Zöld gondolatok

  • 525 válasz
  • 139953 megtekintés
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #105 Dátum: 2019. Július 10. 18:01 »
Kedves Anti!

Nem bírtam tovább, s vergődésed láttán kölcsönkértem Viktor barátom nickjét, ám a "nyílt sisak" jegyében jelzem, hogy nem rejtőzködök, csupán nincs kedvem regisztrálni, ezért kérek kölcsön "belépőjegyet".

Minden tiszteletem az elkötelezett környezetvédőknek, de rendkívül egyszerű ez a példa. Ráadásul butaság is.

A méhész akkor telepít erdőt, ha van földje és azon a földön van telepítési engedélye. Más földjén nem telepíthet, de ha van szántóföldje, gyepterülete, akkor sem teheti önkényesen. Nem változtathat szabadon művelési ágat. Az erdőket erdőtervezéssel lehet telepíteni, az energia-ültetvények létesítéséhez is be kell tartani a szabályokat. Agrár-erdészeti telepítéseket sem végezhet bárki, bárhol.

Ha meg nincs földje, akkor vegyen? Miből? Nem mindenkinek megy olyan jól, mint nektek, van aki most a túlélésért küzd, s nem az Adrián vitorlázik. Sajnos lesznek vesztesek.

Csak a tulajdonos telepíthet erdőt, csak erdőtervezéssel. Az én földemen egy méhész se próbáljon erdőt ültetni. Másén se, kizárólag a sajátján. A zsák diós példa meg tényleg rendkívül ostoba gondolat: a dió jelenleg az egyik olyan növény, mely a régi és új kártevők, kórokozók miatt az egyik legnagyobb vegyszer terheléssel járó ültetvény. Diód csak akkor terem, ha ki tudod védeni az almamoly, dióburok fúrólégy, dióburok gabonalégy,különböző levéltetvek, pajzstetvek, levél- gubacsatkák, cserebogárfélék, levélbarkók és az utóbbi időkben egyre elterjedtebb farontók, cincérek, legutóbbi időben az amerikai lepkekabóca kártételét (a baktériumos és gombás betegségeket most nem is említem). Milyen környezetvédelem az olyan, ahol olyan ültetvényeket létesítenek, melyek csak rendkívül erős vegyszernyomással tarthatók fenn gazdaságosan?

Nálunk az állami erdőknek elég jó gazdái vannak, a magánerdők is szépen muzsikálnak. Ne a méhész telepítsen az erdőgazdálkodók helyett erdőt, nem az ő ügye és kompetenciája, ha a terület nem az övé. A méhész közterületre sem telepíthet önkényesen fákat. A méhész méhészkedjen, a gazda vessen és arasson, a szőlész-borász szőlészkedjen, borászkodjon, a gyümölcsész meg termeljen gyümölcsöt. A települési önkormányzat telepítsen ligeteket, fasorokat, közterületi fásításokat. Az erdész-gazdálkodó telepítsen, neveljen, termeljen le erdőt. Mindegyikük tegye azt magas színvonalon, elkötelezetten, együttműködve a társ-ágazatokkal, többek között a méhészekkel is.

A gonosz, rossz tendenciák ellen az oktatással, képzéssel, teljes szemléletformálással lehet okosan fellépni, nem hűbelebalázs nekibuzdulásokkal, önkényes és szabálytalan "erdőtelepítésekre" való buzdítással. Akinek van erdőtelepítésre alkalmas területe, az természetesen telepítsen erdőt (nincs is más választása). Akinek nincs, az hiába szeretne, bukfencet is csak otthon a panelban, vagy a kiskertjében vethet.

Aki nem telepít(het) erdőt, éljen környezettudatosan, ne szemeteljen, ne szennyezzen, ne "fogyasszon túl" fölöslegesen, igyekezzen takarékoskodni bolygónk erőforrásaival de nincsenek illúziói a szakembereknek sem. Ez nem egyszemélyes mutatvány, nem "szólótánc".

Az emberiséget nem lehet "betiltani", s mivel szemmel láthatóan képtelen az önkorlátozásra (beleértve a fogyasztáson túl a szaporodási rátát is), feltehetően csak komoly klímakatasztrófa lehet csak képes megállítani. Ha képtelen változtatni az ember, akkor minden bizonnyal kihal. Megy vele a lecsóba még több ezer faj is, viszi magával őket. A Föld feltehetően túléli, az élet is, hiszen nem ez lesz az első nagy kihalás, ez már a hatodik nagy kihalási hullám. Ja, és már benne is vagyunk...!

