Magyar Méhészeti Kutatás

"Milyen kihívásokra kell válaszolnia az ágazatnak?
Mi szükséges ahhoz,hogy adekvát válaszokat tudjunk adni a jelenlegi és a jövőbeli problémákra?"

1. Hosszú aszályos nyár, virágpor nélkül. Rövid meleg tél hideg nélkül.

2. Fiatalokból álló méhészcsapat irány Spanyolország, Portugália, bátrabbak Törökország és egy méhészeti évet végig vinni esetleg több helyszínen. Most kb olyan a méhészeti helyzet ezekben az országokban, ami nálunk állandósulni látszik. Összes eddigi tapasztalat megfigyel, lefilmez, hazaküld, Gödöllő adaptál, elterjeszt.

3. Fiatal méhész, állatorvos csapat irány Olaszország. Kaptárbogár + az ellene való védekezés, kaptárbogár hatása a méhészek megélhetésére. (Vándorlás 0!!!!)

Nincs megfogalmazva a Magyar Méhészeti Intézet feladata és nincs megteremtve az eszközrendszere sem. Pedig volt ilyen, aminek a maradványai, bábruhája megtalálható Gödöllőn. Méhészeti Intézeti feladatokban a kutatóintézet még a II. világháború után 10-15 évig követte a kor igényeit, majd fokozatosan leépítették, mondván fajsúlytalan ágazata a mezőgazdaságnak. Persze ebben a leépülésben szerepet játszott Örösi Pál Zoltán alkalmazkodásra képtelen személyisége is. Az Őt követő Suhajda Jenő, utána Szalainé Mátrai Enikő se volt képes új pezsgést hozni az intézet életébe. Mostanra annyira leépült az egész, hogy Zajácz Editnek a jelenlegi keretek és előítéletek között esélye sincs előrelépni.

Az intézet hanyatlását az okozta, hogy a méhegészségügyi feladatokat, méhegészségügyi hálózatot működtetését és a szakmunkásképzést elvették tőle, a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kutatásokra nem kapott soha pénzt. Maradt a méhtenyésztés és a megporzás, méhlegelő kutatás valamint csekély mértékben a méhészeti termékek minősítésével kapcsolatos feladatok. Ezek a megmaradt feladatok nagyon kevesek az életképességhez.

Szerintem nem a Méhészeti Kutatóintézet lenne a helyes meghatározás, hanem a Méhészeti Intézet, ugyanis a tudományos kutatási feladatokon felül a méhegészségügyi feladatokat, méhészeti termékek és eszközök minősítési feladatait is el kellene látnia. Ezek tulajdonképpen közfeladatok, tehát állami költségvetési támogatást érdemel. 

Valamelyik meglévő kutatási ösztöndíj programot nem lehetne ráerőszakolni a témára?Vagy valamit a COLOSS vagy az IBRA bevonásával?Esetleg valami csereprogram keretében?Aki esetleg alaposabban benne van ezekben a témákban az esetleg elmesélheti,hogy miért nem sikerülne a fentiek valamelyike.

Itt átfogó intézményes problémát kell megoldani és nem pedig egy ösztöndíjprogramot.

Konkrét igények kielégítésére próbáltam a meglévő keretek között megoldási javaslatot keresni,ha így nem megoldható,akkor szét kell feszíteni a kereteket.No ehhez idő és megfelelő alkupozíció szükségeltetik.Van nekünk olyanunk?
Felőlem lehet akár 3 kutatóintézet is,ha találsz rá forrást,akkor hajrá.De addig is kell azért valamit csinálni,legalább annyit,ami módunkban áll.(Esetleg egy kicsit többet.)

Felvetésed teljesen jogos. Egy működőképes Méhészeti Intézet biztos, hogy fog ilyen lehetőséggel élni. A jelenlegi szervezet nem rendelkezik az alapvető feltételekkel sem. Ahogy írtam a korábbi hozzászólásomban, vissza kellene adni a Méhészeti Intézetnek azokat a közfeladatokat, amit az elmúlt 100 évben időszakosan birtokolt, de elveszített. Ezekhez a közfeladatokhoz oda kell rendelni a szükséges költségvetési fedezetet és azokat kiegészíthetik pályázati lehetőségek. 

