Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.

  • 491 válasz
  • 259998 megtekintés

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #481 Dátum: 2022. Május 02. 17:04 »
Köszönjük szépen!!!
Nagyernyei Attila

„Ha meg tudjuk változtatni önmagunkat,
a tendenciák is megváltoznak a világban.
Ahogy az ember megváltoztatja a saját természetét,
úgy fog irányába megváltozni a világ hozzáállása.
Nem szabad arra várnunk, hogy lássuk, mások mit tesznek.”


Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #484 Dátum: 2023. December 10. 09:11 »
Az OMME-s Méhész Újságban olvasható egy cikk a téli-tavaszi fészek szűkítésről, és a belső szigetelésről.
Érdemes elolvasni, különösen azoknak akik ennek a jelentőségét megkérdőjelezik.
Természetesen akiknél a méhcsaládok most is szétfeszítik a fiókokat, és folyamatosan a rajzással küzdenek nem nekik ajánlom az olvasmányt.
Inkább azoknak, akik a földön járnak, és a valóságtól nem rugaszkodnak el.
Nem abban kételkedtem soha, hogy vannak az állományokban kiugróan erősek!
Szerintem minden méhészetben találhatók olyan családok, amelyek tavasszal sokkal előrébb járnak fejlődésben mint a mellettük lévő társaik.
Ezzel nincs is gond, ez természetes...na de az egész állomány minden családja rajzásra készül, meg az a duma, hogy.....már nem tudom hova tenni a fias lépeket.
Jó 30 évvel ezelőtt akár igaz is lehetett, mert sokszor már akác előtt szaporítottunk, de mostanság keveseknek adatott meg ez a lehetőség.
Tehát ahhoz, hogy már repcén is tudjunk eredményt elérni, igen is babusgatni, takarni, szűkíteni kell a családokat....véleményem szerint.
Emiatt is jó volt olvasni ezt a cikket.
Nagyernyei Attila

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #485 Dátum: 2023. December 12. 06:58 »
Érdekes írásra lettem figyelmes, vagyis inkább annak néhány sorára.
A cikk címe: Neumann-féle anyazárka
A cikkben leírtakkal egyetértve idéznék belőle néhány sort.
Ezt a tegnapi bonyhádi méhészklubon is előadtam.
"Az előadásaimban is ki szoktam hangsúlyozni, és itt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy csak akkor beszélek egy méhészeti fogásról, ha azzal személyesen is van tapasztalatom, ha azt én már magam kipróbáltam."
Na tehát!
Erről írtam rengeteget a sok kritizálómnak, engem piszkálóknak.
Remélem olvasták ők is ezeket a sorokat, és magukba szállva némi önkritikát gyakorolnak.
Nem kell még bocsánatot sem kérjenek, nekem ezek a sorok elegendőek voltak ahhoz, hogy tudjam helyesen tettem szóvá azt, hogy minek kotyognak bele egyesek olyan dolgokba amihez halvány lilájuk sincs, sosem látták, nem próbálták.
Konkrétan az én estemben a tavaszi felfejlesztést, szűkítést, és az akác alatti anyakorlátozással való mézeltetésre gondolok.
Rengeteg olyan véleményt kaptam ezekről, hogy ....hülyeség, minek ezzel bíbelődni.
Sajnos én is felvettem a fonalat (lehet ez volt a céljuk) és belementem olyan dolgokba ami nem az én szintem.
Nem hordom fent az orromat, nem vagyok nagyképű, de engedtessék meg, hogy kimondjam olyan dolgokról a véleményemet amit már ezerszer kipróbáltam.
Akik pedig ezt kritizálták, lövésük sincs hozzá.
Megnyugtató, lélekfelemelő sorok.
Köszönöm a szerzőnek.
Nagyernyei Attila

