MÉHÉSZKLUB

TÉMÁK => Szakmai kérdések => A témát indította: Geddekas - 2013. December 09. 22:32

Cím: Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2013. December 09. 22:32
A 3 hét múlva életbe lépő Növényvédelmi Cselekvési Terv-ről nemhogy a gazdáknak, (de az impotens omme vezetésnek sincs fogalma,) de sajnos még nekünk se nagyon.

Ez a mi közös felelősségünk, a témát megtárgyalni a megfelelő időben kihozva belőle amit csak lehet.

Egy érdekvédőnek minden adódó jogszabályváltozást kínálkozó alkalomnak kell tekinteni!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2013. December 10. 06:40
Tisztelt Geddekas!
Kérlek kerüld a bántó kifejezéseket!
A zárójelbe tett megjegyzésedet visszautasítom!
A szemünknek talán hihetünk?
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 10. 07:46
A növényvédelmi cselekvési terv 2014. január 1-től hatályos, ez egy lehetőség nem is kicsi aki nem vette volna észre. Aki úgy gondolja ez tőlünk független történés vagyis semmi köze a növényvédelemnek a méhészethez az nagyon is téved. 
Egy felelős érdekképviselet ezt nem engedheti meg magának.
Magyarországon nem csak neonikotinoid ügy van, hanem felelőtlen növényvédelmi tevékenység is ami legalább annyira káros. Nálunk konkrétan lehetetlenné teszi a méhészkedést, ha nem vándorolsz el valahová április közepe és május eleje között és errefelé ráadásul repce sem nagyon van...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2013. December 10. 11:08
Erre a 47 oldalas dokumentumra gondolsz? Ebben a felsorolás szerint részt vett az OMME, de való igaz, hogy nem adott kimerítő tájékoztatást és nem adta közre ezt a dokumentumot a honlapján, pedig fontos számunkra.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 10. 13:16
erről van szó
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 10. 13:23
Volt már valaki köztetek méhmérgezési ügy érintettje?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2013. December 10. 20:16
Szia Tóth Zoltán! Idén nekem volt,csak nem jelentettem. Amit már utólag nagyon bánok.  Űdv:Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2013. December 11. 00:39
Én az idén nem vándoroltam, de ha tavasszal még lesznek méheim azonnal húzom el a csíkot valami sűrű erdő mélyére.
Az valami katasztrófa, hogy mi megy itt. Folyamatos pusztulás volt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2013. December 11. 07:09
Kitin!
Sajnálom, hogy belekerültél a problémába. Mert úgy gondolom, hogy nem te okoztad, okozhattad méheid pusztulását. Nem értem azt a hozzá állást, amit Cserényi  kifejtett a Francia intézetben megtartott konferencián.
Számomra nagyon ellenszenvesen adta elő a dolgokat, mármint a méhészekre nézve.
Szia Tóth Zoltán! Idén nekem volt,csak nem jelentettem. Amit már utólag nagyon bánok.  Űdv:Antal
El sem hiszed mennyien vannak ilyen helyzetben.
Vezetőink helytelen magatartása idézhette elő, hogy a méhész úgy gondolja, bolondot csinál magából, ha közzé teszi problémáját.
Sajnos én sem vagyok különb nálatok. Figyeltem vezetőink megnyilvánulását, és abból az jött le, hogy nem lehet mással probléma, csak a nosemaval, és az atkával.
Voltam egy pár előadáson, ahol azt mondták, hogy ezek valós problémák, de ennek okaik vannak. Az okok között van a "néma gyilkos". Vagyis az ok-okozat fordított. Azért lesznek "betegek", mert legyengülnek a mérgezésektől.
Számomra felfoghatatlan, hogy Csuját a méhészek között nem ismerik el, meg sem akarják hallgatni, viszont az agrárkamarai előadásán, nem érte atrocitás, pedig erről beszélt a gazdáknak. Volt gazda aki szemlesütve hallgatta az előadását.
Vezető méhészek, (Elnökök, klubvezetők) miért nem hívjátok meg Csuját, miért veszitek el az információt méhész társaitoktól??
Nem kell most itt válaszolni, de gondolkozzatok el.
 



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2013. December 11. 16:12
Sziasztok! Sajnos nekem a faluban tőrtént,egy gyűműlcsősben.Valami kontakt szerrel, virágzás alatt.Ne tudjátok hogy zenget az egész udvar,mikor megnéztem a méheket ,és felfedesztem a kárt.20 családból ,10 kaptárban egy marék méhecske volt,a maradék pedig valamivel tőbben voltak.Igy nem tudtam gyűjteni mézet,napraforgon is csak keveset.De azért is feltornáztam 20 erős családra,de majd jővőre! Voltak olyanok akik azt mondták hogy betegek voltak a méheim és ez egy jó kifogás,hogy mitől pusztultak  el .Senkinek nem kivánom ezt de a felyekben is rendet kéne tenni.  Űdv:Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2013. December 11. 23:15
Biztos vannak néhányan akik szégyellik, hogy az ő méhesükben probléma van, de szerintem a nagy többség észre sem veszi, hogy zűr van.
Már jó párszor egyik pillanatról a másikra eltűnt a kijáró népességem, hívom az egyik méhészt, hogy nála mi van: valóban nála sem úgy járnak ahogy kéne, biztos nemzedékváltás van.
Átmegyek a másik méhészhez, náála minden rendben... de hol vannak a méhek??? háát most messziről hordanak..
A harmadik meg szidja a gyurgyalagokat.
Én meg csak ülök egy széken a méhesben és nézek magam elé.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2013. December 11. 23:37
Egy alkalommal tudtam, hogy valami permetezgetés volt, hívtam a NÉBIH-et,hogy megint eltűntek a méhek elegem van ebből, mit csináljak, azt mondták, hogy valahogy gyűjtsek mintát élő méheket mászkálókat halottakat és fedett fiast. egész nap gyűjtögettem, másnap hajnalban szedtem élő méheket is és délelőtt 11 körül megkapták a mintát. néhány nap múlva meglett az eredmény atkát nem láttak, mérgezésnek nyomát nem találták, csak közepes és a halott méhekben pedig súlyos nozémát állapítottak meg.
 Az volt a tanács, hogy fertőtlenítsek, rázzam őket műlépre és adjak nekik fumidilt.
Elmentem a patikába, 120 000 ft-ért adtak volna egy fél kiló fumit, ha az összes családot szerettem volna kezelni akkor 2x120 az már 240ezer+ a cukor amivel bekeverem és ráadásul kezdett nyílni a napraforgó és akkor a mézet is el lehetett volna dobni így inkább nem kezeltem.
se gyógyszer se erős családok sem jó méztermés és jó gyenge családokkal vágtam neki a télnek. Mekkora kár ez? És ki fizeti meg nekem főállású méhésznek  és még vajon hányan jártak még így?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2013. December 12. 00:23
A méhek eltűnésének sok oka van, de ha ez virágzás idején és permetezéssel is egybeesik, akkor természetesen keresni kell a mérgezést, mint okot.

Erős nozémafertőzés esetében idült, tehát nem feltétlenül friss a károsító hatás, de ezt vizsgálat nélkül nem lehet tisztázni.

A nozéma betegség oka a fehérjeképződés hiánya. Ez bekövetkezhet éhezés ès mérgezés miatt. Mérgezést sok dolog okozhat, nemcsak az éppen permetező szomszéd.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2013. December 12. 09:57
Reggel hívott egy békés megyei méhész. Rokonsága földművesek. Elmondta, hogy két évre előre be van tárolva a csávázott napraforgó vetőmag.

Kérdezte, hogy mit lehet tenni? Mondtam neki, hogy azzal tesz a legnagyobb jót, meggygyőzi Fáskerti urat, vagy ha nem tudja meggyőzni, akkor leváltja.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 13. 21:13
Sziasztok!

Volt már valaki köztetek méhmérgezési ügy érintettje? kérdésemre azért nem túl sokan jeleztek vissza.

Én összességében ennek örülök, de szeretném felhívni a figyelmeteket hogy mindenkivel megtörténhet, hogy méhmérgezési eset elszenvedője lesz.

És a jövőben a betiltott csávázószerek miatt a gazdák valószínűleg esztelen permetezéssel fognak reagálni.

Tehát a jövőben számunkra a  növényvédelmi cselekvési terv vívmányai fogózkodót jelenthetnek.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2013. December 13. 21:18
Szerintem minden méhészt érintett már mérgezés, csak a mértéke nem mindegy. Az én állományom is többször kapott már, de úgy itéltem meg hogy helyre bírom hozni, és sikerült is. Eddíg, hogy mi lesz a jövőben nem tudom. Perem még nem volt mérgezés miatt.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2013. December 13. 21:30
Kedves Jani bátya!

Ez mind rendben van, de míg te éjjel-nappal azon dolgoztál hogy rendbe jöjjön az állomány, addig a károkozó mondjuk a strandon nézte a csajokat....miközben sörözött..

A kettő pedig nem ugyanaz.

Egy életed van neked is nem?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2013. December 13. 22:01
Szia Tóth  Zoltán!  Igazad van! Már ha bele szólhatok,de valahogy nem járja hogy ő meg usza. Én nagyon meg haragudtam, és még én voltam a bűnös.Több ilyen nem lesz meg fogadtam.  Űdv:Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Malya Péter - 2013. December 15. 21:12
Minden év más és más, 2011 a klórpirifosz okozta károsodások éve volt,  2014 még talány.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2013. December 15. 21:21
QUQURIQ!

2013 meg a csávázószerek éve volt!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2013. December 15. 22:01
2014 lehetne most már a rekord mennyiségű méz éve rekordot döntögető méz felvásárlási árakkal.:D

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2013. December 15. 22:02
Bár így lenne jani bátya!!! :)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2013. December 16. 08:29
Szia jani bátya !  Bár csak a Jó Isten beszélne Belőled! Igazán rám, illetve ránk férne.   Űdv :Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2013. December 19. 18:24
Nemcsak a méhek szenvednek, a képeken látható az elfogyasztott "vörös" magok héjja
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2013. December 19. 19:39
Ettől nőnek olyan jó nagyra?

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2013. December 19. 20:15
Üdv.!

Az csak egy dolog, hogy nagyra nő, de mire aratásra kerül a sor már ő fogja vezetni a trakit! ;)
Tudom nem szabad ezzel a témával viccelődni, de ez szerintem még belefér. Egyébként kíváncsi lennék, hogy mi maradt szegény egérkéből miután ezt a pár szemet bereggelizte! Ha netán elpusztult és megtalálta valami ragadozó ami megette, akkor arra is kíváncsi lennék, hogy azzal mi lett!

Üdv.!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2013. December 20. 19:54
Űdv nb18! Most el rontodtad a titkot,ha már patkány aggyal vezetnek repőlőt, még hozzá vadászrepűlőt. Akkor miaz egy egérnek a traktor? Azt mondják Mi vagyunk a táplálék lánc csúcsán.  Mi elszorjúk,az egér meg ette ,a madár megfogta, mi pedig a fazékban meg főzzűk. Hoppá, csak házi madarat eszűnk!  Űdv:Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2013. December 22. 16:48
Szia Geddekas! Ha az oxált nem csöpögtetem, hanem a kereteken a méheket le spriccelem, az nem jo? Tudom hogy így lassabb, de kevés családnál talán így is hamar végzek.  Üdv.Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2013. December 22. 17:43
Jó, de a cukortartalom miatt permetezni nem tudod csak spiccelni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2013. December 22. 19:30
Antal!
Az oxálos locsolásnak fiasítás mentes állapotban van a legjobb hatásfoka. No most ez általában már késő ősszel vagy inkább télen van.  Ilyenkor már nem igazán ildomos kiveszegetni a kereteket egyenként bármiért is. A gyakorlat azt mutatja, hogy megfelelő hatékonysága van a locsolásnak és gyorsabb is szerintem felesleges megbontani a fürtöt és sokkal jobban háborgatni a családot.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2013. December 22. 22:33
Igazad van, Jani bátya! Csak hát utoljára bele nézhetnék,utána már ugysem. Majd csak a kővetkező évben. Tudom hogy nem szabad már mert felszakitom a zugolást. Alig várom a tavaszt, ujra zűmmőgnek a méhek.....   űdv.Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2013. December 23. 15:09
Jó kérdést tett fel Bferi a ződ fórumon: "hivatalosan" történt-e csávázószeres mérgezés Magyarországon?

Hivatalosan nem történt csávázószeres mérgezés, DE  a valóságban a 300 000 ha-ból legalább 100 000 ha repcén és a 600 000 ha-ból kb 200 000 ha napraforgó területen a csávázószer a kedvezőtlen termőhelyi adottságok és a sajátos időjárás együttes hatásaként mérgező nedveket bocsátott ki a virágzás időszakában. Továbbá ne felejtkezzünk el, hogy a 1,5 millió ha kukoricára is jártak a méhek nemcsak a virágporért, hanem a hajnali nedvességcsöppekért is.

Minél aszályosabb a méhlegelő, annál valószínűbb, hogy a méhcsalád az életfontosságú vizet a mérgezett növénykultúrákról gyűjtötte.

Ma Magyarországon nincs olyan méhészet, aminek 5 km-es körzetében ne lenne olyan mezőgazdasági terület, ahol ne használtak volna rovarirtószert.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2014. Január 04. 06:11
Ezt a szomszédban találtam, és ide hoztam.

http://www.agraroldal.hu/cruiser-350-fs-novenyvedoszer.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Január 11. 22:43
Gödöllői Méhészegyesület mai gyűlésén előadást tartottam "őszintén a csávázószerekről címmel. Díszvendégek is voltak, Fekete József alelnök, Tóth Péter monitoron vezető. Nem mondom, hogy a csilláron is lógtak, de nagyon sokan voltak. Szép prezentációval készültem, de a félidőnél a számítógép lefagyott, ezért élőszóban folytattam. így nyílván kevesebbet mondtam el a tervezettnél, de azt viszont jobban kifejtettem.
Meglepően mérsékelten reagált Tóth Péter is. A vita végén ajánlottam, hogy egymás fujjolása helyett inkább csináljunk közösen vizsgálati tervet.
Az előadásom vázlata fenn van a www.prezi. com weboldalon.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Január 28. 08:19
A 2014. január 1.-én életbe lépett Növényvédelmi Cselekvési Terv megismertetése el van hallgatva a közvélemény elől mi méhészek sérelmére, a jogalkotó szándéka az hogy a Növényorvosi Kamara feladata a tájékoztatás.

Eltelt közel 1 hónap a Növényorvosi Kamara a hallgatás és az ellenkampány mellett döntött, a jelenlegi OMME vezetése hallgatásával cinkosává válik ennek a lobbyérdeknek.

Nemhogy az OMME lobbyzna, még eszköz az ellenfél kezében.

Ezt aztán nevezem!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Január 28. 08:49
Innen indulunk gyerekek, ez a kiindulási pont.

De higgyétek el még innen is lehet fordítani!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Február 09. 22:12
A növényvédőszeres mérgezések gyanújának kivizsgálására van egy elfogadott eljárásrend.
Ha ezen eljárásrend szerint történik a mintavétel és a laborvizsgálat, akkor a költségek az államot terhelik.

Nem értem, hogy mit is vizsgál a Tóth Péter az OMME nevében a Nemzeti Program évi 20 millió Ft-jából?

Ugyanis a hatósági mintavétel során két lepecsételt és erősen hűtött minta készül.
Az egyiket küldik méhegészségügyi vizsgálatra a Tábornok utcába, a másik mintát pedig a növényvédőszer vizsgálatára a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás velencei laboratóriumába.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jakabadam - 2014. Február 12. 11:14
Érdekes kis film, ma kaptam e-mailben:

http://www.ted.com/talks/lang/hu/marla_spivak_why_bees_are_disappearing.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 02. 22:07
Ma voltam tárgyalni a NÉBIH Budaörsi úti központjában, a hajdani MÉM NAK épületében. Számomra nagyon megtisztelő volt, hogy az intézményt vezető Jordán László igazgató és kb 10 munkatársa (főosztályvezetők, osztályvezetők) fogadott. Közel 2 órás részletes szakmai tárgyalást folytattunk a mintavételezés kérdésköréről. Természetesen szóba kerültek szakmapolitikai kérdések is, de ezeknél mindig jeleztem, hogy "ez már politika" és ezekbe részleteibe lehetőleg ne menjünk bele, mert akkor az általam írásban vitt szakmai javaslatot nem tudjuk végigbeszélni. A 2 órás konzultáció után több munkatárs is meghívott személyes beszélgetésre és ezek még három órát kitettek.

A javaslataim egy részét valószínűleg be tudják építeni a jelenlegi eljárásrendjükbe, de nyílván nem mindet. Ennek oka - ahogy érzékeltem - egyrészt a hatósági jogkör, másrészt a költségkeretek szűkössége, harmadrészt a szervezet nagyságából adódó szervezési feladatok nehézsége miatt.

Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy dr. Mészáros László azon kijelentése, hogy a méhmérgezések ügye nem OMME feladat, hamis. Többször hivatkoztak a NÉBIH munkatársai az OMME-val történt egyeztetésekre, azok nehézségeire, ellentmondásosságára. Tehát igenis a NÉBIH kéri, várja és kapja is a véleményeket az OMME-től. Tehát a méhmérgezések ügye OMME ügy is.

Nagyon megdöbbentek a NÉBIH jelenlevő munkatársai azon, hogy bár ott van 50 millió Ft gyakorlati kutatásra fordítható pénzeszköz az OMME kezében, de többször hangoztatja az OMME vezérkar, hogy méhmérgezési kutatásokra nem hajlandó áldozni, ilyen témajavaslatot nem hajlandó beterjeszteni a minisztérium felé. Jordán László munkatársai kijelentették, hogy ők nem kutatóintézet, csak ameddig kompetenciájuk terjed, addig nyújtózhatnak. Ezt tökéletesen megértem. Mondtam nekik, hogy azért kerestem fel őket, mert az OMME vezérkara, mindig arra hivatkozik, hogy Csuja menjen a NÉBIH-hez, mert ők a kompetensek ebben a kérdésben. Hát voltam. Nem mondhatja senki, hogy nem fogadtam meg a tanácsot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2014. Április 03. 22:44
A hatályos, Magyar Méhészeti Nemzeti Programról szóló, 118/2013. (XII. 16.) VM rendelet 25.§ (2). bekezdése egyértelműen rendelkezik: Az alkalmazott kutatás támogatása (1) bekezdés alatti program támogatását az OMME igényelheti. Ennek megfelelően az OMME költségvetésébe kerül ez az 50 millió forint.

Az OMME 2014. évről szóló pénzügyi terve ezek alapján nagyon helyesen költségvetési tételként is kezeli az igényelhető összeget. Azonban a költségvetési tétel céljának meghatározása a Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre. Ebből következően az IB ennek az összegnek a „szétosztásáról” nem dönthet, csak javaslatot tehet arra a Küldöttgyűlés számára. Tehát a Küldöttgyűlés dönt abban a kérdésben, hogy milyen célra kívánja fordítani a kutatásra biztosított összeget. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Elemér méhész - 2014. Április 04. 10:38

Kedves Méhésztársak!

Idemásolom a kormany.hu-ról a vonatkozó paragrafust.

20. Alkalmazott kutatás támogatása
25. § (1) A 2.§ (2) bekezdés f) pont fc) és fd) alpontja szerinti támogatás a mézelő növények mézelésének vizsgálatához, a mézek jellemző profiljának meghatározásához, méhanyák teljesítmény vizsgálatához, méhészeti tárgyú kutatásokhoz, szakmai tanulmányok és diplomamunkák támogatásához és a kutatáshoz szükséges méhcsaládok beállításához vehető igénybe. A kutatási tervet az OMME készíti el, melyet az agrárpolitikáért felelős miniszter hagy jóvá. Az OMME az eredményeket legkésőbb a következő végrehajtási év december 31-ig a honlapján köteles közzétenni, illetve az eredményekről ágazati szakmai lapban összefoglalót megjelentetni. A támogatás keretösszege az I-III. időszakban legfeljebb 165 400 euró/végrehajtási év.
(2) Az alkalmazott kutatás támogatása (1) bekezdés alatti program támogatását az OMME igényelheti.
(3) Kifizetési kérelem az I-III. időszakban végrehajtási évenként több alkalommal is benyújtható. Amennyiben egy adott végrehajtási évben az eredmények közzétételéhez kapcsolódó számla teljesítési dátuma a következő végrehajtási időszakra esik, úgy ezen költség elszámolható az adott évi alkalmazott kutatás vizsgálatot követő végrehajtási időszakban.
(4) Alkalmazott kutatás támogatása címszó alatt kizárólag a következő költségek támogathatók:
a) előzetes vizsgálati/kutatási terv alapján az OMME által elfogadott kutatási beszámoló alapján kiállított számla;
b) méhcsaládok vásárlásáról kiállított számla, vagy adás-vételi szerződés.
(5) Szakmai tanulmányok és diplomamunkák támogatásának feltételei:
a) az OMME honlapján meghirdetett felhívás alapján előzetesen elfogadott témák támogathatók.
b) szakmai tanulmányonként, diplomamunkánként a szakmai bíráló bizottság utólagos értékelés alapján 100 000- 500 000 forintig támogatható.
(6) Az alkalmazott kutatás támogatása jogcím esetén benyújtandó kifizetési kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelem alapjául szolgáló kutatást végző által az OMME nevére és címére kiállított számla, valamint az ellenérték megtérítését igazoló bizonylatok  másolati példányait, megbízás esetén a megbízási szerződés másolati példányát, a bérkifizetési lista, valamint az adott évben szerzett jövedelmek számfejtésének módjáról tett nyilatkozat másolati példányát, továbbá a bérkifizetési lista alapján történő kifizetés megtörténtét igazoló bizonylat másolati példányát,
b) az OMME-val az alkalmazott kutatás támogatása tárgyában kötött szerződés másolati példányát,
c) az előzetesen az OMME részére benyújtott kutatási terv másolati példányát,
d az agrárpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott kutatási tervről kiállított igazolást,a,
e) az OMME által elfogadott kutatási beszámoló másolati példányát,
f) az eredmények közzétételéről szóló tájékoztatást,
g) méhcsaládok vásárlásáról kiállított számla, vagy adás-vételi szerződés másolatát,
h) a szakmai bíráló bizottság döntésének írásos indoklását,
i) azon szakmai kiadványt, amelyben az eredményeket közzétették.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2014. Április 04. 12:48
Végül is, aki el akarta olvasni a rendeletet, az nem várt eddig, de ha idemásoltad 25.§-t, akkor a mellé szükséges lett volna bemásolni a 2.§-t is, mert arra hivatkozik az általad idézett szakasz. Én most már nem másolom ide, a hivatkozott rendeletben elérhető.

Ami viszont egyesületi kompetencia, hogy „szakmai bíráló bizottságot” kell alakítani az alkalmazott kutatások értékelésére. Az Alapszabály az „eseti” bizottságok megalakítását az OV hatáskörében sorolja. Amennyiben az OV döntött  erről a bizottságról -nem emlékszem ilyenre-, akkor tárgytalan az észrevétel, ha pedig elmulasztotta, akkor a Küldöttgyűlésnek lehetősége van ezt pótolni, és szakmailag képzett tagokból felállíthatja ezt a bizottságot. Így késedelem nélkül el lehet indítani a programokat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 04. 13:38
Tehát az Intéző Bizottság által felállított eseti bizottság, ami áll Fáskerti Lászlóból, Egyed Árpádról, (egyik sem tudományos szakember) Cserényi Péterből és talán, de ez nem biztos, hogy meg lett szavazva, Tóth Péterből, egy alapszabály ellenesen felállított bizottság.

No ez is nagyon tetszeni fog az ügyészségnek, hogy 50 millió Ft-ról akar dönteni egy olyan "bizottság", ami nem legálisan lett megválasztva. Hogy ezek után a VM miniszter nem fogja elfogadni Fáskerti úr féle bizottság javaslatát, annak nagy valószínűséget adok. És szerintem a Tantó Sándor főosztályvezető úr be sem terjeszt egy szabályellenesen megszületett OMME döntést a saját minisztere elé. Neki is drága a széke és ennyiért neki nem ér meg kockáztatni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2014. Április 04. 18:22
Ha ez így igaz, mint ahogy Geddekas leírta,/január 15.-ei hozzászólásában említette az IB ülés beszámolóban/ hogy létezik ez a bizottság, akkor a Litterae által említettek szerint ez szabálytalan. Tudomásom szerint a legutóbbi két OV-n nem történt ezirányú szavazás. Tehát tisztelt Elemér méhész akkor ez is egy újabb bizonyíték a másik topikban pár napja írottakhoz.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Április 04. 22:12
QUQURIQ!


Hiba, hiba hátán!!! :o
Etetés, etetés hátán!
Ön fényezés, Önfényezés hátán! :-X
Nos, ezek a "MI vezetőink"
Na, de mit akarunk?
Nem mi választottuk magunknak?
Együk meg, amit főztünk magunknak, mondta a néhai Nagymamám!

A realista Kiskakas!

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Április 22. 06:49
Tisztelt Méhésztársak!

Sajnálattal értesítelek benneteket, hogy most 2014. április 17-21 között a hosszú hétvégén példátlan mértékű méhpusztulás következett be Döge, Kisvárda, Fényeslitke, Komoró települések térségében. Az eddigi adatok alapján hozzávetőlegesen 1000 méhcsalád károsodott különböző mértékben.
Gyanítom ennyivel még nincs vége, ma már kora hajnalban elkezdtek "rajozni" a permetezők pl. itt Fényeslitkén, és gondolom a környéken is, szerintem további káreseményekre lehet számítani, mivel az elvirító almafától kezdve az éppen most kinyílt almavirágokig széles a skála és kemény szerrel még csak most készülnek permetezni a gazdák.

!! Az eset kapcsán fontosnak tartom még elmondani a méhekből 2X 1/2 liter hullát kell megszedni a méheü. felelősnek a hatóság jelenlétében, nem pedig 2X 0,5 kg-ot erre hivatkozva senki sem engedje magát lebeszélni a
hatósági eljárás megindításáról!!

Reménykedek benne, hogy a kialakult helyzethez viszonyítva mégis jó hírekkel szolgálhatok, és nem veszi hatalmába a méhmérgezési eseteket is a közöny vagy a szakmaiatlan hozzáállás.

És még valami!!! Akinek a méhészetét mérgezés éri, feltétlenül legyen figyelemmel arra, hogy írásban is megtegye bejelentését az illetékes megyei Növ.-és Talajvédelmi Igazgatóság felé, még ám kimutathatóan!! Ennek a későbbiekben a kártérítés során lehet nagy jelentősége!!

Szeretnék megkérni valakit, adjon hírt erről a méhpusztulásról a zöld fórumon, hogy a méhésztársak minél szélesebb köre tájékoztatva legyen "hovatartozására tekintet nélkül",  mivel ott sajnálatos módon nem engednek hozzáférni a fiókomhoz már vagy 2 hónapja.

Üdvözlettel: Tóth Zoltán
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 23. 10:50
IRJATOK NEKEM PRIVÁT ÜZENETET A MÉHMÉRGEZÉS ÜGYEKRŐL!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 23. 13:01
Tóth Péter OMME IB tag teljes felhatalmazást kapott a magyar méhészek képviseletére a Növényvédelmi Cselekvési Terv ügyében FVM miniszter által felállított Bizottság mai űlésén.

Nem is értem, hogy mit képvisel, amikor az OMME vezérkara kijelentette, hogy a méhmérgezés nem az OMME, hanem a NÉBIH ügye. Ráadásul a küldöttgyűlésből is csak 16 küldött szerint fontos kérdés a méhmérgezés ügye. Mit mondjak ezek után? A magyar méhésznek még valódi ellenségre sincs szüksége, mert ő maga a saját ellensége.

Nem is véletlen, hogy ilyen bátran alkalmaznak a méhészek az atka irtásában mindenféle rovarölőszert (perizin bayvarol) és képtelenek megbékélni, hogy vannak jó atkaölő szerek, iilyenek a szerves savak és az amitráz. A tudatlanság bátorsága vaksággal, a vakság pedig önpusztítással jár.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Április 23. 20:23
Tisztelt Méhészek!
Tóth Péter ma Siófokon NÉBIH által szervezett "Növényvédelmi Cselekvési Terv" tanácskozáson az OMME-t képviselete, teljes jogú felhatalmazást kapott, így a magyar méhészek érdekében kellett volna szólnia.
Amennyiben az ott elhangzottak az OMME álláspontját képviselik, azonnali felelősség megállapítását kell kezdeményezni!
Nincs zárt ajtó nincs titok!  Ez nem IB ülés volt! A méhészeknek joguk van tudni arról, hogy a tagdíjaink fejében mit döntenek, vagy javasolnak vezetőink.
Számomra elfogadhatatlan volt eddig is, és a következőkben is, hogy a neonikotinoid alapú csávázó szereket, egy ártalmatlan elixírnek nevezze bárki is! Világszerte több millió méhcsalád szenved a hasonló elvet képviselő méregkeverőktől!
Nekem (egyelőre) más lehetőségem nincs, csak ez az egy nyilvános Méhészklub, hogy a leghatározottabban tiltakozzak azon szemlélet ellen, amely a csávázó szereket Isteníti. Állítólag nagyobb gondunk lesz a permetezésektől, és eddig  is csak kitaláció és rémhírkeltés kategóriája a néma gyilkos (csávázó szer) kártétele.
A nemzetközi kutatások nem érnek semmit!
Ha ez az OMME álláspontja,akkor elkeserítő a helyzet.
Még jó, hogy derogációra ( a törvény hatályon kívüli helyezésére) nem tettek javaslatot.
Annyit szeretnék megjegyezni, hogy vannak magyar mérési eredmények is (nem OMME-s), amelyek a növénymintákból 15 PPB mennyiségű hatóanyagot mutattak ki!!!!!!
Mennyi okoz eltájolást? 0.1 PPB!!!!!!!!
Katasztrófa, hogy a magyar méhészeknek ezt el kell tűrniük! A Francia méhészek ezt már rég megoldották!
Nálunk felelősségre vonás nélkül mindent szabad.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 23. 21:14
Tóth Péter nem tilthatja meg a mai ülésén elhangzott neonikotionidokat istenítő szavainak nyilvánosságra hozatalát. Én tovább megyek. Tóth Péter tudja, mit tesz, tudja, hogy tevékenysége nem a méhészek érdekeinek a legkedvezőbb. Remélem Tóth Péter ámokfutó magatartásáról a méhészeknek elege lesz. Ha jól értesültem Tóth Péter felvetette, hogy helyesebb lenne, ha Magyarország újra engedné a 3 betiltott Neonikotinoid mérlegnek a csávázószerkénti alkalmazását.

Tőkés Gábor NÉBIH főosztályvezető három hete nekem elmondta, hogy eszükbe se jut nekik az EU tilalom alól mentességet kérni. Van alternatívája a ezeknek a csávázószereknek. Igaz több munkával jár és esetleg, de nem biztos, hogy magasabb költség, de nem akarnak az EU-val ebben az ügyben szembe menetelni.

Tisztelt Gedekas!
Egy mondatodat töröltem, mert Dr. Fendrik Péter kért erre!
Én ugyan egyet értettem írásod ezen részével is, de más nevében ne tegyél ilyen kijelentést.
Megértésedet köszönöm.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Április 24. 18:49
Amit Lindzi legutóbb feltett videót, megnéztem és néhány gondolatot kiírtam:

"Beporzók nélkül elveszítjük a növényeket.

Ha a méhek elpusztulnak, biztosak lehetünk abban, hogy a pillangók is meg fognak halni, a vadméhek is meg fognak halni, a poszméhek is meg fognak halni és tudjuk az általános ökológiából, hogy ha a rovarok haldokolnak akkor a madarak is haldokolnak és a növények is haldokolni fognak.

A legsürgősebb és legfontosabb dolog lenne, hogy betiltsuk ezeket a szereket.A vásárlók felelősek a használatukért és a rovarirtók gyártásáért és a méhek haláláért."

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Április 24. 18:52
Rá kellene írni a vegyszerek csomagolására, hogy milyen előnyei vannak és ezzel szemben mekkora károkat okoz!!!
Mint a cigarettás dobozon is fel van tüntetve, hogy mi lesz hosszú távon.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Április 24. 21:19
QUQURIKÚ!!!

Ma már bodzaszörpöt ittam idei virágról!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2014. Április 24. 21:32
Az elmúlt tíz évben repcén mindig mászkálnak a méhek tömegesen !! Idén április 18-án kezdődött a mászkálás /repcéig egy darab mászkáló méh sincs soha a méhészetemben/ a környék méhészeteiben, nálam is . Tíz éves tapasztalat,hogy a mászkálás mértéke a méhcsalás erősségétől függően hol nagyobb hol kisebb . Minél nagyobb a hordás annál nagyobb a mászkálás . A mászkáló méhek egymást csoportokba állva próbálják etetni. A mászkáló méhek mézhólyagja üres nincs virágpor hurka/májusi vész/. A mászkáló méhek súlya könnyeb mint a repülni tudóké, rájuk lépve elposszannak mint egy lufi. Lábamon gumicsizma támadás a földről a bokára ha már repülni nem tudnak szegények. Nosema vizsgálat eredménye: most nézem meg mikroszkóppal.,mászkálók:12-20 spóra. Kontroll termelő méhcsaládtól vett minta 12-20 spóra. Megállapítás:nosema fertőzöttség alacsony mind a kettő mintában..Következmény: akácra bomba családok legyengülése/jelenleg 8-10 Nb fias van a családoknál/. Akác után totál nosemás családok.nulla népesség!!!!!!!!! Minden évben megszakad a szívem,hogy méhek milliói pusztulnak el a mászkálás által a méhészetemben !!! Nagyon dühös vagyok és tele van hócipőm ,hogy a gyilkos kór/ CSÁVÁZOTT REPCE/büntetlenül pusztít !!!!!!!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 24. 21:41
Szerintem ki lehet mutatni a mérget a méhekben, ha az én módszeremmel veszünk mintát.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2014. Április 24. 22:41
Tisztelt Geddekas! Milyen módszerrel lehet kimutatni és hol van az a labor amely korrektül ki mutatja azt a nannogram mennyiséget a méhekben .
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 24. 23:44
Nem a laboratóriumban van a hiba hanem a MINTAVÉTEL-ben.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 25. 09:59
A ma használt mérgek a méhekbe gyorsan bomlanak. A halott méhekből hiába gyüjtenek mintát, ha akkorra a méreg lebomlik.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Április 27. 00:24
Délután ücsörögtem a kaptárak között, figyeltem a méheket. Szépen ment a munka.
Egyszer csak megjelent egy tetőtől-talpig sárga virágporos méhecske, mintha megfürdött volna a virágporban. Szeretett volna bejutni a kaptárba de a kijáró fölött kb 3 cm-re négyszer egymás után belecsapódott fejjel ezután a szomszédos kaptárba próbált bejutni itt szintén a kijáró fölött 2szer nekicsapódott a kaptárnak majd visszatért az első kaptárhoz, megint 2 fejelés után a harmadikra sikerült bejutnia végre a kijárón. Borzasztó látvány volt!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mici, a Mackó - 2014. Április 28. 21:20
http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/247925
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Április 29. 23:10
Pedig kötelessége lett volna nyilatkoznia a NÉBIH-nek is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Május 14. 13:35
http://www.youtube.com/watch?v=zaE7XIlZ2Ao
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Május 16. 17:00
A MÉHÉSZET májusi számában megjelent egy cikkem a méhmérgezés tüneteiről és teendőkről. Ez a cikk nagyon tömör lett, mert egy oldalba kellett sűrítenem a mondandómat. Minden mondatát érdemes többször is átgondolni. Írjátok meg a véleményeteket, kiegészítést. Beszéljünk róla.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Május 16. 23:12
http://www.origo.hu/idojaras/20140516-csavazoszer-neonikotinoid-mehek-barkacsaruhaz-meregkoktelt-talaltak-a-kerti-viragokon.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Május 19. 19:43
 Vigyázat! A mustár és az olajretek vetőmagja is szokott neonikotinoidos csávázást kapni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 23. 23:06
Arisztaiosz!

Üzenni szeretnék Önnek!
Marhaságnak tartotta Baldavári Laci betonkeverőkben történő vetőmag csávázását?
Szeretném kiábrándítani de a dolog igaz. Tavaly ősszel a Magyar Agrárkamara rendezésében tartottak Szekszárdon a gazdáknak, és méhészeknek egy csávázó szer konferenciát.
Én is ott voltam, amikor egy nagy, több száz hektárral rendelkező gazda beszélt erről.
Azonnal tiltakoztunk, sőt bekiabáltunk. Csuja László is előadó volt! Képzelje nagy tapsot kapott!
Ezt a fekete módszert, csak az OMME vezetői, és ahogy látom Ön sem ismeri el.
Majd lesz ám duma a napraforgón.
"Látjátok mégis mászkálnak a méhek, pedig már betiltották a neonikotinoidokat."
Annyit szeretnék Önnel közölni,hogy a paksi méhmérgezéskor olyan szert használtak, ami akkor már 7 éve tiltott volt.
Bár Ön az Ó korból szól hozzánk, ez látszik is a nyilatkozataiban.
Kedves Arisztaiosz.
Ez Magyarország!
Cigit is csak a Nemzeti Dohány Boltban szabad venni.
Azért nőtt az illegális csempészet a háromszorosára.
Tehát úgy Bucizzon, hogy előbb körül néz,informálódik.
Ja és ott volt a Syngenta képviselője is.
Ők is megakadtak a betonkeverős módszeren.
Szálljon közénk a jelenbe! Időszámításunk után 2014-et írunk.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Május 23. 23:25
QUQURIQ!

Üdv mindenkinek!

Szinte minden vetőmag boltban csak csávázott vetőmagot lehet kapni még a kiskertekbe is!
Ezentúl a Tápióságból rendelek vetőmagot a génbankból!
Nem akarom mérgezni a családomat!

A csávázó szer nélküli kukoricát kedvelő Kiskakas!

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Május 25. 15:05
Arisztaiosz!

Üzenni szeretnék Önnek!
Marhaságnak tartotta Baldavári Laci betonkeverőkben történő vetőmag csávázását?
Szeretném kiábrándítani de a dolog igaz. Tavaly ősszel a Magyar Agrárkamara rendezésében tartottak Szekszárdon a gazdáknak, és méhészeknek egy csávázó szer konferenciát.
Én is ott voltam, amikor egy nagy, több száz hektárral rendelkező gazda beszélt erről.
Azonnal tiltakoztunk, sőt bekiabáltunk. Csuja László is előadó volt! Képzelje nagy tapsot kapott!
Ezt a fekete módszert, csak az OMME vezetői, és ahogy látom Ön sem ismeri el.
Majd lesz ám duma a napraforgón.
"Látjátok mégis mászkálnak a méhek, pedig már betiltották a neonikotinoidokat."
Annyit szeretnék Önnel közölni,hogy a paksi méhmérgezéskor olyan szert használtak, ami akkor már 7 éve tiltott volt.
Bár Ön az Ó korból szól hozzánk, ez látszik is a nyilatkozataiban.
Kedves Arisztaiosz.
Ez Magyarország!
Cigit is csak a Nemzeti Dohány Boltban szabad venni.
Azért nőtt az illegális csempészet a háromszorosára.
Tehát úgy Bucizzon, hogy előbb körül néz,informálódik.
Ja és ott volt a Syngenta képviselője is.
Ők is megakadtak a betonkeverős módszeren.
Szálljon közénk a jelenbe! Időszámításunk után 2014-et írunk.
Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Üzenjen bátran, ha szükségét érzi, bár a legtöbb felvetését már megbeszéltük egykor, álláspontja tehát nem ismeretlen előttem, mint ahogy az én véleményemet sem titkoltam soha Ön előtt.

Elsősorban nem én tartottam "marhaságnak" Bandavári úr kijelentését, mi több, Bükk sem marhaságként említette, hanem "zagyvaságként"...
Egyet tudok érteni vele, Bandavári úr valóban jó nagy zagyvaságokat hordott össze az idézett videón.

Rendkívül nagyra tartom az ön méhészeti tapasztalatait, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a növényvédelmi kérdésekben ismeretei tárházában még vannak fehér foltok, számomra e témakörben sem az Ön, sem Geddekas, sem Bandavári úr vélelmei nem tartoznak az autentikus kategóriába. A "betonkeverős", "túlcsávázós" módszerekkel kapcsolatos csúsztatások pedig megválaszolásra kerültek egykor szaklapunkban is dr. Repkényi Zoltán és Rónai Anna, a NÉBIH NTAI szakemberei által. A csávázószerként használt "neonikotionidok" ráadásul repce, kukorica és napraforgó esetében nem kerültek kereskedelmi forgalomba, a gyártó cégek kizárólag a velük szerződött és általuk szigorúan ellenőrzött vetőmag-előállító és kiszerelő üzemek számára adták ki. A "házi" vetőmagcsávázás e hatóanyagokkal csak azon növények esetében lehetséges, amelyeket méhekre nézve nem vonzónak minősítettek, de a házilag csávázó üzemek sem találomra pancsolnak a csávázószerekkel, lévén szigorú hatósági ellenőrzés mellett végezhetik csak a csávázást. A "több száz hektárral rendelkező" gazda pedig azt mond, amit akar, számomra ez nem bizonyíték. Szerintem talán azt sem tudja, mi fán terem a "neonikotionid".
Azt sem vagyok képes belátni, hogy az "OMME vezetésének" támadásához a betonkeverős módszer emlegetése túlzottan  alkalmas érv lehet, de miután Önnek "mindenről az jut az eszébe" (mint Mórickának), üsse kő: Ön továbbra is igyekszik minden módon rentyölni az OMME vezetést, én meg továbbra is megmaradok a magam hitén... Én tanultam egykor növényvédelmet, papírom is van róla, Ön meg nem olyan vén őskövület mint jómagam, oszt' még bőven van ideje tanulni, ismereteket gyűjtögetni. Persze elébb kezeltesse a "váltólázát", jelen állapotában e betegsége súlyosan gátolja a tisztánlátását...

Kérem, ne nehezteljen rám, ha mégsem  "szállok önök közé a jelenbe". Eleddig sem arról híresültem el, hogy csak úgy akárhová szálldosok, no meg nemsokára itt a Pünkösd, helyettem szálljon le inkább önök közé a Szentlélek. Ráadásul vele többre is mehetnek, nem úgy, mint egy ilyen magamforma ásatag fosszíliával...

Ja, "Bucizni" meg akkor szoktam, ha Bucivári kollégát autentikus, őszinte, hiteles véleményformálóként igyekszik valaki feltüntetni. Az Ön részéről is hiba volt ennyire összebútoroznia vele, bár a baromfiudvarban is áll a mondás: madarat tolláról, embert kokasáról...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Május 25. 19:43
QUQURIQ!

Üdvözlet Mindenkinek!

Attila!

Ne törődjél olyanokkal, akik csak a saját vegyszeres életüket részesítik előnyben! :o

Nemrég voltunk Nejem gimis osztálytalálkozóján.
Az egyik volt osztálytárs nője megözvegyült. Elmondta, hogy nagy gyümölcsösük van, a férje permetezett  traktorral.
Nem bízta senkire ezt a munkát.
Az orvosok elmondták, hogy az erős vegyszertől rákos lett.
Nagy szenvedés közepette meghalt.
Nekem az egyik távoli rokonom Tsz -ben volt vegyszer raktáros. Ő még amikor aktív dolgozó volt, leszázalékolták izomsorvadással. Szegény még él, tolókocsiban.
Na csak ennyi a vegyszerekről, és azokról, akik kampányolnak a vegyszerezés mellett!
A gyógyszer is vegyszer!!! Nem véletlenül van annyi mellék hatása!
Az emberiséget vegyes táplálkozásra teremtette az Úr, vagy akiket a Darwini elmélet, de nem azt jelenti a vegyes táplálkozás, hogy vegyszerekkel is tömjük a hasunkat!
Miért szaporodnak az onkológiákon a rákos betegek?
Végre, szinte minden héten van tájékoztató műsor a vegyszeres növénytermesztésről!!!
Ma ECHO TV. 17 h kezdettel, a Portré c. műsort nézzétek meg, fél óra!
A méhekről és a mezőgazdaságról szól!
Neves Méhész szakembereink nyilatkozatait figyeljétek!!!
Tehát Attila, verni kell tovább a vasat, ne foglalkozzál méreg keverőkkel!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2014. Május 25. 23:18
Kiskakas!

Én is valami hasonlót akartam írni.
Egész nap az járt a fejemben,hogy írnom kell a vegyszerek és a rák
egyre egyértelműbb összefüggéséről.
Tegnap éjjel meghalt 37 évesen egyik ismerősöm.
Áttétes gyomorrák.
Három hete vették észre,ma már nem lélegzik.
Arisztaiosz környezetében ez a betegség nem pusztít,
nem látja a rengeteg embert aki szenved,pedig
egyre egyértelműbbek a kutatási eredmények,melyek bizonyítják
a rák és a vegyszeres,tartósítószeres,adalékanyagos élelmiszerek
közötti összefüggéseket.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2014. Május 26. 06:38
Az élelmiszerek sajnos elég régóta tartalmaznak vegyszermaradékokat elég csak a régi DDT
botrányra emlékezni,nem kell a spanyol viaszt feltalálni....
Amivel éppen divatos vegyszerrel kezelik a növényi kultúrákat az benne lesz az élelmiszerben és a végén a
fogyasztó véréből is kimutatható.
Az egyes emberek szervezte eltérő mértékben reagál ezekre,vannak akiknél sajnos korai halálozáshoz vezetnek.
Ez a GMO lobbi fő érve a terjeszkedésre,használj kevesebb vegyszert egyél GMO-t.
A vegyszerlobbi pedig ezt üzeni:a vegyszermaradékok ellenére folyamatosan nő az átlagéletkor.
A kormányoknak meg érdeke hogy az átlagállampolgár olcsón jóllakjon,akkor csendben van nem lázad nem gondolkodik.
Persze van más lehetőség is,visszatérni a bushman életvitelre.
One termelés,csak vadászat és gyűjtögetés, előtte redukálni kell a Föld lakosságát hozzá. :-[
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Május 26. 06:42
QUQURIQ!

Most redukálják!

Szeretnék a családommal kimaradni belőle!!!!!!!!!!

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2014. Május 26. 09:01
http://www.echotv.hu/kulonkiadas-2014-05-25-mehek-nelkul-a-vilag
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Május 26. 12:15
Kedves Litterae!

A magam nevében hálásan köszönöm e videó megosztását, mivel tegnap este egy villámcsapás következtében (sokak sajnálatára nem belém, csupán a település trafójába vágott) -elektromos áram nélkül maradván- nem tudtam "élesben" megnézni a műsort. A romantikus gyertya- és petróleum-fény mellett beszélgető, csülkös-gombás pacalt lágy kenyérrel tunkoló, borozgató baráti társaságunk jelentős része nem vette nagyon a lelkére az áramkimaradást, de utólag meg kell állapítsam: óriási hiba lett volna végleg lemaradni a műsorról...

Végtére is sikerült megnéznem... A sokadik olyan műsort, mely a "klasszikus" einsteini felütéssel indított, széles ívben felvázolva az emberiség tragikus jövőképét a pollinátor-szervezetek eltűnése, kipusztulása következtében... Szinte késztetést éreztem, hogy egy kozmikus palackposta űrbe dobását kezdeményezzem, mely "űrpalackban" felhívjuk az űrutókor figyelmét az emberi felelőtlenség -kipusztulással büntetett- következményeire. Minden autentikus kutató korrekten rávilágított, mit is jelent számunkra a méhes megporzás és annak elmaradása. Feltárták a megporzó szervezetekre leselkedő veszélyforrásokat, egyszóval kerekded helyzetértékelést adtak a monokultúrás nagyüzemi mezőgazdálkodás veszélyeiről, az emberi kapzsiság következtében előálló borzalmas jövőképről.

Aztán egyszerre csak egy éles paradigma-váltással elkezdtek beszélni a méhész felelősségéről is... Annak a megélhetési méhésznek a felelősségéről, aki anyagi előnyök megszerzése céljából túlszaporítja a méhállományát, kultúrsivatagból kultúrsivatagba vándorol velük, a hordástalan időszakokban "műanyag" takarmányon tartva őket, noha tudja, hogy ezzel borítékolja az összeomlást. A méhlegelőkön koncentrálódó elviselhetetlen méhtömeg méhegészségügyi problémái lassan kezelhetetlenekké válnak... A legelő nélküli háziméh-állomány ráadásul konkurense  a természetes beporzóknak... Mondják ezt méhész-kutatók...

No, erre az éles, a műsorból egyértelműen "átjövő" ellentmondásra kéne a szaktudósoknak gombot varrni...

Mindenesetre még egyszer köszönöm, hogy megosztotta velünk eme információt, a magam részéről pedig a villámnak is küldök egy köszönő levelet, mert ha ezen ellentmondásokban és hellyel-közzel csúsztatásokban gazdag műsort még vasárnap este megnézem, t'án még a jóféle villányi Cabernet franc is megkeseredik a számban, a pacalról nem is beszélve...

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Május 26. 13:46
Az alkohol fogyasztása beszűkült tudatállapotot okoz. Ez közismert, de hogy a gönyűi tablettás lőre ilyen súlyosan károsítja Arisztaiosz elméjét, ez bizony nagyon figyelemre méltó. Pedig már dr. Cserényi Péter is elmondta baráti körben, hogy "óvakodj a repcétől". Persze ezt úgy szerette volna mondani, hogy Csujalacinak nehogy a fülébe jusson. Kicsi az ország, az ilyen hírek eljutnak hozzám. Ahogy az is eljutott, hogy a Cserényi méhészetet sem kímélték meg a rovarölőszerek. Ott is voltak pusztulások.

Milyen egyesületi vezető az aki csak a szűk baráti kört figyelmezteti a veszélyre??
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Május 26. 13:48
http://index.hu/tudomany/2010/08/10/vegyszeres_a_magyar_zoldseg_es_gyumolcs/

http://anyawellness.cafeblog.hu/2013/12/16/gyerekekre-karos-vegyszer-az-aszalt-gyumolcsben/

 :'(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bogár 21 - 2014. Május 26. 20:47
Áramkimaradás=Sötétség!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 26. 22:25
Arisztaiosz!
Jó beszót Arisz!
Ezt írja nekem.
"Rendkívül nagyra tartom az ön méhészeti tapasztalatait, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a növényvédelmi kérdésekben ismeretei tárházában még vannak fehér foltok,..."
Köszönöm a bókot, de nem vágyom rá.
A növényvédelmi témában, csak és kizárólag a neonikotinoidokkal foglalkoztam.
Odáig merészkedtem,hogy összehoztam egy "csávázó szer" konferenciát, amelyen 8 ország méhészei vettek részt.
Olyan előadók jártak lakásomon mint, Gilles Ratia, Etienne Bruennau. Azután a Francia Intézetben hallgattam Olivier Belval-t, és Simon Gergely vegyi anyag szakértőt, de volt kollégámról Dr. Fendrik Péterrről sem szabad megfeledkeznem.
Nyugodjon meg, a témában otthon vagyok.
A profiknál tartott előadásom, még visszafogott volt,mert ugye akkor még a FŐNÖK figyelt.
A másik beszólása  igen megható.
Ezt a förmedvényt hogy hozta össze?
Ezt írja általam nem ismert betegségemről.
"Persze elébb kezeltesse a "váltólázát", jelen állapotában e betegsége súlyosan gátolja a tisztánlátását... "

Na ezt lovagiasan bevallom nem tudom mire szokták mondani,így utána néztem.
"A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség."
Na most nagyon figyeljen Arisztaiosz!
Valóban lehet, hogy váltólázam van?
Ha sokáig egy pontba nézek, nem látok tisztán.
Ennyi marhaságot amit Ön összehoz, hogy a méhészklub olvasóit bolondítsa, semmi más nem okozhatja. Az írásaiban rejlik a vírus.
Ön terjeszti ezt a kórt.

Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Május 28. 10:54
Vigyázat! A mustár és az olajretek vetőmagja is szokott neonikotinoidos csávázást kapni.

Kedves Geddekas!

Mostanság nem "szokott". A méhekre attraktív kultúrákban az EU pihi elrendelése óta a három átmenetileg felfüggesztett "neonikotionid" hatóanyaggal csávázni nem lehet. A 2013. május 24-én kiadott 485/2013/EU végrehajtási rendelet 2013. szeptember 30. időpontban adta meg a "neonikotionid" hatóanyagú csávázószerek engedélyokiratainak visszavonási illetve módosítási határidejét. A módosító és visszavonó hatósági határozatok tekintetében türelmi időszakot állapítottak meg, mely  2013. november 30-án lejárt...
Az őszi káposztarepce csak azért lehetett még tavaly e hatóanyaggal csávázva, mert a moratórium elrendelésekor már csávázták az őszi vetésű fajok vetőmagját, ezért a tiltás határidejét kitolták. Mint köztudott, a mustár és olajretek nem őszi vetésű (amennyiben nem zöldtrágya céljából vetik), hanem tavaszi, s így ezekre idén már vonatkozik a tiltás... A kis területen vetett tavaszi repcére is igaz ez...
Tudom, az idült pszichozisa az ilyen "Móricka-szindrómában" kulminál, de fölöslegesnek és károsnak vélem a növényvédelmi tevékenység, a jogi szabályozás, valamint a gyakorlat szempontjából tájékozatlanabb méhészek ilyetén félrevezetését. Kutassa kérem alaposabban e területet, s akkor kongassa meg a vészharangot, ha bizonyítékkal rendelkezik a felfüggesztett "neonikotionid" hatóanyagú csávázószerek illegális használatával kapcsolatban. E bizonyíték nélkül viszont alaptalan vádaskodásnak és szándékos félretájékoztatásnak minősül a kijelentése...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 28. 11:30
Arisztaiosz!
Nem nekem célozta a kérdését, mégis válaszolnék Önnek.
Ezt írja Geddekasnak:
"akkor kongassa meg a vészharangot, ha bizonyítékkal rendelkezik a felfüggesztett "neonikotionid" hatóanyagú csávázószerek illegális használatával kapcsolatban."
A szabálytalan használatot (technológiát) nehéz bizonyítani.
A betonkeverős módszer Szekszárdon elhangzott, ez tény.
Nekem is mondta egy gazda ezt az "otthoni módszert", mert ő is csinálja, de annyit teszek, hogy kerülöm a földjeit.
Az illegális szó jelentése,törvénytelen, törvénybe ütköző, tilalom alá eső.
Küzdjön az ilyen gazdákkal a barna medve! Ez az ország erről szól. Csak az nem látja aki nem néz.
A több millió liter, vagy tonna vegyszer nyomtalanul nem tűnik el.
Ugye ezt tudja Ön is? Az anyag nem vész el, csak átalakul. Jó kis daganat lesz belőle.
Mit lehet tenni?
Ki kell kaparni a vetőmagot a földből, és meg kell nézni!
Elég szemrevételezni. Rögtön látható, hogy natúr vagy sem.
Általában piros, de találkoztam zölddel s.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Május 28. 13:59
Arisztaiosz!
Jó beszót Arisz!
Ezt írja nekem.
"Rendkívül nagyra tartom az ön méhészeti tapasztalatait, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a növényvédelmi kérdésekben ismeretei tárházában még vannak fehér foltok,..."
Köszönöm a bókot, de nem vágyom rá.
A növényvédelmi témában, csak és kizárólag a neonikotinoidokkal foglalkoztam.
Odáig merészkedtem,hogy összehoztam egy "csávázó szer" konferenciát, amelyen 8 ország méhészei vettek részt.
Olyan előadók jártak lakásomon mint, Gilles Ratia, Etienne Bruennau. Azután a Francia Intézetben hallgattam Olivier Belval-t, és Simon Gergely vegyi anyag szakértőt, de volt kollégámról Dr. Fendrik Péterrről sem szabad megfeledkeznem.
Nyugodjon meg, a témában otthon vagyok.
A profiknál tartott előadásom, még visszafogott volt,mert ugye akkor még a FŐNÖK figyelt.
A másik beszólása  igen megható.
Ezt a förmedvényt hogy hozta össze?
Ezt írja általam nem ismert betegségemről.
"Persze elébb kezeltesse a "váltólázát", jelen állapotában e betegsége súlyosan gátolja a tisztánlátását... "

Na ezt lovagiasan bevallom nem tudom mire szokták mondani,így utána néztem.
"A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség."
Na most nagyon figyeljen Arisztaiosz!
Valóban lehet, hogy váltólázam van?
Ha sokáig egy pontba nézek, nem látok tisztán.
Ennyi marhaságot amit Ön összehoz, hogy a méhészklub olvasóit bolondítsa, semmi más nem okozhatja. Az írásaiban rejlik a vírus.
Ön terjeszti ezt a kórt.

Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Nagytiszteletű Attila!

A növényvédelemben ön semennyire nincs "otthon", bár ez engem mindaddig egy cseppet sem érdekel, míg nem kezdi el a témában az észosztást. Geddekas is az ön szintjén van "otthon" növényvédelmi kérdésekben, ő például a fenil-pirazol hatóanyagcsoportba tartozó fipronilt is a "neonikotonoidok" közé sorolta nem oly rég...

Nem feltétlenül kell önnek mindenben "otthon" lennie, elég lenne, ha higgadtan, józanul lenne képes rápillantani a témákra. Az indulat -mint már írtam önnek- rossz tanácsadó, ráadásul a vehemencia kiszolgáltatottá képes tenni az embert. Ön igyekszik "izomból" polemizálni. Rossz módszer, különösen azokkal szemben, akiknek szemét nem homályosítja el a vörös indulati köd.

Az ön által felsorolt "ikonikus szakértők" névsorától sem esek hanyatt, ön azt a személyt látja vendégül otthonában, aki hajlandó önt meglátogatni. E névsor számomra nem releváns érv. Ráadásképp az is furcsa, hogy ön mitől képes  "visszafogott" lenni... Ha azért hallgat, mert ott a "Főnök", akkor ön opportunista, aki tökéletesen tisztában van a generál-ideológiával: a lé határozza meg a tudatot. Eddig én öntől mindig csak azt hallottam, hogy nem feltétlenül tekintélytisztelő, elveinek kinyilvánítási szándékát ezidáig nem a megélhetés motiválta. Lehet, hogy nem mindig az igazmondás vezérelte a klaviatúráját? Elég sokáig megfelelt önnek Bross Péter irányítása, s a szervilitás sem volt idegen öntől... Akkortájt még a "váltóláz" sem gyötörte...

Apropos: a "váltóláz" kifejezést mindannyiszor idézőjel közé téve használtam. Mint ön is tudja, az idézőjel (magyarán macskaköröm) egy írásjel, mely az idézésen kívül alkalmas kiemelésre és az átvitt értelem kifejezésére is. Leggyakrabban szövegrészek szöveg-hű felidézésére, illetve az átvitt értelem érzékeltetésére szokás használni. Az utóbbi esetben az idézőjel között álló kifejezés a szokásos nyelvi formától, vagy a megszokott (konvencionális) jelentéstől eltérő jelentést kaphat. Az általam használt "váltóláz" kifejezés tehát nem a "febris intermittens" nevű -a Plasmodium nemzetségbe tartozó kórokozók által okozott- váltólázra igyekezett utalni, hanem ama jelenségre, mely az ön és még néhányuk szándékában a "lázas OMME ügyvivői testület-váltás" szindrómában kulminált. Miként látja, a kifejezés -így, idézőjelben- pontosan definiálja azt a mentális állapotot, melyet önök produkálnak. Van benne váltó szándék, van benne lázas, görcsös akarat. Egyszóval: "váltóláz". Nem tudom, a tudomány mai állása szerint kezelhető-e, de a baromfiudvarban talán nem apokrif a hasonlat: a kotlási lázban égő tyúkokat régente a gazdaasszony hideg vízben történő fürösztéssel "beszélte le " a kotlásról. Lehet, hogy ideje lenne a "kikeresztelkedésnek"? Ha tévednék, s a tüneteket mégsem mentális problémák, hanem netán a Plasmodium vivax, P.ovale, esetleg a P. malariae okozná, s ezért az orvos mégsem az előbbi megoldást (jeges hűtőfürdő) javasolná, megérne egy próbálkozást az Aspergillus fumigatus által termelt antibiotikum szedése: a Fumagillin állítólag kiváló hatású a Plasmodium-fajok féken tartására...

A lényeg: a "váltóláz" ellen és az irónia megértésének képessége érdekében feltétlenül kezeltesse magát...!

Javaslom, annak eldöntését, hogy melyikünk írásai, megnyilatkozásai minősülnek "marhaságnak", "vírusosnak": bízzuk az utókor megítélésére. Sajnálom, de számomra az ön "kinyilatkoztatásai", "kukorékolásai" nem feltétlenül mértékadók, cserében nem várom el öntől sem, hogy az enyémeket kritika nélkül a magáévá tegye, de mindaddig, míg én önt nem minősítem marhának, kérném, ön se tegye azt vélem kapcsolatban! Méltatlan ez egy Klubvezetőhöz...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2014. Május 28. 14:35
Amíg osztják az észt itt egyesek,addig a méreggyártók legyártották a robotméheket !!!! Talán már nincs is  értelme  miről vitatkozni !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kamikaze - 2014. Május 28. 15:03
Arisztaiosz! Minden rosszindulat nélkül írom. Mi szükség van erre a piszkálódásra? ( nem muszály részletesen kifelytett választ írnia felvetésemre... )
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2014. Május 28. 15:46
Sziasztok!
Javaslok létrehozni egy topikot Arisztaiosz részére, neve fém -jelezze (zárolja) írásait!
Üdv.: Misi
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Május 28. 21:12
Arisztaiosz!

Ön egy tökéletesen inkompetens egyén. Abszolút nem ért a méhekhez. Bebizonyosodott, hogy még szakzsargont se ismeri és Ön osztja itt az észt.

Egy gombásznak, gombaszakértőnek látásból kötelessége felismerni a mérgező gombákat, de nem kötelessége ismerni a gombákban előforduló toxinok részletes kémiai csoportosítását. Éppen így van a méhész a rovarirtószerekkel. A méhész számára elégséges névről ismerni a veszélyes szereket, továbbá kötelessége felismerni a mérgezés tüneteit.

És itt van pl. az OMME jelenlegi vezérkarának ELÉVÜLHETETLEN BŰNE, hogy a társadalmi szervezetek minimális kötelezettségét, az edukációt, ismeretterjesztést se gyakorolta elfogadható  szinten. Nemcsak Tóth Péter, Lászlóffy Zsolt és Cserényi doktor, tehát a felkent szakmai nagyságok nincsenek tisztában egy méhmérgezés lefutásával és következményeivel, de a méhészek döntő többsége sem.

Addig amíg az OMME vezérkar a sötétben tapogatózik, addig mit lehet várni az egyszerű méhésztől. Dúl a maszatolás, a félretájékoztatás, a felelősségnek az egyszerű méhészre tolása, a méhbetegségekre való mutogatás. Korrekt mintavételezés nem tud ebben a légkörben történni, hiszen azt se tudja az állatorvos, a növényvédelmi felügyelő, a méhész, hogy mit és hogyan is kéne nézni. Nincs egy korrekt kárfelmérési tematika, amit az állatorvosok és szakértők alkalmazhatnának. Szégyen és gyalázat ami zajlik. És Önnek jólesik ehhez asszisztálni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 28. 22:49
Tisztelt fizetett provokátorom, Arisztaiosz!
Ki állította azt, hogy én növényvédős vagyok, vagy ismerem ezt a szakterületet?
Csak és kizárólag a csávázó szerek témakörébe ástam bele magam, abban úgy érzem elég meszeire jutottam.
Nem ártana Önnek sem elindulni, mert az Ókor már rég volt!
Ez NEO tehát ÚJ!
Az,hogy a témában mely szakemberek kompetensek a világon,nem Ön dönti el.
A józan ész győzelme,hogy felfüggesztették ezeket a gyilkos szereket, és ezért érthetetlen számomra az OMME hozzáállása. A mostani újságban is arról ír a téma "szakembere", hogy nem bizonyított a káros hatása.
A 400 különböző nemzet kutatójának egybehangzó véleménye akkor micsoda? Egyedül a magyar méhész vezetők nem látnak ebben kockázatot! Ez megbocsáthatatlan bűn a méhek,és a méhészek ellen! Igen is, minden fórumon tiltakozni kell az ellen a szemlélet ellen amit Ön is képvisel! A téma részemről befejezve.
A FŐNÖK-re nem Brosst értettem. Az OMME főnöke, most sem Dr.Mészáros László.
Az OMME úgy működik mint egy vállalkozás, ezért nevezem azt a valakit főnöknek.
Ő  irányít, és kicsinál mindenkit aki ellen mer állni. A Csányi Anti néhány napja már leírta kiről is van szó.
Amikor az ominózus előadást tartottam, Ő is ott volt,melynek címe:
"A csávázó szerekről méhész szemmel."
A másik előadó Pecze Rozália, a Syngenta fejlesztési vezetője  volt, aki a gyártót képviselete,
és Tóth Péter aki a méhészeti szakmát képviselte, de melyiket ma sem tudom. A méhészt, vagy a növényvédőst?
A további meccset Önnel szívesen folytatom privátban,de szerintem ettől kezdve valóban provokatív, személyeskedők a viszontválaszai, és ezzel nem kívánom untatni a Méhészklub olvasóit.
Nem tudom dohányzik e?
Nyomja el magát ebben a témában, mert kiakasztani szándékozó stílusa nem érte el a célját.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Arsztaiosz!
Kérem olvassa el figyelmesen az alábbi írást!
Hát ilyen emberek képviselik a méhészeket!
http://greenpeace.blog.hu/2014/05/26/mi_a_helyzet_a_mehekkel
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Május 29. 22:17
Szép estét mindenkinek!
Előző írásom végén van egy link amelyből most idéznék:
"Tóth Péter a Greenpeace-t egyoldalúsággal vádoló és a neonikotinoidokat védő prezentációja végén még bemutatott egy, a minisztériumi gépére már bekészített és korábban Tőkés által is felvillantott képsorozatot is, melyen bemutatta, hogy milyen egészségesek a neonikotinoiddal csávázott mezőkre járó méhei."

Nekem ez nem hír, mert már rég tudtam ezt, de a kedves olvasó most megtapasztalhatja ki is vezeti a monitoring vizsgálatnak hazudott nagy méhész átverést, az OMME vezérkarának beleegyezésével.
Teljesen dilettáns módon, Ókori gondolkodással, fejlett kutatási eredmények semmibe vétele mellett történik ez a hazardírozás!
A méhészek tudatos félrevetése már nem tűrhető tovább!
És még a Greenpeace szakemberei kérjenek bocsánatot?
Felháborító, hogy ezt ma megtehetik velünk, és csak néhányan vállaljuk a nyílt,őszinte konfrontálódást.
Kizárnak az OMME-ból?
A Méhészklub akkor is fog működni.
A méhek, és környezetünk, valamint saját egészségünk védelmében petíció fog megszületni, ehhez kérjük a tagság támogatását!
Hamarosan bővebben,a részletekről!
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
 


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2014. Május 29. 23:53
Nagyon elkeserítő,hogy tíz éve pusztulnak a méheink és nem történik semmi !!!  Azt mondta a Greenpeace ha a   méhészek  nem változtatnak az álláspontjukon akkor kiszállnak a  Méhpusztulás projektből !!!!!! És Én is kérjek bocsánatot ,hogy tíz éve repcén elnéptelenednek az akác érett méhcsaládjaim !!!!!! TÍZ ÉVE  kongatom a vészharangot !!!!!!! Az ország egyik legnagyobb méhésze szerint összeomlás  előtt vagy már alatt van a méhészkedés !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Május 30. 23:40
Én azt nem értem, hogy a méheknél évek óta egyre nagyobb gond van. Már a madártani egyesület is egyre többször nyilatkozik, hogy a madarakkal is problémák vannak.
Erre egyre több és több vegyszert használnak az emberek.
Minek kellene még történnie, hogy belássák a rossz irányt?Mikor lesz ennek vége és mi lesz ennek a vége?

/nem mintha hiányoznának, de azt figyeltem, hogy a darazsak is eltűntek nálunk. Elhagyott fészkeket találtam fiasítással és darázs nincs/ A méheknél meg megint csak a friss fiatalokat látom az utóbbi napokban lassan megszűntek az öregek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Május 31. 22:07
Kitin! Írd le, hogy milyen növények vannak a méhlegelődön? Ugyanis a repcevirágpor (ha voltál repcén) már kiürült a lépekből, méhekből.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Május 31. 22:59
A napokban megírom levélben, hogy mit látok!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 01. 18:31
Tisztelt Méhészek, kedves Méhész újság szerkesztőség!

Történelmi pillanat következett be!
Képzeljétek egyet értek a szerkesztői megjegyzés21. oldalán lévő gondolatokkal!!!!!!!!!
Tóth Péter provokatív cikkére, melynek  címe " Vegyi koktél a kaptárakban?" reagál a lap szerkesztője.
Mit írtam én 2014. május 13-án a neonikotinoid téma 123-as hozzászólásában 20 óra 46 perckor?
Ezt:
"....a szabályosan végrehajtott (bejelentett) növényvédelmi kezelésekből van a legkisebb kárunk."
Majdnem szó szerint azt amit az újság szerkesztője.
Nézzük csak mit írt Dr. Ludányi István.
"Tehát a növényvédelem szakszerű kivitelezésével jelentősen lehetne csökkenteni a környezet és a méhek táplálékának szennyezését!"
Hoppá hoppá.
Erről pofázok évek óta, és lám a szerkesztő Úr is végre ezt vallja!
Szerintem kéne egyeztetnie az OMME vezetőivel,vagy hamarosan új szerkesztő után nézhetnek.
Ugye az elmúlt számban a címlapon reklámozták és siratták a néma gyilkost! Még sajnálkozó cikkükhöz egy méhészt is találtak.
Hogy védekezzünk a nem látható, orvul támadó méhgyilkos szerek ellen?
A szakszerűen végrehajtott növényvédelmi munka évtizedeken keresztül nem okozott tized annyi gondot, mint a "színes magocskák"!
Ezért történelmi pillanat a mostani szám ezen cikke! Gratulálok Dr. Ludányi Istvánnak, de vigyázzon magára mert röpülhet.
Azért csak haladunk!
Megyek bontok egy sört.
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila








Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Június 01. 18:35
 QUQURIQ!

Gyorsan megittad a sört!
Egészségedre!
Igyál egy másikat!

A szomjas, álmos Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 02. 00:16
Attila!

Most nem értek egyet veled. Sok engedélyezett növényvédőszer szabályos használat mellett is mérgező. SŐT! Ez a gyakoribb.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 02. 21:04
Arisztaiosz!

Ön egy tökéletesen inkompetens egyén. Abszolút nem ért a méhekhez. Bebizonyosodott, hogy még szakzsargont se ismeri és Ön osztja itt az észt.

Egy gombásznak, gombaszakértőnek látásból kötelessége felismerni a mérgező gombákat, de nem kötelessége ismerni a gombákban előforduló toxinok részletes kémiai csoportosítását. Éppen így van a méhész a rovarirtószerekkel. A méhész számára elégséges névről ismerni a veszélyes szereket, továbbá kötelessége felismerni a mérgezés tüneteit.

És itt van pl. az OMME jelenlegi vezérkarának ELÉVÜLHETETLEN BŰNE, hogy a társadalmi szervezetek minimális kötelezettségét, az edukációt, ismeretterjesztést se gyakorolta elfogadható  szinten. Nemcsak Tóth Péter, Lászlóffy Zsolt és Cserényi doktor, tehát a felkent szakmai nagyságok nincsenek tisztában egy méhmérgezés lefutásával és következményeivel, de a méhészek döntő többsége sem.

Addig amíg az OMME vezérkar a sötétben tapogatózik, addig mit lehet várni az egyszerű méhésztől. Dúl a maszatolás, a félretájékoztatás, a felelősségnek az egyszerű méhészre tolása, a méhbetegségekre való mutogatás. Korrekt mintavételezés nem tud ebben a légkörben történni, hiszen azt se tudja az állatorvos, a növényvédelmi felügyelő, a méhész, hogy mit és hogyan is kéne nézni. Nincs egy korrekt kárfelmérési tematika, amit az állatorvosok és szakértők alkalmazhatnának. Szégyen és gyalázat ami zajlik. És Önnek jólesik ehhez asszisztálni.

Kedves, vagy Kedvetlen Csunjalaci!

A gombaszakértő-hasonlata egy ökörség, példája alapján ön egy valódi "gombaszakértő", már ami a toxikus anyagok ismeretét illeti. Szellentése sincs a kérdéshez. A lábgombákhoz feltehetően jobban ért... Legalább valamiről bevallja, hogy halovány segédszellentése sincs a témához. Csak sajnos ön a jelen aspektusban nem gombaszakértő, aki legalább képes felismerni a gombákat, hanem egy sarlatán, aki arról nyilatkozgat, amiről fogalma sincs... Olyan kérdésekről hablatyol, melyeknek toxikológiai folyamatairól elfelejtette megkérdezni az instruktorait. Ön a jelen szituációban kinevezte magát "szaktudományos szakértőnek", ezért önnek kötelessége lenne ismernie azokat a támadott hatóanyagokat, azok hatásmechanizmusát, amikről országszerte -tapsvihartól kísérve- "szaktudományos" előadásokat tart...

Majd ha képbe kerül a nitro-metilének és a fenil-pirazolok hatásmechanizmusát illetően, akkor ráébred, mennyire szegényes az ismeretanyaga. A nitro-metilének csoportjába tartozó "neonikotonoidok" köztudottan acetil-kolin antagonisták, azaz az acetil-kolinnak a receptoron való megkötődését gátolják, elfoglalva a receptoron az acetil-kolin helyét, gátolván az ingertovábbítást. A fenil-pirazol hatóanyag (fipronil) teljesen más hatásmehanizmus alapján működik. Leírhatnám, miként, de tanultam Kakaskától: ez az e heti találós kérdésem. Segítsünk kedves klubtagok Geddekasnak a fenil-pirazol hatóanyag hatásmechanizmusának, az ingertovábbításban betöltött szerepének megismerésében...!

Hogyan akar szakértőként megnyilatkozni egy olyan témábanl, amiben nem csak otthon nincs, de még az irodalmát sem ismeri? Azt veti Tóth Péter szemére, hogy "nincs tisztában egy méhmérgezés lefutásával és következményeivel"? Miket hablatyol itt össze? Tóth Péter 2013. áprilisában a Méhészetben egy korrekt  ismertetőt adott közre a méhmérgezésekről, olyan szövegezéssel, hogy ha ön olvasta volna, tán még ön is megérti. Nos, e cikkben az ön által sokat támadott szakember -méhész-nyelven megfogalmazva- tökéletes "itinert" adott a méhészek kezébe az esetleges mérgezési esetek felismerése és kezelése tárgyában. Nem hablatyolt, mint ön, akinek még ismeretanyaga sincs a rovarokra nézve kockázatos neurotoxinok hatásmechanizmusáról, hanem lépésről lépésre levezette a probléma felismeréséhez szükséges szimptómákat és a méhmérgezések kapcsán alkalmazott eljárásrendet. Mit vartyog itt az OMME "felkent szakmai nagyságainak" "elévülhetetlen bűnéről"? Ön vagy nincs képben, vagy ha igen, elévülhetetlen bűne a méhésztársadalom szándékos félrevezetése! Miként merészeli támadni a szakmáért tenni akaró és képes személyeket, miközben ön éves rendszerességgel pusztítja ki a méhcsaládjait egy zárt területen telephelyezve, ahol elvileg semmilyen vegyszerterhelésnek nem lehetnek kitéve a méhei, ökológiai gazdálkodási terület közepén lévén a méhészete. Ja, a fránya darazsak... Meg a ponchos napraforgó...

Kedvetlen szaktudósunk! Tudom, hogy képtelen a korrekt önértékelésre, s szemérmetlenül bármire képes, hogy a maga és ambíciói szolgálatába állítsa a méhésztársadalmat, illetve annak félrevezethető szegmensét. Kérem a Teremtőt, vesse latba a befolyását, hogy az ilyetén próbálkozásai ne legyenek képesek ránehezedni az egyébként is frusztrált, időjárási anomáliákkal,  méhegészségügyi problémákkal és néha méhmérgezési esetekkel terhelt méhész-közösségre... 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 02. 22:49
Arisztaiosz!
Tóth Péter tavaly áprilisi leírása hiányos. Olvastam az összes monitoring jelentését. 2007 óta lett volna tere és ideje a lehető legrészletesebben leírni hogyan is futnak le a méhmérgezések. Mik a kezdeti tünetek, milyen változatok vannak. Hogyan hatnak a mérgezések a méhbetegségekre stb. Milyen összefüggések lehetnek a méztermelés és a jelenkor növényvédelme között? Sajnos Tóth Péter nem törekedett az évi 20 mFt adta lehetőségek a kihasználására. Éppen ezért jelenhetett meg ez év májusi Méhészet újságban a méhmérgezésekkel kapcsolatos írásom. Sőt további írásom is fog megjelenni ebben a tárgykörben.

Nem kívánok növényvédő szakmérnök lenni, sőt növényvédőszer kutató és fejlesztő se. Biológus vagyok és méhész. Éppen ezért csak azokkal a vegyületekkel és hatásokkal foglalkozok, amik a méhészek számára fontosak.
Nyugi!
A neonikotinoidok hatásmechanizmusát ismerem, erről néhány száz oldalnyi szakirodalmat olvastam át. Sőt állítom, hogy jobban, mint Tóth Péter. Hiszen Tóth Péter ott áll a méhcsaládjaival a mérgezett napraforgó tábla kellős közepén és évek óta nem veszi észre, hogy méheire milyen hatással vannak ezek a mérgek. Ahhoz pedig vakságra van szükség, hogy az ingerülátvitel sérülése miatt kialakuló tüneteket az ember ne vegye észre.

A méhcsaládjaim állapotáról Önnek halvány fingja sincs. A törzsállományom 2010 óta 100 méhcsalád. Tavaly 70 méhcsaládot értékesítettem, de volt év, amikor többet, mint maga a törzsállomány. Ha annyira tré lenne a méhcsaládjaim állapota, ahogy ön szeretné, akkor ezt nem tehettem volna meg.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2014. Június 03. 12:49
Tisztelt Méhészek!
Szakszerűen végrehajtott nővényvédelmi tevékenység (virágzó kultúrában)!?
Virágzó repcetáblán 24 C napos délelőtti időben „csak” gombaölő permetlével permeteznek.
Mondtam a gazdának gratula: Mire Ő „ez nem árt a méheknek. „ Mondtam neki neveld a gyerekeidet csak frissen permetezett növényvédőszeres növényekkel. Kíváncsi lennék a végeredményre.
El kellene gondolkodni, hogy a gombaölő készítményekre miért írnak élelmiszer felhasználási várakozási időt, ha az nem árt.
Méheink se pusztulnak azonnal el a gombaölő szerektől, de azért kíváncsi volnék mennyivel csökkenti élettartalmukat.
Hab a tortán, felsőakácon délután 15 órakor az akácosok által körbevett búzatáblát; helikopterrel permetezték le. Természetesen a gazda szerint az sem ártott az ott lévő mintegy 400 méhcsaládnak.
Azt halja a kezdő méhész, hogy a repcén megerősödnek a méhcsaládok. Pár éves méhészeti tapasztalatom az, hogy repce virágzáskor méhcsaládjaim néptelenednek.
Elgondolkodtam azon, hogy repcéről el kell vándorolni.
Természetesen nem a csávázó szerek mellett írom amit írok. Az, hogy valójában mis is okozza az elnéptelenedést nem tudom. A gombaölő szereknek milyen szerep jut a történetbe nem tudom, de hogy a méheknek nem válik hasznukra, az biztos.
Még egy érdekes kérdés vetődik fel bennem, de le se merem írni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2014. Június 03. 15:49
Én is hasonlóképpen "Természetesen nem a csávázó szerek mellett írom amit írok", de úgy látom, hogy a csávázószeres védekezés kisebb kárt okozott a méhészetben mint a jelenlegi növényvédelmi stratégia.
Ahol én vagyok a méheimmel, a közelben most virágzik a Kaszanyűg bükköny, a Pipacs, hamarosan a Vaddohány és mivel a tábla szélében van, így érte a permetszer. Egy-egy permetezés után nincs sok méhhulla a kaptárak előtt (kb 30-50 db) de az én bogaraimról van szó. A gazda a "stresszben tartás" miatt az idén már 3x permetezett, így engem is sikerül folyamatos stresszeben tartania.
A Geddekas által felvázolt vegyszermentes mezőgazdaság csak utópia. Még ha volna is lehetőség biogazdaságokat létrehozni, a vegyszerlobbi bedarálná. Pl. Kishantos
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2014. Június 03. 17:21
Több országban történtek a házi méhek védelmére intézkedések /Olaszország, Szlovénia, Franciaország /. Javaslatom,hogy egy szakmai kirándulás keretében meglátogatnánk Olaszországban pár méhészetet ami /repcés,kukoricás.napraforgós/ területen található. Így saját szemünkkel láthatnánk ,hogy hol van az" igazság ".
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 03. 20:33
Veszti!

A neonikotinoidos mérgezésnél nem sok nullát látsz, ezért nem hiszed el, hogy mérgez. A taglózó szerek hatását azonnal látod. Sokkal kisebb mérgezés is nagyon zavar, ha látványos.

Tudjuk, hogy a patkányt, aki különösen óvatos állat csak lassan ható mérleggel lehet kipusztítani, mert a gyorsat észreveszi. úgy látszik, hogy a növényvédőszer fejlesztők is rájöttek, hogy kell a méhészt becsapni, úgy ahogy a párkányt. Mi vagyunk a növényvédősök szemében a patkány.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 04. 07:13
Sziasztok!
Napok óta megy az értekezés (amit jónak tartok) a növényvédelemről.
Egyet nehéz megértenem. Egy ilyen "ártalmatlan" Méhészklubon mint ez, mennyi hozzászólás, okos, vagy buta ötlet elhangzik, az OMME meg hallgat. Egyet nem tehet, kijelenti, hogy nincs és nem is volt gond a méhcsaládokkal.
Nagyon érdekes,hogy a méhmérgezések (eltűnések) 90%-a repce, illetve napraforgó virágzás körül van sok éve.
Több hozzászóló azt feszegeti, hogy a gombaölő szerek nem okoznak problémát.
Általában így is van, de sokszor bizony pont az teszi be nekünk a kaput.
Tudományosan (nem OMME monitoring) bizonyított, hogy ha előzetesen csávázott növénykultúrában használnak gombaölő szereket, a méhek számára gyilkos "mix" lesz belőle.
(Ne legyintsetek, hogy a csávázás tiltott, már a múlté. Ja a drogkereskedelem is tiltott, és jobban űzik mint valaha. A csávázás olcsó, hatékony, egyszerű. Ezt fogják még feketén használni. Akkor lesz a nyavalygás, hogy látjátok van méhpusztulás de már nem is csávázták a növényt. Hol éltek? A pénz, a haszonszerzés reményében meglátjátok lesz még gondunk. GMO-s növényt is szántottak már ki, azt is tilos vetni.)

A gombaölő szer reakcióba lép a csávázó szerrel, ennek  van egy szakmai kifejezése, majd Arisztaioszt megkérem segítsen mis az. (Valószínű közben megtaláltam. Azért kérdezem ez az? Szinergikus hatások?)
Kontrahatás, kereszt reakció vagy mi a frász.
Megkeresem ezeket a szakcikkeket, és leközlöm.
Etienne Bruennau az UNIO méz munkacsoportjának elnöke, nagyon sokat beszélt erről azon a bizonyos csávázó szer konferencián.
Tehát ne legyetek nyugodtak ha "csak" gombaölővel kezelnek egy olyan mezőgazdaság kultúrát (repce-napraforgó-kukorica) amelyet a méhek látogatnak, mert hatalmas károtok lehet.
Valamikor hónapokkal ezelőtt leírtam a saját esetemet.
Tavaly előtt repcén, világos nappal 30 fok melegben "csak" gombaölővel permeteztek. Odaszaladtam a traktoros Úrhoz, hogy mit csinál? Kérdőre vontam. Megnyugtatott, hogy nem bejelentési köteles növényvédelmi munkát végez. Nem nyugodtam meg. Aggodalmam beigazolódott. Nagy veszteség ért. Előtte való nap még 2.6 kg-os gyarapodásom volt, attól kezdve nulla!
Mi történt?
Érdekességként megjegyzem, hogy az egyik IB tag is panaszkodott hasonló esetről. Most miért hallgat?
Nagyernyei Attila

Az egyik cikket itt olvashatjátok, amire Tóth Péter provokatív választ adott.
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hatteranyag-Vegyi-koktel-a-kaptarban/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: BCS - 2014. Június 04. 10:00
Tisztelt Nagyernyei Úr!

Pár hozzászólással lejeb ezt írta:

"Tudományosan (nem OMME monitoring) bizonyított, hogy ha előzetesen csávázott növénykultúrában használnak gombaölő szereket, a méhek számára gyilkos "mix" lesz belőle."

Én is átolvastam az Ön által belinkelt (Greenpaece blogbejegyzést) cikket és a fenti idézetre utaló vagy hasonlító egyetlen mondatot sem találtam. Legyen szíves a fenti állítás pontos forrását megadni, mert annak hiányában egyszerűen konstatálható, hogy egy vaskos csúsztatás amit leírt.
Erre azért volna szükség, mert csávázószer is több féle van (tudom Önnek ez nem újdonság, merthogy beleásta magát a csávázás tematikájába). Vajon a fenti megállapítás a gombaölő csávázó szerek (amelyek szintén lehetnek pirosak, zöldek stb., a lényeg hogy a szín felhívja a figyelmet: a vetőmag kezelve volt) és a gombaölő permetező szerek esetében érvényes csak? Vagy is?
Meg volna még egy csomó kérdésem, de sajnos csávázó szer konferenciára nem voltam hivatalos. A dialógus, a mások véleményének meghalgatása,....hát igen.

Nem akarom minősíteni a Greanpeace tudományos munkáját - persze megtehetném, mert ők és Önök is folyamatosan minősítik a növényvédő szer gyártók kutatási eredményeit (korrupciót és sok egyéb mást sugallva), és még biológus sem vagyok. De azért engedtessék már meg minden érdekelt félnek hogy kifejtse a véleményét ebben a témában, anélkül hogy mindenféle jómadarak (és még szépen fejeztem ki magam) bekiabáljanak. Vagy Ön és az Ön által jegyzett Klub nem a dialógusban érdekelt?

Tisztelettel, Csorba Csaba
(tuja, aki itta az OMME szavait)

P.S. Az nem baj ha nem a dialógusban érdekeltek, de akkor mondják ezt ki, és mindenki a helyén tudja kezelni a Klub-ot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2014. Június 04. 11:38
Tisztelt Csorba Úr!

Ugyan a Nagyernyei Attilának címezte a mondanivalóját a postscriptumban is–és az Attila vélhetően belátása szerint reagálni is fog, deklaráltan a cenzúrázatlan vélemények ütköztetésére alapította ezt a fórumot- ugyanakkor megkérném, hogy ne általánosítson! Többen megosztunk szakmai információkat és véleményeket itt is a méhészeti közélet különböző területeivel kapcsolatosan, s nem elsősorban hasra ütés után tesszük ezt. Tisztelje már meg ennek a klubnak a tagjait és olvasóit azzal, hogy legalább feltételezi az önálló individuumok létét és méltóságát!

Ha a különböző növényvédő szerek alkalmazásának fájdalmasan aktuális témakörében nem ért egyet valamely állítással, akkor a hozzászólóval vitatkozzon, s ne minősítse –akár burkoltan is- a klub összes tagját és az olvasóit. Elhiszem, hogy sokszor kellemetlen információk látnak itt napvilágot egyes emberek számára, de aki a szabályokat betartja és nem él vissza az egykor bizalommal megajánlott tisztségével, annak nincs félnivalója.

Sajnos én is számtalan súlyos szabálytalanságot látok a méhészeti közéletben-egyesületi működésben, de ez már nem ennek a topiknak témája…

Amennyiben nem ért egyet bizonyos állításokkal, írjon érvekkel alátámasztott cáfolatokat, az öné is a pálya. Ön nem ír személyeskedő stílusban, de vannak olyanok, akik a szegényes ismereteiket, korlátolt vitakészségüket és szocializációs kudarcaikat személyeskedéssel igyekeznek pótolni, ill. kompenzálni. Ezek az emberek előbb vagy utóbb ugyanezt kapják vissza. Ebben semmi nóvumot nem látok…

Győzze meg az álláspontjáról az olvasókat értelmes érvekkel! Megértő türelemre mindenképpen szüksége lesz, mert azok a méhészek, akiknek eltűnnek a méhei, mielőbbi megoldást várnak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 04. 20:56
Tisztelt Csorba Úr!
Örülök, hogy ennyire tetszik a felvetett téma.
Most fordítanak néhány szakcikket a témában,de az OMME honlapján is volt egy nagyon hasznos, tényfeltáró írás.
Már az archívumban sem találom. Véletlenül eltűnt.
Abban minden kérdésre választ kaphatott volna. Az, hogy én ezeket a kutatási eredményeket, tényeket saját fülemmel hallottam, Önt ez nem győzi meg. Mindig mindent bizonyítanom kell,ezt már megszoktam. Most nagyon elfoglalt vagyok, de mindent megteszek, hogy a Méhészklub olvasóit is tájékoztathassam arról, amit kér tőlem.
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 04. 21:25
Tisztelt Méhészek!

Azért tudjátok, hogy miről értekezünk? Egy kis történelem.
Az érdekképviseletünk így véd bennünket.
Akkoriban még mi is volt a mérési határ, vagy a kimutathatósági határ? 5 PPB!!!!!!!!!!
Hogy merték azt kijelenteni, hogy nem okoz problémát a neonikotnoid, ha bevallásuk szerint csak 2014-ben értek odáig, hogy a 0.1 PPB-t meg tudják mérni.
És 2007-ben akkor mi volt? Végighazudták nekünk,  hogy nincs probléma.
Akkor már a francia méhészek tomboltak!

ttp://www.farmit.hu/sites/default/files/documents/agroforum/TokesG_2013szeptember.pdf

A fent cikkből emeltem ki a lényeget.
"Magyar vélemény
Magyarország álláspontja az volt,hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően a probléma kezelésére
nem a minden tagállamra kötelező tiltás, hanem a nemzeti szintű kockázatcsökkentő intézkedések elő-
írása lenne célszerűbb.
Magyarország nem támogatta a Bizottság által javasolt korlátozásokat – nevezetesen a fenti hatóanyagokkal történő csávázás és talajfertőtlenítés teljes betiltását a méhekre attraktív kultúrákban (kukorica,
napraforgó, repce) –, mert a mai napig nincs olyan tapasztalatunk,hogy a korlátozással érintett szabályosan végrehajtott kezelések következtében, méhpusztulás fordult volna elő hazánkban.
Sőt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által elvégzett 2007-2012-es időszakra vonatkozó
monitoring vizsgálatokból éppen az derült ki, hogy sem a csávázással, sem a permetezéssel szabályosan kezelt növényállományok nem okoztak semmilyen káros hatást az onnan gyűjtő méhcsaládokban. ."
Erről ennyit.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 04. 23:32
A Greenpeace nem tudományos kutatóintézet, de csak jól képzett széles látókörű szakembereket alkalmaz, akik képesek és hajlandók felhasználni a legkorszerűbb tudományos eredményeket. Csak olyan kijelentéseket tesznek, amiknek bizonyított alapja van. Ha ezt nem hiszi valaki, akkor nézzen utána. Azok a szaktudományos cikkek elérhetők az interneten, sőt a Greenpeace oldalán ott a pontos hivatkozás is, tehát megtalálni se nehéz.

Van cikk arra is, hogy melyik gombaölő fokozza és melyik rovarölő hatását.

De józan ésszel is felfogható, hogy a gombaölők milyen hatással lehetnek a méhekre. Ha egy cseppet is gondolkodik valaki és látott már virágporos lépet, akkor pillanatok alatt rájön az összefüggésre. Ehhez még 8 általános iskola elvégzése se kell, csak a szemét kell kinyissa. Meg is teszik sokan. De úgy látom, hogy az írástudók között egyelőre nem túl sokan.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 05. 08:33

Nagyon érdekes,hogy a méhmérgezések (eltűnések) 90%-a repce, illetve napraforgó virágzás körül van sok éve.
Több hozzászóló azt feszegeti, hogy a gombaölő szerek nem okoznak problémát.
Általában így is van, de sokszor bizony pont az teszi be nekünk a kaput.
Tudományosan (nem OMME monitoring) bizonyított, hogy ha előzetesen csávázott növénykultúrában használnak gombaölő szereket, a méhek számára gyilkos "mix" lesz belőle.
(Ne legyintsetek, hogy a csávázás tiltott, már a múlté. Ja a drogkereskedelem is tiltott, és jobban űzik mint valaha. A csávázás olcsó, hatékony, egyszerű. Ezt fogják még feketén használni. Akkor lesz a nyavalygás, hogy látjátok van méhpusztulás de már nem is csávázták a növényt. Hol éltek? A pénz, a haszonszerzés reményében meglátjátok lesz még gondunk. GMO-s növényt is szántottak már ki, azt is tilos vetni.)

A gombaölő szer reakcióba lép a csávázó szerrel, ennek  van egy szakmai kifejezése, majd Arisztaioszt megkérem segítsen mis az. (Valószínű közben megtaláltam. Azért kérdezem ez az? Szinergikus hatások?)
Kontrahatás, kereszt reakció vagy mi a frász.
Megkeresem ezeket a szakcikkeket, és leközlöm.
Etienne Bruennau az UNIO méz munkacsoportjának elnöke, nagyon sokat beszélt erről azon a bizonyos csávázó szer konferencián.
Tehát ne legyetek nyugodtak ha "csak" gombaölővel kezelnek egy olyan mezőgazdaság kultúrát (repce-napraforgó-kukorica) amelyet a méhek látogatnak, mert hatalmas károtok lehet.
Valamikor hónapokkal ezelőtt leírtam a saját esetemet.
Tavaly előtt repcén, világos nappal 30 fok melegben "csak" gombaölővel permeteztek. Odaszaladtam a traktoros Úrhoz, hogy mit csinál? Kérdőre vontam. Megnyugtatott, hogy nem bejelentési köteles növényvédelmi munkát végez. Nem nyugodtam meg. Aggodalmam beigazolódott. Nagy veszteség ért. Előtte való nap még 2.6 kg-os gyarapodásom volt, attól kezdve nulla!
Mi történt?
Érdekességként megjegyzem, hogy az egyik IB tag is panaszkodott hasonló esetről. Most miért hallgat?

Kedves Attila!

A kifejezés, amit talált, tökéletes, de nevezhetjük additív hatásnak is. A "Ződön" egyébként írtam már arról, hogy vannak gombaölő hatóanyagok, melyek egyáltalán nem kockázatmentesek a beporzó szervezetekre, ott megtalálja a hozzászólást.

Ezen tények ellenére mégis BCS klubtárssal értek egyet: nem elegáns olyan kijelentéseket tényként előadni, melyek semmilyen konkrét bizonyítékkal nincsenek alátámasztva. Ha ön mérgezést szenvedett egy gombaölővel kezelt repcetáblán, azt laboratóriumi vizsgálattal kellene alátámasztania. Minta a méhekből. amennyiben "hazataláltak', minta a növénykultúrából, melyről gyűjtöttek. Minta a méhkenyérből, mézkoszorúból. A méz a legkevésbé releváns, a méhek a legtöbb esetben kiválóan méregtelenítik a nektárt, általában abban a legalacsonyabb a reziduumok mennyisége. Csak a laboratóriumi vizsgálatok alapján lenne szabad olyan kategorikus kijelentéseket tenni, amelyekkel ön igyekszik manipulálni a tájékozatlanabb közvéleményt. Semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a vélekedését, hogy egy esetleges gombaölőszeres kezelés okozta a családok gyűjtésének leállását, ráadásul azt sem hozta tudomásunkra, hogy a hordás leállása népességvesztésből vagy repellens hatásból származott. Ha a népességvesztés (haza nem térő méhek) okozta a kárt, a gyűjtött táblán általában megtalálhatók az elpusztult méhek. Ez a tünet egyértelműen piretroid-típusú mérgezésre utal. A szakirodalom a neonikotinoidok szubletális kontaminációjakor is hasonló tünetekről számol be. A táblán mindenképpen megtalálhatók az elpusztult méhek. A letális dózisban felvett neonikotinoid hatóanyag okozta mérgezés tünetei a foszforsavészter hatóanyagok által okozott mérgezéssel azonos tüneteket produkálnak: a kaptárak előtt és a kaptárakban tömegesen pusztulnak a méhek. A piretroidoknak jelentős repellens (taszító) hatása is lehet, a méhek az ilyen hatóanyaggal kezelt táblákat akár napokig sem látogatják. Ekkor olyan koncentrációjú hatóanyag-kitettségnek vannak kitéve, mely bőséggel elegendő az akkut mérgezéshez.
Előszeretettel riogatnak a csávázószerek illegális használatával. Nem állítom, hogy nem történhet meg ilyen eset, de hogy nem lehet tömeges jelenség, arra a nagyon szigorú hatósági növényvédelmi és forgalmazási ellenőrzési gyakorlat jó garanciákat biztosíthat. Előszeretettel emlegeti példaként a GMO-növények illegális vetését is. Bizonyára ismeri az ügy részleteit, de esetünkben nem GM kukorica-fajtát, hanem GM szennyezett vetőmagot hoztak be az országba a forgalmazók. A példája már csak azért is sántít, mert a hatósági ellenőrzés során állami kártalanítás mellett azonnal felszámolták a GM szennyezettséggel érintett táblákat.
A mérgezésekkel kapcsolatos drámai kijelentések önmagukban semmit nem érnek, ha nem támasztják alá hiteles laboratóriumi vizsgálati eredményekkel. Addig csak arra jók, hogy megpróbáljanak hangulatot kelteni, s esetleg eltereljék a figyelmet a valós, komplex problémákról. Nem tudom, miért érdekük ez, miből gondolják, hogy csak e módszerrel lehetnek képesek a "szent, megváltó" mozgalmuk mögé állítani a méhész-közvéleményt. Ha igazán a méhészeti ágazat érdekében szeretnének cselekedni, s nem csak a saját kis pecsenyéjüket sütögetnék, akkor a párbeszédet választanák a konfrontálódás helyett. Csányi Antal is leírta, hogy Tóth Péterék rendkívül empatikusan, segítőkészen igyekeztek segíteni egy mérgezési esetük idején. El kéne netán fogadni, hogy nem Tóth Péterék a méhészet ellenségei, velük együtt dolgozva, egymást támogatva bizonyára sikerülne előbbre lépni. Tudom, ők ott ülnek abban a "vezetésben" melyben önök szeretnék betölteni a helyüket, de a jelenlegi félretájékoztató, konfrontatív módszereikkel erre minimális esélyük van: a józan többség erre nem vevő. Ráadásul a növényvédő-szerek hatósági engedélyezése és méhmérgezési esetek hatósági vizsgálata nem az OMME, hanem a NÉBIH feladata, ha tehát a méhészek érdekeit kívánják képviselni, támadják talán a NÉBIH módszereit és stábját. Az önök növényvédelmi, ökotoxikológusi kvalitásaival és gyakorlatával a hatóság leváltása sem látszik lehetetlen feladatnak...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 05. 16:54
"Tóth Péterék".
Érdekes kifejezés, de a jelenség még érdekesebb.
Az IB döntése alapján Tóth Péter megsokasodott, mégpedig megkapta társul azt a Lászlóffy Zsoltot, aki mélyen hallgat évek óta méhmérgezés ügyekben, holott valami külügyis rangja is van tán az OMME-ban és a konferenciákon kapja a nemzetközi infókat, hogy a méhmérgezések milyen formában jelentkeznek és milyen károkat okoznak. Megkapta továbbá Tóth Péter társul a régi kollégiumi hálótársát, aféle "ikertestvérét", akinek szőröstől-bőröstől ugyanaz a végzettsége, sorsa és szemlélete, mint neki. Tehát az OMME-ban a Tóth Péter féle vonal megerősödéséről beszélhetünk. A valóban szakszerű monitoring helyett Arisztaiosz szavaival élve lehet, hogy hármasban sütögetik?

Nagy előrelépést várok ettől a tirumvirátustól, ahogy az OMME vezérkara is. Még több méhész lesz elmarasztalva, hogy milyen szarul dolgozik és még jobban le lesz cseszve az Úristen, amiért ilyen időjárást küldött ránk. Mindezt meg fogjuk kapni Dr. Cserényi Péter előadásában az őszi OV-n a 20 millió Ft-os keret felhasználásának elmagyarázásakor. 
Mi szegény pórnép, behúzzuk fülünket farkunkat és bólogatunk, hogy "milyen szépen is beszélt!"
Egy fenét beszélt szépen! Mellébeszélt és félrevezetett minket már évek óta. 

Párbeszéd?
Tóth Péter teljesen ok nélkül úgy üvöltött a mikrofonba az OMME küldöttgyűlésén, mint a fába szorult féreg. Sokan befogták a fülüket, hogy mert fájdalmat okozóan ordított.

Párbeszéd?
Az OMME vezérkara ígéretet tett februárban Tolnán, hogy lesz. Mi lett belőle? SEMMI!

Helyette most meg is jelent az 50 millió Ft kutatási keret megpályázható témái. Ezek között a méhmérgezés nem szerepel. Ez nem ügy az OMME számára, ez nem probléma. Ha ez nem ügy és nem probléma, akkor nem lehet róla beszélni. Akkor nincs párbeszédre még lehetőség sem.

Az OMME monitoring rossz működése miatt mi a jó fenéért támadnánk meg a NÉBIH-et?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 05. 21:28
Arisztaiosz!
Több ponton is próbálkozik rajtam fogást találni.
Nézzük valótlan állításait.
Először is nem vágyom semmilyen büszke címre, nem azért ostorozom az OMME vezérkart, mert a "bársonyszékük" hiányzik. Egyébként abból semmi jó nem származna, mert nem sokan maradnának ha rajtam múlna. Remélem egyszer lesz rá módom, hogy részletesen kifejtsem mi a bajom velük. Persze mindent elkövetnek, hogy hallgassak. Egyedül Fáskerti Laci szólt oda az OV-n az elnöknek,hogy " Az Attilának adjál szót, régóta jelentkezik." Meg is lepődtem rajta.
Különben is ezt a méhészek, és rajtuk keresztül a küldöttek döntik el, hogy kik vezessék az egyesületet.
Most így döntött a többség, majd ahogy haladunk változnak az idők. Ki emlékszik már Dr. Torgyán Józsefre?
Úgy fognak emlékezni a jelenlegi vezetőkre is. Most nyalnak falnak nekik, mert a pénzosztó dirigál.
Ha nem lesznek pozícióban úgy köpnek majd utánuk, ahogy ők Brossal tették.
Kifordul a gyomrom, ahogy a jelenlegi szaktanácsadók egy része,és a vezetők nagy része "elnök Urazott",
"Brossizott",meg puncsolt. Ez nekem nem ment. Ahogy Bross becsukta az ajtót, az lett a sztár aki Pétert a legjobban szidta. Ez a mai napig tart.
Egy éve nem vagyok szaktanácsadó,nem pályáztam újra. Életem legjobb döntését hoztam,bár Dr.Mészáros László még lakásomra is eljött kérlelni,de hajthatatlan voltam. Jól döntöttem. Amit nekem mondott az "elnök Úr",
a vezetők körében másként adta elő. A szavahihetőségnek nem lesz bajnoka. Pedig azt mindig hangoztatta, hogy Ő Tolna megyei, és ott ilyen " tökös" csávók vannak.
Hát mit mondjak, jól összeállt ez a bagázs. Őszintén örülök, hogy nem kell hallgatnom a sok süketséget.
A szakmai munka szinte nulla. Bátran merem minősíteni,mert ez a véleményem egy év elteltével is.
Kapkodó, nem átgondolt tűzoltó munka zajlik az OMME-ban. Erre nem vágyom,hogy részese legyek.
Az IB az OMME-ban az Atya Úr Isten, gyakorlatilag ők döntenek, a küldöttek meg bólintanak.
Egyelőre, tegyük hozzá.
Másik felvetése.
Vegyek mintát, ha méhmérgezés ért.
Kedves Arisztaiosz. Aztán hogyan, ha a méhek haza sem jöttek? Még rajtam kívül három méhészetről tudok akit kár ért. Ez ebben a csacskaság, hogy nem lehet mintát produkálni.
Amíg a traktor nem járta a repcetáblát, addig méhfelhő volt a kaptárak előtt. Délutánra síri csend.
Nekem ez elég bizonyíték, nem kértem kártérítést, Somberekre csak turistaként fogok látogatni,mert amúgy nagyon tetszik a falu.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 06. 08:57
Kedves Attila!

Végzetesen félreértett, én azt írtam, hogy ha ön kategorikusan kijelenti egy internetes portálon, hogy méhei végzetes mérgezést szenvedtek egy "gombaölő-szeres" növényvédelmi munka során, azt a kijelentést illenék alátámasztani laboratóriumi vizsgálati eredményekkel. Ön ezzel szemben kinyilatkoztatott egy vélelmet, melynek valóságalapját semmivel nem támogatta meg. Magyarán: hablatyolt egy gusztusosat.

A tünetek, melyet immáron leírt, egyértelműen piretroid-típusú mérgezésre utalnak: a méhek nem találtak haza, a kijáró népesség eltűnt. Nos, ön azt állította, hogy a repce permetezése következtében tapasztalta a tüneteket, azt állítva, hogy még a "traktoros Úrral" is konzultált a növényvédelmi munkáról... Eszerint azt is tudta, hol található a repcetábla, melyet permeteztek. Innen már csak egyetlen lépés a mintavétel: kimegy a repcetáblára és az ott található mérgezést szenvedett méhekből gyűjt mintát. Az ilyen akut mérgezés esetén ui. a méhek a mérgezett táblán pusztulnak el, taglózó hatású mérgezést szenvedve. Minta tehát gyűjthető belőlük. Ha viszont nem talál a repcetáblán elpusztult méheket, akkor feltehetően nem azon szenvedtek mérgezést a gyűjtő egyedek. Egyúttal a táblát járva növény-minta gyűjtésére is módja nyílt volna, bizonyítékul az állítólagos  helytelen növényvédelmi munkavégzésre.

Az eljárásrend, mintavétel kérdésében forduljon Geddekashoz, nála képzettebb személyt nem talál a Klubon és a méhészeti ágazat szereplői között. Hozzáteszem, hogy a leghelytelenebb magatartás az, ha a méhészek nem jelentik a mérgezési eseteket, a hatósági eljárás költségét az állam viseli, s a felderített esetek segítenek a helytelen növényvédelmi gyakorlaton történő változtatásban, mert amelyik gazda fizetett már jelentősebb összegű növényvédelmi bírságot, az a gazda még az öntözővíz kijuttatásával is óvatosan és szabálykövetően jár el, nem hogy a peszticidekével. Természetesen ezen esetben nem lehet a kiagyalt koncepciót az ön módszerével illusztrálni, s ennek nyomán az OMME vezetőséget rentyölni, de önnek kell eldöntenie, hogy hitelesen akarja-e tájékoztatni a méhészeket, vagy a hitelességnek semmilyen jelentőséget nem tulajdonítva, egyszerűen tovább kívánja szítani a gazdák-méhészek közötti feszültséget, továbbra is hangsúlyozom: mindenféle hiteles bizonyíték nélkül... 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér akác - 2014. Június 06. 09:35
Szép napot!
Mérgezés, mintavétel, hatóság, laborvizsgálat,  eredmény stb. nem egy egyszerű és eredményes mutatvány. Rengeteg idő és  pénz...Példám: néhány éve Baranyában napraforgón a legközelebbi táblában négyzetméterenként 8-15 db méhhulla, röpnyílások előtt maroknyi méhtetem. A  gazda előzetesen közölte, hogy gombaölőt és méhekre "nem  veszélyes" rovarölőt fog használni. Permetezéskor ugyan nem voltam ott, de az eredmény magáért beszélt.
Elmenekültem a "látványt" követő napon hajnalban. Abban az évben ez már a  harmadik mérgezéses esetem volt. Elég lett!
Másik év,  másik hely:  tulajjal előzetes egyeztetés, ők csak gombaölőt használnak. Napraforgó  virágzásban,  kijáró méhek mindenki kint, jött a hidas traktor, nyomta egész nap a 160 hektáros táblát. Délután 5  órakor csend
lett a méhesem körül. Ettől az 50 családtól  (ezek voltak amik előbb érkeztek , a másik 50 következő nap) elvehető mézmennyiség nem volt. Igen, és ezek után minden szép és jó....?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 06. 19:49
Kedves Hungarikum!
Bocs, Kedves Fehér akác! ( Ezt viccnek szántam.)
Amit Te leírtál az a gyakorlat, a szín tiszta valóság.
Amit Arisztaiosz hozott össze az meg elmélet.
Arisztaiosz!
Képzelje az ország eddigi legnagyobb méhpusztulását én irányítottam, a hatósági minta vételtől a bírósági peren keresztül, a végrehajtásig. A kioktató stílusa teljesen bele illik a jelenlegi OMME-ban uralkodó szemléletbe.
Állít valamit, mondja a maga körmönfont agytekervényes sületlenségeit, de a tényeket nem ismeri.
Volt katona Arisztaiosz? Pihenj!
Az ominózus repcetáblától 30 méterre voltam. A méhek egyértelműen tömegesen látogatták, a "légi folyosó" jól mutatta a méhlegelőt. A traktorossal valóban beszéltem, és kértem halassza el a permetezést. Ő nyugtatott, hogy nem lesz semmi gond, mert csak gombaölőszert szór ki.
Ennyire nehéz ezt megérteni? Keressen más vitapartnert, ne provokáljon tovább.
Egyébként Tolna megyében minden méhegészségügyi felelős kézbe kapta, hogy " Mit kell tenni méhmérgezéskor".
Tudta, hogy a NP-ból az első méhegészségügyi felelős továbbképzést én szerveztem, ez lett a minta?
Az óta is így folynak a képzések.
Most adta ki ezt az OMME!!!!!!!!!!
Nekem ne nyafogjon, hogy mit kell csinálnom.
Úgy érzem ismét magam mint amikor szaktanácsadóként az akkori vezető szaktanácsadó kioktatott, hogy kell a Tavaszváró Méhésznap utáni költségeinket visszaigényelni, milyen papírok kellenek hozzá.
Utólag bevallom, már az egyesületünk számláján volt a pénz amikor nyomta az agyam, de had mondja szegény.
Ugyan ebbe a miliőbe való Ön is.
Oktassa a kezdőket.
Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek megszívlelendő értelmes gondolatai.
A csomagolás,ahogy előadja kicsit más.
Valóban nem rég írta, hogy az ön írásait a másság jellemzi.
Jelentem én jég hideg vagyok.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Valóban, írásom elején van egy félreérthető mondat, de ezért jó a kontroll.
Arisztaiosz mindent megtalál,hogy belém tudjon kötni, most köszönettel tartozom.
Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy mindenki átugorva a hibás részt tudta, hogy mire gondolok.
Én is emberből vagyok, még jó, hogy az Ókori olümposzi istenek eledelén nevelkedett Arisztaiosz figyelmeztet.
Tehát a mondat helyesen: "Az ország legnagyobb méhpusztulásának koordinálását én irányítottam.."
Így megfelel?
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 06. 23:36
Arisztaiosz nem méhész, papírízű amit ír.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2014. Június 07. 07:12

 
Valóban nem rég írta, hogy az ön írásait a másság jellemzi.
Jelentem én jég hideg vagyok.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila



Te most itt konkrétan buzizol? Elfogytak az érvek,van még ennél is lejjebb Attila?

Talán inkább arról kellene beszélni miért van az hogy ugyanazon a repcetáblán az egyik méhész szép
hordást tapasztal,a másiknak meg eltűnnek a méhei. :(
Vagy az ország nagy részén a méhészek nagy reményekkel várják a napraforgó virágzását mivel az elmúlt 2 évben kimagasló méztermést értek el.Ez mentette meg őket a veszteségektől és segíti túlélésüket miután az akác az elmúlt 5évben csak egyszer mézelt igazán.
(A Méhészetben a napraforgót egyenesen a legfontosabb mézelő növényünknek nevezik.)
De az is tény hogy az ország egyes részein aggódva várják a napraforgó virágzását mert rendre eltűnnek/elpusztulnak a méheik.
Ezen ellentmondás feloldásán kéne inkább munkálkodni. >:(



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2014. Június 07. 07:37
 A vaddohányon is jelentős mértékben jelentkezik elhullás "ha nem hoz, visz".
Ugyanezt lehetett hallani a napraforgóról is. Hallottam már olyanról is ,hogy ez miatt a "koptatás" miatt nem is vándorol a naprára. Ha ezekhez társul még a vegyszer által okozott elhullás, bizony csúnya dolgok tárulhatnak az ember szeme elé a kaptáraknál. Végül is mindenki maga dönti el mit nyer a réven vagy bukik el a vámon. Volt pár év jó napraforgós év ami után ténylegesen a méhészek megmentőjeként beszéltek a növényről. De pályafutásom alatt több rossz mint kiemelkedő évre emlékszem mézelés szempontjából .

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 07. 17:02
Bükk!

A hétvégi méhész sok mérgezést észre se vesz. Ezért nem biztos hogy alapos a felvetésed ő csak a mézhiányt látja.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 07. 21:34
Kedves Bükk!
Túl messzire mentél.
A viccnek szánt részből személyeskedő támadást indítottál, válaszra sem méltatlak ezen rész miatt.
Kérdezed, hogy van még lejjebb?
Attól függ mi a szint. Én egy éve "csak" méhészkedek, és így jól el vagyok.
Azt viszont igen furcsállom, hogy a méhmérgezések tényét szinte tagadjátok.
Tavaly Baranya megyéből egy nap (Szigetvár környékén) nyolc méhész jelzett komoly méhpusztulást.
És képzeld pont a napraforgó virágzás kezdetére aktivizálták  magukat az atkák.
Név nélkül szeretném veled azt is közölni,  hogy egy másik Baranya megyei esetnél is atkára gyanakodtak.
Azt már mélyen titkolják az illetékesek,hogy a begyűjtött mintában egyetlen atka sem volt. Úgy kussolnak róla mint a bolhás kutya.
Furcsa egy kór kezd kialakulni Magyarországon.
És mindig repce illetve napraforgó virágzás körül.
Európa összes országában komoly gondokat okoztak a csávázó szerek, és emiatt 3 évre felfüggesztették a 3 legveszélyesebbnek ítélt használatát. Magyarországon ilyen jelenségeket nem tapasztaltunk, az OMME szakvéleménye szerint,valamint óriási kárt fogunk szenvedni a tiltásuk miatt,hirdetik az IB harsonában.
Ugye van lejjebb.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 07. 23:58
Tisztelt Nagyernyei Attila!

Bükk ment volna túl messzire...? Komolyan? Az ön személyeskedő támadására -melyet ha ön követ el, az csak egy vicc, ha más teszi, nemtelen támadás és provokáció- reagált Feri...! Válaszra sem méltatja...? Igaza van Ferinek, ennél nemigen van már lejjebb...

Nem tudom, kitől olvasta a "méhmérgezések tagadását", lévén sem Bükk, sem más (jómagam sem) nem tagadta, hogy léteznének méhmérgezések Magyarországon. Méhmérgezések természetesen léteznek Európában és itthon is. Azt is hajlandó vagyok belátni, hogy nem minden mérgezési esetet jelentenek be a méhészek. A bejelentetteket viszont a hatóság kivizsgálja. E vizsgálatok eredménye alapján készül az a statisztika, mely adatai nyilvánosak. E statisztika szerint Európában -s így nálunk is- az éves családpusztulások az össz-családszám mintegy 20 (néha és néhol 30) %-át teszik ki. Ez Magyarországon évi 150-200 ezer elpusztult méhcsaládot jelent. A növényvédelmi tevékenység következtében elpusztult méhcsaládok száma hazánkban (a hivatalos statisztika szerint) évi 5-10 ezer körül alakult az utóbbi években. Ez az összes méhcsalád 0,5-1 %-a. Hajlamos vagyok belátni, hogy a hivatalos adatok nem pontosak, de ennek nem a növényvédelmi tevékenység és a hatóság az oka, hanem az olyan méhészek, mint ön is, akik nem jelentik be a mérgezési eseteket, hanem inkább csak"turistaként látogatnak Somberekre". Aztán azok a méhészek, akik nem jelentették be a mérgezési eseteket, nem kértek kártérítést, kreálnak maguknak egy elméletet, s az alapján kipécéznek egy hatóanyagcsoportot, melyet mindenért felelőssé lehet tenni. Lehet, hogy valóban felelősek azok a hatóanyagok, de ezt nem "agyalással" lehet és kellene bizonygatni, hanem korrekt vizsgálatokkal. Ha a korrekt laboratóriumi vizsgálat bebizonyítja, hogy valóban a "néma gyilkos" hatóanyagok a felelősek, akkor lehet az engedélyező hatóság ajtaján dörömbölni, hogy vonja vissza az engedélyokiratot, avagy módosítsa azt.

Ön növényvédelmi kérdésekben rendkívül tájékozatlan, amit gépész-méhész volta miatt senkinek nem jutna eszébe az ön szemére vetni mindaddig, míg el nem kezdi osztani a nem létező növényvédős észt, leócskázva olyan szakemberek tevékenységét, akik otthon vannak a területen. Az ön által folyamatosan rentyölt szakemberek soha nem mondták azt, hogy egy rovarölő növényvédőszer nem jelent kockázatot a méhekre, ők azt állították, hogy a helyes és szabályos növényvédelmi gyakorlattal használt csávázószerek kisebb kockázatot jelenthetnek a méhekre, mint hiányukban a helyettük virágzásban kijuttatott rovarölő szerek. Ez az állításuk a közeljövőben beigazolódhat, az idei napraforgó már rovarölő csávázószerektől mentes lesz, viszont a sárga szilva-levéltetű, a fekete répa-levéltetű, a gyapottok bagolylepke, a mezei poloska, a vörösfoltos bodobács, muszkamoly, bagolylepkék, sárgagyűrűs bogáncscincér (hogy csak a fontosabb kártevőket említsem) is "tudják" ezt, s tudják a gazdák is, akik folyamatosan -csillagbimbós és virágzó stádiumban is-  kénytelenek lesznek védekezni  ellenük, ha aratni is szeretnének. Ön mostanában egyre erősebben harsogja, hogy a gombaölő-szerek milyen veszélyesek a méhekre nézve. Ha ez igaz, akkor a napraforgót igen nagy ívben kell kerülnie a méhészeknek, mert ha a repcét "vegyszer-növénynek" titulálták, a napraforgó még fokozottabban az, hiszen nagyon sok gombák okozta betegségét ismerjük, melyek egyenként is képesek akár a teljes állományt is fertőzni, s ezzel szinte teljesen elpusztítani. Az Alternaria, Macrophomina phaseolina, Phoma macdonaldi, Diaporte helianthi, Sclerotinia sclerotiorum, Botrytis cinerea és a Plasmopara halstedii ellen szinte folyamatosan védekezni kell, sajnos nem csak a vegetáció elején, hanem csillagbimbós állapotban és a virágzás kezdetekor és végén is... A klubtagság iránti kíméletből a használt hatóanyagokat fel sem sorolom, gondolom, ön képben van velük kapcsolatban...Ha mégsem, kérdezze Geddekast -az ügyeletes "szakértőt"- növényvédelmi kérdésekben...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 08. 06:55
Arisztaiosz!
Csak néhány felvetésére válaszolnék.
Ezt írta:
"Ha a korrekt laboratóriumi vizsgálat bebizonyítja, hogy valóban a "néma gyilkos" hatóanyagok a felelősek, akkor lehet az engedélyező hatóság ajtaján dörömbölni, hogy vonja vissza az engedélyokiratot, avagy módosítsa azt."
Az az első kérdésem milyen korrekt laboratóriumi vizsgálatról beszél Ön?
Én ilyent ma hazánkban nem ismerek. NEM A LABORATÓRIUMOKKAL VAN A BAJ! (Most már lassan odaérnek a mérési határokkal, de 2007-ben mi volt?)
Az OMME monitoring vizsgálata alkalmatlan arra, hogy korrekt mintát produkáljon.
Gondolhatja, ha bíztam volna az érdekképviseletünk szakmai mórszerében, hogy korrekt vizsgálatot végez, nem veszek mintát? De délelőtt 11 órakor, és délután 2-kor? Ugye miket állít ez a hülye gépész.
Na imádja csak ezt az alkalmatlan csapatot. Majd ha hajnali 3 óra fél négykor veszik a mintákat akkor ossza nekem az észt!!!!!! Erre egész Európában kidolgozott módszer van. Még addig sem jutottak el az OMME "szakemberei", hogy meghallgassák az igazi mintavétel akkreditált módszerét. A mai napig nincs kidolgozott mintavételi technológia! Az ország minden pontján ugyan abban az időben ugyan olyan mennyiségű méh és növény mintát kell produkálni. Ha nem így van akkor mit hasonlít össze, mivel?
Tudta azt kedves Arisztaiosz, hogy mérőszalag is kell a mintavételhez? Az sem mindegy, hogy a növény mely részét vizsgálják. Itt számít igazán a centi. (Remélem ezért is Bükk támadni fog,most perverzióval.)
Javaslom ön is menjen el olyan konferenciára ahol ebben a témában jártas szakemberek tudományos kísérletekre alapozva elmesélik, hogy mit csinálunk mi magyarok rosszul. Nem nehéz belátni, mindent.
Milyen vizsgálat az, ahol rossz a mintavétel?
Ehhez nem kell a gépész agyamat ostoroznia. Nem azzal van gond, hanem a szemlélettel.
Mi vagyunk a legügyesebbek,legokosabbak, senki nem érdekel, ez magyar specialitás.
Igen a gőg, a rátartiság, a lekezelő stílus mindenképpen. Az meg sem fordult a fejében, hogy én és még sokan mások segíteni akarunk? Mit ígért Tolnán Dr. Mészáros László? Talán már azt is letagadja, hogy volt Tolnán.
Ez is valamilyen korrektség, nem rég kapott is egy hivatalos levelet csak abban egy pici "in" is volt a korrekt szóhoz illesztve. Én már nem hiszek az OMME elnökének! Amit megígért semmi nem igaz.

Ebben a pökhendi csapatban bízzunk? És Bükk beszél, hogy ettől nincs lejjebb? Engem kurvára nem érdekel mit gondol az OMME vezetése rólam. A méhészek érdeke az, hogy korrekt vizsgálatokat végezzenek.
Ez minden csak az nem!

Et írja még nekem:
"Ön növényvédelmi kérdésekben rendkívül tájékozatlan..."
Itt nem a növényvédelemről vitatkozunk. Abba bele sem mennék. A vizsgálati módszerek technológiája csapni való, Ókori, de ez Önnek passzol.
Cáfoljon meg, és mutasson egy olyan jegyzőkönyvet ahol a mintavétel időpontjaként  3 óra 22 perc van.
Mi ebben az érdekes? Hogy az egyik OV-n Lászlóffy Zsolt is levetített egy kisfilmet,hogy hajnalban várják a mintavételhez az első hazaérkező méheket, amelyek guttációs cseppeket szívogattak.
Nem baj most ő is benne van a csapatban, majd csak elmondja kollégáinak,hogy nyolc évig csak a pénzt pocsékoltátok, látszattevékenységgel álcázva a valós problémát.
A gombaölős szerek káros hatásainak bizonyításán dolgozom,hamarosan közzé adom.
Ugye azt már megbeszéltük, hogy előzetesen csávázott növénykultúrában lehet vele gond.
Utolsó kérdésem. Hogy lehet szabályosan elvetni a csávázott vetőmagot?
Erre kérem a válaszát, akkor elmondom,hogy kell egy atomerőművi gőzturbinát úgy indítani, hogy a kritikus fordulaton legkisebb rezonencia keletkezzen.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2014. Június 08. 08:21
Bükk!

A hétvégi méhész sok mérgezést észre se vesz. Ezért nem biztos hogy alapos a felvetésed ő csak a mézhiányt látja.

A hétvégi méhészkedés attól tartok idejét múlt,már hetente 2x megyek ki de így is úgy érzem lemaradok valamiről.
Mérgezésről,méhek mászkálásáról biztos,utóbbi a kora du. órákban szokott lenni.
Vajon ebben a nagy hordástalanságban a hétvégi vagy ritkábban járó méhész hogy gondoskodik a méhei élelméről és itatásáról.Sokan attól tartok sehogy "evannak gyim-gyomon" szokta mondani egy nagy méhész kollega.Aztán ahogy írod keresi a mézet és mindenki más hibás.

A méhészek nagyon kis száma,százaléka van naponta a méheivel.
Ezért nincs senkinek reális képe jelenleg a repcén/napraforgón történő méhpusztulásról!
Szóval amikor itt nagy számokkal dobálózol terméskiesésről,méhpusztulásról annak hogy finoman fogalmazzak
köze nincs a valósághoz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 08. 08:30
Üdvözlök mindenkit a fórumon!
Nincs sok időm sajnos olvasgatni, csak néha tudok beleolvasgatni, de az alábbiak nagyon kíváncsivá tettek,.  Senki nem reagált rá, ezért szeretném ha Geddekas Úr megosztaná velünk ezt az egyértelmű összefüggést!





De józan ésszel is felfogható, hogy a gombaölők milyen hatással lehetnek a méhekre. Ha egy cseppet is gondolkodik valaki és látott már virágporos lépet, akkor pillanatok alatt rájön az összefüggésre. Ehhez még 8 általános iskola elvégzése se kell, csak a szemét kell kinyissa. Meg is teszik sokan. De úgy látom, hogy az írástudók között egyelőre nem túl sokan.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2014. Június 08. 08:44

 

Ebben a pökhendi csapatban bízzunk? És Bükk beszél, hogy ettől nincs lejjebb? Engem kurvára nem érdekel mit gondol az OMME vezetése rólam. A méhészek érdeke az, hogy korrekt vizsgálatokat végezzenek.
Ez minden csak az nem!


Kedves Attila!
 Ki beszélt itt OMME-ról,legfeljebb te,a buzizásért is az OMME a fogó úgy látszik.
Egy elnézés elegánsabb lett volna.

Jó ötlet hogy a gombaölőszerekkel foglalkozol,jövőre az elméletileg zéró neonikotinoidok mellett is lesznek
sajnos mászkáló méhek repcén.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 08. 13:46
Irido!

A méhek erjesztett virágport fogyasztanak elsősorban. Az ún. májusi vész oka, hogy az óriási fehérjeigény miatt kénytelenek nyers virágport fogyasztani, ami sajnos megállítja az emésztést, felpuffad a belük, szenvednek, röpképtelenné válnak. Feltételezem, hogy toxinok is keletkeznek, de erre nincs biztos információm. A gombaölöszerek is hasonló hatást váltanak ki, tehát a virágpor rendes erjedése helyett valami más történik, tehát ehetetlen lesz a látszatra jó takarmány.

Természetesen fennáll egyes gombaölöszerek és rovarölőszerek között szinergens hatás, tehát egymást fokozó hatás, de ez nem általános. Viszont mégis gyakori, ha az adott növényvédőszer páros használata nagyon elterjedt. Bizonyított pl. hogy a tiakloprid hatása fokozható ilyen párosítással. Most, hogy a három neonikotinoid be lett korlátozva, terjed a tiakloprid használata, tehát ez a jelenség gyakoribb lesz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 08. 13:58
Bükk!

Látom, abban egyetértünk, hogy a méhészek döntő többsége nem látja elégszer a jószágait. Következtetésed rossz, miszerint épp ezért túlzó a mérgezésre adott becslésem. A múlt évben 4,8 km-re volt tőlem az első napraforgó tábla és mégis volt enyhe mérgezés az én állományomba is. Ha hétvégi méhész lettem volna, észre se vettem volna. Szerintem erősen alulbecsülöm valójában a mérgezések okozta ágazati vagyonvesztést.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 08. 15:22
Bükk!

Buzizás. Hát igen. Ez magánügy. De tudod, ami Rosszindulatú mocskot és rágalmat már kaptunk, ahhoz képest Attilának ez riposztja egy lájt kóla volt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Június 08. 17:00
QUQURIQ!

Engem a gazda hívott a repce táblájára. Kérdeztem, hogy csávázott-e. Azt válaszolta, hogy négy éves a vetőmagja, mindig megveszi jó előre, mert így még a régi-régi áron kapja. A repce jól csírázik, többet takarít meg, mintha a bankban tartaná a pénzét. A kijáró méheim meg elfogytak. kb. 800 m volt a legközelebbi repce tábla a méheimtől. Tehát még egy pár évig mászkálni fognak a méheim, ugye Bükk! Addig amíg nem büntetik keményen a gazdákat a  csávázószerek miatt, amit az elvetett növényből mutatnak ki, addig mindig fognak a méheink mászkálni!
Csak azt nem tudom, ha a méheink vinnének valami nyavalyát a gazdák növényeikbe, mit is szólnának!

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 08. 22:08
A gombaölöszerek is hasonló hatást váltanak ki, tehát a virágpor rendes erjedése helyett valami más történik, tehát ehetetlen lesz a látszatra jó takarmány.
Elsőre úgy véltem, hogy arra gondolsz, hogy a gombaölőszerek elpusztítják az erjedésért felelős mikroorganizmusokat. Csakhogy: a gombák anyagcseréje alkoholos erjedés, szemben a tejsavas erjedéssel, melyet baktériumok végeznek. A virágpor tartósítása tudtommal tejsavas erjedéssel történik, tehát a gombaölők elvileg ilyen kárt nem tudnak előidézni. Ha azt írtad volna, hogy a gombaölők kiirtják a virágporban tenyésző Aspergillus fumigatust, mely fumagillint termel, és ezáltal nosemosis lép fel, akkor az egy szép teória lenne. De csak az, mert olyant még sehol sem olvastam, hogy valóban megtalálható természetes állapotban a kaptárban a fumagillint termelő gomba. Talán a virágport  erre még sosem vizsgálták. Hiszen a mézből már biztosan kimutatták volna. Így azonban nem értem az eredeti kijelentést: 8 általános sem kell hozzá, hogy észrevegyük, miért károsak a gombaölők. Mert ugye nem mindig adják együtt rovarölővel: pl. napraforgóban. Akkor nincs mivel szinergizálni. Azt azonban hallottam már, hogy a Nosema fellépését elősegíti. Milyen hatásmechanizmussal ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 08. 22:20
Bükk!
Ne adj olyan szavakat a számba amiket nem mondtam.
Amit teszel, provokáció!
Az, hogy nem vagyok neked "szimpi" nem jelenti, hogy tiszteletlen, sőt szemtelen legyél.
Néhányan nem tartoztok a kedvenceim közé, de a Méhészklubnak pont az a célja, hogy nem kell egymást feltétlenül imádnunk, és nem kell mindenben egymásnak igazat adnunk, egységes álláspontot képviselnünk.
Ez nem az OMME! Ott vezényszóra történik minden, egy vélemény lehet csak, ha nem értesz vele egyet repülsz,még ha jók is a gondolatid. A karmestert ismerjük, három elnököt fogyasztott már el.
Ezt mondják lojalitásnak? Más szóval hűség a vezérkarhoz? Én ezt fizetős nyalizásnak hívom.
Tiszteljük a másik véleményét, még akkor is ha nem fér bele a világnézetünkbe.
Nekem van egy határozott állásfoglalásom méhmérgezések ügyben, amit többször kifejtettem, és eddig minden arra érdemes külföldi szakember,és egy magyar is egybehangzóan elismer.
Ehhez nem kell mélyreható növényvédelmi ismeret, csak egy karóra!!!!!!!!!!!!!!!!!
A mintavétel időpontja az első. Még itt sem tart az OMME csapat!
Írásaimból kiderül, hogy az OMME monitoring vizsgálatait katasztrofálisnak ítélem, a sorozatos szakmai hibák miatt.
Ezt már valaki nagyon neves, a témában elismert szakember félreérthetetlenül jelezte, úgy hogy a halántékára tette a mutató ujját,és jobbra balra, mozgatta.  Ezt egyszer szaktanácsadói értekezleten bemutattam, nem voltam vele valami népszerű. Mondtam nem tudok Franciául, Angolul, de ez nemzetközi jelzés volt egy olyan embertől, aki ha ilyent mutat, arra máshol odafigyelnek. A magyarok? Hagyjuk.
A monitoring nem más mint egy sima adatrögzítés, bokáig érő méhhullaszőnyeg esetén pedig a labor portása is tudja az okot.
Azért haladunk, mert eljutott hozzám a hír,hogy újabban korábban kelnek a vizsgálatot végző szakemberek.
Kicsit elaludtak a témán,éppen 7 esztendőt.
Ébresztő, a világ elhaladt előttünk!
 
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 08. 23:12
Írido!

Nem biztos, hogy az a jó válasz amit te hallani szeretnél tőlem.

A gombák nemcsak tejsavasan terjesztenek, hanem alkoholosan v akár ecetesen, sőt sok-sok egyéb módon is. Ez függ a fajtától, a tápanyagtól, az oxigén ellátástól, a pH-tól, stb.

A mérgezés sokmindent változtathat, a fajtaösszetételt, blokkolhat anyagcsereutakat, éppen ezért megválaszolatlansággal vádolhatsz, de ennek óvatosság az oka. Szerintem a mérgek hatása összetettebb, mint gondolod.

Pl mi van akkor, ha egyszerűen összezavarodik az érzékelés és nem tud különbséget tenni az erjesztett és nyers virágpor között?

Mi van ha a gombafajták arányát borítja fel a mérgezés? Mi van, ha a baktériumok elszaporodnak el? Ezer megválaszolatlan lehetőség.

Ja. Ne felejtsük el, hogy sok a nagyon tartós hatású méreg. Tehát nem kell egyszerre kijuttatni, hogy mégis egyszerre, tehát akár szinergens módon hasson. Ilyen a tiakloprid is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 09. 06:19
Az interneten is körülnézhetne Arisztaiosz mielőtt az erjedés biológiájában megtámad. Tejsavas erjedést gombák és baktériumok egyaránt okoznak.

Felvetödött bennem, hogy a gombaölöszerek vajon csak a gombákat v a bacikat is pusztítják? Nem néztem ennek még utána, de nem tartom lehetetlennek, mert ezek a szerek nem specifikusak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 09. 07:37
Az interneten is körülnézhetne Arisztaiosz mielőtt az erjedés biológiájában megtámad. Tejsavas erjedést gombák és baktériumok egyaránt okoznak.
Ezt én nem találom. Mármint Arisztaiosz támadását. A helyzet az, hogy én nem ismerek, és nem találtam olyan gombát, amely tejsavas módon erjesztene. Igazán olyanról sem tudok, hogy anaerob módon képes lenne erjeszteni. Ennek ugye azért van szerepe, mert a mézzel leöntött virágporban az erjedés aerob módon addig tart, amíg a virágporszemcsék között levegő van. Ehhez a körülményhez a tejsav baktériumok alkalmazkodtak igazán. Az olyan komplex rendszerekben, mint a kefír, ahol a Candida pseudotropicalis  is megtalálható, tudomásom szerint a tejsavas erjedésért a Lactobacillusok a felelősek. Nyilvánvalóan lehet a virágpor is ilyen komplex rendszer, melyből a gomba kiirtása végzetes következménnyel járhat. Na de melyik ez a gomba ? Annak rendkívül kicsi az esélye, hogy a gombaölők a tejsavbaktériumokat is elpusztítsák. Persze lehet ez az én tudatlanságom. Annak azért nagyon örülök, ha ez nyolc általános alatt  egy teljesen nyilvánvaló ismeretanyag. Megvallom őszintén, hogy azt sem tudom pontosan, hogy a méhek miért nem tudják megemészteni a friss virágport ? A virágpor tokját kell ehhez  mikroorganizmusok által szétbontani (celluláz enzimmel) ? Ha igen, akkor csak arról van szó, hogy a friss virágpor átmegy az emésztőrendszeren tünetek nélkül. Akkor elváltozást nem okozhat. A fehérjéket kell benne lebontani? Tudomásom szerint a  cellulóz és fehérjebontást is baktériumok végzik. Megkérnélek, hogy tájékoztass bennünket ezekről a folyamatokról!
Az alábbi linkből is az derül ki, hogy alkoholosan a gombák erjesztenek, tejsavasan a baktériumok.
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/erjedes/erjedes.html (http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/erjedes/erjedes.html)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 09. 08:04
A 8 általánossal, sőt iskolázatlanul is felismerhető odafigyeléssel, hogy a méhek erjesztett takarmányt esznek. Azt is sejteni lehet, hogy a vegyszerek felborítják azmikrobák természetes egyensúlyát. A tapasztalat is ezt mutatja. Ahhoz kell iskolázottság, hogy részletes magyarázatot adjunk az okokra, folyamatokra. Szerintem ahhoz, hogy sikerrel méhészkedj kell a felismerés, belátás, de nem kell precíz részletes ismerete a biokémiának, taxonómiának és sok más tudománynak. Arisztaiosz és sokan mások pont ott tévednek, hogy szerintük elég az ismeret valós tapasztalat nélkül. ő tényleg kókler. Engem az egyetemen arra tanítottak, hogy tapasztalat nélkül az ismeret semmit se ér.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 09. 11:20
A gombák nemcsak tejsavasan terjesztenek, hanem alkoholosan v akár ecetesen, sőt sok-sok egyéb módon is. Ez függ a fajtától, a tápanyagtól, az oxigén ellátástól, a pH-tól, stb.

A mérgezés sokmindent változtathat, a fajtaösszetételt, blokkolhat anyagcsereutakat, éppen ezért megválaszolatlansággal vádolhatsz, de ennek óvatosság az oka. Szerintem a mérgek hatása összetettebb, mint gondolod.

Pl mi van akkor, ha egyszerűen összezavarodik az érzékelés és nem tud különbséget tenni az erjesztett és nyers virágpor között?

Mi van ha a gombafajták arányát borítja fel a mérgezés? Mi van, ha a baktériumok elszaporodnak el? Ezer megválaszolatlan lehetőség.

Ja. Ne felejtsük el, hogy sok a nagyon tartós hatású méreg. Tehát nem kell egyszerre kijuttatni, hogy mégis egyszerre, tehát akár szinergens módon hasson. Ilyen a tiakloprid is.

Az interneten is körülnézhetne Arisztaiosz mielőtt az erjedés biológiájában megtámad. Tejsavas erjedést gombák és baktériumok egyaránt okoznak.
Ezt én nem találom. Mármint Arisztaiosz támadását. A helyzet az, hogy én nem ismerek, és nem találtam olyan gombát, amely tejsavas módon erjesztene. Igazán olyanról sem tudok, hogy anaerob módon képes lenne erjeszteni. Ennek ugye azért van szerepe, mert a mézzel leöntött virágporban az erjedés aerob módon addig tart, amíg a virágporszemcsék között levegő van. Ehhez a körülményhez a tejsav baktériumok alkalmazkodtak igazán. Az olyan komplex rendszerekben, mint a kefír, ahol a Candida pseudotropicalis  is megtalálható, tudomásom szerint a tejsavas erjedésért a Lactobacillusok a felelősek. Nyilvánvalóan lehet a virágpor is ilyen komplex rendszer, melyből a gomba kiirtása végzetes következménnyel járhat. Na de melyik ez a gomba ? Annak rendkívül kicsi az esélye, hogy a gombaölők a tejsavbaktériumokat is elpusztítsák. Persze lehet ez az én tudatlanságom. Annak azért nagyon örülök, ha ez nyolc általános alatt  egy teljesen nyilvánvaló ismeretanyag. Megvallom őszintén, hogy azt sem tudom pontosan, hogy a méhek miért nem tudják megemészteni a friss virágport ? A virágpor tokját kell ehhez  mikroorganizmusok által szétbontani (celluláz enzimmel) ? Ha igen, akkor csak arról van szó, hogy a friss virágpor átmegy az emésztőrendszeren tünetek nélkül. Akkor elváltozást nem okozhat. A fehérjéket kell benne lebontani? Tudomásom szerint a  cellulóz és fehérjebontást is baktériumok végzik. Megkérnélek, hogy tájékoztass bennünket ezekről a folyamatokról!
Az alábbi linkből is az derül ki, hogy alkoholosan a gombák erjesztenek, tejsavasan a baktériumok.
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/erjedes/erjedes.html (http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/erjedes/erjedes.html)

Irido!

Nem is találhatja a "támadást" a tudós Geddekas ellen, mert törölte valaki az arra jogosultak közül (tudja, olyan valaki, aki viccelődve szokott buzizni érvei fogytával...)

Nos, eme "támadásban" kifogásolni merészeltem Geddekas fent idézett hablatyának szakmaiatlanságát, felhívva figyelmét az ismeretanyag teljes hiányának sürgős pótolni valójára. Említést tettem arról is, hogy a lebontó és felépítő anyagcsere-folyamatok ismerete azok számára elengedhetetlen, akik nevük alá szeretnék biggyeszteni a biológus jelzőt...

Nos, nagyon röviden és vázlatosan először koncentráljunk a tejsavas erjesztést végző mikroorganizmusok lebontási, energianyerési folyamataira, mert a lényeg ebben rejtezik. A tejsavbaktériumok végzik eme erjesztést, olyan Gram-pozitív heterotrof szervezetek lévén, melyek közös jellemzője, hogy erjedési végtermékeik közt a tejsav csaknem kizárólagosan, de legalább jelentős arányban (> 50 %) szerepel.
A tejsavbaktériumok kizárólag tejsavas erjedéssel történő energianyerésre képesek. E baktériumok obligát erjesztők, tehát valójában anaerobok, de aerob viszonyok között is képesek erjeszteni (és szaporodni is), azaz elviselik az oxigén jelenlétét is, tehát precízen aerotoleráns anaeroboknak nevezhetők. Ennek ellenére kataláz-negatívok, mivel sem katalázt, sem más vas-porfirvázas (hemin) vegyületet nem képesek szintetizálni, eképp citokrómokat sem. Oxidációs képességük emiatt nagyon kismérvű. Aerob oxidációs reakcióikban flavoprotein enzimek szerepelnek, de ezek a reakciók ATP képződéséhez nem vezetnek. Ugyancsak flavoprotein-típusú peroxidáz enzimek bontják le az aerob körülmények között képződő hidrogén-peroxidot is. Emiatt megtévesztő esetükben a katalázreakció. Nos, ezért képesek oxigén jelenlétében is megélni. Ha tehát aerob körülmények között is szaporodó, de kataláz-negatív baktériummal találkozunk, akkor az nagy valószínűséggel tejsavbaktérium, de kivétel esetünkben is akad: e kivétel az Acetobacter peroxydans.
Nos, a tejsavbaktériumoknak nincs citronsav-ciklusa, e szervezetek korlátozott szintetizáló képessége nem csak az előbb említett hemin-vegyületek hiányában mutatkozik meg, hanem sok más vegyület tekintetében is (aminosavak, nukleinsav-származékok, vitaminok, zsírsavak), ezeket mint növekedési faktorokat igénylik, tehát általánosságban az mondható róluk, hogy jellemző tulajdonságuk a komplex tápanyagigény. A vitaminok (riboflavin, tiamin, pantoténsav, nikotinsav, folsav stb.) és aminosavak (glutaminsav, fenilalanin, izoleucin, treonin, szerin stb.) igénye erősen fajspecifikus, egyes tejsavbaktérium-törzsek e vegyületek mennyiségi meghatározására is felhasználhatók. Tenyésztésük nehézségeiról és szépségeiről most nem írnék, kihagynám néhány jellegzetes tulajdonságuk részletezését is, ezekre igény esetén visszatérhetünk. Élőhelyük tárgyalása azonban fontos, hiszen különleges élettani tulajdonságaik miatt élőhelyük is jellemző. Számos fajuk él növényi anyagokon, és az ezekből készült élelmiszereken. Tevékenységük lehet hasznos (savanyúságok tartósítása) és káros (bor, sör, üdítők).
A másik jellegzetes élőhelyük az állati (eképp emberi) szervezet, a száj- az orr- és garatüregben, a bélcsatornában és a vaginában is mindig feltalálhatók, általában a szervezet normális "flórájának" tagjai, vagy ártalmatlan paraziták, de néhány Streptococcus faj kifejezetten patogén. A pácolt húskészítményekben mindig, más hústermékekben gyakran találhatók tejsavbaktériumok. Asszonykám egykor éppen a fermentált húskészítmények technológiájának területén mélyedt el kutatómunkája során, így nálunk családi vonás a fermentációs eljárások szeretete, mindketten "erjesztettünk" életünk egyes szakaszában hivatásszerűen, noha hozzám a gombákkal történő erjesztés állt közelebb, de a tejsavbaktériumokkal fermentált, pácolt  húskészítmények kulináris élvezete sem esik messze tőlem...
Csakúgy, mint a harmadik jellegzetes élőhelyük következtében előálló, előállított termékek fogyasztása sem: ezen élőhely a tej- és tejtermékek.
Ezután térjünk rá a csoportosításukra, mely egyrészt a sejtek alakja, másrészt a tejsavas erjesztés módja szerint történhet. A morfológiájukat nem részletezném, de az erjesztés módja esetünkben fontosabb. Erjesztési módjuk kétféle: a homofermentetív tejsavbaktériumok a glükózt csaknem kizárólag tejsavvá erjesztik, a heterofermentatív fajok erjedési végtermékei között a tejsavon kívül mindig van szén-dioxid és más vegyületek is.
-Gömb alakú, általában láncokat képző, homofermentatív- Streptococcus nemzetség
-Gömb alakú, általában láncképző, heterofermentatív - Leuconostoc nemzetség
-Gömb alakú, többnyire négyesével csoportosuló sejtekkel, heterofermentatívok -Pediococcus és Aerococcus n.
-Pálca alakú, homo- vagy heterofermentatív - Lactobacillus nemzetség

Ha már ilyen szépen csoportosítottuk a tejsavbaktériumokat, s néhány élettani sajátosságukat, erjesztési módjukat is megismertük, lássuk hát, miben is áll ez az erjedési mód. A homo- és heterofermentatív tejsavas erjedés biokémiai mechanizmusa ugyanis alapvetően más.
A glükóz homofermentatív erjedése a hexózdifoszfát úton halad a piroszőlősavig. A glicerinaldehid-foszfát oxidációjakor képződött redukált NAD koenzim a piroszőlősav közvetlen redukciójakor regenerálódik, ekkor tejsav képződik. A piroszőlősav redukcióját katalizáló tejsavdehidrogenáz enzim természete szerint a képződött tejsav konfigurációja -ezzel együtt optikai forgatóképessége- különböző, egyes nemzetségekre jellemző. Egyes fajokban csak egyféle tejsavdehidrogenáz van, mely sztereospecifitása szerint vagy L(+) vagy D(-) tejsavizomert képez. Előbbi a Streptococcus, utóbbi a Leuconostoc nemzetséget jellemzi. Más fajokban kétféle tejsvdehidrogenáz enzim található, melyek sztereospecifitásban is különböznek (izoenzimek), a képződött tejsav ezért a két izomer racém (nem forgató, DL) keveréke. Ilyen tejsavat termelnek a Pediococcus fajok. A Lactobacillusokban mindhárom változat előfordul.
A homofermentatív tejsavbaktériumok a glükózból legalább 90 %-ban tejsavat erjesztenek, csupán aerob körülmények között dekarboxileződik a piroszőlősav kis hányada és CO2 képződés mellett részben etanollá és ecetsavvá, részben acetoinná alakul.

A heterofermentatív tejsavas erjedés merőben más módon, a hexózmonofoszfát (pentózfoszfát)út egy változata szerint történik. A glükóz-6-foszfát glükonsav-6-foszfáttá dehidrogéneződik. Az utóbbi tovább dehidrogéneződve egy labilis köztesterméken keresztül  CO2-ra és ribulóz-5-foszfátra hasad. A heterofermentatív tejsavas erjedés jellemző mellékterméke, a CO2 így keletkezik. A ribulóz-5-foszfát epimerizálódik xilulóz-5-foszfáttá, amit a foszfoketoláz enzim glicerinaldehid-foszfátra és acetil-foszfátra hasít. Az előbbi piroszőlősavon át tejsavvá redukálódik, mint a homofermentatív erjedés mechanizmusánál már láttuk, de ily módon a glükózmolekulának csak a feléből képződik tejsav, egyúttal az energianyereség (ATP) is csak a fele a homofermentatív erjedésnek. A glükózmolekula másik feléből képződött acetil-foszfát további átalakulása a heterofermentatív tejsavbaktériumoknál különböző lehet: a Leuconostoc fajok acetaldehiddé, majd alkohollá redukálják, míg a Lactobacillus fajok, melyeknek acetátkináz enzime is van, az acetil-foszfátot részben ecetsavvá alakítják át, mely esetben az energiadús foszfátkötés egy további ATP-molekula szintézisét is lehetővé teszi. A redukált NAD koenzim visszaoxidálása azonban így nem történik meg, ezen esetben egy az fruktózmolekulának mannittá való redukálásán keresztül megy végbe. Ez az út ezért kissé bonyolultabb, a szakzsargon ez utóbbi erjedési módot mannitos erjedésnek titulálja.

Tehát a homo- és heterofermentatív tejsavas erjedés különbözősége elsősorban a glükóz (és még néhány hexóz) bontásának módjában nyilvánul meg, a pentózok bontása, erjesztése azonos a két erjedési mód esetében, az utóbbi esetben a végtermék tejsav és ecetsav, de nincs gázképződés.

A hexózdifoszfát és a hexózmonofoszfát út részesedése a szénhidrátlebontásban a tejsavbaktériumoknál nem állandó, hanem az oxigénellátottság és bizonyos enzimek indukálhatóságának függvénye. A heterofermentatív fajokból hiányzik a glikolízis egyik kulcsenzime, az aldoláz. A homofermentatív fajokban viszont gyakran megtalálható vagy indukálható a glükóz-6-foszfát dehidrogenáz és a glükonsav-6-foszfát dehidrogenáz.

A tejsavbaktériumok, különösen szénhidrát-szegény és szerves savakban gazdag környezetben képesek egyes szerves savak bontására is, de miután esetünkben ennek aránylag kevés jelentősége van, a biokémiai folyamatokat csak külön kérésre részletezném.

Nos, ennyit szerettem volna Geddekas agymenéséhez és az erjedési folyamatok tejsavas módjának kibontásához hozzáfűzni, állítván, hogy az nevezze magát biológusnak, aki tisztában van azzal, miről beszél. Nem tudom, Geddekast mire tanították meg az egyetemen, de ő itt szaktudományos föszakértőként és "élkutatóként" osztja kéretlenül az észt, de kilóg a lóláb, mert tűélesen látszik, hogy aki tudja, csinálja, aki kevésbé tudja, oktatja, aki egyáltalán nem tudja, az kutatja, vagy rohadtul szeretné kutatni...

Az "ecetesen, tejsavasan erjesztő gombákról" én is szívesen olvasnék szaktudósunktól, az ecetsavasan erjesztő szervezetek lebontó biokémiai folyamatairól szívesen adok a fentihez hasonló vázlatos tájékoztatást, de nem lévén gyakorló biológus, én óvatosabban osztanám itt a "tapasztalataimat". Annak eldöntését, hogy ki a "kókler" és a "sarlatán", pedig talán bízzuk inkább az utókorra...

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 09. 12:42
Hókuszpók Arisztaiosz elfelejtette, hogy a tejsavképződés olyan általános anyagcserefolyamat, amire nemcsak a bacik és gombák, de a valódi sejtés élőlények is képesek.

De térjünk át az Arisztaiosz féle gittrágásról a valós problémára. A gombaölöszerek károsítják a méhek életét v nem?

Meggyőződésem, hogy sokféle úton módon károsítja. De sajnos nagyon kevés tudományos ismerettel rendelkezünk erről a témakörről. Ezek alapján remélem értitek, mekkora szégyen, hogy az 50 millió Ft-os kutatási keretből egy fillér se jut méhmérgezéssel kapcsolatos kutatásra.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2014. Június 09. 16:12
Arisztaiosz!

Közölnöm, hogy az írását, és Geddekas válaszát, a személyeskedések miatt töröltem.
Már sokadszorra kértem, hogy mindenki próbálja meg személyeskedésektől mentesen megtenni észrevételeit.
De talán az ilyesfajta megnyilvánulásnak is meg lenne a helye. (Gőzölgő)

Most is az írásából idézek!

Idézet
Nem is találhatja a "támadást" a tudós Geddekas ellen, mert törölte valaki az arra jogosultak közül (tudja, olyan valaki, aki viccelődve szokott buzizni érvei fogytával...)


Ezért:  4 nap pihenőt kapott.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bogár 21 - 2014. Június 09. 17:47
Atya!
Nem lesz kevés az egy kicsit?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 09. 20:24
Hókuszpók Arisztaiosz elfelejtette, hogy a tejsavképződés olyan általános anyagcserefolyamat, amire nemcsak a bacik és gombák, de a valódi sejtés élőlények is képesek.
Az, hogy a harántcsíkolt izomzatban is lezajlik a tejsavas erjedés, teljesen közismert. De nem bizonyíték arra, hogy a gombák is képesek rá. Szívesen látnék Tőled is egy ilyen részletes leírást erről, mint Arisztaiosztól a tejsavas erjedésről. Addig sajnos nincs miről beszélni. Az állításod nagyon ingatag lábakon áll. Nálam elsősorban az verte ki a biztosítékot, hogy minden valós alap nélkül jelentesz ki valamit, szemére hányod az OMME szakmai vezetésének, hogy nem ismerik fel a problémát. Pedig a Te ismereteiddel van a baj. Természetesen elnézést kérek, ha valóban igazolni tudod azt, hogy a méhkenyér előállításához feltétlenül szükséges valamilyen gomba, melynek elpusztítása egészségügyi problémát okoz. Félek, hogy ilyen adatokat nem fogsz a szakirodalomban találni. Nem feltétlenül azért, mert hibás a feltevésed, hanem azért, mert eddig senki sem kutatta. Én is azt gondolom, hogy ez azért leginkább a méhészeknek lenne érdekük. S egy méhészeti érdekvédelmi szervezet feladatai közé nyugodtan felvehetné mondjuk különféle méhkenyér minták bakteriológiai-mikológiai összetételének vizsgálatát  (természetesen arra specializált labor megbízásával). A NÉBIH hatóság, ilyen feladatot saját maga költségvetésén belül nem fog végezni, de bérmunkában szerintem minden további nélkül.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 09. 20:25
Arisztaiosz!
Külön köszönet a kimerítő válaszért!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 09. 23:22
Iridó!

Számomra egyértelműnek tűnik az álláspontod. Szerinted az OMME vezérkara jelen álláspontja a Földön a leghelyesebb, miszerint a méhmérgezés kis jelentőségű kérdés, ezért aki bármilyen mértékkel ezzel foglakozik az a méhészek legfőbb ellensége. Lásd az OMME vezető szaktanácsadónk erkölcstelen és gátlástalan kijelentését a Greenpeace legutóbbi kampánya kapcsán.

Ebből az álláspontból kiindulva csak és kizárólag az érdekel téged, hogyan lehet az OMME álláspontját indirekt vagy direkt módon megerősíteni és belekötni bárkibe, aki más álláspontot képvisel. Erre természetesen kiváló partner számodra Tomipapa, akinek az erre illetékesek feltöltik az akkumulátorát és akkor megy előre, mint a tank a kijelölt úton.


Arról győztél meg rövidke életed során, hogy Abszolút nem érdekel téged, hogy miért pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Számodra az a fontos, hogy bebizonyítsd, nem is pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Sőt aki ellenkezőjét állítja az minimum hülye, de legfőképpen a méhészek ellensége.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 10. 07:18
Geddekas!
Hamarosan elkészül az anyag, ami "mindent visz".
Természetesen aki nem hisz amerikai, ausztrál, kanadai tudományos kísérletekben, annak már most mondom el se olvassa.
Ez nem  hiszem,vagy nem hiszem kérdése.
Ahogy Arisztaiosz mondja, én nem értek a növényvédelemhez, mit pofázok a nagyok dolgába bele.
Annyit talán megenged Ő is, hogy ha elolvasom az ebben a témában született szakcikkeket, az arra érdemeseket közre adom. A tények ismerete nélkül csak üres locsogás minden.
Annyit talán "elhisztek" nekem, hogy ebben a témában nem Magyarország az úttörő.
Abban viszont igen,hogy a méhészek és vezetőink egy része, a vegyszerlobbi szövegét nyomják.
Szekszárdon az egyik hatalmas multi méregkeverő képviselője annyit mondott...
"További kockázatcsökkentő technológia fejlesztéseket kell végrehajtanunk."
Ennyi. Tehát van kockázat a csávázásban, és az utána következő "gombaölős" mutatványukban.


Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 10. 07:58


Arról győztél meg rövidke életed során, hogy Abszolút nem érdekel téged, hogy miért pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Számodra az a fontos, hogy bebizonyítsd, nem is pusztulnak a méhek a gombaölőszerektől. Sőt aki ellenkezőjét állítja az minimum hülye, de legfőképpen a méhészek ellensége.
Geddekas!
Valamelyikünknek szövegértelmezési problémája van. Pontosan azt írtam le, hogy meg kellene vizsgálni a gombák szerepét a méhek életében. Akkor lehet választ találni arra, hogy mivel jár az, ha ezeket elpusztítjuk. Amíg ez nincs tisztázva, addig kár olyan dolgokon filozofálgatni, hogy a gombaölő elpusztítja -e a tejsavbaktériumokat, vagy egy kumulálódó rovarölőszer és a gombaölő szinergizmusáról van-e szó. Mert ez csak elterelés. Elterelés arról, amit kinyilatkoztattál, s kiderült róla, hogy nincs egy százaléknyi esélye sem annak, hogy az lenne a magyarázat, amit állítottál: nem történik meg a virágpor erjesztése. Attól azonban még a probléma nagy valószínűséggel létezik, hiszen elég sok beszámolót hallani róla. A valós ok-okozatot kellene feltárni, nem az elképzeltet. Én azért azt sem hagynám figyelmen kívül, hogy a gombaölőnek tulajdonított mérgezés valójában egy piretroid mérgezés (csak esetleg egy teljesen más táblában, mint ahol a gombaölővel permeztek). Ennek azóta van jelentősége, mióta megváltoztak a permetezés szabályai, s igazából senki nem vizsgálja, hogy belekevertek-e piretroidot is az egyéb permetszerekbe. Éjszakai permetezések során ezek a vegyületek reggelre lebomlottak, nem okoztak kárt. Szerintem nagyon sok esetben egy ilyen illegális szerhasználat a hunyó. Elnéptelenedés esetén igenis végig kell járni minden napraforgó táblát, és ott kell keresni a méhhullákat. Ha ilyen biztosan nincs, na akkor érdemes gondolni az eltájolási problémára, vagy a kirepülés során más ok miatt elpusztuló méhek esetét vizsgálni (tehát, amikor nincs egyik méhlegelőn sem méhhulla). Utóbbit szerintem leginkább a mászkáló méhek részletes kórtani vizsgálatával lehet megtenni. Pontosan azt mondtam, hogy ilyen vizsgálatok elvégzése igenis érdeke egy méhész érdekvédelmi szervezetnek. Egyszerűen azért, mert senki másnak nem érdeke.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 10. 10:57
Az egyik szakcikk amiről beszéltem.
A fordítás folyamatban, folytatás következik.
Ami jól látható, 9-10 évvel le van maradva az OMME!!!!!!!!!!!!!!
Nagyernyei Attila

Assessing delayed and acute toxicity of five formulated fungicides to Osmia lignaria Say and Apis mellifera
Edith Ladurnera, Jordi Boschb, William P. Kempc and Stefano Mainia

a  Dipartimento di Scienze e Tecnologie Agroambientali, Area Entomologia, Università di Bologna, Viale Fanin 42, 40127 Bologna, Italy
b  Biology Department, Utah State University, Logan, UT 84322-5310, USA; and Unitat d'Ecologia/CREAF, Universitat Autònoma de Barcelona, 08193 Bellaterra, Spain
c  USDA - ARS, Bee Biology and Systematics Laboratory, Logan, UT 84322-5310, USA

(Received 15 September 2004 - Revised 10 December 2004 - Accepted 6 January 2005; Published online: 9 August 2005)

Abstract - The delayed and acute toxicity of benomyl (Benlate®), captan (Captan 50WP), iprodione (Rovral®), propiconazole (OrbitTM), and neem oil (Trilogy®) to two crop pollinators, A. mellifera and O. lignaria, was evaluated. Survival after contact and oral single exposure to high doses of the pesticides was compared to survival of controls with the dosing vehicle. LD50 values at 24, 48 and 72 h from exposure were determined. Contact and oral exposure to benomyl and iprodione did not affect survival of any of the two species. Contact exposure to neem oil affected survival of A. mellifera. Orally administered propiconazole showed delayed and acute toxicity to both species. Captan severely limited survival of O. lignaria. The tested fungicides seemed to be safe to both bee species at the recommended rates, with the exception of captan to O. lignaria. To our knowledge, this is the first complete contact and oral toxicity test on an Osmia species.


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 10. 11:07
Irido!

Amíg az OMME vezérkara és a FVM minisztere tiltakozik a méhmérgezések kutatása ellen és ellehetetlenít minden ilyen irányú kezdeményezést, addig nekünk magyar méhészeknek, ha te is méhész vagy akkor neked is, el kellene fogadnunk a külföldi tudományos kutatási eredményeket, továbbá a hazai méhészek tapasztalatait. Nincs más választásunk!

Az OMME monitoring vizsgálata adna némi kutatási lehetőséget ebbe az irányba, de ha 7 évig 120 millió Ft elköltése után eredménytelen volt a vizsgálódás, akkor mitől táltosodna meg a 8. évben ugyanaz a csapat, amikor ugyan létszámában megnőtt, de szemléletében ugyanaz? Amint hallom, kritikáim nyomán némileg módosult a vizsgálat módszertana, de még mindig nem reménykedem az áttörésben.

A rövid hatástartamú mérgek illegális használata nehezen vizsgálható. Ahhoz olyan mintavételi eszköz kellene, ami ott van a méhésznél és ő ha úgy dönt, akkor azonnal gyűjti a mintát és szállítja a laborba. Kifejlesztettem egy ilyet és hamarosan hozzáférhető lesz mindenki számára, aki kéri. Persze ennek a vizsgálatnak az eredményét jogi úton semmisítené meg a gazda, de a méhésznek mégis támpont lenne és egyfajta elrettentő erőt is képviselne.

Abban nem hiszek egyébként, hogy a rövid hatástartamú mérgek illegális használata napokon keresztül hatna. Az ilyenre alkalmas piretroidok napfényre bomlanak. Ezek itt és most pusztítanak. Tehát a mérgezés napján vannak hullák, de nem tartom valószínűnek a több napon keresztüli méhmászkálást. Sőt ezek taglózó szerek, tehát a mászkálás nem valószínű, hanem a gyors elhullás. Bár erre is érdemes lenne kifejezett kutatásokat végezni, hogy az egyes méregtípusokkal okozott mérgezések milyen tünetekkel járnak.

Egyes rovar és gombaölőszerek szinergens hatására vannak nemzetközi kutatási eredmények, de a közlemények általában leírják, hogy ennek a kérdéskörnek a kutatása nagyon nehéz. Szerintem sokkal összetettebb a hatás mint gondoljuk. Veled ellentétben, továbbra is fenntartom azt, hogy a sokféle hatás között vizsgálni kell, hogy a virágpor silózás sikerességére milyen hatással vannak a gombaölőszereknek. Nem állítom, hogy ez az egyetlen vizsgálandó kérdéskör, de azért tartom kihagyhatatlannak, mert az elhúzódó mérgező hatás nemcsak a le nem bomlott mérgek miatt következhet be, hanem akkor is, ha nem úgy zajlik le a virágpor silózása, ahogy annak le kellene zajlania. Sőt számos olyan eredmény(telenség)ről tudok, ahol méreg már nem volt kimutatható, de a méhek mégis hullottak és nozémával se lehetett az esetet magyarázni.

Nagyon gyakori az az elfogult szemlélet, hogy ha nem talál a labor mérget, akkor rögtön méhegészségügyi okot feltételez. Az OMME monitoringnak például pontosan ez a hibája. Szerintem ezzel is óvatosan kellene bánni. A mérgezések esetén természetes módon felüti a fejét valamilyen méhbetegség. De ez nem ok, hanem következmény.

Általános és nagyon durva szemléleti hiba uralja most a méhmérgezéssel kapcsolatos vizsgálatok szakterületét. És sajnos ez egyelőre nem változik. Pillanatok alatt rásózza az állatorvos, a növényvédelmi felügyelő, sőt az OMME monitorozója is a méhbetegségekre és ezzel együtt a méhészre a felelősséget, ha bármilyen méhbetegségre utaló jelet talál a megvizsgált mintában.

Szóval nagyon sok dolgot kellene kutatni, De hát az OMME küldöttgyűlését az FVM jóváhagyásával úgy félrevezette az OMME vezetése, hogy a méhmérgezések kutatására tett javaslatomat a legutóbbi küldöttgyűlésen óriási többséggel leszavazták.

Nem lennék meglepve, ha az Irido név mögött OMME apparátus embere lenne. Az OMME vezetése és apparátusa nem valós érdekképviseleti munkát végez, hanem koldusként, vazallusként kilincsel és az állam pénzosztó szervezetévé vált. Szolgaian végrehajtja azt amit az FVM kér tőle. Annyira gátlástalan, hogy azt hirdetik jeles képviselőik, hogy a Greenpeace a méhészek legfőbb ellensége. Vajon mit képviselne a mi OMME-nk Hollandiában? Ott is lefikázná a Greenpeace-t, ott is védené a növényvédőszer lobbit?
Én úgy látom, hogy a méhmérgezések ügyében ma egyetlen szervezet képviseli korrekten a méhészek érdekeit és az nem az OMME, hanem a Greenpeace.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 10. 12:08


Nem lennék meglepve, ha az Irido név mögött OMME apparátus embere lenne.
Na ebben megnyugodhatsz. Soha nem voltam, és nem is leszek az OMME apparátus embere. Nekem mindig is az ügy a fontos. Leírtam azt is, hogy fontosnak tartanám a gombaölők hatásvizsgálatát. A méhek világa című filmben az egyik 15000 méhcsaládddal rendelkező méhész azt állítja, hogy közismert a gombaölők kártétele (mandula permetezése után). De ő azt állítja, hogy a fiasításra van hatással. Azt viszont nem mutatja be a film, hogy milyen hatással, hanem érdekes módon ez a méhész a 20%-os veszteségét Fumagillinnel kezeli (igaz azt a kaptárelhagyás miatt). Olvass figyelmesebben: azt írtam, hogy a mászkálás vizsgálata azt segítené tisztázni, amikor biztosan nem piretroid mérgezésről van szó, mert egyik méhlegelőn sem található méhhulla.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 10. 13:40
A tartós mérgezés gyanújával nagyon sok méhcsaládot vizsgáltak már a világon. Rendkívül gyakori, hogy mérget már nem is találnak, sőt méhbetegségekkel se lehetett magyarázni a tüneteket. Ebből a szempontból az OMME monitoring csak az utolsó két évben érte el azt a szintet, hogy eredményei szakmai szempontból értékelhetőek, ugyanis előtte olyan laborban végezték a toxicitási vizsgálatokat, ahol a minimális feltételei se voltak meg ennek a fajta vizsgálatnak a kellő műszerezettség és az akkreditáció hiánya miatt. Nem kívánom reklámozni azt a labort, amire 5 éven keresztül teljesen fölöslegesen költötte pénzét az OMME, mert egyéb ügyekben rájuk vagyunk szorulva kötelező jelleggel.

A gombaölőszerek méhekre való hatását a hatóanyag engedélyezése során vizsgálják és ezekről is készül olyan dokumentáció mint a rovarölőszerek esetében. Két neonikotinoid dokumentációt már átolvastam, sőt a hivatkozott tudományos kutatásokat is. Hamar megtaláltam azokat a kényes pontokat, ahol az engedélyező hatóság meg lett vezetve, be lett csapva. Ahhoz, hogy a gombaölőszerek esetében is megtaláljam a hasonló részeket, az engedélydokumentációkat hasonló módon át kellene olvasnom. Hát ilyesmire csak télen lesz időm. Addig csak tapasztalatokat tudok gyűjteni.

A méhek mászkálása tünet összetett. Lehet, hogy sokaknak, így neked se tetszik az álláspontom, de a nyers virágpor is okozhatja. Okozhatja maga a rovar vagy gombaölőszer vagy ezek szinergens hatása. Okozhatja a silózásnak a gombaölőszerek miatti elromlása (tudom ez a lehetőség se tetszik neked). Okozhatja olyan méreg, ami a rossz silózás következményeként születik (ha nem hiszel abban, hogy a gombaölő szerek a silózásra is károsan hatnak, akkor ez az ötletem se tetszik neked, sőt a következő se). Okozhatja klasszikus méhbetegség. Sőt ezek szinte végtelen kombinációja is. Ezeket tesztelni kellene. Ez kiad akár egy évtizednyi kutatást is és még akkor is csak a legfontosabb összefüggésekre derül majd fény. Szerintem ilyen mélységű kutatásra a jelenlegi magyar viszonyok között nem vállalkozik senki. Ha vállalkozna is, izomból lenyomják. Hollandiában biztos, hogy kapna erre bármelyik kutató pénzt, de Magyarország pénzosztó grémiuma ebben a témakörben olyan sötét, mint a néger segge éjfélkor.

Magyarország hivatalos álláspontja, hogy a méhmérgezések csak és kizárólag szabálysértő viselkedés következményeként alakulhatnak ki. Ezt hangoztatja a minisztérium és az összes szerve, beleértve az OMME-t is. A mindennapi tények azt mutatják, hogy a hatóságoknak és az OMME-nak általában az esik jól, ha a felelősséget a méhészre tolhatja. Érthető! A méhész nem hatalom, de a Syngenta, Bayer igen. Pedig a méhész is lehetne hatalom a saját portáján, ha az OMME nem az FVM fiókszervezeteként működne.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 10. 19:44
Jó estét kívánok minden Méhészklub olvasónak!
Az alábbi linkre kattintva javaslom,hogy a növényvédelmi munkákat ebbe az irányba kéne tovább végezni.
A cikkben olvasható, hogy három hatóanyag használatát felfüggesztették.
Azét a háromét, amelyet az OMME illetékesei a tagdíjunkból létrehozott újság címlapján siratnak.
Még jó, hogy a döntéshozók nem veszik figyelembe a magyar javaslatot, mert akkor jaj nekünk.
http://www.elelmiszer.hu/greennovacio/cikk/pokmereg_mentheti_meg_a_meheket

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 14. 07:13
Attila!
A gombaölő toxicitást bemutató szakcikkekről bővebb információ mikor lesz elérhető?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 14. 07:21
Irido!
Most fordítják!
Remélem,nagyon gyorsan.
Üdv:Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 14. 13:26
A tartós mérgezés gyanújával nagyon sok méhcsaládot vizsgáltak már a világon. Rendkívül gyakori, hogy mérget már nem is találnak, sőt méhbetegségekkel se lehetett magyarázni a tüneteket. Ebből a szempontból az OMME monitoring csak az utolsó két évben érte el azt a szintet, hogy eredményei szakmai szempontból értékelhetőek, ugyanis előtte olyan laborban végezték a toxicitási vizsgálatokat, ahol a minimális feltételei se voltak meg ennek a fajta vizsgálatnak a kellő műszerezettség és az akkreditáció hiánya miatt. Nem kívánom reklámozni azt a labort, amire 5 éven keresztül teljesen fölöslegesen költötte pénzét az OMME, mert egyéb ügyekben rájuk vagyunk szorulva kötelező jelleggel.

A gombaölőszerek méhekre való hatását a hatóanyag engedélyezése során vizsgálják és ezekről is készül olyan dokumentáció mint a rovarölőszerek esetében. Két neonikotinoid dokumentációt már átolvastam, sőt a hivatkozott tudományos kutatásokat is. Hamar megtaláltam azokat a kényes pontokat, ahol az engedélyező hatóság meg lett vezetve, be lett csapva. Ahhoz, hogy a gombaölőszerek esetében is megtaláljam a hasonló részeket, az engedélydokumentációkat hasonló módon át kellene olvasnom. Hát ilyesmire csak télen lesz időm. Addig csak tapasztalatokat tudok gyűjteni.

A méhek mászkálása tünet összetett. Lehet, hogy sokaknak, így neked se tetszik az álláspontom, de a nyers virágpor is okozhatja. Okozhatja maga a rovar vagy gombaölőszer vagy ezek szinergens hatása. Okozhatja a silózásnak a gombaölőszerek miatti elromlása (tudom ez a lehetőség se tetszik neked). Okozhatja olyan méreg, ami a rossz silózás következményeként születik (ha nem hiszel abban, hogy a gombaölő szerek a silózásra is károsan hatnak, akkor ez az ötletem se tetszik neked, sőt a következő se). Okozhatja klasszikus méhbetegség. Sőt ezek szinte végtelen kombinációja is. Ezeket tesztelni kellene. Ez kiad akár egy évtizednyi kutatást is és még akkor is csak a legfontosabb összefüggésekre derül majd fény. Szerintem ilyen mélységű kutatásra a jelenlegi magyar viszonyok között nem vállalkozik senki. Ha vállalkozna is, izomból lenyomják. Hollandiában biztos, hogy kapna erre bármelyik kutató pénzt, de Magyarország pénzosztó grémiuma ebben a témakörben olyan sötét, mint a néger segge éjfélkor.

Magyarország hivatalos álláspontja, hogy a méhmérgezések csak és kizárólag szabálysértő viselkedés következményeként alakulhatnak ki. Ezt hangoztatja a minisztérium és az összes szerve, beleértve az OMME-t is. A mindennapi tények azt mutatják, hogy a hatóságoknak és az OMME-nak általában az esik jól, ha a felelősséget a méhészre tolhatja. Érthető! A méhész nem hatalom, de a Syngenta, Bayer igen. Pedig a méhész is lehetne hatalom a saját portáján, ha az OMME nem az FVM fiókszervezeteként működne.
Geddekas!

Mit hord már megint össze? Már megint rátört önre a "kutató-görcs"? Senki nem beszélt itt az "általános anyagcsere-folyamatokról", amit ön itt "el kívánt adni", az a gombák tejsavas és ecetes erjesztő tevékenységének gombaölöszerek okozta gátlása. Összehordott itt tücsköt-bogarat, de az nem változtat a tényen, hogy megint sikerült kinyilatkoztatnia, miszerint a gombaölő szerek élettani hatásáról rendkívül "kevés tudományos ismerettel rendelkezünk"...

Nos, a fenséges többes helyett nyilatkozzon egyes szám, első személyben. Az ui. valóban igaz, hogy ön rendkívül kevés tudományos ismerettel rendelkezik, de szerencsére vannak olyan növényvédős szakemberek, akik nem kutatják a témakört, viszont önnel ellentétben ismerik. Talán meg kellene kérdeznie Tóth Pétert, ő otthon van a kérdésben, de dr. Repkényi Zoltánnal is jó kapcsolatokat ápol, ökotoxikológiában ő is autentikus.

Azért  -nehogy azt mondhassa, hogy az ön számos hiátusára vagyok csak képes rávilágítani-, az okulni vágyó klubtagoknak vázlatosan összefoglalnám a gombaölő szercsoportok élettani hatásmechanizmusát:

A két nagy gombaölő szercsoportból lássuk az elsőt.

I. Kontakt hatású fungicidek

--Rézvegyületek (Milardet óta 1882) ismert fungicid, hatása azon alapul, hogy a gombák spórái felhalmozzák a környezetükben található Cu-ionokat (a permetezve kijuttatott 0,015 mmol/l CU2+ionkoncentráció a gombaspórákban 1,5 mmol/l-re nőtt). A réz-ion hatása összetett ugyan, de legfőbb hatása a piroszőlősav-dehidrogenáz enzimrendszer gátlásában rejlik. Lisztharmatfélék ellen nem, de baktériumok egy része ellen szintén hatásos. Ez a fungicid az, mely a tejsavbaktériumok működését a gombaölők közül képes lehet markánsan gátolni…

-- Kéntartalmú vegyületek: Elsősorban lisztharmatfélék ellen hatásosak, hatásuk a sejtlégzés specifikus gátlásán alapul. A különböző fémtartalmú enzimekkel, a citokrómok vasionjaival alkot komplexet. A gomba micélium-fonalaiban és spóráiban oxidálódik, a toxikus hatást a kén-dioxid, kén-trioxid és ezek származékai fejtik ki.

-- Ditiokarbamátok.
Régi szercsoport, sok hatóanyagot ki is vontak az utóbbi időben. A gombák enzimjeinek tiol-csoportjához kötődnek, azokat gátolják, komplexet képeznek a fémionokkal, diszulfidhidakat képeznek a különböző fehérjék között, vagy izotiocianáttá alakulva viselkednek sejtméregként, végül a sejtlégzést leállítják. Javaslom, szaktudósunk kerülje e szercsoportot, mert használatuk során -a szervezetbe jutva- az alkoholbetegeknél az alkoholt bontó enzimek gátlás alá kerülnek...

--Perklórmetil-merkapto vegyületek (= ftálimidek)
A sejtlégzést gátolják, a mitokondriumokban található enzimek tiol-csoportját kötik le.

II. Szisztemikus fungicidek ( felszívódók)

Többféle felszívódási típusuk van, vannak köztük mélyhatású szerek is, egyesek a szállítószöveteken keresztül a növények más, távolabbi részébe is eljutnak. Nem általános védelmet nyújtó szerek, hatásuk általában specifikus, csak egy, legfeljebb néhány génhez kötött, ezért tartós használatuk esetén nagy a rezisztencia kialakulásának veszélye. Sok hatóanyag "zöldít", növeli a hozamot, a növény ellenállóképességét is javítja.

--Guanidin- és karbamid-származékok
(Baktericid hatásuk régóta ismert, fertőtlenítőszerként használták őket). A vegyületek a sejtmembránok foszfolipidjeinek helyére beépülve megváltoztatják annak permeabilitását, ezáltal sejtlízist idéznek elő.

--Dikarboximidek
A micéliumnövekedést és a spóraérést gátolják. Hatásukat a nukleinsav- szteroid- és lipid-szintézis gátlásán keresztül fejtik ki. A csoport legújabb tagja a famoxadol a mitokondriális elekrontranszportot gátolja a citokróm-C-oxidoreduktáz enzim III. komplexének szintjén, ezáltal a gomba nem jut elegendő mennyiségű energiához, a spórák csírázásképtelenekké válnak.

--Strobilurinok
A mitokondriális enzimrendszerekhez kapcsolódva a sejtlégzést gátolják. Az ATP-szintézist, a spóracsírázást, a csíratömlő fejlődését gátolják, akadályozzák az apresszóriumok és a micélium növekedését.

--Benzimidazolok
A sejtosztódás gátlásával hatnak, az orsófonalak kialakulását akadályozzák, a kromoszómák ennek következtében nem képesek szétválni. Jelentősen csökkentik a DNS-szintézist.

--Szterol bioszintézist gátló vegyületek

---DMI-fungicidek (de-methilation-inhibitors). Nevezik őket azoloknak is.
A sztero-C14_demetiláz inhibitorai. Sok új hatóanyag tartozik a csoportba.

---Morfolinszármazékok
A szterolszintézist a szterol-delta14-reduktáz és a delta8-delta7-izomeráz enzimek szintjén gátolják. Egyik tagja, a spiroxamin az azol-vegyületek felszívódását is segíti. Felszívódásuk rendkívül gyors.

---Hidroxi-anilidek
A fenhexamin a C-4-demetiláz enzimet gátolja, a spóra ugyan képes kicsírázni, de a csíratömlő és a micélium növekedése akadályozott.
Az ide sorolható acil-anilinek az Oomycota gombatörzs tagjainál a riboszomális RNS-szintézist gátolják, azaz gátolttá válik a fehérjeszintézis.
Az utóbbi vizsgálatsorozatok alkalmával sok helyen megtalált boscalid hatóanyag viszont a mitokondriális elektrontranszport akadályozásával a gombák légzését gátolja.

Az erjedéssel foglalkozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint a fungicid hatóanyagok legnagyobb része sem a tejsav-, sem az ecetsav-baktériumokra nincs hatással, legfeljebb igen nagy koncentrációban fejthetnek ki rájuk gátló hatást, a gombákra igyekeztek kifejleszteni azokat. Eszerint a méhkenyér „silózásáért” felelős tejsav-baktériumok működésére vajmi kevés hatást gyakorolnak, az új elmélet-gyártásban javaslom új utak keresését…

Hozzátenném még, hogy egykor a "ződön" már beszélgettünk a méhekre kockázatosnak minősített gombaölő hatóanyagokról is, bár akkor nem veséztük ki a témát a végletekig, de akkortájt megemlítettem két olyan hatóanyagot, mely a "méhekre kockázatos" besorolást érdemelte ki. Nos, kutatóm, e heti találós kérdésem: mely az a két említett hatóanyag, mely permetezve kockázatos lehet a beporzó szervezetekre. Tudom, nem tudományos igényű a kérdés, de a gyakorlat prioritását erősítheti az elméleti ismeretekkel szemben. Várom válaszát...
 
Dióhéjban ennyit a "rendkívül kevés tudásanyagról", természetesen igény esetén akár jobban is elmélyedhetünk a témában. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem a geddekasi "meggyőződés" lehet a kutatómunka alapja, hanem az ismeretszerzés, a tapasztalatok és a tudományos eredmények összevetése. Ezért ez nem egyes önjelölt -kutatási lázban égő- "kutatók" feladata kell legyen, hanem team-munka. Az sem igaz, hogy nem juthat egy fillér sem a MMNP biztosította kutatási keretösszegből a vizsgálatokra, hiszen tudomásom szerint a monitoring-munkát nem állították le, csak belátták, hogy párhuzamos monitorozásnak semmi értelme, ezért a vizsgálatokat azóta a NÉBIH szakgárdájával együtt végzik. Sajnálom, ha ön nem fért bele e "kutatói" keretbe, de bízom benne, hogy valahogy majd csak sikerül kárpótolnia magát e mellőzöttségért... Esetleg jelentkezhetne a NÉBIH-nél, ha már az  OMME vezetés ez idő szerint telített biológusokkal... 

Egyébként ha még nem találta volna meg azt a gomba-nemzetséget, mely a lebontó folyamatok eredményeképp ecetsavat (is) termel, segítenék egy kulcsszóval: Custers-effektus, vagy más néven negatív Pasteur-effektus…Ezen nemzetség esetében, mely a Custers-effektussal jellemezhető, az erjedéshez levegő szükséges, mert az hiányában nem folyik le. Ez a nemzetség az, mely jelentős mennyiségű ecetsavat is termel az erjesztés folyamán, másrészt acetoin is képződik. Feltehetően nincs, vagy gyenge az etanol-dehidrogenáz aktivitásuk és így az acetaldehidből nem a NADH2 redukciójával képződik etanol, hanem dizmutációval (2acetaldehid=etanol+ecetsav) Ez magyarázza az ecetsav-képzést és annak lassú volta miatt a felesleg acetaldehidből az aciloinkondenzációt [2 acetaldehid=CH3-CH(OH)-CO-CH3] A NADH2 így nem regenerálódhat NAD-dá anaerob úton, csak légzéssel, ezért kell –ha kevés is- a folyamathoz a levegő. Feltehetően sikerül e körbeírás segítségével felderítenie a nemzetség nevét, ha már annyira ragaszkodott ahhoz, hogy a fránya gombák ecetsavasan is erjesztenek. A tejsavasan erjesztő gombákat keresse tovább, azokat még én sem találom…A nyüves gombáinak van citromsav-ciklusuk… 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 14. 23:42
Íme a megoldás Arisztaiosz módra. Az őt nem zavarja, hogy nem megoldás, hiszen ez célja. ő az ördög ügyvéde és ez az ördög célja.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 15. 08:27
Önt pedig a "szaktudományos" válaszadás jellemzi kitűnően...

Érvei -mondhatnánk- elsöprőek... Brávóóóó...!

A keresett gomba-nemzetség, melyet a Custers-effektussal jellmeztünk: Brettanomyces... Csak hogy ne kelljen keresgélnie...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 15. 10:54
Sajnos nemsoká átélik a méheim a gomba és rovarölőszerek együttes hatását. Hívjam önt kárszakértőnek?

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2014. Június 15. 12:02
Kedves Geddekas!

Azért egy biológustól többet vár az egyszerű méhész mint " hát,meg ha,meg a sejtéseket".
Főleg ha a témát te dobod be,de hát ez van legtöbbször 2008 óta.

Érzékelek nálad azért elmozdulást abba az irányba hogy a méhpusztulásokért nem csak a neonikotinoidok
egyedül a felelősek.
Ezzel újat nem mondtam,a világ számos kutatóintézete komplex problémaként kezeli a méhek jelenlegi helyzetét.

De hogy konkrét dolgot is mondjak a héten megjelent a statisztika a 2013-as magyar mézexportról.
Gondolom téged meglep mert nem a "teoriádat " támassza alá,sőt ellenkezőleg romba dönti.

Tavalyi mézexportunk:20 723 tonna amiről még azt kell tudni hogy az elmúlt 20 év 3. legnagyobb exportmennyisége!
Ennek a mennyiségnek a döntő része napraforgóméz volt,ismerve 2013-as méhészeti év körülményeit,nehézségeit.


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 15. 12:50
Emlékezetem szerint soha nem mondtam, hogy csak és kizárólag a neonikotinok pusztítják a méheket. Ez rosszhiszemű szándékos tudatos beállítás. Olvasd el az írásaimat. Ott van a Méhészetben is és ott van az interneten is. Ti az OMME és a minisztérium meg vagytok győződve, hogy a neonik a méhekre veszélytelen, nekem ezzel ellentétes a véleményem.

újra beindult talán a nagyüzemi mézhamisítás?? Mármint a nagykereskedők mézüzemébe? Arra meg tudomásom szerint nincs statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség, hogy mennyi ebből a napraforgó.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 15. 17:54
Sajnos nemsoká átélik a méheim a gomba és rovarölőszerek együttes hatását. Hívjam önt kárszakértőnek?

Geddekas!

Forduljon inkább talán Tóth Péterhez, ő szakember is, ért is hozzá, meg szokott segíteni, ha bajba jutott méhész kéri a segítségét.

Azért a betelelés még odább van, az ön méhcsaládjai a telet vészelik át nehezen jó pár esztendeje. Tudom, azok a fránya "neonikotoinodok", meg a rohadt szinergizmus, a darazsak meg a költésmeszesedés, meg... Szerencsére az atkával már megtanultak együtt élni a méhei, csak azt nem tudjuk még, hogy mi az a tényező, melytől ilyen sűrűn el kell pusztulniuk...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Június 15. 21:32
Ugye ezt poénból írtad egykomám!?

