A méhcsaládok általános állapota

  • 3432 válasz
  • 967232 megtekintés
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #165 Dátum: 2016. Február 14. 20:05 »
Hát én is kaptam párat, de rendesen jól esett :D, amúgy a klíma változás megteszi a hatását a jó annyába >:(, olyan nyugodtan lehetett őket nézni mintha március vége lenne.
De mondjuk nem kapargattam a lószart, gyorsan átlapoztam a kontit, megkapta a fóliát a keretek tetejére, most már kell.
Üdv:robi

*

Bicska

  • *****
  • 601
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #166 Dátum: 2016. Február 15. 06:55 »
Igen. Meleg volt tegnap. Mentek a mogyoróra, mint a tatár... De hogy ez jó e? Minden esetre nincs mit tenni. Most csak reménykedni lehet, hogy nem lesz egy masszív hideg-betörés márciusban.
"Vassal csorbitott csontváz-leletek
mutatják, hogy itt mivé lehetek,
ha mellemre kitüzöm jeletek, -
csirkefogók! Nem játszom veletek!"

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #167 Dátum: 2016. Február 19. 18:02 »
Tegnap este Bross tájékoztatója után méhészkedtünk.
Hát vannak gondok.
Rengeteg méhcsaládveszteségről hallottam.
És nagy méhészetekből hasalt el sok.
Száz családos veszteségek nem is számítottak kiugrónak.
Ma Tolna Megyéből is hívott az egyik tagunk.
Több mint 200 családja veszett eddig oda!
Kérdezitek, hogy mi az ok?
Csak sejteni lehet.
Az atka biztosan benne van a pakliban.
Én csak azt nem tudom megérteni, hogy 30 éve küzdünk ezzel a döggel, többször padlóra küldte a magyar méhészek egy részét, és sokan még mindig nem veszik elég komolyan.
Bross Pétertől "ellopom" a paradigmaváltás kifejezését.
Ami 30 éve jó technológia volt 2016-ban nagyon kevés lesz!
Ha rajtam múlott volna a kutatásra elherdált pénz nagy részét, új hatékony atkairtó késztmények kifejlesztésére költöttem volna.
Na hagyjuk.
Szerintem a közelgő tavasszal sok üres kaptár lesz.
Nagyernyei Attila

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #168 Dátum: 2016. Február 20. 00:37 »
Véleményem szerint sürgősen ki kéne vonni a piacról (és persze a támogatott listáról) azokat az atkairtó készítményeket, melyek -az útmutatójuk szerinti felhasználás mellett- nem eredményeznek azonnali jelentős atkaszám csökkenést.
Nem egy készítmény kipróbálása után valahogy megmaradtak az atkák a családokban, vissza kellett térni a leváltani próbált, régi de megbízhatóan működő szerre.
A nem működést méhészek visszajelzései alapján gyanítani lehet, ami működik, az mellé meg egy közösségileg ajánlott címkét kéne biggyeszteni, szakszerű de érthető felhasználási javaslattal. Mit hogyan jelleggel.
Behatóan vizsgálni kéne a viaszban maradó szermaradványokat is.
Ha már itt tartunk, ennek az egész mizériának nem az atka a fő okozója.
A fő okot a környezet károsító hatásában keresném, -mérgező virágok, és szántóföldek, felborult klíma, természetes szelekció háttérbe szorulása, hatalmas méhsűrűség.
Péter halálfejes virágporszeme teljesen jó szemléltető kép a helyzetre.
Na ezek mellett tényleg jelentős károkozó az atka. Régen sokkal több atka is elfért egy családban, úgy hogy semmi baja nem volt annak.

........
Én csak azt nem tudom megérteni, hogy 30 éve küzdünk ezzel a döggel, többször padlóra küldte a magyar méhészek egy részét, és sokan még mindig nem veszik elég komolyan.
Bross Pétertől "ellopom" a paradigmaváltás kifejezését.
Ami 30 éve jó technológia volt 2016-ban nagyon kevés lesz!
......

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #169 Dátum: 2016. Február 20. 07:38 »
Szerintem abban a méhészetben, ahol eddig több mint 200 család pusztult el, ott más baj is van...

