MÉHÉSZKLUB

TÉMÁK => Szakmai kérdések => A témát indította: atya - 2014. Augusztus 22. 20:16

Cím: Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: atya - 2014. Augusztus 22. 20:16
Szép napot mindenkinek!
Sajnos nem mehetünk el szó nélkül a téma mellett. Igen igen sok gondot okoz mostanság a darázs invázió. De meg kell még említeni, az egyéb más, a méhészetünkre káros mezei rágcsálókat is.  Remélem hasznos információkat tudunk megosztani egymásközt.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 22. 20:52
Atya!
Jó témát indítottál.
A darázs egy pofátlan rovar.
Rámegy a dinnye héjra, az elhullott állati tetemre, és az édes mézre.
Montpellierben az Apimondián volt egy külön előadás a darazsak szerepéről a nyúlós terjedésében.
Szinte biztosnak látják a kutatók, hogy a darázs is ludas a betegség széthurcolásában.
Ha logikusan gondolkodunk, és nem tudományosodunk, én is azon a véleményen vagyok, hogy a darázs bizony terjesztheti a nyúlóst. Minden kaptárba szinte akadálytalanul bemehet a hűvös hajnalokon, amikor az őrök nem elég éberek. Ott szépen "megtapossa" a beteg álcákat, és megy a másik méhcsaládba.
Kérdeztem már erről másokat is, valamint Csaba doktor is bent volt az előadáson, és ő is állítja, hogy a darázs nagy veszély a méhészetekre.
Inkább adjunk egymásnak tanácsot a darázscsapdák kivitelezéséhez, és a darázscsalik elkészítéséhez.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: atya - 2014. Augusztus 23. 14:18
 ;)

https://www.youtube.com/watch?v=LRBLI7ZdVXg
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2014. Augusztus 23. 16:53
Na ezt ki fogom próbálni!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 01. 18:15
QUQURIQ!

Üdvözlet!

Tyúkocskámmal kint ültünk a lócán a tyúkólunk előtt és bámultuk a csillagokat....
Egyszer csak zsongást hallok a szőlő lugasom felől.
Kiegyenesítettem a hetyke nyakamat, és elindultam, lépegettem a hang irányába.
Szárnyacskám alatt éppen akadt egy elem lámpa.
Oda világítottam, ahonnan a hang jött!
Lám!
Egy nagy darázs falatozta kiskakaska szőlőjét a nagy fene sötétben!
Oda is csaptam!
Ezt a darázs is és a fürt is megbánta!
Egy darázzsal kevesebb, egy fürttel több a begyecskénkben....

Tehát éjjel is dézsmál a darázs!!!

Nappal a méhcsaládoknál is próbálkozik, de szerencsére a méhek megtanulták a védekezést!
Tömören kint ülnek a méhek a röpnyílás előtt, nem mer oda merészkedni az óriás darázs!!!

 kISKAKAS
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 01. 19:05
Sziasztok ! Hasonlót láttam én is , de itt be is ment. Na gondoltam most asztán visz mindent . Nagyott tévedtem, mert Őkelmét kis idő múlva ki dobták . Megsem moccant tőbbé ! Hogy mi tőrtént vele nem tudom,de azért ez nem semmi. Még csak kerűlgetik a családokat a darazsak de azért ki tettem a csapdákat. Űdv.  Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: irido - 2014. Szeptember 01. 19:20
Idén volt úgy, hogy egy család megölt öt lódarazsat, ami bement a kaptárba. Találtam vagy 50-70 db ilyent. Ezért el sem tudom képzelni, hogy egészséges családot a darazsak tönkretegyenek. Ott már valami nagyon nagy bajnak kell lennie.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2014. Szeptember 01. 19:38
Sajnos nekem nem kell elképzelni, mert pár évvel ezelőtt, pontosabban két éve 5 gyönyörűen feletetett családot, hangsúlyozom, családot nyírtak ki szeptember végén egymás után és egymás mellett. Kilószám fogtam akkor a csapdákkal a darazsat.
De kevés volt. A szűkített kijáró is kevés volt, vittek mindent, mézet, fiast, méhet aztán egyik napról a másikra megszűnt az invázió.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 01. 20:25
Nagyon nem kell vissza mennem az időben ,tavaly nagyon sok darázs volt . Alig győztem a csapdákat űriteni . Talán most nem lesz annyi. Inkább tőbb lódarazsat láttam ,mint a padlást.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 01. 22:29
Én sem hittem el, hogy a lódarázs képes sok családot elpusztítani, amíg nálam ez be nem következett. A közelemben van egy elhagyott kastélyépület, aminek a padlása megközelíthetetlen, de kiváló fészekhely. Egész nap támadnak, de akkor tudnak védekezni a családok. Viszont alkonyat után is látnak a holdfényben, amikor a méhcsalád védtelen.

Kétféle védekezés van.
Egyik, ha a darázscsapdákat kiteszed már áprilisban és akkor az áttelelő darázsanyákat pusztítod el. Ezzel megakadályozod a lódarazsak veszélyes mértékű felszaporodását.
A másik, hogy a csapdát továbbra is kiteszed, de nyár végétől anyarácsot teszel a kijáróra, hogy ne tudjanak bemenni a kaptárba.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Arisztaiosz - 2014. Szeptember 02. 00:48
....Egész nap támadnak, de akkor tudnak védekezni a családok. Viszont alkonyat után is látnak a holdfényben, amikor a méhcsalád védtelen.
....

Nem szerettem volna ismét a "kötözködő" szerepét felvenni, de miután egyetlen biológus sem kérdezett rá az ön  állításának forrására, rám maradt ismét a kérdezés...

Nem tudok rájönni, honnan vette, hogy a darazsak, s így a lódarazsak is képesek "éjszakai üzemmódban" támadni a méhcsaládokat. Meglehetősen megkopott -a Klubvezető szerint őskövületi- ismereteim szerint a társas redősszárnyú darazsak, azaz a lódarazsak is a nappali életmódú rovarok közé tartoznak. Mivel ezen életmódú rovarok látása jelentősen különbözik az éjszakai rovarok látásától, nem tudom felfogni, az aránylag közeli rokonságban lévő rovarok szemének felépítésében netán a legutóbbi kutatások jelentős különbséget véltek felfedezni? Mi még úgy tanultuk, hogy a rovarok összetett szeme fényérzékelő egységekből, ommatidiumokból tevődik össze, mely ommatidiumokat 6-8 fényérzékelő retinulasejt alkotja. Nos, ezen ommatidiumok a nappali rovarok esetében appozíciós ommatidiumok, míg az éjszakai rovarok esetében szuperpozíciós ommatidiumokról beszélünk. A két típus között jelentős különbség van, az appozíciós ommatidiumok kristálykúpjai rövidebbek, hosszuk a gyújtótávolsággal nagyjából egyenlőek és az ommatidiumok optikailag teljesen izoláltak, csak a hossztengelyükkel párhuzamosan érkező fénysugarak jutnak el a retinára. Ez a szemtípus nagy feloldóképességet biztosít, de csak kis fényerősséget.
A szuperpozíciós ommatidiumok kristálykúpjai hosszabbak, általában a elérik a gyújtótávolság kétszeresét. Az ommatidiumok nem teljesen izoláltak, közöttük az árnyékoló pigmentréteg hiányos, a szomszédos lencsékből a fény átjut az ommatidiumok fénytörő közegéhez, vagyis több kristálykúp is egységes fénytörő közeget alkot. Ezzel ugyan a felbontóképesség jelentősen csökken, cserében a fényerősség számottevően megnövekszik.
Nos, ha a darazsaknak nem szuperpozíciós típusú a szeme, akkor a holdfényt meglehetősen nehézkesen képesek csak kihasználni. Az bizonyos, hogy a méheknek appozíciós típusú a szeme, ha netán a darazsaknak eltérő lenne, kérem megjegyzésemet tárgytalannak tekinteni, cserébe megkérném, ossza meg velünk újkeletű ismereteinek irodalmi forrását.
A rovarok látásának tekintetében sajnálatos módon már többször is tapasztaltam önnél komoly hiányosságokat (lásd méhek "GPS"-e), ezért merészkedtem rákérdezni, mert nem könnyű eldöntenem, hogy netán az én ismereteim avultak-é el az utóbbi évtizedekben, vagy esetleg Debrecenben másképpen oktatták a rovartant biológuséknál...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 02. 02:24
Arisztaiosz!

Jobb ha hallgatsz darázs ügyben. Én magam ott ültem a kaptárak mellett és láttam a holdfényben támadó darazsakat. A méhek bizonyos fényerő alatt már csak kóvályognak, viszont a darazsak tökéletesen tájékozódnak és repülnek. Bemennek a kaptárba és a fürt széléről levadásszák a védtelen méheket. Aztán huss viszik a zsákmányt a fészkükre.

Jobb ha nem vezeted félre az embereket. Maradj a fóliasátradban. Ott nem lát téged senki, nem hall téged senki és talán a növényeknek nem ártasz.

A méhek GPS-ét illetően is kb olyan mélységű a tudásod, mint a darazsak látásával kapcsolatosan.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Szeptember 02. 07:45
Tisztelt Arisztaiosz, és Geddekas!
Minden olvasó számára érdekes témáról írtok, de ne vitázzatok.
Szerintem sokat tanulunk kettőtök harcából, de ne a személyeskedésre koncentráljatok, akkor mindenki jól jár.
A darazsakkal kapcsolatban én azt figyeltem meg, hogy jóval alacsonyabb hőmérsékleten is képesek repülni, tevékenykedni mint a méhek.
Én 5-7 foknál láttam a kaptárakba belopódzó darazsakat. Az őrök ilyen hőmérséklet mellett már képtelenek védeni a kolónia biztonságát, és a darázs ellenállás nélkül bemegy.
Mint már írtam, szinte bizonyított, hogy a nyúlós terjesztésében is nagy szerepe van a darazsaknak.
Inkább a tuti ellenük való védekezésen szorgoskodjunk.
Véleményem szerint ahol nagy a darázsinvázió, veszélyben a méhészet.
Valóban kora tavasszal kell őket szakszerűen likvidálni, mert csak a darázsanyák (több is van) telelnek át.
Én ilyen mélyre a témában nem ástam magam, mert nincs rá egy gyakorló méhésznek szüksége, de ha kiegészítitek tudásomat azt megköszönöm.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 08:20
Vagy harminc éve történt velem, hogy éjszaka kerékpároztam vak sötétben, és egyszer csak valami irdatlan szúrást éreztem a fülemen. Akkor azt gondoltam, hogy lódarázs volt. Egyszerűen nekirepült a fejemnek ez a valami a sötétben.
 Geddekassal ellentétben én viszont pont azt vettem észre, hogy a méhek akkor képesek megölni a lódarazsat, ha az bemegy a kaptárba. Kint védtelenek, mert ott a lódarázs repülés közben kapja el az egyes méheket, míg hűvös időben kénytelen bemenni, ott viszont közrefogják és felfűtik, amibe belepusztul.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 02. 08:54
Ez a felfűtési képesség nem az Apis mellifera tulajdonsága, hanem az Apis ceranae-re jellemző. Azt hiszem van is olyan videó a jutubon ahol teljesen elpusztítja a mandarindarázs az Apis mellifera méhcsaládot. A mi lódarazsunk nem olyan könyörtelen gyilkológép mint a mandarindarázs, ez csak annyit visz el a méhcsaládból, amennyire szüksége van. Lehet, hogy pont ezért sem alakult ki olyan erős védekezési mechanizmusa a mi méhünknek a darazsak ellen. Viszont nyár végére őszre felszaporodik a lódarázs is és akkor már nagy veszélyt jelent.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: atya - 2014. Szeptember 02. 10:01
Szép napot mindenkinek!

Szerintem majdnem mindegyik gazdaboltban megvásárolható ez a darázs és légyfogó.
Én most vásároltam, és szerintem az ára is elfogadható, főleg annak fényében, hogy 2 db van ezért az árért, és mert  nem vágjuk szét az ujjunkat a pet flakon faragcsálása közben.
Persze van nekem is pet flakonos variáció, és sajnos el is vágtam az ujjam a készítése folyamán. (saját példa, lehet nem mindenki @ mint én)  :D
Most fogom feltölteni, és teszem ki a méhesbe, Puding próbája az evés.( Összehasonlítás.)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 02. 10:11
QUQURIQ!

Kellemes napot!

Ugye úgy tanultuk, hogy a méhek szürkületig repülnek.
De!
Érdekes, hogy hárs alatt ha jó a nektár képződés, már korán, éppen csak pirkadatkor, szinte sötétben  már jönnek haza a kaptárakba. Tudom, hogy kint éjszakáznak!
De félig sötétben haza repülnek!
Aki ismeri a Ligetszépét, az tudja, hogy sötétedéskor nyílik ki a virága a szemünk előtt 1-2 perc alatt!!!
Már alig lehet látni a sötétben, amikor még mindig járják a méhek!!!
Szinte fürdenek a virágporába. Felemelő látvány!!!
A nemes változatával elég sokat telepítettem a tanyámba! (ez jóval magasabb minta vadon élő).
Nektár cukortartalmát nem ismerem, és azt sem, hogy mi vonzza ki a méheket.
Egy biztos, hogy szinte sötétben térnek haza kaptáraikba.
Ezt a szezonban az Attilával is kitárgyaltuk.

Kiskakas!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: irido - 2014. Szeptember 02. 11:01
Geddekas!
Rendben nem felfűtik, hiszen még sosem láttam. Csak annyit láttam, hogy megölték. Szinte kivétel nélkül a menekülőtérben voltak ezek a lódarazsak. Azért gondoltam, hogy próbáltak menekülni a méhek elől. Lehet, hogy leszúrták őket.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2014. Szeptember 02. 16:43
QUQURIQ!

Leírok egy esetet ami pont egy évvel ezelőtt történt!
Nem írok várost,
Hívtak a méhészek, hogy vettek 1 l Taktikot. Szétmérették öt egyenlő részre a gyógyszertárossal.
Három, még aznap elkedte a kezelést. Nem tudom, hogy Furettóval, vagy égetéssel csinálták.
Másnapra mind a háromnak nagy méhveszteségei lettek. A kettő megnézte a Taktikot és teljesen zavaros volt.
Azoknak is akik lemérgezték a méheiket.
Azért is telefonáltak nekem, mert tudták, hogy én is ott vettem egy l Taktikot, nehogy használjam!!!
Tüzetesebben szemúgyre vettem a bontatlan palackot!
Mit is láttam!
Kerestem a dárumot! kétszer vokt leragasztva.
Akor vettem észre, hogy az egész palack le van ragasztva egy fénymásolt cimkével, ami alól átderengett az eredeti csomagolás felírata!
Telefonáltam a gyógyszertárba, hogy vegyék vissza! Nem akarták!
Amikor a fogyaszóvédelmisekkel kedtem fenyegetőzni, belementek, és visszakaptam a pénzemet.
Még előttem a többi méhész is visszavitte a Taktikot, meg is kapták az árát!
Talán le is fényképeztem.
Az idén egy méhész kolegától vettem 3 dl amit Ő már használt!

Következtetés?

Mindig csak pár családon próbáljátok ki az új, nem ismert szereket!!!!!!!!!!

Az elővigyázatos Kiskakas!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 02. 17:13
Sziasztok ! Csak azért érdekes, hogy méh tetemet soha nem láttam a lódarázs hullája kőrűl. De nem is vittek ki a kaptárból . Már pedig kellet volna lenni, mert hát azért a lód... még is csak erősseb, nem ?        Az emlősők ,is látnak a sőtétben. Pl  a macska félék, kutya félék ,hogy mást ne mondjak. Miért pont a bogarak ne látnának? Szerintem. Lehet hogy rossz példát mondok, de teszem azt ha egy vak embernek meg mutatod hogy tud haza menni gyalog  biztossan haza is ér. Űdv. Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 22. 20:31
Sziasztok ! A darázs csapdámba tőbb legyet fogtam mint darazsat . Emlékeztek a régi légy papirra ,ami az asztal főlé kőzépről logattak le?  Na úgy van tele .
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 24. 17:24
Sziasztok ! Kérdeznék, valakinek a lódarazsak elpusztítottak méheket a kaptárban ? De úgy hogy nem maradt ott semmi, csak a keretek érinttetlenűl . Ma kint voltam  a méhesemben ,  és a méhek igen támadóak voltak az eggyik oldolon. Gondoltam most tomboljatok jó az idő.  Feltűnt hogy az egyik kaptárban nem repkednek, nincs mozgás . A darázs csapda tele volt lódarázsal , igy egy gyors vizitet megejtettem, űres volt a fészek  . Már raktam is a  kerti traktorra, majd othon megnézem mitőrtént, megnéztem. Egyedűl csak az anyát találtam , egyetlen méhecskét sem, semmit ! Az aljon egy padlás darazsat ami el volt púsztitva . Ja és az volt a fúrcsa hogy az anya elrepűlt . Semmi betegségre  útalo jel, az atkát pedig rendessen írtottam .  A keretek tiszták semmi atka nyom, olyan mintha kirajzot volna . Maradt egy kevés fias igy utánuk, igy tudtam  a pálcikával ellenőrizni nem kőltéses -e . Nem !  Igy maradt a darázs , ami lerendezte Őket , vagy tévednék?     Údv .  Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 24. 21:41
Képesek családok elpusztítására.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 24. 22:21
A darázs csapda tele volt lódarázsal...

Írd le légy szíves Tóni, hogy pontosan mit raktál a darázscsapdába, mert az idén csak legyeket fogok vele zömével.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2014. Szeptember 24. 22:55
Szia !  Gondolom Magad szoktad a keretekből  a viaszt ki olvasztani .  Mikor a viaszt formára őntőd ,  alatta van az a folyadék ami barna szinű víz . Azt őssze gyűjtőm és azt teszem a csapdába. Semmi mást,de nagyon harapnak rá . Érdekes , mert a méhek a kőzelébe sem mennek, ha az ''űvegbe ''teszem  . De ha olvasztom, és formába őntőm csak úgy hemzsegnek .  Tudod nálam két helyen vannak a méhek, ithon a csapdában nálam is legyek vannak benne , de rengeteg . De kint ,  az írásom után nem bírtam magammal és kimentem a méhesbe és megnéztem ,és megszámoltam a dőgőket .  Az ősszes csapdában 42 db lódarázs volt !  Fel tőltőttem a csapdákat újra , remélem tőbb nem lesz!   Probáld ki, nekem nagyon bevált .  Űdv .  Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Litterae - 2014. Szeptember 25. 10:42
Köszönöm, ki fogom próbálni.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bee - 2014. Szeptember 29. 20:36
Sziasztok!
Nálunk is nagyon sok a darázs,de most úgy néz ki, hogy sikeresen védekezünk ellenük. 1,5 literes ásványvizes üvegbe töltök 1 dl cukros szirupot és 0,5 liter sört. Efelett vágok kisollóval 3 lyukat és kilószámra fogom a darazsakat, naponta kell cserélni a csapdákat. Szívesen elküldeném a képet, de nem tudom, hogy kell feltenni.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2014. Szeptember 30. 20:58
Ha áprilisban már irtottad volna, akkor most nem kellene tele üveg darazsat látnod.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bee - 2014. Szeptember 30. 21:11
Áprilisban nem voltak itt a méhek, most költöztek ide,a darazsakkal egyetemben. :-/
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagy Attila - 2014. Október 31. 08:07
Ez pedig az en modszerem  ;D [evek ota] sor+cukrosviz+ecet-[pici ecet hogy a mehek ne menjenek bele]
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: barger - 2014. November 21. 12:48
5 keretes fészek

kicsit másképp :)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: barger - 2014. November 21. 12:49
másik oldal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2014. November 21. 14:36
Ez igen!

Itt aztán tették a dolgukat a darazsak is, meg a molyok is! Gondolom ez az egykor méhesnek látszó objektum jó ideje nem látott méhészt.... Te csináltad a képeket?

Nb18
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: barger - 2014. November 21. 15:02
Én igen.
Körülbelül 5-6 éve még lézengtek méhek néhány kaptárban. Volt még egy darázsfészek, azt sajnos nem fényképeztem le, meg a kaptárakat sem, pedig megért volna egy misét.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: magnólia - 2014. December 17. 21:02
Jó estét !
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha már itt kártevőkről van téma, akkor az egér is kártevő, hogy ha a kaptárban lévő keretet vagyis a lépet megrágta az egér, akkor magát a keretet meglehet hagyni és új lépet belerakni vagy meg kell semmisíteni?
Vagy esetleg fertőtleniteni lehet? És hogyan?
Kifőzéssel vagy milyen módszerrel?
Köszönöm szépen.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 17. 21:16
Magnólia!
Az öreg keretet nem azért kell megsemmisíteni, mert az egér megrágta, vagy valami baja lenne a méheknek tőle.
Alapvető dolognak tartom, hogy egy 100-120 Ft-os új keretléc árán nem szabad spórolni.
Tűzbe vele!
Nem szabad kapargálni, főzőcskézni, megpróbálni fertőtleníteni.
Nem szép látvány, hogy kaptárbontás után "világítanak" az új keretlécek?
Méhegészségügyi szempontból nem kívánatos az újra műlépezés.
Egy jó macska a méhek körül sokat ér.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2014. December 18. 06:04
Sziasztok!

Szerintem, ha összeadjuk a régi léc égetésének (fertőtlenítését), kapirgálásának, újrafúrásának idejét és költségét lehet, hogy többre jövünk ki, mintha új lécet vennénk. Attila által említett szempontokon kívül az sem elhanyagolandó, hogy a használt keretléc kiválóan alkalmas a kályhába begyújtani! Ha egy méhészet nem bír ki 6-700 forintot évente családonként új keretlécre, akkor nincs miről beszélni.....

Nb18
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: magnólia - 2014. December 22. 22:43
Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat, mi is elégettük őket, igy találtuk egyszerűbbnek :)
És mivel a férjem univerzális ember, igy tud helyette másikat késziteni a fiamnak.
Jó éjszakát és Kellemes Karácsonyt kívánok minden Méhésznek :)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2014. December 23. 07:05
Vissza térve a keretekre . A kereteimet fenyő hulladékból csinálom /raklap / és ragasztom és szőgelem . Az olvasztás pedig gőzős - viaszolvasztóval végzem. De majd mindegyik keretem igy-úgy de dobja magát . Egyszerűbb újjakat csinálni . Űdv. Antal     Boldog Karácsonyt  Mindenkinek !
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: krajnai - 2015. Január 12. 11:52
Tiszteletem Mindenkinek. Én a cinkék távoltartására szeretnék valamit kitalálni a madárhálón kívül esetleg van valami megoldás? Köszönöm a választ!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kitin - 2015. Január 12. 12:47
Tegyél ki madáretetőt a méhestől távolabb eső helyen, hogy inkább oda járjanak eleségért.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: krajnai - 2015. Január 12. 13:15
Üdvözlet. Milyen messzire legyen rakva a madáretető?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Január 12. 19:13
Sziasztok!


Lehet 1-2száz méterre.Fontos ha eteted a madarakat folyamatos legyen ne fogyjon ki az etető mivel az odaszoktatott madártömeg nehogy utána kárt okozzon.Javaslom naprafogó ill sótlan sertésszalonna etetését a kenyér nem jó mivel madárpusztulást okozhat.Én szoktam venni virágkötéshez használt ezüst színű 2-4cm szélességű szalagot és felkötözöm a kaptársor mögé a legkisebb szél is mozgatja kb1-1,2m hosszú darabokra vágva egy tekercs sokáig elég.

ÜDV Karcsi
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lindzzy - 2015. Április 02. 14:49
Ezt a tájékoztató anyagot a tropilaelapsról nemrég kapták a német kollégák az állategészségügytől.
Kisebb,gyorsabb,ügyesebb, szaporább,mint a jó öreg varroa destructor.(Itt legalább van pár sztárfotó a dögről.)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: KörmendyRácz - 2015. Április 02. 15:07
Ezt a tájékoztató anyagot a tropilaelapsról nemrég kapták a német kollégák az állategészségügytől.
Kisebb,gyorsabb,ügyesebb, szaporább,mint a jó öreg varroa destructor.(Itt legalább van pár sztárfotó a dögről.)

