Az OMME története

  • 2 válasz
  • 3405 megtekintés
Az OMME története
« Dátum: 2015. Október 18. 21:41 »
Tisztelt Méhészek!
Az új rovat lehetőséget ad arra, hogy az OMME történelmébe betekintést nyerjetek.
Várom a hozzászólásokat, írásokat, régi dokumentumokat.
Nagyernyei Attila
Klubvezető

Re:Az OMME története
« Válasz #1 Dátum: 2015. Október 18. 22:52 »
A legelső méhész Egyesület amelyről tudunk a Barcasági Méhészegylet volt. Az 1848-49-es szabadságharc előtt alakult 1844-ben, Erdélyben és csak néhány évig működött.

 

Az 1848/49-es szabadságharc megszakította a kezdeti fejlődést, azonban a palackba a kiszabadult szellemet már visszazárni nem lehetett, s különböző formában az önszerveződés a felszínre tört, utat talált magának s kiszélesedett.

 

A szabadságharc után legelsőnek a Békésmegyei Méhészegyesület alakult meg, Göndöcs Benedek apátplébános vezetésével 1873-ben.

 

Nagyobb, regionális szervezetet hozott létre ugyanebben az időben Grand Miklós néptanító Búziáson, Délmagyarországi Méhészegyesület néven, 1874-ben.

Ez az egyesület már szaklapot is indított német nyelven, Ungarische Biene címmel.

Évenként vándorgyűléseket tartottak, előadásokkal, kiállítással.

 

Az egyesületek fő feladata ebben az időben az oktatás, az ismeretterjesztés volt. Az ekkori idők a méhészeti tudás terjedésének hőskorát jelentették, a babonák, középkori hiedelmek felszámolását, eloszlatására tett erőfeszítéseket, az új elméleti és gyakorlati ismeretek terjesztését..

 

Az Ungarische Biene c. szaklap 1877-ben magyarul is megjelent, Magyar Méh címen, majd pár év múltán már csak magyarul jelent meg.

 

Időközben 1878-ban, egyes adatok szerint 1879-ben Budapesten is megalakult az Országos Méhészeti Egyesület, országos hatáskörrel, mely nevéből is kitűnt.

Néha, korabeli iratokban és visszaemlékezésben Országos Méhészegyesület néven is olvasható, hol külön írva, hol egybeírva a Méhészegyesület névrészt.

 

Elnöke az elsőként alakult Békésmegyei Egyesület elnöke, Göndöcs Benedek lett, és maradt 1888-ig. Alelnök Kriesch János műegyetemi tanár, szintén 1888-ig, tiszteletbeli elnöke báró Ambrózy Béla, aki közismert ma is „A méh” c. könyv írójaként. Ennek a ma is forgatott könyvnek az első kiadása 1896-ban jelent meg.

Az Országos Méhészeti Egyesület is indított szaklapot „Méhészeti Lapok” címmel.

 

Nem maradt ki a szervezkedésből „Erdélyország” sem. Ott is alakult egyesület 1880-ban, Erdélyrészi Méhészegyesület névvel. Az első években az Erdélyi Gazda nevű újság volt a szócsöve, azonban már 1886-ban saját újságot indított Méhészeti Közlöny címmel.

 

Alig alakultak meg az említett egyesületek megkezdődött a civódás, az ellentét az egyesületek ill. vezetőik között. Úgy, amint ez a magyar szervezetek között eléggé ismert a történelem folyamán és ma is.

 

Amint kivehető, szakmai nézetek, vélemények körüli viták éleződtek ki általában személyeskedésekké, és nem annyira a hatalomvágy okozta az ellentéteket.

Ma már inkább fordított a helyzet. A hatalomvágynak a szerepe mintha nőtt volna.

 

Mintegy 12-15 évi civódás után 1888-ra megérett a helyzet arra, hogy a különböző egyesületek megbékéljenek egymással,és kezet fogjanak.

Már, már megtörtént az egyesülés, amikor újabb ellentétek keletkeztek s és a hőn óhajtott és várt egymásra találás meghiúsult.

 

Helyette 1889-ben alapítottak még egy újabb egyesületet a Magyar Méhészek Egyesületét, ugyancsak országos hatáskörrel, hogy még kaotikusabb legyen a helyzet.

