Kedves Anti!
Nem bírtam tovább, s vergődésed láttán kölcsönkértem Viktor barátom nickjét, ám a "nyílt sisak" jegyében jelzem, hogy nem rejtőzködök, csupán nincs kedvem regisztrálni, ezért kérek kölcsön "belépőjegyet".
Minden tiszteletem az elkötelezett környezetvédőknek, de rendkívül egyszerű ez a példa. Ráadásul butaság is.
A méhész akkor telepít erdőt, ha van földje és azon a földön van telepítési engedélye. Más földjén nem telepíthet, de ha van szántóföldje, gyepterülete, akkor sem teheti önkényesen. Nem változtathat szabadon művelési ágat. Az erdőket erdőtervezéssel lehet telepíteni, az energia-ültetvények létesítéséhez is be kell tartani a szabályokat. Agrár-erdészeti telepítéseket sem végezhet bárki, bárhol.
Ha meg nincs földje, akkor vegyen? Miből? Nem mindenkinek megy olyan jól, mint nektek, van aki most a túlélésért küzd, s nem az Adrián vitorlázik. Sajnos lesznek vesztesek.
Csak a tulajdonos telepíthet erdőt, csak erdőtervezéssel. Az én földemen egy méhész se próbáljon erdőt ültetni. Másén se, kizárólag a sajátján. A zsák diós példa meg tényleg rendkívül ostoba gondolat: a dió jelenleg az egyik olyan növény, mely a régi és új kártevők, kórokozók miatt az egyik legnagyobb vegyszer terheléssel járó ültetvény. Diód csak akkor terem, ha ki tudod védeni az almamoly, dióburok fúrólégy, dióburok gabonalégy,különböző levéltetvek, pajzstetvek, levél- gubacsatkák, cserebogárfélék, levélbarkók és az utóbbi időkben egyre elterjedtebb farontók, cincérek, legutóbbi időben az amerikai lepkekabóca kártételét (a baktériumos és gombás betegségeket most nem is említem). Milyen környezetvédelem az olyan, ahol olyan ültetvényeket létesítenek, melyek csak rendkívül erős vegyszernyomással tarthatók fenn gazdaságosan?
Nálunk az állami erdőknek elég jó gazdái vannak, a magánerdők is szépen muzsikálnak. Ne a méhész telepítsen az erdőgazdálkodók helyett erdőt, nem az ő ügye és kompetenciája, ha a terület nem az övé. A méhész közterületre sem telepíthet önkényesen fákat. A méhész méhészkedjen, a gazda vessen és arasson, a szőlész-borász szőlészkedjen, borászkodjon, a gyümölcsész meg termeljen gyümölcsöt. A települési önkormányzat telepítsen ligeteket, fasorokat, közterületi fásításokat. Az erdész-gazdálkodó telepítsen, neveljen, termeljen le erdőt. Mindegyikük tegye azt magas színvonalon, elkötelezetten, együttműködve a társ-ágazatokkal, többek között a méhészekkel is.
A gonosz, rossz tendenciák ellen az oktatással, képzéssel, teljes szemléletformálással lehet okosan fellépni, nem hűbelebalázs nekibuzdulásokkal, önkényes és szabálytalan "erdőtelepítésekre" való buzdítással. Akinek van erdőtelepítésre alkalmas területe, az természetesen telepítsen erdőt (nincs is más választása). Akinek nincs, az hiába szeretne, bukfencet is csak otthon a panelban, vagy a kiskertjében vethet.
Aki nem telepít(het) erdőt, éljen környezettudatosan, ne szemeteljen, ne szennyezzen, ne "fogyasszon túl" fölöslegesen, igyekezzen takarékoskodni bolygónk erőforrásaival de nincsenek illúziói a szakembereknek sem. Ez nem egyszemélyes mutatvány, nem "szólótánc".
Az emberiséget nem lehet "betiltani", s mivel szemmel láthatóan képtelen az önkorlátozásra (beleértve a fogyasztáson túl a szaporodási rátát is), feltehetően csak komoly klímakatasztrófa lehet csak képes megállítani. Ha képtelen változtatni az ember, akkor minden bizonnyal kihal. Megy vele a lecsóba még több ezer faj is, viszi magával őket. A Föld feltehetően túléli, az élet is, hiszen nem ez lesz az első nagy kihalás, ez már a hatodik nagy kihalási hullám. Ja, és már benne is vagyunk...!
És ideje belátnunk, hogy telepíthetjük mi az erdőt, méhlegelőt akármilyen veszettül, a tendenciát megfordítani már nemigen van, vagy egyáltalán nincs esélyünk. Ahhoz ugyanis ennyi ember már túl sok, a létszám szabályozására pedig nincs forgatókönyv és protokoll. A kínai modell sem hozott eredményt, Afrika, India, Ázsia jelentős részén a népességrobbanás megállíthatatlan. A túlfogyasztás szintén kezelhetetlen, az önmérséklet ismeretlen.
“We are a plague on the Earth. It’s coming home to roost over the next 50 years or so. It’s not just climate change; it’s sheer space, places to grow food for this enormous horde. Either we limit our population growth or the natural world will do it for us, and the natural world is doing it for us right now,”
"Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát"
“We keep putting on programmes about famine in Ethiopia; that’s what’s happening. Too many people there. They can’t support themselves — and it’s not an inhuman thing to say. It’s the case. Until humanity manages to sort itself out and get a coordinated view about the planet it’s going to get worse and worse.”