Huh nagyon durva az új dög. Van arra info, hogy hol van belőle?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lindzzy - 2015. Április 02. 15:17
Állítólag még nincs nekik ilyenjük,de számítanak rá,hogy kapnak valahonnan a közeljövőben.Azt mondják,hogy ha majd megtelepszik,akkor lehetetlen lesz kiirtani.Gondolom ezért tájékoztatják a nagyérdeműt,hogy amint megpillantják egyből fagyasszák le vagy fojtsák alkoholba és küldjék be analízisre,gondolom még hiányzik nekik a gyűjteményükből...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2015. Április 02. 20:55
Találtam egy részletes angol nyelvű leírást a Tropilaelaps-ról. Íme egy számunkra fontos rész a szövegből.

Idézet
Tropilaelaps cannot feed on adult bees because their mouthparts are unable to pierce the body wall membrane. As a result they are completely dependent on the softer developmental stages of their host species for food. All species of Tropilaelaps have an absolute requirement for year-round presence of brood within infected bee colonies in order to survive and spread.

A kifejlett méhen nem tud táplálkozni, csak a bábon, vagyis az életben maradáshoz fiasításra van szüksége. Ezért a mi viszonyaink között - egyenlőre még - nem képes áttelelni. Ha viszont valamilyen úton-módon tavasszal a kaptárba kerül, akkor nyárra már nem valószínű, hogy lesz benne méhcsalád, mert a szaporodási rátája a Varroa-hoz képest 25:1 arányú! A sejt lefedése után 48 órával napi 3-4 petét rak. A petéből 6 nap alatt fejlődik felnőtt egyeddé. Egy fertőzött sejtből átlagosan 13-14 felnőtt Tropilaelaps kel ki. A foretikus szakasza is igen rövid, mindössze 1-2 nap, utána ismét bebújik a fiasításba. Kártétele hasonló a Varroa kártételéhez, csak sokkal durvább mértékű. Akár a fiasítás 50%-a is elpusztulhat erős fertőzés esetén.

A teljes PDF anyag itt található:

http://www.nationalbeeunit.com/downloadDocument.cfm?id=18
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lindzzy - 2015. Április 03. 08:43
Hát,akkor végül is a helyzet rossz,de nem reménytelen."Mindössze" annyit kellene elérnünk,ha ideér a jószág,hogy a méhek megérjék a telet és mindenkinél minden család teljesen fiasításmentes legyen egy ideig...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2015. Április 03. 10:35
Év közben is lehet fiasításmentes állapotot előidézni, ha a helyzet úgy kívánja. Akár az akácméz termeléssel is összhangba lehet hozni, zárkázott anyás- vagy bölcsős mézeltetéssel. Bár az ilyen család a nyáron már valószínűleg nem lesz termelőképes, de legalább atkamentes lesz.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2015. Április 03. 12:39
Nem mindenki engedheti meg a fiasításmentes állapotot. A bioméhészek lesznek a legnehezebb helyzetben. Nem néztem utána hogy a szerves savak erre a jószágra hogyan hatnak.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2015. Április 03. 16:47
Sziasztok ! Még a végén az ál skorpiot kell bevetni , már ha meg őli azt a fránya dőgőt! Emlékeztek , amit mutattak a videón ?  Űdv .  Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2015. Április 19. 12:11
Litterae Szia ! Ha olvasztod a viaszt , tegyél félre a lőtyből amit a darázs írtására használhatsz .  Űdv .  Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Litterae - 2015. Április 19. 20:32
Szia Tóni!

Köszönöm a figyelmeztetést, de nem felejtettem el e nélkül sem a tanácsodat, mindenképpen alkalmazni fogom.  ;)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: robi 75 - 2015. Május 15. 22:17
 ;D
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: nyuszt - 2015. Június 04. 17:42
Tiszteletem ! Lenne  egy kérdésem.Szeretnék szűzlépeket elraktározni,de hűteni nem tudom, kénezni  nem szeretném.Olvastam olyan írást mi szerint  a szűzlépeket a viaszmoly nem támadja-károsítja.Lehet-e ilyen esetben szellős helyen tárolni  minden nemű védekezés nélkül ?Esetleg használaton kívüli hűtőládába be tudok tárolni néhány darabot,de az összeset nem tudom elhelyezni. Előre is köszönöm az esetleges válaszokat !  Üdv: nyuszt
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2015. Június 04. 18:55
Pár éve voltam egy méhészet látogatáson, ahol ilyen módon tárolták a szűzlépes méztéri kereteket. A méhész lécekből készített állványt, ezen függtek a kereteket úgy, mint a kaptárban. A keretek között annyi rést hagyott, mintha lenne ott még egy keret. A helyiség világos volt, és enyhén huzatos. A lépek hibátlanok voltak, volt ott több száz is. Azt mondta, hogy légmozgásnak lennie kell, mert azt nem kedveli a viaszmoly. A technológiája olyan volt, hogy fias lépet nem kellett tárolnia, a selejt lépek a kaptárból rögtön az olvasztóba kerültek.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: nyuszt - 2015. Június 04. 20:57
Köszönöm adamez2  !Ilyenről olvastam én is ,de soha nem próbáltam ,ezért inkább rá kérdeztem. Nem szeretnék zsákutcába futni. Üdv:nyuszt
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Belphegor - 2015. Június 04. 22:40
Nyuszt,

A szűzlépeket jellemzően nem támadja a viaszmoly. De ha olvasol egy kis Ernő bácsit, akkor Az alacsonykeretes rakodókaptár c. könyvében leírja, hogy kell tárolni a kereteket. Nekem ezres nagyságrendben vannak így a kereteim tárolva egész nyáron és kutya bajuk.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: nyuszt - 2015. Június 05. 10:44
Belphegor  !  Az általad említett könyv nem áll rendelkezésemre  .Meg köszönném,ha néhány mondatban leírnád a tárolás módját! Üdv:nyuszt
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Belphegor - 2015. Június 05. 16:12
Természetesen. A lépek a rakodókaptár fiókjaiban vannak tárolva. 10 keretes fiókban 8 lépet tárolok, egymástól egyenlő távolságban elosztva. A fiókok egy sima kaptárállványon vannak ami a földtől számítva kb. 30 cm és egy "rostaszövetes" léckeretre vannak rátéve, természetesen pontos illesztéssel. Masszív "léckeretre", mivel fontos a stabilitás. A "rostaszövet" nálam konkrétan szúnyogháló.  :)
1/2 NB-ből 9-10  fiók van egymásra helyezve, hunorból 7. A tetejükön szintén egy rostaszövetes (szúnyoghálós léckeret) fedő van. A magasság fontos. Fontos, hogy kialalkuljon a megfelelő kürtőhatás, huzat keletkezzen a fiókoszlopban. Ezt a viaszmoly nagyon nem szereti. Másrészt pedig kevesebb alj meg fedő kell, ha több fiókot lehet rajta tárolni. A fölső szúnyoghálós keretre teszek 2db 3-4 cm vastag lécet mintegy távtartóként ill. megemelve a tetőt, amit a lécekre ráhelyezek. A tető ugye azért kell, hogy ne ázzanak a fiókokban a keretek és ahogy írtam a huzat kialakulása miatt van megemelve. Egyszerű módja ez a lépek tárolásának, nincs szükség hűtésre és kénezésre sem. Viszont kellenek hozzá az alkatrészek és persze tartalék fiókok. A méhek nem kutatják a kereteket, mert nem férnek hozzá. Fontos az is, hogy én "kinyalatott" kereteket tárolok ebben a formában és ahogy veszem le a kaptárról a tartalék lépes, kinyalatott fiókot, az már megy is az állványra, nem tárolom még órákig vagy napokig más helyen.
Ha Boczonádi kereteid vannak, akkor jó megoldás adamez2 által leírt keretállvány is. Én olyan megoldást is láttam már, hogy valaki a diófája alatt, árnyékos helyen egy rostaszövet falú 12-15 m2 -es "helységben" tárolta a lépkészletét.  :D
A szűzlépeket egy sima hűvösebb helyen tárolom. Mivel nincs benne bábing, a viaszmoly hernyója nem tud fejlődni benne. Néha előfordul ugyan, hogy próbálkozásnak húznak bele egy-két csíkot, de ez nem jellemző és ettől a lépnek még semmi baja nem lesz.  ;)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: nyuszt - 2015. Június 06. 10:07
Belphegor !  Köszönöm a leírást.Valamelyik módszert kipróbálom. Üdv:nyuszt
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2015. Június 14. 09:00
Nektárt gyűjtő darázs .  Az apró sárga darazsakat az érett gyűmőlcsről és a méhes kőrnyékéről jól ismerjűk . Ha tehetik, a méhcsaládok mézét is megdézsmálják . 1958. szeptemberében és 1959. augusztusában  meglepedéssel láttam , hogy egy darázsfaj a méhekkel versenyezve ugyan olyan számban gyűjti a nektárt ,hozzáertéssel őltőgetve szájrészeit a virágokba. Néhány példányt Gődőllőre kűldtem nevének  megállapítására  .  Írta : Pusker Ferenc                   A válasz : A kűldőtt darázs neve ,, francia darázs '', tudományosan  Polystes gallicus .Családban él . Magyarországon kőzőnséges . Arról ismeretes , hogy a legtőbb hazai családos darázstól eltérően néha nektárt raktároz sejtjeibe, rossz időre . Ez a kevés nektár hamar elfogy , tehát ritkán tűnik fől . Dél-Amerikában olyan családos darazsak is élnek , melyeknek bőven raktározott mézét a bennszűlőttek piacon árulják . Tenyészteni nem lehet , de fészkét a fa ágával levágva hazaviszik, és a kerti fákra fűggesztik .- A mi francia darazsunk nem nagy versenytársa a méheknek . Nagyon kicsi családban él . Csak sekély virágok nektárját éri el . Más , hosszú szipokás rovarok nagy ritkán kellemetlenek lehetnek . Például a Szovjetuniban egy nagy rajokban , megjelenő lepkéről panaszolják , hogy kiszívja a nektárt a méhek elől .      Ő . P . Z .             1959 októberi. Méhészet   Űdv .  Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Robotur - 2015. Június 18. 02:05
A fecskékkel nincs gondotok? Néhány éve rákaptak a méhekre, főleg szeles időben. Szóval folyamatosan a méheinket vadásszák. Próbáltam vészjelzésüket rögzíteni, de a szerencsétlen ideiglenesen fogságba ejtett példány  semmiféle hangot nem adott ki. Így csak tehetetlenül nézhetem őket. Igaz, ha el is tudnám riasztani a méhes közeléből őket, távolabb a gyűjtési útvonalon is ott vannak folyamatosan.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Litterae - 2015. Június 19. 07:22
Sajnos a mezőgazdasági növényvédelem óriási pusztítást visz végbe adott élőhelyeken a rovarvilágban. Nemcsak a "célfajok" tekintetében. Mi méhészek a méheket „pátyolgatjuk”, pótoljuk a veszteséget, de a közvetlen emberi gondoskodást nem „élvező” rovarfajok magukra maradtak a mérgekkel szemben. Vesztésre vannak ítélve, ha nem lesz változás. Drasztikusan csökken a számuk, így a rovarokat fogyasztó madarak nagyobb arányban pusztítják a számukra elérhető méheket.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kitin - 2015. Június 19. 12:59
Ez így van ahogy mondod!
Felháborítónak tartom, hogy néhány emberkén kívül ezt senki nem veszi észre, senki nem tesz ellene lépéseket. Vajon miért kell megvárni amíg visszafordíthatatlanná válik?
Nem is beszélve a hamarosan aktuálissá váló tudományos országos szúnyogírtásokról. Na az aztán mindent visz.
Egyébként a darazsaknál sem lehet minden rendben, mert már tavasszal tele volt a méhesem velük, szó szerint hemzsegtek mostanra viszont eléggé eltűntek. Nagyon ritkán látok pedig volt idejük szaporodni.
Nem mintha hiányoznának, csak egy apró megfigyelés.
Fecskéket én is úgy látom, hogy méhészkednek de ne bántsuk őket!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Robotur - 2015. Június 22. 08:35
Nem bántom a fecskéket, de  ha akarnám sem tudnám hogyan, nagyon gyorsak.  Semmitől nem félnek. Csak keserűen szemlélhetem hogy folyamatosan zabálják a méheim. A saját telephelyemről elköltözni nem akarok, de sejtésem hogy bárhol megtalálnák a fecskék a méheket. Most ráadásul elvileg, nem is mozdulhatunk mert zárlat van.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kitin - 2015. Július 24. 14:34
 :( Kedd este nagy nap volt!  :(
Már többször értesítettek, hogy szúnyoggyérítés lesz, szíveskedjek bezárni a méheket , 3 féle vegyszert fújnak méhekre veszélyes.
A múlt alkalommal 8 körül jött a repülő .
Este hétkor néztem, hogy döglesztő meleg 34 fok a méhek hatalmas szakállakban lógnak a kijárókon és szépen járnak.
Na mondom nem lesz ez így jó gondoltam begyújtom a füstölőt és mivel jobb ötletem nincs kicsit megfüstölöm őket hátha beljebb vonulnak a kaptárba.
Épp készítem elő a füstöt mikor 19óra 10-kor feltűnik a sárga repcsi.
Mérgemben kiterítettem egy nagy lepedőt a diófa alá, megnézem potyog-e az atka.
Fél 9 kor néztem néhány katica kapálózott.
MÁSNAP délelőtt már más volt a helyzet, 11körül néztem, több katica volt már és mindenféle rovar a legtöbb még csak akkor kapálózgatott és ki tudja mit szedegettek föl róla a madarak. Hurrá!
Végül is nem hullott sok bogár mégpedig azért nem mert már nem nagyon van.
Hozzáteszem előző nap este kaszáltam egy másfél órát ezalatt 4db szúnyog csípett meg.
Mi értelme van ennek????? Miért nem elég csak a földi védekezés?????
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2015. Augusztus 30. 19:34
Rengeteg a darázs , a csapdákat ki tettétek? Az egyik már megtelt nálam újra kellet tőlteni  . Nem tudom mi az oka de sok felénk a lódarázs .
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2015. Augusztus 30. 21:20
Felénk is súlyos a helyzet, 4 csapdát helyeztem ki a 37 családra, és már szinte mindegyik tele van, jórészt lódarázzsal. Sajnos folyamatosan portyáznak, naponta többször is megyek és vadászom őket, de hiába, nem akarnak elfogyni. Ennyi még talán sosem volt, mint az idén.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2015. Augusztus 30. 21:28
Ha a darázscsapdát márciusba kiteszed és rendszeresen fel is töltöd, akkor nem alakul ki válságos helyzet. Saját káromon tanultam ezt meg. Ugyanazon a helyen van a méhállományom néhány éve. Volt olyan év, amikor sok családomat kivégeztek a lódarazsak, de ez évben már tavasz óta kint van a csapda és most se fog több darazsat, mint nyár elején.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2015. Augusztus 30. 21:38
adamez2!

Biztos, hogy ott van valahol a közeledben a fészek! Próbáld meg felderíteni,mert ha megjön a hűvösebb idő, még nagyobb károkat fognak okozni!

Nb18
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Mortimer - 2015. Augusztus 31. 07:19
Mit tesztek a csabdába? Mert nálam a sörbe nem mennek bele. Egyenlőre csak a legapróbb ( talán német) darazsak vannak nálam, néha 1-2 megkűzd a méhekkel.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: atya - 2015. Augusztus 31. 07:37
1,5 dl sör
1 evőkanál ecet
1 evőkanál cukor
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Mortimer - 2015. Augusztus 31. 08:52
Köszönöm.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 06. 21:24
Nálam a mostani hűvös időjárás indította be a darazsakat. Eddíg még nem okoztak problémát . Holnap újabb csapdákat kell kihelyeznem.
Hihetetlen mennyiségben támadják a kijárókat.
Pár évvel ezelőtt 5 feletetett családomat intézték el így szeptemberben. Ha nem láttam volna nem hittem volna,hogy milyen pusztításra képesek, pedig kiló számra fogtam akkor is őket. Az idén nem szeretnék ugyanígy járni.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2015. Szeptember 08. 14:37
Pár évvel ezelőtt 5 feletetett családomat intézték el így szeptemberben.

Jani bátya, pontosan mit értesz az alatt, hogy elintézték? A mézkészletet hordták "csak" el, vagy konkrétan a méheket / fiasítást is elpusztították? Ilyenről még nem is hallottam, ez tényleg nagyon durva.

Én még mindig a lódarázzsal küzdök, de már vannak értékelhető megfigyeléseim. Kánikulában a reggeli és az esti órákban aktívabbak, enyhe időben egész nap hasonló intenzitással járnak. Átlagosan percenként érkezik egy lódarázs a méhesembe. Van amikor percekig semmi, aztán hirtelen kettő-három. Úgy tapasztaltam, hogy csak minden harmadik-negyedik esetben járnak sikerrel, vagyis azt lehet mondani, hogy nagyjából három-négy percenként kapnak el egy méhet. Ha napi 16 órát veszek alapul, amikor a méhek kint tartózkodnak, és minden harmadik támadást veszek sikeresnek, akkor egy nap alatt átlagosan 320 méhet zsákmányolnak a lódarazsak a méhesemből, vagyis a 37 családos méhészetemből naponta, családonként maximum 1 méhecskét kapnak el. Ez havonta 30 méh / méhcsalád. Szerintem ahhoz, hogy a lódarázs komolyabb kártételt tudjon okozni, sokkal frekventáltabb jelenlét, és/vagy jóval kevesebb méhcsalád szükséges. Úgyhogy annyira már nem aggódok a lódarázs kártétele miatt, de ez nem jelenti azt, hogy nem védekezek ellene. A csapdák folyamatosan üzemelnek, és naponta több alkalommal, 15-20 percet töltök a lódarazsak csapkodásával. Ebben már egész jó vagyok, 10-ből 8-at biztosan sikerült lecsapni.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 08. 15:36
Én is csapdával gyérítem őket. Érdekes hogy a csalianyagom az első 1-3 napban kicsi darazsakat fog.
 Később csak lódarazsat. Biztos ahogy a szaga változik a cuccnak.

Amúgy kicsi darázs: ezen precíz fajmeghatározás tükrözi a darázs fajokról évek alatt megszerzett tudásanyagomat, majd ha depis leszek felkérem Tomibát hogy idézze a wikipédia ide vonatkozó fejezeteit.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 08. 17:07
"Jani bátya, pontosan mit értesz az alatt, hogy elintézték? A mézkészletet hordták "csak" el, vagy konkrétan a méheket / fiasítást is elpusztították? Ilyenről még nem is hallottam, ez tényleg nagyon durva."

Vittek mindent ,mézet, fiast, méheket. élőt és holtat egyaránt, a leszűkített kijárón keresztül.
azért a méhek sem igazán hagyták magukat , vagy három maréknyi döglött darazsat szedtem ki a kipusztított kaptárakból és a csapdák is ürítésre szorultak nagyon gyorsan, Végül is az erősebb győzött. A legfurcsábbnak azt tartottam , hogy a méhek eleinte tudomást sem akartak venni a darazsakról, úgy jártak ki be mintha otthon lennének. Most egy kicsit más a helyzet, egyenlőre védik a leszűkített kapukat kisebb és remélem nagyobb eredménnyel. A csapdák telnek, csak sör van benne.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: nyuszt - 2015. Szeptember 08. 17:39
Üdvözletem ! Egy kérdésem lenne,Milyen az a darázscsapda ?Próbáltam én is készíteni műagyag/pet / palackból.Néhány 7mm-es furatot készítettem és a palack aljába töltöttem dobozos sört kb: fél litert.Elmaradt a siker élmény, volt két-három darázs belefulladva, és  legyekből 50-60db.A darazsak továbbra is ott szemtelenkednek.Mit csináltam rosszul ? Üdv:nyuszt
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kamikaze - 2015. Szeptember 08. 18:52
Nem tudom miért de nekem sem vált be ez a sörös történet. Most akarom újra kipróbálni mert már régen csináltam és nem emlékszem pontosan hogy hogyan, úgyhogy a sikertelenségem okát sem tudom. Én kb 1 evőkanál méz és kb 3 dl. víz keverékét teszem be egy minimum 1,5 l.-es petpalackba. Egy nap alatt meleg helyen erjedésnek indul, és ekkor vágom rá a nyakára a lyukakat. Valószínű az erjedés miatt de méh nem megy bele csak elvétve. Ez azt jelenti hogy kb. 1 liter darázstetemben 3-4.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: nyuszt - 2015. Szeptember 08. 20:39
Köszönöm a tippet.Eddig csak a sörös változatot próbáltam ki,majd megpróbálom az édes-erjedt változatot is.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2015. Szeptember 08. 21:12
Az én receptem: 1,5 dl cukorszirup, 1,5 dl sör, 0,5 dl ecet. Már a kihelyezés napján mennek rá a darazsak, sok lódarázs is odavész. Sajnos éjjeli lepkék is belepusztulnak. Sok a légy tetem is.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2015. Szeptember 08. 21:14
Jani bátya, borzasztó amit írsz, utólag is részvétem! Nálunk az idén nagyon kevés a darázs, a lódarazsat leszámítva, abból van bőven.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2015. Szeptember 08. 21:29
Nyuszt!
 
Az én csapdáim úgy néznek ki. villanyszerelésnél használatos műanyag cső mondjuk 11 vagy 13,5 -es a műanyag flakonon kb 2/3-ánál keresztüldugva a flakonon. A flakon belsejében középen a cső alsó részén van furat. Egy hüvelykújnyi sört öntök bele. Persze a flakon kupakját rajta kell hagyni mert másképp nem mükszik.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Szeptember 08. 21:40
Franciaországban az Apimondián arról szólt egy méhegészségügyi előadás, hogy a darazsak is szerepet játszhatnak
a nyúlós terjedésében.
Véleményem szerint is van realitása, mert ez a dög mindent megrág, megtapogat, így a beteg fiast is.
Aztán megy a másik méhészetbe, másik kijárón be, és ennyi volt.
Minden evő, nem egy finnyás jószág.
Ahol tudjátok irtsátok.
Nem nagyon van természetes ellensége, minden utálja.
A darázskolónia ilyenkor van csúcson.
Énekelnek is a szekszárdi hegyoldalba tőlük a szüretelők!
Csupasz kézzel szinte lehetetlen szedni a szőlőt, mert annyira gorombák.
Nem rég volt is belőle majdnem nagy baj.
A szúrása, szívmegállást okozott egy 60 éves hölgynek.
Hála az égnek, a gyors segítségnek, megúszta.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2015. Szeptember 09. 19:11
Sziasztok ! Meg probálom leírni , kell 2db azonos pille palack  . Mind a kettőnek levágjuk a tetejét de úgy hogy őssze kell fordítani ,és űgyesen őssze tolni egymásba a kettőt majd kőrbe ragasztani szik szallagal . Igy  mind a két oldalán van a száj , /alul-felűl / az egyikről lecsavarom a kupakot az lessz az alja . Amiről levágtam az egyik tetőnekvalot  azt felhasználom  aljnak , mert most amit őssze ragasztottam azt most egymásba csusztatom . Olyan lessz mint egy tőlcsér aminek van teteje , de ezt nem a fára teszem mert ugye szét csuszik hanem a kaptár tetejére . A lukakat pedig a tőlcsér , és a tető kőzé égetem , ami nem nehéz mert kőnyen olvad . Szóval be megy akis bogaram a lukon majd a tőlcséren keresztűl be megy a kajához és már fogva is van . Mert mindig a flakon oldalán dőngicsél , csak nem találja a kijáratot mert az kőzépen van . Remélem érthetően irtam le , nem nehéz csak egy kis tűrelem kell hozzá .      Űdv . Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2015. Szeptember 09. 19:15
Sziasztok!

Antalholecska szerintem erre gondolt.
Ennek a topicnak ez volt a harmadik, vagy negyedik hozzászólása, atya jóvoltából.
Azért felteszem mégegyszer.

https://youtu.be/LRBLI7ZdVXg

Nb18
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: antalholecska - 2015. Szeptember 09. 19:20
Szia ! Pont igy , kőszi !
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2015. Október 15. 21:02
ANIMAL PLANET

Most megy a gyilkos lódarazsak című film.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Január 18. 12:00
Lódarázs elleni kaptárvédelemre az eddig látott legegyszerűbb legötletesebb módszer.