 

Vagy az alakuláskor azonnal, vagy nagyon röviden utána – ma már nem állapítható meg pontosan - ezzel az új egyesülettel, azaz a Magyar Méhészek Egyesületével, a Délmagyarországi Méhészegyesület „összeforrt”, amint Ambrózy könyvében olvasható. Nyilván ez egybeolvadást, egyesülést jelentett, hiszen ezt követően egy néven szerepeltek, a Magyar Méhészek Egyesülete név alatt.

                                                                                             

Az egyesülési és talán a rendet teremtő vágy, netán a józan ész azonban tovább dolgozhatott, és 3 év múlva megtörtént a méhész szakmában is a kiegyezés, az egyesületek megegyezése, az egység megteremtése.

 

1892-t írtak ekkoron. Ez az év a mai egyesületünk jogelődjének az alapítási éve,

Ekkor vették fel az egyesült egyesületek azt az új nevet, mely a második világháború után az egyesületek megszüntetéséig élt és dolgozott.:

Ez a név pedig az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, rövidítve Omme, mely az Országos Méhészegyesület és a Magyar Méhészek Egyesülete összeolvadásából keletkezett, mely utóbbiba viszont 3 évvel előbb a Délmagyarországi Méhészegyesület olvadt bele.

 

Az új egyesület szaklapja az Ungarische Biene, illetve a Magyar Méh lett, mely eredetileg a Délmagyarországi Méhészegyesület szaklapja volt. Így az elnevezésben és a szaklap megjelenésében mind a három egyesületnek a „nyomai” látszottak, s talán ez is a megegyezés jeleként értékelhető.

 

A továbbiakban a következő 5 évtized egy-egy állomását említem csak meg.

 

Az akkori kormányzatok jegyezték a Méhészeti Egyesületet. Az Egyesület különböző jogokat kapott és vívott ki, de alaptevékenysége a szaklap kiadása és az azon keresztüli tájékoztatás, oktatás, a szakmai ismeretek terjesztése volt.

 

Az Egyesület sokáig, még évtizedekig fenntartotta a vándorgyűlési rendszert, kiállításokkal, szakmai előadásokkal.

 

1912-ben létrehozta 7 egyesület közös akaratából a Magyar Méhészegyesületek Országos Szövetségét, melynek elnöke az OMME elnöke volt. Ezt a szervezetet az első világháború sodorta el.

 

Amikor hosszú ideig tartó, éles, késhegyre menő szakmai viták, szinte harcok után a szakma elfogadta, hogy a cukoretetés nem káros a méhekre, nem mérgezi meg őket, és teleltetni is lehet időben feletetett cukorral, rendre megszervezte és lebonyolította a kedvezményes méhetetési cukorakciókat.

Ennek során a cukor kg utáni jutalék fillérekből, téglajegyek kibocsátásával 1938-ban székházat vásárolt Budapesten, a Csokonai u. 8. sz. alatt, közel a Keleti pályaudvarhoz. Ez egy több emeletes bérház volt.

A bérlakások jövedelméből jelentős, rendszeres bevételi forrást teremtett az Egyesület magának. Ott voltak iroda helységei is, és vendégszobákat is üzemeltetett, melyet Pestre utazó, és néhány napig ott tartózkodó méhészek vehettek igénybe.

 

Ezt a székházat államosították a Rákosi-féle államosítások alkalmával 1948-ban, miután az Egyesület működését is betiltották. Sok-sok más egyesülettel került azonos sorsra. Alig egy-két egyesület maradt életben.

 

1990 óta kértük több ízben is székházunk visszaadatását, vagy kárpótlást érte, eddig eredménytelenül.

 

Az OMME megszervezte a megfigyelőhálózatát, és sok éven át közmegelégedésre működtette. Ma ez a szervezet a Gödöllői Kutató Intézet irányítása és ellenőrzése mellett dolgozik.

 

Az OMME működése során támogatta a szakkönyvek kiadását is, sőt maga is jelentetett meg szakkönyveket.

Így pl. Örösi-nek a „Méhellenségek és a köpű állatvilága” c. könyve 1939-ben, Lengyel Géza a „Méhek és virágok” c. könyve 1943-ban az OMME kiadásában jelent meg.

 

Az OMME-nek jelentős szerepe volt az 1900-as évek első felében működő -  „Méh” a Magyar Méhészek Értékesítő Szövetkezete - megalakulásában és működésének segítésében, melynek központja Bp.V. Arany János u. 1 sz. alatt volt.

