A méhcsaládok általános állapota

Kár ezen veszekedni. Az anya akkor megy felfelé, ha a felső takarás és a fészek közötti rész meleg. Ez az odúban is így van, mert van az odú felett 5 méter fa, következésképpen a család által termelt hő felfelé távozik, de megreked  a felső szigetelés miatt (ez is hulladékhő). Ha alul NB lép van, akkor az anyát nagyon ritkán lehet arra rávenni, hogy a felette lévő fél NB keretet bepetézze. Ahhoz alul nagyon meg kell szorulnia. Lefelé akképpen megy, hogy először bepetézi herével vagy  az alatta lévő keret felső lécét, vagy a lép felső sejtsorait. Tehát lefelé a hidegebb miatt a herepetézéssel terjeszkedik. Aztán ahogyan kelnek a fiatal méhek, és felfelé nem tudnak menni, ezért kénytelenek az alsó fiókot elfoglalni, és kellően fel is fűtik. Ha április első felében fejelek, akkor az anya nagyon vonakodva foglalja el a felette levő fiókot. A tisztogatáshoz is időre van szükség. Míg egy 3-4 fiókon teleltetett család, amelyik a felső fiókban kezdte az évet, az alatta lévőt hosszú időn át tudja alkalmassá tenni a petézésre. Az is jót tesz, ha a keretek tartalmaznak valamennyi lefedett mézet. Annak a helyére szívesebben megy az anya. Az olyan család, amelyik feje felett van egy teli mézes fiók, félkör alakban eszi ki a mézet, és petézi azonnal az anya. Az ilyen család a méz után megy felfelé.

Kár ezen veszekedni. Az anya akkor megy felfelé, ha a felső takarás és a fészek közötti rész meleg. Ez az odúban is így van, mert van az odú felett 5 méter fa, következésképpen a család által termelt hő felfelé távozik, de megreked  a felső szigetelés miatt (ez is hulladékhő).

Nem veszekedésről van szó, ezt tisztázzuk. Az amit írsz, teljesen egybevág a méhek ösztöneivel. Tartanak valahol a lépen. Felül méz, alatta fészek. Nincs jelentős beáramló nektár, tehát fogyasztanak a mézből, ami a fejük felett van, majd az anya bepetézi a méz helyét. De a tendencia akkor is az, hogy tavasszal lefelé húzódnak, ősszel meg felfelé, mindig kapcsolatban maradva a mézzel.

Lefelé akképpen megy, hogy először bepetézi herével vagy  az alatta lévő keret felső lécét, vagy a lép felső sejtsorait. Tehát lefelé a hidegebb miatt a herepetézéssel terjeszkedik. Aztán ahogyan kelnek a fiatal méhek, és felfelé nem tudnak menni, ezért kénytelenek az alsó fiókot elfoglalni, és kellően fel is fűtik

Alacsonykeretes rakodó esetén ez így van, hiszen legjobb esetben is 3.5 cm megszakítás van a lépfelületben. Magasabb lépeken nincs ilyen jelenség, spirális alakban akadály nélkül egyre lejjebb terjesztik ki a fészket.

Az a baj wr, hogy te nem érted azt amiről mi beszélünk. Az, hogy az anya "szeret" e lefelé fejlődni, terjeszkedni, évmilliókon át tartó evolúciós folyamat. 