 Tóth Péter immár 8. éve állítja, hogy a neoniokotinoidok szabályszerű alkalmazás mellett nem mérgezik a méheket. Valahogy az EFSA véleménye nagyon sok adat alapján az ellenkezőjéről győzi meg az embereket. Ne haragudj, de sokkal inkább hiszek az EFSA-nak, mint Tóth Péternek. Öt éven keresztül olyan laborba vitte a mintákat, ami nem volt alkalmas a neonikotinoidok szakszerű kimutatására. Az elmúlt 8 évben a mintavételben fejlődés nincs, ugyanannyira alkalmatlan a mintavétel, mint az első évben volt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 15. 21:59
Geddekas!
Arra még senki nem válaszolt, hogy lehet a "neokat" szabályosan használni.
Ez olyan mint a cigaretta. Abban is nikotin van. Aki nem gyújt rá azt nem mérgezi.
Tehát mi a megoldás? Az amit már meg is fogalmaztunk! Teljes tiltás.
Ha az OMME-n múlna, bizony veszélyben volna a magyar méhészek  nagy része.
Hála az Istennek, vannak még józanul gondolkodó nemzetek.
Arisztaiosz!
Legnagyobb segítség akkor lenne, ha meghallgatnák a szakembereket ebben a témában.
Erről egy mese jut eszembe.
"Milyen okos,milyen ügyes. Ő a legkisebb ugrifüles."
Itt mindenki hülye, csak az OMME szakembereinek vizsgálódásainak hihetünk.
Senki nem állítja,hogy csak a neonikotinodok okozzák a méhcsaládok gyengülését, és pusztulását.
Azért ahhoz már pofa kell a javából,hogy mindezt a méhészek szakszerűtlen védekezésére fogják.
Szerintem aki 30-40 éve méhészkedik megtanulta az atkával felvenni a küzdelmet.
Hihetetlen nagy arrogancia, és pökhendiség kell ahhoz,hogy a méhek mellett megőszült kiváló szakemberekre fogják a méhveszteségeket, hogy  nem megfelelően védekeznek!
Ez felháborító!
Bajba jutott méhész kérje a Greenpeace segítségét,hamarabb megtudja az okot!


Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2014. Június 16. 00:43
Hogyan segítsen a Greenpeace ha a méhészek nélkül egyedül "kaparja a gesztenyét" a beporzók védelmében !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 16. 05:52
Mézengúz!
Az OMME vegye fel velük a munkakapcsolatot!
De mi van most?
Minden fórumon támadják a Grenpeace-t!
Azért mert kicsit előrébb jutottak a vizsgálatokban.
Ha nem lenének ilyen pökhendik,és makacsok, már közösen sok mindent elértünk volna.
De a javaslatokat sem hallgatják meg! Pedig megígérte Tolnán az OMME elnöke!
Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó!
Itt kezdődnek a problémák. Semmilyen megállapodást nem tartanak be.
Mindenki szakbarbár, kivéve a monitoring csapatot.
Hallottam már hasonlót.
"Ránk lesz büszke, meg irigy a világ."
Én büszke nem vagyok az OMME vezetésére, irigylésre méltó viszont inkább a tagság hozzáállása.
Egyet viszont eltévesztenek. Nem birkanyájat terelgetnek. Ebből egyszer baj lesz.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 16. 09:58
Tisztelt Méhészek!
Min csodálkozunk, ha egy méhész ezt írja a konkurens oldalakon?
"A neonikotionidok betiltása milliárdos nagyságrendű kárt okozott a mezőgazdasági termelőknek, mindezt anélkül, hogy szakmai alapon
meg tudták volna erősíteni a mérgezés tényét (általában piretroid napközbeni kijuttatása okoz problémát, ahol jogos a méhész panasza)."
Az OMME óriási hibát vétett, hogy éveken keresztül nem hívott olyan profi nemzetközi előadókat, akik felszakították volna a sötét méhészek szemét!
Európában minden országban (kivétel Magyarország) bizonyított a neonikotinoidok kártétele az élő szervezetekben!
Ebben benne vagyunk mi is emberek! Lásd a Belga Parlament teljes tiltása a neok ellen!
Mit kell olyant folyton bizonyítani, ami már rég ledokumentált tény?
A Bayer céget kitiltották a francia méhészek Montpellierben, az Apimondia standjuk, üresen maradt!
A magyar méhész vezetők meg siránkoznak a neok felfüggesztése miatt, és lám sok méhészt is sikerül megvezetniük.
Katasztrofális ez a befelé forduló önfényező stílus.
Még jó, hogy nem csak Magyarországon vannak  kutatások!
Mi csak kutatunk, keressük(?) az okokat, más ország már rég talált is.
Meg kéne hallgatni őket! A híres európai laborok évekkel ez előtt tudták azokat az akkreditált mérési határértékeket, ami nálunk talán most már bekövetkezett.
Ezt kéne elővenni, nem titkolni!
Annyi hozzáfűzni valóm van csupán, amit sokszor felvetettem, hogy merték azt kijelenteni, hogy nem okoz problémát a csávázás, ha meg sem tudták mérni annak vélt kártételét?
És ezt megetetik velünk. Már aki elhiszi.
Én inkább a világszervezet elnökének adatait, és más európai vezető szakirodalmát veszem etalonnak!
A monitoring vizsgálat a vicclapba való, a mintavételi módszerük miatt!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. Június 17. 22:43
Kedves Méhésztársak!


Örömmel értesítelek benneteket, hogy a 2014 évi áprilisi fényeslitkei méhmérgezésben ismeretlen tettes ellen tett feljelentésem melyet első körben az illetékes Rendőrkapitányság elutasított, fellebbezésemre az Ügyészség a Rendőrkapitányságot nyomozásra utasította.

A mai napon kaptam róla az értesítést..

Főleg elvi jelentősége van a dolognak mondhatnám precedens értékű, innentől kezdve, tehát méhmérgezés nem múlhat el Rendőrségi nyomozás nélkül, a "receptet" minden jövőbeni károsult méhésztárs rendelkezésére bocsátjuk.

Ez nagy eredmény majd meglátjátok.

Üdvözlettel: Tóth Zoltán
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Június 17. 22:52
QUQURIQ!

Gratula Zoli!
Csak így tovább!
Rendet kell tenni a szakmánk körül!
Azt is szívesen olvasnám, hogy méhlopásért életfogytiglant kapott a tettes, teljes vagyonelkobzással!

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2014. Június 19. 13:34
egy szép fotó a permetezésről:
http://www.uzletresz.hu/vallalkozas/20140619-bajban-szabolcs-szatmar-bereg-meggye.html?utm_source=freemail-kilepo&utm_medium=uzl&utm_campaign=freemail#
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Június 19. 14:11
Tisztelt Kitin!

Valóban látványos a fotó, köszönjük. Annyit azért nem árt hozzáfűznünk, hogy a meggytermesztő gazda e fotón nem rovarölő-szert ködölt a gyümölcsösében, hanem gombaölő-szert, virágzásban megfelelő klimatikus viszonyok között (csapadék, szél, magas relatív páratartalom, köd...) a moníliás betegség -Monilia laxa- nem csak a teljes termést képes "leszüretelni" virágzás idején, de a gomba a virágokon keresztül a fás részekbe bejutva részleges, vagy akár teljes koronaelhalást is képes okozni. Nedves, hűvös, csapadékos időben virágzáskor három gombaölő-szeres kezelésre is szükség lehet a meggy-ültetvényben, száraz időjárás esetén 1-2 vegyszeres védekezés is elegendő lehet a monília ellen. Csak kizárólag preventív védekezéssel lehet megóvni a termést és az ültetvényt (fehérbimbós állapotban, teljes virágzásban és sziromhulláskor permetezve), a fertőzés bekövetkeztével kuratív kezelésre nincs mód.
Ha a gazda nem permetezett volna, egyrészt az én mesém is tovább tartott volna, másrészt tuti, hogy most nem küzdenének a meggytermesztők túltermelési problémákkal...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lindzzy - 2014. Június 19. 14:50
Valóban rendesen le tud csökkenni a termés a monílától.Ciki nem ciki pár éve még nem ismertem ezt a betegséget,nem permetezett nálunk senki,láttuk a fán ezt a száradást,gondoltuk biztos akkora a szárazság,hogy ki akar száradni a fiatal meggyfa,no akkor gyorsan locsoljunk,minden este kapott 1 vödör vizet,leszáradt a termés,de a fa túlélte.Aztán beszélgettünk az egyik szomszéddal,aki egyből levette,hogy miről van szó.Érdekes módon amióta permetezünk nem akar "kiszáradni" a meggyfa.A másik ilyen betegség,amit sikerült megismerni az a tafrina volt,majdnem elvitte az előző ősszel ültetett nektarint.Na ott már rutinosabb játékos voltam, letéptem egy levelet,aztán irány a gazdabolt, az eladó bácsi régi motoros a szakmában egyből tudta,hogy mi kell.Most már én is tudom és idén talán már pár szem nektarint is ehetek.Mondjuk mi gomba ellen is csak este permetezünk,igaz nekünk csak kb egy tucat gyümölcsfánk van.
Azért ez is egy nagyon kockázatos biznisz,ha valaki a gyümölcsök eladásából akar élni,elég,ha egy vegyszerezéssel elkésik,egyből megugorhat a gyümölcs fehérjetartalma,azt meg ugye elég macerás eladni.Megvan a gazdáknak is a maguk baja,ha bejön a rossz idő,vagy valami betegség ők is rendesen mínuszosak lehetnek.Akkor vannak jó árak ha kevés a termés,ha meg sok terem,akkor meg a kutyának sem kell,vagy csak nyomott áron.Nem ismerős kicsit a szitu? ;)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ata67 - 2014. Június 19. 15:01
A másik ilyen betegség,amit sikerült megismerni az a tafrina volt...
Többszöri nekifutásra is úgy olvastam, hogy tarifa...
Végül is..., ha túl magas, és mi fizetjük, az meg a gazdasági élet betegsége...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: BCS - 2014. Június 19. 15:38
Tisztelt Lindzyy!
Welcome to the jungle! És most mondhatnám, hogy a kukoricatermesztő, a repce- és napraforgó termelő is hasonló cipőben járnak. Nekik is "kiszáradak" a növényeik, ha nem avatkoznának közbe. Mivel most nincs már a kezükben egy jó és megbízható megoldás, hát majd megoldják. Csak a "sötét oldal"-ról jövő megoldások még sok álmatlan éjszakát fognak okozni mindenkinek. Ezt köszönhetjük a "vegyi anyag szakértők" áldásos munkájának.
Uff!
Tisztelettel Csorba Cs.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lindzzy - 2014. Június 19. 16:18
Nekem az a szerencsém,hogy "kis tétekben" játszom:lesz befőtt,vagy nem lesz befőtt.No idén lesz,de kénytelen vagyok az összeset kimagozni,nem sikerült túl jól a vegyszerezés. Csöppet kukacos.Minden gyümölcsfánk más fajta,nem tömegtermelünk.A gyümölcs és a többi egyéb növény is nálunk csak önellátásra megy,nem várunk tőle bevételt.Viszont nem irigylem azt,aki ebből akar megélni és beüt neki valami...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Június 19. 20:52
Ezt köszönhetjük a "vegyi anyag szakértők" áldásos munkájának.
Lassan már Mórickának fogok tűnni, hogy mindig ugyanazt a Méhek világa című filmet idézem, de ehhez is van egy rész benne. Azt a mondja a 15000 méhcsalád tulajdonosa : Fausti alkut kötöttünk a mandulatermesztőkkel.... Vagyis feláldozzuk a méheket, hiszen a mandulatermesztők megfizetik az árát. Nálunk itt a baj: nincs megporzási díj, mely alapján itt is meg lehetne kötni a Fausti alkut.  Persze csak abban az esetben, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy ezek a vegyszerek végzetes veszélyt jelentenek a megporzókra. És itt a bökkenő: a méhészekkel még csak-csak lehetne alkut kötni, de a természetes megporzók nevében ki köt alkut? Egyáltalán: meg van az írva, hogy mindig lesz olyan szer, amely jó a növénytermesztőnek is, és a megporzókat sem károsítja ? Ebben az esetben termesztési övezeteket kellene kijelölni: mondjuk az ország egy harmadán lehet adott kultúrát termeszteni, ott a beporzók véghasználatra kerülnek, máshol pedig majd lehet méhészkedni.  Az adott filmben nagyon durva volt, ahol azt mutatta be, hogy Kína egyes részén az embereknek kell beporozni  az almafákat, mert MAO Ce Tung kiirtatta a verebeket, melynek következtében elszaporodtak a rágcsálók, és azok elpusztításával a méhek is elpusztultak. Én eddig ezt a hol volt-hol nem volt kategóriába soroltam, hiszen meddig tart méhekkel újratelepíteni egy területet ? De ezek szerint ott nem lehet, hiszen MAO mikor meghalt már ? Tehát százszor meg kell fontolni egy-egy döntést, mert adott esetben visszavonhatatlan károkat képes előidézni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lindzzy - 2014. Június 20. 08:17
Anno,amikor írtam a szakdolgozatomat agrárpolitikából kezembe került egy „módszerváltás” előtti mű,amiben operációkutatás segítségével  akarták még hatékonyabbá tenni a honi mezőgazdaságot. Ez egy több tényezős matematikai modell volt, ami talaj,napsütéses órák száma és sok egyéb alapján megyékre, tájegységekre lebontva megadta volna,hogy hol mit kell termelni. Nem tudom, hogy kipróbálták-e élesben a dolgot,ha igen,akkor sem maradt nyoma sem.  Tagadhatatlan,hogy vannak a nagyüzemi megatábláknak,monokultúráknak gazdasági előnyei(kevesebb fix költség jut egységnyi terményre),de piszok sok hátránya is van. Hajnalban volt egy film az egyik természetcsatornán (csak pár pillanatra néztem bele),egy durva homokverésről volt szó,helyszín USA,úgy néztem talán learatott kalászos,fekete-fehér felvétel…
Ha ilyen termelési övezetek lennének,akkor nem játszik gondolom a vetésforgó,ami azért nem egy rossz dolog.Úgy rémlik,hogy vannak bizonyos növénycsoportok,amik közel ugyanazokat az anyagokat „vonják ki” a termőtalajból,ugyanazt a gyökérzónát „használják”,hasonló kártevőik vannak. Tehát ha ugyanazt a növényt vagy rokon növényt rakok oda,akkor már eleve ott lesz egy csomó kártevő,ami már az elejétől „szekálja” a növényt. Ha mondjuk pillangós után pillangóst rakok,akkor meg túl sok lesz a nitrogén a talajban. Nekem az jött le,hogy ha nincs vetésforgó,akkor: több növényvédő szer,több műtrágya, több talajfertőtlenítés→nagyobb környezetterhelés,hosszú távon szerintem piszok nagy árat fizetnénk a „hatékonyságért”.
Mostanában nem nagyon nézegetem az országos agrárelemzéseket, de 2008 előtt szembetűnő volt,hogy aránytalanul nagy a gabonafélék  és a kukorica vetésterülete. Magyarán nem működhet teljesen jól a vetésforgó. A „választékot” főként takarmánynövényekkel lehetne bővíteni,de mivel az állattenyésztés jelentősen visszaesett 90 után,ezért pillanatnyilag ez nem túl esélyes. Akkortájt volt indulófélben az „SPS”, abba próbáltak olyan ösztönzőket beépíteni,amik „felpörgetik” az állattartást. Így utólag úgy tűnik,nem igazán jött be. Valószínűleg ezért ötletelnek azon, hogy esetleg állattartáshoz kötnék a földalapút…
Én személy szerint azért sem szimpatizálok a monumentális méretű táblákkal,mert szeretem,ha a méhek többféle növényről is tudnak gyűjteni. Szerintem ők is jobban szeretik ezt a verziót,mivel ha módjuk van rá meg is teszik.( Idén,ahogy nézegettük az egyik repcetáblát észrevettük,hogy a tábla melletti mezővédő erdősávban található virágzó kocsányos tölgyet járják a méhek, közben persze ott voltak a repcén is.)
Hirtelen ennyi jutott eszembe termelési övezet témában. Ja még annyit,hogy ha én most kimennék a határba és közölném a kisbirtokossal,hogy „bácsi,jövő évtől itt csak kukorica lehet” akkor valószínűleg csak azért nem vágna szájon,mert nőből vagyok…  :) Demokratikusan csak úgy lehetne ezt megoldani,ha egy kézben vannak a földek és az adott tulaj mindig pont azt a terményt akarja termelni,mert ehhez fűződik gazdasági érdeke…
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Június 28. 05:59
Csávázott vetőmag és környezetvédelem
NAK - 2014. máj. 30. péntek

A NAK és a Vetőmag Szövetség közös programot indít a vetőgépek deflektorral történő felszerelésére. Az igények feltérképezése céljából kérdőíves felmérést indítunk, az első 750 válaszadó számára a vetőgép típusától  függően teljesen ingyen biztosítunk deflektort.



Csávázással, a hagyományos permetezéshez vagy a talaj sorkezeléséhez képest, nagymértékben csökkenthető a felhasznált növényvédőszer mennyisége, így a környezeti terhelés. A hatóanyagok fejlődésével együtt fejlődtek a különböző csávázószer formulációk, eljárások is. Egyik fontos - ha nem a legfontosabb - mozgatórugója a fejlesztéseknek a fokozódó környezetvédelmi és egészségvédelmi elvárásoknak való megfelelés.

A vetőmagipar a csávázás során maximális gondossággal jár el, de egyes vetőgép típusokban a csávázott vetőmagok egymáshoz dörzsölődése így is porleválást okozhat, amely a vetés során a szabadba juthat. A felhasznált csávázó szer hatóanyagától (inszekticid, fungicid) függetlenül, ma már minden növénytermesztő számára jogszabályi kötelezettség a pneumatikus szívólevegős vetőgépek esetében ezt a port, megfelelő csővezetékkel, az úgynevezett deflektorral a talaj felszínére vagy a barázdába levezetni. Ezt a kötelezettséget a növényvédelmi szakhatóság folyamatosan ellenőrzi!

Iparági felmérések azonban azt mutatják, hogy a hazai szívó levegős elven működő vetőgépállomány kb. 70%-a nincsen felszerelve deflektorral. A helyzet javítása érdekében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésével, a Bayer és Syngenta növényvédőszer gyártó cégek anyagi támogatásával, közös programot indít. A program elsődleges célja, hogy szakmai és anyagi segítséget nyújtson a gazdák számára vetőgépeik deflektorral történő ellátására.

A konkrét igények felmérése érdekében kérjük töltsék ki az itt elérhető kérdőívet. A közreműködésért köszönetnyilvánításként 750 válaszadó számára típustól függően teljesen ingyen biztosítunk deflektort.

(NAK)

 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Július 01. 12:12
Ha jól látom, Tomipapa elfelejtett egy bocsánatkérést megtenni. De hát azt csak Európában szokás, Gönyün nem divat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 01. 12:42
Geddekassunk!

Gönyűt Európában Gönyű-ként szokás írni, de ez önnek, aki oly messze bicegett az európai szemlélettől, mint Hephaisztosz az Olümposztól, kár is lenne elbeszélnem...

Nem tudom, miért lennék kénytelen e helyt bocsánatot kérni, de ha ön úgy látja szükségesnek, álljon itt  a volt OMME elnök fórumos nickje: "Bocsi"! Mindent a frusztrált "kutatók" kedvéért, akiket egykor letaszítottak az Olümposzról...

Elégedett...?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Július 01. 13:13
Nem.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Július 01. 13:15
Gondoltam...!

Sajnos, nem tudok önért többet tenni...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Július 01. 22:01
A bocsánatkéréssel a bocsánatot kérő saját magán segít. Emberi méltósága gyarapszik annak aki képes erre.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 03. 21:39
Sziasztok!
Bogár 21 már kimásolta az alábbi cikket a neonikotinoidok topikban.
http://www.teol.hu/tolna/kozelet/szolo-es-mehek-kinek-mi-fontosabb-561100
A Tolna Népújságban "Méhek, szőlő,feszültség" címet adott az író.
Felhívom a tisztelt olvasók figyelmét,hogy a témához való hozzászólásom csak és kizárólag a magánvéleményem,és nem törődök azzal kiért velem egyet.
Én a szekszárdi történelmi borvidéken kezdtem méhészeti pályafutásomat 31 évvel ez előtt, és ma is ott, a szőlőbirodalmak között űzöm a szenvedélyem. Több száz hektár szőlőültetvény van körülöttem. Soha semmi gondom nem volt még a gazdákkal, és nem mérgeztek még le,amit gyorsan le is kopogok.
Az ügyet kirobbantó méhészek némelyike valótlan dolgok sorozatát állítja, ebből pár méhésznek valóban jogos a panasza.
Én is kaptam meghívót a "szőlőkabóca konferenciára" de elfoglaltságom miatt az elsőre nem tudtam elmenni, a másodikra már nem is hívtak. Ennek ellenére tudok minden momentumot.
Egy tőlem nem messze tanyázó méhész arról számolt be,hogy 70 méhcsaládja pusztult el,vagy súlyosan károsodott.
Érdekes kis történetet hozott össze a fiatal úr. A részletekbe nem kívánok belebonyolódni, de megjegyzem,hogy a közvetlen szomszédja alig bírt a méheivel,olyan bombák voltak,és egy csomó rajt értékesített.
Mi lehet a köztük lévő különbség oka, hiszen csupán alig száz méterre van a két méhészet egymástól?
Az a kolléga akinek bombák a méhei akác óta serkentette az állományt, tehát etetett.
A másik is, csak ő a méhészeket a süket szakmaiatlan elméletével.
Igen tisztelt méhésztársak. Ez a napraforgóig ilyen év volt. Etetni kellett, de ne egymást etessük!
Elhihetitek én már átlátok a szitán. Nem cumizom be az agyament meséket.
A méhészeti tartástechnológiánkat teljesen át kell alakítanunk, gondoljatok csak Koós Péter cikkére a MÉHÉSZET szaklapban. A témát folytatni fogom. Vannak kis parcellás felelőtlen szőlősgazdák, de a fent említett méhészet nem is ilyenek közelében tanyázott.
Az meg egyenesen blődség, hogy a szőlősorok között lévő virágzó,mézelő gyomnövényeket tömegével látogatták a méhek. Hárson? Igaz a hárs csapnivalóan rosszul sikerült, de a méhek építettek,virágport és kevéske nektárt is gyűjtöttek róla.
A sikertelenséget nem kéne a borászokra fogni.
Ha egyenleget nem tudják tartani a méhcsaládok azonnal etessünk. Így sem lesznek olyanok a méhcsaládjaink,mintha külső hordásból gyarapodnának. A folyamatos népesség fenntartásához nyáron legalább két keret nyitott fiasításnak kell lennie. Ez kőbe vésett igazság, mondta Dr.Hegedűs Dénes állatorvos! Különben felborul a méhek munkamegosztása! Itt kezdődik a szakmaiság. Ehhez a feladathoz fel kell nőnie az új generációnak is, vagy hamarosan méhészetek fognak eltűnni.
Ez a magánvéleményem.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 13. 18:35
Szép estét, jó szurkolást kívánok a VB döntőn!
Ma járt nálam egy Tolna megyei méhész.
Elmesélte, hogy az önkormányzattól kapott felszólítást a helyi szúnyogirtásról.
Mi ebben a hír? A permetezés a kihirdetett időpontban elmaradt, de másnap elvégezték.
A méhészek felháborodtak, és a permetezést végző céggel találkát kértek.
Ott elmondták, hogy bizony a napraforgó termésük egy része kimarad, mivel a kijáró méhek zömét elvesztették, így kártérítést (bánatpénzt) kérnek! És szerintetek mi lett belőle?
A szokásos módi? Majd kivizsgáljuk, felmérjük, ha jogos az igény megtérítjük?
Tévedtek!
Egy 24 órán belül a kárt szenvedett méhészeknek 4.300 Ft/ méhcsalád kártérítést utaltak a számlájukra!
Részleteket a MÉHÉSZET szaklap augusztusi számában olvashattok a nem mindennapi ügyről.
Hiába, Tolna megyei méhészektől még a szúnyogirtók is tartanak. Kemény kis csapat! Gratula!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2014. Július 14. 21:52
QUQURIQ!

Szomorú, de mégis szép estét Mindenkinek!

Ezek a permetezési hírek, mindig felborzolják a tarajamat! :o
Milyen mezőgazdasági morál van Tolnában??? (szúnyog irtási)
Ez a kártérítés 5 kg napraméz ára! (csak)!!! RÖHEJ!
Röhögve kifizetik!!!
Szándékos állat (rovar) kínzás!
Letöltendő börtön büntetés a tetteseknek!
Így elgondolkoznának a károkozásért!
MI A FENE VAN TOLNÁBAN?
Jó volna jobban utána nézni, hogy ki adta ki az engedélyt a méhek irtására....
Ha nem lesz nagy botrány, minden évben továbbra is megismétlődik a méhirtás!!!

A felháborodott Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 15. 07:17
Sziasztok!
Előkerültek ám a hiénák is.
"Nálam is kár keletkezett, én is kérek kártérítést."
A megbeszélésre viszont nem volt hajlandó elmenni, amikor tudta az összefogás eredményét odasomfordált.
A pénz szaga, olyan mint a hiénának a vér szaga.
Gusztustalan.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Július 29. 11:47
Úgy látom, hogy a magyar növényvédők nemcsak Tóth Péterekből áll. Íme egy agyonhallgatott tudományos eredmény a neonikotinoid csávázószerekről. MAGYAR KUTATÁSI EREDMÉNY.

http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/60NTN/Poszter/Poszterek/08.pdf (http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/60NTN/Poszter/Poszterek/08.pdf)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Július 29. 18:27
Lám-lám Méhésztársak!
Tavaly ezt a kísérletet említettem Dr. Mészáros Lászlónak, sőt kértem, hogy közösen menjünk Iregszemcsére.
Én mentem, Ő maradt.
Az élet nem áll meg.
Tavaly a Takarmányozási Kutatóintézetből azzal kerestek meg, hogy biztosítsak a kísérlethez húsz méhcsaládot.
Oda is szállította egy Tolna megyei méhész.
Az idén is így tett, az elmúlt pénteken. A napraforgó most kezdett virágozni a kísérleti parcellában.
Miért titkoltam eddig ezt az ügyet? Ki a jó fenét érdekel ez rajtam kívül?
Önálló, partizán akcióim a méhészek érdekében sorra beérnek.
Az OMME szakmai stábja meg hallgat. Nem baj. Az azért érdekes, hogy ez egy nyilvános kutatás, nem titkos.
Akkor szerintetek miért nem tájékoztatják a méhészeket erről?
A fantáziátokra bízom.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Július 29. 19:53
A méreg az nem tud nem mérgezni, ahogy a rossz szándék se tud mást csak rosszat szülni. Rövid távú haszonért beáldozzák a méhészek érdekét saját vezetőink.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 02. 17:46
Lám-lám Méhésztársak!
Tavaly ezt a kísérletet említettem Dr. Mészáros Lászlónak, sőt kértem, hogy közösen menjünk Iregszemcsére.
Én mentem, Ő maradt.
Az élet nem áll meg.
Tavaly a Takarmányozási Kutatóintézetből azzal kerestek meg, hogy biztosítsak a kísérlethez húsz méhcsaládot.
Oda is szállította egy Tolna megyei méhész.
Az idén is így tett, az elmúlt pénteken. A napraforgó most kezdett virágozni a kísérleti parcellában.
Miért titkoltam eddig ezt az ügyet? Ki a jó fenét érdekel ez rajtam kívül?
Önálló, partizán akcióim a méhészek érdekében sorra beérnek.
Az OMME szakmai stábja meg hallgat. Nem baj. Az azért érdekes, hogy ez egy nyilvános kutatás, nem titkos.
Akkor szerintetek miért nem tájékoztatják a méhészeket erről?
A fantáziátokra bízom.
Nagyernyei Attila

Tisztelt Nagyernyei Attila!

Hogy mije érik be, azt nehéz innen Gönyűről megítélni, de ahogy elnézem ezt a "kísérletet", lehet, hogy a furunkulusa "érik be" elébb...

Ami ezen a poszteren van, az nem kísérlet, mindössze egy tétova próbálkozás a neonikotinoid hatóanyagú csávázás elutasítására. Egy kísérlet akkor kísérlet, ha a kontroll csoporthoz képest szignifikáns különbséget sikerül megállapítaniuk a kísérletező kutatóknak. Mutassa már meg kérem, hogy mennyi méh pusztult el a "kísérlet" ideje alatt az olyan izolátor-sátrak alatt, melyeket neonikotinoid csávázószerrel nem kezelt napraforgó-táblák felett feszítettek ki... Én ui. nem találtam kontroll elhalálozási értékeket. Azt sem látom a "kísérlet"  leírásában, hogy milyen szermaradvány koncentrációt detektáltak a sátrak alatti virágzatok nektárjában és pollenjében. Enélkül legfeljebb azt bizonyítja a "kísérlet", hogy minél több virágot látogat meg (és poroz meg egyúttal) egy méh-egyed, annál hamarabb "amortizálódik le" a gyűjtőmunka során. Arról is érdemes lenne beszélgetni, netán nem-e természetes pusztulás következtében haláloztak-é el a méhecskék.
Annak is rendkívül örülök, hogy meg tudták állapítani: a pusztulás mértéke genotípustól is függhet. Már csak azt felejtették el megállapítani, hogy a méhek genotípusuktól függően képesek-e tolerálni a neonikotinoid csávázószerek ismeretlen koncentrációjú szermaradványait. Ha a kísérleti munka során netán sikerült volna találniuk olyan genotípusokat a populációban, melyek bizonyíthatóan képesek tolerálni a "néma gyilkosokat", az áttörést hozhatna a csávázószer-mizériában, hiszen a neonikotinoid-toleráns méheinkkel akár világviszonylatban is az élre törhetnénk a méhszaporulat értékesítés piacán, nem beszélve arról, hogy a kutatócsoport e genetikai állomány birtokában akár varázsütésre meggazdagodhatna. Geddekasnak is ilyen projektbe kellett volna fektetnie szellemi tőkéjét, nem a neonikotinoid csávázószerek rejtelmeit és az OMME ügyvivői testületének hiátusait kellett volna csekély haszon fejében "kutatnia". Vastagon vajas lehetne az a kalácska a mi főszaktudományos főszakértőnk nyugdíjas éveire...
Egyébként az ön által magasztalt "kísérletről" beszámoltak a Növényvédelmi Tudományos Napokon is, a poszter ott nem keltett különösebb feltűnést. Egyébként ugyanezen rendezvényen előadást tartott Tóth Péter is. Csodálkoztam, hogy Geddekas nem volt jelen a rendezvényen, pedig biztosan felismertem volna, ha megjelenik, ha másról nem, a sugárzóan nyílt tekintetéről és őszinte pillantásáról bizton ráismertem volna. Mindenesetre egy kis adalékot fogadjanak el tőlem a konferencián elhangzottakról:
http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/60NTNKiadvany.pdf

Az már csak hab a tortán, hogy a kutatók a méhek kognitív képességeiről és immunrendszeréről értekeznek. Nem bánnám, ha valaki -aki ért hozzá- felvilágosítana és meggyőzne a rovar-idegrendszer tanulóképességének és a rovar-immunrendszer mibenlétének rejtelmeiről. Alig várom a megvilágosodás pillanatát...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 02. 18:36
Idézet
http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/60NTN/Poszter/Poszterek/08.pdf

Személyesen beszéltem a kísérlet lebonyolítóival, sőt jártam a helyszínen. Mivel a Magyar Kormány nem ad közvetlen támogatást méhmérgezésekkel kapcsolatos kutatásokra, ezért nem tudunk megfelelni minden feltételnek, aminek az évi 2 millió dollár fejlesztési pénzzel rendelkező Syngenta. Éppen ezért olyan kísérleti tervet kellett felállítaniuk, ami beilleszthető az egyéb kutatói munkába.

A méhek nem voltak munkával túlterhelve, hiszen 40 m x 15 m-es izolátor sátorokban 1-1 méhcsalád volt. 15 000 méhnek ekkora napraforgó terület beporzása nem teher, hiszen 3-5 méhcsalád/ha a napraforgó optimális terhelése. Tehát a nozémás megbetegedés és az elhullás nem magyarázható mással, mint a csávázószer mérgező hatásával.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Augusztus 02. 20:27
Mindenféle kötekedés nélkül szeretném kérdezni: azt hogyan oldották meg, hogy a méhek ne akarjanak a sátorból  kimenni? Tehát az érdekelne, hogy nekik elég volt egy ekkora sátor, és nem akartak a fólián (vagy hálón) keresztül a fényforrás irányába kirepülni ? Régen volt egy körablakos Aro-m, és a csomagterébe rakott fiókokban maradt méhek, csak akkor voltak hajlandóak felhagyni a világosabb oldalon történő ablaküvegnek való repkedésnek, amikor a zárt üvegfelületeket lesötétítettem, és a legvilágosabb rész a hátsó kinyitott ajtó volt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 02. 20:36
Idézet
hogyan oldották meg, hogy a méhek ne akarjanak a sátorból  kimenni?

Izolátor sátor. Ez a növénynemesítésben alkalmazott eszköz. Kb 2,5-3 m magas erős vascső vázra feszítenek olyan fehér színű tüllháló sűrűségű, de annál erősebb szövetet. Ezen a fény a szél és az eső szinte teljesen szabadon áramlik keresztül, de idegen beporzás nem lehetséges. A méhek eleinte próbálkoznak a sarkoknál kimenni, de hamar megszokják, hogy ekkora tér áll rendelkezésükre. Általában két hétig kell kibírniuk ezt a kissé zárt légteret.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. Augusztus 02. 21:10
Idegesnek tűnik Arisztaiosz!
Majrézik, hogy kiderül a turpisság?
Nyugalom, mindent időben.
A méhek védelme érdekében ön mit tett eddig?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Arisztaiosz - 2014. Augusztus 03. 10:13


Geddekas!

Akkor hogy is van ez?

No, ez a kísérlet már döfi...!

Akár Geddekas is megtervezhette és lefuttathatta volna...

Zajácz Edit a saját kutatásai alapján is megmondhatta volna, hogy egy napraforgó virágzat milyen nektárprodukcióra képes... Olvasson utána, s nem tudom, mennyi köze van a "kísérlethez", de alkalmasint nem ártana elszégyenkezniük, hogy a sovány kutatási forintokat ilyen "kísérletekre" pazarolták el. S ezeket a körülményeket nevezik a "szaktudósok" kísérleti körülményeknek????? Ez egy családra vetítve mindössze 0,06 hektárt jelent, azaz kb. 2700 napraforgó-tövet... Ezt látogatta, gyűjtötte 10 000 gyűjtő méh? Az ön állításával szemben a napraforgó-terület "optimális" terhelhetősége Benedekék szerint két méhcsalád hektáronként... E "kísérletben" 0,06 hektárra, azaz 600 négyzetméterre jutott egy család! Ez több, mint tízszeres leterhelést jelent az "optimálishoz" képest...! Még az sem lehetetlen, hogy a méhek nem a szermaradványtól pusztultak el, hanem éhen haltak... Nem ártana ismerni a kontroll-családok halálozási adatait, mert csak annak függvényében lehetne kijelenteni, hogy a begyűjtött nektár szermaradványa okozhatta a méhek pusztulását. Azt is árulja el kérem, hogyan küszöbölte ki a "kísérlet" a gyűjtő méhek természetes pusztulását, mivel a közölt pusztulási számadat a természetes pusztulás várható számadataitól nem tér el nagyságrenddel. Azt sem értem, hogyan lehet egy feltételezett szermaradványnak tulajdonítani a pusztulást, ha sem a nektárban, sem az elpusztult méh-hullákban nem keresték a szermaradványt.

Egyszóval ez amolyan "geddekasi" kísérlet-tervezés és -vezetés volt. Ezen lelkesedni lehet ugyan, csupán tudományos értéke nincs... A levont "konzekvenciája" pedig rendkívüli "egyszerűséget" tükröz: azt állítja, hogy a méhek kizárólag a szermaradvány következtében pusztultak el, illetve lettek nozémásak. Milyen alapon állítja, hogy ez így történhetett, ha sem a nektárban és a méh-hullákban a feltételezett(!) szermaradvány valós jelenlétét és koncentrációját nem detektálták, sem a "kísérlet" kezdetén nem vizsgálták a méhcsaládok egészségi állapotát. Ismételten kérném, ha már ennyire ismeri a "kísérletet", közölje velünk a kontroll méhcsaládok pusztulási adatait, illetve az egészségi állapotukat (Nozemára nézve) a "kísérlet" befejeztének idején.

Vagy esetleg ne állítson butaságokat...   
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 03. 13:52
Arisztaiosz hülyének nézi az embereket. Az ő problémája. Miért gondolja, hogy egy kutatás tervezés nélkül történik. Lehet, hogy ő azért foglalkozik a saját kertészete helyett velünk, mert képtelen a saját kertészetének munkáit megtervezni és üresek a fóliasátrai.

Idézet
Ez egy családra vetítve mindössze 0,06 hektárt jelent, azaz kb. 2700 napraforgó-tövet... Ezt látogatta, gyűjtötte 10 000 gyűjtő méh? Az ön állításával szemben a napraforgó-terület "optimális" terhelhetősége Benedekék szerint két méhcsalád hektáronként... E "kísérletben" 0,06 hektárra, azaz 600 négyzetméterre jutott egy család! Ez több, mint tízszeres leterhelést jelent az "optimálishoz" képest...! Még az sem lehetetlen, hogy a méhek nem a szermaradványtól pusztultak el, hanem éhen haltak...

A megporzásos növények nemesítéséhez az izolátor sátrakat "ezer éve" alkalmazzák és ezer éve alkalmazzák a méheket is ezekben a sátrakban. A méhcsaládok mézes és fias lépekkel feltöltötten érkeznek és két hétig maradnak. Pontosan lehet tudni mennyit fogyasztanak. Még a távozáskor is terjedelmes fedett fias és sok méz van náluk, hogy az utolsó virágok megporzása is sikeres legyen. A tudatos túltervezés kötelező.

A 80-as években én is szállítottam méheket izolátor sátrakhoz a Zöldségkutató Intézet Fácánkerti Telepére, ezért ismerem a követelményeket.

Idézet
Zajácz Edit a saját kutatásai alapján is megmondhatta volna, hogy egy napraforgó virágzat milyen nektárprodukcióra képes... Olvasson utána, s nem tudom, mennyi köze van a "kísérlethez", de alkalmasint nem ártana elszégyenkezniük, hogy a sovány kutatási forintokat ilyen "kísérletekre" pazarolták el.

Zajácz Editék ebben a kísérletben is részt vettek, de nem a nektárprodukciót vizsgálták, hanem az elhullott méhek méhegészségügyi vizsgálatát végezték. Miért ezt? Nem tudom.

Idézet
Nem ártana ismerni a kontroll-családok halálozási adatait, mert csak annak függvényében lehetne kijelenteni, hogy a begyűjtött nektár szermaradványa okozhatta a méhek pusztulását.Azt is árulja el kérem, hogyan küszöbölte ki a "kísérlet" a gyűjtő méhek természetes pusztulását, mivel a közölt pusztulási számadat a természetes pusztulás várható számadataitól nem tér el nagyságrenddel. Azt sem értem, hogyan lehet egy feltételezett szermaradványnak tulajdonítani a pusztulást, ha sem a nektárban, sem az elpusztult méh-hullákban nem keresték a szermaradványt.

A természetes elhullást a petézés intenzitásából ki lehet számolni, mert okkal feltételezhetjük, hogy az elhullás kicsit rosszabb, mint a születések száma. Itt az eltérés az általában ismert mértéktől erősen eltér, több mint százszoros.

A klasszikus értelembe vett kezeletlen kontroll itt nem lehet, mert az Iregszemcsei Telepnek a feladata nemesítés és vetőmag előállítás, nem pedig ökotoxikológiai kutatás. Ezért mondom, hogy a Syngenta féle 2 millió dolláros háttér ebbe a kutatásba nincs és nem is lehet jelen.

A Magyar Kormány dönthetett volna úgy, hogy ad pénzt méhmérgezések kutatására, de nem ad, sőt ennél rosszabb, valójában direkt és indirekt módon tiltja

Ettől függetlenül a magyar kutatók csendes ellenállása működik és az Arisztaioszhoz hasonló "gyarmati kiszolgáló, talpnyaló közfelfogás ellenére" kitermel eredményeket ezen a szakterületen is.

Idézet
A levont "konzekvenciája" pedig rendkívüli "egyszerűséget" tükröz: azt állítja, hogy a méhek kizárólag a szermaradvány következtében pusztultak el, illetve lettek nozémásak. Milyen alapon állítja, hogy ez így történhetett, ha sem a nektárban és a méh-hullákban a feltételezett(!) szermaradvány valós jelenlétét és koncentrációját nem detektálták, sem a "kísérlet" kezdetén nem vizsgálták a méhcsaládok egészségi állapotát. Ismételten kérném, ha már ennyire ismeri a "kísérletet", közölje velünk a kontroll méhcsaládok pusztulási adatait, illetve az egészségi állapotukat (Nozemára nézve) a "kísérlet" befejeztének idején.

Mivel itt régóta megy napraforgó nemesítés és a növényvédelem elemi gazdasági érdek, ezért gyakorlati tapasztalat van arra, hogy mi történik a méhekkel a megporzás során. A neonikotinoidok használata során született meglepő tapasztalat alapján javasolták a doktori iskolás fiatalembernek, hogy válassza ezt a témát. Hogy miért nem volt pénz kémiai analízisre? Nem tudom. Az összefüggés így is nyilvánvaló. Érdemes a témán tovább is dolgozni, de ehhez a Magyar Kormánynak is meg kellene változtatni a témához való hozzáállását. Le kellene vennie a tiltó listáról a neonikotinoidokkal kapcsolatos kutatásokat.

Idézet
Vagy esetleg ne állítson butaságokat...
Rosszindulatú Arisztaiosz aztán rendszeresen állít butaságokat, sőt ...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Augusztus 03. 14:09
Ezt a vitát én nem akarom újrakezdeni,de bizonyítsa már be nekem valaki, hogy miért lesz egy méhcsalád egy neonikotinoid mérgezéstől Nozémás! Fordítva ugyanis sokkal logikusabb a dolog: A Nozémás család pusztul el a neonikotinoidoktól: a károsodott bélnyálkahártyán könnyebb a felszívódás. Ezért írtam, hogy a biztonsági sáv nem elégséges, hiszen ebben az esetben az LD50 értéke csökken le drasztikusan. Az már jogfilozófiai kérdés, hogy ha csak a nozémás pusztul el a neotól (nem állítom ezt tényként, csupán felvetés), akkor jogos-e a neo betiltása.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 03. 15:46
Nomen est omen.
Idézet
http://viralzone.expasy.org/all_by_species/581.html

Idézet
Ezt a vitát én nem akarom újrakezdeni,de bizonyítsa már be nekem valaki, hogy miért lesz egy méhcsalád egy neonikotinoid mérgezéstől Nozémás!

Inkább azt kellene feltenned kérdésként, hogy mitől lesz nozémás a méhcsalád, ugyanis a nosema spóra mindig ott van a bélben és csak akkor okoz betegséget, ha a bélrendszer működése zavart szenved.
Ne kelljen már újra elmagyaráznom a nozematózis okait.

Idézet
a károsodott bélnyálkahártyán könnyebb a felszívódás.
Ez a jószág rovar. Ha károsodik a bélhártyája, akkor nem felszívódás van, hanem szabad be és kiáramlás alakul ki a hemolimpha és a béltartalom között.

Idézet
Az már jogfilozófiai kérdés, hogy ha csak a nozémás pusztul el a neotól (nem állítom ezt tényként, csupán felvetés), akkor jogos-e a neo betiltása.
Következtetésem: Tehát te nem a méheket, hanem a neonikotinoidokat véded irido vírus. Már csak az a kérdés vár megválaszolásra, hogy miért teszed ezt? Mert vírus vagy?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Augusztus 03. 17:26
Idézet
Ha károsodik a bélhártyája, akkor nem felszívódás van, hanem szabad be és kiáramlás alakul ki a hemolimpha és a béltartalom között.
Az én következtetésemet inkább nem mondom el. A hemolimfából a neo szerinted hová kerül ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2014. Augusztus 03. 19:08
Arisztaiosz!
Már nem az első alkalommal kértem önt, hogy okos emberhez méltóan vegyen részt a klub életében.
Írásaival mind addig nincs gondom, míg nem személyeskedik!
Írását egyéb iránt töröltem.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2014. Augusztus 03. 19:14
Arisztaiosz !
Ugyan azt az írását megint töröltem!
Úgy látom nem ért ön a szóból.
Ezért  két hét szabira megy!
Kellemes időtöltést.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 03. 19:25
Irido!

Nem állítottam, hogy nem jut el az idegrendszerhez a neonikotinoid, ha a bélfal károsodik. Természetesen eljut, de ez esetben nem beszélhetünk felszívódásról, hanem egy durvább folyamatról.

Sokkal valószínűbbnek tartom a következő folyamatot.
A neonikotinoid még egészséges bélfalon szívódik fel és áramlik a hemolimfával a testüregben. A méregmolekulák megtalálják az idegsejtek ingerületátviteli pontjait. Ott szépen becsücsülnek a megfelelő helyre és blokkolják azt a folyamatot, aminek révén az acetilkolin az ingerület átvitele után beszüntetné tevékenységét. Vagyis prolongált ingerületi állapot marad fenn. Ez kimeríti az idegrendszert és különböző zavarok állnak be.

Arról nincsenek információim, hogyan vált ki a fehérje anyagcseréjében zavarokat, de a tünetek szerint (pl. nozematózis megjelenése) erre is hatással van.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Augusztus 03. 20:01
Látod Geddekas !
Majdnem féregnek neveztél, de amikor végiggondolod a dolgot, akkor rájössz, hogy valami nem stimmel. Ez egy nagyon erőltetett magyarázat. Én egyébként csak annyit írtam, hogy logikusabb az a magyarázat, hogy a dolog fordítva van. Sérült bélfalon könnyebben jut a méreg a célszervbe. Ennyi. Még azt sem állítom, hogy ez tényleg így van.  Valószínűsíthető. Nem tudom semmilyen módon megmagyarázni azt, hogy az általad leírt módon zajlik a dolog. Kötődik a receptorához, és ennyi. Ebből nem lesz Nosema. Ha belegondolsz abba, hogy méheltűnéskor történik a mintavétel, és a laborvizsgálat Nosemát mutat ki, akkor az mikor fejlődött ki a mérgezés hatására ? Hiszen akkor azt tagadod, hogy a neo káros lenne a méhekre, és az eltűnést a Nosema okozza. Hiszen a mérgezés idején akkor a méhcsaláddal semmi sem történt. Fordítva logikus a dolog: Nosemosis (ceranae, nem apis) , kontamináció a méreggel, könnyebb bejutás a sérült bélfalon. Ennyi. Van egy harmadik lehetőség is. A megállapított Nosemosis csak melléktünet. Nincs köze a kórfolyamathoz. Ezt úgy lehetne igazolni, ha a környékről olyan méhészetek is Nosema vizsgálatra kerülnének, ahol nem volt eltűnés, vagy elhullás. Ha azonos mértékű és súlyosságú a Nosema fertőzöttség mindkét csoportban, akkor csak melléktünet.  Ha a kárt szenvedett méhészet(ek)ben súlyosabb a Nosema akkor oksági kapcsolat áll fenn. Tudsz olyan méheltűnésről, méhpusztulásról, ahol sem Nosema, sem piretroidok nem voltak kimutathatók ?
Még egyszer kihangsúlyozom: a neo nektárban mért szintje alapján szűk a biztonsági sáv. Nem tudjuk az LD 10 mennyiségét, és nem tudjuk a szubletális hatások kiváltásához szükséges neo mennyiségét. Világszerte történő használatuk ezen adatok hiányában felelőtlenség.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 03. 21:57
Iridó!

Féreg? Te nevezed magad vírusnak. Te bajod. Nomen est omen.

 A nosema spóra egészséges méhekben is mindig jelen van és nem okoz megbetegedést. Ez neked soha nem tűnt fel? Ha a nosema spóra képes lenne azon a nagyon sokrétegű peritrófikus hártyán áthatolni, akkor nem létezne az Apis mellifera faj a Földön és nem lenne miről beszélnünk se.

Te is tudod, hogy neonikotinoid mérgezések sajátossága, hogy krónikus. Éppen ezért van idő a nozematózis kifejlődésére.

Miért gondolod, hogy a neonikotinoid molekulák Nosema sp nélül képtelenek lennének felszívódni?

Láttam tavaly olyan kifejlett neonikotinoid mérgezést a szomszéd faluban Domonyban, ahol látható jele nozematózisnak nem volt. Piretroid igény közel-távol nem merült fel. Ott mivel magyarázod a molekulák mozgását? 

Reális feltételezés, hogy a Nosema melléktünet. Ahogy a vírusok felszaporodása (USA felmérés) is az. Ezeknek a logikus magyarázata szerintem, hogy a mérgezett méhcsalád néptelenedik, szociálisan is megzavarodik, legyengül és a benne fészkelő kórokozók valamelyike elhatalmasodik. Ha a méhész későn veszi észre a bajt, akkor a mérgezés tünetei már nem is látványosak, de a következmények egyikeként a betegségek elhatalmasodása igen. Ekkor szokott volt menni Tóth Péter a nagy segítő szándékával, és igen gyakran mutogatott a méhészre, hogy ő a felelős, mert betegek a méhek. Holott a betegségek előzménye egy masszív neonikotinoid mérgezés volt.

Idézet
Még egyszer kihangsúlyozom: a neo nektárban mért szintje alapján szűk a biztonsági sáv. Nem tudjuk az LD 10 mennyiségét, és nem tudjuk a szubletális hatások kiváltásához szükséges neo mennyiségét. Világszerte történő használatuk ezen adatok hiányában felelőtlenség.
Nekem tetszik ez az álláspont.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. Augusztus 03. 22:33
Miért gondolod, hogy a neonikotinoid molekulák Nosema sp nélül képtelenek lennének felszívódni?
Soha nem állítottam ilyent. Azt mondtam, hogy Nosemában megbetegedett méh esetében kevesebb neo is elég a mérgezés kialakulásához.
Ha a mérgezés krónikus, van idő a Nosematosis kifejlődésére, s csak ezután pusztul el a méh, akkor nem a neo miatt pusztul el. Ezt állítod. Te tudod. Domonyban mennyi volt a méhhullák, és a virágok neo szintje ? Ott heveny volt, hogy nem volt Nosema ? Akkor most krónikus, vagy heveny a mérgezés ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kas62 - 2014. Augusztus 03. 22:33
Tisztelt Geddekas!

 Ezért az eszmefuttatásodért a méhészek kalapot emelhetnek!!!!!!!!!
 

"Reális feltételezés, hogy a Nosema melléktünet. Ahogy a vírusok felszaporodása (USA felmérés) is az. Ezeknek a logikus magyarázata szerintem, hogy a mérgezett méhcsalád néptelenedik, szociálisan is megzavarodik, legyengül és a benne fészkelő kórokozók valamelyike elhatalmasodik. Ha a méhész későn veszi észre a bajt, akkor a mérgezés tünetei már nem is látványosak, de a következmények egyikeként a betegségek elhatalmasodása igen. Ekkor szokott volt menni Tóth Péter a nagy segítő szándékával, és igen gyakran mutogatott a méhészre, hogy ő a felelős, mert betegek a méhek. Holott a betegségek előzménye egy masszív neonikotinoid mérgezés volt."

Gratulálok Geddekas!!!
Csak reálisan!
A BUXAINDEXET MELLŐZVE !!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Augusztus 03. 23:11
Idézet
Ha a mérgezés krónikus, van idő a Nosematosis kifejlődésére, s csak ezután pusztul el a méh, akkor nem a neo miatt pusztul el. Ezt állítod.

Ha valamit félre akarsz érteni, akkor természetesen félre is érted.

Ha a mérgezés heves és heveny, akkor gyorsan észreveszi a  méhész a bajt és rohan segítségért. Sőt ő maga is igyekszik segíteni a méheken minél előbb. A kárcsökkentés a jó gazda gondossága elv alapján feladata is a méhésznek. Természetes, hogy ez esetben ritkán alakul ki látványos melléktünet, mellékbetegség.

A krónikus mérgezések általában lassan ölik a méhcsaládot. A méhész sok esetben nem is gondol mérgezésre, ha a kaptárban vagy előtte nincs sok hulla. Annyit lát, hogy a méhállomány néptelenedik (tehát már sok méh elpusztult)és a méz jó legelőn se gyűlik. A nozematózis nem a mérgezés kezdetén jelentkezik, hanem amikor már a korösszetétel is felborul, a méhállomány "ok nélkül megfiatalodik". Ekkor úgy tűnik, hogy nozematózis miatt betegek a méhek. De a nosema helyett más kórokozó is támadhat.

Idézet
Domonyban mennyi volt a méhhullák, és a virágok neo szintje ? Ott heveny volt, hogy nem volt Nosema ? Akkor most krónikus, vagy heveny a mérgezés ?
Idült mérgezés volt. A kaptár előtt nem volt látványosan sok hulla. Kiterjed szép fias mellett alig lézengett méh a lépeken, azok is mind fiatalok voltak. Kizárásos alapon állítom, hogy neonikotinoidos mérgezés volt, hiszen nem volt a környéken más növényvédőszer használva. Azt a méhállományt magam vizsgáltam méhegészségügyi felelősként többször is abban az évben és semmilyen látható betegségjelet nem találtunk soha az állományban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. Október 17. 18:20
Tanulságos cikk a neonikotinoidokról

http://www.origo.hu/kornyezet/20141017-neonikotinoid-meh-vizsgalat-folosleges-a-mehpusztito-idegmereggel-vedni-a-szojat.html (http://www.origo.hu/kornyezet/20141017-neonikotinoid-meh-vizsgalat-folosleges-a-mehpusztito-idegmereggel-vedni-a-szojat.html)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 12. 06:56
Terméshozamrekord méhgyilkos vegyszerek nélkül
Sajtóközlemény - november 11, 2014
Budapest, 2014. november 11. – A Greenpeace üdvözli, hogy a méhgyilkos rovarölő szerek nélküli első év nem igazolta sem a mezőgazdasági tárca aggodalmát, sem a nagyüzemi mezőgazdasági lobbiszervezetek agrárválságot jósló kommunikációját. [1] Sőt: mind a kukorica, mind a napraforgó esetében rekordmértékű terméshozamok születtek idén. Ennek fényében megdöbbentő, hogy az Európai Unió agrártanácsa tegnapi ülésén foglalkozott azzal a magyar–osztrák kezdeményezéssel, amely a kukoricabogár által jelentett veszélyre hivatkozva újabb kémiai rovarölő szerek gyorsított engedélyezését kérte.
A kukorica és a napraforgó hazai rekordterméséről beszámoló friss agrárstatisztikák alapján látszik, hogy még az idei év optimálisnak nem mondható időjárása mellett is kimagasló terméseredmények születtek, holott a neonikotinoid csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt. [2]

Szerencsére a Magyar Vetőmagszövetség jóslata sem látszik egyelőre valósnak. Szerintük „a neonikotinoid-korlátozás 10-15 százalékkal csökkentené éles versenyhelyzetben az ágazat teljesítményét [...] Európában a kukorica-vetőmag hiányát, Magyarországon pedig a vetőmag-előállítás fokozatos leépülését eredményezné.” [3]

Egész Európában rekordmértékű kukoricatermés várható [4], pedig a tilalom elleni ipari lobbi olyan tanulmánnyal riogatott, miszerint a méhgyilkos szerek tilalmának következményeként „az EU-ban öt év alatt a gazdasági kár akár a 17 milliárd eurót is elérheti, emellett 50 000 munkahely kerülne veszélybe – nagyrészt a keleti tagállamokban.”

Ez azért meglepő, mert az uniós tagállamok a piacon maradt készítményekkel, biológiai növényvédelemmel és vetésforgó használatával a terméshozam csökkenése nélkül képesek megoldani a kukoricabogár elleni védekezést. Ezt támasztják alá a neonikotinoidok 2008-as olaszországi korlátozásából származó tapasztalatok is. [5]

A Greenpeace és más szakmai szervezetek álláspontja, hogy a vetésforgót és biológiai növényvédelmet előíró ökológiai gazdálkodás jelenti a beporzó rovarok és az emberek számára is megnyugtató megoldást. Ezt támasztja alá a november 7-én bemutatott „Mérgek vagy méhek? – Úton a fenntartható mezőgazdaság felé” című tanulmányunk is, mely az iparszerű mezőgazdaság és az ökológiai mezőgazdaság beporzókra vonatkozó következményeit vizsgálja tudományos és gazdálkodói tapasztalatok alapján. [6] A Greenpeace szerint a Földművelésügyi Minisztériumnak továbbra is ellen kell állnia a korlátozás alól kibúvót kereső nemzetközi vegyszergyártó óriáscégek lobbitevékenységének, egyúttal támogatnia, ösztönöznie kell az ökológiai gazdálkodás terjedését.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. November 12. 07:22
Zoli!
Ki az igazi érdekképviselő?
Aki a méhészek tagdíjából reklámozza a vegyszereket, vagy a Greenpeace?
Köszönjük!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 14. 06:40
Mit gondoltok milyen választ kaptunk erre a levelünkre egyesületünk vezetőitől?


Ha jól emlékszem 18 egyesületi tagtársunk írta alá, és 2014. július elején lett tértivevénnyel postára adva.


Tóth Zoltán
4621 Fényeslitke, Kossuth Lajos u. 72.
204557190


Tárgy: Jogi segítségnyújtás kérése korábbi méhmérgezési esetek kapcsán


Országos Magyar Méhészeti Egyesület
1094 Budapest, Viola u. 50
Dr Mészáros László elnök, Fekete József ált. elnökhelyettes, Mészáros József ügyvezető, Horváth Gábor vezető szaktanácsadó, Tóth Péter monitoring vez. szaktanácsadó úr részére


Tisztelt Elnök/Elnökhelyettes/Ügyvezető/Vezető Szaktanácsadó/ Monitoring Vez. Úr!



Azzal a kéréssel fordulunk Önök felé, hogy szíveskedjenek számunkra jogi segítséget nyújtani méhmérgezési eseteink során a hatósági eljárásban tapasztalt hiányosságok kezelésében és lehetőség szerint a károkozókkal szembeni fellépés során is.
Az eddigiek során Tóth Péter munkáját megköszönve és rá a továbbiakban is számítva, további jogi segítségnyújtást szeretnénk kérni Önöktől.
Úgy gondoljuk, hogy a már évek óta zajló méhmérgezések a 2014. év áprilisában érték el azt a  szintet 15 méhészet egyidejű károsulásával egy nagyon szűk termelési körzeten belül, ami már nem kerülheti el érdekképviseletünk ügyvezetésének figyelmét.
Azt gondoljuk ez nem is egy eltúlzott kérés az érdekképviseletünk felé.
Ez a nagy méhmérgezési hullám körzetünkben, nem csupán 15 méhészet tragédiája hanem az egész magyar méhészeti ágazaté.
Szeretnénk még felhívni a figyelmet arra, hogy előjelek körvonalazódnak abban a tekintetben, hogy bizonyos ellenérdekelt körök semmit sem tisztelve nem hogy minimalizálni szeretnék a méhmérgezési esetek súlyát és (ellehetetlenítve később a károkozóval szembeni eredményes fellépést) olyan elemeket hoznak be észrevétlenül az eljárás gyakorlati részébe melyek alkalmasak arra, hogy a jövőben a károsult méhésznek eszébe sem jusson hatósági intézkedést kérni méhmérgezés esetén.
Még a méhmérgezési esetek kivizsgálásának kezdeti szakaszában felmerült precedens értékű megállapításokat kívánnak levonni a gyümölcstermesztő szakma érdekében az eljárások lezárását követően, magyarul nem a károkozó gazda magatartása a nemkívánatos (ami rendkívül tragikus) hanem a méhészek jelenléte az ültetvények közelében emiatt úgy gondoljuk nem tűr halasztást a szakmai érdekképviseletünknek a károsult tagok mögé be kell állnia.
Szeretnénk hangsúlyozni ezek a méhmérgezési esetek nem sorolhatóak be neonikotinoidok ügy részévé, ez a felelőtlen hanyag a természetkárosítást megvalósító gazdálkodói magatartás eredményeként klasszikus méhmérgezési esetek, melyek ráadásul megelőzhetőek lennének és egyedül csak a károkozói kör illetőleg képviselőik kételkednek a káros hatásában.

Minden eddig rendelkezésre álló dokumentum másolatát rendelkezésükre bocsátjuk, illetőleg a dokumentumokkal alátámasztott valós helyzet bemutatásával segítjük az ügy(ek) minél hamarabb történő megismerését.

Személy szerint az Önök segítségét kérjük, és egyben elvárjuk, hogy tőlünk tájékozódjanak az ügyek állása felől mert a legfontosabb hogy Önök megismerjék az ügy(ek) részleteit a méhészeti ágazat fennmaradásának érdekében.



Fényeslitke, 2014. június 14.


                                            Tisztelettel:...............................................................
     
                                                                      Tóth Zoltán méheü. Felelős






…....................................                       …......................................              …....................................




….....................................                       ….........................................          ….....................................




….....................................                       ….........................................           …....................................




…......................................                     ….........................................           ….....................................




….......................................                     …........................................         ….......................................




….......................................                  ….............................................        ….....................................





….........................................               …............................................         …......................................

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. November 14. 08:08
Én azt nem tudom, hogy személyesen milyen választ kaptatok, de a méhészeti közvélemény arról értesült, hogy a gazdák által használt vegyszer volt szennyezett fipronillal. Ezért pedig a szer előállítója, nem pedig használója felel. Ez viszont elképesztő történet. Amelyik előállítónál ez előfordulhatott, azt tényleg halálbüntetéssel kellene sújtani.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tirpákbokri - 2014. November 14. 09:24
Üdv mindenkinek!
irido!
A gyártó egy izraeli cég,a forgalmazó,kiszerelő magyar.Kit akasszunk fel? :)
Érdekesség még hogy az okozó szer a Póker vényköteles ,csak "növénydoktor" írhatja fel.
A felhasználók ebben a történetben nem hibáztak.
Viszont ha szándékosság van a dologban én is kötélre juttatnám a bűnöst...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 14. 16:43
Sziasztok!


Nos ez nem a neonikotinoid ügy, errefelé klórpirifosszal és dimetoáttal mérgezik rendszeresen évről-évre a méheket sajnos a Növ és Talajvédelem a permetező gazdák pártján áll a gyakorlatban. Ezért kértük volna az OMME segítségét de sem írásbeli sem szóbeli választ nem kaptunk azóta sem.

A neonikotinoidos mérgezések esetén azonban egy nagyon helytelen megközelítést szeretnék eloszlatni, minden esetben a károkozó gazda, gazdák az első számú felelősök a károsult méhészek szempontjából. Egy per során amennyiben nincs megállapodás a felhasználó bevonhatja a perbe a gyártót.

Na de ettől nincsenek a szabolcsi méhészek kisegítve, teljesen magunkra vagyunk hagyva.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. November 14. 17:50
Lehet, hogy én mostam össze két dolgot. Fipronil (ez nem neonikotinoid), ami a Pókerben volt. Gyanítom, hogy a kiszerelő volt a hibás. Egy gyártónál ha ilyen előfordul, akkor az teljesen hiteltelen cég. Aki többféle szert szerel ki, annál könnyebben előfordul olyan technológiai hiba, hogy szennyeződik. Ettől függetlenül soha többé nem engedném neki a tevékenységet.
A neonikotinoid használat esetén én nem értek egyet azzal, hogy a gazda a hibás. Ha ő betartja az előírásokat, akkor az a felelős, aki azt állítja, hogy az előírásszerű használat veszélytelen.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 14. 21:37
Méhmérgezéskor a méhhullákkal összegyűjtését követően, normális esetben a pusztulással kapcsolatba hozható növénykultúráról mintavétel történik a gps koordináták alapján a növényvédelmi felügyelő által a "Bizottság" jelenlétében.
Normális esetben méhmérgezési jegyzőkönyv felvétele mellett.
Amennyiben a növényminta tartalmazza a méhhullákban jelenlévő mérgeket akkor egyértelműen a kár megtérítését a növényminta levételi helyének gps. koordinátái szerinti gazdától lehet jogszerűen követelni.

Azért írom folyamatosan, hogy normális esetben mert sajnos nem így működik és az ebből fakadó hátrányokat is nekünk méhészeknek kell elszenvednünk.

Ezért kértük az OMME közbenjárását eredménytelenül, sem írásban sem szóban nem reagáltak a mi konkrét ügyünkben, magyarul nem segítettek.   
 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. November 15. 07:32
Zoltán!
Igen, ha a méhhullában mérget találnak. A neokkal az a helyzet, hogy a virágzó kultúrában használható neok nincsenek méregnek nyilvánítva a méhek vonatkozásában. A szernek  szabályos  felhasználás során történt felvétele és annak méhekben történő kimutatása nem jelenti azt, hogy ott mérgezés történt.
Idézet
A neonikotinoidos mérgezések esetén azonban egy nagyon helytelen megközelítést szeretnék eloszlatni, minden esetben a károkozó gazda, gazdák az első számú felelősök a károsult méhészek szempontjából. Egy per során amennyiben nincs megállapodás a felhasználó bevonhatja a perbe a gyártót.
Fenti gondolatod azért helytelen, mert vannak olyan neok (melyeket nem lehet virágzásban alkalmazni, pl. klotianidin), amelyek valóban tudnak mérgezést előidézni, de ekkor tényleg a felhasználó a felelős, nem a gyártó. A gyártót ebben az esetben felesleges bevonni a bírósági eljárásba, mert ő világosan leírta, hogy melyik növénykultúrán, mikor szabad alkalmazni. Ha méhelhullás történik a nappali permetezés miatt, akkor a gyártó felelőssége jöhet szóba, a felhasználó erről nem tehet, tehát felesleges őt perelni, mert az úgyis vesztett ügy, hiszen mindent szabályosan csinált. Ugyanez a helyzet a veszélyes neok csávázószeres felhasználása esetén. Ebben az esetben is a gyártó a felelős, ha valóban toxikus mennyiség jut a méhekbe. A probléma inkább abból adódik, hogy a méhész nem tudja bebizonyítani, hogy az a mennyiség, amit a labor a méheiből ki tudott mutatni, vajon toxikus mennyiség-e?
Tudom, hogy létezik egy olyan szabály , hogy a méreg használóját egyfajta "objektív felelősség" terheli, de nem tudom ez alapján hány pert nyertek már méhészek. Ilyen volt pl. repce Mavrikos permetezése utáni méhelhullás miatti per. Itt sokkal célszerűbb azt bizonyítani, hogy túladagolás történt, nem pedig azt, hogy a fluvanilát mérgezi a méhet. Hiszen gyakorta viszi be a méhész saját maga a kaptárjába. Legálisan használt szer esetén roppant nehéz azt valakivel szemben bebizonyítani, hogy a méreganyagot a méhek kizárólag az adott tábláról vitték be. Hivatkozhat arra, hogy nem lett minden tábla megmintázva a röpkörzetben, illetőleg  régebbről is származhat a kimutatott hatóanyag.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 15. 20:27
Iridó!

A környékünkön csak kivételesen fordul elő, néhány eset hogy a vizsgált virágszirmok csak az adott időszakban engedélyezett és felhasználható növényvédőszer hatóanyagokat tartalmazzanak.

Magyarul  a gazdák 80 %-ban nem engedélyezett hatóanyagokkal és nem az előírt korlátozásokkal illetőleg körülmények között hajtják végre a növényvédelmet.

A kár megtérítése során természetesen megállapodni is lehet, de ha ez nem megy marad a jogi út.

Az pedig éppen a bizonyítás során, nem nélkülözheti a gazdák bevonását alperesként.

Méhmérgezés esetén, a méhhullákból az egyik mintát növényvédőszer analízisre küldik, a másikat viszont méhegészségügyi és méhészetben előforduló hatóanyagok vizsgálatára, annak kizárására, hogy  a méhek nem valamilyen betegség esetleg noszéma vagy méhészetben használható atkaölő szer hatóanyagának felhalmozódása hatására pusztultak el.

Neo ügyben:

Persze a gazdák könnyen átháríthatják a felelősséget, a csomagoló cégre.

A gyártó ha nagyon akarja szerintem függetleníteni tudja magát, a csomagoló cég viszont benne fog maradni felelősként ez  könnyen megeshet.

Felelőssége viszont korlátolt..

Hosszasan beszélgethetnénk erről ezért arra kérnélek elemezzük ki az általad átélt méhmérgezés során történteket , tapasztaltakat.

Lehetséges valami nagyon egyszerű , de kardinális kérdésnél elakadtatok.  :o :-[
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. November 15. 22:09
Zoli!
Én ezen a hozzászóláson akadtam el. Amit a neoról írtál abból szinte semmit nem értek. Szerintem jobb ha megállapodunk abban, hogy ennek Te vagy a szakértője. Csak azt nem értem, akkor mit is akartatok az OMMÉ-tól . De inkább ne válaszolj, felesleges lenne a vizet gereblyéznünk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 16. 21:18

!  ÉR-DEK-KÉP-VI-SE-LE-TET !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2014. November 17. 07:00
Tóth Zoltán: Valós lehet az a 80% ? Ekkora arány nem tűnt volna fel a zöldpísz-nek? Már rég szétverték volna az asztalt...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 17. 13:10
Veszti!


2011 óta mennek a mintázások, ebben az évben csak a falumban Fényeslitkén 13 növényminta került begyűjtésre növényvédelmi felügyelők jelenlétében. Most először fordult elő, hogy 2 minta csak nagyon csekély mennyiségű rovarölőt tartalmazott.
Mennyi tehát a valós: 100 %
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2014. November 17. 13:13
Jó most megértettem, hogy te Fényeslitkére gondoltál, én úgy értelmeztem a "gazdák" kifejezést, hogy országosan ez lenne az arány.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2014. November 18. 05:58
Veszti!


Én nem "csak" Fényeslitkére gondoltam, csak egy példaként említettem meg.

Az tény, hogy benne vagyunk a sűrűjében, de ez a megállapítás általános a megyében mindenképpen, de országosan is ahol gyümölcskultúrák vannak.

Senkit nem érdekel a méhek megóvása, de a hatályos jogszabályok betartása sem a gazdák részéről.

Természetesen akadnak kivételek, van néhány gazda aki környezettudatos vagy jogszabálykövető de nagyon kevesen vannak.

Ez elsősorban nem is a Greenpeace feladata lenne, hanem az OMME kötelessége lenne.

Így méhészeti érdekképviselet nélkül, azt csinálnak velünk amit akarnak!!

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2014. December 29. 13:34
http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@513@@488590856
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2014. December 30. 01:31
Kiváncsi111!

Már megint mire ébredek a fotelemben.
Évek óta mondom,hogy marha nagy kárt okoz a
kukorica,pontosabban a csávázott kukorica.
Újra leírom.
Hossszú évek óta nem lehet úgy kölyök családokat felfejleszteni,
nem olyan a népesség a törzs családoknál mint ezelőtt 15-20 éve.
(Cserényinek is mindig ezt mondom,meg azt,"nem igaz,hogy nem látod,
Te is méhészkedtél 20 éve)
Az oka szerintem a csávázott neo-s kukorica.
Valószínűleg a virágpora a ludas.
Az is lehet,hogy a guttációs cseppek a ludasak,de én inkább
a virágporra gyanakszom.
Csapadékos években is kárt okoz,pedig rengeteg más gyűjthető pollen
van ilyenkor(a mi vidékünkön száraz években is van bőségesen pollen)
Valószínűleg a virágpora értékes sajnos a méheinknek.
Vagy az óriási tömegnek,nem tudnak ellen állni?
Ugye milyen érdekes idén,aki az atkát kordában tudta tartani
azoknak napraforgó ill.kukorica alatt nem estek össze a méhei!!!
Sőt,a szaporítás szépen feljött!!!
Ugye milyen érdekes,2014-ben nem neo-s csávázás volt!!!
Tóth Péter örülhet,itt SONIDO,hajrá tiakloprid!!
Majd jövőre a Bayer megoldja.
Persze nem az atkaírtást,hanem
a méhek írtását.
Mi meg majd imádkozunk,ne jusson fel a guttációs cseppekbe,
meg a virágporba!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN BAYER!!!

Csányi Antal

Úi:Vivaldi!
Most milyen jeleket látsz?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. December 30. 17:47
Anti!
A Cserényi lehet, hogy azért nem látja, mert rendszeresen kezel Fumidillel. Nem szabad elfelejteni a pollenben és a nektárban lévő  neonikotinoid szint 24 szerese öli meg a méhek felét. Ezt a gátat elméletileg átlépheti egy magas Nosema spóraszámot mutató  méhegyed. A károsodott bélhámon keresztül akadálytalan a felszívódás.
A tiakloprid, ami a Sonido-ban van a csávázással sok gondot nem fog okozni. A nap közben kipermetezett Biscayaval sokkal több tiakloprid jut a méhcsaládba.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2014. December 30. 19:01
Én már nem kezeltem Fumagillinnel és semmivel sem nosema ellen 2003 óta. A napraforgón történt méheltűnések is csak akkor voltak láthatóak, amikor már kiürültek a mézterek, de két-három hét múlva a sok fias kikelése következtében ismét népesek lettek a családok. 2013ban viszont néhány nap alatt ment végbe a méhek eltűnése, és feltűnő abnormális viselkedése. Biztosan az eső valami hatással van a mérgezésre/hez. A tőlem délre lévő (6-8Km) méhészetekben semmi gond, aztán ott is kapott egy jó kis esőt, és ugyan az lett az eredmény, mint nálunk. Az országban egyébként aszály volt. Nagyon becsapós a dolog, ugyanis az akkor éppen váltó vagy bármi okból kevés fiassal rendelkező családok gyengültek csak látványosan. Azoknál ugye sok a szabad nép, majd nincs pótlás (kelés). Ezekre aztán ráfogtam, hogy elöregedett közben a nép - addig.
De ami a lényeg. Nem találtak sem nosemás, sem atkaszívott méhet. a mintában.

Nem akartam keverni a kakit, de Vadépusztán volt az idén magnapraforgó, ahol mindez megismétlődött. Magnapraforgó. Talán nem akarták kidobni az előző évről megmaradt drága vetőmagot? Oda vándorolt négy méhészem. Be is csukták szinte valamennyi kaptárjukat szeptemberre. Az egyik 88at. 8 keret táblás fias lefojtva nektárral, 4-5 léputca néppel. Atkát nem találtam nála a fiasban sem. Későn kezdtek el etetni. (Valószínűleg az is hozzájárulhatott ehhez, hogy előtte volt már jó hordás a többi korábban nyíló nem magnak vetett táblákról, és kiszorult a fiasítás.) Pedig a Csuját fel is hívtuk, mert nekem nem igazán hittek, szinte szó szerint elmondta amit én, de ez hosszú... Kaptam én eleget a fejemre a "hatóságtól" még a méheüs továbbképzésen is, állítólag sokat pofázok feleslegesen. Aztán rendkívüli sürgősséggel szót is kaptam, mert látták, hogy jobb ha simán elmondhatom a valóságot, mintha tovább hergelnek. Így volt ez Tolnán is. Előbb utóbb leütöm valamelyiket, aztán akkor igen híres leszek a méhésztársadalomban. Somogyi méheüsök ott voltak Kaposváron, tanúsíthatják. Hülyének néznek bennünket, de némelyik nem szándékosan, azt is el kell ismerni. Nem tudnak a "szakemberek " semmit sem a mérgezésekről, nincs  eredmény most sem. Hogyan lenne? A méhekről semmit nem tudnak. De hát  miért ne lehetnének a "hatóság" emberei teljesem tudatlanok a méhek mindennapjairól, amikor a hasonló tudású méhészelőadók (némelyiknek életében egy családja sem volt) jó pénzért ugyanezt megtehetik, és a méhészek röhögve beszélik hetekig, mennyi baromságot hallgattak, de legalább ingyen.
 Az egyik károsult nemrég kapta meg a hivatalos eredményt, és szerette volna feltenni a fórumra. Lebeszéltem. Még neki lesz esetleg baja belőle.

A hatósági eljárásban a méhpusztulást bejelentő méhész nem tekinthető ügyfélnek, bejelentőnek minősül, és az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-aiban meghatározott jogok illetik meg.
Tehát akinek potyognak a méhei a napraforgóról, az még ügyfél sem lehet:https://www.youtube.com/watch?v=PItmoF1j0as&feature=youtu.be (https://www.youtube.com/watch?v=PItmoF1j0as&feature=youtu.be)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. December 30. 19:53
Jenő!
Abban megegyezhetünk, hogy a kijáró méh tűnt el ? Vizsgálatra fiatal méh került. Tehát egy negatív Nosema laborlelet ezekből a fiatal méhekből nem jelenti azt, hogy az öreg méheknél nem volt magas a spóraszám. A spóraszámon van a lényeg. Véleményem szerint azokon a "lyukakon" tud felszívódni a neonikotinoid, ahol a Nosema szaporodott. Az ingyenes újságban a Paulus Petrának van egy cikke, mely szerint idén októberben  a vizsgált minták 42 százaléka volt negatív Nosemara, a többi 58 százalékban pozitív. A minták 15 százaléka súlyosan fertőzött volt. Azt gondolom, hogy a neo gyanús mérgezést szenvedett méhészetek esetében mindenképpen vizsgálni kellene a fumagillin etetési előzményeket.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 30. 19:53
Köszönjük kivancsi 111!
Az a gond ezzel, hogy azoknak akiknek ez lenne a feladatuk, meg sem hallgatnak bennünket.
Azért ne bánts senkit, ne üss, mert akkor valójában híres leszel.
Álláspontom azonos a Tieddel, mindenben egyet értek veled.
Megjegyzésem:
Örülök, hogy ilyen aktív vagy, sokat tanulhatunk tőled.
Az olvasók nevében köszönöm a reális, gyakorlatias, szókimondó stílusodat.
Nekem ez nagyon bejön, mert magam is így próbálom gondolataimat közzétenni.
Üdv:Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2014. December 30. 22:54
Iridó!

Nem értelek, hogy miért nem gondolod végig, hogy vajon a neonikotinoidoknak van-e szüksége "lyukakra", amit a nosema üt a bélfalon, ahhoz, hogy az idegrendszerhez eljusson vagy anélkül is eljut oda? Sőt lehet, hogy a neonikotinoidok valami eddig még nem ismert módon, de képesek a peritrófikus hártya képzését megakadályozni?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. December 31. 04:59
Geddekas!
Én végiggondolom, csak logikai gondokat okoz nálam. Persze, hogy eljut lyukak nélkül is. Csak olyan kis mennyiségben, hogy nem okoz halált. A szubletális hatásról én nem beszéltem, az nyilván nem zárható ki. De ha a méhész sem veszi észre a negatív hatást, akkor az is elképzelhető, hogy az olyan jelentéktelen, hogy jelentősége sincs. Ha a peritrófikus hártya képződését  akadályozza, és ennek tulajdonítható a Nosemás melléktünet, akkor pedig nem lehet arról beszélni, hogy a csávázószer olyan mennyiségben van a méhek bélcsatornájában, hogy neonikotinoid mérgezést lenne képes okozni. Akkor arról kell beszélni, hogy Nosemat okoz. Amelyre van gyógyszer, tehát  jogtalan a betiltás. Én arról beszélek, hogy a csávázószer olyan mennyiségben van jelen a bélcsatornában, hogy neonikotinoid mérgezést képes okozni, nem Nosemat. De csak akkor, ha nincs az a természetes gát, amely hatására a bélben lévő neonikotinoid nem tud felszívódni. Tehát el kell dönteni, hogy melyik álláspont a logikusabb: neonikotinoid hatás nélküli Nosemosis (csak annál a méhnél tud Nosema kialakulni, amelyik nem pusztult el), vagy Nosema talaján kialakult neonikotinoid mérgezés. A kettő kizárja egymást. Azt nem vitatom, hogy egy méhekre nem letális méreg ne lenne képes Nosemat előidézni pl. a peritrofikus hártya képzésének gátlásával. Ezáltal gombaölő, Nosema, neo mérgezés sorrend már logikus. A hangsúly azon van, hogy az adott méreg letális a méhekre vagy sem. Ha azt állítjuk, hogy nem letális mennyiségben kerül a méhek idegrendszeréhez, és ez egyben nem is okoz olyan szubletális hatást, hogy gyűjtés után nem talál haza, tehát a kaptárból gyűjtött méhekből ki tudjuk mutatni a Nosemat, akkor azzal azt bizonyítjuk, hogy nem a neonikotinoid csávázás betiltását kell fenntartani, hanem a  Nosema elleni kezelés gyógyszernek használatát engedélyezni. Ha ez utóbbinak olyan szermaradék szintje van, ami az emberi egészségre káros, attól a neokat még nem lehet betiltani. Legfeljebb azt mondják, hogy nem kötelező mézet enni. Csak az ökológiai hatás miatt van létjogosultsága a betiltásnak. De ezt gondolom, mint ökológus Te sem vitatod. Természetesen ez igaz arra az esetre is, amit én állítok, ha csak a Nosemás egyedeknél lesz neo mérgezés, akkor elvileg azt kellene kezelni, és a neo-kat  pedig engedélyezni. Csakhogy akkor lehet arra hivatkozni, hogy azokban az országokban, ahol nem engedélyezett a Fumagillin, ott a tiszta Nosema esetén lehetséges a méztermelés gazdaságosan. Csak akkor nem lehetséges, ha az ilyen méhek neo-val csávázott kultúráról gyűjtenek. Tehát ebben az esetben a méhészeti ágazatnak kártérítési jogosultsága keletkezik, nem pedig ökológiai vészhelyzetről van szó. A kártérítési jogosultság nem biztos, hogy jobb a vegyszergyártóknak, mint a betiltás.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2014. December 31. 08:53
Nálunk a mérgezés -csak az esőt követően -néhány napig tartott. Somogybabodon kicsit tovább, úgy egy hétig. Ott 50mm felett esett. Annyi volt utána a vargánya a közeli erdőkben, hogy a haveroknak küldözgettem a kerti asztalt gombával beburkolt képeimet. Kérdezték is sokan, hol lehet ebben a szárazságban vargánya? Biztosan tavalyi képek, meg ilyeneket írtak vissza. Bükkel (forumtárs) és a Főnökömmel (a Zasszony :D) voltunk kétszer is gombázni az idén ott, nem kis sikerrel ;). Mutattuk Bükknek, hogy honnét kezdődött az eső, és milyen mennyiségű esett akkor. Szinte hihetetlen, míg máshol porzott az út, akár pár száz méterrel odébb. Ez a csapadék átvonult akkor a napraforgó táblák felett. Valami összefüggés van a hirtelen eső miatt.
Na de! Nem csak a méhek hullottak. Egyéb állatok is. Meg kell kérdezni a Simon Gergőt. Ő küldött egy madarat (kézzel lehetett szedni a földön belőlük, de a dobozig nem jutottak el élve) vizsgálatra. Erdei pinty volt. Rovarokkal táplálkozik. Úgy emlékszem nem állapítottak meg nála nozémát :o. Aztán minden híreszteléssel ellentétben, eszik azok a madarak és egyéb állatok a szélső magvakat a még középső részén virágzó tányérokból.
Képek:
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. December 31. 10:03
Jenő!
Rovarevő madarak vonatkozásában a hiányzó adatok miatt még nem számoltam ki, hogy a 24 szeres szám náluk miként alakul. Ebben a vonatkozásban nem lehet párhuzamosságot felállítani egy rovar és egy gerinces állat bélhámsejtjeinek felszívó képességeit illetően. Magyarul: a madáreset nem zárja ki a Nosemat.
Eső: józan paraszti ésszel: a méhek azt a napraforgót járják, amelyik nektárt ad. Az ad nektárt, mely elegendő csapadékot kapott. Az a fajta napraforgó, amelyik máshol ad családonként ötven kiló mézet, az nálunk jó ha ötöt. De csak akkor, ha esőt kap.
Ui: örülök, hogy rendeződött a viszonyod Bükkel.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2014. December 31. 10:32
Irido!
Köszönöm neked is a sok hasznos szakmai hozzászólásodat.
Most viszont egy gondolattal szeretnék hozzászólni.
A csapadék hatására indul be a növényben a nedvkeringés, az intenzív nektárképződés, amit Te is írsz.
Ez most nem egy aranyköpés volt részemről. Viszont ekkor beindult más is.
A néma gyilkos, neonikotinoid áldásos hatását ekkor fejti ki, bekerül a növény "vénájába".
Ez a csávázás lényege, így pusztítja el a kártevőket, és vele együtt a hasznos rovarokat, méheket, madarakat, élőlényeket, embereket.
Egy kis gyomorrák, vastagbél rák biztosan ismerős. Én úgy gondolom nem sok idő kell ahhoz, hogy megdönthetetlenül bebizonyítsák, az élelmiszerekben benne vannak ezek a káros, gyilkos vegyszerek.
Most még sumákolnak, a vegyszerlobbi maszatol, az étolaj meg világít lassan a tepsiben.
Ezek tények, sok tudományos szakcikk értekezik erről. Ha intenzív a nedvkeringés, megnő a mérgezés.
Azért volt Jenőéknek az eső után szinte azonnal méhpusztulásuk.
Ezt a gyakorlati tapasztalatot a Greenpeace vizsgálatai is alátámasztják.
Gyertek el február 7-én Szekszárdra, ott erről részletesen hallhattok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. December 31. 13:07
Attila!
Abból az amerikai anyagból, amit a nyáron Geddekas belinkelt, nagyon jó adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a nektár mennyi csávázószert tartalmaz. Szerintem ez nem egyenesen arányos a nektár mennyiségével, hiszen csak annyi lehet benne, amennyi a csávázással a magra került. Tehát ezzel arányos. Több nektárban így kevesebb tud lenni. A csapadék nem gondolnám, hogy toxikusabb vegyületet csinálna belőle annál, mint, ami eredetileg volt. Ezért gondolom, hogy pusztán arról van szó, hogy a méhekkel kerül kapcsolatba az eső hatására.
A rákkeltő dolgok: sok olyanról hallottam, hogy azok az emberek már nem élnek, akik sorjelzők voltak a régi időben a permetezéseknél. Oda állították őket, ahol a következő pásztának kell elkezdődnie. Ők töményen kapták a mérgeket. Tüdőre szívták a permetlevet. Pedig alapvetően nagyon kevés rákkeltő hatású vegyszer van forgalomban. Több vegyszer együttesen mégis gondot okoz. Önmagukban a neok szerintem nem rákkeltőek, kombinációban már lehet. Én mégsem ezt látom a legveszélyesebbnek. A nitrit ennél sokkal veszedelmesebb. Műtrágyák, tartósított élelmiszerek (E250), ivóvíz. Ezekből egy élet során olyan mennyiséget veszünk fel, hogy az arra érzékenyeknél szinte törvényszerűen ráknak kell kialakulnia. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kellene a létező legminimálisabbra szorítani a vegyszerfelhasználást. Ebben pl. mi méhészek is elöljárhatnánk. Levinnénk télen 0-ra az atkát, mindenki a röpkörzetben, és csak a kósza rajoktól származna néhány évig az atka, de utána eltűnne. A probléma ennek véghezvitelében van.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2014. December 31. 14:03
Eső: józan paraszti ésszel: a méhek azt a napraforgót járják, amelyik nektárt ad. Az ad nektárt, mely elegendő csapadékot kapott. Az a fajta napraforgó, amelyik máshol ad családonként ötven kiló mézet, az nálunk jó ha ötöt. De csak akkor, ha esőt kap.

Felénk pont ellenkező a tapasztalat /Dél Alföld/
-2012 súlyos aszály, rekordtermés
-2013 aszály, szintén nagyon jó
-2014 csapadékos,a méz kb fele az előzőeknek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2014. December 31. 14:08
Idézet
Az egyik károsult nemrég kapta meg a hivatalos eredményt, és szerette volna feltenni a fórumra. Lebeszéltem. Még neki lesz esetleg baja belőle.
Jenő!
 Úgy sem lehetne megoldani a felrakást, hogy a személyes adatokat kitakarjátok belőle?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2014. December 31. 14:58
Pink!
Nem fekete föld van nálatok esetleg? Én arra gyanakszom, hogy nálunk az agyag megköti a vizet, a napraforgó nem tudja felvenni. Alapból a szotyinak hőség is kell. Idén az hiányzott.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2014. December 31. 15:01
Szia Pink!

További felesleges vitákat gerjesztene. Mindenki ugyanazt a vizsgálati eredményt kapta. Az egyik közülük fiatal gazda. Még baja lehet belőle. Nem is kellene erről beszélgetni.
A könnyebb érthetőség miatt mesélnék valamit. Irido írta, hogy örül a Bükkel rendezett kapcsolatunk miatt. Valamikor jókat veszekedtünk. (Hát csoda? Idő közben kiderült, a feleségemnek távoli rokona, a vér meg ugye nem váli vízzé, veszekedősek :D, csak vicc volt.) Bükkel úgy haverkodtam össze, hogy a "hatóságot" méltatta, amin aztán kiakadtam. Éppen Siófokon volt dolgom, gondoltam megkeresem. Elvittem neki a nekem címzett "hatósági" levelet. Na azon elcsodálkozott.( Én meg a szárított és egyéb gombáin.)Ez egy adu a jövőre nézve. Ha ismét engedélyezik a neokat, akkor nyilvánosságra fogom hozni, vagy elég ha macerálnak. Zárjuk le azzal, hogy nem a "hatóság" miatt pusztultak a méhek. Ott is vannak főnökök. Elküldöm a két levelet privátban, és rá fogsz jönni, hogy nem kell a ...keverni, mert nincs értelme.

Irido.
Igen. Nálunk homokon volt a napraforgó. Az is ok lehetett.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 01. 13:18
Bizonyosnak tűnik számomra, hogy vannak talajon és tájegységek, ahol a peszticidek károsabbak a méhekre mint máshol. Ez most a neonikotinoidok kapcsán kiderült.

 Ezt a kérdést még soha nem vizsgálta magyar kutató?
Ha vizsgálta is, a méhekre való hatást miért nem vizsgálta?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2015. Január 01. 18:01
Boldog új esztendőt minden fórumozó méhésztársnak és családjaiknak!

Jenő!
Köszönöm a levelet. Elég elszomorító ami veletek történt. A hatóságon már nem csodálkozom, fejünkre nőttek, mint kínában a mandarinok annak idején. Csak ezek itt most narancsok. :(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 02. 14:04
Iridó!

Három napig nem fórumoztam,így most tudok reagálni.
Ezt írod!
"A Cserényi lehet, hogy azért nem látja, mert rendszeresen kezel Fumidillel"
Évek óta fumidillezünk.Ősszel háromszor-négyszer az október végi atka kezelés
után(fias villázás,utána furettóval amitráz egyszer vagy kétszer ha az éjszaka is meleg,
ha hidegebbek vannak mint idén,locsolás,mavrik 2ml/10 liter,fél deci csurgatva).
Tavasszal 5-6 kezelés  gyümölcs virágzás kezdetéig,inkább a komoly hordás kezdetéig,
rossz idő esetén tovább.
1,5 g fumidill kapnak kezelésenként,fél deci híg szörpben,léputcákba egyenlően elöntve,
hetenként egyszer.Azért hetente mert Csáki Tamás szerint a spanyoloknál ez időintervallum
adta a legjobb eredményeket.
Ezek után minden évben a repcén megindul a mászkálás.Az intézetbe be küldött minták,
minden esetben erős nosema fertőzést mutatnak.A mintákat a mászkáló méhekből szedtük.
Érdekes az áttelelő méheknek semmi bajuk,gyönyörűen fejlődnek a családok a repce elejéig.
A repcén a méhek stagnálnak nem úgy fejlődnek mint 15-20 éve,nincs robbanás.
Nyilván kevesebb a méz repcén is meg akácon is.Hasonló mint 20 éve amikor repcén lepermeteztek.
Van méz de mennyivel több méz volt (a 20 évvel ezelőtt)a másik telepen ami nem kapta meg a permetezést.
Szóval nem tudom mi az ok okozati összefüggés,de a családok a kijáró bogarakat vesztenek nagy mennyiségben
ez az egy biztos.
Érdekes napraforgóig,kukorica virágzásig semmi gond a családok szépek népesek,és ekkor
megint eltűnnek a kijárok,vagy hamarabb elpusztulnak mint kellene.Következmény ismét népesség vesztés,
egyik évben erősebb,másik évben drasztikus népesség vesztés.
Nyilván nem tudom az okokat,nem értek hozzá!Ez a kutatók feladata lenne,de addig nem fognak vele
foglalkozni rendesen amíg a lesz valamennyi méh,ami a megporzást elvégzi.
Én csak azt tudom szajkózni,ez 15-20 éve nem volt így!!!!
Mi már a sikeres méhészkedés érdekében minden családot megosztunk akác elején és napraforgó-kukorica
előtt teletoljuk a törzs családokat 10 nagy fiassal,így  gyorsan pótlódik a népesség vesztés.
Óriási plusz költség, plusz anyag(fiók,pároztatóalj tető)stb.
A lényeg:nagy a gáz ha visszajönnek a neok.
2014-ben a repcén ugyan úgy eltűntek a méhek mint előző években,viszont napraforgó-kukorica idején
nem tűntek el!!!Repce még neos volt!
26 telephely tapasztalata!
Kíváncsi leszek 2015-re.Remélem nem lesz az említett időszakokban népesség vesztés.
Ezek alapján azt mondom ne kívánd vissza a neokat.

Csányi Antal



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 02. 14:18
Anti!

Kérlek próbáld megbecsülni a többletköltséget, amit a neonikotinoidok miatt kell áldoznod. Nagyon kiváncsi vagyok az összegre, mert egyszer én végeztem számítást, de természetesen Tükör-Cserényi-TóthPéter stb félék lehurrogtak, hogy teljesen megalapozatlan a becslésem, hiszen alig van a méhekre káros hatása és az is véletlenszerű, meg a kiporzásból fakad, meg különben is...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 02. 14:20
Iridó!

Másik hozzászólásodban ezt írod!
"Levinnénk télen 0-ra az atkát, mindenki a röpkörzetben, és csak a kósza rajoktól származna néhány évig az atka, de utána eltűnne. A probléma ennek véghezvitelében van"
Na látod ezzel kellene foglalkoznunk nekünk is meg az OMME Úrainak is.
Nőhetne a méz termés,és amíg kevés a méz a világpiacon komoly eredményeket lehetne elérni.
Arról ne is beszéljünk,mi lenne ha a kínai szutykot ki tudnánk tiltatni az Unióból.
Ezzel is foglalkozhatnának ezek a bizonyos Úrak.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 02. 14:45
Geddekas!

Szerintem nem lehet korrekt számítást végezni ,hiszen nincsenek
korrekt adataink,számaink.
Nem tudhatom mennyit gyűjtöttek volna a neok nélkül,
mennyivel pusztulnak előbb el a kijáró méhek,milyen kárt okoz
a gyűjtése után,semmit nem tudunk.
Én így meg se próbálom.
A LÉNYEG:15-20 ÉVE EZEK A JELENSÉGEK NEM VOLTAK!!!!
Csak abban reménykedhetek,hogy az előző írásomban leírt "jelenségek"
a neok engedélyének megvonásával megszűnnek(mint a 2014 évi napraforgó-kukorica
virágzásakor),
Nagyon remélem nem kapnak újra forgalomba hozatali engedélyt.
Abban biztos vagyok ez nálunk az utóbbi 5-10 évben igen
sok milliót jelent.
Ebben az a szomorú,hogy semmit nem tehettünk ellene!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 02. 17:14
Anti!

A neok miatti veszteség számítása csak mérés és logika.

A többlet méhigény számolható, ha tudod, hogy mennyi fias léppel kellett pótolnod a termelő családokat.
Az elmaradt méztermés is becsülhető, ha a többlet fiaslépek mennyisége ismert.
A legfontosabb tényezők átlagait kell figyelembe venni.
Ilyen statisztikai becsléseknél a nagyságrendek az érdekesek és nem az, hogy 11,2 vagy 11,5 kg. Sőt az ilyen számításnál annak sincs jelentősége, hogy az adott évben egyáltalán a repce, akác vagy napraforgó mennyit adott, hiszen a sokéves átlagok adják az értékelés alapját.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 02. 17:31
Anti!
Ezek fontos dolgok, melyeket leírtál. A fumagillines kezelés ellenére található Nosema elgondolkodtatott. 2011-ben nekem is volt repcén eltűnésem. Gyakorlatilag pár nappal azután, hogy megkapták az utolsó adag Fumidilt. Akkor annak tulajdonítottam, hogy nagyon elfogyott az élelmük, nem mertem enni adni nekik, nehogy a repcemézemmel baj legyen. Semmi méz nem lett, jóformán az összes kijáró méhem elveszett. Virágzás közben , jó időben tiaklopriddal permeteztek. Én mégis inkább arra gyanakodtam, hogy nem volt nektár, nem értek haza, nem is tudtak elég ennivalót vinni magukkal (4 km-re volt a repce). 2005-ben volt egy ugyanilyen szituációm, akkor nem kaptak Fumidilt előtte.
Felvetődik ugye az, hogy a neoktól lettek Nosemasak a méheid. Nekem nem fér bele az időbe. Gyakorlatilag ha egy gyűjtő méhnél egy heti hordás után alakul ki egy idült mérgezés, melynek hatására a peritrofikus hártya elvékonyodik, majd kialakul a Nosema, addigra tulajdonképpen az öregség miatt el is pusztul. Virágporos szituációnál pedig akác közepére lenne az állomány Nosemas.
Nem tudom, mennyi mászkálód szokott lenni? Én úgy szoktam besorolni, hogy kb. mennyit tudok összeszedni, és ez hogyan aránylik a családokhoz. 2-3 db/ családnál sosem volt több nekem. Olyant, hogy fűcsomón összekapaszkodott méhek még nem láttam, csak hallottam.
Nem tudom a Fumidilt hogyan oldod fel. Vízben egy-két óra alatt teljesen lebomlik. Sűrű szörpben nem. Valószínű a nem megkötött víz hidrolízist idéz elő. Szörpben viszont nagyon nehezen oldódik. Nem szoktad gyorsítani a keverést meleg szörppel, vagy vízben való oldással ? Meleg hatására is bomlik.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 02. 17:48
Irido!
A Fumidil-B-t 3-5 perc alatt teljesen homogén fel lehet oldani.
Én is egy méhészbarátomnál láttam, mert előtte mindig kínlódtam vele.
Semmi mást nem kell csinálni, mint egy nagyobb dunsztos üvegbe egy fél liter 1/1-es szirupot önteni, és ehhez hozzá kell adni a családlétszámnak megfelelő Fumidil-B-t.
Rácsavarni jó erősen a tetejét, és erősen rázni néhány percig. Fel fog habosodni.
Ezt az egész "emulziót" már hozzá lehet keverni a nagyobb mennyiségű, szükséges sziruphoz.
Én mióta így csinálom, még 5 percnél többet nem vesződtem a keveréssel.
Nem nagyon hittem ebben, mindaddig míg ki nem próbáltam.
Tök egyszerű, gyors, és egy dunsztos üveg elég hozzá.
Na meg a 475 gramm Fumidil-B cirka 100.000 Ft-ért.
Most valahol ennyi lehet az ára. (Ezért sem szabad olcsón adni a jó minőségű mézet.)
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 02. 18:04
Attila!
Én 1:1-es szirupban még sosem mertem feloldani. Annak azért nagy a szabad víztartalma. Attól a módszer még jó lehet sűrű szörppel is, főleg úgy, hogy ezt a dunsztos üvegben lévő keveréket azonnal hozzákevered a sűrű szörphöz. Én 5-6 fokozatban szoktam összekeverni, mert 2,5 dl-es tálkákban kapják légfékesen, és van úgy, hogy amikor 2-3 nap múlva kiveszem, a tálka oldalán ott a Fumidil. Pedig keveréskor úgy tűnt, hogy tökéletes volt az oldódás. Ezért mindig csak nagyon kevés szörpöt adok a Fumidilhez, akkor olyasmi lesz az állaga, mint a gyúrt tészta, és ezt hígítom tovább. Ha az elején több szirupot kap, akkor utána nagyon nehezen keveredik. Majd megpróbálom úgy, ahogy írtad.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 02. 18:48
Iridó!

A bejuttatással nem hiszem hogy baj lehet.
4 csapat megy "locsolni",mindegyik langyos híg(kb 1:2) szirupot visz magával .
Egy doboz ,475 g fumidillt kevernek be közvetlen a kezelés előtt.
A dobozba kevés szirup kerül majd keverés és ezt addig ismételjük amíg
teljesen fel nem oldódik.Olyan lesz a végén mintha kefir lenne felkeverve.
Ehhez van hozzá öntve egy kannában 15 liter szirup,összekeverés,rázás,
1,5 üvegekből öntjük szét 30 családonként,a méhekre közvetlenül.
Friss keverés,pontos bejuttatás.
A mászkálás mértéke változó,de nem ritka a 50-100 közötti mászkáló négyzetméterenként.
Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,a méhesektől több száz métere is látni mászkáló
méheket,a méhes közelében nem kell keresni,mindenhol ott vannak.
Egyik évben az egyik telephelyen  kukorica volt a méhek mellett,a méhek és a napraforgó
között. A kukoricás első 50-100 métere terítve volt hullákkal.
Eltűnt a nagy hordás utáni nagy mennyiségű méh hulla.Egy jó akác után két héttel a
kaptárak előtt már nem találok sok hullát.Évek óta nem látni ilyet,szerintem nem érnek haza.
Én nem mondom azt,hogy a nosema végez velük,de az intézet mindig erős fertőzést diagnosztizál
a mászkáló méhekből vett mintákból.
A repcén annyira nem is lenne feltűnő mert a családok ontják a fiatal méheket,de nekem van
egy pár év tapasztalatom.Tudom milyen sokat jelent az az 5-7 keret bogár,mennyivel több
méz lenne ha nem tűnnének el idő előtt.
Nagyon reménykedem idén megváltozik a trend,a nem neos repce talán nem szedi majd az áldozatait.
Ha az ide évben is megmaradnak ezek a tünetek,akkor más van mögötte.
A 2014-es napraforgó bizakodásra ad okot,mert idén nem volt gond,most"csak" az atkával kellett
küzdeni.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 02. 19:15
Na most már ketten vagytok!
Irido, és Anti!

A rázás történik 1/1-es szirupban, a dunsztosüvegben,majd ezt hozzáöntöm egy nagyobb mennyiségű "munkaemulzióhoz",ez már jóval "vékonyabb" , olyan 1 kg cukor, 3 liter víz, és összekeverem, attól függ mennyi családra csorgatom. Soha nem etettem Fumidil-B-t, mindig csak csorgattam.
Buchinger Györgynél láttam,azóta így csinálom.
Keverésnél felhabzik, de nekem soha nem lesz olyan mint a kefír.
Csomómentesen oldódik, és 5 perc az egész.
Amikor a munkaemulzióban keverem szét, azt egy pisztolyfúróba fogott keverőszárral nyomom.
Ennyi.
Üdv: Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 02. 19:49

Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,a méhesektől több száz métere is látni mászkáló
méheket,a méhes közelében nem kell keresni,mindenhol ott vannak.

Anti !
Az nekem is mindig motoszkál a fejemben, hogy a méhes környéki mászkálók a jéghegy csúcsa. A nagy részük messzebb van. Nálam a mászkálók azért mászkálnak, mert nem tudnak repülni. Azt gondolom, hogy ezeknél heveny méhbénulás vírusa okozza a tüneteket, melynek a kaput a Nosema nyitja meg. Ezeknél a végbelet kihúzva nálam is Nosema tünetei láthatók. Mondjuk én a Fumidilt 2*2,5 gramm adagban adom be, nem rájuk locsolva, hiszen nem betegek, hanem a 2,5 dl-es tálkában. Nem tudom felfogni, hogy ennyi Fumidil után repcén Nosemád van. Napraforgó az más: a spanyolok ha jól tudom, évi 7-8 szori Fumidillel tudtak spóramentes állapotot előidézni. Tehát egy kezelésnek csak néhány hétig van hatása.
 Azért, amikor az eltűnés volt nálam, akkor rajzásproblémáim nem voltak állományszinten, csak néhány családnál. Ezért én úgy szoktam minősíteni az évet, ha van rajzási  láz, akkor eltűnés nem lehet. Napraforgó esetén az öreg fekete méheket figyelem. Hiszen pontosan úgy van, ahogy írod: ha a fiasítás rendben van, akkor az pótolja az eltűnteket. Ezért nem is veszik észre sokan az enyhébb eltűnéseket. Nálam mondjuk olyan még sosem volt, hogy 50-100 mászkált volna négyzetméterenként . Olyan viszont napraforgón is volt, hogy egyik napról a másikra csönd lett a méhesben. Én ezt inkább egy piretroid mérgezésnek tulajdonítottam: az kontakt módon öl, a neohoz minimum haza kell érnie, hiszen az a nektáron keresztül hat.
A neo kapcsán nekem az egyházaskozári eset miatt, ahol nem virágzó, hanem zöld napraforgón történt a mérgezés, felvetődik az, hogy gabonában nincs guttációs csepp ? Most is van forgalomban klotianidint tartalmazó csávázószer, melyet búzában lehet használni. Ha van, akkor nem korlátozódhat a neo mérgezés csak a rovarmegporzású növényekre. Tehát tavasszal, de akár ősszel is  onnan is fel tudja venni. Vagy az a guttációs csepp nem tartalmaz olyan anyagot, amit a napraforgóé igen ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2015. Január 02. 21:03


Érdekes az áttelelő méheknek semmi bajuk,gyönyörűen fejlődnek a családok a repce elejéig.
A repcén a méhek stagnálnak nem úgy fejlődnek mint 15-20 éve,nincs robbanás.
Nyilván kevesebb a méz repcén is meg akácon is.Hasonló mint 20 éve amikor repcén lepermeteztek.
Van méz de mennyivel több méz volt (a 20 évvel ezelőtt)a másik telepen ami nem kapta meg a permetezést.
Szóval nem tudom mi az ok okozati összefüggés,de a családok a kijáró bogarakat vesztenek nagy mennyiségben
ez az egy biztos.
Érdekes napraforgóig,kukorica virágzásig semmi gond a családok szépek népesek,és ekkor
megint eltűnnek a kijárok,vagy hamarabb elpusztulnak mint kellene.Következmény ismét népesség vesztés,
egyik évben erősebb,másik évben drasztikus népesség vesztés.
Nyilván nem tudom az okokat,nem értek hozzá!


Nagyjából ugyanez történik nálam is az egyik telephelyemen.
Van azonban egy lényeges különbség ami nem segíti a tisztánlátást.
Amikor erre a telephelyre áthozunk méheket másik telephelyről repce kezdetén azok nem mászkálnak,jól fejlődnek.Nem vagyok egyedül ezzel,vándorméhésztársnál ugyanez a helyzet ő nyár végétől a Nagy-Berekben van és repcére jön.Vándoroltatott állományánál nincs gond, helyben telelő állománya viszont rendre gyenge a mászkáló méhek miatt.
Napraforgónál voltak nagyon jó évek,és nagy népesség eltűnések is.
Amikor a higiénikus aljdeszkára kizárólag napraforgó és kukorica virágpor hullik(mást nem találnak) lehet aggódni a népesség és a fiasítás kiterjedése miatt.

Következő másik telephelyemen eddig még soha nem volt probléma a repcével.
A családok jól fejlődnek és hordanak,pedig elaprózott sok kis parcelláról,gyenge adottságú földekről
gyűjtenek.Napraforgó itt nagyon gyengén mézel,nem jellemző a népesség általános és durva csökkenése.

Harmadik,vagy ha úgy tetszik vándortelephely.
Az utóbbi években ide koncentrálom a termelő állomány nagyobb részét akác/hárs után.
Nos ez egy rét patakkal,nagy kiterjedésű legelőkkel,közelben jó talajon hatalmas napraforgó táblákkal.
(E településen méhészkedők még eddig nem tapasztaltak repcén/napraforgón méhelhullást.)
Megfigyeltünk méheket itt amint a még nem virágzó napraforgót is szorgalmasan látogatják,valamint szívogatják a napraforgószáron képződő édes nedveket szeptember elejéig, annak beéréséig.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Misi - 2015. Január 02. 21:41
...Meggyőződésem,hogy nem találnak haza,
...szerintem nem érnek haza.
...A repcén annyira nem is lenne feltűnő mert a családok ontják a fiatal méheket
...Én nem mondom azt,hogy a nosema végez velük,de az intézet mindig erős fertőzést diagnosztizál
a mászkáló méhekből vett mintákból.
...Ha az ide évben is megmaradnak ezek a tünetek,akkor más van mögötte.
- Nem talál haza mert az utolsó kirepülését megelőzően egyedül a kaptártól 1-2 méternél távolabb biztos, hogy nem merészkedett, de az is lehetséges, hogy addig a kaptárt el sem hagyta.
Raj befogásakor és lakáscsere alkalmával is meg lehet figyelni, hogy az ilyen típusú(II. o.) méhek azt sem tudják hol vannak vagy honnan jöttek.

- Az elnéptelenedés tempója összefüggésben van a hordás intenzivitásával.
Erős hordásban néhány nap alatt bekövetkezik - repcén és akácon is! A nagy nyüzsgés ("hordási láz") úgy mint rajzáskor arra készteti őket, hogy a normális dolgozókkal együtt kirepüljenek.

- Normális családot nosemozis ellen gyógykezelni nem kell! Ha esetleg meg is fertőződik, leküzdi mert tud védekezni ellene.
Ellenben, ahol sok a II.o. méh, ott előbb-utóbb más betegség is felüti a fejét. Pl. a nyúlós.

- A megoldás: gondos kiválogatás és tenyésztés.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 02. 22:29
Misi!

Biztos te vagy a méhtenyésztők királya!
I.o szuper méhek,szuper anyák!
Idén kellene egy pár darab bölcső,14000 elég lesz.
Mikor mehetünk érte?

Csányi Antal a ll.o méhek szaporítója
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2015. Január 02. 23:04
Látjátok ez itt a probléma!
Már többször leírtam fórumokon ezeket a méh eltűnési megfigyeléseimet, beszéltem környékbeli méhészekkel, egy két kivétellel nagy csönd volt, általában lehurrogtak hallgattak, úgy éreztem, hogy csak én vagyok olyan hülye, hogy odafigyelek a méheimre, látom a bajt és nem hitetem el magammal, hogy minden rendben van.
Most meg sorra derül ki, hogy évek óta mennyien átéltétek és láttátok??
Összefogás kellene!
Kidolgozni egy egységes megfigyelési rendszert, hogy mit mikor kellene nézni-látni számolni-stb és mindjárt előrébb lennénk nem csak az évek múlnának. Ha más nem is legalább valami bizonyíték lenne a történésekről.
Én már kezdem úgy érezni, hogy senki nem ért a méhekhez. Sorra jönnek az újabb csodaszerek aztán meg sorra ki is derül, hogy teljesen mindegy mit adunk a méheknek akkor is eltűnnek legyengülnek.Drága fumidil? Csak a szerencsén múlik minden
 Csak egy példa:  Zombee írta, hogy az oxálsavval milyen rossz tapasztalatai voltak, vontatottan fejlődtek utána a családok.
  Én nem használtam oxálsavat mégis vontatottan fejlődtek nálam a családok ugyanakkor ,mint neki.... ráadásul vadul serkentek most már egész évben.
Az utóbbi évek időjárása is ludas. A sok kis tényező összeadódik.
És nem csak az atka meg a nozéma meg a hülye méhész meg a gyurgyalag, a nemzedékváltás stb , hanem vadvirágokat kell telepíteni az udvarban és meg lehet nézni, hogy amikor hirtelen eltűnnek a méheink akkor a vadméhek dongók lepkék is megszűnnek egészen addig a  két hétig amíg rendbe nem szedik magukat.
 Aztán újra és újra eltűnnek2-3 hetente folyamatosan és furcsa mód az eltűnések ideje környékén mindig mennek a permetező traktorok meg a gyomírtózó gazdák. Mondhat nekem bárki bármit.
Egyébként 3 éve álló méhész vagyok ,mert nem látom értelmét vándorolni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 02. 23:30
Tudomásom szerint a Csányi méhészet nem vásárol méhanyákat, hanem több mint tíz éve maga szelektálja a méhállományát és maga neveli az anyákat. Termelési eredményeik is példaértékűek. Összeteheti bárki a kezét, ha hasonlóan jó génállománnyal rendelkezik.

Szakmai szempontból ezt tartom a legjobb módszernek. Ez adja a legjobb, legstabilabb génállományt. Így van lehetőség arra a mikroevolúcióra, ami a legjobb ökotípust eredményezi.

Néhány szót írok a neonikotinoidokról ismét.

A kukorica az első hatvan napban erősen guttál, tehát ha aszályos az időjárás, akkor a méhek hajnalban más választásuk nem lévén, bizonyosan inni fognak a kukorica guttációs cseppekből. Számos mérés szerint, (no nem az OMME monitoringban találhatók szerint) a kukorica guttációs csepp a mérgező dózis többszörösét tartalmazza neonikotinoidokból. Mire a kukoricanövény virágzik, a neonikotinoid tartalom erősen csökken, ezért nem minden alkalommal található a növényben és a pollenben már virágzáskor neonikotinoid. Ez függ a növénytől, az időjárástól, a talajtól. Minél magasabb a talaj agyagtartalma, annál lassabban tűnik el a neonikotinoid belőle, sőt egy-egy eső annál meglepőbb mértékű kárt tud okozni (lásd a somogytúri esetet). Sőt az agyagos talajon sokszor eső se kell, csak bőségesen harmatos idő és komoly neonikotinoid mérgezés alakulhat ki.

A napraforgó valóban csalóka növény. Már virágzás előtt ad a méheknek valamiféle legelőt. Ezt fotók bizonyítják. Ha neonikotinoidos, akkor bizony már virágzás előtt mérgezhet. A virágzás eleje adja a legtöbb nektárt (mondják az öregek, és igazuk van), de a legtöbb neonikotinoidot is. Hány méhész mondta, hogy 2-3 napig járták a nyíló forgót a méhek, aztán elnémultak, elnéptelenedtek a méhcsaládok.

Miért nem tapasztalható a kalászosokon a neonikotinoid mérgezés? Talán azért mert nem is vizsgálták? Talán azért, mert nem olyan a guttációs csepp? Talán mert nem guttál annyira, mint a kukorica és a napraforgó? talán azért, mert rövidebb ideig guttál? A lényeg, hogy nem mondhatunk túl sokat erről, mert nem is nagyon vizsgálták.

Tudjuk-e, hogy mi az összefüggés a nozématózis és a neonikotinoid mérgezés között? NEM. Csak következtetni próbálunk. Nincs igazán jó vizsgálati anyag erre az összefüggésre. Annyit tudunk, hogy a Nozéma spóra akkor okoz betegséget, ha eléri a bélfalat. De miképpen képes károsítani a peritrófikus hártyát, milyen anyagcserelépést blokkol a neonikotinoid, hogy a peritrófikus hártya képzése megszűnik? No ezt nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy a neonikotinoidok idegmérgek, arról nincs adatom, hogy a fehérje anyagcserére milyen gátló hatással bírnak. A tények azt mutatják viszont, hogy valamiképpen, tehát közvetve vagy közvetlenül, de van ilyen hatásuk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 03. 00:24
Kitin!

Ezt írod"
"Már többször leírtam fórumokon ezeket a méh eltűnési megfigyeléseimet, beszéltem környékbeli méhészekkel, egy két kivétellel nagy csönd volt, általában lehurrogtak hallgattak"
"Úgy éreztem csak én vagyok olyan hülye, hogy odafigyelek a méheimre, látom a bajt és nem hitetem el magammal, hogy minden rendben van."
Én is hasonlókat éreztem mint TE.
Amikor még a dr Cserényivel meg dr Tóth Péterrel a méhek eltűnéséről beszéltem,
akkor mindig ezt éreztem én is.

Geddekas!

Ezt írod
A kukorica az első hatvan napban erősen guttál, tehát ha aszályos az időjárás, akkor a méhek hajnalban más választásuk nem lévén, bizonyosan inni fognak a kukorica guttációs cseppekből. Számos mérés szerint, (no nem az OMME monitoringban találhatók szerint) a kukorica guttációs csepp a mérgező dózis többszörösét tartalmazza
neonikotinoidokból.
Itt már csak az a kérdés,miért nem vizsgálta az OMME monitoringban?

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 03. 00:54
"Vajon miért nem vizsgálták?"

Ez már a felelősség kategóriája, vagy inkább a felelőtlenségé. Nem igaz, hogy nem tudták mi a dolguk. Nem igaz, hogy nem ismerték a nemzetközi kutatási eredményeket, hiszen a tagság pénzén rendszeresen részt vettek a nemzetközi konferenciákon, az Apimondián stb. És nemcsak ők ketten, hanem többen is a vezérkarból.

Ha lett volna igényük az alaposságra, akkor még az esetben is végeztek volna ellenőrző méréseket, ha nem hitték volna el a külföldi eredményeket. Szerintem pontosan tudták az igazságot, de ....

Nem folytatom, mert minden szavamat jogászok olvassák és elhallgattatásommal próbálkoznak.

Nem késő még most sem a méréseket elvégezni, mert a veszély nem múlt el, továbbá más mérgek is léteznek, amik pusztítják méheinket.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 03. 07:04
Anti!
Kiszámoltad már, hogy mennyi méh van 1 négyzetkilométeren ott ahol méhészkedtek ? Én most csak a Nosemára koncentrálok, mert az nem stimmel, hogy a kezelés ellenére jobban sújt benneteket, mint a máshol méhészkedőket. Ez hiánybetegség tünete is lehet. Virágpor hiány, de inkább bizonyos aminosav hiány. Ez utóbbi is a virágporban van. De lehet, hogy pl. csak a fűz virágporában van elég, a repcéében nincs. Tehát egy nagyobb méhsűrűség esetén hiány keletkezhet. Másik lehetőség: sóhiány. A guttációs cseppeket (mondjuk a kalászosokét) hordó méhek száma esetleg azért lehet több nálatok, mert sóhiány van. Mondjuk a só egy veszélyes dolog. Az állatok képesek belőle mérgező mennyiséget is behozni, ha hozzájutnak. Az itatót is annál jobban járják a méhek, minél több só van benne. Tehát ezzel vigyázni kell. Én 30 liter vízhez adok egy-két evőkanállal.
A guttációs cseppben nem csak neonikotinoid lehet, hanem gombaölő is. Nekem az a logikusabb, hogy idült, nem a méregre jellemző mérgezést csak nem letális (letális: ölő hatással rendelkező) méreg tud okozni. Letális szer a rá jellemző tüneteket váltja ki. Tehát neo nem Nosemát, hanem szinapszisban idegingerület átvitel képtelenségét, vagy annak tartósságát. Egy gombaölő elvileg (egyáltalán nem biztos hogy így van) okozhat olyan elváltozást, ami a Nosemára hajlamosít.
Misi!
Éppen tegnap gondoltam Rád! Már azt hittem valami baj van, annyira csendben voltál. Hála az égnek, hogy megszólaltál !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 03. 10:09
Kicsit összefoglalva a Jenő, az Anti , Bükk  és az általam tapasztalt jelenségeket. Az eltűnési és vagy mászkálási tünetek hordáshoz kapcsolódnak. Az eltűnés oka lehet az, hogy eleve "beteg" méhek repülnek ki, vagy nem is repülnek, csak kisétálnak a kaptárból, mert azt hiszik, hogy tudnak repülni, de nem tudnak. Így azért nem mennek vissza, mert nem volt tájoló repülés, tehát nem tudják hol a kaptár. Másik ok lehet, hogy részleges repülésképtelenség van. Egy darabig el tud repülni, aztán leesik és elpusztul. Harmadik ok lehet, hogy a tájékozódóképességét veszíti el. Negyedik ok lehet, hogy mérgezést szenved és kinn elpusztul, vagy már a méhlegelőn, vagy hazafelé jövet. Tehát van a tünetek szerint négy típus, amelyek közül valamelyik biztosan megállja a helyét. Az izgalmasabb az, hogy melyiket mi idézheti elő ? Vegyük először a vírust. A vírusok nagyon speciális támadáspontra is képesek, tehát elképzelhető olyan szituáció, hogy szárnyizmok bénulnak, lábizmok nem (mászkálás). Mérgezésnél lehet ilyen ? Igen! Legalábbis én tapasztaltam. Felszívódó szerves foszfátészterrel kezelt repcéről hazatért csillagos fejű méheknél. Talán a méh szárnyszerkezete miatt van . Tudósok felvetették, hogy a "méh nem is tud repülni", mert olyan rossz a szárnyainak a működése. Tehát a legkisebb zavar is repülésképtelenséget okozhat. Lehet-e olyan mérgezés, amely hatására a kirepülő méhek mind odavesznek? (Nálam ilyen volt kétszer is). Vegyük sorra a főbb csoportokat. Azt írtam nem rég, hogy piretroidra gyanakodtam. De szerintem nem lehet az. A piretroidok ugyanis nem felszívódók, tehát csak az pusztulhat el, amelyiket éppen lepermeteztek. Ha másnap megy ki a méh az ettől nem pusztulhat el. Tehát a teljes kijáró nép elveszítése nem lehet piretroidtól. Hiszen soha sincs kinn egyszerre minden gyűjtő korú méh. Egy felszívódó szer esetén viszont haza kellene érnie, legalábbis a méhek egy részének, és a kaptár előtt hullának kell lennie. Nálam ilyen nem volt. Mondjuk távoli méhlegelő esetén lehet ilyenről szó. Említettem a nektárhiányt. Távoli méhlegelőnél, alacsony nektárprodukciónál lehet ilyen folyamatos eltűnés. Reggel a felderítők még hoznak haza nektárt, a később indulóknak a légköri szárazság miatt nem lesz elegendő nektárjuk. Ez nálam lehetséges alternatíva, Jenőnél és Antinál nem. Lehet-e vírus? Elvileg igen. Gyakorlatban csak nagyon erős megszorításokkal. Olyan vírusnak kell lennie, amely csak röpképtelenséget, vagy tájokozódási problémát okoz. Időszakosan kell kialakulnia szinte az összes gyűjtőkorú méhnél. Más időszakban pedig csak jelen lenni, de tünetet nem okozni. Lehetséges ez ? Olyan vírus esetén, mely a bélcsatornában ott van, de ott gondot nem okoz, hanem csak akkor ha a Nosema lyukat üt (annak időszakos felszaporodása adja meg a lehetőséget a vírusnak a szervezetben történő szaporodásra). Igen ám, de akkor hogyan lehet állandóan jelen a bélcsatornában? Esetleg a bélhámban szaporodni képes (vagy a garatmirigyben), de így tünetet nem okoz. Akkor lesz tünet, ha a szárnyizomban szaporodik, de oda csak akkor tud eljutni, ha van Nosema spóra termelődés. Ez egy nagyon speciális vírus. Nem tudom, hogy bármelyiknek van-e ilyen tulajdonsága ? Érdemes lenne az ilyen mászkáló méheket Irido vírusra megvizsgálni. Az amerikaiak genomikai vizsgálatok alapján a Nosema ceranae és az Iridovírus együttes előfordulását találták meg a CCD-vel érintett állományokban. Lehet-e Nosema ceranae és valamilyen felszívódó szer ( a csávázószer is ilyennek tekinthető) együttes jelenléte az általunk tapasztaltak eltűnési-mérgezési esetekben? Igen, hiszen a napraforgótáblán talált méhek azt mutatják, hogy a hatás ott alakult ki. Vírus okozta esetekben a méheknek út közben kell elpusztulniuk, nem a táblán. Kivéve ha a tábla közel van. Távoli táblán elpusztult méhek és beteg  rovarevő madarak mérgezésre utalnak. Ez lehet piretroid és felszívódó szer mérgezés is. Utóbbi éppúgy lehet szerves foszfát észter, mint neonikotinoid. Azt viszont a vizsgálat a méhekből kimutatná (dimetoát). Piretroid esetén viszont csak a permetezéskor kinn lévő méheknek szabadna szerintem elpusztulniuk. Felszívódó szer esetén közeli táblán történt mérgezéskor otthon is kell hullának lennie. Szerintem többféle esetről van szó, ami a négyünk állományát jelenti.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 03. 11:04
Misi!

Nem tudom ki vagy.
Mégegyszer elolvasva hozzászólásod már nem érzem,
hogy engem,az általam kezelt méheket akartad ll.o-nak
minősítened.
Most úgy érzem általánosítva írtál.
Ezért most bocsánatot kérek a válaszomért,
valószínűleg félre értettelek.
Mégegyszer,ne haragudj.

Én is sokszor találok a méhek között-ahogy Te írod-
ll.0 méheket.Ezek szerintem atka szívott vagy vírus fertőzöttméhek.
Mindenképpen betegek.Kisebbek,furcsán áll a szárnyuk.
Vannak olyan családok amiben sok van ezekből a méhekből.
Ezeket vagy likvidálom vagy egyesítem.
Szerintem ezeket a jelenségeket válogatással,szelektálással nem lehet
megszűntetni,ezek betegek.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2015. Január 03. 18:21
A sóadagolással vigyázni kell! Inkább csak homokos talajon fordul elő sóhiány, általában akácon vagy selyemfűvön. Én külön edényben adagolom a sót, /1-1,5 evőkanál  1,5 l vízhez/ ebbe szivacslapot teszek, de az ivóvízbe soha nem teszek sót. A külön edényben is megtalálják, sokszor fekete a méhektől. De ha tiszta víz kell nekik, rárepülnek az itatóra. Igy itatva még nem volt semmi elhullásom róla.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Belphegor - 2015. Január 03. 20:30
Sziasztok! Boldog Új Évet mindenkinek!
Olvasgatom a hozzászólásokat mert engem is érintenek az írások ill. hasonló jelenségeket tapasztalok néhány éve magam is. Álló méhészetem van és egy olyan környéken méhészkedem, ahol a talaj minősége nem éppen kedvez sem a repcének sem a napraforgónak. Ebből kifolyólag ezeket a növényeket nagy táblákban nem is jellemzően vetik a környékemen (a repce pl. csak térdig nő meg a 4km-es körzetemben a napraforgó meg egyáltalán nem mézel) de persze azért előfordulnak vetésterületek. Jellemzően több kisebb gazda tevékenykedik a körzetben, amit nem igazán tartok szerencsésnek noha mindegyiket ismerem és mindegyik váltig állítja, hogy betartja a növényvédelmi előírásokat. A gondom az, hogy repce virágzás időszakában de nem az elején hanem inkább a vége felé akác előtt általában néhány nappal a családok szinte kivétel nélkül elveszítik a kijáró méheket. Nem fokozatosan hanem 1-2 napon belül látványosan elnéptelenedik az olyan család, amelyiknél van 7-8 NB keret fiasítás és több műlépet kiépített gyümölcsön ill. akác előtt. A kaptár előtt hullák nincsenek, mászkáló méheket sem látok. Gyakran felkeresem a szóba jöhető repcetáblákat, de nem látok hullákat a földön. Kell akácon kb. egy hét, amire nagyjából rendbe jönnek a családok a kelő fiasításnak köszönhetően.  Először gyanakodtam arra, hogy talán ahogy járják a repcét és egy esetleges hirtelen lehülés hatására kint maradnak a szabadban... De hát nem minden évben volt drasztikus lehűlés. Aztán arra is gondoltam, hogy talán generáció váltás megy végbe és a fiasítás nevelésben elfáradt méhek elpusztulnak... Csak hát az általában folyamatosan megy már végbe abban az időszakban, nem drasztikusan 1-2 nap alatt. Gondoltam a műlépre is, ezért már nem csak attól vásárolok műlépet akitől eddig évtizedekig vettem, hanem mástól is... A jelenség nem változott. Gondoltam nosemára és általában nyáron szúrópróba szerűen mintákat küldök a laborba volt olyan év, hogy közepes nosema fertőzést állapítottak meg ill. néhány mintánál erős fertőzést volt olyan év, hogy semmit vagy gyenge fertőzést. Ezért ősszel Fumidil-B -t használok az utolsó etetésekkor a labor által küldött papíron szereplő alkalmazás szerint. Nosemának szemmel látható jeleit pl. hasmenés, ürüléknyomok nem tapasztalok. Persze nyilván ettől még előfordulhat de bőséges virágporos legelő van (kiváltképp tavasszal) és nagyon figyelek, hogy szép lépek legyenek a családoknál és érett, fedett élelemmel menjenek a télbe. És még mindíg gyanús, hogy hirtelen tűnnek el a méhek.  Nyáron amitrázzal védekezem atka ellen majd ősszel perizint ill. oxálsavat csurgatok. Atkával szerencsére eddig (lekopogom) nem szokott gondom lenni. Szóval nem értem az okot, mitől következik be ez a drasztikus népesség csökkenés általában ebben az időszakban?! Korábban olyan családok voltak akác előtt, hogy nem lehetett látni az etetőt a méhektől, lógtak a rostaszöveten és kezelés végén alig lehetett lezárni a kaptárt olyan sokan voltak. Most meg...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 03. 20:39
Ezt kérdezi Csányi Anti, és én is amit Geddekas leírt:

"Számos mérés szerint, (no nem az OMME monitoringban találhatók szerint) a kukorica guttációs csepp a mérgező dózis többszörösét tartalmazza
neonikotinoidokból.
Itt már csak az a kérdés,miért nem vizsgálta az OMME monitoringban?"


Tisztelet Méhészklub olvasók.
Valamikor néhány éve Lászlóffy Zsolt egy külföldi útjáról hozott haza egy kisfilmet, ahol német kutatók mutatták be mit okoz a guttációs csepp! Úgy emlékszem egy kutató méhészhölgy videózta, és fényképezte a hajnali cseppeket szívogató méheket. Még fejlámpával ment ki, szürkületben.
Később ezek a cseppek (már reggel) felszáradnak, és parányi, térképszerű foltok maradnak a helyükön. (Valaki azt állította vízkő maradék.) Baromság! Abban van amit nem akarnak nézegetni?
Tehát az a kérdés miért nem vizsgálja az OMME monitoring csapata?
Mert ehhez hajnalban kell a kakaskukorékolásra ébredni!!!!!!!!!!
Ezt mondom, írom éppen 5 esztendeje, még mintát sem tudnak venni!
Tehát mi a megoldás? Teljes fej, és szemlélet csere!
Nem nehéz ez, csak akarni kell! Azonnal minden kiderülne!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 03. 21:13
Tisztelt Méhészklub olvasók, és tagok!

A méhek "sétafikálásáról" van itten nagyban szó?

Viccet félretéve, mert ez annál komolyabb téma.

Nem olvastam senkitől azt, hogy milyen korú méhek sétálnak, pedig ez a legfontosabb kiinduló pont, hogy előrébb juthassunk.

Szinte csak és kizárólag dajkakorúak, azok amelyeknek ez volt az első kirepülésük, sajnos a halálba.
És bizony a herék is köztük vannak, kicsit kisebb számban.
Vagy húsz évvel ezelőtt,  Villányban a kibetonozott úton a szőlőültetvények között, akácvirágzás alatt rengeteg sétáló méh jött velem szembe. Mintát küldtem Rusvai Miklós professzornak, az Állatorvos Tudományi Egyetemre.
Akut paralízis vírust mutatott ki belőlük. Egyik előadásában mondta, hogy ez volt az első minta amiből ki tudták mutatni a vírust.
Tehát ez nem egy újkori jelenség.
De vigyázat! Ez nem bizonyított az elmúlt években, mert nincs vizsgálat, hogy ugyan az a vírus okozza e.
Van egy elméletem, ha marhaság ne fogadjátok el.
Mikor is van mászkáló méh? Sok mindent tudunk már. Egyet biztosan, és ezt az előttem hozzászólók, de még a zöldön írók is megerősítik.
Tömeges keléskor!
Tehát, véleményem szerint a rossz minőségű pempő az oka!
És most jön egy eretnek dolog. Általában azok panaszkodnak akik akác előtt repcére vándoroltak!
Pontosan beleillik a képbe, hogy az ott gyűjtött virágporral etetett álcák (ekkor van a legtöbb), pont akác előtt kelnek ki tömegével!
Akkor?
Nem is kéne folytatnom. Egyáltalán nem állítom, hogy csak azoknak a méhészeknek sétál az állománya akik repcén voltak, de ők veszélyeztetve vannak.
És a gyümölcsvirágzáskor még nem láttatok permetezni senkit?
Ezért úgy gondolom a méhpempő a fogó!
Javasolnám, hogy az OMME ezeknek a méhészeknek a méhcsaládjaitól vegyen mintát a pempőből, ott ahol a jelenség aggasztó.
Biztos vagyok benne, hogy itt van a turpisság. Ha nem velük, majd nélkülük, de ez közös érdekünk, hogy kiderüljön mitől néptelenednek el a méhcsaládok pont akkor, mikor a legnagyobb erőre lenne szükségünk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 03. 21:55
Belphegor!

EZT írod!
"Korábban olyan családok voltak akác előtt, hogy nem lehetett látni az etetőt a méhektől, lógtak a rostaszöveten és kezelés végén alig lehetett lezárni a kaptárt olyan sokan voltak. Most meg..."
EZ A LÉNYEG!
Ezt szajkózom évek óta!
Eltűnnek a kijáró méhek,nem érnek haza.
Ha logikusan gondolkodunk,a növényvédelem-helyesebben vegyszer használat-változott csak meg drasztikusan.
Átváltottak a kontakt szerekről a hosszú hatású szerekre a gazdálkodok.Sokkal egyszerűbb a magvakat csávázni,
mint helikopterrel,földi géppel,stb,napnyugta után kijuttatni a kontakt,8 óra alatt lebomló szert.
Nem kell éjszakázni,nem kell ismételni ,mindent visz!
Az utóbbi években alig látni légi,földi permetező szerkezeteket,nincs miért menniük.
Amikor dolgoznak gombaölő szereket nyomnak.

Na ez is megérne egy fejezetet.
Nagyon valószínű,hogy Csuja Lacinak igaza van,hogy ezek az új típusú gombaölők a virágporon keresztül
nagyon ártalmasak.A silózásnál az erjesztő gombákat tönkre teszik,így nem megfelelő minőségű táplálékkal
történik az álcák etetése.Lehet,hogy rövidebb életűek lesznek a méhek,fogékonyabbak a betegségekre,
gondolok itt a nosemára,vírusokra,baktériumokra.A nyúlósból sem volt talán még soha ennyi az országban.

Véleményem szerint a mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!
A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!

Mindezeket a józan paraszti eszem mondatja velem.
Az indok nagyon egyszerű csak ezekben a szerekben,vegyszerezési technológiákban történt drasztikus változás!
Meggyőződésem emiatt gyengébbek a méhek!

15-20 éve nem voltak ezek a problémák.
3 családdal kezdtünk méhészkedni azt követő években 6, 20,50,110,210,280, 400,800,1200,1500,2000,...
családra szaporítottuk a méheket.Ennek a 12 évnek a nagy részében megdupláztuk a családokat.
Ma nem lehet így szaporítani,nem jönnek fel a méhek.
Sokkal nehezebb méhészkedni,mint 20 éve.

Csányi Antal

ui:Vivaldi,most milyen megérzéseid vannak?
Kérdezem tőled,vajon mi lehet a hátsó szándékom?
Hidd el,nem azért írom le a gondolataim,mert tele van a tök.. a jelenlegi helyzettel!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2015. Január 03. 22:42
Ha logikusan gondolkodunk,a növényvédelem-helyesebben vegyszer használat-változott csak meg drasztikusan.

Meg a klíma.
Meg a méhsűrűség.
Meg az atka - nosema probléma.

Sajnos egyik sem előnyünkre.
Idén repcén kiderül, hogy a csávázószerek voltak-e a ludasok. Ha továbbra is mászkálnak a méhek, akkor nem.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 03. 23:01
Tisztelt Kollégák
Attila!

Lenne egy javaslatom!
Szervezzünk egy méhegészségügyi konferenciát a szekszárdi rendezvény
előtti vagy utáni napra.
Hívjuk meg a méhekhez értő szakembereinket,professzorainkat.
Rusvai Miklóst,Békési Lászlót,Csaba Györgyöt.Nekik mondjuk el a bajainkat,
méhegészségügyi problémáinkat töményen.A mai rengeteg írás a témában azt bizonyítja,
melyen sokunknál ez a probléma.Szerintem óriási károkat okoznak az"új típusú" vegyszerek.
Segítségüket kérjük,merre induljunk.Mit tegyünk.
Lehetne meghívásos,de lehetne nyílt is.
Mindkettőnek meg van az előnye.
A nyílt talán jobb lenne,egy határozott,jó levezető elnökkel nem hiszem,hogy kezelhetetlen lenne.
Bross Pétert is meg lehetne fűzni vezesse le.
Attila,Te is abszulut alkalmas vagy arra,hogy levezessél egy ilyen megbeszélést,konferenciát.
Találjuk ki a részleteket.
A méhészkedő állatorvosok is sokat segíthetnek jó irányba elindulni.

Sokszor hallom manapság,merjünk nagyot álmodni.
Egyszer használhatnánk a szlogent jó célra is.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 03. 23:18

Nagyon valószínű,hogy Csuja Lacinak igaza van,hogy ezek az új típusú gombaölők a virágporon keresztül
nagyon ártalmasak.A silózásnál az erjesztő gombákat tönkre teszik,így nem megfelelő minőségű táplálékkal
történik az álcák etetése.
Anti!
Az a baj, hogy ez egy tévedés. Jó magam azért regisztráltam erre a fórumra a nyáron, és azért irido és nem cerana néven, mert a Csuja Laci nagyon magabiztosan állította ezt. Ha valakit érdekel innen kezdően olvasgathatja:

http://meheszklub.hu/index.php/topic,25.msg5012/topicseen.html#msg5012

Röviden a lényeg: a gombák tejsavasan nem erjesztenek, azt a tejsav baktériumok végzik, melyekre nem hatnak a gombaölők. Ennélfogva máshol kell keresni a megoldást. Például úgy, hogy a gombaölők azokat a folyamatokat károsítják, melyek pl. a peritrofikus hártya képződésért felelősek. Ezáltal pl. Nosemát idézhetnek elő.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 03. 23:49
Pink Panther

Nem értek egyet veled!
Drasztikus változás nem történt a klímában,attól a méhek nem tűnnének el,legfeljebb,korábban,későbben
fejlődnek fel,többet kell etetni,serkenteni,stb.

A méhsűrűségben van változás,de ez akkor okozhatna nagy problémát ha nem lenne elég virágpor.
Ez csak extra években probléma és kis területekre jellemző.Gondolj bele mindig voltak extra méhsűrűségű
települések pld. Vajszló,mindig voltak felkapott vándorhelyek pld. Sasrét hárson,vagy Karancsság akácon.
Túl nagy problémát nem okozott a sok méh.Nyilván a méhbetegségek könnyebben terjednek.
Etetéssel serkentéssel a probléma kezelhető,amíg van elegendő virágpor.

Atka-nosema probléma.
Nagy méhsűrűségnél nagyobb a kockázata az atka okozta betegségeknek.Jönnek mennek e herékkel
a vándor atkák,de nekem jól kezelt atkamentes állományoknál is eltűnnek a kijáró méheim.
Miért csak a kijárok,a bentiek miért nem?Az atkának pont a fiatalokat kellene nagyobb mértékben károsítania,abban az estben ha sok az atka.
A nosemáról minden előadáson azt hallom kísérő betegség,és ez így is van.
Kíséri a MÉRGEZÉST!
Mert érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó ,meg nem erjesztett virágpor.
Amint megjön az jó virágpor július végén a méhek újra szépen elkezdenek fejlődni.

ÉRDEKES CSAK ADDIG VAN ATKA,NOSEMA PROBLÉMA AMÍG A MEZŐGAZDASÁGI NŐVÉNYEKRŐL GYŰJTÖTT
VIRÁGPORNAK,NEKTÁRNAK HATÁSA VAN A MÉHEKRE!!!!

Még egyszer leírom a megoldási javaslatomat,mert a problémáinkat ez oldhatná meg.

Véleményem szerint a mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!
A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!

Mindezeket a józan paraszti eszem mondatja velem.
Az indok nagyon egyszerű csak ezekben a szerekben,vegyszerezési technológiákban történt drasztikus változás!
Meggyőződésem
,emiatt gyengébbek a méhek!

Csányi Antal



 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 04. 00:30
Iridó!

Ezt írod!
"Röviden a lényeg: a gombák tejsavasan nem erjesztenek, azt a tejsav baktériumok végzik, melyekre nem hatnak a gombaölők. Ennélfogva máshol kell keresni a megoldást. Például úgy, hogy a gombaölők azokat a folyamatokat károsítják, melyek pl. a peritrofikus hártya képződésért felelősek. Ezáltal pl. Nosemát idézhetnek elő."
Biztosan igazad lehet,a méhbiológiához vajmi keveset értek.
Sajnos nem ez irányban tanítottak a főiskolán a tanáraim.
Műszaki végzettségem van.
De egy valamit a középiskolai töri tanárom alaposan belém plántált.
Ő azt mondta mindig azt figyeljem mi van dolgok ,események mögött,és én döntsek igaz lehet-e amit
mondanak nekem.Ugye ez még az átkosban volt.Azóta így élek,eldöntöm mindenről,hogy igaz lehet-e.
Elsősorban a józan paraszti eszemre hallgatok.Parasztnak születtem,csak lehetőségem volt tanulnom,ezt
sohase tagadtam,felejtem.
Másodsorban utána nézek a dolgoknak ha lehet.
Harmadsorra marad a megérzés.

A méhekre visszatérve,kérlek olvasd el az előző írásom.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2015. Január 04. 08:58
Neked aztán mondhat és bizonygathat bármit a gyakorló méhész, Te biztosan vakvágányra szeretnél jutni Irido.
Sőt Misinek is örülsz, aki egy álomvilágban él. Neki (miatta) csináltuk az "Anyaváltások ..." (2011)videót, ami elkészítése után néhány nappal kiürültek a mézterek, eltűnt a nép akkor is. Kitinnek és Antinak tökéletesen igazuk van, mert velük már valószínűleg többször megesett repcén és napraforgón. Viszont nagyon nehéz észrevenni. Én is vitatkoztam a Csujával éveken át. Piszkosul tud vitatkozni. Úgy, hogy amit tegnapelőtt írt neki kedves Fekete József méhésztársunk, attól nem folyt neki végig a bokályán... lepereg róla mint kapitalista kacsáról (Tőkés réce) az esőcsepp. Mi nagyokat szoktunk veszekedni Skypen és telefonon. Ebben az egyben neki lett igaza :D. Elmesélnék a sok esetből hármat a mérgezésekről.

A 2013as balhénál felhívott a somogybabodi méheüs. Kétségekkel fogadta amit ok okozatként mondtam neki. Például a kaptárfalon szaladgálást, a dión, naspolyán való csomózást, és a hihetetlen támadékonyságot a zivataros idővel magyarázta Ő. Aztán pár nap múlva ők is megtapasztalták ugyanezt.

Én is így voltam, amíg nem estem bele. Egyik évben, talán 2010ben felhívott a megyei szaktanácsadónk. Kérdezte: nálatok nem volt kaptárelhagyás? Dehogynem-mondtam neki. Miért nem szóltál? Tudtunk volna mintát küldeni, volt ingyenes vizsgálat. És mikor történt? Repcén, vagy napraforgón. Nálam május elején kezdődött, és június közepén lett vége, de én csak rajzásnak hívom :D. Na aztán amikor beleestem a verembe, már nem volt nekem sem vicces.

Jutai kezdő méhész, -nem rossz módú vállalkozó, már nyugdíjas nagypapa, aki ma már szintén a barátom-, vásárolt egy igen szép állomány Siófokon. Az eladó a Sió E...hez szokott menni a gyümölcsösre bér megporozni. Barátomnak szerzett helyet a régi kapcsolataira tekintettel ez könnyű volt. Addig nem vitte el a méheket Jutára mert hordás volt, és valami cukor/nap támogatást kaptak a tulajdonostól. Aztán egyszer csak fut hozzám megdöbbenve, hogy potyognak a földre, nem találnak haza, és egymást meg a méhészt csesztetik a méhei. Na most ilyenkor mi jut eszébe az előítéletes embernek? (Soha nem tagadtam az előítéletes énemet. Erre már akkor ráébredtem, amikor szokásossá vált nálam, hogy ha meleg vizet akarok, akkor mindig a piros csapot nyitom meg- szoktam mondani.) Tehát permeteztek. Vagy szándékos mérgezés. De aztán dél körül észrevettük a méhek járásából, hogy nem az almára mennek, hanem a távolban virágzó repcére. Na akkor az lett bizonyára permetezve. Az sem volt. A barátom elment még az éjszaka, és másnap már semmi gondja nem volt a méheinek. Viszont ott maradt többek között a balatonföldvári B. László , akinek ugyan úgy lerongyolódtak a méhei, mint a többieknek. Ma már tudom, nem permetezték azt a repcét akkor.

Csujánál vannak nagyon amatőr videók a méhek viselkedéséről. Előadásain bemutatta valamennyit. Ott a gyakorlott szem sok mindent láthat. Összeállítottunk egy kis egyveleget belőlük.

https://www.youtube.com/watch?v=GZoHB5Z4Wp4&feature=youtu.be (https://www.youtube.com/watch?v=GZoHB5Z4Wp4&feature=youtu.be)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 09:08
Csányi Antal kérése a következő:

"Lenne egy javaslatom!
Szervezzünk egy méhegészségügyi konferenciát a szekszárdi rendezvény
előtti vagy utáni napra.
Hívjuk meg a méhekhez értő szakembereinket,professzorainkat.
Rusvai Miklóst,Békési Lászlót,Csaba Györgyöt.Nekik mondjuk el a bajainkat,
méhegészségügyi problémáinkat töményen."


Tisztelt Méhészek!
A Tolna Megyei Méhész Egyesület szervezésében 2015. január 17-én délelőtt 9 órától a NÉBIH (volt Állategészségügyi Állomás Tormay Béla u.)méhegészségügyi felelősök továbbképzése lesz.
Bárki bejöhet, a részvétel ingyenes!
Ezt a szakmai konferenciát még Koller Zoltán megbízott elnök készítette elő, mielőtt kiváltak tőlünk.

Anti!
Az előadókat majdnem eltaláltad, viszont a "mászkálás" méheltűnés csak kérdésként merülhet fel, mert nem ez a téma, sajnos.
Azt egy újabb konferencia keretében kéne kitárgyalnunk, ezzel egyet értek.
Sőőőőt!
Három évvel ezelőtt én írtam a MÉHÉSZET szaklapba az emlékeztető rovatot.
Már ott javasoltam!
Nem tudok a gondolattól szabadulni, de véleményem szerint az OMME-nak is volna ebben szerepe.
Méhészkedik egyáltalán valaki még közülük? Érdekelheti őket az itt megfogalmazott gyakorlati gondjaink?
Esetleg ha Fekete József válaszolna, az megköszönném.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 09:41
Kivancsi 111!

Aki nem hisz a neonikotinoidok pusztításában, sőt az IB most már elnökségi újság címlapján reklámozta, távoznia kell a méhészeti közéletből!
Mit keresnek még itt közöttünk azok akik a vegyszerlobbinak hajbókolnak?
Én többször láttam már ezt a kisfilmet, teljes terjedelemben, de minden alkalommal kiakadok.
Hogy mer az OMME szakmai stábja a méhészek elé kiállni?
Mi a válaszuk erre, mivel védekeznek?
Akkor, hogy lehetnek a napraforgón 50 kg-os eredmények?
Senkinek nem kívánok rosszat, kiváltképp a méhecskéknek!
Egyszer beleszaladtak volna egy ilyen eseménybe, mindjárt ők lennének a zászlóvivők.
Addig amíg Pécs polgármesterének lányát nem verték össze, ő is jónak tartotta Pécs város közbiztonságát!
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 11:34
Iridó!

Gratulálok! Végre elismered, hogy a Nosema nem tudja megtámadni a méhcsaládot, ha a peritrófikus hártya képződése nem sérül meg. Sokáig ezt az összefüggést nem voltál hajlandó figyelembe venni. Még egy héttel ezelőtt is másképp fogalmaztál.

Hogy a gombaölők káros hatásáról mi a véleményem? Íme:
Idézet
A méhek erjesztett virágport fogyasztanak elsősorban. Az ún. májusi vész oka, hogy az óriási fehérjeigény miatt kénytelenek nyers virágport fogyasztani, ami sajnos megállítja az emésztést, felpuffad a belük, szenvednek, röpképtelenné válnak. Feltételezem, hogy toxinok is keletkeznek, de erre nincs biztos információm. A gombaölöszerek is hasonló hatást váltanak ki, tehát a virágpor rendes erjedése helyett valami más történik, tehát ehetetlen lesz a látszatra jó takarmány.

Természetesen fennáll egyes gombaölöszerek és rovarölőszerek között szinergens hatás, tehát egymást fokozó hatás, de ez nem általános. Viszont mégis gyakori, ha az adott növényvédőszer páros használata nagyon elterjedt. Bizonyított pl. hogy a tiakloprid hatása fokozható ilyen párosítással. Most, hogy a három neonikotinoid be lett korlátozva, terjed a tiakloprid használata, tehát ez a jelenség gyakoribb lesz.

Kis ráadás az akkori hozzászóláshoz:

Úgy néz ki, hogy a tiakloprid káros hatásával kapcsolatos jóslatom be fog igazolódni, mert általános forgalmazási engedélyt kapott a hatóanyag. Már láttam a reklámot. SONIDO nevű szer tartalmazza és csávázott vetőmaggal kapható csak.

Nincsenek teljes körűen és megnyugtatóan pontos szaktudományos ismeretünk a virágpor méhkenyérré alakulásának folyamatáról. Azt feltételezzük, hogy tejsavas erjedés történik, de valószínűleg nemcsak az, hiszen tudomásom szerint mesterségesen még nem sikerült senkinek jó minőségű méhkenyeret előállítani.

Hogy a gombák abszolút képtelenek lennének erjesztésre, közöttük tejsavas erjesztésre, nem vagyok meggyőződve! Ezzel a kérdéssel még fogok foglalkozni. Te Iridó, lehet, hogy lezártnak tekinted, de é még nem tekintem lezártnak ezt a kérdést.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 11:58


Mert érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó ,meg nem erjesztett virágpor.

Anti azt miképpen állapítod meg, hogy a virágpor nincs megerjesztve? Ebben az egy mondatodban számtalan hiba van. A virágpor a fehérjét biztosítja a méhek számára. A fehérje emésztése azt jelenti, hogy a peptidkötéseket az emésztő enzim szétbontja és aminosavak keletkeznek. Én nem tudom, hogy igaz-e az az állítás, mely szerint a méhek csak az erjesztett virágport képesek megemészteni (Csujától szoktam hallani). Ebben az esetben nekem fogalmam sincs, hogy ezt mi csinálja. Ugyanis sem a tejsavbaktériumok, sem a gombák nem bontják a fehérjéket. A tejsavnak az a szerepe, hogy a pH értéket levigye olyan szintre, amelyben a fehérjebontó baktériumok (Clostridiumok, Bacteroidesek stb) nem tudnak szaporodni. Ezt használják a gyorsérlelésű kolbászokban, szalámikban is. Oda belekeverik a tejsavbaktériumokat és a cukrokat. A cukrokból tejsav keletkezik, melytől a pH lemegy. Nem romlik meg a kolbász. Ha megromlana (lebomlanának a fehérjék) akkor olyan büdös lenne, mint egy többnapos hulla, vagy a pálpusztai sajt. Én a méhkenyérnek ilyen szagát még nem éreztem, ezért gondolom azt, hogy Csujának ebben sincs igaza. Azt el tudom képzelni, hogy cellulózbontó mikroorganizmusokra van szükség a virágpor tok lebontásához. A következők képesek erre : Trichoderma, Aspergillus, Penicillium, Clostridium, Ruminococcus, Caldicellulosiruptor, Cellulomonas fajok. Az első három gomba. A többiek baktériumok. Tehát ha a gombákat gombaölővel kilőjük, akkor még mindig vannak baktériumok, melyek a portokot lebontani képesek. Azonban több kérdés is felvetődik: vajon a gombaölők hatnak azokra a gombákra, amelyek a kaptárban vannak ? Az Aspergillus fumigatus termeli a fumagillint. Nekem az nagyon gyanús, hogy a fumagillin nem egy koevolúció terméke-e. Azaz a kaptárban keletkezett egy szimbiózis folyamán: féken tartotta a Nosémát. Ha a gombaölővel ezt lőjük ki, akkor egyszerű magyarázat van a Nosemára. Csakhogy itt nagyon sok mindent kellene bizonyítani. Ha a kaptárban a cellulózbontást kizárólag gombák végzik, akkor van létjogosultsága annak, hogy azt mondjuk: a gombaölővel történő permetezés fehérjehiányt idéz elő, ennek következtében Nosémát. Csak arról nem szabad elfeledkezni, hogy ekkor valóban kísérő jelenségről van szó. Tehát szóba sem jöhet az, hogy a mérgezéssel egyidőben lehet Nosémát kimutatni. Kb. 2-3 hét múlva, és ugyanennyi idő kell ahhoz, hogy rendbe jöjjön az állomány a természetes virágpor fogyasztása után.
Szumma szummárum: a gombaölők betiltását lehet kezdeményezni. Azonban ha olyan orbitális hülyeségre való hivatkozással történik, hogy a gombaölők kiirtják a tejsavképző mikroorganizmusokat, akkor ember nincs, aki ezt komolyan venné. Ha bebizonyítja valaki, hogy a cellulózbontó gombákat pusztítjuk el vele, és nincs olyan baktérium, amely ezt a méhkenyérben elvégezné, akkor komolyan fognak venni. Az a kérdés azonban még mindig nyitott marad, hogy a tünetek jelentkezésekor beküldött minták miképpen lehetnek Nosémásak ? Lehet, hogy azért, mert más a probléma oka.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 12:01
Laci!
mutasd meg nekem légy szíves azt, amikor azt állítottam, hogy a peritrofikus hártya képződésének zavara nem idézhet elő Nosemát. Tudod idézni csak pontosan. A többire már részben válaszoltam , anélkül, hogy olvastam volna a hsz-ed.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 12:15
Iridó!

A következtetéseidben általános magatartás volt eddig, hogy a Nosema gomba fellépésének elsődlegességét feltételezted olyan esetekben, amikor egyértelműen a Nosema csak másodlagos társult kórokozóként igazolható. Ezekre ott és akkor fel is hívtam a figyelmedet. Lusta vagyok most ezeket megkeresni, de ha nagyon erőlteted, megteszem.

Egyébként meg ne játszd el azt a mesebeli rendőrt, aki csak írni tud, de olvasni nem.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 12:25
Van akik vizsgálják a guttációs cseppeket, na nem az OMME!
Nézzük csak.

"A neonikotinoid rovarirtó szerek használata mind a vetőmagok kezelésénél (csávázás
– a mag bevonása vegyszerekkel), mind talajban való alkalmazáskor azt eredményezi,
hogy e kemikáliák megjelennek a növények guttációs folyadékában. Habár az ezt
tárgyaló szakirodalom hiányos, az eddig elvégzett kutatások azt mutatják, hogy a
guttációs folyadékban nagy koncentrációban, a permetezéskor használt koncentrációt
megközelítő mértékben lehetnek jelen a neonikotinoidok. Annak érdekében, hogy
ezt a jelenséget tovább vizsgáljuk, a Greenpeace olyan magyar kukoricák guttációs
folyadékát vizsgálta, melyeknek vetőmagjai a gazda elmondása alapján két különböző
csávázószerrel lettek kezelve. Az egyik táblába a Poncho®-val kezelt vetőmagok
kerültek, melynek hatóanyaga a klotianidin, a másikba a Cruiser®-rel kezelt magok,
tiametoxam hatóanyaggal. Mindkét táblán több napon keresztül történt a guttációs
folyadék mintavétele. A mintákat UPLC-MS/MS módszerrel elemeztük.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a neonikotinoid növényvédő szerek jelentős
koncentrációban vannak jelen a guttációs folyadékban.
A guttációs folyadékában a klotianidin 11709 μg/l-ig volt jelen, míg a Cruiserrel kezelt
magok esetében 55260 μg/l-ig volt kimutatható. Ráadásul a Cruiserrel kezelt növények
folyadéka klotianidint is tartalmazott 9651 μg/l értékben – ez nagy valószínűséggel az
első hatóanyag lebomlási terméke......
....Ezen eredmények azt mutatják, hogy a csávázott magból nőtt növények guttációs
folyadéka a méhekre nézve mind az egyed, mind a méhcsalád szintjén potenciális
toxikológiai kockázatot jelent."
Bővebben itt:
http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/388855/csepego-mereg-tanulmany-2013-12-16.pdf
Rögtön folytatom.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 12:36
Na itt is van.

"Ezen mérési eredmények felvetik, hogy nagyon is sürgető megválaszolni azon
kérdéseket, melyek tisztázzák azt, hogy a méhek, méhcsaládok milyen mértékben
vannak kitéve a guttációs cseppeken keresztül e–rovarirtóknak. Az egyik
megválaszolásra váró kulcskérdés az, hogy milyen mértékben és milyen körülmények
esetén függnek a méhek a guttációs folyadéktól. Egy másik nyitott kérdés, hogy milyen
arányban jut a méhbe a guttációs folyadékból növényvédőszer, mekkora hányad jut a
kaptárba, és ott pontosan mi lesz a vegyszer sorsa. A párologtatásos hűtés esetében
bármelyik rovarirtónál fennáll annak a veszélye, hogy az egész méhcsaládra kiterjed a
hatóanyag. A méz hígításának esetében pedig, melyet a fiasítás táplálására használnak,
fennáll annak a veszélye, hogy átadják utódjaiknak is a vegyszereket. Mindkét aspektus
célzott kutatást igényel."

Tegnap pont erről írtam.
Lehet, hogy a rossz minőségű méhpempőtől mászkálnak a méhek?

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 12:40
Neked aztán mondhat és bizonygathat bármit a gyakorló méhész, Te biztosan vakvágányra szeretnél jutni Irido.
Sőt Misinek is örülsz, aki egy álomvilágban él.
Jenő!
Meséld már nekem egyszer légy szíves, hogy melyik az a vakvágány , amelyre én szeretnék jutni. Főképpen azt, hogy ezt a következtetést miből vontad le.
Misinek azért örülök, mert néha ugyan  ordenáré stílusa van, de egy gondolkodó ember. Az álomvilág lehet, hogy helyes kifejezés, de azt be kell látni, hogy vannak eredeti gondolatai. Ő a szemlélődő, értelmesen gondolkodó méhész. Nem azt írtam, hogy a profi méhész. Őt biztosan nem tudod logikai hibán rajtakapni! Én pl. ezért is örülök a jelenlétének. Egy ecsetvonás a sokszínű palettán. Téged másért szeretünk, mint misit. A magam részéről Csujával sincs bajom, ő megint egy másik szín.
Azért a kérdést nem úszod meg, szerintem Te valamit félreértettél!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 12:41
Nézzük a virágport hogyan is fogyasztja a méhecske? Azt tudjuk, hogy utódnevelésre a méhkenyeret használják a méhek. A méhkenyér elkészültéhez nyugalom és növényvédőszer mentes állapot kell, továbbá azok a mikróbák, amik egyrészt a virágpor felületén vannak, másrészt, amit a méhek maguk adnak hozzá. A virágpor felületén egyfajta véletlenszerűséggel és kevés mikróba kerül.

Viszont a méhek egyfajta "tudatos munkával" gyűjtik és válogatják a mikróbákat, amit hozzáadnak a virágporhoz. Ezeket víziváskor, továbbá a saját és társaik szőrzetének tisztításakor gyűjtik össze, kerül a mézgyomorba, ahol szelektálódik. Egy része a mikróbáknak továbbmegy a bélrendszerbe és megemésztődik, más részét visszaöklendezik és keverik a mirigyeik váladékával. Ez kerül felhasználásra egymás etetésénél, pempőbe is kerül, de a méhkenyér készítésekor is felhasználják.

Elsődlegesen a méhkenyérbe kerülő mikróbák felelősek a méhkenyér végső állapotáért, de nemcsak azok. Mirigyváladékokat is ad hozzá a méh és ezzel fehérjéket, peptideket, enzimeket, továbbá némi nektárt is. Hogy a növényvédőszerek hogyan hatnak? Nagy valószínűséggel leállítanak olyan folyamatokat, amik a jó minőségért felelnek. De nemcsak ennek révén. Valószínűleg közvetlen mérgező hatásuk is van. Ez a mérgező hatás nemcsak a mikróbákra, hanem közvetlenül a méhekre is lehetséges. Lehet, hogy úgy károsítják a lárvákat, hogy azok kifejlődnek teljes méhecskévé, de... Lehet, hogy a kikelt méhecske friss még steril bélrendszerére hatnak a mérgek és a "romlott" méhkenyér károsan.

Ugyanis tudni kell, hogy a méhecske mikor "megszületik", tehát kibújik a sejtből, még teljesen steril mikróba mentes üres bélrendszerrel rendelkezik. A dajkáktól kap először táplálékot a frissen kikelt méh. A dajkák méhkenyérrel és mézzel, nektárral táplálkoznak, friss virágport nem nagyon fogyasztanak. A dajkák "oltják be" a frissen kelt méhek bélrendszerét. Ha mérgezett és káros a takarmány, akkor azzal, hogyha makkegészséges a táplálék, akkor azzal.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 12:47
Ja annyit kifelejtettem az előző hozzászólásomból, hogy vriss, nem erjesztett virágport elsődlegesen a kijáró, gyűjtő méhek fogyasztanak, de ők is állítólag csak 30 %-os mértékben, tehát az elfogyasztott méhkenyér aránya az össz virágporfogyasztásnak a 70 %-a.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 12:50
Iridó!

A következtetéseidben általános magatartás volt eddig, hogy a Nosema gomba fellépésének elsődlegességét feltételezted olyan esetekben, amikor egyértelműen a Nosema csak másodlagos társult kórokozóként igazolható
Lacikám, akkor áruld már el nekem a logikai összefüggést a peritrofikus hártya és az elsődlegesség-másodlagosság között. Vázold már légy szíves azt a folyamatot, hogy miként kerül az egészséges méhbe a Nosema spóra, ami el tud szaporodni a méreg hatására. Ugye nem akarod azt mondani, hogy a neonikotinoid alakul át Nosémává ? Ha ezt leírtad, akkor én is elmagyarázom az én verziómat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 12:57
Laci!
Látod, megint elkezded a nagyon jól bevált csúsztatást. Te most arról beszélsz, hogy a virágporba bekerült méreg kifejti a mérgező hatást. Mikor vontam én ezt kétségbe ? Én  azt kértem számon, hogy a gombaölő szer a tejsavas erjesztést miként befolyásolja, és ha véletlenül befolyásolná, akkor miért nem tudja megemészteni a méh. Ez a hozzászólásod a hablatyok hablatya volt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 13:08

Míg ti itt meccseztek, találtam megint egy érdekes dolgot.

"A méhek, illetve a méhlárvák növényvédő szerek keverékeinek való kitettsége azért bír
jelentőséggel, mert a legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy eme keverékek egyes
összetevői szinergikus hatásúak lehetnek, azaz a keverék mérgezőbb, mint önmagukban
egyes összetevői külön-külön. Az ebben a tekintetben potenciális gondot jelentő
keverékek közé tartoznak a kaptárakon belüli atkaölő szerek a szterol bioszintézisét
gátló hatású gombaölő szerekkel kiegészülve. A gombaölő szereknek ez a fajtája jelen
tanulmányunkban szereplő mintákban is nagy arányban van jelen, ez növeli annak
az esélyét, hogy a kimutatott keverékek aktívan mérgezik a velük kapcsolatba kerülő
méheket."

Tehát a gombaölő szerek is mérgeznek!
Ezt Etienne Bruneau belga méhész is megerősítette.
A kereszt hatások (szinergikus) nagyon izgalmas irányba viszik a felvetett témát.
Csányi Antinak igaza van.
Ilyen régen nem volt, akkor bomba erősségűre fejlődtek a méhek.
Én elsődlegesen továbbra is azt gyanítom, hogy a pempő lesz a fogó.
Én gyakorlati méhész vagyok, de rengeteget foglalkoztam ezzel a kérdéssel.
Legjobb állatorvos maga a gazda!
Ő látja először, hogy baj van a kedvenceivel.
Mi semmi mást nem teszünk, csupán jelezzük a problémánkat.
A kutatás sem az OMME feladata, de koordinálhatná.
Bízzon meg neves kutató intézeteket, és akkor végre már az érdekünkben is tevékenykedhetnének.
Vagy nincs lóvé?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 13:18
Iridó!

Nem vagyok hajlandó dedót játszani ezredszer. Már leírtam a peritrófikus hártya feladatát, képződését ezerszer. Azt is leírtam, hogy a Nosema nem képes a hártyát megsérteni, kilyukasztani. Azt is leírtam, hogy ha bármilyen külső károsító hatásra, éhezésre, mérgezésre leáll a peritrófikus hártya képződése, akkor eléri a nosema spóra bélfalat eléri és betegséget tud okozni.
Ezt a folyamatot már akkor leírtam, amikor neked még halevány fingod nem volt a peritrófikus hártya jelentőségéről. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 13:19
Attila!
Azzal nincs gond, hogy a virágporban lévő méreganyag is kifejtheti a hatását. Azt a hatást, ami rá jellemző. Egy neo, vagy szerves foszfátészter kapcsolódik szépen az acetilkolin receptorhoz. Ha elegendő mennyiségben felszívódott. Elfogadom, hogy a gombaölőnek is lehet elvileg méhekre káros hatása. A kérdés a mikénten van. Elárulom, icipici esélye van annak, hogy a virágpor portokját gombák bontsák le. Ezt általában baktériumok végzik. Én azt nem vonom kétségbe, hogy lehet olyan összefüggés, amit ne ismernék, vagy ismer a tudomány. De a nyilvánvalóan hamis állításokat én számonkérem! Elvégre ez a FF Méhészklub nem ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 13:24
Lacikám!
Nem vagy egy kicsit öntelt? Miért nem a kérdésre válaszolsz? Tehát elsődleges-másodlagos hatás és peritrofikus hártya összefüggése. Tudod veled ellentétben én tisztában vagyok azzal, hogy a méh bélrendszerében hol van peritrofikus hártya, és hol nincs. Ahol nincs, ott termelődik elsődlegesen a spóra. Ahol eredetileg lennie kell, de nincs, mert valami megakadályozta a termelődést, ott fog másodlagosan szaporodni a Nosema. Na hol nincs ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 13:28
Irido!

Én abba a "magasságba" nem merészkedek a kérdésben mint Te, mert az kontárság lenne tőlem.
Addig a határig tudok partnered lenni, amíg gyakorlati dolgokkal alá tudom támasztani, (megfigyelés, tapasztalat) és amit eddig szakelőadóktól hallottam.
Azért teszem mindig idéző jelbe az ide vágó írásokat mert ezek nem az én gondolataim, de az eszem azt diktálja, hogy "lehet benne valami."
Figyelmesen olvasom hozzászólásaidat, és próbálom megérteni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2015. Január 04. 13:56
Nincs nekem semmi bajom veled Irido, csak feleslegesnek tartom a méhészember számára érthetetlen, értelmetlen, és értelmezhetetlen tudományoskodást. Nem az a gond amikor a nozémás méheknek lesz bajuk mérgezéskor, hanem az, hogy a mérgezések után aki nem etet azonnal, annak lesznek nozémára fogékonyak a méhei. Hirtelen kijáró méh tömeges elvesztése után a fiatalabb korosztály nagyobb hányada indul virágporért és vízért, esetleg nektárért. A vizet és a nektárt (szirupot) tudjuk adagolni. Virágporból nincs ekkor hiány, mert előtte volt aki behordja és érlelje, tehát van mit enni. (Egyébként a virágpor érleléshez mirigyváladék is kell.) Ezzel elérjük, hogy az anyák nem állnak le, és a folyamatos keléssel áthidaljuk a méhek elöregedését. Másként: még véletlenül sem zárnám le akáckor az anyákat, mert teret adva -ismét- nekik, az öregecske népességgel dajkáltatnék, akik így már fogékonyak lennének a betegségre és bennük tudna szaporodni a véglény.
Tehát nem a heringtől lesz sós a tenger.
Amikor tömegesen mászkálnak egy méhészetben a méhek és nem hirtelen következik ez be, akkor természetesen lehet nozéma vagy atka a gond. De nem ám akkor következik ez be, amikor kinyílik a repce vagy a napraforgó. Érdekes, tavaly csak repcén volt mászkálás. Kell ettől nagyobb bizonyíték? Napraforgóra eltűnt a nozéma? Augusztusban sem a nozémásak kezdték a mászkálást, hanem az atkásak. De miért? Mert nem volt tél. Rövid ideig volt szünet a fiasításban. A másik ok, hogy akik a megszokott módon védekeztek bizonyára sok esetben az a védekezési mód vagy sorozat sokszor kevésnek bizonyulhatott. De szerintem van ettől egy nagyobb gond is. A sok kezdő méhészet összeomlása miatt kaptunk atkát rendesen. Ezért ismételten mérgeztük a méheinket, ami aztán ugye ismét csak a nozéma elhatalmasodásához ad alapot. Ehhez jön még az is amikor a méhész várta a nyári legelőket és hiába. A nép elöregedett, majd amikor a gazda megkezdte az etetést, akkor már az öreg méhek dajkáltak erejük felett, amiből aztán már nem teljes értékű telelő méh született. Ezeket és az atkaszívottakat próbálták a le nem álló fiasítással az anyák pótolni, és a meleg ősz ismét segítette őket ebben. Közben a rablásokból (hiába nullázta le a jó gazda az atkát) ismét szedtek össze néhány atkát a családok, amelyek szaporodni is tudtak a késői fiasban. Tehát atkával és erős nozéma veszéllyel fogjuk kezdeni az évet. Szerencsére én etettem, és irtottam folyamatosan az atkát. Ezért nálam semmi gond, miközben a körülöttem lévő csaknem összes méhészet bajban van. Viszont amikor csávázószeres mérgezésünk volt, akkor mindenki méhészete meggyengült.
Javasolnék neked és Csujának valami kutatási programot, amibe elmélyedve eredményesen tudnátok mindannyiunk számára hasznosat felfedezni. Ezt sem rossz célból írom, nehogy megsértődj, mert tényleg semmi bajom veled, sőt nélküled unalmas lenne sokszor a beszélgetés, de a csávázó szerek okozta mérgezést és mászkálást vakvágányra viszed. Remélem nem neheztelsz?!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 14:15
Jenő!
Egyáltalán nem neheztelek. A problémám ott van, hogy van egy állítás, ami lóg a levegőben, szajkózza boldog-boldogtalan, csak éppen megmagyarázni nem tudja senki. Attól még nem lesz igaz, hogy sokan mondják. Tényeket én soha nem vonok kétségbe. Nagyon hasznos volt a videód. A guttációs cseppek többszörös neonikotinoid szintje most került a fókuszba. Lehet, hogy eddig is volt róla szó, csak elkerülte a figyelmemet. Én arra kerestem a magyarázatot, hogy a 24-szeres különbség a nektár és az LD 50 között miként hidalható át ? Kétségtelenül úgy is, hogy a guttációs cseppben van meg a több tízszeres különbség. Lehet, hogy az eső hatására a te méheid nem nektárért mentek, hanem guttációs cseppekért, mert annak a mennyisége is megnövekedett? A kérdés az, hogy miért van rá szüksége? Azt Te is belátod gondolom, hogy nem a cukortartalma miatt. Valami olyan van benne akkor, amire neki nagy szüksége van. Mi ez az anyag , amit máshol nem talál meg? Magyarul milyen hiánybetegsége van ? Vagy talán sós, amit hiány nélkül is képes szükségleten felül begyűjteni ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2015. Január 04. 14:22
Tisztelt Méhésztársak!

Sikerekben gazdag, boldog új évet, és jó egészséget kívánok nektek és a méhehnek egyaránt!

Iridó elméleti megközelítése alapos, a stílusa már nem.
Igazán örülnék, ha állatanatómiai, állatélettani és biokémia ismeretei mellé türelem és alázat is párosulhatna.
Rájön majd maga is, heves kirohanásait, kérlek vegyétek figyelmen kívül.
Javasolnám vizsgáljuk meg a kérdést a viaszban akkumulálódott kémiai anyagok, illetőleg a rendszeres chemtrailazés hatását a noszéma váratlan de rendszeres fellépésére.
2014 koratavaszán benyújtottam egy kutatási témát részben hasonló témában de nem sikerült megérteniük a döntéshozóknak a lényegét.
Kezd szó lenni róla, de kiírhatnának már viaszok ügyében egy menetesítési felhívást. Akad-e vagy képes-e valaki mondjuk kimutathatóan javítani a viasz minőségét, elfogadható költségen.
Jó lenne már megfigyelni a chemtrélezések időpontjait a szél és csapadékviszonyok és a noszéma megjelenésének fellépésének időpontjával összevetni.

Üdvözlettel: Tóth Zoltán

     
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 04. 14:51
Iridó!

Nem szeretnék olyasmit kijelenteni amihez nem értek,lehet,hogy most sikerült.
Ezt írtam én.
Mert érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó ,meg nem erjesztett virágpor.
Ezt írtad Te.
Anti azt miképpen állapítod meg, hogy a virágpor nincs megerjesztve? Ebben az egy mondatodban számtalan hiba van. A virágpor a fehérjét biztosítja a méhek számára.
Az előző írásomból kiveszem a meg nem erjesztet részt ,mert azt nem tudom alátámasztani tudományos tényekkel,
és nyilván tapasztalati ténnyel sem.
Iridó!
Csak azt nem értem ezek a tapasztalatok miért nem elegek komolyabb vizsgálatok elvégzéséhez.
Miért néz hülyének szinte az egész vezetés Cserényi, Tóth doktorok.Évek óta mondom
a következőket:
Érdekes módon csak akkor tűnnek el a méhek,ha szántóföldi kultúrákra járnak.
Előtte nincs gond,szépen fejlődnek.Utána addig van méh eltűnés,kínlódás amíg el nem tűnik a be silózott silány,szántóföldről származó virágpor.
Ha logikusan gondolkodunk,a növényvédelem-helyesebben vegyszer használat-változott csak meg drasztikusan!!!
Átváltottak a kontakt szerekről a hosszú hatású szerekre a gazdálkodok.Sokkal egyszerűbb a magvakat csávázni,
mint helikopterrel,földi géppel,stb,napnyugta után kijuttatni a kontakt,8 óra alatt lebomló szert.
Nem kell éjszakázni,nem kell ismételni ,mindent visz!
Az utóbbi években alig látni légi,földi permetező szerkezeteket,nincs miért menniük.
A LÉNYEG:15-20 ÉVE EZEK A JELENSÉGEK NEM VOLTAK!!!!
A MEGOLDÁST SZERINTEM:
A mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!
A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 15:01
Kedves Méhésztársak!

Iridó egy állatorvos. Tudnotok kell, hogy az Ő képzésükben csak fakultatív módon felvehető tárgyak közé tartoznak azok, amik alapján a méhek betegségei felismerhetők, "gyógyíthatók", megelőzhetők. Amit Iridó tud erről a témáról időközben szedte fel. Tény, hogy amikor először összecsaptunk nozematózis ügyében halevány fingja se volt a peritrófikus hártya létéről és jelentőségéről. Azóta persze valószínűleg utánaolvasott, de még a múlt hetekben is írt marhaságokat ez ügyben, amire figyelmeztettem is, hogy megint megfordította a logikát.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2015. Január 04. 15:04
Köszi Iridó! Látom tényleg nem haragszol. (Senki ne sértegessen senkit, mert méhésztársakból ellenségek leszünk.)
Szóval. Én egyszerű méhész vagyok, mint itt sokan. Látunk valamit, aztán próbálunk a méhész fejünkkel magyarázatot keresni azokra a tényekre aminek az okát sem tudjuk. Én például permetezés okozta mérgezésre gyanakodtam- Csujával ellentétben- mint azt biztosan olvastad a privát levelemben tegnapelőtt. Engem rettenetesen megrázott a mérgezés. Nem akkor, hanem később ért el a bosszúság. Na és ugye a "hatóság" hozzáállása. Ezeken már nem tudunk változtatni. Viszont akik az érdekeinket hivatottak védeni, azok térjenek már észhez, mert csak 2 évre lettek ezek a szerek kitiltva. Engem nem érdekel, hogy ki mennyit keres az OMMEban. Véleményem van, de azt csak a szűkebb haveri körömmel osztom meg. Lényegtelen...

Talán segít valamit a tisztán látásban a következő feltételezés és levél.
Nem járták a napraforgót a méhek. Valószínűleg nem ért haza egy felderítő sem onnét. Az eső után már igen. Talán nem volt benne olyan tömény a méreg. Csak hét mm eső volt nálunk, míg a somogybabodinál 50mm körüli. Ott vagy egy hétig tartott a mérgezés. Három nap múlva ismét ott hagyták, illetve már nem is volt kijáró méh. Ekkor kezdődött a karádi napraforgó. A nálunk lévőnek már szerencsére alig volt vissza néhány napja a virágzásból. A karádi napraforgó nem volt problémás valami pici kis hordást is adott a végén, addigra már volt ismét nép. A "mi" napraforgónk nagyon korai nyílású volt, a karádi akkor kezdődött tehát, amikor nálunk elnyílott. A karádi méhészek méhei is eltűntek, mert simán átjártak hozzánk, mint ahogyan a mieink oda később.
Erről egy levelet is írt a volt polgármester, akinél már mintát sem vettek, hanem azt mondták neki, írja meg a gondját :o


Hová tűntek a méheim?

Rosszul indult a 2013-as év.
A márciusi tél miatt több generáció nem született meg a méhcsaládoknál.
Hogy mézem is legyen és ne csak a családok erősödjenek az akácon - összeraktam a családokat. A 115 családból csináltam 90 „akácravalót.”
Akác végén és pörgetés után a 90 családot 120-ra fejlesztettem.
Akác virágzás megszűnte után 30 nap hordástalan időszak következett.
Ezért etetéssel tartottam szinten a családokat.
Negyvenkét éve méhészkedem. Ezalatt az idő alatt mindössze két alkalom volt, hogy hársról nemcsak nyalakodás volt, hanem érdemes volt pörgetni.
A 2013-as év is ilyen volt.
Az első hordás hársról június 23-án volt és július 5-ig tartott.
Július 5 –én + 40 dkg.-_mal zárult a hárs virágzás. Közben 26 kg-mal lett nehezebb a mérleges kaptár, amiben egy közepes erősségű méhcsalád lakott.
Július 6-án – 0,80 kg. volt a fogyás.
Július 7-én – 1,20 kg. Volt a fogyás
Július 8-án - 1,30 kg. volt a fogyás és ezen a napon pörgettünk
Július 9-én egyenleg volt. Ami azt jelenti, hogy a párszáz méterre lévő 240 hektáros napraforgó tábláról megindult a hordás.
Ebben az időpontban olyan melegek voltak jóval 30 fok felett, hogy a méhek a kijáróban tőgyeltek minden este, már legalább egy hete.
Július 10én még melegebb nap volt, mint az előzőekben.
Este + 0,60 kg. többletet mértem a mérlegesen, tehát valójában elkezdődött a napraforgó virágzása.
Mérlegelés után elindultam az évtizedek óta megszokott mindennapos körutamra, a méhkaptárak bejáratát ellenőrizni. Ami abból áll, hogy minden kaptár kijáróját néhány másodperces ellenőrzésnek vetem alá. Már az első kaptárnál feltűnt, hogy a méhek nem „tőgyelnek” a bejáróban, mint az elmúlt napokban. Nemcsak az elsőnél, de mind a 120-nál ugyanezt tapasztaltam.
Már rámsötétedett így a további kutakodást másnapra halasztottam.
Következő napon kb. 15 kaptárt ellenőriztem. Két nappal korábban pörgetéskor a méhekkel zsúfolásig megtelt mézterekben a nyalatásra visszarakott még hársmézes kereteken most mindössze néhány tucat méh lézengett.
A hárs pörgetésekor számtalan olyan keret volt amelyek padlástól a pincéig le voltak fedve. Ilyen nagy mennyiségű mézet ilyen kevés méh nem hordhatott be.
Tehát a kijáró méhek zöme egyik estétől másnap estig eltűnt.
Reggel elmentek és nem jöttek vissza többet.
Nem találtak haza? ---------------------- Nem találtak haza!
Ugyanis a kaptárak előtt sem volt a szokásosnál több hulla. (A kaptárak eleje 1m. szélességben csupasz föld.) Darabonként meg lehet számolni a méhhullákat.
Elindultam megkeresni méheimet. A legközelebbi és többkilométerre lévő 3 nagy napraforgó táblát végigjártam, de egyetlen lehullott méhet nem találtam.
Sem a virágokon, sem leveleken, sem a földön. A virágokon itt-ott néhány még élő méh dolgozott.
Végkövetkeztetés: tehát a július 9-i egyenleg napján még tőgyeltek a méhek a kaptár bejáróban. Vagyis este még nagyon sokan voltak.
Másnap 10-én indult a napraforgó virágzása és estére a kijáró méhek már nem jöttek, nem találtak haza. Elnéptelenedtek a családok.
Nyomtalanul eltűntek a dolgozó méheim!
Azért nem omlottak össze a családok, mert akác utáni hordástalan időben etettem és a szokatlanul jó hárshordáson is felerősödtek. Rengeteg volt a fiasítás is amelyek a rekkenő melegben biztonságosan felnevelkedhettek.
Ezután már csak nyalakodások voltak a még virágzó növényekről főleg a solidágóról. A hó végén lett egy kevés vegyes méz amiben még keresve sem lehetett felfedezni a napraforgó méz ízét.
Évtizedek óta tavasztól őszig mindennap mérlegnaplót vezetek.
Visszamenőleg 10 évre meg vannak a naplóim. Tehát nemcsak a ránézésre hagyatkozva tudom megmondani, hogy mit csináltak a méheim.
Az itt leírtak is a naplóm dokumentációja alapján íródtak.
Utolsó kérdéseim: ki és kik, mi és mik a felelősek eltűnt méheimért?
Kinek és mivel bizonyíthatom mindezeket amiket itt leírtam, amikor egyetlen méhhullát sem tudok felmutatni?
Csak mint jelenségről tudtam beszámolni.
Másnak volt-e hasonló kára Karádon?
Igen csak ők nem vették észre, vagy nem tanúsítottak neki jelentőséget. Van aki csak hetente nézi meg a méheit. De legtöbben napközben amikor gyűjtő úton vannak a méhek és nem feltűnő az a jelenség amikről írtam. Ezenkívül a jó hárshordásból származó mézmennyiség és az utána jelentkező egyéb virágméz mennyisége még a gyanút is eloszlatta, hogy valami történt a méhekkel. Ugyanis a hárs és egyéb méz mennyisége azt a látszatot keltette, hogy jó volt a vegyesméz mennyisége az idén. Ugyanis nagy átlagban ezen a vidéken kétszer pörgetünk. Ha a rengeteg eltűnt méh visszajutott volna a kaptárig, akkor rengeteg méhhullát lehetett volna találni.
Valami történt méheinkkel. Aki tudja mi az mondja el.

Aztán még Sajkukactól:Nálam évek óta ez megy repcén is és napraforgón is. Kb egy hét szünet pont amikor a legszebb a virág eltűnik a kijáró nép. Ezért kellene összefognunk és kivizsgáltatni a jelenséget. Biztos rengetegen járunk így csak sajnos nincs róla egy egységes kimutatás, hogy évente hány méhészetben és mikor jelentkezik ez a probléma.
 
ghihorz:zümmke írta 2013.07.10.
Elfogytak a méhek a napraforgón.
Ugyanezt tapasztaltam a repcén.
Véleményem szerint ezt a csávázószereknek "köszönhetjük".
Zoltán
 Morti:T.öcsi írta:
Zümmke!
Hát remélem nincs köze az alábbi riportfilmhez,ami egyébként most volt nemrég a TVben:
http://tv2.hu/musoraink/tenyek/130750_m ... gyban.html
 
Sajnos ugyanez a helyzet nálam is. Az egészségügyi felelőst megkértem intézkedjen.

Van ám anyag a fórumoknak köszönhetően.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 15:04
Laci, ha te úgy gondolod ?
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?&f=2&p=6458#p6458
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 04. 15:13
Laci!

Ez a baj Te veled!
Te nem vitázol hanem veszekedsz!
Így csak magadra haragítasz mindenkit.
Még akkor sem helyes ha igazad van.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 15:16
Csak azt nem értem ezek a tapasztalatok miért nem elegek komolyabb vizsgálatok elvégzéséhez.

Anti!
Hirtelen többen is írtak. Ha azt írtam, hogy a ne kellene vizsgálatokat végezni, akkor elnézést kérek. Majd visszaolvasom, de Jenőnek is akarok írni. Én azt akartam kifogásolni, hogy ha gombaölők betiltását akarná egy méhész érdekvédő szervezet  kezdeményezni, akkor az indoklásban megfelelő érvek szerepeljenek, ne nyilvánvaló tévedések. Úgy nem fognak komolyan venni bennünket! Ennyi.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 04. 15:31
Iridó!

Igazából én erre a felvetésedre válaszoltam.
 "A problémám ott van, hogy van egy állítás, ami lóg a levegőben, szajkózza boldog-boldogtalan, csak éppen megmagyarázni nem tudja senki. Attól még nem lesz igaz, hogy sokan mondják. "
Valószínű Te a virágpor erjedésére gondoltál,én meg az egész méh eltűnés probléma körre.
Én a komplex problémára vonatkoztattam ezt a részt az írásodból.
Nehéz ezt így a gépen keresztül megbeszélni,félre értések lehetnek.
Segíts te is egy konferenciát összehozni,hogy ne a méhegészségügy legyen a méhészet "Titanikja"
(Bross után szabadon.)

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 15:33
Jenő!
Természetesen olvastam a leveled. Te most azt gondolod, hogy kétségbe vonom azt, hogy mérgezés lett volna nálad? Én arról beszéltem, hogy többféle oka is lehet a mászkálásnak. Ezeket a jelenségeket először is csoportosítani kellene. Milyen messze van a tábla, milyen típusú az eltűnés (folyamatos, vagy csak egyszeri), van-e otthon méhhulla vagy nincs, rejtélyes eltűnés, vagy zavart viselkedéssel járó mászkálás is van stb. Csak azt szeretném mondani, hogy attól, hogy a neok be lettek tiltva, még lehet majd repcén mászkálás. De lehet, hogy az vírus miatt. És nem lesz olyan súlyos. Arról beszélek, hogy ezek nem zárják ki egymást. Illetve, ha a patogenezisben (kórfejlődés) nem értelmezhető lyuk tátong, akkor azt hogyan lehet áthidalni. Elméletileg. Ami aztán gyakorlatilag vagy igaz, vagy nem. De úgy, hogy még logikus elmélet sincs, azzal nem lehet mit kezdeni. Városi legenda.
A videón én úgy láttam, hogy otthon a kaptárfalon voltak méhek, ott mászkáltak, ott lehetett hullákat találni. A video esetleg máshol készült? Azt írtad, hogy eltűntek. Nálam az volt. Kb. egy hét alatt a teljes kijáró nép elveszett. Hulla semmi sem volt. Illetve az első napon az egyik kaptárnál volt fél marék hulla. Ezek kijárója abba az irányba nézett, ahol előtte nap helikopterrel permeteztek. Szerintem a többi máshová járt, ezért az igazi kárt nem ez a permetezés okozta.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 15:38
Térjünk rá ismét a virágporra.