Méhész még mindig nincs! 

Méhcsaládokról, azok számáról OMME Hivatal az illetékes.

Vannak itt érdekes dolgok, de nem vagyok illetékes közkinccsé tenni! 

Nagy általánosságban nézve, tulajdonképpen nem csodálkozom a tolongás hiányán. A "befutott" méhész miért adná fel a méhészetét (vagy miért osztaná meg a figyelmét) egy ilyen bizonytalan, "nesze semmi" jellegű állásért, a kezdő méhész meg egyrészt ezt nem tartaná "klasszikus" méhészkedésnek, másrészt van elég gondja a saját méhészete, gyakorlata kialakításával, ha egyéb munka mellett méhészkedik, akkor minek még egy púp a hátára, és egyébként sem biztos, hogy "alkalmazott" szeretne lenni (lehetséges, hogy pont az önállóság vonzza a méhészkedés, mint megélhetés felé). Tehát ha még rendezett lenne a kutatáshoz szükséges háttér (pénz, paripa, posztó), még akkor is elég szűk az a halmaz, akit ez esetleg elgondolkodtat.
Engem például vonzana a dolog, de halmozottan igaz rám, hogy miért ne merjek még csak rákérdezni sem. Az meg, hogy nem "nyugdíjas" állás, csak hab a tortán.

Kérdezném az OMME méhes tulajdonosát, hogy sikerült-e választani méhegészségügyi felelőst a jelenleg Gödöllőn tartózkodó méhállományuk vizsgálatához.
(2015. november 25-től nincs aki a feladatra fel lett volna kérve.....)

Jelzem kizárólag Gödöllőre kinevezett személy jöhet szóba!

Az állami méhes át lett vizsgálva és az időszaknak megfelelő állapotban vannak. 

Hány méhcsalád él még az OMME méheséből?

OMME Hivatal, Hivatal vezető Mészáros József

QUQURIQ !!!

Kiskakas csak egyet nem ért!

A világon szinte mindenki hatalmas tőkével kutatja az atkát és az ellene használt szereket, a vírusokat, A két féle Nosemát, nyúlóst, meszesedést, tömlősödést, amőbát, légcsőatkát, európai költés rothadást, kis kaptárbogár, kaptár szemetet, ásványi anyagokat, fehérjéket, ideális telelő élelmet, méhek immunrendszerét, Neós mérgezéseket, GMO szennyezést, vegyszerek hatását...
Mi most magyarok, mi a fenének kezdünk olyanba, amit mások már végig jártak, és beleásták magukat?
Kezdenénk a nulláról, csak az első évben eltűntek a méhek...(ki mondja meg már végre, hogy mekkora ebből az OMME kára)?
...és kik a felelősek érte?
Nem sokkal olcsóbb átvenni, megvenni a kész és hatásos terméket?

Az álmélkodó Kiskakas!

Lehet,hogy rövidtávon olcsóbbnak tűnik,de drága árat fizetnénk érte,ha gondolkodás nélkül átvennénk valamit.
Más éghajlati körülmények,más méhtartási szokások stb. Felelőtlen dolog lenne kész megoldások átvétele. Ha meg nem vesszük figyelembe a kinti kutatási eredményeket,az meg pazarlás és ostobaság.
Kijön esetleg egy ígéretes szer,vagy módszer. Te mernéd vállalni a felelősséget,hogy egy az egyben rászabadítsd 20000 méhészre? Mi van akkor, ha nálunk a méhsűrűség,vagy a nagy nyári melegek,vagy a klasszikus tél hiánya,vagy bármi más miatt nem működik? Meg kell vizsgálni,hogy egy adott módszer/szer valahol miért működik vagy nem működik,mik azok a tényezők,amik befolyásolják a hatékonyságát…Szerintem ezért kell(ene) nálunk is kutatni.