És ideje belátnunk, hogy telepíthetjük mi az erdőt, méhlegelőt akármilyen veszettül, a tendenciát megfordítani már nemigen van, vagy egyáltalán nincs esélyünk. Ahhoz ugyanis ennyi ember már túl sok, a létszám szabályozására pedig nincs forgatókönyv és protokoll. A kínai modell sem hozott eredményt, Afrika, India, Ázsia jelentős részén a népességrobbanás megállíthatatlan. A túlfogyasztás szintén kezelhetetlen, az önmérséklet ismeretlen.

“We are a plague on the Earth. It’s coming home to roost over the next 50 years or so. It’s not just climate change; it’s sheer space, places to grow food for this enormous horde. Either we limit our population growth or the natural world will do it for us, and the natural world is doing it for us right now,”
"Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát"
“We keep putting on programmes about famine in Ethiopia; that’s what’s happening. Too many people there. They can’t support themselves — and it’s not an inhuman thing to say. It’s the case. Until humanity manages to sort itself out and get a coordinated view about the planet it’s going to get worse and worse.”
"Állandóan programokat indítunk az etiópiai éhezéssel kapcsolatban, más nem történik. Egyszerűen túl sok ember él ott. Nem tudják fenntartani magukat - és ennek kimondása nem embertelenség. Ez a helyzet. Amíg az emberiségnek nem sikerül kikeverednie ebből, és nem kap összehangolt képet a bolygóról, addig egyre rosszabbá és rosszabbá válik a helyzet." (Sir David Attenborough)

Persze ez a kijelentése a népszerű természetfilmesnek és világjárónak nem ilyen egyszerűen leképezhető és szimpla, a helyzet sokkal árnyaltabb, hiszen nem egyszerű létszámgondról beszélünk, hanem mellette a javak elosztási, újrafelosztási viszonyait, azaz a közgazdasági viszonyokat is vizsgálni kell, de a katasztrófa még az attenboroughi jóslatnál hamarabb is utolérhet bennünket, ui. segélyekkel, be nem tartott, felrúgott és rendkívül megkésett klímaegyezményekkel már nem sokáig tartható a helyzet. Ha majd nem csak a gazdasági, de a klíma-migráció is beindul, akkor évek alatt összeomolhat a jól felépített, ám mára már fenntarthatatlan jóléti társadalom, s nagyon gyorsan elsöpörheti egy "újkori sáskajárás" azokat a társadalmakat is, melyek ma még azt gondolják, hogy a CO2-kibocsájtás visszafogásával, erdőtelepítéssel ez a tendencia fékezhető, megállítható, visszafordítható, azaz kezelhető.

Szóval azt a zsák diót elültetheted, ha van hová, de lehet, hogy akkor teszel okosabban, ha gyermekeiddel a hosszú téli estéken megtörögetitek a kandalló (nem ám fosszilis energiát használó, vagy fatüzelésű, hanem inverteres-napelemes !) mellé telepedve, finom, fűszeres, mazsolás-aszaltgyümölcsös-mézes bejglit süttök belőle, s Karácsony környékén megeszegetitek, s nem várjátok meg, hogy egy illegális bevándorló nemes egyszerűséggel "újra-felossza" a termést, lévén neki nagyobb szüksége van rá. Feltehetően ő is megeszi, s nem erdőt telepít belőle a klímakatasztrófa kivédésére...

Ja, a dió nem erdei állományalkotó, hanem úgynevezett elegy-fa, s ha telepítjük, akkor erdei körülmények között az erdőszéleken működik rendesen (rendkívül fényigényes), az ültetvényeken is aránylag alacsony hektáronkénti egyedszámmal telepíthető (ott is rendkívül fényigényes). Így telepítve viszont a valódi, klimax-állapotú, többszintes lombos erdőkhöz képest aránylag kevés-kevesebb szén megkötésére és tartós tárolására képes, nem beszélve a szent biodiverzitásról, melyet egy ilyen agyonvegyszerezett, fajszegény ültetvény nemigen képes támogatni. Az akácot sem javaslom klímavédelmi szempontból telepíteni, nitrofil volta miatt fajszegény, rövid  vágásfordulója miatt rossz "szénbank", ráadásul egyes etnikai csoportok kedvelt energia-forrása, nyersen is tüzelhető, legfeljebb a víz elpárologtatása miatt alacsonyabb a fűtőértéke. Nyűgös a diót méhesbe is telepíteni, majd meg kell kérdezni attól a méhésztől, aki már megtette, hogy miért nem jó a méhek fölé a dió. Egyrészt a növényvédelme jobbára megoldhatatlan, másrészt mókusból legyen az a méhész, aki egy zárt diósból a rajokat le képes szedni...