A virágpor burkát nem kell felbontania a méheknek ahhoz, hogy hozzáférjenek a tartalmához. Nem is törekszenek erre. Miért? Mert ez a pollenburok szilárd ugyan, de lyukacsos. Tehát nem a pollenburok lebontásáért fermentálják a méhek a virágport. Ha mikroszkópon megnézed a méhkenyeret, akkor látod is, hogy a burok sértetlen.

A virágpor fermentálása csupán azt jelenti, hogy mikróbák a környezetükben található szerves anyagokat, mint tápanyagokat használják és biokémiai folyamatok közben átalakítják más anyagokká, miközben ők elszaporodnak a tápanyagon, tehát a pollenen. A jó irányú fermentációban olyan - a mikróbák szempontjából - végtermékek keletkeznek, amik más élőlényeknek hasznosak vagy károsak. Igen, lehetnek károsak is (antibiotikumok), de most ne ezekkel foglalkozzunk.

Amikor azt mondjuk, hogy a virágporból a méhkenyérré alakulás erjesztéssel történik, akkor mikrobiális fermentációról beszélünk. Igen, valóban a tejsavas a legjellemzőbb része a méhkenyérré alakulásnak, de nagyon valószínű, hogy egyéb erjedési folyamat is zajlik, ahogy az előbb említettem.

Mi zajlik a méhkenyér képződése során? Nem olvastam még utána részletesen (ígérem előbb utóbb erre is sort kerítek) a legújabb kutatásoknak, így csak korábbi ismereteimre alapozva írom a következőket. Egyrészt CO2, CH4 és egyéb gázok, másrészt bomlanak szénhidrátok, fehérjék, zsírok, olajok.

Iridó emlegeti, hogy a fehérje bomlása büdös szaggal jár (lásd pálpusztai sajt stb) Ökölszabály, hogy a fehérjék bomlásterméke annál büdösebb, minél elemibb részekre esik szét a nagy fehérjemolekula. Ha csak oligopeptidekre, akkor nem feltétlenül büdös a végtermék. A szénhidrátok bomlása végén keletkezhet oligoszacharid, diszacharid és monoszacharid is.

A méhkenyér képződése nagyon összetett folyamat, amit még senkinek sem sikerült laboratóriumi körülmények között reprodukálni. Az nyilvánvaló, hogy az egészséges méhcsalád által irányított fermentációs folyamat nagyon jól szabályozott, hiszen egy kellemes szagú, konzervált, nagyon jó biológiai értékekkel jellemezhető, kiváló táplálék a méhek sőt az ember számára is a méhkenyér.

Nem állítom, hogy a méhkenyér képződése során nem bomlanak fehérjék, szénhidrátok, zsírok stb. A bomlás viszont egy nagyon kedvező pillanatban áll le, amikor a soksejtű állatok számára is kiválóan hasznosítható tápanyag keletkezik belőle.

Ez a finoman és összetetten szabályozott fermetációs folyamat sérül, amikor növényvédőszer jut be a rendszerbe.

Biztos vannak mérgek, amelyek a fermentációs folyamatot akasztják meg terelik helytelen irányba.
Biztos vannak olyanok, amik nem ilyen közvetett módon károsítanak, hanem közvetlenül méregként hatnak a méhekre.
Sőt lehetnek olyan anyagok, amik mind a két módon képesek káros hatást kifejteni a méhekre.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 15:53
Anti!

Én azt tapasztaltam, hogy Iridó-Ceranae egyfolytában és teljes következetességgel és módszeresen mószerol engem. Ehhez képest ha egyszer is elküldöm őt a jó fenébe, már ki vagyok kiáltva közellenségnek. NAGYON Unom! És ezért nem szedem ízekre a mondatait. De bizony Isten egyszer meg fogom tenni vele is, ahogy Arisztaiosz írását is ízekre szedtem már egypárszor. Akurvaéletbe!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 15:56
Anti!
A szajkózást én nem a Te hozzászólásodra írtam. Arra, hogy mérgezés után van Nosema. De melyik méreg után és mikor? Már többször leírtam, hogy nem letális hatású méreg esetén ez egy reális dolog lehet. Ilyen a gombaölő. Pl. a portok cellulóz burkának elbontása hiánya miatt. Én azonban sokkal inkább arra gondolok, hogy a fehérjeszintézis enzimrendszerét béníthatja (emlősökben májkárosító hatásúak), és ezért alakul ki később (2-3 hét múlva ) Nosemosis. Ugyanez lehet amitráz túladagolásnál. Egy szerves foszfátészter mérgezéskor, vagy piretroidnál ilyen nem lehet, mert az fogja és megöli a méhet. Neonál sem tudom elképzelni. Ha elegendő mennyiségben jut be a szervezetbe, akkor szintén megöli. Másik probléma az idő. Amikor azt olvasom, hogy mérgezéskor mintavétel történt, és erős Nosema volt, akkor az nem lehet a mérgezést okozó szertől. Ahhoz idő kell. 2-3 hét. De az elképzelhető, hogy a Nosema különböző fokozatú fázisaiban lévő méhek nektárban neonikotinoidot vesznek fel, és azért alakul ki mérgezés, mert nincs az a természetes gát, ami fékezi a felszívódást. Tehát ugyanannyi méreganyag mérgezést vált ki olyan méhen ahol nagyszámú spóra van, míg nem vált ki mérgezést olyan méhnél amelyikben nem termelődött spóra. Peritrofikus hártya a középbélben van, az utóbélben nincs. Alapból itt tud szaporodni. Talán már Te is húztál ki mászkálókból utolsó potrohgyűrűt, és vagy sárga béltartalmat találtál, vagy fehér színű belet. Ha fehér, akkor az azért olyan, mert nem átlátszó, nem látod a sárga bélsarat. Azért mert elhalt. A Nosema miatt. Ezt már Zander is megállapította. Súlyos fokú Nosema ott van, ahol a középbélben is szaporodik. De a spóravizsgálat során ezt nem lehet elkülöníteni, hogy a végbélből (utóbél), vagy a középbélből származik a spóra. Azt gondolom, hogy a károsodott utóbélből is fel tud szívódni a neo. Csak amikor engedélyezték a neokat, akkor egészséges méheken vizsgálták az orális toxicitást.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:17
Miért kéne a pollen burkát lebontani, ha lyukacsos és azon keresztül is feltárható?

A portok megfogalmazás helytelen. Helyesen így szól: pollenburok. Ugyanis a portok a virágon belül a porzó része, ahol a pollen tárolása történik, ahonnan a pollenek kihullanak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 16:20
Fiúk!

Örülök, hogy ilyen aktívak vagytok!
Mi ez a nagy aggódás?
Az OMME már rég ezt nyilatkozat:
" Magyarországon ezért sincs tömeges méhpusztulás, ami van, az esetenkénti akut mérgezés, az pedig általában a gyümölcsösökben történik." http://agrarium7.hu/cikkek/150-meheszeti-nagyhatalom-vagyunk

És még előbb:
"A korlátozásról nem sikerült megállapodniuk az EU agrárügyekben illetékes minisztereinek a kormányokat tömörítő Európai Tanácsban: Nagy-Britannia és Németország mellett Magyarország is a betiltás ellen szavazott."
http://www.origo.hu/kornyezet/20130422-miert-pusztulnak-a-mehek-beporzas-termes-elelmiszer-novenyvedoszer-csavazoszer-korlatozas-betiltas.html

És végül az "igazi (?)érdekvédők" mit nyilatkoznak kivancsi 111?

"Van-e probléma Magyarországon?

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tehát nem támogatja a szóban forgó szerek alkalmazásának korlátozását. "A méztermelés olyan mezőgazdasági területeinken is folyik, ahol az elmúlt évtizedben évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csávázott vetőmagokkal. Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoidos szerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vizsgálatai alátámasztják" - áll a VM március 30-i közleményében."
Látjátok!
Volt itt szakszerű vizsgálat! Mi az, hogy nem, csak nem tudtok róla.
Tényleg, miért nem kérjük el, ahol bebizonyította z OMME, hogy nincs probléma?

Már rég menniük kellett volna, de demokratikus úton lettek megválasztva.
Tehát a méhészek ellen tehetnek bármit.
Anti!
Ez a RÖHEJ! Ha szólunk ezért, mi akarjuk szétverni az OMME-t!!!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:25
Iridó írja:
Idézet
Én azonban sokkal inkább arra gondolok, hogy a fehérjeszintézis enzimrendszerét béníthatja (emlősökben májkárosító hatásúak), és ezért alakul ki később (2-3 hét múlva ) Nosemosis.
Feltételezése hibás. Ha a rovar fehérjeszintézisének enzimrendszere sérül, akkor nem hetek, hanem napok alatt kialakul a nozematózis, hiszen a nozéma spóra szaporodása rendkívül gyors és mivel spóra mindig van a bélben, a peritrófikus hártya képződése folyamatos, mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:28
Iridó irta:
Idézet
Ugyanez lehet amitráz túladagolásnál.
Ilyet már átéltem. Azóta nem is használok amitrázt. Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheim. Tehát Iridó nem gondolta végig a folyamatot kellő alapossággal.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:31
Íridó irta:
Idézet
Egy szerves foszfátészter mérgezéskor, vagy piretroidnál ilyen nem lehet, mert az fogja és megöli a méhet.
Iridó nem veszi figyelembe a szubletális dózisok hatását és azért állít ilyet. Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:35
Iridó irta:
Idézet
Neonál sem tudom elképzelni. Ha elegendő mennyiségben jut be a szervezetbe, akkor szintén megöli.
Nem tudja elképzelni Iridó a neonikotinoidoknál a fehérje anyagcsere sérülését. Miért? Mert nem tudja elképzelni a szubletális hatást. PEDIG LÉTEZIK. Ezt még Tóth Péter sem tagadja, pedig nála nagyobb neonikotinoid hívőt nem ismerek.
Viszont számomra is kérdés, hogyan vált ki a fehérje anyagcserébe sérülést, de a tünetek felvetik a gyanút, hogy ezt is kutatni kell.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:39
Íridó irta:
Idézet
Amikor azt olvasom, hogy (neonikotinoidos) mérgezéskor mintavétel történt, és erős Nosema volt, akkor az nem lehet a mérgezést okozó szertől. Ahhoz idő kell. 2-3 hét.
Miért kéne? Ezt nem tudja megindokolni.

Egyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:42
Iridó irta:
Idézet
De az elképzelhető, hogy a Nosema különböző fokozatú fázisaiban lévő méhek nektárban neonikotinoidot vesznek fel, és azért alakul ki mérgezés, mert nincs az a természetes gát, ami fékezi a felszívódást.
Merthogy Iridó agyában meg se fordul a gondolat, hogy a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnak. Ami egyébként egy természetes feltételezés, hiszen az volt a célja a mérget forgalmazó cégnek, hogy könnyen felszívódó nagyon kicsi dózisban ható vegyületet hozzon forgalomba.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:45
Iridó irta:
Idézet
Tehát ugyanannyi méreganyag mérgezést vált ki olyan méhen ahol nagyszámú spóra van, míg nem vált ki mérgezést olyan méhnél amelyikben nem termelődött spóra.
Ezt meg miből következtette Iridó, hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 16:58
Iridó irta:
Idézet
Peritrofikus hártya a középbélben van, az utóbélben nincs.
A teljes mondat egészében nem igaz, csupán az első fele tartalmaz igazságot.
A középbélben van peritrófikus hártya, hiszen annak a kezdetén képződik.
A peritrófikus hártya valójában sokrétegű nem sejtes massza.
A peritrófikus hártya a középbél üregének a 80 %-át tölti ki és a megemésztendő táplálék csupán egy 20%-nyi hurka.
Ez a hártya - a táplálékhoz képest - óriási tömegű massza valójában folyamatosan képződik és halad a táplálékhurkával tovább.
Vagyis továbbhalad a peritrófikus hártya az utóbélbe a táplálékkal együtt. Természetesen ott már fellazul, hiszen ide választódik ki a malphigi edényekből is a "vizelet" és a fellazuló peritrófikus hártya kicsit keveredik a táplálékkal is, de méhek ürítkezésekor nemcsak a salakanyagot, hanem ezt a hártyamasszát is kinyomják magukból.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 17:01
Iridó irta:
Idézet
Azt gondolom, hogy a károsodott utóbélből is fel tud szívódni a neo.
Nem gondolni kell, hanem tudni is lehet, hogy bárhonnan, még a testfelületről is felszívódik.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 17:10
Iridó írta:
Idézet
Csak amikor engedélyezték a neokat, akkor egészséges méheken vizsgálták az orális toxicitást.
Nemcsak méheken, hanem méhcsaládokon is vizsgálták a neonikotinoidok hatását. Egyszer Iridónak küldtem egy komplett engedélydokumentációt (100 oldal volt), ahol leírták, hogy milyen vizsgálatok történtek. Nem a vizsgálatok, hanem a kockázatelemzés volt hamis abban a dokumentációban. Erre is felhívtam a figyelmet. Hamis premisszákból indultak ki a kockázatelemzésben, tehát hamis következtetésekre jutottak.

Ugyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.

Ugyanakkor a kockázatelemző abból a premisszából indult ki, hogy a méhek nem találkoznak orálisan a méreggel.


Így hazudik egy értelmiségi. És így hülyítik meg a cégek a világot. Így érik el, hogy méhészek egymásnak essenek, holott le van írva, ki van mondva, hogy HALÁLOSAN TOXIKUS a szabadföldön alkalmazott dózisban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 17:18
Hát jó! Te akartad! Csak nehogy mószerolásnak vedd. Azt nem venném a szívemre!
Idézet
mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.
Valószínű az antiperisztaltika segít neki. Merthogy szájon át felvéve ugyebár nem lehetséges! Ahhoz hasmenéses kereteknek kellene lenniük.
Idézet
Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheim
Bocs! az előző állításom hibás. Fokozott perisztaltika és antiperisztaltika üti egymást. Válaszd ki, hogy melyik a szimpatikusabb neked. Vagy azt akarod mondani, hogy neo mérgezés esetén a kaptárakban fokozott a belső ürítkezés ?
Idézet
Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?
Na most akkor Jenőnél mi volt? Letális, vagy szubletális hatás? Döntsd el. Vagy azt állítod, hogy a megdöglött méhnél alakul ki a szántóföldön a szubletális hatás?
Idézet
Egyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.
Akkor döntsd el, hogy a neonikotinoid szerinted neo mérgezést vált ki, vagy Nosémát?
Idézet
a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnak
Vedd már észre, hogy egyik hozzászólásodban cáfolod a másik hozzászólásaidban állított dolgokat. Ha gátlástalanul felszívódik, akkor szubletális hatás lesz, vagy Nosema , vagy neo mérgezés? Tényleg nem értem, hogy hogyan beszélhetsz így arról, hogy a neo klinikai mérgezést vált ki, ha arról akarsz meggyőzni, hogy szubletális mérgezést csinál, de egyben Nosemát is? Egy olyan szubletális hatás esetén, ami miatt eltéved a méh, és nem ér haza, annál hogyan alakul ki Nosema ? Amelyik megdöglik, az hogyan téved el ? Amelyik megdöglik, annál hogyan lesz Noséma?
Idézet
hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.
Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!
Idézet
Ugyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.
És mennyi volt a nektárban,pollenben?
A letális dózis 1/24-ed része.
Akkor válaszd ki légy szíves a szívedhez legközelebb álló mérgezési módot!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 17:29
Iridó irta:
Idézet
Lehet, hogy az eső hatására a te méheid nem nektárért mentek, hanem guttációs cseppekért, mert annak a mennyisége is megnövekedett? A kérdés az, hogy miért van rá szüksége? Azt Te is belátod gondolom, hogy nem a cukortartalma miatt. Valami olyan van benne akkor, amire neki nagy szüksége van. Mi ez az anyag , amit máshol nem talál meg? Magyarul milyen hiánybetegsége van ? Vagy talán sós, amit hiány nélkül is képes szükségleten felül begyűjteni ?
Az eszébe se jut Iridónak, hogy a dajkaméheknek van szüksége nagy mennyiségű vízre.
Miért?
Mert a méhpempő víztartalma 70 %, de az amiből ezt előállítják, annak nagyon csekély a víztartalma. Ezt pedig külső vízforrásból kénytelenek pótolni.
Honnan?
Kézenfekvő. Onnan, ahova egyébként is járnak, tehát a méhlegelő növényeiről. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2015. Január 04. 17:30
Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!
Bevallom én is ezek közé tartozom
Néha rendesen belekeveredek, hogy egy-egy hozzászólást ki is írt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2015. Január 04. 17:32
Geddekas!

Ez akkor is igaz, ha már van egy bejáratott itató ami ráadásul közelebb is van a kaptárhoz mint a gutációs csepp a növényen?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 17:34
Az eszébe se jut Iridónak, hogy a dajkaméheknek van szüksége nagy mennyiségű vízre.
Miért?
Mert a méhpempő víztartalma 70 %, de az amiből ezt előállítják, annak nagyon csekély a víztartalma. Ezt pedig külső vízforrásból kénytelenek pótolni.
Honnan?
Kézenfekvő. Onnan, ahova egyébként is járnak, tehát a méhlegelő növényeiről.
Hát igen bevallom, az én méheim a húsz méterre lévő itatóból hordják a vizet. Nincs két mézgyomruk, hogy egyikben vizet hozzanak, a másikban nektárt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 17:38
Iridó szentem!

Legalább elolvasnád azt a 100 oldalas angol nyelvű engedélydokumentációt, amit már egyszer átküldtem neked. Akkor legalább lenne annyi információd, hogy érdemeben tudnánk megvitatni annak tartalmát.

Nem én döntöttem úgy, hogy az orális toxicitást nem is veszi figyelembe a hatóság, hanem Ő maga.

Értsd meg, hogy a neonikotinoidok esetében szaktudományosan ezer éve bizonyított tény, hogy az alkalmazott dózisban ezek a növényvédőszerek mérgezőek a méhekre. Ami ma zajlik, nem egyéb, mint üzletpolitikai néphülyítés. A korrupció netovábbja, hogy ezek a szerek még akármilyen formában forgalomban vannak. Itt az alapvető kérdések már réges-régen nem kérdések.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 17:40
Iridó irta:
Idézet
Hát igen bevallom, az én méheim a húsz méterre lévő itatóból hordják a vizet. Nincs két mézgyomruk, hogy egyikben vizet hozzanak, a másikban nektárt.
Azt hiszed, hogy csak onnan hordják a vizet. Naiv vagy és figyelmetlen. Menj ki hajnalban és figyelj.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 17:41
Ez akkor is igaz, ha már van egy bejáratott itató ami ráadásul közelebb is van a kaptárhoz mint a gutációs csepp a növényen?
Természetesen. Merthogy a 60 millió éves reflexet nem tudod ilyen egyszerűen felülírni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 17:56
Hát jó! Te akartad! Csak nehogy mószerolásnak vedd. Azt nem venném a szívemre! Pedig ez már az.
Idézet
mihelyt megszakad a peritrófikus hártya képződése, azonnal robbanásszerűen szaporodásnak indul a Nosema.
Valószínű az antiperisztaltika segít neki. Merthogy szájon át felvéve ugyebár nem lehetséges! Ahhoz hasmenéses kereteknek kellene lenniük.
Fel se tételezed, hogy a méhcsaládban mindig és mindenhol (lépek, méhek stb) jelen vannak a nosema spórák.
Idézet
Nem hetek, hanem napok múlva fostak a méheim
Bocs! az előző állításom hibás. Fokozott perisztaltika és antiperisztaltika üti egymást. Válaszd ki, hogy melyik a szimpatikusabb neked. Vagy azt akarod mondani, hogy neo mérgezés esetén a kaptárakban fokozott a belső ürítkezés ?
Lehet, hogy hibás az előző állításod, lehet, hogy nem, de a tények szerint amitrázmérgezés után napokon belül fostak a méhek.
Idézet
Miért ne okozhatna szubletális hatásként fehérje anyagcserében sérülést?
Na most akkor Jenőnél mi volt? Letális, vagy szubletális hatás? Döntsd el. Vagy azt állítod, hogy a megdöglött méhnél alakul ki a szántóföldön a szubletális hatás?
Jenő beszélt neked nozémaról? Tudomásom szerint eltűnésről, gyors halálról, vergődésről írt. Nézd már meg a vidókat! Hol látsz te ott fosos méheket? 
Idézet
Egyébként meg a neonikotinoid hosszú hatástartamú szer, tehát amikor a méhész a mérgezést észleli, akkor lehet, hogy már régóta tart a történet, lásd az egyházaskozári esetet.
Akkor döntsd el, hogy a neonikotinoid szerinted neo mérgezést vált ki, vagy Nosémát?
Akár mind a kettőt kiválthatja. Attól függően, hogy krónikus vagy taglózó hatást váltott ki.
Idézet
a neonikotinoidok talán a peritrófikus hártya sértetlensége esetén is gátlástalanul felszívódnak
Vedd már észre, hogy egyik hozzászólásodban cáfolod a másik hozzászólásaidban állított dolgokat. Ha gátlástalanul felszívódik, akkor szubletális hatás lesz, vagy Nosema , vagy neo mérgezés? Tényleg nem értem, hogy hogyan beszélhetsz így arról, hogy a neo klinikai mérgezést vált ki, ha arról akarsz meggyőzni, hogy szubletális mérgezést csinál, de egyben Nosemát is? Egy olyan szubletális hatás esetén, ami miatt eltéved a méh, és nem ér haza, annál hogyan alakul ki Nosema ? Amelyik megdöglik, az hogyan téved el ? Amelyik megdöglik, annál hogyan lesz Noséma?
A tények szerint volt olyan neonikotinoidos mérgezés, ahol volt Nozématózis és volt olyan, ahol nem volt Nozématózis. Esetenként kell vizsgálni az összefüggéseket.
Idézet
hiszen az előző mondatokból nem következik, sőt semmi ilyen vizsgálati eredményt soha nem is olvashatott.
Jól látszik, mennyire nem érted az egészet!!
De te aztán 100%-osan érted, hogy én 100%-osan nem értem.
Idézet
Ugyanis a labor és szabadföldi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy orálisan alkalmazva már 3 ppb dózisban a méhekre letálisan toxikus volt a neonikotinoid.
És mennyi volt a nektárban,pollenben?
A letális dózis 1/24-ed része.
Akkor válaszd ki légy szíves a szívedhez legközelebb álló mérgezési módot!!
Olvasd el lécci a 100 oldalt aztán majd lesz miről beszélnünk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 04. 18:03
Kedves Méhésztárs!

Ehhez a biológiai vitához mi mezei méhészek kevesek vagyunk.
Viszont a méheinknek védelemre van szükségük,mert az újabb
vegyszerek tönkreteszik őket,így a mi hasznunk jelentősen csökken.
Amikor megláttam az új csávázószert akkor durrant el
az agyam,azért kezdtem újra hozzá a témához.
Fogalmunk sincs milyen veszélyes lesz az új csávázószer!
Segítségre van szükségünk!
Az OMME feladata lenne különböző vizsgálatok elinditása,de nem teszi!
Ezért valamit tennünk kell.
Sok okos ember olvassa a fórumot,ki kell találnunk mit tegyünk.
Az én javaslatom egy egészségügyi konferencia szervezése.
Ki kell kényszeríteni az omme-s úrakból a tömeg erejével,hogy
komoly tudományos vizsgálatok induljanak el.
Fel kell használni Greenpeace erelyét.
Ha nem hajlandók komoly vizsgálatok kikényszerítésére a döntés hozóktól,
le kell váltani az OMME vezetést rossz irányba vivőket.
El kell zavarni Cserényi Péter és Tóth Péter mert akkorát hibáztak
a neokkal kapcsolatban,olyan hangnemet engednek meg maguknak
ami mélységesen felháborító,elítélendő!
Emlékez rá mit művelt Tóth P. tavaly tavasszal a küldőttgyűlésen,
az egyik kérdésre pókhendien szinte ordítva, kioktatóan válaszolt.
A dokiról hadd ne kelljen írnom példát!
Új vezetést kell választani,és ez nem megy másként csak ha teszünk érte.
Összefogva egy új csapatnak át kell vennie a vezetést!




Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 18:07
Alakul ez Anti!

Nem azért kel távozniuk mert nem szimpatikusak.
Egyszerűen olyan vezetők kellenek, akik a méhészekért, és nem a méhészekből élnek!
Ennyi.
Üdv: Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 18:09


Nem én döntöttem úgy, hogy az orális toxicitást nem is veszi figyelembe a hatóság, hanem Ő maga.


Értem mire gondolsz. Azt mondod, hogy ez benne van. Én ugyan nem találtam meg, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne tényleg megtalálható. Csakhogy én számoltam. Az orális toxicitást összevetve a nektár neo tartalmával. Ott van a húszszoros eltérés. Ezek sajnos szigorú számadatok. Ezt valamilyen módon át kell hidalni. Kiválóan alkalmas rá a guttációs csepp extrém magas neo szintje. Ilyen adat ugyanis nincs benne. Ha a Greenpeace azt állítja, hogy ez tényleg ilyen magas , én elhiszem. Csak amikor olyan tömeges mérgezésről van szó, hogy a pintyek is megbetegedtek, akkor ott nem holmi vízgyűjtő méhekről van szó, amelyek több kilométerre mennek el, ahelyett hogy az itatóról vinnék a vizet. Nálam nagy hordásnak kell ahhoz lennie, hogy otthagyják a (sós) itatót. De ugye azt nem mondod, hogy az akác is guttál? Nem a nektárnak van magas víztartalma, hanem külön hozza a vizet ötvenszeres távolságból az ősi ösztön miatt? Na ez nekem nagyon sántít. Kell abban a cseppben valaminek lennie, ami nem cukor, de a méheknek nagy szüksége van rá.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 18:23
Anti!

Tudok diplomatikusan is fogalmazni. Sőt, aki előadásaimat hallgatta, hallhatta, hogy csak a tárgyhoz tartozó kérdésekkel foglalkozok. Logikusan felépítem, közérthetően fogalmazom meg gondolataimat, sok bizonyítékot mutatok be és csak hiteles forrásokat használok fel, továbbá. Vigyázok a közönség érzékenységére is, tehát ha növényvédő mérnökök előtt kell megszólalni, tudom hogyan kell felébreszteni bennük az együttérzést a méhek problémái iránt.

Számomra az a megdöbbentő, hogy onnan kapom a legtöbb értetlenkedést, meg nem értést, és legbecstelenebb támadásokat, ahova tartozom, akiknek az érdekében gondolkodom, dolgozok. Persze, hogy eldurran az ember agya ilyen esetben. Mintha a főgonosz lennék, holott minden méhész tudja, hogy maga a vegyszeres világ a főgonosz.

Aki hallgatott a tanácsomra egy-egy mérgezés kapcsán, megmentette a méhállományát. Aki nem, annak elvesztek a méhei.

Tavaly írtam egy cikket a növényvédőszerek káros hatásairól, amihez egy növényvédős egyetemi docens anyagát használtam fel. Hosszú szakaszokat egy az egyben vettem át. A cikkemről Dögei Imre azt mondta, hogy ez így nem jelenhet meg, mert nagyon kemény megfogalmazások vannak benne.
Kérem tőle, hogy mutassa már meg, hogy melyek azok. Hát egytől-egyig az idézeteket érezte vad megfogalmazásúnak.
Mondom neki, hogy ezeket ettől és ettől az embertől innen és innen idéztem. (Ráadásul egy olyan újságban megjelent tanulmány volt, amit elsősorban növényvédősök olvastak) Megértette, de mégis kérte, hogy ezeket a részeket vegyem ki, mert túl erős megfogalmazások. (Pedig csak tünetek, és esetek voltak)

Hát ez a kis történet is jelzi, hogy mi méhészek mennyire nem merjük saját érdekeinket képviselni, hogy mennyire szolgalelkűen állunk olyan kérdésekhez, ahol őszintén kellene kimondani a valóságot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 04. 18:24
Anti!
Ezt most megint nem értem. Az új csávázószer. Milyen újabb gondot okoz ez. Semmilyet. Gyakorlatilag a repcék legtöbbjét virágzásban, nappal permetezik ugyanezzel. A csávázószer szinte semmit nem tesz hozzá. Eddig is volt eztán is lesz vele permetezve (Calypso és Biscaya). Nem azt állítom, hogy nem lehet káros. Azt, hogy ez az neo, amelyik kevésbé káros. Ezeknél a HQ érték nagyon alacsony (tiakloprid: 7). A betiltottaknál magas volt.

Idézet
Az alkalmazott osztályozási rendszerben, az Atkins által 1973-ban megállapított empirikus szabály alapján, ha az LD50 és a szántóföldeken alkalmazott dózis hányadosa nagyobb 50-nél, akkor további kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Ezt az arányt a termék kockázati hányadosának (Hazard Quotient, HQ) nevezik. Ez vonatkozik a számunkra itt fontos szerekre: a kukoricán használt Gaucho esetében ez szájon át 18.900, illetve érintkezés esetén 11.283  .
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Január 04. 18:28
Irido!
Végig azt az írást kerestem, ahol leírják miért szeretik jobban a méhek a guttációs cseppeket, mint a természetes vízforrásokat.
Ha megtalálom ide teszem.
Egy biztos a tavalyi egyházaskozári méhmérgezésben vastagon benne van!
A napraforgó levelein lévő cseppeket szívogatták a méhek.
Rögtön kérdeztem Simon Gergelyt mi lehet ez?
Gyere el Szekszárdra február 7-én, ott meghallhatod élesben.
Az OMME monitoringon túl is van élet? No ná!
A Greenpeace szakemberei sokkal messzebbre jutottak mint az OMME csapata.
Az OMME olyan pökhendi, lealázó stílussal közelített a kérdéshez, hogy még a csávázó szerekről tartott nemzetközi kerekasztal megbeszélésre sem voltak hajlandók eljönni.
Persze akik mindent tudnak azoknak felesleges. Lásd a nyilatkozataikat.
Nincs itt semmi gond, csak a nagy hiszti... mondják ők.
A neokat az iskolatej helyett fogják árulni?
Még jó kis reklámot is csináltak a pénzünkön ezeknek a néma méh és rovargyilkosoknak.
Az egész világon óriási gondokat okoznak a növényvédő szerek.
Az ivóvízkészleteink szennyezettek, az összes növény amit kezelnek világít a vegyszertől.
Ez az emberiség rákja!
Nem vagyok a hatóság reklámembere, de ezt nagyon jól tették, hogy felhívták rá a figyelmet!
http://www.youtube.com/watch?v=UgZn6FcZ_Ss

Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 18:30
Iridó irta:
Idézet
Értem mire gondolsz. Azt mondod, hogy ez benne van. Én ugyan nem találtam meg, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne tényleg megtalálható.
Ezek szerint nem olvastad el. Erről pedig nem tehetek. Pedig táblázatban is feltünteti, hogy mennyi az orális toxicitási érték, ugyanakkor a következő oszlopban írja, hogy nem kell figyelembe venni.

Egyébként meg a kontakt és orális toxicitás között egy nagyságrendnyi különbség van. Vagyis a kiporzásos neonikotinoid mérgezéshez, egy nagyságrenddel nagyobb dózis kell, mint ha szájon át veszi fel a méh a neonikotinoidot.

Helyetted nem olvashatom el azt az anyagot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 04. 18:41
Iridó!

Tudomásom szerint senki se állított olyat, hogy a guttációs cseppekért nagy távolságot hajlandók lennének a méhek megtenni. A vízhordó méhek kb. 500 m sugarú körben dolgoznak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér akác - 2015. Január 04. 20:32
Köszöntöm az olvasókat!
Nehezen találok szavakat, amivel köszönetemet fejezzem ki, az ebben a topikban napok óta feltárt méhegészségügyi, méhméhmérgezési problémák megvitatása miatt. Legyen egyszerűen, de szívből jövő: KÖSZÖMÖM!
Geddekas, Csányi Antal , Kiváncsi 111, Irido  és még többen mások hozzászólásai,  vitái, keserves emlékeket tépnek fel bennem az utolsó néhány méhészévből. A direktben kapott  vegyszeres mérgezéstől, a nosemás következményig, a százezerszámra mászkálóktól az eltűnt méhekig volt már minden verzióban részem.
Akác előtti mérgezés 140 családdal, napraforgón történt mérgezés,(2010, 2011) eltűnés, (3x ) napaforgó előtti mérgezés-utána tömeges mászkálás (2014), repce alatti  valamilyen ? mérgezés következményeként akácvirágzás alatt többen másztak a fűben, mint repültek a levegőben.(2014) lerongyolódott, de mégis rajzástól megbolondult családok tömege (2014).
Volt amikor azt is megkaptam az egyik OMME vezértagtól, (akkor több mint 3000 méhcsalád károsodott környezetemben, és ezt szóban  továbbítottam  vezéreinknek, nem is érti, hogy miért is  beszélek én erről, (tréfásan) nem volna jobb ha csak ketten méhészkednénk? Száz szónak is egy a vége, van itt probléma, rengeteg!
Csányi Antal javaslatát a méhegészségügyi konferenciáról és a "kényszerítésről " 1000 %-ban támogatom!
Vízről-Másként : Én  Geddekas és  Irido  közötti tudományos csörtékhez méhbiológia szinten nem értek, csak megfigyeléseim vannak, mint a népi megfigyelések :)Régebben : a 150 m-re folyó dombok közötti patakból hordták maguknak a vizet a méhek, valamint a méhésztanyán lévő cseréptetős épületről kora tavasztól gyűjtöttük az esővizet 120-es horganyzott hordókban, (lágyvíz) azokba megégetett fadarabokat tettünk úszónak, nyáron némi csapvízzel pótoltuk a hiányt, nem volt soha gond. Aztán néhány  éve kiszáradt a patak, esővíz is kevesebb lett, fúrt kútból vittük a vizet, nem volt gond. Majd több telephely is lett, (2010 után) maradt a fúrt kuti víz, és volt ahova m3-es tartályokkal vittük a mélytavi ( kavicsbányatavi )vizet,  azt vettem észre, hogy egy jó lucskos vaddisznódagonyát, traktorpocsolyát (agyagos föld) szívesebben látogatnak, otthagyták a friss vizet. 2 éve nyáron  az egyik telephelyen,  a közelben lévő háztáji baromfiudvar itatóira jártak, különösen a vasvályús itató tetszett meg nekik, pedig abban csapi víz volt.  Vashiány? vagy valami egyéb ásványi anyag hiány? Igaz, a nagy aszályban virágpor hiány is volt, hordták a tyúkoktól a kukoricadarát is rendesen. 2014-ben kaptunk esőt 5 évre valót, egy biztos, nem szomjaztak. Hozzáteszem ez a telephely természetvédelmi erdő által ölelt terület,  azért a közeli néhány szomszéd  tavasszal motoros permetezővel döngeti a méhekre veszélyes méreggel a virágzó gyümölcsfákat, amikor  tele vannak méhekkel. A méhek kínjai miatt én is  sírtam,  meg a dühtől, a tehetetlenségtől.    De a nemnormálisa azért tolja virágzáskor, hogy ne legyen kukacos,  mert ezt mondták neki a gazdaboltban,  majd hetente permetez minden gyümölcsöt. Legyen neki egészségére.   Itt jöhetne az OMME feladata: akár fizetett tájékoztató, figyelemfelhívó filmek, műsorok  közvetítésével (a néphülyítőben, agymosóban) TV-ben. Egy biztos a méhek ezt a tömegű mérgezést nem bírják sokáig. Ezenkívül megér egg misét is a forgalmazott műlép is!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 04. 21:44
Kedves Méhésztásak!

Mit ír Attila!
"Az OMME olyan pökhendi, lealázó stílussal közelített a kérdéshez,
hogy még a csávázó szerekről tartott nemzetközi kerekasztal
megbeszélésre sem voltak hajlandók eljönni."
Micsoda érdekvédelem!
Két napja,mióta újra előhoztam ezt a témát ontjátok
a hozzászólásokat,rekord látogatottsága van a fórumnak.
Ez nem véletlen. Szerintem mindenkinek nagy gondot okoznak
az új típusú vegyszerek.
Ők meg el sem mennek a konferenciára!
A Greenpeace-el nem hajlandók felvenni a kapcsolatot!
Igaza van az Attillának,pökhendiek.
Kik azok?
Akik ilyen ügyben döntenek,Cserényi Péter,Tóth Péter páros.
Érdekes az előbb is ide lyukadtam ki.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2015. Január 04. 22:02
Idézet
  De ugye azt nem mondod, hogy az akác is guttál? Nem a nektárnak van magas víztartalma, hanem külön hozza a vizet ötvenszeres távolságból az ősi ösztön miatt? Na ez nekem nagyon sántít. Kell abban a cseppben valaminek lennie, ami nem cukor, de a méheknek nagy szüksége van rá.

Mellékelek egy lapot egy könyvből, ami esetleg válasz lehet./Édes a csepp?/ Nagyon nem értek a témához, csak olvasgatok és ezt találtam.
A csatolás innen van:

http://www.regikonyvek.hu/kiadas/a-mezelo-meh-anatomiaja-morfologiaja-es-filologiaja-1962-mezogazdasagi-kiado
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Január 04. 22:43
Irido!

Azt írod az új csávázószer nem okoz semmilyen problémát.
De én a tiaklopridról nem ezt hallottam a nyáron,hanem valami
hasonlót mint amit a geddekas is leírt nem régen.
Idézem:
Természetesen fennáll egyes gombaölöszerek és rovarölőszerek között szinergens hatás, tehát egymást fokozó hatás, de ez nem általános. Viszont mégis gyakori, ha az adott növényvédőszer páros használata nagyon elterjedt. Bizonyított pl. hogy a tiakloprid hatása fokozható ilyen párosítással. Most, hogy a három neonikotinoid be lett korlátozva, terjed a tiakloprid használata, tehát ez a jelenség gyakoribb lesz.
Nem emlékszem nyáron ki mondta ezt nekem,hogy vannak ilyen irányú
kutatási bizonyitékok.Talán a May Gábor szaktanácsadonk.
Ezért félek én már mindentől,túl sok mérgezést éltem meg,
a méheink meg hihetetlen érzékenyek.
26 telephelyen méhészkedünk, én állandóan a méheknél vagyok,
mégis nagyon kevés következtetést  merek levonni egyes problémáknál,
mert óriásit lehet tévedni,annyira bonyolult,sok tényezősek az esetek.
De egy biztos.
Állandó telephelyeink vannak,egységes technológia,és ennek ellenére
mindig más a telepek erőssége és változik egyszer jók a méhek,máskor gyengék.
Ezt kapjuk mi a mezőgazdaságtól(ajándékba a megporzásért)
Úgyhogy én tartok a SONIDO-tol azaz a tiaklopridtól,ha van szinergens hatás
a gombaölökkkel,ha nincs,akkor is.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 05. 09:21
Anti!
Nehogy félreértés legyen. A csávázószerrel bejuttatott hatóanyag mennyisége a nektárban, virágporban nagyon kevés. Guttációs cseppben úgy tűnik sokkal több. Én pusztán annyit írtam, hogy azon a nappal permetezett táblán nem képes olyan mértékben megemelni a szintet, hogy azt mi méhészek észrevennénk. Van ott elég tiakloprid, illetve acetamiprid. Az én repcés eltűnésem tiakloprid permetezéskor történt. Én 4 km-re voltam a repcétől. Aki mellette volt, annak nem volt gondja. De az övéi másik irányba repültek. Ott egy jó mézelő fajta volt vetve. Ez itt szinte sosem mézel. Illetve 2014-ben volt némi hordás, hihetetlenül intenzíven járták a méhek. Most acetamipriddel permetezték, igaz borult, rosszabb időben, amikor a méhek alig járták. De másnap mentek rá, nem volt gond.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Január 05. 11:09
Iridó!
8000 méhcsaládról már csak lehet elfogadható tapasztalatot gyűjteni. Nem is értem miben kételkedsz. Itt inkább az alkalmazandó szaktudományos módszertan lehet vita tárgya.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zombee - 2015. Január 05. 15:35
Csak egy példa:  Zombee írta, hogy az oxálsavval milyen rossz tapasztalatai voltak, vontatottan fejlődtek utána a családok.
  Én nem használtam oxálsavat mégis vontatottan fejlődtek nálam a családok ugyanakkor ,mint neki.... ráadásul vadul serkentek most már egész évben.

A korábban leírt esetemben nagy valószínűséggel tényleg az oxálsav lehetett a hunyó, mivel volt kontroll, és azok nem ezt produkálták. De tudom miről beszélsz.. Én már a kezdetektől tapasztalom ezeket a nehézségeket, és elképedek, mikor 20+ év tapasztalattal rendelkező méhészek elmondják, hogy régen nem kellett ennyit ügyeskedni a méhcsaládok egyensúlyáért, a szaporítás felfejlesztéséért. Faluba könyveket nagyon szeretem, mert gyakorlatiasak.. Semmi ilyen nincs még megemlítve bennük.

A mezőgazdaságot vissza kellene kényszeríteni a gyorsan lebomló vegyszerek használatára!

A neonikotinoid használata szembe megy az IPM stratégiával, sajnos megelőzésre használnak növényvédőszert.

A gombaölő szerek kijuttatását virágzó kultúrában be kellene tiltatni!

Pl. a már emlegetett Biscaya Németországban virágzó kultúrában csak méhkímélő technológiával juttatható ki. Itthon sajnos nem tudok erőfeszítésről a jelenlegi helyzet megváltoztatására.

Talán már Te is húztál ki mászkálókból utolsó potrohgyűrűt, és vagy sárga béltartalmat találtál, vagy fehér színű belet. Ha fehér, akkor az azért olyan, mert nem átlátszó, nem látod a sárga bélsarat. Azért mert elhalt. A Nosema miatt.

Ez a fajta gyorsteszt tudtommal csak Nosema Apis vizsgálatára érvényes, a Ceranae másképp "viselkedik".
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Január 05. 16:13
A Rusvai dioktor is említette ezt azon az előadáson ahol a ceranaeről beszélt. A ceranae-nak más az élettana. Magasabb hőn is szaporodik. Akkor is, amikor az apis már leáll.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Misi - 2015. Január 05. 18:07
Én már a kezdetektől tapasztalom ezeket a nehézségeket, és elképedek, mikor 20+ év tapasztalattal rendelkező méhészek elmondják, hogy régen nem kellett ennyit ügyeskedni a méhcsaládok egyensúlyáért, a szaporítás felfejlesztéséért. Faluba könyveket nagyon szeretem, mert gyakorlatiasak.. Semmi ilyen nincs még megemlítve bennük.
Megemlítve (néven nevezve) nincs, de a MIT, HOGYAN, MIÉRT A MÉHÉSZETBEN? című könyvében meg lehet találni a kóros elnéptelenedéshez vezető tüneteket.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: george75 - 2015. Január 22. 19:34
Ma este az OzoneNetworkon este 23:00-kor kezdődik egy műsor amiben új méh gyilkos szerekkel foglalkoznak fél órában.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Február 11. 18:14
Geddekas!
Láttad a Simon Gergely előadását? Felfigyeltél arra a mondatára, amikor azt mondta, hogy kevés neonikk hatására a méhek sokkal hamarabb elpusztulnak Nosemában ? Meg is lehet fordítani a dolgot:  Nosema hatására kevés neonikk is elpusztítja a méheket. Ezzel nem mondunk ellent a Gergely állításának, mert mi alapján állapította meg, hogy Nosemában pusztult el a méh. Hiszen általános a vélekedés, hogy a Nosema kíséri a neonikk mérgezést, nem pedig oka neki. De akkor a Gergely megállapítása nem igaz: ekkor neonikk hatására nem pusztulhatnak el hamarabb a méhek Nosemában, hanem  ugyanannyi idő alatt, mint neonikk nélkül. Egy a lényeg: a jelenség létezik, és nem zárható ki, hogy valójában a fordított esetről van szó.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Február 11. 20:16
Nem zárható ki a fordított eset, de az valószínűleg a nagyobb baj. Ugyanis akkor lesz már a neonikotinoid mérgezés előtt nozémás a méhcsalád, ha kapott egy korábbi egészségkárosító hatást, például éhezett a méhcsalád.
Miért?
Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Február 13. 14:24

Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
Javaslom a figyelmedbe ezt a cikket.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3591333/
Kísérletileg fertőztek méheket Nosema apis és ceranae spórával. A nem kezelt (fumagillin) kontrolloknál mindkét fajnál nagyszámú spórát találtak a középbélben. Más hatásnak (emésztőrendszeri támadásnak) nem voltak kitéve. Az adatok a táblázatban vannak, rákattintva nagyítható.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2015. Február 13. 17:23

Mert a Nosema soha nem támad addig, amíg valami más meg nem támadta az emésztőrendszert.
Javaslom a figyelmedbe ezt a cikket.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3591333/
Kísérletileg fertőztek méheket Nosema apis és ceranae spórával. A nem kezelt (fumagillin) kontrolloknál mindkét fajnál nagyszámú spórát találtak a középbélben. Más hatásnak (emésztőrendszeri támadásnak) nem voltak kitéve. Az adatok a táblázatban vannak, rákattintva nagyítható.

A méhek szervezete összetett. Nem minden összefüggés egyszerű, hogy megette és megdöglött. Sok komplex hatás van, megette, és érzékenyebbé vált, majd valami más sokkal később végzett vele...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Február 13. 17:50
János!
Szó nincs megdöglésről. Spóraszámról van szó. Geddekas szerint a fertőzésnek nem lenne szabad "megerednie", mert megvédi a peritrofikus hártya. Ezzel szemben konkrétan megfigyelhető a Nosema szaporodása kísérleti bevitelre. Ami persze jelentheti azt, hogy alapból volt vékony a peritróf hártya. Csak hát pont ez a vita közöttünk. Mármint én azt állítom, hogy a méhcsaládban élő méhek életkorával párhuzamosan nő a spóraszám, ezért csökken a méhek élettartama. Szerinte mérgezésnek kell ahhoz lennie, hogy a Nosema szaporodni tudjon. Én pedig azt mondom, hogy a csávázásból származó neo mérgezés akkor alakul ki, ha a nosema által károsított bélhámon keresztül a kis mennyiségű neo is fel tud szívódni, ami normális bélhámon keresztül nem váltana ki mérgezést.
Tehát fordítva látjuk az ok-okozati összefüggést.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Február 13. 22:35
Iridó!

Én egy egyszerű "paraszt gyerek"vagyok.
Kádár időkben szüleim elvárták hogy tanuljak.
Ha már úgy alakult, hogy van rá lehetőség.
Így lettem mérnök ember.
Azaz a biológiai ismereteim nagyon hiányosak,ezért
igen könnyen előfordulhat,hogy baromságot írok.
Amit tudok azt "Tőletek" és a méhbiológián keresztül
tanultam meg.
Viszont a neok kontra Nosema kérdést is-meg minden mást is-
csak a józan paraszti eszemet használva tudom megközelíteni .
Akkor viszont azt kell mondanom,nem Neked van igazad ebben
a vitában.
Két érv,tény a neok ellen.
Szerintem a helyes sorrend  neo mérgezés
után végez a méhvel a ceranae.

1.Ha jól tudom a Nosema ceranae is nagyon rég itt van a méheiknél,
   Mégis csak az utóbbi 10 évben okoz problémát.Érdekes azóta mióta
   a neok használata elterjedt.A neok előtt nem okozott népesség
   csökkenéseket,pedig itt volt.
   A nosema apis néha "bevágott",de az
   inkább csak a rosszul betelelt méhészeteket nullázta le.
   Azaz szerintem a neok legyengítik a méhek immunrendszerét,hosszan,
   hosszú időn keresztül kifejtve hatásukat.A peritrófikus
   hártya gyengítésével érik-e el nem tudom.

   Azaz neok nélkül a nosema ceranae nem rúgott labdába.

2.Már egyszer leírtam Neked,ősszel,tavasszal fumagillint kapott családok,
   ( a repce előtt befejezve a kezelést) a repcén már erős nosemában szenvednek.
   A beküldött mintákat az intézet erős fertőzésre diagnosztizálja,két héttel
   a fumagillines kezelés után.A méheknek semmi baja a repcéig,érdekes csak
   a repce gyűjtés után,közben lesznek nosemásak

   Azaz szépen elindul a sétálás repce első napjaiban!

   
   
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Február 14. 06:41
Sziasztok!


Igaza van a "Paraszt gyereknek",mindenképpen sokkot kell kapni ahhoz egy családnak hogy eluralkodjék a ceráne.
Ez tény.Hogy mitől az még nem biztos én még belevenném a kalászosok rovarölő kezeléseit is mivel méhekre nem veszélyes növényeknek vannak titulálva de virágport,ill harmatot hordanak róla.Ezen kívül még a különböző növényvédő szerek akart vagy akaratlan keveredése általi hatóanyag változások ill hatáserősödések azok amik a méhek természetes védelmi vonalain rést üthetnek.Ezt nem lehet egysíkúan nézni mivel akár két egymás melletti ültetvény(pl.kukorica-napraforgó)esetén a szél álltali átsodródás is mint tényező belép a lehetőségek közé.



ÜDV:A másik "Paraszt gyerek"
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Belphegor - 2015. Február 14. 07:23
Csányi Antal,

"A méheknek semmi baja a repcéig,érdekes csaka repce gyűjtés után,közben lesznek nosemásak"

Aztán repce végén-akác előtt amikor arra gondol az ember, hogy ad nekik még egy-két műlépet (mert olyan jók a családok, szépen fejlődtek, építettek a tavasszal) és kinyitja a kaptárt aztán azt kérdezi magától, hogy vajon ki fogja ezt kiépíteni?  :'(
Szinte egy-két napon belül a családok elveszítik a kijáró méheik többségét. És a korábbi átvizsgáláskor a még kiváló család ilyenkor még a 7-8 keret fiasítást is nehezen takarja. Tavaly nálam nem voltak a méztérben méhek.  :-\ Az összes a rács alatt volt a fiasításon. (igaz, extrém hideg volt az Ivett miatt) Érdekes, hogy tavasszal az olyan családok amelyek segítség nélkül élérik a 8 keret fiasítást, több műlépet kiépítenek -tehát cseppet sem gyengék- egyszerre úgy összezuhannak, hogy akácon épp a kelő fiasítástól jönnek helyre valamennyire. Aztán akác végén már viszonylag újra népesek.  És júliusban megint érezhető egy ilyen folyamat (nem vándorlok), bár nem a tavaszhoz hasonló mértékben de csak nagyon vontatottan "fejlődnek" a családok etetés hatására is. (itt ugye lehet még szó a szárazságról, esetleges elégtelen virágpor mennyiségről, hőségről)
Na, ilyen dolgokkal szembesülök én kb. 8 éve, szinte minden évben. Már korábban írtam, hogy előtte az ember meg nem látta az etető tálcát a rostaszövetel lógó méhektől...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Február 14. 08:41
Anti!
Én pont ezt a gondolkodást tisztelem Benned! Mert ha a logika valahol nem stimmel, akkor a következtetés sem stimmel.
Ezért mindig meg kell nézni, hogy a dolgok fordítottja cáfolja-e az alaptézist, vagy pedig más megvilágításba helyezi.


Idézet
Azaz neok nélkül a nosema ceranae nem rúgott labdába.
Állítsunk fel egy hipotézist:  A méh nem pusztul el a Nozémától ! Csak a végstádiumban, életének 35. napján!
Azt honnan tudod, hogy a méh a neotól pusztult el, vagy a Nosemától ? De az a méh , amit beküldesz, az legtöbbször élő, tehát el sem pusztult. Rengeteg adat van arra, hogy óriási spóraszámmal élnek a családok és a méhek. A Nosema  a méh életét rövidíti meg, mert "mentesen" születik, és napról napra lesz benne egyre több. Amikor már olyan sok van, hogy az életfunkciók nem működnek, akkor egy kirepülés után valahol elpusztul. Mondjuk egy héttel korábban, mint normális esetben. Ebből a méhész számára csak az a feltűnő, hogy nem fejlődik fel úgy a család, ősszel kisebbre esik össze, nem tud úgy szaporítani, mint régen. Az apis és a cerana között az a különbség, hogy az apis 35 fok alatt szaporodik , a ceranae pedig 37-en is. Ezért okoz az első csak tél végén gondot, és ezért tud egész évben szaporodni a másik.
Másik: a Nosemát a mérgezés után 2-3 héttel mutatták ki nálad ? A mérgezés idejében negatív volt Nosémára ? Mert ha úgy van, ahogy mondod, akkor annak ez a forgatókönyve. Téves Geddekasnak az a megállapítása, hogy amikor amitrázzal túladagolta a méheit, akkor azonnal jelentkezett a Nosema. Hasmenés jelentkezett, ami nem azonos a Nozémával. Ha bevizsgáltatta, és Nosemát találtak, akkor  ez egy korábbi Nozémás állapot. Ahhoz ugyanis idő kell, hogy elszaporodjon. Csak akkor tudod nagy számban kimutatni a spórát, ha annak volt ideje felszaporodni. A szaporodás egyes fázisai genetikailag meghatározott tulajdonságok. A pontos adatokat nem tudom, de több napra van ahhoz szükség, hogy egy spóra által megfertőzött bélhámsejtben osztódásnak induljon a Nozéma és újabb Noséma spóra legysen belőle, ami visszajut a bélbe, tehát kimutatható. Ha sokat lehet kimutatni, akkor annak kiszámolható az ideje, hogy mikor indult el (amennyiben minden adatot ismerünk hozzá) .
Tehát ha az eredeti mondatodat átfogalmazod így, hogy:
 neok nélkül a Nosema ceranae nem volt látható , akkor az nincs ellentétben  a logikával. Azért nem volt látható, mert a méhek apránként vesztek el , mondjuk egy héttel előbb, mint normális esetben. A Nozémának nem a belső ürítkezés a tünete! A belső ürítkezés a bezártság tünete ! Nagy spóraszám esetén van csak hasmenés Nozémától. Amikor már felborul a bélben a folyadék háztartás a sok tönkrement bélhámsejt miatt!
Ha nekem nem hiszel, nézd meg ezt a táblázatot, hogy mesterségesen fertőzött méheknél az eltelt napok függvényében hogyan emelkedik a spóraszám : a sötétkék az érdekes. Ez azt mutatja, hogy nem kell olyan ágens, ami a peritrofikus hártya elvékonyodását idézi elő.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/core/lw/2.0/html/tileshop_pmc/tileshop_pmc_inline.html?title=Click%20on%20image%20to%20zoom&p=PMC3&id=3591333_ppat.1003185.g001.jpg


Ha jól értelmezem akkor a cikk egyébként azt taglalja, hogy ceranae esetén a nagyon kicsi adagban lévő fumagillin hatásására hiperproliferáció indul be. Ez a terápiás adag század részét jelenti. Azokat a mennyiségeket, amelyek az amerikai mézekben megtalálhatók szermaradványként. Olyasmi a következtetés, hogy  a ceranae behozza a kezelés után a lemaradást egy fokozott szaporodással. Hogy ebben az esetben van-e értelme a kezelésnek, az hosszabb diszkussziót követel meg.
Időközben eszembe jutott valami: a nagyon alacsony fumagillin szint hiperproliferációt (erőteljes szaporodást) előidéző szerepe. Igazából sehová nem tudtam tenni a dolgot. Azonban a cikk írja, hogy a fumagillin a metionin aminopeptidáz enzimet gátolja. A metionin aminosav, a fehérjeszintézishez kell. A fehérje ellátottság szükséges a peritrofikus hártya  felépítéséhez. Vagyis normál vastagságú peritrofikus hártya esetén normál ütemű a Nozéma szaporodása, elvékonyodott esetén lesz hiperproliferáció. Ez az összefüggés neo esetén nincs meg! A neo egy receptorhoz kapcsolódik, melynek köze nincs a fehérjeszintézishez. Tehát a peritrofikus hártya elvékonyodását nem tudja előidézni, így hiperproliferáció sincs neo esetében. Fumagillin esetében igen, és szerintem gombaölők esetén is.

Tehát az én logikai sorom a következő: gombaölőszer miatt csökkent peritróf hártya képződés, Nosema hiperproliferáció, fokozott áteresztőképesség a bélfalon, kis mennyiségben lévő neonikotinoidok felszívódásának lehetősége, neonikotinoid mérgezés. Csávázásból származó neoszint a pollenben, nektárban  a halálos adagnak csak 20-ad részét tartalmazzák, de gombaölőszer, Nosema vonal miatt képes annyi felszívódni, hogy eléri a halálos adagot. Megfelel annak a megfigyelésnek, hogy a gombaölőszer fokozza a neok toxicitását méheknél.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Február 14. 09:22
Belphegor!
Ezt írod!
"És júliusban megint érezhető egy ilyen folyamat (nem vándorlok), bár nem a tavaszhoz hasonló mértékben de csak nagyon vontatottan "fejlődnek" a családok etetés hatására is. (itt ugye lehet még szó a szárazságról, esetleges elégtelen virágpor mennyiségről, hőségről)"
A "jelenségnek" semmi köze a virágporhoz,hőséghez,szárazsághoz.
Nálunk még a legnagyobb szárazságban is virágpor bőség van, mégis
ua. a "jelenség" van mint nálad.Egyik évben erősebben mint a másikban.
Ezt vegyszerek okozzák.
10 éve nem volt ilyen népesség csökkenés,mert nem voltak ezek az új
típusú hosszú hatású vegyszerek
A 2014-es évben nem volt tapasztalható,így reménykedhetünk.

El kell kezdenünk tenni,a végleges kitiltásukért!
Támogatnunk kell a Greenpeace-t,mert ez ügyben jó úton járnak.
Olyan vezetők kellenek az OMME élére akik összefognak velük és
mindenkivel,akik a hosszú hatású szereket be akarják tiltatni.
El kell zavarni a nagyképű Urakat,akik csak a saját hasukig látnak.
(Róluk most csak ennyit)

"Másik paraszt gyerek"

Az a helyzet vagy elszenvedjük azt amit a mezőgazdaságtól kapunk
ajándékba,vagy teszünk ellene.
Igen ám csak nem babra megy a játék.
Ha a méh és egyéb rovarok,madarak elpusztulnak akkor az nekünk is
oda vág!Ha a felszíni vízek tele vannak vele mert nem bomlik le az
csodálatos nedű,akkor az "alvízekben" is ott lesz,ott van.Azt meg ugye
szopákoljuk igen csak nagy mértékben.
Igaz-e he?
Kérdezné szegény alföldi(móricgáti)nagyanyám ha szegény élne még.

Ezek a nagyhatalmú vegyszer gyártók önként nem fognak lemondani
a busás haszonról.
A mezőgazdaság sem mond le egy könnyen a hosszú hatású szerekről
azon egyszerű oknál fogva,hogy ezek mindent visznek,nem kell este,
éjjel dolgozni.
Szóval Apám vagy teszünk ellene vagy elrendez bennünket.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Február 14. 10:07
Iridó!

Sokszor írtam, hogy a fehérje anyagcsere sérülése okozza a peritrófikus hártya képzésének hibáját. Ez összetett hatás eredménye. Egyik és úgy tűnik, hogy a méhészeti termelést is akadályozó mértékű hatás a növényvédőszerek hatása. További hatás túlzott hőingadozás, az éhezés, a vízhiány, vagy például az életkor. Természetesen más oka is lehet azokon kívül amire gondolunk vagy példáink vannak.

Nem azt állítom, nem is állíthatom, hogy csak és kizárólag a neonikotinoidok valamit a többi növényvédőszerek okozzák a nozéma betegséget, hiszen ezek az élőlények évmilliók óta együtt élnek a méhekkel, tehát mindig megtalálták a méhek emésztőrendszerében a szaporodási lehetőséget. Azt viszont a több évszázados leírt gyakorlati tapasztalat alapján állíthatom, hogy nem jellemző, hogy a nozéma teszi tönkre a méhcsaládok többségét. Vagyis, ha ma - tehát az elmúlt évtizedben mégis másképpen van, akkor ennek a mostani és a történelmi tapasztalattól eltérő másképpen levésnek az elsődleges oka nem a nozéma.

Ami grafikont mutattál, érdekes, de csepp a tengerben és nem elégséges magyarázat arra, ami a valóságban zajlik. Ahogy sejtem, ez a kísérlet elsődlegesen a fumagilin hasznosságát kívánja alátámasztani, tehát a nozematózis kórtörténetére nem ad elégséges magyarázatot.

A gyakorló méhész számára az igazi érték nem az, hogyan gyógyíthatja meg a nozémás méhcsaládját (ez csak a gyógyszergyártó számára elsőrangú kérdés), a méhész számára ennél jóval fontosabb kérdés, hogyan előzheti meg a nozematózis kialakulását? Van-e olyan körülmény, ami kiiktatható vagy kiiktatandó az éves munkafolyamatból és akkor be sem következik a betegség?

Tudom előre a választ, etesd a méheket fumagilinnel. Ez a Cserényi féle állatorvosi, gyógyszergyár párti személélet. Viszont a méhész ezt nem szereti a plusz munka és költség miatt se, továbbá csak idő kérdése, hogy a fumagilint is felfedezi a labor és fogyasztóvédelem azonnal farkast kiált, ahogy megéltük ezt más gyógyszer esetében.
Ráadásul a Csányi Anti leírt példája mutatja, hogy két hét után elvész a fumagilin hatása és jön a szokásos nozematózis a repcén. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Február 14. 11:33
Laci!
Ahogy én bogarászom a cikket, ez nem a fumagillin hasznosságát, hanem haszontalanságát igyekszik bizonyítani. Mégpedig azzal, hogy egy normál kezelést követően az alacsony koncentrációjú fumagillin oly mértékben növeli meg a Nosema szaporodását, hogy mintegy behozza a lemaradást. A hozzászólást többször szerkesztettem, legutoljára pirossal írtam. Olvasd el még egyszer, ha azt még nem láttad.
Én azt gondolom a kezelésről, hogy van egy idő intervallum , amikor nem rosszabb tőle a Nosema szint akkor sem, ha behozza a szaporodással a lemaradást. Viszont, amikor kezelsz, akkor van egy plusz népesség, amelyik több fiasítás gondozását teszi lehetővé. Vagyis lehet, hogy a Nosema szintje azonos lesz mindkét esetben, csak a kezelteknél több méhed Nosema szintje lesz azonos a nem kezelthez viszonyítva. A következő generációkban ennek pedig multiplikatív hatása van a népességet illetően. A legrosszabb a kis adagú , rendszertelen kezelés. Lehet, hogy évi 3-4 kezelésre is szükség lenne ahhoz, hogy a Nozéma szint is csökkenjen, amikor a mézben alacsony adagú szerszint van.
Ez a cikk nagyon hasznos abból a szempontból, hogy jobban megismerjük a fumagillin hatását. Hiszen a ritka kezelés miatt lesz egy állandóan alacsony szerszint, ami hiperproliferációt előidézve egy bizonyos idő elteltével a kezeletlenhez képest lényegesen magasabb Nozéma szinttel jár. Lehet, hogy ez érvényes az évi kétszeri kezelésre is. Tehát lehet, hogy három-négy kezelés kellene évente ahhoz, hogy ne legyen rosszabb a helyzet a kezelt állományban a kezeletlenhez képest (!!!!!). Vagyis aki egyszer elkezdte, az ha abbahagyja, akkor erősebb nosemosisra kell számítania.
Én azt gondolom, hogy a gombaölők esetén is elképzelhető egy ilyen mechanizmus, azzal a különbséggel, hogy annak a bevitelét nem a méhész dönti el.
A cikk egyébként magyarul is megtalálható a Méhegészségügyi ismeretek 9. számában a 63-66. oldalon. A zöldön írta Dodo és Tomipapa. Sajnos nekem nincs meg.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Február 14. 12:21
Logikusnak tűnik az amit írsz. Persze azt nem merném állítani, hogy a neonikotinoidok csak és kizárólag az idegi receptorokhoz tudnak kapcsolódni. Az sem biztos, hogy csak a bélfalon keresztül tud az idegsejtekhez eljutni a neonikotinoid, hiszen rendkívül jól oldódik.

A fumagilint soha nem használtam, de ezek szerint nem is volt ez olyan nagy baj.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Február 14. 12:55
Iridó és Geddekas!

A mai napon példamutatóan tárgyaljátok a nosemával
kapcsolatos tudományos ismereteiket,gondolataitokat,
tapasztalaitokat.
Nekem igazán eddig se volt az eszmecserétek durva,de
ez a mai stílus szívemet melengető
Nagyon nagy szükség lenne országosan az OMME-nak
összefognia,koordinálni a tudósokat,termelőket,méhészethez
értő állatorvosokat,ha már ilyen katasztrofálisan rossz a méh-
egészségügyi helyzet.
Sajnos olyan szomorú a helyzet,hogy jelenlegi szakmai vezetőink
még a problémákat sem ismerik fel.Azt szajkózzák minden rendben van.
Nem veszik észre,nem ismerik
be mekkorát hibáztak a neokkal kapcsolatban.

Az igazi nagy baj,hogy NEM TESZNEK SEMMIT,és nem állnak szóba azokkal,
akik másképp gondolkodnak,akik látják,milyen nagy probléma az új típusú,
hosszú hatású vegyszerek használata.Szerintük minden rendben van.
Van lóóóvééé,és ez a lényeg.

Ilyen stílusú,előre mutató diskurzusokra van szükség mint amit ma folytattok.
Nagyon nagy szükség lenne,hogy az OMME koordinálja a különböző témákat.
A teljesség igénye nélkül a méhegészségügyi témák.
1.atka elleni védekezés
2.méh eltűnések vizsgálata
3.nosema
4.új típusú növényvédőszerek hatásai
5.nyúlós
6.méhsűrűség

Előző és mostani írásom egy részét át fogom helyezni
a szakmai politikába,mert inkább oda tartozik.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: VARGA KÁROLY - 2015. Február 14. 18:18
Csá Anti!

Minden amit írtok közel áll a valósághoz a megoldásnak mindenképp a növényvédelem oldalán kell  eljönnie.Az összefüggésnek amin alapul lehet hogy a neonikotionidok kitiltása a megoldása de csak akkor lesz tartósan áldásos ha ez minden kultúrában megteszik.Pl. szőlőben mai napig hirdetik mediterrán kabóca ellen mint tartós és hatékony megoldást.A szőlőnek nincs  aj-növényzte? Nem tudom mi a jó megoldás de nem is az én tisztem ezt eldönteni.




Csá Karcsi
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Február 14. 21:55
Elolvastam a cikket. A fumagilin nemcsak a Nosema vegetatív alakjában károsítja a fehérje szintézist, hanem a méhben is.

Mindig az volt a véleményem, hogy a fumagilin nem jó megelőzésre, hanem akkor kell használni, ha nagy a baj. Ezt a véleményt nem konkrét biokémiai ismeretek alapján mondtam, hanem az életem során látott eseményekből szűrtem le tapasztalatként. Ez a cikk ezt a tapasztalatomat elég komoly biokémiai érvvel támasztotta alá.

Visszatérve a Nosema szaporodására.
Miért szaporodik egészséges méhcsaládban a Nosema, ha az csak egy következmény betegség?
Állandóan erre a kérdésre tér vissza Iridó. A kérdés jogos.
Korábban is gondoltam egyfajta magyarázatra, de azt hiszem, most írom le először ezt a magyarázatot.
Egy-egy méhnek élete során a kikeléstől kezdve fokozatosan csökken a testsúlya. Minél kisebb a testsúlya, annál kisebb a testének a fehérjetartaléka is. Feltételezem, hogy van a fehérjetartalomnak egy olyan kritikusan alacsony szintje, amikor már sérül a peritrófikus hártya képzése is. Ha pedig sérül, akkor a nosema spóra ki tud csirázni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2015. Február 14. 22:31
És ezt a hártyát ,nem lehet erősiteni ? Mondjuk virágpor , vagy potloval ? Csak kérdezem ,  mint laikus .
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Február 14. 22:48
Dehogynem. Én azt szoktam javasolni, hogy teáztatás, teáztatás, teáztatás, tehát az 1:1-nél hígabb cukorszirup. Ettől tisztulnak is, de a lényeg, hogy méhlegelő járásra serkenti a kijáró méheket, ugyanis a begyűjtött virágpor 30 %-át a méhek azonnal megeszik és nem csinálnak méhkenyeret belőle. Természetesen segít egy jó minőségű virágporos lepény is, és gyógyfüvek a cukorszirupban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2015. Február 15. 00:26
Kőszőnőm!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2015. Február 15. 10:19
QUQURIQ!!!

Üdv. Mindenkinek!
Geddekas!
Ezt írod: „Egy-egy méhnek élete során a kikeléstől kezdve fokozatosan csökken a testsúlya. Minél kisebb a testsúlya, annál kisebb a testének a fehérjetartaléka is.”
Szerintem ez a testsúly változás a méhlegelő függvénye. Jó példát ad a szezon végi szolidágó.
Nagy a virágporának a zsírtartalma, így a szezon végi méheink is kis ducik lesznek, úgy néznek ki mint a „jóllakott óvodás”…
Ezt a jelenséget a gesztenyére vándorlók is igazolják.
Az inységes idők és az éhség szabályozza a méhek immunrendszerét.
Persze nagyon sok minden befolyásoló tényező lehet.
 Sűrű vándorlás, egér, levegőtlenség, túlhevült kaptárak, vízhiány, kaptárbontás után rövid időn belüli újbóli kezelés, keretek lapozgatása, amikor az anyát keressük oda-vissza, fiasítás pergetése, idegen kaptárból áthelyezett keret, anyátlanság, állanyásság, anyásítás, túlságos fészek tűzdelés, méhlefúvás, leseprés, mézelvétel, napnyugta utáni kezelés, permetező szerek, csávázó szerek, GMO virágporok, nappali lezárások (permetezés miatt)…lehetne folytatni…
Minden olyan tényező stresszei a méheinket, ami nem a méhek természetes, élete, életvitelét szolgálja.
Szerintem a méhek fehérje tartalma minimum-maximum határok között, kell, hogy mozogjon.
Ez biztosítja az egészséges élethez a feltételt. Ha a minimum alá csökken, úgy megkezdődik a legyengülés. és a folyamat vége ismert.
Ezért, ha már a méheket „háziasítottuk” gondoskodás is kötelező részünkről!
A feltételeket a méhésznek kell biztosítani!

Üdv. Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Február 15. 10:30
Teljesen igazad van. Én csak egy általános szabályt írtam le. A dajkálás és a viasztermelés a legnagyobb fehérje és energiaigényű életfolyamatuk a méheknek. Valóban azzal ki kell egészítenem a mondottakat, hogy azok a méhek, amelyek nem dajkálnak és a méhlegelő is kellően virágporgazdag, szép kövér méhek lesznek és testükben rengeteg vitellogenin halmozódik fel. Ezek a kövér mének a legjobb áttelelő méhek, akik akár még április végén is dolgoznak nekünk.

Az előbbi állításom viszont csak akkor igaz, ha a virágpor nem mérgezett. A mérgezett virágpor viszont akár téli méhcsalád pusztulást is okozhat.
 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Február 15. 13:01
Szerintem is abban van a dolog nyitja, hogy a télre felkészített méh virágpor ellátottsága a legjobb, zsírtestje a legnagyobb. A fiasítás gondozása során ezt éli fel. Ezzel párhuzamosan vékonyodik a peritrofikus hártya is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2015. Február 15. 13:55
Csak azt nem értem , hogy egyforma esélyel indulnak a télbe . A méz , a takarás meg ami evvel jár és az eggyik része elpúsztul a másik pedig erőssen és egészségesen  vészeli át a telet . Mindig van 10-15 % ul hullás , talán az anya , vagy  valami más ? Most nem arra gondolok amikór én hibázok . Vagy valamit be hozott a kaptárba , és már csak ídő kérdése a gyengűlésnek majd az el hullásnak ?  Űdv .  Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2015. Február 15. 19:49
QUQURIQ!!!

Jól kapizsgálsz Anti!
Az anyákon nagyon sok múlik. Nem csak az anyákon, hanem az apákon is. Sok múlik a kereteiden, hány generáció kelt már ki belőle, és milyen egészségesek voltak az előző generációid. legyen csak egy keret ami már rég az olvasztóban kellene, hogy legyen, már ott hagyja a nyomát…

A Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: antalholecska - 2015. Február 15. 21:25
Hú ezen most el kell gondolkodni ,na meg elő veszem a naplómat.  Kőszőnőm a választ !  Űdv . Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2015. Február 19. 19:03
                                                    Az ember egészségét és jólétét szolgálja a növényorvoslá

A hazai növényvédelem nagy múltú, immár 61. alkalommal megrendezett eseményén a növényvédelem legújabb tudományos és gyakorlati eredményeiről számoltak be és vitáztak a résztvevők. A 61. Növényvédelmi Tudományos Napoknak a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont.
A kétnapos fórumon a növényvédelmi terület valamennyi szereplője képviseltette magát. Jelen voltak a hazai növényvédelmi- és agrárkutatás jeles személyiségei, számos akadémikus, a felsőoktatás, az innovatív fejlesztés és kereskedelem, a szakigazgatás, az érdekvédelmi szervezetek és a termelők.
Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát 2013-ban fogadta el kormány, ennek küldetése: az élelmiszerlánc-biztonság javításával mindannyiunk, védelme. A Stratégia jövőképe, hogy mindenkor egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek legyenek elérhetőek, valamint, hogy ezek előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson ¬– fogalmazott köszöntőjében Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Mint mondta, a hosszú távú közösségi érdekek és a rövid távú egyéni érdekek összehangolása nem valósítható meg az állam tudatos szerepvállalása nélkül. A növényvédelmi hatóság és a növényvédelmi szakemberek együttműködése, és az integrált növényvédelmi rendszerek alkalmazása biztosítja az egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítását. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjai a legújabb tudományos eredményeket alkalmazva segítik a gazdálkodókat. A speciális szakértelmet igénylő, előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédő szer használat és a környezetkímélő, integrált növényvédelmi módszerek szakszerű alkalmazásával a minimális szintre csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása
Az élelmiszerlánc a talajnál kezdődik, ez az első láncszeme az élelmiszerlánc- biztonságnak. Ebből is következik, hogy az egészséges talajok elengedhetetlenek az egészséges élelmiszerek előállításához. A FAO a 2015-ös évet a talajok nemzetközi évévé jelölte ki, az „Egészséges talajok az egészséges életért!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Február 20. 22:58
Egyoldalú önfényező szöveg. Egészséges talaj egészséges növény a ma általában alkalmazott növényvédelem mellett lehetetlen.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2015. Március 31. 15:14
A Csanádi hírmondó című hirdetős újságban a mellékelt felhívás olvasható.

Jó lenne ha minél több önkormányzat felhívná a lakosok figyelmét.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 03. 12:59
Ne feledjétek. 2015 április 11 szombaton délután 3 órakor a Gödöllői Méhészegyesület vendégeként két előadó fog a saját szempontjai szerint a növényvédelemről és a méhpusztulásról.
Jordán László NÉBIH alelnök és S
Simon Gergely, aki most civilben, mint vegyész jön el ismertetni álláspontját, de munkahelye egyépként a Greenpeace.

Helyszín: Gödöllő Szent István Egyetem
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2015. Április 16. 11:29
Tisztelt Méhésztársak!


Friss helyzetjelentés Fényeslitke környékén 24-25 Celsius ragyogó napsütés az árvacsalán és a gyermekláncfű buja vegetációja mindenfelé, főleg a gyümölcsfák alatt. Eszményi a látvány a fehérbe öltöző gyümölcsösök, hol lila, hol sárga szőnyegen. A méhek is egy ragyogónak tűnő napban bízva , tömegével látogatják ezeket a virágokat. Röpködnek a méhek mellett a többi veszélyeztetett beporzók még megmaradt egyedei, aztán csak felzúg a távolban az axiál permetező félelmetes hangja természetesen mérgeket szórva megpecsételve a helyi méhészek méhcsaládjai sorsát....., de senki ne gondolja, hogy csupán az akácterméstől estek el, a mi rövidke méhészeti tevékenységünkhöz viszonyítva a lépkészlet viasza örökre magába zárja a gyilkos peszticideket és évekig alattomos legyengülések okozója lesz.

Szóval azt szeretném bejelenti, hogy a mai nappal megkezdődnek a méhek pusztulását okozó permetezések semmilyen körülmény sem változott a gyümölcsösök alja nincs rendberakva szinte sehol sem. A gazdát nem érdekli semmi sem, a morál mit sem változott.
Hiába kértük a hatóságokat és bíztunk egyesületünkben az OMME-ben. Az állítólagos szakembergárda semmit nem tett üres szavakon kívűl.
Csak néhány nap , egy-két hét és áldozatul esett méhészetekről fogok itt sajnos beszámolni, ne legyen igazam de semmi sem történt az elmúlt évhez viszonyítva a szavakon kívül, melyek segítenének elkerülni a veszteségeket.
Az OMME vezetőségéhez írt 2014. évi júniusi levelünkre, a mai napig még csak választ sem kaptunk.

A Kisvárda környéki reményvesztett méhészeken már csak egy felelős érdekképviselet segíthetne, ami jelenleg nem létezik.

Mivel másban nem bízhatunk, az Isten óvja a környék méhcsaládjait.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2015. Április 16. 14:02
Tisztelt Méhésztársak, Tisztelt Tóth Zoltán!
Idézet
A Kisvárda környéki reményvesztett méhészeken már csak egy felelős érdekképviselet segíthetne, ami jelenleg nem létezik.
Létezik, van egy másik alternatíva! Van egy csapat, aki a szavakat, a mondatokat, meg tudja tölteni tartalommal. Nem a levegőbe beszél, és nem azért beszél, mert tetszik a hangja (-juk), és nem hablatyolnak, nem nézik le a méhészeket. Ennek a felelős "csapatnak", az egyik programja, a nyíltság, nyitottság a méhészek felé, mert Ők tudják, hogy minden méhész véleménye számít. Nem csak akkor kellenek a "jó" méhészek, amikor a jogellenes döntéseket kell megszavaztatni, úgy hogy szegényeket átverik, és azt sem tudják mit szavaztak meg.  De addig, még  a méhészek többsége, nem látják a problémákat, nem érzik saját bőrükön, addig  sajnos nincs mit tenni. EZ A DEMOKRÁCIA!
Idézet
Az OMME vezetőségéhez írt 2014. évi júniusi levelünkre, a mai napig még csak választ sem kaptunk.
Látod, ez is egyfajta irányvonal. És úgy néz ki, hogy a többségnek ez bejön!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2015. Április 18. 13:56
         

                                                  Fordítsunk fokozott figyelmet a méhek védelmére!


Április-május a mezőgazdasági munkák egyik csúcsidőszaka, ezzel együtt a növényvédelmi munkák nagy része is ilyenkor zajlik. Viszont ebben az időszakban virágzik termesztett növényeink jelentős része is.

A termőterületek gyomnövényeinek és károsítóinak elfogadható alacsony szinten tartása kulcsfontosságú, emellett azonban különös figyelemmel kell lennünk a hasznos élőszervezetekre, a beporzó rovarokra. A méhek védelmét rendelet szabályozza [43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet]. Erre azért van szükség, mert a nem kellő odafigyeléssel végzett permetezéssel súlyos károkat okozhatunk a méh állományban és ezzel a méhészeknek.

Repcében ezekben a hetekben időszerű az állomány védelme a repce szárát, virágát és termését károsító rovarok ellen. A felhasználni kívánt rovarölő szer kiválasztásakor elengedhetetlenül fontos a repce fejlettségi állapotának a figyelembe vétele, mivel a repce virágát szívesen látogatják a beporzó rovarok.

A méhekre kifejezetten kockázatos két hatóanyagot – klórpirifosz és klórpirifosz-metil – tartalmazó rovarölő szerek (Alligator, Cyren EC, Dursban 480 EC, Dursban Delta CS, Nurelle-D 50/500 EC, Pyclorex Neo, Pyrifosz 25 CS, Pyrinex 25 CS, Pyrinex 48 EC, Pyrinex Supreme, Daskor, Roksa) csak korlátozással használhatóak fel.

Ezekkel a kezelést legkésőbb a repce rejtett bimbós állapotában szabad elvégezni. Az említett rovarölő szerek nem alkalmazhatók, ha szórványosan sárgabimbós vagy virágzó növények már megjelentek a zömében rejtett bimbós állományban. Fontos ügyelni rá, hogy az ország egyes részein a repce túl van azon a fejlődési állapoton, amikor a két említett hatóanyagú szerekkel szabad védekezni. Repce-fénybogár ellen bimbós állapotig indokolt védekezni. Amikor már kivirágzott a repce, szakmailag indokolatlan.

A méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerek – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – méhkímélő technológiával juttathatók ki. Ez azt jelenti, hogy a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve, legkésőbb 23 óráig permetezhetők ki ezek a szerek. Virágzás időszakában a méhekre nem kockázatos készítmények kijuttathatók.

A növényvédő szer kijuttatás következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes Kormányhivatalnak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2015. Április 19. 21:33
A képen jól látszik, hogy fújt a szél permetezés közben. Nem tudom mit fújt, de nem messze volt egy repcetábla stb.
Ennyit a szabályokról.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2015. Április 24. 12:56
Hát úgy látom idén sem óvja az isten a méheket!
Látványosan csökken a népesség, sétálgatnak a méhek.Szép egészségesnek tűnnek a potrohukat szétnyomva sárga krémszerű anyag /kaki/ van bennük, mézeset nem láttam. Néztem kint a repcét azért járják a méhek viszont repcetábla sarkában egy nagy tartályos pótkocsi készülődött, sokfelé látok permetező traktort és láttam olyan búzatáblát ami tele van sok apró vadon kelt repcevirággal. Történetesen pont ezen a táblán fényképeztem vasárnap a szeles időben permetező traktort amit feltettem.
 SZÉP KILÁTÁSOK MEGINT!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2015. Április 24. 16:43
Tisztelt Méhész Urak!
Nagyon elgondolkodtat egy kérdés.
Feltenném, de csak valóban szakavatott, hozzáértő válaszát várom.
Mindannyian szembesülünk a virágzó repce permetezésével, gondolom mindannyian akik érintettjei vagyunk érdeklődünk, hogy milyen szerrel kezelik az adott kultúrát.
Így tettem én is, szer neve „BISCAYA” „ A méhveszélyességi besorolása alapján a Biscaya virágzó kultúrákban, a nappali órákban is alkalmazható.”
Ez rendben is van!
„Élelmezés-egészségügyi várakozási idő:
napraforgó, őszi és tavaszi káposztarepce, kukorica, olajretek, mák 30 nap
mustár 45 nap”
Itt vetődik fel a kérdésem: vegyszer amit a méhek behordanak a kaptárba (márpedig hordanak be) annak mennyi az élelmezésügyi várakozási ideje. A Repceméz mikortól értékesíthető felelősségteljesen?
Köszönöm a választ, ha butaságot kérdeztem, amire mindenki tudja a választ, csak én nem, akkor elnézést kérek. Nem vitát akarok gerjeszteni.
„Hatóanyaga a neonikotinoid hatóanyagcsoport második generációjához tartozik. Alacsony dózisa ellenére magas biológiai aktivitással és hosszú hatástartammal rendelkezik a szívó- és rágó kártevők ellen. A hatóanyag csoport többi tagjától megkülönbözteti, hogy az engedélyezett dózisokban alkalmazva nincs hatással a beporzást végző rovarokra, ezért a méhveszélyesség szempontjából nem jelölésköteles.”
Forrás: http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@326@@GOOGLEBOT
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 24. 20:00
A válaszom összetett. Hatóanyag tiakloprid.

Nem szűzleány ártatlanságú szer. Normál alkalmazott dózisa akut méhmérgezést valószínűleg nem okoz, de...
1.
A szubletális dózisban adagolt tiaklopridnak a méhcsaládra gyakorolt hatásának vizsgálata nem tartozik az engedélyezési eljárás kötelező feladatai közé.
2.
A tiaklopridnak a méhek szociális magatartására végeztek kutatásokat, ami szerint hatásában azonos a többi neonikotinoiddal.
3.
A tiakloprid hatása ezerszeresen fokozódik, ha gombaölöszerekkel együtt juttatják ki. Aki növényvédőszerrel dolgozik, az tudja is ezt és alkalmazza, ha indokoltnak látja.
4.
Illegálisan szoktak hozzákeverni deltametrint, ami brutális hatású koktél, de napfényre bomlik, tehát már másnap este kimutathatatlan.
5.
Nincs mézre kidolgozott élelmezésügyi várakozási idő.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2015. Április 24. 20:18
„Nincs mézre kidolgozott élelmezésügyi várakozási idő.” „Nem csak” a méhek élete egészsége a kérdés! 
Ha igaz amit Geddekas ír, és miért ne volna igaz. Bazira elszomorító, ha valóban senki nem vizsgálta, (ja) a mézbe került 30 vagy még több napi élelmezési várakozási idővel besorolt méreg mennyiségét a mézben.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2015. Április 24. 20:39
Sziasztok!

A méz vizsgálata egyáltalán kiterjed az ilyen jellegű szerekre is? Gondolok itt arra, hogy amikor bevizsgálja a mézünket akár a felvásárló, vagy a piaci zárszalagos mézünk megy a laborba.

Nb18
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2015. Április 25. 06:40
Biztos hatás – megengedhető áron.
Jeney László szaktanácsadó összesen 3500 hektár szántóföldi kultúra növényvédelmét irányítja Kiskunlacháza és Ráckeve körzetében. Három kft. és négy 150–200 hektáron gazdálkodó termelő kéri ki a tanácsát. Mint az országban általános, ők is főként búzát, kukoricát, napraforgót, repcét, és az egyik cég cukorrépát termesztenek. Közösen, a határszemle alapján állapítják meg, hogy melyik munka időszerű és milyen szert használjanak a növényvédelemben.
Jeney László szaktanácsadóként a biztonságra törekszik: úgy választ a rengeteg növényvédő szer közül, hogy a biztos hatást elfogadható áron érje el. – Lehet egy szer olcsó, de ha nem elég hatékony, nem használjuk – mondja a szaktanácsadó. A DuPont készítményei nagyon jó ár-érték arányúak, ezért a gabona és a kukorica védelmét a DuPont technológiára alapozza, különösen azért, mert a különböző kereskedelmi csomagokkal még kedvezőbb árakat lehet elérni.
A gabona levélbetegségek elleni védelmét két permetezéssel szokták megoldani. Teljesen biztonságos megoldást alkalmaznak, ami mellett tavaly sem kellett harmadik kezelésre sort keríteni a súlyos járványt okozó sárgarozsda ellen. Az Acanto® Plus gombaölő szert búza és napraforgó védelmére is használják. Két hatóanyagot tartalmaz: az egyik egy strobilurin, ami felszívódik és gázhatása is van, továbbá figyelmet érdemlő zöldítőszárerősítő hatással rendelkezik. A másik hatóanyag egy azol, ami jól felszívódik és transzlokálódik a növényben. Gabonában az első kezelésre használják a szárbaindulás kezdetén, hektáronként 1 literes dózisban.
A második permetezés kalászhányás után, virágzás előtt történik. Akkor is lehetne Acanto® Plus-t használni a levélbetegségek elleni megbízhatósága miatt, de a fuzáriumfertőzés megelőzésére inkább a Wirtuoz® készítményre váltanak. A Wirtuoz®, három hatóanyagával jól véd a kalászfuzárium ellen. A magyar búzafajták elég érzékenyek a betegségre, ennek ellenére a tavalyi termés elérte a hektáronkénti 6 tonnás átlagot. A sárgarozsda megjelent ugyan a leveleken, de nem okozott terméskiesést.
A tavalyi eredmények azért különösen örömteliek, mert már 2013 őszén lehetett látni itt-ott sárgarozsdát, tehát számíthattunk a fertőzésére. A kórokozó tavaly robbanásszerűen fertőzött szerte az országban. Most is megtalálható az egyszikű gyomokon, úgyhogy ha hűvös, csapadékos lesz az idő, akkor idén is kárt okozhat. A DuPont-technológiával azért lehetett jól védekezni ellene, mert az Acanto® Plus hosszú hatású készítmény.
– Szaktanácsadóként azért szeretem, mert biztonságot ad, nem volt reklamáció vele kapcsolatban – mondja Jeney László. – Tavaly a megszokottnál 4–5 nappal korábban juttattuk ki, a gyomirtással együtt. Azért választottuk ezt a megoldást, mert a bokrosodás vége és a szárbaindulás eleje között nagyon rövid idő telik el, az Acanto® Plus hosszú hatástartama pedig megengedi, hogy a gyomirtóval egyszerre permetezzük ki. Ez üzemszervezési szempontból kedvezőbb és biztonságosabb is, mert így nem lehet megcsúszni a kezeléssel. Az idén is ezt a módszert választjuk – mondja. A gyomirtást a környéken terjedő széltippan elleni védekezésre alapozva kell megtervezniük.
Csávázás nélkül
Nagyon rossz, hogy nem szabad neonikotinoid hatóanyagokkal csávázni a napraforgó és a kukorica vetőmagot, mert így többször kell permetezni a kultúrákat, mondja Jeney László. Keléskor a barkók ellen külön kell védekezni, ami nagyobb környezetterheléssel jár, és gyakrabban is kell kimenni a földekre, ellenőrizni a táblákat. A napraforgónál a csávázással egyben a levéltetvek ellen is megoldott volt a védekezés, de most azok felbukkanását is figyelni kell, és szükség szerint permetezni.
A napraforgó teljes technológiájában egy pre- és egy posztemergens gyomirtás, két gombaölő szeres és egy rovarölő permetezés, valamint a deszikkálás szerepel.
Búzában minőségjavításra réztartalmú lombtrágyát és Fitohorm Mikromax lombtrágyát használnak. Utóbbit kimondottan magas mangántartalma miatt választják. A második permetezéskor lombtrágyáznak. Ugyanakkor kell védekezni a rovarkártevők ellen is, de csak foltokban kezelnek, ott, ahol feltétlenül szükséges.
Napraforgóban a szár- és tányérrothadás ellen használják sikerrel az Acanto® Plus-t. Kétkezeléses védekezési technológiát alkalmaznak. Ennél a kultúránál is nagyon jól kihasználható a készítmény hosszú hatása, ugyanis a betakarításig eltelő másfél hónap alatt nem szükséges további beavatkozás. Csapadékos időben a napraforgót akár 30–40 százalékos termésveszteség is érheti, ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Ha nincs eső, akkor is érdemes Acanto® Plus-t használni, mert zöldítő hatása miatt több termésre lehet számítani.
– A tavalyi termés 3,5–4 tonna volt hektáronként, és 100 ezer forintot is fizettek a napraforgóért. Ezt a nagy termelési értéket nem érdemes kockáztatni. Ha a betakarítás előtt időben elvégzik a deszikkálást, az eső sem tesz kárt a termésben.
Nagyrészt gyomirtószertoleráns fajtákat vetnek, ma már nagyon jó hibrideket kínálnak a vetőmagházak. Két technológia létezik, a gyomirtás után azonban mindkét kezelésnél besárgulnak a növények, ami ellen biostimulátorokat alkalmaznak. Így a növények fejlődése nem esik vissza, erőteljesen növekednek tovább. A termésminőség és -mennyiség javítására a második gombaölő kezeléssel egy menetben bórtartalmú lombtrágyát vagy Atonik biostimulátort is kijuttatnak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Április 25. 07:36
Ezt írja Jeney László szaktanácsadó!
"Nagyon rossz, hogy nem szabad neonikotinoid hatóanyagokkal csávázni a napraforgó és a kukorica vetőmagot,.."
Senkinek nem kívánok rosszat, mert az velem történhet meg!
Lehet az OMME vezetői az ő "szakértelmére" hivatkoztak, amikor tágra nyílt szemekkel állították, hogy a neonikotinoidok használata, és a hazai méhpusztulások között nem mutatható ki összefüggés?
Tudjátok, hogy én nem szoktam gondoltaimat, érzéseimet véka alá rejteni.
Aki ilyent állít az a rovarvilág, és az összes földön lévő élőlény gyilkosa!
Hamarosan olvashattok ennek bizonyítására egy tudományos szakcikket.
Na nem az OMME "szakembereinek" tollából.
A neok bizonyítottan ránk nézve is veszélyesek, rákos daganatok kialakulásában valóban hatásosak.
Aki a vegyszereket reklámozza, az élővilág ellensége!
Ha ezt a politika, és a józan ész nem állítja meg, kinyírnak bennünket!
Felháborító, és lázító Zümi idézett cikke!
Nem lazíthatunk, mert látható, hogy mire képesek egyes kificamodott elmével rendelkező emberek.
Én inkább Simon Gergely a Greenpeace vegyi-anyag szakértőjének előadásaira hívnám fel a figyelmet.
A vegyszer-gyógyszer lobbi pénzéhes képviselői előtt nincs ember vagy Isten!
Őket a pénz irányítja!
Vigyázzunk a Földre a természetre, és ítéljük el a méhgyilkos szereket, és ezek gyártóit, reklámozóit!
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 25. 10:12
Jenei László szaktanácsadó láthatóan elfogult  reklám embere a DuPont igen sok környezetvédelmi problémában mélyen érintett cégnek. Nem tudom, hogy a szaktanácsadókra vonatkoznak-e etikai szabályok. Ha igen, akkor ez a cikk tutti, hogy kiveri a biztosítékot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 26. 19:37
A repcét permetezik Byscaya és Pictor növényvédőszerekkel egy menetben.

Figyeljetek oda, hogy jelentkezik-e kóválygás, eltájolás, gyors népességvesztés, leáll a műlép építés, gyengülő takarító ösztön és persze mászkálás.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2015. Április 26. 21:39
Nálam jópár napja mászkálnak, a népességcsökkenés is jelentkezett, a fiasítást már csak gyéren takarják, a hordás is alábbhagyott. Egyenlőre még van kijáró bogár. Undorító helyzet! Az akácot is fújhatom.
Másnál nem jelentkeznek ilyen tünetek, megint csak nálam? 
                      Vagy majd ezt is két év elteltével tárgyaljuk csak ki?
                                Vagy úgyis minden évben így van tehát minden rendben?
                                          Szerintem mászkálnak mindenkinél csak jobban meg kell figyelni!
RECEPT: Déli órák környékén a kaptár előtt a fűben csak egy pontra figyelünk egy darabig és megláthatjuk, hogy rengeteg méhecske mászkál. A népesebb kaptárak előtt több a gyengébbek előtt kevesebb.
 A kaptáraktól 20 méterre is láttam a jelenséget, félelmetes belegondolni, hogy mekkora területen kínlódhatnak a méhecskék szanaszét és vajon mekkora kiszámíthatatlan kár ez megint ebben a rendkívül népszerű és sztárolt mezőgazdasági sikerágazatban.
 CSAK ODA KÉNE FIGYELNI!
Ha már van ez az OMME kft végre kutakodhatna is egy kicsit. El kellene indulni és felmérni, hogy hány méhészetet érinthet ez a probléma és mi lehet az oka.  Lefogadom, hogy sok méhésznek fogalma sincs róla, nem is látják megint.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 26. 22:08
A mérgezést elszenvedett méhésznek kell kezdeményeznie. Ha Ő gyáva, akkor senki nem tud semmit tenni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2015. Április 26. 22:51
QUQURIQ !!!

Hány éve is mászkálnak a méheink???
Mit tett az OMME szakmai vezetése ez ellen???
Ja!
Érdek képviselet Dr. KUSS!

A Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2015. Április 27. 14:04
Nem akarom megbántani a méhészeket de hihetetlen ,hogy nem veszik észre ,hogy megint eltűntek a repcén a méhek !!!!!!!!!!!!!!!!!  Nálam és több nagy méhésznél mászkálnak a méhek, a keretről nagyon megfogyott a bogár !!!!!!! TISZTA IDEG VAGYOK !!!!!!! Most ráztuk ki a keretből a friss nektárt, összejött 0.25kg. GEDDEKAS vagy bárki aki tud segítsen infót adni,hogy hol tudom bevizsgáltatni ??????????
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Belphegor - 2015. Április 27. 15:21
Az "ingyenes" egyesületi szaklapunk múlt havi számának a középső oldalain van tájékoztató a mérgezésekkel kapcsolatban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 27. 19:10
Első lépés, kérni kell a hatósági állatorvostól, hogy hívja össze a hatósági szemlét méhmérgezés gyanúja miatt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2015. Április 27. 22:11
TÖBB MINT TÍZ ÉVE MÁSZKÁLNAK A MÉHEK !!!!!! SZERINTEM MEG AZ A GYÁVA AKI ALATTOMOS -GYÍLKOS SZEREKET GYÁRT A MILLIÁRDOS HASZON REMÉNYÉBEN ÉS MÉH KÍMÉLŐ SZERKÉNT ENGEDÉLYEZTETI !!!!!!! EZEK A SZEREK NEM MÉHKÍMÉLŐ HANEM MÉHÉSZT KÍMÉLŐ SZEREK MERT NINCS HULLA !!!!!!! RENGETEG VIZSGÁLATOT VÉGEZTETTEM TÖBB FÓRUMON/mind ismeritek őket/ !!!!!!  SOHA SEMMI HASZNÁLHATÓ VIZSGÁLATI EREDMÉNY NEM SZÜLETETT !!!!! SAJNOS NEM ÍRHATOM LE AZ IGAZSÁGOT!!!!!! SOKSZOR KAPTAM "JÓ TANÁCSOT" VIGYEM KI A MÉHEKET AZ ERDŐBE OTT NEM LÁTOM HOGYAN MÁSZKÁLNAK !!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Axoa - 2015. Április 28. 01:28
Szinte biztos hogy a Biscaya és a Calypso okozza. És nem a kijáró méhek, hanem a fiatal első kiröpülésen lévők, akkor jönnek rá hogy nem is tudnak repülni....
Laci ! Ahogy Kitin is írja ez nem most kezdődött, már régi téma. Gondolhatod hogy sokan túl vannak már a labor vizsgálatokon, amik lényegében semmire nem vezetnek. Nincs számottevő atka, nosema, vírusfertőzés.
Gondolom az újszülött méhek még nem kialakult immunrendszerét támadja meg a méreg.
Ha ilyennel hívogatom az állatorvost, többet szóba sem áll velem.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Axoa - 2015. Április 28. 02:19
http://videa.hu/videok/allatok/ropkeptelen-meh-maszkalas-repceviragzas-alatt-E3SgA8rd67LWEcNN
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Belphegor - 2015. Április 28. 05:51
Ez durva.... :'(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kamikaze - 2015. Április 28. 07:15
Néztem a videódat Axoa, a látvány elszomorító.
Néhány napja én is figyelem van-e gyalogosom, szerencsére csak néhány egyelőre-remélem így marad.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bogár Tamás - 2015. Április 28. 09:49
Ez hány fokban volt?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Április 28. 13:56
És nem a kijáró méhek, hanem a fiatal első kiröpülésen lévők, akkor jönnek rá hogy nem is tudnak repülni....

Éppen ezért kellene heveny méhbénulás vírus vizsgálatát kérni a mászkálókból Ruzsvai dr.-tól, a méhészeti monitoring keretében. Kontrollként a repülni képes egyedekből is mintát küldeni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2015. Április 28. 14:37
NEM VÍRUS,VÍRUS,VÍRUS,VÍRUS !!!!!!!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Axoa - 2015. Április 28. 15:29
20-25 fok volt...de felesleges ilyenen gondolkodni, nem egy felhő vagy hirtelen lehűlés miatt estek le. Egy részük elfáradt a sok szárnycsapkodásban, azért csak vannak egyhelyben. De van másik videó, ahol a többség még mászkál, feltöltöm azt is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2015. Április 28. 16:38
Nem csak kint mászkálnak hanem kaptáron belül is!  Próbáljatok egy olyan tesztet csinálni, hogy kirázzátok a méheket a kaptár elé /akár egy hullámpapírra, hogy később vissza lehessen őket tenni/ és vajon hány százaléka marad a földön illetve repül föl. TRAGÉDIA
A mintaküldésből már megjöttem, maradok tehát ha úgy tetszik "gyáva" de nem hülye.
Azért lenne jó beszélni róla és nem pedig hallgatni, mert így legalább megláthatnánk, hogy sok méhésznél  van
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Április 28. 17:31
Szerintem ezzel kéne az OMME szakmai galerijének foglalkozni.
Terepjáró már van, akár mehetnek vele színházba is.
Az előadás címe.
Tragédia a méhészetekben.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 28. 19:19
Mézengúz!

Az igazság nem szégyen. Írd le!

Sajnos csak a kora reggel szedett és a méhlegelőről éppen visszatérő méhekből lehet kimutatni a neonikotinoidokat. Még abból is csak nehezen, mivel a méhecskében gyorsan bomlik a méreg és rendkívül ki mennyiségben is nagyon hatékony.

Axoa!

A videófelvételed tipikus méhmérgezési tünetet mutat. A méhbénulás vírus nem ilyen tünetekkel jelentkezik. Abban az esetben nem gyülnek csomóra. De ha lenne is benne méhbénulás vírus akkor is feltehető a kérdés, hogy miért tudott felszaporodni? Csak nem azért mert tartós kis dózisú mérgezés áldozata a méhállomány?

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Április 28. 19:40
Majd most azt fogják állítani, hogy már a neokat betiltották.
Azt sem hitte el senki, hogy "betonkeverőben" egy kicsit ráerősítenek a gazdák, hogy a szer olyan legyen mint a piros ÁSZ!
Mindent visz.
A fipronil hatóanyagú szer a Regent 6 éve tiltott volt, mikor a paksi méhmérgezést okozták vele!!!!!!!!!!
3.000 méhcsalád pusztult el!
Magyarországon őskáosz uralkodik.
Korrupt politikusok, erkölcs nem létezik, nincs büntetés.
Mit akarunk mi méhészek ilyen érdekvédelemnek csúfolt OMME-tól akik sztárolták a vegyszereket?
Majd az új vezetés, érzékenyebb lesz a méhészek problémájára.
Sokan be sem jelentik, mert azt mondják úgysem lesz belőle semmi.
A paksi eset 2006-ban volt, jövőre 10 éve!
Még mindig tart!
Itt ez a drága szer, még mindig engedélyezik krumplira, akkor csodálkoztok?
De hát akkor mit is eszünk?
"Regent 80 WG

Hatóanyag:

    fipronil (800 g/kg)

Gyártó: BASF

Kontakt és mélyhatású. A rágó kártevők ellen hatékony.

Kontakt és gyomorméregként az idegi ingerület átvitelét akadályozza meg. Gombaölő, rovarölő és gyomirtó szerekkel kombinálható. A permetezést a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni,és reggel 6-ig lehet folytatni.

    Munkaegészségügyi várakozási idő: 3 nap.
    Élelmezési várakozási idő: 30 nap.
    Emberre: méreg
    Méhekre: kifejezetten veszélyes"
Nagyernyei Attila
   


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2015. Április 28. 21:42
QUQURIQ !!!

Az onkollógiákat meg egyiket építik a másik után…
Nem lényeg az emberi élet, a profit a lényeg!!!

A Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Április 29. 08:14
NEM VÍRUS,VÍRUS,VÍRUS,VÍRUS !!!!!!!!!!!!!!

Azt az egy titkot árulja el nekem valaki, ha olyan méh mászkál, amelyik képtelen arra, hogy kirepüljön, akkor az miképpen szenvedhetett mérgezést odakünn. Ha idebenn szerezte a mérgezést, akkor hogyan került a kaptárba, ha a méreg röpképtelenséget idéz elő, tehát ugye másik méh sem hozhatta be !

A Csaba György legkevesebb egy évtizeddel a neok létezése előtt leírta ezeket a tüneteket a Nosema címszó alatt. Azzal viszont nem magyarázható a röpképtelenség. De egy olyan vírus esetén, ami a Nozéma által keltett lyukakon jut be a méh szervezetébe, azzal már igen. Éppen ezért Nozéma vagy atka nélkül ez a vírus nem tud tüneteket előidézni, csak a bélrendszer valamilyen sejtjében szaporodni. Tünet ott lesz, ahol a vírus és a Nozéma együtt van jelen. Elméletileg !!!
Mézengúz!
Ha jól értem te rendelkezel PCR technológiával készült víruskimutatási eredménnyel. Tedd ide fel légy szíves !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 29. 10:55
Teljesen jogosak a kételyeid Iridó. A szociális gyomor müködésének ismerete magyarázza, hogyan mérgeződhet a nem kijáró méh, a dajka, a lárva. Remélem abban egyetértünk, hogy ami méreg erdők mezőn van, az mind megjelenik valamilyen mennyiségben a méhkenyérben, a mézben, méhpempőben, viaszban stb?.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Április 29. 12:40
Ebben természetesen egyet lehet érteni. De én úgy szoktam fogalmazni, hogy amelyik modell már matematikailag sem állja meg a helyét, az a modell valószínűleg rossz. Tehát, ha a tényezők összeadása nem a tapasztalt értékeket eredményezi, akkor ott valami nem stimmel. A matematika helyett mondjuk most a logikát. Természetesen én is végiggondoltam olyan variációt is, ami pl. a klotianidinnél van. Ez tiametoxamra bomlik le, tehát  a méreg felvételét követően lesz mérgezés. Nem a klotianidin a mérgező, hanem a tiametoxam. Azonban a tiaklopridnál és az acetamipridnél ilyennel nem lehet számolni. Azonban nem is arról beszélek, hogy ezektől ne tudna kialakulni mérgezés. Azon nem kell csodálkozni, ha egy rovarölő irtja a rovarokat. A kérdés azon van, hogy elegendő méreg jutott-e a méh szervezetébe? Szerintem arról van szó, hogy sokféle tünetegyüttes létezik, más és más ok miatt. Akkor, amikor még nem gyűjtő méh mászkál (most csak erről beszélek) elméletileg felvetődhet az is, hogy csak a virágporban van tünetek kiváltására alkalmas mennyiségű méreg, ezért fogják a tüneteket csak a nem gyűjtő méhek mutatni. Hiszen a gyűjtő méh nem megeszi a virágport, hanem csak hazahozza. De ebben az esetben viszont a fiasítás gondozásának kimaradását is érzékelnünk kellene. Még inkább kiterjedt fiasítás pusztulást. Azért mert nem kapnak enni, vagy ha kapnak, akkor mérgezett táplálékot. Ilyen beszámoló nincs. Pontosabban Kitin leírása magyarázat lehet: a belső mászkálók a gondozási feladatokat el tudják látni, mert csak a repülőizmaik károsodtak. Itt nekem az a problémám, hogy a légzőizmok miért nem károsodtak? Tehát a szociális gyomor nem magyarázza azt, hogy csak a nem gyűjtő méhek mászkálnak (nagyon sok ilyen beszámoló olvasható). Ebben az esetben a gyűjtő méhnek is kellene mászkálnia (csillagos fejű méhek repce esetén) ha a nektárban van elegendő méreg. Virágporos variáció esetén egy szuperszelektív mérgezés tud csak megfelelni a logikai feltételnek. Ez a szuperszelektív mechanizmus milliószor nagyobb eséllyel lehet vírus , mint méreg esetén. Nyilván csak vizsgálattal lehet ezt igazolni, vagy kizárni.
Misi szerint az eltűnés (ahol megfigyelése szerint nincs mászkálás) egy genetikai hiba eredménye, ami valójában tájékozódási zavar (rövidlátás). Egyszer a méhészetemben én meg tudtam ilyen tájékozódási zavart figyelni repcén. A méhek a környező bokrokra szálltak le, zavarodottan viselkedtek. De nem volt eltűnés !!! Tipikusan tiaklopridos mérgezési tünet volt, amit leírtak azok a kutatók, akik mikroantennákkal vizsgálták a méheket. Mászkálás sem volt. A méhek nálam valószínűleg nem a saját kaptárukba tértek vissza, mert a vektor irányú memória működött. Amelyik be sem tud tájolni, az miért megy el ? Tehát eltűnésnek ebben  az esetben nem lenne szabad lennie, maximum a környező bokrokon , fűben olyan méheknek, amelyikek nem tudják, hogy hová is menjenek be. De ezek tudnak repülni, vagyis nem mászkálnak. Ha nem mennek el, nem is mászkálnak és a bokrokon sincsenek, akkor nem is tűnnek el, hanem valahová bemennek.
Elméleti magyarázat számomra a fiatal méhek mászkálása esetén a heveny méhbénulás vírusa lehet azoknál a méheknél, amelyek nozémásak. Ehhez elméleti feltétel az, hogy a heveny méhbénulás vírusa csak a korai életkorban (ahogy a nyúlós is működik) tud szaporodni az álcában. Ha idősebb korban kialakul nála a Nozéma, akkor el tud jutni a repülőizmokhoz, ahol szaporodásával megbénítja azokat. Az idős méhek mindig Nozémásak (ceranaval). Erre rengeteg adat van úgy amerikai, mint spanyol vizsgálatok szerint) Ezért ha mindegyik belében lenne vírus, akkor mindegyiknek kellene életük utolsó szakaszában mászkálnia. Ilyen megfigyelés nincs. Szükség lenne a vírusvizsgálatokra, legalább azért, hogy ha az elmélet nem igaz, akkor más irányba lehessen elindulni. Egyetlen feltétel van csak, hogy logikailag stimmeljen a hipotézis.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 29. 13:08
Az analitikus gondolkodás értékes a tudományos kutatásban, de a gyakorlati életben gyakrabban Jelentkeznek összetetten a káros hatások, ezért célszerű a kezelési javaslatot megalapozó blink diagnózis felállításánál erre gondolni. Ma kizárni a kémiai, virológiai, mikológiai, parazitológiai káros hatások együttes fennállását botorság lenne. A kérdés csupán az arányok tekintetében lehet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Belphegor - 2015. Április 29. 17:36
A nosema ugyebár a kifejlett méh "betegsége". Fiasítás korban egyik méh sem nosemás. Ugyebár a nosema egy spórás véglény, ami a középbél hámsejtjein élősködik, azt "éli fel". Vajon a fiatal méhek szervezetében mennyire tud ez elhatalmasodni életük korai szakaszában? Én azt gondolnám, hogy a már nem túlságosan fiatal méhek lehetnek erősen nosemával fertőzöttek...
Nálam a gyűjtő méhek szoktak eltűnni közvetlenül akác előtt. Amikor már vége a repcének (bár nem sok repce van a környékemen, de sok tulajdonos kisebb táblái). Egyik nap még azt gondolom, hogy az akácot 2 műléppel indítom, rá 1-2 napra meg már azt kérdezem, hogy ki építené ki azokat... Annyira eltűnnek a kaptárból a méhek. Idén nincs a 4-5 km-es körzetemben repce. ('hál Isten) Műlépet is más készítőtöl veszem.  Eddig még nem tapasztaltam sem mászkálást sem eltűnést. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz 2 hét múlva...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Április 29. 18:44
A nosema ugyebár a kifejlett méh "betegsége". Fiasítás korban egyik méh sem nosemás. Ugyebár a nosema egy spórás véglény, ami a középbél hámsejtjein élősködik, azt "éli fel". Vajon a fiatal méhek szervezetében mennyire tud ez elhatalmasodni életük korai szakaszában?
Ez így igaz. Érdekesképpen amikor az ilyen mászkálók utolsó potrohgyűrűit megfogva kihúzom a belet, Nosemára utaló fehér elszíneződést találok. Ez ugyebár nem a középbél, hanem az utóbél. Ahol nincs peritrofikus hártya, ami akadályozná a Nosemát. Szerintem ez a kivételesen magas spóraszámmal szennyezett környezetben fordulhat elő.  Annak lehet a magyarázata a relatíve fiatal méhek Nosémában történő megbetegedése.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: gewi - 2015. Április 29. 21:06
a mehek is függők lesznek



http://www.agroinform.com/allattenyesztes/a-mehek-is-fuggok-lesznek-22367?utm_source=hirstart&utm_medium=HIRpromo&utm_campaign=22367
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Axoa - 2015. Április 29. 21:23
A mászkálós időszak csak és kizárólag repce, és napraforgó virágzási időszakára korlátozódik.
Persze repcén, illetve akác virágzást közvetlenül megelőzően erősebb.
Repce mindig van röpkörzetben, de ha napraforgót nem vetettek, nem is jön elő a jelenség....
Én még mindig fennt tartom legesélyesebb feltételezésnek, hogy a fiatal méh, még fejlődőben lévő immunrendszere nem képes megbírkózni a tiaklopriddal. Miért nem végez hatástanulmányokat az Omme a méhekre nem veszélyesként engedélyeztetett rovarölőkkel ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Április 29. 21:58
Axoa!
Ezt kérdezed:
"Miért nem végez hatástanulmányokat az Omme a méhekre nem veszélyesként engedélyeztetett rovarölőkkel ?"
Válaszom:
Mert a kutatásra költhető pénzből terepjárót vett, ami 8 hónapja egy helyben áll, letakarva.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 29. 23:02
Azt javasoltam, hogy 20 millió Ft-ot költsön az OMME a kutatási 50 millióból a növényvédőszerek mérgező hatásának kutatására. A Küldöttgyűlés közel 90 %-os többséggel javaslatomat elutasította.
Miért?
Mert Cserényi doktor úr nem támogatta.

Hát ilyen az élet. Ezzel kell beérnünk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2015. Április 29. 23:37
Mikor tavaly tavasszal kitört nálam a mászkálás, küldtem mintát a Tábornok utcába a Nébih-hez. Az eredmény súlyos nosema fertőzés lett. Ajánlották a fumagilines kezelést, még az adagolást is részletezték. Csak azt nem írták, hol szerezzem be. 8)  Idén a megelőzésre fektettem a hangsúlyt, így már korán kaptak nozevit-et, a szirupba meg apidiár kiegészítőket. A mászkálás mégis előjött. Most van még 3 locsolásnyi fumidilem zugimportból, ezt osztom rájuk.
Ami megfigyelhető:
-első kirepülők mászkálnak
-néhány gyűjtő is viszonylag távol a kaptártól landol, aztán vagy van ereje hazaszállni, vagy nem
- nem atkaszívottak
-ha délután mész ki a méhekhez, nem veszel észre semmit, mert addigra teljesen szétmásznak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Április 30. 07:08
Axoa!
Indulj ki abból, hogy a tömeges hordás miatt kialakuló "hordási láz" ugyanazt a jelenséget idézi elő, mintha a méhlegelő okozná a problémát. Ebben az olvasatban a logikai levezetés : akác alatt azért nincs, mert mindig van a környéken repce, ami az addig a kaptárban lévő beteg egyedeket kikényszerítette a kaptárból, kinn elpusztultak, el kell telnie egy-két generációnak, amíg ismét felhalmozódnak. Ezt a következő hordási láz viszi ki, ami a napraforgó. Ha az nincs, akkor ezek a méhek a kaptárban maradnak, tehát a méhész nem veszi észre, kivéve Kitint, aki lerázza őket, és megfigyeli a viselkedésüket. Félreértés ne essék, ez egy logikai levezetés, semmi több. Nem tényszerű megállapítás. A megállapítás az, hogy a két vegyszeres növény virágzásával egyidőben történő jelenség nem zár ki egy másik lehetőséget. Ennyi: nem zárja ki !!! Szemben azzal a kizárással, hogy az öreg méh gyűjt, a fiatalnál van a tünet. Amire jó elméleti felvetés, hogy az öreg méh esetleg képes lebontani a mérget, a fiatal nem. Jó felvetés az is, hogy az immunrendszernek van olyan képessége, hogy megtanuljon egy védekező képességet. A baj az, hogy a méh immunrendszere ezzel a képességgel nem rendelkezik. Öröklött védekezési mechanizmusokkal igen, de tanulttal nem. Öröklött esetén elvileg egyformán kellene tudni pl lebontani a mérget a fiatalnak és az idősnek. Ez mondjuk már nem immunrendszer, hanem enzimkészlet kérdése. Az általad felvetett különbség a fiatal és öreg között ebben a vonatkozásban a szelekció elve mentén érvényesülhet. Az öreg méh a folyamatos kitettség miatt állandóan termeli a lebontó enzimet olyan mennyiségben, ami megvédi őt, míg a fiatal ennél csak kisebb mennyiséget termel, ami őt nem védi meg. Ez igaz lehetne csávázószer esetén, ahol folyamatos a kitettség. Permetezésre ez nem igaz, mert nem folyamatos a kitettség. De csávázószer esetén is sántít a dolog, mert ahhoz a szer koncentrációjának folyamatos növekedést kellene mutatnia, míg az illogikus olyan esetben , amikor a vegyszer utánpótlása nélkül a növény növekedése miatt a nevező értéke növekedik. A tiakloprid csávázószerként még tudtommal nincs a földeken (idén olvastunk itt először arról, hogy a Bayernek van egy ilyen új készítménye). A legfőbb érv azonban az, hogy a jelenség a neok létezése előtt tíz évvel is ismert jelenség volt Nozémás állományokban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Április 30. 17:48
Iridó!

Mennyi méhecske kel ki naponta, akkor is amikor nincs repce és napraforgó? Minimum 500 méhecske, de valójában sokkal több. Minden méhecskének reflexében van a tájoló repülés, tehát mind kimegy a kaptárból, ha tud repülni, ha nem tud repülni. Ha nem tud repülni leesik a kaptár elé és ott mászkál. Már az 500 is elég lenne ahhoz, hogy látványosan legyen mászkáló méhecske a kijárók előtt, ha nem vegyszerhatás okozná a mászkálást, hanem elhúzódó nozéma fertőzés.

Egyébként meg akkor is áll az alapeset, hogy a nozémát KIVÁLTÓ OKOT KERESNI KELL.
1.
Nem szabad megelégedni azzal, hogy majd a fumagillin vagy más kegyszer megoldja a nozémát.
2.
Lehet, hogy ideig-óráig megoldja, de kiújul, ha az alapprobléma, tehát a nozémát kiváltó ok nincs megtalálva és nincs megszüntetve.
3.
Ha krónikusan jelentkezik az nozéma, akkor krónikusan jelen van az ok is. 

Öreg-fiatal probléma
Az öreg még ha mérgeződik a gyűjtés közben és eléri a méregmennyiség a letális dózist, akkor kint hal meg valahol a mezőn.
Ha szubletálisan mérgeződik, akkor hazaér. Hazaérhet kóvályogva, tehát sérült idegrendszerrel, de lehet, hogy még ép idegrendszerrel ér haza és csak a mézgyomrában van a méreg, ahonnan nem olyan jó a felszívódás, mint a középbélből.

A szociális gyomor fogalom azt jelenti, hogy a méhek ételt kérnek egymástól és ha a kérő reflexet felismeri a másik méh és van is mit adnia, akkor ad is. A mérgezett nektárral a mézgyomrában beérkező kijáró méh köteles adni azoknak akik kérnek tőle és Ő ad is. A bent levő fiatal méheknek nyilván nem a mézgyomrukba kerül a kéregetéssel szerzett mérgezett nektár, hanem középbelükbe, és ott pillanatok alatt kifejtik a hatásukat.

De van egy másik szála is a történetnek. A virágpor. A szakirodalom szerint a beérkező virágpor 70 %-ból lesz méhkenyér, míg 30 %-át nyersen elfogyasztják.  Éppen ezért a méreg hosszan képes hatni, a méhkenyéren keresztül. Meg is erősíti a szakirodalom, hogy a méhkenyérben nagy mennyiségben és nagyon sokféle növényvédőszer van.

De térjünk vissza a fiatal mászkáló méhekhez. Igen, a behordott élelem pusztítja őket is, csak ép ők jobban észrevehetők, mert a kijáró előtt lesznek, míg az idősebb kijáró méhek kinn a réten legelőn sőt leginkább a mérgezett nektárt és virágport adó növényzet közvetlen környezetében pusztulnak el vagy épp mászkálnak, nem pedig a kaptár előtt. De ha valaki veszi a fáradtságot és bemegy a mérgezett növényzet közé és hosszas vizslatja a talajt, akkor rátalál a saját vergődő-mászkáló vagy halott méhecskéire.

HANGSÚLYOZOM: Amit fentebb írok, nemcsak a neonikotinoidok alkalmazása esetén igaz, hanem más mérgek is hathatnak az általam leírt módon, bár a klasszikus néma gyilkosok a neonikotinoid csoport tagjai.

A tiakloprid is neonikotinoid és szisztémás szer, tehát felszívódik és áramlik a nedvekkel a nektáriumba és a virágporba. Sőt guttálhatják is a növények. Tiakloprid hatóanyagú szerek engedélyezettek és széles körben alkalmazottak. Sőt méhkímélőnek számítanak, pl Biscaya-val most a repcén bőségesen permeteznek. El is tűnik tőle a népesség, van mászkálás, van belőle baj rendesen, de eddig még tudomásom szerint senki sem fordult panasszal a NÉBIH-hez. A laboratóriumi kimutatás ugyanolyan nehéz, mint a többi neonikotinoid esetében.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2015. Április 30. 19:21
Magyarországon tudomásom szerint 1-10 mikrogrammig  tudnak neot mérni, a méheknek pedig nanogramnyi mennyiség is elég a mérgezéshez !!!! Akkor hogyan engedélyezték a tiakloprid hatóanyagú rovarölőszereket ??????
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: irido - 2015. Május 01. 08:53
Geddekas!
Én pont arról beszélek, hogy a Nozéma önmagában nem képes mászkálást előidézni. Csak azok mászkálnak, amelyek egyszerre Nozémásak és fertőzöttek vírussal. Külön-külön egyik sem okoz mászkálást. Tehát csak a jéghegy csúcsa mászkál ! Én rendszersen védekezm fumagillinnel. Nálam a mászkálók száma kaptáranként egy-két méh. Vannak tapasztalatok, ahol nincs rendszeres fumagillines védekezés ott a mászkálók száma több tíz, vagy több száz is lehet kaptáranként. És van az Anti-féle méhészet, ahol rendszeres fumidilezés mellett is ilyen sok szokott lenni a mászkálás. Kérdés, hogy csak fiatal méhek mászkálnak, vagy csillagos fejűek is?  Ha idős méh is mászkál, akkor az egy másik betegség, pontosabban mérgezés. Én azt állítom, hogy mindkét dolog létezik. Az különbözteti meg egymástól őket, hogy csak  fiatal mászkál, vagy öreg is. Nekem az nem fér bele a képbe, hogy az öreg a kaptártól távol mászkál a fiatal pedig a kaptár közelében. Ez igaz lehetne, ha a fiatal azért mászkál, mert a tájoló repülés közben veszíti el a röpképességét. A megfigyelések szerint eleve röpképtelen módon jön ki a kaptárból. Tehát én arról a mászkálásáról beszélek, amikor repce idején nincs a mászkálók között csillagos fejű méh. Mikor olyan is van (nálam is volt ilyen) az szinte biztos, hogy mérgezés. Ha az Antiéknál most nincs mászkálás, akkor nagy valószínűséggel náluk a csávázás volt az ok.
Gondolkodtam az eltájoláson is. Lehet, hogy a méhlegelő távolsága is befolyásolja a dolgot. Közeli méhlegelő esetén eltájolás miatt nincs eltűnés, távoli legelő esetén igen.
A virágpor elvileg lehetne logikai magyarázat, de akkor fias pusztulásnak is kellene lennie.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Május 01. 10:03
Iridó!

Kár, hogy 250 km-re élsz tőlem, mert így vagy hiszed vagy nem, hogy nálam nincs mászkálás. De nincs is a röpkörzetben intenzív művelésű mezőgazdasági terület. Azt pedig elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen méhsűrűseg mellett a méhállományomban ne lenne atka, vírus és nosema kórokozó. Mégsincs mászkálás, és nosema is csak egy méhcsaládomban volt, ahová be tudott télen költözni valami aprójószág. Ez a család sajnos március végére meg is halt.

A nozéma és a vírus nem tud látványos betegséget okozni, ha egyéb tényező (nálam pl aprójószág) de legtöbb méhészetben a mérgező kémiai anyagok nem gyengítik meg a védekezőképességet.

A szubletális dózisú méhmérgezések kutatása gyerekcipőben jár. Vannak már erre kiváló bizonyító erejű vizsgálatok, de ezek még sporadikusaknak tekinthetők és nem terjednek ki olyan szempontokra, aminek alapján maga a méhész is megértené és beilleszthetné napi tevékenységébe. Nagyon valószínű, hogy a fiatal méhek mászkálásának oka összetett, és ebből az összetettségből semmi esetre sem hagynám ki a mérgek szubletális dózisára vonatkozó hatások vizsgálatát.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2015. Május 02. 23:01
Axoa!
A röpkörzeteden belüli méhészetekben - már amiket ismersz - is előjött ez a mászkálás ugyanilyen intenzitással?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Május 05. 23:27
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/vas/hirek/tajekoztato-a-beporzo-mehek-vedelmet-celzo-intezkedesekrol
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2015. Május 18. 08:49

Fokozott figyelemmel kell lenni a méhekre permetezéskor

A gabonákon nem kellő körültekintéssel végzett növényvédelmi munkák méhmérgezést okozhatnak.

A kalászos gabonák rovarkártevői elleni beavatkozások alkalmával figyelemmel kell lenni arra, hogy a permetezésre váró táblák környékén található-e virágzó akácos, repce vagy mustár. Ilyen esetben a jogszabályok előírják, hogy méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos) szereket alkalmazni szigorúan tilos, illetve a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények is csak a méhkímélő technológia szabályainak betartása mellett lehetséges.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2015. Május 18. 09:47
Tegnap autóztam és viszonylag erős szélben rengeteg permetező traktort lehetett látni.
Még jobban kiborulok ha a motoros háti permetezőt hallom a faluban nappal szeles időben, pedig elég sűrűn előfordul.
Ezeket miért nem ellenőrzi senki?
Vajon mit fújnak és elmossák-e elötte-utána azt a tartályt rendesen??
A múlt héten láttam olyat is amikor méhes mellett 50 méterre délben kukoricát permetezett a traktor, a méhes körül meg földig értek az akácvirágok. ott sem szívesen lettem volna méhecske.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2015. Május 19. 07:36
QUQURIQ !!!

...de abból az akácmézből sem etetném a baromfi udvaromat...

Az aggódó Kiskakaks!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 13. 22:22
Sziasztok!
Jönnek a hírek a méhmérgezésekről.
A napraforgón ismét sokfelé komoly méhcsalád-népesség veszteséget jelentenek a méhészek.
Az ország minden tájáról beszámolnak arról, hogy eltűnnek a napraforgón a méhek.
Az eset pikantériája, hogy most azt csicsergik a verebek (kiskakasunk híján), hogy az OMME elnökének méhészetét is kár érte.(nem vagyok kárörvendő)
A szárnysegéd szaladt is ám sebtiben, de szakszerűen mintát még mindig nem tudnak venni!
Pedig képzeljétek, "csak" egy ártalmatlan gombaölővel permetezték a táblát ahova a prominens személyek lepakoltak.
Mennek majd a találgatások mi lehet a gond.
A megoldás ettől sokkal egyszerűbb, és találgatni sem kell.
Olvassátok el Dr.Békési Lázló cikkét a méhészetben,amiből kiderül, hogy mennyi idő kell a neonikotinoidok lebomlásához.
És ha ugyan ezt a táblát egy bejelentési kötelezettség alá nem tartozó gombaölővel kezelik, a két hatás (szinergens) összeadódik, és méhgyilkos szerré válik.
Tíz éve ezt pofázom, és mi erre a reakció?
Sok fantasztikus könyvet olvashattam gyerekkoromban.
Ha nem vennétek észre Magyarországon élünk.
Mindent tiltanak, és mégis mindent szert (technológiát) használnak!
Éppen az OMME honlapján hívják fel a veszélyre a figyelmet!
Csak emlékeztetőül az OMME honlap nyitó oldaláról:
"Értesítés neonikotioniddal csávázott napraforgó területekről"
Visszanyalt a fagyi?
Mégis csak veszélyesek a neok?
Én nem állítom 100% biztonsággal, hogy most is a neo. a ludas, de a tünetek nagyon arra utalnak.
Lehet, hogy testközelből megtapasztalhatták az OMME urai amiről már 10 éve tudunk?
A gond az, hogy a mai napon vett minták is katasztrofálisan szakmaiatlanok, az EU-ban elfogadott mintavételi technológiához semmi köze nincs.
Le kéne az OMME gőgös urainak ülni az előttük fényévnyire járó szakemberekkel, és kikérni a véleményüket, és a szabályos mintavételi technológiát, ami rém egyszerű, viszont rémisztő ez az arrogancia, az elutasító hozzáállásuk.
Hiába aki okos, és mindent tud annak nem kell tanulnia.
Én olyan emberekkel még soha nem találkoztam akik mindent tudnak, egyedül az OMME szakmai galerije.
Ők mindent tudók, de nem mindenhatók!
Addig vaktölténnyel lövöldöznek amíg nem tanulják meg a szabályos mintavételt, pedig a helyzet éles.
Ezzel a "mezei mintavétellel" csoda lenne ha kiderülne valami, de  mivel a "Főnök" méhei is kárt szenvedtek, így van rá remény.
Egy nagyon csalafinta összetett dologról van szó, amit a Greenpeace szakemberei, a francia-belga méhészek már rég megoldottak, az OMME-nak nem fog menni azt borítékolom.
Majd készül egy vizsgálati jegyzőkönyv, aminek a valósághoz nem sok köze lesz?
Jordán úrék még ügyeletet sem tartanak a NÉBIH-nél, mert az illetékes éppen nyaralni volt?
Örülök, hogy nem vagyok szaktanácsadó, mert a 8 és fél év küzdelem, az örökös KUSS a témában már uncsi volt.
A szemem előtt ürültek ki a méhészek kaptárai, de az OMME "szakemberei" azt nyilatkozták, hogy a méhmérgezések és a csávázó szerek használata között nem mutatható ki összefüggés.
Akkor most mit fognak keresni?
Ajánlanék egy jó labort, és egy olyan szakembert, aki végre szabályosan tud mintát venni,holnap reggelre minden kiderülne.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2015. Július 14. 16:57
Tegnap láttam egy mérgezéses esetet Tolna Somogy határán viszonylag jó talajon napraforgón. Hidastraktorral a bunkó állat permetezett a virágzás kezdetén. A kijáró méhek három nap alatt eltűntek a kaptárból és az elhullás több mint egy hete folyamatos. Tipikus idegméreg hatás nyomai láthatók a vergődő, tébláboló, gyalogló méheken, amik a kaptárak körül a földön láthatók. Gyanúm szerint neonikotinoid mérgezés lehet, ugyanis tudomásom szerint a többi szer nem tud ilyen hosszan mérgező hatású lenni.

A méhész sajnos nem akart botrányt csinálni, nem jelentette be a NÉBIH-nek, pedig megérdemelné a gazda. Ott volt körbe 6-800 ha napraforgó, de csak az a 70 hektár lett lepermetezve, amire a méhek intenzíven jártak. Kezdek gyanakodni, hogy igaza lehet azoknak a kutatóknak, akik azt mondják, hogy a neonikotinoidok íze csábítja a méheket. Ez a fajta csábítás természetesen halálos.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 15. 07:33
Kíváncsi leszek Petronius mikor támad.
Gyűjti az információkat, majd lecsap, megpróbál lejáratni.
Ez mit sem változtat a méhpusztulás tényén.
Ez a maszatolás megy évek óta, mert a rosszkor vett minták teljesen félreviszik a dolgot.
Egy új szakértő csapat kell az OMME-ban, és ezt néhányan nehezebben emésztik meg mint a méhpusztulások tényét.
Konok, csökönyös, régimódi szemléletet fel kell számolni, mert zsákutcában vagyunk.
Kicsit körül kell nézni a világban, és azon belül Európában, hogy mások hol járnak.
Romániában, Szlovákiában, hogy csak ezt a két szomszédot említsem, komoly kutatóintézetek működnek.
És nálunk?
Alkalmazott kutatásból terepjáró vásárlás?
Az 50.000 millió elpocsékolt pénzből sok értelmesebb dologra tellene ám.
Megkérdeztek valakit, hogy mi a javaslata?
Lehet, de akkor is az IB dönt, természetesen zárt ajtók mögött.
Végül is a terepjáró a legfontosabb.
Állítólag még földúton nem járt.
A kisfiamat kérdezték annak idején, hogy tud e úszni?
Igen, de még vízben nem próbáltam...volt a válasza.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2015. Július 15. 16:41
És ez az egész semmit sem ér ha a paraszt lábaszárát senki nem veri furkós bottal bucira, mikor virágzáskor beül a hidas traktorába. Amióta el van a hidas terjedve olyanok mint a hülyegyerekek állandóan mennek ;D. Felénk is van tavaly lett hidastraktora azóta még a teliholdat is lepermetezi.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 15. 17:39
A paksi méhmérgezés címszó alatt elhíresült káreseményen is hidas traktorral okozták a bajt.
Pedig volt olyan méhész aki még a repülőgép alján is látta a feliratot.
Ez jegyzőkönyvben is szerepelt.
A szemfüles növényvédős hívta fel a figyelmet arra, hogy legyünk körültekintőbbek.
Szőlőt permeteztek, Regent rovarölő szerrel.
3.000 méhcsalád pusztult el.
Abony környékén állítólag gombaölővel nyomták le a szotyit, és azt kellene mondanom (ha függenék az OMME uraitól), hogy minden flottul ment.
Mivel hála az égnek nincs szájzáram, a valóság az, hogy egy nappal később tudták csak összerántani a csapatot.
Nagyon figyelnem kell, hogy milyen híreket közlök, mert nem gondoltam, hogy ennyire figyelnek.
Van akiknek igen fáj, ha azt írom, még mindig nem tudnak szabályosan mintát venni.
Tíz éve mondom, még mindig nem értek el idáig sem.
Egyszer majdcsak túleszünk rajtuk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2015. Július 15. 19:29
Szerintem ahogy én látom a vegyszerezéssel aza baj hogy bedobták a gyeplőt a lovak közé!  Ezek nem szakemberek hanem maszekok . Csinálják mikor odaérnek meg amugy se ugasson bele senki :-X.      Idén első akácon erdő mellett 10ha kukorica a szél levitte a kalopom  nagyon fujt. Délbe jön a felkapaszkodott majom(apa 30 évig tanácselnök most a félhatár az övék) egy déri janival. Szolt hogy megjött gyomirtozni most ért ide. Mondom a jo anyádat az összes vegyszert az erdőbe viszi a szél meg a nem messze lévő házakra tényleg nagyon fujt. Feljelentelek hülyegyerek. Na telo apának annak több esze volt. A kölyköt lebaszta elnézést kért. Teljes szélcsendbe naplementkor 20 perc alatt megcsinálták nem is volt semmi baj. Na nem mindenki ilyen de mostanába egyre több ilyennel találkozok. Kurva szerencsém volt hogy aznap kintvoltam a méheknél.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2015. Július 26. 09:34
Tisztelt Méhészklub olvasók!
Jönnek a hírek, hogy országos méhmérgezés történt a napraforgón, és keresik az okát.
Amikor még közöttük kellett hallgatnom a félrebeszéléseket (mivel mindent a nagy büdös atkára fogtak),
akkor is nehezen bírtam ki szó nélkül, de folyton lehurrogtak azok, akik most betojtak a mérgezésektől.
Természetesen naponta szóba kerül a mostani méhpusztulások oka, pláne,hogy az OMME elnöke is élesben megtapasztalhatta azt amiről tíz éve pofázok.
Még mindig azon a tévúton kalandoznak a kuruzslókat megszégyenítő "szakemberek", hogy a csávázás ezt nem okozhatta, mivel ez a technológia már nem alkalmazható, meg egyébként is Magyarországon nem bizonyított, hogy a neonikotinoidok hatása és a méhpusztulások között összefüggés van!
Sajnálni tudom csak azokat, akik még hisznek az álmoknak, hogy ez a mérhetetlen vegyszerbomba amit a Földbe évekig belepumpáltak a gondos gazdák, hipp-hopp mától a Holdon károsít.
A frászt!
A Földet elszennyezték, és csak ismételni tudom Békési tanár Úr szakcikkét amit a méhészetbe írt, a neonikotinoidok felezési idejéről.
Tehát lehet, hogy valóban nem csávázták a napraforgó vetőmagot az idén, de a talajban az előző évek alatt felgyülemlett szutykot a növény felszívta, méhek meg ezt "szívják".
Olvassátok el a Greenpeace vizsgálatait, amelyben a szántóföldeken vettek mintát az esők utáni tócsákból.
Abban, hogy a Jó Istenben van neo szennyezés, ha már nem is használják ezeket a gyilkos szereket?
Ezen a vonalon kell tovább vizsgálódni, de üzenem az illetékeseknek, hogy nem délután ötkor kell a mintákat szedni!
Több méhész arról számol be, hogy gombaölővel szórták meg a szotyit, amit Abonyban elnökünk is megtapasztalt,
és mégis kiürültek a kaptárak.
Arról miért nem nyilatkoznak az OMME illetékesei, hogy az abonyi mérgezésnél odamentek egy napraforgó virághoz amin a méhek szorgoskodtak?
És mi történt?
A méhecskét egy újjal megpiszkálták, amely azonnal elesett a földre és elpusztult!
Ez mostantól már nem titok!
Abba kéne hagyni ezt az évek óta tartó színjátékot!
Engem nem tudnak átvágni, mert egy magasabb szintű szakmai gárdával(nem galerivel) tartom a kapcsolatot, és ők is állítják, hogy a méhveszteségek a szinergens hatásnak köszönhetőek.
A bizonyításra az OMME részéről semmi esély, mert a mintavétel továbbra is teljesen gáz.
Lehet ezt a hozzászólásomat a gőzölgőbe kellett volna írnom, mert kiakasztóan fájdalmas ez a szakmaiatlanság.
Úgy csinálnak mintha keresnének valamit, közbe a szemük be van kötve?
Kérdezzenek már meg egy szakembert, hogy kell szakszerűen kideríteni mitől van az országos méhveszteség.
Én szívesen segítek, de csak azoknak akik nem kussoltatnak le, és megfontolják intelmeimet.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2015. Július 26. 11:08
Attila!

Egyetértek az előző írásodban leírtakkal.
Azt viszont nem  hangsúlyoztad eléggé milyen nagy probléma,veszély-
forrás, hogy a felfüggesztett három kőkemény neo-t kalászosokban és
ki tudja még milyen termesztett növényeknél használhatják legálisan a földművelők,
hiszen a jelenlegi szabályozók ezt megengedik.
Bruneau Etienne az Apimondia egyik szakembere itt járt pár éve,azt is elmondta
a napraforgó egy "tisztító" növény,felszívja a neokat is.
Figyelembe véve a talajba bejuttatott (pld. kalászosok) neok felezési idejét,máris
meg lehet a napraforgón tapasztalt méhelhullások oka.
Talán ezt is vizsgálni kellene.
Pénz is lenne rá az OMME-ban.Az a szomorú,akik döntenek ahelyett,hogy tűzzel vassal
harcolnának a neo-k  ellen,az OMME szócsőben (méhészújság) reklámozzák,dicsőítik ezen szereket.
Az OMME nagyhatalmú és nagyhangú a neok nagypártfogó "Úrának" vajon
megváltozott-e a véleménye?
Természetesen Cserényi Péterre gondoltam,ha esetleg bárkiben is kétely támadt volna.
Az Ő szava a döntő az OMME-ban ,annak kell lennie amit Ő akar.


Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2015. Július 26. 19:59
Nekem is volt olyan kb. közepes mérgezésem napraforgón, de nálam egybe esett a kukorica vegyszerezésével. Nem láttam, hogy hány órakor permetezték, de nem este, mert akkor mindíg kint voltam. Másnap és harmadnap volt az elhullásom, de akkor este azonnal hazaköltöztem. Szerencsére csak 25 szaporított család volt ott, így este egy menetben hazaköltöztem. Azóta semmi pusztulásom nincs, úgy hogy én a kukorica bogár permetezésre gyanakszok. A mérgezett pollenre.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2015. Július 27. 22:41
QUQURIQ !!!

Ki tudja, hogy miért tartjuk a szakmai elnököt?
Elsődlegesen Neki kellene  „irányítani, intézkedni, képviselni”  a magyar méhek érdekeit!
Méheinkből élünk!
Bármi féle vegyszer árt minden élőlénynek!
Csak súly részarányosan hat rájuk és az emberekre.
Miért?
Mert élőlények vagyunk!
Messze el kell határolódnunk a méregkeverőktől, mert nekik csak az extra profit az érdekük.
Minden évben rejteget a vegyszer ipar valami kuriózusos méhelhullást, ilyen vagy olyan formában!
Olyan, mit ha nem is volnának kísérletek, mert ha volnának, tapasztalhatnák a kíméletlen halált, amit okoznak.
…és nincsen senki az OMME vezetésében, aki felemelné a szavát, és tiltakozna a nyilvánosság előtt!
Nem szerveznek demonstrációt, csak hallgatnak, és loholnak az események után…
Ki védi meg a magyar méhészt, ha nem az érdekképviselet?
Vagy nem ismerik a szó jelentését???
A közelgő tisztújító tagság majd elmagyarázza nekik az érdekképviselet fogalmát a szavazataikkal!
Jelen vezetés felelős az évek óta tartó méhelhullások miatt, a semmittevésük és hozzá nem értésükkel.
Nem tesznek semmi rosszat, de semmit nem tesznek ezeknek a mérgezéseknek a megállítására. …..ha tesznek is, de éppen nem eleget!
…ha nem lenne érdekképviseletünk, ugyanitt járnánk a mérgezések megoldásával….
Kitől várjunk segítséget???

A méhekért aggódó Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lindzzy - 2015. December 30. 14:10
http://action.sumofus.org/de/a/EU-Kommission-erlaubt-Bienenkiller-de/?sub=fb
 :-X
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Január 11. 21:24
Isten malmai lassan őrölnek!
Talán ezek után az OMME reklámújságban sem fogják sztárolni.ű
http://tudnodkell.info/ajanlott/v/a-vilag-legnepszerubb-novenyvedo-szere-miatt-pusztulnak-el-a-mehek/
Görgessétek az aljára a cikket, mert ott olvashatjátok a tegnapi hírt.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Január 11. 21:52
Kedves Don Cserényi!

Egy költői kérdés.
Mennyire amatőrök a francia méhészek,mennyire idióták?

Tudnia kell mindenkinek.
Amikor már rengeteg tudományos anyag állt a rendelkezésünkre,
amikor már láttuk mi,akik régóta méhészkedünk,mekkora kárt okoznak
a "neok",láttuk milyen nehéz méhészkedni,láttuk,hogy mekkora kárt
okoznak az "új típusú "rovarölő szerek,don Cserényi és fősegédje Tóth
Péter még mindig idiótázta a franciákat,belgákat védte,reklámozta a neokat.
Most oda állhatnának a méhészek elé és bocsánatot kérhetnének,beismerhetnék
mekkorát tévedtek.Legalább most,hogy az
EPA nyilatkozata szerint komoly lépéseket kíván tenni az ügyben.
LEGALÁBB MOST!!!!!!!!!!

Az utóbbi években tömegével pusztulnak el a méhek. A kormány beismerte: egy igen népszerű növényvédő szer állhat a dolog hátterében.
Több mint egy évtizede gyakorolnak nyomást a környezetvédők, illetve a méhészek a Environmental Protection Agency-re (Környezetvédelmi Ügynökségre), hogy végre felülvizsgálják a neonikotinoid-alapú növényvédő szerek hatását, hiszen több kutatás kimutatta, hogy iszonyatosan káros hatással bírnak a méhek, illetve más beporzó rovarok egészségére. Az EPA szerdai nyilatkozatában ismerte be, valójában ez a helyzet.

Szégyen,gyalázat,de a nyomásgyakorlásban az OMME(Magyarország egyetlen országos méhészegyesülete)
elsősorban ennek a két Úrnak köszönhetően nem vett részt.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Január 11. 22:15
Kedves Méhésztársak!

Ez nagyon nagyon jó hír.
Remélem a józan ész győz a fékevesztett,mindenáron
profitot hajszoló cégek ellenében.a


Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Január 11. 22:30
Kedves Csorba Csaba !

Úgy gondolom itt lenne az ideje nyilatkoznia.
Az EPA már megtette.
Privátban írt levelére azért nem válaszoltam másodjára,mert Önnel
ellentétben,úgy gondolom a pozíciója -Bayer cég Magyarországi megbízót,
ha jól tudom-ezekben az ügyekben megköveteli a nyilvános megszólalást.
Úgy gondolom ideje lenne nyilatkoznia.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Misi - 2016. Január 11. 22:55
Eddig még senki nem bizonyította, hogy a méhcsalád-pusztulást a neonikotinoid okozza!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Január 11. 23:05
Misi!
Milyen bizonyíték kell neked?
Mióta méhészkedsz?
Ezelőtt 20 éve nem olyanok voltak a méhek mint ma,
Maroknyi néppel lehetett szaporítani,erőtől duzzadó méhekkel lehetett dolgozni.
Ma ez nem így van.
Amint el kezd virágozni egy szántóföldi növény a méhek összeesnek többé kevésbé,
jobbik esetben csak kicsit gyengülnek le.
Te nem méhészkedsz?
Vagy el tudod kerülni a szántóföldi növényeket?
Még egyszer bemásolom.
Az utóbbi években tömegével pusztulnak el a méhek. A kormány beismerte: egy igen népszerű növényvédő szer állhat a dolog hátterében.
Több mint egy évtizede gyakorolnak nyomást a környezetvédők, illetve a méhészek a Environmental Protection Agency-re (Környezetvédelmi Ügynökségre), hogy végre felülvizsgálják a neonikotinoid-alapú növényvédő szerek hatását, hiszen több kutatás kimutatta, hogy iszonyatosan káros hatással bírnak a méhek, illetve más beporzó rovarok egészségére. Az EPA szerdai nyilatkozatában ismerte be, valójában ez a helyzet.

Beismerte.
Ismered ezt a szót? Melyik oldalon állsz?
Én a méhekén.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Január 12. 00:32
Misi!

Nem tudok aludni mert nagyon örülök a jó hírnek.
Remélem a hatóságok kemények lesznek.
Azt nem értem mit kell neked bizonyítani.
Te is láthattad éveken keresztül nem "zümmögtek" a vegyszert szóró
repülők,heliröpcsik,traktorok,stb.
Nem  kell különösebben nagy képzelő erő miért volt ez így.
Mert a neok mindent vittek.
igen-ám,de a méheket is,ha nem is taglózva legtöbbször,
hanem csak szépen lassan,de biztosan.
Semmi más nem változott drasztikusan az utóbbi 10 évben,csak
áttértek a hosszú hatású szerekre a mezőgazdaságban.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Január 12. 08:11
Anti!
Most az egyszer nem értek veled egyet, de ne ijedj meg!
Ezt írja Misi, és igaza van:
"Eddig még senki nem bizonyította, hogy a méhcsalád-pusztulást a neonikotinoid okozza!"
Hát éppen ez a probléma, csak éppen Misi elfelejtette hozzátenni, hogy MAGYARORSZÁGON!
Európában mindenhol már régen bebizonyították, de ha írásaimból visszakeresitek, megtalálhatjátok, hogy az OMME elnöke éppen ezt nyilatkozta, hogy Magyarországon erre nem is végeztek vizsgálatot!
Akkor, hogy a frászba lehetett olyan nyilatkozatot kiadni, hogy nem okoz kárt?
Lassan vége ennek a szakmaiatlan ámokfutásnak!
Hála az égnek egyre több és több méhésznek, küldöttnek szakad fel a szeme, hogy milyen károkat tud okozni egy olyan vezetés, mely nem veszi figyelembe a fejlett országok kutatási eredményét.
Ezt megtapasztalhattuk a Francia Intézetben is.
Az OMME urai egyedül maradtak nézetükkel, közel voltak hozzá, hogy kifütyüljék őket.
A mintavétellel kapcsolatos dolgokról nem is beszélve.
Délelőtt 10 órakor mit nézeget ez e szerencsétlen monitoring brigád?
Aki egy parányit is konyít ehhez a témához, vagy veszi a fáradtságot és elolvassa, hogy máshol ezt miként csinálják, szét neveti magát rajtuk, pedig neves, szakemberek felajánlották a szakmai segítségüket.
Lehet pont az volt a cél, hogy soha ne derüljön ki?
Az OMME gőgös urai annyira képzettek, hogy nekik nincs szükségük egy egységes (akkreditált) mintavételi módszerre!!!!!!!!!!
A Greenpeace vegyi anyag szakértője, Simon Gergely és csapata sem győzte őket meg.
Pedig róla azt mondták, hogy nekünk magyaroknak az ilyen szakembert, tenyerünkön kéne hordoznunk.
Az OMME szakmai vezetésének véleményét Gergőről inkább nem írom le mert lesújtó.
Gergő gyakorlati, méhészeti tudásába kötöttek bele, nem az általa közölt, tudományos kísérletekkel alátámasztott tények érdekelték az OMME urait.
Ha mindent félreteszünk, (sumákolás, hazudozás, ajtó bezárás, titkolódzás) és azt mondjuk, felejtsük el.
Ezt a témát akkor sem fogjuk lenyelni!
Remélem már nem sokáig nézegetjük őket.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2016. Január 12. 08:36
Eddig még senki nem bizonyította, hogy a méhcsalád-pusztulást a neonikotinoid okozza!

https://www.youtube.com/watch?v=tK6qN7gM2eg

https://www.youtube.com/watch?v=GZoHB5Z4Wp4&feature=youtu.be

Közben az egyik videó eltűnt, nem érhető el, így a hozzá kapcsolódó levelezés érthetetlenné vált: https://www.youtube.com/watch?v=kO4JnkM4gVw

https://www.youtube.com/watch?v=kJHhh_ENblM

Nem sikerült, mert nem is akarták.

Aztán miért nem MISI? Nézd csak meg a videókat! A negyedikben Tömöri elmondja mi van a kezében. Hívd fel és kérj egy másolatot! Vagy Simon G.-t. 06 20 2529212
Mert senki sem akarta bizonyítani Magyarországon. Aki akarta azt kussoltatták. Megfenyegették. Te MISI semmit nem tudsz erről, és már számtalanszor felbosszantottál sok méhészt a hülyeségeiddel, éppen ezért nem is szólnak hozzád. Olyan homályos vagy Te a méhészet világában, hogy a negró világítana a szakértői fejedben. Gyere el, vagy hozzunk össze egy beszélgetést! Kiabálsz a nagyvilágba a neok védelmében, -mert ez a megnyilatkozásod is az,- azután meg majd védekezel azzal, hogy nem azt mondtam ám nem okozott, csak annyit: nem mutatták ki. Kimutatták.
Fogalmuk sincs a "kutatóknak"miként kellett volna. Nem is érdekelte őket. Nem is mertek a politikával szembe menni, mert féltették az állásukat. Semmi mást nem hozhatnak fel mentségükre azon kívül, hogy nagyon nehéz nemcsak kimutatni, még észre venni is. Ezen okból még nagyobb hátrányban vagy.
Elmondanám neked is nagyon szívesen, részletesen, mint pl Arisztaiosznak, (aminek még nincs vége) és bemutatnám a levelezést a NÉBIH-vel, aztán dobnál Te is egy hátast mint Bükk csodálkozva (akkortól vagyunk haverok) és a többiek... 
Ha nem tudnád MISI, egyszer már meguntam a mellémagyarázkodásodat, amikor a Capensis mint méh élősködő méh fajta jellegeit próbáltad belemagyarázni  az egyre gyakoribbá váló nyári anyaváltásokba. Tudod a LIBERÁLIS MÉH. Na akkor csináltam az "Anyaváltások" videót. Elsősorban neked.
Gyere fel Skypere, esténként eszmecsere zajlik. Te csak gyarapodhatsz ott ;D
Mutatok neked levelet amivel vádoltak. Mesélek méeüs továbbképzésen mellébeszélést állatorvostól, amikor "Amatőrök"és méhésztársaik néhány nappal későbbi mérgezésének fényképeit mutogatták a mi esetünket elmutyizva. Pechükre ott volt annak a területnek is a méheüse, aki élve az adott lehetőséggel rákérdezett a főállatorvosra, hogy mikor várható az eredmény a náluk vett mintákból. Képzeld csak! Nem voltak eredmények. Nem tudták miről van szó. Csodálkozva néztek egymásra az államiból fizettetek. Hét hónappal a mintavétel után. Kérdezd meg a méheüst!

Aztán meg ha már hülyeségeket beszélsz, szeretném tudni ki vagy. Ha nem, akkor még hiteltelenebb vagy.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Lilahagyma - 2016. Január 12. 09:13
Attila írta: A mintavétellel kapcsolatos dolgokról nem is beszélve.Délelőtt 10 órakor mit nézeget ez e szerencsétlen monitoring brigád?

Ha ennyire gyorsan kimutathatatlanná válik a szer, akkor miért lehetett a felszíni pocsolyából kimutatni?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Január 12. 09:49
Lilahagyma!
Azt gondolom tudod, hogy a neonikotinoidok témába már jó régóta beleástam magam.
Nagyon figyeltem arra, hogy mindig a gyakorlati oldaláról közelítsem meg a neokat.
Az első ez irányú tevékenységem az volt, hogy Tengelicről elhoztam egy Gauchoval csávázott napraforgó vetőmagos zsákot, és kiszögeltem az OMME pincéjének falára.
Pirossal aláírtam, hogy ez lesz a magyar méhészek veszte!
Bross levetette, hogy ne csináljam a tüzet, akkor még ő sem értett velem egyet.
Teltek, múltak az idők, és volt aki felfigyelt egyéni akciómra, és teletömött külföldi szakirodalommal, vizsgálati anyagokkal, valamint Dr.Fendrik Pétertől is sokat tanulhattam.
Egyre jobban érdekelt a téma, majd előadónak is felkértek.
Szégyellem magam, hogy akkor még szaktanácsadóként nem fogalmaztam olyan kritikusan, mert "főnököm" volt mellettem a másik előadó.
Ma már simán, kendőzetlenül merek beszélni ezekről a dolgokról, különösen azóta, hogy nyolc ország szakembereit volt szerencsém ebben a témakörben meghallgatni.
Az egyik belga neves szakember, hajnalig tartó horrorfilmbe illő előadása után, (Bross fordított) végleg rádöbbentem, hogy az OMME kész átverést hajt végre!
Katasztrófa az egész monitoring.
Tudod mit mondott rájuk az egyik legnagyobb európai méhész?
"Kőbaltával járó szakbarbárok."
Ezt az egyik küldöttgyűlésen fel is olvastam, gondolhatod majdnem nekem ugrott Cserényi doki.
Akkor (még) szaktanácsadó voltam.
Lilahagyma!
Szívesen figyelmedbe ajánlom a guttációs cseppekben rejlő tudományos kutatási eredményeket.
Ha ilyeneket írogatsz nekem, hogy  felszíni pocsolyákból miért lehet még délelőtt 10 órakor is kimutatni, ehhez nincs mit hozzáfűznöm.
Vagyis annyit, hogy délelőtt 10 órakor már nincs guttációs csepp, tehát nincs mit vizsgálni!
Az OMME "szakmai" gárdájától kérdezd már meg, hogy vizsgáltak e guttációs cseppeket?
Először magyarázd el nekik, hogy azt a növény levelének fonákján keresgessék, mert a színén lévő harmatcseppek nem azok.
De itt befejeztem, mert nem kívánom felzaklatni, a sarlatánokon magam.
Téged meg nehogy ilyen felszíni pocsolyából nyert vízzel locsoljanak, mert akkor ki sem fogsz kelni. :P
Üdvözlettel:Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Január 12. 10:25
Nincs tudományos vita arról, hogy a neonokotinoidok mérgező hatásúak-e a méhekre. Méhekre nagyon mérgező, sőt kifejezetten halálos méregnek tekinti a szaktudomány a laboratóriumi mérések alapján. Tehát, ha a szaktudományra alapozták volna a döntést, akkor ezekből a molekulákból soha nem lett volna növényvédőszer.

Miért lett mégis?

Azért mert a Bayer cég akarta és mert az engedélyezési folyamatban igen apró manipulációval figyelmen kívül lehetett hagyni a leglényegesebb toxikológiai eredményeket. Például tudatosan, szándékosan az orális toxicitási (szájon át felszívva) értékeket figyelmen kívül hagyták.

A Bayer cég azt használta ki, hogy akkoriban (amikor ezek a forgalomba hozatali engedélyek születtek) az állami laboratóriumi műszerek akkreditált méréshatára nagyon magas volt, tehát a megtörtént mérgezések esetén sem mutatták ki a mérget. Továbbá azt is kihasználta a Bayer, hogy a méregmolekula különböző környezetben más-más módon viselkedik, de a legfontosabb és a cég számára jó tulajdonsága a neonikotinoid molekulának, hogy az állati szervezetbe jutva rendkívül gyorsan mérgez és rendkívül gyorsan le is bomlik, tehát rendkívül nehéz olyan méhmintát gyűjteni a terepi viszonyok közepette, amiben még nem bomlott le a méreg.

A neonikotnoidok lebomlásának gyorsasága a környezeti feltételektől függ.

A talajban a bomlási sebbesség az agyagtartalom növekedésével csökken, vagyis minél agyagosabb a talaj, annál lassubb a lebomlása. Akár három évig is mérgező mennyiség maradhat a talajban.

A növényekben a méregmolekula több mint 140 napig változatlanul megmarad.

Hogyan lehet a pocsolyavízben kimutatható mennyiség? Hát ez nagyon jó kérdés. Azért mert a talajban valószínűleg nagy mennyiség van és abból folymatosan oldódik ki.

Tulajdonképpen ott bukta el a Bayer a kibontakozó csatát, hogy a neonikotinoidok akkor is képesek megölni a méhcsaládot, ha az egyes méhecskék csak mérgeződnek, de nem halnak meg azonnal. Ugyanis az így mérgeződő méhecske elveszíti sok olyan tulajdonságát, ami kellene a méhcsalád életben maradásához. Romlik vagy elveszíti a tájékozódó képességét és a szociális képességei is erősen sérülnek. Ezeknek a tüneteknek az együttese a CCD.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Január 12. 17:14
Elég csak fellapozni a környezetterhelési monitoringvizsgálatot 2014-2015. Rögtön kiderül milyen tragikus a környezet a méheinkre.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: barger - 2016. Január 12. 18:26
Kitin!

20 éve vannak forgalomban ezek a szerek. Az európai parlament 2009-ben már elkezdte felülvizsgálni őket. A Bross sem mostanában volt elnök amikor az Attila kiakasztotta a zsákot az ajtóra. 2014-2015-ben rájöttek, hogy igaz volt amit már mindenki évek óta tud? Hát gratulálok!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Január 12. 20:32
Barger!
Ha jól számolom már éppen 9 évvel ezelőtt volt a Gauchos zsák történetem.
Akkoriban nagy vihart kavartam vele, úgy is mondhatnám, hogy kinéztek a többiek.
A másik témám a szervezett méhes megporzás, és annak támogatása.
Ezt is kidolgoztam, na ki ugatott le folyamatosan?
Nem nehéz kitalálni.
Amikor Morvai Krisztina EP képviselő, (aki egyébként az EU Mezőgazdasági Bizottságában is bent csücsül) Szekszárdon a Tavaszváró Méhésznapon előadta, ezt "Közjónak" hívta.
Akkor minden voltam, csak szép meg jó nem.
Szinte meg akarták tiltani, hogy egy ilyen szélsőséges (és különböző hangzatos címkék sokasága) nőszemély, egy szakmai rendezvényen....
Az akác kampánykoalíció az cseppet sem politikai indíttatású!
Szerintem ha valaki segíteni akar azt el kell fogadnunk!
Most nem olyan csapat van aki mindenfélét elfogad!
Itt a vége, mert túl messzire megyünk.
Tehát a neok, nem új keletűek, ha az OMME jelenlegi urain múlna, még mindig használhatnák a gazdák.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Január 12. 20:49
Attila!

Használják ma is!
Egyenlőre csak felfüggesztették egyes "méhjárta" kultúrákban .
Kalászosokban,egyéb más növényeknél is engedélyezett .
Mivel egyes-főleg kötött-talajokban lassan bomlik,akár három év a
felezési ideje,óriási kárunk lehet,sajnos van is,az előző évek csávázásaiból is.
Én tudom,hogy Te ezt tudod,de valamiért ez sosincs kihangsúlyozva.
A gazdák nyugodt lehetsz kihasználják ezt.
Menni kellene balhékat csinálni ez ügyben és kínai szutyok miatt is.
Don Cserényi vezethetné a csapatot.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Január 18. 01:26
Az álszent Syngenta:

https://www.facebook.com/1513585108888249/videos/1679863165593775/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Január 27. 17:07
Megjött a méhészújság!

3. oldal közepén írja:

"A virágzó kultúrákban nappal használatos rovarölő szerek felhasználásának szigorítását javasoltuk a közelmúltban, ugyanis tudtuk igazolni, hogy ezeknek a készítményeknek a nappali használata okozhatja a "mászkáló méhek" megjelenését. Erre a beadványunkra még nem érkezett válasz."


Akkor mégsem az atka okozza a mászkálást?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Január 27. 19:43
Az OMME Méhészújsága okozott már néhány meglepetést. Lehet, hogy itt a választási kampány idején kénytelen bevallani, hogy a rovar irtószerek tényleg megölik a rovarokat. Sőt talán még azt is bevallja a Dr. Ludányi István főszerkesztő úr, hogy a méhecske is rovar és a neonikotinoidok használata pusztítja a méheket is.

Igen, ez a szakemberek számára nem meglepetés, hogy a növényvédőszeres mérgezés egyik tünete a méhek mászkálása. Sőt az sem ismeretlen a szakemberek számára, hogy a nozéma is felszaporodik a mérgezett méhállomány egyedeiben. Sőt az erős atkafertőzéstől is gyalogolhatnak a méhek a kaptár előtt, főleg tájolási időszakban.

Tehát a mászkálás, gyaloglás több ok miatt is kialakulhat, úgymint, mérgezés, nozéma, erős atkafertőzés.

DE van még egy negyedik rendszeresen elhallgatott ok is: ÉHEZÉS. Ne felejtsük el, a fent felsorolt három ok bármelyike okozhat fehérjehiányos állapotot, tehát a fehérjepótlás az ilyen méhcsaládok gyógy0tásában nélkülözhetetlen.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2016. Január 27. 19:56
Hál istennek nálam még sohasem volt mászkálás.
A repcékkel általában szerencsém volt, este fele szórták mert mindig fújt a szél nappal.
Tavaly volt először hogy a tőlem 1km-re lévő repcét déltájban szórták, de nem volt semmi sem.
Mászkáló méheket láttam tőlem 2 km-rre lévő kollégánál augusztusban, köztünk napra volt ugyanoda jártak a méheink, de nálam nem volt akkor sem. Nála mászkáltak a fűben sokan, meg a kaptár homlokán ott is sokan, mintha nem találnák a bejáratot :'(.
Atka irtásról kérdeztem, nem volt közlékeny :-X, másoktól tudom hogy szó szerint ész nélkül furettózik taktikkal, plussz egyidőben más amitrázos készítmények is ott figyelnek a kaptárban egész évben :o, belógatva, ráterítve stb... közben megy a furettó mint a géppuska.
Szerintem ő maga mérgezi folyamatosan a méheit, atkától való félelmében, ezt később láttam is.

De hangsúlyoznám, én életemben ezt az egyet láttam(de már évek óta hallatszott mindig bajok voltak nála).
Kicsit mögé is tudtam nézni, megdöbbentett :o. Ebből az egész éves amitráz mérgezésből már sok minden kialakulhat, de ezekben nem vagyok jártas, csak azt írom amit láttam.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Február 04. 08:55
  :o JAJJ már megint miben mesterkednek a kutatócskák !

http://www.origo.hu/tudomany/20160203-rovar-rovarpancel-kitin-biologia-achilles-sarok-zika-virus.html

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Február 04. 13:29
Ha jól csinálják a fejlesztést, akkor jó is lehet, de a profitérdek ezt is tönkreteheti.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Március 03. 23:11
Csányi Anti írta a választásoknál, hogy hosszú hatású rovarirtók meg a neok stb.
Azonnal betiltanám mind!
Ebben is úgy gondolom, hogy nem az OMME tudja megoldani!
Kevesen vannak szerintem az országban akik annyira utálják a vegyszereket, mint én!!
Amikor jön a szunyogírtó legszívesebben az összes rovart becsalogatnám a lakásba.
El tudjátok ezt képzelni?
szinte napi szinten hallom nyáron a távolból a motoros háti permetezőt, ha kell-ha nem megy, ha fúj a szél akkor is. Van akinek ez a hobbija. Főleg ilyen esős szélsőséges tavaszokon, mikor csak néhány nap jó idő van, végre kirepülhetnek a méhek és csak fújják-fújják
Ilyenkor görcsbe rándul a gyomrom, szét csapnám az illetőt, de rájövök,hogy a többség talán legálisan fújja és a saját kertjében mégsem vonhatom kérdőre. Aztán, hogy mit okoz és mi van a készítményre írva az megint más kérdés.
Azt is szörnyűnek találom, hogy a készítményekre miért nincs a kupakjára rálaminálva, hogy vegyen már fel gumikesztyűt és egy büdös maszkot stb aki használja.
Ezek a vegyszergyártók akkora hatalom, hogy az OMME nem hiszem, hogy tudna hatni rájuk.
Lehet olvasgatni hatalmas élethosszig tartó pereskedésekről ahol embereknek tönkre megy az élete mire bebizonyítják végre, hogy igazuk van, mérgező. A gyártót megbüntetik, a szert betiltják és utána?  Csinálnak egy újat, egy sokkal durvábbat, megfoghatatlanabbat.
A felhasználókat kéne meggyőzni, hogy ne használják.
A green p. csinált a neokkal  nagyon jónak tartom, hogy felhívják rá a figyelmet.
Viszont ott sem az a réteg lett megszólítva aki vidéken használja, hanem a nagyvárosi emberek+ fiatalok akik igaziból nem is értik, hogy miről van szó. De végül is hála a sok aláírásnak felfüggesztették a használatát.
Szerintem jobb most nélkülük.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Március 04. 00:09
De hogy az összefogásról is beszéljek!
Néhány éve volt egy gondolatom, hogy össze kéne fogni ha már mindenütt vannak méhészek írhatnánk egy szórólapot, egy felhívást a méhész egyesület nevével ami összefoglalná a permetezési szabályokat és kérnénk, hogy legyenek tekintettel permetezés közben a méhekre is. Megkeresnénk vele a gazdaboltokat és megkérnénk, hogy minden egyes permetszer mellé adják már oda. Mindenütt jelen vagyunk, simán megcsinálhatnánk.
Több gazdaboltossal beszélgettem erről, tetszett nekik, szívesen segítenének.
DE MI LENNE A HATÁSA??? lehet, hogy amennyi haszna lenne legalább akkora kárt okozna ezért lemondtam a felterjesztéséről.

- manapság nem divat az olvasás, lehet, hogy sokan el sem olvassák.

-Az egyik boltos mesélte, hogy mindig a vevő szájába rágja, hogy mit hogy kell csinálni, hogy vigyázzanak a méhekre.
Az egyik vásárló oda vágta neki, hogy őt ez egyáltalán nem érdekli, nincsenek méhei...

- vannak azok a szomszédok is akik a méhes közelsége miatt megutálták a méheket...

-Egyszer bicikliztem a Dunaparton, leültem kicsit a strandnál. /felénk rettenetesen sok a méhész/ a méhek lejárnak a partra vízért. Valaki éppen mesélte a társának a kalandokat, hogy rengeteg itt a méhecske és ki hogyan lépett már bele és mennyire dagadt fel és mennyire utálják, hogy nem lehet nyugodtan strandolni..

- olyanokat is gyakran hallok, hogy a méhek megeszik a gyümölcsöket,  a szőlőt,  nem lehet préselni mert megszállják a méhek...

Még biztos sok olyan van akik utálják a méheket és mindent elkövetnének, hogy kiirtsák. Ezeknek az embereknek nem volna jó egy receptet adni, hogy mit NE csináljanak.

Valahol a gazdákat is megértem /de mégsem/, hogy ő a gabonájából él, mindent elkövet érte és megpermetez , hogy növelje a hozamot, minőséget termeljen. Ráadásul legálisan.
Csak hát ezzel pusztítja a környezetét legálisan



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 04. 01:03
Látod Kitin ez a baj !
Mindezeket legálisan lehet tenni,
A döntéshozó Urak csak azt felejtik el,hogy az Ő nője,az Őgyereke
az Ő unokája is ezt a szemetet eszi,és a sok mocsok elől nem tudnak elbújni.
Benne van a sörben,gabonában,mindenben.
A saját vizeletében.

Nincs más alternatíva,meg kell próbálni fel lépni az OMME tömeg bázisával
a hosszú hatású rövarölőkkel,gyomirtokkal szemben.
Össze kell fogni minden környezetvédő szervezettel.
Tudod Kitin én a méhekkel vagyok!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 04. 08:12
Jó volt Kitin gondolatait olvasni.
Tolna megyében (Pálfán), március 7-én lesz egy méhész-gazda-hatóság találkozó, ami valójában egy fórum.
Célja a méhmérgezések elleni küzdelem hatékonnyá tétele, gyakorlati megoldások, javaslatok.
80 gazda, és falugazdászok, jelezték részvételi szándékukat.
Az örvendetes találkozót egyszerű méhészek kezdeményezték, én csupán a szervezésben segítettem.
Este 18 órakor a közgyűlésünk után még magasabb szintre emeljük a készültséget, hiszen a NÉBIH-től, Dr.Vörös Géza igazgató fog a méhmérgezések hatékony megelőzéséről egy tájékoztatást adni.
Helyi szinten próbálkozunk, viszont véleményem szerint az OMME-nak lenne ebben szerepe, de ezt a rövid időszakot már féllábon is kibírjuk.
Ők, és a monitoringot nyomók, állandóan a hatóság oldaláról, a paragrafusok mögül osztják okosságaikat, közben a nagybetűs élet teljesen másról szól.
Annak idején amikor Tóth Péternek előadtam, hogy a gazdák egy része otthon betonkeverőben csáváz, valamint az elhíresült paksi méhmérgezésnél meghamisították a permetezési naplót, nem azt a vegyszert jegyezték bele, mint amit használtak, nem hitte el.
Én meg azt nem hiszem, sőt nem értem miért nem komoly szakemberre bízták a méhészek problémáját.
A méhmérgezések kint a szabadban történnek, nem az íróasztalnál, és elméletben.
Az elmélet, az iskolában tanultak csak az egyik felét adják a sikeres védekezésnek, bár nagyon fontosak ezek is.
Másik súlyos problémának látom, hogy az OMME jelenlegi szakmai vezetése a mai napig siratja a neonikotinoidok használatának felfüggesztését!
Végre annyit elértünk, hogy az újságban már nem reklámozzák.
Olyan információim vannak, hogy Magyarország két kultúrában, napraforgóban, és kukoricában derogációt (törvény, vagy rendelet hatályon kívül helyezése) kért!
Azért vannak olyan országok ahol sikereket is érnek el a környezetvédők, és a méhészek közösen!
Svédországban VÉGLEGES TILTÁST kapott a neonikotinoidok használata!
Szívesen ajánlom ezt a tényt is az OMME illetékes urainak figyelmébe, hogy vannak országok ahol már elkezdődött a paradigmaváltás.
Ez is közéjük tartozik, hogy a hosszú hatásmechanizmusú néma gyilkosokat örökre tiltsák be!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: BCS - 2016. Március 04. 13:51
Tisztelt Nagyernyei Úr! Tisztelt Méhészklub!

Ha megenged egy rövidke pontosítást, illetve egy megjegyzést, valamint egy kérést fogalmaznék meg.
Pontosítás: Magyarország nem kért (nem kérhetett - szóval nincs ilyen lehetősége) derogációt két kultúrában, azaz kukoricában és napraforgóban. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács a tagválalatai nevében nyújtott be kérelmet az engedélyező hatóságokhoz, hogy a kukorica ill. napraforgó vetőmag előállító területeken engedélyezze a rovarölőszeres csávázószerek alkalmazásának lehetőségét. Ezt a kérelmet a hatóság pozitívan bírálta el, azzal a kikötéssel, hogy megnevezte az alkalmazható készítményeket ill. azok dózisait, és maximálta a területet: max. 32.000 hektár. Innetől a vetőmagos cégek akik termeltetnek kukorica illetve napraforgó vetőmagot Magyarországon eldöntik, hogy mekkora keretet használnak ki a lehetséges 32.000 ha-ból. Az is lehet, hogy semmit. A magyarországi engedélyező hatóságok az EU felé csak jelenteni kötelesek ezt a tényt.
Megjegyzés: Egyszer tett egy tétova kijelentést, hogy ha majd megint szervez méhész-gazda-hatóság találkozót.... akkor a gyártó(k) illetve képviselőik és/vagy a növényvédő kamara (mint icipicit érintettek csak) is számíthatnak arra, hogy bevonják a párbeszédbe...Sajnálattal értesülök, hogy még nem.
Kérés: Kérem terjeszék (akár a gazdák körében is)! A deflektor kötelező!
Kötelező lesz a pneumatikus szívólevegős vetőgépek deflektorral való felszerelése, amelyeket a gazdák zömében a kukorica és a napraforgó vetésére használnak. Módosult a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet, amely 2016. január 1-től a pneumatikus szívólevegős vetőgépek esetében ír elő változtatást, amelyről az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket. A jogszabály vonatkozó része pontosan így szól:
„9. § (5) A csávázott vetőmagról ledörzsölődő port pneumatikus vetőgéppel történő vetés esetén, az elsodródás megakadályozása céljából megfelelő csővezetékkel, eszközzel (deflektorral) a talaj felszínére vagy a barázdába kell vezetni, abban az esetben, ha azt a csávázószer engedélyokirata előírja.”
Mint minden növényvédelmi eljárás esetén, a csávázott vetőmagok vetése során is jelentkezhetnek olyan környezetet károsító kockázati tényezők, amelyeket a helyes vetési gyakorlat alkalmazásával megelőzhetünk. Ilyen kockázatcsökkentő eljárás egyebek mellett a csávázott vetőmagok elkülönített helyen történő tárolása, vagy a vetéskor szétszóródott csávázott vetőmag összegyűjtése illetve földel történő betakarása.
A deflektor is ebbe a sorba tartozik, ugyanis ez egy olyan műszaki megoldás, amely a szívólevegős (kukorica és napraforgó vetőgépek nagy része ilyen típusú) vetőgépek ventilátorából/turbinájából kilépő elhasznált levegőt és a levegőben lévő - magokról ledörzsölődő – szennyezett port levezeti talajba. Mérési vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy a deflektorok alkalmazásával a vetőmag tételben esetlegesen meglévő finom szálló por elsodródása 90%-al csökkenthető.
A rendelet módosítása minden kultúrára vonatkozik, és igazán komolyan a kukorica és napraforgó termesztőket érinti. Ezt a két növényt általában ilyen típusú vetőgéppel vetik el a gazdák, és az engedélyezett csávázószerek (gombaölő is és nem csak rovarölő csávázószerek) mindegyikének engedélyokirata előírja a deflektor alkalmazását. Az akció keretében a Magyarországon legelterjedtebb vetőgép típusokra (Monosem, Kuhn, SPC, Kverneland, Gaspardo) az első 2.500 jelentkező számára ingyenesen tudunk deflektort biztosítani!
Deflektor rendelés:  http://permetezes.hu/termekek/deflektor/ (http://permetezes.hu/termekek/deflektor/)

Elnézést, hogy egy kicsit hosszúra sikeredett.

Tisztelettel, Csorba Csaba
Bayer Hungária Kft.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 04. 15:36
Tisztelt Csorba Csaba Úr!
Az a Növényvédő és Növényorvosi kamarai tag, aki az OMME-ban sztárolja a neonikotinoidokat, gondolom folyamatosan egyeztet Önnel.
Még egyszer szeretném megerősíteni, hogy a találkozót egyszerű méhészek hozták össze.
Egyáltalán nem ellenzek egy olyan találkozót, ahol a növényvédő szer gyártók is jelen vannak, a konkurenciájuktól a Syngentától is volt már többször előadónk.
Sőt, volt amikor közösen adtam elő Pecze Rozáliával.(Remélem jól írtam a nevét.)
Én az előadásomban a gyakorlati oldaláról közelítettem meg a neonikotinoidok kérdéskörét.
Az információm a derogációról, a Greenpeace egyik képviselőjétől származik, de ha pontos dolgot megtudok, úgyis fogom jelezni. (Azért írtam, hogy "Olyan információim vannak".)
Öntől egyébként elfogadom, hogy egy vegyszergyártó világcég alkalmazottjaként, komoly fizetésért ezt az álláspontot képviseli, amit leír, és mindent elkövetnek a károk enyhítéséért.
Ez csak részben sikerül, mert a talajba, és a felszíni vizekbe így is bekerül a rovarirtó szer, amit hol az állatok, hol mi emberek iszunk meg.
Mint tudjuk az anyag nem vész el, csak átalakul.
Jó nagy rákos daganattá!
Az OMME vezetőitől viszont nem tudom elfogadni, hogy azt az álláspontot képviseljék mint Ön.
Nagyon finoman, burkoltan fogalmaz amikor ezt írja:
"..magokról ledörzsölődő – szennyezett port levezeti talajba." mármint a deflektor.
Nekem ezzel a műszaki megoldással nincs gondom, mivel tanulmányaim között ez valamikor szerepelt.
A szennyezett por viszont nem egy sima szenny, hanem kő kemény méreg, ami a vetőmagról leválik!
Az egész eljárást ezért vezették be, mert belátták, hogy enélkül, óriási környezetszennyező hatása van.
Így is, csak mivel a földbe kerül, ott nem látjuk.
Vagyis látjuk ha akarjuk.
Úgy érzem ez egy parttalan vita, nem is azért válaszoltam.
Meg kell értenie, hogy nem Önnel van gondom, hanem a hosszú hatásmechanizmusú vegyszerekkel.
Csűrhetik csavarhatják, az élővilág minden szereplőjére nézve a rovarölő szerek mérhetetlen károkat okozhatnak.
Egyszerű kényelmi okok miatt a gazdák inkább ezt választják, mert a csávázással minden gondjuk megoldódik.
Igen ám, de itt vannak a  hasznos rovarok, méhek, vadon élő állatok, és mi emberek.
Ha ennek a mérhetetlen vegyszerhasználatnak nem szabnak gátat, saját magunkat pusztítjuk el.
Nekem erről ez a véleményem.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila





Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Március 04. 16:25
Tisztelt Csorba Úr!

Az alábbiakban csak olyanokra hívom fel a figyelmet, amit maga a Bayer cég tudományos mérésekre alapozva is dokumentált az engedélyező hatóság felé, ugyanakkor a termék ismertetőjében és használati utasításában nem szerepel.

Ismertetnie illene a Bayer cégnek a gazdákkal és a méhészekkel is, hogy a három legkockázatosabb neonikotinoid hatóanyagnak és bomlástermékeinek a talajban a lebomlásának a sebessége a talaj agyagtartalmával fordítottan arányosan csökken. A legrövidebb lebomlási idő majdnem 150 nap, a leghosszabb több mint 1000 nap.

A deflektor használatával ugyan a kiporzás csökkenthető, de a lebomlási időt ez abszolút nem befolyásolja. Vagyis a talaj agyagtartalmától függően a mérgező hatás az utolsó haszálat utáni harmadik évben is bekövetkezhet.

Azt sem ártana ismertetnie Bayer cégnek a méhészekkel, hogy a ma kötelező toxicitási vizsgálatok szerint nem mérgező dózis is súlyos szociális zavarokat okozhat a méheknél, aminek következtében a méhcsalád sokkal lassabban ugyan, de meghalhat.

Már bocsánat, hogy kiegészítem az Ön mondandóját, de a jó szándék vezérelt ebben a tekintetben. Ugyanis nem tesz jót a terméknek és a cégnek sem, ha a felhasználók ismerete hiányos vagy téves az adott termék használhatósága és kockázata tekintetében és ebből fakadóan a bekövetkezett baj esetén utólag kell a cégnek bevallania lényeges ismeretek átadásának hiányát.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: BCS - 2016. Március 04. 16:56
Tisztelt Nagyernyei Attila Úr!
(ha már ilyen magas polcról való indítás a módi)

A Növényvédősök Kamarája egy ugyanolyan szakmai civil érdekvédő szervezet, mint az Önöké. Nem értem miért volna hátrányára a méhészeknek, ha volna kapcsolat illetve párbeszéd a két csapat között? A Kamarai tag, akire céloz szerintem kőkeményen kiáll a méhészek érdekei mellett, mivel a végzettsége alapján mindkét területhez ért: a méhekhez és a növényvédelemhez is.
Nem először példálózik már azzal, hogy még a Syngentával is tartott együtt előadást. Én erre azt mondom: csak egyet? Csak a Syngentával? Van tudomása (önnek vagy a zöld szervezetnek, akikkel gondolom folyamatosan egyeztet - csak hogy Önt idézzem!) arról mennyivel nőtt a rovarölőszerek használata az elmúlt két évben? Volna egy csomó téma, amihez a gyártók is konyítanak egy picit (persze annyira nem fognak érteni a témához mint Ön vagy a Biológus ). :o
A teljes információ a derogációról annyi amennyit leírtam Önnek az előbb is. Csak a tisztánlátás végett írtam. Látom nem kellet volna....
Árulja már el mi köze van az én vagy bárki más fizetése ehhez az egész témához? Én nem személyeskedtem Önnel semilyen formában, nem kevertem bele a megszólalásaimba senki fia magán szféráját, kérem Ön se tegye!
Az anyagmegmaradás törvényét átültetni egy légbőlkapott összeesküvés elméletbe nem tanácsos. Ezért sem ártana másoktól is informálódni, pl. a növényvédősöktől, toxikológusoktól stb.
Deflektor téma: amit állít akkor ez igaz a gombaölő szeres csávázószerekre is? Mármint hogy "kő kemény méreg". Megenné Ön az üszkös magból készült kenyeret? Adna a jószágainak penészes kukoricát? Biztos vagyok benne, hogy nem. Akkor viszont marad a csávázás.
Sokszor használja azt a kifejezést, hogy bomba családokra van szükség a jó nagy (megfelelő, kielégítő, gazdaságos stb) mézterméshez. Jelzem, a közgazdasági összefüggések az élelmiszertermelés minden területén működnek: ennek megfelelően a gazdák egységnyi területről (bomba növények kinevelésével) maximális termés elérését szeretnék megvalósítani. Mivel egyazon Bolygót használják erre, mint a méhészek szükség van a párbeszédre. Akkor is ha tetszik ez Önnek, akkor is ha nem.
Utolsó részben írja: a mérhetetlen a vegyszerhasználat nem jó, nem tetszik Önnek. Egyet értünk! A mérhetetlen vegyszerhasználat káros, elfogadhatatlan, fel kell ellene lépni. Helyette az okszerű növényvédelemre és az okszerű növényvédőszer felhasználásra kell törekedni. A növények gombák-, gyomok- és rovarok elleni védelmében, és az méhek paraziták-, kórokozók (itt gyomok még nincsenek) elleni védelmében is.
Pl. a Bayer ért is hozzá (egy kicsit). Lásd: atka téma.
Vehetem úgy, hogy a deflektoros akció ellen nincs kifogása?

Tisztelettel, cscs
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Március 04. 19:17
Tisztelt cscs!

Szerintem senki nem bántotta meg Önt, legalábbis ilyen szándéka senkinek se volt. Amit írtunk keserű tapasztalatból, továbbá a szaktudományos információkból ered. A párbeszéd nagyon fontos, de nem a süketek párbeszéde. Bizony szükséges lenne feltüntetni a használati utasításon a deflektor használatán túl azt is, hogy az agyagtartalom növekedésének arányában csökken a lebomlási sebesség és erősen agyagos talajban akár három év múlva is mérgező mennyiség lehet. Azt is ki kellene harcolnia a növényvédelmi kamarának, hogy a szubletális dózis is súlyos viselkedési zavarokat okozó hatása is fel legyen tüntetve a használati utasításon.

De térjünk rá a fizetésre, amin Ön megakadt. Ki mit őriz, abból él. -Tartja a közmondás. Ön a Bayer alkalmazottja, ezért a Bayer jó hírnevét őrzi. Mi méhészek vagyunk, nem vagyunk kötelesek a Bayert jó színben feltüntetni. Különösen nem, ha szerintünk neonikotinoidok esetében nem is szolgált rá. Szerintünk a neonikotinoidok nem méhkímélő szerek. Ebben vitánk van a Bayerrel és a hatóságokkal. Helyesnek tartjuk a korlátozásokat, sőt keveseljük.

Tóth Péternek a növényorvosi kamarában folytatott tevékenységét Ön nyílván jól ismeri, ezt nem is vitatjuk. Munkája eredménye ismert számunkra. Erről meg nem Önnel kell szót váltanunk szerintem. Nem hiszem, hogy az Ön dícsérete segítség.

Ha segíteni kívánja Ön a mi munkánkat, akkor tegyen meg mindent a saját lehetősége szerint, hogy a neonikotinoidok a valóságnak megfelelő, tehát a méhekre fokozottan veszélyes besorolást kapjon Magyarországon.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 04. 20:14
Tisztelt Csorba Csaba Úr!
Nem volt szándékomban megsérteni.
Valószínű nem olvassa írásaimat, akkor ezen nem akadt volna meg.
Kicsit csücskösebben fogalmazok az átlagnál, és van aki ezen besértődik.
Nem mindenkinek egyforma a tűrőképessége, ezért elnézését kérem.
Még egyszer a saját írásom ezen része:
"Öntől egyébként elfogadom, hogy egy vegyszergyártó világcég alkalmazottjaként, komoly fizetésért ezt az álláspontot képviseli, amit leír, és mindent elkövetnek a károk enyhítéséért."
Nem írtam konkrét összeget, csupán arra utaltam, amit le is írtam, hogy az OMME képviselőjétől más hozzáállást várnának  a méhészek.
Ha ezt Ön személyeskedésnek vette sajnálom, még egyszer elnézést.
A Növényvédelmi Kamara szakmai civil érdekvédő szervezet?
Idéznék az alapszabályukból:
"MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA
ALAPSZABÁLYA
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1./ (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara küldöttközgyűlése jelen alapszabályt, mint működési alapokmányát a 2000. évi LXXXIV. törvény alapján alkotta meg annak érdekében, hogy a növényvédő mérnöki és növényorvosi tevékenységet folytató tagok önkormányzati elveken alapuló köztestületeként tevékenykedjen."
A Magyar Növényvédő és Növényorvosi Kamara mit az összes kamara, akár a Magyar Agrárkamar, KÖZTESTÜLET!
"(2) A kamara köztestületi formában működő szakmai szervezet, ..."
A feladatai között már fellehető a kamarai tagok érdekképviselete, de semmiképpen nem civil szervezet!
Szerintem ezt rosszul tudta.
Félreértett, nem a kapcsolattal és a párbeszéddel van a gond, hanem egy embernek nem lehet két szíve!
Mivel a  MNMN Kamara Köztestület, az OMME pedig egy civil szakmai érdekvédelmi szervezet, így nehezen tudom összeegyeztetni azt, hogy egy ember két szervezetet képvisel, de ez maradjon az én problémám.
Szerintem nem összeesküvés elmélet, hogy a vegyszerek, és növényvédő szerek miatt van a rengeteg betegség, de ezt Ön is jól tudja.
Neonikotinoid, a nevében is benne van!
A növényekkel cigit "szívatnak", nikotint!
Azért ez annyira nem vicces szerintem mert az ön által képviselt cég ellen a francia gazdák bojkottot hirdettek Montpellierben az Apimondián!
Gondolom ezt tudta.
Szerintem is szükség van a párbeszédre, ezért ha elfogadja az őszi Szekszárdi Méhészklubba meghívom előadónak.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Olvastam - 2016. Március 04. 20:59
...
Megenné Ön az üszkös magból készült kenyeret? Adna a jószágainak penészes kukoricát? Biztos vagyok benne, hogy nem. Akkor viszont marad a csávázás.
...
Tisztelettel, cscs

Sajnos ez úgy ahogy van, nem igaz. Demagógia erőteljesen. Ez a mondat nagyjából azt mondja, hogy a rómaiak mind penészes kukoricával etették volna a jószágaikat. Meg azt, hogy a római császár üszkös kenyeret evett volna.
Ez egy nagyon nagy csúsztatás. Magas lóról mindenkit hülyének néz. Visszautasítom a kioktatást.

