A méhcsaládok általános állapota

  • 3435 válasz
  • 967660 megtekintés
*

Laja

  • **
  • 55
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #885 Dátum: 2017. November 18. 19:04 »
Köszi Attila !

Ha a korlátozást, és minden egyebet jól csinálunk, akkor mi indíthatja el a rajzást ? A szűk fészekben állandó petézési lehetőséget kell biztosítani az anyának ? (Ezt csak gondolom)

Laja

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #886 Dátum: 2017. November 18. 21:04 »
Laja!
Az felelőtlen kijelentés lenne számomra, ha azt állítanám, hogy az anyakorlátozással nem fognak rajzásra készülni.
Ezt előadásomban is elmondtam, hogy ekkor van az építő keretnek (ÉK) szerepe.
Amikor akácon elindul a hordás nekiállok a szűk fészket átnézni, ami egyetlen keret félig való kiemelését jelenti.
Ez az ÉK.
Ha azt kiépítették, és nincs rajta "cucli", akkor már megyek is tovább.
Ha nem építik, vagy bölcsőkezdeményezést találtam, akkor azt a kaptárt megjelölöm, majd ha végeztem ezeket újra vizsgálom.
Ekkor döntöm el, hogy mennyire nagy a baj.
Ha kövér a mami, semmi gond, adok neki egy petézésre alkalmas lépet, és a dolog méregfoga kihúzva.
Amennyiben már le is fogyott, akkor vagy agyonnyomom, vagy kicserélem egy tartalék anyára.
Ez is működik.
A szűk fészekben a dandárra szinte megszűnik a nyitott fias, ami gyakorlatilag a célunk, valamint egy helyen van az összes fias lép.
Az anyák nagyon jól tűrik a 2 hetes zártságot, ha pedig északra vándorolok velük, akkor pergetéskor még egyszer megismétlem a fent leírt gyors átvizsgálást.
Nincs fiókpakolászás hozzá, az egész beavatkozás nem veszt több időt igénybe fél percnél, mert ki sem veszem az ÉK keretet, csak félig kihúzom!
Ha tömeges rajzás indulna, mert elromlott az idő, akkor szívás.
Hála az égnek az utóbbi időben mióta 100 családdal kevesebb van, és jobban kézben tudom tartani az állományt, ilyen gondom nem igen van.
Amikor az idén sokan bölcsőzésről, meg tömeges rajzásról írtak, én éppen lazítottam, előtte viszont többször, nem kis munkával kiegyenlítettem az állományt.
Nem mindig sikerült nekem se ilyen tökéletesen, de az idén sportlövő nyelven....szög tízes.
Üdv:
Nagyernyei Attila

*

Misi

  • *
  • 35
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #887 Dátum: 2017. November 18. 23:00 »
...
Lajának a válaszom az, hogy bármely kaptártípusban ha az anyát anyaráccsal lekorlátozod, és ezen a részen nincs kijáró, akkor legtöbb esetben ha rajzásra indulnának, leölik saját anyjukat!!!!
Ha valahogy a lefogyott anya mégis át tud fészkálódni a rácson, kimegy a raj.
...
Nagyernyei Attila
Na ne tessék mondani!
Ugye ez csak valami vicc?
Mert egyébként orbitális tévedés.

- Az anyát a tora akadályozza meg abban, hogy átjusson a Hanneman-rácson. A tor mérete pedig állandó!

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #888 Dátum: 2017. November 19. 06:43 »
Misi!
Ez nem a "kekeckedők" klubja, de lásd kivel van dolgod, válaszolok.
Akkor szerinted miért van az, hogy néhány anya mégis ki tud valahogyan szökni, ha lefogy?
Abban természetesen igazad van, hogy tor mérete nem változik.
És amikor kövér, szinte repülni sem tud, sokszor ha megszökött volna a levegőben simán elkapható.
Ha rajzásra készül lefogy, semmi esély arra, hogy elkapjuk, mert fürge, mozgékonyabb.
Addig amíg az anya nyugodt soha nem keresi a szökés lehetőségét.
Ha pont akkor nyitjuk fel a kaptárt amikor a raj már indulóban van, és ha a takarót felhajtjuk a méhek a menekülő térbe tódulnak.
Ekkor legtöbbször meglelhetjük a festett anyát, amely még a rostaszöveten lévő hibán is szeretne átbújni.
Ha nyugodt a család, ilyen nincs.
Nem kertelek, pontatlanul fogalmaztam, igazad van!
Rajzás előtt elveszíti az anya a tömegének minimum felét.
Hanemann anyarácsnak az alulemezből préseltet hívjuk.
Ez már a múlté, a legkorszerűbb a pont-hegesztett, de itt is előfordulhat, hogy deszka mellett, vagy ha felemeli a rácsot a viaszhíd, átszökik.
Örülök, hogy ennyire figyeltek, ez valahol nekem is a felelősségem, ezért szakmai fórum.
Köszönöm a szakszerű kiegészítést!
Nagyernyei Attila

