A méhcsaládok általános állapota

Idén lesz a harmadik telelésem, ezért nem mondanám, hogy nagy tapasztalatom lenne a témában, d azért írom le, hátha valakinek segítség, meg legyen mit olvasnotok, ne csak a gőzölgőben tépjétek egymást

Előző években februárban már betakartam felülről a méheket, és oldalról is leszűkítettem a fészket. A kereten nejlon, és kb 2 cm vastag újságpapír. A kaptárak felső kijárósak. Korábban érdeklődtem abban a témában is, hogy jó-e a felső kijáró hunor rakodónál. Többen mondták, hogy felejtsem el. Nem felejtettem el, mert fontosnak tartottam, hogy vándorlásnál ne legyen gond a kirepüléssel. Nem bántam meg. Nagyon jól telelnek felső kijáróval, nem penészednek a szélső keretek, nem lucskos a kaptár alja, épp annyi páralecsapódás van, amennyi kell. Atkairtás sem okoz gondot. Egyedül annyi a hátránya szerintem, hogy segíteni kell nekik tavasszal takarítani a fenékdeszkát. Azt sem mindegyik családnál, mert a szorgalmasabbak kitakarítanak mire oda érek. De a takarítás nem probléma, nem nagy az állomány, gyorsan megy.

Visszatérve a takaráshoz: Ismerős méhész csak a fiasítás kezdésekor takart, de nem láttam különbséget erősségben, nem volt nálam több fiasítás az első átvizsgálásnál, mint annál, aki nem takart télen. Tehát nem biztos, hogy a takarás befolyásolja a fiasítás mennyiségét. Mivel állandó téma ez a takarás, ezért úgy döntöttem, hogy most nem másik méhész állományával hasonlítom össze, hanem nálam lesznek olyan családok, melyeket csak februárban vagy márciusban fogok takarni. Kiválasztok egyenlő erősségű családokat és azokon fogom megpróbálni. Aztán majd beszámolok az eredményről

Ezt nem értem: ne legyen vándorláskor gond a kirepüléssel , kicsit bővebben kifejtenéd mire gondolsz?
A rosseb a fiasításba, télire is jó ha rendesen be vannak takarva, kevesebb kaját használ el fűtésre a család, és tél végén sem lessz dilemma, rakjam-ne rakjam-korán van e-vagy elkéstem meg ilyesmi. A tél is lehet keményebb, aztán majd meg lehet nézni a takaratlan családokat, főleg ha a muksó már eleve kicentite a téli kaját, és már most arra készül hogy januárba majd becsúsztatja a lepényt , nehogy éhen dögöljönek.
Igazából nem a takarás fogja megindítani a fisítást, hanem a rendszeres külső virágpor hordás, amíg ez nem indul be addig bármit csinálhatsz. Úgyhogy ha már most rajta van, csak jót teszel velük, és magaddal is, nem kell izgulni.

Hőmérséklet hatása. A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak, és ellenőrizték, hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk. Az eredményeket az 5. táblázat mutatja.
 
A családok takarásának módja Mézfogyasztás
Feszek szűkítetten, takarás nincs 6,17 kg
Fészek szűkítetlen, felülről takart 4,3 kg
Fészek szűkítve és felülről takart 3,94 kg
Fészek szűkítve, oldalról és felülről is takart 2,4 kg
Fészek szűkítve, felülről, oldalról és alulról is takart 2,04 kg
 
5. táblázat
 
A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott. Ez a 3 téli hónapra elegendő. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki, látjuk, milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése, takarása.
faluba Zoltán gyakorlati méhészkönyv

Úgy érzem a takarok nem takarok témában
a lényeg az nagyon egyszerű.
A család télen nem fűti a kaptárt.
A fürtnek a hőmérsékletét többen vizsgálták,leírták már.
A fürt belsejét a méhek mozgási energiával fűtik és a
fürt széle felé levők takarnak,olyan szorosan bújnak össze,
hogy a hő alig távozik.
Ezt olyan jól csinálják,hogy 2 kg körüli élelem fogy,a nagy terjedelmű
fiasítás beindulásáig.
A fürttől 1-2 cm-re a külső hőmérséklettel egyező értékeket mértek.