Emlékezhetünk a már magyar szinkronnal is megjelent filmre: "More than honey". A magyar címe: A méhek világa: http://www.imdb.com/title/tt2263058/ 
Ebben van egy jelenet, ahol a veszélytelen permetezőszer, sima gombaölő hatására pusztultak a méhek. A cégek megmagyarázzák, miért kell így csinálni, de nem végeznek korrekt kísérleteket. Amit elvégeznek, azt meg nem adják a hatóság kezébe.

De nézzük a szakirodalmat:

Ha beírjuk - az egyszerűség kedvéért angolul - a gogliba: '"neonicotionids sub lethal bee", akkor 31700 találatot kapunk. Olvasgassunk bele, mit is mondanak? Nézzük az első találati oldal néhány cikkét.

46 oldalas tanulmány: összegzés: rossz a méheknek. http://www.ct.gov/deep/lib/deep/pesticides/Dr_Lu_Final_Pollinator_Pesticide_Literature_Review_Report_01222015.pdf

Cikk a PLOS-on: összegzés: negatív a méhekre.
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0118748

6 oldalas USA cikk: Összegzés: negatív a méhekre
http://www.bulletinofinsectology.org/pdfarticles/vol67-2014-125-130lu.pdf

Szóval én Gilles Ratia mellett török pálcát. Gilles kiváló méhész, nagy szaktudással, az Apimondia elnökeként igazán sok információhoz hozzájutott. Nem lehet összeesküvéssel vádolni. Ő összegezte Szekszárdon: a sokféle hatás együttesen öli a méheket. Ebben kétségtelenül szerepet kapnak a neonikotionidok, de a többi kémiai csodaszer is, - ami mellesleg mindenféle emberi betegséggel is összefüggésbe hozható.

Szégyen az OMMÉ-ra, hogy nem volt képes összeszedni, és a terepjáró vásárlása helyett igazi tudományos munkára költeni azt a hatmilliót. Pl. kezdhették volna a szakirodalom tanulmányozásával.

Az OMME vezetők felelőssége nyilvánvaló:
1. Vagy nem képesek kommunikálni senkivel a világ méhészeti kutatói közül,
2. Vagy nem képesek egy cikket lefordíttatni és megérteni, és a tudást átadni a a méhészeknek: pl. mit hogyan tegyenek,
3. vagy, ez a legrosszabb: tudják, hogy mi az ábra, csak "lefeküdtek" valaki más érdekei előtt.

Szóval az OMME vezetése a méheket nem védi.

Persze lehet, hogy ez az OMME stratégiája arra, hogy csökkentse a méhsűrűséget az Országban.

Csak ezt nem fogadtatták el senkivel, titkos stratégia.

AZ OMME nemzetközi és tudományos munkája a nulla alatti, a félretájékoztatásért legalább négy ember felelős: Lászlóffy Zsolt. Ő ugye elvileg beszéli az angol nyelvet nyelvet, biológus lenne, tehát értené a cikkeket. Akkor miért hallgat, Az USA egyetemi kutatóinál is jobban tudja, hogy itt mindenki összeesküszik, de a méhek jól vannak, a magyar méhek védettek, itthon nincs semmilyen kutatás, ezért nincs is méhészeti probléma?

Tóth Péter. Nos Ő is értené a tudományos angolt. Elvileg értenie kellene, hogy mi van a cikkekben leírva. Még a terminusz technikust is értené. Mégis, mit tesz? No ki tudja?

dr. Cserényi Péter. Ő tudomásom szerint nem tudja eredeti angolban elolvasni a szakcikkeket. A felelőssége abban áll, hogy ennek ellenére tájékozottnak kellene lennie. Az is lehet, hogy amikor a saját állományában volt nagy pusztulás, akkor ennek köze volt. Az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a másé is? KUSS!

dr. Mészáros László. Ő sem tudja eredetiben elolvasni a szakangolt, ha jól tudom. Az Ő felelőssége abban áll, hogy nem kérdezte ki a szakembereket, mit tegyünk, mi legyen a kiértékelés módszertana. Nem készült terv. Azaz terv készült sok-sok, ígéret is volt, mint égen a felhő. Aztán jött a szél, és elfújta. Amennyi ígéret volt már az elmúlt ígéretes korszakban, 

Persze Lászlóffy Zsolt még magyarul sem hallgatta meg az APIMONDIA elnökének előadását. Ennek is lehet néhány oka.
1. Nem érti meg.
2. Ö sokkal okosabb, neki ne beszéljen egy sok nyelven beszélő, száz országban járt világvezető.
3. Szégyelte magát, amiért kioktatta a világ első méhészeti vezetőjét.

Na olvassunk csak tovább, ha nem megy eredetiben, a gogli fordítóval is megértjük a cikk lényegét!!!


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: FInta - 2016. Március 04. 21:27

Demagógia erőteljesen. 

Szégyen az OMMÉ-ra, hogy nem volt képes összeszedni, és a terepjáró vásárlása helyett igazi tudományos munkára költeni azt a hatmilliót. Pl. kezdhették volna a szakirodalom tanulmányozásával.

Az OMME vezetők felelőssége nyilvánvaló:
1. Vagy nem képesek kommunikálni senkivel a világ méhészeti kutatói közül,
2. Vagy nem képesek egy cikket lefordíttatni és megérteni, és a tudást átadni a a méhészeknek: pl. mit hogyan tegyenek,
3. vagy, ez a legrosszabb: tudják, hogy mi az ábra, csak "lefeküdtek" valaki más érdekei előtt.
[/quote]

Demagógia "terepjárózni", demagógia neonikotinod... le se tudom írni...

Neo-kat betiltották... A megélhetési kutatókon és szakértőkön kívül ki pörög még ezen. Elmúlt, kipipálva. Örüljünk.

Nyelvtudás:
Nem értem... Minden évben kapunk egy méhegészségügyi fordítások kiadványt... Ezeket a könyv szerint Dr. Csaba György közreműködésével véglegesítik. Miért kellene mindenkinek egy témán dolgozni?? Inkább legyen egy méhész, mint három nyelvÉSZ - nem személyeskedés!

Terepjáró:
A kutatásokról az Méhészújságban beszámoltak, ott azt írták, hogy a terepjáró a méhész munkájához, a méhész munkája a kutatóintézet munkájához, a kutatóintézet munkája pedig értünk méhészekért van. Mondjuk pont letojom a napraforgó kísérletet, mert engem nem érint. De szeretnék magyar méhészeti kutatást. Inkább erre 6 milliót, mint gyógyszer cukorra évi 900 millió forintot... vagy chip olvasóra pletykák szerint több, mint 80 milliót, vagy a sok felesleges elméletire tízmilliókat. Elméleti ismeretterjesztésre és oktatásra szükség van, de az előadók harmada gyenge.
- Úgy tudom oktatás fronton elindult valami Gödöllőn
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Olvastam - 2016. Március 04. 22:16

Demagógia erőteljesen. 

Szégyen az OMMÉ-ra, hogy nem volt képes összeszedni, és a terepjáró vásárlása helyett igazi tudományos munkára költeni azt a hatmilliót. Pl. kezdhették volna a szakirodalom tanulmányozásával.

Az OMME vezetők felelőssége nyilvánvaló:
1. Vagy nem képesek kommunikálni senkivel a világ méhészeti kutatói közül,
2. Vagy nem képesek egy cikket lefordíttatni és megérteni, és a tudást átadni a a méhészeknek: pl. mit hogyan tegyenek,
3. vagy, ez a legrosszabb: tudják, hogy mi az ábra, csak "lefeküdtek" valaki más érdekei előtt.

Demagógia "terepjárózni", demagógia neonikotinod... le se tudom írni...

Neo-kat betiltották... A megélhetési kutatókon és szakértőkön kívül ki pörög még ezen. Elmúlt, kipipálva. Örüljünk.

Nyelvtudás:
Nem értem... Minden évben kapunk egy méhegészségügyi fordítások kiadványt... Ezeket a könyv szerint Dr. Csaba György közreműködésével véglegesítik. Miért kellene mindenkinek egy témán dolgozni?? Inkább legyen egy méhész, mint három nyelvÉSZ - nem személyeskedés!

Terepjáró:
A kutatásokról az Méhészújságban beszámoltak, ott azt írták, hogy a terepjáró a méhész munkájához, a méhész munkája a kutatóintézet munkájához, a kutatóintézet munkája pedig értünk méhészekért van. Mondjuk pont letojom a napraforgó kísérletet, mert engem nem érint. De szeretnék magyar méhészeti kutatást. Inkább erre 6 milliót, mint gyógyszer cukorra évi 900 millió forintot... vagy chip olvasóra pletykák szerint több, mint 80 milliót, vagy a sok felesleges elméletire tízmilliókat. Elméleti ismeretterjesztésre és oktatásra szükség van, de az előadók harmada gyenge.
- Úgy tudom oktatás fronton elindult valami Gödöllőn
[/quote]

Jajaj,

A méhek a betonúttól 20 méterre vannak. Igaz, 20 méter az USA-ban már autóért kiált. De nálunk? A gyógyszer cukorra a kilencszázmilliót megvonnád? Ez direkt megy a méhészhez. Leadtad a javaslatodat anno?

A neonikotionid kérdés nincs lerendezve, nincs kipipálva. NINCS kipipálva!!! És nem is demagógia! Vagy neked nincsenek méheid? Hallottad Gilles Ratia Előadását Szekszárdon? Le demagógiázod az APIMONDIA első vezetőjét?

Neked ki van pipálva az OMME munkája azzal, hogy fizetett tolmácsok a nemzeti programból lefordítanak pár cikket, de az OMME az ellenkezőjét teszi? Nekem nincs kipipálva az OMME munkája. Sőt BÖSZME NAGY PIROS EGYES!

A terepjáró sem demagógia. Le kell vonni a tanulságot, és tovább lépni. Ha nem vonod le a tanulságot, akkor ugyanabba a DEMAGÓGIÁBA fogsz ismét belelépni. De lehet, hogy ott már a szagot is érezni fogod!


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 05. 08:02
Az OMME illetékes monitoring "Guruja" azzal riogatja a méhészeket, ha végleg betiltják a csávázási technológiát, sokkal nagyobb lesz a permetezési kárunk.
Ő egy íróasztal forradalmár!
A néma, láthatatlan gyilkos vegyszerek ellen nem tudunk védekezni.
De nem tudnak védekezni a talajlakó férgek, giliszták, hasznos rovarok és a rengeteg vadon élő mezei nyúl, fácán őz, szarvas stb. sem.
Gondolom mindenkinek van vadász ismerőse.
Kérdezzétek meg őket mennyi "selejt" agancsú, vagy torz, fejlődési rendellenességgel küzdő állat kerül puskavégre.
A Greenpeace vizsgálatai (nem OMME Gurué) régen bebizonyították, hogy a felszíni talajvizeink, az eső utáni tócsák a szántóföldeken, súlyosan vegyszer szennyezettek!
A neok sokáig nem jelentettek problémát?
Igen mert nem tudtuk miért tűnnek el a méhek, miért van eltájolás.
Azért a vegyszergyártó, méregkeverő cégek sem hülyék.
Olyan technológiát fejlesztettek ki, hogy az egyik része a bizonyítéknak hiányozzon!
Ez volt a csávázással okozott méhpusztulásuk álszent viselkedésének alapja.
Mit mondtak?
Hozzatok mintát!!!!!
Ja, járjuk a határt, és szedegessük a több hektáros területekről az eltévedt méhecskéinket.
Amikor már világszerte akkora ellenállás volt, ( a francia méhészeknek köszönhetően) felfüggesztette az EU is a legveszélyesebb csávázó szerek használatát.
Ne nyugodjanak meg a méhészek!
A vegyszerbiznisz nem fog megállni!
Olyan újabb technológián fáradoznak, ami bizonyítása megint évtizedekéig fog tartani.
Mindenki tudja, hogy növényvédelemre szükség van.
De!
Hagyják meg a méhészeknek a védekezési lehetőséget!
Egy hagyományos permetezésnél, ha működik a rendszer (kiértesítés, napnyugta után stb.) a méhpusztulásból eredő károk  minimálisak.
A rengeteg hasznos rovar így is elpusztul, ő miattuk is szólni kell a harangoknak.
Fel kell mindenikek fognia, hogy a méhészek egyben környezetvédők is.
Véleményem szerint másként nem tudunk hatékonyan dolgozni, csak úgy ha ismét kiértesítenek bennünket, hogy vigyázzunk, permetezés lesz.
Ezért találkozok hétfőn, kétszer is a gazdákkal, hatósággal.
A csávázás ellen is lehet védekezni.
Azonnali végleges betiltásukkal.

Gratulálok a svédeknek, ők már meglépték.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Március 05. 16:37
QUQURIQ !!!

A gyógyszer, vegyszer,
a vegyszer, méreg...
a méreg kegyszer...

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 06. 02:09
Svédországban VÉGLEGES TILTÁST kapott a neonikotinoidok használata!
Éljenek a svédek!!!!!!
Végre egy "tökös" nemzet,"tökös"politikusok!!!!

Már egy párszor leírtam,amit most próbálok más szavakkal megfogalmazni.
10-15 éve kezdődtek a problémák a méhekkel.
Érdekes pont akkor amikor általánossá vált itthon is a hosszú hatású nővényvédőszerek használata.
Amikor szántóföldi növényeket "járnak"méheink mindig több-kevesebb,de egyre inkább több veszteséget könyvelhetünk el.
Nem volt ez így!

NEM VOLT EZ ÍGY!!!!

A repcén a méhcsaládok "eszméletlen" fejlődése mindig lenyűgözött.
Mivel akkoriban a repce virágzása alatt nem tűntek el a kijáró méhek ,a kelő fias ontotta a fiatal méheket
hihetetlen népesség növekedést tapasztalhattunk.Szuper eredményeket értünk el,le se merem írni,milyen
pörgetési eredményeink voltak,mert ma rám fogják,hogy hazudok,kezdek szenilissé válni.
A méhek akác után a kaptárak előtt voltak elpusztulva.Nagy tömegben egyszerre pusztultak el,mert sokat dolgoztak és megöregedtek.Ma alig látni elpusztult méhet a kaptárak előtt,nem a kaptárban pusztulnak el,hanem valahol a "táblákon".
Régen a napraforgón megerősödtek a családok,még jó hordás estén sem volt jelentős népesség visszaesés ,a kis családok felfejlődtek.

EZEK A DOLGOK MA NEM ÍGY VANNAK!!!

A méhek eltűnnek, a családok nem fejlődnek, az akác mézet az akácon gyűjtővé váló
méhek gyűjtik,a repcén dolgozó,gyűjtő korú méhek áldozatul esnek.Repce és akác méz kevés kerül a hordóba.
Nincsenek nagy eredmények.
Jobb ha a napraforgós veszteségekről ,kukorica pollen és guttáció okozta károkról nem írok,mert
nem igazán tudom türtőztetni magam.Olyan nagy károkat szenvedünk el,hogy csak trágár szavakat lennék képes használni.Az erős családok meggyengülnek,alig térnek magukhoz a napra után,a kis,fejlődő családocskák gyakorlatilag tönkre mennek,nem lehet felfejleszteni őket.
Lehet,hogy ezek a veszteségek a mi vidékünkön erősebbek az agyagos talajok miatt.
Idézném Geddekast:"az agyagtartalom növekedésének arányában csökken a lebomlási sebesség és erősen agyagos talajban akár három év múlva is mérgező mennyiség lehet".
Tehát bizonyos talajokban az előző három évi pld gabona csávázásból olyan mennyiségek maradnak meg ami nem igényli az újabb csávázást,illetve a felfüggesztett kultúrákban(repce,napraforgó,kukorica)is ott vannak ezek az "édes nedűk".Szoktam mondani:"nem brummognak,zümmögnek a permetező repülőgépek,traktorok.Nincs szükség rá,mert a vetéssel egy munkafolyamatban meg van a rovarirtás is,sajnos a méh irtás is.

Nem gondolom azt,hogy én vagy méhek csinálnánk rosszul valamit az utóbbi 10-15 évben.
A méhek sem és én sem felejtettem el mit kell tenni annak érdekében,hogy sok méz kerüljön
a hordóba.
Csak a "növényvédelem" változott meg drasztikusan.
Vissza sírjuk a "jó",gyorsan lebomló szereket(ganyékat),"gyenge" gombaölőket,mivel ezek a
szerek a méheket nem ölték meg.

Tisztelt Csorba Úr!
Ajánlanám ismét figyelmébe előző soraimat,valamint olvasgatásra a témában a google által kiadott írásokat.
Idézném Olvastam nevű fórum társunkat:"Ha beírjuk - az egyszerűség kedvéért angolul - a gogliba: '"neonicotionids sub lethal bee", akkor 31700 találatot kapunk. Olvasgassunk bele, mit is mondanak? "
Kedves Csorba Úr jó olvasgatást.Amennyiben ragaszkodik hozzá szerzek még egy-két magyar fordítást is Önnek,
ebből a gyönyörűséges témából.

Azzal a gondolat körrel fejezném be amivel kezdtem.
A politikus  Urak csak azt felejtik el,hogy az Ő nőjük,az Ő gyerekük
az Ő unokájuk is ezt a szemetet eszi,és a sok mocsok elől nem tudnak elbújni.
Benne van a sörben,gabonában,mindenben.
A saját vizeletében.
Csorba Úr ezt Ön se felejtse el,és a kedves főnökei sem.
Cserényi és Tóth Úr ajánlom figyelmetekbe az előző sorokat.

A SVÉDEKHEZ HASONLÓ "TÖKÖS" POLITIKUSOKAT KÍVÁNOK A "VILÁGNAK" A FÖLDNEK!!!!
Milyen érdekes a svédeknél sok női politikus van,én meg "tökösözök",ebből is látszik milyen
nagy szükség lenne sok nőre politikában.
Erről meg az jut az eszembe:NŐKET AZ OMME-BA!
Biztos jobb döntések születnének.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mózes Albert - 2016. Március 06. 06:58
      Tiszteljük a nőket ,pláne a méhész feleségeket .

   Albert
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Március 06. 12:23
Tegnap 15:30-kor kossuth rádióban méhekről volt szó!
Békési doktor azt mondta, hogy nem igaz az , hogy ha a méhek kipusztulnak akkor az ember is, mert a méhek sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a környezethez és valószínű túlélik az emberiséget.
Hangtárban visszahallgatható.

Háát nem tudom...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 07. 01:04
MÉREGKEVERŐK
NÉGYMILLIÁRD EURÓT HOZ A BORDEAUX-I GAZDÁKNAK A BORKULTÚRA
Pósa Tibor
A francia mezőgazdaságban vajon hol használják fel a legtöbb növényvédő szert? Bordeaux környékén, Gironde megyében, a méltán híres borvidéken. Erről adott hírt egy hónapja egy tévéműsor, amelynek hatására Bordeaux-ban kisebb tüntetésen követelték a hatóságoktól, hogy tegyenek meg mindent a helyi lakosság, különösen a gyermekek védelméért.

Figyelemfelkeltő volt a francia állami csatorna, a France 2 február eleji műsora, a Cash Investigation (Pénzügyi nyomozás), amely bemutatta, Bordeaux környékén milyen hatalmas mennyiségben használnak a bortermelők vegyszereket a jó termés biztosítására. Két hét múlva az adás hatására Bordeaux-ban környezetvédő szervezetek felhívására vagy hatszázan mentek ki az utcára azt követelve a hatóságoktól, hogy tegyenek meg mindent a környéken élő lakosság, a kisgyermekek, de a vegyszerekkel dolgozók egészségének védelmében is.
Tavaly több tudományos kutatócsoport egybehangzóan azt jelentette, hogy a szőlő olyan „ősi” betegségei ellen, mint a peronoszpóra, a lisztharmat vagy a szürkerothadás, egyre hatástalanabbak a rendelkezésre álló növényvédő szerek. Alaposabban permetezünk, még sincs semmilyen hatása – ez a gazdák véleménye. Hát persze hogy a bortermelők minden eszközzel meg akarják védeni a csodálatos nedűt adó fürtöket! Bordeaux francia nemzeti kincs. A borgazdálkodástól nem lehet elválasztani a környéket: a bortermelés a megye 542 településéből 441-ben meghonosodott. A mezőgazdasági művelésbe bevont területek majd nyolcvan százalékán szőlőtermesztés folyik. Mintegy háromszáz bortársaság pincéiben évente együttesen ötmillió hektoliter vörösbort állítanak elő, amely világszerte négymilliárd euróért talál vevőre. A térségben a borkultúra a legnagyobb munkaadó is: mintegy 6600 szőlőtermesztő talál állást az ágazatban.
Érezhetjük, hogy milyen nagy fába vágta a fejszéjét az, aki ebbe a mezőgazdasági iparágba akar belekötni. „Semmi újat nem mondott a televíziós műsor – jelezte a Sud Ouest című helyi lapnak Bernard Farges, a bordeaux-i bortanács elnöke. – A probléma már régóta ismert, és azon vagyunk, hogy ezt orvosoljuk.” Farges szerint az adás – amely igen jó nézettséggel ment: hárommillió nézőt vonzott a készülékek elé – főleg az agrokémiai ipar óriásait vette célba. „Természetesen nem lehet megfeledkezni azokról, akik bizonyos vegyszerek miatt vagy téves használatuk következtében megbetegedtek, de ilyen esetek jóval kisebb számban fordulnak elő, mint korábban” – állította a borászati szakember.
A tüntetők mintha más véleményen volnának. Nem egy közelmúltbeli esetet felsoroltak, amikor olyan szőlőmunkások fordultak bírósághoz kártérítési perrel, akik évekig vegyszerekkel dolgozva rákos megbetegedést kaptak. A perek nagy része még folyamatban van. 2014-ben előfordult olyan eset is, hogy a szőlőtáblákhoz közel fekvő iskolából 23 gyermeket és tanárukat kellett mérgezési tünetekkel kórházba szállítani. Az egyik falusi tüntető elmondta azt is: vannak időszakok, amikor a vegyszer szaga annyira érződik a levegőben, hogy inkább behívja az udvaron játszó unokáit. Tavalyelőtt indult egy per, amellyel szakmai betegségek listájára való felvételt kértek a vegyszerkezelések következtében megbetegedettek.
Mely adatok különösen nyugtalanítók? Franciaországban a piacra kerülő élelmiszerek 97 százalékában találtak vegyszert, legalábbis nyomokban. Ez nem azt jelenti, hogy csupán a megvizsgált termékek három százaléka lenne emberi fogyasztásra alkalmas. A nyolcvanezer megvizsgált termék több mint ötven százalékának csak a felületén találtak parányi permetrészeket, amelyek megfelelő kezeléssel, például mosással eltávolíthatók. Ám a termékek másik fele aggodalomra adhat okot. Franciaországban évente 65 ezer tonna növényvédő szert használnak fel, ezzel az európai országok között az élen állnak. Gironde megyére, a bordeaux-i hazájára 3320 tonna jut. A szőlőbirtokok, amelyek Franciaország első számú bortermelő vidékének számítanak és természetesen „eredet-ellenőrzöttek”, különösen ki vannak téve a túlvegyszerezésnek. A Jövő Nemzedékei nevű környezetvédelmi csoport 2013-as vizsgálata szerint az itt használt növényvédő szerek molekulái – az európai és amerikai szabványok szerint is – 45 százalékban rákkeltők. A Bordeaux környéki szőlőmunkások és a táblákhoz közel lakók hajszálaiban 11-szer több vegyszermaradványt találtak, mint a máshol élőknél.
De mi a helyzet a fiatalabb korosztálynál? A Cash Investigation felmérése húsz olyan diákot érintett, akinek iskolájához veszélyes közelségben vannak szőlőbirtokok. A tanulók hajmintáit elküldték egy luxemburgi intézetbe kivizsgálásra, ahol 44-féle vegyi anyagot mutattak ki bennük. Az eredményeket a kevésbé szennyezett helyeken élő gyermekekkel összevetve 18-szoros eltérést tapasztaltak a gironde-i diákok kárára. Franciaországban a fiatalkorúak közt a második számú halálesetnek számítanak a gyermekkori rákmegbetegedések. A születési rendellenességek, gyermekkori hormonális zavarok száma évről évre nő: 1980 óta évente egy százalékkal több gyermeknél alakul ki rák, azaz minden évben 2500 esettel többet regisztrálnak. E betegségek és a növényvédő szereknek való kitettség közt létezik kapcsolat – állapították meg a televíziós adásban is nyilatkozó orvosszakértők. 2013-ban egy, a térségben végzett tanulmány rámutatott arra, hogy „lehetséges a kapcsolat” a megye déli részén tapasztalt gyermekrákesetek és a növényvédő szerek alkalmazása között.
Mely cégek ellenőrzik a világ növényvédőszer-piacát? Gyakorlatilag hat hatalmas vállalat osztozik az agrokémiai ipar évi ötvenmilliárd dolláros bevételén: az amerikai óriáscégek közül a Monsanto, a Dow és a DuPont, német részről a Bayer és a BASF, valamint a svájci Syngenta. Ha valahol felüti a fejét a növényeket pusztító betegség, ők szinte minden ilyen esetre tudnak megoldást: vegyék meg ezt a terméket, szórják ki azt, permetezzék gyakran ezzel a tőkéket! Ám gyakran vádolják őket azzal, hogy az áttételes hatással, a környezetkárosítással nem számolnak, mint arról számos eset tanúskodik. A francia nemzetgyűlés tíz gironde-i képviselője – kilenc szocialista és egy környezetvédő – azonnal érzékelte, hogy az esőben megtartott február közepi tüntetés, amelyet civil szervezetek verbuváltak össze, könnyen átfordulhat politikai elégedetlenségbe. Ha nem tudsz ellene tenni, ha nem ellenőrzöd a folyamatokat, akkor állj az élére! – e gondolattól vezérelve gyorsan bejelentették, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására tesznek javaslatot, hogy az áttekintse az egészségügyi és környezeti károkat, amelyeket a növényvédő szerek Bordeaux környékén okoznak. Nemcsak a szavazó polgároknak, hanem ezek szerint a képviselőknek is rövid az emlékezetük – figyelmeztetett egy helyi újság. 2012-ben ugyanis a szenátus vizsgálódott ez ügyben, és egy szocialista és egy konzervatív szenátor jelentését el is fogadták. Az egy évig készült jelentés rendkívül alapos munka volt: számtalan tudós, mezőgazdasági szakember, nem kormányzati szerv véleményét ötvözte, és részben törvényi formát is öltött. A vizsgálat megerősítette: a növényvédő szerek túlzott használata összefügg a velük dolgozók és a környéken lakók betegségeivel. A prosztatarák, a leukémia, az agydaganat, a Parkinson-kór, az idegi és viselkedési zavarok mögött a vegyszereket gyanítják. A diagnózis négy éve kész, végre talán cselekedni is kellene.

CÍMKÉK: BETEGSÉGEKBORBORDEAUXFRANCIAORSZÁGNÖVÉNYVÉDŐ SZER
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Robotur - 2016. Március 07. 01:40
"Békési doktor azt mondta, hogy nem igaz az , hogy ha a méhek kipusztulnak akkor az ember is, mert a méhek sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a környezethez és valószínű túlélik az emberiséget."

Tudnak alkalmazkodni, de nem olyan gyorsan, amilyen mértékben változik a környezet az emberi tevékenység hatására. De a természetesnek mondható változások idején, az ember előtti időszakban is rengeteg kevésbé alkalmazkodni tudó faj kipusztult, tehát nincs ilyenre garancia.

Jelenleg sem azt tapasztaljuk, hogy hű de keményen alkalmazkodnának a méhek.

Maszatolni akart?

Az globalizációval az ember jól összekutyulta a természetet, már rengeteg nem őshonos kórokozó, élősködő támadja a méheink. Aligha maradnának életben sokáig, például atkairtás nélkül.


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2016. Március 07. 07:09
Legalábbis a méhészetekben, de odakint?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Robotur - 2016. Március 07. 08:02
Mármint, az Apis mellifera? Ez jó kérdés. Feltételezem hogy egy azon hellyen és időben tehát hasonló körülmények között, nagy különbség nem muatakozna a túlélésben. Ha kivonjuk az embert a képletből, bár a vadonélők akár még hátrányosabb helyzetben is lehetnek, attól függően hogy hová építették a fészküket. A kaptárban élök egy ideig még élveznék annak védelmét, a gyorsabban végbemenő rajzások miatt egyre több lenne a "vadonélő". De idővel a kaptárak is magukba roskadnának. Ehez persze feltételezni kellene, hogy felülkerekednek a betegségeken, és az idegen élősködő atkákkal is képesek egy normális egyensúlyi állapotot létrehozni. Illetve ilyen irányba szelektálódni.

De valószínűbb forgatókönyv, hogy a méhek életfeltételei szünnek meg hamarabb mint az emberé. Pontosan az emberiség "áldásos" tevékenysége miatt.
Az ember, mint egyén rendelkezzen bármilyen nagy inteligenciával, de mint tömeg, az az emberiség értelme,  még egy hangyabolyét sem éri el...., De nevezhetnénk akár kollektív felelőtlenségnek is. A profit, a különböző lobbyérdekek érvényesülnek. De nyilván tudtok erre példát mondani, a saját "HÁZUNK" tájékáról is, amikor idegen érdekek fogadatlan, (vagy fogadott) prédikátoraivá válnak egyesek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2016. Március 07. 08:48
Szerintem meg az egymillió nem tudom hányszázezer méhcsalád,  na az a természetellenes.
Ha magukra lennénnek hagyva, és most csak hasra ütök, maradna 50 000 raj a természetbe, esetleg 100 000. A fene tudja.
Bőségesen lenne nekik ennivaló, helyre állna a rend gondolom :-\.

Na de ilyen méhsűrűség mellett :o, hajlamos az ember azt hinni hogy az ő feltételeik szűnnek meg hamarabb!! Nem szűnik meg! De ennyinek már most sem elég, ezt be kell látni, ebből jön egy kis világvége hangulat. Ami a méhészetekre igaz is lehet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Március 07. 11:35
 Képességünk meg az Apis mellifera kipusztításra. Számos állatfajt kipusztított már az ember, tehát nem a méhecske lenne az első. De lehet, hogy igaz a mondás, hogy ez lenne az utolsó, mert utána nekünk embereknek is annyi, meg egy bambi.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kuruzslo - 2016. Március 07. 21:39
Ezt azoknak írom, akik bármilyen módon támogatják, bizonyos méhekre ártalmas vegyszerek széleskörű használatát.

Mikor megjelennek a mászkáló méhek, a hullák és egyéb mérgezésre utaló jelek. Akkor, az a méhész aki igazán szereti a méheket tehetelen dühöt érez. Ahhoz tudnám hasonlítani érzékeltetés képpen, mikor az ember gyermeke úgy kerül haza, hogy idegenek drogot kevertek az italába.

Üzenném a vegyszerek támogatóinak, nem kívánom, hogy így járjanak ők is, de ha így járnak jusson eszükbe eme írásom!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Döncimaci - 2016. Március 09. 20:57
Már ilyen is van! Elgondolkodtató.
Toxin szint csökkentés...
  Üdv.: Döncimaci
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kamikaze - 2016. Március 11. 07:01
Ezek szerint másokat is csak zavar a sok méreg.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Március 11. 09:37
Az a baj, hogy a mi méhész vezetőink azt hírdetik, hogy ezzel kell együttélni és ezt kell elfogadni.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Rolcsibácsi - 2016. Március 11. 10:04
Tízből kilenc esetben kimutathatóan neonikotinoid mérgezés miatt pusztulnak el a méhek Svájcban.



https://www.schweizerbauer.ch/artikel_27591.html?NL=20
 (https://www.schweizerbauer.ch/artikel_27591.html?NL=20)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 11. 11:31
Nálunk nem  így van !
A magyar méh kemény legény bocsánat leány!
Ki az a méhészek közül aki még nem vette észre milyen nagy a baj.
Kevés a repce méz mert a neo "megeszi" a kijáró méhet,így kevesebb az akác méz is.
Nem kell hozzá az évi neo sem mert az előző éviek sem bomlanak le a talajban.
Pusztul rovar,madár,ember!Nem számít !
Tapasztalataink ezt mutatják,a kutatások ezt támasztják alá.
Svédország végleg betiltja.
"Ezek"meg felmentést kapnak.

ITT AZ IDŐ,MOST  KELL TENNÜNK !!!
Március 15.-e,Petőfi Sándor nyomán :
ITT AZ IDŐ,MOST VAGY SOHA!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Március 11. 15:49
QUQURIQ !!!

Az új vezetés tenni fog a magyar méhészekért!

A jelen vezetés láthatjuk bizonyított, nem tett semmit...
Szakvezetés, (Cserényi) a méhészeket hibáztatja a méh elhullás miatt!
Hallhatták, akik ott voltak a Francia intézetben!
Még a civilek is bírálták Cserényit...

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 11. 20:38
A Greenpeace képviselője már keresett.
Hamarosan beszámolok róla, hogy miben gondolkodunk közösen.
Az OMME-ra egyelőre nem számíthatunk.
Ők üdvözlik a döntést, gondolom ismét reklámozni is fogják.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KÉRÉSZ - 2016. Március 12. 08:25
 Lengyel kutatók 57 féle rovarölőszert találtak a méhekben! :'(    https://kuruc.info/r/4/156223/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2016. Március 12. 08:46
Szerdán nálunk Simon Gergely tartott előadást a vegyi anyagok és a méhészet összefüggésében.
Érdemes meghallgatni!

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 12. 08:58
Az OMME szakmai gárdája Simon Gergellyel nem tárgyal!
Gerő a Greenpeace vegyi anyag szakértője.
A kisujjában több van mint az egész monitoring brigádbak.
Azért haladunk, mert sok mindent sutyiban átvesznek tőle.
Érdekesnek tartom, hogy mi méhészek ordítunk, a Greenpeace cselekszik, az OMME meg hallgat.
Mi az, hogy hallgat?
A vegyszereket reklámozza az OMME-s újságban!
Itt tartunk.
3 hét, és jön a megváltás.
Nagyon remélem, hogy ezek az áll érdekvédők végleg kiíródnak rémálmainkból.
Lilahagymának és a hasonszőrűeknek biztosan megfelelnek.
Amikor a paksi méhmérgezésnél még közösen tüntettünk, és Lilahagyama méhei is a káresemény részesei voltak, Bross idejében, akkor miért nem támadta Pétert?
Hamar felejtenek ezek az urak.
A németkéri Polgármesteri Hivatalban az 50 károsult méhész össze tudott fogni?
Most a vegyszerlobbi, vagy mi a frász irányítja ezt a társaságot, hogy nem ordítanak?
Lehet már méheik sincsenek, olyan jól el vannak az OMME-ból?
Mészáros azt mondta 50 családja pusztult el tavaly napraforgón.
Tehát most, jelenleg belőlünk éldegél.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: adamez2 - 2016. Március 12. 09:30
Megdöbbentő:

http://index.hu/tudomany/2016/03/11/otvenhetfele_rovarirtot_talaltak_az_europai_hazimehekben/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Péter - 2016. Március 12. 10:30
Döncimaci!  Az általad posztolt "Toxincsökkentés" kép üzenetét valószínűleg  tévesen értelmezed. Tehát nem arra mutat, hogy csökkentsük az általunk bevitt mérgek szintjét, hanem vélhetően a gabona alapú élelmiszerek Fuzárium toxin szintjének csökkentésére utal.

Adamez2! Érdemes lenne egy ilyen vizsgálatot ( esetleg különböző betegségekben szenvedő) embereken is elvégezni. Biztos szívesen szponzorálnák a vegyszer és gyógyszer gyártók. Mert ugye a vegyszerek és maradványaik káros hatását csak "légbőlkapott összeesküvés elmélet"-nek titulálják, mint fentebb olvashattuk Csorba Csabától.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Rolcsibácsi - 2016. Március 12. 11:56
Tőlünk kicsit nyugatabbra élő barátaink véleménye rólunk:
-amitrázfetisiszták vagyunk
-méhbarát atkairtási technológiáknak nyoma sincs a munkánk során
-a növényvédőszer (atkaölő szer) lobbi erősen kezében tartja a magyar gazdákat, köztük a méhészeket
Ezen el kellene kicsit gondolkodni...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2016. Március 12. 12:58
Majd ha beballagnának ebbe a méhsűrűségbe, majd megváltozna a véleményük ;Dvéleményük.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. Március 12. 18:17
Üdv: Uraim!
Rolcsibácsi!  Tőlünk kicsit nyugatabbra hobbi szinten méhészkedő okoskodó másokat leszóló "nagytudású méhészek éldegélnek és sanyargatják a birtokukban lévő néhány méhcsaládot. Valószínűleg tőled még egyik sem kért olyan tanácsot mint számtalanszor tőlem, mégpedig az amitráz beszerzési lehetőségeiről akár feketén akár fehéren csak legyen valahogy. Ennyit tőlünk kicsit nyugatabbról.
Üdvözlettel Izso60.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2016. Március 12. 20:00
Üdv: Uraim!
Rolcsibácsi!  Tőlünk kicsit nyugatabbra hobbi szinten méhészkedő okoskodó másokat leszóló "nagytudású méhészek éldegélnek és sanyargatják a birtokukban lévő néhány méhcsaládot. Valószínűleg tőled még egyik sem kért olyan tanácsot mint számtalanszor tőlem, mégpedig az amitráz beszerzési lehetőségeiről akár feketén akár fehéren csak legyen valahogy. Ennyit tőlünk kicsit nyugatabbról.
Üdvözlettel Izso60.
Tájékozatlanságodat csak rodszindulatod mulja felül.
Tőlünk kicsi nyugatabbra Ausztria van. Náluk ugyanúgy van professzionális méhészkedés, mint nálunk. Sőt, bizonyos tekintetben még fejlettebbek is.
Sok bioméhészük van. Igaz ott a szakmai alelnök nem érdekelt állatgygyszertári forgalom növelésében. Ott a méhek elrébb vannak, mint a vegyszerek forgalmának növelése.
Szóval ne piszkáld az osztrákokat!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Péter - 2016. Március 13. 03:33
KörmendyRácz!
Érdekelne, hogy hogyan is néz ki, egy éves atka ellenes stratégia,  egy " a bizonyos tekintetben még fejlettebb"  helyen, mint nálunk. Megtisztelő lenne, ha részleteznéd! P
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2016. Március 13. 08:20
Gyorsam kellene egy telefon Svédországba. A német profik elnöke is ott van, 400 családdal bioméhész. Az Omme delegciók ilyen tudásokat már régen hazahozhattak volna a külföldi utakról. Koreából, de Kijewből is. De most is hazajozhatják Svédországból.
De kell hozzá egy kicsi emberi hozzáállás, nem szarozni minden mást, aki mást mond. Ja érzik az őszinte érdeklődést, még az osztrákok is elmondják.q
A méhe
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. Március 14. 20:18
Üdv. Uraim!

KörmendyRácz Uram!  Hogy kikben mekkora rosszindulat lakozik nem tudom hogy fejtetted meg előbbi írásomból, mert homlokegyenest másról szólt. Ahogy hős vezére e fórumnak mondaná (és ez esetben még igaz is ) csak tényeket közöltem mélyen tisztelt szomszédjaidról, valódi tényeket.
Tisztelettel: Maga a Rosszindulat!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: nata - 2016. Március 14. 20:27
Van itt 2000 családos bioméhész is nálunk. Ezért nem kell kimenni Ausztriába. Bár ha ő leírná a védekezési stratégiáját, ennek a biomézes ámításnak gyorsan vége lenne  ;D (Tudom, van tényleg bioméhész is, de jó esetben 10-ből 1)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: 30x40 - 2016. Március 15. 12:35
Tisztelt Méhésztársak!

Méhesem közvetlen közelében gyümölcsfák tavaszi lemosását tervezik. A fák alatt-mellett nagy számban virágzó tyúkhúr található ami tudomásom szerint a rászálló permettel kapcsolatba lépve mérgezést okozhat. Kérdésem: Okozhat a lemosás mérgezést? Létezik bio megoldás?

Köszönettel, József
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 15. 13:03
30x40!

Hogyne létezne!
Imádkozzál ne repüljenek,vagy ne arra repüljenek.
Jobbat nem tudok.
A fák permetezésekor a gyomnövényeken rengeteg méh elpusztul.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Március 15. 13:28
30x40!

Csányi Antira sok esetben hallgathatsz, de növényvédelmi kérdésekben javasolom, ne tőle kérj tanácsot. Sem nem a szakmája, sem nem objektív az értékítélete.

Létezik biológiai védekezési mód a télvégi, kora tavaszi lemosó permetezések esetében. Használj olyan biológiai szereket, melyek az ökológiai gazdálkodásban is ajánlottak, s kímélik a hasznos szervezeteket, nem pusztítják a beporzókat. Adnék néhány linket, talán segít a tisztánlátásban:
http://www.3szek.ro/load/cikk/77581/tavaszi_lemoso_permetezes_a_gyumolcsosben
http://www.balintgazda.hu/kertesz/novenydoktor/teli-lemoso-permetezes-a-gyumolcsosben.html
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=336%3Atavaszi-lemoso-permetezes-a-gyuemoelcsoesben-szlben&catid=318%3Aszolo-bor&Itemid=127&lang=hu

Talán ennyi kezdetnek elég. Ha megakadnál, szívesen segítek a további útkeresésben.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Tóth Zoltán - 2016. Március 15. 13:38
Javaslom az elvándorlást az érintett területről!

Sajnos a tapasztalat az, hogy mindig van valaki aki a lemosó permetezésen a maradék lejárt szerek kijuttatását érti.

Képtelen volt ezen is változtatnit a jelenlegi vezetés, pedig kész ötletet kapott!!

Most hirtelen rájöttek és nagy sietve ki akarják hagyatni a légi kémiai szúnyoggyérítésbőll legalább az anyanevelő telepeket.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Március 15. 15:08
lousicide!

Ezt írja:
Csányi Antira sok esetben hallgathatsz, de növényvédelmi kérdésekben javasolom, ne tőle kérj tanácsot. Sem nem a szakmája, sem nem objektív az értékítélete.

Létezik biológiai védekezési mód a télvégi, kora tavaszi lemosó permetezések esetében. Használj olyan biológiai szereket, melyek az ökológiai gazdálkodásban is ajánlottak, s kímélik a hasznos szervezeteket, nem pusztítják a beporzókat.

Kedves Szenttamási Úr!

Örömmel konstatáltam újra aktivizálta magát.
Gyönyörű nevet választott(lousicide,azaz tetűölő)
Én mint üldözendő tetű félek is,lehet nem is írok többé
a méhészklub "hasábjain".
Most ismét kimutatta foga fehérjét.A név választás megmutatja milyen
módon gondol azokra,akik nem az Ön nézetei szerint tengetik napjaikat.

Visszatérve a lemosó permetezésekor elszenvedett veszteségekre.
Tényleg nem az én kompetenciám ez ügyben nyilatkozni.
Mégis miért merészeltem szkeptikusként "megszólalni"?
A tapasztalataim alapján.
Úgy gondolom jobban tenné ha a kiskert tulajdonosok honlapján,vagy
a növényorvosi kamaránál népszerűsítené ökológiai védekezési módokat,
nem a méhészfórumok olvasóit bosszantaná,az így is lehetne elméleteivel.
Sajnos a gyakorlatban igen kis százalékban,nagyon kevesen védekeznek
felelősségteljesen,figyelve a beporzókra.A mindent bele elv szerint viszont
igen sokan."Ha már permetezek"hallani oly sokszor.Meséli a szomszéd és
sógor,koma,jó barát,még nekem is a méhésznek.
Javaslom ami energiát bele öl egyesek alázásába,fordítsa
inkább a természetbarát védekezési módok propagálásába.
Mindenki jobban járna.
Várom megtisztelő,jóindulatú válaszát.
Mély tisztelője

Csányi Antal



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Március 15. 19:20
Kedves Antal!

A nick-választás során gyakorta nem valaki, valakik ellen folytatott program mentén választ a fórumozó, hanem keres egy nevet, ami megfelelően informatív a tevékenységi körével kapcsolatban. A Kakas kukorékol, a Kánya kányál, a kertész meg gyakorta tetűt is irt. Egyszerű ez, mint a faék.

Ami vitánk alapját képezte: József a tavaszi lemosó permetezés során az ökológiai(=bio) módszerek lehetőségét firtatta. Képességeim korlátai között e kérdésére igyekeztem korrekten válaszolni, széljegyzetben megemlítve, hogy nem az Ön növényvédelmi szaktudása alapján adott tanács mentén kellene kérdezőnknek megközelítenie a problémát. E véleményem azóta sem változott, ha tájékoztatni akarunk, ne emóciók, hanem némi szaktudás birtokában és tények alapján tegyük. A tapasztalat természetesen nagy dolog, csak nem tudom, milyen tapasztalatokat szerzett a gyümölcsösök tavaszi lemosó permetezésének tárgyában...

Tagadhatatlan, hogy a gyümölcsösökben végzett növényvédelmi munkák során az aljnövényzetre hulló méhekre kockázatos szerek gyakorta okoznak mérgezéseket, elsősorban a helytelen növényvédelmi gyakorlat miatt. Csak a kérdés nem erre irányult, hanem a tavaszi lemosó permetezés méhveszélyességére. E növényvédelmi tevékenység folytatásához 2004 óta nincs méhekre kockázatos engedélyezett növényvédő szer, abban az évben vonták ki a DNOC (dinitro-orto-krezol=Novenda) és a bárium-poliszulfid hatóanyagú lemosó szereket, melyek a méhekre és egyéb megporzókra nézve kifejezetten kockázatosak voltak. Méhekre nézve kockázatos tavaszi lemosó szer azóta sem került forgalomba, bár a kéntartalmú lemosó szerek koncentrációjával nem árt vigyázni. Talán vessen egy pillantást a Biokontroll által ajánlott tavaszi lemosó szerek listájára, abból megfelelő képet kaphat.

Más kategória a lombfakadás után használható rovarölő szerek használata a gyümölcsösökben, azok szabályos használatáról is nagyon szívesen adok tájékoztatót de ismételten hangsúlyozom, hogy a kérdés nem erre irányult. Sajnálatos, hogy személye elleni támadásnak véli, ha felhívom a figyelmét a korrekt és hasznos tájékoztatás előnyeire, de mindannyiszor hasonlóan teszek, ha szakmai tájékozatlanságot vagy szándékos csúsztatást tapasztalok a válaszaiban, fenntartva azon szándékomat, hogy nem a személy ellen, hanem az általa közzétett véleménnyel kapcsolatban lépek fel. A személye nem foglalkoztat, s higgye el a nick-nevem sem Ön ellen irányul, mindössze informálja azokat, akik nem csak a hozzászólások tartalmára, hanem esetleg a hozzászólások mögött álló személyre is kíváncsiak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: 30x40 - 2016. Március 15. 20:56
Köszönöm a válaszokat! A permetezést sikerült vándorlásig csúsztatni. Erőt, egészséget és bőséges "méhecskegyermekáldást" kívánok! ;)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Március 18. 10:50
Kedves Méhésztársak!

Felhívom a figyelmeteket, hogy a vetőmagtermesztéssel foglalkozó gazdák földterületeit kerüljétek el!
Miért?
Ők használják a legnagyobb mennyiségben és a legdurvábban mérgező növényvédőszereket, közöttük a neokkal csávázott vetőmagokat is.


OMME feladat:
Megtudni hol vannak ezek a területek, milyen növények vannak ezeken a területeken és a méhészek számára nyilvánosságra hozni. Figyelmeztetést adni ki a veszélyre továbbá, hogy ezeket a területeket csak és kizárólag csak komoly összegű megporzási díjért célszerű látogatni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Robotur - 2016. Március 19. 07:12
A lemosó permetezésről.
Lényeges hogy mekkora az érintett gyümölcsös, néhány tucat fa esetén nem fog gondot okozni. Ha több hektáros gyümölcsösről van szó, akkor már bármi is lehet.
De a veszélyesebb lesz majd a meggy virágzásakor, ekkor virágzásban permeteznek, a gondos gazdák, rovarölővel kombinálva a gombaölőt. Szerencsémre csak néhány kisebb kert tulajdonosa cselekszik így a közelemben, ezért megszoktam úszni néhány tucat elpusztult méhvel, de ez sem terjed ki az egész állományra, mivel értelemszerűen nem járhat mind egy zsebkendőnyi területre. Az ilyen "hétszilvafás" gazdával még tárgyalni  sem érdemes, próbáltam csak válvonás volt a válasz, meg hogy mit tehet ő arról hogy én ott méhészkedek. Mivel régi  ismerősöm volt az illető így bővebben is tárgyaltunk, bár eredménye nem volt. Szóval ha csak néhány fáról van szó nem érdemes elennségeket szerezni felesleges. Gondolj arra hogy a méhész többnyire csak megtűrt személy, pontosabban a méhei.




 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: linen - 2016. Március 19. 19:25
Csak azt felejtik el az ilyen gazdák, hogy méhek nélkül permetezheti azt a pár fáját és nem megy semmire.
Semmiképp sem jó ez a megközelítés, hogy megtűrt a méhész a területen.
Harmóniában illik élni a természettel mindkettő oldalon.
Aki nyakas és kilóg a sorból, azt majd intézi a természet a maga módján.
Tudom ez nem segít perpill a méhészen, hosszútávon viszont saját sírját ássa az esztelen permetezéssel a kisgazda mert minden épeszű méhész elmegy onnan.
Nekem a méheimet ölheti kényére kedvére, viszont én nem mutathatom meg pár fának a stihlt?
Ebből sem értene az ilyen és nem is lenne célravezető a tarvágás.
El kell kerülni az ilyen helyeket és majd rájön a polgár.
A télen dolgoztattam egy helyi esztergályossal, és azt hallgattam folyamatosan, hogy nem volt tavaly bogár a városban amelyik beporozza a barackfákat.
Pedig várta őket, és nem jött a bogár.
Nem is lett termés.Sajnos csak a saját kárán tanul a magyar.
Kérdés, hogy egy helyi telephellyel rendelkező méhész mennyire tudja túlélni ezt a sok permetezést.
Lehet, hogy rossz telephelyet választott?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Robotur - 2016. Március 19. 20:04
Megtűrt bizony, mert az emberek többsége fél a méhektől. Hamar kialakulhat egy "szövetség" a méhész ellen. Zártkertekben eleve sok az érintett gazda, szinte biztos hogy lesz köztük néhány tudatlan vagy felelőtlen problémás ember, akki megpróbálja a méhész ellen hangolni a többieket. Nekünk sem kell azt képzelni, hogy körülöttünk forog a világ. A laikusok egyrésze nem is tekinti a méhet értéknek, illetve a darázs és a méh nekik ugyan az, irtandó veszélyes rovar. A beporzással meg úgy sem lesz gondja ebben a nagy méhsűrűségben. Nekem eddig midíg sikerült békés megoldást találni. Szövetkeztek ugyan ellenem is, de egy értelmesebb jószomszédomnak sikerült idejében őket eltéríteni a szándékuktól. Más méhész nem volt ilyen szerencsés, neki mennie kellet a közösség nyomására... "kiderült" hogy papíron időközben üdülő pihenő övezetet lett a kertje.
Egyébként egyre kevesebb a gyümölcsös, kevesebb a permetezésből a mérgezés, de így a virágzó fák is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2016. Március 19. 20:14
Nekem nagy szerencsém van az új szomszédommal, aki néhány éve vette meg a szomszédos telket, ami tele van gyümölcsfákkal. Az egyik esetben késő délután kezdte keverni a vegyszert és a permetezőt is beindította pár percre. Utána azt láttam, hogy ül a teraszán és cigarettázik. Gondoltam megkérdezem, hogy miért nem permetez, valami gond van-e a gépével. A válaszon meglepődtem, mert azt mondta, hogy jó a gépe,csak megvárja míg a méhek nem repülnek már. Egy másik alkalommal egy pokrócot terített az egyik gyümölcsfára, mondván hogy nagyon sütötte a rajomat a nap, tartott tőle, hogy odébb állnak.
Na ilyen szomszédot kívánok mindenkinek!

Nb18
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Március 24. 22:46
http://alfahir.hu/akit_a_glifozat_fustje_megcsapott_a_kormany_nem_hallgat_a_figyelmeztetesekre
Szerintem ez a téma is ide tartozik.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2016. Április 01. 10:58
Sziasztok!
Tapasztalt méhészek véleményét kérem!
Holnapi napon késő délutáni órákban permetezik a tőlem pár száz méterre lévő 5 Ha kajszit. Gondolkodom, hogy bezárom a méheket. Nem gondolkodnék, ha reggel permetezne, akkor bezárnám. Nem tudom mikor teszek rosszabbat, ha behordják a nővényvédőszeres nektárt, virágport, vagy egész napos bezárással. Van napi 30 dkg. gyarapodás. Családok 90%-a 12 keretet bőven takarja, tele van a kaptár. Fulladástól nem tartok, kijárót nyitni tudom 30X2 cm szélességben, perforált kijáró záró lemezzel tudom zárni , illetve felül kinyitnám őket.
Köszönöm a választ.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 01. 12:20
Zárd le a családokat, vigyázz a szellőzésre, öntözz be vizet nekik. Tudakold meg, hogy felszívódó hosszú hatástartamú méreggel permeteztek-e. Ha igen, akkor menekülj! Ha gomba és rovarölőt együt permeteznek, akkor is menekülj!

Ja elfelejtettem mondani, hogy amikortól az aljnövényzet egy gyümölcsösben virágzik, továbbá a gyümölcsfák piros bimbós állapotától kezdve nem nagyon szabadna permetezni. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2016. Április 01. 14:23
Köszönöm!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 01. 18:15
Idézet
A Vetőmagszövetség kiharcolta, hogy ez évben

32.000 hektár területen, naprafogró és kukorica vetőmag előállításra 120 napos eseti engedélyt kapjon a betiltott 3 neonikotinoid rovarölőszer (tiametoxám, imidakloprid, klotianidin) használatára, 2016 február 1 és 2016 május 30 között.

Most kellene megtudnunk, hogy hol lesznek ezek a területek, mert a méhészeknek jogukban áll a méheik védelme érdekében elkerülni az EU-ban korlátozott méhekre veszélyes növényvédelmi technológiát.

Fontos tudni!

32 000 ha-on annyi csávázható kukorica és napraforgó vetőmagot lehet előállítani, amennyi Magyarország teljes éves vetőmagszükséglete ebből a két növényből.

Növényvédelmi Bizottság ülése
2016 április 22-én a Föld Napja ünnepén lesz a
Földművelési Minisztériumban
a következő fő témákban:

1.   "a neonikotinoid rovarölőszerek korlátozásának hazai tapasztalatai"
2.   „A hormon hatású növényvédőszerek hazai megítélése” (pl. deltametrin)
3.   „A valószínűsíthetően rákkeltő glifozát gyomírtó újra engedélyezése.” Mérgező hatású a méhekre.
Hogyan tudjuk a Növényvédelmi Bizottság elnökének, Szalkai Gábornak és a sajtónak a figyelmét felhívni, hogy veszélyben vannak a magyarországi méhek?[/size]
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Április 01. 20:38
Kezdődik a szezon!
Nálam ma délután ünnepélyesen megjelentek a mászkáló méhek!

 >:(

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kakadu - 2016. Április 01. 22:38
Virágzik már a repce, vagy mit hordanak nálatok? Én eddig a mászkálást repce előtt nem tapasztaltam.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 01. 22:54
Mászkálás lehet vírus miatt is, nozéma miatt is, de lehet mérgezés miatt is. Itt vajon melyikről lehet szó?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Április 01. 23:25
szerintem valami permet lesz az oka. Idáig nem volt, ma vettem észre, hogy néhány méhecske gyalogszerrel pörgeti a szárnyát.
Majd lenyírom a füvet a kaptárak előtt, hogy tisztán lássak.
Hatalmas szél tombol nálunk napok óta, Jani Bátya meg írta, hogy már permetezik a repcét meg még ki tudja mit, itt a tavasz.  :D  >:(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2016. Április 02. 18:06
Sziasztok! Ne csak rosszat írjunk a gazdákról. Permetezés kezdésével megvárta még a méhek elülnek. Megköszöntem egy üveg méz kíséretében.  :)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: szeremej - 2016. Április 05. 11:38
Idézet
A Vetőmagszövetség kiharcolta, hogy ez évben


32.000 hektár területen, naprafogró és kukorica vetőmag előállításra 120 napos eseti engedélyt kapjon a betiltott 3 neonikotinoid rovarölőszer (tiametoxám, imidakloprid, klotianidin) használatára, 2016 február 1 és 2016 május 30 között.

Most kellene megtudnunk, hogy hol lesznek ezek a területek, mert a méhészeknek jogukban áll a méheik védelme érdekében elkerülni az EU-ban korlátozott méhekre veszélyes növényvédelmi technológiát.

Fontos tudni!

32 000 ha-on annyi csávázható kukorica és napraforgó vetőmagot lehet előállítani, amennyi Magyarország teljes éves vetőmagszükséglete ebből a két növényből.

Növényvédelmi Bizottság ülése
2016 április 22-én a Föld Napja ünnepén lesz a
Földművelési Minisztériumban
a következő fő témákban:

1.   "a neonikotinoid rovarölőszerek korlátozásának hazai tapasztalatai"
2.   „A hormon hatású növényvédőszerek hazai megítélése” (pl. deltametrin)
3.   „A valószínűsíthetően rákkeltő glifozát gyomírtó újra engedélyezése.” Mérgező hatású a méhekre.
Hogyan tudjuk a Növényvédelmi Bizottság elnökének, Szalkai Gábornak és a sajtónak a figyelmét felhívni, hogy veszélyben vannak a magyarországi méhek?[/size]
Sehogy! Tudják, csak nem érdekli őket. Nem ezek lennének a témák...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Rolcsibácsi - 2016. Április 05. 22:25
https://utopia.de/hornbach-raeumt-auf-mit-glyphosat-und-bienengefaehrdeten-stoffen-13335/ (https://utopia.de/hornbach-raeumt-auf-mit-glyphosat-und-bienengefaehrdeten-stoffen-13335/)

A német kertész-üzletláncok sorra vonjál ki a forgalomból a rákkeltő glifozát és a méhekre veszélyes tiakloprid hatóanyagú permetezőszereiket. Nálunk ez miért nem ilyen egyszerű?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Április 06. 08:15
Rolcsibácsi!

Nem tudom, az összes neonikotinoid hatóanyagot miért kellene egy kalap alá vonni, de az említett thiacloprid (és a cikkben szereplő acetamiprid) hatóanyag a csávázószerként Európában felfüggesztett három neonikotinoid hatóanyaggal szemben a méhekre és más beporzókra nézve nem kockázatos besorolást kapott.

https://www3.epa.gov/pesticides/chem_search/reg_actions/registration/fs_PC-014019_26-Sep-03.pdf

A fölösleges hangulatkeltés éppen a méhekre és más -védeni szándékozott- beporzókra nézve lehet káros. Nem látom, hogy a barkács-áruházak mely hatóanyagokat ajánlják helyettesítés céljából a "száműzöttek" helyett. Előfordulhat, hogy éppen azokat nem kívánják kivonni, melyek méhtoxicitása a thiaclopridnál sokkal nagyobb kockázatot jelent. Ez a cikk szakmailag kb. olyat mond, mint ha a szintetikus piretroidok méhtoxicitás szempontjából történő kivonásának szándékát a fluvalinát hatóanyaggal népszerűsítenék...

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Axoa - 2016. Április 06. 09:01
Pedig a tiakloprid az egyik legkárosabb vegyület a méhekre nézve. Pont amiatt mert méhkímélőként van engedélyeztetve.  És itt nem az akut toxicitásra gondolok.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Axoa - 2016. Április 06. 09:05
A piretroidok azért másképp működnek, tau-fluvalináttal ebből a szempontből tényleg abszurd lenne kampányolni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lindzzy - 2016. Április 06. 11:25
http://www.topagrar.com/news/Acker-Agrarwetter-Ackernews-Vorsicht-Einsatz-des-Insektizids-Biscaya-eingeschraenkt-2923876.html
Megígértem,hogy nem linkelek külföldit,de ez most olyan izgi...:
Németék korlátozzák a Biscaya használatát a repcében.Repcebecő-gubacsszúnyog ellen egyáltalán nem használható,repcefénybogár ellen is csak virágzás kezdete előtt.
Indoklás:EU Bizottság 2015 júliusában csökkentette a még elfogadható szermaradvány értéket thiacloprid esetében. (Ez a 2016 február 12 után termelt mézekre vonatkozna thiacloprid eddig 0,2mg/kg méz,innentől 0,05mg/kg méz)
Bővebben a fent belinkelt cikkben ékes német nyelven...
Az EFSA most agyal,hogy lehet mégis a régi értékeket kellene meghagyni,(mer hát a Bizottság is először dönt aztán gondolkodik,ha egyáltalán gondolkodik...)de amire ezek kiagyalják,addigra lehet gáz lesz....
Gondolom ezek a határértékek ránk is vonatkoznak...Tavaly szerintem szórtak nálunk is Biscaya-val. Mivel én nem vegyszerezek sehol semmit,ezért tök homály van nálam ez ügyben.
Tud valaki a hazai helyzetről  valamit?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: norgio85 - 2016. Április 06. 13:32
Biscaya ártalmassága engem is érdekelne.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Április 06. 13:38
A hazai helyzet a használattal kapcsolatban nem változott, nálunk egyelőre nincs korlátozás a felhasználásban.
A Bayer katalógusban a technológia:
http://agro.bayer.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/82/Katalogus_2016.pdf

A készítmény érvényes engedélyokirata:
https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
(Beírni a növényvédőszer nevét a keresőbe, aztán kiválasztani a találat alapján)

és biztonsági adatlapja:
http://agro.bayer.co.hu/WEBSET_DOWNLOADS/82/msdsBiscaya.pdf

Már nem egészen ropogósan friss az alábbi tanulmány a neonikotinoidok méh-toxicitása tárgyában, de ma is idézett, és nem csak a konkrét toxicitást, hanem a szinergizmust is tárgyalja:
http://www.farmlandbirds.net/sites/default/files/Iwasa2004.pdf

Érdemes átolvasni, a neok méh-toxicitásáról egy frissebb dolgozat:
http://moraybeedinosaurs.co.uk/neonicotinoid/Toxicity%20of%20neonicotinoid%20insecticides%20to%20honey%20bees.pdf

Adalékként érdekes lehet, hogy fontos összefüggéseket vélnek felfedezni a thiacloprid és a Nosema ceranae viszonyában:
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0021550

Van még számos jó anyag a thiacloprid és az acetamiprid használatának kockázatait illetően, s azt is jól látja Axoa, hogy nem az akut toxicitás az elsődleges kockázati tényező. Csak az a baj, hogy a laboratóriumi kísérletek eredményeit, relevanciáját még a tudományterület prominensei is gyakran teljesen eltérően ítélik meg. Sajnos az EFSA a neo-csávázószerek kétéves felfüggesztésének leteltével sem volt képes határozottan állást foglalni az újbóli engedélyezés és a végleges kivonás dilemmájában. Valahogy így lesz ez az MRL értékekkel is. Az tény, hogy rágcsáló-kísérletekben megnövekedett karcinogenitást tapasztaltak, de sietve kijelentették, hogy az az eredmény nem releváns a humán karcinogenitás megállapításához, a rágcsálóknál is nagy dózis esetén detektáltak kockázatot.

Ez a mai hazai helyzet is, a szermaradvány értékek nem nemzeti hatáskörben kerülnek megállapításra, ráadásul humán szempontból a thiacloprid reziduumok a magasabb engedélyezett dózisban is irrelevánsak, a hazai viszonyok között (max. 1 kg méz fogyasztása évente) biztosan nem okozhatnak jelentős kockázatot.

A hazai szakemberek természetesen felülvizsgálhatnák a felhasználási engedélyeket, s akár szigoríthatnának is a technológiai előírásokon, mint az egyéb növényvédő szerek esetében már megtörtént, illetve folyamatban van, viszont a teljes növényvédelmi tevékenységet felszámolni, megszüntetni méhész-nyomásra sem lehet, keresni kell tehát azokat a kompromisszumokat, melyek sem a földművest, sem a méhészt sem lehetetlenítik el.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lindzzy - 2016. Április 06. 14:10
Köszönöm!
Nekem mindössze az a dilemmám ezzel az egésszel kapcsolatban(már,ha jól értelmeztem a problémát),hogy ezek alapján,ha a gazda Biscaya-val,vagy Calypso-val védekezik,annak ellenére visszadobhatják a mézem,hogy nem követtem el semmit (azt leszámítva,hogy nem szaladok ki a világból méhestől  valami repcementes övezetbe) sőt a gazda is teljesen szabályosan járt el.
Elég nagy kiszúrás ez a német gazdákkal is.Gondolom már régen megvették az idén használni szándékozott vegyszereket,sőt egyes helyeken már náluk is virágzik a repce,ezért lehet már tegnap is „késő”volt.

Azt nem értem,hogy ha ez a bizottsági döntés már tavaly megszületett,akkor miért most álltak neki kapkodni,egyáltalán mennyi szermaradvány lenne a mézben,ha az eddig megszokott módon használják a szert?

Kicsit álszentnek tartom az Uniós urakat és hölgyeket,mivel kétes eredetű „élelmiszerek” simán bejöhetnek harmadik országokból,helyben viszont össze-vissza sz…ják a termelőket….
ui.:Ez is tegnapi,szintén németül (lényegében ugyanaz,mint a délelőtti)
http://www.proplanta.de/Agrar-Nachrichten/Pflanze/Biscaya-und-Calypso-Aktuelle-Aenderungen-der-Zulassungen_article1459821640.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Rolcsibácsi - 2016. Április 07. 00:17
Prof Dr. Dr. H.C. Randolf Menzel a Berlini Egyetem neurobiológus, méhészeti kutatója beszél a neo-k hatásáról, köztük a thiaklopridról. 

"A thiakloprid mint a többi neonikotinoid ugyanúgy a méhek agyműködésére hat. Nagyobb dózisban kell alkalmazni amit a használati utasítás szerint be is tartanak, amivel hasonló szubletális hatást ér el. Ugyanúgy a méhek emlékező-, navigációs- és kommunikációs képességet  befolyásolja mint a (már betiltott) neonikotinoidok. A méh a kognitív képességeit nem vagy kevésbé tudja használni, egyszerűen nem talál haza és egy idő után a kaptáron kívül elpusztul. A tiakloprid az ajánlott kijuttatási dózisban, szubletális hatása miatt nem ártalmatlan, VESZÉLYES a beporzókra nézve.  Vizsgálataink fényében meglepő hogy a thiakloprid méhekre nem veszélyes besorolást kapott. Véleményem szerint ugyanúgy mint a többi neonikotinoidot, nem szabadna használni a mezőgazdaságban."

https://www.youtube.com/watch?v=W7OZYdGnxfo (https://www.youtube.com/watch?v=W7OZYdGnxfo)


Szermaradványa a mézben:

Egészen "véletlenül" a 2015-ös OMME Monitoring füzetben van róla adat a 29. oldalon:

A nyolc mintából kettő az új 0,05 mg/kg határérték felett van. Az rendben van, hogy másik ötben semmi, meg egyben is alig kimutatható, de mi lenne/lesz a két méhész repcemézével???

A PAFF (nem a bűvös sárkány) a robbantás miatt egy kis csúszással április 14-15-én fogja tárgyalni az MRL (újra)módosítását.

http://ec.europa.eu/food/plant/docs/sc_phytopharmaceuticals_ag_20160414_ppr_en.pdf (http://ec.europa.eu/food/plant/docs/sc_phytopharmaceuticals_ag_20160414_ppr_en.pdf)


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Rolcsibácsi - 2016. Április 07. 01:03
Warum sterben die Bienen?

https://www.youtube.com/watch?v=EzqSv50mgF8 (https://www.youtube.com/watch?v=EzqSv50mgF8)

Ezt is érdemes megnézni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: dcsabi - 2016. Április 07. 12:26
Üdv.
Nálunk ma permetezték a repcét Biscaya-val
Már virágzik.

Hatásmód:A tiakloprid neonikotinoid-típusú rovarölő hatóanyag. A rovarok idegrendszerére
úgy hat, hogy a poszt-szinaptikus idegsejt nikotinil-acetilkolin receptorain
állandó ingerület-átvitelt gerjeszt. Kontakt és gyomorméreg hosszú
hatástartammal. A tiakloprid a növénybe felszívódó és transzlokálódó hatású
rovarölő szer.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: dcsabi - 2016. Április 07. 12:27
Ja,

Méhveszélyesség: nem jelölésköteles
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2016. Április 07. 13:53
Az szép...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: nata - 2016. Április 07. 18:17
Egy pár családnál eléggé igazoltatnak a kijárónál. Arra gondolok, hogy lepermetezték valahol őket és így a család nem ismeri meg a feromon alapján. Nem tűntek rablóknak. Előfordulhat ez?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2016. Április 07. 20:30
Sajnos hallottam már hasonló esetet. A tavaszi közgyűlés-en mesélt egy ilyen esetet az egyik méhésztárs.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Április 07. 20:34
Egy pár családnál eléggé igazoltatnak a kijárónál. Arra gondolok, hogy lepermetezték valahol őket és így a család nem ismeri meg a feromon alapján. Nem tűntek rablóknak. Előfordulhat ez?

Elő. Több növényvédőszer esetében ismert jelenség, az internetes keresőszó: repellens hatás
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2016. Április 14. 20:36
Ma reggel fél nyolckor keresett meg a helyi TSZ növényvédőse, hogy fél óra múlva permetezik a virágzásban lévő repcét. A szer neve Biscaya.
Az időpont miatt nem igazán tudtam már mit tenni, így hát nem is tettem.
Nagy géppel dolgoztak, nagyon gyorsan, kb 1,5 óra alatt végeztek is .
Dél körül több mászkáló méhet figyeltem meg a betonúton amik délutánra eltűntek, de lehet csak a szél fújta el őket.
A kaptáraknál nem vettem észre semmi különöset eddig.Alaposabb kaptárvizsgálatra az időjárás leromlása miatt nem volt időm.
Utána olvastam https://www.cheminova.hu/Cheminova/web.nsf/Pub/9CWCML.html
nem jelölésköteles méhveszélyesség szempontjából.
Hát kíváncsi vagyok mennyire szelektíven öli a rovarokat.
Mindenesetre bízok benne, hogy nem történt probléma.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2016. Április 14. 22:23
Hát.. Drukkolok neked
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 14. 22:38
Janibátya!

Nincs jó hírem. Tartós hatású, felszívódó méreg a hatóanyaga és helyedbe és máris elmennék onnan. A közepes családok repce végére rajbölcsőznek, de a tiéd talán még akácon se fog, ha ott maradsz velük. Ha nem hiszel nekem, akkor kérdezd meg Baldavárit.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2016. Április 14. 23:15
Hát kíváncsi leszek a fejleményekre. Felénk jövő héten fújják a Biscayát, sajnos annyit sem tudtam elérni, hogy méhkímélő technológiával estefelé kezdjék. Én úgy képzeltem, hogy amelyik méhet telikapja a permet annak annyi, de pl másnapra már nincs probléma. Úgy terveztem, hogy permetezés napjára bezárom a méheket, csak félek ezzel még több kárt csinálnék.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 14. 23:46
Teljesen mindegy, hogy mikor permeteznek vele, hiszen felszívódik a növényben és megy tovább az edénynyalábokon. Néhány hétig mérgező a növény minden nedve a rovarok számára, a nektár a virágpor. Ez a dolga a méregnek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Április 15. 03:45
Isten óvja a Királynőt!

Évek óta ez motoszkál a fejemben amikor a repce elkezd virágozni.
Sok telephelyen tartjuk a méheket.
A sok méhcsalád miatt telephelyenként egyenlítünk,így egységes állománnyal könnyebb
(illetve szerintem csak így lehet) az eltervezett technológiát végig vinni.
Az erősebb helyeken kezdünk és haladunk a gyengébbek felé.
Amennyiben kicsik a különbségek a telephelyek között akkor mi csinálunk eltérést.
Tegnap olyan jó napon volt,olyan megtiszteltetésben volt részem hogy a "palóc méhész királlyal"
Buchinger Györggyel beszélgethettem a "a salgótarjáni szentély"( a bőr fotel)mellet ülve.
Miközben az élet dolgairól.a méhészközéletről,méhekről trécseltünk kaptam egy telefon hívást.
Az egyik legjobb telephelyünkön elkezdtek "mászni" a méhek.
Mondom "Gyuribának",tegnap voltam ott megnézni a méheket,a mai munkálatok előtt,eldönteni,
hogy mehet-e a "brigád"elvégezni a következő feladatot,technológiai fogást,alkalmasak-e,elég fejlettek-e a családok.
A méhcsaládok gyönyörűen hordtak,erőtől duzzadóak voltak,szép nagyok a méhek,rengetek fiatal méh.
Indulhat a munka.Ma meg "másznak" szegények!
Ez semmi mástól nem lehet csak a vegyszerektől.
Ő csak annyit mondott,idézem:"mitől mástól lenne?

Ősztől kezdve "szépek"a méhek ott is,most meg ránganak,fetrengenek ,kis kupacokba csomókban gyűlnek össze a kaptárak előtt.
Éveken keresztül rohantunk az intézetbe a mintával.
De minek?
Minden esetben az jött ki eredményként,hogy erős nosema fertőzés,rázzuk műlépre őket.
Ja,érdekes módon csak miután megindulnak a vegyszerezések,,vagy miután elkezdik hordani a repcét,
utána kapja el őket a nosema.

MÉHÉSZTÁRSAK ÉBREDJETEK!

A MODERN NÖVÉNYVÉDELEM TÖNKRE TESZI A MÉHEINK EGÉSZSÉGÉT,
ÉS A MI ÉS A CSALÁDUNK EGÉSZSÉGÉT  IS!

Hallgassatok a "nagy öregre"a ma egyik legnagyobb szakmai tapasztalatú
méhészére,Buchinger Györgyre.

MITŐL MÁSTÓL LENNE!!!!

Ugye milyen egyszerű,ha józanul gondolkodunk.
MITŐL MÁSTÓL LENNE!!!!
Évek óta mondom,ezer módon próbálom megfogalmazni,a vegyszerek,
az új típusú, hosszú hatású,lassan lebomló rovaröllőszerek,gombaölőszerek,
gyomirtók tönkre vágják a méheket is és bennünket is.
Semmit nem tehetünk a méheink védelmében,legfeljebb menekülünk a
mezőgazdasági haszon növények elől.
Miközben mennek a nagy dumák,megy a népbutítás!
Fumagillint kell adni,ja meg a sok csodaszert !
HIHETETLEN!

Ma már nem viszünk mintát semmilyen vizsgálatra sem.
Imádkozunk,ha hiszünk,ha nem.

ISTEN ÓVJA A MÉHEKET!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2016. Április 15. 12:43
Most beszéltem egy növényvédőssel. A repcét három szerrel lehet bogár ellen permetezni: Mospilan, Mavrik, Biscaya. Ebből elmondása szerint az első szenteltvíz kategória, és mivel rengeteg a kártevő gyakorlatilag a legtöbben a Biscayát vetik be mert az a leghatásosabb. Nem tudom hova lehetne menni, mert háromból hárman Biscayát fújnak... Marad az ima, meg egy kis Nozevit.  :-\
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Április 15. 13:47
A mászás erősödik,rengeteg méh pusztul el.
Indul a hatósági vizsgálat!
Nem is tudom miért,mert eredményre nem sok az esély.
Nagyon bosszantó mert itt voltak az egyik legjobbak idén.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 15. 16:22
Április 22-én a Növényvédelmi Bizottság ülésén Tóth Péter fogja az OMME-t képviselni. Kötelessége lesz elmondani, hogy mit tapasztalnak a méhészek a tiakloprid hatóanyagú permetezések után a repcén.

Szóval a Tiakloprid bár méhkímélőnek van titulálva, de ez is általános rovarölőszer és mivel a méhek is rovarok, a tiakloprid nem kíméli a méheket.

Szerintem az engedélyezési dokumentációban hibás lehet a kockázatelemzés. Felül kellene vizsgálni. És ezt lenne kötelessége kérni Tóth Péternek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 15. 19:42
Kurvára mérges vagyok !!!!!!!!!! 2004-es év óta megtörténik a megtörténhetetlen ELKEZDŐDÖTT A MÁSZKÁLÁS !!!!!! Orba-szájba permetezik a virágzó repcét !!!!! Méhegészségügyi felelősnek egyre többen jelzik a mászkáló méheket !!!!  ATKA NOSEMA kizárva egyenlőre, majd akác végére totál nosémás állományok !!!! Táblás fiasokról eltűnik a népesség, akác végére erősen legyengült családok !!!!! Tóth Péter azt monda a méhészeknek: nincs mit tenni, engedélyezett szereket használnak !!!!! Pofátlanul mérgezik a méheket , mérgezik a nektárt-virágport, a méregtől majd felrobbannak a méhészek !!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2016. Április 15. 20:16
Akkor kapnak majd észbe, ha nem lesz ami porozzon.. :(

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Április 15. 20:19
QUQURIQ !!!

Akkor kapnak észbe ha fizetniük kell!!!
 
Mit szól ehhez Tóth Péter???

A kérdező Kiskakas! Baldavári László
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2016. Április 15. 22:16
Ma én is kipörgettem a repcét. :(  Délután 5 körül értem a méhekhez, sajnos hullák és mászkálók fogadtak mindenfelé. Mint utóbb kiderült, előrehozták a permetezést egy héttel, csak elfelejtettek szólni. A hullák összegörnyedve kinyújtott szipókával, a mászkálók nagy része sárga homlokú volt, némelyiknél virágpor, egy-két lábuk mintha lebénulva lenne.
És ez a méhkimélő szer... Megyek veszek be nyugtatót, legalább egy levéllel. :(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Április 15. 22:27
Szekszárdon a tavaszi méhészklubunk előadója Dr.Vörös Géza a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatója volt.
Megdöbbenve hallgattuk, hogy a szőlőkabóca elterjedését mindenképpen megakadályozzák.
A szekszárdi történelmi borvidék ültetvényeinek megvédése népgazdasági, sőt politikai kérdés.
Azt kérdeztük mi lesz a méhészekkel, ugyanis a védekezéshez nagyon kemény rovarölőt használnak.
Megnyugtató választ nem kaptunk.
A repcéről jövő hírek egyre aggasztóbbak.
Olyan érzésem van mintha anarchia közeli állapotok lennének.
Senki nem törődik a másik ember nyűgével, csak a saját boldogulása a fontos.
Nincs visszatartó erő, nincs szankció.
Így egyre bátrabbak azok a gazdák akik tiltott szerekhez, tiltott technológiákhoz nyúlnak.
Nyílt titok, hogy Szerbiából csempésznek be olyan rovarölőket amit az UNIÓ tilt.
Aztán indulnak a betonkeverők.
Akit tetten érnek simán felfüggeszteném a tevékenységét 10 évre.
Addig meg had gondolkodjon.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Április 15. 22:29
QUQURIQ !!!

Tisztelt Méhész barátaim!

Bármiféle mérgezés gyanús estetek van, fotót és videót is készítsetek!!!
Azonnal jelentsétek az OMME központjába is!
Szaktanácsadóitok segítségével, göngyölítsetek fel minden gyanús estet!!!
Ez így nem mehet tovább!!!
Minden méhmérgezésről a sajtónak is tudni kell!

Sok sikert, és őszinte részvétem! A Kiskakas!  Baldavári László
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2016. Április 15. 23:01
Három nap múlva vegyszerezik a repcét, már előre félek... :'(
Eddig még nincsenek "csomóban" méhek!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér akác - 2016. Április 17. 00:50
Üdv. Eddig hallgattam. Most  :'2. sz. ( 60 cs. telephelyen ) Közepesnek mondható állomány március 20 körül legyengült, "erőszakra" kezdtek helyrejönni, április 07-én elkezdődött a mászkálás,  mára a legerősebb család elnéptelenedett, a méztéri fiókban 10 kg körüli friss méz, a többieknél rohamosan csökkenő, vagy éppen stagnáló  fiasítás, (2-3-4 NB keret) és "lézengő "takaró méh. Kb . 9 család ami normális.  "Szomszéd " 10-20 km-es körben méhészetek hasonló cipőben. Ilyet én még nem láttam :(  Mi ez?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Április 17. 08:02
 Fehér akác !
Tudjátok nekem mindig meredek gondolatim vannak.
Néhány éve amikor azt mondtam Tóth Péternek, hogy Szekszárdon szemtanúja voltam amikor az egyik nagygazda, betonkeverőben "rácsávázott", azt mondta ez nem igaz!
Néhány hét múlva a NÉBIH Állateü. Igazgatóságán volt egy gazda-méhész találkozó.
Ott Csuja László felvetette ezt a problémát, hogy tudomása van arról, otthon kicsit megturbózzák a vetőmagot, hogy biztosan vigye a károkozó növénykárosítót.
Elég érdekes hangulat alakult ki a teremben, de nem cáfolták!
Most ugyan ezt érzem.
Véleményem szerint a tiltott technológiát továbbra is alkalmazzák, mert nincs szankció, a laborok meg olyanok amilyenek.
Ez egy ilyen ország.
Az a javaslatom, ahol ekkora probléma van, azonnal hatósági mintavételt kell kezdeményezni.
Talán ha közösen lépünk fel, eredményesebbek lehetünk.
Nem elég a mászkáló méhekből mintát venni!
Az csak 50%-a a "sikernek" ha egyáltalán ki tudják mutatni a gyilkos készítményt a méhecskékből.
Körbe kell járni a határt, és keresni a vélt növényt ami a bajt okozza.
A mérgezésnek van egy olyan szinte megfoghatatlan része, amikor a növényvédelmi munkát végző megmutatja a permetezési naplót, sőt akár a tartályba is belenézhetünk, hogy ez egy ártalmatlan szer, nem tartozik bejelentési kötelezettség alá.
Általában a gombaölő szerekre szokták ezt mondani, ami valójában önmagában igaz is.
Az a nagy kérdés, hogy a szer önmagában van e?
És itt kezdődnek a bonyodalmak.
A szerek kölcsönhatása (szinergens hatás) akkora csavart tesz a történetbe, hogy szinte kideríthetetlen az igazi ok.
A vegyszergyártók ezt nagyon jól tudják!
Olyan koktélokat gyártanak, hogy mi méhészek csak futunk az események után.
Ezt egy példával tudom jellemezni.
Ma Magyarországon több ezer ember hal meg évente gyógyszermérgezésben.
Hogy lehet ez 2016-ban?
Általában a betegek nem egy, hanem egy maroknyi gyógyszert szednek be, és ezek kölcsönhatása okozza a tragédiát.
A méheknél ugyan ez van.
Rettenetesen nehéz helyzetben vagyunk.
Április 22-én lesz Pesten a növényvédelmi konferencia.
Bross Péter is jelen lesz, tudja a problémát, mert mindenhonnan jönnek a hírek.
Véleményem szerint sutyiban továbbra is megy a csávázás, de ezt rendkívül nehéz bizonyítani.
Minden érintettet sajnálok, de ez kevés.
23.-án a Lurdy Házban az egyebek napirendi témáknál erről is kell szót ejteni.
Véleményem szerint ezt egy ember már nem tudja megfelelő szinten az OMME-ban sem koordinálni.
Szakember gárdát kell felállítani, és ezt a javaslatunkat a gatyaletolás óta fenntartjuk, mert akkor is ez volt a téma, de Mészáros sajátos módon fejtette ki véleményét.

Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 17. 13:09
Ajánlom figyelmetekbe:

http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=77

Mérgezés topicban egy hasznos beszélgetés bontakozott ki a ződ méhészfórumon Arisztaiosz, Tsanyi, Ceranae és pestlőrinc részvételével.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 17. 13:21
SORRA JÖNNEK A TELEFONOS INFÓK ELTŰNTEK A KIJÁRÓ MÉHEK CSAK HAMVAS BOGÁR VAN A KERETEKEN !!!!!!!! MEDDIG TŰRJÜK EZT A GYALÁZATOS MÉHPUSZTÍTÁST !!!!!!! MÉRT NEM NEVEZZÜK MEG AZ EZÉRT FELELŐS ELKÖVETŐKET !!!!!   ÁLLATKÍNZÁSÉRT AZONNAL AZ ÖSSZES FELELŐST FELJELENTENI !!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 17. 13:25
A rajzásgátlás az erős családoknál megtörtén a repce " jótékony" hatása révén !!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 17. 13:42
Tények : virágzó repce permetezése Gazelle:acetamiprid hatóanyag, rendkívül hosszú hatástartammal / két hét/ !!!!!  Nem elég hogy csávázott még meg is permetezik !!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Április 17. 22:18
http://alfahir.hu/nyilt_level_fazekas_sandornak_ezert_nem_szempont_az_egeszsegunk
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér akác - 2016. Április 17. 22:44
Üdv! igen a "saját maguk szabadságharcosai" (fidesz)vezérek  tulajdonában álló gazdasági társaságok Mezort, stb. és még  néhány havernak a birtokán  a  kb 100.000 ha.-on  (3X32000 ha ) külön törvényi kereteken belül használhatják a  méhekre különös veszélyt jelentő mérgeket. Ezekről az  ügyekről  nagymisét lehetne tartani.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 17. 22:55
Fehér Akác!

Ez az elképzelésed? Ez a vágyad? Vagy így van és ezt bizonyítani is tudod? Ha igen, akkor lécci ted ki lapjaidat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Április 18. 07:00
Ne a politikai vonalat keressétek a hírben!
A tartalma a lényeg!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 18. 22:38
Ma megnéztem a repcét , maszkalomeheket , mehullakat találtam !!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 19. 00:16
Nem lehetetlen, hogy tiakloprid mérgezés.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Április 19. 08:06
Tisztelt Méhésztársak!
Szeretném kötelező olvasmányként a figyelmetekbe ajánlani Bíró Sándor, Svédországban méhészkedő honfitársunk szakcikkét, melyet a MÉHÉSZET szaklap 36-37. oldalán olvashattok.
Sanyiról röviden annyit, hogy tavaly a Tavaszváró Méhésznap egyik előadója is volt, valamint a cikk végén említett Dr. Kerstin Ebbersten is!
Előadásukat megtaláljátok itt a Méhészklubon.
Akinek még a szíves figyelmébe ajánlom a tényfeltáró, felkavaró cikket, az Tóth Péter elnökségi-tag-szaktanácsadó- a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara tagja. (Bár ezt a titulusát kiegészítette, ha nem pontosan idéztem, bocsánat.)
A cikk annyira érdekes, hogy nehéz belőle kiemelni olyan gondolatokat amire érdemes ráfókuszálnotok.
Az általam legérdekesebbnek tartott a következő.
A növényekbe a csávázó szer hatóanyagának csupán 5%-a jut, mégis ilyen borzasztó pusztítást okoz.
A 94%-a jut a talajba, melyben a hatóanyag-tartalom felezési ideje 18 év!
Tehát ha a megelőző években csávázott területre repcét, napraforgót, kukoricát vetnek, még évtizedekig komoly kárunk lehet!
Az ország minden szegletéből jönnek a hírek, hogy nagy gond van repcén, mászkálnak a méhek!
Európa legnagyobb méhészetében "csak" 3 telephelyen sétálnak a méhek.
Ez akár egy kísérletnek, és bizonyítéknak is felérne.
Szedres határában szombat este, már sötétedéskor traktorral permetezték a repcét!
Minden növényvédelmi előírásnak megfelelt a technológia, akkor mi a gond?
Amit most leírok ne vegyétek kész pénznek, de nekem ebben a pillanatban az a határozott véleményem, hogy a jelenlegi méhpusztulásokat (mászkálásokat) a neonikotinoidok okozzák!
Etienne Bruneau belga méhész, aki az EU-ban a legnagyobb "guru" még 2013-ban hajnali két órakor bemutatott kisfilmjén erről beszélt!
Utána, másnap volt a csávázószer konferencia.
Azóta szent meggyőződésem, hogy a szinergens hatás áldozatai vagyunk!!!!!!!!!!!!!
Annyi felmentése van az OMME leváltott szakmai gárdájának, hogy ezt rettenetesen nehéz bizonyítani, főként akkor, ha még a mintavételi technológiájuk is katasztrofális.
Tóth Péter maradt, de.......
Kezdeményeznünk kell az új vezetésnél, a küldöttgyűlésen, hogy ne egyedül próbálkozzon ezen probléma megoldásával, főként akkor ha nem is hisz ebben, és még mindig ökörségnek tartja a csávázó szerk káros hatását!
Erre kéne a kutatásra elkülönített milliókat költenünk, hogy a fejlettebb országok nyomdokain haladva bizonyítékot találjuk.
Félreértés ne essék!
Tóth Péter a hagyományos, permetezéskor elszenvedett méhmérgezések felderítésében kiváló szakember, én sem tudok jobbat!
Amit a neonikotinoidokról nyilatkozik, és ahogy a mintákat veszi, az pedig katasztrofális.
Ezért kell olyan embereket mellé állítani aki legalább végrehajtja rajta is a paradigmaváltást!
Ha ragaszkodunk a régimódi szemlélethez, akkor ne csodálkozzatok ha sétálnak a méhek.
A vegyszerek kölcsönhatására kell a vizsgálatokat koncentrálni, én most így látom.
A kutatást ebben az irányba kell folytatni.
Olvassátok el Bíró Sándor cikkét!
Nagyernyei Attila



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 19. 14:36
Tisztelt Greenpeace!
Tisztelt NÉBIH!
Tisztelt OMME!

Csatlakozunk a Greenpeace 2016.04.14-i állásfoglalásához, egyetértünk és megalapozottnak tartjuk a tiltakozást.

Továbbá kérjük, hogy a Növényvédelmi Bizottság tegyen ajánlást a miniszter számára, amiben kéri, hogy a miniszter rendelje el az internetes növényvédelmi napló bevezetését minden növényvédelmi munkát végző mezőgazdasági termelő számára.

A növényvédelmi tevékenységek döntő többsége, különösen a növényvédőszerek kijuttatása csávázással, permetezéssel granulátumok szórásával történik és a kijuttatott anyagok környezeti kockázatot jelentenek az emberre és a természetes élővilágra. Márpedig a környezeti kockázatot jelentő emberi tevékenységre vonatkozó adatok nyilvános hozzáférhetőségét biztosítani kell. Az alkotmányos kötelezettség.

A mérgezéses esetek és környezetszennyezési bejelentések felderítésében a hatóságok és károsultak eredményes munkájának akadálya, hogy a környezeti veszélyekkel járó, környezeti károsítást kockáztató tevékenységek adatait nehéz összegyűjteni. Például sok esetben a hatóság kérésére a permetezési naplók rendkívül nehezen - több nap késedelemmel - kerülnek elő és amikor a hatósághoz kerülnek, már kideríthetetlen, hogy az abban levő információk megfelő időpontban kerültek-e bejegyzésre. A méhmérgezések esetében az esetek többségében számos gazdálkodótól kellene adatot gyűjteni, ami a gyakorlatban csak részlegesen szokott sikerülni. 

Az internetes növényvédelmi napló bevezetéséhez szükséges technikai és informatikai infrastruktura alapjait az állam kiépítette, amelyre felépíthető az internetes növényvédelmi napló, mint a kötelezően nyílt adatszolgáltatási rendszer. Létezik internetes kormányablak, amelyen keresztül a környezeti kockázatot hordozó tevékenységért felelős személy vagy képviselője, alkalmazottja, felhatalmazotja a megfelelő bejegyzést időben megteheti.

A méhész és a mezőgazdálkodó közötti jókapcsolat a sikeres gazdálkodás feltétele. Ennek alapja az őszinte nyílt információcsere. A bizalmatlanság oka elsősorban az információk hiánya, eltitkolása vagy késletetett nyilvosságra hozása. Közmondás szerint a “jó barátság titka a pontos elszámolás". Az internetes növényvédelmi napló bevezetése jó eszköz a méhész-mezőgazda tartósan jó kapcsolatának kiépítéséhez.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Olvastam - 2016. Április 19. 17:53
A neók betiltása, és más permetezőkkel történő helyettesítése hatástanulmányt igényel. Helyszíni mérést, hogy ne szak számolgassunk papíron, hanem tudjuk, mi az ábra.

AZAZ mindennél fontosabb lenne egy komoly monitoring: Felmérést készíteni a talajok szennyezettségéről. amikor ez megvan, akkor lehet a mentesítésen gondolkozni. Párhuzamosan lehet monitorozni, hogy mit hagyunk majd utódainkra. Ha a neók lebomlása olyan sok tényezőtől függ, mint azt olvasom, akkor nem ártana tudni, hogy az évek alatt mit teszünk hozzá a gyermekeinket váró talajhoz. Ha mindent elszennyezünk, akkor felelőtlenül, a jelenleg élő emberek zsebének megtömése céljából áldozzuk fel gyermekeink és azok gyermekeinek tiszta környezetét.

ENNEK AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM MÉRÉSNEK, és legalább szintentartásnak KELLENE A LEGFŐBB SZEMPONTNAK LENNIE MINDEN döntés meghozatalakor! Minden más csak önzés. Rövidtávú kapzsi érdek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 19. 18:14
Olvastam!

Célod JÓ, de marhaságokat beszélsz! Ne mosdasd már a szerecsent! Az így is, úgy is fekete. A neok bevezetése valóban igényelt volna tisztességes hatásvizsgálatot, De arról persze szó se esett soha.

A hosszú hatástartamú mérgeknek a környezetkárosító hatása annyira egyértelmű, hogy nincs mit variálni rajta. Ugyanazon szempontok alapján, ahogy a DDT-t kivonták a forgalomból, ezeket is kukázni kell.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: szeremej - 2016. Április 19. 18:36
Aha...és az nem marhaság, hogy beírom a szuper online permetezőnaplóba, hogy április 18, 32000ha, Biscaya...
Így már nem is pusztulnak a méhek. :-X
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 19. 18:43
2000-ES ÉVEK ELEJÉN TŐLEM VETT MÉHCSALÁDOKAT EGY ELISMERT AKKORI MÉHÉSZ  , UTÓLAG TUDTAM MEG ,HOGY  ÉVEK MÚLVA MESÉLTE EL , HOGY NAGYON GAGYI VIZSGÁLATOT FOLYTATTAK LE !!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: szeremej - 2016. Április 19. 18:57
2 éve hallottam a rádióban egy riportot angol kutatócsoport magyar professzorával a gmo- ról. A gmo növények hatását vizsgàlták a természetes gyomokra. Mikor rájöttek, hogy ökológiai katasztrófát okoz, felvették a kapcsolatot az amcsikkal, ahol az egyik piacvezető cég tudóscsoportja vizsgálta az emlősökre gyakorolt hatást. Az eredmény negatív lett! Ekkor megkérdezték őket, mi volt a vizsgálat metódudsa.
A válasz: -PATKÁNYOKAT ENGEDTÜNK A GMO KUKORICA MELLÉ(!!!) ÉS NEM PUSZTULTAK EL!!!

És engedélyezték.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 20. 23:19
Szeremej!

A cinizmusod nem helyettesíti sem a tapasztalatot, sem a tudást, a tanulási képességeket pedig kifejezetten rontja. Ugyanakkor hidd el, hogy ez téged nem túlzottan zavar, de a környezetedet igen.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: szeremej - 2016. Április 21. 12:44
"Bóbilibó, bóbili bóbilibó......Bóbilibó bóbilibó bóbili."
A Galaxis Őrzői: Yondu a kereskedőnél.
https://youtu.be/_Y0GAEWreXo ;)

Amúgy igazad van, de én legalább nem játszom az agyam...(ha véletlen nem értenéd az utalást...)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: 30x40 - 2016. Április 22. 17:53
Szép jó napot!
Lehetnék jobb helyen... Méhektől 20m-re 16 órakor lefújták a búzát. A kaptárvas kiesett a kezemből, felette járnak repcére. Plonvit, Tytanit, Optysil, Hurler, 2 fajta Mezzo volt egyszerre a tartályban, minden mi földi jó. (Gyomírtó és gombaölő) Na majd kiderül mit hoz a holnap... Akinek van hasonló tapasztalata kérem ossza meg. Köszönettel!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 24. 23:43
Péntek repcén 2 kg-os hordás , szombat intenzív mászkálás ,  biztos népesség vesztés !!!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Április 26. 21:12
Minden rendben lesz. - mondta a gazda. Ki is telepedett a méhész a 200 ha-os repcére 150 méhcsaládra másfél hete.
Ma délben hívott a méhész, hogy nagy a baj. Nem is tudtam kérdezni, hogy mi a baj, modta.
Pénteken volt permetezés és ma reggelre mint a hangyák úgy mászkáltak a méhek egészen délután 5 óráig.
Kimentem a helyszínre 4 óra körül, tehát én is láttam. Amire felfigyeltem, hogy a repcetábla fölött nem céltudatosan, célirányosan repültek a méhek, hanem kóvályogtak.
Átnéztük a méhcsaládokat. Szerintem az erős méhcsaládok legalább 1-1 kg kijáró méhet elveszítettek.
Még pénteken népesek és agresszívek voltak. Úgy viselkedtek, ahogy a repcén illik viselkedni egy méhcsaládnak. Most a népesség megritkult, megfiatalodott, mint pestisjárvány után a középkori városok.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Április 29. 19:49


 :(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Május 01. 09:24
Kedves László!
Miért pucoltad ki az írásod?
 :'(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Május 01. 17:35
 A családom sajnos már nem akar velem küzdeni !!!!!!!! Egyébként most jöttünk le a méhektől , az utolsó családnál szakadó esőben kerestük meg az anyát a feleségemmel úgy,  hogy a fiam tartotta a méhészeti munkára befogott napernyőt !!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2016. Május 01. 20:40
:(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Szabó Flóra - 2016. Május 05. 22:36
Kedves Méhészek
én nem vagyok szakember, viszont ma megkeresett egy orosz partner, aki olyan berendezést keresett, ami a méz kupázsolásához szükséges. Azt sem tudom, mi a kupázsolás.
Ha valaki tudja, könyörgöm mondja el és azt is, hogy létezik -e ilyen berendezés, továbbá hol lehet beszerezni.
Az is érdekelte a partnert, hogy érdekel-e valakit kevert méz.

Szóval, ha tudtok ,segítsetek.
Előre is köszönet.

üdv

Flóra
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 05. 22:55
QUQURIQ !!!

Kedves Flóra!

Így első olvasatra, a  "kupázsolásához" más jut az eszembe... :o
Nálunk, csak úgy vidékiesen kupakolásnak hívják... :-[
...de félre a tréfát...pedig az élet nagy adománya az emberek számára...
Bocsi, tehát " olyan berendezést keresett, ami a méz kupázsolásához szükséges".
Magát a fogalmat nem ismerem, lehet, hogy az én szégyenem, de mit is lehet a mézzel csinálni?
kipergetni, szűrni, deríteni, egalizálni, kimelegíteni, szivattyúzni, tölteni, besűríteni, méz-viasz szétválasztás,
habozni, ...
Ezek közül szerintem a szöveg környezetből megítélve, az orosz úr pergetőgépet kereshet, de het!
ha segítség ennyit találtam a neten!
Hogyan kell dekupázsolni?
Decoupage.jpg
Dekupázs (decoupage) vagy szalvétatechnikával könnyen készíthetünk érdekes kiegészítőket a lakásunkba akár a legegyszerűbb tárgyakból, de díszíthetjük vele a virágládáinkat vagy akár a kötényünket is.
Lépések
Válasszuk ki, hogy mit szeretnénk díszíteni:
Szegényke, most jól összezavartalak gondolom! :o :o :o
Abban bízom, hogy a klubtársaim okosabbak, így megkaphatod a fura kérdésedre a választ!

Üdvözlettel: Kiskakas (ez viszont nem viccccc)!

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mortimer - 2016. Május 06. 05:16
Talán a kiüvegezést jelentheti.
http://szotar.sztaki.hu/francia-magyar-szotar/search?searchWord=coupage&fromlang=fre&tolang=hun&dict%5B%5D=fre-hun-sztaki-dict
Bár egy borászati cikkben ezt írják:
 
Egy másik javaslat szerint meg kellene jelölni a címkén, hogy összeöntött vagy hagyományos rozéról van szó. Ezzel a megoldással nyelvi gondok vannak, egyes nyelvekben ugyanis van szó a kevert borra, más nyelvekben pedig nincs. Az elsőre jó példa a francia nyelv, amelyben a coupage ("kupázs") szó használata egyértelműen azt jelenti, hogy összeöntött bor van a palackban, míg például Magyarországon nincsen ilyen speciális kifejezés, és fölöttébb hosszú lenne egy címkén azt használni megjelölésként, hogy "vörös- és fehérbor összeöntéséből készült ital". 

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Szabó Flóra - 2016. Május 06. 08:20
Ja, kedves Kiskakas (ami nem viccc)
én is megtaláltam mindent, amit nem kellett.
Ötleteim is voltak, hogy mi lehet ez az izé. Talán keverni akarja a mézeket az az ember.
Remélem, hamarosan el tudom őt érni, akkor elmondom Nektek, mi volt ez az egész.
Addig is mindenkinek igazán szép napot!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2016. Május 06. 09:41
Talán keverni akarja a mézeket az az ember.

Így van, valószínűleg egalizálni-keverni szeretne méztételeket. Az oroszoknál előfordulnak a francia nyelvből származó kifejezések, a történelmük során - ugyan változó szempontok alapján-, mindig preferálták a francia kultúrát-történelmet. Idegen nyelvként oktatták is. 

coupage (francia): bor házasítás, feljavítás;  vízzel való hígítás vagy keverés;  takarmányfélék keverése stb.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Szabó Flóra - 2016. Május 06. 10:08
Köszönöm minden kedves kommentelőnek a szíves segítséget, melyet nagyra értékelek.
Bár nem vagyok a méhészek kedves családjának tagja, jól éreztem magam köztetek és mindenkinek jó munkát, sikereket.
Flóra
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 06. 14:56
QUQURIQ !!!

Kedves Flóra!

Ez volt a kérdés: "...ma megkeresett egy orosz partner, aki olyan berendezést keresett, ami a méz     
                             kupázsolásához szükséges".
Ha már ilyen szépen összehoztuk a valószínűsíthető választ, konkrétizálni is kellene, hogy mi is kell ezek szerint az
Úrnak!
Olyan fűthető, (jobb esetekben hűthető) egalizáló tartályok kellenének.
Egy nagyon nagy tartály, és több kisebb, persze azok is nagyok, legyenek. (vagy hatalmas kimelegítő szoba, ahol már a fém horókban kimelegítik a mézet).
Ezekben a tartályokban van mézfajtánként kimelegítve a méz.
Ezekből a tartályokból ízlés szerinti arányban kell átszűrve átszivattyúzni a nagyon nagy tartályba a mézet.
Lehetőleg fajtánként több eresztésben szivattyúzzunk, mert így jobban keveredik
(Ezt a műveletet hívják egalizálásnak).
Az a jó, ha a nagyon nagy tartály rendelkezik keverő lapáttal is.
A tökéletes összekeverés után, egy kis időt kell szánni a méz pihentetésére, hogy a benne lévő légbuborékok a fajsúlykülönbség alapján a méz kitolja magából.
Ezután egy gyors hűtés következik!
Miért? a HMF miatt!
A legjobb a dupla falú hűtő-fűtő tartály, + benne meg a spirál ami hűt is fűt is!
Így együttesen könnyen vissza lehet hűteni a mézünket!
A multik elvárják, hogy a január elsején beszállított (kevert) vegyes méz minősége ugyanaz legyen december 31.-én is!
Ezért van ez a nagy hókusz - pókusz a méz körül!
Képzeljük csak el, hogy mennyi + költség kerül a mézre, és hő is éri, bármennyire is vigyáznak!
Ez egy hatalmas beruházás!
Több szivattyú, rozsdamentes csőrendszerek, több dupla falú tartály, labor háttér, targonca, üzem épület, szakember gárda, komoly kimelegítő szoba, még komolyabb kiszerelő gépsor ahol az üvegeket töltik, címkézik és zárják (kupakolják)!
Ezeket csak azért írtam le, hogy érezd a beruházás súlyát!
Vigyázz, nehogy megvezessenek...

Üdvözlettel, és sok sikert kíván a Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Hevesi Mihály - 2016. Május 12. 14:58
15/16-os évben Amerikában egy friss felmérés szerint elhullt a méhcsaládok 44%-a, Ebben nem csak a téli, hanem a nyári pusztulásokat is mérték. Tavalyelött 40% volt. A cikk érdekessége, hogy természetesen és szinte kizárólag a varroára kenik a dolgot és ugyebár a "hanyag" kis méhészekre. Egy szó nem esik a vegyszerekről, esetleg a génmódosított szörnynövényekről, no meg a végeláthatlan monokulturákról. Ha kicsit utánaguglizunk, a korábbi független kutatások 2006-2008-ig a CCD-vel kapcsolatban egyértelműen több együtthatót is megneveznek. Ezek azóta sem szünntek meg. A valóság inkább a kommentekben található, meg a sorok között.


https://beeinformed.org/2016/05/10/nations-beekeepers-lost-44-percent-of-bees-in-2015-16/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Május 13. 00:44
Ha jól emlékszem, Cserényi doktor is hasonló rangsort állított fel. Időjárás meg a méhész felelőtlensége. Úgy látszik, hogy ez afféle mentális járvány. Ha ezeket az értékeléseket komolyan vesszük, akkor az elmúlt 36 év alatt a méhészek totál elhülyültek. Márpedig ez nem igaz. Ma sokkal profibban védekeznek a varroa ellen és többet tudnak arról is, hogyan védjék a méhüket, hogyan takarmányozzák az aszályos időjárásban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Sárosi István - 2016. Május 13. 07:04
Pont ez jutott nekem is eszembe, hogy valami nem kerek ebben a történetben. Tudják, hogy mi okozza a méhpusztulást, de nem tesznek ellene. Ellenben a felmérés eredményét nemzetközileg publikálják és ezzel világgá kürtölik, hogy hülyék vagyunk a méhek tartásához. Azt azért hozzá kell tenni, hogy náluk a méhtartási kultúra egy másik (alacsonyabb) szinten van. Több száz mérföldet vándorolnak velük, pergetésnél akár egész csalédok vesznek oda a "kezelés" miatt, de azt mégsem írhatják oda hogy ezek is hozzájárultak a magas dzázalékhoz, mert az állatkínzás lenne. Ott pénz nem számít alapon vásárolnak újakat és megtehetik, mert náluk van díjazása a megporzó munkának is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: magnólia - 2016. Május 13. 23:09
Szeretnék kérdezni valamit.
A szomszédos kültertületi szántón repce van, amit legombaölőztek. Értesitettek bennünket, hogy ápr.12-én este 7 óra után fognak permetezni, de már fél 6-kor idejöttek, sütött a nap, délről fújt az elég erős szél és el kezdtek permetezni a méhekre nem veszélyes szerrel, ezt most pontosan megmondani nem tudom, hogy mivel,de megkeresem a levelet.
Én szóltam nekik, de nem igazán lehetett velük zöldágra vergődni.
Nos, a méheink lebetegedtek, legyengültek, sok elpusztult,a repcéről nem is volt jóformán semmi hordás. Ott vannak a méhek a kaptár előtt és csak mászkálnak, nem tudnak felrepülni.
A kérdésem az lenne, hogy hova tudnék fordulni ez ügyben? És ha a föld tulajdonosához fordulok kártéritésért a kiesett hordás miatt, mit lehet kérni, mert úgy néz ki, hogy hiába vagyunk saját akácerdőben, nem igen lesz hordás, a betegség miatt az akácról sem. A fiam most kezeli a méheket, de ki tudja, hogy mikor erősödnek meg és egyáltalán meggyógyulnak-e? Az elhullott méheket ki fizeti meg?
Van egyáltalán jogorvoslat az ilyen esetre? Vagy már késő?
Köszönöm a válaszukat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Május 13. 23:27
Éljen!Éljen!Éljen!

Csoda történt!
Meggyógyultak a méhek!
Vége a nosemának!
Már nem fetrengenek,mászkálnak a méhek!
Emberek csoda történt!
Mily nagy csoda,amíg a repcéről gyűjt erősen,kőkeményen
nosemával fertőzöttek a méheink.
Mily nagy csoda,se előtte se utána nem betegek,csak pont
a repce alatt,napraforgó,kukorica virágzás alatt!

ÉBRESZTŐ!!!!!
ÉBRESZTŐ!!!!

Tönkre vág bennünket a mezőgazdaság,az új növényvédelmi
technológiák!

Magnólia!

Amit ebben a hozzászólásom eddig leírtam igaz.
Évek óta ezt szajkózom.
Tönkre vág bennünket a mezőgazdaság.
Az új típusú szerek és ezek szinergens hatása egyes területeken
óriási károkat okoz.
Tőled függetlenül kezdtem az írásom.Nagyon egyformán jár az agyunk.
Ne várj segítséget,óriási erőkkel állunk szemben.Valószínű mi méhészek,
és a méheink maradunk hosszú távon a szopó ágon.


Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: magnólia - 2016. Május 14. 19:58
Sajnálom, hogy nincs segítség erre :( Én beszéltem a permetezéskor a gazdával, hogy miért nem 7 után permetezett és miért kezdte el fél 6-kor, amikor még 7 ágra sütött a nap? És az volt a válasz, hogy sok a repce, későn végeznek.
Ráadásul 50 m-re van a méhünk a saját telkünkön, a saját akác erdőnkben a repcétől. Nagyon jó lett volna, ha nem permetezik le őket.
Egyáltalán nincs semmiféle jogorvoslat nincs erre? Nincs kihez fordulni ilyen esetben? Teljesen legyengült az amúgy nagyon erősen induló állományunk. Teljesen tanácstalanok vagyunk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 14. 20:35
QUQURIQ !!!

Magnólia!

"Egyáltalán nincs semmiféle jogorvoslat nincs erre"?
...de van, kivettem volna a traktorból, és ....
Következő évben nem vetett volna annyit!

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: WENHARDTGY - 2016. Május 14. 20:52
Jó duma de ez nem így működik !!!!
Amíg a növényvédelmi szakhatóság nem felügyeli a növényvédelmi munkákat a növényorvos felügyeletével nincs mit tenni !!!
Tudomásom szerint a növényvédelmi munkákat már a helyi önkormányzatnál sem köteles bejelenteni a gazdálkodó !!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 14. 20:55
QUQURIQ !!!

Csak egy megtörtént esetet írtam le...

Kiskakas!

Leírhattam volna egy méhlopás történetét is, csak 18 felülieknek való...

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 14. 20:59
QUQURIQ!!!
Az az igazság, hogy annyi helyen leírták már, ha mérgezésünk van, kihez kell fordulni a megyében...
Nem tesz senki semmit, csak pár nap múlva itt kesereg!
Itt már nem tudunk mit javasolni, nincs is mit!
De ott!
Akkor!
Azonnal!
Több méhész per kártalanításra került!!!
Ez a gazda nem permetez szabálytalanul...!

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. Május 14. 21:04
Üdv. Uraim!
2015 ápr. akárhanyadika: megkaptuk a levelet kb öt kollégával együtt, permetezni fogják a repcét MÉHEKRE NEM JELÖLÉSKÖTELES növényvédő szerrel.NAPPAL EGÉSZ NAP! Telefon különböző hatóságokhoz, eredmény: ha akarunk vehetünk mintát a permetezőből, ellenőrizni a vegyszer azonosságát,de el is hagyhatjuk a területet. Mérlegelve a lehetőségeinket, a kockázatot: maradtunk. Kb 400méhcsalád, semmi probléma zéró mérgezés,gyengülés,stb.
Minősíthetném az eddigi hozzászólásokat de nem teszem csak annyit mondanék hogy tanuljatok méhészkedni mert különben naponta kereshettek bűnbakot a saját hibáitokra, hogy finoman fejezzem ki magam.
Jó tanulást a tudatlanoknak!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 14. 21:11
QUQURIQ !!!

Izso60 Tudod, egy alkalomból nem lehet általánosítani!
Nem szeretném, ha egyszer is megéreznéd azt az érzést amikor az állományodat lenullázzák!
Kérdezzed csak meg a volt főnöködet...
Ja, annyi millcsi mindent bepótolhat...
Tedd össze a kezedet, hogy eddig még nem permeteztek le. Nem is kívánom...
Azért a rákkeltő vegyszerezésnek ugye Te sem örülsz???

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. Május 14. 21:35
Üdv. Uraim!
Tisztelt Baldavári László!
Csak hogy tudd semmilyen permetezésnek nem örülök magam sem. De hidd el akkor sem örültem amikor magam is több száz ezret töltöttem bele a permetezőbe, Mert vegyszerek nélkül kertészként NEM ÉLSZ MEG! Ennek ellenére sosem volt az igazi tudatos, értelmes méhészekkel semmi vita. Egy klasszikust idéznék ide "HA MINDÖNKI ÚGY TÖSZ AHOGY TÖNNI KÖLL AKOR MINDÖN ÚGY LÖSSZ AHOGY LÖNNI KÖLL! Ez it is megállja a helyét a méhész tegye a dolgát : de keményen tegye és a kertész is tegye a dolgát, de precízen tegye.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 14. 21:44
QUQURIQ !!!

Látod, izso60, tökéletesen egyetértünk!
Régen ahová napraforgóra és repcére jártunk, jó volt a növényvédőssel a kapcsolatunk!
Mindenki mindenről tudott!
Ha a növényvédős azt mondta, hogy a virágzás legelején permetezés lesz, egy-két napig nem vándoroltunk oda!
Ha meg azt mondta, hogy a virágzás végén kell permetezni, hamarabb otthagytuk a növényt!
Soha nem volt semmin baj!!!
Most visszasírom azokat az időket...

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Május 14. 23:49
Idézet
A kérdésem az lenne, hogy hova tudnék fordulni ez ügyben? És ha a föld tulajdonosához fordulok kártéritésért a kiesett hordás miatt, mit lehet kérni, mert úgy néz ki, hogy hiába vagyunk saját akácerdőben, nem igen lesz hordás, a betegség miatt az akácról sem. A fiam most kezeli a méheket, de ki tudja, hogy mikor erősödnek meg és egyáltalán meggyógyulnak-e? Az elhullott méheket ki fizeti meg?
Van egyáltalán jogorvoslat az ilyen esetre? Vagy már késő?
Köszönöm a válaszukat.

Kihez fordulhatnál?
1.
Magyar Állam. Az engedélyezési eljárás olyan, amin átmennek méhekre veszélyes szerek is. Tehát, ha bebizonyosodik, hogy mérgez a nem jelölésre köteles szer, akkor perelhető kártérítésre a Magyar Állam és pernyertesség esetén fizet, mint a katonatiszt. Volt rá példa.
2.
OMME. Legyen már végre tökös. Személy szerint én elvárom tőle.
3.
Tényleg lehet venni a mintát a permetléből, de akkor előkészítetted a rossz viszonyt, mert kételkedtél. De vajon van értelme fenntartani olyan jó viszonyt, ami csak az egyik oldalnak jó?


Ebben az évben voltam kint egy mérgezéses esetnél, ahol 200 méhcsalád veszített családonként legalább 1 kg méhet. A méhészek kihívtak, de aztán nem voltak hajlandóak az eljárást elindítani.
Amíg a méhészek így állnak hozzá, addig nehéz változást elérni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. Május 15. 21:18
Üdv. Uraim!
Nos: Kiskakas? Laci, Vagy László! Erről beszélek, ha mindenki, azaz Mi és a  növénytermesztők illetve a kertészek betartjuk a szabályokat akkor nagy bajunk nem lehet.A baj ott kezdődik hogy áthágjuk a szabályokat, vagy Mi vagy a környezetünk. Egyébként pedig együtt éltünk eddig is és ezután is együtt KELL élnünk kicsiny földünkön.
Szerintem sok ellent mondás nincs köztünk,ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI ennyi. Ne hidd hogy szeretett méheim ellen beszélek, de mindenkinek élni KELL és nyilván nem a más kárára.
Üdvözlettel: János!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Május 15. 23:40
Továbbra sem érted Izsó!

A hivatalosan méhekre NEM veszélyesnek jelölt szerek többsége méhekre veszélyes, vagyis az államot be kellene perelni és betiltatni ezeket a szereket. Én szívesen beperelném, mert 100 % meg lehetne nyerni, de a bizonyítási költség, tehát a szakértők és a laborvizsgálatok költsége olyan magas, amit nem tudok megfizetni.

Egy ilyen pernek a költsége több millió forintos tétel és közben persze a Bayer cég mindent megtenne legális és nem legális formában, hogy emberileg ellehetetlenüljek. Vagyis egy ilyen pert magánszemély nem, csak erős társadalmi szervezet tud végigvinni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Május 16. 17:53
Továbbra sem érted Izsó!

A hivatalosan méhekre NEM veszélyesnek jelölt szerek többsége méhekre veszélyes, vagyis az államot be kellene perelni és betiltatni ezeket a szereket.

Ez a lényeg!
Igaza van Geddekasnak .
Ma is több telephelyünkön figyeltem a méhek másznak,fetrengenek-e.
Sehol semmi,egy mászó méhet se találtam.Amint már az akácra
jártak a méheink megszűnt az epilepsziás rángatózás.
Milyen érdekes csak a repce idején nosemásak a méhek.
Több éven keresztül az intézet magasfokú nosema fertőzést állapított meg.,
amikor ezekből a méhekből mintát küldtem Nekik.
Gyógykezelésnek műlépre rázást javasoltak.Ja,repce alatt,60 ezres
egyed számú fiasítást kidobni.Akác előtt,nem rossz megoldás.
A kaptárak előtt fekete a föld a hulláktól,régen a másodi akác után nézett
így ki.
A növényvédelmi munkákhoz,vegyszerezésekhez a gazdálkodók olyan szereket
vásárolhatnak,olyan technológiák vannak amik kinyírják a méheket.
A "ződőn" Tükör nemes egyszerűséggel csak annyit írt erre,hogy ez nem igaz.
Hiába minden,én már csak egy ilyen notórius hazudozó vagyok,
kedvenc szórakozásom a vegyszerezések szapulása.
Kérem akinek a repcén mászkálása volt és ezáltal népesség csökkenése az
írjon ide pár sort,írjátok meg a tájegységet,és a föld típusát,fajtáját (homokos,
agyagos talaj).
Talán le tudunk vonni következtetéseket.

Így gondolom:
Csányi Antal vagyok.Dél-Baranyában méhészkedem,
kötött,agyagos talajon.Repcén és napraforgó-kukorica
virágzásakor kisebb-nagyobb,de egyre inkább nagyobb
méhveszteséget szenvedünk el méheinkkel.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Május 16. 18:29
Tisztelt Csányi Úr!

Nem tudom, mi szükség az alábbi csúsztatásra, de Tükör a "Ződön" semmi ilyet nem mondott!

Ha hivatkozik valakire, idézze korrekten, mert ilyen csúsztatással semmivel nem lesz hitelesebb a mondanivalója. Laci  hivatkozott hozzászólása pontosan így hangzott:

"Anti!
Ezt írod:
Idézet:
"Két napig az akácról gyűjtenek a méhek és eltűnik a mászkálás
fetrengés."

Erre csak nagyon röviden azt kell mondjam, egyszerűen nem igaz.
Nálam legalábbis, sőt az itteni (fórum), profis és egyéb méhészeti ismeretségből adódóan azt hiszem bátran mondhatom, hogy nagyon-nagyon sokaknál. Sőt nálam és az én környezetemben mindig akácon van a legtöbb mászkálás. Repce végén kezdődik és akác elején, közepén csúcsosodik ki.
Az idén is alig volt repcén, most meg ahhoz képest tömeges volt tegnap is a röptetés idején, pedig már egy hete akácon vagyok.
Azt is elmondtam, leírtam már jó párszor, felénk az elsők között volt az országban mászkálás, és itt is méhészetről méhészetre terjed. Tudom, mert folyamatosan figyeltem, és itt a fórumon is követtem, ahogy jöttek a hírek, hogy már itt is, ott is, amott is. Számomra ez mond leginkább ellent a neós verziótoknak, ráadásul már a neók előtt is volt.
Ettől függetlenül ha lehet prioritást adni az elnökségi munkámnak, a mézhamisítás mellett, ezen jelenség vizsgálatának a forszírozása lesz, hogy végre valami konkrét és kézzel fogható magyarázatunk legyen róla, mert ameddig csak bizonyítékok nélküli, érzelmi alapon történő találgatások vannak, addig esélyünk nincs megszüntetni, vagy legalább elfogadható mértékűre csökkenteni. Első a diagnózis (a jó diagnózis) mindenféle gyógyító munkában. Azt szoktam mondani, hogy gyógyszert már a hülye is tudna felírni manapság az internet segítségével, ha tudja mi a betegség. Na de diagnosztizálni. Az a művészet.
És ebben az ügyben csak találgatás folyik már tizen éve."

Ez valahogy így gömbölű...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Május 16. 20:04
Tomipapa!
Idézet
Erre csak nagyon röviden azt kell mondjam, egyszerűen nem igaz.
1.
Csányi Antalnak a néhányezer méhcsaládja alapján van egy nyilvánvaló tapasztalata. Neked a nulla méhcsaládod alapján csak nulla tapasztalatod lehet, tehát jobb lenne, ha meg se szólalnál.
2.
Nem illik megkérdőjelezni az ilyen tapasztalatot és azt állítani, hogy nem igaz. A te haverjaidnak más a tapasztalata. Én azt se kérdőjelezem meg, nem mondom, hogy azok az állítások nem igazak, mert annak is lehetnek mégbiológiai alapjai. Én is találkoztam olyan méhészettel ezen a tavaszon, ami repcén volt és nem volt náluk népességveszteség, de leírtam a példát az ellenkezőjéről is, tehát ahol egyértelműen a repcés növényvédelem okozta a mászkálást, mérgezést. Sajnos a mérgezés a gyakoribb.

Idézet
Ettől függetlenül ha lehet prioritást adni az elnökségi munkámnak, a mézhamisítás mellett, ezen jelenség vizsgálatának a forszírozása lesz
Miről beszélsz te? Hol vagy te elnökségi tag?
Mutatkozz már be végre! Derüljön már ki végre, hogy hány ember bújt bele Tomipapa bőrébe!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2016. Május 16. 20:17
Geddekas!

Szerintem félre értelmezted Tomi papa írását. Ő Tükör írását emelte át a zöld fórumról.
Ergó a leírt szöveg Tükör véleménye, egy álláspont.
De szerintem jól látod, hogy mint sok másból ebből sem lehet általánosítani. Hiszen a körülmények szinte mindenhol mások.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Május 16. 20:38
Ha már itt kotyog és kontárkodik, akkor legalább rendesen idézzen vazze.

Tükörnek megismertük egy újabb nagyot mondását. Arra fog hajlani, amerre a szél fúj, hiszen soha nem volt kezdeményező alkat. Ha a többség üvöltött, akkor utólag mindig mondta, hogy ő is üvöltött, és hogy Ő már akkor megmondta, de még mennyire.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. Május 16. 21:37
Üdv. Uraim!
Csányi Uram! írását nem értelmezném ill. elemezném,(egyszerűen nem azén feladatom,Szerényen hozzáteszem akinek ennyi méhcsaládja van az már messze  nem méhész!!! a méhész a méheiről mindent tud, és mit tud a GAZDA ennyi méhcsaládról?
A veszteségek adódhatnak szabálytalanságokból és hozzá-nem értésből!!
ha mindenki kellő körültekintéssel és szakértelemmel járna el és egyébként annyi méhet tartana amit lehetséges átlátni akkor képes lehetne arra is hogy tudomásul vegye:egyikünk lovat tart másikunk méhet vagy esetleg növényeket termeszt a minek a nektár termelését esetlegesen önző és szűk látókörű méhészek hada próbálja kihasználni de úgy hogy Ő dirigál a más portáján!

Geddekas!!
A méhekre nem jelölés köteles szereknél Te sokkal többet ártasz a méheknek és a méhészeknek,ezen nincs mit vitatkozni és nincs is kivel szerintem Te nem vagy vitapartnere senkinek,Te magaddal is szembe hajtasz és még meg is dumálod  szinte bárkinek de nem nekem, Én régen túl vagyok az ilyeneken, azt sem értem miért reagálok a (törölve) írásaidra!

Emberi hangnemet használj! A következő ilyen hangnemnél törölni fogom a hozzászólást.
Üdv: Bicska
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Május 16. 21:41
Szenttamási Úr!

Tükör azt írta,hogy nem igaz amit leírtam.
Ön is be másolta.
Milyen alapon vonja Ő kétségbe az én megfigyelésemet.
Lehet,hogy nála más vagy másképp jelentkező betegség,mérgezés
károsítja a méheket.
Azt még Cserényi dr is beismerte,hogy a talajok külömbözősége
befolyásolhatja a neok károsításának nagyságát.
Pedig Őt ez ügyben nem volt könnyű meggyőzni.
Vonjam én is kétségbe Tükör megfigyelését?
Hova vezet az ilyetén féle hozzáállás?

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Május 16. 22:39
Izsó!

Érvet nem tudsz mondani, de mószerolni szeretsz. Te mószerolsz, aki a méhészeknek azt ígérted, hogy 100 000 Ft/hó fizetésért fogod vezetni a kft-t és ehelyett 500 ezret nyaltál fel havonta, meg az egyebek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Május 16. 22:44
Idézet
esetlegesen önző és szűk látókörű méhészek hada próbálja kihasználni de úgy hogy Ő dirigál a más portáján!
Tudod szűk-látókörű a te jó ........! Vedd már észre, hogy Általában becsméreled a méhészeket. Szégyelld magad!


A közönséges személyeskedést (anyázást) mellőzzük! Vannak ész érvek..  Üdv: Bicska
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Május 16. 23:08
Izsó 60!

Mindig is tetszettek írásai !
Mai műremeke is bekerül a tetszett kategóriába!
Azért egyet áruljon már el nekem mire alapozva és milyen jogon
vonja kétségbe méhészi mivoltom.
Én az egész szezonban a méheknél vagyok(egyébként termelési időszakon
kívűl is,telephelyek karbantartása,atkaírtás,útak karbantartása javítása,stb)
Nagyon nagy a valószínűsége,hogy annyi méhcsaládot amit én látok ebben
az országban megközelítőleg sem lát senki.

Azt írja Ön a nagy tudású méhész,hogy mindent tud a méheiről én meg
mint gazda semmit sem.Valószínüleg így lehet ez,hiszen Ön már oly sok okosságot
írt itt a méhészklubbon,hogy be kell lássam abba kell hagyjam a méhekkel
való munkát.Nem értek én a méhekhez.
Soha nem vásároltunk méheket.A mi méhészetünk 3 méhcsaládból lett
szaporítva,egy-két év kivételével a méhanyákat is magunk neveljük,idén kb az ötvenedik
módszerrel.Az eszközeinket mindig saját magunk vagy később cégünk alkalmazottaival
készítettük el.
Teljesen véletlen lehetett,hogy összejött ennyi méhcsalád,biztos csak szerencsénk
volt úgy cirka 20 éven át,amióta több mint ezer családunk van.Most,hogy
sok ezer család dolgozik az akácon ez is teljességgel véletlen lehet.Bár az is igaz ebből
"csak" egy része a termelő család, másik része most csak 6-8 fiasos szaporítás .
Higgye el nekem mindezekhez nem kell méhész tudás,csak gazda szemlélet.
A veszteségek a "hozzá- nem értésből és a szabálytalanságokból"-mint ahogy Ön
írja is nagyon helyesen-adódnak.Véletlenül sem a repcén és a napraforgó-kukorica
virágzásakor "elszenvedet"vegyszerek okozzák.
Ezen időszakok kivételével érdekes módon rendben vannak a méheink.
Más portáján nem igazán szoktam dirigálni,de ha Ön azt a hogy nem hunyok szemet
a méheink mérgezése felett és ez ellen felemelem a hangom dirigálásnak tekinti,ez Önt
minősíti.
Kérdezze meg szeretett Mészáros Lászlóját,hogy vannak az Abony környékén napraforgón
lemérgezett méhei.Megspórolok Önnek egy telefont,Ő se és még sokan mások sem akik
ott voltak nem tudták megmenteni a méheiket.
Ma sincs eredménye a vizsgálatoknak,ott is méhészek voltak a hülyék.

Akkor hogy van ez a dirigálás amikor másznak a méhek repcén,napraforgó-kukoricán?
Amikor a kukorica méhekhez közelebbi sorai,oldala terítve van méh hullával mint egy szőnyeg.
Amikor a napraforgó virágzásakor az út a napra.tábla és a méhek között tele van sétáló
méhvel?Gyalog indulnak gyűjteni és gyalog hordják haza a finom kis vegyszerrel átitatott
cuccost?
Amikor az ország egyik legjobb méhészének el kell égetni a méheit,és azóta sem tud egy mormális
állományt összehozni,mert eltűnnek a méhei.Neki is a "hozzá-nem értés" és "szabálytanságok" miatt
szarok a méhei?Leírom a nevet is Koós Péter.Ő se méhész Izsó60?
Mindenki hülye csak Ön okos?

Csányi Antal
az egyik tudatlan a sok közül





Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2016. Május 17. 09:05
Jó szar a helyzet a dunántúlon :(.
Az egyik kolléga is odajár szolidágóra a "fertőbe", 5 mázsa atkával jön haza szeptemberben, most megszívta, gatya az állomány, finom voltam.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2016. Május 17. 09:28
Csányi Uram! írását nem értelmezném ill. elemezném,(egyszerűen nem azén feladatom,Szerényen hozzáteszem akinek ennyi méhcsaládja van az már messze  nem méhész!!! a méhész a méheiről mindent tud, és mit tud a GAZDA ennyi méhcsaládról?

Ilyen megfontolásból azt is írhatná bárki, hogy az iskolaigazgató nem tanár, a korház igazgató nem orvos, a tábornok nem katona stb. A Csányi Antival kapcsolatban nagyon igaztalan az idézett kijelentés, mert az Anti nem csak eredményes és nagy tapasztalattal rendelkező méhész, hanem lelkiismeretes is, mind a méhállományával, mind az alkalmazottaival kapcsolatban. Nem írom le, hogy hány tisztességesen megfizetett alkalmazottal dolgoznak - nem az én méhészetem -, de a teljes méhészeti tevékenységet az Anti irányítja a helyszínen. Naprakész információval rendelkezik több ezer, sok telephelyen-méhlegelőn fejlődő és termelő méhcsalád állapotát tekintve…
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Május 17. 09:40
QUQURIQ !!!

IZSO60,- IZSÓ60,  :-[  :-[  :-X   :-X  :o  ::)
Csak az a Kft is olyan jól ment volna, mint amekkora elvárásaid vannak másokkal szemben!!!

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Robotur - 2016. Május 17. 10:05
"Az egyik kolléga is odajár szolidágóra a "fertőbe", 5 mázsa atkával jön haza szeptemberben,"

Akkor miért megy, ha tudja hogy nagy a kockázat? A méhekre napraforgó után már különösen oda  kell figyelni. Elviszem 300 km-re és hetekig akár nem is látom az állományt, persze hogy baj lesz. Mit akart a szolidágó mézzel, talán pergetett is, akkor nyilván nem is volt atka ellen védekezés. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2016. Május 18. 19:52
A MÉHEK HASZNÁRÓL: FIGYELJÜNK RÁJUK!
Bálint György kertről, növényekről /Aktuális kert /Május
Gyümölcsöskertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a háziméhek. Magyarországon a méhészkedésnek a házak körül nagy múltja van; a legtöbb méhész szórakozásból, amatőr módjára foglalkozik e hasznos rovarok tenyésztésével.


mehA méz nagyon ízes és egészséges táplálék. Noha a mi éghajlati és környezeti viszonyaink nagyon is alkalmasak a méhészkedésre. viszonylag kevés mézet fogyasztunk. Egy lakosra évente 30-35 dkg méz, vagyis naponta 1 grammnyi jut, szemben mas, a méhészetre kedvezőtlen körülményekkel rendelkező országgal, ahol a fejenkénti fogyasztás az 1 kg-ot is meghaladja. Így azután a termelt mézmennyiségből bőven jut külföldre is.

Gyümölcstermő növényeink szinte kivétel nélkül idegen megporzásra szorulnak. A megporzó vad rovarok száma évről évre jelentősen csökken: ennek következtében fokozódik a méhek szerepe a gyümölcsfák megporzásában.

Ha valaki egy virágzó cseresznye- vagy meggyfa alatt tartózkodik szélmentes, napos időben, akkor maga is meggyőződhet arról, hogy a virágokat milyen tömegben lepik el a virágport gyűjtő háziméhek. Ezek egyik fáról a másikra repkedve a lábukra és potrohuk szőreire tapadt virágport a bibékre juttatják, megporozzák a virágokat.

A méhek először a kaptárukhoz legközelebb eső fákat keresik fel. Minél távolabb van a gyümölcsöskert a méhestől, viszonylag annál kevesebb dolgozó méh jut el a virágokra. A méhek 2 km-nél nagyobb távolságra nem is repülnek.

Sok gyümölcsöskertben volna lehetőség méhek tartására. Ha azonban nem akarunk méhészettel foglalkozni, akkor legalább ne pusztítsuk. hanem védjük e hasznos segítőtársainkat. A gyümölcsfák növényvédelme sok áldozatot szed a méhek társadalmából. A növényvédelemhez és a méhekhez nem sokat értő emberek sokszor indokolatlanul és oktalanul okozzák a méhek tizezreinek pusztulását. Pedig csak néhány alapvető permetezési szabályt kellene figyelembe venni és megtartani! Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze.

1. Virágzás idején csak szükség esetén permetezzünk gyümőlcsösben!

2. Virágzó gyümölcsfát rovarölő szerrel soha ne permetezzünk!

3. Permetezési szándékunkat jelentsük be a községi tanácsnál, ahol azt a méhészekkel közlik, hogy a szükséges óvó intézkedéseket megtehessék.

Sokan félnek a méhektől és ezért nem szeretik, ha a kert közelében méhkaptárt állítanak fel. A félelemre azonban nincs ok. A virágokat szorgalmasan keresgélő méhek csak kivételes esetben támadják meg az embert. A kertjében nyugodtan dolgozó, sétáló vagy pihenő embert a méhek nem szúrják meg. Csupán az erős szagok (izzadság, erős parfüm) irritálja a méheket arra, hogy fullánkukat az ember bőrébe mélyesszék.

A méhszúrás (nem csípés!) nyomán a bőr felületén kisebb daganat, pirosodás, később viszketés jelentkezik, amely azonban veszélytelen és néhány óra alatt elmúlik. A szúráskor keletkezett kellemetlen érzést ecetes borogatással enyhíthetjük.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: sztyopa - 2016. Május 22. 16:41
Máv zrt az álomások megállohelyek és vonalszakaszok területeit gyomirtják  védekezés időpontja 2016 május 24 én kezdődik  1-4 nap eltolodás lehet  alkalmazott gyomirto szerek  .SHARPEN330EC ,MEZZO,KYLEO,EFFECT, Felhivjuk a figyelmet hogy a kezelt területen legeltetni iletve onnan szarmazó takarmányal 14 napon belüetetni tilos ! Máv Zrt kérte a méhészek  kiértesitését.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: barger - 2016. Május 30. 16:16
http://444.hu/2016/05/30/a-tudomany-szerint-pusztitja-a-meheket-a-magyar-kormany-szerint-attol-meg-lehet-hasznalni
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Május 30. 20:57
Ez a hír ugyan az, csak más összeállításban.
http://alfahir.hu/dontott_a_kormany_maradnak_a_mergek
Gratulálunk!
Köszönjük, hogy újra retteghetünk!
A következő elnökségi ülésen remélem téma lesz.
A "szakpolitikusunk" biztosan elégedett.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Sárosi István - 2016. Május 30. 22:10
"És amíg nincs teljes tiltás, addig a korlátozás alól vészhelyzetre hivatkozva lehet felmentést kérni.'

Mi az Isten lehetett az a vészhelyzet, ami miatt élőlények millióit írtják ki? Ha én odamegyek és azt mondom, hogy Uraim vészhelyzet van, pusztulnak a méheim, be fogják tiltani? Hát nem! Tehát ez megint egy parasztvakítás, és megint mi vagyunk a f...z rossz végén.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bekesm - 2016. Május 31. 11:59
Történetem a repcével!
Okos ember más kárán tanul! Történetemben én a másik félhez tartozom. Röviden leírom esetem.
Tavasszal anyát neveltem két elfogadó, egy nevelő családdal. Ezt a három családomat nem vándoroltattam repcére.
Repce átlagom a vándoroltatott családoknál kb. 12kg/cs. a nem vándoroltatott családoknál gyümölcs és mesze lévő repce 8 kg./cs. Eddig rendben is volna! A vándoroltatott családoknál volt „mászkáló” méh a másikaknál egy-sem.  A lényeg ezután történt, a nem vándoroltatott, le nem gyengült családok akácról kb. 10-10 most ámorakácon 15-15 kg-mal több mézet gyűjtöttek mint a nem vándoroltak.
Összességében; a sokat már mások által leírtakat meg tudom erősíteni, repcére való vándorlást át kell értékelni! Attila szavaival „paradicsom” vagy valami hasonló váltásra van szükség!
Az anyanevelésben résztvevő családok nem sokkal voltak erősebbek a többitől.
Üdv.: Misi
Hátha más okosabb lesz. ;) ;)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2016. Május 31. 14:01
KÉSZ ELMEBAJ AMIT EZEK AZ " urak" KIJELENTENEK - TESZNEK A HASZNOS ROVAROK ELLEN !!!!!!!! 12 ÉVE PUSZTULNAK-GYENGÜLNEK A MÉHCSALÁDJAINK !!!!!  NINCS ITT SEMMI PROBLÉMA A MÉHÉSZEK NEM JELEZTÉK A BAJT ÉS A MAGYAR VIZSGÁLATOK SEM BIZONYÍTOTTÁK A MÉHEK KÁROSODÁSÁT !!!!! SZERINTEM MEG A SAJÁT FARKUKKAL VERJÉK A CSALÁNT NE A MÉHÉSZEKÉVEL !!!!!!  ELŐBB HÍVOTT EGY MÉHÉSZ , HOGY REPCE ÓTA FOSNAK A MÉHEI MIT TEGYEN !!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2016. Június 01. 12:17
A Méhészetben Bíró Sándor által leírtak szerint, a talaj annyira fertőzött lehet neoktól, hogy a következő években, ha nem is használnak,  de a talajban lévő mennyiség ugyanugy hat, mintha csávázott lenne a mag. Ezért tapasztaljuk a kijáró méhek elvesztését, a gyenge családok felerősödését, a gyenge hordási viszonyokat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Olvastam - 2016. Június 01. 17:02
Minden egyes molekulának megvan a szakirodalomban a lebomlási ideje. Ez többnyire több tényezőtől függ: nedvesség, agyag vagy homok, vagy más, illetve napnak való kitettség, oxigén. A következő kérdés, hogy milyen növény van a talajon. Vannak növények, amelyek előszeretettel szívják fel. Mások kevésbé. A következő tényező a felszaporodás helye. Vannak növények, ahol a levélben, másoknál a virágporban, és megint másoknál a nektárban. És van, ahol több helyen is. Pl. a kukoricában a levélben és a virágporban is. Ezért veszélyes a guttációs cseppje is, nem csak a virágpora.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Június 01. 20:38
QUQURIQ !!!

mézengúz írta...
 "ELŐBB HÍVOTT EGY MÉHÉSZ , HOGY REPCE ÓTA FOSNAK A MÉHEI MIT TEGYEN" !!!!!

bilit nekik!

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Firgabá - 2016. Június 01. 20:43
Széntabletta is számításba jöhet.  :)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Sárosi István - 2016. Június 01. 21:20
Minden egyes molekulának megvan a szakirodalomban a lebomlási ideje. Ez többnyire több tényezőtől függ: nedvesség, agyag vagy homok, vagy más, illetve napnak való kitettség, oxigén. A következő kérdés, hogy milyen növény van a talajon. Vannak növények, amelyek előszeretettel szívják fel. Mások kevésbé. A következő tényező a felszaporodás helye. Vannak növények, ahol a levélben, másoknál a virágporban, és megint másoknál a nektárban. És van, ahol több helyen is. Pl. a kukoricában a levélben és a virágporban is. Ezért veszélyes a guttációs cseppje is, nem csak a virágpora.

A neonikotinoid felezési ideje több év!!!!!! És akkor csak feleződött. A felhasznált csávázószer 1%-a kiporzás, 3%-t "hasznosítja" a növény és a többi 96% a talajban landol. Ha évekig, vagy évtizedekig nem fogják használni, akkor is érezni fogjuk a hatását.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Június 02. 11:34
Ez a hír ugyan az, csak más összeállításban.
http://alfahir.hu/dontott_a_kormany_maradnak_a_mergek
Gratulálunk!
Köszönjük, hogy újra retteghetünk!
A következő elnökségi ülésen remélem téma lesz.
A "szakpolitikusunk" biztosan elégedett.
Nagyernyei Attila

Attila!

Nem számon kérve, csupán elgondolkodva a "kommentáron" megkérdezném: milyen szakmai alapról igyekszel azt a "szakpolitikust" támadni, aki nyilatkozatai során mindig a méhész-érdekeket igyekezett képviselni?

Az idézett hírre vonatkozóan felhívnám a figyelmed, hogy a világon semmi nem kizárólag fehér vagy fekete, erre a legjobb példa éppen a glifozát hatóanyaggal kapcsolatos egymásnak ellentmondó nyilatkozatok ténye. Ráadásul ez az ellentmondás már nem is "provinciális" eredetű , hanem az ENSZ FAO/WHO szakértői és a WHO saját ügynökségének (IARC) megállapításai között feszül. Nehéz erre gombot varrni, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy amíg egy magyar méhész-érdekvédő ilyen világosan képes ítéletet alkotni, ezek a szerencsétlen FAO/WHO, EFSA/EPA-szakértők képtelenek helyes döntésre jutni...
http://magyarmezogazdasag.hu/hu/irasok/jo-tudni/fao-es-who-szakertoi-szerint-nem-rakkelto-glifozat

Mindenesetre előbb javasolnám a korrekt szakmai tájékozódást, s csak azt követően a "szakpolitikusunk" támadását, mert esetleg Ő már képben van azon ügyben, amiben te még tökéletesen tájékozatlan vagy.

Az elnökségi ülésen pedig bizonyára téma lesz, bár ez még nem jelent mást, mint hogy az Elnökség felkéri a "szakpolitikusát", hogy számoljon be a döntéshozókkal folytatott konzultáción elhangzottakról, s aztán megbeszélik, milyen álláspontra helyezkedjen az Elnökség e kérdésben. Régebben, mikor Bross képviselte a méhészeti ágazatot egy növényvédelmi konzultáció alkalmával, éppen ő nyilatkozott úgy, hogy a kérdéses csávázószerek helyes gyakorlat mellett nem jelentenek kockázatot a méhekre. Azt a nyilatkozatát beidéztem a Fórumon, ma is olvasható a Neonikotinoidok témában: 
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=387&p=147199&hilit=Bross+P%C3%A9ter#p147199

Ugye, hogy nem minden kizárólag "fekete-fehér"...?


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Június 02. 12:48
Lousicide!
Nyugodtan kérd számon, ettől semmi nem változik.
Mintát a mai napig nem tudnak szabályosan venni, és nem fogadják el a nemzetközi eredményeket.
Bíró Sándor cikke feketén-fehéren rámutat a problémára.
Amikor még szaktanácsadó voltam Bross Péterrel is kemény szócsatáim voltak, de ő tudott változtatni a véleményén, elfogadta a kutatók álláspontját, mert belátta, hogy a neok óriási problémát okoznak.
Annyit szeretnék megjegyezni,hogy nemrég járt nálam egy Angliában élő magyar származású élelmiszer ellenőr!
Feleségem megkérdezte tőle, hogy mi jelenti most a legnagyobb élelmiszer-biztonsági problémát.
Nem kertelt, egyből rávágta, hogy a neok.
Az Angliába ki és bemenő élelmiszerek ellenőrzéséért felel, és nagyon szomorúnak látta a helyzetet.
Kár, hogy előadást nem vállat.
Az OMME-ban még mindig nem történt meg a végleges, kívánatos változás teljes egészében.
Akkor lesz igazi eredmény, ha nem kioktató, pökhendi ember vezeti a monitoringot.
Mindenki hülye, csak ő az okos?
Védi a méhészek érdekét?
Ja a Greenpeace szakemberi igen.
Még nincs vége az OMME-n belüli változásnak, de az irány jó.
Néhányan most is meg akarják akadályozni az érdemi munkát, nehezen viselik el a döntést, de így egyszerűbb lesz a további változás.
A véleményeket ütköztetni kell, meg kell fontolni, nem pedig erőből elutasítani, mert én értek egyedül hozzá jelszó érvényesül.
Az okosoktól is vannak okosabbak!
A másik "szakember" aki leóvodásozta Brosst, egyelőre lapít.
Ő is ért a témához, csak nem tudja a megváltozott helyzetet kezelni.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Június 02. 19:28
Attila!

Nincs mit számon kérnem rajtad. Az viszont elgondolkodtató, hogy esetedben mire képes az önértékelési zavar.

A növényvédelmi kérdésekben véleményed szakmai szempontból irreleváns, sok egyéb téma mellett nem értesz sem a biológiához, sem a kémiához, sem a növényvédelemhez. Egyébként Bíró Sándor sincs ezzel másképpen, ő is "hozott anyagból" dolgozó méhész és önjelölt amatőr környezetvédő aktivista:
http://www.solidinfo.se/foretag/solsta-bi

Az meg közömbös a tények szempontjából, hogy te miként vélekedsz egyik-másik elnökségi tagról, nem te, hanem a Küldöttgyűlés választja és szándéka szerint mozdíthatja el a választott tisztségviselőket. Még Bross is oly kevés ehhez, mint Nagyanyó lekváros tekercsében az önindukció...

Az OMME-ben a "kívánatos változás" nem a te szájad íze szerint következik be, hanem a küldöttek szándéka szerint. Ha alaposan elemzed az Elnökség és a választott Bizottságok személyi összetételét, láthatod, hogy a méhésztársadalom dr. Körmendy-Ráczon kívül egyetlen exponált "megváltót" sem juttatott mandátumhoz, ezért nem tudom, milyen alapról kívánsz "királycsinálóként", "kívánatos változások" kreátoraként fellépni.

A véleményed ettől fogva csak egy mezei vélemény és a személyi változtatásokra irányuló szándékod is csak vágyálom, a választási tények tükrében a küldöttek kiváló érzékkel olyan egyensúlyi állapotot teremtettek az Elnökségben és a Bizottságokban, mely se pro, se kontra nem támogat jelentős "paradigma-váltást", személyi változások pedig csak az érintettek személyes döntése révén lehetségesek, nevezetesen, ha önként lemondanak. Ezt se erőltetném a helyetekben, rövid úton szembe találhatjátok magatokat a ténnyel, hogy több elnökségi tag lemondásával új választások kiírására kerülhet sor, ahol -amennyiben olyan nyilatkozatok születnek, mint amit B. P., a Méhészet felelős szerkesztője legutóbb produkált- kérdőjelessé válhat az újabb "elsöprő győzelem". Ha a méhész-társadalomban netán idővel felvetődne, hogy nem jól választott, nem olyan virágszálat szakajtott, akit szívesen szagolgat, akkor majd szakajt magának másikat... Tán az sem árthatna a lecsóba történő vehemens beletenyerelés előtt, ha nem csak "jóhiszemű", hanem bíróság által bejegyzett elnöke lenne az Egyesületnek...

Egyszóval ne akarj te eltakarítani senkit az útból, jobb, ha beletörődsz, hogy az OMME-ben a változásokat már nem te irányítod a háttérből. Ideje belátnod, hogy ti már megtettétek a dolgotokat, Bross veletek mondatta ki azt, amit személyesen nem vállalhatott. A mór megtette a kötelességét...

Nincs ezzel semmi baj, az érdekképviseleti szakma-politikát innentől a választott tisztségviselők alakítják, a "megváltás" lezajlott. Amen!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Június 02. 19:54
"az érdekképviseleti szakma-politikát innentől a választott tisztségviselők alakítják,"

A Legdrágább elnök úr csapata is a hasonló szemlélet miatt bukott meg!

Ha a jelenlegi vezetés is e szerint kívánja a tagság véleménye nélkül alakítani a dolgok menetét, ők is bukni fognak. Remélem az elnök úr most nem tesz lakatot a szájára, hanem elmondja kinek milyen része volt az ügyek alakulásában, aztán ha majd választunk utána valószínű hírmondó sem marad az OMME kerékkötőiből!

(Tudjátok az otthoni közhasznúak, itt meg haszontalanoknak!)  ;)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Június 02. 20:03
Lousicide, vagyis Arisztaiosz, illetve Tomi Papa!
Valóban senkit nem tudok eltávolítani ebben igazad van, de a véleményem ettől még kimondom, és talán már le sem kussoltatnak érte.
Abban igazad van, hogy nem értek a biológiához, a kémiához, és a névönvédelemhez sem.
A diplomám másról szól.
Ki állított ilyent, hogy én ezekben a szakágakban észt osztok?
Amikor a profik kongresszusán előadó voltam neonikotinoidok témakörben, ott is az előadásom címe a következő volt:
" A neonikotinoidok hatása a méhészek szemszögéből."
Tehát én mindent a gyakorlati oldalról, az életszerűség oldaláról közelítek meg.
Amit tapasztalok (mászkálás, csomóban ülnek a méhek a környező bokrokon, óriási eltájolás), hajnali mintavételek, és több száz oldal, köztük sok külföldi szakirodalom, amelyet a témához értő szakemberektől kaptam.
Ebben szerepel Gilles Ratia az Apimondia volt elnökének anyaga, (Tavaszváró Méhésznapon szűkített formában előadta, amelyikről Lászlóffy Zsolt szerette volna távol tartani), aztán Etienne Bruennau anyaga, amelyet Szálkán egy panzióban hajnali fél háromig veséztünk, és akkor elemeztük ki a monitoring füzetet is.
Én nem szeretném magam senki fölé képzelni, de bolond sem vagyok!
Ezek az urak, valamint Simon Gergely és a Francia Intézetben elhangzott előadások meggyőztek arról, hogy az OMME volt (és részben jelenlegi) szakmai gárdája nagyon mellette van a dolgoknak, úgyis mondhatnám szégyen a magyar méhészek számára ez a sarlatánság.(Dr.Fendrik Péter jellemezt így T.P.,akkor még szaktanácsadó voltam.)
Aki a nemzetközi szakemberek évtizedes kutatási eredményeire legyintenek, és csak a saját fejük után mennek, abból én nem kérek.
Ahhoz már én is felnőttnek érzem magam, hogy tudjam ki mond igazat, és ki támasztja alá tényekkel a problémákat.
A monitoring vizsgálat most "egyfejű", személyi kultuszon alapuló, önfényező, kioktató valami.
Ki kell nyitni a világ, de legalább Európa felé az OMME-nak a kutatás kapuit, mert amit eddig műveltek, az kidobott pénz.
Simán megnevezném a felelősöket, és komoly kártérítést fizettetnék velük!
OMME méhes elvesztése, a hazugság miatt pedig gatya letol, és vesszőzés!
Eddig a kiskirályok azt csináltak amit akartak
Ennek vége!
Az én szám íze szerint már megtörtént a változás, apró igazítások még vannak, amit az összeférhetetlenség hamarosan megold, ebbe nem kell beavatkoznia a küldötteknek sem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Június 02. 20:27
QUQURIQ !!!

A vegyszer minden élőlényre méreg!!! :o :o :o

Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2016. Június 08. 07:02


Eleve gyalázat, hogy nem tiltották be a vegyszert, és a számokról, és a biológiáról, meg kémiáról vitázunk (illetve tetüirtó kolléga ezen végzettséget kéri számon a hozzászólóktól)... Mindig is komoly ellenérzéssel fogadtam azokat a kijelentéseket, hogy nincs baj, mert a (bármilyen) szer hatása, mennyisége határérték alatti.. Ettől ,még a szerek, és hatásaik nem "vitaminkúrák", ahogy egy kiváló méhészbarátom szokott fogalmazni. Mellesleg megjegyezném, hogy sokáig komoly tudósok, orvosok kampányoltak amerikában a dohányzás mellett. Vaskos értekezéseket írva arról, hogy nem is káros. Aztán pár tíz év egyértelműen bebizonyította, hogy ezen tudós fejek tévedtek.

https://www.youtube.com/watch?v=zL_MB2uF9Jo

A mászkáló méhek problémája, a családok nem rendes fejlődése nagyon egybevág a neo-k megjelenésével. A tapasztalat nagy úr..

Apámnak mondták a katonaságban: "Katonák, ha a valóság és a térkép eltér, a valóság a mértékadó!"

Üdv: Bicska
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Június 08. 13:40
A települési önkormányzatok permetezik a közterületeket. Mi így egyeztünk meg:

Gödöllő Város Önkormányzata
Polgármesteri Hivatala

Tisztelt Barsyné!

A mai napon telefonon városi permetezések ügyében a következő egyeztetést folytattuk.

1. A Polgármesteri Hivatal kéri a méhészeket, hogy hivatalos bejelentkezéskor lehetőleg adják meg a telefonszámukat is a kötelező adatok mellett, hogy a permetezési értesítések ügyében a kapcsolattartás a lehető leggördülékenyebb és leggyorsabb lehessen, ugyanis a postai kiértesítés lassú.
2. A permetezések hivatalos közhírré tételi formáját a méhészek is szükségesnek tartják, de a méhészek szerint a legméltányosabb, leggyorsabb és leginkább célba találó kiértesítése a várható permetezéseknek telefonon küldhető SMS formájában lehetséges. 
3. A permetezésekre a szerződést a VÜSZI köti és koordinálást is elvégzi.
4. A Polgármesteri Hivatal szívesen eljuttatja a méhészek elérhetőségei között a telefonszámokat is a VÜSZI számára. Ha valamely méhész a bejelentkezéskor nem adja le a telefonszámát a Polgármesteri Hivatalnak, akkor a hivatalos közzétételből továbbra is tud értesülni a városi permetezésekről.

Üdvözlettel

Csuja László
elnök
Gödöllői Méhészegyesület


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ata67 - 2016. Június 08. 17:34
Pécsen is így megy. Vasarnap hívtak szúnyogirtás ügyében. 19 órai kezdést iranyoztak elő, de egy méhésztárs kérésére a mi területünket hagyták utoljara. Fél 9 körül értek fölénk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2016. Június 19. 18:41
A holnapi napon nálunk is indul a szúnyog gyérítés.
Korrektül, telefonon és levélben is küldték az értesítéseket.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2016. Június 30. 20:41
Sziasztok!

Ma nálunk is megvolt a gyérítés, az eddigiekkel ellentétben semmiféle értesítést nem kaptunk. 20 óra előtt pár perccel kezdték.
Úgy látszik, hogy a bejelentési kötelezettség csak ránk vonatkozik....... :-[

Nb18
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. Június 30. 21:52
Elkezdődött a napraforgó virágzása.
Nem tehetünk mást mint imádkozunk.
Ha hiszünk,ha nem hiszünk.
Ezt nem csak én ,hanem sok "régi motoros"
mondja el a napokban,sógor-koma,jóbarátnak.
Reménykedünk,hogy nem teszi tönkre méheinket
a napraforgó-kukorica virágzás,helyesebben ezen
nővényeknél alkalmazott vegyszerek.
A tavalyi évben talán egy picivel jobb volt a helyzet
mint az előző években.
Én úgy gondolom a kukorica virágpora a fő bűnös.
Ma is,és ezután is azt mondom,szükségünk lenne
egy olyan bizottságra,amelynek a feladata az lenne,hogy
a növényvédelmi munkálatok során károsodott méhészeteket
vizsgálni tudná.Tudósokat,egyetemista hallgatókat kellene
megbízni méheink,méhészeink érdekében.Komoly összegeket
kellene erre a feladatra bíztosítani az OMME-nak.
Pályázni kellene,nemzeti programos pénzeket kellene erre a feladat-
ra átcsoportosítani.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Július 02. 20:29
Nem tudom kihagyni Anti javaslatát olvasva, a következőket.
Mi a frásznak terepjárót vásároltak az alkalmazott kutatás keretösszegből?
Tudjuk, hogy végre eltakarítottuk ezt a pénzpazarló, méhészhülyítő társaságot, de azért nem árt visszaemlékezni.
Nagyon nehezen állom meg, hogy a titkokat ne kotyogjam ki, de ezek a dolgok valószínű nem maradnak következmények nélkül.
A terepjáró ott áll egy helyben, valakiknek a rossz döntése miatt!
Én ezt nem hagynám ennyiben.
A másik rovatban írtam, hogy sok méhész panaszkodik a méhcsaládok általános erősségére.
Ma több Tolna megyei kollégánál jártam, egy kivételével nagyon "karcsú" méhészeteket láttam.
Sokan a napraforgóra csak azért mennek, hogy ne kelljen annyit etetni majd, de termelésről szó sincs.
És állítólag ez országos jelenség, már az OMME-ban is foglalkoznak vele.
Véleményem szerint a méhészeket sem ártott volna megkérdezni, milyen javaslataik vannak a tudomásom szerint 110 milliós keretösszeg elköltésére.
Ez attól sokkal nagyobb horderejű kérdés mint azt állítani,hogy "...pedig mi szótunk!"
Már jeleztem Bross Péternek, hogy nem ártana egy szélesebb körű véleménykérés.
Anti javaslatát jónak tartom, de ezt támogatni is kéne többünknek, és elküldeni az elnökségnek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 02. 21:54
Akkor egy kis hátér infó.

A Méhészeti Kutató Intézetnek nincs semmilyen járműve.

Általában a méhesek nem aszfalt út mellett települnek és a napraforgó kísérleti táblák sem mindig jól járható helyeken vannak.

Ha kísérletet, mérést szerettek volna csinálni, régebben akkor az ott dolgozó hölgyek autóival járták a terepet amelyek teljesen alkalmatlanok erre a feladatra.

Ez ment egészen addig amíg az egyik járműben a dolgozó havi fizetésével megegyező kár keletkezett és ezután nem volt hajlandó a méhészek kedvéért többé feláldozni az autóját esetleg annak teljes tönkre menetelét kockáztatva.

Nem jelentkezett senki méhész, hogy ingyé, szeretetből levinné Őket Pl Gödöllőről - Mezőhegyesre napraforgó nektárt mérni a mocsárba, a saját eszközeit felajánlva (az üzemanyagot leszámítva!).

A kutatás az költséges műfaj és ha az alap feltételek sincsenek meg akkor mire számítsunk????

Még mindig vannak nagyon érdekes dolgok amiről nem nyilatkozhatok, de nagyon gáz az eljárás.....
Még mindig nem ír le senki semmit...pl.   :o

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2016. Július 03. 10:20
QUQURIQ !!!

Nem kötekedésnek szánom, csak nem értem a dolgokat, mivel nincsen a tagság tájékoztatva, a kutatás céljáról.
Miért éppen Mezőhegyesi mocsár? A zöme méhész sokkal gyengébb területre szorul.
Csak a szívünket lehet így fájdítani, hogy mennyi is a lehetőség!
Ez nem reprezentatív felmérés.  :-[
Az megint egy más dolog, mire megtudjuk az eredményeket a magforgalmazó egy újabb fajtával lép elő.
Csak kevesen vannak, akik összességében mindent figyelembe vesznek, talaj, fajta, hektár, műtrágyázás, növényvédelem, esetleg csapadék és szakaszosság.
Így is ezek a területek bőségesen le vannak terhelve.
Tehát mindenki marad a közeli "legjobb" tábláknál.
Sokan már nem is mennek napraforgóra, és gyérül a repcére járók száma is! :o
Természetesen az sem megengedhető, hogy magán járművekkel közlekedjenek a kutatók.
Nagyon sok méhész nem rendelkezik terepjáróval, mégis eljutnak a méheikhez dolgozni.
Feltehetjük a jogos kérdést?
Megtérül -e a ráfordított kiadás?  :o

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Július 03. 12:54
Laci!

Már megint blődségeket hord össze! Nem tudom, mi lenne, ha egyszer nem előbb kukorékolna, mint tájékozódna?

A kutatás céljáról a tagság alaposan tájékoztatva van, az OMME honlapon olvashatja:
http://www.omme.hu/?p=5428
Gondolom, olvasta, de ha nem, most tegye meg! Olvassa el a már elkészült kutatási jelentést is, abból talán kiderülhet, hogy nem csak a "mezőhegyesi mocsárban" termelt napraforgó hibridek nektártermelését vizsgálták:
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2014/12/2omme-honlapra_Napr.nekt_.vizsg_._H%C3%A1GK_2014.aug_.28-ig.pdf

Ezt követően talán azt is képes lehet felfogni, hogy Mezőhegyesen sem mocsárban, hanem a napraforgó termesztésének szempontjából az egyik leginkább alkalmas mészlepedékes csernozjom talajon termesztett hibrideket vizsgálták.

Amennyiben nem szakma-politikai "fogáskeresés" lenne a célja, már tájékozódott volna, hogy a napraforgó-hibridek nektározásának és pollentermelésének milyen éghajlati, talajtani feltételei vannak. A Méhész Fórumon e kérdést már több alkalommal körbejártuk, ott idéztem az egyik legátfogóbb kutatási munkát is, mely a napraforgó-hibridek nektározásával és méhészeti értékével foglalkozott:
https://szie.hu//file/tti/archivum/Zajacz_Edit_ertekezes.pdf

Javasolnám, hogy legelőször ezeket az idézett linkeket olvasgassa át, aztán visszatérhetünk a szakmai kérdésekre is, ha már valamelyest képben lesz. A szakma-politikai görcsölést meg hagyja a fenébe, a napraforgó hibridek jó talajon, megfelelő klimatikus körülmények között mézelnek, s alapjában véve "tesznek" a szakma-politikára. Az értelmes és tájékozott méhészek hasonlóképp, ők tudják, hogy rendes akácméz-termések híján az utóbbi néhány évben a napraforgó húzta ki a csávából a méhészeti ágazatot.

Az ilyen "pösze kukorékolásokkal" meg csak azt képes elérni, hogy mindinkább teljesen hiteltelenné válik...
 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 03. 16:22
Traktornyomos felázott fekete föld ami még a csizmáját is lehúzza az arra járónak = mocsár.

A napraforgót mindig a legjobb körülmények között kell vizsgálni, mert akkor hogy állapítanád meg azt, hogy a növény béna vagy csak a körülmények miatt nem teljesít jobban???  ;)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Július 03. 19:34
Tisztelt Szabó Úr!

Sajnos nem tudok egyet érteni Önnel, a mocsár definícióját sajnos rosszul tanulta meg a méhészmesteri oskolában. Nem akarom a Wikipediát idézni (Kokaska szerint én kizárólag onnan merítem az ismereteimet), inkább egy talajtani, geobotanikai meghatározást idéznék:
".....fontos a mocsár fogalmának megkülönböztetése. Ezt a köznyelv gyakran szélesebb értelemben használja, amelyen mindenféle olyan vizenyős területet, (így lápokat is) értenek, amely nem rendelkezik kiterjedt, állandó nyílt víztükörrel. A mocsár fogalmának ilyen értelmezése nagyjából megfelel az angol swamp szó jelentésének. A geobotanikában általában a mocsár megnevezést szűkebb értelemben használjuk, nevezetesen olyan vizenyős élőhelyek megnevezésére, amelyekben nem folyik tőzegképződés, vagy a keletkezett tőzeg rendszeresen el is bomlik, aminek az angol marsh, vagy a német Sumpf felel meg (Lájer 1998)."

Nos, a traktornyomokkal barázdált csernozjom talajok nem ide tartoznak. Gondolom, a méhészmesteri oskolában a talajtant sem oktatták, de most posztgraduálisan szeretném képbe hozni a hazai talajtípusokkal kapcsolatban:
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0032_termeszetvedelem/ch14s02.html

A térképek alapján látható, hogy Mezőhegyes környékére nem a mocsarak jellemzőek, hanem elsősorban a különböző csernozjom-típusok, de hogy lássa, idézném a térség talajtípusainak rövid összefoglalóját:
"A Körös–Maros-köze

Más néven a Dél-tiszántúli löszhát, illetve a Békéscsanádi löszhát a Körösök, a Tisza és a Maros által határolt magasabb löszös hát tája. A központi részét a Maros régi hordalékkúpja foglalja el, amely K-felől nyúlik be a tájba. Ennek anyaga homok és homokos iszap, amely könnyen felismerhető a nagy csillámtartalmáról. Ott, ahol a homokbányákban megnyitásra kerül, a nagy, 2–3 mm-es muszkovitlemezkék találhatók. A sok csillám a talajok káliumtőkéjét gazdagítja, amit a trágyázásnál figyelembe kell venni. Ezt a hordalékkúpot körülvevő térséget lösz borítja, amely enyhén hullámos felszínt alkot. A sík felszíneken réti csernozjom és alföldi mészlepedékes csernozjom talajok vannak, míg a mélyedések talajai elszikesedtek. A mezőségi talajok humusztartalma itt a legnagyobb, Mezőhegyesen vagy Bánkúton eléri a 4–4,5%-ot." (megjegyzésként közlöm, hogy a csernozjom talajokat mezőségi talajoknak is nevezik...)

Nos, ha sikerült belátnunk, hogy a "mocsár" és a mezőségi talaj nem analóg fogalmak, csak egy lépés, hogy sikerüljön azt is elfogadnunk: a mezőségi=csernozjom talajok az igényes mezőgazdasági kultúrák számára a legkedvezőbb talajokat jelentik, s ha kicsit utána olvasgat, arra is rájön, hogy e talajok rendkívül messze esnek a "mocsártól", lévén a mezőségi talajok olyan területeken képesek kialakulni, ahol a talajvíz szintje mélyen, jellegzetesen 3-4 méternél mélyebben van. A talajtípusra jellemző paramétereket most nem részletezném, legyen az egy következő, emelt szintű talajtani beszélgetésünk tárgya, elégedjünk meg most annyival, hogy a csernozjom talajok hazánk legtermékenyebb talajtípusainak számítanak (legyen elég utalni az idézetben is kiemelt humusztartalomra). Nem hiszem, hogy oktondi módon rossz minőségű talajon szakosodna egy nagybirtok  vetőmagtermesztésre...
Hogy mekkora butaságot beszélt, kiválóan jellemzi az alábbi link, Mezőhegyesen a Ménesbirtok talán hazánk legjobban öntözhető területe: http://www.menesbirtok.hu/ontozes.php

Gondolom, "mocsarak" öntözésére nem sok szükségük lehet...

Egyébként javaslom, hogy mielőtt oktondiságokat beszél, előbb olvassa el dr. Zajácz Edit doktori értekezését, abból kideríthető, miért Mezőhegyesen volt illetve van az egyik vizsgálati terület.

Egyébként mielőtt bárki is megvádolna, hogy "wikipedia-szagú" az írásom, közlöm, hogy a térségről első kézből származó információkkal rendelkezem, áldott emlékű Nagyszüleim ebben a környezetben éltek és gazdálkodtak  (Földeák, Óföldeák és Csanádpalota térségében voltak a földjeik, átlagosan 40 aranykoronás földértékeléssel! A tulajdoni lapokat ma is őrzöm...), s én is a "környéken" tettem a kezdeti paraszti szárnypróbálgatásaimat, s később saját "birtokon" a gazdálkodást én is mezőségi talajon folytattam, s termeltem néha napraforgót is...
 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 03. 19:55
Fűrészes úron kívül esetleg még valaki van-e aki nem érti mire gondoltam?  :D

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 03. 20:13
https://www.youtube.com/watch?v=m8edrpmG3Tc

Igaz nem Mezőhegyesi, de legalább Mezőberényi és itt is fekete a föld és éppen mocsaras.......   ;)

Csak úgy példának annak aki nem értette volna (gyengébbek kedvéért) mire gondoltam  ;D
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Július 09. 11:48
Aranyos Szabó Űr!

Az az érzésem, a méhészmesteri oskolában nem csak talajtant nem oktattak, de szemmel láthatóan földrajzot sem, viszont a középiskolai érettségije alapján némi földrajzi alapismeretet megelőlegeztem Önnek... Hibáztam...

Ez úton hívnám fel szíves figyelmét, hogy Mezőhegyes és Mezőberény légvonalban is valamivel több, mint 65 km-re esnek egymástól, s noha az Alföld nagytájon található mindkettő, az egyikük a térség legdélebbi, másikuk a legészakibb részén foglal helyet, s részben jelentősen eltérő talajtani viszonyok jellemzik őket. Eltérő kistájakon találhatók tehát, Mezőberény a Békési-sík, míg Mezőhegyes a Csongrádi-sík kistáj települése.

Hiánypótlásként javaslom a Google segítségét kérni:
https://www.google.hu/maps/place/K%C3%B6r%C3%B6s-Maros+Nemzeti+Park/@46.4838238,20.6236484,10.25z/data=!4m5!3m4!1s0x4746664424c8b713:0x692386b1e6f96fa9!8m2!3d46.5863808!4d21.1138546!5m1!1e4?hl=hu

Nem mennék bele a táj földtörténetének, geológiai viszonyainak részletes elemzésébe, az érdeklődés esetén akár a Wikipediáról is "leszedhető", de némi domborzati, s a talajképződés szempontjából lényeges momentumot idéznék:

"Békési-sík ( 1250 km²):
A középtáj (24,3%-a) északi részén helyezkedik el, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén, 18 darab településsel amelyek közül jelentősebb: Békéscsaba, Gyomaendrőd, Murony, Kondoros, Mezőberény, Szarvas. 83 és 92 méter közötti tengerszint feletti magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magas ártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalékkúp-síkság peremi része. Kis átlagos relatív reliefű (2–3 m/km²), észak-nyugaton 5 m/km² feletti. A felszíni infúziós löszös, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi illetve a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, illetve azok közén rakódtak le. Ezekhez az üledékekhez jelentős hasznosítható nyersanyag előfordulások kapcsolódnak: cserép- és vázkerámiai agyag (Békéscsaba 11 M m³), téglaagyag (Mezőberény 6,5 M m³, Gyoma 0,5 M m³), falazó és vakoló homok (Kondoros, Endrőd, Csárdaszállás, Kamut, Örménykút)."
"Csongrádi-sík (1800 km²):
Békés és Csongrád megye területén helyezkedik el. A középtáj 35%-a, annak nyugati és dél-nyugati részén található. 29 darab település helyezkedik el itt, jelentősebbek: Ambrózfalva, Tótkomlós, Makó, Hódmezővásárhely, Mezőhegyes, Fábiánsebestyén, Székkutas. A kistáj 80 és 101 méter közötti tengerszint feletti magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. Ortográfiai domborzattípusát tekintve rendkívül kis reliefű ( 1m/km² alatti a jellemző érték), alacsony ármentes síkság, amit rossz lefolyású mélyedések tagolnak. A marosi hordalékkúp nyugati zónája a Tisza és Maros áradásai által kialakított holocén felszín. A felszíni formák egyveretűek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes agyaggal kitöltött erodált mélyedései és a Száraz-érhez kapcsolódó, különböző feltöltöttségi állapotban levő morotvák, morotvaroncsok jelentenek. Az agyagos, iszapos felszín közeli üledékeket keletről nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi."

Mint látható, vannak (s én sem állítottam egy szóval sem, hogy ne lennének) a Csongrádi síkon is lefolyástalan, szikes, agyagos foltok, de korántsem ezek jellemzik a kistájat, a szikes területek aránya e térségben 5 % alatt van, s ezeken az épeszű mezőgazdász nem termel sem kukoricát, sem napraforgót.

No, de maradjunk a talajok megismerésénél:

"Talajok:
Talajképző kőzet a középtáj nagy részén az alföldi lösz. Ez egy durva kőzetlisztből álló, meszes, fakósárga üledék, amely a manapság legelfogadottabb (Richthofen) elmélet szerint a szél, a csapadék és a növényzet együttes jelenléte mellett, hulló porból keletkezett, többnyire a pleisztocén kori jégtakaró déli szegélyén elhelyezkedő ún. periglaciális övben, hideg füves sztyeppen. Fellelhetők benne mészkonkréciók (löszbabák), az apró szárazföldi, úgynevezett lösz-csigák, valamint jégkorszaki emlősök maradványai. Veszélye (ami a Dél-Alföld túlnyomórészt sík domborzata miatt a Körös-Maros közében nem jellemző), hogy nedvesség és terhelés hatására roskadásra hajlamos, így magasabb löszfalak alatti települések esetében életveszélyes is lehet.
Löszös üledékeken képződött csernozjomok - feketeföldek - jellemzik leginkább a területet, azokon belül is főként mészlepedékes és réti csernozjomok - [gleyic] chernozems. Legfontosabb talajképző folyamat a humuszosodás, ami hazai csernozjomok esetében igen nagyfokú (2-5% szervesanyag-tartalom), emellett a karbonátok kilúgzása is megemlíthető, ám  ezen talaj-altípusok esetén az ritkán lehet mélyebb a humuszos szintnél. Az ilyen, csernozjom (mezőségi) talajokra jellemző a humuszanyagok felhalmozódása, a morzsalékos szerkezet és a kalciumos talajoldat kétirányú mozgása. A laza szerkezet és a magas szervesanyag-tartalom ideális feltételeket biztosít a talajlakó állatok számára -mint például a földigiliszta-, amelyek nemcsak ürülékükkel járulnak hozzá a talaj termékenyebbé tételéhez, hanem járataik révén közvetlenül javítják annak szellőzését. Míg a mészlepedékes csernozjom talajok esetében a mészlepedék jelenléte, valamint a kedvező vízgazdálkodás, nitrogén-, foszfor- és kálium-ellátottság különös fontosságú, addig a réti csernozjomoknál a humusz-felhalmozódást kísérő, gyenge vízhatást érdemes megemlíteni, amelynek következménye a glejesség is, így vasmozgással szintén számolhatunk.
A nátriumsókban gazdag, magas talajvíz hatására több helyen szikes talajok (szolonyecek - solonetz) is kialakultak (2-5% a területen). Ez a legnagyobb területet Békéscsaba és Kétegyháza között foglalja el. Jellemző talajképző folyamataik a kilúgzás, sófelhalmozódás, valamint az oszlopos szint kialakulása. A szikes talajok típusát a vízben oldható sók talajban elfoglalt helye és aránya, valamint a sók oldottsági, avagy kristályossági mértéke határozza meg. A Szolonyec talajokra jellemző oszlopos B-szint kialakulásának oka, hogy a szintben található agyag a száradás és nedvesedés váltakozásának következtében a duzzadást és zsugorodást váltogatja, amitől az oszlopos tagozódás kialakul. Ezt még az oszlopok közé bepergő talajrészek is állandósítják, így az oszlopos B-szint levegőtlenné válik, vízáteresztő képessége pedig jelentősen leromlik. Éppen ezért az itt élő növényzet főleg lágyszárúakból, fűfélékből áll, mivel csak az oszlopos szint feletti talajrétegben találnak megfelelő tápanyagokat.
A Körösök mentén öntéstalajon (fluvisol) képződött a talaj, mivel itt az időszakonként megismétlődő áradások szállította üledék, valamint az erózió okozta talajrész-mozgások gátolják a talajképződési folyamatokat. Éppen ezért a szelvényekben nincs szintekre tagozódás, a rétegek tulajdonágait pedig a folyók üledékének milyensége határozza meg. Említendő továbbá ezen talajok esetében a redukció, ami a hordalék kirakódása idején, a vízborítottság miatti póruseltömődések és a kevés szerves anyag anaerob lebontása következtében indult meg, és ami kismértékű glejesedést váltott ki. A víz visszahúzódása után ezek a redukált anyagok oxidálódtak, így gyenge rozsdásodás is megjelent a talajokban.
Az ország legtermékenyebb talajai találhatók a Körös-Maros közében, alattuk pedig a legkiterjedtebb szénhidrogén energiaforrás-mezők."

(Az idézetek Kovalovszi "Magyarország talajai" c. munkából származnak.)

Mint említettem, e tájhoz sok emlék fűz, "gyökereim" egy része itt gyökerezett, s egy ideig éltem és dolgoztam Békésben (néhány évig Szarvas városi kertészeként). Van tehát némi fogalmam arról, amiről beszélek, ráadásként a "gyakorlat" mellé nem átallottam némi elméleti ismeretre is szert tenni. Sajnálom, hogy egy buta megfogalmazás helyreigazítása nyomán támadt késztetése személyes ellenszenvének ily módon hangot adni. Felhívnám figyelmét, hogy nem személyében támadtam, mindössze arra igyekeztem rávilágítani, hogy ökörséget beszélt, amikor a mezőhegyesi napraforgó-területeket "mocsárként" aposztrofálta...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 09. 17:57
 ;D Ez ellen már van kifejlesztett tabletta!  ;D

Aztán Önt elnézve kedves szőrmók kertész Úr, van amit Önnek sem sikerült elsajátítania, bármennyire is igyekezett, bár ezeket az ismereteket vagy felszedi valaki a családjában van nem.....
Önnek ebben nem volt része, és ezt még egy érettségizett is meg tudja állapítani, ami Önre nézve nagyon gáz!  ;D
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Július 11. 17:36
;D Ez ellen már van kifejlesztett tabletta!  ;D

Aztán Önt elnézve kedves szőrmók kertész Úr, van amit Önnek sem sikerült elsajátítania, bármennyire is igyekezett, bár ezeket az ismereteket vagy felszedi valaki a családjában van nem.....
Önnek ebben nem volt része, és ezt még egy érettségizett is meg tudja állapítani, ami Önre nézve nagyon gáz!  ;D


Kedves Szabó Úr!

Attól tartok, veszélyes vizekre téved, amikor egy szakmai nézetkülönbség kapcsán nem a vitapartner érveire összpontosít. Semmi köze a beszélgető partner arcszőrzetének, neveltetésének, a családjától kapott morális értékrendjének a "mezőhegyesi mocsári napraforgó" kapcsán folytatott polémiához, amíg a másik fél szakmai érvekkel igyekszik alátámasztani álláspontját, addig fölösleges a vitába behozni a családot, neveltetést, habitust. 

Természetesen -igény esetén- foglalkozhatunk egymás családi életével, mentális állapotával is, de javasolnám, azt ne a méhek és a növényvédelem összefüggéseinek témájában tegyük...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Július 11. 18:14
Az arcszőrzetét csak a szőrszálhasogató stílusával szemben szerettem volna megemlíteni.............. ;D

Bár szerintem ezt sem fogja megérteni....  :o

Irány a Wikipédia!   ;)

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Július 11. 23:40
Tomipapának nem a mikulásos arcszőrzete vagy a kertész mivolta a legnagyobb baja, hanem az, hogy képtelen a vitapartnereit egyenrangú embernek tekinteni. Ő csak a talpnyaló és uralkodó viszonyában képes gondolkodni. Ő a demokratikus gondolkodásnak még a látszatát is elkerüli.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lindzzy - 2016. Augusztus 08. 20:00
http://www.umweltinstitut.org/aktuelle-meldungen/meldungen/neues-bienengift-kommt-jetzt-sulfoxaflor.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Augusztus 17. 10:56
Akkor kérnék egy pár sort írni a DDT nevű a maga idejében szuper vegyszerről, annak történetéről és a mai napig fellelhető következményeiről.

Kérem röviden és minél kevesebb idegen szóval (Dr. Szalay László) közérthetően, mivel nem az az okos akinek van tudása, hanem aki azt át tudja adni,
mert ha nem akkor az a tudás meglehetősen öncélú!
(A szófosást is kerüljük, kímélve mások idejét!)

A DDT valami hasonló volt mint most a neok.....neok esetében most a dicsőítő résznél tartunk!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 17. 12:18
DDT tündöklése és bukása

1874-ben állította elő először O. Zeidler.  DDT 1942-ben váratlanul nagy gyakorlati jelentôségre tett szert. P. Müller –
vizsgálatokat végzett meleg vérű élőlényekre ártalmatlan inszekticidek (rovarölőszerek) felkutatására – ekkor ismerte fel, hogy ez a régen ismert anyag még nagy hígításban is rendkívül hatásos méreg a rovarokra s ráadásul – legalábbis a korabeli vizsgálatok szerint – emberre és meleg vérű állatokra teljesen ártalmatlan. Tegyük még hozzá, hogy ez az anyag egyszerűen, olcsón előállítható, és amit akkor ugyancsak előnyének véltek: hatása hosszú ideig megmarad.

Az újrafelfedezés épp a legjobbkor jött. A Gesarol (a DDT hatóanyagú rovarirtó szer fantázianeve) szerepet játszott a szövetségesek győzelmében, mert segítségével el tudták pusztítani a tífuszt terjesztő tetveket. Alkalmazásának leglátványosabb sikerét 1944-ben érte el Nápolyban, amikor a szövetségesek a város felszabadítása után olyan higiéniai viszonyokat találtak, hogy tífuszjárvány kitörésétől tartottak. Ekkor nemcsak a hadsereg tagjait, hanem a egész lakosságot is "beporozták" DDT-vel és így sikerült is megelőzni a járvány kitörését. A háború vége felé ugyanezt tették a hadsereg újoncaival, sőt a tengerentúlra indulásuk előtt DDT-vel impregnált fehérneművel látták el őket.

A DDT csodálatos hatásával kapcsolatos lelkesedés a háború után sem szűnt meg, ezzel irtották a betegségterjesztő szúnyogokat, sôt az istállók falát is bepermetezték vele, hogy kipusztítsák a legyeket, a kórokozó baktériumok hordozóit.

Lassanként azonban kiderült, hogy a DDT kezdetben előnyösnek vélt tulajdonságai nem is olyan előnyösek. Rájöttek, hogy nem szelektív hatású, s a hasznos rovarokat is válogatás nélkül elpusztítva ökológiai zavarokat, károkat okoz. Amit pedig a legkedvezőbb tulajdonságának véltek – ti. hogy nem illékony és a természetben hosszú ideig nem bomlik le –, rendkívül hátrányosnak bizonyult, hiszen a kipermetezett DDT a talajvízzel a folyókba és a tavakba jutva felhalmozódik az algákban, onnan a táplálékláncon át a halakba, majd a madarakba kerül, szervezetükben felhalmozódik és pusztulásukhoz vezethet, vagy legalábbis gátolja szaporodásukat. A DDT használatának következményeit a környezetre a legfrappánsabban Rachel Carson írta le a "Néma tavasz" címû könyvében.

A világon elsőként tudomásom szerint Magyarország tiltotta be a DDT használatát. A neonikotinoidok betiltásában már nem lehet Magyarország világelső, de ezek betiltása is be fog következni.

Annyit még érdemes hozzátenni a DDT történetéhez, hogy a DDT bomlásterméke a DDE már nagyon pici kis mennyiségben is öli a spermiumokat, sőt anti androgén, tehát férfiatlanító hatású molekula. Ráadásul erős rákkeltő tulajdonságú, ahogy a több más mesterségesen előállított vegyületnek is van hasonló hormon és rákkeltő hatása.

Vajon - az eddig ismerteken túl - milyen károsító hatás fog még kiderülni a neonikotinoidokról?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lousicide - 2016. Augusztus 17. 12:41
Akkor kérnék egy pár sort írni a DDT nevű a maga idejében szuper vegyszerről, annak történetéről és a mai napig fellelhető következményeiről.

Kérem röviden és minél kevesebb idegen szóval (Dr. Szalay László) közérthetően, mivel nem az az okos akinek van tudása, hanem aki azt át tudja adni,
mert ha nem akkor az a tudás meglehetősen öncélú!
(A szófosást is kerüljük, kímélve mások idejét!)

A DDT valami hasonló volt mint most a neok.....neok esetében most a dicsőítő résznél tartunk!


Kedves Chuck!

Nem tudom, kinek címezte alábbi "kérését"? Előtte Lindzzy posztolt egy új "méhméreggel" kapcsolatos cikket, de még attól is óvakodott, hogy bármilyen kommentárral ellássa, az olvasóra bízván a vélemény kialakítását.

Eszerint "kérésének" szövegkörnyezetéből kiindulva nem Lindzzyt szólíthatta meg...

Magamra szintúgy nem kívánom venni a megszólítást, a témában nem kívántam sem pro, sem kontra megnyilatkozni sem a DDT-ről, sem a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek "felmagasztalásáról" vagy porba tiprásáról. Hozzáteszem, akiket ezzel vádolni szoktak megváltói körökben, azok sem állították soha, hogy a neonikotinoidok ne jelentenének kockázatot a méhekre, de a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat alapján a helyettesítésükre kijuttatott rovarölő-szerek kockázatát sem óhajtották elhallgatni. Ráadásul egyszer már belinkeltem azt a tárgyalási jegyzőkönyvet, melynek aláírója akkor momentán Bross elnök úr volt, aki e jegyzőkönyv tanúsága szerint semmilyen meghatározó méhegészségügyi kockázatot nem vélt felfedezni a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek szabályos használata során. Vagy akkor nem mondott igazat, vagy azóta ráébredt, hogy ismeretanyag híján nyilatkozott a méhészek nevében úgy, hogy a neonikotinoid csávázószerek nem jelentenek végzetes veszélyt a méhekre. Idéznék a jegyzőkönyvből:

"A felhasználást betiltó tagállamok az állománykezelést nem, csak a csávázást korlátozták. Franciaországban a neonikotinoid tartalmú csávázó anyagok be vannak tiltva. Ennek ellenére a méhek pusztulása nem állt meg (sőt a Cruiser ismét kapott engedélyt csávázásra is Franciaországban). Az OMME elnöke szerint a méhpusztulást feltehetőleg atka okozta, illetve az állományok genetikai összeomlása (leállt a méhanya import)."

Tudja mit? Valószínűleg egykor nem mentette el a teljes jegyzőkönyvet, beidézem hát, hogy képben legyen:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=387&p=147199&hilit=Bross+P%C3%A9ter#p147199

Látja? Nem látja? Na, látja! Ezek után kérem, hogy vonják már le a konzekvenciát a Klubvezetővel, Csányi Antallal, Csuja mesterrel együtt, s azt követően szólítsák fel Bross barátjukat is, hogy legelébb kérjen bocsánatot a méhészektől, s utána mondjon le üstöllést, de izibe! Nehogy már csak másokkal vitesse el a közös balhét!

Jaj, bocsánat, látja, milyen a vízeszű vénember? 'Iszen Ön a meg nem szólított klubtársat elsősorban a DDT-vel kapcsolatban kérdezte...