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #889 Dátum: 2017. November 19. 08:20 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. December 01. 22:27 írta kivancsi111 »

*

wr

  • *****
  • 890
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #890 Dátum: 2017. November 19. 09:43 »
"Erős, termelő családok kellenek, de nem rajzók."
Így van! Emiatt (is) jobb szerintem a hunor 3 fiókkal bármelyik másik kaptártípusnál. A hunorosok zöme (sacc/kb több mint 90%-a) 2 fiókkal, 20 kerettel használja ezt a kaptárat, ami egy vicc. Amikor megkérdem tőle hogy hogyan fér el abban egy ereje teljében lévő méhcsalád a behordott nektárral együtt, akkor nem is érti hogy mit kérdeztem. Mert 20 hunor keretben bizony nem fér el még a család sem, és akkor van az hogy jönnek a rajok, és az elvehető méz mennyisége is kevesebb lesz. Ezért kell rá plusz 1 fiók, ezt én már a hunor kipróbálásának első évében láttam, amikor leemeltem róla a menekülőteret és annyi méh volt benne mintha egy raj ült volna ott, miközben a kerteken is hemzsegtek.
A 20 hunor keret nem csak kevés, hanem az sem jó ha a meglévő lépmennyiséget csak középen tudom elválasztani, sokkal jobb ha 1/3-ánál vagy 2/3-ánál, függően attól hogy mennyi fiast szeretnék. Amelyiktől sokat ott felengedem az anyát a második fiókba is, vagy felhúzok 2-3 fedett lépet. A 20 keretes hunornál a családok zöme a rajzás mellett fog dönteni, míg a 3 hunor fiók esetén csak kb. 20-30%-uk, a többinek eszébe sem jut, akkor sem ha az égvilágon semmit nem teszek a rajzás ellen.
A másik a pörgetés, 2 fiók esetén vagy tartalék fiókok kellenek, vagy a másikét kell odaadni neki (amit én nem csinálok mert mindegyik a saját lépjeit kapja vissza), vagy jön a sepregetés és a kapkodás hogy vissza is lehessen tenni. A 3 fióknál meg a telit szöktetőre teszem, addig hordhatnak a másikba, kipörgetés után pedig fiókcsere, semmivel sem kell kapkodni segítség hiányában sem.
Most akkor nekem is azt kellene mondanom azoknak akik szerint a hunor nem jó, hogy nem tudnak méhészkedni? Ja kérem, 20 hunor kerettel nem is nagyon lehet...
És persze a fekvőt is lehet dicsérni, de nekem abból gyorsan elegem lett, feleannyi családot sem tudtam ellátni azzal a módszerrel. Nem beszélve a helyhiányról, egy fekvő helyére beteszek 2 hunort. És a fekvőnél a derekam is kikészült mert minden keretkivételhez hajolni kellett, a hunornál csak a legalsó fiókhoz kell hajolni, a 3. már mellmagasságban van. És többször már nem akarom leírni azt, hogy nálam ez volt az egyetlen olyan kaptár, ahol a tavaszi fejlődés során nem kellett "bűvészkedni", sőt még kaptárat nyitni sem, a család mégis jól fejlődött. A fekvőnél folyton bővítgetni kellett, a felesnél meg lerakosgatni a fedetteket ha azt akartam hogy robbanásszerű fejlődés legyen. Azt meg már le sem merem írni, hogy az ilyen dolgokat hogy fészek takargatás meg szűkítgetés végleg elfelejtettem. Ez nálam annyiból áll, hogy a beteleléskor ráteszem a kaptárra a nikecell bélésű kaptártetőt, ugyanúgy mint bármelyik kaptárnyitás végeztével.  ;)

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #891 Dátum: 2017. November 19. 13:58 »
Nekem van Hunor 12 és Hunor 10 keretes is. Én jobban szeretem a 10 est több vele a munka mint a 12 el
de ha jó a méhlegelő és passzol a méhcsalád  állapota akkor nagyon nagyot lehet vele pergetni akácon illetve napraforgón is amikor az első méztér jó félig van akkor beszúrva a fészek és az első méztér közé egyszerűen a méheket halálba lehet vele kergetni amikor ezt a fiókot megkapja a család akkor indul meg igazán a mérleg nyelve addig csak nyalakodás van !!!!   

