A méhcsaládok általános állapota

  • 3428 válasz
  • 966980 megtekintés
*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1095 Dátum: 2018. Február 07. 10:36 »
Az igazsághoz az hozzátartozik, hogy a méheknek is vannak fagocitáló képességgel rendelkező hemocitái. Ezek az immunrendszer legősibb képviselői. Sebzések alkalmával bekerülő baktériumokat tud bekebelezni. Akár a Nozémát is. Hiszen a Nozéma sejten belüli kórokozó, tehát a fagocitába is belefér. Azonban éppen azért, mert sejten belüli kórokozó, az ellene való védekezésben  nincs nagy szerepe, mert annak a sejten kívül, a véráramban van jelentősége. A Nosema pedig nem a vérárammal terjed, hanem a sejtről sejtre. Arról nem is beszélve, hogy a Nosema szám és a fagocita szám között óriási különbség van az előbbi javára, tehát nincs annyi fagocita, mint Nosema egyed.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1096 Dátum: 2018. Február 07. 11:20 »
Az a méh, amelyik a kellően változatos virágforrásból származó, saját maga által gyűjtött mézét és virágporát fogyasztja nem lesz nozémás.
Kérdés: miképpen lehetséges az, hogy a kísérletek során bármikor meg tudják fertőzni a méheket Nozémával, akármilyen virágport fogyasztott előtte?

A gyakorlat szempontjából teljesen mindegy, hogy laboratóriumi körülmények között sikerült-e megfertőzni a méheket nozémával. Nyilván van az a kórokozó szint, ami ellen már az egészséges szervezet sem tud védekezni. Annyit tudok mondani, hogy az én méhészetemben a méhek alapvetően mézen telelnek, és az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata alapján állítom azt, hogy soha nem tapasztaltam sem a nozéma jeleit, sem legyengülést, amit esetleg nozéma okozhatott volna. Ezzel szemben például Cserényi Péter - ha már meg lett említve - egy nagyon jó példa, mert nála és a hasonló cukron teleltető méhészeknél általában technológiai elem a tavaszi antibiotikumos kezelés.

Úgy érzem eljutottunk arra a szintre, amikor a farok csóválja a kutyát. Tényleg odáig jutottunk, hogy azt kelljen bizonygatni a méhészeknek, hogy a méhek természetes élelme az általuk begyűjtött méz?

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1097 Dátum: 2018. Február 07. 11:31 »
Cukron teleltetve dumájával is már számtalanszor meg lett fogva. Cserényi egyszer elmagyarázta neki az újságban, hogy miért csökkent a mézeinkben a cink tartalom ;D ;D ;D

Ha ilyen jól emlékszel, akkor légyszíves azt is írd le, hogy Cserényi cikkére is érkezett válasz cikk, amely teljes egészében rácáfolt Cserényi feltételezésére. Vagy ha esetleg a válasz cikket véletlenül nem olvastad volna: Cserényi feltételezése az volt, hogy a vizsgált régi mézmintában azért volt a mostani mézmintához képest jóval több a cink mértéke, mert biztosan cink kannában tárolták a mézet. Csakhogy a válasz cikkből kiderül, hogy végig üvegben tárolták a mézet, így a tárolás módja nem lehetett hatással a cink mennyiségére.

Úgy látom, hogy Te az igazságnak csak azt a részét szereted közölni, amely rád nézve kedvező. A számodra hátrányos részekről hajlamos vagy megfeledkezni.

