé-kevésbé.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 22:31
Ha lecsökken a populáció az atka miatt, akkor egy idő után nem táplálkozik, kímélve a gazdatestet?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 22:34
Nem. De attól függ, hogy mit értesz békésen. Az élet állandó változás, alkalmazkodás. Megjelennek újabb és újabb tulajdonságok, aztán egy részükről kiderül, hogy károsak, a másikról, hogy hasznosak. A változások nem lépik át a faj kereteit. Ha a változás a fajra veszélyes, akkor kiszelektálódik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 25. 23:03
Meg minden változik, ez is, az is. Tulajdonképpen bármi lehet, de az is előfurdulhat, hogy nem történik semmi. Aztán mégis minden megváltozik és minden marad ugyanúgy. És azt hisszük tudunk mindent, aztán kiderül hogy semmit...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 25. 23:13
Ne csússz el a valóságból. Az evolúció valós folyamat, de nagyon hosszú. Amit mi megélünk belőle, az nem lépi át a faj határait.

Az atka egy parazita faj. Változik, alkalmazkodik, de mégis parazita marad. A méhecske és méhecske marad, ahogy már 40 millió éve ugyanaz. A környezet is változik és ebben kell megtartania fajoknak a saját fajukra jellemző alapvető tulajdonságaikat úgy, hogy közben jól alkalmazkodjanak a környezet változásához.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 26. 09:18
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 26. 12:32
Így dél tájékán az előttem szólókhoz.
https://www.youtube.com/watch?v=T4LcjItfy6I  :D

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 26. 19:12
Uraim Én szégyenlem magam Önök miatt,de Önöknek százszor jobban kellene! Ez a hazugok szakmai barbárok fóruma az Isten őrizzen minket attól hogy az igazi kezdők innen tanuljanak! Elnézést kérek azoktól akikre nem illenek ezek a jelzők,kérem keressenek egy komoly klubot, klubvezetőt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 26. 19:28
Én úgy látom atka ügyben csak tapogatózás van a sötétben! Senki nem tud konkrétumokat írni. Van itt sok tudományosan megalapozott feltevés és sok találgatás. Én a hozzászólásaimban próbáltam irónikusan rávilágítani erre... Volt aki vette a lapot, és volt aki nem. Nagyon veszélyes parazita az atka! Kérek minden kezdő méhészt mielőtt elkezdi ezt a szép szakmát, menjen el tanulni egy tapasztalt méhészhez! Munkájáért cserébe kap tapasztalatot, és még néhány rajt is, ha jól dolgozik! Nehézséget a kaptáraitokba!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 26. 19:37
No no :o. Minde forumon szoktak főleg az atka témába irogatni diploma munkákat. A egyszerű méhész mint én is szart sem értek belőle. De attol még leírhatják. A kezdők meg a büdös életben nem fognak se innen se onnan megtanulni méhészkedni. Legfeljebb egy kis segítséget kapnak ha kérdeznek. A kezdő bujja az őrösit meg keressen egy bácsit aki néha ránéz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 26. 19:49
Nem hiszem hogy az elsődleges célja az volna ennek a fórumnak, hogy innen tanuljanak a kezdő méhészek. Egyébként is egy kezdőnek is tudni kell szelektálni mérlegelni az információk tömkelegében.
Tévedjen csak be egy kezdő, a "ződre" rögtön a sárba lesz döngölve, simán csak úgy kajakból, szórakozásból.
Az is fontos, hogy normálisan szóljanak az emberhez, odaát ez nem erőssége a foncsoros embernek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 26. 20:28
Én a zöldön is vagyok ugyan így. 1 embert ismerek nem többet. Így nem haragszok senkire sem itt sem ott sem nincs rá okom. De az tény hogy oda nagyon sok kezdő ír kérdez. Így idiota kérdések is vannak bőven. Itt ez a jelenség nem áll fenn.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 26. 20:49
Én nem bántom a zöld fórumot sem, elfér mind a kettő a neten (netán). Itt is ott is sokat lehet tanulni. Nade itt a hangulat nekem jobban begyere...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 26. 20:53
Üdv. Uraim!Ennek az egyébként létfontosságú ágazatnak sem "ződre sem fehérre sem hupikékre nincs szüksége",szüksége van viszont Őszinte, lelkiismeretes,munkájához legalább alapvető szinten értő méhészekre.Itt sokan nem mondhatják el ezt magukról.Úgy ahogy az előbb olvastuk a kezdő is meg Én is ugyanazon szerző két-három hozzászólása után meg tudom itélni ki mond igazat ki nem,ki érti a dolgát ki csak pislog ki csak az OMME vezetésének szapulásával foglalkozik mert minden bizonnyal Ő tud legjobban mindent és egyébként is ez viszi előre szeretett ágazatunkat nemde!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 26. 22:27
Izsó!

Sokra megyünk veled. Elégedettséged sokakat megnyugtat, másokat kíváncsivá tesz.

Arra viszont nem vetted a fáradtságot, hogy ha mi itt sokan nem értünk sem az atkairtáshoz. sem a tudományhoz, akkor leírd, mi szerinted a tuti.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 27. 08:29
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 27. 08:51
"nem maradok a méhészetben, csak a kontroll lapok ellenőrzéséig."

Én még ott tartok hogy 24 óra elteltével kell a hullást ellenőrízni, ez valami új módszer?
Egyébként még én sem használok maszkot, de már félek. A szélre alapozom én is a "védelmet" De ez felénk kiszámíthatatlan, főleg hajnalban mert vagy nincs egyálltalán, vagy telejesen merőlegesen fúj a kaptár sorokra. Vannak örénylések is, azok abszolút kiszámíthattlanok. Volt hogy inkább elnapoltam a kezelést mert mindent visszahozott volna rám a szél.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. Szeptember 27. 09:21
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 27. 09:40
Én minden családhoz rakok kontroll lapot, füstölőcsíkkal fél órát zárok. 24 óra múlva nézem a potyogást. Tavaly nagyon sok volt nálam is ilyenkor, idén töredéke...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 27. 10:00
Ahogyan fogy a petróleum a tartályból, úgy csökken, illetve bizonytalanná válik az adagolás mennyisége. Ezt a precízebb illesztésű dugattyú ( O gyűrűvel láttam el)sem egésszen küszöböli ki, objektív okok miatt, csökken a folyadékoszlop, szintje, nyomása.....
Csak nyáron ködölök hajnalban, őszön már nappal.

Állományon belül is nagy lehet az eltérés atkát illetőleg. Kevésbé atkás években is szokott néhágy atkában dúsabb család lenni. Szóval minél nagyobb a mintavételezés, annál valósabb képet kaphatunk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 27. 10:09
Ezért rakok mindegyikhez. Tavaly volt is olyan, hogy 20 db- ban nulla, aztán egyben 50.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 27. 11:05
A kontroll lapokra kenjetek parafint vagy vazelint v más marasztaló anyagot. Meg fogtok lepődni, hogy mennyivel több atkát fogtok számolni. Ráadásul ezt nem egy óra múlva kell kivenni, hanem egy nap múlva.

Ezzel a módszerrel sokkal pontosabb adatot fogtok kapni a valós helyzetről.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2015. Szeptember 27. 11:24
Én fáradt étolajat használok, szivaccsal bekenem a lapokat, és mehet be!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Szeptember 27. 13:19
Geddekas (Lacinak)! Igaza van! Marasztaló anyaggal be kell kenni a lapokat, mint írja „paraffin” viasszal. Azzal, csak az a gond, hogy nehéz olyan hőmérsékleten tartani a kaptár alján, hogy ragadós (ne szilárduljon meg) maradjon.  ;) Ha egyáltalán egy anyagra gondolunk. Én a gyertya anyagát tudom parafinviasznak. Persze van méhviaszgyertya is.   De lehet Kiváncsi111 megoldása is jó, de abban már azért nem vagyok teljesen biztos.  :o :-[  :-X
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Szeptember 27. 13:41
A fenti írásom a vicc rovatba való! Pici iróniával írtam. izso60-nak sok igaza van abban, hogy sok olyan dolog elhangzik (tőlem is) ami kiigazítást kíván. Emberek vagyunk, hibázunk, beszélünk, írunk sok esetben nem kellő megalapozottsággal. DE azért nem kell sem ezt sem a másik fórumot temetni, temetésre felszólítani. Alapvetően tanulni a meglévő jó szakkönyvekből kell. Már az öregszakitól való tanulás sem álja meg minden estben a helyét. Szoktam mondani; valaki 4 – 5 év alatt felsőfokú végzettséggel bír, valakinek egy élet kevés a 8 általános iskolához.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Szeptember 27. 14:09
Parafin van még olajos állagú is, de amit használok az olyan állagú, mint a zsír. Azt ne kérdezzétek, hogyan gyártanak szilárdat, zsírosat vagy olajosat, a lényeg, hogy létezik. Fehér színű, mint az orvosi vazelin. De sokkal jobb, mint az étolaj, mert hidegbe melegbe zsír állagú és a méheket nem zavarja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Szeptember 27. 15:05
Sokat kísérleteztem már én is, ha túl nagy a kijáró igazából semmit nem ér, kilökik 10-20 másodperc alatt az egészet.
Szóval ha nincsenek leszűkítve, főleg nyári idényben, akkor a furetto fújás után kb. fél percre be van zárva a kijáró hogy átjárja a kaptárt a köd. A mennyiséggel is variálok, akác után a nagy méhtömegre simán mehet 25-30 mg amitráz 2 ml petróleummal, ősszel viszont amikor már kevesen vannak elég 10-15 mg is.
Most az alsó képen lévő ködölő vált be legjobban. De igazából ezt is teljesen át fogom alakítani. A legnagyobb gond ugye a kicsi 190 grammos gázpalackal szokott lenni. Lefagy, nem egyenletesen jön a nyomás. Ha túl erősen van fűtve a spirál csökken a köd mennyiség, és a magas hőmérséklet miatt kékül a kijövő kijövő köd. Szerintem itt bomlik az amitráz, mert már nem hullik úgy az atka. Nyilván alacsony hőmérséklet esetén pedig nincs el ködölve, folyik a cső végén. Ezt úgy oldottam meg hogy egy 2 kg-os palackba átfejtem a nagy pb palackból a gázt. Ezt a hátamra veszem egy hátitáskába rakva. A palackon van egy reduktor, ezt 0,15 bar-os nyomásra állítom, amíg ki nem fogy, mindig ezen a nyomáson jön a gáz, szóval nagyon egyenletes a spirál fűtése. A spirálcső átmérő méretének az 5x1-es réz fékcső vált be a legjobban. A 100 mm hosszú gázeloszlató égőfej köré 42 mm-es átmérőjű spirál megy, 8 menet hosszan. A végén 30 cm-t lóg ki a cső. Ez vált be a legjobban vagy 10 féle variáció közül. A pontos mennyiséget egy lada ac pumpával állítom be, szinte mindig 2 ml-el vannak ködölve. A gyenge szaporitás egy billenthető ütközővel fél adagot kap nyáron.
Ezekkel a beállításokkal mindig 10 másodpercenként nyomom le a pumpát. Ha átmegyek egy másik sorra, ami ugye hosszabb idő, akkor is rányomok a levegőbe, nehogy túlhevüljön a spirál, és netalántán bomlásnak induljon az amitráz.
Amúgy ti nem vettetek észre kirstályokat a paraffinolajba kevert Mitac után ? Én konkrétan a Varachet Forte-val kevert paraffinolaj után láttam, kb. fél óra állás után. Vagy az amitráz egy rész kristályosodott ki, vagy a tau-fluvalinát. Szval ha valaki ezzel csinálja gyorsan kell dolgozni, és menet közben lötykölni kell az anyagot.
Csinálok egy új verziót majd 3 okból. Ne kelljen nagyot hajolni, egykezes legyen, illetve a tartály alsó szívású legyen.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Szeptember 27. 15:06
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 27. 19:54
"Most az alsó képen lévő ködölő vált be legjobban. De igazából ezt is teljesen át fogom alakítani. A legnagyobb gond ugye a kicsi 190 grammos gázpalackal szokott lenni. Lefagy, nem egyenletesen jön a nyomás."

Lehet kapni olyan 190 g palackot, ami csak butánnal van töltve itt nincs lefagyás. Egyébként alacsony hőmérsékleten nem  is érdemes furettózni. Ezzel a nagy monstrummal pont a furettó előnyét a küszöbölted ki, a kicsi könnyű és "köldökzsinór"
mentességet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Szeptember 27. 20:13


Lehet kapni olyan 190 g palackot, ami csak butánnal van töltve itt nincs lefagyás. Egyébként alacsony hőmérsékleten nem  is érdemes furettózni. Ezzel a nagy monstrummal pont a furettó előnyét a küszöbölted ki, a kicsi könnyű és "köldökzsinór"
mentességet.

Ha nem is fagy le, attól még a nyomásváltozással járó lángintenzítás nincs megoldva. Ez is egy szerb ködölő volt, a gázeloszlatón kívül semmi nem lett megtartva. Télen csinálok egy teljesen újat, ez most kísérletezni jó volt az elmúlt 2 évben. Amúgy a kálium-nitrátos papír valamivel hatékonyabb, csak ugye körülményes vele nagyobb állományokat kezelni, főleg ha nincs tálcás rostaszövetes higiénikus alj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 27. 20:37
Nállam a sima propánnal töltött palackkal sincs gond. A papírcsíkos kezelés tényleg nem egy haladós, én azt csak a kezdésem éveiben használtam, néhány családhoz megfelelt. Jelenleg a furettós kezelést tartom hatékonyabnak.
Az amitráz túladagolással vigyázz, felesleges, és  Nosema ceranae kedveli a méreggel és stresszel "tuningolt" méheket.
A furettózásnál a kijáró zárása felesleges, és streszt okoz.
Én a kaptár hátuljának az alján pont padlószint fölött, készítettem furatokat a furettó csövének. Rakdónál ha valódi alsó kijáród van az is jó, föleg, azzal a hosszú csővel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Szeptember 27. 20:38
Izsó!

Sokra megyünk veled. Elégedettséged sokakat megnyugtat, másokat kíváncsivá tesz.

Arra viszont nem vetted a fáradtságot, hogy ha mi itt sokan nem értünk sem az atkairtáshoz. sem a tudományhoz, akkor leírd, mi szerinted a tuti.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Geddekas! A tuti az hogy még aki ezt a fórumot látogatja az sem tud az itt leírtak között eligazodni és valamilyen következtetést levonni. több oldallal ezelőtt megkérdeztem az itt olvasgató "méhészeket" hány másodpercre van szüksége egy méhcsaládnak a kaptár teljes átszellőztetésére,akkor lement a nap és eluralkodott a teljes sötétség.Most Axoa kérdés nélkül is válaszolt erre,de ha azt sem értitek sokan hogy miért vetődik fel a kérdés akkor már elnézést de nem beszélnék méhészről max. laikusról. A Klubvezető Úr szapulja ugyebár a Taktic-ot mert neki a Mitac jön be,hát ha akkora bakikat követ el a felhasználás során mint a Hunor kaptár használatakor akkor ez még lehetséges is.Meggyőződésem hogy sajnos kevesen tudják a fórumozó "méhészek"a "tutit" a Mitac-20 atkaölő permetezőszer a Taktic állatgyógyászati készítmény ami közös a kettőben a hatóanyagán túl,hogy a Mitac soha nem volt a Taktic már nincs engedélyezve méhészeti felhasználásra,de szakszerű felhasználás mellett a hatásuk tökéletes,ha tudjuk hogy mit kell tőle kapnunk.A permetezőszer,miután vivőanyagában külömbözik kicsivel később bomlik ennyí amivel többet tud a társánál,de nem úgy ahogy szintén e fórumon írtátok hogy majd a méh szőrzetén tovább hat meg hasonló böszmeségek. Az amitráz a nedvesség hatására igen gyorsan  lebomlik,ezért alkalmas haszonállataink élősködőitől való megszabadítására fürösztéssel vagy permetezéssel,mert rövid idő alatt "elvégzi a dolgát"és eltűnik,lebomlik.Ezért a TUTI csak őszintén következetesen szakszerűen.Magam is szeretem a humor minden formáját,de nem itt,és nem ebben a témában,itt csak komolyan ŐSZINTÉN!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2015. Szeptember 27. 21:49
A 10-20 másodpercet a rossz kezelésre értettem, amikor túl nagy, akár 50-70 cm2-es a kijárónyílás. Hiába fújom a hátsó falra, ahonnan szétoszlik, illetve jut a léputcák közé is, a kilövelés utáni pillanatban, már okádják is ki a kijárón. Ahogy Jenő csinálja szűkítve, úgy a helyes, vagy zárni egy fél percre ha nincs szűkítve a nagy kijárónyílás.
Szűkítve percekig szellőztetnek, de még másnap is érezni azt a hányinger keltő szagot kaptárnyitáskor.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 28. 07:30
Jó reggelt!
Meg tudnátok nekem mondani hogy milyen minimum hőmérséklet ajánlott oxálsav szublimáláshoz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 28. 08:07
"Ha nem is fagy le, attól még a nyomásváltozással járó lángintenzítás nincs megoldva."

A butánnal töltött palack nem csak azt tudja hogy nem fagy le, de biztosítja az egyenletesebb égést is. Egyébként "sima" PB gázzal sincs gond mert hidegben nem furettózunk. A propán töltésűnél, friss tele  palacknál szokott néha ingadozás lenni az első begyujtás után, de ez hamar kisimul. A gázforrasztón, lehet állítani azért van a tekerő rajta.

A forrasztólámpámra adepterként egy bilinccsel rögzítem a parasztfurettót, így a forarasztólámpát egyéb célra is használhatom. Többnyire a füstölő begyujtáshoz, kaptárfertőtlenítéshez, és természetesen forrasztáshoz is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2015. Szeptember 28. 15:41
Meg tudnátok nekem mondani hogy milyen minimum hőmérséklet ajánlott oxálsav szublimáláshoz?

4 Celsius-fok
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 29. 13:17
Köszönöm, ma megoldottam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 29. 15:02
Erről mi a véleményetekm? Most szeretnék venni. Olasz szerkezet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 29. 19:12
Nekem ilyen van már hosszú évek óta, én meg vagyok vele elégedve, mondjuk van egy kis hiányossága, ennyi pénzért egy piezó gyújtót szerelhetett volna rá a gyártó. 120 családot kezelek vele egyszerre, ha nem megfelelő a gáz akkor lefagy. Nekem nagy előnyt jelent, hogy itt Kalocsán Dávid Lajos barátom minden alkatrésszel rendelkezik hozzá. Eddíg kétszer kellett bőrőztetnem és egyszer cseréltettem a spirálcsövet a cirka 10 év alatt.
Az ára mondjuk húzós. Van aki szidja mert a bakelitház eléggé törékeny,szerintem meg vigyázni kell rá. Könnyű és egykezes.
Korábban már írtam , a szerbektől 50 euróért hoztam unokaöcsémnek ködölőt, egyenlőre meg van vele elégedve és az árával is.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 29. 19:28
Szerintem nincs baj az otthon készítettekkel sem, ha azt nem Mekk Elek csinálja. Az enyémen  8 éves, köszöni elvan. Amit cseréltem benne tápszivattyú, spirál  és az adagolás pontos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 29. 19:33
Időközben kaptam egy emailt, a 190 g -os gázpalackok töltetével kapcsolatban, a lényege az hogy az illető ( valószínű nics itt regisztrálva) szerint pont fordítva írtam a probán és bután gázok tulajdonságait, szerinte a propán a kevésbé "lefagyós". Egyébként amit most használok az a kettő keveréke, de nincs feltüntetve a keverési arány a palackon.
Furettózásnál nekem még nem volt problémém a ledermedéssel. Az egyik az hogy alacsony hőmérsékleten nem ködölök.
Viszont apróbb  tárgyak keményforrasztásához is szoktam használni néha, illetve sok minden egyébhez a gázforrasztót, így tapasztaltam már én is a problémát. Egy forróvizes veder segít.
De vettem már olyat is amivel nem kellet trükközni, simán végig szépen egyenletesen tartotta a nyomást, Ez nem keverék volt az biztos, én nem Propánra emlékeztem, hanem a Bután gázra, de lehet hogy tévedtem. Viszont a lényeg hogy létezik, nem ledermedős gázzal töltött palack is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Szeptember 29. 19:52
Köszönöm az imfokak :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Szeptember 29. 20:06
A furettó spirált Trabant fékcsőből készítettem, bementem a sarki autósboltba és kértem 5mm-es rézfékcsövet,  ez volt készleten. kb 110 cm hosszú és kétvégén hollanderes peremezett. Lehet a neten is rendelni de erre nem kellett várni.
Perforált lemezből készült a védőburkolat, középre a lángot terelni, egy  kapupántfejű  csavart szereltem, ennek jár neki a láng igy ez oldalra teríti, a lángot a spirálra. Egy bilicsel szerelem fel használat előtt a forrasztólámpára. Az olajzókanna dugattyúját fémre cseréltem, és horonnyal láttam el O gyűrű számára. Jelentősen javult az adagolás, így nincs olyan hogy nem nyom a szivattyú. A folyadék ( petróleum) szintet azért érdemes magasabban tartani. Ne egy decit tegyünk bele,  még ha egyébként elég is lenne az állományhoz.

"Fillérekből" elkészíthető, a rézcső kb 1200 ft, a forasztólámpa 4000-5000 Ft olajzókanna 500-700 Ft,  :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Október 06. 11:37
Mit gondoltok arról, ha elkészített amitrázos papírcsíkok pl 2hétig jól lezárt tárolóban tárolódik?
Amitráz hatóanyag mennyire lehet ütős a 100%-ból?
Mivel levegővel, párával nem érintkezik attól függetlenül "bomlik"?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 06. 15:07
Miért nem jó neked mindig friss anyaggal dolgozni? Mi a jó fenéért szeretsz feleslegesen kockáztatni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Október 06. 17:06
Nem kockáztatok! Oda sem adtam nekik, csak kérdés volt! Örülnék ha esetleg azt válaszolnád meg amit kérdeztem!!
Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Október 06. 17:40
Laci!
Még annyit fűznék az előbbihez, szerintem a pályafutásod alatt veled is történt már "extrém" eset, amikor még nem voltál bio méhész, hogy nem tudtad oda adni a méheknek a csíkokat!?(időjárás, baleset, stb)
Én egy jó ideig nem tudtam emelni a kezem......
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Október 06. 17:53
zümi! Próbáld ki egy két családnál viszi-e? És kész. :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Október 06. 18:54
Üdv. Uraim! Sok dologban nem értek egyet Geddekassal,de e-témában nem lehet ennél finomabban fogalmazott szakmailag megalapozott választ adni.
Miért nem jó neked mindig friss anyaggal dolgozni? Mi a jó fenéért szeretsz feleslegesen kockáztatni?
Természetesen bárkinek lehet problémája ami akadályozza a munkavégzésben ezt megtanuljuk rövidre zárni mert ez a munka nem tűr halasztást akár komolyan veszitek akár nem!Egyébként ha mégsem raktad be,ne legyél kicsinyes dobd ki a p.csába és csinálj újat.Lehet próbálgatni és ha még első nap jó is jó-e a második,harmadik és a többi napokon. Ez sz.r fűrészelés amit lehet hogy néhány kolléga megérdemel de a méheink nem! Elnézést az indulatosságért.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. Október 06. 21:18
No azért mert  két családnál kiprobálja nem dől romokba a méhészete. Pusztán "tudományos" kisérletként kíváncsiságbol hoz- e le valamennyit két hét után? Nyilván nem erre alapozza senki sem az atka elleni harcot. Tételezzük fel elégeti az összest az állománynál(de egész évben rendesen védekezett!) akkor mi van? Semmi 3 nap mulva megcsinálja frissel. Nem ilyen véletlenül alakult egyszeri esettel szokták eltolni a dolgokat a méhészek egy része hanem azzal hogy évközben nem védekeznek. Vagy ha igen akkor is trehányul össze vissza.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 06. 21:28
Egy barátomnál tavalyi  falap taktic hatóanyaggal légmentesen lecsomagolva jól szerepelt, utána a furettó semmit nem hozott le.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2015. Október 07. 13:25
Feltétlenül végezzetek aminosav és vitaminpótlást csurgatással lehetőség szerint amikor jobb idő van, már ha ekkora terhelésnek vetitek alá a méhcsaládokat. Számítsatok rá, hogy lehet alapból szennyezett a használt lépek viasza és egy sorozatkezeléssel csak fokozzátok az elnéptelenedést sajnos...
Talán visszahozhatjátok halálra ítélt családjaitokat ha párszor le tudjátok még csurgatni őket az alábbi módon:
Tehát vitamin+aminosav pótlás algakivonattal és baktériumkészitménnyel felváltva. Csak és kizárólag méhek számára kifejlesztett termékekből. pl. 1:1-es cukorszörpben 100-150 ml A(x)ibiovit, 100 ml H(x)ve-Alive egyik alkalommal, szintén 1:1-es cukorszörpben 100-150 ml aminosav+vitaminkészítmény és 200 ml A(x)i-Farma hasznosbaktérium készítmény keveréke jól és folyamatosan rázogatva 1,5-2,5 literes virágpermetezővel nagyjából 30-50 ml-t a léputcákba csurgatva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2015. Október 07. 14:49
Nem látom úgy, hogy halálra ítélt méhcsaládjaim lennének, de végül is majd márciusban kiderül... 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Október 07. 16:59
Ilyenkor már "némi" jele mutatkozna a családok összeomlásának. De azért az amitrázzal vigyázzatok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2015. Október 07. 18:41
Azokban a méhészetekben, ahol képtelenség a törzscsaládokkal megeggyező nagyságú szaporulatot létrehozni, több év próbálkozása során sem, ott nyugodtan lehet gyanakodni. Tavasszal egészen jól fejlődhetnek ettől a családok éppen ez az ami megtéveszt mindenkit. Szóval átnyújtottam egy kipróbált receptet, a méhcsaládok állapotának stabilizálásra. Használjátok megelégedéssel, persze ha tudtok jobbat nyugodtan megoszthatjátok...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Október 07. 19:12
 "tavaszzal jól fejlődhetnek ettől a családok" igen főleg azok amelyek elpusztulnak otóbertől, márciusig. Mert ez a kritikus időszak.

"ahol képtelenség a törzscsaládokkal megeggyező nagyságú szaporulatot létrehozni"

Ebben már van valami, de ezer más oka is lehet.

Az ajánlott szerek nevében mit jelent az(X) ? Mert így semmit nem ad ki a google.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tóth Zoltán - 2015. Október 07. 19:59
Időközben folytattam a témát a nozéma rovatban..azért kezelje valaki hogy ne pusztuljanak el a legyengült családjai, igen rengeteg olyan méhészet van az országban amely májusban még termel akácon de szeptemberre legyengül és tönkre megy.
Remélem csak viccelsz az (x)-el nem akarok reklámot csinálni termékeknek de a nyugati mézelő méh Apis mellifera és a kaptár, hive angol megfelelőjéből könnyen rájöhetsz a termékek eredeti nevére.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Október 07. 20:38
Rendben, az egyiket megtaláltam, de errőll már volt szó itt, a Timol tartalma miatt  került képbe.  Hát nem igazán azért hogy reklámozzák. Egyébként én is Timolt használok de kicsit másképpen, már ismertettem. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: andraskavalecz - 2015. Október 12. 08:22
Sziasztok/Üdvözletem Mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni, hogy hogyan használjam az oxálsavat (még nem használtam) csurgatásnál. Keverési arány? Mivel juttassam be, mert már a Perizin adagolót nem kapni. Azt már tudom, hogy léputcánként 5 ml kell alkalmazni, de hogyan csináljam az oldatot.

Előre is köszönöm! Méhész üdvözletem Kavalecz András / Mézédes Méhészet https://www.facebook.com/M%C3%A9z%C3%A9des-M%C3%A9h%C3%A9szet-1470844099872553/timeline//
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 12. 08:50
Nézd meg ezt a facebook oldalt:

https://www.facebook.com/groups/521243434627488/
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2015. Október 12. 09:26
Elküldöd a facebookra,te normális vagy? Ott vak vezet világtalant.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 12. 09:33
Ott a recept. Az a recept az apioxnak megfelelő összetétel. A többit meg szelektáltan érdemes olvasni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2015. Október 12. 09:43
Mi 1 liter 10%-os cukortartalmú langyos vízhez 46g oxálsavat szoktunk adni (közönséges digitális konyhai mérlegen lemérem). Beletrükközöm kiöblített üdítős flakonba az összetevőket és összerázom. :) Nekünk van 50ml-es műanyag fecskendőnk(sokan szidják,de mivel használat után mindig elmosom ezért a mienk még nem állt be). Annyi lenne a lényeg,hogy ne hűljön ki az oldat.Mi jól be szoktuk bugyolálni a flakonokat. ;)Van még egy közepes méretű uborkás üvegünk,amibe mindig csak 1-2 családra való kutyulmányt öntünk bele,abból azért könnyebb felszívni a fecskendővel. Lehetőleg egyenletesen kell eloszlatni azt az 5 ml-t a léputcában.
Persze biztos van ennél profibb,tudományosabb módszer is... ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 12. 09:52
Ne felejetsd el, hogy csak ioncserélt vizet vagy desztvizet szabad használni. A cukor mennyisége lehet akár 1:1 arányú is, tehát olyan, amivel etetni szoktunk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2015. Október 12. 12:11
Miféle recept az Geddekas? Kik azok a "vannak akik?" :-)

Én így csinálom:
"Pontosan kimért 160 gramm oxálsav-hidrátot 2340 gramm- kevesebb, mint 2,5 liter- vízben, melegen, forralás nélkül feloldunk és miután az oldódás maradéktalanul megtörtént, az egészbe 2,5 kg cukrot teszünk és azt teljesen, melegítéssel, de nem forralva, feloldjuk. Ha nem melegítettük- forraltuk- túl oldatunkat, egészen pontosan 4 liter, literenként 40 gramm oxálsav-hidrátot tartalmazó szörpöt kapunk (természetesen a javasolt mennyiség kevesebbszerese vagy többszöröse is elkészíthető)."
"Az oxálsavas kezelés a családok fiasításmentes állapotában, ősszel-télen, min. 5 Celsius- fok külső hőmérsékleten (de 12 fok alatt) történjék, úgy, hogy alkalmas osztású fecskedővel, Perizin-adagolóval Hunor léputcánként 5 ml, ennél magasabb(NB) lépeknél valamivel több, 6ml oldatot csurgatunk a méhekre."

Forrás: Méhészet, 2002 November Dr. T.Gy.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 12. 13:48
Azt csinálsz amit akarsz. Elmondtam mik a kockázatok az oxálsavas atkairtó szer elkészítésénél és hogy csökkentheted. A te írásodban ilyen nincs.
Ennyi.

Az meg marhaság, hogy csak fiasításmentes időszakban használható. öt éve használom fias időszakban is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 12. 13:54
Szerintem dr. Tóth György gyakorlati tapasztalat nélkül írta azt amit idéztél.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: W. Zoli - 2015. Október 13. 14:21
Sziasztok!
Nem egészen atkairtás, de közvetetten kapcsolódik a kérdés. Taktic-os kezelések után mennyi időnek kell eltelni ahhoz, hogy szermaradvány nélkül gyűjthető legyen propolisz, vagy annyira alacsony szermaradvány-tartalommal, hogy azt nyugodt szívvel adhassam bárkinek?
Köszi előre is a válaszokat
Zoli
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 13. 15:46
Sajnos erre nem olvastam vizsgálatot. Az amitráz vizes közegben bomlik, de vajon a propoliszba beleoldódik vagy csak belekeveredik?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: W. Zoli - 2015. Október 14. 15:05
Köszi a választ, Geddekas.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Október 14. 17:43
Üdv. W. Zoli!    Tanácsolom hogy igazán komoly témában kérdezz szakembereket! Tóth György,Békési László,Csaba György,Hegedűs Dénes,Cserényi Péter, bocs.a Dr minden név elől elmaradt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Október 14. 19:03
Valami megütötte a fülemet az OV-n!
Többször is elhangzott, hogy nem rég jártak az OMME vezetők a Bayer cégnél atka ügyben.
Ahogy kivettem a szavukból Németországban lehettek.
Mivel titkolódznak ezt csak kikövetkeztetni tudom.
Kérem aki ott volt az OV-n jelezze, hogy jól hallottam e.
Annyi biztos, hogy az OMME vezetők szájából elhangzott, hogy az amitráz hatóanyag tartalmú készítményeké a jövő.
Remélem nem csak erre az egy szerre alapozhatjuk a méheink egészségét, és az oxálsav, hangyasav sem kerül ki a palettából.
Szerencsés lenne egy kicsit jobban a bio felé kacsingatni, mert a méhcsaládnak is van egy tűrőkepéssége.
Ezek a kemény szerek stresszt okoznak, és mint tudjuk, a nem megfelelő hőmérséklet mellett nozema tüneteket is.
Jó lenne, ha nem zárt kapus meccseket játszanának vezetőink, és nem tiltanák el előlünk az ilyen hasznos információkat.
Így hát marad a találgatás, de én úgy emlékszem ez ott elhangzott.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kifüstölő - 2015. Október 14. 19:30
Cserényi Úr mit keresett kinn? Nyelvet nem beszél de komoly arccal bólogatni nem esett nehezére.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 14. 21:13
Hát persze, hogy kint jártak. Miért is ne mentek volna? Korrekten jártak el biztos. Csak az se mindegy, hogy a Bayer neve és a neonikotinoidok nagyon összecseng. Cserényi úr megint majd elkezd hablatyolni a nagy télről, forrónyárról stb. meg arról, hogy az atkairtást hogyan kell komolyan venni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: W. Zoli - 2015. Október 15. 10:42
izso60: kérdeztem a témában OMME-szakembert, de sajnos nem tudott egyértelmű választ adni, hogy füstölés után mennyi idő elteltével lehet, vagy egyáltalán lehet-e a keretlécekről lakapart propoliszt felhasználni. Nyilván elétérő lehet, mert attól is függ, hogy ki hogyan füstöl, mit kever össze, de azért jó lenne egy olyan vizsgálat, ami azt mutatja, hogy az előírásoknak megfelelően alkalmazott amitráz tartalmú szerek mennyire épülnek be a propoliszba, a szermaradvány mennyisége határértékhez képest hol áll stb. Elég jó kis mennyiséget kapirgáltam össze, csak sajnos füstölés utáni propolisz. Félre teszem, hátha napvilágot lát valami vizsgálat, kedvező eredménnyel. De addig lehet, hogy a propolisz is lebomlik a benne lévő szermaradvánnyal együtt  ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. Október 15. 14:20
QUQURIQ !!!

W.zoli!

Először is a propolisz a füstölés, ködölés és szublimálás előtt kell lekaparni.
Igaz, hogy én sem tudom, hogy mennyire épül be a propoliszba a vegyszer maradék!
Szerintem nagyon hasonló lehet mint a viasz.
A propolisz is viasz tartalmú. Igaz, hogy maga a propolisz alkohol származékban oldódik ki.
Láttam olyan külföldi videót, ahol a nagy méhészetből, szedőráccsal  gyűjtött propoliszt nagy hordókban rövid áztatás után megmosták. (pedig nem kapart ) propolisz volt!
Lehet, hogy talán a vegyszerektől, ha vízben oldódó, így mentesítették a propoliszt?
Ezután szétterítették és szárították!
Nekem az idén napraforgó után atkássabbak voltak a családjaim, ezért nem tettem fel a szedőrácsokat! Vagy atkát írtok, vagy propoliszt szedek!
Ebbe bele kell nyugodni, csak így lehet a termékünk kifogástalan, és hatásos!

Üdvözlettel: Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: W. Zoli - 2015. Október 15. 14:30
Előtte kellene, csak épp akkor termeltek sok propoliszt, mikor füstöltem. Nyár végén takarom le nejlonnal a keretlécek tetejét, mert nyáron anyarács van. Rakodó kaptárak. Természetesen nem fogom felhasználni az ilyenkor gyűjtött propoliszt, mert így éppen nem gyógyír lenne, hanem ellenkezőleg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Október 15. 18:40
Üdv. Uraim!                                                                                                                                                                     Kiskakas! Neked igazad van a vegyszeres kezelés előtti propolisz gyüjtéssel kapcsolatban de,szerintem és az általam alkalmazott technológia szerint ez MINDEN méhészeti termékre igaz még a MÉZre is. Kizárólag a termelési szezonon kívül alkalmazzunk vegyszereket minden kár és kórokozó ellen. Én a mai kornak megfelelően NEM EGYENLŐ lépes kaptárban méhészkedek és termelek a MÉHEIM és nem utolsó sorban a magam javára,így a legkevesebb vegyszer és cukor juthat a fogyasztásra termelt méhészeti termékekbe. A fészek nem az enyém az ÉN fészkem máshol van. A méztér csak termeléskor használható,nem keverhető bele cukorral,szermaradvánnyal szennyezett keret.                                                                                                                                                        W. Zoli! TE döntesz! Jól vagy rosszul!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 15. 19:48
Üdv. Tapasztalatcserére lenne szükségem oxálsav szublimálás ügyben. A jelenlevők közül használja valaki?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 15. 20:51
Mongya, mi a gongya? ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2015. Október 16. 06:54
MÉHÉSZET   2015/9      20. oldal   címe;  Oxálsav-szublimálás
MÉHÉSZET   2015/10     20. oldal   címe;  Oxálsav-szublimálás 2.
       
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 16. 06:56
Geddekas!
Végeztél már valami tesztet hogy a szublimálás mennyi atkát hagy fent fiasításmentes időben? Mert a tesztcsaládjaim egyikénél a fiasítás megszűnése után a harmadik kezelésre is intenzíven potyog az atka.
 Kicsit konkrétabban 25 atka, 5 napra rá füstölve 35 atka, 5 napra rá füstölve 5 hullott de még hullik. Az igazsághoz hozzátartozik hogy az adatok csak tájékoztató jellegűek, emlékezetből. A jegyzetem dátumokkal és pontos hullással kint van a méheknél. Két grammot szublimálok családonként és kijárót nem zárok. Talán kisebb mennyiség is elég lenne mivel a füst a kaptárak minden résén jön kifelé a szublimáció befejezése előtt.
Adódik is a következő kérdésem. Zárjam-e a kijárót és mennyi ideig?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 16. 07:06
Köszönöm Atya, bevallom a cikkeket nem olvastam. Pótolom. De a kérdésem akkor is adott, mivel elméletileg a szublimálás hatásfoka 90 százalék körüli és ehhez még elég messze vagyok. Szerintem más is. Gyakorlati tapasztalatcserére lenne szükségem mindenki előnyére.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. Október 16. 08:47
Nem egyszerű olyan vizsgálatot végezni, ami a teljes hatékonyságot pontosan kimutatja. Most akar valaki rábeszélni egy ilyen vizsgálatra. Még nem döntöttem el, hogy megcsinálom. Ha csinálom, akkor se biztos, hogy sok családnál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 16. 17:21
És hogyan csinálnád?
Szerintem én már csinálom. Ha abbamarad a hullás egy óvatlan pillanatban odaverek az amitrázzal. Az majd megmutatja hol az oxálsav helye.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. Október 19. 14:33
Bekesm!
Oxálsavas csorgatásra gondoltam, hogy korai még ilyenkor állományszintű csorgatást végezni.
Beszéltem olyan méhésszel, aki azt mondta, hogy ősszel végzett 5-szöri oxálsav szublimálás tavasszal gyenge fejlődést okozott. Ma olvastam a Méhészetben erről egy cikket, ott ezt nem írták. Gondoltam, azért megosztom az előbbi infót.
Én úgy gondolom, hogy a méhcsaládok állapotának függvényében érdemes kezelni. Atkahullást számolni, ehhez figyelembe venni a fiasítás kiterjedését, ha van. (Ugyanis, ha van még néhány tenyérnyi fias, az okozhat még 50-100 db atkahullást. Szerintem ez nem ad okot a pánikra.
Néhány napja csorgattam az állományt 15 %-os tejsav oldattal, egészen szépen hozta az atkát. Ahol az utolsó adag fias kikelt, ott 100 hullott úgy, hogy az egy héttel előbbi amitrázos ködölésnél csak egy- két darab. Megnéztem, ott már nincs több fias, a lehullott adag szerintem mind a fiasban volt. Van, ahol néhány darab hullott, ott vagy van még fias, vagy ennyi volt az atka. Még egyszer-kétszer megvallatom őket ilyen lágyabb tejsavas csorgatással, aztán a lehűlésnél jön az oxál csorgatás. Persze, ezeket azt hiszem kisebb állománynál lehet így megcsinálni, nagyobbnál nincs idő.
Mindezeket úgy mondom, hogy ez az én megfigyelésem, feljegyzésem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Október 19. 14:50
Az utolsó fias kikelését mindenképpen meg kell várni, ata67 írása is ezt bizonyítja.
A maradék atkák száma bizony nem mindegy.
10 alá kell szorítani a lélekszámukat, és ebből még a természetes elhullás után is marad annyi, hogy a következő évben gondot okozhat.(Kivancsi 111 erről tudna regélni!)
Mi van akkor ha 50 esetleg 100 atkával megyünk a télbe?
Az esetek nagy részében semmi gond nem lesz, tavasszal egy kicsit vonatottabban fejlődik a méhcsalád, és fűz után, akác előtt elkezdődik a sétafika.
Ez egy szerencsés tél esetén igaz, akkor ha ilyen enyhe telek vannak és többször van kirepülésre alkalmas idő.
Igen, mert az atkák jelenléte nozemát okoz!
Ha a méhek testén úgy garázdálkodik ez a dög, hogy utána az atka szívott méh nem tudja elhagyni a kaptárt, belső ürítkezés kezdődik.
Amikor a hóban láttok méheket ez már az atka "munkájának"eredménye, a kamikaze méhek elhagyják a kolóniát, feláldozzák magukat.
Ha annyira rossz az idő egyszerűen kihullanak a fészekből.
Amennyiben tavasszal úgy történik a méhcsaládpusztulás, hogy a méhhullák nagy része a fenékdeszkán hever, könnyen megállapítható a baj oka. (persze nem úgy, hogy nuku kaja)
Ekkor ki kell venni a lépeket, és már akkor látható a baj.
Elképzelhető, hogy néhány sejtben még található olyan mumifikálódott, ki nem kelt csonka méhegyed ami megerősítheti a gyanút.
A kaptárban lévő méhhullákat, az összes viaszmorzsával együtt egy 3 literes dunsztos üvegbe téve langyos vizet öntünk rá.
Néhány percig jól össze kell rázni, és átszűrni.
Az atkákat kimossa a langyos víz, és akkor számolhatunk.
Mindenki ismeri a telephelyének mikroklímáját, és így tudja mikor kelhet ki az utolsó fias.
Előtte semmi értelme a "zárókezelésnek".
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Október 19. 14:53
Ata! Teljesen egyetértek! Mint írtam 3X kezelek kb. havonta. Nem vettem észre fejlődésben negatívumot.
A szublimálás valójában fiasítás mentes időszakban a leghatékonyabb, mint minden eljárás. Szeptember hónaptól kezdődően jelentősen csökken a fiasítás, ezért tanácsolják a kezeléseket attól fogva. Én a módszert 3 éve vettem át az általad említett cikkben szereplő Németh Zoltántól. Ő foglalkozik, kísérletezik több éve ezen módszerrel. Meggyőződésem, hogy helyes út, helyes, hogy az amitráz, fluvalinát bevitelt a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük a kaptárainkba. Örülök, hogy a tejsavval, oxálsavval Te is ezen úton jársz. Az újságban az oxálsavról a téma még folytatódik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Október 19. 15:05
Annyit még hozzá szeretnék tenni, hogy atkaügyben (sem) hordja senki a zsebében a bölcsek kövét! Helyes, ha segítjük egymást! Évek sora bizonyította, hogy a fluvalinát, amitráz nem jelent végső megoldást atka ügyben. Hátha az oxálsav, tejsav arra felé halad.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Október 19. 15:33
Idézet
Ata! Teljesen egyetértek! Mint írtam 3X kezelek kb. havonta. Nem vettem észre fejlődésben negatívumot.
A szublimálás valójában fiasítás mentes időszakban a leghatékonyabb, mint minden eljárás.

bekesm!

Tudnál a szublimáló készülékedről feltenni képet? Mennyibe kerül, ki a gyártó, stb?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Október 19. 15:50
Ilyet használok.
http://www.mohai2007.hu/index.php?t=atkaolo
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 19. 16:17
Bekesm! Zársz kijárót? Más hatóanyaggal tesztelted már hogy mennyit hagy fent? Milyen oxálsavat használsz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Október 19. 17:09
Igen 2-3 percre. Oxálsav dihidrát. http://www.meheszbolt-tamasi.hu/meheszeti-gyogyszer/atka-ellenes-szerek/oxalsav-1kg. Igazából az amitráz hatékonyságát ellenőrzöm az oxálsavval, fordítva nem. Van ismerősöm, aki nyáron BeeVital Hive Clean-t alkalmazza, majd áttér a többszöri oxálsavas szublimálásra, tehát Ő csak oxálsavval védekezik az atkák ellen. Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a szublimálás egészen más, mint a csorgatás. Én még agyban nem jutottam el odáig, hogy teljesen elhagyjam az amitrázt. Talán jövőre, befogok 4-5 teszt családot.
Igazából rendkívül csábító a fenti módszer, sok mérget kívül lehet hagyni a kaptáron.
Sajnos még kísérleti stádiumban van, a szaklap ez-irányú írásait azért érdemes megfontolni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. Október 19. 18:21
Ilyet használok.
http://www.mohai2007.hu/index.php?t=atkaolo

Bekesm!
Nekem Mohai füstölőm van. Érdemes kiegészíteni a szublimáló tartozékokkal ezt a szerkezetet? Milyen füstöt csinál, elég bőséges a füst? A Zöldön olvastam, hogy a kivezető cső átmérője, és a hossza nem mellékes. 6 mm átmérőjű rézcsőben állapították meg az optimálisat, a hosszáról nem beszéltek, de képen láttam, hogy rövidebb, mint a Mohai féle. A Szublimox csőhosszúsága többek szerint jól működik, többen erről veszik a mintát.
Tehát: Hogy működik a Mohai féle az eredeti alkatrészekkel Neked?
A tejsavról: Nem tudok róla, hogy káros mellékhatása lenne. A hatásfoka nekem úgy tűnik, hogy fiasítás mentes (vagy ahhoz közeli) helyzetben jó. Tavaly ősszel is megpróbáltam, de akkor ennél sokkal több volt a fias. Akkor egészen kevés atka hullott, viszont később amitrázzal igen sok.
Számokban:
Tavaly szeptember 16.-án tejsavas locsolás, 50 milliliter fiókonként (két fiókot csorgattam). 10 családnál számoltam a lehulló atkát, 10 és 42 között volt. Gondoltam, milyen jó, alig van atkám!
Tavaly szeptember 28.-án amitráz füstölés: 41 és 250 között hullott atka. Ezt a helyzetet úgy értékeltem, hogy a tejsav nem ér semmit..., pedig valószínűleg az történt, hogy az eltelt 10 nap alatt kikelt sok fiasítás, és az atkák foretikussá váltak. Ha ebben a későbbi időpontban próbálom tejsavval csorgatni a méheket, szerintem hasonló eredményt értem volna el, mint az amitrázzal.
Most október 17.-én csorgattam tejsavval, egy hónappal később, mint tavaly. A kikelt fiason lévő atkát szépen elérte a tejsav.
Fontosnak tartom a rendszeres jegyzetelést, én utólag is el szoktam gondolkodni a régi feljegyzéseimen. Ez a példa mutatja, hogy egy rossz következtetést ki lehet javítani, ha az adatokat össze lehet hasonlítani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 19. 20:56
Köszönöm a választ. Ma füstöltem néhány tesztcsaládot oxállal, kijáró zárva 10 percre. Eredményességéről beszámolok ha érdekel valakit. Az amitráz elhagyását én elhamarkodottnak tartom, sőt el sem tudom hinni hogy lehetséges egyelőre. Akárhogy szublimáltam az amitráz mindig hoz le utána bőven. Pedig az oxálsav szublimálás majd minden formáját próbáltam nem kevés munkával és a család nem kevés befektetésével.
Én elvből nem veszem meg a gyári készülékeket, mert az ára irreális. A jelenlegi szublimálóm is házi, eddig ez tűnik a legéletképesebbnek. A mohaihoz hasonlóan gázos csak nincs ventillátor.
Egyre többektől hallom hogy olvasott hallott olyanról aki csak így védekezik. Nem igazán tudom elhinni. Esetleg még az oxálsavammal lehet gond de ezt sem hiszem. Friss, az acidum kft-től. De ez is le lesz ellenőrízve.
Az biztos hogy helye van a rendszerben de egyelőre még csak arról győződtem meg hogy erősen gyérít. AZ AMITRÁZ MEG ODAB@SZ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. Október 19. 21:32
Üdv.Uraim!               Kamikaze írta.
Én elvből nem veszem meg a gyári készülékeket, mert az ára irreális. A szegény ember a gyereket is maga gyártja ez igaz de ami itt elhangzik az f.szarágiság,nem gyártunk magunknak tv-t hűtőgépet gáztűzhelyt de még személyautót sem.Miért pont a méheink egészsége ennyire másodlagos?                                                                               
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 19. 22:03
Gondoltam lesz ember aki megjegyezze. Mi a faszariság abban hogy csinál az ember egy teljesen profi hőlégfújós szublimálót (teljesen saválló) majd vesz hozzá egy agregátort? Az agregátort direkt azért lett vásárolva. A hőlégfújós szublimáló nem működik és pont. Próbáltuk oda vissza mindenhogy. Amitrázzal kontrollálva. Nem hozza az atkát. Ha nem vagyunk faszariak bőven 200 E ft fölött vertünk volna egy utólag életképtelennek bizonyult projektbe. Vettünk volna "gyárit" az ember még szégyenében is mondaná talán még önmagának is hazudva hogy jó az, csak nincs atka. Vagy a gyári furetto nem is tudom mennyiért. Aki nem tudja megcsinálni vegye meg, engem nem zavar.
Amúgy ezek a gyárinak elnevezett eszközök sok esetben förmedvények. Ezeket az atkairtó berendezéseket amiket árul és gyárt már boldog-boldogtalan nem nehéz minőségben utól érni, így maximum feléből ezt megcsinálom. Ha ezért faszari vagyok vállalom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2015. Október 19. 23:43
Ma füstöltem néhány tesztcsaládot oxállal, kijáró zárva 10 percre. Eredményességéről beszámolok ha érdekel valakit.

Hogyne érdekelne, s bizonyára nem vagyok egyedül. A kijárón keresztül juttatod a kaptárba vagy más úton? Előre is köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Október 20. 09:08
Néhány gondolat a "faszariságról".
Az az, mit éri meg elkészíteni házilag, vagy inkább gyárit venni például szublimálóból, vagy furettóból?
Ez egyéntől függő, mert akkinek már egy szeg beverése is sikerélmény, szóval ne is próbálkozzon, az vegyen, csináltasson.
Nekem természetes az hogy amit a műhellyem szerszámozottsága enged azt az eszközt elkészítem. Ha lényegesen olcsóbbat, vagy precízebbet van lehetőségem készíteni.
Igaz én már 14 évesen a satupad mellett reszeltem a kalapácsot vizsgamunkának, a következő években meg a Szovjet autók javításával voltam elfoglalva. Majd közel harmincévet szintén olyan munkahellyen töltöttem ahol jól jött a műszaki problémamegoldó képesség. Széles termékskálát gyártottunk, így jellemzően sok területen kellett helytállni. A gyártáson kívúl fejlesztettünk, első szériákat gyártottunk, egyedi darabokat készítettünk. Nem akarnám leírni hogy mit, mert csak ez az egy ilyen üzem létezett az országban évtizedeken keresztül. De dolgoztunk fémmel, műanyagokkal, textíliákkal, bőrrel, fával, az egyszerűtől a komolyabb eszközökig, akár elektromos, akár robanómotoros  gyártmányaink is voltak.
Szóval más a mércém, de nyilván vagyunk még néhányan akkik hasonlóan gondolkodunk. Ráadásul, itt az internet  végtelen információs lehetősége, nem kell mindent mindenkinek a "nulláról" kikisérletezni.
A méhészetem létrehozása is alapból a saját eszközgyártásra épült, enélkül létre sem jött volna. Közel húsz éve úgy fogtam hozzá, hogy kevés szabadidőmben, apránként ahogyan az anyagra futotta elkezdtem a kaptárak, és minden egyéb szükséges eszköz elkészítését. .... Bocsánat hogy kissé eltávolodtam a témától. De valahogy ezért bosszant az amikor korunk ifjú "szerencsevadászai" egy szimpla OKJ vizsgával, szinte tudás nélkül(pont ezért merik) belevágnak csak azért mert az állambácsi miliókat dug a zsebükbe.
Na mindegy, elkészítettem egyébként sok százezerbe kerülő eszközt "fillérekből", úgy hogy a családomnak sem kellet emiatt nélkülözni, sem adósságom sem volt, ez ha faszariság akkor simán büszkén felvállalom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Október 20. 10:14
Ata!
Gyári füstölöm van.
Tapasztalatom szerint a füst mennyisége elég (2g/családot adagolok, kimértem egy kávéskanállal). Ami nagyon fontos, az eredeti csövet levágtam 12 centiméteresre, a cső végét 2 cm hosszan ellapítottam úgy, hogy az a 10 mm-re szűkített bejáron beférjen. A másik fontos dolog, hogy a ventilátornak nem szabad folyamatosan üzemelni, mert túlhűti a szerkezetet, ezért a ventilátort folyamatosan ki-be kapcsolgatom, úgy hogy a ventilátoron keresztül a visszaáramlás ne tudjon megtörténni.
Kamikaze!
„A mohaihoz hasonlóan gázos csak nincs ventillátor.”
Talán a fenti mondatodban van az eredménytelenséged lényege. Az oxálsav nem megfelelő bejuttatása, nem teljes kaptáron belüli eloszlásával talán csak részeredményeket lehet elérni. De ez csak egy általam megfogalmazott fikció (elgondolás).
Az természetes dolog aki jó minőségű, teljes értékű, biztonságos, hatásos, gazdaságos eszközt tud készíteni az tegye, de aki csak buherálni tud az maradjon a vásárlásnál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. Október 20. 10:21
Talán nem lehet eléggé hangsúlyozni, minden vegyszer ez különösen igaz az oxálsavra csak a szükséges egészséget védő felszerelés mellett használható. Amit sokan elfelejtenek. Nem elég a légzőszervek védelme, gondot kell fordítani a bőr és különös tekintettel a szem védelmére.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 20. 21:04
Bekesm!
Több hatékonynak mondott oxálsav szublimáló működik ventilátor nélkül. Izzítógyertyás, szublimox, valamint amit én koppintottam, ennek nincs neve. A füstöléskör levett tető elárulja hogy az bizony befüstöli a kaptár zegzugait. A problémát én nem az én eredménytelenségében látom, hisz ha megismerem a hatékonyságát és a hiányosságait akkor tudom legjobban beemelni a rendszerembe.
Egyre jobban hiszem hogy az én "eredménytelenségem" egyenlő a mások ellenőrizetlen "sikerével". Hasonló az éreztem mint a nozéma elleni csodaszerekkel. Egy jó reklám, néhány legenda és ha hinni kezd benne a méhész (és nem kontrollál) kész a hitt eredmény. Az az érdekes hogy hozza lefele az atkát mint az őrült. De mennyit hagy fent? Remélem hamarosan válaszom is lesz a kérdésre.
 Persze remélem hogy én tévedek és tényleg igaz a 90 % feletti hatékonyság. Ha el lehet érni valahogy akkor én is el fogom. És ehhez szívesen fogadom és köszönöm a válaszaidat. Még lehet hogy ventilátoros szublimálót is csinálok.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2015. Október 22. 10:04
Sziasztok!
Augusztus 28.-án kezdtem meg az őszi atkairtást, Amitrázos rajzlap lapkákkal.  A kezelés 5 hétig tartott, heti lapka cserével, egy család ekkor még ~10 NB keretet foglalt, az időszaknak megfelelő fiasítással. 1 család 2 lapkát kapott, a fészekbe lógatva. Az atka lehullás a kontroll családnál, ~70 db atkával kezdődött, ez tartott  a 2. kezelésig, majd a 3.-tól 10 alá csökkent. Az utolsó kezelés után, 16-ot számoltam. A receptet a 2009-es OMME monitoring vizsgálatból vettem.
Kérdésem a következő. Vasárnap a négyből két családnál még fedett fiasítást tapasztaltam, talán 2-3 kereten , tenyérnyi-fél tenyérnyi.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az utolsó kezelésem óta, eltelt nagyjából egy hónap alatt folyamatosan volt fiasítás és kelés, így az atka is újra felszaporodhatott, belógathatok-e még a már hidegebbre fordult idő ellenére 1 hétig újabb 2 lapkát, vagy ez ilyenkor már nem kívánatos? Tegnap egyébként még nagyban hordták a virágport...Nálunk az időkép szerint, holnaptól egy hétig 15-16 fok, felhős, ködös, esetleg szeles idő várható mérsékelt napsütéssel. Szép napot! P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2015. Október 22. 10:42
Én nem lennék annyira nyugodt! :o
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Október 22. 10:45
Semmiképpen nem hagyatkoznék kizárólagosan a papírlapos módszerre, a következő napokra jósolt 15-16 fok már sokat nem ér, mert ha lesz is ennyi az csak napi néhány órácska erejéig. Ha közvetlen kárt nem is okozol a méheknek az áztatott papírlapokkal de haszna is alig, mivel kontaktba kellene a méhek töbségének kerülnie vele.
Lassan a "csorgatásos" kezelések időszerint a reálisak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2015. Október 22. 12:24
Köszi az eddigi segítséget, szerintem is hasznos lenne min. 2-féle eljárással védekezni.Akkor az eddigiek alapján, Te hogyan folytatnád a helyemben, az ésszerűség határain belül.Tehát nem szeretném feleslegesen túlterhelni a családokat,sem vegyszerrel, sem atkával. :) Illetve nem írtam még, de van otthon egy fél literes BeeVital Hive Clean, még a költésmeszesedéses család miatt vettem, de nem került felhasználásra, mert a kaptár aljának kitakarításával megoldódott ez a probléma. Ha kell veszek egy Furettót is, ezen nem múlik, csak kissé idegenkedem tőle, mert túl drasztikusnak tűnik. Péter
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2015. Október 22. 12:31
Pont ilyenkor a leghatásosabb a BVHC, mert könnyebben átadják egymásnak a hatóanyagot a méhek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. Október 22. 12:46
Idén már lehetőleg ne furettóz, de a következő szezonban jó ha a bevethető fegyverek közzé sorolod. Bár nem használnám először hamarabb, mint az akác utáni atkagyérítés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Október 22. 18:54
Péter!
Hallgass Roboturra.
Vehetsz Furettót, tedd a karácsonyfa alá, de az idén már ne használd!
Nem csupán a kezelés alatti hőmérsékletet kell figyelni, hanem a másnap hajnalit is.
Nyolc és fél évi szaktanácsadói tevékenységem alatt sok könnyező méhésszel találkoztam.
Legnagyobb fájdalom amikor magunk okozunk saját állományunknak kárt.
A hőmérséklet a füstöléshez biztosan meg lesz délután 1-kor!
Utána már nagyon rövid az idő, hogy a méhcsalád ki tudja szellőztetni a füsttől a kaptárt mert a hőmérő higanyszála meredeken lefelé zuhan.
Most este fél hétkor az ország nagy részén már csak 5-7 fok van!
És itt a bibi!
A méhek nem tudnak szorosan összebújni, és ledermedve kihullanak a fészekből.
Számtalan példával tudnék szolgálni, ha van igény rá leírok néhányat, de már közzé is tettem jó párat.
Legérdekesebb az volt amikor a konténerek elejére kimásztak a méhanyák, és a színük alapján láthattuk milyen az évjáratuk.
Méhcsalád vásárlás lett a látvány vége!
Fájdalmas, és ehhez semmi más nem kell csak egy rossz időben való füstölés.
A fiasítás mentes időszakot kell megvárni, ami hamarosan bekövetkezik, és akkor egy zárókezeléssel le lehet vinni
az atkákat annyira, hogy jövő akác utánig nem rúgnak labdába.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2015. Október 22. 19:25
Robotur, Nata, Attila!
Köszönöm az eddigi segítséget!
Attila! Természetesen fenntartás nélkül elfogadom az eddigi tanácsokat példák nélkül is, biztos vagyok benne, hogy Ti, illetve még sokan mások is innen a fórumról kijártátok már ezt az utat. Már csak annyi a kérdéses számomra, hogy záró kezelésnek mi az ideális szerinted esetemben az eddigiek alapján? Mivel azt már tudom, hogy a megfelelő  tavaszi fejlődés egyik alapja, az őszi atkairtás... Péter
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Október 25. 18:36
Ma folytattam az oxálsavval való csorgatást. Végeztem az állománnyal.
A tegnapi csapatból 2 családot ellenőriztem kb 20 óra után. Az eredmény 0 és 1. Úgy néz ki most több méhet vitt a csorgatás mint atkát. Mindkét családnál 5-6db méh hullát is találtam.
Délután gyönyörűen reptettek a méhek, jó volt hallani a hangjukat. A családok jónak tűnnek 7-től 10 keretig szűkítettem őket. Az egérrácsok a helyén vannak, a páraelszívókat is bepakoltam.Most hogy alaposan átnétem őket egy kicsit megnyugodtam.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 26. 14:17
Szia Jani Bátya! Ez volt az utolsó kezelés idén?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Október 26. 17:25
Holnap leellenőrzöm az atka hullást, ha nem potyog akkor az utolsó, nem háborgatom őket. Ha jön az atka akkor egy perizint kapnak még. Ezt terveztem.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: t.feri - 2015. Október 27. 16:43
Jani bátya, milyen páraelszívót használsz?
Üdv: Feri.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. Október 27. 17:04
Kockacukrot! ;)

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2015. Október 27. 17:56
Ez nagyon jó! :) Egyébként az az Örösi Pál Zoltán, aki nálunk méltán nagy tiszteletnek örvend, a nemzetközi tudományos életben jószerivel csak azért jegyzett, mert Ő alkalmazta először a méhanya keltető „hő kamra” páratartalmának szabályozására a sót-sóoldatot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2015. Október 28. 12:04
Szóval lassan eljutok a topikban az 50.-oldalig, így kezdek képbe jönni a "csurgatásos" módszerekkel. Rengeteget tanultam Geddekas és Irido tavalyi eszmefuttatásaiból! Idén csurgatni a Perizint választom, bár nagy valószínűséggel az Oxálsav is beválna, de ennek most egyszerűbb a beszerzése. Szép napot! P     Kitartás a tüntetőknek!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. Október 29. 12:51
Az oxálsavról néhány gondolat.
Jó.
Hatásfokát én valahol 40-50 % közé tenném. Hozott is atkát, hagyott is. 6 füst után ahol 3 már biztos hogy fiasmentes állapotban érte a családot volt ahonnan 35 hullott a kontroll amitráztól. Olyan család nem volt ahonnan az amitráz nem hozott le semmit.
Gyorsan hozzá is teszem hogy ez nem laboratóriumi mérés, ezért ezt is fenntartásokkal kell kezelni. De azért elgondolkodtató. Jó lenne ha más is aki használja -netán csurgatva is- és netalántán ráellenőriz írna valamit a tapasztalatairól.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Október 29. 15:04
Tegnap kora délután végeztem el az oxálsavas csurgatást, teljesen fiasítás mentes állapotban. Hat családhoz tettem be papírlapot, az atkahullást az imént ellenőriztem: 2, 2, 6, 8, 20, 73. Az eddigi évekhez hasonló az eredmény, úgyhogy további kezelést nem tervezek, nem gyötröm vele a méheket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. Október 29. 15:10
A 73-ast sem kezeled tovább?
2 hét után megcsorgatnám tejsavval.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2015. Október 29. 16:05
Nem olyan kiugró érték ez. Ráadásul az oxálsavas kezelés 10-14 napig is képes atkát lehozni, és mivel fiasítás már nincs, így folyamatosan elérheti a szer az atkát. Ha nem jön hirtelen olyan idő, hogy az anyák beinduljanak, akkor nincs mitől tartani, és ahogy nézem az időjárás előrejelzést, a hétvégétől fagypont közelébe süllyed a hajnali hőmérséklet. A téli napforduló is odébb van még, úgyhogy egyhamar nem várható a fiasítás megindulása. Nem terhelem tovább a méheket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. Október 29. 18:00
Én sem tartom soknak ezt a 73-at.
Ha olyan időpontban érte őket a szer, amikor már kikeltek a fiasok, akkor éppenséggel a kezelés- sorozat végén is előfordulhat ilyen érték.
Azt is fontos tudni, hol volt kései váltású anya. Azzal szerintem bármit csinálhatsz, fiasít október végéig...
Engem egy-két család megviccelt..., az augusztusi párzású anyák sokáig fiasítottak. Ott több atkát lehet találni, és szerintem ez nem rendellenes.
Csak amiatt vallatnám meg még egyszer tejsavval, hátha volt ott még néhány fias, ahol megbújhattak az atkák.
Mondjuk nekem majdnem az összes alatt (17 család) higienikus alj van, tehát kis méhesben elvileg látom az összképet. Ahol fogyóban az atka, azokat a családokat nem piszkálom, csak azt, ahol több potyog. Aztán a tél folyamán, még lehet, hogy egyszer-kétszer megcsorgatom őket tejsavval még oxál után. Csak úgy kíváncsiságból, hogy lássam mi a helyzet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: norgio85 - 2015. Október 31. 22:07
Üdv! Ki szublimál oxált illetve ilyenkor még lehet? Ha igen esetleg írhatna többet róla mert nekem Mite gun-om van de még csak 2x használtam. Köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. November 01. 08:50
QUQURIQ !!!

MAVRIKOS KEZELÉS!!!

JÓ HIDEGBEN ADJUK 80-90 % HATÁSFOKÚ.

  5 C éjjel
10 C nappal

sima csapvíz hidegen CUKOR NÉLKÜL!!!
keverés: 10 l hideg víz, 1 ml Mavrik.
ebből 50 ml oldatot csurgatunk a méhekre a jó családra.
gyengébb családra kevesebbet arányosan!
3x alkalommal pontosan hetente!
Hétfőn ideális a kezdet, hosszú távon ideális az idő.

Ha magasabb a hőmérséklet, úgy 2 ml Mavrik kell a 10 l vízhez!
Ez a keverési arány az idén már nem fog bekövetkezni!

Jó munkát Kiskakas!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2015. November 01. 20:39
Üdvözletem Mindenkinek !

Api Ox csurgatás  után még kezelhető az állomány tejsavval ... ?

Köszönettel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 02. 12:15
Sziasztok!

Ne haragudjatok, ha már valaki leírta. Valószínűleg geddakas. De meg szeretném kérdezni, hogy Api Ox csurgatást hogy kell végezni. 1/2 NB rakodóm van, 2 fiókon vannak a családok. Két család kivételével fel vannak húzódva a felső fiókra, igaz itt sem teljesen. Az említett kettő körülbelül a felső fiók alsó harmadáig takar. A leírásban azt írják hogy méztérben nem lehet használni. Ezt elég nehezen kivitelezhetőnek tartom. Nálam viszonylag hamar leálltak az anyák a petézéssel(nem korlátoztam, húst termeltem, ez az első évem), szeptember elején közepén és a fiasítás helyét még gyorsan telehordták. Alsó fiókon 5-6 mézes virágporos keret van felső fiókon 8(10 keretesek a fiókjaim). Egy család kivételével 6-7 léputcát takarnak.
Segítséget előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2015. November 02. 12:22
Szia!
Én a pontosabb csorgatást miatt szét szoktam szedni a fiókokat. Az alsó fiók kapja a szer nagyobb részét, de egy kicsit a felső résznek is juttatok. Vannak, akik azt mondják ez felesleges, engem az nyugtat meg, ha látom, hova megy a szer. Termelésen kívül nem árt az, ha a méztérbe megy. Egyébként is az oxálsav bio szer.
Üdv: Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. November 02. 12:51
Akár kumafoszos, akár taufluvalinátos, akár oxálsavas csurgatást végzünk, mindig csak a fészket kezeljük. Tehát rakodókaptár esetén a méztéri fiókokat le kell szedni. A csurgatni mindig a méheket szoktuk. Tehát a méhekkel sűrűn ellepett léputcákra csurgatjuk az oldatot. Nem árt cukorszirupba tenni a hatóanyagot. Ennek kettős hatása van. Könnyebben megtapad a méhek testfelületén, másrészt lenyalogatják és így belsőleg is hatásosabb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 02. 15:30
Azért ódzkodom kicsit a felső fiók leemelésétől mert a múltkor amikor feltettem az egérrácsot leemeltem az egyiket és szépen szét is szedtem a fürtöt. Rátettem 2 üres fiókra a bogárkák meg szépen lepotyogtak a fűre. Szerencsére nem volt hideg, délutánra felment 16 fokra aztán szépen visszaszállingóztak. Remélem az anya nem maradt kinn. Direkt úgy rendeztem a fias kereteket még szeptemberben hogy középen fenn is és az alsó fiókon is legyen, hogy a fürt két fiókon alakuljon ki. Tapasztaltabb kollégák mondták hogy télen a nagy hidegben ha csak az alsó fiókon alakul ki a fürt akkor éhen halhatnak annak ellenére hogy ott van felettük egy egész fiók méz, mert nem lépik át azt a két centimétert ami a két fiók között van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. November 02. 16:21
Ezek szerint neked félboconádi kereten vannak a családjaid?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 02. 18:29
Igen, feles rakodóim vannak 10 keretesek. 8 család 2 fiókon egy késői szaporulat 1 fiókon van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robi - 2015. November 03. 09:37
Barger!
Én a feles rakodóban is szinte csak kizárólag felülről locsolok (nem szedem le a felső fiókot). Igaz én csak olyan időszakot választok locsolásra, amikor nappal árnyékban is min. 13-14 fok a hőmérséklet. Ilyen felmelegedős időszak minden télen akad pár nap, általában december hónapban. A fürt fellazul ,a méhek szorványosan repkednek és a felső fiókban is jól látható a család helyzete. Nálam ez bevált, hátrányát nem tapasztaltam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. November 03. 14:00
Félboconádi kaptár esetén sok esetben a második fiók még ősszel sem számít méztéri fióknak, sőt nyáron sok esetben még a harmadik fiók is a fészek része. De a mostani csurgatásoknál valószínűleg a te esetedben a méhfűrt a felső fiókban kezdődik, tehát fiókot nem kell leemelned ha csurgatással kzeled a méheket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 03. 15:35
Sziasztok!

Köszi szépen a válaszokat. Voltam kinn, 13-14 fok volt, egy család kivételével fel voltak húzódva ha nem is teljesen. Felülről meglocsoltam őket. Szerintetek szükséges lehet még kezelés? Egy családnál számoltam 20-30-at még varrojetes füstölésnél, az is már fiasításmentes időszakban volt októberben. Többinél 0-5-öt számoltam. Megmondom őszintén ez az első évem úgyhogy elég tapasztalatlan vagyok még.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. November 11. 18:00
Jani Bátyja! Mi a helyzet atkaügyben? elég volt a csorgatás?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. November 11. 19:06
QUQURIQ !!!

Tanulj, okulj, cselekedj!

Kezdem előröl a történetet...
Legközelebbi méhészet kb. 2 km van tőlem.
Napraforgó után Mitacos (20%) kezelés furettóval 7 alkalommal, 3 naponként. A kezdeti legtöbb atkaszám 800 volt. A 7. után lehullott atka szám 1-5 között volt.
Rá 2 hétre, próbaködölés, 50 lehullott atka.
Rá következő héttől 2 naponta 10 alkalom  ugyanezzel a szerrel. Kezdő hullás 60, következő 25, aztán 50, aztán 20, aztán 50, aztán 15, aztán 40, ...minden másodiknál elég sok hullott. Addig csináltam a 10. ködölésig, amíg el nem értem az 1-5 atkát. (hozzáteszem, hogy volt még fedett fiasítás!)
Mai eredmény: 6 családnál kontroll lap, és 20 % Mitac furettó ködölés. 134, 6, 123, 47, 112, 104, atka hullott!!!
Az egész állományt Mavrikkal locsoltam (10 l hideg víz, 2 ml Mavrik. (mert túlságosan meleg volt, 22 C) 50 ml/ család).
A kontroll lapokat visszatettem.
Jövő héten ismétlem az egész folyamatot, mert még viszonylag jó idő lesz. Ha hidegebbre fordul, úgy a Mavrikból a 10 l vízhez csak 1 ml teszek!
A futettózást is megcsinálom, a 6 családnál, mert így nyomon tudom követni az atkák fogyását, és életciklusát.
Amint látom, hogy a 2 naponkénti kezelés lesz jövőre már az első sorozatban a mérvadó!!!
Nem másoktól fertőződünk vissza, hanem állományi szinten saját magunktól!!!
Valami nagyon megváltozott!!!
Megtanulták és idomulnak (mutálódnak) az atkák a vegyszereinkhez...
Tavasszal, lesznek még sírós szemek!

Kiskakas!


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: konihoney - 2015. November 11. 19:34
kiskakas.
Írod  "...Mavrikkal locsoltam (10 l hideg víz, 2 ml Mavrik. (mert túlságosan meleg volt, 22 C) 50 ml/ család)".
Kérdezem! Klartán keverési arány is ez?
Köszönöm
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2015. November 11. 20:32
Csak az a kérdés, hogy az ilyen vegyszerterhelést meddig bírják elviselni a méhek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. November 11. 20:57
Lehet, hogy még egy oxálsavas kezelést fogok csinálni, de megnézem, hogy mennyi a természetes atkahullás és újraindult-e a fiasítás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. November 11. 21:32
Az ellenőrzött családoknál 1. 2. találtam 24 óra után, de három nap múlva sem többet.
Az előttem írottak miatt nem igazán vagyok nyugodt , mindenki hatalmas számokról ír az enyémekhez képest.
No holnap csinálok egy ködös kontrollt ha ilyen jó idő lesz.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2015. November 11. 21:47
QUQURIQ !!!

Klartánt soha nem használtam. Így nem adhatok érdemi választ.
Nata!
Teljes mértékben igazad van, a vegyszerterhelést nem tolerálják a méhek! Igaz, hogy mások elosztva egész évben ugyan ezzel a mennyiséggel védekeznek, csak jobban szétosztva.
Sajnos, aki folyamatosan egész évben vándorol, termelésben nem használhat semmiféle szert sem, bármennyire is gyenge.
Az idén viszont, kénytelen voltam hathatósan cselekedni.
Jövő évtől, megpróbálok átállni teljes oxálsavas védekezésre. (locsolás szublimálás).
Egy biztos!
Akác előtt kell valami természet közeli hatóanyaggal kezelni, majd akác után.
Így talán őszre nem szaporodhatnak fel ennyire az atkák!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: hollosa - 2015. November 12. 08:13
Klartan és Mavrik között csak annyi a különbség, hogy más a gyártó. Ha jól emlékszem Fraciao. ill. Izrael.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 12. 09:51
Sziasztok!

Én is elhűlve olvasom ezeket a számokat. Kezdő vagyok és most eléggé elbizonytalanodtam. Én augusztus elején elkezdtem már Tactikos lapkát meg bayvarolt használni felváltva. Utána varrojeteztem. Most november elején pedig oxálsavval csurgattam. Varrojetes füstölés idején már nem volt fiasítás. A legtöbb amit számoltam 20db volt.
Geddakas ha jól értrettem akkor kétszer szoktál egy évben kezelni, egyszer augusztusban meg még egyszer egy zárókezelést oxásav csurgatással. Most amit említettél, hogy lehet hogy csinálsz még egy kezelést az akkor már harmadik lenne? Azt mondják hogy egy évben csak egyszer lehet oxálsavval kezelni, de erre vonatkozóan indokot sehol nem találtam. Tejsav csurgatással kapcsolatban van e valakinek tapasztalata? Még egy zárókezelésnek ezzel kezelnék. Nemzetközi leírások alapján is 95%-os a hatékonysága és szintén bio szernek minősül. Valamint nem terheli meg a méheket még annyira sem mint az oxálsav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2015. November 12. 10:55
Kiskakas!

Én is azt tervezem, hogy jövőre teljesen átállok a szublimálásra és a BVHC-es csorgatásra. Azt is megfogadtam, hogy ha az amitrázt nem is, de a taktikot hanyagolni kell, mert egyszerűen nem ér semmit.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 12. 11:20
Én is ilyesmit tervezek jövőre. Esetleg még varrojetes varatraz füstöléssel kombinálva. Az még majdnem bio. De jól át fogom gondolni mit is alkalmazzak. Tavaly találtam egy svájci kutatást belinkelve ide oxálsavról. Azt majd ráérő időmben felkutatom itt a 82 oldalban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. November 12. 13:33
Sziasztok!
Ma kihasználva a jó időt végig fújtam a családokat amitrázzal, mert az amit írtatok nagyon nyugtalanított.
4 család alá tettem papírlapot (ez nálam az állomány 20%-a) egy családnál találtam egy atkát a másik háromnál semmi. Augusztusban volt az első sorozat ködözövel Tak-tikkal. ami nem sikerült túl jól. Az első kezelésre potyogott 25-50db, második fújásra 5-8. A további 5 kezelésekre nem jött le semmi. Hát nem voltam túl nyugodt, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy nincs több. Pedig már nagyítóval néztem a lapokat, akkor is elvétve találtam egyet-kettőt. Akkoriban írtatok arról, hogy a tak-tik sz@rt sem ér. Na jó, de akkor elsőre miért potyogtak tőle?
Mindegy, valamit ki kell találni, elkezdtem az ismerősöket hívogatni, hátha valakitől tudok venni más szert.
Itt a környékünkön szinte mindenki ezt használja és azt mondják működik, én csináltam valamit rosszul.
Aztán ahogy beszélgettünk rájöttem, az a baj, hogy én az egész sorozat anyagát bekevertem az első napon.
Bizony az amitráz lebomlik petróban pár nap alatt. Azóta mindig a kezelések előtt keverem be. Gondolom azoknak akik régóta használják ez egyértelmű, de nekem amikor egy helyi méhésztől vettem 1 decit, akkor azt mondta
"na ezt keverd össze 1 liter petróval az úgy pont jó lesz"
Hát pont nem lett jó. Utána a BVHC még lehozott 100-120 db atkát három nap alatt.
Kis pihenő után kaptak még egy sorozatot, és utána kontrollnak megint BVHC-t.
Ma meg 4 családnál találtam egyet. Ha decemberben jó idő lesz még csurgatok egyszer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. November 12. 13:49
Üdvözlet mindenkinek.
Jani bátya! Majd leírnád hogy az oxálsav utáni kontroll mit mutat? Én az oxálsav szublimálás után tegnap lőttem a másodikat a furettóval, idén befejeztem. Hullott 0-1 atka. Jó még az a taktic.
A tejsavval kapcsolatban: szerintem olyan jó és olyan rossz is mint az oxálsav. Hozza de hagy is bővel. Tavaly játszottam azzal is, még maradt is belőle.
Nata! Ha jövőre csak szublimálni fogsz kíváncsi leszek a tapasztalataidra. Azért gondoskodj mellé egy kis amitrázról is nehogy meglepődj. Milyen szublimálót fogsz használni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 12. 14:21
A BVHC adagolással kapcsolatban lenne kérdésem. A 15mm az egész családra vagy léputcánként értendő?
Segítséget előre is köszi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2015. November 12. 15:01
Közbe megtaláltam hogy családonként értendő és hogy az is inkább 20ml. Meglátom nálam levisz e még valamit.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2015. November 12. 17:22
Sublimoxot akarok venni. Azt figyeltem meg, hogy akinél nem volt elég hatékony a szublimálás, ott leginkább valamilyen olcsóbb gépet használtak. Mondjuk a szublimálás gyakorisága még kérdéses, mert hallottam már 3 és 7 naponkéntit is. A BVHC-vel pedig nagyon jók a tapasztalataim, azt mindenképp használom később is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. November 12. 17:39
A sublimoxot még nem próbáltam, de nem is fogom. Nem hiszem hogy a cuccaim minőségével van baj, bár olcsóbbak kétségtelenül. A mitegun koppintásunk szerintem jobb mint a "gyári". Majd ha kipróbáltad szivesen venném a tapasztalataidat egy amitrázos ráellenőrzés után. Akik kipróbálják és dicsérik általában nem ellenőriznek rá semmivel. Támaszkodnak a külföldi és magyar szaksajtóra (persze nem sok mindenkinek érdeke hogy neked szép egészséges családjaid legyenek, csak neked). Így persze mindenről el lehet hinni hogy fasza. Sorozatkezelésnél többen jártunk úgy a szublimálással hogy először sokat, majd egyre kevesebbet, majd semmit sem hoz. Az ember elhiszi hogy nincs atkája. Majd ráfúj amitrázt és lejön 130!!!, vagy a haveromnak 200!!!. Szóval én hiszem is meg nem is ezeket a legendákat hogy már évek óta csak oxálsavat használ.
Persze annak ellenére én sok sikert kívánok neked hozzá, de a helyedben inkább kölcsönkérnék valahonnan egyet kipróbálni (ráellenőrízve!) és csak utána vennék. Elmondom ha tényleg bebizonyosodik hogy jó nem leszek faszari és veszek egy gyárit én is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Lilahagyma - 2015. November 12. 17:44
Kamikaze:Szóval én hiszem is meg nem is ezeket a legendákat hogy már évek óta csak oxálsavat használ.

A Méhészújságban a Veszprém megyei kollega akkor igazat mond, vagy nem? Mert ő csak oxálsavat használ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2015. November 12. 20:18
Ma csináltam a déli órákban két családnál próbafüstölést, furettóval , amitrázzal,.
3óra múltán a lehullott atkák száma 0 volt mindkét családnál, úgyhogy én azt gondolom nem háborgatom őket atka írtás szempontjából a következő szezonig.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. November 12. 21:37
Jani Bátya, örülök neki hogy atkamentesek a családjaid, remélem az enyémek is azok.

Lilahagyma! Már hogyan is mondhatnám hogy nem mond igazat. Nem olvastam a cikket, valamint nem ismerem a kollégát. Leírtam a tapasztalataimat és a véleményemet. De talán a tapasztalat a lényegesebb. Ha valaki leírja az ellenkezőjét és azt hogy hogyan érte el annak én örülnék a legjobban. Remélem erre sem kell sokat várnom.
Biztosan emlékszel hogy annak idején keringett egy cikk a neten amiben a bioméhészkolléga leírta hogy tejsavval hogy furettóz és hogy hogy hozza az atkát. Ezt is kipróbáltam. Minden verzióban, minden keverési aránnyal, sokféle hőmérsékleten. Ha hiszed ha nem nem hozta az atkát. Vagy én hazudok (nem tudhatod), vagy a cikk írója, vagy a méhész, vagy az én atkáim nem olvasták a cikket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. November 16. 00:01
Azok az atkák tényleg nem olvasnak. De a méhészeknek semmi egyebet nem kell tenni, mint szakszerűen alkalmazni. Annak nincs értelme, hogy próba nélkül fikázok valamit.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. November 16. 20:26
Sziasztok!
Itt az új hullám!
Ma milyen elképesztő atkavédekezési módszert kellett végighallgatnom.
Szeptemberben amitrázzal való 7 szeres füstölés!
Októberben 2-szer oxálsav szublimálás.
Október végén mavrikos csorgatás.
Tegnap destruktorral csorgatás!
És láss csodát!
Élnek a méhek.
Gratuláltam a tavaly kezdett méhésznek.
Megkérdeztem tőle kitől hallotta ezeket a védekezési módokat.
Azt mondta mindenki mást ajánlott, ő mind kipróbálta.
Ő már a jövő generációja, az új hullám.
Azért ne tanuljatok tőle.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. November 16. 21:57
Szia Attila! Na én a másik végletet láttam tavaly. Tavasszal kezdett el méhészkedni két fiatal koma, testvérek. Vettek 40 családot NB 15 ben, csak úgy semmi nélkül, se mentor se semmi, döbbenet.  Szeptenber végén láttam a családokat, több atka volt a kaptárban mint méhe :(. Kérdem mivel védekeztetek? Semmivel jött a válasz, de van tabletta mert vettek, de sohasem merték használni nehogy a füstben elpusztuljonak a méhek :'(. Kérdem eüs látta az állományt? Látta természetesen jött a válasz. Mondott valamit ? Semmit, azt mondta rendbe minden. Ja ja rendben persze :'(.  Halott ügy volt, a méheknek meg nekik is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. November 16. 22:10
Gyúrcsók féle távgyógyító stílusában dolgozott az az OMME vezérürü (IB tag), akinek utasítása szerint köteles volt Tantó Viktor az OMME méhészetében az atkairtást végezni. Az eredmény egyértelműen bukás lett. Tehát ezért a bukásért az Méhészeti Kutatóintézetet nem szabad felelőssé tenni, hanem azt az OMME vezetőt, aki az utasításokat ez ügyben osztogatta és a küldöttgyűlésen a felelősséget a kutatóintézetre és a gödöllői méhegészségügyi felelősre tolta át.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. November 17. 06:49
Dr.Cserényi Péter az OMME Küldöttértekezletén bejelentette, hogy..
"Amit Gödöllőbe befektettünk az kár."
Majd így folytatta:
"Gödöllő egy csőd."
Tehát az alkalmatlan, bocs az Alkalmazott kutatásba belepumpált milliók nem jó helyre mentek?
Mintha az OMME Kontroll Csoportja pont erről beszélt volna már régen.
A telekjáró, jaj a terepjáró is ott árválkodik az üres konténer mellett.
Még a végén megérjük, hogy Dr.Cserényi a mi véleményünket fogja hangoztatni?
Olvad a jég a túlfélen?
Nézzük a Kutatási Szerződésben mi áll!
(Remélem ez nem titkos, de ki tudja.)
"..amely létrejött egyrészről az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (1094 Budapest,Viola u.50.,adószám:"
..........
"másrészről pedig a Haszonállat-génmegőrzési Központ (2100 Gödöllő, Isaszegi út. 200., adószám:"
A Kutatási Szerződés első oldalának 3. pontja az alábbiakat tartalmazza:
Előtte, hogy tisztán lássatok tisztázzuk.
A Megbízó képviselője: Dr.Mészáros László OMME elnök
A Megbízott képviselője: Dr.Szalay István HáGK igazgató
"3. A Megbízott kijelenti, hogy a szükséges szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik, és a megbízást ennek megfelelően a tőle elvárható szakértelemmel, a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel látja el."
Remélem mindenki számár egyértelmű a felelősség kérdése.
Ez nem azt jelenti, hogy az OMME szakmai stábja felmentést kapott tornából, nincs teendője.
Bizony súlyos szakmai hiányosságok vezettek idáig, különösen a Kontrollt hiányolom a munkából!
Ez jellemző az egész egyesület működésére, gondatlanok, nem a saját pénzük úszik, ne ragozzuk.
A hitelesség kedvéért a dokumentum utolsó oldalát a mellékletben közlöm.
Honnan vannak ilyen dolgok a birtokomban?
Ez legyen az én titkom.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2015. November 17. 07:43
Ha átadott az OMME minden felelősséget, akkor nem szabad lett volna a továbbiakban a munkába. Hogy is van ez?

Persze a kutatóintézet is felelős annyiban,  hogy miért engedett bármilyen beleszólást a továbbiakban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2015. November 17. 21:04
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. November 17. 21:33
Jenő!
A másik topikban írtam, hogy én a gyógyszerek nyilvános reklámozásától szerettelek volna megóvni!
Te a technológiát kifogásolod, totálisan mellette vagy a témának.
És tőlem kérdezed, hogy ez nekem magas?
Nem magas.
Most értettem meg, hogy semmit nem értesz.
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2015. November 20. 08:38
A facebookon már leírtam, én óvatosabban emlegetném az atka elleni védekezésben használatos szerek nevét, főleg nem ajánlgatnám senkinek. Azt le lehet írni, hogy x vagy y hogyan csinálja. Én is leírom, de a végére oda írom, hogy nem ajánlom senkinek az én módszeremet. Ki tudja, még per is lehet belőle. Ugyanis a mit a neten egyszer le írunk az ott is marad, és lehet rá hivatkozni. A bíróságok meg....... látni a boros ember 7 évéből, mindenre képesek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. November 22. 08:53
Nem értem hogy hol a párhuzam, egy "szándékosan" elkövetett emberi élet ellen irányuló bűncselekmény, és az atka irtása között. Főleg addig nem, amíg nem termelés idejében használsz bármit is, illetve nem kerül a mézbe semmi "akármi".
Az más kérdés hogy itt nem a technológiai probléma lett kifogásolva, csak az hogy itt ne hirdessetek eladásra olyan dolgokat amelyeket törvény tilt. Nem feltétlen kell ezzel egyetérteni, csak be kell tartani.

Az egy másik dolog, ha csak a hivatalosan elismert szerek alkalmazásáról beszélgethetnénk itt. Akkor semmi értelme nem lenne a topiknak, hiszen a dobozban ott az alkalmazási leírás.

De lehet, hogy méheink sem lennének.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2015. November 23. 08:15
Csak azért gondoltam mert a bírói itélkezés ezek szerint / a boros gazda 7 éve/ igen furcsa elvek szerint valósul meg, ezért bármi megtörténhet. Megtörténhet például, hogy valaki a facebookon leírt atka irtó módszer hatástalanságára hivatkozva perel be valakit, ha példának okáért elpusztulnak a méhei.
 Más. Azon már gondolkodtam mi van olyankor, ha valaki a zárlatban eltöltött idő miatt kiesett hasznára hivatkozva indít bírósági eljárást, a zárlat okozója ellen?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2015. November 23. 08:29
 :o És kit perelne? A fránya bacit?

Nem hiszem hogy mindig méhész hiba a nyúlós.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. November 23. 09:26
 "facebookon leírt atka irtó módszer hatástalanságára hivatkozva perel be valakit,"

Érdekes felvetés, talán az USA-ban még pert is lehetne nyerni vele bizonyos esetekben.
 
Nállunk sok "alternatív" eljárás és receptúra létezik. Régebben, főleg szájról-szájra terjedtek ezek a módszerek igy rengeteget módosultak mire az iformációsláncon végig futottak. De mivel többségében nem vagyunk mi méhészek sem kémikusok, sem biológus, vagy állatorvosok, szóval az eredeti "recept" is lehetett eleve rosz.
Föleg a nem interntudók között ma is terjednek elképesztő eljárások, de szerencsésebb esetekben nem történik ebből baj, mert nem egyedüli atkairtásként alkalmazzák. Így fel sem merül bennük a gyenge, vagy a teljesen hatástalanság ténye.

A nyúlós esete már érdekesebb lehetne jogilag, a zárlatból eredő termelés kiesés okán.
Viszont a zárlat alá hellyezett méhészetben, a hanyagságot, vagy szándékosságot kellene bizonyítani. A zárlat viszont éppen úgy előírt, minden esetben, a kialakulási körülményektől függetlenül.
Gyakorlatilag kalkulálható kockázati tényezőnek is felfogható. De sajnos nem kizárhatók, a manipulatív zárlatok sem.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. November 23. 09:35
Csak azért gondoltam mert a bírói itélkezés ezek szerint / a boros gazda 7 éve/ igen furcsa elvek szerint valósul meg, ezért bármi megtörténhet. Megtörténhet például, hogy valaki a facebookon leírt atka irtó módszer hatástalanságára hivatkozva perel be valakit, ha példának okáért elpusztulnak a méhei.
 Más. Azon már gondolkodtam mi van olyankor, ha valaki a zárlatban eltöltött idő miatt kiesett hasznára hivatkozva indít bírósági eljárást, a zárlat okozója ellen?

Hülyeség lenne ez a pereskedés az atkairtó módszerekkel kapcsolatban.  Erre a kutya nem kényszerít senkit sem, gyakorlatilag úgy csinálja mindenki ahogy neki tetszik. Ilyen alapon az összes háborús filmet is be lehetne perelni, mert hát abban is azt mondták, sugallták hogy a szomszédba bele lehet engedni egy rövid sorozatot, És a fegyverek is tiltva vannak. Hacsak eggyetlen szer lenne az atka ellen, semmi más, és attól pusztulnának a méhek, akkor lehetne perelni. De azért mert a páciens éppen mit olvasott a faszbukon??? Kérem szépen ott elég sokmindent, és sokmindenről  lehet olvasni..... ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2015. November 23. 09:51
Mi méhészek vagyunk. Tehát tulajdonképpen a mi dolgunk, hogy mit mikor és hogyan tegyünk a méhekkel. Ez egy zárt körben végezhető szigorúan szakmai tevékenység is lehetne. Politika mentes. Ám hiába dugjuk a kaptárba a fejünket a politika bekopog, még jó, hogy egyenlőre nem valami iraki vagy bangladesi, avagy afrikai személyében. De bizony bekopog kínai méz, meg hasonlókkal amik befolyásolják a méhészkedés gyakorlatát eredményét. És ilyen a jogszolgáltatás is, amivel időnként szembesülhet sok méhész.
 A jog szolgáltatás azonban már rég nem igazságszolgáltatás ezért időnként a szürrealitásba megy át.  Mert amikor egy saját részre gyártott termék elkészítése esetén nekem figyelembe kell vennem a betörők és a tolvajok ízlését, az már nem normális dolog. Ezért mondom, sokfajták vagyunk és bármi előfordulhat. Én találkoztam olyannal tavaly előtt, akinek éhen vesztek a méhei, még is úgy gondolta január végén, /mert ez akkorra már kiderült, nem zúgtak ezért felbontotta/hogy állapítsak meg nála nyúlós költés rothadást, mert ezért valakinek fizetni kell.
Hát most mit mondjak, nem hiányzott az a több óra hossza amikor néhány hét alatt igénybe vették a türelmemet, és nem kevéssé az idegeimet, mivel rám testálták volna ennek elintézését, mire megmagyaráztam a hülyéknek, hogy ez nem fog menni. Igaz, próbálkoztak magasabb fórumon is, de onnan elhajtották őket. Én hiába mondtam nekik még ősszel, hogy ez az élelem kevés, ezen éhen fognak veszni, és azt is, hogy ha ősszel nincs nyúlós, tavasszal meg fiasítás akkor nem lehet kártérítés. De akkor is adjak neki ilyen meg olyan papírt. Valahogy aztán le vakartam a nyakamról őket, de nem sok híja volt, hogy perre került a sor, ahol is bár talán nem én lettem volna a vádlott,/de még ez is lehet/mindenképpen lett volna pár utam a bíróságra, ami meg akár hogy is vesszük nem hiányzik senkinek.
Szóval ebből kiindulva. Sokfajták vagyunk, csak csínján a tanácsokkal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. November 23. 16:50
Reszkessetek internetező méhészek!!
A mai naptól minden méhészeti beavatkozást közjegyző jelenlétében fogok elvégezni ;D
A nyúlóssal visszaélni akaró kollégát sem igazán értem. Nem a laboratóriumi vizsgálat a mérvadó?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2015. November 23. 17:25
Üdv.Uraim!  Gewi! Ne akadj ki ezektől az írásoktól,ha higgadt akarsz maradni vagy nem látogatod ezt fórumot vagy megtanulod melyik "ember" írását mennyire szelektáltan kel olvasni,ill. értelmezni! Szép estét mindenkinek!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. November 23. 18:20
Vivaldi ezt az esetet régebben már említette, szóval nyilván eléggé felháborította ez bepróbálkozás. De azért még ott nem tartunk, hogy veszélyes lenne itt a méhészetről normális módon beszélgetni.

Tény hogy hígulni próbál a szakma, de ez a probléma önmagát megoldja, a méhek a hülyeséget (hozzé nem értést) nem tolerálják a végtelenségig.




Cím: ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2015. November 23. 19:16
Üdv.Uraim!  Gewi! Ne akadj ki ezektől az írásoktól,ha higgadt akarsz maradni vagy nem látogatod ezt fórumot vagy megtanulod melyik "ember" írását mennyire szelektáltan kel olvasni,ill. értelmezni! Szép estét mindenkinek!

Szerintem nem akadt ki senki ,Gewi sem :). Nyugodt itt mindenki, mindenki írását szívesen olvasom, még ha másképp is látjuk a dolgokat, egyáltalán nem idegesít ???. Ez az első eset hogy "szelektálnom" kell, méghozzá ezt "ha higgadt akarsz maradni vagy nem látogatod ezt a fórumot", Ez mi a túrós... akar lenni ;D?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2015. November 24. 09:10
"ha higgadt akarsz maradni vagy nem látogatod ezt a fórumot"

Próbáltam más topikot keresni itt a fórumon a válaszomnak. Mert igencsak elkanyarodtunk az atka témától. De ahová talán illene, jelenleg  sokkal komolyabb dolgokról van szó, mint arról hogy kinek mi a véleménye erről a fórumról.
 
"A szomszéd kertje, mindíg zöldebb." Talán próbálkozzon ott az, akki itt félti a "higadtságát" szerintem veszélyesebb ott a terep. A foncsoros ember árgus szemekkel figyel :)

Bár lehet ezt úgy is értelmezni, hogy itt sok olyan dolog kiderül amely nem éppen hat vidítólag a a méhészre. Mert eleve a méhészek érdekeit kellene mindenekelőtt képviselni az OMME-ban. De valamiért nem ezt tapasztalni, itt "kulissza" titokok is olvashatók arról, hogy miért nem mennek a dolgok normálisan. Nyilván jószándékú méhész nem maradhat higgadt, vagy közömbös ha ilyen dolgokról értesül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2015. November 24. 19:30
Reszkessetek internetező méhészek!!
A mai naptól minden méhészeti beavatkozást közjegyző jelenlétében fogok elvégezni ;D
A nyúlóssal visszaélni akaró kollégát sem igazán értem. Nem a laboratóriumi vizsgálat a mérvadó?

Nem a laboratóriumi vizsgálat a mérv adó, hanem az, hogy neki pénz kell bármi áron.
Ha még nem lenne világos arról beszélnék, hogy ha tetszik ha nem, ilyen emberek is vannak, és ez tény kérdés. Ugyanis az, aki méhészkedik nem megy át pszhihiátriai vizsgán, mint a vadászok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bercsényi - 2015. November 24. 21:12
Azért a vadászok is néha "egymást " lövik agyon! Hiába a pszhiátriai hokusz-pókusz!
Felénk, nem vizsgálat hanem pénzkérdés, hogy ki lehet vadász!!
Szerintem ez máshol is így működik! A méhészek között is van remek, remekebb, és utolsó utáni ember is!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2015. November 24. 21:48
Az a "pszhihiátriai" vizsgálat valójában pszichológiai. Üdv:nyuszt
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2015. November 25. 16:39
Azért a vadászok is néha "egymást " lövik agyon! Hiába a pszhiátriai hokusz-pókusz!
Felénk, nem vizsgálat hanem pénzkérdés, hogy ki lehet vadász!!
Szerintem ez máshol is így működik! A méhészek között is van remek, remekebb, és utolsó utáni ember is!

 Van olyan méhész, hogy az ember úgy gondolja legjobb ha rögtön tökön lővi magát a füstölővel. Erről a méh eü-sök tudnának mesélni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gewi - 2015. November 25. 17:08
Kedves Vivaldi!

Teljesen világos! Nagyon is jól értettem miről szólt az írásod.
Nagyon szomorúnak tartom, hogy valaki trehányságból, nem törödömségből, vagy éppen azért mert tudatlan, hagy elpusztulni egy élőlényt.
Az meg felháborító, hogy ezek után mások megélhetését semmibe véve, csalással próbál pénzhez jutni. Minden elismerésem a tiéd, hogyha ezt az ötletet volt türelmed indulatok nélkül végig hallgatni.
Rövidre zártam volna azzal, hogy csináltasson labor vizsgálatot, a saját pénzén.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2015. December 11. 15:24
 Ma záró kezelés; oxálsav szublimálás, 12 C napos szélcsendes idő, méhek szálltak. Ami jó; minden kaptárban mozogtak a méhek. Nem jó; a 42 családból 8 -nál víz a kijáróba, szinte biztos, hogy van fiasítás. Ez volt a harmadik oxálsav szublimálás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Január 29. 19:47
Sziasztok! Vasárnaptól pár napon keresztül egész jó idő ígérkezik, szerintetek érdemes lenne atka ellen kezelni valamivel?
Api Ox-ra (oxálsavas csurgatás) gondoltam.  Az ősszel amitrázzal védekeztem tartós hordozón, késöbb pedig TAKTIK-kal az előírás szerint. Péter
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Január 29. 19:56
Ne csinálj semmit.
A " később" kellett volna csurgatni, mint zárókezelés, mondjuk novemberben.
A taktik nem engedélyezett.
Amúgy az ősszel, mikor befejezted a tartós hordozót, utánna milyen kezelést csináltál  még a"taktikkal"?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Január 29. 23:33
Robi! Elnézést az előző hozzászólásomban véletlen rosszul írtam a felhasznált szer nevét.Most helyesbítek.Tehát Ősszel Amitrázzal védekeztem tartós hordozón, a monitoring szerint, aztán pedig november elején Perizinnel (Kumafosz) a készítményben talált leírás alapján.Terveztem még egy Oxálsavas záró kezelést, de nem volt olyan az időjárás, hogy nyugodt szívvel csorgattam volna őket.Gondoltam hátha még nem késő.Köszi! Péter
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Január 30. 06:27
Péter,  ha kumafoszt csurgattál akkor az zárókezelés volt.  Én nem piszkálnám őket, ha a csurgatást fiasításmentes időnen végezted.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Január 30. 07:57
Na Péter ez így már jobban hangzik,  de a méhekkel ne csinálj semmit.
Tartós hordozó helyett, ha nem nagy állományod van inkább füstöld a méheket. Én is csináltam a tartósat, de megelőzte egy sorozat füstölés napra után közvetlen. Agusztusban volt bent a tartós, szept első hetén kidobtam.  Van aki előszeretettel terigeti a méhekre a taktikos étolajos szalvétát egész ősszel, láttam,  ki sem hordják a méhek csak kínlódnak vele olyankor már. Augusztusban legalább még hétről hétre kitakarították, tehát érintkeztek a szerrel, még lehet hogy vitt is egy pár atkát.
Nem tudom mert én akác és napra után sorozat füstölök meg szeptember második felében is, a méheimt nem sanyargatja az atka, bár szoktam olvasni elképesztő számokat is olvasni, egy egy kontroll után ősszel, az a méhész bűne.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Január 30. 12:30
Kumafoszt be kellene tiltani. Tartós hordozók rezisztencia forrásai.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Január 30. 14:49
Barger! Köszi a tanácsot, elfogadom így most nem kezelem őket.
Robi! Ebben az évben szeretnék vásárolni egy Furetto-t, idén már én is szeretném a füstölést alkalmazni. Jelenleg négy családom van,  állománynak csak erős jóindulattal lehetne nevezni.  :) Tavaly ősszel vásároltam őket, a tavalyi év célja a sikeres atkamentesítés, és betelelés volt. Idén szeretném őket szaporíttatni és lépet építtetni, a méz termelés egyelőre nem cél csak amennyi össze jön.
Geddekas! Ezt a topikot tavaly közel végig olvastam, így ismerem és el is fogadom az álláspontodat a Kumafoszról, illetve az Amitrázról tartós hordozón. Viszont mivel én még kezdő vagyok biztosra kell mennem.Ez egyelőre az Amitrázos füstölést, tartós hordozón való alkalmazását, valamint a Perizines (most Destruktor) csurgatást jelenti, megfelelő időpontban.Ha már gyakorlottabb leszek biztosan célnak fogom tekinteni, ezen szerek helyett valamely más kevésbé környezet és méh terhelő szerek alkalmazását, amíg az nem megy a méhcsaládok kárára. Kis lépésekben haladok. Abban viszont biztos vagyok, hogy ha idén használom a tartós hordozót, akkor azt papírlapon fogom, 3 naponta újra cserélve, ahogyan azt javasoltad, a tolerancia elkerülése végett!
Higgyétek el, hogy nem is tudjátok mennyire nem egyszerű kezdőként, megfelelő stratégiát alkalmazni,  mivel egy kezdőnek két lehetősége van.Egyszer az, hogy másolja egy ismerős méhész taktikáját, és bízik abban, hogy ha neki bevált, akkor nála is működni fog. Másodszor elkezdi olvasgatni ezt a fórumot és kialakul a saját elképzelése.A probléma ott kezdődik, amikor a kettő nem egyezik, mert ezt kb mindenki máshogy csinálja...
Én tavaly arra jutottam , hogy a legjobb amit idén tehetek, hogy őszig Furettó Amitrázzal, aztán ősszel tartós hordozón, végül Perizines záró kezelés. Valamint a Nagyernyei Attila, nem győzi hangsúlyozni, a megfelelő időpont kiválasztásának súlyát, így erre is nagy hangsúlyt fektetek. Talán már-már túl óvatos is vagyok...Köszi mindenkinek! szép napot! P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Január 30. 15:38
Figyel csak, arra a pár családra ne vegyél furettot, bőven elég ha pl varidolt hasznász füstölni. Ősszel már ne használj tartós hordozót, nem ér egy kalap sz....art se, csak kárt csinálsz vele.
10- 20 családig ha csak varidolt használsz az is tökéletes.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Január 30. 19:16
Szia Péter,

Csatlakoznék Robihoz. Ahhoz a pár családhoz én is feleslegesnek tartom a furettót. Teljes mértékben átérzem a helyzeted, nekem egy év előnyöm van veled szemben. Én a következőképpen álltam a témához. Először is kaptárválasztás miatt rátaláltam erre a fórumra és gyorsan kiderült hogy az atkairtás téma az egyik legolvasottabb és legfelkapottabb többek között. Érdemes végigolvasni. Szerencsére tudok angolul és így a nemzetközi tapasztalatoknak is utána tudtam nézni, persze ebből ki kell tudnod szűrni a számodra hasznos információkat.
Én a következőre jutottam. Tartós hordozót egyáltalán nem fogok használni a következők miatt. Szermaradvány a mézben, de főleg a lépben. Nem biztos hogy minden méh érintkezni fog a szerrel, sokan panaszkodnak is a gyenge hatásfokára. Ami évekkel ezelőtt még jó volt most már nem az. A következőt nem én állítom, hanem külföldi/hazai méhészek méhegészségüggyel foglalkozók. A Perizin hatásfoka jelentősen csökkent, valószínűleg rezisztencia alakult ki rá, az Amitráz hatása is csökkent.
Nálam szempont hogy amennyire lehet ne használjak vegyszert. Végleges elképzelésem még nekem sincs, de egyelőre a következőt fogom alkalmazni. BVHC(Bee vital hive clean, ezt jobb ha meg is tanulod) csurgatás. Oxálsav tartalmú szer. Azért ez és nem sima oxálsav mert oxálsavat egy évben csak egyszer ajánlott alkalmazni, hiába magas a hatékonysága. A BVHC egy kombinált szer, egy évben 3-5 alkalommal használható, a hatásfoka nagyjából megegyezik az oxálsavas csurgatáséval. Hatása az oxálsavhoz hasonlóan 7 nap(a valóságban még ez után is hullik némi atka). Viszont! gyenge családok esetében jelentősen gyengébb a hatásfoka. A szer a méhek tisztító ösztönére alapoz, márpedig ha nincs meg a méhtömeg akkor a fiasítás etetésére és egyéb létfenntartó szükségletekre összpontosítanak. Ezen kívül Varrojetes füstölést alkalmazok. Ez egy olcsó készülék, gyorsan lehet vele kezelni amitrázos papírcsíkokkal. Magas a hatásfoka és minimális szermaradvány marad utána(sorozatban használható). Amit még jónak tartok az az oxálsav ködölés, de ehhez már drága felszerelés kell és védőmaszk. Ezen kívül lehet próbálkozni még hangyasavval(nagyon hőmérsékletfüggő, külföldön és itthon is sokan elvetik), tejsavval(talán 80-90%-os a hatásfoka, ellentmondásosak az adagolásra vonatkozó fellelhető adatok), citromlével citromsavval(külföldi tanulmányok szerint a minimum 75%-os citromlé és 1:1 arányú szirup szintén 1:1 arányú keveréke körülbelül 70-80% hatékonyságú, nem annyira hatékony, de a kaptár szép tiszta lesz mert kitakarítják rendesen) Ezen kívül csak a vegyszerek maradnak és a szintén sokat vitatott herelép tördelés.
Én kezdőként így látom. Most mondom a többieknek, hogy nem kell nekem esni :)
A fent leírtakat nálamnál okosabb és tapasztaltabb emberek írták/mondták stb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Január 30. 22:02
A varrojetes készüléknél nem nyomják vissza a füst javát?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Január 30. 22:08
Én úgy csinálom hogy egy szivaccsal bezárom a kijárót. Aztán szépen sorban bedugom a csőrét a szivacs alatt, megfüstölöm őket, negyed óra után meg kiveszem a szivacsot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Január 31. 17:47
Heló Barger!
 Én is a kaptárválasztásom kapcsán találtam erre a fórumra, aztán ragadtam itt.
Illetve én is szempontnak tartom, hogy a lehetőségekhez mérten, minél kevesebb vegyszert használjak, illetve természetesebb módon védekezzek az atka ellen. Viszont megmondom őszintén, ez egyelőre nálam nem az említett szerek kizárását, illetve módszerek mellőzését jelenti. Sokkal inkább az ésszerű  és "helyes" alkalmazását.
Figyelembe véve a monitoring eredményeket, a fórumos beszámolókat, saját tapasztalataimat, stb... Illetve az adott helyzet sajátosságait.
 Műszaki beállítottságú ember vagyok, szeretek lépésről-lépésre haladni, megoldási lehetőségeket kipróbálni. Így alakulhat ki, a saját gyakorlati tapasztalatokra épített elképzelésem.
 Úgy gondolom, hogy amíg az atka kérdésre nincs egy abszolút jó megoldás, addig annyit tehetünk, hogy mérlegelünk és döntünk. Meg kell találni a középutat, úgy hogy a méheinket se sanyargassa az atka, és lehetőleg minél kevésbé mérgezzük magunkat és szintén a méheket. Ennyi.
A BHVC-t ismerem valamelyest, nekem is van egy flakonnal még tavaly vettem, mert a zöldön olvastam, hogy a hatásmechanizmusából adódóan megoldja a költésmeszesedést is. Végül szerencsém volt, mert egy alapos kaptár takarítás is megoldotta a gondot, így nem került felhasználásra. Idén elhasználom, sokak szerint hasznos, bár csak kiegészítő kezelésnek merném alkalmazni.
A Varrojet-es tipped köszönöm, eddig valahogy elkerülte a figyelmem. Kisebb állományhoz tökéletesnek tűnik, relative olcsón. Itt jegyezném meg, hogy én ehez is feltétlen használnék eldobható gumikesztyűt, és megfelelő maszkot. Komolyan, ajánlom neked is!
Szép napot! Péter


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Február 21. 17:40
Jó estét mindenkinek. Mostanában utánaolvastam az illóolajok és a timol atkairtásban való felhasználásának, igaz csak a neten. Ehhez a témához igazából érdemben hozzászólni nem tudok, eddig nem is igazán érdekelt a téma.
Dehát változik a világ...
 Olvastam olyat hogy hajszárítós párologtatóval viszi be és olyat is aki csak a kaptárat szagosítja be vele -főleg timollal- és a fiasból kiszorult atkák talpát valami taglózó szerrel megcsikolja.
Van valamelyikőtöknek bármi tapasztalata a témával kapcsolatban?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Február 21. 18:33
Ha esetleg érdekelne valakit:
Gép: 50.000.-
Tejsavas "szett": 2.500.-
Tablettázó: 5.000.-

+36 20/9513009
Dombóváron személyes átvétel is lehetséges!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Február 22. 07:39
Köszi, hogy megosztottad. Az lehet tudni, hogy mennyibe kerül?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Február 22. 08:46
Természetsen lehet! Vagy privátban, vagy a szublimalo@gmail.com e-mailen keresztül bővebb információkat is, és árakat is tudunk beszélni!

SzabyPDA
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2016. Február 22. 09:57
Oxálsav szublimáló garanciával eladó! Kipróbált strapabíró szerkezet. Ár: 50000ft  Tel:06709446069
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Március 04. 11:39
Az illóolajos "atkairtás" , véleményem és tapasztalatom szerint nem járható út. Eleve nem irtás, hanem csak szintentartásra alkalmas. De igazából nincs időszak amikor alkalmazni lehetne. Tavaszon azért nem, mert büdös és az anya a környékére nem fog petézni, ezért negatívan hat a fejlődésre. Termelésben nem használhatod ezt sem mert, bűzleni fog a mézed tőlle.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Március 04. 15:40
Sokat gondolkoztam rajta azóta is és én is erre jutottam, túlléptem rajta. De köszönöm a választ. Tavaszi alkalmazásán gondolkodtam, de nem merném őket piszkálni vele.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2016. Március 04. 19:54
Amit most írok, szerintem dobtok egy hátast.
Bayvarol csíkára 10747ft egy doboz 5 családra.
Több mint 2000ft/család. :o A tavalyi 8 ezer körüli árat is sokalltam.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Március 05. 07:17
Drága buli az atkairtás. Aztán meg csodálkoznak hogy sokan házi fortélyokat alkalmaznak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Március 05. 08:53
Hivatalos szert, nem használtam már vagy 15 éve. A Bayvarol csíkból egy családra eső egy kezelés árából, 50 család egész évi furettós kezelése kijön. Ja, ráadásul ezen a lapkák hatásosságát már több mint 15 évvel ezelőtt vitatták. A cikk a Méhészet-ben jelent meg. Akkoriban is sokaltuk az árát a forgalmazott lapkáknak,( nem csak aBayvarol-ét)  a speciális porózus műanyaglapnak a drágaságával magyarázták.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Március 07. 15:23
Én hasonlóképpen járok el. "Birkafürösztő" és kiegészítésnek szerves savak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Március 24. 15:56
"A faluban ahol élek, eddig egy méhészről tudok, akinek gyakorlatilag elment az állománya fele, de szerintem a többi családja is kétséges. Amikor nála voltam, pont bezárt egy kaptárt. Nem kertel, megmondta, hogy valószínűleg elbénázta az atka irtást. Nála idén is a szaporításon lesz a hangsúly... A többi akivel beszéltem elvileg rendben van."



Az az igazság minden méhész "megégette" már magát főleg atkára gondolok!
Csak van aki nyíltan felvállalja, van a ki meg lapít.....
Szégyen ide, vagy oda, én is csuktam már be kijárót. Szerencsére csak 1-2 családot.
Legtöbb esetben a túlzott (vagy nem megfelelő) atkairtás van a háttérben!
Szerintem olyan méhész már manapság nincs, aki rábízza a szerencsére állományát, esetleg  herecsapdával védekezik! Vagy mégis?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Március 24. 18:38
Zümi!
  Hozzászólásod első felével egyet értek, az atkára mint tudjuk nincs tökéletes megoldás. Így a sikeres védekezés kb az ember józan eszén, hozzáállásán, és szaktudásán múlik.
 Azt viszont nem osztom, hogy nincs aki a "szerencsére" bízza. Viszont ehez általában igazából semmi köze a szerencsének, hanem egyszerűen vannak könnyelmű, hanyag emberek és ez az élet minden részére igaz. Van aki szinte mindenben sikeres, amibe belekezd, és vannak akik szinte semmiben. Aztán okolják a szerencséjüket, Istent, sorsukat stb. Ilyen mindig is volt és lesz is. Természetes szelekció??? Szerencsétlenségnek azt nevezném, ha mondjuk hatástalan a szer, amit előre nem tudhatunk.
  Ezt általánosságban értem, nem vonatkozik külön senkire, főleg nem arra a méhészre akiről eredetileg szó volt. Nem ismerjük a körülményeit, és Őt sem annyira, hogy véleményt alkossak, alkossunk!  Szép napot! P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Március 24. 18:50
Péter!
Egy biztos, akik évtizedek óta méhészkednek, azoknak is okozhat kellemetlen meglepetést ez a fránya élősködő!!!
A mai körülmények között, nem lehet védekezés nélkül méhészkedni(persze nem az óvszerre gondoltam :D)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Március 24. 19:18
Pedig azt is egyfajta "méhészkedéshez" használjuk.  ;D ;D ;D Vagy nem... :o
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Március 24. 21:01
Szerintem az atkairtásban a legnagyobb hiba az hogy nem ellenőrzik a szer és a technológia hatékonyságát, sokáig én is így tettem. Papírcsíkon elfüstöltem az antivart és hittem hogy ez már a profizmus-megjegyzem az atkahullást nem figyeltem soha. Ezt visszamenőleg nem minősíteném.
A környéken akinek problémája volt -és szerintem nincsenek kevesen - még most is így csinálják. A másik az aki elhiszi a sok hablatyot. Ősszel vett egy ismerősöm egy hőlégfúvós oxálsav szublimálót, mert előadáson azt hallotta hogy ez mindent visz, amikor a furettó már nem hoz le semmit ez még minimum 200-at leszed.
 NNa mondom a puding próbája az evés ha használtad és már nem hullik az atka pöffents neki egyet a furival. Titkon remélem hogy az előadó igazat mond és elfelejthetem a tak-ticámat. Meg azért mégis, hadd tudjuk hogy mennyi az annyi. Válasz: semmi szükség nincs rá, csak jobban tudja az előadó.
Azért buzdítok mindenkit hogy ellenőrizze amit használ, bármi is legyen az és nem éri meglepetés (meg a szomszéd méhészt sem).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Március 25. 13:48
Az atka hullását irtás után kicsit nehezebb ellenőrízni fekvőben, mint az arra már speciálisan kialakított rakodók esetén ahol csak kihúz egy tepsit és már lehet számolnmi az atkát. Magam is viszlatom a fenékdeszkán lehullottakat, és a sejtek felnyitogatásával is ellenőrzök. Továbbá zsírozott papírlappal is, de ezen felül a szomszéd méhészektől is érdeklődöm hogy ők hogyan állnak atka ügyileg. Nem hagyatkozom rájuk de amikor sok atkát észlelnek ők is, akkor érdemes még fokozottabban résen lenni.
Én is találkoztam olyan esettel amikor az idős méhész, dicsekedett hogy milyen príma atkairtást alkalmazott, a bodzavirágporost. Éltek és virultak a méhei akác idején, ezért tovább informálódtam hogy irtott-e mással is, kiderült hogy végzett amitrázos füstölést és valamivel csorgatásos zárókezelést is. Szerencsére itt csak arról volt szó, hogy nem az utóbbiaknak tulajdonította a hatást. Nyilván nem ellenőrízte hogy mitől hullottak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Március 25. 19:23
Üdvözletem!

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=971%3Afurettoval-es-tejsavval-az-atka-ellen&catid=350%3Ameheszet&Itemid=43&lang=hu

Vélemény? Tavaszi BIO atkának nem kedvező méhecskének ártalmatlan-minimálisan ártó szert keresek repcevirágzás előtti kezeléshez. BVHC volt az első gondolat 3x6-7 naponta, viszont ősszel Api Ox volt a zárókezelés. (Nem szeretném túlzásba vinni az oxálsavat)
Apiguard-ról nem sok szépet olvastam..

Köszönettel!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Március 26. 02:01
A bio atkáról még bem hallottam. De gondolom az amitrázt ez sem szereti. Ha a méhekre ártalmatlan az atkaölőszer, akkor az az atkára sincs semmilyen hatással. Pusztán arról van szó, hogy a méhnek nagyobb dózis volna végzetes, mivel egy hangyányival nagyobb mint az atka. Én ügyelek a mézem tisztaságára, és a méheim tavaszi fejlődését sem szeretném fékezni, nállam csak akác után következik a ritkítás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Március 26. 06:34
Fogadd meg Robotur tanácsát, valamint hozzátennék én is egy kicsit. Amit belinkeltél tejsav furettózós módszer nem működik. Annyi haszna van hogy a vékonyabb acél alkatrészek amikkel érintkezik a tejsav a furettódban berozsdásodnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kas62 - 2016. Március 26. 07:33
"furettózós módszer nem működik"

Ezt, mire alapozod? ::) :-X
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Március 26. 08:45
Bio szó magyarul annyit jelent, hogy élő. A mai biológia tankönyet régen élővilág tankönyvnek nevezték. Nekem ez a megnevezés jobban is tetszik.

Lehet-e erdményesen, hatékonyan atkát irtani tejsavval, oxálsavval? Igen, lehet. Nagy kár, hogy jelenleg ilyen irányú magyar módszertani kutatás, fejlesztés nem történik. Pedig ez a jövő útja.
Miért?
Piaci előnye lesz annak az országnak, amely amitráz, kumafosz, taufluvalinát bomlástermékeitől mentes mézet kínál exportra. Nem adok 10 évet és ez lesz az egyik döntő szempont.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Március 26. 09:17
Kas62!
Arra alapozom hogy kipróbáltam. Mindenféle keverési aránnyal, mindenféle hőmérsékleten többféle mennyiséggel. Az atkát csak akkor hozta rendesen ha töményen vagy szinte töményen nyomtam be. Mire elkezdtem örülni hogy jó lesz a módszer tönkretette a ködölőm sokadik tápszivattyúját is tehát leálltam vele. Pontos részletekre nem emlékszem de úgy rémlik hogy gyengébb volt vagy max olyan a hatása mint az oxálsav szublimálásos módszer. De nem kell készpénznek venni amit írok, nyugodtan ki lehet próbálni, csak majd az eredményekről számolj be légyszives.
Vagy ha ellenkező tapasztalataid vannak az meg főleg érdekel ha megosztod hogy érted el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. Március 26. 17:05
Üdv. Uraim!
T.Geddekas!
Ezt írod:

Lehet-e erdményesen, hatékonyan atkát irtani tejsavval, oxálsavval? Igen, lehet. Nagy kár, hogy jelenleg ilyen irányú magyar módszertani kutatás, fejlesztés nem történik. Pedig ez a jövő útja.
Miért?

És Én csak a magam szerény módján megkérdezném, ha biológusként semmivel nem tudsz többet a legparányibb laikusnál a szerves savas atkairtás terén, legalább elolvastad-e az OMME által kiadott 2015.évi Méhegészségügyi ismeretek című könyvecskében a 196. oldalon, "kétes tanácsok" címmel megjelent cikket. És ha igen van-e értelmes, hangsúlyozom  ÉRTELMES magyarázat a megjelent írásra (biológus végzettséggel). Ha van és megosztod velünk megköszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Március 26. 21:35
Valószínűleg nem érted, hogy mit írtam az előbbi hozzászólásomban.
1.
Hazai tudományos kutatás ezen a téren nincs.
Ez nem jelenti azt, hogy külföldön ilyen kutatás nincs.
Sőt külföldön már sikeres gyakorlat is van.
2.
A kumafosz, amitráz, taufluvalinát szermaradványok kérdése egyre hangsúlyosabb az értékesíthetőség szempontjából.
3.
Kellene hazai kutatás, mert adaptálni kellene a hazai viszonyokra a sikeres külföldi módszereket.
4.
Mivel te süket vagy ezért annyit mondhatok neked, hogy "A süket ember Beethoven Sors szinfóniáját se hallja." . Én meg nem vagyok Beethoven. Akkor meg minek tépjem a számat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. Március 27. 20:09
Üdv. Uraim!
T. Geddekas!
Na még egyszer! Ugyan is a leendő EB Elnök vagy süket vagy kizárólag a belőle áramló "JÓ" indulattól vezérelve adott ilyen ÉRTELMES választ a kérdésemre.
A kérdés (az OMME által kiadott 2015.évi Méhegészségügyi ismeretek című könyvecskében a 196. oldalon, "kétes tanácsok" címmel megjelent cikket olvastad-e és ha igen, akkor milyen ÉRTELMES magyarázat adható a cikkre ill. a kérdésemre .
Az értelmetlen hablatyolásnak itt helye nincs!
Kizárólag Magadat ásod vele egyre mélyebbre. (ha van még lejjebb)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Március 28. 00:42
Miután 5 éve már csak szerves savas atkairtást csinálok a méhesemben, így van némi tapasztalatom róla. Sőt egyetemi hallgatóval együtt végeztünk kisérletet is az oxálsavas oldat csurgatásos módszerével. Eredményesen és munkaegészségügyi kockázat nélkül lehet vele atkát irtani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Március 29. 18:42
Köszönöm a válaszokat! Megfogadom a tanácsokat! Tavaly napraforgó után amitrázzal védekeztem tartós hordozón. 2x kaptak 3x1 csíkkal. Október környéken találkoztam deformált szárnyú méhekkel + atkát is láttam és 1 család elhagyta a kaptárt. November 19-én kapták meg a zárókezelést (ApiOx) injekciós fecskendővel amivel vékony rétegben fecskendeztem, hogy minél több bogarat érjen az oldat. Tavasz: 1 család a telelő 7 léputcából (egységes keret) 3 maréknyi maradt, viszont a többi 20+ család úgy telelt és fejlődik ahogy az meg van írva! ;)
Feltételezhetem, hogy a jó kiteleléssel és fejlődéssel összefügg az eredményes zárókezelés így az alacsony atkaszámmal?
Higénikus aljdeszka folyamatban.
Köszönettel!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Március 29. 19:26
Ha előre bekeverted az egész oldatot, esetleg egyszerre fel is itattad az egészet, vagy eleve  régi volt a Taktik akkor, lehetnek gondok. Figyeld a természetes atka lehullást! Ha már látható a kártétel, akkor bizony ott már nem kevés az atka. Ősz vége felé én Perizinnel végeztem a záró kezelést, az első hozott jócskán, átlag aszem 50-60-at, a második már csak pár darabot per család, ha jól emlékszem. A fiasítás persze már minimális volt. Munkahejemről írok, most nem tudom a pontos adatokat. A záró kezelés nagyon fontos, ott kell levinni minimálisra az atkák számát. Én nem biztos, hogy az Oxálsavra bíznám, de ha valakinek bejött, hát csinálja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Március 29. 19:47
Azért mert valami természetes attól még nem biztos hogy rossz, vagy rosszabb. Jelen esetben az oxálsav van legalább annyira jó(vagy inkább jobb) mint a Perizin. Sok helyről hallani hogy a Perizinre már kialakult némi fokú rezisztencia. A tau-fluvalinátról meg lassan 20 éve lehet tudni. Persze ettől még lehet ezeket is használni, csak érdemes váltogatni és kontroll kezelést végezni.
Ezen kívül a nyár közepi/végi atka gyérítés fontossága nagyon felértékelődött. Ha ekkor nincs a helyzet magaslatán a méhész akkor a zárókezelés már csak az utolsó szeg a koporsóba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Március 29. 21:52
Az ApiOx-ot én is nagyon jónak tartom. Már 4 éve ezzel végzem a zárókezelést. Könnyű a használata, az atkát jól hozza, és méhek sem hullanak a kezelés után. Nem okoz szermaradványt a viaszban. Nem alakul ki rezisztencia. A hátránya csak az, hogy egy adott generációban csak egyszer használható. Vagyis az őszi, téli és tavaszi időszakban összesen csak egy alkalommal használható. Egy jó lehetőség arra, hogy a zárókezelést ne szintetikus mérgekkel oldjuk meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Március 30. 08:39
30X40!
Az atka irtásod gyenge pontja a "tartóshordozós" amitrázban rejlett. Gyakorlatilag fővédekezésként  használtad. Ha saját készítés volt ázatatott papír ennek az elkészítése vagy receptúrája is lehetett hibás. Mert rengeteg gyatra eljárás is közkézen forog. De a tapasztalat azt mutatja, hogy még a gyári lapkák, és a hellyesen előállított házi csíkok sem voltak már eléggé hatásosak az elmúlt években. Kering egy ostobaság hogy a paírlapból párolog az amitráz, ezért gyorsan cserélgetik őket, nem ez a hellyes megoldás had rágják el a lapokat, hogy minél több méh kontaktba kerüljön az amitrázzal. De hangsúlyozom hogy jobb ha nem, vagy csak kiegésszítő kezelésnek használod. Ezzel lehet a legprímábban kitenyészteni az amitráz rezisztens atkákat. Furettóban, még mindíg hatékony az amitráz, ezt a alkalmazási módját ajánlom. Most csak a véletlenen múlt, hogy nem okozott állományi szintű katasztrófát a hibás védekezési szisztémád. Annak a kaptárnak a lépjeit kereteit ne használd fel más családokhoz, ahol csak egy maréknyi méh maradt. Mert az atka által legyengített családnál jó eséllyel feldúsulhatott a ceranae. Ekkor tőbbé-kevésbé fekete elfosásokat is találsz a felsőkeretléceken, de a világosszínű lépeken is könnyen meglátható. A maroknyi túlélő, jelklemző tünet. A spórák 2 évig fertőznek, ezért könnyen szétkenheted az egész állományra, aztán a nyárután már későbánat nem sokat ér. Az októberi szárnydeformált méhek mászkálása, jelentős atka feldúsulást feltételez. De ha még a kereteken, vagy a méheken is láttál egyet-egyet, na akkor volt ott azonkívül még rengeteg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jokeweb - 2016. Április 18. 19:51
Sziasztok!
Aki használ görög ködölőt, az 1 liter petróleumba mennyi taktik-ot rak?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Április 18. 20:08
Sosa ne keverj be több amitrázt, mint amennyit egy nap alatt felhasználsz, mert az amitráz csak a gyári kiszerelésben, összetételben, formulációban stabil. Ha megváltoztatod az összetételt, azonnal indul a lebomlás.

Minden permetszerre igaz ökölszabály, hogy csak egy nap alatt felhasználható mennyiséget szabad bekeverni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. Április 18. 20:29
Üdv. Uraim!
Drága Geddekas!
Varga Karcsi hatására mondod Ezeket az ökölszabályokat  vagy öregségedre tanultál valamit a méhészkedésről!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Április 18. 21:00
Aranybogár Izsó!

Varga Karcsiiiiii? Az csak kötekedni tud. Legalábbis én úgy ismerem. Nem mondom, hogy az anyatejjel szívtam magamba ezt a tudást, de ezt édesapám tanította kicsi koromban, úgy 50 évvel ezelőtt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Április 29. 21:15
QUQURIQ !!!

Csak kérdezek, mert én is kisiskolás vagyok ebbe a témában!
Ha jól hallottam a téli előadásokon, most van (lesz ) itt az ideje az Oxálsavas szublimálásnak.
Heti egy alkalom, 3x.
Azután havonta egyszer.
Így leget az atkaszámot a szint alatt tartani egész szezonban.
A szublimoxos kezelés vajon mennyi időt vesz igényben egy 200 állománynál?
Aki nyerő a témában, támassza fel a szemünket...

Köszönettel: Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2016. Április 29. 21:34
A hirdetéseket az Adok-Veszek-Cserélek rovatba tegyétek!

Üdv: Bicska
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Május 13. 22:25
QUQURIQ !!!

Az anyák elvétele a legjobb biológiai védekezés, 100 %
Vegyszermentes, nem szennyezi sem a méhészt, sem a méheket.
Nincs fiasítás ahová visszamennének az atkák!
Ez az igazi záró kezelés...
Innentől kellene indítani az atka küzdelmünket...
A meleg telek alkalmatlanok a záró kezelésre. Csak kezelgetésnek jó!
Szerintem elképednénk, ha most a méhekről is és a fiasításból is kikerülnének az atkák!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Május 15. 09:23
Nyitót fias csapda lép  ,fiasitás mentes családoknál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Május 15. 09:34
QUQURIQ !!!

"Nyitót fias csapda lép  ,fiasitás mentes családoknál".

Nincsen rá szükség, mert 3 nap után, ha nincs fias nem tud az atka bemenni tápanyagot magához venni, és szaporodni!
Talán ez az atka leggyengébb pontja amit maximálisan ki kellene használnunk!
Ha így védekezne mindenki, minimálisan kellene csak az atka ellen küzdenünk, nem tudom, hogy mit szólnának a vegyszert forgalmazók!
Vajon, mibe kötnének bele?

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Május 15. 10:17
3 nap szerintem kevés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Május 15. 10:22
3 nap szerintem kevés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Május 15. 11:12
QUQURIQ !!!

Ez több helyen is le lett írva, a szak állatorvosaink is ezt mondják.

Kiskakas

ui. de lehetnek vegetáriánus atkák is...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Május 15. 11:51
Télen nem volt ,40nap  fiasitás mentes állapot.Hegedüs doki mondta kb 30 nap  akkor enyi ídő után mért nem oldodot meg atka probléma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Május 15. 12:04
QUQURIQ !!!

Sajnos ez a baj a "mai" telekben!
Nincsen tél, nem állnak le az anyák a fiasítással, pláne ott nem, ahol még agyon is "unszolják"...
Így az atkáknak szabad a "pálya"... :'(

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Május 15. 12:15
Télen a francia méhészek felviszik   ,a hegyek be a családokatigy hoznak létre fiasitás mentes állapotott, mesterségesen nem lehetne ezt létrehozni  nálunk pl.hütü konténerbe ? De lehet baromságot irok .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2016. Május 15. 14:43
A 2016-os méhész újság februári számában volt egy cikk, ahol leírta a kolléga: októberben zárkázza az anyát (úgy emlékszem 20 napig). Az állomány egy részénél, 50 családnál próbálta ki. Utána egy zárókezelés oxálsavval. Ha el is kezdenek petézni újra az anyák, azt már egy lekezelt állomány mellett teszik. Azt írta jól működött a módszer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Május 15. 15:05
Nekem az a véleményem, hogy két zárókezeléssel egész jól kordában lehetne tartani az atkapopulációt!
Egyiket akác utánra kell tervezni(maradék fias elvételével) a másikat meg napra végén közvetlen, akár kivillázással. Méz kieséssel nem járna.  Ebben az időszakban a legkevesebb a fiasítás.
Oxál csorgatással vagy szublimálással.
Ezután már csak kontroll füstölés Októberig.
Szerintetek?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. Május 15. 20:26
sztyopa ! Szerintem  nem  figyeltél, legalább 60. nap kell hogy az áttelelő atka steril legyen, ha érted mire mondom  a sterilséget, ha nem akkor mindegy  nem jelent semmit.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Május 22. 13:42
"Egyiket akác utánra kell tervezni(maradék fias elvételével)"

Én anyakorlátozás nélkül termelek, így a tiszta akácméz előfeltétele a tisztító pergetés, majd az akácméz lepergetésekor is sok nyíltfias kárbavész. Ezt is megsínylik a családok, az akác után kell egy jó hónap hogy úgy ahogy helyrejöjjenek durván a napraforgóra. Már nem  fenttarható technológia a mai világban.
A méheket nem dísznek tartjuk hanem termelni, az akác után még nem ér véget a szezon. Szükség van a fiasításra a népre, és minéltöbbre. Ne gyengítsük őket mesterségesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Május 24. 13:07
Tisztelt méhészek!

Tejsav permetezés tapasztalattal rendelkező méhészek tanácsát kérem! Műraj és nyílt fiasítással rendelkező családokat kezelném. Kérdéseim: Nyílt fiasítást 45°-os szögből permetezzem? Anyát a kezelés alatt célszerű zárkázni (kevesebb sav érintkezés érdekében) ? Csatoltam a kezelés rövid leírását.

Köszönettel!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zombee - 2016. Május 24. 21:41
Az anyát nem kell féltened, a nyitott fiast igen, lehetőleg ne jusson a sejt aljára. Odafigyelve nem lesz gond. A spriccelőmmel 4 spricc/keret adja ki a 8 ml-t. A savak közül a leginkább méhkimélő, cserébe a legkevésbé hatékony..
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Május 26. 09:43
Kicsit másképp: 1 héten belül Műraj és nyílt fiasítással rendelkező családjaimat kezelem atka ellen. Ehhez keresek megfelelő szert. Nem szívesen gyújtanám rájuk az amitrázos lapot. Oxálsav permetezéssel? mennyire kell féltenem az anyákat?  3%-os oldattal? persze nyílt fiasítás 45°-os szögben. Köszönettel!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2016. Május 26. 11:00
30*40!
Télen tejsavval locsoltam őket többször. 8%- os oldatot használtam, mert nem találtam adatot az ismétlés mértékére. Ezért vittem lejjebb a töménységet. Potyog tőle az atka. Összehasonlító elemzésre (más szerekhez képest) nem vállalkozom. Úgy vettem észre, ahogy csökkent a fiasítás mennyisége, úgy a tejsavas locsolás is egyre hatékonyabb lett. 70-80 millilitert locsolok egyszerre 2 literes permetezővel. (Most vettem egy 5 litereset, mert tovább próbálkozom a módszerrel. Ugyanúgy locsolom a léputcák közé, mint az oxálsavat. Annyi különbséggel, hogy az oxál esetében injekcióval locsolok, ott kimérem az 50 millit.) Úgy látom csorgatással a locsolás nem károsítja a nyílt fiast. A keretes permetezés oldalirányból már károsítja. Ezt is próbáltam néhányszor. Mivel a téli, fölülről való csorgatás után az atkaszámolás jó eredményt adott, ezért én maradtam a csorgatásnál. Permetezővel csorgatva kis sugárral ki lehet tapasztalni az 50- 80 milliliteres adagot. Így elég gyors a munka. Csak 19 törzscsaládom van, meg most 20 szaporítás, nekem megfelelő a sebesség.
Télen fiasítás elvétellel kombinálva fogom megpróbálni.
Akácig 4 esetben csorgattam tejsavval heti rendszerességgel. Most még nem számoltam atkát, egyelőre gyérítésről van szó.
A szaporítmányok atka elleni kezelésére fiasítás mentes állapotban szerintem kiválóan alkalmas a tejsavas csorgatás.
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Május 26. 12:57
30*40!
Ha annyira atkairtással szeretnél foglalkozni, ajánlok egy "csoda" szert!
Beevital hive clean. Volt olyan méhész aki azt mondta, annyira nem ártalmas az emberi szervezetre a lötty, hogy meg is lehet inni(többször is ismételhető a csorgatás) :) ;D 
Jó védekezést.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Május 26. 18:18
Ata 67! Ha jól irtottál atkát az előző évben, akácig semmi szükség az atkairtásra, pontosabban majd akác után kell gyérítést végezni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2016. Május 26. 19:16
Köszönöm Robotur!
Igen, hallottam ezt a véleményt. Szerintem "irtó jó voltam" az előző évben.  :)
 Bioméhesztől vettem ezt a módszert, és a zöldön is olvastam olyan érvelést, miszerint a rendszeres gyérítés gátolja az atka felszaporodását. Igazából ez lenne a célom. Arról télen meggyőződtem, hogy pusztítja a fiasításon kívül lévő atkát. A fiasban lévőt meg semmi nem öli, csak álítólag a hangyasav, de csak valami brutális töménységben. Mellékhatásként minden fém alkatrészt szétmar.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Május 26. 19:42
Amit Robotur írt az nem vélemény, hanem tény..
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Június 10. 20:16
QUQURIQ !!!

Tegnapelőtt csináltam meg a záró kezelést!
Az akác előtt meganyátlanított családoknál az utolsó herék is kikeltek, így minden atka a méheken volt.
Először szublimoxal akartam lekezelni, de most az "ütősebb" amitráz mellett döntöttem, egy ködölés erejéig.
Eredmény: voltak családok ahol minimális atka hullott, a legtöbb, ami megdöbbentett, 250 atkát számoltam!!!
                   Mennyi lett volna őszre???
Ezután oxálsav szubilmálással és tejsavval felváltva gyérítem az újból felgyülemleni készülő atkákat.
Augusztus elején még egy Bee-Vitalos kezelés is be van ütemezve.
Cél: az atka alacsony szinten tartása!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Június 10. 22:31
Én a családok egy részét már kétszer szublimáltam oxálsavval, de alig hull atka. Leporoljuk mi is a nagyágyút, elő az amitrázt lássuk mennyi az annyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: crx7 - 2016. Június 11. 11:16
Én ma hajnalban ködöltem amitrázzal... az egyik méhész tanácsadóm szerint viszont ezt ismételjem meg még legalább 3x 3 naponta!!! (????)
Nem tudom, hogy tartsam-e be azt a tanácsot....
Mi a véleményetek?

Plusz még azt is tanácsolta, hogy mindig csukjam be őket egy fél órára a ködölés után! (??)



 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Firgabá - 2016. Június 11. 21:43
Én biztos nem tennék még ilyet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: daoli76 - 2016. Június 12. 10:24
furetónál nem kell de a janovics  (hajszáritos) félénél igen
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Június 12. 16:45
Daoli76! Ezt melyik hozzászólásra írod? Ha a furettósra akkor szerintem tévedsz. Az eszköz ugyanazt a hatóanyagot juttatja be mint a furi, elvileg hasonló mennyiségben mindössze más módszerrel. A kezelések időben való elhelyezése között nem kellene különbségnek lenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Június 13. 07:14
Furettónál ne csukbe őket! A többi betertandó!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Anubisz - 2016. Június 13. 10:06
vettem egy "Domán-féle" ködölőt
mit javasoltok, mennyiszer kezeljem most a családokat amitrázzal?
van alsó és felső kijárós kaptáram, a felső kijárósnál mennyire jelent problémát, ha ott közvetlenül kapják a szert a méhek? sok lesz az elhullás? ki mit tapasztalt?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Június 13. 11:20
Anubisz!
Teljes kelési ciklust átfogó kezelés kell!
Tehát 24 napos!
Természetesen ebben az időszakban nem vehetsz el semmilyen méhészeti terméket a méhcsaládoktól.
Nincs virágporszedés, és pergetés, de ezt gondolom egyértelmű.
Az alsó kijárós befúvást javasolom, mivel ekkor a keretek alá áramlik be a füst, nem közvetlenül éri a méheket.
Ha a középkijárón nyomatod, még anyaveszteséggel is számolhatsz (kipróbáltam), ha éppen abban a léputcában tartózkodik a mama.
A méheknek sem tesz túl jót, mert a kiáramló füst (gáz), forró és megperzseli a méheket.
Gázálarc, és minimum 10 perc kijáró bezárása, ha jó eredményt akarsz elérni.
Erről megoszlanak a vélemények.
Én eddig nyitott kijárónál kezeltem, de Dr.Hegedűs Dénes a kijárók rövid ideig való bezárását javasolta.
Hajnalban védekezz, és vigyázz mert jön a kánikula.
Este 25 fok fölött komoly kárt okozhatsz.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Június 13. 11:46
A kezelések száma most attól függ, hogy mi fér bele a következő hordásig termelésig. Ezért és  mivel most csak ritkítunk, nem lehet teljes ciklus átfogására törekedni A felső kijáró eléggé szerencsétlen ködölés szempontjából, mi az a Domán féle ködölő? Furettó elvén működik? Ha igen, akkor a felső kijáró esetében, lehet méhpusztulás, anya pusztulás, berobbanás. A ködöt is hamarabb vissza ventillálják a méhek, szerintem kevésbé tud mindenhová hatásosan eljutni. Furettóhoz én úgy oldottam meg hogy a kaptár hátulján a fenékhez közel fúrtam egy 7 mm-es furatot, ezt le lehet zárni egyszerűen beletekersz egy rövid M 8-as csavart például 16 mm hosszút. Nem kell teljesen csak annyira biztonságosan megáljon a helyén. Ezen a furaton keresztül, nem lesz berobbanás sem. A bezárásról tényleg eltérőek a vélemények, lehet hogy hatásosabb picivel, de a méheknek streszt jelent, a méhésznek meg sz.rakodást, egyik sem célunk. A 10 perces bezárás is bajos, 2-3 családnál nem, de onnan tovább? Szóval ez lesz a töbszöröse is a valóságban, még akkor is ha szakaszoljuk az állományt. A furettózás gyorsasága veszne el, nem kell felső kijáróba furettózni és nincs probléma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Anubisz - 2016. Június 13. 12:36
ilyen
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Június 13. 13:15
Roboturral most nem étek egyet.
A Méhészklub egyébként sem arról szól, hogy mindenben egyet kell értenünk.
Az atka elleni védekezést az akác pergetés után kellett elkezdeni!
Nincs mese, ha nem fogjuk át az egész kelési időszakot akkor valóban csak gyérítésről beszélhetünk.
Többen abba a hibába esnek, hogy néhány füstölés után kijelentik, hogy nincs atkám, és abbahagyják.
Ekkor szokott lenni a meglepetés, hogy most meg honnan lett ennyi, meg megfertőződtem a szomszéd hanyag méhésztől.
Az okokat mindig könnyebb másra fogni.
Az atkával nem érdemes szórakozni, precízen kell a kezeléseket végrehajtani.
Nincs nyaralás, meg majd megcsinálom később!
Az atka minden lazaságot megtorol.
Napraforgó végén meg jöhet a sírás.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: daoli76 - 2016. Június 13. 13:50
mi nem szoktunk akác után atkát gyériteni, megvárjuk a napra végét .    herefias kivillázásával figyeljük az atkaszámot csak ha muszály akkor kezelünk. tavaly gyulán Toth Péter az előadásában is azt mondta hogy egy jó időben elvégzett  zárokezeléssel "lenullázott"atkapopuláció juliusig "nem tesz kárt  a méhcsaládba" .de a napra után azonnal   gyériteni kell  ill az öszi gyéritésre is figyelni kell .           a készülékek használatánál ő mondta hogy a furetozásnál nem kell zárni.                                                   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2016. Június 13. 13:58
Attila!
Van olyan módszered atka ellen amit hordásban is lehet használni? (eredményesen) Mert ha nincs akkor marad a napraforgó végi kezelés.  Esetleg BVHC -vel lehetne csurgatni, de nincs tapasztalatom vele. Valaki próbálta nyáron?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Június 13. 14:23
Én minden évben akác után BVHC-vel csorgatom le a méheket. Azért ezzel, mert idén még szeretnék enni az ezután készült mézből.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Június 13. 14:24
Attila!

Nem cáfolom állításod, igaz. De a termeléssel is össze kell egyeztetni a az atkairtást, pontosabban termelésben nem lehet furettózni. Akác után nincs 5x vagy 6x3 nap hogy egy komplett  ciklust megcsináljunk. Sőt akác után semmi, mert kezdte a gyalogakác, és ezüstfűz még a múlt héten sikerült lepergetnem. Jelenleg a hárs és a dohányfa virágzik, de ezekből kevés van, még a napi fogyasztásuk sem fedezi, ezért nállam most fog sorrakerülni a furettózás. Az hogy hányszor, az majd a napraforgó virágzás kezdetétől függ. De 3 az biztos belefér. Végre a tavaszon nállunk, először van jelentősebb csapadék, tegnap ez 20 mm volt (ennyi bőven elég hogy időlegesen járhatalanná tegye a földutakat) A napraforgónak viszont jót tett, tesz mert jelenleg is esik. A meleg visszatértével valószínűleg erőteljesen megindul majd a fejlődése. Pénteken határszemléztem, de valószínű hogy van még szűk 2 hét. Nyaralni csak akkor szoktunk elmenni, amikor a napraforgó méz már a hordóban van, és ezerrel süt a nap  :) mert csak akkor esik jól a csapolt barnasör a Balaton partján :) De addig még, sok méhészeti teendő van. Egyébként én is tudom hogy fontos az akác utáni gyérítés, és a lehetőségeimhez képest így is cselekszem. Szerencsére most nem tapasztalok krízis helyzetet, de .. jobb óvatosnak lenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Június 19. 20:24
kérés,
ha valaki emlékszik, hogy volt itt egy kolega kb. egy éve szépen leírta, milyen légzésvédő kell füstöléshez...
úgy emlékszem ebben a topicban volt, keresem de nem találom,
köszönöm
üdv: Kevanaar
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Június 19. 21:58
kössz mindenki, :) , de megvan
ha esetleg érdekel valakit rajtam kívül az egészsége, annak ajánlom Axoa kimerítő írását,
illetve akinek még nincs,
2015. Augusztus 19. 15:01,   
2015. Augusztus 17. 19:38
megtaláljátok ebben a témában,
meg is rendelem,
üdv:
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kapat - 2016. Június 21. 07:03
Itt lehet válogatni:

http://nesler.superwebaruhaz.hu/category/60222

Szerintem korrekt!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2016. Június 30. 15:53
Sziasztok!
Mitac beszerezhetőségében tudna valaki segíteni ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Június 30. 16:51
Mitak már nincs forgalomban. Taktik lehet kapni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Július 11. 23:28
Ebben az évben már volt két oxálsavas csurgatásos atkairtásom. Egyszer akác után rögtön, egy most vasárnap. A méhcsaládok szépek, nyugodtak és erősek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: garyballdy - 2016. Július 19. 19:11
http://www.welt.de/vermischtes/article157141118/Imker-schicken-Bienen-in-die-Sauna.html

A németek 39°C szaunával kezelik kétszer évente az atkák ellen a méheket!

Üdv. :
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Július 28. 17:13
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy Tac-Tic+étolaj papírcsíkon fészek felett kereteken elhelyezve, van annyira hatékony "mint belógatással"?
Idő takarékosság szempontjából kérdezem!?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Július 28. 17:36
A felesnél hatékony, mivel ott általában két fiókon van a fészek, a kettő közé berakod és jó.
A hunornál meg a nagybocinál be kell lógatni.
A lényeg hogy minél többen találkozzanak vele.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Július 29. 08:26
Köszi a választ Robi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Július 30. 19:58
Tudja valaki, hogy azt a bizonyos szerbiai amitráz tartalmú szert hol lehet megvenni Szabadkán? Ahol esetleg még magyarul beszélnek. Egyszer a méhészvásárban láttam, de az majd októberben lesz, az meg már késő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Július 31. 23:19
Múlt hét hétfőn tettem be a vazalines műanyaglapokat a méhcsaládok alá. Szerdám néztem és csak 1-3 atkát találtam a vazelinbe ragadva. Holnap fogom kivenni és ellenőrizni a természetes atkahullást.

Kezeltem a méheket varroa atka ellen oxálsavval akác után, majd július elején és fogom kezelni a jövő héten ismét.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 03. 17:45
Augusztus 1-én kivettük a vazelines lapokat a méhcsaládok alól és megszámoltuk a természetes atkahullást: minden család egyformán fertőzött volt és 20-30 atka hullott le. A vazelines lapokat kicseréltük, az oxálsavas atkairtást megcsináltuk és jövő hét hétfőjén ellenőrizzük, hogy mennyi atkát öl meg az oxálsav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 03. 18:05
Api ox vagy más oxálsavas készitményel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 03. 18:52
Az apiox receptje szerintivel kezelem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Augusztus 04. 15:43
Tisztelt Méhésztársak! :)

Mite-Gun2 készülékkel kapcsolatban kinek milyen tapasztalata van?  ::)Hétvégén kezdem a szublimálást 7-8 naponta 3x. Majd ?szeptember? végén 2x-3x, végül novemberen Api Ox csurgatás. Jövő tavasszal repcevirágzás előtt, és akác után is gyérítenék. Környezetemben mindenki amitráz hatóanyagú szert használ, így marad a bioméhészetekbe telefonálás, szombati méhészvásárban informálódás.  ???
Kérem ebben a témában tapasztalt méhészek véleményét milyen hatásfokkal lehet gyérítni a készülékkel? Mi módon hat a betelelni készülő családra az augusztusi 3x, illetve ?szeptember-októberben? 3x majd novemberi zárókezlés? Végül a tavaszi szublimálás mennyire zavarja meg a család fejlődését? A teljes védőfelszerelést már beszereztem.

Köszönettel!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Augusztus 05. 07:11
Ha oxálsavval szublimálsz, akkor zárónak más hatóanyagú szert használj. Érdemes rotálni is. A záró időpontja pedig karácsony körül van manapság...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2016. Augusztus 05. 11:51
T 30x40
Ha jól értem 9x akarsz szublimálni oxálsavval (de ha hatszor akkor is igaz amit írtam)és záróként Api ox csorgatás. Javaslom olvass utána, illetve úgy tudom van eladó családja Kíváncsi11-nek illetve nekem is. Tavasszal majd jelentkezel, ha nem olvasol utána. Érdemes Német Zoltán Méhésztársunk ezzel kapcsolatos (méhész újságban) írását értékelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Augusztus 05. 14:13
Kedves bekesm!

Nincs nagy állományom, de tavasszal pár családtól megválnék ha érdekel az egységes technológiája. Kíváncsi11 is tehet minden 100. közé 1-1 egységest, fő a változatosság :)

Nincs tapasztalatom, hangosan gondolkoztam. Nem szeretnék túlkezelni. Melyik számban találom Német Zoltán írásait?

Kedves szeremej!

Rotáláson mit értesz? Oxal szublimálás majd oxal csurgatás kárt tesz az anyákban? Idén csak szerves savakkal védekezem.

Köszönöm az eddigi válaszokat!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Augusztus 05. 21:03
Rotáláson a különböző hatóanyagú szerek váltogatását értem. Pl. Amitráz és oxálsav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Augusztus 06. 09:19
Üdvözöllek 30x40!
 Tégy meg egy szivességet magadnak és a méheidnek! Figyeld az atkahullást, majd mikor azt gondolod hogy most már jó vagy furettózd le őket és számolj utána is atkát. Csak zárójelben kérlek meg hogy oszd meg a tapasztalataidat velünk, mindenki beljebb lenne vele. Ha az amitráz már nem hoz akkor megnyugodhatsz hogy jól szublimáltál, ha hoz akkor tanul belőle az ember.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 06. 17:42
Varatraz mia véleményetek ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: tsá - 2016. Augusztus 07. 10:27
Méhésztársak!

Valahol olvastam a porcukros atka mennyiség ellenőrzésről, de nem emlékszem hogy hol, ha valakinek meglenne és elküldené, nagyon megköszönném.
Az a szitú, hogy "csak" 2-3, egynél tíz atka hullt az első mitakos füstölésre, második alkalommal kölcsönkért taktira váltottam (nehogy hatástalan szerrel nyomassam), ugyan úgy csak néhány potyogott, "borzasztó" persze az lenne a tuti ha tényleg csak ennyi atkám lenne, de mi van ha van egy csomó (mint tavaly, de akkor potyogott rendesen, de az egy külön rémtörténet) csak nem potyog. Na akkor lenne csak nemulass -tavasszal.
Ma este csinálok kínomban egy oxálsavas locsolást 10 kiválasztott családnál.
Tavasszal nem nagyon volt atkám, mivel beküldtem az intézetbe egy csomó bogarat, mert iszonyú sok mászkált,(hipp hopp egy fiókkal kevesebb bogaram lett akácra :( kétségbe is voltam esve rendesen) és megvizsgálták atkára is, s atkát nem találtak, viszont súlyos nosema fertőzést állapítottak meg. Akác utánra simán elmúlt a mászkálás, de finoman fogalmazva nem duzzadtak az erőtől a családok. Szorgalmasan tördeltem a herefiast (egyébként abban sem nagyon találtam atkát, s azt gondoltam, ennek a technológiának sincs sok  értelme) meg minden kaptárbontáskor locsoltam NAF -al, napraforgó előtt 3 héttel betettem egy mitakos rajzlapot, de nem láttam értelmét a folytatásnak mert az állományom 70% nak hig alja van és az erősebbek egy nap alatt eltüntették, azaz szétrágták, s így kihullott a kaptárból.
Azért aggódok egy kicsit, mert a környékről 30-50, több száz hullásról hallok.


Szép napot!
tsá
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 07. 10:43
Porcukor teszt mézes üveg vagy befötes üveg aminek a teteje csavaros  a tetöt szögel belüröl kikel lyukasztani  bentröl kifele  malyd az üvegbe méheket teszünk , majd porcukrot rájuk  rá  a tetöt és párszor meg kell rázni  majd egy fehér papira önteni .
De én fedelezö vilával szoktam fedet fiast is meg nézni több hejen  is  porcukor száraz legyen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 08. 00:31
Az egy héttel ezelőtt elvégzett oxálsavas csurgatás eredményes volt. Ma ellenőriztem, hogy egy hét alatt a vazelines lapokra mennyi halott atka gyűlt össze: 10-200 db atka/méhcsalád. Anyák mind élnek és terjesztik ki a fiasítást a serkentés hatására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Augusztus 08. 15:42
Varatraz mia véleményetek ?

Viszi az atkát. 18-20 keretes fekvő kaptárban jelenleg 15-16 keretre vannak szűkítve a méhek, a fiasítás átlag 6 kereten. Három naponta füstölök, összesen hat alkalommal. Az adag négy csepp/család a saját pipettájával. Eddig két kezelésen vagyok túl. A legkevesebb lehulló atka eddig 32 volt, a legtöbb 185.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 09. 22:11
Ma az atka volt a sláger.
Akkor kezdem.
Felhívott egy méhésztársnő, hogy "pödörödött szárny vírusban" szenved az állományuk.
Kérdezem mit tapasztalt?
Hát rengeteg csonka szárnyú méh mászkál a kaptárak előtt, de van amelyiknek szárnya sincs.
Azt kérdeztem tőle, ezeknél, hogy látod a "pödöröttséget"?
Na üsse kő, elmentem az asszonyka méhészetébe.
Valóban szörnyű látvány fogadott.
Kértem gyújtson füstölőt, és hozzon egy fedelező villát.
Igazából nem is kellett hozzá, mert a lépeken szaladgáltak az atkák.
Ezt tudtam anélkül is, hogy kimentem volna.
Szerintem ebből a méhészetből nem sok fog betelelni.
Ma este hívott egy másik méhész, hasonló szaktudással.
Eltűnnek a méhei, mi ez?
Kérdeztem tőle mikor védekeztél atka ellen?
Most akartam.
Így már nem is kell.
Sajnálom a környékbeli méhészeket, holnap riadóztatom őket, de szerintem tudják már a problémát.
A harmadik hívásom sem volt gyenge.
Hány milliliter petróleumot tegyen a (kakukkos órahang fordítva) nevű szerbe?
Mondom neki, hogy valami rossz recept van a kezében, mert a petróba kell kevéske a szerből.
Ja, akkor ezt csesztem el, mert kimásztak a családok.
Hajrá magyar méhészek!
Itt tartunk, és ez egy nap csemegéje csupán.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Augusztus 09. 22:36
Ilyen helyen jártam én is a napra elején, nem tudtam hogy :'(-ak vagy :)-ssek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 09. 22:39
Dwv virusok szaporodnak atkában ezért átvihetik a egéséges  fiasitásra is  .A Dwv  az első virus volt amelyet herék  spermájából is sikerült  azonositani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Augusztus 10. 21:27
Egy kis olvasnivaló a témához:

Nem "vegzálásnak" szánom, de magyar nyelven aránylag kevés a tudományos igényű cikk... 


http://www.beeculture.com/catch-the-buzz-varroa-honey-bees-and-deformed-wing-virus-a-parasite-pathogen-partnership/

Az eredeti cikk:
http://www.pnas.org/content/113/12/3203.full

http://www.exeter.ac.uk/news/featurednews/title_494890_en.html
https://www.sciencedaily.com/releases/2016/02/160204150617.htm

"Bulváros" már alkalmasint magyarul is található, de azzal meg úgy vagyok, hogy nem szívesen idézem, nehogy Geddekasunk vegzálásnak vegye a cikk hangzatos címét: az emberek, a méhészek okozhatják leginkább a méhek kihalását...
http://www.origo.hu/tudomany/20160205-mehek-mehpopulacio-hazimeh-deformaltszarny-virus-dwv-varroa-atka-varroatozis.html

No, de az legalább kiderült, hogy talán nem csak a neonikotinoidok és a mezőgazdasági kemizálás az egyedüli felelősök a méhek pusztulásáért. Lassan ideje lesz paradigmát váltani, s komplexen kezelni a méhek egészségügyi problémáit, nem csak egy-egy kiragadott momentum mentén kifelé támadni. Ahogy elnézem, s ahogy Nagyernyei klubvezető is kihangsúlyozta, a problémák között bőven van mit keresgélni a méhésznek a saját háza táján is.

S ami a legkínosabb: gyakorlatilag a méhészek okozhatják sok vadonélő beporzó kipusztulását is. A DWV-t már poszméheken is megtalálták, de a kutatók biztosan állítják, hogy a globális terjedésért a méhek kereskedelme, azaz a méhész a felelős.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 11. 01:42
Egy mikulás bácsi kertésznek (Tomipapa) a méhészek beszélgetése nem igazán érthető, ezért nem jön rá, hogy a méhészek pontosan tudják, hogy a méhek nem örökéletűek, tehát meghalnak. Meghalhatnak természetes halállal, betegség miatt és mérgezés miatt. A mérgezések közül egyik változat a neonikotinoidos mérgezés.

Ha meg nincs tisztába szerencsétlenségére. hogy a méhészek mit tudnak és mit nem tudnak, akkor meg mi a jó fenének kotyog bele olyanba, amihez halevány fingja nincsen, hiszen nem méhész. Mi se próbáljuk megmagyarázni a különböző gombabetegségek okait a fóliasátorban. Jobb lenne ha ő se szólna bele a mi dolgunkba tisztelt moderátorok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 11. 07:38
Geddekas!
Lousicide a bukott OMME vezetők szócsöve.
Ennyire okos nem lehet egy ember, hogy minden témakörben, szakmapolitikában és a szakmában is csúcs okosságokat kreáljon.
Természetesen tanulni mindenkitől jó, viszont írásaiból tükröződik a rosszindulat, hogy csókosai nehezen tűrik
a buktát.
Tehát Tomipapa az OMME leváltott vezetőinek hangja.
Ebből leszűrhető az elkeseredettségük.
Sok megszívlelendő dolgot ír, ha nem ragadtatja el magát.
Az atkakérdésben is olvastam már tőle hasznos dolgot.
Most azért úgy veszem észre gondolatai egyre szelídebbek, lassan a paradigmaváltás őt is megérinti.

Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Texas Ranger - 2016. Augusztus 11. 09:12
 ;D

Azért kérdezz utána, mert nem mindenkit ért utol a változás utáni vágy......

Van amelyik meg kifejezetten menekül előle.  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Augusztus 17. 20:12
Egy kis szakma a sok civakodásra. Tavasszal nem védekeztem atka ellen, akác után szublimáltam oxálsavat. Ekkor atka szinte nem is hullott. Most furettóklón-taktikkal fújások után 5-50 atka. Az átlag 20 lehet, a legtöbb amit láttam az 50 körüli, néhány családnál. Nálam ez van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2016. Augusztus 18. 08:52
http://www.immelieb.de/?page_id=1668
Ismét csak németül.
"Méh szaunát" alkalmaztak kora tavasszal kétszer.Lényegében nem nagyon vannak kibékülve az eredménnyel...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nomader - 2016. Augusztus 20. 08:41
Tisztelt Kollégák!

Alsó röpnyílású NB kaptáraknál szerintetek honnan célszerűbb füstölni? Fölülről vagy esetleg a röpnyíláson keresztül?

Nem eget rengető kérdés, csináltam már mindkettőt, csak érdeklődnék, hogy másnak milyen tapasztalata van ezen a téren.

Üdv:
Tibi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Augusztus 21. 10:38
nem eget rengető kérdésedre kérdéssel felelek,
ha csináltad mindkettőt, akkor melyik volt számodra a célszerűbb?    ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 21. 10:44
A legg hatékonyabat !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 21. 20:55
Sziasztok!
Néhány apró javaslatom van a "Furetto" elven működő füstölők(ködölők) karbantartásához.
A szerb ködölő hibáiról, amik simán orvosolhatók, már írtam.
Az elejéről le kell venni a fojtást, mert károsodnak a méhek, valamint az égéstermék (szutyok) könnyebben felrakódik a spirálban, de ez a Furettora is igaz.
Emiatt a kezelések után át kell öblíteni a készüléket.
Erre megfelel az étolaj, vagy műszerolaj.
Előtte sima vízzel nem árt átmosni, esetleg egy kis mosogató szert is tehettek bele.
Ha nem tisztítjátok ki a csőspirál belsejét, hamar eldugul és a csere költséges.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Augusztus 21. 21:33
Attila! Szerintem az étolaj nem felel meg a célra. Szerintem ragacsos trutyit hagy hátra amit aztán még nyílt helyről is elég levakarni. Régen nagyapám kente napraolajjal a menetfúrót, menetmetszőt. Hogy miért ezzel máig nem tudom, innen az emlék.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Augusztus 21. 21:45
Hát mert ez volt a "tanyába" :), a kocsikeréknek meg "desznyó zsír".
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Augusztus 21. 22:07
Valószínű hozzájárultak az kenő anyagválasztáshoz az anyagiak is.  :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 22. 01:19
Jó északát azt szeretném meg kérdezni hogy vat -1 hideg ködölöt ki használ  vagy mi a véleményetek ..t ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Augusztus 22. 01:38
Furetonál menyire káros méhekre pl hogy gázlángal van melegitve ? bevit anyag .  azért kérdezem a vat-1 készüléket .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Augusztus 22. 08:16
Kamikaze!
Jó az étolaj!
De!
Vissza kell hűlnie a csőspirálnak, mert különben odakozmál az olaj, és akkor igazad van.
Azért írtam, hogy előtte sima vízzel nem árt átmosni, ez egyben lehűti a csövet is.
Egy ilyen apróságról, hogy mennyit lehet csevegni.....
Hidd el jó az étolaj.
Ja és az sem árt, ha dugattyú is kap belőle egy kicsit, mert sokan panaszkodnak, hogy szorul, nehéz megnyomni.
Kenés nélkül szárazon nyomni?
Üdv:
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 22. 12:03
Sztyopa!

Vigyázz a VAT1 készülékkel! 5 mikron és az alatti cseppméretet produkál, ami az emberi tüdő léghólyagjaiba akadálytalanul bejut. Ha ezt a készüléket használod, akkor használd az egészségügyi gázmesterek által is használt gázálarcokat és betéteket, azok valamennyire védenek meg a mérgezéstől. Egy életed van, ne tedd tönkre már az elején. Ne vedd meg a masinát, és kerüld el helyet is, ahol használják. Én vezettem egészségügyi gázmester csapatot a 80-as évek végén, és ők tudták mi a teendő, meg mi a veszély, mégis az akkori embereim többsége már nem él.

A furettó se egy életbiztosítás (azt se vagyok hajlandó használni), de a VAT1 nem más, mint maga a halál, ha nem tartod be a munkaegészségügyi szabályokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. Augusztus 24. 20:15
nagyapám 88 éves nem kevés amitrázt nyelt mégis köszöni szépen jól van ...Én azért használok maszkot ...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Augusztus 27. 11:42
nomader kérdezte, hogy alsó kijárós kaptárak esetében hogyan furettózzon. Szerintem ez a legkedvezőbb helyzet, egyszerűen csak be kell nyomni a kijárón, nincs visszaégés, berobbanás veszély mint a felső kijárók esetén. A köd is jobban szét tud terjdni a kaptárban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Augusztus 30. 21:35
A köd is jobban szét tud terjdni a viaszban. De finom :P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 02. 20:19
Tisztelt Méhészklub olvasók!
Többen panaszkodtak a napokban, hogy az esti "Furettózás" után, másnap a kelleténél több méhhulla volt a kaptárak előtt.
Évek óta írom és mondom, hogy véleményem szerint akkor érdemes füstölni amikor a méhmozgás megindul.
Ezt órára megmondani nem lehet, mert egy enyhe nyári éjszaka után már hajnali 4 óra fél öt fele mozognak a méhek.
Tehát a hőmérséklet perdöntő.
10 fok alatt nem mozognak a méhek, és füstölni is TILOS!
Tehát akkor mi a gond az esti füstöléssel?
Egyszerűnek tűnik a válasz.
Amikor a tisztelt méhésztárs sötétedés után megkezdte a füstölést, ideális volt a hőmérséklet erre.
Igen ám, de most a napokban nagyon gyorsan csökkent a hőmérséklet sötétedés után, és a hajnalok kifejezetten frissek voltak.
A megfüstölt méhcsalád felbolydul (különösen akkor ha még a kijárót is bezárják) és amíg a füstöt ki nem tudják szellőztetni, nyugtalanok, viszont a levegő egyre hűl.
Nem kívánom tovább ragozni ezt a szindrómát ami lejátszódik a kaptárban, de a nozema melegágya is az esti füstölés, mivel utána nem tudnak kirepülni.
A fűben csomókban, vagy a kaptárak körül ledermedve elvesznek.
Ha az éjszaka enyhe marad, akár meg is úszhatjuk maroknyi méhhulla nélkül is.
A másnapi séta a fűben, az atkaszívott méhek haláltusája.
Gyakorlatilag őket is megmérgeztük az amitrázzal, mert az atka által okozott nyílt seben keresztül a hatóanyag bejutott a méhek vérébe.
Ezt valamikor így tanultam, de ha olvassa írásomat egy szakember, és nem így van, javítson ki.
Az "atkarágott" méhek egyébként a méhvírusok hordozói is.
Ne sajnálkozzunk, hogy elvesznek.
Viszik magukkal a betegséget is, és legalább az egészségesek maradnak a kolóniában.
Sokan panaszkodnak, hogy sok az atka.
Védekezzetek, amíg nem késő.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 02. 23:24
Aki még ebből sem ért, annál tényleg hiányzik egy-két küllő, adja el a méheit.
Ugyanezzel találkoztam én is kollégáknál.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2016. Szeptember 04. 06:32
Első lendületből majdnem mondtam valamit,de inkább megpróbálom körbeírni.

Mit csinálnak szerinted a méhek a kaptárban Robi,amikor karácsonykor találsz érett epret,virágzik a rózsa,az emberek kabát nélkül rohangásznak a bejgliért?
Biztos lapoznak egyet a benti kis naptárukon,hordanak be egy kis vizet a karácsonyi nagytakarításhoz,gyűjtenek egy kis virágport dekorációnak,esetleg elzümmögnek egy karácsonyi dalocskát,majd még szorosabban összebújnak,mert hát mégiscsak a szeretet ünnepe van. ..Vagy esetleg körbelátogatják a szomszédságot,visznek ajándékot…bár ők „kapni”azért talán jobban szeretnek. Lehet hogy a vizet sem a nagytakarításhoz hordják olyan lelkesen…Lehet a virágpor se díszítéshez kell? :-[

A mélynyugalmi állapotot azért nem csak a nap állása befolyásolja,talán a külső körülmények is játszanak némi szerepet …Esetleg a kinti hőmérséklet?Vagy rosszul gondolom?
Nem azért kezelünk karácsonykor,mert nincs jobb dolgunk éppen,hanem mert általában akkor van olyan hőfok,ami ehhez szükséges.Ha nem akkor van olyan idő,akkor máskor csináljuk,ha akkor még nem látjuk értelmét,akkor később csináljuk.(Ehhez nem kell kaptárt bontani,nagyjából lehet sejteni,csak használni kell a szürkeállományt.)Nem mechanikusan,gondolkodás nélkül,hanem a körülmények figyelembevételével.
(Ráadásul ugye nem ugyanazzal a szerrel,amit nyár végén "orrba-szájba csapattunk" nekik.Tudod az atka is szereti a változatosságot.)  ;)
Ahol sok család van egy röpkörzetben,ott érhetik néha az embert kellemetlen meglepetések…

Zárókezeléshez szerény ismereteim szerint, nem kell a kereteket kivenni…piszok gyorsan,kevés zavarással meg lehet csinálni,feltéve,ha az ember nem bugyolálja be a kaptárt mindenféle vacakkal…Néha meglepő mennyiséget le tud hozni egy csurgatás.Tudom azért,mert nem csináltuk jól nyáron,és gőzünk sincs az egészről...hiába,nem lehet mindenki tökéletes. ;)

Szerinted a zárókezeléstől lesz náluk sok atka? :-\

Ja nekünk is meg lehet nézni az állományunkat,piszok sokat kell melózunk tavasszal a rajzásgátlással…biztos azért,mert olyan sz..ok.  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 04. 07:37
"Néha meglepő mennyiséget le tud hozni egy csurgatás."

Azt nem tudni hogy, mennyi nállad a "meglepő mennyiség" de ha egyezik az úgy általában a hétköznapi értelmezésével. Akkor az már karácsonykor, eső után köpönyeg, lenne.

Ha csak karácsonykor lenne alkalmas idő a csorgatásra, akkor az azt jelentené hogy kirepülésre alkalmas idő sem volt addig. Akkor honnan a jó fenéből lenne atkád, mint a saját beltenyészetedből. Ami maradt az utólsó kezelések alkalmával.
 
"nem csináltuk jól nyáron,és gőzünk sincs az egészről"

A nyár, és a karácsony között tudtommal, még ott az ősz is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2016. Szeptember 04. 08:55
Nyár,ősz,elég relatív fogalmak mostanában…Most például mi van? :-[
Napraforgó után egy sorozatfüst,aztán szünet,aztán még egy sorozat. Nem fogjuk még októberben is ész nélkül tolni nekik az amitrázt,ameddig potyog. (Többször hallottam ilyet is.) Azért a jóból is megárt a sok.
 Ha én olyan tuti szuper voltam,akkor már a 10 is meglepő nemde?

Valószínűleg nem fogalmaztam elég szabatosan.
Az alkalmas idő nem csak a hőfokot jelenti,hanem azt is, hogy feltételezhessem,hogy a családok nagyon nagy részénél,nincs már fiasítás. Merthogy ettől lenne záró a záró. (Ha jól rémlik, azért eltelik némi idő,ameddig az utolsó petéből is méhecske lesz.) Amikor még október végén is ott vigyorog az orruk előtt a mustár,meg a szebbnél szebb vadvirágok,akkor szerinted mikorra állnak le? Gyanús,hogy nem szeptemberben.

Nem az én feladatom,hogy meggyőzzelek bármiről is,ha neked jó úgy,ahogy csinálod,akkor nekem 8. De attól azért ki tudok akadni,ha csak azért leszóltok valakit,mert nem azt csinálja,amit ti már 100 éve ugyanúgy csináltok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2016. Szeptember 04. 09:37
Robotur!

Te szerencsés helyen méhészkedsz.
Becsüld meg!
Leírok egy példát Neked,nem azért,hogy "oktassalak",
-nem az én stílusom-egyszerűen csak ez így történt meg .
Megváltozott minden a méheink körül az utóbbi évtizedekben
ez a tény.
Októberi zárókezelést végeztünk évekig,amelyik családnál volt fias kivilláztuk
majd kezelés.Decemberben karácsony előtt jó idő volt,így aztán nem bírtam
magammal, így csináltam kontrollt ugyanazzal  a szerrel 20 családnál.
Több családnál is rengeteg atka 300-400-ak,egy családnál 800.
Amelyikeknél sok atka esett le azokat azonnal kinyitottam.Ezek mind októberben
kivillázott családok voltak-látszott a kereteken-,azaz sokáig fiasító
családok.
Kontroll kezelést csináltam másik szerrel,az előzőleg lehullottak
egy-öt százaléka potyogott,azaz jó volt az előző szer.
Jó idők voltak novemberben és decemberben és összeszedtek sok
atkát,mivel fisításuk nem volt-látszott a villázás helye-
nem nevelhették saját maguk meg az atkákat.
Mi lett volna a 800-as és a 300-400-ás családokból akác utánra?
Évek óta december végétől,január elejétől gyakorlatilag folyamatosan
fiasítanak a családok.Ha sok atkával indul neki a család az évnek
már akácon gyenge lesz ebből kifolyólag.
Figyelni,figyelni!

Csányi Antal





Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 04. 11:45
QUQURIQ!!!

Én az idén akác előtt elvettem az anyákat, és így mézeltettem. Régen is több éven keresztül mézeltettem így, bevált.
Akác utánig addig vártam, amíg az összes herefiasítás is kikel, így nem volt semmi fedett fias a kaptárban.  20 %  amitrázzal  (Mitac) végig kezeltem az állományt furettóval. A kontroll lapokon a legtöbb atka 500-550 körül volt.
Másnap elvándoroltam hársra. Ott két méhész volt elég közel hozzám, kb. 150 családdal.
A hárs nálunk az idén igen gyengén adott.  Arra viszont nagyon jó volt, hogy az állomány idei anyái remekül teljesíthessenek! Ennek arányában az atkák is gyorsan szaporodhattak!!!
Megmondom őszintén, hogy idáig nem nagyon hittem a „migráns” átfertőződésben, ilyen szinten.
Hárs után még lekezeltem az állományt tejsavval, Furettóban.
Majd napraforgó után amitrázos kezelésre 800-900 atka hullott.
A méhészek fejében amíg nem következik be a „paradigma váltás” addig mindig csak küszködni fogunk az atkákkal.
Nagyon arra kell összpontosítanunk, hogy egész szezonban, ember és méh barát szerekkel kezelhessük az atkákat.
Most érünk a végére a Csáki Tamás féle szerek kipróbálásának, (természetes illó olajak)-is vannak benne, aminek jó esélyeit látok.

Üdv. Kiskakas

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2016. Szeptember 04. 12:00
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 04. 12:50
QUQURIQ !!!

Az a Kiskakas, nem ez a Kakas!... ;)
Kiváncsi111
"Ha a kontroll lapokon 500 körüli atka volt, azt én nagyon soknak gondolom. Addig fújtam volna 3 naponként, amíg 10 alá nem megy a legatkásabbaknál".
Mivel nem volt semmi fias, így az egy ködölést is elégnek tartottam az összes atka leszedéséhez.
Szerintem az ilyen állapot az igazi záró kezelés.
Igazad van, a 800-900 atkaszám miatt engem is az infarktus kerülgetett (ha a kondér nem is végzett ki)!
Egy sorozat Mitacos kezelésen túl vagyok, Most jön a Bee-Vital, ellenőrzés, majd oxálsav szublimálás, folyamatos hetenkénti ellenőrzés, egészen az év végéig. Ha kell kezelek. Zárónak oxálsavas csurgatást ütemeztem be.

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2016. Szeptember 04. 12:54
Kiskakas!A tejsavas furettózásról tudsz mesélni egy kicsit bővebben?Tejsavat még nem használtunk,de már egy pár éve fenem rá a fogam. ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 04. 17:36
QUQURIQ !!!

lindzzy!

Én így alkalmazom a tejsavas kezelést.
Denaturált szesz mint vivőanyag, és 20 % tejsav (gyógyszertárból)
Tavasszal amikor a hőmérséklet a 15 C tartja, hetente 3x kezelés. Ezek után havonta egyszer kell, a gyérítéshez és a szinten tartáshoz. A legjobb, ha nincsen fiasítás a kaptárban. (késő őszi felvillázás után)
Hozzá teszem, hogy az idei hideg tavasz miatt a tavaszi kezelés nem történt meg.
Az utolsó kezelés után csak a denaturált szesszel fújjuk át a rendszert.
A tejsav mellé még pár csepp levendula olajat is lehet cseppenteni, hogy az atkák tájékozódását megzavarjuk, késleltessük.
Egyéb illó olajokkal is próbálkozunk, az még egyelőre nem publikus, de amikor már biztosat tudunk mondani, mindenki megtudja.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2016. Szeptember 04. 17:55
Köszönöm!
A furetto hogy bírja a gyűrődést,nem hibásodik meg gyakrabban?Mi eddig csak petróval használtuk.Azt hallottam,hogy a szesz eléggé eszi a bőrtömítést,vagy már azt a szilikonosat használjátok?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 04. 18:21
QUQURIQ !!!

Még nem tapasztaltam problémát. Így, hogy mondod, minden tömítőből veszek 2-3 garnitúrát.
Vannak olyan "paraszt" szublimoxok is, aminek állítható a hőfoka, így alkalmas a tejsavas oldat kijuttatására is.
OMME hirdetés (eszközök) 50.000 ft. Van gázzal üzemelő is, szerintem a mobilitása miatt ez jobb.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 08. 20:24
Sziaszok!
Augusztusban BVHC-val kezeltem. Most varratrazzal füstölök. Második füstölés után 0-30 között hullottak, de volt pár családnál több is. Az 50, 70, 150 mennyire kiugró? Fias 4-6 1/2 kereten van még fedett, meg 2-3 álcás/petés.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 08. 21:06
Azt sem tudom hol kezdjem hozzászólásom.
Tegnap és ma több profi méhész és egy szaktanácsadó is felhívott, hogy óriási gondok vannak "atkaügyileg".
Sétálás ezerrel, csonka, szárnyatlan méhek, családösszeomlások állomány szinten.
A méhészek nagy részét aki eddig mertek nyilatkozni, ismerem.
A dombóvári hívás elgondolkodtató.
Az ottani csapat arról számot be, hogy többszöri sorozatfüstölés után egyáltalán nem nyugodtak.
Különösen most kezdtek el aggódni, mert egy másik szerrel (amely a Nemzeti Programban támogatott) kontrollként kezeltek.
Döbbenet, és csend amikor az amitráz hatóanyag tartalmú szer többszöri alkalmazása után, a másik szertől, százával potyogtak az atkák.
A következő kérdés fogalmazódott meg, aminek egyelőre semmi tudományos, és gyakorlati bizonyítéka nincs.
Lehet, hogy a küszöbön van az amirtráz rezisztencia?
Lehet, hogy hiába füstölünk?
Itt a lehetőség, hogy megírjátok a véleményeteket.
Én a két napban el sem tudom mondani mennyi panaszos méhésszel beszéltem.
Nagy részük "Furettózott", és mindent úgy csinált mint máskor, sőt többször kezelt, és mégis gondjai vannak.
Hát itt tartunk.
Sokszor beszéltünk, és javasoltuk a szerrotációt, tehát, hogy ne egy hatóanyagra bízzátok a méhek életét, és az atkák létét.
Olyan nincs, hogy ebben az időszakban füstölés után nem potyog az atka!
Ne legyetek nyugodtak, van bőven.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Sárosi István - 2016. Szeptember 08. 21:55
Ne legyetek nyugodtak, van bőven.

Én idén nem is számolom már a hullást, csak úgy, hogy egy kupac atka, két kupac atka...
Viccet félretéve, valóban katasztrofális a helyzet. Júliusban, napra után kaptak egy oxálsavas csurgatást, de számolás helyett szó szerint kupacba kapartam össze a lehullott atkákat. Augusztusban furettóztam és nem egész egy hónapra az oxálsavas kezelés után 900 fölötti volt a hullás összességében. És a hét füstölés kevés. Úgy hullott utána is mintha muszáj lett volna.
Most még nincs nagy gatya, mert meg lettek gyérítve rendesen, de ha elhúzódik megint a jó idő és sokáig, vagy egyáltalán nem lesz fiasításmentes időszak, akkor lesz a baj. Itt az eredménye annak, hogy tavaly volt olyan család, amelyik le sem állt a fiasítással december végéig és semmit nem ért a zárókezelés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2016. Szeptember 09. 08:04
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 09. 12:15
http://www.omme.hu/?p=7277
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: DeliSzilveszter - 2016. Szeptember 09. 14:51
Hasonló a helyzet Zala egyes térségeiben is. A jelenlegi nagy atkafertőzöttségnek biztos hogy köze van az áthúzódó téli fiasításnak, illetve ezen a részen már tavaly is voltak jelentősebb méhpusztulások, ebből adódóan biztosított volt a visszafertőződés, ami a fiasításban tovább szapaorodott, és az október-novemberi és akár decemberi kezelések ebből adódan nem voltak valami hatékonyak.
A másik probléma hogy a régóta működő amitrázos sorozatfüstölés idén csak az atkák egy részét hozza le. Nem biztos hogy ez már rezisztencia, de mindenképp nőtt egyes atka voanalaknál az amitráz tolarencia. A kezelések az oldószeres vivőanyagű 15-20 % amitráztartalmú készítményekkel történtek ( Varatraz, Antivar, Mitac ) kálium-nitrátos papírcsíkkal, 20 mg hatóanyaggal fél-1 órára bezárva.  Az olajos vivőanyagú 12,5 %-os Taktic, és a vele megegyező Varidol  nem volt használva, de ezek régebben mindig gyengébben szoktak szerepelni.( Gondolom a most forgalomba hozott T i k--t a k   is olajos vivőanyagű, lényegében Taktic extra profittal,méhészeti felhasználásra engedélyezve, csak most nem a cseh kutatóintézet a kiszerelő Varidol néven :)  Bár a többinél is hasonlóképpen zajlik, pár ezer ft-ért szerzik be kínából a kristályos amitráz kg-ját ). Júliusi 3 naponkénti  6-os sorozatfüst után is volt augusztusban olyan család, ami kezdett már összeomlani. A július végén végetért első. sorozatfüstölés után a másik augusztus 20-án lett elkezdve. 15 mg amitráz családonként 50-200 db atkát hozott le az első füstölés alkalmával. Itt már látszódott hogy nem valami hatékony az amitrázos kezelés. Pár család kapott gyorspróbára 6 mg tau-fluvalinátot 50 ml vízzel. Az amitrázhoz viszonyítva a lehullás mértéke átlagosan duplájára emelkedett. A 30-50-es amitrázos hullású családoknál a 4-5-szeresére ! Még az 1 g párologtatott oxálsav is többet hozott le 3 nap alatt, mint az amitráz. ( Amitráz 200, oxálsav 300 ). Ezen a telephelyen a családok fele átlépte az 1000-es lehullást augusztus 20-tól.  A rablásból adódó jelenlegi  ( szeptemberi ) visszafertőződés nincs kizárva, mivel vannak már a környéken összeomlott állományok.

Persze még ott vannak az atkával terjesztett vírusok. Nem is igazán a deformált szárny, valószínűleg heveny mébénulás.  A 2014-15-ös monitoring vizsgálat eredményeiben is látható, hogy egyre jobban teret hódít a heveny méhbénulás vírus. 4 jellegzetes tünetet figyeltem meg pár családon, ami erős volt tavaly ősszel,  sokat járt rabolni, és még csak most kezdenek  kilábalni, hónapokkal az atkamentesítés után. ( ezek akác alatt anyátlanított, majd utána fiasmentesen többször füstölt családok,  érdekes hogy ezek a kaptárak egymás mellett vannak)  Láthatóan sokkal több a szőrtelen, fekete méh a családban, szinte állandóan mászkálnak kisebb-nagyobb intenzítással a kaptár előtt, nem hordanak szinte semmit( 1 külföldi tanulmány szerint folyadékkal telített a mézhólyag ), és nem tud népesség növekedést elérni a család. Ezek a családok kisebb-nagyobb mértékben nosemasak is.  Lényegében akár mi is ez, az atkának a következménye.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 09. 16:41
QUQURIQ !!!

Jómagam is részt veszek az On-farmos kísérletben.
Idáig csak részben hittem a "migráns" atkák túlzott megszerzéséről.
Pár mondat a kerekség kedvéért.
Akác előtt meganyátlanítottam a családokat, így is mézeltettem akácon. Majd amikor az utolsó here fiasok is kikeltek minden családot lekezeltem 20% Mitakkal, 1 dl. petro, 4 ml Mitac. (furettózás)
500-550 atka hullott.
Elméletileg ez volt az igazi záró kezelés!!! Nincsen semmi fias!
Másnap hársra vándorlás. 150 családos méhészet volt a közelemben.
Innen napraforgóra vándoroltam, a legközelebbi méhészet kb. 900 m volt az állományomtól, Nb kaptárak kb. 60 család.
Napraforgó végén, amitrázos kezelésre 800-900 atka hullott.
Aztán elkezdődött az On-farmos sorozat kezelés 15 családnál.
A kísérlet első napja: 2016. 08. 02.
Az utolsó nap: 2016. 09. 07.
(több mint egy hónap)
Nem írom le a szerek nevét, mert nincsen rá felhatalmazásom, csak az aránypárokat figyeljétek!!!
A két végletet írom le.
Ez a minimum atkaszám!
7 nap alatt természetesen lehullott atkaszám: 33 db.
Az összes megszámolt atkaszám a kísérlet alatt: 246 db

Maximum atkaszám!
7 nap alatt egy másik családnál természetesen lehullott atkaszám: 56 db.
Az összes megszámolt atkaszám a kísérlet alatt: 4710 db.
A 15 család összes atkaszámolással töltött idő: 45 óra körül mozog.
Az egyik családnál a méhek le tudtak valami miatt járni a taposórács alá. Itt bele ragadtak a vazelinbe és elpusztultak. A egy-egy halott méhen 2-3 atka szívogatta a hemlinfát. Szinte úgy tűnt, mintha mágnesként vonzaná az atkákat az elpusztult méhek.
(egy atkás vírusos lerabolt család így ezen elpusztult méheken keresztül könnyen át"vándorolgat" egyik állományból a másikba.
Hozzá teszem, az egész állomány mindig együtt vándorolt, ugyanazon tartási körülmények között voltak.
Hatalmas jelentőségét látom a visszafertőzésnek!
Az állategészségügy, ha nem lép hathatósan a méhegészségügyi felelősök lejelentésén alapulva, méhpusztulási katasztrófa előtt állhatunk!
Kb. 10 éve hajtom a közgyűléseken is, hogy "lehetőleg" mindenki egy vezényszóra kezdjük az atka irtást!!!
Tudom, mindig lesznek trehányak, vagy valami fontos elfoglaltságuk! De!
-ha csak a fél ország méhészei védekeznének egyszerre, már szebbek lennének az eredmények!

Hova tovább kutatás!!! Nem On- farmosknak kellene felvállalnia társadalmi munkában ezeket a kutatási célokat!
Nem terepjárót kellett volna venni, valakinek az eszement gondolata miatt, hanem gyakorló méhészeket bevonni a kutatásba!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Szeptember 09. 19:38
Az szerintem mindent elmond a jelenlegi helyzetről, hogy amitrázos(furettónál és füstölőcsíknál is) kezelés után, másik szerrel végzett kontrollra többszörös atkahullás volt. Ezt több helyről is lehet hallani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Szeptember 09. 21:26
Nagyon gondolatébresztő amit mondatok. Azonban én azt gondolom hogy az amitráz még mindig jó, de ezen véleményemért ne kövezzetek meg. Végigment egy sorozatkezelés, és csak egyes családoknál potyog az atka, igaz ott rendesen. Ha rezisztencia kezdene kialakulni akkor miért csak ezeknél az egyébként erős családoknál?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 09. 22:22
Nem kövezlek meg :D, nálam is jó még az amitráz, a "tanyán", más a helyzet a szolidágóról lassan hazatérő kollégáknál, ott még ebola is szokott lenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Szeptember 09. 22:59
ATTILA ! Nem értem mért nem írod le a támogatott-engedélyezett atkaölőszer nevét ??????
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Szeptember 09. 23:04
Emberek figyelem leégett az erdőnk , de azért mindenki foglyon egy vödör vizet és öntse a már nem létező erdőre !!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Szeptember 09. 23:08
MA este volt klubgyűlés nálunk , a helyzet katasztrofális atka szinten !!!! Egy méheü.felelős ma volt 6 méhészetben abból 5 atka helyzete lesújtó !!!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Szeptember 10. 01:06
KÓS PÉTER jóslata beteljesedni látszik / ennyi volt itt a vég / !!!!!! Sajnos a méhegészségügyi katasztrófa bekövetkezik !!!!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lindzzy - 2016. Szeptember 10. 06:21
Innen szép nyerni!
Virágzik még valami felétek?Meg kellene keresni a gócokat,ha azoknál javulás van,akkor még lehet minimalizálni a veszteségeket.

Elég sok facebookos fórumot nézegetek és azt kell mondanom,hogy egyeseknél bizony igen nagy a káosz atkairtás terén.(belógatós papírcsík a keretek tetejére fektetve,össze-vissza keverési arányok,400 családhoz szükséges keverékbe 50-60 csík beáztatva,a 3.füstölés után megkérdezi,hogy folytassa-e,stb.stb)A másik tudja,hogy rabol az egész állománya,azt is hogy honnan,de csak fent nyavalyog,ahelyett,hogy lépne valamit...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 10. 07:06
Mézengúz!
Miért nem írom le a szer nevét?
A többi gyógyszergyártó azonnal nekem esik.
Kicsit körbeírom.
Támogatott, eseti engedéllyel rendelkező készítmény.
Egy csomagban 10 csík van, ez 5 család kezelésére elegendő.
Hatóanyaga kumafosz.
Na de nézzük a tényeket.
Tegnap Baranya megyében a méhegészségügyi felelős már egy házipatikai recepttel járta a méhészeteket.
Arról beszélt, hogy vége az amitráznak.
Amikor a "gépész eszemmel" kijelentettem, hogy azon a napon amikor tartós hordozókba tették az amitrázt, eldördült a startpisztoly.
Doktor Úr, és még ma is sokan azt vallják, ez baromság, ezer év múlva lesz rezisztencia.
Most akkor miért hajtogatja mindenki a pappírzsepiket, és itatja 10 milliliter mavrikkal?
Én is a méhészek között járok, és rengetegen keresnek.
Ki merem jelenteni, hogy vészhelyzet van!
Csak nehogy a pappírzsepit másra használjuk, arra amire való.
Tegnap a szekszárdi egészségügyi felelőssel hosszan beszélgettem a városban.
Sokan rakják össze az állományukat, a rablás általános.
A nagy méhsűrűség, és amiről Bross Péter Szekszárdi előadásában beszélt, szóról szóra bejött.
Egy bibi van.
A sebesség.
Senki nem gondolt arra, hogy ez már az idén bekövetkezik.
Váltsatok szert, és ellenőrizzétek az atkahullást.
Még valami.
Van egy olyan irány akik azt hangoztatják, baromság, hogy nem hat az amitráz.
A mértéke aggályos.
Este folytatom, most megyek szüretelni. (nem atkát, szőlőt.)
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Szeptember 10. 07:59
Amit leírsz azért kétségbeejtő mert ha a méhészek hatóanyagot váltanak (ez úgy fest szükségszerű) még több méreg lesz a viaszban. Félő hogy ha az atkát túléljük később elvisz a nozéma. Nem túl jó kilátások.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 10. 12:58
Hogyan is zajlik a nyár végi átfertőződés?
A kijáró méhek 20-30%-a egyik családtól a másikig kóborol.
A csendes rablás nyár végén szinte általános.
Elég egy helytelen kaptárbontás, túl hosszú kezelés és elkezdik csendesen rabolni őket, ha valami ok miatt gyengék.

DE!

Az atkairtást nagyon kevesen csinálják szakszerűen. Mik a tipikus hibák?
1.
Vagy túl sok vagy túl kevés hatóanyagot kap a méhcsalád.
2.
Zsebkendő, falap, rajzlap stb féle pancsolások rezisztenciát, túladagolást okoz, tehát minden szakelőadónak, minden méhegészségügyi felelősnek tiltania kellene. Szóval a belógatós "lófaszocskákat" el kell felejteni.
3.
A sorozatkezeléseket nem megfelelően csinálja, tehát nem fedi le a fedett fias (12-14 nap) időszakát.
3./a.
Három naponként csinálják.
3./b.
Nem teljes sorozatot csinálnak.

Mi lenne a helyes?
1.
Amitráz esetén elsődlegesen sikeres módszer a füstölés. Oxálsavnál viszont a csurgatás.
2.
Sorozatkezeléseket
2./a.
48 óránként kell csinálni.
2./b.
14 nap alatt hétszer kell kezelni.
3.
Pontosan kell adagolni, mert a kevés méreg nem öli az atkát, a sok pedig mérgezi a méhcsaládot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 10. 13:12
 A nagy méhsűrűség relatív fogalom, ez a kritikus helyeken hány méhcsaládot jelenthet röpkörzeten belül? Igaz én sem tudnám pontosan megmondani, hogy pillanannyilag nállam ez mennyi, csak becslés alapján olyan 250 család család lehet úgy 1-2 kilométer sugarú körben, amiről tudok. Ez is  6-7 méhészetet takar.  Ez szerintem nem igazán számít soknak. Bár én még ezt is sokallom, mert nem túl nagy a méhlegelőnk eltartó képessége.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. Szeptember 10. 19:21
Geddekas maga egyik héten ezt mondja a másik héten mást a facebokon még évi 2szeri oxál kezelést javasolt ha lesz idöm visszakeresem .



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 10. 19:45
Nem kell keresned. Így mondtam. Oxálsavat csurgatni nem is szabad kétnaponként, meg értelme sincs. Elég is volt azokban az években. Két ok miatt volt elég.
1.
Aszályos évek voltak, tehát volt nyári fiasítás szünet.
2.
Intenzíven szaporítottam eladásra, tehát a törzscsaládjaim 3-4 szaporulatot adtak. Volt egy olyan fiasítászünet is, ami a szaporítás miatt alakult ki.

Ezt a két fiasításszünetet használtam ki és a kétszeri oxálsavas csurgatást.

Ebben az évben nem szaporítottam eladásra, és eddig háromszor (június eleje, július eleje és augusztus közepe) csurgattam oxálsavat a családokra. Lehet, hogy fogom őket még egyszer októberben atka ellen kezelni, de nem biztos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 10. 20:41
2 naponta füstölni. Aha...
Szépen ki is költöznek a fára a 2-3-ik alkalommal :)
Mindez azért vicces mert mondjuk a Varatraz leírásában 7-10 naponként javasolt a kezelés. Varidolnál ezzel már nem is foglalkoznak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 10. 20:49
A "rovarászokat" vagy biológusokat kérdezném.
Állítólag az atkanőstények pont kétszer annyi petét tojnak mint 30 évvel ezelőtt?
Én ezt már többször feltettem laikusként kérdésnek, de válasz soha nem érkezett.
Most egy prominens gyakorlatilag ki (vagy be) jelentette, hogy nagy gáz van, mert az atkanőstények is belehúztak.
Az a szaporodási ráta, amit eddig tudtunk (Molnár Jenő szépen levezette) megdőlni látszik, mert sokkal több atka kel ki azonos idő alatt mint 30 éve.
És ez nem csak kacsa, tegnap hallottam.
Na de amitráz rezisztenciáról cseverésztünk eddig.
Nehogy az jöjjön le valakinek, hogy az Attila ezt már kész tényként kezeli.
Egyszerűen arról van szó, hogy megbízható méhészbarátaim sorra azt állítják, hogy a sorozatfüstölések után, más szerrel kezelve, a családokról százával potyog ez a dög.
Akkor mire lehet következtetni?
Tavaly már feszegettük (én is), hogy az egyik közismert amitráz tartalmú szer nem úgy szuperál mint az ős Mi...ak.
Már az OMME honlapján is olvasható, hogy helyzet van.
Véleményem szerint kísérletezgetésre már nincs idő.
Ki kell próbálni, hogy füstölés után egy másik hatóanyaggal mennyi atka hullik.
Ha a félelmünk beigazolódik a szaktanácsadókon, az OMME honlapján és ahol csak lehet, egy ajánlást kéne közzétenni.
Ez arról szólna, hogy mi a frászt tegyünk.
A végén gallyra megy a mézünk, vagy mi pusztulunk bele, az atkák meg röhögnek rajtunk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2016. Szeptember 10. 21:13
Az atkával háborúban állunk, és ezt komolyan kell vennünk mert ezt a háborút nekünk kell megnyernünk. Van némi ellenszél is mivel nem csak közvetlenül a saját állományuk atkái felett kell győzelmet aratnunk. És ez "többfrontos" háború mert  nem csupán a sajátunkra kell figyelnünk. A rezisztencia és egyéb, a magam számára megnyugtató okok miatt én 3 különböző hatóanyaggal bíró szert használok. Nyáron ill. ebben az időszakban amitrázt. Ez egy nagyon hatékony atkaölő szer, sokan eltérő véleményen vannak de szerintem hiba lenne hanyagolni a használatát a fiasításos időszakban. Aztán majd novemberben kumafosz hatóanyagú készítménnyel csurgatom az állományt. Lehetséges ugyan, hogy van még némi fiasítás a családoknál de az atkák számát ekkor is minimalizálni kell. Majd decemberben, alkalmas időben kapnak egy oxálsavas csurgatást is. Nagyon nagy méhsűrűségű telephelyen méhészkedem (nem lehet itt szórakozni), de nekem atkától pusztulásom -pusztulásom sem igazán van- eddig még nem volt. Gyengülés persze biztosan, mint mindenki másnál. És ezt most le kell, hogy kopogjam ugyanis bármi előfordulhat ami még nem volt. És hogy megviseli-e ez a 3 féle hatóanyag ill. kezelés a méheket? Igen, nagyon megviseli őket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 10. 21:30
 Belphegor!
Abban az időszakban amiről írtál, és megnevezted a hatóanyagot is (kumafosz) csak a "Destruktor" jöhet számításba, ezt nem nehéz kikövetkeztetni.
Annyit azért szeretnék kikotyogni, hogy az elnökségi ülésen szó volt arról, nem valami tökéletes szerről van szó.
Nem is tudom melyikük vetette fel a témát, de arról beszéltek, hogy nagyobb méhpusztulást okoz mint a társa, a perizin okozott.
Ezt csak azért említem meg, hogy aki még nem használta vigyázzon vele.
Minden új szer bevezetésekor néhány családon próbáljátok ki a hatását, és figyeljétek mit okoz.
Bocs, hogy belekotyogtam.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 10. 21:33
Idézet
2 naponta füstölni. Aha...
Szépen ki is költöznek a fára a 2-3-ik alkalommal
Mivel azóta ismerem az atkát, amióta megjelent Magyarországon, ezért sokat láttam, tapasztaltam. Kezdetben magam készítettem az füstölőcsíkokat és használat előtt csöppentettem rá 3 csepp Mitac 20 EC-t. Működött!
És kétnaponként füstöltünk.
Miért?
Mert az atkanőstényt átlagosan 60 órát tölt a méheken. Vagyis, ha 3 naponként (72 óránként) füstöl bárki, akkor az előző füstölés után kikelt atkák 1/4-ét biztosan nem érik utol, mert már visszamentek a fedett fiasba.

Nem tudom, hogy ki és milyen alapon találta ki a 3 naponkénti füstölést?

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 10. 21:37
Idézet
Állítólag az atkanőstények pont kétszer annyi petét tojnak mint 30 évvel ezelőtt?
Teljesen mindegy, hogy mennyi utód születik, ha a kezelések módszere hibás és kap esélyt az atka a szaporodásra, mert a 3 naponkénti kezelés esetén visszabújik a fiasba.

Szerintem nem a dózisok növelésével kell módosítani a kezelést, hanem a kezelések ritmusával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2016. Szeptember 10. 21:46
Attila,

Nem kell bocsánatot kérni a " belekotyogásért"..:-)
A méhegészségügy mindannyiunk közös érdeke, beszélni kell róla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 10. 22:13
Innen szép nyerni!
Virágzik még valami felétek?Meg kellene keresni a gócokat,ha azoknál javulás van,akkor még lehet minimalizálni a veszteségeket.