*

Kitin

  • *****
  • 934
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #892 Dátum: 2017. November 19. 21:07 »
Ha valakinek megvan, kérem tegye már fel azokat a videókat, ahol a kaptár dobolásával a keretfedőre kergetik az anyákat!

Egyszer vándorlás során történt, hogy már nagyon kimerültünk és elejtettünk egy kaptárt.
A 18-as kaptár megpördült és pont a tetejére esett. Nem nyílt ki, néztünk egy nagyot aztán helyére tettük.
Másnap felnyitom - hát látom, hogy az anya és néhány méhecske fönt sétálgat az etetőben.
/§/ na mondom biztos megéheztek a szállítás során, adok nekik enni. Betöltöttem nekik egy liter sűrű szirupot.
- másnap felnyitom a kaptárt s látom, hogy az anya ott van belepusztulva a szirupba a többi méhecskével együtt...
 Na mondom ezeknek is annyi, nem olyan már a genetika, mint régen volt, nem is fogadják szívesen ha az ember segíteni próbál nekik. Mérges lettem, azóta azt a kaptárt fel sem nyitottam, csináljanak amit akarnak. /§/

Sajnos videofelvételt nem készítettem róla.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #893 Dátum: 2017. November 19. 23:17 »
       Kíváncsi  nagyon szőrszálhasogató vagy, olvass pontosabban!
  Attila ezt írta:   "Ha pont akkor nyitjuk fel a kaptárt amikor a raj már indulóban van, és ha a takarót felhajtjuk a méhek a menekülő térbe tódulnak.
Ekkor legtöbbször meglelhetjük a festett anyát,"

 Te:" ahol a kaptár dobolásával a keretfedőre kergetik az anyákat!"
 Másról beszélsz. a felnyitás , és dobolás között van némi külömbség
                             egy családban egy anya van!
  Elnézést a bele kotyogásért de a kezdőket ti vezetitek legjobban félre az ilyen  magyarázkodással. Feleslegesnek tartom az ilyen erőből vitatkozást, aki érti az tudja miről van szó, a kezdő meg olvasson el pár könyvet, és értelmezze a méhek életét,és ne legyen rest kísérletezni, megfigyelni.
 A kaptár vitát lehetne más hangnemben folytatni, véleményem szerint , ember függő , terület függő...Kinek a pap, kinek a papné , ... nekem pl. a lánya. :D


  Kiti-nek csak annyit, ha ilyen baleset történik,h leesik a kaptár(mert megeshet) javaslom a vízzel való locsolást. A méhek stesszes állapotban felhevülnek, jót tesz nekik a hűtés , nem éhesek ,csak gondolj arra mikor valaki rosszul van, egy pohár víz többet ér mint a zsíros deszka.

  Legyünk már felnőttek , és ne az erősebb kutya... mondás  alapján akarjunk kitűnni. csak ennyi köszi. ;)

  Albert

*

főnix

  • ***
  • 104
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #894 Dátum: 2017. November 20. 00:24 »
Nagyon szórakoztató lehet sok méhész számára ez a sok-sok téves gondolat, amelyeket naponta leírsz, és mi meg próbáljuk ezeket megcáfolni. Jó szórakozást!
Ezeket a félresiklott gondolatokat ha egy néhány éve méhészkedőtől olvashatjuk, csak mosolygunk. De tőled?



Kedves Jenő!

Mindig élveztem az előadás-módodat, le sem tudnád tagadni: Isten is arra teremtett, hogy megosszad gondolataidat a nagyérdeművel.

Annak nem sok értelmét látom, hogy Nagyernyei Attilát kijavítsd, hiszen azzal a szakmát előre vinni nem lehet. Elegendő szerintem, ha leírod, Te miként látod, ítéled meg, s ha nem is állítod párhuzamba Nagyernyei Attila állításaival, téziseivel, az olvasó anélkül is le tudja szűrni a konzekvenciát.

