A per tárgya a 2015 március 1-i OV és március 28-i Küldöttgyűlés határozatainak megsemmisítése volt.
Nagypéntek napjára tette a tárgyalást Dr. Karaszi Margarita és becsületére legyen mondva, az ünnepi hangulat ellenére alapos 1,5 órás tárgyalást követelt meg a peres felektől.
Először ismertette a szept. 4-i tárgyalás óta történteket, közöttük a Csujalaci fellebezésére született végzést, amit az Itélőtábla hozott, amely azon kívül, hogy megállapította a korábbi perektől való függetlenségét a jelen pernek, pervezetési állásfoglalást is tartalmazott arra nézve, hogy csak azon esetekben alkalmazható az új Ptk az egyesületi ügyek megítélésére, ha az egyesületnek már az új Ptk szerinti és bíróság által is elfogadott hatályos új alapszabálya van. Ismertette azt is a bírónő, hogy a 2015 március 28-i küldöttgyűlési jegyzőkönyv (feltehetőleg az Itélőtáblánál) eltünt az iretkötegből, ezért kéri ennek pótlását, hiszen ott szerepelnek a per tárgyát képező határozatok, aminek megsemmisítéséről való döntést kérte a felperes.
Aztán kérdezte a peres feleket, hogy fenntartják-e és kiegészítik-e keresetüket. Elsőként a felperest Csuja Lászlót kérdezte. Csuja kifejtette, hogy csak az tekinthető hatályos alapszabálynak, amelyik a bíróságon jelenleg hatályosként szerepel, tehát a 2005 évi. Annak alapján pedig semmilyen más értelmezés nem lehetséges, mint az, hogy a 2015 március 1-i OV és március 28-i küldöttgyűlés szabálytalanul lett meghirdetve és levezetve. Következésképpen valmennyi határozat érvénytelen. Alapos és körültekintő volt az alapszabály megalkotója, amikor egy 13 000 fős szervezet esetében a választott vezető tisztségviselőkből álló testületek (IB és Ellenőrző Bizottság) fölött kétlépcsős döntéshozatali strukturát épített fel. Az Országos Vezetőségnek érdemi feladatai vannak, amelyeket az alapszabály pontosan tartalmaz és elkülönít. Így lehet azt biztosítani, hogy a Küldöttgyűlés ténylegesen csak és kizárólag a törvényben odarendelt feladatokban a rendelkezésére álló pár óra alatt kellő alapossággal dönteni tudjon.
Alperes képviseletében Dr. Soós Tibor ügyvéd és dr. Mészáros László elnök jelent meg. Mészi hasonlított a kifacsart citromra. Egyszer szólalt meg, akkor is minek. Azt fejtegette amit Fekete Józsi szokott, hogy az OV-ra nincs szükség, mert úgyis csak három kizárólagos jogköre van. Erre reflektált Csuja László, hogy az OV és Küldöttgyűlés jogköreinek pontos elkülönültségét a felperesi kereset pontosan részletezi és sokkal szélesebb, mint amit Mészáros úr itt elmondott. Dr. Soós Tibor is tanubizonyságát adta annak, hogy az OMME szervezetének működésével nincs tisztában. Többek között azzal indokolta az Országos Vezetőség megszüntetésének szükségességét, hogy abban nem választott személyek ülnek, mig a Küldöttgyűlésben szerinte csak választott személyek vannak.
Kénytelen volt helyreigazítani dr. Soós ügyvéd urat Csuja lászló, ugyanis az Országos Vezetőségben csak és kizárólag demokratikusan választott helyi szervezeti elnökök ülnek. A küldöttek lehetnek delegáltak és választottak egyaránt, tehát a küldöttgyűlés nem feltétlenül demokratikusan választott személyekből áll. Központi szabályozás hiányában a helyi szervezeti elnök dönti el, hogyan lesz valakiből küldött. Ha akarja, akkor a helyi elnök a helyi gyülés elé terjeszti a döntést, tehát választás útján, de ha akarja, akkor ő jelöli ki, tehát delegálja a küldötteket.
Vita bontakozott ki arról is, hogy az OMME szövetség vagy nem. Csuja László elmondta, hogy tulajdonképpen a peres eljárások sorozata azért indult el, mert az önálló alapítású tagszervezetek jogai alapvetően sérülnek az új alapszabály hatályba lépése esetén, továbbá az OV megszüntetésével a döntések nagyon kocentrálódnának az elnökség/IB kezében, ami megengedhetetlen mértű rugalmatlanságot okozna. A régi alapszabály elismerte, hogy az OMME tagszervezeteinek egy része önálló jogi személyiségű, míg mások az OMME helyi klubjai, az új alapszabály életbelépte esetén az önálló alapítású jogi személyiségű szervezetek automatikusan megszünnének az OMME tagjai lenni. Dr. Soós ebben a kérdésben is feltűnően tájékozatlan volt. Mi mindannyian tudjuk, de Ő nem érti, hogy miért fontos az OMME tagság az önálló alapítású önálló jogi személyiségű méhészegyesületek számára.
Mindezekből látszik, hogy dr. Soós Tibor ügyvéd úr és dr. Mészáros László hályogkovács módjára alkotta meg az alapszabályt és belekontárkodott egy alapjaiban jó szervezeti felépítésbe és döntéshozatalba. Mind a kettőjük vagy megérti hogyan kell működtetni egy ágazati érdekeket képviselő egyesületet vagy távoznak az OMME házatájáról mielőtt még nagyobb károkat okoznak.
Még egy témakörben volt tökéletesen tájékozatlan (vagy legalábbis úgy tett, mintha tájékozatlan lenne) dr. Soós Tibor. Azzal vádolta meg Csuja Lászlót, hogy miatta veszítette el az OMME a közhasznúságot. Erre sajnos a bírónő nem hagyott válaszadási időt. Szerintem mindannyian tudjuk, hogy a perindítások egyik oka az volt, hogy tudatosan és szándékosan arra játszott az OMME jelenleg regnáló vezetése, hogy az szervezet veszítse el a közhasznúságot.
A tárgyalás végén a bírónő a hiányzó iratok pótlását kérte, továbbá Csuja Lászlótól kérte, hogy a 2015 március 28-i küldöttgyűlés határozatairól egyenként nyilatkozzon, hogy a 2015 évi tavaszi küldöttgyűlésnek mely határozatait kéri hatélyon kívül helyezni, tekintettel arra, hogy a bíróságnak van mérlegelési joga. Erre nem reflektált Csuja, de nagyon elgondolkodik azon, hogyha nem áll helyt az OV és Küldöttgyűlés összehívása, akkor annak egyetlen határozata se állhat helyt, vagyis egyetlen határozatára vonatkozóan sincs a bíróságnak az új Ptk-ra hivatkozott mérlegelési joga, hiszen a tisztelt küldöttek nem kaptak az OV-től kellően előkészített anyagot. Sőt az ügyet nem lehet az új Ptk alapján megítélni sem. De ezt az egészet még át kell majd gondolni a bírónő jkv-ben foglalt kérése alapján. Ugyanis a bírónő kiküldi a peres feleknek a tárgyalás jegyzőkönyvét.
A következő tárgyalás a 2015 évi március 1-i OV és március 28-i küldöttgyűlési határozat megsemmisítése tárgyában 2016 június 8-án lesz a Fővárosi Törvényszék II. emeleti 48-as tárgyalójában.