Elég sok facebookos fórumot nézegetek és azt kell mondanom,hogy egyeseknél bizony igen nagy a káosz atkairtás terén.(belógatós papírcsík a keretek tetejére fektetve,össze-vissza keverési arányok,400 családhoz szükséges keverékbe 50-60 csík beáztatva,a 3.füstölés után megkérdezi,hogy folytassa-e,stb.stb)A másik tudja,hogy rabol az egész állománya,azt is hogy honnan,de csak fent nyavalyog,ahelyett,hogy lépne valamit...

 Élőben láttam már veszettebbet is, nem messze tőlem kb 30 km-rre lévő akácosban, amit láttam virágzáskor az ledöbbentő volt :'(, a zsúfoltság mértékét nem is igazán tudom mihez hasonlítani akkora volt, az erdőt csak fejhálóban lehetett megközelíteni (a folytatás is hasonló volt):o :o, komolyan mondom igazi méhészeti armageddon, a mai helyzet borítékolható volt, egy ilyen tavasz után.
Onnan hazatérő kolléga méhei naprára olyan atkásak voltak, (ezt is komolyan mondom) hogy én még filmen sem láttam olyat, nekem ez már scifi kategória, amikor  tövig lerágott szárnyú méhek, fele here, teli atkával  fetrengenek a kijáró előtt :o.
Utánna hív hogy lemérgezték, bazmeg....
 Majdnem mindegy mit csinálunk...egyértelműen kétszer annyian vagyunk mint kellene...




 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 10. 22:22
Egyet értek Robi75 hozzászólásával.
Baranyában 40 település van zárlat alatt nyúlós miatt.
Az atkahelyzet a nagy méhsűrűségű helyeken a legaggasztóbb.
Senki ne örvendjen, hogy a közelében nincs más méhész.
Van, csak még nem tudja.
Tolna megyében Dombóvár és környéke egy időzített bomba.
150 méhész és méhészetük, zsúfolódott össze egy szűk körzetbe.
Többen már másik településre mentek közülük, mert "élhetetlen" lett a vidék.
Amikor 20-25 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, akkor elfogytak az ész érvek.
Minden segédből méhész lett, az összes irigy szomszéd a fiát méhészkedésre buzdította.
Megérkeztünk.
Hamarabb mint gondoltuk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 10. 22:37
Az ámor és a dohány szintén túl van terhelve, folyamatosan és sokszorosan, persze hogy nincs méz, az atka meg egyebek úgy terjed mint a futótűz.
Az előzőhöz tartozik még, hogy ezek a leharcolt kezeletlen állományok jó része, már vagy másfél hónapja a balcsi déli partján "randizik", egy "hangyafaszányi" területen, iszonyú sokan.
Hazajövetel természetesen hót atkásan, a kapkodás még most következik náluk, tavaly sajnos ebből egy súlyos nosemával fejezte be, egy másiknak meg tavasszal lett elégetve az egész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. Szeptember 11. 15:44
Na akkor holnaptól két naponta kezelek :) Na ez csak vicc volt.Robi 75 azt szeretném kérdezni mi rágja le a méhek szárnyát ? :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: hollosa - 2016. Szeptember 11. 16:03
Az atka + virus kártétel tünete a "rágott szárny" Nem rágja le semmi. Csak csökevényes szárnyakkal születnek az atka által megszívott fiatal egyedek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2016. Szeptember 11. 18:06
Geddekas! Tudnál linkelni egy szakirodalmat, ahol 60 órát írnak az atkával kapcsolatban, hogy ennyit van kint a méhen visszabújás előtt?
De előtte egy gyors kérdés. Ha mondjuk petrós ködöléssel lenyomod a családot, akkor mennyi ideig hat a kaptárban az amitráz? 1 percig, vagyis szerinted azonnal hatástalanná válik? Mert csak így lenne igaz a 72 óránkénti "üres" időszak. Ha 12 óráig még viszi bent az atkát (ami biztos, még inkább több ideig), akkor már mindjárt meg is van a 72 óra, 60+12 éppen ennyi.
Remélem érthető, mit mondok. Tehát ha befújás után 12 óra múlva még hat a szer, akkor a háromnaponkénti ködöléssel éppen 60 óra "lyuk" marad. Ha tovább hat, akkor még annyi se.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 11. 19:48
Némiképpen árnyalja a képet hogy füstölőcsíkkal vagy furettoval van bejuttatva a szer. A furettós tapad, éppen ezért szermaradványt is hagy a viaszban, de valóban ott marad a kaptárban még egy ideig, hogy meddig azt majd biztos valaki kielemezi. A papírcsíkos füstölés addig hat amíg ott a füst.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 11. 20:28
Én még az a generáció vagyok aki az atkairtást nem füstölőcsíkkal kezdte az atkát irtani, hanem MITAC-ot cseppentettünk vízbe és permeteztük a fias lépeket. Az amitráznak vizes oldatban a felezési ideje emlékezetem szerint (de ne kérj erről most hírtelen szakirodalmat) 2-3 óra között van. Ezt még 1980-ban megtapasztaltam és szóltak nekünk előre, hogy 3 óránként új oldatot kell készíteni. Próbakezelést végeztem úgy, hogy néhány családot a reggel elkészített oldattal kezeltem le délután és összehasonlítottam a reggel frissen kezeltekkel az atkahullást. A reggeli permetezés söpörte az atkát, a délutáni alig.
De mi köze van ennek a furettós atkairtáshoz?
Nagyon egyszerű. A méhek testfelülete, de a kaptáron belül minden vékony vízfilmmel van borítva. Ez pontosan elég ahhoz, hogy a furettózás hatása 2-3 óra alatt megszűnjön.
Természetesen a mérgezett atkák nem azonnal potyognak le, tehát még másnap is fogsz új atkahullát találni a a kaptárfenékre tett megfigyelő lapon.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 11. 20:55
Geddekas! Tudnál linkelni egy szakirodalmat, ahol 60 órát írnak az atkával kapcsolatban, hogy ennyit van kint a méhen visszabújás előtt?
De előtte egy gyors kérdés. Ha mondjuk petrós ködöléssel lenyomod a családot, akkor mennyi ideig hat a kaptárban az amitráz? 1 percig, vagyis szerinted azonnal hatástalanná válik? Mert csak így lenne igaz a 72 óránkénti "üres" időszak. Ha 12 óráig még viszi bent az atkát (ami biztos, még inkább több ideig), akkor már mindjárt meg is van a 72 óra, 60+12 éppen ennyi.
Remélem érthető, mit mondok. Tehát ha befújás után 12 óra múlva még hat a szer, akkor a háromnaponkénti ködöléssel éppen 60 óra "lyuk" marad. Ha tovább hat, akkor még annyi se.

Én is kíváncsi lennék a 60 órás foretikus szakaszra, az általam korábban megismert közlemények a foretikus szakaszt 4,5-11 napban adják meg.
http://entnemdept.ufl.edu/creatures/misc/bees/varroa_mite.htm
http://articles.extension.org/pages/65450/varroa-mite-reproductive-biology

Nem tagadható, hogy az újabb kutatások szerint az átlagosan 6 napos foretikus szakasz lecsökkenhet néha 3 napra is, de ez esetben sem beszélhetünk 60 óráról. Jó szívvel javaslom a cikket, friss is, és sok éedekes megállapítást tartalmaz: http://www.nature.com/articles/srep28228

Meg kell ismerni a Varroa destructor biológiáját, a világon elég sokan kutatják. Egy -nem a legfrissebb- munkát idéznék, igen gazdag a hivatkozási listája, sokan idézik mostanság is:
http://www.moraybeedinosaurs.co.uk/Varroa/Rosenkranz-Biology-Control-Varroa.pdf

Egy frissebb: http://www.beeculture.com/a-closer-look-varroa-mite-reproduction/

Ezek a közlemények viszont már naprakészek:
http://www.tandfonline.com/toc/tjar20/current

Az amitráz hatékonysága pedig nem néhány órában mérhető, de inkább idézem a vonatkozó anyagot, mert mind a bomlás, mind a metabolizáció abból követhető:
http://www.inchem.org/documents/jmpr/jmpmono/v080pr02.htm

Savas közegben a hidrolizációja természetesen gyorsabb, a vonatkozó adatokat valamelyik fórumon már idéztem. A bomlástermékek is mérgezőek...

El meg nem tűnik, a monitoring vizsgálatok elég szemléletes példákat hoznak.

Látom Geddekas is válaszolt, majd szóljon neki valaki, hogy a "vizes oldat" az amitráz esetében nem értelmezhető, az amitráz vízben gyakorlatilag nem oldódik... A felezési idő pH-függő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 11. 21:58
Úgy gondoltam az előbbi hozzászóláshoz szervesen hozzátartozik, hogy megkeressem az amitráz hidrolízisének adatait, kiemelve a "felezési időket", s a metabolitjainak stabilitását. A Ződön leltem rá...

"Nos, erős ellentmondásokat érzek az érvelésedben: a jelenleg atka ellen használt állatgyógyászati készítmények esetében a "megporzó szervezetek létére" való hivatkozás elég erőltetett érv hazánkban. Hazánkban (s Európa túlnyomó részén) nem a méhes megporzás a fő csapásirány, nálunk a méhek élelmiszert "állítanak elő". Azt pedig élelmiszer-biztonsági szabályokkal kell védeni. A jelenleg hatályos szabályozás alapján az amitráznak még van MRL értéke mézre. Szerencsére az amitráz aránylag nagyon csekély mértékben oldódik hidrofil közegben, ráadásul bomlása is aránylag gyors, így eddig nem igen került fókuszba. Meg kell jegyeznem, hogy az amitráz gyors bomlása, hidrolízise erősen pH-függő, hiszen felezési ideje vízben (25 C fokon) pH 5 mellett 2,1 óra, pH 7-en 22,1 óra, és 9-es pH-n 25,5 óra. A bomlás kezdeti lépése hidrolízis, a keletkező bomlástermékek pH< 3 esetén túlnyomó részben 2,4-dimetil-anilin (2,4 DMA); pH3-6 között N-(2,4-dimetilfenil)-N'-methylformamidine és 2,4-dimethylphenylformamide; ha a pH>6, a fő bomlástermék 2,4-dimethylphenilformamide (2,4-DMPF). Azért tartottam szükségesnek ezeket leírni, mert létezik olyan közlemény, mely szerint elsősorban nem az amitráz, hanem annak még aktív metabolitjai jelenthetnek kockázatot, ráadásul a 2,4 DMA (és a 2,4-DMPF) sokkal stabilabb, mint az amitráz. Osano és csapata (2002) vizsgálatai szerint a 2,4-DMA mutagén és rákkeltő kockázatot hordoz..."

És egy másik beszélgetés, mely az amitráz kijuttatási módja és a lehetséges szermaradványok összefüggése tárgyában folyt, szintén a Ződön:

"Tudom, hogy a leegyszerűsítés növelheti a közérthetőséget, de ez azért nem ennyire egyszerű történet. Beszélgettünk már erről a Fórumon többször is, több topicban is. Az amitráz toxikológiájáról, metabolizmusáról, környezeti sorsáról, hidrolíziséről és a metabolitjainak stabilitásáról részletes adatok:
https://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/a?dbs+hsdb:@term+@DOCNO+6939

Az amitráz bomlása (hidrolízise) -mint látható-, erősen pH-függő, a bomlástermékek (metabilitok) viszont lényegesen stabilabbak.

A linkből kiviláglik az is, hogy a kijuttatás módja ugyan befolyásolja a környezet függvényében az amitráz hidrolízisét (lebomlását), de ennek a viasz és egyéb kaptártermékek szennyeződése szempontjából nem sok jelentősége van. Az alaposan szétporlasztott hatóanyag eloszlása jobb, a lokálisan használt (tartós hordozón) amitráz természetesen lokálisan magasabb szermaradvány-értékkel jár. Lényeges a mi szempontunkból, hogy az anyavegyület meglehetősen gyorsan bomlik, a metabolitok általában stabilabbak. Emiatt a szermaradvány-értékeket az összes amitrázra nézve adják meg, mivel a bomlás kezdeti fázisában keletkező metabolitok farmakológiailag ugyanolyan, vagy erősebb hatásúak, mint az anyavegyület, mely savas közegben nagyon instabil.

Az amitráz egyébként vízben szinte egyáltalán nem oldódik, a jó oldószerei a szerves oldószerek (a linkben szintúgy olvashatók). Az oldószerben oldódott amitrázt már nyugodtan eloszlathatjuk (emulgeálhatjuk) vízben is, az atkaölő szerek tartalmaznak emulgeátorokat is. Régen, mikor még a növényvédelmi munkák során használhattuk a Mitac 20 EC-t fitofág atkák és levélbolhák ellen, a kijuttatása vizes emulzióként történt. Az általunk manapság használt atkaölő-szerek oldószere és emulgeáló szere a Mitac-éval megegyezik."

Csak a teljesség kedvéért fűztem hozzá, hátha érdekel valakit...


(a szerkesztés az idézett link pontosítása miatt vált szükségessé)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 11. 22:09
Dr. Hegedűs Dénes mondta előadásában, hogy a termékeny atkák életük során sokszor bújnak vissza petézni és a kint tartózkodásuk, tehát az az időtartam, amit egy fészekben levő méhecskén lovagol átlagosan 60 óra. Hegedűs doktorral vitatkozzatok. Ha rosszat mondtam, akkor Ő a forrása. Én hitelesnek tartom annyira, hogy nem néztem utána a szakirodalomban.

Tomipapa szándékosan keveri a dolgokat, mint egy rossz gyerek. Éppen ennyire felelőtlen gyereklelkűek azok is akik bujtogatják. Csak az a baj, hogy felelősségteljes felnőttnek gondolják magukat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 12. 08:29
Háááát......
Hogy is kezdjem.
Hétszeri füstölés után a kollégám bevetette a perizint.
Maradt neki egy üveggel a régiből, így amit írok 10 családnál mért atkahullásra vonatkozik.
Tegnap délután 4 órakor kezelt, ma reggelre 30 és 150 közötti "eredmény" mutatkozott.
A tapasztalatból tudom, hogy a perizin másnap kezd igazán dolgozni.
Mától én fogom számolni, mert elutazik.
A számolás eredményéről itt olvashattok majd.
Ebből még nem lehet semmilyen következtetést levonni!
Akkor lenne korrekt a kísérlet, ha ezeknél a családoknál egy újabb füstölés lett volna.
Akkor lehetne összehasonlítani a két szer hatását.
Egy viszont aggasztó.
Hétszeri füstölés után véleményem szerint nem szabadna így potyogni az atkának.
A másik vonal Mavrikkal kezel, ott is hasonlóak a hírek, azt is le fogom írni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2016. Szeptember 12. 09:21
Némiképpen árnyalja a képet hogy füstölőcsíkkal vagy furettoval van bejuttatva a szer. A furettós tapad, éppen ezért szermaradványt is hagy a viaszban, de valóban ott marad a kaptárban még egy ideig, hogy meddig azt majd biztos valaki kielemezi. A papírcsíkos füstölés addig hat amíg ott a füst.

Furettónál másnap még ott van az anyagból valamennyi, mert kibontva büdös a kaptár, de lehet, hogy ez már nem halálos dózis az atkának.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 12. 11:54
A füstöléses bejuttatása az amitráznak szerintem nem annyira hatékony,mint a furettózás, főleg nem a "hajszárítós" elven működő masinákkal. Teljesen bizonytalan a hogy mennyi amitráz jut a kaptárba, ott ebből mennyi marad meg, a réseken mennyi távozik belőlle.
Bizonytalan a mennyiség mert a, csepp nagysága tág határok között mozoghat, ha kevésbé melegítjük a cekászt, akkor kevesebb jut be, ha túl hevítjül elégeti az amitrázt. Láttam már elrettentő képptelenséget is, hosszú talán méteres gégecsővel volt szereleve a befúvó, abban a hideg hosszú csőben rengeteg anyag lecsapódhat, szerintem trutyiként fojik ki belőlle egy sorozat végén. Ráadásul nagyszerű termékeként, árúsitotta is a zenész-méhész-révész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2016. Szeptember 13. 10:48
lousicide! Köszönöm a linkeket, valami ilyesmi rémlett halovány emlékeimben, ezért is kérdeztem rá. Ennek fényében nem is lényeges az amitráz bomlási ideje, az atka ciklusa alapján a 3 naponkénti kezelés bőven megfelelőnek tűnik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 13. 11:51
Bogár Tamás!

Ha neked megfelelő, ám fogadd el és cselekedj aszerint.

És ne zavarjon az, hogy a méhcsalád savas környezetet alakít ki maga körül. A méhpempő pH 2,3, a méz 3,5-4,2. Ne foglalkozz ilyesmivel. Isten őrizzen meg attól téged, hogy elgondolkodj, Vajon miért tart fenn savas közeget a méh maga körül?

És azon se gondolkodj, hogy mi történik a kaptárban a méhcsaláddal és a lépekkel, ha a méhek által fenntartott savas közeg, savköpeny megszűnik. Ne gondolkodj azon se, hogy vajon milyen a pH a beteg (baktériumos, gombás, vírusos) sejtekben? Vajon milyen a PH-ja a habosodó erjedő méznek, a molyrágta lépeknek.

De ha mégis rádöbbennél, hogy "Jé, tényleg savas a környezet", Akkor nehogy rájöjjél már, hogy az amitráz savas közegben gyorsan bomlik. És nehogy figyelembe vedd már ezt az atkakezelésnél.

Ne gondolkodj el ezeken, csak vegyél mindig újabb és újabb méhcsaládokat azoktól az emberektől, akik tényleg odafigyelnek az ilyen jelentéktelennek tűnő apróságokra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 13. 21:13
Tegnap a Bonyhádi Méhészklubon Dr. László Péter mondandójából idézek, ami nagy derültséget okozott.
Természetesen az atka kérdést veséztük, ekkor hangzott el a következő:
"Se nem lát se nem hall mégis hülyét csinál belőlünk. Egyedül közlekedni sem tud, úgy viszik a méhek."
Utána még hozzáfűzte doktor Úr, hogy 30 éve küzdünk ezzel a parazitával, számára elképzelhetetlen, hogy nincs olyan hatóanyag amivel végképp két vállra tudnánk tenni.
Szerinte a vegyszergyártók érdeke, hogy legyen atka.
Ha le tudnánk nullázni, nem keresnének rajtunk, méhészeken.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A szaktanácsadó mondta, hogy
Ausztráliában is megjelent, eddig ott sem volt.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Én fűztem hozzá:
Ismét egy új piac nyílott a gyógyszer-kereskedőknek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2016. Szeptember 13. 21:22
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mózes Albert - 2016. Szeptember 13. 22:05
    Zene nélkül is förtelmes ez a keret. Nem csoda még az atka is inkább legyalogol róla. :( ;D

   Albert
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mózes Albert - 2016. Szeptember 13. 22:08
  Jenő mond,hogy nem a tied, ugye nemm!!!

  Albert
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2016. Szeptember 13. 22:24
111.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bogár Tamás - 2016. Szeptember 13. 23:10
Geddekas! Mi jelentősége az amitráz bomlási idejének, ha a szakirodalom szerint 5-11 napig tartózkodik az atka a méhen, mi pedig 3 naponként irtjuk? Ezen akkor lenne értelme agyalni a továbbiakban, ha kétségek merülnének fel az 5-11 nappal kapcsolatban. Ez sem elképzelhetetlen, csak akkor keressünk erre valami bizonyítékot. A bomlási időt a 60 órás időtartammal kapcsolatban hoztam fel, ha ez nem annyi, akkor a bomlási időnek nincs jelentősége a továbbiakban ebben a tekintetben.
Kösz, hogy aggódsz a méheim miatt, de életemben egyszer vettem méheket, jó pár évtizeddel ezelőtt és még mindig meg vannak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 14. 16:12
Egy kicsit részletesebben utánanéztem az atka biológiájának.

Szaporodásra kész varroa nőstényben a peteszám fix mennyiség (50-60). A párzás után a spermát tárolják (35 db spermasejt), de ez is korlátozott mértékű. Ezt a viszonylag korlátozott lehetőséget igyekszik a varroa nőstény optimálisan felhasználni élete során. A varroa nőstény élettartama kb annyi, mint a dolgozó méheknek, nyáron rövid, télen hosszabb.

Egy varroa nősténytől élettartama alatt várható utód mennyiségét nemcsak az rontja, hogy fix peteszámmal rendelkezik és a tárolt sperma mennyiség is csekély, hanem a következők is. A szűz petékből hím atka kel ki, továbbá a dolgozó méh kikelésekor elpusztulnak a hím atkák és a még éretlen nőstény atkák is. Így a lerakott 5-11 petéből alig több mint 1 termékeny nőstény atka kél ki. Minél több petét rak le egyszeri bábállapot alatt a nőstény atka, annál sikertelenebb, hiszen a sikeres kelések számát nem az ott lerakott peték száma határozza meg elsődlegesen, hanem a termékennyé váláshoz szükséges napok száma és a dolgozó méh bábállapotához szükséges napok számának viszonya.   

Ha az atka egyedfejlődése genetikai változás révén felgyorsul, tehát kevesebb nap alatt zajlik le, akkor a dolgozó méhecskével kikelő termékenyen atkák száma nő. Ami természetes módon a fertőzőképességét fokozza.

A méhecskével frissen kikelt atka otthagyja azt a dolgozót, amelyikkel kikelt. Keres egy olyan dolgozót, ami nem atkaszívott. Miután a termékeny atkanőstény táplálkozik egy nem atkaszívott dolgozó méh hemolimfájából keresi a következő olyan sejtet, amiben befedés előtti lárva van.

Arról se felejtkezzünk el, hogy ha a méhcsaládban petézési szünet áll be rajzás vagy aszály miatt, akkor rengeteg nőstény varroa atka pusztul el, tehát nyáron nem tud sokáig élni a méheken lovagolva (forétikus fázisban). Ez is mutatja, hogy mennyire sérülékeny jószág ez a parazita.

Mivel az atkanőstény optimálisan akarja kihasználni élettartamát és a testében levő petemennyiséget, ezért Nem hasznos számára olyan sejtbe bújni, amiben túl fiatal lárva van, mert szaporodni csak a báb időszakban fog tudni, vagyis nem hatékony rövid életéből napokat várni a következő petézésre.

Ugyanígy nem gazdaságos az sem, hogy túl sok időt lovagoljon (forétikus fázis) a dolgozó méhek testén. A szakirodalomban erre az időszakra adják meg a legbizonytalanabb adatot. Laboratóriumi körülmények között a forétikus szakasz kihagyásával hét bábot is meg tud fertőzni élete során egy varroa nőstény, de a gyakorlatban 4 bábot. Ezek szerint egy atka nőstény munkás sejtekben átlag 4-5 termékeny atkát produkál rövid kis élete (nyáron másfél hónap) során.

Mindenesetre előnyös az atka faj számára, ha abban a pillanatban, amikor a termékeny nőstény varroa atka felszívott  a dolgozó méh friss hemolimfájából nagy mennyiséget, azonnal keres egy újabb befedés előtt álló sejtet, hogy ott minél hamarabb petézhessen.


Ha nem közérthető az amit írtam - kérésre - szívesen részletezem.

Vagyis továbbra is egyetértek Dr Hegedűs Dénessel és sokkal gyakoribbnak tartom a 60 órás (2,5 napos) átlagos kint tartózkodási időt egy életerős gyűjtőképes méhcsaládban, ahol sok a fias és sok a dajkanépesség, mint az 5-11 napot. Következésképpen lényegesen hatékonyabb az atkairtás, ha 48 óránként végezzük, mintha 72 óránként.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Szeptember 14. 19:27
Tehát ha hordásnál elveszük a anyát és kapna egy anyabölcsöt  ,mire kikel és bepárzik elkezd petézni egy csomo atkát átküldünk a másvilágra  vegyszernélkül .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Szeptember 14. 19:40
Erről szintén Hedegűs Úr beszélt egy előadásán. Anyátlanul mézeltet és akkor lényegében májusban is tud zárókezelést végezni. Mivel fenti akácra nem fogok menni, jövőre ezt kipróbálom pár családnál. Így az anyáknak is van idejük bepározni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Szeptember 14. 19:46
Medig él fiasitas nélkül ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 14. 21:26
Ququriq!!!

Én is így Méhészkedek évek óta.
De az utóbbi években a nyári mérlegelő eredménye szinte "0" .
Ezért csak a fele állománnyal próbálkozzunk.
Az anyatlan családok fele kelő fias kereteket megkaphatják (az egyszeri takarítás után) így az atkaszam is felezodik.
Év közötti gyérítéssel így könnyen szintén lehet tartani az atkaszamot.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 14. 21:33
Kiskakas!

"De az utóbbi években a nyári mérlegelő eredménye szinte "0" ."

Ez mit jelenet?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 14. 21:46
Kiment Kiskakas a formából.
Régen járt itt.
Méhlegelőt akart írni.
Ha ezt a módszert választjátok, akkor valóban szinte nullára lehet nyár közepén vinni az atkalétszámot, de szaporítás az nuku.
Aztán van párzási veszteség, meg hasonlók.
Csak régebb óta méhészkedőknek ajánlanám, de lehet, hogy ez a jövő ha ilyen enyhe teleink lesznek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Szeptember 15. 04:43
Mivel rakodoval csinálom anyát egy másik alapra teném .és ha nem sikerülne pl párzás  visza egyesiteném ,vagy igy nem lehet ? Egyszer elkell kezdeni térdre kényszeritni ezt  a dögöt .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Szeptember 15. 07:22
A Geddekas által leírtakat támasztja alá saját tapasztalatom is, miszerint olyan nagyon atkás családoknál ahol sokáig lendületesen petézik az anya, tehát a foretikus szakaszban lévő atka könnyen talál magának megfelelő nyitott fias sejtet a háromnaponkénti füstölés nem tudja rendesen levinni az atkaszámot. Van olyan család ahol leviszi, de ez talán azért van mert ott a petézést már az anya visszafogta hamarabb, kevesebb az atkának az alkalmas sejt így az tovább képtelen "lovagolni". Ergo a háromnaponkénti "ájer" nagyobb valószínűséggel éri.
De ez csak az én véleményem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 15. 07:53
Lehet, mindent lehet. De rengeteg munka, és nagy kockázat, és kétes eredmény. Ismeretségi körömben is van aki alkalmazza, de nem az atka miatt. Hanem anyátlanul termel akácon.  Jó tavasz, és jó repce is kell hozzá, és az akác után sem mellékesek a körülmények. Nem is mindíg lehet kivitelezni, de valóban számolni kell a párzási veszteséggel is. Ha sikerül akkor egyúttal meg van a korai szaporítás is. Mostanában minden van, csak nem ideális körülmények, jobb a mindíg jó erőben lévő család, bármit jobban túlél. Mert, hol a repce, hol a napraforgó idején mérgeződik néptelenedik a család. Amit nem is látol előre, aztán az lesz az eredményed hogy elpusztítottál kétszem atkát, és lehet hogy a családot is tönkrevágatad. További termelés meg nuku, a leöregedett népű akár többszöri sikertelen pároztatás eredménye biztos hogy nem a nagy túlélési esély irányába viszi a dolgokat. Ráadásul állományi szinten, ez  kész katasztrófa is lehetne. Mint ahogyan az szokott is lenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 15. 08:20
Egy nagyon valószínű, de még csak hipotézis szintű összefüggést vázolok fel az atka petézési gyakoriságáról.
Miért fontos ezt tudni?
Mert már tudjuk, hogy élete során fix számú petét tud rakni és azt, hogy élete során max 7x tud sejtbe bújni, ha a lovagló időszak szinte nulla. Minél hosszabb a lovagló időszak, annál kevesebbszer tud petézni élete során, a mért átlag 4x.
Mitől függ a foretikus, lovagló időszak hossza?
Az atka lovaglási időszaka (forétikus szakasz) függ
 - az atkák számától, hiszen egy fedett sejtbe lehetőleg egy atka szeret lenni,
 - a fedés előtt levő fias sejtek számától,
 - az atkaszívott és ne atkaszívott méhek arányától,
 - az évszaktól.

A méhecske bábidőszakát teljese lefedő naponkénti kezelés lenne ideális, de ez munkaigényes, ezért alakult ki ritmusa a kezeléseknek. Tehát a kétnaponkénti kezelés se ideális, de az atka viselkedéséhez jobban alkalmazkodik, mint a három naponkénti.

Remélem mostmár közérthető lett a többség szàmára, hogy miért javaslom a kétnaponkénti kezelést. Természetes, hogy ezt a kötekedő gunyolódó emberek nem fogadják el, de ez legyen az ő bajuk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 15. 10:28
Az atka foretikus szakaszával kapcsolatban ezt találtam:

The phoretic stage lasts about 5-11 days when there is brood in the colony. Of course, mites are forced to remain phoretic if there is no brood, and this can last 5-6 months in cold climates.

A foretikus szakasz 5-11 napig tart, abban az esetben, ha a családnak fiasítása van. Fiasítás mentes időszakban akár 5-6 hónapig is eltarthat a foretikus állapot, hideg klímájú vidékeken.

Forrás:
http://articles.extension.org/pages/65450/varroa-mite-reproductive-biology

Ez egybe vág azzal, amit Bogár Tamás írt, de ettől még Geddekasnak is igaza lehet. Bár kétségtelen, hogy az elmúlt 4 évben elegendő volt a 3 naponkénti füstölés. Az idén viszont nem, legalábbis nálunk. Az augusztusi 3 naponkénti füstölés csak gyérítésre volt jó. Mivel itt-ott volt még némi here fiasítás, ezért 6 alkalommal végeztem füstölést. Mivel még a 6. alkalommal is 200 körüli atka hullott, így végeztem egy 7. kontroll kezelést. Miután a fedett fias ciklust átfogta a sorozat, így ezúttal nagyságrendekkel kevesebb atkának kellett volna lehullania. Sajnos nem ez volt a helyzet, 160 körüli atkát számoltam az ellenőrző lapokon! Lehet, hogy Geddekasnak van igaza, de az is lehet, hogy az amitráz hatékonysága csökkenőben van.

Jövő héten kezdek egy újabb sorozatot (5 naponta 3 alkalommal), majd október folyamán 21 napra zárkázom az anyákat, ezt követően jön a zárókezelés oxálsavval.

A családok nyári legyengítése szerintem is zsákutca. Mindenkor bombaerős méhcsaládokat kell tartani, csak ezek képesek felvenni a küzdelmet a betegségekkel szemben, és termelni is csak az erős családok képesek. Fiasításmentes állapotot ősz végére kell létrehozni, és erre megfelelő módszer lehet az anyák októberi zárkázása. A méhcsaládok biológiájával is jobban egybevág az októberi korlátozás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 15. 14:54
FORÉTIKUS szakasz

Nevezzük inkább lovagló szakasznak. Néhány újabb információ.
1.
A petéből kikelt és termékeny korúvá váló nőstény atka a sejtben Párzik.
2.
A sperma sejtek száma kevés.
3.
A spermatékában tárolja a sperniumokat.
4.
 A spermiumok éretlenek, a spermatékában érnek meg.
5.
A spermiumok éréséhez sok idő kell, vagyis a folyamat nem tud befejeződni a méhecske bábidőszaka alatt.
6.
A frissen és először párzott atka kibújik a méhecskével és addig lovagol, amig meg nem érnek benne a spermiumok.
7.
Ez a kint tartózkodás lovaglás lehet 5-11 nap.
8.
VISZONT
Az a nőstényatka amelyik már termékenyen bújt a sejtbe, bár szintén kibújik a sejtből a lányával együtt, de ő nem lovagol napokon keresztül, hanem szív egy kis friss hemolifát és amikor jólakott bebújik egy újabb fedés előtt álló sejtbe.

KÖVETKEZTETÉS
1.
Lejobb lenne a naponkénti kezelés.
2.
De legalább 48 óránként.
4.
Ha 48 óránál ritkábban kezelünk, akkor csak a frissen párzott fiatal nőstényatkákat pusztítom, miközben a törzsállomány folyamatosan nő.
5.
Minél több napot hagyok ki a sorozatkezelés egyes kezelései között, annál nagyobb nőstényatka törzsállomány marad a kezelés sorozat végén.
6.
Anyátlan mézeltetés bár eredményes mint mézeltetés, és valóban nagyon hatékony atkaírtás is egyben, de NEM ajánlom. Nagyon visszaveti a családot és a nyári mézhozamot csökkenti. Természetesen kell akác után atka ellen védekezni, de nem a család legyengítésével.

Végső következtetés:
Ne vacakoljatok, 48 óránként kezeljetek, ha eredményt akartok. Úgy kell beállítani a gyógyszer egyszeri adagját, hogy a 48 óránkénti kezelések ne mérgezzék a méheket. Pl 3 csepp Mitac20EC/család 48 óránként füstölő csíkkal.

Utóirat:
Jenő! Ha ezek az információk téged nem győznek meg, gúnyolódj gyerekesen tovább, te bajod. Bocs! Nemcsak a tiéd, hanem azoké is akik neked hisznek.
Adamez! Nagyon rossz a kezelési terved.
Bogár Tamás! Látom, te olvasol szakirodalmat. Nézz utána újra az atka egyedfejlődésének.
Tomipapa! Gúnyolódás helyett a segítőkészséget kéne gyakorolnod.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 15. 19:26
A "48 órás" vitából inkább kimaradnék. De tudtommal már legálisan nem kapható Mitac20EC. A másik gondolatom hogy az impregnált papírcsíkos füstölés bonyodalmas, nem való nagyobb méhészetekbe. Talán még 10-20 családig emberi léptékű, onnan időrabló, annál már egy helyesen elkészített és alkalmazott hajszáritósfüstölő is jobb. De az is elég haladatlan, a furettó az ami gyorsabb és hatékonyabb is. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 15. 20:46
Idézet
A "48 órás" vitából inkább kimaradnék.
OKÉ. Ne vitatkozz.
Olvasd el és gondold végig azt, hogy miért hosszú az egyszer párzott (tehát fiatal) nőstény atka esetében a forétikus szakasz és miért rövid a már másodszor vagy többedszer párzott esetében!
Aztán azt csinálsz, amit akarsz. A magad ura vagy. Te döntesz!

Idézet
De tudtommal már legálisan nem kapható Mitac20EC.
ÉS? Ha csak ez vele a problémád, akkor használj  más amitráz tartalmút.

Idézet
A másik gondolatom hogy az impregnált papírcsíkos füstölés bonyodalmas, nem való nagyobb méhészetekbe.
Remélem ezt viccnek szántad. 120 méhcsaládot füstöltem amitrázos papírcsíkkal éveken keresztül.
Fém hajcsavaróba dugtam a papírcsíkot. Kaptár oldalába fúrt lyukon dugtam be a hajcsavarót, kis gázgyújtóval gyújtottam meg a papírcsíkot. Utána bedugtam a lyukat és kész. Két nap múlva kivettem a hajcsavarót és betettem az újabbat.
De legtöbben még ennyit se kombináltak. a keretfedő rostaszövet fölött egy kis fémlemezre téve gyújtották meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 15. 21:37
Geddekas félreértetedd, nem ismerem annyira az atka lélektanát hogy ebben a témában vitatkozzak.
Viszont a füstölési módokról merek írni, mert abban van tapasztalatom, nem tréfának szántam.  A papírcsíkos füstölés már nagyon elavult módszer, eleve hosszas előkészületeket igényel, a papícsíkok csepegtetése, szárítása is idő. Ha valaki most akarja először alkalmazni, még a furatokat is el kell készítenie, na igaz azt csak egyszer. De egyszerűbben csináltam 20 évvel ezelőtt, csak betetem a kijáróba és bezártam, de olyan is előfordult hoogy eloltották a méhek. Ha a rostakereten égeted el, akkor viszont a kerettakaró fáliát is előtte ki kellene venni vagy félrehajtani félig, hogy a füst letudjon menni a méhekhez. Tegyük hozzá hogy a kaptártetők, szellőzők sem gáztömörre készülnek :)
 Jött a következő fejlődési lépcső a hajszárítós kütyü, magam is többet és több változatát elkészítetem magamnak, ez már nagy előrelépés volt, nincs szükség a papírlap csepegtetésére, szárítására.  De a kijárón befúlyás az egy töketlenkedés, rengeteg füst mellé megy, bár ehhez is készítettem adaptert. A végső megoldás a PET palackok nyakáról levágott menetes rész felhsználásával gyakorlatilag hollanderes csatlakoztatókat készítetem minden kaptáramra, Egy furat amely flakonkupak rácsavarásával van elzárva, illetve erre a menetes csonkra lehet a füstölőkészüléket közvetlen rögízteni. A készüléket hosszabb kábellel ellátva, nem kell a közvetlen közelébendekkolni, lehet 4-5 méterrel távolabb is a méhész.  Jól működött, de még mindíg időigényes macerás. Kb 1-2 évente új készüléket kellet összeállítanom mert a műanyagot eszi az amitráz. Ami bejött számomra az a parasztfurettó, saját magam álltali tovább fejlesztése., (pontosabb szivattyú) na ez már haladós főleg alsó kijárók esetén, felső kijáróknál a régi füstölő furatokat használom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 16. 05:35
Mi 200 családot még mindig papírcsíkkal füstölünk. 100 család fél óra zárással, 1óra alatt kész. A csepegtetés 200 csík, 10 perc. Kontroll olajos lap készítés 200db, 1 óra. Még ha elavultnak mondjátok is, rendkívül költséghatékony. De ami miatt még mindig ezt használjuk, az a rezisztencia.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 16. 07:09
A méhcsaládok bezárásáról igen eltérőek a vélemények.
Van akik azt mondják, Isten ments bezárni őket.
A profi (több száz, vagy ezer családos méhészek) soha nem zárják be a méheket kezelés után, egyszerűen nincs rá idő.
Pedig mint tudjuk az atka egy pók, amely képes 2,5 cm-re is ugrani.
Ezért vannak a higiénikus aljak úgy kialakítva, hogy a már kábult atka ne tudjon visszamászni, és meg tudjuk számolni a háború veszteseit.
Az alsó kijárós kaptáraknál ez a legrázósabb pont, hogy visszamászik vagy sem.
Vannak akik a fenékdeszkát bekenik valamilyen ragaccsal, (vazelin) hogy a lehulló atkák beleragadjanak.
A rozoga, nem jól tömítő kaptárakból is kiáramlik a füst nagy része, valamint ha nincsenek gondosan felül letakarva, alig tettünk valamit a cél érdekében.
A lezáráskor figyelni kell a külső hőmérsékletet, és szerintem a fél óra sok.
Teljesen pánikba esik a méhcsalád, szinte sokkot kap, ez a nozema melegágya.
Véleményem szerint ez is megérne egy kísérletet, hogy melyik módszer a leghatékonyabb a füstöléskor.
Mindenki ötletel, mondjuk egymásnak az okosságokat, de ez kevés.
Kéne egy professzionálisan megalkotott, ellenőrzött, kísérlettel alátámasztott védekezési technológia minden kaptártípusra.
Reményeim szerint az OMME-ban felálló Méhegészségügyi munkacsoport elő feladatai között fog ez szerepelni.
Addig pedig marad az aggódás, hogy jól csináljuk e.
Jövő tavasszal kiderül, akiknek addig megmarad a méhészetük.
Riasztó hírek jönnek, vannak akik áradoznak a méhcsaládok erősségéről.
"Olyan erősek, hogy most rajzanak."....volt aki ezt mondta.
(Az egészségügy felelősének újságolta  egy kezdő méhész tegnap!)
Nekik tavasszal már nem lesz a méhekkel semmi gondjuk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. Szeptember 16. 08:08
hát én még ugró atkát nem láttam ??  ::) Meg ebbe a vissza mászásban se hiszek sokszor figyeltem már meg egy egy furettozás után az aljdeszkákat hosszabb időn keresztül és a még élő le esett atkák felett áthaladnak a fenékdeszkán tartozkodó méhek de még egyet se láttam visszakapaszkodni meg felugrani se pedig ennél jobb lehetőség.....De figyelni fogom továbbra is hátha egyszer...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 16. 08:29
Ez már vagy 20 éve tudott tény, hogy az atka miként közlekedik.
Üvegkaptárban, kamerával figyelték meg.
Egyébként ez nem egy egyházi honlap, hogy miben hiszel.
A véleményedet tiszteletben tartom, de a tényeken nem tudsz változtatni.
12 éve amikor a higiénikus aljdeszkák kialakításánál kikérték az én véleményemet is, már akkor leszögeztük, hogy az alsó keretléctől minimum 3 cm-re kell lennie az aljdeszka aljának.
Vannak olyan dolgok amin már rég túl vagyunk, nem igényel bizonyítást.
Tény,hogy az atka ugrik!
Azon lehet vitatkozni, hogy mekkorát 2 centit vagy 3-at, de a méretéhez képest nagyot.
Szerintem ha rákattansz a nettre találsz olyan filmet ahol ezt bemutatják.
Ne csak a "mókusodat" nézegesd.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 16. 08:44
Pedig tud ugrani, nagy bagós vagyok, hülyeségből már többször csináltam méhészkedés közben, ha megláttam egy atkás méhecskét, hogy a cigi füsttel leugrasztottam róla, két másodperc múlva vissza ugrott ugyanoda.
Fedett fias lépen jó csinálni, ott nem veszik el, mert a kis gané az odatartott cigi hatására nem ám a semmibe ugrott le ijedtében >:(, hanem a lépre, két szempillantás mulva angolosan vissza, na a jó anyádba....

Régen a méhtetűt nyírtuk a dohányfüsttel, mindig volt anya amin volt.
Ja a dohányfüst a méh tetűt megölte.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. Szeptember 16. 09:11
Hát akkor pár linket MEGKÖSZÖNNÉK esetleg videót ahol ez dokumentálva van ,mert a neten történő kereséseim nem hoztak eredményt és ugy látszik e téren nagyon el vagyok maradva és ez gond.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 16. 09:52
Még rendezvényen is bemutatta Csáki Tamás élőben, hogy az atka nemcsak szaladni, hanem ugrani is képes.

A visszamászás nehézkes az atka számára. Nem a testi adottságai miatt, hanem azért, mert minden parazitának nagyon rossz a hőszabályozása. A varroa atka teste is gyorsan lehűl és ha már egyszer lehűlt, akkor már nem tud rendesen kapaszkodni, mászni, ugrani meg végképp nem tud.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: DeliSzilveszter - 2016. Szeptember 16. 12:24
Tejsav párologtatással kapcsolatban lenne kérdésem, van itt esetleg valaki aki részt vett a 2014-es  On-farmos kutatásban ?
A problémám az, hogy a denaturált szesszel kevert tejsav egy része a szublimálás után ott marad a kazántest alján.
A tejsavat gyógyszertárban vettem. 2 fajta létezik itt. A hígított, amit általában 30 %-ra hígítanak vissza vízzel, és a tömény, ami 88%-os. Persze töményet hivatalosan nem lehet kiadni. Tehát adott a 88%-os savtartalmú Acidum Lacticum.
Színre szinte teljesen víztiszta, állagra mint a glicerin,szagtalan, tapintásra ragacsos érzést hagy ha letörlöm.
A denaturált szesz 94 %-os etil-alkohol tartalmú, 1 %metil-etil-ketonnal, meg valamilyen minimális mennyiségű keserítő anyaggal.
Az On-farmos kísérletben 16 %-os oldatot készítettek, én is ugyan így tettem, 18 ml tejsavat, felöntöttem 82 ml denaturált szesszel. A párologtatóm, szinte teljesen megegyezik a Sublimoxal, annyi hogy változtatható a hőmérséklet.
A kazán hőmérsékletét a kezeléskor 230 C fokra állítottam, mert ekkora hőmérséklettel üzemel a Sublimox is. Családonként a bejuttatott oldalt mennyisége 1 ml, illetve pár család kapott próbaképpen 2 ml-t. Az észrevettem hogy a kifújócső előtti térben legalább 10 cm-re nem lehet semmi, mert azonnal kicsapódik a tejsav.  Az intenzív gőzképződés kb, 3 másodpercig tart, utána szinte semmi, csak gőzölög a kifújónyílás. Ha hirtelen leveszem a kupakod, akkor viszont látni a kazántest alján, hogy valamennyi tejsav még ott lötykölődik. Ennek ellenére valamennyi tejsavat biztos hogy elvisz a 3 másodperces intenzív kifújáskor, mivel a sima denaturál szeszes párologtatáshoz képest, sokkal fehérebb a képződött köd. A családokat ezután bezártam 10 percre, ennyi idő alatt biztos hogy kicsapódott a befújt köd. A kaptárok nem eresztették el a befújt ködöt, 2 perc után amikor belenéztem még látható volt bennt.
Kb. 18-20 órára rá megnéztem a higiénikus aljakat, és egyetlen egy  darab atkát nem találtam. Majd közvetlenül ezután rájuk permeteztem 6 mg tau-fluvalinátot vizel oldattal, fél órán belül megindult a hullás, tehát volt bőven atka foretikus állapotban.
A tejsavnak elvileg ezalatt a 20 óra alatt hatnia kellett volna, mivel felszívás után azonnali hatást említettek. ( Az szublimált oxálsavval csak 1 nap után indul meg a hullás, kontakt érintkezés útján. )
Ezután próbálgattam állítgatni a kazán hőmérsékletet. 150 C és 280 C fok között mindent kipróbáltam, a probléma akkor is fennáll. 200 C fok alatti hőmérséklet esetén, szinte az összes tejsav ott marad a kazán alján. Viszont ha 260 C-fok fölé melegítem, akkor már sokkal lassabb a denaturált szesz párolgása is. mivel egy vékony gőzfilm keletkezik az oldat és a kazántest között. Tehát érzésre ideális lehet 230 C fok körüli hőmérséklet, kérdés hogy itt mennyi a laktid képződés.
Tömény 88%-os tejsavat megpróbáltam önmagában párologtatni. 100 C-foknál elkezdett forrni a folyadék. Gondolom itt forrt el belőle a víz. 5 ml-ről 4 ml-re visszaesett a mennyisége amikor megállt a forrás, tehát 20 %-a eltűnt a folyadéknak. A következő forrási állapot 150-160 C fok között indult meg. De nagyon lassan. Ekkora hőmérsékleten, több percig eltartana, mire az 1 ml tejsav elpárologna. Az intenzívebb forrás mindenképp 200 C fok felett indul meg.
Ezt amiatt tartom érdekesnek mert a tejsav forráspontja elvileg 122 C fok. De 12 mmHG esetén, ami szerintem elég erős vákuum. Környezeti légnyomáson 30-40 fokkal feljebb lehet a forráspont ?
A műszer biztos hogy jól méri a hőmérsékletet, megpróbáltam sima vízzel is, és 101-102 C fok között volt a kazántest hőmérséklete a forralás alatt.

Szóval 2 dolog lehetséges. Az On-farmos kísérlet során nem csak az intenzív közképződést mutató  3 másodpercig tartották a kaptártérben a kifújócsövet, hanem 1 percig is, amíg összes tejsav elszütyörgött. ( Ennek viszont ellent mond az mondat a tanulmányban, hogy a tejsav szublimációja sokkal gyorsabb az oaxálsavnál. Az oxálsav szublimáció  kb 30 másodpercig tart. Tehát ezek szerint ők is csak a 3 másodperces erős gőzképződés idejéig tartották ott a kifújócsövet.
A másik lehetőség hogy nem tejsavat kaptam a gyógyszertárban :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 16. 13:58
Mi 200 családot még mindig papírcsíkkal füstölünk. 100 család fél óra zárással, 1óra alatt kész. A csepegtetés 200 csík, 10 perc. Kontroll olajos lap készítés 200db, 1 óra. Még ha elavultnak mondjátok is, rendkívül költséghatékony. De ami miatt még mindig ezt használjuk, az a rezisztencia.
Felénk szokás mondani hogy messziről jött ember azt mond amit akar, ..
Ezt rekord gyorsaságot hány fős brigáddal éritek el?  Már a 200 csík, 10 perces csepegtetése is blöff.  A 200 csíkra kell összesen 600 csepp, a papírcsíkokat élében megszoktuk hajtani, a nem csepegtetett végét jelöljök hogy az lesz a meggyujtandó vége. És van száradási idő is.  A másik hogy hogyan tudod biztosítani, hogy pontosan 30 percre legyenek bezárva a  méhek, ne többre, ne kevesebbre? Nyilván csak átlagolt idő ez.
A rezisztenciának ráadásul semmi köze a bejuttatás módjához, a papírlapos füstölés, és a hajszárítós befúvás, és még a furettós bejuttatás esetére értelmezve. Bár az utóbbi kétségkívül hatásosabb, ráadásul gyors és költséghatékony.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Szeptember 16. 14:35
Robotur! Szerintem a "tartós hordozós" bejuttatáshoz képest gondolta, hogy kisebb a rezisztencia kialakulásának veszélye. Bár az is jogos, hogy megfelelően alkalmazva elméletileg ez a módszer sem kéne, hogy gondot okozzon.Megfelelően alkalmazva...A  Furettóval kapcsolatban igazad van. Gyors, költséghatékony. Én pl hirtelen felindulásból vettem egy Szerb ködölőt, mert meguntam a papírcsíkokat vagdosni, és vegyészkedni. Borzalmas tortúra. Vágni, áztatni, szikkasztani,lógatni,szétrágják,leesik,kiszedni.Brrr Üdv! P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. Szeptember 16. 18:22
hát semmi cikket nem találtam se videót az ugrándozó atkákról ha húsz éve bebizonyították csak kéne lenni vmi anyagnak róla de mostmár mindeképp linkeljen vki róla vmit mert fúrja az oldalam a kiváncsiság .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 16. 18:27
Tejsav párologtatással kapcsolatban lenne kérdésem, van itt esetleg valaki aki részt vett a 2014-es  On-farmos kutatásban ?
A problémám az, hogy a denaturált szesszel kevert tejsav egy része a szublimálás után ott marad a kazántest alján.
A tejsavat gyógyszertárban vettem. 2 fajta létezik itt. A hígított, amit általában 30 %-ra hígítanak vissza vízzel, és a tömény, ami 88%-os. Persze töményet hivatalosan nem lehet kiadni. Tehát adott a 88%-os savtartalmú Acidum Lacticum.
........

Szóval 2 dolog lehetséges. Az On-farmos kísérlet során nem csak az intenzív közképződést mutató  3 másodpercig tartották a kaptártérben a kifújócsövet, hanem 1 percig is, amíg összes tejsav elszütyörgött. ( Ennek viszont ellent mond az mondat a tanulmányban, hogy a tejsav szublimációja sokkal gyorsabb az oaxálsavnál. Az oxálsav szublimáció  kb 30 másodpercig tart. Tehát ezek szerint ők is csak a 3 másodperces erős gőzképződés idejéig tartották ott a kifújócsövet.
A másik lehetőség hogy nem tejsavat kaptam a gyógyszertárban :D

Szilveszter!

A tejsav nem szublimál! A den'szesz sem...
A Ződön sokszor beszélgettünk erről, egy idézet a teljesség igénye nélkül:

"A központi kérdés, melyből a vita kipattant, ........ a tejsav alkalmazásának újszerű, számomra még homályos részleteket is tartalmazó kijuttatása volt.
A tejsav (2-hidroxi-propionsav) olyan oxi-karbonsav, mely töményen maró hatású, ezért furcsállottam, mikor a patikus a rendelkezésére álló legtöményebb állapotban adta ki ( ez kb.88 % töménységet takar). A német állatgyógyászat 15 %-os töménységben használja permetezéssel kijuttatva a méhek kezelésére, vízben oldva. Nem látom be, hogy e kitűnően vízoldható savat miért kellenék alkoholos vivőanyaggal, (meleg)ködölve kijuttatni. A gyógyszertári tejsav lelkivilágát elemezvén láthatjuk, hogy az racém (DL) tejsavból, laktil-tejsavból és esetleg nagyon kevés laktidból áll, amennyiben nem színtelen, azaz színe gyengén sárgás, az szénhidrát- és glicerin-szennyezésre utal. A tejsav hidroxil- és karboxil-csoportja már enyhe melegítés hatására is intermolekuláris kölcsönhatásba lép, ekkor keletkezik a laktil-tejsav, míg ha 150 Cfok fölé melegítjük, egy dilakton-származék: laktid keletkezik."

Tehát láthatóan a gyógyszertárban nagy valószínűség szerint mégis tejsavat adtak. A Fórumon többször nekifutottunk már e szerves savnak, volt aki furettózta, mások "szublimálni" igyekeztek. Ezen utóbbival kapcsolatos idézet:

"Nem akarom kedvedet szegni, de a tejsav nem szublimál...

Szublimációnak azt a fizikai jelenséget nevezzük, amikor egy szilárd anyag a normál légköri nyomás mellett hőközlés nyomán a folyadék halmazállapotot kihagyva gőz halmazállapotba kerül. Az oxálsav ilyen anyag, az amitráz és a tejsav nem. (A szárazjég, azaz a szén-dioxid is szublimál, normál légköri nyomáson annak sincs folyadék-fázisa).
A gyógyszertári tejsav folyadék halmazállapotú (nem szilárd), a hőközlés hatására gőz halmazállapotba kerül. A forráspontja 122 C fok (12 Hgmm nyomáson), 130 C fokra hevítve laktil-tejsav képződik, 150 C fokon laktidot képez. Légköri nyomáson 150 C fok fölé hevítve elbomlik. Egyszer folyt már erről beszélgetés a tejsav témában. Az oxálsav szublimációs hőmérsékletén (157 C fok) túl hevítve a tejsav elbomlik (hozzá kell tennem, hogy az oxálsav is elbomlik 157 C fok felett)." 

És a vita folytatása során felmerült dilemma:

" a hőmérsékletet sokaltam a tejsav esetében, mert szerintem a dilaktonnak(=laktid) és az egyéb bomlástermékeknek vajmi kevés hatása lehet az atkára. Nem véletlenül van az, hogy az előállítása során a tejsavat vákuumban desztillálva tisztítják, ugyanis a vákuum a minél enyhébb melegítés révén a laktid -képződés és egyéb bomlás elkerülése szempontjából fontos."

Sekélyes fizikai és kémiai ismereteim szerint az én véleményem ez, Tsanyiék annak idején megmérték a Mite Gun 2 készülék hőmérsékletét a hőközlés helyén és a kilépő helyen is:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=17&p=127952&hilit=Mite+Gun+2.#p127952

Én nem "szublimálnám" a tejsavat, annak idején már Bross Péternek is javasoltam, hogy ne használja ezt a kifejezést a tejsav kijuttatása esetén (zalaegerszegi előadásán). Ha szigorúan vesszük, a szublimátorokkal, alkoholos vivőanyaggal a tejsav-alkohol elegy elpárologtatható, de ezt frakcionált "desztillációnak" és nem szublimálásnak nevezhetnénk, hiszen az eltérő forráspontú szilárd anyagok, folyadékok és a vivőanyagok a forráspontjuknak megfelelő hőmérsékleten külön-külön gőz halmazállapotban távoznak, majd a kaptár légterében lecsapódnak. Az ne tévesszen meg senkit, ha az alkoholos elegy alkohol frakciója hirtelen gőz halmazállapotba vált, s visz magával az elegy másik alkotórészéből is. Nem véletlen, hogy már többen jelezték, hogy a tejsav egy (sokszor jelentős) része e módszerrel a szublimátorban marad, illetve a hő emelésével egy része gyakorlatilag "odakozmál".

Ha hőérzékeny anyagokat aerosol formájában kívánunk kijuttatni, azt termikus aerosol-generátorral=melegködölő (Furetto) és szublimátorral nem érdemes, az alkalmas eszköz a hideg aerosol kijuttatására alkalmas hideg-ködölő lehet. Létezik ilyen készülék, ez a VAT-1.  http://www.citovar.hu/download/vat-1.pdf 
Csak abban az esetben nem történhet hőbomlás, ha nem közlünk hőt. Lehet, hogy macerásabb valamivel, de ez lehet az egyedül helyes út. Az On-farmos kutatások során is javasolom, hogy konzultáljanak olyan szakértőkkel is, akik tisztában vannak az atkairtás fizikai, kémiai és biológiai alapjaival is, mert Bross Péter Zalaegerszegen azzal is kecsegtetett bennünket, hogy már dolgoznak a citromsavval is, rövidesen beszámolnak az eredményekről. Csak remélni tudom, hogy azt sem szeretné "szublimálni" senki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 16. 21:30
hát semmi cikket nem találtam se videót az ugrándozó atkákról ha húsz éve bebizonyították csak kéne lenni vmi anyagnak róla de mostmár mindeképp linkeljen vki róla vmit mert fúrja az oldalam a kiváncsiság .

Gyújts meg egy cigit :D, nem kell szívni ha nem szívod, csak tartsd oda közel, rögtön meglátod hogy ugrani is tud a gané, egy kis biztatásra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. Szeptember 17. 06:26
na kipróbálom de nem tudom találok e hozzá atkát  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2016. Szeptember 18. 07:27
Adok egyet, ha eljössz érte.  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 18. 09:04
Sziasztok!
Futottam egy kört Mavrikos "népi-házipatikai" recept ügyben.
Elmondhatom, hogy teljes a káosz.
Az ország különböző régióiban mindenki másként tudja az adagokat.
A rácsepegtetett emulziók közötti különbség háromszoros.
Tegnap szemtanúja voltam amikor 6 db higiénikus aljat kihúzva neki állhattunk volna atkát számolni.
Csak azért volna, mert nem volt kedvünk hozzá, annyi atka volt 2 tálcán is.
A másik négyben 30- és 50 között volt a lehulló atkák száma.
Hallottam még egy érdekességet, amit érdemes megszívlelni.
Állítólag az új Mavrik összetételén változtattak. (Én a régit sem tudom, mert soha nem használtam.)
Emiatt 1 óra múlva az összes papírzsepit ki kellett venni, mert kiűzte a méhcsaládokat.
Még valami.
Az már biztosnak tűnik, hogy forgalomba került egy hatástalan, vagy gyenge hatásfokú Tac-T..K!!!!!!
Az ezzel a szerrel való "szakszerű" füstölés szinte semmi atkát nem hozott le.
Aztán jött a "kemény cucc" Mit..cEC...., és 500 alatt nem hullott atka.
Lehet a bomba méhcsaládokról legendákat regélni, meg ötletelni, de ezek tények.
Váltogassátok a szereket, mert már kaptárelhagyásokról, 100 családok becsukásáról, összeomlásokról is hallok.
A méhészek egy részét ismerem, nem kamuznak.
Én pedig nem riogatásként, pánikkeltésnek írtam soraimat.
Vannak olyan hírek akik azt gondolják az én méhészetemben is gond van.
Minden érdeklődőt szívesen látok, 2-3 keret fiasom van még, bőséges mézkészlet és telelésre alkalmas méhtömeg.
A körzetemben lévő kollégák egy részéről ugyanezt nem tudnám elmondani.
Én is aggódok, mert a "Rossz szomszédság török átok!"
Ennyi és nem több.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 18. 12:15
................
Hallottam még egy érdekességet, amit érdemes megszívlelni.
Állítólag az új Mavrik összetételén változtattak. (Én a régit sem tudom, mert soha nem használtam.)
Emiatt 1 óra múlva az összes papírzsepit ki kellett venni, mert kiűzte a méhcsaládokat.
Még valami.
Az már biztosnak tűnik, hogy forgalomba került egy hatástalan, vagy gyenge hatásfokú Tac-T..K!!!!!!
Az ezzel a szerrel való "szakszerű" füstölés szinte semmi atkát nem hozott le.
Aztán jött a "kemény cucc" Mit..cEC...., és 500 alatt nem hullott atka.
.............
Nagyernyei Attila

Attila!

A Mavrik 24 EW rovar- és atkaölő permetezőszer összetételén a hivatalos engedélyokiratok tanúsága szerint nem változtattak:

http://origin.adama.com/magyarorszag/hu/Images/Mavrik_web_tcm110-56648.pdf

A biztonsági adatlap:

http://origin.adama.com/magyarorszag/hu/Images/MAVRIK%2024%20EW-CLPHU_tcm110-41527.pdf

Ha az összetétel változik, az engedélyokiratot módosítani kell. A jelenleg hatályos a NÉBIH nyilvántartása szerint a 02.5/2322/2/2007 engedélyokirat-szám alatt fut, tehát 2007 óta az összetételben nincs változás.

 A "városi legendák" nem tudom kitől, kiktől erednek, de leggyakrabban a valósághoz semmi közük. A nevezett készítmény egyébként nem állatgyógyászati engedéllyel rendelkezik, hanem növényvédelmivel, ha bármilyen probléma merül fel a használata során, az az illegális állatgyógyászati felhasználás miatt semmilyen reklamációra, kártérítésre nem ad alapot.

Áll ez egyébként a Taktic-ra is, a méhek varroozisának gyógyítására az sem törzskönyvezett készítmény. A megnevezhetetlen "kemény drog" nemkülönben.

Ne rikkants fel, kérlek, hogy a "talicskatologató nem méhész méhészellenség" el kívánja lehetetleníteni a Varroa elleni hatékony védekezést, mert "szózatomnak" egyáltalán nem ez a célja, hanem a figyelemfelhívást szeretné célozni. Nem véletlenül hívják fel minden alkalommal a méhészek figyelmét, hogy védekezni kizárólag törzskönyvezett készítményekkel, a felhasználási engedélyben rögzített technológia betartásával szabad. Az illegális szerhasználat és a "házi praktikák" következtében nagyon komoly méhegészségügyi problémákat generálhatunk, erősíthetjük, gyorsíthatjuk a gyógyszerekkel kapcsolatos tolerancia, rezisztencia kialakulását, nem számolunk a lehetséges additív  hatásokkal, s az atka ezt biztosan megbosszulja. Ráadásul a méheink is károsodhatnak.

Eme -jelenleg meglehetősen kaotikus- helyzetnek a kezelése lenne az OMME szakmai irányításának a feladata, de ehhez nem elég az elhatározás, a méhészek együttműködésére is szükség lenne. A méhészek együttműködő-hajlandóságával kapcsolatban viszont vannak fenntartásaim.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2016. Szeptember 18. 13:45
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2016. Szeptember 18. 16:40
egyszer fent, egyszer lent, egyszer így, egyszer úgy de a vége: mindig ugyanúgy   :D

 /egyszer hopp, máskor kopp/
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 18. 17:43
A Tomipapa megint hozta a formályát jó burokrata felfogás szerint. De vajon mit segít az a méhésznek ha a vegyszerek dokumentációja rendben van, azzal ugye még a, .... Nos van egy feltételezett hatóanyag csökkent készítmény, ez csak ha direkt, hivatalosan csökkentették a hatóanyagot, akkor kerülne a dokumentációba. De ha gyártásihiba, hosszú tárolási idő. Vagy hímasítás, hígítás, stb történhetett, ha történt egyáltalán valami. Akkor ugyan ki a fene irná bele a papírjába? Ha a papír rendben van, akkor feltámadnak a méhek?
Volt már olyan időszak, amikor tilos volt a házi receptek közkincsé tétele. Az még sokkal rosszabb állapotokat eredményezett, ment a kókányolás, mert egyszerűen nem lehetett megbízható recepthez jutni, illetve nem lehettél biztos benne hogy melyik szájhagyomány útján terjedő recptúra a jó. Persze lehetne törekedni a készen kapható szerek használatára is, de drága és nem is biztos hogy hatékony, illetve ha tartós hordozón alkalmazzuk még a rezisztencia kialakulását is elősegíthetjük. Picivel drágább... :) Ha tartós hordozós árát nézzük a családonkénti alkalmazás árából, nagyjából 300 családot 6x meg furettózol, (a vivőanyagot nem számoltam).

De ha méhekhez veszed direktbe, mert találtam már ilyet is, akkor az 52x drágább mintha simán birkafürdetéshez vennéd. Ugye senki nem akrja lehúzni a méhészeket :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 18. 18:21
A gyógyszergyártók és kereskedők valóban lehúzzák és hülyének is nézik a méhészeket. Nekik annál jobb, minél rosszabb nekünk méhészeknek. Némelyik használati utasítás a szélhámosság kategóriája. Nem is értem, hogyan kaphattak forgalmazási engedélyt?

A lejárt szerek újracsomagolása nem egyedi eset, hanem mindennapi létező gyakorlat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Szeptember 18. 19:31
Ahogy beléptünk az EU-ba , azóta az ágazatunk több sebből vérzik !!!! Nem értem , hogy az OMME nem lép közbe és próbál ebben a káoszban rendet rakni !!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 18. 19:55
............ Nos van egy feltételezett hatóanyag csökkent készítmény, ez csak ha direkt, hivatalosan csökkentették a hatóanyagot, akkor kerülne a dokumentációba. De ha gyártásihiba, hosszú tárolási idő. Vagy hímasítás, hígítás, stb történhetett, ha történt egyáltalán valami. Akkor ugyan ki a fene irná bele a papírjába? Ha a papír rendben van, akkor feltámadnak a méhek?
..........

Igazán nincs mivel vitatkozni, az a tájékozatlanság, amellyel az idézett textust netre vetette, felment minden érvelés alól.

Mégis megpróbálom megvilágítani...

A növényvédőszerek, állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatala szigorú szabályok szerint történhet csak. Miután jómagam csak némi növényvédelmi tapasztalattal rendelkezem, elsősorban arra fókuszálnék, az állatgyógyászati aspektusokat világítsa meg egy szakállatorvos, hatósági szakember. Kérném, tanulmányozza a hatályos jogszabályt:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400089.FVM

Ráadásul nem csak nemzeti szabályozásról beszélhetünk, az Unió rendkívül szigorúan szabályozza a peszticidek forgalomba hozatalát:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32009R1107

S a legújabb uniós szabályok:  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV%3Asa0016

Normális körülmények között szó sem lehet hatóanyag-csökkenésről, gyártási hibáról, lejárt szavatosságú szer forgalomba hozataláról, hamisításról, hígításról, nem dokumentált összetevő-változtatásról.

A szabályok betartásáért az engedélytulajdonos (gyártó) és a forgalmazó a felelős. A lejárt felhasználási határidő esetén mód van a szavatosság meghosszabbítására, de azt a hatóanyag, hatásosság vizsgálatának kell megelőznie, s nem szabálytalan, ha a szavatossággal nincs probléma. Csökkent hatású szert tilos forgalmazni.

Nem jelenti mindez azt, hogy egyáltalán nem lehet valamilyen "malőr" (lásd a legutóbbi gombaölő-szer fipronillal történt szennyezése), de ez a példa nem jellemző, nagyon ritkán fordul elő. Sokkal gyakoribb a hamisított szerek használata, kérem, fussa át az alábbi anyagot:
http://www.gabonatermesztok.hu/files/Hamisitott_novenyvedo_szerek_Magyarorszagon.pdf
http://portal.nebih.gov.hu/informaciok/noveny/hivatali/novenyvedelem/novenyvedelem-hivatali/-/asset_publisher/xCoRaVnpmDAH/content/amit-tudnunk-kell-a-novenyvedo-szer-hamisitasrol/pop_up

Nos, ezért bújik ki belőlem a "bürokrata", amikor a méhészek az Ön stílusában panaszkodnak, s közben álságosan, szemforgatva illegális növényvédő szereket hoznak be Unión kívüli országokból, pult alól vásárolt, méhek gyógykezelésére engedéllyel nem rendelkező növényvédő- és állatgyógyászati szereket "csereberélnek", forgalmaznak, mert azok ára csak a töredéke a legálisan beszerezhető készítményeknek. Tudom, hogy mindenki a "piacról igyekszik megélni", de legalább ne reklámoznák az illegális tevékenységet. Akinek vaj vagyon a feje búbján, az ne napoztassa. Panaszra meg úgy is hiába mennek a hatóságokhoz, az illegális szerhasználat következtében bekövetkezett károk nem hatóságok, gyártók, legálisan forgalmazók sarát képezik...

Hasonlóan felhorgad bennem a "bürokrata", ha egy teljesen képzetlen személy illegális szerhasználatot és teljesen eltérő kijuttatási technológiát propagál. Ez nem egyszerű tájékozatlanság, hanem szándékos bűncselekmény.

Ami pedig a "lenyúlást" illeti: van a méhészeknek érdekvédelmi szervezete. Sajnos ebben a kérdésben komoly hiátusai vannak, s nem látom, hogy a "paradigma" váltásra került volna a méhegészségügy kérdéseiben. Lehet, hogy nem támadni kellene a hatóságokat, hanem aktív párbeszédet kezdeményezni. Nem zsigerből támadni, hanem kompromisszumokon keresztül keresni a megoldást. A gyógyszerárakra egyébként az érdekvédelemnek soha nem lesz valós ráhatása, kizárólag egyet tehetne: megszervezhetné a gyártást, s nonprofit módon a forgalmazást is. Ehhez a feltételek megteremthetők, bár nem egy egyszerű mutatvány lehet, de talán nem is lehetetlen...

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2016. Szeptember 18. 20:49
Néhány éve amikor kivonták a fumidil b nevű készítményt , tolna megyébe az ország legnagyobb állat gyógyszer készítményeit forgalmazó cégnél , szeretem volna venni 475g fumidil b -t akkor már le volt  járva a forgalomba hozatali engedélye illetve a gyógyszer felhasználási engedélye is pult alól tudtak adni de az ára az eredeti lista áron volt elérhető kérdésem volt az eladó hölgyhöz hogy ilyen gyógyszert aminek lejárt a szav ideje illetve a forgalomba hozatali engedélye
hogy hogy nem olcsóbb erre a válasz az igazgató úr azt mondta hogy a méhészek úgy is elviszik rá 2 évre sok méhész panaszkodott hogy füstölt Taktic nevű szerel és nem viszi az atkát elég komoly károk keletkeztek ebből kiderült hogy a szer fagyott volt illetve át címkézték ebből kifolyólag nem történt semmi Vannak itt érdekes kérdések ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 18. 21:08
Idézet
Nos, ezért bújik ki belőlem a "bürokrata", amikor a méhészek az Ön stílusában panaszkodnak, s közben álságosan, szemforgatva illegális növényvédő szereket hoznak be Unión kívüli országokból, pult alól vásárolt, méhek gyógykezelésére engedéllyel nem rendelkező növényvédő- és állatgyógyászati szereket "csereberélnek", forgalmaznak, mert azok ára csak a töredéke a legálisan beszerezhető készítményeknek.
Már bocsánat, hogy támadom a méreggyártókat, de ha megéri a 20 % amitráz tartalmú mérget x Ft-ért adni, akkor mi a jó fenéért adja 58x Ft-ért? Nem elég neki az 1000%-os haszon? Neki 580000%-os kell. És ezek után a méhész kap lebaszást aféle senkiháziaktól, hogy merészeli megvenni a hatóanyagot olcsóbban. Vajon melyik birkás vagy kertész használná az amitráz tartalmú szert 58x Ft-ért. A Qrva életbe! Szóval menjen a fenébe az összes szemforgató aljas bürokrata, ha a méhészek kifosztását támogatja.

Idézet
Panaszra meg úgy is hiába mennek a hatóságokhoz, az illegális szerhasználat következtében bekövetkezett károk nem hatóságok, gyártók, legálisan forgalmazók sarát képezik...
Nyugi! Nem vár el egy méhész se többet egy nővényvédőszertől vagy birkafürdető szertől, amit az alapvető forgalomba hozatali engedély ne tartalmazna. De azt viszont maximálisan elvárhatja, ha már fizet érte.
Szóval, ha valami szar, akkor az nem ibolya. De ha valamire az van ráírva, hogy ibolya, akkor ne legyen szar.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Szeptember 18. 21:30
A háborúban vannak vesztesek és győztesek !!!!!!! Mi méhészek a vesztesek vagyunk !!!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 18. 21:41
Na ebben a "szigorúan szabályzott" unióban, igazából még azt sem tudjuk mit eszünk nap mint nap, nem hogy még benne van -e, ez vagy az a hatóanyag, ebbe-abba ???, ki a jó isten tudja azt? mikorra kiderül valami a gyártóról, addigra már rég "belakott" mindenki, a büntetés ha eljut egyáltalán odáig, az semmi.
Na Kínában más a helyzet, ott bele kell tenni a bünti gyors és egyértelmű, semmi pénzért nem hagynak ki belőle semmit ;D.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 18. 21:53
Amiről WENHARDTGY méhésztárs írt, azt csak megerősíteni tudom.
Nem akartam ilyen konkrét dolgot írni, ám legyen.
Azokat a készítményeket átcímkézték!!!!!!!
Szóltam, (és rajtam kívül többen is), hogy ez nagyon gáz, a régi címkén lévő jótállási idő már évekkel ezelőtt lejárt.
Voltak keményebb megnyilatkozások is, de ez nem publikus.(repült az áru)
Sajna néhány kereskedő annyira pofátlan, hogy kihasználja a méhészeket, mert tudja, hogy mindent elkövetünk, mindent megteszünk méhcsaládjaink egészségéért.
Ezért soha ne legyetek biztosak, és egy szerre ne bízzátok a méhek életét.
Magyarországon élünk, olyan társadalomban ahol erény ha a másikat átvágják.
Nem idetartozó téma, de holnap viszek vissza egy olyan festéket amelynek 2013-ban lejárt a szav. ideje.
A hígító alatti rész, (ami a festék lenne) beton kemény.
Ja voltam már a boltban, azt mondták csak bontatlanul veszik vissza.
Erre levettem a polcról egy másik színt annak 2004-ben, kiírom betűvel is kettőezer négyben lejárt a szav.ideje.
És ez Szekszárdon a belvárosban, egy menő festékboltban.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 18. 23:00
Tomipapa!

Sokszor sok igazság van abban amit írsz, de a mostani hozzászólásod... Rettenetesen álságos.

Igazán regisztrálhatnál egy gyógyszerész fórumra és kritizálhatnád a generikus gyógyszer gyártókat, hogy ők nem vitték végig a kutatás fejlesztés szakaszát a hatóanyagnak. Csak más néven ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt forgalmazzák miután lejárt az eredeti hatóanyag jogvédettsége.
Mert hát ugye erről van szó itt is. Ugyanaz a hatóanyag, maximum más a cimke és a hatóanyag mennyisége(van ahol még ez is megegyezik) Mondhatod hogy növényvédő szer és állatgyógyászatban mégis hogy is lehetne használni. Csakhát az atkákra mégsem egy márkanév hat, hanem a hatóanyag.
Megnézném ha mondjuk az Opel márkájú autódon a törött tükröd helyett vennél egy újat, aztán visszavinnéd a szervizbe mert az új tükrön egy Renault felirat díszeleg. Mert ugye az nem ugyanaz, a te autód Opel, ez meg Renault. Világos.
Bebújhatsz a paragrafusok mögé, mondhatod hogy állatgyógyászatban növényvédő szert használni tilos, meg hogy ha lejárt szert hatóságilag meg kell vizsgálni újra forgalomba hozatal előtt. De mind tudjuk, hogy a Volkswagen motorok több kormot okádnak mint szabadna, lóhús van a makaróniban, és ha túl közel tartod a fejedhez az új Samsung telefonod akkor az arcodba robbanhat. Szabálytalanságok vannak.

Nade lássunk egy hatóságilag engedélyezett szert:
Varatraz 150mg/ml
Előttem van egy tavalyi és egy idei használati utasítás.
1. utolsó jóváhagyás: 2006.09.05
http://www.meheszbolt-tamasi.hu/image/112654977.jpg
2. utolsó jóváhagyás 2015. május 15.
https://www.nebih.gov.hu/data/cms/173/557/Varatraz_hau.pdf

Nos, ha ez a szer annyira tesztelt állatgyógyászatban, hogyan lehetséges hogy az adagolása az új használati utasítás szerint a duplájára növekedett?
Ezen kívül: Kezelések 7-10 naponként.

Nos, épp a napokban folyt értekezés hogy mennyi is a foretikus szakasza az atkának és 24 vagy 72 óránként kellene e kezelni mely vitában TE is aktívan részt vettél.
Hadd idézzek tőled:
"Hasonlóan felhorgad bennem a "bürokrata", ha egy teljesen képzetlen személy illegális szerhasználatot és teljesen eltérő kijuttatási technológiát propagál. Ez nem egyszerű tájékozatlanság, hanem szándékos bűncselekmény."
Nos, a füstölésről és annak gyakoriságáról volt szó. Feltenném a kérdést. Hány naponta kellene akkor füstölni? Szabályos e a furetto használata állatgyógyászatban. Egyik Amitrázt tartalmazó állatgyógyászati(célállat(fajok): mézelő méh) készítmény használati utasításában sincs szó furetto-ról. Amennyiben az általad javasolt időtartam eltér a hivatalosan forgalmazott szer(ek) használati utasításában szereplőtől megvalósul e részedről a "szándékos bűncselekmény"?

Tudom, minden mondatom ki fogod forgatni.

Abban igazad van, hogy aki megveszi a növényvédő szert és állatgyógyászatban használja az ne panaszkodjon, a saját szakállára tette. Abban viszont a méhésznek is igaza van, hogy ha gáz van a szerrel akkor nem azt kapta amit venni szeretett volna. Függetlenül attól mire használta. Természetesen panasszal a sóhivatalban élhet.

Még egy kérdés. Van e olyan méhész ismerősöd/barátod aki megosztotta a saját receptjét itt a fórumon és rá is az említett "bürokrata" szemmel nézel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 18. 23:25
Barger!

Ez a használati utasítás a sarlatánság fogalmát teljességgel kimeríti. A szakmai ismeretek teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot. Szégyen, hogy egy ilyen termék kapott forgalmazási engedélyt. Ezt a céget a szakmából is ki kellene tiltani.

Annyival még ki kell egészítenem, hogy a NÉBIH 52-es számú pecsétjének használója is éppen olyan felelőtlen, mint aki az engedélykérelmet benyújtotta. Ki kell írnom a nevét: Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Javasolom, hogy minden fogalomba hozott készítményével kapcsolatban messzemenő kétellyel viselkedjetek.

További apróságra találtam rá. 2016 május 15-ig volt joga a terméket forgalomba hozni. Szerintetek betartotta ezt? Szerintetek szerepelhet olyan termék az MMNP támogatott termékek között, aminek már nincs forgalomba hozatali engedélye?

Szóval Tomipapa szokásos dilettáns hozzászólása leplezi a méhészek hiszékenységével visszaélő céget. Aki ráadásul sarlatán módra viselkedik, ahogy maga Tomipapa is. Zsák és foltja.   

Tisztelt dr Cserényi Péter OMME volt szakmai elnökhelyettes? Mit tett Ön az ilyen sarlatánságok ellen azon kívül, hogy kiváló kapcsolatot ápolt Tomipapával?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 19. 08:40
Tisztelt Méhésztársak!
Úgy látom, hogy hasznos eszmecsere folyik a Fekete-Fehér Méhészklubon.
Szeretnék én is beszállni, mert a következő, Nemzeti Programból támogatott készítmény használati utasítása is katasztrofális.
Gyakorlatilag a Perizin használatiját másolták le, kicsit más formát adtak neki, ja meg az árában is történt némi változás.
http://bayerfarm.hu/static/uploads/2012/04/05454_perizin_oldat_hu.pdf
És itt a Destruktor használati utasítása:
http://www.hillspet.hu/mehesz/destruktor.php
Nézzük mi a gondom.
Ez a mondat, amit már többször kifogásoltam, és több gyógyszer forgalmazónak jeleztem.
"A munkaemulziót úgy állítjuk elő, hogy a szükséges mennyiségű Destruktort az adagoló készlethez tartozó műanyag flakonba öntjük és vízzel elegyítjük."
Ugyan ez a mondat megtalálható volt a Perizin használati utasításában.
Én úgy tanultam, és úgy tudtam, hogy a "munkaemulziót" meg kell etetni a méhekkel, gyakorlatilag meg kell mérgeznünk a méhek vérét, és amikor az atka megcsípi, a parazita a hatóanyagtól elpusztul.
Emiatt mi "mezei méhészek" nem vízzel, hanem sziruppal készítettük el a munkaemulziót.
Itt két dolgot értünk el.
A méhek azonnal nekiálltak elfogyasztani, valamint a cukorszirupba kevert kumafosz rátapadt a szőrköntösükre, és egymást tisztogatva tovább fokozta a hatását.
Más készítményekbe is tettek cukrot, ott a kontakt hatás növelése volt a cél.
Érthetetlen számomra, hogy miért nem írják, mondják el a méhészeknek, hogy tegyetek egy parányi cukrot is a munkaemulzióba.
Az összes méhészeti szakelőadó vékony, az-az 2/1-es Víz-cukor keverékkel ajánlja a hatóanyag kijuttatást.
A méhegészségügyi munkacsoportnak jó lenne ezekkel a témákkal is foglalkozni.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 19. 09:32
Mi 200 családot még mindig papírcsíkkal füstölünk. 100 család fél óra zárással, 1óra alatt kész. A csepegtetés 200 csík, 10 perc. Kontroll olajos lap készítés 200db, 1 óra. Még ha elavultnak mondjátok is, rendkívül költséghatékony. De ami miatt még mindig ezt használjuk, az a rezisztencia.
Felénk szokás mondani hogy messziről jött ember azt mond amit akar, ..
Ezt rekord gyorsaságot hány fős brigáddal éritek el?  Már a 200 csík, 10 perces csepegtetése is blöff.  A 200 csíkra kell összesen 600 csepp, a papírcsíkokat élében megszoktuk hajtani, a nem csepegtetett végét jelöljök hogy az lesz a meggyujtandó vége. És van száradási idő is.  A másik hogy hogyan tudod biztosítani, hogy pontosan 30 percre legyenek bezárva a  méhek, ne többre, ne kevesebbre? Nyilván csak átlagolt idő ez.
A rezisztenciának ráadásul semmi köze a bejuttatás módjához, a papírlapos füstölés, és a hajszárítós befúvás, és még a furettós bejuttatás esetére értelmezve. Bár az utóbbi kétségkívül hatásosabb, ráadásul gyors és költséghatékony.
Mérd meg, hogy egy csepp mennyi idő alatt jön ki a palackból. Ha 1 mp. akkor igazam van. A lapok előre hajtva vannak, arra megy a csepp. Igazad van, csak a csepegtetést írtam, a szárítás több idő, de gondolom az nem effektív munka.
A zàrás 20-30 perc, van aki 20-ra és van aki 30-ra zár. Kb. 30 perc, ha így megfelel.
A "brigád" két fős, az asszony meg én.
Igaz én messziről jöttem, tehát hazudok....szerinted.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 19. 11:00
Az összes méhekre engedélyezett állatgyógyászati szer engedélyokiratát célszerű lenne felülvizsgálni. A NÉBIH engedély szerint a Varatraz Romániában rendelkezik törzskönyvvel. Ha ott is ugyanezzel a tartalommal hozzák forgalomba, akkor ott is óriási probléma lehet az atka elleni küzdelemben, no meg a hatósági engedélyeztetésben.

Remélem a holnapi szaktanácsadói értekezleten a téma szóba kerül és valami előrelépés is lesz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 19. 11:10
Mi is úgy csináljuk, ahogy szeremej leírta, és tényleg haladós. Este vágjuk, hajtjuk és cseppentjük a csíkokat, amiket éjszakára hermetikusan záródó műanyag edénybe helyezünk. Ez nem több, mint 15 percet vesz igénybe. Hajnalban kezelünk. Az asszony csipesszel kivesz egy csíkot a műanyag edényből, bedugja egy hajcsavaróba és lerakja a soron következő kaptár tetejére. Az én feladatom a csík meggyújtása, kaptárba helyezése és a kijáró zárása. Továbbá az ellenőrzésre kijelölt családokba és én csúsztatom be az olajos farost lemezt. A 40 családdal 20-25 perc alatt végzünk, szép kényelmes tempóban. Kicsit még várunk, majd elkezdjük nyitni a kijárókat. Egyszerre egy kaptársort nyitunk, majd megint várunk 5-6 percet. Egy óra alatt végzünk a teljes folyamattal. A napfelkelte megtekintése a méhes felett kárpótol a korán kelésért.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 19. 12:31
Köszönöm adamez!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 19. 13:45
szeremej!

Tudod csak az a gond, hogy talán egy kivételell, itt mindenki méhész. Szóval főleg az idősebb generáció mind használta ezt a módszert, és tisztában vagyunk vele, nagyjából, hogy mihez mennyi idő kell. Az előnyeivel és a hátrányaival kapcsoltaban is szereztünk tapasztalatot. Persze most taglalhatnám, hogy ami munkát ketten végeznek, ott 2 vel kell szorozni a rátöltött munkaidőt. "A papírlapok előre hajtogatva voltak" ,igen de azt is meg kellett csinálni valamikor. Szóval az is hozzáadandó a ráfordított munkaidőhöz. A szárítást nyilván nem, de ez is egy hátránya a technológiának. Mert a felhasználás előtt, ezt be kell kalkulálni, nem használható rögtön. Nem rögtön hadrafogható.
 
A "hajszárítós" bejuttatás módszere sem a véletlen műve. Az eszközt az igény szülte, a papírcsíkos füstölés hátranyait volt hivatott megszüntetni. Magam is készítettem, 3 féle változatot saját használatra. Majd a parasztfurettót készíttem el magamnak, egy megbízhatóbb szivattyúval. Igazából ez a leggyorsabb.

Én olyat nem írtam hogy hazudol, Csak tudom hogy az ember képes, a saját maga álatal használt, alakalmazott dolgok tekintetében, pozitívabban láttatni a dolgokat. A hátrányait esetleg bagatelizálni, vagy csak elsiklani fölötte.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 19. 15:30
Ha már itt tartunk, akkor kérdezek, hátha megjön a kedvem a (paraszt, házi, és egyéb) furettózáshoz( meg esetleg a kezdők is hasznosíthatják).
Mennyi ideig tart 100 család kezelése?
A vivőanyag nem kárisítja a méheket(az amitráz terhelésen túl)?
Egy kezeléssel hány mg amitrázt juttatsz be?
A furettó alkatrészei mennyire tartósak?
Egy gázpalack hány kezelésre elég?
Milyen védőfelszerelés kell hozzá?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 19. 16:47
Tisztelt Méhésztársak!
Úgy látom, hogy hasznos eszmecsere folyik a Fekete-Fehér Méhészklubon.
Szeretnék én is beszállni, mert a következő, Nemzeti Programból támogatott készítmény használati utasítása is katasztrofális.
..........
Ez a mondat, amit már többször kifogásoltam, és több gyógyszer forgalmazónak jeleztem.
"A munkaemulziót úgy állítjuk elő, hogy a szükséges mennyiségű Destruktort az adagoló készlethez tartozó műanyag flakonba öntjük és vízzel elegyítjük."
Ugyan ez a mondat megtalálható volt a Perizin használati utasításában.
Én úgy tanultam, és úgy tudtam, hogy a "munkaemulziót" meg kell etetni a méhekkel, gyakorlatilag meg kell mérgeznünk a méhek vérét, és amikor az atka megcsípi, a parazita a hatóanyagtól elpusztul.
Emiatt mi "mezei méhészek" nem vízzel, hanem sziruppal készítettük el a munkaemulziót.
Itt két dolgot értünk el.
A méhek azonnal nekiálltak elfogyasztani, valamint a cukorszirupba kevert kumafosz rátapadt a szőrköntösükre, és egymást tisztogatva tovább fokozta a hatását.
Más készítményekbe is tettek cukrot, ott a kontakt hatás növelése volt a cél.
Érthetetlen számomra, hogy miért nem írják, mondják el a méhészeknek, hogy tegyetek egy parányi cukrot is a munkaemulzióba.
Az összes méhészeti szakelőadó vékony, az-az 2/1-es Víz-cukor keverékkel ajánlja a hatóanyag kijuttatást.
A méhegészségügyi munkacsoportnak jó lenne ezekkel a témákkal is foglalkozni.
Nagyernyei Attila

Attila!

Én megelőlegeztem magamnak a méhegészségügyi munkacsoportos tagságot, s ennek mentén vettem a bátorságot, hogy körbejárjam a témát.

Beidézted a perizin használati utasítását, amely vizes emulzió készítését irányozza elő. Nos, -mondtam magamnak- nézd már meg, hogy a gyártó mit ajánl! Megnéztem. Íme, a Bayer AG Perizin patentje, ami az első hivatalos nyilvános dokumentumnak tekinthető:
https://www.google.com/patents/US4646377

Akárhogy nézem, ebben is vizes munkaemulzió szerepel, cukor hozzáadása nélkül. Hogy a fenében lehet ez, a multi cég megfeledkezett volna a cukoradagolásról?

Kerestem hát tovább, s találtam egy komoly okot, mely indokolja, hogy miért hagyták ki a cukrot az emulzióból.

Nos, dr. Nicole van Buren (1992) dolgozatából megtudhattuk, hogy a trophallaxisnak aránylag nagyon kevés köze van a kumafosz penetrációjához, szellemes kísérlettel bizonyították, hogy a táplálékátadás (híg cukoroldat) révén a perizin legfeljebb 24 %-a jut a méhek tápcsatornájába, s onnan legfeljebb 12 óra múltán ki is ürül, tehát túlnyomó része nem jut be a testfolyadékba, illetve a méhek nem képesek egymást kínálni sem, ha elhagyta a hatóanyag a mézgyomrot. A kumafosz penetrációját, a kaptáron belüli terjedését sokkal jobbnak találták, amikor cukor nélkül, vizes emulzióban, locsolva juttatták ki a Perizint. Ez a Bayer módszere, melyet aztán a méhészek átgondoltak, s elkezdték cukorral készíteni az emulziót. Nem biztos, hogy érdemes egy használati ajánlatot emígyen továbbgondolni, a gyártó használati utasítását érdemes betartani. (A dolgozatot most nem linkelem be, mert a kivonatot feltenni nem nagyon érdemes, hiszen csak a megállapítások egy részét tartalmazza, az összefüggések jelentős részét nem. Ha valakit részletesen érdekel a dolog, Nicole van Buren cikkeit keresse meg az Entomologia Experimentalis et Applicata 65:157-164; a Physiological Entomology 17:288-296; Apidologie 24:33-43 számaiban)

Ezek után arra is kíváncsi voltam, ugyan döntően miért nem egymás táplálékkal történő kínálásával terjesztik a méhek a kumafoszt. Az Apidologie (2012) 43:465-470. közölt egy cikket,  Bevk, Kralj és Cokl munkáját, "Coumaphos effects food transfer between worker of honeybee Apis mellifera" címmel. Ebben a munkában a szubletális kumafosz-kontcentrációk függvényében vizsgálták a hatóanyag trophallaxisra gyakorolt hatását, s megállapították, hogy a kumafosz a tophallaxist gátolja, a trophallaxis gátlása dózisfüggő, bizonyos koncentráció fölött akár felére csökkentheti az élelemátadást. Ez a bizonyos koncentráció viszont nem biztosít elegendő hatóanyagot az atka kontrollálásához.

Levonható tehát a konzekvencia: a híg cukoroldattal készített munkaemulzió nem hogy nem előnyös, hanem kifejezetten hátrányos, a vizes emulzió anélkül jobban terjed a méhcsaládban, a kültakarón keresztül történő felszívódásal a kumafosz illetve a metabolitja a méhek haemolimfájába sokkal egyenletesebben bejut a kontakt terjedés lévén.

Én mindenesetre ezt az álláspontot fogom képviselni a méhegészségügyi munkacsoportban folytatott tevékenységem során...

Utána kerestem természetesen a kumafosz hatóanyag méhek szervezetében történő sorsának, az anyavegyület és metabolitja (oxon) toxikológiai vizsgálatainak és a méhek méregtelenítő mechanizmusának is, hogy ne a levegőből , szájhagyományokból tájékozódjak. Miután az utóbbi kérdéseknek a most folytatott polémiában kisebb a jelentőségük, majd alkalomadtán máskor jobban kibonthatjuk a problémát. Természetesen nagyon szívesen adok irodalmi hozzáféréseket is, de be kellett látnom, hogy azokat csak kevesen hajlandók átolvasni, fölöslegesen meg nem szívesen dolgozok én sem. A múltkor is adtam egy csomó cikket, szakirodalmi hivatkozást, de a vitázók közül Bogár Tamáson kívül alig olvasta azokat valaki, Geddekas bizonyára nem.

Attila!

Nem a jó szándékodat kérdőjelezem meg, csupán annak a véleményemnek szeretnék hangot adni, hogy szerintem a olyan személyekre kellene bíznunk az állategészségügyi problémák megoldását, akik értenek is hozzá. Jelezni természetesen lehet, ha valamivel nem értesz egyet, de ha vitába szállsz, tedd azt adekvát ismeretanyag, érvrendszer birtokában. Az állatgyógyászati készítmények engedélyezésének hazai szabályozása jó, annak letéteményese a NÉBIH, ráadásul azt harmonizálni kell az uniós szabályozással, jogrendszerrel is. A hazai szabályozás tehát jó, azt az OMME kérésére nem fogják a feje tetejére állítani. A NÉBIH-et természetesen lehet "inspirálni", de a méhészek érvrendszere eléggé szegényesnek mondható, ha sikerül belátnunk, hogy jelen pillanatban a méhegészségügyi problémák jelentős részét mi magunk generáljuk, amikor kifejezetten és elterjedten illegális szerhasználattal élünk, s az illegálisan használt szerek minőségét, címkézési szabályainak betartását kifogásoljuk.

A forgalmazó által elkövetett szabálytalanságokat sajnos csak akkor kifogásolhatjuk, ha mi magunk szabálykövető módon járunk el. Nincs fogyasztóvédelmi védettségünk, ha egy növényvédő szert használunk állatgyógyászati célra, nincs védettségünk, ha nem a cél-állatfaj gyógyítására kívánunk egy ektoparazitikumot pult alól, vény nélkül beszerezni. A forgalmazó természetesen felelős az általa forgalmazott termék minőségéért, szavatosságáért, csak nincs olyan hatóság, akinél érvényesíteni lehetne a szavatossági igényt, ha az illegális felhasználás során merül fel kifogás. Ha a Mavrik 24 EW a repcében nem működik, akkor lehet reklamálni. A parasztnak. Ha az Apis mellifera varroozisának gyógyítására nem alkalmas, akkor sajnos nem lehet reklamálni. Ha egy amitráz-tartalmú ektoparazitikum "döglik be", akkor a juhász méltán méltatlankodhat, hogy a harmadik fürösztést követően még mindig rühösek a juhok. Ha ezt méhész teszi, mondván, hogy nem potyog tőle az atka, akkor a forgalmazó megvonja a vállát, hiszen még abban az esetben sem kérhető számon, ha valóban "döglött aknát" adott ki a kezéből.

Ezt kellene megérteni, s a megértést követően lehet okos javaslatokat tenni az érdekvédelmi szervezetünk szakmai vezetése felé. Azt tőlük se várhatjuk, hogy legalizáljanak illegális szerhasználatot. Az érdekvédelmi szervezet ezt nem kezdeményezheti. Dr. Cserényi Péter egykor megpróbálta a Takticot legálisként feltűntetni a Méhészetben, de érvelése nem állta meg a helyét: volt a varoozis ellen legális törzskönyvezett készítmény a hazai gyógyszerlistán. A Mitac legalizálását sem kérhetjük, hiszen az Unióban legálisan növényvédelmi célból sem forgalmazható, valamint senki nem vizsgálta állatgyógyászati szempontból. így hát állatgyógyászatra sehol nem használható a világon legálisan. Hiába jó, nincs esélye sem a méhészeknek, ha legalizáltatni szeretnék. A Mavrikkal is hasonló a helyzet: az növényvédő szer, ráadásul az Unióban van törzskönyvezett tau-fluvalinát hatóanyagú, méhek gyógyítására engedélyezett szer. Ezek tehát elérhetetlen vágyálmok.

A gyógyszerek árát befolyásolni sem sok esélye van az érdekvédelemnek. Két dolgot tehet: megszerzi a gyógyszerforgalmazás jogát, s nonprofit módon belevág a forgalmazásba. Síkos talaj ez...
A másik megoldás az lehet, hogy bojkottot hirdet a tagjai körében a szemérmetlen árakat képző forgalmazók ellen. Ezt csak akkor teheti meg, ha az ellátást képes biztosítani, s egyúttal birtokában van a forgalmazási engedélynek, valamint olcsóbb árat tud kialkudni a gyártónál. A cukor-forgalmazás analógiájára ez is meglehetősen sikamlós történet lehet, majd egyszer megírom...

Most már látjuk tehát, hogyan nem megy. Lassan ideje lesz, hogy megkérdezzük: mi ez ügyben az érdekképviseleti szervezetünk vezetésének programja, a megoldási útra nézve tett javaslata. Lassan itt lesz az ideje górcső alá venni a "paradigma-váltás" programját, mert egyelőre még csak nem is körvonalazódik, mi a szándéka a paradigma-váltóknak. Nem vagyunk ugyan olyan türelmetlenek, mint a Kontroll-csoport egyes képviselői, de a végletekig birkák sem szeretnénk lenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 19. 17:36
Szeremej!
Mivel zömében még felsőkijárós (fekvő)kaptáraim vannak, ezeket hátulról füstölöm a még a papírcsíkos, és később a  hajszárítós füstöléshez kialakított furatokon, így itt a záródugók eltávolítása és visszahelyezése némi plusz időráfordítás. Viszont nincs visszarobbanási veszély a keretekről. Az alsókijárós meleg építményű kaptáraimnál, viszont a kijárón furettózok, ott csak addig tart amíg a szivattyú működtető billentyűjét lenyomom.
A keverési arány 5 ml Tak-tik/ 1 dl finomított petróleum, egy szivattyú löket 1 milliliter.
A "furettómat" adapterként alakítottam ki, így a gáz forrasztólámpámat más célra is használom, jellemzően a füstölő begyujtásra. A 190 gr-os  palack darabonként jelenleg 400 Ft, szerintem 200-300 családot ki kell bírnia.
A sprirált még nem kellett cserélnem, 3. szezonban használom, 5mm-es réz fékcsőből készítettem kb 1200 ft-ba került.
Az olajzó szivattyúját módosítottam, a dugattyúját acélból eszergáltam, O gyűrűvel láttam el. A műanyag hüvelyt egyszer cseréletem, vettem egy új olajzót, kb 600 Ft volt, ebből szereltem ki.
A védőfelszerelés ugyanaz szükséges mint a papírlapos füstölés esetén, légzésvédő gázmaszk.
A vivőanyag nem okoz problémát, először én is idegenkedtem tőlle, ezt nem is tagadom. Sőt féltem attól hogy nagy streszt okoz a családoknál, szerencsére pont az ellenkezője igazolódott. A füstölésnél a bezárás, nagyságrendekkel nagyobb  streszt okozott a méheimnél.

Remélem elég gyakorlatias választ írtam, nyilván lejön belőlle hogy valóban ezt használom.





Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 19. 17:43
Lousicide!
Végre szakmai síkon cseveghetünk.
Amikor ezt írod egyet értek veled.
" Nem a jó szándékodat kérdőjelezem meg, csupán annak a véleményemnek szeretnék hangot adni, hogy szerintem a olyan személyekre kellene bíznunk az állategészségügyi problémák megoldását, akik értenek is hozzá."
A "vékony cukros munkaemulziót" szerinted én találtam ki?
Nem gondoltam rólad, hogy ennyire meghatározó személyiségnek gondolsz.
Ezt szakmai konferenciákon, és az országot járó szakelőadóktól hallottam, és így adtam tovább, valamint a méhegészségügyi felelősök képzésén ezt jegyzeteltem le.
Ha tévedtem, akkor sem szeretném rájuk hárítani a felelősséget, de azt beláthatod, hogy sok minden elhangzott már szakelőadók szájából, ami a legjobb akaratuk ellenére nem mindig igaz.
Nézzük az amitráz kijuttatásának módját.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Programból támogatott füstölő-ködölő készülékek mellé a gyártó mellékel egy használati utasítást, hogy melyik szerből mennyit kell adagolni.
Be tudnám ide is tenni, de azok a szerek tiltó listán vannak.
Véleményem szerint óriási káosz van, de akár pániknak is nevezhetném.
Molnár Jenő biztosan olyan körökben forgolódik akiknek bombák a méhcsaládjai, és azért próbálja kigúnyolni írásaimat.
Én sem vagyok a lelki segélyszolgálat méhészeti ágazatának képviselője, de amiket ma is hallottam, lehangoló.
Még drámaibbnak tűnik a dolog ha azt mondom, hogy két hete még 10 keretre alig lehetett a KB kereteken lévő méhcsaládokat bepasszírozni, most meg 4-5 léputcában lézengenek csupán.
Nem fogok neveket írni mert ez nem egy szívderítő, és nem népszerű dolog, valamint sok méhész szégyelli.
Attól, hogy nem beszélünk róla a probléma még fennáll.
Azt is megszoktam, hogy akiknél mindig "nyóckeret fiasom van", őket akác alatt mindenféle sorcsapás éri.
Eső, szélvihar, esetleg "lepermeteztek".
Aztán az átlagszámításnál kibújik a szög a zsákból.
Az atkaháború dúl, holnap szaktanácsadói értekezleten ez lesz a fő téma.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 19. 18:29
Attila!
Azt szeretném tőlled megkérdezni, de sejtésem szerint mások is kíváncsiak rá. Hogy ezekben az esetekben, az atka nagymérvű kártételének, és jelenlétének másodlagos előjelei nem mutatkoztak? Gondolok itt a vírus okozta, szárnydeformációra, vagy méhbénulásra. De egy súlyos  atakafertőződöttség esetén, már a családok vizsgálatakor is látni lehet a lépeken mászkáló atkákat. De a gyanú esetén, ott a lehetőség a fiasítások felnyitogatására is. Nyilván a gondok már a naprafogó utáni kezelések, nem megfelelő hatásával is kezdődhettek. Ha az atka legyengíti a méheket, akkor már más betegségeknek is könnyen az áldozatává válhatnak a családok. Bár azoknak is vannak tünetei, ha nem is minden esetben kirívóak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2016. Szeptember 19. 18:41
Robotur! Ne haragudj, hogy Ködölő receptedet bírálom, a hígitás jó, de egy löketre csak 1 ml-t fúj ki a szerkezet. Ezt a számolás miatt egészítettem ki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 19. 18:54
Igazad van, javítottam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 19. 19:06
Robotur!
Válaszom.
De!
A méhész felelőssége minden estben felróható.
Véleményem szerint szinte kivétel nélkül azért hibáztak, mert nem váltogatták a szereket.(hatóanyagot)
Vagy csupán az amitráz hatóanyagra hagyatkoztak.
Az tisztán látszik, hogy aki tartós hordozókban használta évekig az amitrázt, és utána füstölgetett, főként ők panaszkodnak.
Nem tudom elképzelni, hogy napraforgó után 4-5 atka hulljon csupán le.
Ez már gyanúra adhat okot.
A folyamatos sétálás, a szárny nélküli, csökött, csonka méhek, majd a mini rajok egy szindróma részei.
Az atka nem ismer kegyelmet.
Az idén kaptunk belőle egy kis ízelítőt.
Még június 13.-án írtam a következő sorokat.
"...Az atka elleni védekezést az akác pergetés után kellett elkezdeni!
Nincs mese, ha nem fogjuk át az egész kelési időszakot akkor valóban csak gyérítésről beszélhetünk.
Többen abba a hibába esnek, hogy néhány füstölés után kijelentik, hogy nincs atkám, és abbahagyják.
Ekkor szokott lenni a meglepetés, hogy most meg honnan lett ennyi, meg megfertőződtem a szomszéd hanyag méhésztől.
Az okokat mindig könnyebb másra fogni.
Az atkával nem érdemes szórakozni, precízen kell a kezeléseket végrehajtani.
Nincs nyaralás, meg majd megcsinálom később!
Az atka minden lazaságot megtorol.
Napraforgó végén meg jöhet a sírás.
Nagyernyei Attila"
Szerintem ez bejött.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 19. 19:19
Akkor furettóval 5ml Taktic(625mg amitràz) jut 105 családra, ami kb 6 mg/ család. Ami pl. a Varidolnál 12,5mg/család.
Akkor ha jól sejtem a furettóval feleannyi szert juttatunk a kaptárba?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 19. 19:54
QUQURIQ !!!

Az atkairtásban is gyorsan el kellene érnünk a paradigma váltást!!!
Az eddigi összegyűjtött információim, és csekélyke, tapasztalatom szerint a következőket kellene szem előtt tartani.
Lehetőleg mindenkinek át kellene térni 100 % állomány szinten a rácsos higiénikus aljdeszkára.
Az On-farmos atkaszámlálás (50óra) rávilágított, hogy a lehullott atkák kb. egy tizede életben marad. Mozgásuk
intenzív, biztosnak vélem, hogy visszakerülnek a méheken keresztül a fiasításba.
A rácsos aljdeszka azért lényeges, hogy az atkák kihulljanak a földre, ott halálra lesznek ítélve.
Másik megállapításom, hogy a kaptár aljára frissen lehullott és elpusztult méheken szintén "virgonckodó" atkákat láttam. Addig amíg a fehérjék nem bomlanak le a méhekben, az atkáknak jó táplálék forrás, (erő gyűjtés) a vegyszeres kezelések után.
A paradigma váltás legfőbb "paradigmája" az Oxálsav szublimálás. Mindenkinek legjobb lesz ezzel mihamarabb megbarátkozni...
Ezzel a szerrel, és ezzel a módszerrel egész évben alacsony szinten lehet tartani az atka számot.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2016. Szeptember 19. 19:56

Molnár Jenő biztosan olyan körökben forgolódik akiknek bombák a méhcsaládjai, és azért próbálja kigúnyolni írásaimat.


Mivel gúnyoltam ki?
Tényleg úgy érzed?
Minden ősszel leírod ugyanazokat a tényeket. Aki nem védekezik megfelelően, annak gondjai vannak. Nemcsak most. Az írásaidat bemásoltam, melyekből  látható, hogy az elmúlt években is így volt, meg régen is. Ezért idéztem be tavalyi és tavalyelőtti hozzászólásaid egyes részleteit, melyek téged igazolnak. Érthető?
Miért kell a helytelenül védekezőkkel ennyit foglalkozni? Hiába mondasz bármit, csak magadnak ártasz. Rosszak a szerek, meg mindenki a másiktól kapja, rezisztensek már mindenre az atkák. Megy a hülyítés. Meg kell tanulni méhészkedni, mely fontos eleme az atkaírtás, de ha nem megy, abba kell hagyni. :(

Ez is marad, mert örökzöld
  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 19. 20:19
Jenő!
Te viccelsz amikor ezt írod?
"Meg kell tanulni méhészkedni, mely fontos eleme az atkaírtás, de ha nem megy, abba kell hagyni."
Akik méhészetében most óriási károk vannak, azok nem kispályások.
Némelyiknek nagyobb a méhészet mint a Tiéd, és szerintem megtanultak méhészkedni.
Pont arról értekeztünk már többször, hogy nem lehet megszokásból semmit csinálni.
20 éve is így csináltam, meg tavaly is működött.
Komoly tapasztalattal rendelkező, nagy kaliberű méhészkollégák panaszkodnak.
Az, hogy Te ilyen ügyes vagy, és mindig bombák a méheid, üdvözlendő.
Egyet azért fogadj el tőlem.
Mindenki nem balfácán.
Van köztük olyan "Nagybocis" akire mindig felnéztem, mert kiváló eredményeitől, egészséges szép méhcsaládjai miatt mindig kiérdemelte a tiszteletet.
Most már 15-öt bezárt.
Szerinted ő béna, balfácán?
Óvatosan ezekkel a "Meg kell tanulni méhészkedni..." kijelentésekkel, mert visszaüthet.
Véleményem szerint országos az atkaprobléma, de holnap szaktanácsadói után többet tudunk a helyzetről.
Annyi jó hírem van, hogy biztosan lesz kereslet a méheidre.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 19. 20:21
Bocsánat, de engem abszolút hidegen hagy a személyes vitátok!
Inkább legyen ATKAÍRTÁS! Ha màr oxálsav szublimálás, akkor halljuk a számokat! Mikor, mennyi, atkahullás, amitráz kontroll...stb.
Attila!
Én is sok aggasztó hírt hallok, az őszintébb kollégák panaszkodnak, és bevallják mennyit csuktak be. A többi hallgat. Két méheüs, egymástól függetlenül, gyenge családokról panaszkodik. Ami persze egyértelműen atkafertőzés következménye.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 19. 20:30
Idézet
be kellett látnom, hogy azokat csak kevesen hajlandók átolvasni, fölöslegesen meg nem szívesen dolgozok én sem. A múltkor is adtam egy csomó cikket, szakirodalmi hivatkozást, de a vitázók közül Bogár Tamáson kívül alig olvasta azokat valaki, Geddekas bizonyára nem.
Mire gondolsz Tomipapa?

Idézet
Az állatgyógyászati készítmények engedélyezésének hazai szabályozása jó
Nevetséges! Tehát ez a létező világok legjobbika. Mármint a Bayer cég számára.

Idézet
A hazai szabályozás tehát jó, azt az OMME kérésére nem fogják a feje tetejére állítani.
Csak nem ezt szeretnéd Tomipapa?

Idézet
A NÉBIH-et természetesen lehet "inspirálni"
Álmodozol? Egy hivatalt nem lehet inspirálni. Csak a tények, észérvek és a hatalom tud benne változást elérni.

Idézet
a méhészek érvrendszere eléggé szegényesnek mondható
Bárkinek az érvei lehetnek szegényesek, ha az előző három érvelési módot nem használja.

Idézet
jelen pillanatban a méhegészségügyi problémák jelentős részét mi magunk generáljuk, amikor kifejezetten és elterjedten illegális szerhasználattal élünk, s az illegálisan használt szerek minőségét, címkézési szabályainak betartását kifogásoljuk.
Mondja ezt egy nem méhész kertész, nekünk a méhészeknek. Kibicnek semmi se drága. Ő nem veszít semmit.

Idézet
A forgalmazó által elkövetett szabálytalanságokat sajnos csak akkor kifogásolhatjuk, ha mi magunk szabálykövető módon járunk el.
Ez a kijelentésed
1. Marhaság
2. Fenyegetőzés.

Idézet
Nincs fogyasztóvédelmi védettségünk, ha egy növényvédő szert használunk állatgyógyászati célra, nincs védettségünk, ha nem a cél-állatfaj gyógyítására kívánunk egy ektoparazitikumot pult alól, vény nélkül beszerezni.
A hatóanyagnak akkor is benne kell lennie.
A lejárati időt be kell tartani.
A cimkézési szabályokat be kell tartani.
Ja a fenti háromban objektív módon a méhész NEM lehet felelőssé tenni, hiszen Ő csak vásárlója a terméknek. Az pedig magánügye, hogy birkát fürdet-e vele vagy nem.

Idézet
Ezt kellene megérteni, s a megértést követően lehet okos javaslatokat tenni az érdekvédelmi szervezetünk szakmai vezetése felé.
Vagyis Cserényi nem felelős, ha szar a Varatraz használati utasítása, mert nem szólt neki senki? Na ne má'? Így nem lehet kimászni a felelősség alól.

Idézet
Ezek tehát elérhetetlen vágyálmok.
Jaj, de nagyokos vagy. Feltaláltad a meleg vizet. Kért ilyet valaki? Vered a habot.

Idézet
A gyógyszerek árát befolyásolni sem sok esélye van az érdekvédelemnek.
Mi közöd neked ehhez? Mi sem akarunk tanácsot adni a fóliás virágkertészeknek. Tartsd távol magad és tartsd meg magadnak a rosszindulatú tanácsaidat.

Idézet
mi ez ügyben az érdekképviseleti szervezetünk vezetésének programja, a megoldási útra nézve tett javaslata.
Az OMME nem a fóliás virágkertészek érdekképviseleti szerve.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 19. 20:35
Attila!

Eszembe sem jutott neked tulajdonítani a munkaemulzió cukros változatát, de azért -ha Geddekas szerint fogalmam sincs a méhészetről- fordultam már meg méhész- és méhészet-közelben is...

Azt is tudom, hogy a "szakelőadások" egy része nem üti meg a szigorúan vett szakmaiság mércéjét, de eszembe sem jutna bűnül felróni neked, ha azok alapján (is) tájékozódsz. Magam is szívesen járok előadásokra, rendezvényekre, sok hasznos információm származik onnan is, de jómagam  -afféle diszlexiás és kritikusan elemző alkat lévén- jobban szeretek több irányból is tájékozódni, s lehetőség szerint ötvözni a gyakorlati tapasztalatok talajáról származó információkat a szakirodalmi közlésekben foglaltakkal. Én így vagyok összerakva. Ráadásként a szakma is előrefele szokott menni az esetek túlnyomó részében, s ennek következtében a régi igazságok az ismeretek bővültével akár idővel át is értékelődhetnek. Ne vegye senki tiszteletlenségnek, de azt szoktam mondani, hogy ha Örösi Tanár Úr ma visszatérne a méhészek közé, még az Ő hihetetlen tudományos felkészültsége és kitartása ellenére is egy ideig csak kapkodná a fejét az új információk, kutatási eredmények láttán. Vannak ugyan örök törvényszerűségek, de vannak dolgok, melyeket az új ismeretek birtokában bizony át kell értékelnünk. Aztán azzal is tisztában vagyok, hogy a ma igazságnak látszó dolgok holnapra valótlanná is degradálódhatnak. Ne magyarázkodj tehát a cukros munkaemulzió kapcsán, nincs azzal semmi baj, hiszen nem okoz használata jóvátehetetlen kárt. Legfeljebb el kell könyvelni, hogy most ért oda a szakma, hogy fény derüljön bizonyos összefüggésekre. Viszont arra oda kellene figyelj, hogy az információidat, informátoraidat némi egészséges és előrevivő szkepticizmussal kezeld, mert furán veszi ki magát, ha úgy érvelsz, mint jelen esetben tetted. Az egészséges szkepticizmus pedig arra fog sarkallni, hogy jobban járd körül a témát, a több, s eltérő forrásból származó információkat ugyan nehezebb szintetizálni, harmonizálni, de a siker esetén nem kell pironkodnod, ha netán kiderülne, hogy jóindulatod ellenére a régi információdon már túllépett az élet.

Azt nem vitatom, hogy a szándékod jobbító, de célt az okos iránymutatással, s nem a pánikkeltéssel éred el hamarébb. Hidd el, Jenő -akivel az utóbbi időben sokat gyúrjátok egymást- se támadó szándékkal mondja, amit mond. Őbenne is a jobbító szándék munkál, s higgyétek el, nincs benne egy csöpp rosszindulat sem. Ő egy rendkívül "egzotikus" jelenség, óriási ismeretségi körrel, tudásanyaggal, sok empátiával. Rendkívül segítőkész, sok embert ismerek, aki sokat köszönhet neki. Jó méhész, bár én képtelen lennék annyi energiát mozgósítani, mint amire ő képes. Hibázol, ha rosszul felfogott büszkeségből rendszeresen konfrontálódsz vele. Ha másképp közelítesz hozzá, rájössz, hogy nagyon sokat profitálhatsz is a tudásából, emberségéből.

Jenő környezetében tényleg vannak egészséges, jól és okosan kezelt méhészetek. Sokan fordulnak hozzá tanácsért, s ha lehet, segíti is a tanácskérőket. Amikor bedobtad, hogy Dombóvár térségében katasztrofális helyzetet tapasztaltál, Jenő felkapta a telefont, s azonnal hívta azt a méhészt, aki onnan tőle vásárolta tavaly a méhcsaládjait. Nem azért, hogy pánikoljon, hanem azért, hogy szükség esetén segíthessen. Szerencsére annál a méhésznél minden rendben van. Az is igaz, hogy Jenő környékén is van néhány méhészet, amelyik gondban van. Nem titkolja, s nem is dörzsöli a kezét, hogy "jönnek ők még az én utcámba".

Az viszont nem igaz, hogy azért "gúnyolódna" az írásaidon, mert rosszindulatú. Ellenkezőleg, Jenő kifejezetten jóindulatú. Ő a született optimista, s ha ő azt mondja, hogy a közvetlen környezetében nincs katasztrófahelyzet, az valóban úgy is van. Ráadásul nem is gúnyolódik, nem gúny az, ha humorral, csipetnyi szarkazmussal sarkítja ki, hogy nem ért egyet valamivel. Egészséges, iróniával és optimizmussal fűszerezett humorát magam is kicsit irigylem néha. Ha te is így néznéd, sokkal könnyebben megtalálnátok a közös hangot.

Az pedig törvényszerű, hogy ekkora méhsűrűség esetén, ilyen "eklektikus" technológia mellett lesznek ennek az "atkaháborúnak" vesztesei is. Annak most jött el az ideje. Mindenkit nem lehet megmenteni, főként, ha nem is akarja, hogy megmentsék. Az pedig örök érvényű igazság, hogy nem arra a méhészre kell felnézni, aki már háromszor is talpra állt. Én arra nézek föl, aki még egyszer sem hasalt el...

Nem kell ezen túlzottan sokat borongani, az ilyen pánikhangulat láttán bennem mindig dr. Hegedűs Dénes előadásai jutnak az eszembe. Ő szokta évente "nagyívű ecsetkezeléssel" felvázolni az összeomlást, a méhész-apokalipszist. A nagy számok törvénye értelmében egyszer neki is bejöhet a jóslata. Azt sem mondom, hogy nem most lesz az. Viszont most nem jóslatokat várnánk a várható összeomlásról, hanem megoldásokat. Szakmaiakat. Megszellőztetted az információt: holnap a szaki-szeánszon az atkaháború lesz a kiemelt téma. Kérdezd már meg az "informátorodat", a szakik is tudják már ezt? Gondolom, Hegedűs doki jó előre közölte már velük, mire, milyen témában készüljenek föl... Most Bross és Hegedűs dr. a méhegészségügy letéteményesei. Rövidesen elválik, a választási ígéretekkel  túlvállalták-e magukat, vagy tényleg képesek a megoldásra. Nem lesz nálam nagyobb hívük, ha az utóbbival rukkolnak elő...

Látom, írás közben Jenő is reagált, te is válaszoltál. Mindegy, ha már ennyit pötyögtem, nem módosítok az íráson, elküldöm az első változatban. Nem látom a válaszodon, hogy paradigmát váltottál volna, azt sem látom, hogy sok értelme volna az írásomnak. Egyszer látogasd már meg Jenőt, nézd meg a méheit, vond le a konzekvenciát a személyes tapasztalataidból. Újfent azt mondom, keresd meg vele a közös hangot.  Szívled meg, jó tanács, ingyen adom...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 19. 20:40
Geddekas, szerintem a foretikus szakaszról belinkelt külföldi tanulmányokra gondolt. Hasznos kis olvasmányok szó mi szó.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 19. 20:47
Csak azt nem értem, ennek mi köze megint az atkaírtáshoz?
Felénk meg ez a mondás járja:
-Sok beszédnek sok az alja!
(Nem neked barger, hanem az előzőnek.)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 19. 20:58
Llousicide!
Rosszul gondolod Jenővel nincs semmi gondom, telefonon elég rendszeresen beszélgetünk.
A méhei azért jók, mert hatékonyan nyírja az atkákat, ez tény.
A dombóvári tanulója is hívott, és elmondta, hogy bombák a méhei.
Ezt is elfogadom, de Dombóvár környékén 150 méhészet zsúfolódott össze.
Nekem az ottani méhegészségügyi felelősök adják az információkat, és megbízható barátaim.
Az atkák elleni védekezési technológiákban nincs egység.
Remélem, hogy sürgősen kidolgoznak a Méhegészségügyi Munkacsoport tagjai egy hatékony technológiát, amely mindenki számára megnyugtató lesz.
Most ez a kapkodás, hogy mindenki másként csinálja, a káosszal ér fel.
Én soha nem szégyelltem kérdezni, és nem vettem senkitől kioktatásnak, ha az ő módszere jobb, eredményesebb.
Ezért nem volt lousicide mostani írása számomra sértő.
Ha valakiben félelmet, vagy pánikot keltettem attól elnézést kérek.
Ha pedig semmi gond, felejtsétek el ez irányú  írásaimat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 19. 21:02
Geddekas, szerintem a foretikus szakaszról belinkelt külföldi tanulmányokra gondolt. Hasznos kis olvasmányok szó mi szó.
Jobban utánanéztem és elég részletesen ismertettem, hogy is néz ki a forétikus szakasz és miért érdemes a 48 órás szabályt betartani. De mindenki maga dönt, mit fogad el az általa megértett ismeretekből. Például te is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2016. Szeptember 19. 22:27
Tomipapától szeretném megkérdezni, hogy a tejsav kijuttatására mit javasol, ami viszonylag gyors és hatásos. Természetesen visszautalva a 3 oldallal ezelőtti hozzászólására. Én csorgatom, időigényes de hatásos. Ha jól olvastam a furettóval történő tejsav kijutatást megkérdőjelezed(sosem csináltam nem azért mondom), akkor esetlegesen milyen más hasznos, gyors kijuttatási formája lehet még?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 20. 14:14
Kedves Gömbi!

A választ a hozzászólásban megadtam, a VAT-1 hideg ködölő alkalmas a hőérzékeny vegyszerek kijuttatására kijárón keresztül is. Sajnos egy feltételét ez a készülék nem képes teljesíteni: a ködölés ideje vizes emulzió, oldatok esetében aránylag hosszú (még az acetonos is legalább egy perc), tehát a Furetto-val történő kezelés gyorsaságát nem éri el. A meleg aerosolok hőbomlási kockázata viszont nem áll fenn. A készülék használati utasítását a hozzászólásban belinkeltem.

Ha a pontos adagolás megoldható lenne (kaptáras kezelés), akkor több kitűnő készüléket lehetne találni. Még a kaptárankénti adagolás is bekalibrálható lenne a VAT-1 analógiájára. Sajnos a kisebb, méhészetben is alkalmas típusok szintén hálózati elektromos árammal üzemeltethetők (illetve van akkumulátoros üzemű is), de mindenképp kényelmetlenebb az üzemeltetésük, mint a Furetto típusu termikus kézi ködgenerátoroké. A nagy gépek, melyek saját motorral rendelkeznek, túl nagyok és azt hiszem, túl drágák is méhészeti célra.
http://www.kodkepzo.hu/uploads//leirasok/hidszorkombi_2014_02_01.pdf
http://www.kodkepzo.hu/pulsfog+kezi+kodkepzogepek/kezi+elektromos+ulv+hidegkodkepzo/pulsfog+turbo+ulv.html
http://www.argep.hu/trend/HIDE/Hidegkoedkepzoe.html

Remélem, sikerült megválaszolnom a kérdését. A csorgatás, permetezés is időigényes, a VAT-1 esetében 1-2 perc a kijuttatási idő kaptáranként (aránylag nagy veszteség mellett a folyamatos üzem miatt). A Furetto, szublimátor aránylag gyors, viszont a hőbomlás veszélye fennáll. Valamit valamiért...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 20. 15:35
Akkor furettóval 5ml Taktic(625mg amitràz) jut 105 családra, ami kb 6 mg/ család. Ami pl. a Varidolnál 12,5mg/család.
Akkor ha jól sejtem a furettóval feleannyi szert juttatunk a kaptárba?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 20. 22:18
Nálam nem, mert az 5ml taktik az 100ml petróleumhoz kell, az nálam a szerb ködölővel 50-55 családra elég, 2milit lök egy nyomásra, de igaz nem tőlem kérdezted.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2016. Szeptember 20. 23:04
Sziaszok!

Nálam is ez a helyzet, 80 családra 160 ml petro, 6,5ml m...c. Domán féle ködölőt használok.

robi75!

Az 5 ml t....c nem kevés kevés a 100ml petróhoz?

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 20. 23:35
Nem kevés, jól takarítja az atkát, kísérleteztem 8 sőt egyszer 10 milivel is, de a hatékonyság nem nőtt, az 5 milivel is ugyanúgy hullik, és ami leesett az némi vergődés után ott is maradt, ezt is külön szoktam figyelni szúrópróba szerűen, mert attól hogy leesik még nem vagyok nyugodt, meg is kell dögölnie.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 21. 09:55
Sziasztok!

Valaki meg tudja mondani mik ezek a poloska szerű fehér izék? A higiénikus aljon a törmeléken éldegélnek. Az ahogy elnézem nem zavarja őket hogy 3 napja füstöltem varatrazzal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Lilahagyma - 2016. Szeptember 21. 10:13
Macrocheles Glaber atka kifejletlen alakja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 21. 10:29
Köszi a választ.
Mi a teendő ezekkel a jószágokkal?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 21. 11:34
Gergely!

Ezekkel éppenséggel nincs semmi teendő, a Macrocheles glaber egy olyan ragadozó atka-faj, melyet megpróbálnak a Musca domestica predálására (is) felhasználni. Arra vonatkozóan nincs ismeretem, hogy a mézelő méh tojásait fogyasztja-e, arra nézve érdemes lenne esetleg vizsgálódni.
Egy rövid anyag a jószággal kapcsolatban: http://www.iasj.net/iasj?func=fulltext&aId=42056

A magyar atka-faunának is tagja, ha érdekel, Kontschán Jenő összefoglalta a hazai előfordulásait a Macrochelidae atkáknak: http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/11Kontschan.pdf  Lehet, hogy érdemes vele felvenni a kapcsolatot, egyrészt bővülhetne az ő adatbázisa, másrészt visszajelezhetne, mi a véleménye megjelenéséról a kaptárban.

Ami számomra a probléma: nem lehetett túlzottan hatékony az a füstölés, ha három nap után a Macrocheles nimfák rohangásznak a higiénikus aljon. Az amitráznak ui. illett volna eltakarítania ezt a csáprágós fajt is, hiszen nem rejtőzködik, nem tartózkodik fedett fiasításban, tehát mindenképpen először neki kellett volna a pacskert feldobnia egy hatékony füstölés esetén. Javasolnám, próbáld meg egy kontroll-kezeléssel ellenőrizni, hogy miért élték túl e ragadozó atkák az amitrázos kezelést.
A múltkor kifogásoltad, hogy nem egyenlő mércével mérem a legális és illegális atkairtást folytató méhésztársakat, a baráti körömbe tartozóknak hajlamos vagyok elnézni a szabálytalan szerhasználatot...

Nos, én akkor sem személyekre fókuszáltam, mikor kijött belőlem a "bürokrata", hanem azt tettem szóvá, hogy nem illendő az illegális szerhasználat és technológia haszontalansága esetén rögtön farkast kiáltani. Ha a barátomat nem támadtam illetve nevesítettem, annak oka, hogy ugyan ő sem legális szerrel folytat néha az atka ellen kezeléseket, de az illegális szerhasználatot nem népszerűsíti, reklámozza a világhálón, s nem nyikog, hogy átverték, mikor "döglött" szert sóztak rá. Nála az illegális szerek is képesek jól működni. Persze, hogy képesek, mert ő tudja a szereket helyesen tárolni, s jókor, jó technológiával alkalmazni is.

Javaslom, fordulj te is hozzá bizalommal, bizonyára szívesen segít egy, az esti beszélgetésekbe néhanapján bekapcsolódó méhésztársának. Én meg majd szemet hunyok az illegális szerhasználat kísérletének hallatán...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 21. 12:32
Nálam nem, mert az 5ml taktik az 100ml petróleumhoz kell, az nálam a szerb ködölővel 50-55 családra elég, 2milit lök egy nyomásra, de igaz nem tőlem kérdezted.
Na így már értem, és így szintén kb.12 mg a dózis, mint a Varidolnál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 21. 12:49
Nincs ilyen szoros összefüggés a kettő között, mivel a ködölés az nem füstölés. Hatékonyabban tapadnak meg a mikrocseppek. Én úgy tudom hogy 1milliliter az erdeti furettó lökete, a "paraszt"furettókat is ehhez igyekeztek igazítani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 21. 15:22
Akkor a furettoval nincs elégetve az amitràz, hanem csak melegítve porlasztja?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 21. 17:09
Röviden, igen. Ott nics égetve az amitráz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Lilahagyma - 2016. Szeptember 21. 17:15
Ahogy elnézem 170709a képen egy lerabolt család aljdeszkáját láthatjuk. Ezt már kár volt füstölni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 21. 19:02
Hűha, nincs lerabolva a család. Mit kell nézni? A törmelékek miatt gondolod?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 21. 19:28
Az inkább lehult virágporcsomóknak néz ki, amelyek zöme szét van esve, nyomva. A rabláskor trutymós rapcsos viasz a jellemző.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2016. Szeptember 21. 19:32
Lilahagyma!

Láttál már lerabolt család alatti aljdeszkát?  A hozzaszólásod alapján nem....
Ezért kár volt írni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 22. 22:27
QUQURIQ !!!

Aki szublimoxozásra adja a fejét, (remélem, hogy egyre többen leszünk...) rá kell szánni az idejét.
Irányszámnak írom, hogy mindenki tudjon kalkulálni: 100 családra lebontva kb. 3 óra. ( 2 fő)
Tapasztalatom szerint, jobb ha 3 kupakkal dolgozunk.
Az egyik a szublimoxon van, a másikat tölti a segítség, a harmadik meg hűl.
Jobban megy a munka, ha a kaptár hátulját megfúrjuk egy 6 mm fúróval, és itt juttatjuk be az oxálsavat.
Én egy méhlefúvót üzemeltetek alapjáraton a hátam mögött. Természetesen védő öltözetben.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2016. Szeptember 22. 22:50
Én lényegesen gyorsabban csinálom,3perc 13 másodperc 7 kezelés segítség nélkül.   :)    https://www.youtube.com/watch?v=yYl63Akou3E&feature=youtu.be

És a szublimálót itt lehet megrendelni:

http://www.omme.hu/?page_id=7&id=17791
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2016. Szeptember 22. 23:11
Igi!

Gondolom a készülékhez van mellékelt útmutató az adagolásról, hőmérsékletről, a kezelés idejéről....
Egy észrevétel: kissé hiányosnak tartom a védőöltözetedet. Nyakad, fejed teljesen védtelen. Gondolom nem kell elmondani azt, hogy mennyire veszélyes a szublimálás...
Ne feledd: egészséged mindennél fontosabb!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 23. 11:06
Sziasztok!
A Zöld Méhészfórumon olvastam a következőt.
Mivel ott nem vagyok regisztrálva, itt szólok hozzá a kérdéshez.
"Érdeklődnék, hogy atka kezelésre amitrázon kívül mi mást célszerű használni ami hatásos is ?
Végig fújtam 7 szer 3 naponta őket most fújtam kontrollt de sok potyogott. 20-50 db. Viszont nem merek többet fújni félek a hasmenéstől mert így is megjelent egy két pötty ma reggelre a tegnapi fújás utánn."
Sajnálom, hogy a kérdező nem olvas bennünket.
Itt hetek óta ez a téma, hogy valamilyen más szerrel is kellene védekezni, mert a magyar méhészek nagy része
az "amitráz hatása alatt van", és ebben bíznak egyedül.
Aztán jönnek a meglepetések, hogy átcímkézett meg fagyott, meg hú ha nem is olyan jó.
A nozema attól van, hogy este füstölt a kolléga!
Aki nem hiszi próbálja ki.
Ma reggel sok helyen 5 fok alatt volt a hőmérséklet.
Az esti füstölések felejtősek.
A pöttyözés ettől van, de ezzel még nincs vége.
Vissza kell olvasni írásainkat, abban minden benne van, hogy mi fog következni.
Tavaly leírtam, hogy az egyik közeli méhész úgy füstölt, hogy másnap reggel fagy volt!
Az összes család egy héten belül elpusztult.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2016. Szeptember 24. 07:41
Üdv Mindenkinek!
Valaki ismeri,használja a Herba strip illetve a Super strip elnevezésű Szerb atkairtókat?
Vélemények érdekelnének róla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 24. 08:11
Annyit biztosan ér, mint a szenteltvíz. A hatóanyaga, kakukkfű (Thymus vulgaris), üröm (Artemisia vulgaris) ezt találtam rólla. Na már most ezek a szerek akkora dózisban érnének valamit, amikor már a méhcsaládokra is káros volna. Én úgy tudom hogy elvileg csak szintentartásra jók, mert csak az atka tájékozódását zavarja. A másik probléma hogy a szernek nagyon hőmérsékletfüggű a hatása. Alacsony hőmérsékleten kevés, melegebb időjárás esetén sok lesz a, kaptár levegőjében a koncentrátuma. Álltalában azt is elszokták hallgatni, hogy termelésben ezt sem szabad használni mert büdös lesz a méz tőlle. De a méhcsaládok fejlődését is akadályozhatja mert a méhanya nem fog ennek a szernek a környékén petézni. A méhek is igyekeznek elhúzódni tőlle amennyire csak lehet, de akár kompletten bevonják egy propolisz burokkal a bűz forrását. Ezt a szert ugyan nem, de használtam 3 másik illóanyagos készítményt, a promlémakör mindíg ugyan az volt.
Szerintem nagyobb a kockázata mint a lehetséges elvárható hatás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2016. Szeptember 24. 08:32
Ezzel kapcsolatban találtam ezt a videót. Ezt is csak higiénikus aljjal érdemes használni, már ha nem kamu.
https://m.youtube.com/watch?v=OLAnnScbgtE
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2016. Szeptember 24. 12:09
Elmondás szerint a Herba 6-os furettos sorozat M után,egy éjszaka alatt 100-as nagyságrendben hoz le atkát...
Azt nem értem,hogy ha csak a leírásában szereplő anyagok vannak benne mitől döglik meg a lehulló atka egy éjszaka alatt...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Szeptember 24. 12:30
Szerb fórumokon többen kételkednek , hogy tényleg csak ezek a dolgok vannak benne. Én is látom, hogy tele vannak ezzel a szerrel a facés fórumok, de szerintem ilyenkor minden szer söpri az atkát, mivel nagyon visszaesett a fias. Van aki 1 hónapja fejezte be a furettós kezelést és csodálkozik, hogy milyen sokat hozott le neki most a Herba Strip.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 24. 13:21
Egy hónapja fejezte be  :) ez jó, és csodálkozik hogy van atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 24. 21:40
Ujabb elgondolàsok az atkairtàs mentén

Tisztelettel : Bencsik

 

Elképesztő pontosítások az atka irtás körül IV.
Elképesztő pontosítások az atka irtás körül IV.
Bencsik József

A tárgyban fogalmazott korábbi írásim (www.europaimehesz.atw.hu ) folytán, újabb kérdések, elgondolások, merültek föl előttem, az atkairtás kérdésében. Időközben a Méhész Újság szeptemberi (2016) számát olvasva kiderült, hogy nem vagyok egyedül a morfondirozásaimmal. Tóth Péter és Lendvai Pál egymást követő írásaikat olvasva, a tárgy minden bizonnyal érdekfeszítőnek mutatkozik, legalábbis méhészeti körökben. Elismerésem a szerzőknek valóban érdemleges hozzájárulás az a tárgy megvilágításához. Nos ha már így, akkor engem is arra bátorít hogy folytassam az idevágó morfondirozásaimat.
Bevezetésül hivatkoznék a tárgyban készült előző írásom, ( Elképesztő pontosítások . . . N3) két utolsó, kis szakaszára is.
Nem kéttséges, egy élő kaptárban megszakítás nélkül folynak jellegzetes értesülések, méghozzá, lényegében, két féle módszerrel : rezgéssel és feromon illatokkal. Közöttük, számos és különleges értesülések is amelyekben, csak egy egy működési ágazat érdekelt. Következés képen, feltehető és nem alaptalanul hogy a gondozó, az etető méhek és gondozott lárvák között is, folynak értesülések, és minden bizonnyal, mindkét módon. Ami viszont meglepő ezen viszonyban, hogy az ilyen tényleges értesülések áramlásának ténye könnyen elkerüli a figyelmet. Így az a föntebb jelzett Méhész Újságban (09/2016) megjelent írásokban is, sem kerültek előtérbe. Márpedig azok rendkivül fontos szerepe, alkalmazása, ténylegesnek bizonyul, a méhek és a lárvák között. Mi sokkal több, ezen értesülési folyamatok tökéletesen és tisztán, az élősködők által is, ismeretesek és állandóan alkalmazásra is kerülnek. Például, az értesüléseik folytán, az élősködők, ott jelentkeznek, oda közelednek, törekednek, ahol a szaporodási feltételeik biztosulnak. Ezek a helyek természetesen elérhetők, és pontosan a beszerzett értesüléseik alapján. Amikor az atkát hordozó, gondozó méhecske azon térség közelébe ér ahol a kifejlődött lárvák élnek, akkor az atka leszáll a hordozójáról. Jó -jó de honnan tudja, hogy itt az idő, le kell szállni ha nem pontosan környezetben hangosan, szagosan áramló értesülésekből? Majd a sejtek szélein közlekedve választhat magának szaporodási szándékához illő, tetszés szerinti lárvát. Olyat amilyent már egy ideje nem táplálnak, alkalmas a belopakodásra, olyant amelyet épp most készülnek a gondozók lefedelezni. No lám ezt is tudnia kell az élősködőnek. Márpedig ilyen értesüléseket csakis és kizárólag maga a befedelezésre váró lárva szolgáltat. No persze ilyen értesülések gondozó személyzetnek szolgálnak, és nem az atkának . No lám ez utóbbiak élősködnek az kaptáron belül áramló értesüléseken, azok alapján is !
Dr Yves le Conte az Avignon-i INRA Intézet igazgatója és méhészeti kutatója megfigyelése, és kisérletezései szerint, a szaporodni kivánó atka, belopakodik a lárva sejtbe, annak lefedelezése előtt csakis, 8 – 2O óra időtartam alatt. Számos és rendkivül alapvető értesülések bizonyulnak ezen ellenőrizhető esetből. Az atka tehát lesen áll a már előzőleg kiválasztott lárvasejt szélén és várja, azt az értesülést, azt az időpontot amely lehetővé teszi a belopakodást. Jó-jó, de először is honnan tudja hogy itt az idő a leselkedésre, most már csak a belopakodás időpontját kell kivárni. Később, rövidesen, a sejt ugyanis, be lesz fedelezve. De korábban nem lehet így eljárniuk, előre belopakodni. Pontosan a sejtben uralkodó atkára elviselhetetlen feltételek következtében. A lárvát ugyanis a gondozók táplálják olyan ragacsos tápanyaggal amitől az élősködők irtóznak, egyenesen undorodnak. Ugyanakkor az élősködők, csakis, és kizárólag a hordozók, avagy a kifejlődött felnőtt lárva vérét szívogatva táplálkoznak. A vérszívó varroa tehát csak akkor bújhat a lárva mellé a sejtbe, amikor a lárva « felnőtt » állapotba került és táplálkozása megszűnt. Nem de ésszerűen alkalmazkodó eljárás ? No persze az élősködő is az élő kaptár értesülési « tengerében » él. Mi sokkal több, képes megérteni, kiszűrni magának azokból a rávonatkozókat. Történik az így, gerjesztett különleges, jellemző rezgések, és feromon illatok segítségével. Nos ezek, az atka rendelkezésére is szolgálnak. Amikor tehát a lárva « fölnőtt » állapotba került, akkor értesíti a gondozó szolgálatot a kialakult helyzetet érő, a felnőttségéről, előbb egy különleges feromon illat kiárasztásával, majd megkülönböztethető rezgéssel. Az élő, felnőtt lárva akkor« kikiabál » egy igen fontos helyzetállapotot : felnőttem, nincs szükségem táplálkozásra , tessék lehet, befedelezni ! Ezt a különleges értesülést már várta és mégis értette a szaporodni kívánkozó atka is. No lám, eljött az idő az atkának is a lárvasejtbe való belopakodásra, a szaporodási folyamat elindítására !
De eljött az idő a méhészeknek is, így a Magyar méhészeknek is, egy olyan atkapusztító megtervezéséhez, megalkotásához amely éppen a kaptártérben áramló értesülések áramlásán alapul. Ilyen megfigyelések, eszközök segítségével ha nem is teljesen de gyökeresen és állandóan és folyamatosan megállítja az atkaszaporodási folyamatot. A kínálkozó lefedelezés előtti igen rövid idő, (8-20 óra) nagyszerű alkalomnak mutatkozna igen hatásos közbelépésre. Történhet az ezúttal, minden kémiai szer alkalmazása nélkül, az évadtól függetlenül, kaptárbontás, a méhcsalád zaklatása nélkül, rendkívül alacsony befektetéssel, egyszeri és mindenkorra vásárolt rezgésgerjesztővel, egyben egy helyzetjelző különleges illatanyag segítségével .
Marad a gyakorlati eszközök, megoldások, kellékek, azok a változatainak, tanulmányozása, kipróbálása. Úgy hallottam, hogy az Avigon-i INRA intézetben már vásárolni lehet olyan illatanyagot, ami minden fedett fiasításra jellemző. Valójában azonban olyan illatanyagra lenne szükség amelyet nem a lefedelezés után lehet észlelni, hanem és pontosan olyat amelyet az érett lárva áraszt a lakó sejtjéből, pontosan még a lefedelezés előtt. Különleges értesülés ami azt jelenti, tessék lehet lefedelezni a sejtemet! Feltehető, egészen bizonyos, mert ésszerű, hogy ezen értesítést megerősíti a lárva különleges rezgésekkel is. Ilyen értesítés, az atkának azt jelenti : itt az idő a belopakodásra. Ésszerűen erre az értesülésre vadászik. Ugyanakkor, pillanatnyilag még nem tudok olyan rezgéskeltő készülék létezéséről a méhészeti kellékek között, amelyek képesek lennének a fedett fiasítás “nótáját”, hangját, rezgéseit “zengedezni”! Márpedig ezek a “nótàk” ismerete, gerjesztése, ugyancsak szükséges lenne egy hathatós atkacsapda elkészítéséhez! A magam részéről máris a fejemben egy elgondolás. Marad a kérdés kit érdekel ma Magyarországon, egy szermentes, olcsó, hathatós szer nélküli atkairtás?
Míg a Nottingham-I Műszaki Egyetemen, ugyancsak kísérleti tervek berendezések készítése kerültek napirendre a közelmúltban. Érdekes, megjegyezni, ugyan csak örvendetes hír, Lendvai Pál Úr tollából, a Méhész Újság 09/09 /16 Oldal 22 : »Célok, Tervek, Lehetőségek » befejező fejezet, amely a céljaival, a terveivel, az utolsó mondatával pontosan egybe esik ezen írás terv ajánlataival.
Ugyancsak szabadon, gátlástalanul, továbbítható!
joseph.bencsik@free.fr 2016 szeptember
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2016. Szeptember 24. 23:58
Érdekes. Bár kétélű fegyver is lehet ilyen mélységben beavatkozni egy méhcsalád "biomechanikájába".
Más ötlet. Már a rómaiak is tudták, mi kell ahoz, hogy megnyerjenek egy háborút. El kell vágni az ellenséget az élelem, és a harcos utánpótlástól. Hogy jön ez az atka problémához? Úgy gondolom, hogy atka ölő szerek helyett egyfajta atka "fogamzásgátlót" kéne kifejleszteni. Bár lehet, hogy sokkal jobb üzlet a szinten tartás, illetve tüneti kezelés mint a probléma végleges megszüntetése.  :-X Szép estét! P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2016. Szeptember 25. 13:48
Elgondolkodtató! De bennem ott van a kérdés, tavasszal, nyáron amikor rengeteg a fias, minden lépen van minden korú, érdemes e ezt használni. Bármelyik lépen "száll" le az atka találhat megfelelő fiast, de elképzelhető hofy kisebb % ban. Nyár végén megint kérdéses a dolog szerintem. Tényleg érdemes ilyen szinten beavatkoznunk?! Nekem nem tetszene ez az irány az biztos, de mint minden reméljük ez is plussz információhoz juttathat minket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2016. Szeptember 25. 17:26
Üdv. Mindenkinek !
A timol tartalmú atkaölő szerek hatásfokáról ( pl. Api Life Var ), van-e valakinek gyakorlati tapasztalata?
Üdvözlettel : laliméhész
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2016. Szeptember 25. 19:50
Igen elgondolkodtató amit fentebb olvastam.
 A kérdés az, hogy ha létre jön az ezen az elven alapuló módszer, hogy  lehet azt alkalmazni, 200 családos vagy a fölötti méhészetben.
 A másik morfondírozásra okot adó, hogy nincs e összefüggés egyes gyógyszerek gyakoribb alkalmazása, és az atka szám hihetetlen növekedése között.
 Valamint mennyire befolyásolja az atka szám növekedését a gyakori vándorlás, és az évi 4-5 pergetés által okozott stressz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 26. 07:57
Üdv Mindenkinek!b
Valaki ismeri,használja a Herba strip illetve a Super strip elnevezésű Szerb atkairtókat?
Vélemények érdekelnének róla.
Nem ismerem, csak hallottam róla...
Azt hazudták a havernak, hogy lehoz 1000 atkát egy nap  ;D ;D ;D ::)
Na akkor én nem kérek, mondtam.
Amúgy meg, ha igaz, hogy kakukkfű meg fekete üröm, akkor a hatóanyagok a timol, és a tujol. A timolt tudjuk milyen atkaírtásra, a tujolt meg a franc tudja...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2016. Szeptember 27. 04:42
Tôbet mint a taktikos rajz lap .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 27. 07:48
Nem étolajjal hanem vízzel kell készíteni, taktik helyet jobb lenne hozzá a Mitac 20-as, nem áztatott hanem a teljesen felitatott módszerrel. Csontszárazra szárítva, a fészekbe belógatva, szétrágták a méhek, ez hatásos volt. Kiegésszítő kezelésnek használtuk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 27. 08:27
Robotur!

Megadnád a pontos receptet?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 27. 08:40
Tisztelt "patikus" Méhészek!
Kérem, hogy a tuti recepteket privátban közöljétek.
Köszönöm szépen.
Az engedélyezett készítmények az OMME honlapjáról letölthetők.
Ne adjatok teret a honlapunk támadásának.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 27. 08:56
Rendben nem is tettem, egyébként az OMME honlapjáróól letölthető valamelyik évi  Monitoring vizsgálatban találtam, a receptet gondolom hogy ott hozzáértőbbek írták, mint én.  :'(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 27. 09:18
Robotur mond valamit. Ne haragudjatok meg de az egész engedélyezett készítmények lista a készüléklistával és a támogatási rendszerrel együtt úgy sz@r ahogy van.
A furetto a támogatott készülékek listáján van, de hozzá tartozó engedélyezett szert már nem lehet kapni. Agyrém. Ezen kívül tudtommal az oxálsav kristályos formája szintén nem hivatalosan engedélyezett készítmény. Bizonyára van aki megveszi az Api Oxot meg a Dany's BienenWohl-t, de úgy sejtem a legtöbben inkább elkészítik saját maguk a keveréket. Persze a támogatott hivatalosan kapható szerekkel nem lehet például szublimálni. A szublimátor meg szintén támogatott.
A hab a tortán valóban az amit Robotur is említ. Így kapásból egy hivatalos 2009-es atkaölő szerek összehasonlító vizsgálata jut eszembe amit az OMME készített. Az említett tanulmányban is szerepel az amitrázos papírcsík. Ami még érdekesebbé teszi hogy a "házi patikából" származó csík jobban teljesített a teszten mint a gyári társa. Szintén szerepel a vizsgálatban a Mavrik.
Még sorolhatnám az ellentmondásokat. A fent említettek fényében először az OMME háza táján kellene sepergetni. Utána számon lehetne kérni a szabálytalanságokat.
Én kezdő méhész vagyok, teljességgel lehetséges hogy én gondolom rosszul, szóval nyugodtan javítsatok ki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 27. 09:20
Robotur!
Teljesen igazad van!
Azt is szóvá tettem, hogy a monitoring kis könyvben is benne van a rajzlapos csodaszer, valamint én magam is használtam olyan megoldásokat ami nem teljesen fehér.
Azt akkor is megemlítettem, hogy írhat le ilyent, akinek az a feladata, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által kínált, és engedélyezett atkairtókat népszerűsítse.
Ennek ellenére olyan javaslatokat tesz, ami tiltott!
Sem a Tac-Tic, sem a Mitac, sem a papírzsepis Mavrik és még sorolhatnám, nem engedélyezett.
Tudom, hogy a sánta kutyát ez nem érdekli (engem sem) ha a méhek egészségének megőrzése a cél.
Sőt Dr.Cserényi Péter mondott valami hasonlót, hogy akár nem engedélyezett készítmény is használható, ha mással nem tudjuk megóvni a méhcsaládot.
Emlékeim szerint ezt a Fumidil-re mondta, az egyik Küldöttgyűlésen, és a Méhészetben is megjelent.
Én mégis arra kérek minden hozzászólót, hogy ezeket a konkrét receptúrákat privátban közöljétek egymással.
Nem szeretném ha az amúgy népszerű Fekete-Fehér Méhészklub ezért megrovásban részesülne.
Vannak akik erre játszanak rá, sőt többször szorgalmazták a honlapunk megszüntetését.
 Közben barger is hozzászólt, amivel szintén egyetértek!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 27. 10:17
Mi 3éve nem vesszük igénybe a támogatásokat. Elegünk lett abból, hogy egyes cégek extraprofitot termelnek ugyanabból az anyagból. Feleennyi családhoz 10x annyiért vettük ugyanazt az amitrázt.
Már majdnem elfelejtettem az egész dolgot, mikor megláttam ezt:http://www.mezpergetobolt.hu/gyogyszerek-gyogyhatasu-keszitmenyek-/534-tik-tak-auv.html (http://www.mezpergetobolt.hu/gyogyszerek-gyogyhatasu-keszitmenyek-/534-tik-tak-auv.html)
Na ez kiverte a biztosítékot... Már új nevet se tudnak kitalálni!
És ez támogatott!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 27. 11:04
Szerintem a Tik-tak ugyanaz, mint a Varidol, és pontosan annyiba is kerül, mivel dupla árért dupla mennyiséget, 10 ml-t kapsz. Ez a mennyiség 100 család egyszeri kezelésére elég. Vagyis egy 100 családos méhészet nyár végi sorozat kezelésére  6 dobozzal kell vásárolni. Ez összesen 71940 Ft. Ezzel szemben a támogatás 100 családra 157990 Ft, tehát több mint a duplája. A maradék pénzből meg tudom vásárolni az ApiOx-t és még mindig bőven marad pénz, amit felhasználhatok további atkairtó szerre vagy akár cukorra. Akkor miért ne használnám ki? A gyártónak megéri? Igen. A méhésznek megéri? Igen. Mit foglalkoztok vele, hogy a gyártó mennyire jár jól, ha közben Ti is jól jártok, mert ingyen irtjátok az atkát? Tényleg megéri kockáztatni és mindenféle szájhagyomány útján terjedő receptből otthon kotyvasztani egészen más célból kifejlesztett anyagokból? Hahó, élelmiszert termelünk, ez megvan mindenkinek?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 27. 11:32
A baj az, hogy az egyik be van tiltva, a másik engedélyezett...közben meg ugyanaz! Mind a három!
Az egyik 12000ft/dl a másik meg 1200ft/dl...no az már nem mindegy...
Te elhiszed, hogy különb a drágább szer?
Hahó! Magyarországon élünk!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 27. 12:28
Igen Magyarországon élünk.
A világ egyik legnagyobb méhsűrűségében......
Ez nem sokáig tartható, még abban az esetben sem, ha például teljesen ingyen, és házhoz szállítva kapnánk a különböző szereket, korlátozások nélkül, bármit.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lousicide - 2016. Szeptember 27. 12:52
Robotur!
Teljesen igazad van!
Azt is szóvá tettem, hogy a monitoring kis könyvben is benne van a rajzlapos csodaszer, valamint én magam is használtam olyan megoldásokat ami nem teljesen fehér.
Azt akkor is megemlítettem, hogy írhat le ilyent, akinek az a feladata, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által kínált, és engedélyezett atkairtókat népszerűsítse.
Ennek ellenére olyan javaslatokat tesz, ami tiltott!
Sem a Tac-Tic, sem a Mitac, sem a papírzsepis Mavrik és még sorolhatnám, nem engedélyezett.
Tudom, hogy a sánta kutyát ez nem érdekli (engem sem) ha a méhek egészségének megőrzése a cél.
Sőt Dr.Cserényi Péter mondott valami hasonlót, hogy akár nem engedélyezett készítmény is használható, ha mással nem tudjuk megóvni a méhcsaládot.
Emlékeim szerint ezt a Fumidil-re mondta, az egyik Küldöttgyűlésen, és a Méhészetben is megjelent.
Én mégis arra kérek minden hozzászólót, hogy ezeket a konkrét receptúrákat privátban közöljétek egymással.
Nem szeretném ha az amúgy népszerű Fekete-Fehér Méhészklub ezért megrovásban részesülne.
Vannak akik erre játszanak rá, sőt többször szorgalmazták a honlapunk megszüntetését.
 Közben barger is hozzászólt, amivel szintén egyetértek!
Nagyernyei Attila

Attila!

Ez így korrekt, a méhegészségügyben alkalmazott szerhasználat trianon-sújtotta kis hazánkban meglehetősen ellentmondásos, az engedélyezés és a gyakorlat köszönő viszonyban sincsenek egymással. Már sokan leírták, hogy a készítmények forgalmazóinak rendkívül nagy felelőssége van mind a törzskönyvezett, mind az eseti engedéllyel forgalmazott készítmények esetében, s e felelősség elsősorban a szerek árképzésében manifesztálódik. Magyarán: szemérmetlen árak kialakításával "inspirálják" a méhészeket a felhasználási engedéllyel nem rendelkező növényvédelmi és állatgyógyászati készítmények használatára. A "pult alól" vagy "zsebimportból" származó állatgyógyászati készítményekről pedig szó se essék...

A szomorú ebben, hogy az érdekvédelmi szervezet szakmai vezetése a problémát nem megoldani igyekszik, hanem a szőnyeg alá söpörni. A szem behunyása pedig nem a megoldást, hanem a probléma megoldásának elodázását célozza. Pedig lenne megoldás, már többen is felvetették, hogy rendet kellene vágni végre a szerhasználat ügyében. Ha a forgalmazók nem hajlandók lemondani az extra-profit egy részéről, akkor a hatóságnak kellene lépni az ügyben. Mivel az árképzésbe beleszólni a hatóság sem tud, ezért más irányból kellene megközelíteni a kérdést. Teszem föl, szét kellene választani a törzskönyvezett készítményeket a gyógyhatásúaktól, s szigorúbb forgalmazási szabályokat hozni. A támogatási rendeleten is változtatni kellene. A cukor-támogatás kivétele a Varroa elleni védekezésből, egycsapásra megoldaná azt a  gondot, hogy a cukor-oldal kedvéért bármit megvegyenek a méhészek, majd illegális szereket beszerezve és használva igyekezzenek védekezni. A cukor-támogatás a brossi NP legnagyobb tévedése és trójai falova, a támogatások fennmaradásáig borítékolta a gyógyszer és gyógyhatású készítmények piacának anomáliáit is, nem beszélve arról, hogy nem megoldás. Az "újkori" atka elleni védekezési technológiák egyikénél sem indokolt a cukorszirupos feletetés, a Nosema esetében pedig a fumagillin hatóanyag már régen kikerült az engedélyezett készítmények közül, s az újkori Nosema esetében a kutatások alapján valószínűleg nem is kerül vissza, nem is beszélve a humán-egészségügyi kockázatról. Érdemes lenne elgondolkodni Adamez levezetésén is, jól rávilágít a méhészek gondolkodásának furcsaságaira. Egyébként ha annyira a forgalmazók árképzése okozza a problémát, nemrégen megírtam, hogy az érdekképviseleti szervezetünk milyen megoldásokat kereshetne és találhatna, ha lépni óhajtana a kérdésben.

Az érdekvédelem akkor váltana paradigmát, ha konzekvensen képviselné a rendrakást. Kezdeményezni kellene az azonos időszakban végrehajtott körzeti védekezési programot, kezdeményezni kellene a program végrehajtásához szükséges törvényi szabályozás megszületését és a személyi feltételek megteremtését. Furcsa, hogy más gazdasági állatfajok esetében a hatósági és gyakorló állatorvoslás már egész jól megoldott, az csak a méhészet esetében megoldhatatlan. Addig nem is lesz megoldható, amíg a méhészre van bízva, mikor, mivel és hogyan védekezik. Ha a védekezés kötelező, állatorvos közreműködéséhez kötött, állatorvosi vényre kapható, ellenőrzött forgalmazók  (példának okáért mondjuk gyógyszertárak) által forgalmazott készítményekkel történne, a problémák nagy része egycsapásra megoldódna. Csak az ellenőrzést és a szabálytalanságok szigorú szankcionálását kellene megoldani. Nem a cukrot kellene támogatni, hanem a hatékony atka elleni védekezést. Akinek a támogatott cukor az utolsó mentsvára, az ne méhészkedjék, hagyjon fel ezzel a tevékenységgel. Ha nem tartja be a szigorú állategészségügyi szabályokat, hatósági úton, kártérítés nélkül számolják fel a méhészetét és tiltsák el a tevékenységtől.

Fura, hogy minden gazdasági állattartás esetében képesek voltak állatjóléti szabályokat alkotni, s azok betartásához kötni a tevékenység folytatását, csak a gerinctelenek esetében nem. (Egyébként nem túl tág ez a kör, a selyemhernyón és a mézelő méheken kívül nincs említésre méltó faj a palettán, gondolom a giliszta és éticsiga-programot mára felejthetjük.) Mi pedig "élünk a lehetőséggel", s visszük az ágazatot a szakadék felé. Ha az érdekképviselet felvállalná és képviselné, hogy a méhcsaládok "szuperorganizmusok", akkor már közelebb is kerülhetnénk a megoldáshoz, nem az "önkorlátozásra" bíznánk a méhsűrűség kérdését, hanem születhetnének olyan állatjóléti szabályok, melyek ésszerű határok között tarthatnák a méhészeti tevékenység folytatását. Csak a szándék és a konzekvens paradigma-váltás kellene hozzá. Természetesen nem lenne e programban sem mindenki érdekelt, de az az ágazat és jövője szempontjából indifferens.

Tudomásul kellene végre venni, hogy a méhészet gazdasági tevékenység. Akként is kellene végre kezelni, de az ágazat szereplői ebben sajnos ellenérdekeltek. Az érdekképviselet kizárólag a népszerűségi mutatókat igyekszik javítani, a népszerűtlen, ám szükséges lépéseket megtenni nem hajlandó. Ideje lenne végre paradigmát is váltani, nem csak elnököt. Ideje lenne nem csak szavakban érdekvédeni, hanem a valóságban is. Ja, meg elsősorban az ágazat érdekét kellene védeni, nem megélhetési érdekvédelmet folytatni.

Ami az emlékeidet illeti: dr. Cserényi nem a fumagillint említette, hanem a Takticot igyekezett legalizálni. Nem jött be, a dologról a Ződön és itt, az Atkairtás... topicban is beszélgettünk, utoljára 2014. október 8-án. Ott megtalálod a témát, Irido és Litterae részvételével részletesen kitárgyaltuk. Az ezzel foglalkozó Cserényi-cikk egyébként a Méhészet 2010/3. számában, a 3. oldalon olvasható.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 27. 13:09
A baj az, hogy az egyik be van tiltva, a másik engedélyezett...közben meg ugyanaz! Mind a három!
Az egyik 12000ft/dl a másik meg 1200ft/dl...no az már nem mindegy...
Te elhiszed, hogy különb a drágább szer?
Hahó! Magyarországon élünk!

Teljesen mindegy, amíg ingyen van. A nem engedélyezett szerért viszont fizetned kell, hiszen nem támogatott. Tehát végeredményben Te jársz rosszabbul! Ez egyszerű matek. Másrészt ez morális és jogi kérdés. Ha a Tik-tak az engedélyezett szer, akkor azt kell használni. Ez nem hit kérdése, hanem szabály. Ha számodra a morális kérdés abban merül ki, hogy nem támogatod a gyógyszeriparnak a pofátlanul nagy profitját, azt megértem, de végül mégis csak Te fizettél azt atka irtó szerért és Te vállalod a felelősséget, ha valami gond van a recepttel vagy az illegális szerrel.

Hidd el, ki van ez találva. A támogatott atkaölő szerek pont annyiba kerülnek, hogy nagyjából nullára jöjjön ki a méhésznek az atkairtás. Lehet ez ellen háborogni, de végül is ez egy nyer-nyer szituáció.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: DeliSzilveszter - 2016. Szeptember 27. 13:13
A baj az, hogy az egyik be van tiltva, a másik engedélyezett...közben meg ugyanaz! Mind a három!
Az egyik 12000ft/dl a másik meg 1200ft/dl...no az már nem mindegy...
Te elhiszed, hogy különb a drágább szer?
Hahó! Magyarországon élünk!
Elmaradt egy nulla :D
120 000 Ft /100 ml viszonyítva az 1200 Ft / 100 ml-hez
Ha 5 euro lenne gyógyszer oldalon a támogatás, akkor 24 000 Ft lenne egy 10 ml-es  doboz ára ?
Többen említették, hogy nem valami hatékony a védekezés a Tik-Tak-al. A használati utasítás szerinti  6,2 mg-os hatóanyag tartalmú kezelésekkel persze hogy nem, főleg napraforgó után és augusztusban. Akkor most engedélyezett készítmény lévén,  a gyártó vállalni fogja a méhcsaládokban keletkezett károkat ?
Amikor megjelent a Biowar nálunk, és problémás volt a hatóanyag felszabadulása a tartós hordozóból, akkor volt hiba elismerés a gyártó részéről ? Mert következő évben azt nyilatkozták, hogy módosították az egyenletes leadást biztosító réteget.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 27. 13:20
 :o :o :o Baszki! Télleg!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Szeptember 27. 13:24
Na ilyet is csak egy nem méhész írhat, kibicnek semmi sem drága! Állatorvosi kötelező közreműködés? ? Ezt mégis hogyan gondoltad? Az állatorvosnak ott kellene lenni a hátammögött, vagy netalán ő nyomná a furettót? 100 000 Ft/ óránként?
Most is ott a gond, hogy a hivatalosan engedélyezett szerek irreálisan drágák, és kétes hatásúak, ere még rátennál egy lapáttal, hogy még drágítani az állatorvosi közreműködéssel. Ember hát tudod hogy az állatorovosok kisebb százaléka van tisztában a méhekkel, de napi szinten még annyi sem. Személyes tapasztalat, sertés, marha, birka, és a kutyához értenek, a lóhoz már kevesebben. A méh meg ráadásul még szúr is.
Tudom még az is ötleted volt, hogy kilehet számolni egy akácos pontos terhelhetőségét, baromság. Hogyan számolnád ki egy álltalános mezőgazdasági terület méheltartó képességét? Főleg sehogyan. Kit köteleznél a méhcsaládjainak a kiirtására? Eladása nem megoldás, azzal nem csökkene az országos méhsűrűség! De más, miért kell még mindíg ösztönözni a méhészetek létesítését és fejlesztését amikor már túltelített a szakma. Más ágazatokban ilyenkor a visszafejlesztéseket ösztönzik. Még egy kérdés Tomipapa neked miközöd az egészhez, mert az látszik hogy mint kivűlállóként tototál nyomod a burokratikus baromságaidat. Esetleg majd ötletelek én is, kibicként, és hozzá nem értőként a virágkertészeket hogyan lehetne megszívatni. Nincs nektek valami fórumotok hogy esetleg ott trollkodnál?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2016. Szeptember 27. 13:25
A baj az, hogy az egyik be van tiltva, a másik engedélyezett...közben meg ugyanaz! Mind a három!
Az egyik 12000ft/dl a másik meg 1200ft/dl...no az már nem mindegy...
Te elhiszed, hogy különb a drágább szer?
Hahó! Magyarországon élünk!

Teljesen mindegy, amíg ingyen van. A nem engedélyezett szerért viszont fizetned kell, hiszen nem támogatott. Tehát végeredményben Te jársz rosszabbul! Ez egyszerű matek. Másrészt ez morális és jogi kérdés. Ha a Tik-tak az engedélyezett szer, akkor azt kell használni. Ez nem hit kérdése, hanem szabály. Ha számodra a morális kérdés abban merül ki, hogy nem támogatod a gyógyszeriparnak a pofátlanul nagy profitját, azt megértem, de végül mégis csak Te fizettél azt atka irtó szerért és Te vállalod a felelősséget, ha valami gond van a recepttel vagy az illegális szerrel.

Hidd el, ki van ez találva. A támogatott atkaölő szerek pont annyiba kerülnek, hogy nagyjából nullára jöjjön ki a méhésznek az atkairtás. Lehet ez ellen háborogni, de végül is ez egy nyer-nyer szituáció.

 Igen, ez nekem morális kérdés!
Ha majd melléd parkol az egyik forgalmazó egy bazi nagy bömbivel, akkor jusson eszedbe a nyer- nyer szitu!
Arról nem beszélve, hogy a méhészeknek szánt támogatásból tömi tele, az amúgy is dagadó zsebeit...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 27. 14:26
szeremej:
A legtöbb iparágban nincs semmilyen támogatás, ki milyen ügyes, úgy profitál. Egy kőműves szemszögéből az a támogatás amit egy méhész kap csak azért, mert méheket tart, ugyanolyan negatív érzéseket kelthet, mint amilyeneket Te táplálsz a gyógyszeripari cégek iránt. Hiszen ő sem kap ingyen cementet csak azért mert kőműves. A támogatás egy lehetőség, amit ki kell használni. Különben pénzt hagysz az asztalon, dobsz ki az ablakon, égetsz el vagy ahogy tetszik. Nem akarok én veled kötekedni, nem vagyok gyógyszergyáros. Én is pénzből élek, és ha ingyen adják a legális gyógyszert akkor köszönöm, elfogadom.

DeliSzilveszter:
Én ugyan még nem használtam Tik-tak-ot, de Varidolt igen, éveken át. Két csepp a papírra, augusztusban sorozatkezelés 6 alkalommal, vitte az atkát rendesen. Utána már csak a záró kezelést kellett elvégezni. Ha a Tik-tak ezt nem tudja, azért a gyártó és a forgalmazó felel. Ezt viszont bizonyítani kell, és ebben bénák a méhészek. Van jogi lehetőség, de nem tudunk élni vele. Inkább mutogatunk, hárítunk és szidjuk a gyógyszeripart. Ezek vagyunk mi. Meg kellene tanulni gyorsan lépni, szakszerűen mintát venni, összefogni és cselekedni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 27. 14:37
Szerintem el lehetne érni, hogy a támogatott atkaölő szerek ára ne legyen ilyen pofátlanul magas. Az OMME, mint a támogatási rendszer felelőse mondhatná azt a gyógyszergyártóknak, hogy egyfajta amitráz tartalmú készítményt fog berakni a támogatásba. Ez a szer 125mg amitráz/ml hatóanyagot kell, hogy tartalmazzon. Az a készítmény kap támogatást, amelynek ez a hatóanyag szintje, és a legolcsóbb. Ez előidézhetné az árversenyt, mert egy konkrét specifikáció talán több gyógyszergyártó cég fantáziáját is megmozgatná.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2016. Szeptember 27. 14:57
Ha csak egyfajta specifikáció lenne támogatott, akkor ahhoz csak egyetlen fajta ki- (illetve be)juttatási forma lenne értelmezhető, gondolom. Most van kismillió, mindenkinek megvan a maga eszköze hozzá, furettó, papírcsík, istentudjami, meg ugye a rutin, és még a gyári előírásokat is képes bárki felülbírálni (akinek nem inge...)
A kérdésem tehát csak ez: az ötlet jó, de át tudod-e állítani az ország összes méhészét erre az egyetlen módszerre, akár évtizedes beidegződéseket felülírva, és tudja-e a szer gyártója garantálni, hogy a módszer rezisztenciamentesen használható lesz addig, amíg az összes atka 100 %-ban el nem tűnik a méhekről?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 27. 18:45
Impregnált csík vagy oldat formájában lehet kapni támogatott amitráz tartalmú szert. Az utóbbi szerintem mindenféle eszközzel kijuttatható, de ebben nem vagyok biztos. Ha elég olcsó és csak ez a szer támogatott, akkor a méhészeknek is az lenne az érdeke, hogy áttérjen. A rezisztencia a gyengített hatóanyag bejuttatása következtében tud kialakulni. Sajnos hiába adod a méhész kezébe a megfelelő szert, ha ő nem az előírás szerint használja. Olyan szer jelenleg nincs, ami 100%-os hatásfokú lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2016. Szeptember 27. 19:17
Önmagában az is érdekes, hogy az atka itt van évtizedek óta, mégsincs olyan szer, ami 100 %-os eredményt érne el. Valahogy szegényes a fantáziám, de nem fér a fejembe, hogy ez a kis görcs hogyan tud úgy "közlekedni" és megmaradni, hogy sehol, az életciklusa egyetlen pontján sem lehet megfogni, és kiirtani.
Aki nem akar amitráz tartalmú szert alkalmazni, mert mondjuk a szerves savakat tartja jónak, az ne is kapjon támogatást? Csak az amitrázt használók kapjanak "versenyelőnyt"? Nem olyan fekete-fehér ez a kérdés, mint a fórum  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2016. Szeptember 27. 19:42
Nem olyan fekete-fehér ez a kérdés, mint a fórum  ;)

Bizony nem. S ha nyitott szemmel jársz, akkor láthatod, hogy a Méhész Klub sem feketén fehéren tárgyal, hanem fehéren feketén… ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 27. 20:32
Aki nem akar amitráz tartalmú szert alkalmazni, mert mondjuk a szerves savakat tartja jónak, az ne is kapjon támogatást? Csak az amitrázt használók kapjanak "versenyelőnyt"? Nem olyan fekete-fehér ez a kérdés, mint a fórum  ;)

Hogyne kapjon! Természetesen nem arra céloztam, hogy csak amitráz és semmi más. Én magam is használok oxálsavat zárókezelésre, és tervezem egy szublimáló készülék beszerzését is. A javaslatom arra irányult, hogy nem feltétlenül szükséges nyolc különböző amitráz tartalmú szert támogatni. Legyen egy specifikáció amit szakmai alapon határoz meg az OMME, és az a gyártó nyeri a támogatási jogot, aki a specifikációnak megfelel és a legolcsóbb árat adja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 27. 20:49
Adamez2írta:
"... A rezisztencia a gyengített hatóanyag bejuttatása következtében tud kialakulni. Sajnos hiába adod a méhész kezébe a megfelelő szert, ha ő nem az előírás szerint használja..."
Bizony ez így van.
Méhegészségügyi felelősként jártam olyan méhésznél, aki a Bayvarol csíkot is kettévágta, mondván túl drága, fele is elég lesz.
Amit a gyártó ráír a gyógyszer használati utasítására, azt be kell tartani.
Azon mérgelődhetünk, hogy az engedélyezett készítmények drágák.
Egy méhcsalád ára tavasszal olyan 40.000 Ft körüli volt.
Mi a drága?
A Nemzeti Program a méhanyák, az utánfutó és gyakorlatilag mindennek az árát felnyomta, amire támogatás igényelhető.
Valamilyen fék nem ártana, erre kéne javaslatokat tennünk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Szeptember 27. 22:59
Adamez,
Sajnos ki kell ábrándítsalak. Elmondásod szerint te augusztusban sorozat kezelsz Varidollal. A használati utasítása szerint a szer nem használható április 15 és szeptember 30 között. Valamint a használati utasításból kifelejtették a kezelések gyakoriságát!!! Az adagolásban csak! kaptárt emlegetnek, a fajtáját nem, pedig nagyon nem mindegy. Ha dupla kaptárt foglal akkor dupla adag stb.
A Tik-tak leírása talán a legkorrektebb. Augusztusi napraforgó utáni atkakezelést ír 3 naponként 5-6 alkalommal. Az adagolás rész itt is hiányos, itt csak rakodó kaptárt említenek(fekvősökkel mi van). Az sem mindegy hogy NB vagy 1/2NB.
A Varatraz 7-10 naponkénti kezelését már említettem, na az megint katasztrófa... Annál viszont legalább az adagolás viszonylag pontosan van megadva.

Aki azt gondolja, hogy milyen jó ez a támogatás, igaz hogy kicsi de legalább meg tudom venni belőle az atka elleni kezeléshez a szert az nagyon rosszul gondolja. Mindaddig amíg a támogatás ilyen formában létezik lesz kereslet a méregdrága szerekre. Persze futja a támogatásból nem kérdés. De mindaddig amíg ez így van addig nem lesz korrekt használati utasítás, mert így is úgy is megveszi az ember. Nem lesz igazi verseny a forgalmazók közt.

Aki az engedélyezett szerek és használati utasításaik szerint szeretné megvédeni családjait atka ellen az egészen egyszerűen a családjai megmaradásával játszik.

Attila joggal kifogásolta hogy egy nem legális szájhagyomány útján terjedő receptet szerettem volna elkérni.(Robotur privátba szívesen elolvasnám.) DE! Nem csak a nem legális, az engedélyezett szerek használatára vonatkozólag is ugyanígy, szájhagyomány útján terjednek a receptek(a sokszor pontatlan használati utasításban szereplő leírásokkal ellentétesen). Igencsak sajnálnám azt a méhészt aki Varidollal szeretné megvédeni a méheit 7-10 naponkénti kezeléssel. Ezt lehetne sorolni a végeláthatatlanságig.

Annak fényében hogy két éve mekkora pusztítást végzett az atka, valamint amit az idei télre prognosztizálnak nagy szükség lenne egy egyesület által készített iránymutatásra. Ebbe be lehetne vonni méhegészségügyiseket szaktanácsadókat stb., részletkérdés. Mégcsak a szert sem kellene megadni(így nem lenne reklám), elég lenne a hatóanyag mennyiségét, kezelés mikéntjét, gyakoriságát közölni.

Miközben írtam született még néhány hozzászólás. Sajnos az az elgondolás, amit emlegettek, hogy az a baj hogy nem az előírásoknak megfelelően használják a szereket hibás. Ahogy fentebb is írtam, ha a méhész a leglelkiismeretesebb legjóhiszeműbb módon is használ néhány szert előírások szerint akkor is sokszor keresztet vethet a családjaira. Fura helyzet ez. Sokan pont azért keresnek más utakat mert lelkiismeretesek. Ez így nincs rendben.

Hadd osszam meg egy általam nagyra becsült méhésztárs egy sorát a nem legális szerhasználattal kapcsolatban. Remélem nem sértődik meg.
"De így vannak méheim atka nélkül"
Ennyi.

Azt mindenki meg tudja mondani, hogy hogy nem lehet. De azt már kevesen, hogy akkor mégis hogyan lehet. Utasítás szerint.... Attól, hogy sokszor elmondják/elmondjátok hogy a használati utasítás szerint attól még Sajnos nincs megoldva a probléma. Ismét csak azt tudom mondani, hogy előbb az OMME és a támogatott szerek háza tájékén kellene sepregetni, utána számon kérni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 28. 07:45
Barger!
Engedélyed nélkül írásodat elküldtem Bross Péternek, és Dr.Hegedűs Dénesnek.
Mellékletként odaírtam, hogy a méhegészségügyi munkacsoportnak itt az első feladata, rendbe tenni a használatai utasításokat.
Remélem nem ágálsz ellene.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. Szeptember 28. 09:04
Barger, nem ábrándítottál ki. A Varidol-t nem a használati utasítása szerint használom. A 80-as évek óta ismert a papírlapra cseppentett amitráz füstöléssel történő bejuttatása napraforgó után, 3 naponta 6 alkalommal. Sokáig nem is volt más, mindenki ezt használta. Arra kell odafigyelni, hogy a bejuttatott dózis megfelelő mértékű legyen. Ezt jól megadja a használati utasítás, ami egy átlagos családra 2 cseppet javasol (a saját cseppentőjével!). A kaptár típusa ebben a kezelési formában nem mérvadó. Ugyanolyan jól működik fekvő és rakodó kaptár esetén is. Valóban vannak olyan készítmények, ahol nem mindegy a kaptár kialakítása, de ezek inkább párolgás útján terjednek. A füstölésnél ennek nincs különösebb jelentősége.

Idézet
Aki az engedélyezett szerek és használati utasításaik szerint szeretné megvédeni családjait atka ellen az egészen egyszerűen a családjai megmaradásával játszik.

Ez egy csúsztatás! Az engedélyezett szerek általában jók, a használati utasításokban előfordulnak pontatlanságok. A méhész, mint szakember, legyen képes ezeket a tévedéseket felismerni és megfelelően korrigálni. Sokszor nem is arról van szó, hogy a használati utasítás pontatlan. Sokkal inkább az van, hogy mások a magyarországi körülmények, mint ahol a szert kifejlesztették. Lehet ez időjárási körülmény, a szokatlanul nagy méhsűrűség, vagy más egyéb.

Idézet
Annak fényében hogy két éve mekkora pusztítást végzett az atka, valamint amit az idei télre prognosztizálnak nagy szükség lenne egy egyesület által készített iránymutatásra.

Az OMME időről-időre, több csatornán is kiadja a méhészek számára a lehetséges és javasolt védekezési stratégiákat. A mostani és a múlt havi Méhészújságban is olvashatsz erről. Az OMME monitoring kiadványokban is részletesen le vannak írva a lehetséges védekezési stratégiák. Két éve sem az volt a probléma, hogy nem állt rendelkezésre a hatékony védekezéshez szükséges információ. Sokan azt kifogásolták, hogy az OMME nem kongatta meg a vészharangokat. Ebben van igazság, de akkor sem lehet az OMME-ra hárítani a felelősséget. Minden méhésznek a saját felelőssége, hogy időről-időre ellenőrizze a családjai állapotát, és ebbe beletartozik a Varroa fertőzöttség ellenőrzése is.

Idézet
De így vannak méheim atka nélkül

Nekem is vannak méheim, sőt nem is rosszak, pedig csak és kizárólag engedélyezett szereket használok.

Észre kell venni, hogy a méhtartási körülmények évről-évre romlanak. Nagy méhsűrűség, szegényes méhlegelő, felmelegedés, hanyag méhészek. Az a méhész fogja ezt túlélni, aki folyamatosan követi az eseményeket, időben elvégzi a szükséges beavatkozásokat, és a munkáját nem megszokásból, hanem a folyamatosan változó körülményekhez igazítja. Ehhez pedig olvasni, tanulni, figyelni, analizálni és cselekedni kell. Igazad van abban, hogy lehetnének pontosabbak a használati útmutatók, de sajnos nem emiatt van a sok atka és a sok probléma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2016. Szeptember 28. 15:01
"A méhész minr szakember .... " ugyan már, de komolyan, valószínű, hogy komolyan is gondoltad ha leírtad. Nem itt fejlesztették ki, ÉS? ez engem mint méhészt miért kell , h érdekeljen. Ha itt van forgalomban Magyarországon akkor a használati utasítás az itteni viszonyokra legyen bekalibrálva. Főleg ha nem is olcsó az a szer. Abban egyetértek, h napról napra képezni kell magunkar, jól is van ez így, pont ezért van sokunknak méhese még, talán .... . De nem az én feladatom a szer adagolásának meghatározása, idő, mennyiság( főbb kaptártípusokra esetleg) Sőt nem is a mi feladatunk lenne ezt észrevenni, van ennek egy szervezete, ugye.... Ahogyan az ország vezetése sem .... (elkanyarodva picit) . Érdekes az is, hogy itt pár hétkpznapi ember között ezek ilyen egyértelmű dolgok (kis eltéréssel), csak fent nem. Sorolhatnánk .... eddig sem sok pozitívumot tudnék felsorolni, de valószínű ezután sem tudok majd, nem számítok érdemi változásokra, sajnos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Szeptember 29. 20:15
Valaki használ ilyen maszkot amitráz ködöléséhez?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 29. 22:12
QUQURIQ !!!

A nyolc nappal ezelőtt szublimoxozott (oxálsav) családoknál rengeteg a lehullott atka.
Az atkák kint rekedtek a fiasításból, a nagy adagos etetés miatt. Az anya nem tudott hova petét rakni.
Így a méheken tolongtak az atkák. Persze, akik a fedett fias alatt lapultak, megúszták idáig. :o
Holnap, számolom, hogy a kilencedik napon (egy nap lehullás) mennyi atka hull még az oxálsavtól.
Számlálás után oxálsavas szublimálás következik, hogy a fedett fiasok is megkapják, a kegyelem döfést! :o...

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2016. Szeptember 30. 05:47
Üdv.
Én is oxállal védekezem(szublimálok),ahogy írod kiskakas potyog az atka rendesen.Hét naponta szublimálok,szinte állandóan hullik 10-20db.Ma következik.A múlt heti fújás után egy családnál 200 fölött hullt.Így aztán nem lesz szünet.Szerintem működik az oxálsav,csak ezt hayználom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2016. Szeptember 30. 07:52
Valaki használ ilyen maszkot amitráz ködöléséhez?

Szűrőbetétet ilyet használok, de a maszk nem jó, párásodik és nem is zár megfelelően, meg ki sem látsz belőle rendesen. Valami ilyesmit keress:
http://honlap.hu/pages/fewe-safety/contents/static/16/doc/selecta-hu.pdf
Military shopokban, vateran stb..
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Szeptember 30. 09:05
Kakadu!
Abban hibáztam, hogy nem teljes álarcot vásároltam. Munkavédelmi boltban vettem egy fél álarcot, de nem tetszik.
Sajnos a szemem érintkezhet a füsttel, ha bekavar a szél :'(
A felrakott képen szereplő álarc elvileg a katonaságtól való, egyik ismerősömtől kaptam. De nem mertem kipróbálni!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Szeptember 30. 09:14
Jelenleg ilyet használok furettózáshoz!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2016. Szeptember 30. 10:33
Furettónál lehet,hogy még elmegy,de oxál szublimálásnál teljes védelem kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 30. 13:30
Ezért célszerűbb az oxálsavat csurgatni. Akkor nem kell gázálarc.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2016. Szeptember 30. 13:45
Ezért az egy előnyért kár volna a csurgatást választani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Szeptember 30. 19:49
QUQURIQ !!!

Ma számoltam újra az atkaszámot az oxálsavas szublimálás után. (9. nap)
Tegnap rengeteg atka volt lehullva. (8. napon)
Minden számláló lemezt alaposan letakarítottam majd újra vazelineztem.
Tegnap óta, 24 h telt el, a legkevesebb lehullott atkaszám "0" volt a legtöbb 147 db.
Tehát kimondható, hogy hajnali 9 C és 26 C nappali hőmérsékletnél az oxálsav gyönyörűen működik!
A 9. napon még 147 atka hullott.
Úgy terveztem, hogy ma újból szublimálok. Mivel még mindig ilyen szépen hozza az oxálsav az atkákat, úgy döntöttem, hogy hétfőre halasztom, újra megszámolom az atkákat és kezelek.
Így 12 napról lesznek adataim a lehullásról.
Ma azért az aszkorbinsavas kezelést kipróbáltam, eredménytelenül.
Geddekas! (Laci)
Ma olvastam, hogy angol és francia kutatók egyértelműen bebizonyították, hogy a három védekezési módszer közül (csorgatás, permetezés, szublimálás oxálsavval) messzemenően a szublimálás a leghatékonyabb.
Úgy érzem, hogy végre újból miénk az előny az atkákkal szemben, a szublimálásos eljárással sokat segíthetünk a méheink egészségén.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2016. Szeptember 30. 21:00
Ezért célszerűbb az oxálsavat csurgatni. Akkor nem kell gázálarc.
Hát az igaz,de ezzel véleményem szerint minden előnyét felsoroltad.
Szublimálni nyűgös.Álarc,teljes méhészruha,gumikesztyű.30mp kaptáranként.Én napra óta csak szublimálok.Meglátasom szerint most sincs több atkám mint akkor.Nekem meggyőző.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Szeptember 30. 21:46
Akkor vagy most, mennyi volt, vagy van?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2016. Szeptember 30. 23:08
A 9. napon még 147 atka hullott.
És ezek után van ott még méhecske?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. Október 01. 12:57
Üdv mindenkinek. Kiskakas! Milyen szerszámmal szublimálsz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Október 02. 07:39
80 családos méhészetben házi kísérletet végzett a kolléga.
3 héttel ezelőtt felhívott, hogy gondot lát, sétáló méhek a fűben, soknak szárnya sincs.
Eddig 8-szor füstölt amitráz hatóanyagú szerrel, és a higiénikus aljakon 100 feletti potyogás van mindig.
Javasoltam neki, hogy váltson szert, ha lehetséges valamilyen tartós hordozóra.
10 család (3 hete) kapott perizines csorgatást, annak tudatában, hogy tudtuk van még fias, de ez volt nála kéznél.
A perizint, most már destruktort a záró kezelésre ajánlják, viszont bevetése kísérletnek nem rossz.
Az atka potyogott tőle szépen, 10 és 150 között néhány napig, majd jelentősen lecsökkent.
A többi méhcsalád mavrikos papírcsíkot kapott.
Nézzük mi van most.
Röviden, nagy baj.
Az állomány nagy része 3-4 léputcán van csupán, de kaptárt is kellett bezárnia, mert a darazsak kiűzték az összeroppant méhcsaládot.
A méhállukon hemzsegett az atka!
A 10 perizinnel kezelt köszönik szépen jól vannak, 7-9 léputcások.
Az idei szaporításai is telelőképesek, a "legatyásodott" részben komoly veszteségre számíthat.
Ebből a házi kísérletből semmi következtetést nem kell levonni, csupán a tényeket közöltem.
Az Észak Kelet magyarországi méhészek azt sem tudják, hogy mi itt délen miről beszélünk!
Arról tájékoztatták az OMME elnökét, hogy náluk nincs az idén különösebb gond az atkával.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Október 02. 08:38
Azoknál látok nagy bajt, akik elhanyagolták akác után az atkaírtást, továbbá akik házilag készítettek tartós hordozót. A tacticos csíkokat 3 naponként kellene cserélgetni.

Tapasztaltam egy érthetetlen hibát. Sokan csinálnak töredékes sorozatkezelést. Három négy füstölést elégségesnek tartanak. Holott tudjuk, a sorozat kezelés lényege, hogy a here báb időszakot, minimum 15 napot lefedje. Ha 3 napos ciklusban csinálja, akkor is minimum 5 kezelés kell, ha 2 napos ismétlést alkalmaz, akkor meg 7 füstölés kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 02. 10:12
Nyilván, ha elhanyagolta az akác utáni kezelést... viszont azóta már kellett volna lennie, a napraforgó utáninak, és a kora őszi sorozatnak, minimum.  Az akácutáni kezelés kihagyása vagy hiányossága, már a napraforgón, vagy annak a végefelé már jelentkeznie kellett. Jó napraforgó hordás esetén, gyakorlatilag a legtöbb helyen kiszorítják a mézzel a fiast. Atkában bővelkedő családoknál, ilyenkor már az összeomlás is bekövetkezhet, de minimum népesség csökkenés és szárnydeformáció is utalhat a bajra. A napraforgó utáni kezelések rendkívül lényegesek, amennyiben a napraforgó után a családok képesek voltak regenerálódni, ott az esetleges jelenlegi problémák, szerintem már újjabb keletűek.
Ahol csak a tartós hordozós "maszekolt" papírcsíkokra hagyatkoztak, ott sem lehet csodálkozni ha katasztrofális helyzetet eredményezett. A füstölés hatékonysága is (szerintem) már évek óta kérdőjeles, még betartot technológia, és elegendő hatóanyag mellett is. Furettót személyszerint hatékonyabnak tartom, kevesebb jelentősége van a "kaptártömörségnek" is. Az az hogy mekkora réseken szökik ki időelőtt a füst. Persze ez lehet hogy csak szubjektív megállapítás, de amióta furettót használok, egyértelműen jobbak a méheim.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Október 03. 08:40
A Méhlegelő rovatban folytatott eszmecserének itt a helye.
Tehát megkérdeztem a "marha méhészt" mi volt konkrétan a gond az új Mavrikkal.
(Mivel én soha nem használtam, az ő tapasztalatát közlöm!)
Az arányokat és a hordozó szer anyagát nem írom le, csak szigorúan privátban.
Egyébként elmondható, hogy megyénként változik a Tu-Ti recept, amitől hanyatt vágják magukat az atkák.
Tehát az új Mavrikon a felirat: Mavrik EV MEGÚJULT!
Ez egy lila kör alakú címkében van.
A növényvédő szer területi képviselője azt a tájékoztatást adta, hogy az új Mavrikba BÓRT is tettek, ettől a folyadék sárga lett, nem fehér, valamint leülepedik.
Ezért felhasználás előtt gondosan össze kell rázni.
A kolléga akinél gond lett tőle, nedvesen tette be, a méztérben remegő méhek, és 1-2 léputca veszteség.
Röviden ennyi.
Ő valóban hibázott, de nem marha.
A "Marha méhész" ennek a kollégának a méhegészségügyi felelőse.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Más téma!
Egy villamos mérnökökből álló tim, megalkotott egy új oxálsav szublimáló készüléket.
Ez egy hőfokszabályzóval ellátott, zárt kazánnal rendelkező újdonság.
A mai Szekszárdi Méhészklubon, Dr.Hegedűs Dénes előadása előtt kicsit többet is tudok mondani a készülékről.
A mellékelt fotón látható, hogy egy profik által megalkotott, mai kornak megfelelő digitális hőfokszabályzóval ellátott precíz munka.
A készülék tejsavval is működik.
Részletes információról, és az árról a gyártó ad tájékoztatást.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Október 03. 11:27
Hújjaj, és akkó mivan?

Ha Hegedűs tart előadást?
Már-már undorral olvasom, hogy mindenhez ért. Felénk az állatorvosnak annyi dolga van, hogy nem folyik bele a méhészetbe, nemhogy centis anyanevelésbe, oktatásba, különböző pozíciók betöltésére, meg félrevezető tanácsok osztogatására.
Jóhogy nem már szülést is vállal? ! embereknél-
Attila, a haverodnál a 80 családosnál nem volt semmi gond, csak idejében kellene atkát irtani, oszt jónapot.
ANNYI VOLT A BAJ, HOGY NEM NYOLCDIKNÁL KELLENE TARTANI SZEPTEMBERBEN.
Irtani kellene az atkát már végre, nem hülye és drága tanácsokat osztogatni.
Méghogy szert váltani?!
Ha idejében kezded, megfelelő ciklusokban, és megfelelő ideig, akkor igenis jó a füstölés, és olcsóóó.

Az atkairtást hasonlíthatnám az irányjelzéshez.
Az irányváltozatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a  művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott  irányjelzéssel kell jelezni.
link: http://www.autotempo.hu/kresz200954236mx8460y730915/tudbaz5jdhd58ghbsd%25gfhgdxd54236hkzdrebk1fw569801/03_szabalyok/iranyvalt.htm

Én nem privátban közlöm, hanem nyilvánosan, akác után 4*, napra után 6*, Szeptember 4-5* amennyit időjárás enged, és Októberben 2* amennyiben időjárás enged. Persze az időjárás szabályait figyelembe véve.
Nem eső előtt egy nappal, stb. Megfelelő időben, megfelelő ideig. :)
Ha van pénz csurgatsz Novemberben ha nincs nem.
Olyat meg ne mondjon senki, hogy amitráz nem hozza, mert jövőre összesöprögetem akác után és elküldöm neki borítékban. Októberben persze nem hozza, ott ahol eddig jól dolgoztak.
üdv:  Kevanaar

Csak hozzáírok még,
Attila, azt magyarázd már meg kérlek, hogy a 80 családos méhész, akinél potyog az atka 100-asával, miért váltson?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 03. 12:27
 "új oxálsav szublimáló készülék"

A mellékelt fotóról csak annyi derül ki hogy 230 V-ról üzemel. A felvett teljesítmény is lényeges adat lenne, mivel terepen áramfejlesztővel kellene táplálni. Szóval nem mindegy hogy néhány száz, vagy néhány ezer watt az igénye.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 03. 14:17
Szevasztok!
Az Attila által linkelt gépet két társammal én csináltam. Ha valakit érdekel, kérdezzen nyugodtan!
Robotur!
A gép 230V-ról üzemel, áramfelvétele 300W, tehát töredéke a hőlégfúvós készülékekének. Inverterrel akkumulátorról nyugodtan használható, de már a legkisebb aggregátor is röhögve viszi!
Kísérleteztünk 12V-os palást-fűtőtestekkel is, de az eredmény siralmas, sokkal lassabb a kezelés, lassabb a felfűtés, egyszóval egy nagyobb állomány kezelésére alkalmatlan volt a szerkezet. Amúgy a 12V-os esetében pont ugyanazt az akkumulátort vinnéd magaddal, mint a 230V-oshoz, max itt lesz nálad egy inverter is. Ja! Az sem elhanyagolható, hogy a méhészek többsége kezeléshez kiérve simán kikapja a kocsijából az akksit. A direktben 12V-ról működő szerkezettel 2 óra múlva a kocsi már nem indul, míg az inverteres 230V-osnál egy 74Ah-s akksi még el szokta indítani az autót a visszaútra is! Én 187 családot kezelek, nálam már az se mindegy, hogy 35mp, vagy 25mp egy-egy szublimálás ideje!

Üdvözlettel:
Szabolcs
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Október 03. 18:57
QUQURIQ !!!

Szeptember 21. szublimosoztam.
Szeptember 30. számoltam az atkákat, majd letöröltem a lemezt és újból vazelineztem.
Október 3. ma megint atkát számoltam, (12 nap)
Még mindig hatott az oxálsavas szublimálás. Igaz, hogy kevesebbek jöttek le mint a pénteki számláláskor, de jöttek. Ott ahol 147 atka hullott le pénteken, ma (3 nap) alatt még lepotyogott 102 db. atka.
Az én kísérletem szerint, így kettő hetes időközönként lehet hatékonyan szublimoxozni oxálsavval.
Annyit még a készülék gyártóinak, hogy úgy forgalmazzák, hogy a nyelét hosszabbítsák meg kb. legalább 50 cm-rel.
Így sokkal biztonságosabban lehet dolgozni!...de azért még a védőfölszerelés nagyon fontos!!!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 03. 20:23
Kiskakas!
Ne szemből, kijárón kezelj!!!! Eszembe se jutna beállni semmiféle védőfelszerelés mellett sem a méhek által átforgatott és kijárón kezelés közben kifújt oxálsav-gőzbe!!!! Nálam hátul felül, a felső keretvállak illeszkedése alatt sacc 1 cm-el vannak fúrva a kaptárjaim! (NB18-19-21-24, Hideg építményű, alsó kijárós) Így a 7-8mm es lyukon bejuttatott szer a lehető leghosszabb úton távozhat csak a kaptárból, még akkor is, ha egyetlen méh se rezzenti közben a szárnyait! Természetesen saválló kesztyű, teljes álarc van rajtam, de a lyukon hátrafelé, tehát felém szinte semmilyen oxálsav egyszerűen nem kerül kezelés közben!!!! A gép a lyukon bedugva a kazán alatti egyenes nyélkialakításra támaszkodva stabilan megáll, kezelés közben ott is hagyható, én akkor szoktam a következő családnál a fatiplit kivenni a lyukból, valamint a másik kupakot a hűtővízből kivenni. A méhész egészségügye is pont olyan fontos, mint a méheké! Ezért a magam részéről nem térdelgetek a kijárók előtt se most, se még anno a furettos időkben sem tettem! Pont ezért voltak és vannak a furatok a kaptárjaimon sacc 15 éve!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Október 03. 20:33
QUQURIQ !!!

SzabyPDA!

Pont így csinálom én is, jóval előbb le is írtam részletesen.
Ma azért a kaptár illesztései közül a nagy szélben igen, igen megkavarta az oxálgőzt a szél, így jó volt a hosszabb nyél.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 03. 20:49
ááá, értem! Bár nagy szélben nem szoktam szublimálni, de igazad van, a szél megkavarhatja! Csak akkor meg nem mindegy, hogy milyen hosszú a nyél? ha 50 centivel hátrébb állok is rám jöhet, de még ha arrébb is állok a géptől a következő családig, akkor is!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. Október 03. 20:55
QUQURIQ !!!

Az onfarmos kísérletben vagyok benne. Nem csak kezelünk, de pontosan számoljuk is az atkákat.
Egy kísérleti időtartam 5 hét, megadott napokkal.
Így nagyon nincs válogatás, hogy mikor kezelünk.
Egyébként a Honda méhlefúvó alapjáraton ott ketyereg a hátam mögött.
Én inkább azt mondom, hogy jobb félni mint megijedni!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Október 03. 21:38
Ma próbáltam ki a SZubli-prót !!!!! ÉN ŰRHAJÓS RUHÁBAN , UTOLJÁRA  TŰZÓLTÓKÉNT NÉZTEM ÍGY KI !!!!! Csak azt nem tudom , hogy a méhecskéim védőfelszerelésnél nélkül mit szólnak ehhez a mutatványhoz !!!!!!!!! Szörnyű , hogy hova jutottunk ez már rég nem e méhészkedésről szóló játék , ez szerintem kész katasztrófa !!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 03. 21:43
Teljesen igazad van! Az oxálsav és a tejsav sem játék, bár anno a furettozgatás sem volt az, csak azt ott a helyszínen nem érzi komolynak az ember...
Én nem vagyok benne az onfarmos tesztben, viszont számolok én is folyamatosan, egész szezon alatt.... Szerintem ez már elkerülhetetlen ahogy most ősszel is látszik a dolog, 2-3 hét alatt megváltozik minden, ahol nem hullott onnan hirtelen emelkedve újra hullik és fordítva. Az az egy biztos, hogy jelenleg azok a családok az erősebbek, és ott van kevesebb atkám, ahol akácon korlátozva-kiszorítva volt az anya, vagy anyacsere-anyásítás miatt volt legalább egy hét napos pete nélkül, így jobban célt ért az oxál-pofon! És ez még amellett is így van, hogy a tisztuló kirepülés után a családdal áttelelt atkapopulációt egyszer már fejbe vertem szublimálva, tehát nálam a szaporodási görbéjük még bőven akác előtt törést kapott!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Október 03. 21:59
Kevanaar részéről komoly kioktatásban részesültem.
Úgy látom hajt az OMME szakmai alelnöki posztra.
Ilyenkor szokták az ellenfelet fikázni, pocskondiázni.
De az is lehet, hogy ezt megrendelésre teszi.
Erre a következtetésre, hogy jutottál?
"ANNYI VOLT A BAJ, HOGY NEM NYOLCDIKNÁL KELLENE TARTANI SZEPTEMBERBEN. "
Azt Te tudod, hogy hányadik sorozaton volt túl?
Olyanba kotyogtál bele, amiről semmi infód nincs!
A végén ezt kérdezed:
"Attila, azt magyarázd már meg kérlek, hogy a 80 családos méhész, akinél potyog az atka 100-asával, miért váltson? "
Mert egy másik szerrel azonnal 300 és 450 hullott!
Azért élvezettel olvastam írásod.
Úgy látom egy feladatot hajtasz Te is végre.
Nem fog sikerülni.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 03. 22:12
Mézengúz!
Már a furettoval a kezünkben sem a szélirányt kellett volna lesnünk kezelés közben anno! Akkor is kötelező volt a védőfelszerelés használata, csak azt, ott a helyszínen simán ki lehetett bírni! Na az oxálsav nem ilyen! Azt nem nagyon kell "leslukkolni", mert a szervezet reflexből zárja a gégefőt, és térdre rogyva lehet kapkodni a levegőért! (a különböző anyagú kazánok tesztelése közben sikerült egy tényleg kis mennyiséget bekapnom, hát az ellenségemnek sem kívánom a dolgot!) Én úgy vagyok vele, hogy ez nem divatbemutató! Igenis fel kell venni a szemet is védő teljes álarcot, megfelelő (ABEK2-P3) szűrőbetéttel, és akkor nincs gond!
A méhek pedig sokkal jobban tolerálják az oxálsavas szublimálást, mint akár a furettózást! Sokkal kevésbé zúgnak fel kezelés közben, igazából nem is zúgnak fel, csak mint a téli fűtéskor magasabb csapásszámmal rezegtetik a szárnyukat. Ez nem idegméreg, ezt nem nyelik-nyalogatják le, a befújáskor a kaptár teljes belső felületét "tartós hordozónak" használjuk, amihez csak mechanikailag érnek. Lassan másfél éve használom a szerves savakat (oxálsavat és tejsavat), de emiatt nem volt se anyátlanságom, anyavesztésem, herepetéző anyám, családvesztésem. Ezt ugyanígy egy évben sem tudtam elmondani az amitrázos "pöffentések" után! Ráadásul az amitráz+petróleum elegye erősen megemelte a nosema-spóraszámot a családoknál, sőt, érdekes módon akkor mindig volt "mászkálás" is. Idén ilyen már nem volt!
Tehát engem a méhesben szublimálás közben max az erdő-mező madarai látnak, azoknak meg oly mindegy hogy van e rajtam gázálarc vagy sem. Én beöltözöm, inkább 2x túlbiztosítva, mert még jó pár évig tervezem az oxálsav használatát a méhesben! :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2016. Október 04. 07:47
SzabyPDA.
Használsz más szert is,vagy csak oxálsav.
Én az idén csak oxálsavval védekeztem atka ellen,napra után szinte minden héten fújtam,potyog is az atka szépen.Ahogy Kiskakas írja,valószínűleg elegendő minden második héten fújni.A családok szerintem az évszaknak megfelelő állapotban vannak.
SzabyPDA a szublimálódnak mekkora akifújócső kűlső átmérője?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Október 04. 08:10
Attila!

Te írtad, hogy nyolcadik kezelésnél tart. Olvasd vissza magad kérlek. Ha tévedtem akkor bocsánat de gyanús, hogy nem.
Megtanultam, rossz az aki rosszra gondol.
Nem is gondolnék alelnöki posztra, de ha már felhoztad, akkor amennyit fikázod a volt elnököt, akkor Te is az elnöki posztra hajtasz netán? Illetve Te is feladatot hajtasz végre?
De nem is kell válaszolnod nekem, mert hidegen hagy, inkább magadnak válaszold meg.
Nem akadékoskodtam, csak tükröt mutattam.
Az atkairtáshoz visszatérve, sokan még a régi stratégia alapján kezelnek, illetve öregektől tanulva miszerint Augusztusban kezelnek csak, a visszafertőződés fogalmát nem ismerve.
Állításom fenntartom, ha időben és ideig van füstölve, akkor jónak kell lennie. És olcsó.
üdv: Kevanaar

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 04. 16:48
dcsabi!
Én több mint egy éve kizárólag szerves savakat használok a teljes állományban! Oxálsav a gerinc, de tejsavval is szublimálok, ellenőrzésnek. Abban az esetben, ha már tavasszal sikerül kordában tartani az atka szaporodási rátáját, akkor teljesen elegendő a két hetente fújás oxálsavval, de ennek azért vannak feltételei! Már elég rég óta elengedhetetlen lenne, viszont sacc két éve tényleg számolni kell a hullást minden kezelés után! Nálam a következő kezelés időpontját mindig az aktuális átlag-értékek határozzák meg!