Ez már csak ilyen, lehet hogy dilettáns vagyok.  Az a baj hogy nagyon is értem miről beszéltek, viszont ez fordítva nem igaz. Ezért hát harmadszor is leírom. Az odúban vagy akárhol természetes körülmények között sem lefele terjeszkedne az anya, ha tudna felfele. De nem tud. Ennek a megértéséhez nem kell évmilliókra vagy Örösire hivakozni, még diploma sem kell hozzá, csak néhány év megfigyelés meg a megfigyelésre alkalmas elrendezés. Ha az odút elvágnád és megtoldanád felül abban a pillanatban a mézkoszorút elkezdenék feljebb hordani és az anya is elkezdene felfele terjeszkedni. Szóval semmilyen elméletet nem gyártok, csupán megfigyelem a méheimet.
Olyat meg hogy nem megy fel az anya a méztérbe petézni csak olyan figyelhet meg akinek csak családocskái vannak. Az egyenlő lépesben legyen is az bármilyen, fel fog menni. De a fél fiókokkal fejelt hunorban is felmegy, ha nem menne akkor nem kellene az ilyen kaptárral méhészkedőknek anyarácsot használniuk. Bizony kell...
Szóval rájuk kell tenni azt a fiókot és akkor nem kell az anyának leszorulnia. Persze olyan családokra nem kell amelyik repcén még csak a fészekfiókban serénykedik. Március utolsó-április első hetében kapják a méztéri fiókot, rá két hétre a másodikat. Mindegyik. Amelyik nem, azzal nem is számolok akácon.
Kioktató lennék? Nem gondolom. Annak tűnhetek kioktatónak aki sértésnek veszi ha olyat írok le ami neki nem tetszik. Igen, sokaknak nem teszik ha leírom hogy nem decemberben meg januárban kell a kaptárakban turkálni hanem márciustól novemberig. Meg nem januárban kell a családot élelemmel ellátni hanem augusztusban. És akkor érvelés hiányában jön a személyeskedés...
Az a helyzet hogy a lefejlesztést én is kipróbáltam, már a félkeretes időszakomban is. Ott egyáltalán nem működött, de hunorban is elég nagy különbség van a fejlődés tekintetében a fejelés és a lefejlesztés között. De nyilván mindenki úgy csinálja ahogy akarja, hiszen nem rég olvastam itt hogy a méhészetben minden igaz, meg annak az ellenkezője is. 

Ha az odút elvágnád és megtoldanád felül abban a pillanatban a mézkoszorút elkezdenék feljebb hordani és az anya is elkezdene felfele terjeszkedni.

Arra azért várhatnál. Hamarabb megrajzik, minthogy felbontsa a lepecsételt mézkoszorút csak azért, hogy felhordja.

Március utolsó-április első hetében kapják a méztéri fiókot, rá két hétre a másodikat. Mindegyik. Amelyik nem, azzal nem is számolok akácon.

2013 március második felében még havat lapátoltunk a méhesben. 2016 április második felében szinte nem volt kirepülésre alkalmas idő. Ennek ellenére Te ezekben az években is naptár szerint felraktad a méztereket? Ha igen, akkor gratulálok, ha nem, akkor meg miért nem teszed hozzá, hogy "ha az időjárás engedi... ha a méhek ennyi meg annyi kereten vannak" stb. Az ezzel a gond, hogy ha még átlagos években működik is naptár szerint a dolog, de azokban az években ami jelentősen eltér az átlagostól már nem. Sok kezdő méhész olvassa a fórumot, és a félinformációk igen veszélyesek lehetnek.

Kioktató lennék? Nem gondolom. Annak tűnhetek kioktatónak aki sértésnek veszi ha olyat írok le ami neki nem tetszik. Igen, sokaknak nem teszik ha leírom hogy nem decemberben meg januárban kell a kaptárakban turkálni hanem márciustól novemberig. Meg nem januárban kell a családot élelemmel ellátni hanem augusztusban. És akkor érvelés hiányában jön a személyeskedés...

Nem ezzel van a baj, hanem a stílussal. Szerintem ha egy kicsit visszavennél (nem a tartalomból, hanem az előadásmódból), akkor nem lenne semmi gond. Ez csak az én személyes véleményem.