Nem kell hozzá más csak egy 20x20 mm-es léc, amit a kijáró elé a kaptár egész hosszában szerelsz fel. 7 mm-nél nem szélesebb a hosszú rés a kijáró és a léc között és a lécen se magasabb a kijáró rés 7 mm-nél. A lódarázs nem jut be és olyan hosszú a 7 mm-es rés, hogy a méhek is el tudják kerülni a darazsat. Ahogy látom, a méhek mindig mögötte szállnak le és a résben eltűnve már a lódarázs számára elérhetetlenek.

https://www.youtube.com/watch?v=P0DyztoZE1A

De láttam egyenárammal telített hálós védekezést is, ahol a drótok távolsága olyan, hogy a méhek kényelmesen átszállnak közötte, de a darázs képtelen erre és elégeti magát a dróthálón.

De védekezhetünk feromonos csapdákkal is, amit a kaptárok közelében akasztunk a fákra. Magyarországon két cég forgalmaz feromonos csapdákat.

http://www.csalomoncsapdak.hu

http://www.bogarmernokseg.hu/pdf/BIOSTOP_waspfly.pdf

Nálam a bábolnás tűnt sikeresebbnek, de nem lehet panaszom a másikra se. Csalomonnak a műanyag csapdája nem jó. Könnyen szétesik, de a Bábolnás stabil és egyszerű és bírja a strapát.

Viszont a PET palackokból a legolcsóbb csapdát készíteni. Az is megfelel a célnak. Azon a lyukak legyenek legalább 9-10 mm-esek, hogy a darázs könnyen bemenjen. Attól nem kell félni, hogy kijön, mert nincs hozzá elég esze.

A darázs elleni sikeres védekezés titka, hogy már márciusban elkezdjük a csapdákat alkalmazni, hogy az áttelelő darázsanyákat gyérítsük. Ha ezt elhanyagoljuk, akkor augusztusban már szinte reménytelen a védekezés.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Mortimer - 2016. Január 18. 13:26
Én még december közepén is küzködtem a darazsakkal. Kb. 4 fok felett ki-be repkedtek a kaptárakba. A mézes vagy májkrémes csapdákba nem szálltak bele. Időszakosan rostaszövettel kellett takarnom a kijárókat.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Január 18. 19:20
A feromon mellett is kell használni sört vagy más párolgó anyagot még.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2016. Január 18. 19:57
Sziasztok!

Ha jól tudom, tavasszal jobban harapnak a fehérjére, nyáron és ősszel hatásosabb valami édes lötty egy kis szeszkóval keverve.

Nb18
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Január 19. 09:20
Lehet, hogy igazad van. Használtam már méreggel itatott párizsit is csalianyagnak. Ez se mindig sikeres. A feromonok is csak megnövelik a begyűjtött darazsak számát, de nem lesz teljesen darázsmentes a méhes.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2016. Március 01. 19:55
QUQURIQ !!!

El ne felejtsétek kitenni a darázscsapdákat!!!

Most az anyákat tudjuk befogni!

"Az én csapdáim úgy néznek ki. villanyszerelésnél használatos műanyag cső mondjuk 11 vagy 13,5 -es a műanyag flakonon kb 2/3-ánál keresztüldugva a flakonon. A flakon belsejében középen a cső alsó részén van furat. Egy hüvelykújnyi sört öntök bele. Persze a flakon kupakját rajta kell hagyni mert másképp nem mükszik". Janibátyja

"Az én receptem: 1,5 dl cukorszirup, 1,5 dl sör, 0,5 dl ecet. Már a kihelyezés napján mennek rá a darazsak, sok lódarázs is odavész". adamez2

Hajrá, darázsirtás!!!  ;D ;D ;D
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: barger - 2016. Március 01. 20:32
Képet kérünk!

Persze csak ha nem sért személyiségi jogokat  ;)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2016. Március 01. 20:51
QUQURIQ !!!

Ön, önarc képem!

Kiskakas! 
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: atya - 2016. Március 01. 21:53
Kinek az aranyfoga van a csőröd között?  ;D ;D
Fogat fogért, szemet szemért, csőrt csőrért?,
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2016. Március 02. 07:13
QUQURIQ !!!

Tudod, mint a mesében, az nem aranyfog, az gyémánt!
Az csillog oly ékesen Kiskakas csőrében...
A gyémánt fénye világítja meg az utat a jelen vezetésnek a libasorban lévő elvonulásra....

Az utat mutató Kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyéb más kártevők! /védekezés/
Írta: atya - 2016. Március 02. 07:24
Tudod, jobb lett volna ha azt írod: arany darázs.
A mesében is az áll, hogy "szívd fel begyem a sok darazsat", és ez itt a Darázs és egyéb más kártevők! /védekezés/ rovat.

Az utat mutató atya.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2016. Március 02. 07:47
QUQURIQ !!!

 ;D :o ;D
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: barger - 2016. Március 02. 09:27
Én meg jobban örültem volna ha a darázsfogó szerkezetről küldesz képet :)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: dcsabi - 2016. Március 02. 17:20
Nekem ilyenek működnek.
Egyszerű mint a faék.
Bocsi.Kicsit nagy a kép,de legalább látszik. :D :D

És hatékony.(https://photos-5.dropbox.com/t/2/AACf7nlLXZOBQxu0S44fpgwx2lr-hcoOhXfEJectlfGbaw/12/61082679/jpeg/256x256/1/_/1/2/2015-09-30%2017.06.59.jpg/ELefpi8YsFQgBygH/QyxRe3PFhw2FjxmzpT1oar71VgdjFq8XN9rcZfT4a9Q?size_mode=3&size=2048x1536)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Március 17. 15:30
http://www.mme.hu/tapio-videki-helyi-csoport/meheszet-es-termeszetvedelem-tapio-videken
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: zümi - 2016. Április 06. 15:39
Méhfarkas!

Méhfarkas virágon
Fájl:Bienenwölfe im Botanischen Garten.ogg
Méhfarkasok a Göttingeni Egyetem botanikus kertjében (29 másodperc, 15,79 MB). A 2008 késő nyarán készült felvétel mutatja többek között a nőstényt ásás közben és a zsákmánnyal
A méhfarkas (Philanthus triangulum) egy magányos darázsfaj. Európában és Észak-Amerikában él. A kifejlett darazsak virágporral és nektárral táplálkoznak, de lárváik számára háziméheket fognak. A nőstény minden lárvának egy kis üreget készít, és egy üregbe 3-6 lebénított méhet hord, majd lerakja petéjét. A lárvák táplálékigénye a nemüktől függ; a nőstényeknek eggyel több méhet kell elfogyasztaniuk, mint a hímeknek. Egy nőstény összesen akár 1000 méhet is elejthet, és a nőstények gyakran egymás közelében fészkelnek. A Philanthus nem különböző fajai különböző méhfajokra vadásznak, de egyedül ez a faj fog háziméhet. Közép-Európában csak ezzel a fajjal táplálja utódait.

Zsákmányát távolról látással veszi észre, és csak akkor lép be a szaglás, ha már néhány centiméterre megközelítette. Kísérletek szerint a méhszagú tárgyakra is lecsap. A támadás olyan gyors, hogy nem ad helyt védekezésnek: a darázs lábaival megragadja áldozatát, és fullánkjával mérget fecskendez belé. Ezután hátsó lábával megszorítja a zsákmány potrohát, amitől az elraktározott nektár kicsöpög. Ezt a méhfarkas felnyalja, majd a zsákmányt hátra fordított helyzetben lábaival fogva viszi fészkéhez, ami ismét látás alapján talál meg.

Fészkének bejárata 1 cm átmérőjű, a kikapart föld karimát képez. Sík területeken a nőstény lezárja a bejáratot a különféle bogarak és fürkészdarazsak elleni védelmül. Ha falba ásta üregét, akkor nem zárja le. Az üreg akár 1 m hosszú is lehet. A fészek a csatorna végén levő tojásdad kamra 5-7 kamrával. A kikelő álca nyála elfolyósítja a méheket, és az álca ezt szívja fel, és csak a méhek páncélját hagyja meg. Pergamenszerű tokban bábozódik be úgy, hogy sem az üreg fenekét, sem az oldalsó falakat nem érinti.

Sokáig azt feltételezték, hogy a méreg tartósítja, és csak lebénítja, és nem pusztítja el a méheket, így a méhek húsa friss marad. Azonban a Würzburg Egyetem biológiai központjában Erhard Strohm kutatócsoportjának kísérletsorozata szerint nem a méreg tartósítja a méheket, hanem az, hogy a méhfarkas jól átnyalogatja őket. Ezzel napokig megőrizték frissességüket, míg a csak méreggel kezelt méhek néhány órán belül megromlottak.[1]

Június közepétől figyelhető meg. A fekete-sárga rovar felismerhető nagy fejéről, közepükön vastagabb szárnyairól, a nőstény sörtéiről, és a szitakötőkhöz hasonló repülési technikájáról ismerhető fel. A nőstény testhossza 13-18 mm, a hím ennél jóval kisebb, 8-10 mm. Az álca fehér, és kukac formájú.

Ha nagyon elszaporodik, akkor nagy károkat okoz a méhészetekben. Németországban volt olyan másfél hektáros terület, ahol összesen 1 millió 160 ezer elrabolt méh feküdt bénultan méhfarkasok fészkében. Védekezni ellene füvesítéssel lehet, vagy a területet agyaggal, kaviccsal, kőzúzalékkal borítani, és elhengerelni. Hűvösben a darázs kézzel is megfogható, ilyenkor nem tud szúrni.

Megtalálható Európa nagy részén, és elterjedt Szibériától a melegebb éghajlatú füves pusztákig. Mivel ezen a területen erős az emberi beavatkozás, ezért a méhfarkasok száma csökken.

Az Egyesült Királyságban sokáig ritka faj volt, és csak Isle of Wight és Suffolk szigetein voltak telepei. Azóta elterjedt, és még Yorkshire-ben is fellelték (2002). Státusa RDB2 (sebezhető), de ezt várhatóan meg fogják változtatni elszaporodása és terjeszkedése miatt.[2]

Újabb kutatások szerint a lárvákat antibiotikumokkal védi. Speciális csáp alatti mirigyeiben sztreptomicin baktériumokat tenyészt, amiket a sejt fedelére ken. A lárvák felveszik a baktériumokat, és gubójukba is beleszövik. Ez növeli túlélési esélyeiket, ugyanis a baktériumok által termelt anyagok védik a lárvát és a bábot a többi baktériumtól és a gombáktól.[3]

A méhfarkas legfőbb természetes ellensége a Hedychrum rutilans élősködő darázs.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kamikaze - 2016. Július 04. 21:00
Üdvözlök mindenkit. Ma találkoztam egy kis családban egy érdekes albérlővel. Ha valaki tudja milyen állat ez kérem ossza meg velem.

http://videa.hu/tagok/1996878
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lousicide - 2016. Július 07. 12:15
Kamikaze!

Vártam pár napot, hátha valamelyik nagy tapasztalatú méhész-fényképész főkukorékoló, méhésznagymester, egykori szaktanácsadó  vagy biológus-bioméhész megadja a választ, de ahogy elnézem, nem vetődött rá senki a kérdésére... Pedig bizonyára találkoztak már e Hymenopterák rendjébe tartozó fajjal, ki a fullánkosok (Aculeata) alrendjén belül a pókhangyák családjába (Mutillidae) tartozik. Ezek a pókhangyák, más néven hangyapókok, de talán leghelyesebben magyarítva hangyadarazsak elsősorban a trópusi vidékeken honosak, hazánkban 4 alcsaládba 17 nemzetségbe sorolt  közel negyven fajuk ismert (világszerte mintegy 5000 faj tartozik a családba). A hangyadarazsak nevezetesek az ivari kétalakúságról, a hímek szárnyat viselnek, a nőstények kivétel nélkül szárnyatlanok, tehát a videón nőstény egyed látható.

A kérdezett faj neve sekélyes ismereteim alapján Mutilla europea, lárvái elsősorban különböző poszméhek élősködői, találtak már olyan poszméh-fészket, ahol a mintegy 100 bábból 76 hangyadarázs és csak 2 poszméh imágó bújt ki... Megfigyelték már egyéb hártyásszárnyúak fészkében is, ritkán a mézelő méhek fészkébe is petézik.
A hangyadarazsak imágói tudomásom szerint elsősorban vegetariánusok, növényi nedvekkel, nektárral táplálkoznak. 
A nőstény a szakirodalom szerint böcsületeset tud szúrni, fullánkja igen hosszú, egymás után többször is szúrhat, minden szúrással mérget juttatva a sebbe.

Sajnos a "Bibliában" nem találtam a fajról semmit, és csak félve merem idézni a Wikipedia-t, tartok tőle, hogy Kokaska esmeg megfedd, hogy ismereteimet nem a tapasztalásból, hanem a világhálóról merítem...:
https://en.wikipedia.org/wiki/Mutilla_europaea

Azért ha ezen felül részletesebben is érdeklődne a hangyadarazsak után, küldök egy jó összefoglalót a hazai hangyadarazsakról, részletes lelőhely-ismertetőkkel illetve elterjedési térképekkel.
http://www.smmi.hu/!/Mo_hangyadarazsai/Mutillid.pdf

Ezek szerint nem "albérlőt", hanem egy nem túl gyakori parazitát videózott a méhesben...

(Javítás: Utólag illik megjegyeznem, hogy a Méhész Fórumra is feltettem a kérdést és a választ, igaz ott megemlítettem, hogy a Méhellenségek és a köpű állatvilága című Örösi munka kitér a jószágra...)

Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: adamez2 - 2016. Július 07. 12:51
Örösi: Méhellenségek és a köpű állatvilága c. könyvében a 19-21. oldalakon olvasható még az alábbi információ a pókhangyáról:

"A háziméhnek csak a fullánkos nőstény árt: a kaptárba mászik és a méheket megöli. A megtámadott családok elnéptelenednek, a fiasítás gondozása hiányos."

"Magyarországon nincs megfigyelés róla, hogy a pókhangya a háziméhben kárt okozott volna."

"Védekezés: Ott, ahol valamelyik pókhangya a méhesben garázdálkodik, a szárnyatlan nőstényt úgy kell távoltartani a kaptáraktól, ahogy a hangyákat szokás. (Ragacsos öv, olajos edény.) A szárnyas hím nem veszélyes, mert nincs fullánkja."

Érdemes az egész cikket elolvasni, a nevezett könyv digitális formában is elérhető, legalábbis én régebben találkoztam vele az Interneten.

Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 07. 15:00
"(Javítás: Utólag illik megjegyeznem, hogy a Méhész Fórumra is feltettem a kérdést és a választ, igaz ott megemlítettem, hogy a Méhellenségek és a köpű állatvilága című Örösi munka kitér a jószágra...)"

Ez annyira rád vall! Ezért szeretünk mindannyian!  ;D
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kamikaze - 2016. Július 07. 15:51
Köszönöm a válaszokat, különösen a Tomipapa részletes leírását.
Azt azért leírnám hogy a találkozás nem minden pillanata lett levideózva. A lény a videó felvétel befejeztével máig tisztázatlan körülmények között életét vesztette.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lindzzy - 2016. Július 08. 09:19
http://www.origo.hu/tudomany/20160707-darazsak-pofa-mintazat-harc.html
 ;)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: zümi - 2016. Július 29. 11:35
Idézet
Párzás idején válnak kegyetlen gyilkossá a méhfarkasok - képek egy ragadozó magánéletéből

A méhfarkas egy magányos kaparódarázs, amelynek világszerte 140 faja létezik. A méhfarkasok rendszerint nemzeti parkokban élnek Európa-szerte, bár az utóbbi időben az emberek egyre többükkel találkozhatnak a házuk táján, a hátsó udvarokban. Általában békés teremtmények, virágporon, pollenen élnek. Párzás idején azonban hatalmas bányászokká és könyörtelen gyilkosokká válnak.
Egész nap ásnak és vadásznak. A nőstény méhfarkasok képesek a saját testüknél is nagyobb kavicsokat vinni, naponta akár több maroknyi kavicsot is szállítanak, hogy megépítsék földalatti járataikat a homokos talajban.

A méhfarkasok ilyenkor mézelő méhekre vadásznak, fullánkjukkal megcsípik, majd megbénítják őket, így reptetik zsákmányukat a fészekbe. Lárváikat a háziméhekkel etetik úgy, hogy  bábbá bugyolálják őket, amelyet a lárvák fészkéül szolgáló sejtekhez illesztenek.

*

Területükön körülbelül egy tucat fészket vagy üregeket építenek, amelyek belül 1-2 négyzetméteresek. A kolónia tagjai az üregeiket 20-30 centiméterre ássák egymástól.

Az év nagy részében a méhfarkasok virágporral táplálkoznak. Az első darazsak a fészeknek megfelelő hely kiválasztása után fáradhatatlan ásásba kezdenek. Néhány napon belül 2-3 maroknyi homokot ásnak ki, eltakarítják a szükségtelen darabokat.

NE használd_! - Méhfarkas nagyítás
© Radisics Milán
A nagy kavicsok mozgatására a méhfarkasok saját állkapcsuk és szárnyaik erejét mozgósítják.

A terület takarítása idején a méhfarkasok magasan repülnek, hogy megfigyeljék a környezetet. Amikor eltávolítják az anyagot az alagútból, mindig hátrafelé mozognak, majd ’’söpörnek’’, kitakarítják az ösvényt, egészen az üreghez vezető útig. Itt folytatódik az ásás.

Ha ember érkezik a területre – például egy homokozni vágyó gyermek –, a méhfarkas visszasiet az üreghez, hogy megfigyelése alatt tarthassa azt. Miután ismét egyedül marad, folytatja a munkát.
 
Minden méhfarkasnak saját ürege van. Amikor a terület külleme átalakul, a méhfarkasok elveszítik tájékozódó képességüket, nem találnak oda saját kis odújukhoz. Ekkor üregről-üregre repülnek, hogy a feromonok alapján megtalálják a sajátjukat.

Bár úgy tűnhet, hogy nincsenek ellenségeik, a méhfarkasok mindenkit annak tekintenek, aki tojásaikat fenyegeti. Ha ásás közben kukaccal, vagy bármely más földalatti lénnyel találkoznak, egyszerűen a felszínre hozzák őket.

Mielőtt kimenne vadászni, a méhfarkas magasra repül fel és a területet egyre szélesedő koncentrikus körökben repülve fürkészi, megjegyezve a visszatérést. Három-négy körkörös fordulat után a könyörtelen ragadozó fejek közvetlenül a vadászterületre szegező.
Amikor a méhfarkas elkap egy méhet, azonnal befecskendezi bénító hatású nedvét. Amíg ez nem hat, légi dulakodás kezdődik, melynek során a méh a földre esik. A méhfarkas ekkor megkeresi rajta a legjobb fogást, majd lassan felmászik egy közeli növény tetejére, ahonnan áldozatával könnyedén felemelkedhet.

Amikor egy zsákmányul ejtett méhet visznek a méhfarkasok, a repülési mintázatuk nem túl komplikált: a méhfarkas feje közvetlenül az üreg felé irányul. Ha megtalálta az üreget, s ha a nyílás elég nagy mindkettejük számára, egyenesen berepül a zsákmánnyal. Ha a nyílás kicsi, a méhfarkas ásni kezd – anélkül, hogy leejtené a jobb sorsra érdemes méhet. A munka után a méhet az üreg bejárata elé ejti.

Ha az üreget megtalálta, és a bejáratot kitakarította, a méhfarkas visszatér a le- és elejtett zsákmányért, majd behúzza az üregbe. Amikor áldozatát felkapja, ösztönösen újra befecskendezi mérgét, majd igyekszik jó fogást találni a méhen, végül egy pillanat alatt eltűnnek az alagútban.
A háziméh a lárvák eledeléül szolgál minden fészekalji sejtben. Amikor a lárva kikel, elfogyasztja a zsákmányolt méh belsőségeit. A méhfarkas ezt követően felszínre hozza a méh megemésztetlen maradványait. Az üreg előtt felejtett méhet hamar megtalálják és lefoglalják a hangyák.
Egy nap egy másik darázs (Cerceris darázs) jelent meg a méhfarkasok megfigyelt területén. Az ő viselkedése teljesen különbözött a háziakétól: míg a méhfarkas 2-3 héten keresztül ás és vadászik, az új darázs egy nap alatt befejezte a költözést. Elment vadászni, tíz percen belül visszatért az áldozattal. Egy nap alatt több mint tíz szarvasbogarat hozott a fészkéhez, majd elhagyta a területet. A méhfarkas 3-5 méhet ejtett egy nap alatt, viszont a vadászás 1-2 órát vett igénybe.
Forrás HVG!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lousicide - 2016. Július 29. 14:01
Zümi!

Nagyon tisztelem azt az igyekezetét, amivel a tájékoztatásunkat igyekszik szolgálni, s jóindulatúan szeretnék Önnek energiát spórolni, abban pedig segíteni, hogy az olvasók a látvány élményével is gazdagodhassanak.

Az idézett HVG-cikk idézése gondolom fárasztó lehetett, ráadásként a képek magyarázó szövege nyomán hiányérzetem is támadt: láttam ugyan már méhfarkas-fotókat, magam is idéztem közülük a Méhész Fórumon, de mégis kíváncsi az ember...

Nos, ez a sorozat a 2015-ös Sajtófotó pályázat egyik díjnyertese, konkrétan a 10. Természet és Tudomány (sorozat) 2. helyezettje. Ha a Nagyérdemű kíváncsiságát fel szeretnénk csigázni, érdemes az eredeti, amúgy is hatásos címmel "aláfestve" belinkelni a képsorozatot: http://www.sajto-foto.hu/hu/sf/157/kepek/econtest/2743/1

Ha még tovább szeretnénk fokozni az élményt, akkor nem csak a Radisics Milán által írt kommentárokkal adjuk közre a fotósorozatot, hanem a NG magyar kiadását is idézzük, Horváth Árpád nagyon jó tollú és korrekt cikket kanyarított a Radisics-sorozat alá: http://www.ng.hu/Termeszet/2016/07/01/A-mehgyilkos-most-folfedi-titkat

Nos, mindkét megközelítés megfelel a szabatos tájékoztatás és idézés igényének, s a látvány sem hiányzik majd az érdeklődőknek...

(Csak széljegyzetben: sajnos az én gépemen nem lehetett rendesen megnyitni a HVG linket, de ez attól is lehet, hogy nekem nincs Facebook-fiókom, ezért kerestem rá másik cikkre, illetve az eredeti forrásra. Sajnos a HVG cikkben található egy tévesztés is: "Területükön körülbelül egy tucat fészket vagy üregeket építenek, amelyek belül 1-2 négyzetméteresek. A kolónia tagjai az üregeiket 20-30 centiméterre ássák egymástól." A méhfarkas nem kolonizál, magányos darázs, még akkor is, ha nőstényei egymástól nem túl nagy távolságra építik meg feszkeiket, melyek valós méretéről a NG-cikk szabatosan tájékoztat. A kolonizáló méhekről és darazsakról is nagyon szívesen beszélgetek, nehogy az a kép rögzüljön az olvasókban, hogy kizárólag a botanika iránt érdeklődnék. )
 
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 15. 01:21
Vigyázat!

A lódarázs családok mostmár nagyon népesek és nagyon éhesek, mindent visznek a kaptárakból, főleg a méheket. Fel kell tenni az egérrácsot, azon nem tudnak keresztülmenni a lódarazsak. A kecskedarázs keskeny testű, tehát be tud jutni az egérrácson, de az lényegesen kisebb kárt tud okozni, mint a lódarázs.