Egy kis kitérő,hogy érthető legyen amit mondani,állítani szeretnék.
Én télen is nyitok ki családokat,nem lesz tőle semmi bajuk.
Nulla fok körül szét is lehet húzni a lépeket,a keretről lehulló méhek nagy
része visszamászik a kereretekre
Gyakorlatilag az anyák egész télen át raknak le petéket szerintem,csak
az egészséges,megfelelő népességű méhcsalád ezt nem neveli fel.
Az atkás,kis népességű családok szinte az egész telet átfíasitják,
tetézve a saját gondjaikat(tud szaporodni az atka).
Az egészséges nagy népességűeknél talán van egy időszak amíg az
anya nem petézik(de valószínűbb,hogy gyorsan megeszik a petéket és így
nem lehet látni)az az van fias mentes időszak.
Azt tapasztalom,hogy gyakorlatilag a napforduló tájékán lerakott
petéket már felnevelik a családok,így már január elején van fedett
fiasitás.A terjedelme nem túl nagy,1-2-3 keretben összesen pár száz méh.

Visszatérve a takarásra.
Amíg kicsi a fias addig csak a fürtöt fűti a család,annyi a különbség a fiasítás
mentes állapothoz képest,hogy a fürt belseje kicsivel melegebb.
Ha nincs fias akkor is a fürt belsejét fűti.
A nagy mennyiségű,több keretes fiasok csak a tömeges virágpor hordásnál
alakulnak ki,ekkortól van szükség a szűkített fészekre és a meleg takarásra.
Ilyenkor már téli fürtszerűen,a család nem tudja betakarni a fiast,a
nagysága miatt,így túlságosan nagy hő veszne kárba takarás nélkül.
Ne feledjük az öregjeink,elődeink tanítását,a legjobb takaró anyag a sok méh.

Geddekas!
Jót írtál előző hozzászólásodban .
Egy dolog viszont nem igaz. Sok családban még van nyitott
fiasítás(ahogy Te írod savós fiasítás),ezek nagy része atkásabb
család,egy része kései váltású anya és még ki tudja milyen okból
kifolyólag,de felneveli a lerakott petéket.
Minden telephely más.
Úgy 10-25%-a a családoknak még ma is
nyitott fiasítást nevel.
Sok családot láttam a napokban,ugyanis mi méhészkedtünk.
10 fokon a méhek haza szállnak,így tudtunk dolgozni.
Kikapjuk az utolsó fiast,megy az atka a viaszolvasztóba.
Hétvégén is nyomjuk,hétfőn kedden itt nálunk 20 fok is lehet,
így oda lehet pöffenteni fiasmentes állapotban a "dögnek".

Csányi Antal

robi 75: kirepülés alatt azt értem, hogy akkor is gond nélkül közlekednek a méhek ki-be, ha magasabb a fű. Ettől függetlenül lekaszálom rendesen a füvet előttük, még a vándortanyán is, de ha netán nem tenném, akkor sem kéne a kaptár előtti dzsuván átküzdeni magukat. Valahogy nekem jobb érzés, hogy fent van a kijáró.

Egyébként én is azt tartom, hogy inkább legyen takarva, ne kelljen később kapkodni, meg parázni. Meg élelem is legyen, hogy azon se kelljen izgulni. Attila is szokta írni, hogy mikor mit és hogyan, hogy akácra éppen bomba családok stb. Nekem az elég stresszes lenne, úgyhogy én inkább csak szemezgetek a tanácsaiból. Az irányt tartom, de nem annyira kiélezve. Így sem panaszkodok a családokra és a megtermelt mennyiségre. Sőt még a méh eü-is is meg szokott dicsérni

Az lehet hogy a fürttől egy két centire annyit mérnek mint odakint, na de a fürt melyik oldalán mérik?
Nyilván a jobb vagy bal oldalán mérték, és nem a tetején , légmentesen csak nem zárnak, a meleg jó része eltávozik felűről, a jó felsőtakarás kell nekik, annélkül jóval többet fogyasztanak,  mindegy akarmerről nézem én takarok.