A gép kifújó csöve 6mm átmérőjű!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2016. Október 04. 17:25
Köszi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Október 04. 18:56
SzabyPDA!

Ha van hig. alj azt zárni kell-e kezeléskor? Ahogy tudom az oxálsav ahogy a kaptárba ér, lecsapódik mindenen és szerintem így már nem tudják kiszellőztetni. Jól gondolom? Ezen a vonalon haladva kijárót se kell zárni ugye? Sztiró kaptárba szublimálót ismersz-e, nem "olvasztja" meg a kaptárat, stb.?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 04. 19:45
Szia!
Semmi gondod nincs a higi-aljakkal! Nálam is rengeteg kaptárban van, semmi gondot nem jelent! Én hátul-felül fúrtam egy lyukat a kaptárra, alsó kijárós vagyok. Bőven átforgatják, és megfelelően ki is ül az oxálsav mindenre még az előtt, hogy a taposórácsot elérné egyáltalán!
Ismerek habkaptáras kollégát, aki már használja a gépünket, ha gondolod megadom a számát, kérd ki a véleményét! Előzetesen annyit mondanék, ha jól emlékszem ő a kifúráskor egy fém hüvelyt tett a lyukakba, így egyáltalán nem olvasztja meg az érzékenyebb kaptárfalat. Viszont ha ezt a megoldást nem szeretnéd, akkor a kijárónál szélesebb és magasabb mondjuk farost lapot kell leszabnod, aminek a közepére egy jó szorosan illeszkedő furatot teszel, ezen a furaton át teszed a gép "csőrét" és ezzel a kiegészítővel a kijárón keresztül is tudsz szublimálni. Így a kaptáraid biztosan nem olvadnak meg egyáltalán, és a rád "kifújt" oxálsav mennyisége is minimális lesz hiszen a kezelés idejére zártad a kijáród!
Remélem segítettem! :)
Szabolcs
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Október 04. 19:51
Szia Szabi!
Mennyibe kerül a készülék számlásan? Priviben is válaszolhatsz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 04. 20:23
Zümi! A kérdésed jó.... Ezt elszámolni a támogatási lista alapján nem fogod sajnos. Mondjuk azt nem értem, hogy a "gyári" SublimOX hogy lehet elszámolható, hiszen a gép kristályos, tiszta oxálsav szublimálására alkalmas, azt pedig nem látom a gyógyszer oldalon... Mindegy, a lobbikkal egy baráti alapon összeállt csapatnak nincs esélye, de eleve az egész történet nem is erről szólt!! Viszont legalább az ár 70%-a nem a gyors haszonszerzés valamint a kereskedők által lenyelt támogatási pénzekről szól, hanem egy jól, pontosan végzett oxálsavas kezelés lehetőségéről. Ha kell, másnak is összerakok "haveri alapon". Ennyi! (és elnézést a tisztességes kereskedőktől)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Október 04. 20:29
Köszi, ez a farostlemezes kijárózárás jó ötlet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzabyPDA - 2016. Október 04. 20:45
Konténeresek se a folyosóról kezelnek, kintről, kijárón át kell nekik is fújni. Pontosan a méhész-egészségügy miatt! Ők csinálták ezt a kis trükköt, ezt tőlük lestem el. Korrekten működik!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2016. Október 04. 22:10
zümi és mindenki! Ez elszámolható gyógyszer cukor támogatásnál.
Keressétek Kovács István eszközgyártót Tel.:06704243893 www.meheszeszkozok.hu
Az ára számlásan: 66000ft
A gép működés közben: https://www.youtube.com/watch?v=yYl63Akou3E
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2016. Október 07. 12:04
Üdv! Mindenkinek
Azt szeretném kérdezni,hogy az oxálsavas szublimáláshoz  való teljes álarcot, Hol lehet beszerezni,és mennyi az ára körülbelül? És hogy ez a maszk,használható-e, amitrázos füstölésnél is?
A választ előre is köszönöm.
Attila.

                                                                                     
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2016. Október 07. 12:08
Üdv! Mindenkinek
Azt szeretném kérdezni,hogy az oxálsavas szublimáláshoz  való teljes álarcot, Hol lehet beszerezni,és mennyi az ára körülbelül? És hogy ez a maszk,használható-e, amitrázos füstölésnél is?
A választ előre is köszönöm.
Attila.

                                                                                     
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. Október 07. 12:34
ati 22! http://nesler.superwebaruhaz.hu/category/60222
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Október 11. 07:59
   Sznupi!
A képgaléria rovatban ezt írod:
"Atka nálam is sok van sajnos, pedig most is furettózok az ötös sorozatból a harmadiknál tartok de még mindig sok atka potyog."
Véleményem szerint ha sokáig folytatod a furettózást komoly problémád lesz.
Ebben az időszakban az amitrázra sokkal érzékenyebbek a méhcsaládok.
Minimum súlyosan nozemásak lesznek, de nagyobb gondra is számíthatsz.
Dr.Hegedűs Dénes múlt héten tartott előadásában külön kitért erre.
Nem szeretnék folyton rá hivatkozni, nekem is vannak ilyen irányú tapasztalataim.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy ettől az időponttól kezdve füstölni már TILOS!
Ettől függetlenül a saját méheivel mindenki azt csinál amit akar, ebbe tanácsot lehet adni, de mást nem.
Mi van a mavrikos csorgatással?
Ez is megér egy misét.
A mellettem lévő faluban lakó méhésznek, egy "megmondó ember" elmondta a tuti atkairtó receptet.
Arról is beszélt Hegedűs doktor, hogy a mavrikos cuccokat (papírzsepi, papírcsík, nyárfa lapba itatott mavrik stb.) nedvesen betenni nem szabad.
A "megmondó ember" ezt elfelejtette közölni barátjával, és nagy baj lett belőle.
Pedig elég hangosan beszél, így nem tudom mi a félreértés alapja.
Lényeg, hogy a 12 fokos borult, szitáló esős időben a méhek rajzásnak indultak.
Tisztelt Méhésztársak!
Mindenki tudja, hogy az atkahelyzetet akár rendkívülink is nevezhetnénk, viszont saját magunknak legalább ne okozzunk további károkat.
Ezért javasoltam ezt, hogy azokat a tuti módszereket amelyeket még soha nem használtunk, 1-2 családon próbáljuk ki, ne állomány szinten.
Nagyon sok patikus méhész van közöttünk, némelyik sajnos kuruzsló.
Ezeket kell kiszűrnünk, így nem árt az óvatosság.
Felhívnám a figyelmeteket az OMME honlapján megjelent vészjelzésre!
http://www.omme.hu/?p=7484
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sznupi - 2016. Október 11. 08:14
Akkor fújtam őket amikor nem alkottak zárt fürtöt, tehát napközben 12-14 °c közötti hőmérsékletben. Pont ezen gondolkodtam, hogy megéri  e még amitrázzal mérgezni őket vagy térjek át más hatóanyagú készítményre. Szerves savra gondoltam az oxálsavra szublimálással bejuttatva a kaptárakba 2g/ család. Most itt, hogy beszélgettünk rávezettél a váltásra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Október 11. 08:28
Az amitráz erősen csökkenti a téli méhek élettartamát.
Ezt Szlovákiában, Kiss Sándornál is kielemeztük.
Az amitráz hatóanyag füstöléssel bejuttatva a "kemény" minősítést érdemli.
Azokat a méheket lehet így lepucolni az atkától, amelyek a téli generációt kinevelik, mert nekik úgyis hamarosan annyi.
Tehát most már nem szabad, ezt jól látod.
A savak alkalmazása, csorgatással, szublimálással a megoldás.
Szermaradványt sem okoz, ami nem hátrány.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Október 11. 08:50
sznupi!
Tegnap Du "nagyon jó idő" volt 17C . Én még amitrázzal ködöltem egyet.
Ha így marad az időjárás, akkor már csak Novemberben Oxál csorgatás oszt annyi!
'Kíváncsi' leszek a következő évre, mi lesz a hozadék a sok-sok atkának(már akinek maradnak családok :-X)
Szakmai elnökhelyettes szerint feleződik Országos szinten az állomány és nagyon sok méhészetben legyengült családok!
Hát majd meglátjuk ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 11. 10:09
Ezek a jóslatok soha nem szoktak beválni, mármint hogy a negyede, fele, kétharmada elpusztul az ország méhállományának. Tény hogy kedvezett az időjárás idén az atkának, nyilván lesz veszteség ez is nyilvánvaló. Az országos helyzetről ezek a megnyilvánulások többnyire csak jóslatok. Miért? Mert senki nem rendelkezik naprakész adatokkal, országosan a méh állományok atkafertőzöttségéről. Ezek a következtetések csak kisebb térségek, még reprezentatívnak sem nevezhető  adat foszlányaiból kreálódnak.
Tegnap szép idő volt, lehetett furettózni talán idén utoljára, a méhek nem hogy csak fellezultak, de intenzív repülést hordást is produkáltak.
Ha igaz lenne hogy az amitráz nem alkalmazható már a telelő méhek esetében, szerintem már nem beszélnénk méhlegelők túlzsúfoltságáról. megint egy részigazság, lett kiemelve.
Igen agyonlehet csapni a méheket, de a történet már a nyáron kezdődik, hogy ne Jézustól indaljak ki, legyen  a napraforgó kiindulási pont. Szóval a lepergetése után, illene irtani az atkát, a fészket berendezni, hogy optimális legyen a viseltes családok felhozására, a valóságban mi is történik? A méhész nem, vagy elégtelen atkairtást végez, mert tovább vándorol a következő napraforgóra, ott megint csak degradálódik az állomány, így érkezik el időben akár augusztus közepéig is, ( sőt még szeptember végi napraforgó pergetéssel is dicsekedett egy illető).Tehát ott vagyunk augusztus közepén, végefelé egy viseltes állománnyal, ekkor kezdődik az atkairtás, a fészek optimalizálása. Már ha történik ilyen, és még nem késő. A vírusok, és a nosema ceranae, is a felszínre törhet már ilyenkor, a mászkálás, feltűnő. A néptelenedés már kevésbé szembeötlő, ekkor van az, amikor a fiasítás aránytalanul több, a néphez képest. Innen kétesélyes a kimenetel, függ a még meglévő népesség mennyiségétől és a hátralévő időben mennyi fasítást tudnak felnevelni, illetve milyen gyors ütemben pusztulnak el az öreg elhasznált, atkaszívott, fertőzött méhek. Nem mellékesek a körülmények sem, a hordástalanság nem segít, ekkor  serkentésre van szükség, nem brutál és nagy adagú, nagysűrűségű beetetésre, részint mert nem kiszorítani akarjuk a fiasítást, és nem pusztítani a sűrű sziruppal a már eleve viseltes méheinket, vagy akár a már jelenlévő telelő méheket. A helyzetet tovább ronhatja a meleg szeptember miatt későn felrakott szűkítők, a teljes nyitott nagy kijárók, csábítók a darazsaknak, a kutató méheknek. És igen az így szépen "előkezelt" családokat kinyírhatjuk a kései hidegben végrahajtott füstöléssel, a hosszantartó bezárással. Nyilván a ceranae fertőzésnek is ott kell lenni, mert nem a semmiből emelkedik fosásig a spóraszám, a füstöléstől, vagy bármilyen más stressztől.
Lassan következik az az időszak, amikor kezdenek az ilyen családok elhallgatni, és ekkor mondja azt a kétségbesett méhész, hiszen mindent úgy csináltam mint máskor. Az lehet csak éppen most, kedvezőtlen volt a dolgok együttállása, Sok kicsi baj, sokra megy.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Október 11. 10:47
Tegnap ebéd után én is kint voltam a méheknél, szépen járogattak, de a fellazulás kaptáron belül nem nagyon volt látható.
Vigyázni kell nehogy "eltévedjen" a méhész, a kontiban három hunor  fészkű családban kíváncsiságból belenéztem, hogy mégis mit mutat a "jó" időben. Hát semmit, az volt amit már fölűről is látni lehetett, a járás, vagy inkább járogatás ellenére nincsenek fellazulva, egy két keretet kivettem, de a méhek dermedten kis csomóban pottyantak le róla, abba hagytam viszlát tavasszal. Mivel hidegek vannak, a méhek bizony fürtbe húzódtak már, és azért mert délutánra, pár órára a mi hőérzetünknek "jó idő" van, attól a fürt nem lazul fel, ne tévesszen meg senkit.
Furettózni, vagy füstölni tilos, a méheket ahogy Robotur írta, "agyon lehet csapni", de szerintem nem kell nyárig visszamenni, egy most végrehajtott rosszul időzített, furettó, vagy füst is elég nekik bőven, de ennek később lesz majd látható nyoma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2016. Október 11. 11:30
30x40! Nagyon szépen köszönöm Az információt.
Üdv Attila.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sznupi - 2016. Október 11. 13:55
Robotur hozzászólásával teljesen egyetértek, nekem is van olyan méhész ismerősöm aki felírja a naptárba mit mikor csinált és az előző évi szerint csinálja ugyanazt (atkairtás, szűkítés, stb.). Az időjárás és a méhek is másként viselkednek minden évben. Az elképesztő atkaszám sok méhcsaládot meg fog tizedelni pláne azokat a méhészeket akik hátradőlve várják a tavaszt és nem kezelik most a családjaikat. Tavaly zárókezelésnek Destruktort használtam de több méhem pusztult el mint atka, ebből okulva az idén oxálsav lesz. Emiatt tavasszal vontatottan lassan fejlődtek a családjaim. Ezét próbálok most másként védekezni ahogy írtam még két nappal ezelőtt furettóval irtottam és sok potyogott. Most váltok a szublimálásra remélem hasonló eredmény lesz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Október 11. 14:59
Én fordítva gondolom a család pusztulások okait, na de nincs két egyforma méhészet, ha neked még sok potyog most is, akkor csinálnod kell nincs mese.
A környékemen meg azt tapasztalom hogy akiknél még most is sok az atka van, annak nagyjából hurka, azok nemigen szoktak repcét pergetni, ez minden évben így van.
Megint csak azt írom amit látok, nem rád vonatkozik, azoknál a kollégáknál akik most lekvárban vannak, náluk nincs akác után tisztességes atka irtás, sem napra után augusztusban, sem szeptemberben, csak szövegelés van.
Nekifognak ők mindig, de általában abbamarad, sosem csinálják végig, hogy mért azt nem tom :-\.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sznupi - 2016. Október 11. 18:35
Belenéztem pár családba van ahol már leállt a fiasítás de a többségnél még mindig van 1-2 kereten tenyérnyi fiasítás. Fedett és álca is van naposat már nem találtam. Két hét és nem lesz hová elbújjon az atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puska6 - 2016. Október 13. 13:05
Méhésztársak!

Mi a teendő most ha még van fias de amitrázt nem merek használni.
BeeVital csorgatás most és majd záróként oxál csorgatás működhet?
Tapasztalatokat szivesen halgatom,
Köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: főnix - 2016. Október 13. 15:34
Puska6!

Oxál után oxál? A BVHC jó, fokozza a takarító hajlamot. Záróra pedig javasolható a kumafosz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. Október 13. 18:27
Én is ma csorgattam BVHC-t és azzal is terveztem a zárókezelést(bár már ez is az volt lényegében), de nem maradt annyi szer, hogy mégegyszer végigérjek vele. Arra gondoltam, hogy Mavrikos csorgatást csinálok majd. Bár ennek még utánajárok egy kicsit.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Október 13. 20:16
Jó ötlet!

Olvasgatom a hozzászólásokat, itt-ott.
Belenézett a kaptárba és petét látott. Valaki már egeret is talált bent.
Nem számít, hogy tél van. Családok fürtben, másfél hete éjszakánként 2, nappal 10 fok van, de méhészkedtek.
Nem baj, majd ráfogjátok az atkára, a rendetlen szomszédra, meg az amitrázra :) ha elkezdenek fosni a méhek.
Szerintem nem a zárókezelés fontosságát kellene hangsúlyozni, hanem az idejében történő és megfelelő ideig tartó beavatkozást. Majd novemberben zárni oszt jónapot.

puska6! Tán az idő relatív, de az atkairtás is az.
Talán már írtam, hogy konkrét tanácsot nem lehet adni, amíg a tanácsadó nem tudja az előzményeket, és a család jelenlegi állapotát.
Viszonylagos, mert nézni kell az időképet, az előzményeket, a család jelenlegi állapotát stb.
Tehát sok mindentől függ.
Meg azt sem érteni, hogy megvolt a zárókezelés, de még csorgat.
Január végi időjárás van és várjátok BVHC-tól a tisztító hajlam javulását.
Már megbocsássatok, de én hamarabb hiszek Gyurcsok József úrnak.
Aki nem ismerné, vagy már elfelejtette az kérem nézze végig. 

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/a-tavgyogyitas-nagymestere-ismet-kamerak-elott

üdv: Kevanaar
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. Október 18. 08:05
Mostmár nincs dajkaméh. A folyamatos hideg lehűti a kedélyeket, ha a család egészséges. Ha petézik is az anya, sebaj! A méhek nem dajkálják. Én úgy látom itt az ideje a zárókezelésnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. Október 18. 09:09
https://www.youtube.com/watch?v=D7U0-dD-LPk#t=175

Coca-Cola atka gyérítésre :o :)

Mi a véleményetek?
"Reszkessetek" gyógyszeripar ;D 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2016. Október 18. 10:02
Arról már hallottam, hogy Amerikában a baleseti helyszínelő kocsikban mindig van pár gallon Coca-cola, mert azzal lehet a legkönnyebben lepucolni az aszfaltról a vérnyomot, meg olyat is, hogy WC-takarításhoz is ideális, mert a foszforsav lemarja a vízkövet... riogatnak azzal is, hogy több tíz darab kockacukornyi a cukortartalma literenként (vajon a méhek fölszívják-e emiatt? Ha már fölszívják, a koffeintartalma mit okoz nekik?), de hogy gyérítésre jó-e... Személy szerint évtizedek óta nem ittam ilyesmit (nem mérgezném magam vele), pont emiatt én inkább kétkedő vagyok... mármint hogy az atka ellen lehet, hogy van hatása, de akkor a méheknek sem feltétlenül jó, főleg, ha van rá esély, hogy bekerüljön a szervezetükbe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2016. Október 18. 11:24
Sziasztok!

Az imént említett termék valóban nagyon sokoldalú anyag...
Tapasztalat: jobb híján csavarlazítónak is tökéletes..... Vajon mit csinálhat hosszú távon az emberi szervezettel?

http://youtu.be/OBzvN9FLx4Q

https://youtu.be/LZp29Qeu8_U

Nb18

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2016. Október 18. 11:31
Sokfélét lehet ebben a topicban olvasni, én pedig jó nebuló módjára legtöbbször olvasok.
Amiért most mégis írok, az az, hogy bizony a hétvégén én is végignéztem a családokat. (tessék megkövezni érte)
Egyszerű oka van, meleg volt (18 fok) és van atka.... aki azt hiszi, hogy nincs az nézze meg és meglepődik.

Ebben az évben az a hozzáállás miszerint augusztusban sorozatfüstölök, 10 alá viszem majd novemberben záró oszt' ennyi ... hogy is fogalmazzak, enyhén hibás.
A sorozat után (7-es sorozat 3 naponta levitte 5 körülre) az idén még tartós hordozón is kaptak amitrázt, az eredmény október 15 körül 100-130!! atka hullik. (ha összeszámolnám augusztus elejétől a lehullottakat mostanáig, 1000 feletti számot kapnék)
A környéken hallani itt is, ott is, hogy már most ősszel becsukják a kaptárakat. (nem nyeretlen kétévesek)

Szóval belenéztem mert aggódtam. A családok 2 db 1/2 NB fiókon vannak, átlag 6-9 léputcában. Pár gyenge család van, ezeket október - nem október össze fogom rakni.
Fiasítás a legtöbb családnál van. Kiterjedése tenyérnyi, 1-3 keretben. Minden féle korú fias megtalálható, a kikelt fedett helyét bepetézi az anya. Mindezt ahogy Kevanaar már írta éjjel 2 nappal 10 fokban.
Zöldtrágyának vetett mustárról és kolduskrizantémról 10 fok felett virágport hordanak.

Szóval zárókezelés most? - Ne álltassa magát senki. 
Geddekas, légyszives közöld az én méheimmel is, hogy hiába petézik az anya ne gondozzák.
15 év alatt még ilyen őszt ennyi atkával nem láttam.

A sok elméleti teória helyett ha valaki (ugyanúgy mint én balga tanuló méhész) kaptárt bontott na adj isten kezelt atka ellen és számolta, ossza meg velünk a tapasztalatokat.

Jah, majdnem elfelejtettem... az idei atkák nagyon ügyesek vírushordozásban is... látni itt - ott deformált szárnyú méhecskét.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 18. 11:44
Augusztusban sorozatkezelés, szeptemberben szintén, októberben 3 fújás volt a következő eredményekkel, 400, 170, és utoljára 20.  Pont az ellenkezőjét tapasztalom a vírusok kapcsán, idén 1-2 darab méhet láttam szárnydeformáltat mászkálni. Az is szeptember elején volt. De nyilván körzetenként változó. Van aki most úgy jellemezte a lehullott atkaszámot hogy vastagon volt a kaptárja  alján, az mennyi lehet db-ban?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Október 18. 12:09
Milyen szert használsz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Október 18. 12:16
Nálam a családok 96 %-nál nincs nyitott fias , kevés fedett vagy semmi !!!!!! Ahol petézik az anya ott sajnos az atkák is dorbézolnak !!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Október 18. 13:35
Kedves Dozer ne etess már meg senkit.
Azért mert nálad még hullik az atka. Jó amit írtam, de olvasd el, nemcsak 7* kapnak, de mindegy.
Az meg, hogy méhészkedtél szombaton 18 fokban Te dolgod. Bekukkantottam volna én is, de menni kellett ruhát vásároltunk az árkádban, de Te jól tetted, legalább kiderült idejében, hogy atkásak a méheid, meg teli vagy fiassal.

Figyi csak egy kérdés, takarsz telibe?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2016. Október 18. 13:46
Szia! Kevanaar!
Eszemben sincs etetni senkit.
Olvass te is figyelmesen :) Én füstöltem 7-es sorozatot+ tartós hordozó. Nem rólad írtam.
Nem takarok még.
A teli fias az túlzás, de van. Jobban örülnék ha már nem lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Október 18. 13:58
Nem értem másnál hogy lehet ennyi fias. Nálam tavaly szeptember első hetében leálltak az anyák, idén szeptember végén, még az idei anyák is. Most a napokban kelnek ki az utolsó fiasok, de a legtöbbnél már 2-3 hete nem folt fedett fias sem. A különbség véleményem szerint a takarásban lehet. Nálam is volt hordás szeptemberben és még most hétvégén is láttam virágporos méheket, de a nagy részük ül a valagán. Augusztusban és szeptemberben csak a rostaszövet volt fenn. Októberben tettem fel hőtükör fóliát de ezt is úgy, hogy nem takartam telibe, a fiók végén hagytam egy 1cm-es rést.. Nem tudom a takarás és a hordás milyen százalékban befolyásolja az anyák leállását, érdemes lenne ezzel kapcsolatban egy kutatást végezni. Sokan biztos ami biztos alapon takargatnak, meg hogy akkor télen kevesebbet fogyasztanak. Aha... Ősszel tovább fiasítanak, tehát több fogy, a méhek kopnak. Tavasszal korábban megindul a fiasítás tehát többet fogyasztanak és szintén csak kopnak a méhek. Esetleg át is fiasítanak. Marad egy kevés fias mentes idő amikor valóban kevesebbet fogyasztanak(ha marad). Összességében szerintem többet. Február közepén viszont én is telibe takarok amikor már kiterjedtebb a fiasítás. Vannak olasz fertőzöttségű anyáim. Én nem tapasztaltam átfiasítást, de késői fiasítást sem, szerintem ez csak legenda. Viszont ezeket sem takargattam augusztus/szeptemberben. Aztán én csak egy lelkes amatőr vagyok lehet rosszul gondolom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Október 18. 19:36
Dozer!
Ezt írod:
"Pár gyenge család van, ezeket október - nem október össze fogom rakni."
Most voltunk Szlovákiában kirándulni, és ott láttam 3 léputcás Hunorokat, ezeket tartalék családoknak teleltették be.
A házigazda állította, hogy simán áttelelnek.
Valamikor Hunoros koromban és is teleltettem kis családokat, és soha nem veszett el egy sem!
Ha az 1/2 NB-ben egy fiókon, tökig mézes kereteken 3-4 léputcás EGÉSZSÉGES tartalékaid vannak, vétek összerakni őket.
Bocsánat amit most írok!
A sok kis sz@rból egy nagy lesz.
Tehát, ha a fenti "méretet" megütik, ne maceráld őket.
Kovács Lajos bácsi vajszlói méhész úgy teletette a Hunorokat (kaptárhiány miatt), hogy a nagy törzscsaládok tetején, kölyökcsaládok voltak!!
Néha a picik erősebbek lettek akácig.
Arról pedig nem beszélve, hogy tavasszal jól jöhetnek ezek a kicsik, ha valahol anyagondod van.
Ha életképtelenek, vagy atkaszívottak, akkor sem mész előrébb, ha összerakod őket.
Ahogy olvastam írásod, az atkával elég szépen elbánsz.
üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. Október 19. 09:57
Bocs Dozer a figyelmetlenségemért!

barger, a takarás vagy nem takarás szerintem megint egyéni, de én is a nem takarók pártjában vagyok.
Volt, hogy full takartam ősszel, télen, és a családok ugyanúgy leálltak mint most, mikor nem takarok. :)
De pl. idén tavasszal már minden anya a nem takarás ellenére elkezdett petézni január derekán. Ugyanúgy mint mikor takartam. :)
Ki érti ezt?
Szerintem nem sok köze lehet a családoknak a takaráshoz, inkább magunkat nyugtatjuk, illetve ha nem takarok akkor a keretek nem lesznek penészesek.
Az öregek szokták mondani, majd ők eldöntik mit akarnak, persze én mindig beleszólok.

Egyébként a sokáig elhúzódó fiasítás utalhat gyenge családra, illetve atkásra is.

Dozer, a kis családokat szerintem se bántsd, ha lehet vidd zárt helyre vagy fedél alá. Persze mint ahogy Attila írta, ha atkaszúrottak akkor mindegy.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Október 19. 10:12
Nálam az elhúzódó fiasítás, inkább kitűnő idei anyás családokra jellemző.
Én inkább takarok rendesen felűről, a kijárót szoktam inkább nagyobbra venni télire, és nincs penész meg lucsok.
Érdemesebb takarni, jöhet keményebb tél is, aztán könnyen "csecsre szalad" a méhész, főleg ha még a keretekben sem úgy áll a kaja, ahogy kéne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2016. Október 19. 13:47
Attila, Kevanaar.
Van 5 olyan "kiscsalád" ami nyári szaporítás eredménye, természetesen ezeket szűkítem és mennek a télbe.
Sajnos viszont akad pár olyan ami termelőből "robbant le" szerintem ezeket egyesítem úgy talán van esélyük.

Ami érdekes, hogy az állomány nagyobb részével vándoroltunk (3x is) egy része viszont állóméhészetként működött egész évben.
Atka fronton viszont nem tudok különbséget tenni közöttük. Az az elmélet miszerint az állóméhészetben kevesebb az atka, szerintem nem állja meg a helyét. Átfertőződés nem lehet, hiszen mikor hazaértünk napraforgóról, 2 nap múlva elkezdtük a kezeléseket, természetesen ellenőriztünk is. az eredmény, hogy mindkét csoportban hasonló számban hullott az atka.

Ahol különbséget tudok tenni, az mézengúz meglátását igazolja. Azoknál a családoknál ahol most az átlagosnál nagyobb kiterjedésű a fiasítás, több atkát számoltam (október).

Még egy észrevétel, van néhány családom hunor fészken próbából. Akácon megrajozott belőle kettő, akarom mondani csak akartak, mert vágtam az anyák szárnyát. volt egy kis keveredés, a lényeg kb 2 hétig nem volt anya náluk.  Mindkettőnél néztem az atkát. Tizede hullott az átlagnak. Lehetséges, hogy a nyár eleji rövid fiasítás mentes időszak ekkora törést okozzon az atka szaporodásában?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 19. 14:38
"A sorozat után (7-es sorozat 3 naponta levitte 5 körülre) az idén még tartós hordozón is kaptak amitrázt, az eredmény október 15 körül 100-130!! atka hullik"

Mikor volt a 7-es sorozat utolsó kezelése? Lényegében mennyi idő telt, azt követőleg október 15.ig ? Mert lehet hogy nem is olyan sok az a 100-130 atka ha közben eltelt akár egy hónap, vagy több is. Szaporodhatott is, és migráns atkára is volt esélyük.
Az sem jelent semmit hogy te nem vándoroltattad az állományod egy bizonyos részét, nyilván volt más, aki ezt megtette, a röpkörzetetdben.
Írtál család összeesésről, ez most történhetett, augusztusban, vagy szeptemberben még jók voltak? Ha az utóbbi, akkor,  nem raknám össze ezeket, minek. De ezt már Attila leírta, esetleg kiegészítésként még talán annyit hogy ezek fertőzöttek is lehetnek vírusokkal, vagy nosema  ceranae-val, így egy erősebb családdal sem volna ésszerű egyesíteni őket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Október 19. 22:19
Nálam a kritikus hónap a szeptember, az idén is 13-án indítani kellett a második sorozatot, nem volt mese de résen voltam. Ha ezt októberben veszem észre akkor késő. A kb augusztus közepére befejezett sorozatnál szinte alig volt atka hullás, de ez nem lep meg, mert akác után is elkenem a szájukat(és nem kettőt pöffentek!).
De naprára szépen körbevesznek a haza szálingozó, amúgy helyi vándorok, Az enyémhez képest némelyiknek olyan az állománya, mint a Sztálingrádnál szétvert német-magyar-román-olasz hadseregek.
Na ez sem lep meg, be van kalkulálva, augusztusban még nem szokott jelentkezni a baj, de a szeptember elejei részletes családvizsgálatnál, a fedelező villa a zseben van, és nincs olyan fias keret amiből legalább egy szúrásnyi mintát ne vennék,(közben az eüsöm is elvégezte a maga dolgát).
És bizony a legnagyobb igyekezetem ellenére is volt atka, a konti keleti oldalán, amik közös legelőre voltak tájolva a bajosakkal, a többi nyugatra járt ezt távcsővel is szépen lehetett látni, úgyhogy ez sem ért váratlanul, indult a szeptemberi sorozat. Ami október harmadikán vagy negyedikén ért véget, már nem tudom. Rá egy hétre kb megint átnézés, ahol még volt fias oda szúrtam a villát, de atka már nem volt sehol sem, a kontroll sem hozott le semmit sem.
Úgyhogy már itthon vannak és teljes nyugalomba telelnek, a hunorok 10, a nagybocik 8 kereten, már záró kezeléssel sem zargatom őket, nehogy nekem karácsonyra összefossanak mindent.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2016. Október 20. 09:23
Igen Dozer jól látod, hogy a nyár eleji fiasmentes időszak, ekkora különbséget jelent. Az idén csinált, kölyökcsaládoknál lényegesen kevesebb az atka. Viszont az idei termelőknél az utolsó 2 kezelés mutatta az atka csökkenését, előtte változó volt és nagy eltéréseket mutatott a poryogás. A takarásról meg annyit, én takartam már novemberben, meg februárban is de őszinte leszek nem láttam különbséget. Viszont a véleményem az ,hogy az anyák jobban tudják ezt nálunk mikor kell leállni a fiasítással nem a takarástól függ. Ahogy sokan elmondták nyáron eljön az a pont amikor az anyák kevesebbet petézbek pedig jó az idő és még hordás is van. Ha meg év elején korán indul a fias mert ugye erre sincs sok ráhatásunk, takarás nélkül fűteni kell rendesen, talán kevesebb petét rak le. Talán Kíváncsi111 írhatna egy hosszabb leírást erről( ha még nincs ilyen).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2016. Október 20. 09:53
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2016. Október 20. 11:24
Sajnos a takarás - nem takarás témában nincs tapasztalat útján szerzett információm. éső ősszel takarok, általában csak felülről.

Egyetlen tapasztalat: A gyengébb családokat szűkítem oldalról gyékénypárnával. Tavasszal a szélső keret közvetlenül párna melletti oldala táblás fias szokott lenni. 
Ebből arra következtetek, hogy a meleg takarás - szűkítés tetszik a családoknak és szívesebben terjesztik ki a fiasítást. Sajnos azt nem ellenőriztem le, hogy szűkített vagy nem szűkített család kezd előbb petézni.

Robotur, augusztus végén volt a sorozat utolsó kezelése. 6-8 nap "pihenés" után tartós hordozó volt benn 2x kb szeptember 25 körül telt le a második. (itt nem számoltam atkát mert nincs higiénikus aljam, a papírlapot meg egy éjszaka alatt is szétrágják ha jó idő van.)
Október elején még jó idő volt, kontrollként gondoltam 1 kör füst, 15 papírlap és majd kiderül hogy sikerült védekezni.
Nah hát kiderült... :S  volt ahol 100 felett hullott.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 20. 11:44
A papírlappan már nem nagyon bízok, a mitac-kal még talán. Augusztus végi utolsó füstös kezelés esetén, még nagy szerencséd is volt hogy "csak" 100 hullott október elején.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2016. Október 20. 12:19
A fehér papírlapot az aljdeszkára teszem, mert csak így tudok számolni. :)
A védekezés meg így jött ki, napraforgóról hazaköltözés után kezdtük, 7 kör kellett, hogy 5 alá menjen a lehullott atkák száma.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 20. 13:27
A papírlapot félreérettem,  az "áztatott" lapokra gondoltam. Mi volt a tartós hordozó? Szeptemberben is nyomni kellett volna egy sorozatot, és még akkor sem lehet hátradőlni, most a szeptember extra meleg volt, jobb idő volt mint augusztusban, fiasítottak, hordtak, az atka szaporodhatott, és persze hozhatják is. Nekem nem rágják szét az ellenőrző papírlapot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2016. Október 20. 14:16
Lámpabél. A papírt az aljdeszkán ha este füstölök másnap korán ki kell vennem, az erősebb családok délre már kihordják.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2016. Október 20. 17:20
Nagyon jó kis cikk. Viszont ami engem érdekelne az a pára. Felső kijárónál távozik gondolom én, alsó kijáró és telibe takarás esetén?  Kíváncsi111 a videódon láttam, azt a hűtőtetőlap (nak készült ha jól emlékszem), arra a takarás, és alsó kijáró. Nyílván távozik a pára és nem okoz gondot, erről írnál ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 20. 18:06
Dozer!
Lámpabél.. szerintem ne használd, de te tudod. Lehet hogy vastagabb papírt kellene alkalmazni, mivel 24 óra alatti hullás volna a mérvadó. Én, régről találtam, egy tekercs több évtiztedes fénymásolópapírt, most ezt használom atka számolásra zsírozva, hozzá sem nyúlnak, felsőkijárós a kaptár.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Október 20. 19:13
Gömbi!

Igaz nem engem szólítottál, de leírom nálam hogy van a 10-es hunorokban, ugyanúgy mint Jenőnél, oldal takarás nincs, hűtőlapom nincs, helyette marad a fólia kicsit hátra húzva. Azon erősen takarok felül, méretre vágott vastag padlószőnyeg, hungarocell, természetesen alsó kijáróm van, 12-15 négyzetcentiméter hagyva neki minimum.  Az alsókijárónak jobb a hőgazdálkodása, a légcsere biztosított keskeny de széles sávban, a felsőkijárós is tocsoghat a vízben, főleg ha agyon le van szűkítve, jó esetben ha benézel látsz két léputcát. Azt is eltömik a méhek, mert ott közvetlen rájuk megy a "rossz idő, nekem rosszabb vele a tapasztalatom, az alsó kijárósak viszont csont szárazak szinte egész télen, amikor már van pára a fólián belül akkor már kell is.
Lehet valamit nem jól tudok, de ez a tapasztalatom, ha valamit elírtam majd kijavít valaki, gondolkozni-fogalmazni-leírni, hej az én agyamat ez sokszor kifekteti.

Hopp-hopp módosítok, nekem konténerben vannak a hunor rakodók, ott még sose folyt a víz a kijárón.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2016. Október 20. 21:52
Robi ugyan már, én birom az írásaidat főleg ha összefüggő, tagolt :) ez a téli takarás is olyan mint a kaptárvita örök. Csak azon gondolkodtam el, a késői takarás miatt, hogy ... .Az anya petézésének kezdetét nem befolyásolhatjuk, a méhek tudják mennyi virágpor van a lépekben, illetve a méhek mennyire "kövérek" , ami kell a fiasítás neveléséhez. Tételezzük fel február elején indul a fias, de én csak március elején takarok, ebben az esetben mivel segítem jobban a családot. Takarok és jobban megtartja a termelt hőt a takarás, a méheknek kevesebb munkájukba telik, vagy nem takarok és akkor a méheknek kell többet dolgozni a meleg megtartásán. Persze a végtelenségig lehetne sorolni ezt. Tudom régen se takarta senki a méheket, de nem is volt ennyi gondjuk szegényeknek. Bár nálam is csak alsó kijáró van, meg mind hig. aljdeszkán azért kíváncsi lennék felsőkijárós tapasztalatokra, robiét már tudom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. Október 20. 22:12
Régen is takartuk a méheket, méghozzá vastag gyékénypárnával :D, úgy ment a télbe. Most is takarva vannak erősen, így nem izgat igazából hogy mi lesz a tél vége felé, vagy kora tavasszal, majd indul ha akar. Viszont ha jól vannak takarva felűről, akkor jóval kevesebb kaja megy el nekik a télen :D, tudod mint az odúban, csak ott nem kellett felűről takarni mert volt a fejük felett vagy 5-10 méter fa.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. Október 21. 13:29
Szublimálás tapasztalatok : lassan fejti ki atkaölő hatását , hatástartam alatt eltérő hatásfok /12 nap alatt számolt atkák száma /,  amitrázos füstölés és tartós hordozós kezelés után hullott atka számokat meg sem közelíti. a szublimálás után lehullott atkák száma !!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Október 21. 18:32
 Gömbi a virágbogár számomra kedves témát feszeget, de nem jó helyre írta.
Tegnap egyszer már nekiálltam, de hosszúra sikerült.
Talán most.
A "Méhcsaládok általános állapota" rovatunkban reagálok rá.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. Október 23. 13:25
Fog valaki kedden füstölni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: hollosa - 2016. Október 23. 20:57
Igen tervezem Antivarral /olyan mint a Varidol/ Baja-Kalocsa között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. Október 31. 10:00
HerbaStrip

http://www.omme.hu/?p=7484


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. November 06. 08:59
Ez évben jelent meg cikke német kutatóknak az atka egyedfejlődéséről. Új tudás, hogy az atka élete során cak egy herével párzik. Ettől a herétől is csak összesen 35 db kerekded éretlen hímivarsejtet kap, ami tehát a fiatal nőstény testében érik meg, tehát nő ki a farka. A nőstény atka egész élete során tehát max 35 db termékeny nőstényt tud létrehozni. Hímet se sokat, mert petesejtje csak 60 db van. Az érett hímivarsejtek kel rendelkező nőstény élete során egymás után 3-4 lépsejtben tud petét rakni.

Az hímivarsejtek érése lassú, hosszú ideig tart. Ezért lovagol sokáig a fiatal nőstény atka kint a méheken minimum 5 napig. Viszont az érett hímivarsejtek kel rendelkező érett nőstény már csak annyi időt lovagol amennyi egyetlen jóllakáshoz kell és utána megy vissza egy éppen 5,5 napos álca mellé le a méhpempőbe. Tehát az idősebb érett atkanőstények nagyon kevés ideig lovagolnak kint. Ezért kell minél sűrűbben atkát írtani sorozatkezelés esetén.

A lépsejtbe bement atkanőstény lelmerül a pempőben, hogy a takarító méhek ne találják meg. Akkor bújik elő a pempőből amikor a sejt le van fedve. Felmászik a lárva oldalán lyukat ás és táplálkozik. 60 óra múlva rakja le a szűz petét amiből hím atka kél ki. Ez után 30 óránként rak termékeny petéket. A kikelő hím atka az anyjával nem párzik de a kikelő érett testvéreivel párzik, de ahogy írtam éretlen hímivarsejteket ad át nekik.

Ezeket az új dolgokat mondta el dr Csaba György.

Arról is beszélt, hogy az amitráz varroa pusztító jó hatására a világon először az ő munkacsoportja talált rá. A magyar példa lett ragadó, terjedt el világszerte.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2016. November 06. 21:10
Mavrikos csorgatást zárókezelésként alkalmaz-e itt valaki? Gondolom azt is 10 C feletti hőmérsékleten lehet használni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. November 06. 21:34
Lehet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2016. November 06. 21:46
Lehet, de szerintem ne alapozz arra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. November 06. 22:31
QUQURIQ !!!

A következő oxálsavas szublimálást 18 -ra tervezem.
A zárót meg dec. 12 -re.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. November 06. 22:36
Ma oxálsavaztam. Néhány családot megvizsgáltam és fiast sehol nem találtam. Se fedettet, se semmilyent. Ebben az évben már nem akarom többször zavarni őket semmivel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2016. November 07. 10:10
Szia Kiskakas!

Régóta használod már a szublimálást?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2016. November 07. 11:03
Szia Kiskakas!

Én kilenc naponta szublimálok.

8 család alatt van papír.
Ebből 4-5-nél van atkahullás 10-20db között
Neked mennyi hullik?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. November 07. 18:48
QUQURIQ !!!

Sziasztok!

Nyár óta szublimálok. Nagyon féltem tőle, így 1-2 éve halogattam!
Most úgy érzem, hogy biztonságosan tudom alkalmazni, már sajnálom is azt az 1-2 elmulasztott évet.
Már korábban leírtam, hogy pontos számolásaim eredménye, (szeptember)(hőmérséklet miatt) a 14. napon is hozott le atkákat.
Így én beálltam a 14 naponkénti szublimálásra.
Hozzáteszem, én a drága 14 000 Ft/ kg oxálsavat használom.
Az Onfarmosok kísérletekkel bizonyították, hogy a drágább a jobb.
Ezen már nem érdemes spórolni!
Az olcsóbb tisztítatlan és nehézfémek is vannak benne.
Az igazi atkahullási viszonyszámot csak akkor lehetne 100 % ra venni, ha állomány szinten minden kaptárnál számolnál.
Napraforgó után volt olyan ahol 1017 atka hullott. végig szublimáltam, most ez a család köszöni nagyon szépen megy telelőbe.
Volt olyan család, ahol csak 410 atka hullott (napra után) kísérleti illóolajoztuk, ezt a családot fel kellett számolnom.
Ajánlom mindenkinek, hogy Dr. Csaba György állatorvos előadását hallgassátok meg az atka biológiáról.

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. November 08. 18:30
A Lachner-es oxálsav tényleg a legdrágább , de nem a legtisztább !!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. November 08. 20:34
Tisztelt Méhésztársak!

Dr. Hegedűs Dénes, jászberényi előadásból pár gondolat.

3.5%-os Oxálsav oldat keverési arány:
 
  10l víz 460g oxálsav-dihidrát

LEGFONTOSABB GUMIKESZTYŰ ÉS SZEMVÉDŐ HASZNÁLATA! ( 460g, mivel oxálsav-dihidrátról van szó így több hatóanyag kell!) , a víz maximum 20% cukrot tartalmazzon. Több cukor esetén a méhek felisszák! A cukortól jobban ragad az oldat.

Mikor? 10C° vagy fölött. Száraz időben! Fontos, hogy minél előbb rászáradjon a méhekre az oldat! Esős-csapadékos időben hozzá se fogjunk, mert a hatásfokát veszíti, mivel a méheken nem tapad olyan mértékben mint száraz levegőben!
Oldat hőmérséklete: Testhőmérséklet helyett, HIDEG! Pontos hőmérsékletet nem hallottam, 15-20C°-ra gondolok. A meleg oldatot felisszák a méhek!

Csurgatás ismétlése: 2, maximum 3 kezelés, 2 hetente.

Szublimálás: Mivel a köd nehezebb a levegőnél így ajánlja a furat készítését. Fészek felső részét megcélozva.
Fontosnak tartja a kijárók bezárását 15-20 percre, hogy a stressz hatására vízpára képződjön így megtapad az oxál. Ellenkező esetben egy komolyabb család percek alatt kiszellőzteti a kaptárt így gyengül a hatásfok.

Minden jókat!


 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. November 08. 20:37
Üdv. Uraim!
Mitől lenne tisztább!
Egyébként sem mindég a drágább a jobb
Az hogy éppen még kimutatható mennyiségű szennyező anyagot tartalmaz és ezt még rá is írják nem törvényszerű hogy a hatékonyságát csökkenti,amelyikre meg kevesebbet írnak nem biztos hogy úgy van.
Mi nem tudjuk mérni a hatóságok meg csak reklamáció esetén avatkozik esetleg a dologba,de az efféle felhasználás esetében nem igen van ok reklamációra,az atka elleni hatása ha tudjuk hogyan hat,bármelyiknek megfelelő.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. November 08. 21:58
QUQURIQ !!!

izso60!

Ne haragudj, de egy kicsit bugyuta ez a kérdésed!
"Mitől lenne tisztább!"
...hát-hát mert egy tisztítási műveleten vitték át az oxálsavat. ( A kereskedelemben előforduló oxálsav rendszerint nem tiszta, de igen könnyen megtisztítható úgy, hogy vízben oldjuk, és az oldatot besűrítés után lassan kihűlni hagyják.)
Csak ezeket tartalmazza az oxálsav:
Assay    99.5 to 102.5 %
IR Spectrum    Passes test
Reaction with sulphuric acid    Passes test
Heavy metals (as Pb)    Max. 5 ppm
Ignition residue (SO4)    Max. 100 ppm
Insolubility in water    Max. 50 ppm
Total N (Nitrogen)            Max. 10 ppm
Cl (Chloride)                    Max. 5 ppm
SO4 (Sulphate)            Max. 50 ppm
Ca (Calcium)                    Max. 10 ppm
Cu (Copper)                    Max. 5 ppm
Fe (Iron)                            Max. 2 ppm
Mg (Magnesium)            Max. 5 ppm
Pb (Lead)                    Max. 5 ppm
Conforms to BDH 10174            Passes test
Conforms to Reag. Ph.Eur.    Passes test

Az On-farm kísérleteknél egyértelműen kiderült, hogy miért nem szabad a technikai oxálsavat alkalmazni.
Megígérem, hogy megkérdezem tőlük, hogy izso60 ne tájékoztassa félre a méhészeket!
"Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit, vagy idd ki a bilit"...  :-X
...ha bár ki, hogy szereti... :o

Üdv! Kiskakas

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Szakállas - 2016. November 08. 23:09
Szeretném megkérdezni,hogy van-e valakinek tapasztalata az MAQS csík alkalmazásával kapcsolatban?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. November 09. 09:43
Érdekes amit Hegedűs mond. Nanetti kiterjedt vizsgálatokat folytatott és az ő eredményei alapján a 30% alatti szirup kevésbé hatékony. Geddekas is tett közzé korábban receptet. Abban is jelentősen nagyobb a cukor aránya.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: méz - 2016. November 09. 10:27
Azért nem kell cukrosabbra készíteni és melegre hogy ne egyék meg a méhek. Kívülről kell hogy rájuk ragadjon ill. szétkenje magán.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: huber - 2016. November 09. 15:39
Az On-farm kísérleteknél egyértelműen kiderült, hogy miért nem szabad a technikai oxálsavat alkalmazni.
Megígérem, hogy megkérdezem tőlük, hogy izso60 ne tájékoztassa félre a méhészeket!

Kérlek tedd is meg!
A több éve szublimálok technikai oxálsavval, 99,6%) tisztaságúval.
Soha nem tapasztaltam semmiféle káros hatást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Meclood - 2016. November 09. 15:55
A kémiai (gyógyszeres) védekezési lehetőségek
Az atka ellen a különféle halmazállapotban alkalmazott vegyszerek sokaságát próbálták ki. Ezek alapján a készítmények alkalmazási módjai lehetnek: porozás, permetezés, locsolás, füstölés, párologtatás, szublimáltatás. Az ökológiai szemléletű méhészek leggyakrabban és legnagyobb biztonsággal használt atkairtószer csoportja a szerves savak, nevezetesen a hangyasav, a tejsav, a legsikeresebb és legerősebb sav pedig az oxálsav (sóskasav), aminek 1-es a kémhatása (pH).
Felmerülhet a kérdés, hogy miért hatékony szerek ezek a varroa atka ellen, és egyidejűleg miért tűrik jól a méhek a kezelést, ha mindkét csoport kültakarója kitin kutikula? A magyarázat a táplálékban van. Az atkák a méhek „vérével”, a közel semleges, sőt inkább kicsit lúgosba hajló kémhatású hemolimfával táplálkoznak. A háziméh lárvájának tápláléka a méhpempő, aminek a pH-ja alig több 2-nél, a kifejlett dolgozók 3,5-4,2 kémhatású nektárt vagy mézet fogyasztanak, tehát a méheknek hozzá kellett szokniuk a siker érdekében a savas környezethez és táplálékhoz.
 A varroa atka számára már nem emészthető a méhek hemolimfája, ha savassá válik, és a légcsöveik sem alkalmazkodtak a savas levegőhöz. De legfőképpen a lábuk károsodik, melyek végén levő tapadókorongok nagyon puhák és felfújhatók. Ha a tapadókorongot a savas kristály vagy a savas levegő tönkreteszi, akkor az atkák mozgásképtelenné válnak és emiatt gyakorlatilag éhen halnak Én szerintem mindegy , hogy 20 % a cukor vagy 50 % az oldatban a méhek minden kép isznak belőle . De én 1/1 szirupot használok a 2800 ft- os oxálsavval és a méheknek semmi bajuk az atkát meg lehozza. Egy generációt kettőnél többször nem csurgatok .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2016. November 09. 17:30
Sziasztok!
Vegyészetben jártas emberek véleményét szeretném kikérni.
A hipertiszta klór-dioxid  milyen hatással lehet a méhekre, emberre le van írva a linkben. Nozéma, esetleg az atka, nyúlós hogy viselné? Van –e tapasztalat? Gombákra, vírusokra komoly hatása van, lehet az atka sem viseli el, fő kérdés a méhek viselik –e, ha igen milyen töménységben.
Teljesen tudatlan vagyok, vitázni nem tudok, csak véleményre vagyok kíváncsi.
Köszi a választ.
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2010/tv1004/noszti.html

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. November 09. 19:08
Argentínában használják nozéma ellen. A scientific beekeeping-en van róla egy rövid leírás. Eredeti forrást nem ismerek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. November 09. 19:45
Üdv. Uraim!
Drága Egyetlen Kokaskám!
Még egyszer olvasd el légy oly kedves amit írtam és ha megtalálnád benne azt a részt ahol én egy szót is említettem a technikai minőségű oxálsavról,akkor bocsánatot kérek tőled.
De ha ilyet nem találsz és olyat sem ahol azt írtam volna hogy bárkit is arra biztatnék hogy azt használja akkor vond vissza a gyerekes vádaskodásodat,miszerint én félre tájékoztattam bárkit is.
Csak azt írtam amit fen is tartok hogy az a minimális,éppen kimutatható"szennyező" anyag,ami részben csak azért "szennyező" mert nem oxálsav nem törvényszerű hogy rontja a hatékonyságát!
Ennyi!Kokaskám!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2016. November 10. 10:51
Köszi Barger!
Találtam kísérleti leírást: http://scientificbeekeeping.com/the-nosema-twins-part-5-alternative-treatments/
Érdemes elgondolkodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2016. November 10. 10:55
Ezzel csak egy gond van, nagyon olcsón elő lehet állítani, filléres dolog. Nem fognak kísérletezni vele mert nem éri meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. November 10. 11:04
A nozema ellen a timolt is említi a cikk, 4 éve  használom, bevált. Csak azt nem értem, hogy hogyan jött most ez ide az atka topikba  :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. November 10. 12:06
Igen, erre gondoltam.
A legtöbb illóolaj is baktérium és gombaölő hatású. A timol ugye a kakukkfűolaj fő összetevője, a timolt pedig sokan alkalmazzák szirupban. A Vernalisos lepényben is és a NAF-ban is van. Érdemes lenne a többivel illóolajjal is kísérletezni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2016. November 10. 12:18
Bocsánat. Laikusként tettem fel a kérdést, hogy lehet –e atka ellenes hatása a Klór dioxidnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. November 10. 12:34
Ha Meclood előző oldalon lévő írását vesszük alapul akkor lehet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. November 10. 13:53
QUQURIQ !!!

Az Oxálsavnak egy kicsit utána jártam.
Az igazán tiszta kb. 20 000 Ft-ba kerül, de állítólag csak kísérletekhez használják, nekünk elérhetetlen.
A következő tisztaságú kb. 12 000 Ft , persze van a piacon ugyanez a minőség 1-2 ezer Ft-al olcsóbb.
Ezt érdemes használni.
Színe hófehér, (nem szürke).
Az olcsó oxálsav pár ezer Ft-os után a szublimálóba fekete kormot hagy, és könnyen eltömődik a cső.
Így szaggatottan, lassan megy a munka.
izso60!
ezt írod...
csak feltevésekre hagyatkozol, ezért írtam rád, de elnézést.
"Az hogy éppen még..."
..."nem törvényszerű hogy"...
"...amelyikre meg kevesebbet írnak nem biztos hogy úgy van."

"az atka elleni hatása ha tudjuk hogyan hat,bármelyiknek megfelelő."
Na látod ebben egyetértünk.
Csak ha tényleg gond van a dugulással, miért nehezítsük meg a kezeléseket?
Csak információ átadásával tudunk egymáson segíteni...

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2016. November 10. 16:28
Hibás információ átadásával nem segítesz senkin!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. November 10. 16:46
QUQURIQ !!!

Bárkinek is írtad, kérlek, hogy fejtsed ki mire gondolsz!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. November 10. 19:44
Üdv. Uraim!
Kiskakas!
Ürülök hogy van amiben egyet tudunk érteni és ez legalább egy fontos,ha nem a legfontosabb szakmai kérdés!
Én sem technikait használok de kipróbáltam három félét és egyébként nem a technikai volt az utolsó hanem az api bioxál az tényleg fekete kormos salakot hagyott a sublimoxba pedig nem is olcsó.
Német Zoltán említette nekem a citováros oxált,de még van készletem a régiből amivel elégedett vagyok így még nem vettem de biztosan kifogom próbálni azt is.
Én a méheimen soha nem spórolok,azt ha szükséges másutt teszem!

De ha már ilyen higgadtan is tudunk szót váltani megkérdezném,miért gondolod hogy azok a dobozok jól fognak működni?
Régebben olvastam Tőled hűtőkamrába teleltetés ötletét,ez most nagyon más ahhoz képest:
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. November 10. 21:00
QUQURIQ !!!

A hűtőkamrában való teleltetést csak kísérletnek szántam.
Csak abból kiindulva, hogy mesterségesen is lehetne "telet" produkálni.
A Kísérlet lényege, hogy így vajon mennyi atka marad, vagy ebben is változtak.
Gondold csak el, hogy mekkorát néznénk, ha meg sem kottyanna a hideg nekik.
Talán most végre így mi járhatnánk elöl nem az atka.
Igaz, hogy ez sem jelent semmit, csak egy bizonyíték, hogy a hideg árt az atkáknak.
Így továbbra is sóvároghatunk az olyan telekre mint gyerekkoromban volt.

A kaptárak szigetelése karton plaszt dobozokat készítünk.
Csak a süvítő szél, hűtőhatását szeretném mérsékelni.
Valamikor fekete fóliával burkoltam a kaptár sorokat.
könnyen szakadt, egy kaptár miatt az egész sort bontani kellett.
Eszembe jutott A Méhész voltam Amerikában, c. film, második kazettája. Elenék pont ugyanígy csomagoltak be vagy 5000n családot.
Gondoltam megpróbálom.
Nem beszélve a csapadék rongáló hatásáról.

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. November 16. 16:23
Bár előttem már valaki említte, hogy ez a kartonplaszt nem UV álló. Sajnos, az én tapasztalatom is ez. De néhány szezont, biztosan ki fog azért bírni. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. November 17. 22:10
Jön a meleg!
Itt az idő azokban a méhészetekben, ahol nem végezték el a záró kezelést.
Több méhésszel beszéltem a körzetben, akik már 2 hete megcsinálták, mert semmi fiasuk nem volt.
Általában oxálsavval kezeltek, aminek a keverési aránya nagyon hasonló volt.
Két profi méhészünk eltérő keverési arányt adott meg, de az atkák lehullásán kívül semmi bajt nem láttak eddig.
Tehát 40 gramm oxál sav, 15 dkg cukor, és ezt felhígítva 1 literre.
Ennyi.
Ebből a keverékből kell léputcánként 5 milliliter.
Ők így használták, és hatásos.
Az egyik méhész 50 gramm oxálsavat használ, egy másik 36 grammot.
Semmi különbséget nem tapasztaltak.
Dr.Hegedűs Dénes szekszárdi előadásban hangzott el a 40 grammos adag.
Gondolom azért alkalmazzák sokan így.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: densie - 2016. November 18. 11:00
Üdv.! Én destruktorral tervezem a hétvégi zárót. Arra ki milyen receptet ajánl, mert már hallottam olyat is hogy nem szabad a méhekre csurgatni csak a keretléc tetejére sűrű sziruppal?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2016. November 18. 16:47
üdv,

én a hétvégi zárót soproni ászokkal és vegyes házi pálinkával tervezem, :)

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2016. November 18. 17:14
Valami jobb sört is választhatnál... :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2016. November 22. 19:45
Nálam az oxálsavas csurgatás a záró kezelés. Amikor először alkalmaztam, akkor még úgy tanították, hogy egy évben egyszer lehet használni. Később ez évi kétszeri alkalomra változott. Aztán már a 90 naponkénti alkalmazást rebesgették. Majd jött az, hogy generációnként egyszer lehet alkalmazni, vagyis másfél havonta. Ma meg ott tartunk, hogy a záró kezelésként alkalmazott oxálsavas csurgatást két hét múlva meg lehet ismételni, sőt még harmadszorra is alkalmazható. Ezt nemrég olvashattuk itt a fórumon, Hegedűs Dénes előadásából idézték. Nagyon elgondolkodtató ez az egész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. November 22. 22:31
Hát kutya egy helyzet az biztos, szerintem a zárókezelésre végezni kell az atkákkal, és nem azokkal kell irtani.
De nekem gyanús hogy aki végleg száműzte az amitrázt,(füstölésre és furettóra gondolok) annak mindig van atkája bőven, és ezért nem akarják abbahagyni sosem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2016. November 26. 16:56
QUQURIQ !!!

Robi75!

Nem ezen múlik!
Mennyi atkával indítottál tavasszal...
Milyen sűrűn vándoroltál, és milyen fertőzött volt a területed...
Védekeztél-e tavasszal...
Védekeztél -e akác után...
Mind ezeket milyen hatékony szerekkel tetted...
Hány családot osztottál meg, szaporításként...
Mennyi rajod volt...
Vajon minden méhész kitette e- az itatókat...vagy legtöbbje a Tiédből ittak...
Betartottad-e a 3 napos kezeléseket, ha Amitrázt használtál...

Bárki bármit is használt, ennyi eshetőséggel kell számolni...
...és mind ez egy nagy?


Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. November 27. 21:36
Sziasztok!
Gödöllőn odajött hozzám az egyik szervezet elnöke, és a következőről számolt be.
Megyéjükben sok panasz érkezett a Destruktort használók köréből.
Konkrétan közel egy léputca méh lehullott a kezelések után, és nem egy hanem sok-sok méhésznél.
Már mintát is vettek, és közölték Dr.Hegedűs Dénessel.
A hír hallatán azonnal felhívtam az egyik dombóvári méhész barátomat, mert tudtam, hogy ő is a napokban kezelt.
Hát amit mondott, azt most nem írnám le.
Lényeg az, hogy szentségelt, és szidta azokat akik kiadták az engedélyt erre a kacatra.
Már az OMME Küldöttgyűlésen Tóth Péter elnökségi tag, szaktanácsadó, monitoring vezető, a Növényvédelmi és a Növényorvosi Kamara Vezetőségi tagja, (szóval nagy ember) felhívta a figyelmet a Destruktor veszélyeire.
(Ha a titulusokat nem írtam pontosan, elnézést kérek, de úgy beindultam, nem tudtam melyiket írjam előbb.)
Szóval ha az elnökség erről tudott, miért nem húzza a vészharangot, úgy ahogy a HerbaStrip-pel tették?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. November 27. 23:12
QUQURIQ !!!

Robi75!

Nem ezen múlik!
Mennyi atkával indítottál tavasszal... = nem tudom :D.
Milyen sűrűn vándoroltál, és milyen fertőzött volt a területed... = igen sűrűn megyek, elég fertőzött a terület de melyik nem?
Védekeztél-e tavasszal... = nem.
Védekeztél -e akác után... = igen.
Mind ezeket milyen hatékony szerekkel tetted... = amitráz furettóban.
Hány családot osztottál meg, szaporításként...= egyet sem, csak mérsékelten böngészve szaporítottam.
Mennyi rajod volt... = talán 4-5.
Vajon minden méhész kitette e- az itatókat...vagy legtöbbje a Tiédből ittak... = az idén még az enyémből sem ittak, pedig kint van mindig.
Betartottad-e a 3 napos kezeléseket, ha Amitrázt használtál... = ez nem kérdés, és végig is csináltam.

Bárki bármit is használt, ennyi eshetőséggel kell számolni...
...és mind ez egy nagy?


Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mezei_nyúl - 2016. November 28. 18:37
Egy hete a napos hétvégét kihasználva zárókezeltem Destruktorral. A gyengébb családokat gyakorlatilag felezte, így valszeg az állományomat is. :(((
Tavaly sorozatot csináltam (3kezelés) különösebb mellékhatás nélkül.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. November 28. 19:06
Tisztelt Méhésztársak!
Destruktor STOP!
Riadó!
Egyelőre destruktorral ne kezeljétek a méhcsaládokat!
Egy kísérletnek is beillő esetről van tudomásom.
Egy profi méhész méhcsaládjainak felét Perizinnel,másik felét Destruktorral kezelte.
Ennek oka az volt, hogy a Perizin nem volt elegendő az egész állományára.
A Perizinnel kezelt méhcsaládok köszönik szépen jól vannak, mindössze néhány méh esett áldozatul.
Viszont a Destruktorral kezelt másik fele, az állományában óriási pusztulást okozott!
Néhány család teljesen elpusztult, a megmaradók családroncsokká silányultak.
Én úgy tudom az OMME illetékesei tudnak a bajról, csak egy kicsit döcög az információáramlás.
Véleményem szerint az OMME honlapján már régen fent kéne lennie a vészjelzésnek!
Én most megtettem!
Ne kezeljetek Destruktorral!

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. November 28. 20:15
Üdv.Uraim!
Nagyernyei Uram!
A felszólításod a segítőszándékod most valóban tiszteletre méltó,de ITT ez kevés!
Most kell felkapni a telefont és számon kérni a szakmai vezetőt.
Itt az ideje hogy mutasson valamit és ne csak riogasson a tavaszi pusztulásokkal,főleg ha azt a támogatott szerektől szenvedjük el.
Azért ez megüti sokunk ingerküszöbét!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2016. November 28. 20:41
Izso!
Még mielőtt ráhúznád a vizes lepedőt a szakmai vezetőre.
Egy évvel ezelőtt -tehát nem mostanában -hallottam tőle , hogy felhívta a figyelmet a leírt írt szer használatával kapcsolatos fenntartásaira.
Természetesen ez nem jelent azt, hogy nem kell jobban kongatni a vészharangot.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. November 28. 20:48
Szegény TolnAgro!
Pedig milyen szépen fejlődik.
http://www.ncp.hu/hireink/20_eves_a_tolnagro_kft
A balhék mindig Szekszárdról indulnak?
Annyi új infóm van, hogy tavaly még nem okozott ekkora problémát a Destruktor.
Valami történt az új szállítmánnyal.
Izso60 nem volt elég figyelmes.
Dr.Hegedűs Dénes tud a problémáról, már mintákat is vettek!
Tóth Péter is felhívta a veszélyre a figyelmet az OMME Küldöttgyűlésén.
Egy kicsit döcög az OMME hírcsatornája.
Én ezt hiányoltam.
Ja, közben kapom a privát üzeneteket, meg telókat.
Sok méhész ki van akadva, amit megértek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2016. November 28. 21:49
Üdv.Uraim!
Jani bátya!
Veletek ellentétben Én nem kívánok vizes lepedőt ráhúzni senkire!
Sőt nagy tisztelője vagyok az említett Úrnak!
De Te írod hogy már egy éve-tehát nem mostanában voltak fenntartásai,csak ezzel nem segít-segített a most szerencsétlenül járt méhészeknek.
Viszont ha a fenntartásait nem méhész összejöveteleken hanem a megfelelő hatóságoknál nyilatkozza megfelelő határozottsággal akkor előfordulhatott volna hogy nem történnek ilyen katasztrófa közeli állapotok!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. November 29. 19:23
Izso60!
Elégedett vagy?
Felkaptam a telefont, és Bross Péternek jeleztem a problémát, de ő a gödöllői nagy rohanás mellett nem tudott eddig intézkedni.
Még ma is a vendégekkel volt elfoglalva.
Elmondtam részletesen, hogy mit hallottunk, ő pedig megkérte Horváth Gábort, hogy tegye fel az OMME honlapjára.
Ez lett belőle:
http://www.omme.hu/?p=7769
A tegnapi hozzászólásomat felolvastam Péternek, és a következőket mondta róla.
Ismétlésként írom a következőt:
"Egy profi méhész méhcsaládjainak felét Perizinnel,másik felét Destruktorral kezelte.
Ennek oka az volt, hogy a Perizin nem volt elegendő az egész állományára.
A Perizinnel kezelt méhcsaládok köszönik szépen jól vannak, mindössze néhány méh esett áldozatul.
Viszont a Destruktorral kezelt másik fele, az állományában óriási pusztulást okozott!"
Véleménye szerint ez akkor lett volna igaz, ha a Perizin hatóanyag mennyisége ismert.
Mivel egy lejárt szav.idejű készítményt használt a méhész az állomány egyik felére, így nem tudjuk, hogy abban mennyi kumafosz volt még.
Szerintem ez logikailag stimmel, de a labor fogja eldönteni mi okozta a méhpusztulást.
Nekem az a véleményem, hogy mostanra az atkaszívott méhek már a túlvilágon vannak!
Szerintem nem azok estek áldozatul, hanem az egészséges méhek.
A méhhullák között érdemes lenne a halott atkákról is tudni, ez is iránymutató lehet.
Vannak bizonytalanságok, de a sok eset azt a gyanút vetíti előre, hogy bizony a Destruktor a fogó.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2016. November 29. 19:38
Általában a Destruktor hibás vagy az idei széria volt rossz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. November 29. 20:01
Tavaly nem volt tőle ekkora méhpusztulás.
Sok méhésszel tartom a kapcsolatot, akik rendszeresen használták a Perizint is, most meg a Destruktort.
Ők egyértelműen azt állítják, hogy máskor is volt néhány tíz, esetleg egy fél marék méhhulla a kezelés után, de nem ilyen mérvű.
Most teljes családok pusztultak el, és sokkal nagyobb a gubanc.
Várjuk meg a labort, az hamar meglesz, mert tudják mit kell vizsgálni.
Érdekes, mert az ApiOx-ról is lehetett rosszat hallani, és nekem is voltak vele gondjaim néhány évvel ezelőtt.
A BeeVital Hive Clean használatára viszont nem volt eddig panasz.
Hogy milyen hatékonyságú az más tészta, de legalább a méheket nem viszi.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2016. November 29. 21:32
Hát.. ez elég szomorú hír.. :(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. November 29. 23:59
Ez szakmailag elfogathatatlan , hogy támogatott-engedélyezett készítmények kalap szart sem érnek / atkák röhögnek-méhek pusztulnak-méhészek dühöngenek / !!!!!!!!  ÉN is tudnék mesélni , hogy jártam engedélyezett-támogatott atkaölővel , de tudom , hogy én vagyok mindig a " balfasz méhész " !!!!! Magyarország Magyar Méhészek ébresztő , itt valami nagyon nincs rendben !!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Robotur - 2016. November 30. 13:25
http://www.omme.hu/?p=7769

"Destruktor 3,2 % körültekintő alkalmazása"

Szerintetek ez egy veszélyre felhívó cím?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2016. November 30. 14:22
Má mindegy!

Szerintem már most sem kell aggódni, hogy jövőre túlterheltek lesznek a méhlegelők.
Valahogy ritkítani kell, gondolja a "nagy testvér", ha az atka kevés hozzá nem baj, majd az az elleni szer besegít.
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puncimókusz - 2016. November 30. 16:37
Ami az apiox-ot illeti Attila írja neki voltak gondjai vele én még soha nem tapasztaltam hibát a használata után pár méhecske szokott a tálcára kerülni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Anubisz - 2016. December 01. 09:45
tavaly destruktort használtam, semmi probléma nem volt vele, idén is azt akartam, de az állatorvosnál akitől veszem, nem volt készleten, így apiox-t használtam zárónak

a barátom BVHC-val kezelte méheket 7 amitrázos füstölés után, felhívta a forgalmazót, mit szól hozzá, ha nem három alkalommal kezel, hanem több alkalommal is, a forgalmazó a következőket mondta: kezelheti nyugodtan, akár 4 alkalommal is, 1 hetes eltérésekkel, de ha szükséges az 5. kezelést is elvégezheti, annál többet nem javasol! megcsinálta mind az 5 kezelést! zárót nem csinált, besszélt Hegedűs doktorral is, Ő max 4  kezelést ajánlott, nagyon várom a tavaszt!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. December 02. 17:25
Üdv mindenkinek. Kiskakastól kérdezném hogy milyen eredménnyel zárt az oxálsavas védekezéssel?
Továbbá Geddekastól hogy milyen eredményt hozott az illóolajos teszt? Persze csak ha publikusak az eredmények.
A destruktor kapcsán azért elgondolkodtató ezt megengedi magának a gyártó meg aki engedélyezte. Lassan oda jutok hogy csak magamnak hiszek. Amúgy a destruktor már tavaly sem volt okés. Viszont érdekes hogy a kollega úgy tudom idén újra azzal zárt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 02. 18:20
Tisztelt Méhésztársak!
Mint tudjátok a Destruktor használata miatt óvatosságra intettelek benneteket, és ezt helyesen megtette az OMME elnöksége is.
Természetesen ez sérti a TolnAgro üzletpolitikáját, amolyan hitelrontásnak veszik.
Annyi új információm van, hogy gőzerővel zajlanak a vizsgálatok, és már vannak részeredmények is.
Amit elmondhatok, hogy a vizsgált méhhullák egészségesek voltak!
Tehát nem valamilyen betegségben pusztultak el.
Sem vírust, sem nozemát, sem atkafertőzést a labor kimutatni nem tudott.
Többet erről nem írhatok, mert nem szeretnék a bíróságon kikötni.
Egy ilyen milliárdos forgalmú óriáscég teljesen körbe van bástyázva ügyvédekkel, és figyelnek, hogy miket írogatunk, és lépésekre készülnek.
Én most jó szándékkal arra intelek benneteket, hogy körültekintően használjátok a destruktort.
Addig valóban nem lehet kijelenteni, hogy a készítmény okozta a problémát, amíg megdönthetetlen bizonyíték nincs rá.
Állítólag a NÉBIH is rákattant a történetre, mert a hatósági állatorvosnak hivatalból kötelessége értesíteni őket.
Én remélem ezzel a hírrel nem okoztam problémát, de a mai piacgazdaságban óvatosan kell bánni még a célozgatással is.
Jövő héten lezajlanak a vizsgálatok.
Forró dróton tartom a kapcsolatot a károsultakkal.
Ha valaki méhveszteséget érzékelt a destruktor használatakor kérem jelezze.
Az OMME-nak is van monitoringból erre kerete, de ha hatósági mintavétel történik azt állambácsi állja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. December 02. 19:32
http://europamehesze.atw.hu/ Az atka irtás egyik jövője.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2016. December 02. 20:30
Az atka ítrás másik jövője : Tegnap voltunk a fiammal a keszthelyi Georgikon Egyetem kutató bázisán  Dr Kolics Balázsnál . Bekukkanthattunk az ottani méhészeti kutatásokba /több órát ott voltunk a DNS, RNS,kromoszómák világában /. Életemben most láthattam először a méhek által megroppantott kitinpáncélu atkákat képeken és a mikroszkópban .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. December 03. 21:27
Egy ilyen látogatásra én is beneveznék, ha lesz még rá lehetőség.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2016. December 23. 08:09
Idézet
Atkafertőzés gyengíti többfelé a méhcsaládokat
magyarmezogazdasag.hu
nak.hu 2016.12.19., hétfő, 10:29
Komoly gondokról – méhek pusztulásáról, mézminőség-romlásról – számoltak be hazai méhészek. A NÉBIH bár tud a méheket pusztító atkabetegségről, jelentős méhhullást nem tapasztalt, mint ahogy minőségi problémát sem.
Az utóbbi hetekben két megye méhészei is aggodalmasan nyilatkoztak. Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben ennyire rossz évet még nem zártak a magyar méhészek, közepes alatti termés, alacsony, dömpingár-szintű vagy az alatti felvásárlási ár is nehezítette a munkát.
Az elnök szerint ráadásul az utóbbi években egyre többen és – a jövedelmezőség javítása érdekében – egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, ám a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. Mint mondta, a mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken. Megjegyezte sok kínai és dél-amerikai méz jelent meg az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot eredményezett.
Szerinte további nehézséget jelentett, hogy több területen nagy károkat okozott a Varroa atka nevű kártevő; egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. Haász Ferenc úgy vélte, országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni. (Békés megyében mintegy ezren foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 650 tagja van. A méhcsaládok számát hetvennyolcezerre becsülik.)
Idegen mézeket kevernek?
A teol.hu-nak pedig a Tolna megyei Völgy Méhészet vezetője, Lengyel Péter azt mondta, hogy a nyár végi atkafertőzöttségnek és az enyhe ősznek köszönhetően a hazai méhállomány nyolcvan százaléka elpusztult, így nehéz tavaszi szezonkezdet vár a méhészekre. Hozzátette, „nagyon komoly bajban van az ágazat”.
Nagyon sok a fiatal, hobbi méhész, akik nem védekeznek megfelelően a fertőzések ellen. Az atkafertőzöttség már a nyár végén meggyengítette az állományt. A kaptárban lévő méhek megtalálják a kósza rajokat, a „gyenge” családoktól elkapott fertőzéseket pedig beviszik a kaptárba. Mézzel terjednek a legkomolyabb betegségek: az atka, az érzékeny veszteséget okozó parazitás betegség (nosema), vagy a nyúlós költésrothadás.
Ehhez társul, hogy az emberek nem veszik a mézet; közel harminc százalékkal esett vissza a méz felvásárlási ára. Másfél év alatt az akácméz kilónkénti kétezer forintos felvásárlási ára a felére csökkent. Sok kezdő méhész hitelből próbál meg méhészetet felépíteni, nekik termelni kell. Az Ukrajnából és Ázsiából behozott kétes eredetű olcsó mézet keverik a hazaival, így ezekkel az árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódnak meg. A termékek egyharmada hamis, azaz iparilag előállított, mézhez hasonló édes készítmény. Hiába állunk az unióban negyedik-ötödik helyen méztermelésben, az ágazatban folytatódhat az elmúlt évek sanyarú tendenciája – jegyezte meg.
A súlyosnak látszó helyzetre való tekintettel a nak.hu megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is, hogy tudnak-e a méhészek által jelzett betegség-problémákról, és a hivatal is ennyire aggasztónak látja-e a hazai méhészetek, a méhállomány állapotát.
Jelenteni kellene
A NÉBIH sajtóosztálya azt közölte, hogy bár az őszi méh- és lépminta-vizsgálatok alapján az elmúlt évekhez képest valóban jelentősen nőtt a Varroa-atkával súlyosan fertőzött családok aránya, de nagymértékű méhpusztulásról nincs tudomásuk, és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadói sem számoltak be ilyenről. A NÉBIH szerint a tapasztalt súlyos atkafertőzés miatt valóban várhatóak méhcsalád-pusztulások, illetve sok méhcsalád súlyos legyengülése, de országos szinten 80 százalékos méhpusztulás semmiképpen sem valószínű.
Mint közölték, a Varroa-atka elleni hatékony fellépés elsősorban a méhész feladata és felelőssége, ehhez pedig elengedhetetlen a méhcsaládok atkafertőzöttségének folyamatos ellenőrzése az egész méhészeti szezon folyamán. Ha a méhek pusztulásának, legyengülésének okát a méhész nem ismeri, fontos a laboratóriumi mintaküldés és a pontos kórelőzményi adatok feltüntetése a vizsgálati megrendelőn. A NÉBIH csak így tudna tudomást szerezni a méhpusztulásokról, valamint azok okát kideríteni, illetve az esetlegesen kialakuló gyógyszerrezisztenciát is csak így lehet felderíteni.
A NÉBIH hozzátette, ha valamely méhészet nagymértékű pusztulást tapasztalt, azt a hatósági állatorvos felé jelentenie kell. Az egészséges méhállomány védelme és a méhbetegségek szétterjedése ellen leginkább az írott és íratlan szabályok betartásával lehetne tenni. A hivatal megjegyezte, a Varroa- és Nosema-fertőzés nem mézzel terjed, azzal a nyúlós költésrothadás spórája terjedhet, ez azonban a méz visszaetetésének tilalmával megelőzhető.
Nem engednek be semmit
Ami pedig az „idegen mézeket” illeti: az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság adatai alapján elmondható, hogy 2015. december 7., egy országos főállatorvosi határozat kiadása óta nem érkezett mézszállítmány Kínából Magyarország területére. Más harmadik országból történt beszállítás: ukrán eredetű méz érkezett, valamint kis mennyiségű argentin és tajvani mézszállítmányokról tettek bejelentést, melyek nem közvetlenül, hanem más uniós országon keresztül érkeztek hozzánk.
2016-ra viszont a harmadik országokból történő mézbeszállítás gyakorlatilag megszűnt, kizárólag Ukrajnából származó méztételekről érkeztek bejelentések, melyek csak két megyét érintettek és ezekből mintavétel is történt, a minták vizsgált paramétereik tekintetében megfeleltek az élelmiszerkönyvi előírásoknak.
Mindezekből az következik, hogy „az Ukrajnából és Ázsiából behozott kétes eredetű olcsó mézet keverik a hazaival, így ezekkel az árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódnak meg” kijelentést a NÉBIH – saját hatósági vizsgálatai eredményei alapján – nem tudja megerősíteni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 23. 12:28
Kíváncsi leszek a tavaszi atkaeredményekre. 80%-os pusztulás a két világháború között a 20-as években volt. Akkor áldozott le végleg az Országos keretméretnek és bizonyosodott be, hogy Boconádi Jó úton jár fejlesztésével. Akkor döntöttek a Hunor méret rendszerbe állítása mellett. De csak azért, nehogy Boczonádinak legyen igaza. Ugyanis az akkori OMME nem ismerte el Boczonádi érveit, hadakozott ellene.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 23. 12:36
Ha jól megfigyeljük az OMME döntéseit, ma is retrográd és a szakmai fejlődést fékezi döntéseivel. Lásd a mérgekkel kapcsolatos állásfoglalásait, a viasztoxicitás, a buckfast elleni küzdelem, a szerves savak használata, a bioméhészet ügye, stb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 23. 17:58
Elolvastam dr Tóth György cikkét az oxálsav használatáról. Több ponton kell pontosítanom.

1.
Mi a különbség az oxálsav és az oxálsav-dihidrát között?

Az oxálsav (sóskasav) kémiai képlete: HOOC-COOH
Az oxálsav-dihidrát kémiai képlete: HOOC-COOH x 2 H2O

A vegyszerboltokban oxálsavat soha, csak oxálsav dihidrátot vagyis a fehér kristályos oxálsavat kapunk, ugyanis a vegyiüzemben letisztított végtermék nem oxálsav, hanem oxálsav-dihidrát.

2.
Melyik a hatóanyag, tehát melyik pusztítja az atkát az oxálsav vagy az oxálsav-dihidrát?

A biológiai hatást vagyis az atkapusztító hatást az oxálsav váltja ki, tehát amikor az atka ellni kezeléshez oldatot készítünk, erre kell a koncentrációkat számolni és nem az oxálsav-dihidrátra.

3.
Mennyi oxálsavat tartalmaz az oxálsav-dihidrát?

A boltban vásárolt 100 gr oxálsav-dihidrátban 27 g kristályvíz van jelen vagyis csak 73 g hatóanyag (oxálsav) van.

4.
Milyen védőeszközök kellenek az oxálsavas oldat elkészítéséhez és a méheknél az oxálsavas csurgatáshoz.

Nem kell ezt annyira túlspilázni, hiszen szobahőfokon sem az oxálsavas oldat, sem az oxálsav-dihidrát veszélyeztető mértékben nem tud párologni és bőrön át se nagyon valószínű, hogy felszívódna. A kristályos oxálsav a fa, fém, üveg, műanyag eszközökkel nem lép reakcióba.

Ha eszközhasználatunk ellenére mégis kezünkre vagy más bőrfelületre jut a kristályos oxálsav, ne ijedezzünk, hiszen bőséges csapvízzel könnyedén lemosható. Nem valószínű, hogy véletlenül meg tudnánk inni, hiszen olyan erősen savas az oldat, mint a gyomorsavunk, tehát már ha nyelvünkhöz ér, ki fogjuk köpni. Ha mégis megtörténik, bő vízzel a szánkat annyiszor öblítsük, amíg a fémes savas íz el nem múlik. Tartós következményekre nem kell számítani. Ugyanígy bő vízzel mossuk ki a szemünket is, ha véletlenül beledörzsölünk egy-két kristályt. Ha a szemünkbe kerül az oxálsavkristály, akkor mindenképpen könnypótló cseppel bőségesen kezeljük a szemünket vagy menjünk orvoshoz.

5
Mennyire kell precízen mérni?

A cikk a mindennapi méhész számára elég bonyolultan írja le az oxálsavas oldat receptjét. Ki az a méhész, aki hajlandó 3125 g vizet és 3125 g cukrot pontosan összemérni? Én se. És nem is kell ennyire precíznek lenni.
A lényeg, hogy készíts 1:1 arányú kéz-meleg cukoroldatot. És ehhez add hozzá a kristályos kristályos oxálsavat (oxálsav-dihidrátot). Az oxálsavat viszont tényleg grammos pontossággal mérd és adagold.

6.
Használhatunk-e bármilyen vizet az oldat készítéséhez? Ez bizony hiányzik dr Tóth György cikkéből.
Fontos ez? Igen.
Miért?  Mert a sima csapvíz tartalmaz kálcium, nálrium és magnézium vegyületeket. Ezek pedig könnyen kémiai reakcióba lépnek az oxálsavval és atkairtás szempontjából teljesen hatástalan sók képződnek az oxálsavból. Vagyis, ha sima csapvízzel készítjük az oxálsavas kezelőoldatot akkor teljesen kárba veszhet a munkánk.

Milyen a jó víz az oxálsavas oldathoz? Desztillált víz, ioncserélt víz, esővíz.

7.
Mennyi kristályos oxálsavat (oxálsav-dihidrátot)  adjak a jó minőségű vízzel elkészített 1:1 arányú cukorszirup minden literjéhez?

40-50 g oxálsav dihidrátot adjál a cukorszirup minden literjéhez.
Miért a két érték?
 - 40 g oxálsav dihidrátban van 29,2 g oxálsav, vagyis a kész oldat oxálsavra nézve majdnem 3 %-os lesz.
 - 50 g oxálsav dihidrátban van 36,5 g oxálsav, vagyis a kész oldat oxálsavra nézve majdnem 3,7 %-os lesz.
Mind a két koncentrációra vannak jó tapasztalatok. Az utóbbi az ApiOx koncentrációja, az előbbi a Beenenwohl-ban található.

8.
Milyen eszközzel adagoljuk az oxálsavat és milyen hőfokú legyen a kezelőoldat?

Legolcsóbb megoldás a 20-ml-es fecskendő használata. Használtam már nagyobb fecskendőt is, de azokban nem műanyag, hanem gumidugó van és azzal nem lehet finoman adagolni.

Akinek már 100 méhcsaládot kell kezelni, annak célszerű 5 ml-es adagolásra képes tömegoltót vásárolni és akkor amíg az 5 l-es flaskából el nem fogy a kezelőoldat, addig folyamatosan lehet a méhcsaládokat kezelni.

9.
Hogyan adagoljuk a méhcsaládoknak az oxálsavas szirupot?

Ebben egységes a gyakorlat. Csak a fészket kezeljük mindíg és a léputcákban levő méhekre csurgatjuk. Lehető legvékonyabb injekciós tűvel fecskendezzük, hogy a cseppek minél egyenletesebben oszoljanak el a méheken.

Léputcánként lehetőleg ne többet, mint 5 ml-t csurgassunk a méhekre. Az üres léputcákba fölösleges csurgatni. Következésképpen az adagolást könnyedén a méhcsalád méretéhez tudjuk igazítani. Az 5 léputcás méhcsalád feleannyit fog kapni, mint a 10 léputcás?

10.
Milyen gyakran ismételhetjük a kezelést?

Sokkal gyakrabban, mint az korábban csináltuk, gondoltuk. Pl. A Beenenwohl oldat használati utasítása tavaszi nyári és őszi sorozatkezelést ír elő. Egy egy sorozat 3 kezelésből áll. A kezelések között 7 nap szünetet javasol.

Megerősítem a saját tapasztalatom alapján, hogy Beenenwohl féle gyakorisággal végzett kezelés hatékony és célszerű. Ezen az őszön már én is háromszor kezeltem a méheket. De kezeltem akác után is őket és augusztus közepén is oxálsavval.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: 30x40 - 2016. December 26. 19:47
Tisztelt Méhésztársak,

Először is, Mindenkinek Kellemes Ünnepeket Kívánok!

Másodszor...

Ha igaz amit Geddekas ír, elég nagy a gáz.

Több 1000 méhész közül mennyien készíthették el csapvízzel a zárókezeléshez szánt oldatot?
A zárókezelés adja-ADNÁ a legerősebb ütést az atkának!

Szentelt vízzel is locsolhatunk Gyuri bácsi??? ;D

Mindenki érzi ennek a súlyát? Lehet szépen méhészkedni, pár db atkával telelni, de a pontatlan információ a profi méhésznek is problémát okoz! A jó méhészek méhei végzik a természetes szelekciót és rabolják szét a kevésbe jó méhtartó atkás-roncs családjait.
Komoly veszteségekről lehet hallani, egy ilyen cikk hány %-ban járul hozzá?
Ilyen nagyot nem lehet hibázni! 
Végül, Minden tiszteletem a Méhészújságnak, hogy JANUÁRRA sikerült leközölni az "Oxálsavas oldat készítése zárókezeléshez" című cikket.  Tökéletes időzítés.

Minden leírt mondatot építő jellegű kritikának szántam!
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2016. December 26. 20:02
Mindenkinek Boldog Karácsonyt!

Végül, Minden tiszteletem a Méhészújságnak, hogy JANUÁRRA sikerült leközölni az "Oxálsavas oldat készítése zárókezeléshez" című cikket.  Tökéletes időzítés.

Ez olyan általános Magyarországon minden területen, hogy már törvényszerű, sajna!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2016. December 26. 21:53
Ha igaz amit Geddekas ír, elég nagy a gáz.


Örülnék, ha a szóban forgó cikk szerzője magyarázatot adna a leírtakra.  :o Bár lehetséges, hogy  nem olvassa a Méhészklubot. Aki esetleg személyesen ismeri, jelezhetné neki a helyzetet. A Méhészújságot minden OMME tag magkapja, de itt is sokan próbálnak tájékozódni.
Ezúttal egyébként kifejezetten remélem, hogy valaki más is "megszólal" majd a témában... ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 27. 08:01
Sziasztok!
Engem is érdekel mit válaszol Dr.Tóth György, Csuja kiegészítésére.
A hozzászólást (kiegészítést) elküldtem Bross Péternek, a válaszról ITT beszámolok.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 27. 10:38
Tisztelem Gyuri bátyámat, hisze törekszik a legkorszerűbb szakirodalmak lefordítására és ebben ő a legjobb ma. De ezt a cikkét összeollózta és saját tapasztalatát nem tette bele. Valószínű, hogy ő a klasszikus amitrázos csíkkal védi méheit az atka ellen. Arról a technológiáról biztosan sok jót tud nekünk írni.

Szerintem még ebben az évben lesznek olyan déli órák, sőt január elején is, amikor lehet oxálsavas kezelést végezni. Ha van otthon kristályos oxálsavatok, készítsetek oldatot és kezeljétek le a méhcsaládokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. December 28. 01:52
Hát igen. Még ősszel egy facebook fórumon én is felvetettem a problémát, hogy amit kapni lehet az dihidrát és 72,6g az oxálsav tartalom 100g-ra számolva. Persze a zacskón oxálsavra vonatkozó CAS szám szerepel. Felvetődik a kérdés akkor mi is van abban a 2 forintos háztartási zacskóban, nameg hogy mégis hogy lehet egy vegyszert így árusítani. A csapvíz valóban úgy van ahogy Csuja írja, de én ezt nem érzem problémának. Egész egyszerűen nincs akkora keménységű csapvíz ami jelentős mértékben befolyásolná az oxálsav koncentrációját. Nálunk kemény a víz, ha felteszek a konvektorra egy liter vizet párologtatónak egy tiszta edényben egy vékony fehér púderszerű bevonatot kap. Ez mikrogrammokban mérhető. Nem akarok itt belemenni mol-okba meg atom- meg molekulasúlyokba. A lényeg nem ezen van hanem a fent említett 72,6g-on.
A másik. Csuja is 1:1 cukoroldatot emleget, de bevallottan az ApiOx receptjét használja amiben 200g cukor van 1 literben. Ezt nagyon jó lenne tisztázni, mert Hegedűs dr. az ősszel több helyen is az ApiOx receptjének megfelelő keverési arányt mondott. Nanetti kutatásai szerint 30%-os cukoroldat alatt jelentősen csökken a hatékonyság. A %-ot tekintve el lehet menni egészen 5%-ig(ez felett már nem nő a hatékonyság, de a méhekre még nem káros), 3%-os oldat alatt viszont szintén jelentősen csökken a hatékonyság. A többszöri használatot jól mondja Csuja, de azért azt nem árt megjegyezni, hogy ez akkor lehetséges ha a méheknek van közbe lehetősége tisztulni. Ha nincs akkor szintén olasz kutatások szerint második kezelésnél 20% elhullás várható, harmadik kezelésnél megint 20% pusztulás várható. Nem árt azért vigyázni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 28. 09:01
Ha az analitikai szabályos minőségben és csomagolásban és cimkézéssel vásárolod, akkor is benne van a 2xH2O, tehát a kristályvíz, csak fel van tüntetve a cimkén az is.

Miért árulják egyszerű zacskóban és pontatlan cimkézéssel, sőt megnevezéssel? Mert 20-25 kg- zsákban érkezik Kínából, itt rakják át nem szakemberek kilós csomagolásba és ötletszrűen cimkézik. A minimális infó van a cimkén.

Ha csapvízben oldod, kicsit zavaros lesz az oldat az oxalát sóktól, ami csökkenti a savasságot. De számolni kell a kristálycukorban levő szennyezőanyaggal is. Ezzel együtt már lehet jelentősége.

Mennyi cukor legyen? Végeztem erre némi próbát. Nem nevezhetem kísérletnek, mert azt a kritériumot nem állja ki, de tapasztalatnak jó volt. A cukor nélküli oxálsavas oldat is söpörte az atkát, de csak 3 napig hullott jelentős mennyiség, míg a cukoroldatostól két hétig több atka hullott, mint a kezeletlen családoknál.

Én is olvastam Nanetti kísérleteit. A legjobb hatásfokot 1:1-es cukoroldattal érte el.  Nekünk méhészeknek ez az arány a legegyszerűbb legkézenfekvőbb.

Az ismétlésektől nagyon féltem a pusztulások híre miatt. Addig lehet veszélyes az oxálsav a méhekre, amíg a testükön van. Folyamatosan tisztítják önmagukat és egymást ezért a szakirodalom szerint 8-9 napig van atkaölő mennyiség a méhcsaládban jelen. Persze ezeket a vizsgálatokat nem télen végezték. Ha igaz viszont az amit Barger ír, akkor a méhek a kirepüléssel veszítik el a legtöbb oxálsavat a testükről. Logikus is. Bár kirepülési időszakban a napi természetes méhelhullást és az esetleges oxálsav miatti elhullást nehéz észlelni nem labor körülmények között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2016. December 28. 18:46
Valóban az analitikai tisztaságúra rá van írva hogy dihidrát, de ez a mezei méregkeverőknek semmit nem mond. Simán csak azt hiszik hogy "hát ez ugyanaz, csak biztos rövidítve használták". A hypo-t sem úgy használják a köznyelvben hogy nátrium-hipoklorit.

Aki 4,2-5% közötti töménységet kevert abban a tudatban, hogy tiszta oxálsavat használt ott biztosan nem lesz probléma az atkával. Aki oxálsav-dihidrátból kevert 3,5%-os oldatot ott valójában 2,56%-os volt az oldat töménysége. Ez még mindig 70-80%-os hatásfokú. Itt jegyezném meg, hogy sokan a zárókezeléstől várják a megváltást. Szerintem ez hibás szemlélet. A téli felkészülést már júliusban el kell kezdeni.

Az meg hogy rossz CAS számmal hoznak forgalomba két forintos zacskóban egy vegyszert egészen egyszerűen vicc.

Desztillált vizet maximum laborból lehet szerezni, nincs forgalomban. Amit kapni lehet az ioncserélt víz. Azt írtad a csapvízben kálcium, nátrium és magnézium van. Az ioncserélés a kálciumot és a magnéziumot cseréli ki nátriumra. Mondok egy varázsszót: "gyantaszűréses technológia". Igen az ioncserélt víz is így készül, mostanában nagyon népszerű ez a gyantaszűrés... Lényegében az ioncserélt víz egy lágyított víz. Lehet hogy a mosógép dobján nem fog vízkövet okozni, de hogy hogyan reagál az oxálsavval arról halvány lila gőzöm nincs.

Az idei évben egyre több helyről hallom hogy az oxálsav úgy hat hogy megtapad a méhek szőrzetén és amikor az atka érintkezésbe lép vele akkor megégeti és vagy éhenhal mert nem tud táplálkozni vagy egyszerűen csak lepottyan, mert nem tud kapaszkodni. Nemrég írta mézengúz, hogy Keszthelyen látott sérült kitinvázú atkákat. Ugyanilyen mikroszkópos képeket a BVHC bemutatókban szoktak mutogatni. A képek egyértelműen bizonyítják, hogy az atkák tisztogatás közben pusztultak el. Jó lenne azt is tudni mennyi oxálsavat szívnak fel a méhek a cukoroldattal és mennyi marad a testükön. Az is érdekes adalék a kérdéshez, hogy 5 ázsiai méhfajta van. Ezek mindegyikének magasabb savtartalmú a hemolimfája. Az 5 fajból csak egyen, az Indicán él meg a varroa, de itt sem tud elszaporodni. Ha tippelnem kellene akkor a méhek tisztogatása(az oxál miatt), az oxálsav maró hatása a méhek testén, valamint a hemolimfa megemelkedett savtartalma együttesen hat a varroára.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 28. 22:43
Nincs még biztos magyarázat a szerves savak atkairtó hatására. Annyit tudunk, hogy már a méhpempő sem élvezetes az atka számára, pedig annak a savassága csak pH 2.3-2,5.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. December 29. 07:34
Üdvözlök mindenkit. Oxálsav szublimálás után az aljdeszka tálcáján talált elpusztult és haldokló atkákat néztem meg mikroszkóppal, csak érdekesség képpen. Hát messzire nem mentem vele. Volt olyan élőatka amelyik még nagyon sokéig élt. Én sérülést nem láttam rajta, a lábai jártak mint az őrölt, de menni nem tudott. Ez alátámaszthatja akár azt is hogy a lába végén levő ha jól láttam "takonylabdaszerű" tapadókáját megmarva fekvőbeteg lesz majd éhen pusztul. Viszont láttam olyat is aminek a hasoldali kitinrész teljesen hiányzott és belül mintha üreges lett volna. Mintha kimarta volna az oxálsav. Az nem lehet hogy mind a két módon hat? Külsőleg és belsőleg is?
Ez egy tudománytalan megfigyelés volt egy hobbi mikroszkóppal, de azért érdekes volt látni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 29. 13:02
Milyen nagyítással nézegetted?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. December 29. 15:30
A mikroszkópom egy bresser hobbi mikroszkóp 1200 szoros nagyításig. Sokféle nagyítással néztem talán 50? től felfelé de már nem emlékszem pontosan.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 29. 15:34
lehet ezzel fotót is készíteni? Fogok venni egy olyat, amivel lehet fotózni is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2016. December 29. 16:40
Egy egyszerű mikroszkóppal mennyi mindenre rá lehet jönni, kár, hogy a kutató intézeteknek nincs.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2016. December 29. 20:36
Ha a kamerás bressert akarod venni akkor biztos lehet vele fotózni is. Az enyém kamerás, de mivel használtan vettem postai utánvéttel csak a kézhezvétel után tudtam meg hogy a kamerája nem jó. Maga a mikroszkóp amúgy amire vettem, nozémát nézni alkalmas. A kép nem túl éles. Kb. 800 x-os nagyítás fölött csak a látómező közepe éles, 1200x-os nagyításnál pedig szinte értékelhetetlen. Ennek érdemes tudatában lenni mielőtt megveszed. Lehetőleg próbáld ki és nincs csalódás. Amúgy ezen negatívumok ellenére sem bántam meg hogy megvettem. Legalább megszűnt a találgatás meg a sok mese a nozéma kapcsán.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2016. December 30. 20:22
Ma elolvastam a Méhészet újságban Békési doktor cikkét a varra atka biológiájáról. Egy amerikai kutató (C. Collisont) eredményeit ismerteti. Ennek a kutatónak az eredménye kicsit ellentmondásban van Hegedűs doktor által ismertetett német kutatók eredményével.

C. Collisont szerint a nőstény atkában a méhlárva feromonja indítja be a peték érési folyamatát és 30 óránként rak 5-6 petét, míg a német kutatók azt állítják, hogy a peték érése hosszú időt igényel, de az atkanőstény éretté válásától kezdve folyamatos.

Békési doktor a cikk végén bevallja, hogy nem tud magyarázatot adni a mostani őszi magyar atka invázióra. Arra hivatkozik, hogy túl kevés adat áll rendelkezésre, mert ez évben csak alig több mint 70 atkaminta lett beküldve, míg nyúlósból 5000-nél is több. Viszont ha a német kutatók álláspontja igaz, akkor sokkal inkább tudjuk magyarázni a helyzetet. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vass János - 2016. December 31. 07:48
Olvastam a cikk nagyobb részét egy  másik lapban is nem hazai méhészeti szaklapban, nagyon jó és tökéletes írás ami sajnos nagyban változtat az atka kérdésen!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2016. December 31. 08:46
Úgy tűnik, minden esetben muszáj lesz október-novemberben megbizonyosodnom a fiasításmentességről.
Ha van, akkor kivillázni, vagy elvenni azt a lépet (zárókezelés kötelező "tartozéka" lesz!), utána pedig néhány napon belül vagy vele egy menetben csurgatni... (nálam oxálsav).
Elég egy-két tenyérnyi fias, amely nem szűnik meg télen és szépen felszaporítják maguknak az atkát...

Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Január 09. 21:26
QUQURIQ !!!

Mindenki azt gondolja, hogy az atka a méhek legnagyobb ellensége!
...pedig a felelőtlen méhész a legnagyobb ellenség!
Őket kellene intézményesen kiirtani magunk közül!
Sokan, lelkiismeretesen védik, kezelik a méheiket, egy egy kisebb vagyont költenek rá!
Mások csak a mézet veszik el, buta módon hagyják méheiket az atkák martalékává válni!
A holnapról nem gondoskodnak, csak az atkákról gondoskodnak!
Gyökeres méhegészségügyi változás nélkül, az egész ágazat megsemmisül!

Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Január 11. 00:05
Felmerült a kérdés, hogy az oxálsavas kezelés után mennyi idő múlva lehet mézet pergetni?
1.
Az oxálsav tartalma a termett méznek is van. És végeztek erre nézve vizsgálatokat. 2012-ben végeztem részletes szakirodalmi kutatást és készítettem erről egy előadási anyagot. Ebben szerepel arra is adat, hogy mennyire változik meg az oxálsavas kezeléstől a méz oxálsav tartalma. Alig értékelhető mértékben változik tőle.
2.
A szublimálás során apró és könnyen lepergő kristályok kerülnek a méhek testére és a lépekre. Ezek a kristályok könnyen leperegnek, ezért kell 3 naponként ismételni az oxálsavas szublimálást.
3.
Oxálsavas csurgatásnál cukorsziruppal juttatjuk a méhek testére az oxálsavat. Rátapad a méh testére és a mérések szerint 8-10 napig marad a méhek testén. Ezért javasolják a csurgatás esetén a sorozatkezelést 7 napos időközzel.

Következésképpen a türelmi idő is különbözik attól függően, hogy szublimálással vagy csurgatással kezelte a méhész a méhcsaládot.

Erre a tisztázó leírásra azért volt szükség, mert Tükör és még néhány méhész nem érti a különbséget, de alaptalanul fantáziálnak mindenfélét.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Január 11. 06:28
Üdv.
Régebben olvastam valahol hogy szerves savakkal akár hordásban is lehet védekezni. Most meg néhol az ellenezőjét olvasom. Most akkor mi az igazság? Milyen jó lenne naprán amikor alig van helye petézni az anyának kihasználni hogy a kevesebb fiasítás miatt több a méheken csüngő atka és közéjük lőni. Még ha gyengébb is mint az amitráz akkor is tarolna.
Kár hogy féltem a mézet...

Geddekas! Ezt hogy háromnaponként kell szublimálni honnan veszed? Mellesleg megjegyzem hogy szerintem is, de sokan szublimálásnál is a 5-10 napot tartanak elfogadhatónak a fújások között. Szerintem összemossák az atka haldoklásának hosszát azzal hogy sokáig hatásos, mivel csak azt látja hogy 12 nap után is potyog.

A másik ami foglalkoztat az oxálsav méhészre gyakorolt hatása. Én csak szublimálok. Általában teljes álarcban használom és semmi más védőeszközt nem használok, kesztyűt sem. Még soha nem tapasztaltam káros hatását, de azt hallottam nemrég hogy a bőrön keresztül is felszívódik. Jó lenne tudni az igazat.
Érdekességképp leírom, bár biztos megköveztek érte hogy mostanában próbálgattam egy szublimálót gázálarc nélkül. Úgy voltam vele hogy ha rám hordja a szél kifordulok belőle és amíg a füst a közelemben van nem veszek levegőt. Több kevesebb sikerrel össze is jött, levegőt nem vettem benne. A munkálataim befejeztével enyhe gyomorégésszerű érzésem volt, bár lehet hogy nem ettől.
Attól függetlenül megfogadtam hogy ezzel nem fogok játszani, van jó maszkom felveszem és kész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Január 11. 09:26
Csáki Tamás irányításával zajló "on farm" programban 3 naponként szublimálnak, ha jól tudom. De javítsatok ki, ha tévedtem.

Ahogy olvastam a szakirodalomban olyan leheletnyi az oxálsav tartalomban a változás, ami még a laborok számára is nehezen érzékelhető. Tehát ez szerintem egy illendőségi szabály, de nem jelent a mézre tényleges minőségi kockázatot.

Az oxálsav SZUBLIMÁLVA a méhész tüdejére NAGYON VESZÉLYES!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mózes Albert - 2017. Január 11. 14:11
       "Érdekességképp leírom, "

    Szerintem nem annyira érdekes. Lehet nem hallottad de már 3 meg haltak amiatt, h figyelmetlenek voltak. Nem játék , ez a szer az emberre veszélyesebb mint az atkára nemhiába a drága védőfelszerelés. VIGYÁZNI KELL VELE!!!!!

  Albert
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Január 11. 16:12
Köszönöm az intelmeket! Egyet is értek vele, de a kíváncsiság miatti türelmetlenség győzött.
Hallottam már én is hogy haltak meg miatta, sajnálom is nagyon őket. Ismerte innen valaki őket? Kíváncsi lennék a történetükre, ha ugyan nem városi legenda -jó lenne ha az lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Január 11. 17:31
Németh Zoltán előadását hallottam néhány hete, 13 éve kezel oxálsavval csorgatva, és szublimálva. Ezeket mondta: A szublimálás hatása hidegben- 8 napig tart az oxál- kristályok hatása a kaptárban. 8 nap alatt a fürt külsején levő takaróméhek biztosan bekerülnek a fürt közepébe, és akkor beviszik a testükön lévő kristályokat, így eloszlik a szer a családban. 8 napig utána nem nyit kaptárt.
Aktív időszakban, ha baj van, akár 4 naponta lehet szublimálni oxálsavval. (Elmond olyan esetet, amikor 17- szer szublimált a méhész- megmentette a méheit.) Az amitráz árt a nyitott fiasításnak. Szezon közben az olyan családot, ahol a méheken lát atkát, ott virágpermetezővel 15%- os tejsavval permetez alulról 45 fokos szögben, vagy BeeVital-t csorgat. Szeptemberben nem kezel.  Október, november, december eleje 1-1 szublimálás. Ezt követően kb. Január 15-ig bármikor kezel, ha kierpülésre alkalmas hőmérséklet van. Augusztusban azért nem szublimál, mert utána még viszonylag sűrűn kezeljük a méheket és a kezelések során belenyúlhatunk az oxálsavba.
Munkavédelem: külön kell védekezni az oxál gőz ellen, és az oxál kristályok ellen (részecskeszűrővel). Autofényező overall (Dupont Tyvek, kezelés után kimosható), maszk, szemüveg, gumikesztyű (bőr kesztyú nem OK, abba beivódhat az oxálsav, és a bőrünkön keresztül felszívódhat), gumicsizma.

Üdv: ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Január 11. 20:43
Köszönjük  Ata67 hogy megosztottad. Nem tudod milyen eszközzel szublimál?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2017. Január 11. 21:01
Üdv.Én is hallgattam.
Úgy emlékszem ilyennél tart.(http://www.meheszbolt-tamasi.hu/image/837432015.jpg)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2017. Január 11. 22:23
Ezt az előadást én is végighallgattam Pécsett. Az előadó organikus szemlélete miatt is nagyon hasznos program volt. Egy korábbi találkozás alkalmával végignéztem a Zoltán néhány eszközét, ugyan különösebb jelentősége nincs, de úgy emlékszem, hogy két Sublimox készülékkel rendelkezik.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Január 12. 04:24
Köszönöm! Érdekelt mit használ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Január 12. 04:37
Évek alatt végig próbálta a teljes kínálatot. A legújabb típust, amit Berke Sándorék, és Igi nevű fórumozók készítenek, dicsérte, úgy emlékszem, azt használja. Itt is láttam már hirdetve Sublimoxot.
szublimalo@gmail.com
Igit a Zöld fórumon el lehet érni.
Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2017. Január 12. 09:46
Németh Zoli tőlem vett tavaly ősszel,meg volt vele elégedve. Az utóbbi időben nem hirdettem mert elvoltam foglalva a gép szabványosításával.  A gépet számlásan gyártom ami elszámolható a gyógyszer-cukor támogatásban. 2 év garanciát vállalok rá, a garancián túli javítását is vállalom. Eddig pár apróságon kívül nem volt gond velük amiket a többi gyártásánál kiküszöböltem. Az ára: 83000ft áfás számlával! Tel: 06709446069

Videó a gép működéséről: https://www.youtube.com/watch?v=yYl63Akou3E
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Litterae - 2017. Január 12. 19:02
Évek alatt végig próbálta a teljes kínálatot.

Egy kicsit pontosítsunk! Azt nem kétlem, hogy az oxálsav szublimáló eszközök széles skáláját kipróbálta a Zoltán az elmúlt tizenegynéhány év során –ezeket be is mutatta-, de az olasz(szicíliai) gyártmányú Sublimox készülék felépítését másoló újabb készülékekhez csak az elmúlt két-három hónapban lehetett szerencséje. Azért merem ezt mondani, mert a mögöttünk álló év októberének elején volt alkalmam egy beszélgetés során apró részletekbe menően végigkérdezni a technológiájáról, akkor viszont, még csak a néhány éve piacon lévő Sublimoxról volt szó.

Napjainkban a Sublimox felépítése alapján készít még készüléket az előttem szóló Igi, valamint egy, ezen a klubon már szintén bemutatott villamos mérnök csapat is, akiknek tudtommal az egyik tagja a Berkes Andor nevű méhésztárs. Ezeken a készülékeken kívül létezik még egy negyedik ilyen típusú gyártmány is, amelyet a Citovar Kft. fog forgalmazni, de úgy látom, jelenleg még nem léptek vele piacra, azt viszont bizton állíthatom, hogy létezik, mert a múlt ősszel volt szerencsém kézbe venni. Úgyhogy lesz választék és vélhetően árverseny is ezen a területen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Január 17. 19:07
Sziasztok!

Atkairtási módszerek után kutakodva bukkantam egy osztrák méhész honlapján (bienenschmid.at) egy módszerre,
csak nagyjából írom le, az elv érdekes:
Zander keretekkel, rakodóban, alsókijárós, májusban - 3-4 fiókos családméretnél külön szedi anyával a nyitott fiasítást egy fiókba, alájuk műlépes fiókot tesz, hogy legyen helye a méznek. Az anyás fiók felé egy keretet, mely pár centi magas, alján atkagátló (atka nem fér át) rostaszövet tetején méhgátló (az atka átfér, a méh nem). Az e fölötti fiókba teszi a fedett fiasokat rajta ülő méhekkel. Külön kapott kijárójukat erősen szűkíti, kapnak mézeslépet is élelemnek.
Kijáró méhek az alsó részbe repülnek vissza. Fent 12 nap múlva egy komplett kis család lesz, lehet anyásítani.

Lényeg: fent kikelő fiasból az atkák a nyílt fias illatára igyekeznek, azaz bemásznak a két rostaszövet közé. Itt éhenhalásig keresgélnek.

Elvileg a hőgazdálkodással nincs gond.

Még egy párszor át fogom olvasni a leírást.
Hallottatok már ilyenről?

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Január 17. 19:53
Kicsit bonyolult, de működhet. Lehet ezt egyszerűbben is csinálni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Január 18. 11:20
Megírod röviden, hogyan csinálnád egyszerűbben?
Ha a fentiből indulunk ki, elvileg rosta nélküli leválasztással be lehet tenni nekik egy petés lépet (már a fedettek közé).
Ameddig nyitott, gyűjti az atkát és még anyát is nevelnek, tenyészanyag kora is ekkor a legjobb lesz. Csak akkor virágporos lép is kell, mivel kintről nem érkezik virágpor egyelőre. Lefedés után el lehet venni az atkagyűjtőt.
Kíváncsi vagyok, te mit javasolsz.

Köszönöm!
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Január 18. 18:28
Jó István elmondta előadásában Gödöllőn. Hívjátok meg, el fogja mondani nektek is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2017. Január 19. 11:59
@Attila
Azt esetleg lehet tudni, hogy milyen sűrűségű az a rostaszövet, amin az atka már nem fér át?Elképzelhető, hogy egy fém szúnyogháló is megteszi?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Január 19. 13:07
Egymás felett két rostaszövet 25mm távolságra.
A fenti olyan lehet mint pl. a taposórács, vagy mint a rakodónán menekülő tér rostaszövete - a méh biztosan nem fér át.
Az alsó rács 0,2mm-es lyukbőségű, azaz az atka ne férjen át. A levegőnek át kell jönnie, hogy érezze az illatot alulról.
Hogy ilyet honnan lehetne szerezni, nem tudom. Biztos lehet valahonnan.
Talán egy kísérletet megér a dolog.
De biztos meg lehet ezt az egészet egyszerűbben is oldani:)
Ha tudok újat, megírom.

Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Január 25. 06:00
Üdvözlet mindenkinek!
A tegnap este beszéltem egy dunántúli méhészkollégával és elmesélte az egyik oxálsavas baleset történetét, így az már sajnos nem városi legenda.
A kollégánk a méhesházban belülről szublimálóval kezelte a családokat annak rendje módja szerint megfelelő légzésvédelmi eszközben, baj nélkül.
Másnap viszont légzésvédelem nélkül lépett be az épületbe ahol rosszul lett, később meghalt.
Nyugodjon békében!
Azért írom le az esetét hogy közösen tanuljunk belőle, hátha valakinek segít elkerülni a bajt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2017. Január 25. 14:00
Isten nyugosztalja! Milyen betegségben halt meg?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Január 25. 20:35
Azt nem tudta megmondani.

Véleményem szerint ez a fajta veszély a gyalogkaptáras méhészt nem fenyegeti, mivel a fölösleg a szabadba távozik, ami a kaptárban marad az meg szerintem néhány órával a kezelés után a páratartalomból vesz magába annyit hogy megkösse. Én legalábbis másnap már bontottam kaptárat és semmit nem vettem észre. Persze ez lehet hogy semmit sem jelent. Furettózás után másnap még jól érzem az amitráz szagát, zavar is rendesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Február 20. 07:02
Sziasztok!
Sorra kapják a méhészek az értesítőt, hogy az X-Y sorozatszámú Destruktort, ha visszaviszik a TolnAgróhoz, visszaadják az árát.
Olyan érdekes indok van a vizsgálati jegyzőkönyvben, hogy komoly fejtörést okozhatott a jogászoknak a megfogalmazás.
Gyakorlatilag formai "problémák" vannak csupán.
Címkézés, és valami pipettás kijuttatás.
Most kit akarnak hasba akasztani?
Ettől pusztultak el kezelés után a méhek?
Sajnos úgy értékelem a történetet, hogy a méhészek is hibáztak.
Nem ellenőrizék, és nem dokumentálták a kezelés előtti állapotot. (Megszokásból, én sem csinálok ilyent.)
Így simán rá lehet fogni,hogy......nem is ettől volt a méhpusztulás.
Sajnos mindenkinek meg kell tanulnia, hogy amit nem tud bizonyítani, (még ha igaza is van) az csupán vádaskodás, rágalmazás.
Azért kell óvatosan bánni ezzel a témával, mert egy ilyen multinacionális állatgyógyszer forgalmazó úgy körbebástyázza magát sztár ügyvédekkel, hogy mi "mezei méhészek" csak lesünk.
Majd felteszem ide a cég által kiadott levelet.
Ha azt mondom nevetséges, nem vagyok messze az igazságtól.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Február 20. 09:18
Égnek a vonalak, hogy miket állítok!
Már megint Szekszárdról indulnak a balhék?
Íme, a mellékletben láthatjátok amire előző írásomban utaltam.
Három dokumentumot csatoltam, ez volt egy levélben kipostázva.
Elmentem egy méhészhez, aki kapott egy ilyen levelet, (kisatíroztam a nevét)de ettől függetlenül hiteles dokumentumot közlök veletek.
Aki folyton azzal támad, hogy mellébeszélek, valótlanságot állítok, kérem hívjon fel, egy "bocsit" azért elvárnék tőle.
Miért lenne a célom, hogy a Fekete-Fehér Méhészklub olvasóit átvágjam?
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2017. Február 20. 10:18
Most nézem, hogy nincs a fórumon bioméhészet topic.
Kíváncsi lennék, hogy olyan területeken ahol nagy veszteségek voltak amitráz használata mellett, sikerült-e oxálsavval meg illóolajokkal megvédeni a méheket.
Nagyon boldog lennék, ha kihagyhatnám ezt a szert a repertoárból, de eddig úgy látom, hogy ez a lehetetlennel határos.
Bioméhészek! Mit használtok kontrollnak, hogy lássátok hányadán is álltok a szerves savakkal?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2017. Február 20. 11:27
Üdv.Nem vagyok bioméhész(még).Két éve már csak oxálsavval kezelek.Csak szublimálok.Eddig minden o.k.Most fújtam két hete a jó időben.Tavasszal kapják,akác után kapják,napra után úgyszintén sorozatban.A méheken nem látok problémát.Atka hullik ,mint itt másnál aki amitrázzal kezel.Figyelő kaptáraknál "normál" atkahullás.Legfontosabb a teljes védőfelszerelés.Hét közepén mond kis jó időt,ismét fújás.Majd Meglátjuk mi lesz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kolbasz - 2017. Február 20. 13:02
Mehet a kaptárak elé a az őrölt erős paprika. A méhek szeretik, az atkák utálják.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Február 20. 17:51
Szia Dcsabi! Örülök hogy leírtad a fentieket. Kíváncsi lennék a védekezési technológiádra. Leírnád hogy milyen szublimálóval kezelsz és hogy milyen időközönként? Nekem ez a csak oxálsavas védekezés kicsit meredek, jelenleg nem merem kihagyni a kémiai szereket, a szublimálót egy hatásos gyérítőeszközként kezelem. Bár jó lenne valami előremutató vegyszermentes technológia...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2017. Február 20. 18:22
Üdv.Szublimox klónnal nyomulok ősz óta.Nekem ez vált be.A mite gun2,hát felejtős,nekem nem sokáig bírta.Olvasgattam itt is,ott is az oxálsavról,a hatásmechanizmus szerintem még most is homályos.De működik az biztos,mert különben már nem lennének méheim.A kezeléseket akkor csinálom amikor csak lehetséges,ebben,a több fórumon meghívott Németh Zoli kezelés mechanikája csak megerősít(ő állítása szerint 13 éve csak oxálozik).Kezelek tovább szublimálóval,majd meglátjuk.Tavaj januárban fújtam egyet,februárban megint egyet,márciusban kettőt,(nyílván repülésre alkalmas időben)repce előtt kéthéttel egyet,akác után egyet,napra előtt egyet,napra után már 12 naponta .
Atka hullás ahogy írtam átlagos.Most télen fiasmentes állapotban ismét szublimálás.A héten ha jó idő lesz,megejtem a februári kezelést.Az elején féltem a"csak"oxáltól,de bízom benne,hogy az idegmérgektől sikerűl elszakadni(bioban nem is lehet).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: barger - 2017. Február 20. 18:26
A pártlap egyik őszi számában benne volt az oxál hatékonysága csurgatva és szublimálva. A szublimált hatékonyság 95% körüli ha jól emlékszem. Innentől már csak eszköz és védőfelszerelés kérdése a dolog.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Február 20. 19:39
Dcsabi! Írod hogy fújtad őket januárban. Mennyi atka hullott kb?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2017. Február 20. 21:09
Üdv.
8 figyelő kaptáram van,a hullás 0-10-ig.Szerintem ez ilyenkor azért sántít.Fújásra két nap volt ami jó idő volt,február 4-5,utána visszajöttek a minuszok,így fűrtbe húzódva nem reális a kép.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Február 23. 19:58
QUQURIQ !!!

Indiai méhész barátom küldött egy felvételét a termosollár kaptárról.
A nap melegével irtják az atkát. Azt az eljárást már régebben is olvastam, de mindig kételyeim voltak a magas hőmérsékletről. Nagyon kicsi az a tartomány amitől az atkák elhullanak, és a méhek még nem károsodnak.
Azért elgondolkodtató, hogy vegyszer nélkül is lehetne mit kezdeni az atkákkal!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Február 24. 05:31
Köszönöm a választ Dcsabi! Hát kíváncsian várom a fejleményeket, bár nekem még mindig meredek. De lehet bennem van a hiba mert eddig mindig a lehetetlen nullázás volt a célom.
Kiskakas!
Ha jól emlékszem te is szublimáltál tavaly. Leírnád a tapasztalataidat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Február 24. 16:54
QUQURIQ !!!

Igen szublimoxal szublimáltam a 12 000 Ft os oxálsavval.
október, november, december 2-2 hetente.
A végső, záró kezelést december 14 végeztem.
Viszont karácsonykor amikor az igazi jó idő volt 26. án, még egyszer csináltam zárót.
Miért?
Mert innentől kezdenek a nappalok hosszabbodni, így ha az idő kicsit langyosabb az anyák elindíthatják a petézést.
Az igazi záróra csak akkor mondhatjuk, hogy "záró kezelés", ha nincs fias, főleg fedett a sejtekben.
Nagyon féltem az első kezelés előtt!!!
Így egy évvel elhalasztottam a szublimálást.
1. Minden ide való védő fölszerelésből a legjobbat vettem.
2. mindig figyelem a szél irányát!
3. hátul megfúrtam minden kaptáramat 6 mm , és innen kezelek. ( úgy lettek a lukak kiszámolva, hogy a keretléc   
    hátuljának vágódjon a kiáramló oxálsav.
4. hátam mögött 2 m. alapjáraton megy a négy ütemű méhlefúvó.
    Miért?
    Azért, hogy a kaptár fenéken ne söpörjön át az oxálsav, majd távozna egy része a kijárón!
5. A végén alapos arc és kéz mosás, száj öblítés, gargalizálással, nem lenyelem, kiköpöm!!!
6. otthon, fürdés hajmosással.
Szerintem ez a jövő védekező szere, kiegészítve egy alj nélküli taposóráccsal!
300 atkából 100 túléli a vegyszereket és visszamegy! Ezért tudunk oly nehezen megküzdeni velük!
Most alakítottuk át az összes aljdeszkát taposó rácsosra.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Február 24. 20:07
Mással nem is kezelsz te sem?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Február 24. 20:33
QUQURIQ !!!

A múlt évig nagy Amitrázos használó voltam, 1984 óta!
Három éve voltak csak gondjaim, ami a sűrűbb kezelést indokolta.
De láttam, hogy nem ez a megoldás, csak kínlódás!
Mindig is féltettem a méheimet, soha nem voltak gondjaim az atkákkal, mert precízen, szigorúan 3 naponta kezeltem a sorozatokban.
Rengeteg előadást meghallgattam, méhész barátaimmal nagyon sokat beszélgettünk.
Már pár hónappal ezelőtt leírtam, hogy az akácot anya nélkül csináltam végig állományi szinten. Az utolsó herék kelése után kezeltem az állományt egy taglózásí szintű Mitacos egyszeri kezeléssel Furettóval.
Tehát lenulláztam akác után az atka számot. Másnap vándoroltam hársra, ahol pár nap híjján egy hónapig voltam. (mid három hárs)
Volt két méhész a közelemben kb 150 családdal.
Innen napraforgóra mentem, kb. 800 m volt egy NB-s állomány 40-50 cs.
Napraforgó végén Mitac furettózás! Első alkalommal 1300 atka !!! Ennyit kaptam akác óta még ezek ivadékai, amiket már én termeltem, magamnak!
Így egy sorozat 20% Mitac furettó 3 naponként. kivárás után elkezdődött a 2 hetenkénti szublimoxozás!
Ekkorra dolgoztam ki magamnak a védekezési módszert.
ONFARMOS atkaszámlálásban is benne vagyok, 50 órát számoltam az atkákat. Így volt időm megfigyelni, hogy kezelések után, hogyan reagálnak.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2017. Február 24. 23:06
Na én is ezt untam meg.Ezt az állandó mérgezést a kaptárakban.A méhek többet érdemelnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Február 28. 19:33
Mehet a kaptárak elé a az őrölt erős paprika. A méhek szeretik, az atkák utálják.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2017. Február 28. 21:12
Tettem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Március 01. 14:10
Kiskakas!

A fenti hozzászólásodhoz kapcsolódóan:
hársra hogyan készítetted fel a családjaidat az anyanélküli akácmézeltetés után?
Hogyan rendezted őket akác előtt?

Köszi a választ!
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2017. Március 01. 19:06
84 óta nyomtatód amitràzt  kiskakas  akkor te öreg motoros vagy
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Március 01. 21:44
QUQURIQ !!!

A motoros, öreg, a motor felújítva!
De sajna, még nem vagyok nagypapi!
A 60. év még csak közeleg, de már sokat tudnék mesélni...

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Március 01. 22:01
QUQURIQ !!!

"hársra hogyan készítetted fel a családjaidat az anyanélküli akácmézeltetés után"?

Jó a kérdés!
Az elmúlt évben nem volt más választásom!
Az előző meleg telek miatt sok áttelelő atka volt!
Folyamatosan védekeztem ellenük, de tudtam, hogy még van belőlük!
Elhatároztam hogy a múlt év a "Pál fordulat éve lesz"!
Viszont kellett egy "kályha" ahonnan a tánc elindul... Ez az anyátlanítás!
A szerencsétlenségben az volt a szerencse, hogy csak gyengén mézelt felénk a hárs! (különben a guta ütött volna meg)!
...és jól döntöttem! Szublimox és sűrű vizsgálódás eredményét most élvezem! Gyönyörűek a családok, ezekkel már lehet mit kezdeni!
DE! Folyamatosan alacsony számban kell az atkát tartani, végig az egész szezonban!
Van ugyan egy új hőterápiás védekezés, de ez még gyerekcipőben jár! Teljesen vegyszer és védőfelszerelés nélküli folyamatos atka irtás.
Kicsit utópisztikusnak tűnik, de igaz.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Március 02. 12:45
Kiskakas!

Ilyen atkamennyiség mellett muszáj lesz akác környékén valóban beiktatni fiasításmentes állapotot. Már ha a méhész nem szintetikus atkaölőkkel akar dolgozni. Hiszen pl. a hangyasav hat ugyan a fedett fiasban is, de nem egy üzembiztos módszer, főleg nem nagy állománynál...

Elvileg olyat lehetne, hogy átmenetileg ketté venni a családokat egy anyás rajosított részre, ill. egy bölcsővel ellátott fias részre. Atkairtás után visszaegyesítve a jobb anyával. Így legalább szinten marad a létszám és az erősség. Csak ugye ez idő alatt a termelés bánhatja. Ez lényegében nagyjából a Jó István anyanevelő által publikált módszer. Kellő időben elvégezve hársra lehetnének termelő családok. Persze ezt jól végig kell gondolni. Ki kell próbálni kicsiben először.

"Hőterápiás védekezés" -> Melyik módszerre gondolsz? Varroa Controller? (méhtelenített fedett fias lépek kezelése).

Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Március 02. 14:29
QUQURIQ !!!

Attila!

Hangyasavat nem ajánlom, mert a változékony időjárásunk miatt kockázatos a használata!
Németeknél és az Osztrákoknál jóval hűvösebb a nyár.

Talán nem is biztos, hogy a fiasításmentes állapot a megoldás!
(Én is csak a sok atka miatt kezdtem, és kíváncsi voltam az összeszedhető migránsatkák mennyiségére!)
Katasztrófa!!!!!!!!! :o ::) :( :'(
Megjegyzem, hogy hosszú évekig anya nélkül méhészkedtem akác alatt, kelő bölcsővel. Sok előadást is tartottam belőle.
A lényeg, hogy kiszámoltam kb. mikorra várható az akác. Úgy időzítettem az anyák elvételét, hogy akác elejére minden fias fedett legyen, de az általam nevelt bölcsők anyaelvétel után fél nappal a családokhoz kerüljenek.
Így a lenti akácon az anyák már bepárzódtak, és az érési szakaszukban vándoroltam fel Nógrádba.  Az álló méhészeknek sokkal könnyebb!
A fenti akác vége felé kezdtek csak nagyobb álcák lenni. Ezek még nem ettek sokat az akácból.
A nógrádi pergetés után késő délután egyszeri amitrázos kezelést végeztem. Az összes atka még kint volt, így  mindet átküldhettem a túlvilágra! Éjszaka vándoroltunk haza minél gyorsabban, minél messzebbre a nógrádi méhcsaládok tömegnyomorából!!!!
Itthon a telephelyemen ellenőriztük a fiasításokat, (anyát nem keresgéltünk)!
Az anyahiányokat a tartalékokból visszaanyásítottuk.
Az elvett régi anyákat tartalékba tettük, ezek már szépen fiasítottak, amit közben folyamatosan atkátlanítottunk!
Ezekből a tartalékokból a fedett fiasakat megkapták a törzs családok.
Jobb megoldás, ha a tartalékok elé teszitek le a törzseket, így a kijáró gyűjtő méhek a törzshöz repülnek be.
A tartalékokat meg telephelyen belül elviszitek az állandó helyükre.
Így a törzs meg lett tuningolva gyűjtő méhekkel, és kelő fiasokkal.
A fiasítás kiesés kompenzálva lett!
Nem volt gondom a rajzással se,  otthon sörözgettem míg a többiek fára másztak...
Minden évben új anyáim voltak,
Ősszel egyesíthettem a régi anyásokat, vagy a közepeseket megsegíthettem, vagy a menet közbeni anyátlanokat meg anyásíthattam.

Hőterápiás védekezés csak annyi, hogy egy infra fólia modult (lapot) kell a fenékdeszkára helyezni, amihez egy hőszabályozó van beiktatva.  38-45 C  korlátozóval. Azért ez még nem olyan egyszerű, de kísérlet alatt van!

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2017. Március 02. 16:34
Lassan méheket is infrázák mint a kismalacokat  mert már lassan úgy is lesznek takarmányózva ☺
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Március 05. 02:22
Köszönöm Kiskakas a válaszokat.
Hangyasavat használtam néhányszor én is, a Liebig-párologtatóval.
Nagyon oda kell figyelni, macerás.
Ha pont jó, akkor elég szépen söpri az atkákat, de a nyitott fias kis része károsodhat, ill. az éppen kelő fiatal méhek is érzékenyek különösen. Kezelés alatt a család hangja is megváltozik, állományszinten néhány százalékos anyaveszteséget okozhat.
Szóval nem egy méhbarát szer.
Hogy a fedett fiasban is hat, onnan látni, hogy a lehullott atkák között mindenféle nemű és korosztályú egyed képviselteti magát.

Oxálsav párologtatásra a Varrox-ot próbáltam ki, még 2009-ben, azóta megvan, a csurgatás mellett azt is használom.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Március 05. 07:24
Hangyasavról írtakat köszönöm. Még nem mertem kipróbálni, de a szakirodalomban is hasonló tapasztalatokról számolnak be.

Az oxálsav kaptár hőmérsékleten annyit nem párolog, hogy érdemes lenne úgy használni. Az oxálsavat szublimáltatni tudjuk és úgy hatékony. Vagy csurgatjuk cukorszirupba oldva, ahogy szintén hatékony.

Mit csinál a Varrox? Szublimál?

Erről jut eszembe, hogy forgalomba hoztak egy oxálsavas csíkot, amit csak be kell tenni a lépekre a fészekre. Vigyázat! Semmi nem támasztja alá elég alaposan a hatékonyságát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Március 05. 07:50
QUQURIQ !!!


Geddekas!
"Erről jut eszembe, hogy forgalomba hoztak egy oxálsavas csíkot, amit csak be kell tenni a lépekre a fészekre. Vigyázat! Semmi nem támasztja alá elég alaposan a hatékonyságát"'.

Igen én is ezt hallottam az Oxálsavas tartós csíkról. Ne lőjünk ezzel is öngólt!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Március 06. 04:40
Sziasztok!

Elnézést, nem párologtatok, hanem szublimálok.
A készülék neve Varrox Verdampfer németül. Kis serpenyővel, aksiról 12V megy, vagy AC trafóról is.
Akkoriban, mikor rendeltem, talán még nem lehetett itthon kapni.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Március 06. 08:46
Kiskakas hozzászólására szeretnék utalni, amikor írt a visszaferőtődésről. Az ember felkészíti jól a családjait, anyátlan mézeltetés, utána atka nulláz. Na ezek lesznek azok az életerős családok amik egy - virágokon visszafertőződnek, kettő - tuti lerabolják az atkaterhelt gyengébb családokat. Ha nem figyel itt is az embert augusztusban könnyen visszanyalhat .... . Sajnos szerintem ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni. Arra lettem volna kíváncsi azoknál a családoknál, ha lett volna olyan amit nem anyátlantasz (nem tudom volt e),ott milyen lett volna az atkahullás, az anyátlanítottakhoz viszonyítva
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Március 06. 18:07
QUQURIQ !!!

Gömbi!

"Kiskakas hozzászólására szeretnék utalni, amikor írt a visszaferőtődésről. Az ember felkészíti jól a családjait, anyátlan mézeltetés, utána atka nulláz".
5-6 évig amikor sok  felesleges kaptáram volt így méhészkedtem. csak napraforgó után kezdtem el az atka irtást a záróig. Egész tavasszal semmi, nyáron semmi, (intenzív vándorlások) majd napraforgó után jöhetett az atka irtás!
Soha semmi gondom nem volt a migráns atkákkal.
Mindig kerültem a tömeges lepakoló helyeket. (most is kerülöm).
Valóban nem voltak kontroll családok, de minek is lettek volna, amikor minden rendbe ment.
Én inkább abban látom a hibát, hogy túl sok a méhcsalád szám, és ezzel arányosan a hanyag méhészek száma is nőtt. (régen is volt csak kevesebb) + a szerek hatékonyságát kérdőjelezhetjük meg!
Arra azért jó lenne választ kapni, hogy hányan védekeztek Destruktorral, és ezek közül mennyinek ment el a családja? Vagy emlékeztek az Apisztán csík hatástalanságára? Vagy a Bayvarolra?..vagy a Gabonra? Brómpropiláz? Folbex Va? Mind- mind hivatalos szer!   Nem csak azoknál fordult elő veszteség ahol, amikor ezeket a szereket használták, hanem a körülöttük lévő méhész mit sem sejtve irtotta a saját állományában a mások atkáját! Újkori szóval kifejezve a (migráns atkákat)!
Így nem tudunk egyről a kettőre jutni!
Szerintetek normális dolog az, hogy napraforgó végétől 2 hetente szublimál az ember decemberig?

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2017. Március 08. 09:20
Szia Kiskakas! Én csak három éve méhészkedem, 2015 őszén vettem 4 családot napra után,  az első évben sok dolgom nem volt, csak az atka irtás és a megfelelő betelelés. Ekkor tartós hordozón alkalmaztam az amitrázt, pontosan a monitoring alapján majd vég, és záró kezelésnek jött a Perizin. Mind a 4 család kitelelt. Ezektöl sikeresen pörgettem és szaporítottam is a tárgy évben.Tavasszal kezeltem őket BHVC-el, Majd termelés alatt semmivel. Tavaly meguntam a pancsolást, ezért ősszel vettem egy szerb ködölőt, ezzel kaptak egy 7-8-as sorozatot. Megfelelően 3 naponta, a reggeli órákban, kijárót nem zártam. Hullott is atka szépen... Utó és vég kezelésnek jött  hozzá a Destruktor. Jelenleg mind a hét család megvan, van közte erősebb is gyengébb is. Lassan Jöhet a kiegyenlítés. BHVC-t már alkalmaztam,  jelenleg nem tapasztalok atkakárra utaló jeleket, így indokolatlannak tartok a fejlődés időszakában drasztikusabb beavatkozást, akár kontrollnak is. Feleslegesen nem gyepálnám őket.  Családot még nem vesztettem, hála Istennek, nektek, a fórumnak és a méhész barátaimnak! Szép napot! P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Március 08. 16:31
QUQURIQ!!!

Péter!

Olvassál át más oldalakra, láthatod a tényeket. Most jöttem haza az ÖMKIS két napos értekezletről. Kb. 50 méhész és hozták a vadabbnál- vadabb híreket!
Szerencséd van, nem vagy atkaterhet környezetben! (el ne mond senkinek, hogy hol a telephelyed)...

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Péter - 2017. Március 08. 19:47
Kiskakas és Többiek!
 
Folyamatosan nyomon követem a Magyar méhészet helyzetét, talán képben is vagyok a jelenlegi sajnálatos helyzettel.
Félve is fogalmaztam  meg az előző hozzászólásomat, mert véletlen sem akartam olyan érzést kelteni, hogy észt osztok, vagy arcoskodom a magam 2-3 év tapasztalatával. Viszont arra gondoltam, hogy jól jöhet a + infó.
Relative sok méhésszel találkoztam én is az utóbbi időben, és amennyire lehet, ismertem meg a módszereiket. Feltünt, hogy mennyire másként alkalmazzák a különböző szereket, nem túlzok ha azt mondom, hogy két egyforma nem is akadt köztük. Gondolok itt a bevitt hatóanyag mennyiségre, és az alkalmazás módjára. Így jutottam el a monitoring vizsgálatokhoz. Kell egy fix kiindulási pont. Nálam ez a monitoring volt. Arra gondoltam, hogy a két leghatásosabb módszerrel, nagyot nem tévedhetek.De most nagyon el is kanyarodtam attól, amit eredetileg írni akartam.
Szóval szerintem egy katasztrófa (jelen esetben a méhcsalád teljes kipusztulása a varroa atka kártétele miatt ) kialakulásához több hiba együttes jelenléte, vagy sorozata vezethet, szarvas hiba lenne ezt egy dologra fogni, például egy szer hatástalanságára. Ilyen hibák amiket a saját szememmel tapasztalok: - A tartós hordozók előre legyártása                   akár egész szezonra, nem számolva a hatóanyag bomlási idelyével. Találkoztam olyannal, aki nekem akarta adni az előző évit...
- Tartós hordozó papírcsík kiváltása lámpabélre esetleg  fa lapkára, abban bízva, hogy így tovább hatásos. Nem számolva a hatóanyag bomlási idejével és a rezisztencia kialakulásának hosszútávú veszélyével. Ismerek olyat aki egész télre benthagyja.  Két napja láttam fényképen a bent lógó lámpabeleket...
- A Furettó elvű készülékek hatóanyag tartályának tele töltése, majd folyamatos felhasználása, a helyett, hogy mindig újat kevernének. Nem számolva a bomlási ciklussal és a rezisztencia veszélyével... Idős cimborám és tanítóm, először tő hülyének nézett, hogy mindig újat keverek. Őt sikerült meggyőznöm, mást nem is próbáltam.
- Régi, esetleg nem megfelelően tárolt, vagy bizonytalan forrásból származó vegyszer ( főként Amitráz és Kumafosz) felhasználása.
-Nem megfelelő időben, és hatékonysággal  (előző hibák valamelyikének, vagy sorozatának elkövetése) elvégzett kezelés.Nevezhetjük tűzoltási kísérletnek.
-Bizonytalan módszerek, boszorkánykonyha alkalmazása, ezekre alapozás. Számtalan példát tudtok Ti is.
-Kontroll kezelések hiánya, berögzött sémák alkalmazása. Tavaly jó volt, idén is megteszi elv.
 Szóval szerintem számba kéne venni azt a lehetőséget is, hogy a szerek hatásosak, csak a felhasználási móddal akadnak még problémák. Lehet, hogy egy kevéssé atka terhelt évben több hibát is elkövethetünk büntetlenül, egy erősen atkás évben viszont egy hiba is elég leheta katasztrófa kialakulásához. Nem bánnám, ha ezzel a hozzászólással vitát generálnék, írjátok meg  az általatok tapasztalt és látott hibákat, a közös érdek jegyében! Az még kevés, hogy a nem megfelelő atka kezelés okozta a problémát. Kinek mi vált be? Ki milyen hibába futott bele? Feltűnt az is, hogy vki évről évre sikeres, vki pedig sosem éri utol magát. Gondolom ez sem véletlen... Különösen érdekelne többek között Nagyernyei Attila, Geddekas, Robotur, Kíváncsi, Robi75 véleménye is! Szép estét mindenkinek! P


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Március 08. 20:31
Idézet
Méhegészségügy sajnálatosan rossz helyzetét sok tényező okozza. Egyet most kiemelek közülük.

A méhegészségügyi készítmények hatósági engedélyeztetése tragikusan laza. Olyan készítményeket is forgalomba lehet, hozni, aminek a hatékonyságát alapos vizsgálatok nem támasztják alá vagy éppen a szer hatékony lenne, viszont a használati utasítás félrevezető.

Tudjuk, hogy a fumagilin jó antibiotikum a nosema fertőzés megállítására. Tudjuk, hogy ezt elegendő tudományos vizsgálati eredmény áll rendelkezésre és mégis aki rászorul a használatára illegálisan kell beszereznie.

Tudjuk, hogy az oxálsav tartós hordozón fizikai képtelenség, hogy bármilyen hatékonyságot mutasson az atkairtásban és mégis engedélyezett és reklámozott készítmény.

Tudjuk és szaktudományos eredmények alátámasztják, hogy a fokhagyma hatóanyaga ugyanolyan erővel öli az atkát, mint a méhet, mégis van forgalomba ilyen készítmény.

Tudjuk, hogy a piretroidok közül több is nagyon jól öli az atkát, de a méhek 3-4 év alatt hozzászoknak és elvesztik hatékonyságukat, ha tartós hordozón alkalmazzák, mégis talán már több mint egy évtizede  vannak forgalomban vannak piretroid tartalmú készítmények tartós hordozón.

Tudjuk, hogy a gyorsan lebomló taglózó szerekkel, mint az amitráz, csak a 2-3 napos időközöket alkalmazó sorozatkezelések hatékonyak, mégis van olyan használati utasítás, ami hetenkénti kezelést javasol.

Tudjuk, hogy a gyorsan bomló atkairtó molekulák mint az amitráz, nem alkalmasak tartós hordozóba alkalmazni és mégis vannak ilyen javaslatok és vannak ilyen engedélyezett készítmények.

Tudjuk, hogy a viaszban jól oldódó és ott nagyon lassan lebomló atkairtószerek a kaptárban felhalmozódnak és a mérgezik a méhcsaládok és mégis vannak ilyenek forgalomban.

Kérlek benneteket, soroljatok még fel ilyen dolgokat!

Szerintetek mit lehetne tenni ezeknek a szinte szélhámosságot súroló magatartások megállításáért?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Március 09. 15:49
Ha már atkairtás...

https://www.youtube.com/watch?v=04-bdHsTVVc
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Március 09. 18:20
a
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: daoli76 - 2017. Március 09. 18:24
biztos ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Március 09. 19:31
a     
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Március 09. 20:06
Sziasztok. Oszkár! Írod hogy az elektromosra hogy ez tuti.  Kontrolláltad már a hatását garantáltan taglózó szerrel?
Az enyémre meg csak annyit hogy nekem  jó.  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Március 09. 20:53
 I
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Március 09. 20:57
 Eg
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Március 17. 13:16
A destructorral kapcsolatos panaszok ügyében további adatgyűjtés szükséges, mondja az elnökség.
Dr. Hegedűs Dénes fontosnak tartja, hogy a használati utasítás legyen egyértelmű, közérthető, az adagolás eszközét és módját illetően, továbbá azt is, hogy egy gyógyszer ne csak hatékony legyen a parazitára, hanem ártalmatlan legyen a gazdaszervezetre, tehát a méhecskénkre.  Az ártalmatlansági vizsgálatokat szükséges lenne megismételni a szakmai közvélemény pontos tájékoztatása mellett.

Az eddigi panaszok jelentős veszteségeket emlegetnek. Kumafosz a hatóanyaga, de az oldószere más és úgy tűnik, hogy gyorsabban hat. A használati utasítás se közérthető.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Március 18. 17:33
QUQURIQ !!!

A decemberi záró kezelések eredményi már léteznek!
1. A sikeres kezelésnél elméletileg (még nincsen atka, ha a migráns atkák nem tudtak betolakodni)!
2. az átteleltetett atkák ivadékai már kikeltek, és vissza is mentek szaporodni.
Nos, ezen a két ponton nagyon sok múlik!
A második pontnál, már a védekezés nehézkes, csak gyéríteni lehet, és küzdeni a hatványozandó atkaszámokkal.
Persze az első pont is addig igaz, ameddig meg nem indulnak a vándorlások, vagy a kettes ponttól, (szomszéd méhesből) nem kapunk atkákat.
Csak arra gondoljatok, ha lefekszetek aludni, az atkák ez alatt is fognak szaporodni...

Az aggódó Kiskakas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2017. Március 28. 20:14
A hatékony készítményt be tiltják ,  az összes szart meg engedélyezik !!!!!!! Sajnos idén sem lesz jobb a méhegészségügyi helyzet !!!!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Március 28. 22:30
Csináld magad egy jó recept szerint és nem kell szidnod senkit, csak magadat, ha fegyelmezetlen vagy.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Március 29. 06:26
Most biztos megköveztek de én idejét sem tudom már hogy mikor alkalmaztunk atkára ilyen célra gyártott készítményt. Az csak az én érdekem hogy egészséges legyen az állományom, a vegyszergyártók érdeke mást diktál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. Március 29. 09:00
Sziasztok!

Kamikaze!

Teljesen igazad van és ez a szemlélet igaz a humán gyógyszerészetre is..
A gyógyszer gyártásnak sem tenne jót, ha mindenki egészséges lenne....

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Március 29. 09:06
Nem tudom már kitől hallottam,

Az egészséges ember csak rontja az üzletet.

Hatalmas pénzek mozognak itt, és mi, az állatok, méhek, nagyon sokadrangúak vagyunk ebben.

Amúgy Geddekas sal értek egyet, fegyelem, tudás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Március 29. 13:00
Én egyetlen egyszer alkalmaztam gyári varescens csíkot és ugyanígy egyszer alkalmaztam bayvarol csíkot. Korábban saját recept szerinti magam készítette amitráz csíkkal füstöltem, most pedig oxálsavas csurgatást csinálok saját recept szerint. A nosemat szinte csak hírből ismerem. Tavaly és idén is egy-egy méhcsaládomnál volt enyhe nosema fertőzés.

Persze atka vitt el néhány családot, amíg nem voltam elég bátor az oxálsavas csurgatással. Éveken keresztül nem mertem egy hónapon belül többször csurgatni. Addig nem is okozott ez problémát, amíg egy-egy törzscsaládomtól évente 2-4 szaporulat családot adogattam el, de az elmúlt három évben ezt nem tehettem meg és ezért veszélyes mértékben fel tudott szaporodni a békén hagyott méhcsaládokban az atka.

Az oxálsavas csurgatást is meg kell tanulni rendesen, ahogy az amitrázos füstölésnek is volt fortélya. Az oxálsavas kezelésnél is sorozatkezelést kell csinálni, három csurgatást kell csinálni egymás után és a csurgatások között 1-1 hét szünetet kell tartani. Egy sorozat célszerű akác előtt, egy sorozat hárs előtt és egy sorozat napraforgó után. De még ősszel is lehet, hogy kell kezelni a méheket, ha be tud fertőződni migráns atkával.

Az oxálsavas kezelés maradékát a mézbe soha nem lehet, még a legfinomabb műszerrel sem kimutatni. Miért? Mert teljesen belesimul a saját oxálsavtartalomba. Valószínűleg a citromsav, C vitamin és a tejsav, hangyasav is hasonlóan viselkedik, csak épp egyik se éri el az oxálsav hatékonyságát és kezelési biztonságát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Március 29. 20:52
Na ez az amit meg kell, hogy cáfoljak. A tejsav igen hatékony, szerintem legalább annyira mint a csurgatott oxálsav, csak ezt épp lehet egymás után többször is. Persze ez rövidebb ideig hat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. Április 03. 11:59
 :o :o

www.youtube.com/watch?v=R5LxTf-EYIY
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. Április 04. 20:02
Látom Bicskának tetszett. Itt egy következő.
Szerintem még a gyerekek is végignéznék ;)

www.youtube.com/watch?v=wj-h5VJqaoI
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2017. Április 04. 20:42
Az utóbbit érdemes lenne feliratozni!! Ha hétvégén lesz időm, megteszem! Nagyon egyszerűen, mégis rendkívül szemléletesen mutatja be az atka kártételét. Sok kolléga tanulhatna belőle, és érthetné meg, miért nem elegendő csak ősszel védekezni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gubacs - 2017. Április 04. 20:54
Sziasztok!

Kérdésem lenne hogy ősszel csurgatva kezeltem oxalsavval és a kereteken kicsapódott az oxálsav ennek van hatása még rám, atkára, méhekre, avagy sem? Valamint kérdésem lenne, hogy az oxálsavas csurgatás is elhúzódó hatású mint a szublimálás? Lehet alkalmazni a csurgatást atkagyérítésre ilyenkor? Vagy esetleg mi lenne ilyenkor a legjobb?

köszönet
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Április 04. 21:09
A legújabb eredmények szerint a csurgatás 7-9 napig hat. Ezért javasolnak egymás után három kezelést 7-7 nap különbséggel. Ha az oxálsav már lerakódott, akkor az már nem fog hatással lenni az atkára.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gubacs - 2017. Április 04. 21:49
Akkor ezek szerint ha kezelem a méheket (kaptárt bontok) ebben az időközben akkor rám is hatással van?!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2017. Április 04. 21:56
Ha ki van kristályosodva ,akkor elvileg légúton nem károsíthatja az emberi szervezetet fel kapargatni meg nyilván nem célszerű.   gubacs  !  Üdv: nyuszt
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. Április 05. 14:58
Na ehhez a találmányhoz mit szóltok?


Idézet
killersound.hu
Forradalmi újítás a Varroa atka elleni küzdelemben
 killersound.hu
HOME
A „Varroa Killer-Sound” eszközzel a méhcsaládot magas frekvenciájú hanggal sugározzuk   ( 1500 Hertz frekvencia 90 decibel hangnyomás) 25-30 napon keresztül. A kezelés végére a család teljesen atkamentes lesz. Ez a frekvencia a méhek számára nem érzékelhető, teljesen veszélytelen, viselkedésünkben semmilyen változás nem tapasztalható.
A zaj az atkák központi idegrendszerére hat, ami miatt képtelenek a táplálkozásra. Ennek következtében az idősebb atkák 10-20 nap alatt, míg az ivadékok a sejteken belül,1-2 nap alatt elpusztulnak. A méhcsalád 25 nap elteltével teljesen egészséges, atkamentes lesz.

– A Varroa Killer Sound ( Varroa-Gyilkos-Hang) eszközt évente, legalább két alkalommal kell használni.

– Az ideális használati idő a februártól április közepéig és a júniustól augusztusig tartó időszak de folyamatosan is használható a 25 napos ciklusok betartásával. Magyarországi viszonyoknak megfelelően ezt a javaslatot természetesen át kell értékelni.

Fontos az állandó használat az újrafertőződés elkerülése végett.
Az eszköz előnyei:
– 100%-ban természetes
– 100%-ban mellékhatás mentes
– nincs szermaradvány
– veszélytelen a méhekre
– fiasítás és hordás alatt is használható
– emberre és állatra egyaránt veszélytelen
– egyszerű használat
– kedvező ár
– optimális hatás

Az eszközről:

A „Varroa Killer-Sound” eszközzel a méhcsaládot magas frekvenciájú hanggal sugározzuk (1500 Hertz frekvencia 90 decibel hangnyomás) 25-30 napon keresztül. A kezelés végére a család teljesen atkamentes lesz. Ez a frekvencia a méhek számára nem érzékelhető, teljesen veszélytelen, viselkedésünkben semmilyen változás nem tapasztalható.

A zaj az atkák központi idegrendszerére hat, ami miatt képtelenek a táplálkozásra. Ennek következtében az idősebb atkák 10-20 nap alatt, míg az ivadékok a sejteken belül,1-2 nap alatt elpusztulnak. A méhcsalád 25 nap elteltével teljesen egészséges, atkamentes lesz.

Használata:

– A Varroa Killer Sound (Varroa-Gyilkos-Hang) eszközt évente, legalább két alkalommal kell használni.

– Az ideális használati idő a februártól április közepéig és a júniustól augusztusig tartó időszak, de folyamatosan is használható a 25 napos ciklusok betartásával. Magyarországi viszonyoknak megfelelően ezt a javaslatot természetesen át kell értékelni.

– Fontos az állandó használat az újrafertőződés elkerülése végett.

Az eszköz előnyei:

– 100%-ban természetes

– 100%-ban mellékhatásmentes

– nincs szermaradvány

– veszélytelen a méhekre

– fiasítás és hordás alatt is használható

– emberre és állatra egyaránt veszélytelen

– egyszerű használat

– kedvező ár

– optimális hatás

A feltaláló!

Rainer Krüger szakmai pályafutása

-1974-1978: méhész-társi képzés méhészeti szakmai végzettséggel

-1974: 6 hónapos szakmai félév a méhészeti iskolában

-1981: mesterképzés a nemzeti méhészeti intézményben Mayenben, méhészmesteri oklevél megszerzése Koblenzben.

„Kilenc éves korom óta méhészkedem, 1975 és 2000 között az állományom 100-300 családból állt. 2000-ben mézfeldolgozó üzemet építettem, a családok számát pedig 1000-re bővítettem. Fajtamézek, propolisz és mézpempő előállítására specializálódtam. A családokat a biológiai előírásoknak megfelelően kezelem és csak a növényvédőszer-mentes helyeken méhészkedem. Többnyire egy nemzeti parkban tartom a családokat, Szardínia szigetén. „

A forradalmi fejlesztése : „Varroa-Killer-Sound” ( Varroa Gyilkos Hang)

Háttér:

Szardínia sziget klímája mediterrán, a tél enyhe a nyár meleg. A hőmérséklet télen sem csökken fagypont alá. A fiasítás folyamatos, télen sem áll le, és a leggondosabb kezelések ellenére is mindig voltak veszteségek az atkák miatt. Eljött tehát az idő, hogy valami olyan eljárást találjunk ki, mely túllép ez eddigi lehetőségeken.

Az eszköz ötlete abból a gondolatból indult ki, hogy minden testnek megvan az a frekvenciája, amelyre reagál. Ez a frekvencia lehet kellemes, kellemetlen, elviselhetetlen és olyan is, amivel akár ölni is lehet, ha ez a hang elég hangos is. Ehhez viszont meg kellett találni a méhek és az atkák saját frekvenciáját.

A Varroa- Gyilkos- Hang kifejlesztése:

A kutatás 2013 közepén kezdődött el. A méheket átlátszó kaptárokba helyeztük, majd különböző frekvenciájú hangokkal sugároztuk őket. Így megfigyelhettük a méhek és az atkák viselkedését. A méheken 2000 és 8000 hertz között nyugtalanságot tapasztaltunk, 10000 hertz fölött viszont semmilyen hatást nem váltott ki. Az atkák 12.000 és 17.000 hertz közötti területen reagáltak, ezeknél a frekvenciáknál viselkedési elváltozásokat figyeltek meg. Az atkák számára a gyilkos frekvencia a 14000-től 15000 hertzig terjedő tartomány 90 decibellel. A fehér fiatal atkák 1-2 napon belül a sejten belül elpusztultak. Megfigyeltük, hogy az atkaelhullás az első három napban kezdődött és 20 napon belül a legtöbb atka elpusztult.     20-22 nap után az elhullás teljesen megszűnt.

2014 ősze óta tisztában vagyunk a frekvenciával és a hangerővel. Harminc teszteszközt építtettünk, amelyeket 2015 őszén erősen fertőzött méheken alkalmaztuk. 25 nap eltelte után semmilyen atkát sem lehetett észlelni, a méheknek pedig nem voltak fejlődési vagy viselkedésbeli rendellenességeik. 2016 áprilisában ismét teszteket végeztünk erősen fertőzött családokon, és az eszköz ismét bevált, 25 nap után a család teljesen atkamentes volt, nem volt több fertőzött méh és a család fejlődésében semmilyen elváltozás sem volt tapasztalható. A hangkezelés után, hangyasavkezeléseket végeztünk és csak elszigetelten találtunk atkákat, ami arra az újrafertőződésre vezethetők vissza, amelyeket a méhcsalád a nem kezelt méhektől kapott el. A kezelésben részt vevő családoknak életerős és egészséges méhei voltak. Kiderült, hogy a méhek létszáma a családokban a kezelést követően kb. 20%-al csökkent. Ez arra vezethető vissza, hogy az erősen sérült méheknek rövidebb az élettartalmuk, egyébként a család fejlődése teljesen normális volt. A kutatásokba 30 családot vontunk be, 30 eszközzel. Összesen kilenc alkalommal végeztük el a kísérleteket és minden esetben nagyon hasonló eredmény született. Ezek után semmi kétség, hogy az eszköz kiválóan működik és forradalmi újítás a varroa atkák elleni küzdelemben. Lehetségessé vált, hogy ezzel az eszközzel megszabadíthassuk méheinket és méhészeteinket, napjaink első számú közellenségétől.

Tehetjük mindezt úgy, hogy közben nem veszélyeztetjük sem a méhek sem a méhész egészségét.

Az eszköz 2016 novemberében lett átadva a szabadalmi hivatalnak, eredmény 2017-ben várható. A terméket a nyilvánosság elé tártuk és sorozatgyártása is elkezdődött 2017 februárjában. Természetesen az első kapcsolatfelvételek és megrendelések is megérkeztek és reméljük, hogy hamarosan beszámolhatunk a felhasználóktól kapott tapasztalatokról is.

 

A 14.500 – 15.000 Herz 90 decibellel hallható a jó hallású emberek számára, különösen gyermekeknek. A kaptáron kívül a hang 30 decibelre csökken. A méhészek, akik hallják ezt a frekvenciát használjanak füldugót, amikor a méhekkel dolgoznak.



A fenti diagramon látható, hogy az atkahullás a 21. nap után szinte teljesen megszűnik.

A nem kezelt családokból származó berepülő méhek miatt ez a szám soha nem lehet nulla csak ahhoz közeli.

Alkalmazás:

Az eszközt a felső fiók kereteire kell helyezni. Az árnyékolás kizárása érdekében a fóliát el kell távolítani a fiókról, és ha szükséges egy 3-4mm rácsméretű acélhálót tehetünk a helyére. A fiók fölé vagy menekülőtér, vagy pedig egy üres fiók kerül, majd rá a tető. A beavatkozást az újrafertőződés miatt évente legalább 2 alkalommal meg kell ismételni. A legjobb kezelési időszak akkor van, amikor a méhek 3 fiókon vannak, mert ilyenkor a maximális hangnyomás eléri az alsó fiók kereteinek az alját. Az eszköz nyáron is használható, amikor méztéri fiók (fiókok) is van a kaptáron, és az atkamennyiség is nagy. Ilyenkor a kezelés sikere csak 90% -os, mert megnövekszik a távolság az eszköz és a kaptár alja között, és így a hangnyomás is csökken kaptárban. A mézet természetesen a hang nem károsítja. Minden kaptárhoz szükséges egy saját eszköz. Kétcsaládos kaptárokhoz elegendő egy eszköz használata.

Akkumlátor:

A készülékhez tartozik egy újratölthető száraz akkumulátor, amit kifejezetten ehhez az eszközhöz fejlesztettek ki. Egy feltöltés elegendő a 25-30 napos kezeléshez. Az akkumulátor vízálló, nem képez gőzt és minden pozícióban (álló, fekvő) használható.

Használat előtt és után az akkumulátort mindig fel kell tölteni! Az akkumulátor használati idejének pontos betartása nagyon fontos, mert a túlságosan lemerült akkumulátor kisülhet, vagy élettartama jelentősen csökkenhet. Ne használja tovább az akkumulátort mint 30 nap! Ha megfelelően használják és kezelik, akkor az élettartama 6-8 év. A hangeszköz belsejében az elektronika folyékony műanyaggal van kiöntve, ütés és vízálló, ami miatt hosszú időn keresztül használható.

Megrendelés és kiszállítás:

– A kiszállítás 2017 február óta lehetséges, a meglévő megrendelések sorrendjére való tekintettel.

 

Fizetés

-Megrendeléskor az összeg 50%-a előre

-Leszállítás előtt a maradék 50%

Kedvezményrendszer:

Több mint 100 eszköz megrendelése esetén 5%

Méhészegyesületek illetve csoportos megrendelések esetén egyedi elbírálás

Varroa Gyilkos Hang Árak:

– eszközönkénti ár 86 euró

– Hangeszközönként akkumulátor nélkül 57 euró (akkumulátor nélküli vásárlásnál a hangeszközre nem vállalunk garanciát).

– csere akkumulátor 42 euró

Akkumulátortöltő árak:

– minőségi akkumulátortöltő automatikus kikapcsolással eszközönként 34 euró.

– töltőállomások 10 szerelt eszközzel 10 x 34 euró + 70 euró szerelési költség

Összesen 410 euró
Elérhetőség:

Gigler-Mechatronik Kft
2740 Abony,
Munkácsy Mihály utca 3.
Kontakt

Tel. +36 (30) 646 3584
Tel. +36 (30) 682 6912
info@killersound.hu
Kapcsolat tartó

Rieger Armin
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2017. Április 05. 16:07
Hat... kisse szkeptikus vagyok..
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Április 05. 20:28
Egy szoprán énekest kísértünk zenekarral, amikor megszólalt egy- Piedone testalkatú klarinétos- kollégám: "Ennek a nőnek üvegvágó hangja van!" Az a hang egy kezelésre irtotta volna az atkát! Ez jutott eszembe erről a módszerről... Persze, bárcsak jó lenne, valamennyien örülnénk neki!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Április 05. 20:54
Idézet
Na ehhez a találmányhoz mit szóltok?
Idézet
killersound.hu
Forradalmi újítás a Varroa atka elleni küzdelemben
 killersound.hu

Nagyon kísérleti stádiumban van még.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: linen - 2017. Április 06. 08:07
Minden bizonnyal gyerekcipőben jár, mégis nagyon szeretnék aratni már a gyümölcsét pedig meg sem érett még.
Ami nagyon megütött az írásban:
Hangeszközönként akkumulátor nélkül 57 euró (akkumulátor nélküli vásárlásnál a hangeszközre nem vállalunk garanciát).
Ilyen nincs a Magyar törvények szerint.
10ezer magyar ft felett minden műszaki termékre 1 év teljeskörű garancia jár.
Lehet nem is az eszköz a biznisz, hanem bevásároltak akksiból amit el kellene sütni jó áron?
Visszakanyarodva az eszközre azért valamiféle akkreditáció, egy OMME méhesében elvégzett teszt :) , vagy legalább pár országosan elsimert méhésznél elvégzett teszt után ha egyöntetűen pozitív a visszajelzés akkor sokkal nagyobb sikerrel startolt volna az eszköz.
Így szerintem szinte mindeki kivár vagy max vesz 1db-ot próbának.
Mindenesetre szurkolok az új eszköz hatékonyságának és elterjedésének.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2017. Április 06. 13:18
OMME méhese , hát nem is tudom !!!!!!!!!!!!!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Április 06. 13:47
Egy ilyen hiteles vizsgálathoz kellene legalább 100 méhcsalád és két éves munka. A cégnek nincs rá pénze, a méhészeti kutatónak nincs ennyi méhcsaládja. Csak ennyi a probléma, de ez éppen elég ahhoz, hogy ebből még évekig nem lesz piacképes termék.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Április 18. 20:30
Az áprilisi méhészújságban van egy készülék hírdetve ami a Varroa kezelést magas frekvenciáju hanggal oldja meg, mindenféle mellékhatás nélkül. Létezhet ez ??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Április 18. 21:11
Ez még nem bizonyított eljárás. Nincs elég kísérleti anyag erre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: KörmendyRácz - 2017. Április 20. 22:07
Van rá kütyü is, meg van már méhészeti teszt is Németországban.

három hatásról beszélnek: http://www.varroa-sound.de/
felnőtt atka 10-20 nap
fiasban kifejlett atka: megzavarodik, nem tud utódot nemzeni
fiasban még ki nem fejlett állapotban levő atka 1-2 nap alatt elpusztul.

Sok gyártó is van már. A fenti pl. 57 EURO / db akku nélkül.

Celje is vizsgálja, még keresem az eredményeket.

Magyarországon is tervezett egy ilyen kísérletsorozat. 2017-re, több méhésszel. (azt hiszem 6, vagy 10 méhésszel)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Április 20. 22:20
QUQURIQ !!!

Ezt a berendezést még Albert Einstein fedezte fel.
Nagyfrekvenciás rezonancia.
Újabban a humán gyógyászatban is nagy előszeretettel használják, baktériumok, egysejtűek, vírusok irtására, katódcsővel.
Minden élőlénynek megvan a mettől, meddig frekvenciája.
Az elpusztult kórokozók a széklettel ürülnek. Sok folyadék kíséretében.
Ez nem csak egy kezelésből áll! Az imágók gyorsan megpróbálnak a elődök tisztjét elfoglalni, és mihamarabb szaporodásra késztetik magukat a fajfenntartás miatt. (ezért nehéz kiirtani őket) Csak a több kezelés az eredményes. ..
...és mind ez, antibiotikum nélkül!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. Április 20. 23:01
Sziasztok!!

Jó-jó!
De arról senki nem ír, hogy mit szólnak ehhez a méhek!


Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Április 24. 07:28
Sziasztok!

Kezdő vagyok csak az idén kezdtem. Keves kaptárral és olyan atkairtó módszerek érdekelnének amihez nem kell semmilyen gép. Tudtok tanácsolni valamit?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Április 24. 07:34
Eladhatod a méheidet, ha eszköz nélkül akarsz atkát írtani. Legolcsóbb az oxálsavas csurgatás, de ehhez is kell 20 ml-es injekciós fecskendő éy nagyon vékony tű.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2017. Április 24. 08:00
A fecskendő nem gép, és az ApiOX-hoz alapból adják. Igaz, hogy 50 ml-es, de egy kis gyakorlattal kiválóan lehet adagolni. Ezen kívül az amitráz füstöléshez sem kell "gép", Varidol és TikTak formájában megvásárolható füstölő csíkokkal együtt. A csíkokat érdemes hajcsavaróba helyezve betenni a kaptárba az alsó kijárón. Így biztosan leég, mert minden oldalról kap levegőt. Én a következő kezelési módokat alkalmazom már 6 éve, és eddig tökéletesen beváltak:

Amitrázos füstölés július végétől 3 naponta 6 alkalommal, a hajnali órákban. Majd késő ősszel oxálsavas csurgatás fiasítás mentes állapotban (ha valahol van még tenyérnyi fiasítás azt elveszem és kiolvasztom). Ha atkás év van (tavaly ilyen volt), akkor szeptember második felében is beiktatok 2-4 amitrázos füstölést, az atkahullás függvényében. A számolás fontos, mert enélkül csak vakrepülést végez a méhész. A családok 20%-a alatt legyen étolajjal bekent fehér farost lemez. Érdemes a természetes atkahullást is figyelni.

Használhatsz még herecsapdát, bár szerintem ennek nem sok értelme van. Illetve az akácra történő korlátozás és a szaporítás is atkagyérítő hatású. Ha nagyon sok a méhészet a közeledben, vagy ha intenzíven vándorolsz, akkor elképzelhető, hogy akác után is kell atkát irtanod. Mindig nyitott szemmel járj a méhesben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Április 24. 08:31
Adamez2!
"A családok 20%-a alatt legyen étolajjal bekent fehér farost lemez. "
Ez miert fontos? Mindig legyen benn? Milyen kozonkent kell cserelni? Hasznalt vagy uj olaj kell?
A tobbi restet ertem es koszonom. Bar sajnos nekem nem also kijaratom van hanem kozepso 3 db.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Április 24. 09:38
Használtam 50 ml-es fecskendőt, de kidobtam, mert a dugattyúja gumiszerű anyagból van és darabosan nyomható vele az oxálsav, míg a 20 ml-es fecskendőnek a műanyag dugattyúja simán csúszik, nem darabosan.

Az étolaj helyett javasolom a fehér vazelin használatát, mert abba biztosan beragadnak az atkák, míg az étolajos lapról csak eltűnik egy része. Ennek a lapnak a használata nem atka irtását, hanem az hatékonyság visszaellenőrizhetőségét szolgálja.

A hajcsavaró jó megoldás az amitrázos csík égetéséhez. Amíg használtam amitrázt,  alkalmaztam. Hetedik éve csak oxálsavval irtom az atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2017. Április 24. 09:53
A farost lemezen tudod megszámolni a lehullott atkákat. Az olaj azért kell, hogy beleragadjon az atka, és a méhek ne tudják kihordani. Annyira minimális mennyiségű olaj kell, hogy szerintem érdemesebb szűz olajat használni. Szivaccsal vékonyan megkened és kész. Lehet papírra is kenni, de azt előbb-utóbb szétrágják a méhek. A természetesen lehullott atkák számának függvényében lehet következtetni az atkafertőzöttség mértékéről. A lehullott atkák számát másképpen kell megítélni tavasszal, nyáron és ősszel, most erre nem térnék ki részletesen. Amúgy is, ha nincs legalább 30 cm széles alsó kijáród, akkor ez a módszer nem igazán működőképes. Ebben az esetben én havonta egyszer mintát vennék az állomány 20%-ból, ennek a mikéntje valamelyik mostanában megjelent Méhészetben vagy Méhészújságban pontosan le van írva.

A kezeléseket úgy is el tudod végezni, ha a kaptár hátuljára, közvetlen a fenékdeszka felett fúrsz egy akkora lyukat (kb. 2 cm), amin kényelmesen befér a hajcsavaró, és egy elforgatható zárólemezzel befeded. Kezeléskor a kijárókat bezárod, majd a meggyújtott csíkot a hajcsavaróban betolod a hátsó nyíláson. Fél óra múlva csipesszel kiveszed a hajcsavarót, és a kijárókat kinyitod.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Április 25. 10:19
Sziasztok.
Valaki le tudna nekem irni pontosan, hogy mit es hogyan es mivel kell csinalni az amitrazos fustolest papircsikkal?
2 csaladom van, talan lesz az oszre harom vagy negy.
Elore is koszonom. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Meclood - 2017. Április 25. 19:07
Én a helyedbe még nem füstölnék . Vegyél egy beevital hive cleant vagy egy apioxt és csurgasd le .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Április 25. 21:15
Az én véleményem meg az, hogy ilyenkor a csurgatás semmit sem ér. BVHC nél hány milit is ajánlanak? 20ml nél biztos, hogy nem többet, mi az ilyenkor, ekkora népesség mellett, nem, hogy egyenletesen elkenjék magukon..., ősszel természetesen már más a helyzet. Ilyenkor csak a méhész nyugtatja magát, mert egy kettő ha potyog, de nem annyi van hidd el. Ekkora tömegű nép mellett füstölés, szublimálás, tejsavval végigpermetezni a kereteket(nagyon munkás), max, ha már mindenképp kellene valami.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Április 25. 21:24
Max egy próbafüstölés, vagy egyéb módon történő atka ellenőrzés után ha indokolt akkor füstölnék amitrázzal ilyenkor. De a kérdés nem ez volt. A papírcsíkra 3 csepp antivar, vagy 5 csepp taktik, gyújtás ráad, lehullott atka ellenőriz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Április 26. 05:47
Lehet, hogy nem volt egyerelmu a kerdes mindenkinek, mert nem most szeretnek fustolni es ugy gondolom, hogy nincs is meg atkam, csak szeretnem tudni mi kell hozza, es hogyan kell csinalni. Sehol nem talaltam pontos leirast csak szoszedeteket es altalanos infokat. De sajna kezdo vagyok es ez igy nem tul sokat mond. Nincs semmilyen gepem es valoszinu iden nem is lesz, vagyis anelkul szeretnem megoldani.
Szoval van papircsikom, vedszek taktikot vagy mast. Hogyan folytassam? Mi kell meg hozza?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Április 26. 18:31
"Nincs is még atkám"  ;D megnyugtatlak mindíg van és lesz is atkád, a kérdés csak az hogy mennyi ... Kérdésedből ítélve ezek vett családok, csak bízz abban, hogy akitől vetted, kaptad tavaly alapos volt, mert ha nem akkor érhetnek meglepetések és még a napra végét sem kell megvárnod! Ajánlom figyelmedbe monitoring vizsgálatok, letölthető. Abban kompletten megtalálsz szinte mindent, bár azóta van egy kis elmozdulás de amihez nem kell eszköz azt is megtalálod benne.

http://www.omme.hu/?cat=22

Keresd a 2009-2010 eset. Abban pontos választ találsz a kérdéseidre.

Üdv!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Április 27. 21:00
Kedves Gombi a viragbogar!

Elolvastam a tanulmanyt, de felvetett par kerdest.

"Amitraz, papircsikra felitatva" Ezt neztem ki, ehez nem kell fustoles se gep se maszk, ha jol ertem.
Ha jol emlekszek ilyesmi volt nemreg a mehesz ujsagban.

A kerdes az, hogy a tanulmanyban rakodora alkalmazza, nekem meg fekvom van . ott a ket fiok koze teszi nekem akkor a keretek tetejere kell? Es csak ezt hasznalta 6 alkalommal hetente cserelte. Nem kell mas kezeles, pl oxalsav csurgatas?
A masik a recept 100 csikra kell (ismerem a mertekegyseg atvaltast), de enekem csak 2 kaptaram van akkor oda hetente mondjuk 6 kell, az azert eleg kis mennyiseg. Vagy a bekevert folyadek sokaig elall? Vagy a beaztato lap sokaig eltarthato?
Bocsanat ha butasagot kerdeztem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Április 27. 22:42
Jól érted! Csak egy gumikesztyű ;) az kelleni fog. Arra nem emlékszem hogy volt e, de a legutóbbi ommes újságban van egy több oldalas cikk az oxálsav glicerin tartós hordozón való alkalmazásáról. Tavaly került fel ez a téma de csak ősszel, szerintem idén lesz több hazai tapasztalat is.

Lógasd be a keretek közé, én fogpiszkálora szúrtam, csak ha a tetejénél elrágják leesik és a kaptár alján nem sokat ér. Rakodóban sem tartom célszerűnek a fiókok közé tenni egy emelgetni kell , kettő a kereteket összeépítik és a beleragad, nincs annak ott keresnivalója hosszútávon.

De bizony kelleni fog más, ezt jól látod.

Saját tapasztalat, napra után kettőt kapnak a családok még van tömeg nem árt , majd egyet. Vissza kell osztanod mennyit vesz fel pár papírcsik, csak az arány legyen jó. Olvastam amúgy már sokkal több hatóanyaggal is keverve, de maradj ennél viszi ez is. Hogy meddig jó nem tudom, sosem kísérleteztem vele mindíg frisset készítettem.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Április 27. 22:51
Még annyit manapság az atka elleni védekezés a méhészetek alapja (kis tulzással),  tanulmányozd alaposan a témát. Mint írtad nem lesz idén géped, de arra vigyázz olcsóbb egy gépet összerakni házilag, tele van az internet velük, mint sikertelen védekezés esetén jövőre családokat vásárolni és bosszankodni. De gép nélkül is megoldható természetesen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. Április 27. 23:04
Én idáig papír csíkot használtam. 24ml tactic 75ml olaj=100-db.Nálam is volt, hogy leesett a fenékre. Lámba bél(kanóc) gondolom tartósabb. Viszont az adagokat növelni kell. Mennyivel? Tapasztalat? Valaki alkalmazza?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Április 29. 06:38
Ez az oxálsavas tartós hordozó jó lesz. Majdnem teljesen biztos vagyok benne hogy az atkának, meg a gyártó forgalmazó láncnak főleg. Amikor szublimálok sorozatban és tartós hordozó a kaptár minden eleme 3 naponta frissített hatóanyagszinttel+ a méhek és az atkák is kapnak, akkor sem hoz le mindent.  Majd erről is jönnek a leírások hogy na ez mindent visz.
Azért ha valaki kipróbálja írja már le a tapasztalatait.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. Április 29. 15:38
Én idáig papír csíkot használtam. 24ml tactic 75ml olaj=100-db.Nálam is volt, hogy leesett a fenékre. Lámba bél(kanóc) gondolom tartósabb. Viszont az adagokat növelni kell. Mennyivel? Tapasztalat? Valaki alkalmazza?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Április 30. 22:41
Átolvastam az egész topikot, nagyon hasznosnak találtam, de még így is maradt bennem pár kérdés. Egyelőre csak két kérdést tennék fel az oxálsavról, és mielőtt bárki félreértené, nem szeretnék az oxálsavról se pro se kontra véleményt sugallni (nincs is alapom rá).

1. Sokan írják, hogy az oxálsav "x" napig tart csorgatva és "y" napig szublimálva. Viszont számomra továbbra sem világos, hogy ebben az "x" "y" napban az oxálsav a fedett fiasból kikelő atkára is hatással lenne, vagy csak egyszerűen annak a következményét látjuk, hogy az oxálsav nem egy taglózó szer, és elnyújtottan fejti ki a hatását. Tudtok bármilyen tanulmányról, ami kétséget kizáróan választ adna erre a kérdésre?
Kamikaze már feszegette ezt a kérdést:
Szerintem összemossák az atka haldoklásának hosszát azzal hogy sokáig hatásos, mivel csak azt látja hogy 12 nap után is potyog.
Abszolútt laikusként nekem az alábbiak a kételyeim:
- Az első napokban nem igazán szoktak beszámolni tömeges atkahullásokról, ezért szerintem az nem annyira kérdés, hogy a szer lassan fejti ki a hatását. Ebből viszont akár az is következhet, hogy a 9. napon lehulló atkák akár több nappal azelőtt találkozhattak a szerrel.
-Szerintem az sem kérdés, hogy a katárban lévő hatóanyag mennyiség a bejuttatás napjától folyamatosan csökken. Vajon ha az atka már egy csökkent hatanyag mennyiséggel találkozik akkor az elpusztuláshoz még több idő kell-e, mint azon atkák esetén, akik az első napokban találkoztak a szerrel?

2. Az oxálsav csorgatással kapcsolatban talán Geddekas-nak van a legnagyobb tapasztalata, ezért tőle kérdeznék az alábbi hozzászólásához kapcsolódóan:
Persze atka vitt el néhány családot, amíg nem voltam elég bátor az oxálsavas csurgatással. Éveken keresztül nem mertem egy hónapon belül többször csurgatni. Addig nem is okozott ez problémát, amíg egy-egy törzscsaládomtól évente 2-4 szaporulat családot adogattam el, de az elmúlt három évben ezt nem tehettem meg és ezért veszélyes mértékben fel tudott szaporodni a békén hagyott méhcsaládokban az atka.
A gyakoribb oxálsavas csorgatás megoldotta azt a problémát, hogy oxálsav csorgatás mellett felszaporodik az atka azoknál a törzscsaládoknál, akikről nem készül szaporulat? Gyakoribb csorgatásnál sem tapasztaltál méhelhullást, anyavesztést? Kizárólag oxálsav csorgatással védekezel a mai napig, vagy szoktál valamilyen szerrel kontrollt csinálni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Május 01. 06:36
Jó reggelt.
Ilyen tanulmánnyal nem találkoztam amit keresel, pedig engem is érdekelne. Én a hullás alakulásából, meg a zárókezelés eredményeiből "táplálkozva" gondolom hogy csak lassan öl. Nem mondom hogy nem tartom elképzelhetetlennek hogy a fiasból előbújó atka nem találkozhat valamely méh szőrzetén oxálsavcsomóval, de ez szerintem néhány százaléknyi atkánál nem több.
Egyébként szerintem nem véletlen az sem hogy a szublimálást nagyon sokan sorozatban alkalmazzák és a gyakoriság is 3-5 nap közé csúszott vissza. Eleinte lehetett olvasni-hallani olyanokat hogy 10-12-15 naponta, vagy zárónak egyszer. Szerintem a tapasztalatok gyarapodása hozza hogy a méhészek gyakrabban ismétlik a kezeléseket.
Egyébként én is ismerek olyan méhészetet amiben oxálsavas sorozatkezelés volt az atka elleni harc fő anyaga, amitrázzal bebiztosítva. Szépen telelt minimális veszteséggel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 01. 10:27
Idézet
A gyakoribb oxálsavas csorgatás megoldotta azt a problémát, hogy oxálsav csorgatás mellett felszaporodik az atka azoknál a törzscsaládoknál, akikről nem készül szaporulat? Gyakoribb csorgatásnál sem tapasztaltál méhelhullást, anyavesztést? Kizárólag oxálsav csorgatással védekezel a mai napig, vagy szoktál valamilyen szerrel kontrollt csinálni?


A könnyebb kérdésekkel kezdem. Nagyon csekély méhelhullást tapasztaltam mindig, de tényleg csak nagyon csekélyt. Anyavesztést soha nem tapasztaltam. Ez a konkurens szerek kedvelőinek rémmeséje. 2010 óta csak oxálsavval védekezek az atka ellen. Ha anyavesztést okozna az oxálsav, akkor zárókezelésnek végképp alkalmatlan lenne, hiszen ősszel, télen az elveszett anya szinte pótolhatatlan.

A csurgatás után az én méréseim szerint még a 14. napon is több atka hullott, mint a kontroll családoknál (15 méhcsalád volt a kontroll, ami a kísérlet alatt nem kapott semmilyen kezelést). Én ebből azt gondoltam sokáig és nemcsak én, hanem sokan az országban, sőt külföldön is, hogy az oxálsavas csurgatás olyan jó módszer, amit nem kell sorozatkezelésben alkalmazni. Nem tudtuk, hogy a sérült, életképtelenné váló atkák még néhány napig a méheken maradnak, ezért tapasztaltunk még a 14. napon is több lehullott atkát a kezelt családoknál, mint a kezeletlen kontrollnál. Az oxálsavas csurgatás hatásvesztése a szakirodalomban közölt pontosabb mérések szerint 8-9 nap. Ezért javasolnak ma már 7 naponkénti ismétlést. Így a csurgatások hatása átfedi egymást.

Azért nem érzékeltem, hogy az egyszeri kezelés hatékony volta nem megalapozott, mert akkoriban minden évben rengeteg szaporulatot csináltam és a csurgatásos kezelés mellett a méhállományomban soha nem érte el az atkák szaporodása a veszélyes szintet.

Mikor derült ki számomra, hogy oxálsavas csurgatás esetén is sorozatkezelésre van szükség?

Négy évvel ezelőtt méhészeti szezon végén augusztus végén elestem és eltört a bal combcsontom. Nagyon nehezen gyógyult és következő évben tavaszon a másik oldalon a túlterheléstől a csípőm kezdett el rettenetesen fájni. Ezzel méhészkedtem két évet. Nem mertem a szaporulatokkal bajlódni, de az állományt fenntartottam. És ekkor láttam meg, hogy az átlagos méhészetek kis szaporítási rátája mellett sorozatkezelés nélkül nem elég hatékony az oxálsavas csurgatás. Következett a csípőprotézis beültetés éve. Ekkor tavasszal eladtam a méhállomány 80 %-át. A maradék már kevés lett volna kísérletek végzésére, ezért nem volt más választásom, kísérlet nélkül belevágtam az oxálsavas csurgatásos sorozatkezelésbe. Bejött.

Ahogy a szakirodalom is írja tényleg lehet az oxálsavat szublimálás és csurgatás esetén is sorozatkezelésben alkalmazni. Szublimálás esetén gyorsabban csökken az oxálsav hatása, ezért 3 naponkénti ismétlést javasolnak 6 alkalommal, csurgatás esetén 7 naponkénti ismétlést 3 alkalommal.

Miért kell az oxálsavval is sorozatkezelést csinálni?
1.
Ahogy a többi atkairtó szer sem, úgy az oxálsav sem hat a fedett fiasban levő atkára.
2.
A csurgatásos eljárás esetén sem ér el minden kikelt atkát az oxálsav, ezért az atkák egy része érintetlenül továbbél és szaporodik. Az oxálsavas szublimálás ugyan elér minden kikelt atkát, viszont olyan hamar veszíti hatékonyságát, hogy 3 napoként ismételni kell, ahogy az amitrázos füstölés esetén is tesszük.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Május 01. 11:41
Köszönöm Nektek a válaszokat.

Az oxálsavas csurgatás hatásvesztése a szakirodalomban közölt pontosabb mérések szerint 8-9 nap. Ezért javasolnak ma már 7 naponkénti ismétlést. Így a csurgatások hatása átfedi egymást.

Ha van véletlen kéznél összegyűjtött szakirodalmad ezzel kapcsolatban szívesen elolvasnám, kíváncsi lennék, hogy a 8-9 napos hatást mire alapozzák. Konkrétan arra lennék kíváncsi, hogy tabaszi/nyári időszakban egy frissen képzett családnál, ahol a régi anyától már nincs fedett fias, az új anyától pedig még nincs fedett fias vajon hány napig hullana az atka. Vagy egy anyátlan család is érdekes lehet, akinek már nincs fiasa.
Ha itt is sok napos a hullás, abból én azt gyanítanám, hogy a csorgatásnál sok napra van szükség ahhoz, hogy a szer egyenletesen szétterjedjen. A szer lassú hatása tudja magyarázni azt, hogy a kezelés után pár napra kezd el hullani az első atka, de hogy ezek után "x" napig hullik, azt már a szer lassú szétterjedésében látnám. Ha ez így van, akkor azt is könnyen el tudnám képzelni, hogy a csorgatás és szublimálás között látott különbség csak a szer szétterjedésének gyorsasága miatt van, nem pedig azért mert a csorgatás tartósabban hatna. És innentől kezdve arról sem lehetne meggyőzni, hogy a 7 nap alatt kikelt atkák nagy része nem tud sértetlenül visszabújni a következő csorgatásig, valamint, hogy a csorgatás 7 naponta ugyanolyan hatásos lehet, mint a szublimálás 3 naponta. De az is lehet, hogy valami logikai bukfenc van abban amit írok.
Nem kötekedésnek szánom, főleg nem úgy, hogy nulla tapasztalatom van a szer használatában, egyszerűen csak sok a megválaszolatlan kérdés a fejemben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 01. 13:56
Tehát a hatás kiváltódására és a hatás időtartamára kérdezel rá.

A szublimálásnál és a füstölésnél azonnali, viszont rövid a hatástartam. A csurgatásnál kicsit lassúbb, de így is eljut minden méhecskéhez, sőt a lárvához is, viszont a hatás tartósabb.

Van a szerves savak hatásáról egy előadási prezentáció, amit az alábbi linken elérsz.

https://prezi.com/9sn5-fjanpv_/szerves-savak-elettani-hatasa-a-varroa-destructorra-es-az-apis-melliferara/

Csurgatásnál az egymással való érintkezéssel, továbbá trophollaxissal vagyis egymás etetésével terjed a hatóanyag a méhcsaládon belül.

A méhek trophollaxisára van egy nagyon régi kísérlet (tán még a 60-as évekből), hogy izotóppal jelölt cukorszirupot adtak a méheknek. Utána óránként vettek ki mintát a méhcsaládból. 24 óra múlva a kivett minta minden méhecskéjében volt izotóp.

Az oxálsav is bekerül a méh emésztőrendszerébe, és boncolásos vizsgálat szerint (szerepel dia erről az előadásomban) 6-8. napon már kevés oxálsav van a bélrendszerben, de csak a 12 nap után tűnik el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 01. 14:41
Egy dologgal még kiegészítem az előbb írottakat. A méhek fontosabb szerepet játszanak az ember körüli élővilágban, mint régebben, ezért mostmár lényegesebb több méhészeti kísérlet van, mint 20-30 évvel ezelőtt, de még mindig nagyon sok dologban tapasztalati úton döntünk.

Mivel sok mindenben tapasztalati úton döntünk, ezért nem tudunk mindent 100% oksági bizonyítékokkal ellátni. Kicsit az oxálsavas és egyéb szerves savas kezelés is ilyen.
Miért?
1.
Nem tudjuk, csak sejtjük a hatásmechanizmust.
2.
Sajnos ez helyet teremt a fantáziának, és az ebből eredő többé kevésbé megalapozatlan, de késhegyre, sőt gyalázkodásig menő hitvitáknak. Vagyis vannak olyan teóriák, amiknek az alapjai a tudomány szabályainak ismeretében nagyon kétségesek, de nem zárhatjuk ki őket a vitákból, mert - bár a tapasztalat az oxálsav hatékonyságát igazolja-, de sajnos a hatásmechanizmusra sincs a kezünkben 100% biztos válaszunk.

Tulajdonképpen az összes eddigi fórumon (sg fórum, omme fórum, ződ fórum és az itteni) jellemző volt a fenti magatartás. Ezeket a helyzeteket kihasználják önző kicsinyes emberek a saját presztizs  és gazdasági céljaik elérésére. A kommersz kaptár gyártója sikít, rágalmaz, ha az agyonszögelt és szögeknél korhadó kaptár helyett a csapolt kaptárról ír az ember. A buckfast méh tenyésztője visít, rágalmaz, ha bárki a krajnai előnyeit ecseteli, az amitráz és klartán hívő nem szégyell rágalmazni mást, ha az illető a szerves savak használatának előnyeit ecseteli. 2014-ben az OMME volt elnöke előadásban Gödöllőn még azt az álláspontot képviselte, félig tréfásan, félig gúnyosan, hogy a bioméhészet csak azért létezik Magyarországon, mert a hagyományos méhészek jó atkairtó módszerei nem engedik az atkát felszaporodni. Hát a mostani tél kiválóan rácáfolt erre. Nem beszélve a lépekben, viaszokban felhalmozódott nagy mennyiségű mérgek méhcsaládot gyengítő hatásáról.

Nagyon megdöbbentő, hogy akár Fendrik Péter, akár Tóth Zoltán felveti a viaszok méregtelenítését, nem támogatást kap az OMME-tól, hanem éles támadást. Ugyanakkor öntik a kutatási pént olyan helyre, ahol fedezik fel újra a spanyol viaszt vagyis, amit eddig is tudtunk, azt most pénzünkért újra megtudhatjuk, hogy tényleg tudjuk. Hát ilyenek vagyunk. Ha bárki közülünk nem sunyi, hanem egyenes, akkor azt az OMME jelenlegi hangadó elitje segíteni nem, csak megölni akarja.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Május 01. 15:09
2014-15-ben én is csak oxálsavas csurgatással védekeztem. Azt vettem észre, hogy melegebb időben a csurgatás nem olyan hatékony, mint hűvösben. A szublimálás viszont állítólag melegben is hatékony. Csak azért irom, nehogy valaki akác után a csurgatásos kezelés eredményét látva "elbízza magát". Mondjuk én kevesebb cukrot és oxált rakok az oldatba (1 l víz, 20 g oxálsav-dihidrát, 200 g cukor), lehet meg sem eszik a méheim, ezáltal nálam csak a kontaktus által terjedhet a szer.
Geddekas, a te recepted mi?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 01. 21:18
80 g kristályos oxálsav + 1 liter ioncserélt víz + 1 kg kristálycukor = 1,6 liter kész oldat. Ez az oldat oxálsavra nézve kb 3,6 súly %-os, tehát megfelel az apiox oxálsav koncentrációjának.

Annyit még javasolok, hogy a lehető legvékonyabb tűvel fecskendezem a léputcába, hogy egy-egy méhecskére minél kevesebb oldat jusson. Persze arra vigyázok, hogy a tömött léputcákba meglegyen az 5 ml/léputca.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2017. Május 01. 21:57
Majdnem azt írtam, hogy elírtál valamit, de aztán utána számoltam.
Az APIOX  összetétele: 5gramm oxálsav dihidrát, 20 gramm glukóz vagyis cukor, 100 ml desztilált vizzel.
 Vagyis 5dkg oxálsav 20 dkg cukor és 1 liter desztilált víz.

A Kérdés a következő, mekkora a jelentősége a cukor mennyiségének.


Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 01. 22:10
Eleinte és is kevesebb cukrot használtam, de idővel váltottam és ezt a koncentrációt jobbnak érzem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 01. 23:35
111

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 02. 00:29
Idézet
Hozzászólás témája: Re: Oxálsav Hozzászólás Elküldve: 2011.08.07. 16:55

De rég volt ez a bejegyzésem. Akkor egy feltételezést írtam le. Azóta is oxálsavval irtom az atkát. Ha komoly problémát okozott volna, már régen abbahagytam volna. Sőt, ha az akkori feltételezésem megalapozott lett volna, akkor nem lenne azóta általánosan javasolt az oxálsav a zárókezeléshez. Még kedvenced Tóth Péter is az oxálsavat javasolja, pedig ő aztán tényleg nem híve a bio módszereknek. Mondhatnám azt is, hogy utálja azokat, bár egy szóval nem említi. Ez csak megérzés részemről. De megjegyzéseidből úgy látom, hogy te is utálod a bio módszereket.

Különben is Te qrvára odavagy a neonikotinoidokért, ha rád ijeszt a hatóság. Még azt is elhiszed, hogy ez a világ a világok legjobbika a méhek és méhészek számára és így marad örökké. Lesz még ez rosszabb is, ha minden méhész úgy viselkedik, ahogy te. Jó méhész vagy, de ugye gerinc nélkül könnyebb, ha az állam rád ijeszt?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 02. 08:09
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 02. 09:01
Idézet
Ismételten valami ellentmondást lehet felfedezni az akkori, és a mostani hozzászólásodban.
Természetesen. Aki tanul a tapasztalatokból, annak változik a véleménye is. Neked is képesnek kéne lenned ilyesmire. Ez volt az első tél, amit oxálsavazás után éltek át a méhcsaládok. Szóval, ha az oxálsav nagy anya és családpusztító lenne, akkor réges-régen elfelejtettük volna az oxálsav használatát és nagy kedvenced, Tóth Péter se ajánlgatná zárókezelésnek.

Idézet
Na de nézzük csak! Az nem is Geddekas bejegyzése volt, hanem Pter-é. :o Jé! Akkor a sok vita ellenére mégis ugyanarról a személyről van szó? ;D Ugye többé nincs vita erről a nickről? Aztán ott a "Ződön"ma is megtalálható ugyanez Bebe, vagy Boca , vagy a többi neveden. Pter fekete.
A Boca soha nem volt azonos a most felsorolt többivel. A Bebe, Pter azonos személyt takart. Ha lenne képes tisztességes moderálásra az ződ fórum, akkor most is minden méhész azon a fórumon lenne jelen. Sajnos még ma sem képes erre.

Egyébként meg te is tanulsz (méh ha lassan is, de tanulsz) és változik a véleményed, hiszen nem úgy születtél, hogy édesanyád a dajkálás közben az amitráz és klartán szavakat énekelte a füledbe. Ezeket is valakitől tanultad. Ha nem nagy kedvencedtől Tóth Pétertől, hanem mástól, akkor is meg kellett tanulnod. Nekem se édesanyám tanította, bár sok méhészeti dologban volt tanítómesterem, hanem pl 1980-ban használtam először az amitrázt és dr. Csaba György kérésére.

Idézet
Még az este előkeresgéltünk néhányan abból az időből a valóságnak nem megfelelő írásokat az említett "fórumtársaktól". Felrakjam?
Ha ez okoz neked örömet, akkor tedd. Ezzel az infantilis magatartásotokra rámutathatok. Egyébként meg mi volt az idézett bejegyzésben a valóságnak nem megfelelő? Leírtam benne egy tapasztalatot és feltételeztem egy összefüggést, ami szerencsére azóta nem igazolódott be.

Idézet
Különben meg egyáltalán nem zavar senkit az atkairtási mellébeszélésed, mert aki méheket ad el, annak igen sokat használsz.
Szerintem meg Tóth Péternek kéne köszönetet mondanod, hiszen a növényvédőszerekkel szembeni méhész türelem ősforrása Ő, és Ő teremt neked a legtöbb vevőt, hiszen a méhmérgezések az atka mellett a legnagyobb hatású méhpusztítók.

Idézet
Kire ijesztett rá a hatóság?
Vajon kire? Ujjal mutogassak? Egy levelet kaptál méhmérgezés kapcsán a hatóságtól, azonnal becsináltál. Nyilvánvaló volt az összefüggés a te esetedben a neonikotinoidos mérgezésre és nem mertél pert indítani. Pedig kaptál volna a 450 X 0,5 kg elpusztult méhért pár millió Ft-ot. Kaptál egy ijesztőnek tűnő kérdést a hatóságtól és leálltál mindennel. Vajon miért? Biztos azért, mert qrva bátor vagy. Arra vagy csak elég bátor, hogy engem fikázz, a valódi méhészérdekeket nem véded.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 02. 21:18
111.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 02. 22:12
Kíváncsi!

Abbahagyhatod a gyerekes viselkedést. Azt se tudod, hogy mit akarsz cáfolni. Ez tényleg téged minősít.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 02. 22:45
111)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 03. 09:33
111

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 03. 11:12
Az általad írt recept is működik. Én nem 7,5, hanem 8 g-ot teszek a leírt receptedhez képest, de ez nem egy lényeges különbség. Ezt sem szereti már az atka. Az a lényeg, hogy az oldat pH 2,3 alatt legyen, tehát savasabb, mint a méz vagy a méhpempő. Az anyabölcsőben levő méhpempő pH-ja 2,3-2,5 és már ebbe se bújik be az atka.

Sikeres atkairtást csinálnak ma már tejsavval is, aszkorbinsavval is. De vannak ma már savkombinációs atkairtások is, amibe hangyasavat is tesznek. Ezeknek a kombinációknak a hatása nem rosszabb, mint az oxálsavé, de a leghosszabb hatástartama az eddig tapasztalatok és kísérletek alapján az oxálsavnak van.

De nem értem, hogy miért kérded, hiszen te szerves savak használata ellen kézzel-lábbal tiltakoztál eddig. Neked a menő az amitráz, klartán, mavrik volt? Mi történt? Mi ez a Pálfordulás?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 03. 13:36
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 03. 14:41
Idézet
Egyáltalán nem hadakozok a szerves savak használata ellen. Ezeket használók méhészetei szépen lassan az enyészeté lesznek, vagy egyáltalán nem termelnek semmit, vegetálnak legfeljebb.
Csak egy igaz ember van a Földön, te.
Ami nem a tiéd, az rossz.
Csak az a jó, amit te csinálsz.
Csak úgy jó, ahogy te csinálod.
Csak az a jó ember, aki tőled vásárol.
Csak az igaz, amit te igaznak tartasz. 
A Föld nem gömbölyű, hanem lapos.
Csak az magyar ember, akit te magyarnak mondasz.
Aki nem magyar ember, az nem jó ember, kivéve, ha tőled vásárol.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Május 03. 15:59
Maradjunk annyiban és fogadjuk el, hogy sokan valljuk létezik más út is. Nem éreztem, hogy az idén is az enyészeté lett volna a méhészetem. A szerves savak használata időigényesebb (leggyorsabb a szublimálás). Lett ott az idén amitrázfelhasználó méhészet is kuka. A méhész odafigyelésén és tudásán meg a ráfordított munkaidején múlik, nem máson. Én a vegyes felhasználás mellett rakom le a voksomat, ez is az is, szerrotáció. Persze annyi családnál egyedül ,igazad van nem is nagyon létezik más út. Én tisztelem a munkásságod kíváncsi de ez erős hozzászólás volt ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 03. 16:49
111

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 03. 17:21
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 03. 17:46
Németh Zoltán Nemesgörzsöny. Ő már minden szerves savat kipróbált már, a tejsavat is. Őt kérdezd meg, hogyan kell tejsavat jól használni. Ha akarod. De tudom, hogy akarod, mert te mindenkinél okosabb vagy.

Nekem az oxálsavas csurgatásra van tapasztalatom. Neked nem tetszik, te nem szereted, ez a te dolgod. Nyilván nincs kedved leemelgetni 4-500 méztéri 12 keretes hunorfiókot és bajlódni a fészekfiók csurgatásával, de ettől még az oxálsavas csurgatásos módszer hatékony.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 03. 17:54
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 03. 18:21
Három évvel ezelőtt láttam a méhészetét, termelési időszakon kívül. Semmivel sem volt rosszabb állapotban, mint bármely átlag magyar méhállomány. Évek óta tagja az "on farm" kísérleti csoportnak, amit Csáki Tamás fog össze. Abba pedig legalább 100 méhcsaládos méhészettel lehet belépni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Május 03. 19:25
Nem szándékozom a közöttetek feszülő ellentétekbe belefolyni.  De néhány tapasztalatomat megosztanám. Tökéletesen kiegészíti egymást az amitráz és a szerves savak kombinációja. De van példa, hogy ki csak az egyiket és ki csak a másikat használja.

Hogy csak csurgatással (oxálsav, tejsav) tökéletesen lehetne védekezni azt magam sem hiszem, ennek több oka van.

Én is csurgattam már tejsavat jópárszor. Nyáron a nagy méhtömeg miatt hatástalan nem tudod akkora mennyiségben bevinni anélkül, hogy a méhek el ne ázzanak. A kevés meg nem elég. Sőt még napraforgó után is olyan nagy a méhtömeg a kaptárakban, hogy ez szab gátat az ésszerű használatának. Késő ősszel viszont már jó, de mint minden csurgatásos dolog időigényes. Nem egy nyújtott hatású szer., pár napig potyog az atka nem tovább. Csak erre nem alapoznám a jövőt. Azt is kétlem, hogy bármely csurgatásos módszernél a méhek tökéletesen eloszlatják egymáson a bevitt anyagot. Erre még nem olvastam kísérleteket. A csurgatással bevitt szereknél szerintem még épp azon a határon mozgunk ami a családokat (ha eléri a méhanyát azt) nem bántja és viszi az atkát de nem úgy mint egy furettozás vagy szublimálás. Miért írom ezt volt család amit jobban eláztattam tejsavas csurgatásnál kísérlet kép, nagyobb volt az atka potyogása de méhek is potyogtak mert eláztak. (Elég is volt egy ilyen tapasztalatszerzés).

 Szóval szerintem igazatok van csak mértékkel és tudjuk időben a családok állapotához igaztani a mondottakat.