A lódarázs ellen már áprilistól kezdve kellett volna védekezni, de most is érdemes kitenni a darázscsapdákat. Két cég is forgalmaz jó csalianyagot, egyik a Bábolna, ez kapható gazdaboltokban, a másik Növényvédelmi Intézet (http://www.csalomoncsapdak.hu), ő postán küldi, ha megrendeled. Javasolom, hogy használjátok.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kakadu - 2016. Augusztus 19. 09:18
Én most fedeztem fel egy kiváló csali anyagot, a gesztenyeméz egy kis ecettel, hogy ne menjen bele a méh. Szedi a darazsat szépen, mellette a bábolnás, sörös stb fele annyit sem fog.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: robi 75 - 2016. Augusztus 19. 09:30
Engem egy hete a kontiba kúrt fejbe egy lódarázs >:(, miután kinyittam a tetőablakot.
Mintha egy husánggal vágtak volna fejbe >:(, irtó haragra gerjedtem "azóta darázs holokauszt" van >:(, ahol meglátom a fészket annak annyi, lángszórót használok, extra nagy dobozos csavarlazító plussz ön gyújtó, aztán adjad neki ami belefér nincs kegyelem >:(.
Lehet hogy csapdával többet fognék, de az nem csillapítja a bosszú vágyamat.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: szeremej - 2016. Augusztus 30. 06:57
Nálam a háznàl a pergetőhelységet látogatják előszeretettel a kecskedarazsak felhőkben. A legkissebb résen is besajtolják magukat. Estefelé mikor kifelé nem bírnak menni, akkor előveszem a szívó, darálóra állított lombfúvót és indul az aprítás...
Rengeteg van idén, az tuti. A kollégám napi 2 liter darazsat csapdáz össze aug. eleje óta.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: szeremej - 2016. Augusztus 30. 12:20
A kolléga hatékony receptje darázscsalinak: Sör, víz, cukor ízlés szerint. Lényeges a fehér átlátszó műanyag flakon, amire 6-8 cigivel égetett lyukat képzünk az üveg felső harmadán. A lötty kb. 3-4 dl. Kupakot rácsavarni és madzaggal fára, akármire lógatni, hogy ne érjen semmihez.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2016. Augusztus 31. 20:57
Zárt szobában  vagy pergető helyiségben én eredményesen alkalmazok darazsak ellen elektromos  rovar írtót. Még a léptárolóban is össze lehet vele szedni a viaszmolyok jó részét. Hatásos.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Sárosi István - 2016. Szeptember 01. 22:18
A kolléga hatékony receptje darázscsalinak: Sör, víz, cukor ízlés szerint. Lényeges a fehér átlátszó műanyag flakon, amire 6-8 cigivel égetett lyukat képzünk az üveg felső harmadán. A lötty kb. 3-4 dl. Kupakot rácsavarni és madzaggal fára, akármire lógatni, hogy ne érjen semmihez.
Az ízlés szerinti cukorral vigyázni kell, mert a méheknek jó az ízlésük :-) és több lesz a csapdában belőlük, mint darázs. Én 1:1 szirupot és a sört fele-fele arányban szoktam keverni és hogy biztosan csak darázs essen csapdába, teszek bele egy lehelletnyi ectet is. Tapasztalatom szerint, a kis darazsak mennek be az oldalsó kis lyukon, de a lódarázs sokkal hatékonyabban fogható azzal a palackkal, amelynek levágod 1/3 résznél a tetejét és fordítva vizzsahelyezed. Azon sokkal könnyebben megy be a lódarázs. Ma űrítettem ki két nap termését. 8 kirakott csapdában 90 db. Lódarázs volt.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 06. 21:29
http://hobbikert.hu/magazin/a-padlasdarazs-harom-kemeny-napig-epit.html
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 11. 19:21
Kérlek írjatok a gyurgyalagos tapasztalatokról. Készülnünk kell a Tápióságon tartandó találkozásra. Az MME fel fogja vonultatni a legprofibb hasbeszélőit.

Méhész madár,
Merops apiaster.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 25. 13:06
Gyurgyalag és a méhek
konfliktus okai és javaslatok

Vannak tájegységek az országban, ahol a gyurgyalag kártétele jelentős, ezért ezzel kénytelen az OMME foglalkozni mert úgy tűnik, hogy a konfliktusok nem oldhatók meg helyi szinten. A tápiósági konfliktus oka nemcsak a gyurgyalag természetéből fakad, hanem a madarasok előzetes egyeztetési lépéseinek hiányából és a konfliktuskezelés során elhangzott hamis tájékoztatásból. Természetesen helyszínenként más és más ok robbanthatja ki a konfliktust, de van néhány általános ok.

A kártétel kialakul a löszfalakban levő fészkelőhelyek közelében költési és fióka nevelési időszakban, továbbá a madarak csapatos nyár végi vándorlásakor bárhol az országban. A kártétel különösen jelentős esős időszakban a nyílt térségen letelepült nagy állóméhészeteknél, mivel ezeken a helyeken a gyurgyalag számára kedvező vadászati lehetőségek vannak. Zárt erdőben kialakult kicsi ligetekbe elhelyezett méhállományok kevésbé célpontjai a gyurgyalagnak.

A tulajdonviszonyokat illetően sajátos helyzet. A gyurgyalag vadállat, tehát nem feltétlenül annak a személynek a tulajdonában áll, akinek a földjén fészkel. Minden vadállat közvagyon, közjószág, nevezetesen kincstári vagyon. Tehát a gyurgyalag okozta kártételért nem a fészkelőhely tulajdonosa tartozik kárfelelősséggel, hanem a Magyar Állam. A kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat.


Jogi keretek:
A gyurgyalag telepek és a madarak természetvédelmi oltalom alatt állnak, ezért a természetvédelmi szabályokat is figyelembe kell venni a konfliktusok kezelésénél, a kártétel megelőzésénél és az okozott kárt megtérítésénél. Az együttműködést és a gazdasági kárt illetően nemcsak a természetvédelmi jogszabályok, hanem a Polgári törvénykönyv szabályai adják a kártérítés jogi alapjait, azon belül is az általános kárfelelősségre és a szerződésen kívül okozott károk körére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

A gyurgyalag okozta károk növekedését két tényező okozza.
 
Mit tehetnek a méhészek? Jogi, pénzügyi és személyi lehetőség egyaránt van az OMME kezében. Lépésenként célszerű haladni.

A fontosabb figyelembe veendő jogszabályok a következők:

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, amelyből néhány részt kiemelek:
Idézet
3:405. § [Az állam jogalanyisága]
(1) Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt.
(2) Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.
3:406. § [Helytállás az állami kötelezettségekért]
Az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli.
5:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon]
(1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak.
Idézet
NEGYEDIK RÉSZ, FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁRÉRT
XXVI. CÍM A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYA ÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
Idézet
44. §
(4) Rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter meghatározza az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat.
(5) Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el a természetvédelmi hatóság. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadóak.
72. §
(5) A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
(persze, mint minden hatósági határozat, így ez is támadható bíróságon.)

Védett állat kártételének megelőzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok
Idézet
74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
(3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
(4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról
Ez a jogszabály megadja ugyan a természetvédelmi hatóság mozgásterét, de nem írja felül a Polgári törvénykönyv azon részét ami a szerződésen kívül okozott károk tekintetében meg kell tennie a Magyar Államnak. A Ptk szerinti általános kárfelelősség alól nem mentesül a Magyar Állam, tehát ha nem tud helytállni a Természetvédelmi hatóság, mert nincs rá joga vagy pénzügyi lehetősége, akkor a Magyar Állam kell helytálljon, akár egyéb forrásból biztosítva a feltételeket. Ilyen esetekre megoldás a Kormányhatározat, de ehhez vagy kiváló lobbitevékenység vagy Magyar Állam ellen indított per(ek)ben hozott bírói ítélet kell.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Jam Clerk - 2016. Október 25. 14:52
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
Idézet
44. §
(5) Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el a természetvédelmi hatóság. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadóak.
72. §
(5) A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.

Védett állat kártételének megelőzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok
Idézet
74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
(3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
(4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Elnézést a belekotyogásért, de az idézett jogszabályi helyekkel kapcsolatban lenne egy-két értelmezési kérdésem.
A kiemelt részeket én úgy értelmezem, hogy a kártétel megelőzése érdekében a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosának illetve használójának kell elsődlegesen megtennie minden tőle elvárhatót. Ez a mondat tehát szerintem a "károsult" ingatlan kapcsán ismeri el a károkozás lehetőségét, a gyurgyalag által gyérített, esetlegesen egész más ingatlanról arrafelé tévedő méhtömeg viszont nem ingatlan (sőt, nagyon is ingó  ;) ), azaz, ez a rendelkezés erre az esetre nem alkalmazható.
Számomra ezt erősíti meg a 74. § (3) bekezdése is, mert az ott említett tulajdonos vagy használó szintén az ingatlan tulajdonosa vagy használója, nem pedig a méhek tulajdonosa (a rendelkezés még akkor sem tűnik használhatónak, ha amúgy az egész határ a méhészé, hiszen a madár az ingatlanban konkrét kárt nem okoz).

Az első beidézett rendelkezés ugyanígy, mintha az érdekeinkkel ellentétes irányba mutatna, azaz a fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén (tehát: ezek érdekében) a miniszter által meghatározott rendelet szerint a természetvédelmi hatóság használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadóak.

Vagyis, a gyurgyalag élőhelyén éppen hogy a gyurgyalag érdekében rendelhetne el a hatóság gazdálkodási korlátozást, a fokozottan védett élő szervezet érdekében (más kérdés, hogy majd pont bolond lenne, amikor a méhész tálcán viszi a madár élőhelyére annak táplálékát).

Rosszul gondolom?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 25. 15:42
Nem célszerű a fészkelő hely ingatlan tulajdonosa felől megközelíteni a konfliktus megoldását, mert az ezerféle lehet, viszont a megoldás az mindenképpen jól kezelhetően egyféle kell legyen.

Ha elolvasod az általam írottakat, akkor látod, hogy kihangsúlyoztam, hogy a vadállat tulajdonlása elválik az ingatlantól, közvagyon, közjószág, kincsári vagyon. Magának a természetvédelmi hatóságnak vagy természetvédelmi vagyon kezelőjének sem áll a tulajdonában. Az általad idézett 44.§ és 72.§ nem a mi problémánkat rendezi, hanem azt, amikor a földtulajdonon gazdálkodónak és a természetvédelemnek összeütközése van. Pl, amikor a hatóság megtilt bizonyos gazdálkodási tevékenységet, hogy a védett állatok életfeltételei ne romoljanak. Pl. előírhatja, hogy csak egyszer lehet kaszálni, de többször nem stb.

A 74. § azt mondja el, hogy a természetvédelmi államigazgatás hogyan köteles eljárni és a kármegelőzés érdekében a gazdálkodót miképpen segítheti. De ez nem ütközhet a Polgári törvénykönyv általános kárfelelősségi szabályaival.

Ha tehát a természetvédelmi államigazgatás hatásköre, eszközei, pénze stb elégtelenek a kártérítésre, akkor viszont a Magyar Állam más szerve, más forrása stb köteles kiegészíteni azt a Polgári törvénykönyv szerint.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Jam Clerk - 2016. Október 25. 19:49
Gyurgyalag és a méhek
konfliktus okai és javaslatok

Vannak tájegységek az országban, ahol a gyurgyalag kártétele jelentős, ezért ezzel kénytelen az OMME foglalkozni mert úgy tűnik, hogy a konfliktusok nem oldhatók meg helyi szinten. A tápiósági konfliktus oka nemcsak a gyurgyalag természetéből fakad, hanem a madarasok előzetes egyeztetési lépéseinek hiányából és a konfliktuskezelés során elhangzott hamis tájékoztatásból. Természetesen helyszínenként más és más ok robbanthatja ki a konfliktust, de van néhány általános ok.

A kártétel kialakul a löszfalakban levő fészkelőhelyek közelében költési és fióka nevelési időszakban, továbbá a madarak csapatos nyár végi vándorlásakor bárhol az országban. A kártétel különösen jelentős esős időszakban a nyílt térségen letelepült nagy állóméhészeteknél, mivel ezeken a helyeken a gyurgyalag számára kedvező vadászati lehetőségek vannak. Zárt erdőben kialakult kicsi ligetekbe elhelyezett méhállományok kevésbé célpontjai a gyurgyalagnak.

Jogi keretek:
A gyurgyalag telepek és a madarak természetvédelmi oltalom alatt állnak, ezért a természetvédelmi szabályokat is figyelembe kell venni a konfliktusok kezelésénél, a kártétel megelőzésénél és az okozott kárt megtérítésénél. Az együttműködést és a gazdasági kárt illetően nemcsak a természetvédelmi jogszabályok, hanem a Polgári törvénykönyv szabályai adják a kártérítés jogi alapjait, azon belül is az általános kárfelelősségre és a szerződésen kívül okozott károk körére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Mit tehetnek a méhészek? Jogi, pénzügyi és személyi lehetőség egyaránt van az OMME kezében. Lépésenként célszerű haladni.
  • A tudományos kutatási keretből célszerű gyurgyalagok táplálkozási szokásaira vizsgálatára pénzt elkülöníteni. Debreceni Egyetemen prof. Varga Zoltán (nem madarász, hanem rovarokkal foglalkozik) végzett ilyen kutatásokat. Ezt érdemes lenne folytatni.
  • Gyurgyalagok riasztásának kutatására is érdemes lenne pénzt fordítani, ugyanis okos állat és a hétköznapi riasztási módszerek nem hatékonyak az Ő esetükben.
  • Rendszeres hiteles kárfelméréseket kell készíteni.
  • Kártérítésre kormányhatározat tervezetet célszerű előkészíteni. Ehhez jogi elemzés és hatékony lobbimunka szükséges.
  • Fel kell deríteni, hogy esetleg van-e erre vagy hasonló nem vadászható vadállat okozta kártérítésre EU gyakorlat.



Nem azt vitattam, hogy a kártételt nem "illene" megtéríttetni a kártévővel, és azt sem vonom kétségbe, hogy a "vadállat" közjószág, kincstári vagyon, vagy efféle lenne. Csak azt nem értettem, és továbbra sem értem, hogy az (elsőként általad) idézett 74. § hogyan lehetne alkalmazható erre az esetre. Vagyis, ha megoldást keresünk, akkor azt szerintem nem ezek mentén lenne célszerű megközelíteni.
A konfliktus (legalábbis, ahogy én értelmezem az idézet alapján) háromszereplős lenne: a méhész, az ingatlan tulajdonosa és az Állam (mint a vadállat helyett helytálló fél). Ha az érdemi feleket szeretnénk az egyenletben hagyni, akkor más jogszabályi rendelkezést kellene elővenni, nem a 74. §-t, az csak bezavar, mivel ez hozta egyáltalán képbe az ingatlan tulajdonosát.

A 44. § két mondata pedig szerintem (méhészekre vonatkoztatva) azt jelenti tartalmilag, hogy a hatóság a védett élőhely (és állat) érdekében biztosítani szeretné az adott terület és élőlény nyugalmát, zavartalan életét azzal, hogy a gazdálkodót, használót korlátozza a tevékenységében, például azzal, hogy nem engedi arra a területre, ahol egyébként az gazdálkodna. S mivel ebből adott esetben a gazdálkodónak kára származhatik, ezért jogosulttá válhat kártérítésre. A méhész szemszögéből ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a hatóság nem engedélyezi a területre történő vándorlást, mert mondjuk - ad absurdum - a méhek megzavarnák szegény gyurgyalag-kolónia nyugalmát. Értelemszerűen ez nem életszerű helyzet  ;D

Mindenesetre, ezért írtam le a kérdésemet, mármint hogy rosszul értelmezem-e a két idézetet, illetve hogy más jogszabályi rendelkezést kellene keresni?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 25. 21:55
Az ingatan tulajdonosát légy szíves felejtsd el. Esetünkben teljesen mindegy, hogy a Homokbánya Kft vagy az Önkormányzat vagy Mari néni a tulajdonosa a gyurgyalag fészkelőhelyének, ugyanis soha meg nem mondod, hogy a te méhesedet dézsmáló gyurgyalagok melyik helyrajzi számú területről jöttek. Főleg nem mondod meg augusztusban, amikor csapatokba verődve vándorolnak. Egy viszont 100 % biztos, hogy a védett vadállat okozta kártételért a Magyar Állam a felelős.

A természetvédelmi törvény az állam egyik feladata szerinti szervezetek felelősségét szabályozza, de a Ptk általános kárfelelősség tekintetébe kimondja, hogy ha az állam egyik szerve nem képes az okozott kárt megtéríteni, akkor más forrásból, de meg kell téríteni a kárt.

A természetvédelmi törvény egy szűkebb felelősségi kört ismertet. Ezért is írtam, hogy a mi esetünkre nem teljes körűen alkalmas, de kiindulásnak jó és ráadásul  több ok miatt megkerülhetetlen. 
Vagyis akár tetszik akár nem tetszik a folyamat a természetvédelmi törvény szabályai szerint indul el és akkor tudjuk elővenni a Ptkt. ha már a természetvédelmi törvény adta segítséget igénybe vettük és elégtelen volt a konfliktus megoldására.

A méhek a gyurgyalagnak táplálék. A vita csak azon lehet, hogy mennyi méhet eszik általában a gyurgyalag és abban, hogy mikor mennyi méhet eszik és az elfogyasztott mennyiség mekkora károkozással jár.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Jam Clerk - 2016. Október 26. 09:08
Csak azt szerettem volna ebből kihozni, hogy az 1996. évi LIII. törvény 74. §-a erre az esetre nem alkalmazható, mert maga a rendelkezés az, ami más irányból közelít meg egy kérdést, azaz, nem lehet méhészeti szempontból nézni az ebben vázolt helyzetet.

Ismereteim szerint a több bekezdést tartalmazó §-ok logikája úgy épül fel, hogy először az alaptétel, aztán jön az alaptétel alóli kivétel (vagy annak részletezése), a végén meg a kivétel kivétele(i), amikor mégis csak az alaptétel érvényesül. Tehát egyfajta tézis-antitézis-szintézis jellegű, oda-vissza ténfergés a szabályozni kívánt élethelyzetek leírása kapcsán.

A 74. § (1) bekezdése ezek szerint azt jelenti magyarul, hogy amennyiben egy területen védett állatfaj egyede(i) él(nek), és ezek kárt tesznek valamely földterületben (ingatlanban), többnyire az azon található termésben, akkor a kártétel megelőzéséről, illetve csökkentéséről elsősorban a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kell a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodnia. Ha ezt a kártételt a kötelezett (a tulajdonos, használó) nem képes megelőzni, (akkor, de csak ekkor, már) kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.

A (2) bekezdés az (1) bekezdésben foglalt tulajdonosi kötelezettség teljesítésére illetve a kötelezettségteljesítés kapcsán jogszabályilag engedélyezett módszerre ad leírást, azaz, riasztási módszerek alkalmazhatók, illetve - kivételes esetben - (ez a kármegelőzés) végezhető a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése is, de csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével.

A (3) bekezdés is ezen a vonalon mozog tovább, eszerint ha a tulajdonos az (1) bekezdésben írt kötelezettségét a (2) bekezdésben írt lehetőségek alkalmazásával sem volt képes teljesíteni, akkor a természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. [...]

A (4) bekezdés már csak a "futottak még" kategória, de ez is csak azon alapul, amikor a természetvédelmi hatóság
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Ha a védett állatfaj egyedének kártétele a fentiek miatt következett be, akkor ezekben az esetekben a hatóság kártalanítást fizet. A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Ugyanakkor minden eset az (1) bekezdésre épül, amely pedig az adott ingatlan tulajdonosának kötelezettségét emeli ki, másképp megfogalmazva: "(1) ha van ingatlanod, és azon van valamid, akkor az azon lévő valamit elsődlegesen te vagy köteles megvédeni (és szerintem ha ez a valami egy olyan "ingó" kaptársor, amelyből a méhek a szélrózsa minden irányába több kilométerre elröpködhetnek, azt elég nehezen lehet az ingatlanon esett kártétel fogalmába belevonni). (2) Ha meg kell védened, akkor azt csak riasztással, és nagyon kivételes esetek alapján befogással, gyérítéssel teheted. (3) Ha nem győzöd a riasztást, befogást, gyérítést, akkor esetleg szólj a hatóságnak. (4) Ha szóltál, és a hatóság nem csinált semmit, akkor a hatóság kártalanítást fizet, egyébként nem."

Szerintem nagyjából ezt jelenti a 74. §-ban írt 4 bekezdés, és ezek miatt én más irányban keresném a megoldást.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 26. 09:30
Idézet
A 74. § (1) bekezdése ezek szerint azt jelenti magyarul, hogy amennyiben egy területen védett állatfaj egyede(i) él(nek), és ezek kárt tesznek valamely földterületben (ingatlanban), többnyire az azon található termésben, akkor a kártétel megelőzéséről, illetve csökkentéséről elsősorban a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kell a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodnia. Ha ezt a kártételt a kötelezett (a tulajdonos, használó) nem képes megelőzni, (akkor, de csak ekkor, már) kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.

Hol él a gyurgyalag? Mi tekinthető a gyurgyalag élőhelyének? Nem hiszem, hogy a fészkelőhely önmagában az élőhely, hiszen ha a fészkelőhelyről nem mozdul ki, akkor éhen hal. Tehát a táplálkozási terület is az élőhelye. Ezen a fórumon feltettük a kérdést a madarászoknak, hogy mekkora a vadászterülete a gyurgyalagnak? Nem tudtak rá válaszolni. Az én feltételezésem, hogy ha a méhecske 3 km sugarú körből még sikeresen gyűjt mézet, virágport, akkor a gyurgyalagnak legalább 10 km lehet a táplálkozási körzete. Tehát az élőhelye a gyurgyalagnak 10-15000 hektár. No ekkora területen Magyarországon nagyon sok ingatlan tulajdonos van.

A legtöbb méhész ráadásul nem tulajdonosa, hanem vendége csak annak a területnek, ahol a méhecskéi vannak. Hogyan gondoskodjon komoly védelemről pl erdőtelepítésről? Merthogy a legbiztosabb védekezés a gyurgyalag ellen, ha erdőbe bújunk a méhekkel. 

Idézet
A (2) bekezdés az (1) bekezdésben foglalt tulajdonosi kötelezettség teljesítésére illetve a kötelezettségteljesítés kapcsán jogszabályilag engedélyezett módszerre ad leírást, azaz, riasztási módszerek alkalmazhatók, illetve - kivételes esetben - (ez a kármegelőzés) végezhető a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése is, de csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével.
Riasztásra nincs kidolgozott jó módszer. A gyérítést pedig az MME nem fogja megengedni, mert EU szinten védett és veszélyeztetett faj a gyurgyalag. Éppen ezért a kártérítés a járható út.

Idézet
A (3) bekezdés is ezen a vonalon mozog tovább, eszerint ha a tulajdonos az (1) bekezdésben írt kötelezettségét a (2) bekezdésben írt lehetőségek alkalmazásával sem volt képes teljesíteni, akkor a természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. [...]
Ezt felajánlották, de nagy értelme nincs az előbb mondottak miatt.

Idézet
A (4) bekezdés már csak a "futottak még" kategória, de ez is csak azon alapul, amikor a természetvédelmi hatóság
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Ha a védett állatfaj egyedének kártétele a fentiek miatt következett be, akkor ezekben az esetekben a hatóság kártalanítást fizet. A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.
Igen. Valószínűleg marad a kártérítés. De erre a hatóságnak csekély a forrása, tehát a Ptk szerint marad az állam más forrása az ügy megoldására. Erre pedig Kormányhatározat kell. Ezt a folyamatot írtam le a legelső hozzászólásomban.

Idézet
A (4) bekezdés már csak a "futottak még" kategória, de ez is csak azon alapul, amikor a természetvédelmi hatóság
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Ha a védett állatfaj egyedének kártétele a fentiek miatt következett be, akkor ezekben az esetekben a hatóság kártalanítást fizet. A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Esetünkben ez annyit jelent, hogy amíg az idézett paragrafus szerinti kálváriát végig nem jártuk, addig nem számíthatunk semmilyen kártalanításra. Tehát törekedni kell arra, hogy szülessen egy Kormányhatározat, ami lerövidíti, kikerüli a paragrafusok szerinti hosszú utat.