 

Ez a Szövetkezet nem tévesztendő össze a Bp. IX. kerületi Közraktár u. 34, sz. alatt lévő Méztermelő és Értékesítő „Hangya” Szövetkezettel, melynek az üzeme volt az a Bakáts u. 8. sz. alatti mézüzem, mely később a Hungaronektár ill. jogelődje kezelésébe került a második világháború után. Ez később a Budapesti Méhész Szövetkezet tulajdona lett. Átszervezés ill. összevonás révén pedig a Hermes Szövetkezeté, majd tőle eladás során kikerült a méhészet érdekköréből.

 

Az OMME kezdeményező támogatása is segítette az akkori Földművelésügyi Minisztérium kebelén belül Gödöllőn az Állami Méhészeti Gazdaság megalakulását, mely 1902. június 2-án kezdte meg működését.

Ez az intézmény a méhészek gyakorlati oktatását volt hivatott elsősorban szolgálni. Első igazgatójává Kovács Antalt, az akkori méhészeti felügyelőt nevezték ki.

 

A bemutató méhészet fenntartásán kívül sokáig 2 éves bentlakásos méhészképzés is folyt a Gazdaságban.

 

A Gazdaság ill. jogutód szervezetei 10 nagyobb szervezeti változáson mentek át a mai napig. Ezek közül a nagyobbak:

 

1927-ben Méhészeti Kutató Állomást szerveztek az Állomás mellé.

1942-ben Méhészeti és Méhbiológiai Intézetté szervezték át a két intézményt. Az eredeti Gazdaság az Intézet méhészetévé vált.

1950-ben az Intézet elvesztette önállóságát. Ekkor a Kisállattenyésztési Kutató Intézet Méhtenyésztési Osztálya nevet kapta.

1998 óta Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet Méhtenyésztési és Méhbiológia Osztálya név alatt működik ez a 100 éves Intézmény.

 

Ez az Intézmény kezdett foglalkozni először és rendszeresen a méhek betegségeivel, azok laboratóriumi meghatározásával, a betegségek méhesekben történő diagnosztizálásával, a védekezési eljárások gyakorlati kidolgozásával.

 

Méhegészségügyi felelősi Szervezetet hozott létre, azt működtette egészen 1962-ig, amikor is hatósági állatorvosi feladattá vált a méhegészségügy irányítása.

 

A második világháború előtti méhészegyesületekre, feladatkörükre inkább az oktatás, a szakmai ismeretek terjesztése, szaklapok fenntartása volt a jellemző és kisebb mértékben az érdekvédelem.

 

A második világháború után az egyesületek újra munkához láttak, de pár év múltán szinte valamennyi egyesület működését betiltották, vagyonukat elvették, vagy államosították, vagy valamilyen akkori kommunista szervezet tulajdonába adták.

 

Egyidejűleg új kereskedelmi szervezeteket, Vállalatokat hoztak létre, melyek lassan-lassan átvették az egyesületek néhány feladatát, néhányat pedig teljesen megszüntettek.

 

1949-ben a Földművelésügyi Minisztérium megalapította a Méhészeti Nemzeti Vállalatot, az országos mézfelvásárlás és értékesítés gondozása érdekében.

Ebbe beolvasztották a korábbi egyesületi és a korábbi méhészszövetkezeti vagyont és szervezeteket, persze teljes átszervezéssel.

 

A Nemzeti Vállalat pár év múltán a SZÖVOSZ fennhatósága alá került, mely időközben a minisztériumokkal egyenrangú főhatósággá nőtte ki magát.

(Volt olyan politikai időszak is, hogy a SZÖVOSZ volt a legerősebb gazdasági „Minisztérium”.)

 

A méhészeket, mint termelőket bekényszerítették az ún. szakcsoportokba, melyeket kezdetben a Földműves Szövetkezeteken, majd ezek átalakulása után az Áfészeken és a Termelőszövetkezeteken belül működtettek.

Többségében az Áfészeken belül. A szakcsoportok nem voltak jogi személyek.

 

Az Áfészeket a SZÖVOSZ, a Termelő Szövetkezeteket a Földművelésügyi Minisztérium felügyelte. A méhészet szakhatósága a Földművelésügyi Minisztérium volt.

 

A felvásárlás és értékesítés pedig a SZÖVOSZ felügyelet alatti, ekkor már a Méhészeti Nemzeti Vállalatból átalakult Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ néven működő szervezet kezében volt, teljes egészében.