Az ismerősödnek meg minimum gyanúsnak kellett volna lennie, ha napráig nem potyog atka, annak ellenére, hogy kezel. Ez csak az én észrevételem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Május 03. 19:32
Az atka elleni  védekezésben nagy mértékben a tejsavra támaszkodtam. Elpusztult a teljes méhesem, 37 család. Azért írom le, hátha segítek valakinek.
Nyár folyamán 10 %- os tejsavas oldat csorgatásával védekeztem 5-6 naponta. Kerülni akartam az amitrázt. Augusztusban amitráz sorozat volt, majd klartános zsepi háromszor. Nem tudtam megmenteni a méheket, sok volt a sodrott szárnyú méh.
Szerintem van az a szint, ahol már nem lehet megmenteni a családokat. Nekem is tetszett, amikor a bioméhész azt nyilatkozta az újságban, hogy tejsavval sikeresen védekezik. Megpróbáltam, nálam nem ment. Olyat is hallottam, amikor valaki bio módszert hirdet, de azért amitrázzal is irtja az atkát. Ne kérdezd ki az, nem mondom el! Így legyen okos a kezdő méhész!
Engem - mint sok más méhészt is-, jó szándék vezetett a tejsavas kísérletben, minél kevesebb vegyszer, stb… Sok mindent meg is tanultam a méhészetben, amit sikerrel működtettem, de az atkairtásban a jó szándék kevés. Szaktudás kell. Az egyik, ami miatt szeretek méhészkedni, a tanulás, megfigyelés, elemzés lehetősége, és ami ezzel összefügg, a kísérletezés…, ami a tejsav dolgában nekem nem sikerült. Alig néhányan írják le a kudarcaikat, pedig abból is sokat lehet tanulni, pláne ingyen, a máséból… (nem a meséből).
A környezetemben beszéltem olyan méhésszel (nem kezdő), aki akác után oxálsavval csorgatott a múlt évadban. Napra után amitrázzal füstölt sorozatban, ahogy kell. Őszre néhány családja elpuszult. Azt mondta, ennyit még soha sem védekezett az atka ellen.
Beszéltem 150 családos méhésszel, akinek 15 maradt meg tavaszra (2 éve). Akác után oxálsavval csorgatott, később amitrázos papírcsíkkal védekezett a nyáron. Augusztusban, amikor elkezdte az amitrázos füstölést, már késő volt.
Az akác utáni oxálos csorgatást is nagyrabecsült méhésztől hallottam, és nem a sarki kocsmában, komoly helyre mentem az infóért. Amikor mondtam ezt egyik méhésznek, azt mondta, volt a nagyrabecsült kollégánál napra idején, egymást rabolták a méhei a napraforgó tábla mellett, és igen gyengék voltak.
Sajnos (majdnem) mindent elolvasok, „mindenevő” vagyok, pedig meg kell szűrni az infókat, csak egy kezdő nem tudja mi módon. Rövidke méhész életem alatt (öt év) több esetet láttam, amikor még egy tapasztalt méhész is ráfázik az alternatív módszerekre.
Amitrázzal fogok védekezni, vagy a „báyuskájával” (Big Brother)  :-X, ha be tudom szerezni, a harmadik szert pedig körülírom: A Top Gun című filmben (majdnem) így hívták a vadászpilótát.  ;D


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 03. 20:32
Tanulságosak amit irtatok. Gondolkodjatok el azon, hogy hány %-a a méhészeknek, akik manapság egész évben szerves savval méhészkednek és hány %-a a méhészeknek amitrázzal.

Ezek után gondolkodjatok el azon, hogy vajon csak azoknak a méhei pusztultak el ősszel és télen, akik szerves savval irtották az atkát?
A válasz NEM.

Ezek után gondolkodjatok el azon, hogy vajon csak azoknak a méhei pusztultak el ősszel és télen, akik amitrázzal irtották az atkát?
A válasz NEM.

Akkor most miért is pusztult el a termelő magyar méhállomány fele ősszel és télen? A szerves savaktól vagy az amitráztól?


ÉBRESZTŐ
Nem a hatóanyag a bűnös a tavalyi atkairtás sikertelenségében, hanem az atkairtás során elkövetett szakmai hibák.

Kíváncsinak az atkairtása nem azért sikeres, mert annyira tutiszerrel dolgozott, amihez fogható a Földön másnak nincs. Hanem azért, mert helyesen, jó szakmai színvonalon végezte a munkáját. Ugyanakkor és ugyanazzal a szerrel a szomszéd faluban kezelt méhek elpusztultak. Sőt, ha az országos pusztulást nézzük, akkor az amitrázzal kezelt állományok vezetik az elhullott méhcsaládok listáját. Ha ezt a statisztikát nézzük, akkor az amitráz talán a világ legrosszabb atkairtószere, sőt talán még a szentelt víznél is rosszabb a hatásfoka. Holott pontosan tudjuk, hogy az amitráz jól pusztítja az atkát.

Hát ennyit arról, hogy az oxálsav Kíváncsi szerint rossz atkairtószer. Helyes technológia és precíz kivitelezés mellett jó atkairtószer az oxálsav. Erős versenytársa az amitráznak.

utóirat:
Akik sikeresen alkalmazzák a tejsavat, azok sorozatkezelést csinálnak és párologtatják. Se a szublimálás, se a párologtatás nem az én műfajom. Nem vagyok hajlandó gázálarcban méhészkedni. Még méhészkalapot is nagyon ritkán viselek. Kesztyűt meg szinte soha.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2017. Május 03. 21:30
Igen az atka irás során elkövetett hibák, ha volt egyáltalán irtás....
Akiknek èn láttam a méheit nyáron meg ősszel föl sem fogták hogy mennyire atkásak,  el sem tudták képzelni hogy mennyi lehet náluk.
Még az összeomlás kapujában sem akartak hinni a szemüknek, azt hitték mérgezés történt a naprán.
Akác után sem védekeztek egyáltalán, normális sorozat álom kategória... aki valamennyire figyelt az is elintézte két pöffentéssel..  és futott dohányra de minek?  Tavasszal tudni lehetett hogy annak annyi. Jelentős károkat szenvedtek, egy le is nullázódott.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Május 03. 22:02
Ata, hogy is írjam, hogy jó legyen a dolog. Én amit olvastam a tejsavról és feltehetően te is, az egy sem említi a csurgatást. Permetezés és furettóval kijuttatott tejsavat említenek. A csurgatás a könnyebbik verzió de a legrosszabb is. Permetezésnél és furettózásnál(bár itt a hőfok miatt kétségesnek tartják a hatásfokát) egyenletesen eloszlatva kapja meg az egész család, még csurgatásnál szerinted?...  A másik mekkora adak kellett volna az akác utáni állapotban a termelő családjaidra, hogy vigye is az atkát? Akkora amely komoly elázást és méhelhullást okozott volna csurgatásnál biztosan. Tehát nem a tejsavval van a gond, hanem az általad használt módszerrel és nem akác után, mint már említettem késő ősszel. Ha annyira bio akartál lenni, és a permetezést írják és ajánlja a legtöbb cikk, miért nem spriccelted le egyesével a kereteket (eszméletlen meló az biztos). Így amit itt írtál sem tudom komolyan venni, az állományodat meg sajnálom.

Még egyszer leírom, vegyünk egy 4 fél nb s termelő családot akác után, ki az aki elhiszi, hogy ha azt bármilyen szerrel megcsurgatja minden egyes méh kap majd belőle és a felületén egyenletesen eloszlik, majd még az atkát is viszi, részemről ennyit a nyári csurgatásokról.

Azért akkor ha jól olvasom méhészkedtél már pár éve, hogy ne hidd el, hogy nincs atkád, ezt pont belefér a tanulásba és a szaktudásba. Kontrollllllllll az kell mindig!

Félre ne érts, nem kampányolok a tejsav mellett, csak mivel már én is használtam tudok véleményt mondani, és nagyjából látom mit hibáztál. De soha meg nem fordult a fejemben csak erre alapozni a következő szezont.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Május 03. 22:13
"Akik sikeresen alkalmazzák a tejsavat, azok sorozatkezelést csinálnak és párologtatják"  :o ez tuti ?  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 03. 22:27
"Akik sikeresen alkalmazzák a tejsavat, azok sorozatkezelést csinálnak és párologtatják"  :o ez tuti ?  ;D
Igen. Nehogy azt hidd, hogy úgy, mint a hangyasavat. Gyakorlatilag szublimox készülékhez hasonlóval. Tehát bepöffentik a gőzt a kaptárba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 03. 22:36
Idézet
Még az összeomlás kapujában sem akartak hinni a szemüknek, azt hitték mérgezés történt a naprán.
Igen. Így volt.
Sok méhész akkor kezdett atkát irtani, amikor már a méhcsaládban a fehérjetartalom a kritikus szint alá csökkent. Lehet, hogy az atkát kiirtotta, de a méhcsalád már a telelő képességét elveszítette vagy tavasszal fosta össze magát. Ha meg kapott egy vírusfertőzést is szegény méhcsalád, akkor a méhek ősszel elpusztultak.

A tejsav spricceléssel nem hatékony, bepöffentéssel jól működik. De ahogy az amitráz is rövid hatástartamú, úgy a tejsav gőze is, ezért ugyanolyan sűrű ismétlés kell a hatékony kezeléshez.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Május 03. 23:31
Még egyszer leírom, vegyünk egy 4 fél nb s termelő családot akác után, ki az aki elhiszi, hogy ha azt bármilyen szerrel megcsurgatja minden egyes méh kap majd belőle és a felületén egyenletesen eloszlik, majd még az atkát is viszi, részemről ennyit a nyári csurgatásokról.

Gömbi mondanivalóját némileg alátámasztja a következő cikk:
https://www.apidologie.org/articles/apido/abs/2008/05/m07073/m07073.html

Csak az összefoglalót olvastam el, de a lényeg, hogy csorgatás esetén a cikkírók szerint az oxálsav közvetlen érintkezéssel és nem pedig trophallaxis-al terjed.

Röviden: a kaptárakat minden esetben két részre osztották, csak az egyik részt kezelték oxálsavval, és a két rész közé különböző típusú elválasztókat tettek.
1. sima anyarács: a méhek érintkezése és trophallaxis is lehetséges
2. szimpla rostaszövet: csak trophallaxis lehetséges
3. dula rostaszövet: csak a levegő tud áramlani, sem érintkezés, sem trophallaxis nem lehetséges 

A szimpla és dupla rostaszövet esetén hasonlóan csekély atkahullást figyeltek meg a kezeletlen részben, míg ha sima anyarács volt az elválasztó, akkor sokkal nagyobb volt a kezeletlen részben megfigyelhető atkahullás. Ebből azt a következtetést vonták, le, hogy feltehetően kontakt módon terjed a szer.

Az pedig már a magán véleményem, hogy a kontakt módon terjedő szerek sokkal könnyebben tudnak szetterjedni, akkor ha a méhek kissé fürtbe tömörülnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Május 04. 04:55
Ata67!
Én személy szerint köszönöm mások nevében is amit leírtál, kell hozzá bátorság, és sajnálom az állományodat. Én teszteltem egy ideig a tejsavat. Furettóban, mint azt a neten olvastam egy BIJO méhész cikkében. Arra jutottam hogy a tejsav furettózás egy eszméletlen hülyeség. Biztos látta a szomszédja hogy amitrázt ködöl és írta ezt a hülyeséget hogy védje magát. Én azóta nagy fenntartásokkal kezelem amit a "szaklapokban" és az neten olvasok beleértve az itt leírtakat is (ezért nem megsértődni senkinek, nem véletlen vagyok itt minden nap). És az az érdekes ha az embereknek fényképes cikkben vagy előadáson hazudnak neves méhészek azt boldogan elhiszik, ha elmondják az igazat szemben az ezüsttálcán kínált hazugsággal azt leszúrják. Úgyhogy köszönöm még egyszer Atának hogy leírta a keserű tapasztalatait, érdemes ezen elgondolkozni mindenkinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Május 04. 06:31
Sziasztok!
Tejsav szublimálás: Mohai füstölővel én is próbáltam, alig hullott tőle. Írják, hogy alkohollal vegyítve kell szublimálni. Nem tudom… Tomipapa írt erről régebben:
Idézem: „Tehát felvetésed, mely szerint a tejsav azért nem alkalmazható hevítve, mert a benne lévő Lactobacillusok hőre inaktiválódnak, nem állja meg a helyét, a magas hőmérséklet hatására a tejsav molekulák bomlanak fel.”
 Beillesztve innen: <http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=142&start=50>

Miért nem oldalról permeteztem? Csináltam úgy is. Nagyon időigényes, és azt vettem észre, hogy elpusztítja az álcákat. Téli időszakban a csorgatásnál azt láttam, hogy működik.
Én is azt figyeltem meg, hogy késő ősszel, téli időszakban hatásosabb, bizonyára jobban szétkenik egymáson a szert. (Ez vitt félre engem a nyári kezelésnél, mert nyáron egyáltalán nem olyan hatásos.) Hát igen, kontroll az kell, idejében. Olyan családok is elpusztultak, ahol a teljes idényben megszámolt lehullott atka 800 volt. Rendszeresen számoltam. Tegnap néztem végig a táblázatomat, szerintem ez meglepő adat. Ezeknek a családoknak vígan át kellett volna telelni. Az idei anyás szaporítmányok is elpusztultak, pedig ott sokkal később jött a robbanás.
Nem akartam csak ezt használni, augusztusban ment az amitráz, csak késő volt. Záróra Destruktort használtam, de 14 családból két órán belül 4 lett. Jól adagoltam, az nem volt gond. Lehet, hogy az atkaszívott méhek már nem tudták elviselni a szert. Hallottam olyan történetet, amikor a méhész a családjai felét a régebbi kumafosz tartalmú szerrel, a másikat az újabb kumafosz tartalmú szerrel kezelte, mert a régi típusú elfogyott. A régebbi szerrel kezelt állományrész megmaradt, az újabbal kezelt elpusztult. Annak csak az állománya egyik fele volt atkaszívott?! Nem tudom mennyi telelt neki át a megmaradt családokból.
Kamikaze!
Erre gondoltam, amit leírsz. Hallunk, olvasunk módszereket, de azok közül vannak olyanok, amik egy kiragadott időszakban jól működnek annál a méhésznél, de hosszú távon, évek alatt sorvad az állomány. Lehet, hogy a méhészek még évek után is küldözgetik egymásnak a hibás leírásokat, internetes linkeket, és terjed a baj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Május 04. 08:08
Geddekas olvastam én is a sublimox os tejsavas kijuttatásról, de sokan említik, hogy marad valamilyen anyag utána. Fentebb is leírták és tapasztalták , ahol magas hőfokon alkalmazzák nem hatásos (ebben a formában én nem próbáltam).

Ata ez már a tapasztalataidon nyugvó írás , tetszik is. Egyet is értek vele!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 04. 08:22
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 04. 08:39
Igen a tejsavat oldószerrel juttatják ki. Az oldószer alacsonyabb hőfokon párolog, mint amin a tejsav bomlik és a melegítés hatására magával sodorja a benne oldott tejsavat is. De még így is marad a készülékben valamennyi és az odakozmál, tehát elbomlik. Ami viszont  kisodródik a hevítés hatására, az nem bomlik el.

Az oxálsavas csurgatás néhány szabálya:
1.
Az oxálsavas csurgatásnál arányosnak kell lennie a méhtömeggel a bejuttatott szernek. Ezért van a 5 ml/léputca szabály.
2.
Mivel a legtöbb atka soha nem a kijáró méheken, hanem a dajkaméheken van, ezért az oxálsavas csurgatást mindig a fészeklépek közötti méhekkel kezdjük. Vagyis rakodókaptár esetén nem a méztéri léputcákba csurgatunk először, hanem levesszük a méztéri fiókot és a fészekbe. Ha a méztér is tömve van méhekkel , és miért ne lenne az így a nyári napforduló előtt? Akkor a tömött méztéri léputcák is kaphatnak csurgatást.
3.
A lehető legvékonyabb tűvel juttassuk ki az oldatot, hogy egy-egy méhecskére minél kisebb csepp kerüljön. Ezzel több méhecskére terül szét azonnal az oldat és egy-egy méhecskére nem jut veszélyes mennyiség.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Május 04. 16:28
Geddekas írta:
Az oldószer alacsonyabb hőfokon párolog, mint amin a tejsav bomlik és a melegítés hatására magával sodorja a benne oldott tejsavat is.

Ez csak a furetto jellegű készülékeknél igaz. A forró csőbe belekényszerített keverékben az alacsony forráspontú alkohol gáz halmazállapotúra vált és kiviszi magával a tejsavat. Igaz sokra nem megy vele az ember de kiviszi.

Zárt tartályos  oxálsav szublimálóba töltve a lepárlás tökéletes esete áll fenn. Elpárolog az alkohol, majd valami lesz a tejsavval. El tudom képzelni hogy valamit csinál, de ki nem próbálom. Nem szenvedek vele többé. Amúgy furettózva is ha alkohol nélkül tettem hozott le valamennyi atkát. Csak ette a tápszivattyúját.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Május 04. 18:39
Csurgatásnál az egymással való érintkezéssel, továbbá trophollaxissal vagyis egymás etetésével terjed a hatóanyag a méhcsaládon belül.
A méhek trophollaxisára van egy nagyon régi kísérlet (tán még a 60-as évekből), hogy izotóppal jelölt cukorszirupot adtak a méheknek. Utána óránként vettek ki mintát a méhcsaládból. 24 óra múlva a kivett minta minden méhecskéjében volt izotóp.

Az előző hozzászólásomban említett kísérlet szerint inkább az érintkezés a döntő, így a 24 óra irreleváns az oxálsav szétterjedés szempontjából.

Ha igaz viszont az amit Barger ír, akkor a méhek a kirepüléssel veszítik el a legtöbb oxálsavat a testükről. Logikus is. Bár kirepülési időszakban a napi természetes méhelhullást és az esetleges oxálsav miatti elhullást nehéz észlelni nem labor körülmények között.

Ha ez tényleg így van, ez szintén probléma lehet a tavaszi/nyári csurgatások hatásossága szempontjából.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Május 04. 23:05
Sok lesz ez kíváncsi! Összeollózgatunk mindent majd hozzárakjuk 3 szavas saját gondolotatainkat, és elhisszük hogy nagyot alkottunk, na ez az érdekes, nem az a pár gondolat amit én a tejsavról írtam.
Most is erősnek érzem, hogy ezek a méhészetek az enyészeté lennének.
Most mi a megfigyelésed, az, hogy egyáltalán nem működnek, van időszak amikor jól működnek, vagy kombináltan működnek jól, vagy akár önmagukban is.
Igen ata első hozzászólása a nesze semmi kategória volt. A másodikban részlezete a vélhető okokat, és mikor mit tapasztalt, nyáron, ősszel amit én is leírtam ezért ezzel a hozzászólásácal egyet is értettem.
Soha fel sem merült benned, rosszkor rosszul használták. (nem írok ? sehova mert nem igénylem e témában további mélyen szántó gondolataidat).

Mikor azt írják,hogy te tudod mikor kell furettozni, bennem felmerül a "váoóooooo", meg az , hogy sokan sok évtizeddel a hátuk mögött meg nem. Ha kiment az álományuk akkor nyílván nem. Enyészeté lett, nem másé. Pedig az amitráz nem szerves sav.

Az én véleményem meg megegyezik azokéval, akik megelégedéssel használják a szerves savakat kiegészítő kezeléseknek, vagy kicsit többnek is már. Természetesen kontroll alatt tartva az állományt.

Pontosan az oviban van az , hogy amit hallok elhiszem és továbbadom fel sem merül a továbbadott információ mögött meghúzódó hiányosság.

Szerintem írásaidat továbbra is nagy %ban megelégedéssel fogom olvasni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 05. 09:21
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Május 05. 10:49
Igen, a pipaszenest kipróbáltam talán kétszer, de hagytam, mert a keletkező víz eloltotta a szenet, vagy tökéletlen volt az égés. Az lenne jó, ha azok, akik szublimálnak, leírnák az esetleges negatív tapasztalatokat is. Most felfutóban vannak a szublimáló készülékek. Ha jó, derüljön ki, de ha mégsem, az is. Minek szaladjon bele sok méhész a zsákutcába...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Május 05. 11:27
Nagyon szép írás... a butaságról. Szerintem soha nem is állítottam , hogy védekezésünket csak szerves savakra alapozuk. Annyit írtam, hogy kiegészítő kezelés, ... .
Szomorúan konstatálom, hogy agusztusban ez történt az autóban, akkor talán az akác utáni kezeléseknél kellett volna észhezkapni, hogy valami nem frankó(technológia, adott szer, beállítás ?  ;) stb. Mint ahogy a furettot sem tudják sokan beállírani, ugye). Vagy egy ilyen nagy családszámmal rendelkező, tapasztalt méhész elhiszi, hogy nincs vagy alig hullik atka.... persze ha ellenőrzött és volt min rágódni. Ennyit ezekről, meg a nagy családszámok emlegetéséről ...Ha meg ellenőrzött és elhitte,
meg is érdemelte.  (De közben ata is írt amivel rávilágított, a te mélyen megalapozott állításaidra ....mondjuk hibás kezelés...)

Bár lehet trendinek is nevezni, de nagyon sokan használnak szublimálókat, megelégedéssel. Csak nem hülye ennyi ember ebben az országban. Ha igen örülnöd kéne ennek, majd mindenki 12 hunorozni fog meg tőled vásárol.

Részemről végleg lezártam a témát!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. Május 05. 12:27
111 jól emlékszem, hogy kiegészítésnek használsz zsepis atkaírtást is? Ha igen írnál néhány gondolatot róla?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2017. Május 05. 15:52
Több méhész aki szublimálásra alapozta az atka irtás stratégiáját , állománya tönkre ment vagy legyengült vagy most jelenleg is az atkák ellen hadakozik !!!!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Május 05. 16:04
Mit tudsz, komoly készülékkel szublimáltak? Milyen időközökkel, hányszor?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2017. Május 05. 17:12
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Május 05. 17:16
Szia Ata 67. Olyan mintha azt szeretnéd hogy hazudjanak neked ;). Milyen a komoly szublimáló? Biztos tudod hogy én is csináltam már valamennyit, meg fogok is úgy néz ki. Viszont én nem hazudok mellé, sokaknak ez nem is tetszik. Az oxálsav szublimálás gyérít. Mindenkinek aki az enyémmel dolgozik ezt elmondtam. Ez szerencse, mert olyan vásárol csak aki ezt megérti, így illeszti bele a stratégiájába, így nincs reklamáció meg beégés az atka rágott családok miatt.  Az elektromos készülékek gyártói szerint az a baj hogy a gázosom bontja az oxálsavat (260-270 fok a kazán legmelegebb része), az övéké na az nem 250 fokon.
Valaki leírná nekem mik az oxálsav hőbomlásakor keletkező anyagok?
Én tudok olyan állományt ahol a szublimálás volt a fő csapás, meg napra után egy sorozat amitráz és kitelelt. Nade itt 2 kg oxálsavat kapott a 80 család tavasztól őszig.
Úgyhogy hidd el a nevetlen senkinek hogy óvatosan a szublimálással is. Szublimálj, de csak folyamatos preciz kontroll mellett. Szerintem az hogy csak gyérít nem úgy irt mint a furettó nem olyan nagy baj ha megérted hogy működik. Nem lehet mindig amitrázozni. Ez akkor is alkalmazható amikor más nem.

Amúgy ha figyeltek itt is leírták a fiúk amit én írok elbujtatva a sorok közé. Neveket nem írok, nem is akarok a hozzászólások között keresgélni. Egyikük azt írta talán márciusban hogy csak oxálsavval védekezett és a tavaszon tíz körül hullott az atka. Basszus akkor mennyi van?
Másikuk véleményt kérdezett hogy a télen havonta egyszer ha szublimálna vajon jó lenne-e? Ha tényleg olyan hatékony akkor a fiasítás mentes állapotban max 2 kezelés után nem maradna atka. Minek akkor a többi kezelés? Mindegy amúgy majd az idő igazol vagy megcáfol. Addig is nem elhinni senkinek semmit, ha érdekel valami ne higgy még a cikkeknek sem próbálj, majd kontrollálj. És lőn csodálkozás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dewdew - 2017. Május 05. 17:27
Kamikaze véleményét meg tudom erősíteni.
1,5 kg oxalsavat szublimaltattam el tavaly ősszel 43 családra, 5-6naponta amíg 10 alatti nem lett a heti hullás.
+1 perizin locsolás télen.
43 ból 43 áttelelt, 1 lett anyátlan.
A kontroll a titkok titka, addig kell kezelni amíg hullik..........
Ha nem látod mennyi hullott akkor b****hatod.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. Május 05. 17:57
Várom Jenő :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dewdew - 2017. Május 05. 18:15
Én is szeretném elkérni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Május 05. 20:58
É
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2017. Május 05. 22:01
Üdv. Uraim!
Írjatok a Jenőnek privátban!
Megtudtok ezt,azt!
Tisztelettel izso60!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Május 05. 22:22
Szia Ata 67. Olyan mintha azt szeretnéd hogy hazudjanak neked ;). Milyen a komoly szublimáló?
Biztos tudod hogy én is csináltam már valamennyit, meg fogok is úgy néz ki. Viszont én nem hazudok mellé, sokaknak ez nem is tetszik. Az oxálsav szublimálás gyérít.
Szia! Nem szeretném, hogy hazudjanak, csak mindig igyekszem megvizsgálni, hogy én mit csináltam rosszul, hátha azzal volt a baj, nem a leírt módszerrel. Ezért kérdezek vissza, mert nem szeretek vagdalkozni. "Az oxálsav szublimálás gyérít." - köszönöm, hogy ezt elmondod. Ez egy fontos információ. (A tejsavas is gyérített, de nyáron nem működött.) A pipaszenes említésre sem méltó. Mielőtt fanyalognátok, nálam jóval nagyobb méhészek is kipróbálták. Elmentettem azt az írást, de nem hivatkozok rá, nem lenne elegáns. Meg aztán, ebben a szakmában, mindenki elsősorban a saját felelősségére kísérletezik, másodsorban a környezete terhére. Ebből a szempontból megnyugtatok mindenkit, a szomszéd méhész tőlem 50 méterre maradéktalanul megvédte az állományát amitárzos füstöléssel. A zárókezelést egyik évben oxálsavas csorgatással, másik évben Perizinnel csinálta. Nekem is ezt ajánlotta 5 éve, de nem hallgattam rá sem az Amitráz, sem a Perzin tekintetében. Az utolsó évben használtam záróra a "---ktort", de az tényleg "záróra" volt, nem sokkal előbb leírtam. Utóbbi vagy az én hibám, vagy nem, vagy részben...
Ez lenne itt egy fontos kérdés, amit Mézengúz említett: "Több méhész aki szublimálásra alapozta az atka irtás stratégiáját , állománya tönkre ment vagy legyengült vagy most jelenleg is az atkák ellen hadakozik !!!!!!!!"
Csak a barkácsolóknak, vagy a komoly készüléket, rendeltetésszerűen használóknak is tönkrement- e az állománya? A szer, a módszer, vagy mindkettő elvetendő? Ezt csak úgy lehetne megtudni, hogy a méhészek összeadnák a tapasztalataikat. A negatívat is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Május 05. 23:28
Sokat kerestem Jenő Klartános írását. Nekem megvan elmentve, de ha az elmentett linkre kattintok, úgy félrevisz..., legalábbis ugyanúgy lapozgatva kell keresni. Először azt hittem, törölte az írásait Jenő... Az elmentett írásban levő szókapcsolatokra keresve viszont rátaláltam. Itt van mindkettő a fórumon:

http://meheszklub.hu/index.php/topic,612.msg7239.html#msg7239
http://meheszklub.hu/index.php/topic,612.msg8010.html#msg8010

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Május 24. 08:39
QUQURIQ !!!

Aki kipörgette az akácmézet, és nem megy tovább Nógrádba, megkezdheti az atkák elleni harcot!
Ne essetek túlzásba, először győződjetek meg a papír lapos módszerrel az atkák mennyiségéről!
Aztán hajrá!
Akiknél a hordás megállt, serkentsétek az anyákat, hogy ne álljanak le a petézéssel!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Pítör - 2017. Május 24. 12:29
Üdv, klartánt hol lehet beszerezni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. Május 24. 13:33
Sziasztok!

Annyival kiegészíteném kiskakas jótanácsait, hogy aki ködölővel vagy égetős csíkal használja azt a bizonyost..... szert, ne felejtse azokon a napokon szüneteltetni a serkentést amikor atkairtást tervez.

Nb18

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Május 24. 14:55
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Május 24. 18:50
A mezőgazdasági boltokban lehet Mavrikot venni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Május 27. 23:25
Az oxálsav hatékony szer a varroa atka ellen, de lehet számos módon hibázni a használat során.

Mivel a magyar méhállomány döntő többsége nem oxálsavval volt kezelve, ezért az oxálsav kezeléssel magyarázni az őszi, téli, tavaszi óriási mértékű méhpusztulást óriási hiba.

Az amitráz hatékony szer a varroa atka ellen, de lehet számos módon hibázni a használat során.

A taufluvalinát hatékony szer a varroa atka ellen, de lehet számos módon hibázni a használat során.

A kumafosz hatékony szer a varroa atka ellen, de lehet számos módon hibázni a használat során.

Szóval azt javasolom, hogy sokkal átfogóbban kellene elemezni a pusztulás okait.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Május 31. 22:01
QUQURIQ !!!

Kiskakas csak okoskodik, és nem érti a nagyok hozzáállását!
Itt mindenki csak találgat, hogy mitől mászkálnak a méheink, mitől hullanak, és hagyják csak el úgy a kaptárainkat.
De Ti is tudnátok folytatni!
Miért nem vesznek fel a földről több elhalt méhecskét, és vizsgálják meg, hogy teste milyen vegyszereket tartalmaz, és milyen mennyiségben? Esetleg testsúly g-ban kifejezhetnék a vegyszer mennyiségét!
Esetleg még egy számítás szóba jöhetne, ha ezt a mennyiséget átvetítenék egy 80 kg ember test tömegére!
Mi is lehetne a cél?
A méhek életben tartására egy kísérlet!
Ugye nem nagy kérés?

kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: werberet - 2017. Június 01. 09:34
Sziasztok!

Egy olyan kérdésem volna, hogy akác után api-oxot használni mennyire jó ötlet? Egy barátom javasolta mert neki bevállt ellenben a készítményen zárókezelésként javasolják fiasmentes időszakban.

üdv:

W
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Június 01. 12:28
Nyugodtan használhatja. Semmi baja nem lesz a méhcsaládoknak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2017. Június 05. 18:26
Zárókezelésként a felhasználói utasításban max. 50 ml./család mennyiség van meghatározva.
Ekkor a méhcsaládok mérete  6 - 8 léputca. A jelenlegi időszakban méheink egyedszáma jóval nagyobb.
Ez befolyásolja -e az ApiOx mennyiségét vagy ragaszkodjunk a megadott maximális értékhez ?
Üdv. lali
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Június 08. 08:21
QUQURIQ !!!

Kiskakas szerint ne a maximális adagot adjátok, hanem a léputca szám számítson.
Ugye ez is relatív, kinek mennyi a jól beszűkített keretszám.
Mert ugye, ugyanazt a méhtömeget szét is lehet húzni, több keret számúra.
Nos, most légy okos, Domokos!
Mindig az ésszerűség a döntő!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Június 16. 22:00
QUQURIQ !!!

Nagy a hallgatás az akác utáni atkakezelés eredményéről!
Csináltátok-e?
Hányszor?
Milyen időközzel?
Mennyi volt az atka hullás?

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Június 16. 22:23
Ideje csinálni. De eredmény az ilyenkor nem szokott látványos lenni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Június 29. 23:02
QUQURIQ !!!

"Ideje csinálni. De eredmény az ilyenkor nem szokott látványos lenni. "

Nem a látványosság a lényeg, hanem a hasznosság!
Alacsonyan tartott atkaszámot, kevesebb gyógyszerrel, kíméletesebben!
Ez a méhek "szellemének" a kérése!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: P.P. - 2017. Július 03. 15:48
Én jóval akác után amikor volt egy kis lehűlés akkor csurgattam BeeVital Hive Clea-t.
Nem szoktam ilyenkor, de mivel tavaly nagyon atkásak voltak ezért használtam gyérítésre. Az ellenőrző aljdeszkán nem számoltam sok atkát 2-3-at. De lehet, hogy nem elég erős ez a szer. Holnap felszúrok here fiasokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Július 04. 06:32
Amitrázos belógatós csíkkal szerintetek most lehet atkát írtani ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 04. 07:41
Laja!
Hordásban tilos!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Július 04. 12:34
Köszönöm Attila!
Valami más módszerrel megoldható, vagy ilyenkor egyáltalán nem szabad?  Üdv Laja
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Július 04. 15:03
Szerintem az itt a nagyobb kérdés, hogy miért most és miért ennyire fontos?! Mit tapasztaltál amiért ennyire atkát akarsz írtani Laja? Ha meg semmit akkor már leírták, hordás után!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Július 04. 21:54
Gömbi !
Nincs különösebb oka, néhány here fiasításban találtam atkát. Akác után nem csináltam atkaírtást, csak az etetésnél adtam a cukorsziruphoz NAF-ot.10 napon keresztül 1/2 l-hez 5 ml.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Július 07. 09:43
Szerintem most oxálsavval nyugodtan lehet sorozatkezelést csinálni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Július 09. 21:36
Köszönöm Geddekas !

Az oxálsav kijuttatása szublimálva vagy csurgatva célszerübb ? Üdv Laja
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Július 10. 23:06
Munkaegészségügyi okok miatt a szublimálást NEM javaslom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Július 12. 10:27
Megfelelő védekezés mellett sem? (teljes álarc, ruházat)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Július 12. 16:57
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Július 12. 21:10
Akkor ezek szerint a csurgatás egyszerübb és biztonságosabb !!??
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Molesz - 2017. Július 12. 21:32
Nem egészen de talán lehet így is gondolni. A csurgatáshoz nem szükséges savgőz szűrős védőmaszk, de kesztyű és védőszemüveg nem árt ha van. A leírt formában feloldott oxálsav nem érintkezhet a bőrfelülettel és szembe sem kerülhet. Érdemes óvatosnak lenni és nem kapkodva lekezelni, kijuttatni a fenti szert. Természetesen megfelelő kijuttató eszközre is szükséged lesz amivel a csurgatást elvégzed. Gondolom ezzel kapcsolatban már rendelkezel elég tájékozottsággal.  Mindenképp olvass még ezzel kapcsolatosan és tarts be minden előírást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Július 12. 22:25
Marhaság 3,6 %-os oxálsavas szirup csurgatásához védődszemüveget és védőkesztyűt használni.

A kéz bőrén keresztül nem tud felszívódni olyan mennyiség, ami bárminemű károsodást képes lenne okozni. Ha van a kezeden seb, akkor csípi. Ez a csípés annyira kellemetlen, hogy nem viseled el és lemosod.

A vízben oldott oxálsavnak olyan kicsi a párolgási képessége (szaknyelven: kicsi a gőz tenziója) , hogy észrevehetetlen. Még az orr nyálkahártyáját se izgatja. Legfeljebb csak akkor, ha közvetlenül beleszagolsz a tárolóedénybe.

Rendesen kezet kell mosni munka után és kész.

A személyes véleményem: A szublimálás atkairtó hatása jó, de munkaegészségügyi okok miatt nem javaslom. Mindenkinek egyetlen élete van. Mindenki maga dönti el, hogyan ba-----ssza el.

Ne mondja senki, hogy én nem szóltam!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2017. Július 12. 23:02
Én is szólok :D, kell a szemüveg.
Tavalyelőtt az utolsó családnál megugrott a kezem és a keret tetejéről pont a szemembe csapódott egy pici.  Egy csöppet "kellemetlen" volt .
Kesztyű sem fog ártani, mert ugyan is ha a polgár a nagy hajtásban elfelejt kezet mosni utánna, érhetik kissebb meglepetések később, mondjuk negyedóra mulva elmegy vizelni, vagy az orrába turkál stb... ezt viccnek szántam :D, de én már akksi miatt szaladtam egy kört az udvarban régebben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Július 13. 09:03
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tirpákbokri - 2017. Július 13. 14:55
Üdv mindenkinek!
Furettózásnál amitrázból ki hány mg tiszta hatóanyagot használ alkalmanként / család?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2017. Július 14. 09:21
Nem akartam beleszólni, de nehéz kihagyni! Sokan egy, Geddekas minimum két lépéssel le van maradva. Gondolom sokan olvastátok a "muszáj" méhészújságot, NA annak egyik kiadásában van szó egy oxálsavas technológiáról. Ha képben volnátok, most arról szólna az elmélkedés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bekesm - 2017. Július 14. 09:43
Vaze! Nyavalyogtok a  veszélyességről, igen az oxálsav veszélyes, ha nem használsz megfelelő védőfelszerelést végső esetben meghallhatsz. Ezért kitalálták; légszűrőt, és bőrvédő eszközöket. Vízben,  ha nem használsz megfelelő védőfelszerelést, gondatlanul jársz el, meghalhatsz. Pedig a víz nélkülözhetetlen!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Molesz - 2017. Július 14. 11:02
Magam sem értettem egyet az utánam lévő hozzászólóval,de ha ő így gondolja hát gondolja. Semmiképpen sem szállnék vitába mert ő úgy gondolja. Csodálkoztam is, hogy egy tapasztalt, gyakorlattal bíró méhész ezt válaszolja.  Egy kezdő részére pláne illik megemlíteni a védőfelszerelést. Majd amikor már lesz kellő gyakorlata úgyis aszerint alakítja. Magam részéről a védőfelszerelést csupán a véletlen miatt említettem meg a csurgatással kapcsolatosan, mivel magam is jártam úgy ahogy robi 75 is leírta. Persze bizonyos esetekben ( szublimáláskor) viszont kötelező a védőfelszerelés.  Én az olcsóbbik változattal csurgatok és bizony a fecskendőbe való felszíváskor kiugrott a szívó rész és fröccsent is az oldott oxálsav. Egyszerű napszemüveg volt rajtam de nem bántam meg és bizony a kesztyű is védett, bármennyire is nem erős az oldott oxálsav. Érdemes beszerezni mindenképpen a biztonságos felszerelést. Kellő óvatosság sosem árt mert megelőzhető több minden. Még a feleségek is használnak gumikesztyűt bizonyos esetekben takarításkor. A takarító manager hölgyek meg pláne. Na jó nem ragozom tovább. Laja is biztosan veszi a fáradtságot és olvasni fog még sokat ezzel kapcsolatosan is. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Július 14. 11:09
U
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Július 14. 11:17
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Július 14. 22:22
Régóta ismerhetjük Geddekas áláspontját a témával kapcsolatban, csak a csurgatás. Én azért tettem fel így a kérdést, hátha kihúzom belöle, hogy .... szublimálás ...!
Amúgy sok olyan területe van az életnek, ahol veszélyes anyagokkal dolgoznak nap mint nap, a megfelelő védelem nem véletlen van kitalálva és csak működik!
Amúgy a csurgatást népes családokban még mindig nem pártolom, majd késő összel!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Július 16. 19:52
Marhára le vagyok maradva egyesek szerint. Ja. Persze! Utálom a saját egészségemet szublimálással veszélyeztetni. Javasoljátok az egész álarcos védőfelszerelést és ilyen-olyan szűrőt. B-----szátok meg! Megkérdeztem néhány méhészt, hogy érez-e valami oxálsav szagot a védőfelszerelést használva. Éreztek! Nekem 5 gázmester dolgozott a kezem alatt. Nem volt szabad semmilyen szagot érezni a gázmaszkban. Ha éreztek, akkor már késő lett volna! Vagyis az oxálsavra nem olyan qrva jók ezek a ma alkalmazott védőfelszerelések.

Szóval nekem ez az egyetlen tyúkszaros életem van és mi a jó fenéért ne vigyázzak magamra, ha van rá lehetőségem.

A glicerines oxálsavas tartós hordozó használata új dolog, sőt a legújabb dolog, és hatékony. Támogatom. Szóval ennyire vagyok lemaradva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2017. Július 16. 21:33
Geddekas,egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Július 16. 22:41
Az áprilisi Méhészújságban megjelent Randy Oliveres cikk utolsó előtti bekezdésében a szerző leszögezi, hogy az oxálsav glicerin keveréket egyelőre csak kiegészítő kezelésnek tekinti. A zöldön tavaly szeptember környékén lett először feldobva a téma, több recept is felkerült ha valaki kísérletezős kedvében lenne. A hozzászólások alapján nekem egyelőre az jött le, hogy mindenki kivár, és a méhészek igyekeznek más kárán tapasztalatokat gyűjteni az új technikával kapcsolatban. Egyesek bizakodóak, mások kevésbé lelkesek. Szóval szerintem senki nincs nagy lemaradásban, legalábbis ami a gyakorlati tapasztalatokat illeti. Ami az elméletet illeti, egyelőre az sem világos, hogy az oxálsav glicerin melegítése során mi is lesz a végső termék.. Angol nyelvű oldalakon olvasható tipp erre vonatkozóan, de hozzáteszik, hogy egy megerősítő laborvizsgálat nem ártana....
Randy Oliver nyári oxálsav csorgatással kapcsolatos megfigyelésén is érdemes elgondolkozni (ugyanebben az áprilisi cikkben olvasható). Igaz a csorgatáshoz glicerinnel keverte az oxált, nem sziruppal, de Gömbi nyári csorgatásról alkotott véleményével minden bizonnyal egyet tudna érteni. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: linen - 2017. Július 17. 18:07
Geddekas, maximálisan egyetértek velek.
Tőlünk délebbre a szerbeknél jópár méhész meghalt sajnos a nem megfelelő felszerelés, illetve annak hiánya miatt.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Július 17. 18:16
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Július 17. 23:22
QUQURIQ !!!

"Búvárkodni sem szoktak oxigénpalack nélkül. Az előttem szóló is leírta már ezt."

...de szoktak a gyöngyhalászok, csak ők is rövid életűek!

kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. Július 20. 21:37
Köszönöm a segítő válaszokat, azt hiszem, hogy maradok a csurgatásnál.
Üdv. mindenkinek Laja
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: norgio85 - 2017. Július 20. 22:16
Herba berakás után 48 órával semmi atkahullás megnéztem vagy 20 család tálcáját. Most kételkedjek vagy tényleg nincs :/
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. Július 20. 22:46
Szia norgio85!

Mindenképpen csinálj kontrollt egy más módszerrel és szerrel!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Július 20. 22:51
Sziasztok!

Oxálsav csurgatáshoz magam készítem az oldatot.
Régebben Bee Vital Hive Clean-t használtam.
1 liter 1:1-es szirupban oldok 35gramm kristályos oxálsav-dihidrátot, pár csepp illóolajat (levendula, kakukkfű, menta, ...) is teszek bele, egyszerre ezt a mennyiséget készítem el. A propoliszt a BVHC esetében nem tudom, hogy hogy viszik oldatba, valamilyen segédanyaggal lehet, kíváncsi volnék rá, ill., hogy ott 1 literben a felirat szerint 42g oxálsav van, ill. még 4,88g hangyasav is! (pár évvel ezelőtti flakon).
Hatékony, kétség nem fér hozzá, persze az enyém is.
Az a kérdés merült fel bennem, hogy mennyi lehet az oxálsav-oldat minimális, még hatékony koncentrációja (méhek kímélése)?
(fenti töménység tömegszázalékban: saját készítményem 27,24%-os, mivel 0,625l/kg víz + 0,625kg cukor = 1,25kg szirup, amely 1liter, 35gramm oxálsavval, töménység= 35/(1250+35) ).
Más is használja így?
A BVHC 42g-mal számolva 32,5%-os.
Régebben olvastam utána ennek több helyen is, német forrásokban is. Halványan 33-35%-okra emlékszek, ha helyesen volt írva. Viszont akkor ezek szerint az én oldatom a hatékony koncentráció tartomány alsó részénél mozog. (A 37% már a felső határ lenne kb.)
Mit a meglátásotok?

Köszi a véleményeket!
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Július 21. 09:33
Attila!

100 g oxálsavdihidrát, tehát a boltban vásárolható kristályos oxálsavban van 27 % kristályvíz. Vagyis, ha 1:1-es szirup minden literjéhez teszel 50 g oxálsavdihidrátot, akkor az oldatod oxálsav tartalma 3,65 % lesz. Van olyan recept, amiben csak 40 g oxálsavat tesznek, de ennél hígabb oldat alkalmazásáról nincs információm. Lehet, hogy van, de én nem alkalmaztam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. Július 21. 22:28
Geddekas, igen, köszönöm a pontosítást, ill. elnézést 1 tizedesjeggyel elírtam a töménységet.
A kristályvíz-tartalmat nem számoltam, most már így világos.
Utána is néztem, a hígabb oldatot a permetezéses (kis kézi virágpermetező) kijuttatásnál alkalmazzák, 2,1%-os, német leírásból vettem.

Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Molnár Csabi - 2017. Július 31. 11:14
Attila!
A propoliszt tiszta szesszel vagy erős alkohol tartalmú (52% feletti ) pálinkával lehet feloldani és ezt az oldatot tudod vizes emulzióba tenni.
Üdv :Csabi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Július 31. 11:31
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Július 31. 20:38
Nem sok, de ez természetes, mivel még nagyon szép kiterjedt fiasítások vannak. Azért is természetes, mert a hosszú tél az áttelelő atkák számát is lecsökkentette. Ez évben még nem találkoztam sem a meszesedésnek, sem a vírusfertőzésnek a nyomaival.

De sebaj, a most induló három hetes száraz évszak után biztosan lesz itt minden ami baj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Július 31. 21:57
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Július 31. 23:38
QUQURIQ !!!

Több csatornából érkeznek a hírek atka ügyben.
Mindenki arról számol be, hogy nagyon kevés az atka.
Ne legyet restek, és a kaptár aljába helyezzétek el a kontroll lapokat, az atka irtás eredményességének a valóságáról.
Két szert is próbáljatok ki. Ha nincsen atka, feleslegesen ne terheljük a családokat és a méheket vegyszerekkel!
...DE!
A folyamatos ellenőrzést TILOS mellőzni!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2017. Augusztus 01. 22:06
Üdv.Uraim!
Kiskakas!
És lám megint egyet értünk!
...De a több csatorna veszélyére is figyelmet kell fordítani.
Én a szerintem rövidke életem során igen sokrétű tevékenységet fojtattam,de ennyiféle csatornával csak itt találkoztam.
Régen is,de ma főként.
Bizonnyal van mindenkinek olyan számára megbízható csatornája amire érdemes hallgatni,de vigyázat,vannak megtévesztő csatornák is.
A korom miatt annak örülök talán egyedül hogy voltak olyan kollégáim és talán túlzás nélkül állíthatom,barátaim,hogy egy nevet is említsek mint Id Boros László aki aktív társa volt Faluba Zoltánnak,Vicze Ernőnek.
És én éjszakákon át beszélhettem vele,sajnos már Ő sincs közöttünk.
Ő sem és Én sem a támogatásokért kezdtünk méhészkedni.
Volt szakma szeretet és elhivatottság akkoriban és nem támogatás ami miatt most sokan féltékenyek a szakmára(lehet nem alaptalanul)de szerintem ez sok plusz probléma okozója.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 02. 11:43
Azért csak óvatosan az atkával!
Valóban, a tavalyi évhez képest nagyságrendekkel kevesebb van most.
Azért ez nem általános, mert Szekszárdról is érkeznek olyan hírek, hogy egyes kezelések után több száz atka hullott le.
Vannak higiénikus aljjal rendelkező kollégák, ők is folyamatosan ellenőriznek a különböző kezelések után, és 3-tól 30-ig számolták a napi potyogást.
Mivel egy-egy füstöléssel csak a méheken lévő atkák nagy részét tudjuk gyéríteni, ezért nem jelenthető ki egyértelműen, hogy kevés az atka.
Arról nincs információnk, hogy a fedett fiasításba mennyi bújt el.
Az atkagyérítésnek most van a "főszezonja".
Meg kell védenünk a betelelő állományt, és fő cél, hogy a mostani fiasítás minél atkamentesebb legyen.
Ez a következő évi sikerünk alapja.
Na meg a serkentés.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 02. 15:50
Nálam 7-8 lépen van nagy kiterjedésű fiasítás. Szerintem az atkák jó része ott leledzik. Ráadásul jó meleg van kint is bent is, tehát az atkák anyagcseréje, fejlődése is gyorsabb, ezért kevesebbet tartózkodnak kint. Kevesebb lovagó atka van, mint más nyarakon, de ez NEM lassúbb a szaporodásuk, tehát nincs mese augusztus az egyik legfontosabb időszaka az atkairtásnak.

Ma voltam kint a méheknél, jöttek-mentek, de kevés virágport hoztak, tehát a fias kiterjedése csökken vagy csökkenni fog. Most fog több lovagló atka megjelenni. Egyre hatékonyabb lesz az atkairtás is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Szerlo - 2017. Augusztus 02. 20:22
Sajnos van bőven. Ma füstöltem, 147 db hullott estig...  :(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2017. Augusztus 02. 20:24
Tisztelt Uraim!
A Méhészet augusztusi számában megjelent atkairtási módszerről szeretnék kérdezni.

 Jelenleg a 6. amitrázos füstölést csináltam ma hajnalban, szombat reggel lesz az utolsó.

Kérdésem az volna, hogy a Hevesi Mihály által fordított amerikai cikkben "Tiszta mézet a hordóba" ismertetett oxálsav tartós hordozón a leírt módon az amitrázos sorozatom után folytatható e és ha igen, hány nap teljen el a két különböző kezelés között?

Tisztelettel: Somogyi Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 02. 21:18
Idézet
Jelenleg a 6. amitrázos füstölést csináltam ma hajnalban, szombat reggel lesz az utolsó.

Ha jól csináltad, akkor hagyd békén a méheket szeptember elejéig. Eleget fognak most szenvedni a forróságtól.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 03. 08:36
Hasznal valaki elektromos varrojet fustolot papircsik fustoleshaz. 3 csaladhoz nezem. Megeri befektetni vagy ugyanazt tudja, ha csak siman hajcsavaroba fustolok? Bar biztos nem. Mik a tapasztalatok vele kapcsolatban? Van olyan aki megvette es megbanta?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 03. 10:03
Hasznal valaki elektromos varrojet fustolot papircsik fustoleshaz. 3 csaladhoz nezem. Megeri befektetni vagy ugyanazt tudja, ha csak siman hajcsavaroba fustolok? Bar biztos nem. Mik a tapasztalatok vele kapcsolatban? Van olyan aki megvette es megbanta?
A hajcsavaró egyszerűbb, olcsóbb.
Vigyázz!  Az amitráz rákkeltő. Ne szívd be a füstöt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Szerlo - 2017. Augusztus 03. 10:07
Hasznal valaki elektromos varrojet fustolot papircsik fustoleshaz. 3 csaladhoz nezem. Megeri befektetni vagy ugyanazt tudja, ha csak siman hajcsavaroba fustolok? Bar biztos nem. Mik a tapasztalatok vele kapcsolatban? Van olyan aki megvette es megbanta?

Üdv,
én csak azzal füstölök. Varratrazt használok hozzá, 3 csepp/papírcsík adagolással. Bevált, tökéletesen működik. Ahogy Geddekas írta, megfelelő védőmaszkot használj!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 03. 11:17
Hanyszor es milyen idokozonkent hasznalod? Nyitott fiasitasnal is?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Szerlo - 2017. Augusztus 03. 11:50
Hanyszor es milyen idokozonkent hasznalod? Nyitott fiasitasnal is?

3 naponta 7 alkalommal. Ma is füstöltem, reggel 5-kor. Egy órával előtte csepegtetem a papírra, hogy kiszáradjon. Napraforgó pergetés után szoktam azonnal kezdeni, igaz most egy jó hetet késtem vele. Nem tapasztaltam problémát még nyitott fias esetében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 03. 16:26
Miert pont a varratrazt hasznalod?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2017. Augusztus 03. 21:09
Köszönöm Geddekas!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Augusztus 03. 22:33
QUQURIQ !!!

Ez az atka szám, nem az az atkaszám!
Mi is értendő, e bűvös és sejtelmes atkaszám alatt?
Úgy kell gondolkodnunk, hogy időeltolódás az atkák csalija.
Az a bűvös 21 nap!
Mi gyanútlan méhészek, számolgatjuk az atkákat, pedig a 21 nappal ezelőtti állapot látható a kontroll lapokon!
Az atkák mindig 21 nappal előttünk járnak!
Ezért nagyon fontos a folyamatos gyérítés!
De, csak az ésszerűség határáig!
Miért?
Mert hiába nyomjuk a legbrutálisabb szereket, ha szinte minden fias fedett! (felesleges lép szennyezés, és méh kínzás)!
Elemben, sok nyílt fiasnál sokkal hatékonyabb a védekezés.

(na ehhez kell tudni méhésznek lenni)!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Szerlo - 2017. Augusztus 04. 10:50
Miert pont a varratrazt hasznalod?

Varridol volt előtte, de annak lejárt az engedélye. Ezért.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 06. 11:06
Koszonom mindenkinek a segitseget es tanacsot
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Augusztus 06. 13:33
Szerintem a 21 nap egy kicsit túlzás. Az atka nem fog elbújni a napos pete vagy a pár napos álca mögé... Ennek ellenére a legtöbben 7x fújnak egy sorozatban. Tudja valaki honnan ered ez a bűvös 7-es szám?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Augusztus 06. 14:43
Pp
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. Augusztus 06. 15:16
15 az a 12.
Van még here fias.
Az is igaz,ma már egy kör az max csak félkör.

Cs.A.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. Augusztus 06. 18:05
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. Augusztus 06. 21:03
QUQURIQ !!!

Gábor!

A számításaid tőkéletesek!
De!
Sajnos az elkábult, és feléledő atkákkal nem számolsz!
A múlt évi 50 órás atkaszámlálásom tapasztalatai mondatják velem, hogy sajnos az atkák egy ötöde élve marad, és vissza ugranak a méhekre!
Ezért cseréltem le az összes aljdeszkámat teljes higiénikusra.

Kiskakas.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Augusztus 15. 06:58
Tudom, hogy a szavatossági idő csak Al Capone ötletességén alapul, de ha találtam a polcon egy "2017. július" lejárati idővel címkézett A**Ox oldatot (amióta megvettem, fagymentes helyen, a lakásban tartottam), az még felhasználható?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 15. 08:47
Kárt nem okoz, oxálsav tartalma nem tud csökkenni lezárt palackban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 17. 14:33
Sziasztok!

Most szeretném elkezdeni az első atka írtásomat.
A közeli méhész ezt a leírást adta, de szerintem ő sem biztos benne.

"100db 21*5 papírcsíkhou:
25 ml tactik és 75 ml étolaj
ebbe kell beáztatni és 12 órán át újságpapír között szárítani
1 hétig legyen benn a csík 1 kaptárban és 6 héten keresztül. 1 kaptárba 2 csík"

Az lenne a kérdésem, hogy nekem egyszerre csak 6 csík kell a 3 kaptárhoz összesen az 6 hét alatt 36 db. ezt beáztathatom egyszerre vagy hetente csak a 6 dbot. ebben az esetben elég kicsi mennyiségre jön ki az arány ha arányosítom. És szerintem nem is tudja ellepni.
Ha 10 csíkkal számolok akkor is csak 2,5ml tactik és 7,5 ml étolaj az nagyon kevés folyadék.
Esetleg eláll 6 hétig a bekevert mennyiség, és csak beáztatom benne az éppen aktuálisat?
Kissebb papírcsíkot használhatok-e és mondjuk felét és 4-etrakok be kaptáronként?

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Augusztus 17. 16:00
Jó arányszámokat adott meg, de szerintem az 21 * 3 cm. Az, hogy 3 családod van, visszaosztod a mennyiséget és kész. Ha van kedved vágd kissebekre és úgy add be, ízlés dolga. 3 családnál még ráérsz bíbelődni, ha majd több lesz meg sem fordul ez a kérdés a fejedben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 17. 20:18
Azert 10 ml be beaztatni valamit eleg nehez
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Augusztus 17. 22:44
Inkább füstölj papírcsíkkal egyet, ellenőrízd a potyogást, aztán lehet nem is kell hàborgatni ezirányban egy darabig őket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 18. 08:02
A fustolessel az a baj, hogy nincs hozza keszulekem, es keszulek nelkul meg sose csinaltam. Nb18 om van felso kijaroval es nincs alul semmilyen nyilas es vagni se szeretnek ra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zumzum - 2017. Augusztus 18. 08:03
Nb18 ban hogy ellenorizzem az atka hullast?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Augusztus 18. 12:30
Felső kijáró nem lenne gond, úgyis  be kell csukni a kezelés idejére, viszont az atkahullást ellenőrzése macerás, fészeklépek kivétele, parrafinos vagy étolajos lap be, füstölés, fészeklépek ki, lap ki, fészeklépek be. Én nem tudok egyszerűbbet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Augusztus 18. 12:48
Az NB18-asnál nem lehetséges az, hogy az atka elleni kezelés időtartamára (is) kivenni a méztéri kereteket (saccolom, 9 keret amúgy is elég volna teleléshez), szélről-oldalról "becsukni" egy vakkerettel vagy egyéb elválasztó lemezzel a fészket, kezelés előtt odébbtolni a keretsort, le a papírt, vissza a keretsort, kezelés, ellenőrzéskor meg ugyanez? Akkor nem kell kivennie mindig a kereteket, de a télire való etetésnél is jobb, ha eleve kevesebb keretre vannak "szorítva", nem?
Vagy eleve oldalról becsúsztatni a lapot, a kiszedett méztéri keretek helyén lenyúlva...
Hozzátenném, nem fekvőim vannak, szóval a partvonal mellől szól a kérdésem :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Augusztus 18. 15:36
Nálam a fekvőkben fix anyarácsos elválasztóval volt elkülönítve a fészek, tehát ott nem lehetett volna oldalról betolni a lapot. Ha nem fix, vagy nincs elválasztó, akkor be lehet tolni a lapot. De legjobb a higiénikus alj ☺
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2017. Augusztus 18. 20:22
Az NB kaptár alsó kijáróval is ugyanolyan jól működik, mint felső kijáróval, viszont sokkal több az előnye az alsó kijárónak.

A felső kijárót az alábbi okok miatt szokták ajánlani:

1. A család jobban védi a kijárót, mert az közelebb van a fürthöz.

Erős család minden gond nélkül megvédi az alsó kijárót, gyenge családot meg nem kellene tartani.

2. Télen kevésbé jelent gondot a páralecsapódás.

Ez igaz, de milyen áron? Szerintem méz kg-okban mérhető a felső kijárón elszökő meleg kompenzálása (főleg kora tavasszal). A páralecsapódás alsó kijáró esetén csak akkor jelent gondot, ha a fészket nem szűkítették le a takart léputcák számának megfelelő mértékben.

3. A fészket jobban a kijáróhoz köti.

Én ezt nem tudom értelmezni, de szoktak ezzel érvelni.

4. A felső kijáró a talaj szintjétől magasabban van.

Valóban elég cikis dolog a kaptárak előtt kaszálni, de így is úgy is meg kell tenni, ez van.

Lássuk a hátrányokat:

1. A méhek tavasszal nem tudják kitakarítani a kaptárt.

A penészedésnek indult kaptárhulladék rossz klímát teremt, és melegágya a gombás betegségeknek, illetve a viaszmolynak. A méhésznek kell kitakarítania a kaptárt, és ez március táján túlságosan "költséges" beavatkozás. Egyrészt a méheknek sok munkába és mézbe kerül visszafűteni a fészket, másrészt a méhész szempontjából egy felesleges munka, amit az ilyenkor még viszonylag rövid munkára alkalmas időben kell elvégezni.

Alsó kijárós kaptárt egy jól fejlett méhcsalád március folyamán önerőből, minden gond nélkül kitakarít. De. Ha legalább 30 cm széles alsó kijáró van a kaptáron (lentebb még írok erről), akkor a beteleléskor egy A4-es félfamentes rajzlap becsúsztatásával, tavasszal egy mozdulattal ki lehet takarítani a fészek alatti terület 2/3-ad részét. Ezzel sokat segítünk a családnak, a fészek kihűtése nélkül.

2. A méheknek sokkal több munkába kerül tisztán tartani a kaptárt

Ez látszólag az első ponthoz tartozik, de mégsem teljesen. Tavasszal nagyon káros ebből a szempontból a felső kijáró. Nyáron már tisztán tudják tartani, de sokkal több erőfeszítésbe kerül, ami más tevékenységtől vonja el a család erőforrásait.

3. Atka elleni füstölésre, szublimálásra, ködölésre szinte alkalmatlan a kaptár.

4. Atka fertőzöttség ellenőrzésére szinte alkalmatlan a kaptár.

Bár az előnyök és a hátrányok száma pont ugyanannyi, a hátrányok mégis sokkal hangsúlyosabbak az előnyökhöz képest. Tehát egyértelmű, hogy a mai atkás viszonyok között, a kaptárra alsó kijáró kell. Boczonádi idejében nem volt atka, de ha lett volna, akkor biztos Ő is így gondolná.

Milyen a jó alsó kijáró? (Szerintem)

A fészek közepére esik, és 30 cm széles. Ekkora résen már be lehet tolni egy A4-es méretű ellenőrző lapot, és ez már megfelelő méret az atkafertőzöttség objektív megállapítására. Ennél kisebb kijáró erre a célra nem alkalmas. Megfelelő szűkítő használatával bármekkorára leszűkíthető.

Atkalapnak nagyon bevált a fehér színű farost lemez, étolajjal vastagon bekenve. Ebbe az atka beleragad, de a méh nem. A méhek nehezen tudják letakarítani, de a kiváló tisztogató hajlamú családok bizony hamar lepucolják. Amitrázos füstölés esetén 6 óra elteltével érdemes elvégezni az atkahullás ellenőrzését. Lehet 5 vagy 7 óra is, a lényeg, hogy mindig ugyanannyi legyen. Csak ekkor kapunk reális képet. Nem az a cél, hogy minden lehullott atkát megszámoljunk, hanem az, hogy lássuk a tendenciát és a nagyságrendet. Ehhez bőven elég 6 órát várni. A 24 órás várakozás túl sok, addigra általában már megkezdik a lap letisztítását a méhek.

A családok 10-20%-a alá célszerű atkalapot tenni a sorozatkezelés idejére. Érdemes olyan családokat kiválasztani, ahol az adott idényben nem volt fiasítás megszakítás (nem rajzott le, nem volt anyacsere, stb.). Olyan családot is érdemes vizsgálni, ahol esetleg vírusfertőzés nyomai látszanak, vagy méhen atka volt látható a családvizsgálat során.

A higiénikus alj fekvő kaptár alá nem való. A tálca és a rostaszövet közötti távolság túl kevés, a lehullott kaptárszemétből kikelő viaszmolyok hamar ellepik a családot. Hiába takarítja a méhész akár minden nap (bár ki az, akinek erre van ideje?), a tálca melletti holt térbe lehulló, kitakaríthatatlan kaptárszemétből is képes rengeteg viaszmoly kifejlődni. Mivel az alj össze van építve a kaptárral, így a teljes kitakarítása csak a keretek eltávolításával lenne lehetséges, ami valószerűtlen egy méhészetben. Ezen kívül jelentősen megnöveli a kaptár árát, többlet súlyt eredményez, és az ilyen kaptár magasabb a többitől, ami szállításnál gondot okozhat.

A fentiek a saját tapasztalataimat tükrözik, és minden amit leírtam a gyakorlatban is kipróbált. Lehet, hogy mások másképp csinálják, és nekik is működik a dolog, de nekem ezek váltak be.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Augusztus 19. 16:17
Inkább füstölj papírcsíkkal egyet, ellenőrízd a potyogást, aztán lehet nem is kell hàborgatni ezirányban egy darabig őket.

Remélem ezzel te magad sem értesz egyet, nemhogy másnak ezt tanácsolni! 1 füstölés, abból te milyen következtetést vonsz le?

A saját tapasztalatom a felső kijáróval kapcsolatban, idén tavasszal kipróbáltam én is mert már régóta foglalkoztatta a fantáziám. A kaptárjaim nem alkalmasak rá, mivel az összes higénikus aljal van(huzatot szokták ilyenkor emlegetni), ezért 3 család volt a tesztalany, és ápr. elején nyitottam csak, tehát a méhek alsó kijáróra tájoltak. 1 hét múlva a család nagy része a felső kijárón közlekedett, összevetve a többi családdal semmiben nem tapasztaltam lemaradást (kaja, fias mennyisége), a kijárót sem takarták jobban. De nem állítom, hogy ha tavasztól is így indul a család akkor is ugyan ez lett volna a helyzet.

"A higiénikus alj fekvő kaptár alá nem való. A tálca és a rostaszövet közötti távolság túl kevés" szerintem gyártás kérdése.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Augusztus 19. 17:53
Akkor füstöljetek tovább, ha jó szerrel jó kezelési móddal 2 db atka potyog le.
Nálam ez a helyzet, méheken, herefiasban atkát nem látok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Augusztus 19. 19:14
Nincs ezzel semmi gond csak akkor ezt írd, hogy ez a te tapasztalatod, ne tévessz meg egy kezdőt, hogy füstölj egyet ha nem hullik, elég is. Pontosabban fogalmazz! Minden év más, és te már tudod mit nézz mennyit kezelj, hogy lásd abba is hagyhatod őő nem fogja ezt tudni, nem megsértődni kell, hanem leírni amit gondolsz és mondani akarsz, helyesen!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Augusztus 19. 20:56
Oké, bocsánat. Amúgy ilyenkor ilyen kevés atkahullás nálam sem volt még soha. Amúgy én oxálsavat csurgattam akác után, szublimáltam 2-szer augusztus elején és közepén. Legtöbb hullás egy családnál 7 db, legtöbb családnál 0 db.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Augusztus 23. 16:20
Az ApiOx leírása szerint "más akaricid hatású készítménnyel egyidejűleg nem használható". Ez pontosan mit jelent? Ha az ember használ valamilyen atkairtó készítményt (például tartós hordozós, amitrázos csíkot), akkor amíg az bent van a kaptárban, nem lehet csurgatni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 25. 07:01
Garanciális okok miatt írják rá a gyártók, hhogy más atkaölőt ne használj.

A szerves savak másként támadják az atkát, mint az amitráz, ezért én merném a kettőt együtt alkalmazni, de munkaidő igébyes mind a kettő, ezért nem teszem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 25. 07:06
Tegnap kaptam egy fotót amin az méhanyát ellepte a méhtetű. Tankönyvbe illő fotó volt.

Mi a teendő?

Sürgős atkairtás. Miért? Ha ilyen mértékben fel tudott szaporodni a méhtetű, akkor ott bőven van atka is. De ez figyelmeztetés mindenkinek, hogy ez évben is van atkaveszély.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Oldirty - 2017. Augusztus 25. 11:57
Sziasztok!
Van olyan keszulek amivel oxalsavat es amitrazt is be lehet juttatni a kaptarba?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Augusztus 25. 20:07
Van. De praktikusabb ha két készüléked van, mivel ezek általában oxálsavszublimálók felturbózva egy plusz egységgel. Ezeknél én jobban szeretem a furettó elvén működő eszközöket ha amitrázt használok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Oldirty - 2017. Augusztus 26. 11:16
Errol van valakinek tapasztalata?

http://www.omme.hu/?page_id=7&id=28682#
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Augusztus 29. 22:42
Úgy tűnik te lehetsz az első aki leírja itt tapasztalatait. ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: endi33 - 2017. Augusztus 30. 17:06
Hello mindenkinek!

Az atka hullassál kapcsolatban egy észrevétel. Nálam például kb. 2-3 órával a füstölés után lehet számolni a lehullott atkát. A másnapi számlálás az már szinte értékelhetetlen, mert közben eltűnnek az atkák a hig.tálcáról. Megfigyeltem , hogy 2 órával a füstölés után volt a tálcán kb. 8-10 atka másnap reggelre viszont nem találtam csak 1-2 atkát. Pedig fénymásoló papirt rakok a tálcákra jól megkenve étolajjal. Viszont egyik nap láttam, hogy egy hangyácska épp a kiszemelt zsákmányát ( lehullott atka) próbálja elhurcolni. Szerintem mindenkinek érdemes erre a dologra is figyelni.
Én is viszonylag nyugodt voltam amig másnap reggel számoltam az atkát. Viszont már elmúlt ez az érzés ( :( ), igy, hogy 2-3 órával a füstölés után számolok!!!
Feltettem egy videót is amit készitettem. kb a 23. másodperctől látszik rendesen.
https://www.youtube.com/watch?v=FrosCZc8eqE
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 30. 18:32
Köszönjük  endi33!
Ezt eddig is tudtuk, de így megörökítve nagyon ütős.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 01. 21:29
Jó estét mindenkinek. Érdekes dolgot figyeltem meg. :o
A youtube-n méhészettel kapcsolatos dolgokat nézegettem, és nézegettem a világ oxálsavszublimálót használó méhészeit. Szinte senki nem használ gázálarcot, és annak ellenére boldog.  ;D Valamit nagyon nem jól csinálok, mert én már gàzálarc nélkül be sem gyújtom.
Ez csak egy ilyen kis esti szösszenet volt a részemről.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Szeptember 01. 23:15
Szia Kamikaze. Akkor én még nàlad is rosszabbul csinálom, mert rajtam 2 maszk is van. Először egy minőségi pormaszkot veszek fel, és arra ráveszem a P3-mas álarcot. Így már nem érzek semmit, csak az álarccal viszont igen. Érdekes, hogy annyira nem is kényelmetlen igy a két maszk, bár valószínű, hogy a pormaszkot szétvágom, és jó erősen rászigszalagozom a P3 szűrőre. Az amitrázos szűrővel már ezt megcsináltam, és működik a dolog.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2017. Szeptember 01. 23:40
Még egy kis apró trükk:

Meg kell borotválkozni és úgy feltenni a maszkot, mert csak úgy zár rendesen.
  Borostásan beszivárog az anyag.     
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 02. 07:56
Ez a borotválkozás dolod biztos hogy igaz. Jelenlegi állapotomban Csubakka sírva könyörögne a receptért, viszont a maszk alatt néha picit érzem az oxált. Úgyhogy bozótvàgásra fel.
Ja és van olyan videó, ahol a narrátor mélyről jövő köhögése szakítja meg az ismertetést, van ahol a mókus csak pormaszkban csinálja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Szeptember 02. 17:41
Az öltözékre illetve annak takarítására ki mekkora energiát fordít? (youtubon jó a poló is  ;D )
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 02. 17:59
Szerintem nem olyan veszélyes ez mint mi hisszük, kivéve a légzésvédelmet. Kérdeztem az acidumnál a kiszolgálót hogy mit tud erről hogy bőrön át felszívódik és felhalmozódik. Kinevetett, és mondta hogy az ilyen anyagok csomagolásán biztos hogy van halálfej, ezen nincs. Megjegyezte hogy azért kiskanállal ne egyem. Azt is mondta hogy a szublimálás más tészta, azt nem tudja, mert csak a méhész szublinál más nem. De ezt meg tudjuk.
Ez csak az én tapasztalatom, inkább mindenki biztosítsa túl magàt nehogy baj legyen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 06. 15:50
Most nem leszek túl népszerű, akaratlanul végrehajtottam egy állatkísérletet. Próbálkozok egy újfajta szublimàló kazánnan, és eközben elgurult a földre egy, kb. Kockacukornyi   összeállt oxálsavgörcs. Ezt felcsippentette azonnal egy eleven csirke, majd jóízűen megette. Majd várta a repetát. Ez történt 3 napja, köszöni jól van. Repetát nem kapott.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Szeptember 06. 17:15
 ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 08. 09:06
Üdv urak. Valaki nem tudná nekem megmondani hogy honnan tudom ha a gázálarc szűrőjének az élettartama a vége felé közeledik? Nehezebb benne a levegővétel gondolom. De nem tudom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Szeptember 08. 10:27
Most nem leszek túl népszerű, akaratlanul végrehajtottam egy állatkísérletet. Próbálkozok egy újfajta szublimàló kazánnan, és eközben elgurult a földre egy, kb. Kockacukornyi   összeállt oxálsavgörcs. Ezt felcsippentette azonnal egy eleven csirke, majd jóízűen megette. Majd várta a repetát. Ez történt 3 napja, köszöni jól van. Repetát nem kapott.

De gondolom, atkája sincs ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Szeptember 08. 10:54
Kamikaze
Akkor jár le a szűrő élettartama, ha használatakor már érzed a szer illatát. Mondjuk némelyiknél ez már új korában bekövetkezik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Szeptember 11. 22:28
Tényleg! Nézelődtem én is egy kicsit a y. on, és tényleg! eddig fel sem tűnt igazán a dolog.

https://www.youtube.com/watch?v=_tQVMwRMNfU

2.20 tól érdekes ilyen szempontból a videó, ha ott a jóember nem szippant bele mélyeket akkor soha sehol senki. Akkor aki ért is egy kicsit hozzá magyarázza már el, hogy is van ez, vagy csak a videó kedvéért annak a pár szippantásnak nincs jelentősége?! Mert én túlbiztosítom magam az tuti!

Mert volt már olyan, hogy 40 perc múlva elmentem a telephelyem mellett kocsival és érződött egy kicsit a levegőben, vagy csak placebó hatás :) nyilván ettől bajom nem lett (remélem), de azért a kiáramló cső felett szipákolni, na .....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 11. 23:17
Szia. Nem tudom milyen szublimálód van. Próbáld megfigyelni majd hogy amikor el kezd szublimálni az anyag először a kristályvíz távozik minimális oxálsavval, majd az üstben visszamaradt oxálsav megy ki. Ezt úgy tudod ellenőrízni hogy egyszerűen rajzolni próbàlsz a füsttel. Amikor el kezd szublimálni a füst eleinte nem vagy alig fog, majd ahogy halad a szublimálás és fogy a kristályvíz festékszóró szerűen fogni kezd. Na itt a varázslat a videóban szereplő eszköznél. Mikor fogy ki a kristályvíz?
Ha én szublimálok ott nem szimatolna filmünk főhőse nyugodj meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Szeptember 12. 10:06
Értem amit mondasz, nem is kívánom én túlragozni! Gázos, elektromos mindegy amikor betolja a kaptár kijáróján(csomó videóban látni), a kiáramló gőz meg az arcába megy álarc nélkül, abban csak van oxálsav.

Én amúgy ezt az álarcot használom DRAGER X-PLORE 6300 teljesálarc + A2B2E2P3 szűrőbetét és akkor veszem le mikor kellő távolságban vagyok a méhestől.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 12. 14:34
Ezt a oxálsavval inhalálást a youtube-on én sem értem. Szerintem azzal játszik hogy olyankor nem vesz levegőt. Én maradok a maszknál. Azt külön köszönöm hogy megírtad milyet hasznàlsz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Szeptember 12. 19:18
https://youtu.be/va3a3GdXNUA

A festékszóró szerű pingálás ilyen. A felületen visszakristályosodik az anyag.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2017. Szeptember 29. 14:51
Üdv mindenkinek!
Oxálsav szublimálás előtt le szoktátok venni a méztéri fiókokat?
Vagy a jövő évi mézből már nem mutatható ki az idén befújt oxálsav?
Előre is köszönöm, annak aki válaszol.
Üdv Attila.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 30. 03:28
Ati22!
Ha valami bio, akkor az oxálsav az.
A szublimálás célja a méhekről az atkák minél nagyobb számban való eltávolítása.
Ezért érdemes a mézteret kezeléskor fóliával elzárni, ezáltal csökkentve a légteret.
A lépeknek az oxálsavtól semmi bajuk sem lesz, és a méznek sem.
Magadra vigyázz, használj védőfelszerelést.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Szeptember 30. 03:57
Ezt máshol olvastam, de érdekes lehet.
"Augusztus 20 tól szeptember 15 ig három naponta szublináltam ezután a családok egy részéhez chek mite-ot raktam be. A chek mite 12 napja van bent."
A kolléga nem olvasta el ChekMite használati utasítását.
Ha előbb rakta volna be folyamatosan ható szert, és utána szublimál, kevesebb atkája lenne.
Ezzel az a gondom,hogy ők oktatják a méhészeket.
Ha valaki nem olvassa el, hogy és mikor kell egy készítményt használni, vessen magára.
Én ilyenkor is a méheket sajnálom.
Nem elég nekik a parazita, még a méhész hibáit is bírniuk kell.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. Szeptember 30. 22:33
Sokkal több atkát kapunk "kintről" mint gondoltuk eddig.
Szóval sokkal nagyobb az újra fertőződés mint ezt a szakirodalomban
leírják.
A legjobb példa erre az idei év.
Több telephelyen méhészkedünk egyszerre.
Van két-két telephelyünk ahol egész évben ugyan azon
a napon ugyanazt a technológiát csináltuk.
Mindent ugyan úgy.
Mindkét párnál ugyan az a helyzet,nevezzük őket 1-2-3-4-es
telephelynek.
Tehát az 1-2-es valamint a 3-4-es telephelyet egyszerre kezeltük,
egymáshoz viszonylag közel,olyan  5-6 km-re vannak egymástól,
mégis nagy a különbség.
Az 1-es és 3-as telephelyen még ma is az összes családból folyik
ki a bogár,olyan nagy a népesség.
A vele egy időben ugyanúgy kezelt 2-4 telephelyen a csalàdok
60-70%-ánál szintén sok bogár van,míg a maradék 30%-a
többé kevésbé legyengült az atka kártételei miatt.
Szerintem egy vagy több gyenge,lepusztulóban lévő méhészettől
"kapták" az atkát.
Mivel itt is a családok döntő része jó és "csak" kisebb
része gyengébb,ezért úgy gondolom,nem mérgezés áll a népesség
csökkenés mögött.
Akik több telephelyen méhészkednek sokkal több mindent láthatnak,
mint akik egy helyen tartják az összes méhüket.
Egy telephelyből következtetéseket levonni nem nagyon lehet,
mert a kintről kapott fertőzés mértékét nehéz megállapítani .

Csányi Antal



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2017. Október 01. 09:36
Rendben védő felszerelésben csinálom akkor,köszönöm szépen a választ Attila.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Október 01. 21:13
Ezt máshol olvastam, de érdekes lehet.
"Augusztus 20 tól szeptember 15 ig három naponta szublináltam ezután a családok egy részéhez chek mite-ot raktam be. A chek mite 12 napja van bent."
A kolléga nem olvasta el ChekMite használati utasítását.
Ha előbb rakta volna be folyamatosan ható szert, és utána szublimál, kevesebb atkája lenne.
Ezzel az a gondom,hogy ők oktatják a méhészeket.
Ha valaki nem olvassa el, hogy és mikor kell egy készítményt használni, vessen magára.
Én ilyenkor is a méheket sajnálom.
Nem elég nekik a parazita, még a méhész hibáit is bírniuk kell.
Nagyernyei Attila


Tetszik amikor csak fél igazságokat írsz! Linkeld már be légyszíves, hogy hol és hogyan oktat,ad tanácsot ez az ember másokat!? Ne fáradj megmondom sehol!!!

Akinek a hozzászólását a másik fórumrol beidézted, pusztán a tapasztalatait írja le, nem oktat mást. Soha nem javasolt senkinek semmit!

A reagálásod helyesen, <ezt meg ezt olvastam de ne így hanem így csináljátok> ennyi is elég lett volna. Nem kell mindig lehúzni másokat!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Október 02. 06:38
Gömbi a virágbogár!
Arany "bogaram"!
A nevezett úriember oldalakon keresztül taglalja bomba atkagyérítő technológiáját.
Leírja, hogy több mint 40-szer szublimált az idén!
Mivel a világháló, egy nyílt szakmai fórum egyben, sok kezdő méhész ezekből az írásokból tanul.
Biztosan én is írtam már helytelen dolgokat, de mindig egy cél vezérelt, hogy okuljatok belőle.
Az ilyen blőd írások, örülök hogy nem nálunk születnek.
Ha pedig a tisztelt "szakember" pusztán tapasztalatait osztja meg a nagyérdeművel, szerencsés lenne vele közölni, hogy előbb olvassa el a használati utasítást, és aztán közölje tapasztalatait.
Csodálkozom, hogy a Bayer cég nem reklamál.
Ez annyira égő.
Szerintem ez nem fél igazság, de ha úgy gondolod, ám legyen.
Én inkább mielőtt valamilyen készítményt alkalmazok, előtte gondosan elolvasom a tájékoztatót, esetleg beszélek olyan megbízható méhésszel akik már alkalmazták, aztán írom le tapasztalataimat.
Így ez sarlatánság.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 02. 08:50
Attila!
Ne haragudj, de muszáj megvédenem az említett bejegyzés íróját. Egy nagyon fontos adatsorral is szolgált azóta. Az egészben az a lényeg, hogy ő is azt kutatja, hogy alkalmas lehet-e az oxálsav arra, hogy arra legyen alapozva az atka elleni védekezés. Pontosan ezt cáfolja a kontrollként használt CHM. Azt igazolja, hogy az oxálsav alapból annyira képes csak, amire egy toleráns amitráz, vagy fluvanilát. Tehát fiasításos időben csak a szaporulatot képes irtani, de az öreg atka akadálytalanul képes szaporodni. Amennyiben a magyar méhésztársadalom nem képes a fiasmentes időszakban olyan alacsonyra szorítani az atkaszámot, hogy nyári kezelés nélkül is átvészelje a következő október elejéig, akkor teljes összeomlás lesz.
Egy kis magyarázat. Tolerancia: kisebb adag hatástalan, nagyobb igen. Miért baj a tolerancia ? Mert fiasítás jelenlétében a kezelés hatására a hatóanyagnak olyan gradiense alakul ki, hogy az öregebb méheken nagyobb a koncentráció, a fiatal kelő méheken kisebb. A kikelő öreg atka hamar be tud bújni a sejtbe, a lánya viszont nem. Neki érnie kell ,szerintem kifejletlen petefészek mellett nem érzékeli a fiasítás bebújásra felhívó jelét. Ennek az a következménye, hogy kikeveredik a fészekből, olyan méheken lesz, amelyeken kellő koncentrációjú a hatóanyag, ezért elpusztul a kezeléstől. Hosszan tartó kezelések alkalmával alapvetően a fiatal atkagenerációt irtjuk toleráns szer esetén (kezelés hatására hullik, de a hullás mértéke nem csökken, hanem egyenletes), az öreg tud szaporodni, de amikor elfogy a 34 petesejtje (állítólag ennyi van összesen neki), akkor utána már nem tud tovább szaporodni, elöregszik és elpusztul. Ezért nincs azokban az években sok atka (idén), amikor előző évben hosszú heteken át folyik az atkairtás.
Tekintettel arra, hogy véleményem szerint amitrázra tolerancia van, fluvanilátra nagy valószínűséggel van tolerancia, az oxálsav pedig eleve toleráns jellegű hatásmóddal rendelkezik (első 3-4 napban csak az atkák 30-40 százalékát pusztítja el), ezért fiasításos időben az egyedüli nem toleráns szer a kumafosz, az alkalmazás idejének pedig 12 napi folyamatos hatásúnak kell lennie. Tehát nincsen kötelező foretikus idő. Az öreg atka sok fias esetén hamar bebújik. Az oxálnak a teljes hatás eléréséhez 10-14 napra van szüksége. Ha be tud bújni a sejtbe, akkor ez az idő megszakad. A fiatal, kinn lévő atkák esetében viszont összejön.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Október 02. 10:37
neo!

A leírásod alapján felmerült néhány kérdésem.
Ha a fiatalokat eleve letakarítja a szublimálás, az öregnek meg csak 34 (vagy x. számú, de véges és nem túl sok) petesejtje van, azaz előbb-utóbb abban is "kimerül az elem", akkor egy 40 darabos szublimálással hogyhogy nem lehet elérni az atkamentes állapotot? Kis túlzással ekkor minden hétre jut egy szublimálás egy évben, ez miért nem elég a "hazai" mellett a "migráns" atka szintentartására vagy kitakarítására?
Ha az ősztől tavaszig tartó, közel fiasításmentes időszakban a szublimálásra alkalmas időben kapják a gyérítést (vagy legjobb esetben a közel 100%-os lesöprést), esetleg többször is, akkor a tavaszi "robbanás" idején elvileg már nem is nagyon volna minek felszaporodni, őszig pedig szintentartásra elég volna az esetenkénti, rendszeres szublimálás, vagy rosszul gondolom? Az írásod alapján az amitrázra és a fluvanilátra "valószínű" toleranciát mondasz, az oxálsavra viszont csak "toleráns jellegű hatásmódot", mivel a jellegéből kiindulva, erre elméletileg nem is lehet toleranciát szerezni, akkor miért nem ebbe az irányba kellene menni, miért a kumafosz a jó? Utóbbit nem kéne meghagyni inkább "nehéztüzérségnek", hogy minél kisebb esély legyen ennél is a toleranciára?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 02. 15:55
Jam!
 Az eleve letakarítást úgy kell értelmezni, hogy fiatal 80-100 %, öreg 0-20%. Még így sem jó, mert alapvetően a fiasítás és méhegyedek számának arányától függ. Talán úgy helyes a kifejezés, hogy ilyen (fiatalra ható) és olyan (öregre nem ható) tendencia érvényesül.
A 40 szublimálás és az atka életkora. A hozzászóló 3 naponta szublimált az ugye 120 nap. Ha egy ciklusban egy nőstény atka 3 petét rak le, akkor 12 ciklus 12 nappal számolva 144 nap. De ekkor azonnal vissza tudott bújni minden egyes alkalommal.
Idézet
mivel a jellegéből kiindulva, erre elméletileg nem is lehet toleranciát szerezni
Most kapaszkodj meg. Szerintem könnyebben lehet az oxálsavra toleranciát szerezni, mint egyik -másik hatóanyagra. Ugyanis, ahhoz hogy tolerancia tudjon kialakulni, annak alapvető feltétele az, hogy a kezelés révén ne pusztuljon el minden atka. Ezek az egyedek képezik majd a mutációs bázist. A mutáció gyakorisága alapvetően állandó. Akkor nem, ha az adott szer mutagén. Ekkor gyakoribb a mutáció. Tehát e két számból alakul ki a tényleges mutációk száma. Minél több a mutációs bázis (az életben maradt atkák száma, és minél nagyobb a mutációs ráta, annál hamarabb alakul ki tolerancia. Oxálsavnál azt gondolom, hogy nem kell extra mutagenitással számolni, amitráznál elképzelhető, hogy ez létezik.  De a mutációs bázis nagyobb az oxálsavnál. A szublimálás során szerintem sokkal hosszabb idő után jut be a fürt belsejébe az oxálsav,mert már a fürt külső részén lecsapódik, míg a füst a laza fürtöt átjárja, és az rögtön eléri a belső atkákat is. Így az oxálsavnak egy kifejezett gradiense alakulhat ki, amely révén sok el tud menekülni előle.Ha ezek utódai olyan mutációt fognak hordozni, mely az oxálsav egy kicsi százalékát le tudja bontani, akkor ezek már egy nagyobb adagot el tudnak viselni., Azt gondolom, hogy itt az úgynevezett bolyhos fehérjéknek van kulcsszerepe. De ez már messzire vezet. Talán ez gradiens az  oka a lassú hatásnak. Ha más oka van, akkor még inkább fennáll a nagyobb mutációs bázis kialakulásának esélye. Hiszen ez azt jelenti,( ellentétben azzal, amire céloztál), hogy a hatás nem egy rapid ölő hatás, hanem lassan kialakuló.  Ha pedig lassan alakul ki, akkor a menekülőút lehetősége nagyobb. Ha a nagyon savas kémhatás gyorsan megölné az atkát, akkor valóban nehezebben alakulna ki rá tolerancia. Az azonban tény, hogy az oxálsav lassú hatású szer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2017. Október 02. 18:51
Az azonban tény, hogy az oxálsav lassú hatású szer.

Ez egyáltalán nem biztos. Attól, hogy hosszabb ideig hat, még nem lassú. Szublimálás után 1-2 nappal ugyanannyi atka jön le, mint a furettóval. Csak az oxálsav ezután még napokig viszi az atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Október 02. 21:13
Nem értem. Az oxálsavnak nem pont hogy mechanikai hatása van, magyarán roncsolja az atka kapaszkodóit, stb.? Hogyan lehet toleranciát szerezni arra, ha "amputálják" a lábait?  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Október 02. 21:30
Most érkeztem haza a Szekszárdi Méhészklubról.
A méhegészségügy, a rengeteg nyúlós természetesen téma volt.
Ma megyénkben több helyen talaj menti fagy volt!
Véleményem szerint ebben az időszakban már TILOS amitrázzal füstölni.
Olvassátok vissza régebbi írásaimat, hogy mit okozhat, de rövidített formában leírom.
Késő délután a langyos őszi időben ha füstöltök az még rendben is volna, ha másnap reggelre nem lenne fagy.
A méhcsalád a füstölés után nem tud még laza fürtbe sem húzódni, mert izgalomban tartja az irritáló szag.
Emiatt a a külső léputcák a hajnali fagyokban lehullanak, és örüljetek annak ha nem az egész méhcsalád vész oda.
Amit biztosan elértek, az a nozema!
Mi a megoldás?
Ha már annyira nagy a baj, hogy a füstölés nem kihagyható, akkor a kora délelőtti órákban végezzétek el, amikor a hőmérséklet közelít a 15 fokhoz.
Nagyon kívánatos, hogy utána is tudjanak repülni, "szellőztessék ki a méhek a fejüket".
Én ezt tanácsoltam ma este is a méhészklubon, de ki-ki maga dönti el, hogyan védekezik.
Inkább legyen most néhány tíz atkátok, mint füstölés utáni családroncsok.
A helytelen kezelésnek látható jelei is vannak, csak nézzétek meg a méhesben parkoló autótok szélvédőjét.
Ha tiszta ne aggódjatok, ha pöttyös akkor baj lesz.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Október 02. 21:49
Gömbi a virágbogár!
Arany "bogaram"!
A nevezett úriember oldalakon keresztül taglalja bomba atkagyérítő technológiáját.
Leírja, hogy több mint 40-szer szublimált az idén!
Mivel a világháló, egy nyílt szakmai fórum egyben, sok kezdő méhész ezekből az írásokból tanul.
Biztosan én is írtam már helytelen dolgokat, de mindig egy cél vezérelt, hogy okuljatok belőle.
Az ilyen blőd írások, örülök hogy nem nálunk születnek.
Ha pedig a tisztelt "szakember" pusztán tapasztalatait osztja meg a nagyérdeművel, szerencsés lenne vele közölni, hogy előbb olvassa el a használati utasítást
Nagyernyei Attila

Taglalja így van, de nem mondja senkinek, h csináld is. Amúgy, lehet most nem fog tetszeni amit írok a kezdkről, de aki akar az úgy is átolvassa a fórumot, aki meg nem az megkérdezi azt újra amire 3 sorral lentebb válaszoltak, mert annyira lusta, hogy legörgessen .... ez a 90% az ilyen meg meg is érdemli, na én ott sajnálom a méheket. Amúgy szerintem tudja azt az emlitett személy, hogyan is kellene használni, de más szer volt terítéken amit vizsgált. Persze egy kezdő ne kísérletezgessen, majd ha lesz rálátása, meg esetleg x mennyiségű családja.

Az oxálsav toleranciával nem értek egyet! Jam Clerk rá is világított a lényegre. A probléma ott keletkezhet, hogy az oxálsav szerintem rövid ideg van jelen a kaptárban. Értem ezt úgy, hogy ahol az atkák nagy része tartózkodik, és a fiassal előbújik, ez ugye a fészek közepe, ahol a legtöbb méh is van. Egy szublimálás után a méhek mind a lépekről és magukról is ledörgölik a finom oxálsav kristályokat. Tehát amely atka a szublimálást követően találkozik a megfelelő mennyiségű oxálsavval, pár nap és lepotyog. Amely kevesebbel annak több időre lehet szüksége, hogy leessen.

Én ezt így látom!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 03. 07:48
Két fontos dolog került itt megemlítésre.

Idézetet írta: nata
Idézetet írta: neo
Az azonban tény, hogy az oxálsav lassú hatású szer.

Ez egyáltalán nem biztos. Attól, hogy hosszabb ideig hat, még nem lassú. Szublimálás után 1-2 nappal ugyanannyi atka jön le, mint a furettóval. Csak az oxálsav ezután még napokig viszi az atkát.

Idézetet írta: Gömbi a virágbogár
Egy szublimálás után a méhek mind a lépekről és magukról is ledörgölik a finom oxálsav kristályokat. Tehát amely atka a szublimálást követően találkozik a megfelelő mennyiségű oxálsavval, pár nap és lepotyog. Amely kevesebbel annak több időre lehet szüksége, hogy leessen.

Az oxálsav lassú hatása egy bizonyított dolog. Akik a kísérleteket végezték, azok saját maguk is ezt a kifejezést használták pl. a Perizin gyors hatásával szemben.  Saját magam is többször linkeltem már be azt a grafikont, ahol ez látszik ( a zöldön cerana néven, itt is azt hiszem linkeltem irido néven). A lényege, hogy egy egyszeri kezelés hatására az összes atkamennyiség fiasmentes állapotban 14 nap alatt hullik le. Az első 3-4 napban csak az összes atka 30-40 százaléka esik le. Én is úgy gondolom, hogy ez aképpen lehetséges, hogy amelyik atka kívül volt, és töményen megkapta az elegendő mennyiségű szert, az elpusztul. Amelyik pedig ennél kisebb adagot kapott, az több nap alatt szedi össze a halálos dózist. Pont itt van a lényeg, Ha megszakad a felvétel, akkor nem alakul ki a halálos dózis, tud szaporodni. De van még egy nagyon fontos dolog. Ha nem kapja meg egyszerre, akkor életbe léphetnek a nem specifikus méregtelenítő folyamatok. Ezek különböző kémiai reakciók. Ezek közül csak néhányat említek: dekarboxilálás, észterifikálás. Miért érdekes ez ? Azért mert az nincs kizárva, hogy pl. amitráz esetén is ilyen mechanizmusok működnek, de az amitráz az oxálsavhoz képest bonyolult molekula, ahhoz az enzimnek képesnek kell lennie megfogni. A megfogás pedig úgy történik, ahogy a kulcs illeszkedik a zárhoz. Csak a zárhoz illeszkedő kulccsal lehet nyitni. Minél bonyolultabb a zár, a kulcsnak is annál bonyolultabbnak kell lennie. De a  természet megalkotta azt a folyamatot, ahogy a kulcs idővel hozzáidomul a zárhoz (mutáció). Az oxálsavnál, ha bekövetkezik egy dekarboxilálás, akkor vége az oxálsavnak. Ha bekövetkezik egy észterifikálás, akkor is vége az oxálsavnak. Mindehhez képest pedig roppant egyszerű maga a zár, az oxálsav molekula, amelyhez a megfogó enzim kialakítása lényegesen rövidebb idő, mint az amitrázt megfogó enzim kialakulása. Tehát ha az oxálsav után tíz nappal még van életben atka, a molekula rendkívül primitív, az ősi méregtelenítő folyamatok közül több is akad, amelyik semlegesíteni tudja, akkor mi  az akadálya annak, hogy ne szokjon hozzá az atka ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Október 03. 09:12

A lényege, hogy egy egyszeri kezelés hatására az összes atkamennyiség fiasmentes állapotban 14 nap alatt hullik le. Az első 3-4 napban csak az összes atka 30-40 százaléka esik le. Én is úgy gondolom, hogy ez aképpen lehetséges, hogy amelyik atka kívül volt, és töményen megkapta az elegendő mennyiségű szert, az elpusztul. Amelyik pedig ennél kisebb adagot kapott, az több nap alatt szedi össze a halálos dózist. Pont itt van a lényeg, Ha megszakad a felvétel, akkor nem alakul ki a halálos dózis, tud szaporodni.
/.../
Tehát ha az oxálsav után tíz nappal még van életben atka, a molekula rendkívül primitív, az ősi méregtelenítő folyamatok közül több is akad, amelyik semlegesíteni tudja, akkor mi  az akadálya annak, hogy ne szokjon hozzá az atka ?

Ezeket mind értem, de kérdésem még mindig van.
Azt írod, egyszeri kezelés, és 14 napos fiasításmentes ciklus esetén 3-4 nap alatt a "kinti" atkák (a teljes mennyiség 30-40%-a) elpusztul. "Ha megszakad a felvétel, akkor nem alakul ki a dózis". Az illető háromnaponta kezelt, akkor ezek szerint 1-2 hónap alatt gyakorlatilag atkamentesnek kellene lennie az állománynak.
Én mondjuk eddig úgy tudtam, hogy a szublimálás sorozatkezelése 3 alkalom, 7 napos időközönként. Az illető sűrűbben kezelt, de a lényeg, hogy - rendes sorozat végigvitele esetén - nem 14 napról van szó, hanem egy (három részből álló) olyan ciklusról, ami jóval közelebb van az általad is említett 3-4 naphoz, ami alatt szerinted is hullik az atka (illetve a maradék 3-4 nap alatt sem annyira alacsony a dózis, mint ha 14 napot várnánk). Vagy, eleve 3 napos időközökről, de induljunk ki ebből a 3 x 7 napból.
A kivastagított kérdésedre ugyanezt kérdezném vissza. Ha 7 napos ciklus az "előírás", akkor miért kezelne valaki 10 vagy 14 naponként? Ha az első szublimálás első 3-4 napja leviszi az atkák 30-40%-át, akkor a maradék 60-70%-nak 3-4 napja marad elméletben a szaporodásra. A 2. adag bevitele esetén az újabb első 3-4 nap megint leviszi (durva számítás szerint is) a maradék 60-70% atka 30-40%-át, és ezek (is) elvileg olyanok, amelyek "utaznak", vagyis épp helyet keresnének (szaporodnának). A 3. kezelés 3-4. napjára - ha minden alkalom csak 30%-ot visz le - akkor is az eredeti atkaszám harmadára csökkentené a populációt (60%-kal számolva az ötödére). Ha nem csak az első 3-4 napban hat, hanem a második 3-4. napban is, akkor még többet. Ha pedig nem csak 3 hétig tart a "sorozat" (azt mondjuk nem tudom, mennyire tolerálják a méhek, de ha 3 naponkénti, összesen 40 szublimálást kibírtak, akkor valószínűleg eléggé), akkor még több.
Összefoglalva, egyszerű paraszti ésszel gondolkodva még mindig nem értem, hogyan alakulhat ki egy rendesen végigvitt szublimálás-sorozat esetén a rezisztencia. Az tiszta sor, hogy ha valaki csak évi egyszer kezeli a méheit, az ne csodálkozzon, de a 40 szublimálás az nem ez a szint  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 03. 10:10
Nem értem. Az oxálsavnak nem pont hogy mechanikai hatása van, magyarán roncsolja az atka kapaszkodóit, stb.? Hogyan lehet toleranciát szerezni arra, ha "amputálják" a lábait?  ;)
Az ezt bemutató fényképről kiderült, hogy hamisítvány. Egyébként pedig erre is lehetne toleranciát szerezni azáltal, hogy azelőtt közömbösíti, mielőtt amputálná. Történetesen oxálsav bontó enzimréteggel venné körbe a kapaszkodóit. Ekkor ugye felmerülhet az, hogy hát előbb történik meg az amputáció, mint az enzimtermelődés kialakulása. Most mondok megint egy meghökkentő dolgot. A hozzászokáshoz nincsen szükség arra az anyagra, amihez hozzászokik. A darwini evolúció lényege az, hogy állandóan zajlanak mutációk. Nagyon aprócska változások a génekben. Ha ez a változás összeegyeztethetetlen az élettel, akkor az az egyed elpusztul. Ha közömbös rá nézve, akkor nem történik semmi. Ha előnyt biztosít az egyed számára a többivel szemben, akkor életbe lép a szelekció. Ezeknek az egyedszáma lesz magasabb azokhoz viszonyítva, amelyek ezzel az előnyös tulajdonsággal nem rendelkeznek. Atkánál ez hogyan néz ki? Ahhoz, hogy az atka ne tudja elpusztítani a méhcsaládot, arra van szükség, hogy az atkalétszám egy határérték alatt maradjon mindig. Tehát a méhésznek ehhez legkevesebb annyi atkát kell elpusztítania egy év alatt, amennyi egy év alatt megszületik. Ha nem így lenne, akkor emelkedne a létszám, és több év alatt elérné a kritikus értéket. Az atkánál ezért 1 atkából kiindulva , kb. 100 és 1000 között lehet az a szám, amennyi egy év alatt lesz belőle. Tehát 100 esetén 99 százalékos hatékonyságot kell elérni (ebben benne van a 4 % természetes elhullás is, ezért szokták elegendőnek tartani a 95 százalékos szerhatékonyságot) 1000 esetén 99,9 százalékos hatékonyságnak kell lennie. Na most, ha egy atka olyan mutációval rendelkezik, amelyik az adott kezelésből egy kicsivel nagyobb adagot képes elviselni, akkor ha ilyen adagú csak a kezelés, akkor minden egyede életben marad, míg amelyik nem rendelkezik vele, az mind elpusztul. Itt jön képbe a dózis. Mint írtam, minden egyes kezelésnél lesz gradiens. Szublimálásnál a kívül levő méheken magasabb a dózis, a belül lévőkön kisebb. A frissen kelő méhen nincs hatóanyag a tartós hordozónál, az öreg méhen maximális az adag. A gradeins ezt a koncentráció különbséget jelenti a két végponttal. Közte a két érték közötti eredmények vannak. Az az atka pusztul el, amelyik abban a tartományban van, vagy azt a menyiséget képes összeszedni, amelyik az ő halálos adagja. Tehát a méhész azt veszi észre, hogy a kezelés hatására még mindig sok atka potyog, mert sok atka tartózkodott a gradiens azon részében, ahol nem érte el a szint a halálos dózist. Ezért tovább kezel. Ezzel nagy valószínűséggel növelni képes azt az atkaszámot, ami a halálos szegmensben tartózkodik. Például szublimáláskor a külsőket éri azonnal elegendő oxálsav. Ismételt kezeléskor olyan atkák fognak azonnal potyogni, amelyek az előző kezelésnél még benn voltak,de most kikerültek. Tehát fiasmentes állapotban gyakorított kezeléssel előbb-utóbb össze lehet szedetni a halálos dózist mindegyik atkánál. Ha viszont be tud menekülni a fiasba akkor nem. Annál több tud bemenekülni, minél több hordozza a kedvező mutációt. Igen ám, de ezek utódai egyrészt tartalmazzák ezt a mutációt és egy másik részüknél pedig egy olyan újabb mutáció lesz, ami már az ennél magasabb dózist is elviseli. Tehát nem a szerhez szokik hozzá, hanem az állandó változás (a fiasban megszülető utód atkánál ) kipróbálása történik meg később a szer használata során.
Tehát a méhész a kezeléssel szelektál. Azokat az atkákat, amelyek kibírják a kezelést. Amelyik nem bírja ki, azt 99 százalékos hatékonysággal irtja. Amelyik kibírja az egy év alatt 100 szoros mértékben szaporodik. Itt jön az, amiért egykor elmentem a fórumról. Geddekas nem értette meg azt, hogy a szerzett tolerancia ésszerű időn belül nem tud eltűnni. Ugyanis ha a méhész több lépcsőn keresztül kiszelektálta az annak a szintnek is  ellenálló atkát, amelyik szint már a méhet is károsítaná (rezisztencia), akkor a szer elhagyása után csak a szelekció szűnik meg. Az elért állapot nagyjából változatlan. Pontosabban az apró mutációs változások érintik a kialakult változást is. De erre nézve nincs szelekció. Az ellenálló egyedek százszorosan szaporodtak, de a nem ellenálló irányba történő változást a méhész egy másik szerrel 99 százalékos hatékonysággal irtja. Tehát hozzávetőlegesen 100- szor annyi időre van szükség, hogy eltűnjön a tolerencia adott szintje (fluvanilát),végső soron a  rezisztencia, mint amennyi idő alatt kialakult. Lenne még egy mechanizmus yaz eltűnésre, a kereszteződés olyan egyedekkel, ahol az adott szert nem használták. A magyarországi vándorlási szokások mellett nincs olyan atkapopuláció, amelyik évtizedekig független tudna maradni más tájegységek atkáitól. De ennél nagyobb baj, hogy kereszteződés sem létezik. Az atka saját magával szaporodik. A nagyon ritkán előforduló kereszteződési lehetőség az, amikor két atka bújik egy sejtbe és ott az egyik nőtény hímje termékenyíti meg a másik nőstény lányát. Ez sokkal inkább arra alkalmas, hogy átadják egymásnak a külön-külön megszerzett toleranciát. Egyik a fluvanilátét pl. a másik az amitrázét. Az utódaik pedig mindkettővel szemben védettek lesznek. Tehát megspórolják azt az időt ami a szerváltást követő szelekciós időszak. Ebből következik, hogy a szerváltás során egy meglévő toleranciára ráépül a következő szerrel szembeni tolerancia, ha még nem telt el ötszáz év (ha öt év alatt alakul ki, és százszor annyi idő után tűnik el). Mi a helyzet a fuvaniláttal ? Ugye akkor rezisztensnek kellene rá lennie. Ez biztos, hogy nem igaz. Szerintem a tolerancia kezdeti jeleinél lett lecserélve, és nagyjából ezt őrzi most is. Potyog tőle az atka, de nem irtja ki fias jelenlétében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzaboJ - 2017. Október 03. 10:34
Már valaki előttem felrakta, de ismétlés a tudás anyja....
http://varroamilbe.ch/

Üdv:SzJ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Október 03. 10:38
Köszönöm a részletes választ.
Gyakorlati szintre bontva akkor ez mit jelent szerinted? Rosszul kezeli-e az állományát például az a méhész, aki (akár most, akár ezt követően úgy dönt, hogy) rendszeresen szublimál szezon előtt és alatt, illetve azt követően, az előírásnak megfelelő időszakban beiktat egy kumafoszos vagy amitrázos kezelést is, magyarán váltott szerekkel dolgozik? Csökkenti-e ez a metódus a rezisztencia-kialakulás esélyét? Illetve, van-e már arra valami kutatás(i eredmény), hogy az oxálsavra történő rezisztencia valós veszély-e, és ha igen, akkor ez mennyi idő alatt jöhet(ne) létre, és mikorra terjedne el pl. a magyarországi állomány egészét tekintve?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Október 03. 13:14
Az a méhész aki váltogatja jól kezel. De amit meg lehet tenni az oxálsavval 40 kezelés, véleményem szerint többet is kibír egy család, azt nem igazán az amitrázzal. Szerintem az oxálsavval az a baj, hogy nincs 3 napig aktivan jelen a kaptárba, fentebb kifejtettem miért. Én még azt is meg merném kockáztatni, hogy egy napig sem, persze ez függ a méhek aktivitásától. Nyáron biztosan kevesebb ideig, a hűvösebb időknél a fürt okoz gondot mert a fürt közepébe nem tud akkora dozisban bekerülni. Szerintem ezt egy mikroszkópikus vizsgálat könnyen tisztázná, fias lépeket kellene megvizsgálni mondjuk 3 óránként, mennyire csökkenne rajtuk az oxálsav kristály mennyisége.

A másik a 40 kezelés rengetek és még nincs vége. Egy nagyobb, de kisebb állománynál is sok időbe telik. A nyári potyogásból látszik, hogy nem igazán lehet vele megfoni az atkát, pár darab potyog, ennek oka a nagy terjedelmű fias. Szerintem a technológia részévé kell tenni a fias mentes állapotot, de ez egy nagyobb méhészetben kivitelezhetetlen.

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2017. Október 03. 13:38
Akác közben-után nincs egy (közel) fiasításmentes állapot? Volt egy leírás valamelyik Méhészet újságban (esett szó itt a fórumban is róla, de nem emlékszem pontosan, szóval) annál mintha mesterségesen lett volna előidézve ideiglenesen a fiasmentesség, talán anyacserével együtt, de ez tényleg csak olyan ködös emlék, lehet, hogy nem is értettem jól. Mindenesetre, ha akác ideje alatt az ember korlátozza az anyát 5 NB-re (vagy ennek megfelelő, egyéb lépfelületre), akkor ezzel lényegében "helyhez köti" a fiasban megbújó atkákat, a többit meg le lehet kezelni az oxálsavval. Aztán, ha ebből az 5 NB-ből csinál az ember egy (ideiglenes) kiscsaládot, akkor annál is könnyebben el lehet érni egy gyakorlatilag atkamentes állományt, kicsit később meg a kettőt lehet egyesíteni, anyát váltva, vagy anélkül, eladni a szaporítást, akármi... Ezzel elméletben atkamentesen lenne indítható a nyár, a szinten tartás meg ezek után egyszerűbb és kevesebb szerrel is megoldható volna valószínűleg.
Rosszul gondolom?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 03. 13:57
Kezdjük a végén.
van-e már arra valami kutatás(i eredmény), hogy az oxálsavra történő rezisztencia valós veszély-e, és ha igen, akkor ez mennyi idő alatt jöhet(ne) létre, és mikorra terjedne el pl. a magyarországi állomány egészét tekintve?
Nem tudok róla. Egy-két hónapja talán a rádióban hallottam, hogy 25 nemzedék alatt bármely szer ellenében kialakul a tolerancia-rezisztencia. Ez egészen biztosan nincs így. Példaként lehet említeni bizonyos Streptococcusokat, amelyeknél 100 év alatt sem alakult ki tolerancia sem a penicillinnel szemben. (Tüszős mandulagyulladás) Viszont makrolid típusú antibiotikumokkal szemben ugyanez a kórokozó már kiterjedt rezisztenciát mutat. Lehetne említeni az anaerob baktériumok clindamycinnel szembeni rezisztenciájának hiányát is. Én is azt gondoltam, hogy amitrázzal szemben nem lesz tolerancia, ha 30 év alatt nem alakult ki. Azt azonban tudni kell, hogy a baktériumoknak a generációs intervalluma fél óra, az atkáé legalább 12 nap. Az azért 500-szoros szorzó. De a fluvanilát és a kumafosz kb. 5 éve sem 25 generáció. Azért itt már nincs akkora különbség. Ezt a számot alapvetően az atkapopuláció nagysága határozza meg. Ha jól emlékszem kb. 25-30 millió nukleotidokként van egy mutáció. Ahány atka, annyiszor egy atka nukleotidjainak a száma. Nyilván ezek közül is csak az előnyös mutációk száma azokon a helyeken, amely a méregtelenítésért felelős. Mint látható, az atkaszámmal, így a méhcsaládlétszámmal ez egyenes arányban áll. De van egy sokkal veszélyesebb dolog. Az, hogy Magyarországon minden méhcsalád térben vagy időben össze van kötve. Ha egyetlen helyen áttelel egy olyan mutáció, ami a szokásos dózisban nem érzékeny a szerre, akkor az a következőképpen tud elterjedni. Egy családban lesz száz belőle,ha ezeknek tíz százaléka képes átterjedni más családokra, akkor ahhoz, hogy egymillió családban legyen ebből egy-egy példány, akkor ahhoz 6 évre van szükség. (10,100,1000, 10000, 100000, 1000000).
Idézetet írta: Jam Clerk
Rosszul kezeli-e az állományát például az a méhész, aki (akár most, akár ezt követően úgy dönt, hogy) rendszeresen szublimál szezon előtt és alatt, illetve azt követően, az előírásnak megfelelő időszakban beiktat egy kumafoszos vagy amitrázos kezelést is, magyarán váltott szerekkel dolgozik?
Fenti számsor akkor igaz, ha nem vált  senki, és azonnal akkora dózisban is toleráns, amekkorát senki nem használ. A szelekció az adott szerre szünetel a másik szer alkalmazása esetén, de megkezdődik a másik szerre a szelekció. Itt arról van szó, hogy a kezdeti időszakban könnyebb a méhész helyzete, mert alacsony adagokkal tud méhészkedni. De a kémiai védekezésnek van egy kihordási ideje, hacsak nincsenek penicillin kontra Streptococcus féle csodák. Az összesített idő nem fog csökkenni. Ebbe az összesített időbe pedig szorosan beletartozik az atkaszám. Minél több atka, annál kevesebb idő. De : minél több méhcsalád kevesebb atkával, annál több idő ugyanannyi méhcsaláddal.
Idézetet írta: Gömbi a virágbogár
Szerintem a technológia részévé kell tenni a fias mentes állapotot,
Ezt én is pontosan így látom. Szerintem ez fogja meghatározni a kezelhető méhészetek nagyságát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 03. 19:22
Időközben rájöttem, hogy hülyeséget írtam:
Idézetet írta: neo
25 nemzedék alatt bármely szer ellenében kialakul a tolerancia-rezisztencia. Ez egészen biztosan nincs így.
Hiszen azt az időszakot kell számolni, amikor a kezelés folyik. Évente 30 nap kezeléssel számolva a 25 nemzedékszer 12 nap= 300 napos kezelést jelent. Ez ugyebár tíz év egy szer esetén. Mondhatnánk, hogy az amitráz hosszabb ideig volt jó. Csakhogy ott nem 30 nap a kezelési idő, hanem rövidebb. Mondjuk 15 alkalommal történő füstölés az 15 nap kezelés. Mindjárt ki is jön a 20 év. Az a gond ezzel, hogy mindenkinél. Ahol az országban először összejön ez az idő, attól kezdve ő ilyen rezisztens atkákat terjeszt. Hát el lehet rajta gondolkodni.
Jam!
Ez alapján a válasz: a 300 napot oszd el az alkalmazott kezelési napok számával. Oxálsav esetén egy kezelés = 15 nap ?
Ebbe belefér 2 generáció: az első után kikel az utóda is. Tehát itt egy kezelés dupla időt emészt fel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 04. 07:59
Na ezt a 25 nemzedékes időt jobban átgondolva a következőkre jutottam. Szigorúan csak a hallottakat az atkára adaptálva. Igazságtartalmát ne kérjétek tőlem számon, én először helyből elvetettem, de kezdek megbarátkozni vele.
Tehát alapvetően abból kell kiindulni, hogy a 25 nemzedéket visszafelé számolva a felmenőket ért kezelések számát határozzuk meg. Függetlenül attól, hogy hány napon keresztül érte az adott atkát  a kezelés. Hiszen mindig az a lényeg, hogy túlélte-e. Amelyik atka elpusztul, az a leszármazási vonal megszűnik. Evidens, hogy csak ott nem alakulhat ki 25 nemzedékes leszármazási vonal, ahol közben bárhol a vonal kipusztul. Egy ősatkának elvileg 193630125104980000000000000000000000000 db utódja lehet 25 nemzedék alatt. (34 a 25.-en.) Ha ebből egy megmarad, akkor az rezisztens lesz az adott szerre. Ez pedig törvényszerűen bekövetkezik akkor, ha a 25 nemzedék alatt egyszer sem nullázódik le az atkaszám. Ha ennek az ősatkának minden egyede ugyanabban a családban születik meg, akkor egyszer mentessé kell tenni. Ha időközben átkerül másik családhoz, akkor mindegyik családot mentessé kell tenni ahová átkerült.
Fenti levezetés akkor lenne igaz, mármint, hogy ekkor lesz rezisztens a 25. utód, ha minden generációt kezelnénk. Ez ugye atka esetén nem igaz. Hiszen nem kezelünk 12 naponta egész évben. Megvárjuk, amíg kellően megemelkedik az atkaszám. Ezzel tulajdonképpen jót teszünk, hiszen kitoljuk az időt. Ha sűrűbben kezelnénk, akkor ugyanannyi idő alatt több generációt fogyasztanánk el a 25-ből. Tehát 100 generáción keresztül is fennmaradhat a hatékonyság, mert csak a kezelt generációk száma számít (legalábbis szerintem). Ennek azért van jelentősége, mert a hatékonyabb és a kevésbé hatékony kezelés itt válik szét egymástól. Ha egy szer 99 százalékos hatékonyságú, akkor azzal ritkábban kell kezelni, mint 40 százalékossal, ahhoz, hogy ne pusztuljon el a méhcsalád. Tehát a gyengébb hatékonyságú szer előbb eléri  a 25. generációt, mint a hatékonyabb. De a hatékonyabb szert olyan gyakorisággal adva, mint a gyengébbet, törvényszerűen meg lehet szakítani a leszármazási vonalat. Hiszen akkor lesz rezisztencia, ha az előbb említett nagy számból egyet kivonva minden többinél meg lett szakítva a leszármazási vonal. (egyébként ezt sok esetben maga az atka teszi meg azáltal, amikor túl sokáig petézik, és az utód a kelésig ki sem fejlődik).
Beszéljünk kicsit a csodáról is. A tüszős mandulagyulladás okozója a Streptococcus nem feltétlenül azért érzékeny még a penicillinre, mert nem  érvényes rá ez a szabály. Lehet, hogy azért, mert el tudja magát zárni a penicillintől. A tüszőbe, amit a szervezet vesz körül , azért, hogy elzárja magát a kórokozótól. Tulajdonképpen ez történik az atkánál is fiasítással. De az nem örök érvényű, időnként megszűnik a védettség.
Ami az oxálsavat illeti. Ha nem képes arra, hogy megszakítsa az összes leszármazási vonalat, akkor az ellen is lesz rezisztencia. Márpedig nem képes. Sőt, a legkevésbé képes, mert rossz a a hatékonysága abban az időszakban, amikor el lehet bújni előle, és szaporodásra van lehetőség. Tehát hamarabb lesz ellene rezisztencia, mint bármi más ellen. Főképpen akkor, ha fiasításos időben használjuk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 04. 12:05
Próbáltam a neten keresni a témában a fentieket cáfoló vagy igazoló tanulmányokat. Igazi sikerrel nem jártam, de hová jutottam ? Darvas Béla professzorhoz. Érdemes kicsit beleolvasgatni a témába.
https://darvasbela.atlatszo.hu/2017/04/05/hatas-kontra-ellenhatas-a-tolerancia-es-rezisztencia-alapjai/
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Október 06. 17:38
Szia Neo, üdv újra itt.
Az én tudásomat messze meghaladja amit a toleranciával kapcsolatban írtál. Kérdés: Te használsz oxálsavat? És ha igen milyen formában?
Remélem tévedsz az oxálsav elleni tolerancia terén, mert akkor lassan nem lesz ütőkártya a kezünkben. Néztem mikroszkóppal oxálsavas szublimálás után lejött élő-haldokló atkát. A talpán a tapadókorongja leginkább takonyhoz (bocs nem jut eszembe jobb hasonlat) hasonló ragacsos valami volt. Nehezen tudom elképzelni hogy ezt bevonná valamiféle enzimréteggel. Szerintem egyszerűen annyiról van szó hogy amelyik nem kap annyit a szerből nem pusztul el. És mivel (talán?) mechanikalag hat remélem nem tud hozzászokni. Mint az ember. Hányat agyonvertek a történelem során mégsem lettünk agyonverésbiztosak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzaboJ - 2017. Október 06. 19:37
Az atka oxálsav toleranciához néhány gondolat. Tőlünk nyugatabbra már 10-15 éves távlatokban kezelnek szublimálással. Nálunk a néhány száz bioméhész 10 év távlatában használja. Ha a fenti gondolatok működnének már kellett volna jelentkezni a toleranciának. Az oxálsav kristályok által felszabdalt tapadó korongok helyett, új kapaszkodási módszer kifejlesztése nem 25 generáció hanem több ezer.....

SzJ
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. Október 06. 20:30
Még az oxálsavhoz annyit hogy annyi a tévhit pláne az öreg méhészek között akik nem interneteznek, hogy fenomenális. Megfogadtam hogy nagyon meggondolom hogy kivel beszélgetek erről. Multkor találkoztam két idősebb méhész ismerősömmel, az egyikhez közel van a mi jelenlegi telephelyünk. Fura stílusban megkérdezte tőlem hogy kezeltem-e már a méheket atka ellen, mert az ő családjai elég atkásak, pedig kezelt a mindenható Mitakkal. Régi ismerettségünkre való tekintettel szépen türelmesen elmondtam neki hogy tudásom és lekiismeretem szerint próbálom rendesen csinálni, nem gondolom hogy tőlem van atkája. Jelenleg is 4-5 naponta szublimálok.
Ne ekkor kiiskoláztak, az egyik szerint teljesen rossz a módszer mert 14 nap után kezd el hullani az atka, fölöslegesen sokat adok nekik, a másik szerint is rosszul dolgozom mert 5 nap után hullik 14 napig. Mindkettőnek hőlégfúvós szublimálója van, szerintem az jobb ha inkább nincs. Azzal kezelték a családjaikat egyszer egy évben zárónak. Fölösleges bármit is mondani, elpöfögtettem nemtudom hány kiló oxált már, de ő nyilván jobban tudja. Tavasszal meg mindig van 20 % vesztesége.
Itt még mindig a mitak az atkairtószerek csúcsa, mást nem is ismernek, nem is használnak. Legtöbben még sima papírcsíkon füstölnek, ami vagy elalszik vagy elég.
Érdekes hogy napra után alig volt atka és dacára a rengeteg kezelésnek egyre több hullik. És érdekes annál is az a helyzet aki lelkesen furettóz napra vége óta kis szünetekkel. Az első kezelések után alig lehetett atkát találni, most meg nem nehéz olyan családot találni ahol szublimálástól szublimálásiglejön 20-40. Villával túrtam a fiast, van atkám, de szerintem nem kezelhetetlen a helyzet egyelőre. Viszont ez érdekes kérdést vet fel. Honnan a sok atka? Túlélték volna a furettós kezeléssorozatot és gyalázatosan szaporodnak? Ennyi atkát nem nevelhet más nekem szerintem, pedig nagyon kényelmes lenne mást hibáztatni. Érdemes lenne odafigyelni és ellenőrízni az amitráz hatékonyságát. Mindenképpen meg akarom tesztelni egy fias nélküli családon. Fújás amitrázzal, számol, fújás egyébb odacsapós szerrel, számol, következtet.
Jó agyalást mindenkinek.
Ez a helyzet most megvallatja az oxálsavas tartóshordozós módszert is, irkálták egy páran hogy tesztelik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Október 06. 22:12
Azért az engem nagyon érdekelne, hogy az az atka amelyik nem kap kellő mennyiségű oxálsavat, és van lehetősége bebújni egy sejtbe, azzal mi is lesz. Túléli e? Tud e szaporodni és ha igen milyen mértékben? Illetve ha tud és túl is éli, mozgása milyenné válhat, tudna e méhekre visszkapaszkodni (ezt már csak érdekesség képp)

Az idősebbekre hagyd rá! Nem ebben a rohanó és változó világban nőttek fel, nem fognak megváltozni. Elhiszem, hogy zavar , és neked lehet bajod belőle (legyengült családjaikat ha lerabolják a tieid).  Multkor a face csoporban (csak olvasója vagyok, nagyritkán) olvastam olyat, hogy majdnem eldobtam a telómat... nagy a sötétség, sajnos!

Akkor most neo  ;) mi lehet az oka annak, hogy ugyan olyan körülmények között, vannak nagyon illetve kevésbé atkás családok? Azt szoktuk, ták mondani, hogy a nagy meleg, miatt nem dúsul fel annyira az atka. Idén pont az ellenkezőjét láttam az árnyékosabb helyen lévőknél kevesebb az atka. A két legatkásabb családom, egymástol a lehető legtávolabb és a legnaposabb részen vannak (nyáron persze). Bocs elkanyarodtam kicsit az oxálsavtól, csak figylve az atkahullásokat ezt érdekesnek találtam. Mert eddig ilyet nem tapasztaltam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 07. 05:47
Szóval az oxálsav tolerancia. Alapvetően az a hibás kiindulás, hogy az oxálsav úgy odacsap az atkának, hogy az képtelen lesz bármiféle védekezési módszert kitalálni. Egyszerűen azért, mert megdöglött. Ha a tapadókorongja nem fog működni, akkor leesik a méhről és éhenhal. Azt kell látni, hogy annak az utódai között lesznek toleráns egyedek (lehet, hogy tízmillió atka közül egy), amelyik túlélte a csapást. Egészen pontosan ezt az adagot, amelyiket ő túlélt, azt nagy valószínűséggel mindegyik utóda túléli. Az ennél nagyobb adagot fogja majd a tízmillió közül egy túlélni. Ha egy kaptárban a gradiens miatt a kritikus szint felett tartózkodó atkák mind elpusztulnak, de van olyan hely, ahol a kritikus szint alatti a koncentráció (kelő méhről rövid idő alatt fiasba bújó atka) akkor az mind túléli. Fiasmentes állapotban történő kezeléskor is kialakulhat a gradiens. Kívűlről adott szer (szublimálva) mire belülre ér sokkal kisebb koncentrációjú lesz a méhek szőrzetén. A 25 nemzedékes dologban azt gondolom, hogy igazából azok a nemzedékek számítanak, amelyek az adott kezelés legmagasabb koncentrációját élték túl (a gradiens legfelső fokát). Azok, amelyek ez alatti dózist éltek túl, azok nem számítanak bele a generáció számításba. Soha nem fogjuk megtudni, hogy a túlélő atkáink a legmagasabb dózist élték túl, vagy egy az alatti koncentrációt. Ha a külföldi tíz-tizenöt éves használatot veszem, akkor nem tudom azt, hogy ebben hány valóságos generáció telt el az oxálsavból. Hiszen használódhatott a hangyasav vagy amitráz, vagy bármi más generációinak száma. Gömbi kérdésére a válasz: csak annak van jelentősége, amelyik a kezelés után szaporodni is tud. Különben itt ezen az ágon  megszakad a generációk száma. Akkor lesz rezisztencia, ha nem szakad meg. Az a baj, hogy negyven év alatt Magyarországon, és száz év alatt a világon még sehol sem szakadt meg egyszerre az összes ág. Ekkor ugye megszűnt volna az atkaprobléma. Következésképpen egyszer össze fog jönni annyi generáció, ami minden atkaellenes készítmény összesített generációszáma. Ha hatféle szer alkalmas rá, akkor 150 generáció után, ha még találnak többféle szert, és lesz mondjuk tíz, akkor 250 generáció után. Ha igaz lenne az a bizonyos drasztikus hatás, akkor csak annyit kellene tenni, hogy mindenkinek egyszerre kezelni vele, és megszűnt az atkaprobléma. Hát a Richárd példája pont azt mutatja, hogy szó nincs ilyenről. Én egyszer próbáltam a BVHC-t fiasmentes állapotban, minden keretet egyenként spriccelve  83 százalék hatékonyságot találtam (Perizinnel ellenőrizve). Ezért nem használom. Az a baj, hogy ez a tolerancia-rezisztencia annyira általános érvényű a biológiában, hogy a gyomirtókra, így a glifozátra is ki tud alakulni, meg a morfinhoz is hozzá lehet szokni, és lehetne sorolni tovább a példákat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2017. Október 07. 09:11
Sziasztok mért van hogy az egyik méhészetbe ku...sok atka van másik ba kuv...va kevés ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. Október 07. 10:27
Szerintem a sikeres téli "lenullázás" áll mögötte. Azért írom idézőjelbe, mert nem lehet lenullázn az atka számot, de úgy sejtem, ahol kevés van, ott ez az oka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 07. 11:09
Gömbi esetében is felmerült ez a dolog. Szerintem is vannak olyan családok, ahol lenullázódik az atkaszám, aztán a következő tavaszon megint befertőződik. Olyan is van, hogy az egyik-másik átfiasít. Idén szerintem nem volt ilyen. Olyant én is észrevettem, hogy a sor végén levőknél sokkal több. Szerintem ide pedig az atkát hordozók tájoltak rá, esetleg idegen méhészetek atkás családjainak méhei tájoltak ide. Szerintem ez utóbbi dolog elég gyakori jelenség lehet. Egy méhészet méhei a távolabbi méhlegelőt légifolyosóban közelítik meg. Én már sok ilyen légifolyosót követve találtam meg méhlegelőt, amit éppen jártak. Fordítva pedig: egy-egy késői akácon azonosítottam be olyan légifolyosót, ami más falu méheihez vezetett. El tudom azt képzelni, hogy atkás méhészetek méhei könnyebben térnek át másik légifolyosóra. Ezek aztán az új méhészetben a legközelebbi méhcsaládhoz mennek be. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy kellően be nem tájolt fiatal méhek is egyszerűen csak ráállnak a légifolyosóra, és visszafelé a legközelebbihez,(vagy a napon kinn állóhoz)mennek be. Sok közülük atkát hoz magán, hiszen frissen kelt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2017. Október 07. 19:53
Üdv.Uraim!
Tisztelt neo Uram!
Nagy érdeklődéssel,szinte szájtátva olvastam a tudományos írásait kendnek!
Egészen az utolsó írásig,ahol is valami összeomlott bennem.
Innentől a Kiskakashoz kezd hasonlítani a "tudományos" írás.

 Sok közülük atkát hoz magán, hiszen frissen kelt.

Mikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2017. Október 07. 20:34
Engem a légi folyosó be azonosítása érdekelne hogyan lehet be azonosítani
 ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2017. Október 07. 20:46
Hát koordináták alapján. ;D ;D

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 08. 12:32
Izso!
Idézet
Mikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?
Akár másnap. Akác alatt. Kell csinálni egy műrajt, és megnézni a repülést. A gyűjtők ugye visszaszállnak, sokszor úgy lerepül, hogy a fiast sem takarja szinte semmi méh, de másnap hordás van. Amikor a nagy családban a  kelő fias helyét azonnal teletömik mézzel, és nincs mit dajkálni, a kereten tömegesen táncolnak a gyűjtők, ott a fiatalok gondolkodás nélkül mennek ki. Egyébként pedig majd kb. 3 hét múlva igyekeznek átmenni másik méhre az atkák, amikor a Nasonov mirigy taszító hatása már érvényesül. Addig miért menne át bárhová?
Sztyopa!
Idézet
Engem a légi folyosó be azonosítása érdekelne hogyan lehet be azonosítani
El kell menni a legkésőbb virágzó akácoshoz. Körbe kell járni, és ahol akkora zúgást hallasz, mint egy raj, na ott lesz az a bizonyos légifolyosó. Aztán elmész 100 métert másik irányba , és ott semmit sem fogsz hallani. Na itt nincs légifolyosó. De úgy is lehet, hogy  100 méterre elmész a méhektől, elindulsz körbe, és ahol hallod a zúgást , azt követed akár kilométereken keresztül.  Elmész megint 100 métert oldalra, és nem fogod hallani a méheket. Na persze ehhez azért méhcsaládokra is szükség van. Néhány családocska hangját nem fogod hallani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Misi - 2017. Október 08. 18:51
Izso!
Idézet
Mikor is kel útra egy "frissen"kelt egyed?
Akár másnap. Akác alatt. Kell csinálni egy műrajt, és megnézni a repülést. A gyűjtők ugye visszaszállnak, sokszor úgy lerepül, hogy a fiast sem takarja szinte semmi méh, de másnap hordás van. Amikor a nagy családban a  kelő fias helyét azonnal teletömik mézzel, és nincs mit dajkálni, a kereten tömegesen táncolnak a gyűjtők, ott a fiatalok gondolkodás nélkül mennek ki.
Ez egyáltalán nem így van!
A jól sikerült leröpítés után két napig semmiféle forgalom nincs a kijárón, csak a harmadik napon indul be a röpködés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2017. Október 08. 19:12
Üdv.Uraim!
neo Uram!
A műrajt készíteni sokféleképpen lehet,Én nem így készítem,de ezt hagyjuk.
Viszont az a bizonyos 3 hét ha úgy lenne akkor nem kellene a büdös dög felszaporodásától tartani.
Vagy a szaporodásról született írások mind fikciók?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 08. 19:30

Viszont az a bizonyos 3 hét ha úgy lenne akkor nem kellene a büdös dög felszaporodásától tartani.
Vagy a szaporodásról született írások mind fikciók?
Izso uram!
Megkérhetném ennek a bővebb kifejtését?


Első vagy harmadik nap témakörébe én nem szeretnék belefolyni. Pusztán arra utaltam, hogy a következő ellentmondásra kell magyarázatot találni. Miképpen kerül az atka egy öreg, azaz kijáró méhre, ha az egy bizonyított dolog, hogy fordított irányban mozog: öreg méhről fiatalra. De sokkal inkább arra kell magyarázatot adni, hogy :miképpen lesz képes egy lerabolt család méhe a rabló családhoz jutni ? Hiszen oda egészen biztosan nem tájolt be. Először egy másik méhnek kell odavezetnie? Tehát akkor hogyan kerül a lerabolt család öreg méhére atka, ami bejut egy olyan családba, amelynek létezéséről sem tud? De ugye nem állítasz akkora marhaságot, hogy öreg méhről öreg méhre egy olyan virágon ugrik át, ahol ez a két két méh egymásba gabalyodott?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Misi - 2017. Október 08. 20:11
De sokkal inkább arra kell magyarázatot adni, hogy :miképpen lesz képes egy lerabolt család méhe a rabló családhoz jutni ? Hiszen oda egészen biztosan nem tájolt be. Először egy másik méhnek kell odavezetnie?
Úgy, hogy: a rablott család egyedei részt vesznek a méz átfuvarozásában és végül odaköltöznek - a rablókhoz.
(Ezt valamelyik régebbi keletű könyvben olvastam.)
-------------------------
Egyébként:
A rablást figyelve esetenkét felmerült bennem a gyanú, hogy a rabolt család a kezdeményező.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 08. 20:26
Misi!
A kérdés az, hogy a rabolt család méhei egy légifolyosót követve jutnak-e el a rabló családhoz (ami nem a saját méhészetben van), vagy másképpen. Ha másképpen, akkor mi az? Ugyebár nincs információja arról, hogy hová is kellene mennie. Tehát az első lépés érdekel, amikor tájolás hiányában megtalálja a rabló család kaptárát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2017. Október 08. 21:02
Az illatok vagy azok hiánya nem jutott eszedbe?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 08. 21:16
Illatok: ez ugyebár légifolyosó nélkül nem megy. Ennek hiányát nem tudom értelmezni, mert mindenütt az van, tehát nem vezet el a kaptárig.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Október 08. 21:39
Amit Misi írt azt én is olvastam már több könyben (Faluba Zoltán - Méhek, Méhészkedés; Dr. Vicze Ernő - Tanuljunk méhészkedni!), de inkább olyan esetre írták, ha a méhanya is elpusztul a rablás közben.

Miképpen kerül az atka egy öreg, azaz kijáró méhre, ha az egy bizonyított dolog, hogy fordított irányban mozog: öreg méhről fiatalra.

Ősszel ahogy fokozatosan megszűnik a fias szerintem nem egy valószínűtlen dolog, hogy öreg méhen is lesz atka. Ha nagyon sok atka van a méhcsaládban (pl. egy atkától legyengült család, amit hamarosan kirabolnak), akkor szintén nem tartom valószínűtlennek.

Egy másik gondolat a "bizonyított dologgal" kapcsolatban: A legtöbb kutatás sajnos egy átlag megfigyelésről és egy átlagra vonatkoztatott eredményről szól. De a legtöbbször a leírt eredmény/effektus nem olyan robosztus, hogy egyéni szinten is működjön (jelen esetben minden egyes méhegyedre....). Ráadásul elég sok megfigyelésből gyakorlatilag bármilyen kis (gyakorlatban jelentéktelen) különbség kimutatható szignifikánsnak. Ezzel nem az általad leírtakat akarom kritizálni, csak azt akarom mondani, hogy a "bizonyított dolgokat" is helyén kell kezelni, és adott esetben amit kivételnek gondolunk nem biztos, hogy olyan valószínűtlen.   

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 08. 21:58
Gábor!
Én kifejezetten nyárról beszéltem. Az addig rendben van, hogy egy atka lehet kijáró és dajka méhen egyaránt. Ez nem azt jelenti, hogy a dajkáról átmegy a kijáró méhre, hanem azt, hogy a fiatal méh öregedése révén nem került kapcsolatba nála fiatalabb dajkaméhhel, ezért az eredetin maradt. Ahhoz, hogy az atka a rabló méhre átkerüljön, árral szembe kell haladnia, ellentétes irányúnak ahhoz képest, amit bebizonyítottak (Nasonov taszító hatás). Az általad leírt eset nem magyarázza azt a tényt, hogy egy-egy méhcsaládban a napos helyeken, szélső kaptárakban atkafelhalmozódás tapasztalható. Erre írtam én azt, hogy ezt én azzal tudom magyarázni, hogy kellően nem betájolt fiatal méhek viszik be, akár ugyanazon méhészetből, akár másik méhészetből, amelyek nem a saját légifolyosójukra csatlakoztak visszafelé jövet.
Mindenesetre várom Izso60 magyarázatát a jelenségre, mert szerinte ez hülyeség.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Október 08. 22:30
Bocs, csak kiragadtam egy mondatrészt és arra reagáltam. Részemről nem ragoznám tovább, hülyeséget sem szeretnék írni.

Ha viszont az a kérdés, hogy rabló méhre hogy kerül, akkor itt egy érdekes kutatás ezzel kapcsolatban:
http://jeb.biologists.org/content/217/17/2998
Itt pedig egy közérthetőbb összefoglaló róla: https://entomologytoday.org/2014/08/29/how-do-varroa-mites-know-when-to-leave-honey-bee-hives-its-all-in-the-bees-wax/

Csak az abstractot olvastam, de van benne potenciál:)

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 08. 22:50
Igen ez jó. De az eredeti kérdésre még mindig nem magyarázat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. Október 09. 00:05
Bocs, csak közben nagyon sok kérdés volt, és már nem is tudtam melyik az eredeti. Arra valóban nem ad választ a cikk, hogy miért van, hogy egy-egy méhcsaládban a napos helyeken, szélső kaptárakban atkafelhalmozódás tapasztalható. Azt sem tudom, hogy léteznek-e az általad megfigyelt légifolyosók, de pl. kivancsi111 egyik régi cikkében is volt róla szó, hogy nagy méhészetek esetén a méhészethez közel elhaladó rajokat szinte magukkal rántják a hazaérkező méhek. Esetleg ehhez hasonlóan az atka miatt eltájolt idegen méhészetek méheit is bevonzhatják? És hogy ezek miért pont a szélső kaptárakba kerülnek? Fogalmam sincs. Konténereknél is írnak olyanokat, hogy a szélsőkre jobban rátájolnak. De gondolom a saját méhészetből származó atkát hordozó méhek ugyanígy rátájolhatnak a szélsőkre.

Viszont ha az eredeti kérdésre nem is ad választ a cikk, de a lent belinkelt kérdéseid nagy részét lefedi, talán eleve fel sem merülnek.
A cikkből kiderül, hogy erősen fertőzőtt családban az atka nem fog tudni különbséget tenni a dajkaméh, a kijáró, vagy épp a rabló méh közt. Tehát a rabló méhre igenis rákerülhet az atka, és azon el is tud jutni a rabló családhoz.

Miképpen kerül az atka egy öreg, azaz kijáró méhre, ha az egy bizonyított dolog, hogy fordított irányban mozog: öreg méhről fiatalra. De sokkal inkább arra kell magyarázatot adni, hogy :miképpen lesz képes egy lerabolt család méhe a rabló családhoz jutni ? Hiszen oda egészen biztosan nem tájolt be. Először egy másik méhnek kell odavezetnie? Tehát akkor hogyan kerül a lerabolt család öreg méhére atka, ami bejut egy olyan családba, amelynek létezéséről sem tud? De ugye nem állítasz akkora marhaságot, hogy öreg méhről öreg méhre egy olyan virágon ugrik át, ahol ez a két két méh egymásba gabalyodott?

Misi!
A kérdés az, hogy a rabolt család méhei egy légifolyosót követve jutnak-e el a rabló családhoz (ami nem a saját méhészetben van), vagy másképpen. Ha másképpen, akkor mi az? Ugyebár nincs információja arról, hogy hová is kellene mennie. Tehát az első lépés érdekel, amikor tájolás hiányában megtalálja a rabló család kaptárát.

Az addig rendben van, hogy egy atka lehet kijáró és dajka méhen egyaránt. Ez nem azt jelenti, hogy a dajkáról átmegy a kijáró méhre, hanem azt, hogy a fiatal méh öregedése révén nem került kapcsolatba nála fiatalabb dajkaméhhel, ezért az eredetin maradt. Ahhoz, hogy az atka a rabló méhre átkerüljön, árral szembe kell haladnia, ellentétes irányúnak ahhoz képest, amit bebizonyítottak (Nasonov taszító hatás).








 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. Október 09. 01:40
Állítólag a "támadó" feromon megjelenésekor (pl. rabláskor) az atkák ösztönszerűen megpróbálnak gazdát cserélni. Így nagyobb eséllyel terjednek át más kaptárakba. Az evolúció így alakította.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 09. 06:52
Nem akartam túl nagy feneket keríteni a dolognak, de meglepetésemre pont egy ilyen perifériára szánt megjegyzésem váltott ki vitát. Gábor! Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy a mellékkérdés mellékkérdésére adott válaszoddal semmi bajom, elfogadom, jó logikai magyarázat. Akkor azért leírom a fő kérdést, mert szerintem óriási gyakorlati jelentősége van. A méhcsaládok ugyebár felderítőket küldenek ki, hogy tájékozódjanak a táplálék forrásról. Egy méhészet röpkörzete durván 75 négyzetkilométer. Ha ezt az egészet úgy akarja felderíteni, hogy felosztja a területet mondjuk 100 négyzetméteres egységekre, és ott végigjár minden fűszálat, hogy van e táplálék, akkor egy négyzetkilométer= 1000 m -szer 1000 m: 1 millió négyzetméter, azt elosztva a 100 négyzetméterrel kapunk  tízezret. 75 -ször tízezer, az ugye családonként  750 ezer db méhre lenne szükség a felderítő tevékenységre. Ez nyilvánvaló képtelenség. Akkor is az, ha a 100 négyzetmétert növeljük, a 75 ezret csökkentjük. Azt ugyanis nem lehet megszervezni, hogy mindegyik méh más- más területet térképezzen fel. Tehát kizárhatjuk ezt a felderítési módot. De akkor miképpen van ? Virágok esetén láttam olyant, hogy a méhek ultraibolya fényben  látják a virágot, tehát messziről világít számukra. Ezért a felderítők odamennek, megnézik van-e benne nektár, ha igen, jelzik a többinek is. Az édesharmat és a kirablásra ítélt kaptár viszont nem világít! Annak mennyi esélye van, hogy megtalálja. Így szinte semmi. Kivéve akkor, ha nem csak méhcsaládon belül, hanem családok között, ne adj isten méhészetek között is fennáll az információs hálózat. Tehát elég lenne a röpkörzet egy méhészet egy családjának megtalálni egy forrást, amennyiben az olyan mennyiségű táplálékot jelent, hogy létrejön a légifolyosó, akkor erre a légifolyosóra rátalálva csatlakozni lehet az információs lánchoz. Az majdnem teljesen mindegy, hogy a légifolyosót miképpen ismeri fel a méh. Hang alapján, szag alapján, vagy látás alapján. Én hang alapján szoktam megtalálni. Hiába nézem, a méheket nem látom, legfeljebb az alacsonyan futó részeken lehet látni egy-egy nagy sebességgel elhúzó méhet. A lényeg az, hogy a légifolyosó minden pontjában felismerhető: bármelyik pontján állva  hallod a zúgást. A méhek a levegőben lebegő illatanyaggal is jelölhetik, és azt sem szabad elfelejteni, hogy nekik ütközniük sem szabad, tehát a látásnak is van szerepe.
Itt jön a képbe Misi zseniális megjegyzése:

Idézetet írta: Misi
Egyébként:
A rablást figyelve esetenként felmerült bennem a gyanú, hogy a rabolt család a kezdeményező.

Tehát ha állításommal ellentétben nem, de még inkább: nem csak a kellően be nem tájolt méhek jutnak el így a légifolyosón, mint információs sztrádán más méhészetekbe,hanem a betájoltak is, és ott a legközelebbi, vagy legnagyobb forgalmat bonyolító kaptárhoz betérhetnek. Abban az esetben, ha oda bekéretőznek pl. egy vihar miatt, és a saját családjukban gond lévén (nyúlós, atka, anyátlanság), akkor ezt a családot informálhatják a saját családjuk hollétéről. Azáltal, hogy visszamennek az eredeti családhoz, elhozzák az új választott családba a táplálékot, értesítik őket a helyről, hogy hová kell menni. Ha ez ne adj isten így van, akkor térdre-imára, mert más sajnos nem marad számunkra.
Azonban senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy nagy hordások idején az olyan légifolyosók kialakulnak, amelyek annak bármely pontját messziről képes az ember is nagyobb távolságból megtalálni. Jómagam számtalan esetben találtam már rá az erdőben bóklászva, úgyhogy annak kialakulása nem volt véletlen, arról nem beszélve, hogy több alkalommal megfigyelhető, valóságos jelenség volt. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt a méhek ne használnák ki információs csatornának. Visszatérve a rabló méhekre. Szerintem mellékkérdés ezek után, hogy a rabló méhekre átugrik az atka vagy sem. Rabláskor a rabolt család kaptárja teljesen ki szokott ürülni, ha nincs fias. Szerintem ekkor a rabló családhoz távoznak. A rabolt család méhei a rablási útvonal mini légifolyosóját követve képesek eljutni a rablóhoz. A lényeg itt jön: légifolyosó nélkül nem képesek eljutni oda, hiszen  a rabló méhek nem fognak táncot lejteni nekik, hogy hová kell majd menniük. Ebből következik a rablási távolság. Minél hosszabb a légifolyosó, annál több méhre van szükség, hogy annak minden pontjában felismerhető legyen. Tehát egy rabló méhcsalád nem tud több száz méteres légifolyosót fenntartani. De atkás méhészetek kiürülése lehetséges ily módon nagyobb távolságra is, egyszerre sok család kirablása által keltett folyamatos légifolyosóval.
Azért Izso60 magyarázatát mindenképpen várom, talán ő tudja a választ arra, hogy a rabolt család méhei milyen módon informálódnak arról a helyről ahová menniük kell, legyen az bárhol. Tehát adott esetben akár nem a rabló család kaptárja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Október 09. 10:09
Saját megfigyelésemmel annyiban tudok hozzájárulni a fentebb leírtakhoz, hogy nálam a fák felfelé kényszerítik a méheket. Azt tapasztaltam, hogy bármely(repüléses) idszakában az évnek, a felfelé szálló méhek 2, 3 irányba repülnek. Persze ezek az irányok a virágzó kultúrák függvényében változnak. Az, hogy utánna merre tovább sajna nincs ilyen jellegű megfigyelésem.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2017. Október 09. 17:27
Én kifejezetten nyárról beszéltem. Az addig rendben van, hogy egy atka lehet kijáró és dajka méhen egyaránt. Ez nem azt jelenti, hogy a dajkáról átmegy a kijáró méhre, hanem azt, hogy a fiatal méh öregedése révén nem került kapcsolatba nála fiatalabb dajkaméhhel, ezért az eredetin maradt. Ahhoz, hogy az atka a rabló méhre átkerüljön, árral szembe kell haladnia, ellentétes irányúnak ahhoz képest, amit bebizonyítottak (Nasonov taszító hatás). Az általad leírt eset nem magyarázza azt a tényt, hogy egy-egy méhcsaládban a napos helyeken, szélső kaptárakban atkafelhalmozódás tapasztalható. Erre írtam én azt, hogy ezt én azzal tudom magyarázni, hogy kellően nem betájolt fiatal méhek viszik be, akár ugyanazon méhészetből, akár másik méhészetből, amelyek nem a saját légifolyosójukra csatlakoztak visszafelé jövet.
Lehet az a baj, hogy még nem volt igazán atkás családod. ;D Olyan ahol a kijáró előtt kidobott bábok vannak, a kereteken félig kirágott sejtek, a lépeken szaladgáló atkák. Amit rabolnak az már nagyjából ilyen jeleket mutat. Az atkák meg a lépről mennek a rabló méhekre onnan viszik haza. Olyat olvastam, hogy az összeomlóban lévő családroncs megrajzik. Gondolom rárepülnek egy egészséges családra és már ott is ketyeg a bomba. Az anyát meg nyilván nem engedik be. Nehéz lenne ezt bizonyítani, de magyarázná a migráns atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 09. 21:15
Pink!
Az alapeset nem egy drámai atkahelyzetről szólt az adott méhészetben. Arra kerestem a választ, amit már én is tapasztaltam: néhány családban úgy dúsul fel az atka, hogy pl. rablás jelei nem nem láthatók, és arra sem vezethető vissza, hogy több volt az áttelelő atkája.
 Saját méhészetben a rablás kialakulása természetes állapot. A sorsdöntő kérdés azonban az,hogy egy három kilométerre való méhészet méhei tömeges rablással el tudják-e vinni ezen méhészet atkáit?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2017. Október 09. 21:48
Üdv.Uraim!
neo Uram!
A nekem célzott kérdésedre már érkezett sok értékelhető válasz.
Kedvedre válogathatsz közülük.
Egyébként olvass vissza figyelmesen és nézd meg hol minősítettem hülyeségnek bármit az írásaidból?
Viszont felmerül a kérdés,hol törvényszerű hogy a lerabolt család még életben lévő egyedei a közelükben lévő kaptárak helyett éppen a ki tudja hol lakó rablókhoz törekednének?
További jó elmélkedést kívánok!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 09. 22:42
Viszont felmerül a kérdés,hol törvényszerű hogy a lerabolt család még életben lévő egyedei a közelükben lévő kaptárak helyett éppen a ki tudja hol lakó rablókhoz törekednének?
Tehát szerinted egy olyan méhészetben, ahol az atka miatt nyáron be kell csukni a kaptárak felét, ott a méhek a be nem csukott kaptárakban találhatók? Ebben az esetben előfordulhat-e olyan, hogy veszélybe kerül egy három kilométerre levő méhészet azáltal, hogy a rablás ideje alatt az atkák átmennek a rabló méhekre ?  Rabolhatnak három kilométerre lévő családok méhei egy ilyen méhészetet? Ha igen, akkor miképpen zajlik a rabolandó család felderítése?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Misi - 2017. Október 09. 23:12
Üdv.Uraim!
...
Viszont felmerül a kérdés,hol törvényszerű hogy a lerabolt család még életben lévő egyedei a közelükben lévő kaptárak helyett éppen a ki tudja hol lakó rablókhoz törekednének?
További jó elmélkedést kívánok!
Azon merengek, hogy vajon hogy kezdődik a rablás?
Talán úgy, hogy a felderítők időről-időre végigjárják a környék összes méhcsaládját és megvizsgálják, hogy lehet-e már rabolni?
Ha így történik (és nem vonom kétségbe, hogy a rablott méhek végül a rablókhoz költöznek), felvetődik a kérdés: a rablott méh hogyan tudja meg, hogy hol lakik a rabló?
Viszont, ha a kilátástalan állapotba került méh a megihtt családi élet után vágyakozva egy (vagy több) arra alkalmas helyen a befogadásért cserébe felajánlja a szolgálatait és a mézkészletét akkor már az nem kérdés, hogy a rabló honnan tudja, hová kell mennie. A befogadást kérő a kommunikációs tánccal - mintha otthon lenne- közli a befogadókkal az elhordható méz helyét.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Október 09. 23:37
Mint tudjuk a méhek igen sok mindent elviselnek és alkalmazkodóak. Én nem egy kaptársorból indulnék ki, hanem a természetben szórványosan helyezkednek el a méhcsaládok. Ha egy család le van gyengülve és lerabolják, se élelem, se nép, még atka is van (ezt lehet nem érzi, nem tudja, hogy kockázati tényező, mivel nem együtt fejlődtek az atkával) , akkor mi közül választhat, vagy marad az üres kaptárban maroknyi társával, vagy el kezd keresgélni befogadó méhcsalédot (élelme nincs), vagy megy a lerablóival amik erősek, így az életbenmaradása biztosított lesz. Szerintem itt kell keresni a megoldást is.
Itt is két irányt mondanék (kutatásos idben nálam még az üres kaptártetöt is kutatják :D )
Tehát \ vagy az erős család találja meg a gyengét, és mivel a gyenge érzi , hogy a családban baj van beengedi a kutató méhet.
Vagy \ fordítva
akkor itt vissza is utalnék > a gyenge család egyedeinek életbenmaradása biztosított lesz.
Elmélet az van  ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2017. Október 16. 10:16
Tisztelt Urak!

Végigolvasva a topikot több dolgot sikerült jól vagy rosszul leszűrnöm az olvasottakból.

1. Mindenki próbálja saját magát, illetve a saját módszerét mindenki másé fölé emelni, amiből aztán viták sora kerekedik.
2. Mindenki szidja a másikat, meg a vezetőinket (néha nem teljesen alaptalanul) a kialakult helyzet, a hatástalan szerek vagy módszerek miatt, de arra egyikük sem veszi a fáradtságot (a nagy családszámmal rendelkezők sem), hogy 1-2 családdal saját kísérletbe fogjon, és esetleg más lehetőségeket, szereket kipróbáljon. Ugye ha ezt valaki nem tette volna meg valamikor, helyettünk, akkor most nem használnánk az amitrázt sem. És kismilló atka vagy rovarölő szer van forgalomban, nyilván nem méhészeti felhasználásra, de ugye az amitrázt sem arra találták ki.
3. Írta itt valaki a fokhagymáról hogy az bizonyítottan öli a méheket, miközben az oxálsav milyen szuper kis szer az atka ellen. A saját tapasztalatom ennek éppen az ellenkezője. Két éve csurgatom évi 3 alkalommal (tisztulás után, szotyi után és beteleléskor kb. 50ml/család) saját készítésű fokhagymás receptemmel a méheimet, soha ilyen jók nem voltak betelelésekkor, illetve soha ilyen alacsony nem volt a mászkáló méhek száma a fűben a hordások (repce, akác) megindulásakor (lehet hogy jó a fokhagyma a vírusok ellen, nem tudom).
Oxállal (apiox előírás szerint) egyszer csurgattam az állományom felét zárókezelésként, soha többet nem teszem. Míg az állomány másik fele szépen fejlődött tavasszal, addig az oxállal csurgatottak tavaszra kivétel nélkül gyengébbek lettek, vontatottan fejlődtek, szinte rossz volt rájuk nézni.
4. Az utolsó néhány hozzászólásból pedig nekem azt sikerült leszűrni, hogy egyesek mintha nem is látogatnák a saját méhesüket, és fogalmuk sem lenne arról hogy ott mi és hogyan történik, lásd légi folyosó.
Minden nagyobb hordás esetén, ha van elegendő méhtömeg (mondjuk 30 családtól több), szépen látszik a légi folyosó amiben a méhek közlekednek az adott méhlegelőre (mivel a párzásra kirepülő anyák is gyakran belekeverednek, elég nagy szokott lenni a párzásból vissza nem térő anyák aránya hordásban). Ez nálam a méhes közvetlen közelében látszik is, messzebbről már nem nagyon csak naplemente előtt, de hallani bárhol lehet ha csend van, és éppen alatta sétálunk. Szoktam is csodálkozni, hogy abban a néhány méter átmérőjű henger vagy csőszerű felhőben hogy a francba nem repülnek egymásnak, biztos létezik náluk is valamiféle kresz.
A rablásról pedig annyit, hogy ugyan a kutató méheknek is nagy szerepük van benne, de a rablást mindig a rabolandó család (közvetve maga a méhész) kezdeményezi, egyfajta "segítsetek valahogy rajtunk" jel adásával a kutató méhek számára, olyan esetben, amikor a létfenntartást már önerőből képtelenek megoldani, és a méhész segítsége is elmaradt, mert nem vette észre hogy a családdal baj van (hogy venné észre, ha nincs is ott).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2017. Október 16. 20:18
Én is pont ezen töprengtem a nyáron, hogy olyan gyorsan tudnak repülni, hogy szinte nem is látjuk őket akkor vajon hogyan kerülik ki egymást?
Hihetetlen!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Október 26. 20:51
Van aki már odáig merészkedett, hogy kijelenti..."Nálam nincs atka."
Akkor nézzük,hogy három méhészbarátomnál akik megfogadták tanácsomat mennyi is az atka jelenleg.
Összesen 114 méhcsalád alatt van a 3 méhészetben higiénikus aljdeszka.
Egy napon raktuk be a folyamatosan ható készítményt amelynek neve úgy kezdődik mint amivel nem szívesen ballagunk a Postára, és sárga.
Egy hete szublimáltak oxálsavval.
És jelentem van atkánk!
114 családnál 0 és 8 darab között hullott!!!!!!!!!!!!!!!
Rendkívül jó eredménynek tartom, különösen úgy, hogy sok volt a nullás, és 1 illetve 2.
Ha valaki azt állítja, hogy nála nincs atka ne vegyétek komolyan.
Ha azt írta volna, hogy nagyon kevés, akkor gratula.
Így csak egy szájhős, akinek ha elmúlanak az ész érvei csak sértegetni tud.
Ebbe a meccsbe én nem kívánok részt venni.
Tehát ha valaki előírásszerűen használja azt a készítményt amire utaltam, biztos lehet a sikerben.
Sokáig nem tudjuk majd használni, mert szermaradványt okoz, és Amerikában már rezisztensek rá az atkák.
Én a mostani állapotról írtam, 114 család ellenőrzése után.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 27. 09:15
Amit írok az szigorúan tényközlés. Sem pro, sem kontra érvnek nem szánom. Talán egyfajta vitaalap lehet. Én augusztus elején raktam be a CHM-et. Szeptember 17-től október 11-ig Furetto kezelést alkalmaztam, 6 alkalommal. Átlag adag: 10 mg/méhcsalád amitráz. Átlagosan 50 db atka hullott. Ezek között volt minden családnál egy nagyobb hullás kb. 25 körüli. Október 11 után néztem a fiasítást. Egyiknél sem volt semmilyen. Ezeket nagyon magas adagú fluvaniláttal kezeltem  (gyakorlatilag mérgező dózisban azoknál, amelyek először érintkeztek vele: kb. tíz-húsz deka méh családonként a klinikai tünetet mutató, amelynek 2/3 "meggyógyult", a többi elpusztult.) Atkapotyogás 0 és hat között. Jellemzően egy db. Ez csak 7 megfigyelő kaptárnál volt. Úgy döntöttem a többi kap még Furettót. Két nap is alkalmas volt, így kétszer kaptak. Látok még vízhordást ezért a kezeléseknek nincs vége. Hozzátenném, hogy május végén július elején műrajoknál végzett kezelések alkalmával a fias kikelése után alkalmazott fluvanilát és CHM kezelés után tíz esetben egynél lehetett atkahullást látni. A többi nulla. A legközelebbi méhészet nem egészen két kilométerre van. Kérdés: ha én végletekig leviszem a téli atkaszámomat, de a következő nyáron a környék méhészetei összeomlanak, akkor az enyémek életben fognak maradni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2017. Október 27. 21:34
 
Idézet
Írta itt valaki a fokhagymáról hogy az bizonyítottan öli a méheket, miközben az oxálsav milyen szuper kis szer az atka ellen. A saját tapasztalatom ennek éppen az ellenkezője. Két éve csurgatom évi 3 alkalommal (tisztulás után, szotyi után és beteleléskor kb. 50ml/család) saját készítésű fokhagymás receptemmel a méheimet, soha ilyen jók nem voltak

Tisztelt Wr !
Én, személy szerint nagyon szeretem a fokhagymát.
A fokhagymás pirítóst pedig imádom. Minden tiszteletem azoké, akik egy ilyen "kezelés" után meg tudnak maradni mellettem. Azon gondolkodom, hogy a következő kúrát követő nap, csak belehelek a kaptárakba és megúsztam az oxálsavas zárókezelést.  :D
Na, de félre az otromba tréfával. Ha nem túl titkos ez a recept, szívesen venném ha megosztanád velem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. Október 27. 22:57
Neo!

Ezt kérdezed:
"A legközelebbi méhészet nem egészen két kilométerre van. Kérdés: ha én végletekig leviszem a téli atkaszámomat, de a következő nyáron a környék méhészetei összeomlanak, akkor az enyémek életben fognak maradni?"
Nagyon nagy valószínűséggel óriási károd lesz
főleg akkor ha július közepéig-végéig nem védekezel.
Jó a kérdésed!
Azért jó,mert az atkával azért kell "küzdeni"sokat
mert mindig vannak akik kevesett vagy rosszul védekeznek.
Sok telephelyen méhészkedünk.
A megbeszélt technológiát "végig visszük" az összes helyen,
az erősektől haladunk a gyengék felé.
A fontos időszakokban 7-10 naponta érünk oda.
Minden telephely minden méhcsaládja az atka elleni védekezést
is mindig ugyanúgy kapja,ugyanabban a fejlettségben,ugyanolyan
technológiai fogások után.
Ennek ellenére nagy különbség van közöttük nyár végére,főleg
az őszi,betelelési időszakra.Vannak olyan állományaink ahol 6 keretnyi
nép körüli az átlag és vannak olyanok ahol ez 10 langstroth keretnyi.
A telephelyek legyengülésének két oka van szerintem
és mindkettő külső ok,tőlünk méhészektől független.
Az egyik oka a növényvédelemnek csúfolt,természetet tönkretevő
hosszúhatású rovarölők különbözőségéből adódik
Folyt.köv.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. Október 28. 08:54
az atkával azért kell "küzdeni"sokat
mert mindig vannak akik keveset vagy rosszul védekeznek.
Folyt.köv.
Anti!
Ne feledd szavad, várom a folytatást, de engedelmeddel néhány gondolat ehhez. Mindig Tóth Péter vándoratkái jutnak eszembe. Nem az a problémám, hogy nem az atka  vándorol, hanem a méh. De a méh miért vándorol ? Egy méhesen belül ez a vándorlási dolog rendben is van, de ugye az a méhes egységes a kezelési szokásokat illetően. Az ilyen vándorlásnak mennyi valószínűsége van 1 vagy 2 vagy 3 vagy 4 vagy 5 vagy 6 kilométer távolságon belül ?. Akik az elmúlt tíz évben mindig rosszul vagy keveset védekeztek, azoknak hogy-hogy vannak még méhei, hogy biztosítsák az atka alapanyagot mások számára? Én azt gondolom, hogy az ilyen méhészek már kiszelektálódtak, legfeljebb rajvadász módra évente újból és újból feltöltik kaptáraikat. Ezek száma azonban elenyésző lehet.
Véleményem szerint két fő ok van a rendkívüli nyári atkaszámra. 1: az átfiasító családok aránya. Nálam ez enyhe teleken 10-20 százalék. Ha a havonkénti duplázódást vesszük alapul, akkor ez plusz három hónap során nyolcszoros atkaszámot jelent az év további hónapjaiban az adott hónap nem átfiasító családjainak atkaszámához képest. Ha a szertolerancia miatt egy atka helyett 2 marad meg, akkor ez megduplázza a nyolcszorost, tehát 16 szoros a szám. Az olyan családoknál,ahol normál esetben van júliusra 300 atka, akkor itt egy ici-pici hiba (egy helyett kettő), és egy enyhe tél miatt a tíz-húsz százaléknyi család már ontja szét az atkákat. Arról most ne is beszéljünk, hogy a romló szerhatékonyság miatt egy helyett esetleg öt marad életben. Tételezzük fel, hogy én akác előtt szétdobálom a feleseimet: a lerepült fias fiókból az anyát visszaadom az eredeti családnak, és kapnak ezek azonnal egy-két oxálsavat. A  műrajok pedig a fias kikelése után, és az új anya fiasításának 9 napos kora között kapják az oxált. Így egy példaértékű méhészetem van atka szempontjából. De lesznek-e még méheim ősszel, ha a tőlem egy-két három-négy-öt-hat kilométerre lévő méhészet nem vette észre egy enyhe tél előtt, hogy nem egy atkát hagyott életben, hanem esetleg hármat négyet? Ugyanis addig, amíg van olyan szerünk, hogy a fiasításos időben is hatékonyan képes csökkenteni az atkaszámot (szerintem ez egyedül most a CHM, talán még három-négy évig)ezzel nem nagyon kell foglalkozni. Utána vajon ilyen méhsűrűségben az én méheim életben maradnak-e annak ellenére, hogy júniusban akár még atkám sem volt?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. Október 28. 13:13
Kedves Neo!

Elfáradtam az este,nem lett volna értelme folytatni.
Az a bajom ,hogy lassan gépelek-legtöbbször ráadásul általában telefonon-így sok
időmet elveszi a "beszélgetés" a fórumon.Egyébként is kevés az idő,még egy kis ideig
"kellek" a gyerekeknek.Jelszó,mottó:addig szeresd,még engedi.
Akkor a folytatása az előző gondolat sornak,még egyszer a vége.

A telephelyek legyengülésének két fő oka van szerintem
és mindkettő külső ok,tőlünk MÉHÉSZEKTŐL FÜGGETLEN.

Az egyik oka a növényvédelemnek csúfolt,természetet tönkretevő
hosszú hatású rovarölők különbözőségéből adódik
Az egyik hatóanyagtól kisebb a gond vagy kevésbé káros a másiktól
nagyon legyengülnek-elpusztulnak-a családjaink.Szinergens hatások,
a gombaölőkkel kijuttatva a rovarölőket,vajon mennyivel erősíti meg a hatásukat.
Soha nem tudjuk mekkora a kárnak,a legyengülésnek az a része amit
a mezőgazdasági növényvédelem miatt szenvedünk el,csak azt látjuk,hogy
az telephely gyengébb mint akár a szomszéd telephely.
Mivel sok helyen vannak méhek ez nálunk marhára egyértelmű.
Ha nem tudok atkát lehozni vagy nagyon keveset egy legyengült állománynál,
mi más oka lenne a legyengülésnek.
Az első amit nézek ha kimegyek a méhekhez a népesség,ha nem vagyok ott
a kollégáktól rögtön azt kérdezem amint kiérnek,hogy meg van-e a bogár.
Az nem lehet véletlen,hogy repcéig ragyogó,virulensek a családok és utána alig
fejlődnek miközben több mint kétszereződni kellene.
Erre mondta Buchinger"mitől mástól lenne mint a vegyszerektől".

A másik ok a "migráns" atkák.
(Most tételezzük fel a saját termelésű vérszívókat(zsírszívókat) nem sokat termeltünk
mert jó volt a saját védekezésünk.)
Sokkal de sokkal nagyobb az e fajta károkozás,mint eddig gondoltam.
Amennyiben legyengült jelentős mértékben,egységesen egy-egy telepünk és sok
atkát tudtam lehozni,szinte mindig kiderült,hogy egy vagy több méhészet bekakukkolt
a közelében.Olyan is volt,hogy 500 családos pusztult ki az egyik telepünktől 2 km-re,azt
mire észrevettük alig tudtuk megmenteni,a tőle 4-5 km-re való telep is károsodott,de kisebb mértékben.
Szerintem viszont kisebb méhészetek is igen komoly atka termelők.
Számoljunk 10 ezer atkával amit egy család megtermelhet,az 100 ezer 10 családnál.
Ha elosztom 50-el,akkor az 2000 családot megfertőzhet és 50/családból nem nem kell két hónap,
hogy 1000/cs atka legyen,ami már igen komoly gondot okoz.
Ez alapján levonható az a következtetés,hogy ha egy-két hónapig nem védekezel,a méheid eljuthatnak
egy kisebb(50-es)fertőződéssel olyan állapotba,hogy már meg sem tudod védeni,menteni őket.
Ott vannak még a természetes rajok.A sz.. méhészetekből nevezzük gyengének,a gyenge méhészetekből
eresztődik ki sok raj mert a méhész olyan amilyen.Kevés az olyan méhészet mint Attiláé,ahol egy raj van,azt is befogja.
Ezek a rajok ma már legtöbbször "padlót fognak" augusztus végére.
Mennyi atka termelődik meg ezekben?
A méhek mozgása eszméletlen nagy.
A herék jönnek mennek,jönnek az atkás méhészetből is.
A méhészkedésem hajnalán egy családban befestettem jó sok herét.
Egy hét múlva az összes családnál találtam festett herét.
kíváncsi lennék a szomszéd méhészetben mennyi lenne,félek tőle,hogy sok családban találnánk.
Több "atka rajt" láttam már rátelepülni családjainkra,mire leszedtem volna már bent is voltak
a családban.Lazán beengedik őket.Ott már lenni-e kellett valamilyen kommunikációnak,kapcsolatnak előtte is.
Ezt a témát befejezve az egységes téli jó védekezés minden méhészetben és
a kevés raj segíthetne rajtunk.
Mekkora esély van erre?
Egy nagy nulla.
OOOOOOOOOOOOOOOOO.

Szerintem ma egy méhésznek igen nagy szerencsére van szüksége ahhoz,
hogy sikeres legyen.Tőlünk méhészektől FÜGGETLENEK a legyengüléseknek a jó része!

Ma még válaszolok a többi felvetésedre,mert tiszteletre méltó és előre mutató az ahogy
Te gondolkodsz a mai problémáinkról,nehézségeinkről.

Csányi Antal





Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. Október 31. 07:36
Sziasztok!

Pár hónapja volt szó arról, hogy a méhészboltokban kapható oxálsav kristálynál van tisztább változat is.
Ezt találtam:https://floravita.superwebaruhaz.hu/oxalsav-2-hidrat-100--os-1000-g-nagy-tisztasagu-ar-specialis-t491916
Próbálta màr valaki?

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2017. November 01. 20:36
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. November 01. 21:38
Értem. Köszi!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2017. November 04. 10:46
Lali!

Remélem nem haragszol meg, de a fokhagymás receptemet sem a felületen sem privátban nem írom le senkinek, nehogy véletlenül emiatt később bármiféle támadás érhessen, hogy valakinek attól gyengültek le a családjai.  :D Annyit írok csak róla hogy a méheket nem bántja, sajnos az atkát sem, bár már két embertől is hallottam aki használ az enyémhez hasonló saját receptet, hogy szemmel látható volt a locsolás után hogy az atkák (ahol sok volt) szinte elkotródtak az oldat közeléből. Én személy szerint a vírusok miatt alkalmazom, hogy azok mennyire szeretik vagy sem azt nem tudom, csak bízom benne hogy nagyon nem.

Leírok egy friss esetet a migráns atkákról is, mert tanulságos. Igazából nem is lenne ez akkora probléma, ha néhány méhészkolléga az országban nem "tenyésztett" volna ki olyan atkatörzseket, amit szinte csak a családdal együtt lehet kiirtani, mert lassan az atomtámadás sem fog használni nekik. Bármilyen hihetetlen a savat is jól tűrik.  :)
Szóval adott egy 32 családos méhészet, ahol tavasszal a támogatott szerekkel (bayvarol és valami timol tartalmú akármi) védekeztek. Az akác után közvetlenül jött a füst az M és a T nevű szerrel is vegyesen, és két alkalommal szublimálás. Többre nem volt idő mert beindult a hordás az olajretekről, és ez kitartott egészen a napraforgóig, mindkét legelőre megjelent néhány konténer is a környéken. A napraforgó után aztán jöttek a sorozatfüstölések és a szublimálás felváltva. A 32 családból 25 kb. rendben is volt, 7 családnál olyan mennyiség volt hogy a kolléga 3500db atka / családnál elvesztette a fonalat. Ezek a családok aztán annyi füstöt kaptak amennyit le sem merek írni. Amikor a potyogás már 100-150 alá csökkent akkor jött a mavrikos zsepi, ez lehozott újabb 250-300db-ot családonként. Ekkor szublimálás két alkalommal, mindkét alkalommal 150-200 potyogott. Ezután újabb füstölés két alkalommal, az elsőnél 250 a másodiknál 80-130 között. Ekkorra a hét családból már négyet össze kellett rakni, mert már csak 4 léputcásak voltak. Jött az október végi záró vagy előzárókezelés, csurgatás mavrikkal, újabb 180-240 atka/ család. Tegnap újabb mavrikos csurgatás, és van ahol még mindig pottyant 80, itt tart most...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. November 04. 19:21
Lehet tudni, hogy tavasszal illetve az akác utáni kezelésnél milyen számok hullottak ennél a 7 családnál a többihez képest?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2017. November 05. 06:48
Elmondása szerint ugyanannyi mint a többinél. Nem csak a magas atkaszám a probléma hanem az is, hogy látszólag bármilyen szert használ az annál a 7-nél csak gyérít, míg a többi esetében hatékony. És most már a fiasra sem lehet ráfogni mert nincs, vagy csak 1 tenyérnyi fedett, illetve ilyenkor már máshonnan sem szedi össze.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2017. November 05. 22:01
Vagy csak az a 7 rabolt be többet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. November 10. 00:15
QUQURIQ !!!

Több szert volt módomban kipróbálni!
Tavaly 52 órát számoltam atkákat.
Megállapításom, hogy szinte valamennyi szer után még három nappal is voltak vergődő atkák.
Ha! 100 atka lehullott, abból vidáman 30-33 tehát egyharmada visszamegy a méhekre!
Ez többé-kevésbe helytálló adat.
Ezért a télen az összes aljdeszkámat átalakítottam higiénikusra taposóráccsal.
...és lám csodát, építkezésem miatt csak kevés időm maradt a méhekre.
Nagyon szép erős családokkal tudtam betelelni.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2017. November 11. 09:21
Az idén jöttem rá hogy nekem is muszáj az összes kaptáramat higiénikus aljjal ellátni. Ha nincs, nincs rendes kontroll, a papírdugdosós megoldás nálam nem működik, mert mindig tele van az aljdeszka apró épített viaszgömbökkel amik miatt be sem lehet dugni a papírt. Ha csak néhány alatt van higiénikus, könnyen előfordulhat éppen az a család a legatkásabb amelyik alatt éppen nincs higiénikus. Aztán az sem mindegy hogy azoknak az atkáknak amik életben maradtak közvetlenül az aljdeszkáról kell csak visszamászni vagy pedig a higiénikus tálcáján keresztül, ami jóval nagyobb erőfeszítés neki, lévén kétszer olyan hosszú út. Plusz ha éppen ráérek és kihúzom onnan, akkor már nem fog visszamászni.
A napraforgó utáni esetekből a környéken is azt szűrték le a kollégák a nagyon atkás állományoknál, hogy teljesen mindegy volt hogy M vagy T vegyülettel füstöltek, mavrikoztak vagy éppen szublimáltak, mert mindegyiktől ugyanannyi potyogott, és valószínűleg ugyanannyi nem potyogott. Váltogatni kell a szereket, nem baj ha egy szezonban 3 félét is használunk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. November 11. 13:13
Sziasztok. Nálam még sok idei anya petézik... Mikor lesz így záró, nem tudom. Addig is ütök ahogy tudok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. November 11. 13:14
És csak ütök..  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. November 15. 19:09
QUQURIQ !!!

Kérnénk egy kis atka infót!
Ki nézett fiasítást, mekkora volt a fedett?
Kezelés utáni atkaszám, mindenkit érdekelne!
Ki, mikorra tervezi a záró kezelést, és mivel?

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. November 15. 23:03
Szia. Másfél hete körül még az idei anyás családokban petéztek az anyák nálam. A régebbieknél soknál fias sem volt, vagy valami kevés fedett. A fedettekbe belevilláztam, atkát alig találtam. Szám szerint 20 családnál vagy hármat az összesnél. De nem villáztam ki a teljes fiast, csak beletúrtam, viszont néhány családot teljesen kivilláztam, nem akartam elhinni hogy nem találok.
A legatkásabbnak gondolt családom alatt a fenti fotókon mutatott szublimálás után ezidáig kettő hullott.
Zárót majd ha nem lesz fias akkor fogok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2017. November 21. 22:18
Sziasztok!

Kb. 3-4 hete csurgattam oxálsavval harmadszorra. Pár családot lépenként is néztem, összerakások miatt. Néhánynál volt tenyérnyi fias, petézés. Itatóra jártak, mint tavasz legelején szoktak, kevesen, de többfelé is keresték a vizet. Erősebb családnál sem voltak szorosan fürtben, hőtükör fóliájuk kettéhajtva volt a keretek tetején, tehát elég szellősen, igaz rajtuk volt még 3 méztéri fiók. Az enyhe idő beindíthatta őket egy kicsit. Most semmi sincsen a keretek tetején, szellőzők enyhén kinyitva (ellenőrizhető, hol a fürt). Ezt elvileg október elején-közepén terveztem megtenni.
Rendes takarás - teli hőtükör és takarás a menekülőtérbe (fél NB rakodó) majd februári tisztuló repülés után kerül fel enyhe időben.
A felső keretsor (fél NB) válogatott tartalék mézes lépekkel kiegészítve még szept. végén.
Még egy december eleji csurgatás kéne nekik, addigra hátha kikelne az, ami most még esetleg fedett.

Volt olyan családom, amelynél több száz atka hullott, augusztus végén, szeptemberben, okt. elején kb. 3-szor csurgattam, egyszer hangyasavat is kapott, és csak hullottak, végére több ezer lehetett. Tehát csurgatásonként akár 5-600 is lepergett. Többinél ez nem volt jellemző.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 06. 20:38
Sziasztok!
A szekszárdi méhészklubon és privátban is többen érdeklődnek, hogy a napokban lehet e zárókezelést végezni.
Erre egy szóval, hogy igen vagy nem válaszolni képtelenség.
Annyiféle technológia van, még adott szereken belül is, hogy tanácsot adni csak az összes körülményt ismerve mernék.
Ettől függetlenül Tolna megyére megpróbálom.
Rövid lesz a történet, mert erre egyedül holnap látok némi esélyt.
Az oxálsavval való szublimálás jöhet véleményem szerint egyedül szóba, de én azt sem tenném most.
Ebben az időszakban mondjuk amitrázzal füstölni a méhcsaládok vesztét okozza, de minimum nozemásak lesznek.
A destruktorral vagy oxálsavval való csorgatás is necces.
Nem elég a pillanatnyi időjárást figyelni, és annak örvendeni, hogy a hőmérséklet elérte a 10 fokot.
A másnap hajnali, és az utána következő napok időjárása is érdekes.
Nem túl régen leírtam, hogy egyik méhésztárs pár éve ilyenkor füstölt, mert szép idő volt.
Egyet eltévesztett, hogy a kezelés után már délután erősen lehűlt a levegő, másnap pedig mínusz 6 fok lett!
Az összes család elpusztult.
Mi történt?
A füstöt a méhek nem tudták megfelelően kiszellőztetni, gyakorlatilag ez izgalomban tartotta a családokat, és emiatt nem tudtak fürtbe húzódni.
A fagy egy hétig tartott, és nappal sem engedett.
Ennyi.
A csorgatás ettől egy kicsit kíméletesebb, de ott sem árt ha utána tudnak egy kicsit repkedni, és az elkövetkező napokban sem lesznek kemény mínuszok.
Tehát ha a sok megoldás közül csak egyet tudnék választani, akkor azt tanácsolom MOST NE védekezzetek!
Akinek eddig sok atkája volt úgyis mindegy, akinek meg nem az miért aggódik.
A rosszkor elvégzett kezeléssel többet ártotok mint amit a néhány tíz atka jelenléte okoz.
Mi a teendő?
Várni kell alkalmasabb időpontra.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SUN-API - 2017. December 06. 22:02
Egyet értek, hogy ki kell várni a zárókezeléssel a legmegfelelőbb időt. Én már a második évben a VAT-1 készüléket használom, ahol a kifejlesztő ajánlja egész -5 fokig a használatát, de éppen azért mert a kezeléskor a méhek szétmehetnek a fürtből soha sem használtam +5 fok alatti időben. Persze kizárólag p.a. minőségü aceton használatával. Ezzel a módszerrel nem szokott gondot okozni az amitráz alapú hatóanyag használata sem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2017. December 07. 07:39
Méhészkedni március közepétől november elejéig kell, kivéve a "gondos" méhészeket, nekik hamarosan el kell kezdeni.  :D Éppen elég gondot okoz az időjárás ezzel a 8-10 fokkal, fellazul a fürt, a méhek egy része a kaptárak előtt repked ahelyett hogy nyugalomban lenne. Ilyenkor bármit befújni, vagy bármivel eláztatni őket nagy hiba.
Egyre több helyről hallom félfüllel hogy a méhek a téli készlet töredékével lettek "betelelve", mert hogy szépen hordtak még októberben is a zöldítésről.  :D De már olyat is mesélt valaki, hogy a látottak alapján a méhésznek legkésőbb január elején el kell kezdeni etetni...  ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2017. December 07. 11:03
Az kimaradt az írásomból hogy akit érdekel a glicerox az talál róla némi információt a két linkelt helyen:

http://apiaraucania.blogspot.hu/2016/01/monoxalato-como-control-de-varroa.html (http://apiaraucania.blogspot.hu/2016/01/monoxalato-como-control-de-varroa.html)

https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=forums&srcid=MTgyMzg0ODIwODI2NTMwNDY2OTcBMTU2NDcyNzY5ODQxMzY2OTMyODABY0puYmJiQVVDUUFKATAuMQEBdjI (https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=forums&srcid=MTgyMzg0ODIwODI2NTMwNDY2OTcBMTU2NDcyNzY5ODQxMzY2OTMyODABY0puYmJiQVVDUUFKATAuMQEBdjI)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 07. 21:00
Tehát ott tartottunk, hogy véleményem szerint ma sem volt alkalmas az idő a kezelésre.
Nem elég ha a fürt széle fellazul!
Mi van azokkal a méhekkel amelyek a sejtekbe bújtak, a fürt közepével és aljával?
Azokat semmilyen módon nem éri el a hatóanyag, bármilyen technológiát használtok is.
Az atka a sejtekbe bújt méhek hasi potrohgyűrűje alá bebújva lapít, így teljes biztonságban van.
A záró kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a felmelegedés akkora, hogy a fürt teljesen fellazul.
Most ilyen nincs.
A héj külső széle kicsit lazább, az azok a méhek amelyek kikívánkoznak a kaptárból, egy kör megtétele után visszabújnak.
Szerintem várni kell egy meleghullámra, de mindenki maga dönti el mit tesz.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. December 07. 21:10
Attilának igaza van.
Nem volt elég meleg,és a mostani éjszaka
is hidegnek ígérkezik.
Több kár lehet a védekezésből mint haszon.

CsÁ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. December 09. 15:08
A hétfő alkalmas lehet atka elleni kezelésre a Dunántúlon.
12 fok is lehet,tehát felbomolhat a fürt.A kedd hajnali
hőmérséklet a határon van,7 fok.
Kedden tudnak repülni,mert 15 fok is lehet.

CSÁ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 09. 17:27
Még egyszer nekiszaladok, különösképpen azért  mert a Facebookon olvastam arról, hogy a leghatékonyabb védekezési hőmérséklet a mínusz 5 és a plusz 5 fok közötti.
Erről elmondtam alább véleményemet, ami most sem változott.
Azok a méhek amelyek a fürt közepén vannak, valamint a sejtekbe bújva, hasukon az atkával, és várják a méhész beavatkozását, ebből semmit nem éreznek, az atkák meg "jót röhögnek".
És mi van például a Destruktorral való locsolásnál ha a fürt nem lazult fel?
Először is induljunk ki abból, hogy hat a kumafosz?
A méheket meg kell mérgezni, ezért a rájuk csorgatott hatóanyagot felszívják, ők ezt kibírják, az atka meg nem.
Tehát amikor az atka "megcsípi", vagy megszúrja a méhet, azon egy seb keletkezik, ezen keresztül a szájszervével el kezdi szívogatni a hemolimfát, (a méhek vérét), így az atka a mérgezett vértől elpusztul.
De ehhez a méhnek meg kell előtte ennie a hatóanyagot!!!!!
Amelyik a sejtben bebújva melegszik szinte mozdulatlanul, az hogy táplálkozik?
Sehogy!
Ezért borzalom azt olvasni, hogy mínusz 5 és plusz 5 fok között kezeljünk!
Agyrém!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2017. December 09. 19:37
Attila !!!

Ha minden balfaszt kioktatsz atka irtás terén akkor az 1,200000 méhcsaládból hamar elérünk a 2,000000 méhcsalád feletti számhoz na akkor lesz az ágazat vége !!!!!

Hagyjuk ezt a természetre !!! Vannak olyan emberek akik szeretnének méhészkedni  de egy méhcsaládot sem tudnak gondozni

de vannak olyanok akik több ezer méhcsaládot tudnak szinte probléma nélkül kezelni !!!

Ember és ember között van ekkora különbség !!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. December 09. 20:00
Attila !!!

Ha minden balfaszt kioktatsz atka irtás terén akkor az 1,200000 méhcsaládból hamar elérünk a 2,000000 méhcsalád feletti számhoz na akkor lesz az ágazat vége !!!!!

Hagyjuk ezt a természetre !!! Vannak olyan emberek akik szeretnének méhészkedni  de egy méhcsaládot sem tudnak kondozni

de vannak olyanok akik több ezer méhcsaládot tudnak szinte probléma nélkül kezelni !!!

Ember és ember között van ekkora különbség !!!
Nem hiszek abban amiről írsz.
Az embereken nem lehet segíteni,csak önmagukon tudnak.
Aki akarja az úgy is megcsinálja és működtetni is fogja a neki megfelelő családszámú
méhészetét.Nekik lehet segíteni és kell is.
Nem azon fog múlni a méhcsaládok száma Magyarországon,hogy
Attila átadja a tudását vagy nem.
Azon fog múlni milyen emberek kezdenek méhészkedni,ahogy írod is.

CSÁ.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 09. 22:27
Sokan 1 hozzászólást nem képesek visszaolvasni, nem 1 hét mulva 2 oldalt. Erre csak az fog emlékezni aki már eddig is tudta, vagy akarja tudni, a többi sosem.

Aki a mai gazdasági helyzetben a méhészkedésbe fog, úgy hogy van egy jó szakmája az vagy h..e, vagy valóban a méhek szeretete hajtja! Nem lesz itt 2 m..ó méhcsalád, sőt szerintem csökkenés várható pár éven belül. Akit a pénz hajt, annak most jobban megéri a maszek világ, aki meg eloovassa Csányi Anti hozzászólásait, tudja, hogy a helyzet nem egyszerű, és akinek egy csöpp kis esze van nem biztos, hogy kockáztat pár miliót úgy , hogy akár szezon elején (repce)  bukhat mindez ....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2017. December 10. 00:04
Attila logikája pengeéles, csakhogy :
Dr. Liebig tapasztalata szerint az oxálsav csurgatása (3,5-4 százalékos cukros oxáloldattal) zárókezelés esetén, amikor már nincs fiasítás, és ha a család fürtbe húzodott, 95 százalékos hatásfokú (+5 és -5 Celsius fok között). Amikor pedig a méhek nem ülnek sűrű fürtben pusztán 50 százalékos hatásfokot mutat. A csurgatást kétszer nem javasolja, mert az erőteljesen károsítaná a méheket.(http://magyarmezogazdasag.hu/2017/12/08/az-atkaszuras-vegzetes-ilyenkor (http://magyarmezogazdasag.hu/2017/12/08/az-atkaszuras-vegzetes-ilyenkor))
Az oxálsavas kezelés hatásmechanizmusát illetően is vannak kérdőjelek.
Tehát, nem bízhatunk másban csak a saját tapasztalatunkban és a méhészlogikában...?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. December 10. 06:56
Laliméhészet!
Én is olvastam ezt a cikket, de ha látod az előző bejegyzésemet akkor azt is észreveszed, hogy a destruktorra hegyeztem ki.
Valamit le kell szögezni.
Amit az atkavédekezésről írok, nem "Attila logikája" hanem tapasztalata.
Sok méhészhez napi szinten bejárok, és hála az égnek nyitottak felém.
A szaktanácsadói pályafutásom alatt is tapasztaltam egyet, s mást.
Jóindulatból szólok hozzá, mert a gyakorlatban saját állományomon is kipróbáltam, valamint másoknál is ezt láttam.
WENHARDTGY ír egy elég meredek kijelentést, egyet viszont elfelejt.
Az első lépéseiket én is segítettem, különösen atka kérdésben volt sok kérdésük hozzám.
Többször írtam, és most is ezt vallom, hogy a képzett, okos méhésztől soha ne féljetek!
Ellenben a képzetlenek, a "bizniszt" kereső szakbarbárok óriási károkat tudnak nekünk, és a környező méhészeknek okozni.
Gondoljatok csak arra, hogy sok méhegészségügyi felelős azért vállalja a körzetében lévő méhészetek vizsgálatát, hogy sajt méhészete is védve legyen!
Végezetül álljon itt Németh Tibor hévízi méhésztárs néhány gondolata, amelyet a MÉHÉSZET szaklapból a "Ne légy méhész elhivatottság nélkül!" cikkéből idézek.
"Elhivatott ember az, aki tevékenységét teljes erőbedobással, szívós kitartó munkával, az ügy iránti teljes elkötelezettséggel végzi. Az elhivatottság alapja egyfajta alázat és mély, önzetlen szolgálat a természet, a méhek iránt..."
Majd így folytatja:
"A valódi méhész megosztja tapasztalatit környezetével, társaival, különösen a fiatal méhésszel..."
Ezekkel a gondolatokkal teljesen tudok azonosulni.
Aztán ha mindenkit elüldözünk, elutasítunk, és mellénk települ a bal...asz, akkor meg ne siránkozzatok a "migráns atkák" miatt, meg hogy "beszoptam a nyúlóst"!
Igen is a kezdőket, bizonytalankodókat segítenünk kell, különben tudatlanságukkal együtt bennünket is a mélybe rántanak.
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. December 10. 10:02
Hagyjuk ezt a természetre !!! Vannak olyan emberek akik szeretnének méhészkedni  de egy méhcsaládot sem tudnak gondozni
de vannak olyanok akik több ezer méhcsaládot tudnak szinte probléma nélkül kezelni !!!
Ember és ember között van ekkora különbség !!!

Szerencse is kell ahhoz, hogy olyan emberre hallgasson a kezdő méhész, aki valóban jól működő tudással rendelkezik. Az alábbi néhány hsz. is mutatja, hogy egymásnak ellentmondó tanácsok is vannak. Ahogy a régebbi olvasmányaimra emlékszem, a -5 fokon való csurgatásra szerintem sokan felszisszennek. Ha ilyen hidegben csurgat egy méhész, és utána pusztulnak a méhei, legfeljebb azt mondjuk: “Rossz emberre hallgatott, nem volt szerencséje!”
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2017. December 10. 14:06
A csurgatásos oxálsavas zárókezelés, ahogyan én alkalmazom:
Legalább +8 fokos levegő hőmérséklet és napsütés.
Az oldat legyen kézmeleg.
Decemberben már nem szoktam háborgatni az állományt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Laja - 2017. December 10. 15:42
Kedves Wenhardtgy !

Te sosem voltál kezdő ???!!! Gondolom Te sem úgy születtél hogy mindent tudtál a méhészkedésről !

Üdv. Laja
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. December 10. 16:52
Wenhardtgy!

Te értesz az űrállomások karbantartásához?
Ha nem akkor Te is balfasz vagy?


Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2017. December 10. 17:28
Nb 18
 
Olyan humoros vagy   ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. December 10. 17:30
Nem viccnek szántam!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2017. December 10. 17:45
Ha Attila mindent leír az atka irtásról, akkor mindenki megtanul tökéletesen védekezni ebből az fog következni hogy Kíváncsi 111 nem tudja majd értékesíteni a méhészetében megtermelt 200-250 méhcsaládot akác előtt !!! "SZERENCSE HOGY VAN ATKA "
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. December 10. 17:48
Ez így nagyon lesarkított megközelítés!
Ha esetleg beszedsz egy rakás atkát az enyhe novemberi napokon a szomszédból, akkor is így vélekedsz? Ne adj isten hazahoznak mást is a méheid?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. December 10. 17:50
Nyugodj meg, el fogja adni!
Szerinted Ő az atka által összeomlott méhészetekre alapozza az eladásokat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2017. December 10. 18:03
A szomszédos méhészekkel tartom a kapcsolatot és próbálunk olyan védekezést kialakítani hogy ne legyen problémája senkinek sem de ez sajnos egyre nehezebb !!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2017. December 10. 18:11
Na látod!
Te is segítesz!
Akkor mást miért kell megszólni ez miatt?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. December 10. 18:48
Fontosnak tartom az információ megosztást, de csak a jól bevált technológiákat kéne továbbadni. Azt is úgy, hogy a körülmények, pl. időjárási feltételek pontos leírásával. A baj ott van, hogy sokan osztanak “infót” olyanok is, akiknek nincs kellő tapasztalatuk. A jó szándékot nem kétlem, de tudjátok: “A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.”
Szomorú vagyok, amikor évtizedes tapasztalatokkal rendelkező méhészek megszólalásaiban is az aggódást, a bizonytalan jövőt érzem. Milyen lehetett az az idő, amiről Anti írt? Amikor különösebb beavatkozás nélkül termelővé fejlődtek a családok? Amikor az agresszív vegyszerek nem tizedelték a méheket. Tán, ha észhez tér ez a világ, még eljöhet újra az az idő!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2017. December 10. 19:04
Amíg olyan írások jelennek meg egy méhészújságban hogy a méhész védekezik egy csurgatással akác után, aztán egy újabbal szotyi után (ha szükséges ismétli de egy nemzedéket csak egyszer csurgat) és a végén fismentes időszakban kapnak egy zárókezelést addig nincs min csodálkozni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2017. December 10. 19:26
Bizony, ilyenekre gondoltam. Ha valaki utána megy, rövidesen lehúzhatja a rolót. Ezt talán megteheti egy-két szerencsés évben, felbátorodva a “sikerén” azt gondolja, ő mennyire bioméhész, minden működik. Aztán jön egy olyan év, ami kedvez az atka szaporodásának, feldúsul a népesség, biztos bukás. Nem biztos, hogy az atkaszám okozza a vesztét, hanem inkább a vírusok, amit az atkák hoznak. Akkor viszonylag kevés atka is elbánik egy családdal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. December 10. 19:45
Idézet
Milyen lehetett az az idő, amiről Anti írt? Amikor különösebb beavatkozás nélkül termelővé fejlődtek a családok? Amikor az agresszív vegyszerek nem tizedelték a méheket. Tán, ha észhez tér ez a világ, még eljöhet újra az az idő!

Öröm lehetett anno méhészkedni. Sajnos nem sok esélyt látok rá, hogy még egyszer megélhetjük!
Olyan világban élünk, ami már csak a profit hajszolásáról szól(vegyszergyártók) :'( :'(
Mindent tönkretesz az ember maga körül!
Anti szavaival: Szép új világ :-X
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. December 10. 19:59
Ha Attila mindent leír az atka irtásról, akkor mindenki megtanul tökéletesen védekezni ebből az fog következni hogy Kíváncsi 111 nem tudja majd értékesíteni a méhészetében megtermelt 200-250 méhcsaládot akác előtt !!! "SZERENCSE HOGY VAN ATKA "

Gyurikám!
Jenőt te ne féltsd. Ő már rég kialakította a referenciáját!
Nem attól félsz, hogy te nem tudsz majd eladni Családokat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2017. December 10. 20:15
Én is szoktam eladni családokat, nekem van egy állandó vevőm attól nem félek hogy rajtam marad !!!!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 10. 21:42
Meg lehet e kérdezni, mi az oka ha egy méhész, minden évben állandó vevő a méhcsaládjaidra?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2017. December 10. 21:51
Ez nekem is megfordúlt a fejembe ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2017. December 10. 22:00
Egy méhanya nevelőnek értékesítem a méhcsaládokat, nem tud április elejére olyan méhcsaládokat készíteni amivel tudná kezdeni az anya nevelést ennyi !!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 10. 22:34
A választ köszönöm, az okot furcsálom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. December 12. 19:02
QUQURIQ !!!

Olyan sokan kifejtették véleményüket az atka szaporodásáról, és a különböző szerek hatásmechanizmusáról.
...de vajon hol, kinél lehet az igazság.
Olykor teljesen tudományosra sikeredett hozzászólás lehet, hogy kézenfekvő is lehetne, de senki még nem oldotta meg a házi feladatot.
Csak úgy gondolatébresztőnek írok pár kérdést...
Mediterrán országokban egész éves a méhek fiasítása, így az atkaszám is folyamatosan emelkedhet?
Ezekben az országokban is vannak Krajnaik, és olasz méhek és még több fajta is.
Mi várjuk a tartós telet, várjuk az utolsó fiasok kikelését a záró kezeléshez.
"mediterránéknál" mit várnak?
Vizsgálta e valaki a szezonban gyűjtött mézeik vegyszertartalmát?
Hogyan védekezhetnek?
Milyen vegyszerekkel?
Milyen szisztémában?
Valami előadót jó lenne keríteni ezekből az országokból, hátha tanulhatnánk már a kitalált védekezésből...
...vagy csak okoskodik a Kiskakas?

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 12. 20:51
A fiasítás szünetelését a vízhiány okozza. A mediterrán félsivatagi és szubtrópusi éghajlaton mikor van vízhiány?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2017. December 12. 23:27
QUQURIQ !!!

Vízhiány Szicíliában?

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. December 16. 22:40
Megcsináltam egy próbairtást a higialjas családjaimnál, és legnagyobb meglepetésemre egy családnál egy atka, a többinél semmi. Kellemes meglepetés.  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2017. December 17. 21:19
Meg lehet tudni, hogy mikor és mivel kezeltél?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2017. December 17. 22:18
Megcsináltam egy próbairtást a higialjas családjaimnál, és legnagyobb meglepetésemre egy családnál egy atka, a többinél semmi. Kellemes meglepetés.  ;D
Kamikaze!

Megnézted volt-e akkor fiasítás?
Nem kötekedésből kérdezem!

CSÁ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2017. December 17. 22:47
Megnéztem. Fias nincs már nálam. Remélem sehol.
Napra után szinte csak szublimáltam, ezért igen értékes számomra ez az eredmény. Nem hittem hogy a szublimálással ez elérhető.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 18. 08:30
Neo!

Attól még, hoy az atka rezisztensé vált egy adott méregmolekulára, rengeteg ok miatt pusztulhat, hiszen tudjuk, hogy egy méhsejtbe lerakott atkapeték száma sok, de az életképesen kikeltek száma 1-2. De ez az 1-2 is ki van téve a pusztulásnak és nem biztos, hogy visszaju egy másik sejtbe. Az atkának is biztosan vannak vírusai, gombái, baktériumai stb. csak még nem ismerjük őket. A méhek is üldözik és más ragadozók is, tehát a rezisztencia gén nemcsak a mutáció elvesztése miatt tűnhet el. De szerintem elsősorban inkább ezért. Ezek olyan típusú gének, amelyek nem tartoznak a faj identitását, önállóságát meghatározó gének közé és ezért nem vigyáz rá az atka génreparáló mechanizmusa, hanem hagyja elveszni.

Hiába kezel azonos szerrel és fegyelmezetten a méhész, tehát hiába tart fenn szelekciós nyomást, sok más és legalább ilyen erős hatás gyengíti vagy megsemisíti a szelekciós nyomást és eltűnteti a rezisztens gént. Ezt támasztja alá a mindennapi tapasztalatunk is, hiszen ha igazad lenne akkor már egy méhcsalád se élne a Földön, sőt a méhekkel a parazitája is kipusztult volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 18. 09:34
(A téma előzménye a neonikotinoidok témakörben található.)
Nagyon helyesen beszéltél szelekciós nyomásról. Az atkairtó szerrel a méhész szelektálja az atkatörzseket. Minden egyes kezelés szelektálja (életben hagyja) azokat az atkákat, amelyek előnnyel rendelkeznek ezzel az adott kezeléssel szemben. Szerváltást követően a  pusztítás mértékének legalább a szaporodási ráta mértékével meg kell egyeznie, különben a parazita néhány év alatt elpusztítja a gazdaszervezetet. Ebből következik, hogy amikor nincs szelekció, akkor a pusztítási mérték miatt ugyanilyen mértékben pusztul a kedvező és nem kedvező tulajdonság egyaránt. Nincs olyan evolúciós megoldás, hogy a megszerzett jó tulajdonságot gyorsabban veszítse el az élőlény annál, mint  a semleges állapot vesztési üteme. Ez ellentmondana az élet törvényének. Ha így lenne, akkor szelekció révén nem alakulhatott volna ki semmi. A méhész miatt nem tud olyan ütemben elveszni a rezisztencia gén, mint ahogyan keletkezett. Ő ugyanis 100-ból egyet hagy meg az újonnan keletkezett,a számára előnyös, az atka számára hátrányos tulajdonságból. A többit más szerrel kiirtja. Ha nem így tenne, hanem hagyná, hogy az atka a normál ütemben veszítse el a számára kedvező tulajdonságot (kvázi engedné a deszelekció ütemét azon a szinten, ahogy szeltálódott), akkor az atka elpusztítaná a gazdaszervezetet. Tehát szó sincs az atka génreparáló mechanizmusának szerepéről, a szelekció-deszelekció mechanizmusát a méhész szabályozza. A kedvező-nem kedvező arányon nem változtat (tehát szelekció nem érvényesül), de az ütemen igen. Keletkezéskor évente százszorozódás jön létre, szerváltáskor viszont százból 99-et kivesz a rendszerből.
Más mechanizmusok (baktériumok, vírusok támadása) éppen úgy nem jelentenek szelekciót azokra a génekre, amelyek a rezisztenciát hordozzák, azokhoz képest, amelyek nem hordozzák. Pontosan olyan mértékben pusztul ezek hatására mindkettő, a rezisztenciát hordozó és nem hordozó is. Tehát az arányszám nem fog változni a két csoport tekintetében. Emiatt nem tud kiszelektálódni, és uralkodóvá válni egy rezisztenciáját  elveszítő gén. Az eredeti magas rezisztens hányad mértéke marad fenn. Ha lenne egy specifikus ágens, amely felismerné a rezisztens gént és szelektíven ezt pusztítaná, csak akkor lehetne ez egy működő megoldás. De ez egy utópia, milliószor nehezebb feladat, mint más, általános atkaölési mechanizmust találni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 18. 10:38
A vastagbetűs állításod hamis. Ha igaz lenne, akkor nem lenne szüksége a mezőgazdaságnak folyamatos fajtanemesítésre, hiszen a jó tulajdonságokat a faj génkészlete megőrízné. De nem így van! A Természet nem jutalmazza a jót. A Természet a rosszat bünteti, kiszelektálja. Ezt egy biológiai törvény ki is mondja:

vissza az átlaghoz!