*

wr

  • *****
  • 889
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1098 Dátum: 2018. Február 07. 11:49 »
Idézet
Tényleg odáig jutottunk, hogy azt kelljen bizonygatni a méhészeknek, hogy a méhek természetes élelme az általuk begyűjtött méz?
Nem kell bizonygatnod semmit, majd a méhek bizonyítják. Nálam már bizonyították. Meg az egyik szomszéd méhésznél is. Egyszer próbálta ki a napraforgón teleltetést, megfogadta hogy soha többet. Azon a télen 35%-os vesztesége lett. Előtte sem és utána évben sem volt.
A méhek természetes élelme az általuk begyűjtött méz. Igen, a termelés időszakában. Az a "természetes" az már annyira nem természetes, hogy sokkal jobb eséllyel telelnek át a cukron. Ez meg az én tapasztalatom. Meg a körülöttem lévő méhészeké is.
Idézet
Ezzel szemben például Cserényi Péter - ha már meg lett említve - egy nagyon jó példa, mert nála és a hasonló cukron teleltető méhészeknél általában technológiai elem a tavaszi antibiotikumos kezelés.
Ez meg egy újabb, minden alapot nélkülöző állítás, ami kb. egyetlen példa lapján született. Fumagillint akkoriban láttam először és utoljára amikor még a mentoromtól tanulgattam, saját méhészetemben antibiotikumot sohasem használtam. Pedig cukron teleltettem mindig is.
Antibiotikumot azokban a méhészetekben használnak ahol nem egészségesek a családok, és ennek általában maga a méhész az okozója, de egyáltalán nem a cukorral. Van olyan méhészet itt kettő is nem túl messze, amelyikben a családok 20-25%-a minden évben le van seperve, azaz ezek a családok már akác után megesznek 10 kg cukrot, ebből építik ki a lépjeiket mivel az összes kiépítettet elveszik tőlük mindenestől. Utána még cukron is vannak teleltetve, mégsem mennek tönkre, pedig antibiotikumot sem kapnak.
Meg van olyan méhészet is ahol azt állítja a méhész, hogy ha nem adna minden évben fumidilt a családjainak akkor akác utánra nem maradna kijáró méhe. Hogy ő mit csinál vagy mit nem, vagy min teleltet arról fogalmam sincs.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1099 Dátum: 2018. Február 07. 11:55 »
Nyilván van az a kórokozó szint, ami ellen már az egészséges szervezet sem tud védekezni.
Ez volt a kettes számú hír. Nincs ami megvédje. A peritrofikus hártyát szokták felhozni, hogy annyira vastag a fehérjével kellően ellátott méhek esetében, hogy a Nosema ostora nem képes áthatolni rajta. Akkor hogyan fertőzhető mesterségesen az, amelyiknek kellő vastagságú a peritrofikus hártyája?
Cserényi doktor méhei lehet, hogy azért nem mászkálnak, mert megfelelő adagú fumagillint kapnak.
Cink: a cikk szerzője ott volt végig, amíg tárolták? Miért csak a cink szintje csökkent a modern mezőgazdaság eredményeként, a többi nyomelemé pedig nem? Ezzel az volt a baj, hogy száz mintából lehet véleményt formálni, egy üveg eredményeiből következtetést levonni sarlatánság.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1100 Dátum: 2018. Február 07. 12:25 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. December 01. 22:19 írta kivancsi111 »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1101 Dátum: 2018. Február 07. 12:35 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. December 01. 22:19 írta kivancsi111 »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1102 Dátum: 2018. Február 07. 12:53 »
Itt nagyon sok hozzászóló dicséri a maga "lovát" ami érthető is valamilyen szinten.Viszont még senkitől nem láttam,hogy leírta volna,hogy mennyi a valós átlaga akácmézből vagy napraforgómézből.Lehet szépeket írni,hogy mennyivel többet termeltem de lássuk már mégis mennyi az annyi.Ezt minden sértő szándék nélkül írom.Mert így csak azt érjük el mint a pecások,"hogy ekkora halat fogtam,én meg ekkorát".
Nb 18-as kaptarakkal méhészkedek és 22 kg volt az átlagom akácon.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1103 Dátum: 2018. Február 07. 15:23 »
Nyilván van az a kórokozó szint, ami ellen már az egészséges szervezet sem tud védekezni.
Ez volt a kettes számú hír. Nincs ami megvédje. A peritrofikus hártyát szokták felhozni, hogy annyira vastag a fehérjével kellően ellátott méhek esetében, hogy a Nosema ostora nem képes áthatolni rajta. Akkor hogyan fertőzhető mesterségesen az, amelyiknek kellő vastagságú a peritrofikus hártyája?