Ez a szervezet aztán magához kaparintotta a méhészeti oktatást, a méhészek „érdekvédelmét”, sőt később de factó a szakmai irányítását is.

 

A méhészek, miután érdekvédelmi szervezeteik és egyesületeik megszűntek, atomizálódtak. Volt idő, mikor a méhészek több mint 800 szakcsoportba „ tömörültek”.

 

Előállt az az abszurd helyzet, hogy a mézfelvásárló kereskedelmi Vállalat képviselte a méhészeket, mint egyéneket, a méhészetet, mint szakmát minden vonatkozásban, még a méhészek világszervezetében, az Apimondiában is.

 

Még a nagy Szovjetunióban is volt egyesülete a méhészeknek és nem kereskedelmi Vállalat volt a méhészet érdekvédelmi szerve.

 

Az ilyen szervezeti felállásban a kereskedelmi Vállalat hazánkban azt csinált a méhészekkel, amit akart, valamivel több mint 30 éven át.

A felvásárlási árral úgy manipulált, ahogy akart, monopolhelyzetben és egyeduralkodóként.

Javára írandó viszont, hogy a mézfelvásárlást jól megszervezte, és az exportot felfuttatta.

 

Javára írandó az is, hogy a török uralomhoz hasonlóan mindig csak annyira szipolyozta ki a méhészeket, hogy életben maradjanak, és a következő években is megfeszített erővel dolgozhassanak, fizessék az „adót”, azaz a diktált árakon zokszó nélkül adják át termésüket.

 

Politikai okok miatt ezen a helyzeten sokáig nem lehetett változtatni, bár az 1956-os forradalom és szabadságharc után 1957 év elején a méhészek szervezkedni kezdtek és országos egyesületüket újra létre akarták hozni, illetve a régit ujjá éleszteni Faluba Zoltán vezetésével.

 Nem sikerült, mert az akkori „felsőbbségek” ezt politikai okokból nem engedték meg.

 

A szervezkedés eredményeként csupán pár évig működhetett Budapesti Méhész Egyesület néven egy kis egyesület, melyet aztán újból megszüntettek.

 

A háború után természetesen az egyesületi szaklapok is megszűntek. Helyettük új lapok indultak. Néha sok is. Többsége nívótlan, kontár munka. Amelyek nem, azok tőke hiány miatt lassan, de biztosan tönkre mentek.

Egy maradt állva, azaz talpon, melyet a Földművelésügyi Kormányzat hozott létre 1951-ben. Ez pedig az „Üzemi és háztáji méhészet” c. szaklap, mely pár hónap múlva felvette mai nevét a „ MÉHÉSZET” nevet.

Ez a lap azon szaklap, mely buktatókon keresztül a mai OMME-val közösen igyekszik képviselni a méhész érdekeket és igyekszik eleget tenni a méhészek szakmai tájékoztatásának.

 

A Méhészet név nem új keletű. Ezzel a címmel indított és tartott fenn több évtizeden át szaklapot idős Boczonádi Szabó Imre is, kinek főmunkatársa volt Sőtér Kálmán, majd sokáig Örösi Pál Zoltán is, két legnagyobb méhészünk, méhésztudósunk.

 

Az 1980-as évek elején, közepe táján az új idők új szele kezdett erősödni, s a méhészek tekintélyes része úgy érezte, hogy ismét itt az ideje egyesületük újjáélesztésének.

 

Főbb állomásai az újjászerveződésnek:     

 

1983 dec.2. Méhészmúzeum felavatása Gödöllőn. Országos felhívás az Egyesület megalakítására

1984. febr. 14. Egyesület alapítása engedélyezési kérelmének felterjesztése a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz. Jóváhagyása 1984.április 9-én.

1984. máj. 8. Szervező Bizottság megalakulása.

1984. jún. 23. Alakuló küldöttgyűlés a TOT székházban, 153 küldött és a Hazafias Népfront, a MÉM., Szövosz., TOT.,és a MAE. képviselőinek jelenlétében.

Alapító tag 2.480 fő.

Elnökké választva Buchinger György. Főtitkárrá Sajermann Géza. Tiszteletbéli elnökké Faluba Zoltán.

1984. aug. 31. A MÉM jóváhagyó határozata az Egyesület létrejöttéről.

Az Egyesület neve: Magyar Méhész Egyesület. Rövidítve: MME.                                         

 

Ez a rövidítés - később - sok zavart okozott, mert több, köztük régi Egyesület is így rövidítette a nevét. Így pl. a Magyar Madártani Egyesület is, mely szintén a Földművelésügyi Kormányzat alá tartozott.