A Kincsem ló utódai csak rosszabbak lehetnek, mint Kincsem. Ez a törvény, de az emberek többsége ezt nem hiszi el. Vagyis a megszerzett jó tulajdonságot gyorsabban veszíti el a faj a legtöbb esetben, mint ahogy az kialakult.
Melyek ezek az esetek?
A faj identitását nem meghatározó gének jók ugyan, de nem fontosak a fajfenntartáshoz és az egyedfejlődéshez. És a rezisztencia gének sajnos ilyenek, tehát ezeket nem őrízgeti sokáig a faj génkészlete. A rezisztencia kialakításának képessége viszont sokkal fontosabb a faj számára, ez a génrendszer biztos erős védelem alatt áll.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 18. 11:13
A vastagbetűs állításod hamis. A Természet nem jutalmazza a jót. A Természet a rosszat bünteti... Ezt egy biológiai törvény ki is mondja:

vissza az átlaghoz!
Ebben két hiba van. Az egyik: ha vissza az átlaghoz, akkor jutalmazza, nem pedig bünteti a rosszat. Ha büntetné, akkor nem engedné az átlag felé közelítést, hanem a jó további térhódítását segítené.  A másik: amiről Te beszélsz az a kereszteződések révén képes az átlagoshoz visszatérni. Azaz egy előnyös és nem előnyös tulajdonság közbülső értéke lesz egy intermedier öröklésmenet során rosszabb a jónál, de jobb a rossznál. Domináns- recesszív öröklésmenet esetén más a helyzet. De ez irreleváns, mert az atka nőstény egyedül bújik a sejtbe, így nincs kereszteződés. Magyarul: összekevered a szelekciót a kereszteződéssel. Esetünkben csak a szelekció a létező dolog.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 18. 18:15
Mondok egy megoldást. Érintettem már, de nem ismerted fel a jelentőségét. Tehát a problémát az okozza, hogy 100-ból a méhész kiirt 99 olyan atkát, amelyik hordozza a rezisztencia elveszítésének első, második stb. lépcsőjét. Mikor nem irt ki a méhész 99-et? Akkor, amikor a másik szerre megjelenik egy toleráns egyed. Ezt nem irtja a méhész, hanem szaporodik az eredeti ütemben. Ha ebben az egyedben a korábbi szerrel szembeni toleranciáért felelős génszakaszon olyan mutáció van, amelyik gyengíti a rezisztenciát, akkor ez is a keletkezési  ütem szerint veszítené el a rezisztenciát, nem a százszoros idő alatt. Tehát, ahogyan kialakul a második szerre a rezisztencia, úgy tűnhetne el az elsőre. De csak akkor, ha ezen idő alatt a méhészek  nem használnák az első szert a szerrotációra hivatkozva. Hiszen ekkor két szer ellen védekezni tudó atkatörzseket szelektálnak. Az történik, hogy a méhész számára kedvező mutációt 99 százalékos hatékonysággal kiirtják. Tehát az általad említett fluvanilát rezisztencia eltűnésének oka az is lehetett, hogy a méhészek felhagytak a fluvanilát használatával. Az amitrázzal szembeni tolerancia kialakulásának sebessége tovább tartott annál, ahogyan a fluvaniláttal szembeni rezisztencia fokozatosan eltűnt. A lényeg a fluvanilát mellőzése volt ezen idő alatt. Fordítva viszont nem működik. Rövidebb idő alatt újra kialakuló rezisztencia a hosszabb idejűét nem fogja tudni eltüntetni. Tehát ki lehet mondani, hogy több szer párhuzamos használata, amit a méhészek szerrotációnak hisznek, a legveszélyesebb cselekedet. A valódi szerrotáció az lenne, amikor öt-tíz évente lenne lecserélve az alkalmazott szer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 19. 11:20
Kevés az időm az írásra, mert egy rendezvényt szervezek a Heim Pál kórház leukémiás gyerekeinek, ezért nagyon rövid leszek.

Neo!

Elbeszélünk egymás mellett. Te nem veszel figyelembe bizonyos alapvető és az evoluciót működtető törvényeket, én lusta vagyok belemélyedni a te matematikádba. A matematikád igaz, de mint minden matematika ez is csak nagyon szűk és matematika szerint megfogalmazott feltételrendszerben igaz. A valóság végtelen bonyolultságú rendszer és azok a törvények amiket beidéztem ennek a végtelen bonyolultságú rendszernek egy-egy sarokoszlopai, amiknek érvényességét nem hiszem, hogy mi a sekélyes tudásunkkal megkérdőjelezhetjük.

És én pontosan ezért nem szeretek belemenni a matematikába, hanem inkább a tapasztalatokat értelmezem az alapvető ökológiai törvényszerűségek alapján. A tapasztalat pedig az, hogy itt Európában 1980 óta, tehát 37 éve küzdünk az atkával és ebbe a küzdelemben változóak a sikereink, de eddig se az atka, se a méhek, se az emberek nem pusztultak ki. Ez szerintem reményre ad okot.

Reális veszélynek tartom a rezisztenciát, de nem akkorának, hogy az atka elleni védekezést meghiúsítsa. Miért? Mert eddig, ha volt is gyanú itt-ott rezisztenciára, nem bizonyult tartós hatásúnak és végzetesnek, hiszen eddig egyik atkaölő hatóanyagtól se kellett elbúcsúznunk örökre.

Annak viszont különösen örülök, hogy fedezünk fel új módszereket és egyre veszélytelenebb szerekkel tudunk az atka ellen védekezni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 19. 17:05
Idézet
    Kevés az időm az írásra, mert egy rendezvényt szervezek a Heim Pál kórház leukémiás gyerekeinek, ezért nagyon rövid leszek.   

LIKE! Gratula hozzá, és remélem tetszeni fog a gyerekeknek!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 20. 09:37
A piretroid rezisztenciára van bizonyíték. Arra is, hogy ez a rezisztencia el tud veszni elég hamar. Az amitráz esetében mi működik másképp?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 20. 14:56
Sokkal tovább lehetett használni. Tekintettel arra, hogy a mutáció gyakorisága állandó, ezért arról van szó, hogy több mutációra van szükség a rezisztencia kialakulásához. Ahhoz, hogy elvesszen, ugyanúgy több mutációra van szükség, mint a piretroidok esetén. Tehát újból,rövid idő alatt kialakuló piretroid rezisztencia alatt az amitráz több mutációt igénylő folyamata nem tud véget érni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy csak az esetek egy részében lesz olyan, hogy egyszerre mutálódik mindkét  génegyüttes. Másik gond, hogy valódi szelekció csak a rezisztencia kialakulása irányában van, az elvesztés irányában nincs szelekció, csak véletlenszerű egybeesés lehet a szelekcióval. Tehát a valódi szelekcióval (második szer) ki lehet ejteni kedvező mutációkat a rezisztencia elveszítést szolgáló mutációkból (első szer rezisztencia vesztésének folyamatából, mely párhuzamosan zajlik a második szer rezisztencia kialakulásával). Tehát csak arról van szó, hogy a két bázis nagysága lesz azonos, de a rezisztencia kialakulása mindig gyorsabb, mint a párhuzamos vesztés folyamata, még akkor is, ha azonos számú mutációra van szükség.   De a fő probléma az, hogy rossz értelemben vett szerrotációról lehet csak beszélni. Minden egyes használat azonnali szelekciót jelent, tehát rögvest elvész az a véletlenszerű folyamat, ami segíthetné a rezisztencia elveszítését. Ezt a szerhasználatot már nem lehetne sehogyan sem szabályozni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 20. 15:31
Az amitráz hatása már kis dózisnál is brutális az atkára, de vizes oldatban 2,5 óra alatt lebomlik. És az élőlények teste vizet tartalmaz. A rezisztencia kialakulásához idő is kell. Minél lassabban bomlik, annál több idő van a rezisztencia kialakulására.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 20. 15:46
Nem. Mondok egy meglepő dolgot. A rezisztenciához nincsen szükség a hatóanyag jelenlétére. Ez már eldől akkor, amikor az adott atka az anyja petefészkében egy tüsző formájában létezik. A mutációnak ott kell bekövetkeznie. A szer a szelekciót hajtja végre. Ha vele szemben ellenálló a mutáció, akkor úgy szelektál, hogy engedi szaporodni a saját ütemében, nem korlátozza a szaporodást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. December 20. 16:11
De ha az anyaatka nem találkozik a szerrel, és úgy történik valamiféle mutáció az a véletlen műve. De végtelen számú mutáció jöhet létre, szinte végtelen számú anyagra és még ezer más dologra. De mivel elmondható hogy az amitráz jelen van így akkor arra fog bekövetkezni a változás. Ha nem lenne jelen, kevés esélyt látok rá, hogy egy mesterséges anyagra mutálódjonak az atkák.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 20. 16:35
Gömbi!
Centrális dogmának nevezzük azt, hogy az információ iránya: DNS, fehérje, nem fordítva. Úgy működik, hogy a DNS-ben létrejön egy változás, és ennek megfelelő fehérje képződik. Esetünkben például egy adott kémiai kötést  lebontó enzimet kódoló génszakaszban lesz egy változás. Ha ez a változás kedvező, akkor ez fog uralkodó lenni, azaz kiválasztódik. A kedvező változás az, hogy az enzim belsejébe, ahol a bontás zajlik, az amitráz egy bizonyos helyzetben be tud jutni. Ha más helyzetben kerül az enzim közelébe , akkor nem jut be, nem bomlik le. Ha az összes amitráz molekula tíz százaléka tud bejutni, akkor a hatóanyag 90 százaléka lesz csak aktív. Tehát emelni kell az adagot, hogy az eredeti hatást tudjuk elérni. Ha kedvezőtlen a változás, akkor az amitráz kezelésre ez az atka elpusztul, szelektálódik. Adott esetben eleve elpusztul az atka, mert a mutáció összeegyeztethetetlen az élettel. Hihetetlen, de így alakult ki a teljes élő világ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 22. 19:03
Mennyi a matematikai esély egy rezisztens atka születésére? És mennyi az esély arra, hogy ez az atka termékeny utódot hoz létre? És mennyi az esély arra, hogy a rezisztens utód mindenképpen életben marad és nem pusztul el utód nélkül?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 22. 21:59
Mennyi a matematikai esély egy rezisztens atka születésére?
Kicsit távolról kezdem, de talán úgy érthetőbb. Egy Martingale nevű ember a következő stratégiát dolgozta ki a rulettben. Tégy állandóan a feketére egy dollárt, ha veszítesz, duplázd meg a tétet, ha nyersz, térj vissza az egy dolláros tétre. A nyereményed így mindig egy dollár lesz, amikor fekete szín jön ki. Tehát a duplázott téteket visszanyered, plusz egy dollárt, ha az első is fekete, akkor simán megvan az egy dollár. Ez pedig működik. Miért? Mert két dimenzióban zajlik a valószínűség számítás. Egy dobáson belül majdnem ötven százalék az esély (a zöld szín miatt). Ahhoz azonban, hogy két sorozat dobáson belül veszítsen valaki, csak 25 százalék esélye van, majd 12,5, majd 6,25 stb. Mármint, hogy ennyiszer egymás után piros szín jön ki. Tehát az egymásra épülő sorozatok jelentik a második dimenziót. A rezisztens atka kialakulásának esélye, amikor 5 vagy 10 vagy húsz egymás utáni mutáció legyen, irtózatosan kicsi. Hiszen ha nem 50 százalék az esély, hanem csak 100 közül egy, akkor két sorozatban 10000 eset között lesz egy  olyan, amelyik a szükséges 2 mutációt hordozza. Három  mutáció már egymillió közül egy. Na most itt egy eset is lehet, hogy 1 millió atka közül egy, két mutáció már egymilliószor egymillió. Tehát annak szinte nulla az esélye, hogy bárhol bármikor hipp-hopp előkerüljön egy olyan sorozatmutáció, amikor rezisztens lesz egy atka egy szerre. Hiszen ez egy két dimenziós valószínűség. Azonban itt jön képbe a szelekció. Megtörténik egy mutáció. A méhész kezel, kiirtja azokat az atkákat, amelyek ezt a mutációt nem hordozzák. Helyüket elfoglalják a mutációt hordozó atkák. Ők évente százszorozni képesek magukat (most egyezzünk meg ebben a számban a könnyebb átláthatóság miatt). Ezek mind tartalmazzák a mutációt. De azt is tudjuk, hogy 100 atka közül egy lesz, amelyik újabb mutációt fog hordozni. Megvan a második mutáció. A méhész kezel, szelektál, ismét van száz atka, ami majd a harmadik mutációt hordozza. A rák is hasonlóan alakul ki ugyanazon tumor szupresszor gén(p53) 6. mutációját követően.
A ruletthez képest a szelekció drasztikusan lerontja a méhész esélyeit. Tehát a kérdés: melyik nagyobb szerencsejáték: a méhészkedés vagy a rulett? Hozzáteszem, ez a levezetés az egyes szerkoncentrációknak megfelelő tolerancia szintekre érvényes. Tehát egy mutáció egy adott szerkoncentrációra való toleranciát jelenti, a második mutáció ennél magasabb szintet stb. Ez nem feltétlenül a kezelés adagját jelenti, hanem a szer méhcsaládon belüli eloszlása következtében kialakuló szinteket, különösen fiasításos időben, amikor a kelő méhek a szerkoncentrációban különbséget hoznak létre (csökkentik a szomszédaikon lévő koncentrációt).
A válasz a kérdéseidre: már írtam (amikor ki voltál tiltva),akkor én sem nagyon hittem, de ma már úgy gondolom, hogy helyesen is tudom értelmezni. A 25. generációt követően bármire kialakul a rezisztencia. A generációt úgy kell számítani, hogy amelyik generáció az adott szerkoncentrációval találkozott és túlélte. Ha az adott generáció magasabb dózist kapott annál, mint amely adagra a mutációja révén predesztinált, akkor kihal. Ha az atka és a méhcsalád sem halt ki,akkor biztosak lehetünk abban, hogy van az adott szintet túlélő atka. Hiszen  ha azért élte túl, mert nem találkozott az adott koncentrációval, akkor a méhcsalád nem élte volna túl őt, mert szabadon tudott szaporodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 23. 00:42
Idézet
A méhész kezel, kiirtja azokat az atkákat, amelyek ezt a mutációt nem hordozzák. Helyüket elfoglalják a mutációt hordozó atkák.

A logikai láncod innentől nem stimmel. Mennyi esélye van a rezisztens atkának arra, hogy továbbadja a rezisztenciagént? Ezzel is kell számolni. Csak néhány esetet vázolok fel a lehetőségek küzül.
1.
Ő rezisztens, de éretlen még amikor a méhecske kibújik a sejtből, ezért elpusztul.
2.
Ő rezisztens, és termékenyen kibújik a méhecskével együtt, de nem tud másik sejtbe bújni és meghal.
3.
Ő rezisztens, és termékenyen bújik ki, de vírusos vagy baktériumos vagy gombás fertőzésbe a továbbszaporodás előtt elpusztul.
4.
Ő rezisztens, és termékenyen kibújik, de valamilyen kis ragadozó elpusztítja.
5.
Ő rezisztens, és termékenyen kibújik, de megsérül a termékenysége és utód nélkül hall meg.
6.
Ő rezisztens, és termékenyen kibújik, szaporodik a méhcsaládon belül, de valami ok miatt a család elpusztul és vele pusztul a rezisztens atkavonal is.
7.
Ő rezisztens, és termékenyen kibújik, sőt lelkesen szaporodik és elpusztítja a méhcsaládot. A méhcsaláddal együtt a rezisztens vérvonal elpusztul, mert a varroa atkára az a jellemző, hogy csak a trópusi körülmények jó parazita, tehát ott életben tartja a méhcsaládot, de itt a mérsékelt éghajlaton nem, itt nagyon rossz parazita, ami elpusztítja a gazdát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 23. 00:50
Idézet
A 25. generációt követően bármire kialakul a rezisztencia.

Bármire? A biológia ilyet nem ismer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 23. 07:08
Az utolsó előtti hozzászólásod minden pontja indifferens. Ezekkel az esetekkel azért nem kell foglalkozni, mert a nem rezisztens atkákra éppen úgy jellemző. Ha a nem rezisztens atka 100 év alatt eljutott minden földrészre, akkor a rezisztensre ható tényezők pontosan ugyanilyenek, Csak a rezisztensnek eggyel több esélye van az életben maradásra.
A 7. ponthoz annyit tennék hozzá, hogy az atkának ezt a problémáját a méh oldja meg azzal, hogy még azelőtt megfertőz más családokat ezzel az atkával, mielőtt a család kihalt volna. Amikor a fertőzési lánc eléri az óceánt, akkor vége a dalnak. A kezdet kezdetén az ember volt az, aki miatt nem lett vége a dalnak, mert az atkalétszámot évente a szaporodásnak megfelelő rátával pusztította. Ha ennél nagyobb mértékben pusztította volna, akkor kihalt volna az atka. Ha kisebb mértékben pusztította volna, akkor kihalt volna a méh.
Ha az ember nem szól közbe, akkor mindkettő kihal.
Idézet
Bármire? A biológia ilyet nem ismer.
Ezt én a rádióban hallottam. Erősen kételkedtem benne, de egyre inkább elhiszem. Ne felejtsd el a két feltételt. Közben egyik félnek sem szabad kipusztulnia. A dolog a legtöbb esetben e két feltétel egyikének teljesülésénél akad el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 23. 09:07
Neo!

Például azok a mutációk amelyek a párzást vagy táplálkozást gátolják, hiába kedvezők esetleg a rezisztencia szempontjából,  nem jöhetnek számításba.

Te egy olyan logika szerint vizsgálod a valóságot, ami szerint a teknősbékát soha nem érheti utol a nyúl. Ez elméletnek jó, de a valóságnak olyan kis szelete, ami alkalmatlan a valóság teljességének megfogására.
Miért?
A valóság az, hogy az amitráz közel 40 év után is hatékony szer az atka ellen.

Másik cáfolat:
A te logikád szerint nincs jó vagy rossz parazita, mert a szerinted előbb utóbb a gazda fajt elpusztítja a parazita. A valóságban pedig több százmillió éves gazda parazita viszonyok is léteznek a tengerben.

A te logikád szerint egy vírus v baktérium is addig mutálódik míg ki nem pusztítja a gazdafajt. Vagyis a te logikád következetes végig vitele szerint a földi élet már nincs és mi ketten is már csak elméletileg létezünk.
De azért csak megkérdezem:
A te logikád szerint miért van még földi élet, ha az evolució során a préda előbb utóbb 100%-ban védtelen a predátorral szembe?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 23. 10:04
Geddekas!
Én az atkáról beszéltem. Itt sincs kizárva az, hogy a két faj alkalmazkodik egymáshoz. Csak eddig nincs jele. Amúgy ebben az ember a hibás. Ha ugyanis egy ilyen mutáció történik, mint a Varroa destruktor esetében történt, amikor kialakult a Varroa jacobsoniból, akkor egy izolált környezetben kipusztul mindkettő. Az izolációs körzeten kívül lévő gazdafaj életben marad. Csakhogy az ember az előtt átvitte a parazitát az izolációs körzeten kívülre, mielőtt a két szereplő lejátszotta volna egymással a meccset. Az említett mutáció minden bizonnyal az volt, hogy a mutáns  atka jobb szaglóképességre tett szert, ezáltal a munkásfiasba is be tud bújni, nemcsak a herefiasba.
 Mondok példát arra, amit felrósz nekem. A nyúlós költésrothadás kórokozója a Paenibacillus larvae-nak olyan mutációi váltak ismertté, melyek a korábbinál sokkal virulensebbek lettek. Tehát sokkal gyorsabban elpusztítják a méh álcáját. Olyannyira, hogy már nem is a fedett stádiumban, hanem a nyitottban elpusztul a méhálca. Ennek következménye, hogy a méh azelőtt el tudja távolítani, mielőtt spórák képződnének. A két legvirulensebb törzs ezért kihalt (ERIC III és IV), csak laboratóriumban létezik. Az ERIC II egy olyan forma, hogy ha sok spóra fertőzi meg a sejtet, akkor nyitott stádiumban hal el az álca, nincs spóratermelődés. Ha kevés fertőzi meg, akkor több idő kell, hogy annyi baktérium legyen, ami elpusztítja az álcát. Így a fedett fázisban pusztul el. A méhek ezt nem mindig fedezik fel időben, így elfolyósodik, amit nehezebben takarítanak ki. Amikor levegő éri a masszát, akkor megindul a spóraképződés. Mikor fordul ez elő ? Ha lecsökken a spóraszám. Ha megnő a spóraszám, akkor leáll a spóratermelődés, mert már  a nyitott álca elpusztul, tehát nem lesz spóratermelődés. Tehát kialakul egy együttélés, egymást szabályozzák. De mindkét fél a saját maga reprodukcióját igyekszik maximális szintre vinni. A másik fél reakciója fogja őt korlátozni. A két fél reakcióinak kölcsönössége hozhat létre egyensúlyi állapotot. Azok a gazda parazita viszonyok, amelyek nem hoztak létre ilyen egyensúlyt, ott elpusztult mindkét fél, ha nem tudtak egymástól megszabadulni.
Visszatérve az atkára. Ott is van az egyensúly irányába ható reakció. Ez pedig az, hogy az atkát a méh viszi oda az álcához, mert az atka csak 1-2 cm távolságból érzékeli a bebújásra alkalmas állapotot. Ezáltal, ha a méh kikerül a fészekből, dolgozó lesz belőle, akkor az atka visszajutása akadályozott. Ha minden atka azonnal vissza tudna jutni, akkor egy év alatt egy atkából százezres nagyságrendű atka születne. Így csak kb. 100 születik. A méhek a foretikus időt tolják el. Tehát itt is van egy mechanizmus , de nem elég. A méhek reakciói nem elegendőek ahhoz, hogy egyensúlyba hozzák az atka szaporodási rátáját. Az atka vezet. Még úgy is, hogy az ember segít a méheknek az atkairtással. Ennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2017. December 23. 13:52
Az indiai szubkontinensen és Távol-Keleten ember emlékezet óta nem élt Apis mellifera, csak Apis cerana, holott ezt az Apis mellifera 40 millió éves élettartama nem indokolja azt, hogy a Föld ezen tájáról hiányozzon.

Feltételezésem szerint élt Apis mellifera és Apis cerana is azon a vidéken, de a Varroa és a házi méh között nem tudott kialakulni jó gazda-parazita viszony, és ezért szegény háziméhünk a Föld ezen területéről kipusztult. Akkor került vissza újra a házi méh Indiába és Távol-Kelet más országaiba, amikor az európai hódítók bevitték. És azért váltott olyan gyorsan gazdát a Varroa, mert a genetikai emlékezetében benne volt már ez a kapcsolat, könnyű volt felidézni, könnyű volt váltani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2017. December 23. 15:12
Tegyük fel, hogy így volt. Ez mire jelent magyarázatot?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 07. 19:25
Mit jelent? Egyszerű. Az Apis melliferát  a varroa atka egyszer már kiirtotta, akkor miért ne irtaná ki újra?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. Január 07. 20:54
Geddekas ezt írod:

" Az Apis melliferát  a varroa atka egyszer már kiirtotta, akkor miért ne irtaná ki újra?"

Miért nem irtotta ki teljesen az egész Földön?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 08. 00:45
Mert a Himalaja és a többi ázsiai magashegységek nem engedték ki a varroa atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. Január 08. 01:26
Megkerülte volna az atka.
Nagyobb akadályokat is vett már.
Átjött a ceranáról a melliferára,megeszi az
atkaírtószereket reggelire.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 08. 05:38
Nekem a Perlaki Gábor hívta fel a figyelmemet  arra, hogy zöldségeket írtam korábban erről a témáról. Azt állítottam, hogy a Varroa jacobsoni mutációja révén alakult ki a destructor, ami egyidős a melliferára kerüléssel. Utána néztem, és Gábornak igaza volt, nem így van (nem ártana nekem sem olvasni néha). Szóval a dolog úgy történt, hogy a destrucor már a ceranán kialakult, több változata most is parazitálja ezt a fajt. Érdemes megnézni a terjedését mutató képet (a Bayer oldalán meg lehet találni). Itt látszik, hogy Ausztráliától nem messze alakult ki, átkerült tengereken-hegyeken, mégis legutolsónak érkezett meg Ausztráliába (ott "ázsiai méhek fészkeiben" találtak Varroát). Azt állítottam, hogy a szaglása egy mutáció hatására megváltozott, ezért képes a melliferán szaporodni. Az állításban az is benne volt, hogy a szaglás javulása tette lehetővé a munkásfiasban történő szaporodását. Szerintem ez igaz lehet. Ugyanis a cerana munkásának fedett fiasa 11 napig tart. Következésképpen, ha a mellifera 12 napja alatt lesz 1,5 szaporodóképes utód, az atka 20 óránként rak le petét, akkor ebből következően a ceranán az ilyen atkának ki kell halnia. Hacsak a herefias nem képes fenntartani a populációt. Mindenesetre a két mutáció egymás melletti versengése a ceranán, az új nagyfokú hátrányával jár, ezért ott spontán el is tűnhet. Abban igazat adok Geddekasnak, hogy ez az oda-vissza történő ugrálás valószínűleg többször is bekövetkezhetett. A földrajzi határvonalak a természetes terjedést meg tudják akadályozni. Ezek lehetnek 8000 méteres hegyláncok és tengerek. Alapvetően az ember az aki képes ezeken az akadályokon átemelni. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy tudtommal telepesek hozták a nyugati méhet a cerana közelébe, tehát korábban nem volt itt. Az persze  jelentheti azt, hogy azért nem volt itt, mert kihalt. A két fajt pedig ezután elválaszthatta pl. egy kisebb jégkorszak. De ez filozofálgatás. Ami részemről  üdvözlendő, az, hogy Geddekas is kimondott egy fontos dolgot: az atka képes arra, hogy kiirtsa a melliferát. Óriási mutációs tartalékai vannak a szaglásának a javításával. Azt is látni kell, hogy ezt az ember nélkül már rég megtette volna, ezáltal saját magát is eltüntette volna, de mutációs bázisként mindig ott van a ceranán a destructor, ha netalántán egy magányos szigeten fennmarad a mellifera, és az ember innen vissza akarja telepíteni minden kontinensre.
Ezeket a dolgokat azért idéztem fel, mert Tomipapa egy nagyon fontos dologra irányította rá a figyelmet. A neonikotinoidok bomlása a növényekben és állatokban, de baktériumokban is a citokróm P 450 enzimcsalád révén történik meg. Ezt az enzimcsaládot egyébként Darvas prof. is előhozta a szekszárdi előadásában, majd megnézem mit is mondott pontosan. Ennek azért van jelentősége, mert az atka is egészen biztosan ezt használja az atkairtószerekkel szembeni rezisztencia kifejlesztésére. Na mármost, ha csupán egy enzim változik mindig úgy, hogy az aktuális atkaölőszert hatástalanítja a mutációs változásai révén, akkor könnyen belátható, hogy a rezisztencia elveszik. Akkor, amikor a másik szerre történik meg az átalakulás. A helyzet azonban az, hogy ez a citokróm P 450 egy enzim család. Nagyon sok enzimből álló méregtelenítő rendszer, ahol a különböző mérgekhez nagy valószínűséggel különböző enzimek fognak hozzáalkalmazkodni. Ha az alkalmazkodás a kulcs a zárhoz közeledéssel valósul meg. Van azonban egy másik mechanizmus is, ez pedig a kvantummechanikai alkalmazkodás. Az egyes kötéstípusok rezgésfrekvenciájához kapcsolható felismerés. A szaglás ez alapján történik, ahogyan a legújabb tudomány, a kvantumbiológia ezt kiderítette. Szóval a mentőövünk, hogy ne legyen sok atkaölőszerre egyszerre rezisztens atkánk, lehet, hogy csak egy ilyen misztikus dolog lehet, józan ésszel felfogva. Szerencsénk lehet, hogy pont az a CYP 450 enzim mutálódik majd, amelyik mondjuk az amitráz ellen védi meg az atkát és amelyik az oxálsavval szemben is. Ugye eddig én azt állítottam, hogy ilyen szerencsénk nemigen lehet. Most egy picivel több esélyt látok, hála Tomipapának.
Az is reményre adhat okot, hogy esetleg  a tebukonazollal az atka CYP 450 rendszerét fel lehetne függeszteni, így a rezisztenciáját semlegesíteni. Ehhez azonban az kellene, hogy ne legyenek neok a kaptárban, mert akkor egy ilyen kezeléssel a méheinket öljük meg a neo által. Aztán, hogy depicsacsinak is mondjak valamit: a világon olyan mértékben egymásra épülnek a dolgok, hogy ez csak Isten elméjében állhatott össze egy komplett rendszerré, melyet talán képesek leszünk egyszer megérteni. Lehet azon vitatkozni, hogy szükség van-e erre a megértésre, mert amit az ember csinál az csak kontárkodás lehet. Az ember nélkül azonban szeretett méhünk már nem lenne, igaz a Varroa is csak miatta képes most rajta élősködni. Én azt gondolom, hogy Isten azokat a dolgokat elzárta előlünk, amelyekkel kontárkodásunk révén kárt okoznánk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 08. 10:32
A neonikotinoidokból áthozom a témát. Megint csak magamat kell korrigálnom, mert a tegnapi nap forradalmat hozott. Kár, hogy Attilának sikerült ezeket a korszakalkotó hozzászólásokat törölni, amit Tomipapa (főnix) felvillantott.
Arról van szó, hogy korábban azt mondtam, hogy a tolerancia lépcsői azért vannak, mert a lebontó enzim fokozatosan idomul a méreghez, és csak akkor bomlik le, ha éppen kedvező helyzetben pottyan az enzimbe. Ezt megint csak séróból írtam akkor, kicsit vakartam is fejem, hogy megint a levegőbe beszélek, de hál istennek találtam bizonyítékot erre. Ha ennek a linknek az 5. oldalán felül a két zöld színű képet megnézitek, akkor látszik egy pontmutáció által kiváltott különbség  (15. helyen valin helyett fenilalanin 15 VAL és 15 PHE), és az IBS nevű betegség oka, amikor a répacukrot és az izomaltózt valaki csak részben tudja lebontani. Mondjuk  én már ezen közlés előtt tíz évvel is megesküdtem volna rá, hogy léteznie kell ennél az enzimnél valamilyen mutációnak, amikor az IBS-t még mindenki funkcionális betegségnek gondolta. De ez most nem lényeg.
 http://gut.bmj.com/content/gutjnl/early/2016/11/20/gutjnl-2016-312456.full.pdf
Ami a lényeg, amit pontosítanom kell. A CYP 450-es rendszer, mint láttuk, a mérgeket szinte a teljes élővilágban egységesen bontja. Attól kezdve, hogy találkozott vele. Tehát az atka elleni kezeléssel a méhész azonnal megindít egy szelekciós folyamatot. A gyorsabb bontásra szelektál, sok ilyen mutáció révén a bontási reakció sebessége nő meg. Ez oda vezet, hogy az atka a tappancsaival (hiszen értelemszerűen minden atka ellenes szert így kell felvennie, nemcsak az oxálsavat) egy meghatározott sebességgel vesz fel. Mondjuk úgy, hogy egy nap 5 egységet. Ahhoz, hogy elpusztuljon kell 15 egység. Ezt három nap alatt szedi össze, ha állandó a szer szintje a méhcsaládban. Ez nem így van, de most nem ez a lényeg. A lényeg az, hogyha 1 nap alatt el tud bontani 3 egységet, akkor naponta csak 2-vel növekszik a szint, kell 7,5 nap az elpusztuláshoz. Ha előbb bemegy a fiasba, akkor megúszta. Ha 4 egységet bont el, akkor fias nélkül kibír 14 napot. Tehát a foretikus idő határozza meg, hogy fiasítás jelenlétében mennyi atkát tudunk elpusztítani. Ha nem tud bebújni, akkor bármennyit bont el, mindenképpen össze fog jönni a tizenöt egység, ha mindvégig folyamatos a kezelés. Egy kivételével: ha képes naponta 5 egységet elbontani. Na ezt az állapotot hívjuk rezisztenciának, az öt egység alatti bontást toleranciának. Eredményében egyáltalán nem különbözik attól, amit eddig is szajkózok évek óta, de így pontosabb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 08. 12:11
Kedves Neo!

Nagyon jó az elemzésed. Hasznos magyarázatot ad a rezisztencia kialakulására. Viszont érzed ebben a korlátot is. És erre szeretnék rávilágítani. Az amitráz, piretroidok, kumafosz stb azért tudnak hatékonyak lenni, mert "besimulnak" az atka anyagcsere folyamataiba és szinte észrevétlenül eljutnak a támadási ponthoz. A CYP 450 rendszer ennek ellenére felismeri a molekulát és rendelkezik olyan változékonysági képességgel, aminek révén képes lebontani a méregmolukulát.

A szerves savakkal kapcsolatosan számos alkalommal írtam, hogy arra nem tud az atka rezisztencia géneket kifejleszteni, ugyanakkor te feltételezed, hogy mégis csak tud rezisztens lenni a szerves savak ellen az atka. Most rávilágítok neked, hogy miért  nem alakulhat ki rezisztencia. Lehet az általam leírtakon kívül több magyarázat is, de egyiknek mindenképpen elfogadható az alábbi.

A CYP 450 rendszer testfolyadékokban és a sejteken belül, membránok felületén fejti ki hatását. Ezeknek a felületeknek, folyadékoknak nagyon szigorú és fajra jellemző pH tartománya van. Ezt a pH tartományt tolja el a méhész a szerves savas védekezés során olyan mértékben, ami az atka számára elviselhetetlen.

A méhecske 40 millió éve stabil rovarfaj és mint megporzó rovar alkalmazkodott az édes növényi nedvek savas közegéhez. Miért savasak az édes növényi nedvek? Mert így tudják a legegyszerűbben megvédeni az erjedéstől. Persze az erjedés megakadályozásához különböző alkaloidákat is hozzáadnak, de az elsődleges védelem a savas pH. A méhanya lárva korában pH 2,3-2,5 savasságú pempőn úszik és azt eszi. Amikor kikel azzal táplálkozik egész életében. A dolgozó és here lárva is élete első 3 napjában tiszta pempőt fogyaszt. Nem is bújik az atka addig be a lépsejtekbe a dolgozó és here fiasítás mellé, amíg tiszta méhpempő van a sejtben. Anyabölcsőben soha nem találtunk még atkát.

Mondhatod itt válaszodban, hogy a méhekben is van CYP 450 rendszer, tehát nem érv az érvem. Csakhogy a CYP 450 rendszer is fajra jellemző műalkotás és ebből nem tud kilépni. Vagyis az atkában levő CYP 450 rendszer csak akkor hasonulhatna a méhek CYP 450 rendszeréhez, ha a varroa atka feladná a parazita életformáját és a méhek hemolifája helyett a pempővel való táplálkozásra térne át, ahogy a méhtetű teszi. Volt erre lehetősége a varroának az évmilliók során, de nem hajtotta végre. Akkor meg miért pont most változna meg a táplálkozási szokása?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 08. 13:02
Geddekas!
Lehet, hogy nem pontosan értem mit akartál írni. A pH-nak csak akkor lehet szerepe a rezisztencia kialakulásának lehetetlensége tekintetében, ha a vele való érintkezés azonnal az atka halálát okozná. Ezzel szemben ez nincs így. Fiasítás nélküli méhcsalád kezelése során a 14. napon is van atkapotyogás. Azt nem lehet állítani, hogy az oxálsav csak ekkor került kapcsolatba az atkával. Három feltétel van a rezisztencia kialakulásához: 1: az atka ne pusztuljon ki. 2: a méhek ne haljanak ki 3: az adott szerrel történjen a kezelés. 1:Belátható, ha az oxálsav kiirtja teljesen az atkát, akkor nem lesz rezisztencia. Szerinted arról van szó, hogy a kezelés mindig lenullázza az atkát, és utána kívülről jön be? 2: Belátható, ha az atka kipusztítja a méheket, akkor ő is kipusztul, tehát nem lesz rezisztencia. Ha a méhész nem védekezne az atka ellen, akkor az féktelenül szaporodna, előbb-utóbb kipusztulna mindkettő. Ez sincs így. 3:Belátható, hogy ha más szerrel történik a védekezés, akkor ezzel a szerrel szemben nem jut előrébb a szelekció. A szelekció ugyanis azt hagyja meg, amelyik tud ellene védekezni. Ha ezzel történik a kezelés, és nem pusztul ki az atka , akkor ott vagyunk ami a kérdés volt, hogy van-e bármi köze a pH-nak a rezisztenciához. Csak akkor,   ha a vele való érintkezés azonnal az atka halálát okozná, tehát ott vagyunk az 1-es pontnál. Annak cáfolatához meg kell nézni az ÖMKI beszámolóját az OMME honlapon, ahol a természetes elhullást külön sáv mutatja a kezelést követően. Ha erre az a válasz, hogy ezek biztosan nem érintkeztek a szerrel, akkor jön a 2. pont. Annak cáfolatára a 3.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2018. Január 08. 13:11
Azt találom érdekesnek, hogy most a jó időben egyáltalán nem járják nálam az itatót, pedig karácsony előtt szinte tömve volt a jó időben. Akkor egyértelműen láttam, hogy hordják be a szélső keretekből a mézet középre. Ez nálam napraforgó, ami mára bekristályosodott, gondolom ennek a feloldásához kellett a víz. Több családot is megnéztem úgy, hogy a fólia takarás fölé tettem a kezem. Egyáltalán nem volt meleg, tehát szerintem fiasítás nincs. Mondjuk virágport se hordtak mostanában, mert erre nemhogy zöldítés, de még szántó sincs. A mogyorón a barkák meg úgy néznek ki, mint ahogy januárban ki kell néznie. Ja és tápot se hordanak a szomszédtól, pedig lenne rá lehetőségük. Február végén szokták azt is elkezdeni.

(Ezt nem ide szántam, hanem  "A méhcsaládok általános állapotába")
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 08. 20:54
Neo!

Elértem az érveim végére. Olyan feltételeket állítasz fel a rezisztencia ügyben, amelyek dogmák, tehát nem lehet mit kezdeni vele, csak egy másik dogmát állíthattam vele szemben. Te nem fogadod el az enyémeket, de én se a tiédet. Mi a megoldás? Az élet fogja adni a megoldást. Szerintem a sav tűrése és a sav nem tűrése olyan választóvonal, ami egyszerű alkalmazkodással nem léphető át.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 08. 21:13
Geddakas!
Az miért dogma, ha azt mondom, hogy be kell bizonyítani, hogy az atka nem éli túl  a savkezelést? Ha túléli, akkor nem igaz az állítás. Természetesen olyan van, hogy azért éli túl, mert a kezelés nem érte el, tehát el tudott bújni előle. Ebben az esetben viszont, ha ezt az állapotot sok sorozaton keresztül képes megtalálni, akkor két eset lehetséges. Az egyik, hogy tud szaporodni. Ekkor elpusztítja a méhet és saját magát. A másik, hogy nem tud szaporodni. Ekkor kihal saját maga. A rezisztencia akkor fog kialakulni, ha ez a két eset nem fordul elő, hanem arról van szó, hogy túléli a kezelést. Ez nem dogma, hanem logikai tétel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 08. 23:09
Szerintem az fajra jellemző alapvető tulajdonság hogy milyen a savtűrő képesség. És az alapvető tulajdonságoknak az mozgékonysága kicsi. Nincs három szárnyú méhecske vagy szipóka nélküli vagy ötlábú vagy potroh nélküli stb. Én a savtűrő képességet ilyen tulajdonságnak tartom. Te nem. Ennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 08. 23:20
Szerinted nincs savtűrés. Akkor miképpen lehetséges az, hogy van atka? Miképpen lehetséges az, hogy van méh? Hiszen sokkal több savat kap, mint az atka. Azt persze elfogadom, hogy a kezelést túlélheti olyan atka, amelyik nem érintkezett a savval még fiasmentes állapotban sem. Mondjuk hosszú ideig a potroh szelvények között van. Ekkor azonban egy másik kezelésnél el kell pusztulnia. Tehát a kezelés gyakorításával el lehetne az összeset pusztítani. Azon kívül mindig lesz olyan alacsony savkoncentráció a méheken, amellyel érintkezésbe kerül az atka, ha kimozdul. Ekkor el kellene pusztulnia, ha nincs savtűrés. De hát az atka nem halt ki azokban a méhészetekben ahol csak ezzel kezelnek. Törvényszerűen kell olyan atkának lennie, amelyik túléli az alacsony koncentrációjú savval való érintkezést. Persze ha minden atkát nagy koncentrációval el lehet érni, akkor kihal az atka. De erről nincs szó.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 08. 23:56
Idézet
Szerinted nincs savtűrés.
Nem ezt állítottam, hanem azt, hogy fajra jellemző tulajdonság, hogy mi az a pH tartomány, amit elvisel egy faj. Az atka láthatóan nem viseli el a méhpempő savasságát. Feltételezem, hogy az Apis cerana savtűrő képessége is hasonló, mint a melliferának, hiszen megél a két faj  ugyanazon a méhlegelőn, sőt képesek egymás fiasításainak a gondozására is.

Ha a varroa képes lenne a méhek savtűrő képességét elérni, akkor lett volna rá neki sok évmilliója. De nem alakult ki. Miért? Mert maga a faj képtelen erre. Ha képes lenne, akkor nemcsak hemolimfával táplálkozna, hanem megennék a méhpempőt is, sőt az anyabölcsőben is képesek lennének megélni és szaporodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 09. 06:16
Jó, most már értem mire gondolsz. Mondjuk ez egy nagyon meredek gondolatsor, ez most nem is kívánom kommentálni, éppúgy igaz is lehet, mint ahogy nem. Mindenesetre az atka napokig is képes a savas pempőben fürödni.
Az jogosan vetődhet fel, hogy a CYP 450-es rendszer a sejt belsejében van, amíg oda eljut az oxál, vajon  a hemolimfa pH-jának eltolásával nem okozza-e már előbb az atka halálát. Ennek lehet alapja. Azonban ez ellen van egy rendkívül hatékony védelem, a pufferkapacitás. Hirtelen ezt találtam róla: http://doctortisztaviz.hu/peridot/pufferkapacitas/. Tehát a savasság, mint olyan dolog, lehet, hogy semmiféle szerepet nem is játszik az atkaölő képességben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Misi - 2018. Január 09. 07:36
... Mindenesetre az atka napokig is képes a savas pempőben fürödni.
...
Te már mérted a pempő pH-ját?

- Az utóbbi néhány évben több alkalommal vizsgáltam problémás családokban a dolgozó-álca mellett levő pempőt. Az indikátorpapír minden esetben pH 4-et mutatott.
(A várakozásom az volt, hogy találok eltérő kémhatású pempőket, de nem jártam sikerrel.)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 10. 18:20
A pempő pH-ja akkor változik meg 2,3-2,5-ről, amikor a dajka hozzákeveri a mézet és a virágport. Ugyanis a méznek 3,5-4,2 közötti a pH-ja. Az első három napon a lárva tiszta pempőt kap.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2018. Január 10. 20:55
Tehát a savasság, mint olyan dolog, lehet, hogy semmiféle szerepet nem is játszik az atkaölő képességben.
Akkor az ApiOx esetében csak a cukor vagy a víz marad, mint hatóanyag? ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 10. 21:55
Ez rossz megközelítés. A savas pH a hidroxónium ion koncentrációját jelzi vizes oldatban. A disszociált oxálsav akár vegyi reakcióba lépve beléphet egy anyagcserefolyamatba. Erre gondoltam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2018. Január 10. 22:11
Laikus vagyok, elnézést a rossz poén miatt. De hát mire gondoljon az ecceri méhész, amikor az összetevők között csak a glükózt meg a vizet látja az oxálsav-dihidrát mellett? ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Misi - 2018. Január 11. 10:29
A pempő pH-ja akkor változik meg 2,3-2,5-ről, amikor a dajka hozzákeveri a mézet és a virágport. Ugyanis a méznek 3,5-4,2 közötti a pH-ja. Az első három napon a lárva tiszta pempőt kap.
Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT
Nyolcadik, változatlan kiadás

19. o.
"Az álca elesége. A sejt alján valami csillog az álca körül: pempő, az álca elesége. Kezdettől fogva méz és mirigyváladék alkotja."
------------------------------
Ideje lenne már frissíteni az ismereteidet! De méginkább pótolni a nagyfokú hiányát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Január 11. 10:50
Misi!
Tudom nem nekem céloztad írásod, viszont figyelmedbe ajánlom Popravkov Orosz kutató vizsgálatait, ami szerintem megkérdőjelezhetetlen.
Ő ezt írja a témáról:
"A méhlárvák-az anyalárva és nővérei -csak az életük első három napjában kapnak az etető méhektől pempőt, a negyedik naptól kezdődik a lárvák megkülönböztetése, az anyalárva továbbra is elsősorban pempőt tartalmazó táplálékot kap, míg a dolgozó lárva étrendje kevésbé kifinomult -neki sorállományú eleség jut, -ami méz és virágpor keveréke."
Minden magyar méhész fejet hajt Örösi tanár Úr megállapításai előtt, de az új kutatások néha rácáfolnak.
Ez nem kisebbíti Örösi nagyságát, de hát az orosz kutatóknak már számos olyan eszköz áll ma rendelkezésükre, amely Örösi idejében még a Sci-Fi kategóriájába tartoztak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Január 11. 12:56
A pempő pH-ja akkor változik meg 2,3-2,5-ről, amikor a dajka hozzákeveri a mézet és a virágport. Ugyanis a méznek 3,5-4,2 közötti a pH-ja. Az első három napon a lárva tiszta pempőt kap.
Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT
Nyolcadik, változatlan kiadás

19. o.
"Az álca elesége. A sejt alján valami csillog az álca körül: pempő, az álca elesége. Kezdettől fogva méz és mirigyváladék alkotja."
------------------------------
Ideje lenne már frissíteni az ismereteidet! De méginkább pótolni a nagyfokú hiányát.

Misikém! Hát az általad idézettnél vannak újabb ismeretek. Az anyabölcső folyamatosan méhpempőt kap, tehát annak pH-ja egész életidő alatt egyforma. Viszont a dolgozó és herelárva csak élete első három napjában kap tisztán pempőt, azt követően vegyes táplálékot kap, tehát a pempőhöz mézet és méhkenyeret is hozzáad a dajkaméh. Ez a kevert táplálék is úgy csillog a sejt alján, mintha tiszta pempő lenne, de nem tisztán pempő. A pempő pH-ja természetszerűen a hozzákevert méz és virágportól megváltozik. Kevésbé savas lesz és ebbe már szívesen belemerítkezik a varroa atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Misi - 2018. Január 12. 07:03
Két mondatot idézek Zsidei Barnabás: Méhanyanevelés c. könyvéből. (15. oldal)
" Az anyapempő összetétele:66% víz, 12-13% fehérje, 5,5% zsír, 12,5% lebontó anyag, 1% ásványi só, 2-3% meg nem határozott anyag. Savassági foka valamivel 4 egész PH (hidrogénkoncentráció) fölötti, tehát savas kémhatású. "
----------------------------------------------
"Szaktudományos" megjegyzés: Nagy barom ez az atka. Ha leellenőrizné a pempő kémhatását, tudná, hogy bátran megbújhatna akár az anyaálca mellett is. Ehelyett elhiszi és a társaival is elhiteti, hogy ott a pempő pH-ja csak 2,3-2,5 között van, így finom falatoktól fosztja meg magát -és a társait is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lstt - 2018. Január 12. 07:40
Nem olyan barom az az atka,erősen atkás évben lebölcsőzött családtól leszedett anyabölcsőben több atkát is találtam már.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2018. Január 12. 22:25
Anyabölcsőben soha nem találtunk még atkát.

Ha nincs más lehetősége bebújik azért, bár abban igazad van, hogy nem ez a jellemző. Csak nagyon kis százalékban és inkább csak erősen fertőzött családoknál figyelhető meg, ahol nincs munkás- és herefias.

https://www.apidologie.org/articles/apido/abs/1991/05/Apidologie_0044-8435_1991_22_5_ART0006/Apidologie_0044-8435_1991_22_5_ART0006.html
https://www.cambridge.org/core/journals/canadian-entomologist/article/varroa-destructor-acari-varroidae-infestation-in-queen-worker-and-drone-brood-of-apis-mellifera-hymenoptera-apidae/32696DE1DB3875346BAC718BEEDA8432
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: főnix - 2018. Január 12. 23:55
No, talán ezzel kellene inkább foglalkoznunk. Nem nagyon régi cucc, olvasgassák, ízlelgessék!

https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5

Lelkendezni is szabad!

Brossnak is szóljatok!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Január 13. 09:03
Foglalkoznék is vele szívesen, de az angolom elég kevés hozzá, a fordító meg olyan amilyen. Nem olvastam végig csak beleolvasgattam itt ott. Ha valaki teljes egészében érti ami ott le van írva az segíthetne abban, hogy ha teszem azt én ezt ki szeretném próbálni 1-2 családdal akkor:
- mi lehet az az adag amivel érdemes próbálkozni, mert kihámoztam a szövegből a 25mmol-t és a cukorszirupot is, de ez nekem mint hozzá nem értőnek nem mondja meg azt, hogy mennyi LiCl legyen mondjuk 1 liter szirupban,
- milyen negatív hatása van (ha van) a méhek életére, egészségére, mert mintha a cikk vége felé erről is írtak volna valamit,
- van-e bármilyen (akár későbbi) hatása, emberre nézve egészségügyi kockázata a szer esetleges maradékának úgy a mézben mint a viaszban, bár erre utaló információt mintha nem írtak volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: főnix - 2018. Január 13. 10:16
WR, vagy wr! (nem kívánt törlendő)


Most készítek egy rövid összefoglalót a Li-mal kapcsolatban a Méhész fórumon. Ha érdekli, jöjjön át, ott is tudunk beszélgetni. Várom Neo-t is, egy jót lehet dumcsizni, a kilátások rendkívül ígéretesek, s a szermaradvány-problémákra is van megoldás. A kutatók azt ígérik, finomítják a módszert. A moláris koncentráció ne legyen gond, a LiCl viszont az egyéb fémektől eltérően kristályvizesen kristályosodik, tehát ha nem vízmentesítjük, akkor a kristályvíz-molekulák nagyságrendjének függvényében kell számolni a koncentrációját az oldatokban. Majd erre is kitérhetünk a beszélgetésben. Apropos: a LiCl a viaszban nem halmozódik fel, mivel hidrofil, vízben oldódik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Január 13. 10:49
Köszönöm, figyelni fogom és ha már lesz mit el is olvasom. Annak a fórumnak nem vagyok tagja, nem is szeretnék az lenni. Az oka is rendkívül egyszerű, sajnos van egy olyan tulajdonságom hogy ha égbekiáltó marhaságokat olvasok azok mellett nem mindig tudok elmenni szótlanul, és ott elég sok ilyet lehetett olvasni. Ilyenkor az érzelmek hevében az is előfordul hogy képtelen vagyok a vulgáris szavak mellőzésére, amiből egyenesen következik hogy mindjárt a regisztráció napján ki is lettem volna tiltva.  :)
Ha a LiCl a viaszban nem oldódik attól a mézben még igen, nem tudom hogy erre vonatkozóan is végeztek-e kutatásokat.
Azért is érdekel a dolog mert jó lenne ha a taglózó szerek mellett lenne valami más alternatíva. Azt hittem hogy az oxálsav majd az lesz de tévedtem. A tapasztalataim alapján annak egyetlen értelmes bejuttatási módja van, ami a szublimálás. Sokat olvastam a témában, szinte minden fellelhető nyelven, és az olvasottak ugyanazt vetítették előre ami a saját sejtésemmel is (józan paraszti ész) egyezett, miszerint a szublimálás nagyon komoly egészségügyi kockázatot hordoz magában a méhészre nézve. Sokan gondolják úgy hogy beöltöznek tetőtől talpig, felveszik a maszkot és a kesztyűt és onnantól minden rendben is van. De arra már nem gondolnak hogy amikor x nap múlva majd kaptárt bontanak akkor abból marad még a kaptár teljes belső felületén, a kereteken stb.
Imádom a méheimet, de a saját egészségem náluk is fontosabb. Kipróbáltam a szublimálást, de a részemről úgy érzem hogy a tavalyi volt az utolsó év amikor használtam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: KörmendyRácz - 2018. Január 13. 12:13
Nature egy komoly folyóirat. Az egyik legkomolyabb.

Az atka elleni védekezés génszintű módszerének nagyon komoly cikkét látjuk. Az első eredmények lelkendezésre adnak okot. A hosszútávú hatások, anya fiasítási készségére, anya életciklusára való hatása kell majd még legalább az engedélyezés előtt. Annak idején a DDT-t is üdvözölték. Szóval sok kérdés van, pl.  a lítium bekerül-e a mézbe, vagy kell valami speciális technika a kezelésekhez? A Litium Clorid oldódik-e, felhalmozódik-e a viaszban?
Szóval ettől még kellenek idén a jó technikák. Az sem ártana, ha legalább méhészklubbonként összehangolt időpontban történne az atkakezelés.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 13. 12:44
Bocsánat János, de nem én másképp értelmeztem. Mintha arról lenne szó, hogy a lítium ilyetén hatása azért derült ki, mert géntechnológiai vizsgálatokat folytattak, ahol az RNS-t kezelték lítium kloriddal, és utóbb derült ki, hogy nem a géntechnológiai beavatkozás, hanem a lítium okozza az atkapusztulást.
Szerintem maradékanyag problémát nem fog okozni, mert a lítium mindenütt ott van. Ezt biztosan nem bontja a citokróm P 450 rendszer, de az oxidáció nagyon esélyes, ahhoz pedig nagyon hozzás sem kell szokni. A rajoknál talált 90 százalék hatékonyság sem túl biztató, főképpen úgy, hogy a Perizin sem 100% hatékonyságú, amivel ellenőrizték. Azt mondjuk nem értem, hogy miért csak 3 napig adták, nem pedig 5 napon át. A gondot én pont abban látom, hogy hiába a legjobb hatásfokú valamelyik hatóanyag, az atka élettanban, vagy az atka -méh kapcsolatban van olyan mechanizmus, ami kiirthatatlanná teszi. Vagy a tropholaxis nem működik, vagy az atka nem táplálkozik, vagy nem mozog, hogy összeszedje az elegendő hatóanyagot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. Január 13. 14:08
Idézet
   A gondot én pont abban látom, hogy hiába a legjobb hatásfokú valamelyik hatóanyag, az atka élettanban, vagy az atka -méh kapcsolatban van olyan mechanizmus, ami kiirthatatlanná teszi. Vagy a tropholaxis nem működik, vagy az atka nem táplálkozik, vagy nem mozog, hogy összeszedje az elegendő hatóanyagot.   

Pont ezen gondolkodtam én is. Ha olyan egyszerű lenne atkát írtani, a mostani szerekkel is az lenne (eltekintve a ránk való veszélyességtől most). De természetesen reménykedjünk, és örüljünk az ilyen kutatásoknak. Már az is előny lenne, hogy nem kell teljes álarcot húzni!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Január 13. 14:31
Természetesen óriási jelentősége van ennek a cikknek. Tulajdonképpen maga a csoda, függetlenül attól, hogy a gyakorlatban hol lesz a helye.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. Január 13. 21:55
Ezt nem vitatja senki, a vak szerencse talán mellénk szegődött, ránk is fért már valami jó hír. Csak ha szirup és gyorsan bomlik, nem lesz ezt sem egyszerűbb használni mint amik most a rendelkezésünkre álnak. Sok itt a ha ez meg egy rövidke gondolatmenet volt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2018. Január 15. 17:38
Használt e valaki atkairtásra oxálsavat tartós hordozónak elkészítve?

https://www.magro.hu/agrarhirek/gazdalkodas/allattenyesztes/megoldas-varroa-akta-ellen-randy-oliver/
http://www.apiliteratura.hu/sajtoszemle/mehegeszsegugy/35-nyujtott-hatoanyag-leadasu-oxalsavas-szalag-argentinabol.html

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: főnix - 2018. Január 15. 19:48
Igen, kedves Jani Bátya. Használt. Csáky Tomi majd mesél róla, a gliceroxos módszerről tudomásom szerint neki van a legtöbb tapasztalata. Gyakorlati. Elméletben rengetegen vagyunk, akik mindent tudunk róla, ám ez jobbára olyan, mint sokak úszni tudása: kiválóan megy az mindenkinek, csak még éppen vízben nem próbálta...

Szóval Csáky Tamás , az elérhetősége  tamas.csaki@biokutatas.hu

Ha nem elég a levélcím, telefonszám privátban...

Üdv: f
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2018. Január 15. 19:56
Köszönöm szépen az infót.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lygo67 - 2018. Január 30. 18:27
http://erdozugasmagazin.hu/2018/01/30/megtalalhattak-mehpusztulast-okozo-varroa-atka-ellenszeret/

https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Február 14. 20:30
Fontos adalék az őszi felülfertőződéshez:

Idézet
In another study, he and his team marked bees in an apiary either yellow or blue. Yellow indicated that the colony was collapsing, blue that the colony was healthy. The collapsing colonies duly died out, but their surviving yellow-marked bees exploded like a bomb in the landscape. Those yellow bees were found in almost every apiary in a two-to-three-kilometer radius!

Egy tanulmány szerint egy méhészetben sárga és kék színnel jelöltek meg méheket. A sárga színt az összeomlás szélén álló méhcsaládok egyedei kapták, míg a kék színnel teljesen egészséges méhcsaládok egyedeit jelölték meg. A sárgával jelölt méhcsaládok elpusztultak, de a túlélő egyedek mint egy bombarobbanás szóródtak szét a környezetben. A sárgával jelölt méheket szinte minden 2-3 km-es sugarú körön belül lévő méhészetben megtalálták.

Azt nem írják, hogy kék méheket találtak-e, de valószínűleg nem.

Azt gondolom, hogy ekkora méhsűrűség mellett már nem is lehet elkerülni az őszi felülfertőződést.

Forrás (http://www.beeculture.com/catch-buzz-sick-bees-explode-across-landscape/?utm_source=Catch+The+Buzz&utm_campaign=ecd445c180-Catch_The_Buzz_4_29_2015&utm_medium=email&utm_term=0_0272f190ab-ecd445c180-331937553)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2018. Február 15. 14:53
Amadez2 köszönjük szépen!
Akkor egyetlen megoldás marad szerintem!
A területi Méheü felelős irányításával, egységesen minden méhésznek el kell kötelezően végeznie az atkaírtást!
Jogi hátteret kell biztosítani és aki a nem az előírásoknak megfelelően védekezik az atka ellen, és ezen tevékenysége által veszélyezteti a többi méhészt SZANKCIONÁLNI kell!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Február 15. 15:05
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2018. Február 15. 15:15
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2018. Február 15. 15:21
Azt én nem írtam, hogy atka miatt ki kellene írtani méhészetet!
A gyorshajtás miatt sem lő fejbe a rendőr, de ad egy szép cseket!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2018. Február 15. 15:56
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2018. Február 15. 16:05
Köszönöm deGonosz!

(5)41 A megyei kormányhivatal irányítja, és időszakosan ellenőrzi a méhészek védekezési tevékenységét. Hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről, továbbá - indokolt esetben - előírhatja az adott terület összehangolt, egyidejű gyógykezelését.

(6)42 Elhanyagolt védekezés esetén - ha az állományban az atka feldúsult és a méhész az előírt védekezést nem hajtotta végre - a hatósági állatorvos a szomszédos méhállományok fertőződésének megakadályozása céljából kötelezi a méhészt a gyógykezelés haladéktalan elvégzésére. Ha a méhész a gyógykezelést nyolc munkanapon belül sem kezdi meg, akkor a járási hivatal a méhállományt állami kártalanítás nélkül leöleti.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2018. Február 15. 16:25
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Február 15. 17:00
111

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2018. Február 15. 18:38
"és aki a nem az előírásoknak megfelelően védekezik az atka ellen"

vannak előírások?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Február 16. 07:41
Hogy előírások vannak-e azt nem tudom, de ajánlás az még az OMME részéről is van. Ami nem kimondottan a méhészek és a méhek érdekeit szolgálja, inkább a gyógyszerlobbiét és a korrupcióét, kiemelve a támogatott szerek kizárólagos használatát. Próbálom vázolni emlékezetből az ajánlást. Már januárban javasolja az oxált vagy a kumafoszt. Utóbbit én egyáltalán nem javaslom ha valakinek fontos a méhei egészsége, de csurgatva az oxált sem, mert az atkát nem fogja kiirtani viszont a méhek egy része pusztulni fog tőle. Én ezen sem fogok vitatkozni, nem csak a saját magam, hanem többek tapasztalata az, hogy az oxállal zárókezelésként csurgatott állomány minden esetben gyengébb lesz tavaszra mint az amelyik nem lett csurgatva. Ehhez még hozzájön az hogy a tél a nyugalom időszaka, ekkor ne háborgassuk a méheket, éppen elég amennyi zaklatást kapnak tőlünk a szezonban.
Tavaszra az ajánlás nem javasol semmit, én sem. Aztán jön az akác utáni időszak, amire javasolnak amitrázt vagy oxált, meg a herefias tördelését. Az amitráz támogatott formában még éppen létezik, kb. százszoros áron mint amennyiért egyébként beszerezhető. Ha jól emlékszem 1 litert taktik 10-12000Ft körül volt, 10ml varatraz szintén. Ha azt veszem hogy van valakinek 200 családja, és a 10ml-ből egy kezeléshez kell úgy 3 fiola, akkor 1 furettós kezelés 36000Ft! Ebből kell úgy 2-3 kezelés akác után, meg kétszer háromszor ennyi ősszel ha sok az atka. Tehát az ajánlás szerint a támogatott szerrel elköltöttünk minimum 300000Ft-ot az atkára.  :D  :o
Ott van az ajánlás másik részeként az oxál. Csurgatni én ugye nem csurgatom, marad a szublimálás. Ezt is kellene úgy 5-6 naponta csinálni és legalább 3-4 alkalommal akác után. Meg nem mondom hogy a támogatott szerrel ez mekkora költség, de hogy abból a méhész majd a későbbi kaptárnyitások során fog még beszippantani abban szinte biztos vagyok, úgyhogy a magam részéről ezt is elvetem.
Jön a napraforgó utáni időszak. Na itt aztán lehet használni mindent az ajánlás szerint, illetve mindent ami támogatott! A kumafosz nálam kilőve, a flumetrin semmire nem jó, a timol tartalmú szerek szintén, sőt még a családot is izgatják, melegben a timol a rablás melegágya. Maradt a már említett amitráz és az oxál, illetve a fluvalinát, amiből én nem emlékszem támogatott szerre, de lehet hogy van. És vége az évnek, november-decemberre szintén a kumafoszt és az oxálsavat ajánlgatják.
Ezért írtam nemrég a másik topikba, hogy aki nem félti az egészségét annak még mindig rendelkezésére áll a 3 szer, az amitráz, a fluvalinát és a szublimált oxálsav. Bizonyítottan mindhárom hatékony, több éve figyeljük, ősszel gyakorlatilag ugyanolyan mennyiségben potyog tőlük az atka. A szublimálástól is, nyilván annak a hatásmechanizmusa eltér a másik kettőtől.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2018. Március 11. 20:35
Szervusztok!
A márciusi Méhészetben olvastam egy Bayeres termékről: Varroa kapu.
Flumetrin tartalmú tartós hordozó gyakorlatilag a röpnyílásra szerelhető.
Ha valaki tud valamit róla kérem tegye közzé!
Köszönöm: csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lovasz antal - 2018. Március 11. 20:42
nem tudja valki hol lehet parafint venni
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Március 11. 20:55
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2018. Március 11. 21:00
Szia! Kaptár impregnálásra
Itt:
http://www.hexan.hu/hu/intermedier-paraffin-viasz?gclid=EAIaIQobChMIktWC84bl2QIVRbgbCh2GPQnlEAAYASAAEgLxmvD_BwE
Én 30 kg- os csomagban vettem, jól működik.
Ata67
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2018. Március 11. 21:18
Az ár publikus?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2018. Március 11. 22:38
2-3 éve vettem, nem ettől a cégtől (de azt most nem keresgettem)
 25 000 ft-ra emlékszem szállítással együtt. 30 kg volt a csomagban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2018. Március 13. 21:21
Tisztelt Méhésztársak !
A kép sajnos nem túl jó, de azért éles szemű szakértőktől megkérdezem.
A piros körön belül atka látható...?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2018. Március 13. 21:28
Annak tűnik. Mostani kép?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2018. Március 13. 21:40
Somogyi Csaba !
Ez év március 03-án járt nálunk Dr. Tóth Péter.
Véleménye szerint, azon kívül, hogy a flumetrin nem igazán ütős ma már , az igazi kérdés az, hogy mi lesz a fészekben lévő atkákkal ? Valamilyen más szerrel kombinálva ajánlja.
Kiegészítőnek lásd : atya hozzászólása 2014. Augusztus 25. 06:16
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2018. Március 13. 21:43
NB 18 !
Vasárnap készítettem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2018. Március 13. 22:17
Ata67 !
A paraffintól nem fülled be a fa ?
Lehet aztán festeni is ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Március 13. 22:29
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Március 20. 10:10
QUQURIQ !!!

Vajon, most az atkák is dideregnek?
...vagy lehet, hogy  az atkákat is megviseli a szakaszos fiasítás?
Azért valami zűrzavart tán csak okoz ez a hideg idő?

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2018. Április 01. 20:52
Azt szeretném kérdezni ki használt tavaly amitráz és idén is ezzel kezeli a méheket, vagy lejárt a ideje kialakult a rezisztencia. Oxàlsav tartós hordozó glicerines és szublimálás lesz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Április 03. 21:02
QUQURIQ !!!

"Oxàlsav tartós hordozó glicerines és szublimálás lesz."

Kísérlet képen bent hagytam télire az oxálsavas glicerines tartós hordozót három családnál!
Ez a három családos veszteségem volt a tél folyamán!
Vigyázat, nem lehet "csak úgy" bent hagyni, mint a Klartános és egyéb lapokat!
Egyébként remekül működött a tartós hordozó az ősz folyamán!!!

kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. Április 03. 21:10
Én meg egy rakás családnál talaláltam kisebb-nagyobb
fecniket és semmi bajuk a méheinknek.
A feltételek nálunk a következők voltak.
A lapokat augusztus elején raktuk be és október közepén vettük ki.
A kollégák figyelmetlenségből meglehetősen sok családnál hagytak a telelő keretek közt komplet lapokat.Ezek most jól le vannak propoliszozva.
Méhek élnek és vírulnak.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Április 03. 21:26
QUQURIQ !!!

Semmi propolisz nyom nem volt a hordozón, teljesen egybe maradtak, rágásnak nyoma sem volt, viszont mind nedves volt!
Nem gányolt lapokról beszéltem, ezeket kaptam a kísérlethez!
Söralátét vastagságúak voltak a lapok.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. Április 03. 23:23
"Nem gányolt lapokról beszéltem, ezeket kaptam a kísérlethez!"

Tudom,én kisérleteztem ki a Csáki Tomival,Németh Zoli segítségével a söralátétes glicerines oxálsavas tartós hordozós lapokat.."Egy-két"órát beszéltünk telefonon egymással  ez ügyben
Lehet,hogy azokat a lapokat is én készítettem amik nálad landoltak.
Jó pár munkaórám van benne.
Semmit nem írsz a feltételekről,arról,hogy mikor és milyen családokhoz tetted be.
Mi nem hagytuk bent,de figyelmetlenségből-mert kimaradt az a család-maradtak bent papírok.Nem is egy!!!
Nálunk az erős családok mind szétcincálták,kihordták.
A családok erősségének felmérésére is alkalmas a lap.
Amelyik nem hordja azokat kell-egyik ismerősöm szerint kelletetetett vóna-egyesíteni,mert az mind gyenge.
Kiskakas!
Részletesebben,mert így humbuk!

Az a tapasztalatom,hogy egy bizonyos atka fertőzöttségi szint elérése után már nagy kár,nagy gyengülés esetleg pusztulás nélkül nem lehet megúszni,az addig elkövetett atkaírtási szakmai bakikat.Ennek a kritikus szintnek a nagysága évről-évre egyre kisebb.Az az egyre kevesebb atka képes tönkre tenni a méhcsaládot.
Kilencvenes években 10 ezer atka/család lehullott az atka elleni kezelésre és egész jó állapotban túlélték a méheink.
Nyilván ennek a pontos okát nem tudhatom.Nálam sokkal okosabbak és nagyobb tudású szakemberek ráfogják pld.a vírusokra.
Lehet.
Bár szerintem azok eddig is itt lehettek,vagy nem és akkor igaz.
Én meg mindig a növényvédelem által használt hosszú hatású rovarirtok,tartály koktélok gyengítő hatására
gondolok ilyenkor.A "gyengébb" méhek kevesebbet  további terhet bírnak ki.
Az viszont tény,ma már egy-két ezer "leszedett" atka padlóra teszi a családokat,főleg ha nincs "legyilkolva Ő
kigyelmessége".

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Április 04. 10:20
Anti!
Olvasván a másik hozzászólásodat is Tóth Péternek címezve, csak a szakmai alázat miatt mondom, hogy mindig részrehajlás nélkül kell a dolgokat értékelni. Legelőször saját magunkat kell mindig  megpróbálni cáfolni. Azt írod, hogy a vírusok régen is itt voltak. Igen ez igaz. Azonban két dolog kell ahhoz, hogy szaporodni tudjanak. Az egyik az atka. Ennél azonban van egy fontosabb ágens: a Nosema. Az milliószor annyi bemeneti kaput képes nyitni. Nosema fronton történt változás? Bejött a ceranae. Arról vita van, hogy mikor, de azért alapvetően az atka utáni időszakra teszik. Szaporodik télen a ceranae? Szerintem nem. Ha tényleg nem, akkor ott a válasz, hogy most miért nem mászkálnak. Nyáron szaporodik ? Igen. Akkor miért nem mászkálnak (van, ahol igen). Mert az ABPV azon a hőfokon már nem szaporodik. Tehát a két halmaz (Nosema és ABPV) közös metszéspontja lehetséges, hogy éppen repcén van.
Tóth Péterrel én sem értek egyet abban, hogy nagy eltűnést az NNI-k nem tudnak okozni. Vannak érveim, amelyeknek szintén nem bizonyított minden mozzanata. A lényeg pedig itt van: minden egyes momentumot be kell tudni bizonyítani. Amit az előbb leírtam, abban is több feltételezés van. Hát ezeket a feltételezéseket kellene egyenként górcső alá venni. Csak akkor juthatunk előrébb. Egy lehetséges  válasz a kérdésedre tehát lehet az is, hogy az ABPV azért okoz most problémát, mert a felszaporodásához kellett ennyi idő, amikor a feltételek is adottak voltak. Az atka esetén is a szárnydeformitás vírusának felszaporodásához is kellett ennyi idő. De más vírusokat is terjeszt, ami szintén csökkenti a család elveszítéséhez szükséges atkaszámot.
Ami a glicerines lapokat illeti: ott az a tényező is fennállhat, hogy Nálatok azok a nyári lapok már nem tartalmaztak értékelhető mennyiségű oxálsavat, azért nem volt gond a télen. Kiskakas pedig lehet, hogy októberben rakott be friss  lapokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Április 04. 21:26
QUQURIQ !!!

Neo!

Anti jót írt, mert tudta, hogy a szeptemberben betett lapok maradtak bent.
Erre én sem tudok magyarázatot adni, de a jelenséget rögtön jelentettem Csáki Tominak!
Semmi érdek, semmi közösségi kísérlet, ez csak egy magán kísérletnek szánódott. Aminek az eredménye, 3 család elvesztése.
Antinak üzenem, hogy most is szépek a családok, Ősszel is szépek voltak, mégsem rágták a söralátétet.
...de az idén, rájuk parancsolok, hogy rágják... ;D

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Április 05. 08:09
Ezt írja Neo:
"Tóth Péterrel én sem értek egyet abban, hogy nagy eltűnést az NNI-k nem tudnak okozni."
Noná, hogy nem értesz egyet egy növényvédőssel.
Akkor mire van a több ezer nemzetközi kutatási eredmény?
Nem kéne neves tudósok évtizedes unkáját lefikázni, és ez Tóth Péter történelmi bűne!
Soha nem vette figyelembe a világ élvonalába tartozó nemzetközi vizsgálati eredményeket, csak rohant események után, az OMME "KÁR" szakértője.
Azt jó csinálja, de méhbiológiához, mint ahogy Dr.Darvas Béla professzor és Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag szakértője többször mondta .....NEM ÉRT!
Most ő lett a legfőbb neo ellenes, ami semmi más, mint egy kibúvó, de lebukott!
Az összes ez irányú írása az utókor számára bizonyíték, hogy ő sosem hitt a neok káros hatásaiban.
A legutóbbi OMME-s újságban is erről ír.
Soha nem fog szemléletet változtatni, marad növényvédős, és így tekint az ágazatunkra.
Aki nem hisz valamiben az sosem fogja szívvel-lélekkel vizsgálni!!!!!
Emiatt ő nem is érdekvédő, és ezért mosakszik folyton, hogy mennyit segített eddig is a méhészeknek.
Ezt ki vitatja?
De azok egy snassz méhmérgezési káresemények voltak, amelyeket egysoros hírként illet volna közölni, nem oldalakon ömlengeni önmagamról, hogy milyen jól dolgoztam, amiért még fizetést is kapok.
Ennyi.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Április 21. 08:52
QUQURIQ !!!

Elkezdhetitek felvillázni a here fogasítást. Aki még idáig nem tette!
Jól kórókéért kaphattok az atkák szaporodásáról. Minél nagyobb a felülete a fisnak, annál több az atka a sejtekben. Aki akarja, akác előtt megszakíthatja a fiasitást, több lesz az akác méze is, meg sem rajzik a család, és az atkaszám is lenullázható!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2018. Április 21. 20:58
Üdv.Uraim!


QUQURIQ !!!
Idézet:
Elkezdhetitek felvillázni a here fogasítást. Aki még idáig nem tette!
Jól kórókéért kaphattok az atkák szaporodásáról.

Lehetne picit közérthetőbben?
Ha már írunk valamit?
Bár nem vagyok biztos abban hogy írásnak nevezhető-e az ilyen betűhalmaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Jam Clerk - 2018. Április 21. 21:07
Üdv.Uraim!


QUQURIQ !!!
Idézet:
Elkezdhetitek felvillázni a here fogasítást. Aki még idáig nem tette!
Jól kórókéért kaphattok az atkák szaporodásáról.

Lehetne picit közérthetőbben?
Ha már írunk valamit?
Bár nem vagyok biztos abban hogy írásnak nevezhető-e az ilyen betűhalmaz.

Szerintem "Elkezdhetitek felvillázni a here fiasítást. Aki még idáig nem tette!
Jó körképet kaphattok az atkák szaporodásáról." a megfejtés. Esetleg "kórképet" a körkép helyett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Április 21. 21:46
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Április 22. 21:02
QUQURIQ !!!

Izso60 nak teljesen igaza van. Elég zagyvára sikerült a mondandóm. Az okos telefon lehet, hogy túl okos, és megváltoztatja a szavakat. Persze így a piacon két vevő között nehéz is írogatni.
Bocsi!
Azért aki akarta, az tudta értelmezni a mondandómat.

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2018. Április 26. 04:33
Here fiast viláztam egy darab atka, hol a többi? herefiasitás ennyire vonza atkát akkor miért nincs több atka a herefiasitás bán.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Németh Lajos - 2018. Április 26. 07:42
Here fiast viláztam egy darab atka, hol a többi? herefiasitás ennyire vonza atkát akkor miért nincs több atka a herefiasitás bán.

Talán jól sikerült az őszi zárókezelés.

A nyár közepére majd biztosan szednek össze jópárat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. Április 26. 11:56
Román barátaink kutatásokkal igazolják, hogy náluk az atka egyre inkább a munkás-fiast választja a here-fias helyett. Figyelmeztettek, hogy ez nálunk is bekövetkezhet a mostani atkairtási technológiák mellett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Április 26. 21:20
QUQURIQ !!!

Megette a fene, ha már most tele van a herefiasítás atkával!!!

Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2018. Május 03. 23:22
QUQURIQ !!!

Tudjátok, az akác végeztével, az atkákkal is végezni kell, ...amennyire lehet!
Ne hagyjuk Őszre, mert az már késő!

kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2018. Május 20. 10:10
Akác pergetésnél megint távolitotam ell here fiast atka nuku,most már kíváncsiságból egy munkás fiast is kivilázok ,de ezt jobban sajnálom 😢
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. Május 20. 11:33
Román kutató barátaink szerint egyre inkább át fognak szokni a munkásfiasba. Azért nagyon ne bántsd őket!  Akác után érdemes mindenképp egy preventív védekezés, gyérítés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Május 22. 19:09
Wr méhésztrás ezt írja a "Méhészkedés rakodó kaptárban" topikban:
" A tartós hordozó a rezisztencia melegágya, így azt mellőzöm. Illetve használom egy keveset, de az is csak papírzsepi, ősszel amikor már csak a fészek van, és akkor is kiveszem 4-5 nap múlva."
Majd így folytatja:
"Szerintem életedben nem méhészkedtél rakodóval, mert akkor nem írnál ennyi zagyvaságot..."
Na tehát.
Több mint 10 évig voltam az OMME-ban szaktanácsadó.
Rengeteg atkairtási módszert láttam, és szörnyülködtem is bőven.
A legemlékezetesebb a taktikos-étolajos-lámpabeles szutyok.
Alatta a fiasítás elhalt, a fekete lötty meg folyt le a lépeken.
Ezt akác utáni védekezésnek gondolta a méhész(?).
Mi lehetett abban a mézkoszorúban, hogy kínálja az unokájának fel így a termését?
A másik hasonló szitu, amikor a kolléga a két fiók közé rakta az intim betétbe itatott vegyszert.
Katasztrofális megoldásokat láttam, amelyek nagy része nem publikus.
Wr méhésztárs papírzsepis módszere is tartós hordozónak számít, mert nem egy egyszeri kezelés, mint mondjuk egy oxálsavas szublimálás, vagy Furettozás.
Szépen kioktat, hogy a BeeVital Hive Cleanal kapcsolatban amikor ezt írja:
" Ha most azt nézzük, hogy a hájv klín az atkairtásban kb. annyi mint a halottnak a csók, ő azt akkor sem tudja (mert honnan tudná), hogy a többség elsősorban azért pancsol otthon, mert a következő évben is szeretne méhészkedni. "
Arra nagyon ügyelj, hogy a gyártó ezen beszólásodért be ne pereljen!
A Fekete-Fehér Méhészklub tulajdonosaként miattad nem tartom a hátam!
Most beszéltem az ON-Farm kísérletek vezetőjével.
Az egyik leghatékonyabb szer, csak jól kell tudni használni!
Most nem írom le, hogy hogyan mert annyit nem érdemel wr.
Annyit üzent, hogy az Apiox-al és más oxálsavas házi készítménnyel nem kéne összekeverni a kettőt, mert annak sírás lesz a vége.
A pancsolóművészek mindig megmondják a tutit, aztán ha elbuknak majd a laborvizsgálaton akkor meg lesz a nagy kuss.(Mondjuk az oxálsavval nem fognak.)
Mindenki azt számolgatja melyik az olcsó szer amivel ki tudja nyírni az atkákat.
Ne itt spóroljatok!
Biztosan vannak "jó kis házi készítmények", de azt sem a méh-egészségügyi kis-könyvbe nem lehet  feltüntetni, és a bekerülési költséget vissza sem lehet igényelni.
Egy több ezer kísérleten tesztelt drága gyári készítmény mindig olcsóbb, mint az olcsó házi, ha nem hatékony.
Egyébként mindenki úgy védekezik ahogy akar.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Május 23. 09:15
Szóval. A klubvezető úr már leírta párszor, hogy az atka elleni védekezést kizárólag a támogatott szerekkel kell megoldani, és azzal, a támogatáson belül meg is oldható. Akkor számoljunk:
Vegyünk az egyszerűség kedvéért egy 100 családos méhészetet, ez kaphat 155000Ft támogatást gyógyszerre és cukorra. A cukrot mivel nem érdemes otthagyni, ezért ebből maximum ennek a fele, azaz 77500Ft költhtő gyógyszerre (illetve fordítva de ez most lényegtelen). Tehát ebből a 77500Ft-ból kell(ene) megoldani a 100 család atka elleni védelmét 1 évre, a támogatott szerekből. Az Istenített hájv klínből szeretnénk minél többet venni, mivel ez volt a vita alapja, de mivel ez csak gyógyhatású készítmény, ezért ehhez kell még venni állatgyógyászati készítményt is. Nem sorolom a listát, mondjuk hogy erre elköltünk 15-20000Ft-ot, tehát marad annyi pénzünk, hogy tudunk venni belőle 8 flakon hájv klínt.
Az állatgyógyászati készítmény ebben az összegben semmire nem elég, maximum néhány család egyszeri védelmét tudjuk vele megvalósítani.
A hájv klínből a 100 család kezelésére kell 2-4 flakon, ki hogy értelmezi azt a 10-20ml-t. Tehát egy évben 2, jó esetben 4 alkalomra elég. És a klubvezető úr ezzel javasolja megoldani a méhcsaládok éves szintű atkavédelmét. Kedves méhészek! Ne dőljetek be a hülyeségnek és a lehúzásnak! Persze ez azoknak akik nem csak mézet, hanem méhet is adnak el rendszeresen csak jó, mert minden tavasszal el fogják tudni adni azt a méhmennyiséget, ami az előző éveben, még a méztermés mellet összejött. Mert aki így fog védekezni, annak előbb vagy utóbb méhet is venni kell.
A hájv klínről mást nem írok, csak annyit, hogy amióta nem használom, azóta úgy jönnek ki a családjaim a télből ahogy tavasszal bementek. Amíg használtam, addig meg mindig gyengébbek lettek tavaszra. Az idén kíváncsiságból még az első kirepülés előtt felhajtottam minden negyedik család szűkítőjét, és erős lámpával bevilágítottam az aljdeszkára. Konkrétan meg tudtam számolni hogy hány db méh hullott el. A szomszéd méhészetbe kimentünk egy őszi csurgatás utáni hajnalon, legalább 2-3 marék hullák voltak az aljdeszkán. A szert a leírása szerint alkalmazták.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Május 23. 09:34
Ezt hol olvastad?
Mondom én, hogy álmodozol.
Ébredj fel, ha hozzám szólsz!
"A hájv klínből a 100 család kezelésére kell 2-4 flakon, ki hogy értelmezi azt a 10-20ml-t. Tehát egy évben 2, jó esetben 4 alkalomra elég. És a klubvezető úr ezzel javasolja megoldani a méhcsaládok éves szintű atkavédelmét. Kedves méhészek! Ne dőljetek be a hülyeségnek és a lehúzásnak!"
Én azt javasoltam valakinek, hogy ez megoldja az éves szintű atkavédelmet?
Légy szíves másold már ide mert nem találom!
Nem szeretném még egyszer beidézni a saját magadról kiállított bizonyítványodat, de kétségeim vannak afelől, hogy nem félálomba szenderülve írogatsz e.
Nyugi, én nem kértem erre a készítményre támogatást.
Akác utáni hatékony védekezésnek kiváló, ha az előírásnak megfelelően használják, nem csak gondolják, hogy ......Józsibá aztat mont ez viszi az atkát mint a piros Ász..
Nyugi, mert  a végén nagyon felizgatod magad.
Valami miatt ellenszenvet érzel irántam (ami nem baj), csak ettől kíméld meg az olvasókat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2018. Május 23. 18:32

Nyugi, én nem kértem erre a készítményre támogatást.
Akác utáni hatékony védekezésnek kiváló, ha az előírásnak megfelelően használják...



A Hive Clean oxálsavat tartalmaz. 1kg oxálsavat lehet 3000ft-ért venni. 100 család egyszeri kezelésére ( szublimálva) 300gr kell. Akác utáni atkagyérítésre 3 kezelés szoktam csinálni.( hetente 1x).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Május 23. 18:50
Idézet
A Hive Clean oxálsavat tartalmaz.
Csak? Emlékezetem szerint van benne más is, hogy fokozza az oxálsav jótékony hatását.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2018. Május 23. 19:54
BeeVital Hive Clean
Állatgyógyászati gyógyhatású oldat méhek kezelésére
A készítmény összetétele:
1 liter tartalma:
Oxálsav dihidrát: 42 g
Hangyasav: 4,88 g
Vivő és segédanyagok: tisztított víz, cukor, nyerscukor, citromsav, propolisz oldat, illóolajok, E-150d.

1kg oxálsav kb. 3000ft, 1 liter hangyasav kb. 3000ft
Akkor 5 liter BeeVital Hive Clean: 630ft értékű oxálsavat, 75ft értékű hangyasavat és 59295ft értékű egyéb vivőanyagot és segédanyagot (tisztított víz, cukor, nyerscukor, citromsav, propolisz oldat, illóolajok, E-150d) tartalmaz.



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Május 23. 21:18
27 % ÁFA, reklám költség, kis és nagy kereskedelmi árrés, fuvarköltség, csomagoló anyag és címke költség, gyártási költség, benne a munkabérek, hatósági költségek. Szóval van itt helye minden fillérnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Május 24. 07:28
Az a gond, hogy sokan üzleti alapon vásárolnak atkairtót, nem a megbízhatóságra, a hatékonyságra helyezik a hangsúlyt.
Ezért a szemléletért később komoly árat lehet fizetni.
A "házipatikusok" tuti receptjei számtalanszor csődöt mondtak már.
Tudom, vannak jó pancsolmányok, de szermaradványait, és veszélyeit senki nem vizsgálja.
A gyári készítményekre kórusban rávágják, hogy drága.
a BEEVITALRA is simán rányomják, hogy egy snassz oxálsavas készítmény.
Meg néhány titkos összetevő, amiről a gyártó nem nyilatkozik!
(Illóolajok, citromsav, propolisz.....)
Akkor be kell állni a gyógyszergyártók, és forgalmazók táborába.
A méhészek mindig a kereskedőket, a mézárakat, az időjárást,  a drága atkairtókat kifogásolják, majd 1.700-1.800-ért odaadják az akácméz kilóját!
Az EURÓ 320, a gázolaj 400.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Május 24. 10:41
L
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2018. Május 24. 15:40
Csak akác után csinálom hetente 1x és 3 alkalommal. A következő "nagy roham" napraforgó után közvetlenül. 3 naponta és 1.5 hónapig (2 generáció kikelése). Utána 1 hónap szünet, majd újra egy 3 hetes kúra 3 naponta. Aki ezután megmarad az megérdemli. Nem szokott.

Kedves Attila! Higgy a "titkos összetevőkben"...nincsenek...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Május 24. 16:57
Nekem azóta nincs atkaproblémám amióta "pancsolok"  :) , a bolti szerek esetén mindig volt. Nem értettem miért gyengülnek le tavaszra a családjaim, hiszen nincs atka.   :-\ Dehogynem volt, csak a "jó" kis támogatott szerek nem vitték le.
Ma reggel megvolt a második fújás, átlagban 4-6db pottyant. Szóval őszig nem piszkálom őket semmilyen vegyszerrel. A "csoda" oxálos időkben ilyenkorra volt hogy 100-150 is pottyant.

Van titkos összetevő, csak az nem hatóanyag.   :) Szóval akár benne van vagy nincs... Az oxált egyébként egyedül szublimálni érdemes, már ha valaki atkát szeretne vele gyéríteni. Ez kb. 7 év kísérlet eredménye 4 méhészetben, a többi szer és a csurgatás mellett.
Csurgatni is szoktam, amikor már nem bírja a hólyagom tartani.   :-* Szóval nekem hablatyolhatnak erről bármit, nem nagyon érdekel. Illetve mégis, el tudom majd adni jövőre a szaporulatot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Május 28. 10:40
Hát nincs igaza a méhésztársnak amikor ezt írja?
"Alapból egy igen toleráns ember vagyok, mivel én is voltam egyszer kezdő. DE! Én mielőtt belevágtam a méhészkedésbe, amit lehetett elolvastam előtte, majd utána egy évet lehúztam a mentorom mellett. Ezért veri ki nálam az olyan kérdés a biztosítékot, hogy ki, mikor, mivel és hogyan szokott atkát írtani? Alap tudás, ami nélkül el sem szabadna kezdeni a méhészkedést. És a kérdés feltételén is látszik, hogy teljesen tudatlan, felkészületlen, mert ha felkészült lenne, lenne hozzá eszköze, amivel kijuttatja a szert. És már rögtön célirányosan kérdezne. DE NEM! Csak remélem, hogy nincsenek méhei. Milyen eszközzel szeretné kijuttatni? Milyen szert? Komolyan olyan volt a kérdés, hogy vettem egy macskát, de mit eszik.... Ezek élőlények, mindenki készüljön fel, mielőtt belevág!"
Szerintem teljesen jogos a felvetése.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2018. Május 28. 12:26
Kb 3-4 éve megkérdeztem egy méhekkel rendelkező, frissen méhészvizsgázott kollégát, hogy az atkaírtásról mit tanultak. A válasz ez volt:-"Hogy miről? Atka? Az meg mi?"....
De idén, egy állítása szerint 300 családos "méhész", kinézte az állandó telephelyem, és le akart pakolni kölyökcsaládokat tőlem 150méterre. Mivel nem kérdezett meg, így én mentem át hozzá lepakolás előtt, kicsit beszélgetni. Megkérdeztem, hogy milyen hatóanyagú szerrel védekezik...A válasz:-"Csíkkal..." Oké, de mi a hatóanyag? -"Hát, szerb csíkkal..."
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Május 28. 14:03
Mondok jobbakat tizenévvel ezelőttről. Egyik méhész gyártja (impregnálja) otthon a falapokat, a többi megveszi tőle. Aki gyártja sem igazán tudja hogy mi van benne... Másik. Sok családos méhész. Egy évben csak egyszer irt atkát mert többször nem ér rá.  :) Viszont akkor mindent bele alapon, 4-5 falap/család, 3 féle hatóanyaggal...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Molesz - 2018. Május 29. 09:48
Gondolom közülük is vannak akik  profi méhésznek vallják magukat. Na de nem is általánosítani kívántam ezzel, hiszen a többség a tisztességes méhészetet veszik előnybe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: atya - 2018. Május 30. 05:34
Mondok jobbakat tizenévvel ezelőttről. Egyik méhész gyártja (impregnálja) otthon a falapokat, a többi megveszi tőle. Aki gyártja sem igazán tudja hogy mi van benne... Másik. Sok családos méhész. Egy évben csak egyszer irt atkát mert többször nem ér rá.  :) Viszont akkor mindent bele alapon, 4-5 falap/család, 3 féle hatóanyaggal...

Nem is kellenek nekünk a "neok", és a vegyszerek. Megoldjuk magunk a "problémát".?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Május 30. 11:18
Kettőt láttam ilyet életemben. Nem voltak nagy méhészetek, az egyik 15 a másik 34 család. Egyetlen atkairtással le lettek nullázva. Az atka is és a méhek is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: molnarzoli75 - 2018. Május 30. 18:27
Kb 3-4 éve megkérdeztem egy méhekkel rendelkező, frissen méhészvizsgázott kollégát, hogy az atkaírtásról mit tanultak. A válasz ez volt:-"Hogy miről? Atka? Az meg mi?"....
De idén, egy állítása szerint 300 családos "méhész", kinézte az állandó telephelyem, és le akart pakolni kölyökcsaládokat tőlem 150méterre. Mivel nem kérdezett meg, így én mentem át hozzá lepakolás előtt, kicsit beszélgetni. Megkérdeztem, hogy milyen hatóanyagú szerrel védekezik...A válasz:-"Csíkkal..." Oké, de mi a hatóanyag? -"Hát, szerb csíkkal..."
Üdv!
Szerintem vannak papírt adó méhészképzésnek nevezett tanfolyamok és vannak tanfolyamok, amik végén papírt is kaphat a vizsgázó. Nem biztos, hogy egy kalap alá kellene venni az összes képzést.  :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Május 30. 20:16
á
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen - Csányi antalhoz kérdés - söralátét
Írta: Edo1137 - 2018. Július 15. 13:11
Kedves Antal, vmikor tavasszal olvastam: "Tudom,én kisérleteztem ki a Csáki Tomival,Németh Zoli segítségével a söralátétes glicerines oxálsavas tartós hordozós lapokat.."Egy-két"órát beszéltünk telefonon egymással  ez ügyben
Lehet,hogy azokat a lapokat is én készítettem amik nálad landoltak."
Ha lehet szeretném elkérni az elkészítési leírást - tavaly ezt sejtem gond volt a gyári cuccal).  1/2NB rakodóval hobbyméhész vagyok. Köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. Július 18. 23:01
Üdvözletem!
Azoktól akik félkereten méhészkednek és használtak már Check Mite lapokat kérdezném, hogy hova tették a csíkokat? 2 fészekfiók közé, vagy a felsőbe lógatva?

Neo esetleg?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Július 19. 05:30
Mindkét fiókba raktam a fiasítás közé. Két különböző léputcába. Idén szeptemberben fogom berakni, mert tavaly az augusztusi kezelést követő októberi Furettózások (igaz kínkeservesen) lehoztak 50 atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: daoli76 - 2018. Július 19. 10:37
És szeptemberig?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Július 19. 12:56
Azt nem is néztem. Júniusban is raktam be a műrajoknak a fiasítás kikelése után CHM-et, és egy darab atkát nem találtam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Július 20. 15:09
A glicerines oxálsavas kendő jól müködik. Első héten a legnagyobb atkaszám 500 volt, a második héten már csak 100.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. Július 20. 20:22
A glicerines oxálsavas kendő jól müködik. Első héten a legnagyobb atkaszám 500 volt, a második héten már csak 100.

Óvatosan Geddekas, mert:

Ha van némi ismereted arról, hogyan is alakul ki a rezisztencia, akkor tudod, hogy miért nevezem lóf@szocskáknak a belógatott "gyógyszeres" dolgokat.
Beszélhet nekem bárki bármit, zsírozhatja, szépítheti magát, szinte kivétel nélkül minden méhész megszegi a rezisztencia ellenes használati utasításokat.

Azért leírhatod a keverési arányokat ha már ennyire viszi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Július 20. 22:07
Savas kémhatás ellen nincs rezisztencia.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Július 21. 06:34
Az nincs. Csak lúg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Július 22. 07:15
Sokan azt állítják, hogy az idén nincs atka, vagy jóval kevesebb.
Olvassátok vissza a tavalyi írásokat, akkor is ugyan ez volt.
Véleményem szerint mivel a növények fenológiai állapota, és a méhcsaládok is közel egy hónappal előrébb járnak a naptárhoz képest (hereűzés), nem kéne az atkát félvállról venni.
Hogy ki milyen formán fogja irtani, az magánügy.
Az viszont közügy, hogy kezelni kell, mert késő ősszel a gondatlan méhészetekből kapunk egy újabb nem kívánatos bajságot.
Most kell intenzíven védekezni, mert augusztusban már késő.
Ha nem hullik le atka ne nyugodjatok meg, próbáljatok ki más készítményt.
Mindenféle Herba meg Szuper készítmények özönlenek be, csak nehogy sírás legyen a vége!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2018. Július 22. 10:22
Van olyan gyári készítmények amelyek viszik a atkát?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2018. Július 22. 19:46
És sorozat kezelés lehet csinálni vele !.ezt elfelejtettem kérdezni. Oxál szublimáláson kívül .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 07. 10:55
gliceroxos atkairtó receptje

Előre bocsátom, hogy valóban hatékony kezelési módszer, DE arra még nincs elég tapasztalat, hogy mennyi ideig szedi le az atkát és hányszor kell megismételni a kezelést egy évben.

Hozzávalók 100-120 méhcsalád esetén
1 liter glicerin
1 kg kristályos oxálsav
1 tekercs lehetőleg spontex márkájú törlőkendő
1 pár egyszer használatos "gumi"kesztyű.
1 villanyrezsó
1 db lengőkábeles hosszabbító, hogy a rezsó működjön
1 db saválló vagy zománcos hússütő tepsi

Ollóval vágd fel 4 cm széles csíkokra a törlőkendőt (Természetesen keresztbe). Rengeteg szalagod lesz.

Kivittem az udvarra egy rezsót és a szabadban készítettem el az egészet. A rezsót a legkisebb hőmérsékletre állítottam, mert 60-80 C fok tökéletesen elég a munkaművelethez. Azért kell szabad levegőn csinálni ezt a munkaműveletet mert a melegítés hatására az oxálsav is enyhén párolog és azért azt nem jó belélegezni.

A saválló tepsit rátettem a rezsóra és öntöttem bele 1 liter glicerint. Kavarás és melegítés mellett fokozatosan adagoltam az 1 kg kristályos oxálsavat. Akkor lehet abbahagyni a kavarást, amikor teljesen kristálytiszta átlátszó lesz az oldat. Ekkor a melegítést is abbahagyhatod. Ilyen meleg állapotban nem kristályosodik vissza az oxálsav.

A tepsibe belefekteted a csíkokat. Szinte az összes oldatot fel fogják szívni a csíkok. Ezzel kész az otthoni munkaművelet. A tepsiben hagyhatod felhasználásig a gliceroxos szalagokat, tehát így a tepsivel kiviheted a méhesedbe.

Hogyan tegyük a méhcsaládba a gliceroxos szalagokat? Kétféle módon használhatod, de mindenképpen a fészek közvetlen közelébe kell lennie, mert csak akkor hatékony. Akinek fél boci vagy hunor kereten vannak a méhei, az terítheti vízszintesen a fészeklépek fölé a szalagokat, akinek NB lépjei vannak, az jobban teszi, ha belógatja a léputcába. Ne érjen fiasításos sejtekhez a gliceroxos szalag, mert azért csak erősen savas és a lárva nem viseli el.

Hány szalagot kell egyszerre használni egy méhcsaládhoz? Mi egyelőre 4 szalagot használtunk.

Mi történik a behelyezett szalagokkal? A méhek rágicsálják és bepropoliszozzák néhány hét alatt.

Mit csináljunk a fel nem használt gliceroxos szalagokkal? Eltesszük nájlon zacskóban a következő kezelésre, bár nekem most a tepsiben vannak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2018. Augusztus 07. 11:14
Ez a spontex törlőkendő milyen anyagból van, és mekkora a mérete?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 07. 12:38
Ez a spontex törlőkendő milyen anyagból van, és mekkora a mérete?
Menj el a DM boltba. Ott lehet kapni, nézd meg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: norgio85 - 2018. Augusztus 07. 13:28
A söralátétes kartonba miért kell olyan sok glicerin meg oxálsav?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Augusztus 07. 14:04
Ezt a kell szót elég nehéz jelen esetben értelmezni. Nem gondolnám hogy létezik a kell, mert az adott hordozó úgysem fog többet magába szívni mint amennyit tud. Az arány a lényeg, meg a felitatott és a kaptárba betett szer mennyisége.
Azért mielőtt ebbe belevágtok javaslom a keresést és olvasást a témában, mert nekem ez az 50% durván töménynek hangzik. Bármilyen infót is talál róla a google, azokban mindenhol a 10 l glicerin és 6 kg oxálsav arányt emlegetik, szemben az imént leírt 1 l - 1 kg-mal.
Hogy mennyi a súlya 1 liter glicerinnek azt most meg nem mondom, de azokon az oldalakon sem súlyban hanem literben emlegetik a glicerint.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: norgio85 - 2018. Augusztus 07. 14:25
Én 600 g oxál és 1 kg glicerin keverékét csináltam amit a madarasimeheszet.hu oldalról lestem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Augusztus 07. 17:06
1l
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mamut - 2018. Augusztus 14. 20:14
Üdvözlet kolegàk.
Vettem egy furettòt ès a tak-tik keverèsi arànyàra lennèk kívàncsi petròleummal, ti milyen arànyban keveritek? És egy csalàdnak hànyszor kell befújni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Augusztus 14. 20:34
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mamut - 2018. Augusztus 14. 20:41
Rendben. Akitől vettem ezzel a szerrel hasznàlta , azt mondta neki bevàlt. Ezèrt írattam ki receptre a dokival mert csak receptre adták ki a szert. Nem tudtam hogy ezt nem lehet hasznàlni....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Augusztus 14. 20:48
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: W. Zoli - 2018. Augusztus 15. 11:28
Még én sem találkoztam ezzel a szerrel, de hallottam, hogy max két évig érdemes felhasználni (esetedben idén és jövő ilyenkor). Volt olyan, hogy harmadik évben füstölés után nem hullott atka, amiért egyesek büszkén húzták volna ki magukat, hogy mekkora méhészek, nincs atkájuk, viszont akitől hallottam, annak volt annyi esze, hogy ilyen csak a mesében van. Ezért vett új idei szert, ami után hullottak az atkák ahogy ilyenkor elvárható. Persze tárolástól is függ, de nem érdemes kockáztatni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Augusztus 15. 12:40
Az elég bátor aki két évig meri használni. Minden évben újat kell venni. Az ideiekre pedig különös figyelmet kell fordítani, mert több helyről is hallottam, hogy a frissen vásárolt már most úgy néz ki mint amelyik megromlott. Zavaros, meg kettévált, leülepedett. Na azzal én biztos hogy nem fújnék egyet sem.
Keresni kell itthoni kapcsolatokat (mert vannak), ők rendszeresen szállítanak külföldről az M betűvel kezdődőből. Ott van a pultok alatt, de ilyet én sosem írtam le, most sem, le is tagadom.  :o
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Szeptember 08. 20:08
Aki
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Hevesi Mihály - 2018. Szeptember 12. 07:22
Úgy tünik, nincs végső megoldás atka ellen, de az ellen lehetne tenni, hogy ne forduljanak elő tömeges méhpusztulások, mint tavaly télen. Összefoglaltam Randy Oliver meglátásait ezzel kapcsolatban, vannak benne érdekes és lényeges meglátások, pl. a mesterséges szelekció, vagy hogy a varroa problematikája csakis a négyes csoportban keletkezik, lásd: http://magyarmezogazdasag.hu/2018/09/09/vegso-megoldas-e-termeszetesmesterseges-szelekcio-varroa-ellen
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. Szeptember 12. 15:34
Érdekes a cikk, a megoldás mégis nem ennyire egyszerű számomra. Ahhoz, hogy a méhünk genetikailag úgy alakuljon át, hogy a varroát tolerálni vagy elpusztítani tudja, ennek jelentősen a génjeiben kell lenni. Jó irány a tisztító hajlamra válogatás, de a genetika hosszú idő alatt képes ilyen mérvű változásokra. A genetika vonalán tíz-húsz év nem idő, ide pedig még több is kellene. Kérdés hogyan várhatjuk ezt ki. A genetikai módosítás művi úton pedig nem tudom, mennyire célravezető. Vajon mekkora kárt tennénk vele? Összességében jó lenne e?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Szeptember 14. 07:30
De az sem járható út, hogy egyre nagyobb a leadásra kínált pergetett mézek amitráz "terhelése".
Lassan véget kell vetni a lámpabeles belógatós vegyszerbombáknak, mert tönkretesszük vele az eddig híres magyar mézminőséget.
Véleményem szerint az oxálsav helyes út, és ami nagyon jónak tűnik ennél a szernél, nem tud kialakulni a rezisztencia.
A tartós hordozóknak mindig az az átka, hogy egy idő után hozzászoknak az atkák, és bármennyire is növeljük a dózist, kibírják.
Most is forgalomban van egy népszerű, egyszerű tartós hordozó, de csak óvatosan vele.
Akik több éve használják, ellenőrizzék más hatóanyaggal a potyogás.
Az oxálsavnál ilyen probléma nem fog kialakulni.
Ha valakinek leégetik a kezét, lábát, száját valószínű hogy elpusztul, ahhoz hozzászokni sosem fog.
Ezért látom úgy, ha az hogy az oxálsavval való védekezés technológiája teljesen letisztul, akkor a mézünk minőségével sem lehet gond.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. Szeptember 14. 07:54
Idén eddig nekem a szublimálás nem jött be. A családok népesek, és a tálca mellett kinyomják szinte az összes oxálgőzt. Szublimálás után 3 napig potyogott 10 atka, utánna a Mavrikos csurgatás lehozott 50-et. Tavaly jobban potyogott a szublimálástól az atka, pedig akkor sem voltak sokkal rosszabbak a családok, és a kaptáraimon sem voltak kisebbek a rések. Csurgattam is oxállal, akkor sem jött le sok. Nekem furcsa ez az egész. Lehet, mégiscsak kialakul valamennyi tolerancia? Gondolom ennél is lehet, hogy valamelyik atka nem kapja meg az ölő adagot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzaboJ - 2018. Szeptember 14. 08:48
Mortimer,

Milyen eszközzel szublimálsz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. Szeptember 14. 11:18
Gázossal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. Szeptember 14. 12:36
Attila!

Úgy tudom az oxálsav hatásmechanizmusát még
nem sikerült tudományosan bizonyítani ennél fogva azt se tudhatjuk
kialakulhat-e rá rezisztencia .
Még mindig gyerekcipőben járnak az oxálsavas atkaírtási technológiák.
Az elején vagyunk még mindig,még csak tavaly csináltuk meg a tartós hordozós változatokat.
Ezt írod:
Az oxálsav a helyes út,ami nagyon jónak tűnik ennél a szernél,hogy nem tud kialakulni a rezisztencia.
Remélem így lesz.
Idén nagyon jó a glicerines söralátétes oxál hatékonysága.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2018. Szeptember 14. 13:54
Antal!
Ilyenkor lehet még betenni söralátét kartont? Eddig csak amitráz kezelés volt...
Egyébként, ha akarok kontroll amitrázt füstölni, akkor ki kell venni a kartont?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. Szeptember 14. 14:15
Nem tudom megmondani.
Az on-farm konferencián abban egyeztünk meg,hogy amíg jó idő van használható.
Hidegben,hideg éjszakáknál árthat. Próbáld meg Csáki Tamással vagy Németh Zolival felvenni a kapcsolatot.
Most,hogy jövő hétre jó időt,nyári meleget mondanak,talán használható lenne.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Szeptember 14. 16:07
Idén eddig nekem a szublimálás nem jött be. A családok népesek, és a tálca mellett kinyomják szinte az összes oxálgőzt. Szublimálás után 3 napig potyogott 10 atka, utánna a Mavrikos csurgatás lehozott 50-et. Tavaly jobban potyogott a szublimálástól az atka, pedig akkor sem voltak sokkal rosszabbak a családok, és a kaptáraimon sem voltak kisebbek a rések. Csurgattam is oxállal, akkor sem jött le sok. Nekem furcsa ez az egész. Lehet, mégiscsak kialakul valamennyi tolerancia? Gondolom ennél is lehet, hogy valamelyik atka nem kapja meg az ölő adagot.
Szinte biztos hogy a technológiáddal van baj. A gázossal vigyázni kell mert túlhevítheti az oxált, bár nem gondolnám hogy az akkora problémát jelentene szublimáláskor, lévén hogy ember nincs aki megmondja hogy elbomlik-e egyáltalán, és hogy ha igen milyen mértékben. Ami biztos, hogy az oxálnak az egyetlen értelmes (valójában is hatékony) bejuttatási módja a szublimálás. Az is biztos, hogy ehhez két nyílásnak kell a kaptáron lenni, egynek amin bemegy, meg a kijárónak ahol kijön. Magyarul, át kell hogy járja a kaptár teljes térfogatát. Ha hatékony azt onnan látod, hogy éppen annyi potyog tőle mint a mavriktól. Ha csak negyede-ötöde, akkor nem jó a technológia, valamin változtatnod kell.
És ma már olyat sem jelenthetünk ki hogy kontroll, mert milyen kontroll? Ma már sem az amitráz, sem a fluvalinát nem lehet kontroll. Az egyik méhészetben pl. a furettóval a szokásos adag dupláját nyomják, mégis csak alig potyog az atka (nem csak a T hanem az M betűssel is), a mavrik utána lehoz még háromszor annyit. A másik méhészetben meg fordítva, ha csak mavrikot (másfélszeres dózist) meg oxált csurgatnak az adott évben, akkor biza tavasszal méheket kell venni.
Nem szeretném, de lehet hogy néhány év és eljön az az idő, hogy csak a szublimálás lesz "hatékony".
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. Szeptember 14. 20:14
Akkor mi lehet a gond? Mondjuk ha 3 kezem lenne, talán jó lenne a technológia, mert így hogy a kanállal beledobom a kazánba a 2 grammot, a kanalat eldobom, aztán mire ugyanazzal a kezemmel a szivacsot raknám a kijáróba, már az anyag fele kinnt van a képemben.2 cm-es szűkített kijárónál. Ha meg hátul a fúrt lyukon nyomom, már jön is ki alul a tálca fölött azon a 2-3 mm-es résen. Mintha 1 éves oktatást kaptak volna a méhek oxálsav kiszellőztetésből.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Szeptember 14. 20:31
Rak
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2018. Szeptember 14. 20:38
Szia Mortimer. Ha a szublimáló bö fehér füstöt bocsát ki jó. Ugyanis az oxálsav bomlástermékei, vagy annak gőzei színtelenek. Ha a szublimálás ideje kb. 15 mp-től kb. 30 másodpercig terjed a két gramm anyagnál a bevitt hőmennyiség jó. Ez független az energiabevitel módjától. Hogy elektromos vagy gázos. Szerintem beszéltem már veled valahol erről.
A kijáró zárása tapasztalataim szerint nem befolyásolja érdemben a hullást.
Amikor nekem ilyen volt hogy keveselltem amit lehoz bekentem olajjal a higiénikus alj betétjét, és rájöttem hogy lemászik, vagy a hangya lehordja. És azt is tudomásul kell venni hogy az oxálsav hatékonysága elmarad pl. az amitrázétól. Ha nem is ennyire mint írod, de elmarad.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. Szeptember 14. 21:30
Köszi. Ezt a fordítást ezzel nem lehet megcsinálni, ez nem olyan.
Mondjuk a hőfok lehet, hogy magas, bár ha lejjebb veszem, akkor beleköt a csőbe. Amúgy fehér a ,,füst", mondjuk a vízgőz is fehér. Egyszer mintha olyat írtál volna, hogy előbb elforr a kristályvíz, és utánna szublimál a tiszta oxálsav. Ez mennyire különül el? Mert ha teljesen, akkor tényleg ,,hűtés" nélkül marad a tiszta oxálsav, és akkor fontos a hőfok maximuma. A furettónál 500-600 fokba megy bele az amitráz, de petróleum (parafin) társaságában, ami feforrva hűl annyit, hogy az amitráz java nem bomlik el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2018. Szeptember 14. 23:12
Tegyél bele vizet, nézd meg milyen a vízgöz. Ha a sav bomlik olyat látsz, vagy olyat sem. A fehér füstöt irányítsd hideg felületre. Eleinte nem fog, majd egyre jobban. Az oxálsav visszaalakul szilárd halmazállapotúvá, azért fog. Itt borul a hőbomlás. Eleinte nem fog, akkor a füst java kristályvíz.

Amúgy a szublimálás egyes éltetői építették be a hőbomlás rémét a köztudatba. Ezzel jól meg lehet magyarázni a népeknek hogy miért nem nulláz az oxálsav. Azért, mert a te szublimálód rossz. Próbálj ki egy másikat, az eredmény ugyan az lesz jobb esetben. Vagy nem analitikai o.savat vettél :D. Ez is jó..
 Azt elfelejtik mondani sokan hogy minden szublimáló bomlási hőmérséklet fölé fűt. Ja hogy egy kijelzőn látsz egy számot? ;D
A szublimáláshoz bevitt energiát egyszerű megbecsülni. A szublimálás ideje jobb indikátor mint egy bárhova eltett hőmérséklet jeladó. Az enyémbe is lehetne tenni olyan helyre hogy annyit mutat amit az emberek látni szeretnek. De olyat nem csinálok..
Az oxálsavból biztos bomlik el a végén, ezt én is tudom. Jelentéktelen mennyiség. A szublimálás során a térfogat úgy megnő hogy simán elhagyja a kazánt mire túlmelegedne. A félreértések elkerülése miatt leírnád milyen szublimálód van?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2018. Szeptember 14. 23:17
https://youtu.be/va3a3GdXNUA
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2018. Szeptember 15. 02:14
Sziasztok!

Varrox szublimálót használok, rakodókaptár higiénikus aljon át:
kijárót bezárom (vagy betömöm ronggyal), tálca ki, kiskanállal (1-2g) a serpenyőbe teszek, készüléket be az aljba (réseket a nagyobbik ronggyal betömöm pár másodperc alatt), akkura (12V) rá, 2.5 percig, majd 2 perc múlva készülék ki (mehet a következő kaptárhoz), tálca vissza. Kijáró további 10 percig zárva. Egy pici füst elvétve jön ki .
Nem túl gyors a módszer, kisebb állományhoz való.
Esetleg lehet két készülékkel dolgozni.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. Szeptember 15. 06:29
Nekem ilyen van:
https://youtu.be/-t9b0tGpyu0
Amilyet a videón festettél vele, szerintem ez olyat nem tud. Vagy majd megpróbálok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Szeptember 15. 07:16
Ezt írja Csányi Anti:
"Attila!
Úgy tudom az oxálsav hatásmechanizmusát még
nem sikerült tudományosan bizonyítani ennél fogva azt se tudhatjuk
kialakulhat-e rá rezisztencia ."

Én pedig rengeteg előadást hallottam már róla, és az előadók döntő többsége arra a következtetésre jutott, hogy az atkák átlátszó (plazaszerű tapadókorongjait, tappancsait) egyszerűen a sav leégeti.
Így mozgásképtelenné válik, és ez a pók szerű parazita nem tud ugrani (mert közel 2 cm-t tud ugrani, ezért vannak a higiénikus aljak így kialakítva) és elpusztul.
Ha valaki ezek után "nekem ugrik" mellé fog lőni, mert azt közöltem veletek amiket lejegyzeteltem a szakmai előadásokon.
Emiatt bátorkodtam azt kijelenteni, hogy nem tud kialakulni a rezisztencia.
Akinek leégetik a lábát az nem fog hozzászokni.
Akit megmérgeznek, és folyamatosan (tartósan) azt a mérget kapja, előbb-utóbb kibírja, hozzászokik.
Ez a rezisztencia.
Anti ezzel a kijelentésével viszont maximálisan egyet értek.
"Még mindig gyerekcipőben járnak az oxálsavas atkaírtási technológiák."
Szerintem a sok kísérlet meghozza a gyümölcsét.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Szeptember 15. 07:38
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. Szeptember 15. 08:03
Attila!

Nem akartam Neked ugrani.
Úgy tudom,hogy tudományosan a hatásmechanizmus nincs bizonyítva.



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Szeptember 15. 08:46
Ne viccel már Anti!
Nem rád gondoltam, hogy nekem ugrasz.
Tudod ezek trollok, akik állandóan zülleszteni akarják a Méhészklubot.
Akár mit írtam, mindenbe belekötöttek.
Most az egyiket száműztem, rögtön nyugalom is lett.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 15. 19:09
Attila!
Az a baj, hogy amit lejegyzeteltél  az egy nagy marhaság. Vegyük sorra. 1. leégeti a lábán a tapadókorongot. Nem igaz, sértetlen a tapadókorong. Egy hamisított kép keringett erről. Pont a Csáki Tamás mutatott be képet arról, hogy sértetlen az oxálos tapadókorong. 2. Akinek leégetik a lábát az nem tud megtanulni ellene védekezni. Azt végiggondoltad, hogy mi van azzal az atkával, amelyik a kezelés 14. napján pottyan le? Ennél volt égetés vagy sem, van idő vagy sem a rezisztencia kialakulásához. 3. A erősen savas pH miatt nem tud kialakulni a rezisztencia. Az erősen savas pH ellen még rezisztenciának sem kell kialakulnia, ahhoz hogy ez az állapot megszűnjön. Pufferkapacitásnak hívják azt a rendszert, ami semlegesíti.Erős savat a gyenge bázis semlegesíti. A vér pufferkapacitása pl. nagyon magas. Semmi nem indokolja, hogy az atka hemolimfájának ne legyen magas a pufferkapacitása.
4. Az élővilágban mindenütt jelenlévő citokróm P450 enzimcsalád azonnal nekiáll bontani a szervezetbe került testidegen anyagokat. Állandóan történik az ezt kódoló DNS-ben változás (mutáció). Ha ez kedvező változás, akkor ennek van nagyobb esélye életben maradni. Ha kedvezőtlen, akkor ez pusztul el először. Ezt hívják szelekciónak. A dolog lényege az, hogy ez a változás az atka megszületésekor már megtalálható benne. Tehát nem az adott vegyi anyaggal történő találkozás alkalmával alakul ki. Ennélfogva blődség azt állítani, hogy nem tud kialakulni az oxálsav ellen tolerancia.
Ezek geddekasi gondolatok. Az a baj velük, hogy közük nincs  a valósághoz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2018. Szeptember 15. 20:44
https://www.youtube.com/watch?v=Oij1HOxD3iU
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Szeptember 15. 21:08
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Szeptember 16. 23:50
Neo
Idézet
Az élővilágban mindenütt jelenlévő citokróm P450 enzimcsalád azonnal nekiáll bontani a szervezetbe került testidegen anyagokat. Állandóan történik az ezt kódoló DNS-ben változás (mutáció). Ha ez kedvező változás, akkor ennek van nagyobb esélye életben maradni. Ha kedvezőtlen, akkor ez pusztul el először. Ezt hívják szelekciónak. A dolog lényege az, hogy ez a változás az atka megszületésekor már megtalálható benne. Tehát nem az adott vegyi anyaggal történő találkozás alkalmával alakul ki. Ennélfogva blődség azt állítani, hogy nem tud kialakulni az oxálsav ellen tolerancia.
Ezek geddekasi gondolatok. Az a baj velük, hogy közük nincs  a valósághoz.
A te gondolataiddal meg az a baj, hogy ha az oxálsav ellen rezisztencia tudna kialakulni, akkor a méhek táplálkozása olyan mértékben átalakul, hogy annak már nem Apis mellifera lenne a neve.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 17. 11:28
Ezt ha bővebben kifejtenéd, akkor az mindenkinek a javára szolgálna.
Mi köze van a méhek táplálkozásának az atka rezisztenciájához?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Szeptember 17. 18:21
Ezt írja neo:
"Attila!
Az a baj, hogy amit lejegyzeteltél  az egy nagy marhaság. "
Azért írtam már előző hozzászólásomban, hogy ezt szakmai előadásokon jegyzeteltem.
Valamint anno szaktanácsadóként is azt tanultuk, hogy .... az atka egy pókfajta, 2-2,5 centit képes ugrani, emiatt kell a higiénikus aljakat minimum 3 centi magasra tenni, nehogy visszaugorjanak.
Én mások tapasztalatát (pláne ha köztiszteletben álló szakelőadó) addig nem vonom kétségbe amíg nagyobb talentumok meg nem cáfolják, vagy én magam mást nem tapasztalok.
Szerintem így működik a világ.
Az okosabbtól nem szégyen tanulni, de itt néhányan okoskodnak.
Meg kell cáfolni, és attól kezdve az az igaz.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2018. Szeptember 17. 18:42
.... az atka egy pókfajta, 2-2,5 centit képes ugrani, emiatt kell a higiénikus aljakat minimum 3 centi magasra tenni, nehogy visszaugorjanak.
...fel tud mászni, ha akar, az oldalfalon is...mondja a józan paraszti ész...szerintem... De nem akarok kötekedni,télleg...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 17. 19:27
Attila!
Nem is azért írtam, hogy Neked felrójam ezeket a dolgokat. Az ugrásról nem tettem említést, mert ilyen irányú ismereteim nincsenek. A linkelt video arról, hogy a virágról felmászik a méhre éppoly hihetetlen számomra, mint az ugrás. Szerintem megrendezett jelenet volt, ami annyit bizonyít, hogy az atka felismeri a méhet, és felmászik rá. Azt viszont nem tartom valószínűnek, hogy lemászik egy méhről egy virágon azért, hogy megvárjon egy másik méhet. Jenő magyarázata arról, hogy a méh segítette fel az atkát, és nem az ugrott fel a méhre, nekem meggyőző, anélkül, hogy az erről szóló videót láttam volna. De nem is ezzel volt bajom. Azzal, amire Geddekas megint egy olyant reflektált, ami miatt Bross Péter helyében én is mindent elkövetnék, nehogy ilyen tanácsokat osztogasson neki valaki, mert azzal magáról ad ki bizonyítványt. Pont ezért, hogy el ne sikkadjon, még egyszer felteszem Geddekasnak a kérdést:

Mi köze van a méhek táplálkozásának az atka rezisztenciájához?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Szeptember 17. 20:21
111

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: huber - 2018. Szeptember 17. 20:38
 
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 17. 20:52
Bocs, Jenő!
Én ezen a videón a normál sebesség mellett sem láttam ugrani az atkát. Azt hittem, hogy valakinek van egy olyan felvétele, amelyiken egyértelműen kivehető az ugrás, csak azt a méh lába hozza létre. A magam részéről nem vonom kétségbe azt az állítást, amit én még nem láttam, de más igen. Legfeljebb hihetetlennek tartom, nem lehetetlennek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Szeptember 18. 07:30
Ebből is látszik, hogy hogyan lehet akarva vagy akaratlanul téves következtetést levonni, aztán azt utána igeként terjeszteni, majd megsértődni azokra akik felhördülnek rajta hogy hülyeség.
Aki látott már közelebbről atkát (nagyító, mikroszkóp) annak szerintem teljesen egyértelmű hogy azokkal a lábakkal az életben nem fog ugrani, nem 2 centit, de semekkorát sem. De hát, a megemelt higiénikus aljdeszkát is el kell tudni adni, amíg van hülye aki megveszi...  :) Mert ahhoz a józan paraszti ész is elég, hogy ha nem tudja megugrani a 2 centit akkor majd felmászik az oldalán, tehát kb. teljesen felesleges.
Akinél a furettó az elsődleges fegyver, annál az emelt higiénikus alj még hátrányt is jelent, mert a füstöléskor lecsapódó folyadék is van, ennek jó része nem az aljdeszkára hanem a tepsibe megy, amit onnan a méhek utána nem tudnak a lábukkal széthordani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Szeptember 18. 08:07
Tehát odáig eljutottunk, hogy szerintetek hülyeség azt azt állítani, hogy ugrik az atka.
Akkor azok az előadók akik járják az országot és ezt állítják, mind hülyék?
A másik kérdéskört sem tárgyaltuk ki.
Főként ezek az előadók ismét azt állítják, hogy az atka tapadókorongjait megmarja, megégeti az oxálsav (vagy hangyasav) emiatt nem tud többé közlekedni.
Jó lenne ha Csuja is megszólalna ebben a témában, mert úgy emlékszem ő is ezt terjeszti.
Én ettől függetlenül egy előadót sem tartok hülyének.
Be kell bizonyítani az ellenkezőjét, és attól kezdve az lesz az igaz.
Végül is engem nem igazán érdekel, hogy csúszik, kúszik, mászik, vagy ugrik.
A lényeg, hogy hatékonyan tudjak ellene védekezni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. Szeptember 18. 08:23
Én az ugrópókról sem mondanám meg ránézésre, hogy ugrik.
Viszont az atkát én sem gondolnám, hogy tud ugrani, elég annak, hogy mászik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. Szeptember 18. 12:18
A biomechanika egyszerűen tudna erre az atka ugrás kérdésre válaszolni. Felépítéséből adódóan, lábai szerkezetéből, képes e egyáltalán ugrásra. De még ők ezt nem vizsgálták. Meg kellene kérdezni őket!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2018. Szeptember 18. 17:27
Idézet
Tehát odáig eljutottunk, hogy szerintetek hülyeség azt azt állítani, hogy ugrik az atka.
Akkor azok az előadók akik járják az országot és ezt állítják, mind hülyék?
Senki nem mondta, hogy hülyék...Viszont, ha állítok valamit, azt illene bizonyítani is...
Mellesleg nézd meg egy bolha vagy szöcske testfelépítését, hasonlítsd össze a varroa atkáéval...elég szembetűnő a különbség...józan paraszti ésszel...Persze én, túlsúlyos ember is, fel tudok ugrani fejelni, de egy újságpapírt nem húznál ki a lábam alól... ;D
Azé' mondom, ne felejtsük el a józan paraszti eszünket sem...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2018. Szeptember 18. 20:53
Megnéztem a képet az atkáról. Far nehéz és kerekded. A külleme alapján nehezen elképzelhető az ugrás. Az inkább elképzelhető, hogy iszonyatosan gyorsan mászik a helyváltoztatás során.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Szeptember 18. 21:05
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2018. Szeptember 18. 21:47
Jenő!!! Ne húzogasd az oroszlán bajszát! :D Az atka az equus családba tartozik? Nem. Ezért nem tud ugrani, ha tudna, akkor indulhatna az olimpián...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Szeptember 18. 21:59
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 27. 14:34
Idézetet írta: neo
Ha egy atkából egy méhészeti szezonban( nem júniusban), száz atka lesz, akkor ahhoz, hogy ismét csak egy legyen belőle, akkor 99-et el kell pusztítani. Tehát 99 százalékos hatékonyságú kezelésre van szükség.
Idézetet írta: wr
Ha ez így lenne, akkor mára nem lennének méhek az országban.  Nem száz lesz, és olyan sincs, hogy 99%-os hatékonyságú irtás. Attól csak jóval kevésbé hatékonyak vannak, illetve van a 100%-os, a tűz vagy a kénlap.
WR!
Ha egy atkából 50 lesz, akkor ahhoz, hogy egyensúlyi helyzet legyen, tehát sem az atka, sem a méh ne pusztuljon ki, akkor 49-et kell elpusztítani. 100-ból 98-at. Ha egy atkából 25 lesz, akkor 24-et kell elpusztítani. Ebben az esetben 100-ból 96-ot. Ha egy atkából tíz lesz, akkor 9-et kell, tehát százból kilencvenet.
Véleményed szerint ezek közül melyik értékek között található az igazság?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bagira - 2018. Szeptember 27. 17:16
https://criticalbiomass.blog.hu/2014/12/15/a_dongo_es_az_aerodinamika
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Szeptember 27. 18:31
Idézet
Véleményed szerint ezek közül melyik értékek között található az igazság?
Az igazság az odaát van.  :) Az egész gondolatmenetet nem értem. Miért lesz a felsorolt matematikai összefüggések alapján egyensúly? Nem lesz. Egyébként azt sem tudja szerintem senki megmondani, hogy ma mit jelet az egyensúly. Régen több száz atkával is megküzdött a család, majdhogynem önerőből. Ma nem tud. Hogy mennyivel tud, meg nem mondom. Ahogy azt sem, hogy ez egyértelműen az általa terjesztett vírusok miatt, a gyorsabb(nak tűnő) szaporodása miatt, vagy valami más okból van-e.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 27. 19:53
Egyensúly. 40 évvel ezelőtt bekerült az országba az atka. Abban ugye megegyezhetünk, hogy ezalatt az idő alatt nem pusztult ki az országból, tehát van atka. Abban is megegyezhetünk, hogy a méhek sem pusztultak ki. Tegyük fel, hogy az atka egy január 1 és december 31 közötti időpontban oly módon szaporodik, hogy egy atkából száz lesz. Ha nincs kezelés, akkor a 100-ból a következő évben 10 ezer lesz. A méhcsalád kihal. Az most mindegy, hogy a harmadik évben történik-e meg a kihalás, tehát amikor 1 millió atka van. Ekkor ugye 20 jutna minden méhre, tehát tuti a  kipusztulás. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, ezért irtjuk az atkát. Ha többet irtunk ki, mint a szaporulat, tehát 100-ból 101-et, akkor nincs atka. Persze ez vicc, de mondjuk ha a 10 ezerből kiirtjuk az azévi szaporulatot (9900-at, vagyis 99 százalékot), akkor kapjuk meg az azévi indulót. Ebből megint tízezer lesz. Ha megint 99 százalékot irtunk ki, akkor ez megy a végtelenségig.  Ha véletlenül eltévesztjük, és kiirtjuk a maradék 100 atkát is, tehát 99 helyett egy százalékkal többet, akkor kihal az atka. Tehát látható, hogy a természetben akkor tud fennmaradni mindkét szereplő, ha egyensúly van a szaporodás és az irtás között.Ugyanannyit pusztítunk ki, mint amennyi született. A legcsekélyebb eltérés hosszú távon , ha az mindig megmarad, tehát vagy az atka szaporulata nagyobb, mint az irtás, vagy fordítva,  az egyik fél kipusztulásához vezet. Dehát negyven éve egyik variáció sem fordult elő. Kezdetben természetesen a hiányzó irtás oda vezetett, hogy az atka terjedt. Amikor azonban már minden család fertőzött, akkor pontosan a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atkát kell a méhészeknek kiirtani. Ez úgy zajlik, hogy oszcillál az irtás és szaporodás az egyensúlyi helyzetet jelentő érték körül. Ha egyik évben kicsit alatta van az irtás a szaporodásnak, akkor a méhpopuláció egy része kihal, a következő évben a méhészek jobban irtanak, akkor az atka tűnik el egy időre a látómezőből. Így alakul ki az egyensúlyi állapot. Hogyan lehet 99 százalékos hatákonyságot elérni? Van egy szer, amelynek 90 százalék a hatékonysága. Van 100 atka, marad 10. Ezt még egyszer lekezelem, 10-nek a 90 százaléka egyenlő kilenccel. Először elpusztítottam 90-et, majd 9-et a százból, meg is van a 99 százalékos hatékonyság. (Ha nem szaporodik közben a maradék  atka) . Három kezeléssel 99,9 százalékos hatékonyságot tudok elérni: 1000-ből marad 100, 100-ból 10, tízből egy. Az összesen 999 az ezerből.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: szeremej - 2018. Szeptember 28. 04:37
Király.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. Szeptember 28. 07:26
Neo.
Lehet, hogy egy atka azért nem pusztul el a kezelés után, mert mondjuk pont olyan pontján van a kaptárnak, hogy nem éri elég szer. Viszont genetikailag érzékeny a szerre. Lehet, egy másik atka kevésbé érzékeny, de telibe kapja a szert, és lepotyog. Ez is bekavarhat a számításba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2018. Szeptember 28. 09:34
38 éve vannak méhek az udvarban. Ez idő alatt sok minden megtörtént. De olyan, mint ami a tavalyi-idei télen történt velünk olyan még soha. A méhész általában dicsekedni szokott az eredményeivel, a családjaival. Én magam is mindig büszke voltam az állományra. Minden probléma ellenére ma is.
Írhatnék most ide valami önfényezés formát -vagy nem is kéne írnom semmit-, de nincs értelme. Magam félrevezetni nem tudom. Másoknak meg talán segít néhány sor, hogy ne feltétlenül másokat nézzenek le ha valami gondjuk támad pl. az atkával. Ahogy végülis én is tettem. Ma én, holnap te...
A korábbi években a jó 40 km-es körzetemben rengeteg méhpusztulás volt. Sok méhésznek megtizedelődött, megfeledződött vagy szinte le is nullázódott az állománya. És ezek nem csak kezdő méhészek voltak, hanem sok közülük már régi motoros.
Sokat beszélgettünk, mi lehetett a probléma. Gondoltuk mert nem ért hozzá, mert b@szott rá, mert sajnálta tőlük a cukrot, mert nem kezelte a családjait atka ellen, és hasonló feltételezések...
Tavaly előtt a közvetlen közelemben is jelentős pusztulások voltak. Ráfogtuk, hogy öreg a méhész, gyengék voltak a családjai mi a f@szt akar, mire számít?
Aztán tavaly június végén amitrázzal próbaképp elengedtem egy füstöt. Másnapra kapásból 3-4 ezer atka lehullott a családok jelentős részénél. Addig ekkora hullást még nem tapasztaltam soha, csak hallomásból tudtam, hogy létezhet ilyen. Ezek kivétel nélkül erős, termelő családok voltak akkor. De csak voltak. Már novemberben sorra zártam be a kaptárakat. Aztán februárban és március végén újra. 153 családból 76 elpusztult. Ez az igazság.
Elért engem is az ami másokat. Amiről azt gondoltam, hogy mások kurva nagyot hibáztak és ez velem nem fordulhat elő azt megkaptam én is. Persze én (is) hibáztam. Azért, mert nem voltam elég körültekintő. Nem tanultam mások hibájából, nem hittem el a helyzetet, máshogy értékeltem és magam is úgy jártam.
Az idén ebben az időszakban sokkal erősebbek a családjaim mint tavaly vagy tavaly előtt. Jók. És 3-4 atkánál nem hullik több, valamelyiknél egy sem. Tavasszal és nyár elején locsoltam Bee Vitallal, többször kaptak egy-egy sorozat füstöt. Nem atkásak. A méhekkel együtt elpusztult az atka is. Egyelőre. Gradáció.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: SzaboJ - 2018. Szeptember 28. 12:13
Kedves Belphegor,

Érdeklődnék, hogy ennek a brutális atka mennyiségnek nem volt-e valami látható jele. pl. csökevényes, sodrott szárnyú méhek ill. tájoláskor röpképtelen egyedek? Érdekesnek tűnik ekkora atka terhelés, valami nyomának szükséges lennie.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 28. 13:16
Neo.
Lehet, hogy egy atka azért nem pusztul el a kezelés után, mert mondjuk pont olyan pontján van a kaptárnak, hogy nem éri elég szer. Viszont genetikailag érzékeny a szerre. Lehet, egy másik atka kevésbé érzékeny, de telibe kapja a szert, és lepotyog. Ez is bekavarhat a számításba.
Ez pontosan így van, ahogyan írod. Sőt! Ez adja a statisztikai valószínűséget. Ugye az atkák túlnyomó része nem idegen párzásból származik, hanem a szűznemzéssel született hím termékenyíti meg a saját testvérét. Klón. Így egy kaptárban az atkák 99 százaléka genetikailag azonos. Vagyis pontosan egyformán érzékenyek a szerre. Azonban pl. egy füstölés során a méhek teste megszűri a füstöt: belülre kevesebb jut, mint a külsőknek. Úgynevezett gradiens alakul ki. Csorgatásnál is azok, amelyek előbb kaptak a szerből, többhöz jutnak, mint azok, amelyek a sor végén állnak a táplálék átadása közben. A belógatott csíkkal érintkező méh több hatóanyaghoz jut, mint az, amelyik úgy kapja meg, hogy előtte 3-4 áll a láncban. A mozgással persze keveredik, de időközben a méhek igyekeznek megszabadulni a szertől. Tehát minden kezelés esetében van gradiens, azaz van olyan méh amelyiken több a hatóanyag, és van olyan amelyiken kevesebb. A több hatóanyag elpusztítja az atkát, a kevesebb nem. A tolerancia előrehaladtával egyre nagyobb adagot visel el az atka, ezért egyre kisebb lesz azoknak a méheknek a száma, amelyekről lehullik az atka. Így csökken a hatékonyság. Az egyensúlyi állapot fenntartásához ezért a kezelések számát kell növelni. Egy idő után azonban már nem lehet növelni, mert egész évben kezelni kellene. Tehát a teljes hatástalansághoz, a rezisztenciához nem kell eljutni. Látszólag hatásosnak tűnő szer mellett is összeomolhat a család. Sosem az a kérdés, hogy egy kezelés mennyi atkát hoz le, hanem hogy mennyit hagy fönn.
Az egyensúlyi számításba tehát nem tud bekavarni, hiszen a méhésznek mindig az azévi szaporulatot kell kiirtania. Ha gyengébb a hatékonyság, akkor többször kell kezelni. Ha a soron következő kezelés még mindig közel annyi atkát hoz le, mint az előtte levő, akkor folytatni kell a kezelést. Egy jó hatékonyságú kezelés esetén fiasmentes időben mondjuk így alakul a potyogás: 100 majd tíz majd egy. Rossz hatékonyságú esetén:  30, 25, 20,15,10,6,5. De ilyen is van: 20, 20, 20, 20, 15, 9, 5,2. Ha a rossz hatékonyságút abbahagyod a 3. kezelés után, akkor nem hoztad létre az egyensúlyi állapotot, a következő évben az atkapopuláció hamarabb eléri a kritikus szintet, hamarabb kell kezelned. Ha nem teszed meg, akkor összeomlik a család.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. Szeptember 28. 18:08
Meggyőződésem, hogy a tőlem másfél kilométerre lévő 500-as méhészetből érkeztek akác és hárs idején az atkák. Ha akkor neki már annyi atkája volt, hogy nekem ilyen messze ennyi jusson belőle, akkor ő előző évben csinált valamit rosszul.

Ezek alapján abban a méhészetben mostanra kb 200 családroncsnak kellene lennie, ha egyformán kezelte őket.
Nincs ott méheüs aki a sarkára állna és felszámoltatná a fertőző családokat? Vagy pont ő az eüs? Elvileg most kellett, hogy legyen vizsgálat.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 28. 18:40
Én inkább oda sem megyek, pedig megtehetném hivatalosan is. De azzal nem akarok visszaélni. Műholdképen figyeltem fel, hogy mi a csoda lehet az a sok rengeteg egyforma valami. Akác utolsó napjaiban mentem oda. Egy méhfelhőben minden. Nyitott pergetett fiókok mindenütt. Csodálkozott, hogy ideges vagyok. Megfordult a fejemben, mi lesz az enyéimmel, ha egyszer ez összeomlana. Aztán úgy döntöttem a túlélésre játszom. Szóval itt nincs olyan, hogy összefogás és mentsük meg. Vagy ő, vagy én. Itt minden évben rosszabb lesz a helyzet, mert egyre több munkát kell befektetni a gondozásukba. Ilyen nagy állományoknál viszont könnyen megcsúszik az ember. Arról nem is beszélve, hogy még két-háromszáz méhcsaládja máshol is van.
Augusztusban naponta jöttek a rajocskák. Aztán hirtelen ez abbamaradt. Szerintem a családroncsok rajzottak ki a füstölés hatására. Ezzel talán elejét vette az összeomlásnak, de még nagyon sokáig időzített bomba lesz. A vándorméhészek 200 méterre pakoltak le tőle, meg fognak eztán is. Azonban az sem véletlen, hogy ekkora állományt össze tudott hozni. Volt benne munkája nem kevés. Mégsem vette észre időben, hogy baj van. Olyan baj, amiről nem ő tehet. Tolerancia. Éppen elég az, hogy mondjuk nem öt atkával indul a télnek, hanem ötvennel, és az enyhe tél miatt több generáció kel ki. Ha nem kezel mindaddig, amíg potyog, vagy vált másik szerre akkor könnyű ebbe a hibába esni. De hát az az idő, amikor már nem lehet váltani, az nagyon közel van. Itt május-júniusban fiasmentes állapotokat kell létrehozni, és úgy kezelni. Az azért még működhet egy darabig. Ennyi méhcsaládnál ezt a technológiát csinálni emberpóbáló lesz. Az atka helyre fogja tenni a méhsűrűséget.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Szeptember 28. 18:41
Ilyen őszinte írást mint Belphegoré, nem olvastam a Fekete-Fehér Méhészklub létezése óta.
Csak annyit fűznék hozzá, hogy sajnálom, és köszönjük, hogy megosztottad velünk.
Általában a méhészek a sikereiket szokták kidomborítani.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2018. Szeptember 28. 22:32
Kedves Belphegor,

Érdeklődnék, hogy ennek a brutális atka mennyiségnek nem volt-e valami látható jele. pl. csökevényes, sodrott szárnyú méhek ill. tájoláskor röpképtelen egyedek? Érdekesnek tűnik ekkora atka terhelés, valami nyomának szükséges lennie.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2018. Szeptember 29. 07:39
A helyzet összetett. Számos oka van, ami egyszerre jelentkezett vagy csúcsosodott ki.
Természetesen voltak előjelei. Ahol az én méheim vannak -mint még sok helyen máshol is- irgalmatlan sok család van. Csak a röpkörzetemben több ezer. Ehhez társul, hogy akácra még többen is ide vándorolnak a környékre. Számtalan kóbor raj és hasonlók. És hát nyitott szemmel jár az ember a környéken és tudtam, hogy másnál milyen problémák vannak. Akkor már éreztem, hogy nálam is gond lesz előbb-utóbb. Tavaly előtt 12 családom pusztult el tavaszra. (ez már intő jel volt) Annak ellenére, hogy nálam nem jellemző a téli családveszteség. Hosszú évek óta nem pusztult el családom. Gondok persze adódtak de nem az atka vagy az élelem miatt.
Az erős családjaim pusztultak el, ahol 1 ill 2 éves anyák voltak, sok fiasítással. A szaporulat (fészkes böngészett rajok érett bölcsővel) és az új anyás családok, amiknek bölcsőt adtam azoknál nem volt jellemző a pusztulás. Ezeknél kimaradtak fiasításos időszakok amikor is az atka abban az időben nem tudott szaporodni és az amitrázos füstölés is hatékony volt a fiasítás mentes időszakban. Ahol gond volt ott már képtelen voltam megfékezni az atkákat. Mindennel próbálkoztam, talán túl agresszíven is. A családok nyár végére gyengébbek lettek és egy bizonyos idő után hirtelen teljesen összeomlottak. Jellemzően elhagyták a kaptárakat. Méhek nem maradtak benne. Volt amelyiknél megtaláltam az anyát egy fél maréknyi néppel. Voltak nyilván csonka szárnyú és atkaszívott méhek, persze.
Tanulságok vannak természetesen.
Kifejezetten hasznos, ha a családoknál nyáron előidézünk mondjuk 2 hét fiasításmentes időszakot. Ez nem akkora kiesés nyáron egy termelő családnak, hogy ne tudná magát őszre utolérni. Ebben az időszakban nem tud a sejtekbe bújni az atka, hatékonyan lehet írtani az ismert módokkal.
Tanulság még a családok tavaszi atka elleni kezelése. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy le tudjuk nullázni az atkák számát akár a zárókezelésnél.
Az idei évig tavasszal nem használtam atka ellen semmit sem. Idén márciusban, a két jelentősen hideg időszak között a megmaradt családok (amikkel viszont nem volt gond, tehát vagy elpusztult vagy jó család maradt) kaptak egy füstölő csíkot. Nem volt náluk atka!!! Ez a februári márciusi hidegnek is köszönhető talán. Aztán áprilisban 2 alkalommal locsoltam őket Bee Vitallal.
Tanulság az is, hogy jobb ha a másoknál tapasztalt figyelmeztető jeleket komolyan veszi az ember (más "kárából" tanulni)
Ha a családoknál több ezres nagyságrendben szaporodik el az atka az nagyjából menthetetlen lesz.
Ugye most kérdés, hogy szaporodhat el ennyire egy méhészetben az atka annak ellenére, hogy füstöl, ködöl meg locsol az ember...? Elszaporodhat. Elég hozzá 80-100 kóbor raj az erdőben, amiket nem kezel senki. Elég hozzá pár száz család, amivel nem foglalkozik a gazdája és más családok rabolják.

Attila! :-)
Végül is azért írtam le az esetemet, hogy tanulságos legyen mások számára is. Az, hogy történhetnek olyan dolgok amikről korábban azt hittük, hogy az velünk biztos nem fordul elő. Hogy sok minden előfordulhat még a legjobb családban is.
Nem voltam boldog a tavasszal, de természetesen helyrehoztam az állományt.
Ismerek számtalan méhészt, akinél mindig minden rendben van. Atka sincs nála, pusztulás sincs, anyátlan család sincs, rekordokat pörget, alig tölt időt a méheknél mégis fullosak a családjai.... Csakhát ez nem egészen igaz. Mert ilyen nincs.

Meg aztán lehet azt is mondani, hogy ez aztán "milyen hülye hozzá", meg még le is írja... ::)
De azt is leírtam, hogy én magam is ezt gondoltam sokáig másokról. Hogy milyen hülyék hozzá...
Amíg nálam is meg nem történt a dolog.
Ez történt.





 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Szeptember 29. 08:18
Belphegor!
Az első szavadtól az utolsóig egyetértek Veled.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Október 07. 18:37
A kakaskukorékolás rovatunkból ide átemeltem a témát.
Ugye azzal "vádoltak", hogy én (Klubvezető) is azt állítom, hogy az atka képes ugrani.
Nézzünk bele egy kutatási témába!
" ....A természetes atkahullás felméréséhez higiénikus aljdeszkákat használtunk. A higiénikus aljdeszka a kaptár alján a méhek életterétől egy taposóráccsal legalább két centiméterre elválasztott tálca. Működési elve azon alapszik, hogy az atkák egy centiméternél nagyobbat nem tudnak ugrani: ha elvétik a célpontot és leesnek a tálcára, akkor onnan már nem tudnak visszajutni a taposótálcára, nem tudnak visszamászni a méhekre, és két-három órán belül éhen pusztulnak...." (Irodalomjegyzék:Amsler T,Schmid L.2009:Varroakontrolle in der Bioimkerei,FiBL Merkblatt. Arbeitsgem eincshaft der Institute für Bienenforschung e.V, 2007: Varroa unter Kontrolle, EDV-Nr.:432"

Egyelőre ennyit találtam, amit ("a hülye") kutatók állítanak.
Üdv:
Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Október 07. 19:25
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Október 07. 20:02
Hiába, meg kell hajolnunk előtted.
Vesztettem.
Soha nem gondoltam volna, hogy te már a kutatóknál is többet tudsz.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Október 08. 08:48
Bennem életem során, pusztán tapasztalati úton alakult ki az a kép, hogy minél okosabb valaki annál hülyébb. Mert a kutató ha nem lenne hülye, akkor nem állítana eleve abszurd dolgot.
Idézet
Működési elve azon alapszik, hogy az atkák egy centiméternél nagyobbat nem tudnak ugrani: ha elvétik a célpontot és leesnek a tálcára, akkor onnan már nem tudnak visszajutni a taposótálcára, nem tudnak visszamászni a méhekre, és két-három órán belül éhen pusztulnak
Ezzel a kijelentéssel csak az  a baj, hogy már a működési elv is feltételezett, meg egyébként is, hogy a fenébe működne? Nem kell az atkának ugrabugrálni, ha van még ereje fogja magát és a higiénikus peremén szépen visszamászik. Ezt csak akkor nem tudná megtenni, ha a higiénikus pereme védve lenne az atka mászása ellen, valami ragaccsal vagy akármivel. De nincs. Na ehhez meg elég a józan paraszti ész is, de a "kutatónak" abból sem sok jutott.
Majdnem olyan mintha azt állítaná, hogy ha az asztalra nem tudok felugrani akkor biztos felmászni sem. És még publikálja is a marha, inkább maradt volna csendben... Arról már nem is beszélek aki ezt még el is hiszi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: afatter - 2018. Október 08. 14:57
Az a baj , hogy  az atka nem tudja: a tálcának van pereme amin fel lehet mászni....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Október 09. 08:56
Persze hogy nem tudja, azért van a döglött atkák zöme a peremnél.  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: afatter - 2018. Október 09. 15:23
Én ezt nem tapasztaltam... bár nem nagy családszámmal dolgozok( 35 db, és nincs mindenhol tálca)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: trobi - 2018. Október 09. 16:09
Csak vicc vót... ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: afatter - 2018. Október 09. 17:23
Amitráz- taglózó szereknél sávos hullás megfigyelhető, oxálsav szublimálás esetén ezt nem vettem észre- sokszor láttam még élő- haldokló atkát mely akár ki is juthat a peremig ami megállítja és feldúsul ezen a részen...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2018. Október 12. 00:08
Mit tegyek - kérdezte barátom - mert furettóztam este és reggel tömegesen a kaptár előtt mászkáltak a méhek?

Vegyél elő egy háti pefmetezőt. Mosd ki jól, akár többször, hogy semmi méreg ne lsgyen benne. Töltsd fel tiszta vízzel. Menj végig a kaptársor előtt és a mászkáló méheket  permetezd végig.

Aztán egyenként minden család léputcájába is permetezz vagy csurgass tiszta vizet, családonként 2-3 dl-t.

Minden mérgezés esetén legjobb gyógyszer a híg szirupos etetés. A méregtelenítés nem sikeres víz és cukor nélkül. Erre az esetre iy igaz.

Jó éjt
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Október 12. 20:18
H
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lstt - 2018. Október 17. 19:42
Sziasztok!
Ma kimentem atkát irtani,az egyik családnál amikor kihúztam a tálcát hogy letakarítsam arra lettem figyelmes hogy egy marék méh van rajta egy jelöletlen anyával. Nem lehet a családé mert az meg van festve . A tálcákat nem szoktam teljesen betolni fölé tudnak menni a méhek. A kérdésem az lenne  lehet idegen raj ami ráhuzódott a családra?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 27. 19:44
Sziasztok!

Két verzió közül ti melyiket választanátok? (zárókezelés)

Alapadatok:
- 1/2 rakodó kaptártípus
- Fa és habkaptárban fele-fele arányban, mindegyik higiénikus aljjal.
- 5,6,7,8 léputca takarással, 2 fiókon.(5 léputcás az tartalék)
- zárókezelés technológiája: ApiOx csurgatás léputcánként 5ml. (ez családonként 25-,30-,35 és 40ml jelent)

1. verzió:
Jövő hétre/végére szép időt ígérnek az időjósok. Mivel nem zárkáztam az anyát szeptemberben így nem tudtam fias mentes időszakban védekezni ősszel(foretikus atka gyérítés volt). Most lehetőség nyílna a jó idő miatt, hogy kivillázzam a meglévő tenyérnyi fiasítást. Ez után jöhetne a csurgatás.

Előnyei:
- biztosan tudnám hogy fias mentes időben csináltam meg a záró kezelést.
- méhek tudnak még ürítkezni, a következő 2,5 hétben a jó idő miatt.
- bőven +5°C felett lenne a kezelés. (ApiOX)
- + még egy feljegyzés mennyi méze van a családnak. (ez annyira nem fontos, mert van infó szeptember első hetéből)
Hátrány:
- a következő 2,5 hétben még röpülnek a méhek pár atkát beszedhetnek.
- 2 fiók között már összeépítették(zugoltak) a két egymás felett lévő fél keretet. Ez hasznos télire, ez most elveszne.
- méhek nyugalmának zavarása

2. verzió:
Záró kezeléssel megvárni a november végét, december elejét. Kaptárakat nem takarva, alul teljesen nyitva talán leállnak a fiasítással. Fa kaptárban biztosan, habkaptárban már bizonytalan.

Előnyök:
- nincs a család fészke megbontva, marad az összeépített félkeretek
- nyugodtabb telelés
- nincs vándoratka
Hátrány:
- nem biztos hogy fias mentes lesz a család, nincs visszacsatolás. (főleg a habkaptárban)
- Kérdés lesz-e pár meleg nap decemberben, +5°C ApiOX limit. (bár ezt sehol nem találtam, hogy nappali hőmérsékletre, éjszaki vagy átlag napi hőmérsékletre vonatkozik.)

Kérdés melyikkel verzióval lenne kevesebb áttelelő atkám (vándor v. fiasban maradt), illetve megéri-e bolygatni őket a nyugodtság helyett. Csurgatástól mikor van kevesebb méhpusztulásom a fenti két esetre tekintve?

Köszönöm szépen előre is.
Üdv.
nagycsalád
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 27. 23:31
Azt hiszem találtam egy nyomós érvet a 2. verzió mellett.

"Dr. Liebig tapasztalata szerint az oxálsav csurgatása (3,5-4 százalékos oxáloldatos sziruppal) zárókezelés esetén, amikor már nincs fiasítás, és ha a család fürtbe húzódott, 95 százalékos hatásfokú (+5 és -5 Celsius fok között). Amikor pedig a méhek nem ülnek sűrű fürtben pusztán 50 százalékos hatásfokot mutat."

Azért a -5°C kicsit aggasztó, ApiOx gyártója +5°C határértéket javasol.
Jó az irányvonal? Maradjon a 2 verzió?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 28. 04:39
Én nem vagy-ot javaslok, hanem is-t. Voltak évek, amikor elvettem a fiast (nem kivilláztam, mert a villázás nem pusztítja el az atkát, ha a sejtben marad), és utána még négyszer-ötször kezeltem is  Amitrázzal, Perizinnel. Az esetek 95 százalékában még az ötödik kezelés is hozott le atkát. Igaz ez általában egy-kettő szokott lenni, de az is atka volt, amely nagy eséllyel szaporodott volna a következő évben.
A laza fürt 50 százalékos hatékonysága. Az ötven százalékos hatékonyság a fiasítással rendelkező családok atkairtási hatékonysága manapság. Én azt  gyanítom, hogy a laza fürt valójában fiasítást tartalmazott. A tömör fürt pedig fiasmentességet, azért talált ilyen különbséget a két eset között.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 28. 16:48
Sziasztok!

Csurgatást csak egyszer lehet csinálni téli méheken, mással már nem akarok védekezni.

Ma a méhek meg is adták a kérdésemre a választ.
Szeretik a nyugalmat, csak a nejlon alá néztem de nem tetszett nekik.
Úgy gondolom, ilyenkor már káros a méhcsaládok zaklatása. Az atkát meg úgyis "csak" szinten kell tartani az adott népességhez képest. Szóval marad a decemberi csurgatás.

üdv.:
nagycsalád
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Október 28. 18:42
Az oxálsavas csurgatás még szerintem is túl korai, érdemes várni vele az utolsó ésszerű alkalomig (november vége - december közepe). De addig is szükséges lehet még más beavatkozás, vagy akár beavatkozások!

Nálam a méhek ma egyáltalán nem voltak idegesek, 24 °C hőmérséklet mellett tömeges repkedés és virágporhordás volt tapasztalható. Belenéztem 10 családba, és sajnos az anyák mindenhol újraindultak. Van ahol még csak 1-2 dm2, de van ahol már 7-8 dm2, zömében nyílt fiasítást találtam. Az anyák újra fel vannak hízva, pete is van bőven (még sejtben petéző anyát is láttam!), és virágporos méhekből is sokat látni a fiasításos lépeken.

A szokatlanul hideg idő miatt az én méhészetemben szeptember végére gyakorlatilag megszűnt a fiasítás, de ahol még volt nagyobb fedett fiasítás azt elvettem. Ezt követően 3 alkalommal füstöltem Tik-Takkal nagyjából egy hetes periódusokban (október 1, 9, 17). A 3. kezeléssel sikerült 10 alá vinni az atkát. Nagyjából ekkor indultak be újra az anyák. Az én méhészetem erdő közepén van, egy szurdokban, ahol általában hűvösebbek az éjszakák és ilyenkor már kevésbé süt be a nap. Október elején a klubban beszélgettem méhésztársakkal, és 2-3 keret fiasításról számoltak be akkor, amikor nálam már csak itt-ott volt némi fedett fiasítás. Az a véleményem, hogy ezeknél a családoknál azóta sem állt le a fiasítás, és az atka is csak szaporodik. Úgyhogy igenis méhészkedni kell, nem lehet azt tartani, hogy szeptemberben beteleltem, márciusig már nem bontok kaptárt. Ha egyszer 24 °C van október végén és virágport hordanak a méhek, akkor mi sem ülhetünk a babérjainkon. Ebben a helyzetben a szokásos zárókezelés nem lesz elég!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Október 28. 18:52
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 28. 19:49
Jenő!
A tőzsdei eredmények értékelésekor mindig ki szokták emelni, hogy a múltbéli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőbeli teljesítményre. Ettől függetlenül a múltbéli teljesítményed azt mutatja, hogy eddig jól csináltad. Az, hogy mikor nem csináljuk jól, az mindig a következő évben derül ki. A kétség persze mindig ott van, hogy én nem csináltam jól, vagy mi nem csináltuk jól, esetleg más valaki nem csinálta jól. Ez legtöbbször ki sem derül. Hát én ezért adok igazat Adameznek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Október 28. 20:11
Idézet
Pedig harminc valahány éve így csinálom.

Sok méhész mondta már ezt, akiknek tavaszra összeomlott az állománya. Most ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálad is ez várható, de a klíma változik és ennek megfelelően a méhek is változtatnak a "szokásaikon". 10-20-30 éve talán nem annyira volt általános, hogy október végén beindultak az anyák, a méhek virágport hordtak és egy szál pólóban lehetett mászkálni. Én arra emlékszem, hogy november elsején általában hűvös, sokszor esős, kellemetlen idők jártak, sőt a havazás sem volt ritka. Természetesen voltak szép napos mindenszentek is, de az ami az utóbbi években van, na olyan nem igen volt. Ilyenkorra már fiasításmentes állapotnak kellene lennie, de nincs. Nálam két hete beindultak az anyák, másoknál meg le sem állt a fiasítás. Ha augusztusban valaki megcsinálta a sorozatkezelést, és levitte 10 alá az atkaszámot, akkor azóta már legjobb esetben is 30 körüli atkával rendelkezik, és ehhez még hozzájön az összeomló méhészetekből hazahordott atkamennyiség. És még koránt sincs vége, mert ahogy az időjárás előrejelzést elnézem, novemberben még biztosan kitart a fiasítás, így megint duplázódhatnak az atkák. Ezzel már akár 100-as nagyságrendben is lehetnek atkák a családokban. Ezért nekem az a véleményem, hogy ahogyan az időjárás változik, úgy a méhészeti gyakorlaton is változtatni kell. A méhek sem úgy reagálnak a szokatlanul enyhe időre, hogy szépen fürtbe húzódva várják a telet, hanem beindítják és kiterjesztik a fiasítást. Nem azt mondom, hogy mindenhol ez a helyzet, csak a saját környezetemről írtam, lehet hogy nálad vagy másoknál teljesen más állapotok vannak. Mindenesetre nem árt tudni, hogy mi folyik a kaptárakban, és ehhez igazítani az atka elleni védekezést.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 28. 21:03
Saját tapasztalat az idei évben.
Szeptember 1.-ig méréseim alapján sikerült az összes atka mennyiség 2/3-át leszedni a méhekről, ez 1,5% fertőzöttséget jelentett átlagosan. Maradék 1/3 atkamennyiséget októberrel bezáróan, ami 3%-os fertőzöttségi szintet jelentett. Reményeim szerint a méheken lévő atkák decemberi csurgatásig már nem tudnak szignifikánsan beleszólni az éves összes atka számban. Persze mindig csak arról tudunk beszélni amit mérünk, ez esetben a lehullott atkákról, hogy mi maradt a fiasban és a méheken majd talán év végével összeáll az éves kép. Bízom benne, hogy a méheken maradt atka mennyiség 1 vagy max 2 számjegyű szám, ami max 0,5%-os fertőzöttséget jelentene. Meglátjuk mi lesz decemberben. Idén sok az atka.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2018. Október 28. 21:15
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. Október 28. 21:39
Saját tapasztalat az idei évben.
Szeptember 1.-ig méréseim alapján sikerült az összes atka mennyiség 2/3-át leszedni a méhekről, ez 1,5% fertőzöttséget jelentett átlagosan. Maradék 1/3 atkamennyiséget októberrel bezáróan, ami 3%-os fertőzöttségi szintet jelentett. Reményeim szerint a méheken lévő atkák decemberi csurgatásig már nem tudnak szignifikánsan beleszólni az éves összes atka számban. Persze mindig csak arról tudunk beszélni amit mérünk, ez esetben a lehullott atkákról, hogy mi maradt a fiasban és a méheken majd talán év végével összeáll az éves kép. Bízom benne, hogy a méheken maradt atka mennyiség 1 vagy max 2 számjegyű szám, ami max 0,5%-os fertőzöttséget jelentene. Meglátjuk mi lesz decemberben. Idén sok az atka.

Ez most valami hetedikes matekpélda, vagy a Statisztikai Hivatalnál dolgozol? :-[

Egyébként meg semmi akadálya nincs most egy füstölésnek, vagy szublimálásnak. Az egyszeri csorgatás hatásfoka szerintem kevés. 60-70%-nak gondolom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 28. 21:47

Ez most valami hetedikes matekpélda, vagy a Statisztikai Hivatalnál dolgozol? :-[


Elnézést, szeretek mérni és kiértékelni, ja meg a matekot is. :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Október 29. 08:12
Bízom benne, hogy a méheken maradt atka mennyiség 1 vagy max 2 számjegyű szám, ami max 0,5%-os fertőzöttséget jelentene. Meglátjuk mi lesz decemberben. Idén sok az atka.

A kétjegyű számnak azért annyira nem örülnék záró kezelés után.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Október 29. 09:00
Az atka szívott méheink a tél közepére elvesznek. Augusztusiak, szeptemberiek. Az anyák folyamatosan próbálják visszaállítani a népességet, keveset ugyan de petéznek. Teret adva az atkának továbbra is"...

Ha jól értem, akkor azt állítod, hogy most csak azoknál a családoknál van fiasítás, ahol augusztusban nem sikerült kellőképpen leszorítani az atkát. Azzal egyetértek, hogy az atka szívott, gyenge családok kényszerből továbbfiasítanak. Abban viszont nem osztom a véleményed, hogy a többi családnál nincs fiasítás. A méhek lereagálják a külső környezet változásait. Ezért történhetett meg, hogy a hűvös és rendkívül csapadékos szeptember végére az én méhészetemben gyakorlatilag leálltak az anyák, egyszerűen nem volt fiasítás, leszámítva egy-egy tenyérnyi kelőt. Most éppen az ellenkezője történik. Meleg van, virágporhordás van, tele vannak mézzel, persze, hogy beindulnak az anyák. Még én is úgy érzem, mintha tavasz lenne a levegőben.

Azért kíváncsi lennék arra, hogy nálad mi a helyzet fiasítás ügyben? Te sem az ország leghűvösebb klímájában vagy, valószínű, hogy nálad is beindultak az anyák.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 29. 18:33
Bízom benne, hogy a méheken maradt atka mennyiség 1 vagy max 2 számjegyű szám, ami max 0,5%-os fertőzöttséget jelentene. Meglátjuk mi lesz decemberben. Idén sok az atka.

A kétjegyű számnak azért annyira nem örülnék záró kezelés után.



18-20 ezer népességhez viszonyítva szerinted sok a 99 db atka záró előtt? Vagy inkább lenyomsz még 1 kör vegyszert a családnak most,hogy 10 alatt legyen? Mi az arany középút? A zárókezelés pont ezért kell hogy lehozza a maradék atkát, fias mentes időben. A fontosabb inkább, hogy a nullához konvergáljon a záró után a fennmaradt atkák száma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Október 29. 18:56
Zár
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 29. 19:11
Rendben és elfogadom, nyilván minél kevesebb annál jobb. Számomra csak a kérdés arra irányult, hogy mi okoz nagyobb problémát a méhcsaládnak 18-20 ezer méhre 99 atka 1 hónapra, vagy még eggyel több vegyszeres kezelés. Nálam is hasonló a helyzet családok nagy részénél 0-5 között potyogott, viszont van olyan családom(2db) ami szinte termeli az atkákat és az utolsó kezelésemnél is 25-35 potyogott. (10.23)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Október 29. 19:16
Én mé
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 29. 20:57
A 99-et én aggasztónak találom. Ugyanis kell hozzá 4-5 kezelés, hogy lejöjjön. Mostanában. Lassan már tíz éve annak, hogy október elején beraktam a méhcsaládoknak amitrázos papírlapokat. Nem ekkor van az ideje, nem is potyogott tőle. De jött egy 20 fokos nappali hőmérséklet, nagy repülés, és este 273 db atka volt a tálcán. Utána viszont semmi nem jött már. Ez az idő elmúlt. Keservesen kell leszedegetni szinte egyenként a maradék atkát fiasmentes állapotban is. Amikor BVHC-vel keretenként spricceli le az ember őket, akkor is kellett még vagy 3 kezelés, hogy tényleg csak 1-2 atka potyogjon. Lehet, hogy ez máshol nem így van, ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a jó időben csak-csak bejön újabb atka is, és az ok ebben is keresendő. Egy a lényeg: ha ez nincs kiirtva, akkor jövőre szaporodni fog. Amikor a decemberi záró lehoz 5 db atkát (kumafosz tartós hordozó után kb. 7-10 Furettó októberben (összesen 50 atka), majd Perizin záró), és a következő év nyarán ugyanez a család már nem él, mert több ezer atkája van, akkor el lehet gondolkodni, hogy mi a helyes. Ja. Mielőtt bárki felháborodik: 17 fok alatt nincs Furetto, és télen sincs 12 fok alatt kezelés. Több ilyen nap van, mint -5 fokos.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 29. 21:12
Ok, és ha füstölök egyet amitrázzal, mennyi napig kell hogy 17 fok maradjon. Mert ugye egyrészt kell hogy a kaptárból az amitráz illata "elkopjon" hogy éjszakára fürtbe tudjanak menni ha hideg van, illetve valamikor még repülni is kellene, hogy a malpighi edényeken keresztül a megkapott mérget ki tudják választani majd üríteni. Szóval mennyi az annyi? hogy ne legyenek nozémásak, mert nem ürül a szervezetükből a méreg?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 29. 22:39
Azért valamit nem értek, kérlek javítsatok ki ha tévednék.

Atka szaporodása:
1.-2. Nap: bebújik a sejtbe, táplálkozik
3. Nap: lerak a sejt tetejére 1 db petét amiből fiú atka lesz a 9. napon
4. Nap: lerak egy újabb petét amiből már női ivarú atka fog fejlődni, 10. napon lesz teljes értékű
5-8 Nap: minden nap egy petét rak. (tovább is petézik de már nem lesz jelentősége)
9. Nap: kifejlődött a hím ivarú atka amit a 3. napon petézett.
10. Nap: kifejlődött az első női ivarú atka
11. Nap: kifejlődött az második női ivarú atka
12. Nap: megszületik a méhecske (Fedett fias 12. napján)

Méhsejtbe az atka a 8. vagy 9. bújik bele, meg is érkeztünk a 21. naphoz.
A kikelő összetétel:
- 1 db dolgozó méhecske
- 2 db női ivarú atka (szaporulat)
- 1 db női ivarú atka (maga a anya atka)
- 1 db hím ivarú atka (nem lényeges mert kitinpáncélja nem szilárdul meg, méhek kinyírják takarítás közben)
- pár darab protonympha amiből már nem volt idő hogy kifejlődjön a női ivarú atka, szintén megölik

Vagyis 1 atkából lett 3 női ivarérett atka. Ezt a szaporodást képes megismételni 21 naponta. A herét nem is számolom mert az még durvább.
Szóval, feltételezzük, hogy záró kezelés után decemberben megmarad 5 atka. Februárban elkezdődik a fiasítás, akácig lemegy 4-5 ciklus(21 nap) az 405-1215 atkát fog jelenteni május közepéig, amennyiben nem védekeznénk akác után bőven 6-8 ezer atka felett lennénk napraforgóra. Egyetértek neo-val, ez már végzetes.
Mindemellett tudom, nem minden ilyen fekete és fehér. Hőmérséklet, 21 nap, here, van olyan atka aminek először párosodni kell a saját fiával hogy női ivarú atkát tudjon létrehozni, nem lineáris stb.

Amit nem értek, nem az kellene, hogy legyen a cél hogy mindig(bármely időszakban) a népességhez mérten az atkákat egy szint alatt tartani? És nem arra törekedni hogy nulla legyen záró után, vagy éppen 10 alatt októberben?(amikor ilyenkor 18-20 ezer méhecske van a családban)
Tartok az atkától, szerintem ez a legnagyobb hibaforrás, de attól is tartok hogy jobban mérgezzük a családokat mint szükség lenne rá.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. Október 29. 23:27
Ott kapásból elrontod, hogy az atka szaporodási ciklusa nem 21 nap, hanem 12 azaz a fedett szakasz. Az szerintem jó közelítés, hogy egy hónap alatt 4-5 ször lesz több atka kezelés nélkül. A frissen kelteknél van foretikus szakasz, az öreg jóformán azonnal visszamegy szaporodni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 29. 23:53
Ott kapásból elrontod, hogy az atka szaporodási ciklusa nem 21 nap, hanem 12 azaz a fedett szakasz. Az szerintem jó közelítés, hogy egy hónap alatt 4-5 ször lesz több atka kezelés nélkül. A frissen kelteknél van foretikus szakasz, az öreg jóformán azonnal visszamegy szaporodni.

atka ciklusa jogos, hogy nem 21 nap, viszont így még jobban alátámassza amit az egészből ki akartam hozni, hogy bármennyire is kinyírod az atkát mindig marad annyi és olyan gyorsan szaporodik, hogy inkább a rendszeres kezelésen kell hogy legyen a hangsúly és az az egy bizonyos szint alatt tartásról, és nem pedig a teljes kiirtásról ami csak nagyon sok kezeléssel lehetséges. Hát nem nyugodtam meg....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 30. 02:13
Egy atkából egy év alatt kezelés nélkül nagyságrendileg száz atka lesz. Ahogyan pink is írta, a fiatal atka sokáig kódorog kinn. Ehhez még hozzájön, hogy petézni csak akkor tud, ha nem sokkal előtte lárvavért fogyasztott. Ezért van az sokszor, hogy az atka egyedül csücsül az álca mellett. Csak a következő ciklusban tud petézni. Ezáltal az atka szaporodása nem exponenciális, hanem lineárishoz közelít. Akkor miért kell a végletekig atkát irtani? Ahhoz, hogy nyárra az ötből ezer legyen, szinte biztos, hogy behurcolt atkára van szükség. Tehát valaki nem irtotta ki. Sosem tudjuk, hogy mikor jön be, ezért kell mindenkinek addig irtani, amíg lehet. Az a megközelítés, hogy mindig egy tűrhető szinten kell tartani az atkát, azért nem működőképes, mert már nincsenek olyan szereink, amelyek fiasításos időben csökkenteni  tudnák a szaporodó atkák számát. Szinten tartásra alkalmasak csak. Csökkenteni ilyenkor kell.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Október 30. 09:11
Idézet
hogy inkább a rendszeres kezelésen kell hogy legyen a hangsúly és az az egy bizonyos szint alatt tartásról, és nem pedig a teljes kiirtásról ami csak nagyon sok kezeléssel lehetséges
Jól látod a dolgot. A nulla atkára törekedni nem csak azért nincs értelme mert sohasem fogod elérni, hanem azért sincs, mert ehhez a kezelések számát a többszörösére kellene emelni, ami hosszabb távon a méhcsaládnak ártani fog, az atkának viszont használni (a maradék atka még inkább hozzá fog szokni a szerekhez, még ellenállóbb lesz). Aztán ott van az is, hogy ha nincs a családban atka, akkor a család a büdös életben nem lesz majd képes megtanulni együtt élni vele, így majd eljön az az idő amikor már egyik szer sem fog használni, hogy a családok mind elpusztulnak.
Nálam ahogy eddig is, úgy most is nagyon jól működik az az elgondolás, hogy adott szint alá viszem az atka létszámát. Soha nem jelentett még problémát a következő évben a családra nézve, hogy 2 vagy éppen 9 atka (vagy ki tudja mennyi) maradt náluk. Ehhez viszont elengedhetetlen az akác utáni azonnali kezelés.
Itt is érvényes lehet a kevesebb néha több szabály. A sűrű de nem kellően hatékony kezelés meg fogja bosszulni magát. Én ritkábban kezelek mint amikről a fórumokon olvasok (3 naponta meg ilyenek), viszont olyankor rendesen adok a pofájukra. Az olvasottakkal ellentétben ez működik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Október 30. 09:37
Az i
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 30. 10:40
WR!
Ez az elgondolás rengeteg sebből vérzik. egyszer majd nagyon meg fogsz lepődni.
Idézet
A nulla atkára törekedni nem csak azért nincs értelme mert sohasem fogod elérni, hanem azért sincs, mert ehhez a kezelések számát a többszörösére kellene emelni, ami hosszabb távon a méhcsaládnak ártani fog, az atkának viszont használni
Egyetlen egy alternatíva létezik csak, ez pedig a nullára való törekvés. Ugyanis a sorozatos mutációk révén ennek híján az atka fog győzni. Azonban nem adott évben kell nulla atkára törekedni, hanem a szaporulatot meghaladó irtást előidéző kezelések számára. Nyilván ezt sem tudod megállapítani, hogy hányadik kezelésnél van ez. De azt sem, hogy mikor  nem érted még el a szaporulatnak megfelelő mértékű irtást. Következő évben már észre fogod venni, és ekkor fogsz többet kezelni. Tehát a két év kezeléseinek száma hajszálnyira megegyezik azzal a kezelés számmal, amivel az első évben többet kezeltél volna. Magyarul ha idén többet kezelsz, akkor jövőre kell kevesebbet ugyanakkora atkaszint eléréséhez. Ha pedig mindkét évben emelt számban kezelsz, akkor megvalósítod az atkalétszám induló számának csökkentését, ami több év alatt az atka kipusztulásához vezet.
Idézet
a maradék atka még inkább hozzá fog szokni a szerekhez, még ellenállóbb lesz
Minthogy a két szám azonos, ezért egyértelműen hamis ez az állítás. Ha éppen eggyel többször kezelsz, mint amennyi a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atka elpusztításához kell, akkor nyilván előállhatna ez a helyzet. Azért nem fog előállni, mert az atka kipusztul.
Idézet
Nálam ahogy eddig is, úgy most is nagyon jól működik az az elgondolás, hogy adott szint alá viszem az atka létszámát.
Ezzel az a baj, hogy nem tudod, hogy milyen szinten vagy. Meg tudod nekem mondani, hogy egy 200  családos méhészetben mennyi méhcsaládnál kell ellenőrizned az atkapotyogást ahhoz, hogy kiszűrj legalább egy családot, amelyik a kívánatos szint feletti atkalétszámmal rendelkezik akkor, amikor a családok 90  százaléka teljesen rendben van, de tíz százalék eljárt rabolni, és behozott egy csomó atkát?  Ha nem tudod megmondani, akkor egyértelműen hamis az állításod a jövőre nézve. Nos akkor mennyi ez a szám, magyarul hány családot szoktál minden kezelés után kontrollálni?
Idézet
A sűrű de nem kellően hatékony kezelés meg fogja bosszulni magát
Miképpen tudsz ritka kezeléssel nagyobb hatékonyságot elérni? Egyszerű logikai szabály az, hogy két , egyenként azonos hatékonyságú kezelés több atkát levisz, mint  egy kezelés. Az akác utáni kezelés sokkal rosszabb hatékonyságú lesz a fias jelenlétében, mint egy fiasmentes állapotban elvégzett kezelés. Akkor miként van ez?
Szóval nekem az a véleményem, hogy az elkerülhetetlen országos összeomlás pont emiatt a méhészi magatartás miatt fog bekövetkezni, nem pedig a szerek hatástalansága miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Október 30. 10:58
Mivel ennyire hektikus a helyzet a változékony időjárás és a vándoratka illetve a szertolerancia miatt (pontosan úgy, ahogy neo néhány hozzászólással ezelőtt leírta), így szerintem a megoldás a fiasításmentes állapot mesterséges előidézése lenne, évente legalább két alkalommal.

Először napraforgó hordás alatt az anyát 1 keretre kellene zárni. A keret lehet egy öreg, selejtezendő lép. A 18. napon a keretet elvenni és kiolvasztani, az anyát pedig szabadon engedni. Ezt követően a 6-9. napon biztosan nem lesz fedett fiasítás a családoknál, így 1 vagy 2 füstöléssel meg lehet szabadulni az atkák túlnyomó többségétől. Az időzítés minden szempontból kritikus. Egyrészt úgy kell irányítani, hogy a füstölés mindenképpen a pörgetés utánra essen, de nem szabad kicsúszni a 6-9 napból sem. Az anyák kiengedése előtt selejtezni is lehet a fészeklépekből, tehát egyúttal a téli fészek megújítása is megtörténhet. A pörgetés után azonnal serkenteni kell, hogy az anyák lendületesen petézzenek a népesség helyreállítása céljából.

A második alkalom ősszel van, októberben az anyák zárkázásával lehetne elérni a fiasításmentes állapotot.

Ezek munkaigényes műveletek, és egyben durva beavatkozások a méhek életébe, de a másik oldalon jóval kevesebb vegyszer- és atkaterhelést jelent a családoknak. Továbbá kevesebb atka elleni kezelést a méhésznek és a legfontosabb, hogy az időzíthetősége miatt teljes kontrollt biztosít. Én jövőre tervezem ezt kipróbálni. Ha bárkinek van ezzel kapcsolatban véleménye, javaslata, szívesen fogadom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2018. Október 30. 11:25
adamez2!

Hasonlóan gondolkodom én is, van pár elképzelésem az anyák zárkázására...
Anyarácsból lenne a zárka, csak a méretét illetően vagyok bizonytalan.
Mindenesetre több fajtát szándékozok kipróbálni a következő szezonban....

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 30. 11:32
Idézetet írta: adamez2
a megoldás a fiasításmentes állapot mesterséges előidézése lenne, évente legalább két alkalommal.
Én pontosan ezt a technológiát igyekszem alkalmazni. Azonban más időpontban. Akáckor a fiasítást elviszem, és  az új anya 8 napos fiasa előtti időszakában kezelek többször, vagy tartós hordozóval. Az eredeti családot pedig oxálsavas tartós hordozóval kellene kezelni akác idején, amitől azért eddig nagyon irtóztam. A wr által alkalmazott októberi fias fiók elvétel nagyon jó technológiának tűnik, azonban szerintem nagyon munkaigényes. Az anyaveszteség kockázata igen magas, ezért csak nagyon óvatosan szabad végezni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Október 30. 11:49
Hasonlóan gondolkodom én is, van pár elképzelésem az anyák zárkázására...
Anyarácsból lenne a zárka, csak a méretét illetően vagyok bizonytalan.
Mindenesetre több fajtát szándékozok kipróbálni a következő szezonban....

Mindenképpen anyarácsos zárkára van szükség. Talán a legjobb lenne petéztető tokkal, ami az anyát helyhez köti, de nem gátolja a fiasításban. Ezt lehetne használni nyáron és ősszel is. Kicsit drága minden családhoz petéztető tokot venni vagy gyártani, de lehet, hogy megéri, mert biztosabb megoldás, mint két anyarácsos választó között. Meg hát akkor is venni vagy gyártani kell +1 anyarácsos választót, ami megint plusz költség. Tulajdonképpen ősszel is le lehetne zárni az anyát üres, vagy alig mézes keretre, a 20. napon el lehetne venni és kiolvasztani az atkákkal együtt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2018. Október 30. 12:18
Idézetet írta: adamez2
a megoldás a fiasításmentes állapot mesterséges előidézése lenne, évente legalább két alkalommal.
Én pontosan ezt a technológiát igyekszem alkalmazni. Azonban más időpontban. Akáckor a fiasítást elviszem, és  az új anya 8 napos fiasa előtti időszakában kezelek többször, vagy tartós hordozóval. Az eredeti családot pedig oxálsavas tartós hordozóval kellene kezelni akác idején, amitől azért eddig nagyon irtóztam.

Szerintem ez túl korai ahhoz, hogy őszig ne dúsuljon fel túlságosan az atka. Akácra én csak egy sima anyakorlátozást végeznék (6 NB keretre), az akácmézhozam növelése céljából, ami kismértékben az atkák szaporodását is lassítja. A teljes fiasításmentes állapotot napraforgó végére kellene ütemezni, ekkorra szaporodik el az atka kritikus mértékben. Továbbá így elkerülhető a szerhasználat a termelési idő alatt.

Valahogy így nézne ki a védekezés tavasztól őszig:

1. Áprilisban és májusban építtető keretben fedett herefiasítás elvétele 1-1 alkalommal.
2. Akácra anyakorlátozás 6 NB keretre
3. Napraforgón anyazárás 1 keretre, 18. napon a keret elvétele és kiolvasztása
4. Napraforgó után 1-2 füstölés a nyitott időszakban (6-9 nap a keretelvételt követően)
5. Augusztusban alkoholos atkaellenőrzés és szükség esetén füstölés
5. Szeptemberben alkoholos atkaellenőrzés és szükség esetén füstölés
6. Októberben anyazárás 1 keretre (vagy zárkába) 20 napra, utána keretelvétel és kiolvasztás
7. Novemberben oxálsavas csurgatás zárókezelésnek

A fokozottabb anyavesztés kockázata miatt plusz tartalékcsaládokról gondoskodni kell.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 30. 12:57
A

Szerintem ez túl korai ahhoz, hogy őszig ne dúsuljon fel túlságosan az atka.
Nem ez a lényeg! A két fiasmentes állapot közötti időtartam hosszúsága. A napraforgós korlátozás esetén október és július-augusztus között sokkal hosszabb időszak van, mint július-augusztus és október között. Tehát itt napraforgó idejére lesz túl sok atka. Október és május között hozzávetőlegesen annyi fedett ciklus van, mint május és október között. Manapság ez december 21-től folyamatos fiasítást jelent.  Így egyforma mértékű lesz az atkaterhelés a két fiasmentes időszak között. A törzscsaládok kezelése esetén azonban, amelyeket minden fiasuktól megfosztottunk májusban, már barátságosabb elgondolás lenne az augusztusi ismételt fiasmentesítés, mint a hordáskori kezelés. Ekkor azonban három ilyen ciklusról lehet beszélni, ami már túl soknak is tűnik. A népességet mindenesetre a szaporítás biztosíthatja, tehát az akácon történő eredeti törzscsalád kijáró népének "letermelése"  (anyaferomonnal) sem irreális megoldás végszükség esetén. Úgy tudom, hogy az olasz méhészeknél ez a fajta mesterséges fiasmentes védekezés már napi gyakorlat, mert másként nem tudják megvédeni a méheiket.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Október 30. 13:21
WR!
Ez az elgondolás rengeteg sebből vérzik. egyszer majd nagyon meg fogsz lepődni.
Idézet
A nulla atkára törekedni nem csak azért nincs értelme mert sohasem fogod elérni, hanem azért sincs, mert ehhez a kezelések számát a többszörösére kellene emelni, ami hosszabb távon a méhcsaládnak ártani fog, az atkának viszont használni
Egyetlen egy alternatíva létezik csak, ez pedig a nullára való törekvés. Ugyanis a sorozatos mutációk révén ennek híján az atka fog győzni. Azonban nem adott évben kell nulla atkára törekedni, hanem a szaporulatot meghaladó irtást előidéző kezelések számára. Nyilván ezt sem tudod megállapítani, hogy hányadik kezelésnél van ez. De azt sem, hogy mikor  nem érted még el a szaporulatnak megfelelő mértékű irtást. Következő évben már észre fogod venni, és ekkor fogsz többet kezelni. Tehát a két év kezeléseinek száma hajszálnyira megegyezik azzal a kezelés számmal, amivel az első évben többet kezeltél volna. Magyarul ha idén többet kezelsz, akkor jövőre kell kevesebbet ugyanakkora atkaszint eléréséhez. Ha pedig mindkét évben emelt számban kezelsz, akkor megvalósítod az atkalétszám induló számának csökkentését, ami több év alatt az atka kipusztulásához vezet.
Idézet
a maradék atka még inkább hozzá fog szokni a szerekhez, még ellenállóbb lesz
Minthogy a két szám azonos, ezért egyértelműen hamis ez az állítás. Ha éppen eggyel többször kezelsz, mint amennyi a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atka elpusztításához kell, akkor nyilván előállhatna ez a helyzet. Azért nem fog előállni, mert az atka kipusztul.
Idézet
Nálam ahogy eddig is, úgy most is nagyon jól működik az az elgondolás, hogy adott szint alá viszem az atka létszámát.
Ezzel az a baj, hogy nem tudod, hogy milyen szinten vagy. Meg tudod nekem mondani, hogy egy 200  családos méhészetben mennyi méhcsaládnál kell ellenőrizned az atkapotyogást ahhoz, hogy kiszűrj legalább egy családot, amelyik a kívánatos szint feletti atkalétszámmal rendelkezik akkor, amikor a családok 90  százaléka teljesen rendben van, de tíz százalék eljárt rabolni, és behozott egy csomó atkát?  Ha nem tudod megmondani, akkor egyértelműen hamis az állításod a jövőre nézve. Nos akkor mennyi ez a szám, magyarul hány családot szoktál minden kezelés után kontrollálni?
Idézet
A sűrű de nem kellően hatékony kezelés meg fogja bosszulni magát
Miképpen tudsz ritka kezeléssel nagyobb hatékonyságot elérni? Egyszerű logikai szabály az, hogy két , egyenként azonos hatékonyságú kezelés több atkát levisz, mint  egy kezelés. Az akác utáni kezelés sokkal rosszabb hatékonyságú lesz a fias jelenlétében, mint egy fiasmentes állapotban elvégzett kezelés. Akkor miként van ez?
Szóval nekem az a véleményem, hogy az elkerülhetetlen országos összeomlás pont emiatt a méhészi magatartás miatt fog bekövetkezni, nem pedig a szerek hatástalansága miatt.
Az enyém vérzik több sebből? Akkor amit írtál az mennyiből?  :D Mint már írtam, törekedhetsz a nullára, elérni sosem fogod, ebben teljesen biztos vagyok. Tehát, úgy lesz ahogy én írtam, kevesebb, de ellenállóbb atkáid lesznek, ergó még jobban fognak tudni szaporodni. Többet pedig azért nem kell kezelnem, mert nem engedem hogy olyan atkalétszám alakuljon ki, amit ne tudnék kordában tartani. Arra pedig külön befizetek, hogy az általad vázoltak szerint az atka ki fog pusztulni. Nem fog. Akkor sem ha megfeszülsz, és kétségbeesett technológiákhoz nyúlsz, mint fiasításmentes állapotok kikényszerítése stb.
Hogy ne tudnám milyen szinten vagyok? A kereteken lévő méhekből, az itt ott kivillázott vagy feltépett herefiasból, a higiénikus aljdeszkából szépen lehet látni hogy mekkora nagyságrendileg az atkapopuláció. Családonként!!! Annak nyilván semmi értelme sincs, hogy minden x-edik alatt van higiénikus, de ehhez nem kell sok ész. Az összes alatt kell hogy legyen, mert hiába rakom be az egyik alá, és ott van 20 atka, ha a másik családban ami alatt nincs higiénikus van mondjuk 500. Azon én is jót mosolygok amikor bedugdosnak minden tizedik alá papírlapot, és konstatálják hogy ennyi meg annyi. És ott vajon mennyi, ahova nem dugott papírlapot?  ;D
Hogy neked mi a véleményed az engem teljesen hidegen hagy, mert az élet eddig minden évben engem igazolt. A szomszéd méhészetek ötször annyit kezelnek mint én, és érdekes módon októberre ott mégis tízszer annyi az atka mint nálam. Pedig ők sem erős paprikát használnak, hanem ugyanazt a 3 hatóanyagot amit én. És azt a több atkát sem tőlem rabolják.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Október 30. 15:11
Jót

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. Október 30. 16:01
A papírlap némi étolajjal bekenve valóban jól mutatja a kezelés hatására a lehullást. A higiénikus aljdeszkának azért több előnye is van ennél. De a papírlap a hullás ellenőrzésére kétségkívül jó.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2018. Október 30. 16:58
A higiénikus aljdeszkának azért több előnye is van ennél.

Például?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. Október 30. 17:16
Idézet
Arra pedig külön befizetek, hogy az általad vázoltak szerint az atka ki fog pusztulni. Nem fog.
Azt nem gondoltam volna, hogy ezt ilyen nehéz belátni, ha a évente mindig egy darabbal több atkát irtok ki, mint amennyi a szaporulat, az bizony elfogy. Ha 25 az induló, akkor 25 év alatt. Ja, hogy az egyet sosem tudjuk megállapítani, hogy mikor van? Ez igaz. Azonban ha eggyel kevesebbet irtunk ki, mint a szaporulat, akkor a méhek pusztulnak ki. Mindkettő van azonban. Tehát ez csak úgy lehetséges, hogy az évek átlagában mindig a szaporulatnak megfelelő mennyiséget irtottuk ki. Egyszer többet, egyszer kevesebbet. Amikor többet irtottunk , na akkor léptük át a szerinted átléphetetlen határt. Ez pedig úgy szól, hogy a százból 99 helyett az ezzel ekvivalens ezerből 990 helyett, ezerből 991-et irtunk. Érvényes azt amit írsz, hogy nem nullázzuk le az atkát, hanem évek hosszú sora alatt fogyasztjuk el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Október 30. 17:36
Jót mosolyogsz a papírlapon?

1 db higiénikus  alj 6000/db  1db A4-es 8ft/db
100 családnál az egyik 600000ft a másiknál 800 ft x 5 alkalommal max,ha mindenhová raksz , de nem kell midig.

4000 ft /év a papírból, ha 100 évig méhészkednék akkor is spórolnánk 200000 ft-ot.

Ennyit azért már nem tervezek,lehet az már büntetés lenne.

Nem kell lustának lenni,néha-néha végig kell papír lapozni mindet.
Igen, jót mosolygok, de ha figyelmesen olvastál volna nem azon mosolyogtam, hanem azon, hogy valaki tesz minden harmadik, negyedik, vagy akárhányadik család alá. És a többivel mi van? Egy ismerősnél pl. volt olyan, hogy minden családban hullott 200, és volt 6 olyan családja ahol pedig 1400.  :o
A 6000/higiénikusra ugyanazt tudom mondani mint bármilyen méhészeti felszerelésre. Én azt is magam csinálom, nekem pl. annak idején az egész kaptáram darabja mindenestől nem került 6000Ft-ba. Ha én úgy kezdtem volna méhészkedni hogy mindent megveszek, akkor az első pár évben bevételem sem lett volna, hanem a megvett árukkal kellett volna előbb nullszaldóra kerülni. Idehozta az MTZ az udvarba 4500Ft-ért köbméterét az éger rönknek, és abból készültek a kaptárak, keretek.
Persze most lehet azt mondani, hogy a munkám is pénz. Elvileg az, a gyakorlatban meg mégsem, mert a szabadidőmben csináltam, munka után, hétvégeken, amikor egyébként sem kerestem volna egy fillért sem. Pergetőre, furettóra stb. ez ugyanúgy igaz, természetesen azok nem fából készültek.
A papírlapra még annyit tudok mondani, hogy próbáltad volna meg bedugdosni nálam a kaptárak fenekére, ami tele volt építve rengeteg viaszpúppal. Legjobb esetben is kb. 5-10 centit lehetett a kaptárfenékre betolni a papírból. Vagy minden ősszel leemelgetem az etetéssel teli fiókot, utána a fészek fiókot, és lekaparom az aljdeszkát, hogy be tudjam tolni a papírlapot? Hát persze...
Néztem ilyen mutatványt, ami még szép benne, hogy a csávó sima A4-es lapot tett be, a fiók meg másfélszer olyan széles, tehát ami atka nem a lapra pottyant az mellé...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. Október 30. 18:54
Előnye a higiénikus aljdeszkának, hogy a tálca kihúzása gyorsabb, könnyebb, mint a papírlapot ki-be tenni. Ha a tálca nincs bent plusz levegő-szellőzés biztosítható, valamint a lehulló atkák is kiesnek a rostaszöveten, ha nincs bent a tálca. Erre gondoltam Berci. Megjegyzem, nekem nincs, de két kiváló méhészbarátom is habkaptárokat használ, higiénikus aljjal, tetszett.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. Október 30. 19:09
A jövő méhészetében szerintem már nem lehet higiénikus alj nélkül méhészkedni. Mondjon akár ki akármit. Az atkák megszámlálása sem fog valós eredményt hozni. Véleményem szerint ezért van az hogy sokan úgy gondolják, hogy náluk nincs atka, illetve, hogy jóval kevesebb potyog. (jah mert a méhek takarítottak és kihordták) :)
Ahogy az is igaz hogy régen működött hogy 100 családból megnéztek 20-at és levonták a következtetést. Szerintem ma ez már nem működik. Nekem nincs 200-300 családom, de meg is számolom az atkákat és nem csak ami az első 3 napban hullott.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Október 30. 19:43
jjh
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Belphegor - 2018. Október 30. 20:36
A következő hétre hőmérséklet szempontjából alkalmas időt jósolnak atkaírtásra. Nem zárókezelésre... Sok helyen van még fiasítás a családoknál, járják a vizet és némi virágporhordás is tapasztalható.
Az atkával van más probléma is azon kívül, hogy a fiasításban van és pl. szárny nélküli méhek kelhetnek ki a sejtekből. Állítólag vírusokat is terjeszt... 8)
De az is probléma része, hogy nem csak a fiasításban okoz kárt. Ugyanis az atka nem olyan, mint egy kullancs a bőrben. Azt az ember kiveszi a saját bőréből és ha sokáig is érezhető, látható lesz a helye de nem vérzik.
Az atka, az erős "rágóit" belevájja a méh kemény kitinpáncéljába és az onnan szivárgó hemolimfát fogyasztja. Ha lehullik a temérdek atka, a sérült méhek kitinpáncélja akkor sem gyógyul be. A sebből mindig szivárogni fog a méh "vére" és ez nyilván azt eredményezi, hogy a méhegyed nem él annyi ideig, mint amennyi ideig ideális körülmények között életben maradna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2018. Október 30. 20:59
http://www.cegledi.eu/html/haupttext_atka.html

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2018. Október 30. 21:33
Véleményem szerint az A3-as méretű lap szükséges.
Még így sem fedi alulról teljes mértékben a fészket.
A tálcára helyezve olajjal lekenem + a tálca szélét is. (sima hungarocell)
Ha az atka a papírra vagy a papír mellé a tálcára potyog , vendégmarasztaló olajfilm
fogadja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. Október 31. 19:47
Idézet
A szomszéd méhészetek ötször annyit kezelnek mint én, és érdekes módon októberre ott mégis tízszer annyi az atka mint nálam. Pedig ők sem erős paprikát használnak, hanem ugyanazt a 3 hatóanyagot amit én. És azt a több atkát sem tőlem rabolják.

Ezt ugye most valami viccnek szántad? :o :o :o ... akkor jól sikerült mert nevettem egy nagyot. H...ék azok mi? mint itt is mindenki .......
Olvasgat olvasgat az ember de van amit már nehéz szó nélkül kibírni.

Idézet
A papírlapra még annyit tudok mondani, hogy próbáltad volna meg bedugdosni nálam a kaptárak fenekére, ami tele volt építve rengeteg viaszpúppal. Legjobb esetben is kb. 5-10 centit lehetett a kaptárfenékre betolni a papírból.   

Ez meg a másik most mind hig vagy nem, vagy az én méheim deviánsak, hogy nem építenek a hig aljra? ( nem egy van nyugi) Másokat nevetsz ki, és leírod hogy neked sem mind az, ember .... :(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2018. Október 31. 20:05
Tisztelt Uraim!
Az idei Tavaszváró Méhésznapon az első Román előadó napraforgó pergetés után közvetlen leseprést javasolt műlépre, majd a fiasításos lépek kiolvasztását. A lesepert rajt 3,6%-os oxálsavval permetezi és folyamatosan serkenti. Állítása szerint 6 műlépet építenek ki és bomba erősek lesznek a következő évre.
Azt szeretném kérdezni, hogy valaki kipróbálta e ezt a módszert? Privátba is jöhet.

Kösz: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. Október 31. 20:17
Idézet
A szomszéd méhészetek ötször annyit kezelnek mint én, és érdekes módon októberre ott mégis tízszer annyi az atka mint nálam. Pedig ők sem erős paprikát használnak, hanem ugyanazt a 3 hatóanyagot amit én. És azt a több atkát sem tőlem rabolják.

Ezt ugye most valami viccnek szántad? :o :o :o ... akkor jól sikerült mert nevettem egy nagyot. H...ék azok mi? mint itt is mindenki .......
Olvasgat olvasgat az ember de van amit már nehéz szó nélkül kibírni.

Idézet
A papírlapra még annyit tudok mondani, hogy próbáltad volna meg bedugdosni nálam a kaptárak fenekére, ami tele volt építve rengeteg viaszpúppal. Legjobb esetben is kb. 5-10 centit lehetett a kaptárfenékre betolni a papírból.   

Ez meg a másik most mind hig vagy nem, vagy az én méheim deviánsak, hogy nem építenek a hig aljra? ( nem egy van nyugi) Másokat nevetsz ki, és leírod hogy neked sem mind az, ember .... :(
Nem, nem viccnek szántam.  :) Náluk pottyant még 150-200 amikor nálam már csak 7-18. Pedig állítólag ők csinálják jól, én nem értek ehhez (se).  ;D
Vagy meg kellene tanulni olvasni, vagy az olvasottakat értelmezni.  :D Nem ezekkel a kaptárakkal kezdtem méhészkedni ami most van. Amivel kezdtem, meg amivel folytattam, azok fa kaptárak voltak, és egyik alatt sem volt higiénikus. És ha hiszed ha nem, azokat szépen telerakják viaszgombócokkal, teszek majd fel képet egy akkori aljdeszkáról ha megtalálom. Na azon biztosan nem dugdostál volna be papírt... A mostani kaptáraim mindegyike alatt higiénikus van, de ezt is leírtam már csak el kellett volna olvasni. Máshogy nem is lenne értelme, de ezt is leírtam...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2018. Október 31. 20:41
ilyenre gondolsz?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. Október 31. 20:51
És
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. Október 31. 22:28
Somogyi Csabának:

Igen, ki lett próbálva. Igaz, kicsit módosítva, de szépen működik. Illés Sanyi és jómagam is próbáltam. Ami az elmélethez tényszerűen hozzátartozik:

Kell két telephely, egy, ami üres, egy pedig, ahonnan a lesepert rajokat viszed. Ehhez kell logisztika. Szállító eszköz, fertőtlenített kaptár, rajláda, stb. Enélkül vegyes az eredmény. Sanyi tudta őket vinni, innen-oda, csodaszép lett a méhese, minden család új lépen van, és "bomba" erősek. Én ezt megfelelő autó hiányában nem tudtam megoldani. Leráztam őket, pincéztem, kitakarított, fertőtlenített kaptárakba új keretre, új műlépre kerültek. Viszont ezt a telephelyen lévő teljes állományon nem tudtam egyszerre elvégezni. A nem lesöpört családok "elszívták" a méheket a lesöpörtektől, így nem folytattam. Őszre viszont azok lettek a szépek, akiket lesöpörtem. Úgyhogy nekem ez a jövő. Vettem egy 3,5 tonnás furgont. A két telephelyem megvolt, megvan. Így tavasszal az egész állományt lesöpröm alkalmas időpontban, ami vagy fűz, vagy repcevirágzás. Ez jelentősen függ az időjárástól is. Mi egy korai lesöprést alkalmaztunk, megetettük őket, a lépeket szépen kiépítették. Nyilván, bukunk vele valamennyi repce/galagonya mézet. Akácra viszont olyan családokat vittünk el Sanyinak, hogy az valami csoda volt, és olyan szép hordást csináltak, hogy a szavunk elállt. Ez Cristian (a román előadó) módszerétől abban különbözik, hogy Ő akác után javasolt a méztérből lesepert, lefújt méhekkel 1,5 kg-os rajok készítését, amiket meganyásítunk, majd az általad említett törzscsalád napraforgó utáni lerázását, oxálos permetezését, meganyátlanítását követően egyesíti a kettőt. Kiváló módszer. Új minden, a lépek, az anya, a keretek. Mi annyiban változtattunk, hogy egy lesöprés/lerázás volt kora tavasszal, nem pedig akác után, és napraforgón. Az oxálos permetezése a rajnak viszont kihagyhatatlan. Ez az egyik lelke a dolognak. A lerázott családok semmilyen atka elleni védekezésben nem részesültek napraforó végéig. Az első kezelés során a lehullott atkák száma 0-80 db volt. Szemben a nem leseperteknél 300-400 darabbal. Már ez a szám is beszédes. Arról nem beszélve, hogy közismert, hogy a viaszban halmozódik fel a szermaradvány, a kórokozók spórái, stb. A módszer tehát eredményes. DE!!!!!

Ami nélkülözhetetlen:

-két telephely
-rengeteg műlép
-szállító kapacitás
-rengeteg új, vagy lánggal fertőtlenített keret (részemről az újra szavazok)
-kitakarított, fertőtlenített kaptár
-fertőtleníthető rajláda
-pincézés
-rengeteg, és gyors munka

Hogy megéri-e? IGEN!!!

Szerintem megéri. Sanyival mindenkinek ezt javasoljuk.

Tudom, hogy most sokan lehülyéznek majd.. Bevállalom ;) Igazából erről jövő tavasszal szerettem volna írni, képekkel illusztrálva, de mivel megkérdezted, leírtam most. Cristian Bratu (a román előadó) méhészetét volt alkalmam megtekinteni a múlt héten. Egy szót tudok csak mondani: HIBÁTLAN.

Kicsit hosszúra sikeredett, bocsánat..

Ha van még kérdésed, írj privátban.

Üdv: Bicska
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 01. 07:07
ilyenre gondolsz?
Olyanra, de ettől nagyobbak is szoktak lenni, és több is. Soknál szinte a keretlécig ért, szóval némi idegeskedés után kiderült hogy a papírlapos módszert azt nem nekem találták ki.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 01. 07:17
Idézet
Arról nem beszélve, hogy közismert, hogy a viaszban halmozódik fel a szermaradvány, a kórokozók spórái, stb.
A szerek igen, de a spórák azok nem a viaszban halmozódnak hanem a bábingben, meg a nedves helyeken. Az a román egyesítős módszer még hihetőnek tűnik, de hogy leseprek egy családot napraforgó után, aminek aztán lesz 6 kiépített kerete (ezek szerint annyin telel át?) fiasítása egy ideig semmi, és hogy az aztán majd még bomba erős is lesz ezt szerintem Te sem hiszed el.  :D
Az akác utáni leseprést sokan alkalmazzák, jó dolog, de azért azt nem kell elfelejteni, hogy a túlzásba vitt építtetés sem tesz jót a méheknek. Nekem van ugye 3x9 keretem, ebből a 9-et lazán kiépítik a családok egy évben, de hogy mind a 27 keretet minden évben kiépíttessem velük az enyhén szólva is túlzás. A bábinges fészeklépeken van a hangsúly, azokat kell kihajítani a kaptárból. Ez meg működik seprés nélkül is, méztéri fiók feletetve, azon telelnek és indulnak tavasszal, fészeklépek pedig elszedve.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2018. November 01. 07:27
Sziasztok!

Múlt héten végignéztem a családok fészeklépjeit.
Volt jónéhány család, ahol fél-1tenyérnyi fedett és nyitott fias is volt.
Ezeket a lépeket elszedtem és tartalék léppel pótoltam: fenti fiókban majdnem tiszta mézes, alul üres, vagy csak részben mézessel.
Ezután párologtattam oxálsavval, hogy meggyőződtem róla, nincs fedett fias.
Különben irtogathatok, ők meg kitermelgetik maguknak az atkát.
Persze, azóta már lehet, hogy a buzgóbb családoknál megint lesz valamennyi fias.
Lehet látni vízhordó méheket is.
Jelenleg a kerettakaró fóliát is levettem, szellőzők kinyitva sarkig (fél NB).

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 01. 08:55
Egy méhészetben akkor sem lehet elérni a nulla atkaszámot, ha a környéken 3km sugarú körön belül nincs másik méhészet, és kóbor raj sem egyetlen odúban sem. Persze próbálkozni lehet, csak az már nem méhészkedés lesz hanem valami egészen más, annyi energiaráfordítással amennyit elképzelni sem szeretnék. Aki úgy gondolja hogy ez őneki valóban megéri, csinálja.
Ezt úgy lehetne csak megcsinálni, hogy gázkamra, ezen minden egyes család, minden egyes méhegyede egyesével átsétál, majd műlépre kerül. És mint írtam, nincs a közelben méhészet, kóbor raj, vándorméhész. Vajon mennyi esélye van ennek? Kb. nulla.
És akkor még mindig ott vannak a darazsak, amik hátán közlekedik az atka.  ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. November 01. 15:39
Ma szép volt az idő! Védekeztetek valamivel atka ellen? Ki mivel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2018. November 01. 16:50
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2018. November 01. 22:24
Én is valami hasonlót alkalmaztam, némi rozét, meg a szőlőből megmaradt párlatot helyeztem be.
Hamár a fiam 7 éves lett.....