Nyilván meg van rá a magyarázat, de ezt ne tőlem várd, mert én nem biológus vagyok csak egy egyszerű méhész, aki a lehető legjobbat akarja a méheinek, és ezért nem fosztja meg őket attól, ami az övék. Igaz, hogy csak 7 éve méhészkedem, ami nem nagy idő, viszont ez alatt az idő alatt mindössze egy legyöngült családom volt tavasszal, az is vélhetően anyátlanság miatt. A méhcsaládjaim mindig szépek, mert mindent megkapnak, amire szükségük van.

Idézet
Cink: a cikk szerzője ott volt végig, amíg tárolták? Miért csak a cink szintje csökkent a modern mezőgazdaság eredményeként, a többi nyomelemé pedig nem? Ezzel az volt a baj, hogy száz mintából lehet véleményt formálni, egy üveg eredményeiből következtetést levonni sarlatánság.

Minden nyomelem jelentős csökkenést mutat, de a cink hiánya volt százalékosan a legmagasabb. Több mézminta is rendelkezésre állt, és már annak is örülni kell, hogy egyáltalán volt mihez hasonlítani. A mintákat végig üvegben tárolták, és miért kellene ezt kétségbe vonni? Talán mert nehéz szembenézni azzal a ténnyel, hogy cirka 50 év alatt az ember jelentős mértékben károsította a termőtalajokat? Azzal meg még nehezebb szembenézni, hogy nagyjából 20-25 év múlva az európai termőtalajok jelentős részéből el fog tűnni a humusz réteg, és akkor teljesen elfogynak az ásványi anyagok, és a talaj meddővé válik. Ezt nem én találtam ki, elég komoly kutatások foglalkoznak ezzel, mert érthetően elég cikis helyzet előtt állunk.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1104 Dátum: 2018. Február 07. 15:32 »
Semmivel sincs kevesebb cink a termő területeken, mint akkor. Sőt. Több elemből sokkal több van a kelleténél, mert agyon szórják és permetezik a termőterületeket.

Makroelemekből (Pl. nitrogén, kálium) lehet sokkal több a kelleténél a felelőtlen műtrágyázás miatt, de a mikroelemek szintje (pl. szelén, cink) az elmúlt 50 évben erőteljes csökkenést mutat. Márpedig ezek az anyagok sehol máshol, kizárólag csak a talajban termelődnek.

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1105 Dátum: 2018. Február 07. 16:14 »

Nyilván meg van rá a magyarázat...
Nincs. Apis esetén a szaporodás gátja lehet a magasabb hőmérséklet, de nem az immunitás. Ceranae esetén ez sem. Bailey azt mondta, hogy ha fehérje pótlás történik, akkor még a méh élettartama sem csökken le (nyilván az apisról beszélt 50 évvel ezelőtt). Kérdés, hogy nem dajkáló méh eszik-e virágport? Egyébként nem kell azt gondolni, hogy valaki azért etet fumagillint, mert a méhei a Nosema tüneteit mutatja. Valószínűleg látja a különbséget a népességben akáckor. Az ABPV és CBPV miatt lehet ez.
Ásványi anyagok nem keletkeznek a talajban. Körforgás van. Növénnyel kikerül, annak elégetése esetén  füst formájában a levegőbe kerül, onnan pedig kihull az esővel. Nyilván az óceánba hulló nem a talajt gazdagítja. A vulkánok viszont esetleg pótolhatják. Maradjunk annyiban, hogy az egy nagyon komolytalan vizsgálat volt, általános iskolai szintű munka.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1106 Dátum: 2018. Február 07. 16:50 »
Olvastad a szóban forgó vizsgálatot, vagy csak az itt leírt félinformációk alapján vontad le ezt a következtetést?

