Tóth Zoltán petíciós kezdeményezése tipikusan ennek a topicnak a tárgya, hiszen Ő akar találni egy olyan módszert, amivel a mézhamisítás tetten érhető.
A ZŐD fórumon megy a vita, hogy Tsanyi meg Tükör támogatja-e vagy nem támogatja a petíciót. Tóth Zolinak igaza van a kezdeményezésével, de ez a két ember olyan mértékben elfogult és kicsi hitű, hogy az már több mint normális vagyis inkább egészen hibás a gondolkodásuk ebben az ügyben. De sajnos az ilyen emberek inkább meghalnának, minthogy beismernék, hogy tévedtek. Ezek erre képtelenek. Ahogy bocsánatot se tudnak kérni, éppen úgy "tévedni se tudnak". Egy bizonyos egyáltalán nem pozitív személyiségjegyből olyan óriási mennyiség szorult mind a két emberbe, ami ezt a képességet 100 %-ban elnyomja.
Lássuk, miért utasítják el Tóth Zoltán kezdeményezését?
1.
Nem azért, amit leírnak. Ezek csak fedőszövegek.
2.
Vágynak egy jobb világot, de elemi félelmük van minden komoly változástól.
3.
Ha változik a világ körülöttük, mert tagadhatatlan, hogy gyorsan változik, akkor keresik a tekintély elv szerinti igazodás lehetőségét, mert nem hisznek önmagukban, saját képességeikben. Az önmagukban való hitet valamikor régen lerombolták bennük.
4.
A lerombolt önbizalom helyét rendkívül erős önvédelmi reflex, önérdek érvényesítés foglalta el.
5.
Mind a két ember pillanatok alatt megsértődik, de nem veszi észre, ha ösztönösen tövig nyomja a kést a másik ember pl. Geddekas oldalába.
6.
A tekintély elv érvényesítésének vágya olyan erős bennük, hogy képtelenek azt elhinni, hogy a változó világot Ők is változtathatják a saját akaratukkal, a saját tudásuk szerinti cselekedeteikkel, ezért inkább szembefordulnak azzal aki hajlandó a változásért tenni is valamit.
Az elnökségi ülésen Bezzeg László a következőképpen érvelt a petíció ügyében. Csekély esélyt lát a petíció sikerére, de ha az OMME nem támogatja Tóth Zoltán kezdeményezését, az rossz fényt vetne az OMME-ra. Bross Péter hasonlóan vélekedett, és azt is hozzátette, hogy az eddigi laboreredmények nem igazolják Tóth Zoltán állítását. Egyedül a mannóz jelenléte ami köthető a gyantatechnológiához, de az is csekély mértékben. Élénken bólogatott az elnökség több tagja Bross Péter mondataira. Nem volt hosszú vita, nem volt ováció. Szóval enyhe közönnyel, majdnem undorral, de támogatta az elnökség a petíciót. Egy biztos, hogy ami támogatást eddig adott az OMME, ennél többre jelenleg nem számíthat sem ez a petíció, sem Tóth Zoltán.
Nagyon valószínű, hogy a gyantatechnológiás mézkezelést az európai mézüzemek is használják. Hallottatok már biztosan a fordított ozmózisos víztisztításról (ott is a gyanta dolgozik), talán hallottatok arról is, hogy néhány báros vákuum alatt már 50-60 C fokon is forr a víz. Szóval ezekkel és még néhány ehhez hasonló élelmiszer-vegyipari technológiával "csodákat lehet művelni". Ha kellő sebességgel zajlik a folyamat és elég alacsony az alapanyagköltség, akkor gazdaságosan lehet akármilyen végtermékként méznek kinéző anyagot előállítani a méhecskéket soha nem látott alapanyagokból. Ezt a méznek kinéző alapanyagot aztán lehet dúsítani ezzel-azzal, még talán valódi mézzel is.
Az mesterséges enzimeken kívül a gyantatechnológia, a szabályozott hőmérséklet és a vákuum nélkülözhetetlen a korszerű mézhamisításhoz. Ebből csak a gyanta az ami bizonyítható, hiszen a melegítés hatására keletkező HMF-t is ki tudják vonni, sőt a mesterséges enzimeket is el lehet tüntetni. A melegítés és a vákuum együttesen a méz illó komponenseit, tehát pontosan a legfontosabb biológiai értékeket csökkenti le vészesen. Erre viszont nincsenek még kidogozott sztenderdek.