Köszönöm neo, tökéletesen megfogalmaztad a lényeget.
1. Fára mászik még pörgetés előtt.
2.Szaporít előtte.
Kétféle méhész van, az egyik aki ezt tudja, a másik aki meg nem hajlandó tudomásul venni. Ha én mézet akarok termelni (mert azzal háromszor annyit hoz a konyhára egy család mintha eladom) (mondjuk idén nem), akkor az nekem ugye nagyon nem jó, ha az egész repcehordás alatt "méhészkednem" kell mert 10-ből 8 család tele van bölcsővel. Így csak azzal a 10-15%-kal kell ami mindenáron rajozni szeretne.
Ha csak egy keretet ki kellene szednem megnézni, hogy mi újság , akkor abbahagynám az egész méhészkedést.
Ebben is egyetértünk, épp ez, a fiókos kezelés a keretessel szemben lenne a lényege a rakodós technológiának! Mondjuk a 3 fiókos hunoron sem lehet teljesen, de valamit valamiért.
A rakodós technológia nem tud annyival többet, ami forradalmi változást jelentene a méhészkedésben.
Ez is igaz. Szerintem amiben többet tud a rakodó egy fekvőnél az az, hogy részben gépesíthető, illetve jóval kevesebb a szükséges beavatkozások száma.
Ugyanis a kaptár közepének a méhek a keretet tartják, nem a léputcát (ahogyan arra odaát csoky rávilágított).
Ezt mondjuk eddig nem olvastam, de nem baj ha így van.
Ma ebéd után elkezdtük az első tavaszi átvizsgálást, ketten átnéztünk 112 családot, hogy ez sok vagy kevés majd elmondja aki rávágja hogy ő fél óra alatt szokott átnézni ennyit. Vegyes a kép, de a legjobbak (az állomány kb. 25%-a) beavatkozás nélkül biztosan nem lesz termelő, mert úgy 13-15 lépet takarnak sűrűn, szóval ezeknél hamarosan be kell avatkozni és csapolni kell. Mondjuk nem tudom ezt hogy tudnák megcsinálni 1 fiókon... Igaz, hogy előrébb van a természet is, de méhészkedek már egy ideje, és ilyet még nem láttam az első átvizsgáláskor, hogy családok ilyen fejlettségi szinten legyenek. Akkor mikor kezdtek el fejlődni? Vagy abba se hagyták egész télen?