Ma aztán nem lehetett panasz az időjárásra.
Dől a virágpor, és mézel a fűz.
Akkor nézzük, hogy állunk, mi a teendő?
Mivel nem ismerem mások méhészetét, és méhlegelőjét ezért általánosságokat fogok írni, hogy én mit csinálok.
Nagyon résen kell most lenni, mert a siker kulcsa a kezünkben van.
A fűz biztos mézelő növényünk, nem olyan mint például a hárs.
Folyamatosan figyelni kell a begyűlő nektár, és virágpor mennyiségét, mert kaptártípustól, és technológiától függetlenül kiszoríthatják az anyákat, és ez óriási gond, de valljuk be, kellemes.
Tehát ha a gyarapodás eléri a 30-40 dekát bizony bővíteni kell a fészket, vagy rakodósoknak mézteret nyitni.
A gondos takarást mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés egyenletes legyen, és ne torpanjon meg a méhcsalád, ennek záloga, az okos hőgazdálkodás.
A fekvőben ez sokkal egyszerűbb.
Amikor 1-2 mézes-virágporos lép van egymás mellett, már akár el is késhettünk.
A szűk fészek két szélének kivételével az összes keretnek fiasnak kell lennie, sokszor a külsők is azok.
Ekkor jönne el a bővítés ideje, de a nagyobb hordás keresztbe húzhatja a számításunkat.
Jó pár évvel ezelőtt, délelőtt 10 óráig úgy bővítettem a fészkeket, (akkor még Hunorban) hogy híg sziruppal meglocsoltam a lépeket, és a szélső mézes-virágporos lép, és az első FEDETT fias közé BŐVÍTETTEM, nem tűztem.
Aztán délután 2 óra körül akkora hordásba kezdtek a méhek (beindult a fűz), hogy a szirupos kanna felejtős lett, és sok családot 2 léppel kellett bővítenem.
Rá két napra méztereket kellett nyitnom!
Ma délután már fröccsent, de egyelőre sok a fiatal méh, így nincs veszély, hogy kiszorítják az anyákat,és még simán kipakolják a nektárt fészken kívülre.
Ez az állapot pár napig tartható, és akkor általános fészekbővítés szükséges.
Kérdezhetnétek, hogy mire várok, miért tökölődök ennyit?
Nagyon fontos, hogy megvárjuk a kellő pillanatot.
Ha korán bővítünk, akkor virágporral tömik meg a fiasításnak szánt lépet!
Ez öngól.
Következő kérdés, hogy miért nem tűzök, tehát fias lépek közé?
Na még csak az kéne!
Az anyát rálehet kényszeríteni, hogy a lépet bepetézze, de ez nagyon veszélyes játék ebben az időszakban.
Hangsúlyozom, hogy ebben az időszakban.
Amikor még nincs meg a megfelelő méhtömeg (nem bundásak a lépek), ekkor nincs elegendő dajkaméh.
Ezt miből látjuk?
A méhész első feladata, amikor kiemel egy lépet, lenéz a sejt aljába, pete rendben, álca rendben.
És itt állj!
De, hogy néznek ki az álcák?
Olyanok mintha lakkozva lennének, dúskálnak a pempőben, vagy sínylődnek, szárazak.
Ehhez kell a rutin, hogy mikor van olyan erőben a méhcsalád, hogy KIBÍRJA a tűzést, és dőzsöljenek a "kajában"az álcák.
Ha korán tűzünk, bemeszesedhetnek, akár meg is fázhatnak az álcák.
Emiatt a bővítés sokkal kíméletesebb, és ha lendületben van a család, megvan hozzá a megfelelő korösszetételű méhtömeg, akkor a jó időben betett bővítő lépet 24 óra alatt bepetézi az anya.
Tehát mi a tanulság.
Ne rohanjunk, mindent időben, és ne erőszakoljuk meg a méheket.
Ma felhívott egy méhész, hogy CSAK 3-4 Hunor táblás fiasa van, mit tegyen, mert nem érik el az akácot.
Kérdeztem tőle, hogy van e hozzá megfelelő takaró méh...válasza,hogy igen.
Akkor serkentsen, és várjon 4-5 napot.
Akkor simán tud majd bővíteni, és akácra pont jók lesznek.
Ne feledjük!
György napra kell lenni 6 keret táblás fiasnak a Hunorban vagy az NB-ben, a május 10-kor induló akácra.
Ha előbb lesz, akkor más taktikát kell választani.
Nagyernyei Attila