Ideje volna már Antal felriadni a fotelban szundikálásból, s végre valódi gondolatokat produkálni, nem ilyen "zöldségekkel" etetni a Nagyérdeműt". Még a végén sikerül őt abba a hitbe ringatni, hogy ha elültet néhány fát, de nem változtat az életvitelén, nem változtat a fogyasztási szokásain, s ha nem változtat a szaporodási rátáján, akkor megmentheti a bolygót. Nem kell azt megmenteni, csak megszabadítani annak a fajnak a nyomásától, melynek tagjai, egyedei vagyunk. Én nem vergődök ilyen pátosszal, mint te, ám hidd meg cseppet sem vagyok büszke, hogy ehhez a voltaképpen rendkívül okos és rendkívül ostoba fajhoz tartozunk. Szerencsére én nemsokára kihalok, hiába akartok vigyázni rám, ezt a pár hátralévő évtizedet nélkülem kell már végigszenvednetek.

Oszt' ha mégis sikerülne erdőtelepítésekkel megmentened a Földet, hát üsse kő, hajlandó lennék belátni, hogy akár "a vastyúk is találhat szeget". Csak ez akkor már az én kihalásomon nemigen segíthet...

Szép, régi Világ Uraim! Hajrá Elvtársak, előre a brossi, csányi-i, erdő- és méhlegelő-telepítő úton!

Üdvözöllek: Szenttamási István Tamás

P.s.: Szundikálás ellen javasolnék ágyikós (foteles) olvasmányként egy rendkívül érdekes science fiction regényt. Kedvenc íróim egyike Robert Merle, tőle javasolnám elolvasni a Malevil c. regényét. Nekem nincsenek illúzióim a merle-i végső megoldás tekintetében, vele szemben nincs pozitív jövőképem, ám regénye az elkövetkező évek lehetséges történéseinek aránylag szemléletes illusztrálása az utópia jegyében. A végén az sem lehetetlen, hogy nem hal ki teljesen az ember, csak a környezetét rombolja porig...

