Te érted amiket írsz?
Tehát az egyik méhészet atkáinak kiirtására nincs alkalmas engedélyezett szer, a másikéra meg van?
Seed! Te kötöttél bele abba az egy mondatomba, hogy szükség lenne Varroa stratégiára. Én őszintén szólva azt nem értem, hogy ezen mit nem lehet érteni? A jelenlegi jogszabály szerint csak engedélyezett szerrel lehet kezelni. Nem engedélyezettel nem lehet. Tehát, ha egy méhészetben a hatóság megállapítja, hogy magas az atkaszám, akkor elrendeli a kezelést engedélyezett szerrel, és ha az nem vezet eredményre, akkor logikailag nem lehet mást tenni, mint ki kell irtani ezt a méhészetet, hogy a másik méhészetre ne jelentsen veszélyt. Nyilvánvalóan értelmetlen az egész jogszabályi szöveg, mert pl. nincs meghatározva, hogy mit jelent az, hogy feldúsult az atka (pl. lemosással hány százalék). Ha elkezdi a kezelést, és továbbra is feldúsult az atkaszám, akkor mi a teendő a jogszabály szerint? A feldúsult atka csak akkor veszélyes a szomszédra nézve, ha a méhész nem kezdi el a kezelést, de ugyanannyi atka már nem veszélyes, ha elkezdi, csak hatástalan készítménnyel? Ha nem kezdi el a kezelést, akkor a jogszabályi szövegből kiindulva ki kell irtani a méhészetet, mert veszélyes a szomszédra nézve. Hatástalanság esetén elvileg más szer használatára kötelezhetné, de az meg a leírt nyolc munkanapos határidő miatt önellentmondásos. Akkor azt nem kellene leírni, hogy hány nap alatt kell a veszélytelen szintre lehozni az atkát?
Tehát akkor hol van ebben a relációban az a másik méhészet, amelyikben van alkalmas engedélyezett szer?Erre mondom, hogy kell egy Varroa stratégia. Ahol le van írva egy logikus eljárásrend, konkét számokkal, teendőkkel, hogy hol van az a határ, ami megengedhető, és ami nem. Ahol az egyik mondat nem üti a másikat. Egyébként az is szabály, ha nincs szabály. De akkor azt kell leírni. Mindenki a maga kockázatára méhészkedik. Ezzel viszont az a baj, hogy akkor a teljes törvénytárat kell átírni, mert az nem ezen a jogelven alapszik.
A nem engedélyezett szerrel történő kezelésnek is lenne elvileg helye. A nem élelmiszertermelő állat esetében történő felhasználás. Ha az a méhészet nem termelne mézet. Hanem csak megporzásra használnák. De az eladásra szánt méhek esetén sem feltétlenül jogellenes. Csak akkor meg kellene határozni azt, hogy mennyi idővel a kezelés után lehet mézet termelni az eladott családdal. Ezzel a jogszabályi meghatározással ugye sosem. Európában a nem élelmiszertermelő méhélszet nem egy gyakorlatias dolog. Ezért találták ki a Varroa elleni védekezésre a támogatást. Amiből nálunk cukortámogatás lett. Ha a méhegészségügyi kiskönyvben nem tudod bizonyítani az engedélyezett szer felhasználását, akkor visszafizettethetik a támogatást? Eszköztámogatás ellenőrzésekor is előveszik a kiskönyvet! Állatjóléti ellenőrzésekor januárban mit fognak ellenőrizni?
Nem lenne logikusabb engedélyezett hatóanyagról beszélni, engedélyezett készítmény helyett? Ahol a méhész felelőssége annak biztosítása, ami az engedélyezett készítményeknél is előírás: nincs határértéken túli szermaradvány.
Ami az európai költésrothadást illeti. Szerintem törölni is fogják. De nem azért, mert régen volt bejelentett eset, hanem azért, mert szintén önellentmondás. Nincs engedélyezett antibiotikum a méhek kezelésére. Attól még járványvédelmi intézkedés volt abban az időben, amikor volt engedélyezett antibiotikum.