Az a helyzet hogy a lefejlesztést én is kipróbáltam, már a félkeretes időszakomban is. Ott egyáltalán nem működött, de hunorban is elég nagy különbség van a fejlődés tekintetében a fejelés és a lefejlesztés között. De nyilván mindenki úgy csinálja ahogy akarja, hiszen nem rég olvastam itt hogy a méhészetben minden igaz, meg annak az ellenkezője is. 

Igen, ezt én írtam, de nem én költöttem. Annyival egészíteném ki, hogy természetesen csak akkor, ha a szóban forgó állítás tényekkel alátámasztható.

A lefejlesztéshez lehet, hogy rossz technikát választottál, vagy nem adtál elég időt magadnak, hogy kifinomítsd. Mindazonáltal ha van más módszered ami jól bevált, akkor használd azt.

Minden évben kipróbálok különböző mézeltetési fogásokat. Van ami beválik, van ami nem, és van amit érdemesnek tartok a következő évben tovább finomítani.

Kár ezt folytatni! Amúgy igaza van mindkettőtöknek! Amúgy wr tavasszal az az 1 hunor fiók könnyen megtelik mézzel, virágporral, fiassal, ha aláraknád is elfoglalná, de nyílván kényelmesebb fölé(tudom te csak h vagy).
A lefejlesztés meg praktikus dolog, nem kell nézegetni tömötten fedik e a fészket, mehet e rá az üres fiók. Így nincs túl korán és későn, ezt nem kési le a méhész   De aki meg tud lefejleszteni az más problémákkal szembesül, ettől szép ez!
De szerintem kérdezzétek Geddekast, ha valaki ő biztosan tud segíteni!

Én is fejelek tavasszal, de itt nem erről van szó. Itt a méhek természetes ösztönéről kezdtük el beszélni, amikor azt írtad, hogy nem szeret sem az anya, sem a család lefelé terjeszkedni.

Nagyon tetszik a meccsetek, csak ne sértegessétek egymást!
Gyakorlati kérdéseket feszegettek, amiből lehet tanulni.
Adamez2 ezt írta:
"Értelemszerűen NB fészkű rakodóra sem kell anyarács, ott a problémát inkább a mézkoszorú átlépése jelenti."
Ez egy elvi tévedés, szem előtt tartva azt a dolgot, hogy senkit nem kívánok megsérteni.
A rakodó rendszer határa a Hunor keretméret!
Holnap ezt Nagykanizsán ismét bőven kifejtem.
Az NB lép rakodóba nem való, úgy ahogy Adamez2 rávilágított a legnagyobb problémájára.
A mézkoszorú átlépésének problémája = az automata rajzással.
Különösen akkor, ha 1/2 NB méztéri fiókokkal kombinálják ezt az "öszvért".
Öszvérnek mondanám, mert a rakodó rendszer (de ez az sem) legnagyobb előnyét, a lépátfüggesztést hiúsítja meg.
Akkor beszélünk rakodó kaptárrendszerről, ha legalább 3 fiók "üzemel".
A Hunor fészek Hunor méztér szakszerű kifejezése egyenlő-lépes Hunor.
Ha feltesszük a 3. fiókot, attól kezdve Hunor rakodó.
Mint tudjátok 27 évig nyomtam Hunorral, megpróbálom egyszer gondosan, lépésről-lépésre leírni, hogy fejlesztettem fel az állományomat akácra.
Minden írásban van megszívlelendő, de én egy kicsit más utat választottam.
Meglátom mekkora igény lesz arra, hogy közkinccsé tegyem módszerem lényegét.
Jövő héten rossz idő lesz, talán akkor nekiugrok.
Nagyernyei Attila 

Lehetne erről egy feltenni egy videot . Én sajnos vagy 300km vagyok , de érdekelne az előadas?