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #486 Dátum: 2023. December 13. 19:17 »
Akkor folytatom a szakirodalmak böngészésével.
Az OMME-s Környezetterhelési Monitoringvizsgálat 2022-2023-as kiadványában olvastam, a 43. oldalon a
"2.8. A MÉHPEMPŐBEN KIMUTATHATÓ SZENNYEZŐDÉSEK" címszó alatt, hogy a méhpempőben kimutatták a kumafosz hatóanyagát.
Miért hír ez számomra?
Mert anno amikor még szaktanácsadó voltam, többször felvetettem a témát (és itt is utána nézhettek), hogy a méhek tavaszi mászkálásakor nem zárható ki, hogy a MÉHPEMPŐ A FOGÓ!
Ezt Simon Gergőnek a Greenpeace vegyianyag szakértőjének is előadtam, aki csak annyit mondott....sima ügy.
Én akkor arra utaltam, hogy a csávázó szerekből bekerülhet hatóanyag a táplálékláncba, hiszen a herék is mászkálnak, ők pedig nem is gyűjtenek.
Mi méhészek is nyomjuk (már aki) az amitrázt termelési időszakban, és akkor ott a nyílt fias, az amitráz pedig vízben kiválóan oldódik.
Kívülről is kapják a szerencsétlen méhek az "áldást", főként a repce virágporával, és arról is írtam, hogy az időpont is passzol.
Akác alatt, az első napokban szokott ugyanis tömeges mászkálás megindulni, és a fiatal, első kirepülésre érett méhek mászkáltak.
Ezek PONT a repcén voltak álcák, amelyek ebből a vegyi koktéllal turbózott virágporból táplálkozó dajkaméhek által termelt pempőből táplálkoztak.
Akkor min csodálkozunk?
Már meguntam, hogy állandóan azt szajkóztam méhegsészségügyi összejöveteleken, hogy a pempőt kell megvizsgálni.
Nem kívánok semmilyen babérokat, de ez bejött!
Végre elérkeztünk oda, hogy ezzel foglalkoznak az illetékesek.
Ha lefordítjuk "emberi" táplálkozásra, biztosan sokszor hallottátok már....amit eszünk, azok leszünk.
A méhek is így vannak.
A vegyianyagoktól csocsogó viaszbölcsőben születnek, és fejlődésük alatt mérgező táplálékkal etetik dajkálóik.
Aztán ebből mit érzékelünk mi méhészek?
Mászkálnak a méhek,...... meg mit szoktak mondani a kollégák?
Amennyi fedett fias kikelt, nem is olyan jók.
Vagy .....állandóan fiatal méhekkel dolgoztatok, mert az öregkort egy sem éri meg.
Ha elméletem hibás azt is elfogadom, csak cáfolja meg valaki.
Amíg ez nem történik meg, azt vallom, hogy a táplálékláncba jutó mérgező anyagoktól (amit a méhész is bevisz) szenvednek a méhek, és mi is.
Akiknek pedig egész évben feszegetik a méhei a kaptárak oldalát (amit senki nem látott) ők a kivételek, amik erősítik a szabályt.
Nagyernyei Attila



 