Nos, azzal kapcsolatban meg tényleg fölösleges litániát írni, talál a neten hozzávetőleg 16 900 000 találatot a DDT keresőszóra. Válogasson a találatokból kedve és elkötelezettsége szerint, az orvosi Nobel-díjat Paul H. Müller-rel visszaadatni már nem tudja (1965. okt. 13-án végleg "lemondott"), de a sors furcsa párhuzamot produkál néhány esetben: mostanság a DDT-t is "visszasírják" a világ néhány részén, s "kiátkozása" ellenére humánegészségügyi indokokkal megkerülhetetlennek vélik a használatának újbóli engedélyezését:

http://www.ng.hu/Civilizacio/2006/08/A_DDT_visszater
https://www.epa.gov/ingredients-used-pesticide-products/ddt-brief-history-and-status
S ha már itt a Zika-vírus is, újra hajlamos az emberiség elgondolkodni, most akkor fekete-fehér-e az egész világ, vagy a kép árnyaltabban is lefesthető?
http://acsh.org/news/2016/02/11/how-poisonous-is-ddt/

No, de legyen elég ennyi, ha esetleg valamelyik olvasnivaló kibontásával megakadna, azt nagyon sajnálom, de a fordításokat feltenni ide illetlen merényletnek tartanám a tárhely ellen. Talán Geddekas segíthet, úgysem tartózkodnak elérhetetlen távolságban. Dugják össze a buksit, s olvasgassanak...

Ha meg nincs módja és ideje az információk begyűjtésére, miből gondolja, hogy az "agresszív kismalac" stílusban előadott provokálásra más majd feláldozza az idejét...? Elég közérthető volt?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Augusztus 17. 13:15
Idézet
Elég közérthető volt?
Igen, meg aljas is, mint a tárgyástalicska. Jobb lenne azt tologatnád a gönyüi fóliasátradban a méhészek vakítása helyett.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mortimer - 2016. Augusztus 17. 14:39
Néhol még elég sokáig használatban maradt a DDT. Pl. én a 90-es évek elején jól beszórtam a macskámat bolha ellen Matadorral.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. Augusztus 17. 17:14
Az alábbi két válaszból leszűrhetik a kedves méhésztársak (Geddekas, agresszív Tetű úr) kinek milyen az alap természete, stílusa.....    ;D

A szófosásból gondolta az öngyilkos hajlamú irtó úr, hogy megszólítatott?  ;)

Kérdezném, hol fejtette ki az egyesületünk közhasznúságának elvesztésére irányuló haveri tevékenységet?  :o

Nem találom sehol, pedig nem sokára OV, Küldöttgyűlés és el kéne mondani a tagságnak egy "hiteles" forrásból származó történetet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 07. 17:49
TERVEZET

NÉBIH
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Jordán László úr
igazgató részére

Tárgy: Repcében alkalmazott növényvédő szerek és növényvédő szer kombinációk méhekre gyakorolt hatása

Tisztelt Igazgató Úr!

Gratulálunk a növénytermesztőknek az idei kiugróan jó repcetermésükhöz. Lám, a neonikotinoidok használatának korlátozása nem omlasztotta össze a hazai repcetermesztést. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy kiugróan jó repcetermesztési eredmények ellenére szükséghelyzetre hivatkozva kér a Magyar Kormány a vetőmagtermesztők számára felmentést a neonikotinoid használat korlátozása alól. 

Annak ellenére, hogy csak méhkímélő növényvédő szerek kapnak forgalomba hozatali engedélyt, évek óta azt tapasztaljuk, hogy azoknak méhcsaládoknak a tavaszi fejlődése derékba törik, amelyik repcetábláról gyűjt vizet, nektárt és virágport. Nyilvánvaló tény ma már, hogy aki sikeresen akarja kihasználni az akác méhlegelőt, érdeke elkerülni a repcetáblákat, holott korábban azért mentünk a repcelegelőre, mert ott erős rajzásképes szintre fejlődtek a méhcsaládok és "bombaerős" méhcsaládokkal mehettünk akácra. Manapság az a jellemző, hogy a repcetáblára települt méhcsaládok népessége nem a természetes ütemben növekszik, hanem lényegesen lassabban, sőt akár el is néptelenedhet a méhállomány. Ez utóbbi esetben az akác méhlegelőn áruméz gyűjtésére se nagyon lehet számítani. A tünet olyannyira általános, hogy ezt nem lehet az egyes méhész esetleges felelőtlenségének, tudáshiányának betudni.

A méhek testébe a növényvédő szer elsődlegesen orálisan, másodlagosan a kültakarón keresztül jut be. Egy nagyságrenddel kevesebb molekula kell a mérgező hatáshoz, ha a méh nektárral és vízzel veszi fel mérget, mintha az a kültakarón keresztül szívódik fel. A szakirodalom azt mutatja, hogy a tiakloprid és imidakloprid tiametoxám orális toxicitása olyan magas, hogy a ma engedélyezett és ajánlott dózisa esetén is kiválthat mérgezést. A három vegyület a növényi nedvekbe nagyon hosszú ideig megmarad és mozog. A növényből nem feltétlenül egyenletesen, hanem a talaj minőségének és a mikroklimatikus viszonyoknak megfelelően lökésszerűen is távozik. Lökésszerű távozáskor önmagában is képes a méhcsaládban mérgezést okozni.

Különösen fontos hogy, a neonikotinoidok rovarölőhatása bizonyos gombaölőszerekkel együtt alkalmazva hatványozódik. Erre szakirodalmi bizonyítékok vannak. A növényvédelmi gyakorlat ismeri és egyre szélesebb körben alkalmazza ezt a szinergikus hatást, ami sajnos nemcsak a kártevőkre, hanem a méhcsaládok életére is veszélyes. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az egy adott növénykultúrában rendszerszerűen együtt alkalmazott növényvédő szer hatóanyagok szinergikus hatására kötelezően legyenek vizsgálatok.

A neonikotinoidok használatának korlátozása hasznos volt számunkra, de láthatóan nem elégséges a mértéke. Kérjük a  fenti érveink alapján gondoskodjon arról, hogy a rutinszerűen együtt alkalmazott rovar és gombaölőszerek szinregikus hatására végeztessen vizsgálatokat és az eredményektől függően rendeljen el használati korlátokat.

Tisztelettel


Kelt:


aláírás aláírás aláírás aláírás aláírás

Szóval sok-sok aláírás
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 07. 17:52
Várom a tervezethez véglegessé formálásához a véleményeket, javaslatokat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. Szeptember 07. 21:10
Jó ötletnek tartom!
Délután felhívtak a Greenpeace-es fiúk, és elmondták, hogy ismét nagy akcióba kezdenek.
Annyit tudok, hogy keresték Bross Pétert, de nem érték el.
Szerintem Csuja Laci küld el nekik a tervezetet, mert párhuzamosan haladtok.
Én biztosan aláírom!
Lilahagyma szerint méhész-méhésszel áll szemben ebben a témában.
Szerintem meg a józan ész áll szemben azokkal, akik a mérgeket kipártolják.
Már reménykedtem, hogy végleg betiltják ezeket a gyilkos kotyvalékokat, de a vegyszerlobbi erősebb.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. Szeptember 07. 21:20
Már elkezdtem az egyeztetést. Adatokat, szakcikkeket kell mögé tenni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. Szeptember 08. 23:36

Bemásolok egy írást, érdemes áttanulmányozni / tessék figyelmesen elolvasni:

"Az alapvető jogok biztosának
Jelentése
az AJB-6598/2012. számú ügyben

Előadó: dr. Kovács Anikó

Az eljárás megindítása
A panaszosok beadványukban azt kifogásolták, hogy a belterületi, kertes, családi házuk melletti beépítetlen területen növénytermesztés folyik, ahol – a termesztett növénytől függően – szezononként 1–3 alkalommal a terület bérlője gyomirtó-, gombaölő- vagy rovarölő szerrel permetezést végez. Sérelmezték, hogy a növényvédő szerek permetezéssel történő kijuttatása veszélyezteti a kertjükben a saját célra történő növénytermesztést, illetve az a birtoklásban zavarja őket.
A beadványban foglaltak alapján felmerült az egészséges környezethez való jog sérelmének gyanúja, ezért az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot rendeltem el, amelynek során megkerestem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökét is.

A megállapított tényállás
A panasz szerint az ingatlan kertjének közvetlen szomszédságában álló, belterületi, mintegy 1000 m² alapterületű termőföldön – amely több oldalról is lakóházakkal körülhatárolt – nagyüzemi növénytermesztést (kukorica, repce, tavaszi búza) folytat a földterület bérlője. A megművelt terület megközelítőleg 25 méter széles és 300 méter hosszú, melyet a traktor után szerelt nyitható permetező gép teljesen lefed, és mivel a szántás és az azon folyó termesztés a panaszosok házától 10-15 m-re található, a permetezőszerekből, műtrágyából a panaszos kertjébe is jut. A panaszosok kérték a bérlőt, hogy kiskorú gyermekeik és a saját egészségük érdekében előzetesen tájékoztassa őket a permetezés idejéről. A bérlő bár megígérte, mégsem értesítette őket a növényvédő szerek kijuttatásának időpontjáról.
Hegyhátsál önkormányzatának jegyzője arról tájékoztatta a panaszosokat, hogy jogszabály nem tiltja a belterületen történő permetezést, csak olyan kikötést tartalmaz, hogy II-es és III-as kategóriájú vegyszer alkalmazható lakott területrészen. Felhívta a figyelmüket, hogy birtokvédelmet kérhetnek a bíróságtól a szomszéd magatartásával szemben. Ezen jogi lehetőséggel a panaszosok nem éltek.
A panaszosok a Vas megyei Kormányhivatal Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának egyik munkatársával is megbeszélést folytattak, de csak azt a tanácsot kapták, hogy ha a szomszéd területen permetezés folyik, akkor a gyerekekkel menjenek el otthonról, mivel minden vegyszer ártalmas az egészségre. Arról is tájékoztatták őket, hogy az időjárástól függően 2-3 óra a szerek felszívódási ideje.
2012. szeptember 28-án kelt panasz-kiegészítésükben a panaszosok arról számoltak be, hogy 2012. augusztus 31-én a bérlő gyomirtóval permetezte a repcével bevetett területet. Utólag beismerte, a gyomirtózást egy BUTISAN STAR nevű szerrel végezte, ami I-es kategóriás készítmény, aminek a belterületi használata a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet szerint tilos.

A panaszosok már több alkalommal is próbáltak megegyezni a bérlővel, illetve a bérbeadóval (pl. adásvétel, bérbevétel, földcsere), ám mindeddig sikertelenül, ezért jogszabály módosítási kezdeményezéssel fordultak hozzám.

Érintett alkotmányos jogok
   A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye: „Magyarország független demokratikus jogállam.” (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés)
   Az állam alapjogvédelmi kötelezettsége: „Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” (Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés)
   Egészséges környezethez való jog: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.” (Alaptörvény XXI. cikk (1) és (2) bekezdések)

Alkalmazott jogszabályok
– Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
– A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet
– A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) FVM rendelet
– A növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 1107/2009/EK rendelet

A vizsgálat megállapításai
I. A hatáskör tekintetében
Az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét, valamint ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az Ajbt. határozza meg. Az Ajbt. 18. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó vagy közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Ajbt. 28. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket és az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.

II. Az érintett alkotmányos jogok tekintetében
Az ombudsmani intézmény megalakulása óta az ombudsmanok következetesen, zsinórmértékként támaszkodtak az Alkotmánybíróság alapvető jogállami garanciákkal és az alapjogok tartalmával kapcsolatos elvi megállapításaira, valamint – az ombudsmani jogvédelem speciális vonásainak megfelelően – alkalmazták az alapjog-korlátozás alkotmányosságát megítélni hivatott egyes alapjogi teszteket.
Magyarország Alaptörvényének és az Ajbt. hatályba lépését követően is folytatni kívánom e gyakorlatot, így míg az Alkotmánybíróság eltérő álláspontokat nem fogalmaz meg, eljárásom során irányadónak tekintem a testület eddigi megállapításait. Mindezt alátámasztandó, az Alkotmánybíróság a 22/2012. (V. 11.) AB határozatában arra mutatott rá, hogy „az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén éppen nem a korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmen kívül hagyását kell indokolni”.
Az Alaptörvény XXI. cikkében deklarált egészséges környezethez való jog értelmezését az Alkotmánybíróság a jelentősége folytán alaphatározatként értékelhető 28/1994. (V. 20.) AB határozatában, valamint az arra épülő későbbi határozataiban végezte el. A testület e döntésében részletesen elemezve az egészséges környezethez való jogot megállapította, hogy az elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. A környezethez való jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia. Az állam kötelességeinek magukban kell foglalniuk az élet természeti alapjainak védelmét és ki kell terjedniük a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére. [996/G/1990. AB határozat]
Az Alkotmánybíróság elvi éllel állapította meg, hogy az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. Ez az állami fellépés olyan korlátját jelenti, amely megakadályozza, hogy a már elért objektív védelmi szint, illetve hatékonyság csökkenjen, az addig elért környezetállapot romoljon. Következésképpen nem engedhető meg, hogy a környezetvédelemhez való jog érvényesülése társadalmi, gazdasági folyamatok, körülmények függvényében mennyiségileg vagy minőségileg változzon.

III. Az ügy érdeme tekintetében
A tényállás teljes körű feltárása érdekében tájékoztatást kértem a Nébih elnökétől arra vonatkozóan, hogy mennyivel jelent nagyobb veszélyt a környezetre (emberekre, állatokra, kultúrnövényekre) a II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek használata, mint a III. forgalmi kategóriába tartozóké és mely hatóság, milyen gyakorisággal ellenőrzi a növénytermesztőknél a II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek felhasználását. Kérdést tettem fel arról is, hogy mely növények termesztését lehetetlenítené el, ha lakott területen megtiltanák a II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek használatát, továbbá milyen jogi megoldást tud javasolni a panaszos által leírt problémára.
A Nébih elnökének tájékoztatása szerint a II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek használata nem jelent nagyobb veszélyt a környezetre, mint a III. forgalmi kategóriába tartozóké. Az engedély-okiratban leírt felhasználási körülmények betartása esetén sem a II. sem a III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szer kijuttatása nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az emberekre, az állatokra vagy a kultúrnövényekre.
A növényvédő szerek forgalmazási korlátozásának fő oka az, hogy a szer engedélyezett felhasználása olyan kockázatcsökkentő intézkedésekhez kötött, amelyeket a képzetlen (többnyire lakossági) felhasználó esetleg nem tart be. Ilyen feltételek lehetnek:
   a felhasználónak saját egészsége védelme érdekében védőruhában kell dolgoznia,
   a permetezés után bizonyos ideig nem lehet munkát végezni a kezelt területen,
   a méhek védelme érdekében csak a reggeli vagy az esti órákban lehet permetezni, illetve virágzó növényeket nem lehet megpermetezni,
   a nem cél szervezetek védelme érdekében a tábla szélén egy meghatározott sávot (ún. pufferzónát) kezeletlenül kell hagyni ... stb.
A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 5. § (5) cd) és ce) pontja értelmében Magyarországon csak olyan növényvédő szer hozható forgalomba és használható fel, amely nem ártalmas közvetlenül vagy közvetetten (például ivóvízen, élelmiszeren vagy takarmányon keresztül) az emberek vagy állatok egészségére vagy a felszín alatti vizekre, valamint nem befolyásolja elfogadhatatlan módon a környezetet, különös tekintettel a növényvédő szer sorsára és viselkedésére a környezetben, a vízszennyezésre (beleértve az ivóvizet és a felszín alatti vizeket) gyakorolt hatására, valamint a nem célzott fajokra való hatására.
A Nébih elnökének levele szerint a növényvédő szerek felhasználását a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának növényvédelmi felügyelői jogosultak ellenőrizni. Az ellenőrzések az ellenőrzött előzetes értesítése nélkül szúrópróbaszerűen zajlanak, és többek között kiterjednek a növényvédő szer megfelelő módon történő raktározására, felhasználására, a kijuttatást végző engedélyének meglétére, érvényességére. A 2010. év vegetációs időszakában több mint 3000 ellenőrzést végeztek, amely a növényvédő szer felhasználást hivatott felülvizsgálni.
Arra a kérdésre, hogy mely növények termesztését lehetetlenítené el, ha lakott területen megtiltanák a II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek használatát, a Nébih elnöke kifejtette, hogy jelenleg Magyarországon, belterületen a kiskerti zöldség- és gyümölcstermesztés nagyobb jelentőséggel bír, mint a szántóföldi növénytermesztés. A megfelelő minőségű élelmiszerek előállításához – így a saját fogyasztásra termelt friss zöldségek és gyümölcsök esetében is – elengedhetetlen a növényvédő szerek használata.
A termesztés során gyomirtó, gombaölő és rovarölő szereket használnak, amelyekből 190 db II. forgalmi kategóriás készítmény áll a termelők rendelkezésére. A növényvédő szeres kezeléseknél kiemelten fontos a különböző hatóanyagú készítmények váltott felhasználása, mert a hosszú időn át egy azon növényvédő szer hatóanyaggal történő védekezés hatására rezisztencia alakulhat ki. Emiatt az adott kórokozó, kártevő vagy gyomnövény kártételének visszaszorítása érdekében végzett kezelés nem éri el a kívánt hatást, aminek következtében a termelő nagyobb mennyiségű növényvédő szer kijuttatással reagál, növelve ezzel a környezet terhelését.
A gyomirtó szerek belterületi felhasználásának kiemelt jelentősége van a parlagfű elleni védekezés terén is. Hazánkban több százezer ember mindennapját keseríti meg az allergia. Az emberek közvetlen környezetében lévő pollenforrások megszüntetésének leghatékonyabb módja a vegyszeres gyomirtás, ugyanis a mechanikai beavatkozások – pl.: kaszálás – következtében kialakult stresszhelyzetre gyorsabb növekedéssel, virágzással reagál a növény.
A Nébih elnökének levele szerint a fentiek alapján elmondható, hogy a II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek felhasználásának betiltása megnehezítené a kiskerti zöldség- és gyümölcstermesztést, a szántóföldi növénytermesztést, továbbá magában hordozza a rezisztens kórokozók, kártevők vagy gyomnövények kialakulásának lehetőségét, nem is beszélve arról a tényről, hogy kevesebb eszköz állna rendelkezésre a parlagfű elleni eredményes védekezéshez.

Arra a kérdésemre miszerint, milyen megoldást javasol a panaszban leírt problémára, a Nébih elnöke kiemelte, hogy a tájékoztatási kötelezettség hiányát orvosolni lehetne a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 1107/2009/EK rendelet 31. cikke (4) bekezdés b) pontjának a magyar jogi szabályozásba történő átültetésével. [31.cikk (4) bekezdés b) kötelezettség a termék használatának megkezdése előtt azoknak a szomszédoknak a tájékoztatására, akik ki lehetnek téve a permet elsodródásából származó hatásoknak, és akik kértek tájékoztatást]
Az említett bekezdés értelmében az engedélyokiratra vonatkozó követelmények kötelező elemein felül opcionálisan lehetőség nyílik a szomszédok tájékoztatására vonatkozó előírások engedélybe foglalására.
A Nébih elnöke szerint – a tájékoztatást kérő levelemben felvetett másik megoldási lehetőség –, a lakott területektől való védőtávolság bevezetése már összetettebb probléma, mert a védőtávolság esetleges bevezetése során figyelembe kell venni, hogy a házi kertekben történő zöldség-, illetve gyümölcstermesztést ne lehetetlenítse el a szabályozás.
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.10.) FVM rendelet (FVMr.) 10. § (5) bekezdése előírja, hogy „Közterületen, valamint közösségi célt szolgáló területen növényvédő szert a 17. § (2)-(3) bekezdése szerinti felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és hatályos engedéllyel rendelkező személy közvetlen irányításával lehet kijuttatni. A kezelésről az érintett lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.”  Ugyanakkor az FVMr. 6. § (2) bekezdése szerint „Közterületen, lakott területrészen, üdülőterületen, ideértve az ott áthaladó vasúti pályatestet is, házi kertben, közösségi célt szolgáló területen (így különösen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények területén) csak az engedélyokirat szerint, II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szereket szabad felhasználni.” A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek felhasználására csak az FVMr. 18. §-ban meghatározott képesítéssel rendelkezők jogosultak.
A fentiekben foglaltak alapján megállapítottam, hogy a belterületi nagyüzemi növénytermesztés esetén az FVMr-ben meghatározott korlátozott tájékoztatási kötelezettség gyakorlata sérti az érintett területtel szomszédos ingatlanok tulajdonosainak és használóinak egészséges környezethez való jogát.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a polgári jogi eszközök rendkívül hatékony megoldást jelenthetnek a környezetvédelmi igények kikényszerítéséhez. Jelen esetben a birtokvédelem vehető igénybe, amelynek szabályait a Polgári Törvénykönyv rendezi. A törvény értelmében, akit megfosztanak a birtokától vagy zavarnak a birtoklásban, az egy éven belül a jegyzőtől, egy év elteltét követően közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Intézkedésem
A jelentésemben feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében az Ajbt. 37. §-a értelmében felkérem a vidékfejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a növényvédő szerek felhasználása esetén fennálló tájékoztatási kötelezettség kiterjesztését a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 1107/2009/EK rendelet 31. cikke (4) bekezdés b) pontjának magyar jogi szabályozásba történő átültetésével.

Budapest, 2012. december
Prof. Dr. Szabó Máté sk.  "
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2016. December 02. 10:08
http://www.agroinform.com/allattenyesztes/ket-novenyvedo-szer-kombinacioja-a-hazi-mehre-nagyon-rossz-hatassal-lehet-30635-001
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. December 04. 08:30
Bross Péter az őszi küldöttgyűlésen elmondta a kereskedők panaszát, miszerint a magyar akácméznek magas a repce pollen tartalma. Megoldásként azt javasolta, hogy az akácméznek, mint fajtaméznek a tulajdonságait, fajta jellemzőit módosítani kell, a változó világnak megfelelően kell alakítani.

Pedig a jelen helyzetnek két oka van:
1.
Gyengék a méhcsaládok.
2.
30 000 ha repce helyett 300 000 ha repce van.

Ez utóbbi lenne a kisebbik gond, sőt a legkevésbé kellene probléma forrásának lennie. Nem kellene, hogy tönkretegye az akácmézet, mert ez ellen tisztítópergetéssel lehet védekezni, ha elég erős a méhcsalád és kibírja a tisztítópergetést.

A sokkal nagyobb baj - és ez az igazi ok -, hogy a repcén nem felerősödnek, hanem tönkremennek a méhcsaládok a "korszerűnek mondott" nővényvédelem miatt. Egyre másra születnek olyan permetezés technológiák, vegyszerkoktélok, amiknek rejtett pusztító hatása erősebb és hosszabban (akár 3-4 hétig is) tart, mint a már betiltott szereké.

Ezekkel a legyengült méhcsaládokkal érkezik a méhész a repcéről az akácra. Sokan nem is pergetnek a repcén, mert annyira nincs mit. Sokan pergetnek ugyan, de csak csipegető pergetést tudnak csinálni. Az akác elején elvégzett tisztító pergetést is csak módjával csinálják. "Én vigyázok a méhekre, nem nyúlok a fészekhez!"- felkiáltással a fészekben levő levő repcemézet el se veszi, sőt sok esetben el se veheti, mert akkor tönkre is mehetne a méhcsalád. "Kímélem a méhcsaládot, Ne kapjon stresszt!" ezért két akácra vándorláson nem is mer gondolkodni. A méhcsalád felerősödik mérgektől mentes akácon, a fészekből átpakolja a méztérbe az összes mézét. Aztán az akác végére aztán mégis csak összejön egy pergetésnyi méz, amibe aztán benne van egy kis téli élelem, egy kis tavaszi méhlegelő, jó adag repce és azért ott van 70-80 %-nyi akácméz is.

Tudom, hogy benne van ebben a pergetésben a tőke, a sok munka, gyötrelem, öröm és fájdalom, de ezért a mézért - megérthetitek - nem lehet 4-5 eurót kérni kiónként.

Szóval ilyen a XXI. század akácméze és ilyen is marad mindaddig, amíg a szántóföldi növénytermesztésben alapvető technológiaváltás be nem következik. Ennek a technológiaváltásnak lehetne a méhész érdekképviselet a hajtóereje, a kikényszerítője, de egyelőre nem az, egyelőre a méhész vezetőink vakok és bénák. Akik meg tudják, hogy mit kellene csinálni, - tisztelet a kivételnek - KOLLABORÁNS MEGALKUVÓ ......

Fújj! Na azért kell a Csuját kizárni a z OMME-ból, mert ő is ilyeneket mond.

Kedves Geddekas! Kimoderáltam a mondatod utolso szavat. Kerlek, ne add egy szint ala! Udv: Bicska
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Belphegor - 2016. December 04. 09:51
Arra ki emlékszik, hogy a 80-as években volt olyan, hogy az akác előtt kikergetett mézért 1 Ft-tal többet adtak? :-)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2016. December 04. 11:29
Nem gondolom,hogy kizárólag a növénytermesztésre kéne mutogatni repcevirágpor ügyben.
Az tény,hogy országos szinten nehéz kimaradni a repcéből hiszen a méhek 6-8 km-re is elmennek érte.
De azért is vagyunk méhészek,hogy a tiszta fajtamézeket állítsunk elő a fogyasztó részere.

A következő okokat látom.
Amíg keresleti mézpiac volt senkit nem zavart a repce pollen,méhészek erre rájöttek ezért elmaradt a tisztító pörgetés.
Sok méhész nem ismeri,nem nézi a közvetlen méhlegelőt,ezért nem tudja mikor kell optimálisan a tisztító pörgetést elvégezni.
Tudja mikor kéne végezni,de csak hétvégégeken tud pörgetni akkor lesz segítsége.
Nincs kaptármérlege és a repce még,de az akác már virágzik,neten olvasta mások már pörgetnek,ő is pörget.
Akácon kopaszra pörget,megy bele a fias-és a virágporos keret tartalma,kell az a kevés akácméz.
Későn pörget akác után, virágzik a vadrepce és a mustár.
Egy kínálati mézpiacon fitymálják a kereskedők a mézet,tehetik a mézeket még most bennük lévő pollenek
alapján azonosítják szabvány szerint.

Lehet-e tiszta repcementes mézet termelni?
Igen,az esetek nagy többségében,csak néhány jól bevált méhészeti fogást kell elvégezni.
Pld. a tisztítópörgetést az napon végezzük amikor akácról már 1-1,5kg-os hordás van,vagy üres mézkamrát teszünk
a fészekre a hordás megindulásakor,vagy nem pörgetünk a fészekből.....



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2016. December 04. 11:42
Én nem igazán értem ezt a mostani repcepollen mizzériát.
Tudomásom szerint a mézszabvány egyértelműen előírja az akácmézben található keresztes virágok pollenszámát vagyis , hogy mennyi idegen lehet benne.
Szerintem még mindíg jobb a repcepollen és méz százalékban mintha pollenmentes rizsszirup vagy valami mesterségesen előállított szirup lenne benne. De ha valakit zavar a repcepollen, hát a gyantaszűréses technológiával biztosan az is eltávolítható.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2016. December 04. 19:37
Teljesen egyet értek Bükk írásával!
"Pld. a tisztítópörgetést az napon végezzük amikor akácról már 1-1,5kg-os hordás van,vagy üres mézkamrát teszünk.."
Ebben soha nem lesz különbség akármilyen csúcstechnológiák fognak felszínre törni.
Szerintem túlbonyolították néhányan ezt a témát, Bükk pontot tett rá.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. December 04. 20:08
Üdv.Uraim!
Egyet értek!
Bükk valóban pontot tett az elméleti vitára,és nyilvánvaló az igazsága!
Viszont a "vita"szerintem egy félreértésből indult.
Geddekas repcepollenről beszél,az idézett fórumon éppen a pollenszegény akácról és a G F arányról esett szó,ami egészen más problémát vet föl.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. December 04. 20:31
Tehát szerintetek válogatás nélkül minden méhész és minden méhcsaláddal szépen betartja az 1 kg akáchordásos szabályt a tisztító pergetésben? Azzal egyetértek, hogy ez a szabály jó és működik, de csak erős méhcsalád esetén tartják be a méhészek és csak erős méhcsalád esetén működik.

Most tegyük félre az én gondolatomat, hogy aki jól akar akácon pergetni, az ne menjen repcére. Viszont vegyük a valóságot, azt kőkemény valóságot, amit manapság a méhészek átélnek. Ne legyen igazam abban, hogy a folyamatos szántóföldi mérgezés okozza a tavaszi gyenge családok többségét. Vegyük azt viszont teljesen komolyan, hogy több ok miatt, de a magyar méhállomány egyharmada akácérett akácvirágzás kezdetére. Ne rangsoroljuk ennek az okát, de soroljuk fel az okokat:
1.
 szántóföldi mérgezés.
2.
Atka.
3.
Élelemhiányos teleltetés.
4.
Kis méhcsaládokkal való betelelés.
5.
Mérgek felhalmozódása a kaptárban.

Senki se mondhatja, hogy ezek az okok nincsenek jelen és azt se, hogy túloztam volna az akácérettséget illetően. Méhegészségügyi ellenőrként látom sok ember méhállományát és meg tudom ítélni, mi várható azoktól a méhcsaládoktól.

Na, már most. Ha pedig a magyar méhállomány kétharmada nem akácéretten megy akácvirágzásra, akkor gondolkodjatok el azon, hogy ki mit tesz, mit tehet, és mit nem tesz, és mit nem tehet. Rá fogtok jönni, hogy a gyenge akácméz minőség elsődleges oka NEM AZ, hogy van 300 000 ha repce az országban, hanem az, hogy a méhcsaládok (szerintem elsődlegesen mérgezettség miatt) nem akácérettek az akácvirágzásra és ezért az akácmézben nemcsak akácméz van. Beszélhetünk hetet-havat, a labort nem lehet becsapni.

Persze abban is van igazság, hogy ha az EU piaca nem döglődne a 100 000 tonna kínai méz miatt, akkor természetesen a mézminőséget se venné komolyan a kereskedő.

Egyébként meg mindenki azt csinál amit akar. A Te méheddel, Te döntesz. Én adtam néhány gondolatot és ötletet, hogyan lehet magasabb pollentartalmú és tisztább akácmézet pergetni. Ezeket a tanácsokat a saját tapasztalatomból adtam. De ne fogadjátok el, ha nem értetek egyet vele.

Izsó meg azzal a pár éves méhész tapasztalatával menjen a sóhivatalba vámtisztnek, úgyis megvan hozzá a diplomája. Ezt csak azért írtam ilyen hangnemben neki, mert elkezdett durván személyeskedni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. December 04. 20:45
Üdv.Uraim!
Geddekas!
Majd a gőzölgőben!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: linen - 2016. December 05. 07:49
Pedig egyszerű a képlet.
A repcepollentől kevésbé dagad egyesek pénztárcája mint a rizssziruptól, a többi meg csak ködösítés.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. December 05. 14:13
Persze, a rizsszirup olcsóbb, mint az igazi méz, de azt se állítsa senki, hogy a magyar méhészek mézei között nincs minőségi különbség. És azt se, hogy a magyar méz minősége nem romlott az elmúlt 20 évben.

Úgy látom, hogy minden méhésznek minden méhcsaládja mindig akácérett. Vagy mégse? Ki meritek mondani az igazságot?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2016. December 10. 00:35
Két hete készülők megírni a következőket.
Az OMME X. kongresszusán hallottak ösztönöznek az
irányban ,hogy újra leírjam milyen nagy bajban vannak
méheink és ezáltal mi is méhészek.

Etienne Bruneau, elnök, Copa-Cogeca Mézmunkacsoport – Az Európai Unió méhészeti aktualitásairól
tartotta első előadását,melyben elmondta,hogy a növénytermesztés tönkre teszi a méheket.
Sajnos szó szerint nem tudom idézni,de a lényeg ez volt.
Az összes előadást felvették,így biztos meg lehet majd valahol nézni.
Számomra az volt a fontos,hogy ilyen magas beosztásban lévő ember
ezt kijelentette.

Etienne Bruneau: második előadásában az Európai Méhészeti Koordinációs Központ (BeeLife)
munkájáról adott tájékoztatást.
Ez a szervezet Európai szakembereket fog össze a méhészeti ágazatból.
A méhek védelmére alakult,fő tevékenysége a környezeti veszélyek, mint például a peszticidek és a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k)méhekre való hatásának vizsgálata.
A szervezet neve önmagában is árulkodó.
Kérte amennyiben a méheknél mérgezést tapasztalunk,jelezzük a BeeLife felé.
Minden adatra szükségük van,videó felvételekre, jegyzőkönyvekre.
Egyik legnagyobb céljuk,meggyőzzék a döntéshozókat,hogy a nővényvédő szerek
hatásainak vizsgálatait újra csináltassák meg,mert a gyártok az engedélyek kiadásakor
nem megfelelően végezték el azokat.
Az OMMÉ-t is várják soraikba.
Érdekes,hogy egyik fórumon se írt ezekről senki sem.

Az a helyzet, hogy Geddekasnak igaza van!
Izzani kellene ennek a(méhek vs. növényvédelem) témának,hiszen a magyar
méhészek döntő részének az akác a fő bevételi forrása.
Geddekas írásának azon részére,hogy"a folyamatos szántóföldi mérgezés
okozza a tavaszi gyenge családok többségét",nincs semmi reagálás.
Érdekes senki nem mondja ki,nem írja le a véleményét.
Évek óta mondom minden lehetséges helyen,fórumon,hogy baj van.
A méhek szenvednek,a jelenlegi növényvédelmi technológiák,növényvédő szerek
tönkre teszik a méheket.
A méhészek nagy része helyesel,elmondja azt,hogy Ő is azt tapasztalja,hogy
a repcén,illetve a napraforgó kukorica virágzásakor a méhek legyengülnek.

Egyik kedves méhésztárs kérdezte privátban a következőket:
" Mérgezett a repce, vagy nem? Előfordulhat olyan is, hogy tőlünk északabbra nem mérgezi a méheket, és nálunk mérgezi??? Napraforgón ugyanez hallom: van ahol mérgezést szenvednek a méhészek, van ahol jó termésről számolnak be...
Nem tudok eligazodni..., bár én nem vándorolok, de azért furcsa..."
Sajnos csak tippjeim vannak.
A méhek az egész országban szenvednek el károkat,sőt az egész úgy nevezett "fejlett" világban.
A BeeLife oldalán ez olvasható google-val lefordítva:
"A '90 -es évek jelent meg Európában a jelenség megszűnt a méhek és gyengülése a telepeket. Ez a jelenség hatással van az országokban, ahol a mezőgazdaság iparosodott: amellett, hogy Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, és még néhány afrikai országban."Azaz az egész "fejlett"világban,és a 90-es évekre teszi a méhek károsodásátnak
kezdetét.
A legvalószínűbb tippem nekem:talaj fajtájától függhet legnagyobb mértékben a mérgezés nagysága.
Több évi használat során egyes talajokban feldúsulhatnak a hosszú hatású rövarölők,pld.
neonikotinoidok ami erősítheti a károsító hatásukat.
Talán másik talajban lebomlik,kimosódik.
Ehhez az állandó jelenlét mellé jönnek az az évben kijuttatott peszticidek.
A méhészetben Békési László írt egy vizsgálatról,ahol kimutatták,hogy különböző
talajokban,pld.kötött talajokban a neoknak hosszú a lebomlási idejük.
Úgy vagyok a neokkal mint szegény Sumi a Hakkinennel,akkor is tőle tartott
ha gyengébb autója volt.
Én akkor is a neoktól tartok,ha két éve már nem is használhatják,
ugyanis hosszú a lebomlási idejük.
Tudjuk most már Tóth Péter is kimutatta kukorica pollenből is és valamilyen
nektárból is.A mai napig nem értem miért nem volt elég neki és Cserényinek
a nemzetközi kutatási eredmények.
A többi "gyengébb"tipp:nem előírásszerű szer használat,nem megfelelő kijuttatása a szernek,
nem engedélyezett szer használat,együttes kijuttatása különböző szereknek,
azaz szinergia hatás,sok eső kevés csapadék.
Nagyon bonyolult összetett probléma ez.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. December 10. 18:51
"Érdekes senki nem mondja ki,nem írja le a véleményét."

Én személy szerint már belefáradtam...

Látom, tudom mi folyik, rettentő rossz helyen vagyok folyamatosan de beláttam tenni sajnos nem tudok semmit,  beletörődtem, hogy többségében húst termelek és ha szerencsém van még egy kis méz is marad.
 Az aki csak az atkát okolja, neki is igaza van de szerintem még soha nem tapasztalta meg  vagy talán észre sem veszi, hogy milyen amikor hordásban egyik napról a másikra megszűnik a kijáró bogár egy hét szünet és oda a termés. Azzal nyugtatják magukat, hogy minden rendben csak messziről hordanak...
 Az atka mindössze olaj a tűzre.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. December 10. 19:02
Nemrég bemásoltam ide egy peres ügyet, látható, hogy jogilag minden rendben van.
A növényvédelmet úgy kell elképzelni, mint a méhészeknél az atka elleni küzdelmet, mikor szidja az egyik méhész a másikat, hogy az nem védekezik atka ellen és mondjuk nem pumpálja tele a kaptárjait vegyszerekkel.
A növényvédőknél is ez a helyzet ha a szomszéd nem védekezik akkor aztán permetezhet az illető.

A másik  a rendkívül szeszélyes időjárás miatt csak ritkán ideális az időjárás védekezésre és mivel sokan csak másodállásban munka mellett tudnak földet művelni így nem igazán tudnak időt szakítani ideális időben így aztán akkor oldják meg amikor épp ráérnek és ez a baj!

Aztán meg valóban bevizsgálhatnák a vegyszereket rendesen.
Sokszor merül fel bennem a kérdés amikor egy szerről bebizonyítják, hogy káros a rovarvilágra és betiltják, hogy no és akkor az addig elszenvedett méhészeti rovartani károkkal mi van?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. December 10. 19:36
Üdv.Uraim!
Természetesen mindenkinek igaza lehet,(még talán nekem is),amikor a méheink biztonságát féltjük.
De mindenkinek tudnia kell,kellene hogy a legnagyobb kártevő az ember,az önző ember.
Ha föltételezzük ahogy a klubvezető írta hogy minden optimális a méhész,a mezőgazdász a maga posztján rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges szakmai és jogszabályi ismeretekkel,(nem úgy mint az egyszeri Gödöllői egyesületi elnök,aki egy "Szarvapörköltöt"sem volt képes a szabályoknak megfelelően elkészíteni)akkor alig történik tragédia.
Ahhoz szükséges figyelmetlenség,hanyagság,szakmai alkalmatlanság.
Legalább egy fél részéről,de sajnos többször előfordulnak ezek mindkét fél részéről is.
Az hogy párbeszédet nem tudunk vagy nem akarunk folytatni az agrárium többi szereplőivel az is a Mi hibánk.
Erőből tárgyalni nem lehet,az csak ellenséget,ellentétet szül!
Ne gondoljátok hogy a Mi és a méheink szükségességével mindenkinek alapból tisztába kell leni
Egyébként írásaitokból az derül ki hogy fogalmatok sincs a mezőgazdaságból megélni szándékozók belső gondjaikkal.
Ti úgy gondoljátok hogy gondjaitok csak nektek lehetnek,ez egy privilégium.
Az emberek sokaságát jobban érdekli érthető módon a mindennapi kenyér,tej,hús és sorolhatnám.
A méz és azontúl a méztermelő gondja századrangú kérdés nekik.
Természetesen nekünk a méheink és a magunk biztonsága érdekében kell kiállni,harcolni ha úgy tetszik.
Viszont azt is szem előtt tartva hogy másoknak is joguk lehet élni ezen a bolygón.
És az sem utolsó szempont hogy akiket legszívesebben talán még az élettől is eltiltanánk,Ők lesznek a méz fogyasztók ugyebár,mert sem Ti sem Én nem vásárolunk egymástól egy grammocskát sem,ugyanis nekünk van.
De nem fejünk tehenet és nem aratunk búzát sem.
Kizárólag normális ésszerű párbeszéddel lehet elérni bármit.
Ez az arrogáns fellépés amit itt bemutattok sehova nem vezet.
Megjegyzem itt az én véleményem közelít a zéróhoz mert nem utálom eléggé azokat akiket itt kötelező utálni,legyen az méhész vagy mezőgazdász,esetleg erdész.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. December 10. 19:43
Üdv.Uraim!
Kitin!
A fölvetésed teljesen rendben van!
Viszont hamar abba hagytad,gondold tovább,nincs-e jelen ugyan ez a probléma az élelmiszerekkel,az állat és a humán egészségügyi készítményekkel,a teljesség igény nélkül.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2016. December 10. 20:02
DE!
Velejéig romlott az egész világ.
Tegnap vittem vissza 5 rekesz ásványvizet, mert olyan fertőtlenítő íze volt, hogy fogyasztásra alkalmatlan.
Tudnám még folytatni hidd el de most csak a méhekről beszélünk.
  /tejet is termelek s búzát is vetettem(no nem ám csávázottat, igaz így kevesebb lesz a termésem)/
 Tisztában vagyok mindennel, elég szomorú a történet de sajnos nem sokat tehetünk még akkor sem ha tudjuk, hogy irtózatos pusztítás folyik.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. December 10. 23:54
Izsókám!

Egy kis kanyarral ugyan, de "szarvaspörkölt" tökéletesen szabályosan elkészült "dr Sebők Péter" módra. A NÉBIH-nek is nagyon ízlett és tökéletesen szabályosnak találta, barátom. Sajnálhatjátok lúzerek, hogy gyűlölködő magatartásotok miatt nem kóstoltátok meg. Szerintem Sebők doktornak is ízlett volna, de Ő túl korán érkezett, még akkor javában rotyogott. De követtük az aggódó tanácsait. Biztos, hogy ezért sikerült olyan finomra.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. December 11. 18:46
Üdv.Uraim!
Látod ez is lehetséges,de ha megpróbálnátok "Önállóan"összeférhetők,jog és szabálykövetők lenni még lehetne finomabb,összetartóbb.
Nem csak máson,rajtatok is múlik!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2016. December 11. 19:08
"összeférhetők,jog és szabálykövetők "

Ezt a Te szádból hallani.................... ;D ;D ;D

Mintha csak az elvtársaidat látnám amint összeférve, alapszabályt követnek, folyton folyvást!  :D
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. December 11. 20:08
Izsókám!

A mi összetartásunkban nem volt hiány. 150 vendég perfekt I. osztályú lacikonyhás kiszolgálást kapott. Sőt még egy csekély borkóstolásra is futotta az erőnkből.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2016. December 11. 20:26
Üdv.Uraim!
Gratulálok!
És már kijózanodtál?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2016. December 11. 22:51
Szerintem te még most se.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2016. December 12. 00:06
Fiúk!!! Gőzölgő... ;)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2016. December 14. 21:47
Geddekas erről a repcés dologról írhatnál bővebben is, az én sekélyesnek mondható tudásomat (a tiedhez képest biztosan az) és talán másokét is lehetne szélesíteni. Én pont a részlegesen leírt problémák miatt hagyom ki a repcét, bár sajnos azt látom évről évre nő a vetésterülete míg pár éve kereni kellett a sárguló repcetáblákat ma mindenfelé van hol kisebb hol nagyobb terület.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Február 13. 10:09
Tóh Péter 2016-ban növényi részekben kereste és találta meg a neonikotinoidokat. Gyakorlatilag olyan információkat közöl, amik neki újnak tűnnek, de már réges-régen leírtak a nemzetközi irodalomban és sokkal alaposabb vizsgálatok alapján.

Tóth Péter vizsgálati módszertanára teszek az alábbiakban néhány kritikai megjegyzést. 

A repcetáblán 3-500 000 magot vetnek hektáronként. A kukoricán és a napraforgón körülbelül 60-80 000  esetleg 100-120 000 tővel számolhatunk. Ha a növényekben keressük a mérgeket, akkor ehhez a nagy tőszámhoz kell igazítani a vizsgálandó növényi minták számát, hogy az adott kultúrnövény táblára jellemző tudományosan értékelhető eredményeket kapjunk arról, hogy a különböző növényi részekben mennyi méreg anyag jelenik meg.

Lehet még különbség az adott kultúrnövény különböző fajtái között is.

Különbségeket okoz az időjárás is, sőt a napszak is befolyásolja a szisztémás mérgek aktuális koncentrációját.

Nagyon jelentős különbségeket okoz a csávázószerekkel adott mérgek növényekbeni pillanatnyi koncentrációjában a talaj minősége, kiemelten az agyagtartalom, a szellőzöttség, sőt a domborzat, tehát a lefolyástalanság. 

Más a helyzet, ha nem méhek járta növényi részekben, hanem magában a méhekben keressük a mérgeket. Egy gyűjtőméh napi 10-szer repül ki és egy kirepülése alkalmával addig gyűjt, míg a mézgyomor meg nem telik, tehát sok virágot, és egyéb növényi részt látogat meg. Ráadásul a termelő méhcsaládoknál 10-15 000 kijáró méh járja a méhlegelőt. Vagyis a csapdázott kijáróméhekben megtalált méreg sok növényről ad tájékoztató értéket. Tudomásom szerint Tóth Péter ilyen jellegű vizsgálatot a több mint egy évtizedes vizsgálódásai során egyszer se végzett.

Sajnos a mérgező hatások vizsgálatának a módszertana nem követi eléggé a mérgek fejlesztését. Egyre rafináltabb mérgek kerültek forgalomba növényvédelemben, amelyek a hagyományos toxikológiai teszteken simán átmennek, tehát méhkímélőnek tűnnek, ugyanakkor a valóságos alkalmazás során, tehát a növényvédelemben kiderül, hogy a természetes élővilágra és a méhekre nagyon mérgező hatásúak.

Küzd a Grrenpeace a szisztémás vagyis felszívódó növényvédőszerek ellen. Részsikereket elért, de újabb veszélyek jelentek meg, amik legalább olyan veszélyesek mint az eddigiek, a szerkombinációk alkalmazása. Ezek a mérgek külön külön méhkímélőnek vannak titulálva engedély okiratukban, viszont együttes hatásuk a méhekre végzetes.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Február 15. 18:16
http://www.agroforum.hu/archivum/2017-februar/mehek-veszelyeztetese-mehekre-nem-jeloleskoteles-novenyvedo-szerek
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Február 19. 18:30
Japán kutatók most megoldást találhattak a problémára: rovarméretű drónokat hoztak létre, amelyek segíthetnek a mézelő méheknek a beporzásban, sőt akár helyettesíthetik is őket
http://www.blikk.hu/eletmod/tech/robotmehek-lephetik-el-kertjeinket-video/emfjw10
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Február 19. 19:11
Földünk jobban járna, ha a nagyon okos japán tudósok nem
azon agyalnának, hogy hogyan lehetne a méheket helyettesíteni.
Inkább olyan környezetet, növényvédelmi technológiákat kellene kifejleszteni,
amelyben a méhek is jól éreznék magukat.
Ez egyben garancia lenne az egészséges táplálék előállításához is.  >:(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2017. Február 19. 19:20
A japánok nagy jólétben élnek, nincs már min gondolkodniuk, ennek következménye az erősen pihent agy.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Február 19. 20:18
QUQURIQ !!!

...vagy lehet, hogy ferde szemmel néznek a méhekre?

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2017. Február 21. 16:27
Lényegében nem megoldás a problémára, csak tüneti kezelés, amellyel távolodnak a megoldástól.
Mindent kitalálnak, csak a legegyszerűbbet nem.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Február 24. 16:15
Ha kihalnának a méhek, lesz helyettük robotméh
https://www.agroinform.hu/gazdaelet/ha-kihalnanak-a-mehek-lesz-helyettuk-robotmeh-31860-001
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 05. 18:57
347 őshonos méhfaj tart a kipusztulás felé az USA-ban és Hawaii-n.
http://www.wakingtimes.com/2017/03/03/wakeup-call-347-native-bee-species-spiraling-toward-extinction/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Március 05. 19:59
Remélem nem baj ha nem kattintok a "Tetszik" gombra. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 06. 15:37
A Greenpeace bemutatta azt a vezető tudósok eredményeit összegző tanulmányát, amely bizonyítja: a neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra.
http://trendfm.hu/cimlap/ezert-pusztulnak-ki-a-mehek-8183
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 13. 14:34
Az Európai Bizottság egy jogszabály-módosítással általános és teljes növényvédő szer- és műtrágya használati tilalmat kíván bevezetni a zöldítés részét képező ökológiai jelentőségű területeken
http://promenad.hu/cikk/teljes-novenyvedo-szer-tilalom-175787
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Március 15. 01:04
A következő gondolatokat "Kakaskánk" virágportermelés
topikban írt mondatai indították el bennem.

"De az nem tűnt fel senkinek, hogy repcéig minden a legnagyobb rendbe?
(kivétel a gyümölcsösök permetezését)!
Aztán az a fránya repce, és már nincsenek is kijáró méheink!
Meg ér ennyit a repce?
Megért valamikor, és jó lenne, ha megérné!
DE?"


De ma már szinte el sem lehet kerülni a repcét!
Mindenhol vetik.
Irigylem azon (méheket),méhészeket,méhészeteket
akik meg tudják szervezni,hogy ne érjenek repcét a méheik.
Szomorú,hogy az egyik legbiztosabb mézelő növényünk amely
15 éve komoly mennyiségű mézet adott,a mai növényvédelmi
szereknek,technológiáknak köszönhetően tönkre vágja a családjainkat.
Nem csak a fagy károk és a rossz idő miatt kevés az akác mézünk-országosan is-,
hanem azért is mert a hordó,öreg méheket leszedi a repce és fiatal méhek gyűjtik
az akácot.

SZÉP ÚJ VILÁG!!!!!
További szép munkát növényvédőszer gyártók,csak így tovább!

Nekünk méhészeknek ezerrel lobbizni,tiltakozni kellene
a hosszú hatású rovárölők ellen.
Az OMME semmit nem tesz!
Megy a semmit érő vita lényegtelen kérdések tömkelegén,
mennek a presztízs viták.
Így aztán ami fontos lenne-fellépni a modernkori növényvédelmi
technológiák ellen- arra nem marad energia.
Talán majd a Greenpeace!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Illés Sándor - 2017. Március 15. 06:59
Valamelyik nap találkoztam egyik barátommal,gazdálkodik sok 100 hektáron.Téma volt köztünk ez is amiről Anti írt,kérdeztem tőle,mit lehet ez ellen tenni?Szerinte semmit,mert nincs más lehetőségük!  Az érdekképvisletünknek kellene elérni valami változást nemzetközi szinten .Elmodta,hogy Ők egy komplett,részletes technológiát kapnak a vetőmag mellé amelynek ez is része.Ők csak végrehajtják az abban leírtakat.Amíg ezt nem sikerül érdekképviselettel megváltoztatni,addig ez lesz.Idén reménykedtem,hogy kiszántják a francba a repcét a fagy miatt,de elég szépen zöldül sajnos.Régen Aputól meg a Buchinger Gyuri bácsitól mindig is azt hallottam,hogy a repce Isten átka,mert rossz időben elviszi a kijáró méhet.Most viszont jó időben 10x annyira viszi,utána pedig a begyűjtött virágpor.Jelentéktelen,hogy közel vagy távolabb,a tábla északi vagy déli oldalára pakolunk.A méreg csak jön,ha nem a táblán vagy repülés közben pusztul el az a szegény.SZÉP ÚJ VILÁG!

Illés Sándor
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Március 15. 08:45
SANYI!

Én is úgy gondolom,hogy elsősorban nem a gazdálkodók tehetnek
a mezőgazdasági növényvédelem okozta méhészeti károkról.
Ők komplet növényvédelmi technológiát is megvásárolják a
vetőmaggal együtt.
Persze azért akad sok gazdálkodó aki a méhkimélő technológiával,-azaz
napnyugta után- kijuttatandó szert fényes nappal juttatja ki.
Nagyon sok méhet leszed a vegyszerek egyszerre való kijuttatása
a szinergens hatás miatt,azaz felerősíti a gombaölő a rovarölő hatását.
Egyre több tudományos vizsgálat bizonyítja ezt.
Ez sem számít,nyomják egyszerre oszt kész-ahogy Vivaldi mondaná-.
Azonnal meg kellene tiltani a hatóságoknak a vegyszerek egyszerre
való kijuttatását.
Ebben a kérdésben is ezerrel kellene tiltakozni az OMME-nak.
Az is igaz,hogy sok gazdálkodó rásegít az előírt technológiákra .
Kocsmár Gábor barátom évek óta küzd az egyik ilyen
módon gazdálkodóval.
Ez a gazda gyakorlatilag tönkre teszi az ott méhészkedőket,
a körülötte levő megporzó rovar világot.
Tudna mesélni,hogy segítette az OMME Tóth Péterrel az élen.
Megpróbálom rábeszélni,hogy írja ide le miket él át.

SANYI!
Én,mi Buchinger Gyuribával együtt vándoroltam(tunk).Vándorlásaink
első éveiben Ő segített sokat,majd én adtam sok infót Neki.
Hálás vagyok érte,hogy méhész barátja lehetek.
Sokat tanultam Tőle.
Én láttam és éreztem-mert utánuk mentem,majd megelőztem Őket-
azt a gumi égésből származó szagot amit Nagyernyei Attila Ifájának
füstölő gumiai okoztak.Attila szállította Gyuribá méheit Gödöllő mellé
az első akác után teli kaptárakkal.
Olyan nehezek voltak Buchinger Nb 24-esei,hogy nem bírták a gumik .
Abban az évben marha jó repcénk,25 kiló,marha jó akácunk lett,70 kg
kipergetett átlag.
Majdnem egy 100-as akác végére.
Gyuribának ekkor volt az ominózus 131 kg-ja.

Mindezt csak azért írom le mert ma már ilyen nincs.
Repcén minimálisak az eredmények az akácon is gyenge,mert csak
a fiatal,frissen gyűjtővé válok dolgoznak.
A repce leszedi a gyűjtő méhet és,ahogy írod a behozott virágpor
még tovább is károsít.
Nekünk méhészeknek ezt hozta a digitalizáció.

Előre elvtársak a SZÉP ÚJ VILÁG felé!

Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Illés Sándor - 2017. Március 15. 14:08
Anti!Szerintem ez az egész ott kezdődött,amikor a CALYPSO reklámban a méhecske ott vigyorgott,ahogy a traktor nappal szórta a mérget és neki nem lett semmi baja.Látszólag.Abban az időben kezdődött a változás a szép új világ felé.Csak,hogy akkor még senki nem gondolt arra,hogy a méhészeknek hamarosan nem lesz olyan rohadt jó kedvük ez miatt.Ez nem csak egy új szer bevezetése,ez egy új szemlélet kezdete.Addig nem is hallottunk olyanról,hogy virágzó táblát nappal permeteznek rovarölővel,bejelentés nélkül.Jöttek az újabb szerek,ezek kombinációi,csak egy maradt:az új szemlélet.Teljesen igazad van,hogy hülyeségeken vitatkozunk,nagyokosok személyeskednek az helyett,hogy össze lehetne fogni e miatt,és csak e miatt,mert ez a legfontosabb.Hiába a rengeteg tavaszi munka,fáradtság,méhekre fordított idő,ha minden hiába.Mindenki panaszkodik"nem robbanak a családok".Dehogynem!Lefelé,csak akkor nem vesszük észre.Szépen,alattomosan mérgez. A repce első felében ami fiast megetetnek a friss virágporral(méreggel)az a kijáró méhünk akácon.Milyen lesz annak az ellenállóképessége?Szerintem ezen kellene elgondolkodni és ÖSSZEFOGNI!Ez magától nem oldódik meg,csak rosszabb lesz.Minden rovarölő egyforma,csak a dózis más.Mindegyik árt,de nem kicsit!Az atkaírtókkal is próbálgatjuk a méh tűrőképességét és ezzel is!Nincs olyan család amely ezt gond nélkül kibírja."SZÉP ÚJ VILÁG"

Illés Sándor
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 15. 16:39
TÖMEGES MÉHPUSZTULÁS
EGYES VEGYSZEREK GYENGÍTIK A BEPORZÓ ROVAROK IMMUNRENDSZERÉT
http://magyaridok.hu/gazdasag/tomeges-mehpusztulas-1485127/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 16. 19:40
Riasztó mértékben pusztulnak a méhek, és ez elég nagy baj, mert kulcsfontosságú szerepük van az emberi táplálkozásban.
A mézes gabonapelyhéről ismert Cheerios úgy döntött, hogy 100 millió vadvirágmagot oszt szét a vevői körében, hátha ezzel is tehet az ügy érdekében
http://index.hu/tudomany/2017/03/16/100_millio_vadviragmagot_adnak_a_reggelihez/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Március 17. 13:40
A növényvédőszerek szinergens hatásának vizsgálata folytatódik a Tóth Péter monitoring keretében. A PIKTOR különböző kombinációi kerülnek terítékre.

Csuja javasolta az elnökségi ülésen, hogy a méhegészségügyben használt szerek és a repce meg napraforgóban használt szerek egymásra hatását kellene vizsgálni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Március 20. 20:18
Gyümölcsfák lemosó permetezése során használt réz + kén hatóanyagú permetezőszer,
alkalmazható-e olyan gyümölcsösben, ahol közvetlen közelben méhek vannak  letelepítve ?
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv. lali
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2017. Március 21. 07:42
Fontos a szer pontos neve, besorolása leírása. Nem mindegy, hogy kontakt, vagy felszívódó a szer. A kén tartalmú szer biztosan nem vitaminkúra a méheknek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Szerlo - 2017. Március 21. 08:20
A kijuttatást nagyon korán végezd, 6 órakor kb, akkor már 5 fok felett van mostanság az idő, persze attól is függ, hogy hol vagy. szerintem 6-7 között mehet. Ne olajos legyen, csak sima, pl bordói lé + kén. Az olajos amúgy is éget már, és nagyon tapad.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2017. Március 21. 19:53
Szervusz Lali!
Nyugodtan alkalmazható a rezes kénes lemosó, természetesen a kaptárakra ne sodorja a szél. Ezek elemi szerek, a biotermesztésben is használhatók, nincs gázenziójuk, nem mérgezik a méheket. Egyenlőre a gyümölcsfákról a mandulán kívül nincs hordás/Tolna megyében/ nyilván északabbra még a mandula sem virágzik. Nekem is a gyümölcsösben vannak a méheim, egyedül a nyári időszak problémás, de akkor permetezés előtt lenyírom a gyepet, nem lesz a gyepben virág és sötétedés után szoktam permetezni, soha nem volt még mérgezésem.
Üdv: Csaba
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Március 21. 20:16
Csaba, Szerlo, Bicska !
Mindannyiótoknak köszönöm a segítséget és a szakszerű felvilágosítást.
Üdv. lali
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2017. Március 21. 20:17
Ezt a szert zöldbimbós repcébe lehet kijuttatni, de 10 nap a hatása, méhekre veszélyes, felszívódó, akkor tíz nap után teljes virágban lesz és benne a hatóanyag. Mégis így alkalmazható?www.dupont.co.hu/content/dam/dupont/tools-tactics/crop/hungary-label-msds-directory/Documents/hu_HU/product_spec_avaunt_repce_2016.pdf
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 24. 16:12
Veszélyben a méhek, a várható következmények beláthatatlanok
http://magyarnarancs.hu/tudomany/veszelyben-a-mehek-a-varhato-kovetkezmenyek-belathatatlanok-103135
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 24. 19:29
QUQURIQ !!!

Nem értei Kiskakas, hogy miért nem volt jó az a régi növényvédelem ami mellett a mezőgazdászok is és a méhészek is megtalálhatták a számításaikat?

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2017. Március 24. 22:54
Mert attól lehet hogy mi "döglünk" rakásra.
Azért a "kommunisták" is nyomták orrba szájba a vegyszert.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Március 25. 00:12
Ez az út visszafelé nem vezet. A jelenlegi növényvédelem zsákutca. Az ökológiai növényvédelem lesz a fejlődés iránya. Már vannak is ilyen mószerek, de nehéz nekik előretörni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2017. Március 25. 07:20
De még mennyire, főleg hogy az olajosok nem is enni kellenek igazán, hanem üzem anyagnak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 25. 16:04
"A HOBBIKERTÉSZEK KEVÉSBÉ PRECÍZEK A VEGYSZERHASZNÁLATNÁL"
http://figyelo.hu/cikkek/445624--a-hobbikerteszek-kevesbe-precizek-a-vegyszerhasznalatnal-
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 28. 18:48
Máris félmillió aláírás gyűlt össze a vegyszeres szappanoperában

Félmillióan írták alá mindössze két hónap alatt azt a petíciót, amelyben uniós civil szervezetek - polgári kezdeményezésként - a növényvédő szerekben használt glifozát hatóanyag végleges betiltását követelik az Európai Bizottságtól (EB).
https://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/maris_felmillio_alairas_gyult_ossze_a_vegyszeres_szappanoperaban.7039.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 28. 20:43
QUQURIQ !!!

Minden vegyszer méreg...

kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2017. Március 28. 21:26
Erre azért nem vennék mérget… Sok vegyszert kimondottan élelmiszerekhez használnak. Lásd ecet, citromsav és társaik. Viszont a mezőgazdaságban használt rovarirtók és gyomirtók valóban mérgek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 28. 21:34
QUQURIQ !!!

Az ecet is és a citromsav is nem hat jótékonyan az emberi szervezetre...(savasít)  pedig én is szeretem a házilag eltett savanyúságot!
Bizony- bizony ezek is károsak.

Kiskakas a dietetikus... ;D
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2017. Március 28. 21:43
Az élelmiszerek kicsit nagyobb halmazt alkotnak, mint a savanyúságok. Azonban ettől függetlenül is egészen ritkán hallani olyan bűnesetekről, amikor valakit megmérgeztek egy üveg csemege uborkával.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 28. 21:50
QUQURIQ !!!

A lassú halál is halál... :o

kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Március 28. 21:51
QUQURIQ !!!

Az almaecet lúgosítja a szervezetet a szakemberek szerint.

 Kitin a filozófus...  ;D
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 28. 21:53
QUQURIQ !!!

Teljesen igaz, de az alma ecet nem vegyszerből van, hanem almából!

kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2017. Március 28. 22:31
Kiskakas!

Csak csendben mondom, hogy mind az ecet, mind a citromsav az emberi szervezetben lúgosít...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Március 29. 16:35
Ökológiailag intenzívebb mezőgazdasággal védenék a méheket

Ezek közül a tanulmány szerzői szerint a mezőgazdasági területek szerkezetének és művelésének átalakítása szempontjából kulcsfontosságú az ökológiai intenzifikáció, amellyel egyaránt támogatni lehet a beporzókat, a beporzást és az élelmiszer-termelést.
http://www.origo.hu/tudomany/20170329-a-mehek-vedelmeben-okologiailag-intenzivebbe-kellene-tenni-a-foldmuvelest.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2017. Március 29. 18:50
Kimondottan érdekes cikk, de inkább a Hír-lesben lenne a helye.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 29. 20:54
QUQURIQ !!!

Köszi, ilyen ecetből én nem kérek!
Akár lúgosat, akár nem!
"A szintetikus úton gyártott ecetsav alapja valamilyen petrolkémiai anyag. Fő tulajdonsága, hogy savanyú, élvezeti szempontból értéktelen, hiányzik belőle a természet sava-borsa. Elnevezése: étkezési ecetsav, vagy ecetsav eszencia".

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2017. Március 30. 21:01
Kicsit tanácstalan vagyok, mert senki nem ajánlotta számodra a legalább tucatnyi ecetfajta közül sem a szintetikus úton előállított, sem az un. biológiai erjesztésű ecetek fogyasztását. A kérdés valójában az volt, hogy mérgező e minden vegyszer? Mint látható a kiragadott ecet példáján is, nem minden vegyszer mérgező, az élelmiszerek előállítása, tartósítása során is nagyon sok hasznos, jótékony hatású vegyszert használnak…
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 30. 21:46
QUQURIQ !!!

A háziasszonyok többsége ecet eszenciát használ...
A tartósítószerek "élelmiszerek előállítása, tartósítása során is nagyon sok hasznos, jótékony hatású vegyszert használnak…
Nevezd meg a jótékony hatású tartósítószert. E 493 vagy?
A háziasszonyok évtizedeken keresztül szalicilt használtak,-nak...
Ez a vegyszer a vér "K" vitaminját oldja legalább is mi így tanultuk az élelmiszeripari középiskolában.
Újabban a Na benzoát is károkat okoz a szervezetünkben...
Marad az aszeptikus tartósítás, csak itt nincsen semmi vegyszer, csak a csírátlanítás a lényege.
Maradjunk annyiban, hogy a családom és én, minden vegyszert és gyógyszert "embertelennek" tartunk nem véletlen van mindennek mellékhatása...

kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2017. Március 30. 22:42
QUQURIQ !!!

Minden vegyszer méreg...

kiskakas

Innen indultunk. Ezt nevezzük kivételt nem engedő, kategorikus állításnak. A továbbiakban ugyan az általam példaként említett ecet és citromsav kapcsán nem olvastam azok mérgező voltáról, de gondolom, hogy ezzel a szemlélettel a lányok süteményeket sem készítenek otthon. Tudjuk, hogy a sütőpor a háziasszonyok által egyik leggyakrabban használt élelmiszeripari vegyszer. Messze a teljesség igényétől, a szódabikarbóna szintén ott van majd minden háztartásban. A tartósításban ugyanúgy használatosak a különböző sóoldatok és a pác sók is. Ezek a példákban szereplő élelmiszeripari vegyszerek is kivétel nélkül mind mérgezőek? Ezt nagyon erősen kétlem…
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Március 30. 23:27
QUQURIQ !!!

Tudod, jobb, hogy nem tudjuk mit eszünk!
Jó példát hoztál, "A tartósításban ugyanúgy használatosak a különböző sóoldatok és a pác sók is".
Nos olvasgassatok!
Mire is jók az élelmiszeripari vegyszerek?...

"Élelmiszeripari adalékanyagokat egész életünk során fogyasztunk, és bár az egyes élelmiszerek többnyire csak kis mennyiségekben tartalmazzák az “E-betűket”, egy év során ezek már több kilóvá duzzadnak. A köztudottan egészségkárosító hatású nitrites pácsót már a XVI. században is alkalmazták Európa-szerte az élelmiszeriparban, de sok halálos áldozata miatt többször is be lett tiltva. Ezek után persze automatikusan merül fel a kérdés: hogy lehet mégis a mai napig használni? A magyarázat csupán annyi: a toxicitásból eredő halálesetek ellenére újra és újra engedélyezték, tehát mi más állhatna emögött, mint az anyagi érdek.

A nitrit első, egész élettartamra kiterjedő toxicitásvizsgálata 1963-ból származik. A vizsgálatok során a kísérleti állatok élettartama egyértelműen lerövidült. A nitrites pácsó további bűneire is fény derült: gátolja a szervezet vitaminellátottságát, a vas felszívódását; a szívben, a tüdőben, az agyban és a vesében degeneratív elváltozást idéz elő; csecsemőknél és gyerekeknél károsítja a méregtelenítő enzimrendszert, a hormonháztartást. Az állatkísérletek során egereknél agresszivitást tapasztaltak, tengerimalacoknál egészen kis mennyiségek is megsokszorozták a halva születések és vetélések számát. Mindezen ismeretek birtokában ezt az adalékanyagot mégis legálisan lehet beletenni az élelmiszerekbe. Ezzel azonban sajnos még nem ért véget a lista.

A nitrites pácsóból ugyanis a gyomor savas közegében nitrozaminok keletkezhetnek, amelyekről azt kell tudni, hogy a kísérleti rákkutatók hihetetlen boldogok voltak, amikor felfedezték ezt a vegyületcsoportot, mert ennyire súlyosan rákkeltő anyagokat addig még nem találtak. A nitrites pácsót tartalmazó húsfélékben a serpenyőben történő sütés közben, illetve a gyomor savas közegében is keletkezhetnek nitrozaminok. Ezek az anyagok többgenerációs mérgek. Az állatkísérletek szerint ugyanis, hogy ha egy anyaállatnak egészen kis mennyiségben egyszer nitrozamint adnak, az az utódokban, sőt, az utódok utódaiban is képes rákot előidézni."

kiskakas

ui. szerintem, nyissunk egy új oldalt!

Nem véletlen volt nagypapám mondása, "hogy a meg nem evett étel soha sem árt meg!"  :o
Meg az, hogy ...
"Fogunkkal ássuk meg a sírunkat!"  ;D
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Litterae - 2017. Március 30. 23:38
Én elhiszem, hogy sok egészségkárosító vegyszert is használnak, azt sem vitatom, hogy az egészséges táplálkozás az alapja mindennek, de én speciel egy szót sem írtam a nitritről..
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Március 31. 21:40
Üdv.Uraim!
Litterae!
Megítélésem szerint fölösleges a kiskakassal e témában vitatkoznod!
Ő ugyanis hivatkozik az Élelmiszeripari középiskolában szerzett tanulmányaira,(ami picit hiányosnak tűnik)
legalább is az E betűk területén.
Nem kívánom tovább ragozni.cifrázni,de az Élelmiszer,gyógyszer iparban használatos összes anyagnak van egy E betűvel kezdődő "rendszáma"pont mint a járműveknek,ezzel különböztetik meg őket egymástól hivatalosan.
Nos vagy hiányzott ekkor az ominózus iskolából,vagy soha a környékén sem járt.
off.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Április 01. 22:37
QUQURIQ !!!

Izsókám!
Már megint olyan dolgokba ütöd az orrodat, amit a nagy "katyvaz" "E" rendszámmal hozol összefüggésbe!
Miért nem inkább egy Sex szimbólum "E" betűs gazdáját sorakoztatod fel az élelmiszeripari szennyek sokadalma felett!
Az, hogy nem tetszik a csőröm, magán ügyed, nekem sem tetszettél sohasem, ez meg Kiskakas magánügye.
Addig soha nem kerülünk egy súly csoportba, ameddig titkos név mögött bujkálsz!
Mutatkozzál be szépen úgy ahogy illik!
Semmi közöm hozzá, de sajnállak, ha a hozzád tartozókat "E" betűs élelmiszerekkel eteted!
(ne tedd!)

A féltő Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Április 02. 20:43
Üdv.Uraim!
kiskakas!
Az írásodból kitűnik hogy nem olvasol figyelmesen,Én nem hasonlítottam semmit az E rendszámhoz.
Az E betűs jelölést hasonlítottam a rendszámhoz,amit feltételezem mindketten ismerünk és tudjuk hogy e-téren minden anyagot,a legtermészetesebbet is megjelölnek egy E betűvel és még néhány számmal,függetlenül attól hogy kockázatot jelenthetnek a fogyasztóra nézve vagy sem.
Ezen nem kéne rugóznunk.
Egyébként a Te neved is kiskakas,és ha tudtuk is hogy ki rejtőzik a baromfi udvar királyi személye mögé azért jó sok idő elteltével leplezted le magad mindenki előtt.
Ne türelmetlenkedj,olvass értőn,írj világosan és igazat akkor akár egyet is érthetünk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Április 02. 21:28
QUQQURIQ !!!

Izso60!
Ezt írod:
"Egyébként a Te neved is kiskakas,és ha tudtuk is hogy ki rejtőzik a baromfi udvar királyi személye mögé azért jó sok idő elteltével leplezted le magad mindenki előtt".

Igen, kellett akkoriban egy kiskakas aki kikukorékol dolgokat...
Az ide-oda röpködő Kiskakas (fantomkakas) sok- sok meglepetést okozott.
..de az infók, valósak voltak, hisz bátran vállaltam a következményeit...
Bevallom azért izgi volt, hogy egy szakmai szervezet nyomozott a Kiskakas léte felől.
Még mindig őrzöm azt a figyelmeztető e-mailt, amiben Kiskakas fejére 400 000 Ft vérdíjat tűzött ki valaki...
Sajnos csak ennyi lehetősége maradt egy maréknyi csapatnak, amit a küldöttek a szavazatukkal jutalmazta...
Tudod, jobb szerettem volna, ha a régi barátságok most is élhetnének, és csak egy rossz álomból ébredtünk volna fel!

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Április 02. 21:47
Üdv.Uraim!
kiskakas!
Mondom Én hogy ha jól fogalmazol és jól olvasol egyet tudunk érteni.
Az utolsó mondattal pedig maximálisan!
Én is erről beszélek.
Nem hiszem el hogy azért kelljen tönkre menni barátságoknak mert vannak néha súrlódások.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Április 05. 17:48
Fenntartható növénytermesztés a méhek védelmében
Lerágott csontnak tűnik, de ettől még valóban komoly probléma a méhek folyamatos pusztulása világszerte.
A fenntartható növénytermesztés viszont sokat tehet a védelmükben, igaz, ehhez alapvető szemléletváltozásra lenne szükség a termesztők körében.
http://www.magro.hu/agrarhirek/agrarkommunikacio/fenntarthato-novenytermesztes-mehek-vedelmeben/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Április 05. 21:11
QUQURIQ !!!

Érdekesség kedvéért, kellene olyan területet kijelölni, ahová csak normál csávázatlan magokat lehetne ültetni, és hagyományos növényvédelemmel látnák el a táblákat!
Ide kellene méhcsaládokat telepíteni, vajon hogyan viselkednének...

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2017. Április 05. 23:22
Kiskakas!

Nehéz lenne ezt az állapotot száz százalékosan megvalósítani....
Hogy mire gondolok?
A szermaradványokra, amik évekre, évtizedekre beépültek a talajba. Nem hinném, hogy van ma még egy egybefüggő röpkörzetre való "szűz terület".. Már mint ami mezőgazdasági művelés alatt áll.

Nb18
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Április 06. 07:46
QUQURIQ !!!

NB 18!

Sajnos egyetértek Veled, és nagyon elszomorít!
Lassan, (lehet, hogy gyorsan) megéljük, hogy egy vegyszerbolygó lakói leszünk, mind ez a pénznek köszönhető!

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Április 06. 07:50
Ezt írja Kitin a Gőzölgőben!
"A növényvédő szeres kezelésekre vonatkozó szabályok
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 5. § (3) bekezdése előírja, hogy a növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell.
Az Éltv. végrehajtására kiadott, a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a termelők számára károsítók elleni védekezési kötelezettséget ír elő. A Rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja ugyancsak kiemeli, hogy a földhasználó és a termelő a növényvédelmi tevékenységet köteles a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségei és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő, élő szervezetek fokozott védelme mellett folytatni."
Sajnos rossz hírem van!
Ameddig az elnökségben ül az a személy, és előadásaival járja az országot, aki a neonikotinoidokat sztárolja, sok változásra ne számítsatok!
Most egy kicsit kozmetikázott az álláspontján, de nem felejtünk! (mert végre bevallotta, hogy ők is találtak valamit)
A laikus méhészeket elvarázsolja visító hangjával, de ha tehetném ő lenne az első akit kizárnék az OMME-ból!
Micsoda dolog egy méhgyilkos technológiát, és a neonikotinoidokat reklámozni, sztárolni, az OMME-s újság címlapján, mikor ettől szenved ember, és állat?
Dr.Darvas Béla professzor kimondta az igazságot, és őrá még azt sem tudják mondani, elfogult, vagy bosszúból tette szakmai megállatásait.
Tanulmányában név szerint megemlíti az elnökség azon tagját, aki több mint 10 éven keresztül tagadta a neonikotinoidok káros hatását, elferdítve (vagy tudatlanságból) tárta elénk a valóságot.
Mivel a küldötteknek tetszik ez az álláspont, nincs mit tenni.
Amíg meghívjátok előadónak, és hagyjátok a rombolást, megérdemlitek.
Én mindenkinek azt ajánlom, neonikotinoidokkal kezelt repcetáblát kerülje el méheivel nagy ívben.
Higgyetek a tudományos kutatásoknak, ha jót akartok magatoknak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. Április 07. 16:19
 :'(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. Április 07. 16:27
No nagy nehézkesen sikerült feltenni.
Mint írtam, felvetődött bennem a kérdés, hogy vajon miért nem értesítettek ki már a vetés idején, hiszen a szakirodalom szerint már akkor gondot okozhat nem beszélve arról, hogy a növény már ősszel kihajtott.


Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Április 07. 19:57
Jani Bátya !
Engem a tavalyi év folyamán  a megyei szaktanácsadóm értesített arról, hogy a megyében hol
találhatók csávázott napra földek. Egy szó mint száz, virágzás előtt néhány nappal tudtam meg, hogy az én körzetemben is vannak ilyen vetések. De az önkormányzattól, erre az információra utaló értesítést soha nem kaptam. :o
Üdv.lali
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. Április 07. 20:32
Most 5.-én jött meg. Szerintem csak azért, hogy a termelő levédje magát, hogy ő szólt.
Azért a kis ördög nem alszik. Vajon van e összefüggés az ősszel a röpkörzetben becsukott kaptárak a kiemelkedően magas téli családpusztulás a megmaradt családok elnéptelenedése és egyéb tünetek és a mérgek között?
Vajon az országban engedélyezett 30000 hektárból mennyi lehet az ilyen repce vetésterület? 

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 08. 00:01
A méhek nemcsak a virágzó növényeket járják, hanem a még nem virágzó növényzetet is, tehát ez az értesítés mindenképpen elkésett. Arra vonatkozóan nincsenek pontos mérések, hogy mennyire járják, de arról vannak információk, hogy járják. Repcéről nem rendelkezek fotókkal, de napraforgóról viszont igen.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Április 09. 19:12
A hét legkárosabb mezőgazdasági vegyszer – amellett, hogy megölik a beporzókat – születési, tájékozódási, szaglási rendellenességeket okoznak a rovaroknak, ami végül a kaptárak elnéptelenedéséhez vezet.
Ezek betiltásáért évek óta harcol a Greenpeace, amely a méhek megmentésének egyik élharcosa.
http://www.haon.hu/legyen-a-kertunk-mehbarat/3440088
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 11. 11:24
Megmondta a gazda az egyik méhésznek, hogy virágzás alatt háromszor fogja a repcét permetezni méhímélő szerekkel. A méhész mégis fog menni erre a repcetáblára.

Tudjátok, hogy mit jelent ma a méhkímélő szer?
 - Nem a kaptárban pusztulnak el a méhek, hanem kint a méhlegelőn.
 - Nem 24 órán belül lesz tömeges pusztulás, hanem egy hét alatt tűnik el a kijáró népesség.
 - Nem talál haza a méhek egy része.
 - Nem gyűjt elég virágport a méhcsalád.
 - Nem gondozza rendesen a fiasítást a méhcsalád.
 - Nem takarít rendesen a méhcsalád és jön az atka, vírus, nozéma.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Április 11. 19:37
A gazda, a méhcsaládjaimat körülvevő kalászosban a tegnapi nap folyamán gyomirtóval permetezett. Állítása szerint
a szer méhekre veszélytelen. Hihető ez ? Munkaegészségügyi várakozási idő van-e és mennyi általában? Elmondása alapján, kezelés után a terület azonnal megközelíthető és tevékenység végezhető. Mi a véleményetek erről ?
Köszönettel : lali
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 11. 21:04
Minden kétszikű gyomirtó a méhek virágos növényeit pusztítja. Ebben a tekintetben káros a méheinkre.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Sárosi István - 2017. Április 13. 16:33
http://www.omme.hu/?p=8787

Nagyon keményen nyomja a Vas megyei Kormányhivatal. Kész csoda, hogy nem várták meg a virágzás végét a tájékoztatással.   :o
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. Április 13. 17:23
Egyszerű, a vetés előtt 15 nappal bejelentési kötelezettség volt.
Vajon a kiértesítés miért nem történt meg akkor?
25  ezer hektárral nagyon nagyon sok területet lehet lefedni az országban száz hektáros vagy kisebb területekkel.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2017. Április 13. 22:02
Jó estét uraim! Laliméhészetnek szerintem 2-4 diamin sóval permeteztek a gabonában az egy speciális hormonbázisú 2 szikű irtó szer. Márkanév pl:Desormon, DMA6. Nekem egyszer volt tőle kisebb mérgezésem kapart a torkom és viszketett a bőröm 110 kg.-os állat vagyok.

Ja majd elfelejtettem, ma 14 órakor 20C fok napsütés kb 30% ban virágzó repcében permeteztek. Nem nagy terület kb 4 hektár és a méheim kb 3 km távolságban, de felháborító.

Üdv: Csaba
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 14. 11:21
Ma kérdezték tőlem, hogy mospilan-nal, biscaya-val permetezett repcére menjenek-e és ha igen, akkor permetezés után hány nappal. És milyen egyéb javaslatom van.

Talán permetezés után 2-3 nappal talán enyhébb a mérgező hatás, de még ez se biztos, hiszen ezek a mérgek beszívódnak a növény felületéről a növény belsejébe és áramlanak az edénynyalábokban, a sejtek között, átadja egyik sejt a másiknak stb. A mérgek adatlapjai szerint a kijuttatástól számítottan két hétig mérgeznek.

A mospilannak a fő hatóanyaga acetamiprid.
A biscayanak a fő hatóanyaga tiakloprid.

Mind a két méreg rokona annak a három neonikotinoidnak, aminek a használatát erősen korlátozta az EU. (Hál' Istennek!) Méhekre nem jelölésköteles engedélyezett rovarirtószerek közé tartoznak.

De vigyázzatok ezekkel is! Mert gombaöőszerrel együtt használva a méhekre veszélyes még a növényvédősök szerint is.  Németországban már tiltott ezeknek a mérgeknek a gombaölőszerrel együttes használata.

Ha a kaptárak előtt mászkáló, illetve levegőben kóválygó méheket láttok, akkor vagy azonnal indítsatok mérgezés miatt kártérítési eljárást, szólhattok az hatósági állatorvosnak is, vagy meneküljetek arról a méhlegelőről.

Nagyon nagy a gond, ha röpkörzetben több gazdának is van repcetáblája, mert ez esetben a mintavétel mindegyiknél el kell végezni és lehet, hogy a kárfelelősséget és annak arányát is nehezebb megállapítani.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2017. Április 14. 16:07
Idézet
De vigyázzatok ezekkel is! Mert gombaöőszerrel együtt használva a méhekre veszélyes még a növényvédősök szerint is.  Németországban már tiltott ezeknek a mérgeknek a gombaölőszerrel együttes használata.

Hát ez az.
Beszéltem a gazdával, hogy az ő táblájára tájoltak a méheim.
Ezt tudomásul is vette, sőt örült is a plusz termésnek amit a méheim produkálnak.(ha minden jól megy)
Kedden akar vegyszerezni, méh kímélő és gombaölővel 2-az egyben :( :'(
Nem tudtam rávenni, hogy külön külön juttassa ki a repcére!!!
Ja és verőfényes napsütésben lesz fújva.....
Marad az ima ::)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 14. 18:27
Szerintem már ma keress új méhlegelőt és kedden már ne is legyél ott. De te döntesz, a te felelősséged.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Április 14. 19:52
Üdv.Uraim!
Geddekas!
A három betiltott nonikotinoidnak tudod a pontos nevét?
kössz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: adamez2 - 2017. Április 14. 20:15
Marad az ima ::)

Ima helyett inkább az IFA. Ahogy Geddekas is javasolta.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 14. 20:25
imidakloprid, tiametoxam, klotianidin. Ezek mostmár csak fóliasátorban használhatók.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Április 14. 21:05
Üdv.Uraim!
Geddekas!
Köszönöm szépen!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2017. Április 14. 21:13
Ugye most vicceltek? Cs. Anti is megírta, mindenhol érnek repcét a méhek! Képesek 5-km repülni érte :o Hová meneküljek előle???? Álló méhészetem van! Jenő hova menekült napra elől???Ha lesz mérgezés megy a minta! Ennyi.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 14. 21:31
Hát te tudod. De a menekülés is reális alternatíva.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2017. Április 14. 22:07
Az Őcsényi elágazónál lévő repcét ma fényes nappal (kora délután) permetezték. Hogy mivel? Isten tudja.. Szekszárd mellett sok a repce, aki itt méhészkedik, az nem tud előle elbújni. :(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2017. Április 15. 07:25
Ki mondtad a frankót. Nem tudsz elbújni! Tehát marad az ima :'(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Laja - 2017. Április 17. 21:26
Kedves klubtagok !

Kezdő amatőr tanuló méhész vagyok , 7 család boldog reményekkel teli tulajdonosa. Kaptáraim körüli szabad területet szeretném bevetni napraforgóval(kb.3000 m2). Iregi csíkos napraforgót vetnék mert díszmadaraim is vannak,azok takarmányozása és a méhecskék etetése közös célt szolgálna. Sajnos a vetőmag amit vettem csávázott. Itt az előző oldalakon olvastam a csávázott vetőmagok veszélyeiről, későbbiekben a méhekre jelentő esetleges mérgezés lehetőségéről. Ezek után el merjem e ültetni a magot? Mennyire valós az esetleges későbbi mérgezés bekövetkezése ?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Április 17. 21:39
Kedves Laja!
Szerintem három dolog fog történni.
A díszmadaraid elpusztulnak, a méheid "csak" károsodnak.
Te pedig a vetőmagból ne szotyizz, mert káros az egészségre.
Az Iregi csíkos napraforgó, pirított formában egyébként focimeccseken fogy a legjobban.
Méhészeti jelentősége nincs, minimális nektárhozamú fajta.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Laja - 2017. Április 17. 21:53
Kedves Attila !

Köszönöm a gyors választ. Méhek szempontjából akkor melyik tipusu napraforgó ültetése a célszerü ?

Üdv Laja
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 17. 23:59
Sokféle csávázás van. A neonikotinoidos csávázás a veszélyes. Elvileg ilyet viszont nem lehet forgalomba hozni. Tehát nem biztos, hogy az általad vásárolt vetőmag veszélyes lenne a méhekre. De jobb, ha megkérdezed a boltost, mert neki kell legyen adatlapja erről. Azért étkezésre egyik vetőmag se alkalmas, viszont a termése nagy valószínűséggel már fogyasztható.

Tényleg nem olyan komoly a mézelő értéke, mint az olajnapraforgóknak, de nem mondanám, hogy értéktelen, hiszen ad nektárt és mivel hosszú ideig virágzik, ezért nem értéktelen méhlegelő.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Április 20. 17:21
Növényvédelmi előrejelzés: Visszatért a tél?! Sok a veszély!
A repce ezen állapotában már csak a méhkímélő technológiával, esetleg méhekre nem veszélyes (nem jelölésköteles) készítményekkel dolgozhatunk.
 Van egy új ajánlás, amely kidolgozását megfelelő vizsgálatok generálták. Eszerint a virágzó növényállományban, amennyiben 2 terméket használunk, amelyek méhek tekintetében nem jelölés kötelesek, akkor a kombinációból fakadó esetleges méhveszélyesség megelőzésére alkalmazzuk a méhkímélő kijuttatást.
 Egyszerű példával Mospilan 20 SP + Folicur Solo (mindkettő nem jelölésköteles) tankmix elkészítése után, a kijuttatásra alkalmazzuk a méhkímélő technológiát.
http://www.agroforum.hu/hirek/novenyvedelmi-elorejelzes-visszatert-tel-sok-veszely
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Április 20. 19:30
Üdv.Uraim!
Ez konkrétan kötelező szabály, egy kis ideje az itt elátkozott Tóth Péternek köszönhetően
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Április 20. 20:02
Senki nem átkozta el, csak éppen 3 évet késett!!!!!
Nézd vissza írásaimat.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Április 20. 20:44
Üdv.Uraim!
Nagyernyei Uram!
Az írásaidat nem nézem vissza,a lényegre emlékszem,de te is tudod,tudnod kell,hogy a dolgok nem mennek oly gyorsan és egyszerűen ahogy az nekünk jó lenne.
Örülni kellene a csekélyke eredménynek is.
Bízzunk abban hogy ezek az apró eredmények akár a siker irányába vezetik az ágazatunkat,úgy hogy a mezőgazdászok is érvényesülni tudjanak.
Üdvözlettel:
Lengyel János
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Olvastam - 2017. Április 20. 22:23
Kár, hogy a méhészeknek nem mondja el azt, hogy miért nem fedi fel a nemzetközi szakirodalom eredményeit pl. neonikotionid ügyben. Ő ott volt azokon az előadásokon, amikor elmondták a nagyon alacsony dózisú neonikotionidok hatását a méhekre. Csak egyet említek: pl. elveszti a tájékozódási képességét, és három nap múlva talál haza. Vagy a fiasra való hatása, hogy a kikelt méhek élettartama sokkal rövidebb. Ehelyett elmegy az Akadémián tartott növényvédőszer ülésre, és azt bizonygatja, hogy ismeretlen eredetből tudtak csupán, mindösszesen egy mintából kimutatni szert.

MIKOR VESZITEK MÁR KOMOLYAN, HOGY EGY SE...EL nem lehet két lovat megülni?

Ő is látta a filmet, amikor a több mint mézben csak úgy hullottak a méhek a két nem jelölésköteles szer kevert permetétől. A filmen is látni. Ezután nem csinált tüntetést, petíciót. A méhészeknek sem mondta, hogy beszéljetek a gazdákkal, kérdezzétek mit permeteznek, ... Mai napig hallgat egy halom kérdésben. Pedig tudja, de olyan vehemenciával mondja, hogy a neonikotionidok, hát nem bizonyított, hogy lassan elered a könnyem. No nem azért, mert Tóth Pétert sajnálom. Persze sajnálom, hogy olyat tanult, ami a föld mérgezésének tudománya. Amit kijuttatnak a lustaság és nyerészkedés miatt, az mind ott van a természetben. A neonikotionidok felszaporodnak a földben, van, amikor a lebomlás csak száz évek alatt megy végbe, és akkor még nem tudjuk a bomlástermék hatását.

Csak Gilles Ratia előadására gondoljatok: a vegyszerek az egyik fő okozói a családok legyengülésének, hogy kevésbé  ellenállóak, hogy Nozémasok lesznek, ...

Persze nem egy tényező van, de a vegyszerrel mérgezett FÖLD az egyik. Mindezt azért, mert lusta nép nem kapál, mert akkor nem tud 3000 hektáron egy ember termelni, és nem tud elég hasznot hajtani. Mindez miért, hogy az emberek fillérekért kaphassák az élelmiszert, hogy a többit a fogyasztói társadalomban el tudják költeni.

Tóth Péter ízig vérig a mérgeket tanulta, annak kijuttatása az alap szakmája, és mai napig ott sündörög, hátha kap valami pozíciót! Ébresztő!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Április 20. 23:19
2013-ban hangzott el Budapesten a Francia Intézetben.

https://www.youtube.com/watch?v=v4_oBwzon9k

Ez előtt néhány hónappal szólította fel Csuja László lemondásra az OMME Küldöttgyűlésén Tóth Pétert és Cserényi Péter, amiért nem voltak hajlandóak megvédeni a méheket és méhészeket a Minisztérium Növényvédelmi Bizottságának ülésén.

Ekkor várta a miniszter a méhészek állásfoglalását az EU-nak a neonikotinoidok használata kérdésében. Azóta folyamatosan folyik a küzdelem és most örül Tóth Péter, hogy öt társával együtt eljutottak egy érvénytelen szavazással zárult kizáró határozatig.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Április 21. 17:58
Még a bioélelmiszerek között is találtak az uniós élelmiszer-biztonsági hatóságnál olyanokat, amelyek a normál termékekben engedélyezettnél is több vegyszermaradványt tartalmaztak.
http://hvg.hu/gazdasag/20170421_Az_elelmiszerek_majdnem_fele_tartalmaz_vegyszereket
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Balogh László - 2017. Április 21. 22:52
Megnéztem a fölvételt, elkeserítő, hogyan nyilatkozhat egy méhészeti vezető ily módon.
Egész végig úgy tűnt, mind ha Cserényi altestét szorongatta volna valaki. Igazi hasbeszélő módján nyilatkozott.
Szégyen, és gyalázat. Valaha fölnéztem erre az emberre. Határozott állásfoglalása, időnkénti agresszív viselkedése miatt azt hittem kőszikla. TÉVEDTEM .
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Április 22. 07:59
Balog László!

Én próbáltam leírni Cserényi óriási tévedéseit,de pld
Te se hittél igazából nekem.
Egyik nagy mellé fogása amikor arról nyilatkozik,hogy
azért nincs gond Magyarországon,mert a méhcsaládszám
folyamatosan nő.
Nyilván ez így nem igaz.
A régi méhészek nagy része azért tart több
méhcsaládot,hogy fel tudja erősíteni egyik családból a másikat.
Senki nem ellensége önmagának.
Senki nem akar feleslegesen többet dolgozni.
Végre ki kell mondania a méhészeti vezetőknek,hogy a
méhészet jövedelmezősége jelentősen csökkent és ennek
egyi fő oka a jelenlegi növényvédelmi technológia,amely
tönkre vágja a gyűjtőkorú méheinket.
A repcén elvesztett egyedek nem gyűjtenek akác mézet,
ezért is kevés az akác méz országosan,nem csak a fagyások és a
kedvezőtlen időjárás miatt .
Ezt bizonyítja,hogy azország méz exportja semmit sem nőt,
annak ellenére,hogy megduplázódott a családok száma.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. Április 22. 09:56
Egy kis emlékeztető.
https://www.youtube.com/watch?v=lR-SiiUdvb0

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. Április 22. 13:29
Ahogy elnézem a neokhoz kötödő szakirodalmat és a szakértők megszólalásait, mindenhol az jön le, hogy okolható a neo a nozéma feldúsulásáért.
Csodálkozom azon, hogy a nyilatkozatokban hasra ütve közölt 30-40 %-os télinek megítélt méhveszteség után ami rendkívülinek mondható nem készült felmérés ez ügyben.
http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/Integralt/XXXIII_Integralt_forum.pdf
Ebben a tanulmányban Tóth Péter is leírja, hogy vizsgálni kellene a neok vetésterületének körzetében a téli veszteségeket. S szerintem össze is kellene hasonlítani a neoktól "szennyezetlen" területek veszteségeivel. Lehet érdekes eredmény jönne ki.
Miért nem hallani erről?

Üdv. jani bátya

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2017. Április 22. 20:21
Tisztelt uraim!
Néhány írással előttem olvasható a Mospilan és Folicur solo tankkeverékben alkalmazva/ mindkét szer, méhekre nem jelölés köteles/ ártalmas a méhekre.

Megdöbbentő dolgot hallottam egy növénydoktor jelölttől a témával kapcsolatban.

A lányom aki kertészeti egyetemre jár megismerkedett egy növénydoktorandusz fiúval.
 Beszélgettünk néhány napja, és majd hanyatt estem mikor említette, hogy a német kollégák  ÖT ÉVE TUDJÁK, hogy a fentebb leírt tankkeverék milyen veszélyes a méhekre, de valahogy ezt elfelejtették másokkal közölni!!!!!!!!!!!

Tisztelettel: Somogyi Csaba

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Április 22. 20:46
Üdv.Uraim!
somogyi csaba!
Azért ha azt állítod az írásodban, hogy ezt a tényt most hallod először,az csak kizárólag a Te sarad!
Már a kijuttatás módját is megváltoztatták a tények ismerete miatt,kis Országunkban.
Te addig merre jártál?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2017. Április 22. 21:12
Tisztelt Izso!
 Nem állítottam, hogy most hallom először!
Azt állítottam,hogy a növényorvos doktorandusz szerin ezt a tényt német országban 5 éve tudják. A hanyatt esés annak szólt.
Tisztelettel: Somogyi Csaba
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2017. Május 02. 19:32
Pusztulnak a méhek
Tömegesen pusztulnak a méhek Lengyelországban. Az átlagos 2 százalék helyett idén a lengyel méhállomány több mint 30 százaléka nem vészelte át a telet.
De nem a szokatlanul kemény és hosszan tartó fagy, hanem a növényvédőszerek okozhatták a méhek tömeges pusztulását.
A kiesés érzékenyen érinti a lengyel mezőgazdaságot, aminek jelentős részét teszi ki méztermelés.
Lengyel méhészek kaptáronként körülbelül 1500 eurós – azaz csaknem félmillió forintos kárral számolnak.
http://www.hirado.hu/2017/05/01/v4-hirado-pusztulnak-a-lengyel-mehek/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. Május 03. 05:59
Azért érdekes,hogy az ottani méhészelitnek nem jutott eszébe a méhészeket hibáztatni.

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 03. 07:27
Jani bátya!
De biztosan nem is egy "Lengyel" Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarai tag védi a méhészek érdekét az ottani elnökségben.
És ez megy 10-12 éve, aminek felállva tapsolnak a küldöttek.
Sőt miről is beszélgetünk?
Az OMME-s újság címlapján sztárolták a neokat, ezt soha ne felejtsük el.
Ezt csak magyar méhész torkán lehet lenyomni.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Május 03. 21:35
A hobbikertészek kevésbé precízek a vegyszerhasználatnál, mint a profi gazdák

http://www.farmit.hu/kerteszet/2017/03/25/hobbikerteszek-kevesbe-precizek-vegyszerhasznalatnal-mint-profi-gazdak
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2017. Május 04. 09:05
Kaptáranként 1500 euro veszteség? Ilyen drágák a lengyel méhek, vagy ilyen jó a lengyel mézár? Netán több 5-6 mázsát hord be náluk egy méhcsalád??

Bicska
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 04. 21:34
Kaptáranként 1500 euro veszteség? Ilyen drágák a lengyel méhek, vagy ilyen jó a lengyel mézár? Netán több 5-6 mázsát hord be náluk egy méhcsalád??

Bicska
Ezt egy cseppet elírták.
Csak egy nagyságrendet tévedtek.

Cs.A.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 14. 11:19
Tegnap az anyanevelés topicban Kiskakas repce virágporoskeret
felhasználási javaslatára írtam ezt a hozzászólást,
most egy kicsit átdolgoztva áthelyezem ide,mert itt a helye.

A repce viráporoskeretek "finom" neonikotinoidosak,meg még ki tudja
milyen "finom" vegyszer van benne.
Tavaly már Tóth Péter is megtalálta,ki tudta mutatni,meg tudta mérni
a repce virágporban a neokat.
Az idei repce virágzás alatt,mint az előző kb tíz évben végig,másznak a méhek,
talephelyenként változó íntenzitással!
Most akác gyűjtés elején is másznak.
Több napja akácra járnak bogaraink,mégis a kaptárak előtt
a fűben méterenként,fél méterenként maréknyi méh
agonizálva kuporodik össze.
A kaptárak előtt fekete a hulláktól a talaj úgy 1.0-1.5 méteren.
Úgy néz ki mint régebben második akác után mikor haza jöttünk.
A különbség csak annyi,hogy akkor egy rakás akácot is begyűjtötték.
Most meg sok méhet "megeszi" a repce.
Ha majd elfogyott a repce virágpor a kaptárból,hirtelen rendbe
jönnek a családok.
Érdekes csak addig nosemásak a méhek,amíg mezőgazdasági kultúrára
járnak.
Érdekes elkezd virágozni a repce,egy-két nap múlva másznak a méhek.
Éveken keresztül vizsgáltattuk,hogy mi az oka.
Az eredmény nosema.Az intézet megoldási javaslata:rázzuk műlépre a méheket.
Ja!
Mit mondot erről Buchinger Gyuribá mikor erről beszélgettünk?
Csak egyszerűen ennyit.Mitől mástól lenne mint a vegyszerektől.
Az akácot nálunk a fiatal méhek hordják.
Egyes telephelyeken csak szürke méhek vannak.
Megfigyelésem szerint a derogációt kapot területeknél
a legnagyobb a gond!
Szép új világ.
Előre Elvtársak!
Csak így tovább!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: nata - 2017. Május 14. 19:38
Idén először nem mentem repcére. Röpkörzetben szinte szántó sincs, csak rét, legelő és erdő. Akác elején pár napig mégis nagyon nagy mászkálás volt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Vadkan - 2017. Május 14. 20:51
Akkor ez most hogy van......????
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 14. 20:54
Nata!

Biztos vagy benne,hogy nem érnek repcét a méheid?
Hét kilométerre is elmennek érte.
Tudod mekkora kör az?
Kb fél Dunántúl.
Ez lehet az egyik lehetséges magyarázat a mászásra Nálad.

Másik magyarázat lehet:
Többször megfigyeltem-amit Csúja is mondogat-amennyiben
kalászos van a közelben a reggeli harmatos növényről gyűjtögetik
a vízet a méhek.
A kalászosok is gutálnak.
Tudod Te milyen "finom" nedűket nyomnak a kalászosokra.
Tudok olyan vizsgálatokról amelyek a méhcsaládból a lépből
vett virágport vizsgálták akác környékén.
Kalászosok virágporát találták meg bennük,meg a finom
vegyszeres "nedűket".
Érdeklődj utána May Gábor szaktanácsadónál,de szerintem
Tóth Péter is tud felvilágosítást adni,ha akar.

Következő magyarázat:
Atkásak a méheid és a vírusok miatt másznak.
Nálunk nem áll fent most sem,mivel kevés atkát tudok lehozni
a méhekről fias mentes állapotban is,és nem állt fent akkor sem
amikor éveken keresztül vizsgáltattam a mászás okát.
Egyik vizsgálatnál sem találtak atkára utaló myomot sem.
Most már nem vizsgáltatok.
Nincs semmi értelme mint ahogy írtam alant.
Tudomásul veszem a veszteségeket.
Állok a kaptár mögött és siratom a méheket és mindig
sok szeretettel gondolok azon emberekre akik ezeket a szereket
a parasztok kezébe adták.
Azon gondolkodom ezeknek az embereknek vajon van-e családjuk.
Vajon milyen ételt tesznek szeretteik asztalára?
Vajon,hogy alszanak?

Szép Új Világ!
Előre Elvtársak!
Csak így tovább!

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 14. 21:00
Kedves Vadkan!

Gyönyörű szép nagy állat nevét választottad !
Vajon hányadik nick neved ez édesem?

A kérdésedre a válasz Natához írt válaszomban találod!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Vadkan - 2017. Május 14. 21:09
Kedves Csányi Antal!

Édesem!

Azt hiszem valakivel összekeversz.

Most regisztráltam először erre a fórumra.
Olvastam a hozzászólásodat. De nem biztos, hogy az a válasz....(az igazság).

Üdv: Vadkan
(Aki kicsinek születik, csak később lesz nagy "állat"  :))
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 14. 21:13
Kedves Vadkan!

Még egy kicsit foglalkoznék Veled!
Aztán hagylak tombolni,tudod mint a Vadkant!
Úgy válaszoltam Neked,hogy nem néztem meg,hogy új
regisztrált vagy-é.
A szimatom nem csalt.
Nyomatod a nagy dumát,hogy most keveredtél ide Édesem!
Te egy régi motoros vagy itt,csak új nick néven.

Azon vajon gondolkodtál-e,hogy a Te leszármazottaidnak
jó-e ez a szép új világ?
Te nem félted Őket?
Én nagyon féltem az enyéimet,meg tiéidet is!!!!!!!!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Vadkan - 2017. Május 14. 21:27
Kedves Csányi Antal!
Édesem!
Nem biztos, hogy mostantól ez a beszélgetés ide való, de majd a moderátorok átteszik, ha ők is úgy gondolják. Mivel új vagyok, ezért ezzel sem vagyok tisztában.
Megtisztel, hogy "régi motorosnak" gondolsz. Hidd el, hogy nem vagyok az. Itt nem. Valakivel nagyon összetévesztesz. És mindezt egy kurta kérdésből??? Nagyon nem szeretheted az illetőt.  Na nekem mindegy is...

A másik téma....
De igen, féltem magamat is és a gyerekeimet is. De úgy tűnik ezzel együtt kell élnünk.
Ha megnyugszanak a kedélyeid, és érdekel, akkor elmesélek egy történetet egy NÉBIH osztályvezetőhöz feltett kérdésemről repce virágpor kapcsán.
Üdv!
Vadkan
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 14. 22:32
Édesem Vadkan!

Lehet,hogy tévedtem,bár ilyen ügyekben a szimatom
lehet,hogy jobb a vadkanoknál.
Ha így lenne,kérlek bocsáss meg!

Nem szenvedek attól a kérdéstől,hogy Te milyen motoros
vagy régi-e vagy új-é,de nem hiszek a véletlenekben.

Egyébként figyeli ezt a fórumot egy-két "jómadár".
Jó párnak be van állítva bizonyos topicok figyelése,
többek közt ez is.
Valamit felírsz ide- méhek vs növényvédelem- pár perc
múlva érkezik rá a válasz.Általában dezinformáció,megvezetés,
a "nagyérdemű" becsapásának szándékával .

Ne izgulj,az én kedélyemmel semmi gond,teljesen nyugodt vagyok.
Semmi felindultság nem vezerélt-nem vezérel most sem-
csevelyünkben.
Azon a sokkon is túl vagyok már,hogy a mezőgazdaság,az általa
használt növényvédelmi szerek tönkre teszik a méheket és bennünket
embereket is.
Meg kell próbálni túl élni.

Jó lenne ha az emberiség legalább arra a szintre eljutna,hogy
felismerné mekkora hibát vét.(Tudod az alkoholista sem tud addig
leszokni az alkoholról amíg nem ismeri be önmaga előtt,hogy ő egy függő.)
Akkor talán el lehetne indulni egy jobb úton .

Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: huber - 2017. Május 14. 22:33
Nata!

Biztos vagy benne,hogy nem érnek repcét a méheid?
Hét kilométerre is elmennek érte.
Tudod mekkora kör az?
Kb fél Dunántúl.
Hát eddig úgy gondoltam, hogy ez a terület a Dunántúlhoz képest ¨(~50 000km2) csak Pi-Csányi.  :o
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 14. 22:53
Édes jó barétom Huber!

Már úgy hiányoztál.
Rád is gondoltam amikor a "jómadarakról" papoltam.
Csak egy kicsit emlegesselek,használjak egy kis költői
túlzást és máris megjelensz egy nagyon gyenge szó viccel.
Huberkém-Huberkám!
Tessék már felnőni a  nemes feladatodhoz,feladatotokhoz
és tényleg megpróbálni valami frappáns dezinformációkkal
zülleszteni az itteni fórumozókat.

Előre Elvtársak!

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kevanaar - 2017. Május 14. 22:59
Szörnyű beszélni róla, de közvetlen környezetemben kettő ismerősöm is a fóliában a tripszeket ezzel írtja,
http://kockazatos.hu/anyag/dikl%C3%B3rfosz   
Azt írja, hogy az unióban az emberek nem találkozhatnak vele, mert nem engedélyezett,
amúgy minden fóliás ezt vadássza...
mondják ők, hogy ha nem lenne,"török import", nem tudnának hatékonyan a kártevő ellen fellépni,
mi meg ezt esszük, meg egyebeket, belenyugodva vagy tudatlanul,

Elnézve az állományt hazajőve repcéről, hááát...
még mindig volt ma mászkálás, fene tudja mi miatt, nem is az én dolgom volna kideríteni,

Vadkan, képzeld az m1-en a híradóban azt mondták, hogy az EU-ban ötödik legjobb eredményt ért el a hazai gazdaság.
No, tudod mit mondok én a NÉBIH-es sztoridra amit még nem írtál le, és a M1-es hírre?
Azt, hogy nem hiszem el.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 15. 06:32
Olvasom hozzászólásaitokat, én a szakmai részére reagálnék.
Ugye ismét az a gyanú, hogy a repce virágpora a ludas a méhek mászkálásért?
Akác után egy kis szünet, majd napraforgó virágzás kezdetén újra.
De milyen méhek is mászkálnak?
Szemrevételezve azt látjuk, hogy fiatal, főként dajka korúak, és herék is vannak köztünk.
Tavaly ilyenkor már kifejtettem ez irányú véleményemet, melyet a Greenpeace szakértőjével is megosztottam.
Véleményem szerint a méhpempő a fogó!
Ezt kéne megvizsgálni, amit ezerszer kértem de a nagy sikítómester annyira utál, hogy erről szó sem lehet.
És Csányi Anti is jól gondolja.
A repce virágporát amikor besilózzák a méhek, (méhkenyér) és ennek elfogyasztása után beindul a garatmirigy váladék, bizony szerintem ez a fogó.
Az evvel a vegyikoktéllal etetett álcák fognak később, kikelés után mászkálni.
Főként a tájoló repüléskor láthatóak a mászkáló méhek, amelyek "gyalogolnak", és csomóba csoportosulva elpusztulnak.
Az OMME monitoring guruja, a főtudományos MTA előadó, talált is apró jeleket a virágporban, de ezt egy évtizeden keresztül tagadta!
Tagadta akkor amikor a franciák és a fejlettebb kutatási háttérrel rendelkező országok szakemberei már régen arról beszéltek, hogy baj lehet a virágporral.
Bizony a guttációs cseppekben rejlő gyilkos vegyületek mellett sem szabad szó nélkül elmennünk.
A méhek nagy szeretettel látogatják ezeket a növényi nedveket, és erről meg is emlékezik a napidíjmarkoló fő sámán.
A monitoring kiskönyv címlapjára is felkerült amikor a méhek egy napraforgólevél fonákján szívogatnak valamit.
Na mi ez a valami?
Az OMME-ban teljes szemléletváltás szükséges a méhészeti kutatás területén.
Addig amíg egy öntelt, magát fényező személy nem engedi be az új információkat, csak a saját igazát fújja, addig változást ne reméljetek.
Amíg a küldöttek fölállva tapsolnak annak aki sztárolja a neokat mit vártok?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: nata - 2017. Május 15. 11:41
Repce 100% hogy nincs, pár 1 holdas kalászos van. Ezeket gyomirtózták esténként 1x.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 15. 12:34
Idézet
Elnézve az állományt hazajőve repcéről, hááát...
még mindig volt ma mászkálás, fene tudja mi miatt, nem is az én dolgom volna kideríteni,
Te is tudod, hogy miért, csak nincs róla labor bizonyítékod. De nem is lesz, ha így gondolkodsz. Azért tudnak sarlatánok még a miniszter szemébe is hülyeségeket mondani, mert IGENIS A TE DOLGOD IS, hogy az aki félrevezeti a minisztert és a méhészek többségét, le legyen leplezve!

Kíváncsi lennék, hogy az OMME méreg főguruja ilyen nagy hangú lenne és ilyen önzetlen szorgosan monitorozna, ha kiesne a csecs a szájából és a szaktanácsadói szerződése megszűnne.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 15. 13:25
Idézet
Mit mondot erről Buchinger Gyuribá mikor erről beszélgettünk?
Csak egyszerűen ennyit.Mitől mástól lenne mint a vegyszerektől.
Az akácot nálunk a fiatal méhek hordják.
Egyes telephelyeken csak szürke méhek vannak.
Megfigyelésem szerint a derogációt kapot területeknél
a legnagyobb a gond!

A derogációt kapott területek esetére lehetett volna kártérítést kérni. (És ezt leírtam még februárban vagy tán még télen is.) Ez 100% biztos. Soha többet nem kérne az Állam derogációt, ha egyszer ki kellene fizetnie az okozott kárt.

A méhész sem köteles elviselni más haszna érdekében gazdasági kárt. Kompenzáció jár a méhésznek ilyen esetekben. A derogáció azt jelenti, hogy biztosan tudja az ÁLLAM, hogy kárt okoz valakiknek. Ha pedig így van, akkor állnia kell a költségeket. Erre lenne az OMME, de az OMME nyuszifül. Miért? Mert az Állam csecsén lóg. És annál inkább az Állam csecsén lóg, minél deficitesebb a költségvetése. Márpedig Mészáros Laci deficitbe fordította az OMME költségvetését és ezen sajnos Bross se módosított. A deficit csak nő, nő, nő, ezzel együtt a függőség is egyre csak nő, nő, nő.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: főnix - 2017. Május 16. 08:24


 A derogáció azt jelenti, hogy biztosan tudja az ÁLLAM, hogy kárt okoz valakiknek. Ha pedig így van, akkor állnia kell a költségeket. Erre lenne az OMME, de az OMME nyuszifül. Miért? Mert az Állam csecsén lóg. És annál inkább az Állam csecsén lóg, minél deficitesebb a költségvetése. Márpedig Mészáros Laci deficitbe fordította az OMME költségvetését és ezen sajnos Bross se módosított. A deficit csak nő, nő, nő, ezzel együtt a függőség is egyre csak nő, nő, nő.

Kedves Jó Geddekas!

Nagyon rosszul tudja, a derogáció nem ezt jelenti. Derogáció: törvény hatályon kívül helyezése, korlátozása.

Most nem térnék ki eme derogáció szükséges vagy szükségtelen voltára, de a jó Állam bácsi nem azért kérte az uniós moratórium  átmeneti és részleges felfüggesztését, mert tudatosan kárt kívánt okozni a méhészeknek. Következésképpen nem tudom felfogni, milyen költségeket kellene állnia az Államnak, s eme költségek megtérítésének követelésében miképp kerül képbe az a nyuszifül OMME. Ebben a kérdésben egyelőre az Unió térfelén pattog a labda, az Unió hosszú évek alatt sem volt képes eldönteni, engedélyez-e három hatóanyagot a méhek számára attraktív növények vetőmagjának csávázására. Magyarán: az Unió a nyuszifül, mert képtelen eldönteni, hogy engedélyezzen vagy tiltson be három csávázószer-hatóanyagot. Inkább elodázza a döntést, s a gonosz uniós államok ezt ki is használják, sorra kérik a derogációt a csávázószerek használatát felfüggesztő, korlátozó rendelet hatálya alól. Az is furcsa, hogy a derogációt kérő tagországok méhészeti érdekvédelmi szervezetei - hasonlóan az OMME-hez- miért nem képesek hatékonyan fellépni az ügyben...

A logikája pedig briliáns, lendületes ívvel jut el az állam csecsén csüngő (tudom, lóg az, csak az alliteráció lehetősége oly csábító volt...) OMME érdekvédelmi nyuszifülségétől a szervezet deficites gazdálkodásáig. Olyan virtigli "geddekasosan"...

Szerencsére van nekünk egy Geddekasunk, aki beperli majd az érdekvédelmi szervezetünk mellett Állam Bácsit is, no meg remélhetőleg az Unió Bizottságát, Tanácsát, Parlamentjét, az EFSA-t, ECHA-t, EEA-t. Még talán a magosságos Úristent is... Tökösen...

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 16. 17:04
Tomipapa=Főnix!

Jogilag valóban azt jelenti a derogáció, amit te leírtál, tehát az állam egy jogszabály hatálya alól mentesül. Ezt mondtam én is, tehát ebben egyetértünk. OKÉ. De nem mentesül az Állam egyéb jogszabályok hatálya alól. Pl. nem mentesül a Polgári Törvénykönyv hatálya alól, vagyis a kárfelelősség hatálya alól.

Három neonikotinoid használati korlátozását jogszabályban rendelte el az Állam. Ez a használati korlát azért áll fenn, mert bizonyítottnak tekinti a jogrendszerünk is azt a tényt, amit a tudomány régóta tud, hogy ezek a molekulák a megporzó rovarok életét károsítják, sőt gazdasági kárt okoznak a méhészeknek.

Ha pedig a korlátozást az Állam feloldja, derogációt alkalmaz, akkor a Polgári Törvénykönyv rendelkezései értelmében köteles az érintett méhészek számára kártérítést fizetni, hiszen egy olyan tilalmat old fel, ami egy káros események bekövetkezését előz meg.

Biztos volt alapos közgazdasági megfontolása az Államnak, hogy neki a vetőmag export érdekében érdemes a derogációt megtennie, tehát a káros tevékenységet engedélyeznie. Ha pedig érdemes volt, akkor adjon abból az "érdemes"-ből annak is aki a károkat elviseli, többek között az érintett méhészeknek.

A derogációt mindaddig fogják kérni az Eu tagállamai, amíg az egyes országok méhészegyesületei ezt megengedik. Ha kell szép szóval, ha kell jogi úton, ha kell tüntetéssel kellene harcolni (nem a méhészeknek, hanem) a méheknek a jogaiért. Miért nem a méhészek jogaiért, mert a méhészek úgy látom szeretnek kiszolgáltatott rabszolgák lenni. Erről ők nem tehetnek, őket így nevelte az OMME 1984 óta. (Eszembe jut Orwell erről a dátumról.) De a méhek nem érdemlik meg, tehát az Ő érdekükben szükség lenne a kártérítésre.

Az OMME-nak mint országos szervezetnek, kutya kötelessége lenne a derogáció miatti kártérítés igényét képviselnie az Állam felé. Az egész olyan egyszerű, mint az 1x1. Miért nem képviseli? Miért nem emel szót? Miért nem indít pert? Miért nem tesz ez ügyben semmit? Mert annyira függ az Államtól, amennyire látható!


Én csak ennyit mondtam, ennyit gondoltam, és nem többet. A te és mások rosszindulatú megjegyzései a rettenetesen rossz helyzet változatlanságát szolgálják. De számolj el te a lelkiismereteddel. Én tükörbe is tudok nézni minden reggel, el tudok számolni a magaméval. Akár holnap is meghalhatok nagyobb lelkiismeret furdalás nélkül.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Május 16. 20:53
"Az OMME-nak mint országos szervezetnek, kutya kötelessége lenne a derogáció miatti kártérítés igényét képviselnie az Állam felé. Az egész olyan egyszerű, mint az 1x1. Miért nem képviseli? Miért nem emel szót? Miért nem indít pert? Miért nem tesz ez ügyben semmit? Mert annyira függ az Államtól, amennyire látható!
"


Talán mert nincs bizonyíték....
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 16. 21:05
Talán mert nem is keresték.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kevanaar - 2017. Május 16. 21:19
Nincs bizonyíték???
Kezd elegem lenni, ma is mindenhol ezt láttam!
Nézzétek.
Sajna ez van, és nemcsak a kaptárak előtt.
Teli van elpusztult méhekkel az udvarom, vagy még vergődőkkel.
???
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Május 16. 21:29
Sajnos ez még nem bizonyíték!
Nálam is van, hol erősödik, hol gyengül a jelenség, de szinte folyamatos.
Egyszer már begurultam s küldtem mintát, egy rakás pénzért megállapították, hogy nozéma.
 Próbáld csak meg, sajnos semmi bizonyíték nem lesz, a kezedben, hogy a csávázószerek okozzák.

Egyébként a monitoring füzetekben írnak a mászkáló méhek vizsgálatairól
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 16. 22:27
Kevanaar!

Miért hiszel a szemednek?
Nincs itt gond,csak nekünk káprázik a szemünk.
Kérdezd meg a Cserényit!
Ma is itt cseng a fülemben:"a franciák hülyék,hobbisták,
dilettánsok,nem tudnak atkát írtani"
Ja!Nem ismerik a "CSERÉNYI féle lámpabelet".
Ja!Nem ismerik a "Tóth Péter féle papírcsíkot".
Ma is itt cseng a fülemben.
A hülyék valami féle neonikotinoidokat szidnak,meg egyéb
vegyszereket ahelyett,hogy megtanulnának az atka ellen védekezni.

Kiváncsi lennék ma mit mondana.
Nem hiszem,hogy azóta nem szopta be párszor,
nem hiszem,hogy a vegyikoktélok Őt mindig elkerülik.

Mutasd meg Tóth Péternek,Ő majd Téged fog
dilettánsnak hívni.Tudod szerinte nincs gond a mai szerekkel,
csak a méhészek nem tudnak atka ellen kezelni!
Te sem!
Csak is kizárólag ebből vannak a gondok.
Tudod azért másznak a Te méheid is,nem azèrt mert vegyi
koktélt hoznak haza!
Különben is ezek a méhek csak kimentek egy kicsit sétálni
meg beszélgetni a kaptár elé.
Különben sem trendi ma már repülve gyűjteni a nectárt,így sétálva
összebújva,agonizálva sokkal jobb.
Ők voltak és meg ma is Ők a meghatározó személyiségek
a legnagyobb méhész érdekképviseleti szervezetben.

Szép Új Világ!
Előre Elvtársak!
Csak így tovább!
Előre a méhulláktól fekete útakért,kaptárak környékéért!



Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 16. 22:27
De ez bizonyíték, csak éppen az OMME nyuszifül, tehát alkalmatlan a legfontosabb feladatára, a méhészek érdekeinek megvédésére és ezért a bizonyítékoknak megfelelő cselekvés hiányzik. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: puncimókusz - 2017. Május 17. 17:16
nálam egy nagyobb állomány van egy helyre letéve van itt olyan kurva világ most nem mintha más éveken nem lenne de idén kifejezetten gyalogolnak az első vmikor repce elején volt az elég durva volt tegnap elött megint durva tegnap nem vészes ma viszont megint durva már nincs is kedvem kimenni a méheimhez nézni ahogy a 3 méter széles úton hömpölyögnek pedig az életem ez a méhes.Érdekes idén pelyhest nem látok közöttük csak öreg kopott méheket pár perc gyaloglás után remegve kimulnak.Szarik rá az egészre mindenki méhészek be se jelentik...Mert ahogy fentebb írta vki b...fasz vagy nosemásak...De érdekes mód kimegy ez a repcén élő generáció minden rendben lesz az év többi szakában már alig van gyalogos.Többet nem fogok hívni senki se szaktanácsadót se eüs se főállatorvost se senkit ,pont leszarják.(tisztelet a kivételnek)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Május 17. 20:10
Üdv.Uraim!
Mielőtt még egymás,vagy bárki más torkának esnétek!
Révedjünk kicsit a múltba!
Vegyük le a polcról Őrösi Pál Zoltán Méhek Között című köztudottan remek művét.
Üssük fel a 635.oldalon és olvasgassuk, értelmezzük,majd szidjuk újra a repcét vagy annak gazdáját!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 17. 20:40
Körmendy-Rácz hozzászólását átemeltem ide.
Egyébként nagyon tetszik.
Nagyernyei Attila

Idézetet írta: Csányi Antal - 2017. Május 16.  23:52

    Izso 60!

    Nyomtam egy tetszik gombot nekem írt válaszodra és
    nem véletlenül.
    Közeledik álláspontunk.
    Vannak még csodák!(Ezt poénnak szántam.)

    Ha odáig eljut a világ,a tudomány,hogy a növényvédelem a tevékenysége során
    a célszervezeteken,a káros rovarokon,károkozókon kívül nem pusztítja
    el a hasznos rovarokat és nem képez szermaradványt,akkor én is növényvédelmi
    kamara tagja leszek.
    Ma ez nem így van,hanem ellenkezőleg.
    Ma a mai mezőgazdaság a növényvédelem szó mögé bújva
    természetet tönkreteszi!
    Mi emberek megbetegszünk a táplálékainktól,mert
    a növényvédelmi tevékenységek során olyan vegyszereket,
    műtrágyákat-pld. nitrogének-,adalékokat használ
    a mezőgazdaság amik nem bomlanak le,vagy bomlás termékeik
    vagy maradék anyagaik károsak ránk.
    Mindezt a "szent cél" érdekében.
    PROFIT!
    PROFIT!
    MINÉL NAGYOBB PROFIT!!!

    Helyesebben nem is a profittal van a baj,hiszen enélkül
    semmilyen gazdasági tevékenység nem működik .
    Hanem az emberi gyarlósággal,melynek nem tud határt szabni
    az emberi erkölcs,tisztesség.

    Csányi Antal


Én a Te hozzászólásodra több like-ot is nyomnék, ha engedné a rendszer. Attila írta egyszer Böjte Csaba szavait, és itt a lényeg:
Soha nem látott még Csaba testvér ennyi parlagon hagyott földet, rendezetlen portát, gyümölcsfa és veteményes kert nélküli falut, mint mostanság.

Egyik oldalon panaszkodnak sokan, hogy nincs munka, másik oldalon meg sokan lusták, hogy megfogják nagymamáink nővényvédelmi eszközét, a kapát. Itt ipari mezőgazdaság szeretne minél kisebb befektetéssel, minél több látszat terméket előállítani. Miért látszat termék? Mert a beltartalmában messze alulmarad a korábbiaktól, vitaminmentes, szabad vasmentes alma. Kettévágod, és nem barnul... Ugyanakkor tele növényvédelmi anyagokkal. Maszkban gyártják, maszkban kijuttatják, majd együk meg. Nem vizsgálják a talaj megkötő képességét, a kereszt hatásokat.

Amiben Anti nincs igazad: a méreg az méreg. Ha elbomlik, akkor meg kellene nézni a bomlástermék mérgező hatásait. Lehet, hogy az nem mérgez direktben, csak rákot okoz. Szóval túléli az ember, csupán kicsit rövidebben és kicsit sok küzdelemmel tölti a megmaradó idejét.

Amikor a Tóth Péter ismeretlen eredetű mérget talált, akkor meg lehetett volna néznie a környék szúnyog gyérítési permetezési naplóját, a talajban való felszaporodás mértékét stb. Anyag nem vész el és nem keletkezik (legalábbis ezen topicban). Amire Tóth Péter rámutatott: VIGYÁZAT a mindenféle mérgek kijuttatásának az lesz az eredménye, hogy ott is felbukkannak a mérgek, ahol nem is számítana rá az ember. Még a kutató sem. Ott ismeretlen eredetű lesz.

A mérgek kijuttatói egyet néznek, ne kelljen kapálni, az drága - ehelyett repülőről permeteznek. Az olcsó. No itt megint ugyanoda érünk: olcsó csupa méreg élelmiszer, vagy drága minőségi.

Azzal, hogy az ember mérgezi a környezetét a saját gyerekei életlehetőségét csökkenti. Úgy jár mint a kínaiak, akik tökéletes mérgezéssel több száz kilométeres környezetben kiirtották a méheket, és most kénytelenek kézzel virágport gyűjteni a déli tartományokban és kézzel porozni az északi tartományokban. Ha ennek a munkadíját időtlen időkig hozzáadjuk a szerencsés méreglobbi nyereségéhez, akkor az Össz társadalmi nyereségből veszteség lesz. ÉS AZ EMBER MEGINT NEM TANUL A MÁSOK KÁRÁBÓL!

Azaz a méreglobbi mai nyeresége a jövő generáció pénzügyi és egészségügyi terhére megy. No ez az a mohóság, ami a mérgezős emberek lelke. Sötét, mint a jövő.

Ezek azok a folyamatok, ahol az ÁLLAM-nak, a jövő generáció Ombudsmannak lenne szerepe. Korlátozni, irányítani. Egyszerű: Mintavétel most x helyen. Teljes kémiai analízis. Minden évben ellenőrizni, a talaj terheltsége nem lehet több, mint az előző években. Ha megemelkedik, akkor ki kell vonni a termelésből és olyan kultúrát vetni, amely az felveszi a földből, és azt veszélyes hulladékként kezelni. Pl. az orbáncfű kiszedi a talajból a kadmiumot, vagy a kukorica nagymennyiségű neonikotionidot vesz fel.

Csak ehhez kellenének Széchenyik, és nem feltörekvő, egzisztenciájukban pont a méreglobbitól meghatározottak. Akinek a méreglobbinál érdekeltsége van (anyagi, erkölcsi, vagy szellemi), annak nincs helye a méhészeti döntések közelében. Nem lehet egyszerre valaki csendőr is, meg pandúr is. Akinek nem inge, ne vegye magára - kezdte édesapám a mondatot, majd így folytatta, de akinek inge, az öltözködjön fel rendesen.

Zárszóként: Gilles Ratia - igazán sokat látott, sokat tapasztalt méhészeti vezető. A méhek pusztulásának okai között egyértelműen azonosította a sok-sok mérget, amit kijuttatnak. Mindez egy szűk réteg extra profitjának érdekében.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 17. 20:54
Igen. Összefoglalta és még külföldi példával is alátámasztotta a méhmérgezések problémakörét János. Gratulálok.

Az a baj, hogy 40 éve a szép szavaknál tovább a méhészeti érdekképviselet nem jut. Cselekedett és eredmény viszont közelít a nullához. És erre sajnos nincs mentség!

Ami eredmény eddig történt, azt vagy a humán egészségüggyel foglalkozók vagy a grinpíszesek harcolták ki. Méhészeti érdekvédelem eredménye? Van? Ha van, akkor nagyon titkolják. A mi nagy méhvédő főgurunk folyamatosan feltalálja a meleg vizet és a spanyol viaszt és mégis felállva tapsolja a félrevezetett, önámító, megalkuvó és megvakított méhésztársadalom. Tegye zsebre ki-ki a saját magatartására vonatkozó jelzőt. Nem is tudom, hogy mit monitoroz évente. Talán a méhészek tűrőképességét? Félrevezethetőségét?

Évente 20 mrd Ft-ot vesz ki a méhészek zsebéből a "növényvédelem". Ezt persze Bezzegh Laci és a választott tisztségviselőink többsége nem hiszi el, sőt megtévesztőnek, rágalmazó kijelentésnek tartja. Pedig számoljatok és ha valóban mindent figyelembe vesztek, ennél még nagyobb összeg is kijöhet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ata67 - 2017. Május 17. 21:15
Idézet Körmendy: "Soha nem látott még Csaba testvér ennyi parlagon hagyott földet, rendezetlen portát, gyümölcsfa és veteményes kert nélküli falut, mint mostanság. "
Vannak vidékek, ahol a munka nélküliek (rászorulók...) egyszerűen ellopják azt, amire szükségük van attól, aki még termel valamit. Ez idővel megöli az emberek hitét. Nem azt állítom, hogy ezért vannak parlagon a kertek, csak azt, hogy ez is benne van. Ha tőlem is többször ellopnák a méheket, lehet, hogy feladnám. Sokat számít, ki milyen vidéken lakik.
Apám mindig saját paradicsom magból szaporított a következő évben. Mindig volt uborkánk, paprikánk, egyebünk... Most viszont olyan sok a kártevő, hogy tönkreteszik a termést, akkor is, ha védekezünk ellene. Szerintem ezekből a vetőmagokból nem lehet úgy termelni, mint akár a 90-es években.
Olvasom, hogy vetőmag-bankokban tárolják a módosítás előtti magokat. Nem véletlen. Ha majd sokminden összeomlik körülöttünk, akkor arany ára lesz az újra előszedett régi, hamisítatlan magoknak, módszereknek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 17. 21:37
Attila!

Szerintem a régi vetőmagokhoz is hozzáférnél
ha ezzel foglalkoznál,ha időt szánnál-szánnánk-rá.
Vidéken sokkal kisebb a lopások száma mint azt gondolod,
a média,a hírek a valóság torzításának nagymestere.
Kisebb településeken ma is működnek rég elfelejtett mechanizmusok,
pld.egymás segítése,a másik gyerekének a tanítgatása,jóra való
nevelése stb.
Nem lopják el egymásét,vagy aki lop kiközösitik,figyelik.
A lopás erkölcsi,nem etnikai kérdés,annak ellenére,hogy a többség
nem ezt állítja.
Az én tapasztalatom ez!
Akik a legmegbízhatóbbnak bizonyultak,akikben legjobban megbízom,
akikre mindig számíthatok,bármilyen nehéz,rossz,kellemetlen munkáról
legyen is szó azok szüleit nagyrészt "Orsós" néven szólitottàk.
Sok munkatárshoz volt szerencsém akinek meg kellett köszönni addigi
tevékenységét,de eddig,a hálátlanok,a gerinctelenek nem egy etnikai
csoportból kerültek ki.
Sőt!
Pont ellenkezőleg!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 18. 05:38
Ezt írja Körmendy-Rácz:
"Csak ehhez kellenének Széchenyik, és nem feltörekvő, egzisztenciájukban pont a méreglobbitól meghatározottak. Akinek a méreglobbinál érdekeltsége van (anyagi, erkölcsi, vagy szellemi), annak nincs helye a méhészeti döntések közelében. Nem lehet egyszerre valaki csendőr is, meg pandúr is."
Teljesen egyet értek!
Én erre valamikor itt azt írtam, hogy nincs "kétszívű ember".
Azóta ezt a kijelentésemet át kellett értékelnem.
Van.
Az OMME-ban nem is egy.
Tudjátok....."Kedves barátaim..."
Mindig az a szívem működik, amelyik a saját érdekemet szolgálja.
Ennek tapsol a küldöttek nagy része.
Közben az OMME  "Vegyi-Alija" semmi mást nem csinál, mint egy kárfelmérést.
Ha valamit kutat, hogy lehetne minél többször napidíjat felvenni......
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ata67 - 2017. Május 18. 07:06
Szia Anti!
Nem írtam etnikumról. Inkább a tartós munkanélküliségre gondoltam, amikor egy-egy faluban a népesség 10 százalékának van csak munkája. Az ilyesmi kikezdi a rendet.
Üdv: Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 18. 07:15
Attila!

Tudom,hogy nem írtál és nem is erre gondoltál.
Én azért vettem elő ezt az aspektusát a témának mert sajnos ma
Magyarországon ha ilyesmi szóba kerül,rögtön minden
rossznak,bajnak okai a romák lesznek,pedig az alap gond
az amit Te leírsz.
Egyetértek-egyébként-teljes mértékben Veled.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ata67 - 2017. Május 18. 08:15
Anti!
Tisztáztuk, a munkanélküliség az alap probléma.
Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 18. 09:02
És a morális, kulturális szétesés.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2017. Május 18. 16:05
Sziasztok!

Mászkáló méhek nálam is vannak, kaptárak közelében akár 5-10db is négyzetméterenként, fiatalabbak és idősebbek is.
Tavaly akácon eltűntek, majd napraforgó kezdetével megjelentek újra.
Jelenleg akác virágzás alatt is vannak még mindig (állóméhészet, elérnek még repcét, nagyrészt már elnyíltak, akácra járnak rendesen).
Azt tapasztalom, hogy gyengébbek a családok. Az erősebbek repcéről nagyjából 1 fióknyi repcemézet tudtak gyűjteni (fél NB rakodó) az áprilisi tél folyamán, amit viszont nem érleltek be elég sűrűre, így még ki sem pergettem. A fedelezés alatti méz sem elég sűrű. Így még mindig fent van rajtuk, hátha be tudják még érlelni, ha már szárazabb lesz az idő.
Addig is be van közölve üres fiók a fészek fölé az akácméznek.
Nézegetem közben a repcemézet, nem kristályosodik-e, egyelőre még nem, hiszen akkor a pergetése bajos lenne.
Járt valaki hasonlóan?

Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 18. 20:12
Anti!
Tisztáztuk, a munkanélküliség az alap probléma.
Attila
Attila!

Már leírtam,hogy egyetértek veled!
Azért vettem elő a roma kérdèst,mert ez az én vesszőparipám.
Egyszerűen sajnálom őket,marha nehéz nekik ekkora ellenszélben .

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ata67 - 2017. Május 18. 21:01
Én is sajnálom őket, és mindenkit, aki nem jut normális munkához. A "szabad piac" miatt jutottunk ide. Befejezem ezt a témát, mert ez nem a megfelelő topik, sőt, nem erről hivatott beszélni a fórum.
Ata67
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 19. 05:44
Tisztelt Méhészklub olvasók!
Lehet itt okosságokat felállítani, és javaslatokat tenni, hogy az arra hivatott szakemberek mit kutassanak.
Addig amíg az elnökségben olyan embert bíznak meg a "kutatással", aki a neok kivonását siratta, majd állandóan arról papolt, hogy nem tudnak a méhészek atkát irtani, azért van a baj.
Több mint tíz éve semmi mást nem tesz, csak lekönyveli a méhpusztulásokat, valójában egy ósdi szemlélettel rendelkező kárszakértő.
Szerintem annak nem rossz, mert precíz munkát végez, de gondolkodásmódjával benne van egy gödörben.
Akinek mászkálnak a méhei, nem az atka okozza!
Természetesen az atka által okozott vírus is "dolgozik", de pont mindig a repce után?
Akinél mostanra ennyi atka lenne, hogy attól másznának, ők ki sem teletek volna.
Ezt a hosszú hatásmechanizmusú alattomos növényvédő szerek okozzák, amit Csányi Anti évek óta mond.
Véleményem szerint a méhpempő a fogó, amit többször leírtam már.
Ez olyan mintha egy csecsemő folyamatosan mérget szívna az anyatejből.
Morbid az összehasonlítás, de valakinek végre az asztalra kéne csapnia, hogy elég!
Az OMME anyagilag erős, a tagság jogosan várja el, hogy olyan emberek irányítsák akik legalább az ágazatunk iránt elkötelezettek, és nem "kétszívüek".
Ne haragudjatok ez olyan mintha valaki két pártban lenne tag.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Május 19. 07:59
A lényeg:
 Ez a probléma megint egy lassan kialakult dolog és tudomásul kell venni, hogy nem lehet egyszerűen egy tollvonással megoldani és nincsenek többé vegyszerek!
Lehet tiltakozni  tüntetni kampányolni de jelenleg sajnos a méhészek innák meg a levét!
Először is meg kell érteni, hogy mi miért van. Megpróbálom megértetni.

Rengetegen élnek mezőgazdaságból, valószínűleg többen, mint méhészetből.
A gazdának kerttulajdonosnak törvényi kötelezettsége védekezni a kártevők gyomok ellen. Valahogy úgy , mint nekünk az atka ellen.
Bemegy a boltba kér valami  szert, tanácsolnak neki valamit megveszi kifújja kész, nem tehet semmiről. Ha kárt okoz gyakorlatilag nem ő a hibás, papíron viszont igen de ez hosszú.
Egy példa:
Az ősszel szereztem ős búza magot és elvetettem. Kézzel vetettem és kézzel is fogom betakarítani. Lesz ami lesz vegyszert nem használok
Beszéltem gazdákkal, mondom mit csinálok, rögtön rávágták, hogy hülye vagyok miért olyat vetettem, a másik magból 3-4X annyi termés lesz, igaz , hogy azt vegyszerezni kell.
  /mondjuk az én búzámnak sokkal nagyobb lesz a beltartalmi értéke/
Akinek ebből kell élnie nem fog sokat gondolkodni.

Tehát ugyanakkora területen 3 szoros a haszon garantált.
Lefordítva méhészetre nem tudom, hogy melyiket választaná a többség 1 hordó mézet vagy a garantált hármat ?

SAJNOS EZ A HELYZET....
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: linen - 2017. Május 19. 08:05
Attila!

Ha véleményed szerint a méhpempő a baj forrása, akkor az anya hogyan éli túl az egészet amikor kizárólag méhpempővel táplálkozik?
Igaz, hogy ő csak mászkál tehát mondhatjuk rajta is megvan a tünet.
Valahogy azért rajzáskor összekapja magát és megy az a fránya repülés neki is ha kell.
Minden hátsó szándék és rosszindulat nélkül kérdem ezt, csak valahogy nem nem emlékszem a korábbi ilyen írásodra.
Átnézni a fórumot szezonban nem igazán van idő.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Május 19. 20:21
QUQURIQ !!!

Kiskakas nagyon tudatlan, ezért kérdez, hogy okosodjon...

Ha a virágporban, és a pempőben olyan vegyületek vannak, (permetezésből, vagy csávázásból, vagy mindkettőből), amitől a méhek idegrendszere károsul, netán meg is betegíti őket, hogyan hathat a felsőbbrendű élőlényekre, mint például az ember???
Kérdésem?

Ki a felelős, ha bebizonyosodik a laborban, hogy vegyszert tartalmaz a pemoő és a virágpor?
Méhész aki letermelteti a méheivel és eladja?
Vagy a föld tulajdonos aki kijuttatja a szereket, vagy elveti a csávázott vetőmagot?
Vagy a vetőmag és vegyszert forgalmazó?
Vagy a vetőmagot és vegyszert előállító?
Vagy az engedélyező?
Mit kezdhet a fogyasztó, ha bebizonyosodik, hogy szervezete maradandó változásokon megy át ezektől a termékektől?
Vagy meddig nem fog bebizonyosodni ezek szerek élet ellenes hatása?
Ostoba Kiskakas csak kapirgál és közben töri a kérdéseken a fejét, miközben Ő is ezekből a növényekből táplálkozik...
Tudja, hogy sokan forróvizes kondérba kívánják, de husikája is vegyszergőzös...

Az ehetetlen Kiskakas!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 19. 21:25
Linen!
Kérdésed kézenfekvő, amolyan beugratós.
Amit ebben a témában leírtam, természetesen CSAK egy feltételezésnek , és eszmefuttatásnak tűnik, és lehet hogy az is.
Én most úgy látom, hogy a méhek táplálékába bekerülő növényvédő szerek okozzák a "sétát".
Ezt már nálam sokkal avatottabb kutatók is így látják, de ma Magyarországon ennek a bizonyítására nincsenek meg a feltételek.
Évekkel ezelőtt azon rugóztam, hogy a mérési határértékek nálunk nem európai színvonalúak, mára már a magyar laborok is felnőttek a feladathoz.
A gyanút az teszi kézenfekvővé, (de nem bizonyíthatóvá) hogy a herék is sétálnak, valamint repcevirágzáskor kezdődik, és tart az akácvirágzás közepéig nagy intenzitással, addig amíg a repce virágpor ki nem ürül a kaptáról.
Ezt Csányi Anti nagyon szépen összefoglalta, de ezzel teljesen azonosulok.
Majd másfél hónap szünet, és napraforgóvirágzás valamint a kukoricavirágzás alatt ismét indul a séta.
Nem a sétáló méheket kell vizsgálgatni!
A séta okát kell kideríteni, az pedig a kaptáron belül található.
Már az OMME elnöke is tud erről, hogy érdemes lenne a méhpempőt komoly vizsgálatnak alávetni.
Az OMME monitoring erre alkalmatlan, sokkal komolyabb szakembereknek is fejtörést okoz a mászkálás.
Azoktól nem várható el semmi kézzelfogható eredmény, akik a neonikotinoidok ártó szándékát 12 éven keresztül megkérdőjelezték, majd jön a nagy bejelentés, hogy hoppá.....találtunk mi is a virágporban.
Szégyen gyalázat!
És még mindig köztünk vannak ezek az emberek, sőt a Nemzeti Programból előadóként komoly gázsit vesznek fel a sirámaikért.
Itt tartunk.
Nagyernyei Attila


 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 19. 23:35
Úgy emlékszem, hogy az anyabölcsőbe csak méhpempő a táplálék, de a munkássejtekbe adnak méhkenyeret és mézet is a dajkaméhek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 19. 23:53
Ződ méhészfórumon feltett kérdés:
Idézet
Sziasztok. Eseti engedélyt kapott egy cég poncho pro és cruiser 350 fs -el csávázott kukorica vetésére. A méhesem körül kb 250 h terület. Milyen hatàssal lehet ez a méhekre a későbbiekben.
Mikor kívánják a környékbeli méhészek a kárigényüket a Magyar Állam felé benyújtani? Ugyanis a föld fölötti része a kukoricának erősen guttál, vagyis bőségesen izzad ki nedveket magából és már 1-1,5 ppm mennyiségű méreg is tökéletesen tönkre teszi a méhcsaládot. Az állam ezt tudja, tehát a kárigényt szerintem forintosítva be kell jelenteni és ha jön a válasz, hogy nem fizet, akkor kell a pert elindítani a Magyar Állam ellen.

Ha valaki vállalja az ügyet, akkor szívesen nyújtunk segítséget, ügyvéd, szakértő, stb.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 20. 06:04
Linen alapkérdése ez volt:
"Ha véleményed szerint a méhpempő a baj forrása, akkor az anya hogyan éli túl az egészet amikor kizárólag méhpempővel táplálkozik?"
Akkor boncolgatom tovább a kérdést.
Mindenhonnan jöttek a hírek, hogy .....igaz, szépen teleltem, de sok az anyátlan.
Aztán ahogy haladtunk időben előre, akác előtt meg SOK a herepetéző?
De ugorjunk csak vissza egy kicsit!
Többen panaszkodnak, hogy a Nemzeti Programból megvásárolt anyák kimerülnek, leváltják őket, nem hozzák a kívánt formájukat.
Tisztelt méhésztársak.
Dr. Hegedűs Dénes előadásasiban többször megemlíti, hogy az amitrázas sorozatfüstölés lerövidíti a méhanyák életét, sőt csökken a petézési teljesítményük.
Az orosz kutatók Szekszárdon arról beszéltek, hogy a herék spermamennyisége drasztikusan csökkent, valamint a minősége is gyalázatos.
Ezt a táplálkozásuknak tudják be.
Én nem vagyok kutató, és nem is szeretnék ledoktorálni, de gyakorlati tapasztalatom alapján odáig eljutottam, hogy észreveszem ki mond hülyeséget.
A vegyszerek, ezek lehetnek külsők, és belsők az egész kaptár mikroklímáját tönkreteszik.
Ha megfigyeltétek (és ezt az orosz kutatók is megerősítették), azok a méhcsaládok sokkal egészségesebbek, és többet gyűjtenek, amelyeknél rengeteg a propolisz.
Sokan utálják amikor annyira "ragaszkodó" a kaptárszolga, nehéz a kereteket mozdítani, különösen hűvösebb időben, mert a propoliszt elég felszakítani.
A méhcsalád így próbál menekülni az emberi gyarlóságok elől, hogy saját magának megteremti a gyógyító környezetet.
Az első keret kiemelése után azonnal lenézek a kaptár aljába.
Ha ott rend van, akkor van méz is, és egészség.
A mászkálás a kaptárból indul.
Ott kell keresni.
Arra viszont nagyon kell vigyáznunk, ha találnak valamit, ami nem oda való a vevőket ne riasszuk el.
A média szeret csámcsogni az ilyesmin.
Szerintem nem egy megoldhatatlan feladat a méhpempő vizsgálata.
Ha virágporban megtalálták a vegyszert, akkor ebből már egyenesen következik az, amiről hallani sem akarunk.

Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 20. 06:52
Igazából nem a mászkálás a gond,ez csak egy tünete a globális,
nagy,alattomos mérgezéseknek.
Az a baj,hogy a tavaszi időszakban olyan bogarakat vesztünk el-mert elpusztulnak-
ami repcét és akácot gyűjthetne,és a szintén mérgezett napraforgó és főleg
kukorica virágzáskor olyan bogarak halnak meg amik napraforgó,vegyes-nyári
mézet gyűjtethetnének és biztosíthatnák a jó telelést.

Lehet ugyan kompenzàlni ezeket a veszteségeket,
csak marha nagy meló és pénz.
Több családot kell tartani,azaz szaporítani kell,majd
összerakni minden olyan esetben mikor gyengévé fog
válni a család.
Előre kell cselekedni,utólag sokkal rosszabb,nehezebb
virulékony egységeket létrehozni.

Ma már minden szántóföldi virágzás előtt "pumpálni"
kell a családokat különben család roncsokká válnak,míg tízen éve akár
még napraraforgó előtt is csapolhattam őket,akkor is kíváló telelő
családok lettek ezek a gyengített családok.A mai hosszú hatású "rovarölőkkel
terhelt","gombaölőkkel szinergens rovarölőkkel terhelt" környezetben ez
teljességgel lehetetlen.
Kisebb pld. szaporított tartalék családocskák-amik régebben
kíválóan átteleltek-totálisan legyengülnek,semmitérővé válnak,
csak a nagy,erős,felpumpált családok élik túl egészségesen a
napraforgó-kukorica virágzás időszakát.
A mai világban kell csak igazán a méhész tudás.
Aki ezt a szörnyű helyzetet nem látja az csak egy méhtartó és család
roncsokkal próbál termelni.
Ezért szenved az ország nagy részén ma már minden méhész és méhcsalád.
Van aki tagadja és vannak akik szerencsés helyen tartják a méheiket
ahol kevésbé erősek ezek a hatások.
Nekem ma úgy tűnik,hogy a kötöttebb talajoknál nagyobb a gond.
A laza talajoknál méhészkedők,méhcsaládok kevésbé szenvednek,
vagy kevésbé hosszú a károsító hatás.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: linen - 2017. Május 20. 08:25
Köszönöm a gyors, kimerítő választ Attila.
Az biztosnak látszik, hogy a mászkáló méhek csak a felszín amit látunk.
Ami mélyebben van, az az igazi gond.
Ez pedig a sok vegyszer.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér akác - 2017. Május 21. 00:07
Üdvözlöm a klub olvasóit.   Mászkálás!?     Ez sajnos már nem csak mászkálás ami nálam van., hanem tömegesen, szürke a fű, szinte egymást érve remegnek, agonizálnak a fűben, vagy  maroknyi csomókban összebújva várják a halált. Nem találok szavakat........... :'( Kb 2 éve azt mondtam hogy ez már siralmas, az idei még rosszabb, és csak várunk, és várunk.   hogy valami csoda megoldja, de van még lejjebb.... !!!!!!Repce alatt 3 fele voltak a méheink, Az egyik csapatnál  alig -alig látni mászkálót, a másik kettőnél (egymástól 15 km-re lévő állományok), már most vastagon a méhhullák.... :'( Szegények valami miatt az előző kaptársor mögött lévő kitaposott útra igyekeznek és ott, szinte hogy mindenki a szem előtt, láb alatt legyen, ott várják az elmúlást, némán üvöltve,: Gazdi ! Itt vagyunk! Segíts!!!!!!  De nem tudok :'( Tavaly is 1-1 zsák mészhidrátot elszórtam   fertőtlenítésre, sajnos most is meg kellett venni. De az illetékesekhez! nem hallatszik a méhek  néma sikolya!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 21. 11:20
Nálam egy méhcsaládnál sincs mászkálás. Nem volt a környékemen repce.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 21. 11:23
Ilyen irányú tudományos kutatásra az OMME egy fillért se költ. Amit Tóth Péter elkölt az nem egyéb, mint kárfelmérés egy nagyon sajátos szemlélet szerint.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 22. 06:16
Fehér akác írását elküldtem az illetékesnek.
Felkavaró, megrázó, minden benne van.
Már csak az hiányzik, hogy az asztalra csapjunk.
14.000 méhész nem ezt érdemli.
Az OMME vagyona 100 milliókban mérhető, melynek nagy része készpénz.
Áldozni kell belőle a méhészek érdekében.
Ma Magyarországon olyan, hogy méhészeti kutatás, nincs.
Tudományoskodó, magukat tudósnak gondolók vannak néhányan, de itt komoly szakembergárdára van szükség.
Ha nem megy a hazai kínálatból, körül kell nézni a nemzetközi piacon.
Az elnökségnek is volna teendője, leginkább az, hogy olyan szakembereket kell bevonni a kutatásba, akiknek nem az az elsődleges céljuk, hogy mennyi napidíjat lehet lehúzni az egyesülettől.
Egy kis önzetlenséget nem ártana belevinni az egyesületi munkába!
Ma már ott tartunk, hogy egyesek előbb tartják a markukat, mielőtt csináltak volna valamit.
El lehetne innen "mászkálniuk".
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2017. Május 22. 21:10
14 éve jelzem a mászkálásokat az " illetékeseknek " , szarnak rá !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Azt tanácsolták pár éve , hogy vigyem ki a méhészetemet az erdőbe ott nem látom hogyan másznak a méhek !!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Május 23. 19:12
QUQURIQ !!!

Én is még Sajermann Géza bácsi elnöksége alatt jeleztem a mászkálást!
Gyorsan ott is hagytam a repcét!
Hazavándoroltam, ahol frissen volt a telephelyem felszántva, (homokos terület).
Hát, ott aztán siralmas kép fogadott a mászkálás és a méhhullák tömkelege!

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2017. Május 24. 16:46
Sziasztok!

Nálam most így akác végénél már csak néhol látni sétáló méhet. De látni még itt-ott az elpusztultakat a fűben és a kaptárak mögötti utakon.
Napraforgó kezdetén esélyes lehet, hogy újra megjelennek...

Üdv.: Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 24. 21:42
Sziasztok!

Nálam most így akác végénél már csak néhol látni sétáló méhet. De látni még itt-ott az elpusztultakat a fűben és a kaptárak mögötti utakon.
Napraforgó kezdetén esélyes lehet, hogy újra megjelennek...

Üdv.: Attila
Igen megszűnt a mászkálás,és nem azért nem fetrengenek,
mert nincs hordás.
Szerencsére szépen ad-lehet,hogy már csak adott-a gyűrűcske
ma is szépen csillogtak a keretek úgy délig amíg meg nem jött
a hidegfront,mégsem agonizálnak a méhek mindenfelé.
Most nem atkásak,nem vírus fertőzöttek,nem nosemásak úgy
egy hónapig.
Igaz-e,kedves Tóth Péter és Cserényi Péter?
Miért emlegettem ismét Őket?
Amikor jeleztem feléjük,hogy a méhek ezekben az időszakokban-repcétől,
a napraforgótól és a kukoricától-mérgeződnek és legyengülnek,Ők
csak azt hajtogatták atka,vírus,nosema.
Minő érdekesség repce és napra-kukorica közt nem betegek.
Nem indulnak gyalogosan gyűjteni.
Felettébb érdekes egybeesés .

Attila!

Bízhatsz a naprafogóban és a kukorica virágporában.
Szépen tele vannak minden finomsággal ami odavág
a méheinknek.

Csànyi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 25. 06:17
Tegnap felhívott egy felháborodott méhész.
Kérdezte, hogy nálam nem mászkáltak e méhek?
Mondtam neki, hogy de.
Mértéke nem volt aggasztó, viszont nagyon zavart.
Azt mondta, hogy Facebookon azon is gondolkodnak, hogy az OMME elé tüntetést szerveznek.
Lefilmezték a vergődő, mászkáló méheket, és a csomóba csoportosuló agonizálókat.
Kérdeztem tőle, hogy jelezték e az OMME felé a problémát?
Annyit mondott, hogy az egész országban tapasztalható ez a jelenség, vagy odafent mindenki vak?
Ebből is látható, hogy addig nem lesz semmiféle változás amíg a méhészek ezt ki nem kényszerítik.
Én próbáltam nyugtatni a kollégát, hogy már megtettem a lépéseket, szóltam az illetékesnek.
Ő erre rávágta,.....hogy ez kurva kevés Attila!
Most meg már mit fognak vizsgálni?
Elvétve található mászkáló méh.
Csányi Antival ismét egyet értek.
Mára nincs vírus, nincs atka?
Vagy esetleg elfogyott a repce virágpor?
A gyalogakác, és társai meg bio. 
Attól nem fognak mászkálni a méhek.
Majd jön a kukorica és napraforgó.
Méheknek mászkálás, nekünk és gyermekeinknek a vegyszerek miatt meg onkológia?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2017. Május 25. 07:23
Attila!
 Úgy gondolod a TE mézed mérgező?
Ilyeneket nem kéne írni,mert teljességgel alaptalan és káros a méhészetben érdekeltek számára!

Korábban átküldtem neked Greenpeace egy tanulmányát néhány hónapja.
Azóta sem reagáltál rá.....

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2017. Május 25. 16:52
Sziasztok!

Felmerült bennem a kérdés korábban, vajon forgalmas városban gyűjtött méz mennyire tiszta?
Választ találtam: http://hu.wessling-group.com/hu/hirek-sajto/hirarchivum/varosi-mezet-vizsgaltunk/ , azaz tiszta ("kimutathatósági határ felett").
Természetesen létezhet más vizsgálati eredmény is.
Végülis a képződött nektárt még aznap kiszívják a méhek, virágport begyűjtik, nem sok idő van beszennyeződni, körülötte lévő lombfelületek leülepíthetnek magukra sokat a szálló porból, részecskékből.
De vajon a leveleken keresztül, vagy a talajon keresztül a gyökerek nem vesznek fel szennyet, vagy tudják, hogy mit ne vegyenek fel (eltárolják magukban zárványokban a nem odaillőt) pl. beporzóik védelmében? Vagy lombhulláskor megtisztítja magát egy fa?  A talajra hullik szennyezett eső, só, stb. Éjjel a növény oxigént vesz fel, belélegez a környező levegőből.
A nektármirigyben bizonyára csak szűrt vízből képződik a nektár.

Üdv.: Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 25. 20:10
Bükk!
Te hol olvastál szennyezett mézről????
Én virágporról, és azon keresztül a pempőről írtam, hogy az a gyanús.
Nem kéne a parát csinálnod!
Nálad soha nem mászkáltak a méhek?
Biztos csak az "egy"oldalon álló csapat méhei másznak.
Nálatok ez a jelenség nem létezik?
Tehát minden rendeben, had szórják a gyilkos vegyszereket, enélkül nem lehet élni.
Hallottál olyanról, hogy biogazdálkodás?
Jé, és azok a növények is teremnek amelyeket NEM ezekkel az átkokkal kezelnek.

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Május 25. 23:56
Ma nagyon telefonáltam munkából haza felé
jövet.Nem vettem észre,hogy az úttal párhuzamosan
halad a permetező traktor,nyomatta a búzára a"szert".
A szél természetesen felém az autó irányába hozta a
finom nedűt.
Nem sokat kaptam belőle mert az ablakok fent voltak,
gyorsan letekertem a ventilátort és átkapcsoltam belső
keringetésre,majd elhaladva mellette lehúztam az ablakot
és jól kiszellőztettem,mégis majd elhánytam magam.

Bükk!

Szagoltad Te már ezeket az "átkokat"?

Szép Új Világ!
Előre Elvtársak!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Május 26. 05:38
Nekem ebből a történetből az fáj a legjobban, hogy a méhészeket is győzködni kell a növényvédő szerek káros hatásairól.
Sőőőt...
Még Bükk letámad, hogy a mérgezett mézről miért írok, holott ezt sehol nem olvasta írásaimban.
Akkor egy korty bort se igyunk soha többet?
Tavaly annyit permeteztek a gazdák, hogy a borral is gond lehet?
Ki a jó frász ír le ilyent nyilvános fórumon a borászok közül?
Az nem zavar Bükk, hogy Tóth Péter bejelentette, ő és csapata is megtalálta virágporban a neot?
Szerinted ez nem káros a méhészetben érdekeltek számára?
Szerintem nem!
Ezzel az egy bejelentésével értettem egyet az utóbbi 10-12 évben, és drukkolok neki, hogy minél többször tudjanak eredményt elérni, bár kicsi fáziskésésben van.
Az teljesen mellékes, hogy francia, belga kutatók már régen kimutatták a neok jelenlétét a virágporban?
Szerinted erről hallgatnunk kéne?
A legnagyobb "méreg" az emberiség, növény, és állatvilág számára az ha nem beszélünk a környezetpusztításról.
Nekem, és remélem sokunknak az a célja, hogy tiszta, egészséges környezetben élhessünk, ehhez pedig ezeket a sumák, alattomos mérgeket ki kell vonni a forgalomból.
Szerinted amikor a sörben megtalálták a glifozátot (http://kettosmerce.blog.hu/2016/04/12/glifozat_a_sorben-borban_a_magyar_kormany_megis_ujra_engedelyezne_a_gyomirtot) ők is a sörágazat ellen tettek?
És itt a legütősebb..https://vs.hu/magazin/osszes/rakkelto-anyagot-talaltak-nemet-sorokben-0225
Kedves Bükk!
Várom megtisztelő válaszod, hogy miért nem szabad erről beszélni, írni?
Te kinek az érdekét szolgálod?

Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2017. Május 26. 06:58

Méheknek mászkálás, nekünk és gyermekeinknek a vegyszerek miatt meg onkológia?
Nagyernyei Attila

Kedves Attila!

Ez bizony konkrét utalás arra amit írtam.
Az átlag vásárló kizárólag mézet vesz,de nem kell félnie ebből nem következik az onkológia.

Köztudott,hogy a méhészeti termékek a legtisztább élelmiszeripari termékek közé tartoznak.
A méhek nagyon tudnak valamit,a szervezetükben halmozódnak fel a mérgek a mézben csak nyomokban.

Ez a világ nem vegyszermentes,mindenben található vegyszermaradék.Ebben változás nem igen lesz.
Az más kérdés veszélyes-e az emberi szervezetre,az átlagéletkor folyamatosan növekszik.
A bulvársajtó írásai pedig nem mérvadóak.

Itt e fórumon többször leírtam hogyan érinti méheimet a mezőgazdasági termelés.(rosszul)
Nem korlátozom a méhanyákat,mégis gyengének ítélem a méhcsaládok népességét.
Ahogy olvasom Neked ilyen gondjaid nincsenek.

Amúgy elég köztudott,hogy bioméhész voltam...

Attila,beszélni kell a problémákról,de közben vigyázni kell miket is mondunk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2017. Május 26. 13:33
Sziasztok!

Otthon igyekszünk a lehető legtisztább ételeket fogyasztani.
Eközben persze folyamatosan nézelődök.
Kapcsolódóan a vegyszerezéshez:

szőlőmagolaj és mellékterméke a szőlőmagliszt (persze a csomagoláson ezt főtermékként is láttam már megnevezni).

 - képzelj el egy többhektárnyi szőlőültetvényt, mondjuk 20-30 éve művelésben, permetezve, ahogy elő van írva.
(Talajcsere nem történt.) Ha csak réztartalmú szerekre gondolunk, lehet az a talajban felhalmozódva?
Szőlőmagjában, annak olajában megjelenhet ez fokozottan?

Üdv.: Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 27. 20:55
Idézet
Tegnap felhívott egy felháborodott méhész.
Kérdezte, hogy nálam nem mászkáltak e méhek?
Mondtam neki, hogy de.
Mértéke nem volt aggasztó, viszont nagyon zavart.
Azt mondta, hogy Facebookon azon is gondolkodnak, hogy az OMME elé tüntetést szerveznek.

Megérdemelné.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Május 27. 21:09
Bükk
Idézet
beszélni kell a problémákról,de közben vigyázni kell miket is mondunk.

Egyetértek veled majdnem. Miért csak majdnem? A maszatolás is mondás, de a hatása a kívánatossal ellentétes. És ezt egy érdekvédelmi választott tisztségviselő nem engedheti meg magának. Miért? Mert ezzel cserbenhagyja az általa képviselt érdekcsoportot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 01. 18:03
Néhány napja ezt írta nekem Bükk méhésztárs:
"Attila!
 Úgy gondolod a TE mézed mérgező?
Ilyeneket nem kéne írni,mert teljességgel alaptalan és káros a méhészetben érdekeltek számára!"
Szeretném Tőled megkérdezni, hogy tegnap Brüsszelben 15 európai ország méhészei a következő megállapítást tették, ehhez mit szólsz?
"A glifozát pedig végső soron komoly méz-minőségi problémát okoz, hiszen egyes térségek mézei már tartalmazzák e hatóanyagot. Ha ez általánossá válik, komoly presztízs-veszteség lesz a méz megítélésében!"
Veled ellentétben, szerintem ezekről a problémákról kell beszélni.
Ez a hír az OMME honlapján olvasható.
Szerinted ez káros a méhészetben érdekeltek számára?
Véleményem szerint ezekről a problémákról nyíltan kell beszélni, mert abból elég volt, hogy 12 éven keresztül titkolták a neok káros hatásait.
Mennyi méhecskének kell még ahhoz elpusztulnia, hogy végre az OMME-ban is legyen egy generáció váltás azok körében akiknek az lenne a feladata, hogy kiderítsék mitől is mászkálnak a méhek, és mitől van ez a hullámzó népesség a méhcsaládoknál.
Ha pedig megtalálták a mézben is a glifozátot, a virágporban pedig a neokat, akkor lépni kéne, nem sumákolni, titkolódzni, mert meghallja a fogyasztó.
Én is szeretem a mézet, sőt egyik kedvencem, de nem szeretném ha olyan cuccok lenének benne ami nem oda való.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2017. Június 01. 19:29
Attila!

Először is olvasd el korábbi írásomat még egyszer,én kívánom ismételni magam meghagyom neked.
Látható,hogy ez az elem e Fórum fő ismérve.

Az "egyes térségek mézei tartalmazzák a hatóanyagot"...,konkrétan milyen növénykultúrát vagy mely országot érint?
Maradjunk annyiban az akácot és a hársot,hogy csak két fontosat mondjak nem szokták glifozáttal kezelni.
A fogyasztó tájékoztatását pedig hagyjuk szakértőkre.(Az egy vicc,hogy bizonyos sajtótermékekben egyes méhész vezetők miket nyilatkoznak méhész témákban)

Mászkáló méhek..olyat próbálsz az OMME-n számon kérni amire totálisan alkalmatlan mindenféle feltétel hiányában.
Erre ma még a világban vezető méhészeti kutatóintézetek sem tudnak egyértelmű választ adni.
Kérdezd csak francia ismerősödet,ott évekkel ezelőtt egy sor vegyszert köztük a neo.-kat már betiltották.
Méztermésük mégis évről-évre csökken,méhcsaládjaik gyengék.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Június 01. 22:43
QUQURIQ !!!

Kiskakasnak is lenne egy - két szava, Ququriq!
Csak a kezdők kedvéért írom, Bükk úr, csúsztatásait!
(okos, és bölcs megállapítása a következő)!
"Maradjunk annyiban az akácot és a hársot,hogy csak két fontosat mondjak nem szokták glifozáttal kezelni."
Jé, ha nem írná le, senki nem tudná...?
Megint Bükk írja!:
"A fogyasztó tájékoztatását pedig hagyjuk szakértőkre.(Az egy vicc,hogy bizonyos sajtótermékekben egyes méhész vezetők miket nyilatkoznak méhész témákban)"

Ja, ja!
Lesz még több 1500 Ft nál az akácméz felvásárlási ára! (aztán zsupsz leszaladt az ára!
A vagy, a riporter feltett egy kérdést, mitől kristályosodik a méz?
Síri csend, majd más válaszol!
Bükk barátunk biztos ezekre az epizódokra gondol...
Megint Bükk következik:
"Mászkáló méhek..olyat próbálsz az OMME-n számon kérni amire totálisan alkalmatlan mindenféle feltétel hiányában."
Juj de zavaros a mondat!
Nos elemezzünk a szövegértésben:
Azt lehet itt kiolvasni, hogy mindenféle feltétel hiányában mászkálnak a méhek, amit az OMME-n kérsz számon...
Pedig van feltétele a méheknek, az pedig a lábuk...
Nos, csak azzal lehet mászkálni...
Vagy nem?
Bükk így folytatja...
"Erre ma még a világban vezető méhészeti kutatóintézetek sem tudnak egyértelmű választ adni."
Akkor miért tiltották be az EU országainak többségében a Neókat?
De azért adtak választ,  igaz, nem egyértelműt!
Ugye az is érdekes, hogy a Franciák gyártották a Neokat, és ott be is van tiltva... (hm!)
Bükk megállapítása!
"Méztermésük mégis évről-évre csökken,méhcsaládjaik gyengék."
Ja, ja, ja!
Mennyire tájékozott Bükk!
Csak azt nem tette hozzá, vagy nem akarta hozzá tenni, hogy 16 év mire a Neo lebomlik!
Hát addig meg had mászkáljanak csak a méheink...
Vagy lehet, hogy Bükk "falanszterben" tartja a méheit?
Jó neki!
A mieink, meg csak úgy mászkáljanak, hiszen azért van a lábuk...

kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: főnix - 2017. Június 02. 08:42
Kedves Attila, Nagy Király!

Nem akartam belefolyni a szokásos T.P.-ellenes mantrázásotokba, de miután Bükk üzenete nem érintett meg benneteket, mégis szükségesnek látszik, hogy pontosítsak a témában, mert eszméletlenül zavaró az a szándékos csúsztatás, amit a Tarajosoddal folytattok.

Bükk -veletek ellentétben- olvas idegen nyelven is, ráadásként -veletek ellentétben- érti is, amit olvas. Te "bombasztikus hírként" bedobsz egy glifozátos példát: "Szerinted amikor a sörben megtalálták a glifozátot (http://kettosmerce.blog.hu/2016/04/12/glifozat_a_sorben-borban_a_magyar_kormany_megis_ujra_engedelyezne_a_gyomirtot) ők is a sörágazat ellen tettek?
És itt a legütősebb..https://vs.hu/magazin/osszes/rakkelto-anyagot-talaltak-nemet-sorokben-0225
Kedves Bükk!
Várom megtisztelő válaszod, hogy miért nem szabad erről beszélni, írni?
Te kinek az érdekét szolgálod?"

Kedves Atilla, Nagy Király!

Van egy rossz hírem: a glifozát hatóanyagot az ECHA (Európai Vegyianyag Ügynökség) kockázatelemző bizottsága nagyon alaposan körbe-vizsgálta, s a vizsgálata alapján a hatóanyagot sem rákkeltőnek, sem mutagénnek nem találta, de még a reprodukciós szervekre sem találta kockázatosnak. (Ezzel a megállapításával gyakorlatilag igazolta az EFSA glifozáttal kapcsolatos megállapítását, mely szintén nem találta kockázatosnak a hatóanyagot.)

Most a jó Európai Bizottság a glifozát hatóanyag engedélyét 10 évre meghosszabbítaná, azt követően pedig a tagállamokra bízná, be kívánják-e tiltani, vagy továbbra is fontosnak ítélik a használatát. Nem túl régi a hír, javaslom olvassátok el, mielőtt egy bulvárhír nyomán farkast kiáltotok. Igyekeztem magyar nyelven válogatni, de igény esetén szívesen szolgálok eredeti anyaggal is:

http://portal.nebih.gov.hu/-/echa-szakvelemeny-nincs-rakkelto-hatasa-a-glifozatnak
http://greenfo.hu/hirek/2017/03/19/az-echa-szerint-nem-rakkelto-a-a-glifozatnak
http://magyarmezogazdasag.hu/2017/05/31/ujratargyaljak-glifozat-ugyet


Nos, glifozátról ennyi, s mivel a neokotonoidokról is tettél említést, íme néhány nem túl régi cikk, mely rávilágít, hogy milyen sok ellentmondás feszül a hatóanyagok kockázatértékelése során a különböző lobbicsoportok értékelésében:

https://risk-monger.com/2017/01/23/the-neonicotinoid-bee-guidance-document-how-efsa-was-deceived-by-activist-scientists/
https://www.agra-net.com/agra/agrow/markets-regulatory/europe/further-delay-for-efsa-neonic-review-538279.htm
http://www.farming.co.uk/news/article/13192

Szemmel láthatóan sem az EFSA, sem a Bizottság nem képes egy végleges álláspont kialakítására, s évek óta inkább elodázza a döntést, mint hogy újabb csúfos (Seralini-féle affair) kudarcnak tegye ki magát. Ti pedig mindenféle szakmai megalapozottság nélkül az OMME-en igyekeztek számon kérni a "bölcsek kövét", csak azért, hogy áttételesen nemtelenül támadhassatok egy fóbiásan gyűlölt embert, aki -egyedüliként- kellően megalapozott szakmailag (növény- és méhvédelem) az Egyesület vezetésében. Gyenge és átlátszó a próbálkozásotok, olyasféle emberek "technikája", akik szeretnék, ha nevük bekerülne a szakmai történelemkönyvekbe, ám valamiért nem jutott nekik "krumpliföld"...

Kokaska legutóbbi "riposzt-kísérlete" pedig annyira bárgyú, hogy remélem Bükk meg se próbál reflektálni rá. Én sem teszem, hiszen gyakorlatilag értékelhetetlen.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 02. 09:51
Előkerültél?
Este válaszolok.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2017. Június 02. 11:02
Főnix!

Én ezt a glifozát témát teljesen laikusként követem.
Két kisgyermekem van.
Ebből kifolyólag kérdezném tőled a következőt:
Te nyugodt lélekkel adnál a kisunokádnak (aki nagyon aranyos) olyan ételt vagy italt ami bizonyítottan tartalmazza ezeket az anyagokat?
Csak erre lennék kíváncsi....

Nb18
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Június 02. 12:38
Az a baj, hogy manapság sajnos senkinek sem lehet már hinni!

A vizsgálatok során úgy szoktak eredményt közölni, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint nem mérgező stb.....  És akkor mi lesz a jövő héten?
   Ennek alapján pedig nem szívesen fogyaszt az ember semmilyen hatóanyaggal kezelt savanyúságot.

Miután a tudományt is a pénz vezérli és a kutatók pedig a modern vizsgálatoknak köszönhetően azt tudnak kimutatni amit csak szeretnének, így felőlem akármilyen nyelven van leírva az eredmény, mindenképpen elosztom kettővel és vagy elhiszem vagy nem.

Csak egy költői kérdés:
   Hány olyan vegyszert tiltottak már be illetve folyamatosan tiltogatnak be ami addig a jelenlegi tudás szerint nem volt mérgező aztán egyszer csak kiderült, hogy mégis?
    No és az addig sínylődő élővilággal foglakozott-e már valaki?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Június 02. 12:41
Én ezt ünnepélyesen kipróbálom, mert a tudomány jelenlegi állása szerint sokan próbálkoznak vele:

https://www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E

 :o


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 02. 16:13
GLIFOZAT
Idézet
A génmódosított RR haszonnövények nagymértékben megnövelték a glifozát alkalmazását, különösen Észak- és Dél-Amerikában, ahol ezeket elsősorban termesztik. Ez komoly aggályokra ad okot a glifozát toxicitásáról feltárt új ismeretek fényében. A glifozátrezisztens gyomok elszaporodása összefügg a génmódosított RR növényekkel. Ezen gyomok elleni „fegyverkezési verseny” kiéleződése pedig újabb aggályokat ébreszt, miszerint a jövőben még több glifozátot fognak felhasználni a génmódosított RR növények termesztésekor, erősebb készítményekben és vélhetően más növényvédő szerekkel kiegészítve.Ennek elégséges indoknak kell lennie ahhoz, hogy betiltsák a génmódosított, növényvédő szereknek ellenálló haszonnövények termesztését. A génmódosított, növényvédőszer tűrő haszonnövények, ahogyan ezt a génmódosított RR haszonnövényekkel bemutattuk, nem részei a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatnak. Egy olyan iparszerű mezőgazdasági rendszerhez köthetőek, amely nagyméretű monokultúrákkal jár együtt, és olyan költséges és szennyező anyagok felhasználásán alapul, mint amilyenek például a növényvédő szerek. Nem kétséges, hogy sürgősen fenntartható mezőgazdasági megoldásokat kell találni. Ahogyan azt az ENSZ és a Világbank legutóbbi nemzetközi mezőgazdasági felmérése (IAASTD) nemrégiben leszögezte: „a szokásos üzletmenet”, azaz, hogy minden maradjon a régiben, már nem megoldás (IAASTD 2009b) többé. A fenntartható megoldásokat egészen biztosan nem a génmódosított, növényvédőszer tűrő haszonnövények fogják meghozni.

Az én veszélyérzetemet már az felébreszti, hogy a TERMÉKENYSÉGRE káros hatású a glifozat.
Mire figyelmeztet ez?
A fajfenntartásnak vannak olyan folyamatai amik szinte az egész többsejtű élővilágban azonos módon megy. Márpedig ha a földigiliszta és az ember szaporodási folyamatába egyaránt beavatkozik a glifozat, akkor a veszély olyan mértékű, amit Tomipapa figyelmen kívül hagyhat, de szerintem a társadalomért felelősséget vállaló Állam nem. Gondoljatok a "Contergan bébi" katasztrófára, a DDT történetre stb.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 02. 16:42
Tomipapa újra tapossa a vegyipari gázpedált. Arról beszél, hogy a kockázatelemzések nem adnak egyértelmű választ arra, hogy a neonikotinoidok károsak-e a megporzó rovarokra vagy sem?

A hazugságnak sokféle formája létezik. Ezt vagy nem ismeri fel Tomipapa vagy nem akarja felismerni. Ez tulajdonképpen tökmindegy, mert az eredmény az ő esetében ugyanaz, hiszen nem a méhészetből él, nem ebből tartja fenn a családját és tudtommal az életszínvonala se függ tőle.

Ha a kocázatelemzést olyan tényezőkre nem végzem el ami lényeges az élőlény élete és a faj fennmaradása szempontjából, akkor olyan csodálatos eredményt is képes vagyok produkálni papíron például, hogy az akasztás tulajdonképpen az emberi egészségre nem káros, hiszen csonttörést nem okoz, csak kis felületen okoz bőrelváltozásokat, azok is szinte csak felületi sérülések stb. Holott pontosan tudjuk, hogy az akasztás kis eséllyel lehet súlyos maradandó károsodás nélkül túlélni, az esetek döntő többségében fulladást, csigolya ízületek elszakadását, vérkeringés leállását, az agy és periféria idegeinek elszakadását okozza.

Szóval egy kockázatelemzést nagyon meg kell nézni, hogy miből indul ki, milyen kérdéseket tesz fel, milyen szempontokat vesz figyelembe. A kockázatelemzéssel lehet a legnagyobbakat hibázni vagy hazudni. A neonikotinoidok esetében én még azt is feltételezem, hogy tudatosan történtek hibás kockázateemzések. A tények nagyon errefelé mutatnak.

Az egyik hatósági kockázatelemzést szoktam példaként felhozni, ahol az orális toxicitást 100 %-ban figyelmen kívül hagyták, mondván úgy nem is találkozhat a méh a méreg molekulával. Ha az ember gondosan olvassa ugyanazt az anyagot, akkor feltűnik, hogy mérhető mennyiségben a guttációs cseppben, a nektárban és a virágporban is kimutatja az adott méreg jelenlétét. Aztán persze a kontakt toxicitást részletesen elemzi és ajánlja a kiporzás veszély csökkentő eljárásokat. Szóval így hazudik a kockázatelemző. Így hazudik az értelmiségi, ha kapzsi, pénzre és hatalomra éhes.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 02. 16:55
Idézet
The Commission suspended many uses of the three ais in 2013, due to concerns over bee health, and originally said that the measures would be reviewed within two years. In 2015, an EFSA study confirmed that foliar uses of neonicotinoid insecticides posed a risk to bees. Last November, the Authority identified “high risks” to bees from clothianidin and imidacloprid, based on an assessment of confirmatory data requested from the registrants.

Én ezt úgy értelmezem, hogy a méreggyártók nem tudták bizonyítani, hogy a mérgeik a méhekre nem jelentenek nagyon súlyos kockázatot.

Tomipapa szerint nem, de szerintem meg ezek az eredmények éppen elegek lennének az OMME számára (ha nem lógna az állam csecsén , hanem valódi érdekvédő lenne), hogy sarkára álljon és követeléseket támasszon a neonikotinoidok teljes körének betiltása érdekébe.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: főnix - 2017. Június 02. 19:14
Kedves NB18, Kitin és Jó Jogerős Geddekas!

Szerintem is minden világok legjobbika a vegyszermentes világ, sajnos éppen még csak beszélgetni vagyunk képesek  róla, de még senki nem rukkolt elő a "fenntartható fejlődés" megváltó generál-modelljével. Szeretem a kisunokáimat (mind a hatot), s be kell valljam, én sem kifejezetten glifozáttal, neonikotinoidokkal és egyéb kegyszerekkel tömöm őket a kiszolgálásukra szolgáló "eperlandom" és konyhakertem termékein keresztül. Megengedhetem magamnak, hogy a tőlem kikerülő élelmiszereket részben bio-módon termeljem, nem ebből élek, nem vagyok kiszolgáltatva a megélhetési termelés kényszerének. Ennek ellenére használok ésszerű keretek között növényvédő szereket és műtrágyákat is. Szigorúan a "szükséghelyzetnek" megfelelő alkalommal és betartva a szabályokat, élelmezés-egészségügyi várakozási időket, mi több a méh- és egyéb megporzók kímélete is szerepel a szempontjaim között.

Ezért furcsállom, hogy ha idézek egy uniós történéssel kapcsolatos szituációt a mondanivalóm alátámasztására, miért azt szeretné mindenki kihallani belőle, hogy én a "vegyszerlobbit" támogatom? Netán ezt mondta a Jó Jogerős, a Klubvezető és tarajos fullajtárja?


Eszembe se jutott bármilyen növényvédő-szer, gyomirtó védelmében leütni egy karaktert sem. Ami ellen Bükk és jómagam is szót emeltem, az a Klub "Golyózzuk Már Ki Valahogyan T.P.-t az Egyesület Ügyvivői Testületéből" (GMKVTPTÜT) Monnyonle-Mantra-Kórusának megközelítési módja volt: azaz akár van rajta sapka, akár nem visel olyat, mindenképp Ő a bűnös.

Nem tisztem a vegyületek humán-egészségügyi kockázatának értékelése, mi több, nem érzem elhivatottnak magam a konzekvenciák levonására sem. Mindössze olvasok, s annak nyomán legfeljebb idézek. Nem a bulvár-mediától,  lehetőleg szakmailag kompetens forrásból.

Nos, a Jó Jogerős Geddekas megint megtalálta a sajtban a lyukat, s most ismét megpróbál úgy érvelni, hogy egy csúsztatással igyekszik álláspontját alátámasztani. Közismert a RR génmódosított gazdasági növényfajokkal kapcsolatos "zöld" vélekedés, hozzáférhetők voltak a Greenpeace és a Föld Barátai összefoglalói (melyek szerencsére magyar nyelven is olvashatók, így a Jó Jogerős Geddekasnak sem jelenthet gondot az elolvasásuk). Nos, ezek a hivatkozott kivonatok -csakúgy mint a 2009-es ENSZ-IAASTD jelentés- egy alapvető dologra fókuszálnak: a glifozát humán toxicitására. Az általam idézett ECHA-vizsgálat viszont kifejezetten azt mondja, hogy nem találtak ilyen toxicitást. Ha összevetjük az évszámokat, feltehetően nyilvánvalóvá lesz: 2009 és 2017 között egyrészt eltelt 8 esztendő, másrészt egy évvel korábban az EFSA ugyanerre a következtetésre jutott, harmadrészt valaki vagy téved, vagy szándékosan hazudik. Nem tisztem eldönteni, ki az. Az sem foglalkoztat, a Jó Jogerős Geddekas veszélyérzete milyen hatásra ébred fel.

Egy dolog viszont annál inkább. Ugyan mi köze T.P.-nek mindehhez? Mi a nyavalyás fityfenét tehet Ő a glifozát humán-egészségügyi kockázatértékelésében? Mi a fityfenét tehet Ő a neokotonoidok kockázatértékelésének, betiltásának vagy engedélyezésének ügyében. Ezek megítélésében a Magyar Állam is csak akkor döntéshozó, ha az Európai Bizottság tagállami hatáskörbe utalja a kérdést. A Magyar Állam a genetikailag módosított szervezetek beengedése vagy távol tartása kérdésében tagállami hatáskörben dönthetett. Megtette. Nálunk nem termelnek sem Roundup Ready kukoricát, sem gyapotot sem szóját. Ha a Jó Jogerős Geddekas ismerné a világ glifozát-felhasználásának adatait, akkor tudhatná, hogy Magyarországon használják fel a lehető legkevesebb glifozátot, talán éppen azért, mert nincs RR növénytermesztésünk. Hála Istennek, a repcében és napraforgóban gyomirtásra nem használható (ezért kellett "kitalálni" a Clearfield és Clearfield Plus technológiákat, ám azok nem GM-alapúak). Ezek szerint nálunk a repce és napraforgó mézbe glifozát akkor kerülhet, ha szándékosan beleöntik. Feltehetően nem teszik, és noha néha deszikkálnak vele, akkor viszont legfeljebb a termésbe kerülhetne. Ha igaz, hogy nem karcinogén, mutagén és reprodukcióra sincs káros hatása, akkor érthető, miért nem tiltakozik sem T.P., sem az Ő uszályába keveredett ügyvivői testület a használata ellen. Az ECHA és EFSA vizsgálatok szerint nem kockázatos a hatóanyag egyik szempontból sem. A szemet viszont csípi...

Következésképp megkérdezném, miért kellene lemondaniuk? Netán kellene valakinek, valakiknek a helyük? Vagy csupán csak azért, mert...?

No, egy kis olvasnivaló mindkét oldalról. Ki-ki döntse el maga, ki hazudik...:

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/informes/up_files/1311779767.pdf
https://mtvsz.hu/dynamic/kinek_hoznak_hasznot_2009_rovid.pdf
https://echa.europa.eu/-/glyphosate-not-classified-as-a-carcinogen-by-echa
https://echa.europa.eu/harmonised-classification-and-labelling-previous-consultations/-/substance-rev/13838/term
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 02. 19:57
Ezt írja Főnix, Arisztaiosz, Tomipapa meg mit tudom én kicsoda:
"Ti pedig mindenféle szakmai megalapozottság nélkül az OMME-en igyekeztek számon kérni a "bölcsek kövét", csak azért, hogy áttételesen nemtelenül támadhassatok egy fóbiásan gyűlölt embert, aki -egyedüliként- kellően megalapozott szakmailag (növény- és méhvédelem) az Egyesület vezetésében."
Szeretném felhívni a figyelmedet Dr.Darvas Béla Professzor Úr tanulmányára.
Ő kicsit más megvilágításba helyezi az OMME "tudósát".
Úgy hallom professzor úr több előadást is tartott, és fog tartani a témában, érdemes meghallgatni mi az igazság.
Gyakorlatilag jelenleg sem történik az OMME-ban más mint 20-30 évvel ezelőtt, futunk az események után ha kár keletkezik.
Készülnek a kárfelmérő jegyzőkönyvek, ez ma Magyarországon a monitoring.....
Bükk méhésztárs pontosan fogalmazott:
"Mászkáló méhek..olyat próbálsz az OMME-n számon kérni amire totálisan alkalmatlan mindenféle feltétel hiányában."
Első az emberi tényező mint feltétel.
Ebben valóban egyet értünk, hogy totálisan alkalmatlan, mert feltételek 12-13 éve adottak!
Csak nem egy emberre kellett volna bízni, különösen nem olyanra aki a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara tagja!
Sajnálom, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy a méhészek érdekét védje növényvédősként.
Erre épületes bizonyíték, hogy a neok. kivonását siratta, sőt egyenesen elixírnek állította be.
Tomi papa próbálja védelmezni, de nagyon gyenge a próbálkozása.
Az meg egyenesen elképesztő amit a glifozátról ír.
Itt egy kis ellenpélda:
http://www.origo.hu/egeszseg/20130618-a-folyekony-kapa-mar-a-szervezetunkben-van-glifozat-hormonrendszer.html
Itt ez a fincsi vegyikoktél:
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1095:ujabb-leleplezes-a-monsanto-mindannyiunkat-mergez&catid=113:ervekabiomellett&Itemid=43
Amikor mi méhészek azon győzködjük egymást, hogy a vegyszerek, gyomirtók, rovarölők semmi bajt nem okoznak az élővilágnak akkor elborzadok.
A méhészek egyben környezet védők is!
Mindenféle természetromboló, rovar és élővilágpusztító vegyszer ellen fel kell emeljük a szavunkat.
Aki ezek mellett lobbizik, nincs helye közöttünk.
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 03. 00:06
Tomipapa!

Idézet
Szerintem is minden világok legjobbika a vegyszermentes világ
Hajaj! A hülyeség egyik fokozatát elsütötted.

Idézet
még senki nem rukkolt elő a "fenntartható fejlődés" megváltó generál-modelljével.
Ez részedről a hülyeség második fokozata.
Szerintem nem állított senki olyat, hogy lesz ilyen, hogy lehet ilyen.

Idézet
"Golyózzuk Már Ki Valahogyan T.P.-t az Egyesület Ügyvivői Testületéből"
Nincs ezzel probléma. Megteszi ő saját magától.

Idézet
ENSZ-IAASTD jelentés- egy alapvető dologra fókuszálnak: a glifozát humán toxicitására. Az általam idézett ECHA-vizsgálat viszont kifejezetten azt mondja, hogy nem találtak ilyen toxicitást.
Nem írtam semmiféle toxicitásról. OLVASD EL!
Arról írtam, hogy számomra már az is elég nagy figyelmeztetés, hogy a glifozat az evolúciós lépcső több szintjén is  csökkenti a termékenységet. Érthető voltam? Vagy még tovább kavarod a szart? Attól nem lesz kevésbé büdös.

Idézet
Egy dolog viszont annál inkább. Ugyan mi köze T.P.-nek mindehhez? Mi a nyavalyás fityfenét tehet Ő a glifozát humán-egészségügyi kockázatértékelésében? Mi a fityfenét tehet Ő a neokotonoidok kockázatértékelésének, betiltásának vagy engedélyezésének ügyében.
Mindent vagy semmit. Ez az Ő döntése. Egy érdekvédő választott tisztségviselőnek ebben a kérdésben egyetlen alapaxiómája lehet. A méhek és a méhészek érdekét képviseli.

