@Mortimer
A munkadíj ugyanolyan költség, mint a kaptár vagy a pergető. Ha ezt nem veszed számításba, akkor nem kapsz reális képet arról, hogy a méhészeted nyereségesen vagy veszteségesen üzemel-e. Sajnos itthon, talán az iskolai képzés hiánya miatt, sokaknak lövése sincs a vállalkozási alapismeretekről. Érdemes ebben az irányban olvasgatni, képezni magát a méhésznek is. Merthogy a méhész is vállalkozó (és nem csak szakmunkás).
A "cserés" műlép ellenértékét, vagyis a viaszt is megtermelte egy méhcsalád, szintén műlépből ugye. Továbbá a méhész nem kevés energiát és munkaidőt fordított a viasz feldolgozására, hogy utána cserealap lehessen belőle.
A cukor tekintetében egyetértek, de mivel Jenő cukron teleltet, ezért a számításban szereplő 30 kg cukor szerintem reális.
@Berci:
Minden attól függ, hogy Te mennyire értékeled a munkádat (persze reális keretek között). A 2000 Ft nem sok, éppen csak a megélhetésre elég, tekintve, hogy idénymunkáról van szó. Tegyük fel, hogy március 1-től szeptember 30-ig minden hétköznap átlagosan napi 8 órát méhészkedsz. Ennyi idő alatt kell előteremtened az egész éves jövedelmedet. Ez nagyjából 140 munkanap és 1120 munkaóra. 2000 forintos órabérrel ez összesen 2 240 000 Ft, vagyis havi 186 666 forintra jön ki a "fizud". És akkor ebből még lejönnek a különböző állami sarcok. Ha a méhészkedésből szeretnél megélni, akkor minimum 2000 forintra kell becsülnöd a befektetett munkád értékét. Ezt kell megtermelned évről-évre a méhészet többi költsége felett. Ezért kell számításba venni a munkadíjat is a költség oldalon.
A napraforgó pergetést felejtsd el, az arra pont jó, hogy telelőképessé váljon a raj. Idei rajtól majd csak jövőre várhatsz termést.