Csányi Anti két sorban leírta azt, ami a lényeg.
"A nagy mennyiségű,több keretes fiasok csak a tömeges virágpor hordásnál
alakulnak ki,ekkortól van szükség a szűkített fészekre és a meleg takarásra."
Előtte lényeges különbség nincs.
Ezt mindenki maga dönti el, hogy mekkora az állománya, hogy fér bele az idejébe tavasszal a START.
Ha viszont keményem szűkítetek, és takartok már most, az anyák biztosan korán el fognak indulni, ami nem szerencsés.
Ne csapjuk be a méheket!
Én ezt úgy jellemeztem, hogy ne hozzunk létre ideje korán "Inkubátor állapotot".
A tömeges virágporhordás előtt veszélyes a vastag, hőszigetelt takarást alkalmazni, és erősen szűkíteni.
Meclood táblázata, amely egy szovjet kísérletet idéz teljesen beleillik a képbe.
A mérést biztosan a tömeges virágporhordás után végezték.
Télen, a teljes nyugalom idejében szinte nincs különbség a fogyasztásban.
Ezt úgy kell felfogni mint amikor a maci téli álmot alszik.
Az energiaigénye minimálisra csökken, tavasszal meg amikor jönnek a bocsok, felfalja az erdőt!
Véleményem szerint ez a lényeg.
Nagyernyei Attila

Én oldalt csak mérsékelten szűkítek télire, azt is csak gyalogoknál, amik nb fekvők, a két szélső keretet nem takarják a méhek, pont azért amit írtál, nem dunsztolom be őket tudjanak "tágulni", de felűlről be vannak takarva.
Amúgymeg ha a "paraszt" talpon akar maradni, már repcére jobb ha igen jók a családok, és nem ott ébrednek fel.
Felénk ha ütősek a méhek, igen jókat lehet pörgetni róla.
A "szovjet" mérésekből meg mindig egy kalasnyikov jön ki, ezek a tudósok mindent megmértek, de legfőképpen azt hogy tankokkal milyen gyorsan érik el az atlanti óceánt az Őrösi is tele van az eredményeikkel.

Az őszi szigetelésnek, végtelenül egyszerű az oka, februárban és akár még március elején is lehet kemény tél, nem igazán volna kedvem hófúvásban, vagy hidegben, latyakban, napokig szigetelgetni. Nem szeretem munka az ilyenkor is, a rengeteg újságpapírt hajtogatni, valami mással kellene már a felső szigetelést megoldani, mert nagyon időigényes. Ráadásul, ha már nem kell, utánna is kellene vele valamit kezdeni. Hogy ne legyen egérfészek.  Szemét égetés tilos, papírgyűjtő kontérek már nincsennek. Lehet hogy pappír brikettet kellen belőlle készíteni, de az is s.arakodás, házi módszerekkel, nincs arra időm, és főleg energiám. Ti mit csináltok vele? Én minden évben újat használok így nem kis probléma.

Robi! Őrösi a nagy könyvét , amikor irta, akkor még valószínűleg erősen ajánlott volt a szovjet eredményeket idézni. Az én Méhek Között példányom 1989-es  8. változatlan kiadás. Pult alól, különböző titokzatos kapcsolatokon keresztül jutottam hozzá, valamikor 20 évvel ezelőtt.  Mikor írhatta, az ötvenes években? De az is lehet más forrás nem volt hozzáférhető, meg így legalább nem kellett tartania, hogy jön éjszaka a nagy fekete autó. Vagy legalább is, nem ezért.