 

Az újonnan létre jött egyesületnek nem volt semmi anyagi háttere. Induló tőkének, induló működési költségnek a MÉM 200.- Ft. egyszeri támogatást adott.

 

Ez, valamint a meginduló erősebb tagtoborzás során történt tagdíj befizetések teremtették meg a további szervezés, a működés anyagi lehetőségét, valamint az a döntő jelentőségű tény, hogy a szervezésben részt vevők a 3 alkalmazotton kívül, valamennyien mindennemű anyagi ellenszolgáltatás nélkül, még költségtérítést sem igényelve végezték társadalmi munkájukat, éveken át.

 

Érdekességként említem meg, hogy az 1984 évi mérlegünk szerint, - amikor csak okt.-nov.-december hónapokban működött egyesületünk - évi összes bevételünk 473 ezer Ft volt, a MÉM támogatással együtt, míg kiadásuk 141 ezer Ft. Ma mind a bevételi, mind a kiadási oldal meghaladja a 10 millió Ft-ot.

 

Köszönet mindazoknak, akik évekig és ma is önzetlenül végezték, végzik munkájukat..

 

Az Egyesület megalapítása ne ment viták, veszekedések és ármánykodások nélkül. Az első természetes, hiszen viták tisztítják az eszméket, amint vallotta Sőtér Kálmán is, az eddig élt legnagyobb magyar méhészek egyik legjelesebbike.

 

Az ármánykodások a kulisszák mögött történtek elsősorban, de voltak ennek megnyilvánulásai a felszínen is.

 

Elsősorban a kereskedelmi Vállalat ágált az egyesület alapítása ellen, majd a megalakulása után működése ellen, politikai síkon, gazdasági síkon egyaránt.

 

Ez részben érthető volt, hiszen védte minden irányú monopóliumát. Részben azonban nagy rövidlátását mutatja, mert nem ismerte fel az időközben bekövetkezett politikai szemléletváltozást, annak tendenciáit, irányát.

 

Bejelentésre már az első évben ügyészségi törvényességi vizsgálat zúdult a nyakunkba. Megalakulásunk és működésünk törvényességét vizsgálták. A hónapokig tartó vizsgálat összes negatív megállapítása az volt, hogy alapszabályunkban nem került rögzítésre, hogy működési területünk országos.

Ezt az adminisztratív hiányt megszüntettük, alapszabály módosítás ill. kiegészítéssel.

 

Azóta ilyen irányú támadást, illetve vizsgálatot nem kaptunk. Jöttek helyette egyéb nehézségek.

 

Az OMSZK,-  mely Vállalat maga is átment már előzőleg átszervezéseken több, mint 30 éven át ugyanazon igazgató irányítása alatt -, az egyesület alapításakor már a Hungaronektár, Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat néven működött. Ekkor azonban már új igazgató vezetésével.

 

Ez a Vállalat az egyesülettel összefogva átmenthette volna magát a méhészektől szerzett, a méhészek munkája révén felhalmozott vagyonnal együtt. Nem ezt tette.

Pedig szüksége lett volna munkájára, tapasztalataira az új versenyszemléletű piacgazdaságban is, mint egyik tőkeerős részt vevő.

 

Miután azonban mindenáron a monopolhelyzetét és a gazdaságban is a politikai hatalmát akarta fenntartani, szükségképen meg kellett buknia, és végképpen elmerülnie a történelem süllyesztőjében.

 

1985.március 23-án, a megalakulás utáni első küldöttgyűlésen döntő jelentőségű fordulat állt be az egyesület és az egész magyar méhészet életében.

 

A MÉM felügyelete alatt álló TSZKER – Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Vállalata Központja bejelentette, hogy jogi személyként belép az Egyesületbe, és maga is bekapcsolódik a méz és méhészeti termékek felvásárlásába és az értékesítésébe.

 

A felvásárlás megszervezését, a felvásárló szervezet létrehozását, a felvásárlók szakmai kiképzését az egyesület vállalta és el is végezte, melyhez az anyagi alapot a TSZKER adta.

 

A TSZKER éveken át díjtalan irodahelységeket is adott az egyesületnek és működési költségeihez is hozzájárult.

 

Létrejött a kétcsatornás értékesítési rendszer, mely a piaci verseny kezdetét jelentette.