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #106 Dátum: 2019. Július 11. 06:51 »
Tomipapa!
A borús hangulatnak természetesen van alapja. Azt hiszem a szabályozatlan, értsd alatta a rend nélküli, éppen ezért magas szabadságfokkal jellemezhető, más szóval nagy rendezetlenséggel, idegen szóval entrópiával rendelkező rendszerek kihalásra vannak ítélve. Ez legelőször is a méhek társadalmára érvényes. No nem a belső társadalmukra, hanem arra, amit az ember teremtett meg számukra. Arra a szabályozatlan méhészsűrűségre, ami ma Magyarországot is jellemzi. A szabályozatlanság pedig  az atka elleni kezelések szabadságával karöltve fogja a vesztét okozni. 100 atkából 99 atka az egyéni méhészé, a századik atka a közösségé. Azért van ez így, mert ha nem irtja ki a 99-et a méhész, akkor előbb-utóbb rámegy a méhészete. A századikat viszont azért nem irtja ki, mert azért nem kap semmit. Ha van a közösségben olyan, aki nem irtja ki, akkor ez olyan, mintha senki nem tenné meg. Ennek az a következménye, hogy  nagy atkalétszámok jellemzik a rendszert. Azzal pedig az a baj, ami a mozgással. Ugye a világegyetemben minden test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg valamilyen erő ezt nem változtatja meg. Tehát a mozgás az állandó tulajdonság. Az ember azt hinné, hogy a nyugalom az állandó, és erőhatás kell ahhoz, hogy mozgásba lendüljön egy test. Nem. A Földön uralkodnak olyan viszonyok, ami az állandó mozgást lefékezi. A biológiában a változás zajlik állandóan. Nem arról van szó, hogy változatlan a biológiai világ, és valami jön, ami megváltoztatja. Nem. Az atka is állandóan változik. A méhész csak szelektálja az atkát, amikor védekezik ellene. Ezért aztán amikor abban ringatja magát, hogy örök időkig működni fog az, hogy képes lesz az atka ellen védekezni úgy, hogy mindig meghagyja az egy atkát, akkor nagyon nagyot téved. Ez a változás persze nagyon picike mértékű, azért gondolja jogosan a méhész, hogy valójában a változatlanság az uralkodó. A változás mértéke azonban mindig  egyenesen arányos az atkalétszámmal. Minél nagyobb létszámot hagy életben, annál nagyobb mértékű lesz a változás. Magyarul: annál hamarabb jár le a kiszabott idő. Amíg tud védekezni. Tudnék én most hullámelméleteket felvázolni,no nem kvantummechanikát, pusztán hullámmechanikát. Amelyben egy-egy icipici elbillenés a rendszerben milyen felerősödő hullámveréseket képes okozni. Akinek erről eszébe jut a káoszelmélet, az jó helyen jár. Amikor egy lepke szárnycsapása Japánban a világ másik részén tornádót okozhat. Én nemigen hittem ebben a káoszelméletben, de azt gondolom, hogy az atka ezt képes lesz bebizonyítani. Azért nem hittem, mert szent meggyőződésem volt, hogy a lepke szárnycsapását törvényszerűen elnyeli a levegőtömeg. De az elbillenő méhészetek hullámverését csak az tudná elnyelni, ha az atka nem gazdát váltana, hanem eltűnne. Tehát ha olyan vírust terjesztene, ami megzavarná a méh tájékozódását. Ilyen vírusról viszont nem tudok. Ugye, hogy a szabályozatlanság az, ami káoszt képes okozni? Egy rendszerben minél kevesebb a szabály, annál nagyobb a szabadság.
Nos én ugyanezt látom politikai téren is. Valamikor a kilencvenes évek elején láttam egy filmet a globális felmelegedésről. Ebben fogalmazták meg az alkotók a szén dioxid kvóta fogalmát, ami valósággá vált. De megfogalmaztak mást is. A fogalom neve: Bolygóigazgatóság. Nem lehet különálló államok saját döntései szerint életben tartani a földi ökoszisztémát. Tehát akkor, amikor a Nemzetállamok Európája célt tűzzük ki a Európai Egyesült Államok víziója helyett, akkor az visszafordulást jelent egy úton. Ez persze nem azt jelenti, hogy Fletót kellene bölcs vezérünkké választani, hiszen bizonyította már, hogy csak retorikailag képes Orbánt megverni, de országot vezetni nem tud. A nemzetállami vízió viszont olyan távol visz a bolygóigazgatóságtól, hogy egyértelművé válik: a kihalás sorsszerű, ne is akarjunk ellene tenni semmit. Akkor nem értem, hogy a "sáskajárás" ellen miért is küzdünk? Vele vagy nélküle ugyanaz a sorsunk. Aki nem értené, a sáskajárás példáját egyszer az illegális migráció kapcsán vetettem fel. Én azért hiszek hétmilliárd ember szellemi kapacitásában. Világokat lehetne vele alkotni. Egyes egyedül a rend hiányzik. A még nagyobb rend, a minél kisebb entrópia. Ha jól emlékszem Áder Jánosunk mondta egyszer: Rend és Szabadság! Nem! Rend vagy Szabadság! Erről szól a teljes földi élet. Képesek vagyunk-e önként lemondani a szabadságunk egy részéről a rend érdekében. Azért, mert a Rend a Létezés, a Rendezetlenség a Nemlétezés. Hiszen még egy vízcsepp sem létezhetne, ha atommagjai, elektronjai nem meghatározott rend szerint építenék fel a H2O molekulát. Ha szabadok lennének a protonok, neutronok, elektronok , akkor egy szmötyi lenne a vízmolekula helyén. Ha pedig a Rend a Létezés,  a Rendezetlenség a Nemlétezés, a Rendezetlenség a Szabadság következménye, akkor bizony a Szabadság ára a Halál. Tehát ha a méhész szabadon dönthet arról, hogy miként védi meg a méheit az atka ellen, akkor annak az a következménye, hogy kihalnak a méhek. Ha a nemzetállamok szabadon dönthetnek a saját sorsukról, akkor annak az az ára, hogy kipusztul a bolygó. Egyes-egyedül a rend képes ezt megakadályozni. Pusztán a logikai operátor felelős mindenért. És helyett vagy. Jó lenne, ha felelős vezetőinknek is sikerülne megtanulnia, hogy mi a különbség a kettő között.