Nb 18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. November 02. 09:36
Akác előtt sepertünk le idén is. Napraforgón 1,5 kilóssal biztosan nem működik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 02. 09:51
Egy méhészetben akkor sem lehet elérni a nulla atkaszámot, ha a környéken 3km sugarú körön belül nincs másik méhészet, és kóbor raj sem egyetlen odúban sem.
Azt én is írtam már, hogy gyakorlatilag mindig tudtam atkát leszedni a kezelések alkalmával. Tehát   egy család kivételével  nekem sem volt nullás hullásom az elmúlt 10 évben. Előtte pedig nem figyeltem ennyire.
Ennek ellenére én azt állítom , hogy lehet szedni. Kérdem Tőled, hogy szerinted mi az oka annak, hogy a méhész mégsem tudja leszedni? Tehát 100 atka közül miért lehet 99-et elpusztítani és egyet pedig nem? Ugye ezt állítod?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 02. 11:41
Azt hittem hogy ezt elég egyszerű belátni, tévedtem... Szóval nem volt nullás hullásod az elmúlt 10 évben, ennek ellenére azt állítod hogy le lehet nullázni, már ha a "lehet szedni" szókapcsolat ezt akarja jelenteni? Ezt mégis mire alapozod? Hol van itt a logika? Einstein valami ilyet ír az őrültségről, hogy "Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen."

Hogy sosem lesz nullás egy méhészet annak roppant egyszerű oka van, fizikailag illetve biológiailag sem tudod kivitelezni, hogy minden egyes családban, minden egyes atka éppen az ölő dózissal találkozzon, akkor sem ha nincs fiasítás. Azt az apróságot felejted mindig ki a logikádból, hogy méhekről, atkáról, méhcsaládokról és méhállományról beszélünk, nem gyufaszálakról vagy süteményekről amikből ha a 10-ből elveszünk 9-et akkor 1 marad, azaz működik a matematika. Itt nem működik, mert a matekon kívül ott van még a fizika meg a biológia.

Tudom hogy nem illik kérdésre kérdéssel felelni, de akkor visszakérdezek. Miből gondolod, hogy le fogod tudni szedni a 100 atkából mind a 100-at? Mert ugye ezt állítod? Mert ez kb. olyan mint az elképzelt mézár, hiú ábránd.

Ahhoz hogy ez működjön, csodaszer kellene, mert a ma használatos szerek egyikével sem fog működni, de csak kísérletezzetek nyugodtan, amíg a méhek is bele nem pusztulnak.
Ennek a csodaszernek gáz halmazállapotúnak kellene lennie, és olyan hatóanyagúnak ami a méhnek egyáltalán nem árt, az atkát viszont gyorsan elpusztítja. Hajnalban, amikor még egyetlen méh sem repült ki, minden egyes családot el lehetne vele gázosítani, és a kaptárakat adott időre hermetikusan bezárni. Az eredmény nulla atka, de ez is csak akkor, ha vagy hat a szer a fiasításban is, vagy egyetlen kaptárban sincs semennyi fiasítás sem. Utóbbi egy nagyobb méhészetben megint csak kivitelezhetetlen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 02. 14:50
Idézet
fizikailag illetve biológiailag sem tudod kivitelezni, hogy minden egyes családban, minden egyes atka éppen az ölő dózissal találkozzon, akkor sem ha nincs fiasítás
Ez így igaz. Csakhogy az atka nincs mindig ugyanott. Az, hogyan a fenébe lehetséges, hogy 99 atkát le tudsz szedni, de az utolsót nem? Miben különbözik biológiailag, fizikailag az utolsó 100. atka az előtte lévő 99-től? Ha jól értem azért nem tudod leszedni, mert különbözik tőlük. Van egy csodaatka, amelyik mindig ki tudja szagolni, hogy a méhész mikor fog kezelni, és már ezelőtt olyan helyre irányítja az őt hordozó méhet, ahol majd nem elég a hatóanyag koncentrációja? Lehet. hogy igazad van , amikor ezt mondod:
Idézet
őrültség
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 02. 16:28
Úgy lehetséges, hogy nem 99-et szedsz le (csak úgy gondolod mert már nem pottyan több) hanem mondjuk csak 96-ot, vagy éppen csak 89-et. Ezek abban különböznek a többitől ahogy már írtam is, hogy jóval többet kezelsz a kelleténél, és ezek már elviselik azt a dózist amit a másik 96 nem.
Megérne egy kísérletet, hogy az amelyik csak lepottyan de nem pusztul el hanem életben marad, vagy esetleg már le sem pottyan mert van még annyi ereje hogy kapaszkodik, az vajon a következő kezelés alkalmával az elsők között hullik, vagy netán még ellenállóbb lesz, és akkor sem. Van az a mondás, hogy ami nem öl meg az megerősít, és ez náluk is előfordulhat, még ha mást mond esetleg róla a biológia akkor is.
Meg szerintem már alapvető védekező reflexük is kialakulhatott ennyi idő alatt, jön a füst, elbújnak a potrohgyűrűk közé arra a néhány percre.  :D
Eddig az élet engem igazol, a tézisedet majd akkor fogja, ha tele lesz az ország bemutató méhészetekkel, ahol nulla darab atka van. De mondhattam volna a szublimálást is, ha az úgy működne ahogy mondják akkor már kipusztult volna az atka, mert ott aztán szétszóródnak a kristályok a kaptár teljes térfogatában. Aztán nem hogy nem pusztult ki, de nem is viszi le csak adott százalékát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 02. 17:28
Ezt az érvet elfogadom. Azonban gondold tovább. Mi lesz ezekkel a következő évben? A kezelés hatására ezek utódai elpusztulnak vagy sem?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 02. 18:14
Nem akarom én ezt már továbbgondolni, irtom őket, meg marad valamennyi a családnak is, hogy barátkozzanak vele.  :) Ezzel együtt a véleményemet tartom, a sokkal ritkább de hatékonyabb kezelés hosszú távon kifizetődőbb lesz. Főleg úgy, hogy év közben esetleg lesz olyan generáció amelyik egyáltalán nem is találkozik az adott szerrel, tehát kevésbé szoktatom hozzá.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 02. 19:22
Nem akarom én ezt már továbbgondolni, irtom őket, meg marad valamennyi a családnak is, hogy barátkozzanak vele.
Igen, mert itt dől össze a teória. Ha az utódok nem érzékenyek a kezelésre, akkor kihal a méhcsalád. Ha érzékenyek rá, akkor az hogyan lehetséges? Akkor a szülőket is el lehetett volna pusztítani. Hidd el, én végiggondoltam már ezerszer. Ha nem lehetne több kezeléssel lejjebb vinni az atkaszintet, akkor már nem lennének méhek. Nekünk pedig ez a lejjebb vitel óriási valószínűséggel egy darab atkát jelent százból. Ami viszont teljesen biztos, hogy kettő darabnál nem többet. Amúgy pl. az a dolog,hogy mindig tudok atkát irtani, tehát, amit írtam, hogy mindig hullik, az a látszattal ellentétben nem annak a bizonyítéka, hogy nem lehet nullázni az atkát, mert nem éri el a szükséges szintet a hatóanyag, hiszen pont hogy hullik, tehát elegendő a szint. Magyarul: én még nem tudtam olyan érvet találni, ami megcáfolná azt, hogy egy olyan stratégia alkalmazásával, hogy a szaporodási rátával egyenlő irtással el kell tűnnie az atkának . A kezelést nem lehetne abbahagyni, mert bármikor bekerülhet olyan atka, amelyik olyan helyről származik, ahol nem így kezelnek. A bizonyíték rá pedig az, hogy pl. egy olyan időszak után, amikor az enyhe tél miatt több ciklus fut le, akkor több ilyen tél sem vezet a méhek kihalásához. Ekkor ugyanis csak úgy lehet helyrebillenteni a mérleget, hogy ezekben az években több atkát irtunk ki, mint  egy normál év szaporulata. Tehát átléptük a bűvös határt. Úgy, hogy a szer nem terhelte túl a méhcsaládot. Következésképpen ezt a bűvös határt normál években is át lehet lépni. Vagyis nem arról van szó, hogy hatástalanság lenne. Az más kérdés, hogy a romló hatékonyság miatt, a szükséges kezelések száma extrém mértékben megnőne. Tehát ez húsz évvel ezelőtt működőképes program lehetett volna. Amikor volt három 95 százalék feletti hatékonyságú hatóanyagunk is. Most már a kocka el van vetve. Ma már csak tényleg elvi lehetőség. Kivéve, ha egy új hatóanyag vagy módszer elő nem kerül. Igen, új módszer esetén is. Ugyanis ez az alapja mindennek. A szaporulati rátának megfelelő hatékonyság elérése a kezelések számának növelésével, és azt a kezelést állandóan fenntartani. Ekkor lehet elkerülni a szelekcióból eredő hatástalanságot. A szinten tartásos elv a melegágya a tolerancia, és végül a teljes hatástalanság kialakulásának. Eddig  azonban nem kell eljutni. Sokkal hamarabb összeomolhat az ország méhészeti ágazata.
A magyarázat arra, hogy miért tudok mindig atkát irtani: a téli fiasmentes időben rettenetesen leromlik a hatékonyság a hideg idő által előidézett tömör fürt, és az abban történő mozgolódás hiánya miatt. A szer hatékony koncentrációja nagyon kis helyen alakul csak ki. Csak azt az atkát viszi le, amelyik éppen itt volt. Legközelebb azonban másik atka lenne itt. Ha 99 sorra kerül, akkor a századiknak is muszáj megfelelő helyre kerülnie, ésszerű kezelésszám ideje alatt. De,  éppen ezért a többletkezelés ésszerű időpontja a nyári, mesterséges fiasmentes állapot.
Azért ha eszedbe jut ellenérv, ne tartsd magadban!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2018. November 02. 20:18
Szervusztok Neo és WR!
Nagy élvezettel olvasom a "meccsezéseteket"! Nem kétlem, mindkettőtök kiváló méhész. A tudomány és a gyakorlatiasság találkozásának vagyok szemtanúja. Köszönöm Nektek! Meccsezzetek még 50 évet, had tanuljunk belőle!
Még egyszer köszönöm: Csaba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: csumi - 2018. November 02. 21:21
Magyarul: én még nem tudtam olyan érvet találni, ami megcáfolná azt, hogy egy olyan stratégia alkalmazásával, hogy a szaporodási rátával egyenlő irtással el kell tűnnie az atkának .
Pedig pofon egyszerű:
1. A saját atkairtási tevékenység határa a saját méhes.
2. Az összes többi méhcsaládot a környéken vagy kezelik vagy sem.
3. Amit nem kezelnek, vagy kevéssé, vagy hatástalan csodaszerekkel, akkor az atkafészekként működik.
4. Atkafészek csúcsa az elkóborolt raj, amit ha akarnánk se tudnánk kezelni, mert nem tudjuk hol van.
5. Az atkafészkekben folyamatosan nő az atkák száma, mert szaporodik. Ez azt is mutatja, hogy a szaporulatnak csak egy része(!) migrál át más méhcsaládokhoz, különben nem nőne az atkaszám az atkafészekben.
6. A lelkiismeretes méhész azon migráns atkákat tudja irtani, melyek az ő méhészetében landolnak. Legyen ez a példa kedvéért az idegen atkaszaporulat 10%-a. Ha ezt a mennyiséget kiirtja 99%ban, akkor sem tudja tartani a ritmust az atkafészekkel, ahol magától nő a létszám. Ami nincs a méhésznél, azt nem tudja kiirtani.
7. A felvetett atkairtó elmélet nyilvánvaló logikai hibája ott van, hogy ahogy irtjuk az atkát saját méhészetünkben, egyre csökken az általunk kiirtható atkák száma (mert fogynak), ha van 50 atkánk, nem tudunk 500-at kinyírni, és lesz egy pont, amikor már nem tudunk saját méhészetünkben annyit irtani, mint amennyit a szomszédok termelnek (idegen atka szaporodási ráta). Ilyenkor már csak akkor tudnám a saját méhészetemben az összes környékbeli szaporulatnak megfelelő atkát kiirtani, ha mind hozzám jönne át. De ugye ez lehetetlen, hiszen az atkafészkekben is nő az atkaszám! (amellett, hogy mennek mindenfelé, nem csak hozzám)
Én persze szeretnék olyan szert, amellyel 50 atkából 500-at is ki lehet nyírni, mert akkor lenne -450 atkám, utána ha jönne 450 migráns, pont nullára kifutna a létszám :)

8. Összességében maga az említett stratégia, a "szaporodási rátával egyenlő irtás" egy idő után korlátokba ütközik, nem fenntartható, tehát fantazmagória. No ezért nem működik a "teljes kiirtás" elmélet. De józan ésszel sem gondolhatja senki, hogy saját atkairtásunktól megszűnik az atka a környéken. Atkafertőzött környezetben méhészkedünk, időnként kisöpörjük őket, de visszaszaporodnak, visszafertőződnek. Soha nem lehet kiirtani. Még elmélettel sem. És ne kezdjünk vitát azzal, hogy mi van, ha mindenki irtja meg egyéb újabb fantáziálásokkal. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 03. 05:56

7. A felvetett atkairtó elmélet nyilvánvaló logikai hibája ott van, hogy ahogy irtjuk az atkát saját méhészetünkben, egyre csökken az általunk kiirtható atkák száma (mert fogynak), ha van 50 atkánk, nem tudunk 500-at kinyírni, és lesz egy pont, amikor már nem tudunk saját méhészetünkben annyit irtani, mint amennyit a szomszédok termelnek (idegen atka szaporodási ráta). Ilyenkor már csak akkor tudnám a saját méhészetemben az összes környékbeli szaporulatnak megfelelő atkát kiirtani, ha mind hozzám jönne át. De ugye ez lehetetlen, hiszen az atkafészkekben is nő az atkaszám! (amellett, hogy mennek mindenfelé, nem csak hozzám)
Én persze szeretnék olyan szert, amellyel 50 atkából 500-at is ki lehet nyírni, mert akkor lenne -450 atkám, utána ha jönne 450 migráns, pont nullára kifutna a létszám :)
Mondtam én olyant, hogy az atkafészekben is nulla lesz az atka? Azt állítom, hogy a kezelt méhészetekben lesz nulla. Most is vannak atkafészkek, mégsem pusztultak ki a méhek. Most 100 atkából 99-et kiirt a méhésztársadalom. Ebben a 99-ben benne vannak az atkafészekből származó migráns atkák is. Az egy db atka a 99-hez képest tényleg leküzdhetetlen akadály? Ne felejtsd el, ha hosszú távon nem irtod ki azt az atkahányadot, ami a szaporulat, akkor összeomlik a méhcsalád. A te levezetésed logikai buktája az, hogy azt gondolod, hogy az atkafészek kezelés nélkül az idők végezetéig ontja az atkát korlátlan mennyiségben. Olyant el tudok képzelni, ami az Arnot erdei méheknél van, hogy a méhcsalád a saját szaporodási rátájának növekedésével esetleg kompenzálni képes az atka (csökkentett) szaporodási rátáját, ezért az erdőben kialakul egy olyan ciklus, amelyben egy-két évig élő méhrajok élnek, kirajzanak, és az eredeti raj kipusztul. Ekkor viszont az atka szaporodási rátája is drasztikus mértékben csökken a kieső fiasításmentes időszakok miatt. Ez azonban csak akkor lenne hatással a méhészetekre, ha az erdőben élő populáció atkatermése megközelítené a méhészetekét.
Logikailag jól vezetted le, de kihagytad a számításból azt, hogy én nem arról beszéltem, amit levezettél. Tehát  a kezelt méhészetek lesznek nullásak mindaddig, amíg az atkairtó szer hatékonysága elbír a beáramló migráns atkákkal. Nem a rajok a hunyók ebből a szempontból, hanem azok a méhészetek, ahol elégtelen hatásfok miatt nem néhány százaléknyi idegen atka kerül be a kezelt méhészetbe, hanem akár a többszöröse. A dolog lényege pedig pont itt van.
Miért az egyensúlyi pontot jelentő szinten stabilizálódik hosszú évek átlagában az atkalétszám? Ez a pont az induló atka szint, amiről wr is beszélt, mint elegendő szint. Amit ha minden évben túllépnénk, akkor a méhek kipusztulásához vezetne, ha pedig nem érnénk el, akkor az atka kipusztulásához (ott ahol a kezelés folyik). Azért mert ez a leggazdaságosabb szint. Ugyanis a túlkezelés, amikor valójában már mások atkáit irtjuk, nem jár semmiféle haszonnal az egyén szempontjából. Amíg lesz olyan méhészet, amelyik nem ilyen szemlélettel kezel, addig semmiféle eredmény nem lesz. Ha minden méhészetben így menne a védekezés, akkor a néhány százaléknyi raj atkái nem tudnák megdönteni a rendszert. Csak akkor tudnák, ha olyan hatalmas mértékű lenne a rajzás, hogy az atkairtó szerek hatékonysága nem tenné lehetővé a kívánatos mértékű redukciót. Tehát wr-nek, és aki azt állítja, hogy csak egy adott szintig kell kezelni, tökéletesen igaza van akkor, amikor egyéni stratégiáról beszélünk. Csakhogy az egyéni stratégia zsákutca, törvényszerűen összeomláshoz vezet hosszú távon. Ugyanis mindenféle kezelés elindítása azonnali szelekciót jelent akkor, ha a kezelést követően marad életben atka. A probléma az vele, hogy  öröklődik ez a túlélési tulajdonság.
A mínusz atkaszám. Amikor azt mondom, hogy január elsején van egy atka, annak a szaporulata 100 atka, és én többet akarok kiirtani 99-nél, akkor az hogyan lehet anélkül, hogy átcsúsznánk a mínuszba? Úgy, hogy a 99 százalékkal ekvivalens (egyenértékű) az, hogy ezerből 990 db, tízezerből 9900. Tehát az egyensúlyi pontig a kezelések egy jól megfogható értéket jelentenek, lepotyog 1-2-5 atka, addig az egyensúlyi pont felett már törtszámok lennének. Egész számok akkor lesznek, ha nem egy méhcsalád, hanem egy méhészet, egy röpkörzet, egy járás, egy megye, egy ország atkaállományának csökkenését figyeljük. Azt azonban látni kell, hogy rövid távon az ilyen kezelések ugyanazt a hatásfokot jelentik. Tehát amíg 10000 atkából az első  90 százalékos kezelés 9000 atkát jelent, addig a második, a maradék ezerből 900-at, a harmadik a százból 90-et, a negyedik a maradék tízből kilencet. Tehát az egyensúlyi ponton túl a lepotyogó atkák száma annyira jelentéktelennek tűnik, hogy a méhészek legyintenek rá. Pedig ez az ami a vesztüket fogja okozni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 03. 08:10
Idézet
Pedig ez az ami a vesztüket fogja okozni.
Mondod Te. Én meg azt mondom, hogy ennek akkor már régen be kellett volna következnie nálam is, mégsem így lett.  :)
Újabb adalék a már leírtak mellé, hogy miért az általad favorizált teóriával van és lesz baj. Évek óta figyelem a saját és a környék méhészetét atka szempontól is, mert hát nem árt. Ha én benyomom a M-ot furettóval akkor pottyanjon mondjuk 200 atka. Ha a másik M betűset teszem be zsebkendőn, akkor ugyanennyi pottyan, de ugyanennyi pottyant a szublimáláskor is amíg szublimáltam. Nálam!!! De nálam atka elleni védekezés van egyszer közvetlenül akác után, majd augusztustól októberig de nem folyamatosan, és ennyi. Azokban a méhészetekben viszont, ahol az általad favorizált metodikát követik, és október végén még füstölnek, novemberben-decemberben még csurgatnak, januárban már teszik be a lapkákat, gyakorlatilag egész évben atkát irtanak, na ott van az amit sokan rácsodálkozva olvasunk, hogy nem akarnak hatni a szerek!!! Kezel az egyikkel, pottyan 20 atka, majd 3 nap múlva kezel a másik szerrel, és pottyan 350! Tudom, biztos azt fogod rá mondani, hogy azok a 3 nap alatt keltek ki, de nem. Nem hat nála az adott szer, a másik méhészetben meg fordítva, ott meg a másik nem hat. Vajon miért? Nálam miért hatékony mindegyik ugyanúgy? Biztos vagyok benne, hogy erre is tudsz mit mondani, de szerintem meg éppen azért van, mert egész évben atkát irtanak, ami által hozzászoktatja az atkát az összes szerhez.
És ezek az atkák majd szépen el fognak terjedni az egész országban, és akkor majd lehet pislogni, mert sehol nem fog hatni semmilyen szer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. November 03. 08:14
Sziasztok!

Amit neo ír az nagyon elgondolkodtató és logikus is. Egy dolog nekem nem világos, amennyiben valaki veszi a fáradtságot és egész évben számolja az atka hullást(nem csak a kezelés utáni 1-2 napban), akkor is csak az az infója lesz meg hogy mennyi az elpusztított atkák száma. Azt nem lehet tudni mennyi maradt meg a méheken. Természetesen, ha kezelés után 2-3-4... db atka hullik(akár különböző szer hatására is) akkor örül a méhész. De, honnan tudja azt hogy megvan a fent említett hatékonyság. 10.000->9.000, 1.000->900, 100->90 stb... Ez csak fikció, mármint hogy mennyi atka maradt a méheken. Egyébként szerintem meg az atka szaporulat nagyon nagy része saját termés. Az összeszedett vándor atka nem jelentős, kivételt képez a rablás. Egész évben feljegyzésem van saját állományom összes atka hullásáról. Átlagosan nézve nem láttam megugró atka hullást amiatt hogy a család kezelés után hirtelen beszedett volna vándor atkákat. Viszont azt inkább látom hogy van olyan családom ami úgy termeli az atkát, hogy elképesztő. Ebből gondolom a fenti állításom, javítsatok ki kérlek ha tévednék.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. November 03. 08:20
Szerintem atkával lehet szimbiózisban élni, a természetben nagyon sok állatnál működik ez. Mindig akkor van a baj ha egy szint felé emelkedik. Akkor pusztul el a gazda szervezet, és ezzel együtt az kártevő is. A gond, az atkák esetében hogy nehéz megmondani hol ez a szint, e miatt mindenki biztosra megy. Senki nem akarja hogy az állományának a 90%-a elpusztuljon és csak azok a családok szaporodjanak melyek valamennyire ellenállóbbak az atkával szemben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 03. 08:31
A természetes szelekció működik a méhészetben is, akár atkáról, akár az általa terjesztett vírusokról, akár mérgezésről legyen szó, utóbbira az idei év tökéletes példa volt. Nálam is ment ugyanúgy, minden termelő család a szotyira, elszenvedték a mérgezést, mégis volt amelyik minimális veszteséggel túlélte, és volt olyan is amelyiknél már csak a CCD jelenséget lehetett konstatálni a következő kaptárnyitás alkalmával.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 03. 09:06
Aki a Hír rovatban figyelmesen elolvasta a régebbi cikket az atkáról, feltűnhetett, hogy akár több száz is lehet a migráns atkák száma napok alatt. Ilyen feldúsulás mellett fölösleges 1 vagy két,  kezelés után maradó atkáról beszélni. Ezen ideális állapot estleg órákig tartható csak fennt. Talán a tartós hordozók segíthetnek ebben az esetben, vagy az olyan szerek, amelyek több napig, 1-2 hétig fejtik ki hatásukat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 03. 09:16
Wr!
Én azt elképzelhetetlennek tartom, hogy izolált módon lennének a szomszédaidnál olyan atkák, amelyek toleránsak, nálad pedig nincs ilyen. Van. Majd később fogod észrevenni őket. Akkor, amikor már késő. A mutációs gyakoriság olyan ritka jelenség, hogy kizárt dolog, hogy egy méhészetben kialakuljon egy nagyfokú tolerancia sok-sok lépcsőn át. A mutációs gyakoriság az atkalétszámmal egyenesen arányos. Azonban egy mutáció tíz- húsz millió atka közül egynél alakul ki. A toleranciához pedig lehet, hogy kell 20 mutáció is. Ebből a szempontból az egész ország egy egységet képez. Az egyes pontok között a vándorlások teszik végzetesen hatékonnyá a terjedést.
A 350-es pottyanás kizárt, hogy azért van, mert akkor kel ki. Ugyanis az atkák a fiasítást mindig olyan arányban lakják, ahogyan a fias sejtek aránylanak a méhegyedekhez. Bizonyított, az összefüggés szignifikáns, van is rá egy differenciál egyenlet, de most nem mennék bele. Itt arról van szó, amit írtam: ekkor volt kedvező az időjárás a szer szétterjedéséhez. Egyébként azt mutatja, hogy jól működik a szer, ha kapcsolatba kerül az atkával.

Nagycsalád!
Azt írod, hogy fikció. Részben. Kutatási témaként  ausztrál söpört rajok bevonásával egy lakatlan szigeten meg lehet állapítani  úgy az atka populációs szaporodási rátáját, mint az aktuális szer hatékonyságát (leölés utáni maradék atkalemosással). Szimbiózis: Írtam az Arnot erdei méheket. Nem vagyok biztos abban, hogy az egy zárt rendszer. Azaz lehetségesnek tartom, hogy a rajutánpótlás a kezelt területekről származik. Így a szimbiózis kizárva. Ha azonban mégis zárt rendszer lenne, akkor sem szimbiózisról van szó. Ugyanarról, amiről én beszélek. Egyensúlyba kerül a méh és az atkapopuláció szaporodási rátája. Amúgy pedig a szóhasználat is rossz. Szimbiózis esetén mindkét fél jól jár. Itt szimplán parazita-gazda viszonyról van szó, amelyben nem ismeretes a bizonyított természetes együttélési egyensúly. Azt a méhész hozza létre az atkairtó szereivel. Ugyanis egyensúly nélkül eldől a mérleg vagy egyik, vagy másik irányba, minden esetben. Ez az elv még a kockavetésre,  kenosorsolásra is érvényes, tehát nem méhspecifikus. Wr jó helyen kapisgált akkor, amikor azt feltételezte, hogy azért nem lehet nullázni, mert az egyensúly közeli állapotban a korábbi hatékonyság a töredékére esik vissza. Igazából ez így is van, de nem azért, mert itt egy misztikus dolog van, hanem azért, amit írtam. A hideg idő miatt leáll a fiasítás, de ezzel együtt a méhek aktivitása is. A szer nem jut el oda ahová kellene. Ezt is jól látja. Az okot nem látja jól. A méhaktivitás hiányát. Bizonyítékom is van rá. Ha ez nem így  lenne, akkor minden olyan esetben, amikor valamilyen ok miatt az éves atka szaporodási ráta magasabb (több import atka, enyhe tél miatti több ciklus stb. ), akkor ezek egymásra rakódnának, és egyre magasabb lenne mindig az induló szint, ami a pohár kicsordulásához vezetne, azaz győzne az atka. Nem. Eddig mindig vissza tudott billenni a mérleg az eredeti szintre. Vagyis mindig ki lehetett irtani azt az atkát, amelyiket korábban kellett volna, csak nem volt észrevehető.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 03. 09:24
Fülemüle!
Ezzel ugyanez a helyzet. Ha nem viszed le egy-kettő atkára, akkor hosszú távon felborul az egyensúly, győz az atka. Hiszen több atka ugyanazzal a szaporodási rátával fog szaporodni, az nem csökken le, így túlcsordul a pohár.  A kezelések számának növelése itt is a megoldás. A szaporodási ráta csökkenésére fiasmentes állapot növelésével lehet csak számítani. Én régebben feltételeztem azt, hogy talán a fias sejtben lévő atka taszító hatást fejt ki egy másikra, és ezért az nem fog bejutni és szaporodni. Ez azonban teljesen hamisnak bizonyult. Tehát a szaporodási rátát egyedül a méhegyedek és a fiasításos sejtek aránya határozza meg. Ezen belül a heresejtek arányának növekedése jelentősen emeli a rátát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. November 03. 09:54
Neo:
Igen talán rossz szóhasználat volt a szimbiózis, valószínű atka és méh között nincs mindkét irányban egyaránt előnyös populációk közti kapcsolat. Bár ez nem bizonyított tény, mindig csak az atkák károkozásáról beszélünk. Természet nem ilyen egyszerű.

De van itt egy másik dolog, fentiekben csak arról beszéltek hogy a méhész hogyan befolyásolja azt a szaporodási rátát, de mi van magával a méhcsaláddal? Sokan tévesen azt gondolják, hogy az atka a méh hemolimfáját szívja. Ez egy nagyon nagy tévedés, pedig mindenhonnan ez folyik. Az atka 30 óránként produkál egy petét, a testének a 40% a pete tömege. Minden 30 órában, ehhez elég lenne a méhecske testnedve, tévedés.
Az atka a méhecske zsírszövetét szívja, ettől lesz elegendő energiája a szaporodási rátára. És ebből akkor már nagyon sok következtetést le lehet vonni, mikor miért szaporodik jobban. Pl.: téli méhek ősszel tele vannak zsírsejttel!(ezért sokan feltételezik hogy aki augusztusban szépen írtotta az atkát, októberben már csak a vándoratkát kell hogy leszedje. De mikor védekezik ősszel azt látja, hogy hullik mint az állat. Téves következtetés: sok a vándor atka biztos a szomszéd nem kezelte. A fenét... több a zsírsejt jobban szaporodik az atka, nagyobb rátával!) És még sorolhatnám... Legyengült család is mondjuk tavasszal már nem rendelkezik megfelelő "élelemmel"(zsírszövet) az atka számár és ekkor vándorolhat az atka, addig kifejlett atka egy percet sem akar kint tölteni, foretikus szakasz minimális. Vagy mondhatnám azt is hogy a dajka méheken akik sok virágport fogyasztanak a pempő miatt sok a zsírsejtjük is, ezért van hogy inkább azon vannak az atkák.. Egyébként ezért is írtam fentebb hogy a kijáró méheken szerintem jóval kevesebb az atka, és a családunk atkaszámáért a méhész a felelős.

Ebből következtetve szerintem hatékony kezelés akkor van és kell amikor a méhcsalád az atkák számára kedvező szaporodási rátát biztosít. Ellenkező esetben a méhésznek sem kell terhelni a családot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. November 03. 09:58
Amennyiben nem elég erős egy család, azaz nincs elég zsírsejtje akkor az atka sem képes arra a szaporodási rátára amit egyébként tudna.. nincs üzemanyag. ezért van hogy mindig a legerősebb családok a legjobban atkásodnak.. persze közrejátszik a több fias is,  de ez a lényeg amit leírtam.

Biztos rabolt és összeszedte az atkát. Kicsit úgy látom mindig könnyebb másban keresni a hibát... :D

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 03. 12:01
neo.   A szaporodási rátával igazad van, de én abból indulok ki, hogy ha van 4-500 atka még a családnál, ami elviselhető szint lehet, behúrcolnak még 400 db-ot, ami már ha szaporodik is borzalmas terhelés lehet. Írtani kell már szinte állandóan az atkát, de visszatérek a régebben tárgyalt témához, még atka után ott a vírus is. Az erőteljes kezelésekre a nosema, bezárult a kör.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 03. 12:04
A rablásról annyit, hogy nem is hinnénk, mennyire járnak át méhek más családokhoz. Pedig egyszerű kísérlet volna, festék meg egy kis munka kellene hozzá. Ja meg egy kis idő. De nem sokan vállalják fel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 04. 04:47
Nagycsalád!
Ezek jó gondolatok, azonban azt elfelejted, hogy ezek a változó körülmények alapvetően egy statisztikai állandóságot eredményeznek. Vegyük a zsírtest dolgot. Nemrégiben említettem már, hogy meggyőződésem, hogy fiasításos időben mi szinte csak a fiatal atkát tudjuk irtani. Azért, mert az öreg atka előbb bemegy a fiasba, mielőtt halálos dózis érné. A fiatal viszont nem tudja még kiszagolni az álcát. Ezért bolyong az őt szállító méhhel. Ezzel együtt viszont a petézési képességét is elveszíti ideiglenesen. Aztán amikor betéved egy álca mellé, akkor ahogyan a misi nevű felhasználó már vagy tíz éve felhívta rá a figyelmet, egyedül csücsül a sejtben, nincs szaporulat. A tudósok is észrevették ezt, és kikiáltották meddő atkának. Mígnem rájöttek, hogy ha az ilyen atkát átrakják egy másik sejtbe, akkor vidáman petézik. Ugyanis, ha a ciklus késik, akkor nem indul be a petézés, hiszen nem lenne a végén életképes atka. Misi már akkor kimondta, hogy a petézésre lárvavérre van szükség. Akkor én nem tudtam hová tenni a dolgot, sok-sok évvel később azonban már összeállt a kép, és misinek teljesen igaza volt. Ami a lényeg: ezzel még 12 nappal kitolódik a szaporodásmentes idő. Ezért van az, hogy egy atkából nem lesz annyi, mint amit a szaporodási ciklusok száma megengedne. Ez a szám az öreg atka élethosszától függően elérhetné a százezres nagyságrendet, szemben a mostani százas nagyságrenddel. Amennyiben az atka szaglása evolúciós módon úgy javulna, hogy a fiatal atka is képes lenne arra, amire az öreg (ez egy elképesztően kicsi dolog), akkor olyan elképesztően óriási ugrást hajtana végre az atka a szaporodási rátában, hogy azt a 99,9 százalékos hatékonyságú kezelések óriási számával sem igen tudnánk kompenzálni. Ezért nem alternatíva az együttélés az atkával. Ezért nem alternatíva a wr által favorizált egy bizonyos szintig történő irtás. Azért sem alternatíva, mert nem igaz a nullázás lehetetlensége. Nem mondta még ki, én azonban azt gondolom, hogy valójában a hiperbolikus görbe miatt gondolja, hogy nem lehet nullázni. A hiperbola az, ami sosem éri el a nullát. Ebben teljesen igaza van. Azért nem igaz a dolog, mert az egy alatti értéket viszont mindig eléri. Az pedig élőlények esetén egyenlő a nullával. Azzal a kitétellel, hogy mindig az adott járványtani egység (ami esetünkben az egész országot jelenti) atkalétszám adatával kell felszorozni azt a bizonyos tört értéket. Tehát a 0,00000001 százmillió atka esetén még egy élő atkát jelent. Az egyén szempontjából ez egy elhanyagolható, jelentéktelen szám, a közösség szempontjából viszont nem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 04. 07:35
Fülemüle!
A mi vitánk wr-rel pont abból indult ki, hogy akkor lesz egy méhészetben kritikus mértékű atkaszint, ha valaki, valamikor nem irtja ki azt az atka mennyiséget, ami az egyensúly fenntartásához szükséges. Erre mondtam, hogy ha pedig egy hajszálnyival mindig afölé lőnénk be az atkairtást, ami az egyensúlyt biztosítja, akkor elfogyna az atka. Az induló atkaállomány. Tehát, ha az induló egy, a  szaporulat 100, akkor az egyensúlyhoz 99 atkát kell kiirtani. Igazából elég lenne 99,1 irtása is, ami azt jelenti, hogy az ezer szaporulatból nem 990-et irtanánk ki, hanem 991-et. De még jobb lenne 992-öt. 990-et ki tudunk irtani, 991-et pedig nem? Amit Te írsz, az az az eset, amikor 990-et sem irtott ki valaki, és a másik méhész megkapja. A csökkenő hatékonyság, és a rendelkezésre álló idő, és a vírusok, és a Nosema, és az NNI-k valóban kétségessé teszik ezt a szisztémát. De a plusz egy atka eltávolításához nagy valószínűséggel csak plusz egy kezelésre van szükség. Azonban rossz hatékonyság esetén már ahhoz sincs elég idő, hogy a szükséges kezelést elvégezzük. Ezért írtam, hogy ennek az ideje 20 éve lett volna. Akkor is arra hivatkoztunk volna, hogy feleslegesen terheljük a méheket, és nem fogják kibírni. Itt a bizonyíték, hogy kibírták. Azért mert ma a sokszorosa mennyiségű atka elleni kezelést kell alkalmazni a húsz évvel ezelőttihez képest, hogy ugyanazt az eredményt elérjük. Az eredmény pedig a helyben járás. A méhcsaládok ugyanakkora hányada fertőzött most is atkával, mint akkor. 100 %. Az általam felvázolt rendszerben ez nem lenne így. Ugyanígy kellene kezelni, mint most, azzal a különbséggel, hogy nem tudnánk melyik családban van még atka. Mert persze, hogy lenne, alapvetően import atka a rajoktól. Akkor azonban csak ezek az atkák képeznék a mutációs bázist a hozzászokáshoz, nem pedig 500 atka családonként a csúcsidőszakban. Azonban, mint mondtam a jelenlegi szerekkel, oxálsavval, mindennel együtt ez már nem valósítható meg. Csak akkor, ha kap a méhészeti ágazat egy csodaesélyt, egy új szer, vagy módszer képében. A lítium nem az. Ha azt is így eljátsszuk, akkor minek új esély? 5 évvel tovább élő méhek vagy kevesebb ideig, mit számít egy több tízezer éves történetben?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2018. November 05. 16:17
eddig olvastam,

"Az általam felvázolt rendszerben ez nem lenne így. "

legközelebb eddig olvasom

 "neo"

 ::)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 05. 18:13
De most miért?  :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. November 05. 19:34
Csak pozitívan, méhekre szükség van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 06. 06:37
legközelebb eddig olvasom

 "neo"

 ::)

Nagyon helyes! Sokaknak én sem tudok ennél jobb megoldást ajánlani!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kevanaar - 2018. November 07. 09:35
szia, bocsi, nem személyeskedés volt,
inkább csak összegyűlt bennem a sok zagyvaság amit a facebook méhészklub rovatban is olvastam, véletlen odataláltam...
gyerünk vissza az "ATKAIRTÁS, de ésszerűen témához"
üdv
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 07. 10:36
Idézet
összegyűlt bennem a sok zagyvaság amit a facebook méhészklub rovatban is olvastam
Látod én ezért nem vagyok annak tagja, hogy ne tudjam magam minden nap felhúzni rajta. Meg ezért nem regisztráltam a zöldre sem. Hogy ide minek, azt se értem.  :-\
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 12. 14:31
Szerintem itt már elkéstek a védekezéssel.
Nem kicsit, nagyon....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2018. November 12. 15:29
Atyagatya!
Ezt kinél lőtted?
Szerencsétlen méhek!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 12. 17:43
[quote aut
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 12. 21:54
Ez van, de én legalább bevallom, ha hibázok.
Annyi hírem azét van számodra, hogy legalább tudok mérlegelni kinek a receptjét használjam.
Ahol szépek a méhek ott biztosan hatékony volt az atkairtás.
Gyakorlatilag rákényszerítenek, hogy itthon kísérletezzünk, mert a gyári készítmények zöme vagy hatástalan, vagy nagyon rossz hatásfokú.
Sokan mégis megveszik, hogy a cukorhoz hozzájussanak, aztán a kukában kötnek ki.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bikermonkey - 2018. November 12. 22:31
Atyagatya!
Ezt kinél lőtted?
Szerencsétlen méhek!
facebookról származik a kép
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 18. 20:55
Sziasztok!
Na ugrik az atka vagy sem?
Hamarosan megláthatjátok egy amatőr videofelvételen, amit én eddig is tudtam.
Most majd nem kell magyarázkodnom!
A Küldöttgyűlés alatt többen megnéztük, és nagyon érdekes ahogy UGRIK a kis aranyos.
Tehát lehet fikázni, meg próbálkozni a lejáratásommal, már csak ezért is megérte ma Pesten lenni, hogy  lássam ezt a szuper felvételt.
Technikai okai vannak, hogy már most nincs fent a videó, de türelem, dolgozunk rajta.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2018. November 22. 20:02
Sajnos még nem minden család fiasításmentes a mai állapot szerint.
Ezért a szombati "locsolás" még nem felelt meg zárókezelésnek, ismétlés következik.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. November 22. 21:24
https://youtu.be/A2UDf05TqOg

Az ugró atkás video. Köszönet Mózes Albernek!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 22. 21:39
A ké
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2018. November 22. 21:44
A 3.-és az 4. másodperc közt nézd! A toráról ugrik le.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2018. November 22. 22:21
Az én szemem már régi, azt látom, hogy ferdén van tartva lép és emiatt lepottyan.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 23. 07:02
Ez egy "amatőr" felvétel.
Ha lassítjátok, és nagyítjátok szépen látszik, hogy nem egy részeg és nem egy leeső atka.
Tudom nehéz mindazoknak belátni akik eddig fikáztak, hogy az atka bizony ugrik.
Én sem fogok mától az utcán olyan táblával közlekedni a hátamon, hogy
 "MÉHÉSZEK KIVANCSIAK VAGYTOK RÁ UGRIK E AZ ATKA?"
Én eddig is tudtam, de köszönet érte Mózes Albertnek aki türelmesen végigvárta, hogy ilyent láthassanak a méhészek!
Ezért mondtam, írtam többször a technológiáimban is, hogy aki nem csinálta, de nem is látta, az hogy mondhat véleményt valamiről?
Sokan mondják....hiszem ha látom.
A méhészet nem vallás!
Szigorú tények vannak, hogy ki sikeres és ki nem.
Az atkaháború ilyen.
Eddig sem érdekelt, hogy ugrik, bukfencezik vagy mászik, mert tudtam, hogy ugrik, csak zavart ez a hozzáállás.
Azokat az atkákat szeretem amelyek már mozdulatlanok!

Akkor nem csinálnak több kárt.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 25. 14:45
Pár perce hívott egy 300 családos méhész.
Állományának felét 7 napja lekezelte egy GYÁRI oxálsav alapú készítménnyel.
A kezelés alatt a külső hőmérséklet 13 fok volt.
Mindent az előírásoknak megfelelően alkalmazott, és mégis baj lett.
Eddig 1-2 léputca vesztesége van, de nagyon kiakadt.
Sajnos ezek a  dolgok is az irányba terelik a méhészek gondolatát, hogy az engedélyezett, támogatott készítmények nem valami tutik.
Senkit nem sarkallok arra, hogy otthoni cuccokkal védekezzen, de én is erősen hajlok errefelé.
Amit viszont továbbra is javasolnék, néhány családon mindig végezzetek próbakezelést, különösen akkor, ha receptúra még nem ismert.
Ha valamit sokszor alkalmaztatok, és működik, akkor nincs szükség az óvatoskodásra.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2018. November 25. 17:24
Üdv.Uraim!
Azért jó néhány hsz. ezelőtt homlokegyenest mást olvashattatok a klubvezetőtől.
Picit elgondolkodtató nem?
Picit magyarázatra szorul a pálfordulás nem?
Előre is köszönjük az érthető magyarázatot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 25. 17:56
Te sem vagy már a régi izso60!
Irántam érzet gyűlöleted kihat az emlékezőképességedre.
Már rég megindokoltam, hogy miért értékeltem át a házi készítményekkel tanúsított "ellenszenvemet".
Nekem nem gond önkritikát gyakorolnom.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2018. November 25. 18:16
Üdv.Uraim!
Idézet a klubvezetőtől:

Te sem vagy már a régi izso60!
Irántam érzet gyűlöleted kihat az emlékezőképességedre.

Nagyernyei Uram!
Óriásit tévedsz(úgy is mondhatnám mellette vagy a témának ha azt hiszed hogy Én akárkit gyűlölök)ennél fogva természetesen téged sem.
Valószínűleg nem értünk egyet sok mindenben de ez csak a Te olvasatodban jelenthet gyűlöletet,ugyanis Én soha senkit nem gyűlöltem.
Lehet hogy másképp látunk ezt,azt,de ezt csak Te éled meg gyűlöletként.
Még egyszer mondom senki iránt nem érzek haragot,no páne gyűlöletet,
Remélem ebben maradhatunk.
Üdv.Jani!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 25. 18:35
Köszönöm!
Így már nekem is egyszerűbb válaszolnom.
Tehát mint olvashattátok tőlem, nekem is át kellett értékelnem az atka elleni védekezési technológiámat.
És pont ezt beszéltük ma a 300 családos méhésszel.
Ő sem pancsolt soha, ahogy én sem.....eddig
Sajnos az élet rácáfolt és be kellett látnom, nem képviselhetek ilyen merev álláspontot, mert nem lesznek méheim.
Nem mondom és nem állítom, hogy az összes gyári készítmény hatástalan, nem ér semmit!
Szó sincs erről.
Viszont azt állítom, hogy amit a méhészkollégák otthon a "sufniban" összehoztak, legalább van olyan hatásfokú, sokszor (vagy mindig) ezektől a készítményektől jobbak.
Amiben nagy veszélyt látok az a méz minősége, de arról majd akkor kezdek el gondolkodni, ha már az atkákat a túlvilágra küldtem.
Egyelőre úgy áll a dolog, hogy akik házipatikai módszerekkel védekeztek, az ő mézük is jó volt.
Ez adta nekem is a végső lökést, na meg a legdrágább, legtutibbnak kikiáltott tartós hordozó megbukása.
Az eltelt egy másfél hónapban rengeteg kollégával beszélgetve mindenki panaszkodott valamely készítményre.
Akik tavaly használták a szerb cuccokat, ők az idén azt állították csapnivalók.
Én ezeknek még a csomagolását sem láttam, mert mindig gyárit vásároltam.
Aztán ha nem füstölök, papírzsepizek, csorgatok, lógatok a barátaim tanácsára, akkor talán méheim sem lennének már.
Ezt írtam le nem túl rég, most részletesebben megismételtem.
Azért örvendek izso60 válaszának!
Nagyernyei Attila   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 25. 21:26
"Szer
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. November 25. 22:51
Ez adta nekem is a végső lökést, na meg a legdrágább, legtutibbnak kikiáltott tartós hordozó megbukása.
Ez most melyik? A Checkmite? Mert aki ismerős ezzel védekezett egy sem panaszkodik. Nekem is ez volt bent, hagyott atkát, de "megbukásnak" nem mondanám.


Idézet
Az eltelt egy másfél hónapban rengeteg kollégával beszélgetve mindenki panaszkodott valamely készítményre.
Akik tavaly használták a szerb cuccokat, ők az idén azt állították csapnivalók.
Én ezeknek még a csomagolását sem láttam, mert mindig gyárit vásároltam.

Rosszul emlékszek, hogy 2 éve Mitackal nyomtad a szerb ködölőt? Az is "szerb cucc" ám! :o Vagy miről beszélsz? Super strip meg Herba strip?
Ne haragudj,de ez így zagyvaság. Írjál érthetően.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 26. 08:08
Lehet, hogy neked zagyvaság, de ettől jobban nem fogom körbeírni az adott szereket.
Árgus szemekkel figyelik a gyógyszergyártók, és forgalmazók a méhészek bejegyzéseit.
Semmi szükségem egy jogvitára.
Aki meg volt elégedve a készítménnyel, természetesen használja, el se olvassa hozzászólásomat.
Egy példát azért had említsek.
A Perizin után jött a Destruktor, ugyanazzal a hatóanyaggal. (Kumafosz)
Igen ám, de egyes méhészektől  jöttek a panaszok, hogy viszi a méheket is.
Ők voltak azok akik mertek erről nyilatkozni.
Aztán vissza is vásárolták a termék valamely sorozatszámú darabjait!
Voltak akiknél semmi panaszt nem jelentett a használata.
Azért érdekesnek tartom, hogy nekem panaszkodnak a méhészek, aztán amikor konkrét kérdést kapnak, hallgatnak.
Pont azért mert tartanak a retorziótól, vagy nem akarják, hogy reflektorfénybe kerüljenek.
A napraforgó alatt is több száz, vagy ezer méhész panaszkodott, de értékelhető "eredménye" csupán 17 méhésznek volt.
Ezek alapján kimondható, hogy Magyarországon nem volt gond a napraforgó virágzása alatt?
Ezt mindenki döntse el maga.
Én őszintén, sallangok nélkül próbálok fogalmazni, és ez a mai világban kakukktojásnak tűnik.
Majd 2019. tavaszán eldől, hogy ki védekezett megfelelően.
A maradék atkák ugyanis óriási galibát tudnak okozni, de ezt gondolom te is tudtad.
És aki későn állt neki védekezni az ő méhészete is bajban lehet, ugyanis amelyik méhecskének "lyukas" a kabátja,(atka szívott) attól hamarosan el lehet búcsúzni.
A tél még el sem kezdődött!
Megyénk méhegészségügyi helyzetére van rálátásom, és elmondhatom, nem valami fényes.
Majd tavasszal visszatérünk rá, természetesen a generációváltás után.
Addig a jelenlegi létszámból csak fogyni fog.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 26. 10:59
Ig
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zoli123 - 2018. November 26. 16:56
Sziasztok.Tudja esetleg valaki hogy a mavrikos csurgatásnál hány celsius fok az alsó kezelési határ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. November 26. 18:06
Attila!
Néhány egyszerű kérdésre sem tudsz normálisan válaszolni, folyamatos a mellébeszélés.
Itt van pl. ez:
Árgus szemekkel figyelik a gyógyszergyártók, és forgalmazók a méhészek bejegyzéseit.
Semmi szükségem egy jogvitára.
Nem tudom milyen jogszabály tiltja egy termékkel kapcsolatos tapasztalat megosztását?
Hahó 2018 van! Ma ha veszel valamit előtte simán olvashatsz róla felhasználói értékeléseket. Ez ugyanis a gyártónak is érdeke, hogy legyen visszacsatolás.
Én használtam idén Checkmite-ot, augusztus végén vettem ki, rá egy hónapra kezdtem szublimálni. Volt ahol elég sok maradt 100-200 között, a zöménél 50 alatt. El tudom képzelni, hogy aki harmadik éve használja, vagy előtte perizint használt - ott nem hatott ennyire. Miért nem lehet ezt megírni? Vagy hogy a 300 családos haver mivel locsolt? KI tudja, lehet hogy még 30 embernek hasonló problémája van. De ezt írod is:
Idézet
Igen ám, de egyes méhészektől  jöttek a panaszok, hogy viszi a méheket is.
Ők voltak azok akik mertek erről nyilatkozni.
Aztán vissza is vásárolták a termék valamely sorozatszámú darabjait!
Lehetne ebből is egy hasonló történet, sőt még komoly kártérítési per is. Mondjuk egy ilyen levezénylése pont OMME feladat lenne szerintem.

Idézet
Pont azért mert tartanak a retorziótól, vagy nem akarják, hogy reflektorfénybe kerüljenek.
A napraforgó alatt is több száz, vagy ezer méhész panaszkodott, de értékelhető "eredménye" csupán 17 méhésznek volt.
Ezek alapján kimondható, hogy Magyarországon nem volt gond a napraforgó virágzása alatt?
Ezt mindenki döntse el maga.

Mitől félnek? A spanyol inkvizíciótól? :o Azért nem jelentették a méhészek, mert tudták, hogy nem kapnak kártérítést. Egy normális érdekvédelem nem mismásolta volna el ezt a nyári mérgezést, igaz ez úgy működne, hogy aki jelent csak az kap kártérítést. Ha így tették volna fel a kérdést 10-szer annyian jelentkeznek, és az egész komolyabbnak tűnt volna mint így.

Idézet
Én őszintén, sallangok nélkül próbálok fogalmazni, és ez a mai világban kakukktojásnak tűnik.
"A krumplileves legyen krumplileves!"- mondta anno Kádár elvtárs. Ezt a tanácsát megfogadhattad volna, ha már ott maradtál a rendszerében.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. November 26. 18:13
Sziasztok.Tudja esetleg valaki hogy a mavrikos csurgatásnál hány celsius fok az alsó kezelési határ?
Amíg tömör a fürt nem csorgatnék. 12-13 fokban esetleg.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 26. 18:34
Én azt gondoltam 2018. végén egy piacgazdaságnak hitt országban nem kell azt megmagyaráznom miért nem érdemes egy terméket nyilvánosan "lehúzni".
Ezt úgy hívják hitelrontás.
Tehát ha egy terméket nem tartunk megfelelő minőségűnek, annak kikürtölésére nem a világháló a legmegfelelőbb!
Mondok példát is.
Szekszárdon tartott előadást egy doki, nevét akarattal nem közlöm. (Volt kollégám, így talán nem nehéz kitalálni.)
Pont az egyik atkairtó készítmény hatékonyságát kifogásolta!
Még haza sem ért már hívták, hogy .....tudja mit beszél doktor úr, mert ha ebből nekünk kárunk keletkezik,  az magának sokba fog kerülni.
De amíg olvastam a bejegyzésedet a Facebookos oldalon a következőt írták:
Idézem, talán így nem lesz hitelrontás:
"Destruktor 10ml 500ml hígítva megfelezte a méhek számát..."
Amiről tegnap írtam az egy oxálsav tartalmú engedélyezett készítmény.
Privátban megírom a nevét, mert többen kérték, de nyilvánosan nem.
Vagy Tomipapa felbérelt, hogy behúzzatok a csőbe?
No ne....
Kártérítésre azoknak a méhészeknek van esélye, akik a kezelés előtti és utáni állapotot is bizonyítani tudják, és dokumentálják.
Mivel senki nem gondol arra, hogy ebből gond lehet (viszi a méheket) így semmi esélyt nem látok arra, hogy valakit kifizessenek egy káresemény után.
Természetesen jelezni kell a problémát a forgalmazónak (gyártónak) de nem nyilvánosan szapulva, mert abból csak gond lesz.
Nekem erről ez a véleményem, de úgy kürtölitek a világba ahogy jónak látjátok, vagy  a pénztárcátok bírja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zoli123 - 2018. November 26. 19:41
A destruktorra meg oxálra +5 fokot írnak.Az is tömör fürtben van,de kb.  én is így gondoltam.köszi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Zoli123 - 2018. November 26. 19:47
Egyébként asszem 2 éve én is azok közt voltam akiknél a destruktoros kezelésnél a méhek pusztultak rendesen.kb 70 családnál elpusztult a népesség 15 %-a.de visszagondolva szerintem nagyon atkaszívottak voltak.küldtünk mintát is a méhekből meg a szerből is de a mérgezésen kívül nem állapítottak meg semmit.És nem szóltak hogy fogjam be a számat és az omme részéről is mindenki mellettem állt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 26. 19:53
Mivel a dózis más, 0-5 fok között és 5-10 fok között, ezért a fagypont fölötti használata javasolható.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. November 26. 22:17
Na akkor utoljára:
Én azt gondoltam 2018. végén egy piacgazdaságnak hitt országban nem kell azt megmagyaráznom miért nem érdemes egy terméket nyilvánosan "lehúzni".
Ezt úgy hívják hitelrontás.
Tehát ha egy terméket nem tartunk megfelelő minőségűnek, annak kikürtölésére nem a világháló a legmegfelelőbb!
Akkor mi? Szerencsére ez a fajta ótvar, szocialista gondolkodás kiveszőben van. Én ha kocsit vennék, biztos elolvasnám előtte a nepitelet.hu oldalt, ahol tucatszámra "húzzák le" a kocsikat. Vagy nézz bele néhány kismama fórumba, ahol gyógyszereket  :o hitelrontanak anyukák. Igen ez szívás azoknak akik sz@rt akarnak eladni. De nincs törvény ami megtiltaná a tapasztalatod megosztását.

Idézet
Pont az egyik atkairtó készítmény hatékonyságát kifogásolta!
Még haza sem ért már hívták, hogy .....tudja mit beszél doktor úr, mert ha ebből nekünk kárunk keletkezik,  az magának sokba fog kerülni.
Erre egy normális érdekvédő azt válaszolta volna, hogy oké csinálunk egy kísérletet a ti szeretekkel, meg a konkurenssel ugyanabban a méhészetben 10-10 családon és az eredményeket publikáljuk, gyertek vegyetek részt rajta.
Ezt egyébként a mostani zárókezeléses szereknél is meg lehetne csinálni, a Destruktorral szemben még lehet kontroll Perizin hiszen 2019-es szavatosságú még van nekem is.
Idézet
De amíg olvastam a bejegyzésedet a Facebookos oldalon a következőt írták:
Idézem, talán így nem lesz hitelrontás:
"Destruktor 10ml 500ml hígítva megfelezte a méhek számát..."
Statisztika alapján az atkákét is ;D Lehet, hogy már atkaszívottak voltak, de én óvatos lennék ezzel a szerrel.

Idézet
Amiről tegnap írtam az egy oxálsav tartalmú engedélyezett készítmény.
Privátban megírom a nevét, mert többen kérték, de nyilvánosan nem.
Engem nem érdekel, hogy ApiOx vagy Oxovar vagy MitpattOx, de hidd el sok embert érinthet, és ha csak azt eléred, hogy először csak 5 családon próbálja ki, már sokat tettél. De ehhez az kéne, hogy a haver leírja a történetet.
Amit képviselsz az alapján te a gyógyszergyártók embere vagy nem a méhészeké.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2018. November 27. 09:53
Az oxálsav megoldja a túltermelés problémáját. Hatástalansága a méhcsaládok atka miatti elhullását, hatásossága a méhészek elhullását okozza.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: daoli76 - 2018. November 27. 10:46
Amit képviselsz az alapján te a gyógyszergyártók embere vagy nem a méhészeké?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 27. 11:29

Nem tudom milyen jogszabály tiltja egy termékkel kapcsolatos tapasztalat megosztását?
Hahó 2018 van! Ma ha veszel valamit előtte simán olvashatsz róla felhasználói értékeléseket. Ez ugyanis a gyártónak is érdeke, hogy legyen visszacsatolás.
Én használtam idén Checkmite-ot, augusztus végén vettem ki, rá egy hónapra kezdtem szublimálni. Volt ahol elég sok maradt 100-200 között, a zöménél 50 alatt.
Teljesen egyetértek Veled! Alapvetően pedig két dologról is szó van. Az egyik, hogy egy szer nem hat, a másik, hogy ártalmas a méhekre nézve. Mindkettőnek helye van egy nyilvános fórumon. Azonban csak objektív módon szabad mindent közölni. A Destruktor esetén szerintem jogos lehetett az észrevétel (elsősorban Vivaldi tapasztalata győzött meg). Szerintem fipronillal szennyeződhetett a kérdéses tétel. Ennek ellenére én most vettem, de csak próba után merem majd bevetni az egész méhesben. Le is írom, hogy ilyenkor én miért a Perizint vagy utódját favorizálom.
CHM:  júliusban két hetes fluvanilát kezelést követően tettem be néhány családnak CHM-et. Tettem ezt azért, mert elpusztult az egyik családom, amelyik előző év decemberében végzett (12 fok) Perizin kezelésre 5 db atkát hozott le. A megmaradt fiasban sok atkát találtam. A CHM ezres nagyságrendet hozott a két hét fluvanilát után. Töprengtem mit csináljak. Nemigen szerettem volna augusztusban bevetni a CHM-et, mert abban már biztos voltam, hogy ekkor nem dolgozik jól (előző évi tapasztalat). Az elpusztult családok pedig előző évben amitráz kezelésben részesültek a CHM után (régen rosszul írtam: 7 Furetto vitt le 50 atkát októberben, nem tíz Furetto). Oxálsav ilyenkor szintén nem jó. Maradt a fluvanilát állományszinten, de úgy döntöttem, hogy augusztus második felétől CHM-et kapnak majd. Egy kezelés (két lap) viszont nem elég, ezért szeptemberben ismét kapnak két lapot. Így is tettem. Volt néhány legyengült családom,  azoknak az anyját, így az egész családot ki is irtottam ezzel. Ezzel a kockázattal tisztában voltam, utólag azt mondhatom, hogy megérte. Néhány családnál azonban elfelejtettem betenni a második sorozat CHM-et. Ezek Perizinezésével kezdtem az október végi kezeléseket. 300 atka jött le tőlük. Azok, amelyek 2 sorozat CHM-et kaptak, azoktól átlagosan 18 db. Mindegyiknél ez 2 Perizinezést jelentett. Az idő közel 20 fokos volt. Még legalább két kezelésre van szükség ahhoz, hogy elérjem azt az állapotot, amit tavaly, és amelyről ismert, hogy júliusig volt életképes a méhcsalád. Azt gondolom, hogy nem az én atkáim szaporodtak fel ilyen mértékűre, hanem pl. a mellettem lévő egyik oldalon 500-as méhészet, másik oldalon 200 család másfél kilométeren belül, és ki tudja hány ezer család atkái, öt kilométeren belül. Összehasonlítottam a Perizin hatékonyságát az amitrázéval, és nem találtam különbséget (a 2. Perizin az amitrázostól sem hozott le több atkát, mint az első Perizinestől.) Tehát alapvetően én azt merem kijelenteni, hogy nincs olyan szer jelen pillanatban, amelyik fiasításos állapotban képes lenne érdemleges módon csökkenteni az atkaszámot. Szinten tartani képesek, azaz azon a szinten, amelyen a kezelés megkezdésekor volt a méhcsalád. A hatékony csökkenés akkor következik be, amikor a a fiasítás és méhegyedszám aránya lecsökken, azaz szeptember-októberben a megszűnő fiasítással, majd fiasmentes állapot bekövetkeztével, ha még elég jó az idő. Őszintén szólva Jenő következetes állásfoglalásai miatt elgondolkodtam azon, hogy ez vajon a tolerancia jele, vagy optikai csalódásban van részem. Azaz, hogy kb. négy évvel ezelőttig nekem csak a saját atkáimmal kellett megbirkóznom, és kb. ezóta van ekkora szomszédságom. Így tulajdonképpen a szerek nem veszítettek hatékonyságukból, hanem az import atkák nehezítik meg a dolgomat. Nekem azért van húsz évvel ezelőtti tapasztalatom, mely szerint nyári fiasításos időben amitrázzal kezelve, egy évig semmit nem csinálva vidáman lehetett veszteségmentesen méhészkedni. Így én azt gondolom, hogy amitráz esetén is van hatáscsökkenés. A másik kettő esetén is úgy gondolom, hogy régebben sokkal hatékonyabb volt. Az oxálsav pedig helyből olyan, mint egy csökkent hatékonyságú taglózó szer. Szintén fiasmentes állapotban lehet vele érdemleges atkaszám csökkenést elérni.
Még egy gondolat a Perizinhez. Én nem csorgatva használom, hanem egyrétegű papírzsepit ragasztok fel ponthegesztett drótvázra. Arra csepegtetem rá a szükséges mennyiséget. Annyira büdös, hogy átmozgatja a méhcsaládot, ezáltal biztosít egy jó hatékonyságot. Ha van fias, akkor  csontra lerágják a zsepit. 1 hétig hullik tőle az atka. Vizes fluvanilát erre nem képes. Amitráz is kellően büdös, de azt nem merem ilyenkor olajban hígítani, mert a nedveset felszívják, és elhullás lehet belőle. "Töményre hígított" fluvanilát 10 mg/ml felett már garantáltan viszi a méhcsaládot is (eredeti 240 mg/ml), szárazon a többszörös sem okoz gondot. Kérdés a hatékonyság. Amitrázt ezért jobban szeretem megszárítani, akkor viszont nem elég büdös. Itt jön a Destruktor. Első dolgom volt megszagolni. Hát nem Perizin. Teljesen más szaga van, így nem biztos, hogy az átmozgatásból adódó hatékonyságnövelési képességgel rendelkezik, és az sem biztos, hogy ha felszívják, akkor nincs vele gond. Ezért valóban mindent csak szigorú kipróbálás után lehet csak használni!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 27. 12:01
Örülök, hogy végre átlátod az "import atkák" károsító hatását, hiába számolunk, nullázzuk, kezeljük folyamatosan, mégis mindig van. Az oxál atkára gyakorolt hatásáról pozitív véleményem van, de sajnos a méhészre még a kezelések után is egy hónappal jelentősen káros lehet. A fiasításos időszakban pedig szinte minden szer részleges hatású. Ha fiasmentessé tesszük a családot, még az oxál csurgatás is eredményes.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 27. 12:31
Sok
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 27. 12:58
A szublimálásra gondoltam. A kaptár belsejére rárakodik a finom por, pont ezért fejti ki hatását még napok mulva is. Nem bomlékony vegyület, a kaptárból csak a méhek serte-pertélése viheti ki. Rajta van a lépeken is. Ezért mondtam, hogy nem egyértelműen pozitiv. A fluvalináttal szerintem "gyári permetlét" készítünk, pont olyan hígitásban, ahogy a dózist írják. Ott is vizzel juttatják ki, benne lehet nem oldódik, de szuszpenzió formájában van hatása.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 27. 13:11
"Az oxálsav ilyenkor nem jó" mármint augusztusban ahogy kivettem írásodból. A csurgatásra gondolsz vagy a szublimálásra?
Teljesen mindegy. Lassú hatású. Ugyanaz, mint a többi toleráns szer. Az öreg atka előbb bemegy a fiasba, mint ahogy kifejtené a hatását. Kezelj vele egy sorozatot, amennyit te elegendőnek tartasz, majd ismételd meg ugyanezt a sorozatot 12 nap múlva. Azt fogod találni, hogy a második sorozatban is nagyságrendileg annyi atka hullik, mint az elsőnél. Ha jó lenne, akkor nem hullhatna, vagy max 10 százaléka az előző sorozatnak.
Idézet
A fluvainátot /Mavrik/ nem mered olajban hígítani?  Az izraeli Mavrik most már (ott gyártják) csak glicerinben oldódik rendesen nem a vízben. Igaz ez egy "méregkeverős" technika, nem gyári :)
Mindegy, hogy olajban vagy vízben hígítod. 10 mg/ml töménység felett kiirtod a méhcsaládot. Azért mert felszívják, és ez már toxikus koncentráció. Alacsonyabb dózis: 5mg/ml működik, bár itt is van kevés méhhulla.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 27. 13:31
Örülök, hogy végre átlátod az "import atkák" károsító hatását, hiába számolunk, nullázzuk, kezeljük folyamatosan, mégis mindig van
Ez alatt nem tudom mit értesz. Azt, hogy tagadom az októberi vándoratka teóriát, vagy a nullázás lehetetlenségét. Én azt állítom, hogy az atka mindig be tud jönni, de leginkább hordás idején. A tíz évvel ezelőtti vándoratka teória idején is azt mondtam, hogy a jelenség mögött tolerancia van. Akkoriban nem voltak ilyen méhészet összeomlások, mint mostanában, ami az atkainváziót igazolni tudná.
A nullázás független az import atkától. Az import atkát mindig is irtottuk, csak nem tudjuk, hogy a leesettek között melyik volt import és melyik nem. Ezért aztán  az import atkák 99 százalékát mindig is kiirtottuk, csak a maradék egyet nem, ahogyan a saját atkákkal is tesszük. Magyarán a plusz egyet kellene csak kiirtani, ha már 99 kiirtására képesek vagyunk, akkor erre is. Azért nem működik a nullázás, mert a 99-nél  a gazdaságossági határ van, nem a biológiai határ. Ha addig a szintig a méhész nem irtja ki, akkor rámegy a méhészete. A plusz egy kiirtása már nem egyéni hatáskör, hanem közösségi. Az egyén valóban hiába irtja ki az egyet. Éppen ezért ebből következik, hogy az atka nem biológiai, hanem közgazdasági probléma. Ha a közösség nem irtja ki, akkor a közösség méhészete megy rá. Értsd alatta, hogy minden méhészet kipusztul. Lesz helyette egy monopóliumi méhészet. Azért, mert a közösségben ezer ember ezerféleképpen dönt. A monopóliumban egy valaki dönt, egyféleképpen. Ezer döntés közül mindig lesz olyan, amelyik nem a közösség érdekeinek megfelelően dönt. Monopólium esetén nincs kétféle döntés. Ha a monopólium nem irtja ki, akkor kipusztul az övé is, ha kiirtja, akkor megmarad monopóliumnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 27. 16:14
Na
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 27. 18:02
Ezt írja pink panther cseppet sem rosszindulatból.
Viszont biztosan akadozott a figyelme  amikor nekem esett, mert a 2051-es hozzászólásomban ezt írtam:
"Amit viszont továbbra is javasolnék, néhány családon mindig végezzetek próbakezelést, különösen akkor, ha receptúra még nem ismert."
Nem kéne ennyire nyomnod a klaviatúrát, mert akkor nem tudsz koncentrálni, és nem írtál volna ilyen butaságot.
"Engem nem érdekel, hogy ApiOx vagy Oxovar vagy MitpattOx, de hidd el sok embert érinthet, és ha csak azt eléred, hogy először csak 5 családon próbálja ki, már sokat tettél. De ehhez az kéne, hogy a haver leírja a történetet.
Amit képviselsz az alapján te a gyógyszergyártók embere vagy nem a méhészeké."
Látod, előbb ugrottál mint olvastad volna fenti hozzászólásomat.
Egyébként lehet jobban keresnék ha a gyógyszergyártók embere lennék, de ezzel óvatosan, mert elég paprikás lett a méhészeti közélet.
Vagy te is Tomipapával konzultálsz? (Az ő benyögését már odaát törölték, igaz későn.)
Egyébként nyugodtan teregesd ki mely készítménnyel nem vagy megelégedve, én szóltam.
Ebből az egy mondatodból viszont teljesen lelepleződsz, azt sem tudod valójában ki vagyok én.
" Szerencsére ez a fajta ótvar, szocialista gondolkodás kiveszőben van."
Mivel a Fekete-Fehér Méhészklub nem a politikai csatározások színtere, csak annyit közölnék veled, hogy rohadtul mellette vagy, mint minden másnak.
A véleményedet szabadon kitárhatod, de arra megkérlek engem ne címkézz olyan dolgokkal ami nem igaz!
Ha megérted intelmeimet megköszönöm, ha pedig nem, vess magadra.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 27. 18:29
ő
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 27. 18:34
Oszkár! Mivel előtted nem én írtam, ezért nem tudom, hogy intelmeidet melyikőnknek címezted. Én, már szerintem többen észrevették tapasztalataimról írok. Most homlok egyenest egy véleményen vagyunk, ami nem általános, de most valóságos. Én a flivalinátot nem tartós hordozón adnám, hanem inkább évi néhány kezelést kontakt módon. De mindenki maga dönti el. Újabban olyanokat láttam, hogy az amitrázt és a fluvalinátot egyszerre, keverve adják füstként.  Nem próbáltam, de jók a vélemények róla. Ja és gyári szer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 27. 18:39
neo
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 27. 18:55
Neo! Szerintem nem vagyunk egy véleményen. Az atka legkevésbé hordás idején jöhet be, ellenben hordás után sokkal nagyobb az esélye, mint máskor. A nyúlós terjedésére is a hordástalan idő a legkedvezőbb, a méhlegelő és a betegségek szoros kapcsolatban vannak egymással. Na meg a gondatlanság.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 27. 19:27
Na megint az elmélet.
Beszéljünk a gyakorlatról,tapasztalatról.

 Itt a szublimálásnál fogy!
Amit tapasztaltam:1 családot furettóztam amitrázzal 2x októberben (előtte azért kezelve volt) az amitráztól potyogott 10-15 atka. Utána 4 napra megszublimáltuk, olyan 200 atkát vitt le az oxálsav szublimálva!  (szublimálás után 24 óra múlva néztük )
Hát ebből a leírásból nekem nem az jön le, hogy elfogyott az augusztusi szublimálástól. Na persze azt mindig elő lehet venni, hogy import atkákat szublimáltál le októberben, nem azt amit az oxál meghagyott augusztusban. A vándoratka fogalom úgy került a méhészeti köztudatba, hogy  miután a rendes méhész augusztusban kiirtja az atkát, szeptember-októberben a rendetlen méhészek atkái mennek be a rendes méhészek családjaihoz. Csakhogy amitrázzal már akkor sem működött fias jelenlétében a csökkentés. 2007-ben csináltam tavasszal azokat a kísérleteimet, amelyben azt tapasztaltam, amit írtam: minden sorozat után egyenlő mennyiségű atka potyogott. Akkor viszont még szeptemberben  10:1 arányú potyogás volt a két sorozat alkalmával. Tavaly viszont nekem fiasmentes állapotban is egyenlő arányú volt, nem csökkenő, a Furettózás után a potyogás. Az októberi szublimálásról azt állítottam, amit leírtál. Egyébként azért nem használok oxálsavat, mert a szakirodalomban sok grafikon látható a hullási görbéről. Az első négy napon fiasmentes állapotban az atkák 30-40 százaléka esik le, a többi ezután. Akkor amikor nem tud bebújni a fiasba az öreg atka. Na ez hogy lehet, ha találkozik vele? Ha pedig be tud bújni, és még a kikelő méhek is csökkentik a koncentrációt, akkor ez az idő még több.
Tehát fiasmentes állapotban semmi kifogásom nincs a használatával kapcsolatban. Fogom is használni.  Fiasmentes állapot kell hozzá május-júniusban is a kezelésekhez.
 Ennyit a gyakorlatról.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 27. 19:43
Neo! Szerintem nem vagyunk egy véleményen. Az atka legkevésbé hordás idején jöhet be, ellenben hordás után sokkal nagyobb az esélye, mint máskor.
Fülemüle! Nálam április elejétől május közepéig volt hordás. Aztán három hét szünet, de kutatás ebben az időszakban semmi nem volt, pedig ekkor vettel el az akácot. Éppen végeztem, amikor jött a hárs. Tíz-tizennégy napig. Aztán a napraforgó eltüntette a kijáró népet. Erre három-négy hétre már  nem élt az a bizonyos család. Mikor jöttek be az atkák? Abban a néhány hordásmentes napban akác és hárs között? Miért? Helyük sem volt hová tenni a rabolt mézet, mert tele voltak akáccal. Hárson úgyszintén. Hordás közben raboltak? Én azt gondolom, hogy az atkás méh előszeretettel csatlakozik ahhoz a zúgó légifolyosóhoz, ahol intenzív méhmozgás van. Ez a család szemben volt a nyiladékkal, ahol bejönnek a gyűjtő méhek. Idegen méh ezzel a kaptárral találkozik először, ha betéved a méhesbe. Azt természetesen én is valóságosnak gondolom, hogy aztán az ilyen betévedő méh nagyon szívesen elkalauzolja az új gazdát oda, ahonnan lehet még mézet  hozni. Az eredeti családjához.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 27. 20:07
Voltaképpen elbeszélünk egymás mellett. A rablást nem említettem, legfeljebb kutatás lehet. De abban gondolom egyetértünk, hogy hordásban semmiféle "kalauzolás" nem lehet, az a hordás utáni időre jellemző. Amíg a virág leköti őket, tudjuk az egész kaptár elejét ki lehet nyitni, akkor sincs semmi baj. De erről a méhek közötti vendégeskedésről már írtam, abba most nem mennék bele.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 27. 20:19
" Egy.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 27. 20:23
Fülemüle!
Ebben egyetértünk. Csak azt gondold végig, hogy egy atkás méhészet atkát hordó méhei próbálnak egy erőt sugárzó méhesbe menekülni. Tehát amelyiken éppen rajta van az atka, azt gyötri, az a méh akar innen szabadulni. Aztán az új családban rögvest le is adhatja az atkát. Tulajdonképpen egy atkás családban az atkák gazdaváltása is megtörténik, de nagyobb esély van arra, hogy ugyanarra a méhre bizonyos időtávon belül több atka is kerüljön. Egy nem atkás családban a leadott atka helyett új atka kapásának kisebb esélye van. Statisztikailag kerül le az atka a méhről a nem atkás családban, és lesz atkás a méh az atkás családban. A kérdés az, hogy valóban létezik-e ez az atkás családtól való szabadulni vágyás kényszere.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 27. 20:32

Itt a fórumon, azt kérdezi mindig Valaki,hogy lehet véleményt mondani arról amit sosem próbáltál?   Ne a grafikonokat nézegesd,használd.  Így a grafikon is változik,ha jól csinálod.

Azt nem  mondtam, hogy nem próbáltam. Fiasmentes családokat hoztam létre, minden keretet végigspricceltem BVHC-vel, úgy, hogy gyakorlatilag egyenként kezeltem a méheket. És láss csodát pontosan azt a hullási görbét találtam, ami a szakirodalomban is volt. Annyi volt a különbség, hogy   a 95 százalék helyett csak 75-80 százalékos hatékonyságot találtam. Amit Perizinnel ellenőriztem. Azt viszont nem tudom, hogy arról volt-e szó, hogy újraindult a fiasítás.
A nullázásról már írtam. Nem ősszel kell nullázni, hanem májusban. Azért mert ősszel a hideg hőmérséklet miatt végzetes módon leesik a hatékonyság. Májusi fiasmentes állapotban már többféle szer használatával is találtam sok esetben nullás családot. Ősszel nem. Egy család kivételével.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. November 27. 20:39
Ezeket az összefüggéseket már én is leírtam egy két évvel ezelőtti Méhészetben. De gondolatmenetben jó az irány. A méheknek a fejében egy pontos térkép van a környéken levő összes méhcsaládról. Tudják egymás helyét, erősségüket, állapotukat, szóval viszonyaikat. Tehát nem vaktában mennek, hanem célirányosan, talán mondhatnám "tudatosan".
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 27. 20:51
H
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Vivaldi - 2018. November 28. 10:12
Nem akartam hozzá szólni, de nem állom meg.
 Tartotok 200-300 vagy még több családot. És mivel annyira féltitek őket a "biztosra mentek", és ezáltal annyira túl kezelitek őket, hogy a méhcsaládok abba fognak belepusztulni.
 Értem én, hogy ez a megélhetés, de ha valaki követi az eseményeket láthatja, évről évre rosszabb a helyzet.
 Kedve "nagy méhtartók", csak úgy csendesen javasolnám nektek, mindenki suttyomban nézzen valami másik foglakozás után is, hogy legyen miből megélni, úgy 5 év múlva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 28. 10:27
Hogy jön ide a BVHC?
Én eddig a SZUBLIMÁLÁS-ról beszéltem!
Mivel a szublimálás esetén a leglassabb a hatásmechanizmus a szakirodalom szerint, ezért nekem elég volt meggyőződnöm a gyorsabb hatású kezelés eredményéről.
Négy éve írtam erről odaát.
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?&f=7&p=129828#p129828
Aki nem regisztrált a zöldön, annak a kép:
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 28. 12:58
Oszkár!
Amúgy pedig a szublimálás témakörében Polai Richárd adatait tudom még citálni, ami az én állításaimat bizonyítja:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?&f=7&p=160241#p160241
Természetesen ha Neked más adatait vannak, azokat is nagyon szívesen áttanulmányozom, ne adj Isten hagyom magam meggyőzni. De ehhez be kell mutatnod azokat a hullási adatokat, amelyben bizonyítod a fogyást a szinten tartással szemben.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2018. November 28. 13:07
Nem akartam hozzá szólni, de nem állom meg.
 Tartotok 200-300 vagy még több családot. És mivel annyira féltitek őket a "biztosra mentek", és ezáltal annyira túl kezelitek őket, hogy a méhcsaládok abba fognak belepusztulni.
 Értem én, hogy ez a megélhetés, de ha valaki követi az eseményeket láthatja, évről évre rosszabb a helyzet.
 Kedve "nagy méhtartók", csak úgy csendesen javasolnám nektek, mindenki suttyomban nézzen valami másik foglakozás után is, hogy legyen miből megélni, úgy 5 év múlva.
Nem arról volt szó hogy nem írunk többet?  ::)
Az atkairtással kapcsolatban elég csak elolvasni a vitánkat neo-val. Oldalakon át ecseteli, indokolja, hogy az ő elgondolása a jó, az enyém a rossz, a méheim ki fognak pusztulni. Aztán leírja, hogy októberben 10-szer furettózik és még mindig sok az atka.  ;D Októberben, amikor én már egyet sem fújok, csak zárókezelek. De az ő elgondolása a célravezető... Persze.  ;D A leírtakból egyértelműen látszik, hogy mennyire nem! Majdnem annyiszor kezel 1 hónap alatt mint én egész évben!!!!!
Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Egyáltalán, van-e értelme bármit hozzáfűzni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: linen - 2018. November 28. 13:07
Szakirodalom ide vagy oda, a szublimált oxálsav az egyik leghatékonyabb védekezési forma jelenleg szerintem.
Természetesen nem a leggyorsabb hatásmechanizmusú szer, de akinek azon a 2-3 napon múlik az atkaírtás sikere amennyi idő alatt hat az oxál, annak már rég késő a védekezés.
Nem beszélve arról a fontos tényről, hogy nem igazán lehet elrontani a kezelést ha biztos helyről veszi az ember az oxálsavat, szemben a gyári atkaölő készítményekkel amibe azt tesznek amit akarnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 28. 13:41
wr
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 28. 14:23
Oszkár!
Én megszólítottalak! Várom az adataidat!
Wr!
Szerintem Te félreértettél engem! Arra próbálgattam célozni, hogy az országban eltérő méhsűrűségű, eltérő atkasűrűségű területek vannak. Körülbelül úgy lehetne ábrázolni, ahogyan az a lenti népsűrűségi térképen van. Mindenki aszerint ítéli meg a helyzetét, ahol éppen van. Én a sötétebb régióban, Te a világos rózsaszínben. Afelől ne legyen kétséged, hogy egyszer Nálad is sötétre vált a térkép. Nem lehet elkerülni! Csak akkor, ha a mai méhcsaládszám 95 százalékkal csökkenne, és teljes vándorlási tilalom lenne. Vagy valami tuti szer bejön addig. Olvasd el egyszer mit írt Belphegor!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 28. 15:14
ő
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 28. 15:39
Nem találom rajta az augusztusi sorozatokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 28. 15:44
A
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 28. 18:01
Azt gondolom, hogy itt valamit Te benéztél. Kronológiailag így zajlott a társalgásunk:
"Az oxálsav ilyenkor nem jó" mármint augusztusban ahogy kivettem írásodból. A csurgatásra gondolsz vagy a szublimálásra?
Idézetet írta: neo
Teljesen mindegy. Lassú hatású. Ugyanaz, mint a többi toleráns szer. Az öreg atka előbb bemegy a fiasba, mint ahogy kifejtené a hatását. Kezelj vele egy sorozatot, amennyit te elegendőnek tartasz, majd ismételd meg ugyanezt a sorozatot 12 nap múlva. Azt fogod találni, hogy a második sorozatban is nagyságrendileg annyi atka hullik, mint az elsőnél. Ha jó lenne, akkor nem hullhatna, vagy max 10 százaléka az előző sorozatnak.

Idézetet írta: oszkár
Nem nem! Én nem azt látom amit Te. Itt a szublimálásnál fogy! Ezt mivel magyarázod?
Idézetet írta: neo
Az első négy napon fiasmentes állapotban az atkák 30-40 százaléka esik le, a többi ezután. Akkor amikor nem tud bebújni a fiasba az öreg atka. Na ez hogy lehet, ha találkozik vele? Ha pedig be tud bújni, és még a kikelő méhek is csökkentik a koncentrációt, akkor ez az idő még több.
Tehát fiasmentes állapotban semmi kifogásom nincs a használatával kapcsolatban. Fogom is használni.  Fiasmentes állapot kell hozzá május-júniusban is a kezelésekhez.
Hogyan állíthattad, hogy fogy, ha nem is kezeltél vele augusztusban?

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. November 28. 18:57
Mo
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. November 28. 19:04
Nem egy "síkon" gondolkodunk,hála az égnek.
Ámen!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. November 28. 19:38
Kár ezen idegesgedni, mindenki másképp csinálja, de gondolom nincs nagy pusztulás egyikőtöknél sem.

Szerintem is jó az oxálsav, jelenleg a legjobb .... nekem biztosan.
Érdekes amit neo írt korábban, és azt viszont elfogadom, hogy amíg fias van nincs jó atka elleni szer, mert minden csak szinten tart, amíg a fiasban nem írt. Ha innen egyforma lehetőségekkel indulnak a szerek, akkor szerintem az oxálnál a pont, hidegben (ha a fürt fellazul), sürűbben lehet alkalmazni, stb lehet vele kezelni. Volt már próba, hogy 2 x 3 g kapott egy család és semmi baja, de nem volt jobb hatásfoku mint egy egyszeri kezelés.

Polai Richárd esetét meg kirívónak nevezném. Követtem amiket írt pedig, de annyi kezelés, és annyi atka, egy biztos, az nem a szublimálás hibája volt.....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. November 29. 17:46
Olvastam a Facebookon:
"Sziasztok! Aki Oxxovaral szeretne zárókezelést csinálni az ne tegye, még a méhészetéből is likvidálja mivel a kezelés után nem kicsi méhveszteséget tapasztaltam."(Bors Csaba bejegyzése)
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2018. November 29. 18:29
Erről beszéltem nyuszomuszo. Még jó hogy nem olvasta az agymeneseidet itt a fórumon. Üdv a való világban!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nagycsalad - 2018. November 29. 18:33
Sziasztok!

Meg tudja nekem mondani valaki mekkora az a külső hőmérséklet amikor a lerakott petét és lárvát is felkajálják a dajka méhek, annak érdekében, hogy a fiasítás leálljon?(mert, már túl nagy erőfeszítés lenne fenntartani a belső hőmérsékletet.
Nem az érdekel, hogy lehet megtudni, hogy van e fias a családban, nyilván a felülről a nejlon nem meleg a család leállt, engem a méhek viselkedése érdekelne most)

köszönöm előre is a válaszokat.
üdv.:
nagycsalád
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. December 01. 12:50
Majdnem annyiszor kezel 1 hónap alatt mint én egész évben!!!!!
Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Egyáltalán, van-e értelme bármit hozzáfűzni?
Na ma felhúztam a túrabakancsomat, hogy meggyőződjek arról, hogy azért kell nekem annyiszor kezelni egy hónap alatt, mint neked egy évben, mert én nem értek hozzá, és nem irtom ki az atkát előző évben, vagy a szomszédom, aki másfél kilométerre van. Májusban, az akác utolsó napján jártam arra,és borzalmas kutatást láttam. Éppen ott volt, a nyitott fiókok mindenütt méhfelhőben úsztak. Kérdőre vontam, amin elcsodálkozott. Mellékesen megkérdeztem, hogy mivel védekezik atka ellen. Azt mondta, hogy amitrázzal és oxálsavval. Nem érti, miért mondják mások, hogy nem jó az amitráz, nála működik. Nos ez a működés azt jelenti, hogy az akkori ötszáz méhcsaládjából 180 él. Ha él ennyi. Összesen ennyi méh van ott. Ennek  az elpusztult több, mint háromszáz méhcsaládnak az atkái nálam landoltak. Azért majd számolj be róla, ha nálad is ennyi atka landol, akkor a kevés számú kezeléseddel mennyi méhcsaládod marad életben!
Ami a landolás idejét illeti. Ugye Fülemével beszéltünk róla, hogy én a hordás idejére gyanakszom. Azonban, ha belegondolok abba, hogy esetleg az a kutatás, amit májusban láttam, tovább folytatódott, akkor bizony nincs igazam. Azért van jelentősége, mert a Varroa kapu létjogosultságát segítene eldönteni. Hordás közben nem használható, ezért ha akkor  jön be az atka, akkor nem jelent védekezési alternatívát. Esetleg oxálsavval használva. Az elhúzódó pergetés miatti kutatás során történő befertőződést sem nagyon lehet oxálsavon kívül más hatóanyaggal megelőzni, mert nekem is elhúzódhat éppúgy a pergetésem. Hát lesz alkalmam tesztelni a befertőződés idejét a jövőben az biztos. Pár év, és újra ötszáz család lesz ott. Aztán megy a körforgás addig, amíg egyikünk sem tudja már megvédeni  a méheit semmilyen szerrel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. December 01. 14:15
És
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. December 01. 15:17
Nem. Egyes-egyedül a kumafosszal lehetett megvédeni a méheimet. Ahogyan meg is tettem.Meg még néhány évig még sikerülhet. Olvashattad: amitráz+oxálsav eredménye: 320 méhcsalád elpusztulása.  A tulaj pedig meg volt győződve róla, hogy hatásos. Biztos hullott az atka a kezeléstől. Csak azt nem tudja, hogy nem az a lényeg, hogy mennyi potyog le, hanem, hogy mennyi marad fenn. Látom ezt Te sem tudod abszolválni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. December 01. 15:36
ő
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2018. December 01. 15:45
Nem! Ezt a Varroa nevű tantárgyat nem sikerült abszolválni. Az atkairtásból ugyanis következtetni lehet az atkabiológiára. Aztán ha hozzáolvasod,  a sajnos csak angol nyelven elérhető szakirodalmat, akkor össze tudod vetni a következtetéseidet a tudományos megállapításokkal. Ha egyeznek, akkor nem tévedtél. Az enyémek egyeznek. Olyannyira, hogy évekkel ezelőtt leírtam, például ebben a fórumban (irido néven) azt, amilyen adatokat például Polai Richárd, vagy Veszti közölt egy évvel, illetve néhány nappal ezelőtt. Szerinted, ha nem értek hozzá, akkor ez hogyan lehetséges?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bikermonkey - 2018. December 03. 21:49
... Nos ez a működés azt jelenti, hogy az akkori ötszáz méhcsaládjából 180 él. Ha él ennyi. Összesen ennyi méh van ott. Ennek  az elpusztult több, mint háromszáz méhcsaládnak az atkái nálam landoltak.
Egy dolgot nem értek csak, hogy az a 180 család miért nem rabolta le a 320 gyöngét? Miért a te méheid mentek oda lerabolni őket?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. December 08. 07:34
Sajnos megint kaptam egy rossz hírt, egy zárókezelés után.
Azt tudom tanácsolni annak hasonlóan így jár, hogy kezdeményezzen hatósági mintavételt, és azt egészítse ki fényképekkel.
Nem elfogadható, hogy egy engedélyezett készítmény kárt okozzon a méhcsaládban.
A másik.
Hova ez a nagy kapkodás?
Olvasom, hogy sokan már el is végezték a zárókezelést.
Természetesen azzal egyet értek ahol hét elején 13-14 fok is volt (Zala-Vas megye) ott rendben van.
Véleményem szerint Tolna megyében az elmúlt 10 napban nem volt alkalmas az időjárás semmilyen beavatkozásra.
Bár, érdekes volt számomra is, hogy az egyik közeli méhészetben teljes repülés mellett a vizet is járták.
Ekkor megsasoltam a saját családjaimból vagy tízet, és azok kemény fürtben voltak.
Erre mondta az egyik kolléga a Szekszárdi Méhészklubon, hogy nála is, de ő felébresztette őket.
Megkoppintotta  a kaptárakat.
Hát én ilyent nem tennék.
Nekem az a véleményem, hogy 7-8 fokban nem szerencsés a szublimálás, és a csorgatás sem.
Ezt már többször kifejtettem, de most ismét leírom.
Szerintem ekkor csupán a telelőfürt külső része, (héja) kapja meg a kívánt dózist, a fürt belseje pedig semmit.
Azt ott megbúvó atkák vígan túlélik a hasi potrohgyűrű alatt.
Én is fogok kezelni, de csak akkor ha a fürt meglazul.
Lehet ezzel egyet érteni vagy sem, valószínű én egy kicsit aggódósabb méhész vagyok.
A beavatkozás időpontját mindenki maga dönti el, én biztosan nem piszkálom ilyenkor a méheket.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. December 08. 15:51
Nem vagyunk egyformák.Attila nem,én meg  igen.
A héten szétnéztem a méhek között.
Mondjuk én mindig piszkálom télen is őket.
Tudnom kell mi van a kaptárokban,mi van a családokkal
Öt fok körül már szétnyitom a fürtöt,eddig még soha nem lett bajuk.

Pécs alatt kedden az időjárás alkalmas volt szublimálásra.
A fürt fellazult 13-14 C*,éjszaka sem volt fagyos,így egész délután
a méheket turtuk egyik kollégámmal.
Állomány szinten a záró kezelésnek nevezett atka elleni védekezésnek nem sok értelme,haszna lett volna.
A családok 60-70 % újra fiasít.Pedig semmi nem indokolja a fiasítást.A családok nagy része népes,az eddigi
kontroll,ellenőrző kezelések nem mutatnak sok atkát,egy-kettő hullik.
A fedett fiasok még nem kelnek,fiatalok, nagy részét most fedték be.
Érdekes,hogy úgy két hete indultak újra,akkor kezdték a peterakást,akkor,amikor a tél eddigi leghidegebb napjai voltak,éjjel -8.

Az egyik méhész kollégával találkoztam pénteken.
Kérdezem mi a helyzet a méheknél,meg vannak-e.
Mondja meg vannak,két hete zárókezelt.
Következő kérdésem az volt,hogy nézte-e a fiast.
Hát azt nem,de szerinte ilyenkor nincs fias.
Lehet idén szerencséje volt az elején leírtak alapján,de az utóbbi 10-15
évben az én tapasztalatom az,hogy a tél folyamán a családoknál bármikor lehet fiasítás.Minél atkásabb az állomány annál inkább.
Így gyakorlatilag lehetetlen hatékonyan záró kezelni.A családok egységesen nagyon ritkán hagyják abba fiasítást.

Péntek délután is kutakodtam,úgyan azt találtam másik telephelyeken is.Sajnos a családok úgy 2/3-a neveli a új egyedeket.
Hidegebb volt mint kedden,a fürt tömöttebb volt.
Mindkét nap a megbolygatott családoknál ha volt fias kivilláztam és
szublimáltam.Kíváncsi leszek az eredményekre.

Nagyon nagy szükség lenne az összefogásra az atkaírtásnál is.
Legjobb lenne egy országos összefogás.
Az őszi fiasítás mentességet mindenki megcsinálhatná és
utána egy időben lehetne kezelni.
Két módszerrel is el lehet érni,hogy ne legyen fias.
Az egyszerűbb:kiveszem,kivillázom.Jobb kikapni mert akkor az atka 80-90%-át egyből likvidálni lehet.A viaszolvasztóban már nem sok méhet tesz tönkre.
A bonyolultabb:anyazárás 24 nappal a kezelés előtt.
Akár kalitkába van zárva az anya akár keretre a cél elérhető.
Ha az országban mindenki csinálná októberben ezt a technológiát.akkor sokkal könnyebb lenne méhészkednünk.
Előbb vagy utóbb mindenki úgyis ráfog kényszerülni a fias mentes
állapotot létrehozni,mert nem fog bírni úgysem az atkával.
Mit szóltok hozzá?


Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. December 09. 11:19
Ez
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2018. December 09. 11:30
Sok év tapasztalata : oxálsavas csurgatás/zárókezelés/ után fellazul a fürt , nyugtalanabb telelés, elindul a fias , többet fogyaszt .. Ez igaz lehet a szublimálás , glicerínes-oxál csíkok hatására is .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2018. December 09. 12:31
Akkor oxállal nem érdemes zárókezelni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2018. December 09. 13:39
De, csak még jó időben laza fürtnél, ha lehet még akkor ki is tudjanak repülni utánna. Ne a záró "lazítsa" meg az amúgy tételezzük fel nyugodtan telelő fürtbe húzódott méheket. Akkor az van vagy lesz amit mézengúz irt. Pár darab atkáért nem érdemes, ha sok van akkor meg ugyis harangoztak a családnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2018. December 09. 14:33
Egyetértek vele, hogy a késői oxálozás nyugtalanná teszi a méheket. De a késői atkaterheltség is okoz ilyen tüneteket, valamint megítélésem szerint a nikotinos virágpor és a nikotinos méz is okozhat zavart a családban. Ezekre mind nyugtalan teleléssel válaszol a család. Nem véletlenül próbálják külföldön kiiktatni ezeket a tényezőket, előadáson hallottam, hogy a vegyszerek hatásával hosszabb távon kell számolni, mert napraforgó után 2 héttel nem múlik el nyomtalanul. De meddig kísért a hatása?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2018. December 09. 15:44
Oszkár!

Hol láttál kérdőjelet?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. December 09. 16:16
S
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2018. December 09. 16:22
Ma megnéztem felülről kettő-kettő családot , hőmérséklet 8c-fok , kettő szublimálva / október 23/, kettő oxál-glicerínes csíkot kapott /06.27.-09.17./.   A szublimált családok tömör fürtben , a  csíkot kapott családok laza fürtben voltak .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2018. December 09. 16:26
Mézengúz
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2018. December 09. 18:47
November 11. 16C, napos idő
Családok átvizsgálása, fias keretek ki ( 4 családnál fél-fél tenyérnyi), helyükre mézes keret
November 18. 8C, napos idő, méhek röpködnek
Csurgatás oxálsavval (ApiOx)
November 25. 10C, felhős idő
Atkaszámtan : 5 családnál ragacsos lapon : 0, 0, 0, 1, 0,
December 02. 5C, felhős idő
Mérleg állás : 47.5 kg;
December 09. 4C, felhős idő
Mérleg állás : 47.5 kg;
Azt hiszem, hogy nem fogom már őket feleslegesen zaklatni.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2018. December 09. 19:28
Egy méhész ismerősöm tavaly 50 alkalommal szublimált , le is gyengültek a családjai !!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2018. December 09. 19:52
...azért volt egy repce és egy napraforgó is az évben...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: BeekeeperNovice - 2018. December 31. 10:57
Sziasztok! Kezdő méhész vagyok. Idén meggyűlt a bajom az atkaval, el is pusztult miatta 20 családom. Folyamatos volt a vissza fertőződés 2 hanyag méhész 4 telephelyén lévő 120 család miatt (méheüs és hatósági állatorvos is volt kint a helyszínen az állapotok miatt stb, ha valakit érdekel részletezem) sajnos emiatt az amitráz bejuttatva furettoval nem ért semmit sem a méheüsom tanácsára. Így úgy döntöttem, hogy 2019ben szeretnék amitrazon kívül más szert is alkalmazni. Próbáltam menteni a menthetőt így oxalsavval csurgattam le a meheket.
Nektek mi az egész éves atka irtási technológiatok? Milyen szereket alkalmaztok, milyen időközönként és milyen dózisban mivel kijuttatva?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2018. December 31. 14:54
Ha jövőre is lesznek körülötted ezek a hanyag méhészek, én inkább más telephelyet keresnék. Mert arra atka írtási technológiát kitalálni és megvalósítani, hogy több hónapon keresztül folyamatosan visszafertőződhetsz egy a tiedtől nagyobb állománytól ....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 01. 10:05
Nem csak a magyar méhészeknek jelent problémát BeekeeperNovice felvetése.
Sok kutatás irányul az atkagyérítés hatékonyabbá tételére.
Egy "tutinak" hitt szerre, (vagy módszerre) soha ne alapozzátok a védekezést!
Akkor mindenki azt csinálná.
http://magyarmezogazdasag.hu/2019/01/01/meheszek-alma-varroarezisztencia?fbclid=IwAR2ZcRjhTT6OhhIGurcrjdvcjjG8_SwGdp5XdCQlYoiVAAOV_wkraCR6ngg

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2019. Január 01. 15:02
Sok év tapasztalata : oxálsavas csurgatás/zárókezelés/ után fellazul a fürt , nyugtalanabb telelés, elindul a fias , többet fogyaszt .. Ez igaz lehet a szublimálás , glicerínes-oxál csíkok hatására is .

Igaz lehet,de nem az.Sőt én még azt is kétlem hogy a csurgatástól beindul a fias. De felőlem mindenki abban hisz amiben akar.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2019. Január 01. 18:57
Igi! " Igaz lehet,de nem az." Mire alapozod eme állításodat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2019. Január 02. 08:16
Tapasztalatra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 03. 16:43
Ami teljesen bizonyos, egy módszerre nem lehet alapozni a védekezést, szerintem ez az alap.
Az újévi jókívánságok közepette minden alkalommal szó esett a méhekről, ha méhészkollégák beszélgettünk.
Van aki csak és kizárólag oxálsavval szublimált, és bizony komoly gondjai lettek.
Az átlagosnál nagyobb arányú anyátlanságról, és konkrét családveszteségekről is beszámoltak a méhészbarátaim.
Viszont másik fórumon is olvasom, valamint hallom, hogy az amitrázzal való védekezés sem az igazi.
Én is majdnem "megszívtam" egy csodálatosnak hitt gyári készítménnyel, de időben észbe kaptam.
Sajnos nem  mindenki volt ennyire szerencsés, a kumafosz tartalmú tartós hordozó használata után.
Arra hívom fel a figyelmeteket, hogy mindig ellenőrizzétek az atkapopulációt, melynek legegyszerűbb formája a fedett fiasítás villával való kifordítása.
A heréket úgy sem sajnáljuk, akkor pedig a villa mindig legyen kéznél.
Ha már szárnyatlanul sétáló méheket láttok, nagy a baj.
Ezért váltottam én is "paradigmát" a gondolkodásomban, és hagytam fel a gyári csodákkal.
Véleményem szerint atkafronton vészhelyzet kezd körvonalazódni.
Nem látok egy olyan védekezési stratégiát, amelyre rá merném mondani, hogy másnak is ajánlom.
Ami két éve működött nálam, az tavaly teljesen csődöt mondott.
Tehát nyugodtak ne legyetek, mert egyik évben működik a technológia, a másikban pedig nem.
Emiatt is kell a szereket váltogatni, mert biztosra nem mehetünk.
Valahogy úgy érzem futunk az események után.
Nem hiába az atka elleni hatékony védekezés minden szakmai fórum fő témája.
Amit most úgy látok, egyre nagyobb létjogosultsága lesz a termelési időszakban a családok fiasítás mentessé  tételének.
Ez biztosan hatékony, ha közben elvégezzük az atkairtást.
A vándorméhészeknek  külön kihívást jelent, de mindenki mást próbára tesz.
A szaporítást, és az egész méhészeti esztendőt, az atkairtáshoz kell illesztenünk, különben nem tudunk eredményesen termelni.
Alacsony atkalétszám mellett is lehet bőven bajunk ,nozema, vírusok..talán neok már nem.
Amit tisztán lát szerintem már mindenki, egyre több a gondunk.
Remélem írásommal mindenkit megnyugtattam, hiszen a tél még csak most kezdődik valójában.
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Január 03. 18:51
Szu
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: igi - 2019. Január 04. 19:33
Igen,biztos valami gázossal csinálta aminek nem lehet állítani a hőfokát és ellenőrizhetetlen hogy hány fokos a készülék.Vagy hőlégfúfós mitegunnal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Január 05. 13:59
Err
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2019. Január 05. 22:07
Igen,biztos valami gázossal csinálta aminek nem lehet állítani a hőfokát és ellenőrizhetetlen hogy hány fokos a készülék.Vagy hőlégfúfós mitegunnal.

 ;D ;D ;D ez jó! (milyet is gyártasz?  ;D )

Vagy hőlégfúfós mitegunnal.

Ez viszont igaz!

De a valódi probléma nem is ez .....
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Január 06. 10:45
A

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2019. Január 06. 19:48
Jó pár éve, teljes megelégedéssel használom a saját, barkács gázos szublimálómat. Egy - egy amitráz kontrol semmi több, és nincs veszteségem!  Félre ne értsd, nem bántom igi t , minden szentnek maga......, így is van ez rendjén!

Hogy mi, akikkel én beszélek az alapján, saját elhibázott kezelés, illetve a saját méhesétől nem messzire egy pár, akár 10 - 20 családos elhanyagolt, már lerabolt ...... méhészet. Innen nem nehéz visszagörgetni, hogy mitől is robbannak le a családok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Január 07. 13:17
"Jó

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gömbi a virágbogár - 2019. Január 07. 14:07

Na akkor egyetértünk. A jó pár éven van a hangsúly! Csak bekellet "lőnöd", kitapasztalnod mikor működik rendesen.


Ha téged ez megnyugtat .... hidd ezt! Ahogy elsőnek "kitapasztaltam" úgy használom most is, nagyra állítva a hőfokot, így gyorsabb. De ha jól tudom nem sok árkülönbség van a kettő között, szóval mindegy melyiket használod.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kamikaze - 2019. Január 14. 07:51
Gömbi, nem kell erőlködni, úgyis van aki próbálás nélkül is tudja.  Tehát nem gondolja, TUDJA😀.
Vitatkozás van minden szinten hogy ki tudja a tutit, de szerintem senki. Oxálsav csurgatva? Tartóshordozón? Szublimálva? De milyen szublimálóval? Furetto? Utánzat? Hajszárítós? Feltesszük a szokásos kérdéseket, közben a világ meg elmegy mellettünk. Lassan a hagyományos méhészkedés a múlté. Na ez valós probléma.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Január 23. 13:17
gh
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 23. 18:18
Felébredt Arisztaiosz, szokásos alpári megnyilatkozása nem maradhatott el.
Így kezdi dohányfüstös böffenését odaát:
"Köszönjük, Tükör, hogy az értesülés kézhezvételével rögvest megosztottad a hírt. Odaát, a FF Klubon is megosztották a bejegyzésedet, gyakorlatilag átmásolva a felhívást.
Elkerekedett szemmel olvastam, hogy az egyik agyhalott klubtag üstöllést nekiment az OMME elnökségének, de mire rendesen végigolvashattuk volna a hasmenését, nemes egyszerűséggel törölte a hozzászólását."
Valóban kitöröltem írásomat, mert nem akartam háborút, de úgy látom van rá igény, akkor uccu neki.
Leírtam, hogy én ezt a bombasztikus hírt megelőztem volna, mert már a Szekszárdi Méhészklubon is jelezték, 2018. december 3-án, hogy az Oxxovar hatásos, viszi a méheket is.
Ezt pár nap múlva jeleztem itt!
"Sajnos megint kaptam egy rossz hírt, egy zárókezelés után.
Azt tudom tanácsolni annak hasonlóan így jár, hogy kezdeményezzen hatósági mintavételt, és azt egészítse ki fényképekkel.
Nem elfogadható, hogy egy engedélyezett készítmény kárt okozzon a méhcsaládban."

És ezt sokan tudták, rég meg kellett volna kongatni a vészharangot, de a fóliasátras 3 családos észosztó nem így gondolja.
Már akkor jeleztem ha így haladunk lassan nem marad hatékony támogatott készítmény.
A mai napon pedig bombahírként közlik amit 2 hónapja tudunk.
Ja állítólag fipronilt találtak benne, pssszt ...csak ezt még nem szabad mondaniuk.
Erről a szerről tudni kell, hogy a paksi méhmérgezésnél 3.000 méhcsalád súlyosan károsodott tőle, amelyből 1.500 el is pusztult.
Már megnyugodtam, hogy Arisztaiosz kivonult a sárdobálásból, de tévedtem.
Arisztaiosz írásait én is elkerekedett szemmel olvasom, mert ritka nagy marhaságokat tud összehozni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2019. Január 23. 18:19
Ezután mindig legyen egy kontroll család ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Január 24. 11:02
F
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: LudasMatyi - 2019. Január 27. 09:09
http://portal.nebih.gov.hu/-/korlatozta-az-united-pharma-kft-tevekenyseget-a-nebih
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Beeznisz - 2019. Január 27. 21:00
Jó estét!

Oxxovar- fipronil körüli ügyben egy kicsit megkeveredtem. Segítsetek! Ki, és mit írt le tavaly  :-[ ?  ;D

Ezt írják a Zöldön:

"Tóth Péter ezt már tavaly megírta, de sajnos csak most került pont az ügy végére."

"Ennyit ér ez a bánatosan egyszerű "OMME Gyökere, Kemény Magja, Ustora és Nagy Atilla Kerálya", ráadásul konzekvensen és irányítottan "megfeledkezik" arról a tényről, hogy Tóth Péter a 2018-as tavaszi és őszi OV-ken és a küldöttgyűléseken tartott beszámolóiban kifejezetten felhívta a méhészek figyelmét, hogy problémák vannak az Oxxovarral, a 2017-2018-as monitoring-kiadványban is leírta ezen figyelemfelhívó észrevételeit (tsanyi beidézte a kiadványt, a Fórumon olvasható az Oxálsav topicban)."

A csatolmányban kiemeltem a Monitoring lényegi részét. Ott azt olvasni, hogy mindenben lehetett fipronil CSAK AZ OXXOVARBAN NEM.  ;D Most meg nyomorultak állítólag a fipronilos Oxxovartól pusztultak el...

Szerintem...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 29. 21:38
Figyelem!
Tisztelt Méhésztársak!
Itt az újabb fipronillal szennyezett atkairtó készítmény!
http://www.omme.hu/a-destruktor-is-szennyezett/
VIGYÁZZATOK NE HASZNÁLJÁTOK!

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2019. Március 06. 22:13
Csányi Antal  Glicerox című előadása

Szekszárd 2019.03.04.


https://drive.google.com/file/d/1WTwVNbu9gsomn17H0i53UpgE5zkdD3NK/view?usp=sharing
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2019. Március 07. 11:45
Hát kicsit megakadt a dolog, már ezt írja ki:

"Sajnos a fájl jelenleg nem tekinthető meg vagy tölthető le.
Mostanában túl sok felhasználó tekintette meg vagy töltötte le ezt a fájlt. Kérjük, próbáljon meg később hozzáférni a fájlhoz. Ha az elérni kívánt fájl különösen nagy méretű, vagy túl sok személlyel osztottál meg azt, a fájl megtekintése vagy letöltése akár 24 órát is igénybe vehet. Ha 24 óra elteltével sem tud elérni egy fájlt, lépjen kapcsolatba a tartományi rendszergazdával."

Ha valaki tud esetleg egy egyszerűbb mutatványt arra, hogy hogyan lehetne könnyebben hozzáférhetővé tenni akkor kérem jelezze.
Nekem sajnos csak így sikerült feltenni.  :(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Március 07. 20:09
Szolgálati közlemény!
Tisztelt Méhésztársak!
Csányi Antal gliceroxos hanganyagát egy időben annyian szeretnék meghallgatni, hogy a Fekete-Fehér Méhészklub "agya" nem bírja.
Folyton megakad a hangfelvétel.
Az ügyön dolgozunk, hamarosan megoldódik a probléma.
Én végül is örvendek, hogy ennyire népszerűek lettünk.

Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2019. Március 07. 21:56
Nincs semmi köze a Fekete-Fehér Méhészklub "agyához", így javaslom emiatt ne vegyetek új szervert :)
Aki gmail-es az a következőképpen le tudja tölteni:
1, Jelentkezz be a Gmail fiókodba.
2, Kattints Kitin által feltett linkre.
3, A megnyitott oldalon a jobb felül lévő ikonok közül a bal szélsőre kell kattintani (Add to my google drive).
4, Ezután még egyszer ugyanerra az ikonra kell kattintani, és a feljövő ablakban a MyDrive-ra kattints. (Ez lépés egyenértékű azzal, ha a gmail fiókodban megnyitod a saját Drive-odat.)
5, A saját Drive-odon belül kattints a "Shared with me"-re, ahol megtalálod az előadást, de egyelőre még ugyanúgy nem tudod letölteni.
6, Ahhoz, hogy le tudd tölteni, nyomj jobb egérgombot az előadásra és kattints a "Make a copy"-ra, majd a LOCATE-re.
7, Ezután megkeresed a "Copy of Csányi Antal Glicerox 00_02_59-01_09_39.mp3" fájlt, amelyre jobb gombbal kattintasz, majd utána a Download-ra kattintasz bal gombbal.


Kicsit körülményes, biztos van rá egyszerűbb mód is, de ez elvileg működik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Március 08. 07:33
Hú! Ez olyan bonyolult, mint a fél keretes rakodó technológiája...  :)
Azért köszi Gábor!
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2019. Március 08. 08:05
Várjatok még egy kicsit! Bicska ígérte, hogy megoldja egyszerűbben.
Szerintem nemsokára felrakja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: dcsabi - 2019. Március 08. 09:19
Nekem működik a link.45,7Mb
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2019. Március 08. 09:40
Feltöltöttem a youtube-ra.

https://www.youtube.com/watch?v=_HNddxIzo_g&feature=youtu.be

Az alábbi linkkel pedig le tudjátok magatoknak tölteni mp3 formátumban.

https://ytmp3.cc/
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kolbasz - 2019. Március 08. 16:44
Köszi Bicska!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Május 09. 14:13
Tisztelt Csányi Antal!

Elkészítettem az Ön által javasolt keverési arányban a gliceroxot!

Nem minden papír lett teljesen nedves, vannak bőven száraz foltok!

Mit csináljak most?

Tisztelettel: Somogyi Csaba.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Május 09. 14:31
Kedves Somogy Csaba!

Inkább hívjon!
Privátban elküldtem a számom.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Május 09. 18:03
Anti!
Mástól is hallottam ilyesmi problémát. Konkrétan, hogy bekocsonyásodik, és nem szívja fel a karton. Esetleg, ha nyilvánosan közreadnád ezekre  a választ, azt megköszönnénk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Beeznisz - 2019. Május 09. 21:57
Üdvözletem !

Mi is szembesültünk a problémával, hogy abszolút nem szívta a folyadékot a söralátét karton,hiába öntöttük rá melegen, de aztán egy kis kísérletezés után megoldódott a gond.

Nem szabad hagyni, hogy kihűljön az oldat ! Vízfürdőben (mi egy befőzőautomatát használunk ) 50 Celsius fokon tartva raktuk bele a csíkokat (egy megfelelő méretű vödörbe,állítva).
Kb. 30 perc után át lett fordítva, majd újabb 30 percig állni hagytuk. Teljesen megszívták magukat, és a híresztelésekkel ellentétben egyetlen-egy sem főtt szét. A kartont a Pantontól vásároltuk. Csepegtetés után, visszamérve a csíkokat 0,5g-on belül volt a szórása a tömegüknek...

Az edény méretét, és a belerakandó csíkok számát ki kell kísérletezni, hogy jól lepje az oldat.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Május 10. 02:08
Anti!
Mástól is hallottam ilyesmi problémát. Konkrétan, hogy bekocsonyásodik, és nem szívja fel a karton. Esetleg, ha nyilvánosan közreadnád ezekre  a választ, azt megköszönnénk.
Neo!

Sajnos én még mindig nehezen írok meg egy ilyen választ,
nincs meg a rutinom.Nem könnyű korrektül,jól(azt megírni amit szeretnék) egy-egy hozzászólást.
Sok időmet elviszi,ezért akadozik Velem a kommunikáció.
Utána meg az internetes jómadarak hiányolják a t betűket.
Nem tudom te,hogy vagy vele,de ha én elolvasom tizenötödször az írásom akkor is találok benne javítandót.
Egyszerűbb lenne azt írnom hallgasd meg az előadásom,de Veled ezt nem tehetem meg,
mert becsülőm az internetes tevékenységed és a méhekkel kapcsolatos tudásod.
A glicerox készítésről.
A helyes keverési arány a kérdésedre a válasz.
Ha kocsonyássá válik az oldat az a túltelítettség jele.
Ugye nincsenek tudományos vizsgálatok ez ügyben,csak a tapasztalati adatokra hagyatkozhatunk.
Én két komoly darabszámú kísérletről tudok,az az argentinoké és az enyém.
A két keverési arány.
Argentin:1 kg oxálsav,1.6 kg (!!) glicerin.Náluk 30 g oxálsavat juttatnak be egy kezelésre.
Az én kísérletem Német Zoli és Csáki Tamás segítségével a következő eredményt hozta.
A felső határ (utána már túltelítetté válik az oldat) a keverési arányban az 1 kg oxálsav 1,2 kg
glicerin.Ebben az arányban szoba hőmérsékleten nem kristályosodik vissza.
Mi 40 ( NEGYVEN ) g oxálsavat juttatunk be egyszerre.
2017-ben ezt használtuk, az akkori söralátét karton papírhoz jó volt,a papírt teljesen átáztatta.
2018-ban olyan papírt kaptunk ami több"anyagot",oldatot szívott fel,ezért a glicerin arányát növeltük
majdnem az argentinok szintjére.
Tehát a ma használt recept:1 kg oxálsavdihidrát,1,5 kg glicerin az oldat.
Ez száz általunk használt lapra elegendő.
A lap mérete:45 cm x 3 cm x 1,5 mm.Az az 1,5 mm-es söralátét kartonpapírból készítve.

A többi részletet légyszíves hallgasd meg a feltett szekszárdi előadásomban,
egyébként mindenkinek ezt javaslom, benne van minden ami a sikeres használatához kell.
Pár hozzászólással előbb meghallgatható,helyesebben fent van a link ahol meghallgatható.
Ha mindent le kell írnom holnap nem ér a bőröm 20 fillért sem.
Szívesen segítek mindenkinek ha elakadtok,írjatok privátban,ott megadom a számom és hívhattok utána.
Azért merem ajánlani a használatát mert a méheink szépek,erősek,az argentin is itt volt,aki szintén jó tapasztalatokról számolt be.

(Neked) Anti

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Május 10. 05:35
Köszönjük szépen Anti!
Üdv:
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Május 10. 06:22
Köszönöm Anti!
Meghallgattam, és meg is fogom még hallgatni! Én még nem csináltam, de mindenképpen tervezem. Azért kérdeztem, mert egyik méhész ismerősömmel történő beszélgetés kapcsán jött elő a dolog. Tehát a túltelítettség volt nagy valószínűséggel az ok. Alapvetően nem túl bonyolult a dolog, tehát viszonylag kevés a hibázási lehetőség, de azért mégis ki kell alakulnia a rutinnak. Nem szabad az első kudarcok után feladni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: laan - 2019. Május 10. 09:07
Nagyon köszönünk minden ismeretterjesztő anyagot amit a gliceroxról írtatok és közzé adatatok!
A hordozóról is lehetne egy pár szót említeni.
"A kartont a Pantontól vásároltuk" Beeznisz írásában

Elég széles a paletta a kartonok terén, hogyan lehet rákeresni esetleg cikkszám vagy link alapján.

Köszönettel LA
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Beeznisz - 2019. Május 10. 09:23
Szia laan !

Sörkarton, ingyenes méretre vágással: https://www.panton.hu/hu/termekeink/soeralatet-karton/1-5mm-es-soralatet-karton-75x100cm/303
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Beeznisz - 2019. Május 10. 09:51
A túltelítettséghez még egy kis infó:

Mi a kezdetektől fogva az eredeti argentin recept alapján csináljuk az oldatot, ami kevésbé telített, mint Antaléké (1000 g glicerin , 600 g oxálsav-dihidrát/  80 csík). Véleményem szerint, ezért ezzel nem lehet gond...
2016-ban még szürke lemezből vágattunk csíkokat, az könnyebben felszívta hidegen is.
A szürke lemezről kiderült, hogy NEM MEGFELELŐ, mert állítólag vegyszereket is adagolnak hozzá.
Egy biztos: Piros színe lett tőle az oldatnak . Erről több külföldi beszámolóban is olvasni...

A sörkarton nem színezi az oldatot. 13 Celsius fokos műhelyben a 60 C-os oldatot ráöntve a lapokra 48 óra múlva is alig szívott fel belőle, hideg volt neki. Valóban úgy nézett ki, mintha megkocsonyásodott volna, de mint fentebb írtam biztosan nem a túltelítettség miatt. Itt is hivatkoznak a hőmérsékletre: https://www.madarasimeheszet.hu/gyogyszer-gyogyhatasu-keszitmeny/324-soeralatet-karton-csomag-50-db-csik.html

"A vödröt lezárjuk és szobahőmérsékleten 20-30°C között tároljuk, alacsonyabb hőmérsékleten a glicerin meg merevedik és nem szívódik be a papírba, magasabb hőmérsékleten a papír szétmállhat."

NEKÜNK 50C-on jól működött a dolog, nem mállott szét a csík.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Május 10. 11:11
Én is köszönöm Beeznisznek a hasznos információkat. Alapvetően magam is a hőmérsékletre gondoltam, azonban a konkrét érték már a tapasztalat része. Meg az is, hogy miként biztosítjuk az 50 fokot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2019. Május 30. 16:19
Üdv. Egy vödörben áztatnám az 1,5 mm vastag söralátét csíkokat. Az összehajtásnál észrevettem, hogy ekkor lényegében megtörik a lap, csak a fele vastagsága marad egybe, és így csak annyi tart. Ezt a részt nem is merem beáztatni, gondolom akkor ott mégjobban elgyengül, elszakad, és leesik a kaptár aljára. Vagy így is felkúszik a glicerox a törésig? Illetve ha nem ázik ott át, akkor lehet, hogy a méhek direkt ott fogják rágni, és azért esik le?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Május 30. 17:57
Véleményem és a tapasztalat is azt mutatja, hogy a lap kevésbé vagy egyáltalán nem oxálos részét /ha van ilyen/ kezdik ki a méhek és ez miatt idő előtt a kaptár alján landolhat.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2019. Május 30. 20:24
Köszönöm Jani bátya. Akkor eszerint mindenhol be kéne gliceroxozni. Akkor viszont nem málik szét a hajtásnál?
Innen rendeltem:
https://www.panton.hu/hu/termekeink/soeralatet-karton/1-5mm-es-soralatet-karton-75x100cm/303
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Május 30. 21:08
Mortimer!

Eddig több mint 120 ezer db gliceroxos lapot
tettünk be 2 év alatt a méheinkhez.
Egyetlen egy sem szakadt le.
Húsos ládában áztatjuk,majd lecsepegtetés után,még úgy
“taknyosan”,nyálkásan meghajtva rakjuk be,dugjuk be két léputcába a családokhoz.Csáki Tamás úgy fogalmazta meg “mint lovas a lovon”.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2019. Május 31. 01:15
Köszönöm Anti.
Akkor viszont nálam vagy jó lenne, vagy nem, mert én meghajlítottam (megtörtem) szárazon, ahogy írtam, így csak a fele vastagság tart, a külső él eltört. Gliceroxosan valószínűleg  nem törik el.
 Ezt nem dobom el, a biztonság kedvéért  a hajtásnál kap egy csík celluxot odatűzőgépezve. A következő garnitúrát meg majd gliceroxosan hajlítom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2019. Május 31. 13:37
Én most akác után 3 alkalommal fogom kezelni a méheket BVHC-el, ugye ez is oxálsav-hangyasav tartalmú, a nyár folyamán viszont  tervezem a gliceroxos lapok használatát. Nem lehet baj abból, hogy így sokat érintkeznek az oxálsavval?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Beeznisz - 2019. Június 05. 08:21
Üdvözletem!

Nem a reklám helye, de a Lidlben most kapható befőzőautomata:

https://www.lidl.hu/hu/Ajanlataink.htm?articleId=34451

Tapasztalatból írom, hogy NAGYON megkönnyíti, meggyorsítja a gliceroxos csíkok elkészítését! Elmarad a " q...va életbe miért nem szívja fel ez a sz.r"  ;D .....stb.
Lehet használni méz kimelegítésre, viaszolvasztásra (bölcsőmártás, műlépöntés).......
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Június 05. 21:31
Tisztelt kollégák!
Nagyon szépen dolgozik a glicerox! 10 napja van betéve, szépen potyogtatja, a hangyák már járják is a higi aljakat. Holnap bekenem a tálcák szélét ragacsos anyaggal, hogy számolni tudjam a valós potyogást.

Üdv: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Június 05. 23:06
Kedves Csaba!

Nagyon örülök,hogy segíthettem Önnek is a kísérletezgetéseinkkel.
Nagy dolgora találtak az argentínok.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Június 08. 21:35
Tisztelt Csányi Antal!
Oly annyira jó, hogy az egyik családnál 2 nap alatt 270 jött le!

Nagyon szépen köszönöm!

Tisztelettel: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2019. Június 20. 13:36
Sziasztok!

Van valakinek tapasztalata a "glicerox" lapokkal 1/2 NB keretméretnél?  Vannak hunor fészkű kaptáraim, ott tiszta sor a 45x3x1,5 -ös méret Simán ráhajtom ahogy Csányi Antal írta.
Ellenben az állomány nagyobbik része tisztán félkeret.  Ott esetleg azt tudnám megtenni, hogy elfelezem a csíkokat, és az alsó fészekfiókba rakok minden második léputcába, a második fiókban pedig azokba a léputcákba ahova lent nem jutott.
Valaki rakott már be félkeretre?
Nem szívesen matekoznék kétféle csíkkal, de lehet az lesz a vége :S
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Június 20. 19:47
Dozer!

Sajnos nincs 1/2 NB-s tapasztalatom.
Szerintem mindegy,hogy rakod be.
A 45cm x 3,0cm X 1,5mm-es lapból 4db-ot használunk,ezt a 180 cm hosszt úgy osztod el ahogy könnyebb berakni.
Ha a fias közé helyezed,jónak kell lennie.

Csányi Antal

Egyik kolléga herbastrippel(remélem jól írom)hasonlitotta össze.
Átlagban 19-szer több atkát hozott le a glicerox a véletlenül kiválogatott családoknál mint a szerb csoda.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Dozer - 2019. Június 21. 08:39
Köszönöm Antal!

Lehet lelógatom fogpiszkálóval mintha NB lenne. Kölyökcsaládoknál meg kevesebb lapot.

Amúgy ősszel egy szigetközi pergető horgászat még mindig áll ha valamelyik évben úgy lesz idő. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2019. Június 25. 22:00
Sziasztok!

Tegnap reggel készítettem 60 darab glicerox csíkot, háztartási tepsiben melegítettem az oldatot, 600gr oxálsav-dihidrát és 850gr glicerinnel (nem túl tömény, nem túl híg).
Négy lapot tettem be családonként. U alakban lefelé, NB fészkesnél simán, fél NB-nél csak az alsó fiókba tettem, hogy ne kelljen az anyarácsot szedegetni. Tettem úgy is, hogy 1 lépre vagy 2 lépre, ez utóbbinál nem csüng le annyira.
Nagyon kíváncsi leszek az eredményre. Tervezem betenni 3keretes pároztatókba is. Minél előbb.
Ja, most mértem, csak 35cm-es az én csíkom...:) (ebből elvileg min. 5 kéne...)
Még csak 4 családhoz tettem be, első próbának.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Június 26. 21:03
Szervusz Attila!
Arra figyelj nagyon, hogy 60 C fokos legyen az oldat mikor ráöntöd a lapokra. Én akác után azonnal beraktam, de Csányi úrral beszélnem kellett, mert bénáskodtam kicsit, és volt, hogy nem tudtam normálisan felszívatni az oldatot a papírral, mert közben kihűlt az oldat.

Pécsen a Scarabeusz KFT nél vásároltam az oxálsavat 2500FT/ kg az ára. Ennél olcsóbb nincs a piacon.

Üdv: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2019. Június 27. 03:06
De van.
http://vernalis.hu/termek/oxalsav
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Beeznisz - 2019. Június 27. 07:11
A méhészboltokban nagyrészt a Cemolkeres oxálsavat értékesítik (technikai tisztaságú) . A Cemolker Kft.-nél 960 Ft+ÁFA/kg. Szállítás 1-100 kg-ig 2520Ft+Áfa. Nagyobb mennyiség esetén célszerű érdeklődni szerintem...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Június 27. 18:39
A
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Június 28. 13:54
Szervusztok! Oszkár nálam 500 fölött volt minden családban 1 családnál volt 731. Azért számoltam, mert kíváncsi voltam a gliceroxra. Már nem potyog sehol sem 1 hete.

Üdv: csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Június 28. 15:15
"
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Június 29. 06:55
E
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Június 29. 07:46
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2019. Június 29. 08:17
Lassan mondom.....atka nincs, nem is volt, nem is lesz! Mi azazzatka?? ;D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Június 29. 08:56
"Én még õszinte ember voltam",...... (József  Atilla  MAMA)

De csak egy?  Hol vannak a többiek? A fő "atkabefogadó"??

Azt gondolom, hogy rám céloztál. Írtam is egy hosszú választ az eredeti hozzászólásodra az asztali gépemen, amely néhány esetben kilép a wifiből (szerintem egy meghatározott billentyű kombináció hatására), aztán ha  ezt nem veszem észre, akkor eltűnik a leírt hozzászólásom az elküldéskor. Nos ezt történt. Aztán amikor olyant írsz, hogy a fő atka befogadó, akkor elmegy a kedvem az egésztől, hogy akár egy szót is írjak róla.  Veled azt hiszem én már nem akarok normális párbeszédet folytatni, lemondtam róla. De nem csak ezért nem akarok többé atka témában megszólalni. Magamban megemelem kalapom a Csányi Anti előtt, aki a tapasztalatainak megosztását egy nagyon fontos belső kötelességének érezte. Azért, mert az atka közügy. Azt hiszem azonban, hogy elérkeztünk egy nagyon fontos választóvonalhoz. Az atka ellen a méheinket legális módszerek alkalmazásával már nem lehet megvédeni. Félreértés ne essék, az oxálsav szublimálás, a glicerox is a nem legális eszközökhöz tartozik. Hiszen nincs meghatározva, hogy a kezelés következtében milyen szermaradék terheli a mézet, ez pedig miként viszonyul a megengedett értékhez. Ehhez azonban szükség lenne megengedett értékre, hivatalos nevén MRL érték meghatározására (Maximum Residue Level). Ilyen nincs. Tehát, ha egy kicsit is megemeli a természetes szintet, akkor az illegális. Ez is egy olyan gond, melyben az OMME-nak lenne tennivalója. Ahogyan abban is, hogy éppen ezért elindít egy másik útvonalat a magyar méhészek számára. Konkrétan a nem élelmiszertermelő méhészeti kategória megteremtését. Amelyik ugye mézet nem állíthat elő, de megteremti az elvi lehetőségét a külföldi (elsősorban amerikai) megporzó méhészetek utánpótlás előállítására. Elvi lehetőségről beszéltem, nem gyakorlatiról. Kicsi esélye van a gyakorlati megvalósulásnak, de olyan érzésem van, hogy  az atkakérdés miatt arra még van lehetőség, hogy életben tartsuk a méheinket, de arra nem, hogy élelmiszert termeljünk vele. El kell olvasni az OMME honlapon, vagy az "ingyenes" újságban, hogy egyre nagyobb gond a mézek amitráz szennyezettsége. A jövő az, a jelennel szemben, hogy nem a mézek egy része lesz amitrázzal szennyezett, hanem az, hogy nem lesz méz, amelyik ne lenne szennyezett. Ha a szennyezettség MRL alatti, akkor semmi baj, de ugye az nem újság, amit közölni kell, mert legális. Azzal, hogy közölve lett, azzal azt sugallja a közlő, hogy MRL feletti értékekről beszélünk. Nos ezért lenne fontos a hiteles tájékoztatás: a mézek hány százaléka MRL feletti, hány százaléka az alatti stb. Az oxálsavról pedig még szót sem szabadna ejteni. Pontosabban igen. Meg kellene határoztatni az MRL értékét!
De ez ám egy gyökeresen új Magyar Méhészeti Nemzeti Program lenne. Két ággal. Az élelmiszertermelővel, amelyben ott van az oxálsav MRL értéke, és a nem élelmiszertermelővel, amelyben  nincs MRL, de értelemszerűen használható a fumagillin is, meg a Lítium klorid is. Amely tartalmazná a garancia rendszert is, hogy a két rendszer nem átjárható. Enélkül ugyanis nem az atka fogja ellehetetleníteni a magyar méhészkedést, hanem az atkairtó szerek maradékai olyan módon, hogy a megtermelt mézeket majd meg kell semmisíteni a méhész kárára, és még büntetést is fog kapni, mert forgalomba hozta, azaz eladta a felvásárlónak. Tehát az atkától tovább meg lehetne védeni a méheket, mint amikor elérjük a megtermelt mézek szermaradék miatti fogyasztásra alkalmatlan minősítése miatti élelmiszertermelői kategória végét. Ekkor lenne egy kiút, a nem élelmiszertermelő kategória. De mondom, ez egy teljesen új Nemzeti Programot kíván meg.
Aztán pedig visszatérve Csányi Antira. Még egyszer leírom, minden tiszteletem az övé. Azonban én úgy látom, hogy ez egy zsákutca, melynek már közel a vége. Sokszor leírtam: az atka egy olyan betegség minden mással szemben (nyúlós, Nosema stb), ami nem több évezredes együttélés után maradt  fenn. Az ilyen együttélések természetes egyensúlyi helyzet kialakulásához vezettek. Vagyis az újonnan keletkező megbetegedések száma pontosan megegyezik az eltűnők számával. Ha nem egyezne meg, akkor vagy a kórokozó pusztulna ki, vagy a méh. Nyúlós esetén ugye az eltűnést az ember által történt kiirtások megemelik, ezáltal van egyensúly (hiszen sem a méh sem a nyúlós nem tűnt el). Tehát az égetések a rajzásgátlás ellentételezését jelentik, magyarán a rajzásgátlás miatti nyúlós esetek megnövekedett számát egyenlítik ki. Varroa esetén nincs ilyen természetes egyensúly, az egyensúlyt az atkairtással a méhész teremti meg. Az irtás mértékének pedig azonosnak kell lennie a szaporulat mértékével. Az éves irtás mértékének az éves szaporulat mértékével. Ez egy családra vetítve nagyságrendileg 99 százalék. Miért? Mert ha két év alatt tesz tönkre egy családot az atka, és a tönkretétel mérőszámát tízezer atkának vesszük, akkor egy atkából egy év alatt 100 atka lesz, a  második évben a százból tízezer, kezelés nélkül. Ha azt mondjuk, hogy ötezer atka is tönkre tudja tenni, akkor abba belefér egy bizonyos mértékű kezelés is. Egyensúly akkor lesz, ha a szaporulat kerül kiirtásra, de az eredendő szülőállomány létszáma megmarad. Ekkor nem pusztul ki sem az atka, sem a méh. Tehát, ha egy atkából egy évben lesz száz, akkor ebből kilencvenkilencet kell elpusztítani. Ha csak kilencvennyolcat pusztítunk el minden évben, akkor a tizenötödik évben elérjük a tízezres számot. Értelemszerűen, ha a méhészek nem 99-et pusztítottak volna el átlagosan az elmúlt negyven évben, hanem eggyel többet, akkor nem lenne atka. Miért nem pusztítottak el eggyel többet? Azért, mert a 99 atka a sajátjuk, a plusz egy pedig a közös atka. Tehát, ha a 99 atkát nem pusztítaná el, akkor kipusztulna a saját méhészete,  ha a századik atkát nem pusztítja el, akkor a közösség méhészete pusztul ki azután, amikor már nem tudja a saját kilencvenkilencet kipusztítani. Miért nem pusztul ki a századik? Nem azért mert az úgy el tud bújni, hogy nem találjuk meg, hanem azért, mert ha nem teszi meg mindenki, akkor pótlódik másoktól , akik a kilencvenkilencet sem irtják ki. Tehát, ha száz méhészből kilencvenkilenc kiirtja a századikat is, de lesz egy olyan, aki csak kilencvennyolcat, akkor előbb utóbb mindenkinél meg fog jelenni az egy darab atka. Ezért van igaza wr-nek, hogy nincs értelme az egyénnek (!) lenullázni az atkát. A közösségnek viszont igen!  Ennek azonban az az ára, ha nem tudja az egyén kiirtani a kilencvenkilencet, csak kilencvennyolcat, akkor ott vége lesz a méheknek. Ezért mondom azt, hogy zsákutca az Anti-féle út, tehát ha érzékeljük azt, hogy már nem tudjuk kiirtani a kilencvenkilencet sem, az egyik vagy másik módszerrel, akkor a harmadik módszert tanítsuk meg mindenkinek. Akik majd ugyanúgy csak kilencvenkilencet fognak pusztítani, és nem százat, hiszen azzal úgysem jutna az egyéni méhész előrébb. Ezzel szemben én azt az álláspontot képviselem, hogy én mindaddig pusztítom a másik méhész atkáit is, amíg annak vannak atkái. Mert ugye az atka nem vész el, csak gazdát cserél. Ha pedig rám cserélte le az eredeti gazdáját, akkor az már az én atkám, ahogy egykor nagyon helyesen éppen Te mondtad. Én ennél tovább megyek. Azt állítom, hogy minden nálam lévő atka mindig is az enyém volt, ezért az én felelősségem kiirtani mind a százat. Csak akkor mondom, hogy ezek nem voltak mindig az enyémek, ha látom azt, hogy máshol elpusztultak a méhcsaládok atka miatt, és sokkal több van nálam, mint amennyi évente az adott technológia szerint szokott lenni.  Ebből viszont az következik, hogy arra játszom, hogy a másiknak ne legyenek méhei. Szemben azzal, amit Anti képvisel. Én csak akkor tudnám azt képviselni, amit Anti, ha olyan szabályozás születne, hogy mindenkinek ki kell irtani a az utolsó atkát is. Ha a húszezer méhészből egy is életben hagyhatja az utolsót, de tovább megyek, ha az Európai kontinensen egyetlen méhész is életben hagyhatja, akkor  az Anti-féle hozzáállás zsákutcába vezet. Lenne még egy megoldás amikor azonosulni tudnék az Anti-féle szemléttel. Amikor az lenne kimondva, hogy ellenőrizhető módon kellene minden méhésznek mindig fenntartania az atka elleni védekezést a kilencvenkilenc százaléknál nagyobb mértékben. Ebben az esetben lehetne arra játszani, hogy a másik méhészete is életben  maradjon. Ennek hiányában viszont arra kell játszani, hogy kipusztuljon.
Ez az én véleményem. Érdemi cáfolatokat elfogadok. De csak az érdemieket! Most talán érthető az, amit szoktam emlegetni: Az idő majd eldönti kinek van igaza. Kinek lesznek még méhei tíz év múlva is? Aki kiirtja minden évben a másik hatszáz atkáját is a saját egy atkáján túl, vagy aki nem hiszi el, hogy van olyan hely már az országban, ahol 600 atka van a saját egy atkán kívül, és azt hiszi, hogy csak az az egy atka létezik, amit most éppen lát. Aztán amikor megkapja, mert meg fogja kapni ő is a hatszázat idővel, akkor nem hasal-e el még a hatszázadik előtt, esetleg éppen az ötszázkilencvenkilencediknél. Hát én nagy esélyét látom annak, hogy el fog hasalni, ezért bizony arra játszom, hogy hasaljon is el! Na ezért nem válaszoltam a megszólításra! Járja mindenki a maga útját, ha a közös útról nap, mint nap bebizonyosodik, hogy járhatatlan. Azt sem állítom, hogy ez enyém járható. Mondjuk úgy, hogy egy százalékkal nagyobb esély van a járhatóságra. A nem élelmiszertermelő kategóriában!  Az élelmiszertermelő kategóriában jelenleg legálisan egyiknek sincs  esélye.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2019. Június 29. 13:12
Itt több minden került felvetésre, de én most a mézhez szólnék hozzá. Nem tudom elhinni, hogy a mézben ennyire magas lenne az atkaölőszer tartalom. Pont a multkor volt szó róla, hogy az amitráz nem oldódik vízben (mézben). Én olyan adatokat is szeretnék látni, hogy a napraforgó olajban, a repce olajban mennyi neo, glifozát vagy ciántraniliprol van. Ez mind határérték alatti? Na de husból, olajból, margarinból mennyit eszünk meg egy évben? Még ha határérték alatti, ezekből tíz kilókat fogyasztunk évente. Mézből jó ha egy kilogramm jut. Amig független labor eredményt nem látok a mézemről, nem találom bizonyítottnak a dolgot. Akkor el hiszem, hogy mit használjak és mit ne. Vagy ezek olyan nagy titkok, mint az akác pollenszáma mézeladáskor?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Június 29. 23:11
 "

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Június 30. 07:17
Véleményem szerint ezt rosszul tudod Fülemüle:
"Pont a multkor volt szó róla, hogy az amitráz nem oldódik vízben (mézben)."
Az amitráz igenis jól oldódik vízben.
Régebben járt körben egy "recept", az amitrázas-vizes falapról.
Ha elmosod a furetto típusú  füstölődet, akkor is megtapasztalhatod, hogy tej színű folyadék lesz belőle, vízzel való keveredésekor.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Június 30. 07:53
Fülemüle!
Nagyon jól látod a dolgokat! Az MRL pont arról szól, hogy figyelembe veszik azt, hogy mennyi az adott táplálékból az átlagos napi fogyasztás, megnézik, hogy milyen maradékérték okoz tüneteket a kísérleti állatoknál, és ezeket az adatokat összevetik egymással. Ha a maradékanyag szint a tűrhető kategóriában van, azaz a hosszú időn át tartó napi fogyasztás összege nem éri el azt szintet, ami a kísérleti állatoknál a hosszan tartó etetésnél kóros elváltozást idéz elő, akkor megkapja az engedélyt. A maximum megengedett szint azt jelenti, hogy a szokásos táplálkozási viszonyok mellett az a szint nem okoz káros hatást a vizsgált faj esetén. Tehát az engedélyezésnek elvileg valóban azon szempontok szerint kell történnie, ahogyan nagyon helyes módon Te is megközelítetted a dolgot.
Aztán, hogy a valóságban tényleg minden MRL érték mögött megtalálható-e a teljes vizsgálatsorozat, abban már nem vagyok biztos. Legjobb példa erre az NNI nektárban, pollenben  megengedett szintje. Kezdetben azt deklarálták, hogy semekkora szint nem engedhető meg a méhek védelme érdekében. Ezen az alapon már akkor be kellett volna tiltani a használatukat, amikor először kimutatták a nektárban. Ehelyett elkezdték emelgetni a megengedett szintet. Ami ugye az eredeti szabályozás szerint nonszensz. Hiszen ha az valós kísérleteken alapult volna, akkor az azt sugallja, hogy megvizsgálták, és ha megjelenik a nektárban, akkor az már bizonyítottan káros. Ilyen esetben nem lehetséges, hogy megemeljék a szintet. Nagy valószínűséggel a történtek fényében az történt, hogy az egyre több adat napvilágra kerülésével úgy emelték a megengedett szinteket, hogy még beleférjen a valóságos maradványértékekbe, tehát fütyültek arra, hogy okoz-e kárt a méheknél az adott szint, vagy sem. Így viszont nevetséges az egész MRL meghatározási szisztéma, ha az eredeti elveket nem tartjuk be. Meg kell jegyeznem, hogy Geddekas akkoriban ezt a kérdést tényleg helyesen közelítette meg. Azért kaptak engedélyt a gyártók, mert az engedélyeztetéshez benyújtott dokumentumokban szerinte (én nem találtam meg ezeket) azt állították a gyártók, hogy nem jelenik meg a nektárban, pollenben. Tehát ha megjelent, akkor automatikusan vissza kellett volna vonni az engedélyeket. Én például nagyon sokáig óriási tévedésben voltam. Azt hittem, hogy az NNI-k esetében is olyan hatásmechanizmusról van szó, mint pl. az ivermectinek esetén. Az ivermectineket azért lehet emlősökön alkalmazni, mert azoknál nem vált ki hatást. (Most nem akarok a részletekbe belemenni.) Tehát a tiszta helyzetek azok, amikor a szer a célszervezetre hatással van (megöli), a nem célszervezet számára pedig közömbös a hatása (nem mérgező). NNI-k esetében nincs szó erről. Ugyanúgy van hatása a nem célszervezetekre is, csak abban bízunk, hogy a maradékanyag szintek nem érik el a  nem célszervezeteknél a hatáshoz szükséges szintet. Hát pontosan ezért gondolom én azt, hogy lesz olyan pont a jövőben, amikor már nem lesznek olyan kémiai szerek, amelyekkel biztonságosan lehet védekezni. Ugyanis a parazita fajok sajátossága az, hogy gyorsabban szaporodnak, mint a gazdaszervezetek, ezért az alkalmazkodásuk gyorsabb a szerekhez, mint a gazdaszervezeteké. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen ellenük védekezni, emelni kell az adagokon. Az emelt adag  azt jelenti, hogy a gazdaszervezet, vagy a nem cél szervezet is magasabb adaggal találkozik, ami viszont már nála is hatást vált ki. Az atkaölők esetében én  bizts vagyok abban, hogy a megengedett MRL érték alatta van annak, mint amennyit a méh elbír. Már csak azért is, mert az egyedi méh elpusztulásának nincs jelentősége. Jenő írta a papírzsepis fluvanilát használatakor, hogy azok méhek amelyek először felszívják a nedves fluvanilátot, azok azonnal elpusztulnak. Ettől függetlenül a méhcsaládot meg lehet menteni. Alapvetően egy atkaölő adagjának  tényleg  nem kellene összefüggésben lennie az emberre gyakorolt hatással és a méhekre gyakorolt hatással, de ember esetében a valóságos hatást kiváltó szintekhez képest biztonsági szorzókat is használnak. Ezért állítom én annyira magabiztosan, hogy előbb fogják megtiltani a magyarországi mézek forgalmazását, mint, hogy kipusztulnának a méhek az atka miatt. Ugyanis az emelkedő atkaszám emelkedő kezelésszámot von maga után. Az emelkedő kezelésszám magasabb maradékanyag szinteket eredményez. A magasabb szintek pedig már látszanak is a kereskedők jelzései alapján! Nem hatósági jelzések alapján! Tehát, ha elmulasztjuk a nem élelmiszertermelő kategória bevezetését, és nem próbálunk átállni a mézelőállítás helyett a méhelőállításra (természetesen a piaci lehetőségek azonnali kiépítésével) akkor elvágjuk a saját lehetőségeinket. Nem szabad abban ringatni magunkat, hogy az oxálsav, mint természetes mézalkotó bármekkora értékét tolerálni fogja a szabályozás. Kétségkívül ez most egy menekülőút. Azonban azt gondolom, hogy zsákutca. MRL érték hiányában az icipicit megemelkedett szintre is lehet azt mondani, hogy az ilyen méz fogyasztásra alkalmatlan. Most csak arról van szó, hogy a hatóság figyelmét ez elkerüli. Hosszú távon egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem kerüli el.
Azt is látni kell, hogy milyen okokról beszélhetünk. Egy: A méhészsűrűség! (Nem a méhsűrűség!) Kettő: A szabadság.
Azért ezek, mert a méhész dönthet szabadon arról, hogy milyen szerrel, mennyit kezel. Ennek következtében lesznek akik keveset kezelnek, amiért összeomlanak a méhcsaládjai. Az összeomlás azt jelenti, hogy legalább százszor annyi atkája van ahhoz képest az összeomló családoknál, mint amennyi a negyven év alatt átlagosnak mondható. Ez szétoszlik a nem összeomló családok között. Magyarországon átlagosan van 60 család méh egy méhész kezében, egy röpkörzet kb. 80 négyzetkilométer, azaz Magyarország kb. ezerkétszáz röpkörzet. Húszezer méhész esetén van röpkörzetenként kb. tizenhat méhész. Ki lehet számolni pontosan, hogy mennyi méhcsalád összeomlása mennyi többletterhet jelent egy röpkörzet méhészei számára a százszoros mennyiségű atkával. Ehhez mennyivel többet kell kezelni, annak mennyivel lesz nagyobb a mézben a maradékanyag szintje. Ugye nem onnan közelítettem, hogy romlik a hatékonyság (tehát nő a tolerancia), ezért magasabb adagot kell használni, ezért több lesz a mézekben a maradékanyag, hanem a tényből, hogy magasabb a mézekben a maradékanyag! A kiinduló pont lehet az is, hogy sok új gyakorlatlan méhész van, aki helytelenül kezel atka ellen, de az is lehet, hogy  a kiindulópont a tolerancia. Ott van összeomlás, aki séma szerint kezel, és nem alkalmazkodik a toleranciához. A maradékanyag szint emelkedés pedig ott van, aki alkalmazkodik. Tehát aki nem alkalmazkodik, annak nincs méze (mert az elpusztult család nem termel mézet), aki alkalmazkodik, annak megnövekszik a maradékanyag szintje. Magyarán minden méz maradékanyag szintje megemelkedik. Az egy egérút, hogy az oxálsav szint emelkedik meg, és nem az amitráz. Tehát az eredendő baj az összeomló családok. A vándoratka fogalom kialakulása idején én azt állítottam, hogy az eredendő ok a tolerancia. Nem vándoratka van, hanem saját atka. Ami túlélte a kezelést. Vándoratka fogalom esetén nincs olyan atka , ami túlélte a kezelést, hanem olyan atka van, ami nem kapott kezelést. Igen ám, de hiányoztak a kezelés hiányában összeomlott családok. Most viszont vannak kezelt összeomlott családok. Tehát megjelent a vándoratka is! Nem eldönthető, hogy a tolerancia miatt, vagy a gyakorlatlan méhészek miatt. Szerintem a tolerancia miatt. Ha amiatt, akkor egészen biztosan eljön az a pont, amikor értékesíthetetlenné válik a mézünk  (de akkor is, ha túl sok olyan méhész van, aki eleve rosszul kezel). Hacsak nem vezetünk be szabályozást. A kritikus szabályozási pontnak megfelelően. Azaz, ha valahol június 15 után 100 atkánál több van, akkor kártalanítás nélküli irtás. Erről ugye tudjuk, hogy megvalósíthatatlan. A kezelési séma szabályozása pedig szerintem már nem is lehetséges.
Látom írt Attila is. Ha a vizes pancsolmány működött, akkor az arra bizonyíték, hogy a vízoldékony bomlástermék felelős a hatásért, nem pedig a zsíroldékony (tehát nem-vízoldékony) amitráz. Egyébként én utána néztem, és az amitráz MRL értékébe mindig beleszámolják a vízoldékony bomlásterméket is, vagyis azt is amitráznak tekintik.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Június 30. 08:03
Oszkár!
Tekintettel arra, hogy mindkét fórumon már sokkal korábban leírtam az aktuális adataimat, ezért éreztem provokatívnak a kérdésedet. Utána nézhetsz!
A normális párbeszédet elsősorban azért nem tartom lehetségesnek, mert a hozzászólásaidból olyan következetlenség árad ebben a témában, ami áthidalhatatlan közöttünk. Pedig egyébként egy értelmes embernek tartalak.
A következetlenség az, hogy bírálod az én emelt kezelésszámomat egy emelkedett atkaszám esetén! Ez az a pont, ahol nálam elszakad a cérna. Ezzel azt sugallod, hogy nem értek az atka elleni kezeléshez, ellentétben Veled, aki ért hozzá. Azért, mert Neked sikerült azt az egy atkát kiirtani egy csomó szublimálással. Azt gondolod, hogy Nekem is egy atkával kell megküzdenem. Nem! Nekem hatszázzal! Én egy dologra kérlek! Ha Neked is majd hatszázzal kell megküzdeni, akkor még véletlenül se emeld meg a kezelésszámodat, és számolj be az eredményekről! Akkor leszel hiteles! Egyébként nem!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2019. Június 30. 08:31
Az amitráz esetében még tartom magam az előző véleményemhez. Ha valami nem vízoldékony, nem is lesz az. Ekkor szoktak olyan trükköket bevetni, hohy szuszpenziót hoznak létre, amikor eloszlik egyenletesen a hatóanyag, de oldat akkor sem lesz belőle. Ezért fehér. Ez a szuszpendáló anyag most belekerül a mézbe, vagy nem, erre viszont nem tudok válaszolni, arra vizsgálatok kellenének.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Június 30. 09:16
Igen!
Attila rosszul tudja! Az amitráz nem oldódik vízben. Ne tévesszen meg senkit, hogy a Takticot és a Mitacot is lehet vízzel hígítani. Szerintem emulzió, nem  szuszpenzió.
Mi a különbség a kettő között? Emulzió esetén olaj van a folyadékban diszpergálva, szuszpenzió esetén szilárd részecske. A vízben való oldhatóságért a folyadék felel. Megjegyzem, hogy szappanok esetén a molekula egyik fele a zsírokban oldódik, a  másik fele pedig a vízben, ezért lehet a zsírokat vízben oldani.
De, mint írtam nincs jelentősége a dolognak maradékanyag tekintetben, mert beleszámítják mindkettőt.
Bár ha arra gondolok, hogy a megszáradt papírlapon Mitac esetén kristályokat lehet találni, akkor az sem lehetetlen, hogy a Mitac szuszpenzió, és a Taktic esetleg emulzió. Tehát utóbbi esetben a kristályos amitrázt először olajban oldják, amit emulgeálnak, előbbi esetében pedig szuszpendálják a kristályos amitrázt. Taktic esetében ugyanis én mindig keresgélem a csillogó kristályokat a megszáradt lapokon, de nem találom.
A kérdéshez még annyit tennék hozzá, hogy az amitráz vízben azonnal bomlik. Tehát nincs jelentősége a szuszpenzió megjelenésének a mézben. Pontosabban az amitrázzal szennyezett viaszszemcsék is szuszpenziót képeznek a mézben, de itt ugye a zsíros fázis megvédi a bomlástól az amitrázt. A fajsúlykülönbség miatt azonban derítéssel ez eltávolítható. Jelentősége lehet  ennek a Mitac szempontjából a Taktichoz képest. Ugyanis, ha a Mitac szuszpenzió, akkor elbomolva emelheti a méz amitráz bomlástermék szintjét, hiszen itt hozzáfér a víz.  Igen ám, de  ha a Taktic emulzió, akkor itt is van fajsúly különbség, ami még jobban deríthető a folyadék mivolta miatt, mint a viasz. Ezáltal Taktic esetén a szennyezés eltávolítható, ha az emulzió. Magyarán az is lehet, hogy nem azért jelent problémát az amitráz szennyezés, mert nagyobb a felhasználás, hanem azért mert emulzió helyett szuszpenzió használatára tértek át a méhészek, és a bomlástermék is amitráznak számít, amit  együttesen meg is mérnek mindig. A Taktic helyetti Mitac használat jelent meg a kereskedők vizsgálatában. Más kérdés, hogy annak a Taktic gyengébb hatása volt esetleg az oka.
Na most már sokadjára módosítgatom a hozzászólásomat, de ezt még pontosítani szeretném.
Tehát maga a Mitac nem feltétlenül szuszpenzió, hanem olyan oldószerrel elegyített amitráz, ami elpárolog, ezért ott marad a kristályos amitráz (Megrázásra csörgő Mitacos flakon esete is ezt bizonyítja). A hatásért a porszemcséjű amitráz felel, amit az atka szintén a tappancsaival vesz fel a méh szőréről, mint a kristályos oxálsavat is. Az amitráz hatása azért gyorsabb, mint az oxálsavé, mert kisebbek a kristályok, gyorsan felszippantja, nem kell a nagy kristályoknak feloldódni,széttöredezni, hogy felszívódhasson. Az ilyen apró szemcsék belekerülnek a mézbe, ott elbomlanak és a bomlástermékek megemelik a méz amitráz szintjét. A folyadék fázisú Taktic pedig lehet, hogy azért kevésbé hatásos, mert abból nem szívódik fel annyi a tappancsokon keresztül, mint a kristályosból. Ugye tudjuk, hogy a glicerin oxalát a kültakarón át is felszívódik, ezért sokkal hatásosabb, mint a szublimált során keletkező nagy kristályok. Ha az amitráz oldódik glicerinben, akkor az is hatékonyabb lehetne?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Június 30. 10:37
n

 

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Június 30. 11:24
Most már nem módosítgatom tovább az előző hozzászólásomat, de még mindig tovább lehet gondolni a dolgot. Mi történik a Furettóben a Mitac és a Taktic esetén? Ha a Mitac egy könnyen párolgó oldószerben oldott amitráz (ugye nem csak vízben oldódó, zsírban oldódó kategória létezik, hanem olyan is van, hogy alkoholban oldódó), akkor az magas hőmérsékleten hamarabb eltűnik, mint az amelyik nehezebben szárad (Taktic). Léteznek száradó olajok,  a lenolaj ennek a tipikus példája. Tehát Mitaccal  több amitráz kristály keletkezik, mint Takticcal, ugyanakkora hőhatás esetén a Furettoban. Vagyis az a megfigyelés, hogy a Mitac jobb, mint a Taktic Furetto esetén, annak egészen egyszerűen ez az oka. A több hatóanyag, ami ugye a tolerancia bizonyítéka. Az előző hsz-ben leírtak alapvetően a papír alapú kezelésre érvényesek, attól függően, hogy melyik készítménnyel készülnek. Ott lényeges szempontnak azt tartom, hogy nagy valószínűséggel más módon kerül az atka testébe a folyadék és a szilárd részecske. Furettónál szerintem mindkettőből szilárd részecske lesz. Mitac esetén elpárolog az oldószer, Taktic esetén az sincs kizárva, hogy elég. Az amitráz pedig jól bírja az égést, tehát nem károsodik. Tehát Furettónál a mézben mindkét készítmény közvetlen oldódással és bomlással emeli a méz maradékanyag szintjét, ha igaz a feltevés. Azonban itt sincs semmi csoda. Ha megfigyelhető a hatásban különbség a két készítmény között, akkor annak oka az, hogy az atka testében elért szintek okozzák a különbséget, ami a tolerancia bizonyítéka. Ha nem lenne tolerancia, akkor a két szer közötti hatásban nem lenne lehetne különbség (legalábbis a terápiás sávban nem, az alatt igen). A Taktic éppen olyan jó lenne, mint a Mitac. Ezt, hogy mások is tudják, elsősorban Jenőnek írtam, aki úgy érzem kételkedik az amitrázzal szembeni tolerancia létezésében.
Oszkárnak csak annyit, hogy bizony nem ártana, ha egy kicsit mélyebbre próbálnál ásni a mondanivalómat illetően. Én nem arról beszéltem, hogy van valakinek 600 atkája vagy éppen kevesebb van. Hanem arról, hogy mi a helyzet akkor, ha valakinek hatszázszor annyi atkával van dolga, mint a másiknak.  Az igaz, hogy alapvetően ez a légtérre vonatkoztatható csak. Senki nem tudja megmondani azt, hogy ahol ennyiszer több atka van a légtérben, ott a kaptárban mennyivel van több. Azt azért nem véletlenül írtam, hogy az atka nem vész el, csak gazdát cserél. Csak abban lehetünk biztosak, hogy az az atka vész el, amelyik a mászkáló méheken van, mert az ott fog elpusztulni, ha nem talál be egy kaptárba. No igen, az fog még elpusztulni, amelyik az NNI mérgezés miatt eltéved. A többi méh viszont keres magának egy kaptárt, amelyik tud tájékozódni és repülni. Szóval az arányokra érdemes figyelni. Egy saját atkára jut 600 másik. A légtérben. Ha a közelben nincs másik szomszéd, akkor ezek hol landolnak? Egy atkát irtani vagy hatszázat? Ez itt a nagy kérdés. Az sem túl vigasztaló, ha egy atka helyett tízet kell irtani. Az sem összevethető az egy atka irtásával.
A probléma nem a csökkent hatásban van alapvetően, hanem abban, hogy van olyan légtér, ahol ilyen előfordulhat! Csak szólok, hogy ez egy létező jelenség. Aki a Balaton déli partján a nyugodt vízen hasal a gumimatracán, azzal mi fog történni, ha odaér az a vihar, amelyik az északi parton a nagy hajókat forgatja bele a vízbe. A Balatont most nem Jenő miatt említettem, mert Jenő eleve egy tankerben üldögél, amelyet minden oldalról kikötött. Csak a félreértések elkerülése miatt!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Június 30. 12:46
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Június 30. 16:38
B
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Június 30. 17:49
Az, hogy mennyi van a légtérben azt Te magad is ki tudod számolni. Nyilvánvalóan attól függ a szám, hogy a tiéiden kívül még hány méhcsalád van a környéken. Én azt gondolom, hogy alapvetően a másik méhészetbe aszerint kerülnek az atkák, hogy amikor közös méhlegelőre járnak, akkor az atkás méhészet méhei csatlakoznak a más méhészetek méheihez. Tehát szükség van a közös méhlegelőre. Én azt gondolom, hogy olyan nincs, hogy ahol háromszáz család kimegy, ott a másik méhészetben, ha odatájoltak nem kellene egész nyáron folyamatosan védekezni az atka ellen, több ezres hullásokkal. Ez ugyanis így zajlik. Nem egyszerre kerülnek be, hanem folyamatosan, a bekerülők aztán folyamatosan szaporodnak is. Itt nagyon komoly atkahullásoknak kell lennie. Aztán látni kellene a rengeteg atkarajt is, amelyek folyamatosan érkeznek. Ha Nálad volt ilyen, és ennek ellenére voltak olyan csekély hullásaid tavaly ősszel, akkor valamit tényleg nagyon jól csinálsz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Június 30. 18:42
N

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Június 30. 18:53
Tegnap leírtam az indokaimat, hogy most már miért gondolom azt, hogy a közös út miért nem járható, illetve milyen feltételek mellett lenne járható. Volt rá negyven évünk. Ha eddig nem sikerült, akkor most miért sikerülne, amikor százszor nehezebb a dolgunk? Én már az OMME fórumon is számtalanszor pedzegettem ezt a  témát. Azt pedig  már több, mint tíz éve bezárták.
Idézet
És most nehogy azon kezdjünk el érvelgetni, kinél van több atka az adott területen. Van mindenhol pontosan "elég".
Ezzel maximálisan egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csaba - 2019. Június 30. 19:47
Jó napot kívánok mindenkinek.
Az lenne a kérdésem a témában, hogy megcsináltam a glicerines oxálsavas papírcsíkokat. De gyanús nekem a felszívódás mértéke, mert mintha nem ázott volna át a papír rendesen. Vetne rá valaki egy egy pillantást, hogy így be lehet rakni őket vagy próbálkozzak újra?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: linen - 2019. Június 30. 20:36
Támpontként írhatnál azért valamit a keverési arányról, mennyi ideig áztattad?
Könnyebb lenne ezek tudatában elmondani.Esetleg ha van pontos mérleged akkor megmérve egy üres és egy beáztatott lapot megtudod egy lap oxálsav tartalmát.
Elsőre talán azt mondanám, hogy össze voltak kötegelve a lapok és csak a szélekről tudott keveréket felszívni.
Megszáradt esetben látszani kellene a kristályosodott oxálsavnak a lapon, amit nem látok ezen a fényképen.
Minden esetre ha Csányi Anti ránéz, biztosabban mond váleményt mivel ő rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal a témában.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csaba - 2019. Június 30. 20:59
A keverési arány az Argentín féle volt, csak a vastagabb papírral 45*3*1,5. Igen élére voltak állítva a lapok mert ha lapjára tettem volna nem ért volna mindegyik a folyadékba,gondoltam de nem biztos, hogy jól. Annyit tettem még, hogy kb egy óra múlva átforgattam a másik oldalukra. Ez a fénykép egy nap elteltével készült, van némi ilyen meg túrosodott állagú oxálsav a lapokon ami nem látszik túl jól a képen, de minimális. A mérleg az nem megoldott, de a folyadék eltűnt. Ugyan tény, hogy nem tudom mennyire egyenletesen szívodott fel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Június 30. 21:29
Szerintem így a távolból, inkább a mennyiség az ami hiányzik. Szóval mennyi az annyi vagyis hány csík milyen mennyiségű oxálos oldatban?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: puska6 - 2019. Július 01. 10:00
1,25 glicerin 1kg oxál 140db 35x3x1,2papírcsík teljesen felszívja. 1csík 7,2gr oxáltartalom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2019. Július 01. 12:37
Puska6!

Hány db csíkot tettél családonként?

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csaba - 2019. Július 01. 13:54
Köszönöm a válaszokat. Meg van,hogy hol van a kutya elásva. Csak 70dkg oxálsavam volt és 7dl glicerint tettem hozzá, de ott a gond, hogy 100db papír csíkra tettem rá.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Július 01. 14:36
Szervusztok!
 Csaba szerintem a 700gr oxál 7 dl glicerin az az Antiék keverési aránya, és a maximum, mert Anti is írta, hogy e fölött kikristályosodik. Nálad a képről ítélve kikristályosodott, mert még az edény alján is látni kristályosodást.
Én akác után azonnal betettem Anti utasítása szerint.
Felszívódási gondok nálam is voltak, ez ügyben beszéltem is Antival. Nekem a 100 lap közül 10 lett selejt, melyeken a lapok közepén egybefüggő hosszanti száraz folt volt látható. Az én keverési arányom 800 gr oxál 1 liter glicerin. Anti az előadásában azt állította, hogy fele dózis is hozza az atkát 500 gr oxál 1000 gr glicerin. A kristályosodás egyik oka csak a túltelített oldat, a másik a nem megfelelő hőmérséklet. Kell a hőmérő beállítani 60 C fokra.
Tapasztalatom szerint nagyon jól hozta az atkát. Az egyik családomnál pár napig 5-10 között potyogott, majd 5 nap után 270, rá egy napra még 150 aztán már kevesebb. Minden családomnál 500 fölött potyogott, és már egy hete egyiknél sem. Sok lapot szétrágtak és elszakadt, de volt olyan is, hogy hozzá sem nyúltak, de olyan nem fordult elő, hogy egyáltalán nem rágták volna. A rágás valóban függ a családerősségtől, de a fészek központi lépjei körül intenzívebb. Anti utasítása szerint Augusztus elején kell a következő sorozatot berakni, addig az első sorozat ki fog tartani.
Köszönöm a figyelmedet, első tapasztalatom ugyan, de bíztató.

Üdv: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: csumi - 2019. Július 01. 16:16
gyanús nekem a felszívódás mértéke
Ez nincs rendesen átázva. Akkor olyan világos szalonnabőr :) színű lesz. Tömege a nyers papírhoz képest 4-5 szöröse lesz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csaba - 2019. Július 01. 16:20
Igen az övé, rosszul tudtam, bocsánat. A hőmérsékletre figyeltem pedig, van maghérőm azzal mértem elvileg benne maradtam a megadott tartományokban. Akkor higítok egy kicsit, köszi a hozzászólást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 01. 16:34
Minden családomnál 500 fölött potyogott, és már egy hete egyiknél sem.
Csaba!
Azt megkérdezhetem, hogy ezeknél a családoknál volt fiasítás? Csak azért kérdem, mert ha 15 napot veszek a herefiasítással együtt, akkor ezekből az adatokból nekem úgy tűnik, hogy az 500-ból 420 atka gyakorlatilag két nap termése. Ha ez a valóságos atkahelyzetet tükrözi, akkor az egy viszonylag friss betelepülésre utal. Az áttelelő atkaállomány potyogása sokkal jobban szétterült volna (egyenletes lett volna a két hét során a potyogás). A másik lehetséges dolog az, hogy csak ezen a két napon volt ereje teljében a papírcsík. Arról nem is beszélve, hogy a szublimálás esetén a lassú hatás miatt, fiasítás jelenlétében sok öreg atka vissza tud menni. A gliceroxtól azonban pont azt várom, hogy gyorsabb hatás lesz, ezért talán meg tudja akadályozni az öreg atkák bemenekülését. Ennek viszont ellentmond a hosszú kezelési idő szükségessége. Ha jól és gyorsan működik, akkor ugye 15 nap elég lenne, nem kellene 2 hónapig benn lenni. Hacsak nem az állandó import atka miatt. Ha Nálad erről van szó, akkor ellentmond a potyogási görbe annak, hogy folyamatos az import. Ez inkább egy hordáshoz, vagy rabláshoz hasonló dinamikára utal. Nem tervezed azt, hogy néhány családnál beraksz új lapokat most, és megfigyeled, hogy miről van szó? Vagy valójában fiasmentes családokról van szó?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Július 01. 16:45
Neo! Az a család rajbölcsős szaporítás volt, és le kellett  volna az elején írnom, hogy ne vezessek félre senkit.

Kösz a kérdést: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: csumi - 2019. Július 01. 17:15
Ott lényeges szempontnak azt tartom, hogy nagy valószínűséggel más módon kerül az atka testébe a folyadék és a szilárd részecske. Furettónál szerintem mindkettőből szilárd részecske lesz. Mitac esetén elpárolog az oldószer, Taktic esetén az sincs kizárva, hogy elég.
A furettó és klónjai melegköd képző berendezések. Folyadékból képeznek néhány mikronos folyadék részecskékből álló (meleg) ködöt. A köd a bekevert anyagot, a vegyszert és a vivőanyagot (petróleum) tartalmazza. A köd tehát apró folyadékcseppekből áll. Ami a csövön kijön, az nem szilárd és nincs is elégetve. Nem is tud a csőben elégni, mert az égés (egyik) feltétele az oxigén, ami a bepumpált keverékben nincs.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 01. 17:27
n
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: csumi - 2019. Július 01. 18:08
Disznópörzsölőként is lehet használni, az mindent visz: atkát, méhet, kaptárt, erdőt-mezőt... De ha körültekintően használjuk, akkor odafigyelünk, hogy ne gyulladjon be:
- elől kell egy lemez, ami elválasztja a ködöt a spirál körüli lángoktól
- figyelni kell, ne legyen a cső végén égő maradvány, ami begyújtja a ködöt
- ha fúrt lyukon fújunk be, nem kijárón, kisebb a begyulladás veszélye
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 01. 18:54

A furettó és klónjai melegköd képző berendezések. Folyadékból képeznek néhány mikronos folyadék részecskékből álló (meleg) ködöt. A köd a bekevert anyagot, a vegyszert és a vivőanyagot (petróleum) tartalmazza. A köd tehát apró folyadékcseppekből áll. Ami a csövön kijön, az nem szilárd és nincs is elégetve. Nem is tud a csőben elégni, mert az égés (egyik) feltétele az oxigén, ami a bepumpált keverékben nincs.
Csumi!
Ezt a szakszerű észrevételt elfogadom, és köszönöm! Ugye az Antivaros füstölésre (amit Mitaccal és Takticcal is szoktunk végezni)  ettől függetlenül érvényes a levezetésem, mert ott tényleg égés történik, és az amitráz megmarad, mert hatékony. Ott ugye füst van, melyben szilárd részecskék (vélhetően amitráz kristályok) vannak. Furetto esetén ebben az esetben a két készítmény eltérő hatása (a megfigyelés szerint) nehezen magyarázható. Hiszen akkor mindkettőnek folyadék mechanizmus alapján kellene a kültakaróról felszívódnia, nem pedig a tappancsokon át kristályokként. Aztán persze az is lehet, hogy valami más a dolog nyitja. Az is lehet, hogy csak a glicerin képes átvinni az oxálsavat a kültakarón, apoláros folyadékok nem szívódnak fel. Azért én továbbra is arra szavazok, hogy a különbség oka (ha az nem csak optikai csalódás) a hasznosuló amitráz mennyiségében van. Tehát azonos mennyiségre kiszámolt amitráz alkalmazása esetén, ha van különbség a két készítmény között, akkor az azért van, mert a hatékonyabb esetén több kerül az atka testébe. Tény és való, hogy a papírcsíkos füstölés nem azonos a Furettos ködöléssel. Ennélfogva pedig az is lehet, hogy a Mitacos Furetto maradékanyag szintjei nem különböznek a Takticosétól a folyadékfázis deríthetősége miatt.
Ugye  2014-ben került reflektorfénybe, hogy  különbözik a két készítmény hatásossága. Azt megjegyezném, hogy én azt kizártnak tartom, hogy a Taktic akkor nem tartalmazta az előírt adagban az amitrázt. Azért ezt egy komoly cég készíti, nem pancserek. Ilyent egész egyszerűen nem engedhet meg magának. A lejárt, átcímkézett készítmények más kategóriába tartoznak. Nálam az eredeti, friss Taktic szerepelt harmatgyengén. Igaz, nem Furettoban használtam, a Mitacot viszont igen. Megjegyzem, az sem volt tökéletes, sok atka maradt utána is. De ezt én a fiasítás jelenlétének tudom be.
Nagyon úgy tűnik azonban, hogy ha nem tudunk javítani az atkába jutó amitráz és a kaptárba bevitt amitráz arányán, akkor komoly szermaradék problémák elé nézhetünk. Hacsak nem mi fogunk reklamálni a műgyantázás legalizálásáért. Szép kis jövő elé nézünk! Hát drukkolok az oxálsavnak! Meg aztán a Furettos szermaradékoknak sem ártana utána nézni! Hátha az is egy lehetőség.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 01. 19:06
A
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 01. 19:34
Neo! Az a család rajbölcsős szaporítás volt, és le kellett  volna az elején írnom, hogy ne vezessek félre senkit.
Értsem ez alatt azt, hogy fészkes műraj volt, és akkor kapták meg a lapokat, amikor kikelt a fias? Attól félek, hogy ez a hullási dinamika is azt sugallja, hogy olyan esetben, amikor van fedés előtt álló nyitott fias, akkor az első öt nap gyenge hullási eredménye alapján a kikelő méheken is kb. 5 nap alatt alakul ki a hatékony koncentráció, ami idő alatt az öreg atka simán visszamegy a fiasba. Ugye, ha a koncentráció hamar kialakul, és hamar fel is szívódik, de azért kezd későn hullani, mert az atkában dolgozik a hatóanyag, akkor a fiasban pusztulna az atka. Azt pedig biztosan lennének, akik úgy reklámoznák, hogy a fiasban is pusztítja az oxálsav az atkát. Ilyenről viszont még nem hallottam. Aki kísérletezett vele, és az atkára cseppentette a glicerin oxalátot, az a nagyon gyors hatásról számolt be. Ezért reménykedtem abban, hogy a fias jelenlétében is lehet csökkenteni az atkaszámot. Félő azonban, hogy csak a szinten tartás lehetséges ezzel is. Ha pedig az import atkák között nem csak fiatal van, akkor az sem, hanem emelkedni fog az atkaszám.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: csumi - 2019. Július 01. 20:21
Azt tudja-e valaki, hogy a glicerines oxálsav oldat mennyire veszélyes bőrön keresztüli felszívódásra? Gumi (nitril) kesztyűt használok, de baromi zavaró, illetve jó lenne tudni, ha bőrfelületet ér emiatt ne adj isten akár leállhat a vesém? A glicerin biztos felszívódik a bőrbe, szerintem viszi az oxált is. Ezekben a glicerox lapokban eszméletlen mennyiségű oxálsav van pl. a szublimáláshoz képest.
"Végy 8 kg. (!) oxálsavat és 10 liter glicerint..."
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2019. Július 01. 23:34
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: molnarzoli75 - 2019. Július 02. 05:07
Azt tudja-e valaki, hogy a glicerines oxálsav oldat mennyire veszélyes bőrön keresztüli felszívódásra? Gumi (nitril) kesztyűt használok, de baromi zavaró, illetve jó lenne tudni, ha bőrfelületet ér emiatt ne adj isten akár leállhat a vesém? A glicerin biztos felszívódik a bőrbe, szerintem viszi az oxált is. Ezekben a glicerox lapokban eszméletlen mennyiségű oxálsav van pl. a szublimáláshoz képest.
"Végy 8 kg. (!) oxálsavat és 10 liter glicerint..."
Hát igen, ezt tényleg jó lenne pontosan tudni, mert amikor készítettem a csíkokat és láttam, hogy gond lesz a felszívódásal, bizony belenyúltam én és szépen egyesével átforgattam a lapokat puszta kézzel. A körömháznál és oldalt a köröm mellett éreztem kicsi csípést, de nem volt vészes. Viszont a felszívódó anyag hatása engem is érdekelne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Németh Lajos - 2019. Július 02. 12:08

Amikor az lenne kimondva, hogy ellenőrizhető módon kellene minden méhésznek mindig fenntartania az atka elleni védekezést a kilencvenkilenc százaléknál nagyobb mértékben.


Ez a lehetőség - többek között - azért is elég utópisztikus, mert nem számol azzal a sok tíz-vagy százezer rajjal, ami jelenleg fák odvában, padlásokon, meg a fene tudja hol várja a szebb jövőt és neveli kezelés nélkül az atkát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 02. 13:00
Ez a klisé mindig előjön. Senki nem gondolja azt végig, hogy a rajok atkaszaporulata a normál atkaszaporulat része. Tehát mindig, mindenkinek ott van, volt, és lesz az atkái között az ilyen atka, megkülönbözhetetlen módon a saját atkáktól. Pontosan ezért kell mindig fenntartani a kezelést. Ha   nem lennének ilyen atkák, akkor azután , amikor mindenki kiirtja a századik atkáját is, akkor abba lehetne hagyni a kezelést. Amennyiben egy adott körzetben 3-szor annyi a nem kezelt rajok atkalétszáma a kezeltekéhez képest, akkor ott a képlet úgy alakul, hogy az egyensúly fenntartásához nem százból kilencvenkilencet kell kiirtani, hanem háromszázból 299-et. Pontosan erről van szó, amikor összeomlik egy méhészet. Ha az atka valóban nem vész el, hanem csak gazdát cserél, akkor ha 600-szor több atka van, akkor az egyensúly fenntartásához hatvanezer atkából kell kiirtani 59 999-et. Ugye micsoda különbség a százból egyhez viszonyítva? Az egyensúly elbillentéséhez azonban nem kell 60 ezerből hatvanezret kiirtani, elég, ha hatszázezerből csak kilencet hagyunk életben. Tehát azt kell látni, hogy teljesen mindegy, hogy mennyi az import atka, a feltétel az egyensúly elbillentéséhez az, hogy eggyel többet kell kiirtani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Július 12. 23:25
Oszkár!

Ha ezt állítod akkor még nem omlott össze melletted nagyobb méhészet.
Mégegyszer leírom.
Július közepéig egy kezelésre alig(0-5)/család/kezelés a hullott atkák száma a monitorozott családoknak,majd egyszerre mondjuk egy telephelyen az öt rendszeresen figyelt családból kettőnél 500-700-1000 atka/család/kezelés ugyanazzal a szerrel,erős családnál.
Ma már 1000-2000 atkát önmaguk megtermelő méhcsaládok roncsként néznek ki,menthetetlen,elpusztul,mert a vírusok is jelen vannak.
25 éve ha a kaptár alja vörös volt az atkától,lapátolni lehetett az atkát,5000-10000 atka hullott egy fluvalinátos falapos kezelésre,akkor is be lehetett telelni-ha gyengébben is-a családot.Ha augusztus vége előtt lehoztad a rengeteg atkát és még tudtak fiasítani,a családok menthetőek voltak.

Át kellene menni ezzel a témával atkaírtás topicba,úgy,hogy ezt az írást már ott is elhelyezem.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 13. 09:05
Oszkár!
Nyilvánvalóan igazad van abban, hogy valamiféle előjeleknek kell lenniük. Az előjel lehet az, hogy kezelésre sok potyog. Nekem a tavalyi évben ez volt az első jel. Azt azonban Te is tudod, hogy fél NB-ben már repcén gyönyörűen építik össze herefiassal a fiókok közötti rést. Amikor szétszeded a fiókokat, akkor ezek a fiasok szétválnak maguktól, nyitott könyv tárul a szemünk elé. Ha minden ilyen szétnyitás esetén tudatosan átnézed az álcákat atkát keresve, és nem találsz, akkor szerintem nem az jön le, hogy rögvest kezeléssorozatot kell kezdeni. Aztán néhány héttel később a kezelések söprik az atkát. Majd megint később naponta jönnek a méhesbe az ökölnyi nagyságú rajocskák (hallod, ahogyan húznak befelé a fejed fölött a nyiladékon, és letelepednek egy ágra). No ebben a fiassal teli időszakban már csak egy-két hatóanyag esetében van remény, hogy képes csökkenteni az atkalétszámot, nem csak szinten tartani . Én pedig évek óta készülök rá, és tudom azt is, hogy CHM-ből két lap nem elég, ezért családonként néggyel számolok két hét csúszással. Igen, de azt is sejtem, hogy ennek igazán szeptemberben lenne az ideje. Addig megpróbálom fluvaniláttal szinten tartani a helyzetet. Erre állítod azt, hogy szublimálni kellett volna. Amikor én tudom, hogy ugyanúgy  szinten tartásra képes csak. Végül aztán Veszti bizonyította, hogy arra sem. Ebben az időszakban, azzal a szublimálási gyakorlattal, ahogyan ő csinálta, emelkedett még az atkaszám. Lehet, hogy még sűrűbben végezve elég lenne a szinten tartáshoz. De ugye olyan fecnikkel Te sem szolgáltál, amellyel bizonyítod, hogy lehet úgy szublimálni jelentős mennyiségű fias jelenlétében, hogy csökken az atkaszám. Majd amikor bemutatod, akkor elhiszem Neked mindenféle fenntartás nélkül, hogy igazad van, és én tévedtem. Most egy ilyen bizalommal vagyok a több hónapon át tartó gliceroxos kezelés vonatkozásában, de fenntartásaim vannak. Miért? Hát ezért:
Idézet
Az egyik családomnál pár napig 5-10 között potyogott, majd 5 nap után 270, rá egy napra még 150 aztán már kevesebb. Minden családomnál 500 fölött potyogott, és már egy hete egyiknél sem.
Amiatt a bizonyos 5 nap miatt, amikor elkezdett rendesen potyogni. Ha ennyi idő kell a megfelelő szint kialakulásához, akkor az import atkától sem tudja hatékonyan megvédeni a családokat, azok az atkák szaporodni fognak (fias jelenlétéről beszélek most). Csak azt az atkát öli meg, amelyik ennél tovább bóklászik a családban. Kérdés az, hogy egy import öreg atka mennyi idő alatt talál magának bebújásra alkalmas fiasítást. A fiatalt el tudjuk így pusztítani, az bóklászik elég időt.
Ugye nagyon hatékonyan lehet (igazából teljesen mindegy, hogy milyen szerrel), a fiasmentes időben nyáron megszabadulni az atkától. Azonban nem lehet egész nyáron fiasmentes állapotot fenntartani. Ezzel a saját állományunkat rendben tudjuk tartani. Ha mindenki rendben tartaná, akkor nem lenne semmi probléma. Azzal van a probléma, hogy ezt nem teszi meg mindenki. Akkor lesznek elbillenő méhészetek, amelyek hullámot gerjesztenek. Ha az elbillenők méhcsalád száma  kicsi a fogadó méhcsalád számhoz képest, akkor semmi sem történik. Lesz egy állóhullám. Ha az összes atka a méhcsaládban nem éri el ezáltal a több ezres nagyságot, akkor a méhész utána rendbe tudja rakni az állományt. Igen ám, de ha csak éppen olyan mértékben kezel, mint ahogyan évtizedeken át szokott, akkor marad meg az állóhullám. Ha tízszer annyi atkája volt importból, mint a saját, akkor tízszer több lesz a következő évi induló. Itt most ne arra gondolj, amikor valaki a hullás alapján kezel nulla és kettő közé leszorítva az atkaszámot. Hanem azokra az NB-sekre, akik ellenőrzés nélkül, esetleg egy-két család ellenőrzésével kezelésszám alapján védekeznek. Ott ezekből az állóhullámokból évek múlva tovagyűrűző hullámok lesznek. Megspékelve azzal, hogy ugyanannyi kezeléssel kevesebb atka fog csak potyogni. Ezt kompenzálni csak megemelt kezelésszámmal lehet, mert a hatékonyság másképpen már csak nagyon szűk korlátok között emelhetől.  Sokkal nagyobb emeléssel, mint amellyel békeidőben el lehetett volna tüntetni az atkát a termelő méhészetekből. A vadon élő rajokból természetesen nem. Ezért nem lehet beszüntetni a kezeléseket. Ép ésszel be lehet látni, ha az a stratégia, hogy egyensúlyi helyzetre törekedve történik a kezelés, akkor a magas atkalétszámok miatt az állandó változás következtében egy idő után nem lehet megvédeni a méhcsaládokat. Állandóan emelt kezelésszám miatt az atkapusztulás irányába eltolt stratégia esetén, tehát ezer atkából nem tíz atkát hagyunk életben, hanem csak maximum kilencet, akkor alacsony atkalétszámok alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy kezelsz egy családot akkor is, amikor már a többedik kezelésre sem hullik atka, mintha irtózatosan atkás volna. Így alacsony lesz az atkalétszám (minden századik családban lesz mondjuk egy atka), ezáltal a változás mértékét tudod lecsökkenteni. A változás ugyanis egyenes arányos a megszülető atkák számával. Másképpen fogalmazva, az atkairtó szerek is úgy működnek, mint egyes  akkumulátorok. Azok az akkumulátorok, amely élettartamát a feltöltések számával adják meg. Ha az ki van használva , akkor vége. Az atkairtó szerek használati ideje a megszülető atkák számával adható meg. Ha egy országban csak az erdei rajokban születnek atkák, akkor az könnyen belátható, hogy sokkal kisebb atkalétszámot jelent, mint amikor minden családban van több száz. Ezáltal a használat ideje is lerövidül. A korrektség kedvéért megjegyzem, hogy a Litiumra nem feltétlenül igaz ez az állítás. Azt ugyanis nem lehet bontani, ezért az atka így nem is tud védekezni ellene. Úgy viszont igen, hogy átalakul az a támadáspont, ahol a Lítium hat. Ez azonban sokkal nehezebb dolog, mint a lebontás hatékonyságát növelni.
Továbbra is az a meggyőződésem, hogy nem fenntartható az egyensúlyi helyzet, mert az az atka győzelméhez vezet a kialakuló tolerancia miatt. Minél nagyobb egy országban a méhészsűrűség, annál kisebb mértékű hatékonyságvesztés is elég a teljes összeomláshoz. A hullámok keletkezése miatt. Nem tudnak elnyelődni a hullámok. Ha egy röpkörzetben egy méhészet lenne, akkor el tudna nyelődni. Az összeomló méhcsaládok nem tudnának új családokat találni maguknak. Minél nagyobb a méhészsűrűség, annál kisebb az elnyelődés, ezért magasabb hullámok keletkeznek. Nem tud kialakulni az az ideális állapot, hogy a méhészetek függetlenek egymástól. Nálunk ez vándorlás nélkül 1200 méhészetet jelentene (egy röpkörzet kb. 80 négyzetkilométer, a 93 ezer négyzetkilométeren 1200 méhészet férne el). Az átlagos méhészet létszáma 60, tehát 72 000 méhcsalád az ideális létszám vándorlás nélkül. Vándorlással a fele sem. Egy millió méhcsaládnak a hetvenezer a hét százaléka. Tehát ki kellene pusztulni 93 százaléknak, vándorlással pedig 96 felettinek. Egy nagy hullám azonban a maradék négyet is elsöpri még az előtt, hogy kialakulna az ideális állapot.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 13. 12:37
A
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 13. 18:16
A szublimálás sokkal hatásosabb a gliceroxnál,én ezt gondolom. 5 napig hat, és mindenhová lekristályosodik,kereteken ,méheken,az egész kaptár falán. Nem szárad ki,nem kell a hatásossághoz szétrágniuk,széthordaniuk,arról nem beszélve ,ha úgy rágják, hogy leesik a kaptár aljára.
Gedekas, amikor létrehozta ezt a topicot, akkor azt a címet adta neki, hogy Atkairtás, de ésszerűen. Az ésszerűség akkor azt jelentette, hogy augusztusban kapnak egy oxál locsolást. Mondván, hogy két hétig hat. Felhívtam a figyelmét arra, hogy ne tévessze össze a tartós hatást a lassú hatással. Az oxálsavnak ez a rákfenéje. A glicerox esetén bizonyították, hogy a kutikulára cseppentve sokkal gyorsabban hat, mint a tappancsokon keresztül felszívódó kristályszemekből kioldott (?) sav. Ezért láttam (látok) reményt a gliceroxban. Tudományos kísérletek bizonyították a lassú hatást. Én készséggel elismerem, hogy a szublimálás képes csökkenteni a folyamatos, nem korlátozott fiasítás esetén az atkaszám csökkenését. Ahhoz azonban be kellene mutatni egy olyan papírfecnit, vagy lefényképezni a kaptár hátulját,( ha más is oda írogatja a hullásokat,  mint én), hogy az első tizenkét nap hullása a többszöröse a második tizenkét nap hullásának. Mihelyt ilyent látok, abban a pillanatban revidiálom az álláspontomat. Akkor elhiszem, hogy mások rosszul végezték a szublimálást. Na pont ez is az oka, hogy járt utat a járatlanért nem szívesen hagyok el. Ha ezt lehet rosszul csinálni, akkor nagy esélye van, hogy én sem tudom a kezdetén jól kivitelezni.
Oszkár!
Értsd már meg, hogy elhiszem Neked, hogy sikerült jól kiirtanod a tavalyi év végére az atkáidat! Nem állítottam olyant, hogy ne lehetne a szublimálással megvalósítani október-november időszakára a kívánatos helyzetet. Június-augusztusra állítottam, hogy csak a szinten tartás bizonyított. Nekem az tavaly nem tűnt ideális megoldásnak. Tény és való, hogy más szerekkel sem lett jobb az eredmény. Csak akkor azt még nem tudtam, amikor dönteni kellett. Azt se felejtsd el, hogy az argentinok azért tértek át a gliceroxra, mert az évi 60 szublimálás időtrabló volt. Nekem ez is azt bizonyítja, ha ennyi kezelésre van szükség, akkor az nem lehet olyan hatékony. A nyári időszakban! Ettől függetlenül meggyőzhető vagyok. Csak szeretném látni a fecniket!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2019. Július 13. 20:32
Az írást a FB-ról másoltam be. Neumann Gyuri tavaly szeptemberben lezárta az anyát 21 napra és ezzel mesterségesen fiasmentes állapotot alakított ki. 3x szublimált az anyazárás után és kiengedés után. Akkor amikor nem tudott az atka a fiasban elbújni. Az idén csinált egy kísérletet a szaporítással és érdekes következtetéseket vontt le ( már amennyiben egy kis számú kísérletet mérvadónak veszünk.) Íme az írás(megjelent 06.09-én. FB Méhész klub):
"Gondolatébresztő az őszi és tavaszi visszafertőződésről .Hatékony atkairtásról .
Ősszel állományi szinten zárkáztam az anyákat szeptember 14 én , majd az általam kidolgozott kezelési tematika szerint 3x szublimáltam(garantáltan fiasításmentes állapot ) .Az utolsó szublimálás október 7.én történt. Azóta semmivel nem védekeztem .
5 darab NB 15 keretes családot(75 keret) szántam az szaporításra és a kísérletre, hogy kiderüljön mennyire hatékonyan tudtam ősszel leirtani a családjaimról az atkát . Ezeket a családokat ezeket a családokat május 9-10 én anyátlanítottam ,majd 5 ik napon a fedett bölcsőket leromboltam , majd a 12 ik napon rajokra osztottam(3-6 keret) . Ezeket a rajokat (16 db ) 4 telephelyre vittem ,úgy hogy ne történhessen meg az , hogy nincs más méhészet a közelben , a rajok kihelyezési pontjai egymás röpkörzetén kívül voltak .
Az anyátlanítást követő 23 ik napon szublimáltam így garantáltan fiasításmentes állapotban voltak a családok ,illetve nem volt olyan állapotú fiasítás amibe az atka elbújhatott,tehát minden atka a méheken kellett üljön . Néhány herefias volt még a szublimálás előtt ami nem kelt ki, de úgy gondolom a kikelő herék az oxálsav hatás időtartama miatt találkoztak a szerrel (néhány darabról beszélünk) .
Márciusban külön kérésre szublimáltam 3 családot 2x ,azok atkahullása 10 nap alatt 0 db volt . Ez a 3 család nem vett részt a szaporításban és a kísérletben .Az állományba az idén nem használtam építtető keretet sem,az eredményeket nem szerette volna torzítani vele .
Nos az eredmény .Négy telephelyen kihelyezett .68 keret méhről 39 db atka hullott összesen a szublimálást követő 4 ik napi ellenőrzésre .Egy 3 keretes család mutatott kiugró eredményt 14 db ! atka hullott ,de a mellette lévő már csak 1 db ot produkált. A telephelyek közötti "visszafertőzöttségben " jelentős különbség nem mutatkozott .Ez az egy család amelyik kiugró számot produkált ,szerintem egy kisebb (öklömnyi rajt) szedhetett mert a népességben nagy változás nem tapasztaltam. Egy 7 keretes raj papírját figyelmetlenül nem súlyoztam le a kiszedés után és a szél elrendezte ,ezért csak 68 keret van ellenőrizve .
Az atkák számolását papírlapon végeztem aminek a a széleit felhajtottam és ragasztószalaggal erősítettem ,így nem tudták kirágni ,és szétfújni a lehulló atkát .
Nem vitatom a visszafertőződést , de NEM olyan mértékű és nem úgy , ahogy azt szeretnék velünk elhitetni . Amennyiben ősszel hatékonyan irtanánk HATÉKONY szerekkel atkát , tizede vegyszer is elég lenne .(De ez csak a méhészeknek és a méheknek lenne jó )
Az atkáink 95 % a saját magunk atkái és szaporulata . Az utolsó szublimálás és a mostani között kb 8 hónap telt el .
Természetesen nagyon fontosnak tartom a folyamatos kontrollt az atkák felett .
Az is érdekes , ha gyakorlatilag konvencionális szerek nélkül ennyire alacsonyan lehet tartani az atkaszámot , akkor tényleg kell ennyi vegyszer a viaszba a méhekre ?.
Következő kísérlet már folyik . Tisztelettel Neumann György ."

Minden esetre megrendeltem a speciális anyazárkákat...

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 13. 20:53
Nagyjából egyetértek a leírtakkal. Azt azonban meredek állításnak tartom, hogy az atkák 95 százaléka a sajátunk. Ez olyan relációban lehet igaz, ami oszkárnál is fennáll. Nem volt összeomló méhészet a közelében. Ennyi. Logikai képtelenség azt állítani, hogy nem létezik import atka, olyan esetben, amikor nincs összeomlás. Ha van összeomlás, és nem detektálható  atka, akkor érvényes a megállapítás. Én évekkel ezelőtt ennek egy inverz változatát kértem számon. Történetesen azt, hogy nem lehet azt állítani, hogy import atkáink vannak, amikor nincs összeomlás a környéken. Valójában ennek hiteles változata az volt, hogy nyáron kiirtunk minden atkát, ezért a szeptemberi-októberi atkák vándoratkák, amelyek olyan helyekről származnak, ahol nem irtottak. Ezzel szemben az én állításom az volt, hogy azért vannak szeptember-októberben atkák, mert nem tudtuk kiirtani mindet augusztusban ( a tolerancia miatt). Ez azonban nem zárja ki azt, hogy összeomlás esetén valóban vannak import atkák is. A magam részéről én ezt csak a legvégső esetekre szeretem használni, mert Jolly Jokerként bármikor elővehető fogalom. A legvégső eset pedig az, amikor felmutatható az összeomló családok jelenléte, pontosabban hiánya. Anélkül tényleg misztikus fogalom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 13. 21:19
n
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2019. Július 13. 23:08
Szia Berci!

Milyen "speciális" anyazárkát célszerű erre használni?

Köszi a választ!
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 14. 06:38
Oszkár!
Én nem azt kérem számon, hogy Te kezelj augusztusban, ha annak semmi értelme nincs, mert kevés az atka. Azt kérem, hogy ha valakinek szükséges kezelnie, mert sok az atka, és a szublimálást választotta (de igazából az lenne a jó, ha mindenféle kezelési módról és hatóanyagról lenne adat), akkor dobja már fel az eredményeket, ahogyan Veszti és Polai Richárd is megtette. A Csáki Tamás-féle adatközlések, ahol  a természetes adathullási arányokat közlik, számomra teljesen elfogadhatatlanok. Le kell írni feketén-fehéren, hogy mikor mennyi volt a potyogás, aztán mindenki a maga módján értékeli.
Tudom, hogy elpusztult 300 család a környékeden. Csak azt nem tudom, hogy volt-e közöttetek másik méhészet vagy sem. Ezek az atkahullámok azért alapvetően szomszédról szomszédra terjednek. Mint írtam, az egészen biztos, hogy egyik méhészetről a másikra terjedni képesek, mert különben nem is létezhetne maga a betegség. Ha nem terjedne, akkor az első családban, ahol megjelent, kihalt volna. Ehhez képest ugye 100 év alatt az egész világon megjelent. Ahol az óceán megállította, ott az ember átsegítette a másik kontinensre. A másik véglet a nem terjedéssel szemben az, amire azt mondtam, hogy az atka nem vész el, csak gazdát cserél. Igazából ennek a legnagyobb véglete nem is egy röpkörzet 5 km-es távolsága, hanem ennek a duplája is lehetne elvileg. Abban az esetben, amikor egymástól 10 km-re lévő méhészetek méhei a kettejük között félúton lévő méhlegelőre járnak. Tehát ez a másik véglet. Az igazság a kettő között van valahol. Nekem arra van adatom, hogy 1,5 km-es távolságban töménytelen mennyiségű atka képes megjelenni. Ugyanekkor a 4 km-es távolságban lévő méhészet nem észlelt megnövekedett atkaszámot. Ha én nem lettem volna köztük, akkor elképzelhető, hogy mást tapasztalt volna. Tehát én felfogtam a hullámot. Ugye ez mindaddig állóhullám azonban, amíg nem irtom ki teljesen a szomszéd atkáit. Ha az arányok olyanok, hogy az én atkaszámomat csak annyira emeli meg, hogy annak nincs a családra gyakorolt hatása (pl. tíz atka helyett húsz atkával telelek), akkor ez egy állóhullám. Ugye ebből kezelés nélkül lesz a következő évben 2000. Ha majd nálam is eléri a tízezres számot (tételezzük fel, hogy ekkor omlik össze), akkor továbbítom a hullámot. De ha a 2000 atka 99 százalékát kiirtom, akkor megint 20-szal telelek. Az állóhullámot akkor szüntetem meg, ha 99,5 százalékot irtok ki, akkor marad az eredeti 10 db. Ezzel ugye azt akarom mondani, hogy fel lehet fogni a hullámot, de ha nem végzem el azt a kezelést, amit a másik elmulasztott, akkor a rendszer egy magasabb szintre lép, ami nem látszik. Legfőképpen nem a másik szomszédomnál. Azonban, mint mondtam, nálam tavaly voltak családok, ahol kapásból átlépte az import atka az összeomlási értéket. Nagy valószínűséggel csak a saját méhészetemben oszlott szét ez az atkaszám, de az sem kizárt, hogy a szomszéd néhány családjában már megjelent, csak ezt ő még nem érzékelte, mert ezek a családok kikerülték az ellenőrző lapokat.
Talán sikerült elmagyaráznom, hogy alapvetően az a nagy gond, hogy ha valaki elmulasztja a kezeléseket, akkor másnak azt pótolnia kell. A pótlás mértéke nyilván azzal arányos, hogy az atkák hány százaléka, pontosabban  az őket szállító méhek hány százaléka képes más méhészetben landolni. Ha arra gondolok, hogy a méhlegelőt milyen hatékonysággal találják meg, akkor ez szám sajnos nagyon magas is lehet. Így viszont ugye a plusz kezelések kisebb számú méheken oszlanak el, amely egyrészt szermaradvány problémát, másrészt járulékos egészségügyi problémát okozhat. Nos itt van a bökkenő. Ezek a járulékos problémák előbb teszik lehetetlenné a méhészkedést, mint maga az atka. Ennek pedig egyedüli oka a méhészsűrűség. Akkor, amikor vannak összeomló méhészetek. Tehát a kritikus szabályozási pont ott található, ahol még nem omlik össze a méhcsalád. Magyarul: a problémát úgy lehetne kezelni, hogy egy meghatározott időszakban a meghatározott atkaszám feletti családokat ki kellene irtani. Az észrevétlen állóhullámok óriási veszélyt jelentenek, mert rövid időn belül kezelhetetlen helyzetet tudnak előidézni azáltal, hogy erőteljesen közelítünk az összeomlási értékhez.
Az argentin helyzet. Az lehet, hogy mások a klimatikus viszonyok, ezért a szertolerancia kérdésében jóval "előrébb" tartanak, mint mi. Ugye a glicerox feltalálója azt mondta, hogy azért használ mindenki oxálsavat, mert már minden más szerre rezisztencia van. Lehet, hogy a klimatikus viszonyok miatt kell nekik folyamatosan védekezni a fiasításos időszakban. Azonban én azt gondolom, hogy ez zsákutca. A fiasítás miatt a szerfelhasználás mennyisége a többszöröse annak, amivel egyébként meg lehetne óvni a teljes méhállományt. Ha mi is ezt az utat követjük, nem pedig a nyári mesterséges fiasmentesség létrehozását egységesen, országos szinten, akkor vakrepülést végzünk. Megyünk az argentinok után. Aztán ha ők belecsapódnak a falba, akkor röviddel utána mi is. Amíg viszont nincs egységes szabályozás (és szerintem soha nem is lesz), addig mi sem tudunk mást tenni, mint folyamatos védelem alá helyezzük a méheinket a nyár folyamán. Tulajdonképpen szerintem a glicerox felhasználás a legjobb indikátora annak, hogy mekkora lehet az elbillenési arány országosan. Azok használnak gliceroxot, akik megtapasztalták az import atkák támadását. Akik ilyent még nem láttak, azok ezt szükségtelennek érzik. Teljesen jogosan.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2019. Július 14. 08:13
Szia Berci!

Milyen "speciális" anyazárkát célszerű erre használni?

Köszi a választ!
Attila

Egy 10x10 cm-es fa keret mindkét oldalára anyarácsot kell rögzíteni úgy, hogy az anyát bele lehessen tenni, majd  visszazárni. Ez megy egy selejtezendő lép közepére és be a kaptárba. A méhek az anyát tudják gondozni. Az anya nem tud petézni. A módszer másik hozadéka, hogy a méhek, mivel nincs gondozandó fiasítás, nem mennek ki a kései zöldítésekre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2019. Július 14. 08:30
Azok használnak gliceroxot, akik megtapasztalták az import atkák támadását. Akik ilyent még nem láttak, azok ezt szükségtelennek érzik. Teljesen jogosan.

Jövőre tervezem használni. Miért? Nem azért, mert találkoztam volna import atka rohammal, hanem azért, mert érdemes más kárán tanulni. Lassan "összeáll", hogy hogyan is kell működőképesen használni. Milyen söralátét a jó? mekkora hőfokon kell keverni? hogyan érdemes Hunor rendszerben használni? Mennyire zavarja a nedvesség? stb stb. Az első évtől kezdve oxált szublimálok. Látom, hogy mekkora káosz van az emberek fejében. Mérgező nem mérgező? Mikor lehet kaptárt nyitni mikor sem? Mekkora dózisban adjuk? Hetente hányszor kezeljünk? Mekkora hőfokon? Jó a gáz lángos szublimáló vagy sem?...és nyilván a nem egységes leírás következtében a módszer megítélése közel sem olyan egységes, mint mondjuk a furettózásé. Na pl. egy iránymutatás kidolgozása lehetne az OMME feladata. Nagy létszámú kísérletekre alapozva. Nem utánfutóra kell nekem a pénz, mert annak az árát megkeresik a termelő méheim, hanem egy konkrét( kísérletekkel, számokkal alátámasztott) atka kezelési stratégia...hogy maradjanak termelő méheim...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 14. 09:45
 "

   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 14. 09:51
B
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 14. 17:24
Sziasztok!