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #170 Dátum: 2016. Február 20. 07:57 »
Úgy ám! A hozzá nem értés!
Lehet hogy a telelő élelem simán mellette volt a fészeknek :o.
Ilyet már láttam, kb 40 családos kezdőnél,  7 kereten a fészek, a 15- ös fekvőbe, mellette 7 keret nb talpig lefedve :o, a 15-dik keret helyén a kereteteő. Azt hitte hogy a méhek majd ballagnak oldalirányba a kaja után. Amúgy a srác nyugodt volt hisz húsz kilót beetetett ahogy olvasta. A méhek már akkor éheztek, hiszen oda voltak húzódva a 7 majdnem üres fészek keretre ahol az anya meg a fis volt.
Üdv:robi

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #171 Dátum: 2016. Február 20. 08:04 »
Nehéz ilyenkor véleményt mondani, hiszen pontosan nem lehet tudni az okokat. Az biztos, hogy célszerűbb annyi méhcsaládot tartani, amennyit az ember nagy biztonsággal el tud látni, meg tud a családoknak adni mindent, amire szüksége van. Anyagilag és időráfordításban is.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #172 Dátum: 2016. Február 20. 08:17 »
Miért van az, ha nagyobb arányú méh pusztulásról hallunk, rögtön mindenki  atka, atka, és atka. Na de mi van ha mégsem illetve csak érintőlegesen okolható az atka. Természetesen ennek a lehetőségét is fontolóra kell venni, de nem szabad kizárólagosan csak az atkát okolni.
Szóval a pusztulások hátterében más is lehet, de részletesebb adatok hiányában ez csak találgatás.
Az atka édeskevés önmagában hogy hirtelen, nagy kárt okozzon, az az ott az egész éves atkairtási szisztémát hibás volt, vagy nem is irtottak atkát.
Amikor évekkel ezelőtt a Nosema ceranae tarolt nállam, akkor is rögtön az atka gyanúját szajkózták a "ződön" persze az már nem zavarta őket hogy atkának még hírmondóját se nagyon találtam, nem hogy tömegesen.
Egyébként az sem jelent önmagában semmit, hogy nagy méhészetek is érintettek. A tulajdonos személye, illetve  méhészeti tapasztalatának ismerete hiányában, ez a mai világban nem utal semmire. Pénzért gyorsan szert lehet tenni nagyobb állományra.

Sokan még manapság is rutinból méhészkednek, régebben egy kis szerencsével ez is elég volt. Ma már azt is tudni kell hogy mit miért kell csinálni, az az alaposabb ismeretekre van szükség. No  meg szerencséből sem árt, ha jó sok jut.






Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #173 Dátum: 2016. Február 20. 09:22 »
Robotur: amikor nálad nem találni még csak hírmondót sem akkor valóban más lehet az ok.

Annál a méhésznél ahol a két tolnai konténerből csak egy maradt meg mostanra! ott az elpusztult családokban több száz volt a hullák között. Lehet, hogy a vírus vitte el, de az atka hozta be. Ő a szerek hatástalanságára fogta. Ha valóban igaz amit elmondott az őszi kezelések számáról akkor, miként nem vehette észre, hogy még ennyi van?
Tehát, az atka - méhész háború még mindig nem lejátszott meccs.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #174 Dátum: 2016. Február 20. 10:24 »
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a károsult nem szívesen valja be hogy hibázott. Illetve, talán saját maga sem ismerte még fel hogy hol volt a kritikus pont. Ez lehet részben az ismeretek hiánya, de utólag nehéz következtetni ha nincs precízen vezetett munkanapló. Ez pedig nem igazán szokott lenni.
Magam sem voltam nyogodt amíg ki nem derítettem hogy hol hibáztam, pontosabban ha ismertem volna a ceranae korai tüneteit hol tudtam volna még, erdményesen beavatkozni.

*

Geddekas

  • *****
  • 5859
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #175 Dátum: 2016. Február 20. 11:32 »
Januári méhészgyűlésen megbeszéltük, hogy záró atkakezekést elfelejthetjük. Egész évben van fias, tehát egész évben szaporodik az atka, tehát egész évben írtani kell.
Az élet a legjobb tanítómester, eltekintve attól, hogy minden tanítványát megöli. Bár az erdő zsugorodott, de a fák továbbra is a fejszére szavaztak, mert annak a nyele fából volt, és azt hitték, hogy közülük való.

*

nata

  • ***
  • 175
Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #176 Dátum: 2016. Február 20. 16:43 »
A Méhészet újságban  Bross Péter által meglátogatott méhészek legalább 50%-a még mindig tartós hordozón használja az amitrázt. Pedig elvileg ők régi, "komoly" méhészek. Aki nem képes folyamatosan tanulni, megújulni, arra rossz idők jönnek...