Idézet
Szerintem nagyjából ezt jelenti a 74. §-ban írt 4 bekezdés, és ezek miatt én más irányban keresném a megoldást.
Igen, nagyjából ennyit jelent a 74.§, de ha ezt nem járjuk végig, akkor a Ptk szerint általános kárfelelősségi passzusokat nem tudjuk érvényesíteni.
Vagyis jók látod, valóban ki kell lépni a természetvédelmi törvény adta lehetőségek köréből és át kell lépni az egyéb jogszabályok, így pl a Ptk felé. De azt nem jól látod, hogy kikerülhetjük a természetvédelmi törvény szabályait, arra hivatkozva, hogy abban a terület szerinti tulajdonosokat terheli jog és kötelesség.

Azért tartom fontosnak, hogy már az állami szervekkel kezdődő egyeztetés, vita kezdetén szögezzük le, hogy a védett vad közjószág, közkincs, köztulajdon, közvagyon, mert ebben az esetben azonnal tetten érhető a tulajdonos vagyis a kárfelelős. A Ptk. kimondja, hogy védett vadnak a tulajdonosa a Magyar Állam, tehát a védett vad okozta kárért az általános és speciális felelősséggel tartozik. Annyiban speciális, amennyire elkülönített ezen ügyek intézésére intézményt, annyiban általános, hogy amit ez az intézmény esetünkben a természetvédelem intézményei nem tudnak elintézni, azért ő általános felelősséggel tartozik.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Jam Clerk - 2016. Október 26. 10:09
Pont azért nem jó szerintem a 74. §, mert a méhészek többsége csak vendég az adott területen. A vendég csak használó, de ha tulajdonos lenne is, akkor is csak azon ingatlan határáig terjed a lehetősége, amelyiken lerakta a kaptárait, gyakorlatilag csak azt "védheti", illetve köteles védeni, de azt is csak riasztással, igen csekély eséllyel jöhet szóba a befogás, gyérítés.
S mivel a méhész többnyire, a méhek meg mindig vendégek azon a 10-15000 hektáron, így elsődlegesen annyi tehető, hogy az egyik vendég nem marad vacsorára, főleg, ha ő maga lenne a vacsora (ez a méhész kötelezettsége). Ha a méhész az, aki nem vendég, akkor is csak a "várfalig" terjed a védekezési lehetősége.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 26. 11:06
Igen, ugyanezt írtam én is. A méhcsalád élőhelye kb 3000 hektár. Ezt a méhész nem tudja levédeni. A gyurgyalagnak költési fióka nevelési időszakban szerintem kb 10-15 000 ha. Ha a két terület fedi egymást és ráadásul egyik se földön járó vagy vízben úszó, hanem mind a kettő repül, akkor a védekezés és riasztás is csak elméleti lehetőség, de gyakorlatban nem kivitelezhető.

A párzó méhanyák vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők lassan repülnek, nagy testűek, tehát kedvelt finom falatok.  Egy méhanya 3-4 000 Ft. Nehezen pótolható stb.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Jam Clerk - 2016. Október 26. 11:17
Fordítsuk meg a dolgot.
Ha mindkettő repül, és amúgy ott sem tudunk lenni minden egyes anyánál vagy méhnél, akkor hogyan igazolod a kártétel bekövetkeztét? Ha sehogy, hogyan lehet a kártalanítás mértékét megállapíttatni?
A kártalanítás fogalma alapján egyébként is a "jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget" kell megtéríteni.
A gyurgyalag által elkapdosott méhek esetében tehát szóba sem jöhet ilyesmi. A kártérítés és a kártalanítás nem ugyanaz  :(
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 26. 12:14
Idézet
Ha mindkettő repül, és amúgy ott sem tudunk lenni minden egyes anyánál vagy méhnél, akkor hogyan igazolod a kártétel bekövetkeztét? Ha sehogy, hogyan lehet a kártalanítás mértékét megállapíttatni?
A gyurgyalag gyomortartalma igazolja, hogy méheket fogyaszt. Ez közvetett bizonyíték. A méhanyák eltűnése igazolható, de nyilván ez az adat is torzítható. A kár mértékére becsés és megegyezés lehetséges. A becslés alapja mérés, átlagolás. Ezt nem a méhészek, hanem tudományos szakemberek tudják elvégezni. Ezt javasolta az MME alelnöke. Ez a javaslat nem elutasítható. Ezt el kellene fogadtatni és a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból illene erre pénzt fordítani.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Jam Clerk - 2016. Október 26. 12:47
A legutolsó hozzászólásom végén írtam, hogy a kártérítés és a kártalanítás nem ugyanaz.

A már korábban is idézett 44. § (5) bekezdése szerint fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el a természetvédelmi hatóság. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadóak. A 72. § (5) bekezdésében a jogalkotó a „kártalanítási igény” szóhasználattal él, amelynek jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság dönt /…/
A szintén már idézett 74. § (4) bekezdése szintúgy a kártalanításról szól, nem a kártérítésről: a természetvédelmi hatóság „kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert /…/”
A probléma az, hogy ha az 1996. évi LIII. törvény általad alkalmazhatónak gondolt §-ai mindenütt kártalanításról szólnak, akkor az adott rendelkezés viszonyában azt a kifejezést kell figyelembe venni, ami ott található, ez pedig a kártalanítás. A Ptk. főszabálya szerint viszont, aki jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni, ez lenne a kártérítés. Ennek egyik ismérve, hogy a veszteséget valamilyen személyhez köthető jogellenes cselekmény vagy mulasztás okozza. Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes, vagy valamilyen rendelkezést nem tart be, figyelmen kívül hagy.
Viszont önmagában sem a méhtartás, sem az elvándorlás, de ugyanígy a hatóság egyéb döntése sem jogellenes, ameddig nem érintik egymást. Jelenleg ez a (jogi) helyzet.
Aki kártérítést kér, annak kell igazolnia, hogy milyen és mekkora kára keletkezett, és azt is, hogy azt ki és mivel okozta.
Vagyis, ha jól értelmezem, a kártérítés általában két mellérendelt fél közötti viszony esetében merülhet föl. Hatósági döntés esetén nem beszélhetünk ilyesmiről, ezekben az esetekben a kártalanítás fogalma a releváns, amely a fentiektől eltérően azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget kell megtéríteni. Tipikus esete a kártalanításnak a kisajátítás, amikor a közösség érdekében kell valakinek valamilyen hátrányt elszenvednie.

Tehát megfordítva a logikai sorrendet, ahol a jogszabály a „kártalanítás” kifejezést használja, ott a sérelmet elszenvedő félnek a közösség érdekében kell hátrányt elszenvednie, hatósági döntés miatt.

Egy „magánvállalkozó” méhészre értelmezve, ez csak akkor lenne elképzelhető, ha a hatóság a méhész egyéni érdekével szembehelyezkedve, egyenesen kötelezővé teszi, hogy a kaptárakat a gurgyalag élőhelyén tartsa, illetve megtiltaná, hogy elvigye a méheit, mondjuk azért, mert a védtelen, de védendő gyurgyalagfiókáknak kell a bőséges táplálék, amelyet szegény szüleik más módon nem tudnának megszerezni. Kártalanítást ezek szerint akkor kaphat a méhész, ha kifejezett jogszabályi rendelkezésre alapozva a hatóság úgy rendelkezik, hogy oly módon korlátozza a (méhészeti célú) használatot, gazdálkodást, hogy nem engedi meg a méhésznek a területről történő elvándorlást, vagy még tovább menve, egyenesen odarendeli a kaptárakat. Ha ilyen jogszabály és erre alapozva ilyen hatósági rendelkezés nincs, akkor a kártalanítás sem jöhet létre, „mindenki mehet, amerre jónak látja”, nem tilos elmenni onnan, ahol sok a védett "kártevő" vadállat.

Ha pedig a jogszabályi rendelkezés kártalanításról szól, de az nem merülhet föl, akkor ezen jogszabályi rendelkezésre alapozva a kártérítés nem értelmezhető, a két jogintézmény nem cserélhető fel szabadon egymással. Csak emiatt gondolom úgy, hogy a kérdéses rendelkezések erre az esetre nem alkalmazhatóak.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: főnix - 2016. Október 26. 18:46
Néhány cikk a vitához. Felkészületlenül nem szabad a csatába menni. Nem új a gyurgyalag probléma, csak a mostani méhsűrűség és az élőhely rekonstrukciós munkák miatt került megint elő. Egyébként a gyurgyalag sem táplálkozik nagyobb területen mint a méhcsaládok röpkörzete.
http://newmme.mme.hu/gyurgyalag_merops_apiaster  A költési időben a táplálkozási területe a fészkelőhely 1-2 km-es körzetén belül van a gyurgyalagnak.

http://www.mmetapio.hu/vedelmi.html  Csak ezt az egy programot emlitettem a sok közül mert ez szól a tápiósági élőhely rekonstrukcióról.

http://www.arkive.org/european-bee-eater/merops-apiaster/

http://ecology.nhmus.hu/docs/OrnisHungarica_vol21(2)_p38-46.pdf  Nagyon részletes táplálkozási felmérés három költőhelyen.

http://www.ornis.hu/articles/OrnisHungarica_vol21(2)_p1-22.pdf   Jó összefoglaló a hazai helyzetről. Külön érdemes a figyelemre a Feeding ecology és a Legal and practical protection fejezet is. Részletes irodalom a táplálkozásról és a méhészek szempontjairól is például Fry (1983)

https://topbirdingtours.com/european-bee-eaters-complex-relationship-with-honeybees/

http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00218839.2016.1195630

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18218034
http://onlinelibrary.wiley.com/wol1/doi/10.1111/j.1462-2920.2007.01548.x/full  Ezzel az utóbbi két  cikkel akár jó érvet kaphatnak a gyurgyalag védők. A méhevő madár mint a Nosema elleni harc egyik eszköze.

A denevér védők hatósági védelmet és kártéritést kérhetnek az Államtól, ha bizinyithatóan nem fulladt meg a gyurgyalag. Ha megfulladt akkor a gyurgyalag védőinek kell lépni és kell kártéritésért perelni szintén az Államot:
http://www.dailymail.co.uk/news/article-3153253/Eyes-bigger-belly-Greedy-bee-eating-bird-tries-eat-BAT-s-large-swallow.html
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 26. 21:40
Tomipapa!

A gyurgyalag ügy valóban nem új. 1905-ből vannak komoly kártételről beszámolók. Ezeket is ismerjük és az általad beidézetteket is. Három kiegészítést kívánok az általad idézettekhez tenni:
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. Október 26. 21:54
Idézet
XVI. Fejezet
A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése
5:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon]
(1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjedt. Ilyen jogosultság hiányában a vadon az a más vadászterületen vadászatra jogosult szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni.
(3) A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg.

Idézet
A Ptk. főszabálya szerint viszont, aki jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni, ez lenne a kártérítés. Ennek egyik ismérve, hogy a veszteséget valamilyen személyhez köthető jogellenes cselekmény vagy mulasztás okozza. Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes, vagy valamilyen rendelkezést nem tart be, figyelmen kívül hagy.

Idézet
Aki kártérítést kér, annak kell igazolnia, hogy milyen és mekkora kára keletkezett, és azt is, hogy azt ki és mivel okozta.Vagyis, ha jól értelmezem, a kártérítés általában két mellérendelt fél közötti viszony esetében merülhet föl.

A jogellenesség nem feltétele a károkozásnak. Jogszerű cselekedettel is lehet kárt okozni és akkor is fennáll a kárigény. Pl. katasztrófa vagy életveszély elhárítás érdekében valakinek a tulajdonában kárt tesznek, pl az árvizet ráengedik a termőföldjére és ezért a vetés kipusztul. Ebben a helyzetben is fennáll a kárt elszenvedettnek a kárigénye, vagyis jogosan jár neki kártérítés vagy kárpótlás. Senki nem állítja esetünkben, hogy a gyurgyalag nem okoz kárt, azt sem, hogy ezen kár alapján jogosulatlan a kárigény. Itt a következő kérdéseket kell rendezni többek között (lehet, hogy az most felsoroltakon kívül mást is):

Idézet
Hatósági döntés esetén nem beszélhetünk ilyesmiről, ezekben az esetekben a kártalanítás fogalma a releváns, amely a fentiektől eltérően azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget kell megtéríteni. Tipikus esete a kártalanításnak a kisajátítás, amikor a közösség érdekében kell valakinek valamilyen hátrányt elszenvednie.

Ennek a különbségtételnek a tisztázásába most nem megyek bele. Az a meglátásom, hogy esetünkben nem hatósági eljárás oldja meg a problémát, mivel igényünk a korábbi hozzászólásaimban kifejtettek szerint kiterjedtebbek, mint amit a természetvédelmi hatóság kezelni tud, ugyanis a Ptk általános kárfelelősségi passzusai az irányadók. Azokat pedig vagy megállapodásokkal vagy Kormányhatározatokkal vagy bírósági ítéletekkel lehet rendezni, vagy ezek kombinációjával.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2016. November 10. 19:33
https://youtu.be/r9ZFVmBSHlg
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 17. 18:46
Sziasztok!
Nem tudom ki, hogy van vele, de nálam még mindig tart a darázsinvázió.
Hihetetlen de ebben a hideg időben is aktívak ezek a dögök.
Kicsit lassabbak, így könnyebb őket lecsapni.
A több mint 3 évtizedes méhészeti pályafutásom alatt még hasonlót sem tapasztaltam, hogy ilyen későn (december közepén) a darazsak ilyen tevékenyek legyenek.
Baromi aggasztónak tartom.
Annyit agyonütöttem, hogy sárgul a zúzott kő a kaptárak előtt, de szerintem csak a töredékét tudtam kinyírni.
Ma mínusz 8 fok volt hajnalban, délután pedig plusz 1.
Simán repkedtek, ki-be jártak a kaptárakba.
Némelyiket láttam, hogy méheket is elragadott, de legtöbbjük a mézkészletet dézsmálja.
Volt időm megfigyelni a mozgásukat, és azt tapasztaltam, hogy egyik kaptárból ki, hárommal arrébb pedig be.
Számomra egyértelmű, hogy a betegségek hordozásában is szerepe lehet a darazsaknak!
Mivel a méhek nem repülnek, holnap a kijárókat szúnyoghálóval lefedem.
Talán így éhen maradnak, és elpusztulnak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: izso60 - 2016. December 17. 19:31
Üdv.Uraim!
Hát ez a megfigyelés tényleg aggasztó lehet.
Szerintem ebben az időben viszont ezek a szemetek sem jöhetnek messziről.
Nem lehetne megfigyelni a járásából a lakhelyét és ott lecsapni az egész kolóniára?
Csak elmélet,de talán logikus.
Messzire csak nem jár ilyen időben.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: huber - 2016. December 17. 21:11
Talán érdemes lenne a darazsak teleléséről, olvasni egy picit, vagy megfigyelni.

Kis kopasz mondta: ucsityszjá * 3.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 17. 22:16
Bizony azok a darazsak valahol nagyon közel lehetnek.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bálint - 2016. December 17. 23:05
Kis kopasz mondta: ucsityszjá * 3.

Hubika, hubika, legalább itt nem kellene nyomni a kommunista propagandát! Amikor az agitációt tanították nektek esténként a marxista egyetemen, akkor csak a lebutított verzióval mertek benneteket terhelni. A Lenin bácsi igazából nem csak azt mondta, hogy tanulni, tanulni, tanulni, hanem ezt: „Államapparátusunk megújítása érdekében a következő feladatot kell mindenáron magunk elé tűznünk: először - tanulni, másodszor - tanulni, és harmadszor - tanulni, és aztán ügyelni arra, hogy tudásunk ne maradjon holt betű, vagy divatos frázis, hogy a tudás valóban a vérünkbe menjen át, hogy teljes mértékben és igazán mindennapi életünk alkotórészévé váljon.”
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: huber - 2016. December 17. 23:27

Bálintka!
Hát teszek egy kivételt utoljára. Szóra méltatlak.
Le a kalappal! A méhekről még értelmes mondatot nem írtál, de a Foxi-Maxin tanultakat vissza tudod büfikézni.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bálint - 2016. December 17. 23:34
Hubika, hubika! Egy gramm méhről sem írtál, csak "ucsityszjá" volt, de az megszorozva hárommal. Igazán sokat segítettél.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 07:51
Gyerekek!
Nem gondoltam, hogy ismét darázsfészekbe nyúltam.
Okos, segítőkész gondolatokat vártam a darázsinvázió megállítására, Izso60 meg Rambót akar belőlem csinálni.
Járjam a vadont, és keressem a darázsfészkeket mert biztosan közel vannak.
Majd ha szaladni láttok ne telefonáljatok, mert éppen egy darazsat üldözök.
Kicsit komolyabb tippeket, bár Izso60-tól, és Huber méhésztárstól nem vártam értelmesebb dolgot.
Valahogy a kárörvendést érzem mindkettőjükben.
Egyet ne felejtsetek!
Amit másnak kívántok, az veletek is megtörténhet.
Méhekkel már valahogy elboldogulok, most a darazsakat tanulmányozom.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 08:43
A rovarok repülési távolsága nagyon hőmérsékletfüggő. Ezért írtam, hogy nagyon közel fészkehetnek a darazsaid. Akár meleg domboldali avarkupacban is fészkelhetnek.

Írtásra a sörcsapda a legjobb, de nem tudom, hogy ilyen hidegben működik-e? Az biztos, hogy a tollasütő latványos eszköz, de nem hatékony.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kivancsi111 - 2016. December 18. 09:50
Szerintem meg a diliházba szeretnétek Tomipapát üldözni. Jó úton haladtok írásaitok segítségével.

 Tegnap este beszéltem vele is és "hubika" (Bálint után szabadon ;D) is elcsodálkozott.

[/quote]

Talán így éhen maradnak, és elpusztulnak.
Nagyernyei Attila

Méhészek vagytok Ti? Biztosan nem olvastatok még a darazsak párzott anyáinak magányos teleléséről? Gondoljátok, hogy beveszi valaki? Táplálkozás nélkül is áttelelnek, de a csemegéért hidegben is képesek matatni. Biológus-méhész:

 
Ezért írtam, hogy nagyon közel fészkehetnek a darazsaid. A


szerint fészkelnek most Karácsony előtti napokba a darazsak? Ezt tényleg komolyan írjátok? Ez is egy módszer a fórumtól való távol tartásra.
Komolyan mondom lassan én is feladom, mint sokan mások.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 11:02
Nem szoktam a darazsak fészkét figyelni. Ha megtalálom elpusztítom és kész. Ezért a téli szokásait a darazsaknak éppen úgy csak szakirodalomból ismerem, ahogy Te, Jenő.

Nem tudom, hogy a darazsak mikor hagyják abba a ősszel a petézést. Lehet, hogy csak akkor, ha már nem találnak táplálékot. Enyhe ősz és őszies tél időjárás esetén a méhesek közelében levő darazsak viszont találnak táplálékot. Tehát nem lehetetlen, hogy még most is ott vannak a fészkükön és fiasításuk is van. Ezért javasoltam a fészek megkeresését.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lindzzy - 2016. December 18. 11:43
Én is olvastam pár gondolatot már a darazsakról,láttam ismeretterjesztő filmeket is róluk.A legutóbbi meleg napokkor viszont eléggé zavarba jöttem...(Még nyáron észrevettem,hogy a ragaljában fészkel egy darázscsapat.Intenzív mozgásuk alapján lehettek jó páran.)Nem zavarták a köreimet,meg hát olvasott ember lévén úgy gondoltam,hogy hamarosan úgyis kampec nekik, ezért nem igazán foglalkoztam velük.Eddig.Viszont múlt szombaton megint elég intenzív mozgás volt ott fent "náluk".Elméletileg nem szabadna nekik ott lenniük,de nagyon is ott voltak.  :-[ Most,hogy ez mind anya volt vagy sem,azt passzolom,de ha lesznek megint enyhébb napok és még mindig ott fognak matatni ilyen létszámban,akkor már tényleg felmászok valami fotómasinával és meglesem őket.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 12:47
Nem tudom , hogy mi történt Nagyernyei Attilával ?


 Több mint 3 évtizedes méhészeti pályafutásom alatt még hasonlót sem tapasztaltam, hogy ilyen későn (december közepén) a darazsak ilyen tevékenyek legyenek.
Baromi aggasztónak tartom.
Annyit agyonütöttem, hogy sárgul a zúzott kő a kaptárak előtt, de szerintem csak a töredékét tudtam kinyírni.
Ma mínusz 8 fok volt hajnalban, délután pedig plusz 1.
Simán repkedtek, ki-be jártak a kaptárakba.
Némelyiket láttam, hogy méheket is elragadott, de legtöbbjük a mézkészletet dézsmálja.

Nem tudom el hinni, hogy a Tolna megyei Méhészegyesület elnöke ekkora hülyeséget  leírjon !!!!
Teljesen hiteltelen lett ez a méhész fórum sajnos !!!!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 13:10
Mit nem hiszel el? December elején itt Gödöllőn is mozogtak a darazsak.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 14:48
Tisztelt Csuja DR !!!!

Biztos vagyok benne , hogy nem éjszakai -8 és délutáni +1 fokba !!!!
 
Neked még azt sem lehet elhinni amit kérdezel !!!!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kivancsi111 - 2016. December 18. 14:56
Nem tudom , hogy mi történt Nagyernyei Attilával ?


 Több mint 3 évtizedes méhészeti pályafutásom alatt még hasonlót sem tapasztaltam, hogy ilyen későn (december közepén) a darazsak ilyen tevékenyek legyenek.
Baromi aggasztónak tartom.
Annyit agyonütöttem, hogy sárgul a zúzott kő a kaptárak előtt, de szerintem csak a töredékét tudtam kinyírni.
Ma mínusz 8 fok volt hajnalban, délután pedig plusz 1.
Simán repkedtek, ki-be jártak a kaptárakba.
Némelyiket láttam, hogy méheket is elragadott, de legtöbbjük a mézkészletet dézsmálja.

Nem tudom el hinni, hogy a Tolna megyei Méhészegyesület elnöke ekkora hülyeséget  leírjon !!!!
Teljesen hiteltelen lett ez a méhész fórum sajnos !!!!
Jaj Te Gyuri!
De azok Tolna-megyei darazsak. (Valójában sokkal becsületesebben a méheknél. A darázs nem veszi meg a lopott "zalaméniumot", a méh megveszi.)
Na most miért ne lehetne a darázs 1 fokban tömegével aktív, amikor A Tolna-megyei méhek már fagyban is olyan korán indulnak, hogy :


Hajnalban arra ébredtem, hogy a vizsla kutyám a lakóautónkban vacog, szabályosan kocogtak a fogai.
Kilépve a kocsiból nem is csodálkoztam.
A fű mindenhol DERES volt!!!!!
Érted Arisztaiosz?
Azon a napon 12 kiló 60 dekát mértem.
[/quot


Amikor én vittem a régi Kádár rezidencia területére, azon a hajnalon is deres volt a fű.


Akkor meg már igen korán:


"Hajnali 3 óra 35 perc!"(idézet a naplómból)
"Arra ébredtem, hogy zúgnak a méhek, azt gondoltam álmodok.

Nagyernyei Attila

Amikor deres fűben 3:35-kor mennek a méhek, olyankor is maradnak otthon olyan őrzővédő munkásőr méhek? Tessék mondani!
Amikor telelnek, olyankor nem tudják őrizni a kijárót? Ezek a fránya darazsak meg még korábban kelnek? Miért ne lehetne ezt elhinni.
Bocs csengettek!-Mit akarnak ezek a fehér köpenyes bácsik? Zárt osztályra? Jaj............nekem........................
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 15:03
Tisztelt gúnyolódó WENHARDTGY!

Te azt állítod netalán, hogy
Idézet
éjszakai -8 és délutáni +1 fokba
repülnek a darazsak?
Hát ha ezt állítod, akkor ez az állításod tömény tájékozatlanság, barátom.
Ahogy tájékozatlanság azt állítani barátom, hogy Szekszárd és Gödöllő térségében csak és kizárólag éjszakai -8 és délutáni +1 fok lett volna decemberben.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 15:15
Ne forgasd ki, azt amire gondoltam !!!!!!!

NEM GONDOLTAM VOLNA . HOGY A FEJEDBE EKKORA HOMÁLY VAN !!!!