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #487 Dátum: 2023. December 14. 06:22 »
Attila!
Ez a mászkálás örök téma. Én azt nem vitatom, hogy sok oka lehet a mászkálásnak, ami alapvetően a röpképtelenség miatt van. Ugye azt kimutatták, hogy a méh a fizika szabályai szerint nem is "tudhatna" repülni, olyan rossz a szárnyának a  szerkezete. Szóval, ha a legkisebb zavar támad, akkor az könnyen röpképtelenséghez vezethet. A röpképtelenség miatti mászkálás első megfigyeléseit már akkor leírták, amikor pl. a neonikotinoidok még buja gondolatokban sem szerepeltek, nemhogy tömeges szerhasználat formájában. Akkor megfigyelték, hogy ez a K szárnyforma miatt van. A K szárnyforma azt jelenti, hogy az elülső és hátulsó szárnypár nincs összekötve, ezért eláll egymástól. Ezt a légcsőatkás méheknél találták meg. Más valaki azonban szignifikáns összefüggést talált a BQCV vírus és a K szárnyforma között. Az nem zárható ki, hogy a légcsőatka esetleg a BQCV vírus terjesztésében játszik szerepet. Amikor a virológiai vizsgálatokkal a mászkáló méheknél 83 százalékos BQCV-s fertőzöttséget találtak, akkor esetleg nem feltétlenül  a 40 %-os Spiroplasmára kellett volna fogni a mászkálást. Főleg úgy, hogy amerikai vizsgálatok szerint a májusi vész okaként meghatározott Spiroplasma egész évben azonos előfordulási gyakorisággal található meg a méhcsaládokban. Akkor miért csak tavasszal okoz mászkálást?
De mint írtam, többféle oka is lehet a mászkálásnak. Szoktam nézegeteni a mászkáló méhek szárnyait. A tipikus K szárnyformát azonban csak kb. 10 %-ban találom meg. Tehát lehet más oka is. Te sokszor hivatkoztál már a pempőre. Ugyan ígéreted ellenére nem tetted fel azt a bizonyos cikket, ami ezt bizonyítaná, de Bíró Sanyi nekem utána elküldte. Azonban az a cikk arról szólt, hogy a méhanyák a neonikotinoiddal etetett dajkacsaládokból származó anyák több mint a fele (53 %), vagy elpusztult, vagy alkalmatlan volt a tenyésztésre. Ti akkoriban tapasztaltatok ilyent? Mármint anyapusztulásokat? Hiszen a legtöbb pempőt az anya kapja. Felnőtt korában is. Én akkor is azt állítottam, és most is azt mondom, hogy a neok kártételét ilyen etetési kísérletekkel lehetett volna bizonyítani. Én azt állítom, hogy ettől eltűnnek a méhek, mert "gyenge" méreg, és sokszor kell kirepülni, ahhoz, hogy kialakuljon a hatás. Azért néptelenedik el a méhcsalád, mert egy "erős" méreg a hírvivő méhet azelőtt elpusztítja, hogy az átadná az információt a méhcsaládnak. Akkoriban is mondtam, hogy acetamiprid esetén nem tapasztaltam elnéptelenedést, de tiaklopridnál igen. Az acetamiprides repcemézek mit bizonyítanak? Azt, hogy nem néptelenednek el a családok, hanem van méz a családban. Ahol nincs gyűjtő méh, ott méz sincs. Ha a pempőben lévő peszticidek okozzák a mászkálást, akkor miért nem pusztul el már álca korában? Miért  csak az a méh lesz röpképtelen, amelyik peszticides pempővel táplálkozik, amelyik behozza a peszticidet, az pedig továbbra is tud repülni? Ha nem tudna repülni, akkor nem hozná be, tehát peszticides pempő sem lenne. Hát pontosan ezért javasoltam akkoriban azt, hogy fiasítás nélküli családokkal etetve kellene bizonyítani az elnéptelenedést. Ugyanis én továbbra is azt mondom, hogy azzal, hogy elpusztul a gyűjtő méh, a családot megvédi a méregtől. A nagyon erős méreg már megöli a hírvivőt, ezért a méhcsalád ki sem megy, a kevésbé erős megöli a mézet és virágport hozó méhet, ezért megvédi a fiasítást. A legesleggyengébb esetleg nem öli meg a virágport és mézet hozó méhet (acetamiprid?), ezzel nem védi meg a fiasítást. De ha a fiasítást nem védi meg, akkor hogyan marad életben a család? Nekem itt van  a logikai buktatója a pempőelméletnek. Amit pont a Bíró Sanyi cikke is bizonyít. Ha a fiasítással rendelkező családdal etetjük (!) a peszticidet , tehát kizárjuk a védelmi mechanizmust , akkor először anyapusztulásnak kellene lennie, majd nyitott fias pusztulásnak, és ezután jön a mászkálás. Azok mászkálnak, amelyek csak nagyon kevés méreggel lettek táplálva. De ha nincs anya, ami lerakná a petét, akkor hogyan? A kumafosznál egyszerű a válasz. A peszticid a viaszból jön. Ami a kültakaróról került be oda, nem a táplálékon keresztül. A CHM miatt. Perizin esetén az anya nem kap olyan mennyiségű pempőt, ami elpusztítaná.
Abban már többször megegyeztünk, hogy a fiatal méhek mászkálnak, nem a gyűjtők. Repcén nincs a homlokukon csillag. Ha a peszticid okozza a mászkálást, akkor miért nem lesz röpképtelen először a fején csillagot viselő méh? Láttam már ilyeneket is mászkálni. Azok azonban nem jutottak be a kaptárba. Nekem ebből a láncolatból nagyon hiányzik az anya és a nyitott fias pusztulása.

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #488 Dátum: 2023. December 14. 07:25 »
Ezt kérdezi tőlem neo:
"Akkor miért csak tavasszal okoz mászkálást?"
Ez tévedés!!!!
A napraforgó virágzás alatt is mászkáltak a méhek, szinte az egész országban.
És a herék is.
A többire majd este válaszolok, annyi megjegyzéssel, hogy írásod egy részével egyet értek.
Az anyák teljesen más táplálékot kapnak.
A "sima" dolgozók és herék, méz-virágpor és víz keverékét a pempő mellett.
Az anya egész életében natúr pempőt, semmi mást.
Folytassuk.
Nagyernyei Attila

Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #489 Dátum: 2023. December 14. 18:04 »
Először is szeretnék arra választ kapni, hogy az akácvirágzás kezdete, és a napraforgó virágzáskezdete között miért nem mászkálnak a méhek?
Nyomatékosan szeretném kijelenteni, hogy a témával kapcsolatban csak és kizárólag gyakorlati tapasztalataimra támaszkodok, a kutatás, és a bizonyítás nem az én asztalom.
Sokszor vettem, küldtem mintákat, de most először örvendezve olvastam, hogy végre a pempőt is vizsgálják.
Ettől tovább megyek.
Mivel az anya (anyák) más minőségű (sokkal extrább) élelmet kapnak, azt is meg kellene vizsgálni, hogy amit a munkás, és hereálcák kapnak, ugyan azt a szennyeződést mérik e az anyák táplálékában.
Szerintem nem, de ezt bizonyítsák be azok akik ezzel foglalkoznak.
Orosz kutatók részletesen foglalkoznak azzal, hogy mikortól kapnak a munkás, és here álcák, egy "lebutított" táplálékot, tehát méz-virágpor és víz keveréket.
Ide ezeket a sorokat már beidéztem Popravko könyvéből, de ha sikerül megtalálnom újra felteszem.
Nekem az mindig fura volt, és nem találok rá választ, hogy akác után miért nem mászkálnak a méhek?
Nagyernyei Attila
Nem hagyott nyugodni a dolog, és megtaláltam amire hivatkozok.
Íme Szergej Alekszejevics Popravko könyvéből:
"De a fikció világából térjünk vissza a valóságba, és közelebbről vizsgáljuk meg a méhek táplálékát. Kiderül, hogy ez nem azonos az összes egyed számára. A méhlárvák-az anyalárva és nővérei-csak az életük első három napjában kapnak az etető méhektől pempőt, a negyedik naptól kezdődik a lárvák megkülönböztetése, az anyalárva továbbra is elsősorban pempőt tartalmazó táplálékot kap, míg a dolgozó lárva étrendje kevésbé kifinomult-neki sorállományú eleség jut, -ami méz és a virágpor keveréke. ....
Az anyaméh a pempőben a tápanyagok teljes körét kapja."