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #177 Dátum: 2016. Február 20. 21:57 »
Esetleg, kiegésszítő kezelésként alkalamaznék tartós hordozón amitrázt. Amint régebben tettem is, de soha nem kizárólagosan.
A "tartós hordozó"  előállítási mikéntje is eléggé kétes.
De a méhcsaládok, nem csak az elégtelen atkairtásnak eshetnek áldozatul!
A túlzott atkairtás is éppen annyira veszélyes! A mérgek miatt legyengült méhek is könnyen áldozatául eshetnek a különböző kórokozóknak.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #178 Dátum: 2016. Február 23. 07:42 »
Tegnap elvégeztem a futóvizsgálatot. Egyúttal enyhe szűkítést is végeztem és telibe takartam fóliával a családokat. Az én méhészetemben az időszakhoz képest előrehaladott állapotban vannak a családok. Bár átfogó felmérést nem végeztem, de mégis feltűnő, hogy a fiasítás kiterjedése legalább a kétszerese az ilyenkor megszokottnak. Néhány családnál néztem tüzetesebben, ott három kereten van fiasítás, az NB lép harmadára kiterjedve. A természet beindult, virágzik a mogyoró, az éger és a som. Sőt, az erdőszélen láttam néhány virágzó fűzet is, ami azért nagyon meglepett. Ha jó az idő, tömeges a virágpor hordás.

Re:A méhcsaládok általános állapota
« Válasz #179 Dátum: 2016. Február 26. 21:42 »
Sziasztok!
Sokan keresnek, hogy írjak már egy kis szakmai dolgot is, ne mindig az OMME urait cseszegessem.
Azt kérdezik, hogy mikor szűkítsenek?
Még mielőtt azt gondolnátok, hogy ez egyszerű válasz, rögtön visszakérdezek.
Hol méhészkedik a kérdező?
Nógrádban, Tolnában ne adj Isten Borsodban?
A méhcsaládok fejlettségi állapotában kicsiny országunkon belül is óriási különbségek vannak.
Gondolom ezt nem kell ecsetelni, így maradnék a Tolna megyei tájakon.
Nálunk akik már megnézegették a méheket, méhcsalád erősségtől függően 2-3 keretben nagy kiterjedésű, zömében fedett fiast találtak a napokban.
Én most úgy gondolom, hogy az erős felső takarás már szükséges, de az erős oldalszűkítés még kicsit korai.
Rögtön meg is indokolom miért gondolom ezt.
Amennyiben radikálisan leszűkítjük a fészket, az anyák lendületesen el kezdenek petézni, különösen akkor, ha egy kis virágporos cukorlepény tuningot is kapnak.
Jó ez nekünk?
Most jön az, hogy attól függ hol méhészkedünk.
A korai fiasítás rendkívül megviseli a méhcsaládot.
Az álcák fűtésére használt többlet fogyasztást nem kell indokolnom, viszont ha nincs rendszeres virágporhordás az már egy bibi.
De nem ez a legnagyobb gond, ha hirtelen sok nyitott fiasunk lesz.
A vízhiány.
A méhek az életük árán is kimennek a vízért, és ezt a nyitott fiasítás valamilyen szabályozásával lehet befolyásolni.
Bizony, az erős takarásnál, szűkítésnél "belobban" a fészek, és a vízhordó méhek ebben  a változékony időben a vesztükbe repülnek.
A belső itatással sokat lehet segíteni ezen a problémán, de véleményem szerint az arany közép utat, a biztonságot kell választani.
Ez pedig azt jelenti, hogy nem csapjuk be a méheket!
Vannak akik el kezdik fűteni a konténer folyosóját.
Szerintem korai, eddig nem volt itt az ideje.
Talán a most következő meleghullám alkalmas lehet a szűkítés elkezdésére.
Ezután viszont többször ellenőrizni kell a fészekben lévő élelem mennyiségét, vagy utat kell nyitni a spájzba, a fészken kívüli lépekhez.
Ezekhez a lépekhez külső szaglászó méhek nem férhetnek hozzá, ez a család belső motorja.
Ha felkarcolunk a fészken kívüli lépekből, azt a méhek behordják, gyakorlatilag serkentőleg hat.
Most jön az a kérdés, de minek a szűkítés, talán gyengék a méhek?
Én senkit nem ösztönzök arra, hogy szűkítsen.
Majd akácon pergetéskor (ha lesz) visszatérünk rá.
A szűkítéssel, erős takarással minimum 2 NB fedett fiassal több lesz akácig.
A közepes családokból termelő lesz, az erősek rajzásra készülnek, a gyenguszokat ezekből fel lehet hozni.
Csak akkor csináljátok, ha tetszik.
Nagyernyei Attila