Re:Zöld gondolatok
« Válasz #108 Dátum: 2019. Július 11. 09:22 »
Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni a fentiekhez.
Tomipapa megközelítése a specializáció évezredes tendenciájából indul ki. Végezze mindenki a maga feladatát a tőle elvárható legmagasabb színvonalon, aztán minden jó lesz.
Teljesen logikus dolog ez, egyetlen bibi van benne, hogy semmilyen rendszer, legkevésbé a biológiai rendszerek nem működnek légüres térben, minden összefügg mindennel.
Hiába képes egy növénytermesztő elképesztő hozamokra, ha közben taccsra vágja a termőföldet, a levegőt, a környezetében lévő rovarvilágot és mérgekkel átitatott kenyérgabonát termel.
Hiába gyógyítja meg a szívspecialista a rendetlenkedő "motort" ilyen-olyan gyógyszerekkel, ha egyidejűleg tönkreteszik a páciens máját, veséjét a mellékhatások. Mit ér a pszichiáter tevékenysége, ha az alkoholfüggőből nyugtatókkal gyógyszerfüggőt csinál?
Ahogy az orvosnak sem szervben, hanem emberben kellene gondolkodni, ugyanúgy gazdásznak, méhésznek, erdésznek, vadásznak is rendszer szinten, ekkor működhetne - talán - normálisan.
Közelítsük meg gazdasági oldalról, mert ne tagadjuk, anyagi megfontolásból dolgozunk.
Miért is ne lehetne erdész és méhész ugyanaz a személy?
Az egyik tevékenység télen ad több munkát, a másik tavasszal és nyáron.
A több lábon állás gazdasági és biológiai előnyeit nem részletezem, ez világos, mint a nap.
Én csak arra tudok buzdítani minden méhészt, hogy vásároljon termőföldet és telepítsen erdőt.
Alkalmazzon jól képzett szakirányítót (az erdőtörvény úgyis előírja) és vagy fő fafajként, vagy elegybe vigyen a telepítésbe minél több mézelő fát.
 

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #109 Dátum: 2019. Július 11. 19:25 »
A

« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 21:22 írta oszkár »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #110 Dátum: 2019. Július 12. 10:36 »
Miért nem ment a szomszédba? Hát lehet, hogy azért, mert onnan jött. Ezt ugye kiirtottad. A gond azzal van, hogy a többit nem kerested meg, amelyik még ott lapul. De van még rá időd. Ha pedig megtalálod őket, akkor a röpkörzet 15 szomszédja közül egy biztosan lesz, amelyik majd ad helyettük másikat.

Re:Zöld gondolatok
« Válasz #111 Dátum: 2019. Július 12. 14:36 »
Igaza van Neo-nak abban,hogy piszok sok atkát kapunk kintről.
Többször is volt,hogy erős,NAGYON erős családokból rengeteg atkát-több ezreket-szedtem le fiasítás mellett is régebben akár amitrázzal,fluvalináttal és az utóbbi pár évben a glicerox lapokkal.
Olyan nincsen hogy egy LR három fiókos család több 1000 atkát megtermeljen úgy hogy a népességét megtartja.
Azt hiszem, hogy már többször leírtam a monitorozó családnál,monitorozott családoknál alig esett atka július közepéig aztán egyszercsak a megszaporodik a semmiből és ezresével hullik.
Amíg jó idő van és repülnek a méhek addig beszedhetik a légtérből-elpusztuló rajokból,méhészetekből- az egyre inkább több atkát.
A következőt is már leírtam,elmondtam.Elpusztult 3 telephelyünk közötti 500-as állománya kedves,ügyes “kollégának”.Azt a három telephelyet alig tudtam megmenteni.Több ezer atka jött le a monitorozott családokról.