Tegnap reggel készítettem 60 darab glicerox csíkot, háztartási tepsiben melegítettem az oldatot, 600gr oxálsav-dihidrát és 850gr glicerinnel (nem túl tömény, nem túl híg).
Négy lapot tettem be családonként. U alakban lefelé, NB fészkesnél simán, fél NB-nél csak az alsó fiókba tettem, hogy ne kelljen az anyarácsot szedegetni. Tettem úgy is, hogy 1 lépre vagy 2 lépre, ez utóbbinál nem csüng le annyira.
Nagyon kíváncsi leszek az eredményre. Tervezem betenni 3keretes pároztatókba is. Minél előbb.
Ja, most mértem, csak 35cm-es az én csíkom...:) (ebből elvileg min. 5 kéne...)
Még csak 4 családhoz tettem be, első próbának.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 14. 17:36
Üdv Attila!
Hogy sikerült az atka irtás a gliceroxos lapokkal?Írnál róla pár sort?Előre is köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2019. Július 14. 22:55
Szia ati22!

Vannak családok, amelyeknél elég sok hullott (több száz), persze számítottam is rá.
Aztán vannak, amelyeknél nagyon kevés, ezek úgyanúgy termelő, népes, erős családok.
Van olyan termelő család, amelyiknél váltóbölcsőt találtam, és már csak kevés fedett fiast, gondoltam, most tarolni fog. Csak néhány hullott le (ismételt berakás után is, 1 hét múlva). (Tavaly ősszel maradék fedett fiast elvettem, utána szublimáltam, persze már előtte is.)
Két hét után cseréltem néhánynál új lapra, volt, amelyiknél sok hullott ismét.
Erős családok elkezdik szétrágni. A használt ilyen lapokat ujjal megnyomva kijön még belőlük az oldat, tehát leadja a szert, főleg, hogy a fészekben van meleg és pára és a glicerin nedvszívó, azaz "oldatban" marad az oxálsav.

Készítéskor az 50-60°C-os hőmérsékleten jobban beszívja a csík, ahogy hűl ki, már lassabban, de 1-2 nap alatt telítődik a csík biztosan 100%-ig (gumikesztyűben egyesével átmozgattam őket, de ez bizonyára elhagyható művelet.)
Kaptárba rakás előtt le kell csurgatni a lapot rendesen, pár óra már elég rá.

Tepsi helyett fazékban melegítem készre az oldatot, majd utána öntöm a tepsiben lévő csíkokra.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 15. 18:55
Szia ati22!

Vannak családok, amelyeknél elég sok hullott (több száz), persze számítottam is rá.
Aztán vannak, amelyeknél nagyon kevés, ezek úgyanúgy termelő, népes, erős családok.
Van olyan termelő család, amelyiknél váltóbölcsőt találtam, és már csak kevés fedett fiast, gondoltam, most tarolni fog. Csak néhány hullott le (ismételt berakás után is, 1 hét múlva). (Tavaly ősszel maradék fedett fiast elvettem, utána szublimáltam, persze már előtte is.)
Két hét után cseréltem néhánynál új lapra, volt, amelyiknél sok hullott ismét.
Erős családok elkezdik szétrágni. A használt ilyen lapokat ujjal megnyomva kijön még belőlük az oldat, tehát leadja a szert, főleg, hogy a fészekben van meleg és pára és a glicerin nedvszívó, azaz "oldatban" marad az oxálsav.

Készítéskor az 50-60°C-os hőmérsékleten jobban beszívja a csík, ahogy hűl ki, már lassabban, de 1-2 nap alatt telítődik a csík biztosan 100%-ig (gumikesztyűben egyesével átmozgattam őket, de ez bizonyára elhagyható művelet.)
Kaptárba rakás előtt le kell csurgatni a lapot rendesen, pár óra már elég rá.

Tepsi helyett fazékban melegítem készre az oldatot, majd utána öntöm a tepsiben lévő csíkokra.

Üdv.: Attila

Köszönöm a gyors választ Attila.
Akkor ezek szerint a gliceroxal kezelt családoknál,nem volt népesség csökkenés,vagy a hordásban való vissza esés?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2019. Július 15. 23:06
Az első csíkokat napraforgó nyílása előtti néhány napban tettem be, ekkor már nem volt és még nem volt hordás.
Napraforgó nyílásának kezdetén eltűnt legalább a kijáró népesség a kaptárak egy részéből, a családok összementek.
A lecsökkent népességűeknél nem rágták szét a lapot.

Így tapasztalatom nincsen a kérdésedet illetően.

Kérdezd Csányi Antit, neki van a legtöbb tapasztalata ezzel.

Szerintem a glicerox nem okoz népesség csökkenést, vagy hordásban visszaesést, ha rendesen van használva, rendes erősségű termelő családoknál.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 16. 18:10
Az első csíkokat napraforgó nyílása előtti néhány napban tettem be, ekkor már nem volt és még nem volt hordás.
Napraforgó nyílásának kezdetén eltűnt legalább a kijáró népesség a kaptárak egy részéből, a családok összementek.
A lecsökkent népességűeknél nem rágták szét a lapot.

Így tapasztalatom nincsen a kérdésedet illetően.

Köszönöm szépen  a választ.Tavaly nálam is ez volt,hogy eltűnt néhány családnál a fele kaptár népe.Én anya hibának hittem,de már nem vagyok biztos ebben sem.
 

Kérdezd Csányi Antit, neki van a legtöbb tapasztalata ezzel.

Szerintem a glicerox nem okoz népesség csökkenést, vagy hordásban visszaesést, ha rendesen van használva, rendes erősségű termelő családoknál.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Július 16. 21:31
Szervusztok!
Csak az itt a probléma, hogy másfél hónap késéssel raktátok be a gliceroxot!
Akác után azonnal be kellett volna tenni, nem várni mostanáig, hogy addig is duplázódjon, vagy háromszorozódjon az atka mennyisége a méheken.
Ne haragudjatok a kritikus szavakért, De Csányi Úr nem győzte hangsúlyozni, hogy akác után azonnal, valamint augusztus elejétől ismételni. Ha én most tenném be lehet, hogy már összeomlóban lettek volna a családjaim, mivel akác után nekem 500 fölött hozott atkát minden kaptárból.

Üdv: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 17. 08:36
Szervusztok!
Csak az itt a probléma, hogy másfél hónap késéssel raktátok be a gliceroxot!
Akác után azonnal be kellett volna tenni, nem várni mostanáig, hogy addig is duplázódjon, vagy háromszorozódjon az atka mennyisége a méheken.
Ne haragudjatok a kritikus szavakért, De Csányi Úr nem győzte hangsúlyozni, hogy akác után azonnal, valamint augusztus elejétől ismételni. Ha én most tenném be lehet, hogy már összeomlóban lettek volna a családjaim, mivel akác után nekem 500 fölött hozott atkát minden kaptárból.

Üdv: Csaba
Üdv Csaba!
Én még most próbálom ki először a gliceroxos csíkot,napraforgó után fogom be tenni egyből,Eddig nem mertem,még ki próbálni.Nálad a az akác után, gliceroxal kezelt családok hordanak rendesen a napraforgóról?Minden rendben van velük?Válaszodat előre is köszönöm.
Üdv Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: norgio85 - 2019. Július 17. 11:29
Üdvözlet! Érdeklődöm, hogy használ valaki oxálsav szublimálót hordozóanyag mentesen amitráz kijuttatására?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2019. Július 17. 21:48
Ati22!
Nincs semmi gond a családokkal, hordanak napraforgóról, de keveset. Nálunk nem volt említésre méltó csapadék 3 hete sajnos. Kaptár elött mászkáló méh, és hulla nincs, deformált szárnyú méhet sem lehet látni egyet sem, szerintem rendben vannak a családok.Fedett fias 4 keret, nyitott 3 keret hunorban. Fészekre hordanak, de ebben benne van az aszály is. Napra után azonnal serkentek napi 3-5 dl sziruppal.

Üdv: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 18. 08:13
Ati22!
Nincs semmi gond a családokkal, hordanak napraforgóról, de keveset. Nálunk nem volt említésre méltó csapadék 3 hete sajnos. Kaptár elött mászkáló méh, és hulla nincs, deformált szárnyú méhet sem lehet látni egyet sem, szerintem rendben vannak a családok.Fedett fias 4 keret, nyitott 3 keret hunorban. Fészekre hordanak, de ebben benne van az aszály is. Napra után azonnal serkentek napi 3-5 dl sziruppal.


Üdv: Csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 18. 20:31
Köszönöm Csaba! Nálam is fészekre hordanak sajnos Nb fészek fél NB méztérben, is itt is olyan 7 fias körül van Én is serkenteni fogok .
Üdv Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: meh - 2019. Július 21. 19:38
T. Méhész.

Az a érdésem hogy a szomszédom méhész, nem ad inni a méheinek, ezért az én gyümölcsösömet dézsmálják a méhei, meg az alsó szomszédom medenséjét lepik el. Ez sajnos éve óta fennálló probléma. Milyen méhcsapdát javasol kihejezni hogy a gyümölcsösömet megvédhesem. Jelzem hogy a kártevők nem darazsak hanem méhek, és a probléma attól kezdve áll fent mióta a méhész a melettem lévő telekre is helyezett el aptárakat. Szeretnék végre gyűmölcsöt termelni magam számára és nem a szemét szomszéd meggazdagosodása véget. Tehát kifejezetten hatékony méhcsapda érdekelne. Segítségét előre is köszönöm. Az a gond hogy a méhegy a gyümölcseimet már érés előtt szétcsipkedik évek óta rendszeresen és semmire sem jó az a gyümölcs. Az önkormányzat meg inpotess. Ezért méhcsapdára és nem darázscsapdára van szükségem. Kösszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: izso60 - 2019. Július 21. 20:31
Tisztelt Uram!
Ebben az országban kb.20000-en gyakorolják ezt a tevékenységet,sokan a saját kertjükben,úgy hogy első osztályú gyümölcsöt is termelnek mellette a családjuk és más fogyasztók számára.
A méhek sem a saját sem a szomszéd gyümölcsét nem rágják szét,sem éretten,sem éretlenül.
Az önkormányzat jól teszi ha nem tesz semmit.
Ön pedig ne méhcsapdát hanem egy neves pszichiátert keressen,de mielőbb!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Július 21. 20:48
Tisztelt Meh!
Ha állandóan van a méhek itatójában víz, akkor is isznak bárhol, ahol megszomjaznak. Megjegyzik a vízvételi lehetőségeket, ahogyan a nektárforrást is.
Úgy tudom, a méh nem tudja megkezdeni- megbontani a gyümölcsök egészséges, sértetlen héját, a szájszerve erre nem alkalmas. Erre a darázs képes. Miután ő megkezdi, a méh azután tud csak hozzáférni a gyümölcsök édes nedűjéhez. Vagyis a helyes védekezés a darazsak felé irányul.
A méhecske megporzó tevékenysége révén nagyban hozzájárul a bőséges gyümölcsterméshez.
Üdvözlettel: Ata67
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: deGonosz - 2019. Július 22. 06:54
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Németh Lajos - 2019. Július 22. 09:32
T. Méhész.

Az a érdésem hogy a szomszédom méhész, nem ad inni a méheinek, ezért az én gyümölcsösömet dézsmálják a méhei, meg az alsó szomszédom medenséjét lepik el.

Jó 10 éve lehetett, akkor még nem voltak méheink, egy vadász barátom akkor kezdett méhészkedni.
Egyszer - puszta kíváncsiságból - javasoltam neki, hogy csináljunk egy kísérletet.
A kísérlet úgy szólt, hogy jó érett szilvát daráljon le, szűrje le a levét, aztán tegye be etetőbe a kaptárba.
Meg is tette, de a méhek nem hordták el.
Ugyanezt én is megpróbáltam, nem szilvával, hanem szederrel, vagy ha úgy tetszik fehér eperrel. Rá sem hederítettek.
Áruld el nekem, milyen gyümölcs az, amit előszeretettel megesznek a méhek?

Egyébként a fenti, talán kissé vehemens válaszokon ne csodálkozz. Kérdésed nagyjából olyan volt, mint amikor lila pólóban, fehér nadrágban, "na, mi van köcsög fradisták" felkiáltással rúgtad volna be a Zöld Sasokhoz címzett, zsúfolásig telt étterem lengőajtaját.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 27. 06:25
Üdv mindenkinek.
Három,négy napja vannak bent nálam az gliceroxos csíkot,és azt tapasztaltam,hogy rengeteget járnak az itatóra azok a családok akiknél bent van a csík.Reggel 6-tól már isznak.Pedig itt még van hordás is napközben.Nem tudom,hogy van e össze függés,csak ezt figyeltem meg.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: linen - 2019. Július 27. 07:12
Nem tapasztaltam a vízhordás intenzitásának emelkedését a glicerox miatt.
Honnan tudod, hogy csak azok a családok hordják intenzívebben a vizet akikhez bekerült a csík?
Igen nehéz feladat megkülömböztetni a családok egyedeit akár itatón, akár méhlegelőn.
Lehet mondani, hogy megállsz az itatónál és nézed ki merre repül de az nem megbízható módszer főleg ha szorosan egymás mellett vannak a kaptárak.
Szerintem egyszerúen arról van szó, hogy csökken a hordás és közben nagyon meleg van napközben ezért kell a víz a hőmérséklet szabályzáshoz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 27. 09:22
A jelenségnek lehet élettani alapja. A glicerin ozmotikus szer. Azaz vizet von el a környezetéből. Ebben az esetben a környezet a méh bélrendszerét jelentheti. Vagyis folyadék állapotban felszívott glicerint. Ami azt jelentheti, hogy az elkészítés során vélhetően sok szabad glicerin maradt. Nem tudom, hogy ez egy technológai hiba-e? Ez alatt azt értem, hogy a 60 fok elérése után hozzáadott oxálsav hűti a glicerint, és nem lett ismételten 60 fokra melegítve az elegy. Esetleg igen, de hamar kihűlt. Azonban az is lehet, hogy a glicerin mennyisége eleve túlsúlyban van az eredeti recept alapján is a szükséges oxálsavhoz képest. Harmadik eset, hogy a glicerin oxalát is ozmotikus hatású.
Technikai megjegyzés linennek: szerintem a kaptárakat figyelte, hogy mely családok járnak, akkor, amikor csak vízhordás volt, de nektárhordás nem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 27. 12:59
n
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 27. 14:00
Oszkár!
A 24-es családnál az van írva, hogy lerágta a papírt? Ezek amitrázos papírcsíkok lennének?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 27. 15:35
Ig

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 27. 15:42
I

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 27. 15:45
Akkor jól értem, hogy amitrázos rajzlap is van benn, valamint Furettót is nyomtál mellé?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 27. 15:50
N
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 27. 17:01
Nos, ez így nagyon szépnek tűnik. A mérvadó számomra azonban az, hogy egy első tizenkét napos kezelési intervallum potyogásához viszonyítva mennyi a második 12 nap potyogása. Fiasítás jelenlétében én azt állítom, hogy manapság már csak egyenlő potyogást lehet elérni. A jó hatékonyság ott kezdődik, hogy fele potyog ebben az időszakban. Egy 70 százalékos hatékonyság esetén 100-ból marad 30 (70 esik le) , ami bemegy, ez szaporodik, kijön az egy öreg atka és átlagosan 1,5 szaporulat, az 75. Ennek 70 százaléka 52 körüli. Tehát 70 és 50 potyogás 70 százalékos hatékonyságot jelent. A lényeg abban van, hogy hányszor tizenkét napos kezelés kellene, hogy elérd vele a nullát. Az egy darabos potyogást  14*12 nap után, tehát majdnem fél év.
Tudom, hogy nem ezt akartad kihozni belőlem. Hiszen ez a mostani kezelések hatékonyságát mutatja, Te pedig a megelőző időszak kiváló eredményének elismerését várod. Igen, ha valóban hűen tükrözi a kezelés a fertőzöttséget, akkor ez egy kiváló eredmény. Fiasítás jelenlétében azonban nagyon becsapó is lehet. Az igazság pillanata a fias kikelése után jön el. Én azonban pont arról beszélek, hogy egy magas nyári atkaszámot, fias jelenlétében szinte képtelenség normális szintre vinni. Ezért kell minimalizálni az induló atkaszámot. Nagyon úgy tűnik, hogy Nálad ez rendben van. Idén. Ami semminemű garanciát nem jelent a jövőre nézve. Minden évben meg kell küzdeni érte, és mások is beleszólhatnak a meccsbe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Július 27. 18:13
A jelenségnek lehet élettani alapja. A glicerin ozmotikus szer. Azaz vizet von el a környezetéből. Ebben az esetben a környezet a méh bélrendszerét jelentheti. Vagyis folyadék állapotban felszívott glicerint. Ami azt jelentheti, hogy az elkészítés során vélhetően sok szabad glicerin maradt. Nem tudom, hogy ez egy technológai hiba-e? Ez alatt azt értem, hogy a 60 fok elérése után hozzáadott oxálsav hűti a glicerint, és nem lett ismételten 60 fokra melegítve az elegy. Esetleg igen, de hamar kihűlt. Azonban az is lehet, hogy a glicerin mennyisége eleve túlsúlyban van az eredeti recept alapján is a szükséges oxálsavhoz képest. Harmadik eset, hogy a glicerin oxalát is ozmotikus hatású.
Technikai megjegyzés linennek: szerintem a kaptárakat figyelte, hogy mely családok járnak, akkor, amikor csak vízhordás volt, de nektárhordás nem.
Igen a kaptárakat figyeltem az itató mellett
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 27. 18:41
n






Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 27. 19:17

Írtam már ,anya zárkázás ,villázás nélkül fiasítás mentes állapot.
Amikor ezt írtad, akkor gondolkodtam azon, hogy annyit írjak, hogy na ugye hogy ugye. Hiszen erről beszélek. Aki ezt nem csinálja meg, az nem csak saját méhészetét teszi villámgyorsan tönkre, hanem másét is. Én az idei évig a téli fiasmentes állapotban történő kezelésekkel oldottam meg ezt a kérdést. Sokkal kevésbé hatékony, mint a nyári. Nagyon sokáig működött, már nem működik. A nyári fiasmentes kezelések biológiailag sokkal hatékonyabbak. Gazdaságilag nem hatékonyak. Vagy azzal jár, hogy komoly terméskiesés történik, vagy azzal, hogy sokkal kevesebb családot lehet tartani. Nincs ingyenebéd, az atka helyet csinál magának. Én ugye nem a Te módszeredet favorizálom, hanem azt, hogy minden fiast elviszek, ezek 1 hét után bölcsőt kapnak. Mire az új anya fiasítása eléri a 8 napos kort, addig kikel minden fias. Ez alatt az idő alatt észnélküli atkairtás. Az eredeti helyen az öreg anyánál azonnal kezdem az atkairtást, hiszen itt nincs fiasítás, van 8 rá napom. Ősszel az öreg és a fiatal anyás családok egyesítésre kerülnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 27. 19:39
"
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2019. Július 27. 21:15
"Igen a kaptárakat figyeltem az itató mellett". Ennek a vízszükségletnek nem a glicerinhez lehet köze. Én szublimálás után figyeltem meg, hogy a rákövetkező két napban több víz fogy. Ezért is jó a szublimálást olyankor végezni, mikor még ki járhatnak a méhek. A téli szublimálás szerintem nem célszerű ezen okok miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 28. 06:31
Erre én azt mondom, hogy az egy más mechanizmus lehet. A szublimált oxálsav megköti a levegő páratartalmából a vizet (oxálsav dihidrát formájában). A méhek pedig ezt pótolják az itatóból.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 28. 18:57
Apró kis adalék a szublimáláshoz.
Azért ez sem egy tuti 100%-os fegyver az atkák elleni háborúban ezt eddig is tudtuk.
A minap hívott fel egy méhésztárs, hogy már 2 méhcsaládja összeomlott pedig akác után többször szublimált....mi lehet a baj?
Mondtam neki azonnal próbafüst, tudjuk ellenőrizni mivel vannak higiénikus aljai.
Így is lett, az eredmény kiábrándító.
A füstölés után néhány órával több száz vergődő atka a tálcákon.
Jött a következő kérdése mit használjon mert füstölni nem akar?
Megbeszéltük, hogy véleményem szerint egy hatékony tartós hordozót kell bevetni, és el kezdett kuatakodni másoknál is.
Így adtak neki egy "Királyi" jó tanácsot  (nevezzük így a méhésztársat) hogy mit használjon.
Illatos, nem magyar, kemény cucc.
Az atkák pedig rendületlenül potyognak.
Hozzászólásomnak nem az a lényege, hogy az oxálsavas szublimálás nem jó, én is nyomtam többször.
Egyszerűen egy szerben nem szabad megbízni (tavaly én is erre csesztem rá) és ellenőrizni kell a potyogást.
Az atka nem viccel, a védekezést ne halogassátok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2019. Július 28. 19:30
Szóval amiért az oxálsav megköti a vizet kristályvíz alakban még nem biztos, hogy szomjasak a méhek. Itt abban látom a gondot, hogy próbálnak az oxálsavtól szabadulni, hígitani, ha a szervezetbe jutott, vízzel kiválasztani. Talán a tisztálkodásnál is lehet szerepe a víznek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Július 28. 20:00
Ha a víz intenzívebb hordását nem is tudtam megfigyelni a gliceroxos csíkot kapott családoknál, ami viszont szembetűnő hogy nem igazán találtam meszes családokat ezidáig , ahol tavasszal volt úgy néz ki jelentős mértékben csökkent.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2019. Július 28. 22:25
Szóval amiért az oxálsav megköti a vizet kristályvíz alakban még nem biztos, hogy szomjasak a méhek.
Félreértettél. A levegő páratartalmát kell pótolni, hogy ne száradjon ki a fias.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 29. 08:41
P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Július 29. 14:33
Már miért ne lehetne párhuzamot vonni, hiszen az eddig leg hatékonyabbnak talált tapasztalt költésmeszesedés elleni szer is oxálsav tartalmú annak ellenére hogy esetleg nem erre a célra fejlesztették ki /bee vital hive clean, vagy a meszesedésre a bee vital chalkbrood/.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Július 29. 14:44
N
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bendegúz - 2019. Július 29. 22:14
2010 óta használok oxálsavat télen, azóta nincs egyetlen meszes családom se.                                                                          Ozsváth istván
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 30. 07:42
Én is azt tapasztaltam, és akik használtuk mindenki ezt mondta, hogy nincs meszes család, illetve a meszesedés megszűnt.
Amit szintén tapasztaltam (de ezt már leírtam) a glicerox használatáról, hogy az anyátlanok hozzá sem nyúlnak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2019. Augusztus 12. 17:01
Menyi idöközönként  kell szublimálni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2019. Augusztus 12. 17:06
4 naponta állítólag jó lehet.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Augusztus 12. 18:00
5
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2019. Augusztus 21. 17:26
Jövöhonapba szeretném zárni a anyàkat ,fiasit as mentesek legyenek a csalàdok .véleményetek .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: molnarzoli75 - 2019. Augusztus 21. 20:36
Milyen zárkával csinálod?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2019. Augusztus 21. 21:45
5cm széles 18cm hosszú  müanyag anyaràcsot teszek rá
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: molnarzoli75 - 2019. Augusztus 22. 05:04
Az anya a léppel tud érintkezni, vagy minden oldalon zárja az anyarács? Agyalok a megoldáson én is, azért kérdezem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2019. Augusztus 22. 15:35
Alu felül anyaràcs keretek fölé teszem .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Augusztus 23. 06:59
Többen írogatnak a gliceroxos atkairtó papírcsíkról, és eltérőek a vélemények.
Ez abból adódhat, hogy vagy nem időben használták, vagy nem megfelelő dózist alkalmaztak, nem megfelelő hordozón.
Én Csányi Antiék receptje alapján mindent betartva elmondhatom, hogy szuper készítmény!
Akác pergetés után azonnal (másnap) betettem 4 csíkot a családokhoz, és gyönyörűen el kezdett dolgozni az oxálsav.
Egy hónap múlva két másik szerrel kontrolláltam az atkák számát, és ez közelít a nullához.
Gyönyörűek a méhcsaládjaim, nem úgy mint tavaly a legdrágább gyári készítmény után, nincsenek mászkálók, szárnyatlan méhek.
Köszönöm Csányi Antinak, hogy járja az országot, és terjeszti az igét a gliceroxról.
Aki betartja Anti receptúráját, és időben teszi be biztosan nem fog csalódni benne.
Akik utálják Csányi Antit, azok éppen az atkák.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: garyballdy - 2019. Augusztus 23. 23:07
T. Méhész.

Az a érdésem hogy a szomszédom méhész, nem ad inni a méheinek, ezért az én gyümölcsösömet dézsmálják a méhei, meg az alsó szomszédom medenséjét lepik el. Ez sajnos éve óta fennálló probléma. Milyen méhcsapdát javasol kihejezni hogy a gyümölcsösömet megvédhesem. Jelzem hogy a kártevők nem darazsak hanem méhek, és a probléma attól kezdve áll fent mióta a méhész a melettem lévő telekre is helyezett el aptárakat. Szeretnék végre gyűmölcsöt termelni magam számára és nem a szemét szomszéd meggazdagosodása véget. Tehát kifejezetten hatékony méhcsapda érdekelne. Segítségét előre is köszönöm. Az a gond hogy a méhegy a gyümölcseimet már érés előtt szétcsipkedik évek óta rendszeresen és semmire sem jó az a gyümölcs. Az önkormányzat meg inpotess. Ezért méhcsapdára és nem darázscsapdára van szükségem. Kösszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2019. Augusztus 23. 23:10
Sziasztok!

Használtam én is a gliceroxot, jónak, hatásosnak látom. Köszönjük Anti 2019. márciusi miskolci előadását erről a módszerről.

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: garyballdy - 2019. Augusztus 23. 23:14
T. Méhész.
Az a érdésem hogy ....

 :P Nekem meg az, hogy nem érdemled meg még a gyümölcsöt sem, mert az a gyümölcs sem teremne a
szomszédod méhei ingyenes beporzó akciójuk nélkül. Tehát, a szomszédod követelhetné ennek az akciónak
a költségei megfizettetését.
Si tacuisses, philosophus mansisses!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2019. Augusztus 24. 12:53
A
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Augusztus 25. 06:51
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=ro&u=https://www.apis-blaj.ro/produse/hrana-si-medicamente-1/tratamente-medicamente/oxi-strip-benzi-acid-oxalic_ap630.html&prev=search

Megjelent a kereskedelmi forgalomban is.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Augusztus 25. 07:34
Nem tudom ,hogy le van e védetve a gyártási technológia, de el tudnám képzelni, hogy az OMME kft mint a "mint a méhészeteket és az OMME-t megmentő kft" legyártatná és minimális haszonkulccsal forgalmazná is a méhészetek felé mint gyógyhatású készítményt.
Erre még akár NP-s pénzt is el lehetne különíteni, hogy ne a csillagos egekben kössön ki az ára   Ha szükség és igény lenne rá, meg kell csinálni.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Augusztus 25. 07:37
Neeee jani bátya!
Az OMME Kft?
A méhészek lehúzójára bízni.
Nem elég, hogy az üveggel szívatnak?
Ez vicc.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Augusztus 25. 07:48
De valamit kellene csinálni a farokcsóváláson kívül!
Nekem kb 25-30 ft-ba kerül előállítani a lapokat,áfásan postaköltségestöl számlástól mindenestől, ha e körüli árat vagy olcsóbbat tudnak tartani akkor inkább megvenném készen és mindegy hogy kitől, csak a minőség legyen állandó.
De, sajnos úgy érzem ez a vonat már elment.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2019. Augusztus 25. 09:04
Magyarországon tudomásom szerint jelenleg egyetlen egy "belógatós csikót" se gyártanak. Gondolom nincs meg hozzá a technológia. Nem egyszerű egy ilyen szernek a hivatalos gyártatása. Erről Barkovics Kálmán bácsi sokat tudott volna beszélni...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Augusztus 25. 09:18
"Magyarországon tudomásom szerint jelenleg egyetlen egy "belógatós csikót" se gyártanak."

Lehet jobb is mert biztosan van még egy kis elfekvő készlet fipronil valahol. :-[

" Nem egyszerű egy ilyen szernek a hivatalos gyártatása. "

Szerintem a gyártás még-még csak egyszerű is lenne, az engedélyeztetés okozna problémát. De, láss csodát létezik, csinálják-csinálják mások-, ha az ára kedvezőbb lenne akkor csak forgalmazni kell. Mondjuk nem ilyen áron, a honlapon amit feltettem cca. 90ft/db.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Augusztus 25. 09:43
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2019. Augusztus 25. 12:04
Ezeket a lapkáit meg lehetett venni boltban vagy csak ő forgalmazta? Azért érdekel, mert nem fér a fejembe, hogy hogyan csinálhatta ezt hivatalosan. Tudomásom szerint egy raktárban készítette a segédjeivel, szó se volt arról, hogy gyógyszergyárban gyártatta stb. Kecelen is hagyott maga után 100-as nagyságrendben kipusztult családok kaptárjait...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Augusztus 25. 12:25
E-mailben lehetett rendelni. Én hallottam a sok méhpusztulásról, így elálltam attól, hogy ilyen szert használjak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Kitin - 2019. Augusztus 25. 15:00
Gondolatok az atkairtással kapcsolatban:
https://www.youtube.com/watch?v=xWLIZ6L_PV0
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Augusztus 27. 20:03
Sok méhésztárs arról számol be, hogy az idén nem lesz az atkával gond.
Én óvatosságra intenék mindenkit, mert az akácvirágzás alatt lelépett több ezer (vagy ki tudja mennyi) raj, itt van közöttünk.
Mára ezekben szépen feldúsult az atkalétszám, hamarosan összeomlanak.
Külső hordás egy két szerencsésebb méhésznek lehet már csak szolidágóról, vagy valami későn  vetett mézelő növényről.
Emiatt ezek a gazdátlan rajok a méhcsaládjaink prédájává vállnak.
Úgyhogy én nem lennék ennyire optimista atka kérdésben.
Szépen haza fogjuk őket fuvarozni, és emiatt folyamatosan kell védekezni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Németh Lajos - 2019. Augusztus 28. 07:33
Sok méhésztárs arról számol be, hogy az idén nem lesz az atkával gond.

Én is azt gondolom, hogy nem lesz vele gond.
Már van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Augusztus 28. 10:23
Üdv mindenkinek!
Azt szeretném kérdezni,hogy meddig lehet bent hagyni a gliceroxos csíkokat?
Nekem már egy hónapja bent vannak.Meddig tart a hatása?Én úgy látom,hogy valamennyi még potyog tőle.Már nem annyi mint az elején, de esik le azért mindennap pár darab atka.Előre is köszönöm, annak aki válaszol.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Augusztus 28. 21:03
Szia Ati 22!

Azt nézd meg mennyire rágták el a családok a lapokat.
Ha csak fecnik vannak,akkor rakjál újat.Kis fecniknél is van valamekkora hatása,de igazi ilyen irányú kísérletekről nem tudok, én nem szórakoznék és tennék újat a lerágottak helyett.Amelyik lapot nem rágták el azt bent hagytuk,mert nem volt különbség atka hullásban a régi és az új lap között.Ennek ellenére óvatosságból a gyenge családnak egy csíkot(két lépucába,oxálsavra visszavetítve 10 g)a fias közé tettünk,erős családnak négy léputcába 2 lapot (20 g oxál),mindenképpen tettünk.
Ilyen “későn” még nem raktunk be gliceroxot,a legutolsó családok idén,másodszorra aug.22-én kapták meg.Viszont most olyan jó idő van keddig,hogy szerintem pénteken,szombaton még betehető.
Hallgasd meg a szekszárdi előadásom, ebben a topicban lentebb megtalálod.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Augusztus 28. 21:20
Köszönöm szépen a gyors választ Csányi úrnak!
Igen az erős családok már jó részét lerágták a csíknak,ezeknél pótolni fogom,akkor én is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: furkesz123 - 2019. Augusztus 29. 16:24
Tiszteletem mindenkinek, én timol áll és taktika küzdök felváltva de a tejsav as furetózás még kellene. Ki hogyan értékeli a hatását. Köszönöm a válaszokat, illetve a segítséget.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Augusztus 29. 18:39
A tejsavval kapcsolatban leíratam a tapasztalataimat régebben. Csúfos.
Röviden: ne csináld! Nem írom le újra.
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: furkesz123 - 2019. Augusztus 31. 08:45
Sziasztok köszönöm a válaszokat, a hibákért bocsánat, de a telefon nem midig  az jön ősze amit én szeretnék, illetve nem minden fér a képernyőre. Azért kérdezem hogy valami még kel pluszba mert taktik után füstölve először bulik fehér atka utána meg csak fekete. Gondolom a környezetemben nem indenki törődik meg feleloen a méhek el. A csurgatas meg nem túl jó most szükségvan a kelő mehekre.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: furkesz123 - 2019. Szeptember 01. 10:05
Sziasztok kicsit viszabbi téma gyümölcs, tapasztalatom. A körtét, őszibarack, esetleg alma de csak az édes, szolo is kedvenc. A darazsak feltétlenül kel nekik hogy élő dolgozója, vagy a jég meg be segít. Nálam a kért Ben diófa, potyoszilva és szeder és ribizli van más nem marad meg olyan jó minőségű a talaj.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: furkesz123 - 2019. Szeptember 01. 10:08
Bocsánat ezt nem ebe a temaba szántam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 03. 07:07
Jönnek a hírek, hogy bizony egyre több gond van az atkával.
Néhány napja írtam, hogy így lesz, de erre nem számítottam.
Több Tolna megyei méhegészségügyi felelős is jelezte, hogy gyalázatos (összeomlott) állományokat is talál, de a méhész nem aggódik.
Persze neki már nem is kell, csak a környezetének.
Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban, tessék alkalmazni őket.
Tegnap egy másik megyéből is hívott egy elégedett méhész, hogy....az idén nem lesz az atkákkal gond, még nem is láttam.
Mondtam neki azt kívánom egy hónap múlva is ezt mondja.
Miért felétek baj van....kérdezte.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: daoli76 - 2019. Szeptember 03. 08:00
Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban,privátban elküldenéd mikre érted,?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 03. 13:10
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 03. 16:59
Egy szóval tudok erre csak reagálni.
Szerencsétlen.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 03. 20:16
Sajnos igen. Szerencsétlen vagy. De ha szóvá teszik, akkor ismét nem tudsz rá reagálni semmivel. Hülyíted a méhészeket, majd elmondod:
Néhány napja írtam, hogy így lesz, de erre nem számítottam.
Akkor mire számítottál? Senkinek nem nyílik fel a szeme? Neked teljesen mindegy, mert megint megfogott az atka, és majd elmagyarázod, hogy másoktól kaptad?
Persze neki már nem is kell, csak a környezetének.
Csak nem?

Miért felétek baj van....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 03. 21:13
Kivancsi111!
Írtam, hogy szomorú napom van, de te felvidámítasz.
Ennyi marhaságot összehozni, komoly megterhelést jelenthet.
Azt is olvashattad, hogy a tavalyihoz képest fény évnyivel jobbak a méheim, a gliceroxnak köszönhetően.
Gondolom örvendenél ha gondjaim lennének, de jelentem minden rendben.
Az-az még néhány anyát le kell cserélnem, de az állományom szép, és ezt nem én mondtam.
Azért írtam, hogy nem erre számítottam, mert írásom után szinte néhány nap telt el, és jöttek a telefonok.
Egyébként nem sok dolgod lehet mostanság, hogy ennyire ráérsz.
Mi holnap után megyünk a tengerre, a nyaralásunkat nem sikerült elrontanod.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 03. 21:49
Tudom hiába kérdezem, de mi az a sok marhaság?

Ha a tavalyihoz képest fényévnyire jobbak a méheid,
Nata ebből a hozzászólásából látszik a végtelen rosszindulat.
...
Mint hónapokkal ezelőtt leírtam, sokkal jobbak voltak az idén a méheim, és így nem volt a tuningra szükségem.

....

 akkor az azt jelenti, hogy mivel tavaly is nagyon szépek voltak, most már a szépektől is szebbek.
Vagy mégsem:

Ahogy most látom a sajátjaimat legalább 1 léputcával "vékonyabbak" mint tavaly.




Akkor ez hogy is van?


Gyönyörűek a méhcsaládjaim, nem úgy mint tavaly a legdrágább gyári készítmény után, nincsenek mászkálók, szárnyatlan méhek.

Miért voltak? ;) :o :-X


Egyébként nem sok dolgod lehet mostanság, hogy ennyire ráérsz.


Természetesen ráérek. Én mostantól március végéig semmit sem csinálok a méhekkel, mert nekem nem kell.
Egyébként mifelénk nincs semmi gond az atkával, és máskor sem szokott lenni, kivéve az okoskodókat.

Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban,privátban elküldenéd mikre érted,?
Tehát akkor most daoli76-nak válaszként lehet-e érteni ezt?

Kivancsi111!

Azt is olvashattad, hogy a tavalyihoz képest fény évnyivel jobbak a méheim, a gliceroxnak köszönhetően.


Tehát a glicerox az a fegyver a tárból. Lehet, én nem tudom, mert még nem alkalmaztam, és erre mindig azt szoktad mondani, hogy aki nem próbálta, ne beszéljen bele. Hajrá fiúk!


Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban, tessék alkalmazni őket.


Ez is marad. Az igazmondás ugye egyértelmű!
Majd tavasszal az üres kaptárak bontásánál térjenek vissza rá, akik még esetleg írnak ide.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: pink panther - 2019. Szeptember 03. 22:45
Idén kétszer kezeltem gliceroxszal, először akác után, majd augusztusban /ez még most is bent van/. Pár család kimaradt az első kezelésből, na itt az augusztusi kezelés nem segített. Napi 2-300 esett le, de még most is lehet látni a lapok mellett deformált szárnyú kelő méhet. Sőt, ha megfújom mitackal az még külön másnapra lehoz róluk 100 db-ot. A többi családnál a mitac maximum 50-et hoz le. Mondjuk én azt is sokallom. Szóval jó szer, de megváltás nem várható tőle. Az akác utáni kezelés pedig elengedhetetlen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fehér Viktor - 2019. Szeptember 03. 23:32
Egy szóval tudok erre csak reagálni.
Szerencsétlen.
Nagyernyei Attila

Atilla!

Az O.K., hogy nem használod készség-szinten a "lenni" ige ragozott alakjait (to bee), de ráfigyelhetnél, hogy ez a személyeskedő, alpári, mocskolódó stílus idegen ennek a Klubnak a szellemiségétől és főleg a színvonalától. Ha én te lennék (szerencsére nem vagyok), akkor most alaposan rád pirítanék. Nem lenne szabad odáig süllyedned, hogy észérvek híján "leférgezel" , "leszerencsétlenezel" olyan klubtagokat, akik nem veled együtt fuvoláznak, s nem lenne szabad ilyen alpári stílusban, személyeskedve vagdalkoznod, ha nem találod a szavakat a pipától..

Jenő nem tudom honnan rendelkezik információkkal, de a közelmúltban írt "bomba" állapotú családjaidról (tudod, a méhesházban, a szlovák látogatók által megcsodáltak) adott híradásoddal tényleg ellentmondásban leledzik az utóbbi kijelentésed:  "Néhány napja írtam, hogy így lesz, de erre nem számítottam." Most akkor mire nem számítottál? Netán úgy jártál volna, mint Áron bácsi a műrepülés alkalmával, amikor szinte "mindenre gondolt", ám a végén csak volt olyan, amit "nem gondolt volna"...

És a "szaktanács": "Persze neki már nem is kell, csak a környezetének." ... -mármint aggódnia... Megoldottad! Brávóóóó!!! A méhegészségügyi felelősökkel karöltve, akik nem a hatósági állatorvosnak jelentenek, hanem neked... Legalább ne híresztelnéd!

Azért felhívnám a figyelmed, hogy a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet -  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0300070.FVM - kitér a Varróózisra és az azzal kapcsolatos szabályokra is:

"39. § (1) Varroa-atka jelenléte esetén, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatnak ki kell terjednie a kaptár aljára lehullott, elpusztult (természetes atkapusztulásból eredő), valamint a fiasításon (különösen a herefiasításon) és a kifejlett méheken lévő atkákra.

(2) A Varroa-atka ellen az alkalmazott gyógyszer használati utasításában foglaltaknak megfelelő gyakorisággal, gyógykezeléssel kell védekezni. A gyógykezelések kiegészítéséül biológiai módszerek is alkalmazhatók. A kezelések hatékonyságáról és az esetleges rezisztencia fellépéséről elsősorban a herefiasításban fellelhető atkák és ürülékük dúsulása alapján, illetve a kaptár alján elhelyezett csapda segítségével, rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. Ha az atkák számának növekedése tapasztalható, akkor más engedélyezett szerrel kell folytatni a gyógykezelést. Vényköteles gyógyszer rendelése esetén külön rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha az atkák száma ennek ellenére tovább növekszik, akkor kérni kell a hatósági állatorvos, vagy a méhegészségügyi felelős segítségét.

(3) A varroózis elleni védekezés, illetve hatékonyságának ellenőrzése a méhész feladata.

(4) A varroózis gyógykezelésére csak olyan, Magyarországon törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett állatgyógyászati készítmény használható, ami a varroózis kezelésére vonatkozó, magyar nyelvű használati útmutatót tartalmaz.

(5) *  A megyei kormányhivatal irányítja, és időszakosan ellenőrzi a méhészek védekezési tevékenységét. Hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről, továbbá - indokolt esetben - előírhatja az adott terület összehangolt, egyidejű gyógykezelését.

(6) *  Elhanyagolt védekezés esetén - ha az állományban az atka feldúsult és a méhész az előírt védekezést nem hajtotta végre - a hatósági állatorvos a szomszédos méhállományok fertőződésének megakadályozása céljából kötelezi a méhészt a gyógykezelés haladéktalan elvégzésére. Ha a méhész a gyógykezelést nyolc munkanapon belül sem kezdi meg, akkor a járási hivatal a méhállományt állami kártalanítás nélkül leöleti."

Nos, esetünkben (esetedben) a hozzád szaktanácsért forduló méhészeknek üzentél:

Jönnek a hírek, hogy bizony egyre több gond van az atkával.
Néhány napja írtam, hogy így lesz, de erre nem számítottam.
Több Tolna megyei méhegészségügyi felelős is jelezte, hogy gyalázatos (összeomlott) állományokat is talál, de a méhész nem aggódik.
Persze neki már nem is kell, csak a környezetének.
Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban, tessék alkalmazni őket.
Tegnap egy másik megyéből is hívott egy elégedett méhész, hogy....az idén nem lesz az atkákkal gond, még nem is láttam.
Mondtam neki azt kívánom egy hónap múlva is ezt mondja.
Miért felétek baj van....kérdezte.
Nagyernyei Attila

Mondd már meg, kérlek, hogy miért nem nevesíted a fegyvertáradban lévő állatgyógyászati készítményeket? Tudod, erre a mondatodra utalnék: "Azért vannak hatásos szerek még a fegyvertárunkban, tessék alkalmazni őket." Ne csak Jenő kérje, én is kérném, nevesítsd már őket...!

Nem értem, először Jenőt leszerencsétlenezed, amikor aggódón rákérdez a méhcsaládjaid egészségügyi állapotára, s aki pontosan emlékszik még a tavalyi -hasonlóan magabiztosnak látszó- üzenetedre, most meg ismét elmégy nyaralni, s esetleg majd megint arra jössz haza, mint tavaly... Vagy már elfelejtetted?

Kevanaar én sem nyomnám meg a pánikgombot, de talán elhiheted nekem, hogy az átlagtól több információhoz jutok.
A baráti körömből is sokan panaszkodnak, ők pedig a hiteles méhészek közé tartoznak.
Nagy általánosságban elmondhatom, hogy olyan 1-2 léputcával gyengébbek a méhcsaládok az előző éviekhez képest.
A nagy pusztulásokat nem is emelném ki, mert minden éveben van ilyen.
Most arról van szó, hogy azok a méhészek akikkel találkoztam szinte kivétel nélkül panaszkodtak.
Még azt sem mondanám, hogy a kezdők!
Van ebben mindenféle méhészeti múlttal rendelkező öreg róka, és profi több száz családos méhész is.
A 2018-as év nem lesz piros betűvel írva az emlékkönyveinkben.
Az én méhészetemmel a mézmennyiséget figyelembe véve meg vagyok elégedve, kivéve a napraforgót.
A méhegészségüggyel viszont egyáltalán.
A napraforgón kezdődő agyrém azt gondoltam eltűnik amikor egy hónapig serkentettem, etettem és 7-8 néhol 9 keret szép táblás fiasaim lettek.
Itt a klubon is írtam akkor, soha nem hittem volna,hogy egy ilyen szotyi után ismét lábra kapnak a méheim.
Sőt, szinte az egész állományom tőgyelt, tetőszellőzőket kellett nyitnom.
Aztán jött a nagy pofára esés, hogy kikelt a rengeteg fias, a méhek meg nem lettek többen.
Lovagiasan be kell vallanom, hogy az engedélyezett atkairtó készítmények használata (finoman szólva) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.
Tehát a házi patikusok tuti receptjeit is el kezdtem alkalmazni az atkagyérítéshez.
Mivel ezeket soha nem használtam rengeteg pénzembe került!
Egyszer egy halászlé partit kellett rendeznem, a pálinkáról, a szekszárdi borokról nem is beszélve.
Az egyik alkalommal megkérdezték, hogy mit használtam?
Lesütött szemmel mondtam, hogy a világ legdrágább készítményét.
Válaszuk?
Ha ennyiért meg tudtad venni a sz@rt, akkor egy halászlé partiért mi adunk jót.
Ők a barátaim.
Még tartozom egy birka pörivel.
Egy valami(k) utálják a barátaimat....az atkák.
Sokan örülnének, ha ilyen barátai lennének, mert akkor a méhek is szépek volnának.
Természetesen ennek voltak előzményei.
Amikor ők voltak bajban, eldobtam mindent és rohantam segíteni.
Most visszakaptam kamatostul.
Tehát wr méhésztársnak üzenem, jövőre mindent bevetek az atka ellen, főleg amit a szerb barátaink használnak.
Hogy mi lesz a méz minőségével?
Állítólag semmi gond nincs vele, meg először legyenek termelő méhcsaládok......
Én is visszakérdezhetek.
Mi lesz akkor ha "gyári készítményt" használok?
Nem lesznek méheim.
Ez a kérdés válasszatok!
Amennyiben 1-2 éven belül nem lesznek újabb ENGEDÉLYEZETT, hatékony atkairtó készítmények, kapaszkodhatunk.
Ezt a pancsolást minden porcikámmal elutasítottam, de bevallom, hibáztam.

Nagyernyei Attila

Pedig még sokan emlékeznek erre a "segélykiáltásodra". Idén is Jánosék vállalták az expedíciót, melynek fedőneve ez évben "Birkapörkölt-művelet" lesz? Az átlag feletti információ-tömeget továbbra is elzártan kívánod tartani az információhiányos tömegektől?

Amúgy jó nyaralást, remélem idén nem csípi a szemed a tengervíz, mint anno, s ez úttal hallgatsz kedves családod pihenést forszírozó intelmére is.

Arisztaiosz!
Valóban nem olvastam el a cikket elég körültekintően, mert a családom tiltakozik, hogy ne bújjam mindig a híreket, és a Méhészklubot.
A pihenés is rámfér, valamint a só is marja szemem, lehet ettől látok homályosan.
Azt viszont tiszt  olvastam amit írt, és köszönöm a kimerítő válaszát!
Gondolom jól esett Önnek, hogy ekkora marhaságot írtam, viszont legalább kaptam rá egy frappáns választ.
Nagyernyei Attila

Nagyon hiányzol majd a Klubról, de tényleg igyekezz "minden erőddel, inaszakadtodból pihenni", mert elnézve a teljesítményedet, erősen rád fér. Frappáns válaszaink természetesen ezúttal is rendelkezésedre állnak, ám inkább ne legyen rájuk szükség.

Azért elutazás előtt megírhatnád ama hatásos szerek nevét, melyet "fegyvertáratokban" rejtegetsz, ne kelljen szegény tévelygőknek nélkülözniük az információkat!

Jó pihenést!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Szeptember 04. 07:14
Üdvözletem mindenkinek!
Csányi úrtól szeretném kérdezni,hogy szeptember végéig,bent lehet –e hagyni a gliceroxos  csíkokat?
Azt olvastam,hogy ha hidegebbre fordul az idő akkor már nem tesz jót a méheknek. Én szívem szerint bent hagynám,amíg csak lehetséges,mert jól viszi lefelé az atkát.Van amelyik család lerágta már,de ott a napokban pótoltam a csíkokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Szeptember 04. 10:18
ati 22!

A kérdésedre a választ a szekszárdi előadásomban elmondtam.Kérlek benneteket,ha használni akarjátok a gliceroxot először hallgassátok meg az említett hanganyagot, és csak azután keressetek,ami ott elhangzott azzal ne keressetek,csak azzal ami nem egyértelmű.
Glicerox ügyekben napi egy-két órát beszélek telefonon.
Szívesen teszem,de ami egyértelműen meg van az előadásban azzal nem foglalkoznék, egyébként is egy-egy téma mindig összetett,sok munka válaszolni.
A kérdésedre a válasz.
Október végén november elején a megmaradt csíkokat kiszedjük, ha van fiasítás azt is. A fenéken lévő ledarált papír foszlányokat,”szöszmöszöket” kitisztítjuk.Tapasztalataink szerint a bent maradt a foszlányok,novembertől nem tesznek jót a méhcsaládoknak, ahol a bent felejtettük a maradék csík darabkákat,azok a családok gyengébbek lettek a többiektől.
 A jelenlegi tudásunk szerint ha a lapok augusztus vége előtt bekerülnek a családokhoz,október végéig bent tartva, nem okoznak problémát. Egyes kollégák próbálták később behelyezni a csíkokat, ők különböző fokú elhullást tapasztaltak,azért nem javasoljuk szeptembertől a lapok behelyezését. Ha valaki nagy bajban van,csak kevesebb családdal próbálja meg először a kezelést. Nagyon kevés az ez irányú tapasztalatunk.
 Több éve, hosszú évek óta az a véleményem (a méhészeti közéletben ma is mértékadó, véleményt formáló személlyekkel szemben),hogy óriási mennyiségű atkát tudunk a “légtérből” beszedni.Ez mindig is így volt.Az összeomló állományok mindig is, régen is nagy mennyiségű(jószággal)látták el a szomszédokat.Az idei év már csak a nagyfokú rajzások miatt is különösen atkás lesz, szeptemberben, októberben,a rajok által megtermelt atkák nagy része,a jól kezelt állományokban fog landolni. Effelől kétsége se legyen senkinek sem.
A szintetikus szereknek lassan, többé-kevésbé szinte mindenhol végük van. Ahhoz hogy ezek használjanak iszonyatos dózisokat,többszöri sorozatokat kell használni, amik a méhek sem bírnak már el károsodás nélkül,és még így sem elég hatékonyak főleg fiasítás mellett.
Még mindig lehetne ez ellen tenni,hogy pld. végszükség esetén használhatók legyenek.Országosan egységes szerrotációval nem tartanánk itt. Évekig feszegettem ezt a témát.A választott méhészeti vezetőinktől mindig az volt a válasz,hogy ez kivitelezhetetlen. Most itt van az eredménye, egyre kevesebb szer hatékony.
Atyám fia!Hányszor kellett hallgatnom,hogy amitrázra,nem lesz rezisztencia.

Az augusztus végéig berakott glicerox lapok ezt az időszakot-szeptember,október-kiválóan átfedik,és védenek a “beszedett” élősködőtől.Novemberben meg imára,hogy ne kapjunk sokat.Figyelés,monitorozás.Kíváló hozadéka ezen készítménynek,hogy szermaradvány mentes lesz a viaszunk és mézünk.A szintetikus szerekkel atkaírtók mézéből én ma már nem szívesen ennék,hiszen az emelt dózisok és emelt kezelés számok miatt szabályosan önteni kell a mérget a kaptárba.Szerencsére ez irányba nincs túl nagy vizsgálódás.

Mindenkinek azt javaslom a téli,zárókezelést semmiképpen ne hagyja ki, és addig is folyamatos monitorozás alatt tartsa az állományát.
A legtöbb atkaírtószer fiasmentes állapotban még elég hatékony.
Egy október végi, november eleji fiasítás kivétel(vagy fias mentes állapotnál)után kezelve,sokat lehet segíteni a családokon.A késő őszi,téli szublimálást ajánlom mindenkinek,nagyon jó eredményt lehet elérni vele, és a méhek is jól tolerálják,ha szakszerűen van elvégezve, és nem mérgezzük  tovább méheinket.Német Zoli a legfontosabb védekezésnek tartja a téli szublimálást, többször is elvégzi, gyakorlatilag amikor a hőmérséklet engedi,december végéig többször is védekezik.Évek óta jók a méhei,érdemes a javaslatát megfontolni.Egyszerű a képlet, ha tavasszal Atka nélkül,kis számú atkával indulnak a családok,őszig napraforgó végéig nem tud nagy mennyiségűre felszaporodni.Az atka szaporodása olyan(ismerve a szaporodási görbéket),hogy a napraforgót megelőző időszakban kisebb a méhek újra fertőződésének az esélye.


NAGYON SOK ATKA FOG KINTRŐL “JÖNNI”!
VALAMINT A SZINTETIKUS SZEREKKEL KEZELŐK A REZISZTENCIÁK MIATT SAJÁT MAGUK IS RENGETEG ATKÁT TERMELNEK,TERMELTEK MEG,ANNAK ELLENÉRE,HOGY-GYAKORLTILAG A DÓZISOK ISMERETÉBEN-“ÖNTIK” A KAPTÁRBA A MELÉRGET!

Csányi Antal

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2019. Szeptember 04. 19:58
Ma kiszedtük a gliceroxos/söralátét/ csíkokat , hát volt káromkodás , megpuhult  csíkot elmebaj kiszedni/málik-szakad/ , ahol magas volt az atka szám ott hagyott is szépen atkát/520 db./ , tavaly szeptember 16 szedtem ki vissza is gyengültek a családok/megszívták magukat a párás időben / , az Oxi Strip/szűrőpapír/ sokkal stabilabb , nem málik-szakad , jobban is viszi az atkát ,gyári készítmény, ezek az én tapasztalataim
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2019. Szeptember 04. 20:41
Ma kiszedtük a gliceroxos/söralátét/ csíkokat , hát volt káromkodás , megpuhult  csíkot elmebaj kiszedni/málik-szakad/ , ahol magas volt az atka szám ott hagyott is szépen atkát/520 db./ , tavaly szeptember 16 szedtem ki vissza is gyengültek a családok/megszívták magukat a párás időben / , az Oxi Strip/szűrőpapír/ sokkal stabilabb , nem málik-szakad , jobban is viszi az atkát ,gyári készítmény, ezek az én tapasztalataim
Oxi Strip gyári készítményt hol szerzed be?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2019. Szeptember 04. 20:50
A görögök gyártják, Romániában pl. lehet venni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fehér Viktor - 2019. Szeptember 04. 21:10
Csak két találat:

https://www.apis-blaj.ro/produse/hrana-si-medicamente-1/tratamente-medicamente/oxi-strip-benzi-acid-oxalic_ap630.html
https://www.viitorsanatos.ro/oxi-strip.html
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2019. Szeptember 04. 22:03
Köszönöm. Arra leszek Kíváncsi  Magyarban mikor lesz kapható.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 04. 22:58
Zümi, az ára már nem is érdekel? :D

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2019. Szeptember 04. 23:02

Oxi Strip használati útmutató:
A csomag 20 oxálsavas csíkot tartalmaz
Ez a termék a kaptárban élő parazitákra van hatással, egyszeri alkalmazás után, 95% -
hatékonysága van, és a kutatási eredmények szerint 99,9% hatékonyságot érhet el.
Kiváló módszer a paraziták fejlődésének ellenőrzésére mind ősszel, mind tavasszal. Más
szavakkal, az újítás benne, hogy a méhek a hatóanyagot (oxálsavat) nem fogyasztják
(nem eszik meg), így a mérgezés kockázata vagy az esetleges mellékhatások kockázata
ki van zárva.
A kezelés biológiai kezelés, amely bármikor alkalmazható, még a méz betakarítása során
is, anélkül, hogy a méhészeti termékekben maradványok maradnának a kaptárban. Ezt a
kezelést évtizedek óta lehet használni, mivel a Varroa természeténél fogva nem ellenálló
parazita
A hatás intenzitása az első 15 és 20 napban a legerősebb, és a maximális hatékonyság
érdekében második kezelést kell végezni.
Ha klasszikus kezelést kíván végezni, akkor csak egyszer használja a terméket.
A szalagok készítéséhez felhasznált alapanyagok és anyagok: oxálsav, növényi glicerin
és 2x20 szűrőcsíkok.

Klasszikus kezelés
Az intenzív szedési időszak alatt:
8-10 keretes kaptár: 2 csík/család

Intenzív kezelés
A kevésbé intenzív szedési
-10 keretes kaptár: 4 csík/család
A hatékony kezelés érdekében azt javasoljuk, hogy a csíkokat a termék bemutatási
ábráján látható módon használja: tegye a csíkokat a kaptár 2,4, 6 és 8 keretére.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 05. 06:15
", az Oxi Strip/szűrőpapír/ sokkal stabilabb , nem málik-szakad , jobban is viszi az atkát ,gyári készítmény, ezek az én tapasztalataim "

Egy kérdésem lenne, ezt a papírt is ugyanúgy rágják a méhek mint a söralátétkartont?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 05. 06:45
Nagyon tetszik kivancsi111 kijelentése!
Gyakorlatilag tökön szúrta magát amikor ezt írja:
"Tehát a glicerox az a fegyver a tárból. Lehet, én nem tudom, mert még nem alkalmaztam, és erre mindig azt szoktad mondani, hogy aki nem próbálta, ne beszéljen bele."...és ne mondjon róla véleményt.
Örvendek ennek az önkritikus kijelentésének.
Egyébként ugyan ez érvényes a méhészetemre is!
Aki még nem látta, ne beszéljen bele, és ne mondjon róla véleményt.
No de minek is érdeklődik Fehér Viki haverjával az általam használt aktairtók után, amikor nála mindig nulla az atka, és ezeket a parazitákat csak másnál látja?
Ez a beképzeltség, ez az óriási önteltség néha átcsap egy hibás kijelentésbe.
Aki nem próbálta ne beszéljen bele.
Na végre!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2019. Szeptember 05. 07:23
Szerintem csak azért érdeklődik,hogy tudja milyen szereket kell elkerülnie nehogy pórul járjon... mint az egyszeri fórumgazda, aki kifakadt a pancsolt készítmények ellen aztán mégis csak a szerb "csempész" cuccok mentették meg az állományát!  :P
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 05. 07:52
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 05. 07:53
Mond neki, hogy a jól bevált szerektől sose térjen el!
Sokan rácsesztek már a nem megfelelő atkairtási technológiára, de lapítanak.
Én leírtam őszintén az estemet, így célkeresztbe kerültem.
Annyit azért elértem, hogy legalább az ellenségeim is belátják, én vállalom a hibás döntéseimet.
Ők pedig tökéletesek, rajuk, atkájuk az idén nem volt, mézük ellenben, rengeteg, és mindig bombák a méheik.
Akik pedig a gondokról számolnak be mind balfácánok.
Apró megjegyzésem lenne, de ezt már többször is megtettem.
36 éven keresztül nem lehet a méhészetből megélni, ha valaki balek.
No de ne csodálkozzunk, mert ők csak a vágyaikat fogalmazzák meg, én pedig leírom a valóságot, ami néha a gondoktól sem mentes.
Ha nekik gondjaik vannak, akkor azt másra próbálják hárítani.
Ez a különbség közöttünk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 05. 08:09
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 05. 08:18
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: zümi - 2019. Szeptember 05. 09:14
Zümi, az ára már nem is érdekel? :D

Üdv. jani bátya

Az ára? Azt tudjuk előre :D. Hiszen Magyarországon jó vagy jónak vélt gyógyszer, a nemzeti programnak köszönhetően horror áron értékesítenek! Külföldről behozott szerek, csak saját költségre működik, azt le kell "nyelni". Hordásos időszakban jó lenne alkalmazni olyan atkaírtót szert (ha szükséges) napraforgón, ami nem szennyezi a mézet és a viaszt. Alacsony szinten lehetne tartani az atka populációt. Az amitráznak már kevesebb dolga lenne! Nem mindegy, mennyi atkával indulnak napraforgó pörgetés után a családok......
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fehér Viktor - 2019. Szeptember 05. 18:23
Szerintem csak azért érdeklődik,hogy tudja milyen szereket kell elkerülnie nehogy pórul járjon... mint az egyszeri fórumgazda, aki kifakadt a pancsolt készítmények ellen aztán mégis csak a szerb "csempész" cuccok mentették meg az állományát!  :P

Berci!

Az nem szégyen, hogy ha valaki nem a mindentudás képességével születik.

A baj ott kezdődik, amikor megpróbálja a tudatlanságot tudásként feltüntetni és fegyverként forgatni. Jenő ilyenkor ránt kardot, s utasítja vissza, hogy egy "szaktanácstalan" osszon szaktanácsot.

Nagyernyei klubtulajdonos pedig nagyon gyakran abban akarja az észt osztani, amiről a legkisebb ismerete sem nagyon van meg, tanulmányai során sem alapozta meg azt a tudást, amit most orákulumként kinyilatkoztatni akar. Van egy "diplomája" t'án gépészetből (majd érdemes lenne megkérdezni, valójában "dipl. ing."-é a mi Vezérünk...), van néhány "szakmája, de kétség nem fér hozzá, hogy azok egyikének sincs köze (kivéve a méhész-szakmunkást) sem a biológiához, sem az agráriumhoz, sem az agrokémiához, sem az ökológiához, méhbiológiához, éghajlattanhoz, meteorológiához, állatgyógyászathoz, talajtanhoz, tehát mindahhoz, amelyben viszont folyamatosan igyekszik osztani az észt...

Rengeteget idézhetnénk, amikor a Vezér teljes ellentmondásba keveredett önmagával, s itt nem csak arra utalok, hogy rengeteg alkalommal 1-2 éven belül saját maga hazudtolta meg előző állítását, hanem azokra az esetekre, amikor 1 nap-1 hét leforgása alatt virította ki a logikai vagy tény-bukfencet.

Nincs értelme idézgetni, hiszen Jenő most is tételesen a fejére olvasta a saját ellentmondásait, amiből nem az jött le Atilla nagyfejedelem számára, hogy "hoppá, a francba, már megint úgy belegabalyodtam a saját dumáimba, mint majom a cérnába", hanem össze-vissza hablatyol mindenféle "önmagát tökönszúrásról", "fólia alatti emlékezetvesztésekről", "pancsolásról-halászléről-állománymentésről-barátságról-bomba állományról stb" -- teljesen eklektikus zűrzavarban, mostanra teljesen magára maradva, azt próbálja szuggerálni belénk, hogy Rocinantéja hátán vitézkedve, időről-időre ismételten, vehemensen nekirontva a La Mancha környéki "szélmalom-óriásoknak", ő lenne a kulcsfigurája a gonosz óriások elleni harcnak... Immár mindenki azon röhög az egyesület vezetésében is, hogy a rendszeresen földön nyekkenő, önmagát "Búsképűnek" maszkírozni próbáló alak miként tápászkodik fel újra, meg újra keljfeljancsi-módra, s miként kepeszt-mászik vissza képzeletbeli Rocinanteja hátára, újabb és újabb rohamra gyürkőzve...

Azért is röhögteti meg a Nagyérdeműt ez a "ló-lovag összkép", mert mindkettőjükre igaz az a jellemzés, mely a wiki Rocinante szócikkében hasonlítja össze a gazdát és lovat, újabb metaforikus asszociációkat generálva a Klubvezér és Gazdája viszonylatában is, hiszen mindkettőjükre áll a textus: "Rocinante (Spanish pronunciation: [roθiˈnante]) is Don Quixote's horse in the novel Don Quixote by Miguel de Cervantes. In many ways, Rocinante is not only Don Quixote's horse, but also his double: like Don Quixote, he is awkward, past his prime, and engaged in a task beyond his capacities."

Isten látja lelkem, nem én írtam, nem én ihlettem. Majd ha a Vezér átviszi a Gazdájához ezt a levelet is, a Gazdi majd szabatosan lefordítja, amit én csak nagyon "konyha-nyelven" lennék képes visszaadni. Azok kedvéért, akiknek Gazdika nem akarja a fordítást megküldeni, egy hevenyészett "ferdítés" (szükség esetén Olvastam P. Jani majd pontosít) : A Rocinante (spanyol kiejtéssel: [roθiˈnante]) Don Quixote lova Miguel de Cervantes Don Quijote c. regényében. Sok szempontból a Rocinante nem csak Don Quixote lova, hanem kettős értelmet is hordoz:  Don Quijotehoz hasonlóan Rocinante is egy esetlen, nehézkes, ügyetlen, "kétbalkezes", amolyan kínosan "gáz" szereplő, túljutott már a csúcson, és olyan elkötelezettségeket próbál felvállalni, amelyek meghaladják a képességeit.

Ez a "Búsképű lovag lovának látszó" szekér-függelék (ha nem toló, akkor húzó) pedig mára eljutott odáig, hogy érvek fogytán már csak "férgezni", "szerencsétlenezni", "tökönszúrtázni", "megröptetni", "lemarházni", "alpárizni", "géniuszozni" stb. képes a vitapartnereit... Eszébe sem jut, nem képes meglátni -mivel képtelen látni-, hogy ő valójában nem is a szélmalmokkal viaskodni próbáló Bánatos Borostás Búsképű (csak az alliteráció kedvéért, mint a babitsi "Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem" kezdetű), hanem annak csak a szőrevesztett, kiérdemesült gebéje.   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: WENHARDTGY - 2019. Szeptember 05. 18:43
Tisztelt Klub Vezető Úr !!!!

Hát ez Kakukk 😂😂😂
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Hallgatag - 2019. Szeptember 05. 20:53
Viselkedjetek már, mert jön Vica és bezárja ezt a fórumot is!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Szeptember 05. 21:11
ati 22!

A kérdésedre a választ a szekszárdi előadásomban elmondtam.Kérlek benneteket,ha használni akarjátok a gliceroxot először hallgassátok meg az említett hanganyagot, és csak azután keressetek,ami ott elhangzott azzal ne keressetek,csak azzal ami nem egyértelmű.
Glicerox ügyekben napi egy-két órát beszélek telefonon.
Szívesen teszem,de ami egyértelműen meg van az előadásban azzal nem foglalkoznék, egyébként is egy-egy téma mindig összetett,sok munka válaszolni.
A kérdésedre a válasz.
Október végén november elején a megmaradt csíkokat kiszedjük, ha van fiasítás azt is. A fenéken lévő ledarált papír foszlányokat,”szöszmöszöket” kitisztítjuk.Tapasztalataink szerint a bent maradt a foszlányok,novembertől nem tesznek jót a méhcsaládoknak, ahol a bent felejtettük a maradék csík darabkákat,azok a családok gyengébbek lettek a többiektől.
 A jelenlegi tudásunk szerint ha a lapok augusztus vége előtt bekerülnek a családokhoz,október végéig bent tartva, nem okoznak problémát. Egyes kollégák próbálták később behelyezni a csíkokat, ők különböző fokú elhullást tapasztaltak,azért nem javasoljuk szeptembertől a lapok behelyezését. Ha valaki nagy bajban van,csak kevesebb családdal próbálja meg először a kezelést. Nagyon kevés az ez irányú tapasztalatunk.
 Több éve, hosszú évek óta az a véleményem (a méhészeti közéletben ma is mértékadó, véleményt formáló személlyekkel szemben),hogy óriási mennyiségű atkát tudunk a “légtérből” beszedni.Ez mindig is így volt.Az összeomló állományok mindig is, régen is nagy mennyiségű(jószággal)látták el a szomszédokat.Az idei év már csak a nagyfokú rajzások miatt is különösen atkás lesz, szeptemberben, októberben,a rajok által megtermelt atkák nagy része,a jól kezelt állományokban fog landolni. Effelől kétsége se legyen senkinek sem.
A szintetikus szereknek lassan, többé-kevésbé szinte mindenhol végük van. Ahhoz hogy ezek használjanak iszonyatos dózisokat,többszöri sorozatokat kell használni, amik a méhek sem bírnak már el károsodás nélkül,és még így sem elég hatékonyak főleg fiasítás mellett.
Még mindig lehetne ez ellen tenni,hogy pld. végszükség esetén használhatók legyenek.Országosan egységes szerrotációval nem tartanánk itt. Évekig feszegettem ezt a témát.A választott méhészeti vezetőinktől mindig az volt a válasz,hogy ez kivitelezhetetlen. Most itt van az eredménye, egyre kevesebb szer hatékony.
Atyám fia!Hányszor kellett hallgatnom,hogy amitrázra,nem lesz rezisztencia.

Az augusztus végéig berakott glicerox lapok ezt az időszakot-szeptember,október-kiválóan átfedik,és védenek a “beszedett” élősködőtől.Novemberben meg imára,hogy ne kapjunk sokat.Figyelés,monitorozás.Kíváló hozadéka ezen készítménynek,hogy szermaradvány mentes lesz a viaszunk és mézünk.A szintetikus szerekkel atkaírtók mézéből én ma már nem szívesen ennék,hiszen az emelt dózisok és emelt kezelés számok miatt szabályosan önteni kell a mérget a kaptárba.Szerencsére ez irányba nincs túl nagy vizsgálódás.

Mindenkinek azt javaslom a téli,zárókezelést semmiképpen ne hagyja ki, és addig is folyamatos monitorozás alatt tartsa az állományát.
A legtöbb atkaírtószer fiasmentes állapotban még elég hatékony.
Egy október végi, november eleji fiasítás kivétel(vagy fias mentes állapotnál)után kezelve,sokat lehet segíteni a családokon.A késő őszi,téli szublimálást ajánlom mindenkinek,nagyon jó eredményt lehet elérni vele, és a méhek is jól tolerálják,ha szakszerűen van elvégezve, és nem mérgezzük  tovább méheinket.Német Zoli a legfontosabb védekezésnek tartja a téli szublimálást, többször is elvégzi, gyakorlatilag amikor a hőmérséklet engedi,december végéig többször is védekezik.Évek óta jók a méhei,érdemes a javaslatát megfontolni.Egyszerű a képlet, ha tavasszal Atka nélkül,kis számú atkával indulnak a családok,őszig napraforgó végéig nem tud nagy mennyiségűre felszaporodni.Az atka szaporodása olyan(ismerve a szaporodási görbéket),hogy a napraforgót megelőző időszakban kisebb a méhek újra fertőződésének az esélye.


NAGYON SOK ATKA FOG KINTRŐL “JÖNNI”!
VALAMINT A SZINTETIKUS SZEREKKEL KEZELŐK A REZISZTENCIÁK MIATT SAJÁT MAGUK IS RENGETEG ATKÁT TERMELNEK,TERMELTEK MEG,ANNAK ELLENÉRE,HOGY-GYAKORLTILAG A DÓZISOK ISMERETÉBEN-“ÖNTIK” A KAPTÁRBA A MELÉRGET!

Csányi Antal


Köszönöm szépen Csányi Úrnak,a részletes magyarázatot.Nagyon sokat segített nekem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 07. 09:02
Valóban baromi irigy vagyok kivancsi111-re.
Olyan 10-12 fokos sört ittam az előbb, a tenger 24 a levegő pedig 32 fokos volt tegnap.
Most 9 órakor 28 fok van.
No de én vagyok az irigy, meg a balek aki már ezerszer lenullázta a méhészetét.
Igen, hitelből vagyok itt, és lehet gyalog megyek haza, mert annyi pénzem se lesz, hogy tankoljak.
Ennyi rosszindulat, hogy fér egy emberbe?
Nem lehet valami boldog.
Na abba kell hagynom, mert most meg a kávémat hozta a pincér.
Nagyernyei Attila az Adriáról
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 07. 10:37
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 08. 09:54
A kakaskukorékolásban válaszolok kivancsi111 marhaságaira.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2019. Szeptember 09. 11:51
Ki mit tapasztal a gliceroxos csíkokkal? Pl. a facés fórumokon többen erős kritikával illették,  kontroll amitráz szerintük sokat hozott le. Konkrétan én is tudok ismerősi körben összeomló családokról, ahol augusztus eleje óta bent voltak a csíkok. Mondjuk valószínű, hogy ott olyan induló atkaszám volt, hogy bármilyen szer se segített volna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Szeptember 09. 14:14
Ki mit tapasztal a gliceroxos csíkokkal? Pl. a facés fórumokon többen erős kritikával illették,  kontroll amitráz szerintük sokat hozott le. Konkrétan én is tudok ismerősi körben összeomló családokról, ahol augusztus eleje óta bent voltak a csíkok. Mondjuk valószínű, hogy ott olyan induló atkaszám volt, hogy bármilyen szer se segített volna.

Magas fertőzöttség esetén ez sem tud segíteni sajnos,én is úgy látom.Egy jól kezelt állományban,ahol nincsen  sok atka,ott két kezeléssel(akác után,és napraforgó után) valószínűleg jó lehet.De októberben ott is fújni kell valamivel a biztonság kedvéért. augusztus elsején nekem is bent volt mindegyiknél.8db csík.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2019. Szeptember 15. 21:54
Magas fertőzöttség esetén sajnos már semmi sem fog segíteni.
Ha a téli méhek atka szívottak, vírusokkal fertőzöttek nem fogják megérni a tavaszt.
Az ma már nem elég, ha augusztusban valamilyen szerrel elkezdünk atkát irtani.
Ezért kell egész évben folyamatosan kordában tartani az atkát.
A Glicerox  ( nem gliceroxos ) csík erre tapasztalatom szerint alkalmas.
Nekem májustól októberig szinte folyamatosan bent vannak a csíkok a kaptárban.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2019. Szeptember 18. 20:04
Magas fertőzöttség esetén sajnos már semmi sem fog segíteni.
Ha a téli méhek atka szívottak, vírusokkal fertőzöttek nem fogják megérni a tavaszt.
Az ma már nem elég, ha augusztusban valamilyen szerrel elkezdünk atkát irtani.
Ezért kell egész évben folyamatosan kordában tartani az atkát.
A Glicerox  ( nem gliceroxos ) csík erre tapasztalatom szerint alkalmas.
Nekem májustól októberig szinte folyamatosan bent vannak a csíkok a kaptárban.

Két kontrollt is csináltam amitrázzal,és az állomány nagy részénél alig volt atka hullás. Nálam is a glicerox csík volt bent augusztus egytől.Van pár család amik nagyon atkásak azoknál 2-3 száz is hullott az első fújásnál, a másodiknál  már csak fele hullott le ennek.De ezekkel a családokkal már nyáron is gond volt,rengeteg atkát hozott le róluk ez a csík.Vettem őket,a tavasszal,és tele voltak atkával.Ott a glicerox se tudott csodát tenni,viszont élnek és talán ki is telelnek.Jövőre már akác végétől használni fogom én is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 20. 13:45
Az akác és a vaddohány között kaptak gliceroxos csíkokat.
Egy alkalommal amitrázos kezelést. A napraforgó pörgetéskor a következő gliceroxos csík garnitúrát utána 5 alkalmas amitrázos kezelést. Tegnapelőtt 1 amitráz a 4 ellenőrzött családnál 1, 5, 27, 74 atka. Most elkezdtem kiszedni a csíkokat, már ami maradt belőlük ami mondjuk nem igazán egyszerű feladat. Szerintem ezt már hamarabb kellett volna pár héttel.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2019. Szeptember 20. 15:02
Ilyenkor már odaragasztják a keretléchez, stb. Nem egyszerű kiszedni, jövőre én is szeptember elején elkezdem.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Szeptember 20. 17:47
Szerintem nem kell kiszedni október vége előtt.A családok két évben is szépen teleltek ki,nem volt téli és kora tavaszi népesség csökkenés sem.A nemzedék váltáson is normálisan mentek át 2017-ben,2018-ban is.Tehát október végén szedtük ki és idén is így tervezzük.Ha tudnám,hogy november elején jó idő lesz,hideg beállta  előttre lehetne ezt a munkát időzíteni.
Ha az idő 12-14 fölé emelkedik,novemberben-decemberben is sok atkát “kaphatunk”,sőt(!!!) akár eszméletlen mennyiségűt.Kisebb rá az esély mint júliustól-október végéig tartó időszakban,mert általában novemberig a rajok és a rosszul kezelt állományok már eldobják a bakkancsot.
Pár éve decemberben,karácsony előtt egyes családoknál sok atka hullott ugyanarra a kezelésre mint amit október végén végeztünk fiasítás mentes állapotban.Akkor még villáztuk,kb. 4 éve kiszedjük az utolsó általában kicsi fiast és ez után kezelünk.Abban az évben a  családok nem fiasítottak-azért tudom mert néztem-mégis újra sok atka
esett le,hangsúlyozom ugyan arra a kezelésre.Na vajon,hogy lehet ez?
Szerintem a meleg novemberben “kintről” jöttek ajándékba.
Nagyon kell figyelni ilyen méhsűrűség mellett.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: gytibi - 2019. Szeptember 20. 17:51
üdv. kérdésem az lenne hogy mavrik-al valo atkairtást ki hogyan végzi?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2019. Szeptember 20. 21:23
nata !
1/2 NB rendszerrel méhészkedsz és a keretek tetejére a fészekfiókok közé fekteted a csíkokat ?
Azért kérdem mert azt írod :
Idézet
Ilyenkor már odaragasztják a keretléchez,
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 21. 08:35
Nem csak a keretléchez hanem a lépekhez is, amit a lépek kiszedése nélkül nem lehet eltávolítani .Ezért gondolom azt hogy a kiszedés kevesebb háborgatással jár a mostani vagy az elmúlt időben mint a későbbiekben.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2019. Szeptember 21. 12:54
nata !
1/2 NB rendszerrel méhészkedsz és a keretek tetejére a fészekfiókok közé fekteted a csíkokat ?
Azért kérdem mert azt írod :
Idézet
Ilyenkor már odaragasztják a keretléchez,

Nem, a léputcába lógatom. Ha még a felső keretléchez ragasztják az oké, de ha az alsóhoz, akkor szakad szét a papír és keretet kell kivenni a csík kivételéhez. Na itt nálunk 0 hordás mellett az nem egyszerű mutatvány.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 21. 20:36
" Na itt nálunk 0 hordás mellett az nem egyszerű mutatvány."

No ebből a szempontból tényleg reálisabb a későbbi, októberi kiszedés, talán kevésbé kutatnak.
Alaposabban megvizsgálva és értékelve a mai munkámat amit szintén kutatás miatt kellett abbahagyni, bizony arra is gondolhatnék hogy tényleg értelmesebb lenne benthagyni a maradékokat későbbre mert a csíkoknak már csak töredéke látja már el az eredeti funkcióját. A párásabb levegő hatására  nedvesebbek, az ép csíkokon csapatosan mászkálnak a méhek az "édes anyag"-ot keresik, de csak a fészek közvetlen közelében. Ez aktívabb kontaktust jelenthet ami akár aktívabb atkahullást is eredményezhet.Az is eszembe jutott, hogy lehet most kellene még tenni a fészekbe új csíkokat. Mivel a csikok beadása abban az időben történt amikor még kiterjedtebb volt a fias és kevesebb méz volt a kaptárban így a fészek szűkülése miatt a bentlévő csíkok távolabb kerültek a fészektől. A fedett mézes keretek között pedig nem igazán látom értelmét benthagyni. Én 25x3 cm-es csíkokat készítettem az NB kerethez 5 gramm oxál/csík nagyjából. Az egyik kollégám jelenleg keskenyebb csíkokkal próbálkozott a ragaszás és a léplerágás elkerülésére, de még nem konzultáltam vele ez ügyben. Az ellenőrzés meghatározóan kevesebb atkát mutatott mint tavaly ilyenkor kevesebb amitráz használata mellett.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2019. Szeptember 21. 21:57
Én ketté vágtam a 3 cm-es csíkokat. Így gazdaságosabb. A hossza maradt a 35-cm.
Ebből 34-cm lóg le. Felül árral kilyukasztom, ebbe helyezek egy fogpiszkálót és így lógatom a léputcákba, lehetőleg pontosan középre, a lépektől egyenlő távolságra. A ragasztás így minimális.
A méhészeti on-farm kutatói hálózat tapasztalata alapján a hideg, párás, őszi időjárás beköszöntével a csíkokat ajánlott eltávolítani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: perlaki.gabor - 2019. Szeptember 22. 20:01
Az akác és a vaddohány között kaptak gliceroxos csíkokat.
Egy alkalommal amitrázos kezelést. A napraforgó pörgetéskor a következő gliceroxos csík garnitúrát utána 5 alkalmas amitrázos kezelést. Tegnapelőtt 1 amitráz a 4 ellenőrzött családnál 1, 5, 27, 74 atka. Most elkezdtem kiszedni a csíkokat, már ami maradt belőlük ami mondjuk nem igazán egyszerű feladat. Szerintem ezt már hamarabb kellett volna pár héttel.

Üdv. jani bátya

Hogy értékeled a csíkokat? Nekem a 74 átka nem tűnik olyan kevésnek, figyelembe véve, hogy egy sorozat amitráz is volt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 22. 21:22
Hát igen nem kevés, de nem is túl sok. Ha a tavalyi évet veszem alapul ilyentájt szinte számolhatatlanul jött egy egy kezelés után annak ellenére hogy a napraforgó után 2 x5 sorozatot is csináltam amitrázzal. Utána meg az első fagyokig szinte folyamatosan 3 naponta. Inkább azon gondolkodom mi okozhatja ezt a szórást, mert az 1 és 74 között is rengeteg a különbség. No de majd holnap okosabb leszek talán,ma szert váltottam, most az amitráz is ellenőrzésre kerül. Szóval az a véleményem, hogy pénteken jött futárral a következő szériához az alapanyag az elkövetkező szezonra.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 23. 20:08
No most légy okos domokos. Tegnap este fújtam őket . Ma délután ellenőriztem.
A múltkori családok azonos sorrend 2, 3, 300+, 37. A lecke feladva. Ezek szerint nem lehet még vége a védekezésnek. A harmadikat 300-ig számoltam de attól több volt, nem lényegesen de több volt. A fiasítás egyre kevesebb nyitott már szinte jelentéktelen. Hát úgy néz ki nagyon résen kell lenni. Két nap múlva újabb fújás de több családot kell bevonnom az ellenőrzésbe.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 26. 22:59
Tegnap este fújás amitrázzal. A mai számolás eredménye. 1, 2, 62, 7. Három újabb családot vontam be az ellenőrzésbe azok eredménye 5,7,8. Szerintem nincs nagy probléma, ami van az orvosolható. Nálam nem indultak be az anyák, szépen csendben egyre kevesebb petét raknak.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Szeptember 27. 08:07
Én is észrevettem, hogy van egy-két család, ahol magas volt az atka szám. A legmagasabb: három fújás után alkalmanként 100. A negyedik fújás után 37, megy lefelé. A többségnél 10 alatt.
Ugyanaz a kezelés volt a családoknál. Amitrázzal füstölök, augusztusban Mavrikos zsepik.
2,5 kérdés:
- Mi a minimum hőmérséklet, ahol amirázzal füstöltök? (Ez szerintem főképp a hobbi méhészeknél kiélezett probléma. Reggel, amikor dolgozni megyünk, még nem lehet fújni, este meg már nem lehet. Napközben kell valahogy lopni egy kis időt, már aki megteheti...)
- A másnap hajnali hőmérsékleti minimumot figyelembe veszitek? Az mennyi?
Üdv: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kolbasz - 2019. Szeptember 27. 14:33
Én ma 9-kor kezdtem. Akkor volt 11fok. Engem az érdekel, hogy utánna tudjanak repülni, este meg ne legyen fagy.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Fülemüle - 2019. Szeptember 27. 17:54
Sajnos mindig jönnek atkarajok, vagy éhrajok. Ezeken nem láttam atkát, /bár a kitinlemezek közé nem pillantottam be/, de legalább sokan elhiszik, hogy a vándoratkák akár folyamatosan jöhetnek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mtibi - 2019. Szeptember 30. 00:07
https://www.youtube.com/watch?v=FrsuBVUNta4&t=9s
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Október 03. 11:38
Több helyről olvasható az a ténymegállapítás, hogy a népességcsökkenést meg anya petézés leállást okoz-okozott a gliceroxos csík. Kérem ,hogy akinél ,akinek volt vagy van ilyen jellegű tapasztalata tegye közzé, lehetőleg térjen ki a  részletekre is. Köszönet.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Október 03. 18:07
Jani bátyja!

Nálunk még a anyák is elpusztultak,minden család anyátlan lett és soha többé nem lesz anyjuk,mert a glicerox mellett SOHA még nem fogadtak el egy anyát sem.
A méhek szárnyát is lemarta,most gyalogosan közlekednek.
Az oxálsavas szublimálás hatására szétestek a kaptárak.
Romokban a méhészet és mindez a oxálsav következménye.

Mennyi ökörséget írjak még?

2017 ősze óta ötödszörre vannak bent a gliceroxos csíkok.
Sok helyen elmondtam-itt is a klubbon megtalálható-hogyan kell használni,elkészíteni.A tapasztalatunk szerint,így használva nincsenek káros hatásai.
Szépek a családjaink.
Gyere el hétfőn Szekszárdra,hozd el azokat akiknél kárt okozott.
Biztos vagyok benne nem a glicerox a hunyó,amit azért merek kijelenteni,mert sok tízezres saját és most már sok,mások általi pozítiv
tapasztalat van a tarsolyukban.
Az argentínoknál is jól muzsikál.
Sokat köszönhetünk a fel(ki)találó Estebán Úrnak.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2019. Október 03. 21:10
Csak megerősíteni tudom Csányi Úr tapasztalatait.
Mint minden védekezési módnak, a Glicerox  alkalmazásának is megvannak a fortélyai.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2019. Október 03. 21:24
Akinek negatív tapasztalatai vannak akkor azok "balfasz" méhészek mondják !!!! Nem hiszem , hogy azok !!! Sajnos nekem nem vált be , sok atkát hagy maga után  , málik-szakad . Nehéz megmondani az állomány visszagyengülését a glicerox vagy a noséma okozta , de az biztos legyengültek . Nagy reménységet fűztem hozzá mint a csurgatáshoz és a szublimáláshoz , sajnos elmaradt a várt hatásfok .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Meclood - 2019. Október 04. 22:06

Mézengúz nem jó  helyen keresgélsz nem a glicerox a hunyó. Meg, hogy  nincs fias? tavaly már nekem Szeptember közepén nem volt , és nem használtam gliceroxot. Az idén meg használtam és még van egy kis fedett  de bár ne lenne már. Ha valami baj van a méheitekkel akkor rögtön bûnbakot kerestek. Lehet, hogy Csányi Antalnak kár volt közzé tenni a glicerox  receptjét . Szerintem már  meg  is  bánta.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2019. Október 05. 18:38
Én nem bűnbakot kerestem , csak a saját tapasztalataimat írtam le , én a fias leállásáról egy szót sem írtam , van azért 33 év után egy kis gyakorlatom a méhészkedéshez , majd öt év múlva kiderül hogy jó volt-e a glicerox .
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kivancsi111 - 2019. Október 05. 20:17
111
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Október 05. 22:16
No nehogy már bárkit is keresztre feszítsetek egy egyszerű kérdés és rá a válasz miatt.
Egyszerűen érdekel az, hogy az ajánlott instrukciók ellenére kinél hogy muzsikál. Ahogy a facen olvastam ott volt egy két negatív hozzászólás is ezért is tettem fel a kérdést.
Azt hiszem írtam már hogy kb fele annyi vegyszerhasználatnál tartok 2 széria gliceroxos csík után, mára már bőven 10 alatti atkaszámmal a megfigyelt kaptárakban. Azt sem mondhatom hogy nem szépek a családok, sőt ellenkezőleg. DE, mivel nincs szabványosítva a méhészkedés, magyarul mindenki úgy csinálja ahogy tudja, bírja lehetnek eltérő tapasztalatok is, és ez az amit ki lehet beszélni akárcsak okulás vagy tapasztalat szintjén. Én örülök hogy mézengúz leírta a tapasztalatát és ezért semmiképp sem tartom "balfasz"vagy "bűnbak" kereső méhésznek sőt még jobban örülnék ha alaposabb leírást adna a használatról, hogy tanuljunk, lássuk az estleges különbségeket vagy akár hibákat.Úgy, hogy köszönöm.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mézga Aladár - 2019. Október 05. 22:23
111 mindig van a nap alatt uj! Ki keres az talál vagy ezt vagy azt. Valamit ki kell találni mindig amit ellehet adni 😉. Jani bátya hál istennek hogy nincsenek a méheink egymáshoz közel. De ha szeptemberben nekem ilyen barabszámú atka hulla lehet hogy nem aludnék nyugodtan. De van isten és nem a szomszédba vagyok csak nehogy megint megnyujanak a dolgok a környékeden mert hát arrafelé fene mod sok az agyon iskolázott ipari tanulos méhész.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Október 05. 23:14
"De van isten és nem a szomszédba vagyok csak nehogy megint megnyujanak a dolgok a környékeden"

Akkor ezek szerint meg van az ok miért tudtam a 29. szezonomat is nyúlós mentesen zárni? ;)
De ahogy olvasom a gőzölgőben a hozzászólásod, felétek sem kell messzire menni az agyon iskolázottság végett, Te nem olvastad A méhész is szakmunkás?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mézga Aladár - 2019. Október 06. 07:04
Sajnos van baj felénk is. Probálkozunk tulélni meg bizunk benne hogy a sok okos hátha megunja
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2019. Október 06. 21:12
Idézet
Azt hiszem írtam már hogy kb fele annyi vegyszerhasználatnál tartok 2 széria gliceroxos csík után, mára már bőven 10 alatti atkaszámmal a megfigyelt kaptárakban.
jani bátya!
Ez a 10 alatti atkaszám napi hullás ?
Bár nem tudom mennyinek a fele az a vegyszerhasználat, de én úgy gondolom, hogy meg lehet még azt is felezni majd jövőre, sőt...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Október 06. 21:44
.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Október 07. 00:29
111 mindig van a nap alatt uj! Ki keres az talál vagy ezt vagy azt. Valamit ki kell találni mindig amit ellehet adni 😉.

Kedves Aladár!
Te ezer nick nevű,kedves,jószándékú méhészklubbot szebbé,jobbá tevő,galamblelkű fórumozó!

Hány nick neved volt eddig?
Hányszor vezetted a málnásba méhésztársaidat?
Hány embernek keserítetted eddig meg az életét?
Azt hiszed,ha helyesírási hibákkal teli hozzászólásokat produkálsz nem fogunk rád ismerni?
Szerinted a “jószándékú,meleg lelkületű” írásaid nem árulnak el?
Melyik nick néven keserítetted  eddig a jóérdeműt?
Hubikám!Macikám!Ne mán!

Édes Jómadaram!

Nem azért népszerűsítem a gliceroxot mert bárminemű üzletet látok benne.Nem árulom és terveim szerint nem is fogom a későbbiekben sem.
A Te “lehúzós” agyaddal ez elképzelhetetlen.
Mi lenne ha kipróbálnád “csakúgy” egyszer,hogy úgy szerzel anyagi előnyt,hasznot,hogy a másik embernek is jó és nem a lehúzása által
folyik a “lé” hozzád?Fájna nagyon az Neked úgye?

Édes Jómadaram!

Tudom,az is értelmezhetetlen számodra,-a mások szétcseszésére,tönkretételére beállítódott agyaddal-hogy valaki önzetlenül próbál segíteni.Elárulom,tényleg van mögöttes,önös érdek is ismereteim átadásának,ha mondjuk Baranyában tartok előadást.Tényleg mekkora gáz,ha azt szeretném,hogy kevesebb legyen a “légtérben” az atka és így kevesebb visszafertőzödés érje a méheim.
Na de! Hova illeszted be pld. a miskolci előadásom?

Édes Jómadaram!

Nem gondolod áldásos tevékenységed -a “másik”,embertársad gyalázására fordított energiáidra gondolok-helyett,ha segítenél földlakó társadon,akkor esetleg jobban is érezhetnéd Magad ebben a szaros világban?

Csányi Antal

Ui:”Dörgedelmes”írásom egyes részeit,igencsak ajánlom figyelmébe egyébb szintén felettébb jószándékú,a fekete-fehér klubbot megkereserítő személyeknek is!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2019. Október 09. 06:58
Anti tavaszal mikortol javaslod a csikok berakását?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2019. Október 12. 12:59
Sztyopa!

Mi eddig még nem használtuk tavasszal a gliceroxot.
Ketten berakták márciusban és nem vettek észre semmi problémát.
Tehát nem tudok,tudunk semmi biztosat.Ha használod,előszőr próbáld ki kevés családdal.
Ma 15 órakor a szentlőrinci rendezvényen többen is a gliceroxról beszélünk.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Október 19. 18:44
Húha...
Ahogy nézem több az atka mint a méh.
Van amelyiken kettő.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Október 19. 20:41
Ok, és mivel kezelt a méhész?! Ezt azért el kellene mondani, hogyan jutott ide!?
Ez így lenne tanulságos.
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2019. Október 19. 20:59
Létezik ilyen ...?
Kezelt méhészetben el lehet jutni erre az exportorientált szintre...?
Bántás szándéka nélkül : Nem irigylem a szomszédos méhészeket , hacsak nem tőlük szerezte be...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: LudasMatyi - 2019. Október 20. 08:38
Sziasztok! Ezt a képet én osztottam meg a facebookon...egy ausztrál méhész oldalról loptam!Beszélgettünk arról,hogy valószínűleg nem valódi kép,hanem össze van montázsolva..
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Október 20. 18:40
Igen a facebookról tettem át ide.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2019. Október 24. 14:24
Üdvözletem !  Tapasztalatokra lennék kiváncsi . Oxálsavval hányszor  lehet csorgatni késő ősszel. Születtek olyan írások , hogy maximum 2-szer, illetve azt is olvastam ,hogy többször is lehet. Tapasztalatokra lennék kíváncsi első sorban. Egy családra vonatkoztatva 1g oxálsav-dihidrát 20g cukor 20-25ml víz megfelelő adagolás egy átlagos méhcsalád esetén,ha kb.5ml oldatot kapnak léputcánként? Sok írás van e témában is ,de az adagolás ,receptúra nem azonos, sok féle variáció van.Továbbá nincs higénikus aljam , így papírt szoktam berakni atka hullást ellenőrizni , azt viszont a méhek előszeretettel  ledarálják, így nem kapok pontos képet a potyogásról. Most egy csorgatást végeztem a fenti receptúra szerint , a megmaradt papír felületen 6db atkát számoltam ,de gyanítom,hogy a lerágott felületen további atkák is lehettek. Régebben amitrázt,BHVC-t , és végül kumafoszt használtam az év végén, a házilagos oxálsavas csorgatással nincs tapasztalatom.  Üdv:nyuszt
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. Október 24. 15:44
Ha bekened azt a papírt zsírral nem bántják a méhek, meg az atka is rajta marad.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Figura - 2019. Október 24. 19:25
Üdvözletem !  Tapasztalatokra lennék kiváncsi .

Szia nyuszt!
3 éve, többször is csorgattam oxálsavval ősszel. A fele állományom oda lett tavaszra. A maradék is nagyon gyenge lett, bár az is igaz előtte nagyon atkásak voltak. Azóta vettem egy normális szublimálót, a csorgatásnál pedig betartom azt a szabályt, hogy egy generációt  max. 2.-szer lehet csorgatni! Úgy hogy én a max. 2 mondanék.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2019. Október 24. 21:40
Üdv Nyuszt!
Ezt használom én is, 1liter 1:1 szirupra 35g ox-dih. Eddig mindig 1x csurgattam általában november végén(nincs fias) , mikor az idő lehetővé tette a kirepülést. Van mikor a kezelés után mennek a vizre.
Evvel max 2x lehet kezelni! A második kezelést csak pár családon próbáld ki, ha jól viselik 1-2 hét múlva elméletileg mehet a többire. Saját felelősségedre.
BVHC is kb. ez a dózis oxálsav csak elosztva három részre és még
pár dolog hozzáadva.
Minél melegebb van a zárokezelés idején annál jobban bírják a méhek az oxálsavat, ezért bírnak az olaszok töményebb oldatot használni. 10-15 fokban sokkal gyorsabban ürül ki a méhek szervezetéből mint 0 vagy mínusz fokban, pár hetes vagy hónapos bezártság mellett, és ezért vannak különböző receptek országonként vagy régiónként.
Papir helyett tehetsz be nejlont vagy valamit amit nem bírnak rágni de azt is kenyd le.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2019. Október 25. 12:21

  Jani bátya , Figura , T82 köszönöm a gyors válaszokat  !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2019. Október 25. 22:29
Tisztelt Nyuszt !
Ha megengeded, egy dolgot még hozzá tennék a többiek által leírtakhoz.
Az oldat hőmérséklete: Nem kell test hőmérsékletűre melegíteni.
Kb. 20C elegendő. Így a méhek nem fogyasztanak belőle.
Arra is figyelni kell, hogy a méheket lehetőleg ne áztassuk el.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ata67 - 2019. Október 26. 20:00
Tudomásom szerint egy generációt egyszer érhet oxálsav csorgatásos módon. Nem használnám kétszer.
A Bee Vital az valamiért más, azt többször lehet csorgatni. Többször szokták csorgatni nyáron, amikor gyérítik az atkát. Az őszi időszakban már nem vagyok biztos, hogy helyes többször használni.
Ata
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Október 27. 07:43
Ennek oka, hogy nyáron folyamatosan cserélődik a népesség!
A téli méhek pedig többször kapnak a savból.
Azt kell tudomásul venni, hogy az oxálsav elég kemény szer a méhek számára is.
Olvasva írásaitokat a háromszori csurgatásról annyit, hogy egy szekszárdi méhész megpróbálta, egy méhcsaládja sem maradt.
Ha pedig olyan módszer alkalmaztok amit előtte még nem, mindig pár családom próbáljátok csak ki mert sírás lesz a vége.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Konyabandi83 - 2019. November 23. 18:52
Sziasztok!

Oxalsav szublimálással kapcsolatban lenne kérdésem,
Mikor végezzük a szublimálást ? Reggel vagy este ?
Kinti hőmérsékletet mennyire kell figyelembe venni?
Eddig reggel szublimáltam és figyelembe vettem, hogy aznap jó idő legyen és a méhek ki tudjanak jönni szellőzni.
Az egyik mehesz barátom este szublimal sötétedés előtt.
Szeretnek meg egy sorozatot csinálni viszont most az előrejelzés hűvösebb napokat jósol.
Valami jó tanács tőletek ?

Köszi
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kolbasz - 2019. November 24. 20:15
Szia. Reggel csináld, tudjanak repülni, inni. 10fok alatt nem a legszerencsésebb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: keydo - 2019. November 25. 12:30
Reggel? :o :o mikor még fürtben vannak, sokat nem ér, ha az idő engedi és lazul a fürt na akkor, ilyenkor ha van egy egy melegebb nap én 11 után csinálom  ;) várj amíg jön egy ilyen nap, ha az december, csináld akkor.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. November 25. 20:17
Ja ja!
Keydo nick névre hallgató méhésztárs nagyon okosat írt.
Nem kell itt annyit csacsogni.
Tömören is értünk belőle.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kolbasz - 2019. November 26. 06:08
Úgy látom félreérthető voltam. A válaszom arra irányúlt, hogy semmi esetre sem este. Az a tapaztalatom, hogy 10 foknál már laza fürtről beszélhetünk. Ha vissza olvasod, láthatod. Azt gondoltam, hogy egyértelmű, hogy így ősz végén már nem 6kor állunk neki a kezelésnek. 🙂
A lényeg, hogy LEGALÁBB aznap még tudjanak repülni is. Ezért nem javaslom a délutáni, esti kezelést. Jelentősen meg fog nőni a víz látogatottsága azon a napon.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2019. December 01. 20:04
https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpermalink.php%3Fstory_fbid%3D742602109484000%26id%3D398626467214901&width=500"
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2019. December 08. 11:32
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/06/zarokezeles-varroa-atka-ellen?fbclid=IwAR0RxuCRy3Lj-ex0JfqxMXrN0EXncEKXPUDoi2pdNCP6uvA_2XN31G3J0DU

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2020. Május 20. 10:30
Sziasztok!

Hőfokszabályzós elektromos oxálsav szublimálót szeretnék vásárolni, érdeklődnék kinek milyen tapasztalatai vannak, milyet használ.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2020. Május 20. 20:54
Miután kissé körülnéztem a lehetőségek körül, nagyjából leszűkült a kérdés erre a két készülékre:

http://vernalis.hu/termek/sublimox-apf-plus

http://vernalis.hu/termek/provap

Szívesen fogadnék bármilyen véleményt az eszközökről!

Köszönöm!

Nb18
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2020. Május 20. 23:17
Nb18!

Megkérdezném a gyártót, hogy milyen külső hőmérsékleti tartományban működik jól a készülék. A szublimoxnak vastagabb a párologtató hüvely fala, azaz nagyobb hőt tárol. Viszont nincs kijelzője.
Milyenek a garancia és szerviz lehetőségek, elérhetőségek? Mennyi párologtatási ciklust garantálnak?
Elromolhat pl. a fűtőbilincs, a PID-szabályzó. Kell-e belőle tartalék?
Ne akkor kelljen szervizelésre várni 2 hetet, amikor éppen használni kéne a gépet:)

Üdv.: Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2020. Május 20. 23:21
https://www.youtube.com/watch?v=5Il9mXR7AYQ&feature=emb_rel_end

oxálsav szublimálóhoz +infó
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2020. Május 21. 04:59
Nb18!

Megkérdezném a gyártót, hogy milyen külső hőmérsékleti tartományban működik jól a készülék. A szublimoxnak vastagabb a párologtató hüvely fala, azaz nagyobb hőt tárol. Viszont nincs kijelzője.
Milyenek a garancia és szerviz lehetőségek, elérhetőségek? Mennyi párologtatási ciklust garantálnak?
Elromolhat pl. a fűtőbilincs, a PID-szabályzó. Kell-e belőle tartalék?
Ne akkor kelljen szervizelésre várni 2 hetet, amikor éppen használni kéne a gépet:)

Üdv.: Attila

Ezért szimpibb a provap, mert hazai a gyártó. Így ki tudom kérdezni és hiba esetén talán könnyebb és gyorsabb hozzájutni alkatrészhez.
Köszi az infókat!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2020. Május 30. 19:34
Egy kérdésem lenne . A Bee Vital Hive Clean -t hány alkalommal és milyen időközönként lehet használni ? A hőmérséklet és adagolás szerepel a használati utasításon , de a fenti kérdésre nem találtam utalást. A házilag készített oxálsav csorgatás esetén úgy emlékszem maximum két kezelést ajánlottak egy évben , de  gyári szerre is érvényes ez ? Esetleges választ előre is köszönöm  !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2020. Május 30. 22:40
Üdv!
A szerb használati utasirásban 4 kezelést ajánlanak :
I. Zárót 1x (fiasmentes állapotban)
II. Avg-okt 3x 7 naponta
III. Feb-ápr 1-3x 7 naponta ( virágpor hordás kezdete után)
IV. Máj-jun 1-3x 7 naponta

Azt hogy hányszor csorgathatsz, alapvetően a bevitt oxálsav mennyisége határozza meg. Van olyan szer melyből egy csorgatással több oxálsavat viszel be mint a BHVC-nel egy háromas sorozattal. A másik fontos tényező a külső hőmérséklet, minél melegebb van annál gyorsabb a méhek anyagcseréje és annál kevésbé károsítja őket, ez alapvetően a téli kezelésre vonatkozik. (nagy különbség hogy a záró után 3 hetes bezártság vagy + 15-20C mint Dél-Olaszországban)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nyuszt - 2020. Május 31. 10:46
T 82  ! Köszönöm gyors válaszod ,erre voltam kiváncsi, sokat segítettél !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2020. Június 01. 01:56
Szívesen!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tűzoltósrác - 2020. Június 08. 08:23
Sziasztok!
Glicerox behelyezését követően, sorozat oxálsavszublimálást lehet végezni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2020. Június 08. 11:17
Miért is tennéd?
Ugyanaz a hatóanyag.
Ma nincs jobb,HATÉKONY kíméletesebb atka irtás mint a glicerox.

Kérdezd meg a gyógyszer forgalmazókat,nekik is ez-e a véleményük.
“Nyugodtan” hallgas rájuk.
“Jó az” a jó öreg patkányméreg perizin.Az kell a méheknek “Szeretik nagyon”

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Tűzoltósrác - 2020. Június 08. 12:01
Csányi Antal, köszönöm a válaszát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2020. Június 08. 13:17
Szívesen!
Középiskolai történelem tanárom mondta sajnos lassan 40 éve az “átkosban”:
“Uraim tessék mindig megnézni kimondja”.

Tudom oxál szublimálást kérdezted ,de a következők “naon” kikévánkoznak belőlem.”
Végtelen szomorú,hogy az OMME vezérek is ütötték vágták az oxálsavval próbálkozókat.Ennél csak az szomorúbb,hogy még ma is van a vezetőségben olyanok aki most is dezinformálnak (oxálos kezelésekkel kapcsolatosan) annak ellenére,hogy most már tudjuk és Ők is tudják helyesen,jól használni az oxálos technológiákat.

Sajnos nem nevezhetem meg azokat akik igen nagy kárt okoztak ezáltal a méhészeknek mert mehetek én is a bírók elé védeni magam.

A vegyszer lobbi nagyon erős és nekik az az érdekük vedd meg méreg drágán a “filléres” hatóanyagból előállított terméküket.

Uraim tessék megnézni kimondja!

Csányi Antal

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Június 20. 06:23
Sziasztok!
Állítólag atkafronton is maradandót fog nyújtani a 2020-as év.
Tavaly a rajzás volt toppon, idén ismét az atka lesz?
Kérdezem, mert az a hír járja, hogy Szekszárd környékén ismét sok méhész panaszkodik a sok lehulló atkára.
Én pedig azt üzenem nekik, hogy akkor jó szert használnak, és örvendjenek hogy hullik.
Nagyon becsapó lehet, ha azt mondják.....nincs atka, mert bent van egy tuti cucc és nem potyog.
Akkor tuti egy cucc ha potyog!
Olyan nincs, hogy nincs atka.
A mennyisége lehet kevesebb, de nulla szinte soha.
Most még van egy bő hét a hárs, és napraforgó virágzásáig, itt az idő hogy védekezzetek.
Tegnap is beszélgettem több méhésztárssal, és ők úgy nyilatkoztak, hogy majd napraforgó után.
Ezt mindenki maga döntse el, de nem árt az óvatosság.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kolbasz - 2020. Június 20. 13:29
Attila!
Szerinted a glicerox maradhat napraforgó alatt is a fészekben? A környéken több méhésznek már repce óta bent van, persze cserélik. Mi a véleményed?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Június 20. 21:03
Simán.
Semmi gondot nem fog okozni, mert úgyis pár nap alatt rongyra rágják.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2020. Július 22. 17:49
Használja valaki ezt? :o

https://heliostim.hu/a-varroa-atkarol-vagyis-itt-nyari-atkamentesitesi-idoszak/?fbclid=IwAR32csJxGNC2DBwHR8tFU73KgZvPZp4u3r11Vt7eSUOdMMdMOHKJQFuX2U4

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 04. 07:35
Ezt kérdeztem tőletek június 20-án:
"Állítólag atkafronton is maradandót fog nyújtani a 2020-as év.
Tavaly a rajzás volt toppon, idén ismét az atka lesz?"
Válaszom most már egyértelmű, igen.
Mivel országosan ilyen gyalázatosan rossz méhészeti szezonunk volt, sajnos sok méhész az olcsó, házipatikai módszerekkel kísérletezik.
Nem azzal van gond, hogy olcsó, és nem is azzal, hogy otthoni készülnek a "tuti szerek", hanem azzal, hogy nem kontrollálják!
Tegnap este még elszaladtam egy méhészetbe, ahol pár órával előtte rakták be az egyik nem legális, de hatékony atkairtó készítményt.
A látvány megdöbbentő, 2 óra elteltével néhány családnál több mint 200 atka potyogott, de soknál 20 és 50 között.
Precízen tudtuk számolni a kihúzható aljaknak köszönhetően, melyeken méretre szabott fehér kartonlapok voltak.
És mit használt előtte a kolléga?
Nem szívesen írom le, mert félő, hogy sokan megijednek, és újabb vitát generálok.
Egy nem legális, nem itthon gyártott fliceroxot.
Nem Antiék, és nem az argentin recept alatt gyártott, de sokan használják.
A rágásával sem volt gond, akác után azonnal betette a méhésztárs, és bent volt egészen napraforgó virágzás kezdetéig.
Szeretném ha írásomat nem egy vészharangként fognátok fel, hogy....megbukott a glicerox!!!!!
Nem erről van szó.
Más hatóanyagú, alternatív szereket is ki kell próbálni a hatékony védekezés érdekében.
Én is hittem egy sztárolt készítménynek,(annak kumafosz a hatóanyaga) aztán majdnem becsuktam a méhészetemet.
Ezt az írást figyelemfelhívásnak szánom, így olvassátok.
Megyénkből több felől riasztó hírek jönnek, hogy rendkívül gyengék a méhek.
Pár napja én is jártam egy összeomló félben lévő állománynál, nem szeretnék a kolléga helyében lenni.
Van egy szint ahonnan ,már nincs vissza!
Védekezzetek!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 04. 18:27
Akkor folytatom a történetet.
Reggelre közel 500 atka hullott le annál a néhány családnál, a többinél 100 alatt maradt a potyogás.
Többször beszéltünk már róla, hogy nem megnyugtató az sem ha egyáltalán nem hullik egy szer hatására az atka!
Ez nem azt jelenti, hogy nincs, vagy kevés van....de jelentheti is.
Ha pedig sok potyog akkor attól rettegünk, hogy baj lesz.
Ezért kell a szereket váltogatni, és figyelni a méheket.
A mászkáló, sodrott szárnyú, csonka vagy a fedett fiasból ki nem kelt méhek mind, mind erősítik a gyanút, hogy nem megfelelő a védekezésre szánt cucc.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2020. Augusztus 05. 13:06
Sziasztok!

Okozhat- e gondot az, ha szublimáláskor a kaptárban vannak a propolisz rácsok? Mármint a propolisz minőségét illetően.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 05. 17:22
Nem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nb18 - 2020. Augusztus 05. 20:59
Ok! Köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2020. Augusztus 08. 11:50
Okozhat- e gondot az, ha szublimáláskor a méztérben még van pergetésre váró méz?
Vagy inkább hagyjam meg tartaléknak a jövő évre ? (ebben az évben júniusban például kifejezetten jól jött néhány mézes keret)

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 08. 20:42
Semmi baja nem lesz a méznek!!!!!
Üdv:Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2020. Augusztus 09. 17:13
Semmi baja nem lesz a méznek!!!!!
Üdv:Nagyernyei Attila

Tehát emberi fogyasztásra is alkalmas lesz ?
Nem halmozódik fel benne az oxálsav ?

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 09. 20:11
Nem!
Semmi bajt nem okoz.
Az oxálsav óriási előnye, hogy a természetben sok növényben (mint például a sóska) megtalálható.
Egy igazi bio védekezési szer, csak a hatékonyságát kell alternatív szerekkel ellenőrizni.
Üdv:Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: lalimeheszet - 2020. Augusztus 10. 18:24
Köszönöm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 11. 06:53
Ha valaminek szezonja van az bizony az atkairtás.
Nem tudom eleget hangsúlyozni, de egy szerre ne bízzátok a méhcsalád megvédését.
Még pénteken  hívott egy méhésztárs, hogy lát már sodrott szárnyú, sőt szárnyatlan mászkáló méheket is, de atkát viszont nem.
Mondtam neki, hogy csináljon próbafüstölést.
Másnap visszahívott, hogy néhány atka potyog csupán.
Tegnap előtt aztán betett egy népszerű tartós hordozót.
Estére 200 atka hullott tőle.
Én szótam....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: furkesz123 - 2020. Augusztus 11. 09:19
Emelé jön az észnélküli szunyo irtás
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2020. Augusztus 20. 07:51
Üdvözletem,mindenkinek.
Csányi úrtól szeretném ,kérdezni,hogy a glicerox csíkoknál voltak e olyan próbálkozások,hogy kevesebb oxál savval készítsék el ezeket?
Ezt azért kérdezem,mert amióta bent vannak nálam a csíkok,azóta eléggé sokat isznak a méhek,A folyamatos napi fél literes serkentés ellenére állandóan tele van az itató szomjas méhekkel. Ha valaki másnak is lenne ezzel kapcsolatban tapasztalata,azt szívesen meghallgatnám.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 20. 08:14
Ati22!
A véleményem szerint a serkentés miatt sok az álcád, és annak kell a víz.
A gliceroxos csíkról már írták többen, hogy használata esetén megnő a méhek vízigénye.
Remélem Anti is fog válaszolni.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2020. Augusztus 20. 15:47
Hamarosan.
Most vettem észre az írást, családi perpatvar lenne,ha tovább gépeznék.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2020. Augusztus 21. 09:34
Ati22!
Most,hogy többet gondolkodtam a kérdésed egy részén,igazából nem tudok válaszolni rá.
A többlet vízfogyasztás lehet szimplán a nagy melegtől is,hiszen a víz párologtatása segítségével védekeznek ellene méheink.
Vagy ahogy Attila írja a nagy mennyiségű nyitott fiastól is.
A víz mennyiségének fogyásàt különösebben nem szoktam figyelni.
A glicerox-os lapokat szikkasztás után,melegben kell berakni a méhekhez,amikor az időjárás előrejelzés 4-5 napig ,egy hétig jó időt igér.Így aztán eleve nehéz a válasz.A hűvösebb,párás időben berakott lapok károsítják,károsíthatják a méhcsaládjaink.Mindenki vigyázzon  ez ügyben.

A kérdésed másik része.
Igen vannak próbálkozások annak érdekében,hogy kisebb dózisokat kelljen bejuttatni a családokhoz.
A Magyarországon oxálsavban legtöbbet tudó Németh Zoli is  kísérletezik ezzel.Elég rég beszéltem Vele.Úgy tudom az év végén már tud eredményt mondani.Beszélek Vele és majd írok róla.
Kráner Ferinek van egy tavalyi nagy kísérlete.Most lesznek eredményei,mert eddig nem tudta a rengeteg fényképen levő atkàt digitálisan számolni.
“Fent van” itt is,kérdezzetek Tőle.

Nagy gond,hogy semmilyen nagy kutatása nincs gliceroxnak,legalábbis én nem tudok róla.A mi méhészetünkben 3 éve nem volt más atka elleni szer használva.Még a zárókezelésként használt oxál szublimálást sem csináltuk már két éve,mert annyira kevés atka marad október végére,november elejére.Mivel ilyen eredményes a gliceroxos kezelésünk,és a méheknek sem árt ha melegben,szikkasztva használjuk,ezért aztán nem kísérletezek a kisebb dózissal.



Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: csumi - 2020. Augusztus 21. 10:37
...amióta bent vannak nálam a csíkok,azóta eléggé sokat isznak a méhek,A folyamatos napi fél literes serkentés ellenére állandóan tele van az itató szomjas méhekkel.
Nem lehet, hogy a serkentő eleségben nem oldódott fel a kristálycukor teljesen és a maradék szilárd részt próbálják meg feloldani a hordott vízzel?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2020. Augusztus 21. 13:41
...amióta bent vannak nálam a csíkok,azóta eléggé sokat isznak a méhek,A folyamatos napi fél literes serkentés ellenére állandóan tele van az itató szomjas méhekkel.
Nem lehet, hogy a serkentő eleségben nem oldódott fel a kristálycukor teljesen és a maradék szilárd részt próbálják meg feloldani a hordott vízzel?
Nem, teljesen oldott,jól elkevert 1:1-es szirupot adok nekik.Az oxáltól isznak szerintem,vagy amit Attila írt,hogy sok a nyitott fias,Sajnos nem tudok rájönni én sem.De Két éve mikor még szublimáltam ilyenkor,Akkor is ittak nagyon,talán még ennél jobban is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ati22 - 2020. Augusztus 23. 20:31
Ati22!
Most,hogy többet gondolkodtam a kérdésed egy részén,igazából nem tudok válaszolni rá.
A többlet vízfogyasztás lehet szimplán a nagy melegtől is,hiszen a víz párologtatása segítségével védekeznek ellene méheink.
Vagy ahogy Attila írja a nagy mennyiségű nyitott fiastól is.
A víz mennyiségének fogyásàt különösebben nem szoktam figyelni.
A glicerox-os lapokat szikkasztás után,melegben kell berakni a méhekhez,amikor az időjárás előrejelzés 4-5 napig ,egy hétig jó időt igér.Így aztán eleve nehéz a válasz.A hűvösebb,párás időben berakott lapok károsítják,károsíthatják a méhcsaládjaink.Mindenki vigyázzon  ez ügyben.

A kérdésed másik része.
Igen vannak próbálkozások annak érdekében,hogy kisebb dózisokat kelljen bejuttatni a családokhoz.
A Magyarországon oxálsavban legtöbbet tudó Németh Zoli is  kísérletezik ezzel.Elég rég beszéltem Vele.Úgy tudom az év végén már tud eredményt mondani.Beszélek Vele és majd írok róla.
Kráner Ferinek van egy tavalyi nagy kísérlete.Most lesznek eredményei,mert eddig nem tudta a rengeteg fényképen levő atkàt digitálisan számolni.
“Fent van” itt is,kérdezzetek Tőle.

Nagy gond,hogy semmilyen nagy kutatása nincs gliceroxnak,legalábbis én nem tudok róla.A mi méhészetünkben 3 éve nem volt más atka elleni szer használva.Még a zárókezelésként használt oxál szublimálást sem csináltuk már két éve,mert annyira kevés atka marad október végére,november elejére.Mivel ilyen eredményes a gliceroxos kezelésünk,és a méheknek sem árt ha melegben,szikkasztva használjuk,ezért aztán nem kísérletezek a kisebb dózissal.



Csányi Antal
Köszönöm szépen,Csányi úrnak a mindenre ki terjedő válaszát.Nekem is jó tapasztalatai vannak a gliceroxos csíkkal.Ez már a második szezon amikor használom.Eddig nekem bevált,azért egy záró kezelést szoktam csinálni más szerrel.De tavaly se sok mindent tudott már lehozni a záró kezelés.Köszönöm még egyszer a válaszát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bepisti - 2020. Augusztus 26. 12:57
Kedves Mindenki,

megválaszolnám a megnövekedett vízfogyasztásos kérdést. Mindenféle kémiát mellőzve, lényegében a glicerin egy vízmegkötő anyag, ami a környezetéből, levegőből megköti a párát vagy vizet. Ezért is képes nagyon sokáig hatni, mert oldva tartja az oxált. Ezáltal erőteljesen szárítja a kaptár levegőjét. Ezért szűnik meg a családoknál a költésmeszesedés is, mert a gomba a párás levegőt szereti, így számára nem kedvező környezetbe kerül. Amire tényleg figyelni kell, hogy szépen legyen kiszikkasztva, mert én is kapkodva nedvesen tettem be és családonként 50-100 méhet vitt magával. Én se használtam tavaly más szert és idén se fogok, szépen viszi az atkát, a családok minden gond nélkül teleltek és egészségesek voltak.

Tisztelettel: Berényi István
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2020. Augusztus 26. 20:25
Szerintem meg pont káros a glicerin nedvszívó hatása ! Glicerox vagy gyári oxistrip mindkettő szivacsként szívja magába a vizet , ezért a berakott csíkok még jobban felpuhulnak !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2020. Augusztus 30. 23:10
Sziasztok!

Szublimox-hoz nagyjából hasonló oxálsav szublimálót készítek saját felhasználásra.
Kérdésem, hogy a párologtató kazán anyagának mi a legjobb? -> saválló-rozsdamentes, vörösréz, sárgaréz, nem-rozsdamentes acél?
A gőz kivezető cső anyagának mit érdemes használni? vörösréz, sárgaréz, ...?
Fenti kettő anyagot milyen kötéssel érdemes "összeházasítani"? -> hegesztés, menetes furat, ...?

Köszönöm a válaszaitokat.
Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2020. Augusztus 31. 12:32
A csőnél van egy olyan jelenség, hogy képes beleszilárdulni az oxálsav. Ezért olyanra kell csinálni, hogy minél melegebb legyen. Vörösréznek kell lennie, ami a lehetőségeket figyelembe véve minél rövidebb és nagyobb falvastagságú legyen. Viszont, ha a kaptárra fúrt lyukon akarsz szublimálni, akkor a cső érjen át a kaptárfalon, mert különben a lyukba szilárdul bele az oxálsav. Én így jártam, bár lehet, ha a furatot felfúrom nagyobbra, mint a mostani 9 mm, akkor nem szilárdulna bele.
A kazánhoz minél nagyobb felületen csatlakozzon a cső,  amit valami jó hővezető forraszanyaggal lehetne megoldani. Ha a kazán után derékszögben hajlani kell a csőnek (én ezt kerülném), akkor a belső sarokhoz is kell forrasztani egy réz betétet.
Én a csövet vastagon körbekentem még hőálló tömítőpasztával is, a hőszigetelés miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2020. Szeptember 01. 08:55
Köszi Mortimer.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Pcsela - 2020. Szeptember 20. 13:09
Szeretnék tanácsot kérni : Idén először alkalmaztam Glicerox csikokat saját készitésüeket . Mostanra részben vagy egészében lerágták a méhek . A kaptárak alján sok a miszlikbe rágott törmelék . Hogyan távolithatom el egyszerűen és ügyesen úgy ,hogy elkerüljem a nagymértékű kutatást ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Csányi Antal - 2020. Szeptember 20. 13:28
Mi csak október végén,november elején szoktuk az aljakat kitakarítani,illetve a maradék csíkokat kivenni.Addig is a méhek a ledarált “cuccon” keresztül közlekednek az alsó kijáró miatt.
Talán hatásos így is az atka ellen.
Mi örülünk neki,hogy ott van.

Ekkor már nincs kutatás.Könnyű dolgozni velük,kivesszük az utolsó fiast,mézkészletet,népességet ellenőrizzük.Ha van fias akkor a legkönnyebb keretben van.
Ezt már többször leírtam.
YouTube-ba beírod,hogy glicerox,ott egy szekszárdi előadásom fel van rakva,abban valószínűleg beszélek erről is.

Csányi Antal
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Pcsela - 2020. Szeptember 21. 12:51
Köszönöm a segitséget !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: bettike09 - 2020. Október 01. 09:44
Kedves méhészek!
Kérlek segítsétek a szakdolgozati munkámat az alábbi kérdőív kitöltésével. Névtelen és körülbelül 5 percet vesz igénybe.
Köszönöm!
http://kerdoivem.hu/kerdoiv/1092501929/
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ekecs - 2020. Október 01. 21:07
Üdv. Mi a véleményetek arról, hogy lehet-e ilyenkor, illetve érdemes-e bvhc-nel csurgatni? Gondolok arra,hogy oxálsavas és a zárót is API OX-al akarom végezni. Köszönöm a válaszokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: nata - 2020. Október 02. 09:14
Én most végeztem a szublimálással, fias már szinte alig van. Még 2 BVHC-t kapnak idén és ennyi.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2020. Október 05. 06:29
Szervusz Ekecs!
Ha van még fiasod, ne csorgass, várd meg, hogy mind kikeljen. A BVHC szerintem kiváló készítmény, kár, hogy már nem forgalmazzák. Abban az esetben, ha a meglévő fiasításod minimális mennyiségű és egy keretben van, ki is veheted azt a keretet és a helyére legalább feléig mézeset tegyél, és már csorgathatod is.

Üdv: csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2020. November 22. 12:14
Kristályos oxálsavból csináltam oldatot, 1 liter víz, 200g cukor, 50g oxálsav, elkeverget és gatya.
1 óra mulva már locsoltam is, 1 hete, 0 fiasítás mellett.
Rossz hír hogy van atka.
Jó hír hogy dolgozik a szer rendesen, vitte le mint a rongyot, ebbe még sosem csalódtam.
Amúgy meg nagyon szkeptikus vagyok az atkával, mindenre van pró és kontra egészen döbbenetesen szélsőségesek is.

.


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2020. November 22. 21:19
Import vagy saját, mivel kezeltél eddig?
Mért vagy szkeptikus az atkával,
én csak az atkaölő szerekkel vagyok az.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. November 24. 07:09
Akik figyelik az itteni írásokat nekik "atkaügyileg" nincs mitől tartaniuk.
Azonban van egy olyan "konzervatív", régi begyöpösödött technológiát a mai napig sztároló méhészcsapat akiknél most is komoly gondok vannak.
Bocsánatot azért nem kérek a meredek fogalmazásomért, mert néhány éve még én is az ő táborukat erősítettem.
Részben azért hibáztam mert a Nemzeti Programunk által kínált, valamint a hagyományos atkairtó készítményekre hagyatkoztam, és vakon bíztam bennük.
Hibáztam!
Igen is van a piacon hatékony védekező szer, ez részben az a glicerox, és részben olyan aminek nevét csak azért nem írom le, mert a gyógyszer forgalmazók akik belőlünk élnek rögtön feljelentenének.
Sajnos mint az "embergyógyászatban" az atka elleni védekezés is valakiknek nagy üzlet, és még az sem gond ha nem hatékony.
Soraimat azért írom, mert tegnap jutott tudomásomra, a fent említett két tábor közül kiknek jók a méhei.
Most megy a kapkodás, hogy mit is csináljak.
Akiknél jelenleg a kezelés hatására százával hullanak az atkák, bizony jó esélyük van arra, hogy azok a méhcsaládok a tavaszt nem érik meg.
Teljesen más szemléletet kell kövessünk az atkák elleni védekezésben, ami részben meg is valósult már.
A fiataloknak a mostani helyzet természetes, így tanulják meg a szakmát, persze akkor ha jó a mentoruk.
Amennyiben csak egy tutit sztárol a "tanár ÚR", mondjuk az amitráz hatóanyagú cuccokat akkor bizony gond lehet.
Van ahol még mindig működik, de van ahol már semmit nem ér, főként azért is mert nehéz  hozzájutni, és az eredetük is kétséges.
A minap olvastam egy szakmai cikket, hogy gőzerővel kísérleteznek új készítményeken, és folyamatosan monitoringozzák a méhcsaládokat, persze nem itthon.
Az elmúlt 10-15 évben mi magyarok ezt kihagytuk, pedig volt rá évi 30 milliócskánk.
Csak remélni tudom, hogy hamarosan ebben is változás lesz, és nem kell a méhészeknek pancsolniuk, vagy fű alatt tiltott készítményeket beszerezniük.
Közel 40 éve sanyargat bennünket az atka, és állandóan kicselez, sokszor úgy érzem futunk az események után, amit az atkák által okozott állományelvesztések alá is támasztanak.
Jó lenne már ez irányban megnyugodni, és csak a termelésre koncentrálni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: leo - 2020. November 24. 22:20
 "Van egy olyan "konzervatív", régi begyöpösödött technológiánk a mai napig sztároló méhészcsapat akiknél most is komoly gondok vannak."
Akkor mi az és mit nem kellene tennünk ahhoz, hogy méheink jól legyenek. Vagy titok? A glicerox? Hol hol az OMME?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. December 04. 18:12
Ebben az időszakban a legtalálóbb ez a rovat, az atka elleni védekezés szempontjából.
"ATKAIRTÁS, de ésszerűen"
Bizony.
Vasárnap országunk jókora hányadán alkalmas lehet az időjárás a zárókezelésre.
Gondolom többen felteszik a kérdést....de mivel?
Én rövidre zárnám a történetet.....mivel ne?
Meggyőződésem, és tapasztalatom, hogy ebben az időszakban az amitrázos füstöléssel nagyobbat lehet ártani a méhcsaládoknak, mint amennyi atkát lehoz a füst.
Néhány éve szemtanúja voltam egy ilyen tartós hideg utáni pár napos felmelegedéskor elvégzett "Furettos" füstölés eredményének.
A konténer oldalán ott sétáltak a festett méhanyák, a környező fákon, bokrokon pedig ott "pihegtek" a lemérgezett méhek.
Az amitráz ebben az időszakban felejtős, mert minimum nozemát okoz, de teljes pusztulás is lehet a vége, tehát minden olyan méhészt aki ezen gondolkodik kérem fontolja meg.
Van sokkal kíméletesebb megoldás, ami ugyanilyen hatásos, de nem vágja a méheket.
A hőmérsékletre is rendkívül oda kell figyelni, számomra érthetetlen, hogy valaki 5 fok alatt is ajánl atka elleni védekezést.
Még arra is kell figyelni, amennyiben a kezeléssel végeztünk lehetőleg fagymentes legyen az éjszaka, és másnap sem árt ha picit tudnak a méhek mozogni.
Aztán mindenki úgy csinálja ahogy jónak látja, én csak "okoskodtam" egyet.
Talán tavaly előtt írtam, hogy egy 50 családos méhész felhívott, hogy a füstölés után néhány napra elpusztultak a méhcsaládjai....mi lehet az oka?
Elmondtam neki, hogy igaz nappal 14-15 fok volt, de aznap este meredeken esett a hőmérő higanyszála, másnap reggelig -5 fokig meg sem állt!!!!!!
Tehát a méhek nem tudták kiszellőztetni a füstöt, nem tudtak nyugalomba (fürtbe) vonulni, és ez lett a vége.
Amennyiben bármely kezelés után néhány tíz méhecskét látunk lehullani, elpusztulni, az természetes dolog.
Nulla atka nincs, csak (most vettem egy nagy levegőt, hogy hol) az duma.
Ahány atka szívott méhecskénk volt kezelés előtt, azok általában nem bírják ki a beavatkozást.
Anno a "Perizin" majd a "Destruktor" csorgatása után sokszor lehetett ilyent tapasztalni.
Aki nem biztos a dolgában "atkaügyileg" ne hagyja ki a vasárnapi lehetőséget, mert most a méhcsaládok valóban fiasítás mentesek.
És atkamentesek is?
Nagyernyei Attila.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. December 06. 19:45
Véleményem szerint csak pár megyében volt alkalmas az időjárás a zárókezelésre.
Tolna megye nagy része nem tartozik ezek közé.
A viharos szél, és a rövid ideig tartó +10-11 fok nem alkalmas erre.
Aki megkockáztatta, majd a következő időszakban dől el, hogy szerencséje volt e.
A D-K-i országrészben viszont voltak rövid ideig 15-16 fokok, de ez is csak néhány órán át tartott.
Aki ezt kihasználva el tudta végezni a kezelést, neki mázlija volt.
Ebből érezhetitek, hogy én nem csináltam semmit, de nem is aggódok mert az utolsó kezeléseknél már kevés atka hullott.
Ettől függetlenül, ha lesz még rá alkalmas idő megcsinálom én is, de most ezt inkább kihagytam.
Konzultáltam néhány kollégámmal, akik hasonlóképpen döntöttek.
Ez van, majd legközelebb.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jánosR - 2020. December 06. 22:47
Sziasztok,üdvözlök mindenkit!
Én szombaton szublimáltam, nálunk itt délkeleten 15fok volt. Belenéztem 10 családba, teljesen fiasítás mentesek.
Kérdésem:miért járták mégis az itatót?
Üdv: jánosr
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2020. December 07. 08:17
Azért, mivel a szublimátummal durván elsavasítod a kaptár belsejét, amit mással nem tudnak ellensúlyozni (higítani) mint a vízzel. A másik, hogy a bevitt szublimátum higroszkópos is, azaz vizet von el a környezetétől. Ezért nem szabad olyankor csinálni amikor nem tudnak kirepülni. A csurgatással nincs ilyen gond, mert ott szinte vizet viszel be, abban csak 4-5%-nyi sav van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2020. December 07. 13:20
Azért, mivel a szublimátummal durván elsavasítod a kaptár belsejét, amit mással nem tudnak ellensúlyozni (higítani) mint a vízzel. A másik, hogy a bevitt szublimátum higroszkópos is, azaz vizet von el a környezetétől. Ezért nem szabad olyankor csinálni amikor nem tudnak kirepülni. A csurgatással nincs ilyen gond, mert ott szinte vizet viszel be, abban csak 4-5%-nyi sav van.

Igaz ez a nyitott aljakra is? A levegő páratartalma ott nem semlegesíti? Érdekes kérdéskör még, hogy a szublimálás milyen hatással van a nosemára, spiroplazmára, és a rengeteg méhvírusra. Az oxálsav állítólag baktérium és vírusölő is egyben, a nosema spóraszámot is csökkenti(állítólag). Na ilyen jellegű kutatásokat kellene már egyszer támogatni, indítani.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2020. December 07. 18:13
Attól hogy az alj nyitva van, és azon keresztül több levegő áramlik be még nem sok minden változik, mivel az esőt vagy a ködöt leszámítva a kaptár belsejében általában párásabb a levegő mint azon kívül. A másik, hogy ha láttál már üveg oldalú fiókon keresztül szublimálást ott a sav szerteszét szóródik a kaptárban, rákerül az oldalfalakra, keretlécekre és a méhekre is. Ezért is jobb hatásfokú mint bármelyik másik bejuttatási módja az oxálsavnak, mivel itt nem az van hogy belotyálsz 20-40ml valamit, vagy belógatsz 3-4 csíkot amiről aztán a méheknek kell a szert a kaptárban szanaszét hordaniuk, hanem itt ez egyből, másodpercek alatt megtörténik, némelyik szerencsétlen úgy néz ki mint ha lisztbe mártották volna, olyan fehér lesz szublimáláskor. Próbáld elképzelni, ha téged valaki meghempergetne az oxálsavban, azonnal ugranál fejest a teli fürdőkádba, mást nem is nagyon tehetnél.
Az oxálsavról sok mindent mondtak már aminek talán a fele sem igaz, hogy mi igaz és mi nem majd az idő eldönti. De ha minden igaz lenne, akkor nem lennének (zömében) oxálsavval kezelt összeomló méheszetek, márpedig vannak...
Az tény, hogy kezelés/Ft-ra vetítve a legolcsóbbak közt van, bár meg nem mondom most fejből hogy mennyibe kerül 2g technikai oxálsav.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2020. December 07. 19:34
Attól hogy az alj nyitva van, és azon keresztül több levegő áramlik be még nem sok minden változik, mivel az esőt vagy a ködöt leszámítva a kaptár belsejében általában párásabb a levegő mint azon kívül. A másik, hogy ha láttál már üveg oldalú fiókon keresztül szublimálást ott a sav szerteszét szóródik a kaptárban, rákerül az oldalfalakra, keretlécekre és a méhekre is. Ezért is jobb hatásfokú mint bármelyik másik bejuttatási módja az oxálsavnak, mivel itt nem az van hogy belotyálsz 20-40ml valamit, vagy belógatsz 3-4 csíkot amiről aztán a méheknek kell a szert a kaptárban szanaszét hordaniuk, hanem itt ez egyből, másodpercek alatt megtörténik, némelyik szerencsétlen úgy néz ki mint ha lisztbe mártották volna, olyan fehér lesz szublimáláskor. Próbáld elképzelni, ha téged valaki meghempergetne az oxálsavban, azonnal ugranál fejest a teli fürdőkádba, mást nem is nagyon tehetnél.
Az oxálsavról sok mindent mondtak már aminek talán a fele sem igaz, hogy mi igaz és mi nem majd az idő eldönti. De ha minden igaz lenne, akkor nem lennének (zömében) oxálsavval kezelt összeomló méheszetek, márpedig vannak...
Az tény, hogy kezelés/Ft-ra vetítve a legolcsóbbak közt van, bár meg nem mondom most fejből hogy mennyibe kerül 2g technikai oxálsav.
Rendben, köszi. Én is szublimáltam szombaton 13c-on. Ha az idő engedi, szerintem is jobb mint a csurgatás, nem sérti meg a kitinpáncélt, nem kell kaptárt bontani, nem lehet túladagolni. De mindenki csinálja úgy ahogy neki bevált!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jánosR - 2020. December 07. 20:51
Köszi wr a választ. Pontosítanék egy kicsit, már szublimálás előtt járták az itatót,ezért turkáltam bele tízbe.  Nálunk pénteken kb. 9-10fok volt(napsütés),akkor is mentek, szombaton aztán főleg. Amúgy én is az oxálra gyanakszom,leírom miért. Augusztus elején beraktam a glicerox lapokat, kb.2-3 napra rá mentek intenzívebben vízért. A lapok berakása után 3 héttel, kontrollként kaptak egy amítrázos füstöt. Október elején a lapokat kidobtam, október 25 szublimálás. Azon agyalok, mennyi ideig tarthat ez a savas hatás?Mennyire jó ez a méheknek? Amúgy tavaly is ugyanígy kezeltem őket, elfogadhatóan kiteleltek. Azért hoztam fel a témát mert nekem gondolkodtató, hogy a szublimálás után kb.35 napra rá ennyire keresték a vizet és fiasítás nincs.
üdv:jánosr
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2020. December 08. 09:28
Idézet
Mennyire jó ez a méheknek?
Semennyire, mint ahogy semmi sem jó nekik ami nem tartozik a természetes életükhöz. De, amíg nem lesz nálunk olyan fajta amelyik önerejéből is képes megbirkózni az atkával addig nem nagyon tudunk mit csinálni, kezelni kell. És évről évre rosszabb a helyzet, mert régen is volt atka, de nem volt ennyi gond sem velük, sem az általuk terjesztett vírusokkal. A méhek is ellenállóbbak voltak mint ma, mert most már évek óta gyengítik őket a különféle rovarölők amik már a természet részévé váltak, és akkor is kéne pár év a természet tisztulásához hogy ha most azonnal egyik napról a másikra betiltanának mindenféle rovarölő szert. Aki régóta él a természet közelében az már évek óta látja a tendenciát, a kiválasztódást, ami az érzékenyebb szervezetek (a méhek is ezek közé tartoznak) pusztulását, és a nem érzékenyek (paraziták, kártevők) elszaporodását, kiirthatatlanságát mutatja.
Az alkalmazott szerekkel is egyre több gond van, kumafoszt én pl. életemben nem használtam, és ezért nem is cserélek már évek óta viaszt, mert nem akarom másét visszakapni, hogy aztán nyáron értetlenül vakarózzak hogy miért pusztulnak el az álcák a sejtekben a viaszban visszamaradt szertől. A fluvalinát olyan mint a mesében, egyik évben jó, a másik évben semmit nem használ. Az amitráz ha a támogatott formájában veszed meg százszor, vagy talán ezerszerannyiba kerül, ha kintről hozatod akkor meg vagy jó lesz vagy nem, a legutóbbival pl. én is majdnem megszívtam. Már a szaga, a színe sem olyan mint volt, mint szokott lenni, inkább gázoljara emlékeztető illata van és a színe is sötétebb, pedig bontatlan literes flakon volt. Egyik ismerős végigfújta vele az állományát, a gyengébb családjai a fújás után kiültek a fára, persze atkát azt viszont nem nagyon hozott le, rá pár napra a fluvalináttal ötször annyi atka jött le neki.
Az oxálra meg hiába mondja valaki hogy természetes, az attól még nem lesz természetes ha grammok kerülnek bele a fedetlen mézbe. A só is meg a víz is természetes, de próbáld meginni a tengervizet amikor kellően szomjas vagy és nincs más, mi lesz a vége...
Szóval nem nagyon lehet ebben a témában okosnak lenni, csak reménykedni lehet, meg várni hogy a családok előbb utóbb elrendezik maguktól, én ezért nem is irtom ki soha nullára az atkát (ha akarnám se tudnám), hogy tanuljanak meg vele élni, azaz tanulják meg maguk megoldani a problémát, mert ez a megoldás, hogy a méhész babusgatja őket és szabadítja meg őket az atkától, ez nem sokáig fog működni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. December 25. 08:32
https://magyarmezogazdasag.hu/2020/12/23/tokeletes-modszer-az-atka-ellen?fbclid=IwAR09MB80CueCSKDNutbFeZrk4O1S1b1Df2-6R2qgraRS3syMWZ9rWT-goDQ
Köszi Anti!
Nagyernyei Attila
Cím: hangyasav adagolása
Írta: Annamaria - 2021. Március 26. 17:57
Kérlek szépen, ha valakinek van tapasztalata legyen szíves segítsen az alábbi kérdésben.
 
Szeretném alkalmazni, kipróbálni a hangyasavat. Az interneten olvastam az adagolásról, hogy a 85 %-os hangyasavból 40 ml/párologtató/fészek szükséges, 3-5 napig tartson a kezelés. Utána 2-3 hét múlva jöhet a második, aztán a harmadik kezelés. Kérdésem, hogy jól értem, hogy csak egyszer töltöm fel a párologtatót 40 ml-el és azt hagyom bent 5 napig?

Köszönettel, Annamária
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Meclood - 2021. Március 26. 20:34
Csak egy jó tanács felejsd el a hangya savat. Nem a mi éghajlatunkhoz van  kitalálva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Március 27. 07:07
Ezt a bődületes ökörséget már megint! Ezt is valami több éves tapasztalat alapján írtad? Mi az, hogy nem a mai éghajlatunkra lett kitalálva? Hanem hova? A trópusokra? Vagy a tajgára?
Elárulok egy titkot. Az egyetlen olyan szer ami hat a fiasításban is, azaz ha rájöttél hogy az adott kaptáradban hogyan kell használni, akkor el lehet felejteni a sok "fiasmentes állapot"-tal való görcsölést.
Ja, hogy ehhez olvasni kéne meg kísérletezni egy picit? Hát ilyen ez, ritkán repül a sült galamb az ember szájába. Ha hiszed ha nem, én az idén el fogok menni egy kollégához aki már 3 éve használja, és végignézem mit hogy csinál, aztán remélem, hogy 2 éven belül már semmi mást nem fogok használni a méhészetemben mint a hangya és az oxálsavat.
Van neki technológiai utasítása. El köll olvasni, leszűrni belőle amit kell, meg kísérletezni egy picit, és bárhol a világban lehet használni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Meclood - 2021. Március 27. 14:28
Ja értem akkor te már mindent tudsz a hangya savrol,csak még most fogod a kolégádnál megnézni.De akkor mért nem írtad meg Anna Marinak ,hogy hasznàlja ahelyett,hogy  csak beröfögtél?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Március 27. 15:02
Az te voltál aki csak beröfögött néz csak:
Idézet
Csak egy jó tanács felejsd el a hangya savat. Nem a mi éghajlatunkhoz van  kitalálva.
Eme röfögésedből pedig csak a sötétség látszik, fingod nincs az egészről de osztod az észt. Ha csak egy hajszálnyit olvastál volna a dologról akkor tudnád, hogy pl. vannak helyek (igen, a miénkkel egyező éghajlaton) ahol hangyasavval végzik az atkairtás döntő hányadát. Ami nálam még nem vált be (mert nem csináltam), arról mégis milyen tapasztalatot kellett volna írnom? Hogy tudok másokról akik évek óta használják? És abból vajon mit szűrt volna le?
Menj ki inkább a ládáidhoz, jó idő van, tologasd benne a kereteket addig se írsz hülyeségeket.
Akkor ezúttal üzenem a kérdezőnek hogy olvasson, de azt véletlenül se ezen a fórumon tegye!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Meclood - 2021. Március 27. 15:13
Te próbálod itt az észt osztani,dehát ami nincs abból nehéz. Várom a hanyasavas technológiád részleteit.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Március 27. 18:42
Én még soha nem használtam hangyasavas készítményt, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fogok.
Egy tapasztalatom van róla, de az is más méhészetből származik.
Az egyik kolléga 28 fokban tette be a hangyasavas készítményt, másnap szemrevételezte a méhesét és mindent rendben talált.
Így bátran elment a családjával egy hétre lazítani.
Amikor hazaértek szörnyű látvány fogadta.
A méhcsaládok nagy része elhagyta a kaptárt, kint csücsültek a kaptárak előtt a fűben, némelyik a tető alá bújt, vagy a kaptárfenék alá.
Mi történt?
Pár nap múlva a hőmérséklet felugrott 36 fokra!
Olyan erős lett a kipárolgás, hogy kiűzte a családokat.
Kérem a méhésztársat ha nem szégyelli írja le tapasztalatát, mert egy regisztrált fórumtársunkkal történt.
Egyébként a magas hőmérsékleten az illóolajokkal, savakkal, és gyakorlatilag az összes atkairtással nagyon vigyázni kell.
A gyári készítményekre ezt rá is írják.
Sem füstölni, sem szublimálni nem szabad extrém magas hőmérsékleten.
A tartós hordozóknak ez hátránya, ha megváltozik az időjárás (hirtelen berobban a meleg) akár bajt is okozhat, érdemes tehát gyorsan eltávolítani.
Vannak olyan készítmények, hogy csak akkor okoz gondot ha a berakásakor magas a hőmérséklet.
Ha mondjuk pár napig 28 fok van a berakása után, és attól kezdve meg kánikula, semmi gondot nem okoz.
Nevüket nem említem, de ......a stripek.
Én inkább nem kísérletezek, mert már gyári készítménnyel is voltak gondjaim.
Mi a megoldás?
Olyan méhészeket kell megkérdezni, hogy....mivel védekezel méhésztárs atka ellen? akinél állandóan jók a méhcsaládok.
Bár ez sem mindig igaz, mert éppen egy profi csinált nagy bakit az idei télnek nem nevezhető teleléskor.
Kétszer csorgatott oxállal, és bizony sok anyátlan, valamint legyengült állomány lett a vége.
Ahol nem csinálta meg a 2. kezelést, onnan fogja most erősíteni az "agyonkezelteket".
Szerintem is a hangyasav az egyik legrizikósabb, én nem kísérleteznék vele.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Március 27. 18:57
Te próbálod itt az észt osztani,dehát ami nincs abból nehéz. Várom a hanyasavas technológiád részleteit.
Addig ülj ott a gép előtt amíg le nem írom...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Március 27. 19:04
Idézet
Pár nap múlva a hőmérséklet felugrott 36 fokra!
Olyan erős lett a kipárolgás, hogy kiűzte a családokat.
Látod Attila, tudsz te értelmes dolgokat is írni! Kár hogy csak nagyon ritkán. Ez a dolog épp olyan mint a méhészkedés többi része, sokaknál minden adott hozzá, éppen csak a józan paraszti ész hiányzik. Ugye, ha tudjuk, hogy a párolgás a hőmérséklettel emelkedik, akkor azt is tudjuk, hogy a nyári forró délutánokon nem párologtatunk, mert akkor ez lesz, hogy kiülnek a kaptárból, meg hogy elpusztul az anya. Aki szagolt már bele az üres hangyasavas üvegbe annak nem kell magyarázni.
Szóval adott hőmérsékleten kell adott mennyiséget párologtatni és nincs se kiülés se anyavesztés, viszont van hatékony atkairtás kaptárbontás nélkül is. Hogy ezt hogy lehet nyáron kivitelezni? Na ez a hét kérdése, amihez megint csak egy kevéske józan paraszti ész kell, semmi más.
Mekk lód, neked olyan nincs, ne is erőltesd.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Meclood - 2021. Március 28. 07:47
wr Te vagy a méhészklub tudora ! Vagy inkább dudora? Meg tudod mondani , hogy mit okoz a nyilt fiasìtásan a hangyasav,ha a fedettben is megöli az atkát? Már ha befejezted a hangyasav  szimatolást a befôtes üvegbõl. szerintem az vágta haza az agyad.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Március 28. 08:05
Legyet szívesek a Gőzölgőben folytassátok, de ne egymás sértegetésével!
Köszönöm!

Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Március 28. 08:45
Nem akartam bele szólni! De csak le írom!

Nagyon jó lenne csak vegyszerek nélkül atkát irtani!!

A hangyasavat én sem használom ,És az utolsók között is fogom a gliceroxos lapokkal együtt!!!
Nagyon hőmérséklet függő. Nincs időm a kikísérletezésere sem,meg nem is szánok rá időt!
"Istent" meg helyettesíteni,hogy befolyásoljam az időjárást,minek? :)

Aki meg veszi a fáradtságot és használja ,megelégedettséggel az előtt "megemelem a kalapomat"!

Egy szó mint száz, Tapasztalatok nélkül ,főleg ,ha még nem használta,és "kezdő", főleg- e téren,NE kezdjen bele míg mással is tud hatékonyan atkát irtani!


 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Március 28. 12:44
Naponta több alkalommal helyettesíted Istent, szóval nehogy már ez legyen a probléma! Vagy nem szoktál borotválkozni, úgy hagyod ahogy a Teremtő adta? Vagy nem veszel ernyőt ha esik, nem fűtesz ha hideg van stb stb? Dehogynem, hiszen rengeteg olyan dolog van a világon ami nekünk nagyon nem jó abban a formában ahogyan van.
Vagyis, az időjárást nem befolyásolni kell (hiszen nem is tudnád) hanem alkalmazkodni hozzá. Tapasztalat pedig a használatból lesz, olyan sajnos nincs, hogy ma még nem tudtam valamit, holnap meg felébredek és már tudom. Persze, lehet úgy is méhészkedni (csinálják is néhányan) hogy leülök a gép elé, megnézem ki miket ír, és abból majd következtetek arra hogy akkor nálam is valami hasonló lehet, anélkül hogy belenéznék a kaptárba.
Idézet
NE kezdjen bele míg mással is tud hatékonyan atkát irtani!
Ezt én ugyanígy gondoltam még 2 évvel ezelőtt is, aztán tavaly már nem annyira, az idén meg úgy látom, hogy ha nem lesz valami amivel a népesség csúcsán, a rengeteg fiasból ki tudom szedni azt a rengeteg atkát, akkor fejre is állhatok már szotyi után, ugyanis addigra már eljő a "veszett fejsze nyele" állapot, hiába irtom akkor már akármivel akármilyen hatékonyan, ha már az akkori népesség zöme atkaszívott, meg tele van emiatt mindenféle létező vírussal.
Az a helyzet, hogy volt olyan évem amikor gyakorlatilag minden család egységesen népesen ment telelőbe, át is telelt, nem voltak anyaveszteségek, meg 3 léputcás családok tavaszra. Most meg vannak, akárhogy irtom az atkát, sőt, a nyár végi, őszi füstölések szoktak még rátenni egy lapáttal, a legtöbb anyám olyankor tűnik el. És hiába használsz 3-4 féle szert is egész évben, ha a fiasban mind otthagyja az összes atkát, mert akkor vagy zárkáznod kell (eszembe nem jutna), vagy egész évben kezelni, annak meg megint a család látja kárát.
Vannak nyugateurópában meg az usában is olyan területek ahol szinte kizárólag hangyasavval védekeznek, és eredményesen, szóval annyira nem lehet rossz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Március 28. 20:28
"Naponta több alkalommal helyettesíted Istent,"......

Akkor nem itt tartana a világ!! ;D ;D

Amíg "meg nem éget a tűz" maradnék az eddig beváltnál.

Semmiféle tapasztalat,jó barát, mentor nélkül ,meggondolandó csak "úgy " belevágni.

Nem azt mondtam ,hogy ez rossz!  Tudom: "Mindenki rendőrnek születik,csal van aki továbbtanul"! :) :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: daoli76 - 2021. Március 28. 21:42
Az a baj hogy amikor már a fedett fiasbol is irtja az atkák akkor már a fiasban is kárt tesz!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: M. Benjámin - 2021. Április 09. 17:54
Sziasztok!

Közeli telep atkaszámra gyakorolt hatását kérdezném, hogy ez mekkora mértéket ölt, van-e kísérlet, vagy mik a tapasztalatok?
Tehát tegyük fel én gondosan kezelem az állományomat, és tőlem 1 km-re van egy kevésbé gondos gazda.
Az elméletre és a gyakorlatra is kíváncsi vagyok!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: P.P. - 2021. Április 10. 08:51
Nekem tapasztalatom az Apy life var-al az volt, hogy kb. kb 15 évig rendszeresen használtam napraforgó után (augusztus). Egyik évben kidobáltak fehér hullákat, de rengeteget. Nagyon meleg volt az évben. A következő évben is kidobálták, akkor nem volt nagyon meleg. Áttettem kései kezelésre. Ott meg már nagyon hideg volt. Idén már kihagyom. A glicerines oxálra térek át. Kérdés, hogy több mint 15 évig soha nem volt ilyen probléma vele, akkor most én, az időjárás, a szer, vagy a méh változott? Minden más a méhészetben kb. 5-10 éve. Amikor megjelent az atka akkor is volt egy "vízválasztó", előtte egyszerű volt méhészkedni. Aztán megtanultuk az újat úgy ahogy. De most azt érzem, hogy nem látom a problémát, sötétben tapogatózok. Azt érzem, hogy a méhek nem hordanak mézet. Régen nagyon sokszor meghordták a kaptárt, hogy észre sem vettem miből. Tisztitó pergetést már évek óta nem kell csinálnom, megeszik akácig a mézet. Tavaly selyem sem volt, ez már kiverte a biztosítékot nálam. Mert, hogy kevesebbet hordanak mert az idő, az eső stb. nem optimális, de hogy egyáltalán semmi?? Ma különösen negatív vagyok, talán a tegnapelőtti fagy is rásegített. Meleg napokat mindenkinek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Április 10. 09:12
A meleg az nagyon kevés lesz, mert több tíz mm eső is hiányzik a talajból, meg hát a fagyok. Megnéztem tegnap egy repcetáblát, hát arról sem sokat kell majd pörgetni.
Évek óta nem lehet már úgy méhészkedni mint régen. Nagy mértékben kell alkalmazkodni, aki tud vagy akar az folytatja, aki nem az abbahagyja. Én örömmel abbahagynám ha lenne bármi más helyette ahol ilyen kevés munkával lehet ennyit keresni, de sajnos nincs. Napi 8 órába biztos hogy nem mennék el sehova, akkor inkább felkötném magam, vagy élnék azon a napi 1 ingyen ételen mint sokan.
Az atkairtás terén is paradigma váltás van, aki a régi módi szerint akarja folytatni az gyakori vendég lesz a méheladóknál.
Idézet
Közeli telep atkaszámra gyakorolt hatását kérdezném
Összeomlás előtt álló család méhei vagy kompletten felkerekednek, vagy csak egyesével fogyogatnak és kéredzkednek be máshova, akár a szomszéd méhesbe is, mivel egyedül életképtelenek, de a régi családhoz sem akarnak tartozni már. Aztán jön a rablás, ott meg több család egyedei hordják ki a kaptárban lévő kaját, meg mennek velük a még kaptárban maradt család egyedei is. Mennyi atkát lehet így összeszedni? Sokat. De nem csak atkát, minden mást is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jani bátya - 2021. Április 16. 18:41
https://www.youtube.com/watch?v=YIz-aSmi5YE&t=203s

Üdv. jani bátya
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: taza - 2021. Május 08. 00:10
Sziasztok, új vagyok ebben a közösségben! Az élet úgy intézte hogy jó pár évre elsodort a méhektől. Újrakezdő méhésznek titulálom magam. 24-es fekvővel kezdtem amit nagyapámtól örököltem és később a 1/2 rakodóval folytattam. 30 család volt a max amit még meló mellett meg tudtam lelkiismeretesen csinálni. Kb. ennyi lenne most is cél. Térjünk a lényegre...
Az atkairtás terén próbálom frissíteni a tudásomat, mindig is az okozta a legnagyobb problémáimat. Ráakadtam egy horvát találmányra. https://www.varrtreat.com/
A módszer lényege hogy felmelegíti a családot 41-43 fokra. A meleget kér ventilátor keringeti. Az atkák a 40-60 perces kezelés alatt túlmelegszenek és elpusztulnak. A méhekre és a lépekre nem káros. Állítólag. Tisztelt Méhész Urakat kérdezem hogy mi a véleményük?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Május 08. 12:39
Ezen már "túl van" sok mindenki. Ne kísérletezz vele!!  Az erős paprikával se,mint ahogy a februári műlépre rázással se!

Vannak kiforrott atka irtási technikák!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: somogyi csaba - 2021. Május 12. 17:51
Szervusz Taza!
Nálam a rajok, mert sajnos volt bőven, már megkapták a Varromedes csorgatást. A termelő családok akác után szublimálva lesznek oxálsavval.

Üdv: csaba
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ekecs - 2021. Június 23. 08:46
Sziasztok! Kérdésem lenne. Akác után raj állapotba raktam a családokat. Anya maradt kijáró bogarakkal,a fias fiókot elvettem (1/2nb). Anyás rész egy két füst,fias rész csurgatás bee vitallal. Én ezt úgy szokom,hogy egy kaptár alsó két fiók ,felső két fiók hermetikusan elzárva. Kicsit megcsúsztam sok visszament alúlra. Nem ez a lényeg mert úgy is összeengedem őket. Kikel az összes fias lecsurgatom. De most egy jó fiók másfél marad fenn. Mennnyi bee vital kellene ezeknek szerintetek? Az az igazság,hogy az elmúlt években füstöltem ezeket is csak most csurgatnám. Köszönöm a válaszokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Július 16. 09:14
Kicsit megkésve...
Ha nincs kánikula inkább használj hangyasavat mint bármi mást. Ez nem füstölés és nem is szublimálás. Ez nem csak maszatol, ez tarol...
Mellesleg beöltöznöd sem kell, pólóban és rövidnadrágban csináltam. Azaz tuk, mert hárman, párhuzamosan teszteltük egymástól függetlenül, és nagyjából ugyanolyan következtetésre jutottunk. Ez az egyetlen szer ami valóban képes hatékonyan irtani az atkát és ami semmilyen módon nem szennyezi sem a mézet sem a viaszt (nem fújsz , nem csorgatsz, nem dugdosol se petróleumot, se oxálkristályokat a keretekre, de még rovarölőt se).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2021. Július 16. 15:08
Milyen párologtatót használtok?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Július 16. 15:33
Semmilyet, de erről nem szeretnék itt beszélni és privátban sem. Aki használni akarja majd kikísérletezi magának, én a Bercivel okoskodtam össze privátban (ezúton is köszönöm neki) hogy mit és hogyan kéne. Az biztos, hogy az itthon (magyarul) fellelhető információk 90%-a úgy hülyeség ahogy van, szóval úgy ne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: buksi - 2021. Július 16. 20:48
wr. most jobban érzed magad,remélem
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: leo - 2021. Július 16. 22:46
A hangyasavval már a múltkor felkeltetted az érdeklődésemet.Ügyes vagy.Próbálok tájékozódni a témában.Megértem, hogy ezt nem lehet csak úgy feldobni a neten.Ez az OMME dolga lenne.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Attila - 2021. Július 16. 23:16
Régebben én is kísérleteztem a hangyasavval, külföldről rendeltem a Liebig-dispenser-t: https://www.youtube.com/watch?v=F4ueZsMoXpg

A párologtató felület egy perforált papír, amelynek felületét a környezeti hőmérséklethez és a fészekmérethez kell igazítani. Közvetlen közelében néhány napos álcák elpusztulhatnak, a fedés előttiek jobban bírják. Lehet kísérletezni az elhelyezéssel. Egy-két idősebb anya elpusztulhat. (leírás: https://www.andermatt-biovet.com/wp-content/uploads/2019/05/instructions_Liebig-Dispenser.pdf )
Kezelés után a petézési ütem rendben volt, nem hagyott alább.

Van még ezen kívül több módszer is, egyedileg érdemes kísérletezni, tapasztalni, megfigyelni, ebből lehet tanulni újat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Axoa - 2021. Július 19. 16:37
Én 2 naponta este szoktam nekik tömegoltóval, felülről, méztéri keretekre adni 10ml 85%-os hangyasavat, sima összehajtogatott papírtörlőre. Higi aljakat bezárom, csak a szűkebb kijárón fog párologni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Július 20. 06:27
Több baj is van azzal...
- Hangyasavas kezelést nem ismétlünk 2 naponta, legkorábban is 7-10 nap múlva, és csak ha szükséges.
- A 10 ml akkor is kevés ha közvetlenül a fiasítás közelébe rakod, mert hogy oda kell.
- A működésének lényege a savgőz, ha odateszed a méztéri keretek tetejére, kb. nem csináltál semmit, mert a fiasítás közelébe érve már olyan gyenge gőz lesz csak, amibe akár bele is szagolhatsz, az meg nem viszi le az atkát sem.

Onnan fogod tudni hogy jól csináltad-e, hogy úgy háromszor-négyszer annyi atkát fog lehozni mint a furettó, és úgy ötször annyit mint egy szublimálás. Ez a mára mutogatott 28 fok épp tökéletes hozzá, aki már netán kitekerte a szotyit az már csinálhatja is.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: VarróLevente - 2021. Augusztus 01. 15:08
Sziasztok,

Ebben a videóban szeretném megosztani az oxálsav szublimálással kapcsolatos tapasztalataimat, illetve megemlítek néhány fontos szempontot amire érdemes figyelni:
https://www.youtube.com/watch?v=xPXNHsbAkd8
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Augusztus 18. 11:27
Kihalóban az atka populáció?

Igaz ,hogy csak "részeredmény"!    Első szublimálást követően ,a potyogást nézve 4 napra.

20 család kontrollálva. A legtöbb hullás 12db,( ez egy szélső család) a többinél: 1-2, 5-6, 10,. Ki mit tapasztal?

A szélsőséges tavasz, és a rettentő kánikula eredménye lenne?  Na meg akác után a kezelésé is! :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Gábor1985 - 2021. Augusztus 18. 13:07
Forgó után 5. Kezelésnél járok (szublimálás)
Az 1. után a legtöbb ami hullott 9db, a többinél 3-4db.
Azóta a kezelések utáni nap csak 1-2 atka hullik az olajos fehér lapra. Amitrázzal is kontroloztam eközben kétszer és ugyan így 1-2db.
Sodrott szárnyút még idén nem láttam szerencsére, persze akác után is kaptak egy sorozatot, igaz akkor nem számoltam.
Na de rengeteg a fedett fias, ezek a kezelések csak gyérítenek nem irtanak. Szeptember 20 körül megy be a chekmite.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2021. Augusztus 18. 13:26
A múlt héten kezeltem először az idén, füstöltem.Az eredmény: 0, 3, 20, 150, 15, 10, 4, 18, 22, 7,....
Kollégánál a tartós hordozó egy hét alatt átlagosan 50-60 atkát hozott le.
Remélem visszajönnek azok az idők amik 5-10 éve voltak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Augusztus 18. 15:17
"A múlt héten kezeltem először az idén, füstöltem."

Akác után nem kezelsz?  Ahhoz képest (ha nem) ez akkor nagyon kevés.

Tavaly volt akiknél 300-400 - atka hullott napraforgó után. Állítólag akác után is kezelt.

Gyanúsan kevésnek tartom a mostani potyogást. Na majd kiderül a végén!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2021. Augusztus 18. 18:07
Akác után soha nem kezelek, esetleg napra előtt csurgatok vagy gliceroxot használok.De ezeket is az elmúlt három évben. Pár családot kontroll kezelek és ez alapján döntök.
Rendszeresen tördelem a herefiast, (és ellenőrzön) de ez a legjobb esetben is csak 30-40% csökkenti az atkák számát.
2010-2017 között évi 200-300 atka hullott családonként, 2017-18-19-ben 1000-1500 db, de akkor mindig volt összeomló állomány a közelben.
Csak olyan családtól szaporítok amelyik tartja a három hónapos fiasmentes állapotot télen, és ha van kiugróan atkás család annak mindig lecserélem az anyát.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Augusztus 19. 09:59
Na ez érdekes!   

Itt el sem tudom képzelni,hogy akác után ne irtsak atkát!    1x hanyagságból kihagytuk (2015-be).  Többet nem akarok ilyet látni! Sodrott szárnyú méhek ,tavaszra legyengült állomány.

A fias mentes állapotot mi a takarás "hiányával"érjük el. Tavasszal takarunk telibe és vastagon.

"  ha van kiugróan atkás család annak mindig lecserélem az anyát."    Mit tapasztalsz?

Miért cseréled le? Az anya befolyásolja az atkák mennyiségét?   Én csak azt tudom elképzelni,hogy túl jó a család az anya miatt,és eljárnak rabolni gyengébb családot ,ezért atkásabbak. És ezt a rabló hajlamot akarod megszüntetni anyacserével.
 ("... de akkor mindig volt összeomló állomány a közelben.")

Nem kukacoskodásnak szánom!  Nekem ez új nézőpont. 

Szoktam mondani: Amiről nem tudsz ,az még létezhet!
 
 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Augusztus 19. 10:14
Idézet
Amiről nem tudsz ,az még létezhet! 
Olyannyira, hogy létezik is! Ahol 100 családból 20-nál van higiénikus alj, ott vajon hogy kezel a delikvens? Honnan tudja, hogy a maradék 80-nál mennyi hullik? Ha lemosás sincs, akkor meg még azt se tudja, hogy az adott technológia mennyire hatékony vagy sem, mert csak azt látja hogy mennyi hullik le, azt nem hogy a családon mennyi marad, vagyis úgy összességében mennyi van.
Nálam a családok zöménél alig hullik, viszont van pár család ahol pedig nagyon sok! Ezekből kettőről tudom hogy tavasszal rabolni volt valahol mert akkor felírtam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Augusztus 19. 10:59
" Ahol 100 családból 20-nál van higiénikus alj, ott vajon hogy kezel a delikvens? Honnan tudja, hogy a maradék 80-nál mennyi hullik? "

A "delikvens" elárulja! :) Egynél sincs higiénikus alj. Valamikor ,ha "kedve" van be rajz lapozza a mindet.

És amikor ezt látja kezd megnyugodni!

Amiről nem tudsz ,az még létezhet!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Augusztus 19. 17:29
Az egy jó játék, nagyon régen még a fakaptáraknál kipróbáltam de aztán gyorsan abba is hagytam, túl nagy macera az nekem. Főleg amikor tele van az aljdeszka viaszhidakkal, be sem lehet tolni a papírt, meg hát ott sétál az a néhány száz méh is. Meg még öltözzek is be...
Inkább kihúzom a tepsit, számolok, majd visszatolom, az egész nincs 2 perc.

Olyan nullásak nálam is volt néhány, mondtam is magamban hogy az biológiai képtelenség, hogy egy családból 0 atka potyog (amitráztól). És valóban az. Utána 2 nap múlva a hangyasav lehozott a nullásokról is még úgy 5 és 35 között.

Na de nem is ezen lett volna a hangsúly, hanem azon, hogy ahol a 100-ból csak 20 alatt van higi, ott csak az van számolva, nincs a másik 80-nál papírozás. Csak néha néha kijáró zárás.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Augusztus 19. 18:27
Aki csak 110-ból 20-nál nézi ,és be kell az atka miatt zárni a kaptárakat , vessen magára!

Technikája van ennek rajz lapozásnak is mint a lepényevésnek. :) És nincs beöltözés sem.   Kinek a pap ,kinek a papné. :)

" Utána 2 nap múlva a hangyasav lehozott a nullásokról is még úgy 5 és 35 között."

Mert gondolom kelt ki 2 nap alatt méhecske.   Nem biztos ,hogy csak a hangyasavnak tudnám be.  Megfújtad volna 2 napra lehet ezt a mennyiséget hozta volna az amitráz is.  Sosem tudjuk meg!

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2021. Augusztus 20. 23:14
Oszkár
elöbb akartam válaszolni de valalami vírus volt a telefonon.

Arra törekszek hogy a zárokezelésre már minimális atkaszám legyen és nem látom értelmét tavasszal kezelni. Ha észrevenném hogy sok az atka kezelnék.
 
Mindig külön figyelem azokat a családokat ahol kiugróan sok vagy kevés atka volt. A következő évben is.

A fiasmentes állapotot én szelekcióval értem el. Szeptemberben leállnak az  anyák és újév körül kezdenek fiasitani +- egy hét az időjárástól függően.
Egész évben takarok, csak nyáron nagyobb szellőző nyílással.

Szerintem az egyértelmű hogy van összefüggés az anya genetikája és az atkaszám között. A tenyészcsaládok kiválasztásánál is figyelembe veszem. Idönként rendelek anyákat Belgádbol  is, a legismertebb Szerbiai anyanevelőtöl aki az atkára is szelektálják a méheket.
https://www.apicentar.co.rs/index.php/en/varroa-infestation-rate
(van ahol másként gondolkoznak)
Vagy legalább próbálkoznak.
https://scientificbeekeeping.com/selective-breeding-for-mite-resistance-walking-the-walk/
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/01/01/meheszek-alma-varroarezisztens-mehcsalad
Mielőtt még valaki beleköt, nem atka rezisztensek a méheim, úgy néz ki belátható időn belül nem is lesznek azok, kezelni kell őket, de nem mindegy hányszor egy évben. Az meg külön kihívás ha van  1-2 konténer a röpkörzetben ami kiürül az atkák miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: robi 75 - 2021. Szeptember 17. 21:19
Akkor lássunk is valamit. Ez a reggeli furetto eredménye. (Deci petro +5ml ecetera......)
Hál istennek amitrázra még mindig nem rezisztensek.
Még mielőtt......ezek nem a szomszéd méhei, nem más állomány, az enyémek és mindnél ez van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Szeptember 18. 07:07
Ajaj... Ha mindnél ez van (300 körül) az nem jó, ez ilyenkor már nagyon sok. Sajnos nekem is van egy hasonló, szerencsére csak egy. A furettóhoz megjött a hideg, reggel már nem lehet csinálni, napközben amikor mozognak akkor meg azért nem, mert sok méhet is eltalálsz vele, meg neked mennek.
De ezt még folytatni kell. Kérdés, hogy menyi volt előtte, és hogy mikor kezdted. Vagyis hányadszorra jön le ennyi. Ha van szublimálód akkor most ki tudod próbálni, hogy az még fele ennyit se hoz le. Nálam a furettóhoz képest csak 40%-ot hozott, és ugye az se hozza le mindet, mert a következő alkalommal (1 hét múlva) is ugyanannyi jött. Kb. nálad is így lesz, ha 1 hét múlva befújsz, újra le fog jönni ennyi.
A nagyon jó az, ha ilyenkor már csak 1 számjegyű potyogás van, akkor már elég csak az őszi zárókezelés. Ha 2 számjegyű akkor még kezelni kell 2-3 alkalommal. Ha meg 3 számjegyű akkor...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: ekecs - 2021. Szeptember 18. 08:30
Nálam is sok hullott még. Az az igazság,hogy én már nem igazán terhelném őket furettóval. Azon gondolkodtam,hogy lecsurgatom őket bee vital-lal. Mi a véleményetek erről? Zárónak api oxot akarok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Szeptember 18. 11:04
Nem mindegy,hogy "saját nevelésű" vagy "vándor" a szomszédból esetleg.  A fiasok szűkülnek rendesen ,Most már a fogyasztásuk is esik vissza 10-20 dekára,sőt még van ahol kevesebbre.  Ebből arra lehet"következtetni,hogy nincs az atkának hová elbújnia. Csökken az élettere!  A fias leállásáig , (mert ugye zárkázás nélkül is megoldható a fias mentes állapot) kezelünk.  És nem hetente ahogy wr írja szublimálóval,hanem 4 naponta!!!!!!!   

És NEM:(" Nálam a furettóhoz képest csak 40%-ot hozott,"...)  Hanem 40% -al kevesebb potyog két kezelés között!! Lényeg ,hogy csökken! 

Mindezt addig folytatjuk, míg kielégítőnek nem találjuk,és míg élénken röpködnek a méhek!

A legtöbb ami az utolsó szublimálásnál potyogott 72 db atka! Én már ezen is aggódtam!

Estére, ellenőrzéskor majd kiderül mi változik.

Ja Még valami. Van 10család aminél C-M van berakva. Majd október 10 körül esedékes a kivétele. Kíváncsi leszek szublimálás után mennyi atka fog potyogni a családoknál. Mert leszublimáljuk őket 1x az biztos!

"Zárókezelés". Az a "klasszikus" (decemberi jó időben") meg felejtős!!! Nem tetszett a méhek viselkedése!!  Egyszer volt ,de soha többet!!


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Szeptember 18. 11:26
Nálam is sok hullott még. Az az igazság,hogy én már nem igazán terhelném őket furettóval. Azon gondolkodtam,hogy lecsurgatom őket bee vital-lal. Mi a véleményetek erről? Zárónak api oxot akarok.
Ahogy megyünk a hidegebb idő felé, egyre inkább abba kell hagyni a furettózást és helyette valami mást csinálni ahol szükséges. Zárónak én egyszer használtam apioxot, soha többet nem fogok. Az volt a szerencsém hogy csak az állomány felénél csináltam meg, így csak az a fele lett gyengébb tavaszra.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Szeptember 18. 11:37
Idézet
És nem hetente ahogy wr írja szublimálóval,hanem 4 naponta!!!!!!! 
Csináld, én semmivel nem terhelem az állományomat 4 naponta! Se amitrázzal, se hangyasavval, se oxálsavval! És ahogy látom, nagyon jól teszem.
Idézet
És NEM:(" Nálam a furettóhoz képest csak 40%-ot hozott,
De bizony! A szublimálás nem hozza le még a felét sem annak amit az amitráz lehoz, a hangyasavhoz képest meg még rosszabb. És ez nem csak saját tapasztalatom, másoké is hasonló itt a környéken. Ha 72 potyog egy szublimálás után, akkor ha 1 hét múlva megfújod amitrázzal le fog potyogni még 170-180 ebben biztos lehetsz, épp az elmúlt hetekben tapasztaltam. És nem csak én...
Ott örültem csak, ahol a szublimálásra már csak 2 pottyant mert azt már nem kellett tovább amitrázzal sem zargatni. Kumafoszt sosem használtam, és nem is szeretnék ezen változtatni.
A szublimálásnak egy előnye van, nem terheled méreggel a családot (csak savval :-) ). Ja, meg még egy, pont jó zárókezelni olyan időben, amikor a mérgeket már nem lehet használni, meg nem akarja már az ember a családot kaptárnyitogatással sem terhelni. De csak szublimálással megvédeni az állományt nem lehet, ebben a Jenőnek tökéletesen igaza van! Még úgy is necces, ha szaporítasz mint atom, megosztva ezzel az atkaszámot, meg csinálsz minden évben 2 alkalommal fiasmentes állapotot. Akinek ez a plusz macera belefér az csinálja, én biztos nem fogom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Szeptember 18. 12:44
" De csak szublimálással megvédeni az állományt nem lehet, ebben a Jenőnek tökéletesen igaza van! Még úgy is necces, ha szaporítasz mint atom, megosztva ezzel az atkaszámot, meg csinálsz minden évben 2 alkalommal fiasmentes állapotot. Akinek ez a plusz macera belefér az csinálja, én biztos nem fogom."

Erre csak azt tudom mondani, HA ez igaz lenne ,már 5  éve nem lennének méheim! :)

"A szublimálásnak egy előnye van, nem terheled méreggel a családot (csak savval :-) ). Ja, meg még egy, pont jó zárókezelni olyan időben, amikor a mérgeket már nem lehet használni, "

"Záró kezeltél már Szublimálással?  Mert én már igen!  1x!  Figyeld őket ,és megtudod mit tesznek,miért nem jó nekik.

Jenő meg "szublimálás ellenes"!  :) :) Nem is használja! Tudom.

Én meg mint Sándor mondom! :) ITT még meg lehet védeni az állományt  szublimálással.

A C-M meg csak azért került a méhekhez,mert a gyógyszer -cukor támogatáshoz kellet valami "szutykot "venni, muszályból!

A kis kaptárbogárra "tartogattam "volna a használatát,de ha már meg kellet venni csak ne dobjam már ki mert lejár a felhasználási ideje! :)

Hidd el elérem én,hogy az élénk röpködés végére 10 alatt legyen az atkák létszáma szublimálással is. És ez nekem élég.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2021. Szeptember 18. 12:57
Eddig elég szokatlan az idei atkaszám. Az állomány 80%-ba alig van atka, 10% van, 10% sok van.
A jövő héten szedem ki a tartós hordozókat, és utána tervezek még egy füstölést, + a zárókezelés ha minden jól megy.

Oszkár
Én azonnal kezelnék 1-2 családot azokból ahol a CM van bent, hallottam már pár helyről rossz véleményt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Szeptember 18. 16:35
Idézet
És ez nekem élég.
Igen. Egészen addig, amíg be nem talász egy olyan családba, ahol egyetlen kezelésre lehullik vagy 600. És igen, nem fogod érteni hogy miért, mert előtte ősszel ott se volt több mint máshol. Jártam egyszer egy olyan helyen, ahol az ötödik után kezdett fogyni, azaz még a negyedik furettóra is 600 pottyant le. Kíváncsi vagyok, hány alkalommal szednéd azt le szublimálással...
Kb. annyiból, hogy már a sav készítené ki a családot!

A zárókezelés nekem kicsit más jelent, én nem olyankor szoktam csinálni amikor már meg sem mozdulnak a méhek, úgyhogy jó lesz az, hidd el. Egyik haver 6 éve zárókezel szublimálással gond nélkül. Részben én is megtettem már, nekem múlt héten volt az előzárókezelés, aztán majd az októberi jó időben jön a tényleges zárókezelés. Én novembertől februárig nem zaklatom a méheket, szó szerint semmivel, nem tépkedem januárban a takarófóliát mint egyesek. Na jó, annyit szoktam én is, hogy januárban meg februárban egyszer végigsétálok és "benézek" a kijárón a sztetoszkóppal.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Szeptember 18. 17:23
Ne viccelődjünk már!

Akinél 1 kezelésre hullik 600,az mit lát előtte? (sodrott szárny ,lukas sejt ,lovagló atka, here fiasban atka, (amíg van here fias.)
Vagy csak néz ki a fejéből,hogy milyen szépen ténykednek? Néz ,de nem lát!??

A 600 atkának ami CSAK lepotyog,( a többiről nem is beszélve) annak "előjelei" vannak!

Mit csinált egész évben? Sosem volt még ,hogy 600 hulljon nálunk.  A "szomszédból" meg   el sem tudok képzelni,hogy ennyit haza hoznának.  Megtermeli magának az a méhész akinél ennyi potyog!! 

Az amitráz nem készíti ki a családokat? Nem a francokat! Úgy belehet vele fosatni őket hogy az csak na.  Még jó időben is!! Nem kell ahhoz hűvös idő.

"Egyik haver 6 éve zárókezel szublimálással gond nélkül. "  A kérdés csak az! Ki mit nevez zárónak!

November ,december,meg van aki még később! Sőtt hallomat már "nyitó" kezelésről is!!!  :)
 Meg van aki februárban műlépre üti őket! :D

Ezt én is inkább baszogatásnak nevezném!




Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2021. Szeptember 18. 19:02
Nem mindegy,hogy "saját nevelésű" vagy "vándor" a szomszédból esetleg.  A fiasok szűkülnek rendesen ,Most már a fogyasztásuk is esik vissza 10-20 dekára,sőt még van ahol kevesebbre.  Ebből arra lehet"következtetni,hogy nincs az atkának hová elbújnia. Csökken az élettere!  A fias leállásáig , (mert ugye zárkázás nélkül is megoldható a fias mentes állapot) kezelünk.  És nem hetente ahogy wr írja szublimálóval,hanem 4 naponta!!!!!!!   

És NEM:(" Nálam a furettóhoz képest csak 40%-ot hozott,"...)  Hanem 40% -al kevesebb potyog két kezelés között!! Lényeg ,hogy csökken! 

Mindezt addig folytatjuk, míg kielégítőnek nem találjuk,és míg élénken röpködnek a méhek!

A legtöbb ami az utolsó szublimálásnál potyogott 72 db atka! Én már ezen is aggódtam!

Estére, ellenőrzéskor majd kiderül mi változik.

Ja Még valami. Van 10család aminél C-M van berakva. Majd október 10 körül esedékes a kivétele. Kíváncsi leszek szublimálás után mennyi atka fog potyogni a családoknál. Mert leszublimáljuk őket 1x az biztos!

"Zárókezelés". Az a "klasszikus" (decemberi jó időben") meg felejtős!!! Nem tetszett a méhek viselkedése!!  Egyszer volt ,de soha többet!!
A decemberi szublimálással szétfújhatod a telelő fürtöt is , vannak családok amik nem húzódnak ismét vissza igazi fürtbe+ hiába van másnap jó idő, járnak ki vízért akár 6-8 C-on is kb 1 hétig. + Még laza fürtnél is csökken a hatékonysága.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Szeptember 18. 19:27
Idézet
Ne viccelődjünk már!
Ezt mondom én is, épp erről beszélek! Annál az egy családomnál ahol ezres !!! nagyságrendben volt atka, ugyanúgy néhány atkával ment télbe mint az összes többi! És, ha hiszed ha nem, egyetlen sodrott szárnyú méhet sem láttam abban a családban sem, de még csak atkát a méhen sem! Mégis ennyi van benne! Akkor hogy? Honnan? Hihetetlen ugye? Pedig igaz! Még mindig 200 fölött potyog róla, most szeptember közepén is! Miközben, az összes többinél már 10 alatt van.
Idézet
Az amitráz nem készíti ki a családokat? Nem a francokat! Úgy belehet vele fosatni őket hogy az csak na.
Pontosan, és ugyanúgy a szublimálással is! Ezért nem 2 meg 4 naponta csinálom, hanem hetente. Van aki 2 naponta fújja az amitrázt, és utána hívja a méheüst mert mérgezése van! És nem érti mitől...
Ez a sok közül az egyik dolog ami nálam simán benne van az állatkínzás kategóriában, amikor a méh"ész" decemberben zárókezel (meee há jó idő van), aztán január elején még utózárókezel! A márciusi átvizsgálással együtt ismét kezel! Akkor mit csinált előző évben? Már a mostani éjszakai hidegekben is nyugalomban vannak a méhek, össze vannak húzódva, na nem úgy mint a mínuszokban, de majdnem olyan mintha telelnének. Ilyenkor bármiféle beavatkozás meg kaptár nyitogatás nagyobb kárt okoz mint hasznot. És ez akkor sincs másként amikor decemberben megmozdulnak mert van éppen 12 fok kint. Van. Páran repkednek is. De a zöme akkor is csomóban van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Szeptember 18. 20:30
Apis!  Ugyan ezt tapasztaltam! Igaz csak 1x csináltam +még a fogyasztásuk úgy megnőtt,mintha április lenne!

Ezért írtam :" Figyeld őket ,és megtudod mit tesznek,miért nem jó nekik"! "soha többet".

Ezek a későn"záró kezelt" családok igen nyugtalanul telelnek!!  Van aki észreveszi,és van aki nem! ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2021. Szeptember 18. 20:41
Idézet
Ne viccelődjünk már!
Ezt mondom én is, épp erről beszélek! Annál az egy családomnál ahol ezres !!! nagyságrendben volt atka, ugyanúgy néhány atkával ment télbe mint az összes többi! És, ha hiszed ha nem, egyetlen sodrott szárnyú méhet sem láttam abban a családban sem, de még csak atkát a méhen sem! Mégis ennyi van benne! Akkor hogy? Honnan? Hihetetlen ugye? Pedig igaz! Még mindig 200 fölött potyog róla, most szeptember közepén is! Miközben, az összes többinél már 10 alatt van.
Idézet
Az amitráz nem készíti ki a családokat? Nem a francokat! Úgy belehet vele fosatni őket hogy az csak na.
Pontosan, és ugyanúgy a szublimálással is! Ezért nem 2 meg 4 naponta csinálom, hanem hetente. Van aki 2 naponta fújja az amitrázt, és utána hívja a méheüst mert mérgezése van! És nem érti mitől...
Ez a sok közül az egyik dolog ami nálam simán benne van az állatkínzás kategóriában, amikor a méh"ész" decemberben zárókezel (meee há jó idő van), aztán január elején még utózárókezel! A márciusi átvizsgálással együtt ismét kezel! Akkor mit csinált előző évben? Már a mostani éjszakai hidegekben is nyugalomban vannak a méhek, össze vannak húzódva, na nem úgy mint a mínuszokban, de majdnem olyan mintha telelnének. Ilyenkor bármiféle beavatkozás meg kaptár nyitogatás nagyobb kárt okoz mint hasznot. És ez akkor sincs másként amikor decemberben megmozdulnak mert van éppen 12 fok kint. Van. Páran repkednek is. De a zöme akkor is csomóban van.
Atkaraj? Ha már ennyi atkánál sincs sodrott szárny.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Szeptember 18. 21:44
 Annál az egy családomnál ahol ezres !!! nagyságrendben volt atka,ugyanúgy néhány atkával ment télbe mint az összes többi!  (MÚLT)

 "Mégis ennyi van benne!" "Még mindig 200 fölött potyog róla, most szeptember közepén is!"(JELEN)

Akkor most 2 családról beszélünk!

Kitelelt az aminél 1000 hullott?    Amiben most hullik 200 fölött, abban van fiatal atka?

"Mégis ennyi van benne!"   Ha "VAN" akkor nekem ez zavaros ! Ha ,VOLT akkor érthetőbb. 

"Akkor hogy? Honnan? Hihetetlen ugye? "   Hogy lehet így a "megoldáson" gondolkodni? :-\

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Szeptember 19. 10:00
Mit nem értesz? Tavaly ősszel ebben sem nagyon volt több atka mint a többiben. Annyi a különbség, hogy ez a család negyedmagával rabolni járt tavasszal (láttam, felírtam), de a többinél nem nőtt meg látványosan az atkaszám csak ennél az egynél. És még akác után sem nagyon látszott, csak a szotyi után, ahol ugye elkezdett megváltozni a népesség és a kikelt atkák aránya, és hirtelen jóval több atka lett a méheken mint előtte (mert a népesség fogyott, a fiasból kikelt atkák száma meg nőtt).

Nem tudom olvastad-e Jenőt a ződön. Most akkor 5 éve minden rendben van a szublimálással, vagy közben vettél méheket? Bár végül is amit írtál az igaz, mert attól még vannak méheid folyamatosan, hogy közben hébe hóba kell hozzá venni valamennyit...
Én itt akkor azon gondolkoznék el, hogy miért. Ha nincs mérgezés, meg atka gyötrés, (meg egyéb stressz), meg megvan a család anyja, akkor ott nem lehet olyan, hogy család pusztul el. Egy sem pusztulhat el! Nekem is ment pár családom a levesbe tavaly ősszel, de én legalább tudom az okát. Az atka volt...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. Szeptember 19. 12:15
Még nem olvastam ,de fogom!  Jenő mondhat bármit,majd ha olvasom neki is leírom ugyan ezt!

Tudja Ő is pontosan ,hogy miért vettem 10 családot! Nem azért mert kipusztultak! Erősíteni kellett a fias keret!  Mint ahogy azt is tudja,tőle is akartam venni söpört méheke napraforgó előtt,egy pár éve!

 Nincs hébe -hóba! Egyszer vettem ! Akkor is fölösleges volt!! Mert lefagyott az ákác tavaly!! :)

Miért voltak gyengék tavasszal?  Amiatt a "kevéske" napraforgó hordás miatt!! :)

Amikor azon "sírok",hogy július végén -augusztus elején nincs fias a családokba (soknál pete sem!!!) És Jenő meg már júliusba etet, húst termel télre! Akkor min csodálkoztok,hogy erősíteni kell  egy párat tavasszal!?  Ja hogy akkor is szarok voltak! azért hordtak fészekre. Én meg ráültem a mérlegre,azért emelkedett 62kg-ot! :)

Az idén is 5 család hordott 1 hordó mézet.   Most is "szarok" a szaporítás meg kimondottan! :)

De még nem mentem mézet venni hozzá, mint közös ismerősötök! Valami hangyasavas,úgy rémlik!

Ebből vonjak én is le következtetéseket?  Van aki méhet vesz erősíteni,van aki meg mézet!!   :) :)        "Én itt akkor azon gondolkoznék el, hogy miért." :D :D


Ragozhatjuk tovább is!!

"Annyi a különbség, hogy ez a család negyedmagával rabolni járt tavasszal (láttam, felírtam)," 

Csak egy kérdés! Akkor miért nem irtottad le, hiszen még jó idő volt lehetett kezelni( akár hangyasavval is)? :)

Még valami: Hogy ezt megértsd . Július elején vedd el az összes fiast a családtól az anyát meg ne engedd petézni,csak majd augusztus legelején!     
 
Kíváncsi vagyok kell -e erősítened tavasszal?  És ezt még fokozd álomlányszintre!  Na ha ezt megcsinálod, akkor kooperálj ,miért is vettem 10 családot!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2021. Szeptember 20. 05:39
Idén vegyszeres védekezésem atka ellen 4 db szublimálás, július-augusztus-szeptember, kezelésenkénti átlagos potyogás állományszinten kb. 3 db atka (0-10).
Tavaly is hasonló volt. Viszont a novemberi és decemberi záróra volt 3 család, ahol 30-70 lejött. Azok kaptak még egy fújást, és 0 potyogott.
Hallom, vannak méhészetek, ahol szintén kevés atka van idén, tehát lehet, ez egy ilyen év. 2 éve én használok építtető keretet, kicsit speciálisabban, mint mások, szerintem ez is szedi ki az atkát. De majd az idő eldönti.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. Szeptember 20. 09:06
Oszi! Azért nem irtottam ki, mert én tavasszal nem szoktam atkát irtani, akácpörgetés után kezdem. Akkor is csak óvatosan, mert néha 1 hét múlva már hordás van, abba meg ugye nem fújunk bele. Most már legalább van lehetőségem ilyenkor is irtani, mert ott a hangyasav, ami még akár hordásban is használható, mert semmilyen nyomot nem hagy a mézben sem. Tehát, leginkább a szotyi utáni irtás szokott eddig a fő csapásirány lenni, csak ugye amelyiknél sok atka van, azoknál már az késő.

Ne értsd félre, én nem vagyok a szublimálás ellen. Erre az őszre kaptam kölcsön egy provapot, azzal játszadozom. Csak azt mondom az eddigiek alapján, hogy ez nem fogja megváltani a világot, szóval csak óvatosan a kijelentésekkel, mert közel sem olyan hatékony mint a mérgek. Akkor meg hogy véded meg kizárólag szublimálással a méheket az atkától, ha vannak olyan esetek amikor még a mérgekkel sem sikerül?
Nem személyesen olvastam (csak mondták) hogy Randy Oliver a szublimálás után egyetlen oxálkristályt sem talált a belső fias lépeken. Épp ott, ahol elvileg a legtöbb atka van. Ugye milyen érdekes? Akkor hogy szedi onnan le? Tudom, majd odaviszik a lábukon... Viszik a lóf...t.

A napraforgós írásod meg egyértelmű, nem véletlenül alkotta meg Boczonádi annak idején az NB24-est, mert ő is rájött, hogy ha jó hordás van akkor kis kaptárral nem lehet mézelni, mert az anya ki fog szorulni mindenhonnan, aminek nem lesznek jó következményei a család későbbi népességére meg a betelelésre nézve. Ezért jó a rakodó, mert ha akarom 1 fiókos, ha akarom 2, ha akarom akkor meg akár 4 fiókos.
És, miről beszéltünk múltkor? Hogy a mézet a fiasítás köré teszik. Aztán, viszik onnan távolabb, mert ugye a fias sejtekbe nem tudják tenni. Na de csak addig nem, amíg az ki nem kel, mert ha kikel, azonnal behordják oda is. Egy adott méretű kaptárt nem lehet tovább bővíteni mert véges a térfogata, de a rakodót azt lehet, legfeljebb létrával teszed rá a fiókot. :-)
Ezért szoktam erősen értetlenkedni, amikor valaki 20 keretes hunorral "méhészkedik". Mekkora hordás lehet akkor ott? Na meg, hogy fejlődik ki benne egy olyan család, aminek olyankor 2,5 fióknyi lépet kéne már takarni?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jánosR - 2021. Szeptember 23. 09:30
 Checkmite-ot, be szabad ilyenkor rakni? Nem késő? Amúgy csak 2-3 családot akarok kontrollálni. Másik: olyat mondott az egyik kolléga ,hogy a fiatal anyákból több elpusztult.
A tapasztalatotokra lennék kíváncsi. Én még nem használtam a készítményt.
Köszönettel: JánosR
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2021. Szeptember 23. 21:25
Nekem "kicsit" gyanús, DE a szerb leírásában benne van hogy ősszel és télen is alkalmazható.

A méhészkedés fekvő kaptárban című topikban írta Gábor1985 tegnap hogy ő október közepén tervezi kiszedni a CM-et.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: leo - 2021. Szeptember 23. 23:50
Én használtam tavaly is.A mindig gyengébb kaptáraknál, felső kijárósaknál a gyanús sokatkásoknál és közben füstöltem is. Jó a tapasztalatom.Nem volt anyavesztés.Persze, ez csak kb 30 kaptár.Ez kilenc év tapasztalatán alapul. Régebben nem tudtam, miért gyenge a gyenge.Próbáltam figyelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: jánosR - 2021. Szeptember 24. 09:52
Köszi, kipróbálom 2 családon ,lesz ami lesz.
JánosR 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Szeptember 25. 23:13
https://qubit.hu/2018/10/07/lehet-hogy-megvan-a-csodaszer-a-mehek-osellensege-a-rettegett-varroa-destructor-ellen?fbclid=IwAR1F32FKjI3E6XOAqmWX2DVM4Or1uD1r_iCFzna9Wkn5qzEBUkjSdcNMxLE
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2021. Október 16. 21:30
Egy kis szombat esti érdekesség: a kaptár aljáról kiszedett glicerox darabka 500 és 50 szeres nagyítással. Elég szépen látszanak rajta az oxál kristályok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. November 19. 18:43
Nem kívánok vitát indítani, csak a véleményetekre vagyok kíváncsi.
A záró kezeléskor használt tau-fluvalinát hatóanyagú (M.... 24 EW) csorgatás receptje nagyon változó.
Először is segíteni szeretnék a használóinak, hogy legalább a méhekben ne okozzanak kárt.
Tehát a keverési arány amiket hallok.
10 liter vízbe 1 ml.
 5 liter vízbe  2 ml
A legkeményebb:
0,5 literbe    0.5 ml.
Állítólag ettől sem lesz semmi gondja a méheknek, de aki még sosem használta, állomány szinten csak akkor kezeljen ha előtte pár családon kipróbálta.
Holnap jó idő lesz, itt az idő a kezelésekre, de nem csak ez van!
Oxál sav, és sorolhatnám.
A fenti nem engedélyezett, házipatikai recept, azért is keringenek a méhészek között különböző tuti keverési arányok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. November 20. 17:19
Azt gondoltam nagyobb érdeklődés, és véleménynyilvánítás lesz bejegyzésem után.
Ma annyi történt, hogy kaptam még három receptet, de mindenki megjegyezte, hogy ezzel a szerrel való csorgatás a legkíméletesebb, és elég jól "tolerálják" a méhek, nehéz vele lemérgezni őket.
Én ma oxálsavval lecsorgattam őket, itt ismert a receptúra, csak a keverékbe tett cukor mennyisége változó.
Holnap még alkalmas lesz az idő, utána szünet.
Vannak akik a szublimálást, és a csorgatást is +5 fok körül végzik, én ezzel nem értek egyet, de ezt már kifejtettem, hogy miért.
Egyszerűen nem hiszem el, hogy a fürt belsejében, a sejtbe bújt méhen lévő atkát el lehet így érni.
Amikor a méh bebújik a sejtbe, a potrohgyűrű alá belapult atkával mi lesz?
Véleményem szerint simán túléli a kezelést.
Én emiatt szoktam +10 fok felett kezelni, és szerencsés esetben utána még egy picit tudnak is repkedni.
Nekem eddig ez bejött, de mindenki úgy csinálja ahogy jónak látja.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. November 20. 20:27
Az atka irtáson már rég túlvagyunk. A következő kezelés: akác után.

De, mindenki úgy csinálja ahogy akarja. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. November 23. 08:33
A hét végi varroa atka elleni kezelésekről jönnek a hírek.
Azok adnak pontos információt akiknél higiénikus aljak vannak, és tudják számolni az "áldozatokat".
Így számomra is meglepő, hogy az egész évben gondosan védekező méhésztárs is kiugróan magas lehullásokról számolt be oxálsavas csorgatás után.
Szombaton kezelt, és 10-350 atka hullott le családonként tegnapig. (És még legalább egy hétig fog valamennyi potyogni.)
Volt aki az egész állománynál az utolsó fiast kivillázta, baromi nagy munkával.
Ő elmondta, hogy közel fele méhcsaládjánál semmi fias nem volt, de talált olyant is ahol, gyerektenyérnyi nyitott fias, és nyitott tenyérnyi fedett volt.
A kivillázott fiasban is eltérő volt az atkák száma, soknál semmi, volt olyan viszont, hogy egy kelés előtti méhecskén három atkát talált.
Azoknál a méhcsaládoknál ahol 350 atka hullik le 2 nap alatt, és nem kezelt volna a méhész, súlyosan károsodtak volna, vagy teljesen összeomlanak.
Évtizedek óta küzdünk az atkával, és nincs bomba biztos módszer, vagy ha van is, a kezelés nem engedélyezett szerrel történik.
Mint tudjátok én emiatt többször felemeltem a hangom (házipatika) ami mára sokat változott.
Csípősen szeretném megjegyezni, hogy a "tiltott szernek" kikiáltott készítménnyel kezelő, nem uniós méhészek is az unióba értékesítik a mézük nagy részét.
Akkor mi van itt?
A választ rátok bízom....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. November 23. 12:50
Idézet
Akkor mi van itt?
Sötétség, az van itt. Néha beleolvasok a ződbe is, hogy épp ki mit csinál atka ellen amikor azt már régen el is kellett volna felejteni, na ott még nagyobb sötétség van. Akinél ilyenkor 350 atka pottyan le, az megnézheti tavasszal a családjait, de valószínűbb hogy nem kell ott már nézegetnie semmit sem. Ezeket az atkákat nem most kell leszedni, hanem a nyáron, a nyár végén kellett volna. Kimentem szombaton a jó időben, csak azok a családok mozdultak meg amikre sütött a nap, a többi fürtben volt. Biztos élvezték volna ha nyakon öntöm őket savval.
A napi 350-es potyogás augusztusban is soknak számít, nemhogy november közepén. És ha ilyenkor ennyi pottyant, ráadásul csurgatott oxáltól ami nem éppen hatékony, akkor ha fellazulna a fürt egy nagyobb melegben, és befurettózna az illető, nem vagyok benne biztos hogy nem pottyanna-e le hozzá még vagy 600db. Tavasszal meg van 30%-os veszteség, és a méhész széttárt karokkal áll a dolog előtt.
Pedig ugye, a fő probléma, a mérgezés az az idén teljesen elmaradt a szárazság miatt, így akinek vesztesége lesz az semmire nem foghatja, kizárólag az atkára, vagyis saját magára.
Majd ha állandósul már a hideg, lehet hogy teszek be ide egy képet, annak a családomnak a tepsijéről amelyikről közel 3000db atkát szedtem le az idén. Időben, nem most! Csak azért, hogy látszódjon a morzsalékon hogy hány keretpáron telelnek. Köszönik, jól vannak, nem estek össze, de még csak gyengébbnek sem tűnnek. Talán azért nem, mert mire a telelőnépesség kialakult addigra már csak pár darab atka maradt rajtuk.
A múltkori mavrikos írásodra azért nem reagáltam, mert így kezdted, hogy nem akarsz vitát indítani, így én ezt elfogadtam, nem is vitatkoztam vele. Aki rosszul csinálja annak majd úgyis fel fog tűnni előbb vagy utóbb.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2021. November 23. 18:34
A hét végi varroa atka elleni kezelésekről jönnek a hírek.
Azok adnak pontos információt akiknél higiénikus aljak vannak, és tudják számolni az "áldozatokat".
Így számomra is meglepő, hogy az egész évben gondosan védekező méhésztárs is kiugróan magas lehullásokról számolt be oxálsavas csorgatás után.
Szombaton kezelt, és 10-350 atka hullott le családonként tegnapig. (És még legalább egy hétig fog valamennyi potyogni.)
Volt aki az egész állománynál az utolsó fiast kivillázta, baromi nagy munkával.
Ő elmondta, hogy közel fele méhcsaládjánál semmi fias nem volt, de talált olyant is ahol, gyerektenyérnyi nyitott fias, és nyitott tenyérnyi fedett volt.
A kivillázott fiasban is eltérő volt az atkák száma, soknál semmi, volt olyan viszont, hogy egy kelés előtti méhecskén három atkát talált.
Azoknál a méhcsaládoknál ahol 350 atka hullik le 2 nap alatt, és nem kezelt volna a méhész, súlyosan károsodtak volna, vagy teljesen összeomlanak.
Évtizedek óta küzdünk az atkával, és nincs bomba biztos módszer, vagy ha van is, a kezelés nem engedélyezett szerrel történik.
Mint tudjátok én emiatt többször felemeltem a hangom (házipatika) ami mára sokat változott.
Csípősen szeretném megjegyezni, hogy a "tiltott szernek" kikiáltott készítménnyel kezelő, nem uniós méhészek is az unióba értékesítik a mézük nagy részét.
Akkor mi van itt?
A választ rátok bízom....
Nagyernyei Attila
Itt EU-s és nem EU-s mézek keveréke van, a horvátoknál és az olaszoknál rá kell írni a származási országot és az arányt is a címkére. Gondolom ezt nem a méztöltők lobbizták ki maguknak. A szerbek megcsinálták a maguk mézkiszerelőjét így drágábban adják el a méhészek az akácot mint mi.Kanadában csak egy egyetemen van kb 30 főállású méhkutató, nálunk a NÉBIH évek óta nem hozza nyilvánosságra a kulturnövényeken tapasztalt mászkálások elnéptelenedés okait, de jövő évben is lesz “ződ szám”. Amúgy meg engedélyezett a repce teljes virágzásban neoval való permetezés méhkímélő technológia nélkül.( mospilan).
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2021. November 23. 18:43
A hét végi varroa atka elleni kezelésekről jönnek a hírek.
Azok adnak pontos információt akiknél higiénikus aljak vannak, és tudják számolni az "áldozatokat".
Így számomra is meglepő, hogy az egész évben gondosan védekező méhésztárs is kiugróan magas lehullásokról számolt be oxálsavas csorgatás után.
Szombaton kezelt, és 10-350 atka hullott le családonként tegnapig. (És még legalább egy hétig fog valamennyi potyogni.)
Volt aki az egész állománynál az utolsó fiast kivillázta, baromi nagy munkával.
Ő elmondta, hogy közel fele méhcsaládjánál semmi fias nem volt, de talált olyant is ahol, gyerektenyérnyi nyitott fias, és nyitott tenyérnyi fedett volt.
A kivillázott fiasban is eltérő volt az atkák száma, soknál semmi, volt olyan viszont, hogy egy kelés előtti méhecskén három atkát talált.
Azoknál a méhcsaládoknál ahol 350 atka hullik le 2 nap alatt, és nem kezelt volna a méhész, súlyosan károsodtak volna, vagy teljesen összeomlanak.
Évtizedek óta küzdünk az atkával, és nincs bomba biztos módszer, vagy ha van is, a kezelés nem engedélyezett szerrel történik.
Mint tudjátok én emiatt többször felemeltem a hangom (házipatika) ami mára sokat változott.
Csípősen szeretném megjegyezni, hogy a "tiltott szernek" kikiáltott készítménnyel kezelő, nem uniós méhészek is az unióba értékesítik a mézük nagy részét.
Akkor mi van itt?
A választ rátok bízom....
Nagyernyei Attila
Itt EU-s és nem EU-s mézek keveréke van, a horvátoknál és az olaszoknál rá kell írni a származási országot és az arányt is a címkére. Gondolom ezt nem a méztöltők lobbizták ki maguknak. A szerbek megcsinálták a maguk mézkiszerelőjét így drágábban adják el a méhészek az akácot mint mi.Kanadában csak egy egyetemen van kb 30 főállású méhkutató, nálunk a NÉBIH évek óta nem hozza nyilvánosságra a kulturnövényeken tapasztalt mászkálások elnéptelenedés okait, de jövő évben is lesz “ződ szám”. Amúgy meg engedélyezett a repce teljes virágzásban neoval való permetezés méhkímélő technológia nélkül.( mospilan).
Atka témában meg a wr-el értek egyet év közben kell tudni eredményesen atkát írtani. Ősszel is kell atkár írtani de lehetőleg ne amortizáljuk le vele a telelő állományt ezzel csak 6 hónapos “duracelt merítjük le, vírusok viszont maradnak.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. November 23. 19:23
Ezt írja Wr:
"Néha beleolvasok a ződbe is,....... na ott még nagyobb sötétség van."
Hát én ezért nem olvasom jó ideje.
Annak a kollégának viszont bombák a méhei ahol egy családnál 350 atka hullott le oxálsavas kezelés után.
Eddig!
Érted wr, eddig.
Mert mit is írtam?
"Szombaton kezelt, és 10-350 atka hullott le családonként tegnapig."
És ezt te, hogy forgattad ki?
"A napi 350-es potyogás augusztusban is soknak számít,....."
Tehát szombaton kezelt ez minimum 2 nap, de délelőtt kezelt, ezért két és fél nap, csak a pontosság kedvéért.
Még egyszer mondom, írom, közlöm, hogy bombák a kolléga méhei, amolyan irigylésre méltóak.
De te láttad, és így hoztál ítéletet.
Tavasszal tisztulókirepülés után le fogom fotózni, és felteszem ide.
Precíz, nagyon jó szakember, a szomszéd méhészetet viszont az ottani eü. felelős felszámoltatta a hatósággal.
Erről már itt is olvashattok, de neveket nem írnék, mert a feljelentősdi nem az én asztalom.
Ja és nála a kezeléskor 13 fok volt a fürtök teljesen lazák, így a csorgatás tökéletes.....szerintem.
Üdv:Nagyernyei Attila

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. November 23. 21:29
Játék a szavakkal!? :)

"A napi 350-es potyogás augusztusban is soknak számít,....."  persze,hogy soknak számít!