Idézet
Ezek megítélésében a Magyar Állam is csak akkor döntéshozó, ha az Európai Bizottság tagállami hatáskörbe utalja a kérdést.
Marhaság. Ebben a témakörben a Magyar Államnak most is van joga szigorúbb előírásokat alkalmazni, mint amit az EU előír.

Idézet
Következésképp megkérdezném, miért kellene lemondaniuk?
Pl. összeférhetetlenség miatt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Június 03. 00:10
Az a helyzet,hogy mi akik régóta méhészkedünk tudjuk,
hogy rettenetesen nagy a baj.
A méhek nem úgy "viselkednek" mint 15-20 éve.
Szenvednek,kínlódnak amint mezőgazdasági kultúráról
kezdenek gyűjteni.
Már többször leírtam mik változtak meg az"új típusú"
szerek hatására,ezt most nem taglalnám újra.
A lényeg:
A méheket tönkre teszi a mai mezőgazdasági növényvédelem.

Mondhatja bárki akár Tóth Péter és CSERÉNYI Péter is,
akár bértollnokuk Szenttamàsi Uram hogy ez nem így van,
ettől sajnos még rettenetesen nagy a baj.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 13. 21:38
Ehhez nincs mit hozzátenni.
Majd Tomipapa megindokolja, hogy ez marhaság, csak rémhírkeltés az egész.
http://greenfo.hu/hirek/2017/06/09/totalis-gyomirto-szer-a-kismamakban
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kevanaar - 2017. Június 14. 00:00
https://www.agrarszektor.hu/europai_unio/brusszeli_nyomasra_betiltottak_ket_tucat_vegyszert.6712.html

http://alfahir.hu/komoly_siker_a_glifozat_haboruban_24_engedelyt_vontak_vissza_hazankban

Így teljes!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 14. 22:24
Tomipapa nem tiltakozik? Hááát. Ezek szerint a kismama projekt neki nem jött be. :-[
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: főnix - 2017. Június 14. 23:39
Kedves Jó Jogerőtlen Geddekas!

Attól, hogy nem tiltakozom valami miatt, az azt is jelentheti, hogy nem kívánok belemenni egy olyan provokált "vitába", melyben a folyamatosan áramoltatott inadekvát érveiket kellene tételesen cáfolnom.

Jelen esetben is csak arról van szó, hogy megint nem azt olvasta, amit írtam. Fusson neki még egyszer: az Unió immáron második Ügynöksége is azt állítja -a Greenpacemaker állításával szemben-, hogy a glifozát nem rákkeltő. A Greenpacemaker meg azt állítja, hogy az. Valaki nem mond igazat. Majd a nálam bölcsebbek eldöntik, ki hazudik.

Mindenesetre a konklúzió az, hogy annak, akinek a dolga a növényvédő szerek engedélyezése, annak van véleménye, a NÉBIH aránylag képben van e témában. Ha nem terhelem vele, küldenék egy rövid összefoglalót a kérdéshez, lássa, hol tartott a közelmúltban az ügy:   http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/Novenyvedelmiklub/2016Glyphosate2.pdf

Megelőzően megküldtem az ECHA-jelentést is, azzal kiegészítve nagyjából még az elkötelezett méregzöldek is képesek lehetnének felmérni a jelen helyzetet. A polietoxilált faggyúamin adjuvánst pedig nem csak uniós szinten, hanem a hazai engedélyezési gyakorlat alapján is kivonták a forgalomból: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32016R1313

A provokációkkal pedig nem sokra mennek nálam, mostanában egészen jól képes vagyok a helyükön értékelni azokat.

A provokátorokat is...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 15. 14:09
Tromipapa!

Lehet, hogy nem jól olvasok, de nem látom a Greenpeace anyagában, hogy a glifozát rákkeltő voltát hangoztatta volna érvként. Azt viszont látom, hogy termékenységcsökkentő hatású. Ha ez neked pozitív tulajdonság, az legyen a te örömöd. Én úgy látom, hogy erőteljesen támogatod az emberiség életének megrövidítését szolgáló eljárásokat. Jogod van hozzá, ha nem erőszakos úton terjeszted ígéretedet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2017. Június 19. 08:17
Szép reggelt mindenkinek!

Elmélázgattam Kiskakas és Attila beszélgetésén az "Etetés" témakörben. Évek óta beszélünk róla, hogy évről-évre egyre nagyobb gond a virágpor hiány. Mindenki elmondja, hogy nem olyanok a méhek, nem úgy jönnek fel tavasszal, stb. Elkezdődött a "szép új világ". Pár 10 év alatt szemmel láthatóan csökkent a környezetünk biodiverzitása, és sajnos még csak a folyamat elején tartunk. Már a 80-as években elkezdődött a kukorica gyomirtózása. Milyen jó is.. Nem kell kapálni.. Az, hogy ez mit okoz  középtávon a talajban, arról senki nem gondolkodott. Importáltuk be a növényvédelmi rendszereket. Emlékszem, gyerkőcként földrajzórán az volt egy ország mezőgazdasági fejlettségének a mérőszáma, hogy mennyi műtrágyát használ fel.. Aztán megszűnt a vasfüggöny (hála Istennek!), leomlott a Berlini fal (újfent hála Istennek!), és szépen ránkszakadt az újfajta mezőgazdasági szemlélet. Jöttek tömkelegével a felszívódó szerek, ami milyen jó, mert nem kell hetente, csak kéthetente permetezni. Nem kell kapálni, ott a gyomirtó. Azokból a szerekből, amiket akkor kipermeteztünk 40%-a már nem kapható (vajon miért nem?) 50%-a "méreg könyves", a maradék 10% vehető még meg változatlan formában a boltokban. Jött a műtrágya is. Itt is van. "Tegye fel a kezét" aki ismer olyan dinnye termelőt, aki nem műtrágyát alkalmaz fejtrágyának. Aki meg tavat üzemeltet, az tudja, hogy ha nem akar hínár-tengert, akkor tesz a tóba amúrt, hogy legyen ami lelegeli a bemosott műtrágya miatt burjánzó hínárt. Nem tudom, mennyit autóztok éjjel, de olyan 6-7 éve fele annyi rovar nem kenődik fel a szélvédőre, min régebben. Na vajon miért? Miért nincs rovar? Szép zöld miden..  De mégis egyre kevesebb a rovar, és vele együtt a fecskék is. Ha egyre kevesebb a rovar, akkor valószínű, nem rovarbarát az élőhely. Miért csodálkozunk, hogy nehéz méhészkedni? "Nagyon" szeretem a határérték szót! A kapott dózis, terhelés, stb. határérték alatti. Naná! Mindig az. Egy kis határérték alatti innen.. Egy kicsi onnan.. Máris megvan a tuti. Van egy kicsi antibiotikum a disznóhúsban, egy kicsi a marhahúsban, de csak egy kicsi. Tudjátok.. Határérték alatti. A mézben nem lehet.. egyenlőre, de ha majd egészen egyszerűen nem lehet máshogy méhészkedni, akkor majd lesz egy határérték.. Oda se neki! Nekem a permetszerek is olyanok, mint a design-drogok. Ha betiltanak valamit, csinálnak egy új molekulát, és hadd szóljon.... Háromszoros hurrá! Azon viszont el kell gondolkodni, hogy miért kellenek a vegyszerek. Hét éve terveztem (volna) egy nyaralót az egyik nagy vegyszer-vetőanyag-termesztési rendszer forgalmazó multi itthoni vezérének. Kimentünk a Duna mellé, a szép idilli környezetbe (milyen fura, hogy ez is itt akart nyaralót), beszélgettünk. Egyszer csak szóba hozza, hogy valamit csinálni kell, mert egyre több olyan borszőlőt nemesítenek, ami ellenáll a betegségeknek, és ráadásul jó bort ad.. Értitek ugye? Mindjárt kiesik a sok-sok bevétel. Remélem, a nemesítők jól állnak a munkával. Ami engem illet ott álltam fel, ennél a mondatnál, elküldtem melegebb éghajlatra, és otthagytam. Nem szeretnék olyan világan élni, ahol csak a nemzeti parkok faunája van úgy-ahogy rendben. Tudom, hogy nemzetközi folyamatról van szó, de a magunk szintjén meg kell tenni mindent, hogy ez megváltozzon. Hogy ez most miért fakadt ki belőlem? Több anyanevelő barátom van. Az egyik mesélte a hétvégén hogy kénytelen volt pároztató telepet váltani, mert ültek ki a pároztatókból a rajok a fákra. Kiskertes övezet. Hétvégén mindenki permetezett. Szerintem háztájiban megvehető szerekkel, de lehet, hogy volt közte "méreg könyves" is. Telepet váltott és TELJESEN megszűnt a probléma. Na így álljon ki bármelyik "méhész" bármelyik permetszer mellett!

 Ahogy Csányi Anti mondta: SZÉP ÚJ VILÁG.

Szép napot!

Bicska
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 23. 13:55
Akácvirágzás alatt súlyos méhmérgezés történt a járásunkban.

Vetésfehérítő bogár ellen rovar és gombaölőszert juttattak ki egy menetben.

Olvassátok el, hogy mit ír a vetésfehérítő kártételéről és a védekezésről a Biokontroll. Ezt az írást azoknak ajánlom figyelmébe (pl. Tóth Péter), akik azt állítják, hogy együtt kell tudnunk élni a növényvédelem jelenlegi gyakorlatával.

Sokan azt állítják, hogy a bioméhészkedés csak humbug, csak varázslás, ráolvasás. Hát gondolkodjatok.

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=518:vetesfeherit-bogarak&catid=281:noevenyvedelem&Itemid=127

Hát nem kellene együtt élnünk, mert bizony lehet védekezni a vetésfehérítő ellen méhekre teljesen veszélytelen szerrel, bBacillus thüringiensis hatóanyagú készítménnyel.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Június 24. 09:23
Most kaptam a hírt, hogy nemcsak egy méhészet károsodott, hanem az egész faluban hullottak a méhek, elnéptelenedtek a méhcsaládok. Ráadásul a hatósági mintavétel se volt problémamentes. Ennek a történetnek lesz még folytatása.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Június 24. 23:00
Indul a hajó!
Helyesebben indulnak a méheink gyalogosan mézet
gyűjteni.
Félre az ironizálással.
Ezen a héten kinyíltak az első napraforgó virágok,és
"érdekes",megjelentek a mászó,sétáló,fentrengő méhek.
SZÉP ÚJ VILÁG!
Hajrá elvtársak!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Június 25. 21:12
Tegnap este nem volt energiám arra,hogy
megfogalmazzam,leírjam amit tapasztalok évek óta.
Gyakorlatilag a méhészeti szezonban heti 40-50 és
néha még ennél is több órát méhek között vagyok.
Rengeteg méhcsaládot látok és kezelek,mindezt sok
telephelyen.
Nagyon szép időszakon(akác és akác utáni virágok) vagyunk túl,
méheink elhagyták e mezőgazdasági területeket
Virágzott akác után a gyűrűcske,a gyalogakác mindkettő kíváló
mézelő és virágport adó növényünk.Millió színű,a színskála minden
árnyalatában pompázó virágport hoztak méheink.
A sort a hárs és a szederinda zárta.
Szépen helyre jöttek a repcén a növényvédőszerekkel
tönkre vágott méheink.
Szép,egészséges,nagy méhek keltek a sejtekből,öröm volt
méhészkedni.

Na ennek most vége.
A mi vidékünkön évek óta a napraforgó-kukoricán pusztulnak
a méheink.Megindul a mászás,fetrengés.A gyenge,tartalék családok
semmire nem mennek,összeesnek őszre.
Ezelőtt 15-20 éve napraforgón megerősödtek,szép fiasokat neveltek,
még akkor is ha kicsit leszorította a fiast a jó hordás.
Több éve már tartalék családokat nem tartunk,napraforgó elejéig
összerakjuk őket,mert gyenge,hézagos fiast nevelnek a családok,kisebb
kevesebb,rövidebb életű méhek kelnek ki,mint régebben.
A kijáró méhek megfogyatkoznak.
Évek óta kevesebb mézet gyűjtenek családjaink,míg régebben
igen kíváló eredményeink voltak

Alig várjuk a július közepén,végén kinyíló réti virágokat és
a szólidágot.
Akkor újra helyre áll a rend,szép fiasokat nevelnek családjaink,
és agusztusban már szép nagy méhek kelnek ki.
SZÉP ÚJ VILÁG!
Csak így tovább a természet pusztítás útján!
Hajrá elvtársak!

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Június 25. 21:35
QUQURIQ !!!

Anti!

Javaslom, keresd az OMME növénydoktorát Tóth Pétert, Ő majd segít ...ha nem, tévedtem!

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Június 25. 21:55
QUQURIQ !!!

Anti!

Tudom, hogy nem ez a megoldás, de hajnalban kirepülés előtt lósóska szirupos  teát 50 mm/család locsoljatok a méhekre.
(Tóth Dr.) meg ki kell hagyni az egészből, és új utakon kellene végre járnia az OMME-nak!
Ma a rádióban kora du. már rinyált egy növényorvosis, hogy mi lesz, ha a neonikotinoidos csávázószereket kitiltják az EU-ból!
Szorul a hurok körülöttük...húzzunk mi is a kender-kócon...

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 25. 22:14
Egy "növényorvos", aki minden OMME felkérés nélkül az  MTA-ban előadó volt, soha nem fogja a méhészek érdekét védeni.(Tényleg itt nem kellett volna elnökségi határozat?)
Lassan fogy a levegő körülötte, mert a múltat nem felejtjük amit a neok ideiglenes felfüggesztésekor művelt.
Nagyon csodálkozom a méhészeken, és főként a küldötteken, hogy ezt eddig is engedték.
Az meg csak hab a tortán, hogy a monitoring mint olyan nem is létezik, ez egy kész becsapás.
A szakszerűtlen növényvédelem miatt okozott károkat felmérik, de ennek semmi köze a monitoring vizsgálathoz.
A monitoringnak egy jól megfogalmazott, szigorú technológiája van, de ennek a nyomait sem lehet fellelni az OMME-ban.
Jól látod szorul a hurok azok körül akik a néma gyilkost sztárolták.
Az OMME-ban az utóbbi időben egyre keményebb döntések születtek, és én ezt rendkívül jónak tartom.
(Ügyvezető és könyvelő iroda kirúgása..)
Aki a méhészek érdekével ellentétesen cselekszik, soha ne legyen nyugodt.
A növényvédősök, a méregkeverők más hajóban eveznek.
Mi méhészek, egyben környezetvédők is vagyunk, a két tevékenység olyan mint a tűz meg a víz.
Azt mindenki tudja, hogy korszerű növényvédelem nélkül nincs korszerű mezőgazdaság.
De ez ne azt jelentse, hogy "pusztuljon ki minden", csak az én haszonnövényem legyen gyönyörű!
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 27. 20:49
Találós kérdés.
Minek ilyenkor permeteznek?
A napraforgó, mint látható teljes virágzásban van.
Állítólag valamilyen gombaölővel "védekeztek", ami nem bejelentés köteles.
Azért én körbejártam a röpkörzetbe eső méhészeket.
Bizony látható jelei voltak a délelőtti beavatkozásnak.
Én ugyan ezt a táblát szemeltek ki, de inkább elkések, minthogy a méheimet kitegyem az ilyen és hasonló "ártalmatlan" növényvédelmi munka által okozott bajnak.
Egyszer már a gombaölő miatt szívtam repcén.
Annyira ártalmatlan volt, hogy aznap az egész állományomat vissza kellett szűktenem, pedig előtte való nap 2 kiló 80 deka volt.
Onnantól meg cumi.(Akác előtti rajzás gátlás.)
A kép ma délelőtt 10 óra 30 perckor készült, 30 fokban.
A méhekre szóródó permetlé szaga miatt a hazatérő kijáró méheket a családok leszúrták.
Csányi Anti szavaival élve.... szép új világ.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 27. 21:55
Ugye ugye.
A sok okos mit hozott össze.
A lényeg a maximális termés, minden más pusztuljon...
https://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/elso_alkalommal_talaltak_bizonyitekot_arra_hogy_a_gmo_karos.7965.html
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Június 27. 22:58
QUQURIQ !!!

Onnan a permetezőről kellene megbilincselve a börtönbe vinni a kamerák előtt...
A többi, végre levenné az ügy fontosságát és erkölcsösségét...

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Június 28. 20:35
Üdv! Uraim!
QUQUURIQ !!! meg a baromfi udvar többi tagja a klubvezetővel együtt !

Miután nem értetek hozzá,miért kussoltok bele mindenki más dolgába?
Gondoljátok hogy az a mezőgazdász jó kedvében permetez szét pár százezer lóvét hogy bosszantson titeket?
Talán fel kéne venni a kapcsolatot vele és a várakozási időn túl oda vinni a méheket,aki pedig eleve ott tart méheket az is kapcsolatba kell legyen a gazdákkal!
Nagy ökörség amit írtok,bilincs meg ilyesmi!
Mintha a holdról érkeztetek volna!
Uraim!
Kapcsolattartás
Egyeztetés
Békés egymás mellett élés
Sok kaszat termés
Nehézség a kaptárakba!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2017. Június 28. 21:17
QUQURIQ !!!

Te szerencsétlen izso60!

Nem jut el az agyadig (ha van), hogy a méhészek egyre több mérgezési pert nyernek?
Arról nem is beszélve, amit a gazdák így, vagy úgy el is sunnyognak?
Szeretném, ha begyecském zsebében annyi pénz volna, mint amennyit a méhészeknek a Bíróság megítélt, de a gazdák nem fizettek ki, gyors Kft megszüntetésével!
Vagy Te izso60,  a fejedet ilyenkor a homokba dugod?
Vagy a régen betiltott DDT újabban megtalálták? Szerinted ezt is a méhész juttatta ki?
Vagy az Ukránoktól bejövő (zsebibaba vámon) EU által nem, engedélyezett szerekkel permeteztek?
Jelentkezhet be bárki bárhova, a méhei úgy is halálra vannak ítélve!
Mert ugye ez ez úriember senkinek nem fogja bejelenteni a tiltott szerrel való permetezést...
Ezt karmoltad ide, izso60!
"Miután nem értetek hozzá,miért kussoltok bele mindenki más dolgába?"
Kussolni meg Te szoktál, vagy jobban tennéd, ha hülyeségeket nem állítanál!
A tények magukért beszélnek!
A vegyszerek meg ölik a melegvérűeket...
Még Téged is...

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Június 29. 21:30
 :o
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/3-millio-forint-erteku-novenyvedo-szert-semmisitettek-meg-33127-001
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2017. Június 29. 21:52
Nem semmi... És mennyi ilyen lehet?????
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Június 30. 07:18
Azt írja Izso60, amit elképedve olvasok:
"Miután nem értetek hozzá,miért kussoltok bele mindenki más dolgába?"
Ez az igazi rosszindulat.
Szerintem egy "mezei" méhésznek nem is kell értenie a növényvédelemhez.
Ezt,(hála az égnek) szigorú jogszabályi keretek között lehet végezni.
Nekem kell felvennem a kapcsolatot a gazdával?
Te ezt most komolyan gondolod, vagy csak bosszantani jöttél megint ide?
A letelepedést az önkormányzatnál bejelentem, ahol bemutatom a Méhegészségügyi papíromat, amit a méhegészségügyi felelős kiállított, és az állatorvos leigazolt.
Nehogy már én bóklásszak a gazdák után!!!!!
Valóban úgy érzem a Holdról érkeztél Izso60!
Vannak szabályok, amit mindenkinek illik betartania.
Aki vét, elverjük rajta a port.
Arról meg nem is beszélve, hogy vannak olyan picsányi parcellák, amelynek 128 gazdája van.
Szerinted én azzal fogom tölteni az időmet, hogy keresgéljem őket?
Ezt a hozzászólást valószínű magadnak szántad, miután kiderült, hogy nem értesz hozzá.
Az ország legnagyobb méhmérgezését, a paksit, 11 éve én koordináltam.
Amit akkor a méhészek ellen el lehetett követni, elkövették.
Permetezési napló meghamisítása, tiltott (kivont szer) illegális felhasználása, és sorolhatnám.
Egy hónapja több mint 35 millió forint landolt a méhészek számláján.
Ha másért nem, az Ő nevükben visszautasítom ezt a kioktató, alpári stílust!
Már csak az a kérdésem Te kinek az oldalán állsz?
Mert, hogy nem a méhészekén az már bebizonyosodott.
Lehet Te is benne vagy a Növényvédelmi és Növényorvosi kamarában?
Azok ilyen észosztók.
Szégyelld magad!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Június 30. 13:11
Attila!

Úgyanezeket akartam én is leírni drága Izsonknak!
Igen nagy tévedésben van az említett Úr!
Izso!
Mi méhészek a megporzással a gazdáknak csak jót teszünk.
A legtöbb növény rovar megporzást igényel,nagyobbak,olajossabbak,
stb lesznek a termések.

A gazdák cserébe igen sok esetben,elpusztítják méheink egy
részét,tönkre teszik a családokat .
Lehet,hogy nem ők tehehetnek róla,hiszen igen sok szerről,vagy
szerek kombinációjáról kiderült,'évek múltán,hogy igen káros annak ellenére,hogy előtte
engedélyezték és állították gyártóik,semmi káros hatása sincs.
Mindig elfelejted,hogy a növényvédelem mögé bújva,milyen nagy
természeti,ökológiai katasztrófákat okozott és ma is okoz az emberiség.
Ez,a Te értelmezésedben az élni és élni hagyni kategória,mint
ahogy már többször is kifejtetted nagyon helytelenül .

Szóval Izso,Te fordítva ülsz a jószágon!
Mindig az poén jut eszembe hozzászólásaid során
amikor az ürge szembe megy az autópályán és a rádió
ezt bemondja.Ő meg felháborodik rajta és a következőket mondja.
Nem látjátok,itt mindenki szembe megy!

Te is Izso szembe mész minden józan ésszel.
Vagy ami még rosszabb elveszítetted józan ítélő képességedet.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2017. Június 30. 20:59
Üdv.Uraim!
Nagyernyei Uram!
Te szégyelld magad!!!!!!!!
A szemét mellébeszélésedért meg a többi undorító gyanúsítgatásaidért is!!!
Én nem a növényvédő szerek mellett szóltam,(nem szeretem őket)viszont a gazdának meg kell védenie amit elvetett!
A KÉP AMIT AZ "ÚR"leközölt, az nem mutat sem permetezési napló hamisítást,sem betiltott növény védőszer használatot!
Ezért kérem az "Urat"visszafogottságra,józan,megfontolt,megalapozott fogalmazásra a mocskolódások helyett!
Csak annyit még,ha vándorolsz soha nem kérdezed meg a megszállni kívánt terület illetékesét hogy engedi-e jó szívvel?
Vagy ledobálod a kaptáraidat és onnantól mindenki kérhet,és vagy jelenthet a mindenki felett álló méhész "Úrnak"?

Csányi uramnak!
Ugyan ezt reagálnám!
És még megkérdezném tőletek hogy mit szoktatok fogyasztani a mézen kívül ha mégis néha megéheztek?
Drága Uraim!
A méhészet valaha,még az átkosban is az agrárium része volt.
Az igaz hogy a termelőszövetkezeti méhészet nem működött néhányan azt is tudjuk miért,de része volt a mezőgazdasági szektornak.
Később jött a "megvilágosodás"a méhészek újraszerveződése,amikor is az új vezetők úgy képzelték ahogy most Ti.
A méhész nem paraszt,nem agrár szakember hanem egy mindenki felett álló lény.
Mindenki,(vagy legalább is sokan)tudják a méhek hasznos mivoltát,nem is vitatják,aki ezt tesz nem normális,
de a méhészet az agrárium része kellet volna maradjon és rengeteg kellemetlenségtől menekülhetett volna meg az ágazat,ami most már megint szeretne a mezőgazdasági szektorhoz tartozni,de ezt miután ilyen gondolkodású vezetők elcseszték,nehéz behozni a lemaradást.
Állítsatok emlékeket elődeiteknek,köszönetképp amit értünk tettek józan elgondolásból!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 01. 05:14
Izso60 te begurultál?
Nyugi.
Majd válaszolok...talán, de nagyon mellette vagy a kérdésnek.
Pontosabban olvass, mert a kép most készült, a paksi méhmérgezés meg 11 éve volt.
Valamiről lemaradtál.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2017. Július 01. 09:08
Kedves Izso60!

Rákeni a gazdákra a neonikotionidok használatát, "meg kell védenie, amit elvetett". Úgy adja elő a tutit, mintha ez lenne az egyetlen mód.

Az igazság máshol van (szerintem) A fogyasztói társadalom mozgatórugója a pénz. Ahhoz, hogy legyen elég pénz a kütyük, ruhák stb. folyamatos vásárlására, át kellett alakítani a családok pénzfelhasználási szokásait.

c.a. 50 évvel ezelőtt nem volt neonikotionid, volt KAPAFIX, és nőtt a kukorica. (kapafix = kézi gyomirtás) Az élő munkaerő felhasználás miatt az élelemiszer drágább volt, a családok közel 40 %-át a jövedelmüknek élelmiszerre fordították. (Másrészt akik kapáltak, szintén jövedelemhez jutottak.) Jelentős hányad volt a lakhatás is. Nagyon kevés maradt a kütyükre., stb.

Ahhoz, hogy pöröghessen a fogyasztói társadalom le kellett csökkenteni az élelmiszerekre jutó hányadot a mai, 20 százalék alatti mértékre. Ehhez kellett olcsó élelmiszer (diszkont), és elhitetni azt, hogy az ugyanolyan jó, ez ez üdvözítő út. Erre épült az egész méregipar. Mérgezik a talajt, a levegőt, bármit, csak olcsóbb legyen a végtermék, kevesebb legyen a természetes veszteség. Anélkül engedélyezik a szereket, hogy biztosítanák a felhalmozódás elkerülését, a környezet rombolását.

Ennek szószólója Izso60. Beállt a fogyasztói társadalom zsoldosai közé anélkül, hogy megvizsgálta volna, van-e más út? Lehet-e természetes anyaggal csávázni? Van-e más mezőgazdasági technológia?

Abban szinte biztos vagyok, hogy nem ismeri az olasz eredményeket, ahol neonikotinidok mellőzésével (két év alatt) 20 százalékkal nőtt a magtermés a magtermelőknél. Miért? Mert nem csak a méhek számítanak. A sok száz más beporzó pusztulását nem nézi Izso60. Magyarország katasztrofális helyzetbe kerül, a méheink kiszorítják az egyéb beporzókat. És azért tud ennyi méh megélni, mert a többi rovar jelentősen pusztul, még csak-csak marad a méheknek természetes virágpor.

Tehát tájékozatlanságból azt hiszik a magtermelők, hogy nekik a neókkal a legjobb. Izso60 mögéjük áll.

Ha ma is ugyanezt az arányt fordítaná egy család az élelmiszerre, mint régen, akkor bio, öko stb. termékeket vennének az emberek, kevesebb jutna az évente cserélt kütyükre, rossz minőségű ruhákra. Kevesebb, de jó minőségű ruha lenne, kevesebb de jobb minőségű étel lenne.

És Bajorország már kitűzte a célt, teljes mezőgazdasági területeinek 25 % legyen bio első lépésben.

Dézsavü érzésem van, az a fránya nyugat, megint elhúzott mellettünk. Meg az a fránya dél (Olaszország). Ja az is nyugat.

Ébresztő, nem tilos elolvasni a szakirodalmat. Senkinek. Még a felelős vezetőknek sem. Lehetne kutatási pénzt arra fordítani, hogy 3-5 kutatót megbízni, egy teljes tanulmány elkészítésével, ami a világ eredményeit tartalmazza, ilyeneket, mint

Az anya spermazsákjában a sperma életképessége lerövidül több évről néhány hónapra igen kicsi mennyiségű neonikotionid szennyezés hatására! Az anya petéz, dologozói sejtbe halott spermásat, amiből csökött here fejlődik. Dolgozó nem lesz belőle. Ettől a családok betelelő állománya összeesik.

Vagy

Nagyon kicsi mennyiségű (A halálos mérték ezrede - azaz nincs mérgezési tünet méhhullával) neonikotionid hatására a méh tájékozódó képessége leromlik, nem, vagy nagyon lassan - akár három nap - tér haza. Kiesik a családi munkákból, a család sérül.

Vagy

a neonikotionidok pusztítják a dongókat is, a 15 fok alatti beporzás sérül, eltolódik a növényvilág egyensúlya, csökken bizonyos növényeknél a termés,
...



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 01. 21:06
Izso60 ezen soraira..
"Én nem a növényvédő szerek mellett szóltam,(nem szeretem őket)viszont a gazdának meg kell védenie amit elvetett!"
Olvastam méhésztárs válaszolt, de nekem is lenne hozzáfűzni valóm.
Természetesen védje meg a gazda amit elvetett, de úgy, hogy a méhek és a beporzók ne károsodjanak.
Ezért vannak a méhkímélő technológiák, és ezt a gazdáknak kutya kötelességük tudni!
(napnyugta után védi a haszonnövényt stb.)
Azt már előbb leírtam, hogy a kép két napja készült, a paksi méhmérgezés meg 11 éve volt.
Nem figyelsz Izso60, inkább támadsz.
Ebben a két sorban minden benne van, gyakorlatilag elárulod, hogy soha a büdös életben nem vándoroltál, azt sem tudod mik a szabályok.
"Csak annyit még,ha vándorolsz soha nem kérdezed meg a megszállni kívánt terület illetékesét hogy engedi-e jó szívvel?
Vagy ledobálod a kaptáraidat és onnantól mindenki kérhet,és vagy jelenthet a mindenki felett álló méhész "Úrnak"?"
A letelepedési engedélyt a helyi önkormányzattól kell megkérni, és természetesen a gazdától, ha magánterületre szeretnél lepakolni.
Az esetek nagy részében nem az a vándorlásra kiszemelt terület tulajdonosa mint akinek a virágzó haszonnövényét célzod meg.
Repcén, napraforgón sokan 1 km-re pakolnak, és több táblát is érnek, a repce vagy napraforgó tulajdonosától mi a frásznak kérne engedélyt?
És még valami érdekesség.
Tolna megyében a méhészek 2-3 %-a vándorol akácra, napraforgóra és repcére is hasonló az arány.
Miért?
Mert az állandó telephelyükről érik ezeket a kultúrákat.
Te valóban fordítva ülsz a pacin.
A gazdának kell bejelenteni a permetezés tényét, és ekkor kiértesítik a méhészeket.
Erre legjobb példa szúnyogirtás.
Én azt gondolom nem jársz eleget elméleti oktatásra, és emiatt nem ismered az alapvető szabályokat.
A mai kis parcellás telektulajdonosok miatt szinte lehetetlen kideríteni kié a föld.
Ez egyébként a méhmérgezéseknél is a legnagyobb akadály.
Egy mai példát is szeretnék felhozni.
Az egyik méhész panaszkodott, hogy ahova lepakolt azt a napraforgót nem járják a méhek, gyakorlatilag elvétve lehet a virágokon látni a szorgos rovarokat.
Teljesen más táblát szemeltek ki a méhei.
A gyakorlat mindent keresztbe húz, a valóság kint a fronton nagyon kemény.
Még annyi, hogy a permetezési napló meghamisításáért 11 éve 500.000 Ft bírságot szabott ki a megyei hatóság.
Azért mert te valamit megkérdőjelezel, és mocskolódásnak veszed, attól még igaz.
Engem nem tudsz megsérteni, akármennyire is iparkodsz.
Edzett, kemény vagyok, leperegnek rólam átkaid.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Július 01. 22:21
Ha nem lehet majd törlik az adminok! De ide vág, nagyon is! Másik frum, méhlegelő, napraforgó. Elég  csak a legfelső 3 hozzászólást elolvasni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Július 02. 16:53
Igen a "ződön" panaszkodnak a kollégák népesség
vesztésre.Amint elkezdődött a napraforgó virágzása eltűnt a bogaraik
egy része.
Évek óta ezt mondom.
Ebben az évben eddig nálunk egyelőre jobb a helyzet mint
előző években.Valószínű mire vége lesz a kukorica virágzásának
a családok önmaguk árnyékai lesznek.
Ahogy elkezdődött a virágzás a méhek megbolondultak.
Annyira vadak,amilyenek ritkán szoktak lenni.Előző hetekben
öröm volt a méhészkedés,békés,nyugodt méhek.
A családok gyönyörűek,szép nagy méhek.A másfél hónap "mezőgazdaság
mentesség" segített.
Azoknál a telepehelyeiknél,amelyeknél közvetlen közel vannak a mezőgazdasági
területek,és nem "dzsindzsa" veszi körül a méhest,hanem napraforgó,kukorica ,kalászos
már nem ilyen jó a helyzet.Kisebb méhek,hézagosabb és kisebb a fiasok vannak.
Valószínűleg a guttációs cseppeknek köszönhetően.
Egy ide kapcsolódó kutatásból idéznék,egyébként a neonikotinoidok
topicban az elsőoldalon megtalálható a teljes tájékoztatás a kutatásról.

Na Izso60,ezt olvasd el!
Tudok ám még javasolni egy-két kutatási anyagot olvasgatásra,
ha már a saját szemednek sem hiszel.
A Te méheid is szenvednek ha mástól nem a guttációs
cseppektől.A búza a kalászosok is gutálnak,számtalanszor zsong
a méhes körüli kalászos olyan 10-11-ig.
Élni és élni hagyni!
A megporzó rovar ebbe a körbe nem tartozik bele!
Igaz-e Izso?

NEONIKOTINOID CSÁVÁZÓSZEREK MEGJELENÉSE A KUKORICA
GUTTÁCIÓS FOLYADÉKÁBAN
Mörtl Mária, Juracsekné Nádasdi Judit, Cseresnyés Erika, Fekete Gábor, Fejes
Ágnes, Kereki Orsolya és Székács András
Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Budapest
 
Összegezve a tapasztalatainkat, a koncentráció változásának dinamikája különböző volt az egyes kísérletekben, ugyanakkor az megállapítható, hogy a hatóanyagok a guttációs cseppekben biztosan jelen vannak több mint egy hónapig. Mivel ezen hatóanyagok méhekre rendkívül toxikusak (clothianidin-re az akut orális toxicitás 2-2,5 ng/méh tt. g, kontakt toxicitás 11-27,5 ng/méh tt. g), a növényi guttációs folyadékon keresztüli kitettség hosszú távon gyengítheti a kolóniákat.

SZÉP ÚJ VILÁG!
Hajrá elvtársak!
Előre a természetpusztítás útján!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 02. 20:29
Annak idején még szaktanácsadóként sokat küzdöttem azért, hogy a neonikotinoidok káros hatásáról meggyőzzem azokat a méhészeti vezetőket, akik a neokat jelenleg is sztárolják, mondván, hogy nem bizonyított a káros hatása.
Azzal, hogy egy vetőmagot megfürdetnek ezzel a vegyi-koktéllal, nem csupán a kórokozóktól védik meg a majdan kifejlődő növényt, hanem a talajlakók nagy részét is elpusztítják.
Erre van a földigiliszta populáció vizsgálat.
Azt figyelik (monitoringozzák), hogy a talajban lévő giliszták milyen arányban voltak a csávázott vetőmag talajba juttatása előtt, és után.
A "Zöldön" azért panaszkodnak, mert bizony a neonikotinoid nem tűnik el a talajból nyomtalanul, bizonyított tényként kezelik, hogy legalább 10 év kell ahhoz, hogy az adott terület ne okozzon gondot a földigilisztáknak.
És szerintetek a méheknek ez nem probléma?
A vetésforgó miatt az előző évben vagy kukorica, vagy búza vagy valami olyan növény lehetett odavetve aminek magját csávázták.
Tehát hiú ábránd azt gondolni, hogy a tiltás miatt a méhészeknek semmi gondja nem lesz!
Még éveken keresztül fogunk szenvedni a vegyszerlobbi bűnös mutatványától.
A talajt teljesen elszennyezték, ezek a mérgek bejutnak az élő vizekbe, és kútjainkba.
Amit Anti ír a guttációs cseppekről az külön fejezet.
Erről tudni kell, hogy ez nem harmatcsepp!
Ezt is mérték, és gyakorlatilag egy vegyszerbomba az egész növényi nedv.
A guttációs csepp akkor keletkezik amikor nappal nagy meleg van (kánikula) és hajnalban pedig hűvös.
A nyomáskülönbség hatására ez a növényi nedv kipréselődik, és még édes is, a méhek imádják.
Azt egy videón láttam amint egy német kutató hölgy hajnalban lefilmezte, szerintem az OMME-ban meg van.
Ezért nem értem mit keresnek "monitoringosék" délelőtt 10 órakor?
Ekkor már guttációs csepp nincs, csak egy kis folt a növény fonákján, olyan mintha vízköves lenne.
Agyrém az egész.
Sokáig fogunk még ettől szenvedni, de talán gyermekeinknek, és unokáinknak tisztább környezet jut majd.
Nincs más út, különben beledöglünk a gyilkos vegyszerek által okozott különböző betegségekbe.
Természetesen egyet értek azzal, hogy a növényvédelem elkerülhetetlen.
A környezet mérgezése pedig bűn az élővilág ellen,ezért kell ezt gondosan végezni.
Addig amíg Németországban hasítotok az autópályán nem kell a szélvédőt mosnom.
Ma még Magyarországon igen.
Merre szeretnénk haladni?
A fejlett nyugatot nem kellene mindig, mindenben majmolnunk.
Nagyernyei Attila

 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mortimer - 2017. Július 02. 21:34
Igen, itt mindig betartják a vetésforgót. Gondolom napraforgó előtt kukorica lehetett, bár úgy tudom, azt sem szabad neoval csávázni. Viszont ugyebár a neok megvehetők vegyszerként is.
Lehet a talajfertőtlenítők sem méhbarátok.
Abban bízok így 1 héttel az eső után, hogy már "kitombolta" magát a vegyszer annyira, hogy talán újra tud gyarapodni a kaptárakban a létszám.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Július 03. 18:48
Ezt kérdezi a mi Izsonk!

És még megkérdezném tőletek hogy mit szoktatok fogyasztani a mézen kívül ha mégis néha megéheztek?

Ha lehet olyat eszek ami bio,ökológiai gazdálkodásból származik.
A kenyeret bio lisztből süti a nejem.
Egy-két éve egyre komolyabban kertészkedünk,és évek óta
egy idős bácsitól vesszük a zöldséget.
Erdő-mező gyűmölcseit essszük,gombát,vaddisznót,szedret,
Meggyet,diót stb.
Kerüljük a feldolgozott élelmiszert amennyire lehet.
Méheknél megterem sok minden.

Cs.Á.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2017. Július 04. 07:13
Minden szavaddal egyetértek, ugyanezt szoktam javasolni az összes súlyos betegnek is. Teljes fordulat, azt az életmódot, ami a megbetegedéshez vezetett teljesen elhagyni, helyette feldolgozatlan és házi élelmiszer.

Nagymamámék falujában A vegyesboltban gyerekkoromban alig volt élelmiszer. Sör volt, talán az volt az egyetlen, amit a falu nem termelt meg magának. Mindíg azt ették, ami frissen volt. Nem kell februárban paradicsom. Az majd július közepétől szabadföldön. Borsó szinte bármikor, hagyma bármikor. Mák is jön lassan. Mindegyikből elegendő tökéletesen ellátja az emberi testet. És a premontreiek reggel kezdték a kertet, utána imádkoztak. A kettővel a test kissé elfáradt, a lélek felfrissült.

Van egy video a neten. Egy Florodai nő csak nyers, feldolgozatlan élelmiszeren élt, amit maga termelt 40 éves korától. Azóta eltelt 30 év.  Férjével együtt szerepelnek a videóban. Nem lövöm le a poént, nézzétek meg.
https://www.youtube.com/watch?v=O6oJA_xhTa8

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kolbasz - 2017. Július 07. 05:58
Sajnos a napokban több napraforgótábla is permetezve volt a közelemben gombaölő, és lombtrágya keverékével... A permetező megjelenésétől számított 10! percen belül az amúgy nyugodt méhek bírkózásba kezdtek, és megjelentek mászkáló méhek is. Maga a gombaölő méhekre nem jelölésköteles, viszont -WUXAL Boron PLUS - nevezetű lombtrágyával (is) megbolondítva, akár taglozó hatást is elérhet. A gazda tudott rólam, de büszkén mutatta a ,,nem jelölésköteles" feliratot, ezért nem értesített. Nem vagyok boldog.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Július 07. 09:45
Eddig ezt a kombinációt nem hallottam.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Július 27. 15:14
Kommentár nélkül...

Kaliforniában rákkeltő - Európában ártalmatlan....

http://magyarmezogazdasag.hu/2017/07/21/kaliforniaban-rakkelto-europaban-artalmatlanhttp://
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Július 27. 15:39
Már megint meg vagyunk mentve.?.?
http://magyarmezogazdasag.hu/2017/07/01/mehek-kaphatnak-immunerositokethttp://
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2017. Július 28. 07:41
http://mta.hu/tudomany_hirei/valoban-karosak-lehetnek-a-mehekre-a-neonikotinoid-novenyvedo-szerek-107891 (http://mta.hu/tudomany_hirei/valoban-karosak-lehetnek-a-mehekre-a-neonikotinoid-novenyvedo-szerek-107891)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Július 28. 21:08
Tisztelt Méhésztársak!
Ez valóban egy korszak kezdete, egy igazi paradigmaváltás.
Tóth Péter az MTA-ban volt nem rég előadó.
A 25. előadás volt az övé (erre kért volna útiköltség térítést) és ebben az előadásában is lekicsinyelte a neonikotinoidok káros hatását!
Hogy csak egy mintában találtak, meg ez nem is olyan nagy mennyiség.....
Szóval végre!
Ennyi évnek kellett eltelnie, hogy már a Magyar Tudományos Akadémia sem dől be a minden tudományos alapot nélkülöző, a szakmaiatlan növényvédős megállapításainak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 10. 21:36
Paradigma visszaváltás

https://www.agroinform.hu/szantofold/rovarolo-szerrel-csavazott-repcemagot-vetne-33619-002
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Augusztus 10. 23:39
Paradigma visszaváltás

https://www.agroinform.hu/szantofold/rovarolo-szerrel-csavazott-repcemagot-vetne-33619-002
Ez hihetetlen.
Idézek a reklámból a neonikotinoid reklámból.

"Ha időben megrendeli, megteheti.
Korábban hozzászokhattunk a hatékony rovarölő szeres csávázás előnyeihez, különös tekintettel a repcebolha és a káposztalégy lárvája elleni védekezésre. A neonikotinoidok használatának 2014. évi felfüggesztése óta viszont csak korlátozott lehetőségeink vannak erre a célra.

A repcetermesztés növényvédelmi szükséghelyzetének kezelésére 2017 őszén TMTD + ELLADO kombinációjával csávázott RAPOOL-repcevetőmag vethető a 04.2/2336-3/2017 számú szükséghelyzeti engedély alapján.

Előzze meg a kártételt rovarölő szerrel csávázott RAPOOL-repcevetőmag vetésével!

Az ELLADO hatóanyagai, a kontakt módon ható béta-cyflutrin (piretroid) és a felszívódó tulajdonságú klotianidin (neonikotinoid) biztosítják, hogy a korábbiakhoz képest jóval alacsonyabb vetőmagmennyiséggel vetett korszerű repcehibridek már a kelés pillanatától védve legyenek mind a talajból támadó, mind pedig a kifejlődő leveleket károsító rovarkártevők ellen."

Megint csak leírom:ez hihetetlen!
Göndör szöveggel,mindenkit hülyének nézve,azaz pofátlanul
szükséghelyzetre hivatkozni.
A reklám szövegben saját magát árulja el a reklámozó,"korábban
hozzászokhattunk az előnyökhöz"
Ebben az esetben is-mint legtöbbször-egyszerű a képlet.
Benyomni a talajba a hosszú hatású neonikotinoidot és pusztul minden.
Pusztul a méh is,madár is,számtalan hasznos megporzó rovar.
Pusztulnak mert a neok eljutnak a növényi nedvekbe(ezt még a "bigottak"
sem tagadják) amit a guttációs cseppek révén szívogatnak a rovarok,
évmilliós ösztöneik alapján.
Pusztulnak mert eljutnak ezen nedűk a virágporba és a nektárba is.
Ezt már az OMME neos professzora,Tóth Péter is ki tudta mutatni.
Számtalan tudományos munka bizonyítja mindezeket.
Mit számítanak mindezek?
Semmit.
A lényeg:ne kelljen este dolgozni,permetezni.
Mert az drágább valamivel,mert azzal este kell dolgozni és úgye permetezés
közben nem lehet "Anyát" megsimogatni,nem lehet a Barca meccset megnézni.
A profit és a kényelem!!!!!!!!!!!!!!
Azt is tudjuk a repcét kíválóan meg lehetett védeni a nyolc órás
lebomlási idejű kontakt szerekkel.Gyönyörű,nagy repce termések voltak,de
győz a profit éhség és a lustaság,a józan ész felett.

A hatóságok meg partnerek ebben.
Engedélyez úgye,mert van az a pénz!
Szükséghelyzet.
Nevetséges és
HIHETETLEN!!!!!!!!!!

Szép Új Világ!
Hajrá Elvtársak!

Csányi Antal

Ui:Többen kérdezték kit értek az Elvtársak alatt.
Válasz:mindazokat akik ez az elvet kiszolgálják,akik a hosszú
hatású szereket,kitalálták,kikísérletezték,legyártották,engedélyezték,
forgalmazzák,használják,és még azokat,akik reklámozzák ezen
szereket,a "Tóth Pétereket".

Hihetetlen.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 11. 06:57
Ne aggódjatok már ennyire!
Végre jövő tavasszal elindul az OMME-ban is a monitoring vizsgálat.
Állítólag szántóföldi körülmények között fogják vizsgálni a méhgyilkos szereket.
Az a bibi, hogy vezetője az a Tóth Péter aki több mint 10 éven keresztül bolondította a méhészeket, és tagadta a neonikotinoidok káros hatásait!
Dr.Darvas Béla professzor Úr előadásában valószínűleg kifejti, hogy mit okoznak ezek az átkozott élővilágpusztító szerek.
Tegnap az elnökségin bomba hírként közölte, hogy több ártalmatlan szert összekutyulva, méhpusztulást okoz.
Anti szavaival élve, ez a hihetetlen.
Nem értem meg az elnökség tagjait sem, hogy engedik még ezt az embert megszólalni, és következő feladatokkal ellátni.
Lehet Tóth Péterből elemi erővel kihoztuk a bizonyítási vágyát azzal, hogy ostorozzuk?
Rajtam ezen túl sem fog múlni azt garantálom!
Még csengenek füleimben sikító szavai, amikor egy volt ciklusbeli elnökségi tag ezt mondta az "OMME tudálékosának"..... egy gombaölővel permetezték a repcét Péter, és óriási veszteségem van!
Válasza....nehogy már Im..bácsi azt állítsa, hogy attól pusztulnak a méhei.
Fültanúja voltam a nem szívélyes beszélgetésüknek.
Most meg ragyogó orcával elénk áll, és feltalálja a Spanyolviaszt?
Ez is hihetetlen.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Augusztus 11. 14:36
Írod ne aggódjunk már, de utánna te is leírtad, hogy akkor még is csak aggódhatunk. Én nem örülök ha olyan ember vezeti a vizsgálatokat aki 10 évig tagadta a létezését e dolognak. Annak örülök, hogy vizsgálva lesz, de annak nem, hogy csak most, nyílván ennek oka a különböző külföldi szervezetek vizsgálatai, amit már annyira nem lehetett megkerülni. Azért jövőre még kihagyom a repcét >:(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2017. Augusztus 11. 15:36
Érdekes: egyszer azt írják, hogy a kiskertekben felhasználható vegyszerek az emberi egészségre veszélytelenek, nyugodtan lehet permetezni még szeles időben is, máskor meg még meg is büntethetik az illetőt ha nem szól a szomszédnak.
 Elég nagy a bizonytalanság, jó lenne itt is egyszer valaki végére járna az igazságnak...

http://www.origo.hu/gazdasag/20170811-buntetheto-ha-nem-szol-elore-szomszedjanak-amikor-permetez-a-kertjeben.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 11. 19:42
Az gáz, hogy állítólag Tóth Péter éves szinten (a monitoringhoz semmi köze) kárfelmérésekre állítólag évi 26 milliós kerettel gazdálkodhat.
Már az is gáz, hogy ez senkit nem érdekel, és talán nem is ellenőrzik.
Ja, csak ez így megy több mint 10 éve!!!!!!!!!
Az elején nem volt ennyi a keretösszeg, de akkor is az idők folyamán közel NEGYED MILLIÁRDOT költött olyan kárfelmérésekre, amiknek semmi köze a monitoringhoz.
Atkagyérítő készítmények hatékonysági vizsgálata, meg sima permetezési kárfelmérések.
Most, hogy érzi kéne valami értelmeset is csinálnia mert egyébként lapátra kerül, bedobta a nagy Ászt!
Jövőre végre olyan vizsgálatok lesznek ami hasonlít a monitoringhoz.
(Úgy hallottam Klórpirifosszal fognak repcét kezelni a virágzás előtt, és figyelik mennyi idő múlva megy ki a hatása a vegyszernek. Végre egy jó ötlet, csak nagyon nehezen jutott el idáig.)
Szerintem megnézte az értelmező szótárt, és akkor rádöbbent, hogy mit is takar a monitoring kifejezés.
Abban teljesen biztosak lehettek, amit eddig ő csinált az nem monitoring!
Azért szeretném azt megjegyezni, hogy vannak Tóth Péternek jó dolgai is, de ez elenyésző.
Senki nem tartja kordában nagyívű elképzeléseit, az egója Sztálinéval vetekszik.
Majd csak túl leszünk egyszer rajta is.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Augusztus 11. 21:57
Sokan meg az O..E tól várnak megoldást, ezek után. Ha a G. P. és egyéb szervezetek nem hozzák nyilvánosságra ezeket az ereményeket most azt hallgatnánk, hogy nincs baj. Csak engem zavar az, hogy semmire nincs normális megoldás!!! Itt volt ez az értékesítsünk üvegben baromság, most, hogy egymás árait nyomják le, meg mindenki piacozik, nagy a csönd .... kellene ott a fejekbe egy kis fény, meg tenni akarás.   Máshol olvasom, hogy a méheüsnek még tavalyról is tartoznak, hát hova tartunk!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Molnár Csabi - 2017. Augusztus 12. 15:33
Sziasztok!
Ajánlok nektek egy jó ismeretterjesztő filmet amit 2016-ban készítettek Német kutatók a neonikotinoidok hatásáról.
A film címe Bolygóbarát mezőgazdaság 5. rész.
Tegnap adta az M5 TV. Hát mit is mondjak, ezt látni kéne Tóth Péter úrnak is és még sok más döntéshozó embernek is.
A film megtekintése után kíváncsi lennék mit és hogyan nyilatkoznának , de aki értelmes ember és megnézi azt mondja
a világból kellene azokat elzavarni akik a használatát környezeti hatástanulmány nélkül engedélyezték.
Aki tudja feltétlenül nézze meg. A Csányi Antinak évek óta teljesen igaza van "szép új világ" !
Üdv : Molnár Csabi
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. Augusztus 12. 18:08
Szia Csabi!
A feleségem látta, és ezzel fogadott, hogy ezt minden méhésznek látnia kell.
Megtaláltam a linket, de nem lehet megnyitni.
Valóban az M5 TV-n, tehát 2017. augusztus 11-én délelőtt 9 óra 45 perctől 10 óra 20-ig tartott.
http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=h860e40e489ac7498192a3d8e11a0b8561
Jó lenne ha valaki felvette volna, vagy segítenétek, hogy tudnánk ITT közzétenni.
Azért dokumentum filmben látni azt amit Tóth Péter eddig tagadott, nagyobb ereje van mintha én állítom.
Nekem a neonikotinoidok kártétele nem újdonság, azoknak a kétkedőknek segíthetnénk akik még hisznek a kuruzslásban.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 15. 09:02
Attila!

Tóth Péter nagyon sokmindent állított már, sőt annak az ellenkezőjét is. Én még emlékszem egy három évvel ezelőtti esetet, amikor sikoltozva mondta a méhészeknek, hogy "köztudottan a neonikotinoidok kis dózisban is károsak a méhekre". Mondta ezt az után, hogy a minisztériumi neokat támogató OMME  szavazás megtörtént. Miért mondta ezt? Mert Csuja lemondásra szólította fel őt is és Cserényit is. Gyorsan változtatta Tóth Péter az álláspontját. Persze a monitoring füzetben nem merte leírni. Sőt még éveken keresztül siratta a neokat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. Augusztus 15. 20:51

Úra megkapjuk a neok áldásos hatásait közvetlenül.
Megjöttek az első értesítések.
Aranyosan közlik a bennünket,méheinket védeni hivatott hatóságok,hogy
mely területek azok ahol neos repce vetésére adtak ki szükséghelyzeti
engedélyt.
Javasolják,itassuk a méheinket.
Az itatás annyit segít a méheinken,mint halotton a csók,hiszen
évmilliók alatt kialakult ösztöneik alapján gyűjtik a növényi
nedveket,guttációs cseppeket.
Tudjuk a repce is guttál.
Mit segít itt az itató?
Semmit.
Javasolhatnák a méhek etetését is,hiszen a nektárban is kimutatták
a neokat,odáig is eljutnak.
Javasolhatnák a méhek virágporpotlóval való etetését is,hiszen a pollenben
is kimutatták a neokat,odáig is eljutnak.
Mindezeket miért nem javasolják?
Ugyan úgy nem segítene a virágporpotló sem,az etetés sem,mint,
ahogy az itatás sem segít.
Kit érdekel ez?
Senkit.

Tehát újra adott ki a hatóság az Únios tiltások ellenére eseti engedélyeket,
szükséghelyzetre hivatkozó göndör szöveggel,ahelyett,hogy védenének
bennünket,méheinket,természetet.
Így kell ezt csinálni.

Szép új világ!
Hajrá elvtársak!
Előre a természet pusztítás útján!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lygo67 - 2017. Augusztus 15. 22:21

Úra megkapjuk a neok áldásos hatásait közvetlenül.
Megjöttek az első értesítések.
Aranyosan közlik a bennünket,méheinket védeni hivatott hatóságok,hogy
mely területek azok ahol neos repce vetésére adtak ki szükséghelyzeti
engedélyt.
Javasolják,itassuk a méheinket.
Az itatás annyit segít a méheinken,mint halotton a csók,hiszen
évmilliók alatt kialakult ösztöneik alapján gyűjtik a növényi
nedveket,guttációs cseppeket.
Tudjuk a repce is guttál.
Mit segít itt az itató?
Semmit.
Javasolhatnák a méhek etetését is,hiszen a nektárban is kimutatták
a neokat,odáig is eljutnak.
Javasolhatnák a méhek virágporpotlóval való etetését is,hiszen a pollenben
is kimutatták a neokat,odáig is eljutnak.
Mindezeket miért nem javasolják?
Ugyan úgy nem segítene a virágporpotló sem,az etetés sem,mint,
ahogy az itatás sem segít.
Kit érdekel ez?
Senkit.

Tehát újra adott ki a hatóság az Únios tiltások ellenére eseti engedélyeket,
szükséghelyzetre hivatkozó göndör szöveggel,ahelyett,hogy védenének
bennünket,méheinket,természetet.
Így kell ezt csinálni.

Szép új világ!
Hajrá elvtársak!
Előre a természet pusztítás útján!

Csányi Antal


kérdezném a Tisztelt OMME vezetést tett-e vmit azért , hogy ezek a "szükséghelyzeti engedélyek" NE kerülhessenek kiadásra ??
Ha még nem is értek el semmit DE tettek e valamit ellene ???
Ha próbáltak tenni ellene -  de mégsem sikerült-  akkor láthatnánk e mint OMME tagok az erről szóló "probálkozás(ok) nyomait" ?
PARADIGMAVÁLTÁS !!!! 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Augusztus 16. 10:47
Megnéztem az interneten a szükséghelyzeti engedélyeket. Meglepett, hogy az indoklás rész zárolt információ. Vajon miért? Vajon kikérte-e az OMME? Vajon mi a válasza Tóth Péternek, mint OMME felkent szakértőnek arra a kérdésre, hogy indokolt-e szükséghelyzeti engedélyt kiadni a neonikotinoidok használatára Magyarországon? Gyönyörű repcehozam átlagok jöttek ki évek óta azokra a földekre is, ahol nem használtak neonikotinoidokat, akkor meg mi a jó fenére alapoznak szükséghelyzetet? Miféle Istencsapása történik itt évente?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Augusztus 16. 13:24
Hát mint omme tagok, azt hiszem megérdemeljük a tájékoztatást! Tehát kérjük meg tisztelt Tóth Pétert, hogy tiszteljen meg minket egy elfogadható válasszal, akár itt, akár az omme oldalán egy cikkel, engem nagyon érdekelnének a miértek, amire biztos választ kapnánk, hiszen biztosan körbejárta az omme is a kérdéskört, mert a méhészekért van ...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lygo67 - 2017. Augusztus 16. 21:22
..... hiszen biztosan körbejárta az omme is a kérdéskört, mert a méhészekért van ...

Gömbi... Te még hiszel a mesékben ? avagy csak az állításod "költői" ?  :D   
Hangzatos PARADIGMAVÁLTÁS ... aztán minden maradt ugy mint régen ... csöbörböl vödörbe ...
ismered ?  "minden változik a lényeg nem"
https://www.youtube.com/watch?v=3jzOU6vFHzA
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. Augusztus 17. 16:02
Természetesen költői, a csodákban már nem hiszek, és nem is várom őket :'(
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. Október 09. 20:26
http://www.origo.hu/nagyvilag/20171009-rovarirtoval-szennyezett-szinte-minden-mez-a-vilagon.html (http://www.origo.hu/nagyvilag/20171009-rovarirtoval-szennyezett-szinte-minden-mez-a-vilagon.html)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. Október 19. 21:35
Idézet
Ezért fontos, hogy tanulmányozzuk egyrészt ezen alacsony dózisok hosszú távú hatását, másrészt a különböző szerek együttes jelenlétéből fakadó koktéleffektus következményeit.
mondja a tudományos kutató. Mi méhészek ezt már látjuk évek óta.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 18. 17:52
Ezt eddig is tudtuk.
https://www.agrarszektor.hu/europai-unio/magyarorszag-arra-szavaz-hogy-ne-tiltsak-be-a-vihart-kavaro-vegyszert.9273.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel
Ugyan ez lesz neonikotinoid ügyben is.
A vegyszerlobbi markában van mindenki.
Semmi nem számít, csak dőljön a "lé".
Hogy ebbe beledöglünk?
Kit érdekel?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 19. 22:26
A mai előadó szerint Kanadában szigorú szabályokat vezettek be a neonikotinoidok csávázószerként való használatára. Talajvizsgálat, növényvédő szaki szakvéleménye, stb. Szerinte neo-s vetőmag nem vetőmag, hanem méreg, peszticid.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2017. November 21. 22:38
Sziasztok!

El tudtok képzelni olyan figyelemfelhívó akciót, hogy pl. 10ezer méhész részt vesz rajta, hogy nyomást gyakoroljon döntéshozókra?
Érnek-e még a méhészeknek a méheik annyit, hogy 1-1 napjukat rászánják egy ilyen megmozdulásra?
Most függetlenül attól, hogy mi van elvetve.
Lehetne ilyen nap akár minden hónapban is...
Mi vesztenivaló lehet vele?
Mennyi életképesség van a méhésztársadalomban?
Ellesik-e a méhektől azt, ha nem tetszik nekik az anya, akkor leváltják?
Ellesik-e azt, hogy ha támadás közeleg, akkor egységben lépnek fel?
Ellesik-e azt, hogy a család érdekét nézik, azt, ami összetartja őket, nem pedig azt, ami szétválasztja?

Elgondolkodok néha a fentieken, meg látom a térképet böngészve, hogy nem nagyon lehet elbújni a kiváló neos és stb. mezőgarázdálkodás elől.
Gyakorlatilag térben már sarokba vannak szorítva a méhészek. Védekezni nehéz. Akkor mit csinálsz? Támadsz?
Időben mikor leszel sarokba szorítva? 5 meg 10 év egy kiváló vegyszernek a "kivezetése"? Ugye, hogy nevetséges?
Szegény gazdák nem tudnak majd mivel mérgezni? Megtermelni a megaprofitot?
Méhész barátom, neked is adják mindig az interjút a méhecskék, mikor kaptárt nyitsz? Nem is kell őket kérdezni.

Mi meg csak tanakodunk. Nem egyszerű ez? Egyelőre...

Üdv.: Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 22. 08:03
Attila!
Azon felül, hogy totálisan igazad van ne várd a méhészektől a támogatást.
Gondolj csak a brüsszeli demonstrációkra!
Gyakorlatilag ki lettünk pellengérezve, hogy "Takács emberei" vagyunk.
Akik ott voltunk, megtapasztalhattuk, hogy a külföldi kollégákkal együtt a közös célunkért, a kínai méz kiszorításáért demonstráltunk.
Még haza sem érkeztünk,már sokan nyomták a süket rizsát.
Ugyan ez várható neo ügyben.
Mindenki a másiktól várja a megoldást, ő maga meg semmit nem tesz.
Erre legjobb példa Vivaldi.
Állandóan kritizálja az OMME-t a karosszékből.
Semmilyen bizottságba nem dolgozik, és folyton vagdalódzik, hogy senki nem csinál semmit.
Én a magam kis pontjával annyit tudtam tenni az ügy érdekében, hogy meghívtam Dr.Darvas Bélát előadni.
A méhészek egyre befele fordultabbak, érdektelenek vagy mit tudom én mi történik.
A szakmai előadásokra, rendezvényekre 20-50%-al kevesebb méhész kíváncsi.
Mindenki otthon, a szobában várja a változást.
Elkényelmesedtünk, hízunk, lustálkodunk, nehezen mozdulunk.
Ha majd országosan is baj lesz, senkinek nem kell szólnunk, mindenki megy magától.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 22. 08:12
A kérdések jogosak. Válaszom: Nem tudom elképzelni. Miért? Mert pont a neonikotinoid elleni tüntetés idején lett innen kizárva a tüntetés egyik szervezője. Ha akkor felül tudtak volna emelkedni egyesek a személyes hiúságukon, akkor talán lehetne hinni ebben.

A neonikotinoid elleni harc az OMME lövészárkaiban zajlik. Az árulók köztünk vannak. Az ellenség a soraink között. Az oroszok  spájzban vannak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2017. November 22. 17:04
A régi beidegződéseket el kellene hagyni. Foglalkozz a magyarokkal. Ott is van mivel.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lygo67 - 2017. November 22. 18:40
...A méhészek egyre befele fordultabbak, érdektelenek vagy mit tudom én mi történik.
A szakmai előadásokra, rendezvényekre 20-50%-al kevesebb méhész kíváncsi.
Mindenki otthon, a szobában várja a változást.
Elkényelmesedtünk, hízunk, lustálkodunk, nehezen mozdulunk.
Ha majd országosan is baj lesz, senkinek nem kell szólnunk, mindenki megy magától.
Nagyernyei Attila

Mit is kellene tenni -itt a béka hátsó része körül az iszapban-  mikor a jelenlegi vezetéstől mást vártunk,  mintha valami
PARADIGMAVÁLTÁS lett volna hangoztatva  hát ebből a szóból a PARA az igaz ; nem kicsi besz@rás van az OMME  vezetés részéről mikor a össze kellene fogni neo-k elleni harcban!!  meg van magyarázva, nem szabad demonstrálni hanem szép lassan kell felépíteni a politikusok fejében hogy micsoda iszonyatos kárt tesznek amikor szükséghelyzeti engedélyt adnak ki !!! az nem számit , hogy közben meg méhcsaládok ezrei gyengülnek, omlanak össze. /tavasszal ugyanúgy elfogják a neo- napraforgót , kukoricát vetni mint ahogy a repcét elvették most ősszel mert az OMME csak kullog az események után/
Most olyan állapot van mint a kaptárban ha nincs anya, felbomlik a család egysége , ha sikerült új anyát nevelnie akkor helyre áll a rend ha nem akkor álanyás lesz vagy lerabolják. Szerintem  most éppen az anyátlan állapotban van az OMME nincs egy karizmatikus vezető/na NEM a Mészáros fajta/  aki a méhészekért kiállna.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 22. 20:44
Idézet
Elkényelmesedtünk, hízunk, lustálkodunk, nehezen mozdulunk.
Így van. 2017 szeptemberében volt egy tüntetés meghirdetve neonikotinoid ügyben a földművelési minisztérium elé.

Ne mondja nekem senki, hogy szeptember a méhészek számára sűrű dologidő.

Attilla!
Te is ráértél volna tüntetni szeptemberben, de inkább az ellen kampánnyal töltötted ki a szabadidődet.  Mondvacsinált ürügyeket találtatok ki és személyeskedő módon vádaskodtak. Az OMME egész vezetése teljes gőzzel ellenkampányolt.

Az ügy tökéletesen leleplezte, hogy az OMME a mai állapotában képtelen érdemi érdekvédelmi munkára. Viszont annál kiválóbban képes bármilyen jószándékú érdekvédelmi  kezdeményezést tönkretenni. Hogy ez a következtetés mennyire áll helyt, egy tény igazolja. Prof. Darvas Béla is számon kérte Szekszárdon, hogy az OMME mit tett és mit nem tett a szeptemberi neonikotinoidos demonstráció ügyében.

Az ellenség itt van közöttünk, sőt ha az OMME vezetése úgy akarja, akkor az OMME képes a méhészek érdekvédelmét szolgáló bármely kezdeményezést a lehető leghatékonyabban tönkretenni.

Azt válaszoljátok, hogy majd áprilisban májusban fognak a méhészek tüntetni, hiszen akkor fogják érezni a veszélyt. Akkor fogják látni a bajt.
Nevetnem kell!
Legnagyobb dologidőben legfeljebb elküldi majd az OMME-t a jó édesanyjába az összes méhész, amikor szembesül a méhcsaládok legyengülésével, pusztulásával, de TÜNTETNI NEM FOG.

Szeptemberben ráért volna, de akkor az OMME vezetése az ellenkampánnyal volt elfoglalva. Ezzel gyakorlatilag támogatta a neonikotinoid lobbit.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 23. 09:17
Lygo67 amit leír, nagyon elgondolkodtató, és sok igazság van benne.
A véleményem a témához a következő, ebben egy tegnapi telefonhívás is megerősített.
Valójában ugyan ezt az aggodalmait fogalmazta meg a méhésztárs, szinte átfedések vannak, de két különböző személyről van szó.
A hívó szó szerint azt mondta, hogy "Tóth Péter miatt vagyunk csávában, aki még most is az elnökség tagja."
Én is így látom, és nagyon sok problémánk megoldásának ő az akadálya.
A NÉBIH  az FM, a  Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara folyamatosan azt kérdezi mi történt az OMME-ban?
Évekig azt hangoztatták, hogy Magyarországon nem okoznak problémát a neonikotinoidok, most meg tiltakoznak?
Ez egy személyhez köthető, az OMME növényvédőséhez.
Amíg ő az elnökségben osztja az észt, és még különböző kutatási pénzek fölött is diszponál, nem látok változásra esélyt.
Ahhoz, hogy ebből a kátyúból ki tudjunk kecmeregni, a döntéshozóknak egységes álláspontra kell jutniuk.
Úgy, ahogy a francia méhészek (akik úttörők voltak a témában) tették ezt már tíz évvel ezelőtt.
Tehát van személyi felelős, viszont a küldötteket kell tájékoztatni ehhez, mert sajnos a nagy részük semmit nem tud, vagy bedől a szép csiripelő szavaknak.
Amíg a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból hirdetheti az igét Tóth Péter, változás nem lesz.
Nem tudom azt elképzeli, hogy a 13.500 fős tagságból nem lenne tőle rátermettebb, aki méhész, és érdekvédő is egyben.
Tóth Péter szakértelme megkérdőjelezhetetlen, de nem jó padban ül.
A maszatolásnak, mellébeszélésnek soha nem voltam híve.
Egyelőre ott tartunk, hogy még ő érzi magát megsértve, de elfelejt valamit.
Van egy ütőkártyánk, azok pedig írásai, nyilatkozatai,  most pedig már Dr. Darvas Béla szekszárdi előadása is.
Csuja korán ugrott, nem kampányolt ellene senki!
Nekem az a véleményem, hogy a rendteremtést magunk között kell kezdeni, ezt pedig az imént írtam le.
Akkor mondhatjuk joggal a szükséghelyzeti engedélyeket kiadóknak, hogy téves információkat kaptak eddig, mert akitől származtak arra nem vette a fáradtságot, hogy a nemzetközi kutatási eredményekről tájékoztassa a hatóságokat.
Magyar vizsgálatok pedig nincsenek, vagy pedig alkalmatlanok egy ekkora horderejű döntés meghozatalához.
Hogy ezzel mi volt a célja?....ezt rátok bízom.
Erről a témáról ez a szilárd véleményem.
Nagyernyei Attila





Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lygo67 - 2017. November 23. 18:39
.....
A hívó szó szerint azt mondta, hogy "Tóth Péter miatt vagyunk csávában, aki még most is az elnökség tagja."
Én is így látom, és nagyon sok problémánk megoldásának ő az akadálya.
A NÉBIH  az FM, a  Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara folyamatosan azt kérdezi mi történt az OMME-ban?
Évekig azt hangoztatták, hogy Magyarországon nem okoznak problémát a neonikotinoidok, most meg tiltakoznak?
Ez egy személyhez köthető, az OMME növényvédőséhez.
Amíg ő az elnökségben osztja az észt, és még különböző kutatási pénzek fölött is diszponál, nem látok változásra esélyt.
Ahhoz, hogy ebből a kátyúból ki tudjunk kecmeregni, a döntéshozóknak egységes álláspontra kell jutniuk.
...
Nekem az a véleményem, hogy a rendteremtést magunk között kell kezdeni, ezt pedig az imént írtam le.
Akkor mondhatjuk joggal a szükséghelyzeti engedélyeket kiadóknak, hogy téves információkat kaptak eddig, mert akitől származtak arra nem vette a fáradtságot, hogy a nemzetközi kutatási eredményekről tájékoztassa a hatóságokat.
Az RÉSZBEN igaz , hogy "Tóth Péter miatt vagyunk csávában, aki még most is az elnökség tagja.",de kérdezem én itt a végekről. Mióta is van "új" vezetés ? Tett e valamit az OMME elnöke , hogy a döntéshozó megismerje a valóságot és NE a tóth pétereknek higgyen? szerintem nagyon keveset vagy k...va lassan mivel igy kell meggyőzni a döntéshozókat !!!  Lett e valami az összeférhetetlenségből (Tóth, Lászloffy,Fekete) ? - elnézést ha itt a végeken nem tudok róla !!

Úgy, ahogy a francia méhészek (akik úttörők voltak a témában) tették ezt már tíz évvel ezelőtt.
Tehát van személyi felelős, viszont a küldötteket kell tájékoztatni ehhez, mert sajnos a nagy részük semmit nem tud, vagy bedől a szép csiripelő szavaknak.
....
Csuja korán ugrott, nem kampányolt ellene senki!

 Ismétlem magam már sokadszorra, hol a PARADIGMAVÁLTÁS ? PARA az van nem kicsi na de VÁLTÁS mikor lesz ?
szerintem NEM csak 1 személy  felelős !!! Mikor és ki akarja tájékoztatni a küldötteket ? majd 2018 márciusban a küldöttgyűlésen ?
Szerinted mi értelme lesz akkor a tájékoztatásnak ? szerinted meg kell várni hogy mit határoz a küldöttgyűlés ? és csak utánna demonstrálni ? Ugye ezt a verziót Te sem gondolod komolyan (mire kimész demonstrálni akkorra elvetik a napraforgót  ;D Szerinted mi értelme lesz akkor a tájékoztatásnak ? Ja egyébként meg volt azóta küldöttgyűlés ott lettek tájékozatva a küldöttek ?  ha igen akkor esetleg lett valami döntés is ? Ha meg nem akkor miért nem ?

Attila, Te magad sem tudod eldönteni hogy demonstrálj vagy sem.  Egyszer mellette vagy aztán mikor szervez valaki valamit akkor meg elnémítottad  :-[   Várod a vezetés bólintását?
Csuja időben ugrott (igaz repce vetés után de a napaforgó , kukorica vetéséhez képest talán időben) csak nem volt mögötte az OMME vezetése !!! Csujának szerintem egy hibája volt ez ügyben a demonstrálás mögé tett olyan dolgot ami az eladási szezonban nem a méz eladást segitette volna.


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2017. November 23. 18:59
Idézet
Magyar vizsgálatok pedig nincsenek, vagy pedig alkalmatlanok egy ekkora horderejű döntés meghozatalához.
http://ommecegled.hu/wp-content/uploads/2014/08/csepego-mereg-tanulmany-2013-12-16.pdf (http://ommecegled.hu/wp-content/uploads/2014/08/csepego-mereg-tanulmany-2013-12-16.pdf)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 23. 19:08
Lygo67!
Semmi bólintást nem várok, csupán azt szeretném, hogy ne rúgjuk rá senkire az ajtót szárfástól.
Véleményem szerint ez egy nagyon kemény dió, aminek a feltörését a vegyszerlobbi mindenképpen meg akarja akadályozni.
A gazdák semmiről nem tehetnek, azokat kár magunkra haragítani.
A kezükben ott egy hivatalos engedély, amit a NÉBIH kiadott.
Akkor ki a fogó?
A magyar állam.
Erre kéne egy igazi taktikus megoldás, amely egyelőre várat magára.
Engem senki nem kér, és nem kényszerít arra, hogy bármit tegyek.
A saját véleményemet fogalmazom meg, de addig amíg a NAGY politika beleszól a civilek életébe, aggályaim vannak.
Sokkal egyszerűbb lenne Tóth Péternek bevallania, hogy nem volt elég körültekintő, félrevezette a méhészeket, a hatóságokat, az MTA-t, és mindenkit neonikotinoidok kérdéskörében.
Amíg ez nem történik meg, addig csak szenvedünk.
Engem nem kell tüntetésre buzdítanotok, augusztusban EGYEDÜL voltam a Greenpeace-el a Kossuth téren.
Az első brüsszeli demonstráció szervezésében részt vettem, a másodikat szervezetem, és ki is utaztam.
Az ország legnagyobb méhpusztulásakor megszerveztem a megyei bíróság elé a demonstrációt.
A tatabányai tüntetésre én készíttettem a táblákat amit ott tartottak a méhészek, és a Baranya megyeikkel közösen megtöltöttünk egy buszt.
Miről beszéltek?
Hátradőlve észt osztani nem nehéz.
Én általában teszek is a cél érdekében, most pedig a higgadtsággal, a bölcsességgel előrébb juthatunk.
A repcének már nyekk, azt elvetették.
A napraforgót és kukoricát pedig jó eséllyel ismét csávázott vetőmaggal vetik.
Hol vannak az EU tiltó szabályai?
Ha a magyar állam ezt sem veszi figyelembe (Dr.Darvas Béla előadásában ezt külön kihangsúlyozza) akkor az OMME mit tehet?
Ez a nagy kérdés.
Írjunk közösen az OMME elnökségének egy javaslatot, hogy mi a méhésztársadalom igénye.
Írjuk ezt minél többen alá, akkor egy alulról építkező kezdeményezés nem maradhat szó nélkül.
Az első mondatot magamra vállalom.
Így kezdődjön.
Tóth Péter azonnali hatállyal mondjon le, és kérjen bocsánatot a méhészektől amiért ilyen bajba sodorta az ágazatot.
Folytassátok!
Közben Lalimeheszet is írt, neki is válaszolok.
Ezt az anyagot Simon Gergőék, a Greenpeace vegyi-anyag szakértőjének jóvoltából adták ki.
A Szekszárdi Tavaszváró Méhésznapon és az OMME Küldöttgyűlésén a  Greenpeace aktivistáival közösen terjesztettük.
Tóth Péter ezt sem hitte, azóta sem hiszi.
Egyet tett, az OMME újság címlapján siratta a neok ideiglenes felfüggesztését.
Itt tartunk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: sztyopa - 2017. November 23. 20:00
Itt egy lépéssel kell matot adni ,kölönben végünk .
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 24. 00:32
Idézet
Attila, Te magad sem tudod eldönteni hogy demonstrálj vagy sem.  Egyszer mellette vagy aztán mikor szervez valaki valamit akkor meg elnémítottad  :-[   Várod a vezetés bólintását?

Igen, várja. Reménykedik! De hiába várja.

Idézet
Csuja korán ugrott, nem kampányolt ellene senki!

Attila nem biztos, hogy tud róla, de Csuja ellen volt, van és lesz kampány. És ezt a kampányt most már nem Cserényi, Nem is Mészi irányítja.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 24. 07:22
Geddekas neked fóbiád lett.
Senkinek nem várom a bólintását, önálló gondolattal rendelkezem.
Senki nem fogja a kezem, senkinek nem vagyok elkötelezve, senki nem szokott utasítani.
A neonikotinoidok kérdésköre attól sokkal bonyolultabb, mint ahogy gondoljátok.
A politikától az egyesület nem tudja magát függetlenné tenni, és ez sokkal nagyobb átok mint maga a vegyszerek.
A megoldást mindenki tudja..."Azonnal be kell tiltani az összes neonikotinoiddal való csávázást!"
Úgy, ahogy az Európai Unió összes tagállamában van.
Ez egy olyan ország ahol mindig van joghézag, mindig másként értékelik a közösségi szabályokat.
A jogharmonizáció vagy micsoda, az egy megfoghatatlan valami?
Ezzel kell az OMME-nak megküzdenie, a méhészek elemi érdekét szem előtt tartva, mert a politikusok üzleteibe csak óvatosan szabad belenyúlni, de bele kell nyúlni.
Ha tudtok olyan megoldást ami az ágazat hasznára válik, és nem tesznek alánk, adjátok elő.
Javaslatainkkal segítsük az elnökség munkáját!
A levél megfogalmazásában, és a tárgyalásokon Tóth Péter nem vehet részt!
Abból még jó soha nem sült ki.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2017. November 24. 08:53
Attila!

Idézet
Ha tudtok olyan megoldást ami az ágazat hasznára válik, és nem tesznek alánk, adjátok elő.
Kérlek segítsd értelmezni ezt a mondatodat.
Úgy érzem, te már gondolkodtál a "megoldáson", de mindig arra jutottál, hogy "alánk tudnak tenni". Mivel ????
Abban is kérem a véleményed, hogy valójában mit is jelent az a mondat, hogy (az OMME érdekvédelmi szervezet). Mit is kel-kellene megtenni-e ennek az egyesületnek a méhészek, tagdíj fizető méhészek érdekében. Hozzá kel tennem, hogy kvázi 13.500 taggal a háta mögött!

Elekes László
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 24. 20:06
Atya, segítek.
A politikusok simán alá tudnak vágni az ágazatnak, különösen akkor, ha a saját kis üzletüket veszélyeztetjük.
Itt kell az egyesületnek felvennie a kesztyűt, amit Fekete József alelnök be is jelentett, a küldöttgyűlésen, ott voltál, hallottad.
Arra kérsz, hogy a következő mondatra adjak választ?
"Abban is kérem a véleményed, hogy valójában mit is jelent az a mondat, hogy (az OMME érdekvédelmi szervezet)."
Az OMME honlapján megnézheted, az alapszabály 4.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 25. 00:24
Lehet nekünk jobban alánk tenni mint most?
Igen, lehet.
Ha a kukorica és napraforgó is neo-val lesz csávázva.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2017. November 25. 18:35
Geddekas!

Ezt írod:
"Lehet nekünk jobban alánk tenni mint most?
Igen, lehet.
Ha a kukorica és napraforgó is neo-val lesz csávázva."

Azzal lesz csávázva!
Hol jártál,már megírtuk.
Kiadták az eseti engedélyeket.
Ha jól tudom az összes,600 ezer ha napraforgó,400 ezer ha kukorica
az 1.2 millióból.
Nehéz betelelés vár ránk.

CsÁ
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 25. 22:28
A tragédia teljes. Vajon az OMME Küldöttgyűlése ez ügyben miért nem lépett semmit?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2017. November 27. 18:55
Hurráááá!
Védjük, óvjuk a természetet!
https://alfahir.hu/2017/11/27/glifozat_europai_unio_novenyvedelem
Ugyan így fogunk járni a neonikotinoidokkal is.
Ebben semmi kétségetek ne legyen.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2017. November 27. 20:33
A legszomorúbb , hogy  tiltó listára került növény védőszerek újból engedélyezve lettek Magyarországon  !!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: jani bátya - 2017. November 27. 20:48
"Nehezen tudom azt elképzelni , hogy amikor elkezdték újból kifőzni a méhekre veszélyes mérges levest nem vonták be az érdekelt feleket , hogy reagálni tudjanak rá !!!!!!!!"

Hát láss csodát , erről szólt Darvas professzor előadása szekszárdon

Üdv. jani bátya
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lygo67 - 2017. November 27. 21:11
Hurráááá!
Védjük, óvjuk a természetet!
https://alfahir.hu/2017/11/27/glifozat_europai_unio_novenyvedelem
Ugyan így fogunk járni a neonikotinoidokkal is.
Ebben semmi kétségetek ne legyen.
Nagyernyei Attila

Semmi gond !!!
"... Ellenőrizték, hogy napi 8 liter sör elfogyasztása egy 75 kg testsúlyú embernél 0,0031 mg/testúly-kg glifozát-bevitelt jelent. Ez – a mindennél szigorúbb 0, 3 mg német előírással összevetve is – valójában „nulla”
Schleswig-Holstein gazdaszövetsége utánaszámolt: 800-1000 liter sört kellene meginnunk egyetlen nap ahhoz, hogy a Németországban igen alacsonyan tartott határértéket túllépjük....

A világ egyik legnépszerűbb gyomirtószere a hagyományos őszi-tavaszi munkákon kívül még érésgyorsításra, deszikkálásra is használható. A glifozátot a talajban élő mikroorganizmusok a természetben előforduló alkotóelemeire (ammónia, foszfát, széndioxid és glioxalátok) bontják. A glifozát hatóanyagának átlagos felezési ideje (ami alatt hatóanyagának fele lebomlik) a talajban 45 nap. Viszonylag gyors lebomlása miatt a szer nem halmozódik fel a talajban. Hat hónapon belül a hatóanyag 90 százaléka átalakul természetes összetevőkké. A lebontást végző baktériumokat a szer nem károsítja, ellenkezőleg, foszforforrást jelent számukra. Biztosan nem fogunk megválni tőle! "

Megmagyarázták !  Szép új világ !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2017. November 27. 21:23
Az elmúlt 14 évben sok előadás volt a neok káros hatásairól mégse történt semmi !!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 28. 00:23
Idézet
Nehezen tudom azt elképzelni , hogy amikor elkezdték újból kifőzni a méhekre veszélyes mérges levest nem vonták be az érdekelt feleket , hogy reagálni tudjanak rá !!!!!!!!
Tóth Péter tudott róla már a télen. Jelezte az elnöknek, sőt februárban levelet is írt az elnökség tagjainak. Napirendre se került a téma.

Vagy nem fogta fel a helyzet súlyosságát Bross Péter és az elnökség, vagy ... Nem folytatom. Szeptemberben újra előkerült a téma az elnökségi ülésen, sőt döntés is született a tiltakozásról, de azóta se tiltakozik az OMME.
Küldöttgyűlésen jött a bejelentés, hogy nemcsak a repce, hanem a jövő évi kukorica és napraforgó is kockázatos méhlegelő lesz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2017. November 28. 11:18
Sokkot kaptam nem térek magamhoz , a méhészek hallgatnak , sodródnak az árral , fel sem fogják hogy kihúzták alóluk a szőnyeget !!!!!! SENKINEK nem fogom megbocsátani , ha jövőre újból pusztulnak a méheim !!!!!!!!! Sokszor gondolok arra ,  hogy veszem a kalapom eladom méhészetemet , lemondok alelnökségemről és kilépek az OMME-ból !!!!!!! Hallom vissza " biztató " szavakat: Szabó Laci nem fogsz hiányozni senkinek , a nyugtatódat meg szedd rendszeresen !!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2017. November 29. 08:51
Lehet, hogy a glifozát valóban viszonylag hamar bomlik, de a neonikotinoidok mennyi idő alatt bomlanak felére?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 29. 11:47
Lehet, hogy a glifozát valóban viszonylag hamar bomlik, de a neonikotinoidok mennyi idő alatt bomlanak felére?

A glifozát gyors lebomlásában is kételkedek, a neonikotinoidok pedig kifejezetten lassan bomlanak. A gyártó saját bevallása szerint is kb 140 nap feleződik meg a talajban a mennyisége. De vannak szakirodalmi adatok arra, hogy neonikotinoidot 18 év után is kimutattak talajból. A magra pakolt neonikotinoid 95 %-a a talajban marad.

A lebomlási sebességet nagyon sok tényező befolyásolja a talajban is és a növényben is, hőmérséklet, csapadék mennyisége-gyakorisága, talaj savassága, lúgossága, agyagtartalma, a talajba vetett növények sajátosságai, a talajvízszint stb.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2017. November 29. 18:29
Tehát az a lényeg, hogy a neos talajba vetett vetemény még következő vagy azutáni évben is tartalmazhat jelentős mennyiséget, függetlenül, hogy nem használták.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. November 29. 21:12
Geddekastól kérdezném, a glifozát, pontosan hogyan hat a méhekre. Nem nagyon találtam róla érdemi, pontos információt. Akár tudományosan is jöhet!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 29. 22:03
Ha azt kérdezed, hogy a toxikológusok szerint a méhekre van-e mérgező hatása, akkor azt kell mondanom, hogy erre vonatkozó információval nem rendelkezek.

Ha viszont azt kérdezed, hogy a méhlegelő elsivárosodása miatt kárt okoz-e a méhcsaládoknak és a méhészeknek, akkor igen komoly ellensége a méhészeknek a glifozát lobbi.

Ha azt kérdezed, hogy GMO szempontból problémás-e a glifozást, akkor igen, nagyon problémás, hiszen a glifozáttűrést GMO technikával építik be a növényekbe. Azt nem tartom lehetetlennek, hogy ennek a genetikai változásnak van az emberek egészségére káros hatása, de konkrét információm nincs róla, mert nem mentem utána. Most itt Magyarországon a nagyarányú használat és a rendkívül tartós hatás miatt a neonikotinoidokat érzem a legveszélyesebbnek a méhekre.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Gömbi a virágbogár - 2017. November 29. 22:21
Igen az első érdekelt.
Ugye a napokban a glifozát volt a téma és próbáltam kutakodni, de semmilyen vagy legalábbis megnyugtató választ nem találtam, minimális informácio lelhető fel.
A neten a Glialka (glifozát tartalmú)szer leírásában méhekre nem jelölésköteles.
Tehát a gyártó azt mondja ezzel ha a méhes környékét lepermetezem semmi baj se lesz belőle. Vagy ha mellettem mezőgazdasági területet gyomírtóznak és a szél átviszi a méhekre abból sem....
De mondhatnám a tavasszal a gyümölcsösök alatt található virágtenger egyik napról a másikra elszárad  :(
Valami ilyesmire gondoltam.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: főnix - 2017. November 30. 12:17
Gömbi!

Szomorú, hogy az itt író és tájékoztatást adó tudós-társadalom sem képes adekvát választ adni a felvetett kérdésekre, pedig Geddekas már jó ideje tanulmányozza e problémakört. Sajnos, kénytelen lesz beérni ezek szerint az általam szolgáltatható -s hozzávetőleg sem oly szaktudományos megközelítésű- link-csokorral, mely természetesen koránt sem teljes körű, viszont részben jó válaszokat ad a glifozát környezeti sorsára vonatkozóan, másrészt néhány közülük konkrétan arra a méh-toxicitási kérdésre is kitér, melyről Geddekas -még- nem rendelkezik információkkal. Most csak a glifozáttal kapcsolatos linkeket teszem fel, s mivel a kérdés konkrétan a hatóanyag felezési idejére is irányult, igyekeztem elsősorban erre a kritériumra fókuszálni, mellette egy-két rövid linknyi terjedelemben a glifozát és méhek viszonyára. Ha megakadna valamiben, kérdezzen bátran, mert noha nem szaktudományos a megközelítésem, de igyekszem segíteni a problémájának kibontásában. A neonikotinoidokról majd egy másik alkalommal, mert ott sem minden gömbölű a Klubon szereplő válaszok tekintetében...

http://www.cdpr.ca.gov/docs/emon/pubs/fatememo/glyphos.pdf
https://www.chemistryworld.com/news/glyphosate-persistence-raises-questions/9510.article
https://www.soilassociation.org/media/7202/glyphosate-and-soil-health-full-report.pdf
https://monsanto.com/app/uploads/2017/06/glyphosate-half-life-in-soil.pdf
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4756530/

http://jeb.biologists.org/content/218/17/2799.long
https://geneticliteracyproject.org/2015/11/03/glyphosate-is-no-bee-killer/
https://entomologytoday.org/2015/10/13/glyphosate-acetamiprid-low-toxicity-honey-bees-2/

A glifozát (és a neonikotinoid hatóanyagok) környezeti sorsa, felezési ideje, bomlása, metabolitjaik sorsa koránt sem olyan egyszerű kérdés, hogy geddekasi rövidséggel megválaszolható legyen. A  felezés, perzisztencia, metabolizáció stb. rendkívül sok tényező függvénye, nincs generálisan lassú és gyors lebomlás, hanem a környezeti tényezők függvényében degradálódik vagy marad hatékony formában egy hatóanyag. Most a glifozát tekintetében remélem, sikerült megadni a választ, a neokra meg majd visszatérek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2017. November 30. 23:30
Idézet
Szomorú, hogy az itt író és tájékoztatást adó tudós-társadalom sem képes adekvát választ adni a felvetett kérdésekre, pedig Geddekas már jó ideje tanulmányozza e problémakört.

Nem értetted meg mit írt Geddekas! Azt írta, hogy a glifozáttal SOHA nem foglalkozott, nem nézte át SOHA a glifozáttal foglalkozó szakirodalmakat, nem gyűjtött méhészektől SOHA erre vonatkozó információkat, nem elemezte SOHA ezt a kérdéskört, hiszen elsősorban a neonikotinoidokra koncentrált.

A lebomlással kapcsolatosan ugyanazokat írta le Geddekas is, mint főnix=Tomipapa.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Január 05. 12:16
Ez a 2013-as rendelet, ami szigorítja három neo használatát.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R0485&from=HU

Kiemelek egy rész:

   
A Hatóság a klotianidin, a tiametoxam, illetve az imidakloprid méhekre jelentett kockázatainak értékelésével kapcsolatos megállapításait 2013. január 16-án tette közzé (8).

(6)

A Hatóság megállapította, hogy a klotianidin, tiametoxam, illetve imidakloprid hatóanyagú növényvédő szerek bizonyos növények tekintetében nagyfokú akut kockázatot jelentenek a méhekre. Több növény esetében a méheket illetően különösen nagyfokú és akut kockázatot állapított meg a pornak való expozíció miatt, néhány növény esetében a szennyeződött virágporban és nektárban található szermaradékok fogyasztása miatt, a kukorica esetében pedig a guttációs folyadéknak való expozíció miatt. Emellett számos növény esetében elfogadhatatlan mértékű kockázatok fennállását sem lehetett kizárni, mivel az említett anyagok akut és krónikus hatást gyakorolnak a méhkolónia túlélésére és fejlődésére. A Hatóság az értékelt növényekkel kapcsolatban minden esetben azt is megállapította, hogy hiányosak az adatok, különösen azon kockázatok tekintetében, amelyeknek a mézelő méhek hosszú távon a pornak való expozíció, a virágporban és a nektárban található szermaradékok és a guttációs folyadéknak való expozíció miatt vannak kitéve.

(7)

Az új tudományos és műszaki ismeretekre figyelemmel a Bizottság megállapította, hogy egyes jelek szerint a klotianidin, a tiametoxam és az imidakloprid jóváhagyott felhasználásai a méhekre gyakorolt hatásuk miatt már nem felelnek meg az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak, és a méhekre háruló nagyfokú kockázatot csak további korlátozások bevezetésével lehet kizárni. Addig is, amíg a Hatóság a szóban forgó hatóanyagoknak különösen a levélzetkezelés céljára történő alkalmazását nem értékelte, a Bizottság úgy tekinti, hogy az a klotianidin, a tiametoxam és az imidakloprid hatóanyagok növényen keresztül történő, szisztémás transzlokációja miatt hasonló kockázatokat jelent a méhekre, mint a vetőmagkezelés és a talajkezelés céljára történő alkalmazás.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2018. Január 11. 15:53
www.youtube.com/watch?v=kJHhh_ENblM

A neok-hoz is linkelhettem volna :-\
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2018. Január 11. 16:59
A napraforgó virágzatában 1,5 ppb mennyiségű tiqmetoxamot talált a labor. A földön mindenütt méhhullák. A méz megengedett tiametoxam tartalma jelenleg 50 ppb. Ez nekem így nem kerek. Ha 1,5 ppb a virágban ilyen méhelhullást okoz, akkor hogyan lesz a mézben 50?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Január 11. 20:31
Neo!

A mézben is ott a neo, meg más élelmiszerben is, tehát bennünk is. Vajon mennyi idő a mézben és bennünk a lebomlási ideje ennek a "méhímélő" anyagnak?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2018. Január 12. 08:26
Geddekas!
Úgy tűnik, hogy az állati-emberi szervezetben is olyan sebességgel bomlik, mint a növényekben. A mézben nincs CYP 450-es enzimrendszer,ami a bontást végzi, mert az a sejtek belsejében van. A méz élő sejtes elemei elvileg bonthatnák, de hát pont az a lényege a méznek, hogy olyan tömény cukoroldat, amely elpusztítja az élő sejteket, ezért nem erjed. Tehát itt pusztán egy spontán bomlásról lehet beszélni, melynek felezési ideje nagy valószínűséggel évezredekben mérhető.
Ha a kérdés mögött esetleg megbújó gondolatot kibontjuk, akkor egyszerűen egy fizikai folyamatot kell végiggondolni. Attól, hogy a méhek minden nap újabb adag nektárt hoznak be, attól nem fog a méz neonikotinoid tartalma emelkedni. A továbbiakban az NNI rövidítést használom a neokra. Az NNI kocentráció ugyanaz marad. Azért mert a koncentráció mondjuk mg/kg, akkor ha mindig azonos mg/kg-os koncentrációjú anyag jut be, akkor egyformán emelkedik az oldószer és oldott anyag is,tehát a koncentráció nem változik. Akkor fog változni, ha az oldószer elpárolog, tehát ugyanannyi oldott anyag kisebb tömegű oldatban lesz. A koncentrálódás igaz a mézre, de nem harmincszoros a koncentrálódás mértéke, hanem még kétszeres sincs. Ha a méh elpusztul a 1,5 ppb-s nektártól (feltételezzük, hogy a nektárban is annyi van, mint a virágban), akkor mi hozza be az 50 ppb-s mézet? Persze az 50 ppb a megengedett felső határ, nem biztos, hogy ez elő is fordul. Azonban ez korábban 10 ppb volt. Csak az lehetett az ok az emelésre, hogy találtak ennél nagyobb koncentrációjút, ami közelít az 50-hez.
Érdemes szólni a környezeti akkumulációról. A környezetben szintén nagyon lassan bomlanak az NNI-k. Tehát ha több éven át juttatjuk ki, akkor persze a koncentráció ott is csak akkor tud nőni, ha az oldószer párolog. Nos az NNI-k vízben oldódó vegyületek, a víz pedig tudjuk, hogy párolog. Vagyis az egyik évben kijuttatott NNI vízben oldódik, transzlokálódik a domborzati viszonyoknak megfelelően: sík területen a mélyebb talajrétegek irányába, dombos területen a dombok alja irányába. A lényeges különbség a kettő között, hogy a növények gyökérzetétől távolodik sík talajon, dombos esetén azon a szinten maradhat a domb aljában. Nyáron a víz elpárologhat, az NNIK ott maradnak. Következő évben a talajvíz útján újabb adag NNI jön, feloldja az ott levő NNI-ket, tehát eképpen lesz a következő évben a domb aljában magasabb NNI koncentráció. Ezt fogják felszívni a növények, és ez a magasabb koncentráció jelenik meg a nektárban. A jobb hidrológiai viszonyok miatt jobb nektártermelő növényeket fogják a méhek intenzívebben látogatni a méhek a domb aljában. Így lehetnek évről-évre veszélyesebbek az NNI-k.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2018. Január 15. 14:10
Ismét találtam "valamit" akinek van ideje, nézze végig ;)

www.youtube.com/watch?v=xhGkoDGMoIE&t=535s
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 19. 17:42
Jordán úr NÉBIH szakterületi Igazgató azt mondta az OMME OV-n, hogy ha növényvédőszeres ok miatt a méhcsalád vesztesége meghaladja a 7%-ot, akkor helye van a kárigénynek. Miért pont 7%? Mit fogadnak el növényvédőszeres oknak?

Egy krónikus mérgezés (márpedig a neonikotinoid mérgezés majdnem mindíg krónikus) esetén már minden baja van a méhcsaládnak, lásd az egyházaskozári esetet. Ott a mérgezés tüneteit elfedték a méhbetegségek. Ha ott lett volna kártérítési igény, akkor szét kellett volna válogatni a dolgokat, de az ok-okozati láncba hogyan vegye figyelembe a bíró a mérgezés miatt kialakult méhbetegségeket?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2018. Március 19. 20:12
Üdv.Uraim!
Geddekas!
Nos,Jordán Úr szerint éppen ez az ok-okozati összefüggés nincs kellőképpen bizonyítva,és szerinte nincs meg Európában a föltétel arra hogy ezt a kutatók teljes biztonsággal kimondják,nem tudnak megfelelő bizonyítékokat felmutatni.
Szerinte a bizonyítékok bizonytalanságokkal terheltek.
Hogy ezt Én elhiszem-e vagy nem az egy dolog.
Viszont a kijelentését cáfolni Én nem tudom, és nem is fogadná el mert nem vagyok öko-toxikológus és Ő sem az.
Valami ilyesmit is mondott.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 20. 00:38
Viszont a kijelentését cáfolni Én nem tudom, és nem is fogadná el mert nem vagyok öko-toxikológus és Ő sem az.
Valami ilyesmit is mondott.
Értem. Nem Jordán úr kijelentéseire reagálok, hiszen azoknak a gondolatoknak a cáfolatát többen több formában megtettük.

Ha Bross Péter értene ahhoz amit csinál, akkor ugyanerre az OV-re meghívta volna a Greenpeace-t vagy Darvas Bélát is. Kedves méhésztársak, hallgattassék meg mind a két fél és döntsenek a méhészek, hogyan tovább. Gödöllőre is meg volt hívva Jordán úr, de ugyanarra az eseményre Simon Gergely Greenpeace is. Máris nem lehetett erőpotizálni. Ezzel szemben Bross Péter lenyomta a tisztelt publikum torkán az állami erőszakot.

Tisztelt Bross Péter!

Ezt a szocreál diktatúrát el kéne felejtened. Hiába erőlködsz, a demokrácia szellemét nem tudod visszagyömöszölni a palackba. Erre a stílusra egyre kevésbé fogékony a változó világ. Láthatod, az egyoldalú tájékoztatás növeli a veled szembeni amúgy se csekély bizalmatlanságot.

Az OMME elsődlegesen érdekvédelmi szervezet, de nem akárkiké, NEM a minisztériumé, NEM a Syngenta-Bayer cégé, NEM a mézkereskedőké, hanem a méhészeké. Mi fizetjük a te béredet, az autódat és telefonodat, sőt a külföldi útjaidat is. Nem sajnálom tőled, ha értünk dolgozol. Még a sikertelenséget is elfogadom, mert ez is vele jár. Nem lehet minden csatát megnyerni, de a te 2017-es érdekvédelmi teljesítményed gyalázatosan rossz volt.
Miért?
Mert a legfontosabb ügyünkben csatába se szálltál. És a szolgalekűséged magyarázataként most magad elé toltad az állami erőszak egyszemélyi képviselőjét, fel se villantva az esélyt az Isten adta nép számára, hogy van más lehetőség is. Szégyelld magad! Van még ennél lejjebb?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Március 20. 07:12
Talán nem nekem kéne válaszolnom, de mivel nem voltál ott az OV-n,így a legfontosabb dolgot kihagytad az egyéni elemzésedből.
Ez pedig a következő.
Az egész neonikotinoid kérdés nem a NÉBIH kezében van.
Mindenben a politikai elit dönt, ha tetszik, ha nem!!!!!
Akik ott ültünk ezt hallhattuk.
Azt mondta Jordán Úr, ha felsőbb utasítást kapok, akkor a szükséghelyzeti engedélyeket nem fogom aláírni.
Szállj le a Földre közénk Geddekas!
Ma, különösen a választások előtt mindent a politika határoz meg.
Sajnos.
Az OMME élén bár ki lehet, akármilyen leveleket írogathat, addig amíg a politikai elit biznisze a vegyszerkereskedelem, mit akarunk mi?
A szidalmaid célt tévesztettek.
A megoldáson kell dolgoznunk.
Ezért volt egy nagy puki csupán az egyszemélyes tüntetésed is.
Olyan érzésem volt mint amikor az a kínai diák meg akarta álltani a tankot.
Ha egy országos mérvű méhpusztulás lenne most tavasszal, akkor lehet eredményt elérni.
A méhészek maguktól mennek az utcára, és ettől jobban nem fél senki, még a politikus urak is berezelnének.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2018. Március 20. 09:29
P
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 20. 09:45
Ezért volt egy nagy puki csupán az egyszemélyes tüntetésed is.
Olyan érzésem volt mint amikor az a kínai diák meg akarta álltani a tankokat.
Egyaránt sikertelen volt a Csuja és a Nagyernyei tavalyi demonstrációja, mert a méhészek a megoldást egyelőre az OMME-tól várják, pedig az OMME nevében Bross csak az állami erőszakot tolja az arcunkba pl. Jordán úr személyében, ahelyett, hogy ő is odaállt volna tavaly Nagyernyei és Csuja mellé. És akkor nem itt tartanánk.

Az OMME hívó szavára ezrek mentek volna ki a Kossuth térre és tárgyalási pozícióba is került volna a minisztériumot uraló méreglobbival szemben. Ezt a lehetőséget tékozolta el Bross.

Mi a helyzet most? A szerencsétlen időjárás a rovarvilágot - közöttük a méheinket is - megtizedelte. Ezzel az állománnyal indulunk. A méhész most tavasszal nem tudja eldönteni, hogy a repce vagy az időjárás okozza az eredménytelenséget és az elnéptelenedést. Ha mégis úgy ítéli meg, hogy mérgezés áldozata a méhállománya, akkor vagy menekül vagy kárfelmérő bizottságot szervez. Egy biztos, hogy augusztus közepéig a méhészt te egyetlen tüntetésre el nem tudod cipelni.

A méhész nem közönséges melós aki bármikor sztrájkolhat. A méhésznek áprilistól augusztusig a méheivel kell foglalkoznia, ez a hivatása. Ne is álmodozz áprilisban, májusban tüntető méhészről.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2018. Március 20. 10:01
Attila!
Az alábbi két állítás között csak én érzek ellentmondást?
Az egész neonikotinoid kérdés nem a NÉBIH kezében van.
Mindenben a politikai elit dönt, ha tetszik, ha nem!!!!!
......
Azt mondta Jordán Úr: "ha felsőbb utasítást kapok, akkor a szükséghelyzeti engedélyeket nem fogom aláírni."


Ezt én valahogy nem értem. Ha olyan felsőbb utasítás jön, hogy alá kell írnia, akkor mi az a rejtélyes momentum, ami alapján most azt mondja, hogy nem írja alá, ezelőtt három hónappal pedig aláírta. Mi változott meg? Most hirtelen veszélyesebbek lettek az NNI-k ? A földben lévő pedig nem veszélyes? Ha mindkettő egyformán veszélyes, akkor milyen kártérítésre számíthatunk? Ha mindkettő veszélytelen, akkor miért nem írja alá?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kiskakas - 2018. Március 20. 10:06
QUQURIQ !!!

" Ha mindkettő egyformán veszélyes, akkor milyen kártérítésre számíthatunk?"

Vajon kitől?
A gazdától, vagy az államtól?
...és ki lesz a független labor?

Kiskakas
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lygo67 - 2018. Március 20. 11:51
....
Az OMME élén bár ki lehet, akármilyen leveleket írogathat, addig amíg a politikai elit biznisze a vegyszerkereskedelem, mit akarunk mi?
....

Nagyernyei Attila

Csak egy egyszerű méhész kérdés (független attól , hogy bármilyen eredményt is elérhettek volna)   Vezetés megtett e mindent a méhészek érdekvédelmének ügyében ? NEM

Amikor B.P. egyik rendezvényen azt mondja : nehogy nekimenjünk már a minisztériumnak mikor most kaptunk 50 millót kutatásokra  - hogyan nézne ez ki ?
Úgy gondolom ezen kijelentése/kérdése mindent elmond. 



....

Ha egy országos mérvű méhpusztulás lenne most tavasszal, akkor lehet eredményt elérni.
A méhészek maguktól mennek az utcára, és ettől jobban nem fél senki, még a politikus urak is berezelnének.
....
Nagyernyei Attila

utópisztikus   (sajnos)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2018. Március 20. 13:40

Amikor B.P. egyik rendezvényen azt mondja : nehogy nekimenjünk már a minisztériumnak mikor most kaptunk 50 millót kutatásokra  - hogyan nézne ez ki ?
Úgy gondolom ezen kijelentése/kérdése mindent elmond. 


Ezt én nem is értem.

Egy érdekvédelmi szervezet miért kap, illetve miért fogad el pénzt a mindenkori hatalomtól?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: atya - 2018. Március 20. 15:38

Amikor B.P. egyik rendezvényen azt mondja : nehogy nekimenjünk már a minisztériumnak mikor most kaptunk 50 millót kutatásokra  - hogyan nézne ez ki ?
Úgy gondolom ezen kijelentése/kérdése mindent elmond. 


Ezt én nem is értem.

Egy érdekvédelmi szervezet miért kap, illetve miért fogad el pénzt a mindenkori hatalomtól?
Lehet hogy így jár nekik is az ingyen újság.   ::) :o  8)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 20. 16:11
Amikor B.P. egyik rendezvényen azt mondja : nehogy nekimenjünk már a minisztériumnak mikor most kaptunk 50 millót kutatásokra  - hogyan nézne ez ki ?
Úgy gondolom ezen kijelentése/kérdése mindent elmond.
Ezt én nem is értem.

Egy érdekvédelmi szervezet miért kap, illetve miért fogad el pénzt a mindenkori hatalomtól?
Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet. Addig amíg nem a tagdíjakból él nem is lesz az. Egy Egyesületnek a legeslegelső és soha szem elől nem téveszthető dolga a közösség érdekének a védelme. Az OMME ezt szem elől tévesztette.

Miért nem maradhatott az MMNP feletti rendelkezési jog teljes körűen az MVH-nál? Az EU Jogszabály csak a Méhészegyesületekkel való egyeztetési kötelezettséget írja elő és nem a teljes birtoklást. Vagyis ott tévedt rossz útra az OMME, amikor kérte és kapta az MMNP feletti rendelkezési jogot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2018. Március 21. 09:40
Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet.

Hát micsoda?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 21. 10:15
Ébresztő! Az OMME nem érdekvédelmi szervezet.
Hát micsoda?
Szerintem ezzel se a tagság, se az elnökség nincs tisztában. Miből él egy jó szakszervezet? Hát nem álllami 1,5 milliárd Ft szétosztásából.
Hanem
tagdíjból és saját vagyonából.

Az OMME ma egy állami hivatal.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2018. Március 21. 14:10
...
A jobb hidrológiai viszonyok miatt jobb nektártermelő növényeket fogják a méhek intenzívebben látogatni a méhek a domb aljában. Így lehetnek évről-évre veszélyesebbek az NNI-k.

Minden mondatoddal egyetértek. Apró kiegészítés:
A növények különböző mértékben szívják fel és különböző helyekre viszik a neókat. Vannak növények, amelyek nem szívják fel, és köszönik szépen, elvannak. Másoknál fokozott a felvétel.

A mások oldalon nem minden növény ugyanoda teszi a neókat. Van amely a gyökérbe. Nekünk azok jelentenek veszélyt, amelyek a virágporba, vagy nektárba. Sok irodalmat még nem olvastam a témában, de megérné:
A kukorica minden porcikájában megjelenik a neo. (Ez egyben azt is jelenti, hogy kiválóan lehet a kukoricával a termőföld neonikotionid szennyezettségét csökkenteni, csak utána a kukorica levelet, szárat veszélyes hulladékként kell mentesíteni.)

A tök, uborka virágjában és nektárjában is erősen megjelenik a neo.

A másik a bomlás.
A földben levő neo bomlik. Függ az UV sugárzástól, szántáskor felülre kerülő molekula gyorsabban bomlik, mint a mélyben levő. Függ a víztartalomtól, talaj szerkezettől. Sajnos vannak olyanok, amelyek felezési ideje 110 év. Ez azt jelenti, hogy egyik éven ha kijuttatnak 1 tonnát, 110 év múlva még mindíg 500 kg benne lessz a földben.

Egyébként már annyira tele van neoval a föld, hogy csak vetni kell, a csávázó már a földben. Készíteni kellene egy felmérést, mennyi a talajlakók száma. Lassan úgy lesz nálunk a földben, mint Kínában a levegőben. Kínában a vegyszerekkel ezer négyzetkilométereken irtották ki a méheket és minden beporzót. Most kézzel poroznak.

A talajlakók sok-sok funkcióját majd átveszi az ember? Itt a lebomlás, humuszképződés, tápanyag lekötés, tápanyag felhalmozástól sok mindenről szó van.
Megint a buta, csak a mostban való gondolkodás. Semmilyen feszültséget nem vállalunk fel, mert négyévente választás. No innen van létjogosultsága a királyságnak. Ott meg lehet olyan döntést hozni, ami pár évig rossz, de hosszútávon jó. A nyugati tipusú demokrácákban nem lehet, mert a négyéves ciklusonkénti hangulat nem engedi a nyugati társadalmak politikai elitjét hosszú távban gondolkodni - bizonyos területeken.

Tudja valaki, mi a neók hatása a talajlakó baktériumokra?

...
Másik kérdésed arra vonatkozpott, hogy miért írna alá valami mást most Jordán Igazgató úr, mint eddig. Mitől változna a szél?

Amit Geddekas sem ért, és itt a fórumon sem jött le: Jordán Igazgató úr, mint én is - utálja a vegyszereket. De nem lehet egyik napról a másikra átállítani a gazdaságot. A sokféle rossz közül a döntés pillanatában ez tűnt a kevésbé rossznak. Végre elfelejthetjük a DDT! Emlékeztek, milyen üdvrivalgás volt, vége a DDT-nek! Megjött a neo! 

Tudják, hogy a neo káros a méhcsaládokra, nem ez volt annak az állításnak sem a lényege. Tudják, hogy káros. Csak mérlegelniük kellett: ennyi kár ezen az oldalon, annyi kár a másik oldalon. És ehhez a rizikóbecsléshez nem kaptak adatot tölünk. A rizikóbecslésben 7% méhészeti kár lett beállítva. Magyarországon amióta neo van töretlenül nő a méhállomány. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs olyan pusztulás, ami jelentősen befolyásolná a serpenyőt, a mérlegelést. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 7 % veszteség nem bizonyított. Azt kérte, hogy mutassuk ki a nagyobb kárt, akkor lehet beletenni a serpenyőbe. 

(Az már csak a sors iróniája, hogy mi Magyarok arra panaszkodunk, hogy túl sok a méhcsalád, miért lenne akkor baj, ha kicsit csökkenne? Csökkenjen, de ne az enyém - ezzel mindenki így van!)

Ez az egész az u.n. mezőgazdasági politika. Minden a fejekben dől el.

Ha azonnal átállítanánk minden gazdaságot bióra, betiltana a korményzat minden vegyszert, akkor mi történne? Lázadás, mert sok család nem tudna élelmiszert vásárolni. Jönne megint az occsó, a kölföldön termelt silány.

Kik termelik a magyar occsót? Azok a nagyüzemek, akik mindenen spórolnak, vegyszerrel kezelik a növényeket, gyomirtóznak. A gyermekkorom krumlibogár gyűjtögetése, a gazolás, a kapálás nincs. Ehelyett van a házikert, (mindenki, akinek van lehetősége legyen, már van erkélykertészkedés is) és van a nagyipari növénytermesztés (és egy kicsi, de növekvő bio). Aminek azért annyi az ára, mert egy ember ezer hektáron termel. Nagymamám földjén 400 négyszögölön el sem láttam a sor végéig, olyan hosszú volt a kapával a kezemben, több embernek több nap volt egyetlen kapálás. Ma ennyit két telefon között lenyom a géppel a gazda.

És mi történt az árakkal?

Nagyanyáink idejében, ha jól emlékezem majdnem 40 százalékát a teljes jövedelemnek élelmiszerre költötték. Ennyi lenne cca. most is, ha mindent bioban vennénk. Most 20 % alatt van az élelmiszer, mert kell a ruhára, közlekedésre, kocsira, kütyüre.

Az egy szemléletté vált, hogy kevés, de jó minőségű ruha, kevés kütyü, takarékosság. És élet minőség. Csakhogy ez Magyarországos nokkal kevesebb, mint mondjuk Németországban. Ott több a bio százalékos aránya, de messze még az 50 %ról is.

A nagyüzemi gazdaságban pedig vegyszereznek, mert nincs pénz másra. Nincs pénz emberre. Nincs pénz gyomtűrő fajta magjára.

Szerintem nekünk a növénytermesztőkkel kellene leülni, és a már meglévő alternatíváikat segíteni. Ahol már van alternatíva, azt segíteni.

De jön a kérdés, mi odaadjuk a nemzeti programos pénzt a búzatermesztőnek, hogy a millió hektáros vetőmagot cserélje le a drágább, gyomelnyomó magokra?

Vissza az eredeti kérdésre? Mikor ír ala mást a hatóság? Idéntől. Miért, mert van egy új szer. (Ismerjük annak a méhre gyakorolt hatását? Én nem. Itt van megint azon elnökségi tagunk felelőssége, akinek ez a szakmája, Tóth Péternek: Mi az új szer, mi annak a szubletális dózisának a hatása a méhekre? Hányszor erősebb a neonikotionidoknál? Felszaporodik a talajban? Bekerül a viaszba? Beivódik a kaptár falába?)

Sajnos nem értek a mérgekhez, még a nevét sem tudtam leírni. De az, aki mindíg mindent tud a hatóság berkeiből, az mit mond, megalapozott az engedélye az új szernek, vagy húsz év múlva ezellen is küzdünk majd? Milyen kísérleteket végeztek, amellyel bemutatták a méhekre való hatástalanságát? Vagy megint eljátszották, mint a neoknál, nem kell kísérlet, mert nem jelenik meg a nektárban, nem jelenik meg a virágporba de még a hajnali guttációs cseppben sem.

Szóval a neókról lassan leszokhatunk, jövőre már nem lesz téma, de jön a még erősebb, még komolyabb, ismeretlen, semmilyen módon nem kutatott szer. Most Ő a megváltó, mint neo volt a DDT-vel szemben, most letaszítja a neót a trónról. (Valami azt súgja, hogy a vegyipar feljődik, ezt is le fogják taszítani a trónról, ahova 2018-ban felkapaszkodik. Ha sok fontos ember családtagja megbetegszik bele, és bebizonyososik hogy a csúcs csodaszertől, akkor hamarabb.) De ez más a kristálygömbkategória, nem méltó egy ilyen komoly fórumhoz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2018. Március 21. 15:35
János!
Nagyjából teljesen egyetértek Veled. Én át tudom érezni a hatóság helyzetét, hogy mérlegelnie kell. A serpenyő két oldalának eltérő súlya határozza meg, hogy melyik oldalra billen. A 7 százalékon én felháborodtam. 7 % veszteség akác előtt nem azonos 7 % akác utáni veszteséggel. Ha 7 % veszteség elismert, akkor ennek kompenzálása helyből megítélendő. Én sohasem állítottam, hogy a neo kiirtja a méheket. Én úgy látom, hogy a CCD-ért felel. A gyűjtő méhek eltévedését okozza egy kumulatív toxikózis révén. Ezáltal a kaptárban a dajkák és a fiasítás nem tud annyi méreganyaghoz jutni, hogy elpusztuljon. A dajkákat határesetnek tartom, mert ezek a virágporból is hozzájutnak méreghez. Az EFSA jelentés viszont azt mutatta ki, hogy a dajkák kockázata a fele a dolgozókénak. Valószínűleg azért, mert a dolgozók sokkal több nektárt hoznak be, mint a dajkák elesége. Ennek az egésznek csak a diamidok, mint a legújabb szerek miatt van jelentősége. Ugyanis ezeknek a szereknek nincs központi idegrendszeri hatása, így a dolgozók eltévedése nem védi meg a fiasítást. Ha a fiasítás pusztítja ki először, akkor kiirtja a méhcsaládot. Tomipapa járt utána a témának a zöldön, itt egy összefoglaló:
http://www.irac-online.org/content/uploads/DBM_Workshop_Diamide_MOA_Rotation.pdf

A szükséghelyzeti engedélyezés gyakorlata, amely semmilyen formában nem jogszerű, vezet most oda, hogy ha tényleg a legreménytelibb hatóanyag is, hogy a csávázáshoz való engedélyezése elé a lehető legnagyobb akadályokat gördítsük. Mert már semmit nem vagyunk elhinni, az NNI-k miatt. Ha az engedélyokiratban az alábbi három kritérium nem szerepel, akkor bírósági úton támadjuk meg az engedélyezést. Ezek: 1. Szelektivitás, azaz a hatóanyag nem hat a mézelő méhre. 2. Ha a fenti kritérium nem igaz, akkor a talajban történő felezési idő 30 nap alatti. 3. Ha ez sem teljesül, akkor az ETR értéke kisebb, mint 0,001 dolgozó méhek esetén.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2018. Március 21. 18:34
A 7 %-on én is felháborodtam. De ez nem mért, nem olkozott, hanem fiktív szám a serpenyőben. Nekünk kell azt mondani, hogy ez nemhogy 7, de 27.

DE

Szerintem a NEO-s engedélyezési perekkel már nem megyünk semmire. Amire lenne per az engedély ellen, akkorra már be is takarították. És elmondás szerint 2018-ra nem adnak ki. 

Új eljárásokba be kellene az OMMÉ-nak jelentkeznie ÜGYFÉLKÉNT!

Te ismered az új csodaszert, ami most felváltja a neót? Ha belegondolsz, hogy DDT után jött a hatezerszer erősebb neo, akkor most mi jön?

Annak kellene megszerezni az engedélyezési doksiját, mit néztek a méheknél?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 21. 20:26
Geddekas hozzászólásodat innen töröltem!
Személyeskedő, sértő megnyilvánulásod  nem méltó Fekete-Fehér Méhészklub színvonalához.
Nem kívánok jogi csatározásokat felvállalni meggondolatlan írásaidért.
Következő beszólásod miatt ismét pihenőre küldelek!
Megértésedet köszönöm.
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2018. Március 22. 04:08
Vannak máris és lesz egyre több és jobb fajspecifikus rovarölőszer, amelyek a megporzó rovarokra nem károsak.
Írnál ezekről egy összefoglalót? Elég a repce és a napraforgó ilyen rovarolőit leírnod. Elsősorban azokat csak, amire az NNI-ket használják.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2018. Március 22. 07:39
Szervusztok!
Nem csatlakozik közvetlenül a témához, de leírom.
Nem értem miért nem kísérleteznek a szántóföldi kártevők elleni védekezésben a Bacillus thuringiensis készítményekkel, mikor olyan veszedelmes kártevő mint a krumplibogár vagy az almamoly ellen kifejlesztették a fajspecifikus hatóanyagot.
A bacillus thuringiensis egy olyan rovarspecifikus baktérium, mely a kártevő emésztőrendszerét támadja meg, biogazdálkodásban használható készítmények.
Tisztelettel: Csaba
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2018. Március 22. 08:50
Dehogynem kísérleteznek vele. Csak azt úgy hívják, hogy GMO.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 22. 10:03
Neo!

A bio és nem bio szántöföldi kultúrák összehasonlításáról találsz magyar tanulmányt a keszthelyi egyetem csinálta. Érdekes, hogy az ökológiai gazdálkodás összköltsége nem magasabb mint a konvencionálisé, a termésátlagok kisebbek, de az inkább a talajerő visszapótlás hiánya miatt. A jó vetőmag fajták választása is fontos a rezisztencia miatt. Szóval akinek van bőven szerves trágyája annak érdemes biogazdálkodni szántóföldön.

Eszembe jut apám, aki azt mondta, hogy a bírtok 20%-a fiam mindíg a lábas jószágoké. Ha ezt elhibázod, nincs terméshozam, mert szar az úr. Pedig ő és ősei a Hajdúsági löszhát 30-40 aranykoronás földjén gazdálkodott, ahol éhezés soha nem volt és ha földre köptél az is kikelt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: adamez2 - 2018. Március 23. 11:58
https://24.hu/tudomany/2018/03/22/mehpusztulas-neonikotionid-mez/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2018. Március 24. 11:04
https://www.agroinform.hu/szantofold/igy-gyozheto-le-a-piretroid-rezisztens-repce-fenybogar-35965-001
"Méhekre kifejezetten kockázatos" jelőléssel megy. Mivel bimbós állapotban van permetezve, valószínű felszívódó, biztos jut a nektárba is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2018. Március 24. 11:09
Rosszul írtam, kontakt készítmény, 8-14 napos hatással.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Március 24. 16:21
Sajnos ez a szer se fajspecifikus.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2018. Április 06. 11:58
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/03/26/hatekony-tavaszi-rovarvedelem-repceben?utm_source=MM%20H%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_medium=email&utm_campaign=egyre_inkabb_divatba_joen_a_kecskehus_magyarmezogazdasaghu_2018_14&utm_term=2018-04-04
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2018. Április 26. 07:09
Egy hír az OMME honlapjáról.
http://www.omme.hu/?p=10667
Nagyon érdekesnek tartom, hogy az OMME monitoring "guruja", T.P. nem vett részt a mintavételi procedúrában.
Végre valakik rádöbbentek, hogy nélküle kell csinálni, akkor talán kiderülhet az igazi ok.
Ez is azt bizonyítja, hogy pótolhatatlan ember nincs.
Remélem ez tendencia folyamatos lesz, és végre kiderül az igazság.
Aki 10-12 éven keresztül csak félrevezette a NÉBIH-et, és az FM-et, így jár.
Végre rádöbbentek a kettős beszédre, hogy egy növényvédős soha nem fogja a méhészek érdekét képviselni.
Csak igaza lett Dr.Darvas Bélának, bár egy kicsit kellett rá várnunk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2018. Április 26. 08:38
Jaj " tényleg mászkálnak a méhek " , nagyon sajnáljuk , már  14 éve " nem is tudtunk róla" ??????? Szánalmas , elkeserítő , felháborító ez a színjáték !!!!!!!!!!!!!!!! 2005-ben is és most is  " hisztériát keltenek " a méhészek !!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bükk - 2018. Április 27. 08:08

.. egy növényvédős soha nem fogja a méhészek érdekét képviselni.


Gondolod,hogy egy "vízhordáshoz értő" tudja képviselni a méhészek érdekeit növényvédelmi
témában?
A hatóság,mint ahogy tette is simán lesöpri!/nincs itt toxikológus/
Egy politikusnak volt anno kedvenc mondása: a szakértelem bolsi trükk. :)

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2018. Április 27. 17:48
Bükk!

Mi a gondod?

Egy növényvédős a növényt védi. A növényvédelem célszervezetei többek között a rovarkártevők. A mostani rovarölők durva NEM FAJSPECIFIKUS szerek. Védik a növényt, ez nem vitatható, de a célszervezeteken túl az ökológiai rendszer többi tagjaira is mérgezők. Ennek ellenére a növényvédősök ezeknek a durva szereknek a szükségességét és érdekét védik. Helyesen teszik? Igen, helyesen. Ez a dolguk. De ezt ne az OMME vezetésében tegyék! Érthető vagyok remélem.

Ha majd lesznek fajspecifikus rovarölőszerek, akkor a növényvédősök ezeknek a szereknek az érdekét védik. De most még nem tartunk itt! 

Egy ökológus vagy ökotoxikológus az élővilágra való toxikus hatásokat méri, tehát azt, hogy adott méreg hogyan hat az ökológiai rendszer többi tagjára vagyis a nem célszervezetekre. Az OMME vezetésébe igazán érdemes lenne beválasztani ilyen embert. De nem fognak! Miért? Mert az OMME nem méhészeti érdekképviseletet csinál, hanem a minisztérium egyik kihelyezett főosztálya. Ez mindaddig így lesz, amíg az MMNP rendelet az OMME-ra van szabva és privilegizálva van benne. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Január 23. 20:20
A Face-n már több mindenkinek, laikusoknak is feltünt, hogy megfogyatkoztak a madarak. Ming egyedszámban, mind fajgazdagságban. Már amennyire gazdagságról beszélhetünk. A mezei verében és 6-7 széncinegén kívül semmi mást nem láttam én sem az idén az etetőnél. Hol maradnak a stiglincek, meggyvágók.Még fenyőrigót sem láttam.Talán tavasszal...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Január 23. 20:57
Meghaltak a mérgektől!
Szép kis növényvédelem,mindent visz.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Január 24. 10:18
Meghaltak a mérgektől!
Szép kis növényvédelem,mindent visz.

Csányi Antal

Vagy éhen halnak rovar hiányában.

Magyarország fogolyállományának, valamint természetes fácánszaporulatának eltűnése is jórészt ennek tudható be. A fogoly és fácáncsibe egy bizonyos életciklusában kizárólag rovarokkal táplálkozik, illetve táplálkozna, ha tudna.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 24. 12:22
És a vadnyulakkal mi van?
Lassan már az unokámnak sem tudok vadnyuszit mutatni.
20-30 éve éjszakánként rengeteget lehetett látni.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2019. Január 24. 12:37
Kinyúltak.......... ;)

De mindez rendben van, legalább nem kell rájuk vadászni! 

A test méretükhöz képest biztos határ érték fölött van az elfogyasztott finomság.........

Lehet, hogy atkások vagy a legvégén nosemások voltak.  :-[
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Január 24. 17:51
A nyulakkal szerencsére nincs nagy baj, de a foglyok nehezebben tolerálják a rovarhiányt. Nálunk se látni, pedig sok volt. A csibéknek  van kis korban nagy fehérje igényük, azok igénylik a rovarokat. A kifejlett fogoly már magokon is elvan, de a kicsi nem. Míg lehetett látni, nekem a konténer alatt csipegettek hajnalonta. Míg rájöttem, hogy az elhullott méheket szedegetik. Már akkor fogytán volt a rovar, azzal pótolták. Most meg a mérgezett rovarok, ami maradt, biztosan beteszi nekik az ajtót.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 24. 19:01
Erről beszélünk!
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/eltunnek-a-madarak-videkrol-38987-001?fbclid=IwAR2C3gnWysyrEhKQDtiW5nArFb-2ufOiMbNTYW8zov0oorFZVnAK7R_4Cxk
A nyuszik is a folyamatos "növényorvoslásnak", az-az vegyi bombák áldozatai.
Gondolhatjátok amikor egy kifejlett növény elpusztítja a rovarokat, milyen dózist kaphatnak a vadon élő rágcsálók.
Utálatos egy világ kezd körvonalazódni.
Nem számít az egészség, csak a pénz!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Január 24. 20:11
TÖBB MÉHÉSZ ISMERŐSÖM JELEZTE , HOGY A MADÁRETETŐKRŐL TELJESEN ELTŰNTEK AZ ÉNEKES MADARAK CSAK PÁR VERÉB LÁTOGATJA !!! NÁLAM IS EZ A HELYZET , AZ ÉNEKES MADARAK 96%-A ELTŰNT , TÖBBSÉGE VERÉB DE AZOKNAK IS CSAK A 10-20%-A VAN MEG !!!!!!! SZOMORÚ , HOGY PÁR IDIÓTA MINDENT ELKÖVET/MOCSKOS PÉNZÉRT / , HOGY KIPUSZTULJON AZ ÉLŐVILÁG !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Január 24. 20:45
És a vadnyulakkal mi van?
Lassan már az unokámnak sem tudok vadnyuszit mutatni.
20-30 éve éjszakánként rengeteget lehetett látni.
Nagyernyei Attila

A nyúl is rosszul tolerálja a monokultúrát. Viszonylag kicsi az élettere. Ha ez egy többszáz hektáros táblába esik, a tarlóhántás után gyakorlatilag éhen hal.
A jó nyulas megyék (Békés, Szolnok) ősztől tavaszig - mondhatni - kultúrsivataggá válnak.
Ahol a vadgazdálkodó etetéssel kompenzálja az átmeneti élelemhiányt, vagy valamilyen oknál fogva szétszabdaltabb a határ, ott ezért akad nyúl.
Nálunk (Dél-Zala) mintha feljövőben lenne. Na, nem kell arra gondolni, hogy fröcsögnek, de mondjuk a 10 évvel ezelőtti majdnem nulla létszámhoz képest azért hébe-hóba látok egyet-kettőt. 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Pistee7 - 2019. Január 25. 01:47
Csatlakozom az előttem szólóhoz. A mezei nyúl eltűnőben van. Hivatàsos vadàszként dolgoztam évekig Szolnok megyében, tudom miről beszélek. A nagy hazàja mindig is a szőlőültetvények voltak. Azt pedig ma màr kevesen kapàltatjàk... Megküldik szépen gyomírtóval. A monokultúra terjeszkedésével és az àllandó gyomírtàssal szépen lassan kiírtjuk. Hamarosan sajàt mezőgazdasàgunk emészt fel minket, persze akik tehetnének ellene azok itt is tétlenek, jàtszàk a hülyét. Ugyan az a helyzet minden fronton ahol a mezőgazdasàgi érdekek ütköznek az élővilàggal. És ha már itt tartunk: addig amíg a vilàg egyik vezető politikusa azt mondja hogy nincs globàlis felmelegedés (a tényeket meghazuttolva), addig ez mind szélmalomharc lesz... Addig megy a buli amíg szól a zene...B-ASF, Bayer... Sorolhatnàm. Velük nem lehet szembeszàllni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 25. 07:22
Ami még ettől is szembetűnőbb, a fecskék!!!!
Amikor 30 évvel ezelőtt építkeztem, ősszel attól féltem leszakad a házunk elején a villanyvezeték a fecskék súlyától.
Mielőtt hazaindultak sokszor itt gyülekeztek.
Mindig arról hallani, hogy környezet szennyezés, globális felmelegedés, meg olvadnak a jéghegyek és baj lesz.
A megfogalmazással van gondom.
Nem lesz,baj van, nem kicsi.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2019. Január 25. 07:27
A fecskék azokat a rovarokat ennék, amiket mi ki szúnyog írtunk!

Most lehet vakarózni, melyik fáj jobban!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Január 25. 08:09
Hamarosan sajàt mezőgazdasàgunk emészt fel minket, persze akik tehetnének ellene azok itt is tétlenek, jàtszàk a hülyét. Ugyan az a helyzet minden fronton ahol a mezőgazdasàgi érdekek ütköznek az élővilàggal.

Azt ezért figyelembe kell venni, hogy egy nagyon fontos kérdésről, több milliárd ember élelmezéséről beszélünk.
A rendszer erősen kémia és szénhidrogén központúvá vált. Hogy miért? Mert mindkettő olcsóbb, mint az élőmunka. Valószínűtlen, hogy visszatérjen az az idő, amikor 3 millió ember kapálta a krumplit, kukoricát, répát és szántotta ősszel lóval, ökörrel a földet.
Én legalábbis nem találkoztam senkivel, aki ezt a jövőt szánta volna gyerekének, unokájának.
Hogy mi a kiút? Azt nem tudom.
Vannak kísérletek különféle vízmegtartó, gyomelnyomó növénytársulásokkal, energiát alig igénylő művelési technológiákkal, nitrogén és humuszképző eljárásokkal, de ezek még nem terjedtek el. Ahhoz, hogy ebben komoly áttörés legyen, az agrárszakemberek képzésében kell alapvető változásnak beállni. Ha egyáltalán képzésnek lehet nevezni azt, ami ezen a téren Magyarországon folyik, tudniillik az országban két tucatnyi agrármérnök-jelölt kezdte meg tanulmányait szeptemberben.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Január 25. 08:47
Ranger!

Nem fáj a természet pusztulása senkinek sem.Én még nem éreztem,sem derekamban,sem a többi testrészemben.
ÉS!!!!
A több milliárd ember sem!
Még most nem,vagy csak “kevesen”.
Bezzeg ha a Facebook vagy a Tv adás (a Rosalindával együtt) tűnne el lenne felháborodás,tüntetés!
A fecskék!Ugyan màr!Csak összerondítják az erkélyt,az eresz alatti részeket.
Megyvágó és a többiek,méhek,lepkék!Az nincs a gépen.Nem hiányzik a tömegnek,csak egy két barom ordítozik már megint,biztos túloznak.Ezek a Greenpeace-esek is csak mondják!
Nincs a számítógéppel baj meg a Tv-vel sem.ÍGY NINCS IS BAJ.
Majd ha az internettel lesz valami,megint tele lesz az utca.
Közben a vegyszergyártok fejlesztik az újabbnál újabb,keményebbnél keményebb felszívodó szereket,mert a természet megpróbál ellenállni.
Rezisztencia van a legtöbb piretroidra,jópár szer már nem úgy hat mint régen.Nem baj a tankkeverék még segít.Megtámadjuk a károkozót több ponton.Ja,hogy közben pusztul minden!l!
Nem számít!!!
Kisérleteznek az élemiszeradalékgyártók,hogy minél olcsóbb legyen a kaja.Ja,hogy ez “odavág” nekünk?
Nem számít !!!Csak haszon legyen!
Internet legyen!
Az ilyen hőzöngő majmok mint én,oszthassuk az észt.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2019. Január 25. 22:13
A közelünkben folydogál a Hortobágy - Berettyó főcsatorna.
Régebben horgász paradicsom volt.
Élvezet volt a partjára kilátogatni. Part menti fák, üde zöld gyep, mezei virágok tucatjai,
madár csivitelés, a folyóban -úgy ahogy illik- halak.
Ma már... Víznek titulált barna szutyok, égbe meredő kiszáradt fák sokasága,a nyári hőség
idején kiégett vízpart és gát oldal. Madár csivitelés ? Elvétve. Síri csend és hulla szag.
És ez, tudtommal egy tájvédelmi körzet része.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 26. 10:20
A
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Január 26. 13:40
Oszkár!

Te vagy utolsó optimista ez ügyben.
Katasztrófális a helyzet.
Minden pusztul.
Az,hogy a méheknél nem látod milyen nagy a baj az azért van mert biztos nem régóta méhészkedsz.Fogalmad sincs róla milyen egy egészséges méhcsalád.Esetleg világ végén vagy ahol nincs mezőgazdasági művelés,ahogy írod is nincs szúnyogírtás.Vigyázz,ámor akàc után egy-két hét és jön a kukorica-napraforgó a millió mèreggel.
Az én madáretetőm se űrült ki ebben az utolsó két hétben,pedig pár éve mèg,ilyenkor,amikor ekkora hó szokott lenni,naponta többször is tölteni kellett.
Alig van madár rajta ,egyszerre maximum kettő-három,négy-öt,pár éve több száz madár jött egyszerre ha hó borította a tájat.
Egyre többfelől hallom,hogy baj van a halakkal is. Egyik tótulajdonos ismerősöm mondta a következőt:”Nagyobb eső után hullanak,gyorsan összeszedjük,nehogy kitudodjon.”
Félnek a fogyasztás csökkenésétől.
Most akkor melyikőtöknek van igaza?Neked vagy Lalinak?Vagy az ismerős tavas nem lát jól?A taván az eső után nem döglött halakat szed össze?Lehet,hogy csak alszanak?

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2019. Január 26. 15:08
Wikipédiából idézve :
Idézet
A folyó bőséges halállománynak adott otthont, főleg süllő, keszegféle, ponty, amur és busa fordult elő, azonban tisztázatlan körülmények között 2010 május-júniusában tömeges méretű halpusztulás jelentkezett a Hortobágy-Berettyón. A szakemberek szerint éveket vesz igénybe a víz alatti élővilág teljes regenerálódása.[3]
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2019. Január 26. 15:31
Tisztelt Csányi Antal!

Ön nem is legeltet napraforgón?
Nem személyeskedésnek szántam.
 
 Az 1980-as években láttam elhullott nyulat sőt még őzet is burgonyában, a klórozott szénhidrogének időszaka volt: Thionex, Thidán. LD50 értéke 28, 26. Olyan erős mérgek voltak, hogy elég volt ránézni a dobozára és kész, halál. Nem ismertem olyan növényvédőst aki nyugdíjba ment volna a TSZ-ből. 50, 55 évesen meghaltak.
 Nem hiszem, hogy várhatunk javulást valaha növényvédelem terén.
 A méhészet jelentéktelen porszem a mezőgazdasághoz képest, pláne a vegyszerlobbihoz képest. Egyébként sok gazdával is baj van, láttam már nem egyszer tomboló szélben permetezni, sőt virágzó repcetáblát permetezni. Az egyik szomszédom a diófáit permetezte nyáron, a fák alatt virágzó gyomtársulás. Szóltam neki, elküldött a pi...ba, pedig a zöldkönyves tanfolyamon oktatják, hogy szélben, és virágzó táblát napnyugta előtt tilos permetezni, valamint azt is, hogy gyepes aljú gyümölcsösben, ha az aljnövényzet virágzik permetezés előtt kaszálni kell! Kvázi szarnak rá a szabályokra, csak a profit számít. Szomorú tény: baj van a fejekben! Mindenkinek minden lehet retorzió nélkül? Hol élünk? Szeretném visszapörgetni az idő kerekét 100 évvel.

Csaba
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 26. 15:32
I




Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 26. 15:41
[
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Január 26. 16:58
Oszkár!

Nem bántani,megbántani AKARTALAK.
Akik nem régóta méhészkednek nem tudják mit tud egy méhcsalád.
Hidd el az ország nagy részén mikor virágzik valami a szánton a méhek pusztulnak .
Egy-két méhészt ismerek,aki rég méhészkedik mindenki látja és panaszkodik
Jó lenne tudni ahol nem,ott,hogy permetezteztek,de eddig senki nem tud egyértelmű következtetést levonni.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 26. 18:16
T

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Január 26. 19:42
Gratulálok Oszkár!
Szerencséd van!Tedd össze a két kezed!
Nem téged akarlak piszkálni.
Nem érted,hogy ma elsősorban nem a méhészen múlik,hogy milyen erősségűek,hogy mennyit gyűjtenek a méhei.
Ha elpusztul a méh (csakazértis) a SZÁNTÓföldi kultúra virágzásakor mert a vegyszerek okozta terhelést nem bírja ki,nem tudsz mit csinálni,csak szívni a nagy büdős ló....t.
Olyan méhészek akik Mo.-on a legtöbb tapasztalattal rendelkeznek Ők sem tudják megmenteni a méheiket.
Érted????????
Biksi-Fazekasék,Koós Péter ( és sorolhatnám még tovább a neveket)szüleik,családjuk már 30 éve is nagy méhészetét vitték tovább.
Ők ilyeneket mondanak.
“Ezek a méhek már nem azok a méhek”.
“Ma már ezekkel a méhekkel lehetetlen méhpempőt termelni”
„A mezőgazdasági területek virágzásakor állandóan eltűnnek a mieink”
„Nem értem milyen méhek gyűjtötték a mézet szinte alig van bogár a kaptárban.”
“Most kellene abbahagyni”
Érted???????
50 valahány éve méhészkednek,mindent tudnak a méhekről.
Állandóan fejlesztik méhészeti tudásuk,mégse tudnak semmit sem tenni a mérgek ellen.

Beszélj Robi 75-el.
Tavalyi évig neki sem volt semmi gondja,idén pedig “elfelejtette”,hogyan kell méhészkedni.Szarrá mentek a méhei!!!
Igaz Robi?
Írd le Oszkárnak is mégegyszer az idei méhpusztulásaid.Ugyanott,idei évig Robinak sem volt gondja.Jókat pergetett.

Arra kérlek,csak azt derítsd már ki,hogy a 60 kg-os napraforgó pergetésnél,milyen növényvédelmi kezeléseket csináltak a (csakazértis) SZÁNTÓN,hogy a méhek nem károsodtak.
Mégegyszer mert úgy tűnik nem érted.Nem a méhek iránti szereteted,méhészeti tudásod vonom kétségbe,csak arra szeretném felhívni a Te figyelmed is,hogy az ország nagy részén marha nagy a baj.
Kinyírják a méheink!
Ku..ára elegem van,hogy még a méhészek se hisznek egymásnak!!!
Még mindig egyik méhész nézi hülyének,szar méhésznek a másikat mert Neki még nem volt gondja,vagy mert fogalma sincs a méhekről,méhészkedésről.
Kívánom,hogy soha ne tapasztalt meg,hogy elkezd valami virágozni a SZÁNTON és a méheid eltűnnek.Viszont el kell keserítselek,sajnos inkább előbb mint utóbb,megkapod Te is a csomagot.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 26. 21:16
p

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2019. Január 26. 22:37
Igen, szarrá mentek kétszer is, úgy hogy hidas traktort nem láttam. Repcén eltűntek, naprára hejrejöttek, egyszer rakták meg a hunor méztereket kb háromnegyedig és ujra elfogytak. azzal a pergetéssel le is kerültek a mézterek. Csak fészek maradt de az is folyamatosan fogyott akármit csináltam. De mindnek akik ott voltak ahol én. Napra elején ez még nem látszott, kb 1 hét mulva telefonált nekem egy nagyobb kolléga hogy szaladjak már ki xy méhészhez tőlem nem messze mert ő szerinte mérgezés volt. Sajnos annyira örültem hogy tényleg jók lettek naprára a méhek, nem hittem hogy ez mégegyszer lecsap. Lecsapott jobba mint repcén. Azota az őszi gyűlésen osztogatott eüs kiskönyvből már tudom hogy miért. Ezek a szarháziak be neóztak mindent, tudták mi lessz körülbelül. Életembe nem láttam ilyet. Repcsi már szórt meg régen de az estimese volt ehez képest, akkor pár nap és ugyanúgy mentek.
Roncsok mentek télbe, de még eddig ők legalább jól vannak.

7, nem tudom hány milliárd embert meg etetni kell, egyre szétcseszetebb talajokon egyre roszabb időjárási körülmények között.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Január 26. 23:32
Oszkár!

Menjél ígyál egy pohár jó bort,utána olvasd már el mit,miket írtam.
Ha utána is úgy érzed bármi rosszat is,bántot írtam megkövezem magam és hamut szórok a hajamra.
Semmi rosszat nem kívánok Neked.
Sőt!Nehézséget a kaptárjaidba.
Ne legyen már üldözési mániád.
Ha lehagysz egy nem szót a mondat elejéről,más lesz a jelentése!
Mégegyszer:”Nem a méhészet iránti szereteted,méhészeti tudásod vonom kétségbe”.

Sajnos nem fogod elkerülni a SZÁNTÓKON a mérgezéseket.,ahogy le is írtad,Neked is volt már mérgezésed.
A tendencia rendkívül rossz irányba mutat,egyre több és több a méhpusztulás országosan,a mai növényvédelemnek nevezet természetpusztításnak köszönhetően.
Tenni kellene valamit,hogy ne így legyen.
Kellene tudnunk,melyek a mai technológiák közül azok,ami a beporzó rovarokat nem károsíja.

Nem tudom megmondani mit tegyél Te a gyilkos vegyszerezések ellen,de ha mindenki nem teszi meg a lehető legtöbbet,biztos kinyírják
az összes megporzó rovart,ezáltal minket is méhészeket.
Neked kell megtalálnod azt,hogy mit tehetsz ez ellen.

A magyar mez.gaz.gazdálkodó ingyen kapja a megporzást,azt gondolja ez megjár Neki.Majd ha nem lenne,nem lesz még házi méh sem,elő fogja venni a “tamtam” dobot és veri majd mint az állat.Ennek ellenére nem Ők a hibásak,hanem aki a kezükbe adja,a gyártó és az engedélyező.
Nem tudják mit tesznek,nem hiszik még ma sem el,milyen óriási a kár,
nem hiszik el,hogy eltűnt a megporzók jó része.
Meggyőződésem,hogy az engedélyezett szerekkel,technológiákkal,szinergens hatásukkal van a baj.
Sok a pusztulás,ennyi gazdálkodó nem garázdálkodhat,az nem lehet,hogy ennyien nem tartják be a technológia utasításokat.

Amit én teszek,tettem ez ügyben:
-Mindenhol,méhészek és nem méhészek közt elmondom,hogy nagy a  “gáz”,megpróbálom tényekkel alátámasztani.
-A profiknál is próbálok évek óta valamilyen a vegyszerek elleni    tiltakozást kicsikarni.Teljes kudarc.Teljességgel érthetetlen a “semmitevés” azoktól akik a méhekből élnek,már csak azért is,hiszen hosszú éveken keresztül a SZÁNTOK adták a bevételei(k)nk kb.felét.Szinte mindenki az elszenvedett méh pusztulásáról beszélt három napon keresztül,mégsem tettek,tesznek semmit.Meg kellene próbálni legalább Nekik tiltakozni,mindenhol illetékesek jelezni,a még ma is,a józan ésszel nehezen elhihető pusztítás ellen,hiszen egyértelműek számukra (a beszélgetések alapján mondom) ezek a rendkívül káros folyamatok,tendenciák
-Ma már a fő beszéd téma minden méhész beszélgetésnél az,hogy mekkora kárt szenvedetek el Ők és mások.Megpóbálom megértetni mindig a méhészekkel,hogy ne csak saját hibáikat keressék a pusztulások esetén,mert a fő ok az új típusú vegyszerek okozta kár.
A méhészek még mindig saját magukat okolják,pedig legtöbbször semmit nem tehetnek a kár megakadályozására.
-Tavasszal a Nébih Növényvédelmi Igazgatóságának vezetőit (sajnos Jordán Úrat nem)sikerült a legnagyobb pusztuláskor a méheseinkbe odavarázsolni.Évekig mondtam,hogy nem hiszik el a Nébih vezetői,hogy gond van.
És!
Tényleg igazam volt.Nem akartak a saját szemüknek sem hinni.Most már tudják .Három órán át beszélgettünk.Rajtuk múlik, ezek után hoznak-e olyan döntéseket,amik megakadályozzák ezt óriási pusztulást.Mivel a beszélgetések alapján számomra úgy tűnt Ők sem értik miért ilyen nagy a rovarok,rovarjaink pusztulása,remélem elkezdik hathatósan kutatni az okokat
-Ősszel összehoztam Bross Péter segítségével a megporzók és a méhek megmentése érdekében egy konferenciát.(Tóth Péter írt is egy összefoglaló írást a Méhészújságban erről a rendezvényről.Kár,hogy tele volt tárgyi tévedésekkel és nem azt írta le ami történt,hanem amit Ő gondol.)Kutatók,biológusok méhészek,gazdálkodók,hatóság.A Nébih-től Jordán Úr is ott volt.Egy olyan szabadföldi kutatási tervhez vártuk volna a segíséget az ott jelenlévőktöl,amely megtudná mondani,hogy megporzok melyik ma használatos technológiát élik túl.
-Megpróbálok egy ilyen szabadföldi kutatási tervet összehozatni azokkal a kutatókkal akik értenek ehhez.
-A baranyai gazdák és méhészek közös összejövetelén a gazdák is végre megértették,hogy a méhészek nem csak “úgy” hőzöngenek,hanem mert baj van.
Nem kis szerepem van ebben.
-A profik gyűlésén elmondtam Nagy István miniszter Úrnak,hogy a Nébih vezetőjének,Jordán László Úrnak a méhmérgezésekhez való hozzáállása számomra teljesen elfogadhatatlan,miszerint is mindaddig prekoncepciónak tekinti,hogy a méhpusztulásokat a növényvédelmi kezelések okozzák,míg ezt be nem bizonyítjuk.Kijelentettem,hogy ez az Ő feladatuk lenne,mi méhészek tudjuk,hogy ez egyértelmű,mert csak akkor vannak a  pusztulások,ha szántóföldi kultúrára járnak a méheink.

Nem tudom mire célozgatsz ezzel a “mitől fiasítgatnak a családok” idézettel.Nem emlékszem mi volt ez.
Tényleg erős a képzelőerőd.

Csányi Antal

Ui:Köszönöm Robi 75.
Most is tetszik ahogy írsz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Texas Ranger - 2019. Január 27. 08:33
Mindenki a saját területén tegye meg azt amit tud! ;)

Az alábbi idézet a minisztériumba beküldött beadvány első pontja, amiben kifejtésre kerül, hogy a Gödöllői Méhészeti Kutató Intézetben folytatott munka nagyban függ, a hátsó telek szomszédban végzett (kísérleti, oktatási ) tevékenységtől.
Mi itt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hozzátok kikerülő és méheiteket elpusztító vegyszereket itt tesztelik, használatukat itt oktatják, így amit Ti tapasztaltok azt mi már rég megszívtuk!
Mivel kísérleti tér olyan Magyarországon nem / vagy még nem engedélyezett vegyszerek módszerek, ezen szerek kombinációi kerülnek bemutatásra az itt tanuló méregkeverőknek, amiket (miután velünk végeztek) aztán a Ti méhesetek (nem szándékos / de ezt bizonyítsd be!) kiirtására használnak!

Mivel kísérlet ezért no komment, csak a megbízó kap tájékoztatást, mikor mi történik..........

Ha az OMME vagy a Minisztérium komolyan venné a Méhészeti Kutatást  itt Gödöllőn,
a rengeteg jelzésre már tett volna valamit!

(Jelenleg 1 azaz egy kutatási megbízása sincs a nemzeti programból a Méhészeti Kutató Intézetnek!)
  :-[

Utolsó esély ez a program, mert ha nem sikerül ezt az ámok futást megállítani, az itteni lehetőségek csak a múzeumi bemutató tér növelését teszi szükségessé!

"1. A HáGK Méhészeti és Méhbiológiai Intézet területén elhelyezett pannon méhállomány röpterületén, 5 km-es körzetben az esetleges méhpusztulások elkerülése érdekében (állami fenntartású intézményeknél feltétlenül) korlátozni szükséges a vegyszeres növényvédelmet, különösen a rovarölőkkel végzett tevékenységet. Kiemelten meg kell szüntetni a hosszú hatástartamú vegyszerek használatát, azokkal való bármilyen szabadföldi kísérletezést, egymás hatását fokozó méhpusztító szerek tesztelését azok bemutatását és használatának oktatását.
A körzeten belül használt szerek alkalmazása nemcsak a pannon méh génbanki stratégiai programját – beleértve a Gödöllői Méhgyűrű programot – hiúsíthatja meg, de lehetetlenné teszi a méhészkedést a területen."

Aki döntési helyzetben van, kérem segítsen rajtunk!
(Miniszter úr légy szi, légy szi!!!!!!  ::))
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2019. Január 27. 10:23
Kedves Oszkár !
Hidd el, nem akarlak én bosszantani. De a kép, amit szeptemberben láttam, engem is
elszomorított. A Wikit azért idéztem, hátha a saját szemednek hiszel, ha már nekem nem.
Van a közelben egy mezőváros. akinek a lakosai még minden bizonnyal emlékeznek erre :
https://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet-jasz-nagykun-szolnok/a-vizszennyezes-utan-gigantikus-halszornyet-fogtak-foto-324198/ (https://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet-jasz-nagykun-szolnok/a-vizszennyezes-utan-gigantikus-halszornyet-fogtak-foto-324198/)
Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy a mi kis folyócskánk vízgyűjtő területével azért
nincs minden teljesen rendben.
Tudjuk, hogy a szántóföldi pocsolyák vegyszernaplóként viselkednek. Még DDT is található benne. A bennük található mérgek nem csak a méheinket, hanem egyéb beporzókat, talajlakókat, az őket fogyasztó madarakat, ragadózókat,
a folyókba kerülve a halakat, az ivóvízkészletbe jutva bennünket embereket is mérgeznek.
Mi  a garancia arra, hogy nagyobb belvíz idején a belinkelt esemény nem következik be ?
Egyébként, az együtt horgászásra való invitálásodra válaszolva... miért is ne...
Üdv : lali
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 27. 10:44
V

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 27. 10:53
L
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Január 27. 14:36
Ezt írja Csányi Antal:
"A méhészek még mindig saját magukat okolják,...."
Én ezen cseppet sem csodálkozom.
Az OMME növényvédőse, a monitoring vizsgálatnak nevezett, valójában kárfelmérések vezetője, no meg elnökségi tagja meg növényorvos, állandóan a méhészeket tette felelőssé, a szakszerűtlen védekezés miatt!
Aztán jött a paradigmaváltása, nézzétek csak:
http://mezohir.hu/hir/egeszseges-elelmiszert-az-asztalra
Ebből az anyagból idéznék:
" Az idei Növényorvos Nap egyik szakmai érdekessége épp ezért Tóth Péter előadása volt, aki a repcében mért neonikotinoid-szermaradékokról tartott előadást, növényorvosként és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökségi tagjaként."
Ez így tökéletesen rendben is lehetne, ha 10-15 évig nem az ellenkezőjét állította volna.
Hiába, vannak későn érő típusok.
Remélem a NÉBIH illetékeseihez is lassan elér a híre, hogy változott a "szakember" véleménye, és nem fognak többé arra hivatkozni, hogy ......Magyarországon nem bizonyított a neoenikotinoidok kártétele.
Talán azt is megérjük, hogy nem teszi a méhésztársadalmat felelőssé azért mert 30 év után nem tudunk hatékonyan védekezni az atkák ellen.
Egyszer hallanám a szájából, hogy....Kedves méhésztársak, belátom hibáztam. 10-15 évig azt állítottam, hogy a neonikotinoidok valójában egy újkori elixírek, mára belátom, van abban valami, hogy esetleg mérgek.
Az én szememben a növényorvosok a rovarvilág, és valójában az egész emberiség béklyója.
Együtt kell velük élnünk, addig amíg nem jönnek ők maguk is rá, hogy valójában növényorvosként a maximális haszon reményében ők betegítik meg az egész élővilágot a mérgeikkel.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Balogh László - 2019. Január 27. 17:55
Oszkár, Laliméhészet!

Olyan jó volt olvasni, hogy a horgászat hozott egy hullámhosszra benneteket.
Megboldogult vízügyes koromban, több esetben vettem részt a Hármas Körösön, és a Hortobágyi Berettyón árvíz védekezésen. Mind két vízfolyás csak a csúnya arcát mutatta, sőt a mentett oldal sem volt szívderítő látvány. Igaz nekem így, a veszély ellenére is szépnek tűnt. Horgászni pihenő időmben csak a Peresi zúgban tudtam. Olyan szép törpe harcsákat csak a hatvanas,-hetvenes években fogtam a Dráva mentén lévő holtágakban. Kérlek benneteket, ha összejönne a közös horgászatotok, hívjatok meg engem is! Nem ígérem, hogy elmegyek, de ígérem, hogy én is meghívlak benneteket. Sőt, már most invitálom mindkettőtöket a nyáron tartandó méhész horgászversenyünkre.

Balogh László
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Január 27. 18:31
R
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Március 06. 19:07
Kérdésem lenne, aki meg tudná magyarázni. A Karate Zeon ez évben is használható virágzó kulturákban is. A mikrokapszula miatt hosszú tartamhatású. 28 nap az élelm.eü. várakozási idő. Még a nem károsító, tehát nem rágó, szívó rovarokat is pusztítja. Még a petét is. A méhekre mérsékelten veszélyes. És mégis használható, nem is kell félnünk? Ezek nem ellentmondásos tények? Hogyan lehetünk így nyugodtak a repcén, napraforgón?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Április 10. 21:45
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/novenyvedelmi-szerek-mehek-figyelmeztetes-nebih-hasznalat.682183.html?fbclid=IwAR1grR_qq9W5X5tKQXYmvdF1iPTq5mHcE_HBoxLFjld7ocvGycpTem1bhO4
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: pink panther - 2019. Április 10. 22:13
Ez dicséretes, mindazonáltal múlt hét végén kezdett virágozni a repce, ma meg már elkezdtek mászkálni a méhek. Valószínűleg a talaj raktározza a mérget és eső hatására terjed szét a növényben. Ez ellen meg nem tud tenni a Nébih.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: zümi - 2019. Április 11. 17:49
https://www.youtube.com/watch?v=qzayJIxpIjE
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Április 22. 06:50
Ezt írja Arisztaiosz(Tomipapa) odát:
"Elvileg lenne lehetősége és esélye az okos, megfontolt és szakmailag megalapozott nyilatkozat tételére, hiszen rendelkezésére áll Tóth Péter teljes szaktudása kapcsolatrendszere és elkötelezett méhész-mentalitása,...."
Aha, elkötelezett de nem a méhész, hanem a növényvédős szakma iránt!
Érdekes elkötelezettség a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában a méhészek érdekét védeni.
Ezt Tomipapa sem gondolhatta komolyan.
Aztán nem sokkal utána ezt kérdezik:
"A neonikotinoiddal csávázott vetőmagot érintően nem hazudott senki. A tilalom a repce vetés után lépett életbe. A napraforgón való sétáló méhek miatt már lehet keresnivalónk a panaszirodában."
Majd a kétkedő válasza:
"Ezt melyik labor eredménnyel tudod alátámasztani? Mert engem is nagyon érdekelne a mászkáló jelenség de tudomány nélkül csak a Szelei szentelt víz hatás jöhet számításba....."
Mindent tudunk 15 éve!
Az OMME a monitoring vizsgálatoknak nevezett kárfelmérésekre eddig ca.400 milliót!!!!!
költött, igen jól olvassátok négyszáz milliót.
Körmendy-Rácz János az OMME Küldöttgyűlésén meg is kérdezte Tóth Pétertől miért nem fogadja el a nemzetközi kutatási eredményeket olyan országoktól akik fény évekre járnak előttünk a témában?
A válasz benne van írásomban.
Mert egy növényvédős soha nem fogja a méhészek érdekét védeni!
Ennyi.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2019. Április 22. 21:14
Üdv Uraim!
Tisztelt Nagyernyei Uram!
Azért mert vannak dolgok amiről lövésed sincs,nem kell sem szemétnek,sem aljasnak nézned azt aki ért hozzá!!!!
Ez amit TE teszel ez ügyben (szemétség!!!!!)
CSAK AKKOR NYILATKOZTASS KI HA ÉRTESZ HOZZÁ!!!
És a matematikus is!
Részemről ebben a témában ennyi!!
Ez nem mechanika és nem matematika,(EZ KÉMIA ÉS BIOLÓGIA)Ami nektek nem erősségetek.
Nem kívánom  DR  CS P szavait használni de (teljesen igaza volt annó)!!!
Hogy ki védi a méhészek érdekét az mindenki előtt nyilvános(AKI KILÁT A FEJÉBŐL).
A növényvédelem az nektek száz emelet magas.
Jó hogy van aki ért hozzá.
De ide Te soha nem nősz fel, ez neked túl magas!
Maradj a fekvő kaptáraidnál a tudományt meg hagyd meg azoknak akiknek van mivel tudóskodniuk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2019. Április 22. 22:00
Na ha 100 emelet magas tudomány és vannak aki ennek a piszkos nagy tudomány birtokában vannak. akkor azoknak igazán nem nagy feladat ezt az apróságot kideríteni. (nem a kereket kell újra feltalálni) mondhatnám reggeli előtt már meg is van. Kis segítség kezdésnek: a méhek biztos hogy nem a sarki kocsmára szoktak rá, és azért tántorognak illetve tűnnek el.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Április 23. 07:12
Izso 60 megártott a locsolkodás?
Én 15 éve semmi mást nem teszek mint azt állítom, hogy a neonikotniodok óriási méhpusztulást okoztak az egész világon, így Magyarországon is.
Tóth Péter körülbelül 1 éve kezdi óvatosan pedzegetni a témát, nehogy lebukjon mit is állított eddig.
Azért nem árt idézni tőle.....Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele!
Erre hivítkozott évekig a NÉBIH az FM, a MTA és sok hatóság is!
Soha az-az soha nem neveztem Tóth Pétert sem aljasnak sem szemétnek, ezt visszautasítom!
A fenti kijelentése miatt támadom, de ebből addig nem engedek amíg bocsánatot nem kér a méhészektől a történelmi vétsége miatt.
Számtalan írását, nyilatkozatát tettük itt közzé, ahol azt állította, semmi gondot nem okoznak a neonikotinoidok.
Szerinted ahhoz kell érteni, hogy egy nemzetközi kutatócsoport írásait elolvassam és értelmezzem?
A franciák már 15 éve az utcára mentek azért ami nálunk még mindig kideríthetetlen?
Ez a méhész érdekvédelem, hogy egy növényvédőst delegálnak az OMME elnökségébe?
Amikor kérték az OMME vezetői, hogy adjunk tippeket miként lehetne kideríteni a tavaly nyári méhpusztulásokat azonnal leírtam gondolataimat.
Mivel nem értek hozzá, javasoltam azt, hogy bízzanak meg olyan nemzetközileg elismert kutatókat a témában akik már rég túl vannak ezen a nyűgön.
400 millióra lehet máshol is bemozdultak volna!
Nekem a növényvédelem nem magas!
Teljesen világos számomra, hogy ettől van a sok rákos daganatos betegség, mert az összes élelmiszer szennyezett tőlük!
Ezt esszük, és ezt isszuk meg ami sok embertársunkat súlyos kínok között a mélységebe taszít.
Hátborzongató ez a hozzáállás izso 60 méhész(?) részéről, ahogy vegyszer-keverőket kipártolja.
Több szakember nyilatkozott már Tóth Péterről, néhányukat megemlítem.
Dr. Darvas Béla, Dr.Fendrik Péter, Simon Gergely vegyianyag szakértő.
Mindenki elismeri, (én is), hogy Tóth Péter kiváló növényvédős!!!
Egy bibi van vele, a méhbiológiához lövése sincs.
Ezért tart itt a monitoringnak álcázott káresemény utáni kárfelmérés.
Lekerült bennünket az egész világ, csak fel kéne venni végre velük a ritmust.
Nekem erről a témáról ez a véleményem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Április 25. 06:36
2019 állítólag a beporzók éve???
Szerintem meg az országos mászkálás éve.
Eddig csak másnál láttam és olvastam a különböző méhészeti portálokon, hogy ismét mászkálnak a méhek repcén.
Tegnap én is megtapasztalhattam, hogy a gyönyörű méhcsaládjaim előtt tömeges séta kezdődött.
Délelőtt 11 fél 12-ig óriási repülés majd kezdődött a mászkálás, délután 2 óra körül érte el a csúcsot.
Ennyi telefont még soha nem kaptam, szinte égtek a vonalak.
Rengetegen hívtak, hogy mi ez megint?
Mondtam nekik, hogy "NEOmtudom", fogalmam sincs.
15 éve megy ez a csiki-csuki-monitoring bújócska, 400 millióért, aztán a nagy puki, jön a kárfelmérés.
Megint az atka, meg nozema, talán vírus?
Komolyan mondom kezd elfogyni a türelmem, és az nem jó jel.
Ez a baromi nagy tehetetlenség kiakasztó.
Pont a repcén, pont akkor amikor hirtelen párás meleg lesz és megindul a nektárkiválasztás, pont egy gyenge eső után, ez nem furcsa így 15 év távlatából?
Aztán akác végére szünet (ha addig maradnak méheink) majd napraforgón újra.
Ezért javasoltam, hogy ne buta embereket bízzanak meg a probléma feltárásával, hanem nemzetközi szintem elismert, a témában jártas szaktekintélyeket, akik ezen már rég túl vannak.
Szórakozgatunk mintavételekkel, meg kimutathatósági határt el nem érő laborokkal, meg mézet viszünk a méhgyilkos gazdáknak?
Háború kell méhésztársak!
Elég volt!
15 éve pusztítanak bennünket, majd nyújtják a markukat aszály, jégkár, fagykár meg mit tudom én miért, majd én vigyek 1 üveg mézet?
Aki ezt kitalálta egy gumiszobába kell zárni nehogy sérülés érje.
Nagyon fel vagyok háborodva.
Minden olyan méhésztársat felszólítok, akiknél aggasztó a mászkálás jelensége kérjen hatósági mintavételt!
Soha a büdös életben nem fog kiderülni mitől is másznak 15 éve méheink.
A körülöttünk lévő országok pedig rajtunk kacarásznak, hogy a magyarok ennyire buták, már rég túl vannak rajta.
Aztán nézzük a "szakemberek" véleményét amelyek között sok a szaktanácsadó, meg a sarlatán.
-Sima permetezés, a búzát permetezték átrepültek fölötte a méhek.....aha, az egész országban pont a repce mellé vetették a búzát, és mind tegnap repült át rajta.
-Semmi gond nem lesz, máskor is volt ilyen, sok a fedett fias, legalább nem lesz rajzás.
Ezt nem kommentálom döntsétek el ti.
-A jégkár enyhítésére használt vegyi anyag okozza.
Nem folytatom, mert 15 év tudjuk, hogy ismét a méh és rovargyilkos technológia tizedeli állományunkat.
Hogy konkrétan a talaj szennyezett már ennyire, vagy nem tartják be a gazdák a tilalmat ezt most MÉG nem tudjuk.
A látott jelenség és tapasztalatom alapján állítom, hogy a NEONIKOTINOIDOK valamelyik "aranyos" változata miatt halnak kínhalált méheink.
Ezt meg kell állítani!
Majd jön föntről a szakmai intelem, hogy hát már tiltott a technológia, ez nem neo.
És mi van a talajjal, amit ezer meg ezer tudományos kutatás alátámaszt, hogy minimum 10 évig öli a rovarokat ha abba előzetesen neonikotinoidokkal kezelt vetőmagot vetettek.
Ezért tudja Tóth Péter is (VÉGREEEEEE!!!!) kimutatni a talajvizekből(tócsákból).
Milyen jó, hogy 2019 a beporzók éve, mi lenne ha nem?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: puncimókusz - 2019. Április 25. 07:21
Tegnap vmi brutális volt...A bomba családok elött 2 maroknyit tudtam felkanalazni lazán a fűből...Senki nem jelenti be sajnos aki megteszi esetleg annak majd az első procedura után nem lesz kedve.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: linen - 2019. Április 25. 07:37
Nem fontos a döntéshozó poziciókan ülőknek a mászkáló méh probléma, abból nem lehet semmiféle előnyt kovácsolni.
Szemben az akácméz paraméter és a megporzási alamizsnával, amiből már lehet értéket teremteni.
Apropó, minek beporzási alamizsna ha gyalog járnak dolgozni a méhek?
Ennyit ér a méh a főnökség szemében, amennyit tesznek az érdekükben.
Magyarul egy szép kövér NULLA!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Április 25. 08:28
Már a tavalyi évben is megírtam a saját tapasztalataimat. A napraforgó és a repce virágzásánál legrosszabb a  csapadék. Nincs laborom, de észrevettem, hogy eső után jelentkezik az elhullás és a mászkálás. Ez vagy attól lehet, hogy a növényben a nektárba,guttációs cseppbe kerül a csávázószer, permetezőszer, vagy pedig kis tócsák keletkeznek a földeken, amiből a méhek szívesebben isznak, mint az itatóból. Az eredmény ugyanaz. A szer ott van, bármikor robbanhat ez az időzített bomba!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: puncimókusz - 2019. Április 25. 10:28
De ez folyamatos lesz akác végéig rosszabb esetben egyre több akácon fog csúcsosodni majd a végen varázsütésre megszünik.Eddigi években így volt hol rengeteg hol kevesebb mászóval.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Április 25. 11:04

Délelőtt 11 fél 12-ig óriási repülés majd kezdődött a mászkálás, délután 2 óra körül érte el a csúcsot.
Ennyi telefont még soha nem kaptam, szinte égtek a vonalak.
.......
Pont a repcén, pont akkor amikor hirtelen párás meleg lesz és megindul a nektárkiválasztás, pont egy gyenge eső után, ez nem furcsa így 15 év távlatából?
....
A látott jelenség és tapasztalatom alapján állítom, hogy a NEONIKOTINOIDOK valamelyik "aranyos" változata miatt halnak kínhalált méheink.


Ehhez annyit mondanék, hogy van NNI csávázószer és NNI permetszer. Utóbbi ugye kizárható, hiszen nem valószínű, hogy minden gazda ekkor permetezett volna. Ha az előbbi, akkor miként?  Tavaly, amikor tudtuk, hogy minden repce NNI-s, mégsem volt ilyen probléma. Idén nem tudom, hogy NNI-sek-e a repcék, mert hát decemberig fel lehetett használni a csávázószereket. Csak éppen elvetni nem lett volna szabad.
Tény, hogy tavaly nem volt csapadék. Azonban arról az egy-két helyen leesett 5 mm-ről beszélsz, ami tegnap volt? Ez össze sem hasonlítható a tavalyi napraforgó előtt leesettnek. Hát ennek nagyon kicsi valószínűségét látom.
Mi a különbség a két év között? 1: áprilisi hőmérséklet. Tavaly meleg, idén hideg. Ez az ABPV mellett szól. 2. Előző évi atka elleni kezelések mértéke. A következő évi Nosema helyzet miatt lehet érdekes. 3. Fumagillin használata. Tavaly lazán hozzá lehetett jutni, idén aranyáron sem.
Tehát Nosema plusz ABPV mellett szóló érvek százszor erősebbek, mint az NNI mellettié. Ezt kellene kizárni, vagy megerősíteni. Azonban ehhez országos mintagyűjtésre, és a virológiai vizsgálatok megrendelésére lenne szükség. Addig is a mászkáló méhekből mindenki gyűjtsön össze, amennyit csak tud, és fagyassza le őket hűtőszekrényben.
A végére hagytam a leglényegesebbet: a mászkáló méhek fején van sárga csillag?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Április 25. 13:06
A mászkálás a nosemán kívül a növényvédőszertől van. Vagy azért mert a szer maga okozta a méhekben a mérgezést, vagy azért mert a kijáró méhek elpusztultak és a fiatal még nem röpképesek mennének vízért, nektárért. A mászkálókból ma kapok nagyobb számú mintát, nosemára megnézem őket, ha nem is hoz döntő fordulatot, de adalék lesz az állapottal kapcsolatban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Április 25. 13:12
NAGY LÓSZART EZ CSAK EGY MESE , HOGY NOSEMA MEG ABPV OKOZZA A MÁSZKÁLÁST !!!!!!! MA NÉZTEM NOSEMA SPÓRA LÁTÓMEZŐKBEN 0-5 SPÓRA , AZ ABPV CSALÁD NEM KÉPES MÁSZKÁLNI CSAK A KAPTÁR ELŐTT REMEG- VERGŐDIK MIVEL BÉNULÁST OKOZ A  VÍRUS !!!!! ELMÉLETI OKFEJTÉSBŐL ELÉG A GYAKORLAT AZT MUTATJA AMIT LEÍRTAM , IDEGMÉREG OKOZZA A MÁSZKÁLÁST ENNYI !!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: fjord4 - 2019. Április 25. 13:56
Konkrétan azóta mióta permetezték a repcét!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Április 25. 14:12
Mézengúznak igaza van.
Ha a vírus miatt mászkál akkor is az idegméreg van mögötte.
Méreg odavág a vírus feladja a kenetet.
Csak azóta van gond a méhekkel amióta általánosan használják a neot.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Április 25. 14:56
ELMÉLETI OKFEJTÉSBŐL ELÉG
Így van! Egy fényképet, ha kérhetnék a mászkálókról.
Idézet
AZ ABPV CSALÁD NEM KÉPES MÁSZKÁLNI CSAK A KAPTÁR ELŐTT REMEG- VERGŐDIK MIVEL BÉNULÁST OKOZ A  VÍRUS....IDEGMÉREG OKOZZA A MÁSZKÁLÁST ENNYI !!!!!!!
Az idegméreg szerinted mit csinál? Elárulom:
Idézet
BÉNULÁST OKOZ
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2019. Április 25. 15:37
Ezt a mászkálást én évek óta figyelem. Amíg nincs repce, tök mindegy hogy hideg van vagy meleg, van hordás vagy nincs, egyetlen mászó méh sincs!!! Amint beindul a komolyabb hordás a repcéről )virágzás kezdete után néhány nappal), azonnal megjelennek a mászkáló méhek, és egyre több lesz ahogy megyünk napról napra előre a hordásban. Ami még feltűnt, hogy a tűző napon teljesedik ki, ha felhős vagy hűvösebb idő van, mászkáló méh sincs annyi.
És most jön a lényeg. Azt is megfigyeltem, hogy ha rendesen megkapják a méheim tavasszal azt a fokhagymás koktélt amit készíteni szoktam nekik, akkor abban az évben nincs akkora mászkálás. Akkor is van, de mondjuk csak 40%-a. Most már ugyan megkéstünk ezzel, de aki akarja próbálja ki, hogy ne csak nekem legyen ezzel tapasztalatom, hanem legyünk többen, több szem többet lát alapon, hogy esetleg változik-e ez a dolog másnál is a fokhagymától.
Nekem az a véleményem az állatorvos véleménye ellenére is, hogy ha nem is öli meg a fokhagyma a vírusokat, valamilyen hatással biztos hogy van rájuk, mert az 1 év alatt legalább háromszor (tavasszal, akác után és ősszel) így meglocsolt családok vitálisabbak mint a többi.
Minél többen próbáljátok ki, annál több lesz az információ arról, hogy ez valóban így van-e, vagy csak bebeszélem magamnak.
Tehát ez is lehet ok, de az szinte biztos, hogy az i-re mindig a vegyszerek teszik fel a pontot. Ezt még valamelyest az is alátámasztja, hogy én sokkal kevesebb alkalommal irtok atkát mint a körülöttem lévők, és nálam jóval kisebb is a mászkálás mértéke. Van ahol már most akkora, hogy ropognak az ember lába alatt ahogy végigsétál a kaptársor mögött, a délutáni melegben meg a hullák rothadó bűze terjeng a méhesben.
Akácig tart a dolog, aztán az akác és a szotyi között nincs mászkálás, mert nem látogatnak vegyszerrel kezelt legelőket...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bgyuri - 2019. Április 25. 15:55
Üdv!    Holtalálható a foghagymásrecept?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: cserepfalva - 2019. Április 25. 16:02
És most jön a lényeg. Azt is megfigyeltem, hogy ha rendesen megkapják a méheim tavasszal azt a fokhagymás koktélt amit készíteni szoktam nekik, akkor abban az évben nincs akkora mászkálás. Akkor is van, de mondjuk csak 40%-a. Most már ugyan megkéstünk ezzel, de aki akarja próbálja ki, hogy ne csak nekem legyen ezzel tapasztalatom, hanem legyünk többen, több szem többet lát alapon, hogy esetleg változik-e ez a dolog másnál is a fokhagymától.

Hogyan zárod ki a fokhagyma "zamatot" később az árumézből?
Elég penetráns tud lenni, de nyilván ha felélik akkor akácra elmegy az "illat".
Mennyi fokhagymás "méz/cukor" marad nálad fészekben amit esetleg felhordhatnak az akác előtti tisztító pergetés után a méztérbe?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Április 25. 16:03
Van ahol már most akkora, hogy ropognak az ember lába alatt ahogy végigsétál a kaptársor mögött, a délutáni melegben meg a hullák rothadó bűze terjeng a méhesben.
Az ilyen durva dolog a mérgezést valószínűsíti. Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka! Eztán jön az, hogy lefagyasztani, amennyit csak lehet. Utána pedig, hogy komplex vizsgálat alá vonni: virológiai, parazitológiai, és toxikológiai. Erről én már tíz éve beszélek, de eddig csak toxikológiai vizsgálatok voltak, eredmény nélkül.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2019. Április 25. 16:13
Üdv!    Holtalálható a foghagymásrecept?
Keress rá a szóra, beírtam valahova ide a fórumba még tavaly, fejből meg nem mondom.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2019. Április 25. 16:17
És most jön a lényeg. Azt is megfigyeltem, hogy ha rendesen megkapják a méheim tavasszal azt a fokhagymás koktélt amit készíteni szoktam nekik, akkor abban az évben nincs akkora mászkálás. Akkor is van, de mondjuk csak 40%-a. Most már ugyan megkéstünk ezzel, de aki akarja próbálja ki, hogy ne csak nekem legyen ezzel tapasztalatom, hanem legyünk többen, több szem többet lát alapon, hogy esetleg változik-e ez a dolog másnál is a fokhagymától.

Hogyan zárod ki a fokhagyma "zamatot" később az árumézből?
Elég penetráns tud lenni, de nyilván ha felélik akkor akácra elmegy az "illat".
Mennyi fokhagymás "méz/cukor" marad nálad fészekben amit esetleg felhordhatnak az akác előtti tisztító pergetés után a méztérbe?
Tudom, nem illik kérdéssel felelni a kérdésre, de akkor én is visszakérdezek. Hogyan zárod ki az oxálsavas csurgatást az árumézből?  :D Na pont ugyanúgy.  ;) Azt a 40-50ml-t amit becsurgatsz, azon melegében lenyalogatják egymásról. Akkor jó ha az aznap esti szellőztetéskor dől ki a kijárón a fokhagymaszag, de annak másnapra már nyoma sincs, az illatnak sem.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2019. Április 25. 16:25
Van ahol már most akkora, hogy ropognak az ember lába alatt ahogy végigsétál a kaptársor mögött, a délutáni melegben meg a hullák rothadó bűze terjeng a méhesben.
Az ilyen durva dolog a mérgezést valószínűsíti. Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka! Eztán jön az, hogy lefagyasztani, amennyit csak lehet. Utána pedig, hogy komplex vizsgálat alá vonni: virológiai, parazitológiai, és toxikológiai. Erről én már tíz éve beszélek, de eddig csak toxikológiai vizsgálatok voltak, eredmény nélkül.
Azt tudni kell, hogy egyetlen dolog ritkán végez a méhekkel, ezt szinte mindig több dolog együttállása okozza, nyilván ebben a vegyszer a legnagyobb hunyó. Erre is mondok jó példát, sokan félnek az atkától, meg az őszi átfertőződésektől, és irtják az atkát foggal körömmel. Hiába, mert azt atka egyrészt akkor sem fog kipusztulni, másrészt durva vegyszer terhelésnek teszik ki a családot, harmadrészt pedig, az atka önmagában akkor sem végez a családdal, ha ősszel ötezret számolsz össze a tálcában.
Nekem ennyi szerencsére sosem volt, de úgy már jártam, hogy 2500 atka jött le egyetlen családtól. Ennek ellenére szépen áttelelt, és ugyanúgy termelő lett mint a többi. A gond ott van, hogy a vándorlók hozzák viszik az atkákkal együtt a különféle baktériumokat vírusokat is. Na szerintem azok nyírják ki olyankor azt a családot és nem az atka, amelyik család ilyenkor találkozik vele talán először, hiszen védtelen ellene, esetleg fogékonyabb rá. Szintén állatorvos mondta egyszer, ez a méheknél is ugyanúgy van mint az embernél. Adott egy vírus törzs, az egyik megbetegszik tőle a másik nem. Az egyik méhcsalád simán tolerálja, a másikat meg lenullázza.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2019. Április 25. 16:30
Idézet
Az azonban kiindulási pont, hogy repce idején 100 mászkáló közül hánynak sárga a homloka!
Azt elfelejtettem, hogy ez semmire nem bizonyíték. Lehet hogy a hordó simán hazaviszi a dózist mert erősebb, az otthon lévő fiatal pedig elpusztul tőle. Ez az embernél is ugyanígy van, ami neked meg se kottyan, abba a pár éves gyereked belehal.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bgyuri - 2019. Április 25. 16:37
Hát nem találtam. Csk egy

hozzászolást adott a Tiédet. Tavaly végig néztem amit tudtam de csak az INDEXEN volt róla némi utalás
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Április 25. 17:04
...ez a méheknél is ugyanúgy van mint az embernél. Adott egy vírus törzs, az egyik megbetegszik tőle a másik nem. Az egyik méhcsalád simán tolerálja, a másikat meg lenullázza.
Ez egy óriási tévedés. Az tény, hogy létezik az, hogy egyik embert megbetegíti a másikat nem. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy öröklötten nem hordozza azt a receptort, amelyen keresztül bejut a sejtbe a vírus. Ilyen a méheknél is lehet elvileg. Bizonyítékról nem tudok. A másik dolog az adaptív immunitás. Ez az ami nincs a méheknél (legalábbis nincs bizonyítva), de az embernél a legtöbbször felelős az említett dologért. Azért nem betegszik meg, mert korábban védettséget szerzett.
Idézet
....irtják az atkát foggal körömmel...Hiába, mert azt atka egyrészt akkor sem fog kipusztulni
Valóban nem. De csak azért nem, mert van, aki nem így védekezik.
Idézet
Lehet hogy a hordó simán hazaviszi a dózist mert erősebb, az otthon lévő fiatal pedig elpusztul tőle. z az embernél is ugyanígy van, ami neked meg se kottyan, abba a pár éves gyereked belehal.
A méreghatás mértékegysége mg/testtömeg kilogramm. A fiatal és az öreg méh testtömege azonos, de a fiatalabb még nehezebb is  a zsírtest miatt. Ember esetén a gyerek és a felnőtt testtömege között szignifikáns különbség van. A jelenségre ez a magyarázat. Tehát a mérget behozó méhnek előbb el kell pusztulnia, mint a bentinek. Ezáltal nem tudja megmérgezni. Kivéve a virágport, mert azt nem eszi az azt behozó méh. Akkor viszont a mászkálás előtt az aljdeszkán a mászkálókkal arányos méhhullák tömegét kellene  találni. Hiszen ebben az esetben nem azért bénul meg a szárnyizomzat, mert kimegy a dajkaméh, hanem azért, mert még nem teljes a mérgezés. A kaptáron belül viszont le kell zajlania a teljes bénulási folyamatnak, tehát a lábizmokének, légzőizmokénak is, mert van rá idő. Megjegyzem, ennek ABPV esetén is így kellene történnie erős fertőződés esetén. A mászkálás csak enyhe fokú ABPV esetén, vagy kezdeti stádiumra lehet jellemző. A döntő azonban repcén a sárga homlokú mászkálók aránya azokhoz képest, hogy hány olyan van, amelyiknek nem sárga a homloka. Előbbiek a mérgezettek. Ilyent én még csak egyszer láttam. Nurelle D (klórpirifosz) okozta.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2019. Április 25. 18:01
Idézet
Ez egy óriási tévedés.
Hát, akkor itt szakemberek tévednek komolyat, mert ezt a doki is megerősítette, pedig nem ma kezdte a szakmát.
Idézet
A méreghatás mértékegysége mg/testtömeg kilogramm.
Na ez az óriási tévedés, mert ez abban az esetben lenne csak igaz, ha mindegyik egyed egyformán tolerálná a mérget. Csakhogy nagyon nem így van, ezt szintén a doki erősítette meg, mondott is valami kutatási eredményt erre de már nem emlékszem rá. És ha ez így van, akkor pontosan az ellenkezője fog igazolódni mint amit állítasz, azaz a fűben a fiatalok, a nem sárga fejűek fognak mászkálni, éppen ezen okból.

Egyébiránt meg, asszem befejezem végleg az ide irkafirkálást, mert hát óriási tévedésben vagyok itt ezzel, az atkával, a kaptár típusával, a mézeléssel, az el(nem)végzendő munkával, meg úgy általában mindennel kapcsolatban (  ;D ;D ;D ), így hát valóban felesleges ezekről itt írnom.
Küszködjön tovább mindenki ahogy tud, én meg majd nézem innét a fotelből.  8)

Vivaldi!
Tegyél ide valami linket a fórumodról, megnézem magamnak, ettől rosszabb már nem lehet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Április 25. 19:31
Na ez az óriási tévedés, mert ez abban az esetben lenne csak igaz, ha mindegyik egyed egyformán tolerálná a mérget. Csakhogy nagyon nem így van, ezt szintén a doki erősítette meg, mondott is valami kutatási eredményt erre de már nem emlékszem rá.
Én is vizsgáztam toxikológiából.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2019. Április 25. 21:36
WR ezt nem teheted.Kell az ellenpólus. Vivaldi légyszíves Te is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2019. Április 26. 19:55
Sziasztok!

Érdekes dolog ez a mászkálás!
Tegnap előtt -amikor sokan jelezték, hogy mászkálnak a méhek- nálam is megjelentek a sétálók. Ahogy ballagtam a kaptársorok mögött, méterenként egy-kettőt láttam. A kaptárak előtt gyakorlatilag semmi, vagy nem voltam elég alapos és nem vettem észre.....
Tegnapra teljesen megszűnt a jelenség. Keresve sem találtam egyet sem.
Ma reggel újra kezdték, de délutánra újra megszűnt a sétálás.
Mi okozhatja ezt?
Több repce táblát elérnek a méheim.
Különböző idejű permetezésre tippelek. A népességben nem észlelek  veszteséget, szépek a családok.

Nb18
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: perlaki.gabor - 2019. Április 26. 22:16
Egyébiránt meg, asszem befejezem végleg az ide irkafirkálást, mert hát óriási tévedésben vagyok itt ezzel, az atkával, a kaptár típusával, a mézeléssel, az el(nem)végzendő munkával, meg úgy általában mindennel kapcsolatban (  ;D ;D ;D ), így hát valóban felesleges ezekről itt írnom.

wr én szeretem az írásaidat, remélem még sokat tanulhatok belőlük. A méhészkedéstől függetlenül viszont néha irigylem, néha pedig tartok azoktól az emberektől, akiknek nincsenek kételyei afelől, hogy mindig mindent tökéletesen csinálnak.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Berci - 2019. Április 26. 23:15


wr én szeretem az írásaidat, remélem még sokat tanulhatok belőlük. A méhészkedéstől függetlenül viszont néha irigylem, néha pedig tartok azoktól az emberektől, akiknek nincsenek kételyei afelől, hogy mindig mindent tökéletesen csinálnak.

Wr és Jenő szerintem az ábra jobb szélén tart. ;)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Április 27. 00:19
A népességben nem észlelek  veszteséget, szépek a családok.
Ez a fontos,ne legyen kijáróméh vesztés.
Ha elnémül a méhes akkor van a baj.
A előző években és a tavalyi évben is rendkívüli legyengűléseket tapasztaltunk,minden telephelyünkön.Pedig a két szélső telephely között majdnem volt vagy egy százas.Csak a fiatal méhek lézengtek a kaptárakban,olyanokban ahol fűz alatt kíváló hordás volt,sűrű volt a levegő repüléskor.Öröm volt nézni őket!
Ahogy áttájoltak repcére megindult a mászás és a virágzás közbeni permetezések után még fokozódó mértékű pusztulást tapasztaltunk,mozdulni sem lehetett úgy,hogy ne lépj egyszerre 5-10 méhre.
Ekkor jöttek a Nébih-esek,akik a méhes közepén lehúzták a fejvédőket mert nem repült szinte méh !
Repce közepén,meleg,párás időben?
Amikor 5 kg-os hordásnak kellett volna lennie?
Erről már írtam.