Az is igaz Neo “világ vége” gondolataival nem értek egyet.
Több okból sem.
A logikai okfejtések sokszor nem számolnak bizonyos tényezőkkel,főleg biológiai hozott létre már számtalan csodát.
A méhek évmilliók óta élnek
A méhek természetes körülmények között pld Afrikában a rajzás és más technikákkal egyenlőre túlélik,az atkát az ember segítsége nélkül is.
Egyelőre mi is,a mi méheinket megtudtuk menteni meg tudtuk védeni az atkától,ez idáig szintetikus szerekkel,ma pedig az oxálsavval.
Ígéretes kísérletek vannak más szerves savakkal is és még ki tudja mi lesz majd segítségünkre méheink megvégésére az atka invázióval szemben.
Szóval én ez ügyben reménykedem.
A profi méhészkedésünkre nagyobb veszélyt jelent a gazdasági,természeti,klimatikus környezet változása.
Jelenleg minden változás rossz irányban hat.
A glicerox azért is nagyon jó mert ezt az időszakot amikor a legtöbb atkát kapjuk kintről le lehet fedni vele, a varroa mennyiséget folyamatosan alacsonyan lehet tartani vele,miközben a családokat nem mérgezem. Egyelőre úgy tűnik nem okoz semmiféle problémát a méhcsaládoknál a nyári időszakban sem a glicerox sem a szublimálás.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2019. Július 12. 17:39 írta Csányi Antal »

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #112 Dátum: 2019. Július 12. 15:48 »
N
« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 21:40 írta oszkár »

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #113 Dátum: 2019. Július 12. 19:31 »
Oszkár, Oszkár!
A közös méhlegelő nem jelent egyértelműen import atkákat. Teljesen egyetértek azzal, hogy az atkák majd előjönnek akkor, amikor megváltozik a fias/atka reláció. Ez a kiindulópontja az atkaexportnak! Jól látod! A méheken akkor lesz sok atka, amikor nem tud a fiasba jutni. Amikor omlik össze a család, és már alig van fias. Az ilyen családból az atkát hordozó méh menekül. Ha hordás is van, akkor csak be kell csatlakozni egy másik légifolyosóba. Ha most nincs jelentős import atka, akkor az azt jelenti alapvetően, hogy nincs a környékeden összeomlás. Aggódni azért nem kell. Eljön annak is az ideje!  Ha idén nem, majd néhány éven belül. Azt kell látni, hogy nem a rezisztencia, de még igazán nem is a tolerancia a valódi baj. Hanem a hullámok. Azért persze a kiinduló pont nagy valószínűséggel a csökkent hatékonyság. Amikor egy méhészetben megbillen az egyensúly, és lesz sok összeomló család. Az összeomlás nagyságrendileg 100-szoros atkamennyiséget jelent a nem összeomlóhoz viszonyítva, mert egy év szaporulatával vezet a normálhoz viszonyítva.. Egy százaléknyi méhcsalád összeomlása is messze afölött emeli meg a többi méhcsalád atkaszámát, amire  a méhészek évtizedeken keresztül azt állították, hogy azt már nem lehet kiirtani. Ha pedig ezek nem kerülnek kiirtásra, akkor hullámszerűen terjed tovább az összeomlás. Teljesen nyilvánvaló, hogy ki lehetne irtani. De csökkenő hatékonyság mellett nehezebb. De még nehezebb ahhoz képest, mint egy normál család esetén. Törvényszerű, hogy van ahol sikerül, és van ahol nem. Amelyek nem, ott keletkezik a hullám. Ezek a hullámok aztán szaporodnak. Években kell gondolkodni, nem egy évről. Valójában szelekció alakul ki. Akik képesek kiirtani  a hullámhegyek atkáit, azok maradnak életben. Akik nem, ott vége. A helyzet azonban az, hogy szaporítással is csökken a relatív atkaszám. Tehát a visszaszaporítás miatt a kiszelektálódás csökkent mértékű, ezért lassan tűnnek el a rendszerből azok, akik nem irtják ki az elegendő számú atkát. Ezek potenciálisan újabb és újabb hullámokat  fognak évek múlva kelteni. Ha az egyik méhészet elmulasztott kezeléseit nem pótolja a másik méhészet megemelt kezelése, akkor több és nagyobb hullám keletkezik, amelyik aztán elnyeli a teljes rendszert. Ez természetesen csak akkor igaz, ha az atka nem vész el, csak gazdát cserél. Arról azonban egészen biztosan nincs szó, hogy minden túlszaporodott atka elvész. Ebben az estben ugye nem tudott volna elterjedni az atka.
Egyetlen orvosság van. Erőteljesen növelni a védekezések számát. Akkor lehet az egyensúly irányába visszabillenteni a rendszert. Herevillázással soha nem tudod megbízhatóan megtalálni a kezdeti hullámokat. Nagy szerencse kell hozzá, hogy kiszúrjad. Ennél a kezelésre történő potyogás figyelése sokkal hatékonyabb. Azonban itt is érvényes, hogy sok családot kell figyelni. Aztán ha találsz ilyent, akkor minden családot addig kell kezelni, amíg ezeknél a családoknál lenullázódik az atka. Fiasítás jelenlétében ez azonban már szerintem lehetetlen.