Nincs nagy jelentősége, súlya az anyarács-kérdésnek, egy tévesztés az anyagban, az egyik feltaláló nevének helytelen írásmódja sokat nem ront vagy javít a magyar méhészet helyzetén, s talán a kezdők sem ilyen tévesztés miatt gondolják meg, kinek a "tanítása" hiteles. Nem is akartam belefolyni a beszélgetésbe, mert azt a végtelen nyugalmat, amit kap az ember, ha nem látogatja ezt az oldalt, kár elrontani egy nem túl fontos közbeszólással, ám látva, hogy szegény Attilának milyen súlyos tehertételt jelent az állandó bizonyítási kényszer, mégis csak segíteni szeretne neki az ember. Azt ugyan nem tudom, hol vannak a kezdők, akik ájultan csüggnek a klubvezető kinyilatkoztatásain, de gondolom, a végtelen tisztelettől akad el a hangjuk, ha megszólal Attila. Mindenesetre érdemes veled karöltve nekem is segíteni a klubvezetőt, hogy valóban hiteles legyen a tájékoztatása, s ezért megpróbálom képbe hozni őt az anyarács múltja, története tárgyában is, téged pedig kérlek, a szakmai vonatkozásokat továbbra is tartsd a fókuszban. Nem feltétlenül kell minden alkalommal ilyen élesen kiemelni azokat a pontokat, amelyekben klubvezetőnk ismereteinek tára még rendelkezik folytonossági hiányokkal, legfeljebb szelíden kellene felhívnod a figyelmét, hogy az agresszívitás és a látszólagos magabiztosság nem helyettesíti az ismereteket. Idővel szelíden rávezetheted arra is, hogy az ő igazi területe nem a póriasan lecsupaszított szakma, hanem az elmélyült szakma-politikai tevékenység. Igazán abban van ő otthon, s talán az Egyesület is többet profitálhat, ha a háttérből, de továbbra is a megszokott teljes vehemenciával támad mindent, amit támadni lehet, érdemes és aminek támadását Brosstól feladatként megkapta. Ideje volna segítened Vivaldi, Geddekas és Tóth Zoltán ellen folytatott harcában is, ez a sokfrontos küzdelem felőrölni látszik szegényt, s ráadásul a régi harcostársak is valószínűleg "agyongyőzték" magukat. Bizonyára láttad, hogy már a kukorékolás sem a régi...

No, de foglalkozzunk végre a rácsokkal, ha már feladtuk a némasági fogadalmat, szemmel láthatóan az okosodni vágyók lélegzetvisszafojtva várják a tájékoztatást...:

Lássuk hát, ki volt a jó Hannemann:
    Friedrich-August Hannemann (1819-1912)
A jó F-A 1853-ban kivándorolt, s 1877-ben -természetesen már Brazíliában- egy méh-rácsot (Hannemann hive screen) készített, amely 2 mm vastag sárgaréz rudakból készült (tehát nem préselt alulemezből). Tartott és tenyésztett 300- 400 méhcsaládot. Igazán nem is valódi "anyarácsnak" szánta a rácsot, hanem anya-szűrőnek (a rajokból kívánta kimenteni az anyákat).

Lássuk egy kicsit részletesebben is, idézem:         