Jelenleg ott van fias, ahol melegen takartak/erősen szűkítve/  vagy későn etettek. Nálam  a Bihari részen már a fiatal anyák sem petéznek. Én csak a záró kezelés után takarok, ami még nem volt meg. Egyébként az Orosz  filmeken most is látni érdekes technológiákat!

Az enyém 1952-es kiadású, egyértelmű hogy bele kellett írni az idétlen szovjet tudósok eredményeit, különben dá-dá.
Még ha nem is ők mérték, akkor is azt kellett írni, mert ugyan az akác eredményeket ugyan hol mérték a szovjetek? az Urál előtt, vagy mögött ?
Nálam a takarásokat, iskolai papír gyüjtéskor viszik a gyerekek, egy évben kétszer.

Robotur írja, hogy macerás a méheket újságpapírral takargatni.
Dr.Vicze Ernő bácsi, az alacsony keretes rakodó kaptár írója erre azt mondta, hogy télen néha át is kell lapozni, és újra takarni vele.
Ezzel azt is elérjük, hogy a méhek nem unatkoznak, és megfelelő politikai képzésben részsülnek.
Ebben a takarom nem takarom, hogy takarom témában nagyon fontos az időpont, amit nem árt eléggé emlegetni.
Egy dolog kimaradt.
Melyik a jó takarás és ezt, hogy tudjuk ellenőrizni?
Ettől a világon nincs egyszerűbb dolog.
A felső takaróra rá kell tenni a tenyerünket.
Ha márciusban, amikor elindulnak az anyák meleget érzünk nem jó a takarás!!!
Elillan a hő.
Ez nagyon fontos dolog, mert valóban a méhcsaládoknak rengeteg energiájába telik a hőveszteség pótlása, ami sok mézbe kerül.
Nagyon klassz felső takarónak tartom a zsákba tömködött forgácsot!
Kisebb méhészetekben ahol utána nem gond a tárolása, kiváló, és sok méhésznek a téli gyaluforgácsból megvan.
Könnyen igazodik, baromi jó hőszigetelő, olcsó.
Nagyernyei Attila

Egy bécsi méhészmester hívta fel a figyelmemet, hogy a fürt felfűtésével kapcsolatban meglepő újabb megfigyelések vannak. Azt már régen tudjuk, hogy a méhek nem a kaptárt fűtik, hanem a a fürtöt , de hogy ez hogyan történik, nem volt teljesen világos. Hisz a méhek a léputcákban egymástól elkülönülve vannak. Sok kérdés felmerül a hogyannal kapcsolatban, ezekre most nem térnék ki. A lényeg, hogy Jürgen Tautz (würzburgi méhészkutató) és megfigyelései alapján világos az, hogy a méhek egymástól külön  felfűtik időnként a léputcák különböző pontjait, majd hagyják lehűlni. Tehát a hőszabályozás nem egészen úgy történik, ahogy azt elképzeltük a klasszikus leírások alapján, hogy a fürt közepéből indul a fűtés. A fűtőmunka a fürt közepén legfeljebb  intenzívebb. Tehát nincs szó állandó hőmérsékletről a fürtben, ez már biztos.
A következő linken épp az említett kutatók online hőkameráján, valós időben csodálhatjuk meg ezt a jelenséget, a honlap alul lévő kameráin pedig magára a helyiségre nézhetünk rá:

http://www.hobos.de/was-ist-hobos/live-daten/#/live/stream/1/cam4

a linken weitere kameras von diesem standort-ra is lehet kattintani, és ott vannak a többi kameraállások

Csak azt nem értem hogy mire jó ez? Félig kereten, félig szabadépítményen vannak. A gyakorlatban ilyen nincs, nem szimulálja a kisérlet a kaptárban telelés pontos körülményeit.  Az világos hogy a fűtésről kiderült valami, de mennyiben befolyásolhatja ez a jövőben a gyakorlati méhészkedést? Mi lehet majd a haszna?