Anti!
Én nem vagyok olyan optimista, mint Te! Braziliában ugye nem kell a méheket atka ellen kezelni. Amikor átvittek Németországba brazil méheket, akkor azok kipusztultak az atka miatt. Miért? Nagy valószínűséggel azért, mert Braziliában japán haplotípusú atka van, nálunk viszont koreai. Tehát a kérdésben lehet, hogy nem is a méh a hunyó. Egyébként szerintem az is belejátszik. Ha az anya egy nappal hamarabb kel ki, akkor nagy valószínűséggel a munkás is. Ez pedig elég ahhoz, hogy lényegesen kisebb legyen az atkapopuláció szaporodási rátája. No, de Európába gyilkos méheket behozni?

*

oszkár

  • *****
  • 1112
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #114 Dátum: 2019. Július 12. 22:30 »
n

« Utoljára szerkesztve: 2019. Szeptember 23. 21:39 írta oszkár »

Re:Zöld gondolatok
« Válasz #115 Dátum: 2019. Július 12. 23:07 »

 A sok atkának előjelei vannak! Nem egyik napról a másikra"teremnek" meg!

Aki az atka "fertőzöttséget "követi a méhészetén belül azt nem érheti meglepetés! El sem bírom képzelni,hogy egyik kaptárbontásnál még semmi előjelét nem látom az atkának,a következőnél meg több 1000 legyen!
Oszkár!

Ha ezt állítod akkor még nem omlott össze melletted nagyobb méhészet.
Mégegyszer leírom.
Július közepéig egy kezelésre alig(0-5)/család/kezelés a hullott atkák száma a monitorozott családoknak,majd egyszerre mondjuk egy telephelyen az öt rendszeresen figyelt családból kettőnél 500-700-1000 atka/család/kezelés ugyanazzal a szerrel,erős családnál.
Ma már 1000-2000 atkát önmaguk megtermelő méhcsaládok roncsként néznek ki,menthetetlen,elpusztul,mert a vírusok is jelen vannak.
25 éve ha a kaptár alja vörös volt az atkától,lapátolni lehetett az atkát,5000-10000 atka hullott egy fluvalinátos falapos kezelésre,akkor is be lehetett telelni-ha gyengébben is-a családot.Ha augusztus vége előtt lehoztad a rengeteg atkát és még tudtak fiasítani,a családok menthetőek voltak.

Át kellene menni ezzel a témával atkaírtás topicba,úgy,hogy ezt az írást már ott is elhelyezem.

Csányi Antal
« Utoljára szerkesztve: 2019. Július 12. 23:14 írta Csányi Antal »

Re:Zöld gondolatok
« Válasz #116 Dátum: 2019. Július 16. 19:40 »
Megjelent az Európai Unió 2017-es éves jelentése a növényvédőszer-maradékokról. A vizsgálatok alapján a minták 95,9 százaléka növényvédőszer-mentesnek vagy a szabályozási határérték alatti tartalmúnak bizonyult.
A 396/2005/EK rendelet 31. cikke alapján a tagországoknak hatósági ellenőrzési tevékenységük eredményeit meg kell oszta- niuk a Bizottsággal, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, valamint más tagországokkal. A 28 uniós országból valamint Izlandból és Norvégiából gyűjtött mintegy 88 ezer minta eredményei alapján részletes vizsgálatokat végeztek az élelmisze- rekben előforduló szermaradványok tekintetében. Az élelmiszerek 54,1 százaléka a mennyiségi meghatározási határér- ték alattinak (Limit Of Quantification, LOQ), míg 41,8 százalékuk a legnagyobb megengedett szermaradék-koncentráció határértéknyi (Maximum Residue Level, MRL), vagy az alatti mennyiséget tartalmaztak. Az eredmények interaktív formá- ban is – országok és élelmiszerek bontásában – elérhetők. Magyarországon 2607 mintát vizsgáltak, amelyek több mint fele (58,1 százalék) hazai, 33 százaléka az Európai Gazdasági Térségből származó termék volt, míg 8,9 százaléka harmadik országból származott. Az élelmiszerek 2,3 százaléka a határérték alatti szermaradvány-mennyiséggel (MRL) rendelke- zett, 54,5 százalékuk pedig a meghatározási érték alattinak bizonyult.
Az eredmények alapján elmondható, hogy az európai fogyasztók negatív egészségügyi hatást okozó szermaradvány-kitett- sége alacsony, így az Eurobarometer élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos fogyasztói felmérése során tapasztalt magas fokú aggodalom indokolatlannak tekinthető. A 2017-es eredmények alapján az EFSA számos ajánlást fogalmazott meg az európai ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelése és a fogyasztók védelmének fokozott védelmének érdekében. A tanulmány az EFSA oldalán olvasható.