 

Az egyesület kezdett anyagilag lassan-lassan megerősödni, szervezete is kiépült. Az 1985. febr. 23-i küldöttgyűléskor már 4060 rendes és két jogi személyiségű tagja volt.

 

Az első jogi személyiségű tagunk, egyben alapító tag is, a Szeghalmi Áfész volt.

 

Sajnos a hatalmi harcok, a személyi ellentétek, személyeskedésbe fajuló viták nem kerülték el ezt az egyesületet sem.

 

A legsajnálatosabb az volt, és sajnálatos ma is, hogy sokszor olyan egyesületi érzelmű emberek nem értették meg egymást és csaptak össze, akik az alakuláskor szívüket, lelküket adták a szervezésbe, munkájukon felül.

Szakadás következett be, melynek eredménye, hogy az addigra kereken 8.000 főre növekedett tagság 3.000 körülire, sőt az alá csökkent, és alakult egy kis különálló Egyesület Fejér megyében, megbontva az egységet.

 

Időközben a politikai változások következtében, részben lokálpatriotizmusból, részben közlekedési nehézségekből, részben történelmi okokból a kezdeti megyei szerveződés mellett az Egyesületi központhoz közvetlenül kapcsolódó alsóbb szervezetek létrejöttét is fel kellett karolni, valamint a jogi személyiségű később alakult kisebb más egyesületek kapcsolódását is lehetővé kellett tenni.

 

A kezdetben 8 szakosztály, Elnök, főtitkár, Intézőbizottság felépítésű elnökség vezetésével működtetett szervezetünk ma elnök, alelnökök, Intézőbizottság szerveződés mellett működik, alapszabályát eddig többször módosítva.

 

Ezek közül kiemelek három lényegeset.

 

Az egyik, mely az említett szakadást követte. Ez névváltozással is járt. Egyesületünk felvette a Magyar Méhészek Egyesülete nevet, 1986 október 25-én..

 

A második, mely a már említett kisebb egyesületek és szervezet új szervezeti kapcsolódását tette lehetővé.

 

A harmadik pedig az, mely alkalommal egyesületünk felvette a régi, 1892-ben több egyesület egyesüléséből alakult akkori egyesület nevét, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület nevét és deklarálta, hogy eme egyesület jogutódjának tekinti magát.

A bírósági bejegyzés kelte: 1999. április 26.

 

Ma tehát ismét az OMME rövidített néven szerepelünk, azaz Országos Magyar Méhészeti Egyesület néven.

 

Fentiek alapján a mostani egyesületünk alapításától számítva 18, jogutód egyesületként azonban 110 éves.

 

Miután azonban 1892-ben is egyesülésből keletkezett az akkori OMME, így 124, ill. 128 évesnek is tekinthetjük magunkat, a régi, egyesült egyesületek alapítási időpontjai alapján

 

Nem taglalom tovább az egyesület életét.

Csupán összefoglalásképpen felsorolom azokat a legfontosabb tényeket, melyek fémjelzik munkáját, és bizonyítják, hogy a méhész érdekek érvényesítéséért munkálkodott kezdettől és munkálkodik folyamatosan.

 

Óriási tett volt önmaga az, hogy létrejött, az akkori politikai légkörben.

 

Majd létrehozta szervezetét, megteremtette annak anyag alapjait.

 

Megteremtette, majd megszervezte a 2 csatornás értékesítési rendszert, megdöntötte a Hungaronektár monopol helyzetét..

 

A méhészet adóztatási rendszerének kidolgozásában már alakulásakor részt vett, melynek következtében a méhészet állatenyésztésnek minősül. A növénytermesztéshez viszonyítva ez igen kedvező adózást jelent.

 

Az 1985-88 közti nagy Varroa atka pusztítás idején kiharcolta és megszervezte többféle védekező szer engedélyezését és forgalmazását, több százezer méhcsalád életét megmentve.

 

Elősegítette a propolisz kozmetikai és egészség megőrzésében való szerepének elismerését, elismertetését, minek következtében a propolisz közismertté vált, s ma is forgalmazott cikk.

 

Elősegítette a méhészek, mint termelők közvetlen mézértékesítés lehetőségei jogszabályi hátterének kialakulását, a mézértékesítés elterjedését.

 

Non profit szervezetként létrehozta a Mellifera Kft.-t, a méhészek felvásárló és értékesítő szervezetét. Ezzel forradalmi változás állt elő a mézpiacon, a méhészek javára.