Rendkívül népszerű a spórolás, ráadásul racionális érv, hogy ne kutassunk párhuzamosan, főleg ne a miénknél jobban megalapozott, anyagilag jobban ellátott kutatóintézetekkel. A kutatás is kiélezett versenyhelyzetben van, s ha csak a gyógyszeripari kutatómunka tőkeigényére gondolunk, kilátástalannak látszik a hazai kutatómunka helyzete.

Gondolja ezt a Kiskokaska...!

Az ő véleményével szemben viszont fel szeretném idézni a hazai gyógyszeripari kutatás nyugodtan sikertörténetkét aposztrofálható történetét és a közelmúlt statisztikai adatait, amelyek bizonyítják, hogy még a generikus készítményekkel kapcsolatos kutatómunka sem kidobott pénz, a belé fektetett szellemi tőke szemlátomást megtérülhet. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy néhány originális készítmény is a magyar kutatás révén (igaz, néha nemzetközi együttműködés keretében és/vagy külföldi befektetők pénzének felhasználásával) került a palettára.

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-Kalmopyrint%C3%B3l-a-Cavintonig-a-gy%C3%B3gyszeripar-nagy-korszakai-Magyarorsz%C3%A1gon.pdf

http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/kfi/a_magyar_k_f_kiadasok_otodet_a_gyogyszeripar_adja.213347.html

http://szazadveg.hu/ld/n2n2l8s5m2v6c6t9n4h3_39_43.pdf

http://www.magyosz.org/uploads/files/sipos-julia_cseh-andras.pdf

Nos, ez persze a gyógyszeripar, s nem a méhészeti ágazat...

Mégis azt mondom, hogy szükség van a méhészeti irányultságú hazai kutatásra is. No, persze nem nekünk kell minden áron feltalálni a spanyol viaszt is, de a külföldi kutatási eredmények hazai viszonyokra történő adaptálása elengedhetetlen. Lindzzy jól látja: nem minden külföldi arany fénylik itthon is, erre a legjobb példa talán a MAQS lehet, hiszen a mi éghajlati körülményeink között gyakorta kérdőjeles a használata.
http://barzo.hu/images/meheszet/MAQS_csik.pdf

Az éghajlatunkból, agrárökológiai adottságainkból adódó speciális helyzet a növényvédelemben is nagyon sok problémát okozhat, kutatás nélkül azonban nem lehet érvelni, nem vehető át automatikusan egy, a miénktől eltérő körülmények között végzett kutatási eredmény:
http://novenyvedelem.agroinformkiado.hu/cikkek/rovat1/mit_hoz_az_uj_unios_novenyvedelmi_szabalyozas

Tudom, hogy a növényvédelem témája itt "vörös posztó", de ideje belátni, hogy a probléma nem kizárólag méhészeti, hanem nemzetgazdasági súlyú. A hiteles kutatómunkának rendkívül nagy jelentősége van a hatékony döntéshozatali munka előkészítése, alátámasztása szempontjából. Az csak néhány álmodozó vágyai között szerepel, hogy a mezőgazdasági termelés  fenntartható hatékony növényvédelem, állatgyógyászat nélkül. Körülbelül úgy, mint némely "bioméhészet": pár évenként lehetne újra kezdeni... Csak sajnos a hazai mezőgazdasági ágazattal ezt nehezebb lenne végrehajtani, mint pár hexagon típusú "vertical-top-bar-hive" rendszerben tartott méhcsaláddal...

Szóval ne a hatékony, okos alap- és alkalmazott kutatástól sajnáljuk a pénzt. Inkább keressük és találjuk meg a forrásokat. A pénzt pedig ott és "abba" kell "befektetni", ahol, akinél van remény a megtérülésre. Nem minden esetben lesz így sem sikertörténet a hazai kutatás, és továbbra is meggyőződésem, hogy ez nem egy érdekvédelmi szervezet kizárólagos feladata. Ha egy egyesületnek van forrása, tervezze meg, mibe kívánja befektetni, fektesse be, s kérje számon az eredményeket. A pénzéért... Amellett amire nincs elég pénze, arra keressen külső forrást, lobbizzon, s próbálja meg támogatni szellemi tőkével is a kutatómunkát. Csak sajnos ehhez némi szellemi tőke is szükségeltetnék... A nemzetközi kutatási eredmények naprakész ismerete, a kutatott területen való megalapozott jártasság, s okos ötletek. Nem hiszem, hogy mindez együtt lenne egy érdekvédelmi szervezetnél, de ha a tagságnak arra lenne igénye, hogy a szervezet keretében mindez "legyen együtt", akkor a tagságnak az akarata kinyilvánításán túl a zsebébe is kellenék nyúlnia. Viszont addig, amíg néhány előkukorékoló csak fanyalog, s úgy osztja az észt, mond véleményt, tájékoztat és "szemléletformál", hogy fogalma sincs az alapokról (ne adj' Isten, szándékosan és koncepcionálisan félretájékoztat), addig ugyan mi a fenét várunk?