Na mégegyszer:
míg 41,8 százalékuk a legnagyobb megengedett szermaradék-koncentráció határértéknyi (Maximum Residue Level, MRL), vagy az alatti mennyiséget tartalmaztak.
Na erre büszkék lehetünk.
A kedves hatóságok vajon vizsgálták-e az együttes hatásukat a szermaradékoknak azaz vajon az élelmiszerek elfogyasztása során felléphet szinergens hatás?Vajon a sörben benne lévő glifozát MRL határérték alatti mennyisége az jó nekünk?Ha eszünk hozzá jó kis “gyári” szalonnát tele tartósítószerrel,uborkával,paradicsommal ami tele van vagy 10 féle növényvédőszerrel de mind MRL alatti mennyiség az jó nekünk?
Ez nem más mint egy szörnyűség.
Egyik öreg méhész barátom kicsit tágabb értelemben(politika,élelmiszer ipar,ipar,műanyagok,stb)a mai “világra” csak annyit mondott “ez az undormány kora”.
Igaza van.
Ideje lenne arra használni az emberiség eddig összegyűjtött tudását,hogy egy tisztább “világban” élhessünk.

Csányi Antal

*

neo

  • *****
  • 939
Re:Zöld gondolatok
« Válasz #117 Dátum: 2019. Július 17. 06:35 »
Anti!
Most hirtelen belenéztem egy másik adatbázisomba. 11 éve gyűjtök reziduum toxikológiai adatokat broiler csirke izom, máj, zsírszövet, vér vonatkozásában, amelyeket én küldtem be. 1000-nél több mintáról van szó. Van úgy, hogy pl. egy mintát harmincféle antibiotikumra néznek, nagyon sok esetben fő bomlástermék szintjéig lemennek. Soha egy esetben nem volt megengedett szint felett az érték. Két anyag esetében tudtak kimutatási értékhatár felett mérni: ez kadmium és ólom volt (határérték alatti természetesen). Minden más kimutatási értékhatár alatti. Abban persze igazad van, hogy  ezen   értékhatár alatti világról semmilyen információnk nincs. Ahogyan arról a katyvaszról sem, ami ezek szövevényét jelenti. Azt azonban látni kell, hogy ahhoz képest, hogy mennyit juttatunk be a csirkék táplálékául szolgáló növényekbe, óriási mértékű a degradáció mértéke. Ugyanis a teljes biológiai világ, beleértve a talajlakó mikrobákat a növényeken át, egy óriási kaszabolásba kezd, amikor ezeket az anyagokat felveszi. Nagy valószínűséggel a teljes lebontás szintjéig elmegy a kaszabolás. Ezért hibás azt gondolni, hogy ezek az idegen anyagok a végletekig halmozódnak a környezetünkben. A hibás gondolat az, amikor azt hisszük, hogy az atka nem ezt teszi az atkairtóinkkal. De nemcsak arról van szó, hogy ezt teszi, hanem arról, hogy egyre jobban teszi. De ez ugye az előbb felvetett problémának az ellentettje.
Nyilvánvalóan a teljes lebontáshoz idő kell. Ezen idő alatt mi pedig sokat felveszünk belőle, melyek teljesen ismeretlen interakciókba kerülhetnek egymással. Azonban én azt gondolom, hogy mégiscsak az a helyes út, ha állandó kontroll alatt állnak ezek az anyagok. Erről szólnak a vizsgálatok, és az eredmények.


Re:Zöld gondolatok
« Válasz #119 Dátum: 2019. Augusztus 04. 01:10 »
Mà meg!
Eh!
Az etiópok is hülyék.

https://koponyeg.hu/hireso/4-milliard-fa-az-ev-vegeig

Csányi Antal