Csuja DR !!!!!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 15:32
Kit érdekel, hogy mire gondoltál? Az a lényeg, hogy mit írtál. Ha nem vagy tisztába, hogy milyen időjárási ingadozások voltak decemberben, akkor ne okoskodj!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 17:26
Tisztelt Méhészek!
Gondolkodnom kellett azon, hogy válaszoljak e egyáltalán, mert már délután jelezték "Gyurika" reakcióját, a darázsinváziós írásom után.
Ne haragudjatok, ha "Gyurikát" írok, de talán megértitek majd.
Szedresi lévén, sokat járt hozzám édesapjával, mert ők is Hunorban kezdtek méhészkedni, és ahogy az lenni szokás, segítségre volt szükségük.
Ezért nem vártam volna tőle a következő beszólást, és nem is tudom mivel érdemeltem ezt ki.
"Nem tudom el hinni, hogy a Tolna megyei Méhészegyesület elnöke ekkora hülyeséget  leírjon !!!!"
Teheted Gyurika a felkiáltójeleket, de arra is nagyon ügyelj, ha felhívsz, hogy mikor kell menni akácra, nem tudok válaszolni, mert a hülyék gyógykezelésre szorulnak, és nem biztos, hogy mindig igazat mondanak.
Tegnap Szedresből zúzmarás ködben indultam, Szekszárdon sem volt jobb a helyzet.
Ahogy Görögszóba érkeztem a Mausz Kápolnához, szikrázó napsütés, kék égbolt, így Szálkára érve felvettem a napszemüvegem.
A méheimnél egész nap sütött, egy felhő nem volt az égen, amikor Bátaszéken és Bonyhádon is köd volt.
Mindkét város 7-8 Km-re van a méhesemtől!
Szerintetek mi lenne a célom ezzel, hogy arról írjak, repültek a darazsak?
Vannak tanúim is, mert feleségem Judit is megdicsért a szép termésért, a darázshullák láttán, meg Lovász József szálkai méhész is felhívott, mert látta kezemben a légycsapót,..... és kérdezte, hogy ennyire erősek a méheim, amelyik kibújik agyonütöm?
Nagyon könnyű kinyírni őket, mert nincs az a cikázó mozgásuk, lassúak.
Ma készítettem képeket is, de amikor felhívott az egyik méhésztárs, hogy legyen rajta dátum is elálltam attól, hogy feltegyem ide.
Nekem kell az igazamat bizonygatnom?
Nem szégyelled magad Gyurika?
Néhai édesapádra való tekintettel, így Karácsony előtt nem küldelek el hidegebb éghajlatra, de bánom, hogy valaha is segítettem neked!
Hülyének nevezel?
Még jó, hogy nem közjegyző jelenlétében kell a képeket hitelesítenem!
Jenővel nem foglalkozom, nevetségessé teszi ő magát nélkülem is.
Egyébként hétfőn a méhészklubon sok hülye méhész volt ám Gyurika!
Többen arról számoltak be, hogy a darazsakkal nem bírnak, még most is aktívak, ha kisüt a nap!
Ne kérj bocsánatot, és ne telefonálj!
Figyeld a vízállást!
Nálam apadsz!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 18:03
Attila nem is értelek !!! Egy szél malom harcot vívsz saját magaddal, nem szeretnék a helyedbe lenni !!!!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: robi 75 - 2016. December 18. 18:10
Jobb időben napsütésben láttam én is, nincs abban semmi rendkívüli, főleg most amikor amúgy is bőven túl vannak szaporodva, azzal a nyavalyás  sárga katicával együtt, volt az ifa fülkébe húzódva belőlük bőven.

Más:

"Hajnalban arra ébredtem, hogy a vizsla kutyám a lakóautónkban vacog, szabályosan kocogtak a fogai.
Kilépve a kocsiból nem is csodálkoztam.
A fű mindenhol DERES volt!!!!!
Érted Arisztaiosz?
Azon a napon 12 kiló 60 dekát mértem.
[/quot

Idézetet írta: Nagyernyei Attila - 2016. Május 19.  08:12"

Én kétszer ébredtem nógrádi akácon deres fűre, erős fagy volt kb mínusz 5 amennyire emlékszem, mindkétszer ott rögvest vége is lett az akácnak, jönni is kellett haza, minden letarolt, hegy alja-teteje-közepe stb....ameddig a szem ellátott. A kaptárakat meg sem lehetett nagyon közelíteni.
Attila sztorija attól még igaz lehet, nem volt az annyira erős fagy hogy taroljon mindent, még ha a fű deres is volt, valszeg ott maradt talaj közelében. Olyanra is mentünk fel egyszer hogy csak a környező dombok teteje volt fehér, a völgyek lefagytak, és jót pörgettünk, de az is igaz hogy akkoriban, a maihoz képest csak itt-ott volt méhész ahová mi jártunk, és azok sem voltak "nagyok".
Ja a "3:35-ös méhjárás, na ilyet még nem vettem észre az erdőben, mivel még elég sötét van akkor, olyan volt hogy a keleti oldal elkezd szállingózni reggel 5 óra környékén, de fülledt melegek is voltak piszkosul.

Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 18:49
WENHARDTGY!
Felőlem a gőzölgőben folytathatjuk, de szerintem Te még azt gondolod kampány van.
Milyen szélmalom harcot folytatok, és kivel?
Légy szíves konkrét dolgokat fogalmazz meg.
Én amúgy jól el vagyok magammal, ne is kívánd magad a helyembe.
A tegnapi darázstermés egy részét láthatjátok a mellékelt képeken.
A felső képen a darázscsapdából kiöntött tetemeket láthatjátok.
Az alsón, a méhesház előtti zúzott kövön lévőket!
A képek ma 13 óra körül készültek.
Gyurika nem érti, akkor talán nem az én készülékemben van a hiba!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 19:17
Attila !!!!

Hogyan került annyi méh hulla a darázs csapdádba ???

Nem lehet eldönteni hogy mikor kerültek a darázs tetemek a kaptáraid elé !!!

Ilyet én is tudok mutatni !!!

A tegnapi szedresi max hőmérséklet -1,2 c fok volt  !!!!

Nem gondolnám hogy mőcsénybe  vagy szálkán melegebb lenne !!!

Fagyállóval vannak feltöltve a környékeden lévő darazsak talán ???

Akkor állj szorgalmasan a kaptáraid elött  és használd a légy csapodat !!!!!!

Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 19:20
Te tényleg ennyire nem érted, vagy netalán tetteted magad.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 19:29
Gyurika!
Olvastad az előző írásom?
Ezt írtam:
"Még jó, hogy nem közjegyző jelenlétében kell a képeket hitelesítenem!"
Mivel a méhek nem röpködnek, virágmézet hígítottam fel mézzel, és ennyi belemászott!
Reggelre fagy lett, és utána öntöttem ki őket.
16 helyen van felállítva.
Most már csak az a kérdésem miért szórakozol velem?
Te is tudsz ilyeneket mutogatni?
Ne kényszeríts ki belőlem olyan szavakat amit Te már leírtál rólam.
Ha valami problémád van, a mérgedet ne rajtam töltsd ki.
Valami gondod lehet velem, amit megfejteni nem tudok, pedig Lindzzy is ezt írta:
"Viszont múlt szombaton megint elég intenzív mozgás volt ott fent "náluk".Elméletileg nem szabadna nekik ott lenniük,de nagyon is ott voltak.  :-[ Most,hogy ez mind anya volt vagy sem,azt passzolom,..."
Rossz napod volt?
Mi bajod?
Közben látom, hogy módosítottad az írásodat!
Nézd meg az időképet gátőrkém!
Pont erről írtam!!!!!!
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: barger - 2016. December 18. 19:30
.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 19:41
 Csuja DR !!!!

Ha vissza nézzük az OMME honlapon meteorológiai adatokat akkor decemberbe GÖDÖLLŐN 2 napra lehet mondani ,hogy talán repültek a méhek illetve a darazsak de nem éjszakai mínusz  8 fokba és délutáni +1 fokba amit Nagyernyei Attila említett !!!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 19:45
Gyurika!
Na most már elég!
Szerinted szikrázó napsütésben a NAPON hány fok van, amikor árnyékban plusz 1?
A képek a méhesházam előtt készültek.
Nagyon aggódom érted.
Hagyjuk abba, mert tök ciki lettél.
A Fekete-Fehér Méhészklub színvonalát ne veszélyeztesd tovább!

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 19:47
Soha nem hallottál még arról, hogy akár 500 m-en belül is lehet akár 10 C fokos eltérés a domborzat, szélvédettség stb. miatt?

Sőt Gyurikám, olyan is történhet tavasszal, hogy mindenhol csodálatos langyos idő, virágokra szállnak a méhek a domboldalon, de lent a völgyben köd van és még dér borít mindent. Ehhez még 500 m se kell.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 19:49
 Attila

Nem állod a kritikát !!
Sajnos
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 18. 19:59
Szerintem meg a diliházba szeretnétek Tomipapát üldözni. Jó úton haladtok írásaitok segítségével.

 Tegnap este beszéltem vele is és "hubika" (Bálint után szabadon ;D) is elcsodálkozott.
Jenő!

Miről szólt a skype beszélgetésed a két kedves fórumozóval? Mitől van kiakadva a mi kedves soknevű Tomipapánk? Tényleg nagyon csendben van. Talán csak nem megbetegedett a sok mikulásos melóba?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2016. December 18. 20:12
Wenhardtgy!

Te valóban hiszel a különböző meteorológiai oldalaknak? Amikor húsz kilométeres körzetben van egy mérőállomás, nem valószínű hogy a hiteles adatokat fogod látni... Néhány éve Szlovákiában voltunk síelni, a panzió előtt rövid ujjas pólóban napoztak a csajok, én meg amikor kiléptem az épület takarásából és átmentem az út túloldalán lévő kocsmába két pulóverben is belém fagyott a pálesz.. Egyébként a kocsmánál a hőmérő mínusz 5 fokot mutatott. 20 méterre meg ment a napozás.
A méhesem egy dél-keleti fekvésű domb oldalában van. Rengetegszer jártam úgy, hogy télen kimentem körülnézni és meglepetésemre mozogtak a méhek.
Szóval óvatosabban a vélemény nyilvánítással másokról, mert még a végén visszafelé sül el a dolog. Előbb tájékozódj rendesen, aztán kezdj el kételkedni.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: RavAsz - 2016. December 18. 20:23
Attila minek foglalkozol agyatlan emberekkel? Tényleg a tanítványod volt? Ilyen emberekre pazaroltad az idődet? Akármit írsz ennek a fajtának úgysem veszi be az agya. Lépjetek túl a témán mert az ellenség új hangja szól ebből az emberből.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: WENHARDTGY - 2016. December 18. 20:33
Attila

Azért engem ne kicsinyítsél le mert amikor meglettél választva legutóbb akkor én szavaztam utoljára és rád szavaztam,különben nem nyertél volna. 2010 be ha nem segítettelek volna ki április elején táblás hunor fias keretekkel akkor a mai napig rajtad maradtak volna a hunor méhcsaládok  azt hozzá teszem hogy tanultam tőled néhány jó fogást amit a mai napig használom illetve a fias kereteket honoráltad 
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 20:50
A gőzölgőben folytassuk!
Én szívesen állok elébe!
De szerintem ez a nagyérdeműt nem érdekli.
A fias keretek a tartalék családjaim termelőre való hozására kellettek.
Kicsit rosszul emlékszel, azért mondom, hogy valami történhetett veled.
Egyébként a Te méheid akkor gyönyörűek voltak, én pedig a saját törzsállományomat nem akartam gyengíteni, ezért vittem tőled hozzájuk "tuningot", mert azok viszont a fejés híján megrajzottak volna.
Előbb kérdezz, utána írj.
Jobban jártál volna darázs ügyben is ha ezt teszed.
Az, hogy Te begubózva éled világod, és nem hiszed le, hogy tőled 20-25 Km-re más időjárás is lehet, a te bajod.
Éppen múltkor írtam le, amikor Miskolcon jártam mekkora volt a különbség a kicsi országunkon belül.
Kétségbe vontad írásom, sőt lehülyéztél, amit viszont én nem tolerálok.
Semmi hasznom nem származik abból, hogy valótlanságokat írogassak.
Sőt odáig bátorkodtál, hogy a fórum (hála az égnek) nem a Méhészklub hitelességét kérdőjelezted meg, amikor arról számoltam be, hogy a napokban aktívak voltak méhesemben a darazsak.
Sajnos most az időjárásjelentés végig fagyokat mutat, még nappal is, így nem tudok szólni, hogy gyere nézd meg a darázsmozgást.
Ezt nem vártam tőled, ennyi az egész.
A kritikát, ha jogos simán viselem, de te ettől messzebb mentél.
A szavazatodat köszönöm, de 2/3-os többséggel lettem elnök, abból valóban az egyik rám szavazó te lehettél.
Nyitott vagyok, kínos kérdés nincs számomra.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 21:12
Egy kis lélekmelegítő, a béke nevében!
Ezekből a családokból fejtünk.
A képeket én készítettem, repcén, Medina szőlőhegyen.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: robi 75 - 2016. December 18. 21:29
WENHARDTGY!

 Feltételezem nem az a legnagyobb bajod vele hogy látott darazsakat mozogni  ;).

 "2010 be ha nem segítettelek volna ki április elején táblás hunor fias keretekkel akkor a mai napig rajtad maradtak volna a hunor méhcsaládok"

A "szennyest" nem szoktuk kiteregetni koma.
Én is írhatnék benyögéseket "górékról", három komám is van fent az omme-ban, az egyik még földim is, a méhészetét is jól ismerem, tudnék több mint érdekeseket írni, de nem teszem mert az az övé, ugyan úgy mint a felesége vagy a gyereke.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 18. 21:37
A gőzölgőben folytatom!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bicska - 2016. December 20. 21:18
Szia Attila!

Döbbenten olvastam, hogy még mindig küzdesz a darazsakkal. Nálam ez a probléma megszűnt legalább egy hónapja. Pedig előtte sokat kínlódtam én is velük.
(Olyan kölyökcsaládokat raboltak szét, amiket máskor simán átteleltettem.) Talán a napok óta tartó fagyok pusztítják őket. Sokat találok ledermedt állapotban a tűzifa hasábok közt.. Ezeket a találkozásokat nem élik túl. ;) Sajnos a klímaváltozással az ilyen dolgokra is készülnünk kell. :(

Üdv: Bicska
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2016. December 21. 00:26
Egy kis lélekmelegítő, a béke nevében!
Ezekből a családokból fejtünk.
A képeket én készítettem, repcén, Medina szőlőhegyen.
Nagyernyei Attila
Ezekre a kaptárakra még ránézni is jó
Én találtam ki,én csináltam meg.
Tőlünk vehette a kolléga.
Fillérekből készült,hulladékfa,két farost közt hungarocell
és sok szögből.
Akkor még 17-18 éve olcsó volt a munkaerő.

Csányi Antal


* Wenhardt méhészet 2010.04.21. 008.jpg (151.91 kB, 640x480 - megtekintve 66 alkalommal.)

* Wenhardt méhészet 2010.04.21. 001.jpg (142.44 kB, 640x480 - megtekintve 66 alkalommal.)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Robotur - 2016. December 22. 10:08
Az első farostlemez / hungarocell kaptáramat, 97-ben készítettem ez NB15-ös volt, és  néhány Hunor fiókot is szintén ezzel a technológiával. Majd egy kisebb 10db os szintén NB 15-ös szériát készíttem és állítottam a sorba. Erős és jó hőszigetelt kaptárak voltak, durván 10 év volt a tartósságuk, utánna szinte egyyszerre váltak használhatatlanná. Elsősorban a farostlemez extrém mértékű hullámosodása miatt. Ilyen helyeken nem maradt méhjárat, sőt még akár a keretek is beszorultak, méh tömeg gyilkossá váltak. Kár mert egyébként jó a hőszigetelésük.

Az ezredforduló környékén, két előadó is hozott hasonló bemutató kaptárakat előadásaikra . Bross a minimalizált kialakítású rakodó kaptárait, és Tóth E.  az NB 24-es taposórácsos, atkaszámoló tepsivel ellátott kaptárát. Akkor már legalább tudtam hogy más is próbálkozik hasonlóval. Mert az ismerős méhészek véleménye, nagyjából az volt, hogy ... ,szóval szerintük alkalmatlan méhészkedésre. Nállam 10 évig mégis működött.




Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2016. December 22. 16:12
Szerintem működhet az tovább is,
attól függ,hogy van elkészítve.
Mi laminált farostot használtunk
20 cm-enként rögzítő fák voltak benne.
NB 15-ösöket 96-97-ben készítettük,a hunorokat
2001-2002-ben.
Mindet eladtuk.
Kíváncsi lennék jelenleg használhatók-e.
Akinek van még belőle megírhatná a tapasztalatait.

Csányi Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Robotur - 2016. December 22. 17:23
Szerintem is megoldható. Mivel nem alkalmaztam közbenső léceket, kivéve a kijáróknál, ráadásul csak közönséges faroslemezt használtam. A belső lemezt akár vékony 6 mm-es OSB lemezből is lehetne készíteni, ezek nem hullámosodnak.  Bár mindent összevetve, anyagot és munkaidő ráfordítást nem feltétlen biztos hogy megéri. De a hungarocell réteggel jó hőszigetelést lehet elérni.
Néhány kevésbé hullámosodott farostlemez kaptáram, még most is használatban van, némi javítás után. A hullámosodáson kívül a szokásos kaptár romlások is jelentkeztek mint például az alsó sarkokban a páralecsapódásból eredő rohadás, korhadás. De hosszabb távon a méhek is kikezdhetik a bels farostlemezt, például a kijárók szélénél, vagy esetleg ahol sérült, a farost sima felülete.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Stanczel István - 2016. December 22. 20:00
Én még használomazokat a kaptárakat10db ot vásároltam belöle
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2016. December 23. 10:51
István!

Melyikből vettél?
Milyen állapotban vannak?

Tényleg érdekel,mert nagyon sokan
fitymálták a laminált farostos kaptárjainkat.

Akkor számunkra ez nagyon jó megodás volt.
Az NB15-öst pergetés után egyedül lehetett vinni,
olyan könnyű volt.
A munkabérek kicsik voltak még 2002-ben is,amikor
a NB15-nél sokkal bonyolultabb hunorokat készítettük.
Érdekes,hogy ma kb tízszer annyit fizetünk munkatársainknak,
mint a hunorok gyártásakor.
Szerintem az NB15-ös ma is megérné gyártani olyan
formában,módon mint 20 évvel ezelőtt csináltuk,azért mert
annyira egyszerű.
A két rövid oldal egy-egy farost lemez egy 4x1.7-es fával,
a teteje és az alja egy-egy farost lemez 6-6 db 2x2.5-ös fával.
A hosszú oldal volt a kaptár lelke.
A két farost közt 2.5x1.7 cm-es párnafák voltak és hungarocell.
Ezen ültek a keretek egy sínen(vastelepeken turkált pántolóból)
a felső részére egy komolyabb deszka 15x2.5 cm-es adta meg a menekülőtér
magasságát és a kaptár merevségét.
Azért lettek jók ezek a kaptárak mert kb 15 cm-enként nagyfejű
palaszeggel lett megfogatva a farost,olyan módon hogy a szög feje a faroston
kívül volt,a szög vége át lett ütve a párnafán és el lett hajtva,úgy ,hogy a szög
fejét ne húzza be a farostba,úgy,hogy ne ne sértse meg a laminált festett oldalt.
Teleléskor két,párnafás,hungarocelles vakkeret volt a takarás,amit a
leesett,hulladék fából és farostból lett elkészítve.
Télen-nyáron szellőztetni kellett mert annyira zárt a farost,
és a méhek befülledtek volna.
A méhek szerették a kaptárt,nem mellesleg én is.

Csányi Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 27. 21:15
Ma ismét felébredtek a darazsak.
Próbáltam a napos oldalon a fészkeket meglelni, de semmi esélyem nem volt.
Azért a méhek sem tétlenek, elég sokat kinyírnak.
Jó lenne egy csontig hatoló, visító mínusz, vagy egy hétig, akkor talán kapufa lenne nekik.
Ma beszéltem egy szaktanácsadóval, és említettem neki a darázsinváziót.
Azt mondta, hogy focilabda nagyságúakat pusztított el az idén.
Valamit ki kéne okoskodni, mert így hosszútávon gondot fognak okozni.
Már kora tavasszal kiteszem a darázscsapdákat, akkor talán megelőzhető, hogy így felszaporodjanak.
Körös körül szőlőültetvények vannak ezen a dombvidéken.
Szerintem ez az oka, hogy így felszaporodtak.
Szüret idején, és szőlő préselésekor felhőben lepik a mustot.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2016. December 27. 22:41
Ez a siker titka. Kora-tavasztól kezdve kell csapdázni a darazsakat.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2017. Február 08. 21:04
QUQURIQ !!!

A hónap közepe felé már ki lehet tenni a darázscsapdákat.
Most a szezon elején az anyákat kell összefogdosni, hogy őszre kevesebb utódjuk pofátlankodjon be a kaptárainkba!

KiskaKAS
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2017. Március 17. 12:36
Hogy álltok a darázscsapdák kihelyezésével?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2017. Március 17. 20:19
QUQURIQ !!!

Marhára sajnáltam a sört amit bele kellett öntenem...!

Kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: somogyi csaba - 2017. Március 17. 20:32
Tiszteletem! Ma fogtam egy áttelelő anyát: sárga diszpezites vödörrel benne 10 liter víz. Nem ez a méhek itatója! Barkók rajzás megfigyelésére szolgál.
Egyébként terveztem már a cefrecsapdák kihelyezését.
Üdv: Csaba
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bicska - 2017. Április 11. 06:43
Tegnap sajnos újra láttam kaptárba bejutni kívánó padlásdarazsat. A méhek ellátták a baját, de semmiképpen nem jó jel. Kihelyeztem a sörös darázscsapdákat. Egy ilyen kemény tél után nem hittem volna, hogy ennyi darázs lesz tavasszal.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lalimeheszet - 2017. Április 11. 19:51
Én egy hete már kihelyeztem őket. Már fogtak is néhány szép példányt, azt hiszem lódarázs anyákat. Nálam
a tavasz darázs szempontjából ott folytatódik, ahol az ősszel abbamaradt. :(
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: vezerpar - 2017. Május 03. 18:35
A viaszmoly lehet a világ megmentője
A közelmúltban Federica Bertocchini, egy spanyol kutatóintézet munkatársa, mint amatőr méhész – véletlenül – rájött arra,
hogy a méhkaptárok kártevője, a nagy viaszmoly a polietilént is megeszi.
A kutatónő egy kaptár kitakarítása után műanyag darabokat zárt egy zacskóba a nagy viaszmoly lárváival együtt, és azt tapasztalta, hogy 100 lárva 12 óra alatt 92 milligramm polietilént pusztított el.
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/a-viaszmoly-lehet-a-vilag-megmentoje-32651-001
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2017. Május 05. 22:08
QQUQURIQ !!!

vezerpar!

Valahogy én úgy tanultam, hogy levegő nélkül nincs élet! Itt valami sántít!
" műanyag darabokat zárt egy zacskóba a nagy viaszmoly lárváival együtt",...

Kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: lalimeheszet - 2017. Szeptember 08. 23:29
Ilyen "szörnyeteget" találtam több kaptárban is,
annak ellenére, hogy a kijárók természetesen le vannak szűkítve.
A tor résztől lefelé egy kicsit hiányos, a hölgyek nem voltak vendégszerető
kedvükben... 
Üdv. lali
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Mózes Albert - 2017. Szeptember 09. 07:59


    rend - Lepidoptera - lepkék
        Macrolepidoptera - nagylepkék
            család - Sphingidae - Szenderek
                genus - Acherontia
                    faj - Acherontia atropos - halálfejes szender

  Albert
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kitin - 2017. Szeptember 09. 21:13
http://www.origo.hu/itthon/20170909-darazsak-csiptek-ossze-legalabb-tiz-gyereket.html
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Kitin - 2017. November 26. 19:54
http://faktor.hu/faktor-egyesult-allamok-darazsfeszek-szerszamos-kamra
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2018. Március 04. 10:34
QUQURIQ !!!