Nagyon tetszik a meccsetek, csak ne sértegessétek egymást!
Gyakorlati kérdéseket feszegettek, amiből lehet tanulni.
Adamez2 ezt írta:
"Értelemszerűen NB fészkű rakodóra sem kell anyarács, ott a problémát inkább a mézkoszorú átlépése jelenti."
Ez egy elvi tévedés, szem előtt tartva azt a dolgot, hogy senkit nem kívánok megsérteni.
A rakodó rendszer határa a Hunor keretméret!
Holnap ezt Nagykanizsán ismét bőven kifejtem.
Az NB lép rakodóba nem való, úgy ahogy Adamez2 rávilágított a legnagyobb problémájára.
A mézkoszorú átlépésének problémája = az automata rajzással.
Különösen akkor, ha 1/2 NB méztéri fiókokkal kombinálják ezt az "öszvért".
Öszvérnek mondanám, mert a rakodó rendszer (de ez az sem) legnagyobb előnyét, a lépátfüggesztést hiúsítja meg.
Akkor beszélünk rakodó kaptárrendszerről, ha legalább 3 fiók "üzemel".
A Hunor fészek Hunor méztér szakszerű kifejezése egyenlő-lépes Hunor.
Ha feltesszük a 3. fiókot, attól kezdve Hunor rakodó.
Mint tudjátok 27 évig nyomtam Hunorral, megpróbálom egyszer gondosan, lépésről-lépésre leírni, hogy fejlesztettem fel az állományomat akácra.
Minden írásban van megszívlelendő, de én egy kicsit más utat választottam.
Meglátom mekkora igény lesz arra, hogy közkinccsé tegyem módszerem lényegét.
Jövő héten rossz idő lesz, talán akkor nekiugrok.
Nagyernyei Attila

Szia Attila!
Az igényt hol lehet jelezni? 

Szervusztok!
Örülök neki, hogy ma rossz idő volt és volt időtök fórumozni!
A lefejlesztés témát én dobtam fel, nem is gondoltam volna, hogy ilyen parázs vita alakulhat ki belőle. Nagyon sokat tanultam a hozzászólásokból, idén megpróbálom majd megfigyelni az általatok említett fejlődési időszakban történő terjeszkedést oly módon, hogy lesz fejelés, lefejlesztés és átfüggesztés is más más kaptárban kipróbálva.

Attila mázlink van, mert az időjárás kedvezni fog Neked a Hunor technológia közzétételéhez.

Tisztelettel: Csaba

Szia Attila
A video szerintem sem rossz ötlet.Biztos sok ember szívesen nézné az előadásod akik nem tudják meghallgatni.
Lehetséges lenne, hogy úgymond saját magadat felveszed és közzé teszed?

mert a rakodó rendszer  legnagyobb előnyét, a lépátfüggesztést hiúsítja meg.

Nekem feleseim vannak, de soha nem használom a lépátfüggesztés gyakorlatát. A rakodó rendszer azért van, hogy fiókosan lehessen kezelni, nem keretesen. Az kétségtelen tény, hogy az osztott fészek miatt nyár végén elveszíti a feles rendszer a fiókos kezelés lehetőségét a következő évre, mert gyengébb családokat eredményez. Hacsak ez nálam nem genetikai probléma. Tervezem is, hogy meezesjenőtől egyszer veszek rajbölcsőket génállomány frissítés miatt, ha ad el. Ebből kifolyólag két megoldást favorizálok. 1: öreganyás és fiatal anyás családok októberi egyesítése. 2: szaporítás esetén a fiatal anyás családok szűkítése öt-hat keretre. Ezeknél éppen úgy működik a lefejlesztés, mint az erős  egyesített családoknál teljes fiókon. Alulra a harmadik és negyedik fiókot egyszerre kell berakni még márciusban. A szűkítést akác elejéig benn kell hagyni.

111

111

Jól írod kiváncsi111, mert egészen más az anyák minőségének elbírálása ha szaporításra megy rá az ember, mint ha méztermelésre. Azonban a két dolog összeér, ha a higiénikus viselkedés felé fordulunk. Vagyis az anyák minősége mégiscsak fontos lehet.