QUQURIQ !!!

lousicide!

Szinte az egész írásoddal egyet értek, csak a végével nem, (nem Kiskakaska ócsárolására gondoltam, mert megszoktam Tőled). (ezért tartanak)
Amit Te is és  lindzzy is észrevételez,
 "Más éghajlati körülmények, más méhtartási szokások stb. Felelőtlen dolog lenne kész megoldások átvétele. Ha meg nem vesszük figyelembe a kinti kutatási eredményeket,az meg pazarlás és ostobaság".
Nagyon élére állítottátok a dolgokat. A gyógyszer kutatás rossz példa volt, mert tudjuk, hogy a magyarok ebben nagyon jók, érdemes ráfordítani.
Mind minden nagy kutató, ahová szánja a termékeit ott is kipróbálja. Lásd csak a vetőmagok fejlesztésénél.
Inkább miért ne tudnánk csatlakozni anyagilag beszállni eredményes kutatókhoz?
Nagyon sok nemzetközi tender él, amiben a magyarok is részt vesznek.
lousicide!
" Viszont addig, amíg néhány előkukorékoló csak fanyalog, s úgy osztja az észt, mond véleményt, tájékoztat és "szemléletformál", hogy fogalma sincs az alapokról (ne adj' Isten, szándékosan és koncepcionálisan félretájékoztat), addig ugyan mi a fenét várunk"?
Itt senkit nem akarunk formázni, félre tájékoztatni, csak ötletelünk bizonyos dolgokon.
Tudod mi a félretájékoztatás?
Jó barátod, Mészáros Laci ex elnökük, nyilatkozatai a tagság felé!
Az Ő hazugságairól miért nem írsz oly kritikusan? Vagy a volt szakmai elnök (Cserényi) szakmaiatlan hozzáállását az OMME méhesének lenullázásáról?
Lett volna mivel kutatni, a feltételek megvoltak...
Ez ugye nem lényeg!
Az igen, ha mások közösségi károk nélkül alternatívát keresnek.
lousicide!
Legyél objektív, ne szelektív....
Ha baj van, mond ki a bajt és az okát.
Ha csak lehet, velünk szemben támadsz...
Pedig most már a végéhez ér a Kft átvilágítása, megláthatod, hogy a szakmaiatlanság, hová vezet...
Bár mit is tett a régi vezetés, kivédted Őket.
Ennyit a hírhedt hitelességedről...

Kiskakas a félrevezető!

Tisztelt Méhésztársak!

Szeretném megkérni az OMME illetékeseit, hogy sürgősen intézkedjenek a Gödöllői Kutató Intézetben lévő méhészetük méhegészségügyi felelősének kérdésében. (Csuja vagy Koncz méhésztárs felkérésével!)

A tegnapi naptól fogva a Gödöllő teljes területe nyúlós költésrothadás miatt zárlat alatt áll! Vizsgálni kéne a családokat!

Jelzem, hogy 2016 március 1-től nincs méhész aki az OMME méhest kezelné, a volt méhész fizetését 2015 szeptemberétől-2016. februárjáig, sőt a kutatási programokban résztvevők bérét sem utalták még el!
Vajon miért?
Elfelejtették volna? 

Az intézettel fennálló szerződés a kutatási programokra (3. év most fog letelni) lejár és a legkisebb mozgolódás sincs az ügyben.
(Mások munkájával, megélhetésével játszani?)