Pár nap és ne felejtsétek el a darázscsapdákat felállítani!

Kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2018. Március 04. 10:35
QUQURIQ !!!

Pár nap és ne felejtsétek el a darázscsapdákat felállítani!

Kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: deGonosz - 2018. Március 05. 21:45
Bizony, mert napokon belül támadnak a hódarazsak, és nemsokára beolvadnak a környezetbe! :D
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bicska - 2018. Március 06. 06:48
De gonosz vagy! :) Viszont! Hülyeséget félretéve. Nálam a házam déli falán rendszeresen napoztak darazsak, még télen is (kérdés, hogy a februárig terjedő időszakot nevezhetjük-e télnek). Hétvégére +12 fokot ígér a meteorológia.. Szerintem nem csak méhek fognak repkedni. Úgyhogy ha most el tudod kapni a királynőjüket, akkor rendes mennyiséget lehet kicsinálni belőlük.

Bicska
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2018. Március 06. 10:01
QUQURIQ !!!

Bee írta!

" Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
« Válasz #27 Dátum: 2014. Szeptember 29. 20:36 »

Sziasztok!
Nálunk is nagyon sok a darázs,de most úgy néz ki, hogy sikeresen védekezünk ellenük. 1,5 literes ásványvizes üvegbe töltök 1 dl cukros szirupot és 0,5 liter sört. Efelett vágok kisollóval 3 lyukat és kilószámra fogom a darazsakat, naponta kell cserélni a csapdákat. Szívesen elküldeném a képet, de nem tudom, hogy kell feltenni."

Két bibit látok ebben a megoldásban!
1. Nem ír ecetről, (méhek is mehetnek rá)
2. Bergmanncső is hiányzik a lukakból! (a darázs könnyedén kimegy a pet palackból...)

kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bicska - 2018. Március 06. 13:05
Ez ma lebzselt az iroda ajtómon. Az üveg savmart, mielőtt még valaki azt hiszi, bent volt, kint meg fagyott. :)
Mellesleg ez már nem éri meg a tavaszt. Tehát bizony, a darazsak megmozdultak. Amúgy van kint vagy 4 fok pluszban. A méhek ilyenkor nem mozdulnak. Ezek a dögök meg repkednek. Sajnos..
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bicska - 2018. Március 06. 13:37
És még kettő. Pedig ez a ház árnyékos oldala.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Március 06. 20:49
Az én csapdám is nagyon hatékony, csak ajánlani tudom.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2018. Március 07. 10:14
Az én csapdám is nagyon hatékony, csak ajánlani tudom.
Ezt hova teszed, hogyan, mikor használod?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Március 07. 13:27
Még nem túl nagy a tapasztalatom ebben a dologban. Ezeket főként a garázsban fogtam, innen nyílik a léptároló. Oda nem tudnak bemenni. Vagy lehet nem is a lép vonzotta őket, mert egy méh sem jött be. Ez egy napi fogás, utána kevesebb-kevesebb lett, de az UV lámpának nem tudnak ellen állni. Ha egyszer a fénykévébe repül csak megy-megy állandóan oda. Nyitott helyen talán szürkületben kellene megpróbálni, mert talán a méheket is vonzza. Nem tudom.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bicska - 2018. Április 28. 21:52
https://ripost.hu/cikk-jon-a-darazsinvazio/?source=hirkereso
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: greger - 2018. Június 18. 11:41
hali
segítsetek...miféle fenevad lehet ez?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Janóka - 2018. Június 18. 13:10
Feketeszárnyú tőrösdarázs.
Teljesen ártalmatlan, sőt hasznos a cserebogarak ellen.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: greger - 2018. Június 18. 13:57
Feketeszárnyú tőrösdarázs.
Teljesen ártalmatlan, sőt hasznos a cserebogarak ellen.
köszönöm
és ahogy látom, védett is
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Élelmes Túlélő - 2018. Június 22. 23:33
Jó hogy előkerült a kérdés, én is pont kérdezni akartam, hogy ez miféle szerzet.
Nálam is rengetegen vannak, nem emlékszem, hogy láttam volna valaha is ilyen rovarokat..
A méhek körül nem láttam, de a komposzt dombomat szinte ellepték, így gondolom a méhekre ártalmatlanok és engem sem akartak megtámadni. Inkább elrepültek ha a közelükbe mentem.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Demeter - 2018. Június 23. 08:18
A komposzthalmot azért lepték, mert a sötétszárnyú tőrösdarázs nősténye a komposztevő rózsabogár és egyéb virágbogarak, cserebogárfajok lárváira, csimaszaira rakja a tojását, miután megbénította azt. A kikelő darázslárva elfogyasztja a csimaszt, bebábozódik és tavasszal repül ki. A sokkal nagyobb óriás tőrösdarázs szintén csimaszokat parazitál, de az a fakorhadékban lakó orrszarvú és nagy szarvasbogár lárvákat keresi petéi számára. Idén mindkét faj egyedszáma erősen megnőtt.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Attila - 2018. Augusztus 20. 22:45
Sziasztok!

Szabvány betongarázsomba darazsak költöztek.
(Csak ritkán járok oda, mivel másik településen van. Méhek beteleltetése után teszem rendbe.)
Darazsak forgalma: kb. 1-2 másodpercenként repül ki 1db. A garázsajtó sarkánál lévő résen.
Van egy DarázsMester nevű spray dobozos szer, amelyet kisebb fészkeknél sikeresen használtam többször. Amelyiket éri közvetlenül, másodpercek alatt kimúlik, ha csak a szele éri, kicsit később, de az se éli túl.
Pár napja vettem őket észre. Ma jól beöltözve, a spray-vel kezemben óvatosan résnyire kinyitottam az ajtót (mint a horrorfilmekben:) ).
Kb. 20-25 literes térfogatú darázsfészket építettek. Úgy láttam hirtelen, hogy több apróbb kijárata van, nem lehet közvetlenül a fészek legbelsejét elérni, tehát a benti rovarok jó részét védheti is.
Visszazártam az ajtót, nem akcióztam:)

Arra gondoltam, hogy mindenképpen sötétben kéne végezni velük, amikor mind otthon vannak a darazsak, illetve járókelők sincsenek ott.
Így azt tervezem, hogy egy alkalmas fémdobozban, mely szellőzik, berakok vagy 10db kénszalagot begyújtva-ajtót visszazárva a rést betömöm kívülről. Ez biztosan telíti a helyiséget kéndioxiddal úgy, hogy elpusztulnak, legalábbis jó részük.

Mi a véleményetek? SO2 hatásos darazsak ellen?

Vagy viszek még egy giga darázsirtó spray-t is.

(esetleg lehetne még pb-gáz égő, a disznóperzselő max.-ra véve, spray nélkül; amelyik lángot ér, le is pottyan a földre)

Ja, jellemző: éppen garázsajtó nyitáskor érkezik meg motoron rövidnadrágban a 2-vel arrébb lévő garázsszomszéd-ismerős, és kérdezi:
 - méhek vannak bent?
 - nem, darazsak.
 - honnan tudod, hogy darázs?
....:)
"persze, olyanok neki is van 1-2 a műhelyében, de a forró izzólámpának nekimennek és kinyúvadnak"...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Figura - 2018. Augusztus 22. 12:46
Sziasztok!

Szabvány betongarázsomba darazsak költöztek.

Szia.
 Milyen méretű ez a betongarázs?
Mert én 3*4*m2 helyiségben (aminek 2.3 méter a belmagassága), tárolom az üres lépeket 7 fiókon. A 8. fiókba szoktam égetni a kénlapot a tetejét bádog lemezzel lefele teszem, nehogy kigyulladjon, nem zár tökéletesen! (de molyosodással még nem volt gondom!) 5db kaptárba szoktam 1-1 kénlapot elégetni, de a helyiségben levő darazsakat nem öli le! Pedig erősen érződik még másnap is a kén szag.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Attila - 2018. Augusztus 22. 23:25
Szia!

Ez egy 3x4x2m-es belméretű, gyártott vasbeton, amilyen a lakótelepeken is van.
Tegnap este voltam a darazsaknál.
Akkora a fészek, mint egy kisebb fotel.
Először 9db kénlapot égettem el, majd vártam 20percet.
Belül még motoszkáltak.
Óvatosan kinyitottam az ajtót, benéztem, nem különösebben izgatta őket fel. (esetleg 50 kénlap már talán)
Ekkor fújtam be őket a Darázs Mester spray-vel. Az vitte őket rendesen, de ki is fogyott hamar. Volt még egy légyirtó is, azt is fújtam rájuk.
Ma napközben elmentem arra, 1-2 darázs lézengett kívül.
Szerintem még élhet jó részük. Beöltözés nélkül nem megyek a közelükbe sem.
Veszek egy nagyobb spray-t, azzal befejezem a témát.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Augusztus 26. 07:53
Nem szoktam darázsirtás vállalni, de mivel a faluban már szinte könyörögtek, ám legyen.
Egy jókora "méhfarkas" fészket likvidáltam tegnapelőtt este.
Új építésű ház padlásterének szarufája tetszett meg nekik.
5 méteres magasságban elég kellemetlen helyen raktak fészket.
Egy speciális darázsirtó spray volt a fegyverzetem.
Nem hibáztam, és a szer is elég gorombának bizonyult.
Azonnal kinyírta az egész kolóniát.
Aztán jött a gereblye és leszakítottam a fészket.
Rengeteg még mozgó álca volt a gondosan összeépített darázsfészekben.
Nem tudom ezeknek az agresszív rovaroknak létezik e az emberen kívül természetes ellensége.
Én azt tapasztalom, hogy az utóbbi időben nem csak a "mezei" kecskedarázs, de ezek a lódarazsak is iszonyúan elszaporodtak.
A méhekre is vadásznak, az almáim nagy részét még a fán felfalják.
Ahol bírom nyírom őket, de ez lassan reménytelenségbe fordul.
A darázscsalik garmadáját állítottam fel ellenük, de csak töredékét tudom elpusztítani.
Ez az egy fészekalj viszont már nem fog több kellemetlenséget okozni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: SzaboJ - 2018. Augusztus 26. 08:13
Sajnos nem csak az almákat hanem a szőlőim és barack termés nagy részét is megették.
Szinte 1-2 év alatt szaporodtak el.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Augusztus 26. 09:45
Felénk inkább a lódarázsból van sok. Egész nap a méhes környékén vannak. Elég könnyű őket lecsapni, de ez nem igen látszik meg a populáción.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Geddekas - 2018. Augusztus 26. 21:44
A kénlap égetésekor keletkező SO2 a levegőnél nehezebb, tehát lefelé száll. Ezt figyelembe kell venni, amikor kénlapot használsz.

Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Attila - 2018. Augusztus 27. 22:48
Sziasztok!

Készítettem fotót is róla, mivel nem a megszokott méretű.
Valószínűleg ismételni kell a kezelést mert maradtak élve egyedek. A belső része a fészeknek viszonylag védett. A spray meg kifogyott...

Üdv.: Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Hegedűs Szabolcs - 2018. Augusztus 29. 00:13
Üdv mindenkinek!
Igazából mifelénk is nagyon durva, horribilis mennyiségben növekedett a lódarázsszám az idén, már 5fészekkel végeztünk. Ezek mindeggyike kb ilyen 1x1m nagyságú óriás kolónia volt vagy nagyobb, némelyikre 2protect darázsírtó is ráment ::). Az utólsónál tűz használata mellet jöttünk rá hogy ez mennyire gyúlékony(majdnem erdőt gyújtottunk:S)
Kezelések elött a kaptárak elé hármasával jártak a piszkok méhecskékért, de persze a teli szolidagos rakományúak voltak a célpontok. Mostanra már csak héba hóba egy kettő, azok is neha a sima sör csapdákban maradnak "kocsmázni".
A lényeg hogy azért elég furcsa hogy országszerte ez a jelenség az idén így felverte akkor a fejét ez a jelenség🤔.
Meg az hogy ez a fajta(protect) darázsirtó nyugodtan használható, de még véletlen se érje tűz, és pl a szódásszifon hosszabítás gyanánt jól funkcionálhat!
Pár  vicces érdekesség még amiken jókat nevettünk kifigurázva:
A darazsak amikor hát kigyulladt lakásuk hírtelen annyian lettek beszéltük biztos kihívták a tűzoltóságot, mert azok valószínüleg "BANZAI" szavakat elhagyva repultek be egyenesen a tűzbe🤔😂.
Tavaly használt a sima sör kis cukor ecet csapda, tele volt! Az idén már nem használt, ezek a ma fialatok már nem alkoholisták:SS úgylátszik😅😅
Az a durva hogy a testvérem dolgozott az erdészetnek és az ilyen fákat még bottal se piszkálják, szóval minden évben remek lakást nyújtanak.
Ui:Mehettek volna a darazsak is szotyira😅😅
Ha valakit egy-két kép érdekel tudok küldeni.=)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Október 07. 20:30
A darázsfogó elektromos rovarcsapdaként kapható. Zap Plus néven van. Nekem már harmadik éve üzemel, de jól használható. Szúnyogot, legyet, darazsat fog főként. A kép tavaly készült, egy fél délután fogott ennyit. Két nap alatt a tepsije színültig van. Benzinkutakon, konyhákon sokat használnak ebből. Az elhullott darazsak között még azért majd keresem az atkát, ennyi darabszámból már biztos levonhatunk valami következtetést.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Október 07. 20:31
A köv. kép.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: wr - 2018. Október 08. 08:38
Keresd nyugodtan az atkát, fogadni is mernék rá hogy egyet sem fogsz rajtuk találni.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Október 08. 08:50
Arra is kell gondolni, hogy akkor pont az ellenkezőjét látjuk igazoltnak. Ez nem jutott eszedbe?
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kivancsi111 - 2018. Október 08. 12:19
ŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ!
Mármint, hogy az atkákon kellene keresnie wr-nek  a darazsakat?  :o Hagyd ezt meg a kutatóknak! ;D erre valók...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: wr - 2018. Október 09. 09:01
Arra is kell gondolni, hogy akkor pont az ellenkezőjét látjuk igazoltnak. Ez nem jutott eszedbe?
Nem értelek. Ha több ezer, tízezer számra elpusztított darázson, egyetlen méhész sem talált még soha egyetlen atkát sem, akkor az azt bizonyítaná, hogy mégiscsak élősködik a darázson is?  :-\ A nemrég betett, vitatárgyát képező kép minden csak nem bizonyíték.  :-[ Teljesen biztos vagyok benne, hogy az atkáink nem élősködnek a darazsakon. Ha élősködnének már nem lennének darazsak. És ugye milyen sok van?  :)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: neo - 2018. Október 09. 13:53
Fülemüle azt mondja, ha nem talál egyetlen atkát sem az ezer darázson, akkor az nagy biztonsággal amelletti bizonyíték, hogy a darázs nem terjeszti az atkát.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Október 10. 17:45
Ma kb. 2dl darazsat /padlás vagy kecskedarázs/ zsíroldós, mosogatószeres vízben összeráztam, kimostam, leszűrtem, majd a ruhaanyagon maradó darabokat vizsgáltam. Egy atkát sem találtam rajtuk. A fogó alját átvizsgálva azon sem volt semennyi. Ez nekem a második kísérlet volt, mindegyik eredménytelen atkára nézve!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Október 10. 17:57
.....
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Október 10. 19:56
Sajnos kicsit életlen a felvétel, de a rugdalózó atka lábán láthatók az oxálsav kristályok. A következőnél már gyakorlottabb leszek. https://youtu.be/GWaM2-v97hY
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fülemüle - 2018. Október 10. 20:01
Még egy magyarázattal tartozom. Az atka lába végén a tapadó korongok vannak, beljebb és a tapadó korongok mellett van az oxálsav.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Pistee7 - 2019. Január 19. 08:08
Sziasztok! Atka kérdésben Fülemülét tàmogatom. Viszont a daràzs kàrtételét nem becsülhetjük alà semmiképpen. A vírusok és betegségek hordozàsàn kívül, rablàsuk okoz komoly problémàt amit sajnos sajàt bőrömön tapasztaltam első szezonom végén. A betelelés előtt tàmadtak meg. Először csak néhány. Aztàn a falu darazsànak nagyrésze a kaptàraim körül. Borzasztó làtvàny volt nézni az elkeseredett méhek harcàt. Hàzi csapdàkkal próbàltam gyéríteni őket. A telelő méz fele eltűnt... Pedig volt bőven...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Pistee7 - 2019. Január 19. 08:17
Lódaràzsról pedig ne is beszéljünk. Több megkeresés volt a falubeliek-ismerősök részéről daràzsírtàs ügyben. Ezek közül egyet càllaltam el, egy ólpadlàson lévő lódaràzsfészket. Több szàz daràzs és làrva... Kemény volt.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Mózes Albert - 2019. Január 23. 20:25
     
      Sajnos ez lesz a következő ellenség, már most lehetne védekezni ellene. Hónap elején mikor volt egy kis jó idő  ki mentem a méhekhez, kicsit rendezkedtem. A félretett fiókok ,és tetők között találtam darazsakat, teljesen le voltak hibernálódva. Mivel szép idő volt, sütött a nap kíváncsiságból ki tettem ezt a 2 nagyobbacskát, gondoltam had melegedjenek. Meg lepődtem mert 10-15 perc után elég élénkek lettek. Véleményem szerint most, ha van rá lehetőségünk keressük meg a fészküket mert még most nálunk van az előny,és lehet ritkítani.                                                                   
                         https://www.youtube.com/watch?v=TVlnv6Heafs

  Albert
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Mózes Albert - 2019. Január 23. 20:27
  20-25 perc után már nagyon jól érezték magukat

 Albert
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: oszkár - 2019. Január 23. 21:43
Most
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: molnarzoli75 - 2019. Január 29. 18:03
Most azt mondhatjátok, hülyeséget írok.

Augusztus végen elrakott fiókokat megtalálták nálam is,az ablak keret föle fészkeltek. Be be jártak kifelé meg nem találták az utat.

Amikor átnéztük a kereteket, egyetlen keretben sem találtunk viaszmoly hernyót! Lehet megették azokat is!?

Na ezzel nem azt akarom mondani,hogy nyilvánítsuk védetté,de akkor úgy meglepett a dolog!
Az átnevelésükről kellene valami használható információ, mert nálam eddig csak a tollaslabda ütőre hallgattak. Pedig kértem őket szépen, hogy ne predálják a méheimet a kijáronál. Csak az ütővel tudtam őket meggyőzni.  ;D
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: oszkár - 2019. Január 29. 19:33
p
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: molnarzoli75 - 2019. Január 30. 11:11
Szerencsére külterületen van a méhesem így nem sokan néznek hülyének. ;D A lovak nagyon szépen bevárnak ahogy szitálnak a kijáró előtt. Négy-öt másodpercet töltenek egy kijárónál aztán csak a szomszédig szállnak. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem esett még méh áldozatul a játékomnak, de reggel és estefelé szinte csak a darázs pusztul. A YouTube-on a természetvédők biztosan szépeket kommentelnének rólam!  :D
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: oszkár - 2019. Január 30. 13:17
J
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: molnarzoli75 - 2019. Január 30. 17:39
 ;D Elhiszem!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Pistee7 - 2019. Május 24. 07:20
Sziasztok! A gyurgyalag témàt szeretném felhozni egy picit. Facebook tele van képekkel - videókkal meg felhàborodott méhésztàrsakkal, akik repcén a gazdàt, most meg a fecskéket meg a gyurgyalagokat akarjàk kivégezni. Hozzàteszem àtérzem a dolgot, mivel 50-méterre a méhesemtől e partifecskék otthonra leltek és a méhészmadàr is megjelent szép szàmmal. Az én tapasztalatom viszont az, hogy csak rossz esős időben jàrnak rà a kaptàrakra illetve ha rajt talàlnak képesek "belehRapni" a rajba. Elsősorban a tapasztalatokra lennék kívàncsi. Eddigi szàmbeli megjelenésük, tàplàlkozàsuk, ilyesmi.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Attila - 2019. Június 10. 01:29
Sziasztok!

A fecskék esznek méhet?

Köszi!
Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Június 10. 22:56
Igen!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: wr - 2019. Június 11. 12:50
A fecske a párzó anyákon sem segít.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: szabomehesz - 2019. Szeptember 20. 13:33
Az idén elmaradt a darázs invázió,csak este rőpkőd néhány a kaptárak kőrül.A nyáron kettő darázsfészket is találtam a méhesben nagy népeséggel,de mikor jó pár nap múlva végre nem felejtettem el fújós rovarirtót kivinni már nem volt mit lefújni.    szs
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Figura - 2019. Szeptember 21. 18:34
Nálam azért vannak darazsak, bár az igaz, hogy nincs annyi, mint tavaly. Júniustól kezdve több ezer darazsat fogtam a sör csapdákkal. Pont ma frissítettem fel az italukat. :)
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nb18 - 2019. Szeptember 21. 20:26
Sziasztok!

Ezt a fészket a múlt héten nulláztam le. A tanya tulajdonosa az intenzív osztályon kötött ki. Kb 30 szúrást kapott...
Nagyon vigyázzatok!

Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: szabomehesz - 2019. Szeptember 23. 08:08
Gondolom a légi szúnyogirtás ritkította meg,sok más hasznos rovarral együtt   szs
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2019. Szeptember 25. 21:30
Én a mai napot kezdtem darázs irtással. Anyukámnál a bejáratnál a madárdeszka mögé fészkelték be magukat. Nem tudtak rajtam kifogni, elintéztem őket egy szúrás nélkül.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Attila - 2019. November 08. 22:39
Sziasztok!

Ha megszúr a méhecske egy "nem-méhészt", mit érdemes tenni legfrissebb tudásunk szerint?
(úgy emlékszem, hogy a kalciumos inj. nem hatásos, van újabb anyag)

Darázsszúrás esetén?

Köszönöm a választ előre is!
Attila
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Fehér Viktor - 2019. November 09. 00:56
Attila!

Egy egyszerű rovarszúrás esetében, amennyiben nincs túlérzékeny allargiás reakció, elegendő a méhszúrás esetében a fullánk óvatos eltávolítása, majd esetleg hűtő borogatás és antihisztamin adása a "betegnek". Tömeges szúrás esetén már jelentkezhet allergiás reakció is, akkor kell észen lenni, nehogy anafilaxiás sokkot kapjon az agyonmart személy.

Darázsszúrás esetében a fullánk nem marad a szúrt sebben, nem kell keresni, a teendő ugyanaz, mint méhszúrás esetében.

A darázs- és méhszúrás hatása a túlérzékeny reakció szempontjából egykutya, nincs kardinális különbség közöttük.

A kalcium injekció (Pl. Calcimusc) valóban nem ér egy ütet taplót sem, erről egy "helyretevő" üzenet:

https://www.novakhunor.hu/gyogyszerek/a-kalcium-hasznalata-allergiaban-es-egyeb-betegsegekben-indokolatlan-penzkidobas

Nos, ha használja a keresőt, akkor az a barátjaként viselkedik: ezen a klubon is írtam erről, igyekezve Kiskappanka és a jó Geddekas hablatyát helyrerakni. Idézem:

QUQURIQ !!!

..és húsz évvel ezelőtt nem érdekelt senkit?
Miért nem lehet kapni a patikákban oltótűt, ami akár életet is menthet!
Minden méhésznek NP -ból lehetne egy elsősegélyt nyújtó oltóceruzája, amiben 5 adag van.

Kiskakas

Laci!

Miért kell ostobaságokat írni?

Lehet kapni "oltóceruzát", az adrenalin-tartalmú injekciók vénykötelesek. Aki nem veszélyeztetett az anafilaxiás reakciótól, annak mi a fenének kéne a NP-ból "elsősegély"? Aki pedig méhészként allergiás reakciót produkált már, az tudja magáról, hogy életveszélyben van a rovarcsípés esetén, ezért magánál tartja az életmentő készletet. Áll ez pl. a kirándulókra, erdei munkásokra, mezőgazdászokra is: ha érzékeny, legyen nála az orvos által felírt injekció.