A repce alatt készítettünk az öreg anyákkal 4-5 keretes kiscsaládokat.
4-5 keret nép,előző évi anya.A maradék nyolc fiasos család maradékokat összeraktuk kettesével.16 fias keret,16-20 keret fiatal,nem kijáró ezáltal a NEM elpusztult méh.

Mi lett ezekkel a műrajokkal?
Semmire sem mentek.Szép 4-5 fiast csináltak(segített benne a jó akác is).Ezekből a fiasokból apró,kicsi méhek keltek ki,amelyek gyenge,hézagos,pici fiasítást neveltek.
Semmire nem mentek ezek a családocskák !
(Az ilyen szaporulat meg egy-két éve is egész jól feljött napraforgóra,nem egyszer fiast kellett felhúzni a méztérbe,mert még a nyári napforduló előtt meg akartak rajozni.Húsz éve még jobb volt a szaporítás esélye.Repcén egy fiassal félre rakott családocskák naprán egy fiók mézet is tudtak hozni.)
Na vajon miért nem mentek semmire ?
Nem nehéz kitalálni.A Nébih-es vizsgálat három féle rovarölőt és két féle gombaölőt detektált,mért meg,mutatott ki,a méhekből és a fias felül szedett méhkenyérből.Erről is írtam már.
Acetamiprid,klórpirifosz,tau-fluvalinate !
ÉS MÉG MENNYI LEHETET AMINTÁKBAN,AMIT NEM TUDOTT DETEKTÁLNI A LABOR !
Ma már egy svájci kutatás eredményeként tudjuk a magyar laborok 1 ppb-re történő mérése,neonikotinoidok esetében közel sem elegendő,hiszen Ők kimutatták ,hogy ennek a mennyiségnek a SZÁZAD része is eltévedést okoz,megzavarja a méhek agyát.
A MAI MÉRÉSHATÁR SZÁZAD RÉSZE !
Évekig ezt mondtam,mi van ha a mérési határérték alatti mennyiség is méhveszteséget okoz?
Egyik szakmai vitám Tóth Péterrel pont ez volt.
Na akkor miről beszélünk ?
Micsoda vegyszer koktélt kaptak a mérgekkel szennyezett repce virágporon nevelt méhek,így aztán semmit érők lettek
hamar pusztultak,rövid életet éltek
Nem is mentek semmire,3 ilyen szerencsétlen kis családot,kb 15-20 gyenge,gyengébb fiasával összeraktuk,egy családdá,napraforgó előtt egy-két héttel.

Na és jött a napraforgó!Az akác előtt összerakott nagy családokkal is és ezekkel a napra előtt összetákolt társasággal is,egy-másfél fiók kijáró bogarat vesztettünk el.
Szintén minden telephelyen.
Na vajon miért ?
Mert megint repülési üzemmódról,sétáló üzemmódra váltottak a méhek?A fő kérdés még mindig csak az:NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?
Írjam a választ ?

Ki mit tett volna ezek után,hogy évek óta ezt tapasztalja.
Mi menekülőre fogtuk!
Irány Darány ahogy az Ormánságban mondják,vagy irány Horány ahogy Vácon mondják.
Most sorban telefonálnak a gazdák.
Hol vannak a méhek?

A legszomorúbb az egész történetben az,hogy semmiről nem tehetünk
mi méhészek.
A gazdák se sokat,mert meggyőződésem,hogy az engedélyezett technológiák is ölik a megporzókat.Ha betart mindent az is odavág méheknek.
Összeugranak a méhészek és a gazdák pedig mint azt dr Szabó Katalin
méh és beporzó barát biológus mondja,mi egy csónakban evezünk.
Kellünk egymásnak,mert nekünk kell a mézet adó mezőgazdasági növény,hisz jelentős bevételünk származhat belőle,Nekik kell a megporzó rovar,mert akkor nagyobb a terméshozam,nagyobb a mag,az olaj tartama magasabb,a megtermékenyülő magok száma több.

Szabadföldi vizsgálatokra van szükségünk,ahol a méh a döntő.Ahol nem pusztul el,ahol jól fejlődő egységek lesznek ott jó a növényvédelmi technológia.
Kezdeményezésemre összállt egy nagyszerű csapat.
Kíváló szakemberek,tudósok és sokan mások segítinek létrehozni egy szabadföldi kutatást,melynek a célja,hogy megtaláljuk azokat a növényvédelmi technológiákat amelyek mellett lehet a méheinkkel termelni,mert nem pusztulnak el.
MENTA program lett a a rövidített név.
Méh/megporzóbarát növényvédelmi technológiák azonosítására (a jelenleg használatos technológiák közül)
Én ezen dolgozom most a maradék időmben,amit nem a méhészetünkben töltök.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Április 27. 07:25

NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?


A múltkor beszélgettünk egy agronómus kollégával erről.
Határozottan állította, hogy a kukorica vetőmagot nem csávázzák neo-val.
A kukoricabogár ellen vagy vetésváltással, vagy talajfertőtlenítéssel lehet védekezni, előbbi a hatékonyabb, ezért jellemzően ezt alkalmazzák.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Április 27. 08:53

Méh/megporzóbarát növényvédelmi technológiák azonosítására (a jelenleg használatos technológiák közül)

Anti!
Mindenképpen szükség van erre a MENTA programra. A legkisebb reménnyel kecsegtető lehetőségeket is kutatni és alkalmazni kell. Azonban nagyon szkeptikus vagyok a hosszú távú fenntarthatósággal kapcsolatban. Egyszerűen azért, mert mindazok a vegyszerek, amelyek a növényvédelem és a beporzók közös metszetei voltak (tehát a növényeket is meg lehetett védeni és a méhek is életben maradtak),  már a kezdetek óta használatban vannak, ezért ezek lassan, de biztosan kikopnak. A közös metszetű kémiai védelem lehetőségei ezzel együtt leáldozóban vannak. Lenne egy potenciális új lehetőség, a biológiai. Ezt úgy hívják, hogy GMO. Ahogy Bicska linkjét olvasom, ez éppen a szemünk láttára omlik össze. Nem véletlen, hogy a Bayer felelős döntéshozói a kémiai konszernjük jövőjét is a biológiai irányba történő váltásban látták. Itt nagyon sok milliárd euróról döntöttek mindezeket alátámasztóan, nem csak egy szösszenet szól az FF-en arról, hogy a kémiai út a végét járja. A pórnép semmit nem tud a GMO-ról, aki esetleg olvasott utána, annak maximum a Pusztai-féle nyilatkozat vésődött az agyába. Ő burgonyába vitt be GNA géneket (Galanthus nivalis agglutinin géneket) Vagyis egy nagyon erős mérget. Ez természetesen az ilyen burgonyát fogyasztó állatokban mérgezési tüneteket váltott ki. Amikor megkérdezték tőle, hogy ő enne-e ilyent, akkor azt válaszolta, hogy nem. Persze, ki az a hülye, aki nyilvánvaló mérgeket enne? Csakhogy a pórnép ezt úgy értelmezte, hogy a GMO technológia a mérgező, nem a beépített hóvirág agglutinin. Specifikusan repcefénybogár ellen ható géneket kellene beültetni a repcébe, ami a méhekre nem hat. De hát éppen most végzik ki azokat, akik ezt szerették volna. Még az Alkotmányunk is rendelkezik róla. Azt nem értem, hogy a csirke leukosis vírusokról miért nem rendelkezik? Hiszen az tényleg megcsinálja azt, amit a GMO-ról csak feltételeznek. Történetesen, hogy beépül az azt fogyasztó szervezetébe és daganatot idéz elő. A Rous szarkóma vírusa nemcsak csirke sejtekbe tud beépülni, hanem az emlőssejtekbe is. Ha beépül, akkor ott bizony daganat lesz. Ugyan Rous szakróma vírus nincs a csirkehúsokban, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy egész Európában olyan csirkét eszünk, amiben a csirke leukosis virus benne van. A Rous szarkóma vírus pedig minden valószínűség szerint ebből alakult ki. Ez viszont a kutyát nem érdekli. Még egyetlen olyan közleményt sem sikerült találnom, ahol az emberi daganatokban  ezeket a vírusokat célzottan keresték volna. De azért a GMO benne az Alkotmányban is. Komolytalan az egész.
Tudod Anti, én is gondolkodtam azon már sokat, hogy mi a jövő. Arra jutottam, hogy a BEE-O-SPHERA program lenne az. Elszigetelt helyen végezni a méhek tenyésztését, a mezőgazdaság beporzó igényét pedig ezek szaporulataiból biztosítani. Tehát a beporzásra  anyaferomonos műrajokat használni. Ezeket eladni azoknak, akiknek beporzásra és rovarvédelemre is szükségük van. Egy fél NB fias fiókot anyferomonnal megvesz, és dolgoztatja, amíg van benne élő méh. Ha kiirtja a rovarölővel a méheket, akkor a magáét irtja ki, nem a méhészét. Amíg a méhészét irtja, addig neki nem lesz érdeke, hogy betartsa az előírásokat. Kérdés persze, hogy hol lennének az elszigetelt helyek, meg egyáltalán mit nem lenne szabad ott tenni. Hát rovarirtót nem lenne szabd használni. Tehát csak olyan kultúrát termeszteni, amelyik nem igényel rovarölőszert. Ezek ugye a legelők. Könnyen belátható, hogy nincs olyan hely Magyarországon, ahol ez megvalósul. Támogatáspolitikával lehetne kialakítani. Addig is, ilyen helyek csak a nagy hegységekben vannak, mint pl. a Kárpátok. De mennyi azoknak a legelőknek a méheltartó képessége? Szinte nulla ahhoz képest, amennyi szaporulatot elő kellene állítani. Tehát ezt csak intenzív méhlegelő telepítési programmal lehetne megvalósítani. Kíváncsi vagyok a menekülésetek eredményére, de én azt hiszem, hogy ez egy illúzió. Magyarországon nincs olyan hely, ahová el lehetne menekülni a mezőgazdasági művelés elől, és a méhek is tudnak nektárt gyűjteni gazdaságos mértékben. Tudom, mert én ezt a lépést 25 évvel ezelőtt próbáltam megtenni, de a repce utolért.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Április 28. 08:17

NA VAJON MIÉRT PONT A NAPRAFORGÓ-KUKORICA VIRÁGZÁS ALATT ?
MIÉRT NEM ELŐTTE,VAGY UTÁNA ?


A múltkor beszélgettünk egy agronómus kollégával erről.
Határozottan állította, hogy a kukorica vetőmagot nem csávázzák neo-val.
A kukoricabogár ellen vagy vetésváltással, vagy talajfertőtlenítéssel lehet védekezni, előbbi a hatékonyabb, ezért jellemzően ezt alkalmazzák.

Nem igazán van az agronómus kolléga a megfelelő információk birtokában,vagy megvezett Téged.
Tavaly szükséghelyzeti engedélyt adtak ki TÖBB SZÁZEZER ha kukoricára is a több százezer repce és napraforgó mellé.A pontos számoknak nincs kedvem utána nézni,de kb. 300-400 ezer ha repce,talán úgy 500-600 ezer ha napraforgó és kb ugyanennyi kukorica.
Érted szükséghelyzet !A felfüggesztett engédélyű,ma már betiltott szerekre.Téged nem értesítettek ki,hogy itassuk a méheket,mert újra neos csávázású szinte minden?
Kedves Lajos!
Remélem nem bántodsz meg,jók az írásaid,nekem tetszenek.
De tényleg,merre jártatok eddig az agronómus kollégával?
Néz utána a neok-nak.Nagyon kemények!Itt nálunk-ezen a fórumon is-
rengeteg írás van,külön neos topic,a Greenpeace rengeteg anyagot adott ki.
Kérlek,tényleg ne bántódj meg!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Április 28. 08:52
CIANTRANILIPROL , SZULFOXAFLOR , FLUPIDARIFURON ,ACETAMIPRID , TIAKLOPRID : EZT HOZTA 2019  "MEGÚJULÓ " NÖVÉNYVÉDELME MAGYARORSZÁGON  !!!!!!! EZ MÁR NEM SZÜKSÉGHELYZET , HANEM VÉSZHELYZET , A MÉHEK MEG CSAK PUSZTULNAK TOVÁBB ÉS MEGY A VAKARÓZÁS , HOGY MITŐL !!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Április 28. 09:33
CIANTRANILIPROL , SZULFOXAFLOR , FLUPIDARIFURON : EZT HOZTA 2019  "MEGÚJULÓ " NÖVÉNYVÉDELME MAGYARORSZÁGON  !!!!!!! EZ MÁR NEM SZÜKSÉGHELYZET , HANEM VÉSZHELYZET , A MÉHEK MEG CSAK PUSZTULNAK TOVÁBB ÉS MEGY A VAKARÓZÁS , HOGY MITŐL !!!!!!!!!
Kedves Mézengúz!
A MENTA program erre lenne jó.
Mindig vizsgálni lehetne az új szereket.
Mindig minden változik,ez az egy állandó az életben.
Biztos lehetsz abban,hogy újabbnál-újabb szerek jönnek,vagy jön a GMO,vagy valami még újabb.
A méh/megporzóbarát növényvédelmi technológiák azonosítására röviden MENTA kutatási program arra lenne jó,hogy mindenkor kiszűrje
a használatos,engedélyezett technológiák közül azokat amelyeket tolerálnak,azaz elviselnek a méhek.
Az én elképzelésem az irányított szapadföldi kísérletek sorozata ahol a háziméhünk önmaga mutatná meg (szaporodását a fejlődését figyelemmel kísérni mesterséges rajoknak) mennyire káros egy-egy technológia.
Én csak levizsgált teljes technológia sort engedélyeznék használni a gazdálkodóknak.Minden évben ezen szerereket gyártók,forgalmazók beadhatnák teljes technológia sorukat,amelyet irányítottan a MENTA kutatás vizsgálna,és következő évben a nem károsakat lehetne használni.
Megfordítani az engedélyezést!
Csak amitt bírnak a méhcsaládok-esetleg poszméheket is bevonni-,poszméhcsaládok,csak azt engedélyezni.Szinergens hatások is rögtön kijönnének.
Meggyőződésem,hogy írányitva a méheket az adott kultúrára-természeti akadályok,hegyek,Balaton,erre a célra kijelölt területek- teljesen korrekt eredményt tudnánk elérni.
A MÉHEK MEGMUTATNÁK !
Ezt a kutatást folyamatossá kellene tenni.

Én inkább ezen dolgozom és a gliceroxos készítményt propagálom-naponta több hívást kapok ez ügyben- mint a Jenő féle utat járok gyalázkodásával foglalkozzam.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Április 28. 10:32
SZERINTEM MEG A FOLYAMAT VISSZAFORDÍTHATATLAN ,ELKÉSETT MINDENKI , A LAVINA ELINDULT LEHETETLEN MEGÁLLÍTANI , ELMÚLT 15 ÉV , PLUSZ 2019-IS A MÉHEK VESZTÉT IDÉZI ELŐ !!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Április 28. 10:59
Ne hagyd magad,próbálj meg Te is tenni valamit!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Április 28. 13:37
15 ÉVIG " HISZTÉRIÁZTAM " , MINTÁT ADTAM , KONGATTAM A VÉSZHARANGOT , SZARTAK RÁ !!!! MONDTÁK MINDIG : NA MI VAN SZABÓ , " NINCS CSÁVÁZÓSZER -NOSEMA PROBLÉMA MAGYARORSZÁGON , SZÉLMALOMHARCOT FOLYTATOK , FEJJEL MEGYEK A FALNAK , ORSZÁGOSAN SZAR A HELYZET NINCS MIT TENNI !!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Április 28. 21:29

Kérlek,tényleg ne bántódj meg!

Csányi Antal

A hisztispicsa korszakon már túl vagyok.  ;D

Két okból nem hiszem,hogy megvezetett volna az illető. Egyrészt a köztünk lévő nexus zárja ki ezt, másrészt pedig a gazdaságossági tényező.
A repcének van egy makacs kártevője, ez a repcebolha. Tartamhatású szer képes csak kordában tartani, taglózó szerekkel szinte háromnaponta kellene fröcskölni keléstől aratásig. Erre kiválóan alkalmasak voltak a neo hatóanyagú rovarölő szerek - az egy másik kérdés, hogy milyen károkat okoztak az egyéb rovar és madárvilágban. Valószínűleg kellő körültekintés nélkül vezették be és alkalmazták sok éven át, amíg fény derült a kockázatokra és mellékhatásokra.
Nem az első, és szinte biztosan nem is az utolsó vegyi zsákutca az emberiség történelmében.
A kukoricának nincs ilyen férge, ami van, az vetésváltással kezelhető.
Ha meg valaki monokultúrát akar kukoricából, az talajfertőtlenítést végez, amivel a kukoricabogarat tökéletesen el lehet pusztítani.
Semmi nem indokolja tehát, hogy egy drága csávázószert rákenjünk a vetőmagra, csak mert nem tilos.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Április 28. 21:53
Jordán László nyilatkozatának egy részlete mely szükséghelyzeti engedélyekről szól.
Talán Neki hiszel.
“2016-ban először csak napraforgó és kukorica vetőmagtermesztésben, majd intenzív repcében, összesen 30.000 ha területen került sor e csávázott kultúrák vetésére. 2017-ben a minisztérium úgy döntött, hogy nagyobb területen is hozzájárul a szükséghelyzeti engedélyek kiadásához. Emiatt a 2017-ben vetett repce, illetve a 2018-ban vetésre kerülő napraforgó és kukorica  már jelentős részben az említett hatóanyagokkal lett csávázva.”
Jelentős részben.
Igényelsz más bizonyítékot?

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2019. Április 28. 22:00
Ez a repcebolha új? Ha volt is mondjuk még tavalyelőtt, akkor mivel védekeztek ellene? Mert tavaly tavaszig errefelé semmi gond nem volt a méhekkel, repcét meg már elég régóta nagyterületen vetik. Felénk kiváló fekete földek vannak. Szóval nem tudom valójában mi volt a földekben, de a körzetben ahol voltam taglózta a méheket a repce is, a napraforgó mégjobban.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: sztyopa - 2019. Április 29. 04:22
Nem új Régi :repce bolha ,repce ormányos,stb még van neki egy jó pár kártevő , Repcében van  a legtöbb kártevő .
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Április 29. 09:43
Jordán László nyilatkozatának egy részlete mely szükséghelyzeti engedélyekről szól.
Talán Neki hiszel.
Csányi Antal

Hiszek én mindenkinek, amíg először át nem ver.
Miután ez megtörténik, onnantól azt sem hiszem el neki, amit kérdez.

Jut eszembe egy rendőrségi jegyzőkönyv részlet.

"A gyanúsított az utcán - feltehetőleg ittasan - randalírozott. Kukákat döntött fel, virágokat taposott ki. Felszólítottam a cselekmény abbahagyására. Erre azt mondta, kapjam be a faszát.
Miután ez megtörtént, bekísértem a rendőrőrsre."
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezerpar - 2019. Április 29. 12:44
A méhekre nem veszélyes szerek is felelhetnek a méhpusztulásért?
https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/a-mehekre-nem-veszelyes-szerek-is-felelhetnek-a-mehpusztulasert-39925-001
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lalimeheszet - 2019. Április 29. 23:59
Vasárnap jelentős mennyiségű csapadék hullott méhesemtől kb. 1 km-re lévő repcetáblára is.
A mai napon alkonyattájban tudtam a méhesbe kilátogatni.
Szinte mindegyik kaptár előtt találtam méhhullákat és a fűszálakba csomókban kapaszkodó, remegő, agonizáló  méheket.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Május 08. 20:22
https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/a-neonikotinoidok-akadalyozzak-a-meheket-a-varroa-atka-elleni-vedekezesben-40004-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=40004&fbclid=IwAR3C-0qr5PtezOdoXsRC3aorT2Amz61KEwEIwZNS_8wZCoCu9sqgsxfuZXM
Na tessék!
Hasonló dolog miatt emelt kifogást az OMME Küldöttgyűlésén Dr.Körmendy-Rácz János, hogy az OMME monitoring vezetője miért nem fogadja el a nemzetközi kutatási eredményeket.
Eleve ez nem is monitoring, hanem egy mezei kárfelmérés, a kutatáshoz meg semmi köze.
Pedig ezekre a kutatási eredményekre rettenetesen oda kéne figyelni.
De lehet mi magyarok már a kutatók előtt járunk....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Május 10. 16:16
MA IS SZÉPEN MÁSZTAK A MÉHEK , NAGYON DÜHÍT A LÁTVÁNY , 16 ÉVE EZT KELL LÁTNOM , SENKIT NEM ÉRDEKEL , CSAK MEGY A MASZATOLÁS , SZOMORÚ MARADT MINDEN A RÉGIBEN !!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2019. Május 10. 20:11
Sajnos amìg a pusztulások, mászkálások nem érik el azt az ingerküszöböt, hogy  tüntessünk  a Parlament előtt,  addig nem fog történni semmi sem . A mászkáló méhek tele vannak gombaölővel, , nozemások. Külföldi kutatások szerint egyes gombaölők felerősìtik a nozema fertőzést ezzel együtt a különböző vìrusfertőzéseket is. Az idén pl nálam háromszorozódott a nozema spòrák száma 20 ról 60- ra a látómezőben a repcevirágzás kezdetétől, ezzel párhuzamosan fokozatosan nőtt a mászkálók száma. A NEBIH nem tesz semmit, adatot gyűjt, altat minket, azt mondja bonyolult a probléma.Egy éve nem tudnak semmit sem mondani a repcén történt mászkálásra, sem a napraforgón történt pusztulásokra.Vagy nem értenek hozzá, vagy nem akarják tudatni velünk az igazságo!. Szerintem, újabb növényvédőszereket, és kombinációit kellene betiltaniuk. De mit várunk attól a szervezettől aki szükségengedélyt kért az EU-tól a neokra?  Olvassátok el a vezetőjük nyilatkozatát a neokról a májusi Méhészetben, felháborìtó!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Május 12. 20:40
https://www.facebook.com/100008782597018/videos/2034949353474465/?t=0
A Beporzók Éve 2019 , de nem Magyarországon !!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Május 12. 20:43
https://www.youtube.com/watch?v=gWDUdnuUi2s&feature=share
32 éve főállású méhészként azt mondhatom ennyi volt méhész ne álmodozz tovább !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2019. Május 12. 22:02
Mézengúz! Sajnálom.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Május 13. 06:52
Nagyon furcsállom, hogy ismét csak néhányan írtunk a mászkálásról.
Bár a zöldön is olvastam, na meg a Facebookon.
Jó lenne ha minél többen jeleznétek a problémát, mert így megint csak marad a nyüszítés, és senki nem csinál semmit.
Tegnap már jeleztem az OMME-nak a problémát.
Országos jelenségről van szó, de érthetetlen számomra ez a hallgatás, passzivitás.
Lehet csak néhány méhészt érint valóban?
Akinél gond van kérjen hatósági mintavételt, méhpempő, virágpor (méhkenyér) és élő méheket gyűjtsön össze, kb. fél kilót.
Ha ennyit sem tesztek meg, akkor meg minden rendben, nálatok semmi gond.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2019. Május 13. 09:22
Nincs ebben semmi furcsa. Akik ezt az előző években megtették és vállalták ezt a procedúrát ( pl mászkálóból oszeszedni darabonként fél kg-ot) , arról számoltak be , hogy nem történt semmi. Ebbe vannak a méhészek már belefásulva ! Ha lenne egy kis reménysugár , vagy bármi pozitív tapasztalat, azzal kapcsolatban, hogy mintájat gyüjtünk és küldünk be akkor ezt jóval többen vállalnák az ezzel kapcsolatos procedúrát. Tud valaki valami hivatalos közleményt azzal kapcsolatban, hogy a NEBIH tavaly nagy dirrel durral kivonult és mintát vett a mászkáló méhekből? Azzal nem megyünk semmire, ha konkrétumok nélkül azt a választ kapjuk, hogy összetett a probléma.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Május 13. 09:54
A mászkálásról én annyit tudok írni, hogy nálam életem legsúlyosabb mászkálását tapasztaltam a hét végén. De fél kilónyit nem tudnék összegyűjteni belőlük. A méhek egyébként az akácot járták. Láttam ugyan sárga virágporos méheket, melyek nagy valószínűséggel repcén voltak, de sárga homlokú méhet nemhogy a mászkálók, de a gyűjtők között sem. Amikor a rossz időben méhészkedtem, akkor egyik-másik család igencsak megtámadott. Agyonnyomkodtam azokat, amelyek nem tágítottak tőlem még órák elteltével sem. Kifejezetten büdös, rossz szagot árasztottak ezek a méhek, melyet máskor nem tapasztaltam.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2019. Május 13. 11:27
A rossz szagot nem belőlük érzed, hanem a többi teteméből amelyek már bomlásnak indultak a fűben. Sokan azt sem tudják mennyi van náluk, mert végignéznek a füvön, mászkál valamennyi és kész. Csak ha alaposabban végignéznének a lenyírt fű tövében, akkor látnák hogy terítve van a föld hullával, vannak foltok ahol ujjnyi vastagon, csak ez messziről már nem látszik.
Az okot meg leírtuk reggel a méhlegelős topikba, ami szerintem 99,9%-ban helytálló, mást nem tudok elképzelni. Ugyanis akinek olyan helyen vannak a méhei (pl. erdő közepén) ahol nem érnek el tavasszal semmilyen vegyszerezett kultúrát, azok sosem panaszkodnak ilyenkor mászkálásra. Nincs nálam sem, akkor jelenik meg ahogy beindul a repce.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Május 13. 12:15
Azért azt nevezem, amikor valaki annyira szakértő, hogy felül tudja azt bírálni, hogy honnan érzem a szagot. A kezemen, amivel agyonnyomtam a méhet. A füvet pedig lenyírom, így látom az egy-két darab hullát is.
Egyébként a fűben rothadó méhek szagát ismerem. Ez nem az a szag.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Május 13. 19:19
15 évvel ezelőtt is adtam mintát vizsgálatra , porszívóval gyűjtöttük be a mászkáló méheket , Tóth Péternek is tetszett a találmányom , de azon kívül nem történt semmi !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: perlaki.gabor - 2019. Május 13. 19:43
ata67 és nata is leírta, hogy náluk nincs repce, mégis másztak. Nem vitatom, hogy ahol van repce, ott nagyobb eséllyel mászhatnak, de mi az ok az Ő esetükben?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2019. Május 13. 21:40
Szervusz én úgy tudom, hogy repcéért még 5-6 km távolságba is elmennek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2019. Május 13. 23:16
Sziasztok!

Nálam, dél-Borsodban is van mászkálás.
Szépen fejlődtek a családok repce elejéig.
Aztán megjelentek a mászkálók. Valóban, látható, hogy fiatal méhecskék is vannak köztük, 5-20 egyedes csomókban ücsörögnek.

Tapasztalom úgy is, mint wr, tehát pl. ugrál, aztán leesik. Ha kirepülésre alkalmas idő köszönt be, sokan vannak, hiszen jönnek ki, de nem tudnak repülni. Tapasztalom a frissen befiasított kiépített műlépnél a hézagos fiasítást is. Nem tudtam mire vélni...

A családok fejődése sem kielégítő. Néhányuk április közepi állapotban van.

Erdei telephelyen erősebbek. Ott viszont ma reggel sok mászkáló-összecsimpaszkodó látványa fogadott.
Kb. 700-900m-rel odébb lévő repcetábla kinyílt. Pár hektár, felét még tavasszal betárcsázták, vetettek helyébe mást.

Szóval már nézelődök, napraforgóról hova menekíthetem majd a méheket.

Most hétvégén kezdtek nyalakodni az akácon, de még ez ugyancsak az eleje.

Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Június 13. 18:59
Egy kicsit már megint belemélyedtünk a vegyszerezés témába. Az lenne a kérdésem, ha tudná valaki, hogy az idei napraforgó mivel van csávázva? Talán Lumiposaval? Erre még a mezőgazdászoktól sem kaptam választ.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Június 13. 20:40
Egy kicsit már megint belemélyedtünk a vegyszerezés témába. Az lenne a kérdésem, ha tudná valaki, hogy az idei napraforgó mivel van csávázva? Talán Lumiposaval? Erre még a mezőgazdászoktól sem kaptam választ.
Az idén csak gombaölővel csávázhatták. Rovarölővel nem mert egyiknek sincs engedélye napraforgóban. A Lumiposanak sem. Az csak repcére kapott alapengedélyt.

Most már csak talajfertőtlenítőkkel lehetett védekezni a napraforgóban, rovarölő csávázószerekkel nem. De ezt te is tudod mint gyakorló gazdálkodó.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Június 14. 08:05
Köszönöm a választ és köszönöm a bizalmat. Igaz, hogy gazdálkodó vagyok, de nem növénytermesztő, hanem állattenyésztő. Bár a fóliás gazdálkodás annyira megragadott, hogy a paradicsom termesztéstől tíz évig nem is váltam meg.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Június 15. 21:08
https://qubit.hu/2019/06/13/a-mehpusztulas-tartossa-valt-europaban-es-errol-legkevesbe-a-termeszet-tehet-leginkabb-az-ember?fbclid=IwAR2VYBtovkN3R-Ku65KxL1bqGpsTnu4CXiUxG7zmpIpb6R_TC4tz-vsBX-Q
A cikkből ezt a részt emelném ki!
"A kutatók hasonlóan szoros összefüggést véltek felfedezni a növényvédő szerek szakszerűtlen, fegyelmezetlen, vagy épp illegális használata és az adott térségben tapasztalt elhullások között. A csávázásra, vagyis a vetőmagok növényvédelmi kezelésére használt neonikotinoidok például a csírázás után szívódnak fel a növekvő növényben és fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre. Ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak. Mivel a mézelő méhek saját energiaszükségletüket nem csak a méhészük által kinézett célnövényből fedezik, gyakran előfordul például, hogy a csávázott kukorica virágzása idején kapnak mérgezést."
Amit neo figyelmébe is ajánlanék.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Június 16. 07:36
Amit neo figyelmébe is ajánlanék.
Attila!
Ezt nem egészen értem! Szinte szó szerint ezt állítottam közel két éve is már. Ez az NNI mérgezés!
Egy adott NNI-egy adott koncentrációjával etetett méhek eltévedése bizonyítva is van. Az nincs bizonyítva, hogy a növényvédelmi beavatkozások során megmaradó szint is kiváltja-e ezeket a tüneteket.
Esetleg pontosan azért ajánlod a figyelmembe, mert engem igazol a cikk, és nem Téged? A szennyezett pollen mászkálást kiváltó hatásáról nem találtam benne még csak elejtett szavakat sem.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Június 23. 20:44
Ezt az érdekes adatot találtam.
Wikipedia:
Cyantraniliprole: ami a Lumiposa hatóanyaga. (Repce csávázószer.)
Moláris tömeg   473,72  g · mol- 1
Eltérő rendelkezés hiányában az adatok szabványos állapotban vannak megadva (25 ° C [77 ° F], 100 kPa).
Infobox hivatkozások
A Cyantraniliprole a ryanoid osztály rovarölője . Az Egyesült Államokban , Kanadában , Kínában és Indiában engedélyezett . [1] Rianoid ritkán fellépő ritka hatásmechanizmusa miatt olyan kártevők ellen hat, mint a Diaphorina citri , amelyek más inszekticid osztályokkal szemben ellenállóak. [2] A Cyantraniliprole rendkívül mérgező a méhekre, ami azt eredményezte, hogy a peszticid felhasználása az USA-ban késik. [3]

Referenciák 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Június 24. 07:27
A németek egyenesen kétségbeestek, amikor felvetődött, hogy engedélyezik náluk csávázásra. Nagyszabású tiltakozásokat terveztek ellene. Itthon az illetékesek pedig a megváltó szerként aposztrofálták. Az NNI elleni tiltakozás miatt.
Minden a terápiás sávtól függ. Milyen széles az a folyosó, ami a kártevők elpusztítása és a méhek károsítása között húzódik, illetve a virágzáskor megmaradó szint a folyosó melyik széléhez van közelebb.
Mi a helyzet a napraforgóval? Tavaly csávázott magok kerültek a földbe vajon, vagy rovarölőszer nélküliek, ezért majd a védekezés lesz drasztikus?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Július 15. 21:14
Inkább itt válaszolok neo-nak, ide való. Szóval ezzel az eltévedéssel nem egészen egyértelmű a helyzet. Ez függ a méhcsalád napraforgótól való távolságától. Egészen más a helyzet ha néhány méterre vagyunk a táblától és más ha két kilométerre. A kaptárak előtt sok elpusztult méh lehet, de messzebbről  már szana-széjjel hullanak. Én itt nemcsak a nektár és virágpor NNI tartalmára gondoltam, egy eső után a talaj rosszabb lehet. De ezt már kitárgyaltuk.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Július 16. 07:17
Igen így rendben van. Ebben az esetben viszont nem mindenki tudja megtalálni az eltűnt méheit. Ugye ez volt a kiinduló pont:
Idézet
Ha valamit  nem próbálunk meg, arról ne állítsuk, hogy lehetetlen. Mostanában sok ilyen hozzászólást látok, ami nem így fedi a valóságot. A táblában elhullott méheket nagyon is meg lehet találni, összeszedni és így vizsgálatra is jó. Csak akarni kell!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Július 16. 07:41
Csak úgy érdekességképpen elmondom, hogy növényvédő szakmérnök kollégám említette a minap, hogy az egyik ügyfele repcéjéből, akinek növényorvosi szolgáltatást nyújt, valamelyik hatóság (talán a NÉBIH) növénymintákat vett, NNI tartalom vizsgálat céljából.
Semmi bejelentés, rutinellenőrzés.
Kollégám csak annyit mondott, hogy lám, illik észnél lenni és elfelejteni az esetleg bespájzolt NNI csávázószereket.   
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2019. Július 16. 08:13
E
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 16. 09:25
Kedves Lajos!

Abból a repcéből, amit tavaly ősszel vetettek, nem sok értelme lenne neonikotinoid csávázószer hatóanyag-maradványokat keresni. Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság  gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak, s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni. Sem a tiametoxam, sem a klotianidin nem volt kimutatható a tavaszi növényminták egyikében sem, értelemszerűen a virágzatból sem. Péterék (OMME Monitoring-bizottság és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara munkatársai) korrekten vizsgálták a talaj és talajvíz (pocsolyák) szermaradványait is. Azt tapasztalták, hogy a talajminták minden esetben mutattak szennyeződést és több esetben a pocsolyákban tavasszal is kockázatos koncentrációban lelhetők fel a szermaradványok. E kockázatot sikerült bizonyítaniuk is, a zalai mintaterületen tavasszal szermaradványt nem tartalmazó növényminták voltak, ám a pocsolyák vízében kimutatható klotianidin a friss méhhullákban detektálható volt (6 ppb koncentrációban), s magas acetamiprid hatóanyag-koncentráció is feltalálható volt a méh-hullákban. (Attilának mondom, Geddekas és Dr. Darvas is érthet belőle: az európai referencia-laborok többszörös legjobbja, a velencei labor vizsgált, 1 ppb érzékenységgel!)

Nos, mindezek értelmében én repce helyett a mustár-vetésekre gyanítok inkább. Tavaly (szóbeli közlés, hely és cégnév nélkül) találtak több esetben is olyan mustár-táblákat, melyeket neonikotinoid csávázószerekkel kezeltek. A bibi ott van, hogy sem a klotianidin, sem a tiametoxam hatóanyagú csávázószerek mustárra nem rendelkeztek felhasználási engedéllyel, kizárólag az őszi káposztarepcére ( Ellado csávázószer, Ellado Blue csávázószer klotianidin, illetve a Cruiser OSR 322 FS tiametoxam hatóanyaggal).

A még nagyobb bibi ott van, hogy egyik csávázószer sem volt szabad forgalmú, magyarán: csak "akkreditált" vetőmagüzem csávázhatna velük, jelenleg kizárólag EU-n kívülre, exportra és kizárólag eseti engedéllyel, a dedukció alapján tehát elsősorban a vetőmagüzemek működhettek volna közre az engedély nélküli mustár-csávázás során. Arra már gondolni sem merek, hogy az Unión kívüli államokból feketén behozott neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekkel otthon a gazda saját maga csávázott volna...A fémzárolt mintatételek már sehol nem voltak fellelhetők...

Szóval (szóbeli közlés, név és régió nem publikus) a mostani vizsgálatok erre a sötét árnyékot vető mustárban felbukkant "technológiai fogásra" szeretnének fényt deríteni, információim szerint NÉBIH és Kamara vizsgálódik, értelemszerűen előzetes bejelentés nélkül, a "meglepetés" szándékával. Ha valaki többet és pontosabbat tud, várom az infókat...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Július 16. 10:40
Tomipapa!
Éreztem én is egyből ezt az ellentmondást. Hogyan lehet ennyi évvel a tiltás után magánszemélyeknél bespájzolt NNI csávázószer? Csak a vetőmagüzemek kaphattak szükséghelyzeti engedélyt. Az illegális út ettől még életszerű lehet. Azonban repce esetén nekem eltűnések idején a gyanús mindig a permetezőszer tiakloprid volt. Ettől függetlenül viszont nem tartom elhanyagolhatónak a törpésítésre használt tebukonazol szerepét. Amelynek azért szükségszerűen tartós hatása van, ha már törpésítésre használják. Így viszont az egyszerre történő kijuttatás tilalma nem valószínű, hogy megoldja a problémát. Az pedig, hogy a pocsolyákban megtalálható, az a kockázat fennállását jelenti. Elsősorban a dombos területek mélyebben fekvő részein. Egy szó, mint száz: Az NNI-k szerintem azért tudtak ennyire világszerte elterjedni, mert a fő monitoringot jelentő méhekben okozott kártétel rendkívül nehezen bizonyítható. Ennek oka a központi idegrendszeri támadáspont miatti eltévedés. Az újabb szerek nem ilyen támadásponttal rendelkeznek. Ha valódi károkat okoznak, akkor az nagy valószínűséggel sokkal könnyebben bizonyítható. Ettől függetlenül továbbra is tartom azt az álláspontomat, hogy a két rendszer együttélése egyre nehezebbé válik. A jövőben pedig bekövetkezik az a pont, ahol a kémiai növényvédelem és megporzó szervezetek együttélése lehetetlenné válik. A biológiai védelemben látok lehetőséget, de ez nem a bio, hanem a GMO.
Próbáltam kicsit utána járni a napraforgó méhek nélküli termesztésének esélyeinek. Ugye a hibrid vetőmag előállítás nem létezhet méhek nélkül. Az olaj miatti napraforgómag termesztés nem lenne lehetetlen méhek nélkül. Azonban a termés mennyisége már igencsak kérdéses. Ahogy elnézem a világon 1,5 és 3 tonna között mozog a hektáronkénti termés. Összefüggést vélek felfedezni az országonkénti méhsűrűség és a hektáronkénti termésátlag között. Ezáltal nem tartom kizártnak, hogy csak a napraforgó esetében elérheti évente a világon a méhek munkája az ezermilliárd forint értéket. Hosszú távon az nem fog menni, hogy a méhészek ingyen állítsák elő az ehhez szükséges méhtömeget, amelyet aztán kontrollálatlan körülmények között lehet irtani. Úgy érzem, hogy vágtatunk a szakadék felé, és senkinek még csak eszébe sem jut, hogy  lépéseket kellene tenni a katasztrófa elkerülésére. A Varroát én nagyobb gondnak tartom jelen pillanatban, mint a növényvédelmet. Azonban ha a növényvédelem is felzárkózik a Varroa mellé, az már kezelhetetlen lesz. A méhek védelme csak politikai szinten jelenik meg mindenütt a világon, a konkrét cselekvések azonban legtöbbször az ellenkezőjét tartalmazzák. Mézet lehet importálni, de megporzást nem. Ezt sokszor hallottam Bross Péter szájából, nem tudom tőle származik-e eredetileg is. Tehát amikor a méhelőállítás költségeit a méz árbevételnek kell fedeznie, de a mézárakat nemhogy nem védi semmi sem a hamisítás árletörő hatásától, hanem jogszabályi úton még elő is segíti a hamisítást, akkor már hiába akarnak majd megporzási díjat fizetni, amikor már nem lesz mivel megporozni. Én például képtelen vagyok megérteni, hogy az agrártámogatások nagy része miért földalapú támogatás? Ez pl. miért nem megporzási támogatás ? Tehát amikor megfogalmazok egy olyan célt, ami önerőből veszélyeztetett, és annak fenntartását támogatom. Nem azért támogatok, hogy a magas kínálat alacsonyan tartsa az árakat. Az ilyenfajta szabályozás zsákutcákba vezet. Az árakat a valódi kereslet-kínálatnak kellene meghatároznia, nem a mesterségesen előidézett magas kínálatnak. Természetesen nem azt mondom, most a méhtartás további ösztönzésére lenne szükség. Sokkal inkább az egészségi státusz emelésének támogatására. Pl. szabályozott Varroa státusz fenntartásának támogatása lehetne ilyen a földalapú támogatások helyett. Ugye milyen utópisztikus? Pont annyira, mint most egy méhek nélküli világot elképzelni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Július 16. 11:20
Kedves Lajos!

Abból a repcéből, amit tavaly ősszel vetettek, nem sok értelme lenne neonikotinoid csávázószer hatóanyag-maradványokat keresni. 

A vizsgálatot nem én rendeltem el  ;D én csak elmeséltem, amit hallottam, úgy, ahogy hallottam.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lovasz antal - 2019. Július 16. 17:11
ez milyen szertől lehet. kicsit mászik remeg vakarózik majd az oldalárafordul és vége.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2019. Július 16. 19:38
Ezt írja Szenttamási utolsó polihisztorunk.

“Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság  gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak,s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni.

Szegény méhek nem tudnak olvasni,így nem tudtak T.P. méréseiről így aztán elhaláloztak Neo mérgezésben.

Én meg azt nem értem hiába tudok olvasni,ha kimutathatatlanok voltak a mintaterületek 50 %-ánál akkor a kukorica virágporáig miért jutott el.Ugye ezt T.P. is kimutatta.

No meg van még egy bibi.
Mi van ha a kimutathatósági érték alatti 100-ad rész is oda vág a méheknek?Szépen,lassan ahogy Neo írja.
Ezt úgye svájci kutatók már be is bizonyították.
Mi meg méregetjük 1 ppb-re.

Sírjuk vissza a Neos szereket,mert majd a gazdák egyébb más szerrel agyon permeteznek minket!
Megáll az ész!
Még mindig ezt kell hallgatnom,olvasnom.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Németh Lajos - 2019. Július 17. 09:14
Újfent leszögezem, hogy lövésem nincs a biokémiához, egy egyszerű könyvelő vagyok, aki szeret méhészkedni és szeretné ezt még egy ideig folytatni, ezért próbálom összecsipegetni azokat a tudásmorzsákat, amik a méhek túléléséhez szükségesek. Vagyunk ezzel így - gondolom - pár ezren.
A következő a kérdésem:
Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
A repce vetése augusztus legvégén történik. Általában a Mária harmattal kikel (szeptember első dekádja) ekkor még nyilván tartalmaz a növény NNI-t, hiszen pontosan ez a célja: megölni a viszonylag meleg időben károsító repcebolhát.
Novemberre a repce nagyjából bokáig-fél lábszárig ér. Ha igaz az, hogy ekkor már nem mutatható ki a növényben a csávázószerből származó hatóanyag, akkor hogy a fenébe lehet benne károsító mennyiség áprilisban, amikor derékig, vagy nyakig ér?
Nyilván, a csávázószerben lévő hatóanyagnak csak egy része jut be a növénybe, a többi a talajba kerül. Az őszi, téli, kora tavaszi csapadék ezt oldja mossa. Szivárog lefelé a talajba.
A virágzáskori eső is csak lefelé tudja mosni.
Nem lehetséges az, hogy a tócsákba nem is a csávázószer hatóanyaga kerül, hanem a tavaszi permetezésekből származó vegyszer?
Érdekes párhuzam az is, hogy ezen a fórumon többen a nagyobb esők után számolnak be mászkálásról.
Elképzelhető, hogy folyamatos itatással a mászkálások egy jó része megelőzhető lenne?

Ismétlem, ezek csupán kérdések.   
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Július 18. 21:50
Ezek jó kérdések, amiket felvetettél. Valóban érdekes lehet a válasz. De. Tudjuk gyakorlatból, hogy eső után üres az itató, a pocsolyákból szívesebben isznak, mint máshonnan. Sajnos a neós méz, talán a virágpor is vonzó hatást gyakorol a méhekre. Hiába mérgező, csak felszívják. Saját tapasztalat, mérési adatokkal nem tudom alátámasztani. Csak annyit tudok, hogy a bomlási ideje nagyon sok. Ezért is káros.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Július 19. 06:32

Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
Hát arról azért nincs szó, hogy ne lehetne kimutatni az NNI-ket a repce pollenból és nektárból.A neten találhatók szép számmal adatok.
Az biztosnak tűnik, hogy  ezek a hatóanyagok a vízzel együtt mozognak, Éppen ezért a növényi mintavételeket is olyan helyekről érdemes végezni, ahol a víz is megtalálható. Pl. a dombok aljában. A nektártermelés is ott jobb, ahol több a víz, és az ilyen helyeket a méhek is jobban megtalálják.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 20. 16:32
Ezt írja Szenttamási utolsó polihisztorunk.

“Ha a Méhészújságban elolvassa Tóth Péter cikkeit a repcében található szermaradványok tárgyában (2018. februári Méhészújság  gyorsjelentés; illetve Neonikotinoid szermaradékok repcében 2017-2018. Méhészújság, 2018 október 14-17. old), akkor láthatja, hogy az NNI szermaradványok a mintaterületek 50 %-ának növényi részeiből már novemberben kimutathatatlanok voltak,s több esetben a rovarölő csávázószerrel végzett őszi repce vetéseket kénytelen-kelletlen földi-gépes rovarölőszeres permetezéssel lehetett csak megvédeni.

Szegény méhek nem tudnak olvasni,így nem tudtak T.P. méréseiről így aztán elhaláloztak Neo mérgezésben.

Én meg azt nem értem hiába tudok olvasni,ha kimutathatatlanok voltak a mintaterületek 50 %-ánál akkor a kukorica virágporáig miért jutott el.Ugye ezt T.P. is kimutatta.

No meg van még egy bibi.
Mi van ha a kimutathatósági érték alatti 100-ad rész is oda vág a méheknek?Szépen,lassan ahogy Neo írja.
Ezt úgye svájci kutatók már be is bizonyították.
Mi meg méregetjük 1 ppb-re.

Sírjuk vissza a Neos szereket,mert majd a gazdák egyébb más szerrel agyon permeteznek minket!
Megáll az ész!
Még mindig ezt kell hallgatnom,olvasnom.

Csányi Antal

Kedves Antal!

Valójában erősen ódzkodtam attól, hogy esmeg polémiába keveredjek Európa legnagyobb méhész-brigádvezetőjével, ám fontolóra kellett vennem, hogy esetleg úgy csontosodik meg Európa méhész-közösségeiben a „tudományos”  álláspont, ahogy azt Ön, a gigaméhész gépész-üzemmérnök elénk tárta. Ha megbocsájt, ennek ódiumát nem vállalnám, ezért minden berzenkedés ellenére mégiscsak válaszolnék arra a hozzászólására, mely ugyan ragyogóan leképezi, hogy betegségének lefolyása a reménykedő stádiumból az „őrizzük meg emlékezetünkben” állapotba fordult, de adnék még egy utolsó esélyt, hisz a mondás szerint a „reményhal” meg utoljára, s annak végleges elvesztése után lészen az új kedvencem ezután a „szarokrája” …

Semmi kedvem ismét elővenni a vitriolos tollamat, mert nem szeretném a tóthpéter/tomipapa-fóbiás tünetegyüttesét ismét előcsalogatni és felerősíteni, de ha maradt még kicsi igénye a presztízsének (és önbecsülésének) legalább részleges megtartására, akkor nemes egyszerűséggel egy bocsika kíséretében kérjen segítséget valakitől, aki nem csak írni képes –miként  Ön- hanem olvasni is, valamint az olvasottakat érteni, értelmezni is képes.

Ha nem tűnt volna fel (valószínűleg nem, mert akkor nem ilyen eklektikus ökörségekkel fogyasztja a tárhelyet), Lajossal a repce/mustár vonatkozásában a keléskori és korai vegetációs stádiumban rovarkártevők elleni védelmet nyújtó neonikotinoid csávázószerek használatáról váltottunk szót. Lajos informátor kollégája a repcében végzett ellenőrző vizsgálatokról számolt be, jómagam azt kívántam pontosítani, hogy az ilyen vizsgálatok most már a repcében teljesen időszerűségüket vesztették, hiszen azt már régen deszikkálták/becőragasztották és jobbára le is aratták. Teszek fel az idei repce-aratásról néhány videót, hogy érezze, miről beszélek, illetve egy kétnapos agrár-hírt is az őszi vetésű gabonák és repce betakarításának és termésmennyiségének/minőségének alakulásáról, a várható terméskilátások tendenciáiról:

https://www.youtube.com/watch?v=Mf5P5JNcYyo

https://www.youtube.com/watch?v=Sf_XMJxo_Ng

https://www.youtube.com/watch?v=YiCq_I9E5lI

https://www.agrarszektor.hu/noveny/nincs-ok-az-unneplesre-itt-vannak-az-elso-eredmenyek-a-termes-minosegerol.15401.html

A videók világhálóra tételének időpontjai alapján látható, mikor történhetett meg az aratás a felvételen szereplő területeken.


Nos, az látszik, kedves Antal, hogy az íráskészségéhez még nem nőtt fel a szövegfelismerő képessége, hiszen akkor talán észrevette volna, hogy ezt követően Lajos által jelzett vizsgálatok esetében a tavaszi vetésű mustárban folytatott ellenőrzések lehetőségét valószínűsítettem, s kiemeltem a három betiltott neonikotinoid-hatóanyaggal végzett csávázási technológia illegális voltát (régen sem volt legális). Hogy ne csak az én bemondásom alapján legyen képes tájékozódni, felteszek néhány engedélyokiratot, melyek tartalmazzák az engedély érvényességi határidejét, a felhasználás lehetőségét (pl. eseti engedély),  a szerrel kezelhető kultúrákat és az engedélyezett technológiát:

Ellado

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a864896a2e01648e25273a3cdc&documentName=Ellado_mod_20130214.pdf

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a864896a2e01648e25273a3cdc&documentName=Ellado_mod_20180619.pdf

Ellado Blue

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a853eb6fac015571fe32dd38c3&documentName=ElladoBlue_mod_20101029.pdf

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a853eb6fac015571fe32dd38c3&documentName=ElladoBlue_turelmiidomegall_20160525.pdf

A Cruiser OSR 322 FS és a Modesto eseti engedélyére is javasolok ráolvasni:

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a865d8061a01665ddd9d332fe3&documentName=Cruiser+OSR+322+FS_mod_20101029.pdf

https://www.agroinform.hu/novenyvedoszer/szer/cruiser_osr_322_fs?oldal=3


Végül feltenném a kivont csávázószerek helyettesítésére engedélyezet ciantraniliprol hatóanyagú csávázószer engedélyokiratát is, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy pontosítsam, a Lumiposa-t is csak őszi káposztarepcében engedélyezték, mustárban annak sincs engedélye:

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/DocumentHandler.ashx?documentId=8a8082a861947d43016199702fc47dba&documentName=Lumiposa_eng_20180125.pdf


Nos, ha már eljutottunk idáig, akkor kérdem én honnan húzta elő megint a kalapból   T.P. barátom méréseit -- olvasni nem tudó  méhecskéinek szomorú kínhalálával kapcsolva, ráadásul ismét -- a neonikotinoid csávázószer-hatóanyagok következtében... Egyszer már „meglátnokoskodtam”, mitől pusztultak a Fulmer Családi Méhészet méhecskéi…

Ne kezdjük elölről, azt hittem egyszer már alaposan kitárgyaltuk a Kocsmár-féle esetet. Abból sem jött ki valami fényesen, mintha bocsánatkérés nélkül valami olyasmit bregyogott volna, hogy nem a jegyzőkönyvi adatok mentén küldött a francba, hanem nemes egyszerűséggel a hasára ütött és bemondta a neókkal a „piros terített durchmarsot”. Most is megpróbálja ezt tenni, ám én átlátok Önön, láthatóan szeret velem beszélgetni, s megpróbál kimasszírozni  belőlem néhány szívhez szóló gondolatot.
 
Egyébként ha nem emlékezne rá, akkor az eredeti polémia néhány szemelvényét felidézném azzal, hogy nem Ön  próbált alkoholmámorban úszó sámánnak titulálni (Ön megmaradt a polihisztorságom hangsúlyozásánál), hanem harcostársa, a jó Nagy Ernyedt …. barátja. Ön az egyik hozzászólásában már mondott is egy majdnem bocsit, Nagyon Nagy Ernyedtünk ezt máig sem tette meg… Igaz, hogy Ő ehelyett inkább kitiltott innen... Így nézett ki anno a beszélgetésünk és szövegkörnyezete :

http://meheszklub.hu/index.php/topic,2.msg41301.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41301

http://meheszklub.hu/index.php/topic,2.msg41325.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg41325

http://meheszklub.hu/index.php/topic,681.msg41758.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41758

http://meheszklub.hu/index.php/topic,104.msg41854.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41854

http://meheszklub.hu/index.php/topic,104.msg41872.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41872

http://meheszklub.hu/index.php/topic,104.msg41885.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg41885

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42282.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg42282

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42289.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg42289

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42294.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg42294

http://meheszklub.hu/index.php/topic,5.msg42299.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg42299

http://meheszklub.hu/index.php/topic,2.msg45017.html?PHPSESSID=8a2rburc3hvve100dvqu14b361#msg45017


Nos, ha már szóba került Tóth Péter barátom is, nem véletlen, hogy az Ő vizsgálataira hivatkoztam. A tőle  idézett  két repcés cikk az előző hozzászólásomban feltalálható, ám –mint próbáltam hangsúlyozni- jelen esetben inkább a mustárra gyanítottam.
Ráadásul nem is a saját okoska fejemből pattant ki ez, hanem emlékeztem egy tavaly nyári vizsgálatsorozatra (annak ismertetése a 2019. februári Méhészújság 10-14. oldalán olvasható (Azoknak, akik olvassák is a lapot. Csányi úr valószínű nem olvas, vagy ha igen, szakmai ismeretek és értékítélő-képesség híján teszi, ezért nem is emlékezhet rá.)

Nos, ebben a számban Tóth Péter : Néhány szó a nyári méhpusztulások okairól  című cikkben a táblázat 44-45-46. tételének ismertetése során három vizsgált mustár-tételről írt, melyek mindegyikében (növényminták) tiametoxam hatóanyagot detektáltak, egyben pedig mellé még klórpirifoszt. Nos, mivel a laborvizsgálatok megérkezte után a fémzárolt vetőmag-minták a vetőmagüzemben már nem voltak fellelhetők, az illegális csávázás tényét nem sikerült igazolni. Még egy lehetőség van, hogy a termelő tiametoxam hatóanyagú földi gépes permetezéssel védekezett, ám ennek igazolása vagy elvetése lehetetlen a hatóanyag-maradványok alapján. A mustár kultúrában tiametoxam hatóanyagú csávázószer nem rendelkezett felhasználási engedéllyel (lásd előbb). Feltehetően az eset rögzült a hatóság memóriájában is és ezért tértek vissza idén vizsgálódni. Mustárban...

Kedves Antal!

Mint látja, ha ökotoxikológiai vizsgálatokról van szó, nemigen hagyható ki Tóth Péter a mutatványból, mint ahogy azt Ön is olyan korrekten kinyilatkoztatta akkortájt, amikor a Gazdi-Társ e kijelentésre nyomatékkal inspirálta. Nem tudom, mi történhetett, hogy azóta ismét kiújult a Tóth-fóbiája. Netán beindult a Konzorcium, s Tóth Péter nélkülözhetőnek látszik?

Nem tudtam másnak tulajdonítani az idézett kirohanását, mint krónikus fóbiájának, s ez valamelyest magyarázza is azt az eklektikus katyvaszt, amit a mustár/repce/kukorica/napraforgó szermaradványok tekintetében itt összehozott némi heveny tóthpéterezéssel mixelve. Ön bizonyára nem olvassa/olvasta a Monitoring-jelentéseket, s mint az előbb vélekedtem, a hazai vizsgálatokat sem. Sebaj, egészen addig nem is fontosak ezek az ismeretek, amíg el nem kezdi  osztani a „tudását”. Ha viszont megnyilatkozik e témában, akkor előbb szerezzen ismereteket, ne csak hablatyoljon „svájci kutatásokról”, hanem idézze is azokat, támassza alá a véleményét, érveljen, s ne sikoltozzon.

Itt netre került egykoron az a hazai mérési  bizonyíték-sor, amely hivatott lett volna alátámasztani a neonikotinoid csávázószerek hazai mérési adataival a neonikotinoid hatóanyagok egy részének további tiltását, illetve az ellenük folytatott tiltakozást is szakmailag indokolták. Az indoklás története is ismert, de az adatok kedvéért most ide is idézem, hiszen kitér az Ön jelen kukoricás és napraforgós vergődéseinek magyarázatára is.

http://meheszklub.hu/index.php/topic,3.msg37075.html?PHPSESSID=d3ootpentghhc3oaietq8kcl86#msg37075

A további adatok a 2018. nyári pusztulások kapcsán pedig –mint írtam- a Méhészújság februári számában találhatók. Ha nem olvasták volna, a lapszám 10-14. oldalain keressék. Azok kedvéért, akik rapsicok, s nem jár nekik az újság (képzeljék, a tervek és szándékok alapján jövőre már MMNP-os finanszírozással élvezhetjük, s ezért valószínűleg az újságra szedett tagdíj-hányad visszakerülhet a méhész-zsebekbe , mert úgy gondolom, Bross nem vállalná, hogy a Nemzeti Program megfejését követően még az újságpénzt is megtarthatja…!!!), álljon itt a megosztható link :

https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFaUxxSEFWMGRmN1daT3h0Rl9VblF5dEZBVmxF/view?usp=sharing

Végtére azt az egyet árulja el: mi a kutyfüttyből következtetett arra a megengedhetetlen mentalitásra, mellyel  bármelyikünk is vissza kívánta volna ríni a neoninikotonoid „néma gyilkosokat”. Vagy csak a  "Brossszekeritköll" Tónyiból váltott Mórickára, akinek –mint tudjuk- mindenről „az jut az eszébe”...?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 20. 16:58
Újfent leszögezem, hogy lövésem nincs a biokémiához, egy egyszerű könyvelő vagyok, aki szeret méhészkedni és szeretné ezt még egy ideig folytatni, ezért próbálom összecsipegetni azokat a tudásmorzsákat, amik a méhek túléléséhez szükségesek. Vagyunk ezzel így - gondolom - pár ezren.
A következő a kérdésem:
Ha Tóth Péter vizsgálatai alapján a repce növénymintáiból novemberben már nem mutatható ki a NNI hatóanyag, akkor hogyan kerül a jövő nyári tócsába?
A repce vetése augusztus legvégén történik. Általában a Mária harmattal kikel (szeptember első dekádja) ekkor még nyilván tartalmaz a növény NNI-t, hiszen pontosan ez a célja: megölni a viszonylag meleg időben károsító repcebolhát.
Novemberre a repce nagyjából bokáig-fél lábszárig ér. Ha igaz az, hogy ekkor már nem mutatható ki a növényben a csávázószerből származó hatóanyag, akkor hogy a fenébe lehet benne károsító mennyiség áprilisban, amikor derékig, vagy nyakig ér?
Nyilván, a csávázószerben lévő hatóanyagnak csak egy része jut be a növénybe, a többi a talajba kerül. Az őszi, téli, kora tavaszi csapadék ezt oldja mossa. Szivárog lefelé a talajba.
A virágzáskori eső is csak lefelé tudja mosni.
Nem lehetséges az, hogy a tócsákba nem is a csávázószer hatóanyaga kerül, hanem a tavaszi permetezésekből származó vegyszer?
Érdekes párhuzam az is, hogy ezen a fórumon többen a nagyobb esők után számolnak be mászkálásról.
Elképzelhető, hogy folyamatos itatással a mászkálások egy jó része megelőzhető lenne?

Ismétlem, ezek csupán kérdések.   


OK, Kedves Lajos, megpróbálom.

A csávázószerek a különböző kultúrák esetén különbözőképpen viselkednek, s Tóth Péter is mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a bomlásuk, metabolizációjuk erősen évjárat-függő.

A repce (főleg az őszi) faramuci növény, s Ön jól látja, esetében a korai, azaz az őszi károsítók ellen volt fontos a védekezés neonikotinoid csávázószerekkel. Gyakorlatilag a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nyújtott védelmet a neós csávázás, de ha a hatóanyag lemosódott a gyökérzóna (=felszívó öv) alá, akkor már az őszi időszakban is szükség lehetett a permetezőgépek beindítására. Értelemszerűen a növény a talajból képes ismét hatóanyag-felvételre, amennyiben a gyökerei elérik a hatóanyagot, s mivel a neonikotinoid csávázószer hatóanyagok a talajban, elsősorban a talajvízben könnyen mozognak, át is helyeződhetnek.

Ezért tapasztalható, hogy a pocsolyák, belvizes foltok minden esetben magas koncentrációban tartalmazhatnak hatóanyagokat, s ezért lehetséges, hogy akár a következő kultúra is tartalmazhat neonikotinoid hatóanyagot akár a nektárban és pollenben is. Ez gyakran a táblán kívül is detektálható olyan natív flórába tartozó növények esetében is, melyek magját soha nem csávázták neonikotinoidokkal.

Komoly irodalma van ennek, s a legutóbbi vizsgálatok kitérnek a neonikotinoid csávázószerek betiltás utáni "életére", kockázatára, s még a  mézek szermaradvány-tartalmára is. Ezeket és az olajrepcében folytatott vizsgálatokkal kapcsolatos cikkeket szeretettel ajánlom Neonak is, több általa feltett kérdésre ott van bennük a válasz. Fontos úgy olvasni, hogy a nyugat-európai régióban gyakorta nem őszi káposztarepcét vetnek, a tavaszi vetésű repce teljesen másképpen viselkedik, mint az őszi, tehát a szermaradványok is sokkal gyakrabban és elterjedtebben jelentkeznek a virágzatban, tehát a nektárban, pollenben is. Fontos tehát a hatásmechanizmus értékelésénél a földrajzi elhelyezkedése az adott országnak, mi sokkal jobban ki vagyunk téve pl. a repce-fénybogár károsításának, mint a nyugati régió repcetermesztői, a védekezésünk is eltérő, hiszen a mi fénybogaraink mára már szinte teljes rezisztenciát alakítottak ki piretroidokra, tehát rezisztenciatörő technológia nélkül a repcetermesztésünk ellehetetlenülhet. Azt gondolom, mondanom sem kell, hogy az őszi káposztarepce tavaszi növényvédelmét soha nem igyekeztek a növényvédősök a neonikotinoid csávázószerekre alapozni.

Hosszú ez, de ha átolvassák az idézett irodalmat, kevesebb fehér folt marad a térképen a repcével (és a többi mezőgazdasági kultúrával) kapcsolatban:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5533829/

Thomas James Wood és Dave Goulson cikke nem a legfrissebb, de jó elemzést ad a neonikotinoid peszticidek környezeti kockázatai tekintetében, a 2013 utáni bizonyítékok felülvizsgálatát adja.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5765491/

A neonikotinoidra és a fipronil rovarirtókra vonatkozó korlátozások hatása a kukorica, az olajrepce és a napraforgó növényvédelmére nyolc európai uniós régióban található államban (Magyarországon is).

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0189681

Neonikotinoid szermaradékok az Egyesült Királyság-beli mézekben, az Európai Unió moratóriumának ellenére.

https://www.researchgate.net/publication/259202310_Residues_of_Neonicotinoid_Insecticides_in_Bee_Collected_Plant_Materials_from_Oilseed_Rape_Crops_and_their_Effect_on_Bee_Colonies

A neonikotinoid rovarirtó szerek maradványai a méhek által olajrepce-növényekről gyűjtött növényi anyagokban és a szermaradványok méhcsaládokra gyakorolt ​​hatása.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 20. 18:24
Ezt írja Fehér Viktor (Tomipapa):
"A csávázószerek a különböző kultúrák esetén különbözőképpen viselkednek, s Tóth Péter is mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a bomlásuk, metabolizációjuk erősen évjárat-függő."
És mikor kezdte hangsúlyozni?
Amikor már nem tudott a kérdés elől kihátrálni!
Addig folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!
Ne vakítsd a méhészeket Tomipapa!
Vagy most faragjátok neki a szobrot?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 20. 18:54
Attila!

Ne vergődj, nem mész vele semmire. Olvasd el a Monitoring- füzeteket, részletesen bennük van, mikor, mit és milyen szövegezéssel állított Tóth Péter.

Inkább légy kedves és keresd már meg dr. Tarcali Gábor hozzád írt levelét (tudod, amikor "megállapodtatok").

Abban pontosan benne van, általában mennyit ér egy általad tett kijelentés. Ha még mindig keresnéd a levelet, jelzem, én már megtaláltam, s a te hozzászólásoddal együtt Tarcali úr levelét is szívesen közreadom, természetesen a kijelentéseid ellen tiltakozó és azokat határozottan visszautasító levélíró engedélyével.

Ezt a kijelentésedet pedig lécci idézd már Tóth Pétertől: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! ". Szóval lécci, idézd, hol írta, mondta ezt Tóth Péter. Ne magadat és ne a gigaméhész barátod szövegét idézd, hanem Tóth Pétert!

Az pedig egyre világosabban látszik, hogy Tóth Péter szobrának lábánál csak nagyon apró, hangsúlytalan mellékalakként szerepelhetnél majdan, ám oda nagyon nem illenél még buksisimogató kerti törpeként sem. Valószínűbb, hogy téged Bross Mujkójaként szobornak meg majd egykoron...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 20. 19:27
Ezt írja Fehér Viktor (Tomipapa):
"Ne vergődj, nem mész vele semmire.  Olvasd el a Monitoring- füzeteket, részletesen bennük van, mikor, mit és milyen szövegezéssel állított Tóth Péter."
Válaszom erre:
Hallgasd meg Dr. prof. Darvas Béla szekszárdi előadását, és akkor nem állítasz ilyen csacsiságokat.
Egyébként ez válasz a második felvetésedre is.
Annyira szerettek idézgetni írásaimból kivancsi111-el, most itt az alkalom rajta.
Lassan 10 éve ezt kifogásolom, hogy Tóth Péter pár éve teljesen másról beszélt neonikotinoid ügyben.
Tudod te is csak valamiért falazol neki.
Mi az a valami?
Hát utálja Brosst, ezért a legjobb barátod.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 20. 20:35
Kedves Attila!

Dr. Darvas azt mondott, amit akart, én meg nem azt kértem, hogy hivatkozgass Darvasra, hanem azt kértem tőled, hogy Tóth Pétertől idézd azt, amit a szájába próbáltál adni. Tudod, úgy hangzik: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! "

Dr. Darvas ökotoxikológiai saját kutatásait is idézd majd (főleg a neonikotinoidokra vonatkozókat !), szívrepesve várom, mennyire ismered a jó professzor munkásságát, kiemelten a neonikotinoid csávázószerekkel kapcsolatosakat. Persze nem azt kértem, hogy a prof által szerkesztett és összeolvasott kutatásokat sorold, hanem Darvas saját neós publikációit idézd már ide! Csak a kedvemért, lécci...!

Persze nincs semmi gond, bizonyára elővirítod egykettőre a kért idézeteket és a Darvasi neonikotinoidos életművet is, csakúgy mint dr. Tarcali Gábor levelét.

Nosza, rajta, sokan várjuk...! Tudod, csak hitelesen, ne Nagy Ernyedt módra...!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2019. Július 20. 20:55
Javasolom figyelembe venni a következő tényt

2016 júniusában írt egy "bocsánat, hogy élek" stílusú levelet Bross Péter a miniszternek neonikotinoid ügyben. A levélben konkrét érdekvédelmi javaslatot nem tett és tárgyalási stratégiai pozíciót sem foglalt el az elnök úr. Szóval ultra sz@r, ultra apolitikus levél volt.

Ezt a tökéletes impotenciát a miniszter úr felmérte és kiadta a válaszlevél írás feladatát Zsigó Róbertnek. Zsigó úr elküldte finoman, de mégis arrogánsan a halál f@szára az egész méhésztársadalmat és közölte, hogy kuss, minden gazda használhatja a neonikotinoidokat nyakló nélkül csávázásra. Fel is virágzott a Bayer cég a magyar méhészek rovására, mert több mint 2 millió hektár vetőmagot ilyen szerrel csáváztak.

Bross Péter pedig Zsigó úr levele után oly mértékben bekussolt, hogy az Zsigó féle válaszlevelet is alig lehetett a feneke alól előkotorni, holott kötelessége lett volna lobogtatni és felsikítani, hogy kedves méhésztársak vészhelyzet van, mert jövő évben el fogja önteni az országot kormányunk engedélyével a Bayer cég neonikotinoiddal. Bross úr jó elvtárs és nem akar rosszat a miniszternek, ezért 2018 januárjáig bármit is mondott és bármit is kért az OMME elnöksége tőle, ő semmit se volt hajlandó ez ügyben lépni.

Ez a lényeg drága magyar kuruc testvérek. A labancok leuralták az országunkat, és a legdrágább elnökünk ezt a legjobb tudomásom szerint gyáván szó nélkül hagyta. Most aztán mosakszik, meg hivatkozik mindenfélére, meg kapunk 500 Ft-os sebtapaszt is. Kell ez nekünk? Ti tudjátok. Szerintem ilyen elnökünk még soha se volt. De hát, ha ti ezt ennyire szeretitek, hát lelketek rajta. Ilyen elnök akármelyik bokorban terem, úgyhogy nem kéne annyira ragaszkodni hozzá. De ezt nektek kell eldöntenetek.

Ehhez a történethez képest az, hogy Tóth Péter vagy Darvas Béla professzor úr mikor mit mondott annyira lényegtelen mellékkörülmény, hogy ezzel a gumicsonttal teljesen fölösleges foglalkozni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2019. Július 20. 21:08
Tomipapa írta:
Idézet
A repce (főleg az őszi) faramuci növény, s Ön jól látja, esetében a korai, azaz az őszi károsítók ellen volt fontos a védekezés neonikotinoid csávázószerekkel. Gyakorlatilag a keresztesvirágúak levélbolhái és a repcedarázs álhernyói ellen nyújtott védelmet a neós csávázás, de ha a hatóanyag lemosódott a gyökérzóna (=felszívó öv) alá, akkor már az őszi időszakban is szükség lehetett a permetezőgépek beindítására. Értelemszerűen a növény a talajból képes ismét hatóanyag-felvételre, amennyiben a gyökerei elérik a hatóanyagot, s mivel a neonikotinoid csávázószer hatóanyagok a talajban, elsősorban a talajvízben könnyen mozognak, át is helyeződhetnek.

Ennek alapján az ősz káposztarepcére ezer éve be kellett volna tiltani a neonikotinoidos csávázást két ok miatt:

Tudom, hogy most nincs arra szabály, hogy a talajban mennyi idő alatt legyen köteles nem mérgező formára lebomlani egy növényvédőszer, de szerintem szükséges lenne egy ilyen szabály bevezetése.

Vagy a másik megoldás, hogy kötelező legyen talajtípusonként megadni a gyártó cég  az egyes talajtípusokra a lebomlási időt és ha meghaladja a lebomlás a vegetációs ciklust, akkor arra a talajtípusra tilalmi listára kellene tenni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 20. 22:50
Laci!

Minden felvetésedre ott a válasz a hozzászólásomban idézett tanulmányokban.

Sajnos, ezt a gumicsontot jórészt már lerágtuk, most a slágertéma világszerte: milyen az élet a neonikotinoid csávázószerek után...

Tudomásom szerint a neonikotinoidos csávázószerek három hatóanyagát az Unióban betiltották, most mindketten munka nélkül maradtunk. Neked ezután azt kell kutatnod, hogy mi legyen az újabb gumicsont, én meg majd keresek új védeni való tömeggyilkos növényvédő-szereket.

Te Laci!

Ha nem lenne még meg az új gumicsont, esetleg beiratkozhatnál hozzám egy agrár-gyorstalpalóra, s megtanulhatnád, mi a rossebet is támadsz. Kiokosítanálak növényvédelemből, ökotoxikológiából, agrokémiából, rovartanból, rovarélettanból, növénytermesztésből, agrometeorológiából, talajtanból, növényélettanból, genetikából, trágyás-talicskára is adnék jogosítványt, szóval szívesen felkészítenélek azon tárgyakból, amit a debreceni biológusképzésen nem oktattak. Fakultációban akár etikát, filozófiát, pszichológiát, stílustant is leadhatok neked.

A kedvedért óccsón megszámítanám a kurzust, hoznék néhány vendég-előadót is, Tóth Péter beszállna a szakterületeivel, Sebők dr. jogi alapismeretekkel és humán orvosélettannal segítene képbe kerülni, Mészáros dokitól vehetnél órákat az önkormányzatiság és civil törvénykezés finomságaiból, Bezzeg Laci az informatikai kurzus mellett taníthatna méhészkedni a NB fészek-fél méztérrel, Jenő professzor Hunorból segítene, Nagy Ernyedt dr. ruszki lőszeresládából frissítené az ismereteidet, Bross az informatikai fejlesztésekből és a MMNP megfejésének technikájából, a minisztérium felé szervilisen sunnyogó mentalitásból és a mézzel kapcsolatos szakértői tevékenység rejtelmeiből, kifejezetten az akácméz változó paramétereinek lerombolására  fókuszálva, valamint az uralkodói etikettből tágítana, Simonné dr. a marketinget adná le, Hegedűs doki okítaná a méhegészségügy mellett a méhegészségügyi felelősi hálózat működtetésének rejtelmeit, Lászlóffy tanár úr a miként váltsunk periodikusan irányvonalat tantárgyat vinné, kiegészítve a literatúra, levélírás és Apimondia-elnökök távoltartása fakultációkkal, Csonka Imre professzor pedig a mikroelemek sorsa és marker-értéke téma mellett esetleg a méhek cukorbetegségével kapcsolatos ismeretanyagot is átadhatná, de ha csak cinkbádogból szereznél tőle mély ismereteket, már bőven megérte. Fekete alelnök úr általános és elvtelen megalkuvástanból készíthetne fel, mellette a hogyan vásároljunk voksért egyesületi gépjárművet témából is segíthetne képbe kerülnöd.

Sajnos a jó DR. Körmendy-Rácz P. János PhD. fődoktor-főkandidátus és fito-api-pszicho-hive-air with Paenibacillus larvae spores-terapeutával nincs olyan bensőséges viszonyom, hogy Őt is felkérhetném vendég-előadónak, pedig Ő aztán pengét csinálna belőled, hiszen Ő az, aki "mindenhez is" főszaktudományos alapossággal ért. Még könyvkiadásra és kínai api-orvoslásra is taníthatna, barátom, s az se lenne baj, ha egyszer meghallgatnád a "Hogyan fejjünk meg tömegeket az apiterápiás előadásokkal" című szaktudományos előadását is (bár egykor mintha azt mondtad volna, hogy beléptél hozzá, s most már neked is óccsóbb a Popravko házaspár okosságát magadba szívni)...

Ha netán jutna még valami a fejedbe, akkor szólj, mindenben szállunk rendelkezésedre.

Te meg a Tomipapa Nyögdíjas Nyári Egyetemen előadhatnál a "Hogyan buktassunk egyesületi elnököt", vagy "Miként kutassuk a döglött témákat teljes vehemenciával" tárgyakból. Esetleg felkészülhetnél a "Szekértolás ára, módszertana és az elment szekérről való letaszigáltatás traumájának feldolgozása" témakörből is. Majd később megbeszéljük, tetszik-e az ötletem, 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2019. Július 21. 11:18
Gumicsont? Mi a gumicsont? A növényvédelem?

A növényvédelem leghatékonyabb módszereit a természet kitalálta. Azokat a módszereket kellene ellesni és alkalmazni. Ez sokkal több tudást igényel, mint amivel most büszkélkedhet egy növényvédő szakmérnök, de sokkal kevesebb kárt okozna az embernek és a természetnek. Mondhatnád erre, hogy szépek a vágyak és álmok, de a rögvalóság az "ócsót", gyorsat és azonnalit követeli meg. Persze ez igaz is meg nem is. Ha ránézünk arra az egészségi kár tömegre és ökológiai kár tömegre, amit a mostani növényvédelem okoz és forintosítjuk, akkor derül ki, hogy ami kurva olcsó a gazdának, a kegyetlen drága a társadalomnak.

Mert nézzük csak, hogy miért is használnak hosszú hatástartamú és növénybe felszívódó és a tápfolyadékkal vidáman áramló növényvédőszereket a gazdák? Hogy 20-30 000 Ft/ha permetezési költséget megspóroljanak és a hektáronkénti termésveszteséget minimalizálják. Ez a 20-30 000 Ft/ha megtakarítás persze nemcsak a gazdának megtakarítás, hanem állami szinten is nagy összegnek számít, ha pl. a 2017-es évre gondolunk, amikor 2 millió ha termőföldre vetült ez az összeg az bizony 40-60 milliárd Ft. Megértem ezt a számítást.

De ott a másik oldal, vagyis azok a veszteségek, károk, amit ez az óriási területen kiszórt méreg okozott a természetes élővilágban, a megporzó rovarokban, a táplálékláncban, és magában az emberben. Merthogy tagadhatatlan, hogy az emberre is káros hatásúak ezek a mérgek. Én most csak a méhészeti ágazatban tett kárt említem meg, mert erre nézve rendelkezek kellő információval. Szerintem nagyon alulbecsülöm a kár mértékét, ha azt mondom, hogy 20 milliárd Ft a méhészeti ágazat vesztesége évente.

Beszélgethetünk mi nyári nozémáról, spiroplazmáról, vírusról, nagy méhsűrűségről, ha arról nem beszélünk, ha arról hallgatunk, ha azt eltitkoljuk, ha becsukjuk a szemünket, hogy ezek a kórokozók képtelenek lennének  állományszintű betegséget okozni, ha a hosszú hatástartamú növényvédőszerek nem gyengítenék le a méhcsaládokat. 

Feladtad a labdát ezzel a "gumocsont" kifejezéssel, hát lecsapom!
1.
A 3 neonikotinoid ott van a talajban 2-3 millió ha-on a növények számára felvehető formában. Meddig fog az ott lenni? Van olyan vizsgálati adat, hogy 18 év után is ott volt. Szerintem lesz ennél még rosszabb adat is.
2.
Növényvédősök saját bevallása szerint a vetőmagra felvitt méreg 1,5%-a szívódik fel a növénybe és a többi a talajban marad és beoldódik a talajszemcséken levő vízburokba. Mivel tudjuk, hogy nem vagy nehezen bomlik a talajban, ezért az a 98,5% a következő években is kifejti mérgező hatását a talajban és a növénybe felszívódva a növényben is.
3.
7 neonikotinoidból csak 3 van betiltva a szántóföldön, de 4 még szabadon garázdálkodik, tehát a gazdák boldogan használják. És látva az idei méhpusztulásokat, sikerrel.
4.
Van még egy kedvencünk a koktélhatás. Tudod, amikor a bor  vagy sör mellé gyorsítónak egy kis töményt is vedel az alkoholista. Ezt már nemcsak a növényvédősök fedezték fel és alkalmazzák évek óta, hanem sajnos a csávázó üzemek is. Még tán erősebb a hatásuk, mint a tisztán neo-val csávázott vetőmagoknak. Kíváncsi leszek a mostani mérgezés felvételi jkv-kra, mert az a gyanúm, hogy ilyen koktélhatás vesztese lett nagyon sok méhállomány az országunkban.
5.
Van ám még bőven hosszú hatástartamú totális méreg a neonikotinoidokon kívül. Hosszú az a lista.

Szóval a "gumicsont" sok, de a józanul gondolkodó ember nagyon kevés. De már úgy is mindegy. Hamarosan 40-50 C fokos nyári hőségek lesznek és amellett nem az lesz a problémánk, hogy mi emberek hogyan pusztítjuk a méheinket, hanem az, hogy úgy elb@sztuk az elmúlt 200 évet, hogy bele is fogunk pusztulni, mert nemcsak a növényvédelemre jellemző a buta haszonleső talpnyaló és a talpnyalást kihasználó profitérdek, hanem életünk minden területére.

Jó lenne, ha legalább a méhészeti ágazat érdekképviseletében felül kerekedne a józan ész és a méhésztársadalom elsöpörné a föld színéről is a talpnyaló és minden hatalmi érdeket bátran kiszolgáló, saját méhészeit szembe hazudó, bátor kiállást soha nem vállaló választott tisztségviselőket. 

Isten áldja és vezesse sikerre a józanul gondolkodókat!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 21. 20:54
Így hívja Fehér Viktor (Tomipapa) Csuját, hogy ....Laci.
Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, csak furcsa milyen jó barátok lettek.
Nemrég még a Gödöllői Törvényszéken feszültek egymásnak, meg "Geddekuss" címkéket akasztott
rá, most meg Lacikám?
Na ehhez kell a vastag bőr ahogy Kivancsi111 szokta mondani.
Na de maradjunk a témánál mert privát üzeneteket is kapok hogy a következőre miként válaszoljak:
".. hanem azt kértem tőled, hogy Tóth Pétertől idézd azt, amit a szájába próbáltál adni. Tudod, úgy hangzik: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! "
Mivel nekem nincs annyi időm, hogy a privát üzenetben is kért OMME-s újság címlapját feltegyen megkérlek benneteket, hogy akinek megvan segítsen.
Ott Tóth Péter a címlapon reklámozza a neonikotinoidokat, és belül pedig egy méhésszel keseregteti el a kérdést milyen nagy baj lesz, ha kivonják őket!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ne tedd a butus Fehér Viki, hogy te ezt nem olvastad.
Valóban így csak gumicsont, ha a tényeknek sem hiszünk.
De min csodálkoztok, ha egyszer Csuját "csunyának" meg főbiológusnak címkézi, majd Lacikázza.
Ezért nem veszem komolyan a fóliasátras 3 családos szájkaratést.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 21. 22:07
Így hívja Fehér Viktor (Tomipapa) Csuját, hogy ....Laci.
Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, csak furcsa milyen jó barátok lettek.
Nemrég még a Gödöllői Törvényszéken feszültek egymásnak, meg "Geddekuss" címkéket akasztott
rá, most meg Lacikám?
Na ehhez kell a vastag bőr ahogy Kivancsi111 szokta mondani.
Na de maradjunk a témánál mert privát üzeneteket is kapok hogy a következőre miként válaszoljak:
".. hanem azt kértem tőled, hogy Tóth Pétertől idézd azt, amit a szájába próbáltál adni. Tudod, úgy hangzik: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát! "
Mivel nekem nincs annyi időm, hogy a privát üzenetben is kért OMME-s újság címlapját feltegyen megkérlek benneteket, hogy akinek megvan segítsen.
Ott Tóth Péter a címlapon reklámozza a neonikotinoidokat, és belül pedig egy méhésszel keseregteti el a kérdést milyen nagy baj lesz, ha kivonják őket!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ne tedd a butus Fehér Viki, hogy te ezt nem olvastad.
Valóban így csak gumicsont, ha a tényeknek sem hiszünk.
De min csodálkoztok, ha egyszer Csuját "csunyának" meg főbiológusnak címkézi, majd Lacikázza.
Ezért nem veszem komolyan a fóliasátras 3 családos szájkaratést.
Nagyernyei Attila

Aranyszájú, Délceg Hömlökű Barétom, Átilla, OMME Ustora!

Mit össze nem tudsz te vartyogni, Barétom!

Há' már mé' nem elébb szóttál volt Arany Barétom?! Má' megentest elfelejtetted, hogy mit es óvastá' Bogárkám?

Kü'döm mán es, Tolna Bősz Bikája, amit kértél, csak egyre szeretném felhívni a figyelmed: má' megent az elmédhez pászolót írtál vala, Gömbölű Mogyoróm !

Tóth Péter  barátom soha nem írt az általad "Bosszújság" néven aposztrofált újságunk címlapjára neoninikotonoid reklámot. S nem is Ő volt, aki az újságban "sztárolta" a ti kedvenc gumicsontotokat.

Vártam, hogy az OMME honlapon megjelenik a nekrológ, de úgy látszik, Csuja pervesztését fontosabb volt "kiszerkeszteni", mint Oláh József, makói méhész eltávoztát közreadni.

Szomorú, hogy te még addig sem jutottál, hogy megjegyezd, ki írt abba az újságba, ahová neked, szakíróként soha nem sikerült. Nos, hogy ne görcsölj, ki hová és mit írt a lapba, ki mit és hogyan szerkesztett ki a címlapon, felteszem ide neked, aminek az előkeresésére "nincs időd" (meg leginkább tehetséged). A címlap és a cikk előtt viszont én megállnék egy percre, s tisztelegnék Oláh József emléke előtt, mert akár egyetértett valaki a mondandójával, akár nem, az elmúlás akkor is le kellene csillapítsa a fogvacogtató zsigeri gyűlöletet, ami a mi Átillánkból, OMME ustorából árad...

Nyugodj békében Jóska, kedves földim, mi szeretettel megőrzünk emlékeinkben. Talán majd a törpék is megállnak egyszer, mert az elmúlásnak egyszer felül kell írnia az ostobaságot és a gyűlöletet... Legyen Neked könnyű a jó marosmenti föld, Jóska Bátyám!

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:6Gfsn_DNyCUJ:https://www.delmagyar.hu/gyaszkozlemenyek/olah_jozsef/2547645/+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

És amihez nincs sem eszközöd, sem tehetséged: íme a címlap és a cikk...

https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFNXAtRkZWT3JIby1fMWdJZ0ppX3c4NHdWUkhB/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0B3ANieo00QZFWFZPR1RvYWRmVjdWeUozTlJueDVuQ0pFU0pR/view?usp=sharing

Látod, kicsi Mogyoróm, én néha olvasok is. Meg emlékezni is képes vagyok néha...

Ja, majdnem elfelejtettem kérni: idézd már Átillám, az a gonosz Tóth Péter hun es mondta, amit mindenáron a szájába szeretnél adni...

Meg akkor már a jó Darvas prof barátod neoninikotonoidos életművét is idézd már...!

Ja, meg a dr. Tarcali Gábor-féle levelet se feledd már Barétom, ne Csunja Lacus főbiológus foglalja el a fókuszod, vele majd akkor kell foglalkozz, ha a gazdáid kiadják rá a kilövési engedélyt, vagy méginkább parancsba adják a kitiltását...


Eddig mindig bokacsattogtatva sikerült teljesítened a parancsokat...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 22. 05:53
Köszönöm Tamás Bácsinak az ellenzék géniuszának a pontos beszámolóját.
Oláh méhésztársat az Isten nyugosztalja!
Pergetni indulok, de előkapirgálom majd azt amit már ezerszer idéztem.
"Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele."
Na ki mondta?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 22. 19:03
Attila!

Ne próbálkozz velem, én véled ellentétben rendelkezem memóriával, képes vagyok a szöveget elolvasva azt értelmezni is.

Legutolsó, ma hajnali görcsölésed során az általam kért idézet helyett már próbáltál kioldalazva egészem mást írni, mint néhány hozzászólással előbb. Most már egészen mást próbálsz bizonygatni, mint amit a július 20. 18:24-kor elkövetett hozzászólásodban állítottál.

Idézem, mert én hiába emlékszem pontosan, te inkább lehazudod a Tejutat is az égboltról, s inkább te is elharapod a nyelved -mint Bross, mikor a neonikotinoid csávázószerekre kiadott szükséghelyzeti engedélyek ellen kellett volna tiltakoznia- ha sarokba szorítva érzed magad annak következtében hogy előbb járt a szád, mint az eszed.


Ezt írja Fehér Viktor (Tomipapa):
"A csávázószerek a különböző kultúrák esetén különbözőképpen viselkednek, s Tóth Péter is mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a bomlásuk, metabolizációjuk erősen évjárat-függő."
És mikor kezdte hangsúlyozni?
Amikor már nem tudott a kérdés elől kihátrálni!
Addig folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!
Ne vakítsd a méhészeket Tomipapa!
Vagy most faragjátok neki a szobrot?
Nagyernyei Attila

Itt azt írod: "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!"

Mikor megkértem, hogy ezt a kijelentést keresd elő, akkor elkezdtél tekeregni (mint kinek farkára léptek), s próbáltad ismét csűrni csavarni, mint nem oly rég a Négy Muskétás nyílt leveléről történő küldöttgyűlési szavazás esetében.

Attila!

Mondtam már, ne vergődj fölöslegesen, hasznos energiákat pazarolsz ökörségekre. Most próbálsz megint bújócskát játszani, de ezt is  olyan szerencsétlenül adod elő, mint a többi nyűglődésedet, ha valamelyikünk -akár Jenő, akár Neo, s néha még én is- megvilágította, hogy "fenséged meztelen"...

Most megpróbálsz kicsúszni a szorításból, s már nem azt írod, hogy "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!", hanem azt: "előkapirgálom majd azt amit már ezerszer idéztem.
"Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele.""

Nos, Arany Barétom, te ezerszer nem ezt idézted, hanem ezerszer azt a hazugságodat próbáltad a köztudatban rögzíteni, amely -idézett- hozzászólásodban tényként állítja, hogy Tóth Péter azt jelentette volna ki, pontosabban "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!" .

Ha neked megoldhatatlan is a feladat, vannak itt rajtam kívül nagyon sokan, akik képesek az állításodban rejlő hazugságot felismerni. Az ugyanis nem "ganzegal", hogy valaki azt állítja, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát, vagy azt, hogy a károkozásukat Magyarországon eddig nem sikerült bizonyítani...

Sokan látták ezt az ellentmondást a hozzászólásaidban, legyen elegendő csak Neo-t idéznem, aki évek óta igyekszik tudatosítani benned, illetve  Csányi Anti és Geddekuss barátodban és harcostársadban hogy a hazugságaid (és Laci? Anti  hazugságai, csúsztatásai is) könnyen detektálhatók. Lássuk sorjában, Geddekasnak, neked is többször megválaszolt (Antit most hagyjuk, van neki most más dolga, de igény esetén idézem azt is):

neo

Re:Méhészeti programok
« Válasz #665 Dátum: 2017. November 11. 09:53 »
Idézetet írta: Geddekas - 2017. November 10.  10:36
Nézzétek meg alaposan, Darvas Béla elmondta, hogy a nektárban, tehát a mézben is ott szennyezettség.
Geddekas!
Ez már régen nem kérdés, Arra a professzor úr is utalt, amiben már Veled itt is megegyeztünk, hogy a vita azon van, hogy ennek a szennyezettségnek van-e biológiai hatása a méhek esetén? Én hiányoltam az előadásból az ezt bizonyító cikk pontos elérhetőségét, de egy ilyen előadásnak nyilván nem ez a műfaja. A hiányolt cikk a november 24-i előadáson biztosan meg lesz nevezve. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a krónikus kumulatív toxikózis első tünete a méhek eltűnése, így minden kísérletnek erre kellene fókuszálnia. Ami a Tóth Pétert illeti. Nekem azért az ő állásfoglalásaiból alapvetően az jött le, hogy az OMME nem tudta igazolni a külföldi szakirodalomban megfogalmazott állításokat. Ez nem azt jelenti, hogy a hatást tagadná. Alapvetően azt, hogy a használt módszer nem volt alkalmas a hatás kimutatására. Szerintem ezzel semmi gond nincs. A neok melletti állásfoglalás, amit Attila mindig a szemére vet, természetesen már más megvilágításba helyezheti a megítélését.
………….

neo

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1066 Dátum: 2018. Január 03. 13:22 »
Idézetet írta: Geddekas
Gondolkodj el azon, hogy a magyar utazók szájából hallott vagy tollából olvasott Apimondia beszámolók mennyit mondtak el a neonikotinoidok ügyében! Merthogy ez is jelzi a magyar méhész elit probléma érzékenységét.
Mennyit és mit hallottál és mit olvastál tőlük?

Geddekas!
Nem rendelkezek ilyen információkkal.
Idézetet írta: Geddekas
...felhívom a figyelmedet arra, hogy egy dolog a neonikotinoidok hatásmechanizmusával, ökológiai hatásaival való szaktudományos kérdések egyre részletesebb és pontosabb megismerése és egészen más dolog a szakmapolitika, tehát a neonikotinoidokkal kapcsolatos érdekvédelmi álláspont kialakítása és a szakmapolitikai cselekvés.
Ami az érdekvédelmet illeti. Nekem az az álláspontom, hogy a tömeges szükséghelyzeti engedélyek kiadása azon alapszik, hogy az OMME nem állt ki élesen a neok ellen. Ebben mi Tóth Péter felelőssége? Alapvetően Tóth Péter azt állította, hogy nem tudtuk bizonyítani a neok káros hatását. Ez az állásfoglalás ferdült el oda, hogy a neo nem okoz kárt a magyar méhészetekben. Ez adott lovat a minisztérium alá. Volt-e ennek bármi negatív hatása a méhészetekre akkor, amikor a neok tiltása érvényben volt. Semmi. Ennek most van jelentősége, amikor a tiltás ellenére tömeges szükséghelyzeti engedélyek kerültek kiadásra. Tehát, ha az OMME hallgat, akkor az azt jelenti, hogy az OMME szerint ez nem jelent gondot. Tóth Péter álláspontja az, hogy tiltakozni kell, de sokkal inkább kellett volna már egy évvel ezelőtt. Az OMME elnöke pedig ezt a tiltakozást feleslegesnek tartja. Ez oda vezethet, hogy az EU végleges tiltása ellenére Magyarországon továbbra is lehet majd szükséghelyzeti engedélyekkel használni a neokat. Bross Péter ezt nem ismeri fel!


neo

Re:Neonikotinoidok
« Válasz #1428 Dátum: 2018. Március 14. 03:09 »
Én egészen egyszerűen tépném a hajamat ha lenne. Azt látom, hogy az OMME vezetői teljesen alkalmatlanok a pozíciójuk betöltésére. Felelős szakember kijelenti azt, hogy nem talált bizonyítékot az NNI-k káros hatására, amelyet nyugati országok méhészei állítanak. Ezt úgy értelmezni a minisztérium részéről, hogy akkor uccu neki, hadd szóljon, minden röpkörzetet le lehet csávázni, az EFSA aggályai ellenére, számomra a dilettantizmus netovábbja. Darvas prof. nagyon helyesen utalt a biológiai vizsgálatok szükségességére. Például olyanra,amit én a CCD tünetegyüttes vizsgálatára javasoltam. Anyaferomonos pároztatók népességének vizsgálatát, különböző időpontokban létrehozva azokat, hogy ha detektálható eltűnés, akkor az összefüggésben van-e  a kumulációs időtartammal. Olvastam méhésztárs szerint az lett volna a helyes, hogy Tóth Péter meghamisít vizsgálati eredményeket, hogy ott is ki lehessen mutatni NNI-ket, ahol nem találta meg? Úgy látom egyébként, hogy Darvas prof. sem értette meg, vagy nem akarta megérteni, hogy Tóth Péter nem azt írta a monitoring beszámolóiban, hogy ezeknek nincs káros hatásuk, hanem azt, hogy a mérések nem bizonyították ezt a hatást. Ezért nem kémiai alapon kellene ezt a kérdést vizsgálni, hanem biológiai alapon.
Elképesztő, hogy ilyen dolgokon megy a rágódás, amikor gyorsvonat sebességével robognak el mellettünk azok az események, amelyeket nem lehet később orvosolni. A szükséghelyzeti engedélyek közigazgatási bíróságon történő meg nem támadása ezerszer kártékonyabb, mint az, hogy Tóth Péter tagja-e a növényvédő kamarának vagy sem. A sajtónyilvánosság kerülése, ahol azzal kellene szembesíteni a kormányt, hogy  úgy alkalmaztak egy EU-s jogszabályt, hogy a méhészekre a tűrni köteles klauzulát ragasztották, ezerszer kártékonyabb annál, hogy a növényi minták hány százalékában talált a Tóth Péter NNI-ket. A szükséghelyzeti engedélyek ezer sebből véreznek, az OMME pedig tétlenül ácsorog, ha pedig valaki tenni akar valamit, akkor elhallgattatják, lásd Csuja esetét.
Az eszem megáll, hogy ahelyett, hogy stratégiai összejövetelen tisztázná az OMME, a tagság mit tart fontosnak, és mit nem, ennélfogva mit tesz, és mit nem, itt arról folyik a civakodás, hogy ki milyen kamarának a tagja. Azt kellene inkább megnézni, hogy ki dolgozott a méhészek érdekében NNI kérdésben? Az OMME egészen biztosan nem! Tóth Péter talán megtagadta a mintavételeket? Utasította a labort, hogy ne találjanak benne NNI-ket?




neo

Re:Méhészújság, Méhész Közlöny, stb.
« Válasz #707 Dátum: 2018. Augusztus 11. 06:33 »
Attila!
Azt ne feledd el, hogy ennek a megosztott világnak a magját Te vetetted el, pont az FF létrehozásával. Méhészeti közéletről feketén-fehéren. Ebbe szállt bele Csuja. Először nagyon visszataszító volt, hogy az OMME a Csuja féle gáncsoskodással volt teli. Csuja nyomában tényleg az anarchia járt. Aztán, amikor végiggondoltam a dolgot, akkor azt mondtam, hogy a nyitott társadalmat az különbözteti meg a zárttól, de úgy is írhatnám, hogy a liberálist az illiberálistól, hogy a vitának helye van. Az a súlyos baj, ha a vita személyeskedésbe megy át. Akkor lehet előre haladni, ha a dolgokat normális mederben meg lehet beszélni, és nem kinyilatkoztatások vannak. Hát lehet, hogy a "Doki" egy más habitusú személy. Azonban egetverő szakmai tévedése egy kivételével nem volt ("soha nem lesz az amitrázra rezisztencia"). Igaz ez Tomipapára is. Amiért Cserényit, Tóth Pétert támadtátok, az eddig nem igazolódott. Nagyon úgy tűnik, hogy lojalitásból most átkerültetek a másik oldalra, azaz mégse beszéljük meg a dolgot. Pedig véleményem szerint Te is, Anti is egyenes emberek vagytok. Képesek vagytok belátni ha hibáztok. Most a lojalitás a fontosabb. Túl kellene lépni ezen. A magam részéről én is túl tudok lépni Bross óriási taktikai hibáján, ha azt látnám, hogy immár helyes mederben megy a dolog. Erről azonban szó sincs. Az OMMÉ-nak rengeteg saját vizsgálatot kellene végeztetnie külföldön NNI ügyben. Van ilyen vizsgálat?
Mindeddig Bross egyetlen dolgot bizonyított, hogy Cserényi és Tóth Péter éveken át igazat mondott: "mindeddig nem lehetett bebizonyítani Magyarországon az NNI kártételt". Aki mást állít erről, az nem mond igazat. Pont ezért lett volna fontos a szükséghelyzeti engedélyekkel szembeni teljes ellenállás, mert garantálom, hogy a NÉBIH azt sose fogja kijelenteni, hogy kérem szépen az NNI volt az idei problémák oka. Legbelül érzi talán, hogy így van, remélhetőleg a jövőbeli döntéseire ez rányomja majd a bélyegét. Mindettől függetlenül mi azonban holt nyugalomban masírozunk a marhavagonokba! Ezt a vezetőinknek észre kellene venni, és mielőbb hátraarcot kellene vezényelni! Nem lenne szabad eladni egy tál lencséért az egész ágazatot. Bross tavaly gyakorlatilag emellett állt ki. Erről meg kellene kérdezni a tagságot! Konkrétan, hogy az OMME megindít-e egy pert? De ne a küldöttek döntsék el a dolgot! Legyen fórumos szavazás is róla a közgyűlési szavazáson kívül! Amelynek ugyanakkora súlyának kell lennie,  mint egy küldött szavazatának. Akkor érvényesül a tag szavazati joga. De hát tudjuk, hogy az elnök kérése az, hogy senki ne olvassa a fórumokat, mert ott hamis dolgokat írnak. Bross Péter sajnos még nem tudta nekem azt bebizonyítani, hogy ő az én érdekeimet képviseli. Persze, lehet, hogy csak én látom így a dolgot, a tagság 99 százaléka pedig másként látja. Ezt én elfogadom, ha látom a hiteles adatokat. Azok azonban a tagi szavazatok, nem a küldötti szavazatok.

neo

Re:Gőzölgő
« Válasz #3546 Dátum: 2019. Július 15. 09:21 »
Én azt gondolom, hogy senkinek nem kell elmenni sehová. Máskor is írtam, én korrekt embernek tartom Attilát. Nekem az is belefér a korrektségbe, amikor Takács Feri megszólított engem. Ugye, Attila közreműködésével történt. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy senkit nem lehet bűncselekménnyel vádolni, pusztán azért, mert azzal másoknál jó pontot lehet szerezni. Ilyen nincs. Ha van valakinek bizonyítéka, akkor tegyen feljelentést! Ilyenre én még csak nem is gondoltam. Nyilvánvaló hamisítást egyre kevesebben mernek elkövetni. Az óriási veszélyt én abban látom, amikor a jogszabályok alakításával lehet legális módon elfedni a hamisítást. Amikor ezt a nyilvánvaló lehetőséget teremti meg az OMME elnöke úgy, hogy nem kérdezi meg az érdekelt felet, a méhészt! Magának vindikálja azt a jogot, hogy a leggyengébb paraméterekkel rendelkező mézek védelmét helyezi előtérbe, vagy a minőségi méz előállítását preferálja az előírások alakításával. Ilyen nincs. Elnökké választásakor erre nem kapott felhatalmazást!
 Szóval Attila elismerte, hogy hibázott. Ez a korrektség, és ezért én mindig is tisztelni fogom Őt. A másik oldalhoz viszont az is hozzátartozik, hogy Tóth Péter esetében nem akarja megérteni azt, hogy Tóth Péternek nincs miért elnézést kérnie. Nem értette meg Péter mondanivalóját. Nyilvános hangfelvétel van róla, hogy kijelentette, senki ne gondolja azt, hogy az NNI-k ártalmatlanok lennének a méhekre. Én már leírtam, hogy én saját magam abban a tévedésben éltem sokáig, hogy itt olyan hatásmechanizmusról van szó, ami nem hat a méhekre. Geddekas vetette fel azt, hogy a csávázószerként engedélyezett NNI-k esetében az engedélyezés azért történhetett meg, mert nem volt bizonyíték a nektárban, pollenben való megjelenésre. Hiszen mindenki tudta, ha megjelenik akkor az óriási veszélyt jelenthet  a méhekre, mert éppen úgy mérgező rá nézve is, mint a célszervezeteknél. A dózis mértéke miatt azonban itt is még csak feltételes módban beszélhetünk a veszélyességről. Ahhoz már nem fér kétség,  hogy megjelenik. Ahhoz még igen, hogy ennek mértéke kivált-e biológiai hatást a méheknél. Erről állította Tóth Péter, hogy ezt még nem sikerült bizonyítani. Hogyan is sikerülne, ha a bizonyítékként szolgáló méheket nem lehet megtalálni. Mert eltűnnek. Ezt nem lehet a szemére vetni. Lassan azért párhuzamot lehet vonni a tavalyi évvel. Nekem a hírekből úgy tűnik, hogy messze nincs olyan gond, mit tavaly volt. Tavaly volt NNI csávázás, idén ha van is, akkor a töredéke csak. Ahogyan a probléma is csak a töredéke. Persze ez nem egzakt adatokon alapuló megállapítás. Tévedhetek is. Aztán, ha tévedünk, akkor korrigálunk. Az élet pedig megy tovább. Az a baj, ha nem tudjuk belátni a tévedésünket, hanem a végletekig ragaszkodunk egy hamis állításhoz, aminek szükségszerű következménye az, hogy személyeskedéssé fajul. Ezért fontos a korrektség.
Attila! Veled ez van boronálva!

Nos, ismételten kérném, elő azzal a "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!" idézettel! Meg a Darvas prof neoninikotonoidos kutatásaival, életművével. Aztán jöhetne a dr. Tarcali Gábor féle levél is...!

Vagy ha ezek nem mennének, dugulj már el a "tótpéterezéssel"...! Nagyon hiteltelenül hangzik tőled, aki két napra visszamenőleg sem tud (vagy akar) a legegyszerűbb dolgokra sem visszaemlékezni. A "címlapsztorira és a tóthpéteres neo-sztárolásra" már megkaptad az elég pontos választ. Ne akard magad még tovább hitelteleníteni!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2019. Július 23. 01:19
Tóth Péter állítása:
Idézet
"Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele.
Ez az állítás miért hangozhatott el így? Mert a Bayer és a Syngenta lobbistái elérték azt, hogy ne születhessen bizonyíték Magyarországon. Oly erősek voltak a lobbisták, hogy még a legnevesebb, legtehetségesebb ökotoxikológus se mert elvégezni olyan vizsgálatokat, amivel bizonyíthatta volna a neonikotinoidok kártételét.

Térjünk rá az OMME vizsgálatokra. Sajnos azok a mérések számos sebtől véreztek. Eleinte nem volt a vizsgáló labornak olyan akkreditációja, sőt lehet, hogy kellő műszerezettsége se volt, hogy az igen alacsony dózisban is mérgező hatású neonikotinoidot ki lehetett volna mutatni.  Aztán lett, de akkor is számos probléma mutatta, hogy nem tekinthető bizonyító erejűnek az OMME által rendelt vizsgálatok.

De ez nem azt jelenti, hogy indokolatlan volt a 3 neonikotinoid betiltása, hiszen más országokban születtek bizonyítékok, továbbá hazánkban is születtek közvetett bizonyítékok. 

Ha nem születtek volna közvetlen bizonyítékok, csupán közvetettek, akkor is be kellett volna tiltani, hiszen a talajban lebomlás nélkül halmozódik. Gondoljunk csak a DDT-re. Még ma is itt kering a Bioszférában. És ne feledjük, hogy ezek a mérgek (neonikotinoidok) 6000-szer mérgezőbbek és a bomlástermékei se közömbösek az állatvilágra.

Lehet szidni Tóth Pétert, de ezért is sikított amikor megtudta 2017 januárjában, hogy több mint 2 000 000 hektáron kívája megengedni a neonokotinoidos csávázást a Bayer és Syngenta lobbistáinak nyomására a minisztérium. Ezt a sikítást Bross Péternek komolyan kellett volna venni. De nem! Bross Péter szolgálatkészen hallgatott 2016 júniusától 2018 januárjáig.

Lehetett volna-e technokrata javaslatot tenni. Léphetett volna-e Bross Péter? Volt-e ütőkártyája a méhészeknek? Igen, lett volna. Csak hármat említek meg, de lett volna több is:

A felsorolt három eszközzel élhetett volna az OMME és akkor nem lett volna 2 millió hektáros neonikotinoidos csávázás. Az hogy ehhez képest az OMME nem tett semmit, Bross Péter felelőssége. Az a sejtésem, hogy Ő egyáltalán nem képes felfogni, hogy mit tett azzal, hogy nem tett semmit és tétlenül várta a katasztrófát. Be is következett. Hatását még ma is érzékeljük.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 23. 11:34
Te Laci!

Ne bőszíts már te is!

Ez az állítás ugyan már közelebb áll a valóságoshoz, mint amit a Klubmegvezető próbált/próbál eladni errefelé, de megkérnélek, nyilatkozz már, hogy ezt az "idézetet" hol olvastad? Netán az Álmoskönyvben?

Miért kell nekem tételesen bizonygatnom, hogy a klubvezető barátoddal és Csányi mesterrel karöltve egyikőtök sem olvas, de hallatlan magabiztossággal "idéztek", s próbáljátok Tóth Péter szájába adni a saját elmekicsavarodásotok termékét. Nem fenyegetésképp, de van egy gyűjteményem, amelyben dokumentálni tudom, hogy mindenki másképp próbál fogást találni Péter barátomon. Fölösleges az erőfeszítésetek, idővel addig masszíroztok mentálisan, míg azt is közreadom, mint Bross neonikotinoidos sunyi árulásának szomorú történetét... Nagyernyeinek már erősen érik a dr. Tarcali- féle levél...

Egy hiteltelen bagázs vagytok, s még néha Neo barátomat is meg tudjátok etetni ezzel a rohadt kabátlopási ügybe keverő stílusotokkal, mint azt idéztem tegnap:

" Ami a Tóth Pétert illeti. Nekem azért az ő állásfoglalásaiból alapvetően az jött le, hogy az OMME nem tudta igazolni a külföldi szakirodalomban megfogalmazott állításokat. Ez nem azt jelenti, hogy a hatást tagadná. Alapvetően azt, hogy a használt módszer nem volt alkalmas a hatás kimutatására. Szerintem ezzel semmi gond nincs. A neok melletti állásfoglalás, amit Attila mindig a szemére vet, természetesen már más megvilágításba helyezheti a megítélését."

Hol van az a neok melletti álláspont? Idézd már ide, csak nehogy úgy járj, mint a "címlapsztoris, neo-sztárolós cikket" Tóth Péternek tulajdonító Nagy Ernyedt barátod és szekértoló harcostársad!

Figyusz Laci. Ha még nem olvastad volna az OMME Monitoring Bizottságának hivatalos, korrektúrán átesett álláspontját, akkor az egészet rád öntöm, s addig nem hagylak élni, amíg be nem magolod szóról szóra. No, ha ezt már megtetted, akkor nyisd úgy a hozzászólásodat, hogy hitelesen idézed Tóth Pétert, ne a saját szavaidat (vagy a Nagy Ernyedt, esetleg GigaTónyi szavait) próbáld Tóth Péter kijelentéseként elsütni!

Egyébként is ideje volna bezupálnod a flagellánsokhoz és bivalybőr-korbáccsal stráfosra verni magad, amiért a trónszékre lökdösted Bross barátodat. Nem a Tóthpéterezésnek vagyon most az ideje, egyéb, "Brossos" teendőid lennének. Ideje lenne legalább hetente egyszer-kétszer megkövetned az OMME tagokat, akik pontosan emlékeznek, mire nem voltál képes, amikor azt a szekeret kellett tónyi, amiről aztán Bross vezéred és újramelegített elnököd, Nagyernyei főklubmegvezető és Csányi Tóni européer brigadéros együttes erővel még idejében lelökdösött...

Öleld őket a kebledre, a klubtulajdonos úgyis azt fuvolázta nemrég, hogy tárt karókkal várnak vissza Bross szamár-ötösfogatába. Már csak azt nem tudom, a rudas vagy a lógós helyére szeretnének befogni...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2019. Július 23. 21:51
Te Laci!

Ne bőszíts már te is!
Eszembe se volt. Te írtad le ezt a mondatot, és Tóth Péternek tulajdonítottad. Ha ez nem igaz, akkor lécci fogalmazz érthetőbben.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 23. 22:58
Lacikám!

Dehogy én írtam le ezt a mondatot!

Ezt Nagy Ernyedt barátod írta le, amikor rájött, hogy a "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!" ökörségét már senkinek nem tudja eladni...

A barátod és harcostársad akarta valamelyest védhetőbbé és elfogadhatóbbá tompítani az előző hazugságát, de amit ő idézőjelbe tett (s amit te valódi értékelés, revízió nélkül idézőjelestől átvettél és terjesztettél), az sem Tóth Péter kijelentése, tehát az idézőjel és a kijelentés: "ez Tóth Péter állítása.
Idézet
"Magyarországon nem bizonyított a neonikotinoidok kártétele." tőled sem értékelhető másként, mint Nagy Ernyedt barátod hazugságának szolgai átvétele.

Pontosan ez a technika az, ami bőszít, hiszen egy kurva idézőjellel nem csináltok mást, mint megpróbáljátok hitelessé pingálni a hazug, álságos hátsó szándékok motiválta csúsztatásaitokat.

Akkor idézz, ha a "szerzőtől" hozod az anyagot, de rendkívül vigyázz, mert semmi nem hiteltelenebb, mint ha az ember fejére olvassák, hogy huncut, hamis, hazug, pimasz gazember, akinek nincsenek skrupulusai, ha valakit mószerolni szeretne.

Egy jól elhelyezett idézet viszont hitelesíthetné a mondanivalódat, ám ezt a hitelességet tized-másodpercek alatt elveszítheted azzal a mentalitással, amit az előbb megvillantottál.

Neked, akit Bross és a sleppje könyörtelenül kicsinált, miközben évekig "élvezte" a harcos -és valljuk be, rendkívül aljas, de körülbelül és az aljasság révén ugyanannyira hatékony- "önkéntes szerepvállalásodat" az előző egyesületi vezetés kicsinálásában, ideje elgondolkodnod, hogy hitelességed már erősen devalválódott, de ha így folytatod, esélyt sem adsz magadnak, hogy a hitelességed morzsáiból hangyafasznyit is visszaszerezz.

Te Laci!

Ne bőszíts már te is!
Eszembe se volt. Te írtad le ezt a mondatot, és Tóth Péternek tulajdonítottad. Ha ez nem igaz, akkor lécci fogalmazz érthetőbben.

Lacikám!

Azt vélem, te se gondoltad komolyan, hogy ilyet állítasz. Erre a válaszodra nem tudok egyszerűbbet mondani: nem nekem kell érthetőbben fogalmazni, hanem neked kellene megtanulni értőbben olvasni. Nem azt, amit te szeretnél hallani, hanem azt, amit a beszélgető-partnered szeretne közölni...

Értő olvasást kívánva üdvözöl az öreg gönyűi Mikulás: Tomipapa
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Geddekas - 2019. Július 24. 06:50
Tomipapa és Nagyernyei Attila!
És kedves Mindenki!

Teljesen mindegy mikor és mit mondott Tóth Péter.

A szántóföldi növényvédelmi gyakorlat miatt ma a szántóföldi méhlegelő kiemelten nagy kockázatú méhlegelő a méhek számára.

Példával ilusztrálom. Dány község határában több ezer hektáron több vetési időponttal virágzik a napraforgó. A falu egyik felén semmi probléma, pergethető mennyiségű méz a kaptárakban, a másik felén szép meleg után jó eső esett és másnap 170 méhcsaládos méhészet összeomlott, mert egy nap alatt az összes kijáró méh a kaptár körül a földön meg a táblában vergődött.

Ugyan az a meteorológiai körülmény, mint Molnár Jenő esetében volt Somogy megyében néhány évvel ezelőtt. Permetezés nem volt, tehát a növények bocsátottak ki olyan nektárt ami nagy töménységben tartalmazta a mérgező anyagot. Vagy az eső után a talajból oldódott ki és jelent meg a pocsolyákban és onnan szívták fel a méhek. Bár ezt kétlem, mert a vízhordó méhek kevesen vannak, vagyis az ő pusztulásuk nem lett volna észrevehető.

Nem marad más feltételezhető ok, a növényi nektár okozta a méhek gyors pusztulását.

A falu máik felén nem volt zápor, így számottevő méhpusztulás se volt.

A területen nem volt a virágzás ideje alatt növényvédelmi munka.

Történhetett tiltott csávázás. Ez bizonyíthatatlan. Történhetett a korábbi évek le nem bomlott mérgeinek megjelenése.

Mit tehet a szakma érdekvédelmének képviselője? Ha nem gyáva, kimondja, hogy a szántóföldi méhlegelők nagyon magas kockázatúak a méhek számára Sajnos ennek oka, hogy a magyar méhészek érdekképviseleti szervezete aszisztált a  hallgatásával, bizonytalankodásával, hitetlenkedésével a növényvédőszeres lobbinak a mindenkori miniszter iránti lojalitás miatt nem mondta ki amit vastag piros betűvel írtam.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: cézé - 2019. Július 25. 14:56


Egy hiteltelen bagázs vagytok, s még néha Neo barátomat is meg tudjátok etetni ezzel a rohadt kabátlopási ügybe keverő stílusotokkal, mint azt idéztem tegnap:

" Ami a Tóth Pétert illeti. Nekem azért az ő állásfoglalásaiból alapvetően az jött le, hogy az OMME nem tudta igazolni a külföldi szakirodalomban megfogalmazott állításokat. Ez nem azt jelenti, hogy a hatást tagadná. Alapvetően azt, hogy a használt módszer nem volt alkalmas a hatás kimutatására. Szerintem ezzel semmi gond nincs. A neok melletti állásfoglalás, amit Attila mindig a szemére vet, természetesen már más megvilágításba helyezheti a megítélését."

Hol van az a neok melletti álláspont? Idézd már ide, csak nehogy úgy járj, mint a "címlapsztoris, neo-sztárolós cikket" Tóth Péternek tulajdonító Nagy Ernyedt barátod és szekértoló harcostársad!




Nem "neok" melletti álláspont,de Neo barátod talán egy valaha megjelent tanulmányra gondolt.

http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2014/10/Monitoring_2011.pdf

29.oldal, 2.bek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Július 25. 18:34
Idézet
Jelenlegi ismereteink szerint nem bizonyított, hogy a
családok összeomlását ez a hatóanyagcsoport okozta Magyarországon.
Cézé!
Ha erre gondoltál, akkor ez Tóth Péter mellett szól, mert ezt nem képes Attila megérteni. Abban azonban igazad van, hogy tényleg volt egy kiadvány, amelyben úgy szerepelt az ominózus kijelentés, ahogyan Attila állítja. Ez egy kerekasztalról szóló beszámoló volt emlékeim szerint, amelyet nem Tóth Pétert írt, és éppúgy ugyanezen félreértésen alapult. Tehát Tomipapa hitelesen adta elő a történetet. Hosszú évek óta olvasom a hozzászólásait, vakon elhiszem neki, amit állít. Nála soha nem volt még olyan, hogy rosszul emlékezett volna dolgokra, vagy nem érti meg a mondanivalót. Ugyanezt Attiláról nem lehet elmondani.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 25. 21:17
Azért Tomipapában vakon ne bízzál!
Íme:
"Tóth Péter saját megfigyelései alapján azt állította: „A vizsgált állományok esetében egyértelműen látszik, hogy üzemi szinten nem jelentkeztek azok a tünetek, amelyekről a nemzetközi szakirodalom megemlékezik”.
Tóth Péternek ez az egyik legnagyobb bűne.
Nem fogadta el soha a nemzetközi kutatási eredményeket csak megy a saját feje után, bután.
Ez monitoring?
Ne vicceljetek már!
Semmi mást nem csinált eddig mint egy sima kárfelmérést!
És ebből a tanulmányból idéztem, sajna most nincs több időm.
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/08/02/neonikotinoid-kabulatban-2-osszeeskuves-teoriak/
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 25. 21:40
Még valami:
Nézzétek csak!
"....az egyesület 2007 óta környezetterhelési monitoring vizsgálatokat végez: volt köztük olyan is, ami a neonikotinoidokra vonatkozott, de ezek szubletális hatását nem vizsgáltuk, vagyis azokat a folyamatokat nem, amelyek anélkül változtatják meg a méhek viselkedését, hogy elpusztítanák őket. Így ebben a kirobbant ügyben pro vagy kontra nem tudunk állást foglalni."
Majd még idézgetek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 26. 05:22
Még valami:
Nézzétek csak!
"....az egyesület 2007 óta környezetterhelési monitoring vizsgálatokat végez: volt köztük olyan is, ami a neonikotinoidokra vonatkozott, de ezek szubletális hatását nem vizsgáltuk, vagyis azokat a folyamatokat nem, amelyek anélkül változtatják meg a méhek viselkedését, hogy elpusztítanák őket. Így ebben a kirobbant ügyben pro vagy kontra nem tudunk állást foglalni."
Majd még idézgetek.
Nagyernyei Attila

No, látod Attila, újabb ékes példa arra, miért mondják már rajtam kívül mások is, hogy mindent megteszel a saját hiteltelenítésed érdekében...

Gondolod, hogy egy ilyen újabb csúsztatással igazolni tudod az állításodat? Én azt kértem, hogy olyan idézetet mutass fel, amelyet Tóth Péter jegyzett, s konkrétan azt az állításodat kértem idézettel alátámasztani, mely szerint (T.P.) "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!".

Kifejezetten kértem, hogy ne mások szövegéből idézz! Konkrétan Tóth Pétertől idézz kérlek, ne attól a Dr. Darvastól, aki allergiás tünetegyüttest produkál minden növényvédős láttán, mióta nem erisztették be a Növényvédelmi Bizottság egyik ülésére, ahová senki nem hívta, illetve senki nem delegálta... Nem vagyok kíváncsi Dr. Darvas darvadozásaira, mert azokhoz a méhészeti vonatkozású információkat és anyagot a Greenpacemaker és többek között ti szolgáltattátok a jó professzornak, aki köztudottan és kifejezetten elkötelezett Greenpacemakeréknek. Azt viszont nem bánnám, ha a jó professzor neonikotinoidokkal kapcsolatos kutatómunkáját egyszer majd bemutatnád nekünk...

Tehát kértem, hogy kitől idézz! Olyan átlátszó csúsztatásoktól meg kérlek, tartózkodj, mint ez a fent idézett "idézgetésed" ! Te tényleg azt hiszed, hogy mindenki ostoba és nem ismeri a témában megjelent irodalmat?

A te "idézeted" ráadásul úgy ragadtad ki ismét az eredeti szövegkörnyezetből, hogy teljességgel torzuljon a mondanivaló, s a te prekoncepciódat próbálja alátámasztani. Nos, éppen ezzel árulod el és hitelteleníted el magad véglegesen. Ez a szövegrész ugyanis így hangzik eredetiben:

"– Problémák persze így is akadnak, éppen ezért az egyesület 2007 óta környezetterhelési monitoring vizsgálatokat végez: volt köztük olyan is, ami a neonikotinoidokra vonatkozott, de ezek szubletális hatását nem vizsgáltuk, vagyis azokat a folyamatokat nem, amelyek anélkül változtatják meg a méhek viselkedését, hogy elpusztítanák őket. Így ebben a kirobbant ügyben pro vagy kontra nem tudunk állást foglalni. Ehhez mindenképpen további, alaposabb, célzott vizsgálatokra van szükség, amit az agrokemikáliákat gyártó cégeknek kellene elvégezni – szögezi le az OMME elnöke."

Fehérváry Krisztina
ZÖLD JÖVŐ / 2013.05.01.

Az OMME akkori, aktuális elnöke dr. Mészáros László volt...

Egyébként a cikk linkje, hogy az is látható legyen, mi volt az eredeti szövegkörnyezete az elnöki nyilatkozatnak, s lássa mindenki, Tóth Péter a közelében sem járt az itteni "idézetnek"

https://demokrata.hu/zold-jovo/a-vilagot-osszetarto-zummoges-82669/

Ez az egész vergődésed egyébként éppen arra jó, hogy végképp és minél alaposabban tudjam, tudjuk igazolni, te egy hiteltelen, rendkívül "egyszerű" és jól átlátható emberke vagy, aki sajnos egy nagyon veszélyes mentális konstelláció következtében jelentesz komoly veszélyt a Nagyérdeműre: nálad a rosszindulat, inkorrektség és a "tudástár teljes hiánya" sajnos kapcsolva van a rendkívüli kitartással.

Egyet tehetek, tehetünk ez ellen: a lehető legtöbbször és legtöbb helyen rámutatunk a mentalitásodra, s hangsúlyozzuk, hogy a Klub királya esmeg mezítelen...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 26. 06:27
Csak munkára kényszerít Fehér Viktor (Tomipapa) akiben én vakon sosem bíznék meg.
Mivel nem ismer olyan jellemzést írt rólam mint anno az éppen 1 hete odaültetett vezető szaktanácsadó.
Csak mosolyogni tudok rajta, de sokan kérdezik ezt miért engedem?
Mert annyira súlytalan a szakmában a 3 családdal méhészkedő "internetbetyár" aki semmi mást nem csinál csak a profi böngészőjével kutat, keres.
Akinek saját, mély megalapozott a tudása az agyból nyomja.
Na nézzük mit találtam.
A saját írásomat kerestem elő, mely 2015 (!)január 4-én íródott, 16 óra 20-kor.
""Van-e probléma Magyarországon?

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tehát nem támogatja a szóban forgó szerek alkalmazásának korlátozását. "A méztermelés olyan mezőgazdasági területeinken is folyik, ahol az elmúlt évtizedben évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vettetek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csávázott vetőmagokkal. Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoidos szerek használatakor, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vizsgálatai alátámasztják" - áll a VM március 30-i közleményében."
Tehát a magyar nyelv szerint ez ugyanazt jelenti...
".. "folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a neonikotinoidok nem okoznak problémát!".
Aztán látjátok erre hivatkozik a VM, később a NÉBIH és talán a szükséghelyzeti engedélyeket is ezért (?) adták ki.
Utána ment az igazi mosakodás, hogy miért nem lett elküldve a levél!
Legjobb védekezés a támadás!
Na ezen rugózz Fehér Viki.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Július 26. 06:34
Egyszer már leírtam,  lemondtam arról, hogy Attilát észérvekkel meggyőzzem ennek a kérdéskörnek a helyes megítéléséről. Két eset lehetséges: Attila valóban nem képes egy szövegértési feladatra, vagy pedig egy olyan személyes ellentét feszülhet közöttük (erre láttam utalást ezen a fórumon), ami miatt Attila inkább vállalja azt, hogy egy átlagos vagy afölötti IQ-val rendelkező olvasó teljesen hülyének nézze. Bocsánat ezért a kifejezésért, de ennyi év után már nem tudok mást mondani. Gyönyörűen példázza ezt az előbbi néhány idézete. Például ez:
Idézet
"Tóth Péter saját megfigyelései alapján azt állította: „A vizsgált állományok esetében egyértelműen látszik, hogy üzemi szinten nem jelentkeztek azok a tünetek, amelyekről a nemzetközi szakirodalom megemlékezik”.Tóth Péternek ez az egyik legnagyobb bűne.
Nem fogadta el soha a nemzetközi kutatási eredményeket csak megy a saját feje után, bután.
Ha van egy állítás nemzetközi szinten, akkor nemzeti szinten történő vizsgálatoknak is igazolnia kellene tudni azt, amit a külföld állít. Vizsgálta, de nem tudta igazolni. Ez a tény. Szerinted az lett volna  a helyes, ha meghamisítja a vizsgálati eredményeket és igazolja a külföldi állításokat? Állításokról beszélek. Azt szeretném, ha bemutatnád azokat a nemzetközi kutatási eredményeket, amelyek bizonyítják a kártételt. Hidd el, rengeteg időt töltöttem azzal, hogy ilyeneket keressek, de nem találtam. Ha Neked van ilyen, akkor linkeld be! Az élet tapasztalata egy teljesen más kérdés. Az összefüggés a napraforgón tapasztalt jelenségek és az NNI csávázás között az elmúlt két év adatai alapján nagyon erősen valószínűsíthető. Bizonyíték azonban az lenne, ha anyaferomonos családokat etetnénk különböző koncentrációjú NNI szerekkel, és  megfigyelnénk a különbséget a kontrollokhoz képest. Ilyen egyszerű lenne. Bross Péter miért nem rendelt meg bárkitől ilyen vizsgálatokat, ha már Tóth Péterben nem bízik? A fiasításra gyakorolt hatás kimutatásához ez nyilván nem lenne alkalmas, de a tavalyi esetek nem is arról szóltak alapvetően. Ezt is lehetne vizsgálni. Felőlem Darvas Béla professzor is csinálhatná. Akkor legalább lenne saját kutatási eredménye, amit  én is nagyon vártam, hogy a szekszárdi előadásán előrukkol vele. Hát egy vak hang nem volt róla. Most már nagyon ideje lenni virítani, és kirakni ide a bizonyítékokat. A Greenpeace álláspontja a guttációs cseppekről szól. Nekem azokkal semmi bajom nincs. Korrekt, hiteles eredmények. Egy gond van vele. Ha történik is méh és NNI-s guttációs csepp találkozás, akkor annak kártétele észrevehetetlen a méhcsalád szempontjából az esetek túlnyomó többségében. A magas koncentráció miatt hamar elpusztul az a méh, amelyik találkozik vele, ezért sem lesz tömeges az ilyen találkozás, mert az indformációs lánc megszakad. Nagyon közeli méhlegelőn lehetséges az, hogy előbb hazaér az ilyen méh, mint hogy elpusztulna. Nekünk a nektár és a virágpor hatásának kimutatása lenne fontos. A Greenpeacetól ilyent nem olvastam.
Most olvasom Attila újabb hsz-ét.
Itt van az a gyöngyszem, amit már nem először olvasok, és amire tegnap céloztam. Köszönöm Attila, hogy megtaláltad! Szóval ez az cézé, amire akkor céloztam, és amiről kiderült, hogy Tóth Péternek nincs hozzá köze. Ezt adta a szájába egy Attila klón,aki ezt a közleményt írta. Azért klón, mert neki is szövegértési problémái vannak. Képtelen megérteni mit mondott Tóth Péter. Ezt azóta egyszer tisztáztuk, most újra úgy jön elő, ahogy előtte. Nincs új a nap alatt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Július 26. 06:50
Az idézethez semmi köze Tóth Péternek?
Feladom.
Mindenki rá hivatkozik (az FM is) hogy az OMME monitoring vizsgálatai alapján.
El sem tudom képzelni ki a vezetője.
Na hagyjuk, ez egy parttalan vita, kiszálltam.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: SzaboJ - 2019. Július 26. 09:12
VÉGRE......
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Július 26. 16:48
No, egy kis szakma, hogy ne csak szakma-politika folyjon állandóan a csapból.

Ajánlom szeretettel a Klubvezetőnek. Tanulmányozza. Így ír egy szaktanácsadó, aki rendelkezik hiteles adatokkal, képes tisztességes munkavégzésre és morálisan is egészséges...:

https://www.agrarszektor.hu/allat/ezek-az-okai-a-mehpusztulasnak-igy-latja-a-meheszeti-szaktanacsado.15573.html

Nem árt, ha egy szakmai rovat a szakmáról is szól...!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Augusztus 12. 09:14
Hányszor leírtam a szántókon lévő méhállomány és a városban lévő méhállományom közötti különbséget. Ezek  "csak" gyakorlati megfigyelések, labor vizsgálattal nem tudom alátámasztani. Esetleg a nosemát. Összeírtam 8 pontban a neonikotinoid mérgezés tüneteit méhcsaládokon, de senki nem akarta olvasni. Valahogy azért nem minden lehet a helyén!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fülemüle - 2019. Augusztus 12. 18:40
qubit.hu/2019/06/13/a-mehpusztulas-tartossa-valt-europaban-es-errol-legkevesbe-a-termeszet-tehet-leginkabb-az-ember.          " A kutatók hasonlóan szoros összefüggést véltek felfedezni a növényvédő szerek szakszerűtlen, fegyelmezetlen, vagy épp illegális használata és az adott térségben tapasztalt elhullások között. A csávázásra, vagyis a vetőmagok növényvédelmi kezelésére használt neonikotinoidok például a csírázás után szívódnak fel a növekvő növényben és fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre. Ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak. Mivel a mézelő méhek saját energiaszükségletüket nem csak a méhészük által kinézett célnövényből fedezik, gyakran előfordul például, hogy a csávázott kukorica virágzása idején kapnak mérgezést."
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Augusztus 13. 06:07
Látjátok!
Fehér Viktor meg a méhészeti szaktanácsadót isteníti, aki valójában egy "Növényorvos", ami a gyakorlatban méh és rovargyilkost jelent.
És csak az egyik titulusa szaki, szerintem már ő sem tudja, hogy valójában kicsoda.
A neonikotinoidok rovatba belinkeltem egy amerikai kutatást.
Az esetek 92 %-ban a neonikotinoidokat teszik a kutatók felelőssé, és 1.000 napig is dolgozhat a néma gyilkos.
Ezzel kéne foglalkoznia a "rőtszakállú" monitoringvezető, növényorvos, elnökségi tag, szaktanácsadó bálványimádónak.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Augusztus 13. 13:24
" VALÓSZÍNŰBB , HOGY A SÚLYOS NOSÉMÁS ÁLLAPOT OKOZHATJA A SPIROPLAZMÓZIS ELHATALMASODÁSÁT A REPCE VIRÁGZÁS KEZDETÉN "   HÁT KÉREM EZ MÁR MEGINT MILYEN PRÓBÁLKOZÁS , 16 ÉVE FIGYELEM A NOSÉMÁT /TÖBB SZÁZ CSALÁDOS MÉHÉSZETEKBEN / REPCE ELŐTTI SPÓRASZÁM GYAKORLATILAG NULLA  !!!!!! VISSZAKERESTEM 2005 REPCE ALATTI LABOR EREDMÉNYT , MAGAS NOSEMA SPÓRASZÁM MELLETT SPIROPLAZMÁT A KIJÁRÓBÓL VETT ÉS A MÁSZKÁLÓ MÉHEKBŐL VETT MINTÁBAN NEM TUDTAK KIMUTATNI !!!!!   
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2019. Augusztus 13. 13:49
Van egy bizonyos nozéma fertőzöttségi szint repce előtt. Semmi gond nem lenne, ha nincs repce növényvédelem. A növényvédőszerek felerősítik a nozema fertőzést, ezáltal a legyengült méh szervezete érzékenyebb lesz a növényvédőszerekre=mászkálás, méhpusztulás! Ez eltarthat napraforgó végéig,utána jó esetben eltűnik, vagy minimálisra csökken a nozema fertőzöttségi szint, feltéve ha az atka elleni védekezéssel nem gyengítjük le ismét a méh immunrendszerét Ha igen télen összeomlás , ha nem tavasszal kezdődik előlről.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Augusztus 13. 14:09
MAGAS NOSEMA SPÓRASZÁM MELLETT SPIROPLAZMÁT A KIJÁRÓBÓL VETT ÉS A MÁSZKÁLÓ MÉHEKBŐL VETT MINTÁBAN NEM TUDTAK KIMUTATNI !!!!!
Mézengúz!
Isten ments, hogy a tájékozódó vizsgálatokat ennek a problémakörnek a bizonyítékaként próbáljam beállítani, azt azért mindenképpen el szeretném mondani, hogy vannak benne nem megkerülhető eredmények. Az egyik ilyen az, hogy az általam keresett vírus egészen biztosan nem az ABPV (noha a kórfejlődés alapján sokkal több szólt volna mellette, de hát ilyen a biológia). A BQCV mellett viszont nagyon erős érvek vannak. A spiroplamáról annyit, nem mindegy miképpen vizsgálták. Újabban használják rutinszerűen a PCR kimutatást. Ez több ezerszer érzékenyebb, mint a tenyésztés. A Mycoplasma nemzetség, amelyhez a Spiroplasmák is tartoznak, tenyésztése különösen nehéz. Igaz, hazánkban dr. Stipkovits László ebben nemzetközi szaktekintélynek számít. Volt alkalmam egy fakultatív tantárgyat hallgatni tőle. Sajnos azonban Spiroplasmákról még ő sem tett említést. Ureaplasmákról igen, meg Acholeplasmákról is, de Spiroplasmákról sajnos nem. Tehát egy tenyésztéses negatív eredmény sajnos nem túl informatív.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Augusztus 14. 10:57
" VALÓSZÍNŰBB , HOGY A SÚLYOS NOSÉMÁS ÁLLAPOT OKOZHATJA A SPIROPLAZMÓZIS ELHATALMASODÁSÁT A REPCE VIRÁGZÁS KEZDETÉN "   HÁT KÉREM EZ MÁR MEGINT MILYEN PRÓBÁLKOZÁS , 16 ÉVE FIGYELEM A NOSÉMÁT /TÖBB SZÁZ CSALÁDOS MÉHÉSZETEKBEN / REPCE ELŐTTI SPÓRASZÁM GYAKORLATILAG NULLA  !!!!!! VISSZAKERESTEM 2005 REPCE ALATTI LABOR EREDMÉNYT , MAGAS NOSEMA SPÓRASZÁM MELLETT SPIROPLAZMÁT A KIJÁRÓBÓL VETT ÉS A MÁSZKÁLÓ MÉHEKBŐL VETT MINTÁBAN NEM TUDTAK KIMUTATNI !!!!!

László!

Attól tartok, hogy már jó ideje beragadt a Caps Lock gomb a klaviatúráján...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Augusztus 14. 19:17
Fehér Viktor (Tomipapa)!
Lehet a Zöldön elmegy ez a stílus, de itt nem vagyunk rá vevők.
Tudom semmit nem ér az intésem, a nevelhető korból már kinőttél.
Azért próbáld meg kulturáltabban.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2019. Augusztus 14. 20:05
Fehér Viktor (Tomipapa)!
Lehet a Zöldön elmegy ez a stílus, de itt nem vagyunk rá vevők.
Tudom semmit nem ér az intésem, a nevelhető korból már kinőttél.
Azért próbáld meg kulturáltabban.
Nagyernyei Attila
Hát ez meg miért kulturálatlan?
László!
Attól tartok, hogy már jó ideje beragadt a Caps Lock gomb a klaviatúráján...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2019. Augusztus 14. 22:00
Elszomorító , hogy olyan ugat bele a méhészkedésbe akinek holt fogalma sincs róla , 16 éve milliárdos kárt szenvednek el a méhészek , az ágazat haldoklik , 33 éve ebből élek , soha nem pusztult el egy családom se , nincs szükségem sarlatánok tanácsára , mindenki maradjon a kaptafájánál !!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Augusztus 15. 06:44
Mézengúz!
Az a baj, hogy csak fogalma van róla.
A gyakorlattól rendkívül távol áll.
Szellemi atyja pedig pont az, aki 15 éve semmit nem derített ki a méhpusztulásokról, a neonikotinoidokat pedig tavaly előttig sztárolta.
Mit vársz az ilyen emberektől?
Egyik sem a méhekből, azok által  megtermelt termékekből él.
Ők egyszerűen szájkaratésok, de ami szomorú, sok méhész becumizza az elméleteiket.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Augusztus 15. 07:56
Elszomorító , hogy olyan ugat bele a méhészkedésbe akinek holt fogalma sincs róla , 16 éve milliárdos kárt szenvednek el a méhészek , az ágazat haldoklik , 33 éve ebből élek , soha nem pusztult el egy családom se , nincs szükségem sarlatánok tanácsára , mindenki maradjon a kaptafájánál !!!!

Kedves Mézen Gúzs!

Attól tartok, végzetes félreértés áldozata lett, én ui. bizonyíthatóan nem a méhészethez, s nem is a haldokló méhegészségügyhöz szóltam hozzá, hanem óvatosan megpendítettem, hogy az ön klaviatúrája feltehetően meghibásodott.

Tartózkodtam attól, hogy ezen feltételezésen túllépjek, hiszen akkor arra kellett volna rávilágítanom, hogy ön vagy nem ismeri az internetes kommunikáció egyezményes szabályát, mely szerint a folyamatosan nagybetűkkel írt textus üvöltözést, sikoltozást közvetít, vagy ismeri, de olyan mentális állapotba került a folyamatos frusztráció következtében, mely felülírja a kommunikáció konszenzusos szabályait...

Íme, idézem, mit írt ön és mit én:

" VALÓSZÍNŰBB , HOGY A SÚLYOS NOSÉMÁS ÁLLAPOT OKOZHATJA A SPIROPLAZMÓZIS ELHATALMASODÁSÁT A REPCE VIRÁGZÁS KEZDETÉN "   HÁT KÉREM EZ MÁR MEGINT MILYEN PRÓBÁLKOZÁS , 16 ÉVE FIGYELEM A NOSÉMÁT /TÖBB SZÁZ CSALÁDOS MÉHÉSZETEKBEN / REPCE ELŐTTI SPÓRASZÁM GYAKORLATILAG NULLA  !!!!!! VISSZAKERESTEM 2005 REPCE ALATTI LABOR EREDMÉNYT , MAGAS NOSEMA SPÓRASZÁM MELLETT SPIROPLAZMÁT A KIJÁRÓBÓL VETT ÉS A MÁSZKÁLÓ MÉHEKBŐL VETT MINTÁBAN NEM TUDTAK KIMUTATNI !!!!!

László!

Attól tartok, hogy már jó ideje beragadt a Caps Lock gomb a klaviatúráján...

Azért viszont elnézést kérek, hogy a bizalmasabb viszonyt valószínűsíthető -keresztnéven történő- megszólításával éltem, ezután igyekszem megadni a tiszteletet, a titulusát, s igyekszem kifejezetten a "Kedves Mester, kedves Doktor Úr" megszólítással közelíteni önhöz, aki a méhegészségügy és méhtartási technológia olyan magasságaiba emelkedett immár, melyet mi, sarlatánok soha nem fogunk már elérni.

Mindenesetre az is komoly tanulsága az esetnek, hogy jobb meghagyni önt a körein belül, de elsősorban azt a könyökszabályt mindenképp nem árthat betartani, hogy az ön elborult, üvöltözős-sikoltozós periódusaiban jó nagy ívben kerülni kell önt, meghagyva a pszichiáterének a terápiás segítség lehetőségét
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Augusztus 16. 11:33
Mézengúz!
Az a baj, hogy csak fogalma van róla.
A gyakorlattól rendkívül távol áll.
Szellemi atyja pedig pont az, aki 15 éve semmit nem derített ki a méhpusztulásokról, a neonikotinoidokat pedig tavaly előttig sztárolta.
Mit vársz az ilyen emberektől?
Egyik sem a méhekből, azok által  megtermelt termékekből él.
Ők egyszerűen szájkaratésok, de ami szomorú, sok méhész becumizza az elméleteiket.
Nagyernyei Attila

Drága Klubvezetőnk!

Köszönöm, Nagyon Köszönöm, Nagyon Nagyon Köszönöm, hogy végre hajlandó voltál színt vallani, pontosabban előszörre kimondani, hogy "fogalma van róla"!

No, látod, Kedves Vezető, csak bevallod te, hogy létezik olyan személy, akinek "fogalma lehet róla".

Azt már ugyan nem árultad el, honnan sikerült rájönnöd (vagy inkább ki "üzente"), hogy néha-néha fogalmam is lehet róla, hiszen nem rendelkezel olyan képességekkel és képzettséggel, mely feljogosítana annak eldöntésére, hogy valakinek van, avagy nincs fogalma  méhegészségügyi, növényvédelmi, növény- és állattani, növény- és állatélettani, szerves- és biokémiai, agrokémiai, toxikológiai, ökológiai és még egy csomó egyéb, biológiával, állategészségüggyel és ökológiával összefüggő kérdésekben, de valójában nem is tőled várnám , hogy hitelesítsd az ezen területeken abszolvált tanulmányokat és diplomákat.

Te ezekben a kérdésekben teljesen képzetlen vagy (bár híresztelik, hogy az "Etiennel" töltött tartalmas éjszakáitok eredményeképp csak sikerülhetett valakit magadra szedned), de autentikuss-nak semmiképpen nem neveznélek, hiszen önálló gondolatokra soha nem sikerült szert tenned, másokét pedig még a legritkább esetekben sem sikerült hűen visszaadnod (példaként legyen a nitrit-neoninikotonoid párhuzam), de sok más esetben is sikerült már megkacagtatnod a finomságok iránt fogékony Nagyérdeműt.

Kicsit rosszul esett, hogy éppen te próbálod kimondani rám és Tóth Péterre, hogy "A gyakorlattól rendkívül távol áll."

Tudod, Kedves Vezető, mi szeretnénk elkerülni azt, hogy a fene nagy "gyakorlat" birtokának hitében és annak rózsaszín köd-ülte --önámító magabiztosságot sugárzó--  következményeképpen periódusonként ("ergonómiai" okokra hivatkozva") "lecseréljük méh és kaptárállományunkat", "technológiát, kaptártípust váltva", mint Te tetted már párszor. Attól is ódzkodnánk, hogy a "gyakorlatiasság" jegyében olyan technológiát vessünk be a Varroa elleni védekezésben, mely után telefonos segítségkérést követően némi szekszárdi borok, pálinkák és jóféle birkapörköltek, hallevek beígérése fejében Kilmajer János és "segély-csapata" -az elméletet és gyakorlatot ötvöző hatékony technológia birtokában- odaröppenjen, s elérje, hogy ne kelljen méhállományt és kaptárrendszert váltanunk, mint az neked már "gyakorlatiasan" - nem is először- sikerült... Tőled valóban ketyegő bomba lehetett, lenne szaktanácsot kérni, s ideje is volt a szakmában megalapozott ember megbízása e posztra Tolna megyében...

Én valóban többször hangsúlyoztam, hogy nem a méhészetből és nem a méhekből éltem és élek, de ez szerintem sem nem dehonesztáló, sem nem szégyenkezésre okot adó szituáció, szerencsére én a tanult szakmámból is meg tudtam élni, s ma is képes vagyok fenntartani magam, alkalmanként gyermekeimnek, unokáimnak is tudok segíteni drága Párom jóvoltából. Nem is szoktam "belekotyogni" a ti magasröptű, a gyakorlat szövetével átszőtt méhészkedési "szárnyalásotokba", legfeljebb olyan dolgokhoz szólok hozzá, ahol ismeretanyagom legalább a "gyakorlatias méhészek" ismereteivel analóg, vagy azt valamelyest akár meg is haladhatja.

Ez a megállapítás Tóth Péterre már nem igaz, Ő momentán a tiédhez hasonló nagyságrendű állománnyal dolgozik, pár évente nem zárja be a méhesét (m)éhegészségügyi okokból, nem kér telefonos méhegészségügyi segítséget Kilmajer Jánostól, mellesleg érdemi és mindannyiunk számára rendkívül hasznos monitoring-vizsgálatokat koordinál, s úgy vélem, veled ellentétben nem is paranoid skizofrén.

Ő a méhészetből és a méhekből él, jövedelméért meg is dolgozik, s a szakmai munkán, előrehaladáson és a személyes boldogulásának biztosításán túl idejét és energiáját -veled ellentétben- nem mások megsemmisítésére igyekszik pazarolni.

Láthatóan te viszont mindent megteszel azért, hogy sűrűn leránthassuk a leplet a bosszúszomjas, kicsinyes, törpe zseb-türanniszi, fogvacogtatós fóbiádról, s mivel veled ellentétben Péter nem a szakma-politikában, hanem a szakmai munkában vitézkedik, nálad méhész-körökben sokkal elfogadottabb, népszerűbb és ismertebb és --valljuk be férfiasan-- náladnál emberileg is sokkal kedveltebb. 

Az pedig, hogy a Tóth Péter a "szellemi atyám" lenne, szívesen be is vállalnám, hiszen olyan szakember ő, akitől tanulni érdemes (és lehet is), szakmailag kimagaslóan képzett, a te szakmai kvalitásaid felett fényévekkel áll, s emberileg is sokkal közelebb érzem a mentalitását a "normális átlaghoz", mint a te pszichés görcseidet.

Sajnos -elsősorban életkoromnál fogva-  a rovartani-növényvédelmi "szellemi atyám" nem Ő, hanem Dr. Bognár Sándor Professzor Úr és az az általa tanulmányi időmben vezetett tanszéki gárda, akik között mindenképp meg kell említeni a "rovarász" Dr. Farkas Károlyt és Dr. Pénzes Bélát, valamint a növénykórtan-növényvédős Dr. Glits Mártont és Dr. Folk Győzőt. Természetesen sokaktól tanulhatott még az ember ott és az ELTE-n is (ahová szerencsém volt "áthallagatni" élettanból, biotechnológiából és valamennyit etológiából, botanikából), az ott fejünket és látókörünket tágítani igyekvő tanszéki és a csatlakozó szakterületek oktatóit sem  sorolnám (szerencsémre hosszú a sor), de érzékeltetni szerettem volna, hogy ha növényvédelmi szakmai "szellemi atyám" nem is Tóth Péter, munkáját tisztelem és becsülöm (mint ahogy a Monitoring Bizottságban dolgozó rovarászok, rovar-kórtanosok szintén, legyenek növény- vagy állatorvosok, közöttük Dr. Pénzes Béla Tanár Úrral, aki "az én időmben" tanársegéd volt a tanszéken...), ám szerencsémre rajta kívül is volt kiktől tanulnom, s szellemi "örökítőanyagot" is kapnom.

Végtére a legfontosabb, hogy még egyszer megköszönjem: Köszönöm Kedves Vezető annak belátását és elismerését, hogy legalább "fogalmam van róla". Tudod arról, amiről neked -óriási gyakorlatod ellenére- már soha fogalmad se lesz, s lehet.

Ráadásul te  egy olyan hozzászóláshoz csatlakoztál támogatólag, mely -mint az előző válaszomban olvasható- közelében sem járt az adekvát érvelésnek, te olyan dologban bregyogtál bele a társalgásba, mely az internetes kommunikáció szabályaira irányult, s nem a haldokló és összeomló hazai méhészeti "gyakorlatra".

No, brávóóó, csak így tovább, Gyakorlatias Kedves Vezető!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Fehér Viktor - 2019. Szeptember 04. 02:39
No, egy kis szakma, hogy ne csak szakma-politika folyjon állandóan a csapból.

Ajánlom szeretettel a Klubvezetőnek. Tanulmányozza. Így ír egy szaktanácsadó, aki rendelkezik hiteles adatokkal, képes tisztességes munkavégzésre és morálisan is egészséges...:

https://www.agrarszektor.hu/allat/ezek-az-okai-a-mehpusztulasnak-igy-latja-a-meheszeti-szaktanacsado.15573.html

Nem árt, ha egy szakmai rovat a szakmáról is szól...!

Látjátok!
Fehér Viktor meg a méhészeti szaktanácsadót isteníti, aki valójában egy "Növényorvos", ami a gyakorlatban méh és rovargyilkost jelent.
És csak az egyik titulusa szaki, szerintem már ő sem tudja, hogy valójában kicsoda.
A neonikotinoidok rovatba belinkeltem egy amerikai kutatást.
Az esetek 92 %-ban a neonikotinoidokat teszik a kutatók felelőssé, és 1.000 napig is dolgozhat a néma gyilkos.
Ezzel kéne foglalkoznia a "rőtszakállú" monitoringvezető, növényorvos, elnökségi tag, szaktanácsadó bálványimádónak.
Nagyernyei Attila


Nos, kedves Atilla, Klubunk Vezérlő Fejedelme!

Nem kell nekem sztárolni azt a növényvédő szakembert, aki veled szemben azt is tudja, miként kell értelmesen megszólalni a méhek védelme érdekében, sztárolja Őt az írása. Viszont az előző -idézett- írásra adott válaszod rávilágít,  s az a kicsinyes, irigységbe és kisebbségi érzésbe pácolt  megnyilvánulásod tökéletes bizonyítékát adja annak, hogy képtelen vagy a mondanivalóra koncentrálni, pusztán a célszemély megsemmisítése lenne elfogadható számodra.

Pedig a csendes többség látja, ki a mentalitása alapján az a hiteltelen, karaktergyilkos gonosz törpe, aki soha nem fog odáig elérni, hogy felnőjön Tóth Péter szakmai szintjére. Az emberiről nem beszélek, az összevetésnek esetedben semmiképpen nem lenne relevanciája...

Hogy még alaposabban megvilágítsam, mit és mennyit árt a mentalitásod a méhegészségügy és növényvédelem viszonylatában, idéznék egy friss cikket, melyet szintén az a növényorvos kollégánk írt, aki nem azzal van elfoglalva, hogy téged viszonossági alapon "lekaraktergyilkosozzon",  hanem továbbra is a méhek védelme érdekében igyekszik megosztani szaktudását, hidat építve ott, ahol te egyszerűségből fakadóan árkokat ásnál, szakadékot mélyítenél.

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/100213-a-mehek-es-a-vadon-elo-beporzok-vedelmevel-kapcsolatos-jo-tanacsok

Szóval lehet így is szaktanácsolni, részemről inkább Tóth Péter stílusát, hozzáállását, emberségét választom, nem a nagyernyeis hőbörgést és "szakma-politikai ámokfutást". Tudom, a méhészek elsöprő többsége érez hozzám hasonlóan, s választja a csendes, ám értékes szakmai munkát asztalra tevő méhész-szaktanácsadó-növényorvost, s nem a harsány, agresszív, lehengerlően nyomulós, a (hál' Istennek) szaktanácsolásból is már kikopott karbantartó-gépész-szakma-politikust...

És mivel a képek mérete túl nagy, az átméretezés után azokat holnap szállítom egy újabb hozzászólásban, ahol igyekszem tovább "sztárolni" Pétert és szakmai tevékenységét...

No, spórolok, s Nagyernyei urunk szemöldökét kímélendő, most nem sztárolnám ismételten Tóth Pétert, csak felraknám a tetves képeket:
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Szeptember 04. 06:42
Ezt jól összehoztad Fehér Viktor (Tomipapa).
Ha valamiért kevesebben olvasnak bennünket, akkor pont ezek az írásaid.
Pedig vége a kánikulának, de az utóhatásai sem gyengék, ahogy látjuk.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kivancsi111 - 2019. Szeptember 04. 08:45
Szokásodhoz híven ismét a kánikula mellékhatása jutott eszedbe. Azért ezt gondold végig... :-X

Hidd el, nem miattad olvassák a fórumot, és jól szórakoznak amikor azt a sok magas labdát lecsapják néhányan, melyet naponta szerválsz.  ;D  Sikerült ugyan néhány embert már elüldöznöd azok közül, akik nem bírták a  felesleges mellébeszéléseidet és a hülyítéseket, de a normálisabbja nem a te írásaidból profitál.
Még mindig várjuk azokat a végtartalék atkairtó lehetőségeket amelyeket megpendítettél, mert azt hiszem sok méhésznek szüksége lenne rá, és ki tudja, talán nekünk is kellene rendelkeznünk új védekezési lehetőségek tárházának kulcsával, mert ugye valamikor nálunk is előfordulhat majd a rezisztencia kialakulása a jelenleg használatos hagyományos szerekkel szemben.
Arról is írhatnál, hogy van-e valami lehetőségünk a mérgezések utóhatásainak kezelésére, mert ugye ami erre kiválóan alkalmas volt, azt már 15 éve nem lehet használni, és talán most már megvásárolni sem (Fumagillin). Egyébként új területen használják. "Az AIDS-betegek életét veszélyeztető súlyos microsporidiosis[4] jelenleg ismert egyetlen gyógyszere." Valamikor wr-nek írt üzenetedet olvasva mindig eszembe jut, hogy talán a nozémára is gondoltál az atkairtó szerek mellett.
"Tehát wr méhésztársnak üzenem, jövőre mindent bevetek az atka ellen, főleg amit a szerb barátaink használnak." Ott még lehetett egy ideig vásárolni, és ha jól emlékszem Kanadában/ból.

Ha valamire nem tudod a választ, vagy felhomályosítanak a témában, akkor ne a személyeskedő agyonunott meleg jusson eszedbe meg a piával hozd összefüggésbe a szerzőt, hanem próbálj már meg normális ember módjára válaszolni!

Ja! Meleg meg a pia.
Részeg matrózok kirakják a társalgóban, és méregetik kié a legnagyobb. Belép a kapitány. -Huuu! Svédasztal.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2019. Október 28. 19:49
https://www.agrarszektor.hu/allat/aggaszto-a-helyzet-sok-novenyvedo-szerrol-nem-derul-ki-idoben-hogy-veszelyes.17309.html?fbclid=IwAR0bAlHsFdSAeGFgEYKkn-kJq1xEah4oab-jHPZc1G9lhm9AnAJX0JEkyJ0
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2020. Január 17. 12:15
Egy kicsit a növényvédelemről....
Kb 2 percnél:
https://www.youtube.com/watch?v=ZcZRz1uzwT8
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2020. Január 17. 12:27
Az elmúlt napokban kis falunkban a könyvtárban levetítették a mérgezett föld című filmet.
https://www.youtube.com/watch?v=qUvf9f72Lm8
Lett szólva az embereknek, különös tekintettel a gazdálkodókra.
Mindössze 5 nézőnek lett megtartva a vetítés, a gazdák közül senki nem jött el....
Van itt még kerekasztal beszélgetés is a filmről:
https://www.youtube.com/watch?v=8Mt_8dvmMUw
https://www.youtube.com/watch?v=cWet7vQ2wrI
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2020. Január 17. 14:23
Mert szántanak ,gépet javítanak vagy etetik a disznót ,fejik a tehenet!  Ezek nem telelnek,mint a méhek!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2020. Január 17. 14:55
 :) igen, lehet. A jelenlegi haszon a legfontosabb!
Aztán, hogy mi lesz a jövőben, mi lesz másokkal és a környezettel az már egyáltalán nem is érdekes.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Március 14. 17:22
Nem is rossz!
https://www.agrarszektor.hu/allat/oriasi-segitseget-kapnak-a-magyar-meheszek-ez-nagyban-megkonnyitheti-a-munkajukat.20229.html?fbclid=IwAR2wWjoG57mh-d08IYkxlZCUw52KMioqF6hB1IlR5oqWeL6Z2PrpIVPuOJo
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Március 22. 08:18
A Zöld fórumon utalnak az elnökjelölt kimagasló munkásságára.
Ismét az a kérdésem mire költ el évi 30 milliót, mi ebben a monitoring?...ez egy sima kárfelmérés.
https://www.agrarszektor.hu/allat/meheszek-figyelem-uj-eljarasrend-keszult-a-mehek-vedelme-erdekeben.20413.html
Könnyes szemekkel nyilatkozta nem régen, hogy ő pedig mennyit dolgozott Baranyában is a Csányi méhészetet ért káresemény kapcsán.
Ingyen, bérmentve, társadalmi munkában, önzetlenül?
Ez a munkája, ezt vállalta, tehát csinálja szó nélkül.
Vagy esetleg hozzunk össze neki egy szobrot amiért fizetésért végzi a munkáját?
De mit csinált elnökségin tagként?...megkérdezte ezt valaki tőle?
Ki kényszeríti arra, hogy a kárfelméréseket végezze?
Monitoringról lassan már egy szó sem esik, de ez a program címe.
Még a NÉBIH is ezt nyilatkozza!!!
"Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elkészítette a méhelhullások hatósági kivizsgálásnak rendjét."
A méhpusztulás káresemény felmérés nem monitoring, bár igen sajnálatos dolog.
Javasolnám sürgősen megváltoztatni a monitoring vizsgálatnak álcázott program megváltoztatásának nevét.


Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Március 22. 16:18
Keresek egy írásomat, közben mire akadtam?
Ezt a cikket én tettem fel 2014. Május 29. 22:17 -én!
Érdemes elolvasni az OMME elnöki székre ácsingózó Tóth Péter állásfoglalását, mivel eléggé feledékenyek "odaát"
 a Zöldön!
https://greenpeace.blog.hu/2014/05/26/mi_a_helyzet_a_mehekkel
Néhány sort kiemelnék ha valakinek hosszú, és nem kívánja végigolvasni.
"Az ülés alatt szétosztottam a Greenpeace méhpusztulás témájával kapcsolatos, több mint 70 tudományos kutatásról készített rövid értékelését, saját hazai szabadföldi guttációscsepp-vizsgálatainkat – mely bizonyítja, hogy a neonikotinoidokkal csávázott növényekből gyakorlatilag permetlé folyik –, és a különböző vegyszerek és patogének együttes hatásait bemutató összegzésünket. Felszólalásomban próbáltam hangsúlyozni az aktuális tudományos bizonyítékokat, és bemutatni az ipari érvek félrevezető voltát (lásd pl: Légből kapott tudomány: Hazugságok a Humboldt-jelentésben).

Ahogy Tőkés Gábortól, úgy Tóth Pétertől, az OMME képviselőjétől is rögtön megkaptuk, hogy teljesen egyoldalúan szemléljük a kérdést, és nem vesszük figyelembe a káros hatásokat cáfoló kutatásokat. Sajnos azonban cáfoló kutatást újfent nem mutattak be. Tóth Péter szavaiból ismét a vegyipartól megszokott érvek köszöntek csak vissza: azaz hogy az atkák és más patogének, valamint az ügyetlen méhészek és gazdák miatt van méhpusztulás. A Föld Barátai friss tanulmányában összegezte, hogy a végtelen tudományos bizonyíték ellenére a méhgyilkos szereket gyártó cégek mindig ugyanazzal a pár érvvel próbálják menteni a vegyszereiket, azaz hogy a fő probléma a varroa atka és más pathogének (nozema, vírusok), így azzal kell harcolnunk, és nem a neonikotinoidokkal."
"Tóth Péter a Greenpeace-t egyoldalúsággal vádoló és a neonikotinoidokat védő prezentációja végén még bemutatott egy, a minisztériumi gépére már bekészített és korábban Tőkés által is felvillantott képsorozatot is, melyen bemutatta, hogy milyen egészségesek a neonikotinoiddal csávázott mezőkre járó méhei. Az OMME delegáltja ironikusan hozzátette, hogy talán a méhei nem olvasták a szakirodalmat. Tóth azonban elfeledkezett arról, hogy itt nem is szakmailag lektorált (peer reviewed), szaklapban publikált kutatásról van szó, nem egy tudományos tényről, hanem alapos méhészeti megfigyelésekről. Ismert, hogy a neonikotinoidok hatása sok szempontból kiszámíthatatlan, azaz nyilván nehéz egy-egy esetben szabadföldön az összefüggéseket kimutatni. Kicsit emlékeztetett ez az érvelés arra, mint amikor a dohányos lobbi egészséges 90 éves dohányzó nagypapával akarta cáfolni a cigaretta káros hatásait.

Már korábban is tapasztaltuk, hogy Tóth Péter tudományosan ellenőrzöttnek nem nevezhető megfigyeléseivel indokolta a magyar kormányzat a neonikotinoidok uniós korlátozása elleni fellépését. Tóth és Tőkés is többször hangsúlyozta, attól félnek, hogy károsabb anyagokkal fogják kiváltani a most korlátozott szereket. "
Nagyernyei Attila
 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Március 22. 17:02
Megtaláltam, egyszerre hármat is.
Majd a végén leírom, hogy miért kerestem őket!
"Tisztelt Méhészek!
Azért tudjátok, hogy miről értekezünk? Egy kis történelem.
Az érdekképviseletünk így véd bennünket.
Akkoriban még mi is volt a mérési határ, vagy a kimutathatósági határ? 5 PPB!!!!!!!!!!
Hogy merték azt kijelenteni, hogy nem okoz problémát a neonikotnoid, ha bevallásuk szerint csak 2014-ben értek odáig, hogy a 0.1 PPB-t meg tudják mérni.
És 2007-ben akkor mi volt? Végighazudták nekünk,  hogy nincs probléma.
Akkor már a francia méhészek tomboltak!"
"« Válasz #128 Dátum: 2014. Június 08. 22:20 »
Bükk!
Ne adj olyan szavakat a számba amiket nem mondtam.
Amit teszel, provokáció!
Az, hogy nem vagyok neked "szimpi" nem jelenti, hogy tiszteletlen, sőt szemtelen legyél.
Néhányan nem tartoztok a kedvenceim közé, de a Méhészklubnak pont az a célja, hogy nem kell egymást feltétlenül imádnunk, és nem kell mindenben egymásnak igazat adnunk, egységes álláspontot képviselnünk.
Ez nem az OMME! Ott vezényszóra történik minden, egy vélemény lehet csak, ha nem értesz vele egyet repülsz,még ha jók is a gondolatid. A karmestert ismerjük, három elnököt fogyasztott már el.
Ezt mondják lojalitásnak? Más szóval hűség a vezérkarhoz? Én ezt fizetős nyalizásnak hívom.
Tiszteljük a másik véleményét, még akkor is ha nem fér bele a világnézetünkbe.
Nekem van egy határozott állásfoglalásom méhmérgezések ügyben, amit többször kifejtettem, és eddig minden arra érdemes külföldi szakember,és egy magyar is egybehangzóan elismer.
Ehhez nem kell mélyreható növényvédelmi ismeret, csak egy karóra!!!!!!!!!!!!!!!!!
A mintavétel időpontja az első. Még itt sem tart az OMME csapat!
Írásaimból kiderül, hogy az OMME monitoring vizsgálatait katasztrofálisnak ítélem, a sorozatos szakmai hibák miatt.
Ezt már valaki nagyon neves, a témában elismert szakember félreérthetetlenül jelezte, úgy hogy a halántékára tette a mutató ujját,és jobbra balra, mozgatta.  Ezt egyszer szaktanácsadói értekezleten bemutattam, nem voltam vele valami népszerű. Mondtam nem tudok Franciául, Angolul, de ez nemzetközi jelzés volt egy olyan embertől, aki ha ilyent mutat, arra máshol odafigyelnek. A magyarok? Hagyjuk.
A monitoring nem más mint egy sima adatrögzítés, bokáig érő méhhullaszőnyeg esetén pedig a labor portása is tudja az okot.
Azért haladunk, mert eljutott hozzám a hír,hogy újabban korábban kelnek a vizsgálatot végző szakemberek.
Kicsit elaludtak a témán,éppen 7 esztendőt.
Ébresztő, a világ elhaladt előttünk!
 Üdvözlettel:Nagyernyei Attila"
"« Válasz #119 Dátum: 2014. Június 08. 06:55 »
Arisztaiosz!
Csak néhány felvetésére válaszolnék.
Ezt írta:
"Ha a korrekt laboratóriumi vizsgálat bebizonyítja, hogy valóban a "néma gyilkos" hatóanyagok a felelősek, akkor lehet az engedélyező hatóság ajtaján dörömbölni, hogy vonja vissza az engedélyokiratot, avagy módosítsa azt."
Az az első kérdésem milyen korrekt laboratóriumi vizsgálatról beszél Ön?
Én ilyent ma hazánkban nem ismerek. NEM A LABORATÓRIUMOKKAL VAN A BAJ! (Most már lassan odaérnek a mérési határokkal, de 2007-ben mi volt?)
Az OMME monitoring vizsgálata alkalmatlan arra, hogy korrekt mintát produkáljon.
Gondolhatja, ha bíztam volna az érdekképviseletünk szakmai mórszerében, hogy korrekt vizsgálatot végez, nem veszek mintát? De délelőtt 11 órakor, és délután 2-kor? Ugye miket állít ez a hülye gépész.
Na imádja csak ezt az alkalmatlan csapatot. Majd ha hajnali 3 óra fél négykor veszik a mintákat akkor ossza nekem az észt!!!!!! Erre egész Európában kidolgozott módszer van. Még addig sem jutottak el az OMME "szakemberei", hogy meghallgassák az igazi mintavétel akkreditált módszerét. A mai napig nincs kidolgozott mintavételi technológia! Az ország minden pontján ugyan abban az időben ugyan olyan mennyiségű méh és növény mintát kell produkálni. Ha nem így van akkor mit hasonlít össze, mivel?
Tudta azt kedves Arisztaiosz, hogy mérőszalag is kell a mintavételhez? Az sem mindegy, hogy a növény mely részét vizsgálják. Itt számít igazán a centi. (Remélem ezért is Bükk támadni fog,most perverzióval.)
Javaslom ön is menjen el olyan konferenciára ahol ebben a témában jártas szakemberek tudományos kísérletekre alapozva elmesélik, hogy mit csinálunk mi magyarok rosszul. Nem nehéz belátni, mindent.
Milyen vizsgálat az, ahol rossz a mintavétel?
Ehhez nem kell a gépész agyamat ostoroznia. Nem azzal van gond, hanem a szemlélettel.
Mi vagyunk a legügyesebbek,legokosabbak, senki nem érdekel, ez magyar specialitás.
Igen a gőg, a rátartiság, a lekezelő stílus mindenképpen. Az meg sem fordult a fejében, hogy én és még sokan mások segíteni akarunk? Mit ígért Tolnán Dr. Mészáros László? Talán már azt is letagadja, hogy volt Tolnán.
Ez is valamilyen korrektség, nem rég kapott is egy hivatalos levelet csak abban egy pici "in" is volt a korrekt szóhoz illesztve. Én már nem hiszek az OMME elnökének! Amit megígért semmi nem igaz.

Ebben a pökhendi csapatban bízzunk? És Bükk beszél, hogy ettől nincs lejjebb? Engem kurvára nem érdekel mit gondol az OMME vezetése rólam. A méhészek érdeke az, hogy korrekt vizsgálatokat végezzenek.
Ez minden csak az nem!

Et írja még nekem:
"Ön növényvédelmi kérdésekben rendkívül tájékozatlan..."
Itt nem a növényvédelemről vitatkozunk. Abba bele sem mennék. A vizsgálati módszerek technológiája csapni való, Ókori, de ez Önnek passzol.
Cáfoljon meg, és mutasson egy olyan jegyzőkönyvet ahol a mintavétel időpontjaként  3 óra 22 perc van.
Mi ebben az érdekes? Hogy az egyik OV-n Lászlóffy Zsolt is levetített egy kisfilmet,hogy hajnalban várják a mintavételhez az első hazaérkező méheket, amelyek guttációs cseppeket szívogattak.
Nem baj most ő is benne van a csapatban, majd csak elmondja kollégáinak,hogy nyolc évig csak a pénzt pocsékoltátok, látszattevékenységgel álcázva a valós problémát.
A gombaölős szerek káros hatásainak bizonyításán dolgozom,hamarosan közzé adom.
Ugye azt már megbeszéltük, hogy előzetesen csávázott növénykultúrában lehet vele gond.
Utolsó kérdésem. Hogy lehet szabályosan elvetni a csávázott vetőmagot?
Erre kérem a válaszát, akkor elmondom,hogy kell egy atomerőművi gőzturbinát úgy indítani, hogy a kritikus fordulaton legkisebb rezonencia keletkezzen.
Nagyernyei Attila"
Tehát ezeknek a fenti cikkeknek azért van MOST létjogosultsága, mert folyamatosan arról számoltam be, hogy a monitoringnak nevezett kárfelmérés, semmilyen nemzetközi előírásnak, és szabványnak nem felel meg.
Ezt Etienne Bruneau is megerősítette, a fenti cikkekben ő rá utaltam!
Azért volt akkor ez kínos számomra, mert akkoriban hagytam el az OMME szaktanácsadói állásomat, és elég puskaporos volt a helyzet.....nem úgy mint most.
Tehát, mikor szaktanácsadó voltam semmilyen előírást nem kaptam arra sem szóban, sem írásban , hogy mennyi méhhullát, vagy növénymintát kell szednem.
Egyik alkalommal ezt Tóth Péter szóvá is tette, így a következő találkozásunkkor több tövestől kihúzott napraforgót vittem az OMME Központba.
És láss csodát, íme elértünk eddig, LE VAN ÍRVA MENNYIT KELL MIBŐL SZEDNI.
Na de ne örüljetek, mert, hogy mikor az még nincs.
Ehhez is kellett 6 év, majd csak egyszer meghallják, hogyan is kell szabályosan mintát venni.
Íme:
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/323140/Nyilv%C3%A1nos+elj%C3%A1r%C3%A1srend_M%C3%A9helhull%C3%A1s_2020+03+17.pdf/32753041-f5e5-fdb0-4ccf-f1b709f72698?t=1584689494073
És a lényeget kiemelve:
"A gyanú alá eső területekről területenként 1 kg tömegű átlag növénymintát kell venni.
Gyümölcsfák (cseresznye, meggy, alma stb.) esetében a vizsgálathoz elegendő 0,3 kg tömegű
virág, tekintve, hogy nagyobb mennyiségű minta megszedése komoly károkat okoz a termelőnek."
Már csak az a kérdés, hogy ez mióta van így, és eddig mi volt?
Mennyit értek eddig a vizsgálatok, ezen "brossúra" nélkül?
No nem folytatom, ebben a ramaty időben kellemes időtöltést.
Nagyernyei Attila



Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Március 29. 21:37
Ezt a reklámot találtam netezés közben.

https://www.fmcagro.hu/landing/avaunt.html

Na vajon mi lesz a méheinkkel ettől a szertől.
Ezt ígérik a gyártók:

— 8-(10) nap tartamhatása van;
— bimbós állapotban történt permetezés után, a kinyíló virágot látogató méhek nem károsodnak”

Ehhez hasonlókat már többször hallottunk.
Mit mondtak a neoknál?
A virágig nem jut el hatóanyag.
És mi derült ki?
Az,hogy eljut odáig és a mai laboratóriumi vizsgálatok kimutathatósági határértékénél jóval kisebb (század,ezredrészei is) károsítják a méhek idegrendszerét.
“A kinyíló virágot látogató méhek nem károsodnak.”
Talán így lesz,bárcsak így lenne.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Március 29. 23:44
Egy kicsit utánanéztem ennek a repcében használható az új szernek,mert a hirdetésben csak a szép szavak vannak.

Hatóanyag   Forg. kat.   Eng. szám   m.v.i. (nap)
150 g/l indoxakarb   II.   02.5/1261/1/2010 MgSzHK   0
 

Méhveszélyesség   kifejezetten kockázatos
Veszélyesség vízi szervezekre   
Hatóanyag   Forg. kat.   Eng. szám   m.v.i. (nap)
150 g/l indoxakarb   II.   02.5/1261/1/2010 MgSzHK   0
 
Méhveszélyesség   kifejezetten kockázatos

Hatóanyag   Forg. kat.   Eng. szám   m.v.i. (nap)
150 g/l indoxakarb   II.   02.5/1261/1/2010 MgSzHK   0
 

Méhveszélyesség   kifejezetten kockázatos
Veszélyesség vízi szervezekre   
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Március 31. 22:45
Két napja egy kicsit be aludtam és csak most érek rá újra az Avaunt nevű szerrel és hatóanyagával foglalkozni.

Lássuk repcében történő használatáról mit írnak.

“Az indoxakarb kiváló, akár 8–10 napos tartamhatást mutat a zöldbimbós állapotban történő kijuttatás után.”

Hát!
Ez nekünk nem akkora boldogság.
Régóta mondom a hosszú hatástartamú szerek miatt vannak az utóbbi tíz-tizenöt évben tapasztalt méhelhullásaink.
Egyszerű,nem bomlik le a szer a virágzás kezdetére.

“Felhasználási javaslatok
A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható! Mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!”

A termék ismertető két idézet része is mutatja a forgalmazónak a helytelen hozzáállását a kijuttatási időhöz.
Abban az estben lenne korrekt az ismertető ha így szólna a felhasználási javaslat:
A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszak előtt 10 nappal már nem alkalmazható.

https://www.fmcagro.hu/ChemiNova/web.nsf/Pub/avaunt_150_ec.html

Féltem én már a méheimet mindenféle vegyszertől ami hosszú hatástartamú.
Ha a gazdálkodó későn juttatja ki a hosszú hatástartamú szert (akár az Avaunt-ot akár a klórpirifosz hatóanyagú szereket,vagy a “Jóisten” tudja milyen szert amit innét-onnét beszerez ) akkor méheinknek reszeltek,pusztulni fognak mint a szél.
Sajnos idén is félni kell a repcétől.
A klórpirifosz hatóanyagú szereket,amik szintén nagyon hosszú hatástartamúak ugyan betiltották,de csak április 16.-ától kezdve.Ha a gazdálkodók április 15.-e körül juttatják ki,akkor a repcén a virágzás elején nagy veszteségeink lesznek.

Az későn kijuttatott hosszú hatású akármilyen szerek esetében az álló méhészetek nagy károkat fognak elszenvedni,míg aki repce mentes helyről később vándorol az ilyen helyre akár nagy eredményt is elérhet.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Április 20. 20:38
Nem jó hír!
https://www.kisalfold.hu/kozelet/helyi-kozelet/brutalis-mehpusztulas-a-rabakozben-mergezesben-pusztulhattak-el-a-mehcsaladok-6994770/?fbclid=IwAR1JNU-Y0mLP54hQAIPf0tOyHnMfwGyNL8mgmNhkGaC1ZvlLd8-03PlUpis
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2020. Április 23. 09:07
Megint alszik a döglött ló...

https://m.facebook.com/photo.php?fbid=3418937744789732&id=100000206216623&set=a.1265403986809796&source=48
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Április 29. 07:20
Olvasom a Facebookon, és más méhész internetes oldalakon, hogy ismét mászkálnak repcén a méhek, mitől lehet ez?
Mindenhová odaírtam, hogy látogassanak el ide hozzánk, és olvassák el az erről szóló írásainkat.
Az OMME "Kár" szakértőjét ne kérdezzék, mert ő azonnal a rossz atkavédekezési technológiára, esetleg kórtani okokra helyezi a hangsúlyt.
Az meg sem fordul a fejében, hogy miért mászkálnak a herék is.
El kell olvasni a Greenpeace kiadványait a neonikotinoidokról, hogy hány évig marad meg a talajban "áldásos" hatása.
Arra leszek kíváncsi, hogy a mai záporos időjárás után holnap mi lesz repcén.
Ja, és 15 éve repce után igen ügyesen védekeznek a kollégák atka ellen, majd napraforgón újra elfelejtenek.
Ez annyira igaz, hogy a végén OMME elnöki székbe röpítik.....
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2020. Április 29. 12:48
 " Spiroplazma " !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: T82 - 2020. Április 29. 20:47
Meg a fa-cebook.
Miért mindig csak repcén és napraforgón jelenik meg!
Két hete 7 fias volt az átlag, de a családok egy része még most is kirándulni jár a méztérbe.
Szándékosan igyekszenek nehogy sikerüljön bebizonyítani.
Ez az egész olyan mint amikor a gazda észreveszi hogy fogynak a tyúkjai és egy este kiül hogy kilesse mi történik.
Jön a róka bebúljik a tyúkolba majd teli pocakkal kijön és elmegy. A gazda hívja a  nébih-t másnap kijönnek fognak két rókát, és elviszik őket. Majd, valamikor ledarálják és három hónap múlva megvizsgálják (mert túlterheltek a laborok) hogy a darálék tartalmaz-e tyúk DNS-t, mert különben nem bizonyítható a kártétel.
Igaz hogy a határ túloldalán vagyok de itt is minden ugyanúgy működik.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Április 29. 21:05
Távirati stílusban egy kis emlékeztető.
A repce virágpora a fogó!
A besilózott repce virágport (méhkenyeret) kell laborba küldeni!
És az ebből "készült" méhpempőt.
A herék is másznak.
Azok is jártak a repceföldön?
Nem, őket etetik.
Akkor a táplálékban kell keresni a bajok okozóját.
Kb.15 éve mondom.
Az OMME "Kár" szakértője, meg az atkára, a spiroplasmára meg lassan a koronavírusra fogja.
Itt tartunk.
A franciák 13-14 éve már verték miatta a tam-tamot.
A talajban a neok még 8-10 évig ott lesznek, erről vannak nemzetközi kutatási bizonyítékok.
Olvassátok el a Greenpeace "Csepegő méreg", és hallgassátok meg Dr.Darvas Béla prof. előadásit.
Hogy mi a baj a Napnál is világosabb....számomra.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: somogyi csaba - 2020. Május 02. 06:57
Szervusztok!
Nálunk 04.29. -én reggel 6 órától 13 óráig helikopterrel permetezték a repcét fővirágzásban. Felhívtam a TSZ vezetőjét és megkérdeztem tőle mivel permeteznek? "Természetesem Biscayaval" felelte.
Az tiakloprid! Nem nagyon értem, hogy az egyik tiakloprid hatóanyagú permetszert betiltotta az EU: Calypso a másikat meg engedélyezi: Biscaya.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Május 03. 00:38
https://magyarnemzet.hu/belfold/a-mehpusztulason-segithet-egy-keszitmeny-8068973/

Hát!
Jó lenne tudni többet erről a készítményről.
Természetesen én szurkolok,hogy sikerüljön Nekik.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Május 03. 08:17
Egy kis tapasztalat a mérgekkel,ill javaslat.

Idén történt eset!
Ezen a héten az egyik telephelyünkön családonként 3-5 keret kijáró méh veszteségünk lett a kedd esti vagy szerdai,nappali permetezéstől.A szomszéd méhész virágport szed és a keddi mennyiség töredékét gyűjtötték szerdán a családjai.
Vélelmezhetően az elhullás lehetet egy engedélyezett módon kijuttatott rögtönölő,piretroidos  permetezés következménye is,mert nem találtunk sehol sem a hullàkat.
Már jártunk úgy repcén,hogy a hideg,párás éjszaka miatt az esti permetezés,tehát méhkímélő technológiával kijuttatott 8 óra lebomlású piretroid hatóanyagú méreg reggelre nem bomlott le,hiába volt minden szabály betartva
Az ott lévő betájolt,korán gyűjteni induló méhcsaládok kijáró méheit leszedte a permetezés.A vegyszerezés estéjén érkező,odavándoroltatott családoknak semmi bajuk nem lett.Mire betájoltak a később érkezettek már lebomlott a méreg.
Zárójelben:az előbb érkezettektől még a második akácon is fele mézet szedtünk el mint a később érkezettektől.

Egyik másik helyen,ahol ismerem a növényvédőst és van kapcsolat Vele (egyébként csak azért,mert többször kénytelenek voltunk vizsgáltatni a komoly károk miatt) jelezte a Karate-zeonnal (piretroid,8 órás lebomlású)való esti,méhkímélő technológiával való kezelést,érdekes módon pont ugyanazon a napon mint amikor az említett telephelyiek károsodtak.Ahol tudtunk a vegyszerezésről és mivel hideg éjszakát jósoltak (6-7 C*)bezártuk a méheket 10 óráig és így nem vettünk észre népesség csökkenést.
Ilyen események miatt mondom rossz a jelenlegi törvény.A méhésznek tudnia kellene a permetezésről!!!

Ugyanez a helyzett a nappali permetezésekkel is.Eddig nem okoztak kárt (gyorsan le kopogom)talán azért mert nem volt nagy meleg.Az ilyen típusú vegyszerezésekről,mérgezésekről is kellene tudni a méhésznek,azért hogy tudjon dönteni vállalja-e a kockázatot.Ha hideg van vagy meleg van vagy isten tudja mi miatt úgy dönt,akkor elhúzhat,vagy esetleg bezárhat,fejre állhat,stb.

El kellene érni a Nagy Istvánnál,hogy újra kötelező legyen értesíteni a méhészt.
Visszatartó ereje is lenne a bejelentési kötelezettségnek.
Hogy ezt miért szűntették meg?
A nagy dumát ismerjük,hallottuk jó párszor.
NEM OKOZHAT KÁRT!
ÉS NINCSENEK IS KÁROK?
Azóta csak elszenvedője a mèhész a mérgek kijuttatásának.

A meglévő működő rendszerek erre teljesen alkalmasak lennének.A kiértesítés két telefonhívással megoldható lenne,ami összesen öt perc.
A gazdálkodó felhívja egy nappal előbb az önkormányzatot mikor mivel permetez,az meg kiértesíti a méhészt,méhészeket.
ÉS AKKOR MEG VAN A DÖNTÉSI LEHETŐSÉG!

Próbáljon mindenki lobbizni,hogy újra kötelező legyen a kiértesítés,vagy az elektronikus permetezési naplót vezessék be.Ehhez férhessen hozzá bárki,az is aki nem méhész,hiszen a pld. akinek a házától két méterre nyomják a mérget annak is joga van tudni mit nyomatnak.
Legalább tudhassa mitől hullik a haja.

Csányi Antal





Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2020. Május 03. 22:26
https://magyarnemzet.hu/belfold/a-mehpusztulason-segithet-egy-keszitmeny-8068973/

Hát!
Jó lenne tudni többet erről a készítményről.
Természetesen én szurkolok,hogy sikerüljön Nekik.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2020. Május 03. 22:29
Én jobban örültem volna ha a nosema, vagy az atka elleni védekezés kifejlesztésére adtak volna ennyi pénzt, a hír további részét nem kommentálom.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: P.P. - 2020. Május 08. 20:22
Miért nem adnak pénzt nosema, atka és nyúlós gyógyszerkifejlesztésre is??? Végül is csak az emberiség életét érintő történet. Már lassan társadalmi munkában tartjuk életben a méheket. Nem akkor kellene kapkodni, mikor már alig van méh a Földön!!! Hééé illetékesek, intézkedjetek! Mi csak méhészek vagyunk, nem értünk ehhez. Az időjárási körülmények hatására egyre nehezebb megélni a méhekből. A nosema, atka, vírus miatt egyre nehezebb életben tartani a méhcsaládokat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Május 10. 09:46
P.P.

Át emelem ide is amit a méhlegelőben írtam.Igazad ide illik.
Az utóbbi évek arról szóltak, hogy a kijáró méheink eltűntek. Leszedte őket a repce gyilkos Növényvédőszernek nevezett vegyszerei.
Évek óta mondom, azért van kevés akác méz utóbbi években Magyarországon, mert CSAK fiatal méhek gyűjtik.Az öregek pusztulnak a mérgektől. Szerencsére valami megváltozott.
Tizen éve nem pörgöttünk repce mézet.Idén pedig lett repce mézünk,annak ellenére, hogy nem volt igazán jó idő a virágzásakor. Mivel nem tűntek el a méhek ezért a hideg idő és szárazság ellenére tudtak gyűjteni családjaink.
Talán tényleg a neonikotinoidok pusztítottak.Idén is volt mászkálás a kaptárak előtt de közel sem olyan mértékű,hogy jelentős kárt okozzon.

Egy kicsit még hozzá írok a tegnapihoz azért mert az itteni előző írásodban olyat írsz ami szerintem egy nagyon nagy tévedés.

“Miért nem adnak pénzt nosema, atka és nyúlós gyógyszerkifejlesztésre is??? Végül is csak az emberiség életét érintő történet. Már lassan társadalmi munkában tartjuk életben a méheket. Nem akkor kellene kapkodni, mikor már alig van méh a Földön!!! Hééé illetékesek, intézkedjetek! Mi csak méhészek vagyunk, nem értünk ehhez. Az időjárási körülmények hatására egyre nehezebb megélni a méhekből. A nosema, atka, vírus miatt egyre nehezebb életben tartani a méhcsaládokat.”

Éveken keresztül azt “kelletetettettett” hallgattunk OMMÉ-s (ma is ott leledző) vezérektől is ezt amit most leírtál miszerint is a méhveszteségeink méhbetegségek következményei.
Igen,ha rossz az atka elleni védekezés akkor minden baja lesz a méheknek.A “bibi” csak az ezzel a helytelen elvvel miszerint is mindig a méhész a balfék annyi,hogy az atkátlan jó méhészetekben is tönkre mentek a méhek és felettébb érdekes módon mindig akkor amikor a szántóföldi virágra kezdenek járni a méhek.
Igen utána jön nosema,spiroplazma,stb.Ezek a betegségek azért lépnek fel mert legyengülnek a mérgektől.Ezek a betegségek következmények nem pedig okok!

Jó lenne ha az OMMÉ-ban most már nem a méhészt néznék állandóan hülyének,az ilyen dezinformátor,félrevezető vezetők pedig vennék a kalapjukat és távoznának.



Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2020. Május 10. 12:25
Mászkálás okozta népesség vesztésnek még nincs vége , akác végére gyengülnek le teljesen a családok !!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Május 10. 20:14
Tudod, a spiroplazma, na meg az atka.
Majd akác után megszűnik, nincs atka, meg spiroplazma.
Napraforgón újra.
15 éve mondom.
Majd úgy 120 év múlva meg ha olvassa valaki írásainkat, rádöbben, hogy már régen megmondtuk, hogy a REPCE VIRÁGPOR a fogó!
Az abból készült pempő amivel az álcákat etetik.
A bizonyíték erre a herék mászkálása is.
Addig amíg ennek ellenkezőjét nem tudják bebizonyítani teljes tapasztalatommal, és csekély tudásommal ezt állítom.
De nálam jóval okosabb szaktekintélyek, és kutatók is.
Erre lett volna jó az OMME monitoring, de sajna ez a brigád erre alkalmatlan.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2020. Május 10. 22:18
16 évig nézték hülyének a méhészeket , most már lassan nincs értelme küzdeni már nincs miért a katasztrófa elkerülhetetlen , büszkék lehetnek magukra azok akik ide juttatták az ágazatot !!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2020. Május 13. 16:22
Csányi Anti ma hatalmas mászkálás van a méhesemben !!!!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Május 13. 22:57
Kedves Mézengúz!