"Állandóan programokat indítunk az etiópiai éhezéssel kapcsolatban, más nem történik. Egyszerűen túl sok ember él ott. Nem tudják fenntartani magukat - és ennek kimondása nem embertelenség. Ez a helyzet. Amíg az emberiségnek nem sikerül kikeverednie ebből, és nem kap összehangolt képet a bolygóról, addig egyre rosszabbá és rosszabbá válik a helyzet." (Sir David Attenborough)
Persze ez a kijelentése a népszerű természetfilmesnek és világjárónak nem ilyen egyszerűen leképezhető és szimpla, a helyzet sokkal árnyaltabb, hiszen nem egyszerű létszámgondról beszélünk, hanem mellette a javak elosztási, újrafelosztási viszonyait, azaz a közgazdasági viszonyokat is vizsgálni kell, de a katasztrófa még az attenboroughi jóslatnál hamarabb is utolérhet bennünket, ui. segélyekkel, be nem tartott, felrúgott és rendkívül megkésett klímaegyezményekkel már nem sokáig tartható a helyzet. Ha majd nem csak a gazdasági, de a klíma-migráció is beindul, akkor évek alatt összeomolhat a jól felépített, ám mára már fenntarthatatlan jóléti társadalom, s nagyon gyorsan elsöpörheti egy "újkori sáskajárás" azokat a társadalmakat is, melyek ma még azt gondolják, hogy a CO2-kibocsájtás visszafogásával, erdőtelepítéssel ez a tendencia fékezhető, megállítható, visszafordítható, azaz kezelhető.
Szóval azt a zsák diót elültetheted, ha van hová, de lehet, hogy akkor teszel okosabban, ha gyermekeiddel a hosszú téli estéken megtörögetitek a kandalló (nem ám fosszilis energiát használó, vagy fatüzelésű, hanem inverteres-napelemes !) mellé telepedve, finom, fűszeres, mazsolás-aszaltgyümölcsös-mézes bejglit süttök belőle, s Karácsony környékén megeszegetitek, s nem várjátok meg, hogy egy illegális bevándorló nemes egyszerűséggel "újra-felossza" a termést, lévén neki nagyobb szüksége van rá. Feltehetően ő is megeszi, s nem erdőt telepít belőle a klímakatasztrófa kivédésére...
Ja, a dió nem erdei állományalkotó, hanem úgynevezett elegy-fa, s ha telepítjük, akkor erdei körülmények között az erdőszéleken működik rendesen (rendkívül fényigényes), az ültetvényeken is aránylag alacsony hektáronkénti egyedszámmal telepíthető (ott is rendkívül fényigényes). Így telepítve viszont a valódi, klimax-állapotú, többszintes lombos erdőkhöz képest aránylag kevés-kevesebb szén megkötésére és tartós tárolására képes, nem beszélve a szent biodiverzitásról, melyet egy ilyen agyonvegyszerezett, fajszegény ültetvény nemigen képes támogatni. Az akácot sem javaslom klímavédelmi szempontból telepíteni, nitrofil volta miatt fajszegény, rövid vágásfordulója miatt rossz "szénbank", ráadásul egyes etnikai csoportok kedvelt energia-forrása, nyersen is tüzelhető, legfeljebb a víz elpárologtatása miatt alacsonyabb a fűtőértéke. Nyűgös a diót méhesbe is telepíteni, majd meg kell kérdezni attól a méhésztől, aki már megtette, hogy miért nem jó a méhek fölé a dió. Egyrészt a növényvédelme jobbára megoldhatatlan, másrészt mókusból legyen az a méhész, aki egy zárt diósból a rajokat le képes szedni...
Ideje volna már Antal felriadni a fotelban szundikálásból, s végre valódi gondolatokat produkálni, nem ilyen "zöldségekkel" etetni a Nagyérdeműt". Még a végén sikerül őt abba a hitbe ringatni, hogy ha elültet néhány fát, de nem változtat az életvitelén, nem változtat a fogyasztási szokásain, s ha nem változtat a szaporodási rátáján, akkor megmentheti a bolygót. Nem kell azt megmenteni, csak megszabadítani annak a fajnak a nyomásától, melynek tagjai, egyedei vagyunk. Én nem vergődök ilyen pátosszal, mint te, ám hidd meg cseppet sem vagyok büszke, hogy ehhez a voltaképpen rendkívül okos és rendkívül ostoba fajhoz tartozunk. Szerencsére én nemsokára kihalok, hiába akartok vigyázni rám, ezt a pár hátralévő évtizedet nélkülem kell már végigszenvednetek.
Oszt' ha mégis sikerülne erdőtelepítésekkel megmentened a Földet, hát üsse kő, hajlandó lennék belátni, hogy akár "a vastyúk is találhat szeget". Csak ez akkor már az én kihalásomon nemigen segíthet...
Szép, régi Világ Uraim! Hajrá Elvtársak, előre a brossi, csányi-i, erdő- és méhlegelő-telepítő úton!
Üdvözöllek: Szenttamási István Tamás
P.s.: Szundikálás ellen javasolnék ágyikós (foteles) olvasmányként egy rendkívül érdekes science fiction regényt. Kedvenc íróim egyike Robert Merle, tőle javasolnám elolvasni a Malevil c. regényét. Nekem nincsenek illúzióim a merle-i végső megoldás tekintetében, vele szemben nincs pozitív jövőképem, ám regénye az elkövetkező évek lehetséges történéseinek aránylag szemléletes illusztrálása az utópia jegyében. A végén az sem lehetetlen, hogy nem hal ki teljesen az ember, csak a környezetét rombolja porig...