"Az anyarács, vagy ismertebb néven Hannemann (és nem Hahnemann és nem Hanneman és nem is Haneman valamint nem Hanemann; megj. a zárójelben tőlem) rács feltalálója Friedrich August Hannemann volt, ki 1875, 78 és 79-ben irta méhészeti czikkeit a Bienen Zeitungba. Mikor utolsó közleményeit irta 1879-ben, már 3o éves méhész volt s 26 év óta kizárólag a méhészetből tartotta fenn magát és családját. Dél-Amerikában Brazília legdélibb részében telepedett le közép európai méhet vitt magával s rendesen 3oo családot tartott. F. Greiner szerint ezek a családok valószínűleg legnagyobb részt, ha nem kizárólag paraszt kasok voltak. Családjait gazdasági tőkének nevezte; a rajok voltak a kamatok, melyeket a mézelési idény alatt mézre váltott fel. Déli Brazília kiválóan alkalmasnak látszik méhészkedésre. A mézelési idény Hannemann szerint 2 1/2—3 hónapig tart s főleg hat hétig a virágok valósággal ontják a nektárt. A nevezett ismert rácsot egészen más czélra készítette, mint a mire most az egész méhészvilág használja. H. ugyanis az össze-szállt rajokból az anyák kiválasztására készített rostában alkalmazta, de itt nem vált be, mert a herék is mind ott maradtak. Ezért más rostát szerkesztett s az anyarácsot az ő mammuth családjaiban használta az anya elzárására nagy mézelés idején. H. ugyanis óriás családjait úgy csinálta, hogy az egy nap alatt kijött rajokat mind egyesitette s anyáikat anyarács közzé tette, mert azt tapasztalta, hogy ha az anyához a munkások mehetnek, jöhetnek, folyik a munka rendesen, főleg a mézgyüjtés, mig ha olyan sürü sodrony mögé zárta, hogy a munkások nem fértek hozzá, pár nap múlva megapadt a rendes tevékenység s anyabölcsőt is kezdettek épitni. De meg az anyarácscsal elzárt anyát szabadon bocsájtásakor a méhek minden ellenségeskedés nélkül fogadták, mig a sodronyháló mögé zártat rendesen meg támadták, mikor szabadon bocsájtották.  H. emlit esetet, mikor egy nap 79 raját fogott be 3 kisebb gyermekével, megrostálta s egy mammuth-kaptárba lakolta be s az anyákat anyarács mögé helyezte. Egy óriáskaptár és két hordó fogadta be ezt a rengeteg méhtömeget. A méz-szezon végén 1600 font mézet kapott tőllük. Emlit H. egy másik óriáscsaládot, mely 54 kgr. méhet foglalt magába, melytől a mézidény végén 448 kgr. és 38 font viaszot szüretelt; (egy kilogr. = 2204/i0oo f°nt) vagyis más szavakkal minden kgr. méh 8  és 3/4 kgr. mézet hozott. A 14 kalitba zárt anyából a mézkiszedéskor 9 volt életben, 1879-ben 2 hónap alatt 700 raját fogott be. Ekkor egész évi hozama 15.428 font méz és 1212 font viasz volt. A mézet nagy cementezett cisternákban tartotta. Greiner szerint Németországban nem adoptálták H. rendszerét. Egyedül H. Gühler próbálta meg több éven át, de szerinte a mi éghajlatunk alatt kevés haszna van az anyakizárásnak, legfölebb a H.féle anyakalitkát alkalmazhatni eredménynyel. Güthler ugyanis a H.-féle kalitba zárt anyát egy fiasitásos lépen felteszi a mézkamrába a mézidény kezdetén. A munkások azonnal felmennek és hordják a mézet. Ha azonban az anyának kalitba zárását túlhajtjuk, tojó munkások lépnek fel. Pl. G. egy esetet emlit, mikor az anya 5 hétig volt elzárva. H. publicatioi után Németországban már árultak olyan anyakalitkákat, a milyet H. ajánlott föl: egy kis keret mindkét oldalán anyarácscsal befödve; különben a H. újításai csak részleteiben (úgy látszik a helyi viszonyoknak megtelelően) terjedtek el honfitársai között. Közbe Greiner azon véleményének ad kifejezést, hogy az amerikai rendszerű méhészkedés kezd Németországban is tért hóditni. (Tudvalevő dolog, hogy Dzierzon rendszerű méhészkedés Németországon kivül az osztrák-magyar, birodalomban s Oroszországban st. van elterjedve csupán, mig Angliában, Franczia-országban és Európa déli részében mind a Langstroth-rendszer [számos változatában] van elterjedve, valamint a többi 4 világrészben is.) — (F. Greiner a Gleanings in Bee-Culture 1898. No. 18-ban.)
Az idézet forrása: XIV. évfolyam. 1899. Február 1. (2. szám). AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE.

Nos, a Hannemann-féle anyazárkáról ennyi biztosan elég is lesz, Jenőnek köszönet a tapasztalatok közreadásáért, Albertnek azért, hogy ennyi bölcsességet ingyen adott. Hajrá Attila! Szur-kol-jon Min-den-ki!

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #895 Dátum: 2017. November 20. 07:37 »
111
« Utoljára szerkesztve: 2019. December 01. 22:27 írta kivancsi111 »