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1107 Dátum: 2018. Február 07. 17:44 »
Idézet
Talajpusztulás

Vannak olyan behatások is, amelyek a talaj vékonyodását, fogyását, terméketlenné válását idézik elő. Ilyenek például a talajerózió, az elsavasodás, az elszikesedés, a lemosódás, az elsivatagosodás. Ezt igyekszik gátolni a talaj védelmét biztosítani igyekvő szabályozások [1]. A jelenlegi talajpusztulási folyamatokról készített felmérések azt mutatják, hogy éves szinten mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el a földfelszínről, amely pusztulási ütemmel számolva, mindösszesen 60 évig marad még termőképes talaj a Földön. A talajpusztulásnak egyik velejárója, hogy kevesebb ásványi anyag tud felszívódni a növényekbe, így azok terméseinek, gyökereinek egyre kevesebb lesz az ásványi anyag és tápanyagtartalma.

A legrosszabb a helyzet a talaj pusztulása szempontjából Kínában, ahol 57-szer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint ahogyan újratermelődnének. Európában ez az arány 17-szeres, Észak-Amerikában 10-szeres, Ausztráliában ötszörös.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Talaj
« Utoljára szerkesztve: 2018. Február 07. 17:52 írta adamez2 »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1108 Dátum: 2018. Február 07. 17:54 »
Na tehát ott tartunk, hogy a Hunor kaptárak között a legjobb a 9 keretes, na meg a 12-es mert azzal dolgozni sem kell.
Azért figyelmetekbe ajánlom, hogy a Hunor 10-es a mai napig az uralkodó, olyan 95 %-os arányban.
Emiatt nem tudom, hogy kinek szánta a "csípést" wr amikor ezt írja:
" A 20 keretes hunorban ez valóban így van, szóval aki esetleg ilyennel bohóckodik az ne is csodálkozzon a végeredményen. A 20 hunor kereten nem tud kifejlődni a család, a mézét sem tudja hova rakni, plusz tavasszal még gyorsabban is fejlődik mint a fekvőben vagy a félkereten, és ez a 3 dolog hozza magával a rajzást. Szóval maradjunk annyiban hogy hunorral életedben nem méhészkedtél, mert bizony azzal nem így kell."
Gondolom nem nekem, mert ha igen akkor nem figyelt wr méhésztárs.
Én az állomány nagy részével akácon 3 (hallod három!) fiókkal dolgoztam!
Menjünk tovább.
Örömömre szolgál, hogy olyan nagyságok írnak honlapunkra akik már a tudósok, és a kutatók előtt járnak.
Ezek a géniuszok viszik előre a világot!
Nagyernyei Attila

*

neo

  • *****
  • 939
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #1109 Dátum: 2018. Február 07. 18:06 »
Idézetet írta: adamez2
Olvastad a szóban forgó vizsgálatot..?
Természetesen olvastam, és nagyon mély nyomot hagyott bennem: egy üveg mézből, mely nincs pontosan dokumentálva, hogy milyen körülmények között tárolták, a kontroll nem ugyanonnan történt, mélyreható következtetést levonni nagyon rossz benyomást kelt, ha tudományos vizsgálatnak akarja valaki  eladni.
A humuszt nem tudom miért írod. Az adott területen lévő növényállomány csak azt viszi vissza a talajba, amit onnan kivett. A mérleget nem változtatja meg. Amit a talajpusztulásról írsz, az nem azonos azzal a negatív mérleggel, ami a termény elvitelével, és a csapadék, szél által történő visszapótlás különbözetét jelenti. Hiszen itt alapvetően az lett volna a helyes, ennek a mérlegét bemutatni. Akkor lett volna hiteles, ha ugyanannak a talajnak az ötven évvel ezelőtti mézét hasonlítja a jelenlegihez, amelyről tudjuk, hogy egyik sem bádog pergetőben lett pörgetve, és tárolva sem. Egyébiránt a talajt vizsgálom, ha erre vagyok kíváncsi.