Jólesett elmenni és jól is éreztem magam. Igazi december eleji hideg borult idő volt Gödöllőn. Jól fel kellett öltözni. Az árusok törzsgárdája megjelent. Kint a szabad téren és bent a sportcsarnokban is ott volt, minden ami kellett egy méhészembernek. De természetesen megrendeléseket is felvettek a kereskedők és gyártók. Újdonságokat nem láttam, mert azok inkább majd Székesfehérváron jelenek meg, ami a Kárpát medence legnagyobb méhész találkozója.
Az egyetemi parkoló és az út széle tele volt autókkal, még busszal is jöttek méhészek. Mellettem ültek szlovákiai magyar méhészek Csallóközből. Erdélyi méhészekkel is találkoztam. De nincs már az a tolongás ami volt néhány évvel ezelőtt. Hihetetlen, mennyire érezhető a változás. Az eszköz forgalmazók is panaszkodnak a csökkenő vásárlóerő miatt.
A sportcsarnokban működött a büfé, volt is tolongás körülötte. Viszont nagyon hiányzott a Gödöllői Méhészegyesület lacikonyhája. Keresték a méhésztársak a forró illatos boros teát, frissen sült ízes palacsintát és a vadpörköltet is, ami még "ala sebők" módra is sokkal ízletesebb volt, mint az egyetemi menza. Az egyetemi menza tipikus menza ízekkel készült, de az a vegeta leves és brassói aprópecsenye nyomába nem érhetet a lacikonyha ízeinek, különösen nem az 1800 Ft-os árával.
Az előadások az egyetemi aulában voltak szokás szerint. A terem megtelt, de mindíg lehetett találni üres széket. Az OMME zászlajának és a mézlovagrendeknek a bevonulását állva fogadtuk, majd a magyar himnuszt is meghallgattuk. Felemelő érzés, ha egy szakmai összejövetelen képesek vagyunk nemzeti öntudatunknak tiszteletet adni.
Bross Péter nagyon rövidre fogott bevezetője után agrárminiszterünk mondott beszédet. Az újsághíreken túliakra hívom fel a figyelmet a mostani beszámolómban. Bejelentette, hogy 21 növényvédőszer egy részének az engedélyét is bevonták, más részének pedig a szántóföldi alkalmazását tiltották meg. Ha jól értettem - nem biztos - de ezek mintha neonikotinoidok lennének. Majd ezt pontosítani kell. Úgy fogalmazott a miniszter, hogy reméli a neonikotinoid veszély elmúlt. Másik híre, hogy tudomása szerint az elvetett napraforgók fele sajnos önporzó és gyenge nektártermelő. Megkérte az apparátust, hogy dolgozzanak ki valami módszert, hogy a kis nektártermelő napraforgók szoruljanak ki a vetőmag forgalmazásból. Volt még egy fontos minket közvetlenül érintő bejelentése. Be akarja vezetni az elektronikus vagyis internetes permetezési naplót. Ennek kidolgozására utasította az apparátust. Emlékezzetek, hogy amikor Csuja szervezte a méhésztüntetést 2017 szeptemberében, akkor ez volt az egyik kérés. Ezt foglaltuk írásba és juttattuk el az akkori államtitkárnak. Miért fontos az internetes permetezési napló? Ha bevezetik, nem lehet utólagosan hamisítani. Ez olyan, mint a NAV online pénztárgépe, az EKAER rendszer. Fegyelmező eszköz. A NÉBIH apparátusa is csökkent. Ezzel a csökkent létszámmal könnyebbé és hatékonyabbá válik az ellenőrzés, ha bevezetik az elektronikus permetezési naplót. A miniszter ígéretei szépek, nagyon kíváncsi leszek hogyan valósul meg.
Mi az amiről nem szólt a miniszter, de számunkra fontos lenne? A természetes rét legelő társulások védelme, mezővédő erdősávok létesítésének támogatása, a zöldítési programba nekünk kedvező változások behelyezése. Szólt arról a miniszter, hogy 1 mrd Ft-tal emelkedik a Magyar Méhészeti Nemzeti Program elkölthető kerete. Nagyon jó lenne ezt a többletforrást az Önálló Méhészeti Intézet felállítására fordítani. Egyre-másra szembesülünk azzal, hogy mennyire hiányos a magyar méhészeti kutatás. Itt van például a mézfajták kérdése. Vagy itt van a gyantás hamisítványok lebuktatásának igénye. Ma Nem lehet lebuktatni a gyantás hamisítványokat, mert nincs rá elfogadott módszer, de ki lehet dolgozni rá egy nemzetközileg is elfogadtatható kimutatási módszert. Sem közgazdaságilag sem ökológiailag nem indokolt, hogy miközben a Földön a méhlegelők területe évről évre rohamosan többszázezer hektárral csökken, a mézpiacon felkínált méz mennyisége nő. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy az iparilag előállított hamisítványok mennyisége követi a piaci igényeket. Véleményem szerint ilyen körülmények között a Földön méhek által megtermelt méz mennyisége nagy valószínűséggel stagnál vagy csökken.
A miniszter előadását követte az Argetin Méhészegyesület elnökének két előadása. Elsőben az glicerin:oxálsav keverékes karton lapos védekezést mutatta be. 2012 óta vált általános védekezési módszerré. Ma már az argentín méhészek elsődleges védekezésként a szerves savakat használják. A glicerox-os kartonlapokat nyár elején teszik be és 60 napig tartják bent a fészekben. Kiegészítik a védekezést nyár végi, őszi oxálsav szublimálással. A második előadásában bemutatta az argetin méhészek helyzetét. Méhlegelő szűkül mert eltűntek a somkórós, lucernás, lóherés legelők. Helyüket szja és kukorica vette át. Tarló virágzás és gyom virágzás sincs, mert a glifozást és a műtrágya minden virágos növényt kipusztít a szántóföldekről. 160 000 km2 potenciális méhlegelő szűnt meg emiatt. Ezekről a területekről az erdőknek szinte a nyomait is eltüntették. A méhészek kiszorultak az alföldi területekről a hegyek alá illetve a félsivatagos területekre. Még most is előállítanak 80-100 000 tonna mézet évente, de nagyon alacsony 2 dollár alatti áron tudják csak értékesíteni. Sok országba a gmo szennyezettség miatt be se jut az argentin méz. Ha nem fog változni a szántóföldi növénytermesztés módszere, akkor a méhészeti termelés csökkenni fog, mert a globális klímaváltozás hatása Argentínában is nagyon erős és a maradék méhlegelő erősen kitett a természeti katasztrófáknak.
Folyt.