Ezt írtam a nappal kijuttatható tecnológiáról,a “fényes” napos permetezésről:
“ Eddig nem okoztak kárt (gyorsan le kopogom)talán azért mert nem volt nagy meleg.”

A neok-ról amik valószínűleg a fő károkozók a mászkálàsos pusztulásnál
 Pedig ezt írtam:
“ Talán tényleg a neonikotinoidok pusztítottak.Idén is volt mászkálás a kaptárak előtt de eddig közel sem olyan mértékű,hogy jelentős kárt okozzon.”

Eddig.

Sajnos ma mi is észleltük újra a mászkálást,EDDIG még nem okozott talán jelentős kárt.
Na de!
Ki tudja ezt mérni?
Mi lesz holnap?
Általában egyszerre több helyen dolgozunk és amikor beszélünk egymással telefonon az első kérdés a kollégáktól a következő szokott lenni.
Meg vannak a méhek?
Nem tűntek el?

Sajnos az előző évek “durvák” voltak .Akácra nem nagyon maradt öreg méhünk.

Sajnos ma az egyik telephelyen elég nagy volt a mászás.

Ha akácon másznak,tűnnek el a méhek akkor tényleg a repce virágpor lehet a fő bűnös,és ekkor N.Attilának van igaza.
De!
Nálunk mindig a repce eleje szedte le a méheket.Az akácon lehet azért
nem vettük mi ezt észre.


Csányi Antal




Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2020. Május 14. 13:59
Szerintem idén a repce első 10-12 napján nem mutatkozott a mászkálás , kezdtem is azt hinni megtörténik a csoda 16 év után kimarad !   Sajnos ez csak álom volt mert mégis lett mászkálás és több nagy méhész jelezte annak ellenére , hogy nem nagy a mászkálás mégis visszagyengültek a családok !   Szerintem meg most az történt  , hogy a szubletális hatás  lelassulva érkezett mert vontatott volt a hordás a repcén !    De sajnos egy idő után mégis felhalmozódott az a mennyiségű méreg a kaptárban ami kiváltotta a mászkálást !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Május 14. 22:14
Kedves Mézengúz.

Igen,igazad lehet.
Idézlek:
“Szerintem meg most az történt  , hogy a szubletális hatás  lelassulva érkezett mert vontatott volt a hordás a repcén !”

Alapvetően egyetértek Veled!
Éveken keresztül én ordítottam a legjobban,hogy óriási a baj.
“Jába” (ahogy öreg anyám mondta) nyuszítettem állandóan az OMME-ban,NÉBIH-nél,profi egyesületnél,sajtóban többször is miszerint is a szántóföldi növényvédelemnek nevezett rettenetes mérgezéseket nem bírják ki a méheink és többi beporzó sem.
Szerencsére a kutatók bebizonyították sok iszonyatos szer kártételelét így a döntéshozóknak nem igazán maradt más választásuk ezek után és látva a megporzó rovarpopuláció nagy mértékű csökkenését (rovarászok is ordítottak ordítanak eleget:BAJ van)ami eszméletlen természetkárosítás bizonyítéka mint a legveszélyesebb mérgek betiltása.
A három neo,idén a klórpirifosz jövőre a mások kettő neo az acetamiprid klotianidin betiltása mind pozitívak a méhek egészségére.
Az is lehet,hogy a három rettenetes betiltott neo még évekig okoz kárt,mert kutatásokból tudjuk,hogy felhalmozódik a talajban mert sajnos nagyon nehezen bomlik.A kötöttebb talajokból nehezebben fog kiürülni.
Valószínűleg 16 éve ,ahogy Te írod a méheltűnések nagy részéért ezek voltak a felelősek.
Ezt bizonyítja az is,hogy azokban az években amikor korlátlanul lehetett használni iszonyatos nagy veszteségeket szenvedtek el a családjaink.A derogáció a 2018-as szükséghelyzeti engedély évében eszméletlen nagy területen tette tönkre a méhcsaládokat.2016-ban és 2017-ben a napraforgó kukorica időszaka alatt sokkal kisebb volt az elhullás mint 18-ban.
Az idei repce elejei kedvező helyzet miszerint is nem vettünk észre méheink jelentős eltűnését lehet hogy csak a szárazságnak volt köszönhető.Talán segített az is,hogy már nem használják.Nyilván ha nem nem ezekkel csábázott magot vetnek,valamennyit csak csökken a mennyisége a talajban.
Valószínűleg a repce közepén végén megjött esőnek valamint az előző évek felhalmozódott vegyszer terhelésének “köszönhetően” elindult újra a mászás. Ennek ellenére nálunk EZIDÁIG nem okozott akkora kárt mint az előző években.”Hála a búza cipónak”.(Ezt meg a nagybátyám szokta volt mondani.)

Tudom jönnek az újabb szerek!Mégis,ennek ellenére reménykedem.
Talán megjön az emberek esze és kikényszerítik az ökológiai gazdálkodást a mezőgazdasági szereplőktől.Egyszerű a képlet. Nem kell megvennia vegyszeres cuccokat. Valószínűleg csak ez segíthet. Ezért aztán mindenkinek aki látja ezt az óriási bajt tennie kell ellene.
Hiszek abban ha erről beszélek embertársaimnak és erről beszélnek mások is akkor lesz eredménye. Az emberek nem hülyék. Rájönnek arra.hogy rossz útra tévedtünk.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2020. Május 14. 22:36
Én is álmodom egy méh megtartó szebb jövőről , van ahol már létezik tőlem egy " köpésre " Szlovénia ezt megoldotta 2011-től !!!!!   " Jóskát-Pistát-Mariskát " betiltották , de akkor a ciantraniliprol , szulfoxaflor , flupidarifuron megint 15-20 évig okoz kárt a méhészeknek és kezdődik minden előröl !!!! Egyik oldal azt állítja káros  a másik oldal azt nem káros a méhekre a szer !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Május 14. 22:55
Igen!
Valószínű úgy van ahogy írod.
Jönnek új szerek,lehet jönnek a génmanipulált növények is.
De!
Mindez ez (mai,divatos szóval) az embereken múlik.
A vásárló dönt!
És ott vannak még a “hatalmasságok” is.
Ha őket a döntéshozókat továbbra is megveszik kilóra a méreggyártók,akkor sötét lesz a jövő.

Továbbra is mondom.
Ha nem ökológiai gazdálkodás,akkor minden mérget erőteljes,irányított  szabadföldi kísérlet után engedélyezzenek.
Méhek poszméhek családjai megmutatják okoz-e kárt az vizsgált méreg a hasznos rovarokban.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2020. Május 14. 23:24
Úgy tudom az engedélyeztetések során csak akut mérgezést nézik , ha ez igaz akkor sok szer    "méh kímélő"  !!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Május 15. 06:14
Hát ez az!
Mindig mondtam, hogy az OMME-ban egy "esemény utáni" tablettáról beszélhetünk csak, egy sima kárfelmérésről.
Amikor megtörténik a baj, mintavétel, per, vagy kölcsönös megegyezésre való törekvés történik.
De mi ebben a monitoring mondja már meg valaki?
A pénz az folyik ezerrel, de eredmény az nuku.
És amikor megjelenik egy "monitoring kiadvány" akkor elnökségi tag, meg OMME szaktanácsadóként vállalja a titulusát,  mindezt természetesen komoly pénzért.
Egy egész stábnak kellene ezzel a komoly témával foglalkoznia, akik legalább a nemzetközi kutatási eredményeket is elismerik, és beépítik a vizsgálatokba.
Ettől jelenleg fényévnyi távolságra vagyunk.
Megy a kőbaltás kárfelmérés, milliókért.
Azért tartunk itt.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Július 27. 18:50
https://agroforum.hu/agrarhirek/novenyvedelem/sulyos-eredmeny-458-olimpiai-medencenyi-illegalis-novenyvedo-szer/
Tessék, van aki ezt is kétségbe vonta.
Amikor anno Csuja azt állította, hogy betonkeverőben "rácsáváznak"....csak nevetett.
Egyébként ez Szekszárdon hangzott el, és én is hallottam.
Most  OMME elnöknek készül.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. Július 27. 19:00
Imára Uraim!


https://24.hu/belfold/2020/07/27/ujra-engedelyezik-a-legi-szunyogirtast-magyarorszagon/

Lesz nemulass a méheinknek.
Ahol eddig nem ”szedte meg” a napraforgó vagy kukorica majd most elviszi a deltametrin.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2020. Július 27. 22:18
Na ez majd felteszi a koronát az idei szenzációs méhészeti szezonra...
Majd jön este a repülő ( délután 4 órakor verőfényes napsütésben...) 
Hajrá......🤯☠️
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nb18 - 2020. Július 27. 22:18
Újra be lesz terítve az egész ország idegméreggel. Bizonyára volt még sok szer bemutyizva és azt kàr lenne veszni hagyni.......
Szívesen olvasnék néhány cikket arról, hogy az OMME miképp próbál tiltakozni a döntés ellen........
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ati22 - 2020. Augusztus 20. 19:49
Szúnyog irtásról kaptam értesítést!
Azt írják zárjam be a méheket,Mennyi időre lehet bezárni őket? Úgy hogy ne legyen nyitva még a szellőző sem?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 20. 20:12
Szellőző benyitása nélkül semeddig!
Este is meleg van, pánikba esik a méhcsalád és lefullad.
Ha tovább kell őket zárva tartanod 1 óránál akkor érdemes egy deci vizet rájuk locsolni.
Egyszer vándorlásnál amikor defektet kaptunk teljesen "felizzottak" a méhcsaládok.
Hála az égnek volt nálunk egy benzincső, és tölcsér.
A menekülőkbe vizet juttattam, semmi bajuk nem lett.
A bezártság óriási stresszt jelent a méheknek, a szellőzést mindenképpen biztosítani kell.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: ati22 - 2020. Augusztus 20. 20:24
Szellőző benyitása nélkül semeddig!
Este is meleg van, pánikba esik a méhcsalád és lefullad.
Ha tovább kell őket zárva tartanod 1 óránál akkor érdemes egy deci vizet rájuk locsolni.
Egyszer vándorlásnál amikor defektet kaptunk teljesen "felizzottak" a méhcsaládok.
Hála az égnek volt nálunk egy benzincső, és tölcsér.
A menekülőkbe vizet juttattam, semmi bajuk nem lett.
A bezártság óriási stresszt jelent a méheknek, a szellőzést mindenképpen biztosítani kell.
Nagyernyei Attila
Köszönöm Attila ! Még jó hogy írtad.Holnap lesz az irtás Egy darab szúnyog sincs a környéken egyébként.Valahogy megpróbálom majd megoldani.A kijáró elé teszek hullám palát vagy valamit nem tudom.Köszi még egyszer..
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. Augusztus 28. 06:32
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nem-tiltjak-be-a-glifozatot-itthon-egyelore-amit-az-egyik-legveszelyesebb-gyomirtonak-tartanak/?fbclid=IwAR2j23H39VRVbF_E-8LZSGAAt06tysY9vXZ8cyTSboKq5OKpwAhsNbdj66g


Szép!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: bettike09 - 2020. Október 01. 09:46
Kedves méhészek!
Kérlek segítsétek a szakdolgozati munkámat az alábbi kérdőív kitöltésével. Névtelen és körülbelül 5 percet vesz igénybe.
Köszönöm!
http://kerdoivem.hu/kerdoiv/1092501929/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. November 03. 18:32
Erről beszéltem!
https://nepszava.hu/3097383_mehpusztitas-a-vilagban-magyar-kozremukodessel
Hála az égnek az OMME kár-szakértője erősen háttérbe szorult.
Örüljünk neki, hogy így történt, okozott elég bajt már eddig is, ugyanis minden hatóság az ő vizsgálatira hivatkozott, csak azokat nem látta soha senki.
Lehet titkos kutatást folytatott?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2020. November 03. 21:44
Gondolom a kutatásokra vizsgálatokra kapott pénzekről el kellett valakinek számolnia. Ehhez nem értek.Akik ehhez hozzá tudnának szólni sajna ki lettek zárva. Így sajna semmi.Azt hisszük el amit írsz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. November 04. 03:17
Gondolom a kutatásokra vizsgálatokra kapott pénzekről el kellett valakinek számolnia. Ehhez nem értek.Akik ehhez hozzá tudnának szólni sajna ki lettek zárva. Így sajna semmi.
Ez Az Leo!
Most aztán írtál “Valamit”!!!
Rólad ki tudja,hogy kit rejt a kedvelt,szép oroszlán nick név?
Senki,csak Te és a haverok.Haverok,mert a “Ti oldalatokon” nem tud barátság kialakulni
Mi akik utáljuk ha hülyének néznek bennünket,mi páran vélelmezzük,hogy azok közé tartozol Te is akik folyamatosan óriási energiát fektetnek a méhészek félrevezetésébe.
Ezernyi nick név “lapul a számitógépeitek alatt”.A setét oldal sohasem röstelkedett ha valamilyen dezinformálás kellett annak érdekében,hogy a hatalmat próbálja megszerezni.
Akkor sem “sajnálták,sajnáltátok” az energiát a hatalom mindenáron megtartása érdekében amikor a zsíros bödön kinyílt.Igen abban a pár évben amikor a Cserényi féle báb Mészáros László volt az elnök.Aki ha már odapottyant az említett edényzet mellé Mészáros József ügyvezető segédletével “bàgerolták ezerrel szívlapáttal” “kifelé”(ahogy anyám mondja a mézszedéskor,kifelé a kaptárból”) a “lét” az OMME-ból és a kft-ből.Szegény Cserényit megvezetve!!!
Talán Őt nem a “szent lapátolási láz” hanem “CSAK” a hatalomvágy hajtotta.

De!
Szerintem Te,most épp aki Leo név mögé bújsz nagyon jól tudod,mert benne voltál a “buliban”.Most újra itt rontod a levegőt fekete-fehéren és megint próbálsz “keverni”.Amennyiben tévedtem és “farkast kiáltottam” feleslegesen,akkor bocsáss meg “bűnös” lelkemnek.

A másik fontos része írásodnak is mellébeszélés,csak egy semmi.
Szerinted akkor kinek kellett elszámolnia Tóth Péternek mikor a két Mészáros saját bizniszének tekintette az OMME-t ???
Szerinted előtte és utána kinek sikerült korrektül elszámoltatnia???
Nem volt könnyű dolga az elnök-elnökség egyik tagjának sem,hiszen nehéz megmondani azt milyen vizsgálatok,milyen monitoring munka javíthatna  a rettenetesen rossz méhegészségügyi helyzeten.

Az atka vonatkozásairól először.
Idő kellett ahhoz,hogy rájöjjön a méhészek egy része milyen óriási zsákutca a kémiai,vegyszeres atka védelem.Ki foglalkozott “mostanáig” például a viaszok szermaradványàval?Tóth Péter és Cserényi “ERŐSEN megvezette” a NÉPET (ahogy öreganyám hívta a ma embereknek elnevezett tömeget).Ki tudta 20 éve mekkora zsákutca a mérgekre alapozni az atka elleni kezelést?Nagyon kevesen!Nagyon kicsi volt a méhészek tudása ez ügyben.

És ugyanez mondható el a méhegészségügyi monitoring mási vonatkozásáról is.
Marha kevés információnk volt a növényvédelemnek mondott “népirtásról” is .Arról az ökológiai katasztrófáról amit a hosszú hatású mezőgazdasági vegyszerek (és ezek tankeverékekben kijuttatása) okoztak és okoznak ma is a méheinknek és a természetnek.

Új alapokra kellene helyezni és mai kornak megfelelő szemléletű monitoring vezetőre kellene bízni ezt a munkát.Sok pénz van rá és még többet kellene adni egy jó méhegészségügyi monitoringra.

Csányi Antal




Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. November 04. 07:30
Ezt írja hozzászólása végén Csányi Anti:
"Új alapokra kellene helyezni és mai kornak megfelelő szemléletű monitoring vezetőre kellene bízni ezt a munkát."
Azon kívül, hogy ezzel maximálisan egyet értek, volna egy apró megjegyzésem.
Legalább 10 éve elköltött évi 30 milliót kárfelmérésre, amit monitoringnak álcázva végzett.
Nem kevés pénz, különösen akkor ha nulla az eredmény.
Vissza kell nyúlni az alapokhoz, és meg kell határozni mi a monitoring, mert ennek a mostani esemény utáni kárfelméréseknek ahhoz semmi köze!
Azt is érdekesnek tartom, hogy Tóth Péter végig fikázta Brosst, valamint kijelentette, hogy nem tud ezzel a csapattal együtt működni.
Remélem az új elnökség hamarosan megmutatja neki az irányt, és végre elkezdődhet a valós monitoring vizsgálat.
Azt kell megkérdezni a méhészektől mit éreztek ebből az egészből, amire évi 30 milliót költöttünk?
Az, hogy a méhmérgezések kivizsgálásában segédkezett?
Ez egy sima kárfelmérés, ezért sürgős változtatásra van szükség, mert eddig is ezeket a helyi méhegészségügyi felelősök simán le tudták vezényelni.
Akkor viszont jönnek az óriási dicshimnuszok, hogy peren kívül meg tudtak egyezni.
És abban mi a monitoring?
Nem unjátok?
Én már nagyon, ezért kell a témát szakemberekre bízni.
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Malya Péter - 2020. November 04. 18:33
végig fikázta Brosst
Attila, kérlek, légyszives enged már el ezt a témát.Méltatlan dolog bárkit, ilyen szövegkörnyezetben, pláne névvel feltüntetve megemlíteni!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2020. November 04. 21:33
Kedves Anti! Mosolyogva olvasom írásodat.Ennyire berágtál egy semmi írásra. Leó az oroszlán a kutyám, én inkább kicsi nyuszi vagy magányos farkasként írnám újra nickem.Az OMME-hoz, szakmapolitikához nem értek.Az uniós támogatást veszem általa igénybe.Csak az bosszant, hogy mindenkit kizártak aki tényeket közölt, vagy más véleményen volt.Cáfolat, tények, érvek semmi.Rosszindulatuak. Ennyi.Így kénytelen vagyok egyoldalu véleményeket olvasni. Ez 3-4 ember véleménye.Ez sem semmi. Nem hagynám ki alvás előtt.Az utolsó mondatomat nem idézted.Azt kell elhinnünk amit írtok.Hogy ki leó sztem nyilt titok.Le van nyomozva.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. November 04. 23:21
Kedves Leo!

Ezzel fejeztem be a “Leo” nick név körüli polémiát.
“ Amennyiben tévedtem és “farkast kiáltottam” feleslegesen,akkor bocsáss meg “bűnös” lelkemnek.”

Most Tőled idézek.

“Csak az bosszant, hogy mindenkit kizártak aki tényeket közölt, vagy más véleményen volt.Cáfolat, tények, érvek semmi.Rosszindulatuak. Ennyi.“

Nincs igazad a kitiltásokkal kapcsolatosan.Soha nem zavarta a setét oldalt,hogy egy új és még újabb nick név alatt visszaszivárogjanak a “nemes” dezinformálási céljaik miatt.
Mindig azért lettek kitiltva mert a másként gondolkodót porig gyalázták.A vélemény különbséget
Attiláék mindig engedték.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2020. November 05. 00:29
Na mindegy. Mind egy.WR-t sem látom. Talán marketinget tanul.Üdv WR
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. November 05. 08:55
Talán marketinget tanul.Üdv WR
Ez a különbség.
Te még a nézetkülönbséget se tolerálod.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2020. November 05. 16:35
Remélem az új elnökség hamarosan megmutatja neki az irányt, és végre elkezdődhet a valós monitoring vizsgálat.
Azt kell megkérdezni a méhészektől mit éreztek ebből az egészből, amire évi 30 milliót költöttünk?
Az, hogy a méhmérgezések kivizsgálásában segédkezett?
Ez egy sima kárfelmérés, ezért sürgős változtatásra van szükség, mert eddig is ezeket a helyi méhegészségügyi felelősök simán le tudták vezényelni.

Nagyernyei Attila

Csak részben értünk egyet Attila! Az elnökség szerintem ne mutasson semmilyen irányt! Irányt az mutasson aki ért hozzá, és aki nem fordítva üli meg azt a bizonyos lovat. Amíg a hatósági állatorvos szerint sem árt egy szakszerűen kijuttatott rovarölő szer a rovaroknak (mi van???, ja, ahogy a medvének sem árt a puskagolyó, legalábbis annak nem amelyiket nem érte utol), meg amíg szakmai skatulyába bújtatva beszélünk méhcsaládokról addig miről beszélünk? Sok egyéb mellett, a covid is remekül mutatja hogy nincs két egyforma ember, az egyik belehal a másiknak meg tünete sincs, na ugyanígy vannak a méhcsaládok is, hogy nincs két egyforma kolónia! De ezt is leírtam már legalább egyszer. Adott egyedszámú atka az egyiknek meg se kottyan, a másikat meg lenullázza október végére. Akkor hogy lehet itt a mezőgazdaságban kemikáliákat használni, meg hogy lehet atkaölőszert (van ilyen egyáltalán?) alkalmazni, ha ilyen tág határok között mozog egy egy méhkolónia tűrőképessége stb? Ki mondja meg? Egyáltalán ki kutatja? Meg se merem kérdezni, egyáltalán kit érdekel? Mit akarunk mi, ha az orvos meg a biológus is csak a vállát rángatja ezekre a kérdésekre, vagy még azt se? Mi az akkor ezek után hogy monitoring? Na innen kellene valahonnan elindulni. A 30 milliót meg annak adni, aki hajlandó megkeresni a válaszokat ezekre a kérdésekre, sőt mi több, ha megtalálta, akkor próbál valami útmutatást nyújtani úgy a méhészeknek mint a mezőgazdaságnak, hogy hogy kellene, vagy hogy lehetne tovább, másképp. Már ugye ha az a cél, hogy ez a méhtömeg meg is maradjon.
Mert azt ugye látjuk (már aki falusi), hogy mi történt az elmúlt 20-30 évben az élővilággal. Az a valaha nyüzsgő minden csepp zöld terület mára halott! Ahol régen tavasszal egy tenyérnyi helyen egyszerre legalább 3-4 -féle rovar szorgoskodott, ott ma a nagy semmi van, se egy szöcske, se egy poszméh, se semmi! De pl. pacsirtát sem hallottam énekelni az utóbbi pár évben, pedig siheder koromban szinte beléjük rúgtunk a mezőn téblábolva annyi volt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2020. November 05. 22:34
WR értelmes,utánozhatatlanul  jókat ír.Teljes technológiáját leírja . Méheit szereti,jól tartja őket. Ezért kedvelem és " szólítom meg néha". Utoljára kifikázták marketingjét.Ő reális áron adja természetes mézét.Én nem szeretném  a Takács féle átláthatatlan európai mézet ami ütőképes lenne. Bocsi.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2020. November 06. 06:33
Ezt írja leo:
"Ő reális áron adja természetes mézét."...mármint wr
Nekem pedig erről homlok egyenest más a véleményem!
Ki állapította meg, hogy mi a méz reális ára?
Magyarország gazdaságilag teljesen kettészakadt, országunk nyugatin felének életszínvonala kezd hasonlítani egy elfogadható jóléti társadaloméra, a keleti meg Afganisztánéra. (Bocsánat a hasonlatért.)
Valamint aki nem becsüli a méhek munkáját, és a hordós felvásárlási ár közelében értékesíti a mézét, az gyakorlatilag egy szociális munkás, aki segíti a társadalom leszakadó rétegeit....ez akár üdvözlendő is lehetne.
De!
A méhészeknek is vannak költségei, és nekünk is meg kell hogy érje méhészkedni.
Az felénk nem nagyon szimpatikus, hogy ....jól alávágok a kollégáknak, mert így többet adok el.
Az ilyen szemléletű méhészek nem tartoznak a kedvenceim közé.
Többen azt állítják....hogy többért nem tudom eladni mert sokan vagyunk.
Amikor megkérdezem tőle, hogy beszélgettetek egymással az árról, vagy megpróbáltad a magasabb árat.
A válasz mindig...NEM.
Ne legyetek kishitűek, ne legyetek befele fordultak!
Ennyire még sosem keresték a termelői mézet.
Aki sajnálja a szegény réteget, adja neki oda ajándékba, sokszor én is ezt teszem.
Akire viszont vevőként nézünk, ott nincs mese...nyúljon szépen mélyen a zsebébe, és adja meg a mézünk reális árát.
A méz nem alap élelmiszer, aki ezt választja tudja, hogy ezért bizony sokat dolgoztunk.
Saját munkánkat legalább mi ne értékeljük le!
Ha van a "jó népnek" nutellára, energia italra, colára, csipiszre, cigire meg mindenféle haszontalan termékre pénze, akkor mi miért legyünk szociális munkások?
Nekem erről ez a véleményem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2020. December 15. 07:17
https://qubit.hu/2020/07/29/a-vadon-elo-mehek-hianya-veszelyezteti-az-egeszseges-elelmiszerek-eloallitasat

Lehet,hogy már feltette Valaki mert elég régi a cikk.
A vadon élő méhek hiánya,egyedszàmuk drasztikus csökkenése egyértelműen erősen bizonyítja milyen nagy bajban vannak méheink ezáltal bajban vagyunk mi méhészek is.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Január 20. 23:36
http://www.omme.hu/mentsuk-meg-a-meheket-es-a-gazdakat/

Európai polgári kezdeményezést írt az OMME alá.

A kezdeményezés lényege:
A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, kezdve a legveszélyesebbekkel;
A cél e peszticidek használatának 80%-os csökkentése 2030-ig, és teljes beszüntetésük 2035-re;
A természetes ökoszisztémák helyreállítása a mezőgazdasági térségekben, hogy a mezőgazdasági termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon;
A mezőgazdaság megreformálása a kis méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási eljárások gyors elterjedésének támogatásával, továbbá független, mezőgazdasági termelőknek szóló képzések és kutatási tevékenységek lehetővé tételével a növényvédőszer- és GMO-mentes gazdálkodás témájában.

MENTSÜK MEG A MÉHEKET ÉS A GAZDÁKAT!

Írjátok alá a petíciót.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Erdélyi János - 2021. Január 25. 11:48
Most került nyilvánosságra, hogy a Magyar Kormány talajvédelmi cselekvésvédelmi tervet fogadott el,melynek három fő célja van. Érdemes utánaolvasni!
Kicsit szkeptikus vagyok ezekkel a tervekkel,ugyanis nem látható az ellenőrzés útja-módja;útvonala.
A Környezetünk ügyében bízom az előrelépésben.Valójában egy más jellegű világot kellene építeni.A gazdagodás,a pénz, a hatalom utáni hajsza megette volna a jövőnket? Ami társadalmi szinten is látható,az ,hogy a társadalmi beszélgetés/egyeztetés mellőzve van . (jellemzően sokszor !)
Remélem nem jutunk oda , hogy  Murphy gondolatai az utókor esélyeiről valósak legyenek:"A tömegtermelés a sírásoknál is rentábilisabb,ezért föltalálták a háborákat,ás ajárványokat"
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Február 11. 11:03
https://greendex.hu/mehek-es-mergek/
Erről beszéltünk már rengeteget!
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2021. Február 11. 13:28
AZ a baj csak beszélünk róla 17 éve és a méhek meg még most is pusztulnak !!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: molnarzoli75 - 2021. Február 11. 18:09
Azért az egyre nagyobb nyomás, előbb-utóbb meghozza a hatást, szinte mindenhol. Bízzunk benne, hogy a mi esetünkben, előbb!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Február 16. 07:28
A Facebookon olvastam:
„Levente Kámán  ·
Kedves méhész társak! Látom mindenkinek problémája van a mintákkal amiből nincs eredmény!Kérnék mindenkit akinek lehetősége és ideje engedi hallása a hangját valamilyen médiában.Hogy felfigyelnek ránk az emberek és a kormányunk is.Én mint méhegészségügyifelelős nagyot csalódtam ebben az egész rendszerben 2014 ben.Mikor egy méh mérgezés mintái elsemjutottak a laborba.Ne hadjuk hogy mindig a gazdáknak adjanak igazságot!Harcoljunk a vegyszerlobbi ellen!Az igazunk mellett!”
„János Hajdú
Na ezért nem leszek tovább ome tag…”
És egy idevágó cikk!
https://www.agrarszektor.hu/allat/rovarapokalipszis-kozeleg-megvan-mit-lehet-tenni-a-sulyos-mehvesz-ellen.27982.html?fbclid=IwAR2zXnepGIwT3haow0pwc-ytWyg3UJJ08vG2PaVgDcLI0siYaqMyEW2EZI0
Kiemelnék belőle egy mondatot!
"A szakember kiemelte, hogy 2018-tól az Európai Uniónak is van beporzó stratégiája, ennek fontos eleme, hogy Európa-szerte elinduljon a beporzó rovarok monitoringja."
Mi talán megelőztük az Európai Uniót?
A frászt!
Ami a cikkben van abból mi semmit nem hajtunk végre.
Ez egy káresemény utáni felmérés csupán ami nálunk van, és ez is megbukott.
Kínlódás az egész évi 30 millióból.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: lovasz antal - 2021. Február 16. 20:51
én ugyan igy jártam juliusi minta decemberben vizsgálva
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Február 23. 06:18
Most kaptam ezt a levelet.

Ökológiai gondolkodó
Ki a hibás abban, hogy hazánkban az európai átlagnál sokkal jobban pusztulnak a méhek?

A Magyar Természetvédők szövetsége most indított egy aláírásgyűjtést, hogy megállítsák ezt a folyamatot, érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy egy aláírás helyett mit tehetnénk értelmesen, a saját szintünkön. Ne álltassuk magunkat, hogy egy aláírással letudhatjuk ezzel kapcsolatos ökológiai felelősségünket!


Nem az a legnagyobb baj, hogy a háziméhek pusztulnak, hanem, hogy az összes beporzó rovar.

A méhpusztulásért alapvetően három dolog felel.

Az egyik a biodiverzitás és ezen belül a hazai virágos növények csökkenése. Ez ellen bárki tehet, aki nem a szépérzéke, hanem a virágpor termés miatt ültet virágokat. Válasszunk hagyományos, esetleg őshonos, nagy virágpor hozamú virágokat, akár a balkonra is és minél többfélét, hosszú virágzással.

Ahol nem használjuk valósan rekreációs célokra a pázsitot, ott alakítsunk ki inkább biodiverz ökológiai gyepet, vagy ökológiai virágszigeteket (következő számunkban írok ezekről).

A gyümölcsös alá ugyancsak tegyünk ökológiai gyepet.

Akinek kertje van, az ne gyep-tuja ökosivatagokat hozzon létre, ne betonozzon, aszfaltozzon, “kőmulcsozzon” és főként ne műfüvet terítsen, hanem ökológiai gyeppel takarja a talajt!

Az extrém méretű, monokultúrás, talajromboló gazdaságok megnevezhető urait pedig rá kell venni, hogy mondjanak le elképesztő profitjuk egy részéről és legalább a felvett uniós támogatások egy részét költsék arra, amire valójában kapják, a biodiverzitás megőrzésére.

Ahogy az esőerdőkkel rendelkező országokban (nemzetközi nyomásra) ki kell alakítani természetes utakat a vadállománynak a megmaradt erdőcsoportok között, úgy nálunk is ki kellene alakítani ilyen “virágfolyosókat” amelyeken az őshonos állatok közlekedhetnek, életben maradhatnak.

Másik bűn a természettel szemben, a rovarokra veszélyes növényvédő szerek használata. Itt is elsődleges hazánk agárurainak felelőssége. Ma a valóságban sokkal kevesebb ember kezében van a magyar földvagyon, mint a középkorban, ezért a döntés is kevesebb emberen múlik. Ők ahelyett, hogy csatlakoznának az uniós kezdeményezésekhez és gyorsítanák az emberre is veszélyes szerek kivonását, inkább minden fillért kizsigerelnek a magyar földből és körmük szakadtáig védelmezik ezeket a költségcsökkentő mérgeket.

Mielőtt azonban tüntetni mennénk, nézzünk körül a házunk táján és a szomszédainknál. Területre vetítve ugyanis a magyar lakosság hobbikerti szegmense sokkal több mérget használ el, kontroll nélkül, mint a nagyüzemi növénytermesztés. Gondolkodjunk el azon, hogy a Biogazdabolt és Biokiskert csapatán kívül szinte nem fognak olyan kertépítőt és karbantartót találni, akik nem egy alapos glialkás permetezéssel kezdik a munkát… Aki ma hazánkban biokertészkedésbe fog, annak legnagyobb akadályt a szomszédok permetfelhői okozzák. Ennek azonnal véget kellene vetni!

Harmadik pedig a nem növényvédelmi célú mérgek okozta rovarpusztulás…

Akár egyetlen szóban is összefoglalhatnám: SZUNYOGIRTÁS

Mindannyian részesei vagyunk és elhisszük (mert el akarjuk hinni), hogy a hatalom miattunk gyilkolja halomra hasznos rovarainkat, pedig ez hazugság!!!!!!!!!!!!!!!!!! A szunyogokat sokkal hatékonyabban lehet biológiai készítményekkel visszaszorítani, csak időben kellene elvégezni a kezeléseket. Ezek a bacillusok a lárvákat ölik meg ezért még kikelés előtt kell permetezni. Persze, ha a szunyog először nem csípi az állampolgárt, akkor nem érzi az önkormányzati politikusok munkáját, hogy kiirtják ezeket a fránya vérszívókat. A megelőzést nem veszi észre a lakosság. Követeljük ki!



Kertbaráti üdvözlettel:

Székely Gyöngyvér

biogazdálkodási szaktanácsadó

Ideje lenne nekünk méhészeknek keményebben,következetesebben fellépni a nagyüzemi méregszórás ellen.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Március 07. 23:10
https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/szantofold/kiderult-mekkora-teruleten-teremhet-iden-napraforgo

Kiemelve egy rész a cikkből.

A Magyarországon 14 hibridet forgalmazó, a Kleffmann 2020 napraforgó panel szerint 59 százalékos piaci részesedésével piacvezető Syngenta célja, hogy a termelőkkel együttműködve teljes mértékben kiaknázzák a napraforgó hibridekben rejlő magas terméspotenciált. Ehhez a vállalat a csúcsgenetikájú hibrideken és a növényvédelmi technológián túl szakmai segítséggel is hozzá kíván járulni,

TAVALY 1,5 MILLIÁRD FORINTBÓL ÁTADOTT MEZŐTÚRI KUTATÓBÁZISÁN PEDIG FOLYAMATOSAN TESZTELI AZ ÚJ HIBRIDJELÖLTEKET.

"A közeljövőben olyan forradalmian új hibridjeink jelennek meg a piacon, melyek új fejezetet nyitnak, nemcsak a Syngenta, hanem a napraforgó termesztésben is" - hangsúlyozta a szakértő.

Na kérem.
Vajon mikor fog a Syngenta meg a szakértőjük esetleg az általuk is létrehozott ökológiai katasztrófa ellen tenni?

Mikor fog a TAVALY 1,5 MILLIÁRD FORINTBÓL ÁTADOTT MEZŐTÚRI KUTATÓBÁZISÁN  olyan hibrideket nemesíteni amihez nem kellenek a hosszú hatású felszívodó mérgei?

Mikor fog az 59 %-os piaci részesedéséből származó haszonból a környezet,a megporzó rovarok megvédésére szánni egy kis alamizsnát?

Soha napján!
Amennyiben nem teszünk a fékevesztett őrület a vegyszeres nagyüzemi gazdálkodás megszűntetése ellen,akkor VÉGÜNK van nekünk is meg méheinknek is.

Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Március 07. 23:32
Elfogtam egy levelet.

“Ökológiai gondolkodó
Miért egészségesebbek és finomabbak a biozöldségek-gyümölcsök?

Sokan azt hiszik, hogy ez csak egy kamu és a drágán mért biotermékek pont ugyanolyanok, mint a vegyszeres termesztésből származók. Igazi “magyar virtus”, a biogazdálkodókról ugyanolyan nyerészkedést feltételezni, mint a nagyüzemi kertészetek neppereiről.

Aki pedig saját maga, otthon biokertészkedik, azt sokszor nézik hóbortos csodabogárnak és azt hiszik, hogy csak beleképzeli, hogy a saját zöldsége finomabb és egészségesebb.

Pedig a valóságot, ma már a tudomány is bizonyítja.

A biokertészkedés két alappillére a nitrogén műtrágyák és a felszívódó, szintetikus növényvédő szerek használatának tilalma. A konvencionális gazdálkodók általában két szóval jellemzik a biogazálkodást: NEM LEHET.

Nagyjából 100 éve használunk egyre több és több kemikáliát a növénytermesztésben. Ez olyan hosszú idő, hogy a növénynemesítés ennek mentén teljesen átalakult egy évszázada. A nagyüzemi fajták értékmérői között az egységes, szép kinézet, a szállíthatóság, pultontarthatóság a legfontosabb.

A fogyasztók hiába igénylik a sokféle, finom ízű, lédús zöldséget, a nagyüzemi termelőnek a globális kereskedelemnek kell megfelelnie, ahol ezek a tulajdonságok kifejezetten hátrányosak. Az eltérő méretű és kinézetű termések, zöldfélék nehezen csomagolhatók és reklámozhatók. Az íz, nem definiálható és mérhető, legfeljebb a cukortartalom. A nagy víztartalom pedig hátrányos a szállíthatóságra. Ha figyelembe vesszük mindezt és, hogy a növényeket vegyszerekkel szinte mindentől meg lehet védeni, akkor beláthatjuk, hogy biotermesztésre más fajták kellenek. Ezeknél az egyik legfontosabb a jól működő immunrendszer. Egy önmagát védeni képes növény a kert teljes ökoszisztémáját is védi azzal, hogy nem ad táplálékot, azaz nem vonzza be a kártevőket és nem dúsulnak fel rajta különböző kórokozók.

A másik “láb”, a nitrogén műtrágyák a növényi sejtek víztartalmát úgy emelik meg, hogy maguk a szövetek vizesednek el. Ez persze a termés súlyát, tehát a bevételt növeli, viszont a növény ellenállóképességét romba dönti. Az ilyen intenzív, nagyüzemi növényeket valóban NEM LEHET mérgező növényvédő szerek nélkül termelni.

Nincsen “kicit bio”... a nitrogén műtrágyák, az intenzív növényfajták és a vetőmagok vegyszeres kezelése, nem teszi lehetővé a biotermesztést… vagy-vagy!

A biozöldségek-gyümölcsök sejtszintű víztartalma kisebb, a bennük levő szárazanyag mennyisége egységre vetítve sokkal nagyobb, így az íz- aromamanyagok, a vitaminok, ásványi anyagok is.


Műtrágyázás nélkül, természetes huminsavakban gazdag talajban a növények tápanyagellátása harmonikus, ők döntik el milyen tápanyagra van szükségük és azt veszik fel. Ez az oka, hogy az ilyen növények tápanyageloszlása sokkal jobb az ember számára.

A legérdekesebb azonban, hogy kiderült néhány rákellenes hatásáról ismert anyagról, hogy a növények stressz hatására termelik ezeket. A biotermesztésben arra törekszünk, hogy a növények saját ellenállóképességét növeljük, ez pedig együtt jár az olyan stresszhatásokkal, mint a kártevők, kórokozók hatása, vagy kisebb szárazság. Egyszóval, bár a termékek mennyiségét csökkentik, a külcsínyt rontják a biogazdálkodásban előforduló “károk”, a fogyasztók számára azonban ezek gyógyító anyagokat hoznak létre.

A vegyszermentes gazdálkodásból származó élelmiszerek tisztának tekinthetők, így időt adnak szervezetünknek az öntisztulásra, a bioélelmiszerek viszont akár gyógyító hatásúak is lehetnek szervezetünkre korunk szennyezett világában.


Kertbaráti üdvözlettel:

Székely Gyöngyvér

biogazdálkodási szaktanácsadó”

Gondolkodó!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Március 15. 20:41
“Má meg” elfogtam egy levelet.

Kiemelve kettő rész az írásból:
“ Azért hívtak, mert túl sokan lettek betegek az üvegházakban dolgozók közül (ez jóval a Covid előtt volt) és szerették volna, ha a mérgező szerek közül néhányat kicserélek kevésbé rákkeltőre.”
“ Harmadszor pedig a nagy virágkertészetek a legnagyobb hasznos rovarpusztító, környezetszennyező helyek.”

“Ökológiai gondolkodó:

Most a virágokról, a virágtermesztésről szeretnék írni.

Sokan csodálkoznak, hogy miért árulunk “kommersz” virágmagokat, palántákat a biokertekbe? Egyáltalán mi értelme van bio virágokat termeszteni, hiszen nem esszük meg?

Egészen addig ez volt a véleményem, amíg egyszer el nem hívtak egy óriási dísznövény kertészetbe, biológiai növényvédelmi technológia kidolgozására.

Ott szembesültem a brutális igazsággal:

Azért hívtak, mert túl sokan lettek betegek az üvegházakban dolgozók közül (ez jóval a Covid előtt volt) és szerették volna, ha a mérgező szerek közül néhányat kicserélek kevésbé rákkeltőre.

Ez persze nem ilyen egyszerű és amit ezután megtudtam, annak alapján már odamenni sem volt kedvem többet.

A zöldségtermesztésből már kivont gomba- de főként rovarölő szereket, az élelmezésre szolgáló növényeknél alkalmazott mennyiségnél magasabb értékben folyamatosan tolják a virágokra.

Mi következik ebből?

Először is a szeretetből vásárolt és ajándékozott virágokkal megmérgezhetjük szeretteinket.

Másodszor, a kertbe telepítve megölik a rájuk szálló hasznos rovarokat.

Harmadszor pedig a nagy virágkertészetek a legnagyobb hasznos rovarpusztító, környezetszennyező helyek.

Mindezek miatt kezdtük el a különböző virágmagok, palánták és más virágos növények árusítását a Biokiskert webáruházunkban.

Aki olyan virágot szeretne ajándékozni, vagy a vázába tenni, amelyik jót tesz a saját, szerettei, a kertje és az ökoszisztéma számára, az termelje meg! Egyre nagyobb értéke lesz a saját virágnak, kezdjünk bele!


Kertbaráti üdvözlettel:

Székely Gyöngyvér”

Ez igen Elvtársak!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Március 23. 11:06
A következő pár sort most én írtam.
Biódiverzitás csökkenés!
Nekem azért nem tetszenek ez ügyben ma hatóságok és még a zöld szervezetek nyilatkozatai sem,amiért eddig se tetszettek.
Ma már odáig talán eljutottunk,hogy a “bajt” mindenki látja.
Viszont!
Nem mindegy ebben az esetben mi az ok és mi az okozat.
Tényleg nagyon komolyan gondolom hogy a biodiverzitás csökkenéséért a mai-kisebb részben a régi-mezőgazdasági szerek a felelősek. Abszolút nem mindegy mi az ok,mert azt kell megszűntetni,ahhoz,hogy egy csepp esély maradjon túlélni.
Minden idegszálammal érzem,hogy az OK a vegyszeres védekezés,ezekkel a hosszúhatású felszívodó szerekkel.Ez egy olyan érzés mint amikor nagyon  akarok valamit,pedig nem is tudom mit fogok vele kezdeni,csak tudom zsigerből,hogy kell,tudom,hogy arra kell elindulnom.
Az észérvek és a józan paraszti ész is és főként a méheknél tapasztalt károk is ezt igazolják.
Mivel általában 30 körüli telephelyen tartjuk a méheinket azonos technológiával szinte teljesen azonos növények mellett.
A változó csak a mezőgazdasági területeken használt szereknél lehet.Nincs más.
Mindig vannak gyenge telephelyeink.Van,hogy egy telephelyen több évig is szenvednek a méheink,aztán ott lesznek a legjobbak a családjaink.És mindez fordítva is.

“Kinyírják” a növényeket bepozó rovarokat rovarölő,gombaölő vagy ezek kombinációjával.A gyomírtóval a növényeket és újabb kutatások szerint
a megporzóikat is.Nincsenek vadméhek,az ezer fajú-fajtájú-kis jószágok eltűntek gyakorlatilag a megművelt területek kőzeléből is.A “Jetik”persze élnek!A Mecsekben a városokban megvannak a poszméhek,a vadbeporzók.
És akkor ezek után a házi méhek szenvedéseiért hogyan lehetne a biódiverzitás csökkenést okolni.
Igen is fontos kimondani.A mai helytelen,rettenetes,romboló mezőgazdasági,növényvédelemnek nevezett gyakorlat teszi tönkre az életet.Csak kullog utána a többi ok.A monokultúrás gazdálkodás is.Az “ezerarcú” környezet szennyezés is.Persze majd a klímaváltozás,az majd felteszi a i-re a pontot.És fontosabb ok lesz,fontosabb “szerepe” lesz mint ma.Bár ne így lenne.
Addig is hajrá Elvtársak.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Március 23. 21:25
https://m.facebook.com/events/453784349151191?view=permalink&id=453787345817558&sfnsn=mo

https://m.facebook.com/events/453784349151191?acontext=%7B%22source%22%3A%223%22%2C%22action_history%22%3A%22null%22%7D&aref=3

Megnyitva a linket a részletekre kattintva regisztrálni lehet az következő online eseményre.
“Ha mézet akarsz gyűjteni ne rúgd fel a méhkast.”
Dr Vásárhelyi Tamás biológus vita indító előadása után beszélgetésen lehet részt venni.Röviden a lényeg: a rendezvény témája a mézelő méh gondjai-bajai és hogyan tovább.

Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Március 24. 08:34
Hát!Ezt elszúrtam.
Az este szerettem volna minél előbb a Facebook linket felrakni az eseményről és így eléggé el nem ítélhető módon nem vettem észre az írásom visszaolvasáskor,hogy ez az “áldott” telefonom átírta Vásárhelyi Tamás nevét     Pál-ra.
Hát!Nagy az én bűnöm.
Szegény Szenttamási István Tamás-talán nem írtam el nevét- a nagyérdemű olvasok félre tájékoztatása miatt nem tudott aludni.Mindenképp a ződön iccaka Nékie,mint a fórumok hiteles tájékoztatásának fő Őrének  javítania kelletett időben iziben,hosszú és dörgedelmes litániát rittyenve.A méhészeti rendezvények topicba tette ezt a “kincset” a ződön.Az persze egy cseppet sem zavarja,hogy ez az online konferencia nem méhészrendezvény.
Ilyetén gyorsan hova tűnt most akkor a hiteles tájékoztatás szent eszméje.
Egyébként nagyon köszönöm,hogy nagy hibàmra ilyen gyorsan és szép csendben-éjszakáját feláldozva- figyelmeztet.

Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2021. Március 24. 09:47
Antal!
Ez a koma a középkorban jó inkvizítor lett volna😁😁😁.
Na ettől a hatalmas tévedéstől nem lettél "kissebb" 😁😁😁, és ő se lett "nagyobb" a 3 kilométer hosszú szösszenetével😁😁, fingfűrészelés.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 03. 07:40
https://telex.hu/tudomany/2021/04/01/mehpusztulas-rovarapokalipszis-rovarirto
A cikk utolsó soraiból idéznék:
"A tanulmány azért korlátozódott az amerikai adatokra, mert máshol, például Európában nincs ilyen jól használható, elérhető adatbázis az alkalmazott növényvédőszerekről. A rovarapokalipszis megállításához a kutatók szerint ez lenne az egyik első kulcs:....."
Majd az OMME növényvédőse megoldja......
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Április 03. 07:50
Ahogy le van írva úgy értsd: a KUTATÓK szerint.
Az OMME növényvédőse: (Tóth Péterre gondolsz) Nem ez a feladata. Ő monitoring feladatokat lát el az OMME-ban. A monitoring nem kutatás!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 03. 08:12
Gondolom aki téged feljelentene, Te sem hímeznéd a nevét a párnádba.
Látom közben kijavítottad az írásod, de azért válaszolok.
Többször is kijelentettem, leírtam, és nyilvánosan is vállaltam, hogy egy növényvédős nem lehet MÉHÉSZ ÉRDEKVÉDŐ!
Hála az égnek a küldöttek nagy része is így gondolta, nektek és néhányotok legnagyobb elkeseredésére.
Akik a rovarokat pusztítják, sajnálom de nem a kedvenceim.
Miről is szól a "növényvédelem" vagy "növényorvoslás"?
Hát a kártevők elpusztításáról.....
Ezért már sokszor, és folyamatosan tiltakozom, ti pedig sztároljátok a növényvédősöket.
Én pedig méhészkedni szeretnék továbbra is, tiszta, vegyszermentes környezetben.
Ez biztosan nagy hibám.
Mivel ilyen tisztában vagy a monitoring jelentésével, kérem fejtsd ki mi is az.
Eddig ugyanis egy sima kárfelmérésre koncentrálódott, ami elég gáznak tűnik a sok sok 100 millió elköltése után.
Köszönöm megtisztelő válaszod.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: molnarzoli75 - 2021. Április 03. 19:56
Csak megjegyzem, hogy a tavalyi Mézkirálynő, idén udvarhölgy Szemerits Eszter, volt tanfolyamtársam is elvégezte a növényorvosi szakot, de ettől függetlenül méhész és ráadásul (nem akarok megsérteni egy Királynőt sem) a legfelkészültebb, a méhészeket legjobban képviselő Mézkirálynőnek tartom.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2021. Április 03. 21:59
Ez a (fóbia,  mánia) már kezd beteges lenni!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 04. 06:53
Úgy érzem ismét félrecsúszik a téma, vagy akarattal hárítjátok el a problémát.
Akkor pontosítanom kell.
Azokkal a növényvédősökkel van gondom kik mást kommunikálnak és mást cselekednek.
Általában az volt az OMME kommunikációja amikor a méhek mászkáltak, és repcén valamint napraforgón komoly méhveszteségeink voltak, hogy....tanuljanak meg a méhészek atkát irtani.
Aztán amikor betiltotta az EU a 4 legveszélyesebb neonikotinoidot ,akkor is az OMME "szakértőjének" kísértére alapozva, Magyarország a tiltás ELLEN szavazott.
Igen ez már mániám, hogy nem szeretem a rovarölő szereket, és azok sztárolóit.
Vannak gyermekeitek, esetleg unokáitok akik ebben a szép új világban fognak felnőni?
Minden lehetséges alkalmat ki kell használnunk a növényvédő szerek visszaszorítására.
Ha ezeket a sorokat nem méhészeknek írnám, akár még érthető is lenne....
Szemerits Eszter nincs a szakmai döntéshozók között, de hála az égnek az OMME növényvédőse is egy lépést hátralépett, remélem folytatja, és akkor végre elindulhat a valós munka, nem csak a kárfelmérés.
Kérem soroljátok, hogy mi változott 15 év alatt amire büszke lehet az OMME növényvédőse.
Mi az az óriási eredmény amiért ennyire véditek?
Vagy valamiről lemaradtam?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: molnarzoli75 - 2021. Április 04. 08:25
Én csak erre reagáltam. "Többször is kijelentettem, leirtam, és nyilvánosan is vállaltam, hogy egy növényvédős nem lehet MÉHÉSZ ÉRDEKVÉDŐ! Hát, lehet és van is rá kiváló példa!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 04. 08:32
Igen van!
Az állatvédő egyesület elnöke sem egy sin....r?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2021. Április 04. 10:54
"Minden lehetséges alkalmat ki kell használnunk a növényvédő szerek visszaszorítására."

Megszüntették a neokat. A repcét a gazdák "3"x fogják permetezni a kártevők ellen, más szerekkel!!!! (már most sok a kártevő benne)!

Akkor most ez jó a méheknek,méhésznek?  Vagy "adtunk a szarnak egy pofont"?

A gazdáktól "elvárható",hogy hagyják tönkremenni a termést?
Már most megmondom. Nem fogják hagyni!!

Még nagyon az elején vagyunk ,hogy mi fog "kisülni" ebből !

Nekem meggyőződésem ,nem konkrétan csak a neoval csávázás volt a "ludas". A neo+ valamilyen "koktél" együttes hatása (pl gombaölő) okozta a veszteségeket.

Ezt senki sem tudja biztosan! Csak találgatás ment! 

Ezeknek a vizsgálatára kellene a "nagy pénzeket elkölteni! Nem a szaktanácsadóknak "speciálisan" felszerelt kocsikat venni!!!
Cím: Kérdés
Írta: Gábor1985 - 2021. Április 04. 18:54
Üdv mindenkinek!

Tudna valaki javasolni megoldást szirup szivattyúzásra?
 Milyen szivattyú alkalmas hozzá?
Köszi
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 04. 19:26
Ezt írja Oszkár:
"Nekem meggyőződésem ,nem konkrétan csak a neoval csávázás volt a "ludas". A neo+ valamilyen "koktél" együttes hatása (pl gombaölő) okozta a veszteségeket.
Ezt senki sem tudja biztosan! Csak találgatás ment! "
Tedd hozzá, hogy Magyarországon.
Minden más európai országban már rég kiderült, hogy a neok a "fogók".
Arra adj légy szíves választ, ha már meggyőződésed, hogy nem csak a neok a ludasok, akkor miért éppen repcén és napraforgón mászkáltak a méhek?
Még eddig sem jutott el az OMME monitoringank álcázott kárfelmérője.
A pempőt kell megvizsgálni aztán lezárult a keresgetés.
A herék is mászkálnak, így több mint valószínű, hogy a táplálékláncba kerülő mérgektől mászkálnak a méhek.
Szerintem ebből az eddig elköltött közel félmilliárdból már futotta volna a pempő vizsgálatára, de mivel Nagyernyei javasolja már 10 éve, inkább nem.
Remélem hamarosan új irányt vesz ez a sötétben való tapogatódzás.
Egyébként azon már itthon is rég túl vagyunk, ha a gombaölőt szórják a növényre, az felerősíti a rovarölő hatást.
Lassan 10 éve elhangzott már egy nemzetközi "csávázószer konferencián" itthon, csak akkor is az volt a monitoring vezető aki most.
Azt mondják lassan érő típus, a nemzetközi trendeket nem szereti követni, inkább ő mondja meg a frankót egyedül....azoknak akik ezt beveszik.
Lassan el kéne odáig jutnia, hogy mikor is kell a növénymintákat gyűjteni?
Ezen áll vagy bukik a mutatvány, mert délelőtt 10-kor a 28 fokos napsütésben bizony már nincs guttációs csepp, és kimutatható vegyszermaradék.
Mondom én gépészként úgy, hogy ezt már ezerszer leírtam, mert olyantól hallottam aki ehhez ért, profi.
Sok pénzt fecsérelt el az OMME a találgatásra.
Egy szakembert kéne végre kinevezni a monitorig vezetőjének.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2021. Április 04. 19:44
Például: NA?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2021. Április 04. 21:20
Lehetne az Gipsz Jakab is ,nemcsak NA! :)

"Minden más európai országban már rég kiderült, hogy a neok a "fogók"."

Csak a neokra nem fognám.   MERT: Amikor még az utolsó évben engedélyezett volt a méheink jártak olyan táblát ami neoval volt csávázva+++ gombaölőzve volt (fölöslegesen) tányérrothadás ellen, ott 1 fél NB fióknyi kijáró méh elpusztult!  Amikor áttájoltak egy másikra,ami nem volt gombaölőzve ott nem volt további veszteség!

"Arra adj légy szíves választ, ha már meggyőződésed, hogy nem csak a neok a ludasok, akkor miért éppen repcén és napraforgón mászkáltak a méhek?"

Mert a neokon kívül, sokszor fölöslegesen kezelik más szerekkel is. PL gombaölők ! És ezek EGYÜTTES hatása miatt!!!! 

Már leírtam egyszer!!

De, TE arra még nem válaszoltál, ezen szerek EGYÜTTES HATÁSAIT (ez a lényeg!!!) vizsgálta már valaki?

Ezeken mondjuk már túl vagyunk. Elméletileg már nincs neoval csávázás.

De mi lesz majd,és hány fajta rovarölő helyette? És ezek hogyan hatnak a méhekre?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 05. 06:59
Ezt kérdezi tőlem Oszkár:
"De, TE arra még nem válaszoltál, ezen szerek EGYÜTTES HATÁSAIT (ez a lényeg!!!) vizsgálta már valaki?"
Néhány hozzászólásommal ezelőtt már utaltam arra, hogy 10 éve volt Magyarországon egy "csávázószer konferencia" a Tolna megyei Őcsényben.
Ezen 7 vagy 8 ország méhészei vettek rész, Etienne Bruneau vezetésével.
Ott volt Dr.Fendrik Péter, Simon Gergő, Bross Péter és jómagam is.
Már akkor Etienne Bruneau kijelentette, hogy a következő évtizedek legnagyobb kihívása a "növényorvoslásban" a különböző készítmények összekeverése (tankkeverék) és ennek kiszámíthatatlan hatásai. (szinergencia)
Elmondta, hogy Franciaországban a méhészek már az utcára vonultak, és tiltakoznak.
Magyarországon ekkor mi volt?
A neonikotinoidok nem okoznak méhpusztulást az OMME vizsgálatai szerint.
Csak van egy bibi...hol vannak az erre irányuló jegyzőkönyvek?
Válasz...megvizsgáltuk nem találtunk benne semmit.
Ez egy zsákutca, mert a vizsgálatok a HELYES mintavétellel kezdődnek, ez pedig a mai napig hibás.
Aki 15 év alatt nem tud kézzel fogható eredményt felmutatni úgy, hogy elkölt rá közel fél milliárdot, akkor nem kéne egy új vezetőt keresni?
Ez nem egy személy elleni támadás, bár sokan próbálják így beállítani.
Meddig kell még a méhésztársadalomnak szenvedi ettől a tökölődéstől?
Mára odáig azért eljutottunk, hogy végre itthon is belátták,.....veszélyes lehet a neonikotinoidok használta.
Azzal érvelnek, hogy sokkal többet fognak permetezni.
Igen, lehet, de a permetezés ellen mi méhészek is tudunk védekezni, ha bejelentik.
A neok ellen, hogy lehet?
Nagy ívben elkerüljük a repce és napraforgó táblákat?
Akkor meg minek méhészkedünk?
Sajnos azt látom, hogy a méhészek nagy része is belefáradt ebbe az "úgysem találnak semmit" tökölődő stílusba.
Nem küldenek tömegével mintát, így az OMME kár-szakértőjének az jön le, hogy nincs is olyan nagy baj.
Szerintem pedig óriási gond van a növényvédelemben, ezért sínylődnek a méhek repce, és napraforgó virágzások után.
A méhész mit mond?
Ahhoz képest, hogy mennyi fiasom volt fel ellett volna robbanniuk.
Aztán amikor elkezdődik a napraforgó, még a menekülő térben ülnek a méhek, a virágzás megkezdése után egy héttel pedig ugyanúgy belepillantva kilátunk az alsó kijárón.
Tényleg nincs gond.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Április 05. 14:11
Van gond, de:
1. a méhészek ezt úgysem tudják megoldani ha a fejük tetejére állnak akkor sem
2. én úgy látom, hogy ahogy a természetben a legtöbb dolog úgy ez is meg fog oldódni magától. A gazdák egyre kevesebben és egyre kevesebb repcét vetettek már idén is (nálam nincs is a közelben), mert nekik a csávázás hiánya a nagy gond, több alkalommal kell permetezni ráadásul olyan szerrel ami kifejezetten veszélyes a méhekre (is) ezért a hátuk közepére sem kívánják már a repcével kapcsolatos macerákat.
A mostani védekezéssel nem lenne gond, ha betartanák az előírásokat de nem fogják, mert nekem személyesen mondta az egyik gazda, hogy ő bizony nem fog este meg éjszaka permetezni. Nem is teszik, kivonulnak fényes nappal a rovarölő szerekkel és hullik minden amit elér.
Ezt hozta az emberi társadalom "fejlődése". Régen azt sem tudták mi az a krumpli(kolorádó)bogár, ma meg nem lehet leszedni őket a növényről. A covid se söpört volna végig az egész bolygón ilyen gyorsan, ha nem hurcolták volna szanaszét pillanatok alatt repülőkkel meg hajókkal.
De ugyanezt szépen nyomon lehetett követni a méhészeti ágazatban is, amikor még gyerek voltam, alig volt méhész itt ott, azt se tudták mi az hogy vándorlás, de nem is volt gondjuk sem az atkával sem a nozémával se semmivel, mert nem vitte oda nekik senki, és ők sem mentek érte sehova.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 05. 19:46
Látod ezt most eltaláltad!
"1. a méhészek ezt úgysem tudják megoldani ha a fejük tetejére állnak akkor sem."
Nem is nekünk kell.
Erre van kitalálva a monitoring az OMME-ban amire súlyos 100 milliók lettek elköltve, és 15 éve semmi előrelépés.
Erről beszélek.
Akkor ez olyan egyszerű mint a teniszben....szerva itt, csere ott.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2021. Április 05. 20:58
wr.
A tavaszi aszály ami már pár éve rendszeres, önmagában is megpecsételi a repce sorsát.
A hónapok óta egy rendes esőt nem látó térdig érő repcében 30 fokban, hiába buddog a hidas trakival éjjel nappal, halottnak a puszi.
Ez megy évek óta.
Nem baj ott rohadjon meg, sose legyen többet. Igaz adott amikor adott, de hogy már az egész ország ettől a szartól virított az már túlzás volt, oda is baszott mindennek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Április 06. 10:01
Szárazság is van, hetek óta viszi a szél a port a kertben mintha sivatag lenne, meg lesz is, mivel az emberi tevékenységnek köszönhetően megváltoztak az óceáni áramlatok amik javarészt az időjárásunkat is befolyásolták. Telente nincs már hó, az egész március szeles volt de elképesztően, szárazság van, az időjárás szélsőséges, a gyümölcsök virágzásakor rendszeresen fagyok vannak stb.
Nem lenne baj a repcével mert egyébként óriási legelőt biztosítana a méheknek, csak hát, azt se nekünk vetik, a gazdának meg nem megengedhető hogy 20-30%-kal (vagy többel) kevesebb legyen a termés, mert akkor nem tudja megvenni a 60 milliós traktor helyett a 80 milliósat.
Hogy közben a természet meg kipusztul az a kutyát nem érdekli, majd eljön az idő amikor érdekelni fogja csak addigra már késő lesz, és akkor a hajára kenheti a hasznot is meg a traktorjait is, mert ennie sem lesz majd mit.
Mert az ember emberi léptékben gondolkodik, ma legyen minél több, hogy holnap vagy 10 év múlva is lesz-e még valami az ma nem érdekli, meg holnap se, mert holnap újra ma lesz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2021. Április 06. 13:52
Nem abból veszik a trakit, agyon vannak támogatva.
Mára már látványos az aránytalanság, ideje elengedni a kezüket.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 20. 19:06
Végre egy jó hír
Van is aki hisztizik tőle.....mert ismét kimaradt a vizsgálatokból.
https://kuruc.info/r/2/227362/
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2021. Április 20. 21:09
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/nebih-mehek-veszelyes-repce-megsemmisit-szabalytalan-novenykezeles.727479.html
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 21. 06:10
Megy ez, csak az OMME növényvédősét kellett kihagyni belőle.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Április 21. 09:35
Biztos,hogy kihagyták?Csak 1 emberen múlik/múlott/minden?
Na, akkor lesz remélhetőleg megbízható,legális atkairtó szer is?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Április 21. 10:17
Volt az eddig is, ráadásul támogatva, közel százszoros áron. :-) Amikor 1 liter amitráz (taktik) 11000Ft volt, akkor a támogatott amitrázból 5ml volt 5000Ft !!!

A repce dologgal meg lassan oda jutunk hogy a méhészeken fog múlni. Ha ilyenkor a virágzás közben vesznek belőle mintát, akkor ha később hullanak a méhek és pozitív a minta akkor szerencséjük lesz, ha nem vesznek mintát akkor meg úgy jártak. Ezzel is csak az idő a baj, mert hogy mikor. Most még nem permeteznek, mert rá sem tudnak menni a földekre, viszont ahogy megyünk előre az időben, az eddigi szárazság, meg a mostani sok eső és hideg miatt tuti hogy hamarosan permetezniük kell, nem is akárhogy, szóval olyankor kellene a mintát venni, mert amikor már ott lesz 3-4 marék hulla minden kijáró alatt akkor már késő.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 21. 19:43
Ezt írja wr:
"..meg a mostani sok eső és hideg miatt tuti hogy hamarosan permetezniük kell, nem is akárhogy, szóval olyankor kellene a mintát venni, mert amikor már ott lesz 3-4 marék hulla minden kijáró alatt akkor már késő."
Teljesen igazad van!
15 évig ez volt, ami semmi más mint futás az események után, egy sima kárfelmérés, amit 10 éve pofá...bocsánat, mondok.
Egy hete megtörtént az ELSŐ monitroing vizsgálat a vezetője nélkül.
És jé, méhésztársak azonnal ki is derültek a "turpisságok"!
Gondolom mindenki tudja már, hogy egy "tökös" szaktanácsadó megunta a tökölődést, és lépett!
Csak gratulálni szeretnék neki, és minden elismerésem, és köszönetem May Gábornak!
Ez az eset sok kérdést vet fel bennem.
Mi volteddig?
Miért nem lehetett eddig így eljárni?
Mi lett volna, ha a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarai tag, lett volna az OMME elnöke, ha most is reklamál a "szabálytalan" HATÓSÁGI mintavételért, hogy nem szóltak a gazdáknak?
Nem az a lényeg számára, hogy megtalálta valaki a méh és rovargyilkos vegyszereket a repcében?
Nem az az érdekes, hogy szinte bizonyítva lett egy csapásra a méhek mászkálása?
Hogy néznek azok a küldöttek a szemünkbe akik az ő szekerét tolták?
Lassan de biztosan kopik az a névjegykártya, legalább nem keveredik bele melyik titulusát használja.
Mire költöttek eddig évi 30 milliókat, ha egy ilyen egyszerű, fillérekbe kerülő vizsgálatokkal le lehet buktatni a gazdák garmadát?
Egyszerűen akarták EDDIG, hogy kiderüljön az igazság?
Nekem az a véleményem, hogy ez az egész sikertörténet azon felül, hogy végre történt valami, egyben felháborító is.
Felháborító, mert állandóan ezért küzdöttem, hogy végre a kárfelmérésből, megelőző monitoring legyen!
Nekem elégtétel, hogy eddig amiket írtam ebben a témában mind igaz volt!
Akit pedig szembesítenek vele, nem lennék szívesen a bőrébe.
És most lett remélem mindenki számára világos, hogy ez köztünk egy szakmai vita volt, mert May Gabi sem növényvédős, egyszerűen megunta, és lépett a méhészek, a beporzók érdekében.
Állítólag egy lavinát indított el.
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2021. Április 21. 20:30
Hogy miiii???? Reklamál?? Mit reklamál? Kinek az oldalán áll?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 22. 06:44
A NÉBIH által kiadott tájékoztató szerint:
"A bejelentett mérgezés-gyanúk kivizsgálása során évente mindössze az esetek 5-10%-ában lehet megállapítani, hogy növényvédő szer okozta a mérgezést."
Persze mert még addig sem jutottak el, hogy szabályosan vegyék a mintákat,...jaj meg a gazda  mit fog szólni ha bemegyünk a területre?
Az nem gond, hogy ez a kedves gazda illegális (betiltott) rovarölőt használ mellyel elpusztítja az összes beporzót és talajlakót?
Mi méhészek meg kussoljunk, ha hullanak a méheink, oda a bevételünk?
Reméljük ez a valós monitoring elkezdése után megváltozik.
15 évet, és rengeteg méhcsaládot vesztettünk egy hibás vizsgálati metodika miatt, ami csupán egy kárfelmérés volt ezidáig.
Erre végre fény derült, a személyi felelősségre vonás nem maradhat el.
Aki az OMME által kiadott feladatot megtagadja,(pedig a szerződése kötelezi)hogy azt maradéktalanul hajtsa végre....minek rontja még a levegőt?
Érdemei mellett... a többit tudjátok.
Van aki abban, hogy eddig nem derültek ki dolgok, tudatosságot érez.
Mi erről a véleményetek?
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: daoli76 - 2021. Április 22. 07:31
sajnos ennek a lavinának az lesz a vége hogy nem fognak repcét vetni a gazdák.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2021. Április 22. 08:37
Nálunk a kolhoz utód rt már csak mutatóba vetett 30 ha.
Én azt mondom szép volt jó volt elmult.
Ilyen áron ne legyen, legalább nem lessz olyan "feszült" a méhészkedés,és nem hagy ott mindent a méh a repce miatt.
Kezdjék az állattenyésztést visszaállítani mert az gyakorlatilag nulla. Repce helyén meg az állatoknak valót termelni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Április 22. 08:46
Tudatosságot én ebben egyelőre nem vélelmeznék, de mást igen, persze nem tudjuk mi a cél. Mert ha a megelőzés, akkor ott benne foglaltatik már a szóban is a dolog, mivel megelőzni semmit sem lehet már utólag, azt mindig csak előre lehet. Azaz, a mintát nem utólag kell venni amikor már nem sok értelme van, hanem előre vagy közben. Hogy ez mit jelent? Hát pontosan azt, ami most történt.
És mivel a méhészek ezt nem fogják kezdeményezni, mert belefáradtak abba, hogy egy virágzó kultúrán a kijáróméhek eltűnése, meg a család vontatott fejlődése folytán sem tudnak megállapítani növényvédelmi problémát, helyette a méhészt okolják hogy mert biztosan atkásak meg nozémásak a családjai, ezért a példában is látott járható út maradt az egyetlen.
Az más kérdés, hogy ezt hogy lehet kivitelezni (nagyjából sehogy), na és ki vállalja fel, merthogy óriási munka. Mondjuk abból a 30 millióból talán futná, hogy pár ember kizárólag azzal foglalkozzon, hogy a helyi táblákat járja és szabályosan ! mintákat vesz, egyet már a virágzás elején, egyet meg később, mondjuk a permetezést követően azonnal, persze ehhez a nyilvántartott és valós ! permetezési adatok birtokában is kellene lennie, azaz nem lenne butaság, ha lenne egy akár online felület, ahol nyomon lehetne követni, hogy az adott táblát pontosan mikor (nap, óra) és mivel (konkrét szer) permetezték. Mert ha ez tényleg egy korrekt és valós nyilvántartás lenne, akkor egy esetleges gond esetén gyakorlatilag azonnal ki lehetne zárni, vagy meg lehetne erősíteni a mérgezést mint problémát, egyéb vizsgálatok nélkül is.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 22. 08:48
Nagyon tetszik robi75 és Wr írása.

Csak egyszer járnék úgy,hogy a telephelyeink mellett NE LENNE repce.
Én boldog lennék.
Miért is?
Mert úgy is lehetne mézünk mindenféle,ezernyi tavaszi virágról a repkény,árvacsalán,gyümölcsök(ha nem permetezik),fűz,gyermekláncfű stb és megmaradnának akácra a korai gyűjtő méheink.A Bakonyban egyik barátomnak nagyrészt nincs elérhető repcéje és olyankor pont emiatt,mégis van tavaszi méze minden évben.Jó idő esetén 15-20 kg is.

És!
Évek óta mondom és kapok érte hideget-meleget Cserényitől(Tóth Pétertől) és a olyan emberektől akik nekik hisznek(miszerint is nincs semmi baj a MAI növényvédelemnek nevezett permetezésekkel,csak a méhész rosszul védekezik az atka ellen),hogy az akác mézet az ország nagy részén a vegyszerezések miatt fiatal az akácra gyűjtővé váló méhek hordják.Ezért nincs több méz mint a a 80-as években,amikor kevesebb méhcsalád volt az országban és nem a túlterheltség miatt van ez így.

Miért is nincs nagy vagy inkább semmilyen repce méz termése a méhészek nagy részének?
Azért mert úgy 15-20 éve a mai  növényvédelem hosszúhatású rovarölőkre és gombaölőkre épül,amelyek nem bomlanak le a virágzás kezdetéig,vagy évekig a talajban maradhatnak mint a neok és újra és újra elpusztítják a méheinket.
Svájci kísérlet szerint a MAI mérési(vizsgálati) értékek ami úgye úgy 1 ppb azaz 1 mikrogramm/kg azaz 0.001 milligramm/kg nagyon kevesek mert ennek a mérési határértéknek az ezred része is azaz 1 pikogramm/kg is eltájolást,eltévedést okoz.

Ezért!
Nem teljesen értek egyet Attilával.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2021. Április 22. 12:02
http://www.omme.hu/repcemintazas-meheink-es-a-beporzok-vedelmeben/

Azt leszögezhetjük, hogy végre elindult valami. Vajon korábban miért nem volt ilyen eredményes a vizsgálat? Az, hogy tudatosságból, vagy tudatanságból nem volt, az is lehet egy vita kérdése. De azt csak az érintett tudja megválaszolni, hogy tudatosan nem talált ilyen eredményeket, vagy tudatlanságból.

Vajon hány méhészt ért kár, méhpusztulás azért, mert az a személy, aki a teljes bizalmat kapta, hogy ezeket a "környezeti terheléseket" kövesse, mérje, - soktízmillió forintból nem ugyanazzal a hatákonysággal dolgozott, mint a mostani mérések?

 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2021. Április 22. 12:20
...
Nem lenne baj a repcével mert egyébként óriási legelőt biztosítana a méheknek, csak hát, azt se nekünk vetik, a gazdának meg nem megengedhető hogy 20-30%-kal (vagy többel) kevesebb legyen a termés, mert akkor nem tudja megvenni a 60 milliós traktor helyett a 80 milliósat.
Hogy közben a természet meg kipusztul az a kutyát nem érdekli, majd eljön az idő amikor érdekelni fogja csak addigra már késő lesz, és akkor a hajára kenheti a hasznot is meg a traktorjait is, mert ennie sem lesz majd mit.
Mert az ember emberi léptékben gondolkodik, ma legyen minél több, hogy holnap vagy 10 év múlva is lesz-e még valami az ma nem érdekli, meg holnap se, mert holnap újra ma lesz.

Majdnem mindennel egyetértek: eggyel nem:
Idézet
majd eljön az idő, amikor érdekelni fogja.

Nem fog eljönni. Megszületik egy ember. Meglátja: ezek a körülmények. Ezek között kell élnie. Megoldja, amit tud. Példák:
Nincsenek rovarok. Már most körvonalazódnak a válaszok, amelyeket a mostani emberek adnak:
- Kína. Amióta kéttel porozzuk a fákat, szuperül élek. 200 fám van, 10 emberrel 10 nap alatt végzünk. Utána nem kell semmivel foglalkoznom, azt permetezek, amit akarok és óriási, hibamentes körtét tudok az EU-ba eladni. Az EU-ban meg a hibátlan, olcsó, kínai körtét keresik.
- Izraelben bemutatták az ici pici megporzó robotot.
- Svédországban elkészült a virágpor porszívó, most a takarékos kijuttatáson dolgoznak.

A ma emberét nem érdeklik a globális összefüggések, egyszerűen pénzt akar keresni. A globális problémák megoldásának luxusa a politikusok, biztos anyagi háttérrel rendelekező, vagy hivatásszerű zöldek pénzkereseti lehetősége.

A méhész is a saját megélhetéséért küzd. Ha nem lenne a méhpusztulás, mikor szólalt volna fel egy méhész is, hogy ácsi, szennyezi a talajt?

Ha a méhész meg tudja tenni, és elmegy a repce közelépből, akkor egy idő után a gazda szeretne majd megporzást, és akkor eljön az amerikai modell: Nappal permeteznek a mandulásban és kifizetik a méhésznek a méhcsalád árát és még kicsit többet, és így van megporzás a veszélyes táblákon. Amíg a repcéről nem gondolja minden méhész, hogy esetleg veszélyes, és bevállalja a jó repce hordást, és az éves mérlege pozitív, akkor a következő évben is be fogja vállalni.

No most azért kell tennünk, mert
1. A családpusztulások, legyengülések és a repce között idő telik el. Nehéz a méhésznek érzékelnie az oksági összefüggést.)
2. Nem mindenki tud elmenekülni a repcéről.

Emlékeztek, mit mondtak a kanadai méhészek? Kukorica közeléből menekülnek, mert a kukoricát járt méheik nem élik meg a tavaszt.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Április 22. 12:34

Csak egyszer járnék úgy,hogy a telephelyeink mellett NE LENNE repce.
Én boldog lennék.
Baranyában elindultatok ezen az úton, de remélem felénk lesznek repcetáblák. Az egyik kedvenc mézem a repceméz.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2021. Április 22. 13:00
...
Nem lenne baj a repcével mert egyébként óriási legelőt biztosítana a méheknek, csak hát, azt se nekünk vetik, a gazdának meg nem megengedhető hogy 20-30%-kal (vagy többel) kevesebb legyen a termés, mert akkor nem tudja megvenni a 60 milliós traktor helyett a 80 milliósat.
Hogy közben a természet meg kipusztul az a kutyát nem érdekli, majd eljön az idő amikor érdekelni fogja csak addigra már késő lesz, és akkor a hajára kenheti a hasznot is meg a traktorjait is, mert ennie sem lesz majd mit.
Mert az ember emberi léptékben gondolkodik, ma legyen minél több, hogy holnap vagy 10 év múlva is lesz-e még valami az ma nem érdekli, meg holnap se, mert holnap újra ma lesz.

Majdnem mindennel egyetértek: eggyel nem:
Idézet
majd eljön az idő, amikor érdekelni fogja.

Nem fog eljönni. Megszületik egy ember. Meglátja: ezek a körülmények. Ezek között kell élnie. Megoldja, amit tud. Példák:
Nincsenek rovarok. Már most körvonalazódnak a válaszok, amelyeket a mostani emberek adnak:
- Kína. Amióta kéttel porozzuk a fákat, szuperül élek. 200 fám van, 10 emberrel 10 nap alatt végzünk. Utána nem kell semmivel foglalkoznom, azt permetezek, amit akarok és óriási, hibamentes körtét tudok az EU-ba eladni. Az EU-ban meg a hibátlan, olcsó, kínai körtét keresik.
- Izraelben bemutatták az ici pici megporzó robotot.
- Svédországban elkészült a virágpor porszívó, most a takarékos kijuttatáson dolgoznak.

A ma emberét nem érdeklik a globális összefüggések, egyszerűen pénzt akar keresni. A globális problémák megoldásának luxusa a politikusok, biztos anyagi háttérrel rendelekező, vagy hivatásszerű zöldek pénzkereseti lehetősége.

A méhész is a saját megélhetéséért küzd. Ha nem lenne a méhpusztulás, mikor szólalt volna fel egy méhész is, hogy ácsi, szennyezi a talajt?

Ha a méhész meg tudja tenni, és elmegy a repce közelépből, akkor egy idő után a gazda szeretne majd megporzást, és akkor eljön az amerikai modell: Nappal permeteznek a mandulásban és kifizetik a méhésznek a méhcsalád árát és még kicsit többet, és így van megporzás a veszélyes táblákon. Amíg a repcéről nem gondolja minden méhész, hogy esetleg veszélyes, és bevállalja a jó repce hordást, és az éves mérlege pozitív, akkor a következő évben is be fogja vállalni.

No most azért kell tennünk, mert
1. A családpusztulások, legyengülések és a repce között idő telik el. Nehéz a méhésznek érzékelnie az oksági összefüggést.)
2. Nem mindenki tud elmenekülni a repcéről.

Emlékeztek, mit mondtak a kanadai méhészek? Kukorica közeléből menekülnek, mert a kukoricát járt méheik nem élik meg a tavaszt.

Igazad van, de azért én megnézném, hogy VILÁGSZERTE hogy poroznának be robotokkal. Nem beszélve a másodlagos dolgoktól. Nem tudjuk, hogy a méheknek a beporzás mellett még milyen szerepe van a növények fejlődése szempontjából. Akkor derül majd ki, ha baj lett.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Bicska - 2021. Április 22. 13:01

Csak egyszer járnék úgy,hogy a telephelyeink mellett NE LENNE repce.
Én boldog lennék.
Baranyában elindultatok ezen az úton, de remélem felénk lesznek repcetáblák. Az egyik kedvenc mézem a repceméz.

Ugyan nem vagyok baranyai, de kérlek, fejtsd már ki bővebben, milyen úton indultak el?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 22. 13:06
Milyen repcemézet szeretnél?
Ciprmetrinest?

https://www.greenpeace.org/hungary/blog/4945/cipermetrin-egy-elterjedt-mereg-9-fo-bune/

Olvasd csak el mi mindent “tud”!A Greenpeace leírta.
Csak azért mert a minták jó részében még ez a gyorsan lebomló szer (piretroid) is benne volt ölég szép mennyiségben.
Végül is születés szabályozásra kíváló,öli a spermát röndösen.Na de ha kell a gyerek mert nincs még szaporulat ?
Vagy a többi jó tulajdosága kell Neked?
Melyikre van szükséged?
Válogas az anyagból.

Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 22. 13:16
Vagy a klórpirifoszos repce mézet eszed szívesen.?
Ez miatt a szer miatt “áll a bál”.

https://www.greenpeace.org/hungary/blog/4935/klorpirifosz-egy-elterjedt-mereg-8-fo-bune/

Olvasgasd csak!
Melyik “jó” tulajdonsága tetszik.
Talán a nyolcon kívüli.Az,hogy rohadt  lassan bomló anyag.
Vagy az a jó ha eljut a mézig és a gyerek tüte lesz.

A többi szerről is küldjem az anyagokat.Van a repcében bőven,sok-sok “finomság”

Csànyi Antal

Ui:
Veszti!
Szerinted nekem a repce növénnyel van bajom?

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 22. 13:18
Veszti!

Nem bírsz a kártevőkkel?
Itt az új hatóanyag!

Így reklámozzák!

https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/kert-kerteszet-rovar-burgonya-zoldseg-uj-hatoanyag-48600-002

Na!
Így egyetek nagyüzemi hagymát,káposzta féléket.
“Hála a buzacipónak!”
Végre egy új felszívodó hatóanyag.

Csak úgy érdekesség képpen.
Egyszer nem írja le a tényleges hatóanyagot a reklám anyag,annak a fajtáját,típusát,csak a fantázia nevét.A hagymás videóból derül ki,hogy egy cián származék.

Ez kell Neked?
Nincs más út,mint az Istent játszó embert rádöbbenteni,hogy zsákutcában jár,amikor vegyi anyagok garmadával akarja terményeit megvédeni.

Egyébként szép napot a föld napján.
Szép napot neked is Veszti!

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 22. 13:29
Bocs Veszti!
Nem tudok leállni.
Ezt azért olvasd el,képbe kerülhetsz a mérgekkel kapcsolatosan.

https://magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/egeszseg-gyogyitas/egeszseguenkert/item/4996-z

Küldjek még anyagot?

Csányi
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 22. 13:37
Veszti!
A ma már nem engedélyezett szereket szerinted miért tiltották be?
A teljesség igénye nélkül.
DDT.
A három neonikotinoid.
-imidakloprid
-tiamethoxan
-klotianidin
A klórpirifosz és nyilván a bomlás terméke a clórpirifosz-methyl
A fipronil és a származékai.

Ezek ma már mind betiltott szerek.
Szerinted miért tiltották be?
Szerinted mennyi kárt szenvedést rákot okoztak?

Ezek a betiltott szerek és a méhészet összefüggése avagy miért szenvednek méheink 15-20 éve.
CSAK zárójelben,vagy úgy egyébként.?
Az elmúlt 15 év,évek méhveszteségei főként ezekhez a szerekhez köthetők,mert mind felszívodó,hosszúhatású szer,hosszan kering a növényben és eljut a virágporba ès  a nektárba is.Plusz a gutációs cseppekbe (túlnyomásos vízcseppekbe) kukorica és az extraflorális(virágon kívüli – leggyakrabban a levélen – megjelenő  mézfejtő kiválasztó szövetekben) anyagokba,folyadékba
,pld napraforgó és ki tudja mi még.

Csányi

Ui.
Abbahagyom,mert még így se fogja senki elolvasni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Április 22. 17:06
Anti felpörögtél mint egy permetező helikopter, pedig aztán nincs miért.
Én a szermentes repce mézet szeretem.(a negyedik és ötödik babánk ikrek, pedig én vödörszámra eszem a repcemézet, nálam nem okozott meddőséget) A belinkelt nébih cikkben szerepel, hogy az évente 60-100 bevizsgált repcemintából 5-10 esetben igazolódik a szabálytalan szerhasználat. Én azt a 90 mintát szeretem ahol megfelelő volt a védekezés.
Anti, nekem telefonált a gazda vegyszerese, hogy ekkor és ekkor permetezni fogunk, és nem is volt problémám, de olyan is volt, hogy napközben 10 órakor ment a hidas traktor és eltűnt egy fiók méh. Ennek ellenére szeretem a repcemézet.
Az is igaz, hogy közel nincs akkora bio tudatom mint neked. Elfogadtam, hogy permetezés nélkül nincs mezőgazdasági termelés. Igyekszem a lehető legkevesebb szert magamhoz venni, de például a kólában legalább annyi méreg van mint másban, és mégis isszuk.
Bicska: tudod, sok gazdának már elege van a méhészekből, hát ha még ilyen hírekkel találkozik, hogy helyi méhészek feljelentései miatt tárcsáztak ki valamilyen kultúrát.
...de felőlem úgy csinálják ahogy nekik tetszik.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 22. 19:02
Veszti 1982, gratulálok a sok egészséges gyerkőcötökhöz.
Sokat mesélhetsz a gyermekeidnek, de ezt a mesét te se hidd el:
" A belinkelt nébih cikkben szerepel, hogy az évente 60-100 bevizsgált repcemintából 5-10 esetben igazolódik a szabálytalan szerhasználat."
Sajnos mint tudjuk az nem így van.
Ha időben szedik a mintát mint most, akkor teljesen más eredmény születik.
Baranya megyében 20 mintából 20-ban volt tiltott szer, vagy határérték feletti dózis.
Ebből 5 volt az a kritikus, amit kitárcsáztatott a NÉBIH.
És csak 20 repcetábla van Baranyában?
Amikor anno még azt állítottam, hogy tiltott szerekkel betonkeverőkben rácsáváznak a vetőmagokra, egyszerűen nekem estek.
A gazda (lehet földműves, paraszt) válasza az volt, hogy olyan lett így mint a piros Ász...mindent visz.
A gondos gazda vigyáz a környezetére, mindent elkövet, hogy a növényvédelmi előírásokat betartsa, és szerintem ők vannak többen.
Akik tiltott szereket használnak, és ezzel a méh és rovarvilágnak, a talajvíznek és az egész élő környezetnek, magának a Földnek kárt okoznak ők bűnt követnek el. 
Lenne inkább fele ennyi repcetermés, de BIO.
Azt én is szívesen fogyasztanám, mert a mostanitól azt veszem észre magamon, hogy folyton mászkálok.
Ja a méheim...
Szégyen az eddigi monitoringnak álcázott pénzpocsékolás, a méhészek és az ágazat megvezetése 15 éven keresztül.
Annak örülök, hogy belülről kapta a "tököst", így nem lehet sem Brossra fogni, sem Dr.Darvas Bélára, meg ki tudja még kikre.
Ráz a hideg ha belegondolok, hogy őt akartátok sokan Veszti az OMME elnökének.
Erre mit lépsz?
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: robi 75 - 2021. Április 22. 20:31
A csavar ott van a történetben hogy a kutyát nem izgatja hogy bio vagy nem?
Nem ennivalónak termelik.
Repcénk, napraforgónk, búzánk egy része, kukoricánk nagy része a legjobb földekről.......Üzemanyagnak kell.
Szóval nincs miről beszélni tovább annyira mélyről kellene kezdeni hogy ihaj.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Április 22. 20:32
Engem pedig attól ráz a hideg, hogy mindent ami rossz az OMME-ban megpróbálsz úgy beállítani, hogy az Tóth Péter hibája, sőt majd még azt is, hogy a gazda nem engedélyezett szert használt.
Nagyon kellene a webcamera, így minden méhész láthatná, hogy az elnökség merre tolja azt a bizonyos szekeret...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: KörmendyRácz - 2021. Április 22. 21:52
Mindíg el lehet terelni a témát.

Idézet
Most is megy, a lobbi. Nagy része üzemanyagnak kell.

Igen ám, de a földbe kerülő molekula nem tudja, hogy most éppen nem üzemanyagnak való terem, hanem sima, közönséges kenyérnek való búza, és most nem szabad felmenni a növénybe.

A rovarok sem tudják, hogy most épp üzemanyagnak termelnek, és most nem szabad nektárt gyűjteni.


A korábbi mintavételeket és a mostanit össze lehet hasonlítani. Most 20 ból ötször beszántás. Öt a húszból kapásból nem 5-10 százalék, hanem 25%. A közlemény azt írta, hogy a korábbi években találtak 5-10 százalékot. Ha most 25 százalék nagyon gáz, akkor felmerül a kérdés:
- az idéntől miért csinálnak a gazdák ilyet? Eddig sosem csinálták, szép termés volt, most miért kellett?

- vagy eddig is csinálták, csak eddig nem fedezték fel? Miért, a labor készülék nem volt hajlandó kimutatni, vagy esetleg a mintavétel környékén kell keresni az okot? Szerintem a labor nem hamiskártyázik.

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kérgeskezű - 2021. Április 22. 22:00
Vesztivel részben egyetértek. Bár engem Tóth Pétertől ráz a hideg. A stílus maga az ember, ahogy a mondás tartja. Azt viszont nem értem, hogy még mit keres az OMMÉ-ban. Bűnbaknak tartják?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 23. 07:09
Ezt írja Veszti1982:
"Engem pedig attól ráz a hideg, hogy mindent ami rossz az OMME-ban megpróbálsz úgy beállítani, hogy az Tóth Péter hibája,.."
Hát rázzon, mindenkinek lehet más véleménye.
Arra viszont szeretném ha válaszolnál, minek tudod be, hogy a 15 év alatt MOST nem vett részt a vizsgálatokban, pár napon belül rögtön kiderült minden?
Lehet gonosz vagyok?
Nagyon nem, egyszerűen furcsa ez a történet.
15 évig a szakember csak csepegteti az infókat, hogy alig találunk valamit, meg ez nem lehet ok a méhpusztulásokra, inkább jobban figyeljetek az atkára.
Aztán jön egy tökös tanár bácsi (Máy Gábor) és hopp, lerántja a leplet.
Valóban ráz a hideg, hogy 15 év után végre kiderült az amit eddig is tudtunk, de bizonyítani nem.
Biztosan jó növényvédelmi szakember, én ezen soha nem vitatkoztam.
De nem méhész érdekvédő!
Várom megtisztelő válaszod a kipirosított kérdésemre.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: kérgeskezű2 - 2021. Április 23. 21:33
Ez nem kicsit furcsa. Ez nagyon furcsa. Vajon hány évig ment az összekacsintás a gazdákkal, a növényvédőszer gyártókkal? De választ nem fogsz kapni. Itt két oldal van, (és a pofám leszakad) még mindig:

-Cserényi csapat
-Bross

Megy a fröcsögés egymásra, a sárdobálás, az évek mennek, mi meg szívunk.
A méhészek nagy része hívő, ki ennek, ki annak. Megy ez nélkülük is! Csak akarni kell.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 24. 01:35
Veszti!

Ez a növényvédelem!A bionövényvédelem és nem a rettenetes szintetikus mérgek garmada!


https://youtu.be/btUAelBQOOk

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 24. 06:49
A tetű ellen így is lehet.

https://youtu.be/dc6R97RO6uU

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 25. 06:50
Veszti1982-nek ezt a kérdést tettem fel, de csend van:
"Arra viszont szeretném ha válaszolnál, minek tudod be, hogy a 15 év alatt MOST nem vett részt a vizsgálatokban, pár napon belül rögtön kiderült minden?"
Talán konzultál, hogy mit is lehet erre válaszolni?
Van ettől súlyosabb dolog is, de megvárom a válaszát...ha lesz egyáltalán.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Április 25. 08:01
A hétvégén Békéscsabán dolgoztunk, így nem foglalkoztam veletek
Tényleg most derült ki minden? Ha olvastad a monitoring füzetet... ja nem biztos, akkor minek is.
Attila, nekem a tavalyi évben 6,24%-át adta a bevételnek családi költségvetésben a méhészet. Ez látható, hogy hobbi kategória, és az én véleményem várod?

NÉBIH úgy nyilatkozott: Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Nébih és a megyei növény- és talajvédelmi hatóságok egyébként 2012 óta rendszeresen célzott monitoringvizsgálatokat folytatnak a virágzó kultúrákban. A közös akciók célja, hogy kiszűrjék a méhekre kockázatot jelentő, szabálytalanul kezelt növénykultúrákat.
Nem 15 éve, csak 9 és eddig is voltak eredmények, de ha te ezt nem fogadod el attól "nekem úgy is jóóó"
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 25. 08:29
Köszönöm a választ, majd folytatom.
Üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 25. 23:10
Veszti1982!

Ha nem vigyázok visszatér a hitem az emberiségbe!
Megnéztem két videót “Az èv agrár szakembere 2020 kitüntető díj jövő szakembere döntöseitől  és ELOLVADTAM.
Dr Bussay Dorottya bio  szőlészetet művel családjával.A szőlősorok köze szalmával mulcsozott,betegeit-mivel háziorvos-bio kertészkedésre buzdítja.Olyan bort vehetsz nála ami segíti a szervezeted és nem rombolja a sok méreg miatt.Persze csak akkor ha keveset fogyasztasz belőle.Kimondja a lényeget ha nem ártasz a természetnek-nem vegyszerezel-akkor az meghálálja.
Nem mellesleg,rendkívül szimpatikus a felvételen.

Horvát Bence sorköz művelő kultivátort tervez és gyárt.Itt a kapa utódja.
ZSENIÁLIS!!!
Mióta ordítok már,hogy micsoda egy felesleges méreg a gyomírtó.Kapálni,kaszálni kell nem vegyszerezni.Tessék itt az ipari kapa.Kukorica,napraforgó,szója mind sorköz művelésre alkalmas.
ÉS NEM KELL A GLYFOZATE(glifozát).

Nem mellesleg egyre több kutatás foglalkozik azzal,hogy a gyomírtó is ludas a méhek egyes betegségeiben.A méhek bélflóráját tönkre téve a Nosema könnyen elhatalmasodik a családban.

Bár!
Ahogy Neked tetszik.
Vagy.
Én szeretem a repcemézet jeligére.
Véd a védhetetlent.
Én még lélegzem,küzdök a mérgek ellen.

https://vimeo.com/536807700

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 26. 00:47
Veszti1982!

TOBZÓDOK !!!
Ennyi jó hír egy napra.
Elindult a biológiai szúnyogirtás!

https://www.agrotrend.hu/hireink/kezdodik-az-orszagos-szunyogirtas

Szeretem a repcemézet jelogére
Te,mint 5 gyerekes családapa melyik szúnyogirtást támogatod?
A biológiait?
Vagy a vegyit?

Röviden.
A deltametrin ami a vegyi szúnyoggyérítés hatóanyaga a gyermekek idegrendszerére hihetetlen káros.
Az elhullott rovarok kb. EGY AZAZ EGY %-a szúnyog,99 %-ból vajon mennyi a hasznos rovar?
Hosszútávon öl,butít.

A biológiai gyérítés olyan baktériumot juttat a szúnyog lárvák élőhelyeihez ami csak őket támadja.

Na melyik az egészségesebb világ?
Dédöregapádé vagy a tiéd?

Míg veszem a levegőt a biológiai gyérítéseket támogatom.

Csányi Antal





Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Április 26. 06:39
Anti, én a szúnyoggyérítésben a madarast támogatnám. Amikor még az Alföld egy merő nádas volt akkor nem volt szúnyog? Még arra az időre gondolok amikor pákász foglalkozás létezett. De volt, csak akkor ez volt a normális.
A szúnyog ellen szúnyogháló kell, és aki azzal jön, hogy egy vízparton milyen elviselhetetlen tud lenni... valóban. Ismerem. Nem kellemes, tűrni kell, de szerintem akkor is amikor a falut végigfüstölik kéthetente, úgy hogy nem látni a szomszéd házat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Április 26. 06:50
Akkor összerakom ismét a kérdésemet Veszti1982-nek.
Ő ezt írja:
" Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Nébih és a megyei növény- és talajvédelmi hatóságok egyébként 2012 óta rendszeresen célzott monitoringvizsgálatokat folytatnak a virágzó kultúrákban. A közös akciók célja, hogy kiszűrjék a méhekre kockázatot jelentő, szabálytalanul kezelt növénykultúrákat."
Én pedig ismét ezt kérdezem:
""Arra viszont szeretném ha válaszolnál, minek tudod be, hogy a 15 év alatt MOST nem vett részt a vizsgálatokban, pár napon belül rögtön kiderült minden?"
Úgy érzem jobban meg kell fogalmaznom a kérdésemet.
Nem arról van szó, hogy nincsenek apró eredmények, de a mostani Baranya megyei eset rávilágít a hiányosságokra.
Eddig az volt a "módi", hogy minimum 6 hónap múlva jött valamilyen eredmény a laborból.
Most erre elegendő volt 3 nap!!!!!!!!!!!
Ez is egy kérdésem lenne, hogy lehet ez?
Aztán egy levél is eljutott állítólag az elnökséghez (amit MÉG nem láttam) ebben valami hasonló, áll, hogy a nevezett személy, felhívja  a figyelmet, hogy nem szabad bemenni a gazda engedélye nélkül mintát venni mert az szabálytalan.
Lehet ezért a kerékkötő magatartásáért felejtettek el szólni neki?
Lehet ezért nem derült idáig ki a gazdák turpissága?
Én biztosan megvizsgálnám, mert ezért valakinek felelnie kell, különösen akkor ha ezért komoly 10 és 100 milliókat pocsékolt már el.
Így, ezen információk birtokában újra felteszem a kérdést, ez így rendben van?
Nem furcsa, hogy most nem volt ott a kárszakértő Úr és minden kiderült?
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Április 26. 07:32
Talán először látni kellene azt a bizonyos levelet, mert így ez csak légből kapott. Szerintem fogjuk még olvasni. Ha a levél írójára hátrányos akkor az elnökség szivárogtatja ki, ha az elnökségre, akkor a másik oldal. Az Omme így működik.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 28. 21:09
Na vajon ettől a méregtől mennyi méhecske,”vadbeporzó” fog elpusztulni.

https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/kerteszet/uj-lehetoseg-a-nagyuzemi--es-a-hobbikerteszek-kezebena-benevia-rovarolo-szer

A reklámjában a következők szerepelnek.

Hatását kontakt, illetve felszívódó módon is kifejti, erősen transzlamináris, a növényben jól szállítódik.
A kultúrnövénybe felszívódva sokáig megőrzi biológiai aktivitását, így hosszú hatástartamot biztosít.

Nem igazán jó hír ez számunkra .
Tehát hosszúhatású szer.
Majd HA kárunk lesz belőle,majd ha pusztulnak az egyébb beporzók,hány év alatt lehet majd betiltatni.

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 29. 07:48
Tudom,hogy egyszer már feltettem az előző új mérget.De!
“Félek tőle mint a tűztől.”
Életveszélyes minden ilyen felszívodó ,hosszúhatású RETTENET.
Ezek használata a jövőben mind a természet elleni bűncselekménynek fog számítani.
Börtön fog járni érte.
Remélem minél hamarabb eljön ez ,a tényleg szebb jövő.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 30. 06:37
Valami talán elindul.

https://www.magro.hu/agrarhirek/a-gombaellenes-hatoanyagok-mehekre-gyakorolt-hatasat-vizsgaljak-egy-magyar-kiserletben/

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 30. 06:42
https://huminisz.hu/

Pais István!
Jelmondata:
Úgy építsük a jövőt ,hogy közben a környezetünket óvjuk.
Megszívlelendő!
Sokak példaképe lehetne.

Édesapja 1976 óta méhészkedik ezért a VETÉSFORGÓBAN facélia és hajdina is szerepel.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Április 30. 07:12
Tegnap megnéztem Joan Goodall tevékenységét bemutató remény című filmet.
Mindenkinek ajánlom.
A National Geographic csatorna mutatatta be a föld napján április 22.-én.

A filmben említést tesz arról,hogy a földben milliónyi élőlény él amit a mai mezőgazdaság tönkre tesz.

Elmondja,hogy a szívükre hallgatva az eszünket használva van remény.
Csodálatos ember.
A természet védelem utazó nagykövete

Csányi Antal.


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mortimer - 2021. Május 03. 06:24
Szükséghelyzeti engedély rovarölőre bio minősítésű gyümölcsösökben és zöldségesekben.

https://fruitveb.hu/szukseghelyzeti-felhasznalasi-engedelyt-kapott-a-pyregard-rovarolo-szer/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 06. 20:53
Na akkor,hogy is van a hogy is van.
Magyarországon akkor kitudjuk-é mondani végre,hogy a neonikotinoidok   rettenetes mérgek?
Ideje lenne pár embernek önvizsgálatot tartania.

http://www.omme.hu/europai-birosag-nem-volt-torvenytelen-a-neok-betiltasa/

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Május 07. 08:39
Az OMME honlapján fent lévő hírnek, amit Anti is idézett az első sora számomra ismét kérdéseket vet fel.
Vagyis egy kérdést.
"Az Európai Bíróság ma megerősítette, hogy az Európai Bizottság jogosan tiltotta a neonikotinoidok használatát a méhek számára vonzó növényeken 2013-ban, a Bayer által az Európai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos ügyben hozott ítéletében. A luxembourgi székhelyű intézmény támogatta az elővigyázatosság elvének alkalmazását, és azt, hogy az Európai Bizottság még bizonytalanság esetén is jogosult volt ilyen korlátozásokat bevezetni."
Jó lenne ha a jelenlegi monitoringot vezető kárszakértő kicsit magába nézne.
Ugyanis 15 évig az országot járta, és rengeteg előadásában kitért arra, ha betiltják a neokat jaj nekünk méhészeknek, mert ezt a "kiváló hatás" csak rengeteg permetszer kijuttatásával érhető el.
Nyilatkozatait megszívlelték a magyar hatóság "szakemberei" is, és az OMME kutatásaira alapozva, nem tartották indokoltnak a neok korlátozását.
Mivel jelenleg is perben állunk, ügyünk II. fokon van, bővebben nem fejteném ki a jelzett személy szerepét ebben a súlyos témában.
Az Európai Bíróság ítélete miatt azonnali személyi döntést hoznék, ami nem kérdéses.
A véleményem ebben szikla szilárd, és nem fog változni.
Mi lett volna ha ő lenne most az OMME elnöke?....tette fel nekem a kérdést tegnap Bicska.
Ezt döntese el mindenki maga.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 14. 06:48
Buksinak ajánlom következő írásom,aki mindig és mindenért nagyon okosan Brosst okolja.

Az egész országban egyszerre kezdtek mászni a méhek.
Rengeteg hívást kaptam tegnap.Mindenki szinte teljesen azonos -a szokásos- tüneteket írja le.Sajnos ezt kell, hogy mondjuk.
Szokásos!
Úgy 15 éve ugyanaz.
Ezredszer nem fogom le írni a tüneteket csak az elképzelésem arról, hogy -MOST ISMÉT ÉS SZERINTEM-mi a baj.
Nyilván nem rendelkezem a bölcsek kövével és nem is vagyok ökotoxikologus.
De hülye se vagyok.
Még mindig a hosszú hatású szerek nyírják a méheink.Főleg neok és a klórpirifosz .
A talajok tele vannak a “maradék neok-kal”.Azt is tudjuk sok idő kell ahhoz, hogy eltűnjenek, hogy ne okozzanak a megporzókban, méheinkben kárt.
Múlt hét héten egész jó esők voltak,több helyen 20 mm is.Utána megjött a meleg.A repcék felszívták ezeket a mocskokat és így az eljutott a nektárig.
Azt is tudjuk egy svájci kísérletnek hála, hogy 1 ppb azaz 1 mikrogramm/kilógramm ezred része az 1 pikógramm/kilógramm is eltájolást,eltévedést okoz.
A viràgzás kezdete óta sok helyen nem is volt újabb permetezés mégis most van meg a baj ,pedig eddig nem volt méhveszteség.
Nyugtával dicsérd a napot mondás a méhészek körében így hangzik.
Virágzás után dicsérd  a repcét.
Azt is tudjuk ,hogy a klórpirifosz is egy rettenetes méreg.Rendkívül lassan bomlik.2020-ban április elején napraforgó vetése előtt talajfertőtlenítésre használta az egyik ismerős gazdálkodó.Virágzás közepén a labor ki tudta mutatni a napraforgó tányérból.Na vajon a nektárban benne lehetett-e?Az biztos, hogy a méheinket lenyomta.
A repce elején vett OMME -s minták jó nagy részében most is kimutatható volt,pedig tavaly betiltották ezt is.

A lényeg:még mindig a hosssú hatású mérgekkel van baj.
De!
Amit Apis írt ,az is igaz.Az “ötödik” még be nem tiltott neo az acetamiprid is okozhatta sok helyen a méhveszteségeket.
Az összes kis kert tulajdonosnak a mospilant ajánlgatják a mezőgazdasági boltokban,aminek ez a hatóanyaga.
De pult alól kapsz aktarát is ,aminek tiametoxán -ami az egyik legkeményebb neonikotinoid -a hatóanyaga.
Van is baj bőven belőle még a városokban is, Pécset is.

Erről is a Bross tehet?

Az új elnökség és Bross elindította a mintázásokat.
Megtörténtek a repce virágzások előtt.Rögtön lett eredménye

Buksi!
Meséld már el ki tiltakozott legjobban a mintázások ellen.Ki mondta azt,hogy ez törvénytelen?
Ugyanaz(azok) aki(k) nem voltak évekig hajlandók egy előre mutató monitorozást elindítani.(?)
A ma már (hála a buzacipónak) nem engedélyezett klórpirifoszos kezelések egy kis része ki is derült a mintázásnak köszönhetően.
Folytatódnak a mintázások.
Na ,ez a monitoring !
Köszönjük meg az elnökségnek.

Nézd csak alább a linket buksikám!
Meg mondjam melyik boltban kitől kell kérni.
Valószínűleg a többiben is kapsz.

https://www.syngenta.hu/rovarolo-szer-actara-sc

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 14. 12:36
Buksi!

Nézd csak!
Mindenki aggódik a beporzókért csak Ti és a haverjaitok-mert nektek nem barátaitok vannak-álltok ki a vegyszerek, mérgek mellett.

https://mail.google.com/mail/mu/mp/924/#cv/Be%C3%A9rkez%C5%91/1796a64baafb5208

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Május 14. 13:44
Én nem vagyok vegyszer párti,de aki kap havi 800 ezret,és 8 éven át hallgat az a vegyszerpárti.Ugyan úgy kapom én is a bajt,de akik vállalták a méhészek vezetését,képviselését,azok eddig hol voltak?(szundi)
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Május 14. 13:47
És a lényeg"15 éve ugyan az"
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Május 14. 18:31
15 évig volt minden ugyan az, hiszen a nevezett személy mindig ott volt.
Kivéve 2021-et, és hoppá minden azonnal kiderült.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Veszti1982 - 2021. Május 14. 18:38
Nálam az derült ki, hogy HIDASTRAKTOR.
Megoldotta a rajzásgátlást.
Anti igazad van. Nagyon rosszul esett.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 14. 20:10
Sajnálom!
Nagyon érzékenyen érint bennünket akik szeretjük a méheink.
Persze a termés kiesések se jönnek jól senkinél sem.
Megtörtént esetet írok le most.
Repcére vándoroltunk ,kétszerre vittük az állományt.
A reggeli szállítmány nyilván betájolt estig ,az esti szállítmány nyilván nem.Este méhkímélő technológiával piretroidot permeteztek.Beszéltünk az agronomussal.Mondta nem lehet baj,8 órás szer,reggelre lebomlik.Igen ám de párás ,szötymörgös lett az éjjel ,nem bomlott le.A reggeli szállítmány korán indult ,mert be volt tájolva ,így 4-5 NB keret gyűjtő méhét vesztett.Az esti rész mire betájolt lebomlott a szer.Ezektől a családoktól a repcén ,az első akácon és a másodikon is kétszer annyit pergettünk mint a károsodott reggeli szállítmánytól.
Ezért is nagyon helytelen az új törvény ,miszerint is nem kell a gazdálkodóknak bejelenteniük a permetezést.
Nekünk méhészeknek esélyünk sincs elvinni esetleg bezárni a méheinket.
Azóta ha tudunk a piretroidos kezelésről ,akkor a harmat felszáradásáig bezárjuk a csalàdokat.

Csak úgy zárójelben.
Akár több napot is be lehet zárni a csalàdokat nyáron is ha baj van.Felső szellőzés kell és egy-két óránként be kell önteni fentről a “fejükre”akár 2-5 deciliter vizet is.Szállîtáskor ha nem sikerül időbe lepakolni ,akkor is meg kell önteni Őket.

Csányi Antal


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2021. Május 14. 20:27
Sajnálom!
Nagyon érzékenyen érint bennünket akik szeretjük a méheink.
Persze a termés kiesések se jönnek jól senkinél sem.
Megtörtént esetet írok le most.
Repcére vándoroltunk ,kétszerre vittük az állományt.
A reggeli szállítmány nyilván betájolt estig ,az esti szállítmány nyilván nem.Este méhkímélő technológiával piretroidot permeteztek.Beszéltünk az agronomussal.Mondta nem lehet baj,8 órás szer,reggelre lebomlik.Igen ám de párás ,szötymörgös lett az éjjel ,nem bomlott le.A reggeli szállítmány korán indult ,mert be volt tájolva ,így 4-5 NB keret gyűjtő méhét vesztett.Az esti rész mire betájolt lebomlott a szer.Ezektől a családoktól a repcén ,az első akácon és a másodikon is kétszer annyit pergettünk mint a károsodott reggeli szállítmánytól.
Ezért is nagyon helytelen az új törvény ,miszerint is nem kell a gazdálkodóknak bejelenteniük a permetezést.
Nekünk méhészeknek esélyünk sincs elvinni esetleg bezárni a méheket.
Azóta ha tudunk a piretroidos kezelésről ,akkor a harmat felszáradásáig bezárjuk a csalàdokat.

Csak úgy zárójelben.
Akár több napot is be lehet zárni a csalàdokat nyáron is ha baj van.Felső szellőzés kell és egy-két óránként be kell önteni fentről a “fejükre”akár 2-5 deciliter vizet is.Szállîtáskor ha nem sikerül időbe lepakolni ,akkor is meg kell önteni Őket.

Csányi Antal

Méhmérgezésnél a méhészt veszteség éri, ezt valakinek ki kell fizetnie. A gazda azt mondja ő nem hibázott, hiszen engedélyezett vegyszerrel, engedélyezet technológiával permetezett. Ilyenkor át kellene szálnia a felelősségnek az engedélyezőre, ő áttolná a felelősséget gyártóra, a gyártónál pénz is van. De az, hogy senki nem fizet az nem kóser. Majd kitömik a zsebünket egy újabb ezressel, de ez nem teríti meg a kárunkat. A NEBIH zöld szám csak feszültséglevezetőnek van, utána egyenkét eltusolják az ügyet, ez megy évek óta. Régen a TSZ- ek fizettek, most senki.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2021. Május 17. 21:06
Nálunk itt dél-Borsodban múlt héten csütörtökön-pénteken jött kiadósabb eső. Előtte nem láttam mászkáló méhet. Utána fetrengtek a kaptárak előtt, négyzetméterenként 100-150db kb.
Megpróbálok keresni olyan helyet, ahol nem érik sem a repcét, sem a napraforgót... tavaly napraforgóvirágzás alatt vitték a szójalisztet, annyira komoly a virágpora.
A méhész szépen fejlesztgeti, gondozza a családokat, aztán taglóznak a kiváló finom szerek.
Éves technológia:
március - fejlesztés
április eleje - gyümölcsvirágzás
április második fele - menekülés repcéről, s reméljük, hogy az akác alvórügyek hajtásai már nem fagynak el
május - várjuk az akácot hideg esőben, etetünk
június - etetünk és fehérjét pótolunk (nincs virágpor), készülünk napraforgóra vagyis mégsem
július - na ezt már ne várjuk meg, hanem húzzunk el megint a vegyszeres mezőkről
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 17. 22:21
Hát!
Voltak már eredményesebb évek mint az utóbbiak.
1990-től kb 2005-ig egész jó terméseink is voltak ,pár rossz mellett.
Régóta mondogatom ,kiabálom -a profik gyűlésén,neten,egyesületi rendezvényeken ,az OMME vezetőinek ,hatósági és földművelésügyi vezetőknek-hogy elsősorban azért nincsenek jó eredményeink azért  kevés országos átlag akácból és repcéből ,Napraforgóból mert a szántóföldi növényekre szórt mérgek miatt vagy elpusztulnak méheink vagy rövidebb életűek lesznek.Kisebb népesség következménye a kisebb hozam.Mint tudjuk a népességgel exponenciálisan arányos a mézhozam.

Másod sorban a klímánk változása rontja a pergetett méz mennyiségét..Hideg tavaszok ,forró nyarak ,hosszú meleg őszök ,meleg telek.Minden változás kedvezőtlen a méheink számára.

A harmad sorban a gazdasági
környezet romlása.!! Hihetetlen mennyivel több bőrt akarnak lehúzni rólunk is,egyre több szabálynak kell megfelelni.
Nem gyenge változás pár év alatt.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2021. Május 18. 23:39
Anti pihenj! Nem fog változni semmi. Mindenki tudja miért. Rohanunk a semmibe.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 19. 08:46
Azért egy “kicsit” lehetnél konkrétabb is Leo.Mert ez így túl általános.
Veled ellentétben én úgy látom ,hogy van változás.
Persze nem Nekem és az OMME-nak vagy  végképp nem MPME-nek (profi egyesületnek) köszönhetően,ahol évek óta egy állás foglalást nem tudok elérni,bármelyik esze-veszett ,eszetlen dolog ellen sem
Legyen az a neok,vagy nappali permetezés,stb,ami ellen is kértem ,hogy tegyünk lépéseket.Van az egy rendezvénye az egyesületnek ,ahol mindenki lazulni akar ,de még önmagáért sem hajlandó semmit sem tenni SENKI sem.
Mégegyszer leírom ,egy rohadt állásfoglalást nem tudtam elérni semmilyen még a méhészkedésünk gazdaságosságát érintő ügyekben sem ,pedig minden évben megpróbálkoztam az éppen aktuális problémák elleni fellépést kierőszakolni.
Na de minek ?
Amikor az elnök szerint minden rendben van és volt még a neokkal is.Mondta:Ő náluk nincs gond,nem másznak el a méhek.Na tessék,mit lehet erre mondani.Cserényi doki szerint meg.”Mit akarsz Csányi ,szétverni a profit úgy mint az OMME-t”

A jó ,az élet számára kedvező döntések annak köszönhetők ,hogy rájöttek az UNIÓ-s Urak ,ha nem változtatnak és nem teszik zöldebbé a világunk akkor “kampo-basszo” mindenkinek.
Ezért aztán például csak betiltották a négy legveszélyesebb neo-t és klórpirifoszt.

Tehát reménykedem.Mást úgy sem nagyon tehetek.
Támogatom a Greenpeace-t és minden az életet védő ,zölden gondolkodó ,méheket ,beporzókat védő egyesülést ,szervezetet.

Eleget “papoltam” ,megyek eszek egy kis friss jégsalit ,meg finom zöldhagymát amit most szedtem a vegyszermentes kertemből.

Még egy sztori arról ,hogy ezek a saját cuccok milyen finomak.A pesti “aszfaltbetyár” barátom a legjobb példa.Adtam neki egy nagy marék lilahagyma zöldhagymáját.Másnap a következőt írta.
“a hagyma zseniális az egészet megzabáltam”.


Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Május 19. 11:21
Látom Anti is ébredezik,van változás,ami nem az OMMÉ nak köszönhető,de Leo meg állapítása ok.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 19. 11:55
Buksi!
Konkrétum ,konkrétum.
Te se írsz le semmit?
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Május 19. 15:54
Anti!
Olvasd csak el,mit írtál!
Valamikor én is eleget"papoltam",de örülök,hogy agilis vagy.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: P.P. - 2021. Május 19. 20:06
Leo leírnád miért, mert én pl. nem tudom miért nem lesz változás?Köszi.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2021. Május 19. 23:15
Azért nem lesz változás, mert a pénz az úr.
Mindenki azt akarja.
A bió méhészet nem tudom hol van.
Talán a hegyekben. Azokat kell most elfoglalni. A helyiekkel mi lesz, valami lesz.
Mi a bió méhészet? Nem tudom.Én nem használok hordásban semmit.Tavaly 6-7 családom nem bírta ki. Idén hallottam 600-az állománynál nincs probléma.Vajon miért? Nem írom.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Attila - 2021. Május 20. 01:08
Bioméhészetnek összetett feltétel rendszere van.
Többek között adott távolságnak meg kell lennie nagy forgalmú utaktól, intenzíven művelt mezőgazdasági területektől, atkairtásra is vannak előírások. Belátható, hogy nem egyszerű ezeket elérni.
Persze, lehet a hegyekbe elmenni, de ott meg biztosan nincs dús méhlegelő.
Atkairtást lehet oxálsavval végezni, nyáron rövid fiasításmentes időszakot beiktatni (akár szaporítás részeként) és / vagy szeptember végén kalitkázással atkát (szinte) "nullázni". Így a méhész oldaláról nincsen "méreg" terhelés.
Ez így 4-5 szublimálás max. egy évben.
Errefelé júniusban hordás nincsen. Addig meghordják, amit kell. Jó években, persze. A tavalyi, meg az idei, az felejthető.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Május 20. 06:55
Amikor Erdélyben jártunk méhész kiránduláson az ottani előadó elmondta, hogy honnan lehet tudni ki az igazi bio méhész.
Minden tavasszal méheket vesz.
A másik.
Akinél voltunk ő is bio méhésznek vallotta magát.
Csak megjegyezni kívánom, hogy éppen akkor csepegtették az amitráz hatóanyagú szert az egyik melléképületben.
Kérdeztem az egyik "fullajtárját" mi ez?
Bio amitráz, mert sok az atka.
A tartályokban izo szirup...a serkentésre.
Bio?
Már a Holdon sincs.
Én azért bízok az emberek józan ítélő képességében, és abban, hogy legalább az unokáim fogják érzékelni a küzdelmünket.
Nekünk méhészeknek ebben óriási szerepünk van, és méltatlannak tartom, hogy nem a tenyerükön hordoznak a gazdák, és az állam.
Vegyszermentesen is lehet termelni, csak néhány évvel később lesz rá mód, hogy a gazda fényűző terepjárót vásároljon.
Amikor megszületik egy kismalac, borjú azonnal megy az állatorvos oltani.
És mit nyom bele a szerencsétlenbe?
Antibiotikumot, nehogy elkapjon az új jövevény valami kórságot.
Akkor abból, hogy lesz bio táplálék, és mit eszik a borjú, és az anyja?
A nokkkal elszennyezett földekről betakarított terményeket, ami aztán megjelenik az állatok húsában, tejében.
Bio csak a papíron létezik, de el kell kezdeni így gondolkodni, mert baj lesz...vagy már van.
Nagyernyei Attila

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2021. Május 20. 09:06
Olvasgatom az "okosságaitokat".

Bio mint méhészet szerintem sem létezik!  Mert intenzíven művelt terület mindenhol van.

DE,azért gondolkodjatok már a gazdák eszével is! Ha parlagfű van a területén és nem írtja ki megbüntetik ,ha "gyomos " a területe úgyszintén.

A méhészeknek ez ugyan jó lenne!  De, ha a gazda így hagyja jön a bírság vagy a termés átlaga csökken!

A méhészek nem a saját érdekeiket nézik??, Nekik a vegyszermentes gazdálkodás lenne a "Kánaán".

Ilyen marhaságokat meg kitalálni ,hogy:  "Amikor megszületik egy kismalac, borjú azonnal megy az állatorvos oltani.
És mit nyom bele a szerencsétlenbe?
Antibiotikumot, nehogy elkapjon az új jövevény valami kórságot."

Ezt  a "tudást"is osztották a diplomával?   Mert azt viszont le lehetne írni,ha "megszületik" a méhecske megy a méhész és lefújja őket amitrázzal,vagy kapnak valami más mérget!

A malacok ,borjak esetében ez nem "törvényszerű"!

Mondandómnak a "kompromisszum" lett volna a lényege!  A gazdák,és a méhészek sem "fehér bárányok"!  Ezt hozta a XXI. század! Majd mind a két fél eldönti hogy akar "élni"! Vagy ,hogy"tud"!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2021. Május 20. 09:52
Bezzeg Én 2004 őszén megkongattam a vészharangot , mindenki hülyének nézett !!!  Most repce végén ismét magas a nosema  spóraszám és eltelt 17 év !!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2021. Május 20. 12:16
Bezzeg Én 2004 őszén megkongattam a vészharangot , mindenki hülyének nézett !!!  Most repce végén ismét magas a nosema  spóraszám és eltelt 17 év !!!                                                                               Ezt én is meg tudom erősíteni! Az agráriumba idén is érkezik több száz mrd Ft támogatás, külföldi kutatások bizonyítják, hogy a növényvédőszerek növelik a spóraszámot. De itthon miért nincs erre pénz? Valaha kaptunk arra ígéreteket, hogy a NÉBIH nyilvánosságra hozza az eredményeket( pár éve naprán nagy gyengülés, repcén mászkálás stb. Na ez a nagy gond, hogy ezeket nem hozzák nyilvánosságra, vagy nem is merik! Túl sok pénzt kellene kifizetni az eredmények nyilvánosságra hozása után a méhészeknek, hiszen ez egy országos jelenség, mérgezés! Na meg az is érdekes téma  h. a napra virágpor mit okoz télen
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 22. 01:20
Apis ezt mondja.
“Na meg az is érdekes téma  h. a napra virágpor mit okoz télen”
Én meg azt mondom.
Na meg az is érdekes téma h. a kukorica virágpor mit okoz télen.
Na,de mind ketten tudjuk nem ezen növények virágporával van gond,nem ezektől pusztulnak (nyáron,ősszel) télen a méheink ,nem ettől lesznek rövidebb életűek és ezáltal gyengébbek méhcsaládjaink ,hanem azoktól a vegyszerektől ,mérgektől amikkel kezelik őket.
Kukorica mindenhol van.
Olyan helyen is vannak “érthetetlen” család gyengülések főleg télen és késő ősszel ,ahol nincs napraforgó “CSAK” kukorica.
Senki nem ellenőrzi a gazdákat ,hogy mit szórnak ki.
Aztán a mérgezett virágporon felnevelt méhek nem élnek 6-8 hónapot.
Így aztán persze lesznek legyengült családok.
Olyan monitoringot javaslok  évek óta ,ahol a kiszórt mérgek és a család erősség összefüggésèt kellene vizsgálni ,szabadföldi kísérletekkel.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Május 24. 08:22
Idézetet írta: mézengúz - 2021. Május 07.  10:00
Idén is komoly harcot fognak vívni a méhészek , hogy életben maradjanak ember és méhcsaládjaik !!!!

Sajnos igazad van.
Ami legelszomorítóbb ,hogy óriási veszélyben vagyunk mi magunk is.Rengeteg a rákos ,érrendszeri ,emésztő rendszeri beteg (IBS-ben ,krómbetegségben szenvedők).
A mezőgazdasági mérgek ételben ,ivóvízben,levegőben ,az élelmiszeripari adalékok ,tartósítószerek , ízfokozók a feldolgozott élelmiszerekben tönkre vágnak minket is.Szóval ,nem csak a méheink pusztulnak ,nemcsak Ők a rövidebb életűek.
Közben megy a vállveregetés.

https://www.agrotrend.hu/hireink/kozos-felelossegunk-a-biologiai-sokfeleseg-megorzese

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Július 20. 19:33
Már megint a glifozát !

Nézzük csak mit írnak a cikkben, kiemelném a méhek károsításával kapcsolatos részt.

“A méhekre is káros

Azt is igazolták már, hogy a glifozátnak szerepe van a méhek pusztulásában, mivel az emésztőcsatornájukban lévő mikrobiom károsításával a glifozát gyengíti a méhek immunrendszerét. A károsodott bélflórájú méhek így sokkal könnyebben elpusztulnak bármilyen baktériumfertőzés következtében.“

https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/szantofold/kedvenc-mergunk-a-glifozat-1600-tonna-ev-magyarorszagon

KELL EZ NEKÜNK !?!?

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Július 21. 10:46
May Gábor Baranya megyei szaktanácsadó hívott tegnap, hogy megindult újra a mászás mifelénk.
Igen, sajnos igen.
Kukoricára gyanakodik Ő is, meg én is.
A napraforgó virágzás “lement” nagyobb népesség vesztés nélkül, mivel nem volt jelentős csapadék errefelé a virágzás előtt és alatt.
Tudni kell a napraforgó és a kukorica úgynevezett tisztító növény.A talajból felszív mindent.Ki tudja azt megmondani meddig lesznek felszívható neok a talajokban? 15-20 évet írtak le egyes kutatások kötött talajoknál.
Ki tudja megmondani a mai akár engedélyezett csábázásoknak milyen a hatása?
Senki.
A kertünktől olyan kétszáz méterre van az első szántó.
Egy keskenyebb része van csak ilyen közel a tábla többi része még távolabb van.
Ennek ellenére idén napraforgó vetése után olyan erős vegyszeres bűz árasztotta el kertünket, hogy kedvünk se volt kimenni.
Olyan csávázószerrel volt kezelve, ami gázosodott.Nagyon durva volt.

A kukorica növényvédelme rettenetesé kezd válni.
Egyre több termelő nyomja neki a hosszabbnál hosszabb hatású szereket,akár virágzás alatt is, miközben méheink járják, gyűjtik a virágporát a kukoricának, hiszen ilyenkor eléggé nagy virágpor ínség a jellemző.
ÉS, ENGEDÉLYEZETTEN NYOMHATJÁK !!!
A következő rovarölőszer méhekre nem jelölés köteles, azaz akármikor kijuttatható, virágzáskor is, pedig hosszúhatású, mindent “leszedő” méreg.

http://www.fmcagro.hu/Cheminova/web.nsf/Pub/coragen_20_sc.html


Ennyit az engedélyekről.A múltban is így volt, lásd pld. neok.
Amíg a vegyszerek engedélyének kiadásának nem lesz feltétele a méhekkel és poszméhekkel végzett irányított szabadföldi kísérlet, addig sok jóra nem kell számítani.
Még mindig úgy gondolom, hogy ez MINDENKI érdeke.
LENNE !?!?

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Július 21. 13:30
A kukorica virágporától nem mászkálnak, attól majd a fiasítás fog pusztulni augusztus-szeptemberben amit azzal etettek.
A szotyinak szerintem még sehol nincs vége, nálunk még a felénél sem tart. Viszont most kapott nagy esőt, szívja fel a mérgeket, némi mászkálás itt is lett egyből. A hordás pedig részben az eső részben a hűvös idő miatt csappant meg, hordás közben a szotyinak nagyon nem tesz jót az eső és a hideg sem (virágzás előtt kellet volna az eső de akkor meg nem volt), kánikulában mézel jól. Most a 35 helyett 22-25 fok van napközben.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Július 22. 06:52
Wr méhésztárs eddig sok dologban egyetértettem veled, de a mostani hozzászólásod teljesen szakmaiatlan.
A vegyszeres virágportól nem pusztul el a fiasítás!
Amikor a dajkaméhek által elfogyasztott szennyezett virágporból készült pempővel megetetik az álcákat, azok bizony sétálni fognak amikor elérik az életkoruknak ezt a szakaszát, hogy tájolnának.
15 éve mondom, hogy a méhpempőt kell megmintázni!
A baj ugyanis a táplálékláncban keresendő, mert a herék is mászkálnak.
Senkivel nem harcolok már, és szeretném megjegyezni, hogy Anti nagyon jól látja a problémát.
Józan "paraszti logikával" előrébb jutott mint azok az áll szakemberek akik ezért súlyos milliókat vettek fel már eddig is, és semmit nem deríttek ki.
Mivel a kukorica egy részéből bio üzemanyag készül, arra hivatkoznak, hogy ez sem emberi, sem állati fogyasztásra nem kerül, így minden szutykot belel lehet pumpálni a termésátlagok javításnak érdekében.
A napraforgó 99%-a Tolna megyében elvirágzott, sok helyen már ki is pergették.
Általánosságokat a virágzás állapotáról nem lehet felállítani, a szakik meg igen elfoglaltak, tőlük nem várható már ez sem.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Július 22. 07:13
Idézet
Amikor a dajkaméhek által elfogyasztott szennyezett virágporból készült pempővel megetetik az álcákat, azok bizony sétálni fognak amikor elérik az életkoruknak ezt a szakaszát, hogy tájolnának.
Vagy épp nem érik el, hanem kibújás közben ott lesznek a sejtben elpusztulva kinyújtott szipókával. Csak a fejük lóg ki a sejtből, láttam már ilyet nem egyet, és szinte mindig a bőséges kukoricáról történő virágporhordás után néhány héttel.
Tehát a ti írásotok a szakmaiatlan, ugyanis, ha tegnap a méh a lábán hazavitte a virágport az attól nem mászkálhat! Ami mászkálna tőle az meg még hol van? Ki sem kelt még, mikor fog az még mászkálni???
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Július 22. 07:24
Azért az érdekes lehet,a szennyezett pempőttől csak a dajka méhek betegszenek meg,az álca kibirja.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Július 22. 09:01
Attila!
Jó barátom!

Most nem értek egyet Veled.
Felesleges szakmaiatlannak nevezned Wr verzióját.
Azért, mert nagy valószínűséggel igazából egyikünk se ért hozzá.Nem vagyunk ökotoxikológusok, biológusok vagy nem is tudom kinek kellene ahhoz értenie, hogy a  méhünk melyik vegyszertől (vagy ahogy nagyanyámék mondták) méregtől, mekkora dózistól, milyen, mekkora kárt vagy halált szenved el.
Mi méhészek igazából “csak” azt látjuk, hogy baj van.Népesség csökkenés hirtelen, pld. “eltűnnek” a kijáró méheink, nem úgy fejlődnek a családok ,ahogy kell, kisebb a népesség emiatt. Erre a 2018-as neos repce és napraforgó a szomorú, nyomorúságos példa.A neo és a mellett használt ki tudja még milyen vegyszer okozta szinergens (egymást erősítő) hatás miatt szinte nullás évet zárt nagyrészünk.
Nekünk méhészeknek összefogásra van szükségünk.Nem értünk a biológiához rendesen.
Ne bántsuk egymást elképzeléseink miatt.

Együtt kellene fellépnünk azok ellen a technológiák ellen amik ártanak méheinknek és a megporzóknak.
Sokkal sokkal nagyobb összefogás kellene a gazdálkodókkal is.Sajnos nagyrészük ellenségnek tekint bennünket méhészeket, nem segítségnek akinek a méhei megnövelik az Ő termés átlagait.
Meg kell becsülni a kommunikáló, józanul gondolkodó földművelőt.A jó technológiákat terjeszteni kellene.Az agrárkamaráknak és a méhészegyesületeknek sokkal nagyobb partneri együttműködést kellene kialakítani.
Igen így kellene lennie, mert mi a gazdálkodókkal egy hajóban evezünk, ahogy Szabó Katalin biológus barátom ezt megfogalmazta.
Itt az idő ezt megérteni.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Július 22. 11:01
Buksi nagyon mellette vagy a kérdésnek amikor ezt írod:
"Azért az érdekes lehet,a szennyezett pempőttől csak a dajka méhek betegszenek meg,az álca kibirja."
Én mit írtam az előző hozzászólásomban?
"Amikor a dajkaméhek által elfogyasztott szennyezett virágporból készült pempővel megetetik az álcákat, azok bizony sétálni fognak amikor elérik az életkoruknak ezt a szakaszát, hogy tájolnának."
Ki írt ilyent, hogy a dajkaméhek betegszenek meg?
Azok a méhek fognak sétálni, amelyeket a dajkaméhek álcakorukban megetettek ezzel a szutyokkal, és tájolni akarnak, de röpképtelenek.....mert egyes kutatók szerint a torizmuk sérült, nem fejlődik ki rendesen.
Azt kérdezitek mikor fog az a méh mászkálni amelyik ezt a vegyikoktélt kapta.
Repce virágporától pont akác alatt!
A napraforgó virágporától már napraforgó közepén-végén, mivel sokkal hosszabb a virágzás.
Egyszerű számítás az egész, hogy mikor voltak azok a méhek álcakorúak.
Addig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!
A kaptárak elnéptelenedése teljesen más téma!
Ott a guttációs cseppek vagy a nektárban lévő vegyszer öli azonnal a méheinket.
Azok nem sétálnak, egyszerűen nem jönnek soha többé haza.
Egyébként ez a "műsor" már megy minimum 15 éve, ne most találjuk ki mitől sétálnak, vagy tűnnek el a méhek.
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Július 22. 11:50
Idézet
Addig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!
Nem addig megy. Ahogy én meg szoktam figyelni, a repcevirágzás eleje-közepe tájékán kezdődik a mászkálás, és kitart egészen az akác végéig, nyilván nem állandó intenzitással hanem hol jobban mászkálnak hol kevésbé, de mászkálnak. Az idén egyébként a szárazságnak köszönhetően töredéke volt a mászkálás, ha az utóbbi évekhez kellene viszonyítanom akkor csak 15-20% (legalábbis itt nálam).
Aztán beindul a szotyi, eltelik pár nap, és kezdődik újra a mászkálás. Ez már kisebb intenzitású mint a nyár eleji, viszont ez van hogy kitart egészen addig amíg bármi hordás van pl. aranyvesszőről. Aztán nincs mászkálás a következő év repcehordás közepéig.
A kukorica virágporából pedig be szoktak rendesen tárazni, abból néhol még tavaszra is marad, de az áttelelő méhek biztosan sokan és sokat fogyasztanak belőle, ez (is) lehet az egyik oka annak, hogy gyengébben mennek be a télbe mint kellene. Ha szerencséjük van és addigra a méreg maradványok nagy része lebomlik a virágporban akkor nem nagyon viseli meg őket, ha nem akkor viszont igen. Saját szememmel láttam olyat, hogy az ősz elején 2 keretben a fiasítás nagy része elpusztult (talán 20-25% élte túl), mellettük ott volt a keretben nagy mennyiségben a kukorica virágpora.
Nem nehéz elképzelni hogy milyen "egészséges" áttelelő méhek lesznek azokból...
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2021. Július 22. 13:01
Attila!
Jó barátom!

Most nem értek egyet Veled.
Felesleges szakmaiatlannak nevezned Wr verzióját.
Azért, mert nagy valószínűséggel igazából egyikünk se ért hozzá.Nem vagyunk ökotoxikológusok, biológusok vagy nem is tudom kinek kellene ahhoz értenie, hogy a  méhünk melyik vegyszertől (vagy ahogy nagyanyámék mondták) méregtől, mekkora dózistól, milyen, mekkora kárt vagy halált szenved el.
Mi méhészek igazából “csak” azt látjuk, hogy baj van.Népesség csökkenés hirtelen, pld. “eltűnnek” a kijáró méheink, nem úgy fejlődnek a családok ,ahogy kell, kisebb a népesség emiatt. Erre a 2018-as neos repce és napraforgó a szomorú, nyomorúságos példa.A neo és a mellett használt ki tudja még milyen vegyszer okozta szinergens (egymást erősítő) hatás miatt szinte nullás évet zárt nagyrészünk.
Nekünk méhészeknek összefogásra van szükségünk.Nem értünk a biológiához rendesen.
Ne bántsuk egymást elképzeléseink miatt.

Együtt kellene fellépnünk azok ellen a technológiák ellen amik ártanak méheinknek és a megporzóknak.
Sokkal sokkal nagyobb összefogás kellene a gazdálkodókkal is.Sajnos nagyrészük ellenségnek tekint bennünket méhészeket, nem segítségnek akinek a méhei megnövelik az Ő termés átlagait.
Meg kell becsülni a kommunikáló, józanul gondolkodó földművelőt.A jó technológiákat terjeszteni kellene.Az agrárkamaráknak és a méhészegyesületeknek sokkal nagyobb partneri együttműködést kellene kialakítani.
Igen így kellene lennie, mert mi a gazdálkodókkal egy hajóban evezünk, ahogy Szabó Katalin biológus barátom ezt megfogalmazta.
Itt az idő ezt megérteni.

Csányi Antal
Én ezt az ajándék 1 mrd HUF-ot inkább ilyen kutatásokra költöttem volna el és nem néhány fűnyíró trakira. Azért kíváncsi lennék ezt a traki jogcímetki találta ki? Ez olyan mintha 5 ha búzára támogatnánk a 100 millás kombálynt.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Apis - 2021. Július 22. 13:10
Idézet
Addig megy a sétafika amíg ki nem ürül a kaptárból a szennyezett virágpor!
Nem addig megy. Ahogy én meg szoktam figyelni, a repcevirágzás eleje-közepe tájékán kezdődik a mászkálás, és kitart egészen az akác végéig, nyilván nem állandó intenzitással hanem hol jobban mászkálnak hol kevésbé, de mászkálnak. Az idén egyébként a szárazságnak köszönhetően töredéke volt a mászkálás, ha az utóbbi évekhez kellene viszonyítanom akkor csak 15-20% (legalábbis itt nálam).
Aztán beindul a szotyi, eltelik pár nap, és kezdődik újra a mászkálás. Ez már kisebb intenzitású mint a nyár eleji, viszont ez van hogy kitart egészen addig amíg bármi hordás van pl. aranyvesszőről. Aztán nincs mászkálás a következő év repcehordás közepéig.
A kukorica virágporából pedig be szoktak rendesen tárazni, abból néhol még tavaszra is marad, de az áttelelő méhek biztosan sokan és sokat fogyasztanak belőle, ez (is) lehet az egyik oka annak, hogy gyengébben mennek be a télbe mint kellene. Ha szerencséjük van és addigra a méreg maradványok nagy része lebomlik a virágporban akkor nem nagyon viseli meg őket, ha nem akkor viszont igen. Saját szememmel láttam olyat, hogy az ősz elején 2 keretben a fiasítás nagy része elpusztult (talán 20-25% élte túl), mellettük ott volt a keretben nagy mennyiségben a kukorica virágpora.
Nem nehéz elképzelni hogy milyen "egészséges" áttelelő méhek lesznek azokból...
Én ezért megyek messzebbre olyan naprára, ahol van utána egy kis solidago is. Nem mindegy a telelés szempontjából, hogy milyen virágporon nőnek fel a telelő méhek.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Július 22. 20:53
Attila,igazad van elnézést,hiszen ez a müsor megy 15 éve,na akkor ki a hunyó.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Július 22. 22:33
Ezért voltam már bíróságon, szerintem nagyon nem kell  a felelős személyen gondolkodni!
üdv:
Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Július 23. 10:18
Értem és Érzem néha a bajt,csak azt nem Értem rajtad kivül mindenki homokba dugta a fejét,nem álltak melléd,főleg a hozzá értők sem,és sajnos szerintem most is kevés még a tenni akarás.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2021. Július 23. 18:36
Üdv. Uraim!
N A nem ez miatt volt a bíróságon,az Ő problémája egészen más keletű,csak Ő összemosa a "feketét a fehérrel".
A h...e p.....a miatt járt a bíróságra.
A növényvédelem és a méhészet kapcsolata számára,és még sokak számára kínai.
Nézd meg N A Bros választás előtti kampány videóját ahol kifejtette a véleményét a NOK-ról.
Ui. Ha és amennyiben nincs saját véleményed, tapasztalatod,"NE"támogass tudatlan lényeket.
It nem homokba,iszapba dugják a fejüket néhányan.
Aki nem az Ő szűk látókőrű véleményt támogatja az szerintük ELENSÉG!
Pedig ez a problémakör messze túlmutat a méhészeti ágazaton és nagy szakértelmet kíván, nem elég néhány hozzá nem értő hőbörgése.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2021. Július 24. 06:25
Sokat tartózkodsz a napon izso60.
Vigyázz az UV sugár nagyon káros.
Szívesen meghallgatom a verziódat, hogy én miért is voltam bíróságon.
Azért megjegyezni kívánom, hogy a témában vagy 10 éve előadó voltam a profik összejövetelén.
Te mikor és hol adtál elő?

Nagyernyei Attila
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Július 24. 10:03
Az a baj,hogy akinek a feladata,kötelessége lenne a méhek védelmére tenni nem érdekli,mert a népszerüség nem itt kezdődik,kinlódjanak csak a méhészek,jobban hangzik a reklám,(asztalszoknya,egyenruha,méz királynő vál.termelői üveg,termelői tető,zárszalag,stb)és ez a pénz szaga,adnak támogatást,elosszuk,aztán kész.Állandóan van kudarc kicsi háboru a méhészek körében,mert az érdek képviselet,is magával háboruzik,semiyen szabály nem létezik aki kapja marja,a méhek vagy kibirják vagy nem,undoritó és szégyen,már többen leirták,de a méhek csak pusztulnak tovább.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2021. Augusztus 05. 21:27
A baj forrása.https://24.hu/tudomany/2021/08/05/novenyvedoszerek-mehek-veszelyes/
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Augusztus 06. 01:59
Miről dumálok évek óta?

“Azt is kimutatták, hogy a növényvédőszerek keverékének kölcsönhatása nagyobb, mint az egyes szereké külön-külön.


SANDRO BALBUENA / EYEEM / GETTY IMAGES
A kutatók szerint „eredményeik bizonyítják, hogy e szerek használatának szabályozási folyamata a jelenlegi formájában nem védi meg a méheket a komplex agrokémiai kitettség következményeitől”.”

Csak a következő módón  adnék engedélyt !!!
Nem egyes szereket kell vizsgálni, hanem a teljes technológiai sort.
Csak úgy szabadna a hatóságoknak egy komplett technológiát engedélyezni, ha irányított szabadföldi kísérletekben a méheknek és poszméheknek nem lenne semmiféle károsodásuk.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Augusztus 10. 10:32
Az előző cikk lènyege:

A kutatók szerint „eredményeik bizonyítják, hogy e szerek használatának szabályozási folyamata a jelenlegi formájában nem védi meg a méheket a komplex agrokémiai kitettség következményeitől”.

„Ha nem sikerül orvosolni ezt és a méhek továbbra ki lesznek téve a többszörös antropogén – ember által előidézett – stressztényezőknek a mezőgazdaságban, az a méhpopulációk és beporzási szolgáltatásaik folytonos csökkenéséhez vezet, ami az ember és az ökoszisztéma egészségének károsodását okozza” – foglalták össze következtetéseiket a kutatók.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: T82 - 2021. Augusztus 10. 12:10
Gyüjtenek egy kis neós kukorica virágport, utána lepermetezik őket szunyogirtóval. Közben járják a gyümölcsösök aljnövényzetét amit egyszerre permeteznek gomba és rovarölővel vagy éppen legyomirtóztak ( azt is járják még 1-2 napig ameddig el nem kezd száradni ha nincs más). A munka végeztével pedig isznak rá egy kis neós vizet a pocsolyából. Szép új világ.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: wr - 2021. Augusztus 10. 15:56
A nagy dolgokkal a nagy baj is együtt jár, ezt tudomásul kell venni. Úgy 30-40 éve a falusi ember mindent megtermelt a kertjében meg a kis földjén magának, még eladni is tudott belőle, tudta mit eszik, nem kellett glifozát mert kiment kapálni, voltak rétek ahol az állatai legelhettek stb, és elég volt neki 20-30 méhcsalád is a kert végébe, nem kellett a 400.
Csak ez valakiknek nagyon nem volt jó, mert nem volt rajta hasznuk, ezért beterelték inkább a faluról is a népet a városokba, és megoldották hogy ott el legyen látva "élelmiszerrel". A földjeiket meg összevásárolták bagóért azok aki jókor voltak jó helyen, ők most multimilliomosok, és azért szórják a sok mérget, hogy még több pénzük legyen, hiszen egyedül az számít, hogy a természet pusztul az őket nem érdekli, mivel nem alsóretkesre mennek nyaralni hanem a Maldiv szigetekre, ahol szép minden (most még).
Némelyek még örültek is ennek az urbanizációnak, hú milyen jót tettek velük, nem kell már kapálni, csak bemegyek a sarki boltba vagy a hipermarketbe és ott van minden. Igen, ott van minden sz@r.
És csak most kezdenek rájönni hogy mitől lettek megfosztva, hogy elvették tőlük az életüket és a szabadságukat. Mert nem csak hogy nem olyan a bolti mint amilyen a hazai volt, de még rabszolga módjára dolgozni is kell érte ha meg akarja venni. Meg a sok egyebet amire soha előtte nem volt szüksége, az 55 colos TV-t amin nézhet reklámot mert más nem nagyon van, meg vehet 200 ezerért telefont is, mert ugyan a 3500 forintossal is lehet beszélni, de azon nem megy a fészbúúúúúk, meg hát egyébként sem trendi. Most meg még azzal is szembesül szerencsétlen, hogy az egész klímaváltozást amit az emberi kapzsiság okozott is az ő nyakába akarják varrni, nem tud majd még autót se venni mert pár év múlva újban nem lesz más, csak a villanyautó 12 millióért, amiért őneki egy fél életen át kell dolgozni.
De most már hiába fújja fel magát, senki nem adja vissza neki a földjét, a lovait, a teheneit, meg már terület sincs ahol legeltetni tudná őket, mert az is mind magánkézben van.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: leo - 2021. Augusztus 10. 22:19
Mindent jól leírtál." irigylem íráskészségedet"
Ezt visszafordítani nem lehet. Ahhoz kell a krah.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: oszkár - 2021. Augusztus 11. 13:23
https://www.youtube.com/watch?v=kPqqqXXHNks
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2021. Augusztus 12. 00:33
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/8547/a-rakkockazatu-glifozat-tilalmat-kovetelik-zold-szervezetek-az-agrarminisztertol/

GREENPEACE!
Ez igen.
Támogassátok munkájukat !
Jó úton haladnak.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mortimer - 2021. Augusztus 12. 07:49
https://telex.hu/tudomany/2021/04/01/mehpusztulas-rovarapokalipszis-rovarirto
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2022. Március 22. 23:37
https://qubit.hu/2020/07/29/a-vadon-elo-mehek-hianya-veszelyezteti-az-egeszseges-elelmiszerek-eloallitasat

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2022. Március 26. 06:18
Székely Gyöngyvér írását ide is felteszem a zöld gondolatok után, mert a méhészet, méhek és egyébb megporzók mai, a vegyszerezésekből adódó rettenetes helyzetét is igazolja.Jól megfogalmazott magas színtű gondolatokat tartalmaz amit terjeszteni kell(ene) minél több fórumon.

MEGNŐ A JELENTŐSÉGE A KONYHAKERTEKNEK

 Az elmúlt 15 évben jelentősen változott a megítélése a biogazdálkodásnak-biokertészkedésnek.

Amikor többdiplomás agrármérnökként nekikezdtem a 2000-es évek közepén, még mindenki komplett őrültnek nézett.

Barátaim többsége az agráriumban dolgozott, ahol a valódi biotermesztésnek ma is csak ellenségei vannak. Érdekes azonban, hogy ma már ez csak a nagyüzemi áruelőállításra vonatkozik, saját kertjében egyre több agronómus és agrárszakember alakít ki bio szemléletű konyhakertet.

Számomra ez azt mutatja meg, hogy a fogyasztói társadalmat működtető marketing milyen rombolást végez a józan eszünkben és a lelkünkben, ezen keresztül pedig legyilkolja az egészségünket. Miért? Azért mert kedves barátaim pontosan tudják, hogy az a sok vegyszer amelyet a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalmaznak, tönkreteszi az egészséget és először az övéket mert ők érintkeznek legtöbbet ezekkel a mérgekkel. Nem azért használják mert tudatlanok, vagy gonoszok, hanem mert ezt várja el tőlük a piac.

Aki hobbikertészkedik, az pontosan tudja, hogy mennyi kórokozóval és kártevővel kell megküzdeni a növénytermesztésben, az mennyi költséggel és munkával jár és hogy eközben mennyit károsodik a termés. Ehhez képest, ha bemegyünk a boltba, megfigyelhetjük, hogy az emberek az élelmiszerek között a pénztárcájuk és a külcsíny alapján választanak terméket. Sajnos a kemikáliákat azért alkalmazzák a mezpgazdaságban, hogy csökkentsék a termények előállítási költségeit, ezen keresztül pedig a fogyasztói árát, ha kivonjuk, akkor drágább lesz a termelés, mert csökken a termés mennyisége. A valódi biogazdálkodás alapvető feltétele a biológiai sokféleség és a biológiailag értékes beltartalmú fajták használata, ami nem teszi lehetővé a nagy mennyiségű, homogén, extra piacos kinézetű termék létrehozását.

Magyarországon egészen idáig elmaradt a „bioboom” azaz a biotermesztés és bio élelmiszerek előretörése és a nagyüzemekben ez nem is várható, ezért küzdök 15 éve Veletek és Értetek.

 

Már látható, hogy a politikai nyugtatás ellenére nem lehet elkerülni a globális élelmiszer válságot, ami igenis, személy szerint mindenkit érinteni fog hazánkban is. Ez nem azt jelenti, hogy éhen halunk, de sokkal drágább lesz minden élelmiszer és jóval kisebb a választék az egészségünknek fontos zöldségekból-gyümölcsökből.

Jó lenne időben figyelmeztetni erre honfitársainkat, de Ti az energiáitokat ne erre fordítsátok, mert túl nagy az ellenállás, hanem termeljetek többet idén minden biokertben. Alakítsatok ki új ágyásokat, készítsetek több és jobb természetes tápanyagot. Mi segítünk abban, hogy meg is tudjátok védeni amit megtermeltek. Természetesen lesznek veszteségek és nem lesz olyan piacos minden áru, mint amit most hoznak Spanyolországból, Marokkóból, Törökországból, de biztosan egészséges lesz és akkor is rendelkezésetekre áll, frissen, amikor a magas üzemanyag és euro árak miatt az import már akadozni fog.

Válságok idején megnő a konyhakertek szerepe, itt lenne az ideje megbecsülni kertjeinket és végre méregdrága „gyep-tuja ökosivatagok” helyett biodiverz ökoszisztémákat létrehozni ingatlanjainkon, ahol képesek leszünk megtermelni táplálékaink legegészségesebb részét a bio zöldséget-gyümölcsöt.

Vágjunk bele!

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2022. Április 08. 22:30
Na “má” meg !
Miket írnak “össze-visznya”!
Ezek mind nem igazak!
Jelszót fogtunk el, avagy Fradi jeligére érkezet:
CSAK A GLIFOZATE !!!

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/04/08/meh-beporzok-mehek-gyomnoveny-gyom/

Ez a csúnya 24.hu !
“Miket hazudoznak !”
Még, hogy kellenek a gyomok !?!?

Csányi Antal

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2022. Június 19. 00:05
https://www.agro.basf.hu/hu/koszonjukgazdak/

Pont a BASF!
Tanultak a politikától.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2022. Augusztus 18. 10:28
Te a Atya Ég!
Mióta mondjuk mi környezet tudatosabb emberek, hogy a agrár támogatási rendszert kell úgy átalakítani, hogy a gazdálkodási formák közül a természet barátibbakat kell előnyben részesíteni.
Hiszen ez mindenki érdeke.Még a gazdálkodóké is.Még akkor is ha ma még egy részük nem is látja nem is érti milyen fontos lenne a biológiai elvek szerinti, fenntartható módon való művelése a szántóföldeknek.

Hitehetetlenül fontos lenne a TÉNYLEG egészséges élelmiszer hiszen ez egészségünk alapja, ami nélkül vajmi keveset ér az élet.

https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/20220804/komoly-celokat-tuzott-ki-az-uj-kap-itt-van-minden-amit-a-gazdaknak-tudnia-kell-39981

Nem biztos, hogy a legjobb lesz a szabályozás, de végre valami történik a természet érdekében.
Egy-két idézet:
“ A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét. Emellett javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.”

“Má megint a “SZENT TEHÉN” (persze csak a “klasszikus” szerint) a BIODIVERZITÁS”!!!

“Má megint a “fenntárthatóbb” méreg-növényvédőszer?????- használat.”

Talán be kellene tiltani azt a cirka 50 veszélyes vegyszert is amit az EFSA a természetre veszélyesnek és az emberi egészségre ártalmasnak talált???
Ugye, ugye!
“Hát mindezek nem is valós gondok,veszélyek, csak mondva csinált problémák.”
Az uniós döntéshozók meg mind “hülyék”.
Az onkológiák meg mind konganak az ürességtől.

Csányi Antal
A brigadéros

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2022. Augusztus 18. 15:50
Tudom, az előző írásom utolsó sora túlzás,demagógia.

Valóban, nem csak a növényvédőszerek felelősek a rengeteg ember betegségéért.
Sok okozója, összetevője van a rettenetes egészségügyi állapotnak, rengeteg ember betegségének.
Sok minden más “baj” is , megoldandó probléma is van bőven.
Többek között:
-Élelmiszeradalékok(tartósitószerek,színezékek, ízfokozók,stb) használata a feldolgozott élelmiszerekben, csak vagy főleg azért, hogy nagyobb legyen a haszon.
-egyébb vegyszerek az alap élelmiszerekben, húsban, tejben, stb
antibiotikumok, fertőtlenítő szerek, stb
-víz, levegő, föld, az egész bolygónk szennyezése, mikro műanyagok, festékek, stb.
-klímaváltozás
-testi-lelki punnyadás.

Ennek ellenére a biodiverzitásra és főleg nekünk méhészeknek, méheinknek a növényvédőszerek káros hatása a fő probléma.

A mérgek károsságának a közvetlen ölő hatásuk mellett van még sok nagyon fontos összetevője :/
-a fejlesztések a kényelem és kisebb kijuttatási költségek miatt a hosszú felszívodó képességek irányába mentek el.A következménye lett a lassú lebomlásuk, felhalmozódásuk.
-a másodlagos károkozásuk miatti egészségügyi, maradvány határértékek egy-egy vegyszerre lettek megállapítva, miközben több, (sok) szerrel találkozunk egyszerre akár egy élelmiszerben is.
-Össszeadodó, szinergens hatásukat, sem a kijuttatás során sem a felhalmozódása során nem vizsgálják a hatóságok megfelelően.
-a határértékek többször is kiderültek, hogy túl nagyok.

A nagyon sok vegyszer sok év használata utáni betiltása is mutatja az engedélyezés  gyengeségét.

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2022. November 10. 06:42

Ki mit gondol a jelenlegi, “növényorvosok” által használt növényvédelmi technológiákról?
A természet, az egyesek szerinti “szent tehén”  biodiverzitás azt mutatja, hogy óriási a károkozás.
Szinte eltűntek a szántóföldek melletti területekről a megporzók és a méheink is szenvednek.
Erről szól ma a méhész beszélgetések nagy része.
“Olyan szépek voltak repce, napraforgó-kukorica virágzás előtt.”
“Amíg nem permetezték meg a gabonát repültek mint az állat, utána elnémult a méhes.”
Ezt hallom a “látó”, jó megfigyelő méhész kollégáktól.Szinte mindenki panaszkodik.
A cikk címe jó, csak tenni kellene érte.

https://www.agrotrend.hu/innovacio/fenntarthatosag/az-elelmiszer-biztonsag-a-talajnal-a-novenynel-a-novenyi-termeknel-kezdodik
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: sztyopa - 2022. November 20. 04:34

Sajnos szomorú dolgok ezek ,
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: buksi - 2022. November 20. 09:31
Így segít az agrár minisztérium és a kamara,avagy így akarják elérni kevesebb méhész legyen?Vajon mi az álláspontja a mai OMME szakiknak?-hallgatnak-a szlogen,élhető magyarország a reklámokban.Ruzsa M.-takarék  reklám-Tehetsz Méh?-többet.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Február 28. 23:13
“Az élelmiszer-biztonság a talajnál, a növénynél, a növényi terméknél kezdődik.”

Pár sorral fentebb ez  volt olvasható!
Nézzük csak a következő cikket.

Növényvédőszer-maradékok lehetnek az egyik szemes babban, ezért visszahívják - 24.hu

A következő cikket ajánlom:

https://24.hu/belfold/2023/02/28/novenyvedoszer-maradekok-lehetnek-az-egyik-szemes-babban-ezert-visszahivjak/

Csányi Antal
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezer - 2023. Július 09. 08:41
https://www.agrarunio.hu/hirek/novenyvedelem/9832-gondatlansag-tuladagolas-magyarorszag-acetamiprid-hatoanyag-viragmez-vegyszer-novenyvedelem?fbclid=IwAR2-pCMZEdHv6QS6T6CwvzdNUX0Y9ckPv0T6-eTo9EZ2oNJ9WwykKSnbv3A
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 11. 12:35
Már régen írtam erre a felületre.
Van egy-két “kedves” ember aki miatt nem sok kedvem marad a véleményem közreadásától.
De a mai vegyszeres világunk utálata erősebb bennem mint a “jószándékú” vélemény formálók iránti érzéseim.
Ezért mint ahogy várják tőlem Ezek -anyósom használta megszólításként a “kedvenceire”- ismét próbálom bizonyítani mennyire káros a vegyszerek használata.
Mindezt mézengúz írása és az acetamiprid határérték feletti megjelenésének újra tárgyalása indította el “már megint” bennem.
Tudjuk,- “egyesek szerint”- nekem mindenről ez jut eszembe.
A mézengúz írás.
“ Oda jutottunk ahova juttattak minket méhészeket , a béka feneke alá !!!!!!!! Húsz év negatív eredménye !!!!!!!

Az acetamiprid-es cikk egy írással előrébb.

És a növény orvosi kamarai közlemény:
https://magyarnovenyorvos.hu/a-magyar-novenyvedo-mernoki-es-novenyorvosi-kamara-kozlemenye-a-repce-es-viragmezek-hatarertek-feletti-acetamiprid-tartalmaval-kapcsolatban-2023-04-21?fbclid=IwAR3JltJOGC6LCg_5qm2rZVGgy4CwutgmlxRmDlGC2ryAPsLnQBmERaCnlv0

Idézet a közleményből:
“ A mézekben talált határérték feletti szermaradék esetek jól példázzák, hogy a szabályok szigorú betartása mennyire fontos. Azok megszegése viszont olyan problémákat generál, amelyekre eddig nem volt példa. Ennek elkerülése érdekében ismételten felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy az engedélyokiratokban foglalt előírásokat fokozottan be kell tartani.”

Tiszteletet megadva a tisztességes növényorvosoknak, köztük Tóth Péternek is!!!!Mert meggyőződésem szerint Ő is az, minden nézett eltérésünk, vélemény különbségünk ellenére.

A tévedése itt van.
Hiába tartják be az engedélyokiratokban foglaltakat, mert azok nem megfelelően elvégzett vizsgálatokon alapulnak.Egy irányúak, csak a “szent” profit vezérelte elvek mentén végzik el a gyártók.Az ellenőrző szervek mint az EFSA, Nébih elnézőek, a korrupció nagy.Az engedélyek kiadása a gyártók vizsgálatai alapján történnek, amik erősen manipuláltak. A ma még engedélyezett vegyszerek-mérgek ahogy Nagyanyám mondta- szintén nagyon károsak ugyanúgy mint a már betiltottak.
Szinte mindent mindennel össze lehet keverni.Mindenféle vizsgálat nélkül
Kérdezik “Ezek”.
Milyen jogon merem mindezeket leírni úgy, hogy nem vagyok eléggé iskolázott ez ügyben, nem vagyok vegyész, képzett növényorvos?

Pofon egyszerű!
A józan paraszti ész jegyében.Élég hivatkoznom mézengúz idézett írására vagy Robi75 írásaira.Többek között Ők azok akiket nem lehet megvezetni.
Akik látnak nem csak néznek.
A több mint 35 éves méhészkedésem során szerzett ez irányú tapasztalataim okán.Senkinek az országban, de az EU-ban sincs ilyen  közvetlen, speciális jártassága, tudása ez ügyben mint nekem.
Vagy 30 helyen vannak most is méheink, voltak évek amikor még sokkal több helyen voltak a jószágok.
Miközben sorra megyek a telephelyeken számtalanszor tapasztalom az iszonyatos különbségeket a méhek egészségügyi állapotában, erősségében, vitalitásában.Pedig a növények amiről gyűjtenek, szinte mindig ugyanazok, a hordás viszonyok sem különböznek, a méhészeti technológiánk-atka elleni kezelésünk- is ugyanaz minden t.helyünkön.
ÉS!!!
Mindig “jönnek” a látszólag érthetetlen gyengülések, népesség csökkenések.
LÁTSZÓLAG !!!
Szinte MINDIG ott van mögötte a vegyszer!!!
Szoktam mondani KERESD A VEGYSZERT!!!




Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Álanyás - 2023. Július 11. 13:21
Ez egy újabb érv a kínai méz mellett. Abban biztosan nincs acetamiprid.  :-\
Egyébként meg tök mindegy mert nem veszik a mézet tudtommal.
OMME állásfoglalás van az ügyben? Hogy mit kezdjenek akiknek vegyszeres a méze?
Vagy majd elmegy a mézes reggelire a gyerekeknek? >:(

 
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2023. Július 11. 14:00
Most leszek igazán " nagyképű " !  Nem sok olyan méhészet van mint a Szabó Méhészet ahol növényorvos van foglalkoztava főállásban ! Sajnos jövőre már nem tudom alkalmazni !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Kitin - 2023. Július 11. 23:53
Már hét éve be kellett volna tiltani Európa egyik legmérgezőbb gombaölőjét
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/202326-nem-fo-szempont-az-egeszseg-155766
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2023. Július 12. 08:40
A tebukonazol önmagában mérgezőbb mint az acetamiprid !!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2023. Július 12. 09:37
A tévedése itt van.
Hiába tartják be az engedélyokiratokban foglaltakat, mert azok nem megfelelően elvégzett vizsgálatokon alapulnak. Egy irányúak, csak a “szent” profit vezérelte elvek mentén végzik el a gyártók.
Anti!
Ez egy elég bátor kijelentés! Én magam is szoktam meredek állításokat tenni, de csak azért, hogy legyen valamiféle előrehaladás. Ezért aztán vitaindító jellegű megjegyzésnek veszem, noha nem vagyok érdekelt ilyen ügyekben. Szóval a kérdés eldöntése a Te szavaiddal élve: pofonegyszerű. Ha vannak olyan repcemézek, amelyeket olyan helyen termeltek, ahol használtak acetamipridet, és azokban nem lépi át a határértéket, ott nem az engedélyokirattal van a baj, hanem a használattal.
Ha az derülne ki, hogy minden repceméz határértéken túl tartalmaz acetamipridet, akkor az ügy rendkívül kacifántos lenne. Komolyan mondom, én ennek drukkolok. Ezt most komolyan mondom. Ugyanis amit a korrupcióról írtál, abban teljesen egyetértek. Ez az érvényben lévő Mézdiektíváról, és a tervezetéről is ordít, hogy a korrupció szülte. A hamis kínai "mézet" forgalmazók diktálták le a saját érdekeik alapján. Nagyon gondolkodom egy per elindításán az Európai Biróságon kártérítést követelve a hibás Mézdirektíva miatt. Ugyanis  a hamisítást, mint veszélyt értékelve, a jogszabályoknak tiltaniuk kellett volna a mézek keverését, ehelyett könnyített eljárásban részesítették, eddig több, mint 20 éven át. Ahol a kereslet-kínálat alapesetét, azaz, hogy az EU csak a kereslet felét tudja előállítani, hamisítvánnyal lehessen szankciómentesen egyensúlyba hozni, ott nem lehet bíróság, amelyik nem mondja ki, hogy a Mézdirektíva alkalmatlan volt a szerepének a betöltésére, és a kialakult helyzetben alulértékeltek lettek a valódi mézek. A kártérítés azon alapulna, hogy áron alul kellett a mézünket odaadni, ezáltal nem tudtunk hatékonyságban lépni, ami a túlélésünket tudná biztosítani.
Miért drukkolok annak, hogy Neked legyen igazad? Mert reflektorfénybe kerülhetne a korrupció a jogalkotás terén! Attól félek azonban, hogy még sincs igazad, mert ha egy szerről 20 éves használat után derül ki, hogy hibás az engedélyokirat, az minden hatósági munka létjogosultságát  dobná a sutba. Nem gondolom, hogy ne akadt volna fenn a szűrőn ennyi idő alatt
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2023. Július 12. 13:48
A neokról is húsz év után derült ki mennyire veszélyesek az élővilágra és a méhekre !!!  A húsz év alatt meg csak ment a szövegelés : a méhészek hisztéria keltők , nincs neo kártétel és nosema Magyarországon , szélmalomharcot folytatunk , fejjel megyünk a falnak , a méhész a balfasz nem etet nem védekezik atka és nosema ellen stb. !!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 16:52
Neo!

Minden elismerésem a tiéd.
Ez a lényeg amit kiemeltél
Továbbra is fenntartva kihangsúlyozva:

A tévedése itt van.
Hiába tartják be az engedélyokiratokban foglaltakat, mert azok nem megfelelően elvégzett vizsgálatokon alapulnak. Egy irányúak, csak a “szent” profit vezérelte elvek mentén végzik el a gyártók.

Amit most mézengúz leírt,
ez lett volna a józan ész szerinti következő érvelésem az engedélyokiratokban szereplő adatok, közöltek rettenetesen manipuláltságáról.

A már betiltott szerek címmel.

Ezekről a szerekről mind kiderült iszonyatosságuk.
Hogy lehet az-mégegyszer leírva-, hogy a hatóságok a gyártók vizsgálataira, adataira alapozva adják ki az engedélyeket.
Így a tűzzel játszanak!
Miért nem rendelnek meg független vizsgálatokat, miért nincsenek szabadföldi kísérletek méhekkel, poszméhekkel?
Marha egyszerű.Mert akkor nem dőlne a lé, mert nem lehetett volna engedélyezni a DDT-t, a klórpirifoszt, a neokat, stb-t.
Érdekes módon az illetékesek számára számára csak később derül ki a szerről az emberi egészségre, hasznos rovarokra való károssága.

És még akkor sem tilt be szereket, amikor ezer vizsgálat bizonyítja milyen káros.Lásd a pld. a mostani glifozát botrányt.(Mindjárt teszek fel cikket ez ügyben.)Egyértelműen bebizonyosodott a mikrobiomra, az emberi emésztésre, méhekre való károssága.
ÉS!!!
Betiltja az EFSA?
Nem!
Most egy meglehetősen nagy hús darab jut eszembe, ami a csődörök hátsó lába közt nő ki.Nagybátyám csak annyit mondott amikor mérgemben emlegettem ezt a szervet:”édes fiam de nagy hús darabon rágódsz”.

Rábízza a tagállamokra.
Szégyen!

Neo!

Nem látsz a glofozát ügyben korrupció gyanút?
Ugyanaz mint a kínai méz ügye!
Azért nem változtatnak a szabályokon mert a lobbinak nevezett tevékenység ott van a háttérben minden ilyen ügyben.
Amikor először voltunk kint tüntetni a keverhetőség, címkézési szabály ellen lobbisták megjelentek rögtön az első este a hotelunknál.Megmondták, csak akkor van esélyünk ha összeszedünk egy-két Milla EUR-t.Ennyi pénzből elintézik a címkézési szabály módosítást.Akkor már lehetne nyomon követni a méz útját.

Nagyon felületes számolás kínai mű mézzel.
100 ezer tonna, 2-3 EUR haszonnal számolva az 200-300 millió EUR .De többet is hoznak és több is lehet a haszon egyes méz keverékeken.Nagyságrendileg 500 millió EUR.Fél millárd EUR.
Pár nagy cég kezében, zsebében.Abból jut ide is oda is.Ezért nem változtatja meg a bizottság ezer kérés, tiltakozás, javaslat, tűntetés, többszöri Európa parlamenti döntés, határozatt, mezőgazdasági miniszteri kérés vagy nem is tudom mi volt Nagy István amit tett, után sem a mézdirektívát.


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 16:54
Úr Isten!
Izsó fent van az oldalon!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: izso60 - 2023. Július 12. 17:02
Csányi Antal
Úr Isten!
Izsó fent van az oldalon!
Üdv Uraim!
Mi történt a 3,14- Csányi Antal "Úrral"?
Tudja valaki!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 17:07
Már leírták páran!
Lesz is aki kibányássza!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 17:18
https://444.hu/2023/07/08/az-eu-elelmiszerbiztonsagi-hatosaga-zold-utat-adott-a-glifozat-tovabbi-hasznalatara

Na tessék!

Idézet a cikkből Simon Gergelytől:
“ “az EFSA döntése aláássa a közvélemény bizalmát az európai intézményekben, amelyeknek a szerepe a polgárok és a környezet egészségének védelme. “”

Igen.Az LENNE!!!
A polgárok védelme.

Egyik barátom , csak annyit írt a jó hírre:”korrupt barmok”

Ez a hír is kiakasztott.
Részben ezért írogatok megint.
Meggyőződésem, hogy úgy haladhatunk előre, a mérgek számának csökkentésében ha beszélünk károsságukról az embereknek.
Beszéljetek róla.
Éljen az organikus gazdálkodás.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 17:44
Egy mási érv:

Egy másik barátom szerint:
“ Ennél egyszerűbben, világosabban senki sem mondta el, hogy hogyan okozzák a rákot a külső hatások. Pl az élmiszerekből. 5-10 százaléknyi csak a genetikai hajlam. A többit mi hozzuk össze.”

Hallgassátok meg!

https://www.google.com/search?q=mindent+a+r%C3%A1kr%C3%B3l+friderikusz&oq=mindent+a+r%C3%A1kr%C3%B3l+friderikusz&aqs=chrome..69i57.11814j0j4&client=ms-android-huawei-rev1&sourceid=chrome-mobile&ie=UTF-8#fpstate=ive&vld=cid:421d0617,vid:1pEEsTGN9kk
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 17:56
Már régen írtam erre a felületre.
Van egy-két “kedves” ember aki miatt nem sok kedvem marad a véleményem közreadásától.
De a mai vegyszeres világunk utálata erősebb bennem mint a “jószándékú” vélemény formálók iránti érzéseim.
Ezért mint ahogy várják tőlem Ezek -anyósom használta megszólításként a “kedvenceire”- ismét próbálom bizonyítani mennyire káros a vegyszerek használata.
Mindezt mézengúz írása és az acetamiprid határérték feletti megjelenésének újra tárgyalása indította el “már megint” bennem.
Tudjuk,- “egyesek szerint”- nekem mindenről ez jut eszembe.


Izso!
Te ezt nem olvastad?

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 18:08
Izso!
És erről hallottál, ezt olvastad!Mit reagált Roszik Péter a május 10.-ei hírre .

Neo!

Neked is ajánlom figyelmedbe ezt a cikket, hiszen ez kapcsolódik az acetamiprid és határérték és a glifozát “kérdés köréhez”
Ez a határérték “dolog” nagyon gázos.

Ennek az írásnak minden sora kincs!

“A Roszik!”

Veszélyes élelmiszerek lehetnek a boltokban: riasztó jelentést tettek közzé
AGRARSZEKTOR.HU
2023. MÁJUS 10. 09:43






Úgy tűnik, hogy a növényvédő és rovarirtó szereknek lényegében nincs veszélytelen dózisa, többé-kevésbé mindegyik árt az emberi szervezetnek is, beleértve a magzati fejlődés időszakát. Az ártalom mértéke nagyban függ az egyéntől, a dózistól és a hatás időtartamától, de lényegében mindenki ki van ennek téve. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy semmit nem tehetünk a csökkentésére.
▾hirdetés


A GMWatch nevű szervezet nemrégiben tette közzé a neves Cold Spring Harbor Laboratory kutatóinak munkáját, akik lényegében bebizonyították, hogy a világ talán legismertebb, legtöbbet kutatott és vitatott növényvédőszeréből, a gifozátból és származékaiból nincs veszélytelen dózis - írja közleményében a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Egy másik tanulmány megállapítja többek között, hogy a várandós anyák szervezetében az utóbbi években a gyomirtószer-maradványok előfordulása és mennyisége is jelentősen növekedett. A Magyarországon is évi 1600 tonna mennyiségben használt szer lényegében és egyszerűsítve rákkeltő, a veszély pedig arányos a szervezetbe kerülő anyag mennyiségével. Nagyon hasonló eredményeket hoztak korábban a különböző rovarirtószerekkel és más növényvédőszerekkel végzett kutatások is. Mostanra úgy tűnik, hogy ezeknek a készítményeknek az egészségkárosító hatása csak azon múlik, van-e független tudományos testület, amelyik a költséges és alapos, hosszú távú vizsgálatokat elvégezné.

Mióta agrárium létezik, az emberek küzdenek a gyomokkal és a kártevőkkel, a nagyüzemi mezőgazdaságot pedig a gépesítés és a nyilvánvaló igények mellett azok a vegyipari megoldások tették lehetővé, amellyel ezek a kihívások egyszerűen kezelhetőek lettek. Ugyanezen vegyszerek azonban az emberekre sem maradnak hatástalanok

- mutatott rá a tényre dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője, címzetes egyetemi docens.

Bár a különböző, élelmiszerben található vegyszermaradványok egészségügyi hatásairól megoszlanak a vélemények, ez a megosztottság egyrészt sok esetben a vegyipari gyártók befolyásának köszönhető, mára azonban teljesen senki nem vonhatja ki magát a növénytermesztésben használt vegyszerek hatása alól, különösen városlakóként, Európa közepén. Ugyanakkor nagyon sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb ilyen szermaradvány jusson a szervezetünkbe - hívta fel a figyelmet a szakember. Ez a várandósság időszakában kiemelkedően fontos. Tény, hogy szinte nincs olyan kutatás, amit ne lehetne relativizálni, illetve a bonyolult emberi szervezetben a káros folyamatoknak is egyszerre több oka van, a vegyszerek pártfogói pedig mindkét ténnyel rendszeresen visszaélnek a nyilvánvaló érdekeik mentén. Ugyanakkor részben lelkiismereti döntés, hogy ki mennyit hajlandó tenni a kockázatok, káros hatások csökkentésére a saját, családja, akár csak születendő gyerekei védelmében, és a nehezebben megfogható globális felelősségről, fenntarthatóságról még nem is beszéltünk. Például hajlandó-e valaki megváltoztatni fogyasztási, táplálkozási szokásait, míg termelőként a gazdálkodási megközelítésekről is érdemes ugyanígy elgondolkodni.

Tény, hogy a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodás minden szereplőtől fokozott energiát, erőfeszítést kíván; a termelőtől több, részben másmilyen szakértelmet, a fogyasztóktól magasabb tudatosságot és nem egyszer anyagi áldozatot is, ami többek lehetőségeit meghaladhatja. Ami mindebben biztos, hogy ezeket az ártalmakat érdemes csökkenteni, és a megoldást nem új, korábban ismeretlen vegyszerek használata jelenti. Ha minden érintett - élükön a fogyasztóval -. megtenne minden tőle telhetőt ennek érdekében, a Föld és benne ez az ország nagyon hamar sokkal jobb hellyé is változhatna.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2023. Július 12. 18:35
Minden rossznak az alapja a glifozát , mondta egy elismert szakember nekem !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 19:00
Minden rossznak az alapja a glifozát , mondta egy elismert szakember nekem !

Akkor miért nem tudja Európa kierőszakolni a tiltást.
Egy ilyen szernél ami igazából csak egy-két százalék profit miatt kell.
Amikor gyerek voltam a falu apraja-nagyja kijárt az akkor csoda élelmiszernek kikiáltott szóját kapálni.
Én is!

A cukorrépát is kapáltuk.
ÉN IS!
A kukoricát is kapáltuk.
ÉN IS!
Igliztük is.
Én is vezettem a lovat a sor között öregapám meg irányította az iglit.
És később!
ÉN IS!
Ez a három növény az összes vetésterület legalább fele.
Ez mind lehetne mechanikailag a mai precíziós sorközművelőkkel, GPS-es traktorokkal gyomtalanítani.
GLIFOZÁT NÉLKÜL.

És mit csinál a gazdálkodó.
Nyomja a ganyét!
És!!!
Mit csinál az EFSA?
Homokba dugja fejét és engedélyez.!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 12. 19:58
 Nézzétek mit ír az ÖMKI az ökológiai gabonatermesztésről.
A másik 50%.

“Az ökológiai növénytermesztésben a legfontosabb növénycsoportot a gabonafélék jelentik. Magyarországon az ökológiai termesztésű szántóföldi növények között a gabonafélék közel 50%-os részaránnyal szerepelnek.

A gabonatermesztés jól gépesíthető, a termény jól tárolható, hazánkban a biogabonák jelentős export árunak számítanak. Részben ennek köszönhetően a kalászos kultúrnövények a magyar ökológiai szántóföldi növénytermesztés legjelentősebb terményei.”

És, hogy termeljük a gabonáink nagy részét?
Vegyszerekkel.

A repcét permetezi az egyik ismerősöm aratás előtt.
Kérdezem Tőle mivel nyomja.Azt mondja glifozáttal, mert desszikálja különben kipereg aratáskor.
Nem értek ehhez sem.De nem hiszem el, hogy ez megéri anyagilag.Egy hajnali aratás során amíg kicsit nedves még a repce akkor is kipereg?Desszikálással több a haszon?A TSZ-ek 80-as években nem csinálták.Igaz jóval kisebb területen volt repce.
A napraforgó desszikálás a másik kedvencem.
Ezt az olajat esszük?
Ezt sem csinálták a 80-as években a TSZ-ek.
Akkor meg lehetett várni az érést.Ma nem lehet?

A következmény:az összes német sörben benne a glifozát.Az összes olasz kismama vérében, vizeletében.
Miért ezekben van benne?

Mert ezt vizsgálták!!!

Költői kérdés.
És bennünk?

Kell ez nekünk?
Kell!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2023. Július 12. 22:52
A helyzet lesújtó !!!! A Mérgezett föld című film mindent elmond !!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: neo - 2023. Július 13. 09:35

Neo!

Nem látsz a glifozát ügyben korrupció gyanút?

Láttam egyszer egy filmet, ami talán pont a glifozáttal volt kapcsolatos, mindenesetre a Monsantóról szólt. Itt megütötte a fülemet egy mondat, amely megkérdőjelezi a Monsanto legitimitását. Ez valahogy úgy szólt, hogy a GMO lényegileg megegyezik a természetessel. Ez egy ordas nagy hazugság, de az USA ezt elfogadta. Na itt aztán volt korrupció.
A magánvéleményem azért ezzel ellentétes. Én azt gondolom, hogy nincs más út, mint a fejlődés útja. A GMO pedig kőkeményen a fejlődés útja. Néhány tömör mondatot szeretnék ezzel kapcsolatban leírni, amit sokszor hangoztattam már. Minden nap GMO-t fogyasztunk mióta ember az ember, hiszen nem vagyunk kannibálok, tehát magunkhoz képest genetikailag más organizmussal táplálkozunk. Azért nem jelent veszélyt, mert még senkiből nem lett marha azért, mert marhahúst evett. Ez pedig azért van, mert ha megennénk egy könyvből egy lapot, akkor sem kapnánk el egyik betegséget sem, amelyik arra rá van írva. Sem azt, hogy lepra, sem azt, hogy pestis. Attól függően, hogy az adott lapra éppen mi van írva. Ez a rendszer nem így működik.

Pro:
Megmondták, csak akkor van esélyünk ha összeszedünk egy-két Milla EUR-t.Ennyi pénzből elintézik a címkézési szabály módosítást.
Kontra:
Pár nagy cég kezében, zsebében. Abból jut ide is oda is. Ezért nem változik ezer kérés után sem a mézdirektíva.
Anti!
Szerinted igaz lehet az első állítás? A második übereli. Ők többet fizetnek és kész. Nincs módosítás. Ahogyan le is írtad. Mi hát a megoldás? A kárt szenvedett közösség pert indít a pénzzel megszerzett, de bizonyíthatóan szarvashibát tartalmazó szabályozással szemben. A bíróságon nem lehet kétféle igazság. Ott dönteni kell. Nem létezik olyan érv, hogy engedni kell a hamisítást, mert a kereslet nagyobb, mint a kínálat! Ez a jogrendszert döntené romba. Külön jogszabály kellene hozzá, hogy melyik jogszabályt nem kell betartani, és melyiket igen. Amelyiket ugye nem kell betartani az a vicc kategóriája. Na de akkor annak is benne kellene lennie az adott jogszabályban, hogy az egy vicc. Ilyent én nem találok a Mézdirektívában! Egy ilyen kártérítési pert nem lehetne elveszíteni! Kimutatják évekkel ezelőtt, hogy 30 százalék egészen biztosan hamis, és nem történik semmi. Az alap az lett volna, hogy a kínai importot azonnal betiltják. Most az új módszerrel hamisítás gyanút mernek csak kimondani, mert a módszerek még nem akkreditáltak. Ha azok lesznek, akkor annak visszamenőleges hatálya van, akkor az nem onnantól kezdve lesz hamis, hanem a megvizsgált tételek válnak hamissá, a hamisítás gyanú helyett, Ebben az esetben az eljárás az, hogy az import tételeket zárolják, és nem lehet felhasználni, amíg el nem dől, hogy tudják-e akkreditálni a módszert vagy sem? Zárolásról sincs szó. Műbalhé az egész. Ezt az ügyet nem lehetne elveszíteni a bíróságon! Ott az alperesnek, az EU Bizottságának felelnie kellene ezekre a kérdésekre. Ha nem tud (hogyan is tudna, hiszen a tények nyilvánvalóak), akkor jár a kártérítés. Akkor majd észbe kapnak, hogy hogyan is kellene megírni a Mézdirektívát! Kártérítésért pedig annyit kérünk, amennyit nem szégyellünk. Senki nem tudja megmondani, hogy mennyi lett volna a méz ára a hamisítványok nélkül, ezáltal mekkora marzs keletkezett volna, amit a hatékonyságra lehetett volna befektetni, ami által a teljes bevétel emelkedhetett volna.
Szerintem a mi dolgunk az lenne, ha ezzel foglalkoznánk. A zöld politikát én is fontosnak tartom, de hát ahhoz nagyon kicsik vagyunk. A magunk dolgát viszont meg tudnánk oldani, ezzel pedig feljebb lehetne lépni a zöld politika lépcsőin. Hiszen mi a zöld politika egyik szimbóluma vagyunk. A mi győzelmünk előrébb tudja vinni a zöld ügyeket is, amelyben ha vannak is vitás kérdések,  azokat alaposan átrágva kellene közös álláspontra jutni.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 15. 06:34
Még egy kis “adalék” a vegyszer ellenességem jogosságának igazolására.

Megboldogult Apámat neurológián kellett kezelni nem sokkal halála előtt.
A neurologussal beszélgettem, aki elmondta, hogy a szakmájuk EGY-KÉT MILLIÓ demens, Alzheimer kóros és hasonló betegségben szenvedő embert vár 2030 környékére.
Véleményük szerint a fő ok ezen agyi megbetegedéseknél a ROVARÖLŐSZEREK használata.

Mégegyszer:
A NEUROLÓGUSOK szerint és  nem szerintem!!!

Szerintetek a következő cikkben, kutatásban a fiatalkori Alzheimer kór oka mi lehet?
A kutatók csak abban biztosak-pirossal kiemelt a cikkben, de én is ki fogom emelni-, hogy 10%-ban felel érte a genetika.
Érdekes módon a rákkutatók is ezt mondják, hogy rák betegségek is csak kis részben genetikai eredetűek.

“Egy dologgal azonban a szakértők is tisztában vannak: a genetika a fiatalon kialakuló Alzheimer-kór tízből egy esetben játszik szerepet. Eddig három gént (APP, PSEN1 és PSEN2) hoztak összefüggésbe a betegséggel.”

A MÉHEINK IS EZ A BAJA!!!
A NÖVÉNYVÉDŐSZERNEK NEVEZETT MÉRGEK!
EZEN SZEREK MATT NEM OLYAN ÉLETERŐSEK MINT 25-35 ÉVE !!!

A cikk, a kutatásról:

Sorra mutatják ki fiataloknál is az Alzheimer-kórt - 24.hu

A következő cikket ajánlom:

https://24.hu/tudomany/2023/07/14/alzheimer-kor-fiatalok-vedekezes-testmozgas-etkezes/

Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Nagyernyei Attila - 2023. Július 16. 17:51
Személy szerint egy örvendetes hírem van az idei napraforgó virágzásról.
Láss csodát, a kaptáraim előtt (egyelőre) nincs méhhulla!
És mégis lesz aratás, jó termés?
Évtizedekig küzdöttünk, a méregkeverőkkel, hogy tiltsák be a neokat, mert számtalan kutatás bizonyítja a rovarokra, és a környezetre a káros hatását.
Végre nem használják a gazdák.
Nem ide tartozik, de most egy általános édesítőszerrel játsszák el ugyanezt, az aszpartámmal.
Gondolom hallottátok a hírekben, hogy ....állítólag rákkeltő.
Akkor miért nem tiltották be azonnal?
Szerintem mindenki tudja mindkét kérdésre a választ, csak az ABBA együttes slágerét kell elővenni.
A mézhamisítást dettó ugyan ez mozgatja.
https://www.youtube.com/watch?v=ETxmCCsMoD0
Nagyernyei Attila


Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mortimer - 2023. Július 17. 11:29
Anti.
A gyomírtók esetleges kivonásával még az is a gond, hogy egyes minimum művelésű technológiák (no-till, min-till) igénylik a használatukat. Ezek a földművelési irányzatok a környezetvédelem szempontjából jók, nyílván a gyomírtók elhagyása felé kellene fejleszteni a technológiákat.
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: mézengúz - 2023. Július 18. 10:35
AZ ACETAMIPRID IS NEONIKOTINOID ÉS MINDENHOL EZT HASZNÁLJÁK !!!!!!!!!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 19. 00:15
Erről írtam glifozát ügyben!
És!
Ez az egyszerűbb gép!

https://busabt.hu/projects/sorkozkultivatorok-alapgepek/?gclid=EAIaIQobChMI2PP1taGZgAMVHwL5AB3tnw2vEAEYASAAEgKZHPD_BwE

Nem nem!
Csak a glifozát !
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Csányi Antal - 2023. Július 19. 00:21
Itt a következő!
Ez sem bonyolult.

https://youtu.be/9WXMyoesWjo

Nem nem!
Csak a glifozát!
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: Mortimer - 2023. Július 21. 12:49
Itt mondja is a gazda, hogy a no-till gazdálkodásnál még itt van nekik a glifozát. Mellette az egyéb kártevők is elszaporodnak a talajforgatás hiányában.
https://youtu.be/0KbvuMKlENk
Cím: Re:Méhek vs. növényvédelem
Írta: vezer - 2023. Július 24. 13:46
 Nemcsak a glifozát, hanem annak metabolitja, az AMPA is igen káros az élővilágra.
https://www.agroinform.hu/szantofold/igy-hat-a-glifozat-a-napraforgora-65763-001?fbclid=IwAR1iJKn798d6pR7MdWdaNefWWBTN52qFw16_la7IiYFFCdbWs4yxi2SKoYc