Nem az egyesületen múlott, hogy árulók és megtévesztett, félrevezetett méhészek segítségével ezt a szervezetet később kihúzták a méhészek lába alól.

 

Segítette, megszervezte a Méhészeti Terméktanács létrejöttét, melyet az akkori jogszabályi előírások kívántak meg. Alakuló közgyűlése 1993. júniusában, bírósági bejegyzése 1993 novemberében, minisztériumi elismerése 1995. márciusában történt.

Ezzel a társegyesülettel közösen munkálkodik a mai napig, szoros együttműködésben.

 

A Terméktanáccsal közösen részt vett a méhészek támogatási rendszerének a kidolgozásában Ennek eredménye az aránylag magas, korábban soha el nem ért támogatás, melynek egy részét minden magyar méhész élvezi, élvezheti, egy részét pedig akkor, ha néhány feltételnek eleget tesz.

 

Szorgalmazta az Agrárkamarák Méhészeti Alosztályainak a létrehozását.

 

Folyamatosan részt vett és részt vesz a mindenkori adórendszer kidolgozásában javaslatival, észrevételeivel.

 

Oroszlánszerepe volt abban, hogy a méhtartásra vonatkozó jogszabályok nem változtak meg kedvezőtlenül.

 

Az OMME közreműködése során és alapján a korábban érvényes Növényvédelmi Törvény a méhészek számára kedvező irányban változott. A jogszabály mai, érvényben lévő változata a legjobb fogalmazású, az eddigiekhez viszonyítva.

 

Segíti a méhészeti könyvkiadást és terjesztést.

 

Megszervezte a Magyar Méhészek I. és II. világtalálkozóját.

 

Létrehozta a Méhek napja elnevezésű évente ismétlődő sikeres rendezvényét, mely lassan hagyománnyá válik.

 

Segíti, támogatja a regionális méhész rendezvények szervezését.

 

Bekapcsolódott a nemzetközi méhészszervezetek ( Apiszlávia, Cefta, és a legfontosabbként a világszervezetnek, az Apimondiának a munkájába. A hivatalos kapcsolatokon felül a személyes kapcsolatok kialakítására is törekszik egyesületünk melynek során eddig előadást tartott Erich Schifferstein az Apimondia elnökhelyettese és megtiszteltette kongresszusunkat Asger Soogard Jörgensen az Apimondia elnöke is.

 

Elkészítette az Egyesület az OMME hosszú távú programját, melyet a egyesületi tagsága széles körben megismerhetett.

 

A jobb kommunikáció és információ áramlás érdekében 5 év óta HÍRLEVELET adunk tagjaink kezébe most már évente három alkalommal, melyben a MÉHÉSZET szaklap információin felül és részletesebben tájékoztatjuk a méhész társadalmat.

 

A jelenlegi egyik legfontosabb feladatunk az EU hoz való kapcsolódás szabályainak megismerése és a szükséges információk gyors továbbítása.

 

Két évenként méhészkongresszust tartunk nemzetközi, azaz külföldi résztvevőkkel.

 

Az Egyesület megszervezte az E rendszám kiadatási rendszerét. Ehhez megszerezte a hatósági engedélyeket, a kiadási procedúrát leegyszerűsítette, és saját szervezetével bonyolítja, sok száz méhész előnyére.

 

Alapot létesített egyesületi „ székház” vásárlására, mely alapot évről-évre növelni tudta eddig. 1 éven belül várható a szükséges minimális tőke rendelkezésre állása.

 

Lenne még sok említésre méltó tény, de vázlatosan most egyelőre ennyit kívántam elmondani.

Kiskakas



Re:Az OMME története
« Válasz #2 Dátum: 2015. Október 19. 10:20 »
Tisztelt Méhészek!
Kaptam egy privát üzenetet, hogy megbuktam, mégis én vagyok a kiskakas.
Nem jó hírem van.
Kiskakas ezt a vaskos anyagot nem tudta a csőrével legépelni, inkább tyúkocskáját búbolta helyette.
Átküldte nekem az anyagot, és megkért, hogy tegyem közzé.
Nyugi, Kiskakas él és virul, egyelőre még elkerülte a kondért.
Nézzétek a képet!
https://www.youtube.com/watch?v=McL0AQNBHkw
Itt sétál tyúkocskájával, nincs ideje az OMME történetét "lecsőrözni."
Nagyernyei Attila