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #896 Dátum: 2017. November 20. 09:51 »
Most már hárommal kel küzdenem.
Tomipapa is előkerült, de ő sem a régi.
A Küldöttgyűlésen láttam, hogy egy kicsit megtört, szakálla egyre nagyobb.
Amit ír a Hannemann rácsról természetesen elfogadom, de az összes szakirodalomban amiből jelenleg is a szakmunkás tanulók merítik a tudásukat, ezt egy préselt alumínium anyarácsként említik.
Ilyen mélységig én sem néztem utána, de Tomipapa elég alapos, így helyretette a kérdést.
Köszönjük!
Ez a megállapítása számomra egészen hízelgő:
"...... az ő igazi területe nem a póriasan lecsupaszított szakma, hanem az elmélyült szakma-politikai tevékenység. Igazán abban van ő otthon, s talán az Egyesület is többet profitálhat, ha a háttérből, de továbbra is a megszokott teljes vehemenciával támad mindent, amit támadni lehet, érdemes és aminek támadását Brosstól feladatként megkapta."
Brosstól semmilyen feladatot nem szoktam kapni, mivel nem vagyok olyan pozícióban, hogy bármit el lehetne az én munkámmal intézni.
Az egyesület azért a Fekete-Fehér Méhészklubból sokat profitált, mert leszámoltunk azok egy részével akik lezüllesztették az egyesületet, de még nem szabad megnyugodnunk.
Kezdenek újra aktivizálódni, főként azzal, hogy TÉGLA mellé álltak!
Ebben legalább két elnökségi tag is aktívan részt vesz, az egyikkel ma este fogok találkozni, és rákérdezek.
Vissza a szakmához!
Teljesen mellé megy ez a rajzás kérdés, és úgy látom "FÁRA ÓÓÓ.." -ért nem kell Egyiptomba menni, csupán Balatonlellére.
Soronként nem szeretnék válaszolni, mert akkor könyvet írhatnék.
Menjünk neki még egyszer.
Fekvő kaptárban ha a szűk fészekben van az anya és megindul a raj, a nyitott kijárón el kezd kitódulni a nép, de mivel az anya nem tud velük tartani, nem állnak össze fürtbe.
Ha ezt a pillanatot elkapjuk és a szűk fészken felrántjuk a fóliát, és azonnal visszacsapjuk a rostaszövetet, az anyát biztosan leölik.
Ezt úgy hívjuk méhész nyelven, hogy....egy kicsit megfőzzük őket.
Utána átnézzük a szűk fészket, és rendet teszünk, majd hozunk egy duci petéző anyát egy nyitott fiassal, és szent a béke.
A méhcsalád megnyugszik, dolgozik ezerrel.
Mi van az 1/2 NB-vel ha az anyát az alsó fiókra zárják, és a második vagy a fölötte lévő fiókokon van a kijáró?
Ugyan az mint a "Nagybociban"!
Ha elnéz a méhész a fészken kívül egy "cuclit", akkor simán kimegy a raj.
Ha precíz, és már nincs lehetősége a családnak a bölcső építésre, vagy megszűnt a fészken kívül az összes fias, még ekkor is lehet baj.
Ha az anyás rész megszorul, beindulhat a rajzás, a raj méhei csak köröznek, mivel az anya bennrekedt és nem tud velük  tartani.
Itt jön Kivancsi111-nek a válaszom, mert a Hunor is így működik, de az összes rendszer, ha NEM a szűk fészken van a kijáró, és a mézteret anyarács választja el.
Ha ekkor leemeljük a mézteret, akkor a fészekbe szorult nép fogja az anyát a pánikban leölni, csak hagyni kell őket egy kicsit.
Ha ekkor levesszük az anyarácsot akkor valóban irány Egyiptom.
Amennyiben most sem kielégítendő a válaszom, kérdezzetek, folytatom.
 Nagyernyei Attila

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #897 Dátum: 2017. November 20. 10:26 »
Az anyarács izgalmain túl, voltak itt jobb témák is, bár tagadhatatlan okozott már nekem is sok álmatlan éjszakát az anyarács, annak pontos neve, és típusa. De ez már a multé! ;D

Idézet
    Így van! Emiatt (is) jobb szerintem a hunor 3 fiókkal bármelyik másik kaptártípusnál.     

 8) én ezt elhiszem neked!!! Bárkinek elhiszem, hogy az általa használt kaptártípus a legjobb. Nekem soha nem tetszett a hunor, de amikor ilyeneket olvasok, csak eljátszom én is a gondolattal, és ha már hunoroznék 3x9, kevésbé lenne stabil tudom.

Szóval nagyon szívesen olvasnám írásodat a 3 x 10 hunorról.  Főleg repcétől akác végéig! Sőt ha Attila írna egy részleteset az sem lenne baj,ha ideje engedi.?

*

sztyopa

  • ***
  • 116
  • Attila
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #898 Dátum: 2017. November 20. 18:09 »
Én is használom a épitö keretet, és volt már hogy ennek köszönhetően nem kellett fáraó mászni , úgy hogy köszönöm  jó ötleteket .

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #899 Dátum: 2017. November 20. 20:33 »
Sziasztok!
Le tudnatok irni reszletsen az epittetokeret hasznalatat?
Mikor kell betenni a feszekbe? Hova?Mikor kell kivenni?