A NP-ból a hiteles tájékoztatást kell megoldani, nem feneketlen zsák az, hogy egyéves szavatosságú injekciót "hintsen" a méhészek közé. Egyébként ha a 13 500 tag mindegyikének a NP-ból finanszírozott "elsősegélyt" kívánna az OMME kiosztani, az mintegy 200-270 millió forintot tenne ki... Évente...

Akkor már inkább a Buckfast-hibridet népszerűsítő előadó-körutakat kellene támogatni a NP-ból, azzal valamivel olcsóbban jönne ki az érdekképviseletünk. A hasznosság tekintetében természetesen ezzel kapcsolatban is maradtak kétségeim...

Nos, NP-os pénzek felhasználása nélkül egy kis tájékoztató a rovarcsípések által okozott anafilaxiás sokk kezeléséről. Én legalább ingyen osztom, bár elgondolkodtam már azon, miért is ne lehetne-e a NP-ból finanszírozni ezt az észosztást is...:

http://agrohydro.hu/darazscsipes-mehcsipes-anafilaxias-sokk/
http://www.meda.hu/epipen/
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/anapen_300_microg_03_ml_oldatos_injekcio_eloretoltott_fecskendoben/14066
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/tonogen_1_mg_ml_oldatos_injekcio/1700

http://www.ameganet.hu/wp-content/uploads/2012/03/adrenalin-kudarc.pdf


Kedves Laci!

Már megint az a Ququoréquoló hablaty az ostobaság igazolására...

Valószínű, hogy az OMME fénykorában gyakorolt médiaszerepléseid nyomán sem próbáltál meg teljes körűen tájékozódni, s ebből máig sem gyógyultál ki. Akkor is, ma is az orvosok rendelkezésére állt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adatbázisainak mindegyike, mely naprakész információt nyújt a forgalomban lévő gyógyszerek ügyében. Segítek, lépésről-lépésre megmutatnám, miként működik.

http://www.ogyei.gov.hu/listak/  E listák közül rögtön az első tartalmazza azon gyógyszereket, melyek a mai napon forgalomban vannak. A listán a 2015-2517 sorszám alatt az Anapen, a 11991-11994 sorszám alatt az Epipen, míg a 34525 sorszámon a Tonogen injekció szerepel.

Egyébként kereshetsz egy másik adatbázisban is, én "előemésztettem" a kérdést, s bepötyögtem a hatóanyagot: epinephrine. Íme:

http://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis/index.php?action=process&freetext=&product_name=&medicine_name=&marketing_authorisation=0&active_substance=535&atc_code=&registration_number=&dic_prescription=0&authorisation_date_from=&authorisation_date_to=&revoke_date_from=&revoke_date_to=&ordering=name_str

Nos, ennyi, innen tudható, mely adrenalin (epinephrine) tartalmú készítmény van forgalomban. Próbaképpen tettem egy kísérletet, a gyógyszertár keresővel is. Fatornyos kis falumban is van közforgalmú gyógyszertár (Remény névre hallgat)  https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszertarkereso/index.php?action=show&item=1161 . Miért ne hívnám fel tehát némi információért? Felhívtam hát, s előadtam a problémámat: elsősegély-csomagot kellene összeállítani a méhészeknek, rovarszúrás következtében fellépő anafilaxiás sokk kezelésére. Van-e erre javallott, törzskönyvezett, forgalomban lévő készítmény. A gyógyszertár éber méregkeverője elsőként felhívta a figyelmemet, hogy e készítmények csak orvosi rendelvényre adhatók ki. Jelenleg azonnal tud adni Tonogen injekciót (5 ampullás kiszerelésben) 9 000- 10 000 Ft-os áron, azt folyamatosan készleten tartja. Egy napos kifutással tud hozatni Anapen öninjektáló ceruzát is, egyes kiszerelésben mintegy 16-17 000 Ft-os áron, a kétceruzás kiszerelésnek az ajánlott ára valamivel 22 000 Ft fölött van. Kérdezte azt is, hogy milyen tételre lenne szükségem. Mondtam, hogy nem nekem kellene, egy kedves barátom szeretne ellátni kb. 13 500 potenciálisan allergiás méhészt. Sajnos, innentől már hiába igyekeztem megőrizni a komolyságomat. a jó gyógyszerész felhőtlen kacaja engem is magával ragadott...

A volt agrárminiszter az Antall-kormányban töltötte be e tisztséget, s mint minden jó, ő is Győr-Moson-Sopron megyéből származik. Neve dr. Szabó János és legutóbb Fehérváron, azt megelőzően a Profi-kongresszuson szórakoztatta a méhészeket tárogató-játékával.  http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/dr_szabo_janos_mdf/1165212/ ...  Nos, nem csak Ő, de sokan mások is szenvedhetnek, szenvedhettek a méh-, darázs- és rablópoloskák- (Triatominae) szúrása következtében allergiás válaszreakciótól, ezért nem árt, ha magát a problémát is megismered, mielőtt kezelni kezdenéd Lacikám... https://hu.wikipedia.org/wiki/Anafilaxia  Mint látod, nem csak rovarszúrások, de élelmiszerek, pollen és akár még sperma is kiválthat allergiás reakciót. Az egyéni érzékenység változó, az életkor előrehaladtával, esetleges keresztallergia miatt ez az érzékenység fokozódhat. Nem csak a volt agrárminiszter, de áldott emlékű Édesapám is élete vége felé vált érzékennyé a méhszúrásra. Nála a változást feltehetően a szívgyógyszerek szedése válthatta ki. Ő nem epinephrin-tartalmú automata fecskendővel folytatta a méhészkedést, hanem belátva, hogy eljárt az idő, abbahagyta. Szép kort ért meg, vigyázott, hogy elkerülje az olyan helyzeteket, ahol rovarszúrásnak lehetett kitéve...

Persze lehet sok (?) példát felhozni az "elsősegély" támogatására is, én csak egyet idéznék most, illusztrálva, hogy az érzékeny embereknek mennyire érdekében áll a megelőzés, de sajnos sokszor a felelőtlenség okoz tragédiát:  http://allergia.cafeblog.hu/2015/05/27/tragikus-halaleset-allergia-miatt/

Az emberi élet nem lehet mellékes, de talán képes vagy belátni, hogy előbbi javaslatod a NP megcsapolására mekkora blődség. Orvosi vényre kiadható gyógyszert nem lehet "elsősegély-csomagként" osztogatni. Ha valaki allergiás a rovarszúrásra (és egyéb allergénekre), az ne méhészkedjék, ne egyen mogyoróvajat, ha allergiás a mogyoróvajra. Keresse fel az orvosát, s ha mindenképpen szeretne az életével játszani, akkor írasson fel magának epinephrine-tartalmú injekciót és méhészkedjen, vagy majszoljon mogyoróvajas szendvicset, mogyorós csokit. Balesetek természetesen mindig lehetnek, de az érzékenyek általában tisztában vannak azzal, hogy mit kockáztatnak. Jártam így én is, vándorláskor fuvarral segítettem egyik barátomnak, s az egyik rakodója "elfelejtette" közölni, hogy allergiás a méhszúrásra. Természetesen miért ne nála nyílt volna ki az egyik kaptártető, amit lusta volt legurtnizni. Kapott vagy 30-40 szúrást. Szerencséjére percek alatt be tudtam vinni az orvoshoz, aki szintén szerencséjére hajlandó volt ünnepnapon bevágtatni a rendelőjébe, ahol tartott Tonogen injekciót. Megúszta, intubálni sem kellett... Azóta nem rakodik méheket, mindnyájan tanultunk az esetből...

És hogy ennek a beszélgetésünknek legyen némi pozitív és hasznosítható hozadéka is, teszek fél néhány linket, hogy képben legyen, akinek esetleg szüksége lenne az információkra:


http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/epipen_300_microg_oldatos_injekcio_eloretoltott_tollban/15130
http://www.meda.hu/epipen/
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/anapen_300_microg_03_ml_oldatos_injekcio_eloretoltott_fecskendoben/14066
http://medinspect.hu/portal/anapen_files/Anapen_300_Szakembertajekoztato.pdf
https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/ANAPEN_Honlap.pdf
https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/ANAPEN_DHPC_20120618final.pdf
https://www.lokal.hu/2017-04-allergias-gyogyszert-hivnak-vissza/

http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/tonogen_1_mg_ml_oldatos_injekcio/1700
http://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis/index.php?action=show_details&item=12554

Geddekas sületlenségeire pedig nincs mit mondani, csak reménykedhetünk, hogy soha nem kerül olyan helyzetbe, hogy a NP bármely jogcíméhez érdemben hozzáférjen. Amelyik méhész tudja, hogy érzékeny, az hagyja abba a méhészkedést, vagy írassa fel magának az orvosával az életmentő készítményt.

Természetesen nem csak ezen a klubon beszélgettünk az allergiás reakciókról, annak idején a Méhész Fórumon is szóba került. Kár, hogy csak kevesen emlékeznek már rá. Pedig megéri megfogadni az ott elhangzottakat is:

Idézetet írta: Mentős méhész
   
Hozzászólás témája: Re: Mindennapjaink  Hozzászólás Elküldve: 2012.05.06. 14:37
   
Kedves Rita!
Az Országos Mentőszolgálat Oxiológiai Oktatási Osztályának Főápolója vagyok, szeretnék segíteni,ha elfogadod.
Ha valóban allergiás vagy a méh vagy darázscsípésre akkor ellenszer nélkül életveszélyben vagy de ezt nem azért mondom hogy megijedj hanem hogy vedd komolyan és járj a dolog végére.
Budapesten az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Allergológiai Szakambulanciáját ajánlom.Cím: 1121 Budapest Pihenő u. 1. Tel: 06-1-391-3299. Itt kivizsgálnak, labort csinálnak és ennek függvényében döntenek a terápiáról.

ALLERGIA=ANAFILAXIA lényege: az idegen anyaggal történt érintkezés után GYORSAN,AKUTAN kialakuló, súlyos, életet veszélyeztető, generalizált vagy szisztémás túlérzékenységi reakció, melynek lehetnek-léguti és/vagy -légzési és/vagy -keringési zavar,rendszerint bőr és nyálkahártya tünetekkel.
ÉLETVESZÉLYRE UTAL: A: nyelv-gégeduzzanat, jelzett rekedtség, stridor
B: szapora légzés, sipoló légzési hang, gyengeség, cianózis, zavartság
C: sápadt nyirkos bőr,súlyos vérnyomásesés, ájulás,aluszékonyság
TÜNETEK: A kórfolyamatra jellemző tüneteggyüttes jelei az ellátás szempontjából, illetve a várható egészségkárosodás mértékétől függően stádiumokra osszuk.
1.stádium: bőrjelenségek, kisérő vegetatív tünetek /szédülés, remegés/
2.stádium: és/vagy: hörgőgörcs, jelzett rekedtség, hasi fájdalom/görcsök, hányás
3.stádium: és/vagy: nehézlégzés,stridor, vérnyomásesés/sokk, tudatzavar
4.stádium: légzés-,keringésleállás
Fontos megjegyezni, hogy a létrejövő reakció gyakran azonnal a súlyosabb tünetekmegjelenésével kezdődik, ilyenkor az enyhébbek elfedődhetnek vagy meg sem jelennek.
A sürgősségi ellátásban az allergiát ANAFILAXIA-nak is hívjuk, egyetlen szuverén , bizonyítottan hatásos ellenszere, a 3. stádiumú reakció esetén kötelezően adandó szer az adrenalin /TONOGEN injektció/
Gyógyszertárban kapható, receptkötelesen, az ún.előre elkészített gyorsadagoló eszköz amit szükség esetén magának ad be beteg.Hátránya hogy legalább 2 darabot kell magánál tartania,darabja17-20 ezer Ft. és fél év a szavatossága!! /EPIPEN, ANAPEN, TWINJECTS/
A TONOGEN injektció is kapható receptre, 1 ampulla kb.1000 Ft. hátránya hogy szükség esetén a beteg maga szívja föl fecskendőbe az ampulla tartalmának felét, utána ugyanúgy kell eljárni mint a gyorsadagolóval.Nagyságrendekkel olcsóbb,teljes biztonsággal használható, három évig szavatol.
Ha valakinek bizonyított az ilyen mértékű allergiája akkor a kezelő orvos SZTEROIDOT is ír föl általában kúp formályában / RECTODEL kb.2000 Ft 6 darab/ és azt is használni kell ha ki alakul az ANAFILAXIA. Természetesen minden esetben mentőt kell hívni!
Van egy történetem: Ismerek egy 20 éves lányt aki már az anyaméhben is sok méhmérget kapott, 20 éve vannak a szülőknek méhek, soha semmi baj nem volt, sőt a pergetéseknél is segített fedelezni egészen 2011 áprilisáig.Ekkor egy lábszáron történt szúrás következményeként ANAFILAXIÁS rohamot kapott. A szúrás és a mentők megérkezése között kb 8 perc telt el, ez idő alatt a következő tünetek jelentek meg: egész testre kiterjedő viszketés, gyomorgörcs majd sugárhányás , szem és szájszél dagadás érzete, ájulásérzet,súlyos vérnyomásesés /A MENTŐK MÁR TALÁLTAK TAPINTHATÓ PULZUST, MÉRHETŐ VÉRNYOMÁST/.Az ellenszer beadása után állapota stabilizálódott és 2 órás kórházi megfigyelés után hazaengedték. Ma már jár a Korányi Kh.Ambulanciájára deszenzibiálás céljából ahogyan egyik méhésztárs is írta a feleségével kapcsolatban.
Ez a lány az én lányom, hiába vagyok szakmabeli, mivel nem volt ellenszerem /most már van mindenhol/ semmit nem tudtam volna tenni és a tehetlenség a legnagyobb átok.
Néháy óvatos javaslat: -adott helyzetben életet menthet az ellenanyag, zerezzük be.
-a kezeőorvos szerint egyre több az ilyen beteg,bárkinél bármikor kialakulhat és nem ad védettséget a méhméreggel való folyamatos találkozás.
-ha tehetjük a vándortanya pontos helyét GPS kordinátákkal is határozzuk meg, legyen felírva, ha szükség van rá csípőből el tudjuk mondani mentők diszpécserének aki azonnal fogja tudni milyen segítséget és hova küldjön. E nélkül az akácerdő közepén nem sok esélyünk van a gyors segítségre.
Ha van kérdésetek és ha tudok szivesen válaszolok. Üdv. mentős méhész.

Elnézést, hogy csak idéztem, s nem írtam újabb regényfolyamot. Ha ennyi információ nem elég, akkor javasolom az "epinephrine", esetleg a "rovarcsípés okozta anafilaxiás sokk" keresőszóval, kifejezéssel tovább tájékozódni. Valamelyik nap olvastam a Google híreiben, hogy állítólag ismét hiánycikk az "önbelövős" injektorban kapható epinephrine-hatóanyagú injekció. Helyette javaslom az ampullás kiszerelést beszerezni, mert a medve és a rovarcsípés által kiváltott allergiás reakció nem játék...

https://varosikurir.hu/mi-lesz-igy-az-allergiasokkal-hianycikk-az-elet-adrenalin-injekcio/

A darázs ugyanazon tünetekkel járó csípéssel(szúrással) védekezik (általában ok nélkül nem támad), néha többször szúrva, mint egy kis varrógép. A praxisomban több eset is előfordult, amikor a gyors beavatkozás mentett életet (szerencsére -mint régebben is írtam- a mi kis falunkban a háziorvos gyógyszerkészletének is része az epinephrine injekció, s olyan szerencsés esetünk is volt, amikor vasárnap, ebéd mellől sikerült ugrasztani a dokit, aki egyszerre ért oda velünk a rendelőbe. Nem lett tragédia, de azóta nem teszi ki a lábát otthonról a németdarázs-marta paciens önbelövő "ceruza" nélkül...

Remélem, a válasz kielégítő volt, javaslom, sajátítsa el a keresés képességét, s akkor nem kell éjnek évadján ilyen választ összecsapnom...

Reggel szembesültem azzal a váddal, hogy "fikázom a hozzászólókat". Nagyon fájna, ha önben is gyökeret verne ez a téveszme, szándékom kifejezetten segítő. Nem írok újabb hozzászólást e "MIÁN", szívesen válaszolok akár itt is (kitiltásom esetén természetesen a Ződön).

Néhány link az idő múltával már nem nyitható meg, pótlásukra küldök újabbakat:

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:7tVK4FENVnkJ:https://www.ogyei.gov.hu/kiseroirat/ah/ah_0000012554_20171003142635.doc+&cd=19&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

https://www.webbeteg.hu/gyogyszerkereso/epinephrine

http://www.gyermekklinika.semmelweis.hu/upload/seaok1gyermek/document/20110216_Mezei_Gyorgyi_Anafilaxis.pdf

http://ftsz.pte.hu/docs/protokollok/KL.IMMAnaphylaxia_P.pdf

Üdv:FV, kinek eszébe se jutna "fikázni"...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2019. November 14. 15:03
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/11/09/mehek-reme-tovabb-nyomul-europaban?utm_source=MM+H%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_medium=email&utm_campaign=a_mehek_reme_tovabb_nyomul_magyarmezogazdasaghu_2019_46&utm_term=2019-11-13&fbclid=IwAR1Gh2cnWM1JXPLMBI8Klc-2iehdzkSgEekQWBiG0TmbScs88SElV1LQebM

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Bicska - 2019. November 14. 17:34
Szép kilátások!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2020. Március 16. 17:29
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=de&tl=hu&u=https%3A%2F%2Fwww.bienenjournal.de%2Fnews%2Fmeldungen%2Fasiatische-hornisse-in-hamburg-entdeckt%2F

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: jani bátya - 2020. Március 25. 17:58
https://magyarmezogazdasag.hu/2020/03/23/kaptarkapu-darazsak-ellen?fbclid=IwAR2CyZTKKX63GvyVJ6_EYtCN18HmiHHZIMqsCxT9zrPe-EvFEkdMVLOFD4c

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 25. 20:24
https://divany.hu/vilagom/2020/08/20/darazs-meh-csipes-fajdalom/
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2021. Február 19. 22:25
QUQURIQ !!!

Kedves méhésztársak!

A darázscsapdákat már most állítsátok fel, mert még az anyákat így könnyen befoghatjuk!

Kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2021. Május 19. 22:42
QUQURIQ !!!

...más, egyéb kártevők!!!
"Éhes disznó makkal álmodik"!
Éhes Gyurgyalag méhhel álmodik...!!!
...és a szegény méhész miről álmodjon???
Az idén feltűnően nagy seregekben csapnak le a "méhész madarak"!!!
Hideg esős időben horrorisztikus módon zabálják a méheinket a gyurgyik!!!
Ugrálnak a kaptártetőkön, hogy kicsalják áldozataikat a kaptárakból.
Meddig tűrjünk méhészek???
Nem elég, az évek óta fagykárra ítélt akác?
Nem elég az atka?
Nem elég a vírus?
Nem elég a gyenge méhlegelő?
Nem elég az akác irtás?
Nem elég a neo károk?
Nem elég, hogy nincsen felelőse a neok tisztára mosásának?
Nem elég, hogy milliókat költött az egyesület a neok ideológiai magyarázatának monitoringba préselt lehetséges lehetetlenségének vizsgálatára?
Mind ennek koronája a szépségében tündöklő, mások passziójának díszmadara a gyurgyalag!!!

Kiskakas

ui. kiskakas, csak kiskakas, nem féltékeny a kacifántos gyurgyalagra...
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: kiskakas - 2022. Január 03. 20:28
QUQURIQ !!!

Figyelem!
Túl jó az idő, ébredeznek a darazsak!
Most aktuális lenne a darázscsapda.
A darázsanyákat kell irtani mert ez így a leghatékonyabb!

Kiskakas
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2022. Január 04. 04:13
Te Kis Kakaska!

Tyű, de nagyon el voltál bújva.Jó meleg lehetett tyúkocskáidnak tolla között biztos azért nem jelentkeztél.

Na de most a darazsakról.
Ne bántsátok már a darazsakat!

Sosem értettem miért van ez az őrületesen nagy darázs ellenesség.
33 éve-hmm ???- méhészkedem.A tizedik évben már 2000 családdal dolgoztunk öcsémmel.
Azóta még több méh van.
Azon gondolkodtam, miért nem okoztak a darazsak a mi méheinknek érzékelhető kárt sohasem.Pedig semmit nem tettünk ellenük egyetlen egyszer sem.

A darazsak is a természet részei.Szükség van rájuk, megporoznak, eltakarítanak egy rakás káros kártevőt, stb.Kiguglizhatnám részletesebben de nem erre szeretnék most fókuszálni.

A darazsak száma mindig őszre szaporodik fel mert a darázs kolóniát egy áttelelt egyed alakítja.Az év során az időjárás függvényében nő a darázs család egyed száma.
Száraz évben nagyon felszaporodnak, mert a rengeteg földi fészek nem pusztul ki az esőtől.
Őszre, szeptember elejére méheinknek már betelelt állapotban kell lenniük.
Amikor Pécsen a méhész tanfolyamra jártam Gráf Feri, Lieber Sanyi bácsi, Beck Matyi azt tanította, hogy augusztus 20.-ára a kaptár ban kell lennie a betelelő méznek.
Én eddig azt tapasztaltam,
ha bent van a telelő mézkészlet, egészséges a méhcsalád, még ha kis kölyökcsalád is, már jelentős kárt nem okoznak a darazsak.A kijáróknak szűkítettnek kell lenniük, 10X1 cm, az már másik téma, hogy egész évben így van nálunk.A kölyköket ha véletlen van egy pár darab  lekutyásodott, anyát váltott azt 3 cm2 visszaszűkítem.

Persze ha olyan helyre költöznek ahol keresztezi a mi útjainkat az Ő repülési útjuk, ahol gyerekek mozognak ott természetesen likvidálni kell Őket, mert első a biztonság.A Méhes közelébe alakul ki egy lódarázs kolónia nyilván elpusztítjuk,ha megtaláljuk-, mert úgy már jelentős kárt tesznek, hiszen a méhekre specializálódtak ezek a fészkek.Sajnos sok ember allergiás a mérgükre, ez is nagy gond.

Szóval csak ha muszály akkor öljétek Őket.

Csányi Antal
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: leo - 2022. Január 04. 19:08
Anti! Jókat írsz. Csakhátnem hitelessek a hozzászólásad.Arisznak és Jenőnek  nem válaszoltál, a lépesméz mézszirupban kérdésre.Tudom erre van igény.Mégis mi lépi át a küszöböt. Nekem valamikor azt írtad, az igazság odaát van.Na ne má. Ez nem így működik.Az igazság mindig győz! A hitelességet nagyon sokára lehet visszaszerezni.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2022. Január 04. 19:30
Mások gyalázásában nagy vagy.Légy büszke magadra!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Petőfi - 2022. Január 04. 20:47
Csak Zöld gondolatok vagy szolok a Ferinek Anti!
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: leo - 2022. Január 04. 22:08
Anti! Nem így van.Gondold át.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2022. Január 04. 22:14
Tényleg nem így van.
Átgondoltam!
Igazad van.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2022. Január 04. 22:16
Kedves Petrovics Költő ÚR!

Fusson, szaladjon.
Utána vigyázzon!Nagy büszkeségében nehogy a saját vállát verje lilára.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: leo - 2022. Január 05. 10:24
Az én igazságom, hogy kedvellek benneteket. Valaki szóljon rám ha mégegyszer írok.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: buksi - 2022. Január 05. 12:47
Valakit meg szúrtak a darazsak és mindjárt okosabb lett,már csak a darazsas ház kell a méhes apiterápiás ház helyett,sajna 22 ben sem lesz másképp.
Cím: Re:Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/
Írta: Csányi Antal - 2022. Január 08. 10:09
sajna 22 ben sem lesz másképp.
Nem hittem volna, hogy valaha egyetértek bármiben is Veled, de ez a csoda most megtörtént.

Sajna 22-ben sem lesz másképp!

Mindaddig itt lesznek a fórumon a rosszindulatú, másokat gyalázók, amíg  Attila meg nem hozza azt a szabályt, hogy csak leellenőrzött, valódi névvel aláírt személyek írhatnak.

Buksi!
Te is erre gondoltál?

Csányi Antal