"Szombaton kezelt, és 10-350 atka hullott le családonként tegnapig."      "Tehát szombaton kezelt ez minimum 2 nap,".    MOST, november vég felé a 350 lepotyogott atka nem sok!!?? :o Még,ha 2,5 nap alatt pottyant is rengeteg! 

Bombák ,vagy sem.!? Kezelt volna hamarabb! Főleg ,ha a szomszédban "atkabánya" volt. Már régen nem röpködnek intenzíven.

Gondolom azért káromkodott mikor meglátta a (2 napi)350 -es potyogást.

"Ja és nála a kezeléskor 13 fok volt a fürtök teljesen lazák, így a csorgatás tökéletes.....szerintem."

Ebben azért nem lennék biztos!  Sőtt!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. November 24. 00:37
Tovább nem fogom erőltetni az igazamat.
Ezt írja wr:
"Ja és nála a kezeléskor 13 fok volt a fürtök teljesen lazák, így a csorgatás tökéletes.....szerintem."
"Ebben azért nem lennék biztos!  Sőtt!!"
A szekszárdi dombvidéken egy délre mutató löszfal védelmében nem illik megkérdőjelezni a 13 fokot.
Egyébként rém egyszerű, tele van a környék az időkép mérőpontjaival.
Ezért nem szívesen írok én sem mostanában, mert aki ilyenbe beleköt az még másra is képes.
Egy gondos méhészről beszélünk, különösen azért is védelmembe veszem mert a barátom.
Sokan örvendenének az idén, és más években is az ő eredményeinek.
Befejeztem.
Nagyernyei ttila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. November 24. 09:04
Mindenre IS!képes. :)     "így a csorgatás tökéletes.....szerintem."

Nem a hőmérsékletet kérdőjeleztem meg!!! Hanem a "tökéletességet"!

Csurgatás után Most éjszaka, hány  fok volt?? :) Az időkép szerint 0- mínusz 6 a környéken.

"JÓ" ez nekik!!? Így csurgatás után pár nappal.

" Sokan örvendenének az idén, és más években is az ő eredményeinek."

Itt a "pároztatók is hordanak sokat" mondták már nekem. Mégsem jó a méheknek a kései atka irtás!!  A gondos méhész ,még ha barátod is tudhatná ezt!

Nézze csak meg a viselkedésüket,és a fogyasztásukat!!!    Ha nagy múltú,tapasztalatokkal teli ,rutinos,elismert méhész,akkor ezekből "tud olvasni" és levonja a következtetéseket!

Röviden: időben kell atkát irtani! Nem baszogatjuk ilyenkor őket.

Tudod, a "méregkeverőknek" sem hittél,és csak beláttad igazukat.
Kezdőként csak figyelem a méhek viselkedését, és próbálok tanulni belőle.

Meg különben is ! "Nincs időm záró kezeltetni. Megyek pecázni. Kell a süllő karácsonyra! :) :)






Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: buksi - 2021. November 24. 09:22
Van olyan elismert méhész szakember,aki 2 szer is záró kezel,hallottam az előadásán,akkor ő is .......... .Nem értem miért kell  belekötni mindig másba,vagy ez már jó magyar szokás?
Örüljön mindenki,akinek sikerül a védekezés,de ne feledje,itt bármi bármikor megtörténhet,mert nem csak atka van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. November 24. 11:31
"Nem értem miért kell  belekötni mindig másba,vagy ez már jó magyar szokás?"

Mindenki azt csinál amit akar!!!!  Ez csak egy kevéske tapasztalat.  Csak azt ki ne találjátok ,hogy ez a normális.
"Elismert méhész szakember"! MI!!????  Nézzen már magába,mit is csinálhatna jobban.De hát a rutin meg az évek!! MI!!!!!!?

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: mézengúz - 2021. November 24. 12:07
Oxálsavas csurgatás után fellazul a fürt , többet fogyaszt és még fiast is elkezdheti !
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. November 24. 17:17
A pirossal kiemelt dolgokat az oszkár írta nem én, de ezt akár én is írhattam volna:
Idézet
Nem baszogatjuk ilyenkor őket.
Be lett locsolva oda egy csomó víz, ami nagyon nem kell oda. Volt benne mondjuk 4% oxálsav, ami levitt pár atkát azokról a méhekről amik a nyakukba kapták, a többit el sem érte. Nem én mondom, el kell olvasni külföldi kutatásokat ezzel kapcsolatban. És akkor jött reggel a -4-5 fok. Nem is ragozom tovább. Én csorgattam még a tudatlan korszakomban oxállal ilyenkor, az egyetlen dolog az volt amit megtanultam belőle, hogy soha többet ne tegyem.
Már attól felzúdult a család, hogy nagyon finoman kihúztam alóluk a tepsit (hogy kitakarítsam), pedig tényleg nagyon vigyáztam. Akkor hogy felzúdultak volna, ha még nekiálltam volna letépkedni róluk a fóliát, meg nyakon öntöttem volna őket savval. A zaklatás miatti nyugtalanság nem csak akkor káros amikor -10 fok van, hanem ilyenkor is. Mozognak, fogyasztanak, aztán meg majd jön a nozéma. De azzal sincs ugye gond, amíg van "import" fumidil...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. November 24. 21:50
"Egyébként rém egyszerű, tele van a környék az időkép mérőpontjaival."

A szekszárdi dombvidéken nem érik egymást az Időkép-automaták, gyakorlatilag Szekszárdon (murexin) kívül Szedresen (omme-szedres= Nagyernyei Családi méhészet), Tolnán (aranytolna), Decs-en (Demon-decs=Kovács Sándor), Bonyhádon (dezsomuvek) és Nagymányokon (TERC-CO Építőipari KFT) van csak állomása az Időképnek...

 Ráadásul Medinán, ahol a "trópusi" klímát biztosító löszfal található, nincs Időkép állomás...

Erről csak ennyit.   A messziről jött ember meg azt mond....


Azért majd Gyurit megkérdezem. Ott gátőr.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Bicska - 2021. November 25. 06:48
Meleg volt a hétvégén. Mindekét nap 10 C° felett délután, erős napsütéssel. Szekszárd-Szőlőhegy. Üdv!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. November 25. 08:26
Akkor nézzük a tényeket.
Szekszárd vonzáskörzetében 5 az-az öt mérőpont van!
Íme az elmúlt időszak időjárása.
https://www.meteoblue.com/hu/id%C5%91j%C3%A1r%C3%A1s/historyclimate/weatherarchive/szeksz%C3%A1rd_magyarorsz%C3%A1g_3044760
Ebből látható, hogy Szekszárdon 2021. 11.21-22-és még 23-án is megközelítette a csúcs a 15 fokot!
De pontosan 14.1 Celsius volt a max.
Szórakozzatok mással, vagy ennyire ráértek?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. November 25. 08:42
Felénk is 13-14 fok körül volt szombaton. Csakhogy ez önmagában semmit nem jelent, ugyanis csak azok a családok repkedtek amelyiknek a kaptárjait telibe sütötte a nap. Amik meg árnyékban voltak ki se jöttek, vagy alig, ugyanúgy fürtben maradtak és duruzsoltak mintha nem lenne jó idő.
Mindenki azt csinál (sajnos) a méheivel amit akar... Megvan mindennek a maga ideje, az atkairtásé is, de a naptár szerint (időjárástól függetlenül is) jelenleg a nyugalom időszaka van. Ennyire már ne szeressünk méhészkedni, legalább ilyenkor hagyjátok őket békén!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: P.P. - 2021. November 29. 12:48
Én 19 éve használom zárókezelésre az oxálsavas csurgatást. Volt, hogy 5 fokban, volt, hogy 10 fok felett. Soha nem vettem észre, hogy probléma lett volna ebből. Általában mikulás környékén csinálom. Ismerek olyat aki karácsonyig vár egy melegebb időre, én nem merek addig várni, pedig a fias nehezen áll le a meleg őszi időjárás miatt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. November 29. 14:25
Lehet, hogy semmi bajuk nem lett tőle, meg az is lehet, hogy csak nem vetted észre, hogy tavaszra fél-egy léputcányi méhvel kevesebb lett. Én észrevettem.

Beleolvastam az omme monitoringos kiadványába, ott meg azt vettem észre a 23. oldalon, hogy van akinél 17511 db atka hullik le egy családról! Egy másik családról meg 16704 db! A harmadikról meg 10527 db! Leültem a székre, és perceken keresztül csak néztem magam elé, még káromkodni sem volt erőm.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2021. November 29. 16:08
Valószínű nem zárókezelt az előző ősszel 😆.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. November 29. 18:01
Komolyan mondom ennyi atka 5 év alatt sem hullott egy családtól!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2021. November 29. 18:05
Valószínű nem zárókezelt az előző ősszel 😆.
Hűha, akkor jövőre nálam is ennyi lesz, mert én se zárókezeltem.  :-(
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2021. November 29. 18:35
 :) :) :) :)   :D :D :D :D :D
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. December 22. 18:07
December 24-én, "Szenteste" napján ismét lesz kirepülésre lehetősége a méheknek!
Aki a zárókezelést még nem csinálta meg, ez ragyogó alkalom.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kiskakas - 2022. Február 15. 19:22
QUQURIQ !!!

Csak ötletként írom, hogy már most meg lehet csinálni az oxálsavas csíkokat, ne a fő idényben használjuk fel a drága időnket!
Legyen minden naprakész, amikre szükségünk lehet.

Üdv. Kiskakas
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2022. Március 12. 13:59
Pink!
Az alapeset nem egy drámai atkahelyzetről szólt az adott méhészetben. Arra kerestem a választ, amit már én is tapasztaltam: néhány családban úgy dúsul fel az atka, hogy pl. rablás jelei nem nem láthatók, és arra sem vezethető vissza, hogy több volt az áttelelő atkája.
 Saját méhészetben a rablás kialakulása természetes állapot.
[/quote


Egyik "gyöngyszem" méhészetedről!!!


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2022. Március 12. 15:17
Emlékszel miért tűntél el a zöldről KB 1 évre!? ;) ;D ;D 

A következő idézet az lesz ,ha időm engedi!!

Az idézgetés meg látod,hogy megyeget. :)Hamarabb megtanulom mint te a méhészkedést! :)Pedig le sem doktoráltam! ;D ;D ;D

A mindig szomszéd atkája,természetes állapot a rablás kialakulása méhészetedbe,Raktározza a vizet, sós vizet a kaptárakba.

Az telelni készülő családok össze pakolgatása nálad meg egy külön fejezet! :D  Majd így szépen sorba idézgetem!! ;)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2022. Március 12. 18:15
Oszkár!
De nagy az Isten állatkertje! Mondtam én, hogy szövegértési problémákkal küszködsz. Ha az lenne oda írva, aminek Te érteni véled, akkor úgy hangzana, hogy a saját méhészetben. Ehelyett az van, hogy a saját méhészetben, amit úgy kell érteni, hogy egy méhészeten belül, ugyanazon méhészetben, nem két külön méhészetben.
Pont erre írtam azt, ha Te ezeket a 30 év alatt megtapasztalt dolgokat az én saját technológiámnak tulajdonítod, egy általánosságban leírt dolgot, akként képzelsz el, hogy az az én méhészetemre vonatkozik, akkor a Tiédre az a jellemző, hogy nem tudod fenntartani a létszámot, és mindig venned kell méheket (hiszen elismerted, hogy vettél méheket). Miközben én tudom, hogy Te nem ezt írtad, mert megértettem, hogy mit akartál írni, Te viszont képtelen vagy megérteni azt, hogy én mit írtam.
Ami az idézést illeti. Hát elég sok idő kellett, hozzá, hogy megtanuld, nem egy atomfizika, eddig mégsem ment. Majd kíváncsi vagyok, hogy a zöldről történő keresztben történő belinkelés is megy-e. Mennie kell, mert megmutattam, neked csak fel kell ismerni a szabályt, és alkalmazni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2022. Március 12. 19:16
Nagy bizony!!! :) :)   Vajon kinek a méhészetébe tapasztalod te is!! :)Eljársz valakihez ???

Idézetet írta: neo link=topic=612.msg35696#msg35696 date=150757653
 [color=red
Arra kerestem a választ, amit már én is tapasztaltam: .[/color]...
[/quote

Dehogy tudsz te semmit! Pontosan azt írtam amit olvastál! Ne magyarázz bele semmit.

Elfogytak az érveid? És Ezekkel a dedós hülyeségekkel jössz? Nem nőtték még ki ebből?  A búgócsigád is biztos nagyobb volt! És azt is te mutattad meg nekem hogyan használjam!?

A vizet meg nem raktározza a méh!  Mint ahogy műlépre sem rázzuk a családokat februárban!



Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2022. Március 12. 20:35
Hűha!! Keresgéltem a Zöldön.
Komolyan mondom lemondok az átidézgetésről! :)

Teljesen bezöldülne a FF fórum! :D

Csak egy pár vitatémánk:
Szerinted az anyát amikor csomóba fogják..
A szomszéd atkái...
Szublimálás( amit akkor még nem csináltál)
Atkairtó"arzenál" használata.
Őszi családegyesítés,ahogy te csinálod stb.
Meg mindenen is!

Tanúságos kis viták! És most hogy beleolvasgattam nem is unalmasak! :)

cerena és oszkár vitái. Aki majd olvassa őket levonja a konzekvenciákat. ;)


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2022. Március 13. 07:15
Oszkár!
Nekem az bőven elég, ha egy szabadon kiválasztott hozzászólást linkjét ide beírod, amire rákattintva olvasható az eredeti hozzászólás. Azért tedd ezt meg, hogy bizonyítsd, több eszed van annál, mint ami látszik. Mert hát ez a förmedvény, amit itt az utolsó előtti hozzászólásoddal műveltél, nagyon rossz bizonyítványt állít ki Rólad. Pedig még meg is dicsértelek, hogy na végre megy ez. Így sajnos azt kell feltételeznem, hogy más tollával ékeskedtél. Pedig ez kb. akkora teljesítmény, mintha sikerülne a 100 m-t 40 nap alatt lefutni. Így viszont ne akarj velem maratonon versenyezni. Hadd lássuk azt az átidézést a zöldről, ne maradjál szégyenben!
Amihez viszont nem kell átidézés, az a csomóba fogás. Tudom mire gondolsz. Én azt állítom, hogy csomóba fogáskor  a méhek az anyát védik. A méhek egy másik csoportjától, amelyek le akarják ölni. Úgy látszik azóta sem sikerült megértened a lényegét. Elég nagy szégyen, mert alapvető méhészeti információ meg nem értéséről tanúskodik. Kérdezz meg egy méhészt, aki már használt anyásító zárkát, hogy  azért használja-e, hogy a benne lévő méhanyát leölesse a többi méhhel, vagy azért, hogy elfogadtassa velük. Kérdezd már meg őket, hogy láttak-e olyant, hogy kirágósra állítás után, az anya még benn van, és benn fortyognak a méhek. Na ez a csomó. Ez ugye a gödöllői kalitkánál szembetűnő, a laposnál pedig a csomó keresztmetszete is látható, benne az anyával, amelyik él. Az ne tévesszen meg, hogy ilyenkor a csomó lazább. Az azért van, mert egyesével tudnak bemenni az anyához a méhek. Amelyek eredetileg meg akarták volna ölni, de közben érintkeztek az anyával ("összegyurcsányozták" magukat, ha az anyát gyurcsánynak nevezzük el), ezért aztán a következő már ezt is ellenségnek tekinti, miközben az is összegyurcsányozza magát. Tehát a gömb belülről kifelé haladva védelmi zónává alakul. A családnál történő csomóba fogás nem egy lyukon át történik, ezért szorosabb, ha pedig nem az, akkor rés van a pajzson, ami oda vezet, hogy tényleg sikerül leölni az anyát. Ezért jobb az anyásító zárka. Persze mondhatod azt, hogy én kreáltam azt, hogy az anyazárka azonos a csomóba fogással. Van más mód is eldönteni, hogy melyikünknek van igaza. A csomó védelmet jelent az anyának, vagy a halálát? Ugye nincs kétséged afelől, hogy ha egy idegen családba bedobsz egy anyát, akkor azt leölik. Nos, ha van lecserélni kívánt anyád, akkor dobjad be egy idegen családba. Ha ott kialakul a csomó, akkor Neked volt igazad, ha nem alakul ki, akkor nekem. Én azt állítom, hogy akkor alakul ki csomó, amikor meg akarják védeni. Ha nincs olyan méh az anya közelében, amelyik meg akarja védeni, akkor nem lesz csomó. Ezért az ilyen anyát ne a fias közelébe dobd, hanem a mézkamrába, mert  a frissen kelt méh nem elköteleződött a saját anyja felé, így az a védelmére fog kelni, tehát ebben az esetben akár még az idegen család fészkében is  lehet csomó. Ha a mézkamrában kialakul a csomó, akkor az erről szóló videót tedd közzé! Akkor beismerem, hogy Neked volt igazad. Addig viszont nálam van az igazság. Mégpedig az anyásító zárka működési elve miatt, valamint azért, mert a csomóból élve lehet az anyát kihalászni, és abból a tényből következően, hogy nincs szükség ötven méhre ahhoz, hogy leöljön egy méhanyát. Egy is elég, tehát a csomó kialakulására egyszerűen még idő sem lenne, mert előbb elpusztulna az anya, mint amennyi idő alatt  a csomó kialakulna.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2022. Március 13. 11:51
Na te Isten ......!! Először is ez egy méhészeti fórum!! Nem számítástechnikai tanfolyam!!!
 
A méhészek körberöhögnek! Ebben fitogtathatnád a tudásodat! Mindent megmagyarázol. Szerinted a hóember is izzad nem pedig olvad! Ugye?

http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=18&p=170366#p170366


Egy másik "gyöngyszem" részedről!!   Ilyen gyorsan mikor tanulsz meg méhészkedni?  ;) ;) ;)  Mint ahogy belinkeltem. A Méhészetedről "mesélj,  a tavaszi atka irtásaidról. Kitaláltad már mivel lehet? 

Mert én csak akác után fogok kezelni!

Tudod : A méh meg nem RAKTÁROZZA a vizet!!!!

 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2022. Március 13. 17:55
Mi a baj ezzel a hozzászólással? 2014-ben még irido néven írtam le ugyanezt ebbe a fórumba. Most 8 évvel később a Méhészújságban pontosan ezt bizonyították be. 4 naponkénti kezeléssel az 50.nap körül lesz elfogadható az atkaszám. 3 naponként kezeléssel a 15. kezelés után, tehát szintén ezen időtartam alatt. Jenő amitrázos sorozatkezelése pontosan ezt hozza ki. A toleráns szer és az oxálsav egyforma módon hat. Bocsánat a toleráns kezelés. Lehet amitrázzal 99,5 százalékos hatásfokot elérni egy kezelésssel, csak más módon. Én így kezelek.
"A méh meg nem raktározza a vizet." Oké elfogadom. Akkor nekem miért nem álltak le a méheim, amikor volt elég elraktározott virágporuk,és oldalt-felül vastag hőszigetelővel voltak körbevéve. Varázsolták a vizet? ?ert más magyarázat nincs. Esetleg Te tudsz? A többi felvetésre is válaszolj légy szíves, mert eddig 3:0 ide.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2022. Március 13. 19:43
Keress rá a "fecnikre" ,és újra idézd fel miket írtál.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2022. Március 13. 20:48
Emlékszem a fecnikre. Azon a nyáron balról mellettem elpusztult 200 méhcsalád, jobbról 350. Naponta jöttek maréknyi rajocskák, amelyek be akartak menni a családjaimhoz. Ez előtt akáckor számoltam be arról, hogy már a nyolcadik fiókot kell felraknom a családokra, hogy elférjenek. A szomszédok méhei hozzám hordták az akácot, meg a hársat. Nem győztem pergetni, gyors megoldást akartam. . Te javasoltad a szublimálást. Azt válaszoltam, hogy ez sajnos nem megoldás, mert fiasítás jelenlétében azzal nem tudnám
 ésszerű időn belül lecsökkenteni a kívánt szintre az atkalétszámot. Innen indult ki a vita közöttünk. A Te álláspontod szerint az oxálsavval meg lehet oldani ezt a problémát. Fiasítás hiányában én ezt nem is vitatom. Azt mondtam, mutass olyan fecniket, amelyiken be tudod bizonyítani, hogy nincs igazam, és fiasításos időszakban is le tudod vinni az atkaszámot, nem csak szinten tartani. Arra hivatkoztál, hogy nem kezeltél nyáron, mert napraforgó hordás volt, pergettél stb. Vagyis nem volt bizonyíték, én pedig szentül meg voltam győződve az igazamról. Amit már többen is igazoltak, legutóbb most a Méhészújságban. Nekem pergetés után azonnal bekerültek fluvalinátos zsepik, de nem csökkent az atkalétszám. Ősszel CHM-ket raktam be. Két hét után új adagot a régiek mellé. Amelyeknél véletlenül kimaradt a második adag, később még több százas nagyságrendben tudtam lehozni atkát. A kétadagosaknál szépen lecsökkent az atkalétszám. Az egyadagosaknál többet kellett kezelni késő ősszel. Amit nem tudsz, az az, hogy ezzel aztán a CHM-nek búcsút is lehetett inteni. Utána már nem működött. Az oka is nyilvánvaló. A pempőbe aktív formában kioldódó kis mennyiségű hatóanyag ellen már a fiatal atka is képes elegendő lebontó enzimet termelni. Ugyanez érvényes a fluvanilátra és sajnos a flumethrinre is. Vissza lehet keresni zöldön, hogy amikor a Perizint a Bayer lecserélte Magyarországon a CHM-re, akkor én nagyon kiakadtam, és elleneztem a döntést. Be is igazolódott az aggályom. Három szezonban senkinek nem ajánlom megfelelő kontroll nélkül egyiknek a használatát sem. A Polyvar Yellow-ét sem. Persze ez azért nagyban függ attól, hogy ezeket a hatóanyagokat előtte ki, mennyit használta. Pedig ugye Tükör is, és Kelemen Bálint is rendkívül jó hatékonyságot mért flumethrinnel, olyant, amilyennek a hatékonyságnak lennie kellene. A második 12 napra nem lenne szabad atkának maradnia. Oxálsavnál ez nem így van. Erre nem képes. Azt mondtam, hogy szinten tartásra alkalmas csak. Azért, mert az öreg atkát nem tudja pusztítani csak a fiatalt (véleményem szerint). Az öreg hamar bebújik a fiasba, a fiatal sokáig kinn van. Ezalatt az idő alatt a fiatal összegyűjt annyi hatóanyagot, ami elpusztítja. A fiasban az öregnél nincs hatóanyagutánpótlás ezért van ideje termelni a lebontó enzimet. Az elpusztításhoz szükségesnél alacsonyabb dózis teszi lehetővé. Ezért a kezelésnél mindig az utódgenerációt pusztítjuk. Az öreg vagy addig szaporodik, amíg véget nem ér az élete, vagy pedig ha tényleg véges számú petesejtje van, akkor addig, amíg az el nem fogy. Nyilvánvaló, hogy bármelyik eset áll fenn, az egy családban lévő öreg atkák sem egyforma korúak, vagy  nem azonos számú petesejttel rendelkeznek még. Így hosszabb távon elfogy az atka, mert mindig kevesebb fog szaporodni, míg végül elfogynak. Akkor, amikor ez felmerült közöttünk, akkor még feltételezhető volt, hogy a CHM alkalmas arra, hogy az öreget is elpusztítsa. Nagyobb adagban igaz is volt, de aztán vége is lett. A flumethrin sem képes már rá, a fluvanilát meg méginkább. A Superstripet (vagy hogyan hívják) sokan használják jó eredménnyel. Miért? Mert az illóolaj miatt az öreg sem talál be a fiasba, tehát nála is össze tud gyűlni annyi hatóanyag, hogy elpusztuljon. Ezt mi már zsoltival az OMME fórumon majd 15 éve kitárgyaltuk. Akkor ő úgy fogalmazott, hogy az illóolajos kezelés valójában egy fiasba történő vissza nem-engedés. Akkor vetettem fel, hogy jó-jó, de ha elmúlik az illóolaj hatás, akkor lesz visszaengedés. Vagyis az illóolaj önmagában nem elég a kezeléshez. El is kell pusztítani valamivel, amíg kinn van. Én azért nagyon alacsonynak tartom a Superstripben az aktív hatóanyag mennyiségét. Kíváncsi vagyok meddig lesz jó?
Valamit kihagytam volna?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2022. Június 02. 07:50
A pörgetés után a legfontosabb teendő a méhekkel, a hatékony atkairtás.
Mindenkinek van tuti szere, most elő vele, mert pár hét kihagyás óriási károkat okozhat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: kakadu - 2022. Június 02. 14:59
Ha van valakinek megbízható beszerzési forrása a 20%-os amitraz tartalmú szert illetően kérem dobjon egy privát üzenetet. Köszönöm!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2022. Június 02. 23:46
Ha van valakinek megbízható beszerzési forrása a 20%-os amitraz tartalmú szert illetően kérem dobjon egy privát üzenetet. Köszönöm!

Keress rá a lentebbi idézetre! Erről itt tilos volt régen beszélni. Majd jól kivágnak, mint "dcplussz"-t. Illegális szerek... brrrrrr. Hamarosan megy hozzád is a NÉBIH. Küldtem privátot kakadu, hátha tudok ajánlani valamit neked, amitől nem a "már a hideg is ráz" amikor tavasszal kaptárjaidat bontod.

Ácsi fiúk!
Rádöbbentem már tegnap valamire!
Ezt kell az MVH-val és a NÉBIH-el közölnünk, de azonnal!
Az OMME szakmai alelnöke dr.Cserényi Péter a méhészeket tiltott házipatikai módszerekre buzdítja!
Ő maga meg a Nemzeti Programból előadóként javadalmazást vesz fel!
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program elsődleges célja az engedélyezett, és támogatott készítmények használatának elősegítése, nem a hókusz pókok, tiltott kacatok reklámozása!!!!!!!
Ez nyílt kuruzslás!
Felháborítónak, döbbenetesnek és gyalázatosnak tartom, hogy ezt senki nem tette szóvá, én meg már nem akartam vele ordibálni.
Arra lennék kíváncsi, hogy a Méhegészségügyi Kis könyvbe mit javasol berni, varroa atkák elleni védekezésre dr.Amitráz, akitől már a hideg is ráz!
Nyílt csalásra, pancsolásra, sarkallja a magyar méhészeket!
Doktor Úr!
Nagyon veszélyes vizekre hajóztál!
Remélem Tantó Sándor is olvassa írásomat, és főnökei, hogy az OMME szakmai elnökhelyettese tiltott módszereket hirdet az EU-s támogatást is tartalmazó pénzen!
Ez már a vég kezdete!
Nemzheti Programos pénzből kuruzslót fizetnek!
Ha annyira tudja doktor úr a jogszabályokat, mutassa meg a lámpabeles kacatjának engedélyét!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2022. Június 03. 06:24
Látjátok milyen régi írásaimat is képes volt seed150 előhalászni.
Sajnos ez ma is érvényes, mert a méhegészségügyi kiskönyvbe csak, és kizárólag engedélyezett szer írható be.
Abban valóban én is változtam, hogy az "illegális" szerek hatékonysága sokszor felülmúlja a támgatottakét.
Ettől függetlenül bármilyen nyilvános felületen nem tartom szerencsésnek a házi patikai készítmények reklámozását.
Ha az élelmiszer-biztonsági hatóság beleolvas, akkor ezt fogják a mézben keresni, és ez egy újabb fogás rajtunk, méhészeken.
Mindenki tudja, hogy melyek azok a cuccok amik hatékonyak, különben már rég nem lennének méhei.
Én továbbra is óva intek mindenkit ezek nyilvános közlésétől!
Ha egyszer egy szer, vagy a "legális szerből" készült, otthon összehozott készítmény nem engedélyezett, az-az tiltott, akkor kár feszegetni ezt a dolgot, különösen fizetett szak-előadásokon.
Az, hogy mely készítmények hatékonyak az már más téma.
Nekem erről ez a véleményem, aztán mindenki azt ír amit akar, de nem a Fekete-Fehér Méhészklubra.
Privátban közöljétek egymással a tuti tippeket.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2022. Június 03. 07:55

Én továbbra is óva intek mindenkit ezek nyilvános közlésétől!


Köszönjük! Teljesen egyetértek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2022. Október 23. 16:48
Szeptember 18 zarkaztam anyákat,28napig voltak tartós anyazárkában, ezalatt idő alatt 3szor szublimáltam hogy már nem volt fias.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2022. Október 25. 11:51
Egy kérdés ha van egy olyan: technológia; amivel elehet érni fiasitás mentes állapotot, akkor miért nem használják, nincs idő rá.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2022. Október 25. 12:36
Mert el lehet érni nélküle is. leállnak azok maguktól is pont idejében! Akkor meg minek zárkáznánk az anyákat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2022. Október 26. 17:26
Egy kérdés ha van egy olyan: technológia; amivel elehet érni fiasitás mentes állapotot, akkor miért nem használják, nincs idő rá.
A zárkából kiengedett anyák hány %-a kezd újra fiasítani okt-novben? Amennyiben természetes módon leáll az anya ott hány % fog újra fiasítani okt-novben pl nyitott higi aljnál? Milyen hatással van a telelőnépre a szept -okt fias nevelés és a okt novemberi fias nevelés? Milyen értékűek ezek a nemzedékek? Több szempontból kell egy témát megvizsgálni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: buksi - 2022. November 05. 22:24
Ukrán technológia:https://www.youtube.com/watch?v=F3hJAdFBgJg&t=4s

Ja és nem kutyulnak!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: buksi - 2022. November 05. 22:43
Ilyen is kapható.https://www.wish.com/search/varroa%20atka%20lap/product/5d4bdc50acef0b66d9aeca70?source=search&position=7&share=web
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 07. 08:49
Egy kis pontosítást érzek szükségesnek az előző hozzászólásom kapcsán egy emailes reakció után. Ami  miatt aztán érinteni szeretnék egy más témát is , kicsit vitaindítónak szánva.
Tehát a pontosítás. A glifozátról vannak olyan adatok, hogy antimikrobiális  hatással rendelkezik. Ebben az összefüggésben viszont akár ugyanaz a folyamat lejátszódhat, amit én az antibiotikumok kapcsán leírtam.  Amennyiben a baktériumellenes hatás igaz, akkor Antinak igaza lehet a felvetett témát illetően. Nekem amiért sántít még a dolog, az az, hogy ilyen széleskörű baktériumölő hatás a fertőtlenítőszerekre jellemző, ami egy kicsit arra a gyógyszerre hasonlít, ami minden betegséget gyógyít. Tehát ebben az esetben az általam leírt folyamatot a glifozát is képes megvalósítani, ahogyan Anti ezt felvetette. Ettől függetlenül azt én felháborítónak tartom, hogy forgalomba lehet hozni ilyen gyomirtót, ami globális környezetszennyezést okoz. Jóformán már minden ember üríti a vizeletével a glifozátot. Ez pedig abszurdum. A helye zárt termesztési rendszerekben lenne, ahol elvégezné a gyommentesítési funkcióját, ahová aztán több gyommag nem kerülhetne be. Ami pedig még fontosabb, hogy ennek olyan zárt rendszernek kellene lennie, ahonnan a felhasznált víz sem tudna kijutni, megvalósítva a környezet szennyezését.
Ennyi bevezető után rátérnék egy minket méhészeket jobban érintő témára, de a glifozáttal kapcsolatosan sok párhuzamos szála van a történetnek. A téma a különböző stripek használata (Herba, Super). A környezetemben évek óta figyelgetem az atkahelyzet alakulását. Azt tapasztaltam, hogy ahol áttértek a stripekre, ott nemigen van atkaprobléma. Jómagam idén októberben próbáltam csak ki az állomány egy kisebb részénél. Az első eredmények alapján számszerűen a Herba (flumetrin) többet hozott le a Supernél (kumafosz), ezért az előbbivel folytattam a többi család kezelését. Feltűnt a csomagoláson a 99,84 százalék hatékonyság. Ez ugye 1000 atkából 998,4 lehozott atkát jelent, tízezerből pedig 16 megmaradt atkát. A lényeg az, hogy ha egy atkából egy év alatt kezelés nélkül 100 atka lesz, akkor 2 év alatt 100x100, azaz tízezer. Erre szerintem már nyugodtan ki lehet mondani, hogy elpusztítja a családot. Ha csak 50 atka lesz egy évben egyből, akkor 50x 50=2500. Ez mondjuk az alsó határa a család összeomlásának. Tehát 50 és 100 közötti éves atka szaporodási rátának van a legnagyobb valószínűsége. Nos, ha a méhész a szaporulatnál kevesebb atkát pusztít el, akkor a következő év induló atkaszáma magasabb lesz, és ha akkor is kevesebbet, akkor egy idő után eléri a családösszeomlás szintjét. Ha 100-as a ráta, és csak 98-at pusztítunk el, akkor 11 év múlva elérjük a  10000-es küszöböt. Ha többet pusztítunk el, mint a ráta, akkor az atka pusztul ki. Ha ugyanannyit, akkor megmarad az atka és a méh is.  Amikor ugyanannyit pusztítunk el, mint amennyi a szaporulat, akkor a következő évi induló ismét egy lesz. Ekkor sem az atka, sem a méh nem fogy el. Ez az R=1 es állapot (SIR modellből véve az R-t) Ebből következik, hogy minden létező betegség hosszabb idő átlagában R=1-es értékkel jellemezhető, hiszen máskülönben nem létezne.  Az atka esetében az 1-es értékre a méhész viszi le a rátát a kezeléseivel, a nyúlósnál a keretes kaptárak megjelenéséig a méhcsalád gondoskodott erről. Amióta van ellene égetés, azóta az égetések biztosítják az 1=es értéket. Azért nem kevesebbet, mert nem tűnt el a betegség, és nem is nőtt évente olyan mértékűre, hogy minden méhcsaládot el kellett volna égetni. Nagyjából az évente megjelenő új esetek száma átlagosan azonos. Nos ha az  R=1 atka esetén 100-ból egy, akkor tízezerből 100 meghagyott atkánál jobb eredmény esetén az atka eltűnése várható. Ez ugye egy kezeléssel elérhető érték, ha az adott kezelés hatásfoka ezt nem éri el, akkor tovább kell kezelni. Na most a stripeknél a 100-hoz képest a 16 megmaradt érték egy frenetikusan jó szám, kiváltképpen a fiasítás jelenléte mellet végzett kezelés esetében. Azt jelenti, hogy egy kezeléssel nagyon gyorsan el lehetne tüntetni az atkát, ha működik az izoláció, tehát nem jön be idegen atka. Én az egészet egy szélhámosságnak tartottam a stripek vonatkozásában mindeddig, mert a leírt hatóanyagok, és azok mennyisége alapján a józan ész szabályai szerint nem lehetne ilyen eredményt elérni. Szeretném előrebocsátani, hogy nem akarok összeesküvés elméletet gyártani, mindössze magyarázatot szeretnék találni erre a hatékonyságra. Én ugyan nem végeztem tudományos igényű vizsgálatot a hatékonyságra, de bizony valahol a tízezerből 50 megmaradt értékre taksálom, ami nagyságrendileg igazolja a használati utasításon közölt értéket. Ami a mellékszál, hogy tízezer méhből szerintem meghagyott 5000-et. Tehát a méhek felét levitte. Ha nem többet. A piretrum extra kivonat, a csekély mennyiségű kámfor és timol, valamint az elhanyagolható mennyiségű flumetrin.  Akkor esetleg a stripek a mi „tankkeverékeink”?  Ezen anyagok minimális mennyiségben jelenlévő kombináció ilyen hatást képesek összeadódva produkálni? Itt jön képbe az összeesküvés elmélet szagú hipotézis gyártásom. Tehát figyelmeztetek mindenkit, hogy mindaz, amit ezután írok a stripekről, az egy fikció, az én agyamban született meg, és pusztán azt a célt szolgálja, hogy magyarázatot találjon egy jelenségre, ha a „méhészeti tankkeverék” verzió mégsem lenne igaz. Én is arra gondolok, amit már közel 7 éve mások is rebesgettek.
Elmondás szerint a Herba 6-os furettos sorozat M után,egy éjszaka alatt 100-as nagyságrendben hoz le atkát...
Azt nem értem,hogy ha csak a leírásában szereplő anyagok vannak benne mitől döglik meg a lehulló atka egy éjszaka alatt...
erre a reakció:
Szerb fórumokon többen kételkednek , hogy tényleg csak ezek a dolgok vannak benne. Én is látom, hogy tele vannak ezzel a szerrel a facés fórumok, de szerintem ilyenkor minden szer söpri az atkát, mivel nagyon visszaesett a fias. Van aki 1 hónapja fejezte be a furettós kezelést és csodálkozik, hogy milyen sokat hozott le neki most a Herba Strip.
Van valami más is a háttérben. A strippelő méhészekkel történt beszélgetésekből talán az igazsághoz közelítő következtetés vonható le.. Egyiknek végletesen legyengültek a családjai, amire a nyúlós tette fel a pontot, a másiknak töredék mennyiségű méhcsaládjai lettek, a harmadik profi méhész arról panaszkodott, hogy a méhcsaládjai számát csak szinten tartani képes, noha előtte évtizedeken át adott el minden évben méheket. Megint más méhész a strippes technológiáját úgy írja le, hogy először csak egy csíkot helyez be, aztán egy hét múlva a következőt, majd egy hónap múlva a harmadikat. Tehát az óvatosság, a népességfogyás másoknál is fellelhető, nem csak én tapasztaltam így.
Ha nem a „tankkeverék” hatás felelős a jó atka és méhirtó jelenségért, akkor vajon mi? Elképzelhető, hogy itt is egy szennyeződés van a háttérben ? Akár fipronil, akár diazinon?  A fipronilt használják ún. ragadozóatkák ellen, a diazinon sok egyéb atka ellen is hatásos. Nem gondolnám, hogy az illóolajok lennének szennyezettek. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy amire már volt konkrét példa, így a akár a flumetrin, akár a kumafosz szennyeződik esetleg ezekkel a hatóanyagokkal, de régen az OMME amitrázt is talált, sőt van most egy harmadik amitráz tartamú strip is. Így ha az amitráztartalom alapján Scabatoxot is felhasználtak, akár adódhatna is a diazinon szennyeződés, ami a jó atka és méhirtó hatásért felel. Aztán a kisebb szennyeződés kisebb méhveszteséggel jár , a nagyobb szennyeződés nagyobbal. Kinek mi jut. Ez is lehetséges dolog.
Én azonban mégis inkább mást sejtek a háttérben. Az én első konfliktusom a Bross Péterrel, nem szemtől szemben, hanem így a zöld fórumoldalon keresztül a szulfonamid szennyezett mézek kapcsán indult. Én akkor erőteljesen bíráltam azt a törekvését, hogy a mézek szulfonamid szennyezettségét fogadtassuk el elkerülhetetlen környezeti szennyeződésnek. Akkor én úgy érveltem, ha ez igaz lenne, akkor a mézeknek tele kellene lennie, pl. kokcidiosztatikumokkal, mert azt általánosan használják a broiler tartás során, és ugyanolyan úton, mint a szulfonamiok (trágyalé szívogatása) szintén meg kellene jelennie a mézben. Ilyen vizsgálati eredmények azonban sem akkor, sem azóta nincsenek. Volt szóbeszéd akkoriban arról, hogy Szerbiából származó zacskós fumagallinben szulfonamid van. Mondván, hogy a szulfonamidnak van Nosema ellenes hatása. Tehát Szerbiában van olyan illető (minden bizonnyal állatorvos), akitől nem áll távol olyan kezelést adni, amelynek reziduum vonatkozásai figyelmen kívül hagyhatók. Szoktam mondani, hogy az idő majd eldönti kinek van igaza. Hát szerintem ebben a kérdésben lassan már lehetne eredményt hirdetni. Ha Bross Péternek volt igaza, akkor az elmúlt éveknek arról kellett volna szólnia, hogy a magyar mézek az 1 ppb-s kimutatási határ esetén mind szennyezettek szulfonamiddal. Olvasott valaki ilyesmiről?  Mert én nem.  Ezért gondolom, hogy nekem volt igazam. Következésképpen a zacskós fumagillin volt a szulfonamid forrás. Hogy jön ez a stripekhez? Hát az is Szerbiából jön. Mi van akkor, ha nem szennyeződésként van benne méhekre erősen toxikus atkairtó szer? Hanem direkt keveri bele valaki?  Méghozzá tűpontos mennyiségben. Nem is biztos, hogy fipronilt, vagy diazinont. Hanem mondjuk valamilyen avermectint. Lehet az ivermectin, doramectin, abamektin sorolhatnám még. Én vagy húsz éve próbáltam egy lapra cseppentve ivermectint, abból kiindulva, hogy pl. az emlősök néhány kutyafajtát kivéve nem érzékenyek rá, viszont elképesztő hatású atkairtó tulajdonsága van. Gondoltam, hátha a méheknek sem árt. Dehogynem!  Pár nap alatt kivégezte a kísérleti kölyökcsaládot. Soha többé nem is foglalkoztam a dologgal. Tudom, hogy az OMME vizsgálta évekkel ezelőtt a Herba stripet, amikor megtalálta benne az amitrázt és az akrinatrint. Azt azonban nem tudom, hogy történt-e kísérlet az általam emlegetett hatóanyagok kimutatására, vagy sem. Néha eszembe jut a fausti, magyarán nevezhetjük inkább sátáni, enyhébb megfogalmazásban  luciferi alkunak. Egy amerikai profi méhész mondta a mandulamegporzás kapcsán a fausti alkut. Azt mondta a Méhek világa című filmben (remélem jól emlékszem a címre), hogy tudjuk azt, hogy a gombaölők miatt van a CCD (ez ugye nem egy bizonyított tény), de feláldozzuk a méheket a bevétel ellenében. Ennek szemléltetéseképpen pedig jó nagy adag fumagillint oldott fel az etetővödörben, mintegy a veszteség csökkentés kompenzálására.
Nos egy ilyen fauszti alkut akár az atkairtásban is el lehetne képzelni, tőlem sem áll távol a gondolat. Mégpedig úgy, hogy egy kiváló atkaölő hatékonyságú szert olyan végletes mértékben hígítok fel, hogy elviselhető mértékű legyen az egyébként nyilvánvaló méhveszteség, de az atkaölő hatás még érvényesüljön. A méh és az atka testmérete közötti különbség, pontosabban azok aránya elvileg elképzelhetővé teszi azt, hogy ez így működjön. Az atka nagyobb ellenség, és ha az az ára, hogy megszabaduljunk tőle, akkor bocsánatos bűn, ha ezért feláldozunk valamennyi méhet, ha az nem jár a csalás elpusztulásával.  Antinak ugye feltehetném a kérdést, hogy ha a londoni pestis áldozatainak akkoriban valaki felajánlotta volna, hogy van gyógyír a betegségére,  de sajnos ez azzal jár, hogy évszázadokkal később sokan megbetegednek IBS-ben, vagy gluténérzékenységben, akkor vajon a halált választják inkább, vagy megkötik a fausti alkot. Ez alapján ők inkább életben maradnak, és az utókor ráér valamit kezdeni az említett betegségekkel. Na most mi kiirtjuk az atkát, és beáldozzuk a méheink egy részét, vagy azt mondjuk, hogy ez így erkölcstelen, és inkább vesszen a méh is az atkával együtt egy teljes összeomlásban, csak ne a mi kezünk által. Szerintem a méhészek nagy része velem együtt megkötné a fauszti alkut. A baj viszont nem ezzel van. Azzal van, hogy sajnos csak az R=1-es szintet hozzuk egy olyan kombinációval is, amely képes lenne az egyesnél kisebb értékre is fias jelenlétében, egy 12 napos kezelési ciklusban akár. Ebbe most ne menjünk bele, hogy miért is lenne szerintem elegendő a 12 nap. Ez az a probléma, amit Antin is sokszor számon kérek.  A fürdővízzel a gyerek kidobása esetének tartom azt, amikor egy vegyszer betiltása mellett kardoskodunk, annak helyes használati szabályozása helyett. Annak én semmi értelmét nem látom, hogy egy fausti alkuval létrejött kezelési módszert, hatóanyagot R=1-es stratégiával használjunk. Az ugyanis szinte biztosan fenntarthatatlan. Az R=1-es stratégia ugyanis a kórokozó fennmaradásának a záloga. Ha a fausti alku miatt a méhekben okozott kár tartósan fennmarad, akkor éppen a reziduumok miatt fokozottan fennáll a lehetősége annak, hogy a fausti alku a visszájára fordul. Azaz eltolódik a méhekben és az atkában okozott károk aránya. Hozzáteszem, hogy a mutációs alkalmazkodás miatt ez még a fausti alku nélküli módszerek esetén is zsákutca. Magyarra lefordítva: a méheket nem károsító szerek tartós használata hatástalansághoz vezet, ez eltéríti az egyes értéket az egyes szint feletti tartományba, vagyis az atka felszaporodásához vezet, melynek következménye a méhcsalád, a méhészet, az ország majd a kontinens méhállományának pusztulása. A pusztulás mértéke majd valahol 95 százalék körül áll meg, mert kb. 5 % azon méhvírusok előfordulási gyakorisága, amelyek az atkát megállítani képesek. Olyan módon, hogy az atka beoltja az álcába az adott DW vírust, ami elpusztítja az álcát, így a kikelt atkautódok éhen halnak, vagy a méhek eszik meg őket, mert még nem kitinizálódtak. De ugye ezzel is csak az általam százasnak ítélt R érték csökken le 10-re, mert a walesi megfigyelések alapján kb. négy évig élnek a méhcsaládok. Így a képlet az eredeti (100 x 100 =10000) úgy alakul át, hogy 10x10x10x10=10000.
Tehát a megoldás az R=1-nél kisebb atka szaporodási ráta fenntartása. Ez azonban combos feladat. Hiszen hatósági felügyeletet igényel. Amikor ennek kritikus szabályozási pontját ide leírtam, akkor Vivaldi körberöhögött, hogy betarthatatlan. Félek, hogy igaza van. Azt pedig tudjuk jól, hogy azt ő nagyon utálja, amikor neki igaza van. Talán azért nem ártana mégsem legalább a méhésztársadalom elé tárni azt, hogy milyen választási lehetőségek vannak. Aztán majd a méhészek, és nem az OMME elnöke  eldönti, hogy mit választ. Ehhez pedig bizony mérhetetlen mennyiségű tudományos kutatásra van szükség. Először is, hogy pl. nem optikai csalódás-e a fausti alku. Tehát valójában az általam érzékelt népességvesztés mennyire valóságos? Az éveken át tartó megfelelő szintű kezelés fenntartható-e, vagy  családösszeomláshoz vezet, ha igen akkor milyen kombinációs lehetőség áll fenn? És még millió megválaszolandó kérdés. Amihez elengedhetetlen egy kísérleti méhes.  Ami nem állami, vagy OMME  tulajdonban van, mert azok már megbuktak. A másik variáció tőlem egyáltalán nem áll távol. A lassaize fair elve, azaz hagyjuk, hogy a dolgok menjenek a maguk útján, nem kell semmiféle hatósági beavatkozás, ezért aztán az azt megalapozó kutatásokra sincs szükség. Ekkor viszont tudomásul kell venni, ha megemelkedik az R értéke, még a fausti alkuval megkötött kezelések ellenére is, akkor kész, ennyi volt, a méhészet a jövőben csak úri huncutság lesz, nem pedig bevételt termelő gazdasági ágazat. Aztán, hogy ez mikor jön el, öt vagy ötven év múlva, senki nem tudja.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Január 11. 12:24
Úgy látom, senkinél nem érte el a téma a válaszadáshoz szükséges ingerküszöböt. Nálam sem nagyon, ennek ellenére írok pár sort, hátha valakit érdekel.

- Glifozát. Nem nagyon követem a vele kapcsolatos írásokat, de úgy pár hónapja megakadt a szemem egy angol nyelvű cikken ahol is valamelyik betegséggel hozta a tanulmány szoros összefüggésbe, hogy ez a Parkinson kór, a demencia, vagy valami más volt-e arra már nem emlékszem, nem is tudom linkelni mert nem tettem el a könyvjelzők közé.

- Strip(tease)ek. Sosem használtam egyik stripet sem, de a környékbeli méhészeket szoktam figyelni. Hogy náluk milyen hatékonyságú azt nem tudom, a közepesnél biztos jobb, ami következtetés viszont biztosan levonható volt szinte minden esetben az a népesség csökkenése ahogy írod is, nagy átlagban 4 léputcás családok lesznek a használatát követően a betelelésre. De itt jegyezném meg azt is, nyilván azt nem tudjuk házi laboratórium nélkül, hogy hasonló okok miatt, vagy attól függetlenül, de már a családok sem úgy tolerálják az amitrázt sem mint valamikor. Hogy ennek szintén valami egyéb szennyeződés az oka, vagy egyszerűen csak túl sok már a méreg azt csak vizsgálatokkal lehetne alátámasztani, ami viszont tény, hogy az állományban vannak olyan családok, amik egyszerűen nem bírják ki azt az éves 3 sorozatkezelést sem. De még a kettőt sem, egyszerűen összeomlanak (marad a kaptárban az anya, és vele 1,5-3 keretnyi méh. Hangsúlyozom, nem az atka, hanem az atkaölő szer miatt! Ha nálam vannak ilyen családok, a közelemben is, és ahogy hallom az ország másik végében is, akkor szinte mindenhol kell hogy legyenek ilyenek. A lerobbant családoknál azonnal abbahagyva az amitrázos kezelést, és áttérve szublimálásra a család megmenekül a pusztulástól, sőt, akár áttelelésre is képes lesz, kellő odafigyeléssel.

- Alkuk, választási lehetőségek. A magam részéről nem gondolnám hogy bármiféle alkut kellene itt kötni. Azért nem, mert a választás lehetősége egy ideje adott. Vannak olyan atkát ölő szerek (pl. oxálsav), amelyek a méhekre nem, vagy nagyon csekély mértékben veszélyesek csak. Pár éve még én is azt gondoltam, hogy a méhek ugyanúgy vannak a mérgekkel mint az atka, minél többet érintkeznek vele annál jobban hozzászoknak. Nos, a méhek esetében ezt nem így látom. Nem hogy nem szoknak hozzá, hanem inkább ellenkezőleg, egyre kevésbé tolerálják a különféle mérgeket. Az elmúlt szezonban jutottam (kényszerből) arra a felismerésre, hogy ha van egy olyan szerünk mint pl. az oxálsav (meg talán még ide tartozik a hangyasav is meg az licl is), ami alapból is kb. 30%-kal több atkát lehoz egyetlen kezelésre mint mondjuk az amitráz, plusz még nem is olyan ártalmas a méhekre nézve, akkor mi indokolja a mérgek használatát? A magam részére sikerült ezt a kérdést is megválaszolnom, egyedül a tapasztalatlanság indokolja, semmi más. Az elmúlt szezonban sikerült a szublimálással kapcsolatban kellő tapasztalatot szereznem a magam részére, ami nagyon hasonló volt pl. a hangyasavas tapasztalatokra.
Egy kis hangyasavas kitérő. Nem csak saját tapasztalat, két ismerősé az ország más szegleteiből ugyanez. Nem ért senki a használatához, félnek tőle, elpusztul az anya, hatástalan, stb, ezek a szlengek. Nos, valóban nagyon nem mindegy az alkalmazás módja, mértéke, kaptár típusa, külső hőmérséklet, páratartalom, expozíciós idő stb. De a hangyasavnak nem ez a fő baja, hanem az, hogy esetenként elpusztítja az anyát is. Legalábbis ezt írják róla. Nos, ez sem egészen így van. A hangyasav nem pusztítja el az anyát, hanem maga a család öli le a saját anyját a hangyasav használatának okán. A dolog magyarázatát leírtad valahova ha jól emlékszem. A hangyasavnak nagy mennyiségben kell párologni és rövid ideig (néhány óra), mert ha úgy van használva ahogy egyes gyártók javasolják, napokon át kis dózisban akkor az atka életben marad, a hatékonyság nagyon kicsi lesz. Nagyobb dózisban viszont a nagy mértékű párolgás hatására az egész kaptárban erős savgőz lesz, ez részben elnyomja az anya feromonját, részben pedig azt okozza, hogy az anya otthagyja a fészket, és elmegy a kaptár olyan szegletébe ahol olyan idős méhekkel találkozik akik még nem fogadták el (mert fiatal az anya) és egyszerűen leölik.
Visszatérve a szublimálásra. Ezt sem lehet akárhogy, akármikor csinálni, erre nagyon jó példa a szublimálásokban összeomlott állományok. Tehát a fúrok a fiók hátulján egy likat, ott benyomom, tök mindegy milyen napszak van, meg mekkora hőmérséklet kezdetű hozzáállások azok amiket érdemes elkerülni. És hogy miért hoz le több atkát mint mondjuk az amitráz. Bárki kipróbálhatja aki tud kezelni mindkét módon rendesen, és van higiénikus alja minden kaptára alatt, vagyis tud egyszerűen atkát számolni. Furán fog hangzani, de a 2022-es szezonra fel kellett vennem egy napszámost aki segített az atkák számolásában. És ez nem vicc volt. Nagyon sok volt az atka, - majd leírom azt is hogy miért volt sok - és egyszerűen nem bírtam egyedül, illetve kíváncsi voltam a két szer hogyan dolgozik. Akartam egy grafikont is betenni ide erről de ez most elmarad mert nem vittem be az adatokat az excel táblába. Szóval. Az amitráz valamivel több atkát hoz ugyan le, na de azt csak az első napon, aztán utána nem hoz semmit. Az oxálsav ezzel szemben közel ugyanannyit lehoz másfél nap után, de még az ötödik napon is hoz! Két eredményt beteszek ide, az első érték a szublimálást követő másfél nap utáni hullás, majd azt követően tepsi takarítás és napi számolás.
150-30-15-6-1
220-60-45-20-5
Lehet hogy hozott volna még a hatodik napon is egyet kettőt de azzal már nem volt kedvem szórakozni. Vagyis, a 3 naponta kell szublimálni dolog már itt megbukott.
- Atka. Nekem most az is szemet szúrt az idei szezonom után, hogy igazából nem is az a lényeg, hogy mennyi atka van egy családban. Teljesen lényegtelen. Attól sem lesz egy családnak semmi baja, ha egy évben 5000 atkát szedünk le róla. Baja attól lesz, ha nem kezelünk, ezáltal egyidőben van sok atka a családnál. És hogy miért van sok. A szomszédtól jön. Hát persze... Nem a szomszédtól jön az embörök! Ott kezdődik a dolog, hogy olyan hogy nulla atka van egy családnál az egyfajta hiú ábránd, nagyjából biológiai képtelenség. Tehát valamennyi mindig fog maradni az őszi kezelések befejezése után is. Na ez a nem mindegy, hogy mennyi marad. És a másik ami nagyon nem mindegy, hogy milyen az időjárás télen. Ha olyan mint régen volt, végig hideg van és hó, akkor a következő nyárra nem lesz sok atka. Ha viszont olyan mint most is, és a család gyakorlatilag átfiasítja az egész telet, na ekkor viszont sok lesz, mert egész télen szaporodni fog.
A lítium kloridról nem tudok nyilatkozni, de egy ismerősöm bevállalta hogy az idén az állománya egy részénél kipróbálja. Én már semmit nem tudok kémiából, és azt a semmit is elfelejtettem rég, nekem annyit mondott az összeszedett infókból, hogy a kutatás szerinti 25 mmol koncentrációjú sziruppal kell locsolni, ami kb. 1g LiCl 1 liter szirupban oldva.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 11. 17:52
De itt jegyezném meg azt is, nyilván azt nem tudjuk házi laboratórium nélkül, hogy hasonló okok miatt, vagy attól függetlenül, de már a családok sem úgy tolerálják az amitrázt sem mint valamikor. Hogy ennek szintén valami egyéb szennyeződés az oka, vagy egyszerűen csak túl sok már a méreg azt csak vizsgálatokkal lehetne alátámasztani, ami viszont tény, hogy az állományban vannak olyan családok, amik egyszerűen nem bírják ki azt az éves 3 sorozatkezelést sem. De még a kettőt sem, egyszerűen összeomlanak (marad a kaptárban az anya, és vele 1,5-3 keretnyi méh. Hangsúlyozom, nem az atka, hanem az atkaölő szer miatt!
WR!
Nekem az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokszor megfogalmazódott már, hogy van-e egyáltalán olyan szer, amelyben meg lehet bízni, és nincs benne semmilyen szennyeződés? Egészen egyszerűen annak a lehetősége mindig fennáll, hogy ugyanazzal az adagolóberendezéssel szerelik ki a különféle szereket, és átszennyezik egymást. Probléma volt a Destruktorral, mert egy ilyen kiszerelő gépe volt a cégnek, amelyik fipronilos szereket is gyártott. A Scabatoxba is szerintem így kerülhetett a diazinon. Mi a garancia arra, hogy a Mitacba nem kerül bele bármilyen rovarirtó? Engedélyezett szerek esetén a NÉBIH-nek szerintem monitoring keretében vizsgálati kötelezettsége van, mégsem ennek keretében találták meg, csak amikor szóltam, hogy most már nézzenek jobban utána. Egy nem engedélyezett szer esetében kinek lenne vizsgálati kötelezettsége? Senkinek. Egy Mavrikban miért keresnének rovarölőt? A növénytermesztőket egyáltalán nem érdekli a dolog, Nem oszt, nem szoroz. A stripekben miért keresnének méhekre veszélyes atkaölőt, amelyik alkoholban oldódik, míg a méhészeti atkaölők zsírban oldódnak. Egyszerűen bele sem kerül a folyadékkromatográfba az a frakció, amelyik ezt tartalmazza. Ha már oldhatóság. A Litiumot használják, használták  gyógyszerként. Az a gond vele, hogy szűk a terápiás spektruma. A hatásos, és veszélyes dózis közel áll egymáshoz. Vízben oldódik, tehát a mézben jelenik meg, nem a viaszban, ezért aztán kétlem, hogy kapna engedélyt. Tehát a nem engedélyezett technológiák között van bocsánatos és nem bocsánatos. Az oxálsav engedélyezett szer. Legalábbis akkor kapta meg, amikor záró kezelésként kaptak a méhcsaládok egy locsolást belőle. Arról szerintem nem tud az engedélyező, hogy a méhészek sorozat szublimálást végeznek vele. Vízben oldódik, tehát a mézben megjelenik, de nincs MRL értéke, azaz megengedett maximális szintje, ezért aztán, ha a természetesnél magasabb a méz oxálsav szintje, akkor azt véleményem szerint meg kellene semmisíteni, vagy kockázatbecsléssel megállapítani, hogy az adott szint nem veszélyes az emberi egészségre.
Apropó oxálsav.
Lehet hogy hozott volna még a hatodik napon is egyet kettőt de azzal már nem volt kedvem szórakozni. Vagyis, a 3 naponta kell szublimálni dolog már itt megbukott.
A több napon át történő hatásról én már 2014-ben elmondtam Geddekasnak, hogy ez nem a tartós hatás bizonyítéka, hanem a lassú hatásé. Ő azért adta ennek a topicnak az atkairtás, de ésszerűen címet, mert úgy gondolta, hogy elég évente egyszer augusztusban egy alkalommal csorgatni, ami megoldja az atkaproblémát. Döntsd el Te, hogy Neki volt igaza, vagy nekem, aki azt mondtam, hogy a lassú hatás miatt jelentős számú atka tud visszabújni a fiasba, ha van nyitott fias. Ha nincs, akkor sem jelenti az 5 napos (irodalmi adatok szerint 2 hét) potyogás azt, hogy ott nem maradt. Azoknak nem jutott elég oxálsav. Egy második kezelés eredményéből pedig még az is kiszámítható, hogy még maradt fenn ezután is. A három naponta szublimálás nem feltétlenül bukott meg. A fentiek miatt ezek a görbék másmilyenek lettek volna,és a számított maradék atkaszám is mást mutatna.
Az elmúlt szezonban jutottam (kényszerből) arra a felismerésre, hogy ha van egy olyan szerünk mint pl. az oxálsav (meg talán még ide tartozik a hangyasav is meg az licl is), ami alapból is kb. 30%-kal több atkát lehoz egyetlen kezelésre mint mondjuk az amitráz, plusz még nem is olyan ártalmas a méhekre nézve, akkor mi indokolja a mérgek használatát? A magam részére sikerült ezt a kérdést is megválaszolnom, egyedül a tapasztalatlanság indokolja, semmi más.
Volt már köztünk csörte amiatt, hogy nem lehet lenullázni az atkát. Én azt mondom, hogy le lehet, te most is azt mondod, hogy nem. Nem akarom felszítani ezt a vitát, inkább csak kiemelnék egy szempontot, amit eddig talán nem mondtam. A 0,8-es statisztikai atkaszám valójában azt jelenti, 10 családból 8 családnál van egy atka, és kettőnél nulla. A Gauss féle normál eloszlás szabályai szerint ez azonban inkább úgy néz ki, hogy 2-nél több családnál van nulla, és van egynél több atkát tartalmazó család is. Tehát a nullát a 0,0000001 esetén sem érjük el, mégis azt jelenti, hogy tíz millió atkából egy marad. Ha a tíz millió atka  egy millió méhcsaládnál volt (átlagban családonként tíz darab), akkor egy 99 százalékos hatékonyságú kezelésből 3 kezelést követően maradna egy atka. A negyedik kezelésnél viszont már statisztikailag nem maradhatna egy millió méhcsaládból egynél sem. Ezt csak azért írtam, mert az oxálsav hatékonysága fiasításos időben ezt a hatékonyságot meg sem közelíti. Sőt, sok-sok kezelés után is közel azonos számú atka potyog le. Ez tapasztalható a különféle amitrázos kezeléseknél is. Meg a fluvalinátnál is. Szerintem azért, mert  mindig ugyanannak az atkapopulációnak a szaporulatát tudjuk irtani. A fiatalt ki tudjuk irtani, az öreget nem. Úgy tűnik, hogy a stripek az öreget is ki tudják irtani, meg az amitráz és a fluvalinát is ki tudta irtani tíz-húsz éve, most azonban már nem. Egyszer azonban az öreg is elpusztul, magától. Tehát, ha elég hosszú ideig kezelünk, akkor a fiatalok  nem tudnak megöregedni, az öregek meg maguktól elpusztulnak. Mikor nem működik ez a dolog? Ha öreg atkák érkeznek kívülről a családba.   
A szomszédtól jön. Hát persze... Nem a szomszédtól jön az embörök! Ott kezdődik a dolog, hogy olyan hogy nulla atka van egy családnál az egyfajta hiú ábránd, nagyjából biológiai képtelenség. Tehát valamennyi mindig fog maradni az őszi kezelések befejezése után is. Na ez a nem mindegy, hogy mennyi marad. És a másik ami nagyon nem mindegy, hogy milyen az időjárás télen. Ha olyan mint régen volt, végig hideg van és hó, akkor a következő nyárra nem lesz sok atka. Ha viszont olyan mint most is, és a család gyakorlatilag átfiasítja az egész telet, na ekkor viszont sok lesz, mert egész télen szaporodni fog.
   
Én is azt  képviseltem éveken át, hogy nincs vándoratka, hanem mi termeljük meg. Valójában ez nem a véleményem megváltozását jelenti, hanem a helyzet megváltozását. Amikor ezt mondtam, akkor én nem tapasztaltam a környezetemben atka miatti család összeomlásokat. Ha a vándoratka jelenség általános dolog lenne, akkor minden családnál egyforma lenne az atkalétszám, mert a vándorlás miatt kiegyenlítődne. Ez azonban nem igaz. Lényeges különbségek vannak. Akkor kapunk a szomszédból (vagy magunktól) atkát, ha ott   összeomlás van. Elképesztő atkaszámokat találtam akkor, amikor 1,5 km-es távolságban elpusztult több, mint 500 méhcsalád. Nem is az atkaszámok  a lényegesek, hanem az, hogy egy téli átlagos 5 atkát lehozó kezelés után nyáron ezresével jön le az atka. Tehát a szaporodási rátával nem lehet magyarázni a dolgot. Nos ilyen esetekben kezelhetjük hónapokig a méheket, akkor sem fog elfogyni, mert mindig jön öreg atka. Ez ellen csak az használna, ha a küszöbérték feletti atkaszám esetén kötelező kezelést írna elő a hatóság, vagy leölné az ilyen családokat. Na ezért röhögött körbe engem Vivaldi.  A nullázás biológiai képtelensége egyetlen esetben lehet csak igaz. Ha létezik a kaptárban egy olyan hely, ahová egyetlen atkaölőszer sem jut el, és a legelső atka megtalálja ezt a helyet, ha pedig megöregszik és elpusztul, akkor azonnal betölti egy másik atka ezt a helyet.  Szerintem ez a képtelenség, nem a nullázás. Még a SARS, a MERS vírusok is kihaltak, és a vuhani, brit, indiai coronavírus is minden bizonnyal erre a sorsra jutott, mert nem hallottam arról, hogy mostanában bárhol kimutatták volna ezeket.   Ha a milliárdszoros szaporodási képességgel rendelkező vírusok is lenullázódtak, akkor az atka nem tudna lenullázódni? A titok az R=1 stratégiában rejlik. A méhészek csak addig kezelnek, amíg elérik az R=1 értéket, tovább azért nem, mert nem éri meg. Ahelyett mindig kapnak újat a közösből.  Ennek azonban az a következménye, hogy az atka mutálódik, mert van minek mutálódnia. A coronavírusok esetében is mindig az újabb mutációk maradnak életben, a többi kihal. Ha pedig tud az atka mutálódni, akkor  azok közül mindig az marad meg, amelyik a legjobban ellen tud állni az alkalmazott kezeléssel szemben. Következésképpen szükségszerűen eljön minden szerrel szemben az a pont, amikor az adott kezelés már nem fog használni. Erre csak egy megoldás van. Évente több atkát kiirtani, mint amennyi megszületik abban az évben. Akkor fogyni fog a számuk, közelítve a nullához, amíg el nem érjük a statisztikai egy alatti értéket,ami már a nullázást jelenti. Ez az R=1-nél kisebb stratégia lényege.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2023. Január 11. 21:23
Előre bocsájtom nem szeretnék senkivel vitába keveredni! A tapasztalataimat és méréseimet írom le.
Tavalyelőtt júliusban 2 családomnál teljes fiaselvételt csináltam. Lekezeltem atka ellen. Szublimáltam 2x. A lemosással ellenőriztem az atkát. 0 db volt. Szeptember végén zárkáztam az anyát és megint 2x szublimáltam. Tavaly egész évben lemosással ellenőriztem az atkát. 0db volt. Az idén ennél a családnál, augusztusban nem kezeltem, csak szeptember végén zárkáztam és 2x szublimáltam. Utána lemostam az atkát 0db volt. Majd tavasszal kiderül,hogy hogyan telelt ki. ( Állóméhészet 50 családdal. Az idén több családdal megcsináltam a fiaselvételt. Jövőre állományszinten fogom csinálni.)

Egy német méhész könyvében olvastam az egyes szerek mellékhatásait. Náluk csak az oxálsav csorgatás van engedélyezve. A szublimálást saját tapasztalatok alapján írtam.

Oxálsav (csorgatás):
Károsíthatja az élő szövetet. Emésztőrendszeri zavarokat okozhat. (nosema?) Fellazítja a méhek kitinpáncélját. Megemelkedett fiaselhalás, ha a keretekre spiccelik.
Oxálsav (szublimálás. SAJÁT GONDOLATOK!)
Károsítja az élő szövetet. Fiasvesztés. Fellazítja a méhek kitinpáncélját. Sorozatszublimálás hatással lehet a kaptár mikrobiomjára? Anya petézési képességre befolyással lehet?

Amitráz: károsítja a méhek zsírtestét.

Az oxálsav,fias mellett, hetente 1 alkalommal szublimálva, a lemosás eredménye alapján 50%-os hatékonysággal viszi az atkát. Saját mérés.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2023. Január 11. 21:51
Már megint ezek a kurva statisztikák!

Nem elégedtek meg azzal, ha évről évre nincs családveszteség az atka miatt!?

A "tüzet "meg minek szítsam? Mindenki úgy csinálja ahogy akarja.

A licl
ről meg van egy keverési ábrám rajzzal, ha valakit érdekel. Ide nem rakom fel . neo tudja miért. :)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 12. 07:08
Nem elégedtek meg azzal, ha évről évre nincs családveszteség az atka miatt!?

A "tüzet "meg minek szítsam? Mindenki úgy csinálja ahogy akarja.

Én sem akarom a tüzet szítani, de a felvetés maga jó, amire az én válaszom a következő. Amit írsz, az az egyéni szint, a magánügy kategóriája. Ha az állításod érvényes lenne országos szinten is, akkor én sem beszélnék róla méhészeti fórumon. Akkor elég lenne a szabályozó hatóság döntéshozóival beszélni róla, hogy vészhelyzet esetén milyen lehetőségek vannak. Sokkal inkább beszélnénk ott az országos monitoringról az engedélyezett szerek kapcsán,  a kutatásról a (még) nem engedélyezettek technológiákesetében, és az atkalétszám monitoringról. Ezek azok a dolgok, amiből semmi nem valósult meg. Ezért hát nem árt róla beszélni a méhészeti fórumon is, elvégre ez mégiscsak egy méhészeti  magánügy, alapvetően nem élelmiszerbiztonsági, ami már mindenképpen közügy. Azzal a méhésztársadalomnak nem kell foglalkoznia, hogy ha kipusztulnának a méhek, akkor nem lesz megporzás. Ha a méhészek vállalják azt a kockázatot, hogy a közösségi stratégia helyett az egyéni stratégiát követik, akkor tényleg nem kell miről beszélni. Ez a kockázat az, ha az állandó változás miatt nem működik a későbbiekben az, ami eddig működött. A következménye az, hogy minden elveszik. Azért elfogadható álláspont, mert senki nem tudja, hogy ez mikor következik be: öt vagy ötven év múlva. De kész, ezt választottuk, és senki nem adott arra támogatást, hogy a költségesebb megoldást válasszuk. Erről azonban illene megkérdezni minden méhészt. Egyhangú döntés esetén nincs probléma. Mi van akkor, ha van ellenszavazat. A többségi elv alapján szabad-e dönteni? Hiszen ha ebből később károk keletkeznek, akkor meg kell-e téríteni a károkat azoknak, akik nem akarták vállalni ezt a kockázatot? Mondjuk beruházott tizenmilliókat, mindent rendben csinált, amikor azt látta, hogy emelkedik  az atkaszám, mert az egyik szomszédja most omlik össze. Ekkor elveszi az anyát.  Mondjuk júniusban. Kezel, rendben van, visszaengedi az anyát, de akkor a másik szomszédja omlik össze. Végigcsinálja megint, és lehet, hogy ezt az elkövetkező tíz évben  mindig meg kell csinálnia, aminek a vége garantálhatóan az lesz, hogy mindenki veszít. Szóval ez belefér-e a tűrnie kell kategóriába? Ugye ez az egyéni stratégia. A közösségi stratégia pedig az, hogy kötelezően előírt szabályokat kell tűrnie. Ami most van az egy katyvaszos állapot. Nyúlós esetén olyan szabályokat kell tűrni a méhésznek, amelynek hatékonysága sosem volt vizsgálva. Például a községi zárlat, meg annak áthúzódó formája. Van arról statisztika, hogy ezen idő alatt hány új gócpont jött létre? Azaz a zárlat mennyire hatékony? Ezzel szemben bárki, bármennyi atkát tarthat. Melyik a veszélyesebb a méhállományra nézve? Olyan ez, mint amikor az autó műszaki vizsgáján nem mehet át az autó, mert található rajta korrózió, de senki nem vizsgálja, hogy működik-e a fék.

Visszatérve az általad feltett kérdésre. Az egy egyéni stratégia, és rendben is van, hogy elég az, ha nincs családveszteség. Ez azonban országos szinten nem igaz. Tudod mennyi példát tudnék mondani 50 százaléknál nagyobb családveszteségekre? Van 100 százalékos is, ott viszont a telephely cserél gazdát. Azt írod, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Igen, kezel hangyasavval, nincs is atkaproblémája, szépen fejleszt, aztán rájön, hogy az anyák harminc százaléka elpusztult, ezért áttér timolra, mert bioméhész. Miközben a szomszédja abban az évben 50 százalékos veszteséget produkált. Szerinted a timol megvédte tavaly ezt az állományt, és semmi gond nem lesz jövőre? Az, hogy nála mi lesz, az egy dolog, de tényleg a szomszédainak a feladata állandóan azt figyelgetni, hogy mikor jön az áldás, és pont akkor kell emiatt kezelniük, amikor mondjuk mézet kellene termelni? Döntöttek közösen a méhészek már erről, hogy ezt a variációt választják, vagy azt, hogy ha az atkaszám elér egy kritikus szintet, akkor égetés? De hát van arról tudományos bizonyíték, hogy az égetés ebben az esetben legitim megoldás? Vagyis, hogy a magas atkaszám veszélyezteti a másik méhészetet? Én eddig nem olvastam ilyent, csak méhészeti beszámolókból. Ami vagy igaz, vagy nem. Nos beszélni azért is kell róla, mert az legalább annyival több, mint amikor semmire sincs semmi bizonyíték. Wr ugye azt mondja, hogy marhaság lenne az égetés, mert az atka nem a szomszédból jön. Még az sincs kizárva, hogy igaza van. Ezért aztán én figyelgetem az ausztrál példát. Ők meg akarják tartani a mentességüket. Irtanak 10 km-es körzetben,25 km-es megfigyelési körzettel, és ha jól olvastam, akkor  a szabadban lévő rajok ellen fipronilos etetést alkalmaznak. Van térképük is. Ahol bizony szaporodnak a gócok az irtás ellenére. A forrás szinte egészen biztosan egy olyan méhraj volt, ami egy hajón érkezett meg. Talán Európában, vagy Amerikában egy méhraj egy olyan hajót választott magának, ami Ausztráliába ment. Az utat túlélte, ott pedig elhagyta a hajót. Az alábbi térkép alapján nem megy át a Varroa a szomszédba?
A térkép az alábbi link alján látható: https://www.dpi.nsw.gov.au/emergencies/biosecurity/current-situation/varroa-mite-emergency-response

Így is magánügy a Varroa?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Január 12. 10:27
Idézet
úgy gondolta, hogy elég évente egyszer augusztusban egy alkalommal csorgatni, ami megoldja az atkaproblémát.
Ez nyilván butaság, tapasztalt méhész ilyet nem mond.
Idézet
aki azt mondtam, hogy a lassú hatás miatt jelentős számú atka tud visszabújni a fiasba,
Szerintem nem, a lassú hatás miatt épp hogy kevesebb tud visszabújni. Több akkor tud visszabújni, ha a szer gyorsan hat, majd gyorsan el is illan, mint pl. a ködölés.
Idézet
A nullázás biológiai képtelensége egyetlen esetben lehet csak igaz. Ha létezik a kaptárban egy olyan hely, ahová egyetlen atkaölőszer sem jut el, és a legelső atka megtalálja ezt a helyet, ha pedig megöregszik és elpusztul, akkor azonnal betölti egy másik atka ezt a helyet.  Szerintem ez a képtelenség, nem a nullázás.
Akkor mondom. 1. Nincs 100%-os szer, szerintem ezzel nehéz vitatkozni. 2. Kizártnak tartom, hogy legyen bármilyen olyan kezelési mód, aminél egy mondjuk 50 ezer méhegyedet számláló kaptárban minden egyes méhet kellő mértékben el tudjon érni a szer. Márpedig ha nem éri el, akkor az azokon lévő atka életben fog maradni, a következő kezelésre meg talán már be is bújik a fiasba. Na ezért nem lehet lenullázni az atkát soha, legalábbis amíg fiasítás van addig biztosan nem. És nem azért, mert a méhész abbahagyta a kezelést. Ismerek olyan méhészt aki sosem hagyja abba. Én október végén befejezem a kezeléseket teljesen. Ő még egész novemberben kezel, aztán decemberben csinál egy zárókezelést, majd csinál még egyet, aztán januárban csinál egy harmadik zárókezelést is, és február végén ahogy megmozdulnak a méhek és kirepülés van, már kezel. És mire megy vele? Elfogy az atkája? Soha nem fogy el, csak kevesebb lesz neki nyárra mint nekem.
Idézet
Tudod mennyi példát tudnék mondani 50 százaléknál nagyobb családveszteségekre? 
Én is tudnék most is mondani, igaz nem 50 csak 40%-os a veszteség idáig. Lehet hogy márciusra már az is 50% lesz, ki tudja. Na de ezek az esetek nem azért vannak mert az illető nem irtotta ki nullára az atkát, mivel én sem irtottam ki, ennek ellenére nálam a jelen helyzet szerint is 0% a veszteség, azaz darabra ugyanannyi élő méhcsaládom van most január elején mint volt augusztusban. Egyet sem kellett bezárni, még azokat sem amiket az amitráz megtépázott és emiatt durván legyengültek. Ezek le vannak szűkítve 5 keretre és köszönik jól vannak. Egyébként pedig, mi a különbség aközött, ha valakinél elviszi az atka teljesen az állománya egy részét, és aközött, ha csak legyengülnek annyira (atka vagy ölőszer okán) hogy össze kell neki őket rakni? Semmi! Mindkét esetben ugyanaz a veszteség van! Ismerek egy méhészt, nála minden évben ugyanaz a forgatókönyv, nyárra van 100 családja, ebből őszre marad 80, tavaszra pedig 70. Ez 30%-os veszteség, pedig ha úgy vesszük, egyetlen kaptárat sem amiatt zárt be mert összeomlott a család, hanem mert annyira legyengültek családok hogy össze kellett neki őket raknia. A végeredmény ugyanaz, 30% veszteség.
Idézet
Az, hogy nála mi lesz, az egy dolog, de tényleg a szomszédainak a feladata állandóan azt figyelgetni, hogy mikor jön az áldás, és pont akkor kell emiatt kezelniük, amikor mondjuk mézet kellene termelni? Döntöttek közösen a méhészek már erről, hogy ezt a variációt választják, vagy azt, hogy ha az atkaszám elér egy kritikus szintet, akkor égetés?
Igen, döntöttek erről közösen a méhészek! Mégpedig azzal döntöttek, hogy nem csak hogy elfogadják a hatályos szabályokat hanem még ágálnak is mellette, lásd vándorlás és méhészethez való jog. Ha a törvény úgy rendelkezne, hogy ugyan bárki méhészkedhet az országban szabadon, meg akár még vándorolhat is, de semmilyen esetben sem lehet két méhészet egymástól 5km-es távolságnál közelebb, akkor ez a probléma amiről beszélsz már rég nem létezne, de létezik, és létezni is fog amíg ezt a törvények engedik! Volt idő amikor ezen lehetett volna változtatni, ma már nem lehet, mert van olyan hely, hogy 1,6km sugarú körön belül 5 méhészet van! Az ötből melyikeknek fogod azt mondani, hogy neked holnaptól itt abba kell hagyni, és vagy nem méhészkedsz vagy keresel máshol telephelyet?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Január 12. 10:37
Amit kifelejtettem. Meg lehet nézni, egy szublimálás után az atkákat a tepsiben, mind hulla. És meg lehet nézni egy amitrázos ködölés után is 2-3 órával, lesz ott pár darab atka ami még kapálózik, sőt olyanok is lesznek amik másznak! Ennek két oka lehet, az egyik, hogy az a néhány atka ellenállóbb a szerrel szemben, de szerintem nem ez az ok, hanem az amit mondtam is, miszerint azokat kisebb dózis érte. Na ez a baj a kezelésekkel, legyen az bármilyen, képtelenség minden egyes atkát a kellő dózisú szerrel elérni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 12. 11:33
Amit kifelejtettem. Meg lehet nézni, egy szublimálás után az atkákat a tepsiben, mind hulla. És meg lehet nézni egy amitrázos ködölés után is 2-3 órával, lesz ott pár darab atka ami még kapálózik, sőt olyanok is lesznek amik másznak! Ennek két oka lehet, az egyik, hogy az a néhány atka ellenállóbb a szerrel szemben, de szerintem nem ez az ok, hanem az amit mondtam is, miszerint azokat kisebb dózis érte. Na ez a baj a kezelésekkel, legyen az bármilyen, képtelenség minden egyes atkát a kellő dózisú szerrel elérni.
Wr!
Ezzel én egyetértek! Ez pontosan így van, ahogyan írod. Nem tudod egyszerre elérni az összes atkát a megfelelő dózissal. Na de a kezelés ismétlésekor az atkák, amelyek ugye a méheken vannak, nem lesznek ugyanott. Azért tudod megint elérni egy részüket. No meg hozzá is tud adódni egy korábbi kisebb mennyiséghez az atka szervezetében, ha az még nem bontotta le. Olyan nincs, hogy ha egyszer így csökkenteni tudod az atkaszámot, akkor később nem tudod csökkenteni. Persze mindjárt cáfolom is magam, mert  azt én észrevettem, hogy késő ősszel a fogyó fias miatt jó hatékonysággal lehetett irtani az atkát. Nyitott már nem volt, csak zárt. Azt vártam, hogy a kikelés után elég egy kezelés. Nem volt az. Mert kihűlt a fészek, nem mozogtak a méhek, nem oszlatták szét a hatóanyagot. Ilyen azonban nincs egy májusi műrajnál, ami csak bölcsősítve lett, és a fias kikelése után maximum 1-2 napos álca van. Ott lehet nullázni, mert több kezeléssel el tudod érni az összes atkát.
 A lassú hatás alatt nem az értem, hogy azzal hasonlítom össze, hogy szakaszosan kezelek egy gyors hatású szerrel. Azzal, hogy a két szer folyamatos, állandó jelenléte mellett, az egyik esetében átlagosan 1 nap alatt szed össze annyi hatóanyagot, ami megöli, a másik esetében ez pedig öt nap. Egyébként ez a kristályok nagysága miatt van szerintem. A nagyobb oxálsav kristályokból  lassabban kerül a tappancsokon át az atka szervezetébe, a kisebb kristályokkal (pl. amitráz hordozón) ez gyorsabb.
Tehát itt fel lehet állítani egy egyenletet. Az egyik oldal az adott időegység alatt az atka szervezetébe kerülő összes méreg mennyisége. Ez is szorzat: rövidebb idő alatt több méreg és a hosszabb idő alatt kevesebb méreg szorzata lehet egyforma is akár. A másik oldala az egyenletnek: adott időegység alatt lebomló méreg mennyisége. Itt is lehet kevés és sok méreg is , valamint lassú és gyors bomlás is. Véleményem szerint egyébként a tolerancia, a későbbi rezisztencia nyitja az, hogy az idő múlásával az atka gyorsabban bont. Tehát a gyorsabb bontásra történik a szelekció, ha semmit nem csinálunk, csak megelégszünk azzal, hogy nincs családveszteség. Ez sokszor egyébként pusztán annyit jelent, hogy több bontóenzimet termel.

Aztán az egyenlet végső megoldása az, hogy a bevitt méregmennyiség és az elbontott méregmennyiség különbsége még mindig a méreg javára mutat többletet. Hozzáteszem, hogy ehhez még a kumuláció is hozzájárul. Azaz, a méreg egy része kötődik a kulcsfontosságú helyekre, de az atka csak akkor pusztul el, ha minden kulcsfontosságú hely blokkolva lesz. Így adódhat össze több kezelésből is az eredmény. Lehet, hogy csak 3 kezelésre gyűlik össze az ölő mennyiség. Elárulok egy titkot. Amit itt leírtam, az gyakorlati tapasztalaton alapszik. Az amitráz lassú felszívódású formája nem működik, a gyors pedig söpri az atkát. Igaz, hogy ez a forma  a méhekre is ártalmas, pont a gyors felszívódás miatt. Van azonban egy szűk sáv, ahol lehet használni. Csak pont ugyanaz a gond vele, mint amit a stripek esetén írtam, ha ott mondjuk ivermectin van. Az atka azért mert nagyobb a generációs rátája (egy év alatt egy atkának már a sokadik ük-ük unokája is petézik, addig a méhanyának általában csak a lánya, ritkán az unokája, ezért az atka gyorsabban szokik hozzá a méreghez, mint a méh. Vagyis ennek is megvan a kifutási ideje.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Január 12. 13:02
És akkor mi a megoldás? Mert az nagy állományban nem megoldás, de még kicsiben sem nagyon, hogy minden évben csinálunk 2 fiasmentes állapotot. Iszonyat munka, nem beszélve arról, hogy én láttam ilyen állományt, őszre ugyanaz lesz, a család 6 kereten lézeng, ha leszűkítené a gazdája jó ha kiadna 4 keret méhet. A kiirtjuk az atkát a méhekkel együtt szintén nem megoldás. Hogyan? Nálam? Akkor jön majd a szomszédból. A szomszédból is? Akkor jön majd annak a szomszédjából. Az egész országból? Az egész kontinensről? Vagy hogy? Honnan hozunk olyan állományt ami garantáltan atkamentes? Már Ausztráliából sem, ráadásul az a faj meg sem élne itt.
Marad az ami van, ősz végére le kell vinni annyira az atkaszámot amennyire csak lehet, hogy a következő évben ne 5000 atka legyen hanem csak mondjuk 1200. Január 12 van, tegnap a melegvízes itatóm már tele volt méhekkel, és hordják a mogyoró virágporát. De hamarosan akkor is lett volna már fias ha -10 fok lenne, csak akkor nem jönnének ki.
Két dologban látom én a megoldást, az egyik, hogy nem a hülyeséget kellene terjeszteni, hanem valamilyen módon el kellene érni azt, hogy ne legyen az országban sehol összeomló állomány, meg 50%-os veszteségek. Mert a méhlegelőn elszenvedett mérgezéstől (mert azért az is előfordul néha) eltekintve egy család csak akkor omlik össze ha soka az atka, vagy ha sok vegyszert viszünk be mi magunk a kaptárba. Negyedik lehetőséggel nem találkoztam.
A másik dolog amit mondtam is, ha nem lennének a méhészek egymás seggében, akkor semmiféle veszélyt nem jelentene egy szomszédos összeomló állomány, mert olyan távolságra lenne. De amíg az van, hogy boldog boldogtalan odapakol egy hárserdőre a haszon reményében, és az sem érdekli hogy közben esetleg nyúlóst visz haza, addig miről beszélünk?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 12. 14:37
És akkor mi a megoldás? ...
Marad az ami van, ősz végére le kell vinni annyira az atkaszámot amennyire csak lehet, hogy a következő évben ne 5000 atka legyen hanem csak mondjuk 1200.

Hát  ez a megoldás. Kicsit pontosítva: minden évben kevesebb legyen a záró atkalétszám mindenkinél, mint az előtte lévő évben. Hidd el, akkor elfogyna az atka. Azonban amikor már szinte semmi sem detektálható, akkor is fenn kell tartani valamilyen védekezést. Hiszen ha a kontinensről is eltűnne, akkor is vissza lehet hozni hajóval. Ennek az éves csökkenő atkaszámnak az ellenőrzése nehéz. Pontos nyilvántartás kellene hozzá, emberek, akik ellenőrzik. Ebben van a bökkenő. Van azonban olyan megoldás is, hogy pontosan belőtt hatékonyságú kezelést kellene mindenkinek elvégeznie. A hatékonyságnak meg kellene haladnia az atka szaporodási rátáját. De ugye azt is kellene ehhez pontosan ismerni. (kutatás, kutatás, kutatás) Hát ez húsz éve  annyit jelentett volna, hogy mindenki berakja 1 hónapra az Apistant. Vagy azt a Klartános  falapot, aminek stabilan egyforma az összetétele, és tesztelve volt előtte. A stripekkel lehet, hogy most is meg lehetne csinálni. Csak mondjuk úgy, hogy az EU felvállalja, hogy minden méhésznek kifizeti 3 év méztermésének értékét ellentételezve vele a méhveszteséget. Ezért évente egyszer 3 éven át kellene kezelnie. Ezalatt az idő alatt a szabadban lévő rajok is kipusztulnának. És itt álljunk is meg egy szóra. Ezt addig lehet megcsinálni, amíg nincsenek olyan DWV-vel fertőzött rajok, amelyek kezelés nélkül túlélnek, ahogyan arra Walesban már van példa, nem is kevés. Ahogyan fogy az idő, úgy a lehetőségek is.   Ehhez persze megint csak az kell, hogy pontosan be kell lőni, mire képesek a stripek még elviselhető méhkárosodás mellett, és aszerint meghatározni a kezelések hosszát, idejét, és az évek számát. Mint írtam, a kezelést nem valószínű, hogy abba lehetne hagyni. Azt nyernénk vele, hogy töredéke lenne a mutációs bázis. Lehet, hogy folyamatosan fennmaradna valamennyi atka, amit senki nem tud, hogy éppen hol van. De ezek szelekciója elhanyagolható, ahhoz képest, amikor egy évben Magyarországon "megszületik" 50 millió atka. Elég, ha az 50 millióból egynél alakul ki gyorsabb atkaölőszer bontás, vagy hamarabbi fiasba bújás, tíz év múlva már csak ennek az utódai lesznek az egész országban. Pontosan azért, amit mondasz. Mindenki mindenkivel össze van kötve, a méhsűrűség miatt.
 Én most megfogadtam, hogy időközönként lementem az ausztrál térképet (ott is mellifera van). Azon a térképen a piros körök a tíz km-es leölési területet mutatják. A lila a 25 km-es megfigyelésit. Egy hónap távlatából azt látom, hogy megjelent egy-egy piros kör mellett újabb piros. Ez azt jelenti  ugye, hogy a kör közepén volt, ahol megtalálták az atkát, ezért mellette mindent leöltek. Ha  máshol találták volna meg, akkor onnan számítana a tíz km. Ennek ellenére nekem úgy tűnik, hogy terjed. Újabb piros kör jelenik meg. Ha minden méhet leöltek, a rajokat fipronillal etetik, akkor hogyan terjedhet? Szerintem a fipronilos etetés nem ér semmit, mert Geddekas óta tudjuk, ha a hírvivő méh elpusztul, akkor nincs információ az élelemforrásról, tehát a család nem veszi fel a mérget. Csak akkor, ha a méh előbb hazaér, mint ahogyan elpusztulna. Na most akkor a tíz kilométeren kívülre hogyan kerül át az atka, ha a fertőzött raj a kiirtott közelében élt? Lehet, hogy a vándoratka jelenséget át kell értékelnem? Lehet, hogy sokkal előbb terjed az atka, mint az összeomlás? Amikor az ausztrál méhészek a lemosással megtalálják az atkát, akkor az lehet, hogy már hetedhét határon is túl van? Ezzel lehet magyarázni azt, hogy több lépcsőben kerül ki a tíz km-ből az atka.   Ezt figyelni fogom.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Január 12. 15:15
Van egy dolog amit nem tudok, de ezt biztos kutatták, hogy vajon ezt az atkát kizárólag a mi méhünk terjeszti, vagy van bármilyen olyan vad méhfaj, akármi, ami ha kis mértékben de ugyanúgy tovább viszi? Mert ha igen, akkor onnantól az egész dolgot el lehet felejteni, mivel a vadon élő rovarokat senki nem kezeli.
És van egy dolog amit biztosan tudok. Jelen helyzet mellett a kezeléseket valóban nem lehet abbahagyni, akkor sem ha csak néhány atka pottyan le, és nagyjából akkor sem ha egy sem. Én ezt is kipróbáltam, olyan családoknál ahol júniusban csak 5-5 atka jött le egy egy kezelésre és nem százával, hogy mondom akkor itt nem kezelek mert minek. Meg is lett az eredménye, volt olyan család ahol augusztusban erről 360 hullott egyetlen kezelésre, majd 340, 280, 270, 200, 200, 140 stb, és október végére még ennél is pottyant 6db.
Tehát tetszik vagy sem, szükség van a kezeléseket illetően egyfajta folytonosságra. Azonban ha az ember ezt tervezi, meg naplót vezet róla amit utólag még ki is értékel, akkor el lehet jutni oda, hogy nem omlik össze a méhészetében egyetlen család sem. És ha a szomszéd is így csinálná, akkor nála sem omlana össze egy sem, meg a harmadiknál sem, meg a negyediknél sem. Macerás? Az. Na de, sok olyan méhész van aki ennél jóval több macerát is bevállal a méhészetében, akkor ezt miért nem? Meg ilyenek, hogy drága az atkaölőszer, meg drága a higiénikus alj. Egy kiló oxálsav valami 2000Ft ha jól rémlik, abból kettő majd egész évre elég egy 50 családos méhészetben.
Meg melyik az olcsóbb, megvenni (vagy inkább házilag megcsinálni) egy higiénikus aljat, vagy bezárni a kaptárat?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: leo - 2023. Január 12. 19:25
Köszönjük a csörtét. Tanulunk belőle.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: leo - 2023. Január 12. 20:52
Ha nem, annyi annyi nekünk.Honnan az info nekünk?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: buksi - 2023. Január 13. 09:31
Valahol olvastam Szlovák méhész nyilatkozatát,az atka irtási ciklusokat Ekopol lappal fejezik
 be októberben ami akkor is hozza az atkákat,előtte oxált és amitrázt használtak.Ha ott jó az Ekopol itt miért nincs ?Hivatalosan árusítják uniós országként.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 13. 11:03
Egy dolog még eszembe jutott a stripekkel kapcsolatban. Az avermectinek, diazinon, fipronil mellett szerintem a lítiumra is érdemes lenne megnézetni a lapokat.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: adamez2 - 2023. Január 13. 11:30
Nagyon tetszett Neo vitaindító írása, és WR meglátásai is, amelyekkel nagy mértékben egyetértek. Bár Neo a szintetikus szerekben keresi a megoldást, míg én a bioban, mégis az ő alapossága és szaktudása figyelemre méltó, sokat lehet tanulni a hozzászólásaiból. Mindannyian egy csónakban evezünk, és minden jó gondolat előrevisz. Éppen ezért olvasom nagy csalódottsággal, amikor egy-egy fórumtárs mások szapulásában, lejáratásában próbál „nagyot” alkotni. Mindenkinek megvan a lehetősége az építő jellegű párbeszédre, a segítő attitűd kibontakoztatására. Mennyivel előrébb tartanánk, ha ezekben próbálnánk kiteljesedni és nem a trollkodásban.

Nehéz az atkakérdésben kérdésben egyértelmű választ adni, de szerintem a szigorúbb szabályozások nem oldanák meg a problémát. Időnként még az atkairtást igazán komolyan vevő méhészek is beleszaladnak egy-egy nagyobb pofonba. Minden évjárat más, van olyan, hogy egy szer az egyik évben jól teljesít, a másikban meg szinte hatástalan, vagy éppen a méheket is viszi. Ennek nyilván környezeti és biológiai okai vannak. Ha jó az év, van elég virágpor és nektár, jól fejlett, erős méhegyedek alkotják a családokat, akkor az atkairtás is hatékonyabb, mert a méhek könnyebben megküzdenek az atkairtószerek mellékhatásaival, de még magával az atkával is. Virágpor szegény, aszályos években egy korábbi jó évben sikeresen alkalmazott kezelés tönkreteheti a méhcsaládot is. Ezen felül ott van még a permetezés, és a természetes méhlegelők folyamatos irtása. Ezek is csökkentik a méhek ellenálló képességét. A be nem fogott rajok, a kezeletlen méhállományok, a tudatlan, szakmát félvállról vevő méhészek méhészetei is potenciális atkagócok. Ehhez még hozzájön a méhsűrűség, ami miatt gyakorlatilag az egész ország egy nagy összefüggő méhészet. Az atkák is megváltoztak, erősebbek lettek, míg a mi méheink gyengébbek. Az atka, mint vírusvektor még nagyobb problémává vált. De a klímaváltozás hatásairól se feledkezzünk meg, ma már teljesen másként kell méhészkedni, a 40-50 évvel ezelőtt írott kiváló szakkönyveink mára gyakorlatilag használhatatlanná váltak.

A környezetből jövő folyamatos méregterhelés miatt szerintem a szintetikus atkaölőszerek helyett érdemes előnyben részesíteni a bio szereket, amennyiben azok legalább olyan hatékonyságot biztosítanak. Bár saját tapasztalataim szerint helyesen alkalmazva még hatásosabbak is. Néhány gondolatot megosztanék, amelyekre az elmúlt években jöttem rá, hátha másnak segítség lehet. Hangsúlyozom, hogy ezek a saját tapasztalataim, ami eltérhet mások tapasztalataitól. A méhészetben nem nagyon vannak örök érvényű állítások, de egy biztosan van: a méhészetben minden állításnak az ellenkezője is igaz lehet.

Az állomány 10-20 %-ánál elegendő számolni a lehullást: Ez egy abszolút téves állítás, ami sajnos közhelyként terjedt el a méhészek között. Minden család más, éppen ezért máshogy reagál az atkára és az atkakezelésekre is. Minden méhészetben vannak olyan családok, amelyek elég jól megküzdenek maguk is az atkával, és vannak olyanok, amik reménytelenül elatkásodnak, atkabombává válnak, amelyek előbb-utóbb „felrobbannak” és az atkáik elfertőzik a többi, egyébként jó állapotban lévő családot, de még a szomszéd méhészetekbe is jut belőlük. Azért kell minden családnál számolni, mert ha ezeket az atkabombákat még a felrobbanásuk előtt lefüleljük, akkor már sokat javítunk az atkahelyzeten.

Neveljünk magunknak anyát azoktól a családoktól, amelyek egész évben jól mutatnak, jól dolgoznak és nem atkásodnak el. Minden méhészetben vannak ilyen családok, ha ezektől nevelünk anyát, akkor ezzel is csökkenthetők az atkamágnes családok. Az anyanevelés nem annyira bonyolult, mint sokan azt gondolják. Jenter vagy Nicot anyanevelő készlettel még álcaáthelyezésre sincs szükség.

Fiasításmegszakítás: kétélű fegyver. Ha a környezeti feltételek jók, akkor működhet, de benne van a totális kudarc veszélye is. Akkor lehet jó, ha az akác idejére esik, de ez elég nehéz a munkacsúcsok miatt. Júniusban már esélyes, hogy bejön az aszály, leáll a hordás és beköszönt a virágporhiány, ami szükségszerűen oda vezet, hogy a családok nem tudnak megfelelően visszanépesedni. Ha még erre rájön egy permetezésből adódó mérgezés, akkor teljes bukta, mert nincs fiasítás, amiből visszatermelődnének a méhek.

Oxálsav csurgatás: fiasításmentes állapotban nagyon jó hatásfokú, fiasítás jelenléte mellett vannak ennél sokkal jobb hatásfokú szerek is.

Hangyasav: a kezelés alatt 15 – 25 °C tartományban alkalmazható, ezért hazánkban csak a nagy dózisban, rövid idő alatt elpárologtatott módszer alkalmazható. 25 °C felett a méhcsaládot (elsősorban a fiatal méheket) is viszi, és itt nem a kezelés időpontjában mért hőmérséklet számít, hanem a napi csúcs. Éppen ezért augusztusban, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, nem használható az elmúlt években tapasztalható szokatlanul forró meleg miatt. Hiába csökken le estére a hőmérséklet, a hangyasav toxikussá válik a méhek számára. Nagyon jó hatásfokkal használható szeptember második felétől október közepéig. Nálam 10%-os anyaveszteség minden évben jelentkezik, de erre már fel vagyok készülve, október közepéig vannak anyáim pároztatókban erre a célra. Alkalmazása NB kereten: 65%-os hangyasav, 4 ml / léputca (méhekkel vastagon takart), maximum 40 ml / méhcsalád. Hunornál 3 ml / léputca is elég lehet. Csak teljesen nyitott alsó kijáróval, bezárt higiénikus alj mellett. A kaptár fém részeit sajnos korrodálja.

Apiguard: timol hatóanyag speciális gélben. Az egyetlen olyan bio hatóanyag, amely a legnagyobb kánikulában is alkalmazható, és jó hatásfokkal csökkenti az atkaterhelést. A családok takarítóhajlamát és a propoliszozást rendkívüli mértékben fokozza. Helyesen alkalmazva nem toxikus a méhekre és nem okoz sem fokozott kiülést, sem kaptárelhagyást, mint ahogy azt sokan mondják. 30 °C feletti helyes alkalmazása: heti 25 ml, szemben a gyári ajánlással, ami kéthetente 50 ml dózist javasol. Napraforgó pergetés után azonnal alkalmazható 4 héten keresztül. Nagyon fontos időszakban kínál hatásos megoldást.

Építtető keret: rengeteg munka kevés haszonért (az atkagyérítés szempontjából). Ellenben a jó (előző évben el nem atkásodó) családokkal érdemes herét nevelni, hogy az alaposan kiválasztott tenyészcsaládoktól nevelt anyáink párzási minőségét javítsuk. Ezen felül a méhcsaládoknak szüksége van herékre is, szükségszerűen hozzájárulnak a méhcsalád kiegyensúlyozott egységéhez. Hűvös tavaszon sokszor látni, hogy a herék a táblás fedett fiasításos kereteken tartózkodnak, szerintem fűtik a fiasítást, ezzel felszabadítva sok munkásméhet. Lehet, hogy hülyeség, de már sokszor megfigyeltem ezt a jelenséget. Az építtető keret használata elősegíti, hogy a munkás műlépeket ne herésítsék el a családok a tavaszi időszakban.

Élelmiszert termelünk: éppen ezért nagyon nem mindegy mi mindent juttatunk be a kaptárba. Emiatt is preferálom inkább a biot a szintetikussal szemben.

Atka elleni kezelés termelési időben: nagyon kockázatos és kerülendő még bio szerekkel is az esetleges szermaradványok miatt, amelyek bekerülhetnek a mézbe.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Január 13. 12:15
Akkor ehhez is pár gondolat.
Idézet
Ha jó az év, van elég virágpor és nektár, jól fejlett, erős méhegyedek alkotják a családokat, akkor az atkairtás is hatékonyabb, mert a méhek könnyebben megküzdenek az atkairtószerek mellékhatásaival, de még magával az atkával is. Virágpor szegény, aszályos években egy korábbi jó évben sikeresen alkalmazott kezelés tönkreteheti a méhcsaládot is.
Az ilyen helyzeteken a méhész is rengeteget tud javítani és rontani is. Az elmúlt nyár, illetve már a tavasz is aszályos volt, ami már márciusban látszott. Az akác elvétele után 1 héttel minden családnak adtam 1,5 liter szirupot, pedig én sosem pörgetek kopaszra, egy kevés méz marad bent a repcéből és az akácból is náluk. A folyamatos itatásról szintén gondoskodtam, sőt fokozottan figyeltem rá az aszály miatt. És akkor itt lehet megemlíteni azt a méhészt, aki kopaszra pörgetett, etetni nem etetett egy grammot se, itatója nincs is, és júliusban jajveszékelt, hogy nincs fias a családoknál, pete sincs. Az lett volna a csoda ha lett volna.

Minden évben megfigyelhető az a trend, hogy van az állomány mondjuk 5-10%-a ami sokkal atkásabb mint a többi, ha valakinél csak itt ott van higiénikus és ezek alatt pont nincs, akkor bele lehet futni érdekes dolgokba.

Anyanevelés. Az anyaneveléssel egy probléma van ha jól tudom, hogy a különféle tulajdonságokat nem az anyák hanem a herék viszik tovább, tehát hiába a kiválasztott anya ha rossz család heréjével párzik, rossz utódok lesznek belőle.

Hangyasavat a nyár közepén is lehet használni, sőt akkor a legjobb, mert abból semmi nem marad vissza a mézben. Egy feltétele van, ne legyen kánikula. Még az sem baj ha napközben 30 fok van, a lényeg, hogy amikor este beteszed már ne legyen több 26-27 foknál, és másnap reggel vedd ki.

Fiasítás elvételek. Láttam ilyet, a méhész megcsinálta a fél állományával, azt mondta soha többet. Amikor olyanok a körülmények (időjárás, legelő, mérgek stb), hogy minden keret kikelő méhre szüksége van a családnak évközben is, akkor elég kockázatos a fias mondjuk akác utáni elvétele, de még az anya zárkázása is, mert az ilyen család napraforgón vagy nem fog termelni, vagy csak saját magának, vagy úgy legyengül hordás után hogy a betelelés válik érdekessé.
Bár kétségtelen hogy ez is lehetséges alternatívája lehet a strip-nek (ha az úgy hat ahogy), mert valahol mindegy hogy a strip miatt gyengül le a család vagy azért mert nyáron nem volt elég fiasa, de valahol azért csak nem mindegy.
Az olyan méhészkedés meg az én szememben nem méhészkedés ami azzal zárul, hogy 100 családból 50-et telelnünk be, mert kettesével össze kell őket rakni. Azok nem termelő családok hanem családocskák vagy tartalékok.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2023. Január 14. 07:59


Ha minden méhet leöltek, a rajokat fipronillal etetik, akkor hogyan terjedhet? Szerintem a fipronilos etetés nem ér semmit, mert Geddekas óta tudjuk, ha a hírvivő méh elpusztul, akkor nincs információ az élelemforrásról, tehát a család nem veszi fel a mérget.

Ez is benne lehet. Nem tudom, Ausztrália melyik részén van az általad említett probléma. Viszont a méhek a valamekkora magasságú hegygerinceket nem repülik át. Tehát lehet, hogy az érintett területen marad néhány elzárt nem etetett völgy. 
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 15. 06:33
Nem tudom, Ausztrália melyik részén van az általad említett probléma.

Itt: A kemény góc egy kb. 50 km átmérőjű terület. Van azonban 300 km-re is.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 15. 10:37
Találtam egy cikket, amely miatt felment bennem a pumpa.
https://magyarmezogazdasag.hu/2023/01/14/atkamonitoring-meheszeknek
A Hevesi Mihály által jegyzett cikk Randy Oliver, és a kircheni egyetem álláspontját tükrözik, tehát nem Hevesi Mihályt támadom vele, hanem az előbb említett két szereplőt. Az én álláspontom szöges ellentétben áll az övékével, én leírom az enyémet, az idő pedig eldönti kinek van igaza. Nagy valószínűséggel az eredményhirdetésre akkor kerül sor, amikor én már nem leszek az élők sorában,és nem azért mert olyan beteg vagyok, hanem azért, mert ezek évtizedes léptékkel mérhető dolgok.
Az alapvető különbség a két álláspont között az, amit én az R=1 stratégia, és az 1-nél kisebb stratégiával jellemzek. A másik két szereplő a most elfogadott IPM (Integrated Pest Management) azon irányelve szerinti stratégiát követ, hogy csak akkor kezeljünk, amikor szükséges. Azaz Randy lemosással ellenőrzi az 1500 méhcsaládjánál az atkaszintet, és csak azokat kezeli, amelyiknél egy küszöbérték feletti az atkaszám. Ettől a statégiától alapvetően nem különbözik a magyar méhészek gyakorlata sem, amikor azt mondják, hogy ebben az évben sok az atka, ezért többet kezelünk, egy másik évben pedig kevés az atka, ezért abbahagyjuk a kezelést előbb. Az én stratégiám az, hogy akkor sem hagyjuk abba, ha kevés az atka, hanem pontosan annyit kezelünk, mint amikor sok az atka. Miért gondolom azt, hogy ez a helyes, és nem az ezzel ellentétes stratégia? Azért, mert az R=1- nél évente mindig annyi atkát pusztítunk el, amennyi abban az évben megszületett, az 1-nél kisebb esetén pedig ennél egy hajszállal többet. Azért, mert akkor az ezen stratégiát alkalmazó területen az atkalétszám folyamatosan csökken, míg végül olyan kicsi lesz a szám, hogy az atka előfordulási valószínűsége a méhcsaládonkénti 1 alá esik. Az R=1- es stratégia szerint viszont  az induló és a záró atkalétszám azonos marad. Ebből a szempontból  teljesen mindegy, hogy az az egyik méhésznél mondjuk 2 db atka méhcsaládonként vagy 20. Más szempontból nem mindegy, de erről később. Az induló és a záró azonossága csak több év átlagában értendő. A lényeg az, ha az egyik évben magasabb, akkor kell olyan évnek lennie, amikor kisebb. Máskülönben egy-két évtized múlva vagy az atka pusztulna ki, vagy a méhek. Tekintettel arra, hogy egyik eset sem alakult ki Magyarországon az elmúlt 4 évtizedben, ezért kimondható, hogy az R=1-es stratégia volt eddig érvényben. Méhcsalád pusztulások miatti létszám csökkenések természetesen voltak, de a létszámadatok más években helyreálltak (legalábbis a statisztika szerint). Ez a stratégia azt feltételezi, hogy az atka elleni szerek mindig megfelelő hatékonyságban állnak rendelkezésre. Tehát ha az egyik veszít a hatékonyságból akkor jön helyette új, vagy a másik visszanyeri a hatékonyságát. Ezen témáról azt hiszem 2014-ben elég sokat meccseltem irido néven Geddekassal. Bár Geddekas utólag a hozzászólásainak jelentős részét törölgette, az irido hozzászólásokban pontosan azért, hogy évtizedek múlva is megtalálható legyen, beidéztem az inkriminált részeket. Most talán elég annyi, hogy az atka speciális szaporodási tulajdonságai miatt nem várható az a genetikai keveredés, ami háttérbe szorítaná a rezisztenciagéneket, ami egyébként a szántóföldi növénytermesztésben megtörténik. Én pontosan azért fogalmazok meg másik stratégiát, mert ezt az alapfeltételt nem látom, ami az R=1 -hez szükséges. Azt, hogy folyamatosan jönnének az új atkaölő szerek. Itt csak a lítiumot lehet megemlíteni, meg talán még az oxálsavat, mint újat, de utóbbi hatékonysága meg sem közelíti a 90-es évek fluvanilátját, amitrázát, előbbi esetében pedig élelmiszerbiztonsági aggályok merülnek fel. Ezért az IPM-et én egy hazárdjátéknak tartom. A kémia évszázada  a múlt évszázad volt, az új hatóanyagok megjelenési üteme nem csak az atkaölőszerek, hanem antibiotikumok és minden más hatóanyag tekintetében lényegesen elmarad ebben az új évszázadban az előzőétől. A biológiában van a tartalék, de a génmódosított organizmusok már eleve nagyon riasztónak hatnak, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen technológiához meg kellene tudni fogni az atkát. Ha pedig meg tudjuk fogni, akkor nem génmódosítva kellene visszaengedni a méhek közé, hanem kidobni a szemétkosárba.
Az R=1-es stratégia kapcsán már felhoztam a fék nélküli autó esetét. Az a baj vele, hogy a fék nélküli autó elműködik sík terepen, meg hegynek felfelé is, de ha lejtőre kerül egy szakadék előtt, akkor a féket megjavítani már nem lehet. Azt előtte kellett volna. Azért csodálkozom Randyn, mert én már olvastam tőle olyant, hogy az atka elleni kezelés nem más, mint szelekció. Ami pontosan így van. A méhészeknek azon végletekig történő munkálkodása, hogy olyan atkát találjanak, amely az általa alkalmazott kezelésnek ellenáll. Ez pedig előbb utóbb sikerülni is fog. Csak elegendően hosszú ideig kell csinálni. Az R=1 pedig pontosan ezt csinálja. Hiába tekinthető ez egy sávnak, aminek a felső részét elérve észbe kap a méhész és leviszi az atkaszámot, de megáll akkor, ha elér az alsó szélhez. Persze ha jön újabb lehetőség abban az esetben ha nem a méhészen múlik az, hogy a felső szélnél vissza tud-e fordulni, hanem a szertől, akkor ez ezt a stratégiát igazolja. Azonban itt nem mindegy, hogy melyik országban él a méhész.
Sajnos ezen a fórumon a csatolmányok a végén jelennek meg, noha jó lenne, ha itt lenne az a kép, ami alul van, amellyel az ausztrál példa kapcsán már polemizáltam. Tehát vagy az a helyzet, hogy az atka adott időegység alatt messzebbre jut el, mint azt én és mások is eredetileg gondolták, vagy az, hogy hamarabb, mint gondoltuk. Ezt az ellentmondást akarom feloldani az adott képpel. A kör közepe sötétebb színű, mint a széle. A szín sötétsége az atka terjedési valószínűségét jelzi. A kör közepéből kiindulva a szélek felé. Minél közelebb van, annál valószínűbb, hogy megjelenik, minél távolabb annál kisebb a valószínűség. Számokra lefordítva: a kör szélén egy 1/10000-es valószínűség esetén Ausztráliában, ahol nincs atka elleni védekezés, még megjelenhet az atka pl.  egy év leforgása alatt, ha a kör közepén lévő méhcsalád a tízezres érték miatt összeomlik. Másfél kilométeres sugárban viszont az atkák mondjuk a 90 százaléka mehet át egy összeomló méhészetből a másikba. Ugye a valós számokat senki  nem tudja, sem a  valószínűség mértékét, sem a távolságokat. Ez relatív érték, ami csak arra jó, hogy a kockázatot felmérjük. AZ USA területe 100 szor akkora, mint Magyarország, de csak 2,5 ször több méhük van. Vagyis Magyarországon 40-szeres a méhsűrűség az USÁ-hoz viszonyítva. Tudtommal az USA méhállománya volt már tíz millió is. Az azonban biztos, hogy amíg az USA-ban ilyen alacsony méhsűrűség mellett csökkent a méhállomány, addig Magyarországon nőtt. A méhsűrűség különbség viszont nem biztos, hogy Kaliforniára is igaz. A méhes megporzás időszakában hasonló lehet ott a méhsűrűség, mint nálunk.  Ha Randy nem vándorol Kaliforniába, akkor lehet, hogy az általa alkalmazott atkamonitoringnak van létjogosultsága, mert irtózatosan kicsi esélye van idegen atkát bekapni. Mondok egy példát. 1,5 kilométeres sugarú körben Magyarországon kb. 80 méhcsalád él átlagosan. Ezzel szemben 2018-ban az én esetemben ez a szám 850 állandót jelentett, és kb. 400 vándort. Tehát a 80-nal szemben 1200-at. Most az állandó kb. 450. Ha ebből azt nézzük meg, hogy a saját méhészetünk miként aránylik a többihez, akkor kapiunk egy kockázati értéket. Ugyanezt ki lehet számolni 5 km-re, meg tízre is. A másfél kilométeres 80-90 százalékos atka megjelenését a tíz kilométeres értékével össze lehet adogatni. Mindezek alapján rá lehet jönni, hogy mekkora eltérések vannak két magyarországi méhészet szomszédoktól való kockázatában. Természetesen lehet, hogy a 80-90 százalék valójában csak 5 százalék, nincs bizonyítékunk. Én inkább abból indulnék ki, ha Ausztráliában a tíz kilométer is több, mint 1/10000, akkor 1,5 km-en a 90 valószínűbb, mint az öt. A probléma inkább azzal van, ha több, mint egy évet nézünk. Akkor a kör minden szegmense sötétebb lesz. Az R=1-es stratégia esetén, ha sávhatárokról beszélünk, tehát látja a  méhész, hogy ebben az évben több atka maradt a családoknál, mint az elmúlt évben, de már nem akarja őket tovább zaklatni. Ekkor még nem beszéltünk a romló hatékonyságról, hogy amiatt is többször kellene kezelnie. Az R=1 nél kisebb stratégia esetén is fennáll ez a probléma, de erre mondom azt, hogy nem a zuhanás közben kell a féket javítani, hanem előtte. Remélem az azért látszik ebből, hogy ha egy koncentrált helyen lévő méhészet összeomlik, és a szomszédok nem tudják felfogni a hullámot, azaz idő vagy hatékonyság vagy nemtörődömség miatt nem irtják ki azt az atkát, amit az összeomlónak kellett volna, akkor a kör tágulni fog. Itt jön a képbe a 2 atka vagy 20 esete, illetve a Randy féle lemosás. Lehet, hogy a számaim nem feltétlenül pontosak, de gondoljuk csak végig. Randy kivesz 20 ezer méhből 500-at,és azon nézi meg az atkaszámot. Ha egyet talál, akkor az olyan, mint amikor mi a kezelés során a húszezerből 40-et találunk. Mi azon vitatkozunk, hogy 5 maradék atka legyen, vagy 2, vagy 20. Ezzel szemben ezeket Randy meg sem találja. A kircheni egyetem szerint akkor kell kezelni, ha szeptemberben 25 felett találunk a lemosással. 40 szeressel számolva ez 1000, de legyünk megengedőek és az eltérő adatok miatt mondjuk azt, hogy mi szeptemberi 500 atka alatt ne kezeljünk! Ebben nem  a szám a megdöbbentő számunkra, hanem az, hogy R=1-nél ez is működőképes. Tehát pusztán arról van szó, hogy ezt a számot tartja szinten, ami most nem tudom, hogy náluk decemberben mennyi. Szerintem nem lehet 100-nál több, mert  ha a következő évi kezelés egy 50-es ráta után történik, akkor már 5000-es az atkalétszám. Tehát a maradék atkának csak ott van jelentősége, hogy mennyi ideje van a méhésznek beavatkozni akkor, ha összeomlik mellette egy méhészet. Lemosásos módszer esetén annak rendkívül kicsi érzékenysége miatt egy nagy kockázatú helyen úgy terjedhet tovább a hullám, hogy a méhészeknek nincs idejük reagálni. Ehhez pedig még az sem kell, hogy a hatóanyag legyen a ludas.
Na ezért ment fel bennem a pumpa a cikk kapcsán.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. Január 16. 13:18
Ezt írja adamez2:
"Építtető keret: rengeteg munka kevés haszonért (az atkagyérítés szempontjából). "....írja
Valóban nem lehet csak erre a biológiai védekezés formára alapozni, de én nem hagynám ki.
Amint lefedik  a herefiasítást, azonnal kitöröm.
Ezt elég jól lehet irányítani, és számolni.
Ami nagyon nem ajánlatos, megvárni a herék kelését.
És ekkor egy kicsit elbizonytalanodok, hogy valóban kevés haszon a herék kitördelése az atkagyérítés szempontjából?
Akinek van ideje ne hagyja ki, de ha időhiánnyal küszködik a méhésztárs, akkor neki se álljon!
Azt nagyon helyesen írja, ha az ÉK-et előbb berakjuk mint a műlépet, akkor azokat nagy valószínűséggel nem "herézik" be, és egyöntetű munkássejteket építenek.
Rajzásgátló, az első rajbölcsők nagy valószínűséggel az ÉK-en jelennek meg.
Tehát nem csak az atkagyérítés indokolja használatát, mert egyéb más előnye is van.
A kitörés után érdemes gyorsan kifőzni, mert rendkívül romlandó, és orrfacsaró büdös tud lenni, amit még a főzéssel sem lehet kiszedni belőle.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2023. Január 17. 06:21
Tavaly nem alkalmaztam, lett is néhány családnál 400-as hullás szublimálásra. Mondjuk össze nem estek ezek a családok sem. Idén akarom hasznáni, de csak akác után, mert ha tavasszal kevés az atka, akkor nekem nem éri meg vele bajlódni, mert kicsi a fészkem, veszi csak el a helyet a dolgozó fiastól.
Viszont szerintem nem olyan nagy tragédia, ha az építtetőből kikel a here. Persze nem is jó dolog. De ha nem rakunk építtető keretet, akkor a család szinte ugyanannyi herét nevel, de elszórva. Azt sem szedjük ki általában.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. Január 17. 07:29
Mortimer!
Nem érzel itt ellentmondást amikor ezt írod?
" veszi csak el a helyet a dolgozó fiastól...."
Majd így folytatod:
"De ha nem rakunk építtető keretet, akkor a család szinte ugyanannyi herét nevel, de elszórva."
Hát pont ez az egyik előnye az ÉK-nek, hogy egy keretbe koncentrálja a heréket, és nem rontja a szűz, és műlépet, és ha ugyanannyi here lesz több kereten (főként kötősejtként) akkor jobb ha egyben van amit.....nyissz, és az atkák egy része kivéve.
Használata csak javaslat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2023. Január 20. 16:12
Attila.
Igazad van, ez így tényleg ellentmondás lehet részemről. Kérdés azért, hogy a "szinte ugyanannyit" is mennyire állja meg a helyét. Ugyanis én az építtető keretet középre rakom, egy teljes hunor keretet, vízszintesen középen elválasztva egy alsó léccel. Így a legszebb táblás munkás fiastól veszi el a helyet, onnan, ahol lényegében nincs méz és virágpor. Ezt a mínusz dolgozó fiast a család nem biztos, hogy a szélsőbb kereteken pótolja. Ha nincs építtető, akkor a herefias szélebben lesz, valamennyire talán a fészekbeli méz és virágpor helyének rovására.
Azért itt van nálam az építtető, hogy mindkét oldalról egyforma távolságba legyen, hátha így jobban bevonzza az atkákat. És azért ilyen nagy, hogy a fedés hossza elhúzódó legyen. Így biztos, hogy több atka tud belemenni. Én meg 2 hetente mindig csak a fedett herefiast vágom ki.
2021-ben így használtam, évi 5 szublimálás és 1 csurgatás volt, 0-5-10 db potyogással végig. 2022-ben nem használtam, volt 6 szublimálás, néhány családnál 400-as potyogás. Azok kaptak még 1-2 szublimálást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 21. 08:37

Azért itt van nálam az építtető, hogy mindkét oldalról egyforma távolságba legyen, hátha így jobban bevonzza az atkákat.
Mortimer!
Hogyan is mondta Jenő? Atkacsapda=méhészcsapda. Ha gondolod tudok adni néhány cikket, amelyben leírják, hogy az atka 1-2 cm távolságból képes csak érzékelni, hogy hová kell bemennie. Volt amikor videózták a fiasítást és az atkák nagy része elment felette, nem vette észre akkor sem, hogy oda be lehetne bújni, amikor éppen az orra előtt volt. Pontosabban nem az atka ment el, hanem nem szállt le a méhről, amin utazik. Így aztán ki sem tudja azt számolni, hogy a tőle 3. léputcában van a herefiassal teli építtető. Persze én már nagyon várom ennek a cáfolatát attól a tudományos kutatástól, ami hosszú-hosszú évek óta kapja a pénzt feromon vizsgálatra. Egy EB beszámolóban le is volt írva, hogy jó lenne tudni, hogy miképpen fog kinézni a csapda. Ugyanis eddig azt a hiteles matematikai összefüggést bizonyították csak, amire egy logikusan gondolkodó méhész, amilyen Te is vagy, maga is ki tud következtetni. Ez pedig nem más, mint a fiasba bújás sikere az egy statisztikai valószínűség. Annál nagyobb a fiasba bújás valószínűsége, minél nagyobb a méhek számának és a fiasításos sejtek számának aránya. Vagyis kevesebb méh esetén megnő a fias sejtenkénti előfordulás valószínűsége, így ebben az esetben több atka képes bebújni ahhoz képest, mint amikor több méh van ugyanannyi fias sejtre vetítve. Ilyenkor az adott, bebújásra alkalmas idő alatt a fias sejt felett kevesebbszer fordulnak meg a méhek, ha egyáltalán előfordul az, hogy minden méh eljut minden fias fölé.  Mivel nem minden méhen van atka, ezért tud ilyen esetben kevesebb atka bejutni, mert az atkás méhek előfordulási gyakorisága csökken le a bejutásra alkalmas fias sejtek felett.
Azt ugye tudjuk, hogy a herefiasnak nagyobb az atkavonzó képessége. Ez az erősebb feromon hatás miatt van. Tehát ugyanazon fias atka találkozási valószínűség mellett a herefiasba több atka fog bemenni, mint a munkásba . Amikor lerövidítették a munkássejteket, akkor közelíteni tudtak a herefias vonzóképességéhez. Miért? Mert annyira kicsi az érzékelés távolsága, hogy a 1-2 mm rövidítés is jelentősen tudta növelni a bebújás hatékonyságát. Akkor tíz cm mennyire képes ezt csökkenteni? Pláne úgy, hogy nem ugyanazon lépfelületről beszélünk, hanem párhuzamos léputcákról. Hiába van meg az atkavonzó feromon (amit egyébként már réges-régen tudnak, hogy mi az, tehát nem értem, hogy ezen mit kell kutatni), azt hiába rakják egy csapdába, ha az atkát szállító méh nem fog odamenni. Tehát olyan csapda lenne működőképes, ami a méheket is vonzaná, hogy inkább oda menjenek, ahelyett, hogy pempővel dajkálják a fiast. Az építtető keret is akkor lehet működőképes, ha azt lenne képes előidézni, hogy megnövekedjen a méhcsaládban a méhek mozgása. Vagyis a dolog úgy működne, hogy a méhek mindig helyet cserélnek a fias felett, mondjuk azért mert annak, amelyik ott van, elfogy a pempője, és idő kell hozzá, hogy termelődjön, addig a másik méh táplálja a fiast. Az eddigi kísérletek azonban nem ezt bizonyították. Én már bátorkodtam sokszor elmondani azt, hogy az építtető egy virtuális atkairtás. Ott olyan atkák születnek meg, amelyek meg sem születtek volna, ha ott munkásfias lett volna. Ha az építtető hatására máshol nem lesz herefias, akkor ott lesz kisebb a ráta. Mivel itt el van távolítva, ezért ennyi szerepe valóban van. Azonban ez édeskevés a szükséges mértékhez képest. Nálad szerintem nem azért volt azokban az években kevesebb atkapotyogás, amikor használtad (2021), mert ez egy jó technológia, hanem azért, mert előtte évben csináltad jól az atkairtást. 2022-ben azért is lehetett sok atkád, mert előtte évben rosszul csináltad , én nagyon kevésnek találom azt az 5 szublimálást, ha az nem fiasmentes állapotban volt legalább részben. Ha csak tényleg a Te hibád volt a sok atka. 2020-ban mennyi atkád volt, és hányszor kezeltél, mivel? Ha Neked egy évben összesen 60 atkád potyogott egy családtól, akkor ott nem volt áttelelő atkád, hanem kaptad valahonnan. Az is lehet, hogy a szezon elején mindössze egyet-kettőt. A 400-as potyogás utáni 1-2 szublimálás fiasmentes időben volt? Arra mennyi potyogott?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2023. Január 22. 07:25
Köszönöm Neo.
Küldhetsz néhány cikket arról, hogy az atka milyen messziről érzékeli a fiast. Az angolt lefordítom. Jenő cikkét olvastam, de úgy emlékszem, abban erről nincs szó. Hanem inkább arról, hogy az építtetőnél az az időszak, amíg az atkák be tudnak bújni, rövid, így a dolgozó fiasba mennek be, ami meg nyilván nincs eltávolítva. A méhész meg azt hiszi, kiszed a herefiassal egy csomó atkát. Ezért volt nálam nagy az építtető, és mindig csak a fedett herefiast vágtam ki, hogy el legyen nyújtva a nyitott herefias állapotának hossza. 2021-ben április 24. és július 5. között 7 kivágás történt, nagyjából 12 naponta. Mondjuk a jó családoknál sokszor az egészet ki kellett vágni, mert az egész fedett volt.
Ha tényleg számít az atkának a néhány milliméteres távolság is a fiasba vonulásánál, akkor hangosan elmélkedve, mi lehet a helyzet a 35 mm-nél nagyobb lépgerinc távolságú kereteket használó technológiánál? Ugyebár némelyik méhész 38 mm széles NB kereteket használ. Ha a fias mindenképpen leül a sejt aljára, akkor már néhány millivel mèlyebben van, akkor, ha a méhek valamennyire azért megpróbálják a fiasnál is tartani a méhjárat nagyságát. A 38-at gondolom még lehetne növelni is picit. Lehet, még kevésbé tudna az atka szaporodni?
2020-ban nagyon sokszor kezeltem. Volt 10 szublimálás, 7 oxálos csurgatás, 2 Mavrik csurgatás, tavasszal HiveAlive csurgatás. Mindez főleg nem a kezelésenkénti potyogás miatt, mert az nem volt sok, hanem elővigyázatosságból, mert 2019-ben sok atkám volt, és az volt a fejemben nagyon, hogy hiába alig potyog, a fiasba egyből bebújnak, inkább kezeljek többször. Zárókezelésre is alig potyogott (12.05., szublimálás, 0-5 atka). Ugyanúgy, ahogy 2021 záróra (11.20., Apibioxal)  is csak ilyen kevés hullott le.
Mostmeg már próbálok minél kevesebbszer kezelni. Mondjuk 2022-ben tavasszal próbálgattam fokhagymás csurgatást is, nosema ellen, de lehet, az is vitt le valamennyi atkát. Összességében nem mondanám, hogy sok atkám volt. Nagyon nagy különbség volt a családokban levő atkamennyiségekben. Az, ahol kezelésekre legalább 200 hullott, az a 60-ból kb. 10 család volt. Legnagyobb részénél 30 alatt végig. Viszont a nagyon atkásakat idén már közbeiktatott plusz szublimálásokkal kezelni fogom, mert azt észrevettem,  hogy az elején, ahol a többihez képest sok atka potyog, ott végig sok fog, ahol kevés, ott kevés. Tehát van értelme külön kezelni, ha feltételezzük, hogy a szublimálás árt a méheknek is. Mindezt nyilván olyan környezetben lehet megcsinálni, ahol nem nagyon van visszafertőződés. De az is igaz, hogy ezt nehéz előre és közben látni, hogy mennyi atka jön be máshonnan.
A jegyzeteimben ez van:
"Október 2. Szublimálás. 5-50 potyogás. Néhány családnál 100-200.
Október 7. Szublimálás. Nem minden családnál. 0-20 potyogás. 1 családnál 50.
Az 1 család még kapott 3 szublimálást, egyre csökkenő potyogás volt.
December 24. Zárókezelés 7 családon (2 termelő szublimálás, 1 csurgatás, 4 pároztatós csurgatás). 0-2 db atka potyogott."
Tehát idén nálam teljes zárókezelés nem volt. Októberben kellett volna még 1-2 szublimálás Tervben volt a decemberi kezelés,  de elrettentem tőle. Viszont a legtöbb családnál nálam idén október elején alig volt fias. Egyrészt azért, mert szeptember 17-én rendesen lehűlt az idő, másrészt meg napraforgó végén nagyon szépek voltak a családok, ez maradt is végig, az atkásak sem estek össze. Mondjuk napraforgó után az aszályban kapták a virágporpótlót is. Iyenkor meg a család már nem húzza el az őszi fiasítást.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Január 22. 11:00
Mortimer!
Az ígért cikkeket apránként össze kell szednem megint, ,mert  az a winchester, amelyen ezek össze voltak gyűjtve, megsemmisült. Van sok cikk, amelyik egyik helyen fizetős, de máshol még fellelhető, vagy az volt, de aztán már csak a fizetős helyen található meg. Nekiállok, de időt vesz igénybe.

Ha tényleg számít az atkának a néhány milliméteres távolság is a fiasba vonulásánál, akkor hangosan elmélkedve, mi lehet a helyzet a 35 mm-nél nagyobb lépgerinc távolságú kereteket használó technológiánál? Ugyebár némelyik méhész 38 mm széles NB kereteket használ. Ha a fias mindenképpen leül a sejt aljára, akkor már néhány millivel mèlyebben van. A 38-at gondolom még lehetne növelni is picit. Lehet, még kevésbé tudna az atka szaporodni?
Én azt gondolom, hogy ez hamis út. Hiába növeled meg a lépgerinc távolságot, a méhek akkor is a lépeken fognak járkálni, a sejtek hossza pedig nem lesz ezáltal hosszabb, legalábbis szerintem. Nyilván erre is kellene egy kísérlet, hogy meghosszabbodnak-e a sejtek ha nagyobb a lépgerinc távolság.

2020-ban nagyon sokszor kezeltem. Volt 10 szublimálás, 7 oxálos csurgatás, 2 Mavrik csurgatás, tavasszal HiveAlive csurgatás. Mindez főleg nem a kezelésenkénti potyogás miatt, mert az nem volt sok, hanem elővigyázatosságból, mert 2019-ben sok atkám volt, és az volt a fejemben nagyon, hogy hiába alig potyog, a fiasba egyből bebújnak, inkább kezeljek többször.
Hát pontosan erről papolok. Ugye, hogy ugye, hogy 2020-ban sokat kezeltél, ezért kevés  volt a következő évben az atkád. 21-ben keveset kezeltél, ezért 22-ben sok volt az atka. Nem feltétlenül azért, mert építtetőt használtál. A módjával egyébként egyetértek: a hosszabb fedési időszak alatt nagyobb esély van arra, hogy odatévedjen az atkás méh, de mint mondtam, ennek hatékonysága nem ér fel egy kezeléssel. Sokkal fontosabb ezzel kapcsolatban az R=1-es stratégia alkalmazása. Sok atka esetén sok kezelés, kevés atka esetén kevés kezelés, pontosan úgy, ahogy az IPM is leírja. Mi az eredménye? Kevés kezelés után sok atka. Ha kevés atka után is sok kezelés lenne, akkor még kevesebb atka lenne az eredmény. Hidd el, én sem szeretem gyötörni a méheimet, nagyon sok vívódás nekem is egy sokszor feleslegesnek tűnő zárókezelés, pláne, amikor a hőmérséklet csak 10-11 fok, nem pedig 17. Azonban azt látni kell, hogy 1990-ben a kevés atka sok kezelés kockázata szinte nulla volt. Ahogyan múlnak az évtizedek, úgy egyre kockázatosabb, és el fog jönni az idő, amikor már nem is lehet megcsinálni. Ha ugyan nem jött el. Amennyiben beigazolódna a gyanúm, hogy a stripekben olyan atkairtó van, amit a nagy gyógyszergyártók azért zártak ki a méheknél alkalmazható szerek közül, mert nagy a méhtoxicitásuk, akkor a stripek használatának mértéke a mutatója annak, hogy országos szinten hol állunk az atka kérdésben. Én konkrétan nem tudnék mondani egy olyan hatóanyagot, kezelési módszert sem, ami megközelítené a stripek hatékonyságát fiasítás jelenléte mellett. Kaptam jól dokumentált jelzést arról, hogy nem csak én látom úgy, hogy a stripek keményen viszik a méheket. Igaz ez túl meleg időben alkalmazott kezelés volt, ami láthatóvá tette a kártételt. Erre a hatékonyságra a hivatalos összetétel alapján továbbra sem látom a magyarázatot. Ha pedig a méhészeknek mégis megéri használni, akkor az az atkahelyzetről árulkodik. Csak nagyon halkan jegyzem meg, ha netalántán felmondaná a szolgálatot, akkor  az olyan lavinát indíthatna el, hogy az sem éli túl, aki még nem is hallott a stripekről. Addig is, ha már Jenőt idéztük, akkor megvan a válasz az ő dilemmájára. Azt kérdezte, hogy ha alapvetően kétféle méhész van, melyek közül az egyik méheket ad el, a másik méheket vesz, akkor van-e  harmadik út. Szerintem egyébként is van, mégpedig aki a fiasítását korlátozza, de adódik egy  negyedik is, aki nem korlátozza, hanem beáldozza a szaporulatát az atkairtó szereknek.

Viszont a legtöbb családnál nálam idén október elején alig volt fias. Egyrészt azért, mert szeptember 17-én rendesen lehűlt az idő, másrészt meg napraforgó végén nagyon szépek voltak a családok, ez maradt is végig, az atkásak sem estek össze. Mondjuk napraforgó után az aszályban kapták a virágporpótlót is. Iyenkor meg a család már nem húzza el az őszi fiasítást.
Azon mindig megijedek, amikor néhány általam megfogalmazott hipotézis átmegy a köztudatba, kész tényként kezelik a méhészek. Persze túl sok nincs, és sokkal probléma sem. Ilyen volt az, amikor vagy a zöld, de lehet, hogy az OMME fórum regisztráció kapcsán jegyeztem meg, hogy nem az a lényeg, hogy kinek-hány méhcsaládja van,hanem az, hogy kinek hány hordója. Zsolti ezt javította ki, hogy kinek hány teli hordója. Amit Zsíros Pista a Mérőszám a teli hordó címen vitt tovább. Ezt aztán sokan idézgetik is.
Nos a 2003-as gerincműtétem előtt én augusztus 15-ig megcsináltam az anyák cseréjét. Ez nálam úgy történik, hogy a májusi fiókos szaporulatnál bepárzik az új anya, és normál esetben október végén összerakom az öreganyás családdal. Ugyanis nem ment el az eszem, hogy anyákat keresgéljek, zárkázzak, magyarán bűvészkedjek a családokkal. Igaz, hogy van aki ezt úgy fordítja le, hogy azért kell összerakni a családokat, mert gyengék. Szó sincs róla. Egyrészt az anyacsere töredék idő alatt megy végbe, másrészt pedig a kevesebb méhcsalád nem jelenti azt, hogy kevesebb méh egyedszám lenne a méhészetemben akáckor, ahhoz képest, hogy ugyanannyi méh egy méhcsaládban van, nem kettőben. Erre akkor jöttem rá, amikor a Ludányi doktoriját olvasgatva azt írta, hogy márciusban 700-at petézik naponta az anya, májusban meg 1500-at. Miért? Mert az anya annyit fog ebben az időben petézni, amennyit a dajkaméhek száma lehetővé tesz neki. Ha dupla mennyiségű dajkaméhe van, akkor 1500-at petézik ekkor, és 3000-et akáckor. Az igaz, hogy a fél NB esetén az augusztusi peteszám elmarad a nagy lépű kaptárokétól. Azért, mert hanyagolja az alsó fiókot. Azonban ha kicseréljük a két fészekfiókot, napforduló után 2* 3*, akkor kompenzáltuk a hátrányt. Visszatérve a gerincműtéthez. Tudtam, hogy műtétre lesz szükségem, ezért megcsináltam az egyesítést augusztusban. Mi lett a következménye? Leálltak az anyák. Elég volt a telelő nép. Ebből következttem ki azt, hogy akkor viszont, ha nem elég a telelő nép, akkor tovább fog fiasítani a normálisnál az anya. Ha az atka miatt fogy a népesség, akkor ott sokáig fennmarad a fiasítás. Oszkár ezt a teóriát kritika nélkül átvette (vagy akár ő, akár más is jutott már ilyen következtetésre), most nálad is megjelent. Úgy tűnik azonban, hogy ez igazolódott. Tomipapa a zöldön a nyúlósban belinkelt egy cikket, amelyben azt állapították meg a kutatók, hogy a méhcsaládot ért stresszor hatására (akár a népesség, akár a fiasítás csökken) a méhcsalád a fiasítás növelésével válaszol. Tehát a normálisnál nagyobb lesz a fias/népesség arány. Ez pedig ugye az atka esetében azt jelenti, hogy emelkedik a szaporodási ráta, ahogyan az előző hozzászólásomban ezt leírtam. Azt már érintettem, hogy a késői fiasítás azonban nem csak annak a jele, hogy ott atka miatti népesség fogyás van, hanem annak is, hogy virágpor hordás van. Ez az az eset, amikor az október elején leállt fiasítást a zöldítés hatására újra beindítja az anya. Az engem most nagyon elgondolkodtatott, hogy az augusztusi virágpor pótlással meg lehet-e előzni az októberi fiasítást, ha az atka helyzet amúgy nem rossz? Tehát, ha a virágpor raktárak tele vannak, akkor valójában hiába virágzik ki a zöldítés, a méhek nem fognak virágport hordani, ezért aztán a fiasítás sem indul be. Tehát jó zárókezelést lehetne csinálni októberben. Ha ez működne, akkor országosan nagyot lehetne előrelépni az atka kérdésében, igaz, hogy az mindenképpen kellene hozzá, hogy augusztusban se legyen sok atka, mert  akkor amiatt lenne sok a fias októberben. Ezt az augusztusi virágpor pótlást én egy nagyon jó felvetésnek tartom, hátha leállítható vele a fiasítás október elején. Felvetődhet a kérdés, hogy akkor én miért nem ilyenkor egyesítek, ha már van olyan tapasztalatom, hogy az leállítja. Ennek oka az, hogy meleg időben az egyesítés erős kutatást vált ki. Az októberi egyesítés viszont azzal jár, hogy meleg marad a fészek, ami, ha van elég virágpor tartalék, pláne virágpor hordás is, egy hosszabb időre kinyúló fiasítást eredményez. Fiasmenteseket összerakva nincs ilyen probléma.
A jegyzeteimben ez van:
"Október 2. Szublimálás. 5-50 potyogás. Néhány családnál 100-200.
Október 7. Szublimálás. Nem minden családnál. 0-20 potyogás. 1 családnál 50.
Ha az első szublimálásra 50 atkád potyogott és nem volt nála fiasítás, majd innen a másodikra 20, akkor ott maradt még 13 atkád! Ugyanilyen hatékonyságú kezelésből ha még háromszor kezelsz, akkor 10 családból 2-nél nulláztad le az atkát, és nyolc családnál még van összesen 8 atkád.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2023. Január 22. 14:20
Neo.
2020-ban ezt jegyzeteltem:
"12.05. Szublimálás (zárókezelés). Tisztuló kirepülés. Fiast nem találtam (4 családnál néztem). 0-5 között potyogott. 1 családtól 30 körül."
Itt a 30-as potyogás biztosított arról, hogy jó lehetett a záró.
2021-ben:
"November 20. ApiBioxal csurgatás 20 ml/család. Átlag 0-5 db potyogott. 10 családnál 15-50 között."
Kicsit kevés itt a szer mennyisége, nem mertem többet adni. Utólag kiderült, ezt sem kellett volna, de ez más történet. Viszont itt is voltak eltérések, aránylag nagyszámú potyogás néhol. Ebből is az jött le nekem, hogy az atkák nagy része lepotyogott. A kezelés után a családjaim nyugalma kb. 1 hónapra megszűnt, fel volt bomolva a fürt. Sok méh lepotyogott a rostaszövetre. A hullákat megvizsgáltam nosemára, rengeteg spóra volt bennük. Atkát viszont az 50-es potyogásutól egy darabot sem tudtam lemosni alkohollal.
Tehát szerintem a zárókezelésem atka szempontjából nem volt rossz, és a következő évi atkaterhelést a zárókezelés nagyban befolyásolja. Idén ettől tartok azért, mert nem volt záró, így azért több atka maradhatott, ahogy írtad is. De hallottam eseteket, ahol összehasonlították a szublimálással zárókezelt és nem zárókezelt állományokat, és tavasszal a kezeltek látványosan rosszabbul teljesítettek. Csorgatni sem mertem semmit.
Teljesen kiírtani nem lehet az atkát itt már, valamennyi akár az áttelelő faodvas családokból visszajön mindig.
A Stripeket én nem használnám soha. Egy balkáni országból hozzák, ahol az biztos, ami már megtörtént. Rengeteg a kockázata, baj esetén, amiket hallani is, kihez fordulhat vele az ember?
Tavaly nálam kései napraforgóról volt virágpor, aztán augusztus 6-án adtam nekik az 1. fél kilós virágporos vagy sörélesztős lepényt. A virágporpótlót augusztus 20 körül raktam ki fektetett hordóba. Vitték rendesen, még a később megjelent parlagfű és egyéb virágpor mellett is. Ezekből a pótlókból nem igazán raktároznak, de a tápanyagtartalmuk beépül a méhek szervezetébe, zsírtestjébe. Azt meg valahogy érzékeli a család, hogy népben, egészségi állapotban felkészült a télre. Legalábbis nekem így tűnik több év után, de persze ezt olvastam tőletek is korábban. Az anya kora és genetikája azért valamennyire ebbe képes beleszólni.
Még egy dolog. Számomra hiteles méhész ismerősöm szerint, amióta szezonban kivillázza az összes herefiast, sokkal kevesebb az atka nála. Mondjuk nem nézi minden családnál a potyogást, csak néhánynál papírlappal, de azt mondta, tavaly egy db lehullott atkával nem találkozott. Jórészt amitrázt furettózik vegyszeres védekezésnek. Ez nem bizonyíték a herefias eltávolítás jó atkaellenes hatására, csak egy infó, amivel esetleg lehet valamit kezdeni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Február 05. 08:50
Mortimer!
Nem felejtettem el mit ígértem. Az atka élettanáról szóló cikkeket. Ez egy nem fizetős, jó összefoglaló mű. Lehet, hogy a szakirodalmi részben megtalálható az a cikk is, amelyikben  az atkákat figyelték meg, hogy bemegy-e a fiashoz, vagy éppen elmegy fölötte. Ezt még nem sikerült megtalálnom.

https://www.nmhoney.com/nmhoney/Sub_Files/Disease%20and%20Pests/Rosenkranz-Biology-Control-Varroa-2010.pdf
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Mortimer - 2023. Február 10. 06:53
Köszi Neo. Elemzem. Eddig találtam benne egy olyan érdekességet, hogy az atkára vonzó hatást vált ki az öreg bábinges lép illata is. Ahogy a méhanyára is. Tehát az atkát segíti, hogy kellő időben bebújjon az álca mellé. Ezt sem tudtam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Február 20. 11:20
Korábban írtam, hogy a Varroa ausztráliai terjedésének nyomon követése hasznos lehet számunkra is. Nos két térképet mellékelek. Ezen látszanak az újonnan megjelent gócok. Igazából nem az a két önálló új góc a lényeges, ami a feltűnő, hanem a nagy piros pacában megjelent újabb köröcske részletek. A piros kör  10 km sugarú kört jelent, amelyen belül minden méhcsaládot kiirtanak, a rajokat pedig fipronillal etetik. Amikor megjelenik emellett egy új körnek egy részlete, az azt jelenti, hogy az atka a kör közepén lévő gócból 10 km-nél távolabbra jutott el. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a monitoring lemosásos módszerrel történik, amelynek alsó érzékenysége kb. 50 atka/méhcsalád (és a lépcsők is ennyi atkát jelentenek: 2 db talált atka 100 atka/méhcsalád), akkor kimondható, hogy kevés a 10 km-es védősáv. Ha kezeléses, aljdeszkás módszert használnának a monitoringhoz, akkor lehet, hogy elég lenne a 10 km is. Ebben az esetben hamarabb megtalálnák az atkát, és a rajok is kevésbé lehetnének terjesztők. A fipronilos etetés szerintem alkalmatlan módszer, mert hamar elpusztítja az atkát, ezért ha nincs hírvivő, akkor a mérget sem hordják be. Az azért megdöbbentő, hogy az atka már hetedhét határon túl van (10 km), mikor még csak felfedezik a jelenlétét. A vándoratka tehát létezik! Eddig én nem ezt mondtam.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Február 21. 07:43
Mitől ne létezne a vándoratka? Ha nem létezne, vagyis nem lenne meg az a képessége hogy "telephelyet vált", akkor már a kezdetek kezdetén kihalt volna, hiszen a legelső méhészettel együtt elpusztította volna saját magát is. Az atkánál a "vándorlás" a fajfenntartás egyik eszköze. Ehhez még hozzá lehetne tenni azt is, hogy akár az is előfordulhat hogy nem a méh terjeszti kizárólag.

Más téma, licl. Kicsit kutakodtam, de ellentmondásos információkat találtam ez ügyben. Akinek jó a németje, nem csak gugli fordítós az megnézhetné az eredeti német kutatást. Abban elvileg az van, hogy 25mmol-os oldatot itattak a méhekkel. Ehhez képest az egyik forgalmazónál olyan kezelési javaslatot olvastam ami ennek a dózisnak a sokszorosa, azaz szerintem ott rosszul van értelmezve, vagy fordítva, vagy én nem látom jól nem tudom. Mert ott az arányok alapján valami olyan jönne ki, hogy nem az oldat 25mmol-os hanem akkora mennyiséget kap egy egy család. A 25mmol-os oldat azt jelenti, hogy 1 liter szirupban van feloldva 1,06g licl. A 25mmol/család pedig azt jelentené, hogy abban a 40-50ml szirupban amit bejuttatunk egy családhoz van benne ez az 1,06g-nyi mennyiség. Nagyon nem mindegy...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Február 21. 11:30
Mitől ne létezne a vándoratka? Ha nem létezne, vagyis nem lenne meg az a képessége hogy "telephelyet vált", akkor már a kezdetek kezdetén kihalt volna, hiszen a legelső méhészettel együtt elpusztította volna saját magát is. Az atkánál a "vándorlás" a fajfenntartás egyik eszköze.
A vándoratka kifejezés alatt nem ezt értettem. Azt, hogy előbb szóródik szét, mielőtt összeomlana a család. Az alapja pedig az, hogy vannak különböző fertőzöttségi fokkal jellemezhető méhcsaládok egy méhészeten belül. Ha már nagyon korán elkezd szóródni az atka, akkor minden családban hasonlónak kellene lennie az atkafertőzöttség mértékének, nem lehetnének lényeges különbségek. Ehhez képest megdöbbentő számomra az, hogy az atka a gócpontból már korán nagy távolságba eljut. Nyilván a vándoratka annál nagyobb valószínűséggel található meg adott helyen, minél közelebb van a gócponthoz. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a távoli pontokba is a méh viszi el. Tehát ezt a nagy távolságot a méhek járják be. Nekem hihetőbb volt ez eddig, hogy azoknál a méhcsaládoknál történik ez meg, amelyik összeomlik. Amikor menekül onnan a méh. Úgy tűnik, hogy ez már a korai atkafertőzési stádiumban, de lehet, hogy anélkül is megtörténik. Mondom: méhészetek között, nem egy méhészeten belül. Ott az eltévedésekbe ez belefér.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Február 21. 12:55
Idézet
azoknál a méhcsaládoknál történik ez meg, amelyik összeomlik
Amelyik összeomlik ott már nem marad jórészt semmi. Az összeomlás nem egyik napról a másikra megy, hanem októl függően olyan 1-2-3 hetes folyamat, de lehet akár hosszabb is, akár 1-2 hónapos is. Az egyedek ez idő alatt folyamatosan hagyják el a családot, már amelyik még el tudja hagyni. A végén az anya szokott ottmaradni 1-2 maréknyi néppel, aztán vagy ott elpusztulnak azok is vagy kirepülnek és csak az otthagyott fedett fias árulkodik róla hogy ott nemrég még élt egy család. De ekkor már a szomszédos családok javában hordják is ki a maradék mézkészletet.
Lehet hogy nem így van, nem vagyok biológus, de az egyedeket 3 csoportra bontanám ebből a szempontból, az egyik már akkor otthagyja a családot (süllyedő hajót) amikor érzi hogy baj van, és bekéredzkedik máshova, a másik szimplán csak kimegy elpusztulni, a harmadik pedig addig marad az anyával ameddig csak tud, és akár ott pusztul el vele együtt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: T82 - 2023. Február 21. 23:42
Szerintem semmi esélyük sincs megállítani az atka terjedését. A herék több tíz kilóméterre elviszik. Szerintem azért csinálták hogy elmondhassák hogy mindent megtettek.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2023. Február 22. 20:28
Mitől ne létezne a vándoratka? Ha nem létezne, vagyis nem lenne meg az a képessége hogy "telephelyet vált", akkor már a kezdetek kezdetén kihalt volna, hiszen a legelső méhészettel együtt elpusztította volna saját magát is. Az atkánál a "vándorlás" a fajfenntartás egyik eszköze. Ehhez még hozzá lehetne tenni azt is, hogy akár az is előfordulhat hogy nem a méh terjeszti kizárólag.

Más téma, licl. Kicsit kutakodtam, de ellentmondásos információkat találtam ez ügyben. Akinek jó a németje, nem csak gugli fordítós az megnézhetné az eredeti német kutatást. Abban elvileg az van, hogy 25mmol-os oldatot itattak a méhekkel. Ehhez képest az egyik forgalmazónál olyan kezelési javaslatot olvastam ami ennek a dózisnak a sokszorosa, azaz szerintem ott rosszul van értelmezve, vagy fordítva, vagy én nem látom jól nem tudom. Mert ott az arányok alapján valami olyan jönne ki, hogy nem az oldat 25mmol-os hanem akkora mennyiséget kap egy egy család. A 25mmol-os oldat azt jelenti, hogy 1 liter szirupban van feloldva 1,06g licl. A 25mmol/család pedig azt jelentené, hogy abban a 40-50ml szirupban amit bejuttatunk egy családhoz van benne ez az 1,06g-nyi mennyiség. Nagyon nem mindegy...

Belinkelnéd a kutatást?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Február 23. 07:31
Belinkeltem volna ha megtalálom de nem találtam, csak angol nyelvűeket, ezeket nézegettem:

https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5.pdf (https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5.pdf)

https://patentimages.storage.googleapis.com/c6/a1/36/f9b28c0c104c4f/WO2017042240A1.pdf (https://patentimages.storage.googleapis.com/c6/a1/36/f9b28c0c104c4f/WO2017042240A1.pdf)

https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5 (https://www.nature.com/articles/s41598-017-19137-5)

https://link.springer.com/article/10.1007/s13592-022-00949-y (https://link.springer.com/article/10.1007/s13592-022-00949-y)

Az mindenesetre érdekes, hogy Keszthelyen is zajlott egy kutatás, lassan 3 éve, amiről nem hallani semmit, vagy csak az én figyelmemet kerülte el:

https://www.mdpi.com/2075-4450/11/6/333 (https://www.mdpi.com/2075-4450/11/6/333)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2023. Április 07. 08:26

Az atkára talán megoldás lesz nálam az építtető keretem. Majd ősszel megírom, mit okozott.

Számíthatsz ránk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Sancho Panza - 2023. Április 07. 08:30


Az atkára talán megoldás lesz nálam az építtető keretem. Majd ősszel megírom, mit okozott.
Én már most megmondom. Szia uram méhcsalád érdekel ?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Április 07. 11:37
Mortimer!
Próbáltalak korábban meggyőzni, de úgy látszik nem sikerült. Ajánlok egy módszert annak bizonyítására, hogy az építtető alkalmas-e a kívánt atkacsökkentésre?  Ősszel, amikor alig van fiasod, akkor  villázd ki úgy ezt, hogy a kivillázott sejteket megsemmisíted, tehát nem hagyod a kaptárban. Előtte keress benne atkát. Ezután végezz el egy kezelést, és nézd meg, hogy hullott-e atka. Ha a kivillázott fiasban volt atka, de a kezelésre nem potyogott, akkor az azt jelenti, hogy a fias begyűjtötte a család összes atkáját, tehát az építtető garantáltan működik. Ha a kezelésre potyog, akkor ott még fennáll a munkásfias és herefias eltérő atkavonzó képessége, no meg a méhek és a fias sejtek számának aránya. Annyit elárulhatok, lesz a kezelésre potyogás, sőt a herefias esetén is fog potyogni a kezelésre atka, ha ezt nyáron egy kísérleti családdal végeznéd el. Arra  is vannak eredmények,    hogy 1 kg méh összes atkájának 95 százalékos csapdázásához 462 heresejtre van szükség, akkor, ha az összes méh azon az egy lépen van, ahol a herefiasok foglalnak helyet. Ugye a megoldást félig leírtam, hogy akár működőképes megoldást is lehetne készíteni ezen elv alapján. Elég értelmes vagy ahhoz, hogy a másik felét is kitaláld. Azon nagyon csodálkozom, hogy még senki nem próbálkozott vele. A hatékonyság bizonyítása azonban kicsit macerás tudományos kutatás lenne, eddig még nem volt időm rá.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Geddekas - 2023. Április 11. 09:22
Mortimer!
Próbáltalak korábban meggyőzni, de úgy látszik nem sikerült. Ajánlok egy módszert annak bizonyítására, hogy az építtető alkalmas-e a kívánt atkacsökkentésre?  Ősszel, amikor alig van fiasod, akkor  villázd ki úgy ezt, hogy a kivillázott sejteket megsemmisíted, tehát nem hagyod a kaptárban. Előtte keress benne atkát. Ezután végezz el egy kezelést, és nézd meg, hogy hullott-e atka. Ha a kivillázott fiasban volt atka, de a kezelésre nem potyogott, akkor az azt jelenti, hogy a fias begyűjtötte a család összes atkáját, tehát az építtető garantáltan működik. Ha a kezelésre potyog, akkor ott még fennáll a munkásfias és herefias eltérő atkavonzó képessége, no meg a méhek és a fias sejtek számának aránya. Annyit elárulhatok, lesz a kezelésre potyogás, sőt a herefias esetén is fog potyogni a kezelésre atka, ha ezt nyáron egy kísérleti családdal végeznéd el. Arra  is vannak eredmények,    hogy 1 kg méh összes atkájának 95 százalékos csapdázásához 462 heresejtre van szükség, akkor, ha az összes méh azon az egy lépen van, ahol a herefiasok foglalnak helyet. Ugye a megoldást félig leírtam, hogy akár működőképes megoldást is lehetne készíteni ezen elv alapján. Elég értelmes vagy ahhoz, hogy a másik felét is kitaláld. Azon nagyon csodálkozom, hogy még senki nem próbálkozott vele. A hatékonyság bizonyítása azonban kicsit macerás tudományos kutatás lenne, eddig még nem volt időm rá.

1978 óta van Magyarországon a varoa atka és Eddig még soha nem bizonyosodott be, hogy eredményes lenne az atkairtás építtető kerettel.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2023. Június 06. 08:00


Azt atka nálam most nem dolgozott mert mint írtam nulla veszteségem volt.

Most igen. De tavaly-ra? Úgy könnyű a tavalyihoz hasonlót pergetni, ha akkor kevéske volt.

Na bennem ez valamiért megmaradt:
"Nálam annál a nagyon atkás családomnál még augusztus végén is közel 300 hullott egy kezelésre, de mostanra annál is elfogyott mert alig van fias. Az utolsó amitrázos kezelésre lejött pár darab, majd az azt követő szublimálásra 0 atka pottyant. Nem mondom hogy nem lehet még pár darab, de itt hagytam abba. Szóval le lehet azt az atkát szedni, csak nem szabad mindent elhinni amit írnak."

Az enyémbe meg már biztos hogy pirossal lesz beírva. Még a felénél sem tartok a mézelvétellel mert igen lassan megy, ..............

Azt a lassúságot pedig egyáltalán nem lehet a bő termés okaként megjelölni. Na itt gondolom nem kellene elárulnom az okot, mert nem célom a feszültség keltése, de alkalom adtán esetleg....
Na kezdődik a munkaidőm, mert az a 16 mázsám nem fog eltartani, amit az idén pergettem. Csá!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Sancho Panza - 2023. Június 06. 08:26
Furettóm is saját készítésű van, és igen, bármilyen szomorú, az előállítási költsége a gyáriénak az ötödébe került.
Én is láttam ilyen masinát de csak az ötöde átkát vitte!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Június 06. 12:12
Mint írtam a tavalyi év rekord volt. Nálam is. Veszteségem nem sok volt, az tavalyelőtt volt inkább, "hála" a furettónak.

Én meg láttam gyári furettót mert a szomszédnak az van. Az övével párhuzamosan használtuk az én saját készítésűmet az első évben, és semmivel sem vitt a gyári több atkát mint ez, sőt volt hogy ez vitt le 10%-nál többet. Nem azon múlik ki csinálta, hanem hogy hogy csinálta meg. Mint a legtöbb méhészeti eszköz meg kellék, olyanok gyártják akik életükben nem láttak méhet közelről, olyan is az eszköz...
Az új kalapomból most csúszott vissza harmadszor a zsinór (mert minek oda gumi), hárman bejöttek abból egy tarkón nyomott egy meg arcon a harmadikat sikerült időben elnyomni. Új lószőr kefe 1 évet pihent a műhelyben, utána a használatba vétel helyett ment a kukába mert halmokban hullott belőle a szőr. A védőfelső annyira van vékony hogy a méh átszúrja, de annyira nincs hogy ne folyjon rólad a víz. Új "fejlesztésű" szublimálót épp csak használni nem lehet, mert fúrt likra lett készítve, aki nem akar fúrni hanem a kijárón szublimálna vele az oldja meg ahogy akarja. Kaptárlifttel csak épp fiókot nem lehet emelni. És sorolhatnám a végtelenségig.
Na ezért van nekem saját készítésű furettóm, saját készítésű pörgetőm, saját készítésű fiókszállító járművem, meg lesz majd normális fiók emelőm is egyszer talán.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: leo - 2023. Június 21. 23:01
 :) Nekem ezek nem lesznek, de minden igaz.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. Augusztus 28. 10:21
Vannak dolgok amit néha át kell értékelni.
Én is ezt tettem, mivel.....megdőlt az a tézis, hogy hiszem ha látom.
Az egyik ismerős kollégánál hét közben én számolom az atkahullást.
Egy elég ismert szert már 20 napja tett be, a kánikula előtt.
Ettől a szertől azóta egy családban már meghaladta a lehullott atkák száma az ötezret, és a család egyelőre szép erős, sodrott szárnyú, csonka méhek nincsenek, és  népességcsökkenés sem látható.
Ami viszont számomra meglepő, hogy szinte kizárólag sötét színű atkák hullanak, elvétve találtam világosakat.
Tehát kijelenthető, hogy a szer berakása óta már rég kikelt az akkori utolsó fias is, tehát ezek nem hazai atkák.
Sokáig kétkedtem abban, hogy ennyit be tudnak hurcolni, de ez nem így van.
A higiénikus aljakba kartonpapírok vannak, nincs mese, szépen látható az atkahullás.
A családok 99%-nál már alig potyog néhány darab, de ennél az egynél még mindig naponta 50 körül.
Az elején annyit lehozott a szer, hogy majdnem feladtam a számolást!
Amennyiben a védekezés akár csak 2-3 hetet késett volna.....ezt kár túlragozni.
Ezek az atkák kívülről, egy összeomló állományból keserítik a kollégát.
Külső rajtól nem hiszem, hogy származhat, mert az már rég kifeküdt volna.
Kíváncsi vagyok a körzet méhegészségügyi felelőse mit fog tapasztalni másoknál.
Anno az OMME-ban volt egy ragyogó kezdeményezés, de ez már a múlt!
Egyszerre védekezzünk az országban.
Így csak abban bízhatunk, hogy nyúlóssal nem ajándékozza  mag a méhésztársat az haldokló állomány.
Remélem más nem tapasztal hasonlókat.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2023. Augusztus 28. 12:05
"Remélem más nem tapasztal hasonlókat."
Nagyernyei Attila

Ebben is tévedsz! :)   Mielőtt ezt írtad, elolvastad írásomat a zöldön?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. Augusztus 28. 12:10
Mivel lassan 3 éve nem olvasom a Zöldet, így nem ért el hozzám az infód....de legalább nyugodtabb vagyok.
Távirati stílusban azért leírhatnád, hogy miről van szó.
Köszönöm szépen!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2023. Augusztus 28. 14:20
Egy családnál rengeteg az atka. stop
Kezeljük stop.
Mára már fogyóban. stop
Előzménye is volt. stop ( megígértem  az adatokat cerenának)

Olvasd a Zöldet ! stop

Ne légy nyugodt! stop

Én sem voltam . stop

Szívesen. stop


Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. Augusztus 28. 14:38
Attila!
Tekintettel arra, hogy egyik ismerősödnél számolod az atkát, elárulnád hogy milyen nevű szert rakott be 20 nappal ezelőtt?  Tehát a szert használó  méhész  neve ismeretlen. Maradjon is az, ha ez egy nem engedélyezett készítmény. Őszintén szólva nekem mostanában csak a stripek esetén van olyan tapasztalatom, hogy 20 nap alatt az 5000-es összes atkaszám 50-re csökkenjen.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2023. Augusztus 28. 14:59
neo!

"jelentem" az utolsó számolásnál 49-re csökkent. (a szublimálásnak tudom be)

Tddom ,neked a kaptáraid  miatt.....     jobb a tartós hordozó.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. Augusztus 28. 16:26
Idézet
csak a stripek esetén van olyan tapasztalatom, hogy 20 nap alatt az 5000-es összes atkaszám 50-re csökkenjen
Nekem ezzel az a bajom, hogy ha 5000 összejön egy családnál akkor ott az előző évi kezelés nagyon el volt cseszve. Nekem is volt ilyen atkaszámom egy két éve, most már nincs, mert olyan mértékűre szedem ősszel hogy esélye se legyen ekkora mértékben túlszaporodni. Akkor volt olyan, hogy egyetlen fújásra lejött több mint 800db. Most a legtöbb 210db volt, de az is csak pár családnál, a többinél a 80-at sem érte el, volt ahol a 20-at se. Hozzá kell tenni, egy jó bő sorozatot szublimáltam az ősszel.
Ismerős harmadik éve használ herbát, ugyanúgy jön neki a következő évben is százával, pedig nem omlott össze körülötte állomány.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. Augusztus 28. 17:08
Wr neked nem ezzel van a bajod!
"Nekem ezzel az a bajom, hogy ha 5000 összejön egy családnál akkor ott az előző évi kezelés nagyon el volt cseszve."
Szerintem azzal van a bajod, hogy nem olvasod el a hozzászólásomat!!!!!
Vagy szövegértési problémával küzdesz, ugyanis ezt írtam a témáról nemrég:
"Tehát kijelenthető, hogy a szer berakása óta már rég kikelt az akkori utolsó fias is, tehát ezek nem hazai atkák.
Sokáig kétkedtem abban, hogy ennyit be tudnak hurcolni, de ez nem így van."
Mivel nem ismered ezt a méhészetet sem, mi alapján mondasz róla véleményt????
Hagyd ezt már abba!!!!!
Vagy te amolyan látnoki képességekkel vagy megáldva?
Ez egy minta méhészet, irigylésre méltó,kiugróan jó eredményekkel!
Csüccs, ismét megbuktál!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Berci - 2023. Augusztus 28. 17:31
Berakta(d) a szert 20 nappal ezelőtt.(?) Kellnek ki a fiasok. Vele együtt az atkák. Az anya petézik, de közel sem akkora lendülettel, mint mondjuk 20 nappal ezelőtt. (Vagy anyátlan a család, de az megint más kérdés.) Az atkáknak nincs annyi helyük, hogy visszamenjenek. 5000 kinn marad...najó...legyek megengedő: 2500-at benyelt egy atkarajról.


Jaj Attila! Írtam,hogy ne menj el nyaralni! erre tessék! Mit kell, hogy olvassak?! Mindig azt hiszed , hogy rosszat akarunk, miközben óvjuk a méheidet!  Magad is tapasztalhatod, hogy a glicerines oxál szart sem ér, a herba meg illegális...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. Augusztus 28. 18:18
Berci!
Hát te is beálltál a sorba?
Ejnye, te sem olvasol rendesen?
Mit írtam, te kis "butus"?
"Az egyik ismerős kollégánál hét közben én számolom az atkahullást."
Egy BOCSI-t azért elvárnék tőled!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: sztyopa - 2023. Szeptember 16. 21:37
Mia véleményetek anya zárkázásrol?
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. December 22. 20:21
A "Hir les" rovatban megy a meccs az atkákról.
Nekem is volna némi megjegyzésem a témával kapcsolatban.
Az a tapasztalatom, hogy a "záró kezelés" akkor indokolt ha az utolsó gyérítéskor 50 vagy annál több atkát számoltunk.
Ugyanis a telelés alkalmával az atkák 50-70 %-a amúgy is elpusztul, kivéve ha Dr. Hegedűs Dénes szavaival élve, ....az anyák átfiasítják a telet.
Ha gond van a telelés alatt annak szembetűnő a nyoma.
A a fészket takaró fólia felhúzáskor nyugtalanok a méhek, ne adj Isten nozema "pöttyök" vannak a keretlécen, viaszhidakon.
Ez a nagyszámú atkára utal, ugyanis nyugtalanul telel a család.
Ha minden ok, a takaró felhúzáskor nyugodt a család, halk moraj hallatszik.
A kirepülések alkalmával minimális méhhulla van kidobva.
NB fészkű kaptáraknál ilyenkor szinte ijesztő a kaptárba való kukucskálás, mert a méheket alig látni, a mézkoszorú alatt vannak.
Ekkor legyünk nyugodtak, szépen telelnek a családok.
Aki nem biztos a dolgában, kezeljen.
Minden Méhésztársamnak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!
Nagyernyei Attila   
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. December 23. 08:11
Idézet
Az a tapasztalatom, hogy a "záró kezelés" akkor indokolt ha az utolsó gyérítéskor 50 vagy annál több atkát számoltunk.
Ismét a vadász és a medve esete jutott eszembe. Téged vagy valami különleges vágy vonz a hülyeség rendszeres írásához, vagy tudatosan csinálod mert anélkül nem írna ide senki hiszen az értelmes írásra nem kell reflektálni, vagy tényleg ilyen tapasztalatot sikerül csak gyűjteni huszonév alatt, akkor meg nagy a baj.
Ha az utolsó gyérítéskor 50 hullik akkor az nem lesz utolsó gyérítés! Tudod miért nem? Mert az 50-es után még így fog alakulni a további kezelésekre a hullás: 60, 40, 20, 10. Ha jól számoltam ez még további 4 kezelés a te utolsód után, és ugyan én itt abba szoktam hagyni, de ilyenkor ha 10 az utolsó hullás akkor ott még mindig maradt néhány atka, ha fias is van még akkor meg tizen vagy huszon néhány.
Ha meghagysz minden év végén 150-250 (netán még több) atkát akkor évről évre szívás lesz az atkairtás, na meg a méheid sem 8 kereten mennek majd a télbe, aztán tavasszal jön majd a 3-4 keretesek pátyolgatása, mert az atkaszívottak nem biztos hogy megérik a tavaszt.
Az augusztus-szeptember a kritikus hónapok, mert ha ilyenkor sok atkád van akkor kevés telelő népességed lesz plusz tényleg átfiasítják a telet ha enyhe az idő ami szintén nagyon nem jó.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2023. December 23. 09:22
vagy tényleg ilyen tapasztalatot sikerül csak gyűjteni huszonév alatt, akkor meg nagy a baj.

Dehogy "huszonév".

Ezt írta seed150:
"..jaj Istenem!"
...............
...........
Oktassátok a kezdőket, nekem elkezdődött a 41. szezonom.

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. December 23. 10:00
Néhány szót a Varroa stratégiáról. Wr-rel sokszor értünk egyet, és sokszor nem. De ez nem baj, mert azt vallom, hogy ettől megy előre a világ. Most éppen szinte mindenben egyetértek vele. Valóban úgy van, hogy a méhésznek saját magának kell stratégiát kidolgoznia. Ha az nem felel meg a természetnek, akkor elbukik. Addig nincs baj, amíg a jelenség elszigetelt, rossz kezelési módszert választott. Gondolok itt a bio méhészkedésre. Fiatal gazdák plusz pontot kapnak érte, noha még "rendes" módon sem tudnak védekezni az atka ellen, akkor miért gondolják azt, hogy a jóval nehezebb bio védekezéssel ez működni fog? De ez csak az izolált körbe tartozó kategória. A komolyabb az az evolúciós előrehaladás, amely megkerülhetetlen. Ha marad életben atka a kezelések után, az valójában egy mesterséges kiválasztás. Vagyis mindig a legéletrevalóbbat hagyjuk meg. Minél több marad életben, annál nagyobb a merítés lehetősége, annál több az atka számára hasznos mutáció tud létrejönni. És ez nem is egy ország, hanem egy kontinens problémája. Ahol minden méhész minden méhésszel össze van kötve. Sőt a világon minden méhész minden méhésszel össze van kötve. Pusztán csak idő kérdése, hogy egy sikeres mutáció eljusson a világ másik végébe. Lásd Ausztrália. Az atka megjelenése ott is csak idő kérdése volt. Igaz majdnem száz év, de mindennek eljön az ideje. A rengeteg hajó közül, amelyik ott kötött ki,volt egy olyan, amelyiken atkás raj volt,és nem pusztították el út közben.
Tehát, amikor Varroa sratégiát kérek számon, akkor abbéli kritikámat fogalmazom meg, ami jelenleg hivatalosan érvényes. Ez pedig a következő. Idézet a 70/2003 39. §-ból:
Idézet
(4) A varroózis gyógykezelésére csak olyan, Magyarországon törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett állatgyógyászati készítmény használható, ami a varroózis kezelésére vonatkozó, magyar nyelvű használati útmutatót tartalmaz.
 (5)  A vármegyei kormányhivatal irányítja, és időszakosan ellenőrzi a méhészek védekezési tevékenységét. Hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről, továbbá – indokolt esetben – előírhatja az adott terület összehangolt, egyidejű gyógykezelését.
 (6)  Elhanyagolt védekezés esetén – ha az állományban az atka feldúsult és a méhész az előírt védekezést nem hajtotta végre – a hatósági állatorvos a szomszédos méhállományok fertőződésének megakadályozása céljából kötelezi a méhészt a gyógykezelés haladéktalan elvégzésére. Ha a méhész a gyógykezelést nyolc munkanapon belül sem kezdi meg, akkor a járási hivatal a méhállományt állami kártalanítás nélkül leöleti.
Tehát engedélyezett készítmények: Hol találom a hatékony (!!!)  engedélyezett készítmények listáját? Egyáltalán a hatékonyság definícióját hol találom?  Milyen mértékű atkairtás nevezhető hatékonynak? Hol vannak az erről szóló kutatások? Mit, mikor, mennyi ideig kell az engedélyezett készítmények közül használni, hogy az valóban elegendő hatékonyságot érjen el? Mely engedélyezett készítmények felelnek meg ennek a követelménynek? A vármegyei hivataloknak milyen eljárásrend áll rendelkezésükre ahhoz, hogy irányítsák a védekezést? Én ilyen vármegyei kormányhivatalnál dolgozom, és nem tudok ilyen eljárásrendről. Pedig eltelt 20 év azóta, hogy ezt leírták. Inkább nem is folytatom.
Ami az 50 atkát illeti. Nálam 2 db volt az utolsó kezelés után hullott atkák száma átlagosan (0 és 4 között). Csinálnék is zárókezelést emiatt is, ha 5 km-es körzeten belül nem lenne senki. De nem így van, ezért aztán a költség haszon számítás alapján nem fogok kezelni.
 Én Perizin esetén figyeltem meg, hogy azoknál a családoknál, ahol volt még fias, akkor ha ott egy kezelésre 20 atka lejött, akkor a következő 2 kezelésnél  lejött a 20 atka, de fias még mindig volt. Elsőre jött a 20 két harmada, majd annak is a 2 harmada, mindaddig amíg volt fias. Tehát durván 2/3-dal lehettet csökkenteni a lehullott atkák számát. Ez is azt mutatja, hogy amíg van fias, addig be tud bújni az atkák egy része. Logikai alapon az öreg atka. Akárhogyan is vesszük, ez hatékonyságbeli probléma. Ez oda vezet a mutációk révén, hogy a fiatal is be fog tudni bújni.
Seed felhozta a nyúlóst. Nem teljesen értettem, hogy mit akar mondani vele, de mintha én pont az ellenkezőjét állítanám. Szóval a nyúlós azelőtt is volt, hogy a beteg családokat elégettük volna. Magyarul a nyúlós egy olyan betegség, amely egyensúlyban volt régen, ezért nem pusztultak ki miatta a méhek. Órákig tudnék írni arról, hogy ez min alapszik, de inkább nem teszem. Az a helyzet, hogy az égetések bevezetése óta az évenkénti nyúlós esetek száma nem lett nulla, de nem is növekszik érdemben, legfeljebb időszakonként van nagyobb esetszám. Ez azt mutatja, hogy a kaptáras rendszer az égetésekkel együtt van egyensúlyban, de arra nem képes, hogy lenullázza a nyúlóst. Az odús méhészetekben nem kellett az egyensúlyhoz égetés. Varroa esetén a rendszer úgy tűnik, hogy csak a kezelésekkel van egyensúlyban, anélkül kipusztulnának a méhek. Ha a kezelés hatékonysága csak egy kicsit is romlik, akkor kieshet a rendszer az egyensúlyi állapotból, és nem lesz megállítható. Pontosabban szerintem valahol 95-99 százalékos mértékű pusztulás után meghatározott vírusösszetételű családok életben maradnak. Hát a Varroa stratégiának erre az esetre kellene szabályozást tartalmaznia. Mármint, hogy ne jussunk el a 99 százalékig. De ha még az sincs meghatározva, hogy mi az elegendő hatékonyság definíciója, akkor miképpen?
Hát röviden a támogatásokhoz ez úgy kapcsolódik, hogy ha a méhcsaládok növelsét ösztönzöm bármi módon, akkor az egyensúlyhoz szigorúbb követelményeket is meg kellene határozni, mert különben az korábban fog felborulni, mint az eredeti helyzetben. Ezzel azt is kimondtam, hogy egy idő után szükségszerűen felborul az egyensúly, igaz nem totális pusztulás lesz az eredménye, hanem csak 99 százalékos. Reméljük, hogy lesz még erre száz évünk.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. December 23. 11:33
Három gondolattal reagálnék.
- A három pont amit beidéztél egyike sem tartalmazza a hatékony szót, tehát igazad van ha azt állítod hogy hivatalosan ilyen nincs, tényleg nincs.
- A szó szoros értelmében vett hatékonyságról szerintem majd akkor lehet beszélni, ha kitalálnak egy olyan (inkább biológiai mint vegyi) védekezési módot ami az atkát célzottan és 100%-os hatékonysággal pusztítja úgy, hogy közben a méhekre a legcsekélyebb veszélyt sem jelenti, jelenleg ilyen ugye nincs.
- Furán fog hangzani, de az atkára úgy a természetnek mint a méhésznek szüksége van. A természetnek azért, mert más módon nem tudna egyensúlyt tartani az adott faj túlszaporodásával, a méhésznek pedig majdnem ugyanezért. Gondoljunk bele abba amit én már most is kezdek érezni, pedig biztosan nem én vagyok a legjobb méhész ebben az országban. Ha nincs (vagy kevés) az atkám, valamint nem is mérgezi le senki a méheimet, akkor minden évben lesz egy akkora mértékű szaporulatom amivel már nem tudok mit kezdeni. Ha már eladni sem tudom (és most ebbe az irányba megyünk) mondjuk azért sem, mert minden méhésznek meglesz ugyanez a szaporulata, akkor mi lesz a rengeteg szaporulattal? Elégetjük majd őket? Vagy szétküldjük őket hadd menjenek a nagyvilágba? Na az atka ezzel a problémával tart jelenleg egyensúlyt.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2023. December 23. 12:32

Seed felhozta a nyúlóst. Nem teljesen értettem, hogy mit akar mondani vele,

"Mert zártan tartják, járványvédelmi intézkedésekkel. Varroa esetén, ha 20 km-es röpkörzetben csak egy-egy méhészet lenne, akkor egy méhészet kipusztulása nem lenne hatással a többi méhészetre. Ahogyan nő a méhészetek sűrűsége, úgy fokozódik a kockázat."

Járványvédelmi intézkedésekkel nem lehet az atkával szemben megvédeni méhészeteket méhészetektől. Atkaírtószerekkel igen.

"(5)  A vármegyei kormányhivatal irányítja"

Hogy rohan az idő, már 20 éve leírták. Honnét tudták, hogy vármegyék leszünk?
Egyébként van aki tanítja -mint Oszkár szokta írni,- és van aki csinálja, és vannak akik kitalálnak hülyeségeket, mert néhány családjuk van/volt valamikor, vagy egy sem, de hatalmat adnak a kezükbe.

WR! Tudod! El fogod adni, ne aggódj. Sok "hasznos" előadást hallgatnak a népek, aztán amikor méheket vásárolnak, akkor mindig az a duma, hogy mindent úgy csináltam ahogy mondták. Két fajta méhész van. Van aki eladja, és van aki vesz a méheket. Na meg aki állandóan szenved a szinten tartással, valamennyire ő is méhész. Átok az atka, de áldás is...:) Még szerencse, hogy a lépek viasztartalmát olcsón lehet visszavásárolni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. December 23. 17:57


"(5)  A vármegyei kormányhivatal irányítja"

Hogy rohan az idő, már 20 éve leírták. Honnét tudták, hogy vármegyék leszünk?

Nem tudták. Amikor vármegyék lettünk, akkor 2 hónapig mást sem csináltak, mint átírták a jogszabályokat megyeiről vármegyeire. Előtte MGSZH-ról kormányhivatalra.

Idézet
Járványvédelmi intézkedésekkel nem lehet az atkával szemben megvédeni méhészeteket méhészetektől. Atkaírtószerekkel igen.
Az is "járvány"védelmi intézkedés. Amikor meghatározzák: mikor, mivel, mennyi ideig kell kezelni.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2023. December 23. 18:25
Na hallod! Azzal ki is merült minden tudásuk. Átírták. Mi meg fizetjük.

Kik határozzák meg, mivel mennyi ideig kell kezelni és mikor? Atka ellen? Én még ilyet nem hallottam, habár attól lehetséges. Egyébként nem adunk ötleteket a bürokratáknak a szopatásunkra, mert harapnak rá, és ezzel fedezik a semmittevésüket, bemutatva mennyire fontos a munkájuk. Gondolj a méhegészségügyi továbbképzésre!

Te is tudod, hogy ez egy vicc.
Vannak olyan területek, ahol a méhegészségügyi kiskönyvről sem hallottak. De ahol van ott is azt ír bele a méhész amit akar. Mi meg amikor mézértékesítési engedélyt kérünk, akkor az állatorvos a kiskönyv átvizsgálásával kezdi. Szerencsére beleuntak, és január egytől ezt a hülyeséget megszüntetik. Úgy tudom, hogy a vándorlási engedélyeket is a méheüs fogja kiállítani, és február végéig a méhészkedést sem kell bejelenteni, csak új méhészet indulásakor.
Szóval nem kell ezeket a rendeleteket komolyan venni, mert egyszer csak valaki beleun, aztán vége. De akkor a méheüsöknek ki fogja ezt honorálni? Na most feldobtam egy labdát...
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. December 23. 18:42
A járványvédelmi intézkedésekhez pl. az európai költésrothadásd esetén így szól a jogszabály:
 
Idézet
A betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi méhcsaládját – a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel – a hatósági állatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell.
A jelenleg hatályos szövegből kiindulva Varroa esetén: ha nincs alkalmas engedélyezett(!)szer, akkor ki kellene irtani a méhcsaládokat. Erre a járványvédelmi intézkedésre pedig az kötelezi a hatóságot, hogy nem nézheti tétlenül, hogy az egyik méhészet befertőz egy másik méhészetet.
Hirtelen nem tudom megmondani, hogy pl. oxálsavat  engedélyeztetett-e bárki szublimálásra? Ha mondjuk az engedélyeztetett amitráz füstölőszer 15 napos használata után még mindig van atka a családoknál, akkor irtani kellene, vagy mit is kellene tenni? Locsoltatni az arra engedélyezett oxálsavat? Meddig? Na erre mondom, hogy nincs valódi Varroa stratégia. Szerencsére összeférhetetlenség miatt nekem méhészeti hatósági ügyekben  tilos részt vennem, ezért eddig még sosem jártam utána, hogy a pontos jogi szabályozás alapján, mit kellene tennie a hatóságnak. Szerintem jobb, ha nem csinál semmit, de az jogilag egészen biztosan kifogásolható, és ezért peresíthető lenne a szemet hunyás egy kárt szenvedett méhész esetén.
Most olvasom, hogy mit írtál. Tehát az egésznek az alapja az, hogy a saját méheinkkel elvileg azt csinálunk, amit akarunk. Akkor, ha lezárjuk őket egy üvegházba. Attól a pillanattól kezdve, hogy nem tudjuk lezárni őket, ezzel veszélyeztetünk másokat, ezért hatósági előírásokat kell meghozni. Ezen az alapon lehet megszabni a növényvédőszer használat szabályait is. Ott még az üvegház sem jelent teljes izolációt, mert a használt szer a talajvízzel szennyezheti a közelben lévő halastó halállományát. Ehhez képest az eutanázia tiltása már tényleg abszurdum, mert ott önmagunkról döntünk, nem más dönt rólunk. A saját eutanáziánk másra nem jelent veszélyt, mégis tiltja a jogszabály.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2023. December 23. 18:53
Érdeklődve olvasom!

Már megint az a ki..szott atka!
Nincs kedvem véleményt nyilvánítani. Elvégre mindjárt itt a Karácsony! :) Boldogat mindenkinek!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2023. December 23. 19:06
A járványvédelmi intézkedésekhez pl. az európai költésrothadásd esetén így szól a jogszabály:
 
Idézet
A betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi méhcsaládját – a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel – a hatósági állatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell.


 Idejemúlt törvény. Lehetne törölni. Tudod mikor volt bejelentés utoljára Magyarországon európai költésrothadásban megbetegedett méhcsaládról? Én tudom. Írja le valaki!!!
Rossz példa ismét.


"A jelenleg hatályos szövegből kiindulva Varroa esetén: ha nincs alkalmas engedélyezett(!)szer, akkor ki kellene irtani a méhcsaládokat. Erre a járványvédelmi intézkedésre pedig az kötelezi a hatóságot, hogy nem nézheti tétlenül, hogy az egyik méhészet befertőz egy másik méhészetet."

Te érted amiket írsz?
Tehát az egyik méhészet atkáinak kiirtására nincs alkalmas engedélyezett szer, a másikéra meg van?
Engem is Oszkár és mások sorsára szeretnél juttatni? Az nem megy.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: oszkár - 2023. December 23. 19:23
seed150!   Ezt  engedd már el! 
Hisz tudod: "Van aki csinálja ,van aki.......!" :)

Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Sancho Panza - 2023. December 23. 19:24
A járványvédelmi intézkedésekhez pl. az európai költésrothadásd esetén így szól a jogszabály:
 
Idézet
A betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi méhcsaládját – a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel – a hatósági állatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell.
A jelenleg hatályos szövegből kiindulva Varroa esetén: ha nincs alkalmas engedélyezett(!)szer, akkor ki kellene irtani a méhcsaládokat. Erre a járványvédelmi intézkedésre pedig az kötelezi a hatóságot, hogy nem nézheti tétlenül, hogy az egyik méhészet befertőz egy másik méhészetet.

Már hogyne lenne... 1000 fajta van.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2023. December 23. 21:26
Higi alj és az anyák leállnak októberben, novemberben akkor még lehet savazni, ha utána van min. 1 hét arra , hogy a savas kémhatást kiegyenlítsék a méhek vízzel. Decemberben nàlam erre, már nincs lehetősèg,( + 1 hét repülésre alkalmas idő a savazás után)tehát nem is savazom a méheket decemberben. Nálam a perizin jött be utoljára decemberi zárókezelésként. A perizin betiltása óta minden decemberi atka elleni kezeléssel aggályaim vannak. Nálam az utsó novemberi kezeléskor  a higi alj max 10 atka hullást mutat ( ami atka marad jó eséllyel az 50%-ban kipurcan a télen)Ekkor már a higi alj miatt a családok 80-90 %-a fiasmentes! Azért a max 4-5 atkáért meg nem attrocitálom a fürtbe húzdott méheimet decemberben, mert többet ártok a méheknek mint használok( szerintem)!!! Ki örülne annak , hogy fürtbe húzódva savaznák és a kémhatást sem tudják kiegyenlíteni? De Mindenki úgy csinálja, ahogy akarja és úgy halgasson az Okos OMME előadókra, ahogy akarja(Boccs de én a saját tapasztalataimra hallgatok és a környezeti adottságaim mellett sztem jól telelek!)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. December 24. 06:41

Te érted amiket írsz?
Tehát az egyik méhészet atkáinak kiirtására nincs alkalmas engedélyezett szer, a másikéra meg van?

Seed! Te kötöttél bele abba az egy mondatomba, hogy szükség lenne Varroa stratégiára. Én őszintén szólva azt nem értem, hogy ezen mit nem lehet érteni?  A jelenlegi jogszabály szerint csak engedélyezett szerrel lehet kezelni. Nem engedélyezettel nem lehet. Tehát, ha egy méhészetben a hatóság megállapítja, hogy magas az atkaszám, akkor elrendeli a kezelést engedélyezett szerrel, és ha az nem vezet eredményre, akkor logikailag nem lehet mást tenni, mint ki kell irtani ezt a méhészetet, hogy a másik méhészetre ne jelentsen veszélyt. Nyilvánvalóan értelmetlen az egész jogszabályi szöveg, mert pl. nincs meghatározva, hogy mit jelent az, hogy feldúsult az atka (pl. lemosással hány százalék). Ha elkezdi a kezelést, és továbbra is feldúsult az atkaszám, akkor mi a teendő a jogszabály szerint? A feldúsult atka csak akkor veszélyes a szomszédra nézve, ha a méhész nem kezdi el a kezelést, de ugyanannyi atka már nem veszélyes, ha elkezdi, csak hatástalan készítménnyel? Ha nem kezdi el a kezelést, akkor a jogszabályi szövegből kiindulva ki kell irtani a méhészetet, mert veszélyes a szomszédra nézve. Hatástalanság esetén elvileg más szer használatára kötelezhetné, de az meg a leírt nyolc munkanapos határidő miatt önellentmondásos. Akkor azt nem kellene leírni, hogy hány nap alatt kell a veszélytelen szintre lehozni az atkát?  Tehát akkor hol van ebben a relációban az a másik méhészet, amelyikben van alkalmas engedélyezett szer?
Erre mondom, hogy kell egy Varroa stratégia. Ahol le van írva egy logikus eljárásrend, konkét számokkal, teendőkkel, hogy hol van az a határ, ami megengedhető, és ami nem. Ahol az egyik mondat nem üti a másikat. Egyébként az is szabály, ha nincs szabály. De akkor azt kell leírni. Mindenki a maga kockázatára méhészkedik. Ezzel viszont az a baj, hogy akkor a teljes törvénytárat kell átírni, mert az nem ezen a jogelven alapszik.
A nem engedélyezett szerrel történő kezelésnek is lenne elvileg helye. A nem élelmiszertermelő állat esetében történő felhasználás. Ha az a méhészet nem termelne mézet. Hanem csak megporzásra használnák. De az eladásra szánt méhek esetén sem feltétlenül jogellenes. Csak akkor meg kellene határozni azt, hogy mennyi idővel a kezelés után lehet mézet termelni az eladott családdal. Ezzel a jogszabályi meghatározással ugye sosem. Európában a nem élelmiszertermelő méhélszet  nem egy gyakorlatias dolog. Ezért találták ki a Varroa elleni védekezésre a támogatást. Amiből nálunk cukortámogatás lett. Ha a méhegészségügyi kiskönyvben nem tudod bizonyítani az engedélyezett szer felhasználását, akkor visszafizettethetik a támogatást? Eszköztámogatás ellenőrzésekor is előveszik a kiskönyvet! Állatjóléti ellenőrzésekor januárban mit fognak ellenőrizni?
Nem lenne logikusabb engedélyezett hatóanyagról beszélni, engedélyezett készítmény helyett? Ahol a méhész felelőssége annak biztosítása, ami az engedélyezett készítményeknél is előírás: nincs határértéken túli szermaradvány.
Ami az európai költésrothadást illeti. Szerintem törölni is fogják. De nem azért, mert régen volt bejelentett eset, hanem azért, mert szintén önellentmondás. Nincs engedélyezett antibiotikum a méhek kezelésére. Attól még járványvédelmi intézkedés volt abban az időben, amikor volt engedélyezett antibiotikum.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: neo - 2023. December 24. 07:02
A perizin betiltása óta ..
Apis!
A Perizin sosem lett betiltva. A gyártó visszavonta a magyarországi forgalmazását. Vélhetően azért, hogy a több bevltelt hozó CheckMite+-t  tudja eladni. Egy magyar gyártó elkezdte Destruktor 3,2% néven gyártani,  csak a kiszerelés közben fipronil került bele. Jelenleg Apifosz 3,2 néven forgalmazzák.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: seed150 - 2023. December 24. 08:24

Seed! Te kötöttél bele abba az egy mondatomba, hogy szükség lenne Varroa stratégiára.

Dehogy kötöttem én abba bele. Rosszul érezted, félreértetted. (Ha mégis az jön át, bocs!)
Azt szerettem volna érzékeltetni abban a topikban, hogy bármiről beszélünk, mindig az atkához lyukadunk ki. Át is lettünk rakva ide.

Mindenkinek van egy atka stratégiája. Az enyém az, a ha találok, kezelek. Amikor raboltak, és kezeltem, és potyogott, akkor ismét kezeltem. Akác után kell. Méztérleszedés után ismét. Összességében gyakran felesleges, csak f.s.k, amikor csinálom az őszi vizsgálatokat és látok sok mindent, akkor különösen. Volt aki rám förmedt mert szólni mertem, "Azt hiszi Magának nincs atkája?" Na neki is volt stratégiája, -ahogy Apistól olvashattuk-, hallotta előadáson a tutit, és nagyon megtetszett neki az a módszer. Tavasszal meg vásárolt tőlem 20 családot. Az idén ősszel meg azt mondta, többet nem lesz akkora hülye. Idén ősszel az egyik legszebb állománnyal dicsekedhet a környéken.
Ezer történet van.
 Kezelni kell, és néhánynál számolni. Ha nincs hullás, kezelni kell ismét és másik családoknál számolni. 
50-nél nem egy zárókezelésen kell törni a fejünket, hanem üllőn kalapáccsal:)
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. December 24. 12:04
Idézet
Higi alj és az anyák leállnak októberben
Ez így megint egy olyan kijelentés ami nem igaz, a higi aljtól nem fog egy anya sem leállni. Attól áll le (ha eláll) ha kihúzod alóla a tepsit. Ugye, ezt csak olyan higi aljjal lehet megtenni ami alul nyitott, az enyém pl. zárt, abból hiába húzom ki a tepsit, ugyanúgy zárt marad mert van alja. A nyitott aljnak abban van előnye, hogy ha kihúzod a tepsit belőle hordásos időben, akkor az alsó fiókból az összes mézet pillanatok alatt fel lehet hordatni velük a felsőbe és el lehet venni, ki lehet teljesen üríteni a fészket minden egyéb beavatkozás nélkül is. Meg van még egy előnye, a tél, mert az sokkal jobban szellőzik mint a zárt alj, és ha részben vagy teljesen kihúzott tepsivel teleltetsz akkor egyetlen penészes léped sem lesz tavaszra, a zárt aljnál sajnos lesz ha nem fa a kaptár mert úgy az enyém mint a nikecell fiók jól zár, nem szellőzik orrán száján mint a fa, és tavaszra a szélső lépek alul megpenészesednek ha nincsenek ősszel kiszedve. Viszont a zárt alj meg sokkal jobb tavasszal, mert nem süvít a hideg szél a fenekük alatt, nem kell alsó takarásokat meg egyebeket berakosgatni, meg gyakorlatilag nálam nincs olyan hogy meszes család.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2023. December 25. 12:08
Idézet
Higi alj és az anyák leállnak októberben
Ez így megint egy olyan kijelentés ami nem igaz, a higi aljtól nem fog egy anya sem leállni. Attól áll le (ha eláll) ha kihúzod alóla a tepsit. Ugye, ezt csak olyan higi aljjal lehet megtenni ami alul nyitott, az enyém pl. zárt, abból hiába húzom ki a tepsit, ugyanúgy zárt marad mert van alja. A nyitott aljnak abban van előnye, hogy ha kihúzod a tepsit belőle hordásos időben, akkor az alsó fiókból az összes mézet pillanatok alatt fel lehet hordatni velük a felsőbe és el lehet venni, ki lehet teljesen üríteni a fészket minden egyéb beavatkozás nélkül is. Meg van még egy előnye, a tél, mert az sokkal jobban szellőzik mint a zárt alj, és ha részben vagy teljesen kihúzott tepsivel teleltetsz akkor egyetlen penészes léped sem lesz tavaszra, a zárt aljnál sajnos lesz ha nem fa a kaptár mert úgy az enyém mint a nikecell fiók jól zár, nem szellőzik orrán száján mint a fa, és tavaszra a szélső lépek alul megpenészesednek ha nincsenek ősszel kiszedve. Viszont a zárt alj meg sokkal jobb tavasszal, mert nem süvít a hideg szél a fenekük alatt, nem kell alsó takarásokat meg egyebeket berakosgatni, meg gyakorlatilag nálam nincs olyan hogy meszes család.
A félreértések elkerülése miatt nyitott a higi alj nálam augusztus közepétől  kb február végéig! Azt is írtam, hogy az anyák 80-90 %-a áll le ettől teljesen október végére, ekkor ekkor jön még 1-2 szublimálás. Atkahullás 1-10-ig volt az idén az utolsó kezeléskor( nyilván aug szept is kezeltem)A méhek 3 (1/2NB)fiókon vannak, a téli élelem feletetésekor augusztus elején a 3.  méztéri fiókba is kerül cc 5 kg etetés. A 3. fiókot augusztus közepén leteszem elsőnek, nyitom a higi aljat, kijáró a 2. fiókon. A méhek, az első fiókból szépen felhordják (a fedettet is)a kelő fias helyére ezt a cc 5 kg mézet a  2. fiókba október elejére. Így  nem lesznek a kelő fias helyén teljesen üres keretek a fészekben októberben. Nem kell ráetetni, karcolgatni szeptember végén. Nyilván a telelő népesség cc  2 1/2 NB fiók lesz októberbe, de jó ha a nyitott alj felett van egy üres fiók a fészek alatt télen. A higi alj újbóli megnyitása akác alatt, előtt ismételten megtörténik, ez így kiváló rajzásgátlás a fészek hűtése miatt. A higi alj zárás 2cm-es xps-el történik. Akác után ismét zárásra kerül a higi alj, a fias visszaállítása miatt. Bármikor rajzásra készülődés jeleit észlelem az év folyamán nyitom a higi aljat. Év közben is írtok atkát, amennyiben szükséges. November végén felkerül belső meleg és a külső fekete fólia takarás is és a kijáró takarás (kátránypapír :szél, cinke elleni védelem). Tehát ha akarnék sem tudnék a kaptárba piszkálni (savazni , lepényezni) november vége és március eleje között, de nem is akarok!!!
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: wr - 2023. December 26. 09:34
A ződön találtam:
"Mai nap zárókezelés, a vizet nagyon hordták. Családjaim eddig rendben telelnek, holnap élelem ellenőrzés. Szúró próbaszerűen fiast is keresek."
Jaaaaaaj kééééééérem noooormááááális? És még le is írja. Ha a vizet nagyon hordják az azt jelenti nála, hogy rendben telelnek. Meg élelmet is kell ellenőrizni. Akkor mint teleltet, 2db lepényen? Meg fiast keres decemberben... Na az ilyenekre kéne lecsapni hatóságilag és eltiltani legalább 20 évre a méhészkedéstől! A kezdők meg elolvassák, "tanulnak" belőle, és ezekből lesznek a 4 évszakos méhészek. Az ember esze megáll.
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: buksi - 2024. Január 02. 14:51
https://www.youtube.com/watch?v=a2onN2X8Yns
Cím: Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
Írta: Apis - 2024. Február 09. 21:41
Én szeretném megkérdezni, hogy akik OMME pénzen osztják az észt, előadások formájában, kik revidiálják , hogy az az előadás szakmailag helytálló? Szerintem meg sok esetben nincs rendben amit ezek az előadók terjesztenek. De hát mindienki úgy csinálja ahogy akarja. Én eddig teljesen elégedett vagyok a teleléssel, aminek még nyilván nincs vége! Viszont amennyiben úgy dolgoznék mint amit az előadók sok esetben javasolnak elégedetlen lennék!