 Szerintem azért mászkálnak a dolgozók és a herék, mert ők ÉLESBEN kapják a szennyezett virágport.
Mi a véleményed erről?
Nagyernyei Attila
 
« Utoljára szerkesztve: 2023. December 14. 18:35 írta Nagyernyei Attila »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #490 Dátum: 2023. December 14. 18:51 »
Attila!
A virágpor logikailag rendben van.  A virágpor azért, mert a Tóth Péter beszámolójából kiderült, hogy az acetamiprides méz azért van, mert lepermetezik a méheket, és azok a tisztálkodás következtében szennyezik be a mézet. Nos a virágpor is így szennyeződhet. Ugye az a méh, amelyik a virágport behozza, nem eszik belőle, de a szőrzetének tisztítása közben a virágporhoz keveri a hatóanyagot. A dajkák viszont esznek belőle a pempőtermeléshez. Amikor kijáró méhek lennének belőlük, akkor pedig nem tudnak repülni. Azonban a nyitott fias is kap virágport, tehát szerintem pusztulniuk kellene. Nem tudom vizsgálta-e ezt valaki. A pempőbe való átjutáshoz sok barrieren (határszakaszon) keresztül kell jutnia a méregnek, mindegyik esetében mennyiségbeli csökkenés következik be. Annak már kicsi az esélye.
Azt gondolom, hogy a megoldás valóban az lenne, ha megtiltanák az  acetamiprid nappali kijuttatását. Akkor a mászkálásban betöltött szerepe is tisztázódhatna, és az acetamiprides méz problémája is megoldódhatna.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Szakirodalom, videók, digitális könyvek stb.
« Válasz #491 Dátum: 2023. December 15. 11:54 »

Nekem az mindig fura volt, és nem találok rá választ, hogy akác után miért nem mászkálnak a méhek?

Attila!
A májusi vész nevű betegség is mászkálásos tünetekkel jár. Ennek okozójaként a szakirodalom pillanatnyilag a Spiroplasmákat nevezi meg. A Csaba doktorék leírták, hogy a hemolimfából színtenyészetben nőtt ki a Spiroplasma. Ez nem egy elhanyagolható körülmény. A májusi vész pedig nevéből adódóan májusra jellemző, de mondjuk inkább úgy, hogy tavaszra. Ennek oka az lehet, hogy alacsonyabb hőmérsékleten tud jól szaporodni, magasabb hőmérsékleten rosszabbul. Amikor a hordási lázban minden méh gyűjteni akar, akkor ezek a beteg méhek is kimennek, és ott elpusztulnak. Gyakorlatilag helyreáll a méhcsaládban az egyensúly. A fertőzési forrás nagyon nagy hányadától megszabadul a család. A napraforgón történő mászkálásnak is lehet ez az oka. Addigra  egy hűvösebb júniusban ismét felszaporodhat bármelyik kórokozó, akár a Spiroplasma, akár a BQCV vírus. A hordás az, ami megmutatja, hogy mennyi ilyen röpképtelen méh van a kaptárban. Ha nincs hordás, nem látszik. Tehát van más magyarázat is a vegyszeren kívül, ez pedig a hűvös időszak. Azok a vírusok, esetleg baktériumok, amelyeket a méh a poszméhtől kapott "ajándékba", azokra jellemző az alacsonyabb hőmérsékleten való jobb szaporodás. A méh csak jó túlélési közeg számukra, mert az évnek csak egy adott időszakában károsítja a családot, így az képes áthidalni, ezzel túlélni a veszélyes periódust.
Nem tudom van-e itt valaki, aki tudna arra válaszolni, hogy napraforgót szoktak-e permetezni acetamipriddel virágzás idején? Ugyanis a napraforgó méz nem szennyezett, csak a repce.